Juhász Gyula: Anna örök és

Vajda János: Húsz év múlva c.

versek összehasonlító elemzése
Bevezetés:
Vajda János: (1827-1897) költő, újságíró, politikai aktivista, életműve
a romantika és a klasszikus modernség között helyezkedik el. A
Holnap c. antológiát számára ajánlották fel
Juhász Gyula: (1883-1937) költő, újságíró, tanár, a Nyugat első
nemzedékének és a népi írók mozgalmának tagja. Műveire leginkább
az impresszionizmus jellemző.
Keletkezési háttér: viszonzatlan szerelmi élmény.
Vajda: Kratochwill Georgina (Gina), budapesti szállásadójának lánya
(1853-ban megismerve)
Juhász: Sárvári Anna színésznő (1911-es megismerés)
Keletkezés: Vajda: 1876, Újabb költemények c. kötet
Juhász: 1926,
Cím: Vajda: arra utal, hogy mennyi idő telt el Gina megismerése óta.
A mondat hiányossága várakozást jelenthet.
Juhász: a szerelem örökkévalóságát fogalmazza meg
Műfaj: Vajda: elégikus dal
Juhász: elégia
Jellemző a csendes visszaemlékezés, a visszaemlékezés során
felébredő érzelmek bemutatása. Beletörődés abba, hogy az egész
életét befolyásolta, és ma is befolyásolja a sóvárgás a szerelem után
Szerkezet:
Vajda: Az 1. és a 4. versszak a Montblanc-képpel keretessé teszi a
verset. Az 1. gondolati egységben (első két versszak) a szív
érzéketlensége, fagyossága tárul elénk a magányt megjelenítve
kozmikus távlatokban. (jelen) A 2. gondolati egységben a „de”
kötőszó segítségével visszaemlékezik Ginára, „hattyúi” képére
Juhász: 1. egység: (1-6. sor) az idő és az élmény összemosódása, az
emlék elhalványulása. (múlt) 2. egység (7-12. sor): a szerelem
elmúlása, „ó ne hidd” miatt csak látszólagos. (jelen) 3. egység (13-18.
sor) A tapasztalat örökségének kijelentése, a férfi személyiségének
részévé vált Anna. (jövő) Minden egység egy versmondat.
Hangnem:Vajda: E 1 versbeszéd, fenséges, büszke, dacos
Juhász: bensőséges, elégikus, nosztalgikus, a vers végére imává válik a
vers.
Stilisztika:Vajda: az egész verset egy allegória szervezi, a Montblanc-
kép. A hegy magára a költőre utal. Metaforákban bővelkedik ( Mult
ifjúság tündér taván/ Hattyúi képed fölmerül), Az első versszak egy
hasonlat, a lírai én érzelmi világát mutatja be. A versben az
érzelmiességet fokozza a jelzők halmozása is, a dallamiasságot pedig
az alliterációk. A költő legjobban megszerkeztett versének tekintik.
Juhász: A vers szegényes költői képekben. A 6. sorban erdőtoposz
jelenik meg, Dante Isteni Színjáték c. művére utalva. A vers gazdag
jelzőkben. A versben áthajlások sokasága szerepel, továbbá a
második egységben a verssor kezdőszava háromszor ugyanaz
(ismétlés)
Rímelés, verselés: Vajda: 8 szótagos jambikus lejtésű verssorok, négy
soros verszzakok, 4 db. Rímképlet: abbb abcb (félrím) abab
(keresztrím) abab (keresztrím)
Juhász: 10 és 11 szótagos jambikus sorok (Dante és Petrarca
megidézése), 18 verssor verszakokba nem rendezve. Rímtelen a 13-
17. sor ragrímeitől eltekintve.

Források:
Fő forrás: Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 11. I-II. Kötet
Mellékforrások: Magyar nyelv és irodalom érettségi középszint: 2006
május
https://www.scribd.com/doc/113624038
http://csicsada-irodalom-birodalom.blogspot.com/2014/03/vajda-
janos-husz-ev-mulva-es-harminc-ev.html
https://irodalmi.blog.hu/2015/11/12/vajda_janos_husz_ev_mulva_v
erselemzes
http://users.atw.hu/henineni/index.php?oldal=veanna
https://irodalmi.blog.hu/2016/09/06/juhasz_gyula_anna_orok_verse
lemzes
alapján