PLAMEN IVANOV

SU JOK ÉS
MOXA
EGY ÖNGYÓGYÍTÓ
MÓDSZER KÉZIKÖNYVE

Mediks Ltd
 ELŐSZÓ
A su jok terápia nagy fontosságú találmány az emberiség számára. Egy teljesen új, az
eddiginél magasabb szintre emelte a független, öngyógyító kezelési módokat. A su jok
terápia egyszerűségének és hozzáférhetőségének köszönhetően sikeresen kezelhetők
otthon, különösebb orvosi képzettség nélkül is azok a betegségek, amelyek eddig magas
szintű és drága orvosi eljárást igényeltek.
A su jok terápia paraméterei messze felülmúlják az eddig ismert öngyógyító eljárásokét.
Hatékonyabbnak bizonyult sok a nyugati orvoslásban kipróbált módszernél,
gyógyszernél és kezeléseknél is több betegségnél. Sajnos az ismertsége nem áll
arányban a minőségével és a lehetőségeivel. Ez annak tudható be, hogy a su jok terápia
egy új felfedezés, bár az eredete visszanyúlik a régi időkbe. A módszert Park Jea Woo,
dél-koreai tudós, orvos professzor dolgozta ki. Első tudományos értekezéseit a témában
1987-ben írta. A találmány napjainkban válik egyre népszerűbbé világszerte, de
valószínűleg még évtizedeket kell várni arra, hogy a terápia az emberek
mindennapjainak részévé váljon.
A könyv szerzője nagy tisztelettel adózik a su jok terápia kidolgozójának, professzor
doktor Park Jea Woo-nak, és szeretne a segítségére lenni az eljárás széleskörű
elterjesztésében. Ezért készítette ezt a kézikönyvet, amellyel a következők a céljai:
• professzor doktor Park Jea Woo munkái alapján a legrövidebb, legközérthetőbb
módon ismertesse a legfontosabb információkat a su jok terápiával kapcsolatban azt
illetően, hogy hogyan használható a gyakorlatban, külső segítség nélkül
• olyan módon illusztrálja az anyagot, ahogy eddig még senki sem tette
• ismertessen jó néhány gyakorlati adatot a gyógyító eljárások végrehajtása során
szerzett tapasztalatokból, amelyek eddig még nem kerültek a nyilvánosság elé
• rávilágítsa az emberek figyelmét a füst nélküli moksza hatékonyságára és egyszerű
használatára
• javaslatot tegyen a su jok terápia és a hagyományos akupunktúrás eljárás kombinált
felhasználására
• olyan használati útmutatót dolgozzon ki, amellyel az emberek a hagyományos
akupunktúra ismerete nélkül is tudják az eljárást alkalmazni.
A su jok terápiának két szintje van, amelyek összetettségükben és a gyógyító eljárás
módjában különböznek.
Az első szint számos mikró akupunktúrás rendszerű, a kézen és a lábon végzett
gyógymódot tartalmaz. Ezek a rendszerek megszólalásig hasonlítanak az emberi test
miniatűr képére. Visszatükrözik a szervezet egészségi állapotát és hatást gyakorolnak rá,
amikor beteg lesz. Az első su jok szint azok által használható, akik nem végeztek orvosi
tanulmányokat. Az alkalmazás módja átlagos intelligenciával néhány óra alatt
elsajátítható. A könyv további részében a su jok kifejezés a terápia első szintjének
megnevezéséül szolgál.
Most leírjuk, hogy hogyan alkalmazható a gyakorlatban az első szint két kezelő
rendszere – a Fő vonatkozási rendszer és a “Rovar” vonatkozási rendszer, amelyek a
szerző szerint a legalkalmasabbak és teljesen megfelelőek arra, hogy különösebb
szakértelem és segítség nélkül használják az emberek. Ez a könyv kifejezetten nekik
szól.
A su jok második szintje egy független gyógyító módszer, amely a metafizikán alapul.
Ez bonyolultabb. Megtanulása igényel némi filozófiai és elméleti ismeretet a keleti
gyógyító eljárások alapjaiból. Ezért ezt itt most nem részletezzük.
Az évek során a su jok terápia feltalálását követően professzor doktor Park Jea Woo
továbbfejlesztette elméletét, és egyetemes rendszert alkotott belőle Onuri orvoslás
elnevezéssel. Akik többet akarnak megtudni a su jok terápia filozófiai, elméleti és
gyakorlati alapjairól megkereshetik a könyvét a könyvtárban. Orvosi intézetek
tucatjaiban végzett statisztikai, tudományos és klinikai kutatások eredményei találhatók
meg benne, amelyek igazolják ennek a csodálatos gyógyító módszernek a rendkívüli
lehetőségeit és széleskörű használhatóságát.

A TALÁLMÁNY ÉRTÉKE
A su jok terápia egy új, ismeretlen, ma még az akupunktúra területébe tartózó terápia –
egyszerű, hatékony és mindenki által könnyen használható. Teljes mértékben a kézre és
a lábra koncentrál. Koreaiul a su kezet, a jok lábat jelent. Innen ered az elnevezés .
A su jok feltalálása előtt is ismertek voltak más, a kézre és a lábra fokuszáló gyógyító és
diagnosztikai mikró akupunktúrás rendszerek. Olyanok voltak azonban, mint a
mozaikok, nem engedték láttatni az egész rendszert és annak értékét. A su jok terápia
összerendezi ezeket a mozaikokat, hogy egy tiszta, teljes képet mutasson, és ezzel egy
nagyon hatékony, emellett egyszerű rendszer váljon elérhetővé minden gyógyulni vágyó
ember számára. Ez az egyszerűség és minőségi összegződés teszi a su jok terápiát a 20.
Sz. nagy orvosi felfedezésévé. Ezt igazolják az alábbi megállapítások:
• A su jok terápiát kivételesen könnyű elsajátítani. Használata néhány óra alatt
elsajátítható. Olyannyira közérthető, hogy Oroszországban (ahol nagyon gyorsan
elterjedt) még néhány óvodában is sikeresen oktatják, és 1997 óta sok
középiskolában is tananyag.
• A su jok terápia alkalmazásához nincs szükség orvosi tanulmányokra. Természetes
módon, öngyógyításra van kialakítva, és bárki használhatja otthon. Professzor
Zhanaidarov, a kazahsztáni su jok akupunktúrás szövetség elnöke szerint a su jok
gyakorlatilag eltörli a határt a hivatalos orvoslás által el nem ismert öngyógyítás és
az egészségügyi és megelőző intézkedések között, amelyekre nagyobb figyelmet kell
fordítani.
• A su jok nem igényel speciális feltételeket, felszerelést, drága eszközöket, és
bármikor, bárhol, bárki által sikeresen használható.
• A su jok terápia teljesen biztonságos. Mindenféle korlátozás és aggodalom nélkül
használható, mert csak egy módon fejti ki hatását, és az a gyógyuláshoz vezet. Ha
 nem használjuk helyesen a módszert akkor sem okoz semmilyen károsodást.
Egyszerűen nem fejt ki semmilyen hatást.
• A su jok -ot bármelyik korosztály számára alkalmas. Sikeresen használható 5 éves
gyerekek és ugyanúgy 95 éves emberek által is.
• A su jok terápiát bármelyik szerv, ízület és testrész gyógyítására lehet használni.
Tulajdonképpen minden betegség gyógyítható vele. Nincsenek korlátozások és
ellenjavallatok a használatára.
• A módszer egyszerűsége mellet az eddig közreadott tudományos és statisztikai
adatközlések, valamint a klinikai megfigyelések azt mutatják, hogy hatékonysága a
legtöbb betegség területén a gyógyszeres kezeléshez hasonlítható, vagy még annál is
kedvezőbb, minek után a visszaesések (a betegség kiújulásának) aránya érezhetően
alacsonyabb.
• A su jok terápia számos olyan krónikus betegség kezelésében is hatékony, amelyeket
eddig nagyon nehéz volt kezelni, vagy a mai napig gyógyíthatatlannak bizonyult.
• A su jok terápia minden más gyógyító eljárással összevethető. Ha gyógyszeres,
gyógynövényes, vagy más gyógyító eljárással együtt alkalmazzák, felgyorsítja a
gyógyulás folyamatát. A gyógyszeres kezelésnél így kisebb mennyiségű gyógyszer
beszedése is elegendő, csökkentve ezzel a káros mellékhatásokat.
• A su jok-nak egyes akut stádiumban lévő betegek számára életmentő hatása van,
amikor azonnali és hatékony elsősegélyre van szüksége, és nincs a közelben
egészségügyi ellátó hely.
• A su jok terápia páratlanul értékes az olyan szegény országokban, ahol az emberek
nem tudják megfizetni a szakképzett orvosi ellátást, vagy olyan régiókban, ahol ez
egyáltalán nem áll rendelkezésrere, és az öngyógyítás az egyetlen alternatíva.
Mostanáig nem létezett az emberiség számára ilyen egyszerű, praktikus és széles
körben használható gyógyító eljárás. A su jok terápián nem a jelenleg
gyógyíthatatlan betegségekre kínál csodaszert, hanem az emberek hétköznapi
betegségeinek legyőzésében segít. Ezért nevezhetjük a 20. Század nagy orvosi
felfedezésének.

***

Sajnos az elmúlt időben a su jok potenciáljáról, mint öngyógyító módszerről nem került
elég információ a köztudatba, és amit tudni lehetett róla, az sem volt eléggé alapos és
közérthető, így nem volt használható a gyakorlatban. Reméljük, hogy ennek a
kézikönyvnek a kiadásával pótolni tudjuk ezt a hiányosságot.
A su jok terápia a kidolgozását követő években kezdett ismertté válni világszerte. Ebben
a rövid időszakban alakult meg a nemzetközi su jok szövetség. Országok tucatjaiban,
terapeuták ezrei használják a su jok -ot. Majdnem minden akupunktúrával kapcsolatos
tudományos fórumon beszámolnak a su jok terápia pozitív eredményeiről. Az egyszerű
emberek körében futótűzként terjed a su jok híre, mint rendkívül hatékony öngyógyító
eljárásé.
 A SU JOK TERÁPIA
ALAPELVEI
VONATKOZÁSI RENDSZEREK ÉS
ZÓNÁK
Az emberi test olyan komplex mechanizmus, amelynek részei folyamatos, szoros
kölcsönhatásban működnek. Ahhoz, hogy megfelelően funkcionáljon, állandó
információ cserére van szükség. A test minden pontja, folyamatosan információt vesz fel
a test más részeiről, ugyanakkor minden rész információt bocsát ki magáról. Ezt az
információ cserét, és a hozzá tartozó információ tárolást az ún. vonatkozási rendszerek
végzik.
A vonatkozási rendszerek informatívak, a szervezet erőteremtő megnyilvánulásai, és a
test minden pontján megtalálhatóak. Úgy néznek ki, mint az emberi test kicsinyített
mása, igazodnak annak a testrésznek a formájához, amelybe beépülnek. Vonatkozási
rendszerek vannak a fülekben a fejben, a lábakban, a belső szervekben, a nyelvben, a
szemöldökben, és a test minden más részében, még a sejtekben is.
Mivel minden vonatkozási rendszer a szervezet kicsinyített mása, a test minden része
megtalálható benne. Az egyes szerveknek megfelelő vonatkozási rendszerek zónáit (a
területeit) vonatkozási zónáknak nevezzük. A test minden részének és szervének
megvan a maga vonatkozási zónája minden egyes vonatkozási rendszerben. Például a
gyomornak vonatkozási zónája van minden egyes vonatkozási rendszerben, akár a
fülben, akár a szemben, vagy más egyéb vonatkozási rendszerben helyezkedik is el.
A korrespondencia rendszerek között folyamatos információ áramlás van. Ezek
tartalmaznak minden információt a szervezetről és annak aktuális állapotáról. Azzal
hogy információval rendelkeznek a szervezetről, aktívan stimulálják az egészségi
állapotát. A stimuláció menete a következő:
Amikor egy szerv megbetegszik, minden egyes vonatkozási rendszer jelzést kap erről. A
vonatkozási rendszerek erre úgy reagálnak, hogy egy vagy több miniatűr, gömb alakú
formációt hoznak létre a beteg szerv vonatkozási zónájának szövetében. Ezek nyomásra
érzékenyek, és fájdalompontként érzékelhetők. A továbbiakban ezzel a kifejezéssel
utalunk rájuk.
Ha a vese megbetegszik, fájdalompontok jelennek meg a vonatkozási zónáiban, amelyek
fülben, a kézen a lábon, a nyelven, az orron, az ujjakon, és a test minden egyes részén
megtalálhatók. Ugyanez történik, ha a gyomor, a szem, a máj, vagy bármely másik szerv
betegszik meg.
A mindennapi életben az ember folyamatosan, véletlenszerűen és rendszertelenül
stimulálja az egyik vagy másik korrespondencia rendszert és a fájdalompontokat,
amelyek a betegség következtében létrejöttek. Amikor felteszünk egy kalapot a fejünkre,
megnyomjuk a fejen található vonatkozási zónák egy részét. Séta közben a lábon
elhelyezkedő vonatkozási zónákat masszírozzuk. Munka közben pedig ugyanezt tesszük
a kézen lévő vonatkozási rendszerekkel, stb.
A stimulálás következtében a vonatkozási zónák gyógyító impulzusokat generálnak,
amelyek a beteg szervre irányulnak. Ily módon a test különböző részeiről, különböző
vonatkozási rendszerekből érkeznek gyógyító impulzusok a beteg szervhez. Ezek egy
komplex szabályozó mechanizmust aktiválnak, amely leküzdi a betegséget.
A gyógyító impulzusok véletlenszerűen és rendszertelenül, az ember mindennapi
tevékenységének függvényében jönnek létre. Az egészségi állapot kisebb megingásait
képesek maguktól helyreállítani. De ezek az impulzusok nem működnek azoknál akik
keveset, vagy alig mozognak, és komolyabb betegségek sem múlnak el így. Ilyen esetben
a betegség rosszabbodik. Így aztán, ha komolyan megbetegszünk szükséges, hogy
erőteljesebb gyógyító impulzusokat hozzunk létre egyes vonatkozási rendszerek
fájdalompontjainak szándékos és közvetlen stimulálásával.
Ez azonnal felveti a kérdést: a sok közül melyik vonatkozási rendszer a leghatékonyabb,
és a legsikeresebben használható erre a célra? Melyik tartalmazza a szervezet tartalékait
leghatékonyabban? Az eddig szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a
vonatkozási rendszerek, amelyek a test egy független részén helyezkednek el, a
leghasonlatosabbak az emberi testtel, és a leggyakrabban adnak le gyógyító
impulzusokat. Ilyen független részek a kezek és a lábak. Struktúrájuk bámulatosan
hasonlít az emberi testéhez. Ráadásul a leggyakrabban kerülnek érintkezésbe a
környezettel, és a leggyakrabban hoznak létre gyógyító impulzusokat. A természet
emellett arról is gondoskodott, hogy a leggyakrabban létrehozott impulzusok a
legerőteljesebbek és leghatékonyabbak legyenek. Ebből kifolyólag a lábakon és a
kezeken lévő vonatkozási rendszerek által generált gyógyító impulzusok sokkal
erőteljesebbek és hatékonyabbak, mint a más vonatkozási rendszerek által létrehozott
impulzusok.
A su jok terápia teljes mértékben a kézen és lábon elhelyezkedő vonatkozási
rendszerekre épül. Két szintje van. Az első szint könnyen használható bárki által, nem
igényel különösebb egészségügyi képzettség nélkül, és jó néhány vonatkozási rendszert
foglal magába. Ezek közül az alábbi kettő a legfontosabb:
• Fő vonatkozási rendszer
• “Rovar” vonatkozási rendszer.
A következőkben ezt a két vonatkozási rendszert fogjuk bemutatni, amelyek alkalmasak
arra, hogy külső segítség nélkül használják.
A második, magasabb szintű su jok egy metafizikai alapokon nyugvó gyógyító rendszer.
Sokkal bonyolultabb, megtanulásához akupunktúrás ismeretek is kellenek.

FŐ VONATKOZÁSI RENDSZER
A kéz és a láb struktúrája majdnem megegyezik az emberi testével. Ennek képét úgy
képzelhetjük el legkönnyebben, ha felfordítjuk a hüvelykujjunkat a hozzó kapcsolódó
tenyér résszel. Jól látható, hogy az ujj és a tenyér együttes formája kísérteties
hasonlóságot mutat az emberi testével, és a szervek ill. testrészek vonatkozási zónái
világosan és logikusan helyezkednek el rajta.
• A hüvelykujj megfelel a fejnek és a nyaknak.
• A mutató és kisujj megfelel felső végtagoknak.
• A nagyujj és a gyűrűsujj megfelel az alsó végtagoknak.
• Az ujjízületek pontosan megfelelnek az ízületeknek és a végtagoknak.
• A tenyér, a lábak mindkét fele a törzsnek.
• A belső szervek vonatkozási zónái a tenyéren helyezkednek el, ugyanolyan
elrendezésben, mint a testben.
Ily módon mindkét kézen és lábon megtalálható egy vonatkozási rendszer, amelyet Fő
vonatkozási rendszernek nevezünk.
Ha valaki megbetegszik egy vagy több fájdalompont (su jok akupont) megjelenik a
kezeken és a lábakon a beteg szerv vonatkozási rendszereiben. Ezen a zónák stimulálása
egyértelmű gyógyhatással van a szervezetre. A stimulálás ahhoz hasonlítható, ahogy
megnyomjuk a távirányító gombját. A gombnyomás impulzust küld a beteg szervnek,
amely beindítja a gyógyító folyamatot. A gyógyhatás emellett rendkívül gyors és
erőteljes.
Megjegyzés: A lábak erőteljesebb nyomásnak vannak kitéve a mindennapokban mint a
kezek. Ezért a lábon elhelyezkedő su jok fájdalompontokból induló gyógyító impulzusok
hatékonyabbak.

Ha egy szerv, pl. a máj megbetegszik, egy vagy több fájdalompont megjelenik a vonatkozási zónákban. A
pontok stimulálása képes meggyógyítani a szervet. (6/1/1)

A kéz, a láb és az emberi test majdnem teljes strukturális vonatkozása. Minden szervnek és testrésznek
megvan a saját vonatkozási zónája a kézen és a lábon. (6/1/2)

“ROVAR” VONATKOZÁSI RENDSZER

Az ujjak és a lábujjak a test, ill. a kezek és lábak független részei. Minden független
testrészen, ebből kifolyólag mindegyik ujjon és lábujjon az emberi testre hasonlító és
arra vonatkozó vonatkozási rendszer helyezkedik el. Minden szervnek és testrésznek
megvan a maga vonatkozási zónája minden ujj és lábujj vonatkozási rendszerében.
A betegség kialakulásával fájdalompontok jönnek létre a beteg szerv vonatkozási
zónájában mindegyik ujjon és lábujjon. Ezen pontok stimulálásával ugyanolyan
gyógyhatás jön létre, mint a Fő vonatkozási rendszer fájdalompontjainak
stimulálásakor.
A rovar testeknek három része van: fej, mellkas, gyomor. A vonatkozási rendszerek
ugyanolyan elrendezésben helyezkednek el minden ujjon és a lábujjon.
• Az ujjak és lábujjak első percére vetül ki a nyak és a fej.
• A középső percre vetül ki a mellkas.
• A harmadik percre vetül ki a gyomor.
Ezért hívják a rendszert “Rovar” vonatkozási rendszernek.
A felső végtagok hajlított pozícióban a középső perc oldalsó részén helyezkednek el.
Az alsó végtagok hajlított pozícióban a harmadik perc oldalsó részén helyezkednek el.
Megjegyzés: A “rovar” rendszerre is érvényes, hogy a lábon elhelyezkedő fájdalom su
jok pontokból induló gyógyító impulzusok hatékonyabbak, mint a kézen lévők.

