7.

tétel

Relációkkal, függvényekkel, sorozatokkal kapcsolatos elemi ismeretek alapozása,

előkészítése az alsó tagozaton (növekedés, csökkenés, stagnálás, a változás „sebessége”,
különbségsorozat, hányados-sorozat, „meredekség”) megfigyelése, érzékelése
függvényekben, sorozatokban.

Nem dolga az alsó tagozatnak, hogy e témában elvont matematikai ismereteket alakítson
ki. A függvényekről, sorozatokról, mint matematikai fogalmakról szinte semmiféle
tudnivalója nincs egy tízévesnek.
Nemcsak a relációk, függvények, sorozatok fogalmáig nem akarhatjuk eljuttatni
tanítványainkat, de egyszerűbb részismereteket is csak olyan tapasztalatok formájában
akarunk hozzájuk közel hozni, amelyek a gondolkodásfejlődés szempontjából hasznosak az
adott korosztály számára. Olyan részismeretekhez kívánhatjuk hozzásegíteni őket, amelyek
más, korábbi matematikai (és nem matematikai) ismeretek megértését, készségek (pl.
számolási készségek) kimunkálását teszik egyszerűbbé.

Nem tanítjuk a gyerekeket a sorozatokról - de sorozatokat alkotnak, folytatnak, egészítenek

ki, sorozatokat vizsgálnak.
 Amikor egy kisgyerek sorolja a hét napjait: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek,
szombat, vasárnap, hétfő, kedd…, és talán megérzi a „vég nélküli” folytathatóságot
- az idővel kapcsolatos ismeretét gyakorolja.
 Ha a természetes számokat sorjázza, – akár meg – vagy leszámlálás közben, akár,
mert a számnevek épülésének rendjét próbálja „kitapintani”, – akkor a számok
világában tájékozódik.
 Nézegeti az Ablak – zsiráf kislexikont, és e közben talál valamilyen rendet szavak
között is

A relációkkal, függvényekkel, sorozatokkal kapcsolatos tevékenységeknek háromféle fő

célja, szerepe van az alsó tagozatos tananyagunkban. Ezek a következők:
1. Modellszerep (reláció, függvény, sorozat, mint egy valódi probléma matematikai
modellje)
2. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése
3. Egyszerű elemi ismeretek feltárása a három matematikai tartalommal kapcsolatban

Elemi ismeretek feltárása a függvényekkel, sorozatokkal kapcsolatban

Tapasztalatok a sorozatokkal kapcsolatban:
Elsősorban megjegyezzük, hogy a relációkra vonatkozóan nem kívánunk alsó tagozaton
elvont ismereteket alakítani. A sok egyedi (nagyon különböző tulajdonságú) kapcsolattal való
találkozás, az ábrázolásuk, kifejezésük gráfokkal, összetartozó elempárok (-hármasok)
megadásával, leolvasásuk gráfokról, táblázatokról – ezek teszik jól működő eszközzé a
gyerekek gondolkodásában a relációkat. Az elméleti háttér kiépítése nem alsó tagozatba való.
A nem periodikus sorozatok szabályának megadásában, megfigyelé- sében, felismerésében
egyaránt felhasználjuk a különbségsorozatukat. A különbségsorozat irányítja rá a figyelmet a
növekedésre, csökkenésre, stagnálására és a változás gyorsaságára is. Az állandó különbségű
sorozatok egyenletes változását szemléltetik a számegyenesen való lépegetések:

Amikor az elkezdett sorozathoz azt a feladatot adjuk a gyerekeknek, hogy „folytassátok

egyenlő lépésekkel”, akkor például a számegyenesen való lépegetésre utalunk. A
különbségsorozat elemeit a sorozat alatt a két-két szomszédos tag közé írjuk. A növekvő
sorozat különbségsorozata pozitív számokból áll, a csökkenőé pedig negatívokból.

A váltakozó különbségű sorozatok talán nem sok szerepet játszanak a matematikában,

mégis érdekes megfigyeléseket fűzhetünk hozzájuk. Például eleme lesz-e az 1995 vagy az
1347 ennek a váltakozó különbségű sorozatnak:
62 63 67 68 ?
1 4 1 4
Észrevehetjük, hogy amely sorozatban a második különbségsorozat állandó, ott az első
különbségsorozat nő vagy csökken egyenletesen, tehát az eredeti sorozat gyorsulva vagy
lassulva változik. Például:
2 5 9 14 20 27 ...
3 4 5 6 7 8
1 1 1 1 1
Néha egyszerűbb egy sorozatot a hányadossorozatával megragadni. (Írjuk most a
hányadosokat dőlt számjelekkel!) Például:
1 2 4 8 16 32 64 128
2 2 2 2 2 2 2

Tapasztalatok a lineáris függvényekről:

A függvények közül természetesen csak a lineáris függvényekről kezdünk
rendszeresebben tapasztalatokat gyűjteni. Megfigyelt tulajdonságaik kiemelése érdekében kell
csak néhány nem lineáris függvénnyel is foglalkozni. A lineáris függvény fontos tulajdonsága,
hogy egyenletesen változik. Ezt úgy kell értenünk, hogy ha a bemenő adatot eggyel-eggyel
megnöveljük, akkor a kijövő érték mindig ugyanakkora értékkel változik. Egy-egy
nehezebben kitalálható összefüggés irányíthatja a figyelmet arra, hogy a bemenő adatok
egyenletes változtatása mellett érdemes vizsgálni a kijövő adat változását. Például 4.
osztályban vizsgálhatnak a gyerekek gépeket egymás mellett: a kijövő adataik változását
figyeljék meg, miközben sorjában 1-et, 2-t, 3-at, 4-et, ... dobunk be a gépbe.
 Fontos az ellenpéldák szerepe. Kell, hogy lássák a gyerekek: az egyenletes változás nem
minden függvénynek a sajátja. Figyeljék meg tehát például azt a táblázatot, amelyben a
bemenő értéket a nála eggyel kisebb számmal szorozzuk - itt a változás nem egyenletes: a
kijövő értékek közti különbség egyre nagyobb, miközben a bedobott számokat egyesével
növeljük.
A megfigyelések másik területe különféle függvények közti összefüggésekkel kapcsolatos.
Ebben is a gépes szemlélet lesz segítségünkre. Miféle szabály szerint működik egy gép, ha
„véletlenül” fordítva kapcsoljuk be, (tehát az eddig kijövő számokat dobjuk be, és a gép az
eddig bemenő számokkal válaszol)? Ezt a kérdést viszonylag könnyű átlátni akkor, ha a
gépünk szabálya egyetlen művelettel megadható. Pl. ha a gépünk a bemenő számot
háromszorozta, akkor fordítva kapcsolt állapotban a kapott szám harmadát dobja ki.
Nehezebb kitalálni a fordítva kapcsolt gép szabályát, ha több művelettel volt megadva a
szabálya. Azonban a táblázat két irányú használata, kiegészítése erre is előkészíti a
gyerekeket. Pl. vegyük azt a gépet, amely a bemenő érték 2-szereséből vesz el 3-at,

5 7 3 6 16 15 12 11 9
7 11 3 9 29 27 21 19 15