VII.

6KORI GOROG FILOZ6FIA II:

ARISZTOTELESZ

Hugh Lawson- Tancred

1. ARISZTOTELE,sZ KORAl METAFIZIKAJA 433

1.1. Bevezetes 433

1.1.1. A szovegek illapota 433 1.1.2. Arisztorelesz fejl5dese 433

1.1.3. Arisztotelesz filoz6fiai celkinlzesei 434

1.2. A Kaugoridk 436

1.2.1. A dialekrikus hatter 436

1.2.2. Szinonfmia, paronfmia es hornorumia 437 1.2.3. Ontol6gia es nyelv 438

1.2.4. A karegoriak szerepe 439

1.2.5. Fajok, nemek es meghatarozas 441

2. A FIZIKA 443

2.1. A v.:lltozas vedelmeben 443

2.1 .1. Az alapelvek szerepe Arisztotelc!sz rendszereben 444 2.1.2. A monizrnus cifolata 445

2.1.3. Az ellentetek es a valrozas problemaja 446 2.1.4. Az arisztotcleszi megoldas 447

2.2. Tudornanyos magyar.izat 449

2.2.1. Terrneszerek es tudomany 449 2.2.2. Magyarazatrfpusok 452

2.2.3. eel. veletlen es sZilksegszerilsc:g 454

3. A METAFIZlKA 457

3.1. A megoldas Zeraban: a faj mint forma 457 3.1.1. A szubsztancia problemsja 457 3.1.2. Meghatarozas es lenyeg 459

3.1.3. Szubsztandilis forma 464

3.1.4. A meghatarozas filoz6fiaja 466

432

Hugh Laioson-Tancred

3.2. A plaronizmus d.folata es az egyedek rehabilitacioja 467 3.2.1. Az univerzalis szubsztancia ragadasa 467

3.2.2. Szubszrancia, forma es anyag 468

IRODALOM 471

Ansztotelesz

433

1. ARISZTOTELESZ KORAl METAFlzrKA]A

1.1. Bevezetes

1.1.1. A szijvegek dllapota

Arisztotelesz filozofiajanak torteneti jelentdsege rendkivtili. Platen rnunkassagat folytarja, bar egeszen masfele viIagszemlelerhez jut el.

Arisztotelesz Plaronnal sokkal nehezebben megkozelfrherd. Ennek alapvetden ket oka van. Az e1so az, hogy mivel egy kesobbi es bonyolultabb korszakban elt, a filoz6fiai kuratasok jelentos haladasr tettek Platen ideje 6ta, sokat fejlOdtek kidolgozottsigukban es szakszernsegukben. Valamennyire figyelembe kell venntink ezt a valrozasr ahhoz, hogy megerrhessuk Arisztorelesz celkinizeseir. A masodik ok az, hogy az Arisztotelesz neve alatt rankhagyomanyozodott szovegek jellege meglehetosen elter a piatoni dialogusoket61.

Tudornasunk van r6la, hogy Ariszcorelesz kozerrherd, irodalmilag kidolgozott filoz6fiai rmiveket is alkotott, arnelyek az 6korban hfresek volrak ekesszolasukrol: ezek roredekesen maradtak Fenno Azok a mfivek viszorit, arnelyek erintetlenul orzodtek meg, es amelyeket ariszroteleszi korpuszkent isrneriink, nehezkes, sot nyakatekert srilusban Irodtak, Valojaban eloadasi jegyzetek, amelyek nern a szeles kozonseghez szoltak, hanem az Ariszrorelesz alta! alapfrort iskola, a Lukeion hallgat6ihoz, akik tokeletesen be volrak avarva az altaluk megtesreslrett gondolkodasm6dba. herr robbnyire nelkulozik az irodalmi erenyeket, gyakran hianyosak es tele vannak nizdelve szakkifejezesekkel. Az "ezoterikus" kifejezest, amely szo szerint annyir jelenr, hogy 'belsd hasznilatra szant', epp az effete szovegek megjelolesere hasznaltak.

1.1.2. Arisztotelesz. fejlMese

A korpuszra vonatkozo rnasik problema, hogy tobb nyilvdnvalo ellentrnondast vagy legalabbis gondolari feszultseget tartalmaz. A problernat az 6korban es a kozepkorban hagyornanyosan ugy kezelrek, hogy - sokszor hosies rnunkaval - megkfsereltek a szovegeker osszhangba hozni egymassal, Azokat a tanltasokat pedig, arnelyeker nem tudtak beilleszteni, olykor hamisftvanykent utaslrorrak e1. Az iltalanos folreves az volt, hogy a korpusz egyseges, monolitikus rendszerr restesit meg. amelynek egeszkent kell ertelrner tulajdonftani.

A 20. szazadban rnegvaltozott ez a folteves. mindenekelott. egy nernet rud6s, Werner Jaeger uuora rnunkassaga eredmenyekent, Az a javaslata szerint az ellenrrnondasok letere leginkabb akkor adhatunk magyarazatot, ha nem ugy kezeljuk aket, mint amelyek egyseges, reljes rendszert kfvannak alkotni, hanem ugy, mint amelyek egy palyafutas kulonbozd szakaszainak a terrnekei, mely filozofiai ilhispontok soka-

434

Hugh Launon-Tancred

sagan keresztul fejlOdon es boutakozort ki. Elsdkenr tehar 0 alkalmazta a kesobb nepszerfive valt fejlodestorteneti megkozelftesrnodor a korpuszra. Ennek az eredrnenyei azonban szerteagazok, Maga Jaeger Arisztotelesz fejl6deset a platoni eredettdl torteno folyamaros eltavolodaskent ertelrnezte, masok ezzel szernben azt alhtorrak, hogy Ariszrotelesz egy anriplaronikus lazadassal kezdre a palyafurasat, kes6bb viszonr egyre inkabb szirnpatizalni kezderr egykori mesterenek ranitasaval. Terrneszetesen e ket megkozelfresmodnak szarntalan kornbinacioja es valrozara kepzelheto el. Az utobbi id6ben ellenilIas bonrakozort ki a fejIDdestorteneti megkozelfresmoddal szemben, de azert csak keyes rudos akar visszarerni a bagyomanyos, rnonolitikus elkepzeleshez, Egy leherseges allaspont szerint Arisztorelesz a korpusz ertekezeseir els6 alkalommal val6ban a palyafudsanak kulonbozo szakaszaiban allftotra ossze, csakhogy ezuran ahelyerr, hogy a gondolkodasmodjaban bekovetkezerr valrozas hatasara elvetette volna 6ket, inkibb rnegktserelte az uj allaspontjat osszeegyezterni a regivel; bar nem mindig sikeresen. Ezt a megkozelftesmodot, amelyet az aldbbiakban en magam is elfogadok, David Graham javasolta.' 0 azr allftja, hogy a korpuszr ket, robbe-kevesbe teljes rendszerre oszthatjuk. Az els6 az Organon neven ismert logikai errekezeseker es a Retorikdt tartalmazza - organon szo szerint annyir jelent, hogy (a gandolkodas) 'eszkoze' -, a masodik, kes6bbi rendszer pedig az osszes tobbi szoveger. Az elso rendszert a JVztegoridkon kereszttil fogjuk megvizsgalni, a masodikat pedig a Fizikdn es a Metajizikdn keresztul. Allispamam szerint az elsa rendszerr Ariszrotelesz az alatt az ido alatt alkotta meg, amfg Plaron iskolajaban, az Akadernian tartozkodort, vagyis Platon 1. e. 347 -ben bekovetkezett halala elott. A rnasodik rendszer crett filozofiajat kepviseli, amelyet akkor dolgozott ki, amikor i. e. 335-ben visszaterr Athenba, hogy megalapftsa a Lukeiont, Ezek a torteneri megjegyzesek azonban nem kovetkezrnenyei annak a filozofiai ertelmezesnek, amelyet elovezetni szandekozorn.

1.1.3. Arisztotelesz jilozojiai cilkitdzisei

Ariszcotelesz milveinek bonyolulrsaga nem pusztan sztikszavu sdlusab61 es szakkifejezeseibdl fakad, sokkal inkabb abb61, hogy az altala targyalt filozofiai problernakar a modern olvas6 kozvetlenul mar nem isrneri. Arisztorelesznek ket alapveto filoz6fiai celkituzese volt. Elosziir is, hogy fenyt derftsen annak a revekenysegnek a terrneszetere, hatokorere es lehetseges eredmenyeire, amelyet Plat6n nyoman dialektikdnak nevezett,2 masodszor, hogy veddmebe vegye a valtozas fogalmanak logikai ellentmondasmentesseget, es ezzd egy valodi termeszettudomany lehetoseger, beleerrve az emberrol sz616 tudomanyet is. Ez a ket cetkituzes szorasan osszeftigg egymassal.

Feltehetjiik, hogy a dialektika az Akademia vizsga16dasainak egyik fo terepe volt.

Piaton az Aliamban (531d-534e) ugy mutatja be, mint a filoz6fus nevelesenek a

I D. Graham, Amlalus Two Syft"'" (Oxford. 1987).

, U.d kulonosen T. H. IlWin. Arisrotlri First Principk' (Oxford. 1988).

ArisztoullIZ

435

betetozeset. Mindazonaltal nehez megmondani, hogy ponrosan mit is foglalt magaban. Neve a tarsalgast jelento herkoznnpi gorog szobol (dialogosz) ered, feladata pedig az volt, hogy kririkusan megvizsgalja azokat a kifejezeseket, amelyek filozofiailag jelenrdsek, es ernelletr terrneszetes m6don fordulnak el6 bonyolult ternakrol folyraron, de nern szakmai jellegu beszelgetesekben. EWdje az a kritikai vizsgalodasi technika (elenkhosz) volt, amelynek Szokraresz vetette ala beszelgerdpartnereir. Ez abbol allr, hogy rnegvizsgalrak, milyen koverkezrnenyei vannak annak az alHtasnak, hogy X (vagy nehany X) Y Mihelyt felismertek, hanyfele valtozata lehet egy ilyen allitasnak, nyilvanvalova lett az is, hogy az egyszeru 'lenni' iget alapvetden ktilonbozo m6dokon hasznalhatjuk, Kezdtek ugy lami a dolgot, rnintha a filoz6fia osszes hagyomanyos problemaja, de legalabbis tobbsegtik, abbol a mulaszrasbol eredne, hogy korabban nem ertertek meg cnnek a kerdesnek a jelenroseget. A dialektika kozponri feladara eszerint az, hogy rendszeres forrnaban probalja megviligitani a 'lenni' ige hasznalat:lt; pontosan erre vallalkozotr Ariszrotelesz elso rntlveben, a Kategoridkban, melyer rovidesen szemtigyre vesztink

A 'lenni' ige felreerteseb61 szarmazo filoz6fiai veszelyek jellegzetes peldaja, Ariszrorelesz szerinr, hogy alatamasztja azr a monista alhisponrot, melyer Parmenidesz es eleata kovetai tertek rnagukeva. Ok azt vallottak, hogy rnivel a "nemlet" ellentmondasos fogalom, ezert a valtozas barrnilyen fogalmit el kell urasitanunk, hiszen ez - ugy t11nik _ azr a gondolatot vonja maga utan, mintha valarni kepes lenne osszevegylreni a leter a nemlittel. Szamunkra ez igen kiilonos filozofiai rejrveny, mivel mi mar az arisztoreleszi rnegoldas orokosei vagyunk, de az erejer valamennyire rnegerezherjuk, ha kamolyan vesszuk a zenon] paradoxonokat. T orteneri jelcnrdsege rnindeneserre aligha nilozharo el. Arisztorelesa nyilvanvaloan ugy gondolta, hogy alaassa az egesz preszokrarikus fizilcit, s hogy ez rejlik az idea-elmelet radikdlisan antinaruralista filozofiaja mogott is. Mindezt sulyos szerencsetlensegnek rartotta, amde olyannak, amelyer orvosolni leher, arnennyiben a 'lenni' ige hasznalari modjai kozdn gondosan rnegallapfrorr distinkciokat - ezr rendszeres medon a Kategoridkban dolgozta ki - helyesen alkalmazzuk a valrozas nyelvere. Ez a Fizika elsa konyvenek alapvetd fdadata.

A valtozasnak a Fizikdban nyujto([ elernzese vegervenyesen megoldja a parrnenideszi problemar, rneghozza aly sikeresen, hogy rna mar szinte fel sem tudjuk fogni a problema komolysagit. Ugyanakkor eppolyan kornoly problemar okaz az arisztoteleszi ontologia, vagyis a vilag metafizikaiiag alapvetd letezairol sz610 elrnelet szamara is. A Kategoridkban meg az egyedi individuumoknak van alapveto onto16giai szerepe (sztiges ellentetben az idea-tannal). A Fizika elemzesei aronban azt mutatjak, hogy ezek a letezok val6jaban ket, igencsak ktilonbozo tisszetevobol, formab61 es anyagb61 aIlnak, s hogy intuitfve eros okunk van annak ketsegbevonasara, hogy valami ilyesfele osszetett dolog a valosig alapveto eleme lehet. Arisztotelesz a Fizikdnak a tudomanyos modszerrol swl6 masodik konyveben vizsgalja meg - vegeredmeny nelktil- az egyedi dolgok kettos termeszetet, S vegtil kesei remekmuvenek, a Mt'tafizikdnak kozponti konyveiben jut el az egyedi letezak problemainak a megoldasahaz.

436

Hugh Laioson-Tancred

Aruztotelisz

437

1.2. A Kategoridk

igen-nem kerdesekre adotr valaszokkal. Peldaul, ha az ember fajanak a rneghararozasdra vagyunk kfvancsiak, akkor abbol indulunk ki, hogy az allar nemehez tartozik, utdna pedig megkerdezzuk, vajon rollas vagy tollatlan allat-e, Miutan megallaptrortuk, hogy nern rollas, tovabbkerdezunk, vajon kedabu-e vagy sem. Ha azutan ugy talaljuk, hogy ez az egyeden allatfaj, am ely tolladan es kedabu, akkor megallapfrhatjuk, hogy az ember rneghatarozasa: "wllarian ketlabu allat". Noha az ilyen rnegkozellresmodnak kersegkfvul megvannak a maga sztlk korlatai, megis ugy nint, hogy megnyitja az mat a meghararozas rudomanya eldtr, amelyrdl azt gondolrik: donrd szerepet jatszik abban, hogy elharltsuk a dialektika fejlodesenek eriszrikus kovetkezmenyeir. Arisztotelesz egeszeben veve rokonszenvezetr ezzel a megkozelfresmoddal, bar reszlereiben bfralta, Filozofiijinak egyik kozponti ternaja annak megviligftisa, hogy mit is foglal rnagaban a meghatarozas fogalma.

1.2.1. A dialektikm hatter

A mar emlfren okok rniart, a Kategoridk nern olyan alkoras, amelynek a mondanivaloja egy szempillanras alatt nyilvanvalo lcnne. Aki eloszor olvassa, azt valoszinuleg megzavarja a szakkifejczesck es a distinkciok sokasaga, es mindenfele celkinlzes latszolagos hianya. Mindez annak a kovetkezrnenye, hogy a rmi meg ariszroreleszi rnercevel rnerve is sztikszavu, s olyan problemakra vonarkozik, amelyek annyira ismerosek voltak az egykori hallgarosag szarnara, hogy nem igenyeltek bevezetest. Mint emllrettuk, ezek a problernak a szokrateszi kereszrkerdesek rechnikajabol lcifejlodott dialekrikanak az Akadernian beluli tovabbi fejlodesevel fiiggnek ossze, Annyi vilagos, hogy Szokratesz technilcija nerncsak Platen filozofiai fej15desere gyakorolt hatast, hanem divatra is valr az i. e. 4. szazad rnasodik felenek Gorogorszag:iban; intenziv vizsgalodas tirgyiva tettek rnindenfele logikai ervelest, E vizsgalodasok nernelyike valoban filozofiai jellegii volt, robbseguker azonban oda sorolhamink, amit a gorogok erisztikdnak hivtak, s ami nem mas, mint paradox problernak folvetesenek gyakorlara azzal a kizir6lagos cellal, hogy valakir zavarba hozzanak.

Ahogy mar utaltunk ra, a dialekrikus gondolkodis filoz6fiai koverkezrncnyeivel inkibb azok vetettek szarnot, akik Parrnenidesz allispontjir fejlesztettek tovabb, rniszerint a tee, ido es sokasig bevetr fogalmai ellentmondisosak. Az eleata illispont megkfserelre bebizonyftani a valrozas viliginak lenyegi valorlansagat. azer a viliget, amelyrol >- ugy nlnik - erzeki rapaszralarunk van. Mint larni fogjuk, dontd ervuk eppen olyasfele problerndt erintetr, amelynek risztazasa a dialekrikus vizsgalodas celja volt. Masfelol a dialekrikanak inkabb erisztikus, desrruktfv vilfajat az az iskola rrnivelre, am ely Anriszrhenesz vezetese alan Megardban viragzotr, es amely valojaban minden erveles onrornbolo haszontalansagat probalta kimutarni. Az Akademian mindket illasponrnak lehetrek hfvei, Arisztotelesz viszont minden bizonnyal komoly fenyegetesr laton bennuk a tudornany fejlodesere nezve, s ezert elsa dolga az volt, hogy megoldja azokat a logikai nehezsegeket, amelyeker a dialektikusok hoztak napfenyre, E nehezsegek korott volt egy, amely rendkiviili filoz6fiai jelent6seggel bfrr, jelesiil a 'lenni' (einai) igenek es a vele osszefuggo elvont fonevnek, az mzidnak (szo szerint: 'valosag') kulcnbozd hasznalati modjai.

Ha egy fogalom filoz6fiailag rejtelyesnek bizonyul, akkor elegge rermeszercs folteves, hogy a rnegoldas a szoban forgo kifejezes egy kielegudbb rneghararozasaban rejlik. Olyan megkozelires ez, amellyel az Akadernian is rokonszenveztek, es Platen elerenek kesei szakasziban renyleg sokat foglalkozotr a nem es a kiilonbseg terminusaiban megfogalmazott meghatirozas technikijinak a tovabbfejlesztesevel. Ennek kival6 bizonyftekaul szolgal A SZf)fista (peldaul 219-221), ahol megmuratta, hogyan lehet meghararozott tipusu dolgokat elaszor nagyobb fajrikba (nemekbe) osszegyujreni, majd ez utobbiakar (kiilonbsegek, vagyis egyertelmuen megktilonboztet6 jegyek segitsegevel) feloszrani egyszeru, a nagyobb fajdkra vonatkozo

1.2.2. Szinonlmia, paronimia is bomonlmia O. Jejezet)

Ariszroreleszr a rneghatarozasok annyiban erdekeltek, amennyiben kepesek megviIagitani a valosag alapvetd szerkezetet. Naivan feltetelezhetnenk, hogy a nyelv minden kifejezese szamara letezik egy, a jelentesehez i1l6 meghatirozis; Ariszrotelesz szerinr azonban nem ez a helyzer. Sok esetben ugyanaz a kifejezes kulonbozd dolgokat jelol, amit Arisztotelesz ugy fejezert ki, hogy kulonbozo dolgokar ugyanaz a nev (onoma) nevez meg. (Szimunkra ez a Ietras kisse egyiigyii, mivel nem tesz kiilonbseget az egyedi dolgokra malo nevek, illerve a tobb dologra is vonatkozrathato altalanos kifejezesek kozort.) Bizonyos eserekben persze nem okoz problernar, hogy tobb dolognak ugyanaz az ariszrorelesz] errelernben vert neve, mivel a nev rneghararozasa a kulonbozo dolgokra valo alkalrnazasaiban azonos. Peldaul az 'allar' never az ernberekre eppugy vonatkoztarhatjuk, mint a lovakra, de a hozza rendelt meghararozas is rnindket esetben ugyanaz. Arisztorelesz azt illitja, hogy az ember, iIletve a 16 (es nern az 'ember', illerve a '16') szinonimak -legaJabbis, bar ezt elrnulasztja hozzatenni, az 'allat' nevre valo tekinrettel. Ariszrocelesz szamara a szinonfrnia dolgok, nem pedig nevek rulajdonsiga; ket vagy tobb dolog akkor szinonirn, hogyha egy nevet ugyanazon meghatarozas mellen alkalrnazhatunk djuk. Vannak azonban olyan esetek is, arnikor ugyanazt a never alkalmazzuk ugyan, de a hozzd rendelt meghatirozisok nem esnek egybe. Ilyen peldaul a 'nyar' hasznalara a magyarban; ezt a szot legalibb kerfeIekepp hatarozhatjuk meg. I1yen esetekben Ariszrorelesz azt mondja, hogy az cvszak es a nyirfa hornonimak, rnegpedig a 'nyar' nevre valo tekintetrel. Sok homonim kifejezes egeszen artalmarlan - a fenti peldaban semmilyen problernar nem okoz, hogy nines olyan iltalinos rneghararozas, amely lefedne a 'nyar' osszes jelenteser. Csakhogy Arisztotelesz szerint nem mindig ez a helyzet; dadisul sok, filorofiailag jelentos kifejezes homonima, es nem adhato djuk iltalinos meghatirozas. Sot, ennek fel nem ismerese feleWs sok olyan problemaerc, amely zavart kelt a dialektikiban. Legfokeppen azonban a filozofia szamara letfontossigu, hogy foldedtse a 'lenni' ige homonim tobbertelmuseget.

438

Hugh Lasoson-Tancred

Arisztotelesz olyan kornolyan vetre ezt a feladatot, hogy a Kategoridk elejen rnindjdrt ennek a megoldasahoz fogott hozza. A rnu elso negy rovid fejezete bevezeti a kategoriak altal:inos fogalmat, a tobbi azutan reszletesen vizsgalja az egyes karegoriakar. Az orodik fejezet rirgyalja a szubszrancia alapvetd kategoriajar. Az elsa fejezet a szinonfrnia es homonlrnia kozott] ellentet ( 1 a 1-12) megallapfrasan nil bevezeti a paronlrnia ezekkel osszefuggo fogalrnar (laI3-15). Sajnos, Arisztotelesz itt nern teszi vilagossa, hogy sok dolog hornonirn a 'lenni' igere valo tekintettel: de ez azerr egyerrelrmlen kiderul az elsa negy fejezerbol.

