Az ember származásával kapcsolatban sok elmélet született és dőlt meg.

A jelenleg
legelfogadottabb nézet szerint ősünk a vadállatokkal teli szavannán próbált meg megállni a
saját lábán. Ez az elmélet több ponton sántít. Bár első hallásra meghökkentően hangzik, de
sok tényező mutat arra, hogy az ember alapvetően vízi élőlény volt. Ezek közül a tényezők
közül sorolok most fel párat:

Gondolju
nk csak arra, mennyire szeretünk strandra járni, pancsolni, fröcskölni, víziparkokban tölteni a
szép nyári napokat. Ez a tulajdonság egyik majomfajtára sem jellemző, sőt, távoli rokonaink
pedig egyenesen utálják a vizet.
Pl.:egy csimpánzt semmivel sem lehet jobban kihozni a sodrából, mintha
belelöknénk a sekély vízbe. Ebből aztán olyan hiszti lenne, amit csak úgy lehetne
fokozni, ha közben a banánját is kitépnék a kezéből.

Az emberen a maradék testszőrzet úgy

nő, ahogy a víz áramlik a vízben úszó ember körül, szemben az emberszabású majmokkal,
akiknek a szőrszálai teljesen függőlegesen lógnak, védve őket az esőtől. Csupaszságunkkal az
a fő gond, hogy minden szavannai állat bundát visel, ami védi őket az erős napfénytől és a
környezetük viszontagságaitól (pl.: tüskék). Azok az állatok, amelyek nem szőrösek (pl.
elefánt, orrszarvú), azoknál több centiméter vastag, durva bőr alakult ki védelmükben. Vízi
életmód esetén a szőrzet hiányát a víz helyettesíti: véd a napsugárzástól és a vízben az élőlény
kevésbé sérülékeny.
Az elmélet szerint a hajunk pont azért maradhatott
meg, mert egyrészt védte őseink vízből kilógó fejét a
napsugárzástól, másrészt a csecsemők az anyjuk
hosszú hajába kapaszkodva utaztak. Az ember
csecsemő születése után rögtön tud úszni és
visszatartani a lélegzetét, szemben a
majomkölykökkel.
 A szárazföldi
állatok nagy részére nem jellemző, hogy bőséges izzadsággal hűtené
le magát. A szavanna elmélet szerint bunda helyett tudunk izzadni a
meleg ellen. Csakhogy a szavannában, ahol a víz az aranynál is többet
ér, napi 15 liter vizet elpárologtatni a világ legnagyobb luxusa,
különösen azért, mert az ember teste víztartalmának 10 százalékos
elvesztésére már kómába esik, míg a szavannai állatok a 20 százalékos
folyadékveszteséget is kibírják.
Az ember az izzadással egyidejűleg rengeteg sót veszít, ami szintén nem praktikus a
szavannán. A magyarázat a sós verejtékezésre az lehet, hogy a tengeri táplálékkal igen sok sót
vesz magához minden víziállat, amely nagy részétől meg kell szabadulnia, tehát az emberhez
hasonló erőteljes só-kiválasztás csak sóban gazdag környezetben fejlődhetett ki, például a
tengerekben.

Az ember bőre alatt állandó

zsírréteg alakult ki, ami a tengeri emlősökre jellemző. Ugyanis ez segít megvédeni őket a
víz hűsítő hatásával szemben. Az emberi csecsemők bőrük alatti zsírpárnával születnek, míg a
kismajmok nem. A szavannán a háj életveszély, viszont a vízben nem, mert megvéd a
kihűléstől és segít fennmaradni a víz felszínén.

Szabályozható légzésünk teszi lehetővé (megfelelő gyakorlás után), hogy szárazföldi emlős
létünkre akár 180 méterrel a tenger szintje alá merüljünk egy lélegzetvétellel. Ez a
tulajdonság vízi életmód esetén létfontosságú, a legtöbb szárazföldi emlős azonban nem
rendelkezik ezzel a képességgel. Az elmélet szerint a szabályozható légzés tett minket képessé
a beszéd kialakulására, mivel így vagyunk képesek hangokat képezni.

• A mai emberek körülbelül 7 százaléka úgy születik, hogy ujjai között kisebb-
nagyobb úszóhártya van, ennek kialakulása is az egykori vízi életmóddal függhet
össze.

• Az embernek lefelé néző orrnyílása, mozgatható orrcimpája van (nem úgy mint
például a gorilláknak), ami vízi életmód esetén előnyös, mivel nem folyik be a víz
úszás közben.
 • a víz
alatt a percenkénti 70-ről 30-ra csökken. Magyarázat az lehet, hogy a szervezetnek
a víz alatt takarékoskodni kell a levegővel és ezt az alacsony pulzusszám segíti.

• Merülési reflex alakult ki az embernél, vagyis ha egy 3 hónaposnál fiatalabb kisbabát

vízbe teszünk, akkor automatikusan visszatartja a lélegzetét. Vízi életmód esetén
létfontosságú és nagyon furcsának tűnik, hogy ilyen reflex szárazföldi életmód mellett
kialakul. Oka lehet, hogy talán a nők vízben hozták világra a kisbabájukat, illetve,
hogy ők az anyjuk hajába kapaszkodva utaztak.

• Az emberi agy a testtömegének csak 2 százaléka, de energiaigénye a test

energiaigényének a 20 százaléka, tehát sok, magas tápanyagtartalmú élelemre van
szüksége. Az emberi agy nagymértékű növekedését a tápanyagokban gazdag
tengeri táplálék tehette lehetővé. A halakban, kagylókban, rákokban nagyon sok
omega-3 zsírsav van, ami segít az agy fejlődésében, vízi életmód esetén pedig őseink
ezeket fogyaszthatták.

Forrás: www.wikipedia.org,
Szendi Gábor: Vízimajom (cikk)