Solymosi Laszlo

SAKKOZZUNK, FIATALOK!

x

Szaklektor:

FI6rian TIbor

Szeretenel ajSnlom ujabb konyvem gyermekeimnek, Martikanak as Lacikanak

Solymosi Usz16, 1983

ISBN 963 7542 72 8

Kiadja a SP,Ortpropaganda VaJlalat

A kiadasert felel: Lewald Gyorgy mb. igazgat6

83.0974 Sagvari Nyomda. Felel6s vezet6: Mogyor6si Gyorgy igazgat6 Muszaki vezet6: Tihanyi sandor

Muszaki szerkeszt6: Ujvan Gyorgy

Budapest, 1983

x

Elsa resz

(ISMETLES)

x

x

Nagy sakkoz6k - a sakkrol

Kedves Fiata/ok!

A sakkjatekr61 harem kitun6 sakkoz6 gondolatat irtam Ie, tanulsaqkeppen szamotokra,

Barcza

Van, amikor nem is az a fontos, hogy mit tehetOnk, hanem az, hogy mit ne tehessen az ellenfel,

Aljechin

Szamomra a sakk nem jatek, hanem muveszet. Igen, muveszetnek tekintem a sakkot, es magamra vanalcm mindazokat a kotetezettseqeket, amelyeket a muveszet r6 hiveire.

Euwe

A sakkban nem szabad kizar61ag a kialakult szabalyokra tamaszkodni, eppen ez benne a f6 nehezseq. Amikor a sakkot tanulmanyozzuk, sajat tapasztalatunk alapjan kell tanulnunk.

A sakk-tankonyvek tanulmanyozasa csupan az alapokat rakja Ie, meg kell tanulnunk onanoan gondolkodni, szernelvesen kell legyurnOnk a nehezseqeket,

*

VegOI egy r6mai mondast idezek - s ezutan kezd6djek a sakk vilagaban val6 elmelyOles:

Nulla dies sine linea!

Egy nap se teljek el tanulas (sakkozas) nelkOI!

x

Bevezet6

Sakkozzunk, gyerekek! c. konyvern utan jelentkezem ujra. Bizonyara latjatok mar, hogy a sakk milyen bonyolult, soktete elemb61 tev6dik ossze.

A kezdest61 a mattig szertsaqazo utak kOzOI kell mindig a legjobbat rneqtalalni, Minden merk6zes el6tt fel kell epiteni egy tervet: mit szeretnel jatszani as hogyan.

A j6 as eredmenyes jatakhoz felkeszOltsegre van szOkseged, s ha. megszerzed es kitart6 leszel, a sakkjatek mindig orornet fog okozni.

Az els6 fejezetet lsmetlesksnt vegyOk at as azutan lepjOnk tovabb, Egy-egy [atszrna lei rasa utan a neves sakkoz6kat is bemutatom, ismerkedjetek meg velOk is.

Sok orornet, sok sikert klvan:

Solymosi Laszl6

x

A tabla mez6i nyole vfzszintes es nyole fOgg61eges oszlopot alkotnak.

A vfzszintes oszlopokat soroknak nevezzOk, 1, 2, 3 stb. szarnokkal jeloljOk (els6 sor, rnasodik sor ... ).

A fOgg61eges oszlopokat vonalaknak nevezzOk es az a, b, e, d stb.

klsbenlkkel jeloljOk (a vonal, b vonal, e vonal ... ).

Vezerszamy: a, b, e, d vonal. Kiralyszamy: e, f, g, h vonal.

Mindig jobb keznel legyen a vilagos sarokmez6 (h1). A jatekot mindig a vilagos kezdi valamelyik bab lepesevel.

10

x

A sakkjatszma irasa as jelolase

Kedves Fiata/ok!

Az fras meqtanulasa utan a sakk-konyvben megjelent merk6zeseket is Ie tuojatok jatszanl,

]ATSZMA.LAP

________ _V~_Q~_t_ veneny

JAtazott&k _ Dunakea z_i 19. __ 83 6vi . __ llX_! __ .h6 __ l~_ n.

viI8goeS_ Q )__yPJ._~ ~i I~~~~~_a S<itet ~ _q~:'(II!<?_s_~ __ ~~_~_~ 1'6

Vil6goa S<itet VilB.gos Botet
1 e&1 e5 21
2 1-1 I- 3 J..{c6 22
3 ;:·c f.t ;"16 23
----
, /:J_ c -~ 24-
5 25
----
6 26
-----
7 27
8 28
II --- 211
-- --
1O 30
11 31
-
12 32
13 33
l' M
15 35
16 36
17 37
1& -- ----
38
19 39
20 '0. GondoikodSai id6:

ViI8goe 6ra _pere

Botet 6ra perc

A [atszma kezdesenel a [atszmalapra felirjuk: milyen verseny (hazl, egyeni, esapat- ... ),

hoi jatszottatok es mikor,

ki a vilagos es a sotet.

!ras: Ketfelekeppen lehet Irnl, de altalaban az egyszerubb lrasrnodot hasznaljak a versenyz6k. Mindkett6t bemutatom.

Az els6 a rovidi~ett, a rnasodik a te~jes [elzes,

1. e4 e5

2. Hf3 He6

vagy 1. e2-e4 e7-e5

2. Hg1-f3 Hb8-e6 stb.

Ha a ket huszar vagy a ket bastya ugyanarra a kockara lephet, akkor azt is jeloljuk, hogy melyik lep, pI.: Ba1 es Bh1 alias eseten Bae1 vagy Bhe1.