1.2.3. OntolOgia Is nyelv (2. fejeZt!t)

Arisztotelesz szarnara a 'lenni' ige robberrelrmlsege nem egyszenlen nyelvi cikornya, hanem a valosag szerkezerenek alapveto jellegzetesseget rukrozi. Maguk a dolgok liteznek gyokcrcsen kiilonbozo rnodokon, es a merafizika elsadleges feladata eppen az, hogy en lathatova tegye. Ugy veli, a vilag ontol6giailag sokfele, de egyeterr mas 6101.0- fusokkal abban, hogy ha kieleglto lerelmelerhez akarunk eljutni, akkor a terrneszetes nyelv szerkezereihez kell igazodnunk A Kategoridk rnasodik fejezete ket igen altalanos jellegu felosztast vazo]: e1oszor a mondott dolgok ker rfpusat adja meg, azoket, arnelyeker rnassal osszekapcsolva (szumplokl), illerve amelyeket kapcsolat nelkul mondunk 10, majd a ietez5 dolgok negy tlpusar,

Az dso felosztas (lal6-20) kisse rejtelyes, Nem vilagos, hogy a massal osszekapcsolva mondott dolgok a nyelv rnondarai-e, avagy egyszenlen csak az alapegyscgeknel bonyolultabb elemei, amine azt Ib25 sk, sugallja.3 Az sem vilagos, hogy mifele viszonyr tetelez fel a nyelv es a valosag elernei kozort, Kes6bb (l b25 sk.) megrudjuk, hogy a nyelv minden kapcsolaton kivu I i116 elernei olyan dolgokat jelolnek, amelyek legfdjebb egy kategoria ali rarroznak. Csakhogy osszetetr kitejezesek is jelolhetnek olyan dolgokat, amelyek csupan egy kategoria aH esnek (mint peldaul 'a Lukeionban'), es minden kapcsolaton kfvul a1l6 kifejezesek is jelolhetnek olyasmit, ami kUlOnbozo kategoria elerneibol all ossze (mint peldau] az 'agglegeny').

A rnasodik felosztas (la21-b6) a valosag ncgyes felosztasar adja. A letero dolgok vagy olyanok, hogy valarni misrol vannak, illerve nincsenek mondua, vagy olyanok, hogy valami misban vannak, illerve nincsenek. A dolgoknak tehar negy rfpusa van: (1) azok, amelyeket valami rnasrol mondunk, de nincsenek valami masban, (2) azok, amelyeket valarni masrol mondunk es valami rnasban vannak, (3) azok, amelyek valami rnasban vannak, de amelyeker semmi masrol nem mondunk, es (4) azok, amelyek nincsenek semmi mas ban es nem is mondjuk oket masrol. Ez a letezo dolgok egymas kozotti viszonyainak teljesen formilis jellemzese. Ezen a ponton sem az nem vilagos, hogy mik is ezek e rejtelyes viszonyok, sem az, hogy milyen dolgok kozott allnak fenn.4 Azt is

J Lisd J. M. E. Moravcsik (szerk.j, Ariitotl, (london. 1968), \25-134, amely "';( kivaJ6an, bar kiss.! bonyolultan drgyal ja, valamim Ariitotl., C.uegories "nd De Interpretatione, ford. es jcgyzetek J. L. Adrrill (Oxford, 1963).

• Lasd Graham. Aristotks Two Sy,t<ms, 20-36.

j

!

I

Aruztoteltsz

439

rnegrudjuk, hogy van egy tovabbi klilonbseg az egyedi, illerve az aJtatanos medon letezo dolgok kozort, s hogy az eldbbiek, mivel nern mondhatjuk 6ket semmi masrol, bizonnyal letezhemek valarni masban (lb6-9).

E semacikus felosztas pontos ertelmezese mindig is vita tirgyar kepezte, s a vitat meg fokozta, hogy Arisztotelesz oly keveset arult eI a szoban forgo viszonyokrol. Semrnit sern kozol a "valamit valarnirdl mondani'' viszonyrol, es a "valamiben lenni" viszonyrol is csupan ennyir mond: "ezr ugy ertem, hogy noha nem mint resz van meg valarniben, rnegsern lerezherik killen atrol, amiben van"," Annyi legalabb viiagos, hogy e ket viszony egyiket sem lehet minden tovabbi nelkul azonositani a predikacio sernmifele tiszran nyelvi vagy logikai fogalmaval. E ket viszonyt csupan akkor errelrnezherjuk valoban koherens rnodon, ha a formalis serna helyetr annak alkalmazasat vizsgaljuk, Ahhoz, hogy ezt rnegtehessuk, be kell vezetnunk a szubsztancia (uszia) alapverd fogalmat. Ezr a fogalmat Ariszrotelcsz kerfelekepp hasznalja, Az elsddleges szubsztanciak a vilag individualis, egyedi dolgai, ezek rarroznak a fonti feloszras negyedik csoportjaba; vellik szernben a masodlagos szubsztanciak olyan dolgok, amelyeket az elsodlegesekrol mondharunk, de amelyek nincsenek benne azokban, es ezek a rnasodlagos szubsztanciak, mint fajok es nemek, azok az osztilyozo fogalmak, amelyek ala az egyedeknek tartozniuk kell. A misik ket sernatikus osztaly feloleli az osszes letez6 nem szubsztanciilis dolgot, amelyek valamikeppen rnindannyian szubsztanciakban vannak, Kozuluk azok alkorjak az egyedi, nern szubsztancialis lerezoket, amelyek kizar6lag "szubsztanciakban vannak", ezzel szemben azok foglaljak magukban a nem szubsztancidlis univerzalekar, amelyeket ezen felul meg valami masrol (jelesul a nern szubsztancialis egyedekrcll is mondhatunk. (Persze az egyedi-univerzalis kulonbsegteves a nem szubszrancialis egyedek vonatkozasaban intuitive meg kevesbe e1fogadhat6, es Ariszrotelesz sokkal kevesebbet tud rnondani rola, mint ugyanerrcl a szubszranciak koreben.)

1.2.4. A kategoridk szerepe (3. Is 4. Jejezet)

Lattuk, hogyan eredrnenyezi a "valamit valamir61 mondan!", illerve a .valamiben lenni" viszonya a letezd dolgok negyes feloszrasat. A Kategoridk harmadik fejezeteben Ariszrorelesz, kisse rendszertelenul, ujabb dolgokac kozol a "valamit valarnirdl mondani" viszonyrol, Ez a viszony rranzitfv, vagyis ha A-t mondjuk B-rol, B-t pedig C-rOl, akkor A-t C-rol is mondjuk. Ezert ha egy egyedi embert, mondjuk Kalliaszt az ember fajba soroljuk, ezt a fajt pedig az ilIat neme ala, akkor Kalliasz a szubsztanciaja szerint eppugy lesz ember, mint allat ObIO-16). Ackrill folhlvta a figyelmet arra, hogy Arisztotdeszt a fontiek megallapit3.sanal hatralratta a hatarozatlan neveJ(I hianya a gorog nyelvben.6 (Ezen a ponton az osztilyozasban hasznalatos elemek bevezeteset egy, a kulonbsegekre

5 Usd Kat<goridk (ford. Ronafalvi Odon), in Organon I (szerk. Szalai Sandor). Budapest, Akademiai, 1979'. • Arirtotk, Caregories and De [nterpret.tiane. ford. Adaill.

440

Hugh Laioson-Tancred

Arisaotelaz

441

vonarkozo megjegyzes koveri, rniszerint ezek mindegyike kizarolag a sajat nemerc jellemzo, s ez valosz[nuleg arra akarja felhlvni a figyelmet, hogy szoros kapcsolar ill fenn a kulonbseg es az alrala egy es csak egy nem ala besorolt faj kozott - IbI7-24.)

A negyedik fejezetben visszarerunk az ontologiai sernahoz, A mondott, illetve a tetezo dolgok ketrds feloszrasan nil rnegismerkedunk annak a thfele m6dozarnak a listajaval is, ahogyan a kapcsolar nelkul mendon dolgok jelenthetnek valamir. A tiz karegorianak ez a hIres listaja ugy jelenik meg, mint ami rovabb finomftja a mondotr dolgok eddigi feloszrasar, de am ely egyszersmind az ontologiai sernanak, vagyis a letezo dolgok felosztasanak a kidolgozasat is hivarva van szolgalni. Minrhogy azonban nem valik nyilvanvalova a szamunkra, mik is azok a dolgok, amelyeker kapcsolar nelkill mondunk, a szoveg nem hasznal fel nyelvi renyeker, amelyek segltenenek minket a karegoriak ala tartozo dolgok azonosftasaban.? Az sem vilagos, hogy a valosag tfzes feloszrasar hogyan lehet osszeegyezrerni azzal a negyes felosztissal, amelyet az iment vizsgaltunk,

Annyit mondharunk csupan, s ebben minden ertelrnezes egyeterr, hogy az elSD kategoria Arisztotelesz szandeka szerint jelentdsen kulnnbozik a rabbi kilenctol. Mint larruk, a szubsztancia karegoriaja azoknak a dolgoknak felel meg, melyeker formilisan Ligy jellemzett, hogy soha sincsenek valami masban. A robbi kilenc karegoria azokar a dolgokar oszrja rovabb, amelyek mas dolgokban, jelesul szubsztanciakban vannak. Val6jiban tehar azt rudjuk meg, hogy a valamiben ttvo dolgokat kilenc tlpusba lehet felosztani. Sokszor megjegyeztek mar, hogy a karegoriak listaja figyelemre rnelroan tarka, es meglehetoscn homalyos, hogy rnilyen errelernben szariharta Ansztotelesz teljesnek, ha ugyan annak szanra." A lista, egy nepszerti es igen valoszfrnl ertelrnezes szerint, megfelel annak a kilencfele, nem rneghararozasra iranyulo kerdesnek, amelyer barrnely szubsztancia vonarkozasaban felreherunk. 9

A "valamiben lenni" viszonyanak filoz6fiai jelenrdsege az, hogy alHtasok alapjaul szolgal, arniken Arisztotelesz olyan alany-dllitmany szerkezeni mondatokat en, amelyek cgynd tobb kateg6riab61 szarrnazo e1emek kombinaciojar igenylik (2a5-10). Kes5bbi Irok a "valamiben lenni" viszonyara az "inherencia" kifejezest vezetrek be, s eppen ennck, az inherenciara vonarkozo tanftdsnak a segftsegevellesznek megc:ifolhat6k a kiilonbozo eleata es rnoniszrikus paradoxonok. Meg ennel is fontosabb a "valamit valamirdl mondani" viszony, amelyct barmely kategorian belul hasznalhatunk, noha, mint tauuk, a legnagyobb jelenroseggel a szubszrancia kateg6riajaban bir. A "valarnit valarnirdl rnondani" viszony, amelyet egyesek "szigoru prcdikaci6"-nak is neveznek, azerr lenyeges, meet olyan hierarchiat teremr, melynek seg{tsegevel risztazhato a meghatarozas donra fontossagu. fogalma. Ezt illusztdljak a szubsztanciira vonatkoz6 eles e1mejil vizsgalodasok, arnelyek kitolrik a Kdteg6ridk egesz otodik fejezetet.

1.2.5. Fajok, nemek es meghatdrozds (5. fijezet)

7 Ennek eiemzesehcz lasd Moravc<ik (szerk.). AriJt.tJ<, 125-135. valamint AriJtotiL, Caregaries and De Interpretatione .• urk. AckrilL

, Usd eM. Gillespie, .,The Aristotelian Catcgories'. in J. B.rne> et at., Articks on Aristotle, IJI (London, 1975), 1-l3.

• Moravaik ("ork.). Arlstotk. 135-145.

Az otodik fejezet annak vilagos Ieszogezesevel kezdOdik, hogy az e1s5dleges szubsztanciak karegoriaja, vagyis azoke, amelyek semrnirdl sem mondhatok es sernmiben sincsenek benne, a tapaszralati vilagunk hetkoznapi, egyedi, individualis dolgait foglalja magaban, olyasmiket, mint egy meghardrozorr ember, mondjuk Szokratesz vagy Kalliasz, vagy cgy rneghatarozott 16. Ezzel szemben a masodlagos szubsztanciak a fajokat eppugy felolelik, mint a nemeket; (vegs6 soron) ezek mindegyiket egyedi, e1sodleges szubszranciakrol mondjuk (2aI1-18). Ez az onrologiai elrendezes hatarozottan antiplaronikus: az erzeki cgyedek alapvetd lerezeset hangsulyozza az altalanos Ietezckkel szernben. A fajok es nernek, amelyek individuumokat oszralyozuak, lereznek ugyan, de masodlagosak ebben az ontologiai semaban. Aze mondharjuk, hogy az individualis letezok, Strawsonnal sz6lva, alapverd egyedi dolgok, es az osztalyozasukra szolgalo dolgok lerezese rajruk mulik, Kesobb expressis verbis azt is megtudjuk, hogy a fajok es nemek nem lerezhetnek individuurnok nelku] (2b6-7).

Talan nem nyilvanvalo, hogy ha valaki az ernberseger aWrja Kalliaszr61, akkor mien a "valamit valamirdl mondan!" viszonyr kell hogy hasznalja (a szigoru. predikacior), mig ha barorsagot rulajdonlt neki, akkor rnierr a "valamiben lenni" viszonyat (az inherenciat). Azonban renyleg fontos kulonbseg van a ketto kozotr. Az alapveto gondolat az, hogy a .valamit valarnirdl mondani" hierarchiaja rneghatarozza az individuurnot, Ha valaki azt kerdezi, hogy rni is valarni, vagyis a meghatarozas irant erdeklodik, akkor egyetlen informadv valaszt adharunk, azt, am ely a szoban forgo dolog fajara uta I. S ha valaki marrnosr azt kerdezi, hogy mi is ez az urobbi. akkor a legkozelebbi nemre kell uralnunk, amelyben amaz a legkozvetlenebbul benne foglaltarik, es igy tovabb a legfelsa nemig, amelyhez hozzatarrozik, s amdy nem egyeb, mint a szubsztancia altaldnos kateg6riaja. A teljes meghatarozas megkovereli, hogy bejdrjuk ezt az egesz fat, ennek oka pedig, amim arra Arisztorelesz ramurar, az, hogy a .valamit valarnirol mondani" viszony, mint lartuk, nem pusztan tranzitfv, de meghatarozas jellegu is, abban az errelembcn, hogy nemcsak a mondott dolog never alkalmazhatjuk arra, amirol rnondjuk, hanem annak meghatarozasat is. Ezalral az ember egyedet az allat altalanos rneghatarozasa ala rendelherjuk. Ezzel szernben ha inherenciat alluunk, peldaul ha azr mondjuk:

"Sz6kraresz feher", akkor Arisztotelesz szerinr a 'feher' never allfthatjuk ugyan Szokrateszral, a meghacarozasar viszonr nem. Azt is mondhatnank, hogy Szokraresznak lenni nern annyi mine fehernek lenni (2aI9-33).

Ebben az ertelemben meg a nemek is mcghatarozasertekliek az individuumok szamara, bar nem olyan mertekben, mint a fajok. Nyilvanvaloan tobbet arulunk el, ha azt mondjuk, hogy egy bizonyos egyed ember vagy 16, mint ha azt, hogy atlat. Ariszrorelesz szerint a vilasz informaci6tobblete ana utal, hogy a fajok tenylegesen nagyobb mertekben szubsztanciak, mint a nemek (2b8-22). (A fokozat erne fogalma nem alkalmazhat6 a szubsztancia kategoriijinak egyes szintjein belul - 3b34-4a9 -, de semmi nem sz6l ameIleu, hogy ez mien ne volna lehetseges az cgyes szinrek kazOrt.) A lenycg az, hogy a fajok feltJrjak az alijuk tarrow individuumok termeszetet, es eppen ez az, amiert masodlagos szubsztanciak,

442

Hugh Laioson-Tancred

Ari5ztotelisz

443

szernben a nem szubsztancialis mindsfresekkel (2b28-37). Ax elsodleges es a rnasodlagos szubsztanciak kozos rulajdonsaga az, hogy az inherencia alanyai lehetnek. Ahogy az egyedi, nern szubsztancialis dolgok az elsddleges szubsztanciakban vannak, eppugy vannak az aItaianos, nem szubsztancialis dolgok a masodlagos szubsztanciakban, Ax ut6bbi eset azonban nem allhat eio az eldbbi em vagy esetek nelkul (2b37-3a6).

Mindaz, amit Ariszcotelesz az orodik fejezerben a szubsztanciakro l elmond, kozvetlenul ezekbol az alapvecd megfonrolasokbol adodik, Nyilvanvalo peldaul, hogy egyetlen szubsztancia (meg mdsodlagos) sem lehet valami mas ban, men a masban vale Jet osszeegyezterhererlen a meghatirozis jelleggel (3a8-21). Az is esszerdnek tunik, bar nem egeszen ellentmondasrnenres, hogy maguk a kiilonbsegek a valarnirdl rnondort es nem a masban Jevo dolgok koze tartoznak. Nyelvtanilag a kulonbsegek a rnindseg kategoriajaba rarroznak, vagyis az elsa nem szubsztancialis karegoriaba, de a kulonbseg meghatarozasa, szernben a puszta minosegevel, alkalmazhato a rnegfelelo elsodleges szubsztanciara, Ariszrotelesz szarnara pedig ez az isrnerve a "valamit valamirol rnondani" viszonynak (3a22-7). Hasonl6 okbol mondharja Arisztotelesz azt is, hogy a szigoru predikici6, amikor rehat egy masodlagos szubsztanciar hasznalunk egy elsodleges meghatarozasara, szinonirniar von maga uran, hiszen az individuumokat a fajnevuk alapjan valaszrjuk ki, megpedig ez ut6bbi szigoru ertelernben vert mcghararozasa szerinr (3a33-b9). Ezzel beldthato m6don osszhangban van az is, hogy a szubszrancia kateg6- riajanak megktilonbozteto jegye, hogy nern engedi meg az ellenreressegct, noha maga a szubsztancia persze lehet ellentetes tulajdonsagok hordozoja (3b24-4a22). Arisztorelcsz pontosan kifejti, hogy ez a jegy rnennyiben terernt a szubsztanciak es a rnondarok kowtr egyfelol hasonlosagor, masfelol kulonbseger (4a23-b20).

A szubsztanciak targyalasa errelemszenlen a "valamit valamirol mondani" viszonyra osszpontosit, de Arisztorelesz megvilagtro ereju megjegyzeseket tesz a "valamiben lenni" viszorryarol is. Vilagossa teszi, hogy a reszek nem inherensek az egeszben, meet benne vannak ugyan, de nincsenek abban (ez teljesen a "valamiben lenni" viszonyanak la24-5-beli bevezereset koveri). (Azt mondhatjuk, hogy Arisztotelesz itt kulonbseger resz valaminek az alkotoresze, illetve valaminek a rulajdonsaga kozort.) Ez azerr foruos. men elharitja azr az anti-intuitfv koverkezmenyt, hogy a reszek maguk mar nem szubsztanciak (3a29-32). Ezenfeliil meg targyalja azokat a rnodozatokat is, ahogyan az "eppen ennek lenni" fogalmat az elsodleges, illcrve a masodlagos szubszranciakra alkalrnazhatjuk (3blO-23). Az "eppen ennek lenni" fogalma az egyik legje1enrosebb, de legbonyolultabb ariszroteleszi fogalom. Nem azonos az egyediseggel, mivel fajokra is vonarkozhat, inkabb a rneghatarozotrsagrol alkotorr fogalmunkhoz all kozelebb, ama tulajdonsagnak a fogalmihoz, amellyel minden rendelkezik, arnir kepesek vagyunk pontosan meghatarozni.!" Ackrill ramurar.'! hogy ebben a passzusban Arisztotelesz a masodlagos szubsztanciak masodlagos jelleget hangsulyozza. ami azzal a kockazanal jar, hogy elhalvanyftja azok szubsztancialitasat.

A kifejtes a Kategoridk e1so or fejezeteben nem mindig vilagos, es sern terminol6giailag, sern fogalmilag nem teljes az osszhang. Ennek ellenere egy eroreljes, rendszeres es atfog6 ontologiar vazol fel, amelyet Arisztorelesz feltehetoen meg akkor dolgozott ki, amikor az Akadernia tagja volt (i, e. 467-448). Miutan azonban elvegezre elso feladatat, a 'lenni' ige hasznalatanak a felterkepezeset, mar kepes volt arra, hogy az onrol6giai rendszert a val6di eel, ax eleata rejrvenyek rnegoldasara hasznalja fd, rnelyek alaastak a termeszertudornanyok fejlOdeset.

