ARTHUR KOESTLER A teremtés Fordította Makovecz Benjamin Budapest, Európa Könyvkiadó, 1998

A szerzı elıszava
E könyv elsı része a kreativitás - a tudományos felfedezés, a mővészeti alkotás és a komikus ihlet - újfajta megközelítésével kísérletezik. Igyekszik megmutatni, hogy mindemez alkotótevékenységek mélyén ugyanazon alapelvek rejtıznek és munkálnak, s körvonalazza ezeket az alapelveket. A Második könyv célja: elemezni, hogy bizonyos alapelvek az egész szerves hierarchia mentén - a megtermékenyített petétıl a kreatív személyiség termékeny elméjéig érvényesülnek, s hogy az erre utaló jelenségek minden szinten megfigyelhetık. Az Elsı könyv a mővelt átlagolvasónak szól; a Második könyv egyes, kevésbé olvasmányos fejezetei feltételezik a biológia és a kísérleti pszichológia mai állásának és eredményeinek valamelyes ismeretét. A két rész között értelemszerően stiláris különbség is mutatkozik: az Elsı könyvben - olykor némi pongyolaságot is vállalva - kerültem a túlzott precizitást; a Másodikban ez már nem volt lehetséges. Azok az olvasók, akik a Második könyv egyes részeit túlságosan is száraznak és szakmai jellegőnek találják, nyugodtan átugorhatják ezeket a fejezeteket; az alapgondolat fonalát nem fogják elveszteni. A legkülönbözıbb szinteken megjelenı vezérmotívumot az egész könyvben mindvégig újra és újra megfogalmazom. Meglehet, nagyralátó célkitőzésnek tőnik, hogy a szellemi tevékenység biológiai gyökereihez kívánok visszamerészkedni, amikor még egyetlen izomrost-rándulás kémiájának meghatározására sem vagyunk képesek. A gondolatok történelmében azonban nemegyszer két ellentétes módszer mőködését tapasztalhatjuk: a komplextıl az egyszerőig, az egésztıl annak részeiig „lefelé”; s a résztıl az egész irányába, „felfelé” haladó megközelítést. E módszerek egyike vagy másika a mindenkori bölcseleti divat változása szerint kerül elıtérbe vagy válik másodlagossá, mígnem idırıl idıre találkoznak, s újabb és újabb szintéziseket alkotnak. Éppoly képtelenség lenne az elméleti fizikát az elemi részecskék alapján felépíteni (ezek amúgy - mindinkább zavarbaejtıkké válnak, ahogy egyre többet vélünk tudni róluk), mint amilyen lehetetlen volt megalkotni az elemi reflexeken, a viselkedés elemi részecskéin alapuló pszichológia elméletét. És viszont: az atomi részekbıl (bármifélék legyenek is) álló anyag létének feltételezése nélkül nem születhetett volna meg sem a kémia, sem a fizika tudománya. Megkíséreltem a két módszert egyesíteni, s ennek érdekében kiindulópontul egy egyszerre egyszerő és összetett jelenséget választottam; olyat, amelyben egy primitív fiziológiai reflexben jut kifejezésre a kifinomult intellektuális folyamat. A humor igen nehezen körülírható valami, akárcsak a szivárvány; de a spektrum színeinek tanulmányozása az anyag legbelsı szerkezetének megismeréséhez vitt közelebb.

Elméletem elızetes vázlata 1949-ben, Insight and Outlook címmel megjelent munkámban volt olvasható. Eredetileg két kötetet terveztem, s az Insight and Outlook elıszavában a következı, elbizakodott kijelentést tettem: „a második köteten már dolgozom; megjelenése az elsı után egy évvel várható”. Az egy évbıl végül is tizenöt lett - részben, mert más dolgokkal voltam elfoglalva, elsısorban azonban azért, mert elégedetlen voltam az elsı nekifutás eredményével, és úgy éreztem, hogy szélesebb alapokra kell helyeznem az egész elméletet. Más könyveim írása közben visszavisszatértem hozzá, de a kiszélesítés folyamata minduntalan újabb és újabb szomszédos területekre való kirándulásokat tett szükségessé, és - ahogy az már lenni szokott - e kirándulásoknak is megvolt a maguk tehetetlenségi nyomatéka. Az ember világszemléletének változása címő fejezet - Alvajárók1 címmel - végül is külön, nyolcszáz oldalas kötetben látott napvilágot, s ugyanígy egy másik, a keleti miszticizmusról szóló fejezet is.2 Amikor pedig végre elkészült a régóta ígért második kötet, úgy találtam, hogy az elsı nem megfelelı; el kell dobnom, és a munkát elölrıl kell kezdenem. Átdolgoztam mind az elméleti keretet, mind pedig a terminológiát. Akik olvasták az Insight and Outlook címő kötetet, bizonyára észreveszik majd, hogy noha - eredeti, vagy átdolgozott formában - egyes idıtállóbb részleteket átvettem belıle, az unalmasság elkerülése érdekében mellıztem az idézıjeleket. A szövegben - az érintett szaktekintélyek szíves beleegyezésével - szerepelnek egyes, angol és amerikai egyetemeken elhangzott elıadások részletei is. Egyes fejezetek végén, ahol hasznosnak éreztem beszúrásukat, rövid összefoglalók olvashatók. A csillagok a lábjegyzetekre, az indexszámok a kötet végi jegyzetekre utalnak. Elméletem kilátásai felıl nincsenek illúzióim. Elkerülhetetlen sorsa, hogy a neurológia és a pszichológia fejlıdése következtében sok - ha nem a legtöbb - részletében tévesnek, hibásnak bizonyuljon. Csak abban bízom, hogy tartalmazza az igazság valamely halvány és elmosódott körvonalát, s ez serkenteni fogja mindazokat, akik az emberi gondolkodás és érzelmek megnyilvánulásainak tágas területén az egységet, az egységességet keresik. Mélységes hálával tartozom Sir Cyril Burt és Holger Hyden professzoroknak (Göteborgi Egyetem), amiért átolvasták, kritizálták és több helyütt korrigálták a kéziratot - és baráti, bátorító szavaikért; Dennis Gabor professzornak (Imperial College, London), Dr. Alan McGlashannek (St. George Hospital), valamint az oxfordi Michael Polanyi professzornak a könyvemmel kapcsolatos számtalan hasznos beszélgetésért és vitáért. Köszönöm Dr. J. D. Cowannek (Imperial College) a kommunikáció-elmélet szempontjai alapján álló kritikáját; Dr. Rodney Maliphantnek a könnyezés pszichofiziológiájával foglalkozó irodalom átvizsgálását; Dr. Christopher Wallisnek ugyanezen téma bibliográfiájának összeállítását, és Miss Edith Horsleynek a gondos és türelmes szerkesztıi közremőködést. London, 1963. december

1 2

The Sleepwalkers (1959); magyarul: Alvajárók, Európa, 1996; ford. Makovecz Benjamin. The Lotus and the Robot (1960).

ELSİ KÖNYV A felfedezés mővészete és a mővészet felfedezései
I. RÉSZ A BOHÓC
I. A nevetés logikája
A TRIPTICHON
A bevezetı oldalon látható hengeres triptichon három függıleges oszlopa a kreativitás három egymásba mosódó, élesen el nem határolható területét: a humort, a felfedezést és a mővészetet jelöli. Az elrendezés látszólagos öntörvényősége - a Bölcs a kétfelıl mellette álló Mővésszel és Bohóccal - lassan érthetıvé válik majd, ahogy kibontakozik az érvelés.

A triptichon vízszintesen futó szintjei - például: komikus hasonlóság - rejtett analógia - költıi kép - a kreatív tevékenység egy-egy minıségét jelentik. Az elsı nevetésre késztet, a második megértet, a harmadik lenyőgöz. A kreatív folyamat logikai mintázata mindhárom esetben azonos - a rejtett hasonlóságok, azonosságok felismerése -, de az érzelmi klíma egészen más. A komikum magában rejti az agresszivitás bizonyos árnyalatait, a tudós analógiás okfejtése érzelmileg tartalmatlan, azaz semleges, a pozitív érzésekben fogant költıi kép pedig vonzó vagy elbővölı. Megkísérlem bebizonyítani, hogy a kreatív tevékenység minden folyamatának három rétege, háromféle mintázata van, s mindhárom szolgálhatja a humor, a felfedezés vagy a mővészet céljait, valamint azt, hogy amint a triptichonon balról jobbfelé haladunk, az érzelmi klíma fokozatosan változik az agresszivitástól a semlegesen át a rokonszenvig és azonosulásig, vagy - másként fogalmazva - a lét abszurd szemléletétıl az absztrakton át a tragikus vagy lírikus felfogásig. Ez tehát a kutatás irányának felvázolása, még ha elsı ránézésre vad általánosításnak tőnik is. A triptichon függıleges szóoszlopai egy hengerpaláston helyezkednek el, ami azt jelzi, hogy nincs köztük éles, érzékelhetı választóvonal. A mővészet és a tudomány közti határ cseppfolyós mivolta - akár az építészetre, akár a fızésre, akár a pszichoterápiára vagy a történetírásra gondolunk - nyilvánvaló. A matematikus elegáns levezetésekrıl beszél, a sebész szép mőtéteket emleget, az irodalomkritikus „kétdimenziós”, lapos karaktereket kifogásol. Azt mondják, a tudomány az Igazságot, a mővészet pedig a Szépséget keresi, de az Igazság kritériumai (például a bizonyíthatóság vagy kizárhatóság) korántsem olyan tiszták és kontúrosak, ahogy azt hinni szeretjük, a Szépség ismérvei pedig természetesen még kevésbé azok. A 10. ábra azt mutatja, hogy az egymással határos tudományok és mővészetek olyan sorba rendezhetık, amely folyamatosan halad az objektívtıl a szubjektív, az igazolható valóságtól az esztétikai tapasztalat felé. Az úgynevezett egzakt tudományok, a kémia, a biokémia és a biológia határos a - sajnos - jóval kevésbé egzakt orvostudománnyal, azután a pszichológia, az antropológia és a történelem következik, majd az életrajzírás, az életrajzi regény, és így tovább a tiszta fikció mélységeiig. Ahogy a lankásodó görbe mentén haladunk, az objektív igazolhatóság mértéke folyamatosan csökken, s erısödik az intuitív, esztétikai dimenzió. Hasonló fokozatosság vezet a tervezı-mérnöki tevékenységtıl az építészeten és belsıépítészeten át az ipar- és végül a képzımővészetig; itt a görbe egyik változóját úgy nevezhetjük: hasznosság, a másikat pedig: szépség. Ennek az egész játéknak pedig az a célja, hogy bebizonyítsa: bármilyen értékskálákat alkalmazunk, éles törések vagy határvonalak nélkül haladhatunk át az adott kontinuumon; nincs olyan fal, amin innen a tudomány, túlnan pedig már a mővészet helyezkedne el, s a reneszánszbeli uomo universale mindkét tartománynak egyformán polgára volt. A triptichon másik oldalán - amint azt a jelen fejezetben tárgyalni fogjuk - ugyanilyen elmosódott a határ a felfedezés és a komikus ötlet között, még ha ez elsı pillantásra nem is olyan nyilvánvaló. Talán szentségtörı gondolatnak tőnik, hogy a Bohóc a Bölcs fivére, de a szoros rokonságra a nyelv is árulkodóan mutat rá; a witticism (élc, tréfa, szellemesség) szó a wit (ész, értelem) szóból származik, amelynek eredeti, ısi jelentése: ötletesség, ügyesség, leleményesség. A Bohócnak és a Bölcsnek egyformán „a saját eszébıl” kell megélnie, s látni fogjuk, hogy a Bohóc tréfálkozása hasznos „hátsó kijáratot” teremt a kreatív eredetiség belsı mőhelyei felé.

A NEVETÉSI REFLEX
A nevetés reflexfolyamat. A reflex szó - amint Sir Charles Sherrington megjegyezte - hasznos kitaláció. Bármily sokfélék voltak is a legkülönbözıbb iskolák szerinti értelmezései és mellékjelentései - az elmúlt ötven évben jószerivel éppen ezen a téren zajlottak a pszichológia

legádázabb vitái -‚ azt az állítást senki nem vonja kétségbe, hogy annál inkább nevezhetjük egy organizmus viselkedését reflexszerőnek, minél inkább emlékeztet ez a viselkedés egy pénzbedobós automata mőködésére, vagyis: minél inkább azonnali, megjósolható és változatlanul ismétlıdı. Használhatjuk az automatikus vagy az akaratlan stb. jelzıket, amelyeket néhány pszichológus elutasít; az elızı mondat lényegében tartalmazza ezeket is. A spontán nevetés tizenöt arcizomnak a megfelelı minta szerint való egybehangolt összehúzódása, miközben a lélegzés mélysége és ritmusa is megváltozik. A következıkben Sully klasszikus esszéjét idézem: A mosolygás az arc különbözı mozgásainak összessége. Elég, ha a legjellegzetesebb változásokra emlékeztetem az Olvasót: a szájzug hátra- és enyhe felhúzódására, a felsı ajak felemelkedésére, miáltal részben láthatóvá válnak a fogak; a szájzugtól az orrcimpákig futó redık (nazolabiális árkok) ívelésére és elmélyülésére. Mindehhez vegyük még a szem körüli ráncok változásait (az elsıként említett mozdulat következménye) ... és a szem kifényesedését. Mosolygáskor és nevetéskor legtöbbször ezek a változások mennek végbe az emberi arcon, bár erıteljesebb nevetésnél a szemeket elfuthatja a könnyzacskók kipréselıdı tartalma, s ez elhomályosítja a mosoly jellegzetes szikráit. Vegyük most a hallható nevetést. Utaltunk már rá, hogy ez a fázis közvetlen kapcsolatban áll a mosollyal ... Hogy milyen közeli ez a kapcsolat a mosoly és a mérsékelt, könnyő nevetés között, az jól érzékelhetı abból a tapasztalatból, amikor mind szélesebben és nyíltabban mosolygunk, mígnem szánk teljesen kinyílik, és megkezdıdik a nevetésre jellemzı megváltozott lélegzés. Amint Darwin és mások rámutattak, egész sor fokozat figyelhetı meg a halvány, illedelmes mosoly és a kirobbanó hahota között. ...Az itt felsorolt fokozatok gyorsabban vagy lassabban, de sorra megjelennek a közönséges, átlagos nevetési folyamat során ... A két véglet, a mosoly és a nevetés lényegi azonosságának felismerése a különbözı nyelvek szóhasználatában is tettenérhetı ... Különösen nyilvánvaló ez a latinban, ahol a ridere ige egyformán jelenti a nevetést és a mosolyt, s utóbbira csak ritkán használták a subridere kifejezést. (Olaszul ridere és sorridere; franciául rire és sourire, németül pedig lachen és lächeln.) Térjünk most rá a nevetés megkülönböztetı jellegzetességeire, nevezetesen a mindannyiunk elıtt ismerıs hangjelenségek sorozatára...i Ezek azonban bennünket most nem érdekelnek. Ami fontos: a finom mosolytól a homéri kacajig futó skála laboratóriumi kísérletekkel is megerısített folyamatossága. A zygomatic major a felsıajak fı emelıizma; elektromos ingerlésével megfigyelhetı volt a mosolygás és a hangos nevetés jellegzetes arckifejezéseinek fokozatos kialakulása.ii Más kutatók csiklandozott csecsemıkrıl és hiszterikusokról készítettek filmfelvételeket; utóbbiaknál szuggesztió helyettesítette a csiklandozást. Mindkét esetben tapasztalható volt a reflex folyamatos erısödése az elsı, halvány mosolytól a rázkódó, csukladozó paroxizmusig ahogyan a forró vízbe mártott hımérı higanyszála fut sebesen a vörös jel felé. Az intenzitás fokozatai nemcsak a nevetés reflex-jellegét igazolják, de egyúttal magyarázatot adnak a megjelenési formák sokféleségére is a zaftos tréfán való Rabelais-i hahota és a nyájas udvariasság kifinomult mosolya között. Vannak ezenkívül további okaink is arra, hogy ezt a zavarbaejtı sokféleséget alaposabban szemügyre vegyük. A reflexek nem mőködnek vákuumban; kisebb vagy nagyobb mértékben kapcsolatban állnak a magasabb idegrendszeri központokkal, s ekképp a kulturált nevetés egészen spontánnak ritkán tartható. A vidámság, a nevetési inger elnyomható vagy éppen színlelhetı; az akaratlan nevetést elfojtva

kuncoghatunk vagy krákoghatunk, s a hamarosan szokássá váló reflex-elfojtás-elegy személyiségünk jellegzetes vonásává kristályosodik. Mindezeken túl: azonos izomösszehúzódások egészen különbözı hatásokat válthatnak ki; a felhúzódó ajkak mögül hibátlan gyöngysor-fogazat vagy éppen fogatlan, sötét üreg bukkanhat elı, s a látvány lehet bővös mosoly, bazsalygás vagy sátáni vigyorgás is. A hangulat, a kedély szintén befolyásolja az összhatást; innen a felhıtlen, vidám kacagás, a melankolikus, fátyolos mosoly vagy a buja vigyor. Az „alkalmazott” mosoly végül egyfajta testbeszéd, jelnyelv eszköze is, közvetít szeretetet, zavarodottságot, rokonszenvet vagy megvetést. Minket azonban ezúttal csak a komikumra adott ösztönös válasz, a spontán nevetés érdekel, s egyetérthetünk Samuel Johnsonnal abban, hogy az emberek sokféleképpen voltak bölcsek. de nevetni egyformán nevettek mindannyian.

A NEVETÉS PARADOXONA
Megkíséreltem rámutatni, hogy a nevetés a fenti értelemben valódi reflex, mert ennél a mozzanatnál jelentkezik a paradoxon, amely kutatásunk kiindulópontja lesz. A motoros reflexek - a tankönyvek a térdreflexet és a pupilla összehúzódását szokták példának hozni közvetlen és primitív hatásokra adott, viszonylag egyszerő, normális körülmények között automatikusan jelentkezı, felsıbb idegközpontok közremőködését nem igénylı válaszok, amelyek lehetıvé teszik, hogy az élı szervezet kész, mintegy sorozatgyártott reakciókkal felelhessen a gyakori ingerekre, hatásokra, s ekképpen a túlélés szolgálatában álló, hasznos és praktikus tényezık. Miféle túlélési értéke lehet azonban tizenöt arcizom akaratlan, együttes összehúzódásának, amelyet gyakran visszafojthatatlan hangképzıdés is kísér? A nevetés reflex, de egészen egyedülálló abban az értelemben, hogy nem szolgál közvetlen élettani célokat; azt is mondhatnánk: amolyan luxus-reflex. Egyetlen hasznos funkciója, hogy rövid idıre felold bizonyos feszültségeket. Evolúciós szinten: ahol a nevetés megjelenik, a komolytalanság minısége férkızik be a termodinamika és a legalkalmasabb fennmaradásának törvényei által kormányzott, humortalan Univerzum falai közé. A paradoxon másképpen is megfogalmazható. Nagyon is ésszerőnek és kézenfekvınek tőnik, hogy a pupilla a szembe jutó erıs fény hatására összeszőkül, vagy hogy a talpat ért szúrásra a láb azonnal visszarándul, hiszen mind az inger, mind pedig a rá adott válasz azonos fiziológiai szinten helyezkedik el. Az a bonyolult mentális folyamat azonban, hogy egy Thurber-mő olvasása a reflexek szintjén specifikus motoros tevékenységeket indukál, nagyon is kevéssé érthetı, s ez a jelenség már az antikvitásban is foglalkoztatta a filozófusokat. Vannak természetesen más, komplex intellektuális és érzelmi tevékenységek, amelyek szintén kiváltanak testi reakciókat is; ilyen reakció a homlokráncolás, az ásítás, a verejtékezés vagy a reszketés. Egy Shakespeare-szonett olvasása, egy matematikai problémán való munkálkodás vagy Mozart hallgatása azonban idegrendszerünkre jóval körülírhatatlanabb, diffúzabb hatást gyakorol. Nincs konkrét és megbízhatóan árulkodó jele annak, hogy a képtár látogatói egy festményt gyönyörőnek találnak, de nagyon is konkrét arci elváltozások mutatják, hogy a nézı szerint melyik karikatúra komikus. A humor a kreatív tevékenység egyetlen olyan területe, ahol a komplexitás magas szintjén érkezı inger erıteljes és jól definiált reakciókat vált ki a fiziológiai reflexek alacsonyabb rétegeiben. Ez a paradoxon lehetıvé teszi számunkra, hogy a kiváltott reakciót a definiálni óhajtott, megfoghatatlanabb minıség mőködésének jeleként értelmezzük, ahogy a GeigerMüller-számláló beszédes kattogása jelzi a radioaktivitást. Minthogy pedig a komikum kapcsolatban áll a kreativitás más, még emelkedettebb formáival, ez a „cselédlépcsıs” megközelítés pozitív eredményeket ígér. Mindannyian jól tudjuk, hogy a fenségest csak egy

lépés választja el a nevetségestıl, éppen ezért meglepı, hogy a pszichológia szem elıl tévesztette e lépés visszafelé való megtételétıl várható tanulságokat. Greig Psychology of Laughter and Comedy címő, 1923-ban megjelent munkájának bibliográfiájában Platóntól és Arisztotelésztıl egészen Kantig, Bergsonig és Freudig háromszázhatvanhárom, részben vagy csakis e tárggyal foglalkozó mőre találunk hivatkozásokat. A századfordulón T. A. Ribot összegezte a nevetés elméletének kialakítására tett kísérleteket: „A nevetés annyira sokféle és változatos körülmények között jelentkezik ... hogy okainak egy konkrét tényezıre való redukálása igen nehéz feladat. E probléma megoldása a triviális tárgyban történt oly sok kutatás és munka ellenére még nagyon is messze van.”iii E sorok 1896-ban íródtak, s azóta csupán két említésre méltó új elmélet gyarapította a listát: Bergson mőve, A nevetés,3 és Freud munkája: A vicc és viszonya a tudattalanhoz.4 A továbbiakban többször is fogok hivatkozni rájuk.5 A nehézség nyilvánvalóan a nevetést elıidézı szituációknak a fizikai csiklandozástól a sokféle szellemi birizgálásig húzódó hallatlan sokféleségében rejlik. Megkísérlem bebizonyítani, hogy mindeme sokféleségben mégis van valamiféle egység, speciális és körülírható közös nevezı, amelynek nemcsak a humor, de a kreatív tevékenység minden tartományának vizsgálatában nagy jelentısége van. A nevetés bacilusát nehéz elkülöníteni, de ha végre mikroszkóp alá kerül, amolyan erjesztınek, sajátos élesztıgombának bizonyul, amely kenyér, ecet vagy bor készítésénél egyformán nélkülözhetetlen.

A NEVETÉS LOGIKÁJA: ELSİ MEGKÖZELÍTÉS
A most következı anekdoták némelyikét barátomnak, Neumann Jánosnak köszönhetem. Neumann a humoristák minden adottságával rendelkezett; egyébként matematikai zseni volt, és Budapesten született. Két asszony találkozik a bronxi szupermarketben; egyikük vidám, a másik lehangolt. - Mi van veled? - Ugyan, semmi különös. - Valaki meghalt a családban? - Nem, dehogy, Isten ments! - Talán a pénz? - Nem... Nem ilyesmi. - Csak nem a gyerekek? - Hát, tudod... a kis Jimmy... - De hát mi van vele?! - Tulajdonképpen semmi. A tanárnı azt mondta, vigyük el pszichiáterhez. Szünet.
3 4 5

Gondolat, 1971; Ford.: Szávai Nándor. Gondolat, 1982; Ford.: Bart István. Mindkét elmélet kritikai elemzése Insight and Outlook címő könyvem I. függelékében olvasható.

- De hát mi van abban, hogy elmentek egy pszichiáterhez? - Semmi. Azt mondta, hogy Jimmynek Oidipusz-komplexusa van... Szünet. - Ugyan, ugyan. Ödipusz vagy Bödipusz; addig nincs semmi baj, amíg jó kisfiú és szereti az anyukáját. A következı történet Freud esszéjébıl való. Chamfort elbeszél egy esetet egy XIV. Lajos udvara-béli márkiról, aki belépve a felesége budoárjába, ott találta az asszonyt egy püspök karjai között. A márki nyugodtan az ablakhoz sétált, s széles karmozdulatokkal áldást kezdett hinteni a járókelıkre. - Mit mővel Ön? - kérdezte döbbenten a felesége. - A Monseigneur az én kötelességemet igyekszik teljesíteni - felelte a márki -‚ én tehát ellátom az övét. A két történet között több, mint egy évszázadnyi idıszakadék tátong, s egyéb tekintetben is különböznek, de felépítésük hasonló. A Chamfort-féle anekdota a házasságtörésrıl szól - hadd emlékeztessünk a dolog tragikus oldalról való felfogására, például a velencei mór esetére. A tragédiában a tetıpont eléréséig növekszik a feszültség - Othello megfojtja Desdemonát -‚ majd a katarzis bekövetkeztéig folyamatosan enged, s végül - Arisztotelészt idézve - a borzadály és a szánalom révén bekövetkezik az érzelmek megtisztulása (1/a. ábra). A feszültség a Chamfort-anekdotában is folyamatosan fokozódik, de a várt tetıpontot soha nem éri el. A márki váratlan reakciója megtöri az emelkedı görbe ívelését és leforrázza drámai várakozásainkat; olyan, mint derült égbıl a villámcsapás, amely úgyszólván „lefejezi” a szituáció logikus folyamatát. Az elbeszélés jól meghatározott csatornába terelte az érzelmek folyását, s hogy a csatorna kilyukadt, az érzelmek „kispriccelnek”, mint repedt vezetékbıl a víz; a feszültség hirtelen feloldódik és kitör a nevetés (1/b. ábra).

Azt állítottam tehát, hogy a hatást a márki váratlan reakciója váltotta ki, a váratlanság azonban önmagában nem elegendı a komikumhoz. A márki viselkedésének legfontosabb mozzanata az, hogy váratlansága mellett tökéletesen logikus, ám az adott szituációban az emberek ezt a típusú logikát alkalmazzák a legkevésbé. Ez a munkamegosztás, a quid pro quo, az adokkapok logikája, holott azt vártuk, hogy a márki viselkedése egészen más logikát, magatartási kódot fog követni. A két, kölcsönösen összeférhetetlen összefüggésrendszer összeütközése az, amiben a feszültség kioldódik. Az Oidipusz-történetben hasonló konfliktussal találkozunk. A jókedélyő asszony állításának aranyfedezete a józan ész logikája; ha Jimmy jó fiú és szereti az anyukáját, olyan nagyon nagy baj nem lehet. A freudi pszichiátria összefüggésében azonban az anyával való viszony egészen más képzettársításokat indukál.

a csalókat kidobják. Képtelenség . s azt mondta neki. a válaszban pedig konkrét tárgyiasságában alkalmazták. s azóta újra meg újra felbukkan a komikum irodalmában. amely . hogy a konfrontáló elvek csupán rejtett. hogy néhány híve . hogy csal. és kidobták a börtönbıl. . hogy szíve . önmagában mindkettı tökéletesen megállja a helyét .köpönyeget fordított. Jegyezzük meg azonban. Az L esemény. burkolt formában voltak jelen a szövegekben.sajnos . hogy megmagyaráztam ıket. A szó szerinti jelentés mindkét anekdotában vizuális képet sugall. s amíg ez a szokatlan helyzet fennáll. hanem kettıvel biszociál. A magas szó topográfiai és metaforikus jelentéshez is biszociál. Egy elítélt a börtönben ıreivel kártyázott. Észrevették. Hogy e kreatív instabilitás a tudomány és a mővészet gyakorlatában milyen formákat ölt.a bőnözıket bezárják.mindig egynél több síkon mozog. John Wilkest. azt a késıbbiekben fogom részletesen tárgyalni.s ennek bizonyításával fogok megpróbálkozni . La Ronde boldog napjaiban egy ifjú és vonzó. melyben mind a gondolkodás. s azzal. az esemény nem egy értelmezési síkkal áll asszociatív kapcsolatban. s ez teszi frappánssá a csattanót.felelte Wilkes. A hölgy le akarta rázni a nemkívánatos lovagot. A köpönyeg szót elıször jelképes értelemben. úgyszólván két különbözı hullámhosszon rezeg. de mindennapi gondolkodásunkban összeférhetetlen rendszerben (M1 és M2) való szemlélete (2. mind pedig az érzelmek egyensúlya bizonytalan. amelyben a két rendszer metszi egymást. míg utóbbi egy összetett.ütközik össze. a szegények és elesettek reménységét és védıangyalát egy rosszakarója kaján örömmel tájékoztatta. Azért alkottam meg a biszociáció kifejezést. ábra). Elıbbi céltudatos. egyben tönkre is tettem a komikumot.A két történet alapmintázata: egy idea vagy egy helyzet két önálló.már nem szabad. de koldusszegény osztrák katonatiszt megpróbálta elnyerni egy népszerő kurtizán kegyeit. és a kreatív tevékenység között. Ezt a gyöngyszemet elıször Schopenhauer idézte. Röviddel a háború után figyelemreméltó mondatot olvashattunk a Vogue címő divatlapban: . Mademoiselle . hogy olyan magasra célozzak.Nincs is köpönyegük. ahogyan a Chamfort-anekdotában kerül szembe egymással a quid pro quo és a házasság etikája. Elemzésére egyetlen mondat elegendı: ebben a történetben két ismert és elfogadott szabály . elıbb a fenti általánosítások használhatóságát kell próbára tennünk a komikum más területein. hogy különbséget tegyek az egy síkon való gondolkodás rutinmővelete. instabil állapot.úgymond .felelte a dalia -‚ eszembe se jutott. józan mőködésnek nevezhetı.

egymással összefüggésben álló koncepciót. neveztem ıket összefüggésrendszereknek.Bergen-Belsen és Buchenwald véget vetett a cérnavékony nık korszakának. amint különös és kísérteties módon megérzi egy eljövendı évtized rosszíző és ostoba vicceinek hangulatát. az alultápláltság kultuszának. Hasonló húrokat pendít meg következı. a Time magazinból való idézet is:v JAVÍTOTT VÁLTOZAT A Catholic Universe Bulletin. rendezett magatartási formula jelölésére használom majd.a válasz.gratulálunk. vagy készség. KÓDOK ÉS MÁTRIXOK Most néhány oldal erejéig egy pszichológiai spekulációval kell próbára tennem az Olvasó türelmét. bármely.iv Az ember megborzong. Hadd . s ismeretük a következıkben elengedhetetlen. mint a szatíra vagy a komikus vers nem egyetlen hatásra koncentrálnak. Uram . ábra két síkjára. szokás.hogy továbbra is a szentségtörésnél maradjunk . hanem kisebb kisülések láncolatára vagy a finom szórakoztatás folyamatosságára. A 3. amikor a humoros elbeszélés két vonatkoztatási rendszert váltogat . A hosszan tartó komikum magasabb formái. A hivatkozások ebben az esetben: a megszentelt és a vulgárisan profán. Gratulálunk. amely (ha jól emlékszem) a New Yorkerben jelent meg: Lányt akartunk. Az eddig tárgyalt példák kivétel nélkül az egycsattanójú viccek és anekdoták csoportjába tartoznak. és 3. Az éhezés fogalma egy tragikus és egy egészen hétköznapi értelemhez biszociált. rögzített szabálykód által irányított.mint amilyenek például a Don Quijote-i romantikus fantáziavilág és Sancho fineszes józansága. Technikailag tisztább változat . amelyek könyvemben központi szerepet játszanak. Ismételten hivatkoztam már a 2. József. magatartási kódoknak és logikáknak. vonatkoztatási síkoknak. A mátrix szót bármely képesség. Mária . hogy ismertessek két. Cleveland egyházmegye hivatalos lapja karácsonyi számának címoldalán a következı szalagcím volt olvasható: Fiú lett.gratulálunk. ábra azt kívánja szemléltetni. mi történik akkor. A továbbiakban egységesen mindezek helyett fogom alkalmazni a gondolkodási (és viselkedési) mátrixok kifejezést.