A [atszma jelzesekor el6fordul6 jelek: lep

sakk

kett6s sakk j61epes

gyenge, rossz lepes utes

saneolas a kiraly oldalra (rovid sane) sancolas a vezsr oldalra (hosszu sane) egyenl6 haoauas

a vilagos jobban all a satet jobban all

x vagy: 0-0 0-0-0

t tt

! ?

A verseny vegen:

A [atszrna befejezese utan a [atszmalapot rnlndket versenyz6 alairja, kezfogassal megkoszonik egymasnak a kazdelmet. Ha sakkoraval [atszottatok, irjatok ra a felhasznalt id6t.

A sakkmdasodat a legjobban ugy novelheted, ha [atszmaldat ut61ag elernzed, es megkeresed a sajat es ellenfeled hi bait.

Sokat tanulhattok a mesieretek jatszmaib61.

12

x

Sakk-kifejezesek

FIDE: Nemzetkozi Sakkszovetseq (1924-ben alakult).

ABRA: segftsegevel orokfthetjOk meg a hadallast, Az abra a magyar

megjelolese az altalanosan hasznalt diagramnak. .

ALOOZAT: gyalog vagy tlszt utesre felajanlssst jelenti, kes6bbi el6nyok megszerzese erdekeben,

ATLC: az azonos szfnu ferde vonalakba es6 mez6k osszekoteset

jelenti. PI.: a1-h8 es a8-h1 atlo.

CENTRUM: a tabla kozepe e4, eS, d4, dS mez6k.

CSEL: a jatek kezdeten telklnalt anyagi aldozat elenk kirnenetehl jatek eleresere,

CSERE: egy-egy vilagos as sotet bab kolcsonos utese. ELSZIGETELT (lzolalt): az a gyalog, amelynek a szornszedos vonalain nem all salat gyalogja. Az elszigetelt gyalog csak tiszttel vedheto, ezert gyakran gyenge.

ELEMZES: a jatszma ut61agos vlzsqalata,

ERINTETT BABBAL: lepni kell! A megfogott bab barmllyen mez6re helyezhet6 mindaddig, amfg a jatekos kezeben tartja. Barrnely mez6re . letett figura tobbe nem vehet6 vissza.

GONOOLKOoAsl 100: ket, valtakozva jar6 ora mutatja. Aki az el6frt lepesszarnot (pl~ els6 ket6raban 40 lepes, a tovaobi orakban 20 lepes) nem teszi meg, a jatszrnat a gondolkodasi id6 atlepese miatt elveszti.

IGAZfTOK: sz6val jelezzOk (erthetden), ha egy babut igazftani akarunk. Csak akkor szabad, ha mi lepOnk.

KEZOES: az alapallasban a vi lagos lep egy figuraval. KONNVO TISZTEK: huszarok es fut6k.

13X

ELSOSEGELONY: ha a huszarert vagy fut6ert bastyat kapunk cserebe.

NEHEz TISZTEK: bastyak as a vezer.

szARNYI FEJLOOES: a fut6k fejl6dese b2, g2 vagy b7, g7 mez6kre.

SZIMULTAN: tObb jatszma egyldejll vezetese. A szlrnultanozo minden tablan egy lepest tesz, s ellenfele akkor lap, amikor a szlrnultanoz6 lsmet a tablahoz erkezik.

VAKSZIMULTAN: a tabla meqteklntese nelkOI vezetett szimultlln. VILLA: kat ellenseges tiszt egyldejll megtllmadasa gyaloggal. VILLAMVERSENY: 5 perc a vilagosnak, 5 perc a sotetnek, akinek

el6bb leesik a zaszlaia, veszlt ("schnell"-verseny).

14

x

A babuk erteke

Eddig tehat megismerkedtetek a sakkjatek szlnterevel es a babuk rnenetrnodjaval.

Fontos tudni a babuk tulaidonsaqalt, szerepet a tab tan, ismerni kell ertekuket az adott allasban es akkor marls konnyebb jatszanl.

Az eddigiek soran tapasztalhattatok, hogya kozepen all6 (centrumnak nevezzOk az e4, e5, d4, d5 mez6ket) tiszt tobb kockara lephet, mintha a tabla szelen allna, igy ertheto, hogy nagyobb az ereje es ezzel egyOtt n6 az erteke.

Altalanos ertekeles szerint, ha a vezer 10 egyseg, akkor a bastyake 5-5, a fut6ke 3-:3, a huszaroke 3-3, a gyaloge pedig 1 egyseg.

Ez az ertekeles azonban tulsagosan merev. A gyakorlatban meqtatjatok majd, hogy a saklqatekban az elveket soh a nem szabad mereven fogadni. Mindig vizsgaljuk az egesz anast, Peldaul egy zart altasban a huszar jobban mozgathat6, mint a fut6, ezert ertekesebb,

Kedves Fiata/ok!

Az lsrnetles atteklntese utan nyugodtan nekivaqhattok a masodik fejezetnek. Arra torekedietek, hogy az lsmetlesben tanultakat tudlatok atultetnl a kovetkezd fejezet peldaiba. Keveset markoljatok, azt viszont pontosan tudjatok, f61eg a gyakorlatban.

Tovabbi sok sikert!

4~X

x

x

Kedves Fiata/ok!