Minden szervnek és testrésznek megvan a saját vonatkozási zónája minden egyes ujjon és lábujjon. Ha a
szerv megbetegszik, a zónájában az összes ujjon és lábujjon fájdalompont jelenik meg. Stimulálása
hatékony gyógyhatással bír. (7/1/1)

Minden ujjon és lábujjon az emberi szervezet miniatűr képmása helyezkedik el. (7/1/2)

A VONATKOZÁSI RENDSZEREK
ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS
ZÓNÁI
A testnek két függőleges része van – a bal és a jobb. Hasonlóképp a vonatkozási
rendszernek is bal és jobb oldala van, amelyek a test bal és jobb felét képviselik.
• A bal és jobb oldal a Fő vonatkozási rendszerben való meghatározásához fordítsuk
a kezeket (lábakat) az ujjakkal (lábujjakkal) együtt lefelé. A tenyerek (lábfejek)
felfelé néznek. Képzeljük el a hüvelykujjat felfelé fordítva a hozzá kapcsolódó
tenyérrel (lábfejjel). Ily módon a tenyér (lábfej) jobb oldalára a test jobb oldala vetül
ki a bal oldalra pedig a test bal fele.
• A test bal és jobb fele a “Rovar” vonatkozási rendszerben úgy határozható meg,
hogy a kezeket (lábakat) és az ujjakat (lábujjakat) felfelé fordítjuk. A tenyerek
(lábfejek) előre néznek. Ily módon az ujjak (lábujjak) jobb oldalára a test jobb oldala
vetül ki a bal oldalára pedig a test bal fele.
Mindkét rendszerben megtalálhatók a szevek vonatkozási zónái a bal és a jobb kézen
(lábon) egyaránt. Az egyik, a szerv elhelyezkedésének megfelelő oldal vonatkozási
zónái az elsődleges zónák, másik oldalé pedig a másodlagos zónák.
Példa: A máj, az epehólyag, a jobb láb, a jobb kar, a jobb szem, a jobb fül, stb. a jobb
testfélen helyezkedik el. Ezért ezek elsődleges vonatkozási zónái a jobb kézen (lábon)
vannak, a másodlagos vonatkozási zónái pedig a másik oldalon – a bal kézen (lábon).
Példa: A szív, a lép, a bal láb, a bal kar, a bal fül, a bal szem, stb. a bal testfélen
helyezkedik el. Ezért ezek elsődleges vonatkozási zónái a bal kézen (lábon) vannak, a
másodlagos vonatkozási zónái pedig a másik oldalon – a jobb kézen (lábon).
Az elsődleges vonatkozási zónák közelebb vannak a rá vonatkozó szervhez, és talán
ezért nagyobb a hatékonyságuk. Elsődlegességet élveznek, amikor kiválasztjuk a zónát,
amelyet stimulálunk.
A máj vonatkozási zónái a jobb kézen (lábon) elsődlegesek, a bal kézen (lábon) másodlagosak, mivel a
máj a test jobb felén helyezkedik el. (8/1/1)

A máj elsődleges vonatkozási zónája a Fő vonatkozási rendszerben. (8/1/2)

A máj másodlagos vonatkozási zónája a Fő vonatkozási rendszerben. (8/1/3)

A vonatkozási zónák a „Rovar” rendszerben minden ujjon és lábujjon ugyanúgy helyezkednek el. (9/1/1)

A máj vonatkozási zónái a „Rovar” rendszerben. (9/1/2)

A máj másodlagos vonatkozási zónái a „Rovar” rendszerben. (9/1/3)

A jobb kéz nagyujjának első percén vetül ki a jobb láb (Fő rendszer) elsődleges zónája, és a fej zónája
(„Rovar” rendszer). Ha a fej vagy a jobb láb megbetegszik, fájdalompontok jelennek itt meg. (9/2/1)

A VONATKOZÁSI RENDSZEREK
RÉTEGZŐDÉSE
A Fő vonatkozási rendszer a kezeken (lábakon), a “Rovar” vonatkozási rendszer pedig az
ujjakon (lábujjakon) helyezkedik el. Az ujjak (lábujjak) azonban a kezek (lábak) részei.
Vagyis, a “Rovar” vonatkozási rendszer a Fő rendszer részét képezve kivetül az
ujjakra (lábujjakra).
Amint azt már a fentiekben említettük, vonatkozási rendszerek helyezkednek el a test
minden önálló részén. Egyes önálló testrészek azonban egy másik önálló testrész részét
képezik. Ebben az értelemben a kéz (láb) egy önálló testrész, és tőlük függetlenül az
ujjak (lábujjak) is önálló testrészek. Ezzel alakul ki a vonatkozási rendszerek
rétegződése jön – egyszer a kéz (láb), másszor, tőle teljesen függetlenül, az ujjak
(lábujjak). Ez azt jelenti, hogy a kezek (lábak) egyazon a területén különböző szervek
vonatkozási rendszerei vetülnek ki.
Példa: A fő vonatkozási rendszer szerint a jobb láb a középső ujj első percén vetül ki,
de a „Rovar” rendszer szerint az a fej kivetülési pontja.
Ugyanilyen rétegződés van jelen egyes vonatkozási rendszerek között is, amelyek a Fő
vonatkozási rendszer alkotóelemei. Ugyanez érvényes a mellkasi szervek zónáira is. A
kézen a mellkas a tenyéren található, az életvonal két oldalán. Ha kifordítjuk a
hüvelykujjunkat, azzal együtt a tenyér egy része is fordul. Így nyilvánvaló, hogy amikor
a hüvelykujj normál pozícióban van a mellkasi szervek zónái átfedik az alhasi szervek
zónáit (ld. 6. sz. kép)
Első látásra a vonatkozási rendszerek ezen rétegződése zavarónak tűnik, de
tulajdonképpen (a példára utalva) ez csak annyit jelent, hogy:
• Ha a jobb láb megbetegszik, fájdalompont jön létre a jobb kéz középső ujjának első
percén, a Fő vonatkozási rendszernek megfelelően.
• Ha a fej valamelyik szerve betegszik meg, pl. az orr, fájdalompont jön létre a jobb
kéz középső ujjának első percén, a „Rovar” vonatkozási rendszernek megfelelően.
• Ha az orr és a láb egyszerre betegszik meg, fájdalompont jön létre a jobb kéz
középső ujjának első percén, a Fő vonatkozási rendszernek megfelelően, és ezzel
egyidejűleg az orron, a „rovar” rendszernek megfelelően.

Tudniillik a kéz (láb) területei, amelyeken az egyes vonatkozási rendszerek és

zónák rétegződnek, egymástól függetlenül, és egymással párhuzamosan
képviselik ezeket a rendszereket és zónákat.

A FEJ TÖBBSZÖRÖS KIVETÜLÉSE

A fej (agy) az emberi test legfontosabb része. A testet alkotó összes rendszer és szerv
kontrollja itt koncentrálódik. Az egész organizmus megfelelő működése és egészségi
állapota az agy helyes működésének függvénye. Mivel mindkét vonatkozási rendszer – a
Fő és a „Rovar” rendszer számára is kiemelt jelentőségű az agy, annak vonatkozási
zónái kettőzöttek.
• Egyszer megjelennek az ujjakon és a lábujjakon, mint arc, ami az ujjak (lábujjak)
első percének lágy részén helyezkedik el – alsó kivetülés (ld. a lenti illusztrációt,
rajta a Fő és a „Rovar” rendszert, 6, 7. sz. kép).
• Másszor a fej kivetül minden ujjon és lábujjon, mint arc, amely az ujjak (lábujjak)
első percének hátsó részén helyezkedik el – felső kivetülés.
Ezáltal a fej (agy) negyvenszer vetül ki – kétszer minden ujjon és lábujjon.
A vonatkozási zónák és szervek mindkét módon, fej formájúan kirajzolódnak, és
egymással, valamint az ujj vonalaival meghatározott elrendezésben helyezkednek el.
Például a fej alsó kivetülésén a szem vonatkozási zónái az ujjak (lábujjak) hegyétől
három szegmenssel lejjebb helyezkednek el. A felső kivetülésen a szem zónái az első
ujjperc ujjízületétől egy szegmensnyire helyezkednek el.
• A fej mindkét kivetülési helyén (alsó és felső) lévő fájdalompontok
stimulálásával ugyanaz a gyógyító hatás érhető el.
Ha valaki meg van fázva, mindegy hogy az orr vonatkozási zónájának alsó vagy
felső kivetülési pontján lévő fájdalmpontok stimulálja. Mindkét esetben ugyanolyan
erősségű és hatékonyságú gyógyító impulzusok keletkeznek.
• A fej legfontosabb kivetülési pontja a hüvelykujjakon helyezkedik el.
Itt találkozik össze a fej alsó és felső kivetülése mindkét vonatkozási rendszer (Fő és
„Rovar”) szerint. Ebből kifolyólag a hüvelykujjon lévő fájdalompontokból kiinduló
gyógyító impulzusok hatékonyabbak, mint a többi ujjon (lábujjon) elhelyezkedő
pontoké.
Az ujjak (lábujjak) lágy részei mellett (alsó kivetülések) a fej még egyszer kivetül az egész arccal az ujjak
(lábujjak) első percének hátulján. (10/1/1)
A fejhez tartozó szervek (agy, szem, fül, orr, száj, stb.) vonatkozási zónái a felső és alsó kivetüléseken
helyezkednek el egymással és az ujj vonalaival arányos távolságban. (10/2/1)

A VONATKOZÁSI ZÓNÁK
ARÁNYOSSÁGA
• A vonatkozási zóna formája hasonló és arányos a rá vonatkozó szerv
formájával. Követi a szerv formájának és elhelyezkedésének változásait.
Példa: Ha valakinek túl nagy súlyfeleslege van, a gyomor megduzzad. Ekkor a gyomor
vonatkozási zónája is megnagyobbodik, és más a többi szerv zónáihoz képest kimozdul
a helyéről annak arányában, hogy mennyire megváltozott a valós helye és mérete. Ily
módon, mint apró tükörképek, a vonatkozási rendszerek és zónák tükrözik a szervezet
állapotát és elváltozásait.
• Ha egy szerv megbetegszik, a vonatkozási zónában megjelenő fájdalompont
tükrözi a szerv helyét és a betegség fókuszának elhelyezkedését a beteg szerven.
Példa: Ha valakinek a gyomor felső részében lévő fekélye van, akkor a gyomor
vonatkozási zónájának felső részén jelenik meg a fájdalompont. Ha a gyomor alsó
részében van a fekély, akkor a vonatkozási zóna alsó részén jelenik meg a fájdalompont.
Ha a gyomor több pontján is megjelenik a fekély, akkor a gyomor zónájának több
pontján, az érintett helyeknek megfelelően alakulnak ki a fájdalompontok. Emellett az a
felület, amelyen a vonatkozási zóna fájdalompontja megjelenik mértanilag hasonló és
arányos a gyomorban lévő, a betegség által érintett területtel.

Ha a gyomor vagy egy más szerv mérete megváltozik, a vonatkozási zónájának mérete is vele változik
(11/1/1)

A fájdalompontok helyzete tükrözi a betegség helyét és kiterjedését az adott szervben. (11/2/1)

BŐR ÉS CSONT VONATKOZÁSOK

A vonatkozási rendszerek nemcsak a bőrön helyezkednek el. Három dimenziósak, mint
maga a test, és magukban foglalják a kéz és a láb teljes szövetállományát. Ebből
kifolyólag különbség van azon szervek és szövetek vonatkozási zónáinak
elhelyezkedése között amelyek mélyebben fekszenek a testben és azok között, amelyek
közelebb vannak a bőrhöz. Az előbbieknél a vonatkozási zónák meghatározásához a kéz
és a lábfej csont-struktúrái (csont vonatkozás) szolgálnak mint referencia pont, az
utóbbiaknál pedig a kéz és a lábfej bőrének rétegei (bőr vonatkozás).
Példa: A lágyék lebenyeinek vonatkozási zónái (a csípő ízülettel szemben lévő bőr)
egybeesik a középső és a gyűrűsujj alatt lévő bőrrétegekkel. Bár a csípő ízület zónái,
amelyek mélyebben helyezkednek el, egybeesnek az említett ujjak harmadik percének
ízületeivel.
• Ha a betegség fókusza mélyen helyezkedik el, a fájdalompontot a csont
vonatkozásból kiindulva kell keresni. Ha a betegség közel van a bőrhöz, vagy
rajta van, a fájdalompontot a bőr vonatkozás alapján kell megkeresni.

A csípő ízület csont vonatkozása. (11/3/1)

A csípő ízület bőr vonatkozása. (11/3/2)

TÜKRÖZŐDŐ FÁJDALOMPONTOK
Ha egy szerv vagy a test egy része megbetegszik, a kéz és a láb vonatkozási zónáiban
megjelennek a fő fájdalompontok, de emellett megjelennek az ún. tükröződő
fájdalompontok is. Meg fogjuk adni ezek leírását, de nem fárasztjuk az olvasót az
elméleti háttér felvázolásával. Az ujjakon lévő tükröződő pontokra fogunk koncentrálni,
mert azok leírása egyszerű. Azonkívül megítélésünk szerint ismeretük és használatuk
elegendő ezen kézikönyv gyakorlatban való használatához.
Konkrét példaként leírjuk a szív vonatkozási zónáját a „Rovar” rendszerben az egyik
ujjon. Ha a szív megbetegszik, a vonatkozási zónában fájdalom su jok pont jelenik meg.
Húzzunk egy függőleges vonalat, amely metszi ezt a pontot, és párhuzamos a
vonatkozási rendszer szimmetria tengelyével, egészen az ujjízületek metszőpontjáig úgy,
hogy a vonal mindkét végén túlnyúljon az említett két ponton. A metszéspontban mindig
megjelenik az ún. függőlegesen tükröződő fájdalompontok. Ezek nem annyira
fájdalmasak mint a fő su jok pont, de mindig az ujjízületek alatt és felett vannak.
Most húzzunk egy vízszintes vonalat, amely merőleges a szimmetria tengelyre, a fő su
jok ponton keresztül, a példán látható metszésponthoz az ujj egyik oldalától a másikig.
Fájdalompontok ezen is mindig megjelennek, ezeket vízszintes tükröződő pontoknak
nevezzük.
Függőleges és vízszintes tükröződő pontok a beteg szerv vonatkozási zónájának főbb
pontjain mindig jelen vannak a „Rovar” rendszerben és az ujjakon elhelyezkedő Fő
rendszer egy részében is. Nagy jelentőséggel bírnak a gyógyító folyamat
felgyorsításában. Ha a fő pontok stimulálását kombináljuk a függőleges és vízszintes
tükröződő pontokkal, azonnali eredményt érhetünk el. Ezeknek a pontoknak a használata
különösen hatékony, amikor a betegség nagy területre terjed ki, pl. a tüdőgyulladás,
amely mindkét tüdőfelületet érinti.

***

A függőleges tükröződő pontok az ujjak középső és harmadik percén találhatóak, a

fentiekben leírtak szerint. Húzzunk egy függőleges vonalat, amely párhuzamos a
vonatkozási rendszer szimmetria tengelyével, egészen az ujjízületek metszőpontjáig úgy,
hogy a vonal mindkét végén túlnyúljon a fájdalomponton.
Más módon keressük meg a függőleges tükröződő pontokat az ujjak első percén, mivel
ezeken nincs ujjízület a fő fájdalompont felett. Itt úgy határozzuk meg a függőleges
tükröződő pontok helyét, hogy húzunk egy függőleges vonalat a fő pont alatt
elhelyezkedő ujjízületig. A másik tükröződő pont ugyanazon az ujjízületen fekszik, csak
az ujj másik oldalán. Úgy határoljuk be, hogy az ujj hegyétől indulva húzunk egy
függőleges vonalat át az ujj másik oldalára, az ujjízület határáig.

A vízszintes tükröződő pontokat minden ujjpercen a fentiekben leírtak szerint keressük

meg. Húzzunk egy vízszintes vonalat az ujj egyik oldalától a másikig. Egyes esetekben a
fő fájdalompont egybeesik az ujj oldalának középső részével. Ilyenkor csak egy
tükröződő vízszintes pont van, amely az ujj másik oldalán helyezkedik el, a fő ponttal
szemben.

Függőleges tükröződő pontok. (12/1/1)

Vízszintes tükröződő pontok. (12/2/1)

A vízszintes tükröződő pont és a fő pont egybeesése az ujj oldalsó részén. (12/3/1)

Függőleges tükröződő pontok az első ujjpercen. (12/3/2)

A VONATKOZÁSI RENDSZEREK
MEGKÉRDŐJELEZHETETLENSÉGE
A vonatkozási rendszer létezéséről nagyon könnyen megbizonyosodhatunk. Elég ha
megpróbálunk su jok fájdalompontokat keresni a beteg szerv vonatkozási zónájában.
Ilyen pontokat mindig találunk. Ha a szerv ép, ezek a pontok nem érzékenyek.
Könnyedén leellenőrizhetjük a vonatkozási rendszerek létezését, pontos elhelyezkedését
és hatékonyságát. Ez nem hagy teret semmilyen kétségnek, ellenérvnek vagy vitának. A
vonatkozási zónák korrektségét az emberek ezrein alkalmazott su jok terápia bizonyítja –
mind a szakmai, mind az öngyógyító módozatban.
Megjegyzés: A Fő és a „Rovar” vonatkozási rendszer fenti rajzai illusztratívak. A
korrespondencia zónák pontos topográfiája az útmutatóban szerepel.
 A SU JOK TERÁPIA
GYAKORLATA
BEVEZETÉS
MIKOR ALKALMAZHATÓ A SU
JOK ÖNGYÓGYÍTÁSRA
• Orvosi felügyelet alatt a su jok probléma nélkül alkalmazható más terápiák
mellett.
Ebben az esetben minden aggodalom nélkül alkalmazható a su jok – jelentősen csökkenti
a gyógyulás időtartamát. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a su jok terápiának nincs
ellenjavallata és mellékhatása. Semmilyen módon nem árthat. A su jok minden más
gyógyító eljárással együtt használható. Így a betegség hamarabb gyógyul, és kevesebb
gyógyszert (ha fel van írva) kell beszedni, és kisebb mértékű az általuk okozott kár.
• A su jok alkalmazható egyedüli gyógymódként akut vagy krónikus
betegségeknél, de csakis orvosi felügyelet alatt.
Komoly betegségeknél a su jok alkalmazható egyedüli gyógymódként, de csakis orvosi,
vagy su jok terapeuta felügyelete alatt. A módszer rendkívül hatékony a betegségek
széles körénél, de van néhány rendkívül veszélyes betegség, amelyek átfogó terápiát
igényelnek. Csak orvos mérheti fel, hogy mikor van szüksége egy betegnek
drasztikusabb gyógymódokra – pl. operációra.
• A su jok orvosi felügyelet nélkül is alkalmazható banális, akut vagy krónikus
betegségeknél.
Sok betegség egyáltalán nem igényel orvosi felügyeletet. Például egy enyhe meghűlés,
vagy megfázás gyorsan megszüntethető a su jok pontok masszírozásával a torok és az
orr vonatkozási zónáiban.
Makacs, krónikus betegségek, amelyek közismertek és sok problémát okoznak – mint pl.
ízületi fájdalom, szintén kezelhetők önállóan.

• A su jok vészhelyzetben elsősegélyként is alkalmazható, mielőtt az orvosi

segítség megérkezik.
• A su jok terápiának nincsenek ellenjavallatai és mellékhatásai, és bárki
használhatja az egészsége kockáztatása nélkül. De van néhány feltétel,
 amelyeket be kell tartani, hogy a terápia hatékony legyen, és a megfelelő módon
legyen használva.

A su jok terápia nem alkalmazható:

• Nagy mennyiségű alkohol és kábítószer fogyasztása mellett és közvetlen utána.
• Erős kimerültség, nem megfelelő alvás vagy éhezés esetén.
• Ha a betegség akut, és orvos nem diagnosztizálta (kivéve elsősegély).
• Közvetlen kiadós étkezés után.
• A terhesség utolsó trimeszterében.