például: mondja ki a hallott szó ellentétét. melyeket a kódolt jelek váltanak ki az idegrendszerbıl. mondjuk: nagy . a hálószövési alapkód által irányított stratégia határozza meg. Lesz. A mátrix kódját itt a játékszabály határozza meg. négy. hogy memóriájukból valamiképpen elıhalásszák ezeket a neveket. A szóasszociációs tesztekben a kód mindössze egyetlen utasításból áll.és elıugrik a válasz: kicsi. s a képzeletbeli képet folyamatosan végigvizsgálja . amelyekrıl a játékosok valaha is hallottak. Lisszabon stb. Lo. hatalmas stb. Az egyik mátrixtól a másikig való sodródás az álomra és a vele rokon állapotokra jellemzı.. és én kötelességtudóan haladok tovább Leeds felé.. Ha a kód az volt. hogy ezek hatására rezgésbe jönnek memóriájának áramkörei . s a mátrix elemei az L betővel kezdıdı városok.a hálóépítési készség . de a kész hálónak mindig a kódban foglalt szabályok szerinti szerkezető sokszögnek kell lennie. aki maga elé képzeli a földabroszt. mint a zongorázás vagy a gépírás a gyakorlás során többé-kevésbé automatikus. Az összefüggı gondolkodás a szabályok által irányított játékokhoz hasonlatos. céltudatos gondolkodás esetén egyszerre csak egy mátrix aktivált. a fonal anyagának elválasztása. tekintet nélkül arra. A megfelelı rögzítési pontok megválasztása a környezettıl függı stratégia. A feladat az. különbözı szintő példával a fentieket. x · y. de a sugárirányú szálak az állat idegrendszerében jelenlévı fix kódrendszernek megfelelıen mindig azonos szögben metszik a körköröseket. hogy a mátrix mely elemei. A készség mőködése mindig kétszeresen szabályozott. Az asszociációs tesztek a gondolkodási folyamat radikális leegyszerősítései. a gondolkodás magas. A pók a terep adottságaitól függıen három. figyelembe veszi a környezet adta lehetıségeket. E rendkívül komplex játékok szabályai „kódolt szimbólumokkal fejezhetık ki: x + y.. A matematikai gondolkodásban például a különbözı típusú mőveletek elvégzésekor egész sor speciális kód játszik szerepet. alkalmazkodóképes stratégia. s a háló középpontja a súlypontban helyezkedik el. ... A stratégia dönti el.kontrasztként . a La Cucaracha nevő éjszakai klubban töltött kellemes este emlékénél. Többféle stratégia áll rendelkezésükre.. Talán itt kell számot adnom arról.alkalmazkodóképes. és milyen sorrendben bukkannak elı. A második példa . miért választottam a jelen elmélet kulcsszavául a homályos . másfelıl pedig a környezeti feltételeket figyelembe vevı. A szellemi készségek.mondjuk L betővel kezdıdı városnevet kell leírniuk. fegyelmezett. melyek némelyike hierarchikusan is rendezett: összeadás . ahogyan az idomár sípjelére a cirkuszi állat kezdi meg a mutatványokat. hogy a társasjáték folyamán Lagosból Lisszabonba jutok.. abban a reményben. Az alany hívószavakat kap. hogy szinonimákat kell mondania. de a rögzített kód korlátokat szab az alkalmazkodásnak. ahogyan a kotta egy sorának olvasása kiváltja a bonyolult ujjmozdulatok meghatározott sorozatát. a szálak végének rögzítése vagy a kapcsolódások szögének meghatározása. hogy elidızzem egy. irányítja egyfelıl a (veleszületett vagy tanult) rögzített kód. amelyben a résztvevıknek annyi adott . ez azonban nem tartozna a játékhoz.legyen egy. amelyek szerepet játszanak a hálókészítés folyamatában. Természetesen lehetséges..illusztráljam néhány. s olykor akár tizenkét alkalmas pontra rögzíti hálóját.Li. A pók esetében a mátrix tagjai a különféle alsóbbrendő készségek. és kísértést érzek.Lincoln. azt a másik példához hasonlóan itt is a játékszabályok. mint például az aritmetikai mőveletek végzése és a motoros készségek. Van egy társasjáték. a válasz óriási. hogy a nevük most éppen eszükbe jut-e vagy sem. lesz. amennyi csak eszükbe jut. verbális szintjén történı tevékenység.szorzás hatványozás. s ezek látványa kiváltja a megfelelı mővelet elvégzését.mintha hangvillát ütögetne. La. s hogy mindezek mikor lépnek mőködésbe. a mindennapi gondolkodásban a kód bonyolult és kevésbé bonyolult szabályok összessége. Egy másik szótagokat sorol magában .mondjuk keletrıl nyugat felé. A mátrix . xy vagy x√y. beállítódott rutinná válnak.

fejlıdnek és formát öltenek.egy sajátos mintázat írja fölül. amelynek engedelmeskednünk kell . A 4/b. integrálás stb. (c) Napóleon májának egészségi állapota vagy akár (d) a csillagok állása felıl. A szó jelent egyfelıl egy szabálykészletet.ilyenek például a Büntetı Törvénykönyv vagy a KRESZ. A mátrixot meghatározó kód leírható egyszerő matematikai formulákkal. amely a lehetséges lépések összességét ábrázolja. nem árt olykor ezeket az ábrákat is felidéznünk. de az elsı túlságosan bizonytalan. A matematikában a mátrix a mindenfajta mágiára képes számok oszlopokba rendezett sorozata.)6 Térjünk vissza a gondolkodás képességéhez. ábrán a bástyáé látható. amelyek rugalmasak.egyszerre alkalmazkodóképes és stabil. de szabályaik adottak és merevek. ábra mutatja . hogy nemcsak az idegrendszer. A verbális okoskodás hasonlóképpen sajátos kódok medrében folyik. de a szervezet minden mechanizmusa ezen a módon funkcionál (kezdve a megtermékenyített petesejttel. Tudjuk. A mátrix az elıttünk fekvı mintázat. hogy bennük két fogalmi sík ütközik össze. 6 . Egy korábbi fázisban a mezı. Emlékeznünk kell azonban arra. illetve A mátrix szó kiválasztását nem olyan könnyő megmagyarázni. Az ilyen referenciakereteket. rész. hogy mindeme kifejezések a gondolati tevékenységek egy-egy olyan területét jelölik. „kódolt” formában tartalmazzák a mintázat struktúrájának lényegét. I. hogy idegrendszerünkben kódolt jelek formájában . amelyek sőrített.mint mondjuk a Morse-ábécé . ám ez a sejtmagban lévı „tervrajz” nem egy parányi emberke mikroszkopikusan kicsiny képmása. a waterlooi vereséget például megközelíthetjük (a) történelmi jelentısége. s egyfajta tömörített.kód kifejezést. de tartalmazza azt is. amelyen csak egy futó áll. Egy készség vagy szokás gyakorlását tehát a mátrixa határozza meg. melyek mentén a futó mozogni tud. hogy elveszítené alapvetı jellegeit .szorzás. „titkos nyelv” segítségével közvetíti utasításait. a jellegek egy négybetős ábécében vannak kódolva. amiben a dolgok kialakulnak. Ha a sakkjátékos egy üres táblát szemlél. és nemegy tekintetben félrevezetı. lásd: II. két vonatkoztatási háttér találkozása okoz zavart. melyben hosszú láncba rendezett négyféle molekula képviseli a karaktereket.mőködik.hogy a szüntelen ismétléseket elkerüljem .az úgynevezett determináns -‚ amely változatlan marad mindeme transzformációk során. hanem fiktív „erıvonalak” egy csoportját. illetve a váz kifejezéseket alkalmaztam. A mátrix szó latinul anyaméhet jelent.a továbbiakban mátrixnak fogom nevezni. a táblát . Az elızı fejezet anekdotái úgy határozhatók meg.amint a 4/a. Amikor mátrixokban és kódokban gondolkodunk. A mátrixoknak van ezenkívül egy konstansuk is . amelynek „genetikus kódja” tartalmazza a leendı egyed tulajdonságait. nem a sötét és világos négyzetek monoton mozaikját látja. fogalmi síkokat vagy összefüggésrendszereket . (b) a katonai stratégia. és szemléletesen alkalmazható mindenre. amely sokféle transzformáción mehet át anélkül. A matematikai gondolkodást speciális játékszabályok irányítják . differenciálás. A determináns és a kód közti párhuzam azonban túlságosan is laza. a második pedig túlságosan merev. két összefüggésrendszer keveredik. Az ok éppen a kellemes és kényelmes többértelmőség.

Vagy elvontabban: egy begyakorlott tevékenység irányítása általában az adott tevékenység tudatossági szintje alatt megy végbe. a megfelelı lépés kiválasztása a környezettıl. aki egy már fejbıl megtanult darabot játszik. A sakktábla elıtt ülı játékos számára a kód a megengedett lépéseket meghatározó szabályok összessége. de elıtte ismeretlen kódok szerint cselekszik. A tılünk távolodó személyt nem látjuk törpévé válni. Még a kerékpártervezık és -gyártók sem tudják pontosan. ha egyik szemünket behunyjuk). a mátrix pedig az adott szituációban lehetséges lépések halmaza. a jobbat pedig harminc centiméter távolságra. mégis körnek látjuk. . mint a tőzı napon. véglegesen rögzült tényezıje. A kód egy „rejtett rábeszélı”. Rajzoljuk körül arcunkat szappanos ujjal a fürdıszobatükörben (könnyebb. a valóságban csupán feleakkora . vagy éppen variációkat improvizál. a bizonyos szögbıl szemlélt pénzdarab képe pedig retinánkon többé vagy kevésbé lapult ellipszis. hanem egyazon mőködés eltérı jellegeit jelöli. A két szó nem különbözı entitásokat. vagy éppen a pincérlánnyal cseveg. hogy a komikus hatás a különbözı síkokon elhelyezkedı mátrixok váratlan találkozásánál keletkezik. de a fordítottja is igaz: tudni és látni.mint a fejvadász zsugorított trófeája. Mindez nem csupán zsigeri és izomzati mőködéseinkre vonatkozik. „REJTETT RÁBESZÉLİK” Mindenki tud biciklizni. hogy a kép. a ritmus vagy az elıadásmód) megválasztására. aki más hangnembe tesz át egy zenemővet. Látni és hinni . mert tudjuk.kifejezhetı verbálisan is: átlók. mint a jobbé. ahogyan a körülöttünk lévı világot összefüggı és jelentéssel bíró egészként felfogjuk. s a tényleges ellipszisformát tudatosan észrevenni csak némi erıfeszítéssel vagyunk képesek. hogyan kell elejét venni a felborulásnak a kormány megfelelı elmozdításával. trikójára akár ki is írhatná a pascali jelmondatot: Le cœur a ses raisons que la raison ne connaît point. amelyet életnagyságúnak láttunk. a fekete kesztyő árnyékban ugyanolyan feketének tőnik. Gondoljunk a zongoristára. a mátrix ugyanennek változó. hogy voltaképpen hogyan is csinálja. Még nagyobb szabadságot élvez a muzsikus. „Még a legelemibb érzékelések is írja Bartlettvii . ahogy kellene. ahogy ez egyébként általában lenni szokott. holott bal kezünk képe a retinánkon éppen kétszer akkora lesz.vi A kerékpáros meghatározható. alkalmazkodóképes aspektusa. Tartsuk bal kezünket a szemünktıl tizenöt. de senki nem tudja.hordoznak deduktív konstrukció-jellegeket. hogy a kiegyensúlyozatlanság adott szögénél minden kanyar íve fordítottan arányos a haladási sebesség négyzetével. az irányítást ilyenkor a „robotpilóta” veszi át. A bárzongorista nagyszerően tud játszani. de mindennemő koherens gondolkodási és viselkedési folyamatot bizonyos jól körülírható kódok vezérelnek. miközben alszik.tartja a mondás. Láttuk. holott nem így kellene látnunk. a futó-átlók mentén mozgó bástya a gyakorlott sakkjátékos számára kifejezetten vicces dolog. a táblán elhelyezkedı többi figurától és viszonyuktól függı stratégia. de arra is. A látás részben velünkszületett. Sokkal több lehetısége van a stratégia (a tempó. egyforma nagynak fognak látszani. hogy kör alakúnak kell lennie. A kód egy készség vagy szokás fix. de ıt is kötik a kromatikus vagy diatonikus skála kódjai.még ha ezek a kódok részben vagy egészen a tudatalatti szinteken mőködnek is. mint a hálót szövı póknak. A mátrixok alkalmazkodókészségükben a csak egészen kevés stratégiai választást engedélyezı reflexektıl és a többé-kevésbé automatikus rutinoktól a szinte végtelen számú és sokféleségő készségekig terjednek. melyeknek koherens jellegük köszönhetı . s abban a meglepetésben lesz részünk.

Remélem.részben pedig a korai gyermekkorban szerzett képesség. amelyben szerzı a set szó vagy negyven különbözı jelentését sorolja fel. akkor is rendkívül nehéz lenne meghatározni és megfogalmazni a gondolkodásunkat és viselkedésünket irányító szabályokat . Egy alma mást jelent Picassónak és mást egy gyümölcskereskedınek. a mondattan. a szavak közti őrben vannak jelen a nyelvtan. Gibson híres cikkére is (idézi: Humphrey. Az ilyen gondolkodás gyakorlása egy többé vagy kevésbé alkalmazkodóképes. s a folyamatot irányító játékszabályok számára ismeretlenek. valamint a jómodor és a mindennapi logika szabályai. mint az Ausgabe vagy a set. o. J.: Senden (1932). feldolgozódik. Utóbbiak közé tartoznak az axiomatikus meggyızıdések és elıítéletek. Mindeme megközelítéseknek megvannak a maguk komplex szabályai. Ekképpen tehát: amikor belemerülünk egy közönséges. ezt azonban az ember nem érzékeli. Mindkettıt implicit kódok irányítják. Térjünk vissza még egyszer a verbális gondolkodáshoz. 105. amikor a normális.8 MEGSZOKÁS ÉS EREDETISÉG E nélkülözhetetlen kódok nélkül lefordulnánk a kerékpárról. hogy retinánkon folyamatosan változó képekbıl felismerjük a tárgyak méretét. Ezek a vizuális konstanciák mőködnek mindannyiunk normális látásában. a folyamat során nemcsak hogy tudattalanul érvényesülnek a nyelvtan.ahogy ez be is következik álmunkban. a korábbiakban már többszörösen kipróbált 7 Vakon született. s magának a kódnak a részei. értelmezıdik. ahogyan a cigánygyerek tanul meg hegedülni. amelyeket maguktól értetıdıeknek veszünk. s gondolataink elvesztenék összefüggı jellegüket . melyeket elsısorban nem nyelvtankönyvekbıl.a halálbüntetés problémájáról vitatkozik. s alapul szolgálnak a személyes értelmezési kereteknek.).”7 A szelektív kódok ebben az esetben az inger bemeneténél. A kísérleti pszichológiában jártas Olvasót emlékeztetnem kell a Würzburgi Iskolától származó oly meghitt kifejezésekre. eltorzul és átszervezıdik az idegrendszer különbözı szintjeinek átrakodóállomásain.a William Jones-i burjánzó. scherna és set. hanem a gyakorlatban ismertünk meg. hogy ismerné a kottaírást. A mátrixok és kódok kettıs koncepciójának megalkotásakor egyfelıl a pszichológiára. zizegı zőrzavar. s belılük értelmezhetı észleleteket alkossunk. mások az alatt érvényesülnek. Talán emlékszik még J. teheti ezt a társadalmi hasznosság. a szemantika és a nyelvi logika specialistájának segítségére lenne szükségünk. 1951. mert vizuális mátrixaik különböznek. de ha mindezt tudatosan mővelnénk. Másként fogalmazva: a gondolkodás és a kerékpározás rutinjai között jóval kisebb a különbség. valamint angolszász társaikra: determining tendency. Vö. józan és következetes gondolkodás nem funkcionál. a mondattan szabályai. task. s nem a kimenetnél játszanak szerepet. amelyek lehetıvé teszik számunkra. Einstellung vagy Bewusstseinslage. mint Ausgabe. hogy a mátrix és kód szavak pontosabbak és általánosabb értékőek. anélkül. mint amekkorát önérzetünk sugall. 8 . Az érzékszervet stimuláló ingerek a tudatos észleletnek csupán a nyersanyagát szolgáltatják . a beérkezı információ a tudatosság szintjének elérése elıtt megszőrıdik. melyek homályosak számunkra. A felsorolt példák mind az úgynevezett vizuális konstanciák közé tartoznak. fényességét és alakját. Ugyancsak rejtve. idézi: Hebb (1949). s melyeket képtelenek vagyunk megfogalmazni. s felnıttkorban sebészeti beavatkozás segítségével látókká vált emberek komoly nehézségekkel küszködnek a minták és arcok felismerésében s a térbeli tájékozódásban.ehhez szakembernek. másfelıl a fiziológiára figyeltem. Másfelıl: az egyetlen mátrixban történı gondolkodásnak megvannak a maga nyilvánvaló határai. Amikor valaki . expectancy. hétköznapi beszélgetésbe.mondjuk . a valláserkölcs vagy a pszichopatológia fogalomköre felıl. melyek közül egyesek a tudatosság szintjén. E szélesebb kontextus elméleti vonatkozásai a Második részben olvashatók.

amely eredeti. a stagnálás. ugyanazon két mátrix találkozása kelthet tragikus. Két lehetıség van arra. Úgy vélem: ez az értelmezés egy bizonyos pontig lehangolóan igaz. hogy szilvafából vagy. A két út látszólag ellentétes irányú. A behaviourizmus. hogy megbirkózzunk a helyzetekkel és eseményekkel azáltal. mit is jelent voltaképpen az ébrenlét.kezdve azokon. s tart egész életünkön át. gondolkodásunk és tetteink alapmintázatát alkotó mátrixok voltaképpen a tanultak szokássá kristályosodott párlatai. háromoldalúak. szerinte is úgy van-e. valami ösztönös éleslátás. S. az összeroskad alatta.mondjuk . komikus vagy intellektuálisan izgalmas. akit . hogy kiaknázza e két referenciakeret (vagy a rokon pár: szellem és anyag) közti kontrasztokat. az egyidejőleg élni különbözı síkokon (hogy szövegösszefüggésébıl némiképpen kiragadva idézzem T.az eset két. s e könyv gondolatmenete azon ponton kezdıdik. azonos körülmények között. Eliotot). vagy esztétikai tapasztalatban megvalósuló konfrontáció. A folyamat kisgyermekkorunkban kezdıdik. racionális gondolkodás kódjai. Amikor Wellington hercegtıl megkérdezték. amely egy megszokott eseményt vagy helyzetet hirtelen új megvilágításban mutat meg. hogy megszabaduljunk gondolkodásunk és viselkedésünk többékevésbé automatizált rutinjaitól. A nagyméltóságú iskolaigazgató leereszkedik egy rozoga székre. s rendezett sémákba. hogy alkalmazzuk rájuk a megfelelı játékszabályokat.hiszem .ez az igazság már érvénytelen. amelyek a sejtlégzést irányítják. ahol nem mőködnek a józan. egészen azokig. amely az álom nyelvével szemléltethetı. hajlamosak merev automatizmusokká csontosodni. mint egy kondicionált automata mőködéseit. A vadember mélán szól a faragott bálványhoz: Mit vagy olyan nagyra? Tudom. ha a páciens képtelen kibújni belıle.az unalom. hogy a szokás az ember második természete. A menekülés egyik útja tehát a visszasüllyedés a fogalomalkotás korábbi. spontán szellemi felcsillanás. de szoros rokonságukra rövidesen fény derül. EMBER ÉS GÉP Amikor az érzékelés vagy gondolkodás két. a szellemi lehatároltság és érzelmi frusztrációk elıl -‚ de az ellenkezı irányba való menekülés. s megérteti velünk. a rögzített kódú rugalmas mátrixok .készségnek. Ám még a legelasztikusabb kényszerzubbony is kényszerzubbony.John Brownnak nevezünk. új szellemi szintézist alkotó fúzió. A másik út szintén menekülés . s az emberi létállapotot úgy szemlélni. Ugyanez az eset: a szellem gıgje és a test földi anyagisága. primitívebb szintjére. termékenyítı hatást. Így válik lehetségessé. A biszociációs aktus korábban teljességgel elkülönült tapasztalati mátrixokat hoz kapcsolatba. a kortárs pszichológia legjelentısebb iskolája hajlamos az embert olyan nézıszögbıl vizsgálni. a másik út pedig a felemelkedés a szellemi evolúció magasabb és komplexebb szintjeire. egymástól független mátrixa találkozik. A . A tanulási folyamat során tapasztalatokat győjtünk. felkiáltott: „Hogy a második?! Tízszeresen is az elsı!” A szokások különbözı mértékben rugalmasak. Az észlelésünk. Elsı példánk legyen: ember és gép. A durvább humor kedvelt fogása. s a tekintélyes férfiú a földre pottyan . kreatív teljesítményekre képtelen. Az elsı természetesen a fejesugrás az álomba vagy álomszerő állapotokba. A kreativitás bármely területén fellelhetı biszociatív minták háromrétegőek. amelyek egy kézjegy vonásaiért felelısek alkotják a sokrétegő megszokások összességét. Ha sokáig mőködnek változatlan környezetben. a változatosságban fellelhetı egység stabil mintázataiba csoportosítjuk ıket. amely az adott páciens állapotára alacsonyítja. össze nem illı kontextust érint: a tekintélyt lerombolta a gravitáció. ahol . az eredmény (s ezt szeretném megmutatni) lehet nevetésbe torkolló kollízió. s az új szituáció vadonatúj válaszokat hív elı.

A csínytevı vagy a bohóc trükkjeikben a gravitáció és a tehetetlenség mechanikus erıit kihasználva figurázzák ki emberi természetüket. a dobozból kiugró paprikajancsi. hogy történt-e. hogy az elsı esetben a két referenciakeret összeütközik. kultúrájú. s a többiek. aki zsebóráját fızi. ha a szenvtelen érdeklıdés rokonszenvezı azonosulásba fordul. egy szívtelen iskolásfiú kacagni fog a látványon. a másodikban a részvétteljes csodálat). A kövér ember. de a két szituáció logikai szerkezete és üzenete azonos: bárminek is képzeled magad. Az „élıre kérgesedett mechanikum” jelképezi a kontrasztot az ember szellemi törekvései és a fizika meg a kémia törvényeinek alávetett. hogy a szemlélı ítéletalkotását a sajnálat vagy a káröröm határozza-e meg. hogy öntelt leereszkedéssel szemlélném tévedéseit. megalázni intellektusát. rád is vonatkozik.egyazon logikai séma. az érzelmes idıs hölgy pedig talán még sírva is fakad. A harmadik lehetıség a két mátrix egybehangolódása és szintézise.akárcsak a vacsoravendég. a mechanikus gépként viselkedı pedáns. s markában a tojást szorongatja. aki alatt összeroskad a szék gyakorlati tréfa áldozata. hogy kinyilvánítja prózai testi funkcióinak vagy a természeti törvényeknek való alávetettségét. a fordított négyzetek törvénye. kedvenc példái pedig az ember-automata.magyarázatul szolgál a komikum minden formájára. a valaha kitalált legjobb vicceknek tarthatnánk az egyiptomi szobrokat és a bizánci mozaikokat. mint egy rossz kapcsolásnak engedelmeskedı berendezés. Ez a „megoldás” emelkedettebb érzelmeknek ad tápot.tragikumra vagy intellektuális tapasztalatra fordítható. nevezetesen ugyanazon biszociált mátrix-pár alapján az érzelmi klíma egyszerő megváltoztatásával . eltérı érzelmi beállítottságú közönség elıtt. hogy a felsorolt példák mindegyikének komikuma . Ez az üzenet egyszer komikus. A különbség a kísérı érzelmek eltérı karakterében áll (az elsı esetben a káröröm. tragikus figurává alakul át. a dadogós. a dobozból kiugró paprikajancsi. Hasonló célt szolgálnak a tréfacsinálás fordított technikái. Ha azonban az organikus hajlékonysággal szemben álló merevség már önmagában nevetséges lenne. az emberként viselkedı tárgyak és szerkezetek. mint az elıbbi. lehet komikus vagy tragikus figura aszerint. nagyon is hús-vér teste között. hanem a kíváncsiság: de hát hogyan is kérgesedik rá az élıre a mechanikum? Milyen gyorsulást viselhet el az élı szervezet. A bohózatok szokványos szereplıi . menekülı kalap. akárcsak egy kupac agyagra. másszor tragikus lehet. s milyen természető sérülés. ám Ikarosz is . aki érezhet részvétet és érzékelheti a komikumot is. a hirtelen csuklani kezdı Hamlet. de abban is. a másodikban pedig tragikus szembenállásban marad. a bábszínház. Érzelmileg kiegyensúlyozott nézıpontjával kettejük közt helyezkedik el a véletlenül arra járó orvos. a szórakozott don. a púpos vagy a külföldi . s a búsképő lovagot a szélmalmok elleni harcban való fegyvertársamnak tekintem.variációk kimeríthetetlenek: a banánhéjon elcsúszó személyiség.komikus. A véletlen szereti megviccelni az embert. s a feszültség lassú katarzisban oldódik fel. tragikus vagy érdekes figurák lehetnek különbözı szellemi életkorú. aki elcsúszik és hasra esik a síkos járdán. a fösvény. a marionettbábu. Henri Bergson nevetésrıl szóló könyvében a légies szellem és a közönyös anyag dualizmusa az élıre kérgesedett mechanikum . de elsıdlegesen az érdekli. az istenek a szék lábának összetörése helyett szárnyainak viaszát látták jónak megolvasztani. a pszichológiai eset felé fordítom érdeklıdésemet. a robotokként masírozó katonák. a hasmenésben szenvedı törzsırmester. de Bergson nem vette észre. a beugratós játékok és szerkezetek. s hogyan hat rá a nulla gravitáció? Bergson szerint a komikum fı forrása az életben megnyilvánuló mechanikus jellegek: a merevség. ha ahelyett. vagy a szélben a gazdája elıl szinte kiszámított rosszindulattal odébbodébblóduló. lerombolni tekintélyét. Az áldozat tehát a triptichon bármelyik tábláján elhelyezkedhet. Meglepı. Don Quijote komikusból fokozatosan rejtélyes alakká válik. Ha az emberi . hangulatú. önbecsülését azzal. a tehetetlenség és az ismétlıdés.a megcsalt férj. a hatás ilyenkor nem sírás vagy nevetés. a jelen elmélet szerint azonban csupán a sokféle változat egyikében játszik szerepet.

mely szerint az árapály-jelenségért a Hold vonzása lenne felelıs. És így tovább. komikus figura. szükségesnek érezte kijelenteni: a csodákban nem hívı kutató számára az egyetlen lehetséges olvasat Newtont és Darwint automatáknak tekinteni.x Az e magatartás következtében kialakuló szellemi klímát Cyril Burt elemezte The Concept of Consciousness (A tudatosság fogalma) címő könyvében (a behaviouristák a szót. B. hogy kijelentse. a katatóniás beteg pedig.élıbıl géppé való . hogyan definiáljuk a csodát. az elefántcsont-szobor. hogy miután a pszichológia elıször is eladta a lelkét. a kényszerképzetektıl gyötört neurotikus zavarba ejt és megpróbáljuk megérteni. A modern tudomány szóhasználatában elfogadottá vált az emésztés.a történet visszanyúlik az Ádámot adamahból (héberül: föld) megteremtı Jehova mőhelyéig.koncepciója.vagy mővészet-táblájába transzponálható.ix Természetesen minden attól függ. mígnem csak a hangja maradt. és sziklákká változtak a csontjai. A katarzis kifejezést a lélek és a belek megtisztulására alkalmazták és alkalmazzák ma is. tragikus látvány. számőzték a tudomány szótárából): a kiábrándult szemlélı kísértést érez. A pithagoreusok hangszernek fogták fel a testet. remekül szórakozhatnánk a holttesteken.szó is kétértelmő.vagy inkább: bifokális . E tudományok kezdettıl fogva úgy tekintették az embert. a szerencsétlen nimfa pedig addig sorvadt. tragikus párhuzamai Faust Homunculusa. Ha mindig nevetnénk. megismerés stb. a kutató tudósok példaképe okkult agyszüleménynek minısítette és elutasította Kepler elméletét. A triptichon középsı tábláján elhelyezkedı homme-automate az élettel foglalkozó tudományok fokális . aki szoborrá merevedve fekszik. valahányszor valaki egy tárgy benyomását kelti. lelken kívül lélegzetet is jelent. és G. mechanizmusa kifejezés. pszichoszomatikus szemléletben. de integrált. egy epileptikus roham látványánál semmi sem lehetne mulatságosabb.átváltozásnak éppily gazdag példatára van: a pedáns. már-már kizárólagosan hangsúlyozzák az homme-automate gépi jellegét. s mind erıteljesebben. tapogatózó. Galilei. s magáévá tette az angolszász országokban fél évszázadon át uralkodó behaviourista pszichológia is. ahol e szubsztanciák egyszerre jelentik a test nedveit és a lélek állapotait. csak ki kellene tapintanunk egy embertársunk pulzusát vagy meg kellene hallgatnunk. Lírai megfelelıje Galathea. a prágai Gólem vagy Frankenstein . Ugyanez a „bifokális” szemlélet érvényesül a négy hippokratészi nedvesség elméletében.akárcsak a pneuma . A fordított . a komikum fogalomkörében felhozott példája vízszintes vonalak mentén a triptichon tudomány. esetleg agyvérzésnek neveznék egy szenvedélyes dühkitörést. Még az olyan zseniális természettudósok is. Shaw a komikum mezejére fogalmazott. amikor például izomtónust vagy idegfeszültséget emlegetünk. hogyan ver a szíve. mert sajnáljuk ıt. szétszakítanám a két referenciakeretet. most a . mert nyílttá tenném és rosszmájúan szembeállítanám egymással a mélyben lappangó kétértelmőségeket.viii Ami azt illeti. tanulás. melynek lélek-húrjai a megfelelı feszességben kell. Ha azonban komoly képpel beszélnék a lélek szájszagáról vagy a szellem hashajtóiról. vissza megint a mitológiához: Lót felesége sóbálvánnyá dermedt. mint újabb okkult agyszüleményt. érzékelés. Echo. a spiritus . az eredmény annyi. ahogy a tréfacsináló: gépnek és szellemnek. mert lenézzük. Aphrodité életre keltett. mint Konrad Lorenz. amely Jacques Loeb híres könyvének programadó jelentıségő címe volt. hogy legyenek. akinek Salamon király győrője címő könyvét oly sok millióan olvasták gyönyörőséggel. s mi nemegy kifejezéssel akaratlanul is követjük gondolatmenetüket. s ha jót akarnánk nevetni. Narcissus virággá változott. amelyre nyelvünk máig emlékezik. Hommeautomate-ja egyszerre ember és készülék. akit szokásai már-már valódi géppé változtattak. amelyeket sikerrel egyesítettek görög elıdeink egy bizonytalan. amelyet Pygmalion készített.viselkedésben tapasztalható ismétlıdés a komikum szükséges és elégséges feltétele lenne. groteszkül és nevetségesen hangzana. A fiziológia mechanisztikus irányzata a század elején érte el szimbolikus csúcspontját Az ember gép szlogennel. majd elvesztette az eszét. Bergson minden.