Tucatnyi megoldatlannak tun6 problema tarul eletek a telkeszules soran, A sok ismeretlen tenyezo erdejeben azonban csak az tud eligazodni, aki tervez es felkeszOI. Felvet6dik a kerdes oly sokszor: helyesen celnaltam? S ha elrontottad, a hibab61 (hibakbol) tanulni kell, hogy az legkozelebb ne forduljon e16.

A sakkozasban a tehetseq onrnaqaban keyes, csak munkaval egyOtt valhat eredmenyesse. Legyen er6d szernbenezru onmagaddal! Ai. egyenisegedhez alkosd meg terveidet!

A tervezes a felkeszOlesnel kezd6dik. Az alapokban rejl6 kotelez6 szabalyokat tudni kell! A megnyitast61 a jatek vegeig tervezzOnk. A tervedhez ragaszkodj, de sose olyan makacsul, hogy - ha kell - idejeben ne tudj as ne akarj valtoztatni. A tevedes beismerese sokkal jobb, mint a hibas terv es a makacssaq,

A terv tobb kisebb terv sorozata. Ha egyik resztervOnket megval6sftottuk, akkor tuzzOk ki a rnasodikat as fgy tovaob. Mik a vilagos, iIIetve a sotet tervei? Probaljatok az ellenfel fejevel is gondolkodni, mit lepnel te a vilagos lepesed utan a sotettel, s viszont. Probaliatok belelatni az ellenfel terveibe.

Szent-Gyorgyi Albert Nobel-dfjas fizikus szavaival fejezem be e reszt: "A sakkjatek eppen ugy, mint a tudomanyos kutat6munka, els6sorban szenvedelyl J6 sakkoz6 is csak az lehet, akit e bels6 szenvedely, bels6 kenyszer hajt."

49X

A saamrtas m6dszerei

Hogy egy lepesOnk j6 vagy rossz, azt aszerint min6sithetjOk, hogya lapest kovetoen az uj helyzetben az ellenfel kisebb vagy nagyobb

rnertekben rendelkezik lehet6segekkel. .

. Sokan ugy kezdik a szarnolast: odalepek, Oti, vlsszautorn, odalep ...

fgy jutnak el gondolatban az egy lepest61 a tobb lepesig. fgy rakod fejben a figurakat a kspzeleibef helyOkre. S ha j6nak latod, rneqleped. Ahhoz, hogy ez j61 menjen, sokat kell.gyakorolni, keszOlni, edzeni. A szarnltashoz tOrelem kell, a sakkozasnak ez az egyik nagyon fontos alapteltetele, A jatekban rejl6 valtozatszamltast fejleszteni kell.

A szarnltaskeszseqet fejleszti az is, ha feladvanyokat fejtetek meg anelkul, hogy a babokhoz hozzanyulnatok, A sakk-konyvek tabla nelkOli olvasasa, hadallasok elernzese is hozzaiarulhat a fejl6deshez.

Jatek kozben, persze, minden valtozatra nines id6, el6bb vagy ut6bb id6zavarba kerOlhetsz. A mesterek a szamltasnal megerzik a preblemat, sokszor megerzessel talaljak meg a helyes utat.

Vegy egy allast, keresd meg a helyes folytatast anelkul, hogy rneqnezned el6re. frd fel, te hogyan folytatnad es rnlert, Mikor vegeztel, hasonlftsd ossze a konyvben megadott helyes lepessel. Keresd az utat, az rniert helyes, a tied rnlert nem? fgy tephetsz el6re!

Biztos sikeresen akarsz jatszani a versenyeken! Allhatatos munkaval kell megszerezni es fejleszteni akepesseqedet, hogy a valtozatokat gyorsan tudd klszamltanl, S akkor nem kerOlhetsz id6zavarba.

50

x

A megnyitas

A sakkiatszma harorn szakasza a meqnyitas, a kozepjatek es a vegjatek.

A megnyitas alapelvei

1. A hader6 fejlesztese, a tisztek gyors jatekba hozatala.

2. Hare a centrumert (e4, e5, d4, d5). A tabla kozepet igyekezzOnk gyalogjainkkal es tisztjeinkkel birtokolni vagy ellen6rizni.

3. Jobb gyalogszerkezet felepftese (mivel a gyalog nem lephet

vlsszatele), •

Kedves Fiatalok!

Valasszatok ki magatoknak nehany megnyitasi format vilagossal es sotettel, amelyr61 ugy erzitek, hogy kozel all a ti elkepzeleseitekhez. A meqnyitasl format tanulmanyozzatok. Keressetek a sikerhez vezet6 utat!

Ezek kozOI mutatok be egy parat,

51 X

Szarnyi megnyitasok

Szokolszkij meqnyltas: 1. b4 Larsen rneqnyitas: 1. b3 Angol rneqnyltas: 1. c4

Reti megnyitas: 1. Hf3, d5 stb.

Szabalytalan megnyitasok 1. d3

1. c3

1. a3

1. h4

1. e3

1. a4 stb.

55X

A kozepjatek

A rneqnyitasban a eel a hader6k fejlesztese, hare a centrumert es a jobb gyalogszerkezet letesfteseert.

A megnyitas es kozepjatek elvei szoros osszefOggesben vannak. A kozepjatek soran altataban ketfele lehet6seg ad6dik: kozvetlen rnatt-tamadas utjan a jatszrna megnyerese vagy olyan anyagi el6ny szerzese, hogy azutan a jatszma megnyerese mar egeszen konnyu .technikal" feladat.

