, ,

~r

,.,.~;;;;;;;;;;;;;

.'11"

i':;:;:'':'t;;;j>;;'J;;E:'.i;'';;:'';''~;'i""~

ALTALANOS V ALLALKOZASI FOISKOLA

r

Kadasne r». V. Nagy Eva

ALi ISESALGEBRA

Elmeleti osszef9g1a16 es peldatar

A VF BUDAPEST 2010

© AltaIanos Vallalkozasi Foiskola

Kiadja az A.ltalfmos Vallalkozasi Foiskola Felelos kiado: Antal Janos Keszult a Po-Print Kft gondozasaban Felelos vezeto a Kft iigyvezet5je

TARTALOMJEGYZEE:

ELOSZO 1
1. Szamsoroza tok 2
1.1. Szamsorozat fogalma, tulajdonsagai 2
1.2. Szarnsorozat hat,irerteke 3
1.3. Konvergens sorozat, clivergens sorozat 4
1.4. Nehany sorozat hatarerteke 5
1.5. Hatarertek szamftas szabalyai konvergens sorozatokra 6
1.6. Konvergencia kriteriumok 8
2. Vegtelen sorok 10
2.1. Vegtelen sorok definfoioja, tulajdonsagai 10
2.2. Nehany ismert Sal' 11
2.3. Hatarertok szamftasi szabalyok sorokra 12
2.4. Kriteriumok abszolut Imnvergenciara 12
3. Differenciaegyenletek (DaB) 15
3.1. Fontos differenciaegyenlet tfpusok 16
4. Egyvaltozos val6s fuggvenyek hatarerteke, 20
folytonossaga, aszimptota
4.1. Egywiltoz6s vales fUggveuy hatarerteke 20
4.2. Hatarertekszamitns; szabalyok 21
4.3. Aszimptotak 23
4.4. Folytonossag 24
-'1.4.1. Folytonos filggvellyekre vonatkozo szabalyok 24
4.4.2. Szakadasi helyek fajtai 25
4.5. Korlatos es zart intervallumon folytonos 27
fuggvenyek tulajdonsagai
5. Dlfferencialszamrtas 28
5.1. Definfcio, jelolesek 28
5.2. Derivalasi szabalyok 29
5.3. Elemi fuggvenyek derivaltjai 30
5.4. Taylor polinom 34
5.5. L 'Hospi tal-szabaly 36
5.6. Elaszticitas 37 6. .. Fuggvenyvizsgalat, zerushelyrneghatarozas 38
6.!. Fuggvenyvizsgalat Iepesei 38
6.2. Zerushelyek numerikus meghatarozasa 40
6.2.l. Intervallumfelezes 40
6.2.2. N ewton- modszer 40
7. Integralszamftas 41
7.l. Primitfv ftiggveny, hatarozatlan integral 41
7.2. Hatarozott integral, teruletszarnitas 47
7.3. Improprius integralok 51
7.4. Hatarozott integral k5zelit6 kiszamitasa (numerikus integralas 53
8 .. Kozonseges differencialegyenletek (DE) 56
s.i. Definici6, csoportosftas 56
8.2. Szetvalaszthato valtozoju DE 57
8.3. Elsorendii linearis inhomogen DE 59
8.4. Masodrendii, allando egyutthatos.linearis, inhornogen DE 60
9. Linearis algebra 62
9.1. Az ]P{tl ter geometriaja, linearis fuggetlenseg 62
9.2. Mirveletek matrixokkal 67
.9.2.l. A legfontosabb matrixmtrveletek 68
9.2.2. Specialis matrixok 69
9.2.3. Legfontosabb miiveleti szabalyok 70
9.3. Matrix rangja, matrix inverze, determinans 76
9.4. Linearis egyenletrendszerek, Ga.uss-algoritmus 83
9.4.1. A Gauss-algoritmus 84
9.5. Matrixegyenletek, sajatertek, sajatvektor 92
9.6. Matrix sajatertekei, sajatvektorai 95
9.7. Linearis algebrai egyenletrendszerek a kozgazdasagtanban 99
9.7.I. Vevoaramlas 99
9.7.2. Input-ou tput- modell (nemzetgazdasagi osszefonodasok) 101 l

Az Algebra es Analfzis c. tantargy az Altalanos Vallalkozasi Foiskola elsa feleves maternatika tananyagat tartalmazza. Az altalanos eel az, hogy egyreszt megaIapozzuk a kesobbi felevek matematikai targyait (Optimum- es valoszrniisegszcimftas, Operaciokutatas, Statisztika) masreszt szolgaltassuk a tobbi szaktargyhoz nelktllozhetetlen matematikai ismeretet.

A tananyag epft az allamilag elofrt kozepiskolas tematikara, azt meghalad6 temakoroket dolgoz fel. Az Algebra reszben az n-dimenzi6s vektorter alaptulajdonsagaival, a matrixok, deterrninansok temakorevel, a Iinearis egyenletrendszerek elmeletevel es a sajatertek, sajatvektor fogalmaival foglalkozunk. Az Analfzis reszben a szamsorozatok, szamsorok utan a fuggvenyek hatarerteke, folytonossaga, differencialasa mellett sz6 lesz a teljes fuggvenyvizsgalatrol,

a hatarozott es hatarozatlan integralrol, a differencia- es differencialegyenIetekrol, valamint nehany numerikus modszerrol.

A tema feldolgozasa didaktikailag is igazcdik a fOiskola altalanos kovetelmenyeihez. A fogalmak es tetelek elmeletenek tamar osszefoglalasa es heurisztikus erzekeltetese mellett az osszefuggeseket a Icituzott nagyszarmi feladaton, peldan keresztul lehet megerteni,

A saerzo eztiton koszoni meg a kezirat elolvasasa soran tett ertekes megjegyzeseket Bocskei Elviranak, Kovacs Edithnek es Lipecz Gyorgynek, valamint Ketskemety Laszlonak a szovegszerkesztesben nyujtott segttsegeert. A szoveggel kapcsolatos tovabbi eszreveteleket, megjegyzeseket orrunmel vesszuk, es varjuk a kela@szit.bme.hu e-mail cfmre.

Vegezettil a jegyzet feldolgozasahoz sok sikert es kitartast krvannak a szerzok.

Budapest, 2007. szeptember

2

1. Szamsorozatok

1.1. Szarnsorozat fogalma, t.ulajdonsagai

A sztimsorozat egy a termeszetes szamok halmazan ertelmezett val6s erteldl. fuggveny: f : N ---+ 'IR, ahol a sorozat n-edik tagj at an = f (n) helyettesftessel szamoljuk. A sorozat jele: (an).

Nehany specialis sorozat:

1. Konstans sorozat: an = c, \;fn E N.

2. Szamtani sorozat: an = a1 + (n -1) d, ahol aI, dE IR, adott konstansok.

3. Mertani sorozat: an = a1qn-\ ahol al, q E JR, adott konstansok.

4. Rekurzfvnak hfvunk minden olyan sorozatot, ahol az an tagot az ot megeloso aI, a2, ... , an-l tagok ismereteben adjuk meg:

Egy szamsorozat lehet:

(i) monoton novo, ha an+l 2:: an 'in, sziqotnuui monoton novo, ha an+1 > an Vn.

(ii) monoton fogy6, ha an+1 ::; an \;fn, sziqoriuu: monoton fogy6, ha an+1 < an \;fn.

(iii) moncton, ha akar (szigoruan) monoton no, akar (szigonlan) monoton fogy6.

(iv) feliilrol korlaios, ha :JI< E IR, hogy Vn eseten an ::; K. (v) alulr6l koruuos, ha :JL E IR, hogy Vn eseten an 2:: L.

koruiios, ha alulrol es feliilr61 is egyszerre korlatos, azaz :JK > 0, hogy lanl ::; K \;fn.

3

==========================

11.1. Feladat Ifrja feZ a sorozoiok elsa ot tagjat!

a. an = (_l)n 1 h. an = 2n t 1

n n-

n (n + 1)

c. an = 2

d. 0,1 = 1, an = y'an-l + 4 e. an = 2n f. an = (~r

=======================

11.2. Feladat I Adja meg a sorozatok n-dik tagjat!

==========================

a. 1,4,7,10,13,... h. I, -1, 1, -1, 1, ...

c. 2,2,2,2,2,... d. -I, -3, -5, -7, -9, ...

g. ~,~,~, ~6, 332,. .. h. 1,2; 1,02; 1,002; 1,0002; 1,00002; ... i. 2,3,5,8,13, . . . j. 3,3,6,18, 72, ...

=======================

1.2. Szamsorozat hatarerteke

Arm vagyunk kfvancsiak, hogy a sorozat nagy indexii tagjai hogyan viselkednek.

A. Az a szamot az (an) sorozat hatrireneke.nek hfvjuk, ha \Ie > 0 eseten 3Nc E N ktlszobindex, hogy Vn > N, eseten Ian - al < e. Jele: lim an = a vagy an -+ a.

B. Azt mondjuk, bogy az (an) sorozat hatarerieke +00, ha VI( > 0 eseten 3NJ( EN ktiszobindex, hogy an > J( teljestil Vn > NK eseten,

Jele: lim an = +00 vagy an -+ +00.

C. Azt mondjuk, hogy az (an) sorozat hatare.neke -00, ha VI< < 0 eseten 3N KEN ktiszobindex, hogy an < K teljestil Vn > NJ( eseten.

Jele: lim an = -00 vagy an -+ -00.

4

1.3. Konvergens sorozat, divergens sorozat

Egy (an) sorozat konuerqens, ha van veges hatarerteke, azaz ::Ia E IR, hogy lim an = a.

Ha egy sorozat nem konvergens, akkor divergens. 'Iehat vagy nines hatarerteke, vagy lim an = too vagy lim an = -00.

===========================

11.3. Feladat 1 Az al6.bbi sorozatok eseiet: adja meg a 10-edik es 100-adik tag erteket, pr6b6.lja ebbOl kitalalni a sorozai hai6.rerteket!

Ezuuir: a definici6 szerint mutassa meg a megtippelt hatarertek helyesseget!

( 2 )2 1

a. an = 1 + ~ h. an = 4 - (n + 1)2

n

d. an = {-It .. ~

n

f. an = 4-2n

( )n _..2_

g.an=3+ -1 2 n

----------_ ............ _--------------

---------_-------

===========================

11.4. Feladat 1 A definici6 alapj6,n biz01iyitsa be az alabbi hai6.rertekek helyesseget, majd adjon meg egy megfelelo kilszobindexet!

2n + 3 _ 2 - - 0 001 I\T __ ?

a. lim - , E - " Hi; -.

n

. sinn .

h. lim -2- == 0, E: = 0,01, NEe =7

n .

li 2n - 1 __ ~ - __ 1_ N.-7

c. m 2 _ 3n - 3' E - 9000' E -.

d. lim{n2 - 2n + 5) = +00, [( = 1000, Nf{ =7

e. lim (100 - Vn) = -00, P = -3000, Np =7

f. lim ~-;~; = -4, E: = 0, 001, Nf =7

lim (-ltsinn - a - - 0 i\T_~?

g. n + 100 -, E - 0, I, HE; -.

h. lim (20000 - vn2 + 3n) = -00, P = -5000,

2n3 + 1 _ _ _ -5 _?

i. lim 3 17 - 2, e - 10 ,NE -.

n +n+

N- -7 p-.

5

. . 2 ( -1 r eos2 11, _ - = _1_ _ -7

J. lim "2 - 0, C "0000' N£ -.

11,- + -

k. lim ( 2~n: 1 < - 1000) = +00, R = 200, N[( =7

=====================

1.4. N ehany sorozat hatarerteke

A matematikaban a tt irracionalis szamhoz hasonlo fontos szerepet jatszik egy rnasik irracionalis szam, az e. Ezt a szamot egy racionalis szamokbol a116

an = (1 + ; ) n szamsorozat hatarertekekent fogjuk definialni.

A lim (1 + ;) n = e szam elso tfz tizedeserteke e = 2,7182818284 .... Nehany egyszerii sorozat hatarerteke:

1. lim 1 = ° n

2. x E lit rogzftett szam, akkor

a. limxn=O, ha Ixl<l

b. lim z" = +00, ha Ixl > 1

c. (xn) sorozatnak nines hatarerteke, ha x :S -1, azaz divergens.

3. x E IP1. rtigzitett SZ8111,
Sn ~ I + x + x' + ... + z" ~ { 1- xn-1 ha x oF 1
I-x ,
11,+ 1, ha x = 1
lim s., ~ { 1 ha Ixl < 1
1-x'
+00, ha x 2:: 1
nem letezik, ha x :S -1. 1 1 1

4. Sn = 1 + - + - + ... + - , ekkor lim Sn = +00. 2311,

5. lim ( 1 + ~ ) Pn = eX, ahol x E lRi., e ~ 2, 78, es lim Pn = +00.

6

6. lim vA = 1, A > O.

7. lim zyn = 1.

8 1· sin an 1 h li 0

. 1m -- ,= , a man = .

an

1.5. Hatarertek szamftas szabalyai konvergens sorozatokra

Legyen lim an = a, lim bn = b, ekkor

b. lim (an' bn) = a· b, specialisan lime· an = c· a.

c. Ha a of 0, akkor :3nl E N hogy 'in 2: n1 eseten an of 0, es ekkor az (an)n>n , (bn)n>n sorozatok eseten:

_ 1 _ 1

1. 1 1. l' bn b

1m _ = _ es 1m - - -a

an a an

d. lim JanJ = Ja\.

lim Fn = ja, felteve, hogy Q" an ;:: O.

===========================

11.5. Feladat 1 Hauirozza meg az al6,bbi sorozaiok hatareTteketf

2+4+6+···+2n b _ 5n3+(-1)n

a. an = 271.2 + 1 • an - n4 - 21'7.2

2n2 - 3n + 1 (-n1 ) 10

C. an = n2 + 2n d. an = 1 +

.q'n3 + 2n 3n- 5

f. an = .yn2 + n 2nv'Ti+5

. (n - 1)(71. - 3)(2n + 1)

J. an = 3 2

n -

3n2.,fii - n + 2 1. an = .Jii5 + 71.2 + n

271.4 + 71.3 - n 71.4 + 100

m+ ~ -.,fii

{fn2 - 2n+n

k. an =

======::::::::a:================

7

=========~~====~====~

! 1.6. Feladat! Szamitsa J..."i, az altibbi sorozaiok hat6.rerteket! 1

n

a. an = vn+T - vn

vn+I

c. an = ( v'n + 1 - -vn-=-r) n

e. an = vn ( v'2n + 1 - v'2n - 1) 5

Jn3 - n - Jn3 + 2n

h. an = 6n

g. an = 2n (Jn2 + 3 - n) 4

4

vn ( V17, + 2 - vn)

m, an = vn2 - 1- '1'12700'17, 2vn

=======================

o. an = (vn+I - vn) n

r. an = J17, + vn - J17, - vn

c. an =

(_4tH + 5n

d. an = 2

3. 5n+1 - 2 n

6n+2 + (-It. 3n+1

f. an = 2 . 6n+1 _ 5

Megjegyezes: Hatarertekszamrtas eseten nem ertelrnezzuk a

+00 - 00' Q. £e, 0 . 00' 00. 000'100 kifeiezeseket mert nem lehet egyertelmtien

' 0; 00 r '~1 :.J.,. I

megmondani ezen miiveletek eredmenyet.

(Viszont ~ = O· ]mnstnns - +00' konstans = -00 ha a konstans pozitfv; ±oo 1 +0 - '-0 ' ' 1

±oo = +oo: ±oo = TOO' 2;Q_ = 0 )

+0 ' -0 T , ±oo '

============================

! 1. 7. Feladat! H aiorozz« meg a lim an erteketf

42n-1 + 2 3n+1 _ 6n

a. an = 8n+1 _ 42n+2 h. an = 6n+2 _ 3n

23n-1 _ 3rt e. an = 6n+3 _ 8n-1

8

g. On =

sn+l + 4n-2 2 . 23n + 2l+2n

5n+l - (-It 252

~+l _ 4¥+1 + 271 .4"

j. an = 23n + 22n+l

=====================

_ ___..,,_ ........... _---- ....... _--_ ......... _---------------------,__ ........... ....,_----

11.8. Feladat I Szamitsa ki az al6.bbi Iimeszekei!

( 1 )3n-2

h. an = 1 + ;;,

( n + 3 )2n+2 d. an= --

n

( 2n-l )n-l

f. an = ') ')

~n+_

h. an = (2 + ~ ) n

( )n-l

~an=_~~_! _

1.6. Konvergencia kr-iteriumok

Sokszor eleg annale az eldontese, hogy egy sorozat konvergens-e vagy sem. Az alabbi tetelek segftenek annak a .megallapttasaban, bogy egy adott sorozat konvergens-e, anelkul, bogy a hatarerteket megmondanank.

1. Osszehasonlit6 kriie:rium

a. Tegyilk: fel, hogy lim an = lim bn = a as egy indextol kezdve an :S en ~ bn. Ekkor lim en = a.

h. Legyen lim an = +00 es egy indextol kezdve an :S bn, ekkor lim b., = +00.

c. Legyen limbn = -00 es egy indextol kezdve an :S bn, ekkor lim e., = -00.

2. Monotonitasi kriterium

Minden monoton novo es felulrol korlatos, as minden monoton fogy6 as alulrol korlatos sorozat konvergens is.

3. Egy korltdos es egy nullsorozat szorzata mindig konvergens as limesze 0, azaz ha lim an = 0 es (bn) peclig egy korlatos sorozat, akkor limanbn = O.

9

4. Cau,chy-kritkrium

Az (an) sorozat pontosan akkor konvergens, ha TIE> a eseten 3N£ E N, hogy TIn, m > No: index-par eseten lart - amI < E.

11.9 Feladat I Konvergensek-e az aldbbi sorozaiok?

===========================

b. 0.0 = 2

lim c; =7

C. 0.0 = 2

d". 0.1 = a an+1 = i (2a~ - a~ + 3an + 1) lim c., =7

cos 11 cos 2! cos n!

e. a.n = ~ + 2.3 + .. , + n. (n + 1)

=~=====~=====~====

==~=======~=====~====

11.10 Feladat I Vegyes feladatok sorozatokra.

, ? 3 Jr.:;

a. lim S111- n ='1 b. lim c~s y ;' =7

n n: +

lim (1- IT) """ ~?

31)+1 - 1 )

411 + 2n - n =7

. ~-~

=7 g. lim ~ r: =7 yn+I-yn

1 + a + a2 + + an ='.'

h. Ha a < a < b < I, akkor lim 1 + b + b2 + + b"

vn2 + 3 - "In2 - 3

lim v =7 d

c. In + 4 - Jn2 - 1 .

(sin n3 e. lim vn2 + 4n + Vii + 1 +

. In+4- Vn

f. lim ---;:::=====:-----;::~==:= v2n + 2 - v2n + 1

lim (_n __ n + 1) n2 + 3 =7

J. n + 1 n n+ 2

1. lim (1 + -nI )n~ =7 m. lim ~ =7 sin=

n

k. lim 2 + (-Ir-1 =7 n+7

, ?n

. sm ~ _7

n. lim ?rt -.

....

=======================

10

2. Vegtelen sorok

2.1. Vegtelen sorok definici6ja, t ulajdonsagai

Tekintsunk egy (an) szamsorozatotl A sorozat tagjainak vegtelen osszegzesevel definialjuk a Lan vegtelen tuunerikus sort.

00

Azt mondjuk, hogy az 0.1 + 0.7. + 0.3 + ... = L an vegtelen sornak van osszege

n=l n

es az A, ha az Sn = L ak reszletOsszegek sorozatanak van hatarerteke es ez k=l

00

a limesz A, tehat lim Sn = L an = A.

n=l

Ha az (sn) sorazat konvergens, akkor L an is az. A Lan sor divergens, ha a megfelel6 (sn) reszletosszeg-sorozat divergens, azaz vagy nines hatarerteke, vagy +00 illetve -00 a hatarerteke.

