T TKOKTITKA

.

KARMA, FIZlKAI HALAL, LELEKVANoORLAs

A konyv letrehozasaert kiilon koszonet Carmen Lucia Schopfnek, a Surat Shabd J6ga magyarorszagi kepviselojenek,

aki odaad6 munkajaval es utmutatasaival

lehetove tette e konyv megjelenteteset.

ISBN 963 7875 39 5

Felel6s kiad6: Szik6i Gabor iigyvezet6 Felel6s szerkeszt6: Abody Rita Miiszaki vezet6: Szabo Gyula Szedte a Goncol Kiado Kft.

TEXT AR szovegszerkeszt6 program segirsegevel

SANT DARSHAN SINGH

TITKOK TITKA

Spiritualis beszelgetesek

Hazur Baba Sawan Singh Ji Maharajnak

es Param Sant Kirpal Singh ji: Maharajnak ajanlom ezeket a sponein feliegyzeseket, akiknek aldott kozelsegeben atelhettem az Isteni Szeretet fajdalmait es mamorat,

hiszen az <5 Mennyei Muzsikajuk arad erne alazatos hangszeren.

CONCOL KIADO KFT

Elosz6 7
Irodalom 13
1. A Mester isteni pillantasa 15
2. A fizikai halal 23
3. Az eziistszal 28
4. Beszelgetes egy lelkesszel 33
5. Gondolatok a szufi hitrol 52
Hazur Baba Sawan Singh Ji Maharaj Param Sant Kirpal Singh Ji Maharaj 6. Az imadsag 63
(1858-1948) (1894-1974) 7. Az elmelyedes 69
8. Tiirelem es allhatarossig 75
9. Az onvizsgalat 82
10. A rmiveszetek 87
11. Az oktatas 90
12. A pavatinc 98
13. Az alkonyat 101
14. Az elvalast kovero kinok 105
15. Buddhizmus 114
16. Prashad 120
17. Hit es bizalom 128
18. A hazassag 133
19. A kabitoszer 144
20. A diakeler 148
21. A konyoriilet 152
Sant Rajinder Singh 22. Masok megerintese 159
Sant Darshan Singh Ji Maharaj Vagyakozas a Mester pillantasara 167
(1921-1989)
5 TARTALOM

24. A kiselejtezesrcl

25. Az igenytelenseg

26. Szeretetteljes emlekezes

27. A mergelade~ral

28. Gyermekneveles

29. Az engedelrnesseg

30. A lelekvindorlas

31. A karma

32. A tiszta fejfeda

33. A feltekenysegrdl

34. Satsang

35. A titkok titka Jegyzetek

6

175 179 182 189 191 195 198 209 219 223 228 237 244

ELOSZO

Csupan csoppele vagyunk az isteni Szepseg egyazon kutjab61, Csupsn hullamok a Szeretet hatalmas tengeren.

Sant Darshan Singh - e nev hallatan valamennyiiinkben, kik ismerhettiik at, folebred a szeretetteljes emlekezes.

A kolteszet univerzilis nyelven irt mesterien, csodalatosan, lenyiigozoen. Isten tokeletes hivekent adta at nekiink a szeretet lenyeget, a misztikus ut fenseget, s a Szeretett Lenytol tortena elvalas fijdalmait s kinjait. Sant Darshan Singh eletenek harem aspektusa, a spiritualis, az emberi es a koltoi, egymastol elvalaszthatatlan egyseget kepeznek. Egybeolvasztotta aket a szeretet langja, mely ott izzott lelkeben, s melynek eredmenyekent kikovacsolodott az az egyediilill6 s leirhatatlan egyeniseg, ki elvarazsolta sziviinket, A legnagyobb Szentek, a legigazabb emberbaratok s a legkivalobb koltak egyike 0, kit yalaha is a Fold a hatan hordott.

Elerte spirituilis utjinak celjat. Az isteni erenyek tokeletes rnegtestesitoje volt. Megis megmaradt val6di embernek, s latta embertarsai oro met es fijdalmat is. Kolteszetet athatja a melybelacis, a hibatlan szepseg, Egyiitterzd szivvel, megrenditden sz61 az emberiseg helyzeterdl es a misztika lenyegerdl.

Sant Darshan Singh 1921-ben sziiletett Indiaban. Spiritualis kepzeset Mesteretol, Hazur Baba Sawan Singht61 es edesapjatol, Sant Kirpal Singhtol kapta. 1974-ben, mieldtt Sant Kirpal Singh eltavozott e foldi vilagbol, tovabbadta spiritualis feladatat Sant Darshan Singhnek.

Minden nagy Mester ugyanazt az asregi iizenetet adja tovabb, maga egyeni stilusaban. A poharnok valtozik, de az isteni bor Maga Sant Darshan Singh igy fogalmazta ezt meg:

7

"Megadatott nekem az a kiilonleges szerencse, hogy ket Mestemek elvezhettem aldott kozelseget - a legnagyobbak koziil, kik a Viligegyetem tererntese 6ta csak leteznek. Egyikiik Hazur Baba Sawan Singh, aki er6teljesen s vilagosan magyarazta el a spiritualitast. Szavai melyen behatoltak az egyszeni ember szivebe. Mivel olyan csaladbol szarmazott, amely kenyeret verejtekes munkaval, gabona-, zoldseg- es gyiimolcstermesztessel kereste meg, hasonlatait es szimbolumait javareszt a videki eletbol meritette. Stilusa oly egyediila1l6 volt, hogy nemcsak hallgat6inak szivet, hanem a lelket is magaval ropitette. Beszedeibe regi Szentirasokbol torteneteket s anekdotakat fiizott, melyek humoros voltukkal rendszerint nagy deriiltseget valtottak ki. 6 mag a is oly joiziien, harsinyan kacagott, hogy egesz teste belerazkodott. Minden szava Isten torvenyet kozvetitette az el6 Isten nyelven. Poldi hallgatosigat a spiritualitas egi szferaiba emelte.

A masik Szent, akinek fenseges labanal iilhettem, Param Sant Kirpal Singh volt. Univerzilis tudassal rendelkezett az osszehasonlito vallastudomany teriileten. A spiritualitas valamennyi nehez kerdesere oly vilagos es tudomanyosan megalapozott valaszokat adott, hogy ertelmisegiek es tud6sok fejet hajtottak inspiralo, eleven, lelket megindit6 magyarazatai el6tt. Kifinomult humorerzeke sokszor >~atek a szavakkal« format oltott.

Egyszer folkereste egy diak. Ez a fiatalember mar jo nehany spiritualis tanitonal jart, s fog6s kerdeseivel tette probara 6ket. Azonban egy sem tudta kielegiteni. A Szeretett Mester igy sz6lt hozza: >10] a szobamba, zard be az ajt6t, es tartsd magadnal a kulcsot. Addig ne engedj ki, amig tokeletesen kielegito valaszokat nem kaptal!« Az ifju sorra foltette kerdeseit, s mire abbahagyta, tudta, hogy vegre megtalalta az igazsagot.

A ket nagy Mester egyediila1l6 teljesitmenye az volt, h?gy spiritualitast tudomanykent fogalmaztak meg s hasznaltak. Igy emberek szamara a vallas tobbe nem dogma, ritus, rituale vagy vakhit. A Mesterek elmagyarazzak: »A latas a hit.«"

8

E spiritualis rrni a szeretet univerzalis iizenetenek elterjesztese.

Hogy minden ember folismerje: valamennyien az egyetlen Teremt6 gyermekei vagyunk. Tanitasa szerint az emberi elet legmagasztosabb ertelme: onvalonk felismerese es Isten megvalositasa. Egyszeni meditacios gyakorlattal elerhetjiik azt. A bens6ben torten6 koncentracioval Isten Fenyere es a Szferak Zenejere hallgatunk. Az utkereso bens6 tapasztalatot kap a fizikain tuli vilagrol. Melyrehat6 bekeben es boldogsagban reszesiil, Mindenki sajit maga elheti at azt. Hasonl6 rnisztikus tapasztalatok talalhatok valamennyi vallas Szentirasaiban. Segit a bens6 isteniesseg ateIeseben. Vallastol, szocialis helyzett61 es szirmazastol fiiggetleniil felismerteti veliink, hogy valamennyiiinkben ugyanaz az Isteni Perry ragyog.

Ez a felismeres a kulcs Sant Darshan Singh Az emberiseg egysege cimii nuivehez. Tizenot eves munkassaga alatt letrehozott egy nemzetkozi szervezetet 40 orszagban, tobb mint 550 kozponttal. Irodalrni tevekenysege koriilbeliil 1500 rmibdl all, melyeket 58 nyelvre forditottak le,

Negy vilag koriili utazist tett, hogy megtanitsa a meditacio rmiveszetet az igazsag utan kutat6knak. A tanitast ingyen nyujtotta mindenkinek. Egyetlen fillert sem fogadott el, igy tartott eloadasokat, adott spiritualis utmutatasokat, meditacios iileseket, interjukat, beavatasokat, Negy vilag koriili utazasa alkalmaval ellatogatott Del-Amerikaba, Eszak-Arnerikaba es Europaba. Felesege, Bibi Harbhajan Kaur elkiserte az utazasokra, s alazattal es szeretettel szolgalta Sant Darshan Singh spirituilis rmivet,

A SAN MAT ("A spiritualitas tudomanya", vagy maskent "Surat Shabd ]6ga") meditacios technikaja roppant egyszeni, biztonsagos, gyors es termeszetes. Az oteves gyermek ugyanugy gyakorolhatja, mint a szazesztendos aggastyan.

Sant Darshan Singh a "POZITIV MISZTIKAT" tanitotta. Ez azt jelenti, hogy teljesitjiik mindennapi feladatainkat, segitiink a csaladunknak, a kozossegnek, ahol eliink, a tarsadalomnak es az egesz vilagnak. A meditacio oktatasa mellett firadhatatlanul

9

munkalkodott az emberiseg szolgalataban, Segitette Delhiben az arvizkatasztrcfa karosultjait, az etiopiai ehezoket, a mexikoi foldrenges es a kolumbiai vulkankitores aldozatait. Az emberiseg iranti szeretete oly hatalmas volt, hogy minden vele talalkozo embert nagy tiirelemmel, erdeklodessel s figyelemmel fogadott. S itt problemakkal terhelt tizezrekrol van szo!

Az urdu nyelv elismert koltojekent ket alkalommal nyerte el Sant Darshan Singh az Urdu Akademia Nagydijit, Nyugdijba vonulasa elott az indiai kormany egyik felelossegteljes posztjin, allamtitkarkent dolgozott.

Delhiben folepitette a Kirpal Ashramot, hogy lehetoseget nyujthasson valamennyi utkeresonek a mediticio gyakorlasira es a Satsang latogatasira. Az Ashram szabadkonyhija - Indiaban langarnak hivjik - 25-30 ezer embert lat el nagy rendezvenyek idejen, Az Ashramban meg ingyenes homeopatikus, ayurvedikus es a Nyugaton hagyomanyos gyogyszertar all mindenki rendelkezesere.

Sant Darshan Singh ejt nappalla teve szolgalta az emberiseget.

Figyelmen kiviil hagyta sajit kenyelmet s igenyeit. Szeretete es alazata melyen megerintette minden ember szivet, akivel csak talalkozott.

"Az Emberiseg Egysege" -nek elosegitesere bevezette julius negyedik vasamapjin a "MESTEREK NAPJA"-t. Az osszes vallasi iranyzathoz tartozo valamennyi ember harmoniaban es szeretetben osszeiil egymassal e napon, lerojik tiszteletiiket a sajat Szentjeik, Profetaik, Mestereik elott.

1988 novembereben Sant Darshan Singh vezette Delhiben a 15. nemzetkozi "Az Emberiseg Egysege" konferenciat. Tobb sajit versebol is idezett. Koziiliik az egyik igy hangzik:

Mit szamlt az , ha embernek hlvnak is? Val6di Ienyem a Ielek, a szeretet;

Az egesz Fold az otthonom,

S az univerzum a szuLOhazam.

10

A vilagszerte ismert Sant Darshan Singh 1989. majus 30-an fiz~a~ag elt~V?zott toliink, ~ogy eggye valjon az Orok Igevel. Szamara valosag volt az, armt egyik verseben igy fejezett ki: "A szereto Ielek mindig veiunle van." A lelek ily oriasi szeretete emberek milli~inak s~ivet, erintette meg 15 eves munkassaga soran, Az utolso perClg firadhatatlanul osztotta mindenkinek az isteni s~eretet iizenetet, Tavozasa az egesz vilagnak potolhatatlan veszteseg.

. Sant Darshan Singh hatalmas spiritualis rmivet Sant Rajinder Singh, a kivalo tudes viszi tovabb, Azo szemelyeben egyesiil Kelet es Nyugat, a modem tudomany es az osregi misztika.

Ket honappal ezelott, 1991. majus 29-en kezdddott el a .Darshan - az indiai misztikus koltd szent" nevii nernzetkozi szeminarium me~~nek elno~~. S~nt Raj~der .. Singh volt. Szamos befolyaso~ pO,litikus, szo~lilis es vallasi teruleten rnunkalkodo szemelyiseg meltatta a felejthetetlen nagy Mestert. Tobbek kozott Sardar Buta Singh, India korabbi beliigyminiszrere, a kovetkezokeppen emlekezett Sant Darshan Singh rmiverdl: "A rmi emberi teljesitmeny, mely ~ ~~~:et~~ uze~e~evel kihatott India es az egesz vilag globalis ~ar~omaJara '. Majd 19y folytatta: "Sant Darshan Singh a szeretet Jel~epe volt, kmek az egesz tererntes iranti szeretete megnyilvanult mmden szavaban, minden tetteben",

Sant Darshan Singh A titkok titka cirmi konyvenek beszedeit a misztikus kolteszet zengd dallamai szolaltatjik meg. Az igazi M.est~r barmely temahoz nyul, fejtegetesei soran torvenyszenien mindig egyazon kozeppont, a spiritualitas fele tart. Neha beszedei a mindennapi elet egy-egy ternakorebdl indulnak ki s ezeket vila?i~a :u.eg a spiritualitas tiikreben. Miskor regi kon~ek, irasok egyik-masik megjegyzese, gondolatok a kiilonbozo vallasokrol esetleg a napnyugta vagy egy pava szolgaltarnak kiindulopontot: ~og~ soha ~em hallo~t osszeft.ig~esek, sosem latott melysegek tiruijanak elenk. A konyvben leirt beszelgetesek 1977 es 1978 kozott hangzottak el angol nyelven. A Mester talalkozasai tanitva-

11

nyaival altalaban keso este, kotetlen atmoszferaban zajlottak le. Hosszii nyari esteken a tetoteraszon, a csendes, szabad egbolt alatt iildogelve; telen pedig a Kirpal Bhavan vendeghaz baratsagos meditaloszobajiban. E beszelgetesek nagy resze Sant Darshan Singh spontan adott valaszaibol tevodik ossze.

Magyarorszagon eloszor jelenik meg ez a csodalatos misztikus olvasmany a Goncol Kiad6 gondozasiban. Szeretnek koszonetet mondani Sant Darshan Singh neveben minden szeretd szivnek, kik a konyvelokeszites es -kiadas sokszor nehez, firadsigos munkait oly mely odaadassal, kitartassal, hittel vegeztek,

Egyuttal legyen e konyv megjelenese halaadas annak a koltd szentnek, kinek verseiben sajit elettortenete liiktet, s kinek elete a szeretet tortenete.

A Szeretet uijat egyediil kezdtem ei Hittel s lelkesedessei elteiten,

Minden lepesnel utaz6k csatlakoztak hozzam S maris karavanna alakultunk at.

Isten aldja a magyar nepet, s vele az egesz vila got !

Carmen Lucia Schopf 1991. julius 30-in.

12

IRODALOM

Sant Darshan Singhtol megjelent fiizetek :

A benso vilagter kihivasa A beke nagykovetei

A vegetarius eletmod Krisztus jelentosege

Nyit6 es Zarobeszed "Az Emberiseg Egysege" 15. Nemzetkozi Konferencia alkalmabol

A ternarol lasd meg:

Schopf, Carmen Lucia: Tudomany es misztika, a kettd egysege (Piithagorasz es Platen -tanitasa Sant Mat, az osregi Szent Tudas tiikreben)

A spiritualitas tudomanyanak vezetoje:

Sant Rajinder Singh Cime:

Kirpal Ashram, 2 Canal Road, Vijay Nagar Delhi 110009/India

1; tema irant erdeklodok forduljanak dr. Zalaine Bercsenyi Agneshez (1098. Budapest, Lobog6 u. 3. Telefon: 1474-898).

13

1. A MESTER ISTENI PILLANTAsA

Csak az igaz ember valhat istenive. A Mester legmagasztosabb spiritualis" regioibol erkezik, hogy emberi alakot oltson, mely csupa mocsok es kotottseg, Rank talal, es ugy beszel hozzink, mint egy barat, tanacsado, mint egy tars avagy bajtars. 6 a testet oltott Ige, ak:i koztiink el. Miert? Mert mindaddig, amig nem illunk ugyanazon a szinten, nem vagyunk kepesek megerteni egymast, szeretetet taplalni egymas irant, es megerteni azt az iizenetet, amit 0 hoz a Tulvilagbol.

A Mester tehat ugy viselkedik:, mint aki egy koziiliink. Isten az 6 szocsoveiil valasztotta ot. Ha a Mester csak a spiritualis regiokban elne, mi pedig idelenn a Foldon, soha semmifele kapcsolat nem johetne letre koztiink. Kapcsolat csak ugy letezhet, ha a Mester emberkent mozog koriinkben. Igy emberi nyelven egyenesen szolhat hozzank, Mint ember szeret benniinket. Am rnegis joval tobb annal. Mi viszont csak akkor szeretjiik, s ismerjiik meg tole az Istenhez visszavezeto utat, ha emberi kozossegben el veliink. Emberi testet oltve kepes benniinket barati tanacsokkal iranyitani. Idonkent atyailag megdorgal, masker biztato hangon szol hozzank, Annyira szeret benniinket, hogy neha meg arra is odafigyel, ha mi adunk tanacsot oneki. A mi nyelviinkon szol hozzank, a mi tudatszintiinkon letesit kapcsolatot veliink.

Egyesek ugy kepzelik, hogy a spiritualitas Mesterei mindig aszketakent elrevedve, a vilagtol elzarva, melyen samadhiba

• lasd harul a jegyzetben (1)

15

meriiln~k. Ez persze nagyon szep, de boldogtalanok lennenk, ha nem szolna hozzink, nem felelne nekiink, s nem adna gyakorlati segitseger. Ha teljesen elmeriilne a bensd eletben, hogy segithetne benniinket felkesziilni a bensd utazasra ? Hogyan szerethetnenk ot? Hogyan teremthetnenk vele barrnilyen kapesolatot is?

Az igazi Mester szepsege az 0 nagy szereteteben rejlik. Nines olyan, amit meg ne tenne magatartasunk megvaltoztarae, erdekebe~, mert esak igy terhetiink viss::a val6di Otthonunkba. Megtesz mmdent, hogy ezt rnegertsiik. Atveszi gondjainkat, batorit benniinket, es megald szeretetteljes kegyevel. Miertiink tenylegesen folaldozza onmagar, magineIetet, egeszseget, idejet, a tester. Csak azzal.torodik, hogy meggyujtsa benniink az isteni szeretet lingjat, s amikor az tiizet fog, a fizikai test fole, a magasabb regiokba emeli a lelket. Amint egyszer oda bepillantisr nyeriink, kezdjiik

megerteni, ki is valojiban a Mester. /

Ha tehat a Mester nem ugy viselkedne, mint aki egy koziiliink, hogyan is erezhernenk igaz szeretetet iranta? Marpedig va16di szere~et ne~iil nem tudjuk kovetni az utmutatasait. Mindannyian azt hissziik, szeretiiik Istent. Ez azonban inkabb kepzelges, mint maga a valosag. Ha valaki magasan folottiink all, tisztelettel vis~ltetiink iranta, Esetleg csodaljuk, de nem szeretjiik. Csakis azt tudjuk szeretni, aki veliink azonos szinten mozog. Amikor a Mester magihoz vonz, kozverlenul hozzank sz61, s egesz lenyiinket eltolti konyoriiletevel es szepsegevel. Szeretetteljes tekintete magaval r~gad benniinket. Megfiirdiink ragyog6 pillantasaban, es me_gtlsztulunk.

Ig~ kezdjiik szeretni a Mestert. Ez a szeretet tiszta, megszentel bennu~e:. ~z a szer~tet elindit minket a bensd fejlodes utjan. A Mester trann odaadasunk, a Mesterhez fuzodo kapcsolatunk fogekonnya tesz benniinket, mikozben fokozatosan felemel minket az ~ szintjere. E szeretet emel fizikai testiink fole, a magasabb tudatszmtre. A tokeletes Mester egyetlen pillantasa, egyetlen isteni pillantasa folrepitheri lelkiinket az Orok Hazaba, Sach Khandba.

16

Egy tan{tv(my khdez: A Mesternek ahhoz, hogy folemelj.en benniinket, ugyanugy sziiksege van a mi tekintetiinkre, mint nekiink az overe?

Mester valaszol: Ugyanannyira sziiksege van a tekintetiinkre, mint nekiink az overe, mert ha mi nem neznenk ra szeretettel, ugyan hogyan reszesithetne minket kegyeben, szereteteben, iste~i oltalmaban? A Mester spiritualis ereje fokent a szemen keresztiil jut el hozzink. fgy ha nem neziink a Mester szemebe, ~a tekintetiink nem talalkozna az ovevel, ugyan hogyan adhatna at az isteni erot, hogyan lobbanna langra a lelkiink, hogy valtozna

meg a sziviink? , .

E szempontb6l tehat igazad van: a Mestemek bele kell nezme a szemiinkbe. De a megfogalmazisod nem helytill6. A Mester a szemen at ontja aldasait. Ezeket a pillancisokat nevezziik isteni pillantasoknak. De erre az alazatos reagalasunk - amint a Mester szemebe neziink - csak vagyodo pillantasnak nevezheto. Pillantasunk nem lehet isteni pillantas, mi csupan belenezhetiink a szemebe, A cselekves ugyanaz, de mas az ertelme. Az ove eletet ad6 tekintet. 6 erdt ad a pillantasaval, Mi vagyakozva, sovarogva, remenykedve neziink a szemebe, hogy majd kapunk tole valamit. A mi nezesiink nem pillantas. De annak lenyege, amit mondasz, helytallo. Epp csak nem a megfeleld kifejezest, hasz~alt:d: ~ szeretettel, figyelemmel neziink a Mester szemebe, es 0 isteru akarata szerint megald benniinket szeretettel atitatott pillantasival. Egyetlen ilyen pillantas alapvetoen megviltoztathatja egesz eletiinketo

Egy Istenszereto cs6nakon kelt at a foly6n. Ket unatkoz6 ifjon5 a nyornaba eredt, es jobb dolga nem leven, trefit iizott vele. 0 nem reagalt. Azok rangattak a cs6nakot, es piszkaltak utasit, de o a bensobe fordult. Isten megjelent neki, es igy sz6lt hozza: - Nem nezhetem tetleniil, hogy igy bantalmazzik egyik szolgamat. Adj nekem jelet: felboritom a haj6t, es rnoresre tanitom eze~et a csirkefog6kat. - A Szent igy felelt: Kegyes Uram, rmert

17

firadoznal? Nem 1enne-e jobb megnyitni a sziviiket, hogy megvaltozhassanak? - A ket ifjonc elcsendesedett. A Szent szernebe neztek, s egyetlen pillantasara meglagyult a sziviik, es megvaltoztak.

A Mesternek f61 kell fognia tekintetiinket, de a tart6s eredmeny erdekeben nekiink is erzekenynek kell1enniink. Nem tud segiteni nekiink, ha a ruhajara figyeliink, ha a butort nezziik, vagy az ot koriilvevo embereket vizslatjuk. Fo1yamatosan nezziink a szemebe, hogy reszesiilhessiink isteni kegyebol. 6 rink nez, rni pedig ora; egyikiink adni, masikunk kapni akar. Mi semrnit sem tudunk adni a Mesternek. Csupan tiirelmesen, varakozon, vagyakozva nezhetiink szeretette1 teli szemebe. Ha megadatik az a szerencse, hogy rank vetiil szeretettel atitatott pillantasa, az Isten ajindeka.

Egy amerikai tanltvimy azt kerdezte, hogy ismetelje-e az Ot Szent Nevet, a Simrant", mikozben a Mester szemebe nez,

A Mester elmoso1yodott es kedvesen igy sz61t: - Ha olyan allapotban vagy, hogy egyaltalan eszedbe jut a Simran, megteheted. (Erre nagy nevetes tamadt.) Minden att61 fiigg, rnilyen allapotban vagy. Ha mar mamorba estel, es tokeletesen elfelejtetted onmagad, mi tortenik? Nem tudom megmondani neked. Ha te tudod, probald meg.

Bulleh Shah pandzsabi rnisztikus koltonek van egy verse, arnit Hazur Baba Sawan Singh eldszeretettel idezett, es mindig nagy atelessel adott e1O. Meg most is Iatom magam elott, ha ragondolok. Ekiszor elmondta a verset, aztan rovid magyarazatot fiizott hozza:

Nem tudtam eldonteni, az imaba fogjak-e, vagy egyre tovabb nezeelek Teged.

Am amint egyetlen pillantasod .folfogtam, EifCledtem nyomban azt is, merre van a KJbako.

• A Simrant a beavataskor ajandekozza nekiink a Mester

18

Amikor a mohamedanok imadkoznak, arcca1 mindig a Kabako, a szent kegyhe1yiik fele fordulnak. E szegeny hive _itt ~zt mondja: zavarban van, hogy fo1yamatosan szeretett Mesteret nezze-e:- aki eppen akkor erkezett -, avagy fogjon-e hozza az imahoz, Am a szeretett Mester jelenlete s a tole kapott kegyes pillantas keptelenne tette meg annak megallapitasira is, hogy merre van a Kabako. Ha nem fordul a Kabako fele, nem kezdhet e1 imadkozni. Azt pedig csak akkor teheti, ha tudja, merrefele kell fordulnia. ~ajott tehat, hogy amig Mesterere ftiggeszti tekintetet, mozdulni sem kepes, nemhogy imat mondani.

Ez az Istenszereto epp csak belenezett a Szeretett Mester szemebe, s egyetlen pillantasira elfelejtett minden egyebet. Bulleh verse valoszimileg a leheto legtalalobb valasz a kerdesedre.

Ha fogekonyak vagyunk, amikor a mester szemebe neziink, teljesen megfe1edkeziink onmagunkrol, es be1emerii1iink onvalonkba: Mindent es mindenkit elfelejnink. Amikor a Mester szemebe nezel, ugye nem probalod az ot szent Nev , a Simran ismetlesevel ehizni a gonosz szellemeket? Nos? Amikor a szemebe nezel, eggye olvadsz az 0 szemevel, magad is tokeletes szemme valsz, Egesz lenyed valtozzek szemme,

Egyik sajit versem igy sz61:

A pillantasodba tokeletesen beleveszek, 6 Kedvesem, Baratom, mondd, hogy van a Kedvesem?

Azt hiszem, lattad a Kedvesem.

Elvesztem egeszen.

1972-ben az Amerikai Egyesii1t tett korutat, egy nap zsufolt autopalyan utazott aut6val. A kocsi tobbi utasa egyszer csak eszrevette, amint a ha1ad6 aut6busz nemcsak hogy versenyezni kezdett '!I"C;lUJ .... hanem a vezetoje, ahelyett hogy az utat figyelte volna, a

19

Mestert nezte kitart6an. Polhivtak erre a Mester figyelmet, mert balesettol tartottak. A Mester azonban igy szolt: - Nines semmi baj, neki esak ram kell neznie!

Ha megadatik az a szerenese, hogy a Mester fizikai kozelsegeben lehetiink, probaljunk mindig a szemebe nezni. Ha 0 ugy dont, hogy ad valamit, feladatunk elvegeztetett. Akkora erot kepes tovabbitani a szemen at, hogy egyetlen pillantasa elvihet Orok Hazankba,

Egyszer Beasban, aBaba Jaimal Singh Derajaban nehanyan azt probaltak megallapitani a dokumentumok alapjin, hogy harry lelek nyerte el a Naarn-Beavatast Hazur Baba Sawan Singhtol. Szeretett Mesteriink, Sant Kirpal Singh e1mosolyodott, s igy szolt: - Ezek a dokumentumok csak azokat soroljik fol, akik a Mestertol (or szent Nevvel) hivatalosan beavatast nyertek. Itt nem szerepel az a rengeteg ember, aki e kegyben a Mester szeme pillantasatol reszesiilt, - Nines az a lista, me1yben fol lehetne sorolni mindazokat, akiknek megadatott a Mester isteni pillantasinak spiritualis joteternenye.

Ha tehat a Mester tarsasagaban iiliink, fesziilt figyelemmel hallgassuk. Valjek egesz Ienyiink egyetlen, ot figyelo szemme; egyetlen, ot hallgat6 Hille. A sajit hibas gondolkodasmodunk merceivel ne itelkezziink a Mester szavai folott. Gyakran megesik, hogy ilyesfeleket gondolunk magunkban, mikozben ot hall-

gatjuk: - Igen, ez a bibliai idezet igen, ez a Gicib6l va16 ... igen,

a Koran ezt igy mondja. Ez igaz ez tevedes ... ez elhangzott a

mult heten, - Azaz egyfolytaban itelkeziink, Tudnunk kell, hogy a Mester tudata tokeletes. 6 magasabb szintrol szol: 0 a testet oltott Isten. A mi Iatoszogiink korlatozott, iteldkepessegiink nemkiilonben. Tudisunknak is megvannak a maga korlatai. Hogy itelhetjiik meg hit hibas gondolkodasmodunk rnerceivel azt, amit

o mond?

Valaki egyszer azt mondta nekem: - Hallottam az eloadasod. - Nos, ez rendben van. Csakhogy nem ugyanaz hallani az eloadast,

20

figyelni is ra. Tudja-e valaki, mi a kiilonbseg "valamit hallgatni, " es "valamire odafigyelni" kozott?

Az egyik tan{tvany megsz6Ialt: A hallas az, amit fiillel eszleliink, az odafigyeles pedig az, amit az elmevel.

Mester Jolytatta: A fiiliinkkel hallunk, es a sziviinkkel, a lelkiinkkel figyeliink. Ez a kiilonbseg, A Mesterre figyelnunk kell. Megpedig fesziilt figye1emmel. Csak igy lesz kegyes hozzank. Ha viszont igy figyeliink, Isten szolgajanak, Isten igaz hivenek mar nehany mondata is belenk iv6dik, es beepiil az eletaramunkba. Ezek a szavak felsziv6dnak lenyiink egeszebe, igazi iizenetiik melyen beiv6dik sziviinkbe es lelkiinkbe; benniink visszhangzanak minden idokre. Egyetlen szereto pillantasa orokre visszatiikrozi a nekiink juttatott kegyet. Tobbe nem lesziink mar ugyanazok; robbe nem lesziink mar onmagunk. Minden szetszakitottsag szertefoszlik. Minden kettosseg megszlinik. Nines tobbe te meg en.

Khwaja Hafiz mondotta:

En te vagyok, es te en.

Testet kaptam, de te vagy az igazi eletem.

Most mar ne mondja senki, hogy kuIonbozoi tolem.

Erre a szintre kell eljutnunk. Ekkor egesz lenyiink a Mester edes szent dalat visszhangozza, es tiszta, isteni Fenyet tiikrozi vissza.

A legnagyobb pandzsabi epikus szerelmi tortenet Heerrol es Ranjharol sz61: Ranjha az, aki szeret, es szerelme targya Heer. Egy he1yiitt Heer ezt mondja:

Midon szerelmesem nevet ismetelgetem, J6magam 0 Iettem.

6, baraiaim! Ne sz61£tsatok nevemen! Sz61£tsatok engem szereimesem neven!

21

Egyik sajit korai versem ternaja hasonl6:

Eljutattam az udvosseg, a mamor, a toleeletes beke allapataba,

az onfeledesebe, ahol mar csak Saw an van.

Nekem nyamam veszett.

Ezt a celt erjuk el. Olvadjunk eggye a Mesterrel. Valamennyi misztikus ket lepcsore tagolja a spirituilis utazast, Az els6 elvezet benniinket a Mesterrel val6 eggye olvadashoz, A rnasodik az 6 kegye folytan jon letre: ez az Istennel val6 egyesiiles, az orok ervenyfi egybeolvadas Istennel.

Meg senki sem latta az Abszolut Istent. Nem tudunk szeretni olyan valakit, akit sose lattunk. Csak azt tudjuk szeretni, akit lathatunk, aki olyan nyelven sz61 hozzank, amit mi megertiink, aki gyengesegeink es engedetlensegiink ellenere is szeret minket. Ezert lenyiinket eloszor a Mesterevel kelI eggye olvasztanunk, hiszen 6 a tisztasag, a tiirelern es a gyonged szeretet. A perzsa misztikusok ezt nevezikfana:fil-sejknek. Aztan a Mester hatartalan kegye folytin eljutunk Orok Hazankba, es orokre eggye valunk a Mindenhat6val,Jana:fil-Allahhal. Csak ezen a lepcson ismerjiik fol onva- 16nkat teljesen, es valunk a Mindensegtudat-Ocean egy cseppjeve.

A szentek ezert nevezik paratlanjotetemenynek es kegynek azt, amit csak egy el6 Mester szemebol kaphatunk. A kelI6 fogekonysiggal rendelkez6 tanitvany persze fejl6dhet akkor is, ahogy Kabir mondta, ha het tenger valasztja is el a Mestert61. Am azzal a csodaval semmi nem er fel, ha kozvetleniil nezhetiink a Szeretett Leny szemebe. A spiritualis osvenyen val6 el6bbre jutasnak ez a leggyorsabb es legkonnyebb m6dja. Lokest ad lelki gyakorlatainknak. Megszabaclit benniinket id6tol es tertol. Segit nekiink, hogy atadhassuk magunkat az 0 dicsosegenek, Ha ebben az allapotban egyetlenegy isteni pillantast kapunk tole, megsziinik minden gondunk; lelkiink folemelkedik, hogy visszaterjen a Hazajiba.

22

2. A FIZIKAI HALAL

Tanuljunk meghalni az eletiink folyamin. A Szentirasok ezt igy fejezik ki: "Tanulj meghalni, hogy elkezdhess elni!" Ez a celunk. Az utols6 Iegyczendo elIenfeliink a halal.

A legtobb ember eloszor sajat fizikai haldoklasakor erzi, milyen fajdalmas is a halal folyamata: a leIe~ k!huz6~ a ~estb~l. Azonban a tokeletes Mester tanitvanyai szamara a fizikai halal maga az ororn forrasa. A nagy valtozas pillanataban nem a HaW Angyala erkezik a lelekert. A tanitvany Mestere je1enik meg sugarzo alakjaban es a lelek bekesen huzodik vissza a fizikai testbol. A tanitvany mar gyakorolta ezt a visszahuzodast naponta vegzett meditacioja alatt. Elokesziilt a fizikai test szetesesenek idejere. Nem fel, nincsen zavarban. Ez a boldogsig, az iidvosseg allapota.

Mentorom, Hazrat Shamin Karhani egyik verseben ezt igy fogalmazza meg:

A szuletes iinnepe mar elmult. A hazale meg elottunk.

Az egyik menyegzoi unnepely vegetert. A masik megerkezik meg.

Ahogyan boldogan iinnepliink, ha valaki megsz~e~, ugyanugy iinnepelnek a Szentek s tanitvin~aik a test .~ik~. hal~~.akor. A fent idezett vers ezt fejezi ki szimbolikusan: "vldam osszejovetel kozepette sziiletiink e testbe; s ujra vigan iinnepliink, amikor azt elhagyjuk" .

23

A halal folyamata meg az eletben lehetove teszi ujraegyesiilesiinket Istennel. Ekkor a lelek visszaterhet a Lelekfolottibe. Halalunk tokeletes bekevel s megnyugvassal, a szellemi mamor biivoleteben menjen vegbe a fizikai sikon. A kegyes Mester azt szeretne, hogy tudatosan erjiik el ezt az allapotot. Megtanitja nekiink a spiritualis sadhan modszeret - a napi meditacios gyakorlatokat. Ez kepesse tesz benniinket az erzekaramok szandekos visszahuzasara a testb61. Az ot feltoltott nevet, a Simrant adja nekiink. Ismetlesiik segit a gondolatok kikapcsolasiban, s a kedelyelme" megnyugtacisiban a visszahuzodas idejen.

Ezek a legtermeszetesebb m6don vegrehajthato gyakorlatok.

Kozvetlen kapcsolatot teremtenek Isten ragyog6 Fenyevel es a Mindensegharmonia Zenevel. Termeszetesen valamennyien szeretnenk gyorsan elerni a celunkat. Mindaddig azonban ez nem lehetseges, amig nem tanulunk meghalni az elet folyaman, Mas szavakkal: figyelmiinket a lelek szekhelyere, a ket szemoldok koze osszpontositjuk, es visszahuzodunk a testtudatt61. Ha nem sajititottuk el a visszahuzodasi folyamatot s a testtudat atlepeset, a halal nagyon fijdalmas elmeny. Elviselhetetlen.

A ket nagy Mester eletenek idejen tanuja voltam, amint a tanitvanyok ragaszkodtak a testtudat fole emelkedeshez egyetlen pillanatra a Mester azon tanacsa ellenere: n6jenek abba fokozato san bele. Lattam mely gyotrodesiiket; nem tudtak elviselni a lelekaram erejenek kihuzasat. Egyediil a Mester kegye teszi lehetove, hogy vegiil is a lelek felemelkedjek, s pillantast vessen a Masvilagba. Sokkal jobb es biztonsagosabb a napi rendszeres gyakorlassal elert fej16des. A lelek azonnali gyors felemelkedese a magasabb dimenzi6kba a hirtelen kihuziskor fellepd veszely nelkiil csak akkor lehetseges, ha el6z6 eletiinkben mar atleptiik a testtudatot. Mai lenyiink sok elmult letiink osszfolyomanya. Nem a jelenlegi eletiinkben elert eredmeny.

• lasd harul a jegyzetben (2)

24

Akad nehany Istent6l rnegaldott szerencses lelek, aki rogton a meditacios utrnutatasok utan, a beavataskor atlepi a testtudatot. S6t nehanyan ezid6 alatt szemt6l szemben allnak s beszelnek spiritualis szinten a Mester sugarzo alakjaval. De ezek szarna nagyon keves. Ezrek koziil kezdetben csak egy akad, akihez a Mester beszel a bens6ben. Nem sok azoknak a szama sem, akik megpillanthatjak a mestert a bens6ben. Ha a testtudat fole emelkedtiink e16z6 eletiinkben, az termeszetesen megmutatkozik a beavataskor. Konnyebben haladunk el6re. Ezzel szemben, ha spiritualis utazisunk elejen allunk, akkor a visszaut va16di Hazinkba fokozatos folyamat. A Iepesrol lepesre megva16su16 fejl6des sokkal jobb, mert azt el tudjuk viselni. A gyors celbaeres kivansaga termeszetes. Azonban az odavezet6 ut nagyon nehez, Ezert mindig azt tanacsolta a Mester, elegedjiink meg a fokozatos, de biztos elorehaladassal. Magatol ertetodik azonban: ha a tanitvany koveti a Mester utmutatasait, meggyorsul a fejl6des.

Ily m6don tanulunk meghalni az eler folyaman. Ha sikeriil ezt elerni, akkor megertjiik a halal igazi jelenteset, amelyt6l az egesz vilag feI s retteg. Dr. Raymond Moody "Az elet az elet utan" c. konyveben osszegyiijtotte els6 kezbol a klinikai halal allapotabol visszatert emberek testen kiviili tapasztalatait. Majdnem valamenynyien, akik ilym6don eltek at a halalt, elvaltak a testt61. A Hangaradattal es egy josigos Fenylennyel talalkoztak. Ezek szerint olyanok is megismertek a Ferry es a Hangzis felemel6 jelenseget az ugynevezett halal folyamata alatt, akiket a tokeletes Mester nem avatott ugyan be a Masvilag Miszteriumaba, de megfelel6 fejlett karmikus hatterrel rendelkeztek. Erdekes megjegyezni, hogy a konyv felkeltette a nagykozonseg oriasi taboranak erdeklodeset. Az emberek fogekonnya valtak. Megertik a Mesterszentekt6l hirdetett nagy igazsagot: tovabbeliink a fizikai test elhagyasa utan ; a lelek a Ferry es a Hangzas erejevel tavozik onnan. Ez a ket Oser6 Isten els6 megnyilatkozasa, amelyet a Surat

25

Shabd J6ga* Mesterenek tanitvanyai tudatosan atelnek a meditici6ban. Amikor ezek a tanitvanyok veglegesen eltavoznak fiz~ai testiikbol, tudjik, ugyanaz a Ferry s Hangzas viszi oket, mmt a fent emlitett klinikai halalbol visszaterteket. A tanitvanyt azonban Mestere sugirz6 alakja iidvozli a halal 6rijiban, s meghallja a Mindensegharmonia Zenejet. Ezert a mondas: a Mesterek birtokoljik a halal miszteriumanak kulcsat, A lelek nem hal meg. A misztikusok sohasem haszniljik ezt a sz6t: .Jralal". A lelek orokkevalosagaban hisznek. Amikor az eziistszil elszakad, elhagyja a lelek a fizikai testet, es tovibbmegy a letezes rnasik dimenziojiba. A lelek tudatos leny, teljes tudatossiggal halad celja fele, noha a test ott hever eletteleniil, megtorten, bevegeztetetten.

A misztikusok a kovetkezo kitetelt hasznaljik: "Ha a Szent elhagyja tester, eggye valik Istennel." Azonban ez csak a Szentekre s a legmagasabb fokon a116 tokeletes szufikra ervenyes. Amikor ilyen nagy lelkek tavoznak el e vilagbol, azt mondjik a misztikusok: "A hazassig Istennel megkottetett." Mas fejlett lelkekrol szolvan azt tartjik: .Eljegyezre magit Istennel." A misztikusok mas talalo kifejezessel is leirjak a fizikai test elhagyasat. A Szentek halalanak evfordulojit "U rs" -nak hivjak. Minden evben meghiv b:nniinket Pir ~amin Nizami, hogy egyiitt iinnepeljiik meg a ket nagy mozlim Szent, Hazrat Nizamuddin Aulia es Amir Khusrau "Urs"-at, az evilagtol torteno tavozasuk napjat. "Urs" arab sz6, melyet Perzsiaban gyakran hasznalnak. Azt jelenti: "hazassag, egyesiiles", A misztikusok szamara egy tokeletes Szent evilagbol va16 elvalasira emlekezteto evenkenti iinneples: hazassagi evfordulo. Mi azt a kifejezest haszniljuk: a halal evforduloja, a szufik azonban hazassagi evfordulorol beszelnek. Megkiilonboztetik az elsd " U rs" -t, a masodik " U rs" -t - az elsd hazassagi evfordulot, a masodik hazassagi evfordulot stb.

• "Sant Mat" vagy a "spirituaJitas tudornanya" masik elnevezese

26

A Szentek szarnara nem letezik a halal. Kabir szavaival:

A halCtl, mely masoknak fllelem, nekem

a legnagyobb boldogsag, a legnagyobb orom.

Shamas Tabrez szerint:

Fizikai halalom napjan, amikor a testem

lassan tovabbhalad, ne jusson eszedbe egy pillanatra sem, hogy sajnalkozassal megyek el.

Ha koporsomat latod, az elvalasrol szot ne ejts, mert en az Urammal mar egyesiiltem.

Midon orcamat a vilagtol elforditom, az Qrok Valosagot meglatom.

A Szentek szarnara tehat nem letezik a halal. Ok halhatatlanok.

A sZ,iiletes es a halal korfolyamata folott illnak. Egyek Istennel. Az Ur kiildetesevel erkeznek a Foldre, Vallaljik a szenny kontosenek felolteset, Misszi6juk befejeztevel visszatemek Istenhez. Hazateresiik evfordulojit "Urs"-nak nevezziik. Azalatt Istennel torteno frigyre lepesiiket ertjiik. "Urs" a legmegfelelobb es legkifejezesteljesebb sz6. Minden nyelvnek megvan a maga szepsege. Altalaban "Urs"-t a mindennapi eletben nem ertik. Csak a szufik ertik igazi jelenteset, mert ok nem ismerik a halalt. Az szamukra ujraegyesiiles Allahhal.

27

3. AZ EZOSTSzAL

Az eziistszal a legkifinomultabb osszekottetes a fizikai test es a magasabb regiok kozott. Veliink erkezik, amikor fizikai testet oltiink, es elszakad vegsd tavozasunkkor. Elettartama azonos fizikai testiinkevel, A Szentek akaratukt6l fiiggoen elenik folyaman rendszeresen elhagyjak testiiket. De a tobbi ember - nehany kiveteltol eltekintve - foldi elete soran sohasem hagyja el a tester. N em kepesek ra.

Vagyis a kizirolagosan foldhoz kotott emberek eseteben, akiknek soha nem adatik meg, hogy egy Szent aldott kozelsegebe keriiljenek, akik eletiik folyaman nem ismerik meg a halalt, az eziistszal erintetlen marad. Csak egyszer mozdul meg - a halalnal. De azok, akik meg eletiik folyaman elsajititjik a halal rmiveszetet, es akik valojiban akar naponta tobbszor is meghalhatnak, rendszeresen rmikodo eziistszallal rendelkeznek. Az ilyen emberek iddlegesen elhagyjak a testet, magasabb regiokba emelkednek, es a testtel az eziistszalon keresztiil kapcsolatban maradnak. Akkor ternek vissza a testbe, amikor akarnak. Az eziistszal kiilonlegesen erzekenv es magasztos kapcsolat fizikai testiink es a magasabb regiok kozott, Az emberek tobbsege elete folyaman nem tanul meg meghalni. Nem tanuljik meg a halal folyamatit, hogy elkezdhessek az igazi eletet. Eziistsziluk erintetlen marad. fgy halalukkor a nem hasznalt szal hirtelen szakad el. Ez nagyon kedvezotlen.

Az eziistszal olyan, mint a lira vagy mas huros hangszer, melynek egyetlen hurja van - Indiaban van egy ilyen hangszer, ektaranak nevezziik. Szeretett Mesteriink neha e hangszerrel kiserte

28

eneket, Ritkan enekelt, de en reszesiilhettem abban a hogy hallottam ektarakiserettel enekelni. Az ektara egyhuros hangszert jelent. Amikor a zenesz megsz6laltatja, .. epp csak megerinti ujjaval, ekkor megsz6lal egeszen lagy,

hangon. Azutan a temp6 fokozatosan felgyorsul, majd a mar nem is lathato a hangszert megsz6laItat6 ujjak A temp6 es az ujjak mozgasa oly gyors, hogy az tobbe nem kovetheto.

zeretett Mesteriink azzal a szandekkal irt egy szindarabot, hogy Baba Sawan SinghJi Maharajr6I kesziiljon belole jatekfilm. hozzijirulasival elkeszitette a keziratot es a forgatokonyvet

1<11\.-'1\.1\.<11 egyiitt. Mint tudjak, a forgatokonyv az egesz rmiveszi IUUU1\.IAUl reszletezi; s a meg a kiserozenere is javaslatot tett. ez a filmjavaslat nem vaI6sult meg. Szeretett Mesteriink a fontos szerepet kapott, amelyhez hozzitartozott az enekles

J6 ideig gyakorolta ezeket az ektaraval eloadott dalokat. Emlitettern mar, hogy a soha nem erintett eziistszal mindvegig varakozik, hogy jatsszanak rajta. Altalaban az elsa megpendiegyben az utols6 is, mert a Halal Angyala olyan erosen iiti hogy az el is szakad. Micsoda balszerencse! Az eziistszal arra hogy pengessek, hogy dallamos melodiakat sz6laltasson meg. a szent szal azert letezik, hogy csodalatos zenejevel elbiivoljon

De a legtobb ember szamara nem adatik meg az a szerencse, hogy egy Mester aldott kozelsegebe keriiljenek, nem szolal meg rajta a zene. Puszta lete meg nem valositja celjit, elszakadasa pedig olyan hirtelen, olyan kegyetlen, olyan , oly disszonans, szivszaggat6 es megrendito, hogy az szanalmat ebreszthet. Azok viszont, akik egy Istent megval6- ember, egy Istenember lotuszlaba ele keriilnek, legalabb alkalommal atlepik a testtudatot. Amikor pedig a testtudat

emelkednek, az eziistszalat megerinti a Iegkifinomultabb es ujj, s igy eletet ad6 zene arad ki belole. Ha a valamivel meg nagyobb szerencseje van, es eleg

29

gyakr~n en::~e~ik a testtudat fole, ez a szal meg inkabb magaval ragado, elbuvolo dallamokat sz6laltat meg. Azon Mester szamara pedig, ~~ Iste~t61 azt a. feladatot kapta, hogy visszavigye a Teremtotol elvalt emben lelkeket az isteni Otthonukba, kik szenvedes~~, m~gRr6~altata~ok es csapasok elviselesere kenyszeriiln~k hosszu evmilliok ota, az isteni Uii penditi az eziistszalar minden pillanatban.

Hazur Baba Sawan Singh Ji nemegyszer azt mondta nekiink, hogy a Szent pontosan olyan kepessegekkel rendelkezik mint az indiai mitol6gia~eli n:adar, mely azzal az isteni adom~yal bir, hogy ~gy szempillantas alatt kepes a foldr61 a mennybe repiilni, yalahanyszor egy Mester szent a testtudat fole emelkedik e szalbol Egi Muzs~a arad a Mennyei Uii erintesere. Mint ~djuk, a hangszer IS akkor sz61 igazan szepen, akkor ad ki elbuvol6 hangokat, ha rend~zeresen jatszanak rajta. Ha viszont a hangszer - ez ~s~tben egyhuros hangszer - elhagyatottan, elfeledve hever egy sotet zugban, megmerevedik es torekennve valik.

Kabir Sahib ugy mondta, hogy rni egyfolytiban alszunk es cS,ak,~~or ebn;diink fel, amikor a Halal Angyala fejiinkre sUJt a palcijival. Tehat az e csoportba tartozo balszerencses embereknel ezt a sz~.a~ a Halal Angyalanak kegyetlen palcaja csak egyetlenel?yszer uti meg. A szal pedig eles hangot adva pattan el, s ez a dissz?nans hang jelkepezi azt a fajdalmat, szenvedest, nyugtalansagot es kint, mely a kozonseges haland6k flzikai halalaval tarsul. A Szentek, illetve tanitvanyaik eseteben viszont, akik Mesteriik k,e~~e j6v~ltab6l a testtudat fole emelkednek, es a magasabb rel?lo~ba le~~e~, , a hangszer :rundig mukod6kepes marad. S lll1ut~n mUkodokepes, ~gyre kilinomultabb es erzekenyebb lesz, va!ahanys:?r a Mennyel .. Uii me~e~ti. Az utols6 erinteskor pedig mmden fijdalom nelkiil eloldodik az eziistszal edes muzsika kiser:teben. Csak e; a zene ad nekiink beket, nyugalmat, iidvosseg~t es halhatatlansagot, azon kiilonbozd fizisoknak es fej16desi szmteknek megfelel6en, ahova az adott tanirvany eljutott.