Strategia as taktika

A regi id6k sakkoz6i es a rna el6 mesterek jatszrnai kozott olykor szembeOtl6 kUlonbseget tapasztalunk. A regi jatszrnakra a hatasos lepesek, kombinaclok es meglepc5 gyors oontesek voltak a jellemz6k. A mai mesterek ja!szmaiban sokszor elkeseredett kOzdelem, hare foJyik az apr6 el6nyokert, kszdemenyezesert vagy egy-egy temp6ert. Minel kiegyensulyozottabbak az ellenfelek, annal kevesebb lehet6seg. van a kornblnacios meglepetesre.

A tamadas strategiaja

A tamadas az a harei feladat, amelynek reven az akadalyokat elMrftjuk az utb61.

De hogyan tortenjen a tamadas? Er6s tarnoqatassat vagy kis er6kkel? Hosszu vagy rovid el6keszftes utan? Gyorsan vagy lassan? Ez a korOimenyekt61 fOgg.

56

x

Az er6s auast lassubb temp6ban kell tamadni, mint a gyenget, j61 tesszuk, ha el6bb az ellenfel erejet, ellenallasat legyengftjOk, miel6tt rnozqekony csapatainkat rohamra indftjuk.

A tarnadas utjat, iranyat az ellenfel gyenge pontjai hatarozzak meg.

Aki nem eszerint cselekszik, tarvszertitlenul jatszik, Melyek a gyengesegek? Mi az erteksorrendjOk?

A kiraly a legfontosabb figura, mert a matt, barrnilyenek is legyenek a korOlmenyek, a gy6zelmet biztosftja. Az els6 a kiralyallas biztonsaga. Finom erzek kell ahhoz, hogy eldontsuk, van-e kilatas a matttamadasra.

Mi a gyengeseg? Minden olyan helyzet, arnelynel a figura elvesztette rnozqekonysaqat, A figuranak. feladata van, s ennek kovetkezteben mozgekonysagab61 veszft.

A tanulsaq: a tarnadott szarny ellenallasanak minden gyengftese rneqkonnyltl a tamado feladatat, A j61 vezetett tarnadas mindig a legkisebb ellenallas iranyaba tortenlk. A kezd6 allasban sem lehet tokeletes egyensulyr61 beszeml, mert a kezd6 lepes jog a vilagos es sotet kozott kOlonbseget tesz, amely nem egeszen jelentektelen. A kezd6 allasb61 nem szabad azonnal mattra jatszanl, hanem a kis el6nyoket kell halmozni.

57X

A kombinaciok

"A kornbinacio a sakkjatek lelke" - vallotta Aljechin.

Nagyszeru erzes, amikor kornbinacioval lepitek meg ellenfeleteket es megnyeritek vele a jatszrnatl

Mi a kornblnacio? Olyan kenyszento ereju lepessorozat, amely kihasznalia a hadallas kulonleges lehet6segeit egy bizonyos cel elerese erdekeben (rnattadas vagy dont6 anyagi eI6ny).

A leggyakoribb kornblnaclos motfvumok:

1. Az alapsor gyengesege.

2. Kett6s tamadas,

3. Az eltereles,

4. A ratereles.

A kovetkez6 psldakban megnyilvanulnak a leggyakoribb kornbinaci6s motfvumok.

58

x

A kombinaci6s peldak megoldasai 1.

1. - B12

2. Kxf2 Vc2

'3. Ke3 Ve4

4. K12 Ve2

matt

2.

1. - Kf3?

2. Vd3t Vxd3

utni kellett - igy patt.

4. Kd2 Bg2
5. Kd1 Vc2
matt.
3.
1. Vg8 . Bxg8
2. Hf7 matt. 4.

1. Bh8t!! Bxg8

2. Vd8t Kh7

3. Vh4t

A fut6 a Vxc4 miatt nem huzhato kozbe, fgy a jatszrna orokos sakkal

remi.
5. 6.
1. - Vg2t!! 1. b7 Beb6
2. Kxg2 Hf4tt 2. bBV BxbB
3. Kg1 Hh3 matt. 3. Bxg6 matt.
'1.(.'L
7. 8.
1. - Bxh2
2. Kxh2 Bh8 1. Vf6! sotet feladta,
3. Kg1 Fxd4 matt vagy
Vi lagos feladta. vezervesztes.
68 X Hare a centrurnert

A centrummez6k (kozeprnezok) az e4, e5, d4, d5 mez6k.

A centrumb61 sok mez6t ellen6rizhetsz, pI. a vezer az e4-r61 27 mez6re, mfg a tabla szelen, a4-r61 csak 21 mez6re hat.

A centrumot ural6nak rendszerint terel6nye van. Ha terbeli tulsulyt akarunk elerni, a central is mez6ket el kell foglalni, az ellenfel haderelet visszaszorftani.

A sakkelrneletoen sokat foglalkoztak a centrum kerdesevel. Kezdetben gyalogokat helyeztek el a centrumban, pI. 1. e4, e5, vagy d4, d5.

Az ultramodernek szerint ez nem szukseqes, csak a tisztekkel idejeben kell fellepni, vallottak, PI.:

Reti rneqnyitas: 1. Hf3, d5 2. c4, d4 Aljechin vedelern: 1. d4, Hf6 2. e5, Hd5

Blumenfeld ellencsel KOSZTICS- MARCCZV 1922

1. d4

2. Hf3

3. c4

4. d5

5. cxb5

Hf6 e6 c5 b5! Fb7!