A Lan sor abszolut konuerqens, ha a L lanl sor konvergens. Ha egy Lan sor abszohit konvergens, akkor konvergens is, ami kovetkezik a

00 00

Lan ::; L lanl egyenlotlensegbol, Van olyan konvergens sor, ami nem ab-

n=l n=l

00

szolut konvergens, peldaul a L (_I)k+1 ~ lin. alternalo harmonikus sor.

1:=1

A konvergens, de nem abszohit konvergens sorokat feltetelesen konvergensnek

mondunk. A konvergens sorokat, tehat ketdiszjunkt esoportba oszthatjuk, az abszolut- es a feltetelesen konvergens sorok csoportjaiba. A divergens sorok harem cliszjunkt csopartba oszthatok. Vannak kozotttik -t-co-hez, +oo-hez divergalo sorok, es vannak olyanok, amelyeknek nines osszege.

2.2. Nehany ismert sor

1. geametiai sor:

fqn= { :~q

n=O ~

,ha Iql < 1 ,ha q ~ 1

, ha q:::; -1

11

2. harmonikus sor:

00

L ~ =+00

k=l

3. alternalo harrnonikus sor:
00 1
L(-l)k+I k = ln2
k=l
00 1
4. L k! =e
k=l 5. ~ kl = {konvergens'l h a a ><1 1 (speciaJiSan ~ _2_ = 712)

~.O/ +00, ra a; _ Z:: k2 6

~~=================== k=l

! 2.1 Feladat I Irja Jet az alcibbi sorok n. reszletosszeget .. sn-t, majd hatarozza meg a sot: osszeget ha a sor konvergens!

00 1 00 -5

a. L ')k b. L

d.~(~)' e.f

00 1 00 6

g. L n (n + 1) h. L (n + 1)( n - 1)

n=l n=2

4k

( _3)k-2 2k+4

00 3k+l

C. L 22k-1 1.=1

f. f-.. 1 + n c: --;;:x-

n=l

Megjegyzes: Altalciban egy sor osszegenek konkret megadasa nehez (kivetelt kepez a geometriai sor.) Annale eldontess, viszont, hogy egy sor konvergens-e vagy sem, korantsem bonyolult. Sok haszncilhat61criterium all rendelkezesunkre.

Ha egy sor konvergens, akkor a sor tagjaibol ci1l6 szarnsorozat limesze mindig zerus, azaz ha Lan konvergens, akkor lim an = O. A megfordftas azonban altalaban nem igaz, azaz ha lim e., = 0, akkor meg lehet Lan di-

vergens. Gondoljunk a harm6nikus sorra, ahol an = 1. -+ 0, de f: ~ = 00.

n n

===~==~======~==~

--------------------- ........... ........_--- ........

-------------

12.2 Feladat 1 Mutassa meq az altibbi sorokrol, hogy divergensek.

00 2k 00 k3 00 3k 00 ( k _ 1 ) k

a. ~ k + 1 b. ~ k (k + I)' c. t; 2' + 4= d. ~ = k ==

n=l

12

Egy vegtelen SOl' lehet pozitiv tagii, valtakozo elojelii, illetve ezekti51 eltero.

Az 2: an sor pozitiv tagu, ha an > O. Az L: an sor valtakozo elojelii, ha an· an+1 < 0, azaz az egymast k6veto tagok a sorban ellenkezo elojeltiek. Ha

co co

Van> 0, akkor valtakozo elojelfi sorok a L (-It an es L (-It+l an· Egy

n=l n=l

ilyen t, (-1)" a" (vagy t, (_1)"+1 .. ) valtakozo elojelii sor Leilmiz-sot, ha (an) monoton fogyoan tart a nullahoz, azaz 0 < an+1 < an es lim an = o.

00

Egy Leibniz-sor mindig konvergens, azaz 3s E IR : L (-It O'n = 5. Az

n=l

5 sortlsszeget altalaban nem ismerjuk pontosan, de jo1 tudjuk becsulni az

ISn - 51 = L ( _I)k ak - 5 :::; an+1 egyenlotlenseg segftsegevel.

k=l

n

12.3 Feladat 1 Igazolja, hogy tiz alabbi sorok Leibniz-eorok. Hanyadik reszletOsszeg kozeliti meg az ismereilen sori.isszeget O,OI-nal

nagyobb pontossaggal? Adjon a sor osszegere olyan kozel{t& erteket, amely az ismereilen i.isszeget 1~0 -tuil job ban megkozeliti!

co (_I)k+1

h. '""'

D k!

1.:=1

==================

2.3. Hatarertek szamftasi szabalyok sorokra

co 00

a.) Legyenek L ak = a, L bk = b, a, b, C E JR, ekkor

k=O k=O

oa 00

L (ak ± bk) = a ± b, L c ak = c . a.

k=O k=O

00 00 00

b.) Legyenek L ak = +00, L~>k = +00, akkor L (ak + bk) = +00.

k=O k=O k=O

00 00

Ha c > 0 : L c . a'k = +00, ha C < 0 : L C . ak = -00.

k=O k=O

13

A sorozatokhoz hasonloan itt sem ertelrnezzuk a 00 - 00 es a 0 . 00 miiveleteket. Veges osszeg eseten a tagok atzar6jelezhetoek anelkul, hogy az osszeg erteke megvaltozna. Vegtelen soroknal mas a helyzet, Csak az tin. abszolut konvergens soroknal igaz, hogy zarojelek elhelyezese utan az osszeg nem valtozik meg. A nem abszohit konvergens, de konvergens (un, feltetelesen konvergens) soroknal atzarojelezesselmegvaltoztathatjuk a sorosszeget. Sot! Minden rogzitett val6s szamhoz talalhato ilyen soroknal olyan atrendezes, amelynek az osszege eppen a rogzftett szam lesz.

2.4. Kriteriumok abszolut konvergenciara

1. OsszehasonlZt6 kriierium. Legyen az I: an es L b« sor tagjaira igaz az alabbi becsles valamely no EN eseten: 0 :::; lanl :::; bn, 11. > no, ekkor

a. ha L bn konvergens, akkor L a.n abszohit konvergens (majonins krite:rium)

h. ha L lanl = +00, akkor L bn = +00 is (minor-6.ns kriterium)

2. Hanyadoskr-iterium. Tegyiik fel, hogy van olyan no E Pi, hogy 11. > no eseten an i:- O. (Kulonben egyebkent is Lan egy legfeljebb no tagu

veges t\sszeg volna ... ) Tekintsuk, a (! a~,+1 I) sorozatot!

n n>no

a. ha lim 1 a~:l I = q < 1, akkor Lan. abszohit konvergens,

h. ha lim I an+l I = q > 1, akkor Lan divergens,

a'n

c. ha lim I a~:l I = 1, akkor a kerdes nem eldontott: van olyan sor, ami konvergens, es van olyan, ami divergens.

3. Gy6kkrite'f'ium.

a. ha lim .y'faJ = q < 1, akkor Lan abszolut konvergens,

b. ha lim vTaJ = q > 1, akkor Lan divergens,

c. ha lim V'faJ = 1, akkor a kerdes nem eldontott: van olyan sal', ami konvergens, es van olyan, ami divergens.

Megjegyezziik, hogy van mas m6dszer is a konvergencia eldontesehez. (Ilyen pl. az tin, integralkriterium ... )

14

====================~

12.4 Feladat 1 A megJelelo konvergencia krilerium Jelhasznalasaval dontse ell hogy az aldbbi sor konvergens-e!

00 (_4)k 00 1

a. L 2k+2 . h. L 71.1

k=O n=O

~ 1 ~ 71.

d. Z:: 10071. + 2 e. Z:: 271. - 1

n=l

00 1

g. L nJn2TI

n=l 00 3n

j. "-

Z:: nn

n=l

00

c. L "'2-n-~----=-1

n=l 00

n=l n:=l
00 sinn 00
h. L i. L
71.2
n::::l n=l 1

f. " ?

~ (271. -1)-

1 1 1 1

k. 9 + 19 + 29 + ... + 9 + (71. -1) ·10 + ...

1 1 1

1. "4 + 10 + 28 + ... +

1

3n + 1 + ...

~(l+ ~t

-----------------

---------------_ .......... --_ ..........

12.5 Feladat 1 Vegyes feladatok

1 1

a. Konvergens-e a 1 - 2" + 3

es ha igen, rni az osszege?

h. Konvergens-e az a sor, aminek reszletosszeg sorozatat az

1 ?

alabbi rekurzfv sorozat definialja aD = 5, an+! = --1 + an·

71.+

1 1 "4 + "9

1 1 "8 + 27

1

16 + - ... sor,

c. t, [( - ~ ) 0 + ( ~ ) oJ =?

d. t. [ ( ~ ) 0-1 + ( ~ ) o+l _ ( i ) 0]

00

=7 e. L 7rn-3. e3-2n =7

n::::l

Az fA. feladatoknal dontse el, hogy konvergens-e az adott sor!

f. t. 10 (n ~ 1 t g. t. 20 ( n ~ 1 t h. t, ( VIi - Vk +1)

15

~ \Ik+T-~

i. c: <II;; + 1

n=O

2:= (-ltn

j .Mely n indextol kezdve igaz, hagy az ismeretlen

. (211.+1)(n+2)

n=O

n (-l)kk

s 6sszegre: '\" - s < 0,01?

Z:: (2/;:+1)(k+2)

k=O

OCJ 2n+1rr,

k. ~ (n~lrl -.f (2k + I)!

11. L.__, (kit

k=l

00 ')

I "" n -... _7

• ~ 11.(11.+1)(71,+2) -.

m .

00

00 n4
~
o. c.: 3n
n""O
= n!
s. L :n2
n=1. 00

6 n

p. L

cask!

r. L I,~ (k + 1)

k=I

n=I

=====================

3. Differenciaegyenletek (DaE)

Dinamikus rendszerek es folyamatok matematikai lefrasanak eszkozei a differenciaegyenletek. Differenciaegyenlet egy olyan egyenlet, amelyben egy ismeretlen (Yn) szamsorozat veges sok egymast k5vet6 tagja szerepel. Differenciaegyenlet rendje az egyenletben fellepo sorozattagok indexei ktllonbsegenek maximuma. Ha a legnagyobb indexii sorozattag egyertelmuen kifejezheto az egyenletbol, akkor explicit differsnciaegyenletrol beszehlnk. Amennyiben egy n-ed rendii differenciaegyenlet eseten n db kezdeti feltetel

(Yo = ao, YI = aI, ... ,Yn-I = G.n-r) adott, akkor kezdetiertek feladatrol van 5z6.

==~====~=======~=====

13.1 Peldaj (YkhEl'lo egy sorozai: Hauirozza meg az al6.bbi differenciaegye11.leiek rendje.t es olokiisa 6,t explicit difJerenciaegye11.lette, ha sziikseges.

a. Yk = Yk-l + 2 (k - 1) b. Yk+2 - Yk+l - u» = 0

C. Y~'+2 - 71k-l = I

e. nYn + 3Yn-3 + Y~-3 + Y~-2 + (-It Y~-l = 0

=====================

16

11 Definiciol1

(Yk) kENo adott sz/unsorozai. b. k differenciaopenitorokat az aldbbi rtuidon definidljv.k: ~oYk ~ Yk

~lYk ~ ~OYk+1 - ~oYk = ~Yk = Y/<+1 - Yk

., . l' ]

b.-Yk = ~ Yk+1 - ~Yk = UJk+2 - Y1.:+1) - (Y~'+1 - Yk) =

= Yk+'2 - 2Yk+1 + Yk

6,nYk ~ ~n-lYk+l - b"n-lyJ.,

Az fgy kapott (6.y,,) , (fj,2yd,,··, (b"nyk) sorozatokat az (YkhENo szamsorozat elsorendti, masodrendli, illetve n-edrendii differenciasorozatanak hivjuk.

13.2 Peldal Yk = 3P - 2k, k = 0,1, ...

frja [el a (6.°!Ik) (D.:y,,.) ,(D._2yk) , (b.3Yk) sorozoiokat.

====-====-================

===~~==========~~~~====

13.3 Peldaj Yo = 500, YI.:+1 = iYk + 100, Huromtizedesjegyre kerekitve irja fel az ismeretlen (Yk) sorozei Yl, V2, Y3, Y4 tagjait.

===============-==

3.1. Fontos differenciaegyenlet tipusok

I. Elsorendu linearis d~ffercnciaegyenlet

a) Elsorendii linearis allando egyutthatos kezdetiertek feladat:

Yo adott kvivalens alak Yo adott

Yn+1=(a+1)Vn+b, a,bEID;. b.1Yn=aYn+b, a,bEiR

b) Elsorendii linearis kezdetiertek feladat:

Yo adott, Yn+l = (an + 1) Yn + bn, 1 'val 1 Yo adott, 6, Yn = anYn + bn,

'-VI ens a a

(an.) , (bn) adott sorozatok (a,J ,(bn) adott sorozatok

II. Masodrendu alland6 egyutthat6s inhomogen linetiris differenciaegyen-

let

Yn+'!.' + PYn+l + qYn = T, p, q, r E R Yo, Yl adott

1 ekvi val ens alak

Ll2Yk + bLlYk + CYk = d, b, c, d E iR Yo, YI adott

II Allnas II

Yn+! = aYn + b, Yo adott

ha a #- 1 ===::} Yn = an (YO _ _b _ ) + b

I-a I-a

ha a = 1 ===::} Vn = Yo + nb

Konnyen belathato, hogy

b

1) ha I a I < 1 ===::} :3 lim Yn es lim Yn = -1 - , ami nem fugg Yo- tol. -a

2) ha a> 1 ===::} ha b > 0 es Yo> 0 ==;.!imYn = +00 ha b < 0 es Yo < 0 ~ lim Yn = -00.

===~====~========~===

13.4. Peldal Abrazolja az alabbi DaE Yo, YI, ... , Yn tagjait az (n, Yn) koordisuiio-retuiszerben:

Haiarozza meg Yn -t es adja meg lim Yn -i, lui leiezik.

a. Yn+! = Yn - 1, Yo = 2

h. Yn+! = 1, 2Yn - 2, Yo = 1

c. Yn+! = 1,2· u« - 1, Yo = 4

d. Yn+! = 0.5· Yn + 1, Yo = 3

e. Yn+! = ~Yn + 3, Yo = -4

f. Yn+l = -0,5· Yn + 6, Yo = 6

g. Yn+! = -0,75· Yn + 7, Yo = -1

h. Yn+! = -Yn + 4, Yo = 3

i. Yn+l = -Yn + 6, Yo = 1

j. Yn+! = -2Yn + 6, Yo = 4 k. Yn+! = -2Yn + 12, Yo= 3

===================

[ [ AIlitas II Adott Yn+ 1 = anYn + bn DaE es YO. Ekkor

17

18

71-1

n-

71-1 n-1

II ""' j=O

u« = Yo ai + Z:: bi-t-· -.

i=O i=O II aj

j=O

============================-====

b - 1 + 2n _ 1 . Yn+l - n+lYn ,Yo - 10

C. Yn+! = (1 - n) Yn + n 2, Yo = 3

______ ---0. .......... _

---_"., ......... _------------

Masodrendu, alland6 egyiltthat6s inhomogen differenciaegyenlet

(1) Yn+2 + PYn+! + qYn = r, q ¥ 0

ITa l+p+q =f 0, akkor Yn :;;, l+;+q mindig megoldas, (Azaz (Yn) konstans-

sorozat.)

Ha 1 + P + q = 0, akkor $ konstans megoldas, Az (1) egyenlethez tartozo homogen egyenlet:

(2) Yn+2 + PYn-!-1 + qYn = 0

Ennek karakterisztikus egyenlete:

(3) ~\2 + PA + q = 0

Ennek a masodfoku algebrai egyenletnek a megoldasa harem eset val arnelyike lehet:

l.eset: "\1 =f. "\2 E lR, akkor az (1) altalanos megoldasa:

Yn,Cl = Cl .,.\~ + C2 .,.\~ + 1 +; + q , ha 1 + P + q, n E No 2. eset: Al = "\2 = -~, akkor az (1) altalanos megoldasa:

Yn,a = C1 • ( - ~ ) n + C2 . n. ( - ~ ) n + 1 + ; + q , n E No, ha 1 + p + q. 3. eset: ket komplex gyok van, amelyek egymas konjugaltjai. Ezzel az esettel itt nem foglakozunk,

13.6 Pelda I Yk+2 - 4Yk+l + 4Yk = 0, Yo = 2, u, = 3

=========================

13.7 Pelda I Yn+2 + 5Yn+l + GYn = 50, Yo = 0, YI = 50

............. ----------===============

13.8 Peldal

a. Yn+2 - Yn+1 + 6Yn = 4, Yo = 1, Zh = 2

h. Yn+2 + 2Yn+l - 3Yn = a

C. Yn+2 - 4Yn+l - 12Yn = -3

d. Yn+2 - Yn+l -12Yn = 30, Yo = -I, YI = 3

e. Yn+2 - 4Yn = 10

f. !In+2 - 4Y;;<+1 + 411n = 5

h. 'Yn+2 - 3Yn+l + 2Yn = 0, Yo = 2, YI = -3 1. Yn+2 + GYn+I + 9Yn = 15

_......_-----_ .............................. _----_ ........... _._.._ ......... _------------_-------------

13.9 Peldal Yn+3 - 2Yn+2 - 8Yn+l + 12Yn = 0

IvIagasabbrendii linearis allando egyutthatos DaE megoldasahoz a megfele16 karakterisztikus polinom zerushelyei meghatarozasa sztikseges.

19

20

4. Egyvaltozos valos ftiggvenyek hatarerteke, folytonossaga, aszimptota

4.1. Egyvaltozos val6s ftiggveny hatarerteke

Az ]p;_ vales szamok aZ011 it j reszhalmazat, ahol az f fnggvenyt ertelmezni lehet, es ahol ertelmezni is akarjuk, a ftiggveny erielmezesi tartom6.n:yanak nevezztik. Va16s szamok azon Ekj reszhalrnazat, melyet az

f (x), x E it f szamok alkotnak, a fuggveny eriekkeszletenek nevezztik. Azt mondjuk, hogy a Etrnek az a E l!l1. torlodasi pontja, ha '>IE > 0, eseten (a - E, a + c) n Ett.vegtelen sok elernet tarta1maz.

Tekintsuk most az f : itt -r-r Ekj valos fuggvenyt. Az .f fuggvenynek az a E llt pontban, ami a Btrnek torlodasi pontja

a. /Jaloldali hatl~rbUke van, es ez 6ppen c, 11a V (Tn) C Etj szamsorozat eseten, ahol :L'n :S u, es lim :1:n = a: teljesul, hogy lim.f (:rn) = c.

Jele: lim f(x) = limf = c.

x-+a-O a-O

b. ,iobboldali hatan3rte~;e van, es ez eppen c, ha V (xn) C Et f szamsorozat eseten, ahol Xn ? a, es lim Xn = 0" teljestil, hogy lim f (xn) = c .

Jele: lim f(x) = limf = c.

x ..... n-l-D u+O

c. hat6,rertcke van, et> ez eppen c, ha a-ban a. jobboldali es a baloldali hatarertek egyarant c. Maskeppen fogalmazva, ha V (xn) C itt szamsorozat eseten, ahol lim Xn = a, teljesul, hogy lim f (:r:n) = c .