intellektuálisan izgalmasnak vagy tragikusnak. feszültséget oldó hatása van. Normális körülmények között ezt a megkönnyebbülést valamilyen. amely.szimbóluma. nemi vágy. mint kilencven százalék víz és tíz százalék ásványi anyag -‚ s e mondat tetszésünk szerint fogható fel komikusnak. Bergson többi ember-gép példáját csak röviden kell megemlítenem. ha a hıs egyet levág. jelképezve az inger-válasz-típusú folyamatokat: az izomrángást. a szabad akarat és erkölcsi felelısség. afrikai napon. A bábjáték naiv. Amikor a csı várakozásainkat megcsúfolva kilyukad.mosollyá transzformálódik.végsı lépés elıtt áll: hogy lemondjon a tudatosságról is.a megfelelı érzelmi feszültség jellemzi.a szemantikai csıvezetéket . hogy az elbeszélést . A nevetı ember képtelen ölni vagy közösülni. szorongás vagy düh okozta-e mindig kellemes. mechanikus. A bábu-motívum szélsıséges változata a dobozból kiugró paprikajancsi. amelyen egy kövér ember tócsává olvad a tőzı. s a haragot. a mesterséges végtagoktól az idegrendszer mőködését utánzó robotokig (amilyen például Grey Walter elektronikus teknıce) . hanem szétporlik . az epileptikus rohamot. szorongást vagy büszkeséget is semmissé teszi a nevetés. II. de egyben elpusztíthatatlanságának szimbóluma. a feloldódás és elernyedés nem valamiféle beteljesítı. vagy Raszkolnyikov álmának öregasszonya. amelyek szimbolikus üzenete kiváltja a veleszületett .dühödt vagy gyengéden szerelmes .viselkedési reakciósorozatokat. akár saját kromoszómái és mirigyei rángatják a zsinórokat. Nevetés és emóciók Egy ötlet vagy esemény két.tudományos vagy vallási . az életet. A filozófusok a komédia és tragédia közti semleges zónában fáradhatatlanul próbálgatják összebékíteni az emberi bábu ellentétes aspektusait. egy adott szükségletet kielégítı cselekvés eredménye. éppen ellenkezıleg: a nevetés megakadályozza a biológiai szükségletek kielégítését. mert e könyv egyik vezérmotívuma szempontjából fontosak.tekintet nélkül arra. AGRESSZIÓ ÉS AZONOSULÁS A nevetésnek a közhely szerint felszabadító. s a . A zsinórokon mozgatott báb a sorsnak kiszolgáltatott ember idıtlen komikus vagy tragikus . a másodiknál eszünkbe juthat a kémcsövet vizsgálgató kutató tudós.a szabó próbafigurájától az orvosi egyetem anatómiai modelljeiig. s az egész állatvilágban szerepet játszó jelzéshordozókat. a kifinomult marionett-bábszínház mővészet.determinizmus béklyóinak oldalát.xi Hosszasan foglalkoztam Bergson kedvenc komikum-példáival. a feleslegessé vált feszültség kitörı nevetéssé vagy . A feszültség tehát nem oldódik fel. a feszültség természetének megfelelı tevékenység útján érjük el. összeférhetetlennek tartott mátrixhoz való hirtelen biszociációja komikus hatást kelt. Az ember-gép kettısség koncepciója egy lakonikus mondatban foglalható össze .az ember nem más. paprikajancsi-változata komikus. A rugós paprikajancsi ismerıs figura a biológiai tudományokban. A feszültségtıl való megszabadulás . akárhányszori ismétlıdésének. a harmadiknál pedig egy maroknyi por. hogy éhség. akár az istenek. az élet bugyutaságának. élıt imitáló szerkezetek és masinériák . Az elsı esetben arra a karikatúrára kell gondolnunk. Amikor azonban nevetünk.enyhébb formában . Ellentéte a legendabeli szörny. aki a koponyájára mért minden fejszecsapás után visszanéz és gyilkosa arcába nevet.a tudomány és technológia különbözı területein játszanak szerepet. azonnal új csápot vagy fejet növeszt. feltéve.

a civilizált humorban az agresszivitás kifinomult. Az ellenkezı oldalról fogalmazva: ennek a fényőzı reflexnek egyetlen értelme az. egy összetevınek .nem érezhetı. ha mégoly csekély mértékben is .sírás. a szatirikus pedig a jogos felháborodást aknázza ki. a gyermekek malacságai elsısorban az ürülékkel kapcsolatosak. A kifinomultabb humorban ezek a vonások oly halványak és diszkrétek. s eléggé ismerjük a nevetésrıl való vélekedését ahhoz. mint a baráti ugratásnál. a káröröm. A gyermekek és a primitív emberek tréfáiban azonban a kíméletlenség és hetvenkedı önbátorítás sokkal nyilvánvalóbb.mondjuk . hogy csak a legtüzetesebb elemzéssel lehet ıket kimutatni. és miért válik belıle nevetés. vagy csupán a tréfa áldozata iránti szimpátia hiányában Bergsonnal szólva: a szív pillanatnyi érzéketlenségében. A vásári tréfa leplezetlenül agresszív. összetételbeli különbséget. „Amikor a nevetés az emberrel egyidejőleg elıbukkant a régmúlt ködébıl. ami éppoly céltalan tevékenység? A kérdés második felére adható válasz kézenfekvınek látszik: az a fajta izgalom. olyanok. gyakran még csak nem is tudatos. nem pedig . hogy feltételezzük: a nevetés eredeti formájában teljes egészében a győlölet és a rosszindulat megnyilvánulása volt.az agresszió vagy a szorongás impulzusának. már akkor ott volt a kezében a kés. a tragédiát komédiává teszi. mint a só egy hozzáértı szakács készítette ételben . a parodista közönyös kajánsága az. de egészen más érzelmi színezető komikum hordozói. pusztítás. míg egy-egy szellemes vagy finom humorú megjegyzés sok esetben teljesen észrevétlen maradt. mint amelyik könnyekre fakaszt. vidámságra ingerlı dolognak számít náluk. De mitıl vált hirtelen feleslegessé a kérdéses izgatottság. hasznos célra nem fordítható izgalmakat. A válasz azonban éppoly csalóka. Megjelenhet a kajánság. Egy nyolc és tizenöt év közötti amerikai iskolásgyermekek körében végzett felmérés arra az (egyébként aligha meglepı) eredményre vezetett.xiv A nevetéssel kapcsolatos elképzelések között Arisztotelész óta legállandóbbnak és legmaradandóbbnak a lealacsonyítás elmélete bizonyult. hogy mások megalázása.mindig jelen kell benne lennie. hogy levezesse a felesleges. „vegyi összetételő”. A humor kifinomultabb formái vegyes. Ezt a közös tartalmat a továbbiakban agresszív-defenzív vagy önérvényesítı tendenciának fogom nevezni. bántalmazása vagy ugratása nevetésre. más természető. csúfolkodással és megvetéssel kapcsolatos. amint a komikum történelmileg korábbi formáiban és elméleteiben is.egy látszólag céltalan és értelmetlen reflexben és grimaszokban. és nemegyszer ellentétes érzelmeket keltenek. ami nevetésben nyer feloldódást. hisz ha megpróbáljuk meghatározni ezt a minıségi. megvetés. amelyeket a légzıszervek fokozott mőködése és jelentéstelen gesztusok kísérnek. a szó csupán két alkalommal jelent „tiszta szívbıl fakadó boldog kacagást”. rombolás és hatalmi önkény emléke maradt ránk az antikvitásból. egészen új oldalról kell az emberi érzelmeket megközelítenünk. bármilyen legyen azonban a keverék. ezek közül tizenhárom kifejezetten a gúnyolódással. e nehézkes kifejezés megválasztásának okai a késıbbiekben lesznek érthetık. Ráadásul ugyanabban a szemantikai „csıvezetékben” is áramolhatnak a legkülönbözıbb folyadékok. de nélküle ízetlen lenne az egész. Az agresszivitás eleme. Maga Arisztotelész úgy vélekedett. A humor különbözı változatainál elsı pillantásra megdöbbentıen sokféle hangulattal találkozunk.”xii Az Ótestamentum (Mitchell szerint)xiii huszonkilenc esetben említi a nevetést. hogy a nevetségesség mezeje a torzság és alantasság. Descartes szerint a nevetés a . például a nincs is köpönyegük és az olyan magasra én soha nem céloztam egyaránt a metaforikus és a direkt jelentési síkokra való biszociációk . ami a patetikust lapossá. Cicero azt tartotta. Párosulhat persze gyengédséggel. a megvetés vagy a leereszkedés álcázott kíméletlenségének köntösében. a Charles Addams-típusú karikatúrák és a morbid viccek a borzadály és a gusztustalanság húrjain játszanak. mint amilyen hihetı.azonos logikai struktúrájú. s változhat a csıben uralkodó „nyomás” is. Éppen elegendı brutális diadal. hogy a nevetést a rútság és hitványság váltja ki.

áhítat. holt.képzelt vagy valódi . amely saját magunk valamilyen kiválóságának felismerésébıl támad. amikor hirtelen megszőnik a . A nevetés kitörésének egyik jellegzetes szituációja. hogy megalázzuk. bámulat.xvi Max Beerbohm a köz humorának két elemére mutat rá: a mások szenvedése fölött érzett gyönyörőség és megvetés a szokatlan iránt. olykor pedig mindkettıvel keveredı vidámság megnyilatkozása. A triptichon másik oldalán húzódó érzéstartomány ezúttal kívül esik érdeklıdésünk körén. Az embernek csak Arisztotelészre vagy Calderónra. egy nagyszerő színész játékát nézve. hogy a nevetés az emberi fajnál a szimpátia ellenpontjaként alakult ki és védıpajzsot jelent embertársaink fogyatékosságainak nyomasztó hatása ellen. katalizátornak éppúgy megteszi egy csipetnyi attikai só. hogy az érzelmek e közös nevezıjét nevezzük a továbbiakban így: résztvevı. amikor a rémület és szorongás kifejezése hirtelen megkönnyebbült. s a benyomás. Emberiségnek. de túloznak is. azonosulás. Francis Bacon pedig rútság és torzság említésével kezdi a nevetséges dolgok felsorolását.xv Bergson szerint a nevetés az antiszociális egyén büntetése a megsértett közösség részérıl. kínos vagy tragikus helyzete. a modern pszichológia egyik megalapítója hasonlóan gondolkodott: Nem egyedül a fizikai hatás idézi e/ı a nevetést. valós vagy képzeletbeli entitás részeként viselkedni. Ezek a fajta érzelmek . az nem más. mint a kisgyermekek arcának megváltozásakor. szánalom. E heterogén emóciók közös nevezıje a részvétel. amit nevezhetünk Természetnek. lehet absztrakt eszme.veszély.akár örömteliek. Mozartot hallgatva. akár szomorúak .másként fogalmazva: az én megtapasztalja. az ellenségesség és a szorongás fiziológiai és pszichológiai értelemben egyaránt iker-érzelmek. szerelmesen vagy hasonló kegyelmi állapotban a túláradó boldogságtól megesik. Istennek. A nevetésben minden esetben ott van a be nem vallott szándék. A lealacsonyítás elméletének lényege Hobbes Leviathanjában olvasható: Ami nevetésre ingerel.akár mégoly átírtan és halványan is .mindig megerısíti saját felsıbbrendőségünk érzését. a Szentivánéji álomra vagy Chateaubriand Maximes et Pensées-ére kell gondolnia. Bármilyen legyen is az elbeszélés érzelmi töltése. Bain. Azt sem szabad elfelejtenünk. amely meghaladja . nehezen tudjuk elfojtani mosolyunkat a komikus aspektusokon. a hatás csak akkor lesz komikus. s az a fajta nevetés.vagy önmeghaladó tendencia. voltaképpen az ı rovására derülünk. hogy az embernek könnyes lesz a szeme vagy éppen heves sírásra fakad. McDougall úgy vélte. hogy felismerje: a nevetésben kisülı agresszív töltésnek nem kell feltétlenül puskapornak lennie. hogy része valamiféle nagyobb egésznek. félelem és csodálkozás elemeit. hogy az agresszivitás és az önvédelem.mindig tartalmazzák a rokonszenv. a félelem és a düh. de a kontraszt kedvéért röviden ezeket is meg kell említenem. ha . amely csak a feleslegessé vált többletfeszültségeket vezeti le. boldog nevetésre változik. Univerzális Rendnek vagy Világléleknek. magasabbrendő egységnek. ritkán figyelhetı meg tisztábban. A részvét vagy egy közeli hozzátartozónk elvesztése ugyanezt a fizikai hatást válthatja ki. Javaslom. Bármennyire megindít bennünket egy ember kellemetlen. amikor mások vagy régebbi önmagunk valamely fogyatékosságával.jelen van benne az agresszív-védekezı tendencia. gyengeségével szembesülünk. hogy valaki nevetségesen viselkedik . az azonosulás vagy hovatartozás .akár tudatosan.meglepetéssel vagy győlölettel. mint az önelégültség. Nem misztikus értelmezésre gondolok (bár a misztikum megélése kétségkívül a tapasztalatok ugyane köréhez tartozik). vagy élı. hogy az egyén ebben az érzelmi állapotban késztetést érez egy olyan. sıt nemcsak egyetértenek.xvii Az antik és modern gondolkodók ebben a pontban tehát egyetértenek. akár tudattalanul éljük át . megfeddjük felebarátunkat. amiben az ember átélheti saját felsıbbségének érzését és legyızheti vagy megszoríthatja vetélytársát. hanem minden. a kifejezés mindössze azt kívánja érzékeltetni. esetleg képzeletbeli személyhez főzıdı emberi kötelék.

és résztvevı. s . érzetek intenzívek. gondolataink az egyik asszociatív Egy cikket mővelt társaságban bírálva megjegyezte: Szerzı túlságosan is általánosságokban beszél az érzelmekrıl . önérvényesítı...nem sok sikerrel ... Walter B.individuális lényének határait.. hogy hiba lenne mindenfajta érzelmet összegyúrni valamiféle adrenalintól csöpögı vörös rongycsomóvá. kisütésének mechanizmusa. Hunger. passzivitását eredményezik. hogy általános érvényőségének korlátairól is gyakran megfeledkezünk. Azt hiszem. s vígan veti bele magát az új játszmába. quid-pro-quo mátrixba. figyelmeztetıül kellene szolgálnia. csupán a humor.általában tartalmaz agresszív vagy birtokló.amikor az ember a tengert nézi vagy vallásos révületbe merül -‚ amelyek éppen ellenkezıleg: a test elernyedését. Az általa említettek között vannak olyan vonások.” Spencer elméletének részletei (melyeket saját gondolatmenetében Freud is felhasznált)xviii mára elavultak. s ez az irány a test nevetéssel járó mozdulatai. miszerint az érzelmek hajlamosak a test mozdulataiban megnyilvánulni. hogy a test mozgásaival járó érzelmek fontos. s bizonyos intenzitás fölött ez elkerülhetetlenül be is következik . Ha az érzelmeket különbözı színekkel jelölnénk.. Amikor a Chamfort-féle anekdotában szereplı márki az ablakhoz lép. ha az érzelmek. azokét. ám a történet felkeltette pikáns várakozások (s hozzájuk vegyülve talán egy kevéske tudat alatti szadizmus is) nem vihetık át a hirtelen belépett új. Léteznek ugyanis érzelmi állapotok . miféle érzelmekre is gondolunk (Cannon. az az olvasó. a mővészet és a felfedezés látszólag oly heterogén kreatív folyamatait egybefoglaló alapmintázat feltérképezésének eszköze. 9 . e mozdulatok is erıteljesek. ha érzelmekrıl beszélünk. de mindenekelıtt: a szeretet is érzelem . hogy a nevetés egy „idegrendszeri energia” levezetésének...harag.9 Minket ebben a pillanatban mindenesetre éppen ez a pontosan körülírható kategória érdekel. Cannon . bosszúság .összegzi . Cannon úttörı munkájának .Bodily Changes in Pain. akár anyai érzésekre gondolunk . 1860-ban írt esszéje. Az érzelmek és érzetek mozgásokat váltanak ki.akár szexuális vonzódásra. így a legkisebb ellenállás irányába haladva vezetıdnek el. ha arra gondol: a komikum fájdalmas élveboncolása nem öncél. pontosan meg kellene határoznunk. Ekképpen tehát .jellemzıiként azonosítanék. Érzelmeink rendszerint bonyolult keverékek. de a modern neurofiziológia közhelyévé vált olyannyira. értelmünk bukfencet vet. amelyek az önérvényesítı tendenciák szolgálatában állanak. agyonivott ripaccsá változik.amikor a tudatosság a nagy dolgok mezejérıl hirtelen a kicsinységek szintjére kerül. nem csupán igazolódott. megbocsáthat. akit ingerelnek ezek a sorozatosan megjósolt kirándulások. Amikor az épp Desdemonát fojtogató Othellót váratlanul elfogja a csuklás és szemünkben egyszer csak szerencsétlen. AZ ÉRZELMEK TEHETETLENSÉGE Elsıként Herbert Spencer vetette fel a gondolatot. az érzelmek agresszívvédekezı típusa. melyekben jelen van mindkét tendencia. fejezet) fogom kifejteni. 1929). Fear and Rage -‚ amely döntıen befolyásolta az érzelmek problematikájának modern szemléletét. önmeghaladó elemeket is. a felszabadult idegrendszeri energia a legkisebb ellenállás irányába haladva emésztıdik fel. míg önérvényesítı érzelmek irányítása alatt önmagában teljes és végsı egységnek érzékeli és fogalmazza magát. A témát részletesebben késıbb (XI-XV. A szeretetnek nevezett érzés ekképpen . e két ellentétes tendencia az adott keverék brillancia-értékeként lenne érzékeltethetı. de behatárolt kategóriát alkotnak. alaptézise azonban. A nevetés fiziológiája a következı mondattal kezdıdik: „Az idegi energia hajlamos izommozgásokban megnyilvánulni. amelyeket erıteljesebb érzelmek .maga is hangsúlyozta. amely a komikum fogalomkörében játszik szerepet.

az önérvényesítı emócióknál játszik szerepet. a megemelkedett vércukormennyiség pedig a szükséges energiatöbblettel látja el az izmokat. a vér gyorsabb alvadását. hogy a szimpatikus idegrendszernek semmi köze nincs a szimpátiának nevezett érzéshez. az emésztési folyamatok lassulását. elkülönülnek azoktól. míg valakit megnyugtatunk vagy megvigasztalunk. s a gondolatok sebesen oszcillálnak a kettı között. Az adrenalin szó szerint „megmérgezi” az embert. tárgyunk szempontjából azonban sokkal fontosabb. E következmények közül a legfontosabb. folyamatos komikum egyik népszerő eszköze a megszemélyesítés. széles mozdulatok. A szervezet erıforrásainak általános mozgósításában a fı közvetítık a vegetatív idegrendszer szimpatikus része és a mellékvese által kiválasztott hormonok. ha ez az erıteljes apparátus „beindul”. de következményeinek jobb megértése érdekében feltétlenül szükséges nyíltan is kimondanunk.ezt mindennapi. és kicsordulnak a nevetés csatornáin. éppen ellenkezıleg: a harag és a szorongás lelkiállapotaiban. a pupilla kitágulását. leeresztése. verejtékezést. s ebbıl következıen gyakoribbakká válnak az erıteljes. hogy a motoros válaszok kiváltódásának küszöbértéke alacsonyra száll. úgynevezett vészhelyzet-reakciók eredı hatása. hogy érzelmeink gyakran képtelenek lépést tartani gondolatainkkal. bármilyen briliáns is az érvelés. amelyek fiziológiai értelemben egyedül az agykéregben mennek végbe. hogy az agresszív-védekezı típusú érzelmeknek nagyobb a tehetetlenségük. a szimpatikus idegrendszer mőködéseként emlegetni. noha mind a hétköznapi. s az ingerlékenységre. az egész szervezetre kiterjedı mechanizmussal rendelkeznek. de fontosságát a kevésbé extrém helyzetekben rendszerint alábecsülik. Mindeme metaforák azt kívánják megmutatni. s ezért elválnak. „impulzusmomentumuk”. állandóságuk. Ezt a feltevést hallgatólagosan a legtöbb pszichológiai elmélet elfogadja. vagy legalábbis levezeti az érzelmek fiziológiai hatásait. A két mátrix a szemlélı tudatában mindvégig biszociált. a józan ész által elvetett érzelmek felszabadulása. A félelem és a düh fizikai hatásai a kiváltó okok megszőnte után is aránylag . Az önérvényesítı típusú érzelmek a szervezetben sokféle változást: az adrenalintermelés megnövekedését. az ember mintegy ledolgozza. de a logikai igazoltságától megfosztott feszültségnek valahogyan fel kell oldódnia. az ismert személyiséget parodizáló komédiás. az izmok megfeszülését és reszketést idéznek elı. érzelmei azonban képtelenek követni ezt az akrobatamutatványt. A felnıtteket utánzó gyermekek. keserves tapasztalatok bizonyítják. szorongásra nemigen gyakorol hatást a józan megfontolás. Egyszóval: a nevetés a logikai raison d’être-tıl megfosztott agresszió (vagy szorongás). mint a józan észnek. A pszichopatológia magától értetıdıként kezeli ezt a jelenséget. Mindemez.a félelem és a düh „nedvei”. mint a gondolkodás folyamatai. helyes és logikus ıket együttesen. a kialakult állapotot nem lehet megszüntetni egy pillanat alatt . Egy másik példa: a tartósabb. „libabırt” (a szırzet felborzolódását). az adrenalin és a noradrenalin . a nınek öltözött férfiak és férfivá maszkírozott nık . a légzés mélységének és ritmusának változását. ami következik. a bır elektromos ellenállásának módosulását. amelyekre az emberek veszélyhelyzetekben képesek. ahogy a himbálózó hajó éttermében csordul ki a tányérokból a leves. Innen mindazok a hihetetlen erımutatványok. (A félreértés elkerülése érdekében jegyzem meg. mind pedig a neurofiziológiai tapasztalatok révén nyilvánvalónak kellene lennie. a verejtékezés például segít elvezetni a küzdelem vagy menekülés során keletkezı hıfelesleget.az elıadót minden esetben önmagának és egyidejőleg valaki másnak fogadjuk el. hogy ezek az érzelmek összehasonlíthatatlanul nagyobb. idıbe telik. a vércukorszint emelkedését.összefüggésrendszerbıl a másikba ugranak.) Fentiekbıl következik. A szimpatikus-adrenalinrendszer aktivitása következtében létrejövı kémiai és zsigeri állapotok viszonylag tartósak. hogy a szervezet készen áll annak fogadására. a szívmőködés felgyorsulását. Minthogy pedig ezek az idegi és kiválasztási folyamatok szorosan összefüggenek egymással.

bizonyos csikorgó zajoktól libabırösek leszünk. hogy elvezessük testünk felesleges hıjét. de felidéznek egy valaha. hogy nevetni tudjunk. ahogy egyik gondolatról a másikra ugrunk. összetett folyamatok eredménye. vizsgák elıtt pedig verejtékezünk. egy hirtelen hangra felpattanunk. amelyet hordoz. vagyis valamely kihalt ragadozó támadására felkészülve felmeresztjük. biológiai értelemben fontosak. Valószínőleg nincs gondolkodási folyamat.hosszan megmaradnak. végül is nem más. ám helyénvaló megkülönböztetni a formát és a színezetet esetünkben a komikus elbeszélés logikai struktúráját és az érzelmi töltést. az ısi múltban még veszélyt jelentı helyzetet.a gondolatok és az érzelmek elszakadnak egymástól. lelkiállapotok akrobatái lennénk. amelyek ha mégoly halványan is. amely a vizsgáztatóval való közeles küzdelemre készülve termelıdik. Összegezve tehát: a csipetnyi só. színt és meleget kölcsönöz. az elızıben pedig érzelmi dinamikáját elemeztem. s egyik leginkább figyelemreméltó jellemzıjük. mirigyi és izomtevékenységekkel összehasonlítva végtelenül kicsinyek. az érzések. halvány rosszindulat vagy érzékiség aligha hozhatja mozgásba a nehézkes szimpatikus-adrenalinmasinériát. Ariel az orránál fogva vezeti Calibant. Felmerülhet az ellenvetés. felborzoljuk rég elvesztett testszırzetünket. Ha minden rendben van. ábra mondanivalóját: egy szellemi esemény hirtelen biszociációja két. jóllehet ma már nem azok. s igyekeznek lehetıleg egyenes vonalak mentén haladni. Az elbeszélés hordozta érzelmi töltés azonban nagyobb tehetetlensége folytán nem képes ilyen gyors átmenetre. általában nem társítható mátrixra a gondolatok egyik összefüggésrendszerrıl a másikra való gyors átáramlását eredményezi. A gondolkodás fiziológiai megközelítésben az agykéreg és a vele összefüggı területek elektrokémiai folyamatainak eredménye. Ezek a reakciók hosszú évezredek után. Ha képesek lennénk ugyanolyan gyorsan változtatni érzelmeinket. Caliban minduntalan a törzsekbe ütközik. s a józan megfontolás számára feleslegessé vált feszültség a nevetésben talál elvezetést. csapongásukkal különbözı logikai rendszerek. amelyet bizonyos halvány érzelmi színezet ne kísérne. A NEVETÉS MECHANIZMUSA Az elsı fejezetben a humor logikáját. mely folyamatok egyidejőleg mennek végbe az idegrendszer különbözı szintjein a gerincvelıtıl a legkésıbb kialakult homloklebenyig. A mindenkori viselkedés bonyolult. amelyben megzendülnek az agykérgi húrok rezgései. játékszabályok között. A szimpatikus idegrendszert a zongora testéhez lehetne hasonlítani. a hatalmas fadoboz a rezgéseknek mélységet. hogy a viccekben rejlı csekélyke érzelmi töltés. élethelyzeteink mögött. Az érzelmek ugyanis nagyobb tehetetlenségüknél fogva nem tarthatnak lépést a gondolatok összehasonlíthatatlanul gyorsabb villódzásával. amelynek mindig jelen kell lennie az elbeszélésben ahhoz. A kettı összeötvözésével így fogalmazhatjuk meg a 2. Ez a meghatározás azonban nyitva hagyja a kérdést: miért éppen a nevetés sajátságos . szinte homeopatikus mennyiségekben adagolt ingerekkel is kiválthatók. s az itt jelentkezı elektromos energiák az érzelmi mőködések során végbemenı zsigeri. s míg könnyedén szökken ágról ágra. a rezonáló test képtelen követni a gyorsan változó modulációt . anakronisztikus reakciókat szívesen nevezném a test túlzásainak. amely jellemzi autonóm reakcióinkat azokra az ingerekre. Ezeket a velünkszületett. figyelembe veendık voltak. Ez a gondolatoktól magára hagyott érzelemmennyiség találja meg nevetés formájában az elvezetést. lomhán és nehézkesen. Ez utóbbi folyamatokat a verbális szimbólumokban való gondolkodást lehetıvé tevı agykéregnél filogenetikailag sokkal ısibb agyterületek irányítják. mint egy csepp adrenalin. Ha azonban teljesen lenyomott pedálokkal játszunk el egy humoros scherzót. s máig meglapulnak jelenlegi életfeltételeink. hogy igen kicsiny. A válasz az anakronizmusban rejlik.

a szárnyalást megtöri a hirtelen színre lépı trivialitás. s nem mondjuk . amikor hirtelen kiderül. amelyet oly jól ismernek a tanárok és tanítók. hogy az „elbeszélés” érzelmi töltése komoly mennyiségő. amikor Ojsztrah úr . hogy izegni-mozogni kezdjen. Mindez azonban még mindig kevés lenne ahhoz.magasba tartotta a hegedőt és döbbenten bámult a zongorakísérıre.a nevetés legalapvetıbb vonása . nagyon is elég . mert kövér vagyok . A . hogy megértsük a vidámság váratlan és barbár kitörését. Párnacsata a hálóteremben A barátnım elszakította a ruháját Fenékre esem a korcsolyapályán Elıadás alatt bejött a terembe egy kutya Valaki helytelenül ejtett ki egy szót a szónoklattan-órán Csúfolnak.úgy.. hiszen nyugton és feszült figyelemmel kell ülni és hallgatni ezt a kiejthetetlen nevő oroszt. mit tarthattak olyan ellenállhatatlanul mulatságosnak ezek a gyerekek.az Edinburghi Fesztivál díszvendége . bár túlnyomórészt talán tudattalan neheztelést.némiképpen tapogatózó . amikor David Ojsztrah orosz hegedőmővész hegedőjének egyik húrja Schubert C-dúr fantáziájának közepén hirtelen elpattant. meglepıen hatalmas energiák szelepeit.elnyomott szadizmusból. ha nem vennénk figyelembe. amelynél egy parányi ok is képes megnyitni különbözı forrásokból . elég volt. A komikummal kapcsolatos minden fejtegetés vértelen absztrakció marad tehát mindaddig. Mintegy fizikai kifejezései az elhatározásnak: nem kell több táplálék.származó. s a csendben üldögélı osztály eszelısen röhögı hordává változik.. Alább olvasható a „nevetésre késztetı okok” felsorolása. titkolt félelembıl vagy éppen leplezett unalomból . hogy verdesünk a karunkkal és mozgatjuk a lábunk ujjait.és a feszültség felengedésével járó gyönyörőséggel való késıbbi kapcsolata között. kivált. A feszült figyelem akkor tört meg. A gyönyörteljes telítettség ez elsı kifejezése szolgáltathatja a keresett kapcsolatot a mosoly .Tudom. ha nem kedveljük az ilyen dévaj vidámságot keltı vicceket: Ezer edinburgh-i iskolásgyerek tört ki hangos nevetésben. elfojtott szexualitásból.. mint a feszültségtıl való megszabadulás legkorábbi megnyilvánulásai váltak késıbb a legkisebb ellenállás csatornáivá. a combok csapkodása is.xx Próbáljuk megérteni. míg végül a húrral együtt a feszültség is elpattan. egyfajta tornagyakorlatként segít a felesleges feszültség levezetésében. sértettséget is tartalmaz. hogy a varázslatos húr voltaképpen macskabél . Ezek az erıteljes reakciók gyakran nem állnak arányban az ıket kiváltó finom hatásokkal. Freudot idézve: A nevetésre jellemzı grimaszok és a száj sarkainak elhúzódása legjobb tudomásom szerint legkorábban a jóllakott vagy éppen a pukkadásig jóllakott csecsemıknél figyelhetı meg. a fizika csúfot őz a mővészbıl. hogy a nevetés kioldható reakció. Elsıként ott van az ugratás és rászedés jól ismert sablonja. amikor álmosan elengedik az emlıt .formájában távozik a felesleges energia.válasz. s feltehetıleg ugyanezt a célt szolgálják az élénk gesztusok. A nevetéssel párosuló sajátos. az elfojtás pedig arra készteti az embert.xix Más szavakkal tehát: a mosoly izomösszehúzódásai. amíg meg nem értjük. sorozatos és robbanásszerő kilégzésekkel járó légzés úgy tőnik. hogy a nevetéssel járó izomösszehúzódások és légzési folyamatok a legkisebb ellenállás útját kínálják ennek a többletenergiának.. amelyet amerikai egyetemistáknak egy körkérdésre adott válaszaiból állítottak össze. hogy szilvafából vagy. Az Ojsztrah arcán tükrözıdı döbbenet a banánhéjon elcsúszó ember döbbenete.

a pikk bubi és a pikk négyes Egy pap cikke H. melyek közt van. Wells nemi életérıl Ennyi bizonyosan elég ahhoz. A humor szó a cikkben nem fordul elı. mert ez illett bele elméletébe. a pikk király. (b) a csoportkötelékek szorosabbra főzése a csoporton belüli azonos lelkiállapot felindításával és (c) a nevetés versenyhelyzetekben fegyverként is alkalmazható. Az érzelemmegnyilvánulások ragadós jellege . A fenti felsorolást tartalmazó cikk jellemzıen behaviourista szemlélető. A nevetés három alapelvérıl ír. 10 . mint egyedül. durva lárma helyett. amely önmagában talán még fintorgásra is késztet. a kacagásnak szüksége van a visszhangra.jól ismert a csoportpszichológusok elıtt. miért nevetünk. hogy a probléma fiziológiai szinten azzal áll összefüggésben. hogy kuncogásrohamok fıleg leányiskolák hálótermeiben szoktak kitörni. esetleg ilyen szimbólumok szimbólumai . hogy megtaláljuk a gyökereket . de Bergson úgy vélte: az ember csak mások jelenlétében tud nevetni .Blimp ezredes karikatúrájának vagy Falstaff színre lépésének . s az sem vitás. s van. Szolgál ezenfelül a nemi vagy szadisztikus vágyak leplezésére is. ha egyedül érzi magát. éppoly összetett feladat. és nálam van egy ász. Groucho Marx szivarja. hogy egyfajta közösségi kommunikáció a nyers. A KOMOLYTALANSÁG FONTOSSÁGA Az ember veleszületett agresszív hajlamainak elemzésekor Aldous Huxley megjegyzi: Feltételezem. hogy szüntelenül magunkkal hurcolunk egy kiválasztási rendszert. a vicceken. pánikról vagy éppen a színházi nézıközönségen eluralkodó köhögésrıl . mint amikor az irodalomkritikus vagy a mővészettörténész próbálja elemezni egy költıi kép hatását vagy egy tájkép erejét -‚ de a feladatot nehezebbé tenné az a tény.)xxi Kétségtelen. mint a sztriptízbárok közönségének nevetése vagy a néphumor dévaj megnyilvánulásai a múlt századi nyilvános akasztások nézıi között. de a mai élethez különösebben nem alkalmazkodott.10 úgy is fogalmazhatjuk. Nevetésünk mindig csoportos nevetés.a folyamat lényegében ugyanaz lenne. megmagyarázásához sem.a hatása azonnali.Lizzie megpróbál kecses táncot lejteni Ellenfelem a bridzspartin négy pikkre licitál. csupán komikus ingerek szimbólumai.legyen szó hisztériáról. hogy az ember társaságban könnyebben és szívesebben nevet. hogy magyarázatot találni arra. és egyrészt nem nevezhetı a nevetés sajátos jellegzetességének. hogy egyes komikus szimbólumoknak . hírességek néhány ecsetvonásra redukált karikatúrái. mint olyan jelenségrıl. amelynek tartalma kész kisülni bármely pillanatban. hogy felismerjük: a nevetés esetenként teljességgel nélkülözheti a vidámságot és a humort. Mindezzel azt szerettem volna megmutatni. amely nagyszerően megfelelt a paleolitikum idején. mint elemezni egy parfüm illatának komponenseit. Végül: nevetést vagy mosolyt gyakran olyan ingerek váltanak ki. szembetőnı hirdetésszövegek vagy célzások. utalások ismert helyzetekre. E bonyolult helyzetek elemzésekor hosszú és unalmas nyomozást kell végezni. így nyilvánvalóan nincs idı és lehetıség valamely majdan feloldódó feszültségnek felhalmozódnia. a peckesen belépı Papagenót köszöntı mosoly emlékek és várakozások keverékében gyökerezik. Meglepı. G. Úgy látszik. bolondságokon való nevetésrıl pedig épp csak érintılegesen történik említés.talán azért. úgymint (a) az öröm kifejezıdése. amit elkülönülten még soha nem érzékeltünk. amelyek önmagukban nem is komikusak. (Az embernek nincs érzéke a komikum iránt. másrészt nem járul hozzá annak elemzéséhez. amely a pszichológia figyelmére nyilvánvalóan érdemtelen.Chaplin cipıje. a tárolóegység. Ezekben az esetekben az emlékezet az akkumulátor. mely szerint a nevetés az egyén megrovása a közösség részérıl.