6. dxe6

7. Hc3

8. e3

9. Fe2

10. 0-0

fxe6 d5 Fd6 0-0 Vc7

69X

Utjat allja a gyalognak (blokad), mert a sotet 23. - e2t-kal fenyeget.

23. - Ve6 30. Bc2 Ve6
24. Fb2 c3 31. Vd3 Vf7
25. Fxe4 cxb 32. Ve2 h5
26. Ff3 Vxc6 33. h4 d4
27. Bxb2 Fb6! 34. Vc4 d3
28. g3 Bf5
29. Kg2 Baf8 Vilagos feladta. 71X

Maroczy Geza

(1870-1951 )

1870 - Szegeden szOletett.

1885 - A sakkjatekkal ebben az id6ben ismerkedett meg. Az elmaleti ismeretekre csak a zOriehi f6iskolai tanulrnenyal soran tett szert. Tanulmanyait Budapesten fejezte be as szorgalmasan latogatta a Budapesti, Sakk Kort.

1895 - A hastingsi versenyen els6, as elnyerte a mesteri efmet. 1896 - NOrnbergben az els6 nagyobb nernzetkozl versenyen rnasodik lett. A budapesti millenniumi versenyen a jatak mellett a szervezesben is reszt vett.

1899 - MOnehenben a versenyen 16 indul6 kozott az 1 -3 helyen vagzett.

1902 - A II. Monte Carl6-i versenyen indult masfal aves szOnet utan as husz indul6 kozott az els6 helyen vagzett.

1903 - A Monte Carl6-i versenyen rnasodlk lett.

1904 - A Monte Carl6-i sakkversenyen megszerezte az els6 helyet.

A b8csi versenyr61 hazalott, as tanarl palyara lapett. Januarban megn6s01t.

1905 - Sakkpalyafutasa csucsan alit. A kat ostendei as barmeni versenyen Mar6czy kival6 osszeredrnenyt art el. Tehetseqe teljesen kifejl6dOtt.

1907 - A karlsbadi versenyen 21 indul6 kozott a rnasodlk helyet szerezte meg,. egy avre ra Becsben ujra a rnasodik helyen vagzett.

1911 - Az utols6 versenysikerei utan varanan visszavorunasa mindenkit meglepett. Fanykora 1902-1908 koza esett.

1919 - Az Allami Szfnhaz intendansa lett, majd a Tanaeskoztarsasaq bukasa utan 1927-ig kOlfoldre emigralt.

72

x

1920-27 - Szirnultankorut: Hollandia, Anglia, Amerikai Egyesult AIlamok.

1927 - Veglegesen vlsszatert Magyarorszagra. Vallalta a magyar csapat vezeteset az els6 sakkolimplen. A magyar esapat az els6 sakkollmpiat megnyerte. A magyar csapat els6 olimpiai gy6zelmet Mar6ezy Geza aratta.

1930 - lsrnet 6 vezette a valoqatott csapatot a sakkolirnplan es a masodik helyet szereztek meg.

1932 - Gy6rben folenyesen nyerte meg a magyar bainoksaqot. 1935 - Az Aljeehin - Euwe pares rnerkozesen a vilagbajnoki clrnert folytatott kuzdelernben tanltvanyanak, Euwenek a tanacsad6ja. Tanitvanya vilagbajnok lett, Az 6 tanltvanya volt Vera Menehik, az els6 n6i sakkvilaqbainok is.

1936 - A rnuncheni rendklvull sakkolirnpian vezetesevel a csapatunk els6 lett.

Ezutan teljes rnunkassaqat az irodalomnak szentelte.

73X

Vezercsel

PORTISCH - BRONSTEJN 1969

1. d4 d5

2. c4 c5

Napirendre tuzi az ellenakci6t. Megis ritkabban fordul el6 a versenygyakorlatban, mert sebezhet6 pontokat tar fel a sotet badauasban.

3. cxd5

A szolidabb ut: 3. e3, e6 4. Hc3, annenetel a Tarrasch-vedelernbe.

3. - Hf6

4. e4! Hxe4

5. dxc5 Hxc5

6. Hf3

A vilagos marls kedvez6bben kerOlt ki a rneqnyitas kezdeti bonyodalmaib61. Pozfci6s nezopontbol atvette az esernenyek lranyitasat.

6. - e6

7. Hc3 exd5

Ugynevezett nyilt centrum jott letre, Az osszes centrumgyalog a cserek utan elnint a tablarol, lIyenkor a tisztek sokkal szabadabban mozoghatnak, mint mas centrumszerkezetek eseten, A tarnado terve: tisztjeivel meqkozelltenl az ellenfel allasat; vedekez6 terve: az ellentel tisztjeit tavol tartani vagy visszauzni,

74

x

A huszar Gtese utan ketlepeses matt kovetkeznek,

16. Fb61

17. Bxd1

18. Vf51

19. Hc7tl

20. Vd5

Bxd1

f6

g6

Kf7 sotet fel-

adta, tisztet veszft.

23. - Vd6!

24. Fb2 c3

25. Fxe4 cxb2

26. Ff3 Vxc6

27. Bxb2 Fb6

28. g3 Bf5!

29. Kg2 Baf8

30. Bc2 Ve6

31. Vd3 Vf7

(32. Fe2 - Bxf1 , 33. Fxf1, Vf3t azonnal nyer)

32. Ve2 h5

33. h4 d4

34. Vc4 d3!

Vilagos feladta.

