Csillagászati észlelési gyakorlat 4 Képletek és Állandók

Állandók: az égitest, amelyről merőleges rálátás esetén az átlagos

Nap-Föld távolság 1” alatt látszik.
1pc = 3, 262LY
Trigonometrikus parallaxis: Az évi parallaxis szög
1LY = 63241AU
ı́vmásodpercben mért értékének reciproka megadja az
1pc = 206264, 80625AU
illető égitestnek a parszekben mért távolságát.
1AU = 149597870km
3 Horizont (látóhatár): A csillagászati vertikálisra
G = 6.673 · 10−11 m
s2 kg merőleges, a koordináta-rendszer origóján átmenő sı́k,
k = 0.01720209895 AU 3/2
1/2 ill. az ezen sı́k által az éggömből kimetszett főkör.
Tkozepnap MN ap
3
µF old = GMF old = 3.98603 · 1014 m2 Zenit, nadı́r: A függőón által kijelölt két ellentétes
s
3 irány.
µN ap = GMN ap = 1.32718 · 1020 m2
s
3 Égi pólus(ok): A Föld forgástengelyével párhuzamos,
µHold = GMHold = 4.904 · 1012 m2
s a koordináta-rendszer origóján átmenő tengely által az
MN ap = 1.9891 · 1030 kg
éggömbből kimetszett pontok, melyek körül a csillagos
RF old = 6378km
égbolt naponta megordulni látszik. Az északi pólus
RHold = 1737.4km
látóhatár feletti magassága megegyezik az illető hely
1AU = 150 · 106 km
földrajzi szélességével.
1kozepnap = 86400s
Vertikális főkörök: A zeniten és a nadı́ron átmenő
Képletek: főkörök.
Gömbi geometria:
Órakörök: Az égi pólusokon átmenő főkörök.
sin x = cos(90◦ − x) Meridián (délkör): Az égi pólusokon átmenő ver-
◦ tikális kör, (vagy, másképpen: a zeniten és a nadı́ron
cos x = sin(90 − x)
sin x 1
tan x = cos x = cot(90◦ − x) = cot x
átmenő órakörök). A horizontot az észak- és a
cos x ◦ 1 délpontban metszi.
cot x = sin x = tan(90 − x) = tan x

sin a : sin b : sin c = sin α : sin β : sin γ
cos c = cos a cos b + sin a sin b cos γ
cos γ = − cos α cos β + sin α sin β cos c
cos c = − cos a cos b
sin a cos β = cos b sin c − sin b cos c cos α
Koordináta-rendszerek:
π ′′ = 1/△
tan α = dr , ahol d az átmérő, r a távolság és α a látszó
átmérő.
Parsec: Egy parsec távolságra van a Naprendszertől az
Első vertikális kör: A meridiánra merőleges ver-
tikális kör. A horizontot a kelet- és a nyugatpontban
metszi.
Kulmináció: Valamely égitestnek a látóhatár feletti
lagmagasabb vagy legalacsonyabb pontja a megfigyelő
meridiánján. A zenithez közelebbi kulminációt felső
kulminációnak, a távolabbit alsó kulminációnak ne-
vezzük. (Kivéve a pólusok.)
 Koordináta-rendszerek közötti átszámı́tás: Földrajzi szélesség meghatározása:
Tfh. a csillag cirkumpoláris, felső kulminációja a zenit
Horizontális ←→ I egyenlı́tői
és a pólus között van.
cosmsinA = cosδsint
ϕ = m1 + 2
m2 ϕ = m + δ − 90˚
sinm = sinδsinϕ + cosδcosϕcost
Ha ez nem teljesül:
cosmcosA = −sinδcosϕ + cosδsinϕcost
ϕ = 90˚+ m1 − 2
m2 ϕ = −m + δ + 90˚
cosδsint = cosmsinA
sinδ = sinϕsinm − cosϕcosmcosA Égitestek delelése:
cosδcost = sinmcosϕ + cosmsinϕcosA sinm = sinδsinϕ + cosδcosϕ

Óraszög és földrajzi hosszúság kapcsolata Égitestek kelése, nyugvása:

Ha mindkét város Greenwich-től keletre van: nyugvás: m = 0◦ , t = tny
tnyugati = tkeleti − (λkeleti − λnyugati ) KELÉS, NYUGVÁS IDEJE:
tkeleti = tnyugati + (λkeleti − λnyugati ) refrakció nélkül: costny = −tgδtgϕ
sinm − sinϕsinδ
Ha az egyik Greenwich-től keletre, refrakcióval: costny =
cosϕcosδ
a másik nyugatra van: kis égitestek magassága a refrakció figyelembevételével
tnyugati = tkeleti − (λkeleti + |λnyugati |) nyugváskor Budapest földrajzi helyére nézve:
tkeleti = tnyugati + (λkeleti + |λnyugati |) m = −ρ = −34′
Ha mindkét város Greenwich-től nyugatra van: kiterjedt égitestekre: m = −ρ − d/2 + p
tnyugati = tkeleti − |λnyugati − λkeleti | a Napra: d = 32′ , p = 8′′ → m⊙ = −50′
tkeleti = tnyugati + |λnyugati − λkeleti | a Holdra: d = 32′ , p = 62′ → mH = +12′
kelés, nyugvás ideje csillagidőben:
Távolságok a Föld felszı́nén:
sk = αk + tk sny = αny + tny
dAB = 111.32 · x[km]
a nappal hossza: 2t+
cosx = sinϕA sinϕB + cosϕA cosϕB cos(λB − λA )
KELÉS, NYUGVÁS HELYE:
Csillagok láthatósága: sinδ
refrakció nélkül: cosA = − cosϕ
◦
Cirkumpolaritás feltétele az északi féltekén: δ ≥ 90 −ϕ −sinδ + sinϕsinm
refrakcióval: cosA = cosϕcosm
◦
Láthatóság az északi féltekén: δ > ϕ − 90
Felkelő és lenyugvó csillagok: ϕ − 90◦ < δ < 90◦ − ϕ Szürkület:

Nem megfigyelhető csillag: δ < ϕ − 90◦ Polgári: 90◦ 50′ < z⊙ < 96◦
◦ ′ ◦
Cirkumpolaritás feltétele a déli féltekén: δ ≤ −90◦ + ϕ −0 50 > m⊙ > −6
Láthatóság az déli féltekén: δ < −ϕ + 90◦ Navigációs: 96◦ < z⊙ < 102◦
−6◦ > m⊙ > −12◦
Csillagászati: 102◦ < z⊙ < 108◦
−12◦ > m⊙ > −18◦
Csillagászati éjszaka: 108◦ < z⊙
Csillagászati éjszaka: −18◦ > m⊙
Fehér éjszaka ϕ = ±60◦ .5

2
 Nap járása:
Tavaszi napéjegyenlőség α⊙ = 0h δ⊙ = 0 ◦ S⊙ = 12h
Nyári napforduló α⊙ = 6h δ⊙ = 23.5◦ S⊙ = 18h
Őszi napéjegyenlőség α⊙ = 12h δ⊙ = 0 ◦ S⊙ = 0 h
Téli napforduló α⊙ = 18h δ⊙ = −23.5◦ S⊙ = 6 h

Időszámı́tás: Középnapnak nevezzük azt az időtartamot, ami a fiktı́v

Csillagidő: egyenlı́tői közép-Nap két egymást követő delelése közt
eltelik.
A csillagidő megegyezik a tavaszpont óraszögével.
Egy évben 365.24220 középnap van.
s = α + t.
A középszoláris idő és a valódi szoláris idő közti
Az éppen delelő csillag rektaszenziója megegyezik a
különbséget időegyenlı́tésnek nevezzük: E = m − m⊙ .
pillanatnyi csillagidővel. s = α, ha t = 0h .
Összefüggés a középszoláris idő és a csillagidő közt:
Egy csillagnap a tavaszpont két egymást követő de-
lelése között eltelt időtartam. s = m + α − 12h

s = UT + |skorr | + s0G + sλ A csillagidő egy középnapra eső megváltozása: ∆S =

Szoláris idő: 24h 3m 56s

Egy csillagnap alatt a középszoláris idő megváltozása:
A valódi szoláris idő a Nap középpontjának óraszöge +
∆m = 23h 56m 4s
12 óra. m⊙ = t⊙ + 12h .
Világidő, Zónaidő:
Mivel s = α⊙ + t⊙ → s = m⊙ + α⊙ − 12h .
Valódi napnak a Valódi Nap két egymást követő de- Világidő a 0 hosszúsági (greenwichi) körhöz tartozó
lelélse közti időtartamot nevezzük. középszoláris idő. (UT)

Középszoláris idő: Zónaidő: Z = UT ± k·óra. ZBp = U T + 1h

Zónaidő ⇒ Csillagidő
Fiktı́v ekliptikai közép-Napnaknevezzük azt az égi pon-
tot, amely egyenletes szögsebességgel megy körbe az 1. Z ± k = U T (+ NY, - K)
366.2422 UT
ekliptikán, annak befutásához ugyanannyi időre van 2. ∆S = 365.2422 U T vagy ∆S = U T +d = U T + 365.2422
xh 0
szüksége, mint a vlódi Napnak, és a valódi Nappal a 3. SG = ∆S + SG
xh xh
perihéliumpontban egyezik meg. 4. SX = SG ± λ (+ K, - NY)

Fiktı́v egyenlı́tői közép-Napnaknevezzük azt az égi Csillagidő ⇒ Zónaidő

xh xh xh
pontot, amely egyenletes szögsebességgel megy körbe 1. SX = α + t SG = SX ± λ (+ NY, -K)
xh 0
az égi egyenlı́tőn, az egyenlı́tő befutásához pontosan 2. ∆s = SG − SG
365.2422
annyi időre van szüksége, mint a fiktı́v ekliptikai közép- 3. U T = 366.2422 ∆S

Napnak az ekliptika befutásához, és a fiktı́v ekliptikai 4. Z = U T ± k (+ K, - NY)

közép-Nappal a tavaszpontban egyezik meg.