MILYEN BETEGSÉGEK
KEZELHETŐK A SU JOK -KAL
• A su jok bármilyen betegség gyógyítására használható, ha tudjuk, hogy hol van
a fókusza. A betegség természete emellett nem fontos.
Biztosan tudni kell, hogy melyik a beteg szerv, és hol van a betegség fókusza. Csak
ezáltal határozható meg pontosan a vonatkozási zóna, és stimulálható az ott lévő su jok
pont. Ebből kifolyólag a su jok csak a betegség pontos meghatározása esetén gyógyít. A
betegség természete nem fontos. A beteg szervre irányuló gyógyító impulzusok
meggyógyítják a szervet bármilyen problémája legyen is.
A su jok terápia szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a gyomorban fekély,
hurut, vagy valami más probléma van. A su jok fájdalompontok stimulálása által
gyógyító impulzusok keletkeznek, amelyek megtámadják a betegséget függetlenül attól,
hogy milyen természetű.
Megjegyzés: Komoly betegség esetén, amely a test nagy területét és több szervét és
rendszerét érinti, a fentiekben vázolt egyes szintű su jok nem mindig bizonyul
hatékonynak, vagy túl munkaigényes a stabil gyógyító hatás elérése. Ekkor szükségessé
válik a su jok metafizikai részének használata szakképzett segítő által, vagy más
gyógyító eljárás bevonása.
• A su jok terápia (egyes szint) nem alkalmas szimptomatikus kezelésre.
A su jok nem alkalmas a tünetek direkt módon való kezelésére – szédülés, émelygés,
láz, magas vérnyomás, stb. Fontos tudni, hogy melyik szerv megbetegedése okozza a
tüneteket, és a szervet kell kezelni a vonatkozási zónákon keresztül.
Példa: A láz egy tünet. Okozhatja a mandulák gyulladása, de a vesék gyulladása is. A su
jok terápia nem lehet sikeres, ha nem határoztuk meg a betegség helyét.
• A su jok terápiának korlátozott a hatékonysága olyan betegségeknél, amelyek
visszafordíthatatlan elváltozásokat okoztak a beteg szerv szöveteiben.
Ha a betegség visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz a szövetekben, a su jok terápia
javítja annak állapotát, de nem gyógyítja meg. A su jok használata mégis javallott olyan
betegségeknél, amelyeket a modern orvostudomány gyógyíthatatlannak minősített. Ha
nincs olyan gyógymód amely segítene, lehetséges, hogy a szervezet belső tartalékai
segítségével sikeres gyógyulás érhető el. Ebben a témában íródott néhány könyv, amely
tartalmaz esettanulmányokat.

A KEZELÉS MENETE
A KEZELÉS MENETÉNEK
RÉSZELEMEI
A su jok terápiával való kezelés menete nem bonyolult, és mindenkinél ugyanaz,
függetlenül attól, hogy milyen betegsége van. Ki kell választani a beteg szervhez tartozó
vonatkozási zónát, amelyet használunk a kezelésre, majd meg kell határozni a su jok
fájdalompontokat ezekben a zónákban, és stimulálni kell őket. Sose feledjük, hogy
vonatkozási zónák minden embernél azonos módon helyezkednek el, és mindenkinél
nagyon könnyű megtalálni őket segítség nélkül is az illető kezén vagy lábán. Számos
zónát és fájdalompontot találhatunk, amely közül kiválaszthatjuk a megfelelőt, amelyet
nagy hatékonysággal stimulálhatunk.
Így a su jok kezelés menete, amely magában foglalja a technológiát és a beavatkozás
egészét, egyáltalán nem bonyolult, és minden ember számára ugyanaz, függetlenül a
betegsége természetétől. A kezelés menete a következő:
• A beteg szerv vonatkozási zónájának kiválasztása a kézen vagy a lábon.
• A vonatkozási zóna fájdalompontjainak meghatározása.
• A gyógyító impulzusok létrehozása a fájdalompontok stimulálásával.

1. A VONATKOZÁSI ZÓNÁK
KIVÁLASZTÁSA
• A su jok sikeres egyéni használatához az első és legfontosabb feltétel a helyes
orvosi diagnózis felállítása.
A su jok gyakorlatának megkezdése előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy melyik a
beteg szerv. Ha nincs lehetőségünk orvosi diagnózist beszerezni, érzékelés útján kell azt
felállítani. Alapvetően fontos, hogy csak a betegség pontos diagnózisának megléte
mellett kezdjünk hozzá a su jok terápia alkalmazásához. Enélkül tévedésből egy másik
szerv zónáját stimulálhatjuk a beteg szervé helyett. Ez nem okoz semmi kárt, de nem is
fog segíteni a gyógyulásban, és ok nélkül csalódhatunk a módszerben. Ezért olyan
fontos, hogy egy szakértő megvizsgálja a beteget, és meghatározza a betegség pontos
helyét. Nem helyes, ha saját magunk, a fájdalom helye alapján próbáljuk ezt megítélni.
A fájdalom egy tünet, és félrevezető lehet.
Például: Fájdalmat érzünk a csípőben, amiből arra következtethetünk, hogy probléma
van a gerincünkkel, pedig a fájdalmat a vese megbetegedése is okozhatja. Nyilvánvaló,
hogy a gerinc zónájának stimulálásával nem érünk el eredményt.
• A beteg szerv vagy testrész meghatározása után ki kell választani a vonatkozási
zónákat, amelyeket használni fogunk a kezelésnél.

Lapozzuk fel az ide vonatkozó oldalt a kézikönyvben, és rajzoljuk körbe a beteg szerv vonatkozási zónáit.
(14/1/1)
Minden szervhez és testrészhez számos vonatkozási zóna tartozik a kezeken és a
lábakon. Az agynak pl. negyven vonatkozási zónája van. A gyógyító hatás eléréséhez
nem szükséges az összes vonatkozási zónában lévő fájdalompontokat stimulálni. A
betegség komolyságától függően egytől négyig terjedően választhatunk az alábbi
megfontolás szerint:
o A Fő rendszerben lévő és a „Rovar” rendszerben lévő vonatkozási zónák egyforma
hatékonyságúak.
o A lábon lévő zónák hatékonyabbak mint a kézen lévők.
o Az elsődleges vonatkozási zónák hatékonyabbak mint a másodlagosak.
o A lábon és a kézen lévő zónák kombinálása nagyobb hatékonyságot eredményez,
mintha csak a kéz, vagy csak a láb zónáit használjuk.
o Ha a test nagyobb részére kiterjed a betegség, előnyösebb a „Rovar” rendszert
használni.
A kézikönyv megadja, hogy hol találhatók ezek a zónák. Az ábrákon lévő kezek és
lábak térbeli elhelyezkedését körültekintően vessük össze a saját kezünkkel és
lábunkkal, hogy ne keverjük össze a test jobb felén lévő szerveket a bal félen lévőkkel.
Ha tévedésből a tengely másik oldalán lévő vonatkozási zónát határoljuk be, akkor nem
a megfelelő szervet stimuláljuk, és nem is érjük el a kívánt gyógyhatást.
• Karikázzuk be a vonatkozási zónát, amit használni fogunk egy ártalmas
anyagot nem tartalmazó filctollal.
A kezdeti időszakban fontos ezt megtenni, hogy ne térjünk át másik zónába amikor
keressük a fájdalompontokat, és így könnyebben meg is találjuk azokat.

1.1. TOVÁBBI VONATKOZÁSI ZÓNÁK

A beteg szerv vonatkozási zónáján kívül van van még egy vagy két más szervhez tartozó
vonatkozási zóna, amely bevonható a kezelésbe. Ezekre a szervekre szintén kihatással
van a betegség, így kapcsolódnak a folyamathoz. Ez a komolyabb, akut és krónikus
megbetegedéseknél alkalmazható, amikor a beteg szerv fájdalompontjainak stimulálása
nem hozza meg a várt eredményt. Első helyen a gerincoszlop és az agy vonatkozási
zónáiban lévő fájdalompontokat kell megkeresni.

A GERINCOSZLOP SZEREPE
A gerincoszlop az agyat és a test összes szerve közötti információcseréjét közvetítő fő
„útvonal”. A gerincoszlop csigolyái az út elágazásaihoz hasonlatosak, amelyek a
különböző szervekhez és a test egyes részeihez vezetnek el. A legtöbb krónikus betegség
kihatással van a gerincoszlop egy vagy több területére, amely kapcsolódik a beteg
szervhez. Így az információáram az agy és a beteg szerv között gátolva van, és az agy
szabályozó funkciói gyengülnek.
A gerincoszlopban lévő, a beteg szervhez tartozó fájdalompontok stimulálásával az agy
és a beteg szerv közötti viszony normalizálódik, és megindul a gyógyító folyamat.
A fájdalompontokat a gerincoszlop azon oldalán kell keresnünk, ahol a beteg szerv
elhelyezkedik.
Megjegyzés: Amikor a gerincoszlop csigolyáiról beszélünk, beleértjük a hozzájuk
tartozó összes szövetet (a gerincagy szegmensei, a gerincagy idegei, stb.).

AZ AGY SZEREPE
Az agy irányítja az összes szervet és a test rendszereit. Ha egy szerv megbetegszik, az
agy megfelelő vonatkozási zónájában fájdalompont keletkezik. Ez a pont a beteg
szervvel kapcsolatos agyi területben helyezkedik el. A pont stimulálásával a gyógyhatás
még hatékonyabbá válik.
Normál esetben az agy vonatkozási zónáiban több fájdalompont is található. Mivel
nehéz kiválasztani, hogy melyik tartozik a beteg szervhez, azt kell választani,
amelyikben a legerősebb fájdalom.

***

Különösen komoly és gyógyíthatatlan megbetegedéseknél, az agy és a gerincoszlop

vonatkozási zónáinak tehermentesítése végett, meg kell keresni a beteg szervvel
kapcsolatos szervek vonatkozási zónáit is, mivel ezek valószínűleg részei a patológiás
folyamatnak. Figyelembe kell venni azonban, hogy ezeknek a szerveknek a
meghatározása orvosi képzettséget igényel, ezért, amennyiben ez nincs meg, ilyen
esetekben mindenképpen konzultálni kell egy hozzáértő szakemberrel.
Ha erre nincs mód, le kell ellenőrizni az összes fő belső szerv vonatkozási zónáját, és ki
kell választani azt, amelyikben a legtöbb fájdalmas pontot és területet találjuk.
Például: A hólyag gyulladása mögött valószínűleg a vese gyulladásos megbetegedése
áll. Ilyenkor szükséges megkeresni a vese megfelelő területeinek fájdalompontjait is.

A SZERVEK ÉS A TESTRÉSZEK KAPCSOLATA A GERINCCEL

Tüdő és hörgők: C3-C4, T3-T9
Szív, felszálló aorta: C3-C4 balról, T1-T8
Garat: T3-T5
Gyomor: C3-C4, T6-T9
Colon ascendens (vastagbél felszálló szakasza): T9-L1
(Féreg)nyúlvány: C3-C4, T11- T12 jobbról
Colon descendens (vastagbél leszálló szakasza): C3-C4
Végbél: T11-T12, L1-L2
Máj és epehólyag: C3-C4, T6-T10 jobbról
Hasnyálmirigy: C3-C4, T7-T9 balról
Vesék és húgyvezeték: C4, T10-L2
Húgyhólyag: T11-L3, S2-S4
Méh: T10-L3
Petefészek és petevezeték: T10-L3
Herék: T12-L3
Tejmirigyek: T4-T6
Tarkó: C2
Méhszáj: C3-C4
Kar: C6-C7
Alkar: C6-C7, T1
Hónalj: C5-C7, T1-T3
Könyök: C4-C5, T1-T3
Kulcscsont: C4
Vállöv: C4-C5, T1
Mellkas és rekeszizom mögötti rész: C4, T1-T8
Hasi terület: T9-T12, L1, S1
Hát rekeszizom alatti része: T9-T12, L1-L5
Comb külső része: L2-L5, S1
Comb belső része: L2-L4, S2-S3
Lábszár külső része: L4-L5, S1
Lábszár belső része: L4, S1-S2
Lábfej: L4-L5, S1-S2
 2. A SU JOK FÁJDALOMPONTOK
ELHELYEZKEDÉSE
A vonatkozási zónákban lévő fájdalompontokat egy egyszerű, diagnosztikai pálca nevű
eszköz segitségével találhatjuk meg, vagy egy megfelelő tárgy segítségével, ami kéznél
van.
A diagnosztikai pálca alkalmas a fájdalompontok lokalizálására és masszírozására a
kézen és a lábon. Egy fémből, műanyagból vagy fából készült pálca, kb. 10 cm hosszú.
Mindkét vége gömbölyű, 2-4 mm-es lekerekítéssel. A pálca egyik vége nagyobb
átmérőjű, és a kéz lágy részein használatos. A pálca kisebb átmérőjű végét azokon a
területeken kell használni, ahol a csont közelebb van a bőrhöz.
Ha nem áll rendelkezésre ilyen pálca, használhatunk egy szál gyufát, egy hőmérő
vékony végét, vagy egy kéznél lévő tárgyat, amelynek 2-3 mm-es átmérőjű a vége. Egy
kis gyakorlattal akár a körmünkkel is behatárolhatjuk a su jok pontokat.
• Keressük meg a fájdalompontokat a diagnosztikai pálca segítségével úgy, hogy
végigpásztázzuk a bekarikázott vonatkozási zónát.
Pásztázzuk végig a zónát, mialatt a pálcát függőlegesen, egyenletes erővel finoman
mozgatjuk. Szisztematikusan és folyamatosan mozgassuk a pálcát – úgy ahogy a füvet
nyírjuk, akkora lépésékben haladjunk, amekkora a pálca végének az átmérője. Ne
maradjon ki egyetlen pont sem. A fájdalompontok kicsik, és könnyen elvéthetjük őket.
Ezért olyan fontos, hogy a zónán szisztematikusan haladjunk végig, ne csak
véletlenszerűen érintsünk meg egy-egy pontot.
A fájdalompontok keresésénél tartsuk szem előtt a következőket:

A pálcát ne nyomjuk túl erősen, mert mindenhol fájdalmat érezhet az egyén.
Kezdjünk enyhe nyomással.

Lehetséges, hogy az első alkalommal, amikor végigpásztázzuk a területet, nem
találjuk meg a fájdalompontot. Ekkor ismételjük meg a procedúrát úgy, hogy egy
kicsit erősebb nyomást gyakorolunk, és változtassuk meg a pálca dőlésszögét.

Az ujjízület területén behajlított és kinyújtott ujjakkal (lábujjakkal) is keressük meg a
fájdalompontokat, a lehető legmélyebben vizsgáljuk meg a ujjízületek közötti helyet.

A lágy szövetek területén (pl. a tenyér) a pálca nagyobbik végét használjuk, és
intenzívebb nyomást gyakoroljunk, hogy „érezzük” az alul lévő csontokat.

Úgy is végigpásztázhatjuk a zónát, hogy „végigcsúsztatjuk” a pálcát a bőrön. Ha
odaér a fájdalomponthoz, egyértelműen érezni fogjuk.

A kéz és a láb azon területein ahol a bőr közel van a csonthoz, pl. az ujjak felső
része, könnyen behatárolhatjuk a fájdalompontokat úgy, hogy a pálca oldalsó részét
húzzuk végig a területen.

Ha a zóna nagy, először függőlegesen húzzuk végig a hüvelykujjunkat erős
nyomással. Normál esetben a terület, ahol a fájdalompont van érzékeny. Ezután
ellenőrizzük le ezt a helyet a pálcával nagyon alaposan.

Ne feledjük, hogy a vonatkozási zónák hasonlóak és arányosak a megfelelő
szervekkel, és testrészekkel, valamint a rajtuk lévő fájdalompontok elhelyzkedése
 geometrikusan megfelel a beteg szerven lévő betegség fókuszának pozíciójával. Pl.
ha a fekély a gyomor felső részében van, a fájdalompontokat a vonatkozási zóna
felső részében kell keresni. Ha a comb középső része fáj, a fájdalompontokat
keressük a vonatkozási zóna középső részén, stb.

Ha a betegség központja a bőrhöz közel van, vagy rajta van a bőrön, a
fájdalompontokat először a bőr vonatkozási területén kell keresni, majd ha a
betegség a belső szerveket és a mélyebben fekvő szöveteket is érinti, térjünk át a
csont vonatkozási területére. (ld. 11. o.)

Diagnosztikai pálcák. (16/1/1)

Pásztázzuk végig a bekarikázott vonatkozási zónákat a diagnosztikai pálcával. (16/2/1)

Jelöljük meg a fájdalompontok helyét, kiemelve a legfájdalmasabbat. (16/3/1)

Ne feledjük, hogy a fájdalompontok elhelyezkedése a zónában mértanilag megfelel a betegség fókuszának

a beteg szervben. (16/4/1)

Végül kiválasztunk egy vagy több fájdalompontot. Ha több pont van, egyik közülük a
legfájdalmasabb. Ha megnyomjuk ezt a pontot éles fájdalmat érzünk, amely néha
elviselhetetlen. A fájdalom akut betegségeknél intenzívebb, és krónikus
megbetegedéseknél enyhébb.
• Jelöljük meg a kiválasztott pontokat, és rajzoljuk körbe a legfájdalmasabbat.
Néha a fájdalompontok olyan közel vannak egymáshoz, hogy összeolvadnak, és egy
nagy fájdalom területet alkotnak. Normál esetben a terület középső része a
legfájdalmasabb, és ott helyezkedik el a legfájdalmasabb pont is.
Az epicentrum, a betegség központja a legfájdalmasabb pontra vetül ki. Ennek
stimulálása közvetlenül ezt a központot támadja meg, és erőteljes gyógyhatása van. A
kevésbé fájdalmas pontok olyanok, mint az izzó parázs a tűz körül. Ha megpróbálunk
azokat eloltani, azzal csak mérsékeljük a tűz melegét, de nem tudjuk eloltani az egészet,
mert a tűz központját érintetlenül hagytuk. Ezért olyan fontos jól kiválasztani a
legfájdalmasabb pontot.

• Úgy bizonyosodhatunk meg arról, hogy a legfájdalmasabb pontot választottuk-e

ki, hogy próba stimulálást végzünk rajta. Ennek a pontnak a stimulálása
minden esetben azonnali javulást eredményez.

Megjegyzés: A legfájdalmasabb pont körülrajzolása rendkívül fontos, amikor a

stimulálást tűvel, masszázzsal, magokkal vagy mágnessel végezzük, mivel ezekben az
esetekben alapvető, hogy ne térjünk le a pontról. Ha a stimulálást mokszával végezzük, a
pontos hely nem annyira elsődleges, mert a gyakorlatban a melegített területen minden
fájdalompont ugyanolyan mértékű stimulálást kap.
Ha a fájdalompontokat nem találjuk meg a beteg szerv vonatkozási zónájában, nagy
valószínűséggel nem megfelelően diagnosztizálták a betegséget. Egy beteg szerv
vonatkozási zónájában MINDIG vannak fájdalompontok. Ha mégsem fér kétség a
diagnózishoz, lehetséges, hogy a fájdalompontok mélyen a csont struktúrában
helyezkednek el, amely gátolja, hogy könnyen meghatározhatóak legyenek, vagy a kéz
lágy részeiben egy vastag szövetréteg alatt. Az is lehet, hogy a megfelelő gyakorlat
hiányában nem találjuk a pontokat.
A su jok fájdalompontoknak diagnosztikai értéke is van. Ha egy szerv összes
vonatkozási zónájában ugyanazon a helyen találjuk meg a fájdalompontokat mindkét
vonatkozási rendszerben (Fő és „Rovar”), nagy valószínűséggel az adott szerv a beteg.

3. A FÁJDALOMPONTOK
STIMULÁLÁSA
A gyógyító impulzusok létrehozásához és a gyógyhatás eléréséhez a su jok pontokat
stimulálni kell. A su jok pontok gyakorlatilag akupunktúrás pontok. Ahhoz, hogy
aktiváljuk őket a tradicionális akupunktúrában alkalmazott stimulálási módokat kell
felhasználnunk. Ezek közül a leggyakoribbak:

• Stimulálás mokszával (moksza)

• Hideg stimulálás (krioterápia)
• Su jok tű stimulálás
• Kombinált stimulálás tűvel és moxával
• Különféle masszázsok
• Mágneses stimulálás.

3.1 STIMULÁLÁS MOKSZÁVAL

Az akupunktúrás tűk használata és az akupontok masszírozása nagyon népszerű.
Hozzájuk képest a moksza stimulálás egy kissé háttérbe szorult (teljesen érdemtelenül),
és nem ismert az emberek körében. Ezért tartjuk fontosnak, hogy röviden bemutassuk
ennek a hatékony módszernek az előnyeit és a hátrányait, amely egyik bázisát alkotja
ennek a kézikönyvnek.
A továbbiakban foglalkozni fogunk a su jok fájdalompontok kombinált
használatával és a tradicionális akupontokkal is. A moksza stimulálásról szóló
alábbi fejezet azt hivatott szemléltetni, hogy helye van a su jok terápiában és a
tradicionális akupunktúrában is.

***

Kína távoli részein a tű használata mellett az akupontok melegítését is gyakorolják.