30

Az els6 csoportba tartoz6 embereknek fajdalmat es kint okoz eziistszal, ezt jelkepezi az eles hang. Am a masodik esetben - meszetesen a kiilonbozd fokozatoknak megfelel6en - elbiivold sz6lal meg rajta. Majd feladatanak eleget teve beleolvad az egy, a sajit spiritualis celjival egybehangz6

Az Orok Muzsika meg annak a tanitvanynak is beiramlik a

. beiv6dik a p6rusaiba beavatasa pillanataban, aki

nem kepes tudatosan elhagyni a tester, j611ehet 6 ezt nem . nem hallja. Az ilyen tanivany elete folyaman ugyan nem

at a testtudatot, de a Mester, akiben Isten testet olcott, s muzsika forrasa, kegyevel elirasztja tanitvanyat annak halalakor, Hazur tobbszor emlitette nekiink, hogy a .~lvaraSJl'>.ur elvetett mag soha nem vesz karba. Mindig meghozza

UHJlVH_"'-". Ez a gyiimolcs pedig a halhatarlansag. Eggye valunk gyiimolcs beleolvasztja a lelket a Mindensegtudat-

Megesik neha, hogy egy beteg elmegy az orvoshoz, majd az gy6gyszert nem veszi be; megis gy6gyulni kezd. Amikor n ..... "'l1n'· az orvos megvizsgalta, kitapintotta a pulzusat, erintese megnyugtat6 es fenseges volt, hogy gy6gyszerre mar nem is sziikseg. A Masvilag Miszteriumaba beavatottak esete hasonl6

AJn..'~HV''''' akiknek egyiitterz6 orvos tapintja ki a pulzusat, mert valarni fensegessel toltodik fel a tanitvany.

Ha a tanirvany latszolag Ie is ter az Osvenyrol, a Mester tovabbra josigosan egyiitterzo es kegyes marad. Orokre ott lakik a , y sziveben s lelkeben. Amikor pedig sor keriil a test elhagyasira, a Mester egyiitterzese es kegye rairanyul, tett is a tanirvany elete folyaman, A josagos es egyiitterzc fensege megerinti az eziistszalat, mely magaval ragad6 zeng. A mamor es iidvoziiles eme allapotaban hagyja el

anitvany vegleg a testet, s folemelkedik a Ferry es a Zene '<o:.<1""'''JJ regioiba. Az eziistszal betoltotte szerepet,

31

Nezziik esak, milyen egyertelmuen irja le mindezt a Biblia:

"MinekelfJtte elszakadna az eziist kotel, es megromolna az arany palaczkocska, es a veder eltornek a JomlsnaI,

es beletornele a kerek a kutba,

es a por Joldde lenne, mint azelfJtt volt;

a zelek pedig megterne Istenhez, a ki adta volt azt."

(Predikator konyve, 12; 8-9)

32

4. BESZELGETES EGY LELKESSZEL

Egy nemet egyhftzi lelkesz Indiaban tett rovid latogatasa soran egyik este Jolkereste a Mestert. Ez az Igazsagot keresfJ ftrfiu nehany Jontos kerdest tett fel. Az elsO a pszichikai erfJk alkalmazasara vonatkozott.

Mester: A spiritualis uton val6 elcrehaladasunkkor kitapasztaljuk ezen er6k letezeset. Masek gondolatat tudjuk olvasni, telepatikussi valunk, kepesek lesziink betegeket gy6gyitani, es mas hasonl6 er6k birtokaba jutunk. Olyan dolgokat hajthatunk vegre, amelyeket masok csodanak tartanak. De mindezek - veszelyesek ; ezek az er6k a spiritualis ut mellektermekei. A Mesterek szigoruan megtiltjik az utra ralepett tanirvanyaiknak, hogy hasznaljik ezeket az er6ket. Minden figyelmiinkkel munkalkodjunk a eel eleresen!

Az emberi elet eelja onismeret es Isten-megvalositas. Csak ezen az uton valhatunk eggye Istennel. Ha ezt elertiik, mondhatjuk, hogy teljesitettiik az emberi elet isteni celjat, es val6ban a celnal vagyunk. Mialatt a celhoz igyeksziink, mindenfele akadalyok - kellemesek es kellemetlenek - gurulnak az utunkba. A kellemes elteritoknek nehezebb folebe kerekedni, mint a kellemetleneknek. Ugyanesak ebernek kell lenniink elorehaladasunkkor, hogy ne tevedjiink el a benniink kialakult psziches er6k folhasznalasaval, Ha peldaul betegek gyogyitasit vegezziik vele, akkor hatraltatott a tovabbi fej16desiink. Megrekediink, mert kiapad a szorgalom az energia, amelyek sziiksegesek a tovabblepeshez es az utols6 eleresehez, Raadasul az ilyen er6k allando alkalrnazasa nemesak megtorpant, hanem a visszaesesiinket is okozza.

33

A lelkesz.' Nem az-e a feladatom, s6t a kotelessegem, mint lelkesznek, hogy segitsem egeszsegesse valni az embereket; egeszsegesse a sz6 legmelyebb ertelmeben?

Mester,' Egyetertiink. Tegy onzetlen szolgalatot, Az a helyes kezdes. Azonban, csak ha elertiik az utols6 celt, aramlanak spontan, mindenfele erofeszites nelkiil a gy6gyit6 er6k bel6liink. Krisztusnak gy6gyit6 ereje volt. 6 elerte a spiritualitas legmagasabb szintjet. Isten Fia volt, egy Istennel. Ezen a szinten spontan aramlik ki az osszes ilyen er6. Ebben az allapotban elegend6 csak rapillantani a betegre vagy szenved6re, es a kisugarzis meggy6gyit.

Mas azonban a helyzet, ha meg csak az uton vagyunk; teljesen mindegy, milyen fejlett az ilyen ember, meg mindig tanitvany. Folhasznalja az ilyen er6ket, ugy meg kell feszitenie az akaratat; s annak ellenere nincsen semmifele garancia a feltetlen sikerre. Lehet, hogy sikeres lesz, s hiresse valik. Ezt gyakran atelik a komoly utkeresck. Ha azonban a hirnev beklyojiba esik, hogyan tud az odaad6 tanitvany elegend6 id6t szentelni a Mesterek altal kert spiritualis gyakorlatra (a mediticiora)? Az ilyen emberek lassan azt hiszik, elertek a celt, es meg a Mesternel is magasabban allnak.

Ezert 6\jak nyomatekosan a Mesterek a leselked6 veszelytol mindazokat, akik folhasznalnak ilyen er6ket.

Ha a figyelem egyszer elterekidott az elet f6 celjatol, akkor korlatokba iitkozik a visszaut Istenhez. Ha azonban elertiik az utols6 celt, folhasznalhatjuk ezeket az er6ket, mert azok spontin hatnak. Tobbe nem mi vagyunk a cselekv6k. Meg annak sem vagyunk a tudataban, hogy a j6 t6liink arad. Nos, nincsen mar semmi sem, ami foltartozratna vagy megakadalyozna eggyeolvadasunkat a Mindensegtudat-oceinba. Csak akkor hasznalhatunk masoknak, ha ezek az er6k ilyen m6don aradnak bel6liink.

A lelkesz,' Igen, most mar ertem,

Mester,' Csak azt kivantam kihangsulyozni, ha egyszer belebonyol6dunk ezekbe a dolgokba, nagyon nehez megvalni t61iik. Lassuk azt be, hogy a gondolatolvasas, a gy6gyit6 er6k folhaszna-

34

lasa, annak a kepessegnek a kifejlesztese, hogy tudjuk, mi tortenik ~gy~abban a pillanatban ,mas. helyeken - nem nagyon magas ertekuek. Ezek Isten adomanvai az uton. Minden ember legf6bb feladata az legyen: elerni Istent magat! Erd el Istent, s magatol megkapsz minden mast!

A lelleesz : Hogyan nyerhetnem el a legjobban Istent? Letezik valamilyen kiilonleges meditici6s gyakorlat?

Mester.' Istent csak meditici6val erhetjiik el. Azonkiviil at kell alakitanunk. eletiinket a tokeletes Mester utmutatasai alapjin. '!. alamennvi Mester nagy hangsulvt fektet az erkolcsos eletre. Onzetlenul segitsiink minden raszorulonak ; allandoan, minden ~elyzetben legyiink alazatosak; beszeljiink szeretetteljesen akkor IS, ha provokalnak benniinket. Ha magunkeva tessziik ezeket a tulajdonsagokat, teljesen alavetjiik magunkat Isten valamennyi feltetelenek, s ezen elv szellemeben cseleksziink: "Edes a Te akaratod, 6 Uram!", akkor gyorsan fogunk el6rehaladni az uton, Ezek mind az Istennel val6 eggyevalas elofeltetelei. A legfontosabb: erkolcsos elet az onzetlen szolgalat jegyeben es szeretet Isten minden teremtmenve irant. Ezen faradozzunk a spiritualis tit kezdetetol, mert ha ezt uraljuk, akkor e kepessegek vilagitanak az uton, es visszavezetnek Istenhez.

A lelkesz,' Manapsag oly sokfele spiritualis tanit6 letezik, aki H~Z :~~ik azt mondja; tegyiik ezt, nlig a rnasik epp ellenkezojet allitja. A magamfajta igazsagkeres6 igy aztan nem . mitevo legyen, kit kovessen, Mar azzal kapcsolatban is kiilonfele ertelmezes letezik, s oly sok az ellentmond.is, mikent eljiik mindennapi eletiinket.

Mester.' Emberemlekezet 6ta kiilonboz6 orszagokban adott . el6 Sz~ntek, Pr?fetak es Latnokok tanitasai mindig u~yanaSemmit nem valtoznak. Csak a kiils6 formikban a ritusok 7f>rIC"lrt·:", ,nv m6dosulnak id6r61 id6re. Minden vallas ket reszbol Az egyik az exoterikus, a felszini, ami bizonyos ritusok es vegzeset, valamint a hittetelek tanulmanyozasat jelen-

35

ti. Ezek elternek egymastol, masok az egyes nepeknel, orszagokban, vallasoknal. A masik az ezoterikus, a bens6, a misztikus, a spiritualis oldal. Minden vallas lenyege es szive, Ez azonos valamennyi vallasban. Ha a kiilonbozo vallasok regi Szentirasait olvassuk, es osszehasonlito tanulmanyokat folytatunk ezek alapjin, folismerjiik, hogy valamelyik vallas egyik Szentje pontosan ugyanazt mondta, mint egy masik vallashoz tartoz6, oly kozel allnak egymashoz. Sziviik egy iitemre dobban.

Vegyiik peldanak a hinduk Szentirasat, a Vedakat, ahol a nagy indiai risik leirjik, hogyan eredeztethet6 az egesz teremtes Istent6l :

Kezdetben vala Pradzsapati (a Teremtb}, Vele volt Vak (a Sz6),

S Vak (a Sz6) lett az igazi Legfobb Teremts.

Ezzel a megfogalmazassal egybecsengenek Szent Janos evangeliumanak kezd6sorai:

Kezdetben vala az ige, es az ige vala az Istennel, es Isten vala az ige.

Ez kezdetben az Istennel vala. Minden 0 aliala lett es nala nelkiil semmi sem lett, a mi lett.

A tovabbi peldak azt szemleltetik, mikent fogalmaztak meg a Legf6bb Aryahoz fliz6d6 kapcsolatukat kiilonbozo Szentek, s ez milyen m6don nyilvanul meg. Krisztus azt mondta:

Mert en nem magamt6l szoltam ; hanem az Atya, a ki kiildott engem, 0 parancsolta nekem,

hogy mit mondjak es mit beszeijek.

(janos 12, 49)

36

A nagy perzsa misztikus, Maulana Rumi pedig igy magyarazta el:

Az 6 keze Isten keze, s az Ur ereje munkalkodik benne.

Guru Nanak, a tizenotodik szazadi Szent, a szikh vallis alapit6ja ezt mondotta:

6, baratom, semmit nem mondok en magamt61; Az en ajkamon csakis a Kedvesem szava szol.

Tehat minden vallas lenyege azonos. Az alapok, a vezerelvek soha nem valtoztak. A kiils6segek, a ritusok, a cerernoniak es a szokasok kiilonbozoek. Peldaul mi Indiaban altalaban nem vagyunk vizsziikeben, igy el6deink bevezettek a szokast, mely szerint az Istenhez valo imadkozas eI6tt kotelezo rnegfiirodni. Az arabiai muzulmanoknjj mindig is keves volt a viz, igy az 6 oregjeik nem tartott~k sziiksege~ne~ a ~~:d6t, szerintiik a kezrnosas is elegend6 elott. Ha ~e~~ ,VIZ hijin ez sem vegezhero el, megfelel az is,

hor;no~al tisztitjik meg a keziiket. A lenyeg: legyiink tisztak. az a~vlt~ e:telme. A fizikai tisztasag jelkepezi a lelkit, VaI6jaban a furdestol, sem a homokkal valo keztisztitast6I nem tisztulunk Az kizarolag a bens6 tisztasagbol ered. Az ilyen ritusok es

'7prr'lr";' meg nem jelentenek spiritualitast.

A lelkesz: Igen, mindezt ertem.

Mester: A_ vallashoz. kapcso16d6 kii1s6dleges tevekenysegek orszagban megjelentek, es beamyekolnij, a vallas bens6 Es meg v~.ami: a spiritualitas rendkiviil egyszeni. Ha sp~tua~s Osvenyen kivan haladni, menjen el olyan

lU"JLU"L. aki mar megoldotta az elet es a halil rejtelyet. Az ilyen egyszeni szavakkal el is magyarazza azt. 6 mag a mar atelte. sosem beszel bonyolult m6don r6la. Az emberemlekezer 6ta dolog nem lehet komplikalr.

37

A modem civilizacio rakfeneje, hogy a lelkesz hivatisa minden vallasnal fizetett foglalkozassa yilt. Ezert a papok, panditok es maulvik erdeke az, hogy megtartsak allasukat, Itt, Indiaban sajnos sok olyan emberb611esz vallasi predikator, aki valami masra alig alkalmas. Bemagoljik a Szentirasok szoveget, es nagy odaadassal idezik, mikozben nem elnek etikus eletet. Hogyan ertenek hit az irasok val6di mondandojat, a masok felvilagositasirol nem is beszelve? Az altaluk e16adottak dogrnak sorozata. A legegyszenibb dologb61 is bonyolult fejtegeteseket kerekitenek, csak fokozzik a ziirzavart. Ha az egyszeni ember lelkeszhez fordul legyen az barmely vallas papja -, csupan ritusokr6l es szertartasokrol hall, meg hogy mit hogyan csinaljon. A pap olyan bonyolultan magyarizza a dolgokat, hogy szegeny ember vegiil folsohajt:

"Nem ertek ugyan semmit, de az olyan meggy6z6en hangzik, probaljuk meg."

Az, aki val6ban megfejtette az elet es a halal miszteriumat, aki atelte a bens6 megvilagosodast, nehany rovid mondatban elmondja az alapvet6 tenyeket. Amit komplikalt es nehez megerteni, nem lehet vallas. Az csupan az adott egyhazi szervezet altal feltetelezett elmeleti okoskodas, A vallas egyszeni, es barki konnyeden gyakorolhatja. Mindenkihez sz61. Azonban papjaink olyan nyakatekertte es bonyolultta teszik, hogy nem csoda, ha manapsag csak kevesen kepesek azt gyakorolni. Isten azonban soha nem 6hajtotta az emberiseg kilencvenot szazalekat megfosztani a vallas igazi jelentcsegetol es dicsdsegetdl.

Tehat a vallasok bens6 Ienyege, ahogy ezt a tokeletes Szentek vagy maskent spiritualis Mesterek gyakoroljik, olyan vilagos, hogy azt barki megertheti. Abban teljesen igazad van, amikor azt mondod, hogy ha elmegy tiz Mesterhez - ugynevezett Mesterhez -, az mind a maga bonyolultan kifejtett vallasertelmezesevel hozakodik el6, s az ember vegiil legszivesebben megszokne, mert megjobban osszezavarodott. A dolgok megertese iranti lelkesedese pedig lelohad, mert falnak iitkozik.

38

Nekem megadatott az a nagy szerencse, hogy ket nagy Mester:

Hazur Baba Sawan Singh Ji es Sant Kirpal Singh Ji kozeleben lehettem. Mindketten szeleskorii osszehasonliro vallastanulrnanyokat folytattak. Szeretett Mesteriink meg j6 nehany konyvet is irt a spiritualitas kiilonbozd szempontjairol, es felhozta a vilig Szentirasaibo] az oda vonatkoz6 azonos tartalmu idezeteket. Ramutarorr a spiritualitas azonos lenyegere, barmely forrasbol eredjen is, amelyet azonban az id6k folyaman felreertelmeztek, s vegiil hatastalanna valt. 6 azonban ugy elmagyarazta az igazi jelenteset, hogy az oteves gyerek es a szazeves aggastyan egyarant megerti, A vallis termeszetesen a Ielek es Isten kozotti kozos kizarolagos kapcsolat. Miutan a lelek Isten resze, magatol ertetddik, hogy a spiritualitas nem lehet bonyolult.

A lelkesz : Kerdezhetek valami mast is ? Egy Mestert a husevesrol kerdeztem, mert azt olvastam, az helytelen. Vannak Mesterek, akik szerint .. vegetariinussi kell valnunk, ha el6re akarunk jutni a spiritualis Osvenyen, azonban ez a zen Mester azt mondta: .Pogyaszthatsz hust, ha ugy tetszik. Nincsen jelentdsege. Nem akadalyozza a meditaciot, Elerkezik az id6, amikor ugyis felhagysz a husevessel." Mas Mesterek szerint azonban eloszor abba kell hagynunk a husevest, mert kiilonben eredrnenytelen a meditacio. Vagyis a vallasnak mar ezt az aspektusat is tobbfelekeppen ertelmezik.

Mester: Am a dolog tudomanyos oldalara meg senki nem hivta a figyelmed. A vallasban minden nagyon ertelmes es tudomaA vallas a legtokeIetesebb tudomany. Ha fizikai, kemiai mas tudomanyos kiserleteket vegziink, ahol adottak az 'W<:07pt,·"ii.L- es pontosan kovetjiik a megfelel6 eljarist, mindenki az eredmenyre jut. Ugyanugy tortenik ez a vallasban

most a vallas spiritualis oldalarol beszelek -, amely szinten ~~.u~a.Hy. Az emberi test a laborat6rium, Isten igazi temploAki ralel Istenre, az emberi testben talalja meg. Meg soha . nem talalta meg Istent azon kiviil, sem zarandokutak soran

39

vagy a Himalaja jegbirodalmaban, sem a dzsungelben vagy rendhazakban.

Az azonban, aki az igazsag birtokaba jutott, es elerte a celt, kepes elmagyarazni a vallast tudornanyosan s termeszetesen. Szimara vakhit mar nem letezik. Tudornany ez, melyet barki kepes gyakorolni ugyanugy, ahogy mas tudomanyokban munkalkodunk, es a kivant eredmenyre jutunk. Vagyis ha senki nem szolgalt a vallas tudomanyos magyarazataval, ez azt jelenti, hogy akivel eddig beszeltel, nem volt annak tudataban, igy nem is gyakorolhatta.

Mivel a vegetarianizmus kerdeset hoztad sz6ba, szeretnem megadni a tudomanyos magyarazatot arra, miert el6iras ez. Rad bizom annak megiteleset, lehetseges-e el6rehaladni a spiritualis Osvenyen husevessel.

Amig az emberi testben eliink, elelemre van sziiksegiink. Barrnit es barmikor esziink, azzal eletet oltunk ki. Ha hust esziink, eletet oltunk ki. Meg a novenyevessel is eleret pusztitunk. Minden elet ot elem" - a fold, a niz, a viz, a leveg6 es az eter - kombinacioja. A novenyekben a viz a dominans elem, benniik csakegy elem van meg. A rovarokban kett6: a viz es a niz. A madarakban harem: a viz, a niz es a leveg6. A tobbi allatban negy: a fold, a viz, a tUz es a leveg6. Egyediil az ember egyesitimind az ot elemet: a foldet, a vizet, a tiizet, a leveg6t es az etert.

A vilagi torvenyek szerint biintetes jar barmely teremtmeny megoleseert. Az embergyilkolast mindenkor halillal vagy eletfogytiglani bortonnel biintettek. Az ember mind az ot elemet tartalmazza, ezert a legsulyosabb a biintetes. Az illatokban csak negy elem van, ezert ha allatot oliink, tulajdonosanak ki kell fizetniink a becsiilt ertekenek megfelel6 biintetest, A madarak csak harem elemet birtokolnak. igy a madaroles altalaban nem jar

• E kifejezes alatt minoseget, rulajdonsagot ertiink, es nem a peri6dusos rendszerben el6fordul6 elemet.

40

biintetessel, kiveve ha a tulajdonos rajtakap benniinket. Ilyenkor a fizetend6 osszeg csekely, es a tett megbocsithato. A novenyek is elnek, kiilonben nem tudnanak novekedni. Mivel azonban csak egy elem, a viz aktiv benniik, biintetest nem vetnek ki; egyszenien kifizetjiik a zoldsegesnek az arat,

Minden Szentirasban azt olvashatjuk, hogy az elet kioltasa szomyti btin. A fentiekben lattuk, hogy a vilagi torvenyek alapjan a kioltott eletert az altalanosan elfogadott ertek megfelel6jet kell kifizetni. Spiritualisan hasonlokepp letezik biintetes. Az elet kioltasa karmikus reakci6t von maga utan. Mindenert meg kell fizetni. A Szeretett Mester, Sant Kirpal Singh Ji rendkiviil erdekes konyvet itt Az elet kereke cirnen, melyben oly vilagosan magyarazza el a karma igazijelentesenek, az ok es okozat osszefiiggesenek lenyeget, hogy az egyszeni ember is konnyen megerti. Ha vegetarianusokka valunk, tulajdonkeppen onrnagunkat 6vjuk, hiszen megertettiik, hogy minden tettet reakci6 kovet. Ha fizetiink is a hentesnek a vacsorankhoz sziikseges allat leoleseert, a reakci6 el61 nem menekiilhetiink.

Bletben maradasunkhoz sziikseges a taplalkozas. Ha vegetariim6don etkeziink, csak egyetlen elemet, a vizet pusztitiuk, mig soran negyet. A vegetarianus taplalkozas egyben tisztabb N.1!nden szempontbol megkonnyiti el6rehaladasunkat a spirituOsvenyen. Ime ez a vegetarianus eletmod tudomanyos indoka.

A lelkesz: Nagyon szepen koszonom, Szeretnek meg valarnit . Nagyon fontos a becsiiletes eletvitel, azonban ugy eszre, hogy a spirituilis utkeresd szexuilis eletet nagy ovezi. A hindu Mestereket olvasvan azt latorn, mindegyi-

tagadja a szexualitasr. Mikozben mas Mesterek - hadd peldaul a zen Mestereket - azt mondjik: "Ha igenyed elj szexualis eletet." Itt is sok az ellentmondas. A .UdJUld,~:>dl kapcsolatban is rengeteg elmelet van.

: Nos, a helyes elmeler ertelmeben a hazassag semrnikepsem akadalyozza a spiritualitast,

41

A lelkesz: De egy gi~a?

Mester: A hazassag nem Iehet gatja, hiszen oly sok Szent kotott hazassigot es nevelt gyermeket. A szexualitas nem akadily.

A nagy Mesterek 6sid6kt6I fogva arra tanitanak, hogy alapithatunk csaladot. De ami a szexualitast illeti, uralkodjunk azon a lehet6Iegnagyobb mertekben. Erre is megvan a tokeletesen esszeni tudomanyos magyarazat. A szexualis kesztetes lehuzza es szetzililja figyelmiinket. A figyelem a lelek kiiIs6 kifejezese. Ez azt jelenti, hogy aki ond6t veszit, rendkiviil nehezen koncentral a spiritualis gyakorlatok folyamin.

A Szentirasokban az all, hogy a hazassig szentseg. A hazassag nem szerzodes, ahogy ezt ma Nyugaton tartjik. Ott rna hipphopp megn6siilnek, aztan par h6nap multan elvalnak, Aztan ujra megn6siilnek, es nehany h6nap mulva megint elvalnak, igy nines akadalya a tovabbi hazassagkotesnek. Ez nem hazassig. A hazassagot tekintsiik szentsegnek - ha mar meghizasodtunk, az egy eletre sz6ljon. Egy szent dolgot nem Iehet meg nem tortentte tenni. A hazassig folbontasa ily m6don nem lehetseges, mert a hazassig szentseg. Az eskiiv6 alkalmaval a hazasfelek kezet Isten fiizi ossze, nem pedig emberek.

Eloszor tehat azt ertsiik meg, hogy a hazassig szentseg, es masodszor azt, ha mar elszantuk magunkat erre a lepesre, tartsuk er6sen kordaban szexualis eletiinket. A nemi elet csakis a gyermeknemzes celjit szolgalja. Minden egyeb szexualitasnak min6siil, es a szexualitas az, ami keriilendd.

A Szentirasok egyerteImu, vilagos utmutatassal szolgalnak, A regi hindu irasok szerint peldaul folytasson egy n6 tokeletesen onmegtartoztato eletet a teherbe esestol a gyermek megsziileteseig, s6t a szoptatis utani elvalasztasig. A szeles korben elharap6zott korlatlan szexualitas kerdese azokban fel sem meriil, akik halad6- nak tartjak magukat. Szerintiik en&edjiink szabad utat a nemi osztoneinknek, ne fojtsuk el azokat. Am ha koverjiik ezeket, nem vagyunk urai alantas vagyainknak. Akkor pedig mi a kiilonbseg

42

ember es allat kozott? Az ember gyakorolja az onfegyelmet. A spiritualis utkeresd szamara alapvet6en nelkiilozhetetlen a fegyelmezett eletvitel.

A hazassag viszont nernhogy gat az Osvenyen, hanem stabilizalo tenyezove valhat. De mindket fel gyakoroljon szigoni onfegyelmet. Az egyediilallok 6rizzek meg tisztasigukat. A fiatalok tekintsek kinesnek a sziizessegiiket. Tisztasagat csak az tudja megtartani, akinek a gondolatai is tisztak. Tiszta es sziizies esak akkor lehet egy elet, ha mentes mindenfele tisztatalan gondolatt6l es tisztatalan eselekedett61.

A fiatalok valogassik meg gondosan a tarsasagukat, Tartsak tavol magukat a szexualitast nyiltan targyalo konyvektol es filmekt61. Senki ne remeljen elorehaladast az Osvenyen, ha az erzeki gondolatok rabja, az erzeki cselekedetekr6l nem is beszelve, Hatalmunkban ill annak uralma. Onfegyelem es nem elfojtis kerdese, Ott van a bens6nkben az az er6, mely segit atlepni a testtudatot, es feljuttat a spiritualis regiokba, Az alantas szexualis osztonok viszont szetzilaljik es elvonjik a bens6b6l ezt az er6t, amely eleg onmagaban, es olyannyira szorakozotta tesz benniinket, hogy keptelenek vagyunk leiilni a meditaciohoz, Ha azonban ez az er6 helyes mederben folyik - jobban mondva, arra hasznaljuk, amire rendeltetett -, akkor arernel benniinket a test korlatai es gyengesegei fole, es biztositja a gyors bens6 fejlodest. A tisztasag a spiritualis regiokhoz vezet6 ajt6k kulesa.

A lelkesz: A tisztasag melyen beagyazodott a hindu vallisba.

Mester, te pap vagy, hindu pap?

Mester: Nem vagyok pap, csupan egy egyszeni ember. Az kormanyban felelossegteljes allast toltok be. Allamtitkir Eleget teszek vilagi kotelezettsegeimnek, s amennyi id6m ~U<lldl"', azt rneditacioval toltorn. Ha nehany testverem tanacsot t6lem, igyekszem nekik nemi utmutatast adni, mivel Mesteezt varja el t6lem. Tovabbitom a Mesteremt6l kapottakat. nem a hindu vallas, hanem a spiritualitas. Az egyetemes vallas.

43

Mi nem tanulunk semmifele specialis vallast. A lelek vallasat gyakoroljuk.

Szeretett Mesteriinket Nyugaton tett korutazasa soran egyszer

megkhdeztek: - Hogyan vivhatjuk ki a tokeletes es tart6s beket ezen a vilagon? - 6· igy felelt: - Amikor a kiralyok feliilemelkednek az orszagok erdekein, a papok pedig a fe1ekezeti korlatokon (az izmusokon), elerkezik az orok beke. - Ez az emberiseg vallasa, Lepjiink t61 a mesterseges korlatokon, koze1edjlink mindenkihez szeretettel es baratsaggal. Ha masokert eliink, tokeIetesekke valunk. Csak akkor alakulunk at istenive, ha eloszor tokeletes emberre lesziink, Tartozhatunk barmely vallashoz, a Szentek ebbe nem avatkoznak bele. De fejlessziik a szemelyisegunket, es e1jlink a Mester utmutatasa szerint. Mindannyiunknak megvannak a j6 rulajdonsigai. Azonban a felelem es a tevkepzetek elnyomjik azokat. Csakis olyan valaki aldasos iranyitasaval remelhetjiik, hogy fellebben az illuziok sziviinkre telepedett sulyos fatyla, aki maga mar megfejtette az elet es a halal miszteriumat. Egyetlen pillantas elegendo e fatyolon keresztiil, hogy raebredjiink: ha a sziviinkbe bekoltozik a szeretet, a tobbi ereny is mind felragyog. A val6di ember rulajdonsigai, mint az Isten minden teremtmenye irant erzett alazat, konyoriilet, josag es szeretet, isteni rulajdonsagok. N em kotheto kizarolag a hinduizmushoz vagy barrnely mas vallishoz, hanem valamennyi vallas altalinosan elfogadott eszmenyei ezek. Ezert: te kereszteny vagy, legy hat j6 ker~szter:y. Er: szikh vagyok, tehat j6 szikhnek kell lennem. Fejlesszuk ki valamennyien igazi emberij6 tulajdonsagainkat. Ekkor Isten iranti szeretetlink folytan tiire1emmel es megertessel segithe~iik a tobbi

embert.

Csak akkor tekinthetjiik magunkat igaz keresztenynek, zsid6-

nak, szikhnek vagy rnuzulmannak, ha ezeket a j6 rulajdonsagokat val6ban kifejlesztettiik onmagunkban. Az igazan j6 ember nem csupan a tarsadalom hasznos tagja, hanem az Istenseg nelk~ozh~tetlen vonasait is magan viseli. Ha meg abban a szerencseben IS

44

reszesiiliink, hogy egy Mester szent tarsasagaba keriiliink, 0 raallit benniinket az Istenhez visszavezeto legrovidebb utra. A Szent nem foglalkozik az egyes emberek vallasi hovatartozasaval, hanem sokkal inkabb azzal, hogy tokeletes embereket csiszoljon bekiliik. Ez rnunkajinak egyik fele.

Ha minden reggel elmegyek a Gurdawaraba - a szikh templomba -, es annak rendje-m6dja szerint imadkozom, az emberek azt gondoljak majd, bizonyara rendes ember vagyok. Ellenben, ha ezt kovetoen bemegyek az irodamba, a hivatali iigyek kapcsin megvesztegethetnek, hazudok egyik-masik iigyfelnek, nemelyeket becsapok es megsertem mas emberek jogait, akkor alszent vagyok, s valojaban nem gyakorlom a vallasomat. A vallas azt jelenti: eljiink mindenkor az igazi emberi j6 tulajdonsagainkat. Ezen erenyek tesznek benniinket va16di emberre. Szerencsere en az emberiseg vallasahoz tartozom, ha latszolag szikh is vagyok.

A legkiilonfelebb vallasu emberek jottek el a ker nagy Mesterhez a vilag minden tajar61. Azonban sohasem sz6litottak fel vallasunk elhagyasara. Azt kertek csupan: gyakoroljunk onfegyelrnet, eljlink etikus eletet, es meditaljunk, Erre van sziiksegiink. A tokeletes Szent igazi tanitvanya rendelkezik minden emberij6 tulajdonsaggal; ez a kiilonbseg. Arnig nem fejlesztette ki ezen vonasokat, nem lephet elore a spiritualis uton,

A tortenelem azt tanitja, hogy a vallashabonikat martirok vivtak meg: igaz keresztenyek, igaz muzulmanok, igaz szikhek. Am ez nem egeszen igy van. Csakis azok az igazi hosok, akik a zsamoksag - es nem a zsamok - ellen harcoltak. Amikor az intolerancia, a az irigyseg es a mohosag a mozgat6rug6, akkor minden

tenyezo, az osszes eszme semmive valik.

A lelkesz: Az onfegyelemrol beszeltel, s hogy a tanitvany ki ezt a tulajdonsigot. Szerintem tokeletesen igazad van. ha magamb61 indulok ki, nos ... amikor valaki art nekem, gumlok, es szeretnek visszavagni. Persze nem teszem, mert kell azt fojtanom.

45

Mester: Val6ban elfojtas ez?

A lelkesz: Nos, talan nehez helyzetben esetleg szeretnek hazudni.

Tisztaban vagyok kereszteny vallasunk tiltasival, mely szerint nem szabad hazudni. Igy hat nem teszem. A szivemben azonban h~zu~ vagyok. Szeretnek hust enni, megsem, teszem. ~em va~~ok 19azl vegetarianus, mert megkivanom a hust. Ez mind elfojtas. Nem illithatom, hogy az onfegyelem boldogga tesz.

Mester: Nem, testverem. Az onfegyelem a szivb61 ered, nem kiviilrol rink er6ltetett dolog. Az onfegyelem leg yen sziviink kifejez6je. Az elfojtas akkor lep szinre, h: fellobb:m ~ede~_y~~~enk.

Ha kepes vagyok kotetleniil, kiviilrol szemlelni a korulottem tortenteket, legyenek azok kellemesek vagy kellemetlenek,. nem leszek diihos akkor sem, ha megprobalnak felingerelni. Az ingeriiltseg impulzusa nem emelkedik fel bennem, igy nem l~szek diihos. Nem arr61 van tehat sz6, hogy a provokalas utan ~lfoJtom a diihom. Hozzaszoktattarn magam, hogy ne reagaljak. Igy nem is gurulok meregbe, ennyi az egesz. Ha helyesen ertelmezem a dolgokat, es alazatot gyakorolok, a diih jelentektelenne :ralik. Barrni tortenjek is veliink, okozza azt rnasok butasaga, rosszrndulata vagy netan alaval6 art6 szandeka, kovessiik mindig a ~e~bocsitas elvet. Ha elerjiik es meg6rizziik ezt a tartast, az a tokeletes

onfegyelem biztos jele. , ,

Az elfojtas akkor lep szinre, amikor reag,aIunk a p~~vokalasra, es a diihiinkon tudatosan kell uralkodnunk. Ime, ez az onfegyelem es az elfojtas kozotti kiilonbseg. Az onfegyelern szivbol jon es mindig spontan m6don.

A lelkesz: Hogyan lehetseges ez?

Mester: Nem mondok semmi ujat neked. Krisztus azt hirdette, ha valaki pofon iit, forditsd fele orcid masik felet. Nem azt ertette ezalatt, hogy nyomjuk el mergunket, s ugy tartsuk oda az arcunkat. Sokkal inkabb azt, hogy annyi alazattal, tiirelemmel, onfegyelemmel es jellemszila~~saggal kell, re~delkezn~, ~lOg~ ne tamadjon benniink semrmfele rossz szandek a nekunk artam

46

akar6kkal szemben. Ha ez nem sikeriil, akkor follep az elfojtas, es hosszu napokon keresztiil mardossa a sziviinket.

A lelkesz : Nalarn igy van ez.

Mester: Id6vel folebe kerekedsz ennek. Ezert mondom mindig, sziviinkben valtozzunk, kezdjiik el azt fegyelmezni. Tard ki a Engedd feltoltodni szeretettel es konyoriilettel, A dolgok ertelmezese majdjon magatol. Annak birtokaban megtestemegbocsitassa valunk. Tebbe nem erheti serelem, senki sem nekiink az Or akarata ellenere.

Az egesz vilag telis-tele van masok iranti rossz gondolatokkal. azert, mert azokat nem tereljiik helyes mederbe. Ezert JIHIVIU mindig, hogy gyakoroljuk az emberiseg vallasit, nem ikh, a hindu vagy a kereszteny vallast. Valjunk nagylelkiiekke. iiik onmagunkat alazatossa, megbocsitova, tiirelmesse. Tameg a szeretetteljes beszedet, hogy legalabb nehany ."~L'."l.V' sz6val enyhithessiik a megtort szivfi emberek fajdalmat. ajdonsagok mind fejleszthet6k. Am csak az eI6 Mester altal tudjuk azokat tokeletesen megval6sitani. 6 nemazt mutatja meg nekiink, hogyan tudjuk felredobni az illuziok megkemenyito es elkend6z6 fitylat, hanem egyuttal es el6revisz benniinket az igazi celunkhoz vezet6 uton. A minden csupa josag, szeretet es beke. Ez a Mindensegtudat-

Mester egy ezzel az Oceannal, megis minden igazi emberi hordoz6ja. Ha ilyen emberre akadunk, es a kozeleben , megerint benniinket a kisugarzasa, erezziik foltoltott Eszrevessziik, hogy az 6 cselekedeteit nem befolyasoljik szavai vagy tettei. A tokeletes onfegyelem mintakepe, beszel az onfegyelemrdl, hanem maga is gyakorolja. menyt ont belenk: mi is elerhetjiik ezt.

ha olyan emberrel talalkozunk, aki maga fegyelmezett folytat, valhat vilagossa szamunkra az ilyen eletmod mely Amint kialakult egyszer e szilard meggyozodes,

47

minden lehetsegesse valik. Maga a Mester valtoztatja at a sziviinket.

A lelkesz: Poltehetnek meg egy ide vonatkoz6 kerdest?

Lehetseges-e, hogy egy Nemetorszagban CI6, meg nem beavatott szemelyre hatassal legyen egy mar nem CI6, a magasabb spirituilis regiokban tart6zkod6 Mester?

Mester: Olyan Mester, aki mar elhagyta fizikai tester? A lelkesz: Eljuthat-e hozza a kisugarzasa?

Mester: Nem. Amig itt a Poldon tart6zkodunk, esak az el6 Mester kisugarzasa juthat el hozzank. Ha viszont egy CI6 Mester mar beavatott benniinket, tovabb iranyitja sorsunkat a magasabb regi6kb6l fizikai testenek vegleges elhagyasa utan is. E16bb viszont az CI6 Mester tarsasagaba kell keriilniink. A spiritualitas tudomanyaban nelkiilozhetetlen az el6 Mester. Kozponti alak 6, koriilotte forog az egesz rendszer. Az 6 emberi polusin keresztiil munkalkodik az Isteni Er6 e vilagban. Utmutatasa es segitsege nelkiil nines megvaltas, 6 vegigjarta az emberi elet megpr6biltatasainak rogos utjait, igy az emberi szinten talalkozik veliink. Soha nem sz61 hozzank mag as l6r6l, esak mintbarat a barathoz. A sajit keresetebol el, es a maga szarnara senkit6l, soha nem fogad el egy fillert sem. Ahogy haladunk el6re az bsvenyen, egyre jobban felismerjiik nagysigat. De eltavozott Mesterlelektol, aki mar betoltotte hivatasat a Foldon, s visszatert eredetenek forrasahoz, nem szamithatunk segitsegre.

A lelkesz: Emlitetted az iment, hogy manapsig a papokkal kapesolatos problema f6 oka: a vallas szamukra fizetett foglalkozassa valt. Mint lelkesz kerdezem, az-e a velemenyed, hogy minden lelkesz es pap hagyja ott az allasat, rnunkajat?

Mester: Nem, sz6 sines r6la ... rogton megmagyarazom. A papi hivatasnak leteznie kell. Megvan a feladatuk. Kenyeriiket mas m6don teremtsek e16, de ne igehirdetessel keressenek penzt. Mindeneke16tt legyenek igenytelenek. Megmaradt idejiiket es penziiket forditsak sajat spiritualis gyakorlataikra, es masok megse-

48

gitesere, akar igehirdetes, akar onzetlen szolgalat formajiban. Testverem, ha fizetseg elleneben nyujtunk esak segitseget embertarsainknak, az sajit spiritualis fej16desiink akadalyava valik,

Vegyiik a rmiveszek vagy a koltok peldajit. Megelhetesiik koztudomasuan bizonytalan, mert ninesen biztos beveteliik, es az alkot6munka nem hoz rendszeres jovedelmet - kiveve persze, ha fizetesseljiro pozici6t toltenek be. A legcsodalatosabb mfialkotasokat ilyen bizonytalan koriilmenyek kozott hozzak letre es hatrahagyjik az ut6korra, a bizonytalanjovore. Szegenyseg es a hianyzo elismeres ellenere az isteni eredeni ihlet a rmivesz lelkenek lenyege - megis mindig utat tor maganak, Elvallal akarmilyen allast, hogy szabad idejeben tovabb alkothasson. Am amint egy intezmeny vagy egy gazdag ember partfogasit keresi, elveszit valamit: kotelezettseget vallal arra, hogy olyat alkosson, amit elvarnak t6le. Maskiilonben a tamogatas - vagy nevezziik ugy, ahogy akarjuk - megsziinik.

A fizetett igehirdetessel ugyanez a helyzet. Tegyiik fel, engem kineveznek a Gurdawara Parbundhak Tanacsaba, az osszes szikh igehirdet6 felett feliigyeletet gyakorl6 szikh hivatalos testiiletebe. Ekkor mar nem beszelhetek olyan szabadon, mint most. Eloszor is mindenkinek azt kell mondanom, hogy a szikh vallas az osszes tobbi felett all, es Guru Nanaknal nagyobb Szent soha nem CIt e foldon. Ha ezt nem mondom, nem kapok t6liik egy fillert sem. Azonban hogy engedhetem meg magamnak, hogy barkirol is azt allitsam, 6 volt a legnagyobb? Legyen az Nanak, Krisztus, Buddha, Mohamed vagy M6zes. De amig valamilyen szervezett6l penzt kapok, elvarjik t6lem, hogy az altaluk kepviselt vallast dies6itsem.

Most ponto san arr6l beszelhetek, aminek valosagarol meg gy6z6dve: egyforman tiszteljiink minden Szentet, ProfeMisztikust es az irasaikat. Ezt kimondhatom, mert fuggetlen '","cnrr,!< Kimondhatom, hogy Krisztus ugyanolyan nagy volt, Nanak. Kimondhatom, hogy a Biblia ugyanolyan magasztos,

49

mint a Guru Granth Sahib" vagy a Koran vagy a Vedak. Azonban elveszitem ezt a szabadsagot - akarcsak egy rmivesz -, ha penzt fogadok el barmilyen szervezett6l.

Tobb szaz kereszteny pappal talalkoztam. Elsokenr azt halljuk toliik, hogy Krisztus az egyetlen Megvalto e vilagon, es 0 Isten egyetlen £la. Nem tudnak semmit Guru Nanakr6l, sem Buddhar6l, sem Mohamedrol. Nem szomoni ez? Talalkoztam valamenynyi vallas papjaval, de egyetlenegy sem tudott meggyozni arr6l, hogy fizetett papi kozosseg hozzisegithet barkit Isten eleresehez.

A vallas mestersegszeni gyakorlasa szetzuzza az alazatot es bezarja a szivet. Eddig meg egyetlen vallas papjirol sem hallottam, aki azt allitja: "Csak a sajit vallasornat tanulmanyoztam. J6llehet csak annak szentelem magam, de meggy6z6desem, hogy mas vallasok kovetoi Isten szereteteben es gondoskodasaban ugyanugy reszesiilnek. "

A vallashoz napjainkban vilagszerte hozzatapadt negativ vonasok arra vezethetok vissza, hogy valamennyi vallast fizetett papok iranyitjik. E szervezetek nelkiil soha nem tamadna vallasi es szent haboni. Nem letezne er6szakos hitterites, amely oly sok kolcsonos gyiilolethez es bizalmatlansighoz vezetett. Egy pap minden mas vallassal szemben tanusitott szeretetevel es megertesevel mutasson peldat. Egyetemes szeretet lakozzek a sziveben. Minden vallas Isten es valamennyi teremtmenyenek szeretetere tanit benniinket. De hoI az Isten iranti szeretet, ha nem szeretjiik a szikh, a muzulman vagy a kereszteny testveriinket?

Nezziik elfogulatlanul ezeket a dolgokat. Gondoljuk vegig, rniert jaratodott le a vallas napjainkban. Az egesz vilag sovarog az utan, hogy ujra folragyogjon a szeretet es a j6zan esz tiszta Fenye.

A lelkesz: Tanitasod magaban foglal minden vallast? Mester: Minden vallast,

A lellees«: Minden teremtmenyt?

• a szikh Szentiras

50

l!'!ester: Minden teremtmenyr, hiszen kivetel nelkiil valamenynyiiiket egyazon Teremt6 alkotta. Ha en mint szikh nem tudok :~giter;i bajb~ jutott keresztenv testveremeri, meg ha az egesz eJszakat vele IS kell toltenem, 'nem erdernlem meg, hogy szikhn~k nevezzenek. Az?n nyomban zarjanak ki a szikhek kozossegebol. Cs~k akkor tekinthetem magam igazi szikhnek, ha szeretem Iste~ .mmden }e~e:ntmenyet, ~arsadalmi rangra, bdrszinre vagy vallasi meggydzddesre valo tekintet nelkiil. Vegiil is valamennyien Isten gye7~ekel. vagyunk. Testverek Istenben. Mindannyian Istenhez terunk vissza. Szeressiik egymast. Kinek e szeretet nern lakozik a sziveben, nem Iathatja meg Istent.

Eszrevetted-e mar, hogy kiilonbozd rendii-rangu es elterd hitti emberek jokedviien borozgatnak egymassal? Azonban, akik ~stenhi~6n~k valljik magukat, nem hajland6k egy asztalhoz iilni es megmru Isten megszentelt borat, mert kiilonbozo vallasuak. Miert nem szeretik egymast?

Senki sem kenyszeritheti ra masra a sajit gondolatait es hitet.

Ha meg£lgyeljiik valakinek a magatartasat, akib6l a szeretet es tisztasag arad, aki reszvetet tanusit, amikor bajba keriiliink, odamegyiink hozza s megkerdezziik: - Testver hol tanultad . ? 6 pedig igy felel: Ennel es ennel jartam, Ezek itt

Szentir~sa~. -:- Mindig az ember jelleme indit meg benniinket, pedig kmyilatkoztacisok es propagandak. Tetteink es kijelencsengjenek osszhangban, Erre van szuksegiink.

51

5. GONDOLA TOK A SZUFI HITROL

Egy amerikai koltono tanitvcmy konyvet olvasott a nagy perzsa misztikus koltorol, Khwaja Hqfizr61. Levelben kert Darshan Singh Mestertol magyarazatot a bevezetbben olvasott Szufi tanltasol: nemely thelerol, melyek nem voltak vilagosak szamara. A Mester azt kerte, olvassak fll neki ezeket a reszeket.

A felolvas6 elkezdte a konyvbol az idezetet: "A szufik ugy velik, nem minden lelek ismeri fol, hogy idegen itt a Foldon. Nem minden lelek kepes felismerni a szarmizetes, a Szeretett Lenytol (Istent6l) va16 elszigeteltseg es elszakitottsag keseniseget. Ezert nem vagyakoznak ugy az ujraegyesiiles utan, mint Hafiz. Nem minden emberi leny kepes szeretni Istent, vagy felmerni, mit veszitett el a lelek ezen elszakitottsaggal. Csak azok ismerik fel es erzik at mindezt, akiket Isten megajindekozott az iranta erzett szeretet vagyaval. A szufik azt tartjik, hogy Isten az orokkevalosag 6ta elrendelte: csak bizonyos emberek sziveben lakozzek az iranta erzett szeretet vagya, Csak ezek kepesek raebredni a t6le val6 elszigeteltseg tudatara."

A Mester egy pillanatra behunyta a szemet, majd fgy sz61t: Nem, ez nem igy van.

Mid6n a lelkek elvalasztodtak Istent6l, mindegyikiiknek ereznie kellett az elkiiloniilest. Azonban a szetvalas fijdalma, az ujraegyesiiles iranti vagy, sovargas az Istennel val6 ismet eggye valas utan - amit a szu6kfana:fil-Allahnak neveznek, teljes egybeolvadas az Urban a fejl6des eredmenye. A lelek kibontakozasa soran

52

kifejleszti ezt a vagyakozast, amely azonban csak az emberi forrnaban tud igazan kiviragozni s beteljesedni. A madar peldaul nem kepes ezt a vagyakozast erezni. De ha tortenetesen ravetiil egy tokeletes Szent szeretetteljes pillantasa, e mawr emberi formaban sziiletik uiia, s akkor feltamad benne a vagyakozas. U gyanez tortenik, ha a Mester veletleniil ralep egy rovarra - az emberkent sziiletik ujra. Az a fa is emberi alakot olt, melyr6l a Mester egyszer gyiimolcsot szed. Mindezek a folyamatok a termeszet torvenyei szerint tortennek, melyek meg rejtettek el6ttiink.

E nehany peldat a ket nagy Mester gyakorta megernlitette.

Nyilvanvalo tehat, amint az ilyen lelek emberi formaban ujrasziiletik, kezdett6l fogva egy Mesterlelek eleven lehelete inspiralja. perzsa kolteszet egyik sora szerint: "A Messias lehelete gyogyitja

lelket." Az ily m6don emberi format oltott teremtrnenyek eletet erintesevel s leheletevel a tokeletes Szent. Magatol ertetocoen veliik sziiletik a vagyakozas, hogy eggye valhassanak Mesterrel es visszaterhessenek Istenhez. Intenziven el benniik az lstenszeretet es a t6le val6 elszakitottsag erzese,

Baba Farid, a tizenharmadik szazad nagy szufi Szentje nagyon li<1l';V~<U' fejezte ki mindezt:

A szeretet tiize csak dervis, csak misztikus sziveben lobbanhat langra. Kizar61ag embernek adatik meg a szeretet kincset era aldasa. Midon Isten megteremtette a szeretetet, fgy bocsatotta utjara: "Menj, keress magadnak helyet az ember szlveben - ott elhetsz a legjobban." A szuji teha: olyan ember, akit eitol: mindenkor az Istenszeretet es a Ra val6 emlekezes. Csak az a szufi, kinek szive az Isten iranti szeretet iitemere dobban nappal es ejjel.

Ebb61 tehat vilagosan latszik, hogy az Isten iranti mennyei csak az emberi formaban ujrasziiletett lelek sziveben lel unonra. Hazrat Khwaja Chishti, Baba Farid neves el6dje, aki a

53

tizenkettedik szizadban, Indiaban megalapitotta a szufi mozgalmat, a kovetkezoket mondja:

Isten val6ban odaad6 hivenek szive mindorokkon a szeretet lemgjelVal eg, s hamuva porlad minden, ami e szentseget haborftja.