Jcle: limf(x) = limf = c.

x"""'a ()

Megjegyezztik, hogy a defimciok akkor is ertelmesek, ha az a pont nem is eleme az ertelmezesi tartomanynakl

===~====~======~~~===

14.1 Feladat I Szamitsa ki az a.lc'ibbi ha.tareriAket!

a. lim [xl, lim [xl, lim [xl, lim [xl ,lim [xl

1+ 1- -2+ -3- +00

b 1 1 u 1 lim 1 lim 1 u 1

. im _ , 1m _ , _ , _ , 1m _

0- x 0+ x 2 x +00 X -DO X

21

x2 - 9 x'2 - 9 x'2 - 9 x2 _ 9

c. lim ,,' , lim ? 6 ' lim " , lim -,,,;:-----

3- x~ - 6x + 9 3+ x- - x + 9 0 x~ - 6x + 9 00 x- - 6x + 9

X4 - 1 :r:3 - 2x2 - 4x + 8 x - 2 x _ 'J

d I, I' f I' ? I' -?

. nn-3--1 e. im 4 8 2 • rm I I =., im I I =.

1 X - 2 X - X + 16 2+ x - 2 2- X - 2

5 5

g. Iim3r=;: h. lim31-;r.

1+ 1-

4.2. Hatarertekszamttasi szabalyok

Tegyttk fel, hogy limf = c es limg = d, c, d E lR ekkor:

a a

a. Iim(J ± g) = c ± d

a

b. lim (J . g) = c- d; spec. lim (a· 1) = a . c, a E lR

a a

c. lim L = -de felteve, hogy d =1= O.

a 9

(Megjegyezzuk, hogy a lehet +00 vagy -00 is. Tovabba az allftasok igazak egyoldali hataretekekre is.)

Ftiggveny hataretek meghatarozasnal sokat segit, ha ismertjuk az elemi fuggvenyek kepet.

d. Osszehasonlit6 kriterium: legyen az a pont egy kornyezeteben

V x-re

g(x) ~ f{x) ~ h(x), es limg = limh = c ekkor limf = c.

a n a

S ' '1' li sin :r 1 pecla lsan: m -- = .

o x

Ig :=

Ugyanis ha x > 0, akkor amint az az abrarol is leolvashat6, sin x < x es

t' sin x 1 Mi 1 I' l' h 1 't .

x < gx, mnen cos x < -- -c r. ve nn cos z = , az tissze ason 10

X 0

kriteriumbol mar ktivetkezik az allftas,

22

=~===========~~======

14.2 Feladat 1 H auirozza meg a hatarerttket!

1· xn - 1 b li V x + 1 - 1

a. 1m . Im----

1 x -1 x

d. lim (vxz -1- x) e. limsin3x

00 0 sin2x

1. x2 - 25 r: li VI + 2x - 3

g. im V x h. Im--=--

5 x-5 4 JX-2

i. lim x2 + x - 2 j. liam (X22 +In IXI)

1 V X2 + x-I - vx

k, lim (_1 3_) 1. lim ~ 5x n---=

1 x-I x3 - 1 a v 1 + x - v 1 - x

(x) Vx-l

m. lim e2x + -- n. lim--'---~

-00 1 + x2 1 x-I

2x4 + x-I 2x+1

o. lim p. lim--

+00 VXB + 2x4 - 3 -004x-2

s.

u sin3x Im-o 4x

. (x + 2)3X-l lim --

+00 X

t. r cos 2x
Im-- u.
+00 x
l' tan4x
w. Im--
o tan 2.1: v.

x.

limx ( V x2 + 1 - .1:)

+co

x

lim .

+00 X + SIll X

y.

c. lim COS X - 1

o x

, sin 3x hm--cos2x o sin 6x

f.

r.

li sin3x 1m-a 2x2

, (X+l)2X

lim --

+00 X

----------------_ ..... -------------_ ........ _----..,..._

4.3. Aszimptotak

a. Az y = f(x) ftlggvenynek az x = a egyenes fiiggoleges aszimptotaja, ha x ~ a- vagy x ----* a+ eseten f(x) ~ +00 vagy f{x) ~ -00.

b. Az y = f (x) ftiggvenynek az y = c egyenes uizszinies aszimptotaja, ha limf(x) = c vagy limf(x} = c

+00 -00

c. Az y = f(x) ftiggvenynek az y = ax + b egyenes Jerde aszimptotaja, ha lim(J(x) - (ax + b)) = 0 vagy lim(f(x) - (ax + b)) = O. A ferde

+00 -00

aszimptotat kat lepesben hatarozzuk meg:

1. lepes: a = lim f(x) 1(x) vagy lim f(x) = a

+00 X :r. • -00 x

(a #- 0, ke11 hogy letezzen lim f(x) es veges legyen). +00 x

2. lepes: b = lim(f(l:) - ax) vagy b = lim(J(x) - ax).

+00 -00

(Megjegyezztik, hogy a vfzszintes aszimptota specialis ferde aszimptota, tehat egymast kolcsonosen kizarjak.)

_ ................... --_ ............................... __ .................... ----------------------------_ ........... __ .......... -

4.3 Feladat Hat6:rozza meg az aldbbi fUggvenyek aszimptouiii!

a. f(x) = x{x - 1)

> x+1

6:1,·8 + lOx7 - 2:r;3 + :r~ - 1

f(x) = 2x7 - 4x + 8

e. ((x) = (x - 1)2

. x2 - 4

b. f(x) = x -I- 1 :z; +- 2

d. f(1:) = (x~ +. 3)(x + 2) 4(X2 + X - 2) :c(x2 - 1)

L_ !(x)=·(1:+3)'2======

c.

4.4. Folytonossag

Leg-yen I S;;; Etf C lffi. egy intervallum. f folytonos az :LO E I pontban, ha lim f(x) = f(xo). Ha Xo az I hal- (illetve jobb-) vegpontja, akkor

X-~Xo

lim f{x) = f(xo) (illetve lim f(x) = i(xo)) eseten mondjuk azt, hogy

3:-'.1:0+ X-tXo-

a fuggveny xo-ban folytonos. Azt mondjuk, hogy ! folytonos I-n, ha VIo E I

pontban folytonos. (Szemleletesen: egy folytonos fnggveny kepe osszefuggf vonal vlukak es ugrasok nelkul-, de lehetnek csucsok benne).

4.4.1. Folytonos filggvenyekre vonatkozo szabalyok

a. Legyenek 1 es 9 folytonosak az I S;;; lR intervallumon, akkor az 1 + g, 1 - g, a· I) r 9 ftiggvenyek is folytonosak 1- n. Ha 9 (x) #- O,:E E I, eseten,

akkor f._ is folytonos I -n,

g

b. Legyen f folytonos I (S;;; IR)-n, 9 folytonos D (~ lR)-n es legyen g (D) c I (azaz a 9 az ertekeit I-ben vegye fel). Ekkor a h(.'L) = l(g(1:)) osszetett ftiggveny is folytonos D-n

23

24

d. Minden racionalis tortfuggveny a nevezo zerushelyeit kiveve mindeniitt folytonos JR-en.

1

€. Az ;, e", aX, lnx, logax, sin x, COST, tgx, ctgx, Ix!, JX elemi

fuggvenyek is mindenntt folytonosak az ertelmezesi tartomanyukban.

4.4,2. Szalm.dasi helyek fajtai

Azt mondjuk, hogy j-nek :r:o-ban megsziintethet6 szakadasa van, ha

limf = limf = c, c E R

xo- xo+

(Ekkor f folytonossa teheto, az f (xo) := c egyenloseggel.)

Az f ftiggvenynek xo-ban ugnlsa van, 11a :30, of b, iI, b E lR'_ ugy, hogy

limf = a, lim! = b.

:r.o- xo+

Ha f-nek xo-ba.Tl megsztintethet6 szakadasa vagy ugrrisa van, a szakadast elsOfajU szakadasuak hivjuk. Amennyiben Io-ban nem folytonos, viszont a szakadasa nem elsofaju szakadasi hely, akkor xo-at masodfaju szakadasi

helynek, vagy polusnak hfvjuk.

(Felteve, hogy Xo 1. Etf de Xo tor16dasi pontja Eirnek.)

PI f(x) = 1 fuggvenynek Io = 0 masodfaju szakadasi helye. x

25

14.4. Feladat 1 Hol szakad az alabbi fuggveny? Adja meg a szakad/isi hely Jajtajrit!

2x-l a. J(x) = x - 3

x3 x2 - 4

(x2 _ 1)2

x2 + 2.1: + 1 1 +x3 l+x

h. J(x) =

d. J(x) = In (3x2 + 3x - 36) e. J(.1:) =

5.1:2 - 5 g. J(x) = x2 - X

j. J(x) = sgn ((x _1)2 - 1)

h. J(x) = k. J(:1;) =

x3 - X 1 1

~ -I+x

_1 __ 1

1

m. f(x) = T;;!f

n. J(x) =

x-I x =~====~==========-::======-=-

--_---_ ........................... _..",_ .......... _----- ......... _-----

1

c. J(x) = I

1- xl

x

f. J(x) = IXT

i. J(x) = el~X

1. J (x) = sgn (sin x)

14.5. Feladat 1 Valassza meg az ismereiien parameter erteket ugYJ hogy J Jolytonos legyen mindenhol Et rben!

a. J(x) = { Si:i~~;x) ,0 < x < 3 h. J{x) = { 2t;x

c + eX - zt < X < 0 ~ - zt < X < 0

, 2 - yu-x, 2. -

{ ~ , 0 < x < -47r { - 2 sin 2x

c. J(x) = sin4x d. J(x) = .,x cos 2x

~ln(b-x) ,x::;O ,r,-+b

e. J(x) = { 2e3x 2 ' X ::; 0 r-. J(x} = { al~ = ~I ' x f 1

a-x ,x>O

,x = 1

,O<X<3

7f ,O<.r,< 4:

,x::;O

() { 2x - a , x > 0 () {2eX + 1 , x < 0

g. J x = x3 + 3 , x < 0 h. J x = a (x _1)2 ] X ;:=: 0

{X

i. J(x) = {Ur+2 , x s -4 j. J(x) = 2" 1- a

-3x - a , - 4 < x

-- +6 ,x;:=:4

x-3

k. J(x) = { Ix - 11 2' X ::; 1

c - (x - 1) , x > 1

_ ........................... __ .......... _------....___-----------------

26

--------_.-- __ __._.--------- .......

- ....-.--- ------------

14.6. Feladat I Az ismeretlen parometereke; valassza meg ugy,

hogy f mindenhol folytonos legyen!

,x2 - 2x + 1

x3 _ X ,x < 1

a". f(x) =

a

x2 -1 x-I

2x + 1 ,x < 0

a ,OS;xS;2

e,-2 + b ,x > 2

a-x2,x<0

2 cos x ,0 S; x S; ~ x+b ,x~~

,x= 1

,x> 1

{ x:2

h. f(x) = 2 , - 1 S x S; 1

(x - 1)2 + b ,x> 1

{Ix + 21 ,x S; 1

d. J(x) = a , 1 < x S 5

bx ,5 < x

f. f (x) = { ~2 + a : ~ : ~

2x + a ,x ~ 0

=================;:;;::::;=~====

, - 2 < x <-1

c. J(.cc) =

e. J(x) =

4.5. Korlatos es zcirt intervallumon folytonos ffiggvenyek tulajdonsagai

Legyen J folytonos fnggveny az [a, b] = I intervallumon. Ekkor igaz, hogy a. f korlatos I-il, azaz :3f( > 0, hogy If(x)1 S; K, x E [a, b].

b. J felveszi I-n a maximumat es minimumat, azaz , ::lXI, X2 E I hogy J(Xl) S; J(x) S; J(X'2) , Vx E R Jele: mjnf = f (Xl) »r! = f (X2)'

c. fa maximuma es minimuma k5ze eso barmely erteket legalabb egyszer felveszi, azaz Ve E [mjnJ, mFf] eseten Bz E I, hogy f{x) = c.

d. f egyenletesen folytonos is I-n, azaz VE > O-hoz ::Ib'E > 0, hogyVy, z E I eseten, amelyre Iy - z] < b'e; teljesul, hogy IJ(y) - f(z)1 < E.

Megjegyezztik, hogy az a., b., c. allftasokat roviden ugy is megfogalmazhatjuk, hogy korlatos es zart intervallumon folytonos ftiggveny ertekkeszlete is korlatos es zart intervallum.

Ha J folytonos [a, b]-n es f(a)· f(b) < 0, azaz a vegpontokban f ellenkezf elojelii, akkor az (a, b)-ben legalabb egy zerushelye van.

Specialisan, ha f egy paratlan fokszamn polinom, akkor legalabb egy zerushelye van R-en.

5. Differencialszamitas

5.1. Definfcio, jelolesek

Legyen f az Xa E it f egy kornyezeteben ertelmezve. Ekkor az f fuggveny xa-beli differencialhanyadosanak (kulonbsegi hanyadosanak) nevezzuk a

6.1 f(x) - f(xa) _ f (:1:0 + .6.:r) - f (:£0) _ f (xo + h) - f (~f,o)

6.;c := x - Xo - 6.x - h

hanyadost. Ha h -+ 0 (illetve .6.x -+ 0) eseten van veges hatarerteke, akkor azt mondjuk, hogy f differencialhato ;T,o-bal1, es f derivaltja xa-ban eppen a fenti veges hatarertek, azaz

1:'(') 1'.f (xo + h) - f (:1.:0)

J Xo := im I

h__,O r.

II. l' f (.Too + h) - f (.7.:0) , 'k't f c:",' - li diff "11 '

_"t nn h erte"8 az ruggveny xo·be 1 merencia tanya-

1, ...... 0 • .

dosanak, vagy xo-beli derivaltjanak nevezzuk.

(Egyeb jelolesek: j'{xo) = fx (xo) = ~; (xa), ha y = f(x).)

f az (a, b) nyflt intervallumban derivalhato, ha VXo E (eL, b) eseten derivalhato, ekkor az l' : (a, b) -+ JR ftiggveny az f derivciltfliggvenye (derivaltja}.

27

28

=====-=====================

15.1 Feladat] A definiC'i6 alapjan szrimolja ki f'(xa)-t!

a. f(x) = 3x2 - X + 5, Xo = 2 h. f(x) = 1x + 11 ,Xo = -2 2

c. f(x) = r= iXa = 4 d. f(x) = sin2x, Xo = 0 VX

e. f(x) = cosx,:z;o = 0 f. f(x} = x Ixl ,Xo = 0

========::::::::::=-==============

15.2 Feladat I Derivalha.t6-e f Go "csatlakozO.si" pontokban '? Rajzolja fei a fiiggvenyt!

f(.-) = { x2 + 1 ,x::; 2

a.;.L ') 1 <)

, ~x +. ,:r >"'"'

{I -- T , :r < 1

b. f(x) = . :1(,.l_-':.l:) (2 - x) ,x E [1,2)

,.:. ,x2:2

=============~==========

~ darivalhatosag geometriai jelentese Ha f xn-ban derivalhatd, akkor az f fiiggvEmy gniIjahoz Xo- an liz ato erintoegyenes. Ennek az erintoegyenesnek a meredeksege eppen I' (Xn), Ez az erintf az :Z:o egy kis kornyezeteben ,~i61 kozelfti" az f fuggvenyt.

! Az.f fligbrveny (.1:0:- f (xo)) pontbeli erintojenek l~gY8nlete:" y = f'(xn) . (x _- xo) + f(:ro)

5.2. Derivalasi szabalyok

Leg-yen I, 9 derivalhato fuggvenyek I-n, akkor

a. (f + 9)' = t' + g'

b. (c- J)' = c . l'

c. (j. g)' = l' . 9 + f . g' (szorzat derivaltja)

l' . 9 ~ f . g' , 9 # 0 (hanyados derivaltja)

l'

- J2 ' f # 0 (reciprok derivaltja)

f. (J 0 g)' = (f'og) . g' (osszetett ftiggyeny derivaltja=Iancszabaly] ("ktilsa" fnggveny derivaltja a "belsa" fnggveny helyen, szorozva a "belsa" fuggveny derivaltjaval, ahol 9 a "belsa", f a "ktilsa" ftiggveny.)

g. (f9)'=f9. [gl.lnf+g. ~],ahOlf>O.

Azt mondjuk, hogy f n-edrendben derivalhato xo-ban, ha az (n - 1)edrendii derivaltfuggveny derivalhato xo-ban, n. ;::: 2, n E N. Jele:

Megj egyezztik, hogy

(i) minden polinom mindentitt lR-en,

(ii) minden racionalis tortfuggveny a nevezo zerushelyeit kiveve rnindenhol, (iii) az exponencialis-, logaritmikus- es trigonometrikus fuggvenyek,

az ertelmezesi tartomanyokban mindenutt akarbanyszor differencialhatoak!

5.3. Elemi ftiggvenyek derivaltjai

f l' felt eves elnevezes
c 0 c E IR hatvanyfuggveny
x'" G'X",-l aElR.
eX eX exponencialis fuggveny
a,X aX -In c a, > 0, a, =f 1
1
lnx x x>O logaritmikus fnggveny
logax 1 1 a> 0, a f. 1, X> 0
Ina, x
cos X
smx -sinx
cosx 1
tgx cos2x x=F(2k+1)~ trigonometrikus ftiggveny
ctgx 1 x =F kIT
- sin2 x 29

30

=============~=======

15.3 Feladat 1 Derivalja az aldbbi fUggvenyeket! f(x) = ... 3

a. x3 - 2X2 + 5;4 + ~ b. ~ - ( ]x) c. eX In x

d. (x - 1) (x + 2)2 (x + 3)3 e. (5 + 2x)10 (3 - 4,1;)20 f. (1 + x3) e2x

g. 22x. tg (3x + 2) h. ffx· cos (3x2) i. ~~!~ j. sin 2x

5x2

k. 2ln (x + 1)

1.

m. J x + J x + JX n.

x

p. cos (2x) . VI + sin2 x q. In (In x)

r , In (eX cos x + e-x sin x) s. sin (cos? x) . cos (sin2 x)

n. '" x" 0 1 3 ( 2 ) ,1; + cos 2x

t. ,1;Q + aQ + a ,a > u. g x v. In 3x

2X2 -1 w. ~ xv 1 + x2

x. sin VI- 2x y. x5 -ln z - sin2 x

0:. \I x2 + ~X4 + 1 /3. 2xe3x cos 4x T' In (x + vx2 + 1)

=======================

==================================

15.4. Feladat I Hauirozza meg az J'(xo) erte1cet, ha

a. f(x) = ~+sin2x-In (~ +.~ ,xo = 1

X yJ.TX2)

b. f(x) = 34x+I + xv'2 + ln3 (x2 + 1) ,xo = 0

f( ) - 2ln (3x') _ V 1 + x - !

c. x - 2x3 1 _ X 1 Xo - 2

d. f(x) = In (1 + 3X2)4 + (3 + 2xt + </X, Xo = 1

31

e. f(x) = 23x-1. X3 - sirr' (cos2::r), Xo = !

f. f(x) = ';3 - ?IX + 2"+1 - J 5::; i . Xo = 1 5

g. f(x) = ? +4!l:-2+1n2(VX+2), xo=l x-

=================

===========================

! 5.5 Feladat! irja fel az f Jiiggveny xo-beli erintoegyenesenek egyenletet,

majd adjon az f (x) eriekre k6zez,ct8 er1.eket az eTinto segitsegevelJ

a. f{x) = (x2 + 1) ln z, Xo = 1, x = 0,99

b. f(x) = (x2+2h/3-x, xo=-l, x=-O,9

c. f(x) =

d. /(x) =

sin 3x 7r _ 7f

Io = - I = -

cos x . sin x ' 4 ' 4

JX2 -1 _

1 ,Xo = 2, x = 2,01 .7:+

+ 0, 1

e. f(x) = .q'xex-1 + x, Xo = 1, x = 1,001

o

f. f(x) = .Te-;r~-, xo = 0, x = -0,01

=================

Az f ftiggveny xo-beli differencialjanak a(dJ) (xo; x) ._ l' (xo) (x - .'Lo) kifejezest nevezztlk.

f(.'L) ~ J(xo) + (df) (xo; x)

========================

15.6 Feladat 1 A differencial segitsegevel adjon k6zelito erlekef az alabbi kiJejezesekre: .

a. ?l1,02 h. sin 29° c. 19l1 d. v"12O e. {'80 f. cos 1510

=================

32

:=:::=:=========================-

! 5.7 Feladat I Vegyes feladatok

5.7.1 Az !(x) = 5 - x2 fuggveny Xo = -3.ertekhez erintoegyenese

hol metszi az x- lUetve az y-tengelyt?