Mivel a tűt (chen) gyakran párhuzamosan használták a melegítéssel (chiu), az eredeti
kínai módszer elnevezése a chen-chiu terápia.
Az akupontok melegítését (chiu) többféle módon végzik, de a több ezer éves módszer
bizonyult a leghatékonyabbnak, ez a parázsló fekete ürömmel való melegítés – fekete
üröm chiu.
Ma a chen-chiu terápia úgy ismert, mint akupunktúra, és a fekete üröm chiu, mint
moksza.
A moksza szónak japán eredete van. Ezért hívják a japán növénynek – megegyezik a
fekete ürömmel, amelyet Japánban használnak az akupontok melegítésére. A moksza szó
fokozatosan bekerült a köztudatba, és ma a moksza elnevezés egyrészt a fekete üröm
nyersanyagára, másrészt magára a kezelési módszerre utal.
A moxát a fekete üröm leveléből készítik, amelyet a nyár végén gyűjtenek be és
szárítanak. A szárított fekete ürömöt három évig állni hagyják, ezután kész a
használatra. Ezután megőrlik, és porrá törik – úgy néz ki, mint a nyers gyapjú.

Fekete üröm őrlemény (moksza) (18/1/1)

A moxát tisztán ritkán használják. Normál esetben keverik más gyógynövényekkel,

hogy jobb terápiás hatást érjenek el. Sokféle terméket állítanak elő moxából, de a két
legfőbb a moksza szivar és a kúp. Amikor meggyújtják őket nincs nagy lángjuk, csak
lassan égnek el. A (su jok) akupontokat ily módon melegítik fel és stimulálják.

• Moxa szivarok
A moksza szivarok a legkézenfekvőbb eszközök arra, hogy melegítve stimuláljuk az
akupontokat. Az akupunktúrás gyakorlatban mindenütt használják. 10-20 cm hosszúak,
és 0,8-2,5 cm átmérőjűek.
A moksza szivarral való stimulálás az alábbi módon történik: meggyújtjuk a szivart, és a
(su jok) akupontokat felmelegítjük az égő végével egy bizonyos távolságról. Az, hogy
milyen módon és milyen hosszan kell melegíteni a pontot a betegség természetétől és
módszertől (tradicionális akupunktúra és su jok terápia) függ.
Alapvetően két fajta moksza szivart használnak. Az egyik amikor a mokszát lyukacsos
papírba csavarják, és füstmentes szivar formára préselik.
A papírba csomagolt moksza elég gyorsan ég, és túl sok füstje van erős, tipikus szaggal
kísérve. Ez a füst és a hosszan tartó kellemetlen szag volt a fő akadálya annak, hogy a
mokszát széles körben, egyénileg használják az emberek. Ez azonban megváltozott,
amikor 1984-ben a kínai gyártók piacra dobták az ún. füstmentes mokszát, mint
akupunktúrás eszközt.
A füstmentes szivarok fekete ürömből és más gyógynövény kivonatból készülnek
különleges eljárással, ami hasonló a faszén bányászatánál alkalmazott eljáráshoz.
Ezáltal a füstöt termelő szerves anyagok és a kellemetlen szag eltűnik. Az így előállított
anyagot szivar formára préselik és egy adag őrölt faszenet adnak hozzá.
A füstmentes moksza szivarok az egyik legértékesebb eszközei az akupunktúrás
gyakorlatnak. Csak nagyon kis mennyiségű füstöt bocsátanak ki, és zárt helyen is
használhatóak anélkül, hogy zavarnák vele a bennlévőket. A minőségi füstmentes
szivarok aroma kivonatot is tartalmaznak, pl. szantálfa, pacsuli, ylang-ylang, tömjén, stb.,
amelyen a helyiséget kellemes illattal töltik meg, és nyugtató hatással vannak a
pszichére, így segítik a gyógyulást.
Egy 20 cm hosszú, papírba csomagolt moksza szivar kb. 60 percig ég. A jó minőségű
füstmentes szivarok 10 cm hosszúak, és hozzávetőlegesen 200 percig égnek.

• Moxa kúpok
A moksza kúppal való stimulálás az alábbi módon történik: az akupontra egy préselt
moksza kúpot helyezünk, és meggyújtjuk. A hő bejut a bőrbe. Amikor a meleg majdnem
elviselhetetlenné válik, a kúpot levesszük. Az, hogy hány kúpot kell elégetni egymás
után egy ponton nagyon változó – lehet egy, de akár száz, vagy annál több is. Méretük a
betegség természetétől és az alkalmazott módszertől függ, rizsszemnyitől a
földimogyoró nagyságúig terjedhet.

Kézzel készített kúpok. (18/2/1)

Gyárilag készült kúpok és mini moxák. (18/2/2)

Préselt füstmentes szivarok. (18/3/1)

Papírba csavart szivarok. (18/3/2)

A kúpot közvetlenül a bőrre helyezhetjük, vagy egy gerezd fokhagymára, gyömbérre,

vagy meghatározott tésztából készült süteményre, amely mint alátét szolgál.
A kúpot ujjunkkal is megformázhatjuk a mokszából egy sima felületen, de készen is
megvehetjük. A készre gyártott kúpoknak általában ragad asz alsó felük, mint az
öntapadós ragasztószalagoknak, ami lehetővé teszi, hogy a bőrön bárhová elhelyezzük.
Füstmentes mokszát és félkész mokszát egyaránt gyártanak. A füstmentes moksza
kúpok jól össze vannak préselve, és hosszabban égnek.
A hagyományos kínai szövegek azt mondják, hogy az eljárást addig kell folytatni, amíg
az akuponton meg nem jelenik egy hólyag az égéstől. Később a hólyag folyamatosan
aktiválja az akupontot és szabályozza a meridián energiáját, amelyen a pont
elhelyezkedik. A hólyag elgennyesedése garanciát jelent a sikeres gyógyulásra (a
hólyagban létrejövő „küzdelem” mozgósítja a szervezetet arra, hogy nyerje meg a „nagy
küzdelemét” a beteg szervben.)
Napjainkban ritkán melegítik a pontoka a hólyag megjelenéséig, inkább csak az ázsiai
országokban történik így, mivel az égetés helyén sebhelyek maradnak a kezelés után. A
gyakorlatban a moksza kúpokat leveszik a pontról, mielőtt az égető hatás
elviselhetetlenné válik.
Az akupunktúrás gyakorlatban elterjedt a moksza kúpok egy változata, az ún.
minimoksza. Ez egy préselt és papírba göngyölt kis moksza szivar, amely kb. 2-5 mm
átmérőjű és 10 mm hosszú, és egy kerek, nem gyúlékony alátétre van ráhelyezve. Az
alátét alsó fele öntapadós.

A MOXA STIMULÁLÁS ELŐNYEI

A moksza stimulálás a leginkább fiziológiás, legkényelmesebb, legidőtállóbb,
legkellemesebb, legerőteljesebb, leghatékonyabb és leginkább elfogadott módja a (su
jok) akupontok aktiválásának. Minden más stimuláló eljárásnál hatékonyabb, beleértve a
tűs stimulálást is, különösen a krónikus megbetegedések kezelésénél, és legyengült, idős
betegek és gyermekek gyógyításánál.
A „Segítség bűvös pontjai” c. Kínai könyv hetvenharmadik fejezetében ez áll: „A
betegség, amit akupunktúrával nem tudunk meggyógyítani, gyógyítható mokszával.”
Egy másik klasszikus kínai könyv, („Bevezetés az orvoslásba”) így ír: „Ha a beteg nem
reagál a gyógyszeres kezelésre és az akupunktúrára, mokszát kell használnunk.”
A modern akupunktúrás szakemberek többsége is azt állítja, hogy sok betegségnél a
moksza használatának számos előnye van más stimuláló módszerekkel szemben.
Feltételezések szerin a moksza stimuláció gyógyerője abban rejlik, hogy enyhe mértékű
égés mellett nagyfokú hőt termel. Különleges paraméterekkel rendelkezik, amelyeket
máig nem tártak fel teljesen. Mesterséges forrású hővel még nem tudták helyettesíteni a
mokszát. Megingathatatlan tény, hogy csak mokszával érhető el minőségi gyógyulás. Ez
érvényes a hagyományos akupunktúrásra és a su jok terápiára is.
Ebben a kézikönyvben nyomatékot helyezünk a moksz stimulálásnak, emellett
taglaljuk a stimulálás más módozatait is. Különösen amikor szakember segítsége
nélkül (javallott öngyógyítás) történik a kezelés. Ez az alábbiak miatt van így:

A moksza stimulálás a leginkább megfelelő módszer arra, hogy a beteg önmaga
gyakorolja. Ez egészen bizonyos, mivel az a leghatékonyabb, ha a beteg személy
segítség nélkül melegíti fel a pontokat. Így a beteg személy pontosan be tudja állítani
a hő mennyiségét, ami bejut az akupunktúrás vagy su jok pontba, hogy intenzíven és
elég mélyen felmelegítse anélkül, hogy megégetné a bőrt.

A moksza eljárás nem igényel semmilyen különleges tudást vagy felkészülést.

Segítség nélkül alkalmazható otthon, és a beteg idejéhez alkalmazkodva.

A moksza stimulálás nem okoz kellemetlen érzeteket, sőt kellemes.

Gyakorlatilag semmilyen ellenjavallata nincs a su jok terápiában (kivéve magas
lázzal járó megbetegedések). A hagyományos akupunktúrában sincs abszolút
ellenjavallat, csak néhány relatív korlátozás.

A hagyományos és su jok akupontok aktiválása ezáltal még biztosabb. Más
módszereknél, mivel a pontok elég kicsik, nem lehetünk biztosak benne, hogy a
megfelelő pontot stimuláljuk. A mokszával 2-3 négyzet centimétert felmelegítünk a
bőrön, így minimális az esélye annak, hogy elvétjük a pontot. Az is fontos, hogy a
vastag szövetek alatti rétegek is aktiválhatók ily módon.

Ha a su jok pontokat is kezeljük a fő pontokkal együtt, a környezetében lévő
másodlagos pontok is aktiválódnak. Normál esetben a beteg szerv vonatkozási
zónájában a fő pontok körül másodlagos pontok is megjelennek, amelyek kevésbé
fájdalmasak. A sikeres gyógyulás érdekében nagyon fontos, hogy stimuláljuk ezeket
a pontokat is. Ez a mokszával könnyen elérhető, mivel a másodlagos pontok a fő
ponttal együtt vannak stimulálva.

A fertőzések (AIDS, hepatitisz) terjesztése kikerülhető, amely a tű használatánál
potenciális veszély.

A MOKSZA STIMULÁLÁS HÁTRÁNYAI

A mokszát nem használták széles körben a füstje és a kezelés sorén keletkező
kellemetlen szaga miatt. A füstmentes moksza megoldotta ezt a problémát.
A moksza stimulálásnak van azonban egy nagyobb hátránya, amely korlátozza az
alkalmazását az akupunktúrás rendelőkben, de ez nem lényegi akadály az otthoni, önálló
használatnál. Ez az alacsony technológiai szint miatt van. A moksza stimulálás hosszabb
időt vesz igénybe, mint az akupunktúra. A tűket nagy számban, egy időben
behelyezhetjük több (su jok) akupontba, így a procedúra kb. 30 percet vesz igénybe.
Mokszával a pontokat egyenként kell stimulálni. A procedúra több mint egy órát vesz
igénybe. Ez nem probléma annak, aki otthon gyógyítja magát, de nem alkalmas az
akupunktúrás rendelők számára, ahol az emberek sorban állnak a kezelésre. Ez az oka
annak, a füst és a szag mellett, hogy a tűket világszerte preferálják az akupunktúrás
rendelőkben még akkor is, ha a moksza hatékonyabb. A tűk egész egyszerűen magasabb
technikai színvonalat képviselnek.

***

A moksza a legalkalmasabb eszköz az öngyógyító kezelésekhez, és a betegségek

megelőzéséhez a (su jok) akupontok stimulálásával. A moksza, mint eszköz
használatával, és a su jok mint terápia alkalmazásával bárki egyedül, otthon
meggyógyíthatja a betegségét. Ezért taglalja a kézikönyv elsődlegesen a moksza
stimulálást.

STIMULÁLÁS MOKSZA SZIVARRAL

A legmegfelelőbb és leguniverzálisabb a 10-12 cm átmérőjű füst nélküli moksza szivar.

Hatékonyan használhatók a klasszikus akupontok és a su jok pontok felmelegítésére a Fő
vonatkozási rendszerben, ahol a vonatkozási zónák nagyobbak.
A „Rovar” rendszerben lévő vonatkozási zónák kisebbek. Itt jobb, ha kisebb átmérőjű
szivart használunk, 6-8 mm-est, vagy más hatékony eszközt. A 10-12 cm átmérőjű
szivart akkor használjuk, ha az érintett terület nagy.
• Gyújtsuk meg a moksza szivart úgy, hogy az egész hegye egyenletesen égjen.
A szivart úgy tudjuk meggyújtani, hogy a hegyét egy gyufa, gyertya, gázrózsa, vagy
öngyújtó lángja fölé tartjuk addig, amíg minden oldalról egyenletesen égni nem kezd.
A papírba csomagolt szivarokat könnyű meggyújtani, mivel nem olyan vastagok, mint a
füst nélküli szivarok. Egy szál gyufa elég a meggyújtásukhoz.
A füst nélküli szivarok nagyon vastagok. Öngyújtóval, gyertyával vagy a gázrózsával
kell őket meggyújtani, kb. egy perc hosszan.
• Tartsuk a szivar hegyét a su jok fájdalompont, vagy a klasszikus akupunktúrás
ponthoz.
Tartsuk a szivart úgy, mint egy tollat. A bőrtől olyan távolságra tartsuk, hogy kellemes
meleget érezzünk – az enyhe égető érzés határán. Ha túl intenzívnek érezzük a hőt,
finoman vegyük el a szivart. A bőr érzékenységétől függően 1-4 cm az ideális távolság.
FIGYELEM!!! Nem szabad tolerálni a túl magas hőt. Csak enyhe égető érzést szabad
érezni, nem erős elviselhetetlent. Ha túl intenzív a hő, a bőr túlérzékeny lesz,
észrevétlenül megéghet, és hólyag keletkezhet. Azért ne féljünk, az ősi Kínában és
néhány ázsiai országban még ma is ezt szándékosan így csinálják. Az a hátránya, hogy
sebhely marad utána a bőrön.
De még így is megégethetjük magunkat, ha óvatlanok vagy túlbuzgóak vagyunk. Ha
égető érzést érzünk, úgy kell reagálni, mint amikor megégetjük magunkat pl. Főzés
közben – kenjük be a hólyagot valamilyen antibiotikumot tartalmazó kenőccsel.
Úgy is megégethetjük magunkat, hogy elalszunk kezelés közben. A mokszázás nagyon
kellemes, és relaxáló hatása van, így lehetséges, hogy az ember elalszik közben. Ezért,
ha úgy érezzük, hogy nagyon álmosak vagyunk, hagyjuk abba a kezelést.
• Ha nagyobb területet akarunk felmelegíteni, mint amit a szivar hegye átfog,
kezdjük el lassan mozgatni, hogy fel tudja melegíteni az egész területet.
A szivar mozgatásával enyhe égető érzést kell éreznünk a bőrön. Ha ezt elértük, akkor
mozgassuk a szivart könnyedén, folyamatosan oda-vissza. A sebesség attól függ, hogy
milyen messze van a szivar a bőrtől, és hogy mennyire érezzük a meleget.

Gyújtsuk meg a szivart úgy, hogy a láng felett körbe forgatjuk a hegyét addig, amíg minden oldalról
egyenletesen nem ég. (20/1/1)

Nyomjuk a szivar hegyét a fájdalompontra vagy területre úgy, hogy kellemes meleget érezzünk az enyhe
égető érzés határán. (20/2/1)

• A megfelelő gyógyhatás eléréséhez 20-30 percig kell melegíteni a su jok

fájdalompontot, és 10-12 percig a hagyományos akupontokat.
Ahhoz, hogy elérjük a megfelelő terápiás hatást, gyógyító impulzusokat kell keltenünk,
és nem szabad félbeszakítani a folyamatot egy meghatározott ideig. Tapasztalatok azt
mutatják, hogy egy su jok pont vagy terület stimulálása legalább 20-30 percig kell, hogy
tartson ahhoz, hogy elérjük a stabil gyógyhatást.
A su jok pontok direkt impulzusokat küldenek a beteg szervhez, ezzel szemben a
hagyományos akupunktúrás pontok a szervezet energia szintjét stimulálják. A
rendszerhez energia adódik, vagy vonódik ki belőle attól függően, hogy milyen hosszú
ideig tart a stimulálás. A hosszabb ideig tartó stimulálás energiát vesz el, míg a rövidebb
ideig tartó energiát ad a rendszerbe. A 10-12 percig tartó stimulálásnak harmonizáló
hatása van. Energiát ad a szervezetnek, ha szüksége van rá, és energiát vesz el, ha túl sok
van belőle. Mivel ez az időtartam megfelelő, javasolt figyelni az időt, ha önállóan
használjuk a mokszát.
• A bőrfelület, amit fel akarunk melegíteni, nem lehet nagyobb 4-6 négyzet
centiméternél.
Ha túl nagy felületet melegítünk fel, az akupunktúrás (su jok) pontok meggyengülnek.
Minél nagyobb a felmelegített terület, annál gyengébb a gyógyhatás. Próbáljuk meg a
pontot vagy területet pontosan behatárolni.
A kívánt terület pontos felmelegítése úgy is történhet, hogy egy hőszigetelő rátétet
helyezünk a területre, amelyre alkalmas egy karton darab, amin van egy nyílás a szivar
és a bőr között.
• A kezelendő terület nagyságát úgy is szabályozhatjuk, hogy az égő szivar hegyét
más-más szögben tartjuk.
Amikor meggyújtjuk a szivart a hegy félkörív alakú. Néhány perc múlva kúp alakúvá
válik. Így, ha kisebb területre akarunk koncentrálni, függőlegesen tartsuk a szivart a
bőrhöz. Ha nagyobb a terület, megfelelő hogy a szivar oldala párhuzamos a bőrfelülettel.
Így az égő szivar hegyének infravörös kisugárzása nagyobb hatékonyságú.
• Időről időre forgassuk meg a szivart a tengelye körül.
Mivel a szivar égő hegyének alsó fele több oxigénnel telített levegőt kap, az égés ott
intenzívebb. Időnként forgassuk meg a szivart, hogy ne deformálódjon el a hegye.
• Rendszeresen üssük le a hamut a szivarról.
Minden 4-5 percben egy réteg hamu képződik a szivar hegyén, ami gátolja az infravörös
kisugárzást. Ne hagyjuk, hogy a réteg túl vastag legyen.
• Ha vége a kezelésnek oltsuk el a szivart, és tegyük egy moksza tartó edénybe,
amelyben homok van, vagy tekerjük be a hegyét alufóliával.

A melegített terület nem lehet túl nagy. (21/1/1)

A melegített terület nagyságát a szivar hegye dőlésszögének változtatásával szabályozhatjuk. (21/2/1)

Szivar eloltására szolgáló edény. (21/3/1)

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a füstmentes mokszát nehéz eloltani, tüzet okozhat.
Nem olthatjuk el úgy a szivart, mint egy cigarettát. Ha csak a szivarvég maradt meg,
oltsuk el víz alatt, de ha nagyobb darab maradt, amelyet még fel tudunk használni tegyük
a végét egy homokkal teli edénybe, vagy csavarjuk be alufóliába, hogy ne kapjon
levegőt. Csak így lehetünk biztosak abban, hogy a tűz kialudt.
Árulnak kifejezetten a szivar eloltására alkalmas edényt. Nagyon kényelmes a
használatuk, és garantáltan kioltják a szivar tüzét, és tárolhatjuk benne a szivart a
következő kezelésig.

STIMULÁLÁS MOKSZA KÚPPAL

Helyezzük a kúpot a megjelölt pontra. (22/1/1)

Több kúpot is felhelyezhetünk egy időben. (22/2/1)

A kúp alatt folt jelenhet meg. Néhány nap múlva elmúlik. (22/3/1)
Többfajta kúp és minimoksza létezik, de ugyanúgy kell használni őket.
• Gyújtsuk meg a kúp hegyét és helyezzük az akupunktúrás (su jok) pontra.
Normál esetben a gyártó által készített kúp (vagy minimoksza) alsó fele ragad, mint az
öntapadós ragasztószalag, és odaragad a bőrhöz. Helyezzük rá a bőrre úgy, hogy a
közepe pontosan a ponton legyen. Kb. húsz perc múlva érezzük, hogy a bőrünk
felmelegszik. Amikor úgy érezzük, hogy a meleg már elviselhetetlen, vegyük le a kúpot,
és helyezzünk a pontra egy újat. Ha kézzel készített kúppal dolgozunk, be kell
nedvesítenünk a bőrt, hogy a kúp a ponton maradjon.
Gyártanak olyan minimokszát, ami nem égeti meg a bőrt – alátét van rajtuk, ami
összegyűjti a hőt. Amikor a hőérzet megszűnik, a minimokszát ki kell cserélni egy
másikra.
• A kúpokat 20-25 percig kell felváltva rajta tartani a su jok pontokon, és 8-10
percig a hagyományos akupontokon.
Az előre gyártott kúpok 5-10 mm átmérőjűek. A 10 mm átmérőjű kúpok kb. 4 percig
égnek. 5-6 kúpot kell elégetni minden su jok fájdalomponton, hogy a megfelelő gyógyító
impulzust elérjük, és 2-3-at a hagyományos akupontokon, hogy a stimulálás harmonikus
legyen. A kisebb kúpok gyorsabban égnek, így többet kell elégetni egy kezelés során.
A kúpok és minimokszák mélyen felmelegítik a szöveteket – nagyon gyorsan és
koncentráltan. Ezért ajánlott, hogy rövidebb ideig tartson a stimulálás, mint a szivarral.
• Több kúpot is felhelyezhetünk egyszerre – 2-6 pontra vagy területre.
Ez az egyik előnye a kúpnak, mivel így lerövidül a kezelés időtartama.