2. A FIZlKA

2.1. A valtozas vedelmeben (1. konyv)

10 M. L. Gill. Aristotk on S"bsla/j« (Princeton. NJ. 1989), 3l~34. II Aristotle's Categories and De Intcrpretatione.

A Kategoridkban kidolgozotr distinkci6k e10swr a Fizikdban jutnak rnagyarazo szerephez, Ez a konyv a rermeszet rudornanyos rnagyarazatanak az alapjait klvanra megvetni, s ekozben az elso kovetelrneny, amdlyel Ariszrotelesz szernbesulr, annak az eleata allftasnak a cafolara volt, miszerint a vilig lathato sokfelesege es valtozekonysaga pusztan illuzio,

Az eleatak tudomanyellenes ramadasa, rnelyet Arisztorelesz a fejlodes val6di akadalyanak tarrott, alaasta a "sokfeleseg" es a "valtozis" fogalmi ellentmnndasmentessegebe vetett bizalrnar (19la24-33). Az eleatak azt ilUtordk, hogy a valtozas logikai kepte[enseg, mivel minden valtozas vagy olyan folyamat, amely valarnirol onmagaig vezet, s ekkor valojaban nem is valrozas, vagy a semmicol valarni misig vezetd valrozas, ami viszonr a sernmibdl vale rcremtesr vonja maga utan, amit a gorogok mindig is abszurdnak rartortak, Arisztorelesz reljesfrrnenye volt, hogy megmutatta, a valrozas igenis lehetseges, es hogy ennek magyarazatahoz a valrozas alanyar tobbfcle aspektusb61 kell szemugyre venni; az egyik nezdponrbol a lacszolagos valtozasi sziruici6nak volt valamilyen jegye, amely valodi valtozasr sugallt, egy rnasik nezopontbol azonban az egesz inkabb a regi allapotban val6 megmaradasnak nlnr. A valtozas elernzesenek mindker esetre vonatkoznia kellett: arra is, amikor egy szubsztancia inherens rulajdonsagai valtoznak meg (rnasmilyenne leves), es arra is, amikor uj szubsztanciak jonnek letre (szubsztancia-keletkezes). Ez urobbi esetben az elernzes ahhoz vezet, hogy az elsodlcgcs szubsztanciakat, a benntinket korUlvevo vilag hetkoznapi dolgait, alapul szolgalo anyagb61 es raruhazotr formab61 all6 osszetetelekkent kell elerneznunk, A Fizika rnasodik konyveben Arisztotelesz ezekej az osszereteleket es rudorndnyos magyarizaruk m6dszeetanat rargyalja. A hetkoznapi rargyakat mesterseges es termeszeti dolgokra osztja; ezeket ' egyszeru termeszerek' -nek (PhUsuisz) nevezi. Alapvetoen ez ut6bbiak erdeklik, kerdesfelverese pedig fgy hangzik: mivd azonosfthatjuk es magyarizhatjuk ezeket, a formijukkal, az anyagukkal vagy mindkettovel?

Ax elsa konyvben azonban meg aZ deata monizmlls a ce!tabla. Arisztotdesz kifejti, hogy az az alii tis, miszerint minden dolog egy es valrozatlan, nem a fizika tudoma-

444

Hugh Lauison-Tancred

nyanak allftasa (184b24-S), de felver egy filoz6fiai kerdesc (l8Sa19), melyet meg kell valaszolnunk, mielorr raternenk a valrozas elernzesere. A megoldasr az elsa konyv masodik es harrnadik fejezeee szolgaltatja.

2.1.1. Az alapeLuek szerepe Arisztotelesz rendszereben (I. 1)

A monizmus cafolarahoz Ariszrorelesz egy olyan alapverd fogalom bevezeresevel kezd hozza, amely a risztan dialektikus Irasokban meg nem fordult elo. Ez pedig az elsa alapelv (arkhi) fogalma, amelyet kutatni a tapaszralati rudomanyok els5dleges celja, Magar a kifejezesr Arisztorelesz a preszokrarikus rudornanybol kolcsonozte, de - jellernzd m6don - sokkal ragabb cs elvontabb jelentesr rulajdonfrort neki. Az alapelvek (arkhai) kutarasa a rudornanyok feladata; Arisztotelesz szarnara ez a megfogalmazas a Menon "vizsgal6dasi paradoxon'l-jat is veglegesen megoldja. A Menonban a kerdes {gy merult fel: hogyan volna leherseges megismerni azt, arnit mar tudunk (BOD)? Ariszrotelesz erre azt a valaszt adja, hogy a rnegismeres soran annak alapelveit ertjuk meg, arnit mar ismerilnk. A puszea ismertseg i1yenkor igazi tudornanyos ismercttc valrozik. Ezr az isrnereret pedig, ha teijes, kepesek vagyunk ugy elrendezni, ahogyan azr a Mdsodik analitika bemutatja. A rudorndnyr, mint az elsa a1apelvekre iranyulo kuratast illeta masik megjegyzes szerint a rudornanyos isrneret elsajatlrasakor abbol indulunk ki, ami a szarnunkra nyilvanvalo, es afele haladunk, ami onrnagaban nyilvanvalo: Ariszrotelesz pontosan ezzel a rnegfogalmazassal el a Fizika elso konyvenek elsa fejezeteben (l84a17-23)_12

Az alapelv ariszroreleszi fogalma rnindazonaltal keterrelmu. Egyfelal az alapelveker ugy tekinti, mint kijelenteseket, arnelyeket az elrne kepes felfogni, masfelol azonban mint konkrer renyezoker, arnelyek a rerrneszeti dolgok viselkedesenek alapjaul szolgalnak. Ariszrorelesz sohasem fejtette ki, hogy e fogalom kt~t rneghararozasa kozul szamara melyik az elsddleges, de ez nem gatolja abban, hogy a monizmus gyengesegeinek tirgyalisat azzal a kerdesfoltevessel indftsa, hogy valojaban hanyfele alapelv is lerezik a vilagban. Fonros, hogy beldssuk, ez a kerdes sokkal elvontabb annal a hagyomanyos preszokratikus kerdesnel, hogy hdnyfele anyagi elern vett reszt a kozmosz lerrejotreben.P Ariszrorelesz rudomanyelrneleri fejtegeteseinek szembeszoko sajalo.'saga, hogy az alapelveket inkabb viIagossaguk, mintsem altaLinossaguk alapjan vdlaszrja ki. A Fizilea elsa fejezetenek a vcgen, nernileg hornalyos formaban, tulajdonkeppen azt allirja, hogy abbo] indulunk ki, ami altalinosabb, es afele haladunk, ami reszlegesebb. Ez furcsanak nlnik, mig csak emlekezetilnkbe nem idezziik, hogy az, ami altalanosabb, egyben zavarosabb is.14

"Vo. M<tajizika 1013.14-15,6; Irwin, AristotkS First Principles, 3-4. Jl VO. J. L. Ackrill, Ariuotk ,h, PhiloIoph .. (OxfoId, 1981).

,4 Usd AriItotleI Physics Books I lind II, ford. o!; jegyze,ek W. A. Ch.rlton (Oxford, 1970).

Arisztoteless:

445

2.1.2. A monizmus cdfolata O. 2-3)

A monizmus tezise ennek rnegfeleloen az, hogy csupan egy alapelv Ietezik, es ez az alapely minden szernponrbol valtozatlan. Mint lattuk, Arisztotelesz azzal a rnegjegyzessel indfr, hogy ennek a megkozelfresrnodnak az e1fogadasa nyomban maga man vonja a rermeszertudomany lehetdsegenek tagadasat, s hogy e":ert a monizmus rerele szigonian veve nem is fizikai tetel, Azt az allicasar, hogy a monizmus nern resze a fizilcinak, reszben area hivatkozva igazolja, hogy az alapelveknek kulonbozniuk kell attol, am it megrnagyaraznak (185a3--4), reszben arra a koverelmcnyrc utalva, rniszerinr a termeszet vizsgalata eldfeltereleai a valtozast, es enndfogva a sokfeleseg lehetdseget (I8Sa12-14).

A monizrnus elleni kozvetlen tarnadast ker lepcsaben hajrja vegre. Az elsa ben (l8Sa21-b26) magaeva reszi azt az onrologiai allisponrot, arnelyer a Kateg6ridkban fejtett ki, a masodikban pedig (186a4-187all) olyan prernisszakra ramaszkodva ervel, amelyek meg Parmenidesz es a tobbi eleara szdrnara is e1fogadhatok lennenek.l ' Az ariszroteleszi folreveseken nyugv6 mindket erv felhasznalja a homonimia fogalmar. Az dso erv a 'lenni' ige, a rnasodik pedig az egyseg fogalmanak hornonim voltan alapul.

Az elsa erv, vagy inkabb ervcsoport (I8Sa21-bS) azr az allftist fogalmazza meg, hogy Parrnenidesz alIaspontja osszeomlik, ha arra kenyszeritjuk, hogy regye vilagossa, rnifele medon lehet az osszes dolog egy. Ha ezzel azr akarja allirani, hogy az osszes dolog nem mas, mint valarnely nem szubsztancialis kategoria ala tartozo egyeduli dolog, akkor amellert, hogy vilagossa kell tennie, a kivalasztort kategorianak rnelyik elernebe szererne osszeolvaszrani az osszes robbi dolgor, meg azzal a problernaval is szembe kell neznie, hogy a nem szubsztancialis kategoriak egyike sem lerezher olyasvalaminek a letezese nelkul, ami a szubsztancia karegoriajaba tartozik. Raadasul meg egy szubsztancia sem letezher mindenfele inherens minaseg nelkul, tehar meg ha egy egyedilli szubsztanciat posztulalnank is, az sem rnentene meg a monista allaspontor. Az ervek masodik csoportja (l8SbS-26) szinten egy, az egyseg fogalmiban rejlO hornontmiar hasznal ki. Arisztotelesz rnegvizsgalja azt a harorn leherseges modoc, ahogyan egy dolog egyseget alkothat. Egyseg lehet azaltal, hogy kontinuum, de ekkor nyilvanvaloan feloszrhato, es ezert, legalibbis fogalmilag, nern egyscg. Ennd igeretesebb lehet, ha azt allitjuk, hogy oszrhatarlan, csakhogy ekkor nern leher kiterjedt, a kirerjedtseg azonban olyan tulajdonsag, amelyet meg Parmenidesz is rulajdontrani szererne a maga egyseges viliganak. Harrnadszor, valarninek az egysege allhat abban, hogy a lenyege egy, oly m6don tehat, ahogyan Ariszrorelesz peldaja szerint a bornak es a szalOnek ugyanaz a lenyege (l8Sb8-9). Csakhogy egy effeIe monisra tezis ugyanolyan allasponrhoz vezet, mint Herakleitosze, s ezert azzal a nehezseggel kell szembeneznie, hogy semmiral sem letezhet kizarolag ra vonatkozo ismeret, folteheraen beleertve ebbe magit a monista tezisre vonatkoz6 ismeretet is.

Ezeket a monizmus ellen megfogalma2Orr sajirlagosan arisztotdeszi erveket tovabb erasftik a2Ok, amelyek magukon az deata fiilteveseken nyugszanak. Az elso erv

"Usd uo.

446

Hugh Lauson- Tancred

(186aI2-21) Melisszosz ellen iranyul, akit Ariszrorelesz tobbszor is ugy jellemez, mint aki kisebb veszelyt jelent, Melisszosz ket Teves foltevest fogadott el, e1oszor, hogy annak, ami nem lerezik, szuksegkeppen nines kezdete az idoben, rnasodszor pedig, hogy annak, ami lerrejon, rerbelileg fokozatosan kell lerrejonnie, kulonbozd terbeli szakaszokon kereszrul, Mihelyt folderftettUk ezt a ket tevedest, az ervelese osszeornlik. Parrnenidesz azonban sokkal komolyabb ellenfel, es tetelenek a c:ifolata is sokkal kidolgozorrabb kell hogy legyen (l86a22-187all). Az erv e1so resze (l86a25-b14) szerint, meg ha el is fogadmink, hogy a 'lenni' ige egyertelmu - arnir Arisztotelesz, mint lattuk, nern hajlando e1ismerni -, a letrol meg akkor is csak azt jelentherjuk ki, hogy egyseges tulajdonsag, azaz hogy csupan egy dolog van, ameiy valamilyen tevekenyseg kovetkezteben letezik, S meg ha ez igy is lenne, ebbol egyalralan nern koverkezne, hogy van is egy olyan dolog, amely renylegesen ezr reszi, am ely tehar renylegesen letezik. Az erv masodik resze (l86b 14-35) azutan megkiserli kirnurarni, hogy Parmenidesznek ahhoz, hogy a szandeka szerinr eljurhasson a lerezes egyedisegetol a letez6 egyedisegeig, olyan premisszara van szuksege, amely nemesak hogy nem all a rendelkezesere, de amelyet elvileg is keptelenseg biztosirani. Ezzel a monizmus mellerti erveles megbukort.l''

2.1.3. Az ellentitek is a val tow problimaja O. 4-6)

Miuran megc:ifolra azt az elkepzelest, miszerinr a vilagnak csupan egyetlen valtozadan alapelve van, Arisztotelesa a meg fennrnarado leherosegeker vizsg:ilja meg. Az egyik az, hogy a vilagnak egyetlen, de valtozekony alapelve van, a rnasik az, hogy sokfele alapelve van. Az elso megkozelftesrnodor az ioniai rnonistak vallortak sokfele valtozatban; ranftasuk szerint a dolgok sokfelesegere az alapvero szubsztracumban bekcvetkezo valtozasok adnak magyarazator (187aI2-20). Maga Arisztotelesz e rnegkozelfresmod kifinomultabb valtozarat fogadja el, s ezert amikor a 4. fejezetben a nem eleata eiodok munkassagarol szamol be, azokra a gondolkod6kra osszpontosfr, akik sokfele alapelver posztuIaltak, s akik kozott a Iegjelentdseb bek Em pedoklesz es Anaxagorasz (187 a21-188a 18).

Az orodik fejezetben ezutan a fo problema felveresenek a megalapozasahoz kezd hozza, amellyel azoknak kell szernbenezniuk, akik hajlandok elfogadni a vilag sokfeleseget, de bizonytalanok abban, mikenc rehero az rudornanyos vizsgalar targyava. A kerdes az, hogy a vdltozas fogalma ellenrmondasrnenres-e. A rnegoldashoz ugy kezd hozza, hogy megallapttja: a terrneszet alapelvei kozott ellenteteker is posztulalnunk kell. Az orodik fejezet elso bekezdeser (188aI9-32) annak szenteli, hogy reszletezze annak az alhisponrnak a nepszenlscgct, miszerinr az alapelvek ellentetek. A rovihhiakban azudn sajat emellert szolo erveic sorakozratja fel.

A monistik rapaszralati okoskodasaib61 indul ki, s ezeket alakitja at logikai vagy dialektikus ervekke. Kozponti tetele az, hogy az a v:iltozas, amely valamilyen jelleget hoz

,(, Ezeknek az igen bonyolul, fejeze,eknek az "rvei, kimerirllen r:lrgy.lj. Arislull.; Ph)'lics Boolts J alld II ford.

Charlton.

Arisztotelesz

447

letre, nem egyszenien olyasmibel kell hogy kiinduljek, ami mas, mint ez a jelleg, hanem eppen annak renyleges ellenretebol (l88a33-b26). Ez logikai erv, Nem azt mondjuk, hogy a piros a zeneertobol alakuh ki, hanem azt, hogy a piros a nern-pirosbol alakult ki. A nern-piros persze lehet zeneerto is, csakhogy ez a szoban forgo valtozas szemponrjabol jarulekos. Ez szorszalhasogatasnak rfinher - Arisztoteleszr sokszor gunyoltak az effeJe megkulonbozreresek rniatt -, valojaban azonban egy alapvet6 es riszran filozofiai kerdesre hivja fel a figyelmer, jelesul arra, hogy valamely valtozasrol adorr [efrasunk koherencidja es rnagyarazo ereje fUgg a valtozasban reszt vevd dolog lefrasatol. (Ez annak egy specialis esere, arnir a tudomanyfilozofusok a "magyar:izat inienzionalirasanak" neveznek. Hogy egy folyamatrol adott lelrasr magyarazarnak mindsithetunk-c, atro] fUgg, hogy az mikent irja le e folyamat aspekrusait.) Az orodik fejezet vegen megallapirja, hogy az ellenteteker nem lehet e1hagyni az alapelvek kozul, s ezzel rnegteszi az elso lepesr afele, hogy megalapozza a valtozas problemajara adott sajat megoldasar, A rndsodik Iepesr a hatodik fejezerben reszi meg.

A hatodik fejezetben Ariszrotelesz azt a kerdesr vizsgalja, hogy amennyiben sem a terrneszet rnonisztikus ertelmezeset nem fogadhatjuk e], sem az ellenteteker nern hagyhatjuk el az alapelvek koziil, vajon azt kell-e mondanunk, hogy barrnely egyedi valcozas eseten csupan ket ellenreres alapelv van jelen, vagy azt, hogy harem vagy eserleg meg tobb? Eldszor, egy meglehet6sen hornalyos paragrafusban (189a13-19) tagadja azt a leheroseget, hogy meghararozatlan szarnu alapelv letezne. Urana amelletr ervel, hogy nem leher pusztan a ker ellentetes alapelv jelen, mivel eros okunk van fiiltenni, hogy valami az ellentetek kicserelodesenek alapjaul kell hogy szolgaljon (189a20-b 17). [Harorn okat adja e koverkeztetesnek, Eloszor, hogy maskulonben az ellentetek egymason rruikodnenek (189a22-6), rnasodszor, hogy egyeden ellenret sem szubsztanciaja semminek (189a29-32), es harmadszor, ezzel szoros osszefuggesben, hogy - ugy tfinik - egyeden szubsztancianak sines ellenrere (189a29-32). Az ellenretek tehat nem lehetnek az egyedi.ili alapelvek, hiszen ok maguk szuksegkeppen olyan dolgok, amelyek mas dolgokon, jelesiil els6dleges szubsztanciakon milkodnek]. VegezetUl, es megint esak e1egge homalyosan (I89bI8-27), elutasftja azt a fiilrevesr, miszerint egymassal ellentetes alapelvek sokasagarol beszelhetnenk.'?

2.1.4. Az arisztoteleszi megoldds (I, 7-9)

Ariszrotelesz mostanra megmurarta, hogy intuicionk szerint az alapelveknek ellentereknek kell lenniuk, s hogy jelen kell lennie egy harmadik, a folyamat alapjaul szolgal6 a.lapelvnek is. Most azt kell megmurarnia, mikenr lehet a maga modjan mindket intufci6 helyes, s ekozben meg kell oldania az eleatik altaI folvetett rejtvenyt is, amely szerint a

17 Ezeknek a fejeze,eknek, killonosen a hatodiknak a szerkezere vilago5, de ,ok r",zlet tomor os bonyoluk Mindenkeppcn .:,demes konwltalni Ar;uolM Ph)'lics Boolt, J and !l·t, ford. Charlton. Az ervdes reljes szcrkezcte, kiviloan rekonmu:llj. S. Waterlow, Nalu". Chang' and Agmry;n ArntotkJ Physics (Oxford. 1982), 1. fejeze,;]. ALkrill. AriJtotk the Philosopher. 3. fejez« is hasznalhato.

448

Hugh Lawson- Tancred

Arisztotelese

449

kelerkezes lehetetlen, mert vagy abbol indul ki, ami mar van, s ekkor nem is kelerkezes, vagy a semrnibdl, ami viszont keptelenseg. Fontes felfigyelniink ana, hogy Arisztotelesz az elsa gondolkodo, aki vilagosan megerrerre, hogy a valrozas fogalrnaban rejlo erne nehezseger nem a terrneszetre vonarkozo okoskodassal oldharjuk meg, a preszokrarikusok rnodoraban, hanern filozofiai tisztazas reven, Modszerenek eredeti sajatossaga az is, hogy ezt a mindennapi nyelv azon kifejezeseire alapozza, amelyeket a valrozas lefrasakor hasznalunk. Folrevese szerint ezek a viLig szerkezetct tukrozik, s ezert vizsgalaruk e szerkezetre is fenyt vee.

Azzal indlr tehar, hogy csokorba gylijti a nyelveszeri rnegfigyeleseker (I 89b32~ 190a 12). Ha azt a valrozast vessziik, amelynek soran egy korabban nem zcneerro ember zeneerrove vdlik, akkor en harornfelekeppen Irhatjuk Ie:

1. a nem zenecrrd zenccrrdvc valik,

2. az ember zeneertove valik,

3. a nem zeneerrd ember zeneertd emberre valik,

Arisztorelesz ezt a problemar is a herkoznapi nyelv alapos vizsgalataval derfri fel 09Ia23-31}. Egy valrozas lcirasakor gyakran hasznaljuk a '-b61', '-boI' tagot (ek ~ a gorogben nem rag, hanem prepozici6). Ezr a fagot azonban csak bizonyos esetekben hasznaIjuk. Mondharjuk, hogy az ember nem zeneertohol valik zeneert6ve, de nem mondharjuk, hogy a zeneert05 az emberbo] jon lerre. Ez ut6bbi eserben helyettesfrerruk .azr, amibdl", Mas esetekben viszont eppen az "az, arnibol" marad meg. Azt mondjuk peldaul, hogy a szobor bronzbol jotr Jette, s ekkor a bronz a folytonos Jetezo. Az ilyenek a szubsztancia-keletkezes eserei, hiszen Arisztorelesz a szobror elsodleges szubsztanciakenr kezelne. Ezekben az esetekben rehat a folytonos lerezo "az, arnibdl", mely voltakeppen a legaltalanosabb kifejezes, amellyel Ariszrotelesz az anyagra ural. fgy jutunk el az immanens forrnarol sz616 taniras e1so vilagos megfogalmazasahox, ahhoz a tanftashoz rehat, rniszerinr a tapaszralatunk herkoznapi rargyai forrnabol es alapul slOlgalO anyagb61 aIM osszererelck (l90bl~19Ia22). Ezt a tanfrasr a modern irodalomban gyakran "hiilomorfizmus" -nak nevezik, Arisztotelesznek az anyag megncvezesere szolgalo kifejezese (hiili), es a forma megncvezesere slOlgal6 egyik kifejezese (morphe) aJapjan.18

Arisztorelesz a Fizika elso konyveben szellernes rnegoldast dolgoz ki a valtozas rnindker fogalmit erintd nehezsegekre, a ker urolso fejezetben pedig a sajar megkozeIiteset aIlftja szembe a preszokrarikusokeval, illerve az Akademiaeva]. Ugyanakkor nagy arar kell fizemie azerr, hogy a keletkeze, elernzesenek igenyei szerint az elsodleges szubsztanciakat osszetetelkenr kezeli, Ariszrorelesz kerelkedni kezd abban, vajon lehet-e ugyanaz a dolog egyszerre elsodleges es osszererr, es ezt a problemar, mint latni fogjuk, a Metafizika kozponri konyveiben kfserli megoldani. A herkoznapi dolgok, kulonosen az olyan termeszeri drgyak, mint a novenyek es allatok osszetetr jellege ujabb nehezsegeket vet fel, de most mar a tudomany rnodszerrana szamara, E dolgok melyik aspektusara kelJ a tudosnak figyelmet fordfrania? Eseteleg arra kell rorekednie, hogy mindketrdre rnagyarazator adjon? Ariszrorelesz a Fizika masodik konyver e kerdesek tisztazasanak szenteli,

A ' nern zeneerrd', 'zeneerto' es 'ember' kifejezeseker Arisztorelesz "egyszeru" -nek mondja, a 'zcnecrtd ember', 'nem zeneerro ember' kifejezeseker pedig "osszetett"-nek. A keletkezesre vonarkozo paradoxon rogton felmeriil, ha a valtozasr nem a megfelelo egyszenl kifejezesekkel irjuk le. Az I. lelras ugy rnutatja be a dolgot, rnintha valami a semm ibol jonne letre (a zeneerrd a nem zeneerrobdl jon letre, ami jelen szernponrbol alcir semminek is tekinrhetd), mig a 3. osszerett lefras csupan annyit ad hozza az Lvhoz, hogy benne az ember megmarad ernbernek: ami egyaltalan nem letrejoves. A 2. lelras ezzel szernben vilagossa teszi, hogy ebben a valtozasban, akar az osszes robbiben, van valami, ami megmarad, es valami, ami kicserelodik. Aminr Arisztorelesz kierneli, az a dolog, amelyik megmarad, szarnszerfileg egy ugyan, a formdjar rekinrve azonban tobb. Egy es ugyanaz a dolog, esetiinkben az ember, kulonbczekeppen (rharo Ie a valtozas e1on, illetve man (I 90a 12~22).

