10.

KINEMATIKA, KINETIKA
Kinematika: Az anyagi pontok és a merev testek mozgásának leírása
Kinetika: Az anyagi pontokra és a merev testekre ható erők, nyomatékok és a mozgás kapcso-
latának tisztázása. A mozgás okainak leírása.

10.1. Anyagi pont mozgása

a) A mozgásfüggvény, a pályagörbe:
Mozgásfüggvény: az anyagi pont helyzetét meghatározó r = r ( t ) helyvektor-idő függvény.
Mértékegysége: m.
z P1 Pályagörbe:
pályagörbe
P0 1. definíció: Az a térgörbe melyen az anyagi pont a mozgás
során végighalad.
r (t1 )
P 2. definíció: Az r = r ( t ) mozgásfüggvény által meghatáro-
r (t0 ) r (t ) zott térgörbe.
x O
y

Az r = r ( t ) mozgásfüggvény megadása:
- Vektoriális alak → DDKR: r (t ) = x(t )ex + y (t ) ey + z (t ) ez ,
HKR: r (t ) = R(t ) eR + z (t ) ez , ahol eR = cos ϕ ex + sin ϕ e y .
- Skaláris alak → DDKR: x = x(t ) , HKR: R = R (t ) ,
y = y (t ) , ϕ = ϕ (t ) ,
z = z (t ) , z = z (t ) .
A mozgásfüggvény az e , n , b természetes koordináta-rendszerben:

+ P Ívkoordináta: a pályagörbén egy O kezdőponttól mért

e előjeles s ívhossz (előjeles távolság).
⋅⋅
O s Kisérő triéder: e , n , b - a görbe természetes koordináta-
b
n rendszerének egységvektorai.
dr
- Érintő irányú egységvektor: e = , e = 1.
ds
de 1
- Főnormális egységvektor: =κ n = n , n = 1.
ds ρ
( κ a térgörbe görbülete, ρ a térgörbe görbületi sugara)
- Binormális egységvektor: b =e ×n , b = 1.
Simulósík: az e , n vektorok által kifeszített sík.

178
 Az anyagi pont helyének megadási lehetőségei:
- r = r (t ) helyvektor – idő függvény,
- r = r ( s ) helyvektor – ívkoordináta függvény,
- s = s (t ) ívkoordináta (út) – idő függvény (ehhez ismerni kell agörbe alakját).
b) A sebességfüggvény, a sebességvektor:
Sebességfüggvény: a mozgásfüggvény idő szerinti első deriváltja.
d r (t )
v (t ) = r (t ) =, Mértékegysége: m/s .
dt
Pillanatnyi sebességvektor: a sebességfüggvény egy adott t1 időpillanatban felvett értéke.
v1 = v (t1 ) .
Tulajdonságai: - vektor mennyiség,
- iránya azonos a pályagörbe érintőjével.
d r d r ds d s (t )
Bizonyítás: v (t ) = = =e = e v(t ) = v(t ) e .
dt ds dt dt
d s (t )
Pálya menti sebesség (pályasebesség): v(t ) = .
dt
Tulajdonságai: - a sebességvektor érintő irányú koordinátája,
- előjeles skalár mennyiség,
- előjelét az s ívkoordináta irányítása határozza meg.
Közepes sebesség: mindig egy megadott időintervallumra z
vonatkozik. P2
P1
A < t1 t2 > időintervallumra vonatkozó közepes sebesség: ∆r12

r (t2 ) − r (t1 ) r2 − r1 ∆r12 r1 r2

vk = = = .
t2 − t1 t2 − t1 ∆t12
x O y

Hodográf: Az a görbe, amit a v (t ) sebességvektorok végpontja ír le a vx , v y , vz koordináta-

rendszerben
c) A gyorsulásfüggvény, a gyorsulásvektor:
Gyorsulásfüggvény: a sebességfüggvény idő szerinti első deriváltja.
d v (t ) d 2 r (t )
a (t ) = = , Mértékegysége: m/s 2 .
dt dt 2
Pillanatnyi gyorsulásvektor: a gyorsulásfüggvény egy adott t1 időpillanatban felvett értéke.
a1 = a (t1 )
Tulajdonságai: - vektor mennyiség,
- a pályagörbe simulósíkjába esik,
- érintő és főnormális irányú összetevőkből áll.

179
 d v (t ) d dv(t ) d e (t )
Bizonyítás: a (t ) = = [ v(t ) e (t ) ] = e +v ,
dt dt dt dt
d e d e ds 1 v
= = n v(t ) = n ,
dt ds dt ρ ρ
2
dv v
a (t ) = e + n = ae (t ) e + an (t ) n .
dt ρ
dv(t )
Pálya menti gyorsulás (pályagyorsulás): ae (t ) = . A sebesség nagyságának megválto-
dt
zásából adódik.
[v(t )]
2

Normális gyorsulás: an (t ) = . A sebesség irányának megváltozásából adódik.

ρ
d) A mozgásjellemzők közötti kapcsolat:
- Ismert: r = r (t ) .
d r (t )
Meghatározandó: v (t ) = = v(t ) e ,
dt
d v (t )
a (t ) = = ae (t ) e + an (t ) n .
dt
- Ismert: a = a (t ) és a v (t = t0 ) = v0 , r (t = t0 ) = r0 kezdeti feltételek.
t

Meghatározandó: v (t ) = v0 + a (t ) dt ,∫
t0
t

∫
r (t ) = r0 + v (t ) dt .
t0

- Ismert: v = v (t ) és az r (t0 ) = r0 kezdeti feltétel.

d v (t )
Meghatározandó: a (t ) = = ae (t ) e + an (t ) n ,
dt
t

∫
r (t ) = r0 + v (t ) dt .
t0

10.2. Merev test mozgása

a) Alapfogalmak:
- Merev test sebességállapota: A testet alkotó pontok egy adott időpillanatbeli sebessé-
geinek összessége (halmaza).
- Merev test gyorsulásállapota: A testet alkotó pontok egy adott időpillanatbeli gyorsulá-
sainak összessége (halmaza).
- Merev test síkmozgása: A test pontjai egy adott alapsíkkal párhuzamos síkokban
mozognak.