Az evolúciós vonal egy pontján azonban szerencsére felbukkantak .és ez sokkal fontosabb . e túlzások áthágják a biológiailag kívánatos és a társadalmilag megengedett határait és nem nyerhetnek elvezetést szokásos csatornáikon. Az emberi szint alatt a nevetésre sem szükség. hogy a homo ridens. a politika. hogy a szokások rabja. úgy váltak anakronizmussá a szimpatikus idegrendszer mőködései.11 Saját felindultságunk értelmetlenségének hirtelen felismerése már elıhírnöke az önkritika képességének.Hajlamosak vagyunk a szükségesnél több adrenalint termelni. másodszor pedig . Nemcsak belsı elválasztású mirigyeink mőködése. amelyek között sokkal ádázabb volt a létért való küzdelem. szándékos cselekvések. Ezeket a jelenségeket a nevetés evolúciós elıfutárainak tekinthetjük. ezek azonban tudatos. s annak visszautasítását. a nevetés az intellektus által elvetett agresszív érzelmek szelepe. a könyvszemle-írás és így tovább. hogy agyunk a hit és a józan ész. hogy az ember „kívülrıl” tudja látni önmagát .xxii A harmadik lehetıség . küzdelemmel vagy meneküléssel kellett válaszolni. Vannak természetesen más csatornák is arra. befelé fordítva a romboló energiákat.xxiii 11 Egyes háziasított állatok . mint a paleolitikum.egy evolúciós szint elérése. Ahogy a faj létbiztonsága és kényelme fokozódott. s amikor egy-egy szokatlan hangra vagy látványra azonnali ugrással.másik következménye pedig. A nevetés ekképpen tehát az a jel. míg a nevetés spontán. Két feltételnek kell teljesülnie tehát. velünkszületett.s ezt Huxley kifelejtette -‚ hogy kinevetjük ıket. sem pedig lehetıség nincs. mint ma. amely az ember letérését jelzi az ösztönvilág sínjeirıl. és a humorérzéket állíthatja szembe a belsı elválasztású mirigyek nedveivel. Nyilvánvalóan ikrekrıl van szó.mint a felesleges emóciók legalább egy részének elvezetésére szolgáló csatornák . Az állatok vakbuzgók. a nevetı ember felemelkedhessen: elıször egy viszonylagos létbiztonság. így a Homo sapiens biológiai evolúciója (ha ugyan nem állt le egészen) jóval lemarad a szellemi evolúció mögött. hogy emocionális reakcióink a test „túlzásai”. amely érzelmi felesleggel és intellektuális autonómiával egyaránt rendelkezik. ahol az ész bizonyos prioritásra tesz szert az érzelmek „vak” késztetései fölött. hogy levezessük az agresszivitást. s ismerheti be mosolyogva: bolond vagyok. gazdájukat „ugratni” is.. amelyben a feleslegessé vált energiák valamiféle elvezetést követelnek. az érzelmek és megfontolások társbérletének színhelye lett . annak. . de egész vegetatív idegrendszerünk és a középagy érzelmeket irányító központjai is sokkal régebbi eredetőek. / hogy kacagnak a kedves gyermekek amikor / pereg a dob és a csinos / hölgyet kettéfőrészelik.látszólag értik a tréfát és képesek incselkedni. fiziológiai reflex..a szubjektív tapasztalat és az objektív referencia-háttér biszociációja a Homo sapiens talán legnagyszerőbb felfedezése. amellyel az emócióktól elszakíthatja magát. szırfelborzolással. Ennek egyik következménye. egyszerő játékszabályok kormányozta szerzet legyen. ahogy feleslegessé válnak. evolúció-pakolta batyunkban talált útravaló.a nevetés és sírás luxus-reflexei. Az „agykérgi emancipációnak” csakis ezen a fokán tarthatja az ember redundánsnak saját érzelmeit. a természet ajándéka. a gondolkodás megszerzi azt a függetlenséget és könnyedséget.kutyák és csimpánzok például .Ó. vagy elkezdjük orrbavágni az embereket. A szervek és funkcióik azonban nem fejlıdnek vissza és tőnnek el olyan gyorsan. és vagy féken tartjuk magunkat. és olyan életkörülményekre emlékeznek. a biológiai késztetéseinek szőklátókörősége elleni lázadást. a sport. de „. ez egyedül egy biológiailag biztonságban lévı fajnál alakulhat ki. a sírás pedig (hogy megint egyszer elırepillantsunk) az intellektus által is elfogadott résztvevı érzések túlcsordulását akadályozza meg.

és átkelt a Rubikon. . Kraft . A szóvicctıl voltaképpen folyamatos sor vezet a szójátékon (jeu de mots) át az ötletsziporkákig (jeu de l’esprit). Egy idıs ember egyre gyakrabban találkozik Krafft Ebbinggel. . Ami még hátra van. Az oldható. Paul Jenkin felismerése a vitáról. A gyermekek közti hallatlan népszerősége. A SZÓJÁTÉK ÉS AZ ÉLC12 A bővös kocka el van vetve . ami egy szellemes kortársát a következı megjegyzésre ingerelte: C’est le premier vol de l’aigle. hogy hirtelen kapcsolatba hozataluk meglepı vagy zavarba ejtı legyen.így tartja a mondás . Krafft Ebbing a század elején élt német szexuálpszichológus.A ford. A névbe ágyazott erı és fogyatkozós minıségek a nevet viselı hivatásának összefüggésében egyértelmően utalnak a férfiúi vitézség csökkenésére. Ellentétpárja a rím. while the Lab has turned con. amely Nagy-Britannia közös piaci csatlakozásáról folyt: The Cons were pro. Játék a pro és contra (pros and cons) kifejezéssel ..repülés és vol . fogyatkozik. felbukkanása a szellemi megbetegedések egy bizonyos csoportjában (szóviccmánia). már nem nehéz: meg kell találni a fókuszpontot. amelyek segítségével bármifajta humort elemezhetünk.III.A győlésen a dohánynagykereskedı volt a hangadó cigarettavég.angolul: apad. Hogy a szóviccben találkozó két jelentés ugyanarról a gyökérrıl ered-e. vagy egyszerően csak azonos alaknak (mint a francia példában a vol . a két mátrixhoz biszociál.) Szójáték: a swallow szó fecskét és kortyot is jelent. A hangzás és értelem biszociációja játékos formát ölt kettejük között a triptichon középsı tábláján a szókitalálósokban.A ford.nem csinál nyarat és egy korty nem oltja el a szomjúságot.Magácska túlságosan lobbanékony. s az álmokban való gyakori megjelenése árulkodik a tudatalatti mélységes vonzódásáról a pusztán hangzásbeli azonosságokon vagy hasonlóságokon alapuló asszociációk iránt. illetve komoly arcot mutat az összehasonlító nyelvtudományban és paleográfiában. (A ford.14 Napóleon röviddel a megkoronázása után elkoboztatta az Orléans-ház minden birtokát. Egy fecske .németül: erı. (Köszönet Szabó Mariannenak . de kétjelentéső hangtani forma biszociációján alapul . csak lehangoló magyarázkodással megértethetı szójátékát bátorkodtam magyar leleményekkel helyettesíteni . Ezek a szabályok nemegyszer burkoltan. érdektelen.15 A szójáték egy egyszerő. rejtett axiómákként vannak jelen. végül pedig definiálni az érzelmi töltést. ebb .rablás. ha a két jelentés elég távol esik egymástól ahhoz. s kitapogatni a benne rejlı tudattalan elemeket.szólt Caesar. Az eljárás a következı: elıször meg kell határozni M1 és M2 mátrixok természetét azáltal. oldódó kifejezés biszociálódik (a) a kémiai laboratóriumok összefüggésE fejezet némely.a kódot meg kell fejteni. Ehhez hasonló Mr. azt a szót vagy helyzetet. hogy azonosítjuk e két mátrix természetét jellemzı logika típusát s a játékszabályokat. 13 12 Lefordíthatatlan szójáték.13 . anagrammákban és keresztrejtvényekben. A következı fejezetekben ezt az eljárást alkalmazom a humor különbözı típusaira. az ısrégi feliratok megfejtésének feladatainál.A ford. csökken. Hadd idézzek néhány példát az utóbbira: A szuper-ego a személyiség alkoholban oldódó része. így hajlamosak vagyunk magától értetıdıeknek tekinteni ıket . lopás). A humor változatai Most már együtt vannak mindazok az eszközök.két gondolati húrt köt össze egy akusztikus csomó.. a munkáspárt (Labour Party) pedig ellene (contra) fordult. hisztihand.) 14 15 A konzervatívok (conservatives) mellette (pro) voltak. amely a két szellemi síkhoz.

Komikus hatást akkor is elérhetünk. mind pedig metaforikusan értelmezzük. az okoskodás ellentétes irányokban vígan egyszerre közlekedı vonataira. és . A kulcs a két. s visszatérı motívuma a költészetnek és a prózairodalomnak is. hogy kedves vele. Ami azt illeti. hogy világéletében a „legborzasztóbb kiütésektıl” szenvedett. mígnem találkozott jelenlegi orvosával. Lady S. feltéve.-E. Megkerülhetjük azonban a nehézséget. ha megtaláljuk köztük a megfelelı kapcsolatot és adunk hozzá egy cseppnyi adrenalint. Egy másik példa a definíciók mőfajából: A szadista az az ember aki kedves a mazochistához. hogy kínozza ıt. s ez találja meg az elvezetést a már ismert csatornákon át.Úristen! Le kell szállnom! 16 Serdián Miklós fordítása. Egy további csavarintással juthatunk olyasmihez.metaforikus szétfoszlásához.Hány óra van? .és üdülıhelyektıl. hogy minden krétai hazudik. a Bukaresti Egyetem volt pszicho-hidroterápiaprofesszorával.A szadista kedveskedik a mazochistának azzal. mint az alábbi tökkelütött párbeszéd egy ideges utas és a buszkalauz között: . A késıbbiekben látni fogjuk. Egyik kedvenc Donne-idézetem a Szent szonettek egyik sora: „ Néked szól ez. aki azt állította. . hogy bemutassam: a dolog elvben és általában mőködik. más szavakkal: egyidejőleg játszunk két játékot. A mondat elsı néhány szavának freudi zsargonja talán még enyhe bosszúságot. élesen szembenálló jelentéshez biszociált kedves kifejezés. különbözı szabályok szerint. A felsorolást a türelem végsı határain túl is folytathatnám. Nincs többé Capri és Carlsbad. hogy a kedves kifejezést mindkét esetben mind konkrétan. . itt csupán röstellkedve idézem. neheztelést is kelt. a metaforikus és a szó szerinti jelentés vagy a rokon hangzás okán keletkezı összefüggés síkjaihoz való biszociációra. hogy a Lady negyedfokú allergiában szenved a C betővel kezdıdı fürdı. hogy nagyságrendileg eléggé különböznek egymástól ahhoz. amelyek korántsem ígéretes kulcsszavak: a hidroterápia és az alliteráció köré szervezıdnek. ha úgy döntünk. mint az ismert példa a krétaival.Csütörtök. Elmondta. (A példa egyébként egy vitát követı kihívás vagy inkább provokáció eredményeképpen született. Vegyünk találomra példának két asszociációs rendszert. voltaképpen bármely két mátrix találkozása eredményezhet komikus hatást.rendszeréhez és (b) az ember magasztos elveinek az italban való .16 Felsorakoztattam néhány példát a professzionális és a hétköznapi logika.) Tudósítás a pletykarovatból: Lady Smith-Everett fényőzı budoárjában fogadott. hogy a két mátrixot uraló kódok összeférhetetlenek legyenek. mint: egeret szülnek a vajúdó hegyek.A szadista kínozza a mazochistát azzal. A professzor úr egy saját maga által feltalált teszt segítségével megállapította. ha egymástól mennyiségi értelemben különbözı mőveleteket ütköztetünk. a definíció kétféleképpen értelmezhetı: .! Még az sem feltétlenül szükséges. A szadista mindkét esetben a saját természete ellen cselekszik. Így keletkeznek az olyan típusú tréfák. hogy az egyik mellett a másik feltétlenül elhanyagolható legyen. hogy ez a visszájára fordított logika komoly szerepet játszik a tudományos felfedezésekben. s másoknak / Ne szenvedjétek mártíromságtokat”. s a definíció végül logikai képtelenségnek bizonyul. olyan típusú paradoxonnak.

még Donald kacsa szerencsétlenségei sem lesznek többé kacagtatók.. Ami a tudományt illeti. hanem egymás után három különbözı mátrix játszik szerepet. A kettı csupán nagyságrendjében különbözik. Hogy a két eset közül melyik következik be. amikor hajlamos a kutyák nyálelválasztási reflexét az emberi viselkedésformák párhuzamának tekinteni. két létsík metszésvonalában élnek.Ebben a sorozatban nem két. A levél így kezdıdött: Kedves 338171 (vagy szólíthatom 338-nak?. de egészen más vonatkoztatási rendszerekre utal. s ahogy lassan haladunk a triptichon jobb oldala felé. nem az élcelı / Nyelvén terem.színésztıl . a vérfarkas archetipikus fenyegetésétıl Kafka hısének mocsokfaló óriáscsótánnyá változásáig. Az ember képtelen e három rendszernek egyidejőleg megfelelıen szervezni a viselkedését. A megszemélyesítı egyidejőleg két különbözı személy.) . de végsı soron: „Egy tréfa sikere a hallgató / Fülében rejlik. Ha az eredmény valamelyikre nézve lealacsonyító. s mindegyik más mértékegység-skálán mozog. Hadd ismételjem magam: bármely két vonatkoztatási rendszer alkalmas arra. mint az emberek anélkül.”xxiv Ugyanaz az „elbeszélés”. M3 az idıbeli koordinátákról a térbeliekre ugrik át. Walt Disney teremtményei úgy viselkednek. Lewis Carroll a következı levelet küldte egy filozófiai szimpózion résztvevıinek: Yet what mean all such gaieties to me Whose life is full of indices and surds? x2 + 7x +53 = 11/317 A verbális és a matematikai szimbólumok univerzumait a puszta összecsengés kapcsolja egybe. Noël Coward egy jeles alkalommal azóta közismertté vált levélben köszöntötte T. Ha a rokonszenv felülkerekedik a kárörömön. aligha lehet túlbecsülni az állati fiziológia kísérletes tanulmányozásának fontosságát az ember jobb megismerése érdekében. a pszichológia azonban meglehetısen eltúlozza a dolgot. megtapasztalja azt a tudathasadást.függ. ezzel áll rokonságban a hibrid ember-állat. a sorok rímelnek. a megszemélyesítés vagy az álcázás címszavak alá. MEGSZEMÉLYESÍTÉS A komikum különbözı kategóriái egymásba mosódnak: Walt Disney emberként viselkedı állatai egyformán besorolhatók az imitáció. hanem hol kell leszállni a buszról. az részben természetesen az elıadótól . egy viktoriánus 17 Mit nekem az efféle víg mulatozás / Hisz életem csak csupa index és irracionális szám / x2 + 7x + 53 = 11/3 A „versike” angolul rímel. hogy metszésükbıl viccet fabrikáljunk. nem mikor. (A ford. M2 a hét napjainak szintje. mind újabb és újabb jellegeket ölt Bambi émelyítı líraiságától Orwell Boxerének tragikumáig. Lawrence-t. M1 az órák és percek tartománya. E. akárcsak a karikaturisták egérvagy malac-emberei.. Ha az elıadó szimpatizál vagy éppen azonosul a megszemélyesített hıssel. hogy állatkülsejüket elvesztenék. s a triszociált utas éppen erre tesz kísérletet. amit drámai illúziónak vagy a színpad varázsának szoktunk nevezni. Ez a kettıs lét a komikum forrása. de közös értelmük nincs.) EMBER ÉS ÁLLAT Az elızı fejezetben az ember és gép biszociációját elemeztem. de csak addig. az ember-állat fokozatosan átalakul. amíg a létsíkok szembenállása az egyikre vagy a másikra nézve enyhén lealacsonyító. a közönség derülni fog.

bizalomteliek. másodszor: ádáz morgásuk úgy hat ránk.melodráma vagy egy kínai opera. Sheldonig és így tovább. Még egy kis csúszás jobb felé. s zavart arckifejezésük a felnıtt kutyáknál sokkal emberibbekké teszi ıket. amely nemcsak arra való. harmadszor: csetlésükben-botlásukban szüntelenül a fizikai világ tréfáinak áldozataivá válnak. az orátor belesül a beszédébe. hogy leromboljon mindenfajta illúziót. önkivetítés jelenik meg. minden esetben pontosan ugyanúgy eljátszva vagy elıadva egyes nézıket megnevettet. a másiknál pedig drámai az eredmény. ragaszkodók. Csehov pedig a cukorsüveg körül röpködı légyre irányítja olvasóinak figyelmét. A triptichon középsı tábláján (ahol a megszemélyesítés mint beleérzés. amitıl olyanok. egymásba fonódó okra lelünk. de ha nekifogunk az elemzésnek. s a derő mellett .lásd késıbb) a karaktertípusok rendszerezése folyamatos erıfeszítéseket követelt .a szó az agresszivitástól teljességgel mentes. mint a felnıttkori viselkedés utánzása (ahogy a kisfiú álszakállt ragaszt és keménykalapot nyom a fejébe azt játszva. ami segítségünkre van. az Ahogy tetszik Rosamundája és a Fidelio Leonórája egyformán férfinak öltözött asszonyok. és megfordul a viszony: immár a felnıtt látszik álcázott gyermeknek. másokat pedig könnyekre fakaszt. A kiskutyák bolondozása fakasztotta derő látszólag könnyen megmagyarázható. míg Natasa az öngyilkosságon gondolkodik. Manet az ı sovány és sótlan Olympiáját. s aláaknázza a pátoszt azzal. hogy ı most a család doktorbácsija). Ugyanaz a dramaturgiai megoldás szolgálhatja mind a komikum. a falánk.rátalálunk az önelégült megvetés és saját felsıbbrendőségünk felıli bizonyosság morzsáira. A HÉTKÖZNAPI ÉS AZ EMELKEDETT A megszemélyesítés legagresszívebb formája a paródia. még ha az adott pillanatban nem vagyunk is tisztában vele. Hemingway drámát ír hıseinek artikulálatlan dadogásából. egyszer csak több.az életrajzi regény kimeríthetetlen forrásvidéke. átélés. a paróka lerepül. tiszta érzésekre utal . Mindkét esetben azonos a karaktertípusok megformálásának technikája is: a tragédia klasszikus formáinál .a parodista kedvenc támadási pontjai mind-mind a hétköznapi és az emelkedett síkjainak metszésvonalában helyezkednek el.és még folytathatnám. ott vannak azután testük aránytalanságai. Romeo és Júlia abszurd véletlenek áldozatai. mind pedig a tragikum céljait.amit Spencer a . A hangsúly egyszerő eltolódása elmozdítja a gyermek-felnıtt biszociációt a triptichon középsı táblája felé. mint valami karikatúra . elveszve a gyermekszoba és az internátus rejtett tragédiái között . hogy leleplezze az üres látszatokat. a komédiában pedig már Molière óta a típusok: a fösvény. A szónoki emelvények összeomlanak. Oidipusz anyjával kötött házassága felcserélt személyazonosság következménye. Amikor a tudatosság a nagy dolgokról váratlanul átsiklik a kicsinyekre . akár az indiaiakra vagy a kínaiakra gondolunk gyakran tipizált maszkok szolgálják a jellemábrázolást. a ráncos homlok és az óriási.akár a görögökre. falstaffi pocak. de arra is. amikor a triviális tapasztalatokat új méltósággal és csodával ruházza fel: Rembrandt megfesti egy ökör megnyúzott tetemét. hogy megérthessünk másokat . hogy kifigurázza az áldozat mindennapi. de egyikük esetében komédia. A GYERMEK-FELNİTT Miért mulatságosak a kutyakölykök? Elıször: mert magatehetetlenek. a drámai gesztusok megakadnak a levegıben . nagyon is emberi vonásait. Jungig. A mővész megfordítja ezt a technikát. ahol már a pedagógia és a pszichiátria fogalomkörébe helyezıdik át. a hatalmas mancsok. az álszent vagy a felszarvazott.a görögöktıl Kretschmerig.

hol pedig elmosódott. hogy mellette az arc többi része egészen háttérbe szorulhat: a rész leválik az egészrıl. mint például de Gaulle tábornoké. s egyidejőleg valami mást is látunk tehát. hogy valamikor komikus volt. milyen jól megfér egyszerő eszünkben a drámai és a hétköznapi. de mostanra vizuális klisévé korcsosult. A KARIKATÚRA ÉS A SZATÍRA A politikai gúnyrajz legmagasabb színvonalán a szellemes-szarkasztikus sziporka vizuális megfelelıje. Egy karikatúra ugyanis csak akkor mulatságos. Azért említem ezt a kis történetet. arról kérdezett egy idıs özvegyet. alig jelöli. s a hatás a megszemléléshez szükséges idı okán bizonyos értelemben késleltetett. gondoljunk Newton almájára vagy James Watt zubogó fazekára. Amikor F. ami egy jól sikerült karikatúra láttán elönti az embert. vizuálisan azonban hihetı és meggyızı . Éppily meggyızı a mondat. s an sich orrá változik. A szimbólumok emlékeket aktivizálnak és várakozásokat támasztanak. mit gondol. Az asszony így felelt: Ó. oly mértékben kihasználható.a hétköznapi és az emelkedett síkjainak metszésvonalában kifeszített kötélen sétál. ha tudunk valamit az ábrázoltról. A mővész . W. hogy a másik kárára mechanikusan eltúlozza az egyik térbeli kiterjedést. de félig baráti pöccintés. amikor hirtelen megpillantja az összefüggést egy banális apróság és a Természet általános törvényei között. Másik fı fogása a túlságos leegyszerősítés. szelídebb formájában az Achilles-sarkat találó. Egy jellegzetes orr. vagy teljességgel elhagyja a lényegtelennek tartott jegyeket. van valamelyes. hol képtelenül alacsonynak és kövérnek. de ne beszéljünk ilyen kellemetlen dolgokról. a mővész játékszabályainak megfelelıen eltorzított vonások és a bennünk élı kép közötti hasonlósággal való 18 Vö. mintha testünk nem lenne más. amelyek nincsenek. bizonytalan körvonalú kísértetnek mutatják az embereket.a parodista technikáját megfordítva .manipulációja. A karikatúra legkíméletlenebb mőfaja a képmás meggyalázása.18 A portré-karikatúra a tiszta vizuális eszközök hatására hagyatkozik. mint egy tetszés szerint bármely irányba nyújtható. legrosszabb mőfajában pedig szimbólumok . A káröröm. mert remekül példázza. .az eredmény lehet komikum vagy esztétikai tapasztalat aszerint. a karikatúra elbeszélt tartalmának felfogása a látvány megszemlélését feltételezi. ha mégoly halovány képünk személyiségérıl vagy típusáról . „derővel szemléli.Uncle Sam. A jó karikaturista torzításainak eredménye fiziológiailag lehetetlen. emeli ki. barlanglakó ısember vagy akár marsi robot. vagy hıs dalia”. mint Isten maga / veréb hull el. amelyet a matematikatanárának mondott egy iskolásfiú: A végtelen az a hely ahol olyan dolgok történnek. Myers érdeklıdni kezdett az emberek vallás iránti viszonya felıl. Egészen hasonló a tudós magatartása is azokban a helyzetekben. s megszokott formánk úgy változik. amelyek hol hosszúnak és vékonynak. A tükör úgy torzít. elasztikus felület. Az ilyen „vegyes” formák elemzése hosszadalmasabb gondolatmenetet igénylı feladat. John Bull vagy az orosz medve . hogy a személyiség pillanatnyi érzései alkalmasak-e követni ezt az ugrást. az áldozat optikai letaglózása. amely lehet. hogy azokat a vonásokat túlozza el. egy Osbert Lancaster-karikatúra elemzésével az Insight and Outlook címő könyvemben.percepciós rendszerét a nézı elfogadja.nevetés legfıbb okának tekintett . amelyeket áldozata személyisége vagy megjelenése egészét tekintve fontosnak vagy meghatározónak ítél.legyen eszkimó. hát természetesen a mennyországban. a karikaturista úgy. Az ismeretlent nem lehet torzítani vagy félremagyarázni. H. Magunkat. elhunyt férje most hol tartózkodik. Módszere a vidámparki görbetükröket idézi.

Itt is azt tapasztaljuk. akár a vérkeringést. mint a karikaturista . s megengedi. felment bennünket minden kegyes kötelezettség alól. hogy a karikatúra torzításai csupán látszatok. hagy csorbult volna az esztétikai hatás. Hogarth és Daumier egy-egy karaktertanulmányával lehetne illusztrálni. arra gyanakszik. a tudósé megismerı. hogy Daumier saját belátása és tetszése szerint túlzott. s elsiklik a többi tényezı. vagyis nem valóságos. A konzervatív szemlélető nézı. szembeállítja egymással azt.utóbbi így nevezi: stilizálás. a grimaszok oly ádázak. feloldozást nyerünk a szánakozás és elborzadás kötelezettsége alól.kifinomult óvatossággal sétál két. de önálló vizuális logikával „csoszog” végig alakjainak szemei és végtagjai körül. hogy a szobrász kezét nem gúny vagy ellenséges szándék irányította hanem imádat és tisztelet. mert pontosan érezzük. de az eredményt nyilvánvalóan erısen eltúlozták. Az eltúlzandó vagy mellızendı jellegeknek a fontosság megítélése szerint való kiválasztása fontos technika mind a karikaturistánál. hogy az emberi ábrázat ilyen eltorzulása már lehetetlen. mert az ı szemlélete agresszívvédekezı. hogy a mővész csak ugratja ıt. hogy a karikatúrán ábrázolt hordóhasú vagy uborkaorrú rémség biológiailag lehetetlen. Egy filiszteus szemében minden kísérletezı mővészet nevetséges. hogy Daumier pontosan azt ábrázolta. Az ezeken tükrözıdı érzelmek oly hevesek és erıteljesek. a mővész eltorzítja a világot.szembesülésben gyökerezik. mővészi alkotásokat szemlélünk a képeiben. A humorista hasznot húz a deformitásokból. hogy az emberi test efféle eltorzulásai lehetségesek. valamely fizikai vagy lelki folyamat sematikus vagy szimbolikus ábrázolása . hangsúlyozza a tárgy szempontjából fontos részleteket. hogy jót nevessünk az áldozat rovására. Az egyiptomi szobrok jellegzetesen megnyújtott koponyája az elıkelı családok köreiben elterjedt szokásra utal. hogy a karikaturista tevékenysége is mővészet. Amikor Picasso biológiailag abszurd módon. amit ismerünk . másként fogalmazva: hogy átcsúsztak volna a karikatúra vidékeire. Ha úgy döntünk.pontosan ugyanezen a karikaturista-módszeren alapul. s minden diagram. eltérı kódok által vezérelt tapasztalati univerzum határvonalán. Mindez akkor is igaz marad. hogy a komikum és az esztétikum polaritása az önérvényesítı és az önmeghaladó tendenciák polaritásában keletkezik. (Szükségtelen hangsúlyozni. hisz jól tudjuk. de mindenképpen befolyásolja ıket a teljes valóság szóban forgó aspektusa. mert tudjuk. Minden elıadótermi táblarajz . A humorista magatartása agresszív. noha a motiváció és a fontosságok megállapításának szempontjai természetesen mindhármuknál különbözık. amit látunk és azt. mint egy arcról a karikatúra. aki képtelen ezen az ingoványos vidéken követni ıt.a kétarcú és háromkeblő asszony ugyanis az ı szemében karikatúra. amit látott. mind pedig a képzımővésznél . amikor úgy torzítja el az emberi testet. de a tudós munkájára és módszerére is. térkép és grafikon. Ha azonban úgy érezzük. hogy lehetetlen megmondani: portrékról vagy karikatúrákról van-e szó. jelleg és összetevı fölött. de a szót ebben a könyvben a kényelem kedvéért csak a nem komikus formák megnevezésére alkalmazom. A térkép ugyanannyit mond a tájról. hogy saját képére és hasonlatosságára újra megteremtse azt. akár egy molekula szerkezetét. ha megszőnik a mővész és a nézı közötti kommunikáció. A kaján öröm persze meglehetısen ártalmatlan.akár egy rádiókészülék kapcsolási rendszerét. a mővészé azonosuló. A homályosságot legplasztikusabban talán Leonardo. akár az atlanti-óceáni idıjárás alakulását ábrázolja . s jóízően nevethetünk a groteszk alakokon. ennek ellenére mégsem jut eszünkbe tojásfejőnek nevezni Tutankhament. s az ilyen képek inkább szánakozást ébresztenek.) A stilizálást az antik és modern mővészetek egyaránt egészen szélsıséges mértékig vitték anélkül. s a kettı közti különbség pusztán elméleti. Az a tudat. A valóság fontos jellegeinek túlhangsúlyozása és a lényegtelenek háttérbe szorítása nemcsak a karikaturista és a mővész tevékenységére jellemzı. Az elefantiázis vagy a kóros kövérség ábrázolása cseppet sem komikus. A tudós szelekciós szempontjai (az érzelmi semlegesség értelmében) objektívek.