Iddtlen iddk 6ta bolyongunk tehetetleniil, magunkra hagyatottan az elet es halal ciklusiban, a teremtes nyolcmillio-negyszizezer fajtajan keresztiil. Az evolucio termeszetes folyamata soran elertiik az emberi format. Mi, szegeny teremtmenyek, csakis egy felszabaditott lelek, egy Mester szent kegye jovoltabol juthatunk elobbre, erhet veget elszakitottsagunk eredendo forrasunktol, es terhetiink vissza Istenhez. Igen, emberi testbe keriiltiink, de vakok vagyunk. Nem latjuk meg a Valosagot, mert a benso szemiink csukott. Csak az, kinek nyitott a szeme, kepes rank talalni es lat6va tenni. Ily m6don megertjiik, hogyan vethetiink veget Istentol val6 elvalasunknak.

A Biblia ugy ir a Mesterrol, mint a pasztorrol, aki eljon megkeresni elveszett baranyait, hogy partfogasaba vehesse oket:

En vagyok a j6 pasztor ; es ismerem az enyeimet, es engem is ismernek az enyeim ...

(Janos 10, 14)

Az en juhaim halijak az en sz6mat, es en ismerem 5ket, es kovetnek engem.

(Janos 10, 27)

Tehat, ha emberi alakot oltottiink, elvalasunk veget vetesenek erdekeben keressiik meg azt a vezetot, aki ismeri az Istenhez visszavezeto utat. A visszateres vagya s az eredendo forrasunktol torrent elszakadas folismerese csak a lelek fejlodese soran erlelddik meg. Igen, testverern kerdesenek ez a resze teljesen helytallo: nem

54

minden lelek eli at egyforma intenzitassal az elszakitottsagot, az orokos nyugtalansigot, a tokeletesedesert vivott folytonos kiizdelmet, mint Hafiz.

Ha mar az Urt61 val6 elszakitottsignak tudatara ebrediink, a kiizdelem lassankent megszabadit benniinket az illuziok beklyoitol es az ot erzek rabsigabol. Egy masik szufi misztikus,Jaami mondja:

Az Egyseg-tudatossag elerese, a tokeletes folold6das Istenben az a val6di tudas, melyet minden szuJinak el kell sajatitania. Ennek erdekeben ne gondolkodjon materia lis dolgokr6l, s kizar6lag Istenbe melyedjen. SZlvet mossa tisztara minden nem isteni do logt6l.

Amit tehat testveriink mondott, reszben megallja a helyet. Am teves a feltetelezes, mely szerint Isten kezdetben csak nehany leleknek ajindekozta oda az elszakitottsag erzeset, Elobb-utobb minden lelek ateli a forrasatol val6 kiilonvalasztottsig kinjait. Azonban ez mas-mas idopontban kovetkezik be, fejlodesenek fokatol fuggoen. Minden lelekben megbuvik, benne rejtozkodik az elvalas fijdalma. A folebredt lelek minden porcikajiban, valamennyi hajszilaban ott sajog ez a gyotrelem. Mig masokban az Istentol val6 elszakitottsag tudata meg nem tamadt fel. Ez a tudat szunnyad benniink, amig a valosagra ebred€:s ideje el nem erkezik. Egyetlen lelek sem marad orokre a szenderges allapotaban. Meghatarozott pillanatban felebred. E folyamatot az eIo Mester hatartalan kegye siettetheti.

Egy urdu vers igy szol errol:

Keves sziv teremtetett szeretetre.

Keves sziv all keszen a szeretet bifogadasara.

A szeretet zeneje nem sz6laltathat6 meg minden hangszeren.

Ez igaz. De ne felejtsiik el, amig rna az egyik szivre esik a d.ld',LLdO, addig holnap egy masik erik meg, s holnaputan ismet

55

ujabb lelek szamara erkezik eln aZ,id6, hogy felcsend~j?n ~e~e a Mennyei Muzsika - a Csengo Feny, ahogy a buddhistak hivjik, avagy a Bang-i-Asmani a szufik elnevezese szerint. Mindannyian vissza fogunk terni.

Ekkor a Mester kerte, olvassak fel a level masodik reszet.

A felolvas6 folytatta: .Jstent az angyalok az ertelmiikkel tiszteltek.

De 6k csak zaattal, azaz szellemmel rendelkeznek. Nem birnak az izz6 szeretet kepessegevel, mert nem kellett atmenniiik megpr6- baltatasok, csabitasok es szenvedesek hosszu, megtisztit6 soran, hogy kibontakozzek e kiilonosen ertekes, odaad6 tulajdonsag. Ez a fajta szeretet legy6zott olyan akadalyokat, amelyekkel az angyalok soha nem keriiltek szembe. Az ember viszont ~emcsak zaattal (esszenciaval), hanem sifattal, azaz nemes vonasokkal, kiilonleges kepessegekkel bir, amelyek kizarolag emberi tapasztalat utjan nyerhet6k el. Koziiliik az egyik a szeretet kep?ssege .. Az ilyen tulajdonsigok birtoklasa ertekesebb az angyalo~ altaI ~~tokolt puszta szellemnel. Mivel egyediil a szeretet teszi lehetove az egyesiilest Istennel, es lattatja meg, ismerteti fol es erteti meg az emberrel Isten abszolut letezeset."

Mester: Ez igy igaz. Amidon Isten megteremtette az embert, az angyaloknak megparancsolta, hogy tiszteljek s szolgaljik az embereket. Miert? Mert Isten sajit kepere alkotta az embert. Milyen is ez a kep? Isten: szeretet. Miutan az 6 kepere teremtette az embert, az ember is szeretet. Az ember a szeretet sziilotte, ez val6di lenyege es termeszete. Az angyalok ellenben nem rendelkeznek szeretettel es reszvettel. Mivel nem kepesek a szeretetre, nem valhatnak eggye Istennel. Hogy.ezt elerjek, el?b? emberi forma~ kell olteniiik. Csak igy nyerhetik el a megviltast. Csak emben testbe sziiletven fej16dhet ki benniik a nemes adottsag, az isteni szeretet. A szeretet es reszvet Osvenye elvezeti 6ket az Istennel

va16 egyesiileshez. .

E tekintetben a szufik ugyanazt tanitjik, mint a szmte parhuza-

mosan kifejkidott bhakti mozgalom. Megegyezik Sant Mat, a

56

Mesterek Utja Szent tanitasaval. Egy koltd tomoren igy foglalja ossze ezt:

Isten megteremtette az embert, hogy osztozeele masol: fajdalmaban. Hiszen ha ez csupan tiszteletadas dolga lenne, a mar eszmenyi alakot oltott angyalok is megtehetnek ezt. Am ok nem jartak vegig az emberi ele: megpr6baltatasokkal teli, ragas uijllt. Nem kipesek osztozni sem az emberre mert szenvedesekben, kiszolgaItatasban es nyugtalansagban, sem az elszakitottsag kinjaban.

E vonasok emelik az embert az angyalok fole. Az ember megismeri es kitapasztalja az emberi elet szenvedeseit es kinjait. Osztozik embertarsai banataban es szomorusagaban, Nem lehet enkozponni vagy kozombos. Masokert kell elnie az onfelaldozas es az onzetlen szeretet jegyeben, E szeretet oly nagy legyen, hogy kepes leg yen foliilemelkedni masok gyongesegein. Istenhez csak ugy juthatunk vissza, ha a szeretetiink kiteljesedik es tokeletesedik.

Baba Faridot egyszer a va16di Istenszeret6 jellemz6ir6l faggatcik. Figyeljetek meg, rnilyen nagyszeni a tanitasa. Ime igy felelt:

Az Istenszeret6 mindig megertest tanusit bajba keriilt ember. irant. Esetleges hibai felnagyitasa helyett igyekszik azokat .~.<1U.H·. Azonkiviil rendelkezzek a kovetkezo negy tulajdon-

gyedszer: Benuljon meg laba, hogy ne vigye el oda, ahol vagyak varjak.

57

Lathatjuk, hogy az eme rulajdonsigokkal rendelkez6 ember magasabb rendii az angyaloknal. Csak az ember kepes kifejleszteni ezeket az erenyeket. Nyilvanvalo tehat, hogy az angyaloknak emberi format kel1 olteniiik es kovetniiik az ember u~at, ha az Istennel val6 ujraegyesulest ohajtjak.

Az ember kivetelevel az osszes tobbi teremtmeny termeszetebol ad6d6an enkozpontu, es onceluan eI; Teljesseggel keptelenek felfogni a magasabb rendii valosagot. Am Isten az emberi forma ontesekor belelehelte abba a reszvet es a masok bajaban va16 egyiitterzes kepesseget. Az ember maga az onzetlen szeretet. A legmagasztosabb Leny szeretetenek es erenyeinek megtestesiilese. A valosagban minianir Isten. Az angyalok azert szolgaljik az embert - nem a lelek emberi alakot oltott tester -, mert Isten maga lakozik abban. Ha Isten egy emberi forman keresztiil munkilkodik, akkor beszeliink az Istenemberr61. Isten nem teszi lehetove az angyaloknak a megvaltast. Isten emberi alakot olt, Ha az angyalok belesziiletnek az embertestbe, nekik is fel kel1 keresniiik az Istenembert, hogy eggye valhassanak a Teremt6vel, es elnyerhessek a vegs6 megvaltast. Csakis ezen testet oltott Ige, ezen egi p6lus kegye es konyoriilete juttathat vissza benniinket Istenhez.

A felolvaso belekezdett a level utolso reszebe: "A szufik ugy hiszik, Isten inkarnalja a lelkeket - onmaga reszeit -, hogy olyan szeretetet kapjon, amelyet az angyalokt6l nem varhat, Mi haszna azonban e lelkekb6l? Hiszen azok a test halalat kovetoen elveszitik identitasukat, mivel ismet beleolvadnak az Isteni Lenybe ... "

A Mester kozbeszolt: Ezek testverem szavai?

A [elouras«: Nem, ez egy ujabb idezet a konyvbol. Most kovetkeznek az 6 megjegyzesei: ,,"0 gy gondolom, mindaddig nem veszitjiik el szemelyisegiinket, amig az otodik regioba nem jutunk, es eggye nem valunk IstenneL Az pedig olvasfele lehet, mint ... " itt megint a konyvbol idez: " ... ahogy az epitokovek helyiikre keriilnek az epuletben. Minden egyes k6 kiilonallo darab,

58

de falba epitesekor a szerkezet egeszenek szerves reszeve valik, Mindegyiket a neki szant helyen kalapaljak-vesik, amig sikeriil a beillesztes. Hasonl6an tortenik ez az inkamalodasa id6szakiban ... " Itt azt iJja testveriink: "Azt kerdeznem a Mestert6l, igaz-e ez."

Mester: A kerdes itt ujra el6bukkan, amir6l az iment mar beszeltern. Isten megteremtette az embert, hogy osztozzek masok szenvedeseben es fajdalmaban. Ha egy tokeletes Mester kozelebe keriil, az onzetlenseg, az onfelaldozas - a masokert eles, ahogy ezt Szeretett Mesteriink nevezte mindig - folyamatosan kifej16dik. Isten es a tererntmenyei irant erzett szeretete lobog6 nizkent ragyog. Ily m6don beleolvad a Szeretett Lenybe. Elvesziti szemelyes enjet, es Mestere kegye folytan folismeri onmagat, miutan a testtudat fole emelkedett. Visszaterhet Istenhez, mert megtisztult a szeretet tiizeben. Az ember maga a szeretet. Kovetkezeskeppen ismet beleolvadhat a vegtelen szeretet Oceinjiba.

Igy folyik tehat az Istent6l rendezett jatek, a Leela. Ha feltetelezziik, hogy Isten kedvet leli a jatekban, akkor 6 elvezni is fogja azt id6tlen id6kig. U gyanakkor konyoriiletessege megszanemely lelket a megprobaltatasok es szenvedesek latszolag korforgasabol, es ujra eggye olvadhat Vele.

A szufik Sant Mat tanitasahoz hason16an kihangsulyozzak, az Mester, a Murshid fontossagat. 6 vezet vissza benniinket orok edBAUd. Mansur, a tizedik szazad misztikusa azt mondotta:

Azza valtam, akit szeretek es a en vagyok. Kit Ielek egyetlen testben.

Ha ram nezel, at latod, nem engem.

Rumi, a leghiresebb szufi misztikus egyszenien igy

A test iranyitoja az ertelem ; a Ielek vezere a Szent.

59

Tehat ha egyszer ralelimk a helyes Otra, miutan szerencsesen raebredriink: van mod az orok korforgas elhagyasara, tegyi.ink meg minden t6liink telhet6t, es kovessiik Mesteriink utmutatasait. Var rank. 6 a vezet6nk, pasztorunk, es egyedill 0 ismeri a bens6 lit, a vegsd utazas titkait.

Az Ajmerbo! valo nagy Chishti mondta: "A fizikai halal a hid, melyen keresztiil a szeret6 eljuthat a Szeretett Lenyhez."

V an-e meg valami?

A felolvas6: A level utolso kerdese: .Jgaz-e, hogy a lelek egeszen az otodik spiritualis regioig meg6rzi szemelyiseget, sajit enjet?"

Mester: Nemcsak az otodik regioig, Sach Khandig, vagy ahogy a szufik nevezik, Mugam-al-Hagig 6rizziik meg szemelyisegiinket, hanem a hetedikig. Eloszor a nyolcadik szinten, Anaamiban, a Nevtelen Regioban, spiritualis utazasunk utolso celja~al ~lvad~k eggye a Mindensegtudat-oceannal. A szeretet csey~Je folold?~ az isteni szeretet forrasaban. Ekkor vegleg megsziinik a szemelyiseg. A lelek visszater oda, ahonnan elindult. Ujra tokeletesen egy Istennel. A vandorut veget er.

Mindezt hetszaz evvel ezel6tt Chishti igy foglalta ossze:

Afoly6 zug, zajong es tajteko?ik medreben sodorvan. Veg nelkiili jajveszekeles, mig a tengerbe erve megleli nyugalmat. Hasonl6an sopankodik az egyediila1l6 lelek is, mig a Hazajaba visszavezeto iuon bukdacsol a kiilOnbozfS szinteken, hogy vegiil belefolyjek az Egyetemes Ulekbe. MidfSn eggye valt a Szeretett Unnyel,jajongasa megszunik.

Ez minden?

A felolvas6: Meg harem Hafiz-idezet:

Hqfiz imaual keres utat Tehozzad. 0, Isten, hallgasd a sajg6 szlv imajat.

60

Imara fonom ossze a kezem az ejben.

Ez enyhiti nagy banatom, s a TfSled val6 elvaIast.

Ha egy napon bsna: szaIl read, ne zokogj; adj halat Istennek.

Isten eluz minden rosszat, porta zuzza, mi bam.

Mester megjegyzese: Az ilyenfele fijdalom es szenvedes, melyet mindannyian egyszer ateliink, sernmikepp sem a megsemmisiileshez vezet6 fajdalom es szenvedes, Megtisztitanak benni.inket. Az arany is hasonlo folyamattal tisztul meg. Mi is szamos tisztitonizon megyiink at. Megfigyeltetek-e mar a higanyt? A higany allandoan mozog. Terrneszete egyetlen pillanatra sem hagyja megnyugodni. A kolteszetben a szeret6 szivet higanyhoz hasonlitjak, mivel az eppoly nyughatatlan. A kemia, a femkohaszat tudomanyabol ismerjiik: a higany reszt vesz az arany tisztitasaban. A higany tehat jelkepezi a nyughatatlan szivet. alamii H azokat a lepcsofokokat, melyeken a szivnek at kell hogy elerje a megtisztulis es tokeletesedes szintiszta allapotat, Csak ez teszi meltova az Or Birodalmaba torlepesre.

Hafiznak igaza van. Allandoan adjunk halat Istennek, barmiszenvedest mer rank. Fokozatosan radobbeniink, hogy a U<1.lVU,'CVl megtisztulunk. Igy az egyben gyogyir is. Mint lata szufik teljes mertekben tisztaban vannak ezzel. Valamenytanitasuk vilagosan megfogalmazza ezt. Ahogy Baba Farid

gondokkal es fajdalommal viaskodik, ne feledje, hogy aItaluk meg buneitfSl. Tudnia kell, hogy minden boldogsag esfajdalom irantunl: erzett szeretetebfSl taplalkozik. Aki azonban agg6dik jOlott, az vct Istenbe vetett hite ellen.

61

Figyeljetek meg, milyen vilagosan osszegezte az emberi let lenyeget! Mas alkalommal ugyanez a Szent igy szol az elegedettsegr6l es az isteni akarat elfogadasarol s magunkeva tetelerol:

Boles es bator ember az, aki minden e vilagi dolgaban Isten akarata jegyeben es kedvere eselekszik. Ekkeppen turelmes es elegedett marad az eiet legsulyasabb megpr6baltatasai saran is. Az onmagaban nyugv6 embert az Isten szeretetebe es kegyelmebe vetett hite vezerli. Meg6vja a bunokt5l, es az t» aldasa kiseri e joldi elet rogos utjain.

Barmit ro rink az €:let, es akarmilyen nevet adunk is Istenszereto mivoltunknak, legyiink szufik, satsangiak, misztikusok, dervisek, bhaktik vagy egyeb nevvel jeloltek, fogadjunk orommel es hila val minden rank meretettet, Egyetlen pillanatra se felejtsiik el, hogy mindaz Isten kiilonleges, nagylelkii, szernelyes, pompas adomanya. Szeretetenek megnyilvanulasa. Amilyen szivesen fogadjuk el az orornot, olyan keszsegesen igyekezziink atvenni a legnagyobb fijdalmat es szenvedest is. Tudnunk kel1, hogy ez nemcsak a karma terhein konnyir, hanem resze annak a szent probatetelnek, mely segit benniinket eljuttatni az odaadas es a Mindenhato isteni akarata elfogadasinak fenseges allapotaba. Ketsegteleniil a Lelek es a Lelek Folotti egybeolvadasinak elofeltetele a tokeletes odaadas.

62

6. AZ IMADSAc

Ketfele imadsag letezik. A legfels6 szintet elert tanitvany es a legnemesebb fajtaju ima sohasem ker vilagi dolgokat. A Mestert6l - a Mesterert konyorogjimk. Eroert imadkozzunk hozza, hogy kovethessiik az 6 szindekat: "Edes a Te akaratod, 0 Uram!" Krisztus igy fohaszkodott a Miatyankban: .Legyen meg a te akaratod, mikeppen a mennyben, ugy a foldon is."

Termeszetesen az ima legmagasabb formaja tobb, mint ima.

De az alapfokon, a masikfele imaban a tanitvany sok mindent ker, A Gurbaniban azt olvashatjuk: "A kegyes Atya ugy rendelte, hogy barmit kerjenek is az 6 gyermekei, az beteljesiiljon." Am az ilyen tipusu ima nem illeszkedik bele a tanitvannya valas Iegfelso lepcs6je es a legmagasztosabb imadsigok hagyomanyaiba. A legfejlettebb imadsagot a .Jegyen meg a te akaratod" szel1eme uralja tokeletesen az Or akarata szerint.

Neha kerjiik a Mester segitseget, ha valaki sulyosan megbetegvagy nagy bajba keriil. Alapfokon elfogadhato, Azonban ez az imadsig legmagasabb formaja. Azt megtehetjiik, hogy az erintett illet6nek a Mesterrol, az 6 hatartalan az emberiseg irant erzett oriasi szereteterol. A szenvedon

fajdalma legyen mentalis vagy fizikai eredeni - mar a Mester emlitese is segithet. A banat idejen fogekonyabbak mint az ugynevezett normalis koriilmenyek kozott.

Tetelezziik fel, meglatogatunk valakit, es ugy erezziik, sulyos . A tanitvany eljut egyszer arra a szintre, amikor 6 mar nem hanem a benne e16 Mester erzi meg, hogy a betegnek segitsegre

63

van sziiksege, Ilyenkor minden keres es ima nelk~l meg i~ kapja azt. A tanitvany csupan elfogulatlan megfigyelo. Lehe~seges, a beteg meg soha nem talalkozott a.Mes~errel, ~set!eg ?em ~~ h~llott fel6le. Annak ellenere megtortenik az ilyesrm, barmily sajatsagosnak is ninik,

Majd elmegyiink egy masik szenvedohoz, ~ki bizik benniink; j6 embernek tart benniinket. Talin azt mondja: - N.agyon ,nagy bajban vagyok, es raj tad kiviil nin.es ~ihez ~ordu~ak. Kerlek, imadkozz ertem! - A Mester mindig veliink van. Igy az egyiitterzes torvenye jegyeben letrejor: a. ,kozvetlen kapesolat avagy osszekottetes. A beteg sorsa pedig Jora fordul, a Mester aldasaban reszesiil a tanitvany erofeszitese nelkiil. Mesteriink keres nelkiil is segiti baratainkat, apankat, anyankat, a hozzank tartoz6- kat.

Az ilyen dolgok val6ban megtortennek. A~d6~ n?m a magunk szemelyes elcnyeert imadkozunk, hanem reszvetb~~ egy masik emberert, egy szenvedoert, a Mester segitseget nyujthat, Hiszen nekiink semmifele hasznunk nem szarmazik abbol, es nem is kedvtelesbol. fohaszkodunk. Onkenteleniil a szivbcl foltor6 kialtas ez, mely egy beteg embertarsunk vagy a szen:ed6 emberiseg iranti egyiitterzesbol fakad. A Mester meghallgatja az

ilyen imadsagot, es segit. .. .... ...

Rendkiviil fontos azonban, hogy soha ne konyorogjimk semmiert, ami vilagi vagy onzo. Ez minden. ~a. pedig a Mester utmutatasai szerint eliink, es tokeletesen azonositjuk magunkat a "legyen meg a te akaratod" sz~!lem~vel,. ::negkapunk minde? elkepzelheto segitseget a Mestertol. Elegedjiink m.eg =' amit ad. 6 tudja, mi a legjobb nekiink. Ha ezt te~~s m~rtek~~n elfogadjuk, es mindenben felismerjiik az 6 munkalkodo erejet,

imadsagra nines mar sziiksegiink tobbe, "".", '"

Hiszen annak helyebe lep a tokeletes odaadas es ot dlesoltju~ az orok himnusszal: "Ne az en, hanem a Te akaratod legyen meg.

Egy tanitl!any leerdese: Kirpal Mester mindig azt mondta, hogy

64

a hit benso Iatassal alakul ki; s a latas mindenekfolotri, Helytelen-e, ha olyan bens6 elmenyekert fohaszkodunk, amelyek a tanitvany hitet er6sitik?

Mester: A szikhek minden reggel igy irnadkoznak : "Legy j6, s adj hitet Tebenned; add meg nekiink a szilard hitet Tebenned." Kezdetben az imadsag fontos szerepet jatszik a tanitvanv fejl6- deseben, Azonban egyszer eleri azt a szintet, amikor barmifele keres - az ima pedig keres - vetekke valik, Amid6n a .Jegyen meg a te akaratod" -ban hisziink, nem konyoroghetunk semrni masert,

Kezdetben igy kell imadkoznunk : "Szeretett Uram, adjil nekem er6t a megingathatatlan hithez Tebenned. Adj nekem er6t aTe paranesaidnak val6 engedelmesseghez. Adj nekem er6t, hogy teljesen odaadhassam magam a Te Akaratodnak es segits vegkepp megszabadulni hitvany enem bekly6it61." Kezdetben tehat ez rendjen va16. A Gurbaniban Guru Nanak ezt mondta:

Hogy ismered 101 a Val6sagot 5 torod at a kaprazat kodh? Egyetlen ut vezet oda, 6 Nanak: az 6 akarata legyen a tied. Hisz az 6 akarata mar reg beled oltatott.

odaadas eme szintje azonban esak az Osvenyen val6 el6bbre soran erhet6 el. Akkor mar nem keriink semrnit. Amig a szintet nem erjiik el, konyorgiink. Azonban imaink esak a fejl6dest szolgalj,ak. Olyan adomanyokert folyamodjunk amelyeket 0 hasznosnak tarthat. Sant Ravi Das igy

Bolyongok a vilag utvesztoihen,

6 Uram, nem tudom, mi j6 nekem.

'a Nizami imadsiga igy sz6lt:

65

6 Isten! Te vagy az egyetlen j6akar6m. Mutasd meg nekem az utat,

melyen kegyeddel konyoriiletet s megvaltast lelek!

Az Upanisadokban ez a megragad6 keres szerepel:

A csa16dasb61 vezess engem a va16sagba, a sotetsegbOl a Jeny [el«,

a hatalb61 a halhatatlansagba.

A rnisztika tehat vetsegnek s a tanitas megsertesenek tekint minden olyan fohaszt, mely nem Istenhez sz6l es nem a hozza vezeto utat szolgalja. Am ehhez nagyon magas szinni f6~smeres sziikseges, Mit gondoltok, nem keriilhette volna el ~sztus a keresztre feszitest? Megkerhette volna Istent, hogy szabaditsa meg ot. Am a Bibliaban az ill, hogy leterdepelt, s ugy imadkozott:

"Atyam! ha akarod, tavoztasd el tolem e pohart; mindazonaltal ne az en akaratom, hanem a tied legyen." (Lukacs 22, 42) Akkor fohaszkodunk igy, rnid6n elertiik az Ur Akaratanak va16 tokeletes odaadast. Felismertiik, hogy nem rni cseleksziink, hanem az Ur, s benne nyugszunk isteni rendelteteseben. Ezt kovetoen magatol

ertetodik a tovabbfejlodes.

Hadd idezzek most egyik sajat versembcl:

Mfg a killltas nem a szivbOl ja, az nem talalha: meghallgattatasra.

Tehat az Ur, barmiert konyorgiink, csak a sziv legmelyerol fakad6 fohaszt hallja meg. Csak annak az imadsignak lesz foganatja, amelyben folsir a lelek. . .

Hallgassuk meg, hogyan kialt fol a nagy agrai Szent, Swarm

Shiv Dayal Singh:

66

6 Mester, nyisd meg szivem kapujat.

Hiabava16 minden, a kedelyelme ujra s ujra kudarcot vall; Diadalt sohasem arat.

Te vagy a Mindenhato, a tokeletes; MitErt keslekedsz?

Grom s banat leazott hany6dom. Hat miert nem segitesz?

6 Uram, irgalmazz;

Emeld Jot elmemet s iranyitsd figyelmem az Egbe. A kedelyelme vetkes, mert nem Teged keres; Ajandekozd megis nekem a Te szereteted.

Guru Amar Das pedig igy imadkozott Mesterehez:

Latom, amint a vilagot lathatatlan tuznek langja emeszti,

Kerlele, 6 te tokeletes Mester, mentsel meg minket a te akaratod szerint.

Valaki egyszer azt kerdezte tolem, mi a jobb, ha imaban fordulunk a Mesterhez az elkovetett vetseg megbocsatasaert, vagy szemelyesen gy6njunk meg a Mestemek. Az elso megoldis is helyes. Ha azonban lehetosegiink nyilik a Mester fizikai va16ja elott megjelenni, s maginak a Mestemek nyiltan feltarni es . azt, ugy meg jobb. Ebbdl erot merithetiink. Segit az elobbre jutasunkban. A Mester maga az egyiitterzes, konyoriileteses megbocsatas, A javunkat szolgilja, ha az 6 szine elott letessziik terheinket, bevalljuk s lotuszlabahoz helyezziik gyengese-

. Ha gyamolitasra szorul6, esendo gyermekkent fordulunk

o biztosan meghallgat benniinket. Barrnifele vetseget is el, mindig jobb es konnyebb megoldas azt az else alkalommal nyiltan foltarni. Hibaink bevallasa a Mester-

az ima egyik formija, igy a gyonasnak kettos elonye van.

A kedelyelme orokke trefat uz veliink. Termeszeteben rejlik, allandoan felrevezet benniinket. Valahanyszor hibazunk,

67

elkovet mindent, nehogy beismerjiik, a tevede~. a mi le~ul~kon szirad. Meg a bocsanatkerest61 i~ visszatart .. bennunk?t. Barmilye~ hibat vetettiink, s barmi legyen IS annak kove~ke;menye, ~ leheto leghamarabb valljuk azt be a Mesternek, mlelot; a k~delyelme diadalmaskodhatna es felrevezethetne. Ha nem all modunkban azon nyomban beszelni a Mesterrel, irjunk neki, s ugy kerjiik

bocsanatat es kegyet.

Kabir mondta:

Megbocsatas a Szentek birodalma.

Szeretett Mesteriink egeszen harminceves koraig nem talalkozott Mestere, Hazur Baba Sawan Singh fizikai alakjival, holott Hazur sugarz6 alakja mar huszonharom eves koratol rendszeres~n megjelent neki a bensoben meditacioi soran. De mar ezt ~e~el<:zoen is nemcsak azert fohaszkodott Istenhez, hogy vezerelje ot egy tokeletes Mesterhez, s ezaltal ne legyen hiabavalo az elete, hanem igy imadkozott:

Uram, ha szolgalhatok barm: j6val, Kerlek, ne engedd azt megtudnom soha.

Egesz eletet masoknak szentelte, imaiban meg~s azt kerte, ha sikeriilt is barkivel j6t tennie, 0 azt soha ne tudja meg. Ime a legmagasztosabb imadsag ekes peldaja.

68

7. AZ ELMELYEDES

Az egyik tan{tvany ugy emleeezeu, miniha a Mester azt mondta volna valamelyik meditaciohoz osztott tanacsainal: hasznos lehet a Mester sugarz6 alakjara gondolni.

A Mester kiigaz{totta: Soha nem mondtam, hogy a Mester alakjira gondoljunk, hanem melyedjiink bele a Mester alakjiba; a ketto nem ugyanaz. A gondolkodas folyamata soran egybegyiijtjiik a gondolataramokat, es meghatarozott szabaly szerint mintaba illesztjiik ossze oketo A kepzelet es az erofeszites is szerepet jatszik benne.

Ha a meditacioban gondolunk a Mester alakjira, az a gondolat erossegetoi fliggoen esetleg' megjelenhet. Az alakjiban val6 elmeazonban mast jelent. Az elmelyedes azt jelenti: csondben a Mester kegyeert fohaszkodunk, es amint megald tiindoklo a bensoben, az elmelyedesben olvadjunk eggye vele. Ne vagy gondolkodjunk rajta ; ez onmagatol jon. Hazur hangsulyozta az elmelyedes jelentoseget.

A meditacionak harem formaja van. Az elso a Simran, az ot Nev ismetlese, ahogy azt a tanitvany beavatasakor megtanulA masodik a Dhyan, belernelyedes a Mester alakjiba. A """,'"' .... .", .. pedig a Shabd, a Szent Hangaradat hallgatasa. Hazur kihangsulyozta: amennyire lehetseges, az ot Nev ismetleapcsoljuk ossze az elmeIyedessel. Egyszer megkerdeztem a Mestert (Kirpalt) 0 miert nem fektet ugyanekkora az elmelyedesre? Azt mondotta, az elmelyedes csak

69

akkor lehetseges, ha a Mester sugarz6 alakja magatol megjelenik. A khuda sz6t hasznalta, ami Isten arab es perzsa neve. Arra utal, aki onkent jelenik meg - khud-aa. Tehat valojaban csak akkor tudunk elmelyedni, ha megjelenik el6ttiink a bens6ben a sugarzo

alak.

Azert kedvez6bb, ha osszekapcsoljuk az ot Szent Nev ismetle-

set a figyelem osszpontositasaval, mert igy a leghatekonyabb a lelekararn egybegyujtese. Ha reszesiiliink abban az aldasban, hogy a meditici6ban megpillantjuk a Mester alakjat, es egyidejUleg ismeteliiik az ot Nevet, eggye valhatunk vele. Ez segit egyre magasabbra s magasabbra szarnyalni. S6t meglatjuk a magasztosabb Fenyt, ahogy a fels6bb regi6kba lepiink. Ily gyorsan hala-

dunk el6re.

Nehanyunknak megadatott a nagy szerencse, es sok id6t

rolthetriink a Szeretett Mester kozvetlen kozeleben. Amid6n kegyevel megald a Mester, megjelenik alakja a lelek sze!ilielyen szemiink lehunyasanak pillanataban. A szeretet felold es megsziintet minden fesziiltseget. Ezert valamennyi meditalas el6tt old6djunk fol. Lazitsunk. A szemgoly6nk ne fesziiljon meg. A Feny, amelybe beleneziink, nem lathato fizikai sze~mel. Ott van mar a lelek szekhelyen, a ket szemoldok kozotti ponton. Oda osszpontositsuk figyelmiinket szeretetteljes odaadassal. Csak ezt kovetoen hatolunk at a sotetsegen, es latjuk meg Isten mindannyiunkban je1en lev6 Fenyet. Tehat az elmelyedes val6- jaban csak akkor kezd6dhet, ha megje1enik a Mester sugarzo

alakja. , , , .. .

Ha a Mester iranti szeretet mar megerett a sZlviinkben, alakja

bizonyosan megje1enik. Azt mondjik, a Mester iranti szeret~~k oly intenziv, oly celtudatos es koncent;-alt legye~, ho~y .~z~~ _ a misztikusoknal a sziv a lelek szimboluma - csillogo tiikorhoz valjon hasonlatossa. Sziviink e nikreben alland6an a Szeretett Leny ragyogjon. Valahanyszor a Mester pillantasira vagyunk, csak a fejiinket kelliehajtanunk, belenezniink sziviink tiikrebe, s a Mester

70

maris megjelenik el6ttiink. Hires urdu koltemenyeink egyike irja le es szemlelteti igy azt az intenziv szeretetet, amelyet Mesteriink irant tanusitsunk,

Erre a szeretetre van sziiksegiink az elmelyedeshez. Ilyen esetben megjelenik a Mester alakja; megpedig onmagatol. Ahogy ismeteljiik az ot Nevet es belemeriiliink csodalatos tekintetebe a testtudat fole emelkedesiink folyamata felgyorsul es hatekonyabhi valik.

A perzsa misztikus, Khwaja Hafiz azt mondotta:

~ Mester tiszta alakjat csak tiszta szemmel lathatod meg. Orizzed hilt tisztan ot a te szlvedben.

Nem minden szem pillanihatja meg a Mester ragyog6 alakjat. Csak ritka kevesek s kedvezmenvesek csodas kivaitsaga ez.

Hafiz masutt a kovetkezokeppen irja Ie a Szeretett Mester sokreni szepseget az elmelyedes masik Iepcsojen:

6) Szeretett Lenv, sokat hallottam en mar csodas szepsegedrol) de most) amint megpillantalak a benssben, latom, ezerszer csodalatosabb vagy

a leggyonyorubb mesene! is.

Az elmelyedesre va16 kepesseg osztonos, termeszetes es veliink Sant Mat Szent Utjin csak a Mester alakjaba melyediink Jegyezziik meg, itt nem a fizikai formarol van sz6. A Isten nyilvanul meg, valojiban Isten tiszta forrnajit ha megpillantjuk a Mester sugarzo alakjat. Mialatt belemee ragyog6 alakba, a legmagasztosabb spiritualis birodalemelkediink. Ez az alak sohasem hagy el benniinket, mig teljesen eggye olvadunk magaval Istennel.

azt is mondja:

71

A bensa elmelyedes a Szeretett Uny ajlmdeka.

Am csak akkor kapjuk meg, ha az i» ugy akarja. Kulsadleges tanulas, gyakorlas, elmelyedes nem vezet el

Isten megval6sftasahoz.

Mert fgy a zelek megmarad vilaghoz kotottsegeben.

Egy perzsa vers azt irja errol:

A Mestert nem kenyszerfti megjelenesre sem mely baratsag, sem pozlcio, sem gazdagsag.

Ha ja, azt onkentesen teszi, az a sajat szeretettel teli edes akaratab61.

Tehat a tanirvany akkor reszesiil az isteni alak latvanyaban, ha a Mester azt 6hajtja. A Szeretett Mester azonban azt is hozzafiizte, hogy a Guru csak akkor jelenik meg, ha a jelolt erre mar keszen all. A Mester csak akkor tarja fel igazi onvalojit a tanitvany elott, amikor az megerett ra,

Ekkor megsz6lalt az egyik tanltuanv : Ha a Mester szemebe pillantok, neha nehez egyszerre mindket szemebe nezni. Okoz az problemat, ha egyszerre csak az egyikre osszpontositok ?

Mester: Amidon a Mester szemebe nezel, eszre fogod venni, hogy a ketto egyetlen szernme olvad ossze. E ket kegyet sugarzo szem fizikai szem. Azonban a kello fogekonysaggal, a teljes odaadassal torteno koncentralas folyaman a ket szem eggye olvad. Valojiban egyetlen, szem ez ket kijarattal. U gyanaz a bor ket serlegbe tolrve. Az Elet Vize, mely teljes erobol ket forrast fakaszt. A Bibliaban is talalhato utalas erre:

A test /ampasa a szem. Ha azert a te szemed tiszta, * a te egesz tested vilagos lesz.

(Mate 6,22)

• angolban itt a "single" kifejezes szerepel, amelynek a magyar ertelemszeni jelentese: egyes, magiban allo, egyetlen (tehat egy szem)

72

A tan{tvany: Nagy hangsulyt helyezel a Mester szemebe nezes fontossagara, Mit tegyen az a tanitvany, aki meg soha nem latta a Mestert fizikai valojiban, soha nem volt a kozeleben?

Mester: Ezert hangsulyozom annyira a benso elmelyedes jelentoseget. Igaz, a Mester kegye, josiga es egyiitterzese elsosorban a szemen at kozvetitodik, De az 0 .szeme nem pusztan fizikai. Ketszeresen aldott az, aki beletekinthet fizikai szemebe. Azonban aki Afrikaban, Arnerikaban vagy Ausztraliiban tart6zkodik is, lathatja a szemet, a mindentlato szemet. Ennek a szernnek pedig, akarcsak a .Jiajfiirtjei" -nek - a perzsa misztikus kolteszetben a hajfiirt a kegy szimb6luma -, nos, korlatlan, hatartalan es kiilonleges hatokore van.

Nagy aldas a Mester megpillantasa a bensoben, a belernelyedes isteni alakjiba. De egyediilallo elcnyokkel jar fizikai valojinak fizikai szemmel tortend nezese, Kabir es mas Szentek ezert mondtak azt, hogy evente legalabb egyszer sziiksegiink van Mesteriink fizikai darshanjira, *

Emlekszem egy ferfira, aki evekig tavol volt Indiatol. Amint visszatert, elsd utja Hazurhoz vezetett, es keservesen zokogva borult terdre elotte. Szive majd meghasadt, es Hazur labat konynyek arasztottak el. Hazur ekkor folsegitette ot, keblere vonta, es faggatta, mi bantja. A ferfi igy sz6lt: - Mester, ot evig voltam tavol Indiatol, ot evig nem reszesiiltem a fizikai darshanodban. Kabir pedig ugy mondta, evente legalabb egyszer sziiksegiink van Mesteriink fizikai darshanjira. - Hazur mely egyiitterzessel vigasztalta: - Ezt Kabir mondta. Mondtam-e en ilyet valaha?

J6llehet a Mester fizikai darshanja - szemebol kozvetleniil folfogni az aldast - valojaban igen fontos, azonban a mi ket nagy Mesteriink kincseibol mindannyiunknak egyforman juttatott. A megkonnyites sokfele lehetoseget kinaltak nekiink.

• pillantas, ranezes, latvany ; kiilonosen egy Szent vagy Mester keggyel teli pillantisa

73

Gondoljunk csak arra, hogy vilagszerte harry ezer ember reszesiil aldasban, amikor a Mester kepviseloi felolvassik a beavataskor az utmutatasokat. Az ily m6don beavatottak tobbsege soha nem keriil a Mester fizikai kozelsegebe. Nemcsak Isten Fenyeral es a Benso Zenerol kapnak kozvetlen tapasztalatot, hanem nehanyan meglatjik a Mester su~arz6 alakjit is. Kepesek belernelyedni a Mester igazi alakjiba, Igy hat ezen Era kiviil es beliil egyarant. Semmi nem korlatozza,

Nagy aldas es szerencse a kiveteles, egyediilallo lehetoseg, a Mester fizikai kozelsege, Igyekezziink kihozni abbol a legtobbet, Mivel a Mesterero korlatlan, kegye mindenhol hat. A Mester az egesz Vilagegyetem, rnindket vilag Ura. Csak gondolnunk kell a Mesterre, es egesz lenyiinket maris betolti kisugarzasa. Kegyere gondolva atitat benniinket a szeretet es konyoriiletesseg, Hajtsuk le fejiinket, es nezziink bele a sziviink tiikrebe. Maris elmelyedhetiink - amikor csak akarunk ragyog6 alakjiba.

74

8. TURELEM ES ALLHA T A TossAc

Ha be akarjuk tartani a Mester utasitasait, eloszor is teljesen vessiik ala magunkat az a akaratanak, masodszor pedig utmutatasai alapjan alakitsuk at az eletiinket, A tokeletes odaadas megvalositasihoz azonban sok tiirelem es allhatatossag sziiksegeltetik.

A Surat Shabd J6ga a legtobb remenyt ad6 ut. Nem a ketsegbeeses, a kiabrandulas es az illuziovesztes Osvenye. Mivel kezdetben Ie kell gyozniink bizonyos nehezsegeket, idonkent ugy erezziik, nem lepiink elore, nem haladunk a kivant iitemben. A tokeletesedeshez vezet6 Osvenyen nincsenek utroviditesek. Ezert fejlessziik tiirelmiinket es allhatatossigunkat.

Tiirelemre azert van sziikseg, mert az id6 nagy szerepet jatszik, Az allhatatossig pedig fontos a spiritualis utazas soran fellepd nehezsegek lekiizdesere. A kitartas nelkiilozhetetlen. A tiirelem es az allhatatossag kifejlesztese elengedhetetlen az Osvenyen val6 eldrehaladashoz, es erofesziteseink ne hagyjanak alabb. Ezek a villalt isteni utazas szerves reszei. Alapkovetelmenyek, ha a Mester utasitasainak megfelel6en akarjuk atalakitani eletiinket, es tokeletes odaadassal megva16sitani az aedes akaratat, Mand6 erofesziteseink akkor hoznak gyiimolcsor, ha tamogatja azokat a tiirelem es az allhatatossag.

Az En tiirelmetlenne tesz benniinket, j611ehet minden az el6re elrendelt pillanatban tortenik, Ahogy a gyiimolcs is fokozatosan erik be, ugy a lelek ekirehaladasa is a kedelyelme rabsigabol val6 folyamatos megszabadulas elokeszitd idoszakanak fiiggvenye. Eniink azonban azt szeretne, ha mindez egy szempillantas alatt

75

kovetkezne be. Barmilyen lassunak erezziik is az iitemet, biztos az ekirehaladasunk. Ha tokeletesen megbizunk a Mesterben, teljes odaadassal rea hagyatkozunk, akkor elteliink bizalommal, hiszen sorsunk kizarolag az 0 kezeben van.

Aki a Surat Shabd J6ga Utjira lep, azt tobbe nem befolyasoljik a esillagok. Nemely gyermekem s testverern magaval hozza ide az asztrol6gia iranti erdekkidest. Annak segitsegevel szeretne megtudni, mit tartogat szamara a jovd. Szeretett Mesteriink mindig azt mondotta, hogy sorsunkat a Mester iranyitja a Masvilag miszteriumaba val6 beavatasunk pillanatatol, A Halal Angyalanak tobbe nines hatalma rajtunk. Ettdl az idoponttol kezdve a Mester gondoskodik r6lunk. Aki mar a Mesterek Utjan jar, j61 tudja: mostantol a Mester sorsinak ura, 0 az egyetlen jotevoje, maga az isteni Ferry, aki szeretettel, onzetleniil es ellenszolgaltatas nelkiil oltalmazza beavatott gyermeket.

J611ehet idonkent tiirelmetlenne valunk az osvenyen val6 eldrehaladasunk iitemevel szemben, hijival vagyunk a kelld allhatatossagnak, es erofesziteseink megtorpannak. Azonban akkor is tudjuk, hogy e zokkenoknel esakis a Mestertol varharunk segitseget, utmutatast es tamogatast. Ha barki mas ajinlja fel segitseget az elet valamely teriileten, az bizonyosan elvar ezert valamit cserebe. A Mesternek semrnire sines sziiksege toliink. A legtisztabb szeretet vezerli, hiszen 0 az Isten altal rea ruhazott konyoriiletesseg kiildetesevel erkezett. Tudjuk, hogy Sant Mat Mesterei sajit keresetiikbcl elnek. Munkaval szerzett jovedelmiikbol tartjik fonn magukat, soha nem hagyatkoznak a hivek adomanyaira.

A Mester ily m6don igaz baratunk, tanit6nk es vezetonk. Att61 a pillanattol fogva, amint felismerjiik, hogy 0 a sorsunk iranyitoja, s minden bekovetkezik az adott idoben, tiirelmetlensegiink elninik. Csak addig tiirelmetlenkediink, amig az En fogva tart benniinket. Vessetek azt le, s egi regiokba szimyaltok. Sokunk azonban nem csupan egoista, de egotisa is.

76

Egosita es egotisa kozott kiilonbseg van. Az egoista tul sokat foglalkozik onmagaval, azt hiszi, a viligon senki sem tokeletesebb nala. Az egotisa viszont nem csupan azt hiszi, 0 okosabb mindenkinel, hanem Iepten-nyomon diesekszik is ezzel. Ha megfigyeljiik az embereket, azt vessziik eszre, hogy tobbnyire mindenki a sajat erderneivel hozakodik elo, biiszken mondogatja, mi mindent ert el az eletben. Ritkan talalkozunk olyannal, aki szerenyen beszel onmagarol, vagy utal hibaira, kudareaira. Hanyan veszik a firadsagot, hogy a tanaruktol, jotevojiiktol kapott utmutatasrol sz6ljanak? Tehat az eniink tiirelmetlenne valik, amikor a dolgok nem a kivansagainknak megfeleloen alakulnak.

Ilyenkor nyugtalanna valunk, a nyugtalansig pedig tiirelmetlenseghez vezet. Ha viszont pontosan a Mester utasitasainak megfeleloen eliink, es minden mast rabizunk, ujra visszater a tiirelem es allhatatossag. A Mester jutalma ez, miutan megtanultunk tokeletesen bizni benne. A tiirelmetlenseg sehova sem vezet. Azonban a tiirelem kifejlesztesevel meditacionk egyre eredmenyesebb lesz. Ezzel szemben, ha utat engediink a tiirelmetlensegnek, es nem vagyunk allhatatosak a folmeriiki nehezsegekben, akkor keptelenek lesziink koncentralni. A tiirelmetlenseg foglyava valni azt jelenti, eniink jatekszere vagyunk, es igy tobb idore van sziiksegiink. Mig a Mester kegye es iranyitasa mellett biztosan kozelithetiink celunk fele. A tiirelem viszont azt jelenti, hogy tokeletesen megbizunk a Mester kompetenciajiban, mikozben eleget tesziink spirituilis es vilagi kotelezettsegeinknek, Mindennek eljon a maga ideje.

Talan tizenket-tizenharom eves lehettem, amikor a nyari vakici6 egy reszet Beasban toltottem. Megerkezesem utan termeszetesen nyomban elmentem Hazur Baba Sawan Singh hazahoz, hogy ler6jam tiszteletemet nala. De az ajtonal orkodo emberek nem engedtek be hozza. U gy gondoltam, ha mar nem lathatom Hazurt, legalabb az epiikifelben leva uj Satsang-csarnok rnunkalataib61 kiveszem a reszem. Egesz a116 nap dolgoztam. Kozben

77

abban remenykedtem, a Mester elobb-utobb kijon, s akkor majd iidvozolhetem.

Negy nap telt el. Hazur nem jott ki, en meg nem juthattam be hozza. N agyon szomoru lettem, bar termeszetemtol idegen a szornonisig, Az a negy nap negy evszazadnak nint, Bunak eresztettem a fejem. Megis ugy ereztem, tovabb kelI rea varnom. Munkam abbol allt, hogy koveket tortem egy kalapaccsal igen apr? darabokra, melyeket aztan felhasznaltak az epitkezesnel.

Elenken emlekszern ra : nagyon ferro junius volt akkor. Megis ugy dontottem, varok, mert az jobb, mint visszamenni Hazur hazihoz, es bebocsatasert konyorogni az 6rt alI6 emberekt61. Szivem melyen tovabbra is abban rernenykedtem, hogy Hazur biztosan utanam erdeklodik majd, ertem kiild es behiv. Koriilbeliil delutan feI harem lehetett, amikor veletleniil folneztem, s abban a rekken6 hosegben Hazur eppen felem tartott. Szemelyes kiseroje, Gandhi napemy6t tartott a Mester feje [ole. Hazur egyenesen odajott hozzarn, es igy szolitott meg: - Mit csinalsz te itt? Az rendjen val6, hogy sevat" vegzel. De miert nem jottel el hozzam?

Hazurt ritkan lehetett latni egyetlen ember kisereteben. Konynyek szoktek a szemembe, mikozben elmondtam, rni torrent. - Ki nem engedett be teged? - bombolt, mint egy oroszlan. Aztan igy szolt: - Velem jossz! - Meg csak gyermek voltam, es 6 egyenesen bevitt magaval a hazaba. Odahivott mindenkit, aki 6rt allt a kapuban, s kiadta az utasitast: - Ha Darshi jon, senki nem tartoztathatja fel 6t, hogy belepjen a hazba!

T ehat attol a pillanattol kezdve, amikor raebredunk, hogy sorsunk a Mester josigos kezeben van, mindket vilag uralkodojieban, mar tokeletesen megbizunk benne. Tiirelmesen kivarjuk az altala kivalasztott megfelel6 id6pontot, mid6n sajit joszintibol nekiink adomanyozza kiilonleges aldasat. Tiirelmetlensegiink a bizalom hianyat fejezi ki.

• seva: onzetlen segites

78

Most kovetkezzek az allhatatossig kerdese. Ha ralepiink az Istenhez visszavezet6 osvenyre, szamitsunk a rank varakozo megprobaltatasokra, Idonkent a szegenyseggel kiiszkodiink, neha az emberek megitelesetol szenvediink, majd betegseg tesz probara benniinket. A Mester kegyevel azonban kifejleszthetjiik az allhatatossigot, es szeretetiinkben, odaadasunkban megerosodve lepiink uil mindeme nehezsegeken. Szamolunk azzal, hogy e bajok a mindennapi elet reszei.

Az igazin kitart6 embert nem ingatja meg sem boldogsig, sem fajdalom. Mindig kiegyensulyozott marad. Vegiil eleri azt a szintet, ahol elninik a banat, a fajdalom, a nyugtalansag es a felelem. Barmi eri is, 6 azt egyszenien a foldi regioban toltott elet velejirojanak tekinti. Aki kialakitotta magaban az allhatatossigot, es barmilyen koriilmenyek kozott gyakorolja is, minden mogott felismeri Mestere kezet. E szinten az alazat mar legy6zte enjet. Ahol alazat van, ott a tiirelem es az allhatatossig is megjelenik. Kifejlesztettiik ezen harem erenyt, ott atelhetjiik a boldogsag, az aldas es a Mesterrel val6 eggye valas allapotat.