180
 - Merev test haladó mozgása: A test önmagával párhuzamosan mozdul el. A test minden
pontjának azonos az elmozdulása.
- Merev test forgómozgása: A test pontjai a test két nyugalomban lévő pontját összekötő
tengely, a forgástengely körül koncentrikus köríveken mozdul-
nak el.
- Merev test elemi mozgása: A test végtelenül rövid idő alatt bekövetkező (egy idő-
pillanatban történő) mozgása.
Tétel: Merev test bármely mozgása előállítható egy haladó és egy forgó mozgás
összegeként.
b) Merev test sebességállapota:
Összefüggés a merev test két pontjának sebessége között.
A merev test végtelenül kis elmozdulását vizsgáljuk:
d ϕ × rAB
drB - párhuzamos eltolás: drA ,
dϕ × rAB drA - szögelfordulás: dϕ (az elmozdulásoktól kettős
⋅ nyíllal különböztetjük meg).
drA B
rAB A B pont elmozdulása: eltolás + szögelfordulás.
dϕ drB = drA + dϕ × rAB .
A
dϕ az egész merev testre jellemző mennyiség.
drB drA dϕ
Vegyük az összefüggés idő szerinti első deriváltját: = + × rAB .
dt dt dt
Elnevezések: drB
= vB - a merev test B pontjának sebessége,
dt
drA
= v A - a merev test A pontjának sebessége
dt
dϕ
= ω - a merev test szögsebessége.
dt
Az ω az egész merev testre jellemző mennyiség. Mértékegysége: rad/s .
vA Az új jelölés figyelembevételével: vB = v A + ω × rAB .
ω B
Analógia (Statikából): M B = M B + F × rAB .
rAB
vB Az vA , ω ismeretében a merev test bármely pontjának
A
sebessége meghatározható.
Tétel: merev test sebeségállapota egyértelműen megadható vA , ω redukált vektorkettőssel.
Tétel: merev test két különböző pontjának sebesége általában nem egyenlő.
Kivétel : - ω = 0 ,
- ω rAB .
c) Elemi síkmozgás:
Értelmezés: Ha a test bármely pontjának sebessége merőleges ω -ra, azaz párhuzamos az
ω -ra merőleges síkokkal.

181
 Sebességpólus: a síknak az a P pontja, amelynek zérus a sebessége - vP = 0 .
Sebességábra: egy adott időpillanatban, egy közös kezdőpontból felmérjük a test jellemző
pontjainak sebességvektorait.
d) Merev test gyorsulásállapota:
Összefüggés a merev test két pontjának gyorsulása között:
ε dω
aA B ε= - a merev test szöggyorsulása.
dt
ω rAB Az ε az egész merev testre jellemző mennyiség.
aB
A Mértékegysége: rad/s 2 .
A merev test tetszőleges B pontjának gyorsulása: aB = a A + ε × rAB + ω × (ω × rAB ) .
Tétel: a merev test gyorsulásállapota az a A , ω és az ε mennyiségekkel adható meg egyér-
telműen.
Síkmozgás esetén: aB = a A + ε × rAB − ω 2 rAB .
Ha xy a mozgás síkja: ω = ω ez , ε = ε ez .
Gyorsuláspólus: a síknak az a Q pontja melynek zérus a gyorsulása aQ = 0.
Gyorsulásábra: egy adott időpillanatban, egy közös kezdőpontból felmérjük a test jellemző
pontjainak gyorsulásvektorait.

10.3. Merev test kinetikája

a) Merev test tömegeloszlásának jellemzői:

- Tömeg: a merev test haladó mozgással szembeni tehetetlenségét (ellenállását) jellemzi.
m= ∫ dm = ∫ ρ dV ,
(m) (V )
Mértékegysége: kg.

ρ - tömegsűrűség, Mértékegysége: kg/m3 .

- Statikai nyomaték:
z Pontra számított statikai nyomaték:
dm = ρ dV
m SA = ∫ r dm = ∫ r ρ dV .
(m) (V )

Mértékegysége: kgm.
r
O ρ Pontra számított statikai nyomaték átszámítása:
A
x S B = S A − mrAB .
B rAB y

- Tömegközéppont, súlypont: a testnek az a T, illetve S pontja, amelyre számított statikai

nyomaték zérus.
ST = S S = 0 .

182
 S
∫ r ρ dV
A tömegközéppont helyének kiszámítása: ST = S A − mrAT ⇒ rAT = A=
(V )
.
=0
m ∫
(V )
ρ dV

Tétel: A T tömegközéppont és az S súlypont egybeesik, ha a g állandó.

- Tehetetlenségi (másodrendű) nyomaték:
A tehetetlenségi (másodrendű) nyomaték a merev test forgó mozgással szembeni
tehetetlenségét fejezi ki.
z Az S ponti tehetlenségi tenzor:
dm Diadikus előállítása: J S = ∫ ⎡⎣( ρ )
2
E − ( ρ ρ ) ⎤⎦ dm .
m (m)
ρ E - egységtenzor.
S z
x y Mértékegysége: kgm 2 .
y
x
⎡ Jx − J xz ⎤
− J xy
⎢ ⎥
Mátrixos előállítása : ⎣⎡ J S ⎦⎤ = ⎢ − J yx − J yz ⎥ - szimmetrikus tenzor.
Jy
⎢ − J zx
− J zy J z ⎥⎦
⎣
A tengelyre számított tehetetlenségi nyomatékok:
⎫ J x - a testnek az x tengelyre számított tehetetlenségi
J x = ∫ ( y + z )dm ⎪
2 2
nyomatéka,
(m) ⎪
⎪ J y - a testnek az y tengelyre számított tehetetlenségi
J y = ∫ ( x 2 + z 2 )dm ⎬ > 0. nyomatéka,
(m) ⎪
⎪ J z - a testnek az z tengelyre számított tehetetlenségi
J z = ∫ ( x 2 + y 2 )dm ⎪
nyomatéka.
( m) ⎭
Síkpárra számított (centrifugális) tehetetlenségi nyomatékok:
⎫ J xy = J yx - a testnek az yz - zx síkpárra számított tehetet-
J xy = J yx = ∫
(m)
x y dm ⎪
⎪ ⎧> ⎫
lenségi nyomatéka,
⎪⎪ ⎪ J yz = J zy - a testnek az zx - xy síkpárra számított tehetet-
J yz = J zy = ∫ y z dm ⎬ ⎨= ⎬ 0.
( m) ⎪ ⎪< ⎪ lenségi nyomatéka,
⎪ ⎩ ⎭ J zx = J xz - a testnek az xy - yz síkpárra számított tehetet-
J xz = J zx = ∫ x z dm ⎪
(m) ⎭ lenségi nyomatéka.

