Escolar Documentos
Profissional Documentos
Cultura Documentos
C. G. JUNG
Gondolatok a vallásról
és a kereszténységről
KOSSUTH KIADÓ 2000
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült
C. G. Jung: Von Religion und Christentum
Ausgewählt von Franz Alt.
Olten und Freiburg im Breisgau, Walter Verlag 1987.
Fordította BODROG MIKLÓS
MÁSODIK KIADÁS
ISBN 963 09 4145 7
© Walter Verlag AG, Solothurn 1987 © Kossuth Kiadó, Budapest 1996
Előszó
A vallást és a kereszténységet a közvélemény megnyilvánulásai nem
tartják sokra. Újságíró kollégáim körében viharos felzúdulást keltett,
amikor egyszer a „Riport” című politikai tévémagazinban
moderátorként kiejtettem az „Isten” szót. Mert – tisztesség ne essék
szólván – illenék a politika és a tények határain belül maradnom. Isten
nem tartozik a politikához? Isten nem tény?
Isten mint prima causa, ős-ok, amiképp még a középkorban
nevezték, felvilágosult korunkban sokáig el volt fojtva. Napjaink
bálványai – az intellektus, a racionalizmus, a materializmus, az
atombomba, a nemiség, a hatalom, a has, a karrier vagy imádatunk
bármi más tárgya – úgy látszott, megvannak Isten nélkül. Az
egyházakon és a teológián is nyomot hagyott a materialista és
egyoldalúan észelvű korszellem. Teológusok és papok generációi
próbálták Istent tudományosan bebizonyítani. Az ilyen légkör
tönkreteszi a természetes vallásos érzést. Ma viszont egyre többen
ismerik fel, mennyire szűk az anyag-elvűség és a racionalizmus. Ismét
nő létünk legfontosabb törvényének a súlya: a szellem vezérli az
anyagot. C. G. Jungnak lényeges része van ennek a – voltaképpeni
vallási – törvénynek az újrafölfedezésében.
A legtöbb embernek, főként értelmiségieknek, vannak bizonyos
nézeteik és vélekedéseik a vallásról és Istenről. Az egyházak
évszázadokon át tanították és támogatták ezt a nézet- és
véleményhitet. Csakhogy nézetek és vélemények gyakran gátolnak
minket személyes megtapasztalások szerzésében. Márpedig minden
eleven vallásban személyes tapasztalatokról van szó. Az a hit, amelyet
csak „hisznek”, halott; a megtapasztalt, átélt hit elevenít meg. A vallás
a befelé vezető út. Csak az találhat, aki keres. A vallásos emberek
keresők. Sok egyház azért olyan unalmas, mert nem keresi Istent,
hanem azt hiszi, hogy Ő a birtokában van.
Tény, hogy a megismerhető történelem kezdetétől fogva nincs
érdekfeszítőbb téma nekünk, embereknek a vallásnál és Istennél.
A valódi vallás elsősorban lelki megtapasztalásokból, lelki
tényekből áll. Hogy egy vallást valódinak vagy hamisnak tartunk s mi
róla a véleményünk, az másodrendű. Korunk tömeges nézetei
elfojtották korábbi nemzedékek érzékét a vallási tények iránt. A vallás
nem teológiai spekuláció kérdése, nem is hitvallásé, hanem
megismerésé. Önismeret, legbensőbb önmagunk megismerése – ez
korunk nagy hiányjelensége. Vallási tapasztalatok gyűjtéséhez a
bátorság legmagasabb formája szükségeltetik: az alázat. Ám a 20.
század intelligenciája a kis formátumú merészséget, a gőgöt szereti
jobban. Felfuvalkodottságunk műve, hogy a korábbi istenhit helyére
az atomkorszakban a bombába vetett hit került. Az atombombák és
atomerőművek materialisztikus babonák jéghegyének csak a csúcsát
képezik. Miben hiszünk valójában? Kiben bízunk: Istenben vagy a
bombában? Az emberiség döntő intelligenciavizsgája rejlik talán az e
kérdésre adott válasz mögött. Vallás és meggyőződéses tett-
kereszténység még sohasem volt annyira szükséges az életben
maradáshoz, mint az atomkorban.
Erőszakmentesség és bizalom minden vallás alapja. Ám ezt csak
akkor tudom valóban, ha megtapasztalom és átélem. Az erőszak-
nélküliség gyógyerejét csak egy jungi terápia során kezdtem
megsejteni. Ezzel az új tudással találtam az utóbbi években mélyebb
kapcsolatra a Názáreti Jézussal. Belső forrásom nem C. G. Jung. De ő
tette számomra hozzáférhetővé újólag benső forrásomat, Jézus
Krisztust. A nagy lélekgyógyász segített nekem, hogy ismét
fölfakadjon számomra veszélyesen eldugult forrásomból az élő víz.
Mélylélektan és modern lelki gondozás képezhetne egy nagy koalíciót
politikai és magánbetegségeink gyógyítására.