Miel6tt azonban e szintet elemenk, fejleszteniink kelI allhatatossagunkat, kiilonosen tanitvannya valasunk kezdeti idoszakaban. Nezziik peldaul a Szentek eletet. A konyoriileresseg megtestesiilesei ok. Soha senki irant nem taplalnak ellenseges erzeseket. Neha megis rosszindulat es szidalom eri 6ket, de higgadtak es nyugodtak maradnak - allhatatossagot gyakorolnak. Meg a fizikai kinzisokat is odaad6an elviselik. Peldat vehet r6luk mindenki, aki elindult az Istenhez visszavezetc Mennyei Osvenyen, A rnegvaltast csak kitartassal erhetjiik el. A tiirelem es az allhatatossig elszakitja az onakarat beklyoit, mely visszatart az Urt61 benniinket.

U gy mondjak, ember es Isten kozott kizarolag az egyen szemelyes akaratanak vagy maskeppen enjenek fityla huzodik. Csakis az En akadalyozza meg a lelket a Lelek Folottivel val6 ujra eggye olvadasban. E firyol rendkiviil szubtilis es fmom, meg is roppant nehez athatolni rajta. Am a Mester kegye es konyoriiletes-

79

sege folytin ez a fityol, mely elfedi a Valosagot, id6vel egyre vekonyabba, egyre fennkoltebbe, vegiil egeszen atlatszova valik. A fityol mogott maga Isten vir, melyen keresztiil neha felcsillan 6. De csak akkor egyesiilhetiink Vele ujra, ha a fityol vegkepp elninik.

Tehat elvalasunk oka az en. Az neheziti meg a fizikai testiinkon vale tullepest es a Misvilagba emelkedest, hogy visszatalaljunk minden elet forrasahoz, Istenhez. Teljes mertekben vetkozziik Ie eniinket, mert az az utolso fiiggony, a vegsd akadaly a Szeret6 es a Szeretett Leny kozott, A Szeret6 ill a fiiggony egyik oldalan, a Szeretett Leny a masikon. E fityol eleinte olyan siininek es athatolhatatlannak ninik, mint a Himalija csucsit fed6 kod. A tiirelem es allhatatossig azonban id6vel megritkitja, s atlatunk rajta. Akkor valik teljesen attetszove, ha tokeletesen alavetjiik magunkat a Mester edes akaratanak, es tiirelemmel, allhatatosan hajtjuk vegre utasitasait. Ha mar az en demonjait ehiztiik, s az osveny buktat6it legycztiik, talalkozunk a Mester fenseges, ragyog6 alakjaval, ki keszen ill fellebbenteni elottiink a firylat. Amid6n pedig az elninik, szertefoszlik a kit'rizat. A Mindensegtudat-ocean egyik cseppje ujra visszakeriil az Oceinba - a Szeret6 eggye valik a Szeretett Lennyel. Elninik az elszakitottsag. Nincsen tobbe kiilonbseg a kett6 kozott.

Sok felemel6 konyv kinal nekiink utmutatast, lelkesit s ad batoritast. Am a Valosag egyetlen felcsillanasat csak az Istenember segitsegevel lathatjuk meg. Eltetc pillantisaival, egy-egy szavaval, gesztusival az Istenember kepes benniinket megildani a tiirelem es allhatatossag isteni erenyevel. Ily m6don sikeriil az Istenmegvalositashoz vezet6 ut akadalyait elharitani. Pontosan tartsuk be a Mester utasitasait, teljes odaadassal engedelmeskedjiink neki, hiszen csak igy kepes ereje a sajit hasznunkra munkalkodni a bens6nkben. Ha felismerjiik tehetetlensegiinket, es Iatjuk, magunktol semmit nem tudunk elerni; a magunk erejebol nem vagyunk kepesek elobbre lepni a Surat Shabd J6ga Osvenyen,

80

megjelenik az Isten mennyei dicsosegeben a megmentesiinkre. Ha pedig teljes alazattal alavetjiik magunkat a Mester akaratanak, 6 nyomban a vedtelen vedelmere kel, es gyimolitja a gyimoitalant.

Tehat a tiirelem es az allhatatossag erenyei nelkiilozhetetlenek a Mesterek Utjin. Alapkovetelmenyek. Az elet valamennyi teriileten megfigyelhetjiik, hogy a tiirelmetlen emberbol hianyzik az alazat. Aki pedig nem kitarto, az szanalmas kis enjenek rabja. Aidottak a tiirelemrnel es allhatatossaggal birok, mert 6k konnyen eljutnak az Istenerdhoz. Aki pedig kell6 tiirelmet es allhatatossagot fejIesztett ki onmagaban, es teljesen levetkezte enjet, eggye fog valni az Istener6vel.

81

9. AZ ONVIZScALA T

A spiritualis uton val6 elobbre jutasunk erdekeben Szeretett Mesteriink bevezette onvizsgalatra a napl6t. Ha az elet kiilonbozo teriiletein tevekenykedo nagy emberek eletrajzit olvassuk, felfedeziink valamit, ami mindannyiunkban kozos. Este mindegyikiik feliilvizsgalta a napkozben elkovetett hibakat, hogy azok a jovoben ne ismetlddhessenek.

Khwaja Hafizr6l azt meselik, hogy valahanyszor hibat kovetett el, mindig felretett egy kavicsot. Nehany nap elteltevel eszrevette, mekkora halom keletkezett, es megborzongott a szive melyeig, hogy ennyi hibat cselekedett. Mindenki a maga modjin pr6bilja jovatenni vetsegeit. Tudunk olyan emberekrol, akik egy palackot rendszeresitenek arra, hogy valahanyszor hibaznak vagy vetkeznek, mindig beletesznek egy-egy szem buzat. Egy idd mulva aztan eszreveszik, hogy az iiveg megtelt, s akkor radobbennek, milyen sok hibat kovettek el.

Szeretett Mesteriink tudomanyos alapokra helyezte tevedeseink es vetsegeink kigyornlalasanak folyamatat. Tiikrot tesz elenk. Estenkent, amikor onvizsgalatot vegziink es a napl6nkat irjuk, latjuk arcunkat a tiikorben, Szegyenkeziink a rengeteg piszok es folt lattan, ami visszatekint rink. Amint eszrevessziik sajit gyengesegeinket, hibainkat, mar nem meriink masok hibaira nezni. Azokat csak addig Iitjuk, amig nem vessziik eszre a sajit, naponta elkovetett vetkeinket. Ellenben ha raszoktunk az onvizsgalati napl6 vezetesere - arcunkat megvizsgaljuk mindennap a tiikorben -, eltolt benniinket a szegyenkezes, amiert folyton hibat hibara

82

halmozunk. Ha estenkent val6ban alaposan vizsgalodunk a tiikorben, es szemtol szembe keriiliink hibiinkkal, felhagyunk a masokera va16 mutogatassal. Eniink fokozatosan elninik, az az eniink, melynek legyureseben meg a bolcsek is sok hosszu, nehez csatat vivtak meg. Csak az onvizsgalati nap16 segitsegevel kerekedhetiink eniink fole, P6tolhatatlan eszkoz ez a szamunkra! Mily hatalmas ajindekot kaptunk a Mestertol!

Alland6an ebemek kell lenniink, nehogy kede1yelmenk elkalandozzon, masokat kritiziljon, vagy jobbnak erezziik rnagunkat masoknal. Ha kedelyelmenket nem fogl~~oztatj~k, ~a megfeledkeziink a Mesterrdl, rink tor mind az Ot tolvaj, * kifoszt es megtamad benniinket. Ezert foglaljuk el magunkat munkaval, mert a tetlen kedelyelme az ordog mfihelye. Ameddig az Ashramban vagyunk, meditaljunk. Ha besze1getiink, csak a Mesterrol sz6ljunk. Ha gondolkodunk, csak a Mesterre gondoljunk. Ne gondolkozzunk sern masokrol, sem a komye-

zetiinkrol.

A Sat Sandesh** 1977. juniusi szamaban megjelent Szeretett Mesteriink egyik gyonyoru beszede: "Torodj a sajit ugyeddel." Ebben azt is kihangsulyozza, hogy ne itelkezzunk masok felett. Hiszen ez azt bizonyitja, hogy nem megfe1eloen vezetjiik a napl6t. Sajat tapasztalataim alapjin allithatom, ami6ta elkezdtem vezetni az onvizsgalati nap16t, senkircl soha nem gondoltam rosszat. Senkit nem kritizaltam. Minden este lefekves elott latom az arcomon ektelenkedo foltokat. Ha pedig az en arcomat fol-

tok csufitjik, milyen jogon keresek hibat masokban, milyen jogon kritizalok masokat. Vessiink veget a kritizalasnak l Torodjunk a magunk dolgaval.

* az Cit erzekre vonatkozik

• * Angolul megjelen6 havi folybirat, amelyet a Sawan KirpaJ Publications ad ki, es

a Mesterek tanitasait teszi kozze.

83

Mindenki kozvetlen kapcsolatban all Istennel. Mindenki kozvetlen kapcsolatban all a Mesterrel. A mi indiai alkotmanyunk viligi alapokon all. Nem avatkozik bele senkinek a vallasaba, Mindenki szamara lehetove teszi, hogy szabadon vallja, gyakorolja es hirdesse a sajit vallasit. A vallas ugyanis ember es Isten kozotti szemelyes benso iigy, kozvetlen kapcsolat. A spiritualitas ugyanilyen m6don kozvetlen kapcsolat tanitvany es Mester kozott. Legyiink sajit magunkert felelosek. Engedjiik, hogy a Mester - ha ot illetekesnek tekintjiik - torodjon testvereinkkel. Masek legcsekelyebb mertekii kritizalasa visszavet benniinket a helyes uton va16 elorehaladasban. Az Osvenyen szereto alazattal eltelve lepkedjiink. Alazattal elsdsorban, alazattal masodsorban es alazattal harmadsorban. Toltson el benniinket a szeretet. A szeretet azt jelenti, hogy minden mas teremtmenyben meglatjuk Isten Fenyet, szeretjiik es elfogadjuk benniik mindazt, ami j6, es nem vajkalunk gyengesegeikben. Szemiink csakis a j6t lassa meg. Fiiliink csakis a j6t hallja meg. Ha eltolt benniinket az alazat es a szeretet, soha semmi rosszat nem hallunk, nem latunk meg.

Szeretett Mesteriink gyakorta idezte azt a hirdetest, amit a nagy Swami Ram Tirtha adott fel, amikor Amerikiba kesziilt: "Sajat magukat s nem masokat megreformalni kivanok kerestetnek." Tehat ekiszor onmagunkat alakitsuk at. Tekintsiink bele sajit sziviinkbe. Ha ott eszrevessziik a rengeteg mocskot, nem rnereszeljiik azt tobbe masokban keresni. Egyik sajit versemben igy fogalmaztam ezt:

Miota beletekintettem sajat szlvembe, Elfelejtettem masok hiMit.

Csak a sajatom merlegelem.

A Szeretett Mestert kerem egyre, gyogy{tson ki belolUk, adjon erot legyoznom oket,

tegyen erosse, hogy leovethessem at,

s eletemet parancsai szerint alakhsam.

84

Ne masok felett itelkezziink, biraljuk onmagunkat. Krisztus is arra intett, hogy ne itelkezziink masok felett. Ha targyilagosan nezziik mindennapjainkat, megallapithatjuk, idonk java reszeben masok jarnak az esziinkben, masokban keressiik a hibat, es kritiziljuk oketo Onvalonkkal alig foglalkozunk. Alig torjiik a fejiinket azon, hogyan javithatnank sajit sorsunkon, hogyan gyorsithatnank meg elobbre jutasunkat a spiritualis Osvenven. Ha val6di onvizsgalatot vegziink, s alaposan megvizsgaljuk magunkat a tiikorben, egyertelmuen arra a kovetkeztetesre kell jutnunk, hogy idonk nagy reszet masokon va16 gondolkodassal toltjiik, masokrol fecsegiink, masokat kritizalunk, masoknak rosszat kivanunk, es a harag mereganyaga kering ereinkben a Mester iranti szeretet helyett. Ahelyett, hogy szeretettel arasztanink el a segitsegre szoru16, megtort sziveket. Gy6gyir kinalasa helyett gyiiloletet arasztunk, kritizalunk es gtinyo16dunk, mellyel sebeket ejti.ink masok sziven, es megfertozziik az atmoszferat.

A Szeretett Mester ezert mindig ujra es ujra kihangsulyozza, hogy onmagunkat alakitsuk at, ne masokat. Torodjon ki-ki a maga dolgaval, Mine! elobb megtanuljuk, annal jobb. Boldogulasunk es megviltasunk fiigg az elsajaticis merteketol. Ha komolyan kezdiink gondolkodni onmagunkr61, akkor az addiginal j6val tobb idot szenteliink a meditaciora es a Mesterre va16 szeretetteljes emlekezesre. Annyira belemeriiliink a masokkal foglalkozasba, a masok iigyeiben va16 turkalasba, hogy alig marad idcnk elgondolkodni sajat onval6nkon s boldogulasunkon. Va16jaban vegso celunkkal kellene torodniink, mely eletiink elsddleges, fo rendeltetese: onval6nk felismerese es Isten megva16sitasa.

Legyen feltett szandekunk, hogy arnig itt vagyunk az Ashramban, csakis Istenre, a Szeretett Kirpalra, a nagy Sawanra gondolunk, es idonket veli.ik edes emlekezesben toltjiik. Ontson el benniinket az egyiitterzes. Szeressiik egymast. Ha valaki nalunknal kozelebb all a Mesterhez, igyekezziink elerni ot. A spiritualitas Osvenyen nincsen helye a feItekenysegnek, hiszen az a Szeretet

85

Utja. Igyekezziink azonos szintre keriilni. Gunyolodas es egyeb negativ erzesek ne harap6ddzanak el. A szereteten kiviil masnak itt nincsen helye. Legyiink htiek onmagunkhoz, Mesteriinkhoz, az Osvenyen halad6 testvereinkhez. Ezert gyiilekeziink Aryank erne hazaban. Ez a mi At yank haza. Mindannyian az 6 gyermekei vagyunk, es az 6 emleket orizni gyiilekeziink itt. Egyediil omiatta, csakis omiatta joviink mi ide.

Mikozben a Mesterrol beszeliink, termeszetesen sz6t ejthetiink tanitvanytarsainkrol is - de kizarolag szeretetteljes hangon. A szeretet es megertes sugarait bocsassuk ki, hogy Isten e hazaban a legkor minden atomjibol a szeretet, a megertes, az odaadas sugarozzek. Isten, a Mester es minden egyes teremtmeny iranti szeretet vegyen koriil benniinket. Ha ez a celunk, akkor az kepesse tesz benniinket arra, hogy kedelyelmenk ne vigyen minket tevutakra, es ne kritizaljunk masokat,

Vegigneztem az onvizsgalati napl6kat. Ket oszlop kiilonosen felnint nekem: az "ego" es a .Jiiany masok iranti szeretetben". Gyomlaljuk ki ezeket a szegyenfoltokat es a helytelen gondolatokat. A pozitiv misztika jegyeben gyiiltiink ossze. E szentelyben csak a Mesterrel, tanitvanytarsainkkal es mas ideerkezokkel kapcsolatos pozitiv gondolatokat apolunk. A szeretet szentelye ez. Helytelen gondolatoknak ne engedjiink utat. Alazatos erofesziteseink erre irinyuljanak. J6magam is ezen munkalkodom. Miutan en megteszek minden tolem telhetot, ugy velem, elvarhatom ezen torekvest s viselkedest minden tanitvanytol, idosebb s ifjabb testvereimtol, gyermekeimtol. Ez szereny keresem mindenkihez.

86

10. A MUVESZETEK

Ami a rmiveszeteket - a zenet, a kolteszetet es a festeszetet - illeti, az esszeniseg hatarain beliil ezek nem kepeznek akadalyt a spiritualis uton, Ne meriiljiink el benniik annyira, hogy elraboljak idonket a meditici6t61. Ha az ember elegendd idct szentel a meditacionak, foglalkozhat rrniveszettel, amennyiben ez a foglalkozasa vagy kedvtelese. Ha az embemek vereve valik a rmiveszet, nem olyan konnyti megszabadulni tole. A rmiveszetek Isten

adominyai.

A rmiveszet, legyen az zene, kolteszet, tine, festeszet vagy szobraszat, Isten ajandeka. Altalaban a zenet tartjuk a legmagasztosabbnak. Am meg ennek gyakorlasat isszoritsuk megfelelo korlatok koze. Aki kepes rmiveszi alkotokedvet s erejet a megfelelo utra, a tiszta spiritualis regiokba terelni, es tehetseget Isten es az emberben megmutatkoz6 isteni szellem dicsoitesere forditani, azt a Mester ereje fogja iranyitani es inspiralni. Ez a rmiveszet igazi feladata. Mivel az eredetileg Isten dicsosegenek hirdetesere sziiletett meg. A rmiveszet vilagi s erzeki oldala csak kesobb fejlodott ki.

Barhova utazott is Guru Nanak, ket tanitvanya - Bhai Balat es Bhai Mardanat - mindig elkiserte, akik mindeniitt az 0 shabdjait enekeltek es adtak eld. Valamennyi Szentiras eleneklesre val6. Ritmikusan adjik elo oketo A zene klasszikus szabalyai szerint eneklik, mindegyiket egy sajitos raga alapjin. Az indiai klasszikus zeneben eppolyan sok a raga, mint amennyi kotott forma a nyugati zeneben letezik. Vokalis zenenkben a ragak es raginik

87

adjak meg az egyes shabdok szepseget. A Szent Granth Sahib leirja, hogy az egyes shabdokat melyik raga szerint kell el6adni. Am amikor ezeket vagy mas szent himnuszokat adunk el6, iigyeljiink arra, nehogy a szep mel6dia magaval ragadjon benniinketo S ez a mely ertelrmi szavak megertesenek rovasira mehet. Nehogy a muzsika szepsege s mamora elhalvanyitsa a jelentosegteljes, bens6 ertelmet.

Szeretett Mesteriink azt tanacsolta, ha a rneditacio alkalmaval nem tudunk kellokepp koncentralni, egy himnusz vagy shabd eleneklesevel osszpontositsuk figyelmiinket. Minden Szentiras szintiszta kolteszet vagy koltdi pr6za. A Biblia j6 pelda erre, mert az is fenseges kolteszet. A szikh Szentirasok es az 6sregi Vedak is rimben ir6dtak. Egyes reszeik kifejezetten terjedelmesek. A misztikusok kifejez6eszk6ze a kolteszet, A kolteszet isteni ajindek, a lelek zeneje. A kolteszetet Isten teremtette, a prozat az ember.

Guru N anak nem jart egyetemre, nem tanulta a verslabak es ritmusformak szabalyait ; nem tanulmanyozta a kompozici6 mesterfogasait; nem tudta, mi a proz6dia. Miivei a lelke legmelyerdl fakadtak. Isten adott neki tehetseget. Himnuszai ezert illjak ki az id6 probajit. Er6t es lelki taplalekot kinaltak az ezt ahito lelkek milli6inak evszazadok 6ta, s ugyanilyen elevenen fognak tovabbelni az iddk vegezeteig. A rrniveszet legtisztabb kifejezddesei ezek. Az olyan szufi koltok, mint Maulana Rumi, Hafiz, Bulleh Shah es Sa'adi e rmiveszet kivalo kepvisekii, Ugyancsak a misztikus Ka~ir Sahib, Mira Bai, Tulsi, Sur Das es Swami Shiv Dayal Singh Ji. U gy tartjik, ami Istent61 ered, az avers vagy a koltoi pr6za formajit olti. A kolteszet es a zene kozvetleniil kapcsol6dik egymashoz: a kolteszet a lelek muzsikaja, es a zene a sziv kolteszete, A rrniveszet soha ne legyen erzeki, Maradjon spiritualis, az a legtisztabb forma. Soha ne ilj erzeki verset a testi szerelemr61.

Ha zenet komponalunk, engedjiik at magukat a Szentirasok, a misztikus koltdk es a Szentek rmivei ihlet6 hatasanak. A rmiveszet

88

nem foldi dolog, hanem mennyei, egi. A rmiveszet felemel, vigaszt nyujt es folszabadit. Egyet azonban soha ne feledjiink: legyenaz a k61t6, rmivesz vagy zenesz barrnilyen tehetseges, nagyszeni alkotasai azonban csak addig a magassigig repithetnek fol benniinket, ahonnan a Szentek elkezdik. A bens6 rmiveszetek kulcsa az 6 keziikben van. A kiils6dleges miiveszetek csupan az 6 halovany visszatiikr6z6deseik, melyek a szellemet csak az anyagi szint vegeig emelhetik fol. Orman tovabbjutni, s keresztiilhaladni a spiritualis regiokon, hogy meghalljuk a Csend Hangjit, hogy meglassuk a Cseng6 Fenyt, ahhoz a Mfiveszetek Mesterenek, egy megva16sult leleknek tarsasaga kell. Ha Isten kegyelmebol bens6 szemiink nyitott, es bens6 fiiliink kitarult, akkor feljutunk a lelek szekhelyeig, ahol a legt6keIetesebb rrniveszet, a legtermeszetesebb rmiveszet, a rmiveszetek Miiveszete lakozik, es egesz lenyiinket isteni mamorral tolti el. Hibatlan s hatartalan az.

89

11. AZ OKTATAs

Egy vegzos amerikai egyetemi hallgat6 az oktatasr6l kesziilt szakdolgozatot {mi. Ennek temlljat kiuanta megvitatni a Mesterrel, hogy utmutatast kapjon tole.

A hallgat6 leerdese : Az oktatas vilagszerte oly mertekben intellektualis jellegiive valt, sannyira a diakok egyeni erzelmeire epit, hogy ett6l egyoldahrva, tokeletlenne lett. Hogy kovetkezhetett ez be, es hogyan lehetne tokeletesiteni?

Mester: Azert lett tokeletlen, mert az egesz oktatasi rendszert egyoldalu emberek hoztak letre. Ertelmisegiek dolgoztak ki, nem pedig Szentek. Az oktatas napjainkban az ertelern fejlesztesere iranyul. Ha a nevelesi rendszert Szentek vagy onmagukat megva- 16sitott emberek munkalnak ki, mint a regi korszakokban, az oktatas nem csupan az ertelern fejleszteset szolgalna, hanem felolelne a tanul6k tudatanak fejleszteset is. Tudatositana benniik, hogy a lelek rmikodteti a kedelyelmet, A lelek lenyege a tudatossag. Ha a tudatossagot fejleszrjiik, egyuttal kedelyelmenket is csiszoljuk. E tudatossag nelkiil a kedelyelrne nem rmikodik megfelel6en. J6llehet ezt az emberek tobbsege nem ismeri fel, a nevel6kr6l nem is beszelve.

A regi indiai oktatasi rendszer val6szinilleg az osszes tobbinel jobb volt, mert az etikan es a spiritualitason alapult. Termeszetesen annak kapcsa~ tanitottak a rmiveszeteket, tudomanyokat es mas targyakat is. Am mivel a hatter, a kiindu16pont az etika volt, a spiritualitas alapelvei melyen beleagyazodtak az oktatasba, A regi

90

rendszer sokkal jobb volt. A materialis szemlelet rerhoditasival az emberben lev6 ordog egyre inkabb az angyal [ole kerekedett.

A modem rudomany es gazdasagtan arra tanit, hogy az ember alapvet6en onzd, Van-e a regi Szentirasok kozt olyan, amely ezt tanitana? Szinte ismerem valamennyi Szentirast, de egyetlen ilyenre sem akadtam kozottiik. Ezen Szentirasok mind azt mondjak, hogy az ember, maskepp az emberben lev6 .~ele,k, Iste~el azonos lenyegii. Ez a lenyeg a szeretet. A szeretet az onzes ellentete. Mindannyiunkban megvan ez a kozos lenyeg, de ha ezt nem tanitjik meg nekiink, ha tudatunk nem terjed ki ennek meglitasara, az onzes eloterbc keriil, A minden lelket egyesit6 szeretetre azonban a feledekenyseg fityla borult. Az onzes akkor gy6zedel-

meskedhet, ha elfelejtjiik a szeretetet. .

Te filoz6fia szakos hallgat6kent tudod, hogy ket kulonbozokeppen gondolkod6 iskola letezik: az egyik szerint az emb"e~ ere~end6enj6, a masik szerint eredend6en rossz. Magam az elso iskolahoz tartozom mert az a Mesterek tanitasa. A masik vilagi emberek rmive. Ide tartoznak az iizletemberek, politikusok es az ertelmiseg. Semmi kifogisunk az iizlettel, a politikaval vagy az e~telmisegi tevekenyseggel szemben, ha az az etikaban gyokerezik. Igy tehat, hogy valakib61 a legtobbet kihozh~ssuk, t~uI;niny~~ak. ~z erkolcs alapjait is magaban kell foglalnia. Az etika es a spmtualitas nem szoruIhat hatterbe. Ha ez bekovetkezik, egyoldaluakki valunk, es megrekedUnk a fejl6desben, ahogy ezt ma szinte mindeniitt megfigyelhe~Uk. llyen esetben pedig szem el6l veszit-

jiik az emberi elet legfontosabb aspektusat. " . ,

A spiritualitas konyvekbol nem tanulhat6. A benso megvilagosodas eredmenye valami egeszen magasztos dolog. Etikat viszont barki tanulhat. Annak elsajititasaval legalabb igaz ernberekke valunk. Szeretett Mesteriink megtanitotta nekiink az emberiseg vallasat. A modem korban 6 volt az uttor6je a vallas rudomanyos alapokon val6 oktatasanak. Kijelentette, mindannyian egyek vagyunk, mivel az emberi testveriseg es az Isteni Atyasagjegyeben

91

sz~lettiink. Ne~ szamit, Keleten sziilettiink-e vagy Nyugaton, mmdegy, melyik felekezethez tartozunk, gyakoroljuk az ernberiseg vallasit. Ez az egyetlen megoldas az emberben feliilkerekedett into~eranci~ , es gyiilolet ellen ebben az orokosen viszalykodo, ~?rlatolt vilagban. Ha valamennyien az ernberiseg vallasat kovetjiik - amely mindenki fele egyszenien toleranciabol es szeretetb6l :ill -, me~szUnik: minden viszalykodis, elninik a romlottsag, az mtol?ranaa. Akkor pedig val6ban kepesek lesziink egymasban testvert, egy;~?n Atya, az Is~en gyermekeit latni. Ezen megn6tt tudat, ezen UJ isrneret eredmenye: szeretet es egyetertes az egesz emberisegben,

.. S;iikse?es teh~t a tt;datira ebredniink a mindannyiunkat osszekoto s mmdent athato egysegnek. Itt kezd6dik: a val6di oktatas. ~~st:n,aban oly ~a~y hangsUlyt helyeznek a szaktargyak specializ~odasara: A specialista azonban egyre tobbet tud egyre kevesebb:01. ~~uljuk me~, ~ogy~ tagitsuk tudatunkat. Hiszen ez magatol ertetodoen lehetove teszi, hogy megpillantsuk embertarsainkban

sajit t~?:kepiinket: ~kkor pe~g esak szeretetet fogunk apolni e~ym;s rrar:t. M~glal:Juk egymasban Isten Fenyet, Bekevel es j6 szandekkal arasztjuk el egyrnast. Igazi specialistakka valunk - az emberiseg vallasanak szakert6ive.

Ha mindannyian elsajititanank ezt, vajon volna-e tere onzesnek gyUloletne~ vagy intolerancianak? Ha tudatara ebrednenk, hog; valamennyien egyazon csalad teljes jogii tagjai vagyunk, nem maradna helye a konfliktusoknak. Ha pedig megadatik nekiink az, a nagy sze~enese, es egy Is:ent megval6sitott lHek vedoszarnyai ala vesz benniinket, akkor az 0 kegyelme folytan folebred benniink ezen e~yse? sz~ya~6H tudata. A~onkiviil .meglatjuk felragyogni Isten Feny_et mm~en elo teremtmenyben. Ateljiik ezt az egyseget.

Sant Kirpal Smgh az emberiseg vallasira tanitott benniinket.

Az oktatas alapjat ennek a vallasnak kellene kepeznie. Nines ennel egysze~?b:.~z emb?riseg vallasinak elsajatitasa nem kivanja meg, hogy kilepjiink abbol a felekezetb6l, amibe belesziiletttink. S6t,

92

sokkal hasznosabb tagjaiva valhatunk annak, s jobban szolgalhatjuk. Minden vallisalapito ugyanezt tanitotta.

Am rniel6tt az egesz emberiseg val6di szolgalataba szeg6dhetiink, cl6bb tokeletes emberre, ahogy Szeretett Mesteriink mondta, egesz ernberre kell valnunk. A teljes ernberre valas elofeltetele pedig az, hogy a spiritualis, erkolcsos es ertelmi tudatossagot harmonikusan egyesitsiik onvalonkban, Itt a kulcs a tokeletes oktatashoz.

A hallgat6 zavarba esett. tsv sz61t: Nem ertem, hogyan egyesithet6 a tiszta spiritualitas az etikaval es az ertelmisegi gondolkodasm6ddal.

Mester: Aki etikus eletet el- azaz a tisztasag es a minden el6leny iranti szeretet vezerli -, az eltokelten halad az emberiseg vallasanak utjan. Az etikanak jelen kelllennie. A spiritualis utazas els6 szintjet kepezi, Az etikus eletvitel nem a sadhu, a szerzetes vagy az apaca kivaltsaga. A minden emberi szivben felragyog6 Isten szeretete nem a Szentek, a misztikusok vagy a szufik kizarolagos joga. Nines olyan torveny, mely kimondana, hogy egy ertelmisegi vagy egy rmivesz nem elhet etikus eletet. Vajon letezik-e olyan torveny, mely szerint az iizletember vagy a politikus nem szeretheti vagy nem szolgalhatja embertarsait onzetleniil? Az etikus elet nem valaszthato el a vilagi elettdl. Atalakitja a vilagi eletet a bens6 beke es elegedettseg leteve, Gazdagitja es atformalja a vilagi eletet: a spiritualitashoz vezet6 ut els6 allomasiva teszi,

Hanyszor utalt Mesteriink arra, hogy az etikus elet ugr6deszka a spiritualitashoz? Ha raleptiink erre az utra, s meg nehany intellektualis kepesseggel is birunk, az annal jobb. Megkezdddott spiritualis utazasunk. Terrneszetesen, ha tovabb akarunk haladni az Osvenyen, elerni a masodik szintet, a harmadikat, majd pedig a negyediket, ahol az igazi spiritualis tevekenyseg kezd6dik:, egy megvilagosodott lelek segitseget kell kerniink. Olyanet, aki mar tuljutott ezeken a szinteken, es kompetens, hogy masokat is atvezessen rajtuk. Ezt a tudast csak olyan Mesterszent kepes

93

megadni nekiink, aki bepillantast kinal a val6di bens6 tanulas folyamataba.

A vilagi eletben a megelegedettseghez az etika iranyelvei nelkiilozhetetlenek. Az etika megel6zi a spiritualitast. Ha sadachar - azaz helyes - eletet eliink, magatol ertetodoen lepiink tovabb az adhyatmic jivan - azaz a spiritualitas birodalmaba. Ha tehat elsajititjuk es gyakoroljuk az emberiseg vallasat, egesz emberre valunk. Ez az elofeltetel a kovetkezo szinthez, a spiritualis elethez.

Amikor nemregiben az indiai Satsang Kozpontokat latogattam sorra, Kanpurba is elmentiink. Hatalmas gyiilekezet fogadott a teremben, s azt mondtak, a Satsang temaja az emberiseg egysege. Igy kezdtem beszedemet: - Kedves testvereim, azert sz6litalak igy benneteket, s nem a hagyomanyos m6don, a szokasos udvarias kifejezesekkel, ahogy a sz6nokok kezdik beszediiket, azert nevezlek titeket mind testvereimnek, mert mindannyiotokban Isten Penyet latom ragyogni. Latom azt az egyseget, mely minden embert osszekapcsol. Ezert hit ugy sz6lok hozzatok, mint tesrvereimhez.

Ezt tanitotta nekiink Szeretett Mesteriink. De mas dolog tudni valarnit, s megint mas azt meg is va16sitani. Kezdjiik tehat azzal, hogy megtanuljuk mindennapi eletimket a szeretet jegyeben elni. Mindenkivel . gyakoroljuk, akivel csak kapcsolatba keriiliink. Kezdjiik el a tiirelem, a tolerancia es a j6 szindek elsajatitasaval. Minden vallas erre buzdit. Ha betartjuk ezeket az egyszerti szabalyokat, dics~~ettel tessziik le a zarovizsgat, Mi is ez a vizsga? S mi a jutalma ? Onzetlensegbol tesziink vizsgat. A jutalom pedig az alazat, mely megengedi a belepest az Or Hazaba.

Aki az emberiseg vallasanak utjan halad, az ralep a tiszta spiritualitas Osvenyere. A spiritualitas minden tudomanyok tudomanya. A professzorok es tanarok egyoldaluakka valtak, mert nem tettek szert gyakorlati tapasztalatokra. A spiritualitas a lelek tudomanya. A konyvek ugyan szolgalhatnak magyarazatokkal, de csupan ezek olvasasaval, tanulmanyozasaval nem sajitithato el.

94

A megvaI6sult lelek a mag a modjin szemleli a dolgokat. Nem a megszokott szabalyok szerint tanit. Szakit a konvenci6kkal, ezert egyetemeken sohasem talaljuk meg. Letezik ugyan tanszek az osszehasonlito vallastudomany rmivelesere, de nem az onmegvalositas, a lelek tudornanyanak reszere,

Eleinte azonban elegedjiink meg azzal, ha sikeriilt egesz emberre valnunk es kovetniink az emberiseg vallasinak alapelveit. Ezeket barki barmikor megval6sithatja, ha megertette az alapfeltetelt: szeressen es szolgaljon mindenkit. Innen hosszu ut vezet a magasabb tudatossag kifejlesztesehez es a teljes koni oktatas szavatolasaig, Ha tovabb akarunk haladni, es el benniink az onmegvalositas iranti vagy, maga Isten vezet el rninket az emberi p6lushoz, ahonnan az eI6 Ferry es Elet ontja a bens6 tudas val6di kincseit. Ily m6don valik oktatasunk a legrnelyebb ertelemben tokeletesse.

A hallgat6 ekkor fgy sz61t: E gondolatok nemelyike kisse riaszt6 lehet a nyugati ertelmiseg szamara, Nem konnyebb-e ezek megkozelitese inkabb az emberiseg egysege, s nem annyira a spiritualitas es az oktatas szemszogebdl?

Mester: 0 gy kozelitheted meg, ahogy neked tetszik. Koriilbelul egy h6napot toltottel itt. Tapasztalhattad, hogy sose tudom, milyen kerdest kapok legkozelebb, De akarhogy kezdem a valaszt, mindig ugyanarra a vegkovetkeztetesre jutok. Ha az ember az igazi tanitasokat elsajititotta, helyesen ertelmezi azokat, es nemi bels6 megvilagosodassal is megaldatott, barmilyen tema keriiljon sz6ba, a centripetalis er6 mindig ugyanazon kozeppont fele viszi. Ez a kozeppont pedig allando, mert az el6 valosig, Az ember termeszetenek es Teremtojehez fUz6d6 kapcsolatinak titkat rejti. Csak a spiritualis mag megtartasival lehet ezt a tanitast a legkiilonbozobb m6dokon taglalni. Kezdheted az emberiseg egysege elgondolas fel61, s juthatsz el igy az oktatashoz, Kezdheted az oktatassal, s eljutsz az emberiseg egysege gondolatahoz. Nem a kiindul6pont a lenyeg. Azt kell kristalytisztan latni, hogy az

95

ember nem pusztan fizikai leny, aki esszel, intellektussal es erzekekkel bir. Az ember testet oltott lelek. Lelek, mely rendelkezik fizikai testtel, elmevel, intellektussal es erzekszervekkel, azaz a materialis regioban vegzendo munka eszkozeivel.

Meg arra hivnam fol a figyelmed, hogy a spiritualitas nagyon egyszeni. Nehany szoval kifejezheto. Amit nem lehet nehany szoval kifejezni, az mar nem spiritualitas, hanem valami egyeb. Isten a szeretet. A szeretet tisztasig. A tisztasag egyszeniseg. Ami tehat kapcsolatban all az igazi vallassal, az a szeretet, a tisztasag es az egyszeniseg kifejezoje. Ahol a sziv beszel, keyes szo is eleg. A szellem dolgait par szoval elmondhatjuk. Tomorseg az ertelem lenyege, a spirirualitis magja.

A spiritualitas jellemzoje az egyszeniseg es tomorseg. A spiritualitas nem lehet bonyolult. Csak azok teszik bonyolultta, akik nem ertettek meg a lenyeget. Ok maguk sem ertik, igy masok szarnara sem teszik lehetdve a megertest, Az ilyen emberek meghiusitjik a spiritualitashoz vezeto egyszeniseget, Minel tobbet magyarazkodnak, annal jobban belebonyolodnak. Elmeletek, dogmak es modszerek utvesztoiben bolyonganak, hallgatosiguk pedig vegkepp elteved. 0 gy osszegabalyodnak, hogy mar meg se merik kerdezni, merre van a kijarat.

Az az ember, aki spiritualis megvilagosodasban reszesiilt, es bepillanthatott a bensd valosagba, direkt modon magyarazza el az elet rejtett miszteriumat, Mesteriink azt szokta mondani, hogy a spiritualitas oly egyszeni es magatol ertetodo, mint hogy ketto meg kettc az negy. A lenyeget erto es gyakorlati ismeretekkel rendelkezo ember nem csfiri-csavarja a dolgot: ha haromhoz kettot adunk, s abbol elvesziink egyet, az negy, Azt sem mondja: ha kettot a harmadik hatvanyra emeliink, s azt elosztjuk kettovel, negyet kapunk. Nem allit fel bonyolult kepleteket. Csak annyit mond, hogy kettd meg kettd az negy. A ket nagy Mester adomanya a spiritualitas ily egyszeni megkozelitese. Nekik koszonheto, hogy meg az analfabetak is megerthetik, olyanok, akik

96

tizig se tudnak szamolni. Megertik az elmeletet, es kitapasz.t~ljak a valosagot. Valosagga valik szarnukra, meg ha soha nem jartak is iskolaba,

A Szeretett Mester ugyanezt a valosagot kinalta az ertelmiseg szamara. De nekik az atom peldajin es annak mozgasin, az atomban leva ferry es nap segitsegevel tette erthetove ugyan,azt:

Ez a szep a Mesterben: ugyanolyan erthetoen el tud magyarazm valamit intellektualis modon, mint akar a legegyszenibb parasztember szamara.

Azoknak tehat, akik tokeletes oktatasra vagynak, intellektualisan es spiritualisan egyarant fejlodniiik kell.

97

12. A pAVATANC

Nagyobb csoport nemet es amerikai, valamint nehcmy indiai tan{tvcmy k{sereteben a Mester kiranduMst tett a Delhiben leva Kirpal Bhavanhoz kozeli azparkba egy aprilisi kesa delutan. Amikor a Mester megerkezett, egy pava epp legyezaszeruen szettarta szlnpompas Jarktollait. A Mester es tanitvanyai ott maradtak napnyugtaig es az alkonyat elerkezteig. Ezek a kulso benyomasok. inspiraltak az alabbi ket Jejezetben olvashat6 beszedet.

Nezzetek, milyen gyorryorfi a termeszet! Oromtol visszhangzik es tancot lejt, mint ez a paratlan szingazdagsigu tollait szetterito pava is teszi. Indiaban azt a tancot, amit a pava legyezoszenien szettart toliakkal lejt, a gyiilekezo felhokkel es a hetszimi szivarvannyal hozzak kapcsolatba. Az e vilagi gyonyoniseg minden elemet magaba foglalja: a szinek sokasagat, a regota vart eso elohirnokeit, a felhoket es az oromtancot. Az a csodalatos Iitvany, amit a pava szetteritett gyonyorti tollai s a szivarvany ivenek alakja nyujt, azt sugallja, hogy minden egyes toll, ami mar onmagaban is a szepseg szimb6luma, kiterjeszti onmagat, es minden szepseg forrasahoz kesziil visszarepiilni, Minden egyes toll a szepseg egy sugaratjelkepezi, mely forrasahoz, a Naphoz igyekszik visszaterni.

A pava felkorivet formazo tollainak latvanya a termeszet gazdagsagat szemlelteti.rSzerencsesek vagyunk, hogy aprilisban is lathattuk a pava tanc~t, hiszen ez nem esos h6nap. Igy ez ilyenkor szokatlan jelenseg. Ugy ninik, Szeretett Mesteriink reszesitett benniinket ebben a kiilonos kegyben, es idehozta a pavat az

98

ozparkba. Tancra kesztette csak azert, hogy elmondhassa nekiink, mint sziviink pavaja, oly oromtancot lejtsen sziviink a Szeretett Mesterre val6 edes emlekezes jegyeben,

MitoI6giai hagyomanyaink szerint a pava allitolag rendkiviil biiszke szinpornpas tollazatara. Isten adornanyait, a terrneszet szepseget jelkepezi. A pava allitolag nemcsak mosolyog, hanem hangosan nevet, midon sajat diszes tollaira tekint. Amikor viszont a labara nez, mely nelkiiloz minden szepseget, nelkiilozi Isten adomanyait, sirasra fakad.

Errol az egyik kereszteny baratom altal elmondottak jutnak eszembe: mindennel Isten rendelkezik, mindent Isten ad, de nem mindenkinek ad meg mindent. Mindig megtart valamit Maganak. Szamtalan aldasiban reszesit benniinket. Azonban nem ruhaz fel benniinket mindennel. Ezen hianyzo eredrnenyekkel s kepessegekkel pedig arra ernlekeztet, hogy mi, emberek nem vagyunk eppen a tokeletesseg netovibbjai. Az emberi termeszet velejir6ja, hogy nem elegszik meg azzal, amije van, hanem azert rimankodik, arra ahitozik, amije nines. Ennek kovetkezteben orokke elegedetlen, vir valamire, sopankodik, sovarog, kiabrandult es halatlan lesz. Guru N anak ezzel kapcsolatban azt mondotta:

6, Nanak, a vilag csupa szomorusag;

Boldog csak az lehet, akit tokeletes Mester beavatasaval megaldott.

A pava tehat, melyet oly sok keggyel, szepseggel, pornpaval aldott meg Isten, sirva fakad, ha minden szepseget es kellemet nelkulozo labara tekint. A laba egyszeni lab, Olyan eros az ellentet tollanak kiilonleges szepsege es minden kecsesseget nelkiilozd laba kozott, hogy a pavat sirasra keszteri. Hasonl6an vagyunk ezzel mi is. Soha nem vagyunk elegedettek az eletiinkkel. Nem mutatju~, ki halankat Isten irant. J611ehet szarntalan ajindekkal halmoz 0 el benniinket. Mindig olyasmire vagyakozunk, amink

99

nines. Ettol szomoniak, so't sertodottek, s diihosek lesziink. Csak ha megadatik nekiink az CIo' Mester aldott kozelsegebe keriilni, aki kozvetlen kapesolatot adhat nekiink Isten Fenyero'l es a Bensd Zenerol, s igy a meghatarozott idoben a testtudat f6le emelkedhetiink, megtanulunk a .Jegyen meg a te akaratod" elv szerint ani - nos, esak akkor szabadulhatunk meg vagyainktol.

Fejlddesiinknek esak ezen a szintjen tanuljuk meg, hogy a megelegedettseg es az elegedetlenseg ertelmetlen fogalmak. Ekkor ertjiik meg, hogy a kiilsd szepseg vagy csunyasag nem jatszik semmifele szerepet. Vegiil elvesziti az orom es a fajdalom - mindketto Isten ajmdeka - ellentetes mivoltjat, s meg se tudjuk kiilonboztetni o'ket egymastol. Megszabadulunk minden kettossegtdl, vagyt6I es gondt61. Az Dr Akarataba valo teljes belenyugvas minden koriilmenyek kozott es minden idoben - ez a tokeletes Isrenszereto egyik jellemzo vonasa.

100

13. AZ ALKONYA T

Amikor a nappal estebe fordul, kiilonos fenvjelensegnek lehetiink tanui. U gyanilyen m6don egyesiil a Ferry segitsegevel az ember lelke a Mindenhat6val. Az alkonyat tehat a nappal es az este eggye valasinak ideje. Ez jutassa esziinkbe Istennel valo eggyeolvadasunkat.

Milyen gyonyoni itt minden. Csodalatosak a pavak. A novenyek es fak zold ruhat oltottek. Minden viragzik. A nem is oly regen meg esupasz fakat most friss levelek es uj hajtasok kontose boritja. A nehany h6nappal ezelott meg kiszaradtnak, elertelennek tUno' agak most eletre keltek. fme a megujulas. A tavasz uj eletet ad az eIo'lenyeknek. A termeszet teljes szepsegeben pompazik, A nappal es az este egybeolvadasa pedig arra emlekeztet benniinket, ahogy a Szereto eggye valik a Szeretett Lennyel, ahogy a lelek ujra beleolvad a Lelek Polottibe.

Az egybeolvadas fokozatosan jatszodik le, nem egyik pillanatrol a masikra. A nappal es este lassan kozelednek, majd megerintik egymast, vegiil eggye valnak, Lelkiink is aprankent epiti magaba az istenseg erenyeit, fokozatosan festodik meg az istenseg szineivel, mig vegiil teljesen atitarodik. A Mester szeme, az 6 kegye kozvetiti e szineket. A Mester kegyajindeka az isteni kisugarzas, melyet 6 lepesrol lepesre juttat el hozzank. Mig aztan minden p6rusunkba beleiv6dik az isteni szeretet. Ebben a szeretetben veszitjiik e1 teljesen onmagunkat.

Nezzetek esak, hogy kapeso16d~ egybe nappal es ejje1, hogyan megy at a nappal az estebe! U gy ninik, mindketto elveszti

101

onmagat, Mindvegig egymas szemebe neznek, teljesen belevesznek egyrnas tekintetebe, kesziilodnek a vegso egybefon6- dasra. A nap meg siit, de mint latjuk, szine mar vorosre valt. Ez arra is utal, hogy bens6 utazasunk soran keresztiil kell haladnunk a masodik region, ahol a felkel6 nap fenyet latjuk. Ezek mind a bens6 regiok szimb6lumai. A nappal es az ejszaka fokozatosan veszti el annan sajatsagait, s a kett6 egymasba 01- vad. Nekiink is igy kell magunkba epiteni az Istenseg sajitossigait, az isteni vonasokat a Mesterrel va16 eggye olvadasunk soran. Az el6 Mester nagy aldas, 6 testesiti meg Isten Fenyet es az Egi Zener. Halljatok a madarak csiviteleset? Ez a zene, a madarak csivitelese bizonyosan feliilmul minden zenekart a hangzis szepsegeberres a kifejezes termeszetessegeben, Hiszen a terrneszet adta dallamnal ninesen szebb. Az ilyen zene es a nap voros fenye elegend6 emlekezteto arra, hogy rni is eggye valhatunk Mesteriinkkel. Ha egybe olvadunk Isten Fenyevel es az 6 Egi Zenejevel e ket ajindekot esak az el6 Mester kepes megadni nekiink -, elerjiik Isten Szellemet es Erejet, s eggye olvadunk Vele.

Fontos tanulsag ez - latni, hogyan omlik le minden korlat nappal es ejszaka, az egymassal szoges ellentetben a116 ket fel kozott, S fokozatosan eggye valnak. Eljutnak oda, ahol nines tobbe korlat, nines mar kulonbozoseg. Ott esak egyetlen Feny van es egyetlen Hang, a Sugarz6 Zene es a Zeng6 Fenyesseg. Az eggye valas akkor jon letre, mid6n a szeretet Fenye, a szeretet Hangja, a szeretet Zeneje megnyilatkozik. Amikor minden mas elninik, esak a szeretet marad. A szeretet a Mester megtestesiilese, a szeretet Isten megtestesiilese. Ha kitigul e szeretet, betolti az egesz Vilagegyetemet. Szamomra a lenyugv6 nap Isten szeretetenek jelkepe. Kezdetben a szeretet sokfele formaban mutatkozik a terrneszetben. Minden viragszirom es falevel Isten Fenyet, Isten szepseget tiikrozi vissza. Majd akkor az egesz Vilagegyetem egyetlen pontta, egyetlen fokussza olvad ossze, az

102

ismet a szeretet altal kovetkezik be. A szeretetben fel kell 01- d6dnunk. E szeretet pedig a Mester megtestesiilese, egyuttal Isten megtestesiilese,

A Mesterek Utjin haladva tehat az a legf6bb dolog, hogy az el6 Mester kozvetlen kozelebe keriiljiink, mert 6 maga a koztiink el6, mozg6, beszelo Isten. Megald benniinket Isten Fenyevel es a Szferak Zenejevel, Addig esepegteti belenk a szeretetet 6iranta, mig az minden p6rusunkba beleiv6dik, es egeszen a~ar benniinket a szeretet. Igy rni is a szeretet megtestesitcive valunk. A Mester kegyevel a testtudat fole emelkedhetiink. Az eggye olvadas vele nem mas, mint minden korlat - ugy a fizikai, intellektualis, mint a pszieho16giai - vegleges Iedontese. Ha atlepjiik a testtudatot, rajoviink, hogy lenyegiink ugyanaz a tiszta lelek, ami Istene, Tehat amikor raebrediink, hogy lenyegiink a lelek, nem pedig a test, akkor azt is tudjuk: ez a lenyeg azonos Istennel. Ezutan pedig egyre kozelebb s kozelebb huz magahoz az 6 Isteni Fenye es Mennyei Zeneje, mely bens6nkben valik lathatova es hallhatova, vegiil egyszer s mindenkorra eggye valunk Istennel. Ez az emberi elet kiteljesiilese.

Csakis az emberi eletben juthatunk el onvalonk felismeresehez es az Istenmegvalositashoz, mely kizarolag az el6 Mester kegye folytan tortenhet meg. J6akarata, a szemebol rank arado szeretete tet6t6l talpig atitat benniinket. Ennek igy kell tortennie, testiink minden egyes porusat az 6 szeretete jarja at. Hazrat Bahu, a pandzsabi rnisztikus koltd igy fogalmazta meg:

VJijek minden hajszJlam nyelvv«, s legyen minden hajszJlamon milli6nyi nyelv,

hogy mindannyival zenghessem Mesterem dicsosegh.

V Jijek minden hajszJlam szemme, s legyen minden hajszJlamon milli6nyi szem, hogy mindazzal Iathassam Mesterem szepseget.

103

Vaijek minden hajszalam Julie, s legyen minden hajszalamon milli6nyi Jul, hogy mindazzal halihassam Mesterem muzsikajat.

Vaijek lenyem szeretette, hadd repuljek

e szeretet szarnyan annak Jorrasahoz, az en Szeretett Mesteremhez, s az 0 kegyebOl Istenhez.

