Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium

ÉRETTSÉGI TANANYAGOK

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ

I.

CSILLAGÁSZATI
ALAPISMERETEK

1
 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium
ÉRETTSÉGI TANANYAGOK

A FÖLD A VILÁGEGYETEMBEN

A földközpontú világképtől a csillagrendszerek felfedezéséig

Ptolemaiosz (Kr. U. 100-178) a Földet helyezte a világegyetem középpontjába –

földközpontú, vagy geocentrikus világkép. Ez a felfogás a XVI. szd-ig érvényes volt.

Kopernikus (1473-1543) felismerése: a Föld a többi bolygóval együtt a Nap körül kering –
napközpontú, vagy heliocentrikus világkép. Ezt az elképzelést először Galilei (1564-1642)
fejlesztette tovább, majd

Kepler (1571-1630) dolgozta ki a bolygók mozgásának máig is érvényes törvényét.

A XIX. szd. kutatásainak eredménye: a Nap nem a világegyetem középpontja, csupán a

Naprendszeré, a Naprendszer pedig egy mintegy 100 milliárd csillagból álló Tejútrendszer
a GALAXIS része.

A tejútrendszeren kívül létezik még több mint egymilliárd hasonló csillagrendszer

(extragalaxis), melyek együttesen alkotják a metagalxis tartományát, amely még mindig
csak töredéke az egész univerzumnak.

A Tejútrendszer

Átmérője: 100.000 fényév.

Felülnézeti képe: csigavonalszerű karokra hasonlít
Oldalnézeti képe: két egymásba fordított mélytányérra emlékeztet.
Magja: a tányérok által közrefogott tér közepén helyezkedik el, tömege 100 millió Nap-tömeg
Százmillió (1011) csillagból áll, melynek egyike a Nap, mely Naprendszerünk központja.
A Nap 30.000 fényév távolságra helyezkedik el a Tejútrendszer központjától.

A Naprendszer

A tejútrendszer azon tartománya, ahol a Nap gravitációs hatása érvényesül. (sugara kb. 2
fényév)
Nap
• gáz halmazállapotú (80% hidrogén; 20% hélium)
• 110 Föld-átmérőjű (1,4 millió km)
• Energiáját a hidrogén héliummá való atommag-reakcióban lejátszódó
átalakulás biztosítja. (10 milliárd évig fedezi az energiatermelést)
• Felsízni hőmérséklet: 6100 K
(0oC = 273 K; A K beosztás az eddig mért legkisebb hőmérséklet, az
abszolút nullapontot /-273 oC/ tekinti kiindulási pontnak)

2
 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium
ÉRETTSÉGI TANANYAGOK

A Naprendszerhez 8 nagy-, 3 törpe-, és kb. 100.000 kisbolygó tartozik.

Nagybolygók:
Föld-típusú bolygók (belső bolygók)
MERKUR, VÉNUSZ, FÖLD, MARS
Jupiter-típusú bolygók (külső bolygók)
JUPITER, SZATURNUSZ, URÁNUSZ, NEPTUNUSZ

(PLUTÓT, mely egyik csoportba sem sorolható be, 2006. augusztus 24-től,
nem sorolják a nagybolygók közé. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség
(Interna-tional Astronomical Union) döntése értelmében a Plutó két másik
társával a Xena-val (2005-ben fedezték fel, a Pluto méreteit meghaladja) és a
Ceres-szel (a Mars és a Jupiter között helyezkedik el) törpebolygókká
nyilvánították. )