***

Megjegyzés: Némely gyártó által készített kúp (minimoksza) úgy készül, hogy a füst
belemegy a bőrbe. Ettől a bőr sárgás színű lesz a benne lévő anyagok miatt (később az
elszíneződés megszűnik). Ez az elszíneződés aktív és pozitív szerepet játszik a gyógyító
folyamatban.

3.2 HIDEG STIMULÁLÁS

A hideg stimulálás meglehetősen népszerűtlen, de szükséges egyes esetekben. A moksza
helyett használható olyan megbetegedéseknél, amelyek magas lázzal járnak az egész
testben vagy a beteg szervben, ill. akkor, amikor nagyon magas a külső hőmérséklet.
Ezekben az esetekben a moksza használata nem javallott. Jobb ha jeget teszünk a su jok
ill. a hagyományos fájdalompontokra. Tegyünk jégkockákat egy nejlonzacskóba, és
próbáljuk meg ráhelyezni pontosan a pontra vagy a területre, amelyben a su jok pont van.
Használhatunk kémcsövet vagy más megfelelő üveg edényt, amibe jeget teszünk.
Gyártanak „jégszivar” elkészítésére szolgáló műanyag formákat, szivar formájú
jégdarabokat is.
„Jégszivart” saját magunk is készíthetünk úgy, hogy megfagyasztunk vizet egy megfelelő
formájú műanyag edényben. A kezelés időtartama ugyanolyan hosszú, mint a moksza
stimulálásnál.

3.3 TŰVEL VALÓ STIMULÁLÁS

A tűvel való stimulálás a su jok terápiában más, mint a hagyományos akupunktúrában –
a tű mérete és a behelyezés technikája eltérő.
A hagyományos akupunktúrában alkalmazott tűk 0,25 mm vastagok, és 3-15 cm
hosszúak.
A su jok terápiában használt tűk sokkal kisebbek és vékonyabbak. Olyan vékonyak,
hogy a fájdalom, amit a behelyezésük okoz nem jelentős. Azt lehetne mondani, hogy a su
jok tűk „a szövet között közlekednek”. 12-20 mikron vastagságúak, és az élük 7 mm
hosszú.
A tű behelyezése a hagyományos akupunktúrában bonyolult folyamat. A behelyezés
körülményes diagnosztikai eljárást követően történik, és a megfelelő gyógyhatás elérése
érdekében meg van határozva a tű beillesztésének szöge, a tű anyaga, a tű forgatási
iránya a beleillesztés közben, a beillesztés mélysége, a procedúra hossza, stb. Ezek
mellett a hagyományos akupontok tucatjaiba nem lehet tűt behelyezni, vagy csak jól
képzett szakember végezheti el a behelyezést, mivel létfontosságú szervek túlságosan
közel vannak egymáshoz. Ezért nem alkalmazható a hagyományos akupontok tűvel való
stimulálása az öngyógyítás során.
A hagyományos akupontokkal ellentétben, a su jok pontok segítség nélkül is
stimulálhatók tűvel.

A su jok terápiában alkalmazott tűk rendkívül kicsik, vékonyak és nem okoznak
semmilyen fájdalmat a szövetekben még akkor sem, ha nem használjuk őket
megfelelően.

A tűket csak a kezeken és a lábakon használják, így a leghalványabb esély sincs arra,
hogy valamelyik létfontosságú szervben kárt okozzanak.

A tű alkalmazásának technikája rendkívül egyszerű.
A su jok (első szint) tű behelyezésének csak egy fő szabálya van, ami közvetlenül kihat a
kezelés folyamatára – közvetlenül a su jok fájdalompontba kell behelyezni.
A su jok terápiában a tűvel való stimulálásnak az az előnye a mokszával és a
masszázzsal szemben, hogy több pontot is stimulálhatunk egy időben. Ezzel a
betegséggel kapcsolatban lévő több pontot is elérhetünk egyszerre, és a procedúra nem
lesz túl hosszadalmas. Emellett, amennyiben a tűk helyesen vannak beillesztve, a
gyógyhatás hamarabb megindul, mint a többi módszerrel.
A tűvel való stimulálás hátránya, hogy kellemetlen érzéssel jár a behelyezés, és a
páciens félhet tőle. Tulajdonképpen ez a félelem a legfőbb akadálya annak, hogy a tűvel
való stimulálás szélesebb körben elterjedjen a su jok terápiában. Nem mindenki olyan
bátor, hogy saját maga szurkáljon tűket a testébe.
A tű másik hátránya, hogy fertőzéseket (AIDS, hepatitisz, stb.) terjeszthet, ha
rendszertelenül és gondatlanul használják.
Szintén hátrány, hogy az akupunktúra igényel némi tudást és kézügyességet ahhoz, hogy
pontosan meghatározzuk a fájdalompontok helyét.
Sose feledjük, hogy mindenki saját felelősségére szúrhat be su jok tűt a saját
testébe. A tűnek az egyénhez kell tartoznia – senki más nem használhatja, csak ő.
Nincs joga senkinek más ember testébe tűt szúrni. Ez orvosi beavatkozásnak
minősül, és törvényesen csak orvos gyakorolhatja.

Su jok tű. (23/1/1)

A tű előnye az, hogy egyidejűleg több vonatkozási zónába is behelyezhetők. (23/2/1)

A TŰ (AKUPUNKTÚRA) ALKALMAZÁSA A SU JOK TERÁPIÁBAN

Két módon lehet beilleszteni a tűt: kézzel, vagy az erre alkalmas eszközzel (injektor).
• Felkészülés
A tű beillesztése előtt gondosan meg kell mosni a kezet (lábat), és le kell törölni a bőrt a
vonatkozási zóna területén alkoholos vattával. Ezt még azelőtt meg kell tenni, mielőtt
elkezdenénk keresni a fájdalompontokat, és megjelölnénk őket, mivel a vatta letörölheti
a jelölést. Töröljük le alkohollal a diagnosztikai pálcát is.
Ha a su jok tűket gamma sugárral sterilizáljuk, azonnal fel kell őket használni, az első
használat után pedig alkoholban kell őket tartani. Ezután már hozzánk tartoznak, senki
más nem használhatja őket.

Injektor (24/1/1)

Tű beillesztése injektorral. (24/2/1)

Lehetséges, hogy a sterilitás megtartásának dátuma lejárt. Ez esetben használat előtt újra
sterilizálni kell a tűt – 30 percig forralni kell desztillált vízben, és alkoholba kell
helyezni.
• A tű beillesztése injektorral.
Helyezzük a tűt az injektor fejére és állítsuk be a mélységet, amennyire be akarjuk
szúrni a tűt. Ezután illesszük az injektor fejét a fájdalomponthoz, a bőrre merőlegesen.
Az injektor fejében a tű mögött van egy mozgatható „dugattyú”. Ezt toljuk fel a mutató
ujjunkkal, majd hirtelen engedjük el. Saját súlyánál fogva megüti a tűt, és beilleszti az
előre meghatározott mélységre – általában 1-2 mm a csonthoz közeli területeken, és 3-6
mm a lágy szövetekben. A tűk így igen gyorsan hatolnak be a bőrbe úgy, hogy az ember
nem is érzi. Ha mélyebbre karjuk helyezni a tűt, többször ismételjük meg a „dugattyú”
felhúzását és eleresztését, amíg el nem érjük a megfelelő mélységet.
Ha jól határoztuk meg a su jok pont helyét, éles fájdalmat kell éreznünk a behelyezést
követő néhány másodpercben. Ha nincs fájdalom, elvétettük a pontot. Valahol a
közelben van, vagy mélyebben fekszik. Ebben az esetben még egy tűt kell behelyeznünk
egy más mélységre, vagy más szögben. Ezt addig kell ismételnünk, amíg nem érezzük a
su jok pontban a tipikus, éles fájdalmat.
Ha a fájdalomérzet nem szűnik meg néhány másodpercen belül, ki kell venni a tűt, és
újra be kell helyezni. Akkor van helyesen behelyezve a tű, ha csak rövid ideig tartó
fájdalmat érzünk, olyat, mint amikor egy bogár megcsíp.
• A tű beillesztése kézzel.
A kézzel való beillesztés több szakértelmet igényel, mint az injektoros.
Tartsuk a tűt a hüvelykujjunk és a mutatóujjunk között. Támasszuk meg a kezünket egy
szilárd felületen. A tű hegye finoman érintkezzen a bőrrel. Ezután nyomjuk a tűt a bőrbe
egy gyors, forgató mozdulattal. Minél gyorsabban csináljuk, annál kevesebb
fájdalommal jár a procedúra.
A tűt kb. 30 percig kell a fájdalompontban tartani. Ezután begyük ki, és mossuk le a
helyét alkoholos vattával.
A tűvel való (akupunktúrás) kezelésnél figyelembe kell venni a következőket:

Ha úgy döntünk, hogy saját magunk használunk tűt, és még soha nem alkalmaztunk
akupunktúrát, érdemes először egy szakembert megkérni, hogy végezze el a
beillesztést. Így megbizonyosodhatunk róla, hogy semmilyen negatív hatása nincs.
Ha ezután magunk próbálkozunk meg vele, érdemes néhány percet várni az első tű
behelyezése után, mielőtt nekilátnánk a másodiknak. Ha bármilyen változást
észlelünk az állapotunkban (izzadás, szédülés), azonnal vegyük ki a tűt, és hagyjuk
abba procedúrát.

Ha első alkalommal helyezünk be tűt, ne alkalmazzuk azt az agy vonatkozási
zónájában. Az agyi területek erőteljes stimulálásakor (ha ez az első alkalommal
történik, vagy ha fáradt, éhes, gyenge az ember) előfordul, hogy a szervezet durván
reagál – az eszméletünket is elveszíthetjük.

Ha fokozni akarjuk a gyógyhatást, több tűt is beilleszthetünk ugyan abb a pontba.

Több vonatkozási zóna területeit is használhatjuk egy időben.

Ha a pont egy nagyobb területre terjed ki, alkossunk egy 10-20 tűből álló „szőnyeget”
ami lefedi az egész területet.

Amikor kivesszük a tűt, előfordulhat, hogy néhány csepp vér megjelenik a bőrön. Ez
jó jel, az jelenti, hogy megtaláltuk a fájdalompontot.

3.3 KOMBINÁLT STIMULÁLÁS

MOKSZÁVAL ÉS TŰVEL
A leggyorsabb és legerőteljesebb gyógyhatás a mokszával és tűvel való stimulálás
kombinálásával érhető el – az ún. forró tű módszer.
A tűk behelyezése után melegítsük fel a su jok pontokat a tűkkel együtt. Bizonyos
időközönként érintsük meg a tűk bőrrel érintkező végét a szivar égő hegyével. Így a hő
mélyen a szövetekbe hatol, és a tűk segítségével rendkívül erőteljes gyógyító
impulzusok keletkeznek.
Egy pont vagy terület kombinált stimulálása 10-20 másodpercig tart. A beillesztett tűket
a pontokban egyénkét felmelegítjük, de nem vesszük ki egyiket sem addig, amíg
mindegyikkel nem végzünk, csak akkor, ha az összes tűt felmelegítettük a mokszával.

A legerőteljesebb gyógyhatás a moksza és a tű használatának kombinálásával érhető el. (24/3/1)

3.4 STIMULÁLÁS MASSZÁZZSAL

A su jok fájdalompontok masszírozása gyors terápiás eredményt hoz, és nagyon
alkalmas az öngyógyításra. Ennek a stimulálási módnak nincs olyan erőteljes hatása a su
jok pontokon, mint a moxának vagy a tűnek, de ha megfelelően és elég intenzíven
gyakoroljuk, ugyanazt a hatást érhetjük el.
A masszázs a su jok terápiában sokkal hatékonyabb, mint a pontok masszírozása a
hagyományos akupunktúrában. A megfelelő hatás eléréséhez a masszázst jól képzett
akupresszőrnek vagy pont masszázs specialistának kell végezni. Ha saját magunknak
végezzük, az eredmény várhatóan elmarad.
A pont masszázzsal ellentétben, az egykezes masszázs a su jok terápiában járhat
gyógyhatással, és nem igényel különleges előképzettséget.
A su jok pontok masszírozása különböző módokon történhet:

diagnosztikai pálcával,

mag masszázzsal (mag terápia),

általános masszázzsal, a masszázsfajták váltogatásával,

ujj masszázzsal,

mágnes csillag masszázzsal.

MASSZÁZS DIAGNOSZTIKAI PÁLCÁVAL

A masszázst végezhetjük diagnosztikai pálcával, de más megfelelő, a rendelkezésre álló

eszközzel is, még az ujjunkkal is.
• Nyomjuk rá a pálca hegyét a su jok fájdalompontra, és forgassuk meg egy
kicsit, hogy a pálca hegye a pont „közepében” legyen – itt a legélesebb a
fájdalom.
Amikor a pálcát a fájdalompont közepére helyeztük, változtassuk úgy a dőlésszögét,
hogy megtaláljuk azt a szöget, ahogy a legérzékenyebben reagál a nyomásra.
• Tartsuk a pálcát szilárdan a pont közepén.
A nyomásnak elég erőteljesnek kell lennie, és intenzív fájdalmat kell éreznünk – annyira
erőset, amit még el tudunk viselni.
• Ha a fájdalom csökken, kezdjük el masszírozni a pálca lassú forgatásával.
Mindkét irányba forgassuk a pálcát: 3-4 mozdulat az óra járásának megfelelő irányba, 3-
4 mozdulat ellentétesen. A masszázst akkor hagyjuk abba, ha a fájdalom elhalványul, és
érezzük a pont felmelegedését. 3-5 másodperc általában elegendő.
A pont elhelyezkedésétől függően a pálcával leírt kör nagysága változó. A csontokhoz
közeli részeken kisebb kör a megfelelő, mint pl. Az ujjak felső része. A lágy részeknél a
nagyobb kör ajánlott, pl. A tenyéren, vagy más részeken, ahol a szövet réteg vastagabb.
Ezzel a módszerrel a hagyományos akupontokat is masszírozhatjuk.

Masszázs diagnosztikai pálcával. (25/1/1)

MAG MASSZÁZS (MAG TERÁPIA)

A mag terápiához bármilyen formájú és fajtájú magot felhasználhatunk - a pont
minőségi masszírozását érhetjük el. Egy fokkal előnyösebb a kerek formájú magok
alkalmazása.
Rendkívül alkalmas a bors. Felszíne erősen barázdált, és kiválóan masszíroz. Emellett
melegítő hatással van a bőrre.
• Helyezzünk a fájdalompontra egy magot – bors, meggymag, köles, szója mag,
stb., és rögzítsük ragasztószalaggal.
A lágy részeken nagyobb magokat használjunk, mint pl. a tenyér.
Kisebb magokat használjunk a csontokhoz közel eső területeken, pl. az ujjak felső része.
Ha van rá módunk, használjunk „élő” magokat. Olyan magok, amelyek csíraképesek. Az
élő magok energiája aktívan átjárja a fájdalompontot, és elősegíti a fájdalom
megszűnését a kezelés során.
Nagyon fontos, hogy a magot pontosan a fájdalompontra helyezzük. Nyomásra fájdalmat
kell éreznünk. Ha a mag nem a megfelelő helyen van, nem érzünk fájdalmat, és a várt
gyógyhatás is elmarad.
A ragasztószalagnak jó minőségűnek kell lenni, és a kezünknek teljesen száraznak, ez
garantálja, hogy stabilan a helyén maradjon a mag. Ha nagy a hőség, a kezünk izzadni
kezd – szórjunk rá magnéziumport, vagy hintőport.

Helyezzünk magokat a su jok pontokra, és rögzítsük őket ragasztószalaggal. A bors megfelelő erre a célra.
(26/1/1)

Ha a fájdalompontok fájdalom területet alkotnak, fedjük le szőnyeg-szerűen az egész területet. (26/2/1)

Masszírozzuk a fájdalompontokat naponta többször 2-3 percig. (26/3/1)

• Ha több fájdalompont van, vagy a pontok fájdalom területet alkotnak,

alkossunk „szőnyeget” a magokból, és fedjük be vele az egész területet.
Alkossunk szőnyeget a magokból, rendezzük el őket úgy, hogy egyenletes felületet
alkossanak a területnek megfelelő formában, majd nyomjuk rá őket egy ragasztószalag
ragadós felére. Ezután helyezzük rá a szalagot a magokkal a fájdalom területre, és
ragasszuk le az egészet egy nagyobb darab ragasztó szalaggal.
A magokból álló szőnyeg ne legyen nagyobb, mint a fájdalom terület.
• Minden 3-4 órában masszírozzuk a magokat 1-2 percig a hüvelyk ujjunkkal
nyomással és forgó mozgással.
1-2 percig ki kell tartani a masszázsnak, ne csak nyomogassuk a magokat időnként.
Mérjük az időt masszírozás közben, ne saccoljuk, hogy mikor ér véget. Mivel a
masszírozás elég fájdalmas. Húsz egynéhány másodperc több, mint két percnek tűnhet,
és abbahagyhatjuk a masszírozást, mielőtt a gyógyító impulzusok létrejönnének.
Vigyázzunk, ne várjunk túl sokat, mert hólyag jelenhet meg!
Ha csak egy maggal végezzük a masszázst, mozgassuk a bőrt a maggal együtt, és úgy
helyezzük rá a fájdalompontra, csak azután kezdjünk hozzá a masszázshoz.
Ha a masszázst „szőnyeg” maggal végezzük, addig váltogassuk a nyomást a
hüvelykujjunkkal, amíg meg nem találjuk a legfájdalmasabb pontot a szőnyeg alatt.
Fókuszáljunk a masszázs alatt erre a területre.
• 24 óránként cseréljük a magokat.
Úgy tudni, hogy a magok 24 óra alatt adják ki magukból az energiát, és ezért kell őket
kicserélni. Emellett meglágyulnak a bőr nedvesség tartalmától.

***
Nagyon jó és kényelmes megoldás, ha a magokat a lábra tesszük. Ott nem látszanak, és
nem hívják fel magukra a figyelmet. Emellett a a cipő nyomja őket, és így járás közben
folyamatosan és intenzíven masszírozza a pontot. Így nem kell 3-4 óránként elvégezni a
masszázst.
Válasszunk olyan magokat, amelyek nem okoznak erős fájdalmat a lábon, de érezni lehet
őket járás közben.

ÁLTALÁNOS MASSZÁZS MASSZÍROZÓVAL

Már a betegség első szakaszában, amikor még nem is veszünk róla tudomást, a beteg
szerv vonatkozási zónáiban megjelennek a fájdalompontok. Ha ebben a szakaszban
stimuláljuk őket, blokkolni tudjuk a betegség kialakulásának folyamatát. Ebben az
esetben egy kevésbé intenzív és hosszú stimulálás is elegendő, mint a betegség későbbi
fázisaiban. Egy ilyen stimulálás, amely képes megállítania betegséget a nagyon korai
stádiumban, tulajdonképpen nem más mint a vonatkozási rendszerek általános
masszírozása a kézen vagy a lábon, amelyet a su jok terápia külön erre kifejlesztett
masszírozóval ajánlott végezni.
A su jok masszírozót arra fejlesztették ki, hogy intenzíven masszírozza a bőrt és az alatta
lévő szöveteket számos, kis pontot tartalmazó területen. A betegségek megelőzése és az
egészségi állapot megőrzése érdekében szükséges használni ezt az eszközt naponta,
vagy minden másnap. A su jok masszírozó az összes vonatkozási zóna minden
fájdalompontját masszírozza, már akkor, amikor azok megjelennek, így rögtön a
betegség kialakulásakor elindul a gyógyhatás. A masszázsnak frissítő és stabilizáló
hatása van az egész szervezetre.
Komolyabb megbetegedéseknél a su jok masszírozó nem helyettesíti a fentiekben taglalt
stimuláló módszereket, de járulékosan használható. Használható emellett bármilyen
gyógyszeres, gyógynövényes, stb. kúra mellett is – felgyorsítja a folyamatot.
Meg kell jegyeznünk, hogy a su jok masszírozóval végzett általános masszázs rendkívüli
eredményeket produkált makacs, krónikus betegségeknél.
A legelterjedtebb masszírozók, amelyek a vonatkozási rendszerek általános
masszírozására alkalmasak a következők:
• masszázs gyűrű
• masszázs spirál
• masszázs henger
Ezekkel naponta 1-2-szer kell masszírozni, amíg a terület kipirosodik és felmelegszik.

