Você está na página 1de 4

MICROSOFT

Méhészeti Füzetek

Méhek rendszerezése

8
Viselkedése
A krajnai méh nem támadó hajlamú, a kaptár felbontásakor a család védőesz-
közök (arcvédő, kesztyű, méhészöltöny) nélkül kezelhető. A méhek az ellenőr-
zésre kiemelt kereten nyugodtan dolgoznak tovább, nem futnak le a lépről.
Elismert fajta a krajnai méh Közepesen rajzó hajlamú. Tavasszal jól induló és gyorsan fejlődő. Viszonylag
Fajok, fajta, Krajnai fajta kis népességgel és mérsékelt fogyasztással telel át. Szorgalmasan gyűjtő, nem
eltájoló típus.
Méhek rendszerezése
Minthogy az evolúció lefolyását senki sem ismeri, számos rendszert alkottak a
kutatók különböző elképzelések szerint törzsfejlődés során az elmúlt mintegy
3,5-4 milliárd évre alapozva.
A genetikai, morfológiai, anatómiai, élettani, ökológiai, viselkedésbeli stb.
szempontok szerint elkülöníthető csoportokat nevezik fajoknak (species). A faj
a legfontosabb rendszertani kategória (taxon). Napjainkra már igen sok állatfajt
írtak le. Az ismert fajok száma 1,8 millió között lehet, de a pontos értéket senki
sem ismeri.
A fajokat tudományosan kettős latin névvel illetik, ez a binominális nómenk-
latúra. Az első név a nem (genus) neve, amelybe az adott faj tartozik. A máso-
dik név a faj (species, rövidítése sp.) saját megkülönböztető neve, hiszen egy
nembe több faj is tartozhat.
A mezőgazdasági szakemberek alfaj vagy változat helyett a fajta fogalmát
használják
A méhészek szempontjából a VI. osztály (classis), a rovarok (insecta) osztálya
a legfontosabb. Az insecta latin elnevezés. Szó szerint "bevágott"-at jelent, va-
gyis arra utal, hogy a testet bevágások, fej, tor, potroh, különítik el. A méhé-
szekhez legközelebb a 3. nem (genus) áll, a 8 legismertebb méhfajjal

XVII. Törzs (phylum) Arthropoda (izeltlábúak)


Altörzs (sub phylum) Tracheata (légcsövesek)
Osztály (classis) Insecta (rovarok)
Alosztály (sub classis) Pterygota (felsőrendűek)
Rend (ordo) Hymenoptera (hártyásszárnyúak)
Alrend (subordo) Acuelata (fullánkosok)
Öregcsalád (subsectio) Apoidea (méhfélék)