76

x

1967 - Masodszor vivta ki a vilagbajnokjeloltseget.

1968 - A Magyar Nepkoztarsasag kival6 sportol6ja kituntetsst kapta meg.

1969 - Amszterdamban az IBM-versenyen ujra els6 (1963-ban es 1967-ben is els6 volt).

1970 - Az evszazad merkozesen, a belqradl Szovjetuni6-Vilagvalogatott rnerkozesen Korcsnogal jatszott es 2,5:1,5 aranyban bizonyult jobbnak.

1971 - Ujabb magyar bajnoksaqot nyert, a hetediket.

1972 - A Magyar Nepkoztarsasag Sporterdemsrrne arany fokozatat kapta meg. A magyar csapat a vezetesevel a szkopjei olimpian masodik helyen v8gzett.

1975 - A nyolcadik magyar bajnoksagot nyerte.

1977 - Negyedszer vilagbajnokjelolt. Bzekundansa Forintos Gy6z6. 1978 - A Buenos Aires-i sakkollmpian a magyar csapat elsotablasa,

es vezetesevel rneqnyertek a sakkolimplat. A Munka Erdemrend arany fokozatat kapta.

1980 - A rnaltal sakkollmpian a magyar csapat rnasoolk lett az azonos pontszarnu szovjet egyuttes mOgott.

1981 - Az els6 magyar szuperbajnoksaqot megnyerte.

1982 - Bejutott a vllaqbajnokjeloltek nyolcas dont6jebe (hatodszor vilagbajnokjelolt).

78

x

14. Fd3 I-:If6

15. Bc1 96

A g6 vedi Fd3 el61 a h7 pontot, de egyben gyengfti a kiralyszarnyat.

A Hg4 ellen

18. -

19. Va4

20. Vb3

16. Hd2 Bfe8

17. Bfe1 Vd6

18. h3

Bac8 a6 Hd7

21. Hf3

22. Bc3

23. Va3

Be7 c5·

A vilaqos vezerlepesek utan kialakul a ,,16g6 centrum" (vedelernre szorulnak a sotet centrumgyalogok).

23. -

24. dxc5

25. VaS

Vf8 bxc5 Vd6

26. Bec1

27. Fe2

A ~tet onkent atenqedte a d4 pontot es ez hiba.

28. Hd4

29. Va4

30. Va3

Vc5 Vb6 Hc5

31. B3c2

32. Ff3

33. Vc3

Bec8 c4?

as Vb4 Ha6

A Ha6 helyett Vxc3-ra utes meggyorsftja a befejezest.

80

x

48. Vxd8t Kf7

49. Vd7t Kf6

SO. Vd6t Kf7

51. Vd5t Kf8

52. Vd8t

53. Vd5t

54. Hf4!

A kat kiralyallas kozotti kulonbseg j61 lathat6.

55. Vd6t Ke8

56. Hd5! Vg7

57. Hc7t

58. Ve6

82

Kf7 Kf8 Vxb2

Kf7

sotet feladta.

x

Angol megnyitas

PETROSZJAN - KORCSNOJ 1962

A tisztek nagyobb rnozqasl szabadsaqa a terel6ny, ha ez a centrum-· ban is megval6sul, cenfrumfoleny alakul ki.

1. c4

2. Hf3

3. d4

c5 Hf6 cxd4

4. Hxd4

5. Hc3

6. Fg5

g6 d5 dxc4

A sotet ezzel a lepesevellemondott a d5 pont birtoklasarol, A sotet a megnyitasban tul sokat lepett a gyalogokkal. A gyaloglepesek sorozatban nem fejl6d6 lepesek.

7. e3 VaS

8. Fxf6 exf6

9. Fxc4

A vilaqos el6nyben maradt a centrumert vfvott harcban.

9. - Fb4
10. Bc1 a6
11. 0-0 Hd7
12. a3 Fe7?
13. b4 Elagazasi lehet6seg. A sotet vezernek lepni kell, de hova?

84

x

17. - Fd6

18. He6 es

19. Hde7t Ke7

20. Hd4 Kf8

21. Hxa8 sotet feladta.

(21. -, Vxa8, 22. Ve6, Vb8 23. Be6, Fe7, 24. Bfe1, Fb7, Be7 nyer.)

Tanulsag: vilagos kiralyat blztonsaqba helyezte (a 11. lepesben), a tisztjei fejl6dtek, s egyuttal tarnadtak a sotet vezert, A sotet tisztjei fejletlenek, klralya kozepen rekedt.

86

x

A fejl6des

Jatszrnatok soran ket hader6 vonul fel egymassal szemben. Igye· kezni kell a babukat ugy felfejleszteni, hogy az ellenfel rneqtamadasara alkalmasak legyenek.

Tudjatok mar, hogy a kozeprnezok (e4, e5,d4, d5) elfoglalasa adjak meg a felvonulas iranyat es nagyon fontos a felvonulasi (Hem. valamennyi figuranak utat, mozqasi teret kell biztositani. A felvonulasban nagy szerepe van a gyorsasagnak. Terrneszetesen a jo rneqnyltas onrnaqaban keves, a kozepjatekban is figyelembe kell venni a fejl6· dest.