MERKÚR – A Naphoz a legközelebb helyezkedik el, felszínét

holdkráterekhez hasonló gyűrűs hegyek borítják,
valószínűleg meteorit-becsapódások nyomai. Nincs
légköre.
VÉNUSZ – Hajnalban és alkonyattájt tűnik fel az égen
(Esthajnalcsillag) Méretei hasonlóak a Földével.
Vastag légköre van, áthatolhatatlan felhőréteg uralja.
MARS – Felszíne hasonló a Földéhez: folyó és
gleccservölgyek szelik át, hatalmas vulkánok
ismerhetők fel rajta (Mons Olympus: 27 km magas – a
Naprendszer legmagasabb hegye). Pólusain jégsapkák
vannak.
JUPITER – Tömege 2,5-ször nagyobb az összes bolygó együttes
tömegénél. Vastag légkörében sávos elrendezésű
felhők, valamint hatalmas légköri örvények (Nagy
vörös folt) figyelhetők meg.
SZATURNUSZ – Mérete szerint a Jupiter után a második helyen áll.
Kő és jégdarabokból álló gyűrűrendszeréről híres.
URÁNUSZ – Légköre főleg hidrogénből és héliumból áll. Gyors
tengelyforgásáról nevezetes.
NEPTUNUSZ – Légkörének összetételéből az Uránuszhoz, abban
száguldozó nagy sebességű szelei felől pedig a
Szaturnuszhoz hasonlít.

A Naprendszer vizsgálatának mértékegysége a csillagászati egység (CsE)

A bolygókon kívül üstökösök, meteorok, valamint bolygóközi anyag a Naprendszer további
alkotórésze.

A Naprendszer keletkezése

Mindmáig nem létezi végérvényes magyarázat a Naprendszer keletkezésére. A tudósok által

ma leginkább valószínűsíthető elmélet szerint a Naprendszer a Tejútrendszer részeként, a
forgó csillagközi gáz- és porfelhőből jött létre.

3
 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium
ÉRETTSÉGI TANANYAGOK

A felhő gravitációs terének csökkenése miatt egyre gyorsabban forgott, a forgás közben a
felhő „dereka” mentén anyagkiáramlás indult meg. A forgás középpontjában elhelyezkedő
gázfelhőből jött létre a Nap őse, a kiáramló anyagból pedig a bolygók.

A Nap közelében történő kiáramló gázokban lévő porszemek folyamatos összeütközése,

összetapadása indította el a Föld-típusú bolygók képződését, a Naptól távolabb elhelyezkedő
elemekből jöttek létre a Jupiter-típusú bolygók.

A közös eredet bizonyítéka lehet, hogy a Nap forgásával azonos irányban kering az összes
nagy- és kisbolygó a Nap körül, és néhány kivétellel a hasonló irányban keringenek a holdak
is a bolygók körül és a Vénusz, valamint az Uránusz kivételével, ebben az irányban forognak
a tengelyük körül a bolygók.

4
 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium
ÉRETTSÉGI TANANYAGOK

A FÖLD MINT ÉGITEST

Ókori görögök – a Föld gömb alakú.

1960-as évek végén űrfelvételek a Földről – a forgás következtében fellépő centrifugális erő
hatására a Föld az Egyenlítő mentén megnyúlt.
A Föld egyenlítői sugara: 6378 km.
sarki sugara (É-D): 6357 km
(A Földdel azonos felületű gömb sugara: 6371 km)
Ez a némileg lapult gömbforma a forgási ellipszoid
A Föld valódi alakját az a szintfelület határozza meg, amely minden pontban merőleges a
nehézségi erő irányára. Ezt a szintfelületet geoidnak nevezzük.

A föld mozgásai

Forog a tengelye körül és kering a Nap körül.

a) A Föld tengely körüli forgása

Egy fordulatot saját tengelye körül 24 óra alatt tesz meg – következménye a nappalok
és éjszakák váltakozása.
Ny-K irányban forog.
Szögsebessége minden pontján azonos, a kerületi sebessége az Egyenlítőnél a
legnagyobb (461 m/s) /Ugyanez a 50 foknál már csak 300 m/s./

a) A Föld Nap körüli keringése

Keringési idő:
A Föld Nap körüli útját 365 nap 5 óra 48 perc 46 mp alatt teszi meg. Így
négyévente a töredéknapokból felhalmozódik 23 óra 15 perc 4 mp. Emiatt
lett minden 4. év szökőév. A további pontosítás miatt a 100-zal oszthatók
nem, de a 400-zal oszthatók viszont szökőévnek számítanak. (Ez a
számítás több mint 3000 év alatt eredményez egy napos eltérést.)

A Föld keringési pályasík, az ekliptika nem esik egybe az Egyenlítő síkjával. Az

általuk bezárt szög 23,50 Ezt nevezzük az ekliptika ferdeségének. Értéke megegyezik a
Föld forgástengelye által bezárt szögnek, a forgástengely ferdeségének.