2 7
Apis mellifera
2. (Ruttner, 1975) - arab méh Család (familia) Apidae (méhek)
jemenitica
Apis mellifera Alcsa- (subfamili
3. (Smith, 1961) - kelet-afrikai parti méh Apinae (szociális méhek)
litorea lád a)
Apis mellifera Nem-
4. (Lepeletier, 1836) -kelet-afrikai magasföldi (tribus) Apini (mézelő méh)
scutellata zetség
Apis mellifera Nem (genus) Apis (házi méh)
5. (Smith, 1961) - kelet-afrikai hegyi méh
monticola
Faj (species) mellifera (mézgyűjtő)
Apis mellifera
6. (Latreille, 1804) - nyugat-afrikai méh (subspecie
adansonii Alfaj carnica (krajnai=fajta)
Apis mellifera s)
7. ( Latreille, 1804) - madagaszkári méh Válto-
unicolor (varietas) pannonica (pannon)
Apis mellifera zat
8. (Escholtz, 1821) - fokföldi méh
capensis A mindennapi életben a faj és fajta fogalmát morfológiai és biológiai érte-
A krajnai fajta származása, eredete lemben kell megismerni.
A krajnai méh a Karavankák hegyláncától, az osztrák-szlovén határ terüle- A faj az élőlények rendszerezésének alapegysége. A morfológiai fajfoga-
tén őshonos. A vidéken még hagyományos méhészkedést folytatnak. A név lom klasszikus rendszertani szempontból ezt jelenti, hogy az élőlények kö-
az azonos nevű Karnika Alpok területéről származik. Megtalálható a zötti tulajdonságok nem folyamatosak, vagyis az egyes alakok között meg-
Dunavölgy Bécstől a Kárpátokig, az Alpok Ausztria déli részén, Szlovénia szakítottságok (hiátusok) vannak.
és Horvátországon át egészen a dalmát partokig. Az alfaj jellegeit mutatják APIS nemen belüli fajok - Leírásuk, felfedezésük sorrendjében
még a szlovák, dél-lengyel és a Kárpátokban a hegyi méhek, ill. a Kárpát-
medence méhe is. Jó termelő tulajdonságai és kezelhetősége miatt elterjedé- nyugati mézelő
sét nem kellett megakadályozni. Ma a krajnai terület magában foglal száraz 1. APIS mellifera méh (Linnaeus
sztyeppéket úgy, mint nedves erdőket. Minden esetben a kontinentális klíma 1758)
a jellemző, hosszú, hideg téllel és gyors átmenettel a meleg száraz nyárba. törpe méh
Noha az eredeti krajnai terület nem terjedt északabbra az 50° szélességnél, 2. APIS florea
(Fabricius 1787)
az itt kialakult tájfajta azonban legjobban áttelelő. Megszokta a hosszú és keleti (indiai)
nagyon hideg teleket az Alpokban, a Balkánon és a Kárpátokban, de előfor- 3. APIS cerana mézelő méh
dul a Duna völgyben is akár a mínusz 30 C fokon. Ez az alfaj elterjedt méh (Fabricius 1793) A fajok összehason-
Norvégiában, Oroszországban és Kanadában is. óriás méh
Krajnai méhfajta 4. APIS dorsata lítása röviden
(Fabricius 1798)
Megjelenése Az Apis nem egy kicsi
bokorlakó méh monofiletikus csoport mely
5. APIS andreniformis
Ez a méhfajta külső megjelenésére nézve szürke, barnás ill. világosszürke (F Smith 1858) a régi világban (amikor Eu-
széles szőrövekkel, szőrözete a toron barnás, kitinpáncéljának színe sötét. szirti (himalájai) rópa, Afrika Ázsia még egy
Fontosabb fajtabélyegeit tekintve a szipóka hossza legalább 6,5 mm, a 6. APIS laboriosa méh (F Smith kontinens voltak) őshonos
cubitalis index (kubitális index) értéke 2,3-3,0, a tergitek sötétek, a második 1871) volt. Amíg az Apis nemen
torszelvényen kétoldalt néhány %-ban sárga folt lehet. vörös (borneói) belüli genetikai fejlődés
7. APIS koschevnikovi méh (v. Buttel- vitatott, addig az alábbi 3
Reepen 1906) különböző "egymással szo-
borneói (hegyi) ros rokonságban lévő" taxo-
méh (Tingek- nómiai egység jellemzése
8. APIS nuluensis
Koeniger & általánosan elfogadott.
Koeniger 1996)
6 3
A kis szabad fészket készítő méhek az Apis florea Fabricus 1787 és az Apis