MASSZÁZS GYŰRŰ
A masszázs gyűrű különleges eljárással készül csavart, rugalmas acél drótból.
Többnyire az ujjak masszírozására használják. Figyelembe véve, hogy az egész test
kivetül az ujjakon, azokká masszírozása egyértelműen erősítő hatású.
A masszázst úgy végezzük, hogy a gyűrűt nagyon gyorsan és intenzíven előre hátra
görgetjük az ujj teljes hosszában.
A gyűrű görgetésével könnyen érezhetjük az ujjon a beteg szerv vonatkozási zónájának
fájdalompontjait és területeit. Ebben az esetben egy erősebb masszázst is adhatunk a
fenti területeknek, és a hüvelykujjnak úgy, hogy a gyűrűt jobban megnyomjuk amikor
odaérünk. Ugyanez érvényes a spirállal és a hengerrel végzett masszázsokra is.

MASSZÁZS SPIRÁL
A masszázs spirál és gyűrű ugyanúgy készül. A spirált a kéz általános masszírozására
használjuk, jó minőségű masszázs végezhető vele az egész kézen. A masszázst úgy
végezzük, hogy a spirált gyorsan és intenzíven görgetjük le-fel a tenyerek, vagy az egyik
tenyér és a másik kéz felső része között.

MASSZÁZS HENGER
A masszázs henger fémből vagy műanyagból készül. A kéz és a láb masszírozására
alkalmas. Igen erős stimuláló hatása van. Használata egyszerű, gyorsan és intenzíven
görgessük le-fel a tenyerek, az egyik tenyér és a másik kéz felső része között, a tenyér és
a láb felső része között, vagy csak a lábunkkal.
A masszázs henger olyan embereknek ajánlott, akiknek durva bőrük van, és hatékonyabb
masszázst igényelnek, mint ami a gyűrűvel és a spirállal adható.
Ha szükséges a hengerrel a test más területeit is tudjuk masszírozni.

Az ujjak gyűrűvel való masszírozása megelőző, tonizáló és erősítő hatású. (27/1/1)

A spirál segítségével az egész kész hatékonyan masszírozható. (27/2/1)

A henger a láb masszírozására alkalmas. (27/3/1)

KÉZI MASSZÁZS
A vonatkozási zónák nemcsak fájdalompontok létrehozásával reagálnak a betegségre,
hanem a bennük lévő szövetek állapotának megváltozásával is.
Ha végighúzzuk az ujjainkat a kezünkön és a lábunkon, találhatunk feszülő izmokat,
kemény vagy érzékeny területeket. Nagyon hasznos erős, intenzív masszázst adni
ezeknek a területeknek az ujjunkkal, amíg fel nem melegednek, és az izmok el nem
lazulnak.
A masszázst általában az hüvelykujjunkkal végezzük úgy, hogy igen erős nyomást
gyakorlunk, és körkörösen mozgatjuk az ujjunkat. Még hatékonyabb tehetjük a
masszázst, ha előtte bekenjük a bőrt valamilyen olajjal vagy krémmel. A masszázsnak
betegség megelőző, erősítő és gyógyító hatása van.

MASSZÁZS MÁGNES CSILLAGGAL

A magokon kívül számos mesterséges stimuláló eszközt használnak a su jok terápiában.
A legszélesebb körben elterjedt a mágnes csillag. Kb. 6 mm az átmérője, és
ferromágneses ötvözetből készül. A domború alsó fele csillag formájú. A
fajdalompontra kell helyezni, és leragasztani egy ragasztó szalaggal, mint a magokat.
A mágnes csillaggal való masszázs egy fajta stimuláló módszer, de a masszázs
kombinálva van a mágneses mező stimulálásával, amely kézzelfoghatóan növeli a
gyógyhatást.
Kétféle mágnes csillagot gyártanak. Az egyik északi pólus formájú a domború felén
(kék vagy fehér kupakkal). A másik déli pólus formájú a domború felén (piros vagy
sárga kupakkal).
Többféle módon használhatjuk a mágnes csillagot. Hadd mutassunk be ezek közül
hármat.
• A mágnes csillagot a fő fájdalompontra helyezzük
• A mágnes csillagot az érintett terület kivetülésére helyezzük.
• A mágnes csillagot egy fő és két tükröződő pontra helyezzük.

Mágnes csillagok (28/1/1)

Egy su jok pont stimulálása egy csillaggal a bal szem zónájában.

Stimulálás két csillaggal a bal tüdő beteg zónájában.
Stimulálás három csillaggal a szív zónájának egy pontján és a tükröződő függőleges pontokban. (28/2/1)

STIMULÁLÁS MÁGNES CSILLAGGAL

Egy mágnes csillagot a fő fájdalompontra helyezünk. Akkor előnyös, ha a betegségnek
egy kisméretű, helyhez kötött fókusza van.
STIMULÁLÁS KÉT MÁGNES CSILLAGGAL
Két mágnescsillagot akkor használunk, amikor nagyobb az érintett terület. Az érintett
terület kivetülésének két ellentétes végére két eltérő polaritású mágneses csillagot
helyezünk.
STIMULÁLÁS HÁROM MÁGNES CSILLAGGAL
A mágnes csillagokat általában a kézen használjuk. Egy mágneses csillagot a fő su jok
pontra helyezünk, és másik kettőt, azonos polaritásút, a két tükröződő pontra –
függőleges és vízszintes.
A POLARITÁS MEGVÁLASZTÁSA
Ha egy vagy három csillagot használunk, a polaritást relatív megközelítéssel választjuk
meg.

Ha a betegség túlzott energia kiáramlással jár, mint pl. gyulladások, hiperfunkció (túl
nagy aktivitás), görcs, az északi pólusú csillagot (kék vagy fehér kupak) helyezünk a
bőrre. Ily módon elhelyezve a csillag benyomódik a bőrbe.

Ha a betegség az energiaszint csökkenésével jár, pl. atrófia, hypofunkció (nem
elégtelen energia), görcs, a mágnes csillag északi pólusát (kék vagy fehér kupak)
helyezzük a bőrre. Ily módon erősítő hatásuk van, és felmelegítik a területet.
Gyakran nehéz meghatározni a betegség természetét – amikor nagymértékű
energiavesztéssel jár. Erre alakították ki a mágnes csillagok ún. polaritás
kiválasztásának alkalmazási módszerét. Előzetesen a déli pólusú déli pólusú mágnes
csillagot helyezünk a bőrre (piros vagy sárga). Néhány perccel később (néha néhány
órával később) érezzük a változást az egészségi állapotunkban. Ha azt érezzük, hogy a
tünetek rosszabbodnak (pl. csúnya köhögés, erősebb fájdalom), itt az idő, hogy
cseréljünk pólust.
Ha két különböző pólusú mágnes csillagot használunk az érintett terület két végén,
nincs szabály a választásra (melyik oldalon legyen a déli, és melyiken az északi pólus).
Ilyenkor az alkalmazási módszert használjuk. A csillagokat arra az oldalra helyezzük,
amelyikre akarjuk, és felcseréljük, ha a kondíciónk rosszabbodik.
A mágnes csillagokat naponta többször használhatjuk (napi 24 órában is lehetséges). 3-4
óránként a su jok pontokat 1-2 percig masszírozni kell. Másnap helyezzük át a
csillagokat a beteg szerv egy másik vonatkozási zónájára.

***

Figyelem! Nagyon elővigyázatosnak kell lennünk a mágnes csillagokkal (és

mágnesekkel), ha érzékenyek vagyunk a mágneses mezőre. Ha a polaritás
megváltoztatása diszkomfort érzettel jár, jobb, ha magokkal folytatjuk tovább a kezelést.

3.5 STIMULÁLÁS MÁGNESSEL

A su jok fájdalompontok és területek hatékony módja a mágneses stimulálás. A mágnes
csillagokkal ellentétben itt nem alkalmazunk masszázst. A domború mágnesek csak a
mágneses mezővel stimulálnak.
A mágnes energia áramot hoz létre a beteg szerv vonatkozási zónájában, amely
helyreállítja és normalizálja az energia szintjét.
A mágneses mező vektora az északiról a déli pólusra kell, hogy irányuljon. Az irány
kiválasztásával a beteg szervek és szövetek relaxálhatók vagy stimulálhatók, hűthetők
vagy melegíthetők.
Háromféle mágnes van használatban:

Pont mágnesek,

Gyűrű alakú mágnesek,

Mágnes pálcák.
A háromféle mágnes, a mágnes csillagokhoz hasonlóan, különböző jelöléssel van
ellátva. A kék és a fehér kupak azt jelenti, hogy az északi pólus van alul (melegít,
tonizál), a piros és a sárga kupaknál a déli pólus van alul (hűt és nyugtat). A
mágneseknek lehetséges másfajta jelölése is. Ebben az esetben a gyártónak fel kell
tünteti a polaritást.

PONT MÁGNESEK
A pont mágnesek kör formájúak, és kb. 6 mm átmérőjűek. Általában egyik oldaluk
fehér, a másik sárga. Ugyanúgy használjuk őket, mint a mágnes csillagokat. Nem
végzünk vele általános masszázst, mert a stimulálást csak a mágneses mező adja.
GYŰRŰ ALAKÚ MÁGNESEK
A gyűrű alakú mágnesek két mágnest tartalmaznak - egy mágnes pálcát középen, és egy
mágnes gyűrűk a pálca körül.
A gyűrű alakú mágneseket ragasztószalaggal rögzítjük a fájdalomponton vagy területen.
Több óráig ott kell tartani őket (néha 24 óráig is), majd át kell helyezni őket a beteg
szerv egy másik vonatkozási zónájára.
A gyűrű alakú mágnesek sárga pont mágnessel felhelyezve, felette fehér színű gyűrűvel
megszüntető, nyugtató, hűtő hatású (gyulladások, láz, energia kiáradás esetén).
A gyűrű alakú mágnesek fehér pont mágnessel felhelyezve, felette sárga színű gyűrűvel
tonizáló, stimuláló, melegítő hatásúak (parézis, rossz irrigálás, energia pangás esetén).
A polaritás a betegség természete alapján választjuk ki. Az alkalmazási módszert akkor
használjuk, ha a betegséget nehéz diagnosztizálni vagy meghatározni.
Változó polaritású, több gyűrűvel ellátott mágneseket szintén gyártanak. Az érintett
terület vonatkozási zónájának méretétől függően elvehetünk, vagy hozzáadhatunk
gyűrűt a mágneshez, így szabályozva a stimulálandó területet.

MÁGNES PÁLCÁK
A mágnes pálcák úgy néznek ki, mint meghosszabbított négyszögek. A pálca egyik felén
van az északi pólus, a másikon a déli. Így a mágneses mező vektora a mágnes pálca
hosszán húzódik végig, a fehértől a sárga végéig.
A mágnes pálcák egyértelmű energia áramlást indítanak el a vonatkozási zónában.
Például krónikus székrekedésnél a mágnes pálca a vastagbél vonatkozási zónájára
helyezve a mágnes vektorának iránya egybe fog esni a táplálék irányával. Hasmenés
esetén a vektor iránya a táplálék irányával ellentétes kell, hogy legyen.
A mágnes pálcákat a két végű pont mágnes helyett is használhatunk az érintett terület
két végén. Többet is használhatunk, egyiket a másik után, így a stimulálás vonala
meghosszabbodik.
A mágnes pálcákat ragasztó szalaggal rögzítjük a bőrön néhány órára (max. 24 óráig),
majd áthelyezzük őket egy másik vonatkozási zóna fájdalompontjaira. A vektor
irányának kiválasztása általában az applikációs módszerrel történik.

Pont mágnesek, gyűrű alakú mágnesek és mágnes pálcák. (29/1/1)

Székrekedés esetén a mágneses mező vektorát a táplálék mozgási irányának megfelelően kell beállítani.
(29/2/1)

A STIMULÁLÁS MÓDJÁNAK
MEGVÁLASZTÁSA
Az, hogy a stimulálás mely módszerét választjuk, az a betegség súlyosságának és a
használt vonatkozási zóna nagyságától függ.
• Minél komolyabb a betegség, annál hosszabb és erősebb gyógyító impulzusokra
van szükség ahhoz, hogy legyőzzük.
Kevésbé súlyos betegségeknél a su jok fájdalompontok enyhe stimulálása alkalmazható.
Például, egy megfázás kezeléséhez nincs szükség tűkre. Megfelelő a diagnosztikai
pálcával végzett masszázs, vagy a mag terápia (mágnesek).
Komolyabb, akut vagy krónikus megbetegedéseknél erősebb és tartósabb gyógyító
impulzusokra van szükség, amit elérhetünk mokszával, tűvel, vagy a különböző
masszázs fajták ötvözésével. Például mokszával történő melegítés és mágnesek
felhelyezése a következő kezelésig, vagy tűvel való stimulálás plusz szabályos
időközönként végzett általános masszázs a su jok masszírozóval.
A kezelés módjának megválasztásánál arra kell figyelnünk, hogy egy enyhe betegségnél
választott erőteljesebb módszer egyszerűen csak felgyorsítja a gyógyulást, de ha egy
komoly betegségnél enyhe hatású módszert alkalmazunk, akkor a kezelés nem lesz
sikeres. Jobb, ha nagyon körültekintőek vagyunk a módszer megválasztásánál.
• Kis méretű vonatkozási zónáknál jobb ha a választott módszer kis méretű
területre koncentrál.
A „Rovar” rendszer vonatkozási zónái kisebbek mint a Fő rendszeré. Ezért a „Rovar”
rendszerben jobb, ha tűt, minimoxát, magokat, mágnes, vagy diagnosztikai pálcát
használunk. A moksza szivarok használata megfelelőbb a Fő vonatkozási rendszerben. A
„rovar” rendszerben akkor használjunk szivart, ha az érintett terület és annak kivetülése
nagy.

AZ ELJÁRÁS PARAMÉTEREI
SZÁM ÉS GYAKORISÁG
A kezelések száma a betegség természetétől és súlyosságától függ. Minden nap kell
végeznünk kezeléseket, legalább naponta egyszer, mindegy, hogy melyik napszakban,
maximum 14 napig.
Ha van elég időn és türelmünk, végezhetünk két kezelést is egy nap (reggel és este).
Ezzel a gyógyulás időtartama lerövidül.
A kezelést még 2-3 alkalommal el kell végeznünk, miután a tünetek elmúltak – ezt a
szabályt mindig figyelembe kell vennünk. Ennek hiányában a betegség kiújulhat.
• Normál esetben egy frissen felfedezett akut betegségnél elég naponta 3-5
kezelés.
Gyakran a betegség tünetei az első kezelés első perceiben, vagy akár első
másodperceiben megszűnnek. Ettől eltekintve 2-3 további kezelésre szükség van ahhoz,
hogy a gyógyhatás stabil legyen.
• Egyes krónikus megbetegedéseknél kezelés sorozatra van szükség. 2-6, 1-14
kezelésből álló sorozat elvégzésére van szükség 1-2 hetes szünetekkel. Ha a
tünetek rosszabbodnak a szünet időtartama alatt, a kezeléseket minden nap
végeznünk kell, kivéve, ha akut betegségről van szó, ez esetben 1-2 napos
időközönként.
Megjegyzés: A kezelés sorozatok között azért kell szüneteket tartani, hogy a
fájdalompontokat pihentessük, mivel a mindennapos stimulálás által csökken a
hatékonyságuk. Ezért javasoljuk, hogy a fájdalompontok egymást követő stimulálását a
beteg szerv különböző vonatkozási rendszereiben lévő fájdalompontokon végezzük.
IDŐTARTAM
A kezelés időtartama a stimulálás módjától, a stimulált pontok vagy területek számától
függ. Itt csak néhány információk kívánunk átadni a fő stimulálási módszerek
időtartamáról, amely nem tartalmazza azt az időt, amit a fájdalompont lokalizálására
fordítunk.
ÁLTALÁNOS ERŐSÍTŐ MASSZÁZS MASSZÍROZÓVAL
Általában két ujjat kell masszíroznunk egy gyűrűvel, valamint mindkét kezet és lábat
teljes terjedelmében egy spirállal vagy hengerrel. Az acél, hogy a bőrt ezeken a
területeken hatékonyan felmelegítsük. Összesen 3-7 percet vesz igénybe.
MAGOK (MÁGNES CSILLAG, MÁGNES)
A stimuláló eszközök felhelyezése akár 20 percet is igénybe vehet. 1-6 pontot
használunk. Később a fájdalompontokat masszírozzuk (mialatt magokat vagy mágnes
csillagot használunk) 1-2 percig, naponta 3-4 alkalommal.
MASSZÁZS DIAGNOSZTIKAI PÁLCÁVAL
Stabil gyógyító impulzusok eléréséhez a fájdalompontot addig kell masszírozni, amíg a
fájdalom megszűnik, és melegségérzet veszi át a helyét – kb. 15-30 percig.

MOKSZA
A pont vagy a terület felmelegítése 20-30 percet vesz igénybe. Leggyakrabban 1-2 su jok
pontot vagy területet melegítünk fel. Ez összesen 20-60 percet vesz igénybe.
TŰ
A tűket legalább 30 percig kell a fájdalompontba szúrva tartani. Az utolsó tű
behelyezése után helyezzük fel a csillagokat. Az egész procedúra, a tűk behelyezését is
beleértve 50 percig tart.
Első látásra egyes kezelések hosszúnak tűnnek – néha több, mint egy óráig. De
végezhetjük őket a pihenőidőnkben, tévénézés közben. A kezelés így nem unalmas, és
nem okoz kellemetlenséget, ha közben egy jó filmet nézünk. Egy kórházban végzett
pszichoterápiás kezelés gyakorlatilag több időt és pénzt vesz igénybe, ami még több idő,
mert azért is meg kell dolgozni.

A KUDARC LEHETSÉGES OKAI

• A diagnózis nem helyes
Ha tévesen vese problémát állapítanak meg, és a betegség egy másik szervből indul ki,
hiába stimuláljuk a vese vonatkozási zónáit, a panaszok nem fognak megszűnni.
• A stimulálás módja nem helyes
A masszázs önmagában például nem elegendő komolyabb megbetegedéseknél.
• Nem stimuláltuk elég hatékonyan a fájdalompontokat, és nem jöttek létre
megfelelően erős és hosszan tartó gyógyító impulzusok.
A gyógyító impulzusok létrejöttéhez a fájdalompontok hatékony stimulálására van
szükség. Ilyen pl. ha a moksza a pont körüli részt melegíti fel, ha túl finom a masszázs,
ha a tű nem éri el a fájdalompontot, vagy a stimulálás túl rövid, stb. Ilyenkor nem érünk
el sikert.
• Nem elegendő számú vonatkozási zónát használunk.
Minél komolyabb a betegség, annál több vonatkozási zónát kell bevonnunk a kezelésbe.
Például a Fő rendszer elsődleges és másodlagos vonatkozási zónáit, plusz a „Rovar”
rendszer vonatkozási rendszereit több ujjon.
• Nem határoztuk meg helyesen a fájdalompontokat.
A nagyobb vonatkozási zónák esetén – belek, tüdő, stb. előfordul, hogy elvétjük a helyes
irányt, és nem a megfelelő pontokat és területeket stimuláljuk, amelyek a betegség
epicentrumát képezik, hanem másodlagos pontokat.
• Nem egészítjük ki a kezelést a megfelelő életmód váltással, amely szükséges
egyes betegségeknél.
A gyomor nem fog meggyógyulni, ha továbbra is mértéktelenül fogyasztunk túl
fűszerezett ételeket, vagy a derék, ha nem tehermentesítjük.
• Ha a beteg szervben visszafordíthatatlan változások mentek végbe.
Egyes betegségeknél a beteg szerv szövet állománya visszafordíthatatlanul károsodott,
és nem lehet helyreállítani. Ezekben az esetekben a su jok nem hoz sikert.
• Ha a szervezet normál működése súlyosan torzult, amely több szervet vagy
rendszert érint.
Ezekben az esetekben a su jok első szintje nem elegendő a gyógyuláshoz. Szükséges a
második szintre áttérni és azt gyakorolni egy szakember segítségével, vagy más
megfelelő gyógymódra áttérni.
• A test túl nagy részét érinti a betegség.
Amennyiben a betegség az egész rendszert érinti, pl. kiterjedt érelmeszesedés a keringési
rendszerben. Ilyenkor szükségtelen a vonatkozási rendszereken keresztül kezelést
végezni. Itt is a su jok második szintje segíthet, vagy valamilyen más gyógymód.