A rneqnyitasban, ha lehet, ugyanazzal a fiquraval ne tegyOnk tobb lepest. KerOljOk a felesleges lepeseket, mert tern pot vesztOnk. A gyaloglepesek eseteben meg jobban vigyazzatok, mert a gyaloggal visszafele nem lehet lepni!

1. e4 e5

2. Hf3

A vilaqos fejl6d6 lepesevel az e5 gyalogot tarnadla es rakenyszerlti ellentelet, hogy vedje meg.

2. - d6

3. Fc4 f6?

Gyenge lepes, rnodot ad arra, hogy a vilaqos tovabb fejl6dj6n.

87X

A fej/6des utja tobbnyire ez:

1. gyaloglepessel utat nyitunk a tisztjeinknek,

2. elfoglaljuk a centrumot,

. 3. san colas, a bastyak osszekotese,

Francia vedelem JUDASZIN -VAGANJAN (1982)

1.e4 e6

2. d4 d5

3. Hd2 c5

A Tarrasch-valtozat.

4. exd5 exd5

Sotet elkerUli a bonyodalmakat, 4. Vxd5, 5. Hgf3, cxd4 utan el6bb-

ut6bb a vilaqos el6nyere vezet.

5. Fb5t Hc6

6. He2 Hf6

7. 0-0 Fd6

8. dxc5

9. Hb3

10. Hed4

Fxc5 Fb6

Ugy latszik, hogy a vilaqos Hxc6 es Be1 utan marls nagy el6nybe kerult, Sotet azonban egy szellemes gyalogaldozattal befejezi a fejl6- dest es maqanoz ragadja a kezdemenyezest.

89 X

10. - O-O!

11. Hxc6 bxc6

12. Fxc6 Hg4!!

Vilagos nem Otheti az aldozatul kinalt bastyat, mert 13. Fxa8, Vh4!, 14. h3, Hxf2, 15. Bxf2, Fxf2t, 16. Kh2 (Kf1, Fa6t) Fxh3! utan mattot kap.

13. g3 Hxf2!

14. Vxd5

A huszar utesere Fxf2t 15. Kxf2, Vf6t nyert volna.

14. -

15. Fxa8

Fh3 Hd1t

16. Kh1

17. Vxd8

Fxf1 Bxd8

Ugy tilnik, hogy a vilaqosnak sikerult rnequsznia a dolgot, mert vszert tudott cserelnl, s6t gyalogel6nyet is megtartotta. Szemmel tamatcan azonban nagy pozici6s hatranyban van, es auandoan egylepeses fenyegetesek ellen kell vedekeznle.

18. Ff3

19. c3

Fh3 Hf2t

20. Kg1

21. Hd4

Hd3t Bc8!

Sotet maga valaszthatla meg, hogy mikor, hoi nyeri vissza a gyalogot. Fenyeget Fxd4 tlsztnyeressel.

22. Fd2 Hxb2

Nemcsak a gyalog kerOlt vissza, hanem szetszakadt a vilaqos vezerszarnyl gyaloglanca is. Ezt a sotet a tovabblakban j61 kihasznalja,

90

x

23. a4 Hc4 29. Ff2 Hc4
24. Fe1 HaS 30. Ff3 Hxa3
25. Ba3 Fd7 31. Fxe4 Hxb5
26. Kg2 Bc4 32. axb5 Fxb5
27. Fd1 g6 33. Fxb6 axb6
28. Hb5 Be4 A nagy "utom-uti" veget ert, Az elenk, aldozatokkal tarkltott tamadas egyszeru vegjatekka alakult, melyben a sotet meglep6 gyorsan ervenyesiti el6nyet.

34. Kf3

35. Ke3

36. Fd5

Kg7 f5 g5

37. h4

38. Kf3

f4t!

Nem segft gxf4, gxh4 sem, mert a tavotabbl sotet szabadgyalog, valamint a "c3" gyengeseg miatt a vilagos el6bb-ut6bb veszve van.

38. -

39. Kxg3

40. Fe4

41. Fc2

fxg3 Kf6 h6 Fd7

42. Fb3

43. Fc2

44. Fd3

45. Kxh4

Fe8 Fh5 gxh4t Fg6!

A sotet kiraly nehany lepesben leveszi a c3 gyalogot es nyer.

91X

12. 0-0 Fa6

A vilaqos az e4-e5 centrurnattorest akarja keresztlilvinni.

13. - Vd7

14. h3

A sotettol elveszi a g4 rnezot.

14. -

15. Fxa6

16. Vf3

17. Bae1

b5 Hd7

Vb7 Hxa6

A sotet es-on tobbszor rajta van. Az attores igazi celja a rnozqekony gyalogok ervenyesttese, terelony novelese,

18. e5! dxe5

19. Hde4!

A szabadda valt e4 pont remek lehetoseqet ad a vilaqos tisztek fejlesztesere.

19. - Vb6

(20. Hd6 minoseqnyeresael fenyegetett.)

20. f5

21. f6

22. Fxg5

23. Vh5!

24. Hxg5

25. Be4

g5 Fh8 hxg5 Hf8 Vb7

sotet feladta, 26. Bh4 ellen nines vedelern.

93X

.:

Forintos Gy6z6

(1936-

Sakkoz6 csaladbol szarmazlk, elso tanit6ja az edesapia. 1947 - Eloszor szerepel csapatban, Kispesten.

1951 - .Elso osztalvu rninosltest szerzett.

1952 - Megnyerte Budapest ifjusagi bajnoksaqat.