A misztika osvenyen a Szeret6 eloszor a Szeretett Lenybe olvad bele, majd Istenbe, es eggye valik Vele. Akarcsak a nappal es az ejszaka, mi is hason16an elveszitjiik egyenisegiinket, Isten benniink, s mi Istenben vagyunk.. A "mi" sz6 megsziinik letezni, mert ezen a szinten az "en" es "te" f61 sem meriil tobbe. Egyetlen egyseg letezik: Isten, s mi megfeledkeziink magunkr6L Az osszes korlat, legyen az fizikai, pszicho16giai, intellektualis, gazdasigi vagy faji, leomlik s az eggye valasban felold6dik. Az eggye valas Isten szepsege, Ez az orokkevalosagtol meglevo szepseg, mely Istennel "vala", s mely nem mas, mint maga Isten. Vegiil mindannyiunknak teljesen Obele kell olvadnunk..

Romboljuk le hat eniink, vagyaink, indulataink, mohosagunk es kotottsegeink minden korlatjat, es engedelmeskedjiink teljesen a Mestemek. Ez a tokeletes odaadas utja, az 6 utasitasai vegrehajtasanak Osvenye. A Szeretett Mester mindig azt mondta: "Ha szerettek, tartsitok be az utasitasaimat!" Tehat barmit kovetel t61iink a Mester, azt mindig fogadjuk el es hajtsuk vegre. Ha ezen az uton haladunk, leomlik minden korlat, s megsziinik kiilonallosigunk. Eggye valunk vele eppugy, ahogyan a Mester mar egy IstenneL A tanitvany, a Mester es Isten valojiban az egyetlen Valosag kiilonbozo megnyilatkozisa. E szentharornsag egysegge valik. Ez a spiritualitas bevegzettsege es a spiritualis ut vegcelja.

104

14. AZ ELV ALAsT KOVETO KiNOK

Egy tan{tvany, aki kozel kh evet toltot: az elo Mester hozvetlen kozeleben, keszult hazatemi Nyugatra. .

Az egyik tan{tvany ezert azt kerdezte a Mestertol: Oly csodalatos verseket irtal a tanitvany es a Mester egymastol val6 elvalasinak kinjair6L Beszelnel most nekiink az elvalasrol s arr6l, hogy a tanitvanynak mi el6nye szarmazhat ebb6l?

A Mester melyen meghat6dott. tsv kezdte: Nagyon erzekeny hurt penditettel meg, kiilonosen most, hogy leinyom epp tavozni kesziil. A Mestert6l va16 fizikai elvalas mindig rajdalmas es szivszaggat6. Ez az erzes szavakkal el nem mondhat6. Amikor kikeriiliink a Mester fizikai kozelsegebdl, ugy erezziik, hogy a lelkiinket hatrahagyjuk, s csak a testiink tavozik. Ez a legfijdalmasabb dolgok koze.tartozik. Sziviink a Mestemel marad, s olyan ez, mintha testiink sziv es lelek nelkiil mozogna. Minel hosszabbra nyulik a fizikai elvalas, annal hevesebb es er6teljesebb az elvalas erzese.

A nagy urdu koltd, Ghalib azt mondta egyik verseben, hogy "A Szeretett Leny kil6tte az elvalas nyilat, s a szivem kettehasadt." A szeret6 azonban oriilhet ennek, mert a meghasadt sziv tobbe mar nem erez fijdalmat. Am a nagy koltd igy folytatja: "A Szeretett Leny szindekkal csak felig feszitette meg a nyilat, ily m6don a szivem ke1l6s kozepebe talalt, ott van most is. fgy minden egyes pillanatban ujra sa jog, edes kinok kozepette." E rajdalom kiilonlegesen edes, mamort okoz6, magaval ragad6. Olyan valami ez, melyet at kell elniink, hiszen szavakba nem onthetd,

105

Ebben az allapotban allandoan, a nap mind a huszonnegy orajiban a Mesterre gondolunk. Barhova neziink, akarmit latunk, folfedezziik azt, ami ra emlekeztet. Igy van ez hajnalt61 napestig, egesz a116 nap mindenr61 6 jut esziinkbe. A szeret6 es a tanitvany szarnara az ejszaka a legfijdalmasabb. Ilyenkor egyediil vagyunk, es a magany, az elhagyatottsig es az elvalas erzese ilyenkor tor rink a leghevesebben. Tanitvanyok es szeret6k bizony sok ejszakit konnyekben toltenek. A sziv fajdalma konnyek formajaban tor utat maganak.

Guru Ram Das igy irta le a szeret6 lelek allapotit az Adi Granthban:

Isten nelkiil szlvem es testem minden sejtjh

fajdalom gyotri, s nem jo alom a szememre.

Egyre csak mardos az elva las kinja.

Szegeny orvosok nem tudnak gyogyirt bajomra. Mint ki kabitoszer rabja, nem tudok elni

Istenem nelkiil.

Jo annak, ki talalkozhat Teveled, mert annak nem kell mar semmi sem.

Bulleh Shah pandzsabi misztikus koltd volt, Hazrat Inayat Shah tanitvanya. Am eletebdl sok-sok evet Mesteretol elszakitva kellett toltenie, ami nagy fajdalmat es szenvedest okozott neki. A koverkezo m6don irta le ezt az allapotot:

Teutanad vagyakozva meghasadt a szivem. Mitevo legyek?

Nem tudok se Clni, se meghalni. Kerlek, halld meg sohajom.

Nem lelek nyugovast se ejjel, se nappal.

Ha nem lathatlak, Szerelmem, a szemem nem kepes becsuk6dni egy percre sem.

106

ime nyomorusagom.

Akad-e embeifia, ki eluzi tolem e bajt, es megszabadi: kinjaimt61?

Hogyan erhetnek az eletutazdu vegere a Te Darshanod nelkiil?

0, Bulleh, oly nagy az en banatom! Senki sem segit nekem?

Senki nem hoz enyhiilCst?

E szenvedesbol csak az az el6nyiink szarrnazhat, hogy leiiliink rneditalni. Ha a meditacio alatt a Mesterre, sziviink s lelkiink Urara emlekeziink, ha a sziviink melyerdl fakad6 konnyeket ontunk rea emlekezve, akkor meditacionk hatekonyabba valik. Ezzel kapcsolatban Szeretett Mesteriink tobbszor elmeselt egy epiz6dot Rabia Basri, az egyik legnagyobb n6i misztikus eletebdl, Azt kerdeztek t6le: - El6szor imadkozol, s aztan jon Isten, vagy eloszor jon Isten, s azutan imadkozol? - 6 igy felelt: - Amikor konnyek szoknek a szemembe, erzem, hogy gyiilekeznek a felh6k, a felh6k pedig es6t hoznak. D gy erzem, az elohimok megerkezett: Isten jelen van.

Az elvalas kinjanak konnyei epitik az utat a Mester eljovetelehez. Csak a konnyeken at lathatjuk 6t meg a bens6ben. Amikor az elvalas kinjait alljuk ki, toltsiink annyi id6t meditacioval, amennyit csak lehetseges. A draga alak fizikai hianyat nemikepp ellensulyozza, ha a bens6ben beleolvadunk a Mester sugarzo alakjaba. S ha a bens6ben szemtol szembe beszelhetiink vele, az val6ban nagy aldas. Am a Mester fizikai jelenlete megtartja sajitos vonzerejet.

Az elvalas tortenete sok-sok billi6, trilli6 evvel ezel6tt kezd6- dott. Kezdetben Isten maga volt a Mindensegtudat-ocean, onmagaban is egesz minden-egyseg. Egyediil volt. Amikor meg nem letezett az elvalas, nem voltak konnyek. Majd Egyb61 tobb akart lenni. Letrejott a teremtes. Ig'y nyertek a lelkek emberi testet.

107

Eleinte amint egy lelek elhagyta a tester, mans uJra egyesiilt Istennel. Itt kezdodott e1 az elvalas tortenete. Akkoriban az elvalas meg nem volt olyan fajdalmas, heves es kinzo, mert rovid ideig tartott. De az elvalas most mar evbilliok, evtrilliok hosszu sora 6ta tart. Nagyon fijdalmassa valt.

Maulana Rumi igen talaloan fejezte ki ezt az illapotot:

A s{ras hasonlatos a felhOkhoz, s a vagyakozas a nap melegehe»:

Ahogy a nap forr6 lehelete esot ont a felhOkbOl,

s att61 eletre kel a szomjaz6 [old, ugyanugy a Szeretett Unytol elszakltott szereto esdeklo nyugtalan vagyakozasa a tuz,

mely langra lobbantja Isten kegyelmh es konyoruletessegh,

s mildn: az eso a foldet, ugy csillapiija az odaad6 szlvet.

Konnyek a szemben es a szlv fajdalma az a kh piller, melyek kozt mi bejuthatunk a bensobe.

Hallgassitok meg, mily kinokat at at Guru Nanak:

0, lsten, jajki!zltasom hallaum az egesz vilag sirva fakadt.

Zokognak a fak Cs a madarak, de nem sir az elval!zs erzese idebenn.

Bzert vagyok en meg mindig elszakitva Toled.

Csakis az emberi formaban kepes lelkiink talalkozni Istennel, ujra kapcsolatba lepni s egyesiilni Vele. S mindezt a josigos Mester keg yes adomanyakent kapjuk meg. Hogy a ket nagy. Mester a vilagon e16 sokmilli6nyi ember koziil ebben az univerzumban epp minket valasztott ki es vett fel nyajiba, szokatIan kedvezmeny. Konyoriiletessegbol folemelik a vakokat. Hiszen vakok vagyunk, nem latjuk meg, ki is a Mester. Csak a Mester lat minket, a szomoru kinlodasunkat. A Mester e kegye

108

iranti mely halankat pedig ug'y fejezhetjuk ki, ha vegrehajtjuk utasitasait es rendszeresen vegezziik spiritualis gyakorlatainkat. Ez az egyetlen lehetoseg, hogy veget vethessiink elvalasunk kinjainak rnindorokre. .

Az elvalast koveto kinok tortenete mindig keserves, szivszaggat6. Mira Bai, a tizenotodik szazadban elt kiralyno, bolyongasai soran mindegyre az Urat kereste. Enekeiben ujra s ujra kinyilatkoznak az elvalas kinjai:

Konnveim zaporan at szaml!zltam a csillagokat, egesz ejen at alomtalan szememmel.

Mikor jo el a boldogsagnak ideje?

o Uram, gyere s ne engedj tobbe elszakadnom toledo

Ha hallom a dicsereted zengohimnuszt, nyugtalansag tol: el, mert vagyva utanad csak a dal kinal enyhulest.

Kinek mondjam el, mennyire faj elszakltasom Toled? 0, baratom, szivem darabokra hasad szet.

Mikor jo el Mirahoz az aUra,s hoz

bCkh a kinok helyett?

Baba Farid egy madar megpillantasakor azt kerdezte t6le:

- 0, csalogany, miert vagy oly fekete? - Majd a ualaszt a maga adta meg: - Tudom en az okat. Megperzselt a vagyakozas a Szeretett Uny irant.

Minden Szentet es misztikust megperzselt az elszakitas tiize. J61 ismerik az elvalas osvenyet. Ez az ut szamtalan konnyiik gyongyeivel van kikovezve. Kabir Sahib, Guru Nanak kortarsa igy konyorgott:

109

0, Uram, hallgasd meg konyorgesem! Jojj es vigasztaij, mert kulonben feladom ezen eletet!

Hozz halalt testemre, ha meg soka tauo!

kell lennem Toled, vagy add neieem Darshanod, pillantasod fenseget.

Nem blrom tovabb az elvalas k{njait.

Szemem kehellye valt, mely csak Darshanod elixirjere var.

A szeretett6l tulcsordulo sziv a vilag legeslegszebb tajan sem boldog, ha Szerelme nines ve1e. Guru Gobind Singh, a szikhek tizedik guruja mondta:

Szivem Uranaie szereny visk6ja mennyorszag nekem. Nelkule a palota is csak tiizes kemence.

Az elszakirottsag kinjainak tiize olyannyira magasba esaphat, hogy nehany Istenszeret6 nem kepes tobbe e1viselni a remenytelen szenvedest. Elhagytak testiiket, s meghaltak a szerencsetlen szerelemt61. Amikor Amir Khusrau felkereste Mestere sirjat, mely fajdalmaban ajultan esett ossze. Elmondta az alabbi verset, majd nem sokkal ezutan meghalt:

Itt fekszik 0, a Hivo Sxereui, tiszta, eben furijei kuszal6dnak

I

orcan.

0, Khusrau, ter} haza mar, leszallt az ej.

Valaki egyszer beszamolt nekem a Mester iranti szeretet konnyeinek ontasarol. Azt mondta, 6 nem tud urra lenni indulatain, meg amikor a Mesterrcl beszel sem. U taltam arra, hogy az indulatr6l beszelni ebben az esetben nem helyenvalo. Konnyeit nem indulatok okoztak. Az indulat emberekhez es dolgokhoz kotodik. Ami Istenne1 kapesolatos, az tobb indulatnal.

110

Tehat amikor a Mesterre emlekeziink, s rea gondolva konnyeziink, ugy az a Mesterben lakoz6 Isten iranti szeretetbol tortenik.

Az ekkepp kiontott konnyek ama tokeletesseg es boldogsag utani hatartalan vagyakozasunkat fejezik ki, melytol elvaltunk. Ez tavolrol sem tartozik az indulatok birodalmaba, Ezek a konnyek a szeretetbol fakadnak. A Iegtisztabb szeretet megtestesit6i. Ha a Mester iranti szeretet kinjait6l szenvediink, magaert Istenert vagyakozunk. Outana sovargunk, aki egy Mester emberi polusaban munkalkodik, Ezert a szemiinkbdl patakz6 ilyenfajta konnyek azt je1zik, hogy az isteni szeretet osvenyen jarunk.

A szeretet es az elvalas egyiive tartozik. Ahol szeretet uralkodik, ott a Szeretett Leny utani sovargas, banat es szenvedes is jelen van. A fijdalom konnyei addig hullanak, mig az ujraegyesUles be nem kovetkezik. Csak az 6 kegye vethet veget a szereto-niz egesenek.

A tizennegyedik szazadi angol misztikus, Richard Rolle: A szeretet tiize cirmi konyve bevezetojeben ezt a tanacsot adja:

Ki e nyomorusagos szamuzetesben el, tudja, hogy nem toltheti el az orokkeval6sag iranti szeretet, s nem gy6gyulhat mennyei balzsamt6l, csak ha val6ban megter Istenhez. Adja at magat egeszen Oneki, meg ha eladdig Isten szeretetebOl morzsa: sem kapott, es legalabb gondolataiban s erzeseiben feledjen minden foldi dolgokat.

Tegnap a Sat Sandesh 1977. szeptemberi szamaba kesziild eikken dolgoztam, cime: A szeretet kinjai. Ha elolvastatok, meglatjitok, hogy minden Szentet egetett az elvalis tiize, miekitt eggye valhatott Istennel. Ez az eloldas osvenye, hiszen a Szeretett Leny kivetelevel mindentdl es mindenkitdl elszakadunk. Ezert minden misztikus a mag a modjin irja le ezt az utazast.

Van meg kerdes?

Egy masik tanitvany: Ha a Mester r6ja tanitvanyara az elvalast, vajon mit erez a Mester, amikor latja szenvedni az e1szakitottsagtol?

111

Mester, nagyon komolyan: Ha a Mester okozta a szereto es a Szeretett Leny elvalasat, hogy elokeszirhesse a szivtol szivig es lelektdl lelekig vezeto utat, az rnindket iranyban jarhato. Letrejon kolcsonhatas. Nem egyoldalu dolog ez. Ha mi erezziik a Mestertol va16 elvalas kinjait, ugy erzi 0 is. Hazur gyakran azt mondta: - Kerlek, emelkedjetek a testtudat fole. Ott varok minden gyermekemre. Jojjetek. Mindannyi6tokat vagyom latni. Varok reitok!

Ertitek? A Mestemek is vamia keli rink. A nyugtalansig okoz6ja maga is csavaba keriil. Ha a Mester az elvalasunk oka, neki is it keli elnie az elszakitottsig kinjait. A Mester irant erzett szeretetiink a Mester szivebol taplalkozik. Vagy talan ugy veled, beloliink ered a vagyakozas erzese, midon a tole val6 elvalas miatt nyugtalanna valunk, szenvediink es kinokat allunk ki? Nem, 0 adja ezt nekiink, es 0 is szenved e fij6 elszakitottsigtol,

Egyszer valaki Hazumak panaszkodott az elvalas kinjair6l, 0 hangosan igy kialtott fel: - Azt hiszed, en talan nem varok rid? Minden gyermekemre varok. Kerlek, jojj, emelkedj korlatolt tested fole 1 - Minden a Mester kezeben van. Barmilyen hosszu porazon is tart benniinket, mindig tudja, hol vagyunk, mit csinalunk. 6 teljes mertekben tudatos, es eppen ez a tudat tartja fenn a kapcsolatot a szereto es a Szeretett Leny kozott. Hogyan tudna elfelejteni a Mester 0 gyermekeit? Az elvalas tiize eg mind a ket helyen. Azonban elegendo egyetlen rantas a porazon, s maris megsziinik a fijdalom es az elvalas kinja.

Soha ne feledjiik, a Mesterero mindig veliink van, figyel es oltalmaz. Ez a masik oldal. Hazur ismetelten emlekeztetett benniinket arra, hogy a Mester a beavataskor tanitvanyaba koltozik; s addig nem hagyja el, mig az el nem eri az Orok Hazar. Errol a nagy misztikus koltd, Sheikh Sa'adi egyik verse jut eszembe. 6 igy mondta:

Sa' adi szeme es szive benned s veled tart. Ne kepzeld sose, hogy egyedul megy.

112

Soha ne meriiljon fol benniink a gondolat, hogy elszakadhatunk a Mestertol. A Mesterero mindig veliink van. Tegyiink meg minden toliink telhetdt, es eljiink a Mester tanitasai szerint, hogy abb6l a lehetc legtobb hasznot huzhassunk. Ez az egyetlen m6dja, hogy ujra es vegervenyesen egyesiilhessiink a Szeretett Lennyel.

113

15. BUDDHIZMUS

Az egyik keso esti eszmecsere folyam!m az egyik tanitvany megkerdezte, hogy Sant Kirpal Singh Az €:let koronaja cimu konyveben ugyan targyalja a vilag iisszes vallasat, a j6ga legkiiIonjelebb formait, gyakorlatat es eredmenyeit, azonban a nyugati orszagokban mostanahan oly nepszeru zen-buddhizmust meg sem emliti. Itt kovetkezik a Mester vaIasza.

A buddhizmusban tobb tueat szekta letezik. Bar eredete Indiaba tehet6, jelenleg itt nem sok maradt meg bel6le. A buddhizmus fenykoraban gyorsan e1terjedt mas orszigokban is. Ame1y orszagba eljutott az id6k soran, ott helyi hatasok is ertek. Ahogy teltmult az id6, a tanitas egy reszeben egyre nagyobb kiilonbsegek jelentek meg Buddha eredeti kijelenteseihez kepest.

Ekiszor is a buddhistak eredetileg tiszta vegetirianusok voltak.

Hittek abban, hogy egyetlen et6 teremtmenyt sem szabad megserteni. Ez mindmaig vallasuk egyik alapvet6 tantetele. De Burmaban, Kinaban vagy japanban jirva sok hust fogyaszt6 buddhistaval talalkozhat az ember. Szeretett Mesteriink gyakran mondta:

"Amint egy et6, dinamikus reformer elhagyja a Folder, tanitasa es mindaz, amiert kiizdott, intezmenyesitett format olt." Az id6k folyaman igy megtortenik az elkorcsosodas. A buddhizmus eseteben is ponto san ez torrent.

Buddha tanitasai azert lettek nepszeniek Indiaban, mert addigra a hinduizmus mar elkoresosult. Mar csupan kiiiresedett ritusok es szertartasok halmazabol allt. A panditok kisajititotcik maguknak, elzartak a tomegek el61, s esak azon kevesek tanulmanyozhattak,

114

akik tudtak szanszkritul. Addigra az emberaldozarok keriiltek eldterbe. Ily melyre zuhant a hindu vallas! Ha hianyzik az eI6 Mester, az ilyesmi elfogadott normava valik, mert az intezmenv veszi at az iranyitast. Azok predikalnak, akik az egyhazi szervezett6l kapnak erte penzt. Egy bizonyos esoportnak tartoznak elszarnolassal, s azt predikalnak, amit az intezmeny elvar t6le. Letfenntartasuk erdekeben tesznek igy. Amikor pedig a vallas elkoresosul papjai mar terrneszetesen nem kepesek az Igazsag faklyajanak langjit tovabb vilagittatni.

Hazur gyakran es nagy elvezettel emlegetett egy, a pandzsabi nyelvjarasban eI6 kozmond.isr: "V an, aki szamarak kihasznalasaval keresi a kenyeret, es van, aki a Szentirasokeval." Pontosan ez volt ~, helyzet. a hinduizmussal, amikor Buddha bevezette reformjait. o azt hirdette, hogy a vallas rendkiviil egyszeni, es konnyii megval6sitani. Felszamolt minden ritust es szertartast, Lefektette a helyes eletvitel es minden eI6leny serthetetlensegenek alapelveit. E tanitasok lenyegeben megegyeznek azokkal, melyeket Krisztus kesdbb a Hegyi beszedben fogalmazott meg: a sziv tisztasaga, a szerenyseg es az alazat.

Buddha minden rendii es rangu ember szamara vilagossa tette e :rilagi boldogtalansaga okat: keptelen urra lenni a vagyain. Minden szenvedesiink gyokere a vagy. Az pedig a mohosagbol es csalodasbol taplalkozik. A kotottseg, a feIelem, az irigyseg, a fe~tekenyseg es az intoleraneia a kiilonbozo dolgok iranti vagyainkb?~ ered. Buddh~ legnagyobb er?eme abban rejlik, hogy az egesz vilagban tudatositotta: a szabadsaghoz, a boldogsighoz, a Nirvanahoz vezet6 osveny a vagyainktol va16 megszabadul.issal kezd6- dik. A vagytalansig egyet jelent a szorongasokrol, kivansagokt61, minden foldi gondt61 es kotddesektd] va16 megszabadulissal.

Az emberek abban az id6ben mar nagyon belefiradtak a hinduizmusra ratelepedett iires es merev szertartasokba ceremoniakba. fgy Buddhanak a helyes eletvitelre hangsulyt helyezo eI6 tanitasai igen hamar nepszenive valtak, es szeles korben elterjedtek.

115

Am Buddha meg el sem erte a Nirvanat, Indiaban mar megsziiletett egy ellenmozgalom. Shankaracharya, Ramanuja es masok hozzalattak az 6si hindu alapelvek feliilvizsgalatahoz. A buddhizmus fokozatosan szinte elhalt a sajit sziilofoldjen, azonban a komyezo orszagokban, Tibetben, Kinaban, japanban es Indoneziaban mind a mai napig el, bar megvaltozott formaban. Mint emlitettem, ahol a buddhizmus meghonosodott, mindeniitt helyi hatasok hefolyasoltak. fgy az eredeti tanitasok helyebe rengeteg kiilonfele ertelmezes lepett. Ezert letezik rna annyi kiilonbozo szekta. Szamuk tobb tucatnyira rug.

A Szeretett Mester (Sant Kirpal Singh) Buddha eredeti tanitasaival foglalkozik Az riet koronaja cirmi konyveben. A torteneszek egyetertenek abban, hogy a buddhizmus rna lenyegeben ket iskolara tagol6dik: a Mahayana es a Hinayana iskolara. E ket f6 ag azutan meg kiilonbozo oldalhajtasokat hajtott. A Mester, aki az osszes vallas es j6ga targyalasara vallalkozott tanulmanyaban, Buddha tanitasinak lenyeget foglalta ossze, hiszen ezekb61 n6tt ki az osszes kesdbbi buddhista szekta.

Ha szemiigyre vessziik a hindu vallast, megallapithatjuk, hogy tobb szaz szektara oszlik. Koziiliik nem egy jelentosen eltavolodott az eredeti tanitastol. Ha ezeket reszleteiben szeretnenk megvizsgalni, konyvek egesz sorat irhatnank errol az egy vallasrol, hiszen oly sokszimi a hattere, A keresztenysegre ugyanez ervenyes. Tudjik, mennyi kiilonbozd felekezete van. R6mai katolikus, anglikan, gorog ortodox, kopt felekezet; baptistak, presbiterianusok, episzkopalisok, metodistak, szabadgondolkod6k - mindnek megvan a mag a egyhaza. Ezeken kiviil meg szamos mas szekta letezik a keresztenysegen beliil, ugyanolyan nagy kiilonbsegekkel.

Kezenfekvd, ha az ember egyetlen kotetben kivanja attekinteni a vilag osszes fo vallasat annak megmutatasira, hogy mindegyiknek kozos a gyokere, lehetetlenseg a szamtalan valtozatot reszletesen targyalni. A Szeretett Mester szandekosan a fo vallasok kozotti hasonlosagokra osszpontositott.

116

A vallaskutatas uttoroje volt o. Sokszor azt olvashatjuk, hogy Buddha nem hitt Isten letezeseben. Most elmondom, rnilyen kovetkeztetesre jutott Mesteriink. Kerem, j61 figyeljetek.

Ne tevesszen meg benneteket, hogy Buddha allitolag nem hitt Isten letezeseben. Az egyik legfontosabb buddhista mantra igy sz61:

Aum mani padme hum.

(Az aum 16tuszhoz hasonl6 fenyebol a vihardorgesek zengenek.)

Ez az egyik alapvetd tanteteliik, Azt jelenti, hogy az Orok Ferry ugy ragyog benniink, mint a manic. Az osi hindu mitologia szerint a mani gyongyszeni veto mag vagy ko, melyet egy kiilonlegesfajta k!gy,6 gor:dosan.oriz. E gyongy kiilonleges tulajdonsaga: fenyforraskent viselkedik, azaz fenyt bocsat ki a sotetben. E buddhista m~ntra szerint tehat testiink belsd sotetjeben olyan ferry ragyog, mint a magatol vilagito gyongy, ~ mani, es vihardorges zeng benniink.

Amikor a Szeretett Mester a Vallasok Vilagszovetsegenek elnokekent reszt vett a calcuttai konferencian, eloszor tarta a nyilvanossig ele, hogy Buddha ebben a csodalatos mantraban fogalmazta meg Isten Fenyebe es az Egi Zenebe vetett hitet. ~denki elarnult, de kiilonosen a buddhistak. Elsokent iranyitotta ra a figyelmet, hogy maga Buddha tett utalast a Szentirasokban a Belsd Penyre es Isten Hangzasara. "Benso Hallas" -nak nevezte.

Ha viszont Buddha hitt a Ferry es Hangzas Principiumaban, Isten Szellemenek es Erejenek megnyilvanulasi formaiban, elkepzelheto-e, hogy nem hitt Isten letezeseben? Ha elolvassatok a Mester" "Naam, vagy az Ige" cirmi konyvet, abban kiilonbozo buddhista szovegekbol vett huszonhat oldalnyi idezetet talaltok, ~zek az idezetek vilagosan mutatjak, hogy kivalasztott tanirvanyainak Buddha a mindenkiben ragyog6 es csengo Isteni Ferry es Hangaradat valosagos elmenyevel szolgalt.

• Sant KirpaJ Singh

117

A Szeretett Mester tehat tenyekre vilagitott ra, Olyan tenyekre, melyet a nagykozonseg elol eddig elrejtettek, es a bensc latassal nem rendelkezok az idok folyaman ezeket felismerhetetleniil elkendoztek. S mikent ez oly sok mas vallas eseteben ugyszinten bekovetkezett, hagytak, hogy a buddhizmus is ritusok es ritualek halmazava korcsosuljon

Nezziink csak Buddha peldajat. Miutan Buddha eltavozott a Poldrol, az emberek elkezdtek ot szobrok formajiban imadni, Mint ismeretes, szerte a vilagon sok ezer szobra van, s ezeket mind szentnek tartjik, Masolataik ajandekboltokban megvasarolhat6k. Buddha sohasem akarta, hogy kovetoi balvanykent imadjak. Epp az ellenkezojere tanitott. Ezek a torzulasok az ido mulisivaljonnek letre, es a val6di megertes hianyat okozzak, rnivel eltavozott e vilag dinamikus eto Fenye es Elete.

Mesteriink a vallas igen sok olyan aspektusat tarta fel a nagykozonseg elott, melyek addig nem voltak vilagosak ; nem egy koziiliik korabban fel sem meriilt. Nem azt taglalta, miert van annyi szekta s annyi csoport minden felekezeten beliil, mert ezzel konyve megirasinak alapveto celjat tevesztette volna szem elol. Ehelyett inkabb azt mutatta be, hogy minden vallas eredeti tanitasa, ahogy ezt megviligosodott alapit6ja tovabbadta, egy torol fakad. Csak az ido mulasaval alakult ki az a latszat, hogy kiilonboznek egymastol.

Tobbszor ad6dott alkalmam megvitatni ezt a kerdest a Mesterrel, foleg Az ele: koronaja cimti konyv megjelenesenek elokeszito munkalatai idejen. Kegyes utmutatasai alapjin attanulmarryozram szamos Szentirast es j6 nehany vallassal, koztiik a buddhizmussal foglalkoz6 tudomanyos rrnivet. Ezert tudok ezen tema melyere hatolni. Tanitasaban Mesteriink a vilag minden vallasaba es a fontos j6garendszerebe igen vilagos bepillantast nyujtott. Mondanivalojit szabatosan es egyerte1muen fejtette ki. Kizarolag az alape1vekkel foglalkozott. Az Istent megva16sitott lelek Penyt akar adni, nem uj intezrnenyt alapitani. A vilag sotetjeben mindig

118

vilagit ez a Feny. Am az intezmenyesitett vallasokban azt nem talaljuk meg.

A Mester tehat a kiilonbozo vallasok olyan csodalatos alapelveit hozta reflektorfenybe, melyek az idok folyaman feledesbe meriiltek, s amelyekrol e vallasok jeles kepviseloi amulva ertesiiltek, Hatalmas erofesziteseket tett, hogy megvilagitsa a megorzott es rink maradt Szentszovegekbe agyazott, rejtett gondolatokat. Ha szert tudott tenni e ritkasigszamba mend rmivek egy-egy peldanyara, sajit kezii erdemi rnegjegyzeseivel es megfigyeleseivel jegyezte tele a lapszeleket, Igen alapos munkat vegzett, Rengeteg buddhista szoveget olvasott vegig, es megallapitotta, hogy tele vannak a Bensd Transzcendentalis Ragyogasra s a Bensd Transzcendentalis Hangra vonatkoz6 utalasokkal, Transzcendentalis Tudat, Benso Hallas es a Dharma Muzsikaja mind az Istenero megnyilatkozasai, melyeket a Mesterszent kelt eletre tanitvanya szunnyad6 lelkeben.

Ki kepes ezeket a tenyeket napvilagra hozni? Csak egy profeta erthet meg igazan egy masik profetat. Csak a tokeletesen megva- 16sult lelek, akiben megnyilatkozott Isten dicsoseges Penye es Hangzasa, tudta megerteni Buddhat es az 0 tiszta tanitasat. Csak egyediil 0 volt kepes feltami az addig elrejtett, eletfontossagu tenyeket, evszizadok hagyomanyai es a sok tud6s konyvben leirtak ellenere. A Szeretett Mester val6ban rmivelt es rendkiviil ~lvasott volt, de rendelkezett n;eg valarni massal is: teljes pompajaban ragyogott benne az Elo Ferry. Ha sz6lt, azt a sajit tapaszralatabol mondta. Ezek olyan tapasztalatok, melyekre konyvekbol nem lehet szert tenni. A mindent megviligito isteni benso tapasztalat ez. Azert idezett a Szentirasokbol, hogy bemutassa, a Szentek tanitasai minden idoben azonosak. Gyakran mondogatta:

"Akinek megadatik az a nagy szerencse, hogy egy eto Mester kozelebe keriilhet, annak a kereses befejezodott." Tegyetek azt, amit 0 mond. Az elegendo. A Szentirasok kozelebb visznek az Igazsaghoz. Ha azonban ratalaltok a Mindenseg-Igazsaganak forrasara, akkor szenteljetek neki teljesen egesz eleteteket,

119

16. PRASHAD

Mindent, amit az elo Mester megilld vagy megszentel, azt prashadnak nevezziik. A Mester gyakorta oszt prashadkent eteu, peldaul edesseget vagy gyiimOicsot. Egy beavatott elmondta a Mesternek, hogy 0 a Mestertol kapott prashadb61 megkinaIt egy masik tanitvanyt, aki nem volt jelen az osztasnal. Az irant hdeklOdott, hogy vajon a prashad eloeszti-e megszentelt mivoltat, ha valaki mas kapja meg. Itt kovetkezik a Mester valasza.

A prashad altalaban azt illeti meg, es az fogyassza e1, aki kapta.

Ha valaki masnak is akarsz adni belole, kerj engedelyt a Mestertol. 6 ilyenkor mindig ad valamit annak a masiknak. De amit te kapsz, az teged illet, es becsiild azt meg. Kiilonleges toltessel es aldassal bir az.

Bizonyos egyedi esetekben, peldaul sziikseg eseten azonban e16- fordulhat, hogy a megszente1t prashad ereje valaki mason segit, nem azon, akinek eredetileg szantak. T egyiik fel, hogy en kaptam prashadot Szeretett Mesteremtol, de kideriil, hogy az egyik legjobb baratorn sulyos beteg, es az orvos gyogyszerei nem hasznalnak. Ha a Mester neveben megosztom vele a prashadot, az hozhat megkonnyebbiilest a szamara. Ezt megtettem harem vagy negy alkalommal, es a prashad toltese minden esetben valtozatlan maradt. Azonban beszamoltam ezekrol a Mestemek, amikor legkozelebb talalkoztam ve1e. llyenkor 0 azt mondta: - Rendben van. De mindketten, Hazur Baba Sawan Singh es a Szeretett Mester" egya-

• Sant Kirpal Singh

120

rant azt tanacsolta nekiink, hogy normalis koriilmenyek kozott az fogyassza a prashadot, akinek a Mester adta. A prashadot aldaskent kapjuk. Peldaul a Mestertol tavozni kesziild tanitvany kap tole valami, a szeretetere emlekezteto aprosagot, Ha ez tortenetesen egy doboz edesseg, es a tanirvany egy-egy szemet vesz belole a meditacio eldtt, megkapja ezzel a Mester foltoltott ere jet s gondolatatvitelet,

A Szeretett Mester azt is a maga csodalatos modjin csinalta, amikor prashaddal aldott meg benniinket. De igen szigoru feltetelhez kototte. Egy-egy doboz cukorkat adott at nekiink - a cukorkak nem voltak nagyobbak egy borsoszemnel -, es szeretettel arra kert benniinket, hogy minden oranyi meditacio szimara egyet fogyasszunk el. Ha kettor kapunk be, ket orat meditaljunk, Ha harem szemet, akkor harem orin at. Ez volt az 0 csodalatos modszere arra, hogy kihangsulyozza es osztonozzon benniinket a tobb rneditalasra.

A prashad tehat a Mester kegyere emlekeztet benniinket. A Mester kiilonleges aldasa ez, melyet sajit keztileg nyujt at valarnilyen, az 0 erejevel foltoltott materialis targy formajiban. Ezert becses kincsiink, s ezert nem valunk meg tole nyomos ok nelkiil, Ha a Mestertol kapott prashad legaprobb darabkajit magunkhoz vessziik, mielott leiiliink meditalni, megfigyelhetjiik, hogy sokkal erosebben koncentralunk, es elorehaladasunk is biztosabb.

A Mestertdl kapott prashad akar evekig is tarthat, mert soha nem vesziti el erejet. Lehet, hogy csak egy kis mennyiseget kiild a Sangatnak, ahhoz hozza lehet tenni, es a teljes kiosztott mennyiseg magatol feltoltodik, A prashad nem veszti el erejet az ido mulasaval. Meg most is, hogy a Szeretett Mester mar elhagyta fizikai tester, mindaz a prashad, amit van szerencsenk birtokolni tole, bizonyosan megdrizte erejet. Ha a Mester el is hagyta a tester, a Mesterero orok. Mindig ov benniinket. Ha tehat barmilyen, tole szarmazo prashadunk van, az tovabbra is sugarozza nekiink az 0 isteni tolteset. A Mester aldasa soha nem vesziti el hatasat.

121

Egy tanitvlmy azt kerdezte a Mestertol, illetlenseg-e prashadot fogyasztani a Mester jelenlheben.

Mester: A Mester fizikai jelenleteben egyetlen feladatunk, hogy a szemebe nezziink. Errol semminek nem szabad elterelnie a figyelmiinket. Ha prashadot kivan adni nekiink, ket kezzel vegyiik at, halasan hajtsuk le fejiinket, es tekintetiinkkel fejezziik ki halankat. Amig a Mester tarsasagaban tart6zkodhatunk, nezziink mindvegig a szemebe, ne vegyiik le tekintetiinket sugarzo arcarol, A prashadot kesobb is elfogyaszthatjuk, es reszesiilhetiink annak aldasibol akkor is, ha nem nezhetjiik a Mester arcat.

Azon ido alatt, amig a Mester tarsasagaban lehetiink, egyetlen gondolat toltson el benniinket. Az a gondolat pedig a Mester legyen. Nezziink a szemebe, mert a leghacisosabb prashadot a Mester a maga epitette hidon at juttatja el hozzank. Tekintete segitsegevel kepes attaplalni belenk az 0 isteni tulajdonsigait. Am ezen isteni erenyeit csak szivtol szivbe, lelekbol lelekbe, tekintetbcl tekintetbe viszi at. Vagyis a Mester fizikai jelenleteben ne vesztegessiik az idot: meg annak elfogyasztasaval sem, amit tole kaptunk, m~rt ki tudja, mikor nezhetiink ismet a szemebe s meriilhetiink el kegyes pillantasaban? Hiszen egyetlen pillantasa elegendd, hogy esetleg h6napokra, evekre, talan egy egesz eletre a mamor foldontuli allapotaban maradjunk.

A Mester fizikai jelenleteben tehat semmi mast ne tegyiink azon kiviil, hogy rea neziink, figyeljiik eletre sz6l6 szavait, isteni bolcsesseget, mennyei szavait. Alakuljon at egesz lenyiink egyetlen szemme es egyetlen fiille. Minden mast felejtsiink el, meg a gondolatainkat is. Csak a szemebe nezziink, Ha mar egyetlen szemrne es fiille alakultunk at, fogekonnya valtunk az 0 szeretetere. Olyan kehelylye valunk, amelyben a kegy legfinomabb vibracioja folfoghato.

Ha mag a a Mester szemelyesen adja is at a prashadot, ne siessiink azt elfogyasztani. Gondosan orizziik meg olyan alkalmakra, amikor fizikailag tavol vagyunk a Mestertol. Hiszen az 0 prashadja ajindek, az ajindekot pedig egyediil kell elfogyasztani, s ugy,

122

hogy megadjuk a modjat. Amikor az ajindek szemelyesen jelen van, miert forditanank figyelmiinket annak targyi formajira? Orizziik meg az ajindekot, es olyankor elvezziik, amikor nem reszesiilhetiink a Mester fizikai jelenleteben.

Valaki azt a kerdest tette fel, hogyan alakult ki a prashad kh kezzel val6 atvhelCnek hagyomlmya.

Mester: A vallasok kiilonbozo imadkozasi m6djai megadjik erre a valaszt. Tudomasom szerint a hivek minden vallasban ket kezzel imadkoznak. Tud esetleg valaki olyan vallasrol, amelynel fel kezzel imadkoznak? A fobb vallasok, a keresztenyseg, a hinduizmus, a szikhizmus, a jainizmus, az iszlam imainal mindig a ket kez az alazatos konyorges kiilso kifejezoje. A prashad atvetele kegy. A Mindenhat6hoz konyoriiletessegert folyamodunk. Ket kezzel imadkozunk. Magatol ertetodik hit, ha a Mester prashadot kesziil nekiink atadni, tisztelettel meghajolunk elotte, mindket keziinket kinyuj tj uk, es melyen a Mester szemebe neziink. (A Mester ekkor lassan elorenyujtotta mindkh leezet, s miutan a kepzelt prashadot atvette, szorosan osszezarta ujjait, kezh a szivere vonta, majd utols6 gesztuskent egy-kh pillanatra a homlokahoz erintette.)

Mint latjitok, a valasz igen egyszerti. Miutan ket kezzel imadkozunk, mi sem termeszetesebb, mint hogy mindket keziinket nyujtjuk, amikor prashadot kesziiliink atvenni. Ahogy mondottam, a prashad a Mester kegye. Amikor mi alazatunk jeleiil mindket keziinket nyujtjuk feleje, kegyeert esedeziink, amikor pedig megkapjuk, halank jeleiil a sziviinkre vonjuk. Ezert fogjuk fol a keg yet kelyhet utanzo, egymashoz illesztett ket esdeklo kezzel.

A prashad szanszkrit sz6, amely oromot, iidvosseget, boldogsagot, mamort, kegyet jelent. Ezert azt - Isten kegyesseget, a Mester kegyesseget - kinyujtott kezzel fogadjuk. Ez az alapgondolat. Tiszteletiinket fejezziik ki ezzel a Mesternek, mint mindig, amikor kapunk tole valamit. Igyeksziink ugy atvenni, hogy legkisebb morzsija se essen a foldre. Ez a masik oka annak, hogy mindket keziinket hasznaljuk, s onkenteleniil is el6all ez a mozdulat. Oly

123

mertekben toreksziink arra, hogy megtartsuk, amit kapunk, hogy keziink teljesen magatol kehelyformat olt, Mikozben a prashad a keziinkbe keriil, rendiiletleniil a Mester szemebe neziink, azt remelve, hatha tekintetebol is kapunk valamit. Majd halasan osszezirjuk ujjainkat. Behunyt szemmel szoritjuk sziviinkre, lelkiinkre a prashadot. Igy fejezziik ki halinkat a Mester kegye irant.

Amint keziinkbe keriil a prashad, osszezarjuk a keziinket. (A Mester elismetii az osszes mozdulatot.) Azert zarjuk ossze a keziinket, mert imank meghallgatasra talalt; mely tisztelettel azert hajtjuk meg fejiinket, es tessziik homlokunkra a prashadot, mert ez koszonetiink jele. Ezt sem tehetjiik fel kezzel. ;

Hazur kiilonosen nagylelkfi volt, amikor prashadot osztott.

Meg most is magam el6tt latom, hogyan araszrott el benniinke; aldasaval. Ket kezzel melyen nyult bele a prashadot tartalmazo ladaba, es oly sokat vett ki, hogy keziinkbe sem fert, Sokszor az ingiink aljaval fogtuk fel a sok prashadot, de neha meg ez sem volt eleg, oly sok prashadot adott! Szarmazasat tekintve 6 jat volt, azaz a parasztsighoz tartoz6. Termeszetes nagylelktisege ezert mutatkozott meg prashadosztaskor. E tekintetben tipikus jatnak mutatkozott, serre bizonyos fokig biiszke is volt.

Elmeselek egy esetet, ami j61 szemlelteti nagyvonalusagat. A masodik vilaghaboni idejen mindeniitt elelmiszerhiany volt. Delhiben neha csak egy-ket napra val6 adagot lehetett egyszerre beszerezni. A beasi Deraban akkoriban jeles ferfiak egy csoportja tart6zkodott. Koziiliik sokan magas tisztsegeket toltottek be. Azon tortek a fejiiket, hogyan lehetne kielegiteni a langar, Dera ingyenes nepkonyhajinak csillapithatatlan elelmiszer-sziiksegleteit. Az emberek szazezrevel jottek Hazur Satsangjaira. Akkoriban rendkiviil nehez volt az elelmiszert beszerezni. Az egesz orszig elelernsziikeben szenvedett.

Egy napon tortenetesen ott jartam a Szeretett Mesterrel.

Akkoriban en meg csendes megfigyel6 voltam, csak meghallgattam rnasok beszedet. Termeszetesen allandoan Hazur szemebe

124

nezhettem. Akkoriban meglehet6sen hallgatag voltam. Aznap mindenki az elelrniszerhianyrol beszelt, s hogy mikent lehetne segiteni rajta. jott egyik javaslat a masik utan, Egyikiik azt mondta, hogy csak a havonkenti Satsangok alkalmaval szolgaljanak fel etelt. Valaki mas meg azt, hogy meg kellene engedni a Deran kiviil iizletek es ettermek megnyitasat, mert akkor az oda latogato satsangik ott etkezhetnenek. Es igy tovabb,

Ekozben Hazur nyugodtan iilt megszokott nyugagyaban, melynek meghosszabbitott resze Iehetove tette laba kinyujtoztatasat. Nyolcvanas evei derekan jarhatott akkoriban. Csak hallgatta, ki mit mond. Amikor azonban az egyik jeles ferfiu azt javasolta, hogy az volna a legjobb megoldas, ha negy darabban maximalnak az egy-egy embemek adand6 chapatiadagot, s ezt tobben meg helyeseltek is, Hazur Baba Sawan Singh meltosigteljesen felemelkedett. Kiralyi tiszteletet parancsol6 m6don hordozta korbe tekintetet, majd kitort bel6le: - En jat vagyok. Az en langaromban ilyen nem fordulhat el6! Itt mindenki boseggel kap. Ez nem kozonseges langar. Ez Baba Jaimal Singh Ji* langarja! .

Mindenki kdve dermedt. Teljes csend honolt. Hazur bombolt, mint egy oroszlan, s valamennyien megnemultak,

Ha Hazur prashadot adott valakinek, azt mindig nagylelkiien es szeretettel tette. A havonkenti Satsang vegen kiilonleges prashadot osztott ki. Ebben ket ladu volt, bors6lisztb61 es cukorb61 kesziilt indiai edesseg. Hazur feltoltotte isteni pillantasival, miel6tt atadta nekiink. Olyannyira izletes, hogy mi, fiatal fiuk meg is ettiik, mire elhagytuk Hazur hazar.

Emlekszem egy esetre, tizenot ev koriili iskolasfiu koromb61.

Aryarn hozta el a prashadot, amit Hazur kiildott nekem. Ket ladu volt. Az egyetlen edesseg, amit az6ta is szeretek. Aznap pedig bizonyara kiilonosen izlett, mert amint megettem a sajit adagomat, Atyamhoz mentem, s azt mondtam: - At yam, megkaphatom-e a

• Hazur Baba Sawan Singh Mestere (1838-1903)

125

masik ladut is? - Az pedig az 0 prashadja volt. jcsziviisegeben nekern adta, de megjegyezte, hogy ez elvben nem helyes, mert kiki esak annyi prashadot ehet meg, amennyit 0 kapott a Mestertol.

Ily m6don mar 1936-ban megkaptam a vilagos utmutatast, hogy mennyire beesiiljiik meg azt, amit a Mester ad nekiink.

Valaki azt magyarazta, hogy 0 mindig konfliktusba kerUl onmagaval, amikor a Mester prashadot oszt: egyreszt vagyik a Mester aldasara, masreszt viszont nem szereti azt a Jaj~a edesseget, mert am it kapni szokott, az neki tul edes.

Mester: Ha szeretjiik a Mestert, halaval tolt el minden, amit tole kapunk. Az, hogy izlik vagy nem izlik, nem fer ossze ezzel. Ebben az esetben vagy nem vagyunk igazan odaad6 tanitvanyok, vagy a prashad nem igazi, vagy aki adja, nem igazi Mester. bsszhangba hozhatjuk-e, hogy nem tetszik nekiink az az ajandek, amit a Mester ad?

Nagyobb foku fogekonysagert es a Mester iranti erosebb szeretetert fohaszkodjunk ilyenkor. Vagy a tanirvannyal, vagy a Mesterrel, vagy a prashaddal nines minden rendben. A Mester prashadja adomany. Kegybol adja nekiink. A mang6 a legedesebb Indiaban termo gyiimoics - valoszirnileg a vilag legedesebbje. Emlekszem, Hazur egyszer egy teljesen erett, hatalmas mang6t adott egyik tanitvanyanak. A ferfi Atyamhoz fordult, hogy mitevo legyen. Szeretett Mesteriink azt mondta: - Testverem, ez prashad, Isten ajandeka! igy az megette, es nem lett tole semmi baja. Mindez az odaadason mulik: elfogadja-e a tanitvany az alapelvet, hogy "edes a te akaratod, 6, Uram!"

Egy masik tan{tvany: Valamifele pr6ba az, ha a Mester olyan edesseget ad a tanitvanynak; amit az nem szeret?

Mester: Nem pr6ba. A Mester esakis kegybol ajmdekoz.

Prashadot esak szeretetbdl lehet adni. Ha a Mester kidob valamit, aminek mar nem veszi hasznat -lehet az konyv, virag, barmi -, a szereto odaszalad, es felveszi. Meges6kolja, szemehez illeszti, homlokara helyezi, szivere teszi. Azt gondolja magaban: - 0, miesoda

126

szerencsem van, hogy enyem lehet, amit a Mester erintett! Folbecsiilhetetlen ! - Az ilyen szeretetben fcilfogja a szereto a Szeretett Leny kisugarzasit, amelyet e kihajitott targyak kozvetitenek,

A Mester donti el, mit ad a tanitvanynak. Nem tudjuk megitelni a Mester valasztisanak inditekat. Vagyis barrnit ad nekiink, azt fogadjuk oszinte halaval, A Szeretett Mester egyszer egy erett banant adott a koztiszteletben ali6 Bhadra Sena Jinek, aki szinten cukorbeteg. Valaki odasugta a Mesternek: - A banan arthat a eukorbetegeknek! - A Mester Bhadra Jihez fordult, s ezt kerdezte: - Elfogadod-e tolem? - Kitalaljitok-e, mi volt a valasz? - Mester, a te kezedbdl a merger is elfogadnam, meg akkor is, ha tudnam, hogy mereg! - Ilyen az igaz szereto valasza.

A Mester maga valasztja ki, hogy mit ad nekiink. V onzalmanak jele ez. Kegyet ajandek formajiban juttatja el hozzink, es melyroljovo halaval fogadjuk. Harem dolog osszetartozik: kegy, ajindek es hila.

Van fogalmatok a prashadban rejlo erorol? Egyszer a Szeretett Mesterrel egy satsangit latogattunk meg. Elmondta, hogy gondban van: hangyak mentek bele a prashadjaba. A Mester igy szolt: - Tedd esak ki a prashadot a napra. Kimennek belole a hangyak, s akkor megeheted. - Nehany pereeel kesobb hozzitette: - A hangyaknak szerencsejiik volt. Amelyikiik egyetlen apr6 morzsat is evett ebbcl a prashadb61, emberi eletet fog nyerni. - Ha pedig ugy sziiletik meg emberkent, hogy egy tokeletes Mester prashadjabol evett, akkor meg abban az eleteben megkapja a beavatast.

Ekkor valaki atnyujtott a Mesternek kiosztasra egy nagy doboz, tejbOl es cukorb61 kesziilt edesseget.

A Mester nevetett, majd elmondta, miert: En nem adok prashadot.