A SU JOK HASZNÁLATA
GYERMEKEKNÉL
A su jok terápia sikeresen alkalmazható öt éven felüli gyermekeknél. Öt és tíz év közötti
gyermekeknél egy felnőtt segítségével kell elvégezni a kezeléseket, a gyermekek
asszisztenciájával. Ezt az asszisztenciát nehéz elérni, ha a gyermek még nincs öt éves.
Ez az egyetlen oka ennek a megkötésnek.
A fájdalompontokat úgy keressük meg, hogy végigmegyünk a beteg szerv zónáján egy
pálcával, a fenti szabályok követésével. Ajánlatos a gyermek figyelmét elterelni
ilyenkor, és figyelni a viselkedését. Amikor a pálca a fájdalomponthoz ér a gyermek
megrándul. Jelöljük meg a pontot.
A fájdalompontot stimulálhatjuk moksza szivarral, diagnosztikai pálcával, mag
terápiával, vagy mágnessel. Tűket csak szakember helyezhet be.

A MOXA HASZNÁLATA GYERMEKEKNÉL: Tíz éven felüli gyermekek képesek

saját maguk is elvégezni a kezelést. Fiatalabbaknál felnőttnek kell segíteni. Ehhez
helyezzük a gyermek kezét vagy lábát egy kényelmes pozícióba, és tartsuk a szivar
hegyét megjelölt fájdalomponthoz. Kérjük meg a gyermeket, hogy jelezze amikor túl
égető az érzés. Ekkor vegyük el a szivart egy kis időre, majd helyezzük vissza, amíg a
gyermek újra nem jelez. Ajánlatos elvonni a gyermek figyelmét valamivel a kezelés
alatt. Hagyjuk, hogy nézzen egy rajzfilmet, vagy meséljünk neki. Így tényleg spontán fog
reagálni, és csak akkor jelez, amikor már tényleg túl forró az érzete. 5-10 éves
gyermekeknél a melegítés átlagos időtartama 15-20 perc.
A moksza stimulálás türelmet igényel. Szertelen, szeszélyes gyermek nem valószínű,
hogy végigülik egy helyben a kezelést – válasszunk náluk más módszert.

DIAGNOSZTIKAI PÁLCÁVAL VÉGZETT MASSZÁZS GYERMEKEKNÉL: Tíz

éven felüli gyermekek már egyedül is tudják masszírozni a pontot, amit a felnőtt
megjelölt. Ha a gyermek fiatalabb, a masszázst a felnőttnek kell elvégezni. Masszírozzuk
a pontot 1-3 percig. A masszázsnak közepesen erősnek kell lennie – ne okozzunk traumát
a gyermeknek vele, de legyen elég hatékony is.

MAG TERÁPIA, MÁGNES CSILLAG, MÁGNES ALKALMAZÁSA

GYERMEKEKNÉL: Ezek a legmegfelelőbb stimulálási módok a gyermekeknél. A
fentiekben leírtak szerint alkalmazzuk, a következő javallatokkel:

Ha a gyermek nem tudja elviselni a magokat (mágnest vagy mágnes csillagot)
napközben, éjszakára is felhelyezhetjük.

Normál esetben a gyermek bőre nedves. Ezért jó minőségű ragasztószalagra van
szükség. Előzetesen töröljük szárazra a bőrfelületet.

A SU JOK ÉS A HAGYOMÁNYOS
AKUPUNKTÚRA
Az akupunktúra a legősibb stimulálási módszer. A Távol-Keleten már 5000 évvel ezelőtt
is használták. Az ősi gyógyítók, akik az akupunktúrát ránk hagyományozták, azt
mondták, hogy az emberi testen 14 csatorna (meridián) vonul végig, és energia áramlik
keresztül rajtuk. Belső szervekkel vannak kapcsolatban, és legtöbbjük elnevezése is az
adott szervvel kapcsolatos – gyomor meridián, máj meridián, vese meridián, stb.
A meridiánok közül 12 szimmetrikusan helyezkedik el, a test mindkét oldalán, kettő
pedig azonos, és a test elülső és hátsó tengelyén fut végig.
Ahhoz, hogy egészségesek legyünk, a meridiánok energiájának harmóniában kell
lenniük. Ha ez nincs meg (helytelen életmód, öröklött, vagy külső behatások, stb.
következtében), a szervezet megbetegszik. A gyógyuláshoz a balanszot kell
helyreállítani.
A meridiánok mentén 700 akupunktúrás pont helyezkedik el, amelyek szabályozzák az
energia szintet a meridiánokban, mint „csatorna-zárak”. Ezen pontok elhelyzkedése és
működése keleti gyógyítók ezredéves tapasztalata és több tucat generációjának munkája
alapján íródott le. Minden pontnak kínai neve van – Zu San Li, Qu Chi, He Gu, stb. de a
Nyugat-Európában egy rövidebb szám és betű szimbólumos jelölés honosítottak meg.
Például az E-36 a gyomor meridián (E) 36-ik pontját jelöli, a francia jelölési rendszer
szerint, amelyet szintén használunk ebben a kézikönyvben.
Az akupontok stimulálásával a meridiánok energiájának egyensúlya érhető el.
Stimulálhatók tűvel, melegítéssel, masszázzsal, stb. Ha a stimulálás eredményeképpen a
meridián energiája helyreállt, a szervezet meggyógyul.
A hatékony gyógyító folyamat legfontosabb feltétele, hogy helyesen határozzuk meg az
akupontokat, amelyeket stimulálni kell. A betegség meggyógyításához a több száz
akupont közül mindössze 4-5 pontok kell kiválasztanunk. Minden betegségnél és
egyénnél különbözőek ezek a pontok. Meghatározásuk rendkívül bonyolult folyamat,
amely magasan képzett akupunktúrás szakembert igényel, több év tapasztalattal, és
egyéni képességekkel. Csak megemlítjük, hogy a jó akupunktúrás szakember figyelembe
veszi az egyén korát, súlyát, nemét, pulzusát, a meridián rendszer állapotát, az évszakot,
a holdfázist, stb. Csak a pontok pontos meghatározása után lehet őket stimulálni. A
pontok stimulálási módjának megválasztása szintén nagyon bonyolult, ami sok
gyakorlatot és képzettséget igényel. Emiatt a hagyományos akupunktúra puszta
valójában csak kevés ember által alkalmazható. Szabályai és filozófiája olyan bonyolult,
hogy gyakorlatilag nem alkalmas öngyógyításra. Csak nagyon kevés szakembernek
sikerül elsajátítani ezt az ősi gyógymódot.
Ami azt illeti, az akupunktúrát használó szakemberek többsége nem elég képzett, és a
hagyományos akupunktúrát nem a tiszta aspektusainak megfelelően alkalmazza. A
pontok előre elkészített kombinációját (akupunktúra receptek) használják, amelyek
bizonyítottan hatékonyak ege-egy betegség meggyógyítására. Ezek a receptúrák nem
felelnek meg a beteg személy egyéni lelki/szellemi beállítódásának, és a hatásuk nem is
hasonlítható a pontok egyéni kombinációjának megválasztásával. Az ezeréves
tapasztalat azt mutatja, hogy a pontokra vonatkozó receptúrák elég nagy arányban
hatékonynak bizonyulnak, az igazi akupunktúrás szakemberek ennek ellenére ezek
használóit csak „szakácsoknak” nevezik.

Az emberi test csatornákkal (meridiánokkal) van behálózva, amelyeken keresztül energia áramlik. (32/1/1)

Ha a meridiánokban zavart az energia áramlása, a szervezet megbetegszik. Ha a bonyolult szabályok

alapján kiválasztott akupontokat stimuláljuk, a helyes energia áramlás helyreáll, és a betegség
meggyógyul. (29/2/1)

A hagyományos akupunktúrával ellentétben a receptúrák használata nem igényel

különösebb szakképzettséget, egyszerű, és egyénileg használható. Elegendő, ha
meghatározzuk a pontok helyét a receptúra segítségével, és hatékonyan stimulálni őket.
Tulajdonképpen ezt hívják az akupunktúrás szakemberek „főzésnek”. A füstmentes
moksza kifejlesztésével ez a fajta hatékony stimulálás vált lehetővé különösebb
szakértelem nélkül, otthoni körülmények között. Ezért írunk ebben a kézikönyvben a su
jok fájdalompontok mellett a hagyományos akupontokról is. Ezzel a su sok
egyszerűségét kombináljuk a hagyományos akupunktúra könnyen érthető részével. Két
dolog válik ezzel elérhetővé:
Egyik: a su jok pontok stimulálása – a vonatkozási rendszeren keresztül közvetlenül
stimuláljuk a beteg szervet.
Másik: a hagyományos akupontok stimulálása – a szervezet energia rendszerén
keresztül stimuláljuk a beteg szervet.
A su jok terápia és a hagyományos akupunktúra receptúrájának kombinálása megemeli
az öngyógyítás hatékonyságát, és hatékonyságban egy szintre emeli a bonyolultabb,
magas szintű su jok terápiával, ugyanakkor egyszerű marad, és könnyű használni.
A su jok pontok a betegség fókuszának megfelelően jelennek meg a vonatkozási zóna
valamelyik részén. Ezzel szemben a hagyományos akupontoknak fix helyük van, amely
minden embernél ugyanaz. Kézikönyvünkben leírjuk, hogy hogyan határozzuk meg a
kezeléshez szükséges hagyományos pontok helyét. Úgy bizonyosodhatunk meg róla,
hogy jól határoztuk-e meg a pont helyét erősen meg kell nyomnunk a hüvelykujjunkkal,
vagy a diagnosztikai pálca vastagabb végével. Ha helyesen határoztuk meg a helyet,
érezni fogjuk az ún. várt érzést: fájdalom, csiklandozás, viszketés, stb. Ha nem érzünk
semmit, elvétettük a pontot.

Azt javasoljuk, hogy a hagyományos pontokat főként mokszával stimuláljuk, mivel:

Az akupunktúrás tűket nem használhatjuk egyedül. Behelyezésük kockázattal jár, és
képzettséget igényel, sokkal magasabb szintűt, mint a su jok tűk behelyezése

A hagyományos akupontok masszírozása szintén képzettséget igényel, mivel csak
akkor eredményes, ha a megfelelő technikát hibátlanul alkalmazzuk.
Ezért az öngyógyításnál a hagyományos akupontokat inkább a mokszával stimuláljuk,
amire a legalkalmasabb a moksza szivar. A moksza szivar egy professzionális
akupunktúrás eszköz, amely amatőrök által is használható.
A hagyományos akupontok moksz stimulálása 10-12 percig tart, és a szivar végét kell az
akupontra irányítani úgy, kellemes, majdnem égető meleget érezzünk.
Hatásaként egyes meridiánokban energia többlet, vagy energia hiány lép fel. Ennek
megfelelően a meridiánoknak energiát kell adnunk, vagy energiát kell kivonnunk
belőlük. A mokszával az energia szintjét csökkenteni vagy emelni tudjuk azzal, hogy az
akupontokat milyen módon melegítjük fel. Például, ha az akupontot 2-3 percig
melegítjük energiát viszünk be, és tonizáljuk a megfelelő meridiánt. Ha ugyanezt a
pontot 20-30 percig melegítjük, energiát vonunk ki a meridiánból, és ezzel csökkentjük
az energia szintjét. Ha azonban 10-12 percig melegítjük a pontot, elérjük az ún.
harmonizáló hatást. Ezzel a hosszúságú stimulálással az energia harmonikusan eloszlik a
meridián állapotától függően – az alacsony energiaszintű meridián tonizálja magát, az
magas energiaszinttel rendelkező lead energiájából. A harmonizáló stimulálást akkor
kell használni, amikor a hagyományos akupontokat felmelegítjük a su jok pontokkal
egyidejűleg. Ha a pontot rövidebb ideig melegítjük, lehetséges, hogy energiát adunk a
meridiánhoz, amikor úgy is magas annak szintje. Ha hosszabb ideig melegítjük
elvonhatunk energiát egy olyan meridiánból, amelynek
egyébként is alacsony az energiaszintje. Mindkét esetben rosszabbodhat az állapotunk.
Ezért kell ragaszkodni a szabályhoz, és a hagyományos akupontokat 10-12 percig
melegíteni. Hosszabb ideig akkor érdemes melegíteni, ha abszolút meg vagyunk
győződve arról, hogy annak lesz pozitív hatása.
Figyelem: A hagyományos akupontok és a su jok pontok melegítésénél egyaránt
körültekintőnek kell lennünk a hő intenzitásának megválasztásánál a kezelés során. Ha
túl nagy a hő, felhólyagosodhat a terület.

***

A hagyományos akupontok használatánál figyelemmel kell lennünk a su jok terápiára

érvényes, a fentiekben leírt korlátozásokat. Ezeken a korlátozásokon kívül, van néhány
ellenjavallat, bizonyos betegségek és állapotok esetén.
A hagyományos akupontokat csak a receptúra szerint lehet használni, és
szakképzett akupunktúrás szakember felügyelete mellett, az alábbi esetekben:

Rossz- és jóindulatú daganatoknál, tekintet nélkül annak helyére.

A csontok és ízületek akut gyulladásos megbetegedésénél.

Terhes nőknél (a terhesség második fele)

Akut reumatikus megbetegedéseknél.

Akut gyulladásos betegségeknél, és ismeretlen eredetű lázas állapotoknál.

Romló állapotú krónikus fertőzéseknél.

Szívizom infarktusos állapotánál.

Szív és tüdő elégtelenség.

Nagyon magas vérnyomás.

A első szervek kritikus állapotú megbetegedése.

Vénás trombózis és akut állapotban lévő embólia.

ÚTMUTATÓ A RECEPTÚRÁHOZ

BEVEZETÉS
Az útmutató tartalma:

A vonatkozási zónák térképei mindkét rendszerben – a Fő és a „Rovar”
rendszer.

A hagyományos akupunktúra receptúrái térképekkel a felírt akupontok
elhelyezkedéséről.
Ha az útmutató alapján kívánjuk magunkat gyógyítani, meg kell határozni a használt
kezelési módok tartalmát. A sikeres használathoz szükség van az érintett szerv
vonatkozási zónáinak térképére, és amikor szükséges, kiegészíteni a hagyományos
akupunktúra receptúrájával, amely ugyanazon az oldalon van feltüntetve.
Ebben az esetben két választásunk van:
Az első: saját magunk határozzuk meg a gyógyító eljárás menetét és elemeit az eddig
ismertetett információk alapján, valamint a vonatkozási zónák térképei, a hagyományos
akupunktúrás receptúrák és intelligenciánk segítségével.
A második: a sztenderd gyógyeljárást használjuk, amelyet a 36-37-ik oldalon tettünk
közzé.
A GYÓGYÍTÓ ELJÁRÁS MENETÉNEK MEGHATÁROZÁSA
Hadd emlékeztessünk röviden mindenkit arra, hogy ha úgy dönt, hogy saját maga építi
fel a gyógyeljárás menetét (adatokért lapozzunk a vonatkozó részhez).
1. Ki kell választanunk a beteg szerv 1-4 vonatkozási zónáját, amely(ek)ben meg
kell keresnünk a fájdalompontokat és területeket.
A választást a vonatkozási zónákra vonatkozó alapelvek figyelembe vételével kell
megtennünk.
Meg kell jegyeznünk, hogy a lábakon lévő zónák nagy hatékonysága ellenére, amit a
vonatkozási zónák kényelmes és könnyű meghatározási lehetősége ad, a gyakorlatban
többnyire a kezet használják a kezeléseknél. A kezeken az elsődleges és másodlagos
vonatkozási zónák is megtalálhatók.
Emellett néha az elsődlegesek helyett a másodlagos zónák használata kényelmesebb.
Ilyen pl. amikor a lapockacsontokat kezeljük a Fő vonatkozási rendszerben. A
lapockacsontok másodlagos zónái a csont felett helyezkednek el, így a fájdalompontokat
ott könnyebb megtalálni. Ezért használjuk őket gyakrabban.
2. Komolyabb és makacs krónikus megbetegedések esetén fájdalompontokat és
további vonatkozási zónákat is be kell vonni a kezelésbe.
Ezek a gerincoszlop, az agy és a belső szervek vonatkozási zónái, amelyek közvetlenül
kapcsolódnak a beteg szervhez.
3. El kell döntenünk, hogy használjuk-e a tükröződő fájdalompontokat vagy nem.
Itt kell eldöntenünk, hogy használjuk-e a tükröződő fájdalompontokat a fő su jok pontok
mellett, és ha igen, melyiket – függőeleges vagy vízszintes. Nem követünk el hibát, ha
bevonjuk őket a kezelésbe.
4. Ki kell választanunk a fájdalompontok stimulálásának módját.
A stimulálási módok feltételesen két kategóriába tartoznak:
5. A relatíve gyors, de erőteljes stimulálási módok.
Ezek a diagnosztikai pálcával végzett masszázs, a moksza (vagy jég), a tű és a forró tű.
6. A hosszan tartó és lágy stimulálási módik.
Ezek a magok, a mágnes csillag és a mágnes.
Az a legjobb, ha mindkét kategóriából választunk módozatokat, és kombináljuk őket.
7. A betegség komolyságától függően, saját magunk ítéljük meg, hogy szükség
van-e a hagyományos akupunktúra receptúráját is felhasználni, vagy nem.
Ne feledjük azonban, hogy a hagyományos akupunktúra receptúrái függetlenül is
használhatók.

***

Ha a gyógyító eljárás menetének meghatározása nehéz feladat, használjuk a sztenderd

gyógyító eljárást – a „Receptúra” fejezetben leírtak (36-37. o.). Sokszor le lett már
tesztelve, és kiváló eredményeket hozott, komoly, krónikus betegségek esetén is.
ÁLTALÁNOS TANÁCSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK
• Ajánlatos egy beteg szervet, vagy a test egy részét kezelni. Ha több betegségünk is
van, azt kell kiválasztanunk, amelyik a legtöbb panaszt okozza. Ha a gyógyító
impulzusok több szerv között oszlanak el, az gyengíti a hatékonyságukat.
• Lehetséges két beteg szervet kezelni a gyógyító eljárások váltogatásával. Például: az
első nap a vesék, a második nap a hólyag, stb.
• Ha a test szimmetrikusan elhelyezkedő szervei betegek, pl. a két vese, vagy a térdek,
gyógyíthatjuk őket felváltva az egyik, ill. a másik oldalon.
• Akut megbetegedések esetén a gyógyhatásnak a harmadik-ötödik kezelés után kell
mutatkoznia, bár gyakran már az első kezelés után, néha a stimulálás megkezdését
követő első másodpercekben a tünetek elhalványulása figyelhető meg. Krónikus
megbetegedéseknél a gyógyhatás először a hetedik-nyolcadik kezelésnél figyelhető
meg.
• Néhány esetben a kezelés sorozat végére sem érzünk javulást, és a betegség később,
a kúra befejezését követően napokkal vagy hetekkel hirtelen elmúlik. Ennek az a
magyarázata, hogy a vonatkozási zónák stimulálása lökést ad a szervezetnek, hogy
gyógyuljon, de a folyamat csak lassan indul be, és nem érezhető a kúra időtartama
(tíz nap) alatt.
• A kezelések néha a tünetek rosszabbodásával járnak. Ez az ún. „gyógyító krízis”.
Emiatt nem kell aggódnunk. Ne feledjük, a su jok terápia sosem ártalmas!
• A fájdalompontok stimulálása mellett mindig stimulálnunk kell a másodlagos
fájdalompontokat is, amelyek néha közel vannak a fő, legfájdalmasabb ponthoz

TANÁCSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK A VONATKOZÁSI ZÓNÁK

TÉRKÉPEINEK HASZNÁLATÁHOZ
• Majdnem minden szerv és testrész vonatkozási zónájáról készült térkép.
A Fő rendszer minden vonatkozási zónájáról külön térkép áll rendelkezésre.
A „Rovar” rendszer vonatkozási zónáit összefoglalva mutatjuk meg egy ujjon, mivel
minden ujjon és lábujjon ugyanúgy helyezkednek el. Egy kicsit más a helyzet a
hüvelykujjal a „Rovar” rendszerben. A többi ujjtól eltérően a hüvelykujjnak két perce
van – disztális (első) és proximális (második). A teljes rendszer az első (a nyak és a fej
zónája), és a második percre (törzs) vetül ki. A harmadik perc szerepét a csukló előtti
első csont tölti be a kezeken, és a láb előtt elhelyezkedő első csont a lábakon (gyomor
zóna)
A vonatkozási zónák meghatározása a „Rovar” rendszerben zavaró lehet. Ezért
használjuk a maradék négy ujjunkat és lábujjunkat. Ezeknél egyértelműbb a helyzet.
A vonatkozási rendszert a következő módon jelöltük meg:

Azokat a területeket, ahol a bőr és a csont vonatkozások egybeesnek kék vonallal
jelöltük.

