VolumeLVI

v4
CONTENTS

Kxlat-tN Bínó'Sey:
.l,itne
g t u l i t ' s d p l ) e d r | 1 c ( t l t t I | t l t t t t t ttt. r l l l l . t
r e t ' ' k o t t i t tu
E u t . t . F e n r e s : A r e 1 l u t e t lu t t I o t t i t t i t t t t tJtjs' o t t tt ] l e l í t t t eo ' f ' S c l , c r u ' yA l c l t t t t d c r 6
I r $t
f - t ' t <r ct D o i r t o x t :A r ( i i , \ L t , tl n r l t , b r t l. . . Ö
A t ' t t t . . lU t - H t c t : l ) t t t L t l t t ' t t t l t r r t' t . [l S t l t t t ' r t t t t r(. ?t , 1 / t . t L)

J Á N o s R q V H l e N : T l 1 t 'D c T r ! ) k |t 1 sÜ f ' M ( ) I t ( i ( ' | 11

LÁszr'rj PnottÁszrce: Fertttc Hcrcz'e g - ott tnadul atttl book-bittrlítlg ' ' '
MtltÁt'y RÁcz.Fouon:
.l'tvtt
t t t e l a I , sc l | .K i s k t t t t l t a l a s
14
I
**
,/4
ENons BoNrt: Atlditiort to tlrc ltistoryol the Ulrich-o?.s,r?.r. . . . . . 18
plLlquetl.f.Jbltcittg
o.I.l.óEtrlnN:Att ittutlequutcl.\,ktn*,tt ... .. ' ' ,.20
D É x n s K n x y p n r 'Ssa h u k o b u d goeJ , t l r c S e t , e t t Í l t H u s s. aWr isl l i u t t t l I',, . . ' . . . . . . 2 2
Mpt-tNonToRgÁr;yt:
The lti,^lory coittcollecliut
o.l'Desseu{|v,s . '.. ' ' ' ' ..24
L Á s z r t l V Á l t r ' s l : F | ) I . s ! | t t |t 'tItlt t t t i ' l t t t t t l i ' s l . t '.'... ]()
G Á s o n K t s s : F t t r t l r c r t h o u g l t t s t l t l h a t t e y ye t l i t k t t to f t l r c É r e n h u t t i r c ; 1 ő .....]()
MtHÁI'y Kcjttgcyt: Nuntisttttt!ic reJbrettces itt tlta biog,raplty of.tt t.itiie tt
r { P o z s o r t 1(, 1 8 4 7 - 1 8 71 . ) P c t r tI I . .. .. .....31

200011
 AZ rAOSZAmttASAeS megJelenesea romar penzeKen
A . l rl 2 ,. , 2 . 2
_ _-
M
| , V l .Ú r ' | i r I y l r t t t
.l'^
l { ' l . ^Í , ( ) M
i t :t ó s z n , í t á s a é s m e g j e l e n é s e a r ő m a i p é n z e'k. .e' n
l ] Í H t , l r . i r l S t ; v K x t xAt .:t' N ..' . l A témaaktualitását nem csak az éyszéaad.,
' . . ' . . , (t hanem az évezredvríltásis adja. Ez tcirténelmi
l ; l r n x l s E t > r r : Á l l íltu p o s t t t t | o t t i n i a n u s S e v e r u s A l e x a n d e r k o r á b ő l
pillanat.GeneráciÓmnak mrírt bb ilyen meg-
E$,neBkeriilt obulus .
t)rlrrl<lrrF'r:nt:Nc: " ' t{
adatott.Az ember megérzt,tudja,hogy része-
U t - n t c IAtl r , t L , qA:c l a t é k o k]a8 . s z á z a d i p é n z e k é r t é k .é. .h. e z ',... ', ... . 9 se egy olyan eseménynek,amely benne lesz
R n V H l e N J Á N oA s :n t o l l , t i c s i D G T b á r c r j k ...... ll a jcivó tcirténelemk<inyveiben'Számomra
: e r c z e gF e r e n c - é n n e n é s k n y v b o r í t ő n
P n o t t Á s z r n L Á s z r - iH . '... ... .. |.l ilyen tcirténelmipillanatok voltak például:
'.','.l(l 1945.május 9-e' a2, világháborrivége;1956.
: t h a l a s i É r e t.n
R Á c z . F o o o n M t H Á t -Kyé
oktÓber 23-a, felvonulás a Bem szoborhoz' a
B i N e E N o n pA
: datékazUlrich.keresztektijrténetéhez.'.'.,.... lt|
kivágott címereszász|ők ésami utána kcjvet.
EIsgN oTTi: Egy alig isnert vívő.plakett kétéIete. ' . . . . 2() kezett; 1989, amikor megtoÍénta hihetetlen,
K-eNyE'nEsDÉNBs:Á II. Viltnos 7. Huszárezred csákőjelvét'tye , . . .22 hogy Magyarország rijra ftiggetlen|ett.Az rÍj,
TonsÁcytMgltNoe: ADessewflyéremgyííjteménytijrténete ..''.24 20ffi. éva27. század kezdete.Még nem tud-
juk mit rejteget,de induljunk optimizmussal
V Á v o s I L Á s z l Ó : E l f e t e d e t t n u m i z l n a t i k u.s.o. 'k ......29
és remé|jtik,hogy JóT hoz számunka. De
Ktss GÁnon: Még néhátty gontlolat az Éremhat roző (lj kittdítstiről . . , , ' ' . . . . . . . . 30
nem filozofálásra késztilcik'hanem visszate-
KÓHgcyI MtuÁt-y: Nutniznutikai adatok egy pozsonyi polgár kintésre:honnan éshogyan számítottiáka rÓ-
n é I e t r a j z á b a n ( t 8 4 7 * I 8 7ItI).,r é s z . . ....3.l matak az idót és ennek milyen megjelenési
formái voltak a pénzeiken.
Az Ókorban ktilcinbcizó idŐszámítások'
érákléteztekegymás mellett. A gt)rc)grikaz
olimpiai játékokszerint négyévesperiődu-
sokban számolták az idót. Ezeket az olim-
piai gyóZtesekról neveztékel' A Kr. e. 776.
év vo|t a kezdete a gcircigidószámításnak.
ISSN 0 133-ll(X)s A zsidők a világ teremtésétól' KÍ. e' 376I.
tól számították az id6t. A seleukidák a gázai
szerkesztíí:Sot,lsIrcrcnc
I..c|elíís Ey6ze|em idópontját' a Kr. e. 3|2. évettat-
A szerkcsztííbizottsírgtagjai: KíÍhegyiMiháIy' Vida lstván tották idószámításuk kezdetének.Ez azon-
Szerkcsztik: Kíí|rcgyiMihá|y' So s Ferenc ban csak néhány példa,amelyeket kiragad-
tam a sok kciziil.
Kiaclja a MAGYAI{ El{|jMGYŰJTőr BcyBsÜI-Brn A rőmaiak a viíros alapítáSátÓl (ab urbe
A szcrkcszt(íség cínrc:l3(l8 Budapcst'Pf. 186. condita) - 753. április 21. _ számítottákaz
lrclcl(ískiad(l: Nagy Jőzsef fótitkár idŐt. Eleinte csak 10 hőnapos év volt, ezt
órzi nevébena szeptember (septem=7),ok-
KÓsztilt tl uonby't K$t' nyomdájában.
Fclclós vczct(í:Nagy Lászlő
TclcÍtln/llrx: 4 l 8_00(12,ríldi tclefon : 06 -30-944-9332
2 . .
I '
tőber (octo=8),november (novem=9)és a
december (decem=lO) hÓnapok. Csak ké-
sóbb iktattak be még két hőnapot, amelye.
ket Julius CaesanÓl j liusnak ésAugustus-
rÓl augusztusnakneveztekel.
IdŐszámításuka|apjaa napévvolt. A 10
hÓnapos év 355 napbÓl áL|Lt.Ezért. idónként
beiktattakegy extra, 23 napos hÓnapot, hogy
konigálják a napévésa naptiíriéveltolÓdá-
sát' Ju|iusCaesar Kr. 46-banbevezetettnap.
tiírreformjaszerint egy év 365 és!/+napbő|
iílltésminden 4. évbenegy 366 napos szcikó-
évkcjvetkezett.Ennél a konstrukciÓnál azon-
ban 128 év alatt egy nap t bblet adődott.
Ezt konigálta XIII. Gergely pápa, amikor
1582.ben kiiktatta az addigra mutatkoző 10
nap tcibbletetésbevezette,hogy anégyszáz-
zal nem oszthatÓ évszázadfordulÓséveknem
szcikóévek' Ezt nevezzik gregorián naptár-
nak, amit azőta is használunk'
Az idó' az év jelzése abszolrit sziímokkal
kifejezve nem jelenik meg a rőmai pénze-
ken. Ez alatt értendó,hogy nincs a pénzeken
,,évszá,rn,,amelyból megállapíthatő lenne'
hogy a viírosalapításátőlszámítotthányadik
évben verték.A kolonirílis vereteken azon-
ban e]ófordulnak évszámok,például az ale-
xandriai kibocsátásokon jel lték' hogy az il-
letó császar uralkodásának hányadik évében
késziilt a pénz.Ritkábban az elólapon jele-
nik meg az évszám,gyakrabban a hátlapon'
Például Galba császár uralkodásának máso-
dik évébenkészi|t az elólapon LB jelzéssel
ellátott veret (1. kép).Az L-betríaz évjelzé-
se az alexandriai vereteken, miár a hierogli.
 ffi,@,
fríknális ez jelentetteaz évet.Ezen kíviil meg A saecularessorozatPhilippus császráridején,
azET vagy ETovc felirat is az évetje| li. pontosan 248-ban, RÓma l000 évesfenniíllá-
Az L után a g r<ig számok k vetkeznek srínakévfordulÓjrínkeri'iltkiverésre(5. kép).
(A=l ' B=2' f=3 stb.).Az alexandriaiidószá- A verdejegyek is fontos kronolÓgiai fi.
mítás szerint az év aususztus 29-én kezdó- nomításokra adnak lehetóséget.Kiiltintisen
d<]tt.Így Galba verete 68. augusztus 29-e és a 4, században. amikor nemcsak a verdehe-
69. janurír l5-e (Galba halálának dátuma) lyet, a mííhelyt,hanem az emissziÓkat is je-

.M W,W
kcizott késztilt.Lucius Verus bronzának lt t- l ltékrafinált mezójegyekkel (6. kép).
Iapj n az Ureus kígyő melletti LI uralkodá.
sának harmadik évétjelenti(2. kép). siR
A koloniális veretekenis elófordul az évje- .lÁ
lcilése.Itt a viírosa|apítiísiának,
co|oniarangra aslscE(v,u, A)
emclésénekévétÓlszrímoljríkaz idót. Vimi-
nacium 239-ben III. Gordianus alatt lett slc'lP
Mocsi Superior fóviírosa,ekkor nyert colonia
rangot és pénzverésijogot. A hátlapi szel- asrscA(E.R)
vénybentalálhatő azév je|zése.. ANN I (II' lII 6. kép
stb.)' Folyamatos a számozás, Gallienus alatt

WIW
kertiltek kiverésreaz ANN XVI jelzésíí bron- Indirekt''idójelzése''is van a rőmai pénzek-
zok (3. kép)'amelyek a254_255. évretehe- nek' amelyek ismeretea kopott pénzekmeg-
tók. ValÓszínÍíleg ugyancsak itt vertékPhilip. hatuozésánál nyujt segítséget.Ilyenek bizo-
pus patertól kezdve a PRovINcLA DACIA nyos szokások' pl. a császiírinevek mellett az
felirani bronzokat ANN I jelzéssel.EzekbÓ1 F=filius vagy N=neposjelzésecsak az |. szá-

W,,ffi
azonbanaz ANN XI éva legkésÓ.bbi(a. kép). zadi penzeken fordulhat eló. A DN=Dominus
A helyi évkezdeteaz évmásodik felében Noster használataDiocletianustÓ|,a domina-
volt. A kutatÓk azonbanktilcinbcjzóvélemé- tus bevezetésétól kezdódik.
nyen vannak:egyesekj liusra, mások oktÓ- A pénzfajták'a császári viselet (fejdísz,
berre teszik a helyi idó kezdetét. ruházat)'az ábrázo|ásstí|usa,a hátlapok té-
Ezeken az ,,évszámos''pénzekenkívt-il mái is támpontotaclnakkronolÓgiai besoro.

ffi
azonban van méga rőmai vereteken számos láshoz. Csak néhrínypr!|clítcrnclek ki cn-
olyan jelzés, ami a t rténetiforrások egybe- nek illusztrálására.
vetésével lehetóségetad pontos kronolőgiai A pénzfajták: dclrÍr, quina1 sestertius,
besorolásra.A császár neve is támpont,hi- dupondius,as, scmmis ésquadransklasszi-
szen ismerjtik uralkodásaidejét.Ezt a lehe. kus formái csak a 3. század e|s6 harmadáig
tóségetazonban kellő kritikával szabad csak funkcionáltak.Az eztist antoninianus(6. kép)
t2
!ittrl
használni, hiszen pl' a consecratiÓs vagy meg|elenése2|4-re tehet6.A follis (7. kép)'
restituciős pénzekverésenem esik egybe a a denarius argenteus (8. kép) Diocletianus 13

W@
császár uralkodásával. pénzreformja utőn, 294-t6| volt forgalom-
A császár hhata|i mé|tőságai: consul, ban. A solidus (9. kép)'a redukált follis (l0.
imperator,tribunicia potestas;díszíttíje|z z kép)'illetve az Ae3 ( l l . kép)'Ae 4 (l2. kép)
germanicus, dacicus, britannicus, medicus Nagy constantinus ésÍjai korában haszná-
stb.; a vota veretek vagy a saeculares kibo- latos,hogy csak a legjellegzetesebb, idóh<jz
f;
csátások fontos és pontos datálÓ értékííek. k<ithetópénzfajtákatemlítsem. 16
 A császári ruha ésfejdísz is ad némikro. I_2. századi nívÓt már ncm érie|. A4. szá- . Sylloge Nummorum Graecorum Hungary Vol. II. Dacia-Moesia Superior. (Bakos Mik-
nolőgiai támpontot. Az 1_2. századi pénze- zad v égéreaz e|6|api kcjriratésaz ábrázo|ás IÓs) Milano 1994' AMagyar Nemzeti Mrizeum gyÍíjteményének832 darabjátkcizli a Syl-
kcn gyakori az elólapon a fejdíszésruha nél. is leegyszerÍÍscidik. logetől megszokottmÓdon: minden darabről leírássalésképpel.
kt]li fej vagy btiszt ábrazo|ás, De |ehet a A hátlapi ábrázolások stílusaéstémájais
ntcllképkopenyben(ellegzetesa2, század- hozzásegít kronolÓgiai megállapításokhoz. Képjegyzék
llaIt,hogy a mellképbal vállán egy pici kci- A koracsásziírkorváltozatos képanyaga- is- 1. Galba billon tetradrachma,Alexandria (elólap)
1lcIrylildrtlzriclik'l3' kép)'páncélbanvagy tenek,allegorikusalakok, a császiíricsalád- 2' Lucius Verus bronz, Alexandria (hátlap)
(l4' kép).Afejdísza koracsá-
tlritttlkctttítlcn Íautalő eseményekábrázolása,hadi esemé- 3. Gallienussestertius, Viminacium
szírktll.lr;ttlszirr(c k izírrőlaga babérkoszoru nyek, fci|drajzi vonatkozásri ábrázolások, 4. Gallienus sestertius.Provincia Dacia
tl3. kÚp)' Az ittlttlltiniarrusokon mindig su- épi.iletekstb. - a 3. század végéreeltÍínik, 5. Philippus antoninianus,Roma
glirktrr<ltta(5' kÚpl Ilithat(l.A díszespáncél fantáziát|annáválik. A hátlapokon tcibbnyi 6. Valentinianusdinasztia kori sisciai centenionalisverdejegyek
(l.5.kÚp)' konzuli kii1lcnyéssasossccptrum re csak a|legorikus ábrázolásokkal találko- 7. ConstantiusChlorus follis. Heraclea
(l6. k p)' sisak,pir.;zs' lÍrrrdzsa(l7. kÓp) a 3. zunk. A4. században márpontos idóhatárok 8. ConstantiusChlorus denariusargenteus,Heraclea
szánad végérc jclIcnrz(íck'<Jcltasznirlatosak ktizÓ sorolhatÓk a hátlapi ábrázolások ésfel- 9. Nagy Constantinussolidus, Sirmium
rcjvidebbideig a 4. sz-írzad clcjÓn is' iratok' Ennek segítségével a kopott pénzek 10. Nagy Constantinusredukált follis, Roma
Lassrj stílusrom|ásérzékelhetó Augustus- is jril datálhatők' A Valentinianusdinasztia l l . T L C o n s t a n t i uAs e 3 , S i s c i a
tÓ| a 3' század kozepéig. Az |_2. századi idcjéna kincsle|eteklegnagyobbrészét kite- 12. IL ConstantiusAe 4, Nicomedia
elólapokon sokkal egyénibb,portrészerííbb vó GLORIA RoMANoRvM és SECVN- 13. Hadrianus denar,Roma (eló|ap)
az ábrázo|ás, mint a késóbbiekben. A Gal- TAs REIPVBLICAE hátlapi típusri cente- l4' Hadrianus denar,Roma (e|ólap)
lienus alatt megielenó bronz antoninianusok nionalisok mellett csak igen kevésmás hát- 15. Probus antoninianus,Ticinum (elólap)
rnÍÍvészi színvonalaigen silány. A pénzek lap éremvan használatban. 16. Probus antoninianus,Ticinum (elólap)
clvcsztik pIaszticitásukat.Diocletianus re- Az elmondottak nagyon rcividen és csak 17. Probus antoninianus,Ticinum (elólap)
Íbrnrjautínjavul a rníívészi színvonal,de az néhánypéldakiragadásávaltárgyalja a témát.
Zusatrunenfassung
I rodulotn Die Autorin macht mit den Zeiclren und Motiven bekannt,welche auf die Prágungszeit
. Christianscn,E.:Thc Roman Coins of Alcxanclrir.I-ll. Aarhus l9tl8. A urunkiintodcrn
und jahr der rcjmischenMtinzen hinweisen.
cisszefoglalásátadja Ncro-ScptirrliusScvcrttskori alcxandriai pénzvcrúsnck. PénzÍiljtírk,
stily' krono|őgia,verótó fe|lrasználílsstatisztikírja
ésb(íségcs iro<Jalont
taliilhatílbcnnc. Sumtnary
. Dattari,G.: Catalogodella collezioneG. Dattari'Cairo 1901. Ez a DattarigyÍíjtcmny katl.
The authorgives an introductionto the symbols and motives refening to minting time and
lÓgusa. Ertékeléstnem ad, de leírjaa gyÍÍjtemény 6580 darabjátéssok képctis kcjz l a k - the vear of mintineof Roman coins.
tetbenlevó 37 tábtán,amely nagy segítséget ad a meghatározíshoz.ÉrctcmcmÓg, hogy az
autonom egyiptomi városok pénzeitésaz őlom tesseÍiíkat ésmedalionokat is krjzzéteszi.
. FMRU 2. Die Fundmiinzcn der Rcjmischen Zeit in Ungam. Komitat Gyór, Moson' Sopron.
Bonn/Budapest 1993. A k tet a címbenszerepló megyékantik éremanyagánakkatalőgusa.
A 18-2 l, oldalakon a 4. századi rÓmai érmekhátlapi típusainakkronolőgiája találhatő.
. Martin, F.: Kolonialprágungen aus Moesia Superior und Dacia. Budapest/Bonn 1992.
Pick-Imhoof-Blumer munkája után elószor jelent meg sszefoglalő katalőgus Viminaci-
um ésProvincia Dacia pénzetr6|,Sajnos hiányosságaa mÍÍnek1 hogy dÖrzsciletekró|ké.
sztilt a képanypga.
. Sear, D. R': Greek Imperial Coins and their Values. London 1982. GyíÍjtík számáraké-
sziilt a rÓmai uralom alatti gcircigviirosok pénzverését iisszefoglalÓ katalÓgus. Jől hasz-
nálhatÓ, noha a teljességigényétnem meríti, nem is meríthetiki. A XXVI-XXXI olda-
lakon idótáblázatot kcizcj|a ktilcjnféle,Ókorban használatos érák egyeztetésér6|,

A
Allítőlagos antoninianus Zusammenfassung
Die Autorin Beschreibt eine aus der Zeit von Severus Alexander stammendeAntonini-
SeverusAlexander korÓből anus,die hcichstwahrscheinlichkeit
eirrezeitgenőssischeFálschung ist.