A zcnccrrdve valo ember peldaja arra a valtozasra pelda, amelyet Arisztotelesz 'rnasm ilyenne leves'vnek nevez, amikor rehat egy e1sodleges szubszrancia a mindseg vagy a tobbi kategoria valamelyikebe rarrozo aspektus szemponrjdbol valtozik meg. Ilyen eserekben a szubsztancia X-sze valik, Vannak azonban olyan esetek is, amikor a szubsztanciak egyszenien lerrejonnek, vagy kelerkeznek, Mivel Arisztotelesz szerint kizarolag szubsztanciak johetnek lerre i1yen medon (190a32~6), a valtozasnak ezt a fajtajat rendszerint "szubszrancia-keletkezes" -nek hlvjuk. A Fizikdban Arisztorelesz a szubsztancia-keletkezesr es a masmilyenne levest reljesen analog medon rnagyarazza, bar ez, mint majd latni fogjuk, igen komoly problernakar vet fel ontologiaja szamara. A keletkezes e.s a rnasmilyenne leves kozotti fo kulonbseg azzal kapcsolatos, ami az egesz vaIrozas alatt megmarad, vagyis a folytonos letez05vel. A masmilyenne leves eseten a folytonos letezo egesz egyszen'ien az elsodleges szuhsztancia, amely valrozasr szenved. A keletkezes eseteben azonban, amikor egy elsodleges szubsztancia jon letre, meglehetosen homalyos, hogy mi az, ami megmarad.

2.2. Tudomanyos magyarazat (2. konyv)

2.2.1. Termisutek is tudomdny (2. 1~2)

A Fizika e1so konyvenek ervei kirnutatrdk, hogy a sokfeJeseg aJland6 valrozasban levo viliga megismerhero tudornanyos medon. Megmaradr azonban az a feladat, hogy felvalOlja azokat a kulcsfogalmakat, amelyek segftsegevel a vilagot tenylegesen meg-

IS Fizika I. 7 az <gyik legjdemoscbb feiour Xl eg6z korpuszban, os a rendelkezesre arro hdyen nem melra[h.riuk a mag<1 iden!~ge sze,iflt. A ..... kirodalomban ;zamru kivaJ6 <r«keres ,.Whar"; az olvas"t killon<isen az al;ibbi mllvekha utaljuk: Arn~t/eJ Physics BOfJ/cs I and II. ford. Chadron; Warerlow. Nah ... , Chllnge and Agmcy in Ari.Jt~t'" Physi<:&. I. feJ"'''; Ackrdl. Aristotk the Philo,ophtr, 3. f<jeu.; Graham, Aristotk"s TWf) 5ysl""', 5. fcjaer: J. ~ar, Aristotle: Tht Drs;rt to Una'mtand(Cambridg., 1988).3.1-2. fejeuL

450

Hugh Latason-Tancred

magyarazzuk. Eit reljesiti a Fizika rnasodik konyve, ahol Ariszrorelesz ket alapverd tudo~ minyos fogalmat, jelesul a phusziszet es az aitione: vezeti be; ezek jelenrese az alabbl

kifejces alapjin valik majd nyilvanvalova. "

A phiiszisz hagyominyos angol forditisa "nature" (a magyar fordftas: "termeszet ),

amelya szuletesre vonatkozo latin szoval ill osszefiiggesben. Ennek megvan az az eldnye, hogy a gorog kifejezeshez hasonloan azr sugallja, hogy valaminek a jelleger bizonyos mettekig az credere hatirozza meg. Masreszt a "namre" szoval (akircsak a magyar "termeszet" -rel) a dolgok osszessegere is utalni szoktunk, s az ennyiben az "univerzum", a "vilag" szinonirnaja. Arisztotelesz neha maga is hasznilja a szot ebben az ertelemben. dsodlegesen azonban valami rnasra gondol. jelesul ana a belso jellegre, amely tapasztalatunk egyedi tirgyaihoz, a Kategoriak els8dleges szubsztanciaihoz rartozik, s amely formalja es iranyirja ezeknek a tirgyaknak a viselkedeser. Ebben az ertelemben a phiisztsZ az arisztoteleszi rudomany kozporui fogalma, aze a tudomanye, am ely modszerrandbau pluralista, vagyis adottnak rereiezi fel a terrneszeti dolgok rendkfvuli sokfeleseger. A sors ironiaja, hogy 0 a phiiszika kifejezesr annak a rudominynak a megjeiolesere hasznalta, mely lenyegileg azonos azzal, amir mi "biologiinak" nevezunk. A masodik konyvben egy

ilyen rudornany fogalmi alapvereset adja. .

A terrneszer fogalmat dialekrikus modon, a mesterseges dolgokkal szembeallitva vezet i be (l92b9-32). Ural arra is, hogy a hetkoznapi nyelvet hasznilva mikent beszeliink e ketfele targyrol. A donrd kulonbseg az, hogy a terrneszet sajat valtozasainak es ~ejl6desenek az oka, mig a mesterseges dolgok eseteben ezek kiviiirol szarrnaznak. Ariszto[elesz hangsulyozza. hogy a terrneszet nem harhat onmagara jarulekos medon. A jarulekos onforrnalas lehetoseger annak az orvosnak a peldajival illusztralja, aki sajit rnagat gyogyitja. Az 0 tevekenysege onmagara vonatkozik ugyan, de csupin annak a jirule~os koriilmenynek a kovetkezteben, hogy a cselekvd es a szenvedo egy es ugyanaz a szemely. Az o rvos eppugy gyogyithatna valaki mist is, es ot is gyogyithatni valaki mas. A termesz.et nern ilyen medon elszenvedeje sajit revekenysegenek. A rerrneszer n~m tevekenykedhet mason, csak sajat magin, es rajta kfvill semmi mas nem vegezheti el rajta a megfdelo revekenyseget. A valtozashoz illo ok sohasem lehet kulscleges (1 92b21-7). A termeszet egyszerre revekeny es elszenvedc5, de lenyegeben csak 0 maga lehet sajar tevekenysegenek tirgya, es csak 0 maga tevekenykedher sajit magan. Tevekenysegenek jellege azonban, eltekinrve e ket megszoritastol, minden egyeb szemponthol igen hasonl6 a mesrerseges dolgokehoz, es a rermeszeti vilagrol tert megallapftisait Arisztotelesz feltunoen gyakran illusztrilja a mesterseges dolgok litszolag egyszeriibb pddaival. Mindenesetre hatirozott meggyozc5dese, hogy az elmdeti szinten bevezetett rermeszetfogalom tapasztalarilag is hasznosftharo, mivel egeszen nyilvinval~ modon leteznek olyan dolgok, amelyek kielegitik ezeket a fogalmi kovetelmenyeket. ~ki az egyes termeszetek viselkedeset kuratja, egyaItalan nem hasonlit a yak emberre, akl a

szinekrol ertekezik (l93a2-9).

Az els6 fejezetben Arisztotelesz arra osszpontos1r, hogy a termeszet most bevezetert

fogalmat osszekapcsolja a forma es az anyag kozotti kiilonbsegtevessel, amely a megelozo konyv hozadeka volt. Azr a kerdest yeti fel, hogy vajon egy dolog termeszetet annak

Arisztotelesz

451

formaja vagy inlcibb az anyaga adja-e meg. E kerdesr jellegzetesen dialektikus modon targya1ja, azaz sorra veszi a hetkoznapi nyelv azon fordularair, amelyek az egyes terrneszetek formai es anyagi aspektusaira vonarkoznak (I 93a9-b22). Elfogadja, hogy a dolgok viselkedeset anyagi rulajdonsigaik alapjin Irjuk Ie, s idezi Antiphon rnegallapfrasar, miszerint ha elasnank egy igyat a foldbe, akkor abbol nern egy igy kelne ki, hanem annak anyaga, a fa. Ez pedig azt sugallja, hogy az agy termeszere valojiban az agy anyaga (I 9 3a 12-17). Ariszrotelesz azonban rnegfordlrja a dolgot, s azt illitja, hogy az ember vagy mas e16leny nem sajit anyagit - a husr es a csontokar - nemzi, hanem egy misik embert. Ez azr sugallja, hogy az ember terrneszete nem mas mint a formaja (193b8-12).

A misodik fejezetben Arisztotelesz nem annyira a fogalmak riszrazasaval, mim inkabb rnodszertani kerdesekkel foglalkozik. Mivel a terrneszer formai rulajdonsigai a fizikai tudornany haraskorebe rarroznak, meg akarja allapirani a kuratas erne fajdja es a rnaternarikusok tiszran formalis kuratasai kozotti kulonbseger. A fejezet ezzel a kerdeskorrel kezdodik. A terrneszettudos es a marernatikus kozorri kiilonbseg abban rejlik, hogy az urobbi a rermeszeti dolgok matematikai rulajdonsagair e dolgoktol elvonatkoztarva vizsgaJja, mIg a termeszettudos olyan rulajdonsagkenr vizsgalja oket, arnelyek hozzajarulnak e rerrneszetek rnagyarazarahoz, A rnarernatikus alta] vegrehajtott elvonarkoztatas rnindazonalral reljesen jogos, men az alrala vizsgilt rulajdonsagokar leher ugy vizsgalni, hogy nem vesszuk figyelembe a valrozasr. Azok viszont, mim pddiul az ideaelrneler koverdi, akik a rerrneszeri szubsztanciakbol nern-matematikai aspektusokat kulonnenek es vonnak el, helytelenul absztrahalnak, mivel ezeker a rulajdonsagokat nem lehet megerteni, ha elvonatkoztarunk azoktol a rerrneszeri dolgoktol, amelyekhez hozzatartoznak (l93b22-194aI2).

Az az ilifras, hogy a geometriai jegyek elkulonfrherdk a valtozas folyamatairol, ugy, ahogyan a ncm-rnatematikai jellegu fizikai jegyek nem kulonfrherdk el, az ut6bbiak kulonleges jellegere alapozhato, s ez a jelleg osszhangban van ruindazzal, amit eddig a terrneszet formai tulajdonsagairol megtudtunk. A rerrneszet formai rulajdonsagai fogalmilag fuggenek ossze azokkal a dolgokkal, amelyekben megval6sulnak. Arisztotelesz ezt meglehetosen egyedi medon illusztralja. Ebben a bekezdesben a piszesig egeszen hetkoznapi fogalmar vizsgaIja meg. A piszeseg nern olyasmi, ami az orrrol ftiggedeniil letezhetne. A piszeseg az orrban levo homorusig, es meglehetosen kiilonbozik mind az iltalaban vett homonisigt61, mind az aJtalaban vett orrt61. Ezert meglehetosen felrevezeto, hogyha az orr jellernzo homorusagirol ugy beszeliink, hogy ki:izben elrekintUnk az egesz orr vizsgilatatol. Ez az egyszenl kis pelda illusztrilja azt az altalinos nehezseget, amely abb6l ered, hogyha - az idea-elmeler kovetelmenyeinek megfeleloen - a termeszettudomany tirgyaibol nem marematikai jellegii, a valrozasra erzekeny jellemz5ket akarunk elvonatkoztatni. Nem vizsgalhatjuk errelmes m6don a piszeseget. ha nem vizsgaljuk meg az orrot is, bar igenis rendelkezhetiink a homorusag igen altalinos es absztrakt e1meletevel.19 A platonizmussaI. legalabbis abban a formaj:iban, amelyben az Akademiin velhetoen tobben is vallortik, az az ahwveto problema, hogy a

I' Yo. AriJtotki Physic.< Books 1 and IL ford. Charlton.

452

Hugh Lauson-Tancred

terrneszett d.rgyak osszes rulajdonsagar, kulonosen azok funkeionalis rulajdonsagair ugy kezeli, minrha lenyegileg hasonllrananak a geomerriai rulajdonsagokhoz (194a 12~ 15).

A misodik fejezet masodik feler azoknak szenreli, akik az eddigiekkel epp ellentetes revedesbe esnek, azaz foltetelezik, hogy a rerrneszet forrnai aspektusait nem kell figyelembe vennunk annak magyadzarakor. Ez termeszetese~ .a materialist~k alla,spontja, beleenve az atomisdkat is (noha Arisztotelesznek a Fizika ezen pontjan meg nines sok mondanival6ja az atornizrnus ellen). Ismer a piszeseg peldajat hasznilja. En ugyan az orr segitsegevel kelJ megmagyarazni, de az orral onrnagaban nem lehet kirnerfrden megmagyarazni. Hasonlokeppen, egy e!olenyt nem tudunk ugyan megmagyarizni anelkul, hogy figyelembe vermenk anyagi osszetevojet, de abba.n sern remenykedhettink, hogy kimertrden megmagyarazhatjuk kizar61ag az ur6bblllak. a segitsegevel. A magyadzatnak mindkertot rarralmaznia ke11. Arisztotelesz a materia[izmus elleni tarnadasat nehany informaiis ervvel vczeti be, peldaul arra ural, hogy az elrneleri magyadzatnak az orvosi gyakorlat peidajar kell kovemie (l?4a21~7). Ezutan rater a fo ervre, vagyis arra, hogy egy dolog felepneser olyan rerminusokban magyadzhatjuk meg, amelyek vagy azt fejtik ki, hogy ot mikent aIlitjuk elo, vagy azt, hogy miken t rmikodik. Az doJenyek esereben csak az ut6bbi magyadzar leherseges ~ ez azt sugallja, hogy a funkci6juk adja meg a szervezddesilk kulcsar (l94a33~b8). A fejezet ennek mcgfelelden azzal a kovetkezretessel zarul, hogy a rerrneszertudosnak mind a termeszerck anyagar, mind azok formajar vizsgilnia kell, bar az erdekJ6desenek kozeppontj aban az ut6bbiak illnak (194b 1 o~ 15).

2.2.2. Magyardzattipusok (2. 3 es 7)

A rnasodik konyv kozponri fejezeteiben Ariszrotelesz kifejri az oksigi magyarizarr61 sz616 elmeleter, amely szamira alapverc jelenrosegu a tudominyos villalkozis ertelmezeseben. Az oksigra vonatkozo alapvetd megillapitasait a 3. es 7. fejezet rartalmazza, amdyer azonban megszakitanak a veIetienrol es a szere~c:'erol sz616 4~6. fe!ez~te~, amelyek kireronek szimltanak. Mindazonilral ezek olyasrnir IS rartalrnaznak, arru nelkulozheretlen a teleologikus magyarizat vedelmehez, Ez urobbival zarul a konyv. A relcologikus elmeler bizonyos jelensegeket valamely belso vagy kulso celkinizes produkrurnaikent igyekszik megmagyarazni; Arisztoteleszr e megkozelitesm6d elharcosanak szokis tekinteni.

A harmadik fejezer a sokat viraratt negy aition listijival nyit (194b24~195a3)' e~ fontos bdatnunk, hogy ez hogyan fiigg ossze az egyes rermeszetek formai es anyagl aspektusanak elemzesevel. Sajnos az aition hagyomanyos fordltisa, az "ok", felrevezero lehet, es ketsegtelentil gyakorta az is volt. Szerenesesebb forditis lenne a "magyararo tenyezi)", mivel ez a kifejezes mindazokat a dolgokat feloldi, amelyekhez. valamely esemenyr vagy folyamaror hozz:lkapcsolharunk. vagyis barmit, amire val6 tekll1rettel eZ ut6bbiakar megertherjuk. Ha igy fogjuk fel a dolgot, akkor a negy aition kevesbe lesz feJrevezero. Az elso aition az "anyagi ok", amely egy dolog anyagara hivatkozva ad

A risztoteiesz

453

magyarizator arra, hogy a dolog rnierr az, ami. Peldaul ha egy dolgot elegethetunk, az azert van {gy, meet az anyaga fa, rnely eghero anyag. A rnasodik aition a "formai ok", amely arra ad magyarazarot, hogy valamely dolog felepttese rnikenr jam! hozza ahhoz, hogy az berolthesse dote meghatirozott funkciojar, Peldaul arra, hogy egy allarnak liba no, ugy adharunk magyarazator, ha azr mondjuk: ez az allar formijinak a resze, avegett hogy kepes legyen jarni. A harmadik aition felel meg a valrozas vagy folyamat kiindulopontjinak. Ez a fajta ok all a legkozdebb a "hat6ok" modern fogalmahoz, bar azert nem azonos vele, arninr ezt az a pelda is mutatja, rniszerint a ferfit a nernzes alapjan ebben az ertelemben a gyermek okanak tarrhatjuk. A negyedik aition, a .xel-ok", a leginlcibb vitarorr, hiszen annak a celnak a terminusaiban van megfogalmazva, aminek erdekeben valarni meg lett tervezve. Nem vilagos, hogy ezt mikent alkalmazhatjuk a termeszeti dolgokra, de ezen a nehezsegen a legsikeresebben ugy lehertink urei, ha a negyedik okor olyan javaslarnak tekintjuk, amely arra hlv fd, hogy vegyiik figydembe, rnikent jarulnak hozza egy elOleny egyes reszei az egesz el5leny eletehez. Ez a "belso eel" fogalomnak, mint a biol6giai resztudornany egyik iranyelvenek tokeleresen esszerjl es itgondolt ertelrnezese.I"

Ariszroreleszre jellernzc, hogy felsorolisokar hasznal, arninr azt mar a Kategoridk esereben is rnegfigyelhetruk, am ezek alkalmasak arra, hogy az epulet homlokzata moge rejrsek gondolkodasanak alapszerkezeret. Ez kulonosen igaz a negy okrol sz616 ranirasra. Errelrnetlen azon mediraini, vajon Arisztorelesz szerint a tudornanyos magyarizar osszes tfpusat feloleli-e az altala bemutatott lisra, s ha igen, akkor ebbcl rni kovetkezik. Sokkal hasznosabb, ha a felsorolasnak modern terrninusokban pt6balunk ertelmer adni, es ha az ertelrnezesunker megkfsereljuk osszhangba hozni a forrnarol es anyagrol sz616 ranftassal, Ezr pedig ugy tehetjuk meg, ha a negyes felosztasr ugy kezeljuk, mint amely a vilagmagyarazat kerfele modjat ttikrozi.21 Egyfelol lerezik egy riszran meehanikus felfogas. amdy szerinr a viligor kizir6lag a tiszta szuksegszenlscg uralja, s ezt az okok elsd npusa, az anyagi rukrozi, Masfelol lerezik egy vilag, amdyben folyton kulonbozo szervezddesi szintek alakulnak ki, rnelyek jelentosege nem magyarizhar6 tiszran redukcionista rnodon. A formai es a cel-ok bevezerese ana iranyul, hogy fennrarthassuk a vilag e dirnenziojanak a magyarizat szernponrjabol vett onill6sigat. (A hatookrol azt mondhatjuk. hogy az valarnikeppen e ker magyarazatnpus kozotr ingadozik.) A negyes feloszrasbol kiindulva rehar a vilagmagyarazarnak e sokkal alapvetdbb kett6s felosztisiig jurhatunk d. Ez a magyarazarbeli kulonbseg pedig a terrneszct ket aspektusanak felel meg. Ennyiben a negy aitionr61 sz616 tanltasr egyiltalin nem uj mozzanatnak, hanem az egyes termeszetekre vonatkoz6 korabbi vizsgal6disok kitetjeszresenek kell tekintentink.

Arisztoteleszre mint tudomanyfilozOfusra igen jeIlemzo, hogy bir nem tagadja a meehanikus szim fontossagat, de kitart annak a magyarazati szintnek a ndktilozheterlensege mellett, mdy a megtesrestilt funkeionilis szerepekre timaszkodik.

,II Az aris:«o,d.szi ,deo16gianak ." az ertelmeuse, vedelmozi W. Wieland. Die ilrotot<Ii,che Physik (Gorringen. 1970). amelynek k", fejezete meg,.Lilh.t6 in Barne, e<.L (szerk). Artiek, on Arirrotk, L

"Ari,tod'J Physics Books r a"d fI, ford. Charlmn. 114-120.

