Escolar Documentos
Profissional Documentos
Cultura Documentos
Kristóf 8éves, 2. osztályos. Óvodás kora óta észlelhető volt sajátos hirtelen
temperamentuma, hamar kiakadt, nyugtalanná vált. Nem viselte a kudarcot. Öntörvényű volt,
gyakran alkudozott. A játékszabályokat gyakran megszegte, ami számtalan esetben komoly
konfliktusok forrásává vált. Iskolaérettségi vizsgálaton intellektuálisan érettnek
véleményezték, megjegyezték, hogy szabálytartása, feladattudata gyengébb, szociálisan kissé
éretlen. Nyelvi tagozatos normál iskolába íratták, ez volt a legközelebbi iskola.
Iskolai pályafutása rémálommá vált szinte az első naptól fogva. Vágott az esze, de ha nem őt
szólították fel, vagy nem az ő füzetét nézték meg először, indulatossá vált, durcás lett.
Képtelen volt a tanítási órákat nyugton végig ülni. Folyton izgett-mozgott , babrált, valamije
mindig lepottyant, kidőlt, vagy éppen a társa holmiját borította le. Állandóan minden
mozdulatát hangosan kommentálta. Minden mellékes eseményt azonnal észrevételezett,
mindenből viccet csinált, imádott showmen lenni.
Csilla 5 éves, középső csoportos ovis, de csak 8-tól 10-ig lehet a csoportban kezelhetetlen”
agresszivitása, nyugtalansága miatt. Társai nem szívesen játszanak vele. Gyakran bosszantja
a gyerekeket, úgy próbál kapcsolatot teremteni, hogy megzavarja játékukat, lerombolja a
többiek által épített várat, tornyot stb. Nagy mozgásigénye van, gyakran szaladgálva
közlekedik. Önállótlan. Nem tud nyugodtan étkezni, mert nem tud elég ideig ülni az asztalnál.
Szinte soha nem tudták hosszasabban feladathelyzetben tartani.
Édesanyja GYES mellett otthoni munkát vállal, ruhákat javít. Egy percre sem hagyhatja
Csillát magára. Mindenhova felmászik, leugrik. Mindenre kíváncsi. Semmivel nem tudja
magát lefoglalni, gyakran segítséggel sem. Nem lehet mesét olvasni neki, esténként apa fejből
mesél neki, azt 3-4 percig képes hallgatni. Mindig mást csinál, mintha nem is hallaná, amit
mondanak neki.
Rendkívül nyugtalan csecsemő volt, anya szinte 2 évig nem aludt. Csilla állandóan sírt,
rosszul evett. Anyuka egy idő után már nem is tudta mivel tudná megnyugtatni. Úgy érezte,
nem tud jó anyja lenni a kislányának, talán nem szereti őt a gyermeke. Apai nagymama nem
is rejtette véka alá lesújtó véleményét, az anyukát okolta a kislány nyugtalan természetéért. Az
anyuka szinte lopva járt a gyermekéért az óvodába, minden alkalommal történt valami
galiba. A szülők úgy érezték, elveszítették minden kapcsolatukat, elmaradtak a barátaik.
Kislányuk felügyeletét már egyetlen nagyszülő sem vállalta.
2) Mi a hiperaktivitás?
Figyelemzavar tünetei:
Hiperaktivitás tünetei:
Impulzivitás tünetei:
Magzati élet
Számos anyuka számol be arról, hogy később hiperaktiv tüneteket mutató gyermeke már
méhen belül rendkívül mozgékony, nyugtalan volt, esetleges másik terhességgel összevetve
markáns sajátosságként jelölik meg.
Csecsemőkor
Az egyénre jellemző temperamentum bizonyos sajátosságai már újszülött, kora
csecsemőkorban megnyilvánulnak. Az ún. nehéz temperamentumú csecsemők gyakran
sírnak, nehezen megnyugtathatók, hasfájósak, rossz étvágyúak, szabálytalan bioritmus
jellemzi őket. Sok esetben az anya-gyerek kapcsolat diszharmonikussá válik, az anya
eszköztelennek, kudarcosnak érzi magát a gyermek feltünő nyugtalansága miatt. A hiperaktív
gyermekek szülei gyakran számolnak be hasonló nehézségekről, ugyanakkor nem állítható,
hogy a csecsemőkori ún. nehéz temperamentum sajátosság a későbbi hiperaktivitás korai
megnyilvánulása lenne.
Gyakori a pszichomotoros fejlődés szokatlan üteme, vagy menete. Az esetek jelentős részében
a mozgás, beszéd fejlődés igen gyorsan zajlik, a gyermek akár már 8 hónaposan szalad, és 9
hónaposan beszél, ügyesen kommunikál. A járás kezdetétől szinte futva közlekedik, igen
ügyesen felmászik a bútorokra. Állandóan tevékenykedik, mindig akcióban van, sokat és
szívesen beszél. Érthető módon gyakran elbűvöli környezetét.