Fenres Eon Summary

The author describes an antoninianusfrom the time of Severus Alexander that is mostly
likely a forged specimen.

felirat teljesen megegyezik az elóbb emlí-

1. kép
Az 1997.esévsorrínegy éndekesdarabbztlgya-
rapodott a Magyar Nemzeti M zeum Éremuí-
rának rÓmai kori gyííjteménye.(l. ábra) A
pénze|6|apjánSeverus Alexander sugárkoro-
nás portréja|áthatő IMP C MAVR SEVE
ALEXAND AVG korirattal. A hátlapon Jupi-
ter,fejétbalra fordítvaszembenáll' jobbjában
villámk<iteget,baljábanpedig sceptrumottart.
Ilyen típusri hátlap Caracalla 217-ben vert
antoninianusiírőlismeretes.(BMc 5. 72. Í^b-
la 9. kép)[l]. A felirat nem olvashatÓ egyér-
telmíen: P M TR P m (...)PP. Az érmetcime-
ge 4.63 g, anyaga eztist zcittbronz.
tettel, hátlapján azonban Mars jobbra lépó
alakja |áthatő,felirata: MARS VIcToR. T -
mege 6.61 g. (2. ábra). Ugyancsak Severus
Alexander sugiírkoronás portréja szerepel
egy a walesi Nemzeti MrízeumgyÍíjteményé-
ben taliílhatő pénzen[3]. Az elólapi felirat:
IMP ALEXANDER PIVS AVG' a hátlapi:
SALVS AVGVSTI. Tcimege 5.45 g. Adarab
denár méretÍí, anyaga bronz. (3' ábra).
Az antoninianusokat Caracalla reformja
kÖvetkeztébenkezdtékel verni, majd e pén-
zek kibocsátása folytatÓdott Macrinus ural.
kodása alatt is, valamint Elagabalus uralko-
dásánakelsó kétévében'A220. és238. kÖ-
zÖtti idószakban sziinetelt a dupladeniírok
verése,majdcsak Ba|binusésPupiénusural-
kodása alatt tííntfel ismét.
Severus A|exander uralkodása alatt nem
veretett antoninianust,a fentebb említett
pénzekminden bizonnya|korabeli hamisít-
Kiinyvismertetés
Soős Ferenc: Magyarország kincstartői 1340-1540. Argumentum 1999. 95 o|da|,
53 címerábra.
Arpád-háai királyaink gazdasági éspénztigyeita tiírnokmesterirányította.Tevékenységi
k<irétés a méltÓság lassri vá|tozását' fejlódését'átalakulását Ember Gyózó az jkori
magyar kőzigazgatís tdrténetét felcileló - mindmáig alapvetó - kcinyvébó| ismerjtik.
Hatásk<lre és a ráhrírulÓ feladatok a 1'4. századra annyira megncivekedtek, hogy a
hivatali munkát már nem tudta maradéktalanulellátni, ezért l kébe a kincstámok
lépett'akit az oklevelek elószcir 1340-benemlítenek.A kétfunkciő véglegesszétvá,|ását
az |405. évi t rvénymondtaki.
A mohácsi vészutiínI. János ésI. Ferdinánd királynak ktilcin-ktilcjnvolt kincstartÓja.
Ráadásu| Ferdinánd uralkodásának elejénrtigttin a kamarai pénzugyigazgatástvezette
be' bár e|só elncikétmég kincstartőnak, a tanácsosokatpedig igazgatőnak titulá|ja. Ez
oda vezetett,hogy l540-ben a királyi kincstartÓ intézményemegszÍíntlétezni
Miképpen tiikrt'zódik ez pénzveréstinkben?Visszatekintve a magyar pénzverés
tcirténetére,azt látjuk' hogy a tcibb évszáaadonkeresztÍ'ilérvénybenlevó verdejegy-
mesterjegy rendszer a 75. század legelejétól ríllandősultolyan formán, hogy az érme
hátlapján' az éremkép _ szemből nézve- bal oldalán a verdejegy,jobb oldaliína mester.

ffiffi
Ugyanilyen elŐlapi pénz ismeretes a Bri. jegy helyezkedik el. A királyi kincstartőság idejénhat o|yan esetetismeri.ink,amikor a
tish Museum gyííjteményébó|, [2] az el6|api ványok' meste{egy helyéna kincstartőcsaládi címereszerepel.Ezek: Jakcs testvérek(1382-1391'
Debrói István (1402)' Nagylucsei orbián (14.78-L490)'Ernuszt Zsigmond (1494_1496),
Gritti Alajos (1529_1534) ésMartinuzzi Fráter Gy<irgy (1534-1540). Soős Ferenc 52
olyan személytszedett ssze, akik egy vagy tribb alkalommal szerepelnek kirá|yi kinc-
startÓként'Ezeket egyenkénttrírgyaljaésmesszemenŐrészletességgel ismerteti az egyes
személyekgenealÓgiai ésarchontolőgiai adatait.Az eddig elszőrva megjelent okleveles
anyag mellett nagyarány kutatást végzeÍta Magyar országos Levé|tár,a Wien Haus-,
Hof- und Staatsarchiv, az Archiv mesta Bratislavy és a varsÓi Archiwum Glowne
2. kép 8. kép anyagában. Segítségtikkelnem egy he|yen kiegészítette, illetve helyesbítettevagy pon-
Je{yzetek t tosabbá tette eddigi fudásunkat.Nem nagy terjedelmúk<inyvébenéppenezértminden
[] A Catalougeof theRomanCoins in theBritishMuseum.London1950.Vlz. eddiginé|pontosabb sorát adja Magyarország királyi kincstartőinak, amely sokáig alap-
t2l R. A. G. Carson:Alleged antoninianiof SeverusAlexanderNumismaticChronicle míívemarad t<irténeti-pénzt rténetikutatásunknak.
1955.230.old. Kóhegyi Mihály
[ 3 ]u o . 2 3 1o. l d .

6
Egy megkeríiltobulus Adalékoka ]B. szdzadipénzekértékéhez
Douoru FnRpNc Ur-RrcnArru-e

A kozelmriltban kertilt a gyÍíjteményenrbe Az alábbiakban kcjzcllt forrás a sátoralja- Lajos francia királyrÓl m lt időaen emléke-
egy meglehetósen kopott Mátyás király obu- jhelyi Kazinczy Levé|tárban, Tokaj iratai zeÍtme9az cisszeírÓ[1]. 18. századi - kon-
lus, amelynek verdejele:B-patkÓn kereszt. kcjzcjtt talá|hatő' A levéltár rendez je az venciÓs pénzlábhozalakított- eredet mel.
Amikor nyilvántartásba akartam venni, ak. 1671-1690.es évek kozé soro|ta,azonban |ett szÓl, viszont' hogy a forgÓ pénzekkti-
kor azt tapasztaltam, hogy ez a darab nem maga az lraÍkeltezésnélktili. Az írás típusa, zott talá|unkegy ',grosla''nevíí,3/4 krajcár
szerepel a numizmatikai szakirodalomban. a pénzárak alapján behatárolhatÓ, hogy értékíipénzt, ami véleményemszerint az
Huszár Lajos Á budai pénzveréstijrtéttete 1659 után ke]etkezett,mivel az akkor meg- ugyanilyen értékbenforgő grcischl nevíí
(nagyítottkép)
u k i.épkorbanc' munkája 103' oldalán az va|Ósított Í krajcí,t=2 denáros kurzussal pénzttakarja.
szcrcpcl, hogy ''A dénárbudai jegyei B-K' telmÍÍcn azonosítlratÓ.A mesterjegykéntsze. számoltak. Elvethetjtik viszont azt, hogy Az irat fejlécéna kcjvetkezó sz veg olvas-
B_S és B_patkÓn kereszt,az obuluséB_S' repló patkÓ a képenis jől látszik' a rajtalevó egy 17' század végiforrással van dolgunk. hatÓ: ,,MinemÍíErdély országban Vert Pén-
... A B-patkős kcrcsztjcgy már csak a ga. kereszt azonban nagyon megkopott.Az obu- Egyrészt a Tcjrcik Birodalom pénzeinek zek Cursussa és Valorja elóbbeni qvan-
rason ésa clénáronszcrepcl''' lus anyaga szemtevételezés alapján azonos- árfolyamát nem jegyezték, másrészt XIV. titásában ésországunkban; mellynek mitso-
Pohl Artur Huttyudi M tyűs birotlultn - nak tíínika budai denárokéval.Az éremké.
nak ezíistpénzei c. kcinyvénck36. oldalán pek vésete- a denárokélroz hasonlőan_ dur-
azt írja,hogy ,$z akciÓ obulusa (C,243_1) vább mint a kcirmcicbányai pénzeké.
csak B-S jeggyel kertilt eddig eló.'' Mátyás király |46.7' évi pénzreformjabe- Pénzeknevei RFíkraicár MFt/denár
Lényegébenugyanezek az adatok szere- yezetteaz álland értékÍí aprÓpénzt,amit már K rm ci aran 4/12 5/04
pelnek HusziírLajos Mtittzkntalog Ungam és nem kellett évenkéntbeváltani. Ezeket j
Velenceivaev .,Csikinvi" 4t12 5t04
,,Ordinari"vagy holland aranv 4t09 4/98
Polrl Artur Mnnueichen wtd Meisterzeichert éremképpel,a Madonnával lítták el. Az ImperiaIis,császiírésXIV. Laios franciatallériai 2/40
auf ungarischen Miinzen des Mittelalters cí- éremképegységesalkalmazása végettKo- HoIland.burpundésmedvéstalléro| U54 2/28
mÍímunkáikban is ésaz j kiadásti Magyar vács István végigana a pénzverdékct ésbcta- oroszlános tallér t/34 l/88
Éremlratározőbansincs benne ez az obulus' Az ó mcstcrjcgyc lr pa!
nítottaa vésncjkciket. oroszláros féltallér 47 kÍ 94d
Az érmenem pontosan k r alak , az ár kőn kereszt,ami látlratő Nagybányán, Nagy- CsászrírésXIV' Laios forintosai' féltallériai t/- t/20
méróje ||-12 mm kozÖtt változik, a t mege szebenbenésBudán vcrt pénzckenegyaránt. Csilzrír ésXIV. Laios féllorintosai 30 k-Í 60d
Burcund féltallér 28,5kr 57d
0'25 g, A Madonnás oldal kissé domboru, Ez utőbbi verdéb l c<ltligcsak garas ésdenár
Lengyel 25 kraicríros 22W 44d
míg a címereskissé homorri. A verdejegy B kert-ilte|ó Kovács István mesterjegyévcl, Brandenbursi25 kraicáros 20kI 40d
betííjea lapka szélérekeriilt, de így is egyér- most eZzelaz obulussiilkiegésziilta sofozat. Lengyel 6 garasosvagy 12 polturás|3 18kr 36d
l4 oénzesvasv 7 kIaiciíros 7kr 14d
Zusarrunenfassurtg Lenp.ve|4 oo|turásvasv ..sustak'.[4 5.5kr 11d
Es war nach dem Mt-inzreformvon Matthias I. nur ein Denar und ein Groschenmit dem Mtinzze- Lensvel dutka vasv saras 2 , 5k 5d
ichen von Istviin Kovács (ein Kreuz auf einem Pferdebeschlag)bekannt.In die Samnlung des Csiásziir ''hrírompénzesevasv is oolturaia'' 1 , 5k Í 3d
Verfassersgelanqein solcherObol und mit diesemvervollstiindigtsich so die Miinzsene. Lengyel poltura 1ri4 kr
Csrísziárkraicária 2d
Summary Lengyel kraicrir ,,kit Lusitaninak" neveznek 3l4kr 5d
After the money reform of Matthias Rex, so far the mint mark (cross on horseshoe)of István Grosla 3l4kr .5d
Kovács was found only on denarius and groat.The authorhas an obol which shows tlris mint oláh kis oénz 3l4kl .5d
mark, thus, making the scries complete. Zweier [51 /2k d

8
dás folyása |ehetes meg maradlratmelyiknek
pedig bcitsi és cursusa annihiláltatván s ne-
jezése el6tt, egy odavetett megjegyzésben,
34 denána szállítottákle' Szinténnagy prob-
A moháCsiDGT bárcdk
mely monétaknakelóbbeni qvantitasa mini- lémát okozott a pénzforgalombana guldi-
maltatott(?) ezen alabb irott Positiokbul nerek forgalma is, amelyekól a forrás készí- ReYueN JÁNos
..Guklinerek(sic|)
eszre vehetni ugy mint.'' Ezután kovetkezik tói így emlékeznekmeg:
a pénzek leírása, és rajnai forintban meg- nemellyek het silingesneknevezik elsóben
adott értéktik[2]' vegere kelletik járni minemíívalorjok |eher
Aforrásban szerepló hivatalos áfolyamok ne, ésminemÍÍ sorsa|ehetne..'''
mellett képet kaphatunk az egyes országok A t8. században a legértékállÓbbfize-
pénzeinek kedveltségéról,de ennek ellen- tóeszkozők a magyar pénzekvoltak, ezÍma-
tétérólis. A Tcirok Birodalom pénzei gas árfolyamuk is mutatja.Az aranyak kciztil
arany, egész,fél ésnegyed tallérokésforin- a kcirmcjcinek volt a legnagyobb éttéke'a
tok, a para ésfélpara-, mint azt az cisszeírÓ tallérokkciztil viszont az imperiális tallérok-
rogzítette:,'semmiben nem acceptiíltatik''. kal azonos iírbanforogtak XIV. Lajos francia
Szinténa pénzforgalombőlvalÓ kitiltásraju- tallérjai.Az aprőpénzekk.ijziil szinténa csá-
tott egy olasz egészésfél ,,schot''-nakneve. szári és királyi pénzek voltak a meghatáro-
zett pénz, az idegen krajcárok' va]amint a zÓk, a tc'bbi rőEzÍtettiírfolyama ezek alatt
,saguzai miíriás'' is' Az orokké gondot oko- maradt.Emellett képetkaphatunk EurÓpábÓl
zÓ lengyel veretek kciztil, természetesenala- az országba beriramlő fizetóeszkcizokról is,
csonyabb árfolyamuk mellett, a 12 polturás amelyek a kiterjedt kereskedelmi kapcsola-
garas (36 denrír)árát mégaz osszeírásbefe. tok ékesbizonyítékáulszolgálnak [6].
Az Elsó császiíri és királyi szabadalmazott gyomrába egy bárca átadásávalnyugtáZtak,
Jegyzetek DunagózhajÓzási Tiírsaságnak(Erste k. u. k. ami a késő:bbielsziímo]ása|apjátképezte.Az
[1] ''...XIV Ludovicus Frantzia országi Kirá|y idejébenvert...'' P rivilegie rten Donau-Dampfschiffarts Ge- e|végzetÍ'munkát igazol'ő biírcákat cissze-
[2] A k nnyebb átláthatőság kedvéérta pénzek árfolyamát magyar forintban is megadom. sellscluft) a hajők tizemeltetéséhezolcsÓ gytíjtve azokat minden hétenpéntekenvál-
[3] A lengyel 6 garasok árfolyamát azonban leértékelték, így csak 17 krajcárt vagy 34 szénrevolt sztiksége,ezértfelvásárolta Pécs tották be pénzrea mindenkori iárfolyamon a
denárt ért. kcirnyékén a kisebb.nagyobbszénbányákat. Társaság irodájában.A visszaemlékezéssze-
[4] A 4 polturás gaaras 3 denáros poltura értéketszámolva 12 denárt érne,de a pénzárakat Ezekból egységes irányításrÍ,korszerííbá- rint használtak: nappali brírcát,éjszakaibár-
felírÓ személymegjegyezte,hogy ,,nemtÖbbecsak'' 5,5 krajcárba keriilj n. nyamÍívet hoztak létre szénelókészítóvel' cát, rendkíviili brírcátéstinnepi bárcát, ame.
[5] Pontos meghatározásaígy szőlt: ,,Zvejjeramelly egyik őldalán Sima mas részrti|pedig brikettgyrárral,kokszolÓval. A termékekszé- lyek egymástől megkti|cinbciztethetók vol-
pecsetesvagy is Czimeres''. Az elnevezésvalőszíníÍleg a szász dupla pfennigetvagy a les választékánakolcső picara vitele érdeké. tak éstermészetesen eltéróértékÍíekis [3].
svájci fé|batzent, valamint a dupla krajcárt takarhatja. ben megépítették Pécs_Mohács kcjzcjtta vas- Az NB feliratri bárcákat nappali bárcák-
[6] A már említettmagyar,osztrák, lengyel ésfrancia pénzekmellett hollandiai, velencei, tvonalat, ame|y az államosításig a Társa- nak vélem.EgyszerÍÍbbváLtozataiméga szá.
burgundiai,svájci, strassburgi,brandenburgi,oláh ésbajor fizetóeszkcizijkis forogtak. ság tulajdonábanvolt. A mohácsi dunai ki- zadfordu]Ó elótti idóból szrírmazhatnak,hi-
kotóben a DGT ésmás hajÓzási cégekuszá- szen a pécs-mohácsi vasrjt már 1857.ben
Zusatnmenfassung |yai viárakoztak a Pécsról érkez6 szénszá|- elkésziilt.A háromsoros,de szinténNB-t is
Der Autor macht mit einem im 18. JahrhundertvcrfasstenGeld-Kurses bekannt. lítmányokra. A szállítás egyik liíncszeme a tartalmaző feliratri bárcák a századfordu|ő
vagonok kirakása és az uszályok berakása kcirÍiliévekbenkésziilhettek.A harmadik tí.
Sumtnary i volt. Ezt a munkát talicskás napszámosok pus, a k r alakri, a legkésóbbi változat. Va-
The author pubtishes an official rate of exclrange compiled in the 18th centuÍy. hada v égezte,ttibbnyire mohácsi asszonyok. lamelyiket megkiilcinbciztetettbárcaként is
Ez a nem is kcinnyíímunka biztosított ré- használhatták,de ezen már nem fordul eló az
sztikre szerény,de állandő keresetet[1, 2]. NB r vidítés.A kcir alak brírcákkészi-iltek
Minden talicska szén betciltését az uszály sárgarézbí|ésalumíniumből is, így ugyan-

10 ll
Mza| a pÍésszerszámmal akár két kiiltjnb -
zó funkciőt ellátÓ bárcát is eló tudtak állítani.
A kerek lemezeken alkalmazott lyuk hasznos
segítség volt, hiszen így zsinegre lehetettfel-
ffizni a rézkorongokatésnem kallődtak el.
A brárcríkatiírfolyamukon a kikcitói ital-
bolt (kantin) is elfogadta éshasonlő mődon
váltotta be mint a bányahivatalnál a rakodő-
munkásoknak'
Eddig az alábbi brírcrákkertiltek eló.
2. NB beiitve, de nagyobb ésvonalkeretes.
Kiil<in típusnak tekinthetó az elóz6k'hÖzha-
sonlő lemezbiírca,amelyen a betit tt betúk
10 mm magasak ésegy sarkiíraállított sza.
bálytalan négyszcigáll beiitve a téglalapon.
Mérete: 25x26 mm Í4]. (2. ábra)' A betíÍk
egy lehetségesfeloldása: nappali biírca.
4. Lyukas korong.
Kcir alakri,egyoldalasréz|emez.KÖrirata:
D. G. T. _ MoHÁcS. Az elózóh<izhason-
lőan kidomborodőbetúkbóláll' hátoldalán
a betúknegatívjamélyeda lemezbe.A pe.
remetkiemelkedŐk rgyúrú kiséri'a lapka
kcizepén kerek lyuk van. Mérete:27,2 mm'
a lyuk mérete: 5,3 mm. A lemezvastagabb
az e|ózóekben ismertetetteknél: l mm-es
vcir sréz.(4. ábra)'
|ratbanazÁ uetln a vesszó nem látszih csak
a hátoldalon vehetó ki a bemélyedése. Mivel
csak egyetlen ilyen brírcát ismerek, így nem
d<inthetóe|, hogy típushiba-eamelyet a kemé-
nyebb alumíniumlemez haszniílata okozott
vagy csak véletlenegyedi hibáről van sző'

1. NB betitve. 5. Lyukas korong,belsó k rgyírtível'

Szabálytalan téglalapalakrírézlemez,mind
a négysarka levágva.Fz a levágás más bár-
cáknál is elófordul, az a gyakorlati oka' hogy
így kevésbééles a sarka, ami bármibe be.
akadhat ésakír sértiléstis okozhat. Felirata
a|emez k riilbeltili k zepénbeiittjttNB be-
túk'A kéziszerszámmalbei.itcittbetúkválto.
zatos e|rendezésúek, néhaferdénállnak, néha
pedig a lemez állÓ vagy fekvö helyzetében
olvashatők. A lemez méretei sem teljesen
egyformák, darabolásuk nem gépi riton t r-
tént'A hátoldalon alig kitapinthatÓan átiit a
két betú' egyébkénta |emez sima' Anyaga
s&gatéz,mérete:28x27, 28x26, 23x27 mm.
Ettól néhány milliméteres eltéréslehetséges.
A betúk 8 mm magasak; a |emez vékony,
0,5 mm' (l. ábra).
2. bra
3. Háromsoros felirat.
Téglalap alakri rézlemez, sarkai levágva'
Felirata kidomborodÓ betükkel három sor-
ban: D. G. T. / NB / Mohács. A lemez és a
betúkszabályosak, nem kézi sokszorosítás.
sal késziiltek.A hátoldalon a besajtolt betúk
bemélyedó negatívja láthatÓ. Mérete:
29'6x28'6 mm. A felirat eltéró méretúso-
rokbő| áll: a felsó sor 5 mm, a kcizépsó 6
mm magas majuszkula betííkból;az alsÓ sor
5 mm-es minuszkula - kivéve akezdíbetíít
- betÉkből.Ez is vékony,0,5 mm.es |emez.
A felirat felo|dása: Duna Gózhaj zásí Tát-
saság/ Nappali Bárca (?) / Mohács. (3. ábra),
Az e|ózó sorsziímalatt leírtbrírcávalmeg-
egyezik,de a lyukat kiemelkedó gyúnÍveszi
ki'riil' A hátoldalon ennek a k<irgyÍírúnek
a
negatívjalátszik. Anyaga siárgaréz, mérete
megegyezikae e|ózó sorszámalattleírttal.
6. Lyukas korong,alumínium.
Ugyanaz,mint az 5' sorsám alattleírtdarab'
de alumíniumbőlsajtolva.A MoHÁCs fel-
Jegyzetek
[l] A szénrakodástbemutatÓ kép a Pécsi Janus Pannonius M zeum helyttirténetigyújte.
ményébentalálhatÓ' felirata: Mohácsi szénrakodás1900 kÖriil. Iv90.156. Bemutatását
B' Horváth Csilla m zeolÓgusnak ktisztintim.
[2] Horváth Komél: AMohács-Pécsi vasrit m |dáből. PécsBaranyamegyei Mrizeum Egy.
let Értesítóje.|0. L929' 136_137.
[3] A bárcákra vonatkozÓ adatok nagy részeEmmert István mohácsi gyíijt6t6|származik,
ame|yérte helyiitt is ktisztinetet mondok.
[4] Zombori Lajos gyújteményéből;az adatok felhasználásáértktjsz netet mondok.

Zusammenfassung
Der Autor stellt jene Boletten vog welche im Hafen von Mohács bei der Verladung von
Kohle gebraucht waren.