1

5.7.2 Adott K{x) = '4 (x - 2)3 + 2 koltsegfuggveny. A differencial

segitsegevel adjon ktizelito erteket a koltsegnovekedesre, ha a termek mennyiseget 1 %-lcal noveljiik, felteve, hogy a kiindulasi termekrnennyiseg

a.) 4

b.) 2

c.) 0,5.

5.7.3. A differencial segftsegevel adja meg kozehtoen mennyivel no az y = (x - 3)3 fuggveny erteke, ha x = 4-ro1 0,25% -kal no?

5.7.4 Az J' filggveny hol veszi fel a p erteket?

a.) f(x) = x2 (x - 1) , }J = 1 b.) .f(:r) = ~ e2:r.-\ p = 5 t2 + 2t

c.) .f(x) = ;/1- x + 2.1;3, p = 0 d.) f(t) = 1- 3t ' P = -1

5.7.5 Adja meg az f(x) = 24 - x2 fuggveny gni~iahoz a P (2,20) pontban huzott erint6 sgyenesenek az x-tengellyel val6 metszespontjatl

5.7.6 Az .f(x) = x3 - x fuggveny mely pontjaban lesz az erint6 egyenes 3

parhuzamos az y = 4" x + 3 egyenessel?

1

5.7.7 Az f(x) = - fuggvenynek adja meg azon erintoit, amelyek

x

parhuzamosak az y = -9x egyenessel? 5.7.8 f{x) = { aeb,; - 1 , a ::; x ::; 2

2 - e-O,5x , x> 2

a.) Valassza meg az a, bE R erteket ugy, hogy f folytonos es differencialliat6 legyen Xo = 2-ben!

b.) lim! =?

00

=================

33

5.4. Taylor polinom

A magasabbrendii derivaltak egy fontos alkalmazasa egy adott ftiggveny adott pont kornyezeteben valo lokalis kozelftese Taylor-polinommal. A Taylorpolinom az adott pontban ugyanazt a fuggvenyerteket veszi fel, mint I, sot a Taylor-polinom elso n derivaltja is meg fog egyezni az I elsa n derivaltertekevel az adott pont ban!

Ha egy j fuggv€my n-szer derivalhato az a. E EtJ pontban, akkor az j fuggveny a.-hoz tartoz6 n-edrendii Taylor polinomja:

n j(k) (a) k

Tn (x, a) := L kl (x - a.)

1.:=0

nyilt intervallumon es legyenek x, a E I, akkor

j"{a) ') fCn)(a) n .

f(x) = f(a) + .f'(o.) (x - a) + -')1- (x - at + ... + . . 1 (x - a) + Rn+l(X, a.)

~. n.

ahol az Rn+l(X, a) maradektagot ketfelekeppen is megadhatjuk:

x

Rn+1{x, a) = ~! J (x - tt r-» (t) dt (Cauchy-fele alak)

a

vagy

f(n+l)(U)

R'1l.+1 (x, a) = (x - at+! (Lagrange-fele alak)

(n + I)!

ahol u valahol az x es az a k6z6tt van. u erteket pontosan nem ismerjttk, de azt tudjuk, hogy letezik.

Megjegyezzuk, hogy Tl (x, a) eppen az j fuggveny a-beli erintoegyenese. A Taylor-potinom segftsegevel konnyen igazolhato az alabbi szelsoertekteszt:

Legyen az f ftiggveny n-szer folytonosan differencialhato I-n es a E I olyan pont, amelyre:

.f'(a) = f"(a) = ... = In-l)(a) = 0 de j(n)(a) # 0

aldmr

a pontosan akkor lokalis szelsoertekhely, ha ti paros es pedig; a.) lokalis maximumhely, ha j(n)(a) < 0

b.) lokalis minimumhely, ha j(n){a) > O.

34

-_ ......... _------------- ......... _-------_ .................. ......... --..--------------------

15.8./1 Peldal f(x) = .~4 - Bx3 + 24x2 - 32x + 19

Hauirozza meg, hogy az a = 2 helyen milyen jellegu a lokalis szelsoertekhely!

========================

----------_ ........ --... .................... _-------........ --------------------

15.8./2 Peldal Hauirozza meg az alabbi fiiggvenyek n-edfoku Taylor-polinomjat, majd kozelitse f(x)-et Tn(x, a) segitsegevel!

a. f{x) = x6 a = 1 x = 0 99 n = 4

, , "

b. f(x) =ex, a=I, x=I,002, n=5

c. f{x) = Q , a = 2, x = 2,001, n = 4 x

d. f{x) = 4;jX + 2x + ~e:r;, a = 1, 55 = 0,0998, n = 3

e. f(x) = vI + 2x, a = 0, x = 0,002, n = 3 2t2

f. f(x) = 1 + t2 ' a = 1, x = 0,997, n = 3

========================

15.8./3 Peldal Az f(x) = :['4 - 5x3 + 5x2 +.~ + 2 polino mot {rja fel (x - 2) hatvanyai szerint!

========================

.......... -----------------------------_ ........ _----------

15.8./4 Pelda I Az eX, sin x, cos x fiiggvenyek a = 0 helyhez iariozo n = 6-odfoku Taylor-polinomjat hatarozza meg!

========================

_ _......---------------_---------------------------__....----

15.8./5 Peldal Az f(x) = 1~3X fil,ggvenyt tiz a = 0 egy kis kornyezeteben kozelitse 6-odfoku polinom seg£tsegevelJ

========================

5.5. L'Hospital-szabaly

A derivaltak segitsegevel meg lehet hatarozni ~, : tfpusti fuggvenyhatarertekeket.

Legyenek t, 9 az( a, b) nyfit intervallumon differencialhato fuggvenyek, g'(x) =f. O. TOVlibba

a.) limf(x) = 0 es limg{x) = 0 (vagy Iimf{x) = 00 es limg(x) = (0) es

b b . b b

b.) lim J'(x) = L (ahol L Iehet veges, es ±oo egyarant)

b g'(x)

Akkor

limf(x) = limf'(x) = L.

b g(x) b g'(x)

Megjegyezzuk, hogy ervenyes a fenti szabaly akkor is, ha x -). b-,.']; -). b+, x -). +00 vagy x -+ -00.

A szabalyt egymas utan tobbszor is lehet alkalmazni. Jol lehet hasznalni akkor is, ha 00 - 00,0 . 00 alakti bizonytalan hatarerteket kell ldszarnolni. Ilyenkor azanos algebrai atalakltasokkal kell az adott kifejezest hanyados alakra hozni.

====~=====~~========~

(5.9./1 Peldal Hattirozza meg az alabbi hat6.rertekeket!

a. lim e3:< - 1 h. lim 72? - 3x + ; c. lim x3 d. lim 5:1: - 2x

0.7: 00 x- + x + - 00 eX 0 x

1. x'2 f I' 1 - cos x I' e-x2 - 1 + x?

e. 1m -.- . 1m t g. 1m 4

o sm r 0 gx 0 x

1n(1-x)+x2 .. In2(1+x)-sin2x . I' In (2 + 3eX)

h. lim 5 1. lim x J. im J 1 ')

o (l+x) -1+x2 0 l-e- 00 +~x

===================

======:=:====================

15.9/2 Peldal Hauirozza meg az alabbi hatarertekeket!

a. lim ( __2_2 - _!:_) h. limx3 In x

o sin x x2 0+

d. I~ [In (1 + i ) _. I! x ]

===================

35

36

5.6. Elassticitas

Az f elaszticit~a az x helyen: E f(x):= x f{~~L)

Ha IEf(x)1 > 1, akkor f elasztikus, ha IEf(x)1 < 1, akkor f nem elasztilms z-ben,

~===~===~~=====~====~

15.12 Feladat 1 Haiarazza meg E f(x)-et, ha f(x) = ...

a. 3x + 1 h. 4x2 + 2x c. ax2 + bx + c d. axb, a, b > 0 e. e-ax, a> 0 f. 4xe-2x g. 3 - 21nx h. aX, a> 1

===================

------------================

15.13 Feladat 1

3

a. f{3.:) = -;;a , E f(x) =7

b. a =7 lui f(.L) = O,Seax eseien. Ef(10) = 2.

c. Valamely f-re Vx E Etf eseien Ef(x) = 1. Mi kovetkezik ebbol?

===================

=~===============~===

15.14 Feladat 1 Legyen I<{x) = ~ (x - 2)3 + 2, noveljuk x-ei 1 %-kal, akk01' htiny %-kal vtiltozik I< (x) ?

Specitilisan x = 5 eseien. mekkora a hiba, lui az elaszticitast sztimoljuk?

===================

------===================

15.15 Feladat I

a. f(x) = ge-2;I:2, x ~ O. Hol teljesiil1 hogy JEf(x)J < 17

h. f(x) = x3 + 2x, x > O. Adjon als6 es felsD korlaiot Ef(x)-re! Az elaszticiuie segftsegevel adjon meg egy olyan pontot,

ahol x 2%-os niniekedese f(x) 3%-08 niivekedeset eredmenyezi!

===================

6. Ftiggvenyvizsgalat, zerushelymeghatarozas

6.1. Ftlggvenyvizsgalat h3pesei

~ EtJ (esetleg EkJ) meghatarozasa, zerushely megadasa, szim-

~ajdonsagok, periodicitas vizsgalata.

~e.

13. lepes: I

14. lepes: I

15. lepes: I

l' meghatarozasa es az 1. tablazat (monotonitasi-tablazat)

1" meghatarozasa es a 2. tablazat (gorbulesi tablazat) elkeszftese. limeszek es aszimptotak meghatarozasa.

f grafjanak elkeszftese.

Az 1. tablazatban foglaljuk tissze azokat a tulajdonsagokat, amelyeket az f' segttsegevel megadhatunk (nevezetesen a monotonitasi viselkedes, lokalis szelsoertekek). JR.-en bejeloljuk azon pontokat, ahol f nines ertelmezve es azon pontokat, ahol f'(x) = 0. fgy az lR diszjunkt 11, h ... reszintervallumokra bomlik, amelyek mindegyikeben t' azonos elojelii. Minden h reszintervallum belsejebol eleg egyetlen pontban l' elojelet meghatarozni, Ha f'(xo) > 0, Xo E h, akkor az egesz h reszintervallumban 1 szigonian no, ha f'(xo) < 0, Xo E h, akkor h-n f szigoruan monoton fogy. Ha egy x* pontban f'(x*) = ° es x*-ban f' elojelet wilt, akkor x*-ban f-nek lokalis szelsoerteke van. Ertelemsserfien, az 1. tablazatban x" elotti intervallumban a ftiggveny no, utana csokken, akkor lokalis maximumhelyrol van sz6. Ha viszont a megelozo intervallumban fogy, es a koveto intervallumban no a fuggveny, akkor x*-ban lokalis minimumhely van.

37

38

A 2. tabl<1zat az f gorbttleti viszonyait es infiexios pontjait (ahol a gorbuleti viszony megvaltozik) foglalja ossze, ezeket az 1" segitsegevel tudjuk megadni, R-en bejeloljuk azon pontokat, ahol f nines ertelmezve es azokat, amelyekre f"(x) = O. Igy 1R diszjunkt Jk, k = 1,2, ... reszlntervallumokra bomlik, amelyek - belsejeben f gorbulete nem valtozik. Minden Jh reszintervallum belsejebol eleg egy tetszoleges Xo E Jk pontban 1"(:1:0) elojelet megvizsgalni:

- ha 1"(xo) < 0, akkor f vegig az egesz Jk reszintervallumon alulrol konkav vagy egyszertien konkav (jobbra gorbul: .--.)

- ha 1"(xo) > 0, akkor f vegig az egesz Jk reszintervallumon alulrol konvex vagy egyszerften konvex (balra gorbul: '--")

Amennyiben rUt) = 0 es x-ben f" elojelet valt, akkor x-ben f-nek inflexi6s pontja van.

==============================

16.1 Feladat 1 Vegezzen tehes Juggvenyvizsgalatot az alabbi

f (x) = .,' filggveny eseien!

13 b 24 43 'J

a. '4 x - 3x . 2x - x c. x + x - 4x-

1 X4

d. -4x5 + 15x3 e. "8 (x4 - 4x3 + 8) f. :L,3 + 4

g. x' 1:r;1 + 1 h. x2 (x - 1)2 i. (x2 - 1)3 + 1

j. (x - 3)2 (x - 4)2 k. (x - 5) q;2 1. x3 + .1:2 - X - 1

=====================

==========================

6.2 Feladat Vegezzen teljes filggvenyvizsgalatot az f (x) = .. , raciotuilis tortfUggvenyen!

. x2 - 4 1. --5- x-

3x j. x2 + 2

d. (X,)-1)2 x- + 1 x3 - 2X2

x2 -4

2x -1

k. ')

x-

2X2 - 8
a.
:1;
2x+ 1
e. (x + 1)2
h. 1- x2
1 +x2 =====================

39

6.2. Zerushelyek numerikus meghatarozasa 6.2.1. Intervallumfelezes

Legyen f fo1ytonos [a, bJ-n es f(a) . f(b) < O. Ekkor az e16z6ek alapjan

a+b biztosan van legalabb egy zerushely (a, b)-ben. Legyen :l:,'l = 2' a

gyokkereso eljaras soran kepzett els6 iteracios kozelftes, Ha f(.7:d . f(b) ::; 0, akkor [Xll b]-ben van egy zerushely, ellenkez6 esetben [a, xtJ-ben. A megfelelo intervallumot ismet megfelezziik, igy tovabb sziikitve azon intervallum hosszat, amiben biztosan benne van a gyokhely, Az n-edik iteracios lepesben a gyokot

tartalmaz6 intervallum hossza b;, a , ami azt is jelenti, hogy az Xn felezopont

legfeljebb ~:r~ tavolsagra lehet csak a gyoktol]

=======~~============

16.3. Feladat 1 Adjunk interualiumoi, ahol f -nek legalabb egy zelUshelye van!

Az adott pontossaggal k6zelitsuk meg a zerushelyet!

a. f(x) = x4 - X2 - 9, E = 0,07 b. f(x) = 2:co + X4 - 2, E = 0,07 c. f(x) = x5 + X + 1, E = 0,02 d. f(x) = X4 - X - 10, e = 0, 008

==========================

6.2.2. Newton-m6dszer

A Newton-m6dszer egy kozelit6 eljaras differencialhato fuggveny zerushelyenek meghatarozasara, Az f (.7:) = 0 egyenlet ismeretlen x* mogoldasat kozelrtjuk egy (xn) sorozattal a kovetkezo medon: egy Xo kezdoerteket megadunk, majd

f (xn-d

Xn := Xn-l - ff ( )' n = 1, 2, '"

Xn-I

{Az igy kapott (xn)sorozat biztosan konvergens, pl. ha f masodik derivaltfiiggvenye folytonos es P(x*) =1= aha f(x") = 0, valamint Xo "eleg kozel" van x*-hoz.)

40

Egy jol hasznalhato konvergencia-kriterium a kovetkezo:

Legyen V x E I eset€m

jf(.7J)' r(x)l < tti < 1

(f1(X))2 - ,

akkor Xo E I eseten a Newton-m6dszerrel eloallttott (xn) sorozat konvergens.

===~==========~======

16.4. Feladat' Oldja meg az aldbbi egyenletet a Neuiion-modszerreil

a. x3 + x2 + 1 = 0 h. 2x3 = 8.T - 7 C. X4 + 2x3 + X + 1 = 0

d. XS + 4x2 = 2x + 11 e. 3x + e2x = 0 f. 0 = Z2 + ze"

g. XS + x2 + 2x + 1 = 0 h. 0,5,;::4 - 6z3 + Z2 -1,5 = 0 i. sin z + 2x = 2 j. x + In:1: = 0

=====================

=~=========~====~==~=

'6.5. Feladat I IvIely pontokban metszik egymdst az aldbbi h es 9 fiiggvenyek? a. h(x) = x3 + I, g(x) = x b. h(x) = .,}X + 2, g{;T) = x3

c. h(x) = x2, g(x) = eX -

=====================

7. Integralszamft.as

7.1. Primitiv ftiggveny, hatarozat.lan integral

Az integralas lenyegeben a derivalas inverz miivelete. Integralaskor azt az ismeretlen F fnggvenyt keressuk, aminek a derivalt f fnggvenyet ismerj tile Azt mondjuk, hogy egy F ftiggveny az f fnggveny primitfv ftiggv€mye a D c lR intervallumon, ha P(x) = f(x), Vx E D. Az f fuggvenyt, aminek a primitfv fnggvenyet keressuk, integrandusnak nevezzuk. Nyilvanvalo (mivel a konstans derivaltja 0), hogy ha F az f egy primitfv fuggvenye, akkor F + c is primitfv fuggvenye lesz f-nek minden c E lR konstansra, azaz ha f-nek ::I primitiv fnggvenye, akkor vegtelen sok is :3 es ezek csak konstansban ktilonboznek.

41

J j = J j(x)dx := F(x) + c, ahol F' = f

Tehat az f integrandus hatarozatlan integralja (J f) az f osszes lehetseges primitfv fuggvenyenek halmazat jelenti. Az integralasi feladatot tehat egy F primitiv fuggveny megkeresesevel kezdjilk, majd egy altalanos c konstans hozzaadasaval jelezztlk, hogy ezzel az osszes megoldast megadtuk.

Tetszoleges ftlggveny hatarozatlan integraljanak meghatarozasahoz felhasznaljuk ismert elemi fuggvenyek hatarozatlan integraljait, az integralas altalanos szabalyait es integralasi m6dszereket.

Elemi ftiggvenyek hatarozatlan integraljait alapintegralolrnak hfvjuk es az alabbi tablazatban foglajuk ossze:

Ilf tfpusa

II J f{x)dx = F(x) + c

II Megjegyzes

J xo.dx = xo+1
0:+1 +c 0: oF -1, o:ElPJ.
hatvanyfuggveny J 1 dx = In Ixl + c xi=O
x
I sin xdx = - cos x + c
J cos xdx = sin x + c x i= (2k + 1) 'if
trigonometrikus fnggveny 1 x i= 2k· IT
I ~ dx = tgx + c
cos- x
I 1 d» = - ctg x + c
• 'J
sur: x
J eUX dx = 1
- eUX +c ai=O
exponencialis ftlggveny a
J abxdx = 1 abx +c b i= 0, a> 0
bina A legfontosabb integralasi szabalyok:

1) J (a· f{x) + o- g(x)) dx = a J J(x)dx + b J g(x)dx

(linearitas)

2) J u'(x) ·v(x)dx = u(x) ·v{x) - J u(x) ·v'(x)dx (szorzat derivalasi szabalyan alapulo m6dszer)

(parcialis integralas)

II

42

3) J [f(xW' f'(x)dx = [J(x)t+1 + c, a: -f. -1 0:+1

4) J j(~] dx = In 1.f(x)1 + c, f(x) > 0

5) J f'(g(x)) . g'{x)dx = f (g(x)) + c

(osszetett fuggveny derivalasi szabalyan alapul6 m6dszer)

17.1.1 Feladat I

a. Adjon meg az f(x) = 2x + 2 fuggvenyhez 3 db kiilonbozo primitfv fligg-

venytl

b. Hatarozza meg az alabbi fuggvenyek eseten azt a primitfv ftiggvenyt, amely athalad az adott ponton!