454

Hugh Lawson- Tancred

Arisztotelese

455

2.2.3. Cil, vilet/en is szuksigsun1sig (2. 4-6 is 8-9)

szabalyszeriisegbdl rnerfri. Azzal a foltevessel indit, hogy az illatok reszei valoban hasznosak a szarnukra. Azok koze a dolgok koze tartoznak tehat, amelyek haszonnal birnak. Ezeker a dolgokar ket reszre oszrhatjuk, olyanokra, amelyek ceiszeniek, es olyanokra, arnelyek, mint lattuk. a velerlen rnfivei. Ha rehar a rnechanikus rnagyarazar hfveivel egyiitt folresszuk, hogy az allarok reszeinek hasznossaga a veletlen mfive, ami annyit jelent, hogy hasznossaguk nern all kapcsolarban valodi okukkal, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy ervenyes rajuk az, amit az osszes veletlen eserneny dontd elernenek talalrunk, nevezetesen a krveteles jelleg. A veletlen esernenyek meghararozas szerinr kivetelesek. A veletlenszeni nem leher tipikus. Csakhogy nyilvanvaloan nern ill, hogy az allari reszeknek a birtokosuk szamara valo hasznossaga barrnilyen ertelernben is kiveteles volna, Ellenkezoleg, ez az egyik legszemhetunohh szabalyszen1seg a terrneszetben. Ezek a reszek rehat nem lehernek a veletlen rmivei, mint ahogy au a mechanikus magyarizar hfvei illftjik (198h33-199a8).

Rendszerint ugy gondoljik, hogy ez Arisztotelesz legerosebb erve a nem releologikus biologiaval szernben. Ezr azonban meg mas ervek is rarnogarjak, melyek kozul a legfomosahbak azok, amelyek az dolenyek es a rnesterseges dolgok kozorri parhuzamossigot emelik ki, ami az egesz ariszroreleszi rnagyarazatfelfogas donto sajirossaga. A mestcrseges dolgok es az e10lenyek reszeinek hasznossaga alapjan esszeru azt is foltenniink, hogy ezek egymassal pirhuzamos modon jonnek letre, ami megkoveteli, hogy legaIabhis bizonyos ertelernben elfogadjuk a szervek celszertiseget 099a8-12). Arisztotelesznek azzal a folrevessel szemben is van egy erdekes ellenervc, miszerint a ceIszenlseg rnegfontolasr, s ennyiben valamilyen mentalis allapotor elofeltetelez o 99a20-33). T udatihan van annak, hogy nem ez a helyzer, jollehet tevedes lenne ugy errelrneznunk, hogy csak azr allltja, hogy a termeszeti organizmusok vonatkozasaban azerr fogadh~tjuk el a releologikus allispontot, meet ugy kezelhetjiik oket, mintha cdszeru folyamatok eredrnenyei lennenek, A tudomanyos rnagyarazarnak ez a pragmatikus es heuriszukus megkozelitese Ariszroreleszhez kepest tulsagosan modern, rnive] 0 egyertelmuen ugy gondolta, hogy a formai es a cel-okok eppolyan valosagos vonasai a termeszernek, mint az anyagi es a hatookok, 23

Valoban, a masodik konyv utolso fejezetehen megkiserli kirnutami: ahelyett, hogy fel kellene adnunk a belsd forma fogalmat a yak terrneszeti sznksegszeniseg kedveert, megtarthatjuk a forma fogalmit, a szuksegszertlseget pedig eppen ennek a fenyeben ertelmezherjiik at. A sziiksegszeruseg fogalma az, ami masodlagos a formahoz kepest, nem pedig forditva (J 99b34-200a31). Ennek az a magyarazara, hogy a sZiiksegszeruseg mindig olyasmi, amit ama eel vonatkozasihan ertekelhetiink, amelyre a szoban forgo dolgot haszniljuk, vagy ama funkci6 vonatkozasiban, melynek beto!tesere hivatott. Ahogyan nem mondharjuk meg. hogy mi az anyag, ha nem adjuk meg, hogy a kerdes mire vonatkozik, eppugy nem mondhatjuk meg, hogy mi a sZiiksegszeruseg abszolur ertelemben veve, e1vonatkoztatva birmifele edrol, amelyre az illeto dolog egyalralin

Az arisztoteleszi releologiar a fenti megfontol:isok fenyehen kell szemugyre venniink. A releologia vedelrne a masodik konyv 8. es 9. fejezetehen joreszt azokon a finom disrinkciokon nyugszik, amelyeket a veletlenre es a szerencsere vonatkozo vizsgalodasai so ran vezer be. Ez utobbiak viszont a jarulekos oksdg fogalman alapulnak: egy dolog lehet egy rnasik dolog magyarazata az egyik lefras szerinr, es teljesen irrelevans egy rnasik szerint. Arisztorelesz ilyenkor azt mondana, hogy a megfelelo lelras szerint az egyik dolog a masiknak val6di. a nem megfelelo [eiras szerint azonban csak jarulekos oka, Egy szobor valodi oka a szobrasz, de esak jarulekos oka Polukleicosz (l95a32-b6). Ez annak az alapvetd belatisnak altalanos ervenyil kifejezesc, miszerint az oksagi magyarizar Jdras-fuggo.

Ezt a belarast hasznalja fel arra, hogy szarnot adjon a veletlen fejlemenyekrol, amelyeket ker csoportra oszt, a szerencscre es ana, amit ugy nevez, 'az autornatikus'. Mindkeu6ben olyasvalarni rortenik, ami celzatos kimenetel is lehetetr volna. Peldaul ha egy ko ugy esik le, hogy valaki azutan raiilhet, akkor ez olyasvalami, ami szerencse alapjin rorrenik, de ami valamely cselekvo szandekos erofeszftese szerinr is megrorrenherett volna. Annak oka, hogy a ko eppen fgy esett Ie, valodi ertelernben a puszra sziiksegszeruseg voir, jarulekosan azonban az egeszer ugy is rekintherjuk, mint am it celzatosan is do lehetet volna idezni, s ennyiben a velerlen, esetunkben a kedvezd veletlen mtivenek is rarthatjuk (196b17-197a8). A veletlen dolgok kategoriajin belul Arisztcrelesz egy tovabbi alosztalyt is felismer, a szerenese dolgaier, Ezek megkiilonb6ztero jegye az, hogy ertelemmel hiro cselekvdkre vonatkoznak, akik abhan a helyzetben vannak, hogy szerencsesnek vagy rnasmilyennek errekelhessek 6ker. Ennek jellemzd peldaja az az ember, aki valamilyen egyeb cellal megy a piacra, s orr veletlenul talilkozik az adosdval, akitdl azutan visszaszerzi a penzet, Meherett volna ezzel a cellal is a piacra, valojaban viszonr megsem ezert rnenr oda. Ariszrotelesz rernenyei szerint ezen a medon megmentheto a szerencsere, illerve a velerlenre vonarkozo dialekcikus intuicionk, F6keppen azonban azt akarja megmutatni, hogy a velerlen fogalma az ok fogalmira rarnaszkodik (I97h32-198a5).

Ariszrotelesz a nyolcadik fejezethen szinren a veleclen esernenyek jarulekos jellegenek a fogalrnat hasznilja fel arra, hogy hizonyitsa a termeszet sokkal honyolultabb aspektusaira vonatkozo teleologikus magyarazat esszeniseget. Itt sorakoztatja fel klasszikus erveit azok ellen, akik szerinr pusztan mechanikusan is szamot adhatunk az 6sszes termeszeti folyamatrol (198b17-199b34).22 El6szor azt a megkozelltesmodot vizsgilja, amely szerint az olyasfde dolgok hasznossaga. minr az allatok szervei, val6jaban nem edszen1bbek. mint a tavaszi eso. amely segft a termes novekedeseben (I98b17-32). Szerinte ez nem kieiegito magyarazar, legalihhis az allarok reszeinek az eserehen nem az. Ezt a kovetkeztetest tohbfelekepen is megalapozza, a legfonrosabh ervet azonban a

n Usd kUli5nosen I. M. Cooper dkker; .Hypothetical Necessity and Natural Teleology", in A. Gotlhe1f .. j. G.

Lennox (szerk.). Philo,ophicallm", in Aristoti.' Biology ((,.ambridge, (987).

13 Az eue! cllcntetes al1isponthoz I",d Wieland, Di. iZrutouruch, Physik.

456

Hugh Lawson- Tancred

Arlsztotelesz

457

szolgalhat. A szUksegszeruseg, legaLibbis a biol6giai tudornanyokban, mindig felteteles, vagy, ahogyan Ariszrotelesz mondja, hipotetikus. A szUksegszerusegre vonatkozo kerdesek forrnaia mindig olyan, mint eze a kerdese: rnierr vasbol kesziil a fi'iresz? Alert kell vasbol lennie, men (formai ok) csak igy roltheti be funkciojar, hogy vagja a fat. A szuksegszerusegec nyilvanvaloan ez a funkci6 hatarozza meg. Ha a fUresz funkci6ja valarni cgeszen mas volna, akkor ez a sZUksegszeruseg sem vonatkozharna ra robbe, Arisztorelesz persze tudataban van annak, hogy maga a vas kernenysege felrerlen anyagi szuksegszertiseg, de azul ervcl, hogy ez nem az a szuksegszeruseg, melyet a tudornanyban fel kell hasznalnunk, tudniillik nem magyarazo szuksegszenlseg, Ha a sziiksegszerdseg fogalmar magyadzat celjara akarjuk felhasznalni, akkor azt hiporerikusan kell hasznalnunk, Peldau] meg kell muratnunk, hogy - adottnak tetelezve a dolog anyagat 5 az altai a betolrendd Iunkcior - mien kell neki ligy felepulnie, ahogy felepul (200a32-b9).

A Fizika elso kct konyve bebizonyitja az abszolut monizmus barmilycn valfajanak ellemmondasossagat, es a valcozas hetkoznapi, egytittal a termeszettudomany alapjaul is szolgalo fogalmanak logikai ellentmondasmentesseget, tovabba bevezeti erne tudomany alapfogalmait, vagyis a rermeszerer es az aitiont. Hogy vajon a forma vagy inkabb az anyag-e e rudornany valodi targya, az, mint lattuk, olyan keterrelmuseget eredrnenyez, amely vegightiz6dik az cgesz rnasodik konyv ervrendszerein, cs rnindket problema kifejteseben megjelenik. Ariszrorelesz nyitva hagy ker kerdesr, amelyek valojaban ugyanannak a problernanak ker aspektusar alkorjalc vajon a forma vagy az anyag adja-e meg a szubsztancia terrneszerer? Vajon a szubsztanciat anyagi vagy formai rulajdonsagainak a segrtsegevel kell-e megmagyadzni? A rnasodik konyv altai adort valasz, rniszeri nr az egyes rerrneszeteker mind anyagi, mind formai medon meg kell rnagyarazni, nehezen tarthato kompromisszum. Allaspontjanak logikaja szerint a terrneszet valojaban inkabb forma, es a nern anyagi jellegu magyarazattfpusok filozofiaiiag es tudornanyos szemponrbol alapvcrobbck, ennek ellenere vonakodik artol, hogy teljesen lemondjon az anyag fogalmarol. Ennek az oka az, hogy nagyon is rudaraban van annak, hogy arnennyiben kizarolag a formai is ezert dltaldnos tulajdonsagok alkornak egy dolog termeszetet, s ha ezek segftsegevel kellene magyarazarot adni, akkor ez veszelybe sodorna a Kategoridk ontoJogiajat, am ely az egyedeknek rulajdorurorr elscbbseger. Mivel kiderult , hogy a korabbi metafizika alapveto egyedei valojaban anyagbol es forrnabol allnak ossze, s ezcrt lenyegileg kett6s rermeszenlek, komolyan ketsegbe ken vonnunk onto16giailag alapverd statusukat. Ariszrotelesz a Fizikaban meg nem hajlando acta, hogy lenyelje ezr a kesenl pirulat, de ez valik keso; metafizikai programjanak kozponri problernajdva: hogyan egyezterheto iissze a formai magyadzat tudornanyos elsobbsege a herkozrrapi onrologiai partikularizrnus intuitfv erejevel?

3. A METAFIZlKA

3.1. A rnegoldas Zetaban: a faj mint forma

A Fizika altai ortikii] hagyott problernakat a Metajizika targyalja. A rnfi - cfrnenek hagyornanyos magyarazata szerint - olyan ertekezes, amely Arisztotelesz [rasainak a sorrendjeben a Fizika utan (meta) kovetkezik, de helyesebb tigy felfognunk ezr a hagyornanyos tortenetet, mint am ely szerinr a Metajizika abban az ertelernben kovetkezik a Fizileds«, hogy elsodlegesen olyan kerdesekkel foglalkozik amelyeket a Fizika felvetett ugyan, de nem valaszolt meg. Bizonyos errelernben a Fizika filozofiai folytarasa. Legalabbis ezt mondhatjuk a kozponri negy konyvrc, VU-X-re, rnelyekre gyakorta a koverkezokeppen hivatkoznak: Zeta, Eta, Theta es Iota. Maga a mu egeszkent, akarhogyan ertelmezzuk is, inkabb ertekezesgyujtemeny, mintsern egyseges konyv, Az altalanosan elfogadott velerneny szerinr a legjelent6sebb csoport az, arnelyer lita-Iota alkot, ahol az ontologie kozponti problemait veri fel, es azt az allaspomot vedelmezi, amely ellentmondani latszik a Kategoridk vegkoverkezteteseinek. Ezt azonban a regebbi tanitas iranyaban modositjn rovabb Etaban, oly rnodon, amelyet bizonyos fogalmi finorrurasok tesznek lehctovc, arnelyeket majd Thetaban resz meg explicitebbe.

3.1.1. A szubsztancia problemdja (Zita 1-3)

A Zeta e1so fejezete egeszen egyertelmuen tudatja velunk, hogy a merafizika alapproblemaja a szubsztancia problerndja, Ez jelentosen modositja, egyszersmind azonban meg is vilagftja a hagyomanyos metafizikai problernafelvetest. A korabbi filoz6fusok mindig azr kerdeztek: rni a let (ti to on)? - de mi, felszabadulva a let bonyolultsaga altai kelterr zavarodottsag alol, mar larjuk, hogy a kerdes, amelyre meg ken prribalnunk valaszolni, ez: mi a szubsztancia (tis he uszia): Ha vilagosan larunk a szubszranciak ugyeben, akkor a merafizika osszes robbi aspekrusa is a helyere kerul, es ekkor rnegrudjuk, hogy mit is rartalmaz renylegesen a vilag (1028b3-8). Ezuran azoknak az erveknek a rovid osszefoglalasat kapjuk, amelyek arra a gondolatra vezernek, hogy a let tobbi rnodja a szubsztanciarol fiigg, es hogy a szubsztancia haromfelekeppen is elsodleges, meghatarozas es tudhatosag szerint, valamint idobelileg (1028a31-b3). A masodik fejezetben, arninr az Ariszrotelesznel rendszerinr rorrenni szokott, a robbi filozofustol athagyomanyozodott velernenyeker - amelyeker (} endoxdnak hfv - isrnerreti, majd megvizsgalja azokat a dolgokat, amelyek szubsztancialis sratusra tartanak igenyt. Erre a legnepszerabb allaspont szerint vagy az erzeki szubsztanciaknak van eselyiik, arnelyek felolelik mind az allatokat, mind azok reszeit, vagy az olyan egyszeru szubsztanciaknak, mint az elemek (1 028b8-16). Ureznek azonban olyan gondolkod6k, akik szerint vannak nem erzeki szubsztanciak is, peldaul a matematikai tirgyak vagy az e1killonitheto (azaz platoni) formak (1028b16-26). A vizsgal6dasnak ezert tiszraznia ken, hogy ezen anftasok koziil melyik jogos, ha egyalraJan van ilyen.

458

Hugh Lawson- Tancred

Arisztotelaz

459

A tulajdonkeppeni vizsgal6&is a harmadik fejezettel kezdodik. Ha el kell donrentink, hogy mely dolgok szubsztanciak, akkor rendelkezniink kell a szubsztancialirasnak valarnilyen kriteriumaval. Megrudjuk, hogy a szubsztancialirasnak negy leherseges krireriurna van: az ala ny, a Ienyeg, az univerzale es a nem (l 028b32-7). A Zeta osszevonja az univerzalet es a nemet, es lenyegeben azoriosfrja az elkulonlthetd, plaroni formakkal. fgy vegso soron csupan harorn krireriurnot vizsgal, az alanyisagor (3. fejezet), a lenyeger (4-12. fejezet) es az univerzalet 03-16. fejezet).

A harmadik fejezet rnasodik resze a puszta alanyisag mint kriteriurn gyors cafolatar adja. Ha szubszrancia az, ami a tobbi tulajdonsag alanyaul szolgal, vagyis a tulajdonsagok vegso hordoz6ja, akkor onmagaban minden jellernvonas nelkuli kell, hogy legyen. Ez viszont azt jelenti, hogy megismerhetetlen, s ezert az egesz vilag rnetafizikai megalapozottsaga szuksegkeppen meghaladja a fdfogokepessegiinket (1029a7-26). Ezt Ariszrorelesz reductio ad absurdumnak tarrja. Egyszerilen nem leherseges, hogy ne ismerhetnenk meg az omologiailag alapvetd egyedeker. Ezerr vagy tagadnunk, vagy rnodosftanunk kell az alanyisag kriteriumat. (A Zeta a legnyilvanvalobb medon eppen abbarr tee el a Kateg6ridktol, hogy elutasitja azt, arnit a szubsztancia naiv alanyisag kriter iumanak nevezhetnenk, hiszen ott az egyedek cppen azert voltak elsodleges szubsztanciak, mere ebben az errelemben mindig alanyi rermeszeniek.)

Sot, Ariszrotelesz ugy gondolja, kepes megadni a hiba okar is. Az alanyisag kriter iuma, ha nem javirunk rajta, nem cud szarnot adni az "ez-seg" alapverd fogalrnarol. A cz-seg olyasmi, amivel a jellegtelen anyag nem rendelkezhet, s ezert az ez-seggel is rendelkezo alany esszenl m6don akar szubsztancianak is bizonyulhat, De meg ha kiegeszltjuk is az alanyisag kriteriurnat az ez-seg koverelmenyevel, akkor is nyirva marad a kcrdcs, mifele dolgok azok, amelyek ezzel rendelkeznek, Hogyha a rnegfelelo nezcponrbol szemleljuk, akkor meg az anyag is rendelkezher ezzel az elengedheteden ezseggel, 24 A kovetkezo [ejezer fejtegetesei mar a formanak mint szubszraneia-fogalomnak az erenycit vizsgaljak, egyszersmind rnegvizsgaljak a szubsztancia-kriteriurn masodik jelolcjer is, a lenyeget.

Zeta 3 allaspontja tehar nyilvanvaloan az, hogy a Kategoridk naiv alanyisag krireriurnat (azr, hogy valami sem masban nines benne, sem rnasrol nem mondhat6 ki) el kell vemiink. Arisztotelesz most az alanyisagra vonarkozo ket jelentds es szorosan osszefiiggo korlatozasra hivja fel a figyelmcr: az elkulonlrettsegre es az ez-segre 0029h27-9).25 Sajnos, sem azt nem teszi vilagossa, hogy mit is err itt e ket alapvetf fogalom alatt, sern azt, hogy a hasznalatuk mikent erinti a Fiziktfoan bevezetesre keriilt osszetett egyedeknek, illerve azok alkororeszeinek, az anyagnak es Formanak a szubsztancialitisra rarrott igenyet. Ket dolog terbdileg akkor van dkUli:inttve, ha egymason kivul

fordulnak do, ontologiailag akkor, ha lerukben nem fiiggnek egymastril, fogalmilag pedig akkor, ha az egyiket rneghararozharjuk a rndsikra valo hivarkozas nelkul. Tovabba egy dolog akkor ez (tode ti), ha vagy egyedi individuum, vagy ha bizonyos rneghatarozottsaggal renddkezik oly rnodon, hogy mindig eldontherd. vajon a dolog jden van-e vagy sem.26 Marrnost e megszorlt:lsok imenri olvasatainak egyike sem zarja ki azt, hogy a harorn fizikai jelolt, az anyag, a forma es az osszererel bdrrnelyike szubsztaneia lehessen. Az anyagnak az a fogalma, amely szerint elkulonfrheto es egy "ez" lebec, a herkoznapi anyag fogalma, mint peldaul a bronz, es nern are a teljesen jellegtelen, vegso hordozoe, amelynek a jeloltseger a szubsztancialitasra eppen most utasltottuk el, Az anyag es a forma osszetetele, ugy ninik, hogy kielegfri az alanyisag, az elkuloniretrseg es az ez-seg koverelrnenyet, rnegis ki kell zarnunk, men most mar rudjuk, hogy az nem lehet puszta alany, hiszen az osszerevdivel, a formival es az anyaggal szemben rnasodlagos, Az alanyisag kriteriurna nem zarja ki a format a szubsztanciak koztll, de igencsak ketseges, hogy a forma ariszroreleszi fogalma mikent e1egltheti ki az elkulonitctrseg es az ez-seg koverelrnenyeit, amine arra az alabbi fejregetesek majd dvil:igiranak.