Summary
The author describes metal tokens helping the administration of the coal-heavers' work in
the port of transhipment at Mohács.

l. bra 3. bra

I2
 HerczeT Ferenc _ érménésk nyvborítÓn lapjába préselték.Erre utal az éremsziluetr
jénekjÓ| kivehetó, ha|vány kcirvonalaa kci-
A mÍívész tulajdonábanmaradt 107 mi|-
|iméterespéldány szerepe|t Pátzay 1976-os
PnogÁszra LÁszl'ó teteke|só o|dalain. retrospektívtárlatán.[ll] Ez az éremma a
Pávay nem elégedett meg a k<inyvborítÓ Budapest Galéria III. keri.ilet Lajos utca
díszítésének e|készti|téve|.Ha miir megmin- 15 8. szám alatti kiáltítÓháza áltandő P átzay-
tálztaaz érmetki ntettebronzből is, [6] még- kiállításán [12] tekinthetó meg, a mÍívész
hozzákétfé|eméretben'Az egyoldalas alko- által készített sok más kisplasztika társasá-
tás mindkétváltozatáből 6iz egy példányta gában.Tcibb darab természetesen magántu-
''Egy kellemetlen ószi hajna|on azza| az ér-
Magyar Nemzeti Galéria.A l07 mm-es érem lajdonbanis fellelhetó'
zésselébredek,hogy valami nagy komiszság
[7] l934-ben ajándékozásrévénkertilt kciz- Antikváriumok po|cain gyakan lehet ta.
t rténtvelem. Megnézemaz rijságot,hát per-
gyÍíjteménybe, míg a - borítőba préselttel lálkozni a Herczeg-sorozatbordÓ színíÍ k -
sze, ma szeptember22-e van, ma lettem het-
azonos mérettí _ 56 milliméterestProcopius teteivel' Érdemes megírizni a borítÓt díszí-
ven esztendós.',', _írtaaz 1933-asévrólvisz.
Bé|a gyÍíjteményéból vásárolták.[8] A Petó- Í,ó aranyszínííérem histőriáiát a hazai nu.
szaemlékezéseiben [1] a kétvilágháboruk - fi IrodalmiM zeum egy 56 milliméteres, [9] mizmatika számára.
zcittimagyar irodalom kitÍínótollri írÓja,Her-
a Magyar Nemzeti M zeum egy 107 milli-
czeg Ferenc (1863-1954). A feléjeríradÓki.
méteresIl0] vri|tozatot óriz.
tiintetésekkozu| számára a legkedvesebbbi-
zonyfua mííveinek negyven kcitetes díszki-
adása volt. A nagyhíríí Singer ésWolfner cég Jegyzetek
alapítÓja, Wolfner lőzsef |932-ben t rtént [1] Herczeg Ferenc emlékezései. HÍívcjsvcjlgy.Bp., 1993, I82. o,
halála utrínWolfner fia, Farkas István vette át [2] S. Nagy Katalin: Farkas István. Bp,, 1994. 1l2. o,
a kiadÓválla|at vezetését'[2) Farkast, aki ko- [3] A sorozatelsó kotete 1934-benjelent meg.
rábban Prírizsban szép sikereket értel festG [4] Kaffka Margit: Herczeg Ferenc: A fehérpáva. Nyugat. l91l/1. szám l16. o.
mtívészként, baráti szálak fÍÍztékHer. meste{egy |áthatő.Az arcvonások pontosan [5] IllésEndre: ostya né|kti|'Bp., 1978. 3l3. o.
czeghez' Az írÓ mÍíveitpályakezdéseőta a riíl|enek az írőra' Nem csoda, hiszen Pátzay [6] Gosztonyi Jőzsef:Pátzay Pál éremmÍívészete. AzÉrem 1985/1.38. o'
Singer ésWolfner publikálta, így természe- remek portrétistavolt, sót nemegyszertobb is [7] A Magyar Nemzeti Galéria Áilagjegyzéke |IJC. rész.Bp., L912. Ltsz.: 56.I572_P.
tes volt, hogy itt jelentek meg életmÍÍ-ktetei' annál. Herczeg-profilja finoman elegáns és [8] Modern magyar éremmíívészet I. 1896-1975. Kiállítási katalőgus. (Szerk. L.
A balátság mellettjÓ iiz|eti befektetésnek szelídenelóke|ó. Bfu az írő a magánéletében Kovásznai ViktÓria.) Bp', 1993. 89' o' Ltsz.: 55.792_P.
is bizonyult a Herc1eg Ferenc válo7atott nem egyszer vakmeró ka|andokbabocsátko. [9] Ltsz.: 68.132.1.
nunkdinak emlékkiadásacímíísorozat elin- zott, k nnyeden gcirdiilékenyír:ísaibÓlt bben [10] Ltsz.: 72/934.
dítása [3]' Ítiszenaz írÓ rendKviil népszeríí hirínyo|táka drrímaipoézist. [11)Pátzay Pál. Kiállítási katalÓgus. (Szerk. KisdéginéKirimi lrén.)Bp., l976.
,'Ir4ikorbeljebb,
éssikeres alkotő volt' A kiadő reprezentatív mélyebbmélyekre,elevenreesnékaz írő |átá- [I2)Páaay Pá|' Kiál|ítási kata|Ógus.(Szerk. Csap Erzsébet.)Bp., é.n.
ktilsó megje|enésse| hozta ki a kcinyveket. sának reflektorfénye,akkor jÓnevelésÍÍen e|-
A bordÓ színri keménykcitéses kcltetekborí. fordul, akkor hidegvízbemrírtjatollát..,''- jet. Fotő: Dabasi András.
tő|apjára a szsrzót ábrrízo|ődombornyomáso s lemezteKaffka Margit
[4].Írtpersze Herczeg
éremkertilt, me|yet Pátzay P l (1896-1979) néhríny regényt,melyné|nem hidegvízbe'ha- Zusamtnenfassung
tervezett.A v:ílasztásnem vélet|eniilesett a nem - IllésEndre szavaival P6i Pátzay (l896-1979) verfertigteMtinzen-Darstellungzeigt den Schrisftstel|erFerenc
[5] -,,szíve véré-
mÍívészre, hiszen Farkas Istviínkciztudottan be miírtogatta a to|lac'.Pátzay érmeinkább az Herczeg (1863-1954).
jÓ kapcsolatban rí{ta kiváÓ szobrásszal. elóbbi' írÓkéntszelídHerczeg Ferencet ábrá-
A kcinyv fedólzipját dÍszít 56 milliméter zo|ja' Nem egyszeríi portré,hanem irodalmi Summary
átmér6jíí'aranyszÍníiérmenaz írő balra né- jellemrajz, a szÓ nemes éItelmében' PálPátzay (l896-1979) designeda medal of the writer,Ferenc Herczeg (l863-1954)
for
z6 profija láthatő. Kéto|dalta feliÍat:HER- Technikai érdekesség, hogy az éremélbrá- a book-binding.
CnG FERENC 1933-BAN. Jobbralent a p p zolást a márkész, bek t tt kcinyvekborítő-

T4 l5
Kéthalasi érem
RÁcz-Fooon MurÁly
Ha|asi csipke érem
A szecessziÓ vi|ághíresiparmíívészeti reme-
ke, a halasi csipke kilencven t éves'A csipke-
vanÓknak, a csipkemrizeumnak otthont adő
Halzsi Csipkeház l997-ben kulnírktizpont-
ként ríjjáéptilt.Ezen alkalomből a Halasi
Csipke Alapítviánymegbízrísábőléremvere.
tett. Elsó tu|ajdonosai a csipkevarrő asszo-
nyok ésaház fe|,ijításában jeleskedók lettek.
Az éremelólapja' ame|y Lapis András
szobrászmíívészmunkája, Stepanek Ernó
',Pávás kerek teÍíte'-jétábrázo|ja. A Csák
Attila szobrászmíívészá|tal megalkotott
hátlaoot a város címere díszíti A HALASI
1997.
csIPKEHÁz ÚllÁÉpÍtÉsÉRE.
ktjrirattal. A címert és a hátlapot Rácz-
Fodor Katalin grafikusmúvésztervezte.
Az éremveret Szabő Géza tvtismester
mÍÍhelyében késztilt négyféleváltozatban,
42,5 mm átméróvel. 100 db 925- s ezi.ist'
100 db ezi.istrizcittbronz, 5 db aranyozott
I. bra
l6
bronz érem veretett proof minóségben és
(1, ábra).
l00 db bronz éremkészÍ.ilt
Halasi szélmalom érem
Valamikor Halason mintegy hrisz szélmalom
mÍÍkd tt. Egyet, a Sáfrik.malmot sikertilt
megmenteniésmúkcidóképesállapotba hoz.
ni. A Városvédó Egyesiilet l991-ben egye-
stileti jutalomérmetkészíttetett
MikÓ Diána
szobrászmÍívéssze|. Az érem tjntcitt bronz,
95 mm átmérójíj'8 mm vastag, patiniízott.
Az elólaponsÁr.nu<-ualoM KISKUN-
HALAS kciriratbana szélmalomláthatÓ' MD
monogrammal jelezve. A hátoldalon KIS.
KUNHALASIvÁnosvÉoŐÉsvÁnos-
SZÉPÍTŐ EGYESÜLET k riratban az egye-
siilet emblémája, a naprÓzsa |áthatő. A tíz
éve alakult egyesiilettink ez ideig egy pél.
diínytadott át megbecsiilésejeléiil az utolsÓ
halasi szélmolnrímak- Csordás Jenónek -
bevésvenevétaz érembeQ, ábra\'
2. bra
Zusammenfassung
Der Autor zeigt zvtei Medaillen aus der Stadt Kiskunhalas. Die eine zeigt eine Windmtih-
le, die andere die bekannte und beriihmte geklcippelte Halaser Spitze.
Summary
Two medals of Kiskunhalas are described, one of which depicts a windmill, the other the
famous lace of the town.
Kiinyvismertetés
Molnár Jríxef: A császárkori Pannonia kiizigazgatási kérdései,gazdasága éspénzei.
Gyór 1998.74 oldal.
Aszerz,ó kcinyve- hosszrí'barokkoscímeellenére- nem képeskifejezni a bennerejló tar.
talmat.Erról mindenki meggyózódhet,ha pusztiína feldolgozotttárgyakatsoro|jukfel: Pan-
nonia ktizigazgatísrínak kialakulása"gazdasága,a császárkorpénzei(srilymértékek' átszrámí-
tások)'penzfajták,a pénzektechnikaikivitelezése, pénzverdék, verdejelek,verdehelyek,eló.
lap' hátlap,ábrák ésfeliratok,istenségek, kultuszok,iíldozatieszktjz k éshasználatitÁrgyak,
r vidítések, császárok névsora,éremképek bóven illusztrálva.Az elképesztóenszélesk rrí
megk<lzelítés elsó pillanatraazt sugallj4 hogy a szerzó mindenbebelekapott,ám egyiketsem
vitte végbekÖvetkezetesen. Sietek lesz gezni, hogy ennek aze||enkezójeigaz. osszeszedet.
ten,csak a lényegreÖsszpontosítva foglalkozik tárgyáva|,s ráadásu|kÖzérthetó, lényegret .
rŐ, világos megfogalmazásban.SikerÍ.ilt jel|emzö bóbeszédúsé-
elkeriilnie az autodidaktiákra
get ésmegoldottaa fejezetekkÖzÖttiegyens ly kényes,nem mindig k<innyrí kérdésétis.
A hátsÓ borítÓlapkiilsejénmegfogalmazottcélvisszafogotÍságamár.máraz álszerény-
séghatáráts rolja. A kis k nyv ugyanisnem csak a kezdó gyújtókneknyrijt segítséget. Brír
egyetlen j megállapítássincs benne,de nyilván a sokévesgyújtói tapasztalatalapján ki-
kristályosodottprob|émalátása bóven kíná|tanulságokata ha|adÓgyújtÓknekis. Ha a Hor.
gász Egyesi.iltgyakorlatát vezetnébe az ÉremgyüjtókEgyestilete,azaz Íagcsak az lehet.
ne, aki az alapvetó fogalmakka|tisztábanvan éserról vizsgán számot kellene adnia,akkor
ezt a kis k nyvet ajránlanáma felkésztiléshez'
KÓhegyi Milt ly
t]
Adalékaz Ulrich-keresztektcjrténetéhez
2,E|6|ap: a felirat megegyezik az e|óz6ve|'
Hátlap: 2 mm széles kereten beltil fekete
t(Ízzománcban,kcizépenbalra hajlő Krisz-
BóNe ENoRB tus a kereszten.A keresztszirakonkéto|dalt
Szent Afra és Szent Simpcrt képeláthatÓ.
Méretéskivite| megegyez]kaz e|6zóve|,
Faludi Géza tanulmányában a kegyérmek
jelentóségétígy osszegezte:,,akereszta ke-
reszténységjelképe,a Iegbiztosabbfegyver
minden baj és kísértés ellen''' Számunkra
az ezerévesállami léttinkzáloga, néptinklcl.
kénekharmonizálőja.

Dr' Faludi Géza a |egnagyobbmagyar orvos- pé|dányokki.ilsó formáit megórizve jravés-

numizmatikusokegyike |25 éve' 1874.bcn ték! A keresztsziírakonme|lékmotívumokat
sztiletett'Az Érem1928. évi ésa Numionati- is elhelyeztek, ame|yek az egyházmegye kii-
kai Kt)zl ny 1935-36. évi kiadványaiban a lőnos szentjeireemlékeztetnek. A némette-
kegyérmekegyik csoportjáva|,az Ulrich- rtiletról gyííjteményembe juttatott jabb
keresztek kérdéséve| is fogla|kozott. Tanu|. Ulrich.keresztek k ztil mutatok be kettót:
mányának kiegészítésével reá emlékezÍ,ink. 1. Eló|ap: CR / VX / VICToRIALIS + /
A korai magyar tcirténelemsorsd<jntóese- SCTI + VDALRICI / EPI / AVS (Szent
ményea 955' augusztus10-i lechfeldi tjtk . Ulrichnak, Augsburg p spcikénekgyó-
zet. I. ottÓ (962-Í6|német.rÓmaicsászár) csa. zelmi keresztje.GÓtikus beírása 14. szá. 2. ábra
patainak gyóze|métaz augsburgiU|rich pi'.is. zadből.) Hátlap: Az Ulrich templom or.
p k 954.ben RÓmábÓl hozott ,,krisztus ke- gonája, a keresztszáron kétolda|t év- Irodalotn
resztjének''áldásával, s a ptispcikimájával szám: 7982. 54x44 mm, ezt'istcjzÖttfém' . Augustyn Manfred: Ulriclr-keresztkiállítás' 1993' Bistumban (archiv).Augsburg
hozzák kapcsolatba. Az ereklyét973-ban a Feliil lyuk a karika számára. . G. Dinger dr. |eve|e.Neu.Ulm 1998.február 6.
p spciksírjábahe|yezték,majd 210 évm ltán
a szenttéavatott piispcik ,,szentkeresztjét'' Zusamrnenfassut-rg
f lvették, egyházi tinnepeken bemutatták, Der Autor macht mit zwei ncuerenVariationendes Ulrich Kreuzes bekannt,wobei er auf
kcjrmenetekben vitték. 1494-t6| az Ulrich- die Anfánge der Verwirklichung der ungarischenStaatlichkeithinweist.
kereszt tjntcitt,a 77. századtő| vésettmáso- ÍőToRmr"
latait brícsjrírÓ talizmánkéntárusított,:ák. Swrunary
1894-ben Frisenegge| augsburgi plébá. Two new variationsofthe Ulrich-crossesare describedand rcferenceis made to the estab-
nos az Ulrich Mrizeum keresztgyÍíjtemé- lishment of Hunsarian statehood.
nyétnyolc osztályba soroltaésmonográfiá-
ban kiadta. Napjainkra az Ulrich-keresztek
változatainak száma elérteaz oÍszáaat.
E hagyományt a Lech-mezei csata ezredik
évfordu|Ójrín'1955-ben ismét fcilelevenítet-
ték. Augsburg piispcike, Josef Freundafer
szavaival: ,,az Ulrich.kereszt nemcsak híd a
mrilt fe|é,hanem kordokumentum is'''
A kalandoző ÍÍtsgyaroksajnálatos veresé-
gc figyelmeztetésVolt ezerévesállami |éttink
megteremtésénektcirténelmisztikségszerÍí-
ségére.Századunkban elószcjr az Ulrich-hét
keretébena keresztváltozatokata |4' századi I. bra

l8 t9
Esy alig ismert vívő-plakettkétélete
EInBN orró
Egy l950-ben készÍilt,nekem t bb szem-
pontből kedves vívÓ.pIakettetmutatok be.
Az citveneséveke|ejéna vívÓversenyeket
még kcirvívásos rendszerben bonyolították
le ésa dtjntóben mind a kilenc résztvevó ér-
met kapott. Ezáltal sok éremrevolt sztikség,
megindult a tcimeggyártás.A választékazon-
ban mégígy sem volt szé|eskcirÍÍ, mindcisz-
sze 4-5 fé|eéremkÖzÍilvá|ogathattaka ver-
senyek rendezói, ésezek ktlzti|is talán csak
három felelt meg vívÓ-szakmai és mÍívé.
szeti szempontoknakegyaránt.
Egy Szombathely-Pécscsapatverseny al.
ka|mábÓl néhányan,akkori fiatal vívÓk' tigy
gondoltuk, készíttinkvalami egyedi plakettet
a miír unalmassá vált,,tómegérmek'' he|yett.
Lehetóségeink persze eléggébehatároltak
vo|tak. Barátommal és vívőbajtársamma|,
Zsigmond Jánossal,aki gyonycirÍÍen rajzolt,
megtervezt{inkegy plakettet. A fó motívum
természetesena vívásből adődott: egy olasz
markolat tór ésegy kard pengéjekeresztezi
egymást, feli.il egy ba|ra néz6vívősisak, alul
babérkoszorri fogja <issze a kompozíciőt.
A fekvó téglalapbal felsó sarkábanSzombat-
hely város címerekapott helyet. A rajz a|ap-
ján egy másik vívÓtiírsunk'Káldy Lajos (ma
neves festómíívészSzombathelyen) cseresz-
nyefáből kifaragta aZ ntómintát, majd a Me.
zígazduági Gépgyárban alumíniumből meg.
ntdtte a plakettqt, Amezógazdasági gépal-
katrészek <intésére szakosodott tizemben a
feltételekmostohilk voltak ahhoz, hogy egy
ilyen kis plakett minden részleteérvényestil-
hessen,ezérta nyers cintvényeketédesapiím
20
1. bra
fogászati fiirÓgépének segítségéve| megci-
zelliáltam.Egészenelfogadhatő minóségetsi.
keriilt produkálnunk (1' ábra).
A 67x48 mm-es p|akettet25 pé|dányban
készítettiik e|, ame|yet 1950. február 26-án
Szombatlrelyen a tvtÁv Igazgatőság kultrir-
termébenlebonyo|ítottSzombathely-Pécs
barátságosverseny résztvevói_ 12 férfi és
7 htilgyversenyzó,az edz6k ésa versenybí
rák - kaptakmeg. Néhányunktalán mégór.
Zi ezt az ifjtikori emléket.
Az l950-es évek mrísodikfelében,mint a
kcjrmendiKcilcsey Ferenc Gimniízium taniíra,
hobbybÓl vívástis tanítottamKcirmenden.Mi
voltunk az egyetlen vívÓszakosztály az or-
szágban, amely Kcizségi Sportkcir keretében
míík d tt. Nagyon jÓ iltísági csapatom volt.
Tanítványaim sziímos versenyt' tcibb megyei
bajnokságot nyertek' Néhány év elm ltával
azonbanazénpá|yámis, meg akcirmendiví.
vás is, más.miástiton haladttovább. Nemcsak
én,de vívÓim |egt bbje is elkertilt Kormend-
ról, legalábbis fóiskolai, egyetemiéveike.
Mintegy negyvenéwel késó,bb,1996jriniu-
sában ta|rílkozőrajtittiink tissze K rmenden' és
az egykori vívőkkal visszaem]ékeaiink az cit
egytitt eltdltc'ttéwe' Erre az a|kalomra az egy-
kori szombathelyi plakettetkisséátalakítottam.
Kedves barátom, Kiss S ndor (I9z5_I999)
kétszeresMunkácsy-díjas,érdemesmíÍvész
volt szívesaz rij plakettetelkészítenia vívőmo.
tíwmok vátozatlanul hagyiísáva]: KÖRMEN-
DI VIvoK 1955-59 l |996 (2. ábra),Ezaz
jabb változat, egy 65x41 mm nagyságti
bronzből ntdtt plakett 25 peldrínybarrkésztilt 2, bra
ésaz egykori kcirmendi vívők kapták meg'
Ígyidéztiikvissza,,azif1 ság édesmadarát''.
Fotő: Nagy Zo|tán
Zusatrunenfassuttg
Der Autor und seine Freunde liessen ftir einen cirtlichen Fechter-Tournir 1950 ein Sport-
plakett verfertigen. Die demaligen Fechter veranstaltetenim Jafu 1996 ein Treffen und
liessenftir dieseGelegenheitmit einenbekanntenKtinstler,das Plakettvon meum herstellen.
Swnmary
The author and his friends designed a sports medal for a local fencing competition in I 950.
The competitorsorganized a meeting in 1996, and for this occasion they had the plaque
remade by a renown artist.
Kiinyvismertetés
Gáspár Ferenc_Sarusi Kiss Mikl s: Te|eki Pá| kózjegyzfii letétbe helyezett írásai
a frankhamisítrísrő|. Századok 133 (1999) 727-'164, o|da|ak.
Az 1925-ben kirobbant frankhamisításibotrány részleteibcnmindmáig ismeretlen
tcifténéseitvélttik megtudni a szerzópáros tanulmányáből, amely egy most elókerÍ'ilt
iratcsomÓ anyagátteszi kozzé,Yfuakozásunkbankissécsalődtunk,mind<isszenéhány
részletkérdés nyert ríjmegvilágítást.
Teleki Pál |926 tavaszán 15 oldalnyi fe|jegyzést,valamint egy 23 o|da|as memo-
randumot írt Beth|en István miniszterelncikhtiz. Másolatait egy budapesti kozjegyz6-
nélhelyezteletétbe.A rendezetlen,ijmlesztettanyag a Fóvárosi BírÓság atagsorában
lrcveftez ideig' s most a rendcsiná|ássorán' számos más, pénztigyileg- ta|ánnumrz-
matikailag is - fontos akta k zi'il kertilt eló' 1Átnézését
valamelyik fiatal kollégánk.
nak ke|lenefelvállalnia.)
(folytat s a 23. oldalon)
21
A II.Vilmos 7,HuszdrezredcsdkÓjelvénye
KBNyBnBs DÉNBs
A mai kecskemétiekmár alig tudják' hogy
apáink és nagyapáink milyen erós érze|mi
szá|akkal ktjtódtek a németcsászár nevét
viseló huszárezredhez, amelynek tulajdo-
nosa I' Ferenc JÓzsef uralkodőtársa.II. Vil.
mos császiírvolt'
A II. Vilmos németcsászár ésporosz kiriíly
nevétviseló császríriéskirályi (Cs. ésKir.) 7.
huszárezred 1798-banalakult meg a napÓ|eo-
ni háboník idószakában. Az ezred fennál|ása
alatt résztvett a Habsburg Birodalom ésaz
osztrák-Magyar Monarchia szinte minden
hadjáratában és ezek folyamán végigjárta
Eurőpa ttibb harcterét'Az |9I4' évimozgősí-
tás ismétfegyverbe szőlítottaaz etedet, s az
I. világháborut hósiesen végigkiizd tte. HaI.
colt és vérzetta nagy világégésjelentÓísebb
hadszíntcrein:ott volt Galíciában,Erdélyben
ésa Piave mentén,valamint Szerbiában is.
A világháboni idószakában az ezred Y'legé-
szítésiterÍ.iletePesrPilis-So|t-Kiskun, Fejér'
Somogy, Tolna, Baranya, Bács-Bodrog, Jász-
Nagy.Kun-Szo|nok vármegyékvoltak. A fen-
tiekból kitÍínik'hogy sok kecskemétiés me-
gyei sorozásrimagyar katonát osztottakbe az
ezredbe.Az a|foldi emberjől iilte meg a lovat,
bátor, hós katona viílt belóle a harctérenis.
- sokan részt
K ziiliik- az ezred k telékében
vettekaz I. világhábonÍban.A hevesésÖnfel.
áldoző harcok során tcibb szrázanhósi halá|t
haltak. A 7. huszáyezredjelszava: ,,Vorwárts
und Kampfbereit!'' (Harckészenelóre !).
Az ezredet 1914 nyarrín Beneviczy Béla
ezredes vezette a harcténe,ót brárÓ Berg Her-
mann ezredesváltotta a parancsnokiposzton.
22
Az ezred tisztjei 19 15 miírciusábanj avasolták
ezredjelvényalapítrísát. Az err6|késztiltterv-
sziíraibanarannyalbeírvaszerepelaz ezredjel-
mondata:voRwÁRTs U / KAMPFBEREIT.
rajzokat elktildtékBécsbeaz Edlauer Schuch A fehérmezÓ,bena pajzs felett arannya|1914
utődai cégnek,hogy készítsenek mintákat.Az évszámláthatÓ. Az ovális jelvénytfeltil az
egészhadseregbena 7. ezred volt az elsó, aki osztriíkcsiíszírikorona ziírja|e.A jelvénymé-
ilyent felvetett.Ezt kcivetóenvált elfogadottá rete 34x20 mm, vastagsága3 mm, t mege 20
és általános gyakorlattá, hogy az alakulatok g. Anyaga bronz ést(izzomínc.Vésnokivagy
megktilcinbÖztetó jelvénytkészíttettek. tervezóijel nincs rajta.Hátlapjasima' a rajta|e.
.7.
A tr. Vilmos Huszáreued csiíkÓjelvénye, v6 fe|t z6 íi a sapkiírarcigzítést
szolgálja.
eló|ap:k zépenl6x11 mm-es ovális arany- Mint érdckességet megemlítem'hogy az
pajzsbanaz ezred monogramjakékke|:HR7' ezred tisztikara Berg Hennann ezrcdes ré-
(Husaren Regiment 7.). A fehérszínííovális szérc,parancsnokságának3. évfordulÓjára
jelvényszéIén ésa pajzs alatt|áthatÓkékbenaz (1918. augusztus2') készíttetett egy gyé-
ezredtulajdonosmonogramja:tr. V. A V.bctÍí mántokkal díszítetticlvénvt.
Irodalorn
. Szerzói krizcisség:
A Cs. ésKir' 7. lruszárezredhadi emlékk nyve. Budapest 1923.
. Szerzíi ktizcisség:
A magyar huszar.Budapest 1936.
Zusammenfassung
Der Autor beschreibtdie Historie diese Abzeichens.
Swntnary
Thc historyof the badgeis given.
ffolytatása 2 1, oldalről)
Ismeretes,hogy 1925.december19-énAmszterdambanésHágában diplomáciai tlevéllel
Az egységa háboniban nyrijtotthósiességéért utazÓ magyar személyekcttartÓztattakle, mert nagy mennyiségÍí hamisítottfrankot taldtak
sziímtalanelismerést,dicséretetkapott elciljá- náluk' A nyomozás soriínkideri.ilt,hogy ezek Magyarországonkésztiltekaz Állami Térképé.
rőitő|. Krírolyfóherceg 1915.benkétalkalom- szeti Intézetben éstÖbbvezetó politikusunkis tudottrÓla. Az tjgy rontottaaz országhírnevét
ésfokoztaa ktilf<jldháborriutáni e|zá,rkőzását.
Belpolitikailagmajdnemaz uralmonlevó kor-
mal is megszenrlé|teaz ezredetaz olasz fron-
miínybukásátokozta.Az otlet a németektó| származott,ak,ikWindischgraetzLajos k zvetí.
ton. A vi|ágháboníharcaibana |egénységi tíl. tésével kapcsolatbaléptekTeleki Pálal ésrajtakereszttilBethlen Istvánnal.A hamisításről
lománybÓl tisszesen234 f6 eselÍel' ebból 21 tudottHonhy Miklős is. Biár a kormányaz akciÓt nem tiímogatta, de nem is tettsemmitmeg-
fó volt kecskemétiilletóségíÍ. Az I. világhábo- akadályozásfua, mert az így szerzett pénzb6|az I925-os csehszlovák választást prőbálták
ni után a trjlélóvolt ezredtársaka hósi halottak volna - a magyarirredentaérdekeknekmegfelelóen- befolyásolni.A cél,mint azÍ. az ely1k
tiszteletéreháláből ésmegemlékezéstil a kecs- tan vallottaatőrvényszékitiírgyaláson:,,.''atÓtftjldvisszaszerzése''volt'(Ittemlítemmeg
kemétinag1.temp|omhomlokzatiíraernléktáb- hogy a magyart rténelemkutatás mindmríigkevéssé vagy egyríltaliínnem aknáztaki Windis-
chgraetzLajos halála elótt készÍ'ilt
éskiadottvisszaemlékezéseit: Helden und Halunken.Selb-
lát he|yeztek,amelynek szÖvege:,,A Cs. és
sterlebteWeltgeschichtel899-l954. Wien-Mi.-inchen_Zunch1965') Teleki feljegyzéseiból
Kir. 7. Mlmos huszárezred hósi halottainak megerósítést nyert az a Íény,hogy Bethlen Istviínminisztereln k tudotta dologrÓl, erról ma-
em]ékére. Eme|tékaz éló bajtrársak ésKecske- ga Telekiszámoltbe neki:,,...bárrészleteket nemmondtamel. A valÓságaz,hogyó nemfi-
métT. H. J' viíroskciz nsége.1914-1918''. gyelt a részletekre,melyek neki nem sokatmondtak.''
Minden ezred biiszke volt saját m ltjára és Teleki Pál frankhamisításrÓl szÓlő iratainakk zlések zttjrténeti szempontbÓlnem volt
dicsóségére. Az ezredbenszolgálÓk sajátjuk. hiábavalő.Rajtunkmrilik,hogy numizmatikaivonatkozásait kibontsukésa pengó létrejcit-
nak éreztékaz elódcik hósiességét, ezértke- ténekelózményeitjobban,hitelesebben megvilágosítsuk.
restékannakktilsó megnyilvánu|ásijegyeit is' K(ÍItegyiMiluily
23
A D essewffi -éremgyííj
teményt rténete
TonsÁcyI MpltNoe
I