A középszoláris idő (m) a fiktı́v egyenlı́tői közép-Nap
óraszöge + 12 óra. m = t + 12h .

3
 Csillagok fényessége:

magnitudó: m = −2.5lgI + const.

relatı́v magnitúdó: m1 − m2 = −2.5lg II21 = −5lg rr12
fluxus: F = L 2
4πr
abszolút magnitúdó: m − M = −5 + 5lgd
Wien törvény: λmax · T = 2897µm · K
Stefan- Boltzmann törvény: E = σT 4 σ = 5.67 ·
−8 2 4
10 J/(m sK )

Távcső tulajdonságai:

nyı́lásviszony: D/f
kép lineáris mérete: k[cm] = 0.0175 · α[◦ ] · f [cm]
11.6(zöld) λ
felbontóképesség: d′′ = = 206265 D
D[cm]
tgβ f D
nagyı́tás: N = tgα = obj = belepő pupilla(obj.)
Dkilépő pupilla = k/t
fok
f ·f
két lencse eredő gyújtótávolsága: f = f +1 f 2− d , ahol
1 2
d a két lencse távolsága.
képtávolság, tárgytávolság, fókusz:
t·f k·f
k= t= f = t·k
t−f k−f t+k
határmagnitúdó:
Dmm 2
HM G = mszabad szemmel +∆m = 6.5m +2.5 log


6mm

Csillagok mozgása:

Sajátmozgás: µ2 = µ2δ + µ2α cos2 δ

µδ
Poziciószög: cos Θ = µ
µα cos δ
sin Θ = µ

Tangenciális sebesség: vt = 4.74 · µ′′ d[pc]

1
Távolság: d[pc] = π ′′
p
Térbeli sebesség: v = vr2 + vt2

4
 Kéttestprobléma: Px = cosωcosΩ − sinωsinΩcosi = λx
λ
λ
r=
p
p = cµ
2
Py = cosωsinΩ + sinωcosΩcosi = y
1 + ecos(v) λ
p
rp = 1+e ra = 1−ep Pz = sinωsini = λz
λ
µ Qx = −sinωcosΩ − cosωsinΩcosi
r̈ = − 3 r µ = k 2 (M + m)
r
Fg = GmM = mg Qy = −sinωsinΩ + cosωcosΩcosi
r2
µ Qz = cosωsini
c = r × ṙ h = 12 ṙ2 − r
µ µ
q q
µ
λ = − r r + ṙ × c ξ˙ = − p sinv η̇ = p (e + cosv)
q
µ √ √ M = n(t −
vkor = r = gr vparabolikus = 2vkor sτ )
(c2x + c2y )
r
2
i = arctg e = 1 + 2h c 2
Kepler III. törvénye: c2z µ
T 2 = 4π 2 n = µ1/2 a−3/2 = 2π −λx sin Ω + λy cos Ω λx cos Ω + λy sin Ω
a3 GM T sin ω = cos ω =
λ cos i λ
Kepler-egyenlet:  
Ω = arctg − ccxy cλz
 
ω = arctg
cx λy − cy λx
r = a(1 − ecos(E))
q
tg v2 = 11 + e E
− e tg 2 E − esin(E) = n(t − τ ) µ
λx = − x + cz ẏ − cy ż
r
Pálya- és Efemerisz számı́tás: µ
λy = − y + cx ż − cz ẋ
r
ξ = rcos(v) = a(cos(E) − e) µ
√ λz = − z + cy ẋ − cx ẏ
η = rsin(v) = a 1 − e2 sin(E) r
    cx = y ż − z ẏ = c sin i sin Ω
x P Qx
  x
 
  ξ cy = z ẋ − xż = −c sin i cos Ω
 y  =  Py Qy  · 
    
    η
z Pz Qz cz = xẏ − y ẋ = c cos i

———————————————————————————————————————————————-

Ellipszis pálya Hiperbola pálya Parabola pálya

µ µ
a=− a= a→∞
2h
  2h 
v 2 = µ 2r − a 1 1
v 2 = µ 2r + a v 2 = µ 2r
p = a(1 − e2 ) p = a(e2 − 1) h=0
h<0 h>0 e=1
e<1 e>1
rp = a(1 − e)
ra = a(1 + e)