A Föld forgástengelye és az ekliptika által bezárt szög: 66,50

A Nap körüli keringés és a forgástengely ferdesége következtében ugyanazon a szélességi

kör mentén egy év alatt változik a napsugarak hajlásszöge. Ennek következménye az
évszakok váltakozása.

A Föld gömbhéja tagolódása

A nehézségi erő hatására a gáznemű, a folyékony és a szilárd halmazállapotú anyagok

fajsúlyuk szerint gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek.

5
 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium
ÉRETTSÉGI TANANYAGOK

Levegőburok (atmoszféra), vízburok (hidroszféra), kőzetburok (litoszféra). Az egyes

geoszférák között számtalan kölcsönhatás áll fent.

A Föld holdja

Átmérője: 3476 km
Ellipszis alakú pályán kering a Föld és a Hold közös tömegközéppontja körül. (Ez a pont a
Föld belsejében van)
Közepes Hold-Föld távolság: 384.000 km
Keringési ideje: 27.3 nap, ami megegyezik a tengelyforgás idejével – ezért a Hold mindig
ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé.
Saját fénye nincs. A Napról visszavert fénnyel világít.
Fényessége holdfázisonként változik.
Holdfázis: a Föld kerületi keringéséhez kapcsolódó fényváltozás. Időtartama 29 és 1/3 nap.
Újhold: sötét éjszaka, a Hold ilyenkor nem látható.
Első negyed: növekedő sarló alak „dagadó” Hold (D)
Holdtölte: az egész holdkorong látható.
Utolsó negyed: Vékonyodó sarló forma. (C)

Napfogyatkozás, Holdfogyatkozás

A Földet és a Holdat a Nap világítja meg. Ezért, ha egy vonalba kerülnek kitakarják egymást.
Ekkor jöhet létre a Nap ill. a Holdfogyatkozás.
Újholdkor előfordulhat, hogy a Hold eltakarja a Napot, és árnyéka rávetődik a Földre. Ekkor
áll be a Napfogyatkozás. A Föld egy részén a Hold teljes árnyékában jön létre a teljes, annak
félárnyékában a részleges Napfogyatkozás.
Holdtöltekor a Föld vethet árnyékot a Holdra. Ez a Holdfogyatkozás. Ez is lehet teljes és részleges.

A Hold földi hatásai

Föld és a Hold közös tömegközéppont körüli keringésének hatásai:

A Föld óceánjaira hat a hold vonzóereje, valamint a centrifugális erő. Ezért a Föld Hold felé
mutatott felén megemelkedik az óceán szintje, és ugyanez történik az átellenes oldalon, ahol a
centrifugális erő következtében történik mindez. Ezt nevezzük dagálynak. A világtenger többi
részén ekkor alacsony víz, azaz apály van.
A dagály és az apály 6 óránként váltakozik. Ezt nevezzük tengerjárásnak. Ezt nagyrészt a
Hold vonzása okozza, de kisebb részt a Nap vonzóereje is közrejátszik.
A végigvonuló dagályhullámok a bolygó mozgását lassítják, mert a tengerparton
lefékeződnek és energiájukat átadják a felszínnek. Ezért jön létre a dagálysúrlódás.

6
 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium
ÉRETTSÉGI TANANYAGOK

CSILLAGOK ÉS CSILLAGRENDSZEREK

A csillagok szerkezet hasonló a Napiunkéhoz. Anyaguk plazmaállapotú. A csillagok

fényereje tömegüktől, méretüktől és hőmérsékletüktől függ.
Egy csillag fényessége a távolságától is függ. Az azonos erejű csillagok közül azt látjuk
fényesebbnek, amelyik közelebb van hozzánk.
Azokat a csillagokat, amelyeknek fénye időközönként változik változócsillagoknak nevezzük.
A változások a pulzároknál ismétlődőek. A hirtelen fényváltozást mutató csillagokat
nováknak, a robbanásszerűen kitörőket szupernováknak nevezzük.