Tétel: a J S -ből az összes S ponti tengelyre és az összes S ponti síkpárra számított

tehetetlenségi nyomaték meghatározható.
Jn = n ⋅ J S ⋅ n , − J nm = − J nm = n ⋅ J S ⋅ m = m ⋅ J S ⋅ n .

183
 Steiner-tétel: z ζ
rSA = xSA ex + ySA ey + zSA ez , m ξ
A két koordináta-rendszer tengelyei párhuzamosak:
A η
rSA
x ξ , y η, z ζ .
S
A tétel tenzor alakja: J A = J S + J SA . x y

A tétel skalár alakja: J ξ = J x + m( ySA

2
+ zSA
2
), J ξη = J xy + mxSA ySA ,
Jη = J y + m( xSA
2
+ zSA
2
), Jηζ = J yz + m ySA zSA ,
J ζ = J z + m( xSA
2
+ ySA
2
), J ξζ = J xz + mxSA zSA .
Tétel: párhuzamos tengelyek közül az S ponton átmenő tengelyre számított tehetetlenségi
nyomaték a legkisebb.
b) Merev test impulzusa, impulzus nyomatéka:
z - Impulzus:

m S dm
Értelmezés: I = ∫ v dm = ∫ v ρ dV .
v ( m) (V )

r m
Mértékegysége: kg = Ns .
x A s
y
Kiszámítás: I = m vS .
- Impulzus nyomaték (perdület):
m2
Értelmezés: π A =
(m)
∫ r × v dm . Mértékegység: kg
s
= Ns m .

Kiszámítás:
- Speciális esetek: π S = J S ω , S – a merev test súlypontja,
π P = J Pω , P – a pillanatnyi forgástengely egy pontja ( vP = 0 ).
- Általános eset: π A = J Aω + rAS × v A m .

- Összefüggés test két pontjára számított perdület között: π B = π A + I × rAB .

Analógia a Statikából: M B = M A + F × rAB .
c) Merev test kinetikai energiája:
z 1
m Értelmezés: E = ∫
2 (m)
v 2 dm .
ω dm
vS v m2
r Mértékegysége: kg = Nm=J .
S s2
x y 1 1 1
Kiszámítás: E = (vS ⋅ I + ω ⋅ π S ) = mvS2 + ω ⋅ J S ⋅ ω .
2 2 2

184
 Kiszámítás speciális esetekben:
-ω J S egyik tehetetlenségi főtengelyével.
1 1
Ekkor ω ⋅ J S ⋅ ω = J sω 2 ⇒ E = mvS2 + J sω 2 .
2 2
J s - az S ponti, ω -val párhuzamos főtengelyre számított tehetetlenségi nyomaték.
- v A = 0 és ω J A egyik tehetetlenségifőtengelyével.
1
Ekkor E = J aω 2 .
2
J a - az A ponti, ω -val párhuzamos főtengelyre számított tehetetlenségi nyomaték.
d) Merev testre hat erőrendszer teljesítménye:
- Az erőrendszer redukált vektorkettősét felhasználva: P = F ⋅ vS + M S ⋅ ω .
n m
- Az erőrendszert alkotó erőkkel és nyomatékokkal: P = ∑ Fi ⋅ vi + ∑ M j ⋅ ω j .
i =1 j =1

vi az Fi erő támadáspontjának sebessége,

ω j annak a merev testnek szögsebessége, amelyre az M j nyomaték hat.
e) Merev testre ható erőrendszer munkája:
t2

W12 = ∫ P dt .
t1

A merev testre ható erőrendszer <t1,t2> időtartam alatt végzett munkája egyenlő az
erőrendszer P teljesítményének t1 , t2 határok között vett idő szerinti integráljával.
A munka nem egy időpillanathoz, hanem egy időtartamhoz kötött mennyiség.
f) Impulzus tétel:
i
I = m aS = F
A merev test impulzusának idő szerinti deriváltja egyenlő a testre ható külső erők
eredőjével.
g) Perdület tétel:
i
- Speciális eset: az pontra: π S = M S ,
J S ⋅ε + ω ×πS = MS .
A merev test S pontjára számított perdületvektor idő szerinti deriváltja egyenlő a testre
ható erőrendszernek a S súlypontra számított nyomatékával.
( )
- Általános eset: az A pontra: J A ⋅ ε + ω × J A ⋅ ω + rAS × m a A = M A ,

JS ⋅ε + ω × ( J S
⋅ω ) + r
AS × m aS = M A .

185
h) Energia tétel, munka tétel:
- Differenciális alak ≡ energiatétel:
E=P.
Merev test kinetikai energiájának idő szerinti deriváltja egyenlő a testre ható külső
erőrendszer teljesítményével.
- Integrál alak ≡ munkatétel:
E2 − E1 = W12 .
Merev test kinetikai energiájának megváltozása a test véges <t1,t2> időtartam alatt
bekövetkező) mozgása során egyenlő a testre ható külső erőrendszer ugyanazon mozgás
során végzett munkájával.
j) Merev test kényszermozgása:
Kényszermozgás: a merev test mozgását más testek előírt geometriai feltételeknek
megfelelően korlátozzák.
Kényszer: az a test, amelyek az általunk vizsgált test mozgását előírt geometriai
feltételeknek megfelelően korlátozza.
Tétel: a kényszererő (támasztóerő) a kényszer hatását teljes mértékben helyettesíti.
A kényszererő a testek érintkezésnél lép fel.
Sima kényszer: a kényszererő merőleges az érintkező felületekre.
Érdes kényszer: a kényszererő normális és tangenciális koordinátája közötti a Coulomb-
féle súrlódási törvény adja meg a kapcsolatot.
Coulomb törvény: Ft = µ Fn , µ - a mozgásbeli súrlódási tényező.
Ez az összefüggés akkor áll fent, ha az érintkező felületek (pontok) között relatív
tangenciális elmozdulás lép fel.
A kényszererő Ft tangenciális koordinátája olyan irányú, hogy igyekszik megakadályozni
az érintkező felületek között létrejövő relatív tangenciális elmozdulást.

