Az archetípusok ősi, mitologikus színezetű, az egész emberiség
számára ugyanazzal a jelentéssel bíró, univerzális képzetek, melyek a jungi elmélet értelmében a pszichés működést alapvetően meghatározzák, a kollektív tudattalan régiójában helyezkednek el. Az archetípusok az egyéni élettapasztalatokkal ötvöződve alakítják egyéni életünket (Süle, 1993). Jung az archetípusokat nem statikus sémának, hanem dinamikus tényezőnek tekintette. Minden olyan jelenségnek megvannak az archetípusai, melyek az emberiség fejlődését végigkísérik (Jung, 1931). Jung műveiben számos archetípus megjelenését elemezte, melyek az álmok szimbolikájában ill. fantáziákban jutnak kifejeződésre.
A számos archetípus között különös jelentőséggel bír a jungi
elméletben az egyén saját ellentétes nemiségével összefüggésben álló őskép, férfiak esetében az ún. anima, nőknél pedig az animus. Az anima így tulajdonképpen a férfi lelkében élő nő, összefoglalja a férfi psziché összes feminin pszichológiai tendenciáját, és fordítva az animus a nő lelkében élő férfi, mely a női psziché maszkulin tendenciáit hordozza. Individuálisan minden egyes személy animájának ill. animusának karakterét az ellentétes nemű szülő képe formálja (Franz, 1964). Mindkettő negatív és pozitív formában is megnyilvánulhat, attól függően, hogy a gyermeknek az ellenkező nemű szülővel kapcsolatosan milyen tapasztalatai voltak. Az anima és az animus a tudattalan régióval való kapcsolatot biztosítja, az ént nem megfelelően kihasznált lehetőségekről, fejleszthető képességekről, elfojtott szükségletekről informálhatja (Koronkai, 1999), éppen ezért az animus ill. anima megismerése fontos szerepet tölt be a pszichés zavarok értelmezésében, a vele való konfrontáció pedig a korrekciós folyamatban. Jung megfigyelése szerint a férfiak animája leggyakrabban erotikus fantáziákban nyilvánul meg, míg az animus inkább hangulatként, meggyőződésként jut kifejeződésre. Az animus manifeszt kifejeződési formáiban egyértelműen felismerhető a maszkulin jelleg.
Közös jellegzetessége e két archetípusnak, hogy négy fejlődési
szakaszon mennek át, melynek során a kizárólag testi, fizikai jellegzetességek hangsúlya fokozatosan a szellemi tökéletesedés irányában alakulnak
Alfred Adler és az egyéni pszichológia az új évezredben: Az individuálpszichológia megalapítójának gondolkodását megalapozó stratégiák, elvek és működési modellek
Donald Winnicott az új évezredben: Donald Winnicott gondolkodásának és az emberi fejlődéssel kapcsolatos elméleteinek alapjául szolgáló stratégiák, elvek és működési modellek