3. bra 4. ábra 5. ábra 6' ábra

Az 1910' év jelentós dátum a magyar nu- veretekelsó nagy,osszefoglalő,rajzos atla- tak az elsók, akik az eraviszkusz pénzekkap- dagíthassák.De ez, gy látszik, a jÓv6 ze.
mizmatika tcirténetében. Ekkor jelent meg sza is csak 1892-benjelent meg Henri De csán szisztematikusfeldolgozásbakezdtek, néje!''_ írtaGohl Ödcin 1910-ben[8], az a

Dessewffy Miklős grÓf barbár pénzeinekka-
talőgusa(1. ábra), amely 461 db érmetktjzolt
18 fényképes táblán srily, méret,ésahol is-
mert volt lelóhely adatokkal [1]. Noha eb-
ben az idóben a numizmatika,elsósorban a
régi pénzek gyÍíjtésemár t bb száz éves
m ltra tekintett vissza, ésa XIX' században
miír komoly tudományos eredményekkel is
dicsekedhetett, a kelta, a barbiír érmészet,
mégigen csak gyermekcipóbenjárt. A kel-
ta numizmatikai kutatások kezdete termé-
szetesen a franciákhoz fíizódik. de a sa|l
Z.r,t/r,.,tfu**
( ;l(Ol; t)]:\sy11'1lp1.
r\1IKI,Ós
I].\RB,\RI)I'\ZEI.
I
La Tour feldolgozásában[2].Adrien Blanchet
átfogő tanulmányát a kelta érmészetrólpe.
dig 1904-benadták ki [3]. 1900-ban tette
kÖzzéEduard Fiala a Windischgratz-gy(i1-
teménybarbiárérmeit [4] és 1908-ban adtak
ki a kelta pénzek;ró|
Robert Forrer osszefog-
lalő munkáját [5].A magyarkutatásis jő részt
csak arra szorítkozott a XIX. század folya.
mán, hogy hírt adjon az elókeri.ilt barbár ér-
mekól az ArcheolÓgiai Értesítóilletve az
ArcheolÓgiai Kc!zlemények hasábjain.
NeudeckGyula [6].majd GohJ Oaon J7l vot-
amit aztán Gohl odon folytatott ésa Numiz.
matikai Kcizlcinyben számos tanulmány írt
a kelta pénzanyag rendszerezéséról, keltezé-
séró|.Ó volt az, aki a grÓf figyelmétis e
gyííjtésiteriilet felé irányította,azza| a nem
is titkolt szándékkal,hogy egy kitÍínószak.
értelemmel,idóvel, megfe|eló anyagi eszkci-
z kkel éstisszekcittetésekkel rendelkezó ma-
gángyíÍjtóvellétrehozassonegy szisztema-
tikus gyííjteményt a numizmatika ez idáig
elhanyagolt tertiletén' A Magyar Nemzeti
Mrízeum, amely jőrészt az egyetlen kcizin.
tézet,aho| ezen pénzektekintélyes soloza-
tai vannak, nem rendelkezett ehhez megfe-
|eló anyagi forrásokka|. ,,.,. az ország szíÍk
pénzviszonyaifolytán vajmi sokszor aka-
dályozva vagyunk abban,hogy amidón oly-
kor valami becsesebb' ritkább példány'vagy
Gohl tdtin, aki pedig ugyancsak számos
tudományos cikket, tanulmányt írt a numiz-
matika legktil nb zóbb teriiletein. Ennek
ellenéreigaza volt, és amit írt sajnos ma is
igaz. A hivatásos numizmatikusok száma
hazánkbanma is nagyon kevés,ésezértép-
pen gy, mintaszázad elején,nagy szÍ'ikség
van az o|yan szakmailag is jÓl képzett'lel.
kes gyííjtóktevékenységére, mint Dessewffy
Miklős grőf vo|t'
Csetneki éstarkói Dessewffy Miklős grőf
(2, ábra) 1854.j nius 5.énsziiletetta Sza.
bolcs megyei oroson. Apja, az idósebb Mik-
lős grőf a családi hitbizomány birtokosa,
anyja Szentirmay Erzsébet.Kcizépisko|aita-
nulmrinyait a pesti piarista fógimnáziumban,
valamint Kalksburgban ésa debreceni kollé-
giumban végezte,1875-76.ban a debreceni

{l
nagyobb |elet felmertil' ezt a t bbi vetélke- gazdasági tanintézetbentanu|t' Numizmati-
dó legyózésével Nemzeti MrízeumunkÉrem. ka iránti érdek]ódése is ebben azidfuenkez-
tára számára megszerezzik.'' - írta Goh| dódtjtt, mert a házban, ahol |akott, volt egy
I odtin' sót, ,,mégaz a tudományos sztik. Forgách nevÍíaranymíívesboltja, aki mellé-
i ségletis pénzhiánybanszenved hajőt rést' kesen régi pénzekke|is kereskedett' A krir-
hogy az érmészetnekszélesmezejét,illetve nyékbeli ftj|dmÍívesek,vásiírosok és keres-
a nemzeti mrizeumi éremtfusokszerÍÍsoro- kedÓ,k hozták ide, sokszor távoli tertiletekól
.{ot..tgso
zatait tcibbtisztviseló k<iztosztván meg, ezek - Erdélyból' Szerbiáből' RomániábÓl - az
ne csak kizárő|ag ésfolyvást adminisztratív antik gijr g' rÓmai ésbarbiírpénzekeÍ', Az tf.
és rendszerezésimunkát legyenek kényte- j grőfekkor már gyÍíjteniis elkezdte óket.
0l]DÁPl]s1
",',"''*"""f i,i: Ienekvégezni,hanem mélyebbenbehatolva 1877-benfeleségtilvetteLudányi Bay Ber-
'.,,r:tiu::.t. tanulmiírryozhassák'hajlamukhoz ésszeÍzett tát. 1880-81-ben nejével egytitt Firenzében
' '
, , : . , . , I l l '
.
ri
rll
tapasztalataikhozképest,az egyes éremcso- laktak' Ekkor ismerkedett meg Strozzi miírki.
portokatésspeciális kutatásaikeredményé- val, aki a numizmatikában valÓ komolyabb
]' ábra vel hazai tudomiányosirodalmunkatis gaz- elmélyÍi|ésre ijsztoncizte.Érdeklódéseekkor

24 25
 elsósorban a gcircig Ókor pénzeire irányult. A numizmatika tudományos mÍívelóivcl
Késóbb hosszabbidót t |t tt a szicí|iaiPa|er- valÓ ismeretsége a Társulat,i|letve a Mrize.
mÓban' Ennek k szonhetóek a gyÍíjtemény um révénvezettee| arra a fe|ismerésre'hogy
páratlanu|szépszicíliai sorozatai. páratlanu|értékesgyííjtcményét, elsósorban
1892 és 1907 k zott nem sok ideje volt a a szakmai szempontbÓl rendkíviiIfontos kcl-
numizmatikiára' l893-ban reászá||ta családi ta,barbiáranyagotnyomtatásbantegye k z-
hitbizomány ésa gazdasági iigyek nagyon le- zé,és ezze| elósegítsee tématudományos
foglaltiíkidejét.A magyar fórendihrízor kcis feldolgozását.Goh| td n nem csak cisztci-
tagja lett' Nyarait a vencsellói birtokon t |t t- ncizteerre, hanem aktívanrésztis vá|lalt a
te, teleit pedig Pozsonyban' A pozsonyi ésa munkában,hiszen a ,Barbár érmek''-heznem 10. bra
8. ábra 9. ábra
kcizeli Bécs éremkereskedóiazonban numiz- csak elószÓt írt, hanem készítettegy con-
matika iriínti érdeklódését továbbra is ébren cordancotis, ahol a Dessewffy gyÍíjtemény változatok és j szerzeményeP'címmel,koz- gyííjtemény, viszont ez az anyaEcsupaválo-
tartottákésgyÍÍjteményének sok szépdarabja darabjait Sszevetetteaz eddig már más zétéverijabb c' 300 érmet'A ftizetek a Nu. gatott daÍabottartalmaz ritkaság és minó-
bizonyára tőliik szrírmazik.Számos Pozsony munkákbanpublikált érmekkel,illetve a tá- mizmatikai Kcizltiny mellékleteként jelentek ség, tartás szempontjábÓl egyaránt. Gcirog
megyei eredetríbarbárpénzétis ekkor szerez- jékoződás megk<innyítésére cisszcá||ított egy meg 30G-400 példrínyban,hogy a tiírsulat érmeinekzÖme,jÓval tÖbb,mint a fele dél-
te' így például az 1905.cisÍéteileletbó| sziír- betÍÍrendes tárgymutatÓt'Az 191o-benmeg- minden tagjához eljuthassanakésígy felkelr itáliai és szicíliai gcir gség vereteiból áll.
maző boi nagy- éskisezi.ist ket (34. tibra). jelent e|só k<itetet1911.benkcivettea máso. sék a gyííjtók érdeklódését vagy legalábbis Szemmel láthatőan ezekapénzek álltak leg-
1907-ben téli tartőzkodásra Budapestre dik, ame|yben rijabb 100 érmettett kcjzzé, figyelmétezen kevésséismert pénzekiránt' k zelebb aszívéhez,hiszen ilyen darabokat
kc'ltijz tt a VIII. kertileti Sándor fóherceg majd 1913-ban a III. amely 452 db ríjabb Hisz az 1870-es évekbena debrecenicivisek mégakkor is nagy számban vásáro|t, amikor
utca 14-be.Ettó| kezdve szintemindennapos szerzeménytkciztjlt 17 képestáblán, de ehhez pitykegombjainak eztistjéhezrégi barbár már egyértelmííen a kelta érmek gyÍíjtésére
vendégelett a Magyar Nemzeti M zeum miírfrancia szcivegis késztilt,hogy a ktilfcil- pénzeketolvasztottak be, írta Dessewffy a éL||trá. Az egyik legritkább és legdrágább
Eremtárának. 1907.január |7-éna Magyar diek is használhassáka munkát' 19 15-benje- III. kÖtetlrezkészítette|ószavában. darabjaaz l906.ban 1500 frankértvásárolt
Numizmatikai Társulat is fe|vette alapítő lent meg a IV. fo|ytatás,a szerény,'Bé|yeg- A Dessewffy-gyÍíjtemény gcir g ésbarbár' sziirakuszai dekadrachma, amely a Kr. e. V'
tagjainaksorába,ahol 200 korona évitagdi fóként kelta érmékbólál|t. de más érmekhez század végén élt szicí|iai éremvésncik,
jat fizetett. Rendszeresen látogatta a társu- is hozzájutott, ésezek kciztil sokat odaaján- Evainatosz egy szignált példánya(8. tibra).
Iat cisszejcivete|eit, ti|éseit.1909-ben vá- dékozotta MNM Eremtiírának,mint gyÍíjté- A Dessewffy-gyííjteményben t bb tucat gy -
'vl.:
lasztmányi tag |ett,majd l913-ban tiszte|et- ti.' - si profi|jába nem tartoző darabokat' Igy ny ríí sztirakuszai tetradrachma is találha-
beli eln knek választottákmeg. l'; -. ''"'n emlékérmeket, jelvényeket,bárcákat,rőmai tő, amelyek tcikéletesen reprezentáljáka vá-
,, ros Kr. e. Y' századi pénzverésének míívé-
Ezekben az évekbenkétnagy ktilfcildi uta. bronzokat, parthus eztistdrachmákat' Ptole-
zást tett. 19ll-ben Egyiptomba, majd Pá. maida ésmás észak.afrikai bronzokat, ame- szi gazdagságát.
rizsba. Egyiptomban nem csak a m zeu- a ..'..'.:','.:: i'': i"
' s '!.rl,.l;.i' lyeket bizonyríraegyiptomi ritján szerzett. Gorcig gyííjteményének másik csoportját
mok éremgyííjteményeit tanu|mányozta, Ab -r ,--,,,...F.../...t ,.1.+ | GyÍíjteményérőlje gy zéketkészítettpontos, a balkani anyag képezi:Makedőnia, Tluakia,
hanem a sajátját is fejlesztette. Az akkori- részletesleíriisokkal és gy<inyorrí'fényképe- I|lyriaésa gÖrciganyaország' Kisázsiai, kó.
ban elókertilt abu hommosi le|et sok száz ket pőtlÓ rajzokkal, amelyek alapjrínminden zel-keleti ésészak-afrikaiérmeketegyálta-
darab gycinyriríífenntartásri Nagy Sándor darab tÖkéletesen azonosíthatÓ(7' ábra), lán nem gyííjttt. Még a gilrog szigetekk<i-
tetradrachmájábőlnagyszámri példánytszer. KésÓ,bbtovább bóvtilt a1egyzékaz jabb ztil is egyedtil KrétárÓl van néhánypé|dány
.i? -:"i (9-10. cibra)'
zett meg. Ezekból egy kisebb sorozatotel is ( llJr szerzeményekkel'A sorrend a gcircignumiz- a gyííjteményben
adott a MNM Éremtárának. (' ^l;r
:-- ai) matikában Eckhel őta máig használatosfóld. A gyííjtemény másik részéta sokak által
Párizsi utazáqamiíra kelta numizmatikaje. rajzi szisztémátkdveti, azaz nyugatrÓl kelet- jÓ| ismert kelta érmek alkotják' amelyeket
gyébenzajlott. A gall pénzekbeszerzésén kí- re lraladva kcivetkeznek a tartományok és még é|etében nyomtatásban kcjzzétett fent
vtil szemé|yesismeretségetk tdtt a kelta nu- azon be| l alfabetikus sonendben a váÍosok. említettmunkájában.A,,Barbiir érmek''má-
mizmatika kétjeles képviselójévelBlanchet. A Dessewffy-gyÍÍjtemény mintegy 2500 ig egyik alapvetóforrása a ke|tanumizmati-
tal ésHenri de La Tourral. 7. bra db-ből áll' ami látszőlag nem egy hatalmas kai kutatásoknak.

26 21
 Dessewffy Miklős l9l8. oktőber l6.rín
hunyt e|. Gyújteményét feleségecircik lte' aki
sebb darabjai kozé tartoznak. Aki ma kezébe
veszi a Sylloge Nummorum Graecorum
l edett numizmatikusok
l i l Í,e
aztrín1935-benrigy végrendelkezett,hogy a Hungary elsó, dél-itáliai és szicíliai érmeket
ví|ághíríÍgylíjtemény a Magyar Nemzeti tartalmaző ki1teteit[9] láthatja' hogy a Nem. VÁuost LAszro
M zeumba kerÍiljcin r<ikcisletétként,hívena zeti M zeum e gyÍÍjtemény részénekanyaga
grÓf sokszor kinyilvánított akaratához, Az máig is a Dessewffy grÓf által <isszegyÍíjtott
1938 és 194l k<izcittzajlÓ hagyatékieljrírás érmekenalapszik. Éremtiírunk Ókori gcirtigés
után az érmeka Nemzeti M zeum Éremtiárá. kelta anyagaezen érméknéIktilsokkal szeré- Eszak-Komiírom (Szlovákia) t<irténetének
ba keri.iltekésmáig a gyújtemény|egbecse. nyebb ésje|entéktelenebb lenne. is fontos,sajátságosemlékhelyeia viároste-
metói. Ezek kcizi'illegrégibbfennmaradtte-
Jegyzetek metó a református, ahol JÓkai' Konkoly
[ 1] Grőf Dessewffy MiklÓs barbár pénzei'A Numizmatikai K zlcinyktilÖnmelléklete.Bu- Thege, Thaly' Becithy családok számos tag-
dapest,1910. jának is sírkertjét,síremlékét találjuk. A te-
[2] De La Tour, Henri: Atlas de monnaiesgauloises.Paris, 1892. metó meglátogatása során érdemespár per-
[3] Blanchet, Adrien: Traitédes monnaiesgau|oises.Paris, 1905. cet idózni Komárom kétjeles éremgyííjtó
numizmatikusasírjánál.
[4] Fiala' Eduard: Collection Ernst Prinz zu Windisch-Grátz. Die Prágungen der Bar-
baren. Prag, 1900. Fiiltip Zsigmond (1878-1940) bankigaz-
gatő' numizmatikus az,,A'' parcel|ábannyug-
[5] Forrer, Robert: Keltische Numismatik der Rhein- und Donaulande.Strassburs.1908.
[6] Neudeck Gyula: A quádok pénzei'ArchÉrt3 (1884) 83_98. szik' RÓla tudjuk' hogy 1902-benhéaítbanta-
[7] Gohl Ödcin:A budapestieraviszkusz éremlelet.NK I (1902) 17-45. lálkoztak azok a komiíromiak' akik ,,kedvel.
[8] Gohl tdcin: Dessewffy Miklős grÓf barbár pénzgy jteménye.NK Ix (1910) 129. téka fcild<intalált rőmai pénzeket''ésgyíÍjtt]r
[9] Sylloge Nummorum Graecorum Hungary, Budapest Magyar Nemzeti Mrizeum, Vol. téka korabeli fémpénzeket. Ftil p Zsigmond
I. Hispania - Sicilia. Milano, edizioni enneÍTe'1992-|993. Ed.: Torbágyi, M. gyííjteményében tcibb mint kétezer rőmai
penz volt talrílhatÓ.Halrílautríngyújteményét
Zusammenfassutrg a családtagokeladt.ák,holléteismeretlen.
Die griechische und keltische Mtinzsammlung von Graf Miklős Dessewffy befindet sich Pap Gábor (1827_1895)'48.ashonvéd-
im Ungarischen Nationalmuseumvon 1941. tiszt, krjltó, dunántrili református ptisp k'
országgyúlésiképviseló és a m lt század lálhatÓ. A gyííjtemény hollétérólnincs tu-
Swrunary minden komáromi lakosa álta| ismertérem- domásom, i|letve nem találtam írásosnyo-
Count Miklős Dessewffy's Greek and Celtic coin collection can be found in the Hungari- gyíÍjtó'a másik neves numizmatikussírem. mát a Jőkai M zeum tudományos munka.
an National Museum since 1941. |ékeaz,,E' parcella szé|éntalálhatő kissé trírsa szÓbeli tájékoztatásának, ame|y sze-
elhanyagolt ál|apotban. Komáromban min. rint ezt a numizmatikai anyagot egy bécsi
denki hozzá vitte eladásra a talá|t fémpén- mÍíkereskedŐvásárolta meg.
zeket, aki minden numizmatikai anyagért Érdemeskutatnia helyi elódcik után, hiszen
azonnal rveÍett. Gyújteményébenmintegy sok érdekesés elfe]edett ismeret birtokába
3100 rőmai pénzésa Komáromi Lapok írá- juthatunk. Ezek a felfedez.esektovábbi isme-
sa szerintkb. 5000 magyar fémpénzvolt ta- retek megszerzésére biztatnakbenniinket.