3

b·/1 f(x) = 2 x2, P = (1,1)

I 2. 3 2

b. 2 f(x) = 3 x + "5 x, P = (-I, -1)

b./3 f(x) = 2ex, P = (1,3)

c. Adjon meg egy primitiv fuggvenyt az f(x) = Ixl ftiggvenyhezl

==========================

I;'~;;e~a~~ I Hatarozza meg az altibbi fUggvenyek primiUv fUggvenyeit (hatarozatlan integraljait):

. Jt:::'2 5 3x 2n+l '. 1 1

a. sm2x, v z-, XVI' e ,x ,cos4x, 2sm3x, 2x' cos23x'

4 sin 2x . cos 2x cos? X - sin2 x 3x+1

sin22x ' , ,

h. f(x) = 2x5 - lOx4 - 12x + 8

1 3 10

c. f(x) = - x3 - Gx + -In

2 V.J, x X

d. f{x) = 3 . 24x+1 _ x\tx 2

.ifX + x+l

==========================

~~~~==========~=====~.

17.1.3 Feladat 1

a. Ha i'(x) = ~ x:l + ; x + 1 es 1 (0) = 1, okkor i (2) =7, f"(1) =7

h. Hauirozza meg azoti fiiggvenyeket, amelYTe:

1) f"{x) = 0 es 1(0) = 1,1'(0) = 3

2) flll(X) = Oesf(O) = -1

==========================

------ .......... --=----========~===

17.1.4 Feladat I

a. J [(X + 2)10 - (x ~ 3)' ] dx~?

b. I (,,' - x + 2~ - ,~ ) da: ~?

c. I (2x-2 + 8~+1 - 32x + 2 e":-l) dx =7

d. J [2 sin 3x - 3 cos (2x + 1)1 dx =7

[ ~ ]

e. I 5Q + x-3 + 2 'x~ + (x + 2)~ da: =7

vx'

==========================

===========================

17.1.5 Feladat 1 Bizonyitsa be, hogy igazak a k6vetkezo integnilasi szaMlyok!

x b 1

a. I ) '> dx = :I ( b) + 2" in (ax + b) + c, a =1= 0

(ax + b - a ax + a

b I x _ 1 _/.

• (2 ,»3 dx - 4 ('> 2)2 + c, a r 0

a - x- 0.- - X

J' ( ,2 ) ( 2) g_ sin 4ax

c. sin a.x cos ax dx = 8 - 320. + c, 0.=1=0

e=

d. J x eOX dx = -2 (ax _; 1) + c, a =1= 0 a

==========================

43

44

-~~~~------==========

17.1.6 Feladat I A parciolis integralas modssereuel hauirozza meg az alabbi integralokat!

a) Jxcos3x b)J2xsin4x c) Jx2sin2x d) Jx2cos5x

e) fx.e3x f) fx2.e2x g) JInx h) Jxlnx i) fln2x

j) Je2xsin3x k) Je-xcos2x 1) J(x2+2x+1)eX m) f ~

x-I 2x

n) J J2x + 1 0) J 2x~x + I p) J ~2x + 3

==:::::=======================

==========================

17.1.7 Feladat I Szamolja ki az alabb'l J [f(x)]U f'(x)dx alak'u iniegr6,lokat!

. ln5 x 2x - 5

a) J sin" x cos :1' b) J - c) J3! _

x y(x2-5x+2)'

d) I ') 1,.r;:::r:: e) Jsin2x,(cos2x)3 f) J(.'t3+X2)lO(3x2+2x) cos- Xv tg x

g) J J."£4 + 2x, (4x3 + 2) h*) J xe9x2

============~~~~=====

17.1.8 Feladat I Szdmolja ki az alabbi J j~:} alaku integmlokat!

I x - 3 e3x

a) ftgx b) f xlnx c) J x2 -6x d) f e3x+1

) J 2x f) J 2:1: In 2 + 1 ) J 3x2 - 4x

e x2 + 5 2x + x g x3 - 2X2 + 1

==========================

===========================

7.1.9 Feladat Szlimolja ki az allibbi J J'(g(x)) . g'(x) alaku integralokat!

a) J x sin x2 b) J 2x cos (x2 + 2) c) J cos x esin x

==========================

A p((x )) tfpusu tin racionalis tortfuggvenyeket a parchHis t6rtekre bontas

qx

modszerevel integraljuk ki. A q(x) nevezot eloszor gytiktenyezos alalcban kell felfrni, Itt megelegszunk azzel a specialis esettel, amikor a p( x) szamlalo elsofoku, a q(x) nevezo pedig olyan masodfoku polinom, arninek van ket val6s gyoke, azaz csak a

tipussal foglalkozunk reszletesen,

Kozepiskolabol tudjuk, hogy ::lA, B E IPl konstansok, amelyre

x + al A B A . (x + b2) + B . (x + bd

-:--------,---:-::---~ = -_ + -_ = =

{x + bd (x + b2) x + b1 X + b2 (x + b1) (x + b2)

(A + B) x + (Ab2 + Bbd

{x + bd (,r, + b2)

A, B ertekeit az egyntthato osszehasonlftas modszerevel lehet meghatarozni a A+B = 1, Ab2+Bbl = al ketismeretlenes linearis egyenletrendszer megoldasaval.

------------- .......... _------- .........

-------------

17.1.10 Feladat 1 Hauirozza meg a parcililis iorire bonuis m6dszerevel az alabbi integralokat!

5

a) J x2 _ 4

d) J 3x

x2 - X

b) J -i- c) J ~ + 1

x2+2:i; X - X

) J 4 f) J 2x + 2

e x2 _ x - 6 x2 - 3x + 4

==========================

45

-

46

7.2. Hatarozott integral, tertlletszamftas

Legyen [a, b] c JR korlatos es zart intervallum es f : Et f (c JR) ---+ lR fttggveny, amely [a, bJ C Etf -ben korlatos es legfeljebb veges sok pontban szakad. Ekkor f az fuggveny c-tol b-ig vett hatarozott- vagy Riemann-integralja alatt az f fuggveny grafjanak az [a, bJ feletti "e10je1es" teriiletet ertjuk,

b

Ha j (x) ~ 0, Vx E [a, bJ-n, akkor J j(x)dx ~ a ,

a

b

ha pedig j (x) s 0, Vx E [a, b]-n,al;:kor J f(x)dx :; O.

a

Az integralszamftas fo tetele (Newton-LeibnJz-formula)

Legyen j korlatos es legfeljebb veges sok szakadasi ponttal rendelkezf ruggvenyaz [a, bJ C Etren es legyen F az j egy primitfv fnggvenye. Ekkor

b

J f(x)dx = F(b) - F(a) := [F(x)]::!.

a

Tehat a Hiemann-integralt (ha letezik) tigy szamoljuk, hogy egy tetssoleges primitrv-fuggveny felso-hataron vett helyettesitesi ertekebol levonjuk az also hataron vett helyettesftesi erteket.

A hatarozott integralra vonatkozo tetelek:

b b b

1) J [oJ {x} ± (3g (x)] dx = 0' J f(x)dx ± (3 J g(x)dx

a a [l

(a hatarozott integral linearis) ebb

2) J j{x)dx + J j(x)dx = J f{x)dx, ahol C E (a, b) tetszoleges.

a c a

A hatarozott integral es a teriilet kapcsolata

Legyen f {x} ~ 9 (x) , Vx E [a, b]. Ekkor az f es 9 ftiggvenyek grafjai es az x = a, x = b fuggoleges egyenesek altal meghatarozott korlatos tartomany tertilete:

c

T = J [j{x) - g(x)] dx

a

==========~~~=======~

17.2.1 Feladat 1 Szamftsa ki az aldbbi hauirozoti integrtilok erleketf

1 1 3 2

a) ./ 2x2&r:, J (2 + 4x2) dx, J (t-1 - 4t2) di, J ( Y9x + ~2 + e2X) dx

o 0 2 0

4 To 2

b) J ( x22: x + x~ - .5x) dx, J (sin x + 5 cos x) dx, J (Vx + 3 . 2X-1) dx

201

1 ~

J x e-x dx, J:c cos xdx,

o 0

e

J 102 xdx 1

-1

J 4x+ 1 d

3 X,

X

-3

343

=l x2 ~ 1 dx; J .1:2::_ 4 dx, J

232

<I

5x + 1 d J 3 d

? X, ? X

x- + x - 2 x- + x - 2

2

To

e) J sin x . cos" xdx,

~ 3rt

~ r)

J cos x . Si07 xdx, J sin:! x . cos2 xda:

o To

==========================

=============~~~=====

1

17.2.2 Feladat I Legyen F(x) = x3+x2+x eX. J F'(x)dx =7, o

2

J FII(X)dx =

o

1

7, ./ FIII(x)dx =7,

-1

1

J F{x)dx =7

o

==========================

=====================

17.2.3 Feladat I Hauirozza meg az a: eT'ieket ugy, hogy teljesiiljenek az altibbi egyenletek!

2

a) J (a: - x2) dx = 136 a

47

==========================

48

u 3 u

C) J X2 dx = J X2 dx d) J (x2 - 3x) dx = 0, (IT > 0)

o u 0

==========================

=============================

17.2.4 Feladat I

a) 7 (;' - x') dx + J ( x; - x') dx + J (;5 - X') dx =1

-3 -1 2

2 2

b) J (:2 +3X) dx- J (2+ :2 +3X) dx=?

-1 -1

==========================

17.2.5 Feladat I Hat6:rozza meg annak a tariom/mynak a terilletet, amely

a) 0. [-2,1] intervallumban az f(x) = ~ x3 + ~ fiiggveny gnifja es az x-

tengely kozc esik;

b) az f{x) = :r4 - 6x2 + 5 fiiggveny grafia es az ;-c-tengely kozc esik;

c) f(x) = x2 + 2x + 1 es g{x) = ~ :r:'2 + 1 fiiggvenyek gnifjai kiize esik;

d) f(x) = x3 + 2X2 - 4 es g(x) = x3 + 2x fiiggvenyek gr6Bai koze esik;

e) f (x) = 4x es 9 (x) = x2 + 2x - 3 fiiggvenyek gnifjai koze esik j

f) f{x) = e es g{x) = e-X fiiggvenyek gr~tiai koz« esik, x E [0,1];

g) f(x) = 2ft es g(x) = vr=x fiiggvenyek gnifjai koze esik, x E [0,1]; Minden esetben keszitsen abnit isl

-==========================

17.2.6 Feladat I Egy test egyenesvonalu mozgast vegez v = v{t) sebesseggel.

a) v = v(t) = Vo (konstans) b) v = v(t) = a . t

c) v = v{t) = b . t2

A test t = 0 idopontban kezdi meg a mozqest. Mennyi tl ida aZatt tesz meg H t6:uolsagot?

Legyen H = 400 m,vo = 10 s7c,a = 8 5:~,b = 112 8:2'

==========================

_ ........... ---------------- .......... _------- ........ _...._--_ ........ _ ......... _--------

17.2.7 Feladat I Tegyiik [el, hogy egy raf..,i6.rban a kivitt 6:r11 mennyisege

z

t = O-tol a t = z-ig tario idointervallumba.n J (20 + 4t) dt.

D

a) Legyen a z = a idapillanatban a rakuubos: leva aru.mennyiseg 400 egyseg.

Hogy nez ki a mkt6.r alla.potjiiggvenye L(z)?

b) Mikor lesz a rakt6:r iires?

==========================

==============================

17.2.8 Feladat I Mekkom a ieriilete annak a tartomanynak, amely

a) f{x) = sin z es g(x) = sin (x +~) ket szomszedoe metszespontja kaze esik?

b) f(x) = sin z es g(x) = cos x ket szomszedos metszespontja kaze esik?

c) hat6.ml6 garbei az f(x) = x2 - 8x + 7 fiiggveny grafja, az x-tengely es az x = 0, a: = 8 egyenesek

d) f(x) = x2 - 3x - 2,g(x) = _2X2 + 18x - 14 garbek koze. esik.

==========================

====------================

\7.2.9 Feladat* I

a) Hatarozzuk meg azt a ierilleiei, amelyet az y tengely, az f(x) = VI garbe, valamint ennek az Xo = 4 a.bcisszaju pontjahoz tartoz6

erintaje hatarol!

49

50

b) Igazolja, hogy a bevonalkazott pambola-szelet ieriilete ~ resze az 0.4 hUr, az x-tengely es az erinto altaI hatarolt DAB Mromszog terii.letenek! (Q = 2 legyen).

A

a B Q

==========================

-----_ ............ --------_---.._.... ................... -........ ........ -_--------------------------

17.2.10 Feladat I Legyen egy bizonyos aru keresleii fiiggvenye:

kfnalati fiiggvenye pedig:

{ 0 ,0;; p s 10

Y = 9 (p) = ~ (p - 2)2 1 P :2: 2

Szam{isa ki a piaci arat, a jogyasztasi jovedelmet es a gyano jovedelmet!

==========================

7.3. Improprius integralok

Az irnproprius integralok a hatarozott integralok termeszetes altalanosftasai. Ertekilket hatarozott integralok sorozataival hatarozzuk meg. Ket f8 tipust kulonboztetunk meg.

(XI b

1. tfpus: J j(t)dt vagy J j(t)dt,

f korlatos

a -(XI

(az integracios tartomany nem korlatos)

2. tfpus: es f nem korlatos [a, bI-n, mert vagy lim f(x) = ±oo, vagy lim f(x) =

x_,a+ x-+b-

±oo.

Az 1. tfpus eseten az integral meghatarozasa:

51

00 x b b

J f(t)dt := }!.~ J f(t)dt, J f(t)dt:= x~~oo J f(t)dt, ha a limesz mogotti

a a -00 x

integralok leteznek \ix-reo

A 2. tfpus eseten az integral. meghatarozasa:

Tegynk fel, hogy lim f(x) nem veges, ekkor

x->a+

b b

J f(t)dt:= lim J f(t)dt, ha a limesz mogotti integralok leteznek Vc-ra.

c:-+O+

a

Ha pedig lim f(x) nem veges, ekkor

x-tb-

b b-c:

J f(t)dt:= lim J f(t)dt, ha a limesz mogotti integralok leteznek '<ie-ra.

E'~O+

a

a

Megjegyzes: Amennyiben az improprius integral kiszamttasahoz felfrt hatarertek veges, azt mondjuk, hogy az improprius integral konvergens, es erteke a kiszamolt hatarertek. Mivel a limeszek nem feltetlentilleteznek (illetoleg +00 vagy -00 is lehet a hatarertek}, ezert ilyenkor viszont azt mendjuk, hogy a sz6banforg6 improprius integral divergens (+00 vagy -oo-hez divergal}.

Amennyiben 3c E (a, b) ,hogy lim f(t) nem veges, akkor

t-+c±

b c h

J f(t)dt = J f(t}dt+ J f(t)dt alapjan a komponens improprius integralokat

a a c

kulcn-kulon ke11 kiszamolni. Ha a jobboldalon barmelyik komponens irnpro-

prius integral. divergens, akkor az eredeti integral is divergens.

===========================
! 7.3.1 Feladat I
1 00 1 00
a) J 1 d _? J 1 b) J 1 J 1
2 x-., 2 dx=? Vi dx =?, VI dx =?
x x
0 1 0 1
1 00 1 00
c) J ~ dx =?, J ~ dx=?, 0:>1 d) J 1", dx=?, J ~ dx =?, 0<0:::;1
x'" x'" x xOl
0 1 0 1 3

3" dx=7 x

n) /00 t2 • e-2t dt =7 0) /4 x2 dx =7 p) /~

vx3 - 8 020

1

-- dx=7 cos2x

52

+00 +00 0 co

) J .JXdx? f) J 2 d ? g)! 2 2 dx =7 h) / e-x dx =7

e =. x-I x =. . (2x - 1)

o 2 -00 0

o 2 +00 +00 '1

i) J x +1 1 dx =7 . j) J 2 3 dx =7 k) / _; dx =7 I"') J ( 3t- 3)4 dt =7

(x - 3) x 1 + t

-1 1 -00 0

==========================

=============================~======

17.3.2 Feladat* I f(x):= ( 2x '1, x::::: 0 1 + x2t

a) J f(x)dx =7 b) lim f(x) =7

;c-t+co

00

c) / f(x)dx =7 mjzo(ja feZ az f .fiigg11£1ny kepet! (fiiggvenyvizsg6,lat)

o

d) z =7 ha a [0, z] interuallumbor: az f fiiggveny grriBa es az x-tengely

kiizti ta'rtomany teriiieie 0,5.

==========================

7.4. Hatarozott integral kozelft5 kiszamftasa (numerikus integralas)

Sokszor van szukseg egy hatarozott integral k5zelito ertekenek meghatarozasara, mivel az integrandus primitfv fuggvenyet nem tudjuk explicit meghatarozni.

A ket 1egegyszeriibb m6dszert mutatjuk be.

1. modszer: Kozbtilsa osszeggel valo kozelftes (teglalapoldml valo kozelftes)

11.=8

Az [a, b] intervallumot felosztjuk n db egyen18 hossztisagti reszintervallumra, ekkor V reszintervallum hossza: b~a. Az osztopontok legyenek: a := Xo < Xl < ... < Xn-l < X11. := b. A k-aclik reszintervallum: h = [Xk-l, Xk], k = I, .. " n: Legyen tk E [Xk-l, Xk] tetszoleges kOzbtils6 pont. Ekkor

~ b-a

K11.:= Ltf(t,J'-

n k::::l

egy un kozbulso kozelit6 osszeg, ami a teglalapok elojeles tertileteinek osszege. b

K11.l ha n eleg nagy, jol kozelfti az J j(x)dx erteket. Ha a reszintervallumok

a

n szamat noveljtik, akkor egyre jobb kozelitest kapunk.

Ha specialisan ugy valasztjuk meg a tk bels6 pontokat, hogy f (tk) = minf (x), k = 1,2, .'" n teljesuljek, akkor az fgy keletkezett elojeles S11. := K11. XEl},

b

teruletosszeg az un also kozelit6 osszeg, azaz s., 5. J f(x)dx.

a

Ha pedig f (tk) = max! (x), k = 1,2, ... , n, akkor Sn := ](11. a beosstashoz xElk '

b

tartoz6 tin felsa kozelft6 osszeg, azaz S11. 2:: J f(x)dx.

a

53

==========================

54

2. m6dszer: Trapezm6dszer (trapezoidcal tortEmo kozelftes)

Az [a) b] intervallum felosztasa Iegyen olyan, mint az 1. modszernel, Ekkor

b

J f(x)dx ~ t f (tk-d + f (tk) b - a.

2 n

a k=l

=========================

Tetszoleqes n E N eseten irja jel (egyenletes [eloszuist tekintve) a) a K; kazbillso kazelito iisszeqet, lui tk a k-dik reszintervallum jelezopontja,

b) az s., also-kazelito iisszeqei, c) az 811 jelso-kazelito iisszeqet.

'1

d) Szamolja ki a limKn:limsn)limSn erlekeket! e) J (x - 2) dx =? -1

------------------------

---_ ....... -------_ .......... ....._-- .......... _-----

[7.4.2 Feladat l

a) j(x) = 3x - 2, a = -1, b = 2, n = 6 2

Adjon kazelito erteke-t J j(x)dx-re s6 es 86 seg!tsegevelJ [Kesziiset: dbr6,t/) -1