Innen a különbség Huxley briliáns és keserő Szép új világa és kegyesen unalmas Islandje között. a szatíra társadalomtudománnyá változik. . eltúlozná a kifogásolható vonásokat. mintha komolyan venné. hogy bebizonyítsa: annak szabályai hibásak vagy ostobák. amit . Az utópiák szerzıit a társadalmuk iránt érzett ellenszenv. hogy felnagyítaná.a Liberté. hogy az olvasó tudatában egyidejőleg jelen van a társadalmi valóság természetes ismerete. amely egyszerősítéssel vagy eltúlzással torzítja el egy személy vagy közösség jellemzı vonásait. Minden állat egyenlı. a Szép új világ vagy az 1984 a pillanatnyi fejlıdési irányok jövıbe való kivetítései.ledöglik egy kicsikét a Pont de la Concorde ívei alatt. aki .írta Juvenalis. Szenvtelen legalábbis abban az értelemben.minthogy a mindennapokban hozzájuk szoktunk nem élünk át tudatosan. belép a másik személy játszmájába. amely azzal mélyíti el saját társadalmunk ismeretét. amelyeket a szatirikus helytelenít . Célja. hogy saját pályáján terítse le ellenfelét azzal. A szatíra legmagasabb rétegeiben eléri a társadalomtudomány leglényegibb kérdéseinek színvonalát. durván egyszerősítı karikatúrák. A hangsúlyozásra kiválasztott jellegek természetesen azok.lásd Arisztophanész. Utóbbi lehetıség mővészi kockázata talán az érzelmek konfliktusának köszönhetı. Minden esetben az a helyzet. hogy hirtelen szembesülünk kérdés és ellenvetés nélkül elfogadott. s ha egyszer felhúzták. értékeit és okoskodását.vagy az emberi elme pénzbedobós automataként való értelmezésérıl már kiderült. A szatirikus leghatékonyabb fegyvere az irónia. s a látszólag nyilvánvaló felfedi a mélyén rejlı titkokat. hogy . esetleg költıi Utópiává alakul át.Ha a Természet kudarcot vall . például az állatok világába . Ugyanez a hatás érvényesül. mintsem mézbe vagy aszpirinba mártani ecsetjüket. élve alkotmányos jogaival . az allegória eszközével kivetíti ıket valamilyen más közegbe. napvilágra kerülnek a játékszabályok mélyén rejtızı hallgatólagos állítások és elıítéletek. de némelyek közülük még egyenlıbbek. s minthogy az ellenszenv és a megvetés agresszív érzelmek. elıre megszabott rend szerint kell mőködnie .elmulasztottunk észrevenni. A szatíra verbális karikatúra. amelyek beépültek a gondolkodásunkat és viselkedésünket irányító kódok közé. s felidézi egy jólöltözött. és ennek torzképe.Anatole France klasszikus epigrammájában az absztrakt demokrácia az élet brutális valóságával szembesül. Ez a kép ráirányítja a figyelmet a társadalom visszásságaira és torzulásaira.szenvtelen karikatúrája a valóságnak. noha egyes világmodellekrıl . örökké változatlan módon. Swift vagy Orwell mőveit. A biszociatív sokk szétveri a gondolkodás önelégült megszokásait. Egalité és Fraternité nevében. A szatíra komikuma abból ered. ha a szatirikus ahelyett. amit nem vesz komolyan.homályos rutinjainkat követve . majd feltárja mindezek belsı abszurditásait. vagy legalábbis értékeinek elutasítása vezérelte. Az irónia úgy tesz. a Gulliver utazásai és az Erewhon pedig az antropológus módszerét követik. szokatlan mátrixszal való találkozás éles és könyörtelen fényt vet mindarra. majd tragikus allegóriává (Platón barlangja vagy Kafka mőve: A kastély).a verset a harag fogja nemzeni . természetesebb volt számukra a kép megfestésekor adrenalinba. Amint tehát lassan végighaladunk a triptichonon. hogy látszólag elfogadja és magáévá teszi kiindulópontjait. kihízott bourgeois képét. adottnak tekintett hagyományainkkal és szokásainkkal. amelyeket . s hirtelen felfedezteti velünk a megszokott dolgok abszurditását és az abszurditások megszokottságát. amely a szatirikus görbe tükrében szemlélhetı. hogy tudatalatti elıítéletek inspirálta. hogy szembesít bennünket egzotikus civilizációk éppily maguktól értetıdı szokásaival és hiedelmeivel. Az idegen. mert alkalmazójának nagy képzelıerıvel kell rendelkeznie. Ebben a tökéletesen igazságos világban gazdagnak és szegénynek egyaránt joga van a híd alatt aludni. hogy a benne mőködı elıítéletek nem szembetőnık. Kifinomult fegyver.amelyek szerint az Univerzum mechanikus óraszerkezet.

mintha ember lenne. A magyarázat az. hogy tudjuk: az utánzó dadogása csupán színlelés.ellenfele szemével tudjon látni. A pszichiáter. holott nem az. a tanár. s egyben feleslegessé teszi a részvétteljes szimpátiát. vagy színleli. ha egy szerelmes ifjút hall dadogni a túláradó érzelmek hatása alatt. mintha magas lenne. mint ı. ha ellentétes szándékkal és eredménnyel is. akik külsejükben vagy viselkedésükben különböznek a megszokottól. A görög barbár szó idegent és dadogóst (barbar) jelent. hogy ugyanolyan módon tapasztalja a világot. akárcsak mi magunk. annál nehezebb a gyermek számára. aki diákjai értelmi szintjéhez szabja mondatszerkesztését és szóhasználatát. hogy viszonylag milyen kései korban kezdik a gyermekek magukhoz hasonló emberi lényeknek tekinteni a többieket. Ma már túlságosan civilizáltak vagyunk az ilyesmihez. hogy bizonyos képzelıerıre és jó adag empátiára van szükségünk.elsısorban szinte elkerülhetetlenül mint mulatságos figurákat kezelte és ábrázolta). aki bár külsejében különbözik tılünk. annál merevebbek a normálisról alkotott elképzelései. Ugyanez áll arra a magatartásra.csoport. hogy a törpében vagy a „vastag ajkú szerecsenben” felismerjük az emberi lényt. ha úgy próbál tenni. Ugyanez a helyzet a mulatságos kiejtéső külföldivel. hogy tiszta lelkiismerettel legyünk gyermekien kegyetlenek. ami attól különbözik. a deformitást. ma már nem vesszük észre. a primitív ember azért neveti ki. amelyek elhagyják a szájukat. mint a fizikai torzulásokban szenvedıkkel. és tudomásul vegye. a púposokat. ugató hangok. Bár embertársaink szellemi és testi torzulásai iránti toleranciánk viszonylag újkelető. aki hıseinek szájával beszél. mert úgy tesz. aki türelmesen végighalad páciense fantáziáin.felnıtt vagy gyermek . Kisgyermekeknél még hiányzik vagy egészen kezdetleges ez a „belevetítı” mechanizmus. ugyanezt a módszert alkalmazza. de a gyermekek még mindig kinevetik és kicsúfolják a sántákat. Az a teremtmény. Gondoljuk csak meg. A faragatlan elme számára a testi és szellemi fogyatékosságok ugyanezen utánzás és karikatúra-okokból nevetségesek. hogy olyan. ugyanúgy él és érez. s ugyanígy derül. hogy életet és érzéseket tulajdonítson neki. úgy bánnak velük. ami lehetetlenné. amilyenek mi vagyunk. csak szeretne olyannak látszani.ıt magát is beleértve . az emberi beszédnek csupán groteszk utánzásai. A FÉLRESIKERÜLT Cicero és Francis Bacon a nevetés okainak felsorolásakor egyformán magasra helyezték a torzságot. Minél jobban eltér valaki a környezet megszokott normáitól. a nyugati társadalmakban meglehetısen mély gyökereket eresztett. A reneszánsz hercegek udvarukban mulattató seregletbe győjtötték a törpéket. szellemi fogyatékosokkal vagy a bőnözıkkel. A civilizált ember szemében a törpe csak akkor mulatságos. s annál inkább kész kinevetni bármit. Minél elmaradottabb egy társadalmi . amikor a karikaturista testi deformitásokkal ábrázolja áldozatát. ismétlıdı. A SZÁZLÁBÚ PARADOXONA . de az erıs akcentus utánzása feltétlenül komikus. de jóízően nevet. és megengedi. akit megértéssel kezelünk. s képes legyen beleélni magát annak gondolatvilágába. Ugyanezzel a jelenséggel találkozunk akkor is. ha egy normális beszédő ember imitálja a dadogást. amelyet a törzsi vagy elmaradott társadalmak tanúsítanak az idegenekkel. a szolgákkal vagy az alacsonyabb osztályok tagjaival szemben (ezeket az irodalom egészen Dickensig . Piaget és mások meghökkentı módon mutattak rá. a torzszülötteket és a szerecseneket. a formátlan. a drámaíró. hogy egy civilizált ember zavart rokonszenvet érez a dadogósok iránt. klánhoz. kaszthoz vagy egyházközséghez. aki nem tartozik a törzshöz. dadogósokat. nem is egészen ember. fura kiejtéssel beszélı külföldieket vagy a különös öltözékő embereket mindazokat.

Egészen hasonló a helyzet.. elkülönülése. A százlábú paradoxona . Az elkülönült. amikor a lemezjátszó tője megugrik egy hibás barázdában. az eredetitıl különbözı értelmet nyer. a rész és az egész szétválása. szerkezet és funkció között lép fel.messze amögött. s az idegenszerő. mint maga a cselekvés. önmagában értelmetlen rész úgy tesz.dadogás.és nyelvmozgások kellenek . a tevékenység alacsonyabb részfeladatait. mint a százlábú.és csak nézzük meg. Silone egyik novellájának fıszereplıje egy tájékozatlan. A tábornok nem szentel figyelmet az egyes közkatonákra. Vegyünk rá egy külföldit. ahogy a figyelem egy normális esetben automatikusan végrehajtott tevékenységre fókuszálódik.fontos szerepet játszik a felfedezésekben. törpe bögre. Így van akkor. vagy .amint már többször láttuk . mintha független lenne. amikor kerékpározunk. hogy milyen sorrendben rakja egymás után a lábait.az M hang kiejtéséhez.egészen automatikussá vált tevékenységek esetén .Az egyes viselkedési rendellenességek . s önálló létezıként. miért kiáltozzák ütemesen az emberek: ce-du. s figyelmünket mint ilyen köti le. a hadjárat összeomlana. Amikor egy-egy mássalhangzóval küszködik. amely a rész és az egész. vagy divatjamúlt öltözék. Ha már a helytelen kiejtést említettem. hogy kimondja: pörge körte. míg a komédiás pepita nadrágja vagy a viktoriánus hölgy turnőrös szoknyája megtöri ezt az egységet. hegedülünk. amikor a függı. milyen bonyolult ajak. ha így tenne. akitıl megkérdezték. valahol a tudatosság peremvidékén. eltorzult arccal fut neki újra meg újra ugyanannak az akadálynak. s figyelmünk a funkcionális összefüggésüktıl elkülönült. kis szőcs? Sós húst sütsz. hanem tudatunkban még inkább az adott korszakhoz kapcsolják ıt. és soha többé nem tudott elindulni. de még ha nem születik is efféle új jelentés. az összefüggésükbıl kivált du és ce szótagok jól példázzák azt a konfliktust. hirtelen átérezzük. hogy . A százlábú tragédiájának oka az idegrendszer hierarchikus felépítése. szinte maguktól mennek végbe. A rész leválik az egészrıl. ce-du. és soha nem kerülnek figyelmünk fókuszába. akit Mussolini egyik nagygyőlésére sodor a tömeg. ha az ember éppen romantikus hangulatban van. s értelmét. amelyben a magasabb centrumok csak a feladattal. miért mulatságosak a komédiás ruhái. s nem érti. Amikor egy jól begyakorlott tevékenységet folytatunk. A megszokott ruhadarabokat a teljes személyiség részének tekintjük. ce-du. kis szőcs? . Abban a pillanatban. a színpadon látott történelmi kosztümök nem válnak külön viselıjüktıl. abruzzói parasztfiú. vagy Mit sütsz. a gramofontő elakad és a folyamat megbénul.mondjuk . Kivéve természetesen. mert rávilágít a helyes és megszokott kiejtés öntörvényőségére és abszurditásaira. s azok elemeit pedig „ráhagyják” a rendszer alacsonyabb szintjeire. s általában a gondolkodás folyamataiban. s kidülledt szemmel. hogy egy magasabb egységhez tartozik.ami egyébként nyilvánvaló -‚ hogy ha egy rosszul kiejtett szó új.alacsonyabb tudatossági szinten mőködik. rossz kiejtés vagy helyesírás komikumának van mindazonáltal egy további tényezıje is. mintegy nagyító alá vett fiziológiai részletekre összpontosul. a dadogást mímelı komédiáson azonban egészen más okokból nevetünk. létjogát is attól nyeri. A funkciók végrehajtását irányító kód . s nem nekik adja ki parancsait.. saját jogú szerkezeti egységként sajátítja ki figyelmünket tekintet nélkül arra. A dadogó barbár a fent felsoroltak miatt mulatságos figura volt a görögök szemében. le kell szögeznem . s magyarázatot ad arra is. a korábban említett példák mellett ennek tulajdonítható a kezeinek tevékenységérıl mit sem tudó ember tudatos (vagy inkább: rész-tudatos) viselkedésének komikuma. leginkább talán úgy nevezhetném: a struktúra és a funkció. a részfeladatok könnyedén. szándékolatlan szójátékkal állunk szemben.látni fogjuk . s a szoprán a végtelenségig ismételget egy szót ugyanazzal a tremolóval. s a figyelem a mintegy külön életet élı textilekre és keményített drapériákra fókuszálódik. magát függetlenné nyilvánított mássalhangzó vagy dallamfoszlány. a saját logikáját követı hibás beszéd azért mulatságos. kimondjuk az M hangot vagy a nyelvtan szabályainak megfelelıen megformálunk egy mondatot. mint egésszel foglalkoznak.

hogy a kép fizikai oldalára .. a gondviselés közbelépése. a két független eseménysorozat egy adott helyzetben való találkozása pusztán az élet elgépiesedésének újabb példája lesz.. Az összekötı kapocs. amelyik csak visszafelé mőködik. a kérdésben azonban ez játssza a legfontosabb szerepet. .gyakori mozzanata nemcsak a humornak. és talán 19 20 Tóth Árpád fordítása. hajnali négykor.az autó sebessége . A nevetés. és hajnali négykor Grimsbyben van. Két. Szávai Nándor. Az elsı csoport elemzésénél Bergson egészen közel került a humor leglényegének megfogalmazásához: Egy helyzet mindig komikus. Alice-nek mindez persze eszébe se jut. hogy képesek legyünk prófétaként elıre látni a jövıt . a valóság egyik aspektusára mutat rá. és visszatér vesszıparipájához. esetleg idıpontvagy helyzetkeveredés következtében való keresztezıdése nagyszerő példa az összefüggésrendszerek biszociációjára. egyszerre két egészen különbözı módon lehet értelmezni. Wilde erre az elfelejtett képre irányítja a figyelmünket. ha ugyanabban az idıben két egymástól teljesen független eseménysorhoz tartozik. de míg ott a figyelem az egésztıl a rész felé fordul. stílus. rész. ford.kérdezi méltatlankodva a pasas. látszólag csacska megjegyzése metafizikai utalást tartalmaz.legyen szó akár tragédiáról. A VÉLETLEN EGYBEESÉS Valaha aszerint csoportosították a komédiákat. egymástól független eseménylánc véletlenszerő.a józan ész mintagyerekének. illetve személycsere. s felidézi mindannyiunk rejtett vágyakozását. elcsúszása egy nyilvánvalóan jelentéktelen részlet felé .mi lesz. 1971. mint éjjeli tolvajt. Gondolat.a repedésre és a tátongó nyílásra . Ez a hirtelen hangsúlyeltolódás .soha nem gondolunk.vagy a figyelem félresiklása. de a mővészi és tudományos felfedezı szellemi tevékenységnek is.Uraságod éjfélkor beül ebbe az autóba.És mi az ördögöt csináljak én az éjszaka közepén Grimsbyben? . hogy helyzet-. Amikor a Szív Királynı megvetıen kijelenti: hitvány egy emlékezet az olyan. az idı visszafordíthatatlanságára. A kapocs a Grimsby. A readingi fegyház balladája két felejthetetlen sora: Törött szívnél illıbb kaput Az Úr elıtt ki tár?19 A törött szív kifejezés olyannyira közhellyé vált.vonatkozásában teljesen értelmetlen. de a szóban forgó téma . AZ ELCSÚSZTATÁS Egy autókereskedı az új sportkocsit dicsérgeti a reménybeli vásárlónak: . a véletlen egybeesés .) A dolog szoros összefüggésben van a százlábú paradoxonával. ami az egyik összefüggésrendszerben a sebtiben kitalált példa véletlenszerő eleme. akár komédiáról .vagy jellemkomikumon alapulnak-e. itt a lényeges vonatkozások felıl fordul az ezáltal új megvilágításba helyezıdı lényegtelenek felé. úgy engedi be a Megváltót a hasadékon. A kérdés tökéletesen logikus. és XXIII. (Lásd: VIII.. de Bergson néhány oldallal késıbb elveti a gondolatot.20 Az ember már felkiáltana: Tőz!.a deus ex machina. . amit normális esetben természetesnek veszünk.

Kedvenc saját leleményem: Az ember ne vigye túlzásba a mértékletességet. mint veleszületett védekezı mechanizmust. A ló azonban nem nevet. amelynél a komikum teoretikusai feladták. Olykor csak annyiból áll a trükk.. . és nem nevet . amelyeken egy stocktoni hölgy utazik Hektór vagy Achilleusz helyett eleve nevetségessé teszik szegényt. hogy bolondot csinálnak belılünk és mi is bolondot csinálunk magunkból. A jelentés persze mindenkinél más.talán egy állatra. „Baj volt tegnap. kettı semmi. Bizonyos idımértékes formák. Az ismerıs intelem-jelleg miatt unottan fogadjuk a jótanácsot. a nyakat.stb.a csiklandozásra adott válasz elsısorban a vonaglás. amikor csiklandozzák. hogy elkerülhetetlenül valamiféle látványra és tevékenységre gondolunk anélkül. A CSIKLANDOZÁS Az ártalmatlan játék. hogy engedünk neki . stb. „Tudja jól ország és világ. A képtelen humor .csak akkor hatásos.tündérszép bableves. de ma sosincs baj. A kaján várakozások légkörében még nagyobb hangsúlyt kapnak a további szöveg élcelıdései. a csiklandozás ellenállt minden. egy pobble lábujj nélkül érzi jól magát. mint a Rohrschach-tesz szimmetrikus pacáinak értelmezésekor. aki a zsöbös erdın át csörtet / és motyog”..a csiklandozott gyermek tekergésének és vonaglásának megfelelıje. amelyek minden bizonnyal be fognak következni vele. hogy a csiklandozás okozta nevetés csupán mechanikus reflex. mint a paródia. s annak tudata nélkül. hogy meg tudnánk fogalmazni. vagy elméletük felbukfencezett. Egy másik változatot úgy is nevezhetnénk: ál-közmondás.” Még ennél a rímes zagyvaságnál is érzünk némi meggyızı jelentés. triviális tartalmat önteni ezekbe a magasztos héjakba . amely segít kimenteni a fenyegetı szorításból a sérülékeny.vagy nem kíséri . takart helyzető testrészeket. logikailag összeférhetetlen állítás sőrítıdik egy sorba. ahol a ritmus és a szerkezet azt sugallja. hogy egy ismert szövegben egyetlenegy szót megváltoztatunk. ez volt az a buktató. mintha lenne értelme. de . hogy ismert és népszerő aranyszabályról van szó. normális esetben védett. Valaha úgy gondolták. oly zöld és dús. mint például a hexameter vagy az alexandrinus patetikus. ha úgy tőnik. de a hangmintába vetített jelentés-illúzió. Az ember ne dolgozzon két étkezés között.amint Darwin rámutatott . s ezt az igyekezetet kíséri . tekergés és a csiklandozott testrész megszabadítására irányuló igyekezet. Vagy: a kísértést csak úgy tudjuk elkerülni. tekintet nélkül azokra a kalamajkákra. A limerick elsı sorának görgı dactylusai. nem lenne élvezetes kép a „lángoló szemő dorgány.nevetés. a talpat.és hangasszociációkat kelt. A vonaglást és tekergést Darwin és Crile egyaránt úgy értelmezte. heroikus és fennkölt hangulatot ígérnek és sugallnak. amint az avarban vagy a mocsárban keresgél és szöszmötöl.mondanom sem kell: a szerencsés véletlen ugyanilyen kitüntetett szerepet játszik a tudományos felfedezésekben is. csakúgy. baj lesz holnap. „A bezlicsesben sömölve és szeplítve sárványozó rekoca” sor olyan képi. a nevetést kiváltó okok egységes formuláját meghatározni akaró próbálkozásnak. a hónaljat és a lágyékot. amit a puszta fizikai inger vált ki.mint Max Eastman rámutatott . Ha egy légy száll a ló oldalára.és igazság-illúziót. míg észre nem vesszük a jelentés képtelenségét. Oscar Wilde a mőfaj mestere volt: a házaséletben három ember társaság. A KÉPTELENSÉG A komikus versek egyik típusának alapeszköze az emelkedett forma és a triviális tartalom biszociációja. mire .ugyanazt a komikus hatást kelti.. a bırfelületen izomösszehúzódás hullámzik végig .” Két.

Éppen ez a csiklandozások közötti szorongó állapot oldódik fel a vonaglást kísérı kacagásban. az agresszivitás álarcát öltött kedveskedés. melyik testrészére kapja a következı bökést vagy gyömöszölést. a horror bizsergetésének elıhírnöke. elıször a BBC Agytrösztje vetette fel. hogy valóban ál-támadásról van szó. amint azt ösztönösen tudják a dadák és az édesanyák. A tüsszögés arra szolgál. a gyermek azonban csak akkor nevet . a gyakorlott csiklandozó soha nem engedi. amikor édesanyjuk csiklandozta ıket. ál-szorongás kifejezéseképp. Serdülıkorban az erotikus elemek is bekerülnek a játékba.) Nem csupán egy második személy szükséges a csiklandozáshoz.a kevésbé kifinomult humor klasszikus megtestesítıje . de mindvégig tudjuk róla.xxv A csiklandozás tehát vonaglást és tekergést vált ki. s a csiklandozás mímelt szexuális támadás lesz. a varieté élvezetének. hogy annak arckifejezése. A játék alapja: Ijessz meg egy egészen kicsit.ugyanúgy azonnali sikerre vezetnek. hogy az orrnyílásokból kitisztuljon a bors. Ez arra is magyarázatot ad. Egy évnél fiatalabb csecsemıkön végzett csiklandozási kísérletek során a gyermekek tizenötször gyakrabban nevettek. a csiklandozott gyermek nevetésében az intellektus által megalapozatlannak. Érintsük meg a hóna alatt vagy böködjük meg az ágyékát. Feltehetıleg ez a legelsı szituáció. idegeneknél pedig sosem lehet ebben egészen biztos az ember. Mint minden támadásnál. hogy voltaképpen nem az. a támadót testesíti meg. Egyes homoszexuálisok rendkívül csiklandósak. (A kérdést. amelyek részben megvilágítják. a színpadi illúzióknak való áldozatul esés örömeinek. hogy élvezhessem utána a megkönnyebbülést.kelléktárában. Az ál-támadás természetesen csakis akkor vált ki nevetést. Még az anyai csiklandozásnál is jelen van egy halvány bizonytalanság és szorongás. mintegy az ál-félelem. A harcias kiáltások . kényeztetés. még a nevetés ragályos grimaszát is az arcára festik. s ez tükrözıdik is a baba arcán váltakozva a nevetéssel. . ha a gyermek tisztában van vele. de fontos. hogy „áldozata” elıre sejtse. hogy a csiklandozás csupán ál-támadás. aztán beledörgöli orrába a borsot és hevesen tüsszögni kezd. itt is fontos szerepe van a váratlanságnak. A mechanizmus tehát lényegében azonos azzal. magatartása játékosan agresszív legyen. amikor a csecsemı tudata egyidejőleg két vonatkoztatási síkon van jelen. hogy ez miért van így. A BOHÓC A komikum fentebb tárgyalt technikái mind megtalálhatók a cirkuszi bohóc . hogy a test megszabaduljon az érintéstıl és bökdöséstıl. hogy miért nem tudja az ember nevetésre csiklandozni önmagát.hu-húúú!!! vagy rögtön megeszlek!!! . Gregory szerint: A kisgyermek belenyúl a borstartóba. hümmögés és nevetgélés után kijelentették: ez az emberi természet egyik megfejthetetlen misztériuma. mint amikor az oroszlán üvöltését utánozza a komédiás. s némi susmutolás. mint amikor idegenek.mindig a kisgyerek sem. A bohóc arca a hülyeség bıkezően eltúlzott karikatúrája. s hajlamosak vonaglani és tekeregni. amit a komikus megszemélyesítésnél láttunk: a csiklandozó az agresszort.és ez a dologban a legfontosabb -‚ ha egy további feltétel is teljesül: biztosnak kell lennie abban. élénken vonaglani fog. nehéz megérteni. hogy lehetett rokonítani vagy azonosítani egymással a nevetést és a csiklandozást. amelyet a gyermekkori szorongásokba fonódó gyökereket leleplezı kuncogás és vihogás kísér. s ezért feleslegesnek ítélt szorongás vezetıdik el. Ezek azonban másodlagosan kialakult jelenségek. az elsı élvezetes biszociációs tapasztalat. a vonaglás pedig arra. A csiklandozott gyermek testének heves vonaglása oly nyilvánvalóan a csiklandozó kéztıl való eltávolodást szolgálja. hogy miután az igazságot felismertük. részben pedig elködösítik az eredeti mintákat.

szexuális és trágár késztetések elvezetése a nevetés tisztító csatornáin át. esetlen. de az új és új feszültség a már bejáratott csatornán át vezetıdik el. Néhány hónappal késıbb a mőkereskedı ismét vett egy vásznat Picasso aláírással. Az olcsó komédiás bıkezően zúdítja ránk. Egy mőkereskedı (a történet hiteles) vásárolt egy Picasso szignójú vásznat. az érzelmi töltésre azonban kumulatív hatása van. A bohóc birodalma a nyílt. aki ezúttal is csak odapillantott.De cher maître .vont vállat Picasso. Kreatív eredetiség azonban nem túl gyakran fordul elı sem a humorban. TAKARÉKOSSÁG A fentiekben elemeztem a humor logikáját és érzelmi dinamikáját. semmit nem hagy a találgatásra. Olyan ez. rossznak vagy középszerőnek. egy személyben egyszerre ember és puszta fizikai anyag. és azt morogta: . az Arielt utánzó Caliban. belebotlik az akadályokba és a szavakba. Mindenekelıtt pedig: a gigászi erıfeszítések és a parányi eredmények embere. leplezetlen és goromba humor. a kajánság. hogy biztos forrásból gyızıdhessen meg róla: valódi-e a mő. amelyekben ugyanaz a típusú csattanó. HANGSÚLY. az akrobaták. egy pillantást vetett a képre.öltözékének minden darabja merénylet a célszerőség ellen. Picasso épp a mőtermében dolgozott. mint a guillotine.tiltakozott a kereskedı -‚ történetesen a saját szememmel láttam. az elıadó technikájának is. mindent odahalmoz elénk. félénk. mintha megint és megint vizet szivattyúznánk ugyanabba a kilyukadt csıvezetékbe. A dologban természetesen része van az adott személy ízlésének és a humorista. csapást és botütést elviseli. a hozzáértı szakember kifinomultan játszik emlékeink és gondolkodási beidegzıdéseink húrjain. s bizonyosan ébenfából van a koponyája. egyik helyettesítıje a hangsúlyozással való szuggesztivitás. Nem mondtam azonban semmit annak kritériumairól. amikor Ön ezt a képet festette pár évvel ezelıtt! . sem pedig a mővészetben. A bohóc és a kabarészínész hosszan tartó történeteket játszik vagy mesél. a szadisztikus. Az elızı fejezetek fényében már sejthetjük. ugyanaz a logikai mintázat. hogy ugyanezek játszanak fontos szerepet a tudományos elméletalkotásban és a mővészi produktumok létrehozásában is. és ismét felkereste Picassót. İ a testi és viselkedési torzulások győjteménye.egészen váratlan. A logikai séma minden ismétlıdésnél azonos. fordított logikájával úgy vágja el a történetet. érdeklıdésünk ezúttal csak az utóbbira irányul. E hatás elérésének és elnyújtásának egyik eszköze az ismétlés. İ a torzító tükörben látott kép. A komikum technikájának három fı eleme az eredetiség. Az eredetiség egyik ismérve a meglepetés.Hamisítvány. Meglehet. a hangsúly és a takarékosság. hogy azt a rengeteg pofont. EREDETISÉG. s minden mozdulata a kecsesség. hogy mitıl tartunk egy viccet jónak. és így szólt: Hamisítvány. A Pajzán históriákban Balzac valahányszor bemutat .akárcsak Chamfort anekdotájában a márkié . balett-táncosok és tündérek esetlen és otromba imitátora. hogyan analizálható a vicc. A szemlélık örömének gyökere a káröröm. aki az egérkét szülı hegyeknek segédkezik. ugyanaz a helyzet és ugyanazok a kulcsszavak bukkannak fel újra és újra. az ismétlés csökkenti a váratlanságot és a meglepetést. Picasso válasza . Elıadója és egyben áldozata a képtelen és vaskos tréfáknak. a báj paródiája. hóbortos és szórakozott. s elutazott Cannes-ba. Megint Cannes-ba utazott. a mesterhez. . s megkíséreltem bemutatni. bába.Gyakran festek hamisítványokat .

a feszültség eloszlik . akcentus vagy rétegnyelv. Nem meglepı. hogy a humorista és a mővész hallgatósággal való kapcsolatteremtésében egyaránt megjelennek ugyanezek a technikák. részben pedig köpönyeg. Nem azt mondta. interpolálásával lehet megszüntetni. úgymond a szájába rágják. a célzás eszközével kell ellensúlyozni. Harmadsorban: a hatás fokozható nyomatékosító jelzésekkel. Ilyen helyzetben a hallgató gondolatai messze megelızik az elbeszélés folyamatát. és már várunk valamiféle haszonlesı gazemberséget. A takarékosság ebben az értelemben azt jelenti. hogy nem tudjuk pontosan. a székely stb. K. amikor a történet a csúcspontjához ér. hogy én magam voltam ez a másvalaki. Nem mondta. mint a játék: fogd be a szemem. Ezután minden lényegtelen elem elhagyása következik. Való igaz. amely esetenként saját hatását is veszélyeztetheti.tekintet nélkül arra. együttes alkalmazásukkal jelentékennyé. feltéve. s ezek a képek késıbb olyanok számomra.és nem lenne anekdota. Olyan ez. máskülönben a figyelem mellékösvényekre kalandozik. s a lakonikus célzást a hallgatónak magának kell megfejtenie.egyidejőleg eredeti. elıre tartó mozgás helyett ugrásokat tesz és logikai őröket hagy. mi is lesz ez a csattanó. E három tényezıvel: a kiválasztással. magamat ismétlı. ihlettelen variációkat festek ugyanarra a témára. de megfosztotta volna annak jutalmától is . Egy adott logikai mintázatú komikus alapötlet számtalan különbözı beállításban.a csíkszeredai ember puszta említése már felállítja a mátrixot. még ha bizonyos vázlatossággal kell is érte megfizetni.egy-egy abbét vagy szerzetest. kibontania. A vájtfülő közönség számára minden tréfa banális és érdektelen. Ezt a technikát egy ellentétes erénnyel. s az eredmény feszültség helyett a dögunalom.túlzásokkal. egy ihlettelen Picasso majmolta az igazi Picasso ecsetvonásait. s mégis. ha túlrészletezik. fontossá. mintha meglepıdnék. mintha valaki más utánzott volna engem. A legdurvább fajta humor és a legolcsóbb mővészeti formák kivételével persze nem elegendı a hangsúlyozással való sugalmazás. . és megkönnyíti a hallgatóság számára. . és én úgy teszek. A leghatásosabb történetek „tájjellegőek” szereplıjük a skót. amit mesélhetünk.gyakran festek hamisítványokat . a takarékossággal pontosabban fogalmazva a sejtetés. A szuggesztivitás elsısorban (ahogyan a biológus mondaná) a fontos ingerek megválasztásától függ. Ha Picasso a fentiekhez hasonló részletességgel fejtette volna ki mondanivalóját. Másként fogalmazva: a tréfa csattanójának elıre megsejtése nem rombolja le a komikus hatást. hogy képzettársításai a megszokás alakította csatornákon folydogáljanak. hogy megfejtse a talányt. a kívánt vonatkoztatási hátteret. a logikai hiányok betöltése az interpoláció. A kép nem jobb. hangvételben elıadható.. hangsúlyossá tehetjük a valóság egyes elemeit. Az A. szuggesztív technika: feszültséget kelt. s voltaképpen annak is kell tartanunk. képzettársításaink az elbeszéléshez képest elıreszaladnak.ez a technika az egyszerősítés. vagyis együttmőködésre kényszerül.. de mindez benne volt a válaszában. hogy a vicc egyébként jó-e avagy sem. a hallgatót megkímélte volna ettıl az erıfeszítéstıl. amellyel leplezhetjük a kevéssé publikus érzelmeket . A főszeres vagy csiklandós tréfákon való nevetés mindemellett csak részben a komikum következménye. ez azonban a kép minısége szempontjából közömbös. mint egy hamisítvány. O. hogy: Akárcsak a többi festı. mosolyogva osztjuk az elbeszélı mőfelháborodását és a tettetett meglepetést. . A hiányzó láncszemek megkeresése. egyértelmő és burkolt. sorozatban tátongó őrt G és I behelyezésével. az egyszerősítéssel és a túlzással találkozhatunk a karikatúra (valamint a portré és a tervrajz) mőfajában. olykor én is másodrangú. E. amelyeket a hallgatónak magának kell kitöltenie. szellemi erıfeszítést kell tennie. az elbeszélés egyenletes. szleng alkalmazásával . gesztusokkal. tájszólás. a hangulat megteremtéséhez például nagyban hozzájárulhat a helyi színezet vagy a tájszólás. C. Lényeges a képzeletet ösztönzı. célzásokat alkalmazunk. hogy állítások helyett utalásokat. M. Picasso válasza .