10.4. Példák tömegpontok és merev testek mozgására

10.4.1. feladat: Tömegpont síkmozgása

Adott: Az r = r (t ) = b0 + b1 ( c − t 2 ) mozgásfüggvény a < t0 , t1 > időintervallumban és
b0 = (− ex + 2 e y ) m, b1 = ( 4 ex − 4 ey ) m/s 2 , t0 = 0 , t1 = 1,5 s, c = 2 s 2 .
Feladat: a) A pályagörbe alakjának meghatározása.
b) Az r0 = r (t0 ), r1 = r1 (t1 ) helyvektorok meghatározása.
c) A v (t ) sebességfüggvény meghatározása.
d) A < t0 , t1 > időintervallumra vonatkozó vk közepes sebesség meghatározása.
e) Az a (t ) gyorsulásfüggvény meghatározása.
Kidolgozás:
a) A pályagörbe alakjának meghatározása:
A pályagörbe r (t ) = r0 + c f (t ) alakú egyenes ( r0 = b0 és c = b1 ).

186
b) A tömegpont helyének meghatározása a t0 és t1 időpillanatban:
A mozgásfüggvény: r = r (t ) = b0 + b1 ( c − t 2 ),
r0 = r (t0 ) = b0 + b1 (c − t02 ) = ( − ex + 2 ey ) + ( 4 ex − 4 ey ) ( 2 − 0) = (7 ex − 6 e y ) m ,
r1 = r (t1 ) = b0 + b1 (c − t12 ) = ( − ex + 2 e y ) + ( 4 ex − 4 e y ) ( 2 −1,52 ) = (−2 ex + 3 ey ) m .
c) A sebességfüggvény meghatározása:
dr
v = v (t ) = = − 2 b1 t = (− 8 ex + 8 e y ) t ,
dt
v0 = v (t0 ) = 0, v1 = v (t1 ) = ( −12 ex + 12 e y ) m/s.
d) A közepes sebesség meghatározása:
r − r (−2 ex + 3 ey ) − (7ex − 6e y ) ( − 9ex + 9e y )
vk = 1 0 = = = ( − 6 ex + 6 ey ) m/s.
t1 − t0 1,5 1,5
e) A gyorsulásfüggvény meghatározása:
dv
a = a (t ) = = − 2 b1 = − 2( 4 ex − 4 ey ) = ( − 8 ex + 8 ey ) m/s 2 .
dt
10.4.2. feladat: Tömegpont síkmozgása
Adott: Az r = r (t ) = b t + ct 2 mozgásfüggvény a < t0 , t1 > idő intervallumban és
b = (−3 ex − 4 e y ) m/s, c = ( 2 ex + 1,5 ey ) m/s 2 , t0 = 0 , t1 = 2 s.
Feladat: a) A < t0 , t1 > idő intervallumra vonatkozó vk közepes sebesség meghatározása.
b) A v (t ) sebességfüggvény és az a (t ) gyorsulásfüggvény meghatározása.
c) A pályagörbe és a hodográf megrajzolása < t0 , t1 > idő intervallumra.
Kidolgozás:
a) A közepes sebesség meghatározása:
r0 = r (t0 ) = 0,
r1 = r (t1 ) = b t1 + c t12 = 2( − 3ex − 4 e y ) + 4( 2 ex + 1,5 ey ) = ( 2 ex − 2 e y ) m,
∆ r01 r − r 2 ex − 2 ey
vk = = 1 0= = ( ex − e y ) m/s.
∆ t01 t1 − t0 2
b) A sebesség- és a gyorsulásfüggvény meghatározása:
dr
A sebességfüggvény: v = v (t ) = = b + 2 c t = (−3 ex − 4 e y ) + 2(2 ex + 1,5 e y ) t ,
dt
v0 = v (t0 ) = ( − 3 ex − 4 ey ) m/s,
v1 = v (t1 ) = b + 4 c = ( − 3 ex − 4 ey ) + (8 ex + 6 ey ) = (5 ex + 2 ey ) m/s.
dv
A gyorsulásfüggvény: a = a (t ) = = 2 c = ( 4 ex + 3 e y ) m/s 2 , a = állandó.
dt
c) A hodográf és a pályagörbe megrajzolása:
Hodográf: A v = v (t ) függvény ábrázolása a v x , v y koordináta-rendszerben.

187
 Hodográf Pályagörbe

v y [ m/s ] y [m]
2 2
v1
Ov vx [ m/s ] −2 P0 2 4 x [m]
−2 2 4
v0

v1
v0 A hodográf − os a −2
−2 P2 P1
gyorsulásvektorral

−4 −4

A pályagörbe szerkesztése:
- A P0 és P1 pontokban a sebességvektorok a parabola érintői.
- A P0 P1 szelő felezéspontját az érintők metszéspontjával összekötő egyenes szakasz fele-
zéspontja a parabola harmadik, P2 pontja.
- A P2 parabola pontban a parabola érintője párhuzamos a P0 P1 szelővel.

10.4.3. feladat: Tömegpont ferde hajítása

Adott: A tömegpont kezdeti helyzete és kezdősebessége: r0 = (50 ex + 10 ey ) m , v0 = 10 m/s ,

α = 30o , g =10 m/s 2 .
Feladat:
y [ m]
A a) Az t0 = 0 indítási helyzet mozgásjellem-
yA
zőinek meghatározása.
v0
b) A pálya A ponti helyvektora és az A ponti
y0 α sebességvektor meghatározása.
c) A hajítás idejének és hosszának meghatá-
B
x [m] rozása.
yB d) A pálya görbületi sugarának meghatározá-
x0 xA xB sa a B becsapódási pontban.

Kidolgozás:
a) Az indítási helyzet ( t0 = 0 ) mozgásjellemzőinek meghatározása:
a0 = a = g = állandó ,
3 1
v0 = v0 cos α ex + v0 sin α ey = 10 ex + 10 e y = (8,66 ex + 5 e y ) m/s ,
2 2
r0 = x0 ex + y0 e y = (50 ex + 10 e y ) m.
b) A pálya A ponti helyvektora és az A ponti sebességvektor meghatározása:

188
 t A2
v A = v0 + g t A , rA = r0 + v0 t A + g
.
2
Az A ponti sebesség vízszintes irányú koordinátája:
v A = v0 cos α = 5 3 = 8,66 m/s ⇒ v A = (8,66 ex ) m/s .
Az A ponti sebesség függőleges irányú koordinátája zérus:
v sin α 10 ⋅ 0,5
v A ⋅ e y = v Ay = 0 = v0 sin α − g t A ⇒ t A = 0 = = 0,5 s .
g 10
Az A pont helyvektora: x A = x0 + v0 cos α t A = 50 + 8,66 ⋅ 0,5 = 54,33 m ,
t A2
y A = y0 + v0 sin α t A − g = 10 + 5 ⋅ 0,5 − 5 ⋅ 0, 25 = 11, 25 m,
2
rA = (54,33 ex + 11, 25 ey ) m.
c) A hajítás idejének és hosszának meghatározása:
t 2
vB = v0 + g t B , rB = r0 + v0 t B + g B .
2
A becsapódási hely függőleges koordinátája ismert: yB = 0
t B2
yB = 0 = y0 + v0 sin α t B − g ,
2
0 = 10 + 5 t B − 5 t B2 .
t B1 = −1 s
− 5 ± 25 + 200 − 5 ± 15 ⎫
tB = = = ⎬ ⇒ tB = 2 s,
−10 10 ⎭
t B2 = 2 s
mert a t B1 = −1 s megoldás fizikailag nem értelmezhető.
A hajítás hossza: xB = x0 + v0 cos α t B = 50 + 8,66 ⋅ 2 = 67,32 m,
yB = 0,
rB = xB ex + yB ey = ( 67,32 ex + 0 ey ) m.