Csak a ket nagy Mester neveben tehettem ezt meg. Egyik tesrveriink arra ker, hogy prashadkent osszam szet ezt az edesseget. Azt mondja, azert hozta, mert megtalalta elveszett penztarcijar. En azt kivanom, holnap valaki sorainkb61 azert hozzon nekiink prashadot, mert ujra megtalalta elveszitett lelket. Nagyon boldog iennek, ha valaki ezen alkalomb61 hozna.

17. HIT tis BIZALOM

A hit elemi szint. Ha hisziink valamiben, arr6l kideriilhet az is, hogy igaz, de az is, hogy nem igaz. Valamiben hinni kezdiink, es vegul az egeszen erdsse valik, De a bizalom ettol lenyegesen elter. A bizalom ugyanis szemelyes tapasztalatb6l indul ki es azon alapul. A hit alapja az, amit a Szentirasokbol olvasunk, vagy amit a predikatorok es az egyhaz foemberei mondanak nekiink. A bizalom azonban kozvetlen, foleg a spiritualis teriileten atelt szemelyes tapasztalatokb6l taplalkozik.

Terrneszetesen a hitnek is megvan a maga szerepe a spiritualis uton, Segit felszitani az Isten utani vagyakozas tiizet. Amikor a Szentek eleterol olvasunk, kiilonbozo Szentirasok osszehasonlito tanulmanyozasit vegezziik, vagy e targyrol lelkesen es atelten beszelo emberekre figyeliink, ettol hitiink termeszetesen erosodik. De hitiink csak akkor alakul at bizalomma, amikor a hallott vagy olvasott dolgot tenylegesen onmagunk tapasztaljuk.

Istenben hinni egeszen mas, mint a tokeletes bizalom az 6 isteni dicsosegeben. A bizalom a vallas osoka. A vak bizalom azonban nem .veheti at ~z igazi bizalom helyet. Ha kompetens Mester indit el mmket az U ton, 0 tudatositja benniink: "a latas mindenekfolott", az erzelmeknel, ernocioknal es a kovetkeztetesek levonasanal is elobbre val6. A Szentek egeszen odaig mennek, hogy kijelentik:

"Amig nem latsz a sajit szemeddel, ne hidd a Mestered szavat."

Az igazi bizalom tehat elsd kezbol val6 szemelyes tapasztalaton nyugszik. Amikor megpillantjuk az isteni Bensd Fenyt, es meghalljuk a Mindenseg Harmoniajinak Zenejet - ahogy Buddha nevez-

128

te -, a Csengo Fenyt, akkor alakul at hitiink bizalomma. Majd a ~~ndszeres gyakorlas kovetkezteben, ahogy haladunk elore az Osvenyen, bizalmunk egyre erosodik - minel tobb bensd kapcsolat teremtodik, annal szilardabb a bizalom.

A hit, barmilye? eros is, nem veheti at a bizalom helyet, A hit egy bizonyos fokig segit benniinket. De ha valami nem a sajit akaratunk es kedviink szerint tortenik, mar ketsegbe is vonjuk Isten letezeset. Ha szenvediink vagy valamilyen csapast kell elviselniink, hitiink maris alapjaiban meginog. A hit csak addig tart ki mellettiink, amig a dolgok a sajit vagyainknak megfeleloen alakulnak. A kezdeti szinteken tehat segitsegiinkre lehet a hit, de mint latjatok, az csupan homokban ver gyokeret.

A Szentirasok mind az egyes Szentek, Latnokok es Profetak szernelyes tapasztalatain alapulnak, akik az emberemlekezet 6ta ~rkeztek, a v~agba. !apasztalataikat irasban rogzitettek, hogy utmutatast adjanak szamunkra. E tapasztalatok olvasasa nyoman feltamad benniink a forr6 vagy, hogy onmagunk bogozzuk ki a Masvilag rejtelyeit. A vallasi bizalom ne tamaszkodjon masok tapasztalatair.a, hanem fuggetleniil att6l, sajit benso tapasztalatainkon nyugodjon. A spiritualitas a lelek es a Lelek Poletti kozvetlen kapcsolata. Ily m6don az igazi bizalom a Valosagra val6 benso raebr~des, a benso bizonyossig es ateles eredmenye.

Mmdez azonban csak ugy johet letre, ha egy tokeletes Mester ~oz~lebe k.eriiliink, aki mar megfejtette a titkot, a Masvilag bensd titkat. Az ilyen Mester ismeri a benso onvalo egyesiteset az isteni Mindenhat6val a sajit kozvetlen tapasztalatabol. Ezert benniinket is h,oz~a tud segiteni az Isten Benso Fenyevel es Hangaradataval valo direkt kapcsolatunk megtererntesehez, amelyek a mindenseg letenek forrasahoz visszavezeto utat jelentik.

Ez a kiilonbseg hit es bizalom kozott. Az emberek altalaban azt hiszik, hogy az Istenbe vetett vak bizalom elegendo. Am a vak bizalom onmaganak ellentmond6 kifejezes. A bizalom sohasem lehet vak. Miutan az egyhazi foemberek nagy resze nem

129

megvilagosodott lelek, nem oldottak meg az elet es halal miszteriumat, csak arr61 tudnak beszelni nekiink, amit a Szentirasokban olvastak. Mivel nem rendelkeznek elsd kezbol val6 tapasztalatokkal a jelensegek mogott meghuzodo lenyegrol, szoaradathalot szonek, melynek utvesztoiben csak celt tevesztiink.

Olyan embertol, aki nem tanult meg meg eleteben meghalni a testtudat fole emelkedessel, s a belso regiokban nem latta meg az Isteni Penyt, nem hallotta meg a Szferak Zenejet, aligha varhato el, hogy elmagyarazza ezeket a tenyeket es osszefiiggeseket. Ha valaki ilyen kenyes kerdest tenne fel a papoknak, azok sz6noki keszseggel, bobeszediiseggel takarnak be tudatlansagukat. A megvilagosodott lelek azonban, aki mar bejirta a magasabb regiokat, megoldotta a miszteriumot, az teljes bizalommal, meggyozodessel es magabiztosan beszel, hiszen onmaga tapasztalhatta mindezeket a dolgokat.

Az egyik vagy masik vallashoz tartozas onmagaban meg nem jelent garanciat a spirituilis tudatossigra es megvilagosodasra. Minden vallasnak megvoltak a maga misztikusai, de mindegyikiik maga tett szert a sajat isteni tapasztalataira. A misztika nem mas, mint a lelek es a Lelek Folotti egysege. A szufik, a kereszteny szentek, a zsid6 misztikusok, a buddhistak, a hinduk es a szikhek mind tamisigot tettek a Bensd Valosaghoz fUzodo kozvetlen kapcsolat jelentosegerol,

Az ismert eszember, Vivekananda a nagy indiai misztikusok egyikeve valt, Amikor eloszor talalkozott Parmahansa Ramakrishnaval, kesobbi Mesterevel, nekiszegezte a kerdest: - At yam, lattad-e mar Istent? - Ramakrishna igy felelt: - Igen, gyermekem, lattam Ot. Olyan tisztan Iittam Ot, mint most teged - sot, meg tisztabban.

A perzsa misztikus, Shamas Tabrez mondta:

Mily csodalatos volna, ha kiszabadfthatnad lelked tested bartanebOl, es e porhuvelyt elhagyva Jenseges tartomanyokba emelleedhetnel. Kepes

130

lenne lelked ezt megtenni, nem sujtana Ie tabbe a haW kardja. Olyan kertbe Iepnel, ahol soha nem kaszant be az osz.

Maulana Rumi, Shamas Tabrez leghiresebb tanitvanya hasonlokepp magyarazza:

6, lelek! Ebredj! Emelkedj a Masvilag magasabb mezbire, mielbtt legyoz a haW. .

Lep] be az orok beke es az orok udvozules kiralyi bitodalmaba!

Az elsd szikh guru, Guru Nanak szerint:

A Mennyei Peny bevul vilagIik, s belole Isteni Hangzas seol.

Kiknek lelkeben az visszhangzik, megleIik az igazi Urat.

Paltu Sahib, a tizenotodik szazadi hindu Szent, aki meresz kijelentesei es a misztikus Osveny oszinte leirasa nyoman valt hiresse, igy fogalmaz:

Ott benn kiilonos Jorrasbol, olaj s kanoc neIkiil vilagft a Peny.

E sugarzo FenybOl aradnak magasztos szimJoniak.

Ha nem fordulunk a bensobe, hogy j6magunk eljiik at a Csengd Ragyogo Fenyt - az Istenero ket megnyilvanulasi formajat -, nem leljiik meg az igazi bizalmat. Ramakrishna teljes magabiztossag gal valaszolt Vivekananda ama kerdesere, hogy latta-e Istent. Az egyhazi pap vagy sz6nok, aki kenytelen csupan arra hagyatkozni, amit a Szentirasokban olvasott, az ilyen kerdesekre nem tud ugyanilyen vilagos, mely, egyertelrmi es meggyczo erovel vala-

131

szolni. Aki viszont maga szerzett tapasztalatokat az Isteni Ferry es Hangzas eredetercl, mindig magabiztosan beszel. Magabiztos meggyozcdese sajat szemelyes tapasztalatabol tapIa~ozik: .

Ezert a spiritualitas az Isteni szemelyes ateleset Jele~tl. S~nh nem tehet szert ra konyvek elolvasasival vagy a heti vallasos osszcjovetel larogacisival. A spiritualitas ott kezdodik, ahol a. ~t veget er. A spiritualitast, a spiritualis tapasztalatot egy vilag valasztja el a hittol. Hit az elsa lepes, bizalom a vegcel,

Szent Agoston, az otodik szazadi kereszteny misztikus igy ontotte emlekezetes szavakba benso nyugtalansigat:

0, Uram, megteremted az en lelkem a Te kepedre,

s most emeszti tuz, mig Benned meg nem nyugoszik.

Amikor az Igazsagot keresve elindulunk az uton, sziiksegiink van a hit segitsegere. Am az csak akkor fejiadik ~izalo~llI~a, ~a kozvetlen szemelyes tapasztalatot szerziink a Benso Istem Fenyrol es a Szferak Zenejerol. Vegsa soron az vezet vissza benniinket minden Feny, Elet es Szeretet forrasahoz. Azutan a Mester kegyebol eggye valunk ezzel a forrassal, es ahogy ezt Guru Nanak irta meg a J~P Jiben*:

Veget ernek kinjai annak, ki a Szoval osszekapcsolodik, s orcajat a dicsoseg fenye vilagitja be.

Nemcsak [) nyeri el a megvaltast, 0, Nanak, de sokan masok is szabadsagukra lelnek altala.

* Guru Nanak imaja; a Guru Granth Sahibnak - a szikhek Szentirasanak - bevezeta resze

132

18. A HAzASsAc

Egy tanitvany kerdese: Ha a tanitvanynak a sziveben csak a Mestere van, juthat-e hely ott valaki masnak, peldaul egy eletre sz6I6 tarsnak?

A Mester nevetett, es ezt mondta: Te nagyon korlatozottan ertelmezed a sziv sz6 jelenteset, Valoszimileg ugy tekinted, mint testiink egyik bioI6giai reszet, az osszezirt oklomnyi nagysaggal. orvosok szerint akkora a sziviink, Am abban a szivben, melyben Mestered lakik, melyet a Mester iranti szeretet tolt be,

. szeretete az egesz vilagot atoleli, ott jut elegendo hely az

teremtmenyei iranti szeretetnek is. Kepzeld csak el, rnilyen .......... w""., szivnek kell annak lennie, melyben a Mester elfer l

Ha tehat a szived eleg nagy ahhoz, hogy Mestered befogadd, az a szeretete atjarja egesz lenyed, tested minden porusit, marad ott eleg hely az eletre sz616 tarsnak is. A Mestert val6ban szivben mindenki szamara jut hely, beleertve igy eletiink IS.

Guru Nanak elment egyszer Multan varosba, mely Szentjeirol misztikusair61 hires. Az odafele tart6 Mester lattan koziiliik - akik meg az Istenfelismerest nem valositottak meg - sziniiltig teli tejesci1at vitettek neki, ezze1 jelezven, hogy a mar telitett szent emberekkel, tobbnek ott nincsen he1ye. Nanak egy kis jazminviragot tett a tejre, s ezzel a felszinen viraggal egyiitt kiildte vissza a talat, Hasonlokepp szepseges,

es pillekonnyii a Mester sziviinkben, illatot arasztva magaes ugyanugy nem foglal el teret, mint Guru Nanak viraga.

133

A Mester tehat a~arja testiink minden porusat, minden hajszilunkat, de a virag illatihoz hasonloan teret megsem foglal el. jelenlete nem fizikai termeszeni. Nagyon szubtilis, nem tapinthato, kezzel nem foghato. Nem foglal el helyet, igy sohasem koriilhatarolhato. A Mester iranti szeretetet at lehet elni, de merni aligha.

Eletiink parjinak mas szerepet kell betoltenie. Mindket fel akkor felel meg tokeletesen feladatanak, ha a Mester iranti szeretetiikben es odaadasukban parjukkal eggye valnak, es mindketten buzgon kovetik az 0 utmutatasait. A Gurbani szerint a hazastarsak olyanok legyenek, mint a szereto es Orok Hitvese: ket testben egy lelek, A Bibliaban Szent Pal a kovetkezokre utasitja az Efezusbelieket (5,25-26):

Ti fbfiak, szeressetele a ti felesegeteket, mike pen a Krisztus is szerette az egyhazat, es Gnmagat adta azert ; hogy azt megszenteije, megtisztftvan a viznele feredojevel az ige altal.

Az eletet egyiitt tolto tarsak olyanok, mint egyazon fuvola ket, egymassal osszecsengo hangja. Ez a fuvola, hasonloan a lelekhez, mindig keresi az eggye valast a megszolaltatojaval - vagyis a Teremtovel. A· hazassagnak kettos feladatot kell betoltenie: egyreszt az onfelaldozas es az onzetlen szolgalat szellemeben teljesitjiik vilagi feladatainkat es kotelezettsegeinket, masreszt tegyiink eleget a misztikus kotelezettsegeinknek.

A hazassag e kettos - fizikai es spiritualis - feladatat mindket Eel a Mester kegye es szeretete iranti osztatlan odaadassal es a lelek melyebol fakado vagyakozassal toltse be. Ekkor a Mester elvezet a Mindenhatoval tortend orok frigy megkotesehez. Azaz, a hazasfelek fogjanak ossze, kolcsonosen segitsek egymast allandoan a vilag es a lelek dolgaiban. Tiszta szenvedellyel es buzgalommal haladjanak egyiitt a vegsd eel, a lelek es a Lelek Folotti spiritualis menyegzoje fele vezetd uton.

134

Ami a fizikai aspektust illeti, a felek megigerik, hogy osztoznak egymas oromeben-banataban. Ahogy aztan haladnak elore a spiritualis Osvenyen, -tamoga~ak egymast minden nehez idoszakban, betegseg idejen, s barmi erje is oket, azt ajindeknak tekintik, Isten draga akaratanak. Fesziiltseg, nezetelteres nem adodhat, ha alavetik magukat annak, amit Isten ro ki rajuk. Mindket felnek kotelessege oly mertekben rahangolodni a parjira, hogy az onfelaldozo szolgalat szellemeben szavak, gesztusok nelkiil is tudja, hogyan segithet es nyujthat vigaszt tarsanak, Ez az egyik leghatasosabb eszkoz, amely boldog utazast garantal a Valodi Hazankba visszavezeto orok Osvenyen,

Mindket feljarjon elol az etikus eletvitel es a Mester kivanalmaival szembeni feltetlen engedelmesseg peldajival anelkiil, hogy barmilyen modon kritizalna a masikat. Lefekves elott mindketten tartsanak onvizsgalatot, es szenteljenek elegendo idot a Mester altal eldirt spiritualis gyakorlatokra. A hazastarsunk a tiikriink, ki neha tulsagosan is vilagos tiikorkepet adja sajit hibainknak. A hazassag akkor zokkenomentes, ha mindketten kolcsonos szeretetet, tiirelmet es tiszteletet tanusitanak a valtozo hangulatokkal szemben s tiszteletet mutatnak. Poliil kell emelkedniink az apro nezeteltereseken, es tiszta eletet elniink. Ez az egyetlen mod, hogy fololdodjunk a Mester iranti szeretetben.

fgy az elettarsak a koesi ket kerekehez hasonloan haladnak egyiitt. Eletiik akkor lesz harmonikus, ha mindig a Mesterre gondolnak, kez a kezben egyiitt lepnek tovabb, egyiitt fohaszkodnak a Mester kegyeert es aldasiert. Az ilyen tars rendkiviil nagy segitseg az eletut folyaman. Az ut az osszetartozas, az egyseg Osvenye. Ezert a ket fel a szoros egyiive tartozas jegyeben halad elore es a teljes kotetlenseg szellerneben segiti s egesziti ki a masikat, es timogatja annak erofesziteseit.

A hazaselet e kettos feladata rendkivill fontos szerepet jatszik spiritualis fejlodesunkben. Isten lathatatlan keze egyesitette a ket tarsat, -0 gy szovetkezzenek egymassal, hogy levetkozhessek sza-

135

nalmas kis enjiiket, es magukba szivhassak a spiritualitas vonasait, hiszen csak igy olvadhatnak egybe. Miutin a Mester kegyelmebol ket testben egy lelekke valnak, ahogy azt a Gurbani jelkepesen irja, ugy birk6znak meg e vilagi problemaikkal, hogy sertetleniil veszelik at a gondokat es nehezsegeket, boidogan es halatelt szivvel haladnak tovabb az aldott Osvenyen. A hazassig, akarcsak a spirituilis utazis, a termeszet adornanya, a Mindenhat6 ajindeka. Akinek megadatik e kettos ajindek, annak nemcsak ezen viligbol, hanem a kovetkezobdl is a legtobbet kell kihoznia.

Az elejen a szivrol beszeltiink. Ha a dolog melyere hatolunk, latjuk, hogy a sziv a szeretet; a sziv a lelek jelkepe._ Az a sziv, amirdl a Szentek beszelnek, nem egy izomkoteg a mellkasban, hanem vaI6di lenyiink kozeppontja a ket szernoldok kozott, mogott. A Szentek igazi szive a lelek szekhelyen talalhato. E sziv a szeretet Iakhelye; ez a szeretet osszekapcsolja a Ielket Istennel. A szeretet a lelek Ienyege. Ha sikeresen munkalkodik a hazassagban, akkor teljes mertekben felold6dik az adas-kapas karmikus kont6ja. Ekkor ez a lelek a ket testben keszen all a tovabbi utazisra: a magasabb spirituilis regiokba szarnyalasra - az Egyediilihez vaI6 folemelkedesre -, ahol a fizikai utazas veget jelzi es a spiritualis frigy kezdetet, a Lelek Folottivel torteno eggye valas,

Egy tan{tvfmy: Ha a hazassagok az egben kottetnek, mint a Mester mondja, es a ferj vagy a feleseg fiatalon hal meg, az ozvegy pedig ujabb hazassagot kot; ervenyes-e az egben ez a masodik hazassag ?

Mester: Csak azt ismetelhetem meg, amit a ket nagy Mester tobbszor kijelentett: a hazassigok az egben kottetnek, es a menyasszony volegenyevel az adott idopontban keriiI ossze. Eletiiket att6I fogva hazastarsi kotelek fonja egybe. Ilyen a vaI6di hazassag. Tobbszor kerdeztek tolem, amikor az elete parja halalat kovetoen magara maradt feI azt kerdezte, ujrahazasodhat-e. Mindket Mester egybehangz6an mindig nemet mondott ilyenkor. Aitalaban nem ertettek egyet az ujrahazasodassal.

A tortenelem folyaman azonban ad6dtak olyan esetek, hogy a Szenteknek es Mestereknek egyneI tobb hazastarsuk volt. Amikor a Szeretett Mester figyelmet felhivtak erre a tenyre, igy felelt: - Igen, tisztaban vagyok vele. - Majd hozzafiizte: - Az e vilagi szem csak a latszolagos torteneseket latja. De nem tudja megitelni, hogy azok a Szentek valodi hazassigra leptek-e a masodik alkaIommaI; s ha igen, milyen egyedi koriilmenyek kozott, - A Mesterek tehat alapszabalykent csak egy hazassagot fogadnak el. 6k tudjak mindig, mi a Iegjobb. Termeszetesen akadnak kiveteIek. Most azonban en az altalanos alapszabalyrol beszelek.

Egyik tanltvanv : Kotheto-e masodik hazassag, ha a ferj haboruban esik el, s a feleseg meg nagyon fiatal ?

Mester: Ez sokkal inkabb tarsadalmi-politikai sziiksegszeniseg, mint barmi egyeb. A masodik vilaghaboni utan megfogyatkoztak a ferfiak. Egyes orszagok erre fol eltorzitottak a Szentirasok tartalmat, es azt magyaraztak az embereknek, hogy az orszignak sziiksege van utanpotlasra .ferfierore" ; szorgalmaztak az ujrahizasodast - neha a tobbszori hazassigkotest is -, csak hogy Iegyen utanpotlas, Ez azonban politikai es nem spiritualis problema.

Egyetlen egyszeni dolgot ertsiink meg: minden tanitvany, meg egyetlen hazassagon beliil is, csak egy bizonyos pontig el hazaseletet. Miutan csaladda egesziilt ki a hazassag, a felek egymas kozti viszonyanak at kell alakulnia tiszta, sztizies, barati kapcsolatta, Akkor meg hogy is johetne sz6ba masik hazassag ? Kenyes kerdes ez. De ugy gondoIom, megertitek.

A Mesterek belelatnak minden szivbe. Ezert pontosan meg tudjak itelni, mikor Iehet kivetelt tenni az elozo karma kivansagai es vagyai szerint. Letezik a dolognak egy ilyen oldala is. Ha valamit ki akarunk kristalyositani, s azt valami felsobbrendiive atvaltoztatni, akkor neha ki kell elegiteni ezeket a regi keletfi vagyakat, hogy az istenseget legtisztabb formajaban tiikrozze, s az isteni kvintesszencia egy bizonyos lelekben visszatiikrozodjek. A Ienyeg azonban e szeretet - a testi es foldhoz kotott szerelem

136

137

- megtisztitasa a salakt61, felemelese a mennyekbe es atalakitasa isteni szeretette. Erre esak a Mesterek kepesek, de 6k val6ban meg is teszik.

Minden hazassagnak azonban el ke11 jutnia odaig, hogy teljesen tiszta, onmegtartoztato tarskapcsolatta alakuljon at. Ez az egyetlen m6dja annak, hogy a ket elettars problemamentesen egyiitt eljen, Kez a kezben, lepesrol lepesre egyiitt haladjon el6re Sant Mat Osvenyen. Mindket :fel egymast segitve torekedjek a vegs6 eel fele, es tamogassak egymast az Istennel tortend val6di spiritualis frigy megkoteseben. A Szeretett Mester gyakorta mondogatta: - Ami az erzekisegnel kezd6dik es ott is vegzodik, az paraznasag ; ami az erzekisegnel kezd6dik es a lelekben vegzodik, az szeretet. - Alapszabalykent tehat a ket Mester koziil egyik sem partolta az ujrahazasodast.

Egy masik tanitvanv : Ha egy hazassagban az egyik fel nem beavatott, es ugy erzi, joga van szexualis kapesolatot tartani beavatott tarsa testevel, mit ke11 tennie a beavatottnak?

Mester: A boldogsag masik elnevezese: alkalmazkodas. Ha ket embert a hazassig szent koteleke fiiz ossze, akkor ott uralkodjek kolcsonos tisztelet es szeretet. Ha szeretettel es gyongedseggel viseltetiink eletiink parja irant, akkor az az id6 mulasaval belatova valik. Ha rendszeresen meditalunk, es a Mester szeretetet sugarozzuk ki anelkiil, hogy barmit is raeroltetnenk tarsunkra, akkor a hatas nem maradhat el. Ha mindig es minden koriilmeny kozott pontosan kovetnenk a Mester utmutatasait, koriilottiink mindenki tiszteletben tartana gondolkodasmodunkat. Mindehhez tiirelem es szeretet sziiksegeltetik. Keriiljiik azonban a nyornast es eroltetest.

Valaki mas kerdezte: Ha egy hazassagon beliil mindket fel beavatott, de esak az egyik halad az U ton, hogyan banjon az Osvenyen halad6 a tarsaval?

Mester: Aki odaadassal halad ezen az Uton, megoldja elet es halal miszteriumat, A testtudat fole emelkedik, bejatja a spirituilis

138

regiokat, es eggye valik a MesterreI. Maga lesz a megszemelyesedett szeretet. Ha az ilyen ember aztan kisugarozza ezeket az isteni vonasokat, azok biztosan hatnak elete parjira, es magatol ertetodden visszavezetik az Osvenyre, Tehat ismet esak azt ke11 mondanom, a boldogsag masik elnevezese az alkalmazkodas, Tiirelemmel minden elerhetd. El6fordulhat, hogy parunk eleinte erzeketlen marad. De ha elerkezik az ideje, a megfelel6 torodes es toleraneia segitsegevel a szeretet es az alazat gy6zedelmeskedik.

Ezek az isteni vonasok megszentelik az embert, es eletiink parja is megtisztul, e kisugarzas, e foltoltott er6 altal, Visszhangra lel a szeretet es tisztelet, a torddes es tolerancia, a tiirelem es megertes, s a megfelel6 id6ben eletiink parja is az Osvenyre lep.

A Mesterek U~a allandosagra tanit. Nines helye kilengeseknek, Feliilemelkediink a muland6 szenvedelyeken, es kialakul a tart6s szeretet. Ha tiszta eletet eliink es parunkat sziviink mely alazataval szolgaljuk, mi magunk is megvaltozunk. Ez pedig tarsunk sziveben is eldidezi a valtozast. Minden hazassagban ad6dnak nehezsegek. Kezdetben alkalmazkodnunk ke11, nem elkeseredetten, hanem szeret6 megertessel, Vegiil gy6z az Igazsag.

Aki hazaskent ezen az Osvenyen halad, modjiban all foldi paradicsomrna valtoztatni otthonukat, melyet mindig isteni atmoszfera leng be. Csak Isten kothet ossze ket lelket, s esak 6 valaszthatja szet. A Szentek ezert nem tartanak sokat a valasrol; az egyesiilesben hisznek, nem a szetvalasztasban. Az Osvenyen halad6k tehat a Mester iidvos iranyitasa es kegye segitsegevel, a szeretet, a tiirelem es a tolerancia jegyeben sikeresen kiizdhetik le a nehezsegeket. Igy lesz a kaoszbol harm6nia, a pokolb61 paradicsom, s aztan a boldogsag elvezet az orok iidvoziileshez, Ezek a vonasok meg a megatalkodott hitetlent is hivove, a biinost erenyesse valtoztathatjak. Ekkor csaladi eletiinket betolti az elegedettseg atmoszferaja. Ahol pedig elegedettseg uralkodik, ott minden mas is megold6dik. A spiritualis Ut akadalyai elharulnak, s a celt sokkal rovidebb id6 alatt elerjiik.

139

Szeretnern elmeselni, hogy rendezte el az en hazassigomat a Szeretett Mester. Indiaban az a szokas, hogy a sziil6k tervezik gyermekeik eskiivojet. Amikor en a negyvenes evek elejen a kormanyszolgalataba keriiltem, a bens6ben meg nem voltam erett a hazassagra, koriilbeliil huszonket eves lehettem. Delhiben dolgoztam, s egy szep napon a k6vetkez6 levelet kaptam szeretve tisztelt Atyamtol, aki akkor Lahoreban elt: "Ha legkozelebb hazajossz, kerlek, hozd magaddal a legjobb ruhadat, Megprobalunk hozza egy masik oltonyt beszerezni."

Nem ertettem, mit jelent ez. Tobb j6 ruham volt. A Szeretett Mester vette nekem meg diakkoromban, De gyerekkorom 6ta tisztaban voltam vele, hogy vakon kell kovetnem, arnit Atyam mond nekem vagy ker t6lem. Igy tehat, miutan nem jottem ra, mire utal a leveleben, ugy ertelmeztem, hogy uj ruhat akar nekem venni. Nem ismertem fol irasanak tulajdonkeppeni ertelmet,

A k6vetkez6 het vegen, amikor megerkeztem Lahoreba, Atyam vart engem a vasutallomason. Meg ezt is csupan kellemes meglepetesnek tekintettem. 0 tkozben azonban a hazassagot hozta sz6ba. En azt mondtam, nagyon fiatal vagyok meg, a jovedelmem is igen szereny, es szeretnek meg egy kicsit varni ezzel. 6 igy felelt: - De hiszen megirtam neked... miert agg6dsz? - Majd hozzatette: - Az uj csaladtag a j6 szerencset is hozza majd magaval! - Erre en: - De Aryam, egyalralin nem keszitettel fel erre engem!

- Nem kaptad meg a levelemet? - kerdezte. - Szerencsere itt

hordom magamnal, - Akkor olvasd el ujra, legy szives. Azt irtam, hozd el magaddal a legjobb ruhadat, mert szerziink neked hozza egy masik oltonyt. Hat erre gondoltam.

Mindig tudtam, hogy Aryam nagyszeni es igen kifinomult humorerzekkel rendelkezik, kiilonosen a szojitekokban remekel. Sz6val ily m6don keresett nekem menyasszonyt. Latnoki szavai is beteljesiiltek, mert eljegyzesem utan koriilbeliil ket hettel varatlanul es minden elozrneny nelkiil akkora fizetesemelest kaptam, hogy jovedelmem ket es felszeresere n6tt.

140

A boldog hazassag megvalositasahoz szeretnem elmondani, rnilyen tanacsokat adott a Szeretett Mester eletem tarsanak es nekem a hazassigkotesiinkkor. Eloszor is azt mondta, ugy probaljunk meg alkalmazkodni egymashoz, hogy kolcsonosen betakarjuk egymas gyengesegeit. Azt mondta, semmikepp se legyen ez hiusagi kerdes, hanem probaljuk meg megerteni a masik allaspontjat, s aztin alkalmazkodjunk ahhoz. Mindenkinek megvannak a maga gyenge pontjai. De ahelyett, hogy kipellengerezziik ezeket, inkabb talaljuk meg a megfelel6 alkalmat, amikor sertegetes nelkiil, iigyesen, udvariasan es bantas nelkiil celzast tehetiink rajuk. Ez az ut vezet a boldogsaghoz.

Masodszor, ha apr6 nezeteltereseink tamadnak, iiljiink Ie, es bekesen beszeljiik meg a dolgot egymassal. Senki mast ne avassunk bele, ne beszeljiik ki. Esetiinkben azonban oly nagylelkti volt, hogy kivetelt tett, felajinlotta, forduljunk hozza, ha nezeteltereseinket nem tudjuk tisztazni, 6 majd segit megoldast talalni, T ermeszetesen ez egy kiilonleges kegy volt. Altalaban azonban szigoni volt, es mindig elvarta a hazasparoktol, hogy bekesen es szeretetteljes harmoniaban 6sszeiiljenek, es igy oldjik meg a felmeriil6 problemaikat egyrnas kozt.

Harmadikkent kihangsUlyozta er6teljesen, hogy az esteket lehetoseg szerint mindig otthon toltsiik. Azt mondta, ha egy m6d van ra, egyikiink se maradjon el otthonr6l; ez is segit megel6zni kapcsolatunk esetleges komplikacioit. S vegiil, arnire igen nagy hangsulyt helyezett, hogy a Szentirasok es a Mesterek tanitisainak ertclmeben eljiink 6nmegtart6ztat6, tiszta eletet.

A hazassagban megval6sitott onmegtartoztatas rendkiviil lenyeel~ngedhetetlen, ugyanakkor biztos sikert iger6 feltetele az . Osvenyen val6 elorehaladasnak. A hazasfelek egymas iranti LPU.:<dU.d~d nem alapulhat testi vonzalmon vagy a vagyak kielegite-

Egy vagy ket gyermek sziiletese utan a hazaspar eljen teljes LVL,LdLd~Udl1. Ha gyermeket akarnak, havonta egyszer hazaseletet, de csak addig, amig a gyermek meg nem

141

fogan. A terhesseg idejen es egeszen a szoptatasi id6szak vegeig egyaltalan nem szabad hazaseletet elni, Ha egy hazaspamak ily m6don lesz egy vagy ket gyermeke, az nem hatraltatja 6ket spiritualis fej16desiikben.

Swami Ram Tirtha meg tovabb ment, es azt mondta, hogy amig ferj es feleseg nem tanul meg testverkent, onmegtartoztato es tiszta eletet elni, addig semmi haladast sem remelhet Isten Osvenyen.

Az onmegtartoztatashoz nem elegend6 csupan a testet feken tartani. Azt a gondolatok kordaban tartasinak kell megel6znie. E16bb a gondolatainkon uralkodjunk, s azt kovetheti majd a test folotti uralom. Akinek allandoan erzeki oromok jamak a fejeben, az nem tiszta ember. Az onmegtartoztatas nem csupan a test visszatartasara vonatkozik, ki kell annak terjednie a gondolatban es sz6ban va16 tisztasagra is. A Szeretett Mester ezert jelolt ki kiilon he1yet a tiszta, mertekletes eletvitelre az onvizsgalati nap16- ban.

A tisztatalan gondolatokt61 gyotort ember ismetelgesse az ot Szent Nevet, es szeretetteljesen emlekezzek a Mesterre. Ez nagyon sokat segit. Azonban a tisztatalan gondolatokt61 csak ugy szabadul~atunk egeszen, ha kozvetlen kapcsolatba lepiink a Hallhat6 Eletaradattal es a megtisztit6 Bens6 Fennyel. Ennek sokkal nagyobb a vonzereje. A fut6tiizet is meg tudja fekezni.

Latjuk tehat, a hazassig nem az erzeki vagyak kielegitesenek intezmenye. Olyan tarskapcsolat avagy barati kotelek, mely ket embert atsegit az eletut soran felmerii16 akadalyokon, es visszavezeti 6ket az Atya szeret6 olebe. Kolcsonos alkalmazkodassal kiiszoboljiik ki a temperamentumbeli kiilonbozosegeket. A hazassag nem olyan, mint mikor a boltban egy ujfajta szappant vasarolunk, s ha l?deriil, hogy nem kedviinkre va16, kihajitjuk. Sant Mat Szent Utjin csak egyetlen hazassag letezik, s az egyszer s mindenkorra sz61. Amikor pedig a hazaspar gyermeknemzes miatt kozeledik egymashoz, toltse el mindkettejiiket a

142

Mester iranti szeretet; a beavatasukkor kapott Szent Neveket ismeteljek.

A Mesterre va16 edes emlekezes kozepette fogant gyermek isteni gyermek lesz; az artatlansag fenyevel fog tiindokolni, mert az istenseget fogamzasinak pillanatatol hordozza magaban. A szenvedelybol sziiletett gyermek viszont ugyanazt a szenvedelyt hordozza magaban. A hazasparok tudatositsik magukban ezeket a letfontossagu dolgokat, es a Mesterek Szent tanitasait ponto san kovetve folytassak eletiiket.

143

19. A KABiTOSZER

J6 oka van annak, hogy a legmagasztosabb spiritualis Mesterek mindig is elleneztek a hallucinogen szerek fogyasztasat. E szerek megfosztanak benniinket tiszta tudatunktol, melyet nemcsak meg6rizniink, hanem a lehet6 legnagyobb mertekben tagitanunk kellene, mialatt fiiggetlenitjiik magunkat az anyagtol es a kedelyelmetol, A kabitoszer, akarcsak az alkohol, megakadalyozza vegs6 celunk elereset. S6t, mi tobb, visszavet benniinket. Kovetkezeskepp feltetlen keriiljiik. Egyes kabitoszer-elvezok azt mondjak, fenyt latnak, es ugy erzik, repiilnek ilyenkor. De ugyan mennyi ideig? S valojaban mi elonyiik szarmazik abbol?

Egyszer rneglatogattam baratokat, akik epp egy eskiivore mentek. Ott valakik a trefa kedveert hasist kevertek az etelbe, Amikor onnan visszajottek, lattam, olyan ehesek voltak, mint a farkas; mindegyikiik annyit evett, amennyibol norrnalis koriilmenyek kozott tiz ember j611akik. Az ilyen befolyasok romboljik tiszta tudatunkat, es a tovabbiakban onfegyelern nelkiil, mertekteleniil taplalkozunk. Ha valaki elneveti magat, 6k is nevetnek; ha valaki sirva fakad, 6k is simak. J6magam lattam embereket ilyen allapotban - hosszu orakon at egyfolytaban nevettek vagy sirtak. E szerek hatasara egyesek buskomorsagba esnek, rnasok meg osszeverekednek. De meg akiket viszonylag jokedviive tesz, azoknak is szamolniuk kell az igen kellemetlen utohatasokkal, amikor visszanyerik tudatukat. Sajog a testiik, maganyosnak erzik magukat, depresszi6ban szenvednek. Csoda-e hat, hogy amint elmulik a szerek eloidezte ugynevezett marnor, nyomban keszte-

144

test - inkabb kenyszert - ereznek, hogy ujra bevegyek a szert? Ugyanolyan ez, mint amikor egy betegkomoly gy6gyszerhez szokott hozza: ha nem kapja meg a fajdalomcsillapit6 injekci6t, maris nyugtalan, kotekedo es egyiittmfikodesre alkalmatlan lesz. A kabitoszerek tehat artalmasak ; artanak a testnek, a kedelyelmenek, a leleknek. Megfojtjik a lelket. Elsorvasztjik a szervezet minden eletfunkciojat.

Rengeteg kiadvany jelent meg az LSD-vel kapcsolatban. Talalkoztam nehany olyan emberrel, akik rendszeresen eltek ezzel a szerrel, es tobbszor folkerestek Szeretett Mesteriinket. Koziiliik nehanyan lelkileg teljesen leepiiltek. Akik e kabitoszerek mellett ervelnek, azt mondjak, ezek felszabaditjik a gondolataikat, de vajon tagitjak-e a tudatukat? Megsziintetik-e a problemakat? Elokeszitik-e az utat az orok boldogsag fele? Miitet el6tt az orvos altat6t ad nekiink. Ontudatlanul, kiszolgaltatottan feksziink a rmitoasztalon. A spiritualis uton ezzel ellentetben eppen fejleszteniink kell a tudatunkat. A kabitoszereken el6k ahelyett, hogy fejlesztenek tudatukat, elpusztitjak es tonkreteszik azt. A Szeretett Mester ezt nevezte a lelek halalanak.

Hogyan lehetne az ilyen vegyi anyagoknak kedvez6 hatisa a testiinkre? Ezek a mergek beepiilnek a szervezetbe. Kialakul a szenvedely, es az ember nem tud tobbe meglenni nelkiiliik. A hatas elmulasa utan jonnek a karos mellekhatasok. Az ember nem tudja a munkajit vegezni, az agya nem mtikodik, id6be telik, amig regeneralodik a szervezet.

Minden artalmas, ami megfoszt tiszta tudatunkt61, ezert keriiljiik. A tudatossagunkat fokoznunk kell. A Mesterek ezert tiltjik a szeszfogyasztast is, mivel az szinten tompitja a tudatot. A fiatalok Indiaban is kezdenek raszokni a kabitoszerre. A f6iskolakon elkeserito a helyzet. A sziiloknek es az orvosoknak egyre nagyobb gondot okoz. Mint az elobb mondottam, sok LSD-t vagy mas kabitoszert szed6 ember kereste fel a Szeretett Mestert. Bizony hosszu id6be tellett, mire Ie tudtak szokni a szerekr6l. Ha valaki

145

olyan szokas rabjava valik, ami gyengiti a tudatot, akadalyozza az elet vegsd celjinak elereset. Ez a eel pedig a lelek, e tudatos leny felszabaditasa a kedelyelme es az anyag bortonebol. Ha viszont a lelek lerazza magarol a bilineseket, bejarhatja a magasabb regiokat, es egyesiilhet Istennel, aki a Mindensegtudat.

Ha bevesziink ilyen kabitoszereket, hatasira a tudat kitagulas helyett eltompul. Ezert keriiljiik el az ilyen szereket. Sok, legalibb szaz kabitoszert rendszeresen szed6 emberrel talalkoztam, es meg tobb olyannal - f61eg ir6kkal, koltokkel -, akik alkoholt is fogyasztanak. Altalaban ugy tartjik, hogy a koltdk az ital mamoraban irjak verseiket. Sokukat megkerdeztem, hogy val6- ban irnak-e verseket reszegen, s kivetel nelkiil mind hatarozottan allitottak, hogy nem. A legtobb ember eloszor trefabol vagy a tarsasag kedveert iszik, pr6bilja ki a kabitoszert vagy gy6jt cigarettara. Kesobb azonban igy probaljik meg elfelejteni a gondjaikat. Ezek az irok-koltok mind azt mondtak nekem, el6fordul, hogy elkezdenek irni egy-egy verset, de amikor az ital dolgozni kezd benniik, nem tudjak folytatni. Emelt hangulatot remeltek t6le, helyette elalmosodtak. Hogyan is sziilethetne kolteszet, amely a lelek, a Tudatfolotti kifejez6je az ilyen mestersegesen eldidezett illapotban?

S6gorom az Indiai Teehnol6giai Intezet tisztiorvosa. Igy sok kabitoszert szed6 diakkal volt alkalmam talalkozni. Egyikiik sem ernlekezett semmire, hogy rni torrent veliik, mig a szer hatasa alatt alltak. Ismerek olyanokat is, akik kiprobaltak a kabitoszert, es azt mondtak, latomast es Penyt tapasztaltak. De ennek oka valosziruileg a multjukban keresend6. Koztudomasu, hogy egyesek la~ak a Fenyt, meg mie16tt a Mester kozelebe keriilnek. Ez korabbi karmajuk eredmenye, de semmikeppen sem kabitoszer hatasa. Kabitoszer nem kot ossze benneteket Isten magasabb regiokban manifesztalodott Fenyevel.

Egesz eletemben irodalmi korokben tevekenykedtem, Irodalmarok tobbszor foltettek nekem a kerdest, hogyan irok verset.

146

Mindig azt valaszoltam: a val6di kolteszet nem bor vagy kabitoszer eloidezte mamor termeke, hanem az intuicioe. Isten adomanya. A magasabb rendfi tudat kifejez6je. Tart6s ertek sohasem szarrnazhat eltompitott tudatb61.

147

20. A DIAKELET

Egy koriilbeliil tizenkiienc eves india! tanitvany , aki az egyik indiai egyetemen Jolytatja tanulmlmyait, arro! beszelt, hogy nines rnegelegedve az oktatassal. Altalaban veve unalmas a diakelet. Elmondta kivansagat, hogy szeretne Nyugatra menni, s ott bejejezni tanulmanvait.

A diak: Szerintem nem eleg magasak a kovetelmenyek az orakon, ezenkiviil unalmasak. Ez a szint engem nem elegit ki. Szeretriem New Y orkban folytatni a tanulmanyaimat.

Mester: Igen, New York sokkal erdekesebb es vonz6bb hely a fiatalok szemeben. Ott minden mas. Ha a latnivalok es a jobb feltetelek miatt akarsz New Yorkba menni, nos, az egy masik dolog. De va16ban ugy veled, hogy ott boldogabbak a diikok? Valoszimileg ugyanugy unatkoznak es ugyanolyan nyugtalanok, mint te, es a csodalatos, varazslatos Keletrol abrandoznak. Mi oda kivankozunk, 6k meg ide. Nalunk alaesonyabbak, naluk magasabbak a kovetelmenyek a kelletenel. Donto csupan az, rnilyen nezopontbol s rnilyen feltetelezes alapjan nezziik a dolgokat. Ha a kedelyelme nyugtalan, az ertelem pedig esa16dott, maris folborul az egyensuly. Ha a kedelyelme elfoglalt es az ertelem bekevel telitett, elegedettek es boldogok vagyunk.

Eletem egyik legszebb id6szaka volt diakkorom. Gondjaim egyaltalan nem voltak. Reszt yettem az iskola minden kulturalis tevekenysegeben: vitaklubba, a tortenelmi munkakozossegbe jartam ; a szinjatszokor tanacsado testiiletenektagja voltam, es meg kiilonbozo sportagakat is tiztem. Az egyetemen mindvegig

148

rengeteget olvastunk ; ha az ember az egyik k~nyvben nem le~t hasznos utmutatasra, talalt a masikban. Annyit kellett tanulni, hogy az ember azt se tudta, hol fogjon hozzi es mikor er a ,vegere.

Mert ugyan miert megyiink egyetemre} Az egyetem s~amtal;m lehetoseget kinal arra, hogy az ember reszt .vegyen mmdenfele olyan tevekenysegben is, ami nem tartozik a tananyaghoz: rmiveszetek, beszelgetesek vallasrol, kolteszeti szimpozionok, amator szinjitszas. Aztan el kell sajititani a kozossegi sz~llemet, az aldozathozast, a sportszeniseget. A diakkor eletiink egyik legszebb idcszaka.

Diak fejebe nem ferkozhet az unalo~ gondol~~a. KiN kell ,azt uzni onnan. Kinek marad ideje unatkozru? Egy diak elott vegtelen tavlatok nyilnak meg. Ha el a lehetosegeivel, sok mindent kiaknazhat, Miutan semmi egyebbel nem kell torodnie, foglalkozhat barmivel, ami folkelti az erdekkideset. Mire eszbe kap, ideje sem marad nyugtalankodni vagy unatkozni. Ez esak akkor. kovetkezik be, ha felesleges ideje van. Az igazi diak nem tetlenkedik, Az :m~tkozas esak akkor jon sz6ba, ha valakinek tul sok a szabad Id~Je, ami a mai vilagban egyre nagyobb gondokat okoz. De hogy Jutna id6 tetlenkedni, ha az ember diak? A diakelet folytonos kihivas, hogy az ember mind tobb ismeretre tegyen szert, s l?g~li_bb a valasztott tantargyakban a szaktudas legmagasabb fokat elJe d. Mindent megtanulni pedig egyetlenegy tantargybol sem lehet. Senki nem mondhatja el magarol, hogy nines mar mit elsajititania az adott temaban, legyen az a diak barmilyen kivalo is. A diakelet folytonos kutatast, kiserletezest es tanulast jelent, nines megallas.

A nagy urdu kolto, Iqbal mondta:

A esillagokon tul meg vilagok vannak ; am a szeretet proMi a esillagokon tuli vilagoknal is hatalmasabbak.

Vagyis sok pr6ba all meg eldttiink. H~ : esi?ag?kat mar el, is ertiik, meg mindig rengeteg a meghoditanivalo. A tanulas, akarcsak a szeretet, illand6, sziinet es veg nelkiili folyamat.

149

Ne engedd magad felrevezetni az elet csabitasaitol. Megprobalorn felidezni az egyik - kisse romantikus - versemet, hogy valami bepillantast nyerjetek az elet valosagaba.

Barcsale megpihenhetnele kiesit Szerelmem arnyat ado hajdfsze alatt.

De hagynak-e eZeg idot me

a vilag csatai es problemai?

Mikor Iesz idom elszokni a vilagi bajok eloI?

Ugy elfogial a vilag sok gondja, hogy megpihenni nem marad idom.

Nines nekem egyetlen pereem sem arra,

mert a Szeretett Uny aldott, jrissfto hajdfsze arnyat vonta fllem.

Miert foglalkozol hat annyit a Nyugat erdekessegeivel es csibitasaival? Gondold meg: esetlegj6l haladsz a tanulmanyaiddal, megdolgoztatod az agyad. De jutsz-e valarnire, ha a lelked elkorcsosodik? Lehetsz igy boldog? Am ha lelked elegendo taplalekot es friss szelet kap, megnyugszik, nem gyotri hianyerzet, az elme es az erzesek is szamyakat kapnak, s helyesen dolgoznak. Mindent elsoproen remek lesz a kozerzeted, boldogga es gondtalanna valsz. De ez esak akkor kovetkezhet be, ha kielegited a lelek igenyeit,

A lelek kiegyensulyozottsaga es bens6 boldogsiga kiilonbozteti meg az embert a robotembert6l, aki csak napi munkajit vegzi, harcol es vilagi kotelessegeit teljesiti. Egy masik, magasabb regioba emeli, ahol minden cselekedetet addig soha nem ismert nyugalommal vegzi, higgadtan, magabiztosan, teljes bizalommal, fesziiltsegek es panaszkodas nelkiil, Ha a lelek boldog, egesz lenyiink boldog. Konnyeden vegezziik munkankat.

Most megprobalom felidezni egy masik versemet:

150

Mesterem kuszobet5Z tettem eppen vissza, Az id5 rut paranesa onnan elszolitou.

Neha ott illunk a Szeretett Leny csodas palotajanak kapujiban, es mar-mar elkapjuk egyetlen pillantasat, De ha elsz6lit a kotelesseg, nines mit tenni. Mindig ez volt a Kelet filozofiaja.

Kesobb, erettebb koromban irtam egy masik verset, ami meg eroteljesebben fogalmazza meg ugyanezt:

Nemesak jatszadoztam a Szeretett Uny telt jurijeivei,

Hanem megigazitottam en az id5 eopjjait is.

Kesziiljiink fol arra, hogy sziikseg eseten Mesteriink kiiszobetol kell visszafordulnunk, ha sz6lit a kotelesseg. Sot amikor epp elvezhettiik a Mester tarsasagat, menniink kell, hogy segithessiink masokon,

Esetleg ugy erzed, hogy a komyezetvaltozis majd beket es boldogsagot hoz. Nos, a beket es a boldogsigot onmagadban hordozod. Ha szeretned kihozni ifjusagodb6l a legtobbet es megorizni a fiatalsagod, akkor azt ne pazarold el nokkel es ne tekozold borra. Barhova megy is, ezt sose feledd.

Tehat akarmelyik egyetemre jarsz, a diakelet orome es sikere esakis rajtad all vagy bukik. Az elkepzeleseidet magaddal viszed. Mindeniitt szembekeriilhetiink nehezsegekkel, De ha onmagunkban nyugszunk, legyozziik oketo Ehhez nem fer semmi ketseg. Soha ne hagyd, hogy a lelked elnyomjak az elme es az erzekek kulsodleges kesztetesei. Nem konnyii boldogulni veliik. Azonban a lelked sohase aldozd fel, Az maga a halal. A lelek folaldozasival meg soha senki semmi erdemlegeset nem ert el. Tanulj, tedd a dolgod, de soha ne csinalj olyat, ami lelked megalkuvasaval jar. A lelek kiilsd kifejezoje a tudat. Ha ezt tonkretessziik, az eletiinket dontjiik romba, s ezzel mindent elveszitiink.

151

21. A KGNYGRULET

A Mester konibban em l£tette , hogy Sant Kirpal Singh kh legffJbb erenye az alaza: es a konyoriilet volt. Valaki most arra kerte a Mestert, hogy beszeijen a konyoriiletrfJl.

Szeretett Mesteriink sokszor latogatott meg szenved6, beteg embereket. Tobbszor ert az a nagy szerencse, hogy elkiserhettem, amikor korhazakba es olyan lakasokba ment el, ahol kinjaikat neman rur6, allasukat s ily m6don megelhetesi forrasukat elveszitett emberek szenvedtek.