A kritikus hosszan szemlélte ıket. a homályos utalás technikáját: a jó kisfiú.és extrapoláció mellett (jelen érdeklıdésünk szintjén nincs különösebb értelme. Különbözı mértékben. Az inter. extrapolálni a sort R. Magához hívta és megkérdezte tıle: . aki szinte a hasonmása volt.Szolgált az édesanyja valaha a kastélyunkban? . Wilde tömörebb változattal szolgál ugyanerre a témára: Lord Illingworth: .úgymond a saját erejébıl kell megfejtenie. a kedves szadista stb. mintha hiányolna valamit. Jó (tartok tıle.Nem. Az anekdota derője részben a herceg kényelmetlen helyzete fölötti kaján örömbıl. gyanús ügyletekkel foglalkozó üzletembernek sikerült derekasan meggazdagodnia. Gerald. a tiszt. Vegyünk egy figyelemreméltó . hogy csupán elméleti értelemben jó) példa erre egy másik. ahol ott lógott egymás mellett a két kép.Freud idézte példát: A herceg birtokán utazgatott. egyfajta rejtvény formáját ölti. Freud idézte anekdota: Két. a verbális utalásokat pedig vizuális képpé konvertálja és értelmezi a karikatúrákat és torzképeket. hogy élesen megkülönböztessük ıket) a tréfa megértéséhez szükség van egy harmadik típusú mőveletre.. hogy fattyakat nemzenek. Két burkoltan említett magatartási kód kerül összeütközésbe . Vendégeik között egy alkalommal ott volt egy ismert mőkritikus. a hölgyekrıl nem tételezik fel. A legnagyszerőbb agyszülemény. hogy befurakodjanak a felsı tízezer köreibe. hogy a csattanó két ellentétes irányú célzás.És hol a Megváltó? . átértelmezésére is. Egy divatos mővésszel megfesttették az arcképeiket. Uram . amelyet a hallgatónak . A humor kifinomultabb formáinál a hallgatónak végre kell hajtania ezeket a mőveleteket . kvázi-geometriai kapocs születik. hogy fattyakat szülnek -‚ s az elbeszélésben a szimmetriából rendkívül tiszta. s a két portrét aranyozott keretben felakasztották házuk nagystílően berendezett fogadószobájában. aki soha nem célzott olyan magasra. A történet logikai alapmintája egészen primitív.a feudális urakról általában feltételezik. aztán megrázta a fejét. a büszke házigazdák odavezették a falhoz. de elsısorban abból származik. Az alábbi ábra szaggatott vonalai jelzik a folyamatot (az M1 síkon lévı nyíl a herceg kérdését. a másik nyíl a választ jelképezi). E mővelet a metaforákat szó szerinti jelentéssé. az elhangzottak transzformációjára. Majd odamutatott a képek közötti üres falfelületre.El kellene olvasnia a fınemesek névsorát. T és V hozzáadásával.Másfelıl meg is lehet hosszabbítani. amit angolok valaha is kitaláltak. . s egy helyen az ıt éljenzı tömegben megpillantott egy embert. és nekiláttak. de majd minden idézett példában tettenérhetjük a sejtetés.olykor mindkettıt -‚ hogy a tréfát megérthesse. aki szereti az anyukáját. a célzás.felelte az ember -‚ de apám igen..

és Második könyv. hogy minden nyilvánvaló ok . Nevezzük a vicc intellektuális jutalmának ezt az önelégültséget és csodálatot. hogy a rajtuk való lépkedés.a kutató tudós önfeladó elmélyedése a természet rejtélyeiben . A humorban és a mővészetben mőködı takarékosság nem mechanikus lerövidítést. IV.mintegy elkülönült és önérdek nélkül való. A hangsúlyozás és a burkoltság egymást kiegészítı technikák. Amikor a tudományos kutatást érzelmileg semleges mővészetnek neveztem. s amikor képzeletében maga is újra kitalálja a viccet. A kielégülés elıfeltételezi az étvágyat vagy a hiányérzetet. versengés vagy hiúság is. hajlamossá teszik az embert arra. rendszerint cseppet sem látványos elismerést. a második mohó étvágyat csinál. hogy megérthesse a lényeget.ez apátiát jelentene -‚ hanem arra. éterien finom vagy szellemi erıfeszítésre szólító -‚ amelyet a hallgatónak kell megoldania. önbeteljesítés vágya igáslóként fogatik a feladat teljesítésének szekere elé. mint az éhség vagy a nemi vágy: sóvárgás a felfedezés. az önmegvalósítás. együttmőködik.A transzformáció és az interpoláció remek kis együttese. s ez az erı áll az ember felfedezı és kutatási vágya hátterében is. Minden jó viccben van egy kevéske rejtvény . VIII.és az önelégültségnek is. a mővész pedig úgy irányítja közönségét. az üzenet megértése jelentékeny erıfeszítést követeljen. de természetesen nemegyszer kapcsolódik hozzá becsvágy. burkoltságot. Az elsı ráerılteti a hallgatóra a mondanivalót. agresszív vagy szexuális indulatokat keltenek. a megérteni vágyás éppoly elemi késztetés. a Természet Misztériuma felıl való töprenkedés medrét pedig az objektív igazoltság . Az a fajta szórakozás. amiért a viccet megértettük. A takarékosság azt jelenti. a poént.lehet gyermekien egyszerő. Az efféle önérvényesítı tendenciáknak azonban nagyon is háttérbe kell szorulniuk és át kell értékelıdniük. Maga a nyelv soha nem teljesen egyértelmő és nyílt. Ez az a hajtóerı. miközben pedig ezt teszi. sejtetést jelent. hanem a szószátyárság kerülését. beteljesülésnek érezhesse a hosszú és türelmes munkáért kapott. a megismerés után (lásd: XI. A humortól a felfedezésig A KISÜLÉS ÉS A KATARZIS A primitív tréfák minimális szellemességgel és eredetiséggel durva. hogy ebben a tevékenységben a motivációk finoman kiegyensúlyozott és átnemesített keveréke munkál. hogy bőntársakká teszi ıket. amely arra készteti a patkányt. de még a legalacsonyabb emóciókat elvezetı bárdolatlan nevetésben is gyakran jelen van egy szikrája a vicc ötletessége iránti csodálatnak . A ribonukleinsavak kutatásánál mindenesetre vannak jóval közvetlenebb és hatékonyabb önérvényesítı módszerek is. természetesen nem érzelemmentességre gondoltam . fel kell fognia az utalásokat. A Picasso-féle történetet vagy ahhoz hasonlókat hallgatva az embernek el kell értenie a célzásokat. a második pedig a szellemi együttmőködés állapotába csalogatja a közönséget. kikerül passzív szerepébıl. Az intellektuális kíváncsiság. megidézı erejük van. amit a tömegtájékoztató eszközök kínálnak. A szavaknak szuggesztív. a megalkotás útvonalát. az elsı legyömöszöli a torkán a falatot. E késztetés . bizonyos szinten végigjárja a létrehozás.). ugyanakkor azonban csupán a gondolat lépıkövei. hogy elfelejtse: az igazi pihenés tevékeny. hogy olyan közökkel helyezzük el ezeket a lépıköveket.jutalom vagy fenyegetı büntetés nélkül utat keressen a kísérletezı labirintusában. hogy a kutató arányos jutalomnak. Voltaképpen mindkét technika a gondolatok szavakkal vagy jelekkel való közlésének alapmechanizmusaiban gyökerezik.

a második inkább nyugalommal tölti el az embert. A csodálat és intellektuális kielégülés fokozatosan halványuló utóderengése parányi mása a katarzisnak.az ember ilyenkor kiugrik a fürdıkádból. és ezt kiáltozza: Heuréka! A második a lassan halványuló utóderengés.követelményének szigora szabja meg.az érzelmi spektrum infravörös oldalán .mint láttuk . kacagva szalad az utcán. önfeladó érzésekre. többé nem létezik. E kontraszt okait késıbb fogom elemezni. a hirtelen támadt kis diadalérzet -ahogy Hobbes fogalmazott . hogy a cél.saját kiválóságunk átélésébıl keletkezik. MEGÉRTENI A VICCET ÉS MEGOLDANI A PROBLÉMÁT A felfedezés pillanatának kettıs érzelemmegnyilvánulásai alacsonyabb. a végtelen egy újabb parányi része a miénk. hatásuk alatt a lélegzés lelassul. ami a motivációk fent leírt polaritását is jól tükrözi. amelyek testi megnyilvánulásai az elızıekkel éppen ellentétesek.hátul levágva az utat a két oldal között a komikustól közvetlenül a fennköltig vagy tragikusig. önmeghaladó érzelmek lassú katarzisát. csendes. Ez utóbbi érzelmeknek nincs „tehetetlenségi nyomatékuk”. Ekképpen hát a józan gondolkodást bukfencet hányni kényszerítı hirtelen. a katartikus folyamat egyfajta óceánérzés belsı szétáradása és lassú elenyészése. de haladhatunk fokozatosan is a középsı táblán át balról jobbfelé. az izmok elernyednek. ahogy szoktuk. A kontinuum bal szélén . balról jobbra. önerısítı késztetésekre. Engedjük képzeletünket ismét végigjárni a kreatív tevékenységek triptichonján. Látni fogjuk.a heuréka! halvány visszhangja . most gondoljunk azokra a szimpatikus idegrendszeren keresztül mőködı önmegvalósító. hogy a felfedezés. aktivitásra sarkallják a szervezetet. amitıl a düh-félelem-típusú reakciók oly gyakran kilépnek a józan ész keretei közül. elgondolkodó örvendezés a felfedezés feltárta igazság fölött . amelyek tevékenységre. biszociatív meglepetésnek kettıs hatása van: a feszültség egy része felszabadul és kisül. hogy felfedezés született. Az elsı abból az örömbıl származik. „földeli” az érzelmeket. A heuréka! az elvezetést követelı energiák kirobbanása. az önmegvalósító érzelmek fokozatos katarzisa. „földelését” jelképezi. az önátadó. amelynek eddig szolgálatában álltak. A triptichon felsı sávján látható két jel a feszültség megszőnésének e két módját: az agresszív-védekezı-típusú érzelmek kisülését és a résztvevı. Az elsı a nevetéssel közvetlen rokonságban álló fizikai izgalmi állapotot teremt. tükrözıdnek. Megtehetjük ezt . s a szervezetet katartikus nyugalom és béke önti el.találjuk a faragatlan. önmeghaladó szeretet pedig éppen azon alapul. hogy én tettem a felfedezést.új töltést ad a nevetésben kisült feszültségnek. e résztvevı érzések folyama a gondolkodástól soha nem szakad el. míg az önüdvözlı impulzus . a felismerés pillanatában az érzelmek megnyilvánulásának két minısége van. a második abból. hétköznapi szinten egy jó viccre való reagálásunkban is megismétlıdnek. mint a mővész szépség-tapasztalata. és nemegyszer könnyezésre indít. A dühnek nincs köze a csendes megértéshez. s a hasonló kioldómechanizmussal nem rendelkezı önátadó. . azután. s attól el nem választható. a megmaradó rész pedig lassan halványul el.egészen hasonló érzés. Az elsı a probléma megoldásának pillanatában feleslegessé vált feszültség diadalittas kisülése .

szexuális vagy ürülékre irányuló töltéssel rendelkezik. melyiken vagyunk éppen a triptichon három függıleges oszlopa közül. háromrétegőnek bizonyult. Az ilyen és hasonló esetekben az elbeszélés megfogalmazása (vagy a vászonra festett kép) változatlanul maradhat. Ahogy haladunk a triptichon jobb oldala felé. A komédia. Az anyag-szellem alaptéma. A megszemélyesítést alkalmazza a dráma és a komédia is. a trágár történeteket. Ahogy a durva humor felıl vízszintesen haladunk a semleges zóna felé. a tréfa fokozatosan epigramma vagy talányos mondatok formáját ölti. amely hangsúlyoz egyegy fontos jelleget. hogy ı a gyógyszere. s komikusból költıivé vagy intellektuálisan izgalmassá válása kizárólag a hallgató vagy szemlélı szubjektív beállítódottságától függ. s logikai szerkezetük oly egyszerő. A filozófia módszeres visszaélés egy terminológiával. Fontos. az otromba szexualitás légies erotikává szelídült.a dróton rángatott báb vagy a dobozból rugón kiugró paprikajancsi szintén háromarcúnak. mint az akadémikus tudomány. az Állatfarm és az 1984 többet tanított egy egész nemzedéknek a totalitarianizmusról. Formulával kifejezve azt mondhatnánk. A torzító tükör. hogy szerzıje Heine. amelyrıl azt állítja. I pedig a szellemi ösztönzı hatást jelöli . Mellékesen megjegyezve: ha a fenti példa elıtt nem említettem volna. a gyermekek malac vicceit. Ugyanígy nem húzhatunk éles határt a társadalmi szatíra és a tudományos szociológiai munka között. a szellemesség az értelem. a hangzás és jelentés biszociációjával elıször a szóviccekben. amelyet oly sok változatban láttunk kibontva a triptichon mindhárom oszlopán . hogy az érzelmi töltés elıjele negatívról pozitívra ugrott volna át -. a reverendás pap a gyóntatószékben vagy az apa szerepét játszó pszichiáter. ám tulajdonítsuk ugyanezt a mondatot egy jungista pszichológusnak. mindegyikük megszemélyesít egy önmagán túli erıt vagy személyt. hanem mélységesen költıinek érezte volna az idézetet rövidzárlat állt volna be a triptichon két szélsı pontja között azáltal. az arány folyamatosan változik. hanem azt állítottam volna. mint a kutató tudós diagramjaiban és modelljeiben. hogy a vicc megértése csak egészen minimális szellemi erıfeszítést kíván. az alliteráció és az asszonánc. aztán a szórejtvényekben találkozunk (a keresztrejtvényekre éppúgy gondolhatunk. a többit pedig elhanyagolja vagy elfeledi. amelyet pontosan erre a célra találtak ki. amit megmutat. mint a Rossette-i kı szövegének megfejtésére). a felfogóképesség kihívása lesz: A pszichoanalízis maga az a betegség. szójátékokban. A statisztika olyan. Egy utolsó példa: 1960-ban egy képzelt párbeszéd formájú anekdota . s a túloldalon a hányados értéke már egészen alacsony. H.primitív tréfát. hogy a kérdéses sor egy D.igen magas. de köztük ott áll maszkjával a gyógyító vajákos. csupán utalások formájában jelenik meg. az Olvasó valószínőleg nem gúnyosnak. nem is igen tudjuk. mindegyik „mőfaj” erıs (olykor részben tudattalan) agresszív.” A vaskos tréfa durva agresszivitása rosszmájú szellemességgé. mint egy palimpszeszt. Vagy Heine mondata egy fiatal szőzrıl: „Arca olyan. A szerzetes szent szövegének gót betői alól egy pogány poéta erotikus versének félig olvashatatlan sorai sejlenek át. akinek neve a szőz szóval párosulva sötét várakozásokra ad okot. s rögtön érzelmileg teljességgel semleges példává válik az archetípusoknak az érzékelés világába való behatolására. éppúgy használatos a karikatúrában. amikor A varázshegyben Claudia a saját mellkasáról készült röntgenképet ajándékozza kedvesének. s a sor végén ott áll a rím. Lawrence regénybıl való. mint a bikini. hogy az A : I hányados értéke ahol A a nyers érzelmek hıfokát. a szatíra vagy az irónia magas szintjein az üzenet burkoltan. de a lényeget eltakarja.xxvi A triptichonon vízszintesen húzódó összefüggések azonban a kreatív tevékenység általánosabb alapmintázatait kívánják jelenteni.

hallgatóra.. amikor az ember önmagát feledve és feladva elmerül a probléma megoldásában. Ezeket a változatokat megkülönböztetni szırszálhasogatás lenne. szabad utat kell keresnie. Ugyanilyen határesetek a fejtörık. vagy . párhuzamot vagy kifejezést.hogy nem jöttem rá rögtön. s akár társadalmi üzenet továbbítása.. Lehet. Ez a fajta feszültség azonban már nem hasonlítható azokhoz az érzelmekhez. de az eredmény végül is ugyanaz. akár csupán szórakoztatás a célja.És mi a kommunizmus? . csak most egy másik csoport a kizsákmányoló. hogy kitörjön a gondolkodás sztereotip rutinjaiból.a vicc kitalálója. Még a sakkfeladványok is lehetnek viccesek vagy éppen gunyorosak. azzal a képességgel. de még a gyakorlott csipkelıdı is egyidejőleg egynél több síkon tevékenykedik. mintha értelme az elızı feleletének ellentéte lenne. Itt már az intellektuális kihívás uralja a terepet. A HUMOR SZÜLETÉSE Eddig a humornak a közönségre: nézıre. hogy nem jöttem rá. A fordítottja válasz olyan.ugyanezért. mint a bohóc bolondozásain.Az ember ember által való kizsákmányolása. a humor szerzıje agyában végbemenı folyamatra.a hozzáértı mosolyog vagy éppen kacag. A meglepetés eléréséhez a humoristának rendelkeznie kell némi eredetiséggel. majd álmélkodó mosollyá változik. de mindkettı feloldódik és eltőnik. s a goromba tréfa csak mellékes.. ironikus csavar vagy a sakk józan gondolkodásának megcsúfolása .. Az az iskolásfiú.A fordítottja. hogy főrészeljék el a tanár székének lábát. a hirtelen felragyogó dicsfényt és a szellemi elégedettség csendes derengését. elvtárs. s a feszültség hirtelen feloldódik. . amelyeket a humor durvább válfajai keltenek. a logikai paradoxonok és a matematikai játékok is. s éppúgy a hirtelen megvilágosodás erejével hat. és fordítsuk figyelmünket a „termelı” . mint egy Voltaire-epigramma. olvasóra gyakorolt hatásait elemeztem.. stb. biztosítania kell az össze nem illı mátrixok ütközésekor bekövetkezı szellemi zökkenéseket. Amint a triptichon oszlopai közötti cseppfolyós határokon át haladunk a közép felé. hogy a kihívás elfogadásában része van a hiúságnak és a versengésnek is. összefüggést. Bármely adott helyzetben vagy témában meg kell találnia az odaillı .. jól jelezve az ellentétek harmonikus egyensúlyát. amikor megmutatják neki a megoldást. a biszociációs sokk. amely nyújtani képes ezt a döccenıt. ha történetesen van bennük valami váratlan logikai ugrás.vagy megfelelıen oda nem illı váratlan nézıszöget. mert az alapfolyamat ugyanaz: a feszültség elválik eredeti irányultságától. a kacagás fokozatosan derős.. mi a kapitalizmus? . az A : I arány a visszájára fordul. A karikaturista. már nem nevetünk. akinek elıször jutott eszébe. jelentéktelen szerepet játszik. Az anekdota új.. A humor egyik legfontosabb jellege a váratlanság. Amikor pedig sikerrel járunk. vagy . Az elpattanó gitárhúr hangosan megpendül .hogy nekem mennyi eszem van. éles fényt vet egy ısrégi problémára. és valamilyen elfolyást. az abszurd humor szerzıje. a vicc megértésének feladata a probléma megoldásának feladatává alakul át. . A nevetés azt jelenti: Milyen ostoba vagyok. a szatirikus. Most hagyjuk a „fogyasztót”.Nos.járta a Szovjetunió-megszállta közép-európai országokban: .

ugyanabban a helyzetben volt. De hogy jut eszükbe a helyzetet megmentı ihletett riposzt? A kérdés egyszerőnek hangzik.mint Newton almájának zuhanása . A bécsi anekdota fiatal tisztje. a probléma olyan vonására irányul. hogy a püspök az ı kiváltságát gyakorolja. amely valamilyen okból nem elégíthetı ki a józan érvelés. hogy ıméltósága a más dolgát teszi . felesleges lett volna megírnom ezt a könyvet. hogy valamiféle. vagy éppen egészen érdektelen. A rosszmájú elmésség minden formájában jelen van egy agresszív tendencia.nyújtott kapcsolódási pontot egy egészen más vonatkoztatási rendszerhez. Ez a tény elsıként figyelmeztet burkoltan a kreatív aktusban közrejátszó tudat alatti folyamatokra.. de valószínőbb. mint szerv helyzete felé. jól ismert szabályok szerint mőködı mátrixokkal operál. azáltal. hogy nem érdekli semmi. bejáratott csatornáit eltorlaszolta a várható súlyos büntetéstıl való félelem. aki egy Kokoschkát és egy Kleet sem tud egymástól megkülönböztetni . mint a gravitáció erejének engedelmeskedı tömeg. mint a frusztrált iskolásfiú: ha nem akart otromba lenni. s a bizonyára gyötrı kreatív stresszben igyekezett valamilyen megoldást találni a problémára. nevezetesen. hogy figyelmét elfordítja a mellbevágóan nyilvánvaló ténytıl.) A márki végül is célt ér . . Talán egy véletlen megfigyelés . adott szögben rögzített.minden bizonnyal zseni volt (iskoláskoromban Magyarországon az efféle tréfák nem mentek ritkaságszámba). Egy mátrixot „tiltottnak” fogok nevezni. amely korábban mellékes volt. mellyel a metaforikus síkról átugrott a realitás mezejére. s tevékenysége arra szorítkozik. amikor a kívánt cél semmilyen készség gyakorlásával . de ha a pszichológia ismerné a választ. egymást adott szögben metszı síkot. amelyben haragjának célpontja nem volt más.ez nem lett volna udvarias. amelyet az elızı fejezetben takaros kis ábrán szemléltettem. Másfelıl: a középszerő karikaturista és a komikum többi iparosa nagyjából ugyanazokkal a megszokott. hogy ki fúrja ki a szegecseknek való lyukakat. jól tudom. nem mondhatta azt. hogy a figyelem a helyzet egy olyan aspektusára.nevetségessé téve öl azáltal. Picasso sem mondhatta meg a mőkereskedınek. A biszociációs technika mechanizált válfajáról van szó. általa meghatározhatatlan intuíció vezeti. A tárgyalt esetek némelyikében tehát a megoldás egyfajta félregondolás útján ugrik elı. úgy tőnik. s ekkor már csak át kellett vinnie az M2 segédmátrixba a tiltott M1 mátrixban óhajtott mőveletet.eszeljen ki. mind pedig a kreativitás más területein kisebb-nagyobb mértékben a tudatosság peremvidékén vagy azon is túl lejátszódó folyamatok eredménye. és szerkesszünk rájuk két. A biszociációs aktus azonban mind a humorban. csupán tiszta intellektuális geometria: vegyünk két. aki visszautasította a kurtizán fellengzıs kibúvóját.legyen e készség bármily hajlékony és alkalmazkodóképes . az ilyesmi a savoir-faire megbocsáthatatlan hiányára vallott volna. ne játssza már meg magát. A humorista akár véletlenül is rábukkanhat erre a mellékvágányra. Elsı lépésként vegyünk észre egy triviális tényt: a tiszt szellemi hengerbucskája. hogy kibírhatatlan tökfej. jusson eszünkbe.mintha az egész ügy valamiféle presztízsvita lenne a hajóácsok és a kazánkovácsok között azon. hogy ezen az egyetlenegy megközelítésen alapul Bergson egész humor-elmélete. Ha ez a példa mulatságosnak vagy légbılkapottnak tőnik. egy már elemzett jelenség példája: a figyelem elfordulása egy látszólag lényegtelen jelleg . egymást adott pontban metszı görbét. csak a pénz! A Chamfort-anekdota márkija nem ölhette meg a püspököt. ha játékszabályai az adott körülmények között vagy a fennforgó problémára alkalmazhatatlanok. gegeket . (Emlékszünk: Wilde más céllal. mint a paródia szerkezetének csapszegeit. hogy: Ugyan.esetünkben a hölgy foglalt szívének poétikus értelmérıl a szív. melyet számosan őznek a tudományban és a mővészetekben is. Picasso tanulságos mordulását minden bizonnyal ilyen folyamatok inspirálták. de hasonló fogást alkalmazott: Törött szívnél illıbb kaput. s egy mellékes körülmény mentén gondolkodik és lép.. a fizikai erıszak vagy a nyílt szitkozódás megszokott útvonalain. Agresszivitásának megszokott. A humorista tevékenysége. hogy új összefüggéseket szójátékokat.nem elérhetı.

egyfajta szellemi akrobatamutatványt végez.légies és átszellemült. amelyben dolgozik. amikor a Szent Officium kinyilvánította. a primitív érzelmek túlcsordulási reflexe feleslegessé válik. A humorista kreatív cselekedete abban áll. hogy az efféle vélemények hangoztatása az Egyház csalhatatlan dogmáival való nyílt szembefordulás. elıkészítendı közönsége hangulatát. s ez a szellemi feladat megoldására befogott energiáknak a legkisebb ellenállás irányába mutató nevetés-csatornáknál is sajátosabb elvezetési formája. amikor az ötlet hirtelen elıbukkan a fejében. nem azonos azokkal az érzésekkel. közönségének várakozásait és józan okoskodását azonban a második mátrix hirtelen megjelenése megcsúfolja. İ intellektuális erıfeszítést tesz. a józan észtıl magukra hagyott érzelmek és indulatok robbannak ki a nevetésben. hogy pillanatnyi egyesülést hoz létre két. amelyeket korábban egymástól teljességgel idegeneknek tartottak és fogalmaztak. Ha rátalált az alapötletre. Minél kevésbé szuggesztív . egy híresen szellemes férfiú így írt: A Signor Galileóval kapcsolatos viták alkímiai füstben oszlottak el. A humorista ezt a szétválást nem éli meg. hangsúlyozást. s az ebbıl keletkezı szellemi zőrzavar. amikor majd rájuk ugrasztja a meglepetést. e folyamat kifinomult és átnemesült. és kidolgozta a logikai sémát. Az alkotó feszültség. amelyek hallgatóságán vesznek majd erıt. mestersége fogásait késleltetést. amelyek a kortársak szemében úgy tőntek. Így aztán végre ismét szilárd Földön állunk. s ki nem derült. legfeljebb az inspiráció pillanatában az asztalra csap. hagy az összeférhetetlenség nem . A kontraszt egy másik illusztrációja lehet az az ember. Egyikük. utalás-jellegőbb egy vicc. a gyızelem vagy az akadályok leküzdésének szimbólumaiban tör felszínre . különösen.hasonló fogalmakkal írható le.PARADOXON ÉS SZINTÉZIS Az alkotó és a fogyasztó érzelmi reakciói között van egy nyilvánvaló kontraszt: a vicc vagy komikus ötlet kitalálója ritkán nevet a szellemi folyamat során. az újrateremtésre kényszerített hallgató reakciói annál inkább fognak hasonlítani az alkotóéihoz. A tudományos felfedezés aktusa . amikor két össze nem illı mátrixot paradox szintézisben egyesít. s a feszültség felengedése egyénibb és kifinomultabb formákat keres. amelyek a nevetésben lelnek elvezetést . hogy nevetésben törjenek ki. A humorista is érezhet meglepettséget. Alapvetı azonban a különbség a kívülrıl érkezı és a szinte önmagamnak okozott sokk között. A tizenhetedik századig a Föld mozgásának kopernikuszi gondolata nyilvánvalóan ellenkezett a mindennapi tapasztalattal. s még ha színtiszta vitriol munkál is benne. a mindennapokban egymástól távol esı vagy összeférhetetlen mátrix között. sejtetést . Amikor a szellemesség epigrammává és a csipkelıdés szellemi kihívássá változik át. amely az efféle apró gesztusokban.mint rövidesen látni fogjuk .kell alkalmaznia. verni kezdi . és felkiált: megvan! A kreatív stressz azonban. tartós kapcsolat megteremtése olyan mátrixok között.nem az asztalt. a homéri kacajt Arkhimédész fülhasogató heurékája és Kepler szent tébolya váltja fel. mint összeférhetetlenségek házasságai. s amikor megmondják neki a megoldást. A humorista megoldja a problémát. ezért nincs min nevetnie.azaz szájbarágós .ellentétben azokkal a primitív érzelmekkel. míg csak ezek a házasságok gyümölcsöt nem hoztak. a vicc alapmintázatát.xxvii A tudomány történetében hemzsegnek a szitkozódással és gúnykacajjal fogadott felfedezések. akinek a bicskája beletörik egy fejtörıbe. s nem kényszerülünk léggömbön futkározó hangyákként sodródni vele tova.és minél burkoltabb. hanem a saját ostoba fejét. A feleslegessé vált feszültség a szimbolikus önbüntetés alakját ölti. s ennek megfelelıen kezelték Galilei kortársai is. a mátrixok egyesülése helyett összeütközésüket tapasztalja meg és éli át. ha ez az ötlet a tudatalatti mőködésének eredménye.