Sebesség a B pontban: A mozgás hodográfja:

v y [ m/s ]
vB = v0 + g t B = (8,88 ex + 5 ey ) + (−10 ey ) 2 = (8,66 ex −15 ey ) m/s.
v0

vB = vB = vB2 x + vB2 y = 8,662 + 152 = 17,32 m/s. vx [ m/s ]

β
vB x 8,66
A becsapódás szöge: cos β = = = 0,5 ⇒ β = 60o. g tB
vB 17,32
vB

d) A pálya görbületi sugarának meghatározása a becsapódási pontban:

189
 B
B
ρB n β β
an β an
n ae ae
vB g
e e

vB2 vB2 17,322

an = = g cos β ⇒ ρB = = ≅ 59,996 m.
ρB g cos β 10 ⋅ 0,5
10.4.4. feladat: Merev test síkmozgása, sebességábra

y Adott:
A vA B
ω Az A, B, C, D pont helye az xy síkon.
A mozgás síkja: x y .
1m
vA = ( 4 ex ) m/s , ω = ( − 1ez ) rad/s .
D C x
1m 1m

Feladat: a) A vB sebesség meghatározása.

b) A sebességpólus megszerkesztése .
c) A sebességábra megszerkesztése.
Kidolgozás:
a) A B pont sebességének meghatározása:
vB = vA + ω × rAB = ( 4 ex ) + ( −1ez ) × ( 2 ex ) = ( 4 ex − 2 ey ) m/s,
vB = ( 4 ex − 2 ey ) m/s.

b) A sebességpólus megszerkesztése: y
vA B v
A sebességpólus a sebességvektorokra me- A B
rőleges egyenesek metszéspontja. ⋅
C x
A P sebességpólust a helyzetábrába (abba B
az ábrába, amely a pontok helyzetét adja vC
me) szerkesztjük meg.

ω
P (sebességpólus)

190
c) A sebességábra megszerkesztése:
A helyzetábra és a sebességábra
vy [m/s] hasonló.
vD v A D′ vx
A′ A sebességábra a helyzetábrához
P′ ≡ O v képest 90o -kal el van forgatva ω
vC [m/s] irányában.
C′
vC
B′
vC = vD + ω × rDC ⎫ vD = v A + ω × rAD ⎫
⎪ ⎪
⊥ rDC ⎪ ⊥ rAD ⎪
⎬ ⇒ C ′, ⎬ ⇒ D′.
vC = vB + ω × rBC ⎪ vD = vB + ω × rBD ⎪
⊥ rBC ⎪⎭ ⊥ rBD ⎪⎭

10.4.5. feladat: Merev test síkmozgása, sebességábra

y Adott:
2m
A B α A merev test A, B, C, D pontja, a v A sebesség-
vektor α hatásvonala, a vB sebességvektor β
ω β
3m hatásvonala és ω = (3 ez ) rad/s.

45o x
C
Feladat: a) A sebességpólus helyének meghatározása szerkesztéssel.
b) A v A , v B sebességvektorok meghatározása.
Kidolgozás:
a) A P sebességpólus helyének meghatározása szerkesztéssel:

y Az A pontból ⊥ az α hatásvonalra
2m A B pontból ⊥ a β hatásvonalra
A B α

β ⇓
3m ω
P P sebességpólus
1m x
45o A P sebesség pólus helyvektora:
C rP = (1ey ) m .
b) A v A , v B sebességvektorok meghatározása:
v A = vP + ω × rPA = (3ez ) × (2ey ) = (−6ex ) m/s,
=0

191
 vB = vP + ω × rPB = (3ez ) × (2ex + 2ey ) = (−6ex + 6ey ) m/s.
=0

10.4.6. feladat: Merev test síkmozgása, gyorsulásábra

y Adott:
C ε Az xy síkban síkmozgást végző test A, B,C pontja, a test a test
szögsebessége, szöggyorsulása és az A pont gyorsulása.
ω = ( − 3 ez ) rad/s, ε = (3 ez ) rad/s 2 , a A = (6 ey ) m/s 2 .
ω
3m

Feladat: a) A B és C pontjának gyorsulásának kiszámítása.

aA b) A Q gyorsuláspólus helyvektorának meghatározá-
x sa.
A B c) A test gyorsulásábrájának megrajzolása.
2m

Kidolgozás:
a) A B és C ponti gyorsulásvektorok kiszámítása:
aB = a A + ε × rAB − ω 2 rAB = (6 e y ) + (3 ez ) × (2 ex ) − 9( 2 ex ) = (−18 ex + 12ey ) m/s 2 ,
aC = a A + ε × rAC − ω 2 rAC = (6ey ) + (3 ez ) × (3ey ) − 9(3ey ) = (−9 ex − 21ey ) m/s 2 .
b) A Q gyorsuláspólus helyvektorának meghatározása:
aQ = 0 = a A + ε × rAQ − ω 2 rAQ ,
0 = (6 ey ) + (3 ez ) × ( xAQ ex + y AQ ey ) − 9( xAQ ex + y AQ ey ).
0 = 6 ey + 3 xAQ ey − 3 y AQ ex − 9 xAQ ex − 9 y AQ ey , / ⋅ex / ⋅ey
0 = − 3 y AQ − 9 x AQ , 0 = 6 + 3 x AQ − 9 y AQ ,
y AQ = − 3 x AQ , ⇒ 0 = 6 + 3 x AQ − 9( −3 x AQ ) = 6 + 30 x AQ ,
y AQ = − 3( −0,2) = 0,6 m. x AQ = −0,2 m.
rAQ = ( x AQ ex + y AQ e y ) = ( −0, 2 ex + 0, 6 e y ) m.
c) A gyorsulásábra megrajzolása: B ′′
ε 8 A′′
tgϕ = = = 0,5 ⇒ ϕ = 26,56o. aB aA
ω 2 16
A gyorsulásábra a helyzetábrához képest (π − ϕ ) O a ≡ Q ′′
szöggel (180o-26,56o)=153,44o-kal van elforgatva ε
irányban. aC

C ′′

d) A Q gyorsuláspólus a gyorsulás és a helyzetábra hasonlósága alapján szerkesztéssel hatá-

rozható meg.