1955 - Megszerezte a mesteri cfmet. Eiso nernzetkozi szereplese Lyonban, a foiskolai csapatvilaqbajnoksaqcn. A csapat 3. helyezest ert el.

- Vegzett a Marx Karoly Kozgazdasagtudomanyi Egyetemen. 1968 - Eloszor nyer magyar bainoksaqot.

- Tobb vilaqnyelven beszel, szeles lat6koru.

1974 - Megszerzi a nemzetkozi nagymesteri eimet. 1983 - A Magyar Sakk Szovetseq szovetseqi kapitanya,

94

x

1. d4

2. c4

3. Hf3

4. Hg5

5. Hc3

6. g4

7. Hgxe4

Oindial vedelem

PINTER-McNAB

(1980)

d6 e5 e4 Hf6 Ff5 Fxg4 Hxe4

8. Hxe4

9. Fg2!

10. Vb3

11. Hg3

12. 0-0

13. Ff4

14. e4

Fe7 Vd7 c6 Vc7 0-0 Vd7 Ff6

J61 latnato, a vilaqos rneqnyitasban fejlettebb ellentelenel, s ez a

dontd. 15. Fe3 Fh4 25. Fh4 f6

16. Bae1 as 26. Fh3! Vb7

17. Ff4 a4 27. Bg1 Kf8

18. Va3 Bd8 28. Fe6 Hg6

19. f3 Fxg3 29. Fg3 b4

20. Fxg3 Fh5 30. Ve3 Va7

21. Kh1 b5 31. Bgf1 Vxe3

22. cxb5 cxb5 32. Bxe3 He7

23. f4 Hc6 33. Fe1! Bab8

24. d5 He7

A sotet [ateka nem all rnasbol: hoi ezt, hoi azt a pontot kell vedenie.

95X

Angol megnyitas

TUKMAKOV - RIBLI

(1982)

1. Hf3

2. c4

3. g3

4. Fg2 5.0-0

c5 Hf6 b6 Fb7 e6

6. Hc3

7. d4

8. Vxd4

9. Bd1

Fe7 cxd4 d6 a6

Elzarja az utat a Hb5 el61.

10. Hg5 Fxg2

11. Kxg2 Hc6

12. Vf4?!

Elkotelez6 lepes, amely er61tetett tarnadasi elkepzelsseket takar. A mindenaron val6 tarnadast a kiralyszarnyon, az egeszseges fejlodes rovasara, sem a hadallas, sem a verseny allasa nem indokolta.

12. - O-O~

13. b3 Ba7

A terv logikus, celja Bd7 utan a d6-d5 centrumattoressel keresztezni a vi lagos tarnado akci6it.

97X

19. -

20. Hc3

f5 e5

21. Ve3

22. Hxe4

e4

Az f3H ellepesre 22. - Fg5 nemesak a minoseqet, han em mar [atszrnat nyerne.

22. - fxe4 30. Kg2 Vb7
23. Vxe4 Hd8 31. He2 Fe5
24. Vg6 Ff6 32. Bd5 He6
25. Hd4 Kh8 33. Vd3 He7
26. Bed1 Bdf7 34. Bxe5 Hxe5
27. f3 Vd7 35. Vxd6 Hxf3!
28. Fa3 b5
29. exb5 axb5 Vilagos feladta. 99X

Ribli Zoltan

(1951-

Mohaeson szuletett, Pecsett nott fel, 1972 ota Budapesten el. 1967 - 16 eves koraban elnyerte a magyar sakkmesteri eimet. 1968-69 Groilingenben, az Ifjusagi Europa Bajnoksaqon 1-3. he-

Iyezett.

1969-70 Groningenben, az Ifjusagi Europa Bajnoksaqon elso, 1970 - Megkapta a nernzetkozl mesteri cfrnet,

1971 - Athenban, az Ifjusagi Vilagbajnoksagon rnasodik. 1973 -, Nagymesteri cirnet szerez.

1978 - A Buenos Aires-i sakkolirnpian a gyoztes magyar csapat tagja.

1982 - A Las Palmas-i vilagbajnoki zonakozi versenyen elso, Ezzel vilagbajnokjelolt lett.

1983 - A FOlop-szigeten Torre ellen nyert a vilagbajnokjeloltek kOzdelrneben es tovabbjutott a legjobb negy koze.

100

x

Francia vedelem

BISGU IER - SADE

(1950)

1. e4

2. d5

3. He3

4. e5

e6 d5 Fb4 e5

5. a3

6. bxc3

7. Vg4

8. Hf3

Fxc3t He7 Hf5 e4

Hiba. A sotet a vezerszarnyon blokalni akarja ellentelet, de ezzel szabad kezet ad neki a kiralyszarnyon.

9. Vf4 h5 14. Fa3 Vxa4
10. a4 He6 15. Fe5 Vc6
11. Fe2 Hee7 16. Bxa7 Bxa7
12. 0-0 Hg6 17. Fxa7 Va6
13. Vd2 VaS 18. Fc5
Vilagos meggatolja a sotet sancolasat.
18. - Fd7 24. Ba1 Fa4
19. Bb1 Fa4 25. Vb2 Va6
20. Bb6 Va8 26. Fa3 b5
21. Hg5 Fe6 27. Vb4 Va8
22. Ve1 Hf8 28. g3 Vd8
23. Bb1 Hd7 A sotet futo elzarva, a vezernek vissza kell mennie a vedelernbe.

101 X