b) f(x) = 2x -1, a = -2, b = 3, ri = 5 3

Adjon h~ozelit& erieket. / f(x)dx-r'e 55 e5 85 segltsegevelJ (Kesztisen. abr6.t!) -2

==========================

====-=======================

17.4.3 Feladat I Adjon a trapezm6dszer seg{i5egevel kozelii& erleket tiz aldbbi 'integralokra n = 5 reszinierucllum. eseienl

2 1

d) J VI - .'c2dx -1

fl 5

dx b) jln3xdx c) J

1 0

__ 1"'-- __ Idx 1 + x2

1

==========================

8. Kozonseges differencialegyenletek (DE)

8.1. Definici6, csoportosftas

Kozonseges differencialegyenlet olyan egyenlet, amelyben az ismeretlen egyvaltoz6s y(x) fuggveny es az I) derivaltjai is szerepelnek. Altalanos alak:

(1)

F(x, y(x), yl(X), .'" y(n}(x)) = 0

Ha y(n) (x) a legmagasabb rendii derivalt, akkor (1)-et n-edrendu DE-nek hfvjuk. Amennyiben a legmagasabb rendti derivalt kifejezheto az egyenletbol, akkor explicit DE-nek hfvjuk (ha nem fejezheto ki, az egyenlet implic·it). Ha (1)-hez meg n db tin kezdeti feltetel:

y(xo) = Yo, y{xd = Yl, ,." Y(Xn-1) = Yn-l

is adott, akkor kezdeti ertek feladatr61 van sz6. A kozgazdasagtanban leginkabb elofordulo ktizonseges DE-k:

a) szetvalaszthato valtozojti DE-ekj } is" df DE

b) 1" df li .(_. inh s; DE e oren u

e soren u neans omogen ;

c) masodrendii allando egyiltthat6s linearis inhomogen DE.

55

.. "'!

) I :! () 1

d y;r = -y , Y 2 = -1 ')

n~

x n) y' = - y

56

8.2. Szetvalaszthato valtozoju DE

Ha a DE az alabbi alakra hozhat6, akkor hfvjuk szetvalaszthato valtozojti DE-nek:

(2) y'(X) = f (x) . 9 (y)

A megoldas m6dszere:

J g~~) = J f(x)dx + c

Amennyiben y(xo) = Yo adott, akkor a c parameter erteke meghatarozhato.

=======================

18.2.1 Feladat I Oldja meg az aZ6,bbi szetvrilaszthat6 viiltoz6ju DE-eket!

a) y' = x2y, y(l) = -1 k) (1 + x3) y' = xZy, y(l) = 2

') y2_1

b) y' = y-, y(O) = 3 1) y'y = x2 _ 1 z , y(2) = 7

c) y' = X + xy'1., Y (0) = 0 rn) y' + y sin x = 0, y (0) = 2e

y

e) y' = ( ) 2 0) - xy' + y = 1 + x2 y, Y (1) = 2

1 +:r

f) y' = 2 + 2x + y + xy p) 2 (x2 + x) y' - y In y = ° (1 + y2) xe2'"

g) xyy' = 1 - x2 q) yl = .

y

h)y/tgx=y r)xy+(x+l)y'=O, y(O)=2

x2 cos3x i) y' =

y e2y +-Q'y

xe2'"

s) y' - xy2 = 2xy, y(l) = -1

j) y' = y2.JY + sin2y

==========================

57

===================================

18,2,2. Feladat 1 Tegyilk fel, hogy egy egyszeru Bosunol-jele novekedesi modellben a megtakarltasi hanyad k = 0,2 es az artinyossrigi tenyezo 9 = 2.

a) Mekkora a nemzeti jovedelem 10 peri6dus uuui, ha a kiindul6,si szin: t = 0- ban 10 volt? b) Hany idoegyseg alatt duplaz6dik meg a nemzeti jovedelem?

==========================

18.2,3. Feladat 1 Az egyszcrU Baumoi-fele novekedesi modellt alkalmazzuk egy olyan eziisuiciora, amikor a megta,kar£Uisi hlinyad is fUgg az idotol, azaz

1

k = k(t), es Jeltessziik, hogy k(t) = (1 + t)2 , t ~ O.

a) Haiorozza meg a DE altalanos megoldtisat!

b) Legyen 9 = 1 es y(O) = 1015. hauirozzo. meg az y(t) nemzeii jovedelem erteket es (abra alapjan is) motuija meg, mi va1'hai6 t - 00 esetenl

==========================

=========================

18.2.4. Feladat 1

a) Mely y = y (x) ftiggvenyek rendelkeznek konstans novekedesi nit aval ?

(r E JR)

b) Mely y = y(x) fuggvenyek rendelkeznek konstans elaszticitassal?

--------------------------

--------------------------

A szetvalaszthatd valtozoju DE-ekre vezethet6 az tin homogen DE, amely

y' = f (~)

alakra hozhat6ak. Itt z(x) := Y~) transzformacio segftsegevel a DE az alabbi alakot olti:

Zl • X + z = J (z) ~ Zl = J (z) - z x

ami mar szetvalaszthato valtozoju DE!

e"')xy'=y(l-lny+lnx) f)y'=

3x2 _ y2

g) 8y + lOx + (5y + 7x) y' = ° h) xy2y' = x3 + y3

xy 2xy

58

----------------------

---------_ ......... __ ....... _---_ ............. _

18.2.5. Feladat I Oldja meg az alabbi homogen DE-ket!

)' (x + y) Y b) 2 '1 I

a y = 2 Y + x~y = xyy

x

1 c) yl = - 1 _ i£

v

d) y' =

==========================

8.3. Elsorendfi linearis inhornogen DE Altalanos alakja:

yl(X) + a (x) . Y (x) = f (x)

ahol a (x), f (x) adott ftiggvenyek. Ha f (x) ;::: 0, akkor a y' (x) + a (x) . y (x) = 0

DE-t homogen e1sorendii linearis DE-nek hivjuk (jele (h)), ami egy specialis szetvalaszthato valtozoju DE. (11) altalanos megoldasat Yh,a-val jeloljuk, Ez

a megoldas mindig az alabbi alakra is hozhat6:

Yh,a = C· Yh

ahol C ElItes Yh a homogen DE egy megoldasa, Amennyiben f (:1:) 1= 0, akkor beszelnnk elsorendii linearis il1homogen DE-rol (jele (i)). Az (i) egy tin YP partikularis megoldasat a konstans varialasaualc modszerevel hatarozzuk meg. Ez azt jelenti, hogy a partikularis megoldast yp = C (x) . Yh alakban keressuk. Ezt befrjuk (i)-be, es innen C(x) egyszerii integralassal kiszamolhato. Az eredeti (i) DE altalanos alakja pedig:

Yi,a = Yh,a + Yp

Ha y(xo) = Yo kezdeti feltetel is adott, akkor az Yi,a-ban szereplo C konstans erteke meghatarozhato.

=============================

\8.3.1. Feladat I Oldja meg az allibbi elsorendu inhomogen DE-ket! a) Y' - 2; + ; = -2, x(o) = 1 b) y' - ~ = x2

59

c) y'X - 3y + 6 = 0, y(O) = 2 d) y' + 2y - 5 = 0, y(O) = 2,5

e) y' - y = et f) y' = xe-x~ -2xy, y(l) = 0

g) y' - 2y = e3x, y(O) = 2 h) y' + 2y = x, y{O) = ~

i) y'+ l-x2 y=l, y(O) =0 j) yl_(tgx).y+sinx=O

k) y' + JL + eX = 0 1) XV' + 2y = 3x

x

3y

m) y' - - = 2x3 • sin2x n) x3y' - xy = 1

x

x

0) y' X - Y = 3x4 - x2, y{l) = 2

p) y' - Jj_ = x

==========================

8.4. Masodrendfi, allando egytrtthatos, linearis, inhomogen DE

Altalanos alak:

(1) y"{X) + Ii:> y'(X) + b· y(x) = f(x), a,b E lR,l

ftiggveny

Ha .f(x) == 0, akkor (Ll-et homogell DE-nele, ha pedig j(:r;) ~ 0, akkor (1) inhomogen DE.

A megoldas menete:

1. Iepes) Az (1) DE-nek megfelelo homogen DE altalanos 1ih,a megoldasat meghatarozzuk, Megoldjuk a megfelelo tin karakterisztikus egyenletet, arnelyet ugy kapunk, hogy (1) jobboldalan y(i) helyett .\i_t Irunk:

.\2 + a . A + b = 0

A fenti egyenlet megoldasa saran harom eset lehetseges:

a) Ket kulonbozf valos gyok van: Al =I A2 E JR, ekkor Yh,a = Cl • eAt:!: +C2' e>'2X

b) A ket val6s gyok egybeesik: Al = .\2 = A E JR, ekkor Yh,a = Cl . e>'x +C2 . x e>'x

c) nines vales gyok, rnert a diszkriminans negatfv. Ezzel az esettel nem foglalkozunk.

2. lepes) Meghatarozzuk az (1) DE egy tetsz61eges un partikularis yp megoldasat. Ez tobbfelekeppen tortenhet, itt a probaftiggveny m6dszert mu-

60

tatjuk be Az YP-t a konkret f(x)-tol fuggoen az alebbi tablazat szerinti alakban keressilk:

f(x)

rt
Pn (x) zz-edfoku polinom Pn{x) = LAk. xk
1.=0
a. eO:!: A·eu:!:
a . sin ax + b . cos ax A· sin ax + B· cos ax Megjegyezzuk, ha f(x) az alabbi tipusok osszege, akkor YP-t a megfelelo fuggvenyek osszegekent keressuk, Az Yp-ben szereplo ismeretlen A! B! Ak konstansokat pl. az tin egytitthat6 osszehasonlitas modszerevel hatarozhatjuk meg.

3. lepes] Vi,a = Yh,a + YP

Tehat kiindulasi feladat altalanos megoldasa a homogen altalanos megoldasanak €s a partikularis megoldasanak az osszege.

4. lepes) Amennyiben kezdeti feltetelek is vannak: y(xo) = Yo) y'(;CO) = YI, akkor az Yi,a-ban szereplo CII C2 konstansok erteket meghatarozhatjuk.

============================

18.4.1 Feladat I Oldjuk meg az alcibb'i hornogen DE-ket!

a) y" - 6y' + 5y = 0

b) y" - 4y' + 4y = 0

c) y" - 6yl + 34y = 0

d) Y" - 6y' - 7y = 0, y(O) = y'(O) = 1

e) y" = lOy' + lly, y(O) = I, y'(O) = -1

f) yll + 2y' + %v = 0, y(O) = ~!1~,:- ~==================

========================-=

18.4.2, Feladat 1

a) y" - 6y' - 7y = ~

61

b) y" - 6y' + 5y = 2x

c) y" - 4y' + 4y = sin x

d) y" - 7 y' + 6y = cos 2x

e) yfl + 2y' - 8y = 8x2

f) yll + y' - 6y = 18x2 - 13

g) yll - Y = 4e-22: +6 sin 2x, y(O) = 3, y'(O) = -1

h) y" + y' - 2y = x3 + 1

i) y" - 9y = 6 cos 3x

j) y" - 3y' - lay = 3 e·1x

k) yll + y' - 6y = -52 sin 2x

1) 3y" - 12y' = 30 - 12x2

m) yfl - 6y' + 5y = e-3x +x

n) y" - 6y' + 9y = 6, y(O) = ~,y'(O) = 2 0) y" - 2y' + 2y = 4, y(O) = 0, y'(O) = 1

==========================

9. Linearls algebra

9.1. Az Rn ter geometriaja, linearis ftiggetlenseg

Vektormtiveletek ]Rn_ ben:

62

Az lll." ler" = ( .; ) elemei kozott miiveleteket ertelmezunk. Ket vektor kozott nem tesztink kulonbseget, ha a komponensek rendre megegyeznek:

:e::n:: (:J ', ~' (jJ az lll." ter ket tetszoleges eleme.

1) {f + I{ = (Xl 7 Yl ) E JF[n, ket vektor osszeget a komponensek Xn + Yn

osszegevel keP(ez~~~l )

2) c - l1. = ; E ]Rn, vektort szammal ugy szorzunk, hogy minde-

c Xn

gyik komponenst megszorozzuk

n

3) ;J?Y_ = :I:: Xi 'Yi E 1ft, ahol!fT = (Xb ""Xn) sorvektor. A miivelet i=l

eredmenye !f es Y skalaris szorzata.

1,,1 = Ji;Ti: Jt. xi :: 0, a vektor abszohl1 erteke, Legyen !f1, !f2' , .. , *-k E JF[n es AI, A21 "', Ak E 1R1., ekkor

k

(l) Q := I: Ail1.i E ]Rn osszeget az *-1,!f2, , .. ,l1.k vektorok egy linearis i=l

kombinaciojanak (roviden LK) hfvjuk,

A £ vektor elMllithat6 az !f}1 *-2' "', *-k vektorok egy nem trivialis LKjakent, ha :lAi #- 0 egylitthat6 (l)-ben, Ha VAi = 0, akkor £ =.Q.

II Definfci6: II Azt mondjuk, hogy az !fl, !f2' .. " l1.k E Rn vektorok

a) lineansan osszefuggoek, ha B olyan nem trivialis LK-juk, amely a.Q vektort k

el5allitja. Azaz 3Al, A2, "', Ak E lR es LA; > 0 (azaz van kozotttik nem

i=l

k

nulla), hogy.Q = L Ai' !fi'

i=l

b) linearisan fiiggetlenek, ha a Q E ]Rn vektort csak a trivialis LK-juk tudja k

e18arutani, azaz ha Q = L '\ . {!;_i, akkor ez csak ugy lehet, ha '\1 = "\2 =

i=l

... = '\k = O. (A megfordftas nyflvanvalo ... )

: (ll (li~.rulrrl<lorOk pl.

2) ( :11 ) , ( ::: ) .: . , ( :: ) , Mol a" 1 0, i ~ 1, .. , n.

3) Ha egy linearisan fiiggetlen vektorrendszerbol vektorokat elhagyunk, a maradek vektorrendszer tovabbra is linearisan fiiggetlen marad.

II Definici6: II Azt mondjuk, hogy ill, ih 1 ••• , r!4 E IRn generatorrendszer, I

ha Vf! E lRn eseten 3'\i E lR, hogy f! = L '\if!i, azaz az IRn ter V eleme

i=l

eloalltthato a generatorrendszer egy linearis kombinaciojakent.

II Definfci6:II A Ql>Q2,· .. ,Qn E]RrL vektorrendszer bazis IRrL-ben, ha generatorrendszer es elemei linearisan fliggetlenek (minimalls elemszarmi generat orrendszer ) .

II Elnevezes, II III "-ben termeszetes bazisnak nevezzuk az , g, ~ ( ! ) , ~ ~

(0)

1

... e =

b 1 '-n

1, a tobbi 0).

( ! ) vektorrendszert. (A, g; vektor j-edik koordinataja

63

64

]R'.n-ben vegtelen sok bazis van, de rnindegyik pontosan n db vektorbol all.

A baziselemek db sz8.Imit hfvjuk dimenzionak: dim R" = n.

============-.;:::::::===============

19.1.1. Feladat I ugyen ~ ~ ( ~ ) ,E ~ ( ~ ) ,g ~ ( ~ ) .

a) 3~- 2U+5~=? b) (~TJj_)~=? c) (]j_T 2£);r_ =? d) (jf,T;£) 1!_ =7

T xTy 1 1

e) :T! =7 f) ~K =7 g) I,II =7, Jj_ =?, !.?! =7

==========================

Egy tetsz6leges ,I =1= Q vektor normaltjanalc hivjuk az ,I iranyu egysegnyi hosszu vektort, azaz I!I-t. Jele: Xo.

===~================~

19.1.2. Feladat 1

a) ,I = ( ~ ) ,Jj_ = ( ~3 )

Rajzolja feZ es adja meg az ±O' y norrruilt vektorokat! -0

2
-3
b);f.= 1 ) ~=?
5
0 ==========================

=========-=================

19.1.3. Feladat I Adja meg az ~ ~ ( - ~ ) uekiori oz allib bi "e,~orok LKjake.nt!

65

=======================

19.1.4. Feladat 1 Muiassa meg, ho9Y;f elo6,llithai6 az '}!_ es K egy LK-jakent!

~ ~ ( ~ ) , R ~ ( ~ ) , s. :tU~~~~~~~~~~~~~~~~~=~~~

========================

19.1.5. Feladat I Mutassa meg, hogy az alabbi uektorok linearisanjiiggetlene/;;!

1
2
d);f = 1 ,1/_ =
a
a 1 1 o 1 1

Z= ,_

1 a o 1 1

==========================

I:::~:::: I Adort Q ~ ( ~ ) ,£ ~ ( ~ 1 ) ,~~ ( ! ) ,t E Il

a) Milyen i-re lesz f!, fl., £ linearisan fii.ggetlen?

b) Mikor lesz g, Q, £ Iuiearisasi osszeJuggo?

==========================

Legyen gl' g2"" ,gk E ]Rn, ekkor (gl,g2"" ,glJ := {t ~\g_i' Ai E 1R},

l=ol

66

amelyet az Q1, Q2, ... ,Qk vektorok altal generalt alternek hivunk. Nyilvanvalo, hogy (fh,Q2"" ,Q,J C ]Rn,

========================

19.1. 7 Feladat 1 ~ ., ( r ) ,Q ~ ( ~ r ) ,f ~ ( ~ )

dim (Q;Q,r;J =?

II Definfci6: II Q1,Q2""'~ E lRn vektorok konvex linear is kombinacioja:

k k

I: AiQi; ahol Ai ;::: 0 es L"\ = L

==========================

i=l

;=1

9.2. Miiveletek matrixokkal

Egy m x n-es A matrix alatt (jelolese A E ]Rmxn) val6s szamoknak egy

teglalap alaku elrendezeset ertjuk: -

[ all a'12 a1n
A= a2I a22 a'n 1
: ' aij E lR
amI arn2 amn Hasznaljuk meg az A = (aij )i=l, ,rn == (aij) jeloleseket is.

- j=l, ,n

Elnevezesek:

a) aij a m(a~:~ )(i1j)_edik komponense, vagy eleme.

a2"

b) Qj = :' E lIItm a ,i-edik oszlopvektor, j = I, "" n,

am)

(ail )

§, ~ a~, E lIItn a j-edik sorvektor, i ~ 1, .. " tn.

am

c) A sorok- es az oszlopok szamabol kepzett m x n a matrix t{pusa, merete.

67

d) Ha a sorok es az oszlopok szama megegyezil(, a matrix negyzetes, vagy kvadmtikus.

9.2.1. A Jegfontosabb matrixmuveletek

1) Osszeadas: A = (aij) , B = (bij) mindkettan m x n -es matrixok

[au + bu al2 + b12 aln + bIn 1

a21 + b21 a22 + b22 a2n + b2n

A + B = (aij + bij) =

amI + bmi am2 + bm2 amn + bmn.

Ket azonos meretfi matrix osszeget ugy kepezzuk, hogy a megfelelo helyen allo elemeket osszeadjuk.

2) Szarnmal val6 szorzas: Legyenek ..\ E JR, es A E ]Rmxn. A SZ8m es a matrix szozata szinten m x n-es matrix Iesz:

[ x. all

,\ . a21

x amI

,,\ . aln 1

..\. a'l

_n

x .,

Matrixot szammal elemenkent szorzunk.

3) Matrixok szorzasa matrixszal: Legyen A E jRmxn es B E ]Rnxr.

Akkor a ket matrix osszeszoroshato A, B sorrendben: C := A. B E JRmxr,

ahol a szorzatrnatrix (i,.i)-edik komponenset a - --

n

Cjj = L CLik . bkj k=l keplettel szamoljuk, i = 1, ... , m, j = I, .. " r.