Máskor a fejlődés a szokásosnál lassabb ütemben zajlik, vagy szokványos fejlődési sorrendet
nem követi, pl. kimarad a mászás, vagy az ülés. Előfordulhat a beszédfejlődés késése,
furcsasága, de a gyermek ügyesen kommunikál, megérti környezete jelzéseit. Sokat mozog,
mozgása ügyetlen, diszharmonikus, számtalan apró baleset éri.
Kisdedkor
Néhány esetben előfordul, hogy a gyermek mozgásos aktivitása igen feltünő, és már 2-3 éves
korban akadályozza a gyermeket az elmélyült játékban, a különböző tevékenységekben, akár
az étkezésben. Gyakran számolnak be a szülők gyermekük szokatlan dacosságáról, nem
tudnak vele szót érteni, mindig a saját feje után megy. Számtalan esetben korlátozásra,
fegyelmezésre, várakozásra kifejezett nyugtalansággal, alkalmanként sírással, veszekedéssel,
tiltakozással reagál.
Óvodáskor
Kisiskolás kor
Az addig akár jól együttműködő, kiegyensúlyozott gyerekek nem találják helyüket az
iskolában. A viszonylag nagy létszámmal működő osztályokban nagy erőfeszítésükbe kerül
folyamatosan 45 percig nyugton ülni, csendben lenni, betartani a szabályokat, figyelni a
tanítóra. Az első hetek újdonsága hamar megfakul, s ők elkezdik próbálgatni a határaikat, a
szabályokat. Figyelmetlenségük miatt könnyen elveszítik a fonalat, s gyakran keresik a módját
annak, hogyan tudnák magukra irányítani a figyelmet. Egyre kifejezettebben mutatják
hiperaktiv tüneteiket. Folyton babrálnak, izegnek-mozognak, beszélgetnek, vagy hangosan
kommentálják tevékenységüket. Többnyire vicces, jópofa gyerekek, akik kezdetben nagy
tetszést aratnak társaik körében. Vélt, vagy valós sérelemre azonnal, gyakran eltúlzott hévvel
reagálnak. Ők az igazság bajnokai akkor is, ha valaki bajba kerül. Társaik között vezető
típusú gyerekek, akik többnyire nem veszik figyelembe mások szempontjait. Állandó
nyüzsgésükkel zavaró lehet jelenlétük az osztályban, szünetekben gyakran keverednek
konfliktusba, vagy csapódnak rossz gyerekekhez, mivel nagyon befolyásolhatóak.
Gyakran okosak, éles eszűek, akik unatkoznak, és unalmukban válogatott csínyeket követnek el.
Máskor a figyelemzavarhoz részképességzavar, tanulási nehézség társul, mely fokozza a gyermek
alkalmatlanság érzését, diszharmonikus viselkedését.
Serdülőkor
Többnyire lázadóbb, dacos serdülők, akik számára nehézséget jelent megtalálni az utat az
önállóság felé, s a szülők számára nagy kihívást jelent megtalálni a középutat az elvárások,
szabályok és az adott életkornak megfelelő majdnem felnőtt szabadság között.
5) Előny, vagy hátrány?
Többnyire hátránynak érezzük, mert gyermekeink méltatlanul sok negatív kritikát kapnak.
Mások megbecsüléséért, tiszteletéért sokkal többet kell tenniük. Gyakran szinte egész
gyermekkorukban azért küzdenek, hogy lemossák magukról a rossz gyerek bélyeget.
Éles eszű, okos gyerekek, akiknek nehezükre esik kisgyermekként a szabályok begyakorlása, a
látszólag értelmetlen, unalmas feladatok elvégzése, s akik harsányabban igyekeznek kibújni
ezekből a helyzetekből.
Sikeres üzletemberek, élsportolók, eredményes kutatók, tudósok egész sora mutatott hasonló
tüneteket gyermek korában.
6) Nehézségek a családban
A hasonló nehézségeket korábban átélt szülő együtt érzőbb lehet gyermekével, mely gyakran a
jogosan elvárható szabályok következetes betartatásában akadályozhatja őt. Máskor éppen
saját gyermekkori élményeik arra késztetik őket, hogy vasfegyelemmel igyekezzenek elejét
venni a későbbi gyötrelmeknek.
A családban a szülők nevelési attitüdje igen különböző lehet. A határaikat igen jól
feltérképező gyerekek egészen különbözően viszonyulhatnak a család felnőtt tagjaihoz:
ugyanaz a gyermek fantasztikusan együttműködő tud lenni az egyik, és szinte kezelhetetlenül
öntörvényű a másik felnőtt jelenlétében. Rendkívül ügyesen találják meg a kibúvókat, és
ennek érdekében találékonyan használják a felnőttek ügyetlenségeit.
Sajnos nem ritka, hogy a gyerekek nevelése körüli bonyodalmak előbb utóbb párkapcsolati
konfliktusokat eredményeznek. Gyakran valamelyik szülő bűnbakká válik.
Ha az egyik gyerek nyugodtabb vérmérsékletű, az sajnos nem feltétlenül jelenti azt, hogy
egyszerűbb feladat hárul a szülőkre. A kiegyensúlyozottabb gyerek több pozitiv visszajelzést
kap, melyet a hiperaktiv testvér kivételezésként értékelhet. A hiperaktív gyermek számára
nélkülözhetetlen több figyelem, visszajelzés viszont a másik, nem hiperaktiv gyermek számára
lehet bántó, melytől akár mellőzöttnek érezheti magát.