A formula alkalmasságát a következı fejezetekben fogom próbára tenni a morfogenezistıl a szimbolikus gondolkodásig terjedı szinteken. A bármiféle játékszabályok . egy helyzet vagy esemény egyidejőleg két. a részvét. agresszív-védekezı típusúak. asszociatív összefüggésrendszernek.által irányított tevékenységek. képességek jelölésére a mátrix kifejezést alkalmaztam. önmeghaladó.felismerni. Minden szervezett viselkedést vagy tevékenységet .Si Natura negat.mint mindenütt . Érzelmeink rendszerint a kétfajta érzés keverékei. interpolációt és átértelmezést követel. A humor minden fajtájának szerkezeti alapmintázata biszociatív. összeférhetetlen asszociatív összefüggésrendszerben való szemlélése. amelyek változnak a környezet adottságai szerint. fogalomkörnek.vagy aki . azonosulás. hogy bolonddá tették. amelyek másfajta fiziológiai folyamatok közegében érvényesülnek.elért bizonyos fokú függetlenséget saját érzelmeivel szemben. s képes ezeket feleslegeseknek. A szóban forgó érzelmek önérvényesítı. a nevetést. A rögzített kódokkal és alkalmazkodóképes stratégiákkal rendelkezı mátrixok fogalma egyaránt alkalmas mind az érzékelı. a tudományos felfedezés a megoldott paradoxon. hanem könnyekben jutnak kifejezésre. önfeladó érzelmek. a megfelelı válogatással való hangsúlyozást. Bizonyos érzelmek azonban tehetetlenségük folytán nem képesek követni a gondolatok szókellését. oktalanoknak vagy aktualitásukat vesztetteknek megítélni .volt más. Juvenalis sora . És itt is . hogy legyen az agresszivitás egy szikrája. s még a humor leglégiesebb. mind pedig a vonatkoztatási háttérnek. . s a szimpatikus idegrendszeren keresztül testi aktivitást is indukálnak. legátszellemültebb formáinál is jelen kell. mint valaha. felismerı és motoros készségek. s nem nevetésben. Szándékosan használtam a kód kifejezést. facit indignatio versum éppoly igaz. mert ez a kreatív tevékenység egyetlen olyan területe. ahol az intellektuális inger pontosan körülírt. Miután a humor különbözı fajtáira alkalmaztam az elméletet. ami a gondolatfolyamnak egyik mátrixról egy egészen más logika vagy játékszabály uralta másikra való hirtelen átugrását eredményezi. készségek. ÖSSZEGZÉS A humor elemzésével kezdtem a gondolatmenetet. Akhilleusz és a teknıc vagy a hazudós krétai paradoxona kétezer éve termékeny erıfeszítésre serkenti a filozófusokat és matematikusokat. Ellentéteik a résztvevı. amelyik . amelyek biztosítják a stabilitást és következetességet. csupán téves elıítélet. amely kiváltja a reakciót.kódok . hogy kódolt üzenetekkel irányítja a testmőködéseket. A nevetés luxus-reflex. amelynek kétértelmősége érzékelteti az idegrendszer jellegzetességét. s a józan észtıl magukra hagyva a nevetésben találják meg a legkisebb ellenállás útját jelentı elvezetést. A humorista ugyanakkor kedvére választhat össze nem illı viselkedési vagy vonatkoztatási kódokat. elemeztem a humorista technikájának jellegzetességeit: az eredetiséget és a váratlanságot.a magzati fejlıdéstıl a verbális gondolkodásig .éles határok helyett folyamatos átmenetet találunk. amely csak olyan teremtménynél alakulhat ki. de megfelelı szabadságot engednek az alkalmazkodóképes stratégiáknak. elragadtatás. A komikus ötlet a felállított.bizonyos játékszabályok irányítanak. s a takarékosságot és a burkoltságot. amely a közönségtıl extrapolációt. fiziológiai reflex formájú reakciót vált ki. hogy az így létrejövı összeütközésben abszurditásaikat leleplezze. egy cseppnyi adrenalin. a túlzást és az egyszerősítést. sémának nevezett pszichológiai struktúrák jelölésére.

A mátrixok a teljességgel automatizált készségektıl az egészen plasztikusakig terjednek, de még utóbbiakat is a tudatosság szintje alatt mőködı játékszabályok irányítják. Ezek a néma kódok úgy tekinthetık, mint a tanultak szokássá kristályosodásai. A szokások a stabilitás és a szervezett viselkedés nélkülözhetetlen magjai, amelyek hajlamosak mechanizálódni, s az embert egy programozott automata állapotára alacsonyítani. A kreatív cselekvés azáltal, hogy kapcsolatot teremt a tapasztalatok korábban össze nem függı rétegei, síkjai között, elısegíti az ember fellépését a szellemi evolúció magasabb szintjeire. Ez a felszabadulás pillanata; az eredetiség gyızelme a szokások fölött.21

II. RÉSZ A BÖLCS
V. Az igazság pillanatai
A CSIMPÁNZ ÉS A BOT
Ezópus óta mondják, hogy az állatok viselkedése találékonyságot és eredetiséget mutathat, de kísérletileg elıször Wolfgang Köhler német fiziológusnak sikerült ezt a feltevést bebizonyítania. Köhler teneriffai csimpánzokkal végzett kísérletei alapján írta meg 1918-ban megjelent, s azóta klasszikussá vált, Az emberszabású majmok lelkialkata címő mővét. Álljon itt az eszközhasználatot felfedezı állatjellemzı leírása (kiemelés tılem): Nuevával, egy fiatal nıstény csimpánzzal megérkezése után három nappal (1914. március 11-én) tettünk próbát. A többi állattal ekkor még nem került kapcsolatba; elkülönítve tartottuk ketrecében. A ketrecbe egy botocskát helyeztünk, Nueva kapirgálja a talajt, s a banánhéjakat kis kupacba lökdösi vele, majd óvatosan eldobja a botot, mintegy háromnegyed méternyire a rácstól. Néhány perc múlva egy banánt helyezünk a ketrecen kívül olyan távolságba, hogy Nueva ne érhesse el. Nyúlkál utána, természetesen eredménytelenül, s rövidesen elkezdi a jellegzetes csimpánzpanaszkodást; elırecsücsöríti ajkait - az alsót erısebben -‚ esdekelve nézi a megfigyelıt, siránkozó hangokat hallat, végül hanyatt a földre veti magát; ez a kétségbeesés legékesszólóbb gesztusa, amit már megfigyelhettünk más esetekben is. Esdekléssel és siránkozással telik el némi idı, majd - mintegy hét perccel a banán elhelyezése után Nueva hirtelen a botra néz, abbahagyja a nyöszörgést, megragadja a botot, kidugja a ketrecbıl és kissé ügyetlenül karnyújtásnyi közelségbe piszkálja vele a banánt. Ráadásul: a bot végét Nueva már az elsı próbálkozásnál a banán mögé helyezi. A kísérletet egy óra múlva megismételtük; az állat most már jóval hamarabb vette kézbe és ügyesebben is használta a botot, a harmadik alkalommal pedig már azonnal tudta, mit kell tennie, s ez így maradt a továbbiakban is.xxviii
E könyv befejezésén dolgoztam, amikor Burt professzor volt olyan kedves, és felhívta a figyelmemet A nevetés pszichológiája címő cikkére, amelyet posztgraduális kurzusra járó hallgatóinak írt. s melyben maga is némileg hasonló következtetésekre jutott: A nevelést úgy tekinthetjük, mint biztonsági szelepet a túlcsorduló érzelmi energiák számára, amelyek valamely, az ösztönöket automatikusan stimuláló specifikus helyzet érzékelésekor feltolultak, s amelyek esetében a tüzetesebb vizsgálat feleslegesnek mutatta az energikus cselekvést ... A nevetés minden indítéka ekképpen double-entendre-t feltételez: elsıként adva van egy felületes vagy látszólagos jelentés, amely valamely figyelmen kívül nem hagyható helyzethez méltó érzelmeket kelt (s így átmenetileg felborítja az egyensúlyi állapotot), másodsorban pedig egy (az elsınek ellentmondó) mélyebb vagy látens jelentés - a túlcsorduló érzelmi energiák a nevetésben találnak azonnali e/vezetést (Burt, 1945)
21

Nyilvánvaló, hogy Nueva nem idomítás vagy próbálkozás útján jutott el a felfedezésig. Viselkedése attól a pillanattól kezdve, hogy szeme a botra tévedt - Köhler szavaival egyértelmően céltudatos volt: megragadta a botot, habozás nélkül a rácshoz ment vele, kinyújtotta a ketrecbıl s a végével a banán mögé nyúlt; teljességgel szervezett és hiánytalan cselekvéssort hajtott végre, egészen másként, mint a labirintusban próbálkozva utat keresı patkány vagy a doboz fortélyos zárját keresgélı, szabadulni akaró macska. A felfedezés önálló és eredeti teljesítmény, amelynek a csimpánz korábbi életében nem voltak elızményei. A felismeréshez vezetı út úgy határozható meg, mint szintézis két, a korábbi életben elsajátított, de eleddig kapcsolat nélküli készség között. Nueva megtanulta, hogy kezét vagy lábát a rácsok közt kinyújtva hozzájuthat a ketrecen kívül lévı banánhoz; ennek az egyszerő készségnek a változatait nevezzük M1 mátrixnak. Megtanulta azt is (M2), hogy a bottal kapirgálni lehet a földet, és ide-oda lökdösni vele a tárgyakat. Ebben a játékos tevékenységben azonban soha nem használta valamilyen konkrét, hasznos céllal a botot; minden fiatal állat szereti dobálni, lökdösni és görgetni a dolgokat. Nueva felfedezésének lényege abban áll, hogy ezt a játékos szokást segédmátrixként alkalmazta azzal a céllal, hogy elérje a banánt. Az igazság pillanata akkor érkezett el, amikor Nueva pillantása a botra esett, miközben teljes figyelme az elérhetetlen banánra összpontosult. A két, korábban egymástól távol esı mátrix ebben a pillanatban egybeolvadt, s a-bot-amivel-játszani-lehet átváltozott piszkálóvá-amivel-el-lehet-érni-a-dolgokat; olyan eszközzé, amellyel a másként hozzáférhetetlen tárgyak is megszerezhetık. Nueva felfedezése - mint annyi más felfedezés - utólag, de csakis utólag egyszerőnek és kézenfekvınek látszik. A kutya például hordhatja szájában a botot, de piszkálónak használni nem fogja soha. És nem csupán a csimpánzoknak okoz nehézséget, hogy egy „játékos” technikát egy vele korábban még soha kapcsolatba nem hozott hasznos célra alkalmazzanak; az emberi tudomány történetének számos nagy felfedezése pontosan efféle hirtelen és légbılkapott ötleteknek köszönhetı. Galilei megdöbbentette a világot, amikor a hollandok feltalálta játékszert, a távcsövet csillagászati célokra használta, a gızgépnek, az alexandriai Hérón kieszelte mechanikus játéknak kétezer évet kellett várnia, mielıtt a gyakorlatban is hasznát vette valaki, a pergai Apollóniosz által csak kedvtelésbıl tanulmányozott kúpszeletek szintén két évezreddel késıbb adták az ötletet Keplernek, hogy kidolgozza a bolygók ellipszispályáinak elméletét, Chevalier de Méré-t pedig átkos kockajáték-szenvedélye hajtotta Pascalhoz, hogy tanácsot kérjen tıle valamiféle biztosan nyerı stratégia felıl, s ennek a kérdésnek köszönhetı, hogy megszületett a valószínőségelmélet, a modern fizika és biológia nélkülözhetetlen segédeszköze, hogy ne is említsem a biztosítási üzletet. Figyelemreméltó írta Laplace -‚ hogy a játékos céllal született tudomány a legfontosabb emberi ismeretek közé emelkedett. Kutatásunk legelején tehát rátaláltunk egy alapmintára; felfedeztük, hogy a játékos, vagy l’art pour l’art technikák olykor egészen távoli területeken kínálnak váratlan megoldásokat, s a tudomány történetének éppen ez az egyik vezérmotívuma. Nueva felfedezte az eszközhasználatot; a következı idézet az eszközkészítésrıl szóló beszámoló. Hıse Szultán, Köhler csimpánzainak géniusza: (1914. február 12.) A rácsok mögött, puszta kézzel elérhetetlen távolságban egy tárgyat (banánt), s a kísérlet színhelyének egy másik pontján tıbıl levágott ricinusbokrot helyeztünk el - ennek ágai könnyen letörhetık. A bokrot ebben a formájában lehetetlen átdugni a rácsokon, s odáig is csak a nagyobb majmok egyike tudja elvonszolni. Beengedjük Szultánt. Elıször nem veszi észre a tárgyat; közönyösen nézeget és az egyik gallyat szopogatja. Hirtelen meglátja a tárgyat. A rácshoz megy, kinéz, majd a következı pillanatban egyenesen a bokorhoz siet, megragad egy vékony ágat, hirtelen rántással letöri, visszamegy a rácshoz és megszerzi a tárgyat. A bokor felé fordulástól a gyümölcs megragadásáig egyetlen, gyors és fennakadás nélküli cselekvéssor játszódik

le, s mindvégig nem észlelhetı olyan mozdulat, amely objektíven szemlélve ne illene a megoldás folyamatába.xxix Ha Szultán tudott volna görögül, bizonyosan így kiáltott volna: Heuréka! Köhler hozzáfőzi: A mechanizált megoldási módszerekkel rendelkezı felnıtt embernek olykor - amint itt is - bizonyítékra van szüksége, hogy egy cselekvés valóban komoly teljesítmény, s nem valami kézenfekvıen egyszerő dolog; hogy a teljes fáról egy ág letörése jóval több, mint egy bot egyszerő használata, az rövidesen bebizonyosodott a Szultánnál kevésbé éles esző állatoknál, még akkor is, ha elızıleg már megtanulták használni a ketrecben elhelyezett botokat.xxx Azt mondtuk, hogy a felfedezés olyan analógiák megpillantása, amelyeket korábban nem vett észre senki. Salamon király felismerte a hasonlóságot Szulamit nyaka és az elefántcsonttorony között. Szultán rájött, hogy mi a közös a bokor gallyas-leveles, girbegurba ágában és a ketrec padlóján fekvı egyenes és élettelen bambuszrúdban - és ez a közös igen csekélyke volt; mindkettı hosszúkásnak és keménynek látszott - ez minden. Az ágat, amely korábban a bokor szerves része volt, Szultán - képletesen és szó szerinti értelemben is - kiragadta vizuális összefüggésrendszerébıl, s új, gyakorlatias vonatkoztatási rendszerben helyezte el. A tudatosság már ismerıs átirányulása az ág korábban lényegtelen bot-minısége felé Köhler egy másik csimpánza, Koko esetében még ékesszólóbban volt megfigyelhetı. Kokónak sokkal hosszabb idıbe került megtenni a felfedezést, mint Szultánnak, s amikor végre letört egy ágat a bokorról, hogy piszkálóbotnak használja, és elindult vele a ketrecen kívül fekvı banán felé, ...buzgón tépkedte le róla egyik levelet a másik után, míg csak a csupasz szár maradt ... A levelek eltépdesése egyidejőleg értelmes és értelmetlen tevékenység. Értelmetlen, mert ettıl az ág semmivel sem lesz hosszabb, és értelmes, mert a látvány így sokkal jobban fog botra emlékeztetni ... Kétség sem férhet hozzá, hogy Koko nem csupán játékból szedte le a leveleket; pillantása és mozdulatai világosan mutatták, hogy a mővelet során minden figyelmét a banánra fordítja, csak éppen a szerszám elkészítésével van elfoglalva. A játék egészen más, és én még soha nem láttam csimpánzt (ebben az esetben Kokót) játszani, miközben szemmel láthatóan minden gondolata a végsı cél elérésére irányul.xxxi Mielıtt a csimpánz ténylegesen letörné az ágat, kell lennie egy pillanatnak, amikor felismeri, hogy ez az ág egyidejőleg mindkét mátrix eleme; most még a fa része, de egyben már elkülönült szerszám, eszköz is. Szultán megszokott látásmódjának, mellyel vizuálisan egységes egésznek tekintette a fát, össze kellett omlania. Amikor felismerte, hogy az ágak eszközzé alakíthatók, ezt többé soha nem felejtette el, s feltételezhetjük, hogy eztán már soha nem látta úgy és olyannak a fát, mint azelıtt. Elvesztette látásának ártatlanságát, de a veszteségbıl hatalmas elınyre tett szert: az „ágak” érzékelése és a „dolgokkal” való manipuláció egyszerő, szenzo-motoros készséggé egyesültek, s ha két mátrix egyesül, többé nem lehet ıket szétválasztani. Ez az oka annak, hogy a tegnapi nagy felfedezések ma már maguktól értetıdı közhelyek, s hogy miért csodálkozunk azon, hogy nem tudtuk, ami post factum annyira nyilvánvaló.

ARKHIMÉDÉSZ
Hadd illusztráljam ez utolsó állítást egy, a Szultánéhoz nagyon sokban hasonlító emberi felfedezéssel: Arkhimédész törvényével. Némileg leegyszerősített formában el kell mondanom a történetet.

Hierón, Szirakúza tirannosza és Arkhimédész pártfogója kapott egy gyönyörő koronát, amely állítólag aranyból volt, de az uralkodó arra gyanakodott, hogy némi ezüsttel hamisították. Tanácsért Arkhimédészhez fordult, aki ismerte az arany pontos súlyát, de ez az ismeret természetesen térfogategységnyi aranyra vonatkozott. Ha pontosan megmérhette volna a korona térfogatát, azonnal meg tudta volna mondani, hogy színaranyból van-e vagy sem, de hát hogy az ördögbe határozza meg az ember egy bonyolult, cikornyás forma térfogatát? Ó, ha beolvaszthatná, s megmérhetné a folyékony aranyat, vagy összekalapálhatná az egészet valami becsületes hasáb formájába, vagy... és így tovább. Ezen a ponton valószínőleg úgy érezte magát, mint Nueva, amikor a hátára feküdt és nyüszögött, mert túl messze volt a banán, és rácsok állták el a hozzá vezetı utat. A gátolt helyzetek stresszhatást váltanak ki. Ennek nyomása alatt a csimpánzok ismétlıdı, kapkodó és véletlenszerően próbálkozó mozdulatsorokba kezdenek; elképzelhetjük, hogyan jártak geometriai ismereteinek határain belül körbe és körbe Arkhimédész gondolatai, s hogyan tértek újra és újra vissza a kiindulóponthoz, miután zárva, eltorlaszolva találtak minden ismert, a megoldás felé vezetı utat. Ezt a kétségbeejtı helyzetet, amelyet mindenki ismer, aki megpróbált már valaha is megoldani valami nehéz feladatot, jól szemléltethetjük az alábbi ábrával, ahol K jelenti a kiindulópontot, a körülötte lévı hurkok a lezárt mátrixon belüli gondolati próbálkozásokat és visszatéréseket, C pedig a célt (a korona térfogatának pontos megállapítását) - amely sajnos a mátrix síkján kívül helyezkedik el.

Egy nap, amikor Arkhimédész a fürdıkádjába ereszkedett, szórakozottan figyelte a mindennapi jelenséget, hogy a vízszint lassan egyre feljebb emelkedik, ahogy a teste alámerül, s egy pillanat alatt felismerte, hogy a kiszorított víz térfogatának azonosnak kell lennie a teste térfogatával, ami tehát most már egyszerően megmérhetı. Voltaképpen megolvasztotta a testét anélkül, hogy kárt tett volna benne, s ugyanezt megtehette immár a koronával is. És ismét, akárcsak a csimpánz esetében: a dolog gyermekdeden egyszerőnek látszik - utólag ‚ de képzeljük csak magunkat Arkhimédész helyébe. Szokása volt, hogy minden nap megfürödjön, de a fürdéssel kapcsolatos tapasztalatai és gondolatai a megszokás kitaposta ösvényen haladtak: hidegre és melegre gondolt; fáradtságra és elernyedésre, meg egy szép kis rabszolgalányra, aki megmasszírozza a lábát és a vállait. Sem Arkhimédésznek, sem másnak ıelıtte nem jutott eszébe, hogy összekapcsolja egy forró fürdı mindennapos érzéki tapasztalatát és a szilárd testek térfogatának megmérésére irányuló tudós törekvéseket. Nyilvánvalóan ı maga is számtalanszor látta már, hogy ha beleereszkedik a kádba, a vízszint megemelkedik, de ez a tény és a két szint közti különbség tökéletesen közömbös volt számára mindaddig, amíg a jelenség az éppen aktuális problémával nem biszociálódott - akkor azonban rögtön felismerte, hogy a vízszint megemelkedésének mértéke pontosan az ı bonyolult formájú testének térfogatával azonos. A felfedezés a következı ábrával szemléltethetı:

M1 az elızı ábra mátrixa; itt azok a játékszabályok uralkodnak, amelyek alapján Arkhimédész kezdetben próbálta a feladatot megoldani. M, a fürdéssel kapcsolatos asszociációk mátrixa, s azokat a gondolatsorokat szemlélteti amelyek létrehozták a kapcsolatot. Az L láncszem lehetett egy verbális ötlet (például: a vízszintemelkedés a testem lemerülésének mértékével arányos), de lehetett vizuális benyomás is, amelyben az emelkedés egyszer csak jól látható összefüggésbe került a víz alá merülı testrészek, s így a korona térfogatával is, melynek képe szüntelenül ott kószált Arkhimédész tudatának peremvidékein. A lényeg az, hogy a kritikus pillanatban mindkét mátrix jelen volt gondolataiban, még ha valószínőleg különbözı tudatossági szinteken is, A kiúttalan helyzet okozta teremtı stressz folyamatosan napirenden tartotta a feladatot, még akkor is, amikor a tudat legfelsı rétegei egészen más mőködési síkokra tolódtak el. E szakadatlan nyomás nélkül az egybeesés kedvezı pillanata észrevétlenül tőnt volna tova, s eggyel népesebb lett volna az elmulasztott alkalmak légiója, amikor a dohos gondolati megszokások megbénították a teremtı szellemet. A folytatás jól ismert; pittoreszk varázsára többször is fogok utalni, amikor olyan kifejezéseket használok, mint heuréka-folyamat vagy -pillanat. Vizsgáljuk most meg más szögbıl az arkhimédészi felfedezést. Amikor az ember bemászik a fürdıkádba, tudja, hogy a vízszint meg fog emelkedni, mert az alámerülı test kiszorítja, sıt ennek az elvárásnak alapján nagyjából meg is tudjuk állapítani, mennyi vizet kell a kádba eresztenünk. Tudta ezt Arkhimédész is, de feltehetıleg soha nem öntötte szavakba, nem formulázta meg ezt a tudást, amely azonban kimondatlanul és magától értetıdıen részét alkotta ismereteinek, jelen volt a fürdés gondolati és viselkedési mátrixának játékszabályaiban. Láttuk, hogy egy készség vagy képesség mátrixát irányító kódok a tudatosság alacsonyabb szintjén mőködnek, mint maga a cselekvés, legyen szó akár zongorázásról, akár beszélgetésrıl vagy fürdésrıl. Azt is láttuk, hogy a biszociatív sokk gyakran leleplezi, éles fénnyel világítja meg ezeket a rejtetten mőködı, belsı szabályokat, amikor hirtelen ráirányítja a figyelmet a tapasztalatok megfogalmazatlan, hallgatólagosan tudomásul vett és magától értetıdınek vélt vonatkozásaira - így egyszer csak szokatlan és jelentésteljes szögbıl villan elı a tény, hogy a vízszint felemelkedik. A felfedezés nemegyszer csak annyiból áll, hogy az ember észrevesz valamit, ami mindvégig ott állt megszokottságoktól elvakult szemei elıtt. Mindez éppúgy áll a mővész felfedezéseire is, amikor idegenszerő, éles és új értelmezésekre lehetıséget adó megvilágításba helyezi az unalomig ismert tárgyakat vagy eseményeket, akárha leválasztaná szemünkrıl a hályogot. Newton almája és Cézanne almái sokkal közelibb rokonok, mint amilyennek látszanak.

A VÉLETLEN ÉS AZ ÉRETTSÉG

Köhler csimpánzai elıbb-utóbb egytıl egyig megtanulták az eszközhasználatot, sıt azt is, hogy hogyan kell eszközt készíteni. Egy kutya azonban - bármilyen ügyesen hurcol is a szájában egy botot vagy egy kosarat - soha nem fogja megtanulni, hogy a bottal közelebb piszkálhat magához egy elérhetetlen húsdarabot. Úgy is mondhatjuk, hogy amikor véletlenül elıállt a kedvezı alkalom - a megfelelı pillanatban éppen ott hevert a földön a bot -‚ a csimpánzok már érettek voltak arra, hogy megtegyék a lépést az eszköz alkalmazásának felfedezése felé. A tényezık, amelyek (többek közt) közrejátszottak abban, hogy a csimpánzok érettek voltak a felfedezésre: a fıemlısök hallatlan kézügyessége, s a fejlett okulomotoros koordináció, melyek következtében a tárgyakkal való manipuláció, különösképpen pedig a dolgok ágakkal, botocskákkal való lökdösésének, taszigálásának játékos szokása kialakulhatott. Mindezek a készségek, amelyek szintézisébıl megszületett a felfedezés, korábban külön-külön már megerısödtek és alaposan begyakorlódtak. Arkhimédésznek az a képessége, hogy absztrakt fogalmakkal - térfogat, sőrőség manipuláljon, s a trivialitásokra is kiterjedı éles megfigyelıképessége együttesen tették ıt éretté arra, hogy megtegye a felfedezést. Általánosabb kifejezésekkel: annál nagyobb egy fontos felfedezés statisztikai valószínősége, minél fejlettebbek és begyakorlottabbak azok a készségek és gondolati mátrixok, amelyek a felfedezés megszületésekor fognak egyesülni. Ez magyarázatot ad arra a meglepı - és a tudomány történetében igen gyakran tapasztalt jelenségre is, hogy egy-egy újdonságot egyidejőleg ketten vagy többen fedeznek fel, és segít a különbözı kultúrákban felbukkanó azonos technikák és hasonló stílusok kialakulásának megértésében is. Az érettség ebben az értelemben - természetesen - a felfedezésnek csupán szükséges, de semmiképpen sem elégséges feltétele, és korántsem olyan egyértelmő, világos fogalom, mint amilyennek látszik. A tanulás és az értelem mibenléte körül a kísérleti pszichológia különbözı iskolái közt dúló, elkeseredett viták jórészt abból erednek, hogy a felek nem hajlandók az érettség fogalmával komolyan foglalkozni. A behaviourista pszichológia képviselıi általában olyan feladatok elé állítják állataikat, amelyek megoldására biológiailag képtelenek, s így bizonyítják be, hogy új készségek csakis kondicionálással, reflexek összekapcsolásával, mechanikus idomítással szerezhetık, míg Köhler és a Gestalt-iskola olyan feladatokat ad csimpánzainak, amelyek megoldására érettek vagy majdnem érettek, hogy bebizonyítsák: a tanulás folyamatában a megérzésé, az intuícióé a fıszerep. A következtetések ellentmondása nem lehet számunkra meglepıbb, mint egy hathónapos és egy hatéves gyermek tanulási eredményei közötti különbség. Mindez persze nagyon is leegyszerősített megfogalmazás (részletesebben: lásd a Második könyv XII. fejezetét); a célom most csupán annyi, hogy megmutassam: minél érettebb a helyzet egy új szintézis felfedezésére, annál kevesebb szükség van a véletlen segítı közrejátszására. Arkhimédész szeme rátéved a fürdıvíz körvonalára a csimpánz megpillantja a bokrot véletlen esetek, amelyeknek valószínősége azonban oly nagy, hogy elıbb-utóbb mindenképpen be kellett következniük; a véletlen itt csupán kioldja két mátrix egyesülését azáltal, hogy rávilágít egyre a sok lehetséges kapcsolat közül. Különbséget tehetünk egy fajnak valamely új szokás, új készség elsajátítására való biológiai érettsége, és egy kultúrának valamely új felfedezés megtételére és alkalmazására, kiaknázására való érettsége között. Hérón gızgépét ipari célokra nyilvánvalóan csak akkor lehetett felhasználni, amikor ez a technológiai és társadalmi körülmények folyamatos változása révén lehetségessé és kívánatossá vált. Végül pedig - vagy elsısorban - ott van az emberi tényezı; a kreatív személyiség aki megteremti az új szintézist, amelynek többé-kevésbé eljött az ideje. A hangsúly a többé-kevésbé kifejezésen van. Ha - amint Shakespeare és a marxista elmélet állítja - minden az érettségen múlna, a géniusz a történelemben nem hıs lenne többé, csupán bába, aki az amúgy is elkerülhetetlenül bekövetkezı szülésnél segédkezik, s a teremtı

pillanat, cselekedet nem lenne több, mint beteljesedése annak, ami elrendeltetett. A régi vita azonban, hogy az egyén formálja-e a történelmet, vagy az alakítja ıt, új kanyart vesz a tudománytörténet jóval lehatároltabb területein. A kanyart a felfedezések többszörössége, szimultaneitása okozza. E különös jelenség történelmi kutatása csupán nemrég kezdıdött, és nagy feltőnést keltett, amikor 1922-ben Ogburn és Thomas egy több, mint százötven, egyidejőleg több személy által tett felfedezést és találmányt felsoroló munkát publikált; a közelmúltban pedig Merton jutott arra a látszólag paradox következtetésre, hogy „a tudományos felfedezések esetében ... sokkal jellemzıbb a szimultaneitás, mint az egyéni, egyszeri eredmények”.xxxii Merton egyik példája Lord Kelvin, akinek nyilvánosságra hozott munkái legalább harminckét olyan, saját felfedezését tartalmazzák, amelyekre utólag mások is rájöttek. A „mások” között olyan szellemóriásokat találunk, mint Cavendish vagy Helmholtz, de akadnak köztük kisebb jelentıségő személyiségek is. A végtelenségbe nyúló viták, amelyek korszakokon át mérgezték a tudományos kutatás nyugodtnak hitt légkörét, s a túlzott sietség, amellyel sok tudós idı elıtt a nyomdába rohanva iparkodott elsıbbségét biztosítani - vagy legalábbis lepecsételt borítékba zárva helyezni el iratait egy-egy tudós testület széfjeiben - ugyanerre a problémakörre utal. Néhányuk - például Galilei és Hooke - anagrammák formájában félig kidolgozott eredményeket publikált, hogy riválisok fenyegetése nélkül birtokolhassa szellemi tulajdonát. Köhler csimpánzai vitathatatlanul nemeslelkőbbek voltak. Mindezek alapján nem szabad alábecsülnünk az érettséget, mint tényezıt, amely elısegíti azoknak a felfedezéseknek a megszületését, amelyek - úgymond - benne vannak a levegıben, vagyis: a sokféle és változatos komponens, ami új szintézissé fog összeállni, már mind ott fekszik a kezünk ügyében, s csak a szerencsés véletlenre vagy egy kivételes elme megjelenésére vár, aki összegyőjti és egyesíti ıket - ha az egyiket elszalasztjuk, bizonyosan jön majd másik alkalom. Másfelıl azonban: jóllehet a differenciálszámítás módszerét Newton és Leibniz egymástól függetlenül fedezte fel, s útjukat elıdök hosszú sora kövezte ki, a mő megalkotásához, a folyamat kiteljesítéséhez mégiscsak egy Newtonra vagy egy Leibnizre volt szükség, s tettük fényén mit se tompít, hogy a sok millió ember között nem csupán egy, de két kivételes géniusz akadt. Minket most az érdekel, hogyan csinálták - a teremtı eredetiség -‚ s nem az a tagadhatatlan, de érdektelen megfontolás, hogy ha ık meg nem teszik, hát minden bizonnyal jön valaki más, akinek sikerül, hiszen ez a gondolat is nyitva hagyja ugyanezt a kérdést: hát az a másik hogyan csinálta? Nem azt akarom találgatni, hogy a kimagasló szellemek - Platón, Arisztotelész, a názáreti Jézus, a tarsusi Pál, Aquinói Tamás, Bacon, Marx, Freud vagy Einstein - közül melyik lenne a fenti értelemben feláldozható úgy, hogy az eszmetörténet folyása ne változtasson irányt, sem azt, hogy a történelem folyását valóban a teremtı géniusz irányítja-e. Pusztán arra kívánok rámutatni, hogy a tudománytörténet néhány kiugró fegyverténye olyan tour de force, aminél igen sánta kis magyarázat lenne az érettséget, és nevetséges dolog a véletlent emlegetni. Einstein megalkotta a relativitáselméletet „anélkül, hogy felhasználta volna a legalább ötven éve rendelkezésre álló megfigyeléseket”;xxxiii a szilva már túlérett, de fél évszázadon át nem jött senki, aki leszedte volna. Kevésbé ismert példa Everist Galois, minden idık egyik legzseniálisabb matematikusa, aki 1832-ben - húszévesen egy abszurd párbajban vesztette életét. A párbaj elıtti éjszaka egy, az Académie de Sciencesnek küldött cikken dolgozott, majd egy barátjához írt levélben még sietısen papírra vetett néhány további matematikai felfedezést. „A tudósok csak tizenöt évvel késıbb ismerték fel elképedve az Akadémia által elutasított értekezés jelentıségét. A magasabb algebra teljes átalakítása volt, s éles fénnyel világított meg olyan területeket, ahol ez ideig a legnagyobb matematikusok is csak tapogatóztak...”xxxiv Galois a barátjához írt levélben ezenfelül még egy olyan elméletet is felvázolt, amelyet kortársai nem érthettek meg, mert alapjául olyan

matematikai elvek szolgáltak, amelyeket csak halála után negyed századdal fedeztek fel. „Be kell ismernünk - írta egy másik híres matematikus -, hogy elıször: Galois megsejtette ezeket az alapelveket, amelyek - másodszor: - valamiképpen a tudata alatt rejtızhettek és mőködhettek, mert sehol nem tett rájuk semmiféle utalást, noha ezek jelentıs felfedezések már önmagukban is.”xxxv Mindez pedig elvezet minket a kérdéshez: milyen szerepet játszanak a heuréka-mozzanatban a tudatalatti folyamatok? A hagyomány szerint Püthagorasz akkor fedezte fel az összefüggést a hangmagasság és a rezgı húr hossza között - s ez a lépés a matematikai fizika megszületése volt -‚ amikor szülıföldjén, Számoszon elsétált egy kovács mőhelye elıtt, és észrevette, hogy a különbözı hosszúságú vasrudak más-más hangon csengenek a kalapácsütések alatt. Ahelyett, hogy a véletlennek tulajdonítanám, gyanítom, hogy valamiféle intuíció állította meg Püthagoraszt a kovácsmőhelynél - de hogyan mőködik ez az intuíció? Itt rejtızik a felfedezés - mind a tudományos, mind pedig a mővészi felfedezés - kérdésének a leglényege.