3.1.2. Meghatdrozds es !inyeg (Zeta 4-6)

Zeta 4 elejcn azonban meg nern szernbesulunk a forma elkulonfrerrsegere es ez-segere vonatkoz6 fejregetesekkel. A 4-6. fejezerekben inkabb a lenyeg krireriumanak a vizsgalata kezdodik el. Mint larni fogjuk, a lenyeg fogalma alapvet6 a Zetaban e!fogadott aUaspont szempontjabol. Arisztotelesz azonban nem rendelkezik elvont fonevvel e fogalom megjelolesere, Ehelyett egy meglehetosen hornalyos szokapcsolatot haszndl, jelesill a ti en einai-s, ami szo szerint ennyit jelent: 'rnivoltnak lenni'. A 4. fejezet ennek a fogalomnak a bevezetesevel indit, megpedig rendklvul tornor sulusban, amelyet egyaltalan nem konnyu kovemi, Eldszor meg kell kfserelnunk dialekrikusan megvilagftani a lenyeg fogalrnar, s utana meg kell nezniink, hogy az rnilyen fenyt vet a szubsztancialitisra (1029b12-13). A lenycg olyasvalami, aminek egy dolgot sajat magara, per Sf: lerere valo rekinterrel mondunk. Ariszrorelesz peldajat hasznalva, egy ember nem lehec lenyegileg zeneerto, mivel nem a zeneertese miatt az ami, rudniillik ember (1029b13~15). Mindez igen egyszerilnek ninik, de ezutan Ariszrorelesz meglehetosen hornalyosan azt allirja, hogy a lenyeg meg csak nem is foglal magaba mindent, ami maga a dologper St. l029bl6-18 igen nehezen ertheto mondatat ugy kell felfognunk.F mint ami a feherseg es nem a felszfn lenyegere vonatkozik, A meglatas a kovetkezo: meg ha a feherseg mindig valamilyen felszfnen kell is, hogy megvalosuljon, ugy, hogy azudn a felszint nevezhetjiik majd a feherseg val6di alanyanak, a felszfn

24 Az alanyidg krireriumira vonatkow cgesz fejtcgcteshez, valaminf kiiJono.scn .az ez-seg es a ve1e szorosan osszefiiggo dktiliin (remeg fogalmahoz Lisd Gill, Aristotk on Subs tan", I. fc;czct.

2~ Vo. KaugOridk 3b10-23 A J. Bames ,,1 .. 1 surkemet< fordit"'. in Th, Compl,tt Works of Aristotk (Princeton, Nj, 1984), amelyet a j. L. Ackrill al .. 1 szerkemm A N,wAmtotk lUad.,. (Oxford. 1987) is t",t:ilmaI, az ;!I,alam "oz·seg·nek ford/to" kifejez<sr 'individualit"', ·sal .aja vi .. ",.

16 Az alanyisag kritetiurn, .. oz-seg os az e1klilonitet<s<'g kimeri,,, drgyalasahoz I ... d Gill, Aristotk on Substdnc<. I. fej"'«t es Aristotk: Mer.physics Book, atd "tid Thttd. ford. es jegyzetck D. Bostock (Oxford, 1994).

II Lisd Gill, Aristotk on Sub,td"c<. 11(}·-1Z0, valamint M. Frede es G. Patzig. Aristottk,.· Meraphysik Z (Munich, 1988).

460

Hugh Lawson-Tancred

m~gse~ resz~ a feherseg le~yegenek. A fehersegper se van a felszfnen, de nem Ienyegileg. A Jarulek~s es a per se tulajdonsagok kozou a koverkezokepp tehetunk kulonbseger: ha azr mon~ak nekem, hogy valami ember, artol meg fogalmam sem lesz arrol, vajon rendel.kezlk-e, a ,zeneerte~ ja,rulekos tulajdonsdgaval, mig ha au mondjak nekem, hogy valarn i a feherseg egy peldanya, akkor tudni fogom, hogy szuksegkeppen rendelkezik azzal a per :e rulajdo.nsag~al, hogy valamilyen felszinen val6sul meg, csakhogy ennek puszta t~dasa .~e~ jelenri azt, hogy fel is fogom a feherseg lenyegb, mint amely sze.mbena~ a tobbl. szinnel, hogy tudni fogom, mi az, fehernek lenni. Ezerr, ahogy Anszt~telesz mondja, felszfnnek lenni nem annyi mint fehernek lenni 002%17). Ugy~n,llyen okbol, a "feher felszin" nern fordulhar elo a feherseg lenyegenek megfogal~azasaban: men e megfogalmazas nem uralhar sernrni masra, csak arra, aminek a Ienyeg~t.megadJ~ (1029b1S-20). (Kesdbb kiderul, hogy a meghatarozas az, ami a lenyeget lefrja, ~e Ansztotelesz itt meg ovakodik atto], hogy megreremtse ezr a kapcsolatot).28

, ~ l:nyeg megfo,gal~azasara jo pelda lenne egy tudomanyos elrnelet, am ely azt allftana, hogy a feher lenyegehez tartozik, hogy az sima (felszinu) legyen (I 029b20-I). * Marrnost a feherseg a minoseg karegoriajaba tartoxik, nern a szubszranciaeba: a fentiek a szubsztancia vonatkozdsaban au jclentenek, hogy noha az ember per se modon husban es .csoncban valosul meg, azokban megsem lenyegileg valosul meg. Kiilonos, hogy A.flszrotele~z a lenyeg fogalmara peldakenr nem a szubsztancia kategoriajat valasztja, hl~~n szerrnte szigoru errelernben veve csak a szubsztanciaknak van lenyege, am valosz~nuleg arra gondol, hogy a lenyeg eszrnejet konnyebben vilagfrharja meg a minoseg, rrunt a szubsztancia segftscgevel.

Mind ez ideig figyelmiinket az alapesetre, a szubszrancidlis lenyegre _ mint amilyen az ember lenyege. - ~sszpontosftottuk, de joggal felvethet5 az a kerdes, hogy vajon a lenyeg fogaJma kiterjeszrherd-e ezen rul is, ugy, hogy felolelje mind a tobbi kategoria elemeir, mind azokat a dolgokat, amelyek egynel tobb karegoria elemeibol allnak, s amelyelcer "multikaregoriaiis osszererelek" -nek szokds nevezni, Ariszrotelesz meglepo m6don ez utobbiakar rargyalja elsdkenr (I029b22-1030alS), a tobbir pedig ezek utdn (1030alS-bI3). Val6jaban elismeri, hogy a robbi kategoria elerneit is meghacaroz-

'" Saj~~, nem mindegyik szakertd fogadja el, hogy a passzus a feherstg e, nern a felszfn lenyegc, ,argyalja, es a Barnesfele ford~ral. m The Complete Works of Aristosle [valaminr A New Aristode Read". szerk. Ackrill) csak az utobbi lmerpreraclo mellett "rrelmes. Tiibb ,eg/rseget nytljtanak at aJabbi sziivegvaltozatok: Gill. Ansfotle on Subrta71C<, 117~ 118 es ArIStotle: Mer.physics Books Zeta and Eta, ford. Bostock.

• H. az ol~6 fennakadna <Zen a furcs. meg'lIap/rison, megnyugrarisara szolgalhar. hogy a ke,dese, passzusnak nem ez "". egy~den crtdmez6e. V~. 28. jegyzet. Steiger Kornt'l enelmez6>eben eppenhogy at, ailirja, hogy a feher nem leher a fduler lenyege: "Nem tarto"k hom az e"zenciahoz az, ami, ugy all/mnk onmaganaJ fogy. a dologrol, .11Og)'.n peld'ul

a .fel.uie,nol a fehere-r. ~ert "fe]ulern~k lenm« Ilem llanos azzal. hogy "fehetm:k lenni De nern <lzonm: it kenob61 osszetett

kifelez:essel «m. vagy" <=.aI, hogy .fehtr feltiletnek lenni«. mert in a .felulet, ho let[ adv. a kifejez6hez. Minden

egycs dolog e,soenctJlanak a formul~ja at. amelybcn nines benne a dolog neve, am amdy formula kimondj. a dolgo,. Ennelfogva na .feher felulemek lenm. azono, volna ezzd: .sima feliiletnck lenni., akkor a ,fehernek lenni« ~s a .,imanak lenni' egy es ugyanaz volna" (1029bl6-21). Usd Ariszto,el<!sz. Meta/izika VII (Z) konyv. Ford. 6> kommen'ar S,eiger Kornel.. Gond. III (1992), 125~157. Egyebkenr Aquinoi Szent Tamis is (M<taphysicatAriJtolttis Commmtaria, Torino. 1935, t.b. 7, leer. 3, n. l3~14) 19y <,,,dmezi ezr a p""szust. fA JurkJ

Arisztotelesz

461

hatjuk, noha csak masodlagos modon, Azt aznnban mar nern fogadja el, hogy multikategorialis osszeteteleket is meghatarozhatnank, s hogy ezeknek is lenyeget rulajdonnhatnank, Megfontolas drgyava reszi, hogy ezen osszeteteleker gyakran egyeden szoval jeloljuk, Nekunk olyan peldak jutnanak esziinkbe, mint az "agglegeny", ami notlen ferfit jelenr, Arisztotelesz azonban egy mesterseges peldaval all do. Tegyiik fel, hogy egy tetszdleges szonak, peldaul a "kopeny"-nek azt a jelentest rulajdonltjuk, hogy 'feher ember'. Ekkor felmeriil a kerdes, vajon a "kopeny" ebben az ertelemben meghararozhato-e, van-e lenyege. Ariszrotelesz tagado valaszr akar adni erre a kerdesre, megpedig awn az alapon, hogy a "kopenynek" nem lehet lenyege, mivel hianyzik beldle a nelkulozhcterlen ez-seg, ami szuksegkeppen hozzatartozik a szubsztancia kareg6riijahoz. A multikategorialis csszererelek lenyegisegenek ezen az alapon rotteno tagadasa azonban - ugy ninik - nem all osszhangban azzal, hogy a fejezet rnasodik feleben a nem szubsztancialis karcgoriak e1emeinek is masodlagos Ienyegiseget tulajdorur, intuitfve azonban belathato, hogy olyasmi, mint a "kopeny", valojaban nem egyetlen dolog, hanem egy dolog es egy rulajdonsag osszeterele, es meg ha el is veszti a szoban forgo rulajdonsagor, akkor is megmaradhar annak a dolognak, ami (l029b26-1030a6).29

Ariszrotelesz most mar abban a helyzetben van, hogy a dolgok lenyegisegerc vonarkozo tovabbi megszorlrasokar vezerher be. Ahhoz, hogy egy dolognak lenyege lehessen, val6ban szigoruan meghatarozhatonak kell lcnnie, most azonban mar viIagosan latjuk. hogy szamos dolog van, arnelyrdl ictrasr adhatunk ugyan, meghararozasc azonban nem. Minden, ami szigoruan meghararozhato, s aminek ezert lenyege is van, elsddleges kell hogy legyen, megpedig a Kategoridk-bdi errelemben, tudniil!ik hogy ne legyen kimondharo semmi masrol (l030a7-1l). S az egyeduli dolog, amely val6ban kielcgni ezeker a koverelmenyeker, a faj, amelyrdl most azr allirja, hogy a szubsztancialitas egyediili hordoz6ja (1030all-18). Erne allaspont reszletei homalyosak, az intuitfv elgondolas azonban az, hogy egyediil a faj rendelkezik lenyegi m6don az osszes tulajdonsagaval. Individualis tagjai mmdegyikenek van olyan rulajdonsaga, amely csak jdrulekos, s ezert ezeknek a lelrasa robber tartalrnaz, mint a rneghardrozasuk. A ragok nilterjeszkednek a lenyegiikon. Ez a szovegreszlcr don[() annak megalapozasahoz, hogy kizarolag a fajoknak van lenyege es ezert szubsztancialitasa (ez a faji szubsztanciara vonarkozo ranfras), de ket olyan prernisszan nyugszik, amelyek legalabbis nincsenek kelldkeppen alatamaszrva, Az elsa az, hogy kizarolag az elsodleges dolgokat (de egyeden osszeretelt sern) lehet szigoni ertelemben meghatarozni, a masodik az, hogy kizar61ag a fajok i1yen elsadleges dolgok

A fejezet utolso reszeben (1030alS-b6) Arisztotelesz megengedi, hogy tagabb ertelemben a robbi kategorianak is lehessen lenyege, emlekeztetve arra, mikent mondjuk ezeket a szubszranciakkal "homonim" -nak A jelentesre vonatkozo itteni megjegyzesei viIagosan illmatjak, hogy azt a fogalma[ hasznalja, melyet Owen "jelentesfokusz"-nak

2, Ennek a paragrafu.nak a szerkezete homalyosabb 6. bonyolui,abb annaJ. mint amilyennek ez az intuiriv osszefogl.J6 sugallja. Mindenki, aki meg altar birk6zni vde. fel kdl hogy hannalja a szoveg rekonsuukci6ja, Amlotl,:

Metaphysi<s &<>ks Z"" and Eta.ban. ford, Bosrock.

462

Hugh Lauson- Tancred

Ansztotelesz

463

nevez.?? A fejezet azzal zarul, hogy hangsulyozza a lenyeg egysegenek a fomossagit, ami cgyencrtcku az ez-seg koverelmenyevel (1030b6-13). A lenyeg egysegenek problernaja a 1 O~ 12. fejezerek egyik kozponri temaja,

Az 5. fejezetben Ariszrotelesz figyelmet a meghararozasrol adorr forrnalis elmeletet erintd ujabb nehezsegre iranyftja. Lartuk, hogy ragadja a multikategorialis osszetetelek meghararozasanak a lehetoseget, de harramaradt meg az a feladat, hogy szarnot adjon arrol, amir rendszerim "kapcsolt szavak" -nak nevezunk, Ide olyan kifejezesek tarroznak, amelyek egynel tobb kateg6ria elemeit hasznaljak fel, de olyan modon, ami a puszta osszereteleknel bensosegesebb kapcsolatot latszik kozomik reremteni. A kapcsolr szavak megkulonbozteto jegye az, hogy a mindsltesr kizarolag a szoban forg6 dologra lehet alkalnnazni. Larruk peldaul, hogy a feher ember nem olyasmi, ami meghararozharo lenne, rnivel nagyon is leherseges, hogy egy dolog feher legyen anelkul, hogy barrnely ember az lenne. Masreszr viszont, noha egy allatnak nem kell nostenynek Jennie ahhoz, hogy allat lehessen, megis csak egy allar lehet nosteny, s ezert a nosteny es az allat kapcsolara valahogyan szorosabb, mint a feher es az ember kozorri kapcsolat. Azt rnondharjuk, hogy az allar a nosteny mivolt valodi alanya, mig az ember a fehernek nern val6di alanya. Ariszrorelesz fO peldaja a kapcsolt szavakra a "pisze orr". Az orr a piszeseg valodi alanya. Vajon rneghatarozharok-e az olyan kifejezesek, mint a 'ndsteny' vagy a 'piszeseg'? Arisztorelesz azr allftja, hogy. ha egyalralan, akkor is Jegfeljebb rnasodlagos modon, a nern szubszrancialis karegoriak meghadrozasanak megfeleloen (I030bl4-7). A kapcsolt szavak, hasonloan a rnulrikategorialis osszererelekhez, esak olyan lefrasok lehetnek, amelyek ~ mint Arisztotelesz. mondja ~ tobbleter rartalmaznak, olyan lelrasok, amelyek onrnagukon kfvul meg valami rnasra is uralnak, s ezert szigoni ertelemben nem lehetnek meghararozasok,

Azr, hogy szigoru ertelernben nern rulajdonftharo lenyeg a kapcsolr szavaknak, a vegtelen regresszusra rarnaszkodva is meg lehet rnutatni. Ha a piszesegnek volna rneghararozasa, akkor valoszinuleg ez lenne: "homoru orr". De ekkor felmeriilne az a nehezseg, hogy a pisze orr homoni orru orr lenne. Ezenfelul, ha azt akarnank kifejezni, hogy egy pisze dolog nem mas, mint egy pisze orr, akkor azt kellene mondanunk, hogy a pisze orr a pisze orru orr, s hogy a pisze orni orr az pisze orru orru orr, es igy tovabb.31 Ariszrotelesz szerinr ez azt mutarja, hogy maga a piszeseg nern hararozhato meg,s ezerr nines is lenyege (1030b27-34). Ennek a jelentoseget az adja, hogy, mint kesobb kiderul. a forma es anyag hetkoznapi osszeretelei, a fajok egyedi individualis tagjai, omol6giailag ugyanarra a szintre keriilnek, mint a piszeseg. Maga a piszeseg a rudomanyban elofordul6 ama dolgoknak a dialektikus helyettesitoje, amelyek osszetert rermeszere megakadalyozza azt, hogy meghadrozhat6k lehessenek.

Arisztotelesz a fejezetet annak uj61agos megallapldsaval zarja, hogy a meghadrozas es a lenyeg fogalmar ketfelekeppen hasznalhatjuk. Szigoru ertelemben csak szubsztaneiakra

alkalmazhatjuk, ragabb errelemben azonban a robbi karegdriaba tartozo dolgokra, sot a kapcsolt szavakra is, melyek lefrasa valamilyen robbletet igenye!. A multikategorialis osszetetelek azonban meg a tagabb ertelernben sern hatarozhatok meg. A fejezet tehat megerdsiti az eiozo fejezet konkluziojat, miszerint valojdban kizarolag a fajokat lehet meghatarozni (1031al~14).

A faj lenyegisegenek a kerdeset a 6. fejezet elejen veszi fel ujra, ezurtal azt vizsgalva meg, vajon leteznek-e olyan dolgok, amelyek azonosak a sajat lenyegiikkel. Valojaban mar Iattuk, hogy lereznek ilyenek, s hogy a fajok az egyediili dolgok, amelyekrol bizros rudassal rendelkezunk, Ezert a mostani vizsgal6dis megint csak azt az allftast rarnasztja ala, hogy a fajok a szubsztanciak, arnennyiben a szubsztanciara vonatkozo lenyegiseg kriteriurn fenntarthat6. Azr is alHtja azonban, hogy ha leteznenek plaroni forrnak, akkor azok is egybeesnenek a sajat lenyegiikkel. Ha nem igy volna, akkor az egyedi dolgok sem teszesiilhetnenek bennuk, es megismerhetok sern lennenek, ama valoszfrui folreves alapjin. hogy valami csupan a lenyege alapjan ismerheto meg. Persze azr, hogy amennyiben leteznek ilyen formak, akkor egybeesnenek a lenyegiikkel, nern hasznalhatjuk annak bizonylrasara, hogy effeIe dolgok tenylegesen letez-

nek (1031a15~bll).

Emellett osszefoglalja an, amir a lenyeg masodlagos jelenreserol mondott, s hogy ez rnikenr fiigg ossze azzal a kerdessel, vajon a dolgok egybeesnek-e a sajat lenyegiikkel vagy sern (1031b22-8). Kiderul, hogy a jarulekos jellegzetessegek eseteben, mint amilyen az ernberben levQ feherseg, a jellegzcresseg valamifelekeppen azonos sajat lenyegevel. masfelekeppen viszont nem azonos vele (I 031 b27 -8). Tovabba az is nyilvanval6va valik, hogy egy dolognak es a lenyegenek a lefrasa is mindig egybeesik, s ezert sern a lenyeg lenyegerdl nern beszelhetiink, sern nem rehetunk szofiszrikus m6don kulonbseger Szokraresz es a Szokratesznek lenni kozorr, azt kerdezve, vajon egybeesik-e ezek lenycge. A fejezet vegen Ariszrotelesz tudatja veliink, mikent lehet azonosfrani a lenyeget a hordozojaval es rnikent nern lehet (l032a6-1l).

A fejtegetesek ezekben a fejezerekben igen homalyosak es tiiredekesek, de a fo ervek viligosak, cs donto fontossaguak a Zera-beli metafizikai :illaspont egeszere nezve, A lenyeg fogalmat, amelyrol megallapicorra, hogy a szubsztancialitas egy lehetseges kriteriuma, dialektikusan vizsgalta, es ugy ralalta, hogy egybeesik a dolognak azokkal a per se rulajdonsagaival, amelyek annak meghatarozasaban szerepelnek. Ezuran megrudjuk azt, hogy csak az elsodleges dolgok - amelyek a modosltott alanyisdg kriteriurnnak megfeleloen szubszraneiak ~ hatarozhatok meg szigoni ertelemben, bar a tobbi karegoria tagjait is meghadrozharjuk, es a sz6 tigabb ertelmeben azoknak is van lenyege. A mulrikaregoriaiis osszeteteleket egyalraHn nem hadrozhatjuk meg, a kapcsolt szavakat azonban ragabb ertelemben, ugy tunik, igen. fgy kidetul, hogy a fajok az egyeduli dolgok, amelyek nemesak szigoru errelemben meghatirozhat6k, de olyan alanyok, amelyek a nelkiilozhetetlen elkulonftettseggel es ez-seggel is bfrnak, s az alapveto szubsztancialidsra vonatkozo igenyiiket az az erv is megeros(ti, hogy a val6di szubsztaneianak azonosnak kell lenni azzal a dologgal, aminek a szubsztanciija. Peldaul az emberi faj szubsztanciaja eppen az ember faj, esetleg annak formai osszerevoje, mig barmely egyedi

3<1 G. Ec LOwen, .Logic and Metaph)'lOics in Some Earlier Works of Aristotle". in Barnes et aI. (.zerk.). ATtic/IS un Amtotlr. III.

31 Usd Amtotlt: Metaph)'lOk. Books Zeta ilnd Ela, ford. Bosrock.

464

Hugh Lawson- Tancred

ember - mondjuk Szokratesz - szubsztanciaja keyes ahhoz, hogy az 0 egesz terrneszeret fel6lelhesse, hiszen nem lenyegi, s ezert nem szubsztancialis meghatarozorrsagokkal is rendelkezik.

Ariszsotelesz

465

3.1.3. Szubsztancidlis forma (Zeta 7-9)

formanak es az anyagnak ez az osszetete]e, de nem maga a bronz vagy maga a g6mb (I033bl-lO). E ket reremretlen osszerevd kozott az a kulonbseg, hogy az anyag maga is leher egy korabbi alkotas eredrnenye - abram peldaul valamikor f61db61 kellett hogy letrejojjon -, a forrnandl azonban ez nem lehetseges. Egy format sohasem leher lerrehozrii, Hiszen, ervel Ariszrorelesz, ha lerrehozharndnk egy format, akkor ezt ugyanolyan medon kellene renniink, mint ahogyan az osszeterelt hozzuk lerre, es ezert kepesnek kellene lenniink arra, hogy a [orrnanak mind a forrnajarol, mind az anyagar61 beszelhcssunk. Mar az is ketseges, hogy vajon rnindez ellenrmondasmentes-e. de meg ha az lenne is, akkor is nyilvanvaloan a regresszus rernevel fenyeget: minden letrehozast meg kell eloznie valamilyen tovdbbi letrehozasnak, hogy az e10bbi lehetseges legyen. Format ezert sohasem alkotharunk meg, s ez is elsddleges szubsztancia voltara ural (I033h16-19).