Gyakori nehézség a szülők számára, hogy a hiperaktív gyerek felügyelete próbára tevő
feladat, jó fizikum, és türelem, néha kötélidegek szükségesek hozzá. Ezekkel a gyerekekkel
mindig történik valami, könnyen kerülnek bajba, gyakran éri őket baleset. A szülők sok
esetben folyamatosan szolgálatban vannak. Nem tudják a gyermek felügyeletét megoldani,
nem tudnak időt szánni kapcsolatuk ápolására.
7) Problémák az iskolában
Tapasztalatunk szerint mindezek következtében negatív érzelmi, kommunikációs kör alakul ki,
melyben igen komoly konfliktusokkal, kölcsönös indulatokkal lehet számolni. A
figyelemzavarral-hiperaktivitással küzdő gyermek fokozatosan kirekesztődik a közösségből.
Kezdetben még igyekszik megfelelni az elvárásoknak, később azonban ezt feladja, már nem
akar helytállni, önmagát alkalmatlannak tartja, a feladatok elvégzését esetleg nyíltan
megtagadja.
Benyomásom szerint a mai oktatási környezetben minden sajátos nevelési igényű gyerek
bajba kerülhet, legyen a háttérben figyelemzavar-hiperaktivitás, diszlexia, diszgráfia,
diszkalkúlia, vagy alacsonyabb intellektus, bármely más jellegű speciális nehézség,
autisztikus fejlődés, vagy akár kimagasló tehetség, intellektuális képességek.
A jelenleg érvényben lévő közoktatási törvény igen korszerű szemlélete előtérbe helyezi az
integráció fogalmát, azt az igényt, hogy a fejlődésükben specifikus sajátosságokat mutató
gyermekek a normál közoktatásban kapják meg helyben a fejlesztést, az ellátást. Sajnálatos
módon azonban ennek a nagy jelentőségű törvénynek a megvalósításához a legtöbb
óvodában, iskolában nem állnak rendelkezésre a szükséges személyi, tárgyi, eszközbeli
feltételek.
8) Kivizsgálás módja
9) Diagnózis
A diagnózis felállításának másik igen fontos alapfeltétele, hogy a fennálló tünetek jelentős
funkcióromlással, működészavarral járjanak, súlyos problémákat okozva a mindennapokban,
több helyzetben.
10) Társuló eltérések, másodlagosan kialakuló gyermekpszichiátriai zavarok
Sok esetben ezen eltérés mellett a gyermek akaratlanul hangokat ad (köhécsel, krákog,
kiabál, vagy szavakat mond), vagy mozdulatokat tesz (pislog,grimaszol, vállát rángatja, stb),
tikzavarral küzd.
A társuló elérések feltérképezése elengedhetetlen, mivel ezek korrekt ellátása nélkül nem
lehet érdemben javítani a gyerekek életminőségén.
Olyan kérdéseket is feltehetnek, melyekről azt gondolják, csak saját helyzetükben jelentenek
problémát. A beszélgetés során megtapasztalják, hogy nehézségeik nem specifikusak,
segítségre számíthatnak szülőtársaik részéről.
A szülőtréning célja, hogy a szülőket felvértezzük a módszer eszközeivel, abból a célból, hogy
a terápiás munkát képesek legyenek folytatni. A program legfontosabb célja a szülők nevelési
attitűdjének átformálása. A konzekvens szülői környezet, a pozitív és negatív megerősítők
tudatos alkalmazása, a gyerekek fejlődésére, erőfeszítésére koncentráló attitűd jelentősen
javítja a szülő-gyerek kapcsolat minőségét. A szülők bevonásával a gyerekek új készségei
tovább erősíthetők, szokássá tehetők. Ezáltal viselkedésük tartósan rendezettebbé válik,
kapcsolataik javulnak.
A program során, illetve azt követően a szülők arról számolnak be, hogy jóval több időt
töltenek gyerekeikkel, többet játszanak, s azt együtt töltött idő sokkal kellemesebb,
harmonikusabb számukra.
S bár nem oki, hanem tüneti kezelést nyújt, azaz nem gyógyítja meg a figyelemzavart,
hanem időlegesen segíti a figyelem fókuszálását, javítja annak tartósságát, mégis számos
esetben igen komoly érvek szólnak az alkalmazása mellett:
Az esetek kis részében a gyógyszer kiürülésekor átmeneti 30-40 percig tartó ún.
rebound időszak fellépésével lehet számolni, mely a mozgásos aktivitás
fokozódásával, nyugtalansággal járhat. Ennek kiküszöbölésére a napi adagot több
kisebb részletre osztjuk, így a kiürülési időszak elnyújtható.
Felnőtt korban bár markáns maradvány tünetek meglétével kell számolni, korábbi kezelés
hiányában az egyének életvezetését, személyes életük sikerességét alapvetően meghatározzák
a következményesen kialakult karakter sajátosságok, pszichiátriai zavarok.