A csillagok a csillagközi anyagtér összerendeződéséből keletkeznek. A tömörülő anyagfelhő

felhevül, majd eléri a megfelelő hőmérsékletet és a hidrogén atommagok hélium
atommagokká egyesülnek hatalmas energia felszabadulás közepette. Minél kisebb tömegű
csillag jön létre, annál hosszabb élettartamra számíthat.

A csillagok halála: Ha a hidrogén fogyni kezd a csillag anyagában, akkor vörös óriássá
alakul. Ekkor energiatermelése a héliumatommagok szénatommaggá történő átalakulásából
táplálkozik. Ha a hélium is fogytán van, fehér törpévé (törpecsillaggá) zsugorodik. Energiát
már nem termel, fokozatosan elhalványul, majd kialszik. A nagytömegű csillagok „halála”
látványosabb, azok szupernovaként felrobbannak, anyaguk a csillagközi térben szétszóródik.
Csillagroncsukat neutroncsillagnak nevezzük. A csillagközi tér anyagából aztán újabb és
újabb csillagok születnek.
A nagy tömegű csillagok pusztulásának maradványai a fekete lyukak, melyek nevüket onnan
kapták, hogy a bennük lévő hatalmas tömegvonzás miatt róluk fény nem ép ki.

A csillagok sok esetben nem élnek „önálló” életet. A közös tömegközéppont körül keringő
csillagok a kettőscsillagok. Más csillagok csillaghalmazokba rendeződnek, melyekben akár
100 ezer csillagot is találhatunk.

Naprendszerünk egy nagyobb rendszernek, a Tejútrendszernek, más néven a Galaxisnak

része. A mi Naprendszerünk a Galaxis középpontjától 260.000 fényévre van a csillagrendszer
egyik karjában. A 165.000 fényév hosszúságú ellipszispályáját 250 millió év alatt futja be.

A Tejútrendszeren kívüli más galaxisokat extragalaxisoknak nevezzük. Ilyen pl. az

Androméda-köd, mely tőlünk mintegy 2 millió fényév távolságra található.
A Tejútrendszer több más extragalaxissal együtt egy hatalmas galaxis-halmaz része, ezt
nevezzük metagalaxisnak.

7
 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium
ÉRETTSÉGI TANANYAGOK

MESTERSÉGES ÉGITESTEK, ŰRKUTATÁS, TÁVÉRZÉKELÉS

Minden olyan égitest, amelyet a Földről állítunk Föld körüli, vagy Nap körüli pályára,
mesterséges égitestnek számít. Ezeket hordozó rakéták segítségével állíthatjuk a megfelelő
pályára. Ezek a mesterséges égitestek műholdként keringenek a Föld körül, vagy
mesterséges bolygóként a Nap körül.
Feladatuk:
• a Föld erőforrásainak felkutatásában vállalnak szerepet
• meteorológiai előrejelzéseket, megfigyeléseket végeznek
• híradástechnikai feladatokat látnak el (TV közvetítések)
• katonai célokra hasznosítják (kém holdak)
• geológiai megfigyeléseket, feltételezéseket igazolnak, vagy helyesbítenek
• mezőgazdasági termésbecslést lehet végezni felvételeik segítségével
• környezet szennyeződését, és a talajeróziót tudják vizsgálni a felvételek segítségével

A képeket több száz km távolságból készítik el, ezért ezek a képek nem szokványos
fényképek. A Földfelszínről visszavert sugárzás területei különbségeit tapogatják le ezek a
műszerek. A különböző célú megfigyelésekhez különböző elektromágneses
hullámtartományokat (látható fény, infravörös, ultraibolya stb.) használják. A jeleket
eljuttatják a földi fogadóállomásokhoz, ahol azokat számítógépen tárolják. A műholdak
alkalmasak a folyamatos változások rögzítésére.
A műholdfelvételekből aztán un. „hamisszínes felvételeket” készítenek. Ezeken a legerősebb
sugárzást kibocsátó növények sötétvörös a sugárzást elnyelő vízfelületek sötétkék színűek. A
különböző színárnyalatok segítségével felismerhetők a kőzetek, a talajviszony, de a
környezetszennyezés területei is.
A műholdfelvételek kiértékelésén alapuló kutatási módszer a távérzékelés.