C. G. Jung révén megtanultam: a keresztény és vallási megújulás
eszményképe nem lehet holmi kötetlen liberalizálódás és
alkalmazkodó modernkedés, hanem csakis a jézusi értelemben vett
radikalizálódás és elmélyülés. A názáreti férfiú megmutatta nekünk,
hogyan kell helyesen gondolkozni és élni.
A VALLÁSRÓL
Vallás és pszichológia
Nézetem szerint a vallások mindazzal, amik, és amit kijelentenek, oly
közel állnak az emberi lélekhez, hogy legkevésbé a pszichológiának
szabad őket figyelmen kívül hagynia.
GW. 11. köt. 125. old.
Egy vízió nem más, mint egy olyan álom, amely betört az éber
állapotba.
Grundw. 4. köt. 133. old.
Vallásos élmény
Vallási dolgokban, mint ismeretes, semmit sem lehet megérteni, amit
az ember saját bensejében meg nem tapasztalt.
Grundw. 5. köt. 19. old.
Az Isten általános élmény, megtapasztalás, amit csak valami ostoba
racionalizmus és ennek megfelelő teológia homályosít el.
Briefe. II. köt. 208. old.
Semminek nem vághatok úgy elébe, mintha máris volna hitem, hanem
be kell érnem a hitetlenségemmel, amíg fáradozásom nem találkozik a
megvilágosodás kegyelmével, azaz a vallási megtapasztalással. Hitet
csinálni nem tudok.
Briefe. II. köt. 429. old.
Vallás és felekezet
Minden felekezetieskedést teljesen keresztényietlennek tartok.
GW. 18/II. köt. 691. old.
A KERESZTÉNYSÉGRŐL
Krisztus
„Tökéletességünk azonban Krisztus”, mivel ő jelenti a tökéletes
istenképet.
GW. 9/II. köt. 49. old.; Aión. Viola József fordítása. Akadémiai Kiadó 1993. 43. old.
A hanyatló kereszténység
Az első évszázadok kérügmája [igehirdetése, üzenete] új szellemet
árasztott ki, ezért hatott tűzként. Hanem aztán a „só” szó szerint
„megbolondult”, s így elvesztette só-ízét [Máté evangéliuma 5,13: a só
„ízét veszti”, a görög eredeti első jelentése: megbolondul].
Briefe. I. köt. 432. old.
Nem szabad szem elől veszíteni, hogy más vallásoktól eltérően éppen
a kereszténység tanításának szimbóluma, hogy egy ember s emberfia
egyéni életfolytatása a tartalma, s ezt az individuációs folyamatot még
magának Istennek inkarnációjaként (megtestesüléseként) és
kinyilatkoztatásaként is fogja fel. Ezzel akkora jelentőséget tulajdonít
az ember mély-önmagává formálódásának, hogy annak messzemenő
jelentőségét nem is nagyon lehet igazán fölbecsülni.
Lesebuch. 280. old.
Tanulni a Kelettől
Az ember számára így hangzik a döntő kérdés: Vállalod-e a végtelent
vagy sem? Ez életének kritériuma.
Erinnerungen. 327. old.; Emlékek, álmok, gondolatok. 389. old.
Irodalom
C. G. Jung, Gesammelte Werke (GW), 19 Bände, hrsg. von Lilly
Jung-Merker, Elisabeth Rüf und Leonie Zander, Olten 1971 ff.
C. G. Jung, Briefe, 3 Bände, Olten 1972 f.
C. G. Jung/R. Wilhelm, Das Geheimnis der Goldenen Blüte. Ein
chinesisches Lebensbuch, Olten 1971
Erinnerungen, Träume, Gedanken von C. G. Jung, aufgezeichnet von
Aniela Jaffé, Olten 1971; Sonderausgabe 1984; mit Register 1987
Das C. G. Jung Lesebuch, ausgewählt von Franz Alt, Olten 1983
(Ullstein Tb.)
Grundwerk C. G. Jung, hrsg. von Helmut Barz, Ursula Baumgardt,
Rudolf Blomeyer, Hans Dieckmann, Helmut Remmler und
Theodor Seifert, Olten 1984/1985
Band 1: Grundfragen zur Praxis
Band 2: Archetyp und Unbewusstes
Band 3: Persönlichkeit und Übertragung
Band 4: Menschenbild und Gottesbild
Band 5: Traumsymbole des Individuationsprozesses
Band 6: Erlösungsvorstellungen in der Alchemie
Band 7: Symbol und Libido
Band 8: Heros und Mutterarchetyp Band 9: Mensch und Kultur
Tartalom
Előszó
A VALLÁSRÓL
Vallás és pszichológia
Vallásos élmény
A bennünk lakó Isten
Vallás és felekezet
A KERESZTÉNYSÉGRŐL
Krisztus
A hanyatló kereszténység
Tanulni a Kelettől
Alapvetően újat kezdeni
Irodalom