1. Apis mellifera carnica (Pollmann, 1879) - krajnai méh
andreniformis Smith 1858 fajok azzal jellemezhetők, hogy fészküket nem az
ág vagy bármi más támaszték alá hanem köré építik. 2. Apis mellifera macedonica (Ruttner, 1988) - macedon méh
Szalainé: Méh 28oldal/2kép (Otis, 1992)
A nagy szabad fészkű méhek, ahová az óriás méh az Apis dorsata Fabricus 3. Apis mellifera cecropia (Kiesenwetter, 1860) - görög méh
1793 és a himalájai kövi méh az Apis laboriosa Smith 1857 is tartozik, 4. Apis mellifera ligustica (Spinola, 1806) - olasz méh
egyetlen lépüket egy kő vagy egy ág alá építik.
Szalainé: Méh 27oldal/1kép (Ruttner, 1992) 5. Apis mellifera sicula (Montagano, 1911) - szicíliai méh
Az üreg lakó méhek több párhuzamos lépet rögzítenek az üreg felső falához. 2. Észak és Nyugat-Európai méhek (vagy sötét méhek) csoportja, Spanyo-
Azokat a próbálkozásokat melyek korábban ennek a csoportnak egyes fajokra lország, Portugália ill. Marokkó
való felosztására irányultak elvetették, és ma általánosan négy elismert üregla-
kó méhfaj van. - kaukázusi
Keresni kell egy nyitott kaptárt, később küldök képet kérni 1. Apis mellifera caucasica (Gorbatchew, 1916)
méh
 A nyugati Apis mellifera Linnaeus 1758 természetes elterjedése nyugat 2. Apis mellifera armeniaca (Skorikov, 1929) - örmény méh
Ázsia sztyeppjeitől kezdődik és Európán át Norvégia déli részéig tart ill. egész
Afrikában. Az Apis mellifera fajnak 25 különböző fajtáját írták le (Ruttner, 3. Apis mellifera meda (Skorikov, 1929) - perzsa méh
1998). 4. Apis mellifera anatoliaca (Maa, 1953) - anatóliai méh
 A keleti Apis cerana egész Ázsiban előfordul beleértve a szigeteket, így
Japánt Taiwan-t, Fülöp-szigeteket, Borneo-t, Szumatra-t és az Indonéziai- 5. Apis mellifera syriaca (v.Buttel-Reepen, 1906) - szíriai méh
szigetvilág legnagyobb részét. 6. Apis mellifera cypria (Pollmann, 1979) - ciprusi méh
 Apis koschevnikovi-t a Sabah-ból származó kaptárlakó méhfajt 1988-ban 7. Apis mellifera adami (Ruttner, 1975) - krétai méh
újra értékelték. Az Apis koschevnikovi vörös kaptárlakó méhet Borneóban és
Szumátrában találták meg. Nemrégiben Malaj Peninsulá-ban jegyezték fel. 3. A Közel - Keleti méhek csoportja Kaukázus, egykori Szovjetúnió,
Apis nuluensis a legújabban leírt méh Borneo-ról. Nemrégiben Sabah Perzsia, Szíria, Ciprus, Kréta
hegyvidéki régió virágairól gyűjtötték ezeket a méheket, amelyek olyan
morfológiai jellemzőket mutattak, amelyek az Apis cerana-tól (és min-
den egyéb fajtól) egyértelműen eltértek. - sötét európai
Apis mellifera (nyugati mézelő) méhfajon belüli alfajok 1. Apis mellifera mellifera (Linnaeus, 1758)
méh
Klasszifikáció (csoportosítás) földrajzi elhelyezkedések és morfológiai jelleg-
2. Apis mellifera iberica (Goetze, 1964) - ibériai méh
zetességek szerint (RUTTNER 1992)
A fajta (alfaj) fogalmat a háziállatok fajon belüli alak- és élettani eltérést muta- - nagy marokkói
3. Apis mellifera major (Ruttner, 1975)
tó csoportok megjelölésére használják. A fajták egymással keresztezve termé- méh
keny utódokat hoznak létre. - észak-afrikai
4. Apis mellifera intermissa (v. Buttel-Reepen, 1906)
A nyugati mézelő méh fajait alkotó alábbi 25 fajta többségben természetes méh
úton jött létre. 5. Apis mellifera sahariensis (Baldensperger, 1922) - szaharai méh
1. Balkáni és Appenini méhek (vagy Krajnai méhek) csoportja Kárpát-
medence, Bulgária, Görögország, Olaszország, Szicília
4. Trópusi méhek csoportja Egyiptom, Arab félsziget, Kelet, Nyugat és
Dél Afrika
1. Apis mellifera lamarckii (Cockerell, 1906) - egyiptomi méh

4 5