Azokat a területeket, ahol a bőr és csont vonatkozások nem esnek egybe, kékkel
jelöltük a bőr, és feketével a csont vonatkozásait.

Ne feledjük, hogy egyes esetekben a térképen lévő kontúr nem jelöli meg a
vonatkozási zóna pontos határait. Például a gyomor zónája kisebb lehet néhány
 embernél, és nagyobb másoknál, a gyomor tényleges méretétől függően. Ezért a
fájdalompontokat a megjelölt zóna határon kívül is kell keresnünk a térképen.

Nem készítettünk térképen néhány nem páros szerv elsődleges és másodlagos
zónájáról, amelyek a test tengelyen helyezkednek el. Csak a kezeken és a lábakon
mutattuk meg az elhelyezkedésüket. A gerincoszlop és a csecsemőmirigy
vonatkozási zónái is erre példák. Elméletileg a két felüknek van elsődleges és
másodlagos zónája, és saját magunknak kell eldöntenünk, hogy hogyan használjuk
őket.

A vonatkozási zónák helyének meghatározásához használjuk a kezünket és a
lábunkat. A legjobb módszer arra, hogy nem tévesszük össze a jobb és a bal oldalt,
ha a képzelőerőnket használjuk, és ráhelyezzük a kezünket vagy a lábunkat az
illusztrációra.

TANÁCSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK A HAGYOMÁNYOS

AKUPUNKTÚRA RECEPTÚRÁJÁHOZ
Főként az ősi kínai receptúrát tettük közzé a hagyományos akupontokról, valamint
néhány népszerű mai receptúrát kompetens akupunktúrás szakember ajánlásával. Ezek a
receptúrák a su jok terápiával párhuzamosan és attól függetlenül is használhatók.
A legjobb tudásunk szerint összegyűjtöttük az akupontok kombinációit, amelyek
elhelyezkedése könnyen meghatározható gyakorlattal nem rendelkező emberek által is.
Ne feledjük, hogy ez a kézikönyv öngyógyító eljárásokról szól, ezért nem írunk még
lábjegyzetben sem azokról a pontokról, amelyeket nem lehet függetlenül, külső segítség
nélkül stimulálni (még akkor sem, ha nagyon hatékony lenne).
Az alapvető mérőeszközök az akupontok meghatározásához a következők:

A hüvelykujjunk az ujjízületnél, az első és a második perc között. A hagyományos
akupunktúrában ezt a szélességet hívják „tsun”-nak.

A négy ujjunk (a hüvelykujj nélkül) az ujjízületnél, az első és a második perc
között. Ez a szélesség három „tsun”-nak felel meg.
A következő ábrán piktogramokon ábrázoltuk a fentiekben vázol mérő eszközöket.

Az akupontok helyzetének meghatározására szolgáló alap mértékek. (35/1/1)

Amikor hagyományos akupunktúrás receptúrát használunk, ne feledjük a

következőket:

Ha helyesen határoztuk meg az akupont helyét a hüvelykujj hegyének függőleges
nyomásával, vagy a diagnosztikai pálca vastagabb végével, tapasztalnunk kell a „várt
érzéseket” – fájdalom, csiklandozás, viszketés, stb. Mindig ellenőrizzük le ezt is.

Stimuláljuk az akupontokat moxával kb. 10-12 percig. Ha egyértelműen azt érezzük,
hogy a hosszabbítás jó hatással lehet, kitolhatjuk a kezelés időtartamát 20 percig.

Néhány esetben, ahol az akupontok az arcon, vagy a hajban helyezkednek el, a
melegítés nem lehetséges, végezzünk helyette masszázst.

Az akupontokat a receptúrában előírt sorrendben melegítsük fel. Általában a tengely
mentén lévő pontokat kell először felmelegíteni, majd a többit, fentről lefelé.
 EGY SZTENDERD
GYÓGYÍTÓ ELJÁRÁS
A sztenderd gyógyító eljárásnak két része van. Az első a legáltalánosabb betegségeknél
alkalmazható. A másodikat az első mellett kell alkalmazni akutabb, vagy krónikusabb
megbetegedéseknél.

ÁLTALÁNOS BETEGSÉGEK ESETÉN

1. Határozzuk meg a fájdalompontok helyzetét a beteg szerv vonatkozási

zónáiban a Fő vonatkozási rendszerben, és melegítsük moxával 20-30
percig.
Ehhez fel kell lapoznunk a receptúrában leírtakat a vonatkozó oldalon, hogy
tanulmányozzuk, hogyan helyezkednek el a beteg szerv vonatkozási zónái a kezeken és a
lábakon. Pontosan meghatározhatjuk a helyüket úgy, hogy a kezünket vagy a lábunkat az
illusztráción lévő kéz vagy láb helyébe képzeljük.
Ezután rajzoljuk körbe a zónákat egy filctollal, és haladjunk végig rajtuk a diagnosztikai
pálcával. Jelöljük meg a nyitott fájdalompontokat, és melegítsük fel őket moxával.
Javasolt az elsődleges vonatkozási zónák használata – egy kézen és egy lábon (a beteg
szerv oldalán).
Amikor a szerv helyét meghatároztuk a test tengelyén, felváltva használjuk a kezeket és
a lábakat a különböző kezeléseknél. Például: bal kéz – jobb láb az egyik kezelésnél, és
jobb kéz – bal láb a következőnél.
Ha nehéz a lábakat használni, használjuk a két kezet az összes kezelésnél.
A betegség súlyosságától függően stimulálhatjuk a su jok pontokat masszázzsal, tűvel,
vagy forró tűvel moksza helyett.

2. Kövessük végig a hagyományos akupunktúra receptúráját azzal, hogy

melegítjük a hagyományos akupontokat 10-12 percig moxával.
A hagyományos akupunktúra receptúráját a beteg szerv vonatkozási zónáival azonos
oldalon találhatjuk. A receptúrában használt egyik akupont elhelyezkedése is ott
található. A másiké utalások segítségével található meg másik oldalakon.
Mielőtt végrehajtanánk a receptúrát, nézzük meg a 33. oldalon, hogy milyen lehetséges
ellenjavallatai vannak a hagyományos akupunktúrának. Ha találunk ilyet a jelzett
betegségre vonatkozóan, nem használjuk a hagyományos akupontokat.

3. Határozzuk meg a fájdalompontok helyét a beteg szerv vonatkozási

zónáiban a „Rovar” rendszerben (két ujjon), és helyezzünk mágnes csillagot
 vagy magokat rájuk. Masszírozzuk a pontokat 1-2 percig 3-4 óránként a
mágnes csillag és a magok együttes használatával.
A „Rovar” rendszer ugyanúgy helyezkedik el minden ujjon és lábujjon. Ebből kifolyólag
egy térkép van, rajta egy ujjal, amely a beteg szerv vonatkozási zónái részletező oldalon
található. Pontosan meghatározhatjuk a beteg szerv vonatkozási zónájának helyét, ha az
az ujjat, amit használni akarunk képzeletben az illusztráción lévő kép helyére illesztjük.
A mágnes csillagot (magokat) 24 óráig tartjuk rajta a ponton, amíg el nem kezdjük
az újabb kezelést a moxával. Ekkor a csillagot (magokat) áthelyezzük másik két
ujjra.
Ismét elmondjuk, hogy a beteg szerv elsődleges vonatkozási zónáit érdemes használni
(egy ujj és egy lábujj a beteg szerv oldalán).
Ha a szerv a test tengelyen helyezkedik el, váltogassuk ujjakat és a lábujjakat az egyes
kezeléseknél. Bal kéz – jobb láb az elsőnél, és jobb kéz – bal láb a következőnél.
Ha úgy érezzük, hogy nehéz a lábujjakat használni, használjuk csak az ujjakat.
Kifejezetten ajánljuk a mágnes csillag (magok) használatát. Ezek alkalmazása gyakran
kulcsfontosságú a gyors gyógyuláshoz.
A gyógyhatás nagy mértékben felerősíthető, ha mágnes csillagot (magokat) helyezünk
fel a tükröződő fájdalompontokra. (ld. 11. o.)

MAKACS, AKUT ÉS KRÓNIKUS MEGBETEGEDÉSEK

4. A „Rovar” rendszer felhasználásával két ujjon határozzuk meg a

gerincoszlop és az agy vonatkozási zónáinak fájdalompontjait, amelyek
kapcsolatban vannak a beteg szervvel (ld. 15. o.). Masszírozzuk őket
masszázs gyűrűvel naponta 2-3 alkalommal, 2-3 percig.
Masszírozzuk intenzíven az ujjakat a masszázs gyűrűvel úgy, hogy azokra a területekre
koncentrálunk, ahol a pontok elhelyezkednek. Masszírozzunk minden területet az ujjakon
2-3 alkalommal naponta 2-3 percig. Másnap használjunk másik két ujjat.
Ha nehézségünk támad a pontok helyzetének meghatározásával, végezzünk
általános masszázst a gyűrűvel az ujjakon kihangsúlyozva azokat a területeket ahol
fájdalmat érzünk.
A masszázs gyűrűnél intenzívebb stimulálás érhető el a nyílt fájdalompontokon a
mágnes csillaggal vagy a magokkal.

***

Ez egy sztenderd procedúra, amely a legtöbb betegségnél hatásos, bár „testre szabhatjuk”
az egyes betegségek jellemzőinek megfelelően.

A kezelés egyes elemeit külön-külön és kombinálva is használhatjuk.

Kevesebb vagy több vonatkozási zónát is használhatunk.

Választhatunk más stimuláló módszereket is.
Például ha egy cisztát akarunk eltüntetni, jó, ha forró tűt használunk. Bevonhatunk a
kezelésbe gyűrű alakú mágnest, vagy mágnes pálcát is – mindkettő nagyon hatékony.
A kezelések számát és gyakoriságát illetően lapozzunk a 30. oldalra.
 ÁLTALÁNOS BETEGSÉGEK
KEZELÉSE
Melegítsük a beteg szerv fájdalompontjait két vonatkozási zónájában a Fő vonatkozási rendszerben
moxával az egyik kézen és az egyik lábon. (37/1/1)

Ha nehéz a lábat használni, stimuláljuk a beteg szerv vonatkozási zónáiban lévő fájdalompontokat a
kézen. (37/1/2)

Lapozzunk a 33. oldalra, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a kezelendő betegség nem tartozik azok
közé a betegségek közé, amelyek hagyományos akupunktúrával való kezelése nem javallott. (37/2/1)

Kövessük a hagyományos akupunktúra receptúráját, és melegítsük az akupontokat moxával. (37/2/2)

Helyezzünk mágnes csillagot (magokat) a fájdalompontokra a „Rovar” rendszer két vonatkozási

zónájában. Használjunk két ujjat, egyet a kézen és egyet a lábon. (37/3/1)

Ha nehéz a lábujjakat használni, helyezzünk mágnes csillagot (magokat) az ujjakra (37/3/2)

AKUT ÉS KRÓNIKUS
MEGBETEGEDÉSEK KEZELÉSE
Masszírozzuk a gerincoszlop és az agy zónáiban lévő, a beteg szervvel kapcsolatban lévő
fájdalompontokat gyűrűvel. Használjunk két ujjat a „Rovar” rendszernek megfelelően. (37/4/1)

Hogy még intenzívebb legyen a stimulálás, a masszázs gyűrű helyett használhatunk mágnes csillagot
(magokat) az ujjakon vagy a lábujjakon. Ha a lábujjakra nehéz őket ráhelyezni, használjuk a két kezünkön
lévő ujjakat. (37/4/2)

RECEPTÚRÁK
EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, ÁLTALÁNOS
ERŐSÍTÉS
Különös figyelmet fogunk szentelni ennek a témának az egészségmegőrző szerepe miatt.
A rendszeres használat biztosítja, hogy idős korunkig jó egészségben éljünk, és így nem
lesz szükség a kézikönyv többi receptúrájának használatára sem.
Az kezelés módja egy kissé eltér a sztenderd eljárástól, ezért külön taglaljuk.
A kezeléseknél a su jok és a hagyományos akupontok használatának kombinációja.
Az egészségmegőrzés mellett használhatjuk még:

Az immunrendszer erősítésére, amikor a szervezett állapota azt igényli – vírusos
fertőzések (influenza, hepatitisz, stb.), műtétekre való felkészülés, műtétek utáni
regenerálódás, stb.

Enyhe lefolyású, nem komoly megbetegedések, a természetüktől függetlenül.

A gyógyszeres, gyógynövényes, stb. kezelés kiegészítésére komolyabb, a
szervezet általános rendellenességével járó megbetegedéseknél, amikor a
betegségnek nincs kifejezett fókusza, vagy nagy területek érintettek. A kezelések
lerövidítik a gyógyulás időtartamát, és nagymértékben csökkentik a beszedett
gyógyszerek mennyiségét.
A receptúra célzottan felhasználható:

Egészségmegőrzésre – havonta 4-6 egymást követő napon.

Az immunrendszer támogatására – 10 napos kezelés sorozat.

Enyhe lefolyású, nem komoly betegségek kezelésére – napi kezelések, a tünetek
megszűnéséig, plusz 3 kezelés az állapot stabilizálására.

Gyógyszeres, gyógynövényes, stb. kezelések kiegészítéseként – naponta, a fő
kezelés végéig.
A receptúra két részből áll. Az első a vonatkozási rendszerek masszírozása különböző
masszázsokkal. A második a hagyományos pontok két ősi kínai kombinációja a
szervezet általános megerősítésére. Felváltva alkalmazzuk őket – az egyik kezelésnél az
egyik kombinációt, a következőnél a másikat. A receptúra két része külön-külön és a
fenti kombinációban is használható.

1. Masszírozzunk két ujjat egy percig masszázs gyűrűvel, és a kezeket

masszázs spirállal vagy hengerrel
A kezek intenzív masszírozása aktiválja az összes su jok fájdalompontot, amely
megjelent a kézen, és az egész szervezetre erősítő hatással van. Amennyiben általános
masszázst végzünk, minden fájdalompontot stimulálunk, már a kialakulásukkor, amikor
a betegség még éppen hogy megjelent a szervezetben. Ebben a szakaszban még kevésbé
intenzív impulzusok is elegendők ahhoz, hogy a szervezet leküzdje a betegséget –
megállítsa a kezdeti stádiumban.
2. Melegítsük moxával 10-12 percig az összes hagyományos akupontot,
amelyek a következők:
A) He Gu (GI-4) és Zu San Li (E-36) mindkét kézen és lábon.
B) A következő kezelésnél a Nei Buan (MC-6) és San Yin Jiao (RP-6) mindkét
kézen és lábon.
Folytassuk a kezeléseket a két kombináció (A, B) váltogatásával.
***

A Zu San Li, a He Gu, a Nei Guan és a San Yin Jiao pontok a hagyományos akupunktúra
egyik legfontosabb pontjai. Intenzív erősítő és gyógyító hatásuk van. Szabályos
időközönkénti kezelésük moxával szabályozza a szervezet energia rendszerének
elváltozásait, mielőtt még felerősödnének, és jó egészségben tartja az embert.
Az alábbiakban a négy említett pont fő jellemzőiről írunk röviden, amely szemlélteti,
hogy milyen sokoldalúan használhatók.

Zu San Li (E-36): általános erősítő pont, bizonyítottan hatásos az agy sérülései,

szívbetegségek kezelésére, szabályozza a vérnyomást (a magas vérnyomás súlyosabb
formáinál egyes keleti országokban mind a mai napig a Zu San Li pont égetik, egészen
addig, amíg fel nem hólyagosodik), gyógyít minden gyomor és bélbetegséget, láb- és
derékfájdalmat, a szemek betegségeit, az idegrendszert, az urinogenitális rendszert,
legyengültséget, a keringéssel kapcsolatos szerveket, az allergiás problémákat, valamint
növeli a meridiánok energia szintjét szabályozva ezzel a szervezet energia háztartásának
kibillenését, hatásos a test alsó felében lévő fájdalmak enyhítésére is.

He Gu (GI-4): általános erősítő pont, alkalmas az idegrendszer, a szem, a fül, az orr, a

torok (megfázások), a fogak, a sinusok, fejfájás, láz, nőgyógyászati problémák és az
emésztőrendszer (gyomorfájás, székrekedés) kezelésére, és hatékony a test felső
részében lévő fájdalmak enyhítésére.
Figyelem: A He Gu nem használható a terhesség ideje alatt, mert aktiválja a méhet, és
koraszüléshez vezethet.

Nei Guan (MC-6): általános erősítő pont, a fő pont a neurózis, a mániás állapotok, és
mentális rendellenességek kezelésére. A ősi kínai kézikönyvek azt írják, hogy ezt a
pontot akkor kell stimulálni, „amikor az ember arra vágyik, hogy megöljön valakit”
fontos pont a szív, a tüdő, a gyomor betegségeinek kezelésére, és szabályozza a
vérnyomást, valamint hatékony álmatlanság ellen is.

San Yin Jiao (RP-6): általános erősítő pont, hatékony az emésztőrendszer (gyomor,
belek, máj és hasnyálmirigy, húgyúti rendszer), a vesék, a húgyhólyag, a húgyvezeték, a
férfi- és női nemi szervek kezelésére, az alsó végtagokban fellépő megbetegedések
gyógyítására, szabályozza a vérnyomást.

Masszírozzunk két ujjat masszázs gyűrűvel – 2-3 percig mindkettőt. (391/1)

Masszírozzuk a kezet egész terjedelmében mindkét oldalon masszázs spirállal vagy hengerrel. Mindkét
oldalon 2-3 percig. (39/1/2)

Melegítsük a GI-4-es pontot mindkét kézen. A GI-4-es pont azon a dombocskán helyezkedik el, amely a
hüvelykujj és a mutatóujj összeszorításával alakul ki. (39/2A/1)

Melegítsük az E-36-os pontot mindkét lábon. Az E-36-os pont a térdkalács középső részének alsó felétől
négy ujjnyi távolságra helyezkedik el. Ülő helyzetben kell meghatározni. (39/2A/2)

Melegítsük az MC-6-os pontot mindkét kézen. Az MC-6-os pont az alsókar belső részének közepén
helyezkedik el két hüvelykujjnyira a csukló vonalától. (39/2B/1)
Melegítsük az RP-6-os pontot mindkét lábon. Az RP-6-os pont négy ujjnyira felfelé helyezkedik el a boka
belső felének felső részétől (a bokacsont hegye), a lábszár belső részének közepén. (39/2B/2)

A FEJ ÉS A NYAK
TERÜLETEINEK BETEGSÉGEI

A FEJ ÉS A NYAK VONATKOZÁSI

ZÓNÁI

FŐ VONATKOZÁSI RENDSZER
„ROVAR” VONATKOZÁSI RENDSZER
A Fő rendszerben a fej vonatkozási zónája a hüvelykujj első percén helyezkedik el, és a
nyak a másodikon.
A „Rovar” rendszerben a fej vonatkozási zónája minden ujj és lábujj első percén
helyezkedik el. A nyak az ujjak és lábujjak első és a második perce közötti kis területre
vetül ki az ízületen, egy kicsit alatta, és egy kicsit felette.
Ezzel ábrázoltuk a fej alsó kivetülését. A kezeléseknél használható a felső kivetülés is.
Egyes esetekben ez alkalmasabb is, mert nem lágy szöveteken fekszenek, és a pontokat
könnyebb megtalálni. A 10. oldalon lévő illusztráció jól szemlélteti a fej szerveinek
pozícióját a felső kivetülésen.