A fejezer rnasodik feleben Arisztotelesz azt a kerdest veri fel, vajon a korabbi elernzes alapjan posztulalnunk kell-e elkulonlretr formakat (1033b20-1034a9). Alrai:inos elrnelereriek megfeleloen arra a koverkezteresre jut, hogy nem kell posztulalnunk, 5 meg ha igy tennenk is, az nern magyarazna meg a valrozas tenyleges folyamarait. Ahhoz ugyanis, hogy a formai ok hatekony lehessen, nem szabad tavolra helyeznunk, valamilyen plat6ni menyorszigba, hanem annak a kozverlenul - akir mesterseg, akar nernzes utjan - hatasr kifejro alkor6ban kell jelen lennie, aki megreremti a forma uj hordozojar (1033b20-9). Arra is folhfvja a figyelmilnker. hogy a forma szubsztancialitasa nem igenyel clkiilonuerrscgct, mig az elktilonuetrseg mcgakadalyozna annak oksagi hatekonysagat.

A 9. fejezet az immanens forrnara vonatkozo, a szovegbe beilleszterr ertekezes ftiggeIeke. Ariszrorelesz annak a problernanak a felveresevel indft, hogy bizonyos dolgokat rnierr leher, rnasokat miert nern lehet mestcrscg vagy veletlen utjan letrehozni (1034a9-22). A magyadzat a jarulekos oksag fogalmaban rejlik, amelyet mar a Fizikdban is ra.rgyalt. Az altalanos vegkoverkezteres az, hogy - a veletlen esereit kiveve - az ok es okozat kozorri kapcsolat bels6 jellegu - az oksagi szuksegszeniseg a [olyamat lefrasatol fiigg. Mindez a forma alapvetd oksagi es metafizikai szerepet iij nezopontb6l mutatja be. Minden alkoras rnegkovereli a megval6sitando forma elozeres potencial is letezeset, ugy, ahogyan az ember is benne van a sperrnaban: magukat a szubszrancialis formakat azonban, mint lattuk, nem leher megalkotni, ahogyan. mint most rnegtudjuk, a tobbi kateg6ria formair sem (1034b8-19).

Az egesz szakasz, amely, mint mondottuk, kulonallo ertekezes, rnely ezen a ponton lett beillcszrve, arra iranyul, hogy rudornanyosan megalapozza a forma szubsztancialirasigenyenek komolysagat. Ezr a szubsztancialitasr e1oszor a lenycgiseg kriterium felillidsaval kapcsolatos dialekrikus megfonrolasok alapjin vezette be, es Ariszrotelesz eretr gondolkodasara jellemzo, hogy mindezr a formanak a termeszeti viIagban torten6 mukodesevei kivanja rovabb er6sfteni. Az immanens forma rudomanyos dmelete igen jol illeszkedik a faji szubszrancia dialektikus elmeIetehez. Arisztotelesz azonban az ertekezesnek ezen a pont jan mintha a Kategoridkban vallotta! eppen ellentetes aIlaspomor foglalna d, es ezt a benyomast nem halvanyitja eI a Zeta hatralev6 resze sem,

A lenyegiseg kriteriumanak targyalasa, amely azzal a koverkeztetessel zarult, hogy a lenyeg valoban a szubsztancia kriteriuma, s hogy erne krireriurn alapjan a fajok szubszranciana]; minosulnek, dialekrikus jellegu. A faj szubsztancialirasar most tudomanyos newpontb6! vizsgalja meg, a forma szubsztancialirasanak a terminusaiban, sa kovetkezd harom fejezet (7-9) valojaban onallo errekezes errol, rnelyer azonban helyesen iilesztetr be itt a szOvegbe.32 A formanak mint szubszrancianak a vizsgalara ebben az ercelemben a fajra mint szubsztanciara vonatkoz6 vizsgalar tudornanyos valtozara, Ariszrorelcsz mind a formara, mind a fajra ugyanazt a szor, az eidoszt hasznalja, es eppfgy osszevonja az llniverzile dialektikus fogalmanak. illerve a genus tudomanyos fogalrnanak szubsztancialitas-igenyet (amelyet ragad). Mindezt a meghararozdselrneler legjelenrosebb kerdeseinek, vagyis a meghatarozas egysegenek, illetve a resz egesszel szembeni viszonylagos elsdbbsegenek tisztan filozofiai vizsgalara koveri (l0-12. fejezer),

A 7. fejezet a termeszeres, illetve a rnesterseges valtozasok altalanos ismertet6jegyeit foglalja ossze isrner, tobbe-kevesbe ugy, ahogyan azt a Fizikdban kifejtette. Eszerint minden esetben van valami, az anyag, amib61 a valtozas kiindul, valami, a [ormai ok, ami a valtozast lerrehozza, es valarni, ami letrejon, vagyis a forma es az anyag osszetetele. A letrejotr dolgot "termeszet" -nek nevezzuk, de - a Fizikdban kifejtetr tanitisra emlekeztetd medon - a format es az anyagor is annak. A mesterseges dolgok esctcbcn a forma a cselekvo elmejeben ralalharo, legyen az akar orvos, akar szobrdsz, akar val ami mas, mig a rermeszeri valrozas eseteben a formai ok a valrozast letrehozo i1lat magjiban van Jelen (1032all-l033a6). Ami az anyagot illeri, az bizonyos errelemben tovabb is fennmarad, masfde ertelemben viszonr nem. Az osszetetel lefrasakor mindenkeppen meg kell emlitentink az anyagot is, de a mindennapi nyelvhasznalarban az osszeterel anyagara oly m6don utalunk, ami azt sugallja, hogy amig az reszt vesz az osszetetelben, addig nem puszran onmaga, Ez annak a jele, hogy az osszetetel elsodleges szubsztanciaja inlcibb a forrnaja es nem az anyaga, s ez teljesen osszhangban all azzal a dialektikus koverkezteressel, amdyet a korabbi szakaszban (1033a6-23) vonr Ie.

A 8. fejezetben Ariszrorelesz a valrozas korabban ismerrerett rnodelljere tarnaszkodva megallapftja, hogy a forma sohasem leher a valtozas eredrnenye, A dolgok lerrehozasanak egyik lehetseges media az, hogy a format belevissziik az anyagba (1033a30-4). fgy peldaul belevihetjuk a gornb format a bronz anyagiba, es ezalral megalkothatjuk a bronzgombat. Arnit letrehozeunk, az csak a bronzgamb lehet, a

,12 A 7-9. f<jezetek cirgyalisahoz lisd S. Mansion . .,The Ontological Composition of Sensible Sub"ance. in Ar'Sfotle (M."'physin VII. 7-9)". in Barne> ot al. (szerk.). Artie!,., on AriJtot[ •• lIl. A zeta rdje, szerkez«OI beha.6an vizsg.llja Felix Grayeff. AriJtt>tle (lfid his School (London. 1974).

466

Hugh Lauson-Tancred

amelyben ker dologgal foglalkozik: egyt!:szt filozofiailag vedelmezi a rneghararozas es a lenyeg fogalmainak ellenrmondasmentesseger, masreszr dmadast indit az elkillonitetr forrnak posztulalasa ellen.

Annak ellenere, hogy mind a dialekrikus, mind a tudomanyos fejtegetesek alatamasztjak, sok tudes problematikusnak talalta a faji szubsztanciar61 szolo tanftasr. Ez val6jaban nem mas, mint a Kategoridk naiv onrologiaja es a forrnak elmeletenek szels6seges platonizrnusa kozorti kompromisszum. Inruirfv vonzerejet annak koszonh.eri, hogy a vilagban megfigyelheto rnintak alapjaul nem a kirnerltden meg nem magyarazharo es meg nem ettheto puszta egyedek szolgalnak, hanem konkrer rfpusok, Az ember peldaul metafizikailag nern alapveto dolog, hanem az emberi faj resze, s ez ut6bbi az, ami alapverd, Az egyes emberek jarulekos tulajdonsagai ugyszinten jarulekos rulajdonsigai a fajnak. A vilag alapverd berendezeset a fajok, ezek az alapverd rfpusok alkotjak, s ok felelosek a jelensegek rendszeres szabalyszerdsegeert is. A fajokat kozos jellemvonasaik alapjan nagyobb tfpusokba foglalhatjuk ossze, de ezek a tipusok mar csak az osztalyozas segedeszkozei, s azokhoz a fajokhoz kepcst, melyeket rartalrnaznak, metafizikai szemponrbol rnasodlagosak. Meg ha Arisztorelesz idonkent vissza is ter az egyedek ontologiajahoz, a faji szubsztancia elmeletenek erejer es varazsat nem leher tagadni.

3.1.4. A meghatdrozds filozOfidja (lita 10-12)

A 4-6. fejezetek a meghararozas formaJis elrneletevel szolgalnak, melynek fenyeben arra a koverkezretesre kell jurnunk, hogy valriban a "lenyeg" a szubsztancia kulcsfogalma, s hogy nyilvanval6an a fajok az elsodleges szubsztanciak, A 7-9. fejezetek megerdsttik ezt a kovetkezreresr, amikor az immanens formanak a termeszeti es a rnesterseges alkotasban betolrorr kulonleges szerepere' utalnak, Ogy tunik rehat, hogy valaszt kaprunk az elso, illerve a harmadik fejezetben folveterr alapveto kerdesekre. Tovabbra is megmaradt azonban nehany rnely problema a meghatarozas es a lenyeg fogalmaval kapcsolatban, amelyekkel Arisztotelesz az igen bonyolult 10-12. fejezetekben birkozik meg; ezeker ugy rekinrherjuk, mint az elsa osszeftiggo filozofiai logikai fejtegetest.

A rendelkezesunkre a1l6 hely nem eJeg arra, hogy alcircsak osszefoglaljuk ezeket a fejtegeteseket. Bizonyos, hogy Arisztotelesz azt alHtja, hogy a meghatarozassa! kapcsolatos logikai problernak megoldhat6k, s ezert megrnentherd a faji szubszranciarol sz616 tanltas. A meghararozasrol szolo ertekezes pelddr ad arrol, arnir "logikai higienianak" nevezhetiink, mfg a faji szubszrancia elrneletenek intuitiv, filoz6fiai indokait dialekrikusan a 4--6., tudornanyosan pedig a 7-9. fejezerben targyalja. Ennek a tanftasnak a vonzerejet es sajatossagat akkor is felfoghatjuk, ha nem meIyediink el a meghararozas logikai problemaiban.33

H Az crdeklodoknek bov<zerokent falred.nUl .janlom • Bo"o~k alr.l fordlrorr Aristotl.: Meraphysics Book. Zeta and £1"-<, amely eu:ket a fcjezerekc< bO rcrjcddernben r:!rgyalja.

Aruztotelisz

467

3.2. A platonizrnus cifolata es az egyedek rehabilitacioja

3.2.1. Az unioerzdlis szubsztancia tagaddsa (Zlta 13-16)

Mindeddig Arisztotelesz azzal foglalkozorr, hogy kimurassa: a szubsztancialitas alapveto meghararozoja a lenyeg, s ha ezt e1fogadjuk, akkor a faj bizonyul szubsztancianak. Most tehar befejezre a szubszrancialirds e1so ker kriteriurnaval valo szamvetest, es rater arra, hogy megvizsgalja a negy jeloh kozul az urolso kettdr, amelyeket azonban tenylegesen osszevon. Az univerzalenak, az elkulonfrert platoni forrnanak, es a nemnek az ontol6giai helyzete azonos, s most az ervek egesz sorozaraval muratja ki, hogy ezek nem szubszranciak.

Az ervek elsd csoporrjat a Zeta 13. fejezereben muratja be. Ezek kozul az eIso azt bizonyftja, hogy amennyiben az univerzale szubsztancia lenne, akkor vagy peldanyainak osszessegevel esne egybe, vagy azok egyikevel sem. Azt ugyanis keptelenseg volna foltenntink, hogy peJdanyai ki:iztil az egyikhez kozelebb allna, mint a rnasikhoz (I038b8-14). Azt a rnegallapftasr is arveszi a Kategoridkbol, hogy az univerzale mindig predikaturn, sohasem alany (I038b15-16). Ezutan hangsuiyozza, hogy amennyiben lereznenek univerzalis szubsztanciak, akkor azonosak lennenek meg nem is lennenek azonosak peldanyaikkal (I038b17-33). Ariszrotelesz univerzale alan mindig azt erri, amit toiondenak, vagyis "i1yennek es ilyennek" nevez, es sohasem au, amit todinak, vagyis "ez" -nek hfv (1038b34-1039a2). Ezeket az erveker alatarnasztja az a megfigyeles is, hogy a szubszrancia mindig renylegesen - bar potencialisan nem - oszrhatatlan (1039a3-14). A fejezet a szubszrancia monadikus jellegen alapulo, a meghatarozas Ieherosegere vonarkozo aporiaval zarul (I 039a 14-22). A szoveg igeri ennek a megoldasat, de azr sehol sern adja meg. A fejezet fo hozadeka, hogy tagadja az univerzaleknak (melyeker nagyjabol azonoslr az elkuloniren formakkal) a szubsztancialitas-igenyer, Mivel a fajokat egy bizonyos ertelemben inkabb univerzaleknak, mintsem egyedi letezdknek tarrhatjuk, nyilvanvalo a fesziiltseg Arisztotelesz sajat allaspontjan beliip4

Sajnos, Ariszrotelesznek az univerzdlis vagy nernbeli szubszranciaval szernben megfogalrnazort ervei eppolyan hatekonynak ninnek a faji szubsztancia fogalmaval szernben is. E fejezetben a sajat fogalmi kereten belul valojaban nem sikerul megmagyadznia, hogyan lehetseges, hogy Szokratesanak es Kalliasznak ugyanaz a szubsztanciaja, mig az embernek es a 16nak nem ugyanaz. Leher amellett ervelni, hogy a problema abbol ered, hogy ezen a ponron inkabb a dialektikara tamaszkodik. mimsem a rudornanyos ervelesre.

A 14. fejezerben robbfele keptelen kovetkeztetest von Ie a valoban letezo, elkulonfrert formak posztu!arumab61. Semmi ketseg, ezek tobbsege kozhdy volt a Liikeionban. Az egyik tipikus erv szerim, ha Icteznenek e1kiiionitert formik, akkor egy egyedi letezoben, peldaul egy emberhen, szuhsztanciak elkepeszro sokasaga volna jelen. Reszeinek

JoI Ennek fdold.!sara ,." kI,,!detet M. J Wood •.• Problems in M'laphysi(I 7::, chapter 13". in Morav1:Sik (,u:rk.).

Amtott..

468

Hugh Lauson-Tancred

Arisztotelesz

469

3.2.2. Szubsztancia, forma is anyag (Zeta 17. Eta 6 is Theta 7)

lid.sb61 kizarr jelolrek listaja nem rartalmazta az osszererr egyedi allatokat. Valojiban jo okunk van azr hinni, hogy Arisztorelesz nem volt rnegelegedve azzal a koverkezteressel, arnelyet Zetaban kenyszenien levant. Ennek a konyvnek az utolso fejezereben a szubszrancialirasnak egy egeszen ujfajta rnegkozelfteser vazolja fel. Eszerint a szubsztanciar ugy kell tekintenunk, mint ami az osszetetelek egysegenek az aka, s eppen ez a megkozelitesmod reszi leherove, hogy arnikor az Eta vegen visszater a meghatarozharo egyseg kerdeskorehe'l, azt alllthassa, hogy az osszetert individuumoknak is van meghatarozhato egysegiik. E tetel vedelme azonban nagy rnerrekben fiigg a potencialis, illerve a renyleges lerezes kozorri kulonbsegrevestol, s a Thera elsdsorban azzal foglalkozik, hogy ez utobbit rnegvilaglrsa.

Zeta 17 ennek megfeleloen megprobalja kimutatni, hogy az osszererr individuurnok igenylik az egysegnek valarnilyen alapelvet, amely osszetartja az alkotoreszeiket, mdyek enelkul hajlamosak lennenek elvalni egymasrol, Ez az alapelv azonban maga nem lehet az alkotoreszek egyike, men ekkor okkal gondolhatnank azt, hogy rermcszerszcnlen az is elvalhat a tobbi elemtdl. Inkabb olyasvalaminek kell lennie, ami az elernek folott letezik, s ami feleles azert, hogy azok egymassal a megfigyelr rend szerinr lepnek kapcsolarba, s hogy meg is maradnak abban (l 041bll-33). A 17. feje'let kovetkezrerese szerint esszeni azt gondolni, hogy eppen a lenyegi forma - amelynek szubszrancialirasat a Zeta fejtegetesei mar kierneltek - jarszhatja ezt a szerepet (1041b27-9). Az Eta azt probalja rnegvizsgalni, hogy ez mikenr megy vegbe, hogyan kenyszerul ri az egyseg a kulonbozo tfpusu anyagra, amely vigul egy organikus egessze valik, A befejezes meglep6 koverkezterese az, hogy az osszetett organikus eges'l maga is rneghararozharo egyseg, nern kevesbe, mint a szubszrancialis lenyeg, arnely az organizaciojaert fdeWs. Szubszrancia tehar az osszetetel is.

Ezekhez a kovetkezteresekhez Eta 6-ban jut el. A fejezet a nem es a kiilonbseg egysegere vonatkozo fejtegetesekkel kezdddik: olyan kerdeskor ez, arnelyet mar Zeta 12- ben is targyalt. A platonikusok szarnara az embernek ketlabu e16lenykent torreno meghatarozasa valodi problernat jelenr, mert ugy nlnik, hogy az ezaltal ket formaban, az el51enyben es a ketlabuban is reszesedik (1045aI5~20). Zeta 12 megoldasa szerinr az alarendelt nemeker es a hozzajuk tartozo kiilonbsegeket ugy kell kezelni, mint amelyek benne foglaltatnak a legutolso kulonbsegben. Az azonban nem vilagos, hogy vajon ez a megoldas urea tud-e lenni azon a nehezsegen is, hogy a fajban maga a nem egyiitt letezik az urolso kiilonbseggel. Erre a problemara most Eta 6-ban rer vissza, s a lehet5seg es a renylegesseg kozoni kiilOnbsegre valo utalassal oldja meg (1045a21-b8). Arisztotelesz ugy irja Ie e nemet, mint a meghatirozas anyagat, ami elsa pillantasra meglehet5sen kiilonos fogalom, de reszletesen kifejrve azr jelemi, hogy a nem csupan lehetasegkent van jden a fajokban. A fajokat ugy kezeli, mint a tenyleges formanak, az urols6 kiilonbsegnek a nem anyagara tOrteno alkalmazisait. fgy a nem esupan potencialisan letezik a fajokban, es mivel a potenciilis lete'les nem letezes, a faj veglil is egyedi dolog (I045a28-9).

A lehet5segre valo hivatkozis tehat megoldja a nem es kulonbseg altali meghatirozas egysegenek a problemajat, ami viszont sokkal egyszerubb problema, mim a hiilomor-

rnindegyikehez rartozna egy forma, s ezert azok rnindegyike szubszrancia lenne. Ez azzal a kovetkezrnennyel jarna, hogy 5 maga a reszeitdl kulonbozo dolog lenne (1039a24--bI9). A 15. fejezerben rovabbi erveket sorakoztar fel, miszerint maguk az elkdloriftett formak is az egyedi szubsztanciak sorsara jutnanak, hiszen, ha valoban kulonallok, akkor 6k is egyedi lete'l6k. Mindezek kovetkezteben megismerhetedenek lennenek, ami a platoni forrnak vonarkozasaban nyilvanvalo keptelenseg, hiszen ezek sz6 szerinr sernmik, ha nem ismerhetdk meg (1039b20-I040a22). [Ehhez egy erdekes fejregeres csatlakozik annak a fajnak a hclyzcrerol, amelynek csak egy eleme van, mint peldaula Nap es a Hold fajai. Ariszrorelesz kimutatja, hogy ebben az esetben is a faj a szubsztancia, nem az individuum (1040a28-b3)].

A 16. fejezetben Ariszrotelesz ugy veli, hogy sikerulr bebizonyfrania: nincsenek elkulornrlren lete'lo formak, es nines univerzalis szubszrancia. Mar csak az marad hatra, hogy e kovetkezretes fenyeben megvizsgalja a szubszrancialitas jelolrjeinek a listajat, amelyet eredetileg a 2. fejezetben vezetett be. A vizsgalodas fenyeben negy jeloltnek ravoznia kellert. Az elerneket kizarja, rnivel nilsagosan anyagi jelleguek. Az allarok reszei fliggnek arrol a szubszranciatol, amelyhez rartoznak (1 040bS-16). A piithagoraszi Egyet es Letezdr, amelyet Szpeuszipposz es koverdi, valamim kesobb a neoplatonikusok reszesirettek e15nyben, eppugy kizarja (1040b17-27), mint, rerrneszeresen, a platoni forrnakat (1040b27-104la5). M.eg mindig megmaradnak a listan mind az egyedi allarok, mind azok fajai, de a targyalis hangneme mindvegig az utobbiakat reszesiti el6nyben az elobbie k rovasara.

Arisztotelesznek tehar sikerult rnegtalalnia a kozeputar a materializmus es a platonizmus kozort. Ezt azonban csak azon az aron rehette, hogy lemondott a Kategoridk hetkoznapi ontologiajarol. Ariszroteleszt szernmel larhatoan zavarta az a gondolar, hogy a hulomorfizmus es a faji szubsztancia ezzel egylitt jaro elmelece maga utan vonja, hogy az egyedi letezdket merafizikailag nern egysegesnek kelt nyilvanitani. T ehat ahhoz, hogy osszhangba hozhassa a fajl szubsztanciarol szolo tanirasr az egyedek onrologiajaval, meg kellerr oldania egy problernar: be kellett bizonyftania, hogy az egyedi osszetetelek is rendelkezhernek azzal, arnit Gill "verrikilis egyseg"-nek" hiv.35 Ett61 fugg a valtozas Fizikdban kifejrett vedelmenek az ellenrmonddsmentessege. Arisztotelesz erre a [eladatra villalkozik a Metafizika Eta konyveben, felhasznalva azt az alapveto distinkciot, amelyet a Thttdban vazolt fel.