Zusammenfassung
Der Verfasser des Artikels erneuertauf das Andenken von zwei leider vergessenenNumis-
matikern.
Summary
The author recalls the memory of two Hungarian numismatists.

28 29
Még néhánygondolat az Éremhatőroző
uJ kiadősőrÓl
Ktss GÁnon
Az Erem 1998/I. számában miírmegjelentaz
rij Éremhatrírozőrő| egy kritikai méltatás
SoÓs Ferenc tolláből' Aszerzó a míívitatha-
tatlan érdemeinekismertetésemellett elsó-
sorban formai kifogásokat emel: elégedetlen
a tollrajzok nyomdai megjelenítésének mi.
nóségével,sót néhányesetben azok pontat.
lanságát is kifogásolja. Tartalmilag azonban
egyetért,az e|6z6 kladással szembeni változ-
tatásokategyértelmÍíen elórelépésnekítéli.
Az énvéleményemnem ennyire osztatlan'
Nem is annyira j hibrákra gondolok - bár
ilyen is fellelhetó -, hanem az rij kiadás adta
lehetőségekelmulasztására, a régi hibák ce-
mentílására, Alapvetó kérdésmaradt tisztá.
zatlanul, esetenkéntel]entmondásosszem]é.
letek jutottak éwényre.Mielótt részleteiben
kifejteném,hogy mire célzok' hadd tegyek
néhány kevésbélényegbevágÓ, mások szá-
miírataliánvitathatőnak is tÍínóészrevételt.
Kérdésesszámomra, hogy szerencsésvál.
ÍozÍatásvolt-e a képek és ahozzájuktartoző
sZ veg egytitteskcizlése.A modern, igényes
katalÓgusok valőban egytittlrozzák az érmék
leírásátésképét. Énazonban ktilcinbségetér.
zek azÉremhatétrozőva| ésegy katalőgussa|
szemben tiímasztottkcivetelménykozőÍt.Az
ÉremhatiírozÓegy ismeretlenérmefellelésé-
re, beazonosításiiraszolgál, szővegébentcibb-
nyire csupán a részleteséspontos (udomá-
nyos) számb4vételhelyéreutal. Egy katalÓ-
gusezze| szerirbenideális esetbenvalamennyi
ismert típusképemellett az éremképpontos
leírását és a szciveg, illetve kcirirat híÍvisz-
szaadását is tarÍa|mazza.továbbá utal - ha
30
ilyenek vannak - az altípusokraés vá|toza-
tokra is. A katalÓgus céljaa hiánytalan leltá-
rozás. Egy ismeretlenérmemegtalálása' azo.
nosítása számomra egyszerÍíbbnektíÍnika
régi,megszokott formában. Ha a szÓba jcivó
érmékképei egymás mellett szerepelnek,
kcinnyebb a helyes választás, kiil ncisen ke-
vésbéfeltíínóeltérések esetén.
Problematikusnak,sót visszaélésekeset|e-
ges fonásának iS tartom az értéke|és vá|asz-
tott formáját. A konkét pénzÖsszeg(pont-
számnak is tekinthetó számszerííség) meg.
adása a korábban használatosritkasági foko-
zatokba valÓ besorolás helyett egészében he-
l yesnek tíínik.os szhangban á11az Érerrlhatá-
rozÓ gyakorlati rendeltetésével, a hétkoznapi
életk vetelményeitszolgiílja,hiszen sok eset-
ben nem az érmeritkaságát' hanem repre-
zentáciÓs értékét kell megfizetni. Megsziin.
teÍiazt a korábban fennállÓ kényszert,hogy
az értékelhetóség (árképzés)érdekében a na-
gyobb darabokat a ténylegesnélritkábbnak'
a kisebbeketpedig gyakoribbnak ttintessefel
a szerzó' A kritikám a tcibb verdejellel eló-
fordulő trpusokbeiírazásiíravonatkozik. A ke-
reskedelmi cél katalőgusok k rébenugyan
nem ismeretlen a választott megoldás - már-
mint aZ, hogy a megadott típus keretében
felsorolt darabok kciztil a legolcsőbb rírát
kcizlik a típus &tékeléseként -, ez azonban
az Eremhatároző esetébenőriási árktilcinbsé-
geket takarhat éstakar is. A ktiltin sen ritka
verdejelek egyébkéntis kóvetkezet]entil al-
kalmazott + jellel valÓ megktilcinb ztetését
nem tartom kieléeítónek'
Most pedig rátérek a valÓban fontos,
irlapvctó kérdésekre.Az Éremhatározőegy-
lÚpcsós: érmetípusokat
viiltozatokmegemlítése
kcizol altípusokés
nélkÍil'A mííalap-
votó hibáját látom abban, hogy nem hatá.
Íozza me9 a típus fogalmát, illetve a k zcilt
anyagbÓl nem vezethetók le egyértelmííen
azok a kritériumok, amelyek az alkalmazott
besorolástindokolnák.
Me|yek azok az ismérvek,amelyek alap-
ján az értnékettípusokba soroljuk? Az egy.
szeríínektíÍnó viílasz - mármint az, hogy
éremképés/vagya felirat kiilcinbcizósége-
csak az elsó riínézésreegyszeríí.
Ez a megfo.
galmazás csak akkor válik használhatÓvá, ha
két megszorítást is beépítiink.Két' egyéb-
kéntazonos névértékÍÍ (gyakorlatilag azonos
anyag ' méretíí éstiimegÍí)érmeakkor soro.
landÓ két ktilc'nb<izótípusba' ha azok eló-
és/vagyhátlapján szdndékosanalkalmazott,
lényeges ktiltinbségfedezhetó fel.
Miért van sztikséga szándékosságmegkci.
vetelésére? Azért, meÍta vésncikminden hi-
bqátvagy tévedését, azelíírásoktől vagy k -
vetelményektól valő eltérését nem lehet tí-
pusképzóvétenni. Ez vonatkozik mind a kcir-
iratra' mind pedig az éremképre.Éremkép
vonatkozásábangyakori hiba a tiik<irképraj-
zolatri kisebb.nagyobb képelem,szélsóséges
esetbena teljesenfordítottrajzolahi éremkép.
Ugyan a hagyománytiszteletmegkÖveteli,
hogy a fordítottcímeresRríkőczi X polturást
kÍiltjntípuskéntkezeljiik' valÓjában itt is csak
egy lontott darabrÓl, egy viíltozatrÓl - még
csak nem is altípusrÓl- van szÓ.
Bár gy tíínik'hogy a lényegeskiil nb<jzó-
ségnem is lehet olyan igazi megszorítás,hi-
szen a lényegesség meglehetósen szubjektív
kategÓria' a gyakorlatban azonban szinte
minden konkrét esetben megtalálhatÓ a he-
lyes d ntés.Épprigynem lényegesktiltinbség
- mégakkor sem, ha szándékosan alkalmaz-
tak _' hogy Szent István kcizismerteztistpén.
zén a kereszt kaqai k ztitt ék vagy levélke
van-e, mint ahogy az sem, hogy RÓbert Ká-
roly elsó aranyforintján Kereszteló Szent Já-
nos szakálla hossz -e vagy r vid, vagy ép-
pen az, hogy egy érmekÖrirata egy.kétbe.
tíívelt bbet vagy kevesebbet haszná|-e az
uralkodÓ (kibocsátÓ) címeinek rcividítésére.
Az azonbanmiír|ényeges, hogy valamennyi
cím (titulus)fellelhetó legyen, mégakkor is,
ha csak egyetlen betÍírólvan sző! Példaként
említemI' Lipőt egyébkéntazonos nagybá.
nyai vereteit(Huszár: 1432 és 1433)' ame-
lyeken egyetlen betÍía lényegeskt.Ílnbség:
az egyiken HUNG : REX, a másikon pedig
HUN . B : REX a felirat. Ez utőbbin az ér-
me Lipőtot Csehország (Bohemia) királya.
kéntis feltijnteti.
Ha a típusfogalmának egyértelmÍí tisztá.
zásiíra,írásos definiálására az Eremhatiíro-
zÓban nem is kertilt sor, a típusokbatorténó
besorolás,a típusokegymástÓl valő elhatá-
rolása - tudatosan vagy tudat alatt - csakis
a fentebb megfogalmazottak szerint t<jrtén-
hetett.Az Éremhatározőeza|ő|két nagyon
helyesenalkalmazott,a gyakorlati használ.
hatÓságot célző kivételt tesz. Az egyik a
verdejegy/mesterjegy,a másik pedig az év-
szám. Ugyan mindkétesetbenlényegesés
tudatosan a|kalmazott megkt.il nboztetó
elemról van sző, ezekaz eltérések mégsem
típusmeghatiírozők ebben a rendszerben.
Az áttekinthetóségkedvéérta mííkiemeli,
mondhatni a típusmeghatározÓ elemek f |é
he|yezt ezeket. (Hogy ene a megoldásra -
legalábbis kisebb teriitetekfeldolgozásánál -
níncs feltétlentilsztikség,és mind a verde-
jel, mind pedig az évszámmás felépítés ese-
téntípusmeghatározővá válhat, arra fagyo-
gő példa a nemrég megjelent Hcillhuber:
Die Ftinfzehner Kaiser Leopolds I. und des
Erzstifts Salzburg c. katalőgus.)
Vizsgáljuk feli| az ÉremhatiírozÓanya-
gát a fentiekben leírt típus-fogalom szennt.
Mfu az éremanyagés az irodalom korláto-
zott ismerete is elegendó ahhoz, hogy kéte-
lyeink támadjanak a mííteljességét,itletve
az egyes darabok típusokba foglalásának
helyességét illetóen. A teljességigényenél-
ktil és az esetenkéntsziikségesnektÍÍnóbi-
zonyítás mellózésével hadd említsek né.
hány példát.
1. ÉH. l' A hátolda|onretrográdfeliratos pél-
diínyok nem lehetnek csupán a tévedés
sziilcittei. A számos verótó-v íltozat szándé.
kosságra enged kcivetkeztetrri. Ezzel szem.
ben az egyetlenellenkezó irrínybaolvasan-
dÓ elÓ1apinkább tévedésnek minóstil.
2.ÉH' 2. Mind a PETRVS, mind pedig a
PETvs a Péternévkorabeli szokásos vál.
tozata' Szinte kizrártnak tartom, hogy a
PETvsREx feliratrÍdarabok csupán ron-
tott példrínyoklennének,hiszen ebból is
tclbb verótó-viáltozat ismert.
3'ÉH' 12,Huszár legalább változatként(?)
megemlít egy teljesen más feliratri hátla.
pot (18/a.sz: + PA + NOVNAS)
4. ÉH, 17. A kÍilcjnbtizóátmérójíi(2O' 11 és
14 mm) példányokatfeltétleniil meg kel-
lett volna adni.
5' ÉH' 36. Az itt k z lt denárnál sokkal gya-
koribb a meg sem említett,csak az elóla-
pot mutatÓ brakteáta veret.
6'ÉH.362. A fordítottAnjou-magym címe-
res darab beolvasztásáÍ",mint ennek a típus-
nak a vá|tozatát helytelenítem. Ebben az
esetben nagy valÓszínúséggelszrándékos
címerváltásről van sző. Huszár kétkiilcin.
bcizó típusbasorolja ezeket ésveréstiketis
kiilcjn évsziámhozkoti, tehát vé|etlenszeríí.
ségaligha j het számítrísba.
.7'EH.
432.1Gyújtók kcirébenkciztudott,
hogy létezrlekolyan darabok, amelyeken
az elólapon szerepel a kettós keleszt, a
hátlapon pedig a szerecsenfej.A ki.ilcjntí-
pusba sorolás meggondolandő.
)z
8. EH' 434. Ha az ellenkezójérenincs bi-
zonyíték,a vésnÖktévedése.dz ÉH.
432-es típuselólapi képénekttikcirvere-
te, nem ktil n típus,csupán változat.
9. EH. 438. Ezek az obulusok ismertek
nemcsak +REGISLODOVICI, hanem
+REGIShVNGARIE és csak
+LODOVICI (1.Pannonia Terra 1. Nr.
335. ésPannonia Terra 3. Nr' 336.) fel-
irattal is.
10. ÉH. 443.Máiakoronás denára tcibbfel-
irattal is ismert, mint pl. +MONETA-
MARIERV / +MONETAMARIER vagy
+MARIE. D. RVNGARIE / + MONE.
D. RVNGARIE, amelyek hibás sz veg-
kéntkeze|endók (tehát változat). Más a
helyzet a + MONETA MARIE / + REGI-
NA VNGARIE (l. Az Érem 1982/1.szá-
mát) k rirahi darabokkal. Itt az j érem-
képmellett a régebbi,ÉH.442. típuskor-
iratrínak további haszniílatiíről van sző.
Ez pedig egy rij, átmeneti típustjelent,
amelyból verdejel nélktili' valamint CM
verdejeles(Éremtanil-apok 1998. április.
48. szám) példrányis ismert.
l1. ÉH. 530. (Huszár 673la.) Bizonyára a
negyedelt címerpajzsazonosságamiatt
keri.iltitt kétk lcjnbcizófeliratri éremtípus
''egy kalap alá''. A + Mo. TA. MATIE.
D. G. VNGARIE és a + MAThIAS' D.
VNGARIE feliratokat aligha lenne sza-
bad risszekeverni.
I2.ÉH, 531. A CHN, Huszár és Pohl
(UngarischeGoldgulden ... Graz 1974)
is megktilcinb zteti azokat a meglehetó.
sen ritka nagybányai vereteket,amelye.
ken Szent Lász|ő csípíjénekjobb olda.
lán kardmaÍko|atláthatÓ. Ezt az aprő-
nak tÍínóeltérést lényegesnekítélik.
13. ÉH. 699. Az 1530.asfoIdítottV-B ver-
dejelííbudai denár felirata eltér a típus
ttibbi darabjátÓl. Minden más verdében
a hagyományos magyar deniírfeliratot:
IOHANNES. R. VNGARIE alkalmaz- Igyekeztemcsak olyan példákkalélni,ame-
tÍrk,csak itt vették át a Habsburg vere- |yek a hozzáférhetóirodalom a|apján á|talá-
teken bevezetett ..Istenkegyelméból'' - nosan ismertnek vagy legalább ellenórizhe-
... D. G. R. '.. - kiegészítést. Itt jegy- tónek minóstilnek' Elsósorban azokra a
Zem meg' hogy létezik 1530-as A-B Íiszt'ázásraszorulÓ esetekre kívántam fe|-
verdejelíí,azonos feliratri, hajlított cí- hívni a Íigyelmet,amelyek a típusfogalma
meres és egyébkéntezze| teljesen azo- kcirtili bizonytalanságra, illetve a típusdefi.
nos, de az A ésB verdejel betíÍialatt és níciÓjának kcjvetkezetlenalkalmazására ve.
folcitt egy-egy ponttal, valamint a feltíí- zethetók vissza.
nóen nagy, hajlított címerpajzs felett és
két oldalán egy-egy karikával megkii-
lonbrjztetettJános denár is.
Zusammenfassung
Nach allgemeinen Bemerkungen tiber den neu ausgegebenenKatalog "Ungarischer
MÍinzbestimmer I.'' tjbt der Autor kritik' die sich auf die Unsicherheit um die Definition
des Mtinztyps und die Inkonsequenzdei der Typeneinteilungrichtet,und belegt er sie mit
cinigen ausgewáhltenBeispielen.
Summary
The author criticises the new edition of the Éremhatiírozőwith special reference to some
uncertaintiesin identificationof coin types and to the inconsistenciesin type ranging.His
critical remarks are illustrated with a few selected examoles.
Ktinyvismertetés
Gerd Stumf-Silvia Condreanu Windauer-Henrich Wanderwitz: Der Goldschatz
von Neupfarrplatz. Ein spátmitte|a|terlicher Miinzfund in Regensburg.
Regensburg 1997. 56 oldal.
A krizépkorimagyar pénzleleteksorát gazdagítjaaza624 darab aranypénz,ame|y 7996.
augusztusábankeriilt eló. Az eseményrólegy kis vidéki rijság adott hírt,amit ismeróse
elktildc'ttSaltzer Emónek, aki azonnal értesítette
a Magyar Nemzeti M zeum Éremtárát
ésaz Éremtanilnpokhasábjun is hírtadottrőla 1996.oktőberében.A leletet meglepóen
gyoÍsan kiiíllították és ez alkalomből katalőgus is késztiltrÓla. Ebból megtudhatjuk,
hogy Regensburg kcizépkorizsidÓnegyedébenkertilt eló a lelet egy pincében,hríromkis
cserépedényben. Elsósorban magyal királyaink (Krároly RÓbert' Nagy Lajos, Anjou
Mríria ésZsigmond) vereteit tafia]mazzavelencei éscseh aranypénzekmellett.
A katalÓgus ugyan summásan leírja a lelet pénzeitkiállítási katalőgus szinten' de
magyat részróLkívánatoslenne tiizetesebb meghatarozásuk,mert tobb, eddig vélhetóen
ismeretlen verdejegy kertilhet eló.
K hegyi Mih ly
JJ
Numizmatikaiadatoke7ypozsonyipolgár ttrttakbe a hivatalhoz' ki a készleteketfel-
vcrrni,elkcinyvelniésa számadásokatmos-
Ene rijabbi liírma ktjvetkezett' A dolog egy-
szerííenigy állt: A katonatisztek értéktár-

onéletrajzőban(1847_187] ), II. rész tirntől kezdve tovább vezetni volt k teles.