192
10.4.7. feladat: Merev test síkmozgása

y Adott:
B Az xy síkban síkmozgást végző, állandó ω szögsebes-
séggel gördülő R sugarú merev test szögsebessége.
ω ω = ( −1ez ) = állandó , R =1 m.
A S
C Feladat:
R a) A P sebességpólus helyének, valamint az A, B, C és D
x pontok sebességvektorainak meghatározása.
b) A Q gyorsuláspólus, valamint az A, B, C és D pontok
D gyorsulásának meghatározása.
Kidolgozás:
a) A P sebességpólus helyének, valamint az A, B, C és D pontok sebességvektorainak megha-
tározása:
Tiszta gördülés: vD = 0 ⇒ P ≡ D .
vS = vS ex = vD + ω × rDS = (ω ez ) × ( Re y ) = (−1ez ) × e y = (ex ) m/s ,
=0
vB = vD + ω × rDB = ( ω ez ) × ( 2 R ey ) = (− ez ) × ( 2 ey ) = (2 ex ) m/s,
=0
v A = vD + ω × rDA = ( ω ez ) × ( − R ex + R e y ) = − R ω ex − R ω e y =
=0 = vS = vS
= (vS ex + vS e y ) = (1ex + 1e y ) m/s ,
vC = vD + ω × rDC = ( ω ez ) × ( R ex + R e y ) = (vS ex − vS e y ) = ( ex − e y ) m/s .
=0
b) A Q gyorsuláspólus, valamint az A, B, C és D pontok gyorsulásának meghatározása:
vS = állandó ⇒ aS = 0 ⇒ aSe = 0 aSn = 0 .
S ≡Q
Az S pont a test Q gyorsuláspólusa.
ω = állandó ⇒ ε = 0.
a A = aS + ε × rSA − ω 2 rSA = −ω 2 (− R ex ) = (1ex ) m/s 2 ,
=0 =0
aD = aS + ε × rSP − ω 2 rSD = −ω 2 (− R ey ) = (ey ) m/s 2 ,
=0 =0
aB = aS + ε × rSB − ω 2 rSB = −ω 2 ( R ey ) = (−ey ) m/s 2 ,
=0 =0
aC = aS + ε × rSC − ω 2 rSC = −ω 2 ( R ex ) = (−1ex ) m/s 2 .
=0 =0

193
10.4.8. feladat: Hasáb haladó mozgása

y F0 Adott: A haladó mozgást végző m tömegű

hasáb, továbbá µ , β , F0 , G, vS .
β
Feladat: A hasáb aS gyorsulásának és a
vS aS
S hasábra ható támasztó erőrendszer
µ x FK eredőjének meghatározása.

G
a) A feladat megoldása szerkesztéssel:
Impulzus tétel: maS = F0 + G + FK .
Fe
Helyzetábra Vektorábra
y e0 m aS
ee ⋅
β FK
ea vS
S G ρ
Fe
µ
ρ x
eG eK F0

b) A feladat megoldása számítással:

aS = aSx ex , FK = − µ FN ex + FN ey ,
F0 = F0 x ex + F0 y ey = F0 (cos β ex + sin β e y ) .
Impulzus tétel : maS = F0 + G + FK , / ⋅ ex / ⋅ e y .
0 = F0 y − G + FN , ⇒ FN = G − F0 sin β .
maSx = F0 x − µ FN ,
1
aSx = ⎡⎣ F0 x − µ (G − F0 y ) ⎤⎦ .
m
10.4.9. feladat: Tömegpont mozgása kényszerpályán
Adott: Az érdes, α hajlásszögű felületen vS pillanat-
b F0 nyi sebességgel lefelé mozgó m tömegű hasáb.
µ µ = 0, 25 ; vS = (−10 ex ) m/s , m = 40 kg ,
S x
vS g = 10 m/s2 , α = 30o , c = 1 m , b = 2 m ,
y
F0 = (200 ex − 100 ey N .
c
α

194
Feladat: A hasáb súlyponti gyorsulásának és a hasábra ható kényszererő vektorának és hatás-
vonalának meghatározása
a) számítással és
b) szerkesztéssel.
Kidolgozás:
a) A hasáb súlyponti gyorsulásának és a hasábra ható kényszererő vektorának és hatásvonalá-
nak meghatározása számítással:
F0 Impulzus tétel: m aS = ( G + F0 + FK ).
b
( m aS ex ) = (− m g sin α ex − m g cos α ey ) +
h µ
x + ( F0 x ex + F0 y e y ) + ( µ FN ex + FN e y ) .
y vS S
ρ Az egyenletet skalárisan beszorozva először ey -al,
c ρ
majd ex -el:
α G
FK

0 = − m g cos α + F0 y + FN ⇒ FN = 346, 4 + 100 = 446, 4 N.

1
m aS = − m g sin α + F0 x + µ FN ⇒ aS = (− m g sin α + F0 x + µ FN )
m
1
aS = (− 40 ⋅ 10 ⋅ 0,5 + 200 + 0,25 ⋅ 446, 4) = 2,91 m/s 2 .
40
A súlyponti gyorsulás: aS = (2,91ex ) m/s 2 .
A kényszererő: FK = ( µ FN ex + FN ey ) = (111,6 ex + 446, 4 ey ) N.
c b
A kényszererő hatásvonala a perdület- tételből: π s = M s , ⇒ 0 = − F0 x − F0 y + h FN ,
2 2
c F0 x b F0 y 200 100
h= + = 0,5 + = 0, 448 m.
2 FN 2 FN 446, 4 446, 4

b) A feladat megoldása szerkesztéssel: m aS = (G + F0 + FK ).