'Iehat a szoraatmatrix i-edik soranak j-edik elemet ugy kapjuk, hogy az elsa tenyezo: A matrix z-edik sorvektorat skalarisan szorozzuk a masodik tEmyezo matr~ B, j-edik oszlopvektoraval, (Megtehetjuk, mivel mindket vektornak n db lcomponense van).

Megjegyezztik, hogyha A· B letezik, ebbol meg nem kovetkezik, hogy B, A is letezik, De, ha B· A kisza.mfthat6 volna is, a!talaban: A· B =1= B, A. Meg lin A, B E JRnxn negyzetes matrixoknal sem teljesiil altalaban akoIllIDutativitas:

A'R =1= B· A.

= = = =

68

Ket matrix megegyezik, ha azonos meretiiek es elemeik rendre sgyenloek:

9.2.2. Spechilis matr-ixok:

1) Egysegmatrix: E E jRnxn (mindig negyzetes matrix)

(A fMt16ban minden elem 1, a tobbi 0.) 2) Nullmatrix: ~ E lRmxn

(A minden e1em 0.)

3) Lepcs6s alakli matrix:

0···0 0···0 0···0 0···0

A=

0···0

*

a * je151 egy i=- 0 val6s szamot, A * alatt es tole balra minden e1em O.

4) Matrix transzponaltja: Legyen A E jRmxn, akkor a transzponalt matrix

AT E IRnxrn -

69

[ 0.1.1 au amI I

0.12 0."2 a"

AT = : ~ '. 7-

. . . .

0.1 n a2n. ..• amn

Tehat a transzponalt matrix i-edik soranak j-edik eleme megegyezik az eredeti matrix j-edik soranak i-edik elemevel,

5) Matrix inverze: Legyen A E lRTtXn. (negyzetes matrix). Amennyiben van olyan B E m.TtXTt matrix] melyre A· B = B· A = E, akkor ezt a B E m.n.xn

matrixot az A matrix inverzenek hfvjuk. Jele: A-l := B. -

- - -

9.2.3. Legfontosabb mtivelet! szabalyok

Feltesszuk, hogy a mtiveletek elvegezhetoek l)A+B=B+A

2) (4+ID +C=A+ (B+C)

3) A +~= A

4) A· E = A 5)A.~=~

6) .4 . (Jb. C) = (4. B) . C

7) A· (B+g) =A·B+A·C, (A+B) ·C=A·C+B·C

8) AA-1 = A-1A = E, (4-1r1 = A

9) (ABrl = B-1A-1

10) (4Tfl = (A-l)T, (AB)T = BT AT

.......... _--- ......... --------------------

19.2.lFemdatIA= U i1 ~ n ,Q= ( -D ,f= ( -D'

4=( -l).~=(n

----====------===============

19.2.3. Feladat 1

a) 1 -1). 2 -2

123

b) -4 4 -3 -2 8 3

: ~) =7) ab f 0, a, b E lR!

[6 -18]

. 3 -9

-4 12

==========================

70

==========~==========

[2 -3 2]

4 -9 0 1 3 2 4

19.2.2. Feladat 1 A = 3 0 0 ' B = [0 2 -3 1]

8 1 -2

a) A· B =? b) B . A =7 c) AT . BT =?

==========================

============~=====~=~

[! ~1 ~2] [4 3] [1 2 3 48"]

19.2.4 Feladat 1 A = 2 2 -3 ' B = 1 ~ ) C = 5 6 7

1 5 2 7 5

Amelyik mdtrixszoT'uis elvegezheto, ad ueqezz« elf

A·B B·A B·AT AT·C BT·A G·A A·C B·G

=='=r'=='= ='= ='=='=='=='

(AT.CT) .BT, (4·,m.G

==========================

~~==================~

19.2.5. Feffidall A ~ [ ~2 ~1 ~] ,B ~ U ~ ~3]

Amelyik matrixszorzas elvegezheto, azt vegezze el!

a) A·B =?, (A.Bt =?, BT ·AT =7

-- --T--

b) B· A =7, is. 4) =?, A:_:_B:~:====================

71

---_-------------..,.._--------------_

-----_----_ .......... _----_ ........ _-

19.2.6. Feladat I Hauirozza meg azt a A E 19l.2x2 truiirixot, amelyre

A + 2E = 3AT + B, ahol B = [~ ~]!

==========================

-----.-.-----_......_---------_-_
-----------.,..._--------.---..,...._
1 -1 2 6 6 -6
19.2.7. Feladat I A = 1 3 0 ,B= 1 0 1
6" -3" "3
1 2 2 8 -3 19
-0 If Mutassa meg, hogy A-I = B es B-1 = A!

- -======~==================

==~=======================

19.2.8 Feladat I Hauirozza meg az alabbi mairixok inuerzeiil

[3 0 0] [1 1 1]

b) H = 0 -2 0 ,111 = 0 1 1

o 0 4 a 0 1

==========================

=======~===~===~==~==

19.2.9. Feladat I A = [!7 ~~ !s], B = [-=-:5 141 =~]

4 -3 2 -5 2 0

a) A3 =7, A1DO =7 b) B2 =7, Bn =7, n > 2

---.............. - ==-========================

--------......_.------",___------.---

--------------------.-----.

19.2.10. Feladat I A = [i ~ ~]

o a -1

a) A3 - 3A2 + 4E =7 b) A-I =?

==========================

1;-~~~;~~~tT Egy uzemben negy kulOnbOzo vegtermek;

Ell E2l E3l BJ el&iillttlislihoz at jele alapanyagot: n; R2J R3J R4J R5 hasznalnak jel. Az egyes vegtermekhez szukseges alapanyag kg-ban

meri mennyiseget az allibbi tdbl6.zat tarialmazza:

II E1 E2 E3 E4

Rl 2 1 4 1

R2 0 5 5 2

R3 1 3 3 2 R4 4 1 0 0 R5 3 2 1 0

A negyfele vegtermekbol a kovetkezD mennyisegeket kell elMll£tani; 50, 30, 10, 100 kg

a) Az egyes alapanyagokb61 mennyire van sziikseg?

b) Ez osszesen mennyibe keriil, ha az alapanyagok termekenkenti tim: 20, 10 100, 5, 13 €

72

==========================

~===~===~==========~=

[9.2.12. Fcladat!A= [~ -;1 nF -: ,1l= U 1

Vegezze el a Iehetseges m:uveleteket!

a) yAx b) J/ Ax c) ;J;_T Ay d);J;_T 0l A)T

g) AT Jl.IT h);t;_T AT Jl. i) III A j) Ax

e) AXJl.T f) 'Jj_;r? A

k) AT'Jj_ 1) 'Jj_T A

==========================

19.2.13. Feladat I Szamolja ki A· B es B . A erteket, ha lehet!

=========================

[124] [3001]

a) A = 2 1 1 ' B = ~ ~ ~ ~

[1 -2] [2 -4]

b)A= -3 6 ,B= 1 -2

c) A ~ [ ~ 2 3 q'B~[~1
1 -1
1 -4 1 4 J
dJA~ U ~l'B~[! o 2]
7 2 e) A ~ [~ ~ ~ 1 ,B ~ [ ~I

f) Jl ~ [1 2 3]' B ~ U 1

i ~ 1

-2 -1

==========================

I :;~=F:l:~=;1 A mat1'ix muveleii szabalyok Jelhasznalasaval egyszerUsiise az alabbi kiJejezeseket!

==========================

----=-----===============

! 9.2.15. Feladat I A matrix muveleti szaMlyok Jelhasznalasaval oldja

meg X -re az olobbi mairixegyenletet!

a) AT. E+XT = [4 (E+:mf

b) !C X + 2X - B = 3A

c) 5 (BAT)T + 3AT +X = 3AT + ET. A· BT (4T + 5§) + !XE

d) (XA+ EX)T =AT +E

e) X(A+ID =E+A-1

==========================

73

==========================

3 4] [0 1

13 14 ,B = 5 7

23 24 11 13

0] [100]

3 ,Ta = ° 0 1

1 010

[ 1 2

19.2.19. Feladat 1 A = 11 12 21 22

[100] [10

T1= 030 ,~= 01

00100

74

_-_.....------_ .................................... --- _ _.....-----------------------........-

==========================

==========================

[0 abe] [0

19.2.17. Feladat 1 p := .; ~d ~ ; . !e

-c -e -f 0 d

Mit mondhatunk a ket matrix kapcsolatar61?

-f o

~c ~d] =7

o -a

-b a 0

c

==========================

===========================

19.2.18. Feladat 1 A2 =7, A3 =?, An =7

[0 1] [0 -1]

a)A= 0 0 b)A= -1 0

==========================

a) TIA, ~A, ~A =?

b) TIB, ~B, ~B =7

Lehet-e valami to'l'Venyszeruseget megallapftani?

==========================

-========================

19.2.20 Feladat* I irja fel ad az M illetve M", nuuriaot, amellyel

-1 -_

teiszoleqes A E ]Rmxn_es matrixot balT'61 szorozva az i-edik es j-edik sor

felcserelodik illetve az i-edik sot: a c-szeresere valtozik!

==========================

75

9.3. Matrix rangja, matrix inverze, determinans

Legyen A E IRmxn, Az A matrix rangja a linearisan fuggetlen oszlopvektorainakdarabszama, Mivel A-na1r n db oszlopa van es ezek mindegyike m komponensii, fgy 0 ::::; rang A ::::; min { n, 'In}. Csak a Q matrixnak lehet 0 a rangja. Ha a matrixnak van legalabb egy nemzerus komponense, a rang legalabb 1.

Elerni sormliveletek ugyanazok, amelyeket egy Iinearis egyenletrendszer eseten az egyenleteknel elvegezhetunk anelkul, hogy a megoldashalmaz megvaltozna, azaz

1) barrnely ket sor felcserelheto

2) barmely sor szorozhat6 ..\ '# 0 szammal

3) barmely sorhoz hozzaadhatjuk egy masik sor ..\-szorosat

Ha egy matrix sorvektorai k5zott elerni sormtiveletek sorozatat hajtjuk vegre, akkor a rangja nem fog megvaltozni, fgy ha egy A matrixot elemi sormiiveletekkel lepcsos alakra hozunk, akkor a rangja nem valtozik. Egy lepcsos alaku matrix rangja pedig megegyezilc a lepcsofokok (illetve a * -gal jelOlt elemek) darabszarnaval.

A. rangj anak meghatarozasa

0···0

*

lepcsos alak

0 .. ·0

~=============~======

19.3.1. Feladat 1 Hauirozza meg az alabbi mairixok rangjat!

a) A = [~ ~], B = [~ ~], C = [~ ~]

76

b)A= [~ ~ ; ~] ,B= [~ ~ ~] ,C= [~ n]

3 1 5 4 584 110

==========================

-_ .......... _-------------.......-----

--------,.._--------------

19.3.2. Feladat I Hatorozza meg az al6bbi truittixok: rangjat!

2 -1 6 -3 10 -5

~31

-6

[ ~ ~2]

5 -1

-2 3

1

1 o

r 2 3 -4

381 c) A = 1 4 3

131

=; =~] d) A = r ~

-1 -4 - 3

-2 -3 -1 2

3

o -1

1

e) A=

-4 -1 2
1 13 -12
-2 1 -3
1 -2 1
3 3 -3 2 20 4

-4

2

==========================

Matrix uuierzenek: meghatarozasa

Csak negyzetes matrixoknak lehet inverze.

[41 ~ = ~ 1 A-I]

sormfiveletek -

Az A E jRnxn matrix melle frjuk az n x n-es egysegmatrixot: [41 ~ E jRnx2n. Majd elemi sormiiveletek segftsegevel addig faradozunk, amfg az elso blokk at nem alakul az E egysegmatrixsza, Ekozben a masodik blokk aut6- matilrusan atvaltozik aZlnverzmatrixsza. Amennyiben ez nem val6sfthat6 meg, akkor az A nem invertalhat6. (Ennek eldontesere kesobb mas kriteriumot is fogunk tanulni.)

.......-_-_ ........... ------------------------_ .................................... ----- ........ __... ......... __ ........

19.3.3. Feladat I Houirozza meg az altibbi matrixol; inverzeit!

1 2'

o

10 'J 1 [122]

a) [1 1] b) [i -;] c) ~ ~ ~

d)

o

1

1 2

-1

1 0 0 000

o 1 000 0

o 0 1 000 000 1 0 0 000 010 o 0 0 001

1 1 0 0 1 1 1 1 o 1 0 0 1 1 1 1 o 103

i)

1) [~ i ;], [~ : ~], [~2 ~ ~2], [~l ~1 ~4]

2 3 1 3 6 9 1 0 -1 2 2 -11

[~ ~ 1 ' [~ ; 1 ' [~; ~l ~], [i1 ! ~], [ !: ~3 ~2]

==========================

77

1

Matrix determinansa, Minden negyzetes matrixnak ki lehet szamitani a deterrninansat, ami mindig egy val6s SZ8m. Az A E jRnxn matrix determinansat rekurzfv m6don definialj uk olymodon, hogy megmondjuk az n x n-es matrix determimi..nsa hogyan szamolhato ki ti db (n - 1) x (n - 1 )-e8 matrix determinansa segftsegevel A determinans jele: det A = I A I .

II Definfci611

1) ('11. = 1): A = [an) ~ detA:= all

2) ('11. = 2) : A = [all a12] ====} detA:= au . a22 - a12 . a21

- a21 an

78

3) (n 2: 3) : A E jRnxn (elsa oszlop szerinti kifejtes)

n

det A := 2: (_l)1+j . aj1 . det (.4.::11) , ahol Ail az az (n - 1) x (n - 1)-es

j=l

matrix, amelyet A-b61 ugy kapunk, hogy a j-edik sort es az elsa oszlopot

elhagyjuk.

(MegjegyezzUk, hogy a ldfejtest nem csak az elsa oszlop szerint lehet vegezni, hanem barmely mas oszlop, sot sor szerint is vegezheto. A kepletet ennek megfeleloen lehet m6dosftani.)

A determinans legf8bb tulajdonsagai

1) det A elojele megvaltozik, ha ket sort (vagy oszlopot) felcserelunk,

2) detA erteke nem valtozik, ha az egyik sor (vagy oszlop) szamsorosat hozzaadjuk egy masik sorhoz (oszlophoz).

3) Egy sorbol egy kozos tenyezot a det A ele ki lehet emelni,

4) det A = 0 ¢=:? A sorai (es oszlopai) Iinearisan osszeftiggoek ~

rang A < ;:;- -

5) detA=detAT, det(AB) =detA·detB, det~=O] dctE=l Megjegyezztik, hogy A E JR3X3 matrix eseteben egy specialis, csak ilyenkor alkalmazhat6 determinans-kiszarmtasi szabaly is lehetseges. Ez az un Sarrusszabaly,

Az elsa ket oszlopot az A matrix melle jobbra megegyszer lefrjuk, majd balrol jobbra es felulrol lefele halad6 atlok menten a116 elemek szorzatat osszeadjuk, es ebbol kivonjuk a jobbrol balra es felulrol lefele hal ado atlok menten a110 elemek szorzatat.

all a12 0.13 au 0.12
-, X X ./
0.21 a22 a23 a'21 a22
./ X X -,
a31 a32 a33 a31 a32
+ + + det A = au . a22 . a33 + a12 . 0.23' a31 + a13 . 0.21 . a32-

-a13 . a22 . 0.31 - an . a23 . a32 - a12 . 0.21 . a33

Magasabbrendii determinansok kiszamftasara analog szabaly nincsen! Inverz matrix kiszamftasa determinansokkal

Egy A E jRnxn matrix pontosan akkor invertalhato, ha det A=/: O. Ekkor

A-I = _1_ . (adj A)T

= detA =

79

ahol adj A := (( -1) i+k det A ik) es at az A adjungalt matrixanak hivjuk. (Az Aik (n - 1) x (n - 1)-es matrixot ugy kapjuk A-bol, hogy az z-edik sorat es k-adik oszlopat elhagyjuk.)

Cramer-szabaly

Legyen Ax = Q, det A #- 0, ekkor pontosan egy megoldasa letezik a Iinearis egyenletrendszernek, amelynek explicit alaleja a kevetkezo:

=========================
19.3.4. Feladat 1 Hauirozza meg az alabbi determituuisok erteke.t!
a) I 1 3 I, I 2 -2 I, I 4 7 I
2 5 -2 2 -8 12
3 1 2 4 -2 8 1 2 1 1 0 0
b) 4 1 3 -7 11 3 1 1 0 2 1 -1
-1 1 5 2 -9 -11 3 1 -2 3 2 0
========================== A szamlaloban olvashat6 (Ql' ' .. ,Qi-I' Q, Qi+l' .. , ,Qn) matrixot A-bol ugy kapunk, hogy az z-edik oszlopvektort kicsereljuk az egyenlet jobboldalan allo Q vektorra. A Cramer-szabaly akkor elonyos, ha nines sztiksegunk valamennyi gyok ertekere, csak pl. Xl ertekere vagyunk kfvancsiak, Az egyenletrendszer megoldasat matrlxinvertalas, iUetve a Gauss-eliminacios eljaras segftsegsvel gyorsabban is megadhatjuk mint a Cramer-szaballyal,

19.3.5. Feladat 1 Hogyan kell az X eneket meghatarozn'i, hogy az alabbi truiirixok: deiermituuisc 0 legyen?

a) [1 2] b) [2 x] c) [3 x]

2 x x 8 -x 12

e) [~1 ~1 !] f) [~ ~ X2; 2 ]

1 1 1 -1 x x-I

==========================

d) [x + 1 3 ]

3 x+1

80

==============================

19.3.6. Feladat 1 Az a milyen ertekere nem letezik inverze A-na/,~?

[ 1 3 2]

b) A = 2 5 a

4 7 - a -6

==========================

19.3.7. Feladat 1 Oldja meg a. Cramer-szaMllyal az adott linesuis egyenleirendszert!

b) 3xt + X2 = 1 4Xl + 2X2 = 3

--------------------------

-_ .......... _- ........ --. ...... ------------------

----------_ .......... _----_ ......... _----_ ............

-------------------------

19.3.8. Feladat 1 Szamiisa ki az alabbi determuusnsokai)

1 7 0 4 2 1 2 2 2 1 0 -2
a) 2 8 1 5 b) 3 0 0 3 c) 1 3 3 -1
3 0 0 2 0 2 1 4 3 2 4 -3
4 1 1 3 1 3 3 0 2 -2 2 3
1 0 -3 0 9 2 0 a 4 3 4 0 2
3 7 10 3 17 0 6 0 -2 0 1 4 5
d) 4 a 11 a 1 e) 4 0 2 0 f) 0 0 -2 6
5 0 8 0 -3 -2 6 0 2 0 0 0 1
6 1 6 -1 8
==========================
---------------------
--- ............ _-----_-....-- ......... _---------
19.3.9. Feladat 1 Milyen a-ra lesz det A = O?
[ (a + 1) a 3 (2t] b) [i 1 2 jJ
a) (a !a2) 2 8 (a - 1) 2
1 3 0 (a - 3)
-1 (a - 5) (1 -a) 1 1 81

[ (1; a)

c) 3 3

1

(a -1) o

1

1 1]

2 2

(0.-3) 3

1 (0.+3)

==========================

==============~~=====

19.3.10. Feladatl A= [; ~ ~ ]'B = [~ ; ~ 1