AzÍltal, hogy a kertileti és a pénztigyior-
gyai vámmentesekvoltak' csak igazolványt
kellett felmutatniok, hogy ezen értéktárgyak
szágos igazgatÓság helyben volt, sok kifo- az ó tulajdonukat képezik. Ezt azonban a
KŐrmcyr MrgÁly giis szőbeli elóadással, - és miután szemé- kétkatonatiszt nem teljesítette,a miérta ki-
lycsen is meggyózódhettek - kcinnyebben adás azzal a megjegyzésseltagadtatottmeg,
lchetett elintézni' mint hosszti jelentések- hogy a kÖnyvvezeÍés az igazolványokat an-
1850.novemberI}-énaz ellenór 1000forint Minden rijonnan bevezetett adÓághoz kc|. - A hivatali személyzethiányos beosz- nak idejénkcjvetelnifogja. - Ene parancsot
fizetésselésszabad lakással feltigyelóvé, én egy csomő nyomtatványkellett' Ezeket Bu- trisa miatt, a mely részben 60-70 éves ag- kaptunk a keri.iletiparancsnokságtÓlilyen ér-
pedig 800 forinttal ésszabad |akással ellen. dáÍől kiildték nektink szétosztásra,egyide- gokbÓl' részbenmagukatfelváltÓ, beosztott téktrárgyakat kifogás nélktil azonnal kiadni,
órré, egy írnok pedig 4O0 forinttal és160 fo- jÍílegpedig felszerelési tárgyakat és pedig tisztviselók és felvigyázÓkből állott' egész mert a hadsereghez utaző tiszteknek nin.
rint lakbénel helyemre kineveztetett.- Ez a puskákat, kardokat, tolténytáskákat stb a Íigyelmtinketcsak a helyes pénztárkeze|és- csen idejiik az igazolványokatmegszerezni'
kétségeshelyettesítés1855. évig tartott. pénzi.igyórségrészére,és mi fíÓkfeltigye- rc irányítottuk.A ttjbbi munkát a személy- - Most minden ilyen kiildemény,a mely a
Azt hiszem, hogy a harmincadhivatal lőség letttink' _ Miután a nyomtatványok- zctnek csak olyan jÓl vagy rosszul kellett katonai értéldárgyakmellett nói ruhákat is
1851. februrírl.én emeltetettgyíijtópénztátr- hoz sztikségesállványok hiányoztak, nem clintéznieés csak arra figyelemmel lenni, tarta|mazott, szabadonkiszolgáltatott. - Évek
rá, miután 2 nappal elóbb utasítástkaptunk, a maradt más hátra, mint azokat egy szobá- hogy fennakadás ne legyen. Hogy a keze- m lva azután mégisjcitt a kcinywezetóségés
minek elolvasásríraalig volt idónk éshelye- ban a fcjldtjn egymásra rakni, Egy oreg fel- lésról egy példátadjak' csak a k<jvetkezóket kovetelte az igazo|ványok csatolását és ad-
sen nem is értetttikmeg. Annyit azonban ki- vigyázőnak kellett ezen tárgyak kiadását és akarom felemlíteni:Egy 60 évesfelvigyázÓ digra 500 forint pÓtlást kÖvetelttóliink. Mi-
vetttink abből, hogy minden adőnemre min- megrendelését elvégezni.Bár a kapott uta- számította ki a vámilletékeket, miután ez után az igazolvanyok utÓlagos megszerzése
den ministeriumnak ktilon naplÓt ésegy cso- sítás szerint ezen papírokrÓl szám szerinti azonban kora és csekély képzettsége miatt ilyen hosszti idó után, a mikor a tisztek kÖziil
mő segédnaplőtkellett vezetntink éshogy a feljegyzéseketkellett vezetni, ezen idót rab- clég sok idót vett igénybe'a kiszámításnál sokan elestekvagy Isten tudja hol tartőzkod.
számadásnak havonta kell megt rténnie.Mi- lÓ munka elvégzésére senkinek nem volt meg a hivatalban jelen levó kereskedócégek nak, - lehetetlenségvolt, nem tudtunk mást
után a felállított pénziigyi ker{ileti igazgatő. a sztikségesideje, az átvett és kiadott tár- szá||ítmányozői segítettekésa fizetési bár- tenni, mint a kertileti parancsnokság paran-
ság számadási osztálya maga sem volt tisztá- gyakről szőlÓ okmányokat osszek tottiik, cákat maguk t lt ttékki. A pénztrírnok, ki a csának elóte{esztésemellett a nekiink pÓtlá-
ban a dolgaival, mint mi és az elk nyvelés. jobb idókre félre raktuk, elkiinyvelésiik ki ésbefizetésekkel és az okmánybélyegek sul diktált osszeg elengedéséért folyamodni,
ben rettentó zavaÍÍéűnadt, BudárÓl tisztvise- azonban nem t rténtmeg' Miután a kcinyv- cladásával bóven el volt látva munkával' a mit hosszabbiratváltás után meg is adtak.
lót kiildtek ide, hogy benniinket azíj szám- vezetóség három éven át nem kapott fel- kénytelenvolt az eziistben fizetett vámtéte- Az 1852 és 1854.es évek termékenyek
adás rendszerébebevezessen'A helytartőság' i-igyelóségiszámlát, enól jelentésttett és a leket zsákokban olvasatlanulátvenni. Csak voltak rij hatÓságok és hivatalok felállításá-
fó és országos bírÓságok és más hivatalok hivatal utasítástkapott a számlák azonnali cste napizárlat után tilttink cissze éshoztuk ban. Miután Magyarországot 5 Íészreosztot-
felállításával tobb mint 300 naplÓra vitttik. bektildésére' A meglévó okmányokbÓl le- rendbe a pénztátt,Fennakadást okozott még ták, kapott Pozsony HelytartÓsági osztályt'
1851. jrilius 1-énteljesen eltávolítottak a hetséges lett volna osszeállítástcsinálni, a a kamatok kiszámítása az egy id6 Ótaforga- Épitésihivatalt, telekk nyvi osztályt, fóbírő-
magyarosztrák viímvonalatésaz ott levó hi- mely azonban semmi esetre nem egyezett lomba helyezett 3 vagy 5 vo.os pénztárje. ságot, országos éstermósítésibírÓságot' vár-
vatalokat teljesen megsztintették.Miutián az volna a készletekkel és miután a hivatalná| gyek után. Voltak t' i. 5000 és 10000 forin- megyehatÓságot, pénzilgyi prokuraturát,
sok tiszt- most sem volt tisztviseló, aki ezt a munkát
itteni hivatali szemé|yzet |étszíLÍ}]lát tos kamatoző pénztfujegyek'a melyek hár Pénztigyóri fóbiztosságot 100 emberrel,
viselónek máshol valÓ alkalmazásával annyi- átvehettevolna, nem maradt más hátra, mint lapjain a kamatok napi emelkedésefel volt RendórigazgatÓságot. - A feltigyelóség ke-
ra leszállítottiák,hogy az tigyletek szabálysze- a pénzÍigyiországos igazgatÓságotszőbeli. jegyezve. Napizrírlat án ezért ki kellett rtileti igazgatőság lett etq azÍ'hiszem Po.
ríi vezetéséremár alig lehetett gondolni, a leg ésírásbellleg megkérni, hogy az utőla- számítani, hogy a pénztárbanelfekvó ilyen zsony minden <it<jdik emberetisztviseló volt.
kÖzbensó ámvonal megsziintetésévelren- gos elszámolás k telezettségétóltekintsen pénztárjegyek mennyi kamatot hoztak és Elrendelték a szakáI| eltávolítását és az
delkezési állományba keriilt tisztviselók k - el. Miután nem szÓlt pénzról és a nyomtat- czt az ossze9et kellett bevételezni' Hogy á1l kiborotválását,az eltiltottKossuth kalap
zi.il sokat beosztottak hozzánk. ezekné|azon- viínyok becstelen kezelésérenem volt gya- gyis mozgalmas élettinkbenváltozatosság helyett rijra divatba jritt a cilinder, megtil-
ban folytonos viíltozás volt, a szerint, hogy nri, a hivatalnak elengedtékaz utÓlagos el. legyen, két katonatiszt panaszkodott, hogy tották a nyilvános fellépéseknél a részvé-
más hivataloknál rállandőalkalmazásttaláltak, számolást.Egyidejíílegegy tisztviselŐtosz. értéktárgyaikat nem aka{uk szabadonkiadni. telt;elrendelték, hogy a tisztviselók magyar