Fer
Helyzetábra Vektorábra

h e0 m aS
.
x
y S Fer FK
ea ρ
ρ G
ρ
α eG eK F0

195
10.4.10. feladat: Henger gördülése kényszerpályán
Adott: A sík kényszerpályán tiszta gördülő mozgást végző körhenger. aS = (8ex ) m/s 2 ,
g ≈10 m/s 2 , l AB = 2 m, R = 0,1 m, m = 30 kg.
y m C Feladat:
F0
a) Az adott gyorsulás fenntartásához szükséges
aS F0 = F0 ex erő meghatározása.
S
b) Az FK kényszererő meghatározása.
R mg c) A csúszásmentes gördülő mozgás megvalósítá-
µ0 A B x sához szükséges µ0 min nyugvásbeli súrlódási té-
nyező meghatározása.
FK ρ0 d) A hengerre ható erőrendszernek az l AB hosszon
l AB végzett W AB munkájának meghatározása.

Kidolgozás:
A hengerre ható kényszererő (támasztóerő): FK = FT ex + FN ey .
aS 8
A henger szöggyorsulása: ε = − ε ez = − ez = − ez = (−80 ez ) 1/s 2 .
R 0,1
a) Az F0 erő meghatározása:
Perdület tétel az A pontra:
y m C
F0 πA =MA ,
J Aε + ω ×π A =MA,
S aS
= 0, (ω π A )
R mg J aε = M A , mert a tehetetlenségi főtengely.
µ0 A B x − ( J aε ez ) = (− F0 ⋅ 2 R ez ) / ⋅ ez
3
mR 2 ε
FK ρ0 J aε 2 1,5 ⋅ 30 ⋅ 0,12 ⋅ 80
F0 = = = =180 N.
l AB 2R 2R 2 ⋅ 0,1

b)Az FK kényszererő (támasztóerő) meghatározása:

Impulzus tétel: m aS = F . ⇒ maS = F0 + G + FK .

( F0 ex − m g ey + FT ex + FN ey ) = m aS ex / ⋅ ex / ⋅ey
F0 + FT = m aS , −m g + FN = 0,
FT = maS − F0 = 30 ⋅ 8 − 180 = 60 N, FN = m g = 30 ⋅ 10 = 300 N.
FK = FT ex + FN ey = (60 ex + 300ey ) N.

196
 Ellenőrzés: perdület tétel a henger S ponti tengelyére:
J sε = M S , ⇒ − J s ε ez = (− F0 R ez ) + ( FS R ez ) / ⋅ ez
1
mR 2 ε
Js ε 0,5 ⋅ 30 ⋅ 0,12 ⋅ 80
FT = F0 − = F0 − 2 = 180 − = 60 N.
R R 0,1
c) A csúszásmentes gördüléshez szükséges minimális nyugvásbeli súrlódási tényező:
FT 60
µ0 min = = = 0, 2.
FN 300

d) Az l AB szakaszon végzett munka:

tB tB tB

WAB = ∫ P dt = ∫ ( F0 ⋅ vC + G ⋅ vS + FK ⋅ v A ) dt = ∫F 0 ⋅ 2vS dt = 2 F0 l AB = 2 ⋅ 180 ⋅ 2 = 720 J.

tA tA
=0 =0
tA

10.4.11. feladat: Merev testre ható erőrendszer teljesítménye

Adott: Az R sugarú, G súlyú homogén henger β haj-
F1
B lásszögű lejtőn gördül. A henger súlypontjának
pillanatnyi sebessége vS .
vS
G = 100 N , vS = (2 ex ) m/s , M 2 = ( 20 ez ) Nm ,
M2 S
y R x β = 30o , R = 0,5 m , F1 = ( 60 ex + 20 ey ) N.
Feladat: A G súlyerő PG , az F1 erő PF1 , az M 2 nyo-
A maték nyomaték PM 2 és az FA támasztóerő
β G PFA teljesítményének kiszámítása.

Kidolgozás:
PG = G ⋅ vS = ( −G sin β ex − G cos β ey ) ⋅ ( vS ex ) = −G sin β vS = −100 ⋅ 0,5 ⋅ 2 = − 100 W ,

PF1 = F1 ⋅ vB = F1 ⋅ 2vS = ( 60 ex + 20 ey ) ⋅ ( 4 ex ) = 240 W ,

⎛ v ⎞ ⎛ 2 ⎞
PM 2 = M 2 ⋅ ω = M 2 ⋅ ⎜ − S ez ⎟ = ( 20ez ) ⋅ ⎜ − ez ⎟ = − 20 ⋅ 4 = −80 W ,
⎝ R ⎠ ⎝ 0,5 ⎠

PFA = FA ⋅ vA = 0.
=0

197
10.4.12. feladat: Rögzített tengely körüli forgómozgás

ω1 Adott: ω 1 = 3 rad/s , m = 40 kg , g ≈ 10 m/s 2 ,

y l l = 1 m , ϑ = 60o .

(1) Feladat:
S
a) A súlypont aS 1 gyor-sulásának és az FA1 tá-
n e masztóerőnek a meghatározása az (1) jelű
x
ϑ helyzet-ben.
A b) A (2) helyzetbeli ω2 szögsebesség meghatáro-
mg (2) ω2
zása.

c) A súlypont aS 2 gyorsulásának és az FA 2 támasztóerőnek a meghatározása a (2) jelű

helyzetben.
Kidolgozás:
a) A súlypont aS 1 gyorsulásának és az FA1 támasztóerőnek a meghatározása az (1) jelű
helyzetben:
- A súlyponti gyorsulás meghatározása:
Perdület tétel az A pontra: J Aε + ω × ( J Aω ) + rAs × m a A = M A / ⋅ ez .
ε ω =0
A z tengely (a tengely) tehetetlenségi főtengely, ezért:
l l 2 ml 2 ml 2
J aε1 = M a = − cosϑ ⋅ mg , Ja = Js + m = , Js = ,
2 4 3 12
ml2 l
ε1 = − cosϑ ⋅ m g ,
3 2
3 g cosϑ
ε1 = − = −7,5 1/s 2 ,
2 l
l l
aS 1e = −ε1 = 3,75 m/s 2 , aS 1n = ω 12 = 4,5 m/s 2 ,
2 2
3 g cosϑ l 2
aS 1 = aS 1e e + aS 1n n = + e + ω 1 n = (3,75e + 4,5n ) m/s 2 .
2 l 2
- A támasztóerő meghatározása:
Impulzus tétel: maS 1 = mg + FA1 /⋅ e /⋅ n
maS 1e = mg cosϑ + FA1e ⇒ FA1e = −50 N ,
maS 1n = mg sin ϑ + FA1n ⇒ FA1n = −16,64 N .
FA1 = (−50e − 16,64n ) N .
b) A (2) helyzetbeli ω2 szögsebesség meghatározása:
Munkatétel: E2 − E1 = W12 = F ⋅ ∆r = G ⋅ ∆rS + FA ⋅∆rA ,
0