Mar gyermekkoromban is tobbszor elkisertem ilyen utjaira.

Hivatali munkaja vegeztevel rendszeresen jart korhazakba es otthonokba. Betegeket latogatott, es vigaszt nyujtott olyan embereknek, akiknek a legkiilonfelebb megprobaltatasokat keliett elviselniiik. Barhova ment, mindig azt tapasztaltuk, hogy a beteg nyombanjobban erezte rnagat, sa nyomorusagos helyzetbe keriilt emberek vigaszt es batoritist kaptak t6le. Minden a konyoriileteb61 fakadt. Neha azonban eszrevettiik, hogy 6 maga is bizonyos mertekig fizikailag szenved.

Elmondok egy esetet, amely oly Henken el ernlekezetemben, mintha rna torrent volna. 1938-at irtunk. Akkor en tizenhat eves diak voltam. A Mestert kisertern. Ornlott az es6, akkor volt eppen a monszun ideje. Egyszer csak egy nagyon oreg, legyongiilt, lesovanyodott muzulrnanra akadtunk, aki az ut szelen fekiidt. Valoszimileg elesett, es nem volt ereje foltapaszkodni. A Szeretett Mester azonnal odaszaladt hozza, folsegitette es bekiserte a legko-

152

zelebbi boltba. Teat f6zetett neki, aztan elvitte egy kozeli orvoshoz, ott kapott valami gy6gyszert. Az oregernber ruhaja csuromvizes volt. A Mester levette sajit inget es alsonemfijet, s odaadta neki. Ugy ment haza, hogy csak a kabatja volt rajta. B6rig azott,

Val6ban a konyoriilet josagos Ura volt 6. Nemcsak fedel ala vitte azt az oregembert, es teat, gy6gyszert vett neki a sajit penzen, de meg a ruhajit is neki adta. Az az oregember muzulman volt. A Szeretett Mester egyiitterzese nem ismert tarsadalmi korlatokat. Kezdett6l fogva mindig magaban hordozta az egesz vilagot. Vallas, kaszt vagy vilagnezet nem szoritotta 6t korlatok koze. Az emberiseget egyetlen egysegnekrekintette. Ezert minden embert egyforrnan kivant szolgalni, Egyiitterzesenek nagyszeni peldaja ez a sok evvel ezel6tt, Lahoreban torrent eset.

A konyonilet igazi eletet, a masokert val6 elest jelenti. Az elet egyik legfontosabb alapelve masok segitese. A konyoriilet azt jelenti, megosztani, arnink van, es reszt venni a tobbi ember gondjiban es szenvedeseben. Azt jelenti, hogy onzetleniil szolgaljuk a raszorulokat, nem gondolva sajit kenyelmiinkre, joletiinkre.

1947-ben, India kettevalasit kovetoen nagy sziikseg volt a konyoriiletessegre az inseg sujtotta emberek megsegiteseben. Hazur Baba Sawan Singh megbizta a Szeretett Mestert felhalmozott elelmiszerek elosztasival Baba Jaimal Singh Derajiban. Gondoskodasa, josaga igen sok embereletet mentett meg.

A Szeretett Mestert azert nevezziik a konyoriiletesseg Uranak, mert ritkan latni olyan embert, akiben ennyi a szeretet, az odaadas, a konyoriilet es a segiteni akaras. Rendkiviil nagylelkfi volt, es nem kimelte onmagat, nem sajnalta idejet masokra forditani, Konyoriiletessegeben nemegyszer odaig ment, hogy atvette rnasok karmajit. Mint mar mondtam, betegek latogatasakor azok mindjirt jobban lettek, 6 viszont neha testi szenvedesen ment at.

Felkeresett olyan embereket is, akik kilatastalan anyagi helyzetbe keriiltek. Emlekszem egy esetre, amikor elkeseredeseben egy csalad ongyilkossagra szanta el magat. A Mesterek mindentud6k.

153

Tudjik, kinek mire van sziiksege. Belelatnak mindenkinek a szivebe. Sz6val egy este egy csalid osszes tagja egyontenien ugy hatarozott, hogy veget vet eletenek. 6 azonban bekopogott hozzajuk, bement es. segitett rajtuk. Megadott nekik mindent, amire sziiksegiik volt.

A Szeretett Mester jovedelmenek legnagyobb reszet inseg sujtotta, maganyosan, elhagyatottan es neman szenved6 emberek megsegitesere forditotta, Ez a nehany, most hirtelenjeben eszembe jutott pelda is j6l szernlelteti, mit jelent a konyoriilet.

A konyoriilet kifejezesi formaja a szeretet. Akib6l hianyzik a szeretet,abb6l hianyzik a konyoriilet. Ahol szeretet uralkodik, ott a konyoriilet is jelen van. A Mesterhez azert joviink, hogy reszesiiljiink a szeretetebol. 6 maga a szeretet, a szeretet CI6 forrasa. Ha tehat atadjuk magunkat a Mestemek, nemesak a szeretetebol, hanem konyoriiletebol is jut nekiink egy kiesinyke resz, 6 ingyen osztjamindenkinek, aki igenyt tart ra. Ez a forras soha nem apad el, soha nem szarad ki. A Mester kimerithetetlen, tokeletes forras: az CI6 Mester kozvetitesevel Isten Maga ontja az 6 szeretete kineseit. Amit ad, az tokeletes es makulatlan. A szemelyes vagyaktol, kisszeni gondolatokt6l mentes Mester a vilag legtokeletesebb, kiapadhatatlan forrasa. Isten minden teremtmenye koziil 6t valasztotta kozvetitojenek. Altala juttatja el Isten az 6 aldast hoz6 szeretetet es konyoriiletesseget, A Mester a kozvetito, mi pedig a befogad6k.

Figyeljetek esak, milyen egyiitterzo volt Hazur. Meg egyetemi hallgat6 koromban egyszer elkiserhettem 6t Kasmirba, majd aztan Kalabaghba. Kalabagh az a videk Rawalpindin nil, ahol Hazur fiatalkorat toltotte, ott szolgalt ellatmanyozasi tisztkent. A videket igen egyszeni emberek lakjik. Meglep6dtem, amikor tizenket ev koriili gyerekeket hoztak oda Hazurhoz azzal, hogy keresztelje meg 6ket. Hazur igy sz6lt: - Ezek a gyerekek mar ennyi id6sek, es meg nem lettek megkeresztelve? - Az ok igen egyszeni volt: - Szentatyank, esak ketszer jartal itt az6ta, hogy

154

ezek a gyerekek megsziilettek. Akkor meg epp nem voltak otthon. Mi olyan szegenyek vagyunk, hogy nem tudtuk 6ket elvinni hozzid a Deraba, Punjabba. Egesz id6 alatt azt a szerencses napot vartuk, amikor visszatersz hozzank, Ezert most azt kerjiik, kereszteld meg ezeket a gyerekeket! Hazur termeszetesen eleget tett a keresnek,

Konyoriiletessege es egyiitterzese egy kiilonleges es e nemben egyediilallo peldajinak lehettem szemtamija ugyanott. Miutan Naamban reszesitette a feln6tteket, a gyermekek pedig beavatast nyertek a Hangaradatba, valaki ezt kerdezte: - Es mi lesz a kisbabikkal? - 6 igy felelt: - J6l van, hozzak ide a falu osszes kisgyerrneket! - Az emberek hazaszaladtak, es karjukon a babakkal tertek vissza - a legfiatalabb rnindossze otnapos, a legid6sebb koriilbeliil haromeves lehetett. Hazur Maharaj Ji mindegyiket megeir6gatta, es rajuk vetette kegyes pillantasat. Amennyire en tudom, ez volt az egyetlen olyan eset, amikor Hazur konyoriiletessegeb6l kisbabak reszesiilhettek.

Mi a beavatas? Nem mas, mint a Mester szemebol arado konyoriilet, figyelem es gondolatatvitel. Szavakra tulajdonkeppen nines is sziiksege a beavatashoz. J611ehet a teljes beavatast altalaban szavak kisereteben vegzi 6 vagy az utasitasait vegrehajto kepvise- 16je. A Mester azonban az 6 eletet ad6 pillantasaval ugyanezt viszi veghez az id6 tortresze alatt. Meg a kisbaba is be tudja fogadni eletirnpulzusat egyetlen pillantasibol. A Mestert semmifele torveny nem koti. Ha sziiksegesnek latja, alkothat vagy eltorolhet torvenyeket. Mindez az 6 szeret6 konyoriiletenek kifejezese.

Ravi Das a tizenotodik szazadban, Benaresben CIt tokeletes Szent volt. Konyoriiletessege nem ismert hatarokat, Egyszer a kiraly, Raja Pipa mindenaron azt akarta, hogy megadja neki a beavatast. Ravi Das azonban foglalkozasara nezve foltoz6varga volt, s akkoriban a kasztok szerinti elkiiloniiles nagyon sokat szamitott. A kiraly att6l tartott, meglatjik, amikor Ravi Dashoz megy. Egy napon valami nagy mulatsagot rendeztek, es mindenki

155

oda zudult. A kiraly bizalmaba avatta fominiszteret, s elhataroztak, hogy titokban elmennek Ravi Das hazaba.

A Szent javaban dolgozott, amikor odaertek. Koriilotte cipok, borok es mindenfele szimi festoanyagok. Raja Pipa megis arra kerte, avassa be ot. A Mester azt gondolta: - Ez az ember itt egy kiraly, megis eljott hozzam. Meresz cselekedet ez tole. Megerdemli a konyoriiletet, - Majd igy sz6lt: - J6l van, adak neked az Blet Vizebdl.

Ugy esett, hogy Ravi bas eppen szinezoanyagot tartalmaz6 vizzel dolgozott, egy cipot kesziilt befesteni. Kimert belole valamennyit a csuporb6l, es megkinalta vele a kiralyt. Raja Pipa igy okoskodott: - Ez a varga szennyezett vizet ad nekem. Meg meg is halhatok. Megvaltast keresve jottem ide, s 0 megmergez, - Am miutan felt magara vonni a Szent haragjit, s att6l tartott, az lenne esetleg a vegzete, hagyta, hogy amaz a vizet az 0 kelyhet formazo kezebe toltse. Am amikor a kiraly a szajahoz emelte a kezet, a vizet az inge ujjaba csorgatta. Gondosan iigyelt ra, nehogy egyetlen csepp is a szajaba keriiljon.

Azutan meghajolt a Mester ekitt es hazaindult. Minisztere kisereteben sietett vissza a palotaba, nehogy valaki meglassa. Megerkezven nyomban hivatta szolgajat, es odaadta neki a festekfoltos inget. A szolga mar nagyon oreg volt, ezert a lanyanak adta tovabb az inget ezzel: - Jobban termed, ha elobb nyaladdal kiaztatnad ezeket a foltokat, mielott kimosod az inget! - A larry sz6t fogadott, de mikozben harapdalta a foltokat, a levet lenyelte. Szempillantas alatt hatalmas valtozason ment at: mamorba esett, mert Isten szeretete aramlott bele, Att6l fogva allandoan latta a Benso Fenyt es hallotta az Bgi Zener,

Reggelre tiszta lett a kiraly inge, s visszavittek neki. A larry azonban valtozatlanul isteni mamorban volt. AteIte az orokke tart6 egyesiilest Istennel. T6dultak hozza az emberek, mert nagy Szentnek tartottak. Elragadtatisa oly mellye valt, hogy mar egyetlen pillantasatol masok is isteni mamorba estek.

156

Hire lassankent eljutott Raja Pipa fiilehez is. 6 is latni akarta ezt a Ianyt, aki elerte az eggye valast Istennel. Amikor odaerkezett, a larry foldig akart hajolni elotte, A kiraly azonban igy sz6lt: - Nem, leanyom, nem kiralykent jottem hozzad. Kerlek, maradj iilve. A darshanodb6l szeretnek reszesiilni. - A larry igy felelt: - Nem azert hajlok meg elotted, mert kiraly vagy, hanem mert mindaz, amit kaptam, toled szarrnazik. Az Istenmegvalositast kaptam toled ajandekba.

A kiraly persze azt se tudta, hova legyen a csodalkozastol. A larry aztan elmagyarazta, hogy rniutan kiaztatta az ingbol a foltokat, az isteni mamor allapotaba esett. Ekkor dobbent ra a kiraly, milyen vegzetes hibat kovetett el hitetlenkedese es ertetlensege miatt. Atkozta magat, amiert ilyen paratlan Iehetdseget szalasztott el.

A larry hazabol Raja Pipa egyenesen Guru Ravi Das Jihez r~h~nt, .~ozben egyre ezt mondogatta: - Most mar banom, hogy hibat kovettem el. Ez a nagy lelek konyoriiletbol felkinalta nekern az Istenmegval6sitist a sajit ket kezebol ital formajiban, butasagom es hitetlensegem miatt azonban elszalasztottam ezt a lehetdseget. - Minden hiusagat felreteve lepett be Ravi Das hazaba, es szamtalan alattval6ja jelenleteben terdre borult a guru labai elott.

Nagyon nagy dolog volt ez akkoriban egy ilyen magas rangu embertol, de a Szent csak ennyit mondott, amikor ranezett: - J6l van. Adok neked meg egy lehetoseget, de ez mar nem lesz konnyii. Kemenyen meg kell dolgoznod ezert az ajindekert.

Raja Pipa kernenyen dolgozott, de vegiil ot is eltoltotte az isteni marnor. 6 is szentte valt. Istent tekintette a legfobb jotevonek. Tudta, hogy Isten Neve ott van minden ember sziveben, csak meg kell keresni. Mestere ugyan konyoriiletet tamisitott, de neki kemenyen meg kellett dolgoznia a megvilagosodasert, A Guru Granth Sahibban benne van az 0 egyik shabdja, akarcsak nagy Mestere, Ravi Das rmivei, fme az egyik vers:

157

6 Pipa, ez az univerzalis vibraci6 az Etedends Ok,

Am csak a Mester-ieiele kegyelme altai ertheted meg.

A mindenkori Mesterszentek igen sokfele m6don juttattak kifejezesre szeret6 egyiitterzesiiket. Szeretetet adnak akkor is, amikor mi azt hissziik, rnegmergeznek. Sosem tudhatjuk, a Mester mikent arasztja rink konyoriiletesseget. Sant Ravi Das az Elet Vizevel kinalta meg Raja Pipat, de 6 azt hitte, meg akarja mergezni. Ha egy Mester szanja el magat cselekvesre, mindig tudja, mit tesz. Meglehet, szereny ertelmiinkkel mi nem fogjuk fel eselekedeteit, esetleg azt hissziik, megmergez benniinket, kart okoz nekiink. Sose tudhatjuk, mikor reszesit benniinket a Mester az 6 kegyelmeben, llyen lehetoseg igen ritkan ad6dik, talan esak egyetlenegyszer. Tehat soha ne vonakodjunk arvenni, amit a Mester felkinal nekiink. Kiilonben meglehet, egesz eleninkon at bankodunk miatta, vagy ugy jarunk, mint Raja Pipa, hogy igen kemenyen kell megdolgoznunk azert, amihez konnyeden hozzajuthattunk volna. A Mester m6dszerei csodalatosak, konyoriilete pedig hatartalan. 6 maga a tiszta konyoriiletesseg. A konyoriiletesseg a legf6bb erenye,

158

22. MAsOK MEGERINTESE

Eifel fele jart. Az emberek kozti szemelyes kontaktus hatasar61 bontakozott ki egy beszelgetes. Egy jiatalember azt mondta, erti, mien veszelyes masole szemebe nezni, de nem tudja, miert nemj6 megerinteni az embereket.

Mester: A te korodban az erintes felerhet egy ongyilkossaggal.

Egy id6s ember megerinther valakit tiszteletb61 vagy vonzalomb61, mert nem kell felnie annak hatasatol. De a te korodban barmilyen artatlan erintes is sulyos kovetkezmenyekkel jarhat. A fizikai erintes hatarozottan visszahuzo, tisztatalan er6t hordoz magaban. Nem latjuk, de erezziik.

Egy tan{tvany kerdese: Ez azt jelenti, hogy minden fizikai kontaktustol tavol kell tartanunk magunkat, meg a baratunkhoz sem erhetiink hozza?

Mester: Baratok eseteben nines mit kifogasolni, de lehetoseg szerint ezt is keriild. Amikor azt mondjuk, keriiljiik az erintest, ez tobbnyire az ellenkez6 nemre vontkozik. Alkalmankent el6fordulhat, hogy azonos nembelit rnegerintiink egyszer-egyszer. Az termeszetes, ha hozzaeriink edesanyankhoz, edesapankhoz, fiveriinkhoz, noveninkhoz,

Az er6teljes kisugarzasu ember, aki ugyanakkor az erzekek rabja, hatni tud rad, s6t tudat alatt befolyast gyakorol rad, ha belenezel a szemebe. Az olyan ember, akit az erzekiseg vezerel, meg akkor is hatassal lehet rink, ha esak veletleniil eriink hozza, es veliink azonos nermi. Aki eleg fogekony az ilyesmire, erzi ezt

159

minden fizikai kontaktus nelkiil is. Ekkora erovel bir a vibracio, melyet mindannyian kisugarzunk.

Szeretett Mesteriink gyakran emlitette, hogy a kiilonbozo embereknek kiilonbozd szaguk van. Egy fmom erzekkel biro ember a szag alapjin meg tudja allapitani, hajlik-e az illeto diihkitoresekre, erzekisegre vagy mohosagra, Valamennyiiink aurajaban meghatarozott szinek vannak, melyek nemesak az agyunkon atfuto gondolatokat, hanem spiritualis es testi egeszsegi allapotunkat is megmutatjak. Egyes emberek azert tudnak oly konnyen olvasni masok gondolataiban, mert latjak azokat a kisugarzis formajaban.

Biztosabb es egyszerubb, ha nem erintiink meg senkit. Ha esak beleneziink valakinek a szemebe, az mar hatassal lehet rank. Gondoljitok meg, mennyivel tobb ere lehet a fizikai erintesben. Termeszetesen mindig annak a kisugarzasa fog hatni a masikera, akie az erosebb. Am itt is az a helyzet, hogy annak se jo, aki eroteljesebben sugaroz, mert az mindig elveszit valamit e kontaktus soran, Ha pedig a masik ember az erosebb, rezgesei fejlettebbek a tieteknel, akkor 0 hat ratok,

Olyan poharbol se igyunk, amelyet elozoleg masvalaki hasznalt, Lehetoseg szerint keriiljiik el azt is. Megmondom, miert. Tegyiik fel, valaki vizet ivott abbol a poharbol. A higieniai szempontokon till, amikor a viz az ajkahoz er, azzal a gondolatait is atviszi ra. Ha az illeto tortenetesen magasabban fejlett, akkor ez annak nem jo, aki a poharat tovabbadja. Ha pedig alaesonyabban fejlett, akkor annak, aki azt atveszi, Ezert keriiljiik mindket esetet.

Ha a Mester vagy mas fennkolt szernelyiseg kinalja meg az embert azzal, amibe 0 belekostolt ez igen ritkan fordul elo -, annak bizonyosan megvan a maga varazsa, aldas van benne. Ami esak hozzaert a legmagasztosabb spiritualitas forrasahoz, az megszentelodik. Amit a Mester keze megerintett, az eletelixirre valik. De ilyen kineseket norrnalis koriilmenyek kozott ne osszunk meg masokkal.

Az a legbiztonsigosabb, ha elkeriiljiik a fizikai erintkezest olyan

160

emberekkel, akikrol ugy erezziik, hogy hathatnak rank. Meg esak a szemiikbe se nezziink,

Egy tan{tvany: Ha nem szabad belenezniink az emberek szernebe, mit tegyiink, nezziink egy pontra, vagy az area valamely reszere, vagy ...

Mester: Ha azt mondjuk, ne nezziink bele valakinek a szemebe, az azt jelenti, hogy ne meriiljiink el a tekinteteben. A szem a lelek allapotat tiikrozi. Ha beleneziink valakinek a szemebe, es rossz erzesiink tamad, akkor az biztos jele annak, hogy valami kisugarzas ert benniinket. Igenis nezziik meg az embereket, pillantsunk a szemiikbe, hiszen a szemkontaktus terrneszetes. De ova to san tegyiik, es ne melyedjiink bele.

Amikor peldaul a hivatali fonokiinkkel beszeliink, kenytelenek vagyunk belene,zni a szemebe. Az ember nem nezheti a padlot egesz idd alatt. Am arra nines sziikseg, hogy melyen belenezziink a szernebe. A lenyeg rendkiviil egyszeni: ha kitartoan bamulunk bele a masik ember szemebe, folvessziik annak kisugarzasat. Ha a mi kisugarzasunk az erdteljesebb, rninket nem er hatas, hanem mi tovabbitjuk azt a masik embernek; az fogadja be a mi kisugarzasunkat estulajdonsagainkat. Ha viszont az a rnasik rendelkezik dinamikusabb erovel, 0 az erdteljesebb, akkor 0 adja at tulajdonsagait nekiink.

A tan{tvany: Mi tortenik, ha olyan emberrel talalkozunk, akirol biztosan erezziik, hogy negativ hatassal lehet rank vagy igen alaesony erzekiseggel bir, de megis beszelniink kell vele ...

Mester: Akkor beszelj vele. Epp most magyaraztam el, hogy barkivel beszelhetiink, bele is nezhetiink a szemebe, de ovatosan tegyiik: ne melyedjiink be1e annak a szemebe, akivel beszeliink. Az egeszseges jozan esz sziikseg eseten mindig segit.

Miutan a Mester afentieket elmondta, a tobbiek Sant Kirpal Singh egy konyverol kezdtek beszelni. Ebben 0 azt tanacsol]a, hogy amikor beszelgetunk valakivel, osszponiositsuk jigyeimunleet a beszelgetopartnerunk kh szemoldoke kozOtti pontra.

161

A Mester megjegyzeseket juzott ehhez: Igen, ez igy helyes. De mint tudjitok, ha az ember oda osszpontosit, akkor sem kepes elkeriilni, hogy tekintete ne talalkozzek a masik emberevel - ez nem keriilheto el teljes mertekben. Am amennyire esak lehetseges, keriiljetek a mely es hosszu, ithat6 tekinteteket. Fiatal korban az ember hajlamosabb mas emberek hatasit befogadni. Legyetek 6vatosak! Vigyizzatok! U gyanakkor keriiljetek masok megerinreset. Ezek az alapelvek hosszu tavon a javunkra valnak.

Alapvetoen mas az, ha a Mester fizikai jelenleteben vagyunk.

Nemesak intenziven neziink a szernebe. Megpr6bilunk beleveszni a tekintetebe, mert tudjuk, hogy aldasa nyolcvanhet szazalekat a szeme kozvetiti. Az egesz misztikus kolteszet a Mester szemenek dicsoseget es elbiivold szepseget zengi. Az 0 tekintetet isteni nedii itatja it, s mi szegenyek ahitozunk a Mester kineset ero bora egyetlen szeretetteli sugarira, a keg yes Pohamok szemebcl irad6 amrit egyetlen eletet ad6 cseppjere. Miert? Mert a Mester szemen keresztiil a tokeletes szeretet kisugarzasa aramlik at rink. Aki fogekony es alkalma ad6dik belenezni a Mester szemebe, azt elonti a mamor.

Tobbszor elofordult, hogy elhaladtam a Szeretett Mester mellett - 0 az egyik iranyba tartott, en a masikba -, es tekintetiink epp hogy egy villanasnyira talalkozott, Am ez a pillantas nekem akkora erot adott, hogy mamorban eltem nemhogy heteken, de akar h6napokon keresztiil! A tekintetek villanasnyi talalkozisa volt mindez. Ilyen eroteljes kisugarzisa van a Mester szemenek. Sz6val ezert mondjik azt, ha az ember nem nezhet a Szeretett Leny szernebe, ne nezzen senki maseba. Akkor mar igy a jobb. Legyiink onfegyelemmel birok es onvalonkra koncentraltak.

S mi tortenik, ha te ily fiatalon egy erzeki larry szemebe nezel ?

Ha pedig meg hozza is ersz, ugy nem a lelked fog reagalni, A reakei6 pedig vesztedbe sodor. Ez az oka, hogy a Mester 6va int benniinket, vigyazzunk, kire neziink es kit erintiink meg.

Ha olyan embemek neziink melyen a szemebe, olyan emberrel

162

keriiliink fizikai kontaktusba, aki folottiink all, akinek a szivet es a lelket megtisztitotta mar a niz, akit mar athatott Isten szeretete es az ernberiseg szolgalata, akkor ez az egyik m6dja annak, hogy leegessiik lelkiink felszinerol a tokeletlensegeket. Csak nyerhetiink az ilyen kozeli szemelyes kontaktusb61. Ha a Mester szemebe neziink, ha sikeriil fejiinket a Mester aldott l6tuszliba ele hajtanunk, az a javunkra valik. S ha a Mester az 0 edes akaratabol megerint benniinket, fejiinkre teszi a kezet, az felbeesiilhetetlen ildas es jotetemeny.

Ekkor nemi zurzavar tamadt, mert az egyik tan{tvany ugy ertelmezte a Mester szavait, hogy meg kell erintenie a Mester Labat.

A Mester erf5teijesen tiltakozott: Nem! Nem ezt mondtam!

Mindig azt mondom, hogy senki ne erintse meg a labamat, Csak peldaloztam. A szeretet a torvenyek folott ill. A szeretet lazaban az emberek furesa dolgokat rmivelnek neha - olyat is, amirol tudjik, hogy nines a Mester inyere. Soha senkitol nem vartam, hogy megerintse a labamat ; ezt ujra hangsulyoznom kell. A sangat szolgajitol tavol ill az ilyesmi. Mesteriink mindig hatrahokolt, ha valaki leborult elotte, es meg akarta erinteni a labat, s azt mondta: - Mit keresel ott lenn a foldon? - Indiaban ez a hagyominy sajnos nil eros gyokeret vert.

Egyszer egy idosebb tanitvany kereste fel Hazur Baba Sawan Singhet. BabaJaimal Singh, Hazur Mestere avatta be ot valamikor. Miutan Baba Jaimal Singh elhagyta a foldi regiot, ez az ides tanitvany nem jart tobbet a Satsangra. Am amikor radobbent, hogy BabaJairnal Singh spirituilis ereje Hazur polusin hat tovabb, szere_tettol atitatva ment el hozza, es igy sz6lt: - Szeretnem fejemet a labadra hajtani. - Nem, nem! - kialtott Hazur. - Testverek vagyunk a Mesterben, ne tegy ilyet! - Azonban az aggastyin a kovetkezokepp sz6lt: - Mondd meg, a te labad ez vagy Baba Ji laba? Mert ha a tied, nem erek hozza, De ha a Mesteriinke akkor jogom van rihajtani a fejem. - Hazur Baba Sawan Singhnek erre hallgatnia kellett. Mindaz, amivel az igaz tanitvany bir, meg a

163

teste is, a Mestere. Azt meselik, hogy az aggastyan val6ban Hazur labara hajtotta a fejet, s olyan mely isteni mamorba esett, hogy segitseg nelkiil nem tudott ujra folallni.

Latjitok, ez k.etsegte1eniil erintessel kozvetitett hatas volt.

Egy masik tan{tvany kerdese: Mi a velemenyed a csecsemo masszirozasanak kihacisirol? Hozzaszokik-e igy a gyermek az erinteshez?

Mester: A vilag legtisztabb szeretete az, me1y a Mestert es

tanirvanyat fiizi ossze. Nyomban ezutan kovetkezik az anya es gyermeke kozotti kapesolat. Ebben a fizikai vilagb~ ~de~ fogekony a szeretetre, meg az olyan veszelyes teremtmeny IS, mrnt a kigy6. Ha szeretettel erintesz meg egy gyermeket, gyorsabban reagal, nagyobb hatassal lesz ra, mint ha orakon at magyarazgatunk. Hiszen az erintes a val6di szeretet tiszta kifejezese,

Mindket gyermekemrol e1meselhetem nektek: egyikiik sem akart addig elaludni, amig az anyjuk meg nem dorgolte vagy meg nem paskolta a hatukat, Az nem zavarta oket, ha az anyjuk nem volt otthon napkozben, de amikor eljott az este, es nekik agyba kellett bujniuk, igenyt tartottak az anyjuk lagy, szeretette1jes simogatisira. Ha megkaptak, bekesen elaludtak. A gyermekeknek sziikseguk van a megnyugtat6 erintesre, Elsosorban az anyjukt61.

Valaki azt vetette foi, hogy jobb a gyermeknek a szeretetet a szem altai megadni, mint erintessel.

Mester: A gyermeknek mindket m6don adjunk szeretetet. A gyermeknek sziiksege van a fizikai erintes melegere. Amint mar emlitettem, a Mester altal kozvetitett kisugarzas nyolcvanhet szazaleka a szemen keresztiil tortenik. Az ilyen eroteljes es megnyugtat6 kisugarzasra altalaban hetkoznapi ember nem kepes,

Ezutan egyik tan{tvany tanacsot kert a Mestertol masok masszlrozasaval kapcsolatban.

Mester: Vegezd mint szolgalatot. Tegyiik fol, lanyom, hogy a masszirczis a hivatisos foglalkozasod. Ha ez a munkad, vegezd onzetleniil. Akkor az erzekiseg veszelye nem all fenn. Csinald

164

szenvedelyektol mentesen, bensd kiegyensulyozottsaggal. A fizikoterapiat vegzdk sajatos technikat tanulnak meg. Azert masszirozzak a beteget, hogy megszabaditsak a fijdalomtol. Hozzi kell erniiik a beteghez, de szenvedelyektol mentesen teszik ezt. Ez a munkijuk. Ha szakertelemmel vegzik, nines baj. Mint tudjatok, minden, ami szeretetbol tortenik, tiszta szeretetbol, ahogy az anya szereti gyermeket, az tokeletesen artalmatlan. Sot inkabb nagyon is hasznos. A rnasszirozas is esak ilyen m6don valhat a beteg hasznara, Maskiilonben viszont... nos, ehhez nem kell tobbet hozzafiiznom.

Amikor az anya a fiat vagy lanyat masszirozza, az nemesak a kez altal kozvetitett gyonged es szereto erintestol nyugszik meg es frissiil fol, hanem a szemebol arado szeretettol es reszvettol is. Az orvostudomany bebizonyitotta, hogy az anyatol szarmazo szeretetkisugarzis elosegiti a beteg gyermek gyogyulasat. Ha pedig valakinek ez a foglalkozasa, akkor szeretettel, de szenvedelyektol mentesen kell csinalni. Ily m6don altalaban megelozhetd minden karos hatas.

Indiaban a hivatasszeni masszirozisnak nines kultusza. Hatarozottan ellenezziik, hogy kiilonbozd nermiek szabadon egyiitt legyenek. A nok es a ferfiak nem erintkezhetnek egymassal kotetleniil. A fiuk es a lanyok tobbnyire elkiiloniilnek, Piu soha nem masszirozhat lanyt, larry soha nem masszirozhat fiut. Amikor masszirozasra van sziikseg, azt esak azonos nembeli vegezheti. Itt, az Ashramban azonban normalis koriilmenyek kozott ninesen sziikseg masszirozasra.

Ami ezeket a dolgokat illeti, itt az Ashramban a fiuk es lanyok igyekezzenek kovetni az indiai szabalyokat, ne tart6zkodjanak szabadon egymas tarsasigaban. Torekedjiink az egyszeniseg teljes megorzesere. Nyugodt atmoszfera uralkodjek itt az Ashram celkinizesenek, azaz meditacios gyakorlataink tovabbfejlesztesenek megfelekien. Hivalkod6 oltozeknek itt helye nines, az nem valik a meditacio javara, A tul sok fecseges is keriilendo. Ha sziikseges,

165

termeszetesen valthatunk sz6t egymassal. Ninesen heszedtilalorn. Szeretett Mesteriink azonban mindig kihangsulyozta. hogy Nyugatr61 jott testvereink magatartasa ne legyen bizalmaskod6, h~ itt vannak. Ne lepjenek tulzottan bensoseges kapesolatba a helybeliekkel. Tokeletes fegyelem uralkodjek az Ashramban. Csak azert emlitem ezt most, hogy ne tamadhassanak olyan problemak, amelyekrdl az iment beszelgettiink. A masok erintesenek negativ hatasai ebben az Ashramban aggodalomra nem adhatnak okot.

166

23. VACYAKOZAS A MESTER PILLANT A SARA

Egy flatal lfmy kerdezte a Mestertol : Onzo dolog-e, ha az ember mindig a Mester kozeleben szeretne lenni, kivanja az 0 Darshanjit, vagyakozik szereto pillantasira?

Mester: A Szeretett Lennyel val6 egyesiiles vagya aligha nevezheto onzesnek. Sot inkabb folernelo, nernesito. A Szeretett Leny tundoklo orcajara, az isteni rnamort sugarzo szemere val6 vagy - semmikepp sem onzes.

Az onzes az anyagi javakhoz kotodik. Ha szert tesziink valamilyen targyra, es azt onnon erteken feliil becsiiljiik, s mindenki mast kirekesztiink annak hasznalatabol, elvezetebol, akkor beszelunk onzesrol. A spiritualitas vilagaban nem letezik onzes, Ott ninesenek birtokba vehetd es feltekenyen orizheto, masok eldl elzarhato targyak. Az onzes a gazdasagi elet alapelve. Amikor gazdasagtant tanulunk, az else, amit megtanitanak nekiink, hogy ezen a vilagon mindenki onzo es a maga erdekeit nezi. Am ez esak a targyak, az e vilagi dolgok birtoklasaval foglalkoz6kra vonatkozik. A hetkoznapi emberek hetkoznapi iigyeire. A spiritualitas birodalmaban es a hozza tartoz6 dolgokra ez nem ervenyes.

Az onzes az anyagi vilag szferajahoz kotodik. Amint tullepjiik az anyagi vilag korlatait, es a lelek, a spiritualitas tiszta tartornanyaba emelkediink, mindaz, amire vagyunk, amit kincskent akarunk orizni es megtartani magunknak, inspiralova es nernesse valik, sot folemel a mennyekbe benniinket. Ebben a tartomanyban onzesnek mar nines helye. Az anyagi vilag es a spiritualitas vilaga ket

167

kiilonbozd dolog. Az onzes a muland6 anyagi vilag mozgat6rug6- ja, ahol orokosen akarunk valamit, meg akarunk szerezni valamilyen targyat, es konyorteleniil eltapossuk azt, aki megakadalyozza, hogy birtokunkba vegyiik. A lelek birodalrnaban azonban epp ennek az ellenkezoje tortenik. Ott mi mindent, meg a legapr6bb aldast is meg akarjuk osztani masokkal, amibol mi reszesiiltiink. Segitiink masoknak, hogy nekik is adhassunk abb61, ami nekiink jutott. Ha kell, fel is aldozzuk kinesiinket, hogy masok javat szolgalhassa.

Tehat a spiritualis vilagban a vagyakozas valarnire epp az onzes szoges ellentete. Mikozben a Mester isteni pillantasara vagyunk, es teljesseggel belevesziink a Mester tekintetebe, elfeledjiik onmagunkat, levetkezziik ido es ter korlatait. Ebben nines semmi anyagi termeszeni. Kilepiink a targyak foldi vilagabol, es az orokkevalosag pillanatait eljiik at.

A Szeretett Leny es az 0 Darshanja utani orokos vagyakozasnak s az att61 val6 megfosztottsig miatti nyugtalansagnak az onzeshez semmi koze nines. Az onzes es a Mester utani vagy ket kulonbozo dolog. Kiilonbozo szferaba tartoznak. Semmi koziik egymashoz.

Sheikh Sa' adi, a perzsa misztikus igy fogalmazott:

Azt mondjak: Sa' adi, kerj a te Baratodt61 egy kegyet. De en csak Ot magat kerem,

en mar semmi mast.

Guru Tegh Bahadur, a szikhek kileneedik guruja ezt mondta:

Tudjad: ki szlveben allandoan Istenre vagyakozik, a megvaltast mar elnyere az.

Azon ember s Isten kozott kUlonbseg mar nincsen.

Egy tanltvany megjegyezte: De a Mester utan vagyakozo tanitvanyoknak ket tipusa van. Mindketto a szeretet lazaban ego Az egyik

168

tipus keptelen elviselni, ha nem lehet a Mesterrel, allandoan a Mester nyomaban van, rernelve, hogy 0 legalabb egyetlen pillantasat elkaphatja. Ott nyiizsog mindeniitt a lehetoseget keresve. A masik tipus eljar a Satsangra, mindvegig atszellemiilten figyeli a Mestert, es csondben ahitozik az 6 kegyes pillantasara. A Satsang vegeztevel hazater, es folytatja a meditalasr. Az a tanitvany ertekesebb-e, aki puszta szeretetb61 ugyan, de esetleg megszegi a tisztelet szabalyait, vagy az, aki ennel visszafogottabb?

Mester: A szeretetbe tisztelet is vegyiiljon, kiilonben csorbat szenved a szeretet. Vagy talin lattatok olyan fenykepet, melyen a Szeretett Mester kozvetleniil Hazur mellett all? A mi Mesteriink mindig szeretettol melyen atitatva, espedig a legnagyobb tiszteletet ad6 szeretettel nez Hazurra. Hazur az ilyen szeretetet becsiilte nagyon. Az ilyen szeretet minden Mesternel visszhangra talal, A szivben dul a szeretet, de masok szamara nem valhat teherre, Termeszetesen kiarad ez a szeretet. De ha kenyelmetlenseger okoz rnasoknak, vagy zavarba hozza a Mestert, akkor az nem tiszta szeretet. Az igazi szeretet onmegtartoztato. Sose erolteti ra mag at a Mesterre. A Mester figyelmenek kieroszakolasa a szeretet hiinyanak egyik jele.

A Mester eleg erzekeny ahhoz, hogy eszrevegye, ha valakinek szive az 0 szereteteert langol. Megerzi, barmekkora gyiilekezet is veszi koriil, es ha ez a sziv a legutols6 sorban talalhato is. Az eros vagyakozisnak megvan a maga kisugarzisa, A nilarado szeretet sokfele forma ban fejezodhet ki. fgy reagalunk arra a szeretetre, amelyet mag a a Mester illtetett el lenyiink legmelyebe, Ezt 6 maga okozta.

Ne r6junk meg senkit azert, mert a Szeretett Leny pillantasa utani vagy kinz6 nyugtalansaga emeszti. Maga a Szeretett Leny lobbantotta langra ezt a szikrat. A bor tulcsordul a mamortol az ekes kehelyben. A Szeretett Leny alakja hasonl6 a kehelyhez. A bor az o benso szepsege, isteni mivolta. A bor tulcsordul. A szegeny szerete - a ra vetett egyetlen pillantastol - maris mamorba keriil, Ez

169

az isteni gyonyortiseg magneskent vonzza magahoz a szeret6 szivet. Ezt a tularado szepseget maga a Mester csepegtette belenk a beavataskor. E kehely csodas varazserejevel szemben a szeret6 tehetetlen, csak nezi egyre sovarogva. A szive mar megperzselddott.

Minden egyiitterzesiink aze, aki orokke a Mester nyomaban jar, aki fekevesztett szeretettel koveti a Mestert mindenhova, Bar maga a Mester ejtette fogsigba az ilyen tanitvany szivet s 6rzi mint lancra vert rabszolgat, azert mindig igyekezziink mertekletesseget tanusitani, A Mester elvarazsolta sziviinket az isteni szepsegevel. Egyreszrol az 6 elbtivold alakja varazsolta el az 6 hivei szivet. Masreszrol viszont a szeret6 erzekei oly megigezettek, oly m6don elhatalmasodtak rajta, hogy elvesziti uralmat folottiik. Kenytelen orokke a nyomaban jarni, nem tud meglenni nelkiile. A Szeretett Leny pedig joggal kerdezheti: - Miert haborgatsz engem folyton? Miert nem hagysz beken? - Nos, kit feddjiink meg, a szeret6t, avagy a Szeretett Lenyt?

Mindket szeret6 viselkedesmodja sziveben egyforma. Csak epp a Mester az egyiknek egy kicsit tobb, a masiknak kevesebb onfegyelmet adott. "Bolcsesseg az esztelenseg alakjit oltotte, s az 6riilet bolcsessegge alakult at." Ez az idezet azok allapotatriikrozi, akik magukba szivtak a Szeretett Leny csodakat hoz6 szepseget. Hiszen 6 azt tesz veliink, amit csak akar. Ha bele6riiliink az iranta erzett szeretetbe, 6 egyetlen pillantasaval a bolcsek bolcseve tehet benniinket. Ha bolcsek, visszafogottak vagyunk, kell6 mertekti tiszteletet tanusitunk, es a megfelel6 tavolsagot megtartva varunk tiirelmesen, akkor is eleg csak figyelrnet felenk forditania, s maris a szeretett6l magunkon kiviil keriiliink.

lgy minden a Mester csodakat eloidezd szepsegetol fiigg. Shah Inayat Khan modem szufi misztikus, aki a szazadfordulon elsokent tette ismertte a szufi tanitasokat Nyugaton, ezt mondta:

Add nekunie mindenedet, amid esak van, s tied lesz mindaz ; ami a mienle.

170

Khwaja Hafiz talaloan a kovetkezo szavakkal irja le a szeret6 allapotat:

Baratomon k{vul masnak nines helye szlvemben. 6 Istenem, add mindkh vilagot ellenfeleimnek. Baratom egyedul eleg nekem.

Kiils6 szemmel nezve nehez megerteni a szeret6 allapotat. Es ki ertheti igazan a Szeretett Leny kifiirkeszhetetlen jatekait? Igy sz61 az egyik odam:

Urunk rendelese, hogy soha ne lepjunk le

a tisztasag Gsvenyerol, barmivel keesegtet is e vilag avagy a kovetkezo.

6 megis kettos jatekot uz velunk; telehintette az Gsvenyt szamtalan esab{tassal.

A szeret6 itt arrol panaszkodik, hogy amig a Szeretett Leny azt koveteli t6le, legyen tiszta es tokeletesen odaad6, s ne essen az ot rabl6 kelepcejebe, addig azzal egy id6ben az Osvenyt telenizdelte mindenfele csabitassal. A szeret6 tudja, egyetlen pillanat figyelmetlenseg, es maris valamelyik oly vonz6 kelepcebe esik. Csakis a Mester erejebe es kegyessegebe vetett tantorithatatlan meggy6z6- des vezethet ki benniinket a figyelmetlen szeret6re leselked6 utvesztobol.

A Szeretett Leny magahoz vonzza szerelmet, az pedig koveti 6t vakon. Mindig is igy volt ez. A nagy Maulana Rumi oly mertekben ragaszkodott tanitojahoz, Shamas Tabrezhez, hogy szamara 6 lett az egyetlen, aki vissza tudja 6t vezetni Istenhez. Ezt mondta:

A spiritualis lit csak az isteni Vezet6 kozremdkodesevel jarhato be; mert a Vezet6 tullepett szanalmas kis enjen, es megval6sitotta

171

felsdbbrendti tudatat, 6 folotte all az egyhazi intezrnenyek szabta korlatoknak es tabuknak. 6 kepes egyediil megnyitni az egyenesen az Istenmegvalositashoz vezetd Osvenyt. Keress ilyen Vezetot, hogy elnyerd az Vrral va16 eggye valast,

Nem csoda, ha a Mindenhat6 kegye altal emberalakot oltott isteni inkarnacioja ugy elbfivol benniinket, hogy szeretnenk kisajatitani magunknak az Ur Kivalasztottjat, az Ur polusit, a ragyog6 Mestert. Igen, ez egyfajta onzes a nem-szereto, a szeretet lazatol nem fiitott szemszogebol itelve. Csakhogy a Mester nem tiz meter selyem vagy husz kil6 arany; nem szorithato meghatarozott keretek koze, 6 termeszetebol ad6d6an hatartaIan. Ajandekaib6l mindenkinek jut. Konyoriiletessege nem ismer korlatokat. Szeretete veg nelkiil arad. Kizarolag adni kepes, egyediil 0 tudja, hogyan, mikor es mennyit. Mi valamennyien csupan esedezhetiink nyugtat6, szeretettel atitatott pillantasaert, hogy rnegszabaditson benniinket testiink olomsulyaitol, hogy szabadon szirrryalhassunk a magasabb regiokba. Azonban hiaba keriink, hiaba esdekliink barmily erosen, hiaba szeretnenk megkapni valamit, amelynek az ideje meg nem erkezett el.

A szereto sziv mindket tipusa ugyanolyan kinokat all ki a Mester kegyenek es konyoriiletessegenek elnyereseert. Mi, szinalmas, magatehetetlen teremtmenyek csupan remelhetjiik, hogy megvaltasra meltonak talaltatunk, Sziviink legmelyerol feltoro sikollyal konyorgiink Istenhez. Almatlan ejszakikat toltiink szereto, zokog6 imaval, Lesovanyodunk es sipadtakka valunk. Tudvan tudjuk, hogy megtisztulunk, de megis olyan fajdalom es banat mardos, amit nem enyhithet semmi sem. A Szeretett Lennyel torteno egyesiilesiink vagyanak a lelek Iegmelyerol feltoro jajkialtasait senki sem csillapithatja.

Shamas Tabrez 6vta Maulana Rumit a kinokt61, melyet a szeretonek kell kiallnia:

Gyermekem, az Istent igazan szereto kilenc jelbOl ismerheto fel:

172

1. Alland6an s6hajtasokt61 gyotort. 2. Orcaja halovany. 3. Tekintete sirasra gorbiil. 4. Keveset eszik. 5. AUg alszik. 6. Nyughatatlan. 7. Keptelen a beszedre. 8. A szlve sir. 9. A le Ike fajdalmasan zokog.

Amir Khusro, Nizamuddin Aulia kedvenc tanitvanya vilagosan kimondja:

0, tudatlan doktor, tavoz»: az agyamt61.

A Szeretett Unytol val6 elszakftottsag kfnjaira egyetlen gy6gyfr a Szeretett Uny Darshanja, az 6 kegyelettel teljes pillantasa.

Meg a nagy Kabir is leitja az Istentol elszakitott tanitvanyra . rnert szenvedeseket:

Grom meg soha senkit nem egyesftett a Szeretett Unnyel. Aki elerhette vele az egyesiilest,

az elotte sok konnyet hullatott.

Ha lehetseges lenne a Szeretett Unyre a boldogsag allapotaban rataIalni, ugyan mivegre szenvedni az elszakftottsag kfnjait?

A vilagi ember boldog: eszik es alszik. Csak Kabir banatra karhoztatott; eber 0 es zokog.

0, Kabir,feledd el az elet oromeit, es sfrj csak, egyre sirj.

Ugyan lelnel maskent a Szeretett Unyre?

A Szeretett Leny utini eros vagyakozas a szeretet aktiv allapota, es a szereto belek6stol e szeretet edes kinjaiba. Mindket tipusu s~ereto egyforman vergodik az orjongo szeretet szorito kinjaiban. Am e szenvedes mindig biztositja a Szeretett Lenyre va16 illand6 emlekezest is. A sziv vonaglisa az iidvoziiles kozeledtere utal. Ahogyan a virag az agon a gyiimolcs elohimoke, ugyanugy hirdeti elore a Szeretett Lennyel tortend egyesiilest.

173

A Szentek es a misztikusok elete azt jelzi, hogy ok valamennyien vegigjirtak az Or utani oriasi vagyakozis utjat. Az orjongo szeretet a Szeretett Leny utani melyrehato vagyakozis sziilotte. Az a lelek, amelyet mar megerintett a csodalatos Varazslo, csak akkor szabadulhat meg sulyos terhetol, az elmetol es az erzekektol, ha gyokerestiil tepi ki azokat. Midon a szereto sziveben csillapithatatlanul eg a vagyakozas Szerelme utan; hidegen hagyja a vilag s a vilagi dolgok, es lazban lobog, sir Szerelme utan, kesz meghalni erte, akkor mar lehullhat a virag, mert erik a gyiimolcs. A Mesterben tortend megsziiletes fajdalma a vegehez kozeledik.

Amikor pedig letrejon az Istenne1 val6 egyesiiles, a szeretot - akarmelyik magatartastipusba tartozik is - elonti a beke. Az orjongo szeretet a szeretet mamorava valtozik at. A szereto elnernul. A Guru Granth Sahib nehany sora igy foglalja ossze ezt a kegyelmi allapotot:

Baratommal talalkozvan kertem, mondana el, milyen az t» dicsasege.

Am az iidvozita szeretet mamoraban sz6lani a nem tudott.

174

24. A KISELE]TEZESROL

Egy este a Mester raszanta magat, hogy rendezze szemelyes iratait.

Szobaja kiselejtezesre {telt konyv- es papirhalmokkal telt meg. Kis ida multan megis beengedett magahoz nehany Nyugatr61 erkezett tanitvanyt, es a kovetkezaket mondotta.

Mindannyian megfigyeltetek, hogyan selejtezem ki regota felgyiilernlett irataimat es papirjaimat: csupa olyan iratot es konyvet, amely hivatali munkammal vagy az irodalom vilagaval, a kolteszet birodalmaval, a filozofia, a metafizika es mas tudomanyok, tovabba a rmiveszetek teriiletevel kapcsolatos, de egyetlenegyet sem a vallas legmagasztosabb formajirol. Talan lattatok, mekkora halom iratot es konyvet iteltem megsemmisitesre vagy arra, hogy korhazakban osszik szet, Poleg a verseket, dramakat es regenyeket tartalmaz6 koteteket, hogy azok a betegek, akik erre igenyt tartanak, olvasgathassik oketo

Eddig minden evben elvegeztem ezt a kiselejtezest, Sok konyvet killdtem mar kiilonbozo korhazakba. Miutan erdekeltek ezek a temak, mindig osszevasaroltam egy csom6 konyvet. Majd minden ev vege fele egy resziiket korhazakba kiildtem, a maradekot pedig megsemmisitettem. Am meg igy is j6 nehany ilyen konyvet megtartottam, mert bizonyos fokig ertekesnek iteltem oketo Csak azokat a konyveket szelektaltam ki, melyek muland6 ertekkel birtak. De amikor rna ismet vegigneztem az evek soran osszegyiilemlett rengeteg konyvet, azok zomet is kiselejteztem.

Amit rna en elvegeztem, az valojiban ugyanaz a fajta selejtezes, amelyet at kellene iiltetniink mindennapi szokasaink, magatartas-

175

formaink kapcsolatira is. Mindent elkovetiink olyan dolgok megszerzeseert, amelyekr6I az adott pillanatban azt hissziik, tart6s ertekek. Ha azonban kesobb alaposan atgondoljuk, feliilvizsgaljuk, vaI6ban tart6s ertekek-e, rajoviink, hogy els6 megitelesiink teves volt. Azok a dolgok, melyekert oly kemenyen megdolgoztunk, raaldoztuk drag a id6nket es sok penziinket, melyek birtokbavetelere oly biiszkek voltunk, netan hencegtiink veliik, nos, ezekr61 kideriil: nincsen val6di ertekiik.

Napr61 napra halmozzuk a Iegkiilonfelebb anyagi dolgokat.