3+ 35
 egyenruhát hordjanak, a mely scitétzld,
aranyzsinőros attiláből, csizmanadrágbÓl,
csizmábÓl' civból, kÓcsagforgÓs kalpagbő| és
díszkardbő| ál]ott. Pozsony lakosságának
igazi orcime lehetett, ha Umapján a sok
egyenruhás és fekete frakkos tisztviseló el-
vonulását látta; mert a részvételtelrende|ték'
_ Az egyenruha beszerzésérea tisztviselók
kérvényiikrefizetésielóleget kaptak részlet.
fizetésre, egyesek még kisegítéseketis és
ezeket.ktiloncisenaz utőbbit fel is vették.Az
egyenruhiákbeszerzésével- a mely alantos
tiszteknél100 forintba a magasabbrangriak.
nál t('bb mint 200 forintba kertilt - viártak,a
míg az ijgy lassankéntelaludt.
Mindezen hatőságok és hivatalok részére
a számadást éspénztái szo|gálatotmi láttuk
el' Minden oldalrÓl kaptunk megbízásokat
tigy' hogy az 1853. évi benyijtási jegyz6-
kcinyv tcibb mint 10000 számot tartalmazott,
a szám]ák havonta 300 fó segédésmellék.
naplÓből ál|tak; a pénztái forgalom 1 1/2
mil|iÓ volt és ezeket a fizetményeket egy,
mint pénztiírosbeállított, rendelkezésreál-
lott harmincados látta el 400 forintos fizetés-
sel. Hogy a szi'ikségespénzhezjussunk, az
tjsszes adőhivatalok kénytelenekvo|tak fe-
leslegeiket nekiink leszállítani,- még a pos-
tapénztiáris, - a mely sokszor 10000 forintot
hozott 1 forintos bankjegyekben. - Miutrín
mi csak jő' sértetlenbankjegyekkel fizer
tÍ'ink,ezeket a pénzeket majdnem mindig
kétszerkellett átolvasni, hogy a hasznavehe.
tetlen, és séri.iltbankjegyeket a használha-
tőktÓl elktil nítsiik;ezt rendesen délutánvé-
geztÍikel, a mikor 6 tisztviseló iilt egy asztal-
nál ésserényenolvasta a pénzt.
A he|ytartőság végeztea fdldbirtokosok-
nak fi zetendf fcildtehermentesítési krírtalaní-
tások kivetését' Az általunk teljesített
fizetményeknélmegint sok kifogások voltak,
a melyeket a k nywezetóség a nem megfe-
leló nyugták és felvételi meghatalmazások
36
miatt tett;de ezen kifogásolások rcivid ton a
helytartÓság kcizvetítésévelintéztettek el.
Nagy kínszenvedés volt apénztán tisztek ré-
szérea 10 krajcárospénzjegy,Nem azért'mert
ezen bepiszkított, sszeragasztottpapíroskiík
olvasása fáradságos és utálatos volt, hanem
mértazok kcizott sok t bbé.kevésbé sikertilt
hamisítványvolt, a melynek felismerésesok-
szor lehetetlenségvolt. Ezen pénzjegyeka
hivata|okésmeghitelezettkereskedóházaktől
10 forintos csomagokban, lepecsételt ke-
resztkcités alatt'hiányok pÓtkciveteléseinknek
fenntartásával nálunk átvétettekés a budai
pénztárhivatalnak továbbíttattak. Miután
azonban a keresztkcitéseklegt<ibbjeazon meg-
jegyzéssel'hogy ennyi ésennyi darab hami-
sítviínyésannyi ésennyi darabhiányzik, pÓt-
lásra viszszasziírmaztattak ésaz adÓhivatalok
ésfelek a pÓtlást megtagadtiák,ésazt á|lítot.
ttík'hogy a számlálást pontosaneszk z lték:
a pÓtlás pénztiírosunknál t bb mint 90 forin-
tot és a feloszlatott sÓhivatal tisztviselóinél
tribb mint 280 forintra nigtak, nem maradt
más hátra,mint a pénztiírhivatal feltíínóeljá-
rása miatt magasabbhelyen panaszt emelni
és segítséget kémi' Erre csak nagyon kevés
kifogás érkezetthozzánk éslegt<ibbszcir csak
hamisítviínyokmiatt' A benniinketterheló 90
forintot sikeri'ilta felektól megkapnunk.Más-
kéntál|t a dolog azonban a sÓhivatal tisztvi-
selóit terheló pÓtlássa|.A keresztkcitések leg.
inkább vrírmegyeipénztrárak, szolgabírői hi.
vataloktÓl eredtek, a kiknek tisztviselói a
szolgálatotmiírrégenelhagytík ésismeretlen
helyeken tartőzkodtak'Sok fríradsággaléski.
te{edt iratvríltássalsikeriilt a kifogásolt cisz-
szeg legnagyobb részét behozni; a L82.24 fo-
rintos maradvány a megszefzett elnézéssel
|eíratott'Mindez persze csak a késóbbiévek-
ben tcirténhetett, a mikor a hiányok kiegyen-
lítésével foglalkoztam.
A Káptalan utcai u. n, fundaciÓsépiiletben
volt az alapítványi és fundáciős pénztár, a
trlcly csak a kertiletbenfelállítottkatholikus
1lapságjárandÓságait,congruáitéstizedkár-
talanítását intézte e|. Ez a pénztár fet |ett
tlszlatva és m kcidésikcire nekiink átadva.
Mikor a pénzigyigazgatÓság egy titkárával
odamentem átvételre,a kiadásokat helye-
scn elkcinyvelve találtuk, de a pénzátvéte|-
nck semmi nyoma sem volt. Mikor a pénz-
tír egyedtili tisztviselójét megkérdezttik'
hogy miból teljesítettea kiadásokat, a szo-
baajtőra mutatott, a melyen krétáva|fel volt
irva: ,,- én a gyííjtópénztrírtÓl25000 forint
vétetettát!'' Miután az ajtÓt nem használ-
hattuk mint naplőt, az elkcinyveléstelvégez-
t k. Apénztárbanvoltpénz, amely azár|at
szerint helyes volt, magunkkal vittiik és a
tisztviseló magas megbízásra utasítástka-
pott' másnap iktatő tigydarabjaival a gyÍÍj.
tópénztárban megielenni és ott tigyeit to-
vább vezetni' Bízva abban,hogy egy tigyet
ilyen sokáig intézó tisztviselónek azokban
cgészenotthonosnakkellett lennie éssem-
miféleutasításnem volt találhatő,gondtala-
nul hagytuk tovább dolgozni. Mikor a
kcinyvvezetésévek m lva kifogásaival fel.
lépett,látszott, hogy menynyire nem felelt
meg a bizalomnak. A legtcibbplébániat l
sokat vett fel; a káplánoknál - a melyek
sokszor váltakoztak - hiányoztak a plébá.
nosok és esperesekelismervényeiazok be
ős kilépéséról;azonkívi.il kitanítottak arra,
hogy a káplánoknak - ha rendi papok vol.
tak - nem járt ruházall hozzájáru|ás, mert
ruházatukat az i|let6 rendtól kapták. A jÓ
cmber minden nyugtát kifogás nélktil kifi-
acÍell,_ Most jabb hajsza kezdód tt a plé.
bánosokkal ésegyik sem akarta a pőtlást tel-
jcsíteni.A mégplébániájukon levóknél még
kcinnyenment a dolog, mert illetményeik
lcgkcizelebbi felvételénél a kifogásolt <isszeg
cgyszerííen levonatottésszabadoná||taz,it
a panaszla' Másképen állt azonban a más-
|rová áthelyezettplébánosokéskáplánoknál'
Hogy itt tisztába jiijjtink' nem maradt más
hátra, mint a nagyszombati egyetemeshely-
tartőságot k zremííkodésre felkérni.Miután
ez a|épéseredménytelenvolt' kcizvet]entila
hercegprímásihivatalhoz fordu|tam. Csak a
mikor a p|ébánosokonnan kaptak utasításta
hivatal kcjvetelését teljesíteni,fejezódott be
ez az évekőta ide-oda hurcolt tigy.
Az tidvÖsség1854-ik évében jott a nagy.
szeríínemzeti kcilcscin. Mint minden kelle-
mes tigyletnél,itt is mint gy jtípénzÍarját-
szottuk a fószerepet. Miután a feliigyeló a
naplők zá,rásával volt folytonosan elfoglal-
va, engem érta szerencse, ezt az igy|etet át-
venni. Miután a polgiírmesterkotelezte ma-
gát' minél tcibb aláírőt cjsszehozni, a mihez
naponta egy bizonyos szám jőmÓd pol-
gfut hívott meg a polgiármesteri hivatalba,
felkért engem az aláírásokat ott átvenni, a
mit teljesítettem is; így tehát hat hétenke-
reszti.ilhelyet foglaltam a városháza termé.
ben a ztjld aszta|ná| az ó ol'da]án. Kor<iskcj-
ri.il még t<ibben csoportosu|tak a ,'tanács
megnevezettjei''k zi.il' a kik a kriz<inség ké-
nyelmérea feljegyzésife|vi|ágosításmeg-
foga|mazásáva|fog|alkoztak. A mint a meg-
hívottak egyike megjelent' a polgármester
szokásos tidvtjzléseután az elsó megszőlítás
az volt: ,,Kedves X r, tin a nemzeti kcil-
cscinrekívánjegyezni, mennyit akarjegyez-
ni?'' Ene az ill'etó egy számot mondott, a
mely azonban a polgármester ésa t bbi ta-
nácstagok á|ta|az l'l'|etóvagyoni he|yzetéhez
mértencsekélynektartatott.Miután minden
oldalről rábeszéltékés a kcjlcs n elónyeit
érthetóvétették'legtcibbnyire hajlandő volt
- bár nem nagyon <ircjmest - egy magasabb
cisszeg jegyzésére,mire azonnal jegyzési
nyilatkozatot tettek eléje és beszedetett az
elsó részlet.Az egészvitánál nem volt más
dolgom, mint azt meghallgatni, az illetó szo-
morri arcképétmegfigyelni, a nyilatkozat
a|apj6,naz átvételielismervényt kiszolgáltatrri
31
ésót a jegyzík listájába bevezetni.Ugyan.
azok a kérdésekésfeleletek ismétlódtek ke-
vésváltozással, valahányszor egy fél meg-
jelent. - Az irodaszolga idókcizcjnkéntel-
hozta nekem a postával beérkezettjegyzési
nyilatkozatokat a távol lakő gavallérok és
fcjldbirtokosoktől, a kik a szolgabírÓi hiva-
taloktÓl szÓlíttattakfel jegyzésre.Ha jő|
emlékszem,az egyiken ez a meg1egyzésá|-
Iott: ,,cinkénteskényszerkcilcscin'',a mi
azonban a dolgon nem változtatott.Ajegy-
zésutolsÓ napján ésmiutrína polgármester
által Pozsony városára kivetett egy milliÓs
cisszeg,- a melylrez persze a viírosjelentós
risszeggeljárulthozzá _ e| volt érve,egy ke-
délyes tízőrain e|brjcsriztunkegymástől, a
mihez az sszes ezen tizletnélrészesekbor,
sonka, kolbász, siitemény'patkő ésszivarok-
ka|hozzájárultak. - Most kezdódÖtt csak az
igazi munka; krinyveket kellett felfektetni,
a melyekben minden részjegyzó saját szám-
lát kapott' a melyben a részletfizetésekbe.
vezettettek.Egy a vám ésgyííjtópénztrír iro-
dája melletti nagy terembenláttam el kétbe-
osztott jÓ tisztviselóvel a nemzeti kcilcscjn
Íigyét.- Alig hogy elkésztiltiink a kcinyvek
felfektetésével , jott az elsó részletbefizeté-
sének hatrárideje.Miután a kiilsó kcilcscin-
pénztá,rak(adőhivatalok) utasítástkaptak a
k<ilcscintisszegeketminden nap leszállítani,
naponta 20-30 pénzesleve|et kellett átven.
nem. Mialatt ezen cisszegeketátolvastamés
a pénzszehényembehelyeztem, a két má.
sik tisztviseló vette át a felek által befizetett
részfizetéseket'hogy azokat ugyanezen
pénzszekrénybehetyezzék el. Minden este
izgalmas félelemmel csináltuk anapi zful,a-
tot, a mely hála Istennek egy nap kivételé-
vel _ a mikqr 7 forint hiányzott, a mit szí-
vesen megtérítettem-,, mindig egyezett.
Idókcizben beérkeztek a ktitvények, a me-
lyeket azon feleknek, kik a teljes cisszeget
befizették.kiadtunk. Ezen zíirzavu kcizben
38
megjelent von Pleuer udvari tanácsos, az
jonnan felállított országos pénzigyi igaz.
gatási osztály elnőke és annak országos
pénztárosanem tartőztatta magát azt mon.
dani: ',Hát uraim tjncjktisztán a tcirvényszék
részéredo1goznak!'',míg az udvari taná-
csos fejétrázva benntjnketfelsZőlítottaddig
kitartani, a míg az országos pénztár meg-
kezdheti mÍíkcidését és igyekezztink a k -
zonségetkielégíteni.
1854. november 7-énaz országos Pénz-
iigyi Igazgatőságésaz országos Pénztrír fiÓk-
ja megkezdte mííkcjdését. Miután az utÓbbi-
nak 1855. február 15-énmunkánk legna-
gyobb részétátadtuk, megszíínttink mint
Eyíijtópénztárés megkaptuk a szerényebb:
,'kertiletipénztárésfóvámhivatal'' címzést.
Most csak a vámhivatal tigyeit,az okmány-
bélyegekeladását,a fogyasztásiadők, a bor-
vizsgálati ésegy ideig mégagazdászatiugye-
ket kellettel|átnunk,me|y utőbbiak azonban
nemsokára az rijonnanfelállítottFiők-orszá-
gos gazdászati hivatalhoz mentek át, - Most
kezdódott résztinkre a szabadabb |éIegzés
ideje ésa hiány magyarázatok elÓ,bbemlített
fiíradságosmunkájának szenteltemmagamat.
1854. november 19-éna 3 fótisztviseló
mindegyike 200 forint jutalmat kapott a
gyííjtípénztártigyeinek ellátásáért, a mit
becstiletesenmeg is érdemeltiink.
A császiír 1854. április 24-éntorténtegy-
bekelésének emlékérea járandőságok kifize-
tése alkalmával rangsor szerint 1 vagy két
nagyobb vagy kisebb emlékérmetkaptunk.
Miután a vámhivatalok rendezésetervez-
tetett,minden vámhivatalnoknak a vámeljá-
rásbÓl és ríruismébólvizsgának kellett ma-
gát aláVetnie. ! A ministerium a gondnok-
nak ésnekem elengedte avizsga letételét.
1854. szeptember 29-én elfoglaltam a
gondnok lakását a harmincad hivatalban és
átengedtemugyanazon épiiletbenvolt laká-
somat a gondnoknak.
ltt.55'janurírhavában tÖrténta viímhivata.
|rlk rcndezéseés én a cs' kir. Pénzt.igymi.
rristériumáltal ideiglenesminóségÍÍ el|enómek
llcvcztettem ki 90O..forint C. M. fizetéssel,
szabad lakássa| vagy 90 forint lakbénel,
kÚIrytclenvoltam azonban400 forintos bizto-
sítékomra még500 forintot lefizetni ésideig-
|cncs illeték fejében26 forint 15 krajcárt fi.
zctni. Miután azonban idÓk zben a biztosíté-
kot 3 7o-osmetalliquesbenvolt szabad leten-
rri, vásiíroltamebb6|az értékpapírből 500 fo-
rint névértékíít 267 foinÍ'7 krajcátrért.
l855' március 21-éna nemzeti kcilcsőn-
i.igyckellátásáért100 forint juta|matkaptam.
Itt még két kellemetlen eseménytakarok
l.clcm|íteni.- Az elsó még 1853. évbentor-
tént.A szeredi ellenór beszállított60000 fo-
rintot és miu án a pénztiírosnagyon el volt
Itlglalva, énvettem áÍa pénzÍ,kinyittattama
Ilirlátésátolvastam apénzt a beszállítástesz.
k(izló tisztviseló jelenlétében.A pénz rend.
llcn volt a tisztviseló megkapta a nyugtát és
clkoszcint.Az egészpénztmegint betettema
liidába, hívattamegy felvigyiázőt és elviter
tcrn a fópénztiírszobájába, hogy ott a kamat-
szírmítást ésa bankjegyek rendezését eszk<i-
z ljem. A szobrák áthaladásakor magamhoz
vcttcm egy téntatartőt,vonalzőt és tollat és
ktjvettem a fel'vigyác'őt.Mikor a pénztren-
dcztem,hiányzott 1 csomag j 2 forintos.Mi.
kor a hiány ismételtátolvasása utiánmegint
|l]utatkozottésazok az átvéÍel.né| megvoltak,
ncm gondolhattammást, hogy azt a felvigyá-
z a nyitott ládáből gyorsan eltulajdonította;
tchát hívattamót' de idók zben már eltiívo-
zott._ Mikor késóbbmegjelent'letagadtatot-
tétés minden fenyegetésésrábeszélésnem
haszná|t semmit' - Miután a feljelentéshez
hii1nyoztak a bizonyítékok és én az esetet
ncm akartam kózzé tenni, leírzettem a 200
lbrintot' felkértem azonban a rendóigazga-
t(lt' hogy ezt afelvigyázőt titokban figyeltes-
sc, hogy neme ad ki t<ibbszr rij 2 forintos
bankjegyet.- Hosszabb idó után azÍ'az érÍe-
sítéstkaptam a rendíigazgatőtÓl' hogy a
megfigye|ésnem jrírteredménnyelésígy ezt
a pénztelvesztettem,a mi nem annyira fájt,
mint bosszantott,hogy ilyen gyalrizatosmő-
don lettem rászedve.
A második eset a k vetkezó yo|t: Én a
kcilcscinszobábandolgoztam, a mikor az or-
szágos lgazgatőság eln<ikititkiíramegjelent
és engem -, miután a beszedó éppentávol
volt - kérdezett'hogy mi a kcirmciczi igaz-
gatőságrészére kiutalt pénztelki.i|dtt'ike?
Én
csak annyit mondhattam,hogy a pénznem
kti|detettel éshogy a kiutalás valőszíníÍleg
nem érkezett hozzánk' Ene eltávozott és
rcivid idó mrilva visszaj<ittés azon szavak-
kal támadtreám: ,,Maga ellenór ésnem tud-
ja' hogy a hivatal a kiutalást már 3 nap e|ótt
kapta meg! A bányaigazgatőság már stirgó-
sen kciveteli a pénztésa ministeriumnál va-
lő feljelentésselfenyeget, miután a munká-
sok a bériiketk vetelik!'' Most a gondnok
is megjelentés megjegyezte,hogy csodál-
kozott, hogy abányaigazgatÓság részére még
nem érkezettbe az utalvány. Most megke-
restékaz utalványt,a melyet végtila gond-
nok írőasztala mcigcitti asZtalon találtak
meg egy csomő más tigyiratalatt.- A do|og
a kcivetkezóleg deríttetettki: A nagyon el-
foglalt gondnok egy csomÓ iigyiratot hozÓ
irodaszolgánakazt mondta,hogy azokat csak
tegye az asztalra, elmulasztotta azonbwt azo-
kat késóbb átr'ézni.Hogy nekem az egész
tigyról nem volt tudomásom, mert egy távol
esó helyiségbendolgoztam, nem szolgált
kimentésiil.- A 100000 forintnyi pénztmost
gyorsanbecsomagolták,mégaz este a pos-
tára adatottfel ésenól jelentéstétetett._ Egy
prír nap mrilva jcitt a titkár r és fegyelmi
vizsgálatottartottezen eseményéshiba miatt.
Én nem tehettem mást' mint az egész ese.
ményirélártatlanságomaterósítgetni.- Hosz-
szabb idó után rigy a gondnok, mint én is'
39
írásbelifeddéstkaptunk, a melyet ártatlan.
ságom tudatában egyszerÍíena ttjbbi okmá-
nyokhoz raktam. Hogy a gondnok megkő-
szonte-eazt nem tudom, éna magam szemé-
lyére nem tettem.
1856. május 13-án a Harmincadhivatalban
|évólakásomat ki kellett iirítenem,mert azt az
országos PénztarfiÓkja fogla|ta el és én a
Hegy utcába k ltozkodtem.Kifizettettemma.
gamnak a kik<'ltc'zkc'dési kci|tségeket és ki-
utaltattammagamnak90 forintos Iakbéremet.
Miutrin még egy saját országos Pénzi.igyi
Gazdászati Igazgatőság létesíttetettés a or-
szágháabanhelyeztetette|, ezt az i'izletágatis
e|veszítettiik.AZ átadásniílsok nyomtatvány-
nál hiány mutatkozott,a melyértk rtilbelÍil
90 forint kárpőtlást kellett fizetntink. Miutrín
azonban más nyomtatványoknál ttjbbletek
mutatkoztak,a melyek a hiányokkal egyenlÓk
vo|tak,a kcinyvvezetóségvolt o|yan szíves,a
lefizetettkárpÓtlást nektink visszafizettetni.
Az okmánybélyegekbevezetésével az em.
lített, Bécsből érkezettbélyeggépekhasz-
navehetetlenekké váltak és csak 1866' év-
ben a bélyegzókeltávolításaután nyilvános
árverésenpotom áron eladattak.
A változatosságkedvéért az állami Korit-
nica ftirdóhelybí| szarmaző ásványvíz el.
adásával megbízattunk.Kaptunk sok ládát
ezze| a savany vízhez hasonlő ásványvíz-
zel t ltott tivegekból ésmiután azok eladá-
sa nagyon kisméretíÍ volt ésneki.inkminden
évben mindig tcibbet,mint elromlottat ki
kellett iiíttetni, mint az eladott mennyisé-
get, a további eladást besztintették'
1857. évbenismétrendeztéka hivatalo-
kat ésénnovember 20-án a magyarországi
cs. kir' vezérkormányzőságáltal évi 1000
forint fizetés!és100 forint lakbérre|minÍaz
jonnan rendezettfóvámhivatal II. osztályri
végleges fóhivatali eIlenórévélettem kine-
vezve. Biztosítékomkiegészítésére egy darab
100 forint u. é. 3 vo-os metalliouekcitvénvt
40
vettem 50.30 forint árfolyamon. A végre
véglegesalkalmazásilletékefejében200 fo-
rintot kellett f,lzetni és így 900 forint utáni
ideiglenesenftzeteÍt26.75 forint levonásá-
va| csak 173.45forintot.Minden eló|éptetés
az e|só évbentcibbekeriil, mint a mennyit
hoz, ha helyben ttjrténik;azonban mennyi-
ve| tcjbbe,ha a tisztviselóneknagyobb fize.
téseután, 100 forintérthosszri utazást kell
tennie rij állomásáig és az utazási kci|tséget
a sajátjáből fedeznie.De cirtiltiink,hogy a
hossztíévekenát tartotthelyettesítési éside-
iglenes állapotbő| kikertilttink és clrtilhet-
ttink végreegy véglegesalkalmazásnak.
1858' november 1-énkezdódcitI'aZ oszt-
rák értékíi pénzésígy a convenciÓs valutá-
nak erre val'ő átszámítása, a nrelynél na.
gyon sok tiveg vcircistinta használÓdott el.
Miután hivatali tigymenettinketmeglelre-
tósen nyugodtanvégeztiik,ismétkellemet-
len eseménytortént.1863' március 19.éna
napi pénztiírátolvasásánál régi pénztáro-
sunknál 365 forint hiány mutatkozotÍ..Bár
aZ egy napos pénztái bevételnélilyen nagy
hiány feltÍínőésérthetet|en volt, segítettÍink
nekj azt megtéríteniés hallgattunk; pénzét'
azonban napontapontosan át kel|ett o|vas-
nunk' _ 1865.oktÓber 13-án jbő| volt 210
forint hiánya, a melyet másnap megtérített.
Miután azonban 1866.j nius 13.án megint
mutatkozott116.50forint hiány, a hosszabb
hallgatás bíínténylett volna és itt az ese-
ményról jelentéstétetett.Miután erre hosz-
szabb ideig vizsgá|atalatt ál|ottés186f' j -
nius 17-énfelfi.iggesztetett, bekcivetkezett
végtilelbocsátása.A magánfe|eknélfelme-
r lt adÓsság kcivetelések tigyébena tárgya-
lás bírői ton az tigyészség által lett lefoly-
tatva ésvégu|944 '70 forint kártéítésmeg.
állapítva._ Szerencsétlenségét egy kciny-
nyelmíÍnó okozhatta,a kiné1albérletbenla-
kott' KésÓ.bbkalauz volt a bécsilÓvas tnál.
a hol nemsokiírameghalt.
l\ lrogyan lassankéntriionnan felállítottak'
rrl'\,cl is tíínta sok hatőság ésezek tcibbnyire
ltrrtllinlettek kozpontosítva,A Pénztigyior.
lzligos Igazgatási Osztály is fel lett oszlatva
r:scslk az országos Pénztírmaradtmégvisz-
szir, l866. decembervégéig. Az országháiz-
lrlrttlcvó nyomtatványokkal, pénztigyórifel-
szcrclésitárgyakkal ésmindenféleirodai kel-
|úkckkc|tcletcimottnyolcz nagy szobábanel.
|rclyczcttországos GazdaságiHivatal, a mely-
|ycl az itt |evó 9 állami épi'iletkezelése'a ko-
ronízásidomb ésa Jezsuitatemplomelótt fel-
iiIlítottMiiriaoszlop fenntartásavolt osszek t.
r'c. nrint Önállő hivatal szinténfeloszlattatott
Ús gyeinek továbbvitelenekiink lett kiadva'
Ntint minden kellemes tigynél,most is tigy
t(iltént,hogy a feli.igyeló vagy a most már fó.
llcszcdó látta el a vámhivatali teendÓl}<et ésén
llízattammeg a gazdászati munkákkal' a me-
lyckhez egy írnokot,egy irodaszolgátésegy
t'1liilctfeltigyelót,egy volt kómívespallértosz-
ttlttakbe hozzám. Ezáltal mííszakitisztr'iseló
is lcttern,felvelrettem az osszes ép letkáro-
klrt, feltilvizsgálhattam a javításokat,ide-oda
rrríszhattama padlások éspincékben,szerzó-
tléscketkcithcttemaz sszes mesterenrberek-
kc| ős pedig az épiiletésácsmesterekkel,laka-
lrrsokkalstb. ésmiután az á||amiépiiletekben
strkmagánlakásvolt, azokkal a bér|etiszerzó-
tlÚscket megkotni és a fe|állítottpatkányirtÓt
is c|lcnórizni; a szabőkkal az irodaszolgiíkru-
Irlizatánakelkészítésére a szerzódéseketmeg-
iilIirpítaniésa leszállítottruhríkatfeltilvizsgál.
rri;a bevégzettiskolai évutan az iíllamigym.
ttasiumésa jogakadémiahelyiséginekkrírait
lclvcnni, az iskolaszobiíkatmeszeltetni,az el-
t(irtésroZogapadok l-relyreállítását elrendelni;
t.\,cnteegyszer a tÍízfecskendő]ret kiprőbáltat-
rti1a padláson felállíton vizesdézsákatmeg-
t(|Itctrriés kitiríttetniés tudja Isten, mi még
rrrinclcn egyebet.
Az egyik évbenkolera diíh ng tt ésa vá-
rosi tanács az cjsszes házak csatornáinak
lisztításáÍrendelte el éshogy a csatornatisz-
títÓkkal - akik ez alkalombÓl igen rnagas
k vetelésekkelléptek fel _ szerzódéseket
kcithessek,majdnem szi'ikségesnekmutat-
kozott azokba szenrélyesenleszállni. Az
épÍiletfelvigyáző szerencséreminden téglát
ismert az á|lami éptiletekben ésminden k -
vet a régikastélyromban, a mcly akkor még
a mi kezeléstinka|attállt, ésígy tapasztala-
tával mint hÍítanácsadő segítségemre áIlt'
_ A javasolthelyrcigazítások elrendeléséhez,
a házmesterekalkalmazásáhozésa szerzó.
déseklekijtéséhez pcrsze a Pénztigyikerti-
leti IgazgatÓság cngcdélyétkel]ett besze.
rezni. Az egészidó alatt, a melyben a gaz.
dasági tigyeketintéztem,reggel elmentem a
vámhivatalba rr pénztárosnaka sziikséges
pénztkiadni, a nap tc'bbi részétaz ország.
házban levó gazdaságihivatalbantciltottem'
elkészítettcm jelentéseimet, becsomagoltat.
tam a megrendeltnyomtatványokatéseste
megint elmentem a vámhivatalba, hogy a
pénzelhelyezésénél jelen legyek. - Még az
el bbi gazdasági hivatal eljárása a|att az
Országhízelsó emelcténekszobáit Ő felsé-
ge szál|ásacéljairafoglalták le ésberen<]ez-
téka feloszlatottsoploni helytartőságiosz-
tály britoraival'A szobák tisztításátésferrn.
tartását cgy vámlrivatalnok leányai vál|al.
ták el havi 8 forintért'Mikor a pénziigyita-
nácsos fe|eségével látni akarta a berende-
zést,a padlÓt kefélveésaz sszesbrjtorokat
a legszebb rendbenfelállítva találtuk, csak
a mikor a tanácsosnéaz egyik selyemdívánon
helyet foglalt, a molyok egy felhóje reptilt
fel éskiiltjnfélchelyeken borzasztő rongá-
lások mutatkoztak,a melyeket a molyheI-
nyők okoztak. Nagy volt a felháborodás
ezértés megbízástkaptam a leányokat fe-
ltilvizsgálni' hogy a b torporolÓt gyakrab-
ban éserósebbenhasználják ésa rovarpor-
ral ne takarékoskodjanak. - A császár azon-
ban solrasemhasználta ezeket a helvisése-
41
ket ésaz tisszesberendezésitárgyak késóbb sedtek és hamu helyett fekete gcir<ingycit t.rtrllchérpiroskarszalagotkaptak. - Hogy mincadhivatali épi.iletbenvoltak. _ Mi aZ
a Magyar Ministeriumnak átkÍildettek. hagytakvissza' A mellett oly btidcisftist tá- rrrrrrtlcnfblészabadonmozoghassak,siettem országos Pénztár irodáját vá|asztottuk, a
Miután már elő,bb- 1865.ápri|is 10-én- madt, hogy a nagy konyhában nem bir. Il|illlll]latezen szolgálatrais beíratniésmeg- mely minden kényelemmele| volt látva és
hiíromnapon át aÍéEihasznavehetetleniro- tu[n]kkitartaniésfelváltva az udvarramen- lrrpternkarszalagomat. a pénztárakbiztosításátfel Í'éte|ezó
sztikség.
daberendezések, írÓasztalok,eltcirtszékek. tiink friss levegóre' Ez az a|áva|ő munka 3 l ti(l6.jrilius 22-én yasárnap reggel kez- Ietnek megfe|elt,a mit jÓvá is hagytak. -
téntatartők,hintódobozok, szrletterégi áll- napig tartott'tigy hogy a bÍidcisségetmár az t|iítl(itt a Pozsony melletti csata a Vtjrtjshíd Már 1866. december 27 -énát|éptemaz Or-
ványok, mindenféle fajtájtí és szerkezeÍíi utcán |ehetettérezni. (is ll Vaskutacskak rnyékénés a Zergehe- szágos Pénztárlroz, hogy 3 napig ezen pénz-
vaspénztár|ádák,a melyek |assankénta fel. Most jcitt a porosz-osztrákháboru. 1866. g1,cnát a Sza|makunyhÓighrizÓdott'A vas- tár ellenóre legyek, Másnap átvettcma fel-
hagyott kcizbensó vámvonalak hivatalaitÓl jtilius 12-énideérkezetta brtinni hadipénz- tilra nrcrrtem- a vonatok lrála Istennekmár oszlatott Adőhivatal és a Kertileti Pénztár
beérkeztek'1866. április 16.án sor kertilt a clirrclultak - ésinnen,miutánállandÓanágyri- beszedójénckpénzeités szárnadásait,ami-
tár' I6.án azonban a tábori hadmííveleti
fe|oszlatottPénzi'igyiországos Igazgatőság pénztárésmindaketten az or szágházban he- |iivésckcthallottam és a Zergehegyi erdó. a|attaz irodaszo|gákezen lrivatalok aktáit,
által visszahagyottbtitorok és irodaberen. |yeztetteke|.20-án mindkétpénztá1vala- l)cn puskattize|éstí|származő kis ftistfel- krinyveitésiktatÓ ktinyveit targoncaszámra
dezésekeladására.A tanácsosok hivatalai- mint a helybeli Fiők országos Pénztiírésa Irtícskéket láttam fe|szállni, hivatalombaés ideszállítottákésegy nagy irodateremben'a
ban zcild posztÓval áthrizottdívánok ésfo- Pénztigyi Keriileti Igazgatőság Sopronba l,iirtama bekcivetkezendódoIgokat.Azidó- helyhez mérten,minden sarokban tissze.
te|ek voltak; a tcibbi személyzetnél nádfo- menekti|t.Az utÓbbi pénztinketis elvittc, kiiz(inkéntbeérkezóhírekmindig elszomo. vissza fe|halmozták' _ A hivatal most aZ
natripam|agokésszékek'Már néhánynap- miután elóbb az cisszeshivatalnokokfizeté- lít(ibbakvoltak' míg végredélelótt 11 Óra- Adőhivatal munkáját végezte,a miról hal-
pal az árveréselótt megjelenteka tisztvise- sétlriíromhÓnapra elóre kifizette.Anyugdí ktrr Í.alragaszokon k z |téka megfélemlí- vány sejtelmtinksem volt; a vámtigyeket'
|Ó1<feleségei,barátnóikkel és leányaikkal' jak kifizetéséreszt-ikséges cisszeg a városi lctt k Z nséggel, hogy augusztus2.ig fegy- az okmánybélyegekeladását,a FiÓk orszá.
hogy az e|árverezend1tárgyakatmegtekint- adÓpénztárnakadatott át. Mi azonban a r'cr.sziinet Este a harcbanrésztvett gos GazdaságiHivatal tigyeitésa bécsibank
kcjttetett.
sék.Most kezdódott a válogatás, az egyik vámhivatali raktárakbanberaktározottár k |lrttlnaságbevonult a városba és másnap részére a pénzkicseré|ését kellettelvégczni'
ezt a Í'árgyat',a másik pedig azt akarta és megórzéséreitt visszamaradtunk.Miután |'rtzstlnylakosai kiozÖnl ttek,hogy a poro- Az adÓiigyek továbbvitelérekéttisztvisc|ó
mégegyszer annyi diván, fotel ésfényezett azonban az cllenségPozsonyt mindinkább sztlk táborát megnézzék, A fegyversziinetet is j tt' a melyekból az egyik nemsokára
konyv és iratállványra |ctt volna sztikséga megkozelítette, igyekeznemkellett a gazda- l ||(.tcs fesvvernvttgvás kcivetteésezt a bé- más alkalmazást kapott. Biír a személyzet
kiclégítésre. Azon kérésre,hogy ezt vagy ságbanlevó 150 puska, kard ésmás felsze. k]-lés. 1866' november l-én az egész ttibb mint 30 emberból állt, az tigyck rendc.
azÍa Íó!ÍEyat"
részÍikrefélretegyi-ik,mi csak relésitárgyaktÓl megszabadulni.EZek tehát' llcl;'(írség kivonu|ásávalésa lakosság nagy zett elosztásáragondo|ni sem lehetett,mert
az árverésreutasítottuk,a mibe nem egé- a milyen gyorsancsak lehetett,becsomagol- rÚszÚnckjelenlétével tábori mise volt és a tisztviselók folyton változtak; ma cgyne-
szen egyeztek bele' Az árverése|ótt maga- tattakés a vas tra vitettek Budára va|ő el- rrzutrina Zcrgehegyenelesettharcosok em- hányan bcosztattak,hogy nehány nap m |-
sabb lre|yró| fellratalmazástkaptunk, hogy szállításcéljáből.A vasrita felvéte|ta kato- lt.kcírc cmelt emlékszoborle|eplezése' va megint más beosztástkapjanakésrrregint
a hivatalunkbanlevó sértjltasztalokat stb. nai parancsnokság fellratalmazása hiányá- l|J(l6.december végéna FiÓk országos mások által pÓtoltattak' Ezért mindegyikre
jobbakra és megfelelÓ,bbekrekicseréllres. ban megtagadta,miután a készenállő vona. l'r'lItztítr,a Kert.iletiPénztarés az AdÓhiva. azon Íizletágtovábbvitelétkellett reábízni,
siik. - Az oly nagy mennyiségbene1yszeÍ- tok csak katonai cé|raszolgáltak' Most so- tlrl is l.closzlatottés ezen lrivatalok cjsszes a melyben már elóbb is dolgozott,- Ígyj tt
re árriba bocsájtotttrírgyakhozama alig ér. kat kellett ide-oda szaladnom,míg a vasrit trsztvisclói rendelkezésiállományba he- 1867'január 1-jeésvele az rij naplÓvezetés.
te el abeszerzésirárnyo|cadrészét. részéreutasítást tudtam kieszkciz Ini, a IYe/tcttck. Ezzel szemben ,,III.osztályti Jci- Szédtila Íejem,ha erre az id6re visszagon-
Az tíjokmánybé|yegekkiadása alkalmá. mely felhatalmazástadott |ádáimatátvenni. rctli.ki Fó ésAdőhivatal''címmel j hiva. dolok.A naplÓk |ezárásaapénztári feljegy-
val a régihasznavehetet|enné váltak bizott- A vas tra mentem veltik és rtiltem, mikor |.lIllil|ítottakfel, ame|ynek 1867.január 1- zésekkel1-ére,bár naponta9_1/2 1O-igma.
ságilag elégettettek.Az elsó elégettetés a |ádáimon t |adhattamésaz átvételielismer- ..rr kc l lctt hivatali mííkcidésétmegkezdenie; radtunk a hivatalban,nem volt cisszeegyez-
disznőrétent rtént,a második azonban - vénya kezemben volt. _ Eza|att a katonaság ..r'r,llcrrj számadásirendszervezettetettbe. tethetó.Csak a 8-ik napon, vasárnaponje.
valőszíníílega fiakkerkciltség megtakarítá- a hídon át elhagyta Pozsonyt ésazt kiakasz- l zcrr hivatal vezeÍ'ójeaz országos Pénztár lentette a naplővezetó, hogy az l-i zár|at
sa cé|jábÓl _ *z országházban' Nagy nyitott tatta' Hogy azonban a rend a viírosbanfenn- ..||L.rriírc volt és ellenórnek csekélységem rendbenvan ésa pénztárosokfeljegyzései-
tÍízhe|yentiizet gy jtottak ésarra rakták reá tartassék'fe|szÓlították a polgárságot, hogy l..ttkr'icl lve az e|óbbi 1050.-o. é.forintfi- vel egyeznek.- Most gyorsabbankovetkez-
egymás után az okmánybélyegíveket. Ezek va|ami nemííbiZtosítőgárda megalakítására zr.tt;sscl ésszabaddátettéka választásta Ke. tek a helyes zár|atoka kovetkezó napokon,
a szájenyvvel bekent papírok nem égtek jelentkezzék,az órségeketfoglalja el ésajár. rrrlctil)énztír vagy a Fiők országosPénztár míg az gy végreszabályos folyamatbake-
nyílt lánggal, hanem csak lassan elszene- órszolgálatotfegyver nélktillássa el. Ismerte- lrtr';tIltIttshclyiségeik z tt,a melyeka Har- rtilt. - Lakbéremkiutalása iránti kérelmemet,