(A nyugat-európai országok közös meteorológiai műholdja a Guineai-öböl fölött, a Föld

forgásával megegyező keringési idejű Eumetsat, mely folyamatosan küldi az információkat,
és ezekből készül a meteorológiai előrejelzés. Ezt látjuk a TV-ben. Az Európai Unió ERS-1
műholdja az óceános hőmérsékletét 0,30C pontossággal meg tudja határozni és le tudja
tapogatni az óceánok mélyét is.)

Az űrkutatás fontos eszközei még az űrszondák, űrtávcsövek, űrrepülőgépek, űrhajók,

rakéták. (Lásd: Fogalomtár)

Az eddigi legsikeresebb űrtávcső a Hubble 1999 óta több mint 100.000 képet küldött a Földre.

A Nemzetközi Űrállomás kialakítása (ISS, International Space Station) az USA, Oroszország,

Európai Űrügynökség, Japán, Kína a következő évtized legnagyobb vállalkozása.
(Magyarország sugárdózis-analizátort, űrtechnológiai olvasztó-kristályosító kemencét, egy
geofizikai mérőműszert és egy biológiai kísérletet kíván feljuttatni az állomásra.)

8
 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium
ÉRETTSÉGI TANANYAGOK

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDI TÉRBEN ÉS IDŐBEN

Földrajzi helymeghatározás a láthatáron

A fölénk boruló é`g és a földfelszín látszólagos érintkezési vonala a látóhatár (horizont). Az

erre vetített sík középpontja az álláspontunk, más néven a megfigyelési pont. A horizont
síkjában való tájékozódáshoz elegendőek az égtájak (főégtájak: É, K, D, Ny; mellékégtájak:
ÉK, DK, DNy, ÉNy; másodrendű mellékégtájak: ÉÉK, KÉK, DÉK, DDK, DDNy, NyDNy,
NyÉNy, ÉÉNy).
Az északi irányt nappal a legrövidebb (delelési) árnyék meghosszabbítása által, éjszaka a
Sarkcsillag helye szerint lehet meghatározni. (A Sarkcsillag a Föld forgástengelyének
meghosszabbításában helyezkedik el.)

Földrajzi helymeghatározás a földgömbön

A földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével tájékozódhatunk, mely szélességi és

hosszúsági körökből álló koordinátarendszer.

Szélességi körök:
• Az Egyenlítő (a leghosszabb, a Föld legszélesebb pontjait köti össze) és a vele
párhuzamos körök.
• Az Egyenlítő a Földet két (É-i, D-i) félgömbre osztja
• A szélességi körök szögértékét az a szög adja meg, amelyet a Föld középpontjából az
illető helyre húzott sugár az Egyenlítő síkjával bezár.
• Távolságok kb. 111 km.
• Párhuzamosak egymással
• Kerületük az Egyenlítőtől a sarkpontok irányába csökken, a sarkpont már csak egy pont.
• A szélességi köröket (É-i és D-i irányban egyaránt) 00 – 900 –ig számozzuk;
elnevezésük: északi szélesség; déli szélesség
• Jelölésük: é.sz.; d.sz.
• Az Egyenlítőhöz közelebbi szélességeket alacsony, a távolabbiakat magas földrajzi
szélességeknek nevezzük.
• A szélességi körök közül az ekliptika ferdesége és a Föld tengelyferdesége miatt
jelölhetünk ki un. nevezetes szélességi köröket: Ráktérítő (é.sz. 23,50); Baktérítő
(d.sz. 23,50); Északi sarkkör (é.sz. 66,50); Déli sarkkör (d.sz.66,50);

Hosszúsági körök
• Nem jelölnek ki egyértelmű kezdőpontot, mint az Egyenlítő.
• Más elnevezésük: délkörök
• Kezdő hosszúsági kör a Greenwichen (London külvárosa) áthaladó délkör. (1884-es
megállapodás alapján)
• A Kezdő délkör a földet két (K-i, Ny-i) félgömbre osztja
• A hosszúsági körök szögértékét a kezdő délkörtől számított, az Egyenlítő körén mért
szögtávolságuk adja meg.
• A hosszúsági köröket (K-i és Ny-i irányban egyaránt) 00 – 1800 –ig számozzuk;
elnevezésük: keleti hosszúság; nyugati hosszúság
• Jelölésük: k.h.; ny.h.

