AZ CSODAI ALOm Ye HELYE LABON HAROM KONNYEBB? SZERENCSE- szAM ‘Os. KEPREGENY JEGEEES! HISZ EZ RASSOLE | cstpoGco FOLD- aves | RENGES HEGY- esucsoK LOVAGOK INDIAN KOGOMBOK TULIPANOK VANDOR- OTJA POROK €s szinek 1986, aucuszTus AMA: 26,— FeCK ARRRRE RAMA RR RR RA RRRRRRR RRR RARRRDRRRRRRRRRRRRARRRRARRAARRRAARARAR ket gee ‘A fenevad talén mér érék étalesel- tt a bokrok mogott, amikor végre megpillantotta zsékmanyst. = Ekkor hirtelon futéenak eredt, 3 imas lépteivel hamar utol is TE GL EZ Grte, mogragadta és felfalta éido- ata. Hogy ez pontosan miként tortént, ‘aligha fogjuk valaha is megtudnt De az biztos, hogy senk 6s semmi Ener stinatta tier minden idok — legnagyobb 6s logfélelmetesebb ragadoz6jénak, » Tyrannosaurus. Reexnele Még aldozata, vényevs sem, amolyne! flyen volt az Gshallebsl tollas Ténny6 alakule Archeoptoryx, az Ssmadér", amely még esak sik: fant tudote (iis kép) képest sokkal kisobb szornynok Tatezott. A. Tyrannosaurus Rex ugyanis ,minddsszo“hatméteres- ro nétt mog. Hatalmas ereje mol- lett volt még egy nagy fegyvere: @ gyorsasige. Ez'a ha ugyanolyan valtozatos formaban fejlSdtek Ki, mint. kés6bb or" omisséllatok, Akadtak kéz6ttuk “novenyevok. jek tebbnyire vizben vagy viz Kozelébon éitek, védokezni smolkedtok, ogyosek k= 2ulUk searnyra ts keltek. A két ldbon jérdst tohdt mar j6val 4ftal, hogy szabadda vale m: Tabunkat’ esekoxok Készitéséro hoszndituk ‘fel, vole. a kétlabi nyuiemelisiabalényegben mire sem volt j6. A Tyrannosaurus Rex sa hozza jgezték, farkukat hat 6k, Igy egyensilyoz- iki hatalmas testuket. Ezek az ek vagy zsbkményra lestok, a fok koronaja 1616 omolve fojuket. Farkuk okkor mint valami .hacmadik 16b”, +8- masztékul "szolgilt, akér a mal Konguruknak. ‘A Tyrannosaurus hatalmas fut6- lébain harom nagy labujj volt, az uljak végén hosed karmokkal: Ezzel toptek szat zs4kmanyukat, mint a mal ragedoz6 magarak, A krokodilszerd csdszémész6 190k ok voltak, esak Ugy libogtok 16g. tak a mollicasuk ef0tt Epa tosti folépités hossz0, évmil- ‘csakis «test jatt elhelyezked6 két labon. Ml: artis? Nos, mindon mozgis folytonos kazdelom a. nohézségi erdvel fomelik és mozgatjak testunket a kivane iranyba. Ennek a feladatnak a megolddséra tobbfélo médszor alakult ki az Gllatvilégban, Az — Gsgyikoknak mind a négy végtagja példdut ol- dait silt kia tostbsl, a comb és Tgbseér 90 fokos szdget zart be, ‘Az dllat mozgasa kozben eloszor probahatjuk {amaszba, majd behailitor redsban_ probaljunk magtenni egy-kat hhatranya: tul nagy volt 9 akétlsbkozott,tulhosszc Tépéstavolsag. Ezért orok ok alig tudtak folamolnt Testuket a fold f0l6, legtabben ccsak estsztattak rajta, Nem vélet endl hivjuk oket csuszomaszoK- nak. A ket lbon jaro szauruszok ezzel szemben mar magasra tud- Xak emelni a testuket, lepéstavol- ‘Saguk rovidebb lett, az egy lepes- Sol megtett ut viszont hosszabb, ‘A két ldbon jérés tudoménya por ‘sze nem eayik naprél a mésikra ‘alakule ki, 65 csak az embernél, Valamint a futémadaraknal ért tOkéletes: formajat. Hiszen bar menayire Ugyesek és gyorsak vol 1 Szauruszok (sebos ‘s6gGk majdnem_ fh vole érankéne 9) : Igyegyensulyozvakiatostet. Suly- Dontja a medence téjckan volt, ‘hol ogy hatalmas esigolya kOzve- titotto a torhelést a tost kot roaz0 Kozott. Hasonlé esigolysja van a MAR KRRRRRARRRARARARARABARERRARRRAERRRRABARRRRRARRARARRRRAARERARARAREAL A ARR AR RR RROD A RDRAMAR AA RRARARRAAR AR RADA BARR RAR RARARARARAR ARR RRAAR ER ‘nom Véletlon, ban nem volt olny, hha 6 iskét labon szal hamar utolérte dket, hacsak nem k- kerostek biztos monedéket, He: & ayes karmaik sogitsegével tehst k. 2 fék totejére mésztak. Lascan- k. Ként, cok millié 6ves fejl5dés sorén & ezokbat kétlabu szou ruszokbé! alakulhatott ki am darak nemzetsége. A rokonséi legtontosabb anatémic sak megerdsitik ezt a feltevést Evmilligkkal a dinoszauruszok fénykora utén jolont meg uayanis fz a tet5t6l tal 9yiktajta, amely mér madérnak t kinthets. Szarmazasira ceak fo- gazata és hossza csontos farka omickoztet. A Silat sikidrepilése Zéssal noverhets sen Ulddz6i eld. A féloimotes fon: milligk sorén madarré szolidult. S ez nem is torténhetett méskéot. Bar kétségkivul nagy vivménya volt a fellédésnek a két labon jé- ris, a tlélésher kevés. AtObb ton- és szornyck fojldéce zsakutesba torkollott, a kornyezetnek és mi ‘génak az dllatvilégnak a feilédése ‘Stalakuldsa egysitalin nom kod vozott nekik. Igy aztan mérsteik eayre zsugorodtak, tostik felépi- tése Stalakult, igazodott az Gj vi sronyokhoz, amig vagleg le nem ‘tUntok a torténelem szinpadérdl ‘A két Idbon jardst azonban nem felojtette el a természet. Hiszen a madarak is két ldbon jérnak, s két labon jérunk mi is. Mi azonban nem az ési sarkényoktél tanultuk ext a tochnikit, amolyik alapvet3- fon kulonbozik az emberl mozgés- 261. Amira mi ké JOCHEN MALMS 5 rE PPP Yr Perr rer rrr rr reer