198
 1 l ml 2
J a (ω22 − ω12 ) = mg ⋅ sin ϑ + 0 , J a = .
2 2 3
2mg l 3 g sin ϑ
ω22 = ω 12 + sin ϑ = ω 12 + ,
Ja 2 l
ω2 = 5,91 1/s , ω2 = (−5,91ez ) rad/s .
c) A súlypont aS 2 gyorsulásának és az FA 2 támasztóerőnek a meg-határozása a (2) jelű
helyzetben:
l
Perdület tétel az a tengelyre: J aε 2 = − mg ,
2
3 l 3g
ε 2 = − 2 m g = − = −15 1/s 2 .
ml 2 2l
l l
aS 2 = (−ε 2 e + ω22 n ) = (7,5e + 17, 46n ) m/s 2 .
2 2
Impulzus tétel: maS 2 = mg + FA 2 /⋅ e / ⋅ n ,
l 3g ⎛ 3g ⎞
m = mg + FA 2 e , FA 2 e = ⎜ − g ⎟ m = −100 N .
2 2l ⎝ 4 ⎠
l 2 l 2
m ω2 = 0 + FA 2 n , FA 2 n = m ω2 = 699,6 N .
2 2
FA 2 = (−100e + 699,6n ) N .
10.4.13. feladat: Fizikai inga
Adott: Az m tömegű, l hosszúságú prizmatikus rúd, amely
y az A pont körül a függőleges síkban végez forgó-
A x mozgást. Az α szöggel meghatározott (1) jelű
(1) helyzet helyzetben a rúd S pontjának sebessége zérus.
α = 30o , g ≈ 10 m/s 2 , m = 2 kg , l = 2 m.
α
l n Feladat: a) A rúd S pontja aS 1 gyorsulásának és az FA1
S támasztóerőnek a meghatározása az (1) jelű
e (2) helyzet helyzetben.
m
b) A rúd S pontja aS 2 gyorsulás át és az FA 2
mg támasztóerőnek , valamint az ω2 szögsebes-
ségének a meghatározása a (2) jelű helyzet-
ben.
Kidolgozás:
a) A súlyponti gyorsulás és a támasztóerő meghatározása az indítási, (1) jelű helyzetben:
Az A ponti kényszererő: FA1 = ( FA1e e + FA1n n ) , az S pont gyorsulása aS 1 = (aS 1e e + aS 1n n ) ,
A rúd szöggyorsulása ε1 = (ε1 k ) , rúd szögsebessége ω1 = ( ω1 k ) = 0.
Az A pontra felírt perdület tétel: π A1 = M A1 .
J Aε1 + ω1 × π A1 = M A1 .
= 0, mert ω1 π A1

199
 y J aε1 = M A1 ,
(1) helyzet FA1n x l
A J aε1 e = m g sin α ez / ⋅ ez
2
n α FA1e l
J aε1 = m g sin α .
l aS 1n 2
m g sin α l m g sin α l m g sin α l 3 g
S ε1 = = = = sin α .
m 2 Ja ⎡ ⎛ l ⎞ ⎤ 2 ⎛ 1 ml 2 ⎞ 2 l
2
aS 1e 2 ⎢JS + m⎜ ⎟ ⎥ ⎜ ⎟
e ⎝3 ⎠
⎢⎣ ⎝ 2 ⎠ ⎥⎦
mg
3 10
ε1 = ⋅ 0,5 = 3,75 rad/s 2 ⇒ ε1 = (3,75 ez ) rad/s 2 .
ε1 2 2
A súlyponti gyorsulás: aS 1 = ( aS 1e e + aS 1n n ).
l
aS 1e = ε1 =1 ⋅ 3,75 = 3,75 m/s 2 ⇒ aS 1e = (3,75 e ) m/s 2 ,
2
2 v2 l
aS 1n = S 1 = ω12 =1 ⋅ 02 = 0 ⇒ aS 1n = 0,
l 2
aS 1 = (3,75 e ) m/s 2 .
Impulzus tétel: m aS 1 = ( FA1 + G ),
( m aS 1e e + m aS 1n n ) = ( FA1e e + FA1n n ) + (m g sin α e − m g cos α n ) / ⋅ e / ⋅n
m aS 1e = FA1e + m g sin α 0 ,
FA1e = m ( aS 1e − g sin α ) = 2 ⋅ (3,75 − 10 ⋅ 0,5) = − 2,5 N,
m aS 1n = FA1n − m g cos α ,
FA1n = m ( g cos α + aS 1n ) = 2 ⋅ 10 ⋅ 0,866 =17,3 N.
=0
FA1 = (−2,5 e + 17,3 n ) N.
b) A súlyponti gyorsulás és a támasztóerő meghatározása a függőleges, (2) jelű helyzetben:
Munkatétel: E2 − E1 =W12 .
1 1 l
J aω22 − J a ω12 = m g (1 − cos α ),
2 2 2
=0
1 l
J aω22 = m g (1 − cos α ),
2 2
m g l (1 − cos α ) 3 g 3 ⋅ 10(1 − 0,866)
ω22 = = (1 − cos α ) = = 2,01 ,
1 2 l 2
ml
3
ω2 = 2,01 =1, 417 rad/s.

Az A pontra felírt perdület tétel: π A 2 = M A 2 .

200
J Aε 2 + ω2 × π A 2
= M A2 , ⇒ ε 2 = 0.
= 0, mert ω2 π A 2 =0

A súlyponti gyorsulás: aS 2 = (aS 2 e e + aS 2 n n ).

l
aS 2 e = ε 2 = 0 .
2
2 v2 l
aS 2 n = S 2 = ω22 =1 ⋅1, 417 2 = 2,01 ⇒ aS 2 n = (2,01n ),
l 2
aS2 = ( 2,01n ) m/s 2

Impulzus tétel: m aS 2 = ( FA2 + G ),

( m aS 2 e e + m aS 2 n n ) = ( FA 2 e e + FA2 n n ) + (− m g n ), / ⋅ e /⋅ n
m aS 2 e = FA 2 e , m aS 2 n = FA2 n − m g ,
FA 2 e = m aS 2 e = 0. FA 2 n = m ( g + aS 2 e ) = 2(10 + 2,01) = 24,02 N.
=0
FA 2 = ( 24,02 n ) N.

201