9
 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium
ÉRETTSÉGI TANANYAGOK

A szélességi és hosszúsági értékek ún. ívpercekből (’) állnak. /10 = 60’/. A térítők és a
sarkkörök tehát 23030’-en, illetve 66030’-en találhatók.

A szélességi és hosszúsági fokok segítségével minden földfelszíni pont helyét meg tudjuk
határozni.

Időszámítás, időmérés

A napok váltakozása a Föld tengelykörüli forgásának, az évek váltakozása a Föld Nap körüli
keringésének következménye. A napok és évek Nap körüli járásához igazodó rendszere
azonban ennél bonyolultabb.

Napi időszámítás

Egy nap a Nap két egymást követő delelése között eltelt idő.
Kepler II. kimondja: a föld a naphoz közelebbi pályaszakaszán gyorsabban, a távolabbin
lassabban mozog. Tehát a nem mindig pontosan 24 óránként delel.

Valódi napidő: a Nap két delelése között eltelt idő

Középnap: hossza mindig 24 óra (középnapidő, vagy középidő)
A valódi napidő évente akár 15 percet is késhet vagy siethet a középnapidőhöz képest. Csak a
napórával lehet a valódi napidőt mérni.

A Nap ugyanazon délkör minden pontján ugyanabban az időben delel. Ez adja meg az ún.
helyi időt. Minden délkörnek más a helyi ideje. Ezért volt szükség a világidő és a zónaidő
fogalmának bevezetésére.

Világidő: A greenwichi 00 hosszúsági körhöz tartozó középnapidő.

Az időzónák kiinduló pontja is Greemwich.
3600 / 24 = 150 Tehát egy-egy időzóna 150 –nyi területet foglal magában. Minden időzónában
azonos időszámításként a zónaidőt használják.

Zónaidő: egy időzóna középvonalának középnapideje.

Tehát mindenütt a Greenwichben mért középidőhöz (Greenwich Mean Time = GMT)
viszonyítva mérjük egy-egy hely zónaidejét.
Magyarország zónaideje a GMT + 1 óra (Közép-Európai Idő = KözEI)
Az időzónák határai azért nem esnek sokszor egybe a hosszúsági körökkel, mert azokat az
országhatárokhoz igazítják.

Dátumválasztó vonal: nagyjából a 1800 mentén húzódik. Itt K-ről Ny felé átlépve a vonalat
az órákat egy órával előre, Ny-ról K felé átlépve pedig egy órával visszafelé kell átállítani.

Évi időszámítás

A föld egyszeri Nap körüli keringésének ideje: 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc. A napév
tehát hosszabb, mint 365 nap. Ezért van négyévente szökőév, amely 366 napos. (szökőnap:
február 29.) de így sem pontos teljesen a számításunk, ezért a100-zal osztható évek nem
szökőévek, viszont a 400-zal oszthatóak azok. (Így 3000 év alatt kerül sor 1 napos eltérésre.)

10
 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium
ÉRETTSÉGI TANANYAGOK

/a napév és a naptári év eltérése miatt Julius Caesar vezette be a szökőéveket, hogy minden
negyedik év 366 napos legyen. Ez volt a julianusi, vagy más néven julian naptár. Mivel a Föld
pontos keringési ideje valamivel kevesebb mint 365 és ¼ nap, a szökőévekkel kiegyenlített
julianusi naptár évei hosszabbak lettek a valódi napévnél, tehát a naptár késett. A XVI. szd.-
ban ez már 10 napot ért el. Az új naptárreform XIII. Gergely pápa nevéhez fűződik (Gergely
naptár) A julianusi naptár késését két lépésben tüntették el. I. 1582 okt. 4-e után okt. 15-e
következett; II. kimondták, hogy a kerek százas évek közül csak a 400-zal oszthatók lesznek
szökőévek. Mivel Oroszországban a Gergely naptárt csak 1918-ban vezették be, ezért
lehetséges, hogy az 1917 okt. 25-én lezajlott „októberi forradalmat” november 7-én
ünnepelték./

11