Rengeteg id6t forditunk arra, hogy legyen eleg penziink megvenni a fmom etelt, elegans ruhat, ujfajta masinat, a legfrissebb konyveket es lemezeket, a kenyelmiinket szolgalo legkiilonfelebb dolgokat. Nagy nehezen megszerezziik ezeket, biiszken koriilbastyazzuk magunkat veliik, mig aztan az esetek tobbsegeben ugy felhalmoz6dnak, hogy mar nyomasztanak benniinket. Szerzemenyeink ugy ellepnek, hogy mar ki se latszunk koziiliik. Ugy elmeriiliink a gyiijtogetesbe, hogy egyszer csak azt vessziik eszre, hogy doigaink maguk ala temetnek. Mennyezetig er6 falakat epitiink beloliik magunk kore, ablakok es szellozonyilasok nelkiil. Hiszen nem lathatunk ki moguliik. Ama csalfa kepzet jegyeben halmozzuk fel ezeket a dolgokat, hogy orokke tartanak, es allando oromot okoznak. Mar-mar a gyujtes megszallottjaiva valunk,

Amikor vegiil mar fojtogatnak kincseink, nyomasztanak szerzemenyeink, s rabszolgajukka valunk, meg a levegovetel isneheziinkre esik. Eszrevessziik, hogy muland6 ertekek fogsagaba estiink. Akkor persze segitsegert kialtunk. Ha sziviink elkeseredett jajkialtasit meghallja egy tokeletes Mester, egy Istenember, aki kepes atlatni a bortoniinkke valt anyagi szerzemenyek orias halmazan, akkor eljon megrnentesiinkre. 6 az, aki segit6 kezet kinyujtja felenk. Eloszor egy kis rest vag a tet6n, hogy ujra leveg6t vehetiink. Majd lassankent elvezet benniinket a helyes megerteshez: folismerjiik birtokolt targyaink mulo, atmeneti erteket, jelentestelenseget, Raebredimk, hogy eletiink jelent6s hanyadat

176

olyan materialis dolgok gydjtogeresere forditottuk, melyeknek sorsa a pusztulas, homokra epitettiink hazar, arnit a HaW AngyaIanak els6 suhintasa elsopor. Amint ezt felismertiik, rajoviink, hogy minden birtokunkban levdt elveszitiink, es egyben ertekes eletiinket szinten elvesztegettiik.

A kegyes Mester megerteti veliink, hogy val6di hasznunk csak abb61 szarrnazik, ha id6nket es energiainkat valarni igazin tart6s es maradand6 jegyeben aknazzuk ki. Mint Krisztus mondta:

Hanem gyujtsetek magatoknak kincseket a mennyben, a hoi sem a rozsda sem a moly meg nem emeszti,

es a hoi a tolvajok ki nem assak, sem el nem lopjak.

Mert a hoi van a ti kincsetek, ott van a ti szivetek is.

(Mate 6, 20-21)

Ha a Mester utmutatasa es tamogatasa nyoman kirajzo16dik el6ttiink a helyes perspektiva, raj oviink , hogy minden e vilighoz tartoz6 dolog: anyagi - beleertve porb6l teremtett testiinket, me1y ismet porra lesz -; es az eletben az 6t megillet6 helyre kell keriilnie. A f6 hangsulyt ezen emberi elet val6di celjara helyezziik : onvalonk felismeresere es Isten rnegvalositasara.

Arnikor gyujtogetni kezdjiik a materialis dolgokat, abban a csa16ka kepzeletben eliink, hogy ezekben majd mindig oromiinket leljiik, soha nem ununk raj uk. Am amint felnyilik bens6 szemiink es rnegaldatunk a helyes megertessel, felismerjiik, hogy e viligon minden pusztulasra iteltetett, muland6 ertek csupan, es nem melto erdernleges figyelemre. Termeszetesen hasznaljuk batran ezeket az anyagi dolgokat, de ne engedjiik, hogy eluralkodjanak rajtunk, es rabszolgajukka valjunk. Ha targyilagosan neziink onmagunkba, rijoviink, hogy egesz eletiinket vilagi birtoktargyak magunk kore gyujtogetesevel toltjiik. Fontossa valik szirnunkra a vagyon, a kapcsolatok es baratok ; kemenyen kiizdiink az eletben betoltott pozicioert, es alszent m6don hivalkodunk kornyezetiink el6tt hekeniresiinkkel, nemeslelkiisegiinkkel es egyiitterzesiinkkel. Minden reg-

177

gel felolrjiik a kiilvilagnak szant arcunkat. Mesterseges eszkozokkel pr6biljuk vonzobba tenni a testiinket. Ezek a dolgok kielegitik eminket, azt az ent, mely spiritualis eletiink gatja, azt az ent, mely szemellenzovel akadilyozza meg, hogy felismerjiik sulyos hibainkat, s amely az ot erzek es az illuziok rabszolgajiva tesz benniinket.

Csak az igazi megertes kialakulasa utan: ami helyes gondolatokat, helyes szavakat es helyes tetteket - azaz isteni gondolatokat, isteni szavakat es isteni tetteket - jelent, ismerjiik fel a benniinket koriilvevo kiilonfele dolgok igazijelentoseget, val6di erteket. Ezen a szinten az onvizsgalat soran kiselejtezziik a foloslegeset. Kiselejtezeskor eloszor az alapvetoen helytelen tenyezoktol szabadulunk meg. Aztin ahogy spiritualis Vezetonk, a testte valt Ige mind jobban megtisztit, s ennek soran egyre kifinomultabb ralatast biztosit, felismerjiik valamennyi viligi dolog teljesen atmeneri jelleget.

Amikor a Mesterero a testtudat fale emel, es a Mester dicsoseges sugirz6 alakjihoz visz benniinket, akkor kepesse valunk viligi vagyaink kiselejtezesere, Ekkor meg megmarad benniink a lappang6 kedelyelme lenyege, mely addig kiser, amig vegiil a Mester kegyevel es iranyitasaval a harmadik benso szintre eriink, ahol teljesen megtisztulunk. Minden atmeneti es ertektelen, szertefoszlik, mert az igazi fenyeben latjuk. Akkort61 fogva csak azt kivanjuk birtokolni, ami va16ban halliatatlan, ami va16ban orok, azaz a mi Szeretett Mesteriinket es a Szent Iget. Csakis e felbecsiilhetetlen ertekti ajandekok birtokaban, e ket allando, halhatatlan kiserovel juthatunk el vegre Igazi Hazankba, Sach Khandba.

Litjuk, ez a selejtezesi folyamat nelkiilozhetetlen. jelentoseget nern lehet elegge hangsulyozni. Mindannyian tartsunk onvizsgalatot, fogjunk hozza ugynevezett birtoktirgyaink ertekenek felmeresehez. Azt mondjuk: ugynevezett, rnert ebben az anyagi vilagban semmi nem igazan a mienk, es soha nem is lesz az. Aztan selejtezziink ki mindent, ami pusztan atmeneti jellegu. Az ido mulasaval egyediil Isten halhatatlan ajindekait birtokoljuk, melyek benniinket is halhatatlanokka tehetnek, mert vegiil ok egyesitenek a Teremtovel.

25. AZ IGENYTELENSEG

~z igenytelense~ eIetforma. Ha bensonkben megvan az alazatossag, cselekedeteinkben az egyiitterzes es inditekainkban az o,daadis: akkor a~ igenyte~enseg rnagatol kialakul. Az igenytelenseg az.~lazat egy resze. Urra keU valnunk eniinkon, hogy alazatosak le~essiink. ~ogy eniinket legyozhessiik, egy tokeletes Mester koz,;retlen koz~lebe kell k?riilniink, es eletiinket teljes mertekben az 0 ?~rancsamak, maradektalan , alavetessel eljiik. Minden idok Szentjei, Keleten es Nyugaton, Eszakon es Delen tanitisaikban ~dig e; ~de~iitt ~angsulyoztik az alazat 6rii~i jelentoseget: alazat eloszor, alazat masodszor, es alazat harmadszor.

A szeretet es az alazat elvilaszthatatlan egyrnastol. Ahol szeretet van, ott alazat is. Ahol egyiitterzes van, ott alazat is. Ahol me~gyozodes ~s nodaadis van, ott alazat is. E pozitiv vonasokat pe?lg csak .egy elo Mester kegye folytan tudjuk magunkeva tenni. Mmdat;nYlan ugyan~bban az egyetemes betegsegben szenvediink. E~ a kor: az ~g~. Ki kell gy6gyulnunk belole. Ezen egyetemes korra csak a tokeletes Mester adhat gy6gyirt.

Bhai Nand Lal Goya szerint:

A tokeletes Mester meggy6gyitja szivunleet, s a sziv gy6gyitasa szivtol szivig

szemts! szemig,

lelektol ZeZekig tonenik.

A Mester kuZonZeges kegyhoZ megy vegbe.

179

Ahogy a mi Szeretett Mesteriink kozvetlen kapcsolatba hoz benniinket Isten Fenyevel es a Szferak .Zenejevel, ugyanugy aId meg minket alazattal is az 6 szernelyes kegyessegevel es egyiitterzesevel. Az igenytelenseg pedig az alazat nagyon fontos eleme, mert mint mondottam, az igenytelenseg eletforrna. Eletformank pedig azokt61 a meghatarozo kiiIs6 jegyektol fugg, melyek sziiletesiinktol fogva adottak, vagy pedig a kesobbiekben a tokeletes Mester ald meg veliik minket. Ha tehat alazatosak vagyunk, ugy valamennyi cselekvesmodunkban igenytelenekke is valunk,

Az igenytelenseg azt jelenti, hogy megfelel6en, a helyes ertekrend, a helyes perspektiva jegyeben es soha nem hivalkodva cseleksziink. Mostansig eletiink Iegnagyobb rakfeneje, hogy a kirakatiiveget fenyesitjiik, mikozben iires a raktar. Alarcot viseliink. A kiilvilagnak szant arcot hordunk. Termeszetes arcunkat nem mutatjuk se baratnak, se rokonnak, de meg tanitvanytarsainknak se. Ha megmutatjuk termeszetes arcunkat masoknak, az igenytelenseg mar jon is magatol.

Az igenytelenseg tehat azt jelenti, hogy tisztesseggel, odaadassal es nem hivalkod6an vegezziik kotelessegeinket. Ha mar kifejIesztettiik magunkban az alazatot es egyiitterzest, az igenytelenseg teljesen onmagatol megerkezik. Legyiink az elet minden teriileten igenytelenek: szerenyen sz6ljunk masokhoz, szerenyen oltozkodjiink, legyiink szerenyek minden cselekedetiinkben. Ha hianyzik az igenytelenseg, maris helyebe ferkoznek az onzd gondolatok, az onzd beszed es az onz6 tettek. Ahol nines ego, ott alazat van. Az igenytelenseg tehat az alazat egyik eleme. Az alazat az egyik f6 ereny, az igenytelenseg eletforma,

Ez az, amit leginkabb a Szentek eletebol tanulhatunk meg. Ha megadatik, hogy a kozeliikben lehetiink, mindig azt tapasztaljuk, hogy ha valaki magasztalja 6ket vagy dics6it6 eneket zeng bizonyos csodaikrol, konyoriiletes egyiitterzd tetteikr61, nem mindennapi aldasaikrol vagy szokatlan kegyiikr61, 6k ezt soha

180

nem fogadjik el. Ok mindig minden dicseretet es halat az 6 Mesteriiknek adnak tovabb, Mint tudjuk, a Szentek nem sokat adnak ruhazatukra. Olyan szerenyek, hogy meg tanacsot is kernek rnasokrol. Soha nem viselkednek hivalkod6an. Isten megis altaluk munkalkodik, Isten kisugarzasa tiikrozodik rajtuk, mely megerinti ami kiszaradt sziviinket, es eletek sokasagar valtoztatja meg. Am errol 6k soha nem beszelnek.

Miutan az igenytelenseg eletforma, igy az etikus elet egyik f6 kifejez6je is. Szeretett Mesteriink mindig azt szokta volt mondani nekiink, hogy az etikus elet ugr6deszka a spiritualitashoz vezet6 uton, Ha pedig az etikus elet ugr6deszka a spiritualitashoz vezet6 uton, az alazat az etikus elet elengedhetetlen resze. Az az ember, aki az alazatot elete szerves elemeve tette, bizonyosan mindig igenytelen is. Az igenytelenseg ad m6dot az alazatos eletre, Ha alazatosak vagyunk a bensoben, ugy minden id6ben, minden koriilmenyek kozott alazatosak vagyunk cselekedeteinkben is. Az igenytelens~g tehat minden szferaban elengedhetetlen feltetele a spiritualis Uton val6 el6rehaladasunknak.

181

26. SZERETTELJES EMLEKEZES

Ha nem ismetelgetjiik az ot Szent Sz6t a Mesterre val6 szeretetteljes emlekezes kozben, akkor az nem lesz eleg hatekony, Meditacionk esak akkor sikeres, ha tudunk koncentralni, Ezt pedig a Mesterre val6 szeretetteljes emlekezes segiti elo, A Mesterre val6 edes ernlekezes mindig segit koncentralni. Ne kotelessegbol, gepiesen gyakoroljuk a meditalast.

Valaki azt kerdezte tolem nemregiben, hogy a Simrant a Mesterhez vagy Istenhez intezziik-e. Hatekony lesz-e, ha Istenhez intezziik? Istent meg senki nem latta az 0 Abszohit Formajaban. Egyikiink sem latta Ot. Hogy szerethetiink: olyan valakit, akit meg soha nem lattunk? Csak olyanhoz tudunk kotodni, esak olyat tudunk szeretni, esak azzal szemben lehetnek erzelmeink, akit lathatunk - ez pedig nem mas, mint egy eIo Mester, egy Istent megval6sitott leny. Ha mar lattuk a Mestert, fokrol fokra kifejlodik a szeretetiink iranta, egyre jobban tiszteljiik, kezdjiik levetkozni rossz szokasainkat, es tanicisai szerint eliink. Amikor fizikai kozelsegebe keriiliink, igyeksziink mindig az arcit figyelni, melyen a szemebe nezni, Pillantasa nelkiil nem elhetiink. Igy fejlodik ki az igazi szeretet. Ahogy a papiya-madar is esak esovizet hajland6 inni, es inkabb elpusztul, de mas vizet nem iszik, az igazi tanitvany ugyanugy nem elhet a Mester nelkiil, es nines gondolata a Mesterre val6 emlekezes nelkiil.

A rni Szeretett Mesteriink a ehakor madar peldajat szokta volt felhozni. A ehakor egy indiai madar, mely a holdat imadja,

182

Amikor feljon a hold, .tekU::etet raszegezi, koveti annak jarasat, egyre magasabbra emeli a fejet, majd ahogy az eg alja fele kozelit, a madar"e~yre Jobb~n b~hajli~~ ~ nyakat. Miutan pedig reggel a hold elninik, a madar feje a hatan nyugszik. Egyetlen pillanatra s:~ kepes szem elol te;reszteni .. az i~adott holdat, barmennvire faJ IS a nyaka. Lassanke?-t. nekiink IS ezt a fajta osszpontositott, osztatlan szeretetet keU kifeJleszteniink a Mester irant es allandoan

az 0 szeretetteljes ernlekezeseben elniink. '

A ~ester .benso alakja nagyon sugarzo. Megis meg van a fizikai fon~:laJanak IS a maga sajatos vonzereje. Iqbal, a nagy urdu kolto szennt:

6, Abszohlt Isten, varo]: egyre Rad.

Ugy ke~yes horzam, engedj meolatnom Teged

em bert alaleban. A h6dolat tel1gerarja emelkedik bennem homlokom mely al!tzattal hajtom le elbtted. '

, ~sa~ ak~?r tudjuk igazan szeretni Istent, ha emberi alakban tarJ~ ,elenk Onmagat. Istent nem tudjuk szeretni az 0 Abszolut alakJa~an, m~rt nem tudjuk elkepzelni, hogyan fest 0 - rnivel nem ~~ttuk at. Amikor a Mestert latjuk, eloszor fizikai alakjit szeretjiik. ~a,a ,Szeretett Mester arcit figyeljiik, azt vessziik eszre, hogy ?OSSzU o~ikra belefeledkeziink. Ha pedig a szemebe neziink - valoban melyen a szemebe neziink ,azon vessziik eszre n::agunkat, ~o~y 6~ak hosszu ~oran at egyre esak nezziik. Ranezun~ a sz~kaUara, es nem tudjuk a szemiinket levenni r6la. Ha pe.dIg. sugarz6 arcira neziink, teljesseggel elrneriiliink benne. A ~sz~~~ szerint az igazi szeretet a testben kezdddik, es a leIekben vegzodik. Kezdetben a Mester fizikai alakjahoz fiiznek benniinket az erz.~lmek .. Ez az erzelem, ez a szeretet azutan oly mertekben megno;rekszik, hogy min dig ezt az alakot Iitjuk rnagunk elott; ekkortol fogva mar sziinet nelkiil gondolhatunk ra.

Az ilyen szeretet kifejlodesenek harem aUomasa van. Ekiszor a

183

szeretetteljes emlekezes fejlodik ki. A masodik az, amikor a vagyakozas konnyeit hullatjuk. Vegiil a harmadik, amikor eggye valunk vele, s elmondhatjuk: "A Mester alakja szivem tiikreben van; barmikor megpillanthatom, mert csak lehajtom fejemet, es belenezek szivernbe, hiszen az en Mesterem ott lakozik." Ha mar ilyen eros kotodes es szeretet fiiz a Mesterhez, elni sem tudunk nelkiile. Amint el kell valnunk tole, maris ateljiik az elszakitottsig kinjait, es a szeretetteljes emlekezes e kinjai konnyekre fakasztanak. Sziviink elolvad, es szemiinkon at tor utat maganak. Aki ilyen konnyeket ejt, az mar Istent koveti. Az egesz misztikus irodalom mindig nagy teret szentelt a Mester szeretetteljes emlekezetenek, ; az emlekezes nvornan terrneszetesen fakad6 konnyeknek.

Kabir azt mondja:

A szeretet tobbe nem titkolhata, ha mar bekoltozott a szivedbe.

Nem beszelsz rola, de szemed minden: elarul.

Farid azt mondja:

Ha a teste fuzes kemence, ha csontjai egnek,

mint a tuzifa es ha lahat fekely benfija, az igaz " szeretfS meg [ejen allva is folytaija uijat a Szeretett Unyhez az ° szeretetteljes emlekevel a sziveben.

Egy tanitvany kerdese: Tehat azt mondod, hogy amikor a mantrat ismeteljiik, minden Sz6t itasson at a Szeretett Mester edes emleke. Lehetseges, hogy mind az Ot Szent Sz6ban ateljuk magat

a Mestert?

Mester: Egyszer csak elerkeziink a szintre, amikor a Mester ott all a bensoben elottiink. Azutan ismeteljiik a Neveket, ugy mindegyik ot fogja szimbolizalni. Ezek va16jaban a benniink levo ot benso szint isteneinek a nevei. A legals6t61 a legmagasabb szintig

184

ezek az Istenek a megfelelo regiok uralkod6i. De mind ugyanazt az Istenerot kepviselik, Ugyanazon erd reszei es kiilonbozo szinteken val6 megnyilvanulasai.

A tanitvany: Lehetseges az, hogy valaki olyannak tekinti a Mesterehez /uzodo kapcsolatat, mint az Atya es a fiu viszonyat?

Mester: 0, igen ...

A tanitva1ty: ... es ez az Atya-fiu kapcsolat elvezethet az orokkevalosagba ?

Mester: fme egy idezet a Bibliabol:

Mindent nekem adott at az en At yam ,

es senki nem ismeri a Fuu, csak az Atya; az Atyat sem ismeti senki, csak a Piu, es a kinek a Piu akarja megjelenietni.

(Mate, 11, 27)

A Gurbaniba~.pedig ez ill: "Az Atya es a fiu egyazon szinre f~stetett." Ezt az Osvenyt az Isten Atyasiga es az emberi testveriseg Utjinak is nevezik. Ugyanazon dolog kiilonbozd kifejezese.

A tanltvan»: Tehat az adott lelek egyenisegetdl fiigg, hogy mit erez a Mester irant - Atyjinak, Anyjinak is tekintheti?

Mester: Hazur Baba Sawan Singh ugy mondana: - Tekints kezdetben baratodnak, tanarodnak, batyadnak vagy akar vezetodnek, amint azonban tovabb haladsz az Uton, nevezhetsz, ahogy akarsz." Lattuk, hogy a tortenelern folyaman sok Szent eleinte csupan a fizikai szeretetet elte at teljes intenzitassal. Am amint szenvedelyiik atalakult spiritualis szeretette, merfoldekre maradt le mogottiik mindenki, meg az Osvenyen is. Nezzetek meg Tulsi Das, Sur Das, Valmiki es Maulana Rumi eletet. Aki egy teriileten mar atelte az izz6 szenvedelyt, az abban a pillanatban, amikor mas csatornaba, a spiritualis szeretet utjara tereli, messze mag a mogott hagy mindenkit. Az a lenyeg, hogy legyen meg ez a Mester irant erzett izz6 szeretet es vonzodas. Ahogy ezt Szeretett Mesteriink

185

igen pontosan megfogalmazta, erezziink a spiritualis Ot ir~nt.ig:zi szenvedelyt, melyet "vezerlo szenvedelynek" nevezett. Kifejezesm6dja mindig szabatos es tokeletes _:rolt; V e~e:lo szenvedellyel

birjunk Szeretett Mesteriink es az 0 O~ve~ye irant. ..,

A szeretet megtisztit benniinket. Mindig a Mester kozeleben szeretnenk lenni. Miert? Mert a Mester maga a szeretet. A rnegtestesiilt szeretet. A testet oltott tisztasag. A Szentirasok~~? az all, hogy ha valakinek sikeriil rnegerintenie egy Szen: ruh:Jat - olyan ruhat, amit egy!okeIetes Mest?r viselt -, annak tlszt~saga atsugarzik ra, Hiszen 0 tisztasagot araszt. Szeretetet sugaroz. A spirirualitas ragyog belole. .Keze Isten ,keze" s~~me Isten szeme." Ha szemebe pillantunk, Isten szemebe nezunk. Ha megfogjuk a kezet, Isten kezet erinthetjuk meg. Ha ot szeretjiik, Istent szeretjiik.

Gyakran szoktam mondani, hogy ket lepcso v,;zet Istenhez, :z elso az, amikor eggye valunk a Mesterrel. Megszunnek fenntartasaink leomlanak a koztiink leva falak. Elninik minden fenntartasunk: es egyek lesziink vele. A masodik lepcso az, amikor ~ ~ester az 0 kegye folytan folemel benniinket a magasabb regiokba, ahonnan mar egyenes lit vezet az Istennel val6 egyesiileshez. Tehat nem lehet elegge kihangslllyozni a Mester iranti izz6 szeretetet es a ra va16 allando emlekezes jelentoseget.

Tudjatok, ha a spiritualitas lenyeget harem kifejezesb~ akar,011l tomoriteni, azt mondom: a Szeretett Mester, Isten Fenye es a Szferak Zeneje. S ezek szoros kapcsolatban al~lak egymassal. .

A tmzltv(my: Amikor a lelek az else, a masodik vagy a har11lad~ szintre er, ligy ninik - sok tanirvanynak tamad az a be~yomasa -, hogy olyan lenyeket latnak, akik ezeken a szmteken munkalkodnak ...

Mester: Igen, talalkozunk ilyen lelkekkel.

. A tanitvan»: ... Masker pedig az az ember erzese, hogy a Mester gyorsan tovabbvisz, epp esak megpillantani engedi ezeket a szinteket, de nines mod elidozni ott.

186

Mester: Barmilyen gyorsan visz at benniinket azokon a szinteken azt azert lathatjuk, mi tortenik ott. Kiilonben is, idobe telik, mig eleriink egy adott szintre. Latjuk, mi van ott. Es latjuk a lelkeket azokon a szinteken. Otkozben aztan kiilonbozo korabbi Mesterekkel is talalkozunk. Beszelhetiink is veliik, Amikor a Szeretett Mester Rishikeshben tart6zkodott, tobb Mesterrel talala bensoben. Naplojiban rogzitette elmenyeit, Reggelenmindig elmondta nekiink, mit latott. Talalkozott Kabirral, Nanakkal, Krisztussal, Shamas Tabrezzel, Maulana Rumival

meg sok massal. Ez Rishikeshben volt, 1943-ban. Ott-tart6zkoidejen megadatott nekem az a nagy szerencse, hogy egy hoat - pontosabban 28 napig - aldott kozelsegeben lehettem.

A tan{tv(my: E vilagi munkank vegzese kozben vajon az-e a b, ha teljesen atadjuk magunkat annak, vagy ha amellett a vicsrcrrc val6 szeretetteljes emlekezesben dolgozunk?

Mester: Ez a munka jellegetdl fiigg. A meehanikusan vegezheto . munkanal gondoljunk a Mesterre. Azonban ha valaki orvos

epp operalni kesziil, akkor osszpontositsa minden figyelmet a miutan imadkozott a Mindenhat6hoz, hogy adjon erot a lehetd legjobban teljesiteni. Ha valamilyen mas intenziv vegziink, akkor is szakitsunk lehetoseg szerint kis idot a val6 emlekezesre. Mindig akad munka kozben egy . ido, meg operacio kozben is. Ezeket a rovid ilLUll ... ' .... "' .. vL pedig remekiil felhasznalhatjuk a Mesterre va16 szeretetemlekezesre.

S ha mar tudatara ebredtiink, hogy a Mesterero mindig veliink es figyel benniinket, mar nem rneriink olyat tenni, ami nines

szhanzban a Mesterek tanitasaval. Hazur mindig azt mondta hogy egy oteves gyermek elott nem tesziink semmi Nem lopunk, nem fajtalankodunk, nem tesziink semmi helytelen dolgot. S ha felismerti.ik, hogy maga Isten kiseri

zvelemmel minden mozdulatunkat, es a Mindenhat6 Mesterero unuenr lat, hogy mernenk barmi nem helyenvalot tenni?

187

A tanitvlmy: A meditacio soran fel kell idezniink a Mester edes emleket. De koziiliink nehanyan eddig meg nem voltak eleget a Mester fizikai jelenleteben. Peldaul en tudom magamr61, hogy a Mesterrel kapcsolatos emlekeim faleg olyan erzesek, melyek a beavatisom utan tamadtak bennem a jelenleteben. Egyebkent nem sok tenyleges tapasztalatom van a vele toltott egyiittletrol.

Mester: Ulj a meditaciohoz teljes odaadassal, szeretetteljes emlekezesben ra. Ekkor ez az erzes folismeresse alakul. Majd idovel az erzes igazi viragokat bont. Valosigga valik, Csak ida kerdese. Ami utunk a megvalosulas Osvenye ; nem erzeseke. "Az erzesek es em6ci6k a tevedesek forrasai", ahogy Szeretett Mesteriink szokta mondani. A latas mindenekfolott!

188

27. A MERGELODESROL

Egy tan{tv(my kerdese: Nem tudom, mitevd legyek, mert ha egyszer erot vesz raj tam a mereg, utana az egyre fokoz6dik.

Mester: Amikor mergelddni kezdesz, es ugy erzed, urra lesz rajtad a diih, azonnal kezdd ismetelni az at Szent Nevet. A mereg altalaban ettdl elszall, De ha ugy veled, nem tudsz urra lenni rajta, ket lehetoseg ad6dik: vagy bezarkozol egy szobaba, ahol teljesen egyediillehetsz, vagy olyan csendes helyre vonulsz el, ahol nem keriilsz kapcsolatba senkivel. Ez kiiktat mindenfele ingerlest okoz6 osszeiitkozest. Megved, hogy elveszitsd az egyensUlyod, hogy folemeld a hangod vagy a kezed. Igy nem veszited e1 az onuralmad, es te sem hozol mas embert olyan helyzetbe, hogy az veszitse e1 az onuralmat.

Tehat abban a pillanatban, amikor erzed, hogy kesziil erot venni rajtad a diih, nyomban kezdd ismetelni az at Szent Nevet a Mesterre val6 tiszteletteljes odaadas jegyeben. Am ha a diih megis kitor beloled, akkor vagy zirkozz be egyediil egy szobaba, vagy menj el egy neptelen, csondes, feIreesa helyre. Csak akkor rerj vissza, ha visszanyerted a bensd egyensUlyod. fly m6don elkeriilheta, hogy mast is megfertozziink diihiinkkel. Ha ramordulunk valakire, az feljogositva erzi magat, hogy visszakiabiljon. Minden koriilmenyek kozott torekedjiink fegyelmezett magatartasra, meg akkor is, ha provokalnak.

A legjobb megoldas azonban az, ha eltavozunk a helyszinrol, amikor ugy erezziik, hogy az at Szent Nev ismetlese nem csi1lapitja Ie a felszinre tora indulathullamokat, es talan egy

189

diihkitores formajaban kirobbanhat. Tegyiik fel, valakinek gyakran faj a feje. Amint a tiineteket eszleli, maris valamilyen gyogyrnodot alkalmaz, hogy megszilnjon a fajdalom. Nekiink kiilonleges gyogyir all a rendelkezesiinkre. Mindig veliink van, es penzbe sem keriil. A legerosebb gyogyszer - az ot Nev. Amint a rnereg elsa tiineteit eszleljiik, gondoljunk a Mesterre, es imadkozzunk hozza.

A tanitvcmy: Csakhogy ha vitaba bonyolodorn valakivel, es feldiihodom, eszreveszem ezt - sajnos, sokszor ekifordul -, es elkezdem ismetelni a Szent Neveket, de mergem nem csillapodik Ie. Ez eket ver kozem es a masik ember koze, Elmegyek onnan, de a diihom nem nyugodott el. Mas szoval, ha legkozelebb talalkozom azzal az emberrel, nem bocsitottam meg es nem felejtettem el.

Mester: A diih lecsillapodik, ha bezarkozol egy szobaba, vagy elmegy egy csondes helyre. Azutan ugy tiz-tizenot perc rnulva kezdj el meditalni. Az tartson fH orin at, esetleg meg tovabb. Addig ne terj vissza, amig a merged el nem szillt.

Ne tiirelmetlenkedj, ne gondold, hogy ha ot percre bezarkoztal egy szobaba, ot perc elteltevel mar ki is kell jonni onnan. ~d~:mez i?a kell. Pro~ilj meditalni. Meglehet, hogy a mergelodes ot perClg fog tartam, vagy esetleg tiz percig, tizenot percig. Csak akkor nyugszol meg, ha elszillt a merged. Imadkozz a Mesterhez, es meditalj, Ha meditalsz, egy bizonyos ida utan elmulik a mereg, es te a szeretet sugarzasival terhetsz vissza diih helyett. Szoval ne tiirelmetlenkedj. Azert mondom, hogy zarkozz be egy szobaba vagy menj el egy csondes helyre, mert ez lehetove tes:i, hogy indulataid lecsillapodjanak, es ujra a Mesterre osszpontosithasd a figyelmed. Addig ne terj vissza, mig szived el nem tolti a szeretet, a megbocsatas, es nem nyerted vissza onuralmad. Ha igy jossz, nem diihot es indulatokat sugarzol, hanem szeretetet es megb?csatast. Mindezt sokak tapasztalata tamasztja ala, mert ezt a tanacsot Szeretett Mesteriink adta nekiink.

190

28. GYERMEKNEVELES

Egy tan!tvcmy kbdese: Adnal nekiink tanacsokat a gyermekneve-

. , ? Fole? arra vonatkozoan, mikent szoktathatjuk fegyelemre

sajat gyerekunket.

Mester: T estverem, ha azt akarod, hogy gyermeked fegyelmeze~t legyen, eloszor onmagad szoktasd fegyelemre. Elmondom, I~~yen legkor vett koriil engem, mikor en voltam gyerek. Igazi konyvmo~y voltam, de amikor emiatt keson fekiidtem Ie, lattam, h?gy a rni Szeretett Mesteriink meg mindig dolgozik. A Gurmat Sldh~~ton do~go~ott. Amikor reggel felkeltem, a mar javaban med~t:lt. Az en tisztelt At yam peldajara minden reggel egy orat med.ltaltam. Ezt be kellett tartanom. Reggelit csak a meditacio befejezte utan kaptunk. Egesz nap lathattam, milyen nagy a fegy?lem a hazban, igy en is onmagamtol raszoktam a fegyelmezett eletre.

Valahanyszor valamelyik testveriink arrol panaszkodott a mi Sz~re~ett M~sterfu:!<nek, hogy gyermekeik fegyelmezetlenek, a mindig egyertelmuen ezt mondta: - A te hibad, mert nem elsz fegyelmezett eletet. Nem vagy becsiiletes, mert nem azt teszed, amit mondasz. A gyerekeid ezert nem engedelmesek. - Ha az ember fegyelmezett, becsiiletesen H, area verejtekevel keresi a ~enyer~t" tisz.:eli ~z id?se~bet, tiszta eletet H, akkor a gyermek onmagatol koveti a peldat. Ha viszont azt mondod magadrol, hogy szent eletet elsz, becsiiletes es aszinte ember vagy, de kozben a gyennek azt tapasztalja, hogy a valosagban nem viselkedsz becsiiletesen es oszinten, akkor nem hiszi el azt, amire tanitani

191

akarod. Szamara az alszent nagykepiiseg. A gyermek felismeri a hazugsigot, kovetkezeskepp nem fog ~ ~bb~ ~z, el~tformaban, melyben elsz, sem azokban az emben es etikai ertekekb~n, melyeket tanitasz neki. Sz6val, ha a~t akarjuk, h,o~_y a gyermekemk fegyelmezettek legyenek, akkor sajat magunk eb~ fegy~lmezetten. Ez a legegyszerubb es legbiztosabb modja annak, hogy gyerekeinket fegyelemre szoktassuk. Mesterii~ mfn~~g azt ~zokta volt mondani, hogy a j6 pelda minden papolasnal tobbet er.

J6 dolog, ha egy gyerek fegyelmezett es. en~edelmes, nem neve1etlen. Mindenki a rendes gyereket szeren. Neha azonban az ember eletkori sajitossigai okan eleg sokat enged meg maga~a~. Elmondok egy esetet. Ugy tizenket eves lehettem. Lahorebol Beasba utaztam, ahol a nagy Mester, Hazur Baba Sawan Singh lakott. Mire a vonat Beas vasutallomasa kozelebe ert, en olyan izgatott lettem, hogy nem tudtam kivarni, mig a von~t megallt. A mozg6 vonatr61 ugrottam le a peronr~. El~ste:n' fol!mktam s gurultam egyre tovabb. Csak a Meste:- tU~Ja, r;u ,:nodon uszh~tt~m meg seriiles nelkiil, A vonatablakbol ne~elodo en:b~rek lattak, hogy a peronr61 a sinek koze es~m .. Mind ~zt hittek, ~ogy a vonatkerekek ala keriilok, s azok miszlikbe apntanak. De sertetlen maradtam. Mind odasereglettek korem, miutan a vonat rnegallt. Koriilfogtak, s mindahanyan voltak, szitkok ozonet zuditotta~ ram. Csak arra emlekszem, hogy behunytam a szemem, es Mesteremre gondoltam. Nyomban olyannak nint az egesz, mint arnit egy urdu koltd igy fogalmaz meg ve~seben: "Sere~yi ember probalt meggyczni engem, hog? hag>:'Jak fe~ ~. bonvassal. De minden j6 szandekuk ellenere hiaba. Mindegyikiiknek el~agyaraztam, en keptelen vagyok megvaltozni, ittam tovabb." Igy en is mindenkit tiirelmesen vegighallgattam - mas valasztasom nem is volt. De azutan ujra a Mesterre gondoltam, es e1fe1ejtettem az

egeszet.

Odaertern a Deraba, es mindannyian tiszteletiinket tettiik

Hazurnal. En is megerintettem homlokommal a Mester szent

192

labat. Szeretetteljesen megkopogtatta a hatam. Aztan valaki elmeselte, mi torrent: hogy leugrottam a mozg6 vonatr61, s kis hijan a kerekek ala keriiltem. Hazur ram nezett, eloszor elgondolkodva, majd szigoru tekintettel. Kezeben setabot volt. Igy sz6lt:

Soha tobbe ne csinalj ilyet! Tobbe ez ne forduljon elc! - Megvoltak a maga csodalatos m6dszerei. Altalaban mindig volt nala egy bot. S amikor valaki ra akarta eroltetni magat, vagy a laba de vetette magat, 0 neha hasznalatba vette azt, Szerencsere hozzam nagyon kegyes volt. Csak a levegobe suhintott a bottal, mikozben azt mondta: "Tobbe ez ne forduljon eki!" Termeszetesen bocsinatot kertem tole: - Ne haragudj! Soha tobbe nem teszem. - A zabolatlansag a gyerekkor kivaltsiga. Kisfiu koromban az en kivaltsagom is volt.

J611ehet tudok atyaij6 tanacsot adni a gyermekek fegyelmezesevel kapcsolatban, megsem vitathat6k a gyermekkor kivaltsagai, Annak idejen en tudataban voltam e kivaltsagoknak. Ugyan rendkiviil szigoru nevelest kaptam, rnegis a gyermek neha gyermekes dolgokat rmivel. Meg most is latorn magam eldtt, ahogy Hazur a levegobe suhintott a botjival! Meltosagot es nagy tiszteletet parancsol6 szernelyiseg volt. Ha folemelte botjat, megremegtiink. S az ember, ha akart, ha nem, onmagatol bocsanatot kerr: - Ne haragudj! Soha tobbe nem teszem. - Ez az eset koriilbeliil negyvenot evvel ezelott torrent meg velem. Sose feledjiik, hogy egyszer mi is voltunk gyerekek.

Egy masile tan{tvany kerdese : Tudnal-e tanacsokat adni a Satsangra jiro gyerekeknek?

Mester: Kedves leanyorn, a satsangiak gyermekei higgyenek az egy Istenben. Isten szeretet, tehat szeressiik egymast. Szeressiink minden emberi lenyt, es Isten valamennyi teremtrnenyet. Eljiink nagyon tiszta, fegye1mezett eletet. Tiszte1ette1 es engedelrnesseggel ad6zzunk sziileinknek, tanarainknak. Egyforman szeressiink - kasztra, vallasra, borszinre val6 tekintet nelkiil+ minden, benniinket koriilvevo embert. Iskolaiddnkben a tanulrnanyainkra ossz-

193

pontositsunk. Tegyiik magunkeva a mondast: ,,~gys7erre csak egy dolgot vegezziink." Amikorjatszunk, annak adjuk at magunkat: ha tanulunk, arra koncentraljunk teljesen. Sose legyenek

iire~jarataink. A kedelyelmet ne hagyjuk tet~e~,iil. .,

Azt mondjik: "A gyermek az ember atyja. Ezzel azt akarjik kifejezni, amilyen emberre formalodunk gye~mekkorban, azt vissziik tovabb a felnottkorba. Ezert gyermekemknek mutassuk meg az etikus elet H egysze~s,egen~k es szepse.?~~ek peId!jat. Fogyasszunk egyszeru vegetananus eteleket. K.~riilJuk a. doh~nyzast az alkoholt es a kabitoszereket, mert ezek tonkreteszik a nszta eletvitelt es eltompitjik a tudatunkat. Ha mas gyerekek tarsasagaban vannak es azok huskeszitmenyekkel vagy mas nem megengedett etelekkel kinaljik oket, ne fogadjik el azokat. Szeretetteljesen es udvariasan utasitsak vissza.

A legnagyobb szeretettel mutassuk meg gye:me~einknek, a mindennapi meditalas szepsegeit. Estenkent, lefekves elott olv~:sak a Szeretett Mester konyveit, es a Satsangra rendszeresen eljirva hallgassik szeretetteljes szavait. Mindennap tegyek merlegre aznapi cselekedeteiket. Ha rijonnek, hogy barrni olyat tettek azon a napon, ami ellenkezik az igazsag, az eroszakmentesseg vagy az erkolcsos elet egyeb alapelveivel, torekedjenek arra, hogy azt

masnap mar ne kovessek el. , , .. ,

Ha mindezt betartjak, tokeletes emberekke valnak. A tokeletes emberbdl mar nem nehez Istenemberre valni.

194

29. AZ ENGEDELMESSEG

Ha engedelmeskediink a Mestemek, teljesseggel alavetjiik ma-. gunkat az 0 akaratinak. Akar reszesulunk elismeresben j6l vegzett rnunkankert, akar nem, akar ha legjobb szandekunk ellenere is kudarcor vallunk, a Mesterbe vetett hitiink soha ne inogjon meg. Ha atadtuk magunkat neki, mindent kerdeze, neIkiil elfogadunk.

Harem kemeny dolog sujtha~a a tanitvanyt megtisztulasa es az Uton tortend eldrehalad.ie, erdekeben, Az elsd: a betegseg _ e1 kell viselniink a fizikai fajdalmat es szenvedesr, A masodik: rossz hirnev - amikor tevesen itelnek meg benniinket, nyilvanosan megalaznak vagy nem becsiilnek elegge. A harmadik: a szegenyseg, Mindharom probatetel a tanitvanvr er6, alruhaban erkezo aldas. A Mester donti el, mi valik javunkra. Sot azt mondjak, a nehezsegek e harem formaja a Mester ajandeka. Ha mi tokeietesen odaadjuk magunkat az 0 akaratanak, akkor mindent orommel fogadunk, ami tole ered, es soha nem ketkedunk. Akkor nem szamit, kapunk-e dicshetet a munkankerr, s az eletben a benniinket megilleto helyet foglalhariuk-e el. A nekiink kijar6 dicseretet es elonyoket csak a sajat, esetleg meg nem eleg fejlett tudati szintiinkt6l hatarozzuk meg. Talan nem mindig helyesen. Azt csak a Mester tudja a legjobban. Ha reljesseggel odaadjuk magunkat a Mestemek, mindenben csak a j6t fogjuk latni. Nem gondolkodunk tobbe "boldogsag" es "szenvedes" kategoriakban.

Elmondok egy esetet a sajit eletembdl - azaz ket, egyrnassal osszefuggo esetet. Neha teljesltmenyeim a megszokottat messze tulszamyaltak. Amikor a Szeretett Mester ezek utin erdeklodon

,

195

es en beszimoltam r6luk, 0 iltaliban egyszenlen rib6lintott. ~z volt minden. A legritkibb esetben. diesert, :neg,. h?lott. eg>-: mas valakit a jelenletemben negyedannYI mun~aert dIes~retelvel a::sz~ tott el. A Mester az 0 szintjerol a legjobban kepes meglteln~ bennUnket. A sajit merteki.ikkel mernek. Ha tokeletes emberre akar formilni sokkal magasabb mercer tamaszt.

Ernlekszem, meg diikkoromban, ha negy tantargybol voltam az elsd es az otodiktol valahogy a misodik vagy harmadik helyre csusztam a Szeretett Mester felrerakta az ellenorzo konyvemet negyede~enkent kellett aliiratnom edesapimmal az ellencrzo konyvemet -, es azt mondta: - Nem irom al~! - Riminkodn0r;' kellett, fogadkoznom, biztositanom; hogy m~dent me~teszek, :s mihamarabb javitok az eredmenyelmen. Mrnden elkepzelhet?t feliilmul6an szereto atya volt, de ug~anak~or, r~~dkiviil ~zig?~~ .~s.

Ezeket a dolgokat iltaliban a sajit mertekunk szerrnt Iteljuk . meg. Ne legyunk sajit magunk birai. En~edjiik azt it ~ ~estemek; Bizzuk az itelkezest a Mesterre, mert 0 a helyes mereevel, az 0 helyes szemszogebol teszi. Ha teljesseg~el odaadjuk magunkat a Mestemek, minden rendben lesz. A bajok az ~nbol, az akaratos eg6b6l szirmaznak. Nem litjuk it a szituaciot; nem tud~~ semmit karmink reakci6ir61. Ezertjobb mindent a Mesterre bizni. 6 a legjobb biro. Mindent, ami tole ered, hi!iva~ es kegyesen fogadjunk. A Mesternek val6 teljes odaadas elorevlsz bennunket

a fejlodes utjin. , ..

A Szeretett Mester azt mondta, hogy amint beavatast nyerunk

a Masvilag Miszteriumaiba, a spiritui~s bs;enyen va16 elor,eh:ladisunk mar biztositott. De ez annak fuggvenye, hogy a tamtvany kezdetrol fogva teljesen odaadja-e magat a Mestemek. Ha ez i~y tortenik, a haladas magit6ljon, es a fejlodes toretlen. Fogekonysag hiinyiban azonban az igen rermekeny es a viszonylag terme~etl~n peri6dusok viltogathatjik egymist. ~ajd ,az ember esetleg l~tszolag leter az utrol - azonban e:ak _latszolag, , ezt a SZ?t kt, ke~ hangsulyozni. Mert a Mester tartja kezben a szalakat. Neha elegge

196

hosszura engedi a porazt. De amikor magahoz akar vonm, visszahuz benniinket.

Errol beszeltem valamelyik nap, amikor valaki a foldi regie l~~keinek kiilonbozd kate~6riii felol erdeklodott. Az elsd kateg6- naba azok tartoznak, akik nem nyertek Naam-beavatast egy tokeletes Mestertol. A masodikba azok tartoznak, akik beavatast nyertek, de nemjarnak a Mesterek Otjin - ok litsz6lag eltevedtek. Halaluk elerkeztekor azonban a Mester hatartalan kegye folytan ezen tanitvanyok lelket is a gondjaiba veszi. A harmadik kateg6riaba azon szerencses kevesek tartoznak, akik beavatisukt6l kezdve biztosan haladnak elore, mert a beavatasukkal egy idoben maris teljesen odaadjik magukat a Mestemek.

A szikh Szentirasokban az ill, hogy ha valaki a Naam-beavatas ajindekaban reszesiil, att6l a pillanatt6l fogva mar nines elszamolniva16ja a Halal Angyalival. A .szamadast a Mester magira villalja. Akar hosszu p6rizon tart, akar litsz6lag eltevediink, mindig az 0 k~zeben vagyunk. Ahogy Krisztus mondta (janos 8, 51): "Bizony, bizony mondom nektek, ha valaki megtartja az en beszedemet, nem lat halalt soha, orokke." Hazur Baba Sawan Singh azt szokta volt mondani az 0 csodalatos stilusiban, hogy a Naam-beavataskor eliiltetett mag bizonyosan megfogan, karba nem vesz, es meghozza gyiimolcset. Ahhoz pedig, hogy az a gyiimolcs a Ieheto legjobban es leghamarabb beerjen, a N~am-magot az engedelmesseg es fogekonysig vizevel ontozziik. Am, ha mar egy Mesterlelek aldott kozelsegebe keriiltiink, es megkaptuk tole a Masvilag Miszteriumaba val6 beavatas kegyes ajandekat, biztos a jovonk. Igen ritkan fordul elo, hogy egy beavatott rnasodszor is e viligra sziiletik. Azonban ha a Mester ugy dont, hogy rnasodszor is ide sziilessek, ~kor mar esak emberi alakban terhet vissza. Ez a legnagyobb ajindek, me1yben e foldon a tokeletes Mester reszesithet benniinketo

197

30. A LELEKV ANDORLAs

Az egyik tanitvcmy: Maulana Rumi nehany sorat idezte:

Meghaltam, mint asvany, es novennye lettem. Meghaltam, mint noveny, es allatta valtam. Meghaltam, mint allat, es ember vagyok.

Mitol felnek? Mikor valtam kevesebbe a halalt61?

Majd a tan{tvany ezt kerdezte: A Mesterek tanitasaib61 tudjuk, hogy egy beavatott nem sziilethet meg ujra emberinel alacsonyabb rendfi formaban. De megsziilethet-e a be nem avatott egyeb

alakban?

Mester: Egeszen bizonyos, hogy inkama~6~at az en:b~rn;el

alacsonyabb rendii formaban. Maulana Rumi aztjuttatta kifejezes-

re, hogy az asvanyok is elnek, azok ~tan ~ovetkezn~k.~ novenyek. a novenyeket kovetik a madarak es az illato~, vegul az embe;-. Fokozatos a fejlodes. Az evohl~i6 eredmenyeker:t Isten k~?yel~ebol vegiil elnyerjiik az emben testet, a teremtes koronaJat. Am ha nem val6sitjuk meg emberi eletiink celjat, vagyis on~al6nk felismereset es Isten megval6sitasat melyekkel megoldhatJuk az elet es halal titkat -, ismet visszakeriiliink a sziiletes es halal

korforgasaba.

A Szentek tanitasai errol a kovetkezot mondjak: ha mar

embertestet oltottiink, de nem keriiliink egy tokeletes Mester ildott kozelsegebe, a f6ldi eletiinkre kiszabott ido leJartakor cselekedeteinknek megfeleloen vagy Jannatba, a paradtesomba

198

j~tunk; vagy ~ozathba, ,~ pokolba; vagy pedig Ahrcifba, a hn:.busba: ~h?l nrncs :em faJdalom, sem orom. Ha az e helyeken e1toltendo iddnk letelik, belekeriiliink az ujjasziiletes korforgasaba. Ellenben ~a egyszer egy Mesterszent vedoszamyai ala vett benniinket, azt ~lzony~san lehetove teszi szarnunkra, hogy megtartsuk az emben format.

NR~mi :z ~lo~b idezett negy sorbanleirja fejlodese folyamatat: elosz?r kob~l.', asv~y~~~ noven~ lett, majd egy allat magasabb rendu f~rm~Jaba oltozott, s vegiil Isten legmagasabb rendii te:.emtmenyeben, ~z e~~eri t~stben mint a teremtes koronaja szuletett. meg. E szrnt ~lerese utan mar csak ket lehetoseg marad. A_z egyik, h.~ emben alakban megval6sitjuk az elet celjat s visszateriink O;~k Hazinkba, Sach Khandba, es ujra eggye val~k Istennel., A masik az, amit a Gurbani vilagosan megfogalmaz:

"Ha : ~et:a l~gfe1~o f~kara ertiink es e1szalasztjuk a kiszabadulas l~hetoseget, ki tudja rnikor visszatero alkalmat szalasztunk el mert

uJra belekeriiliink a lelekvandorlas korfolyarnataba." ,

. ~lmo~?hatjuk ~ehat, hogy emberi format oltottiink, hogy kilephessunk a sziiletes-ujrasziiletes ciklusabol. A kiszabadulas a~onb.~~. csak akkor lehetseges, ha abban a nagy szerencseben res.zesu!unk, hogy egy Mesterszent kivalaszt es iranyit benniinket, aki mar maga megfejtette elet es halal miszteriumat s ehhez

masokat is hozza tud segiteni. '

A Mester ekkor kerdest tett feZ a tanitvanvnale : De mondd hoI

van a problemad? '

A tanltuanv : Egyes reinkamaciorol sz616 konyvekben az emberek . kora~bi eletiikrol imak. Peldaul azt mondja valaki, hogy egy:ptoffil volt az ~Syik eIeteben, a masikban meg francia, es igy to~a~~. ~.nne~ alata~asztasira pedig esemenyeket ideznek fel elozo eletukbol. Ebbol az ninik ki, hogy a lelek tobb kiilonbozo emb?rtestbe? inkarnalodhat. Egyik eleteben peldaul gazdag emberkent, maskor meg szegenykent, a lelek egyeni karmajanak megfe1el6en.

199