00100 1

a) A·B=? b.) detA·B=?

==========================

==========================

====-======================

Szamttsa ki az alabbi ertekeketl

=======================

[1234]

19.3.13. Feladat 1 A = ~ ~ ~ ~

000 3

a) detA =? b) det (4 - ~4) =? c) detA2 =? d) detA-1 =? e) !~~ (det (A - ~4r) =7

==========================

b) A=

a 1 a 101

B=

'=

2 -4]

1 -3

-1 2 2]

=t=~~=~~==================

82

-------- .................... -------_ ......... ----

-----........_-_ ........

19.3.14. Felada~1

A~[n n

a) detA =? b) A-I =? c) M~~~!:~~ h~~ A-:~-~==__~~=====

============================-======

19.3.15 Feladat I

) A - 2 1 4] AAT _7 d (AAT) _7 (AAT)-1_7

a =- 0 -1 3 '= -., et - -., - -.

b)B= ~;~], c= [i ~ ~], A:=2C-B, detA=?,A-1=?

3 2 3 0 5 -4

==========================

=======================

19.3.16. Feladat 1 Muiassa meg, hogy igaz az det (A . B) = det A . det B osszefil,gges, ha 1 -2

a) A = B =

-3 6 '=

122

9.4. Linearis egyenletrendszerek, Gauss~algoritmus Egy linearis egyenletrendszer (roviden LER) a lovetkezo:

\ al1Xl + a12X2 + + alnXn - b1

a21Xl + a22X2 + + a2nXn = b2

(1)

amlXl + am2X2 + + amnXn bm

ahol aij, bj E lR adott ertekek (egytitthat6k illetve konstansok). A LER m db egyenletbol an es n db ismeretlent tartalmaz.

A fenti (1) LER-t matrixes alakba is Irhatjuk:

83

(2)

ahol A E ~m)(n az tin egyutthat6matrix, Q E ]Rn.

[ all a12
A= a21 a22
amI am2 Az [41 Q] E IRmx(n+l) matrixot kibDvitett egyiitthat6 matrixnak hivjuk (Q =f .Q).

Elnevezeselc: A (2) LER homogen -¢=::::? Q = .Q inhomogen -¢=::::? 11. =1= Q kvadratikus -¢=::::? ti = m

megoldhat6 -¢=::::? 3~" E JRn : A .;£* = Q Crt egy megoldas). megoldashalmaz -¢::=? {~$ I ~ .. E IRn : A· ~~ = IL}

Sziikseges es elegseges feltetel LER megoldasara:

Az A . ~ = Q (Q_ =1= .Q) inhomogen LER pontosan akkor oldhato meg, ha rang A -= rang [41 Q] .

Egy kvadratikus LER tehat pontosan akkor oldhato meg egyertelmiien, ha rang A = n, ami azzal egyenertekti, hogy det A =J O.

9.4.1. Gauss-algoritmus

Az (1) LER megoldasara szolgal a Oauss-algoritmus, ami tulajdonkeppen nem mas, mint az altalanos iskolaban tanult ldfejezos-visszahelyettesftos modszer altalanosrtase, Eloszor az (Q =J Q) inhomogen esettel foglalkozunk.

1. lepes: ElDsztir az egyutthatomatrix, es a jobboldalon allo Q vektor segttsegevel elkeszftjtik az indulo tablazatot, a ket reszt fuggoleges vonallal elvalasztva, Elemi sormtiveletek ismetelt alkalmazasaval az egyeuletrendszer baloldalat lepcsos alakra hozzuk, azaz a diagonalis helyek alatti, es attol balm allo egylitthat6k mind nullak lesznek

[41 Q] elemi s~veletek [4* 111.*]

0 .. ·0

84

ahol A* =

0···0

*

2. lepes: A lepcsos alaknak megfelelo LER-t felfrjuk, majd alulrol felfele haladva megoldjuk (ha lehet).

Ha megoldhato, azaz rang A = rang [41 Q] , akkor

rang A = rang [4 1 l!.] = k < n esetben vegtelen sok megoldas van) n - k a szabad (tetsz51eges erteken megvalaszthato) valtozok szama;

rang A = rang [41 Q] = n esetben pontosan egy megoldas van.

Ha (1) nem oldhato meg, azaz rang A < rang [41 Q] ) akkor ez a Gaussalgoritmus megoldasa soran ugy fog szamunkra kidertilni, hogy a lepcsos alakban talalhato olyan sor (altalaban ez az utolso), ahol a vonal elott minden e1em 0) mig a vonal mogott =J=. 0 elem all!

Homogen linearis egyenletrendszernek mindig van megoldasa, hiszen

'VXi = 0 mindig megoldas. Homogen LER eseten a megoldas menete hasonl6, de a Q vektort most elhagyhatjuk:

1. lepes: A elemi sormuveletek A *

2. lepes: A lepcsos alaknak megfelelo homogen LER-t felirjuk, es alulrol felfele haladva megoldjuk. Ket eset lehetseges.

rang A = n esetben az egyetlen megoldas a.Q vektor (trivialis megoldas). rang A < n eset ben vegtelen sok megoldas van (k6zttik a ;f = Q is), es a szabad valtozok szama (n - rang 4) .

19.4.1. Feladat I OIdja meg az alabbi LER-t!

-----------------------

--------------_ .......... _------.".._ ........ -

5x - 7y = 3 a) -lOx + 14y = -6

2x z 1

b) 2x + 4y z 1

-x + 8y + 3z = 2

85

:z: + 2y + 3z = 4 Xl + X2 + X3 = 1
c) 4x I 5y + 6z 0 d) -Xl + :1:2 2X3 = 4
T
7x + 8y I gz - 4 2Xl + X2 + X3 = 2
T
·1:1 + 2X3 - 1 2X2 -1
e) 3Xl 2X2 + 0 f) X3 -
+ .L3 2Xl 1
+ X2 X3 =
4Xl + X2 + 3X3 - 0
g) 2Xl X2 + 3X3 - 7
Xl + 2X3 - 0
h) 3Xl + X2 + 2X3 5
-2Xl + 2X2 3X3 - 0
5xt + 4X2 + 7X3 - 10
========================== =========================
19.4.2. Feladat 1 Oldja meg Gauss-algoritmussal:

2·7.:1 2X2 + 4X3 = 8 5x 7y + z = 1
a) -Xl + 2X2 + 3X3 6 b) lOx 14y + 2z 7
4Xl 3X2 3X3 10 X - Y + z 3 c) U ~ n F [n d) U ~ n ~- [n e) [~ ; ~]:£ = [~ ~ ;]. [ ~2]

4 3 -6 0 0 -1 7

f) Xl U ] + X, [ T ] + X, [ lJ = [ !3 ]

19.4.3. Feladat I Xl +

) 2XI + X2 + X3 + X4 X5

a Xl + 2X2 + 3X3 + 8X4 + Xs - 1

3XI - 3X2 + X3 18x4 + 9xs = 8

b) [! ~: ~ 1 '~= [ ~ 1

1 3 13 -6

c) [n i : J '~= [ ~~ J

1 3 10 14 52

+

X3 -

- 2

86

g) X, . [ ~ 1 ] + x, . [ n + x,· [ ~1 ] ~ [!4] h) [ ~ ~ ~1] . '[ ~1 ~ ~1] t: = [ ~3 ]

-1 1 a -1 0 2 0

g) [ ~1 J2 ~] . U ]1 ~iJ ~ ~ [16]

2XI + X2 + X3 = 2
k) Xl + 3X2 + X3 5
Xl + X2 + 5X3 = -7
2XI + 3X2 3X3 = 14 ==========================

===============================

- 5

d)

Xl + X2 + X3 + X4 10
Xl - X2 + 2X3 - X4 1
Xl + 3X2 + 3X3 = 19
3Xl + X2 + 4X3 + X4 = 21 87
-4XI + 4X2 3X3 = 1
e) 6XI 3X2 + 4X3 2X4 = -3
6Xl + 2X2 + 3X3 + 3X4 19
-4Xl + X2 X3 - -1
:1:1 + X3 + X4 - 3
f) -X2 + X3 X4 - 4
-Xl + 2X2 = 0
:1:2 + 2X3 + X4 = 5
2XI + 3X2 + x,] 1
g) 3Xl X2 + ·7:3 0
2Xl 2X2 X4 - -5
-Xl + 2X2 + X3 + 4X4 - 14
2Xl + X2 + 2'3 2X4 - 4
h) 3X2 + 2X3 + X4 - -8
-,7:1 3X3 + 4X4 = -7
Xl X2 + 2X4 = 3
X2 + 2X3 X4 - 0
i) -·7:1 X2 + 4·7:3 5
2Xl + X3 • 3X4 2
T
Xl + 2X2 2X3 + X4 - -7
U1 -1 1 ~]·~-[T]
j) 2 0
1 -2
0 -1 2 -2
Xl + 2X3 + 3X4 -6
k) -Xl + x2 + 3X3 X4 -4
Xl + X2 + 3X3 + X4 -4
X2 + 2X3 2X4 = 1
[~ 2 3 ~] [-~O ]
1) 3 4
4 1 .~= -10
1 2 -4 + X2 X3 2X4 0
+ X2 + 3X3 + 4X4 0
+ X2 5X3 8X4 = 0
+ X2 9X3 14x4 - 0 88

19.4.4. Feladat 1 Gauss algaritmussal aldja meg az alabbi homagen LER-t!

============================

Xl + 2X2 + X3 + X4 0
b) 2XI + Xz + X3 + 2:1::4 0
Xl + 2X2 + 2X3 + X4 0
Xl + X2 + X3 + X4 = 0
2Xl X2 + X3 X4 0
c) 2Xl X2 3X4 = 0
3Xl X3 + X4 = 0
2Xl + 2X2 2X3 + 5X4 - 0
Xl 4X2 ...L 2X3 0
I
d) 2Xl 3X2 X3 5X4 0
3Xl 7X2 + X3 5X4 0
·'L2 X3 ·'L4 0
==========================
---------.....,_-----......_ .......... _--------
_ ....... ----------------_--- 110.4.5. Feladat"1

A = [ ~ 2 ! ~ 2 ~:], Ql = [ ~1 ] 1 Q2 = [ ~1 ] )

2 -2 -1 -1 -9 -6

[ -~1 ] __ [ __ 1; ]

Q.1 = -2 ,14 -4

7 12

a) Oldja meg az A . ;£ = 0., k = 1,2,3,4 LER-t!

89

b) Oldja meg az A· if. = Q, LER-t, ahol Q:= 2!h + 3Q2 - ,5Qal

c) Oldja meg az A';f = Q, LER-t, ahol f:= Q2 - 4l!.a + 3~!

==========================

====--=================

19.4.6. Feladat* I

[ 4 2 -3] [ 8] [ -2] [ 26]

A = ~ ~ ~ , Q = !~ ,h = 2~ , Q2 = 186 ,

b) A . if. = Q, !f =?

c) A'!f=Qil !f=?, i = 1,2,3,4

==========================

============================

19.4.7. Feladat I

a) Q, ~ [ j ] , ~ ~ [ ~n ' .. ~ [ -U ' Q ~ [ ~~ ]

Allitsa e16 a Q vektort az fh db fu egy linearis kombinaciojakent!

Mi1yen o-ra nem alhthato e10 a Q az gll fb fu egyertelmti LK-jalc€mt?

Allitsa e16 a Q vektort az gll g2dJ:.~,!!4 egy linearis kombimici6jakentl

==========================

,

: "

, '

Ii

I', I'

==========================

90

=====================

19.4.8. Feladat 1

a) Az a mely ertekere letezik megoldas? Ekkor adja is meg!

2Xl + X2 X3 ._ a
Xl + X2 + 4X3 = 12
2Xl + 2X2 2X3 18
-Xl 2X2 + X3 -12
Xl + 2X2 A' X3 = 5
b) Xl + ,\ • X2 + X3 = 4
Xl + 2X2 + 5X3 5 Milyen ;\-ra nem oldhat6 meg? Mikor van vegtelen sok megoldas? ..\ = 3-ra oldja meg!

-Xl + X2

e) -Xl + 3X2 + 2Xl + X2 +

4X3

o - -7 o

a· X3 2X3 -

Milyen o-ra nines megoldas? a = -1 eseten oldja meg!

d) [~3\ ~ ]. :!d.. = [ ~ ]

6 2,,\ 3 +,\ -1

I'

Milyen A-ra nines megoldas? Mikor van pontosan egy megoldas?

Mikor van vegtelen sok megoldas? llyenkor adja meg a megoldashalmaztl

c) A ~ [ iIi 1 r ~:], Q ~ [ ; ]

Milyen a-ra nines megoldas? Mikor letezik pontosan egy megoldas? Adja meg! Mikor van vegtelen sok megoldas?

X + (1 - a) . y + 2a· z = 3

f) x + 2 (1 - a) . y + a . z - 2

2x + 2 (1 - a.) . y + 5a.· z - 7

Mikor nero letezik megoldas?

Mikor van vegtelen sok megoldas? Adja meg a megoldashalmaztl Mikor van pontosan egy megoldas? Adja meg!

=====================

19.4.9. Feladat 1 A parameter mely eriekere nines meqoldas, mikor van vegtelen sok meqoldiis es mikor letezil~ pontosan egy megoldas?

[ f 1 1 i 1 [~l
a) (1 +.\) 1
1 (1 +.\) ';f =
1 1
[ i 1 2 ~l [ ~~11
b) -1 2
1 a .;[ =
-1 4 -2x + 2y 0:' Z = a:
c) x + y 20.:
-2:1: + y z 0
y + z - 0
[~ 1 3 (6a3~7) l~= [~l
~
d) 3 2
2 (0: + 4)
5 7 Xl + X2 + X3 + X4 - 0:
e) Xl X2 X3 X4 - 0:-4
Xl + X2 X3 X4 = 0:+1
3Xl + X2 + X3 X4 = 0 [ill T51tse ki az alabbi tablazatot ugy, hogy

f) minden sor osszege, minden oszlop osszege es az atlokban an6 szamok osszege 15 legyen!

==========================

19.4.10. Feladat 1 Az alabbi sikok a t parameter milyen eriekere metszik egymast?

y+z=O, 2x-y+z=O, x+y=2t, 2(x-y)+t(z+1)=O.

==========================

91

92

I~~~~;:'-~:-t~ tria Jel az alabbi LER-t, n = 1,2,3,4 eseien es oldja is meg!

n

L (i - k) . Xi = 1", k = 1,2,3,4.

i=l

==========================

____.. ............... ------_ .............. _-_ ........... _-------------------------.......-..

19.4.12. Feladat* 1 Haterozza meg azon Xi,O S i :::; 5 ertekeket, amelyekre Xo = 0, Xi-l - 2Xi + Xi+! = 0, 1 S i :::; 4, I5 = L

==========================

9.5. Matrixegyenletek, sajatertek, sajatvektor

Elemi matrixmtiveletekkel az alabbi tfpusokra vezethetf matrixegyenletekkel foglalkozunk.

1. tipus: AX = B, X =7, A, B adott. Pontasan akkor letezik egyertelrnii megoldas, ha 3.:1-\ es ekkor X = A-I. B.

2. tipus: XA = B, X =7, A, B adott. Pantosan akkor letezik egyertelmii megoldas, ha ~A-I es ekkor X = B. A-I.

3. tipus: AXB = C, X =7, A, B, Cadott. Pontosan akkor letezik egyertelmii megoldas, h; 3A-1 es 3B-1ekkor X = A-I. C. B-1 •

................... _----_ ........... ----_ ........... _--------------------- ......... _----

19.5.1. Feladat 1 Houuozza meg X -et!

a) [~ ~]. X = [~ =~] b) [~ 1;]. X = [~ ~]

c) [~ ~]. X = [; ~6] d) [=~ :]. X = [~1 ~2]

e) [~ ~]. X . [~ ;] = [~ ~]

f) X . [-1 1] = [3 1]

- 2 -1 2 0

==========================

93

==========================

19.5.2. Feladat I

a) A = [!1 !2]' B = [~ ~], C = [~ ~]

X . (B - g) = A, X =7

b) [H n·X=E,X=?

c) A = [ ~l ~ •• B = [~d i1]

A·X=B, X=7, Y·B=A, y=?

d) A = [~ ~ ~], B = [~ ~ i]

o 1 1 1 1 0

A2+D 5·A·X=B X=?

e) A =' [i ~ 1 ~ ]' , B = [ ~ 2 ~ 1 ~7·]

o 2 1 4 2

(A + AT) . X = A + AT B, X =7

[ 1 00] [1 4 2]

f) 1 1 0 . X = 2 5 3 ,X =?

o 1 1 3 1 4

) _ [1 -1] _ [4 1] 2 _ _7

g A - 2 1 ,B - 0 ~~_~ : . ::=~=~_x_:. ========

=========================

94

=====================

19.5.4. Feladat I A = [!1 !2] 1 B = [~ ~], C = [~ ~]

a) X· A - X = C - X· B, X =7

b) A . yT + C = B,' Y =7

c) 7 A . X . C - 4B = 3X C, X =7

==========================

19.5.5. Feladat I

===========================

[133] [012]

a) A = ~;! ,B = ~1 ~ ~ ,EX = A, X =7

[21]. _(. [2 1]).[2 -1] [00] _?

b) 5 3 X - dot 5 5 5 -3 + 1 1 ,X -.

[ -1 2] [-1 0 1] [3 2]

c) X· 1 -1 = 1 2 -1 . ~1 ~ I X =7

[ 1 2] T [-1 3]

d) [~ ~]. X = 0 1 . 1 2 1 X =?

-1 1 -2 0

==========================

9.6. Matrix sajatertekei, sajatvektorai

Komplex szamolc A komplex szamok a termeszetes szamok altalanositasaval [onnek letre. Olyan szamhalmazt konstrualunk, ahol elvegezheto a gyokvonas, igy pl negativ szambol is vonhat6 negyzetgyok, A kiterjesztest ugy vegezzuk el, hogy a val6s szamok specialis komplex szamkent, lepjenek fel, es minden igaz maradjon, ami eddig igaz volt raj uk, A komplex ssamokat meg lehet acini ket val6s szam segftsegevel z = x + i . Y alakban (algebrai alak), ahol z, y E 1R es i2 = -1. Az z-et a z komplex szam val6s reszenek, az y-t pedig kepzetes reszenek hivjuk. Jeloles: Re z = x, Im z = y. Az i komplex szamot, ahol Re i = 0, Im i = 1 kepzetes egysegnek (vagy imaginarius egysegnek) nevezztik.

A komplex szamok halmazat C-vel jeloljuk. A komplex szamok halmaza as a sfk pontjai kOzott kolcsonosen egyertelmti rnegfeleltetss van: x + iy -¢::=? i», y).

Izl := Jx2 + y2 a komplex szam abszolut erteke, vagy hossza, z = x - iy a komplex szam konjugaltja, z . z = Izi2• Miiveletek komplex szamokkal:

Legyenek Zk = Xk + iYk, k = 1,2, " E 1Ft

1) Val6s szammal va16 szorzas: ).. zl := .\ . xl + i/\YI

2) Osszeadas: Zl + Z2 := (Xl + X2) + i (YI + Y2)

3) Szorzas: Z1"Z2 := (Xl + iYl)-(X2 + iY2) = (XIX2 + 'i2YIY2)+i (XIY2 + YIX2) = = (XIX2 - YIY2) + i (XIY2 + YIX2)

(X1X2 + YIY2) + i (-X1Y2 + YIX2) IZ21J

- ( XIX2 + YIY2 ) ,. ( -,7.:1Y2 + Y1X2) f a

- 2? + t 2" Z'l

x2 + Yi X2 + Y:;' , ~

A hatvanyozas es gynkvonas mtiveletet a komplex szamok exponencialis alakjaban celszerti elvegezni.

A komplex szam exponencialis alak.ia:

4) Osztas: ~ := Z2

z = roil"

ahol r = Izl, tg<p = ~. A kepletben r a z abszolUt bteke, t.p pedig az argumentuma.

eil" := cos t.p + i sin sp

z = r (cos 'P + i sin <p) alakot triqonometrikus alaknak hfvj uk.

Megjegyezztik, hogy a trigonometrikus alakban az argumentum megvaIasztasa nem egyertelmii, mivel cos (<p) = cos ('P + 2br) , sin ('P) = sin ('P + 2k7r) .

5) Hatvanyozas: z" := (rei'Pt = rn ein'P = r" (cos nip + isinn'P)

6) Gyokvonas: y'z:= (r ei\O) * = y'r ei* = y'r (cos 'f+~k7r + i sin 'f+~k1r) , k=O,I, ... ,n-l.

Ha barmely z ¥ 0 komplex szambol n-edik gyokot vonunk (n E N) akkor n db IctilonbozQ komplex szamot kapunk, (Ez elteres a vales gyokvonastol, ahol-ha volt eredmeny-, csak egy gyokot kaptunk).

95