Littuk, hogy a Zeta konyvenek nilnyomo reszeben a meghatarozhato lenyegnek mint az egyseg es CZeft a szubs'ltancialitas kriteriumanak az elfogadasa azt jelenterte, hogy inkabb a fajokat, s5t talan a faji formakat kell els5dleges szubs'ltancianak rartanunk, es nem az osszetett egyedeket. Azt is Httuk viszont, hogy Zeta 16-ban a szubsztancia-

35 AriftotU on Substance.

470

Hugh Lauson- Tancred

Arisztotel1sz

471

fikus rneghatarozas egysegee, aze a rneghatarozase tehat, mdy a forma es anyag individualis osszeterelere vonatkozik - ha letezik egyaltalan ilyen meghatarozas. Azonban eppen ez a problema az, amelyet Eta 6-ban megvizsgal, es nyilvanvaloan foltetelezi, hogy ezt a ker problcrnat parhuzamosan kell kezelni, vagyis fol kelt tenni: a "Iehetoseg" es a "n~nylegesseg" hasznalata, mdy a nernre es a kulonbsegre vonatkozo nehezsegek felderfteset celozra, peldaerteku a tekintetben, hogy ugyanezzel a distinkcioval oldjuk meg azt a problemat is, hogy a formabol es anyagb61 a1l6 osszerereleknek lenyeget, koverkezeskeppen szubszrancialitasr tulajdonfrhassunk.

Arisztotelesz peldakent a bronzgornb ismert eserer hozza fel (1 045a26-7). A Zeta 12- ben kifejren ranftas szerint ez eppen olyasfele dolog, amely nem leher egyedi meghararozharo egyseg, amely tehar inkabb "ez ebben". Arisztotelesz most azt akarja allftani, hogy ez a dolog megis egyseg, mert a bronz a gornbben csak lehetosegkent lerezik, s ezert azr nern osztja fel jobban, mim ahogy a nem feloszrja a fajnak nem es kulonbseg altaIi meghararozasat 0045b8-23). Csakhogy a bronz es a nern kozorri hasonlosag gyenge labon all, hiszen a gomb nerne, jelesul a felszin mar eleve letezik, es, mint Gill kiemeli, mig ha azr mondjuk, hogy a kedibu az elOleny, akkor valarni analirikus kijelentest reszunk, addig korantsem vagyunk ennyire semmirrnondok akkor, amikor azt mondjuk, hogy a gomb bronzbol van.36 A "gomb" fogalom felfogasanak nem resze az a gondolar, hogy az bronzban vagy mas anyagfajdban valosult meg. A "porencialis-tenyleges" megkulonbozreres kiterjeszrese a hulornorfizmus esetere egyaltaIan nern nyilvanvaloan ellentrnondasmentes.

Theraban ezeket a nehezsegeket a "lehet6seg" fogalmanak bevezetesevel oldja meg.

Ariszto telesz posztulaturna az, hogy az anyag potencialisan letezik ugyan az osszetetelben, tenylegesen azonban nem. Hogy ez mikent leherseges, azt Theta 7 mutatja be. Az alapveto gondolat, mclyet itc bevezer, az, hogy - az altala hasznalr pelda szerint - a doboz faja az osszeretelben esak annyiban marad meg, amennyiben hozzajarul annak tulajdo nsagaihoz (1049aI9-b2). A fanak, mieldtt a doboz osszetevdje lett volna, termeszetesen megvolrak a sajat tulajdonsagai, es eppen ezek azok, amelyeket most atad a doboznak, Ahhoz azonban, hogy ezr a hozzajarulasat megtehesse, nines szukseg a tulajdonsigok kordbbi hordozojara: maga a fa egyalralan nines jelen, csupan lehetosegkent. Folytonos letezdkent alapvero feladatit eppen azaltal vegzi el, hogy tenylegesen nines jelen az osszeretelben, amelynek az egyseget rnaskulonben szetrombolna, hanem csupan a nem szubsztanciilis jegyeir adja it annak, amelyek abban a pillanatban ujra a fa jegyeive valnak, mihelyr a doboz megsemmisul. Eppen ezeknek a jegyeknek a birrokldsa az, ami a fit potencidlisan a doboz anyagava reszi, es kizarolag ezek a jegyek azok, arnelyeknek fenn kell maradniuk, hogy megoldhassuk a semmib51 val6 lerrejoves logikai keptelensegenek parmenideszi problemijit.37

A lehetoseg es tenylegesseg kozotti kUlonbsegteves, amely az egesz Thetanak a drgya, de amelyet a legvilagosabb m6don Theta 7 -ben vizsgal, lehetove teszi azt az eloszor Eta

vegen felbukkan6 aIlfdst, rniszerint az osszetett individuumok szubsztancialis egysegek. A faji szubszrancia elrneletenek Zedban nyujtott kifinomult vedelrne ellenere Ariszrorelesz vegul is visszater a KategJridk hetkoznapi partikularizrnusahoz, Igy egyszerre teher e1eget ket, szamara kedves kovetelrnenynek. Egyfelol larhatova vilik, hogy a vilagot olyan dolgok alkorjak, amelyek messzernenden megfelelnek annak, arnit a j6zan esz es a rnertekado emberek velernenye alapvetonek tart. Masfelol annak sines akadalya, hogy ezeket a dolgokat tudomanyosan is megerrhessuk, Fogalmilag eppoly ellentmondasmcnresek, mint amilyen alapvetoek intuitive, s ezerr a rudornany sem all szemben a rnindennapi gondolkodassal, hanern minden reszleteben azt folytarja es gazdagitja.38

IRODALOM

AI. ariszroreleszi korpuszra valo hivarkozas a hagyomanyos eljarasrnodot koveti. A rrui elmer a reljcs gorog sroveg elso modern, I. Bekker-fele kiaddsanak (Berlin, 1831) oldalszarna es oldalbeoszcisa (a vagy b) koveti, Mivel az oldalak beoszt:isa ridclbb es elnagyoltabb, mint Platonnal, mindig megadjuk a sor szamat is. Eszerint pelddul a Fizika elsa konyvenek a kezdete 184a10. Helykfmeles celjab61 idankem elhagyiak az e1s6 vagy az els6 ker szamot, de azokac a fordfrasokar, amelyek a marg6n nern tartalmazzak a Bekker-szamo kat , fenncarrassal kell kezelni,

ALAPVET(j OLVASMANYOK

A New Aristotl« Reader, szerk, ]. L Ackrill (Oxford, 1987). Alapveto, hogy Ariszcotelcsz szovcgeir megbtzharo es merrekado fordlrasban olvassuk. Ackrill valtozata az un, Oxfordi fordfras felujlrott valrozara, es az Ariszrorelesz-fordfras mai allasac rukrozi,

The Basic Works of Aristotle, ford. R. McKeon (New York, 1941). Ackrill gyujtcmenye utan a m.isodik legjobb fordltas, mivel ez is az Oxfordi valtozat, csak kevesbe van felujitva. Mindker gyujremeny tartalmazza az osszes alapvetd szoveget, de tartalrnilag nern fedik teljesen egymasr.

The Complete Work of Aristotle: The Revised Oxford Translation, I-II, szerk. J. Barnes (Princeton, N], 1984). Ez a jelenleg hasznalatos fordfdsok kiizul a leginkabb mertekado, bac a koretek Ariszrotelesz reljes elermtivenek viszonylag kis reszet olelik fel, s ezerr a mi celjainknak Ackrill tornorltett gyujremenye jobban megfelel.

AJANLOTI OLVASMANYOK

Arisztoreleszre termeszercsen haralrnas masodlagos irodalorn vonatkozik, nepszerii eppugy, mint szakirodalom, AI. al;l.bbiak a legkival6bb bcvezetd jdlegu szovegek:

Ackrill, J. L., Aristotle the Philosopher (Oxford, 1981). Aekrill arra tesz kiserlerec, hogy kepet adjon arrol, mikent kozei(ri meg Arisztoteiesz az egyes filoz6fiai problem<ikar, s nem arra, hogy sziszrematikusan kifejcse ranitasaic.

Allan, D.]., The Philosophy of Aristotle (Oxford, 1970). AI. arisztoceieszi rendszer igen vilagos es arfog6 kifejtese, rudy viszonylag hatterbe szorftja a fejlodesrorteneti megkozeliresm6dot.

36 Uo.

37 Gill ez< az errdmw" igen reszlctescn (citi ki: Amtotk on Substanu. 149-161,

"Vo. Lear, Aristotk, 1. fejezct.

472

Hugh Laioson-Tancred

Arisztotelisz

473

Barnes, j., Aristotle, Past Masters (Oxford, 1982). Ez Ariszrorclesz alapvctd erveinek olvasrnanyos es eles e!meju kifejrcsc. Azoknak aianlharo, akik mar isrncrik Barnes rudornanyos snlusar.

Graham, D., Aristotle's Two Systems (Oxford, 1987). Graham ugy muratja be Arisztoreleszt, mint akinek a fejlodese jol meghatarozharo, szisztematikus allaspontokon kereszrul menr vegbe.

Irwin, T. H .. Aristotle's First Principles (Oxford, 1988). Irwin Ariszrorelesz fejl6desenek kozponti remait ugy rekinri, mint a dialekrika fogalrnanak egyre finomabb kidolgozasar, es az alapvetd rruiveket mesteri modon helyezi e! erne ertclmezcs kerereben.

Lear, J., Aristotle: The Desire to Understand (Cambridge, 1988).

Lloyd. G. E .. Aristotle: The Growth and Structure o/his Thought (Cambridge, 1968). Arisztotelcsz fejl6desenek viszonylag egyszeru kifej rese, amdy kozel all Jaeger eredeti elkepzelesehez.

Ackrill, J. L, Aristotle the Philosopher (Oxford, 1981),3. fejezet. Az else konyv alapverd erveirol

ad vilagos arrckinccsc.

Graham, D., Aristotle's Two Systems (Oxford, 1987),5. fejezet.

Irwin, T. H., Aristotle's First Principles (Oxford, 1988),45-49. szakasz.

Warerlow, S., Nature, Change and Agency in Aristotle's Physics (Oxford, 1982). Kulonos erdeme, hogy az elsa kct konyver egy tobbe-kcvesbe osszefuggd ervrendszcrre kapcsolja ossze.

TovABBf OLVASMANYOK

Barnes, J., Sorabji, R. es Schofield. M. (szerk.), Articles on Aristotle, I-IV (London, 1975). Arisztoreleszrol s2610 reszben uj, reszben klasszikus ranulmanyok alapvetd gylijremenye. A negy kotet sorrendben a kovetkezo temakar oleli fel: terrneszertudomdny, erika, metafizika es pszichologia (az esztetikaval egyiirr).

Moravcsik. J. M. E. (szerk.), Aristotl« (London, 1968). Masik fomos ranulmanygydjremeny.

Irasai joreszt az irteni [ejezerbcn kifejren ternakkal foglalkoznak

Az ariszroteleszi tudomanyra vonarkozo tanulmanyoknak es esszeknek harem nagyobb gylijtemenye letezik:

Gotthelf, A. (szerk.), Aristotle on Nature and Living Things (Pittsburgh. 1985).

-- es Lennox, J G. {szerk.), Philosophical lssues in Aristotles Biology (Cambridge, 1987). Judson, L (szerk.), Aristotle's Physics: A Collection of Essays (Oxford, 1991).

A rudomanyos magyardzar ariszroteleszi fogalmara vonatkozo, ket igen nagy harasu munka:

Balrne, D. M., Aristotle's Use of Teleologica! Explanation (London, 1965). Solmsen, F .• Aristotle's System of the Physical World (Ithaca, NY, 1960).

A KATEGOR1AK

Allan, D. J., "Causality Ancient and Modern". Proceedings 0/ the Aristotelian Society. supp. vol, 39 (1965), 1-18. Az aition fogalmanak kivalo clemzeset tartalrnazza.

Mourelatos, A. P. D., .Arisrorle's 'Powers' and Modern Empiricism", Ratio, 9 (1967).97-104.

A pbuszisz fogalmanak kivalo clcmzesct adja.

Wieland, W., Die aristoteliscbe Physik (Gotringen, 1970). (Ker jelentds Iejczcrcnck a fordfrasa megtaldlharo in J. Barnes, R. Sorabji es M. Schofield, Articles on Aristotle, I, London, 1975.) A nemetul cudok szarnara alapveto munka.

Aristotle's Categories and De Inrerpretatione, ford. es jegyzerek j. L Ackrill (Oxford, 1963). A Clarendon Arisrorle sorozatnak ez a darabja a sziiveg angol valrozaranak standard modern komrrientarja. Ajanlatos Ackrill jegyzereir a fent emlirert (a Barnes- es a McKeongyujremenyben talalhato) fordfrasokkal egyi.itt hasznalni,

Allen, R. E., "Substance and Predication in Aristotle's Categories", Exegesis and Argument, Pbronesis, supp. vol. 1 (1973).

Frede. Michael, .Jndividuen bei Arisroreles", Antike und Abendland, 24 (1978). 16-39; ford. in

Frede, Essays in Ancient Philosophy (Oxford. 1987). Rendhagy6 ertelmezes.

Graham, D., Aristotle's Two Systems (Oxford, 1987),2.1. fejezet.

Irwin, T. H., Aristotle's First Principles (Oxford. 1988),26-43. szakasz.

jones, B., "An Introduction to the First Five Chapters of Aristotle's Categories", Phronesis, 20 (1975),146-172. Ez, valamim a kovetkezo ketro igen hasznos, de viszonylag rechnikai jellegu tanulmany.

Moravcsik, j. M. E., .Arisrorlc's Theory of Categories'; in Aristotle (London. 1968). Ez a mu legujabb errclmezeseinek legjobb altalanos osszefoglalasa, Moravcsik kovetkezretesei figyelemre melroan megegyeznek Ackrilleival,

Owen, G. E. L, "Inherence", Phronesis, 10 (1965), 97-105.

A METAFIZlKA

A FIZlKA

Aristotle' Metaphysics Books Zeta and Eta, ford. es jegyzetek D. Bostock (Oxford, 1994). Sok uj es ertekes anyagor rarralrnaz a Metafizika kozponti konyveirol.

Aristotle: Metaphysics Books Zeta. Eta, Theta, Iota, ford. M. Furth (Indianapolis. 1985). Furth kornmenrarja egyfajra magyaraw jellegu fordtras, ame!y kulcnosen a Z konyv legszarazabb reszeinel jelenr segnseger,

Frede, Michael, Essays in Ancient Philosophy (Oxford, 1987). Egy kulonosen jelenrds Arisztotelesz-kutato mflveinck gyujremenye.

-- es Parzig, G., Aristoteles. Metaphysik Z (Munich, 1988). Talan a valaha megjelenr legjelenrosebb kommenrar Zerarol, Sajnos csak nernetul hozzaferhetd,

Furth, M., Substance, Form and Psyche: An Aristotelian Metaphysics (Cambridge, 1988). Kicsit spekulariv, de jol olvashato.

Gill, M. L. Aristotle on Substance: The Paradox of Unity (Princeton, N], 1989). Igen alaposan murarja be a &tegoridk es a Metajizika kozotti feszlihsegeket. es erdckes rnegoldasr javasol.

Graycff, Felix, Aristotle and his School (London, 1974). Ez a szokatlan konyv Ariszrotclcsz elcrenek es iskolaja halala utani rortenetenek igen erdekes bernutatasat egycsni a Metajizika kozponri konyvei, kulonosen a Zeta szerkezetenek beharo elernzesevel.

Aristotle's Physics Books I and II ford. es jegyzetek W. A. Charlton (Oxford, 1970). Ez a Fizika Clarendon kiadasanak elsa reszlcrc. Charlton a Icgutobbi mdvek figyelernbeverelevel ujltoua fel.

474

Hugh Laioson-Tancred

Arisztotellsz

475

Kirwan, C A., "How Strong are the Objections to Essence?", Tbeoria, 37 (1971),43-59. A lenyeg kriteriumnak Zeta 4-ben rorteno bevezetesevel foglalkozik.

Lear, j., Aristotle: The Desire to Understand (Cambridge, 1988), 6.5-6. fejezer. Lebilincseld .Jdegenvezeres" .

Lloyd, A. C, Form and Universal in Aristotle (Liverpool, 1981).

Owens, ]., The Doctrine of Being in the Aristotelian Metaphpics (Toronto, 1963). Egy kicsit elavulr, de rendkiviil vitigos es befolyasos bevezeto jellegd munka.

Schofield, M., "Metaph. Z 3: Some Suggestions", Pbronesis, 17 (1972),97-101. Mindcnekeldtt azzal a kerdessel foglalkozik, vajon elkorelezre-e magat Arisztotelesz a reljesen forrnarlan elso anyag posztulalasa melletr a szubjekrum krirerium Z 3-ban torteno targyalasakor.

Sellars, W .• "Substance and Form in Ariswde",journal ofPhiwsophy, 54 (1957).688-699. A forma dmeJetero1 szol a "fizikai" ertekezesbcn (7-9. fejezet), amely megszakftja Zeta eldadasanak merieret.

Win, C, Substance and Essence in Aristotle (Ithaca, NY, 1989).

Woods, M. J., "Problems in MetaphJ5ics Zeta, chapter 1r, in J. M. E. Moravcsik, Aristotle (London, 1968). Az univerzalis szubszrancia ragadasanak bonyolult erveit vilagitja meg.

Misodlagos irodalom

Fordftasok"

Barnes, Jonathan, Arisztotelesz. Ford. Kiraly Zsuzsa. Budapest, Akademiai, 1996.

Bognar Laszlo, "E16zetes megjegyzes Arisztoteltsz A keletkezem!l Is a pusztuldsroi clrml mfivehez", Magyar Filozofiai Szemls, XXXIll3-4 (I988), 291-299.

Ferge Gabor, "Propedeutika: Az arisrotelesi propedeutika es ontologiai arfedese", Existentia,

111-2 (1991).111-147.

--, "Az idegen (Aristoreles-biografial", Existentia, I11-2 (1991),179-205.

Hahn Istvan, .Arisroteles elrnelete az err&rorvenyror, Vildgossdg, XXl4 (1979). 210-214. Kramer, Hans-joachim, "Platon es Ariszrorelesz viszonya ujabb ntzopontbol - Ax ariszroteleszi

rnetafizika torteneti helye". Ford. Lautner Peter. Magyar Fiwzafiai Szemle, XXXV/6 (1991), 866-935.

Lautner Peter, "Noeszisz noeszeosz", Magyar Filozofiai Szemle, XXXV/6 (I991), 787-794. Marorh Miklos, Arissoselestd! Auicenndig. Budapest, Akaderniai, 1983.

Mate Andras, ,,Arisztotelesz ex huporhcszcosz szillogizmusairol", Tertium non datur, IV (1987), 165-182.

Ross, Sir David, Arisztatelaz. Ford. Steiger Kornel. Budapest, Osiris, 1996.

Simon Endrc, "Kolcsonhatas es ellenrerek egysege Ariszrotelesznel", Filowjiai FigyelO, III/3-4 (1981),165-175.

Steiger Kornel, "Polisz, egyen, ereny: A Nikomakhoszi Etika gondolatmenete es szerkezete", Vildgossdg, XX/6 (1979), 366-373.

Szabo Arpid, "Sophia es Philosophia", Existentia, 1/1-2 (I991), 151-178.

Szirnplikiosz, Kommentdr Arisztoullsz Fizikdjdhoz (reszlet), in Steiger Kornel (szerk.), Bevezeta a jilozO}ldba. Szoveggyujremeny. Budapest, Holnap, 1992. 343.

MAGYAR NYEL vn IRODALOM

Az atheni dllam (es Pseudo-Xenophon: Az athini dllam). Ford. Rirook Zsigmond. Budapest, Akadcmiai, 1954.

Eudemoszi etika. Nagy etika. Ford. Steiger Kornel. Budapest, Gondolat, 1975.

A keledtezesrol es a pusztuldsrol. Ford. Bognar Laszlo. Magyar Fiwwfiai Szemle, XXXl1l3-4 (1988),300-367.

Ulekjilczrifiai iTasok. Ford. Steiger Kernel. Budapest, Europa, 1988.

Metajizika. Ford. Halasy-Nagy Jozsef. Budapest, Akaderniai, 1936 (reprint: Budapest, Haragu

SIp Alapirvany, 1992).

Metaphysica. Ford.. bevezeres es kommenrar Ferge Gabor. Budapest, Logos, 1992.

Metafizika VIi konyv. Ford. es kornmenrar Steiger Kornel. Gond, III (1992),125-157. Nikomachosi Erika. Ford. Szabo Miklos. Budapest, Franklin. 1942 (gorog-rnagyar szoveg). A go-

rog szoveg nelkul, Simon Endre szerkcsztcsebcn: Budapest, Magyar Helikon-Europa, 1971 es Budapest, Europa, 19872_

Organon f (KAtegoridk, Hermmeutika, EIst! analitika). Ford. Ronafalvi Odon es Szabo Miklos, szerk. Szalai Sandor. Budapest, Akademiai, 1961, 19792.

Poetika. Ford. Sarkady Janos, utoszo Nader Gyorgy. Budapest, Magyar Helikon, 1963, 19742; Budapest, Kossuth, 19923.

Politika. Ford. Szabo Miklos. jegyzetek Simon Endre. Budapest, Gondolar, 1969, 19842• Retorika. Ford. es uroszo Adamik Tamas. Budapest, Gondolar, 1982 .

. A magyar fordi,asok es a magyar Ariserorelesz-irodalorn relies bibliograf"ljat 1925-roI1992-ig ldsd E:mt.ntia, Ill-IV (1993-1994),705-739.