42 43
a melyet rendelkezésiállományba helyezett. tcirtént, hogy sokan a szolgabírőilrivatalok . |..'rl1'r,cl(íség a megt rténtelvámolás ki-
képenállítottak be, azbn megjegyzésseluta. és5i, a pozsonyi kertjletheztartozÓ kcjzsé- ||lllt,|lilsílt vagy a vám és fekbérutÓlagos
sítottákel, hogy a be nem t lt tt állások be- gi elciljárÓságmegkereséstinket azon meg- |'. Ir r.sllítésétkcivetelte,ésa megt rténtelvá.
t<i]tése nemsokára meg fog tcirténni. jegyzésselutasítottákvissza:,'nemértekné- l IltIlil\l scnl a raktári tisztviseló, sem az illc-
1867. március 12.énéletbelépetta Ma. meti'il,nem értekmagyarul!'' A végénnem r.rlcrcrkcdók nem tudták igazolni' az utőb-
gyar Ministerium ésa magyar nyelv lett hi- maradtmáS hátra,mint ezeket a hivatalokat |'r.rl'kénytelenekvoltak a nemjelentéktelen
vatalos nyelVkéntbevezetve. felszőlítani,hogy magyarul, németlilvagy rlIctrtkckct, a melyek néhanehány száz fo-
1867' május 18-án a beszedó kinevezési tőtul írjunkenekik. Elmenetelemkorugyan rrrrtrar gtak, megfizetni, annyival is in-
okmányt kapott; mint o|yan 1400 forint egy részeel volt intézve,egy részemint be. k;rllll,mert az ár(lk annak idejénvalÓ átvé-
t rzsfizetésseléspedig a magyar nyelv meg- lrajthatatlan|eírva,az egész iigy azonban tr.|Útncm tudták letagadni,a mi persze sok
tanulásáig ideiglenesminóségben;ellenben mégmindig nincscncgészenelintézve. llrr'adsíggalésjőakaratri rábeszéléssel tcir-
én,kjezt a nyelvet teljesenbírtam,véglcges A Budai országos Pénztárvaskos konyvct Itirrt.Egyidejíílega sok kis, évekÓta át nem
minóséglíellenómek 1200 forint és 120 fo. kiildcitt nekiink, a mely a vánnegyei hatősá- \(.tl, itt Í.ekvóértéktelencsomagok meg-
rint lakbérrellettem kinevezve' A 200._ fo. gokná| mégaz 1812.éveleje Óta el nem inté- rcrrrrrrisíttcttek. Ezek tcibbnyire hirdetmé.
rintos biztosítékkiegészítését fcildtelrcrmen. zett futíírésmás i|letékekettartalmazta.Ez a rrvckb(íl,ropiratokbÓl, magokből és áru.
tesítésikritvényekbenteljesítettem,a melye. kcinyv tobb mint 600 tételttartalmazott és rrrrrl tlikb<jl,gyÓgyszerekból stb. állottak.
ket 151.50forint iirfolyamonvettem.Illeték azonnal a magas Pénziigyministcriumnak A rrtagyartigyvezetéskezdetévelazezer-
fcjében50 forintotke|le(tfizetncnr. azon kérelemmellett elóteÍjesztve'hogy ezen |(.l(:Ilyomtatványok lassankéntmagyarul
JÓ idó lejárta után egy hivatalnokjelen. cisszegekIeírásátengedé|yezze, mert az akko- lr'ttck fclfektetve és a raktiíronlevó német
tette,hogy a feloszlatottadőlrivatal tigyda- ri vármcgyei tisztviselók neveit nenr tudjuk és rrr,clvííck lrasználatonkívtil helyezve.
rabjai kcizcittegy ttibb mint 500 darabből ál- a legtobben,ha nem az osszesek,elhaltak.Az I li(l.5.évvégévelfeloszlott a Fiők orszá-
lÓ csomőt talált kitoh tt' de a feleknek nem engedélynemsokiírabeérkezettésaz a vaskos 1'trsGazdászat és csak Kertileti Gazdászat
kézbesítettfizetési meghagyásokkal véte. k nyvvel egyÍitta Budai országos Pénztár. ltitcsiiltabből. Miután a kertilet részére szÍ'ik-
|eW6|, szerzó désekról. tjrokoscjdésii lleté. nak ktildetettvissza tjrok megórzésre. stigcs kevesebb nyomtatvány egynelrány
kekól éshasonlÓkről, a melyeken az iroda- 1867.junius l-én eddigi pénzugyiigaz. 1lt1rrztigyórségi felszerelésés más tárgyak,
szolga az a megjegyzéseállott, hogy: ,,afél gatőnk eltávozott és helyébej tt egy ma- tttittta scr éspálinkafózdékrészére sziiksé-
nem találtatott!''Miután azonban a kivetett gyar tisztviseló, a kive| már elóbb szolgál- 1lcslríírnérók, tacharométerek,j mértékek
illetékek gy azlgazgatőságnál, mint a k ny- tam. Ugyancsak clhagyta hivatalát a besze- Lisstilyok stb. ki voltak ktjlonítve,megkezd-
velóségnélelójegyeZtettek,ezek beszedését dó, mert nem volt kedve magyarul tanulni, liik a 8 terem kii.irítését' A pénztigyórifel-
vagy leírását kellett elrendelni' A megtett hogy a brtinni országos Pénztárellenóri ál- szcrc|és, az ősszes raktáronlevó irodakellé-
feljelentésreutasítástkaptunk a fizetésrekci. lását elfoglalja. Helyette egy magyar adő- lick Ús a nyomtatványok nagy részetcibb
telezettek tartőzkodási helyét kikutatni és beszedó lett beállítva.Egyidóben ennek ki. tl)intszáz ládába csomagoltattakésa budai
azoknak a fizetésimeghagyásokatkézbesít. lépésével, 1868. április elsejévela vámhi- rrt.szítgosGazdászatnak kiildettek; a nyo.
tetni.E'bból őriási levelezésfejlódott.A ren- y^Í"a| aZ adőhivataltÓlelválasztatottésonál- rrrripapírok egy részea hivataloslevelek bo-
dórigazgatőságot,a városi kÖzséget,a |el- lÓ lrivatalnak lett felállítva és err.ebízatott rítékozására éscsomagolásralettek vissza-
készihivatalokat,a szolgabírőilrivata|okatés az aÍany és eztistiírrik fémjelzése, a mit tll|tvil,,a |egnagyobbrészazonbansrily sze-
iigyvédeket,a kik az okmányokat szerkesz. 1868-től mostanáig egy reáliskolai taniír, rirrt nyilvánosan elárvereztetett.UgyanaZ
tették'felkértiik a felek tartőzkodási he|yé- késő.bbegy aranymííves látott el. _ Az áruk l(jrténta feleslegesnektalált, a más célraát-
nek ktjzléséreTcjbb hivatalnok volt kény- átadásáná|kitíínt,hogy néhányarticsomag, lrtltlttéseladottállami éptiletekben levó ké.
telerrmagát ezen munkának alávetni,a mely a mely a raktárkonyvekbenmint elk nyvelt zi és cmeltyÍÍstÍÍzfecskendezóYke|._ Az
dacára annak csak kevéseredménnyeljifut. mutatkozott,már évekőta hiányzott'a mi az trrsz-ígházbanmost kiiirített gazdászati he-
Haláleseteknélaz ririikciscjketkellett kiku- igazgatÓság által éVenteeszkcizcjltrovancso. Iyisőgeket 1867-ben a Sopronből átkolttj-
tatni és fizetésrekcitelezni.Emellett mes- lása alkalmával nem vétetettészre'Miután z(ittTőrképlevéltárfoglalta el. _ Utoljára a
44
|ádákat árvereztékel, a melyekben a térkép.
tervek,vázlatok el voltak csomagolva'tÖbb
mint 150 darabot,darabonként10 krajcá-
rérÍ..BorzaszÍ.ő, ha az ember kiszámítja,
hogy a britorok, irodaberendezésitárgyak, a
nyomtatványokésmindezen dolgok meny-
nyibe kerii|tekés milyen kis sszeg lett el-
érve az e|árverezésné|.
A Ministerium 1867-ben,nem tudom mi-
értéskinek azindítványára. ide kii|dcjttterv
szerint elrendelte, az Állami Gymnasium
(elóbb a k|arisszák kolostora) tetózetének
rijonnanvalő helyreállításátésa munkák ve.
zetésével ésfeltilvizsgálatával a Gazdászat
bí,zatoÍtmeg egy építóhivatali mérncjk
egyetértésével. A meredek oromfedélzetlre.
lyett Iapos tetózet rendeltetettel' Miután mi,
a mérnok ésén_ a koltségekreésaz ár|ej-
téskiírásiíravonatkozÓlag megállapodtunk,
a mérntjk jőnak látta a szeÍzídéseketaz
ácscsal,tetófedővel ésmás mesteremberek.
kel |ekcltni,a nélkiil,hogy engem értesített
volna és a Ministeriumnak jÓváhagyásra
elóterjeszteni.A Ministerium azonban az
egyoldalrí|aglektjttjtt szerzódéseketazza| a
megjegyzéssel ki.ildtevissza, l-rogyazok - a
mint el lett rendelve _ a gazdászati tisztvi.
selóvel egyetértésben megfogalmazandÓk
és jra elóterjesztendÓ.k.A mérnokezértper-
sze sértve érezÍemagáÍ, én azonban azÍ"
mondtam neki: ',ha engem hívatottvolna,
vagy aszerzódéseketnekem bekiildte vo]na,
gy azokaÍ'kifogás nélktjl a|áírtamvolna!''
Ettól fogvajÓ barátok voltunk ésépítési fel-
vigyázőmmal egyi.itt,egytjttesen feltilvizs-
gáltuk a helyreál|ításimunkákat._Ezen a|.
kalommal megmásztam az citszcigletíítor-
nyot is' Ez azonban veszélyesésfáradságos
munka volt, mert a haranglábig nem vezetett
lépcsó,hanem Isten tudja miőta ott felállí-
tott létra;a mellett a toÍonytérfogataolyan
keskeny, hogy a|ig bírtam magamat keresz-
tiil szorítani'Miután nem fedeztem fel azon-
AJ
na|i javításraszorulÓ ÍongáláSokat,a rozo-
ga ésvégelgyengiilésben levó torony lelror-
dását - melyet a régészeka ktilsó falfíilkék-
ben levó szép szobrok miatt annyira érté-
kelnek ésa melyek galambokkal ésdenevé-
rekkel be van népesítve - nem akartamjava.
solni' a ny sz<irgólétrafokokonsokfiíradság.
gal ésbajjal megint lemásztam.A tetó lehor-
dásáná|azt a megjegyzésttettem,hogy a régi
építómesterekmilyen jő minóségÍíés nagy
mennyiségÍÍ fát használtak fel' Csak az volt
nekem feltÍínó'hogy az alacsony tetózethely.
reál|ítiísánál
o|yan sok tij lécrevolt sztikség,a
mikor a régi meredek tet6zetb6| még sok
haszniílhatőlécnek kel|ett lennie. Kérdezós-
kÖdésemrenem tudtam kielégító fe|e|etet
kapni, csak késő,bbiidóben mondta nekem a
pallér'hogy meg tudná nekemjelcilni azt a há.
zat, a hol lécekberaktároztatt*'ELégazhoz-
zá, a tet6pítés befejeztetett, a helyreigazítiís
megvizsgiáltatott'jÓnak találtatottésaz iparo-
sok megkapták pénztiket.
Mint a bank vá|tőpénztara200000.-forint
ellátmányt kaptunk tó|e, a melyból a felek-
nek kívánatranagy bankjegyeketkisebbek-
re és megfordítva váltottunk be és az el.
használtakértjakat adtunk ki. Ha most na.
gyobb mennyiségííhasználhatat|anbank.
jegy felgytilemlett,az l-50 forintos csoma-
gok homorrí vésóvel átlyukasztattak és a
banknak átki.i|dettek,a mely másnap rijakat
kiildcitt ugyanazon cisszegbenés kívánt ka-
tegőriákban. A magasabb kategÓriáj bank.
jegyekbó| csak a sorozatszámok jegyeztet-
tek eló; az ezresek azonban vastag ténta
kereszttel áth zattak, <ithelyen átlyukasztat-
tak ésa postának adattak át mint értéknél.
ki.ili nyomtatvány' értékmegjel<'lés nélkÍ.il'
tigy hogy siklgsztás ki volt ziírva. A felek
bámulva nézték,ha a csak egy iivegfal|al a
ktilvilágtől elzárt helyiségemben sokszor
150 darab ilyen bankjegyet fekete kereszt-
tel megsemmisítettem.Az áltvá]'Íás ellátásá-
46
értévi 400 forint jutalmat kaptunk a bank rrr..rrrrl isóglr(íla fótisztvise|őajutalékotkap- 187 1. február 1-énnyugdíjbaléptem1050
igazgatőságátől, a miból az én személyem- t'rl. Az clÓ.bbi években,a mikor tijbbet forint nyugdíjjal.1871.május 30.án 600 fo-
re 75 forintjutott. IlItt..lilk. cz ncm voltjelentéktelen, aZ utÓbbi rintos 3 7o-os metalliquejeimet osztrák jára.
1867' jrinius 8-án, a király budai koroná- r.lrrlrt.tl ltzonbannegyedévenként alig néhány dékrakonvertálták ésén22.80 forint feltilfi-
zásának napján a hivatalok ablakait kivéte- Irrttt11'.,, ''*.oo' _ Az aranymosőkmost ara- zetésután 400.- o' é. forint névértékíi jára.
lesen kellett kivilágítani' Hogy azonban az kaptam. - Tribbszciri eljrírás
rrt trklrtblirmcly aranymíívesnek adhadákel' dékkotvényeket
é96 gy ertyáktől származhatÓ veszélyeknek rrlr1l c|(ítlbazt btintetés terhemelletta hivatal- után végre1882. évben,telrát 10 év mrilva
elébevágjunk' az estét11 őráig a hivata|. lr,rkcllctthozniok. végrevisszakaptam biztosítékomat.
ban t lt tttik' vacsorát és bort hozattunk a lt,l57rjvbcn kezdódott az országos Kőr-
vendéglóbó|és ilyen mÓdon tinnepelt k a IrlizÚpítésc, de csak 1864. oktÓber 1-énnyílt
koronázási i.innepélyt. rrlcuÚs -300000.-forintba kerti|t.
1870.j nius l9-én a Magyarországon al-
kalmazotttisztviselóknekrijonnanfogalma-
/,rrsunrrlcnfassung
zott esktjtkellett letenniokrnagyarnyelven.
l)t.r Autor vercjffent|ichtden erhaltenenTeil der Autobiographievon Kázmér Sandhaas,
A Harmincadhivatalok fennállása őta ha-
(.It|cIt)Posoner Btirger in dem viele' bisher nur teilweise bekannte gemeinhistorísche
táskcirtikh<iztaÍozott az aranymosők által
l:rcigrrisscvorkommen.Weil Sandhaasbis ans Ende in solchen Posten diente,dic mit den
behozott afanyat beváltani. A Duna mellett
in Zusammenhangwaren,befindensich auchviele numismatischeAngaben
lrrlrtungsrnitteln
fekvó helyiségek lakői a CsallÓkcjzben
rrrrlcr Autobiographie.
aranymosással szoktak foglalkozni. Ene az
iizletre rendesenegyes családok vál|alkoztak,
.\trttttttury
néhányszorpedig tcibbenegyesiiltek. Az em-
l.lrc tliography of Kázmér Sandhaas,the citizen of Pozsony, is published containing
berek néhány lépésrebeállanak a Dunába,
rrrrrryrather inadequatelyknown public historicalevents.Sincle Sandhaasserved in vanous
egy mennyiség homokot belapátolnak egy
,rlliccs having connectionswith legal tender,a high numberof referencesmay be found in
teknóbe ésfolyton rázzák azt, miá|tal a fennt
tlrisbiographicalfragment.
levó homokot víz fe|cintésével eltávolítják és
ha ez a hosszadalmas munka megtc'ftént,a
fenékenmutatkozik a tiszta aranypor.Ez hi-
gannyal lesz keverve ésezen anyagből golyő
formálva' A kiszárított golyőt legttibbnyire
pléhkanálbateszik, ritkábban tégelybe,szén-
ne|izzőváteszik ésezen a mÓdon eltávolítják
a higanyt, és így csak a tiszta arany marad
vissza. Ezt hozÍáka hivatalhoz, hogy a meg-
állapított beváltási árat megkapják. Miután
azonban ezen kiégéssel'ktilcinosen ha na-
gyobb golyők voltak - nem piíro|gottel egé-
szen a higany ésa hivatalnak a pénzveróhiva.
tallát|eletea|apjánkártéitéstkellettftzetnie,
a golyÓk a hivatalban szétverett,ek ésegy on-
tótége|ybenrijőlag kiégettettek.Ene a tiszta
arany az aranymérlegen|eméretett'a dukát
utiínmegállapítottbeváltási iíÍkisziírníttatott
és az átadÓnak kifizettetett. - A beváltott
41
 Ktinyvismertetés
Leányfalusi Károly: Bács-Kiskun megye numiznratikai bibliográfiája. Magyar
Numizmatikai Társulat, Budapest 1999. 161 o|da|. t.l

Újabb ijsszefog|alő numizmatikai mííjelent meg, ezritta|bibliográfia formájában. Sok

rr : I I
szakágban régenlétezó,fontos míífajez' a numizmatikábanazonban mégritka. Azt hin-
néaz ember, hogy nagyon unalmas lehet neveket,cikk-címeketo|vasni száaszámra.Pe-
dig a szakember szárnáraigenis valősággal izgalmas olvasmány. Az |977 -ben megjelent I I l l r . . ' \ t : ' I ) i t 7 l i t r a c l t t t t t t t ga t d c l e r e t tE r s c h e i t r c t t a u f r Ó n l i s c h e n M i i t t z e l t . ' l
F. FejérMária ésHusziír Lajos iíltalcisszeállítottországos bib|iognifiát l994.ben kcivene I .r.ti.. /l|l|'(ltl!(l)li(!1(AttttlttittiatwsausderZeiÍvottSel,erusAlexatder,,,,6
a pécsíszerzó triász - Hágen Jőzsef_Ra1y'man János-Stile Tamás - átal <isszeszerkesztett
I l ) , ' \ t r r l . ll.. i t t: t r n tl / r t r , y c l t e i r t g e k o n u t r c r t e r O
. .b o l ....... 8
Pécs-Baranyaéremtanávalfoglalkoző, gyííjtemény. Így a ttlbb évtizedesgyííjtóiésszak.
,I t , r rr r . , \ t t , l t t l t a n : t r l l a t v e r t u t t gc l e r M i i t t z e r t d e s l B . J a h r h u n d e r l e s .. . . . . . 9
írÓi tapasztalatokkalrendelkezó l.rrányfa|usiKríroly Bács.Kiskun megyei numizmatikai
bibliográfiája még,,dobogős''kÖnyv lett.Nem is |ennerossz, ha a megyékábécésorrend. l:\\\r\\. llrtltucrtdcrDGTausMohtics ..-.....11
ben megjelentetnék kiegészítók teteiket.Ám ettól valőszíníílegmessze vagyunk, hiszen , ; ' 1 , , r l t \ \ / K , \I:: c r c t t cH e r c z e g - M t i n z e a r n B u c h t t n t s c l t l n g , . , . .., . 14
a bibliográfia megírásarendKvtil aprőlékosés idóigényes,rendszereskutatiástigényló , Iirrz litxlt Z v , e i M e d a i l l e r t t u t s K i s k u n h a l a s. . . . .... 16
hosszri tiávr'ifeladat.Lehetne természetesen csoportokatszewezni a hatalmassajtÓanyag
I t , , ' , r 7 ; , ' 1 , , ,:,tur r H i s l o r i e d e s U L r i c l t K r e u z e s ......... 18
kcivetkezetesánézésére, de ez mégpillanatnyi eróinket tekintve reménytelenneklátszik.
EzértháÍaz egyszemé|yes szakbibliográfialétrehozőjaminden elismeréstmegérdeme|. I r r r r ' . / r / k ( t u n t l ) c k u t t n l e s F e c h t e r - P l a. k. .e. l t .........20
A k tetben l33 oldalon 1786 tételbensorakoznak a megyébenmegjelent kti|cinbcizó tl l.l ,\ | ll s. l)u.r Tscltukoubzeichert des vottWilltelm II. benaruilett
sajtőtermékekból sszegyííjttt pénzekrevonatkozÓ cikkek' híradások,cé|szeríí temati-
kus ésidórendi csoportosításban,szerzói ábécében. Fontos' hogy a k<izelkétezercímsző
' I r rrirr..\t
i\ r: I)ie Historie der DessewffyMtirtzsantnilurtg 24
krizcittkcinnyenmegtalríljuka keresetttémát.E szempontotszem e|ótt tartvaésaz tjssze.
gyííjt<ittadatok természetétfigyelembe véve alakította|4 a szerzó a XVI fó témát:pénz \ \ \ l ( ) \ r\:l , t p e s s e tNt ue n i s n r u t i k e r ....29
éspénzforgalom,sztikségpénzek, hamisítás,pénz.éséremleletek,értékpapírok, érmekés l. t .'. i.irrr,qettctteGeelartkeniiber die Neuausgabecles
plakettek, kitiintetések,bárcríkészsetonok' jelvények,gyííjtemények, numizmatikusok ........30
ésgyííjtőkvalamint szervezetek,rendezvények,egyéb,megyei numizmatikai kiadvá.
, l \ , ) r l r( ; : ' t ' .N t r t n i s u t t t t i s c l t A
engabett in der Autobiographie eiues
nyok ésa legvégénki.ilcin-ktil<in személy-éshelységnévmutatÓ. A k<innyííáttekintéstse-
gíti a kéthasábost<irdelés ésa minden oldalon megismét|ódófejléc.
, t\ !tt l'().t()n
(1847-1871.)Teil II. 34
Részletesismertetésreitt sajnos nincs mőd, mindenesetremeg kell jegyezni' hogy a
legfontosabbrészeka legnagyobb teljedelmúek.A fontosság szempontjábÓl éppena leg.
hosszabb részkevésbé<irvendetes - brir bizonyára a valÓságot mutatja-, mivel ebben a
hamisításről van sző. A rangsorban kcivetkezó részek,a pénz és pénzforgalom(pénz.
rendszerekszerint tago|va,ahogy legt<ibbsz<ir keresiink egy Íémához) ésa pénz-ésérem.
leletek (helységekszerint) sok rij informáciőt tartalmaznak.Ez utÓbbi részbentcibbség-
ben vannak az 1945 elótti leletekról szÓlő híradások.A kittintetések'gyííjtemények ésér.
dekes mődon az értékpapírok fejezetek viszont ztimmel 1960 utáni adatokről szőlnak'
Aszerzó 118 napi- éshetilap évfolyamaitnézteát az 1868 és 1998 k zcittiévek.
ból' 20 folyÓirat évfolyamait nagyjáből ugyanebbó| az idószakből, valamint nyolc is.
ko|a nyomt1tott évkÖnyveitaz |857 és 1949 kciz tti évekból.
A ktilsó rhegjelenésében és gondos szcivegk zlésévelis igényeskiadvány a Bács-
Kiskun Megyei onkormányzat Levéltára, KecskemétMegyei Jogri Vríros Polgármes.
teri Hivata|a, valamint a Magyar Numizmatikai Tiírsu|atArany Forint Alapítványa tá-
mogatásával jelent meg.
Nagy Adám

48