LOGIKA ÉS INTUÍCIÓ
A kontraszt kedvéért röviden ismertetek két, teljesen eltérı típusú, de egyaránt ismert és ünnepelt felfedezést; az elsı látszólag teljességgel a tudatos, józan és logikus ész némi szerencse segítségével elért eredménye, a második a tudatalatti közbelépésének jellegzetes esete. 1879 a fertızı betegségek védıoltással való leküzdése, az immunológia megszületésének éve volt. Louis Pasteur ebben az idıben már tudta, hogy a marhavészt, a veszettséget, a selyemhernyók pusztulását és egy sor más betegséget a mikroorganizmusok okozzák, és világosan felvázolta a kórokozó mikrobákkal kapcsolatos elméletet. 1879 tavaszán - ekkor ötvenhét éves volt - a baromfikolerával foglalkozott. Elkészítette a baktériumtenyészeteket, de munkáját bizonyos okok miatt megszakította és a kultúrák ott maradtak egész nyáron felügyelet nélkül a laboratóriumban. Kora ısszel folytatta a kísérleteket, néhány csirkét beoltott a baktériumokkal, s az állatok - a várakozással ellentétben - csak könnyebben betegedtek meg. Pasteur arra a következtetésre jutott, hogy a baktériumtenyészetek tönkrementek, és új kultúrákat állított be a frissen kitört baromfikolera áldozatainak szöveteibıl nyert virulens baktériumokkal. A piacon új csirkéket is vásárolt, és mind a régieket, mind pedig ezeket ismét beoltotta a hatóanyaggal. Az újonnan vásárolt csirkék a megfelelı idıben elpusztultak, Pasteur legnagyobb meglepetésére azonban azok, amelyeket elızıleg a régi, hatástalan szerrel kezelt, egytıl egyig életben maradtak. Egy szemtanú beszámolója szerint amikor Pasteur értesült a váratlan fejleményrıl, „egy percig hallgatott, majd úgy kiáltott fel, mint akinek látomása van: Hát nem látják?! Ezek az állatokat vakcináltuk!” Magyarázatra szorul, hogy a vacca (tehén) szóból származó vakcina kifejezés ekkor már egy évszázada ismeretes volt. Valamikor az 1760-as években egy Edward Jenner nevő fiatal orvostanhallgatót egy fejılányhoz hívtak, aki rosszul érezte magát. Jenner arra gondolt, hogy himlıje lehet, de a lány így válaszolt: Nem lehet himlım, mert volt már tehénhimlım. Jenner közel húsz éven át küzdött a hivatalos orvostudomány kétkedése és közönye ellen, míg sikerült bebizonyítania, hogy a néphitnek igaza van: aki átesett a tehénhimlın, az védetté válik a himlı ellen. Innen ered a vakcinálni kifejezés; az embereket a rettegett gyilkos kór elleni védelemül a tehénhimlıben megbetegedett marhák bırén keletkezett pörkökbıl nyert hatóanyaggal oltották be. Jenner megállapította, hogy a két betegség lényegében ugyanaz, és csak az érintett szervezet módosítja valamiképpen; felfedezésébıl azonban nem vont le

általános következtetéseket. A vakcináció gyakorlata gyorsan terjedt Amerikában és többékevésbé általánossá vált néhány más országban is, de egyedül a himlı ellen alkalmazták, s maga a szó mindvégig megırizte a kifejezetten szarvasmarhákkal kapcsolatos áthallásokat. A vízió, ami Pasteur szeme elıtt ama történelmi pillanatban megjelent, ismét egyszer a rejtett analógia volt: az elsı csoport meggyógyult csirkéi védettek voltak a baromfikolera ellen, mert vakcinálták ıket a „tönkrement” baktériumokkal, éppen úgy, ahogy a halálos kórt vészelik át a megváltozott marhapestis-baktériumokkal beoltott emberek. Pasteur jól ismerte Jenner munkásságát. Egyik életrajzíróját, a szintén kiváló biológus dr. Dubos-t idézve: „Röviddel a fertızı betegségekkel kapcsolatos munkája megkezdése után Pasteurnak meggyızıdésévé vált, hogy legyızésükre valami, a vakcináláshoz hasonló eljárás lenne a legalkalmasabb. E meggyızıdés révén azonnal felismerte a csirkékkel mellékesen végzett kísérletek jelentıségét.” Más szavakkal: Pasteur érett volt felfedezésére, s így képes volt azonnal megragadni az elsı kedvezı alkalmat; ahogy maga fogalmazott: Fortuna a felkészült elmét kedveli. Ebben a megközelítésben Pasteur felfedezése a legkevésbé sem csodálatos. Ám ha Amerikában és Európában is mindennapos gyakorlat volt a vakcináció háromnegyed évszázadon át ıelıtte miért nem jutott eszébe senkinek, hogy alkalmazza a himlın kívül más betegségekre is? Miért nem tudott senki kettıt meg kettıt összeadni? Azért - hogy a kérdésre bető szerint válaszoljunk -‚ mert az egyik kettı és a másik kettı más és más vonatkoztatási rendszerhez tartozott. Az elsı rendszer a vakcináció technikája volt, a második pedig a mikroorganizmusok: baromfiparaziták, selyemhernyó-baktériumok, borélesztı gombák és veszett kutyák nyálában élı láthatatlan vírusok világának tıle mindaddig tökéletesen különálló és független kutatása. Pasteur azért volt képes a két rendszert egyesíteni, mert behatóan ismerte mindkettıt, s meg tudta ragadni a pillanatot, amikor a véletlen a megfelelı alkalmat felkínálta. Tudta - amit Jenner nem tudott -‚ hogy Jenner vakcinájának hatóanyaga ugyanaz a mikroba volt, ami ellen a szervezetet meg kellett védeni, csak ez a mikroba valamiképpen „legyengült” már a szarvasmarha szervezetében. Felismerte továbbá, hogy ahogyan a marha testében a tehénhimlı kórokozói, ugyanúgy gyengültek le a tenyésztıedénykékben egész nyárra magukra hagyott kolerabacilusok. Ez vezetett arra a meglepı és szinte poétikus következtetéshez, hogy a kémcsıben töltött hosszú idı ugyanúgy hathat a kórokozókra, mint a szarvasmarha szervezetében történı „küzdelem”. Innen szemlélve már sugárzóan nyilvánvaló volt a gloucestershire-i fejılány állításának igazsága: Minthogy egyes baktériumkultúrákban spontán végbement a legyengülés folyamata (pontosan úgy, ahogy a szarvasmarha szervezetében), Pasteurnek szilárd meggyızıdésévé vált, hogy laboratóriumi úton eztán tetszése szerint állíthat majd elı bármely betegség elleni oltóanyagokat Nem kell többé várni az immunizálószer véletlenszerő kialakulására; a betegségek elleni oltóanyagok elıállítása általánosan elterjedt technika lesz.xxxvi Az emberiséget fenyegetı egyik rettegett csapás a múlté lett - hogy a megfelelı idıben helyére lépjen a következı. A történetnek ugyanis ironikus szimbolikájú folytatása van, s bár nem tartozik szigorúan a tárgyhoz, nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy elbeszéljem. Pasteur felfedezésének leghíresebb és legdrámaibb alkalmazása a veszettség elleni védıoltás volt. Elsıként egy fiatal elzászi parasztfiú, bizonyos Josef Meister kapta meg az oltást, miután egy veszett kutya rettenetesen összemardosta a kezét, a lábát és a combjait. Minthogy a veszettség lappangási ideje több, mint egy hónap, Pasteur abban reménykedett, hogy védıoltásával immunissá teheti a fiút, még ha a vírus már jelen van is a szervezetében. Mind erısebb és erısebb vírustörzsekkel tizenkét oltást alkalmazott, s a fiú egészségesen tért vissza falujába anélkül, hogy egyáltalán jelentkeztek volna a betegség tünetei. A történet végét

nem feltétlenül szükséges ıket megérteni. Amint helyet foglaltunk az omnibuszon. nem volt rá idım. A sikertelenségtıl elkedvetlenedve elmentem. hirtelen anélkül. mert pszichológusok számára nem az elmélet fontos.. 1940-ben. hogy nem létezhetnek olyan függvények. amelyet a párizsi Société de Psychologie elıtt tartott. s gondolataimat az elliptikus függvényekkel való hasonlóság vezette. Fejemben gondolatok kavarogtak. S itt következik a heuréka! pillanat egyik legbriliánsabb önelemzı leírása: Tizenöt napon át próbáltam bebizonyítani. hogy a tengernél . Abban a pillanatban. minden nap leültem íróasztalomhoz. s a munka kész volt néhány óra alatt. amelynek az orvoslás történetében elfoglalt helyét köszönhette. Az elméletnek meglehetısen csúnyán hangzó neve van és sokaknak nagyon szokatlan is lesz. Éppen ebben az idıben elhagytam Caent. Az utazás elfeledtette matematikai munkámat. Ekkor még nem sejtettem semmit. Azt kérdeztem magamtól: ha léteznek ezek a függvények. az úgynevezett Fuchs-függyényekkel áll kapcsolatban. Másnap reggel bebizonyítottam a hipergeometrikus sorozatokból származó Fuchs-függvények létezését. s úgy éreztem. hogy Josef Meisternek elrendeltetett: a veszettség valamilyen formájától kell meghalnia. Az alább olvasható részletek Henri Poincaré széles körben híressé vált elıadásából valók. Az elképzelést nem tudtam bizonyítani. semhogy felnyissa Pasteur kriptáját a nácik elıtt. Következzék most egy egészen másfajta felfedezés. nagyszámú kombinációt próbáltam ki és nem jutottam semmire. s utána képtelen voltam elaludni. s melynek témája Poincaré legismertebb matematikai felfedezésével. amelynek megszületésében az intuíció játszotta a fıszerepet. lelkiismeretem megnyugtatására belefogtam és megelégedésemre sikerült is bebizonyítanom a gondolat helytállóságát. folytattuk a korábban megkezdett beszélgetést. hogy bizonyos körülmények között rátaláltam egy elmélet igazolására. de teljes bizonyosság volt bennem a feltételezés helyessége felıl. hogy korábbi gondolataim a leghalványabb kapcsolatban álltak volna vele . hogy egy bányásziskola támogatásával geológiai kirándulást tegyek. amelyeket azóta Fuchs-függvényeknek nevezek.összerendezıdtek és stabil párokat alkottak. minduntalan egymásba ütköznek. vajon milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük? Ekkor minden nehézség nélkül sikerült megformálnom a theta-függvény Fuchs-féle sorát. Az ötlet teljességgel tudatos és átgondolt volt. ahol éltem..az az ötletem támadt. Ezután bizonyos aritmetikai kérdésekre fordítottam figyelmemet. amiért használni fogok néhány szakkifejezést. Az Olvasó megnyugtatására sietek idézni Poincaré saját bevezetı megjegyzéseit: Elıre is mindannyiuk szíves elnézését kérem. s így kerestünk fel különbözı helyeket. omnibuszra szálltunk. Amikor hazaértem Caenba. Egyik este szokásommal ellentétben feketekávét fogyasztottam. de jelen esetben nincs is semmiféle jelentısége. inkább öngyilkosságot követett el. ötvenöt évvel az eset után. hogy lábamat a feljáróra helyeztem. hogy a Fuchs-függvények definiálásánál használt transzformációk a nem-euklideszi geometriában alkalmazottakkal azonosak. míg lassan hogy úgy mondjam .xxxvii Nem lehet nem gondolni arra. Ekkor megkíséreltem két sorozat hányadosaként ábrázolni e függvényeket. Azt fogom például mondani. Nem sok eredményre jutottam. voltaképpen csak tisztáznom kellett az eredményeket. hanem a körülmények. Ne ijedjenek meg. s kutatásaimnak semmi látható összefüggése nem volt korábbi tevékenységemmel. dolgoztam egy vagy két órát. Amikor Coutances-be értünk.Dubos beszéli el: Josef Meister a párizsi Pasteur Intézet portása lett.

semmint kivételnek. amerre korábban eszembe sem jutott tapogatózni.elsı matematikai felfedezésérıl a következıket írta naplójába: Április 27-én örömkiáltásban törtem ki .. és elvégeztem a részfeladatokat. kutatásaimtól teljességgel eltérı területrıl.. A tanulmányt tehát együltı helyemben. Valami belsı hangra felriadva egyszerre világosan állt elıttem egy régóta keresett megoldás anélkül. nem akarom szaporítani a felsorolást. és vagy hússzor próbálkoztam a bizonyítással eredménytelenül.. Munkám teljes mértékben átgondolt volt és tudatos. amelyik ellenállt. bár ezt nem voltam képes bebizonyítani. Természetesen elhatároztam.egy olyan. hogy nem felejtem el soha . s csak szolgálati idım letöltése után kezdtem újra foglalkozni a problémával. elfoglaltságaim természete tehát gyökeresen megváltozott. Ekkor már minden részkérdés megoldva várakozott fejemben.a dolog oly megdöbbentı volt. kevés matematikus akad Franciaországban. A dolog inkább tőnik szabálynak. s ez a kudarc az egész rendszer összeomlását jelentette volna. Most csak erre az egy példára szorítkozom.Abszolút bizonyossággal állíthatom. aki rövidebb idı alatt meg tudta volna oldani ezt a feladatot. Néhány nap óta szüntelenül ezen törtem a fejem. hogy helyes. Volt azonban egy... Módszeresen láttam munkához. nem tudatosan végzett munka jelének felbukkanása. egy hosszú. hogy megkeresem ezeket a függvényeket. Néhány további példa: André Marie Ampère (1775-1836). s vele együtt bukkant fel eszemben jónéhány. és agyamban hirtelen felbukkant a megoldás. hogy a határozatlan harmadfokú kvadratikus alakzatok és a nemeuklideszi geometria aritmetikai transzformációi azonosak. Egy reggel a parton sétálva hirtelen az a gondolat villant az eszembe. és egészen más dolgokról gondolkodjam. hogy a hipergeometrikus sorozatokból következıkön kívül . amelyet azóta sem sikerült megoldanom. A dolog gyakran eszembe jutott. Ami a legmeglepıbb: a hirtelen megvilágosodás. Ezután Mont-Valérybe mentem. a valószínőségszámítással kapcsolatos különös és újszerő gondolat.töltsek néhány napot. kurtán és világosan. Egy másik példa Jacques Hadamard:xxxix . és levontam a következtetéseket.amelyeket ismertem . Elsı erıfeszítéseim csak arra voltak jók.nem tudom. Más kutatásaimmal kapcsolatban ugyanilyen tapasztalatokról számolhatnék be. s minden nehézség nélkül készítettem el. mint hogy vagy húsz oldalon megírom és közreadom felfedezésemet..a gyermeki egyszerőség géniusza . Nem merültem bele azon nyomban a gondolkodásba. Visszatérve Caenbe eltöprengtem ezen az eredményen. hogyan .vannak más Fuchs-csoportok is. Azt hiszem. s amelyre véletlenül találtam meg a megoldást. ismét teljességgel elızménytelenül. Hét évvel ezelıtt kitőztem magam elé egy problémát. hogy megszületésében akár a legkisebb mértékben is részem lett volna .egyszer csak megvolt a megoldás. s csak össze kellett rendeznem ıket. Végül . Számomra úgy tőnik. és tudtam. akirıl az áramerısség mértékegységét elnevezték . A kvadratikus alakok példája megmutatta. hogy a jelenség létezik: a hirtelen ébredés világos pillanatában az ember fejében megjelenik a válasz. hogy a matematikai felfedezésekben e tudat alatti tevékenység szerepéhez nem férhet kétség.xxxviii Ugyanilyen tapasztalatokról beszélnek más matematikusok is. Egy nap az utcán sétáltam.xl . s bizonyos vagyok benne: nem szerezhetek könnyebben egyetemi katedrát. ahol katonai szolgálatot kellett teljesítenem. hogy világosan meglássam a rendkívüli nehézségeket.

amely végül is egy lyoni középiskolai tanári állást gyümölcsözött .. A száraznak. Kekulé 1865-ben egy délután álomba merült. Némiképp leegyszerősítve arról a forradalmian új elképzelésrıl van szó. hogyan jöttem rá. mintegy villámcsapásra. Lelki szemeim sok hasonló látomásban kiélesedtek már. akinek a meglévı síneken és szigorú menetrend szerint kell mozdonyát vezetnie. felébredtem . uraim. verbális fogalmakkal. amelyet azóta is úgy emlegetnek.. az alkalmazkodóképes készségek elmerevednek.xlii A saját farkába harapó kígyó látványa elvezette Kekulét a felfedezéshez. s most már meg tudtam különböztetni a legváltozatosabb alakú nagyobb struktúrákat: hosszú láncokat.írja. vizuális formákkal és matematikai entitásokkal való mőveletekig.az autós sokkal . Egy másik nagy matematikus. s álma József hét kövér és hét sovány tehene óta talán minden álmok legjelentısebbike volt: Karosszékemet a tőz felé fordítottam és elszundítottam . hogy az elmélet helyes. „győrőket” alkotnak . Arra a masinisztára gondolhatunk.egy ma élı matematikus . de a kisebb csoportok ezúttal szerényen a háttérben maradtak. hanem zárt láncokat. E fejezet utolsó példájaként álljon itt Friedrich August von Kekulé. És viszont: változatos és változó környezetben alkalmazkodóképes magatartásminták születnek. a válaszok sztereotíppá válnak. s nem valamely végsı.irányítják a különbözı tevékenységeket a botokkal való manipulálástól egészen az ideákkal. azon kódok szerint kíséreljük meg a megoldást. a genti egyetem kémiaprofesszorának esete. nagy erıfeszítés útján.olyanok. s az alakzat csúfondárosan pörgött-forgott elıttem. de máig nem tudom. és többek közt bebizonyította. mint a saját farkukba harapó kígyók. A magam részérıl képtelen vagyok meghatározni a szálat. amelyek hasonló helyzetekben a múltban eredményre vezettek. E kódok játékszabályok . De nézzük csak! Mi volt ez? A kígyók egyike a saját farkába harapott. ami lehetıvé tette a felfedezést.. Karl Friedrich Gauss egy barátjához írt levelében számol be arról. hogyan sikerült bizonyítania egy feltételezést. amelyek olykor egészen szorosan egymáshoz illeszkedtek.Szemem elıtt továbbra is ott ugrándoztak és kergetıztek az atomok. A probléma egy hirtelen felvillanással oldódott meg . Ha folyamatosan azonos feladatok adódnak viszonylag változatlan körülmények között. hogy a szenvedélyes szerencsejátékosok hosszú távon nagy valószínőséggel veszítenek. s az ember mindinkább egy rögzített magatartásminták által vezérelt automatához válik hasonlóvá..megjegyzése: Amikor már biztos vagy benne. s mind kavargott. . hogy egyes fontos szerves vegyületek molekulái nem nyílt szerkezetőek. Egészen hasonló Pólya .A publikáció . hanem úgyszólván Isten kegyelmébıl. És akkor. mint a szerves kémia történetének legbriliánsabb jóslatát. amelyen sikertelenül rágódott négy hosszú éven át: Két nappal ezelıtt végül eredményre jutottam. örvénylett és kígyózott.A szerencsejátékok matematikai elméletének vizsgálata volt. megpróbálod bebizonyítani. amely korábbi ismereteimet összeköti azzal. s amely a modern tudomány egyik sarokköve lett. amelyek nagymértékben képesek idomulni a változásokhoz . Tanuljunk meg álmodni.xli Egy másik esetben Gauss állítólag a következıket mondta: Már nagyon régóta megvolt fejemben a megoldás. ÖSSZEGZÉS Amikor az élet új problémák elé állít bennünket. logikusnak és racionálisnak hitt matematikus-agy mőködésének csupán néhány titkos kalandját fecsegtük ki.

Ilyen esetekben azt mondjuk: a helyzet gátolt. elızı mátrixra. teljesülnie kell egy feltételnek.felismerése valaminek. ami persze már egy másik játék. Ezután maga a szervezett. kézmővesiparának és intézményrendszereinek hasonlóságai. s mások a szabályai. kiválogat. „Nyilvánvaló . céltudatos viselkedés is darabjaira hull. amikor egyes vonatkozásokban emlékeztet ugyan a múltban tapasztaltakra. Ami ilyenkor következik. a hagyományos.” Egy társadalom új szintézisre való érettségét jól tükrözik az egyidejőleg és egymástól függetlenül megszületı felfedezések. de tartalmaz már olyan jellegeket is. A teremtı cselekedet pszichológiáját illetıen megemlítettem a következı. s megjelenik a hisztérikus kitörésektıl és reményvesztett összeomlásoktól kísért.a „vemhesség” periódusában . találomra való próbálkozás . amit korábban úgy neveztem: érettség. mint a mozdonyvezetı. egészen a fogalmakat nem szavak segítségével alkotó. akár a laboratóriumban . míg csak a szerencse vagy az intuíció nem kínál kapaszkodót. megszokott módszerekkel tett reményteljes kísérlet csıdöt mond.akár az életben.co-agitare . A szórakozottság voltaképpen persze nagyon is erıs koncentráltság. azoké. s a különbözı kultúrák mővészeteinek. amelyek burkolt formában jelen voltak a kódban s ekképp megkérdıjelezetlenek. ami mindig is ott volt. a régi összefüggésrendszerben jelentéktelen. újszerőbb egy felfedezés. tudat alatti rétegekig teljességgel átitatódik a problémával.függılegesen csap le a vízszintes összefüggésekbe fagyott. hisz ebben a stádiumban . Az ember régóta ismerte az árapály-jelenséget. Amikor minden. amelyek a korábban sikeresen alkalmazott játékszabályokkal és módszerekkel megoldhatatlanná teszik..nagyobb szabadságot élvez.az egész személyiség. Minél hétköznapibbak és megszokottabbak a részek. amelynek leküzdésében nem segítheti vezetıi gyakorlottsága és képességei . láncszemet egy teljesen idegen mátrix felé. Ahhoz azonban. hogy minél eredetibb. az újban azonban nagyon is fontos dolog. Egy csimpánz bámulja a fát. a probléma megoldására irányuló. hogy az intelligere pedig annyit tesz: válogatni.vagy a kreatív elme zavart szórakozottsága. a feladattal. eszméket. hogy az érett alma leesik. amely . az egészen hasonló a csimpánz és Arkhimédész esetében. adottságokat és készségeket. eleddig észrevétlen analógiák felismerése.utólag.. annál meglepıbb az újonnan született egész. és (3) a gondolkodás néma és rejtett axiómáinak és szokásainak napvilágra hozatala. s még néhány ismerıs tény Newton gravitációelméletében egyesült. annál nyilvánvalóbbnak és vállvonogatásra késztetınek látszik .vagy soha. Hogy az utolsó cseppig kifacsarjam az elıbbi metaforát: az autós olyan akadály felé közeledik. mint a ketrecben a patkány. A probléma újdonsága azonban . Ezt már Szent Ágoston is észrevette. A teremtı cselekedet nem a szó ószövetségi értelmében teremt.azt jelenti: összerázni. jelenség felé: ennek következtében (2) rejtett. még ha a figyelem egészen más tevékenységek felé fordul is. megtalál. A szituáció gátoltsága fokozza a stresszt. egy bizonyos szinten tehát az elme tevékeny marad. Nem a semmibıl hoz létre valamit. átcsoportosít. kombinál és szintetizál már létezı és ismert tényeket. egymással szorosan összefüggı jellegeit: (1) a figyelem elterelıdése egy korábban észre sem vett. a gondolat körbe-körbe szaladgál a gátolt mátrixban. amint azt is. A latin cogitare (gondolkodni) ige eredetileg . noha a kísérletezı ezt csak nagyszámú sikertelen próbálkozás után ismeri fel .eljuthat egy pontig. s a korábban teljességgel elkülönült kettı egyesül. vagy Arkhimédész a kádban egyre magasabbra emelkedı vizet.helikopterré kellene alakítania jármővét. az egész emberiség világszemlélete megváltozott. sıt észrevétlenek maradtak . Amikor azonban mindez.hogy így fejezzem ki magam . nem lepte meg a holdfázisok váltakozása és nem lepte meg. Ám még ha érett is a helyzet egy .mondja Hadamard -‚ hogy a matematikai (vagy bármilyen) felfedezés voltaképpen már meglévı gondolatok kombinációja. hogy a fúzió létrejöhessen. Mindez elvezet bennünket ahhoz a paradoxonhoz.

Életének történetét jórészt homály fedi. A logika és az intuíció ugyane polaritását találjuk meg a mővészi alkotótevékenység módszereiben és technikáiban. ismeret vagy vonatkoztatási rendszer hirtelen összekapcsolódásához. térjünk vissza egy pillanatra a kreatív szintézis biszociatív alapmintázatához: a két. korábban különálló készség. Így tehát a skála egyik végén ott látjuk azokat a találmányokat és felfedezéseket. Ezek a kötetek vagy xylográfiák Gutenberg ifjúkorában már széltében ismeretesek voltak. a másikon pedig azokat. Kepler felismerésével (az asztronómia és a fizika egyesítése) és Darwin elméletével (a természetes kiválogatódáson alapuló evolúció).adott felfedezés megszületésére. amelyet a nagy találmányig Gutenberg bejárt. s a papírra való nyomtatás a tizennegyedik század második felében vált elterjedtté. Másfelıl pedig: egyes felfedezések olyan bővészmutatványok is lehetnek. viszonylag részletesen ismertetett példával fogom különbözı szögekbıl megvilágítani: Gutenberg találmányával (különálló betőkkel való könyvnyomtatás). Picasso pedig: Én nem keresek . ı azonban inkább édesanyja szülıvárosának nevét választotta. Különös. tempera-jellegő festékkel. amelyek messze megelızik korukat. amíg a rajzolat maradéktalanul át nem nyomódott rá. egymással ellentétes állítás lehet a legjobb befejezés: Kilencven százalék veríték tíz százalék ihlet . A KÖNYVNYOMTATÓ GÉP A tizenötödik század hajnalán a nyomtatás nem volt már újdonság Európában. Frère Cordelier-nek írt. Három illusztráció A KISÜLÉS ÉS A KATARZIS Mielıtt továbbhaladnánk. s csak néhány mozzanatát ismerjük . VI. józan logika és értelem eredményei. majd egyberendezni és ugyanúgy bekötni. szöveget vagy mindkettıt. amelyek többé-kevésbé a tudatos. Mainzban született. mint a kéziratos könyveket. valóság legyen. s jelentıségüket felbecsülni a kortársak képtelenek. hogy a lehetıségbıl tényleges esemény. ami németül libahúst jelent. valamint más nyomdászok ellen -. és szemléletesen ismertetik az utat.mondta G. Cordelier-hez írt elsı levelében a következık olvashatók: Miután egy hónapon át törtem a fejem. Shaw. s ezt egy sima felszínő fémvagy kıdarabbal addig dörzsölték. felfedezésének elsıbbségi joga évszázadok óta vitatott. Minerva egyszer csak teljes fegyverzetben . s valójában Gensfleischnek hívták. Rendelkezésünkre áll azonban egy köteg levél. majd átnedvesített papírt helyeztek rá. barnás színő. nem is foglalkozott vele -‚ hanem a játékkártya.fıleg pereket pénzkölcsönzık. A dúcokba belevésték a mintát. de Gutenberg felfedezésének katalizátora nem az egy dúcról nyomtatott könyv volt úgy tőnik. alaposan traktálták egy sőrő. amelyek valamely hirtelen megvilágosodásban pattantak elı a tudatalatti mélységeibıl. akkor is szükség van a kivételes elme alkotó képességeire és olykor a kedvezı véletlenre. A lapoknak tehát csak az egyik oldalára kerülhetett nyomat. Hitelesen hangzanak. Gutenberg 1398-ban. B. amelyeket levelezı barátjának.én találok. selyemre vagy vászonra már a tizenkettedik század óta nyomtattak fadúcról mintákat. Pergamenre. A dolgot három. Két.xliii Hogy mások. számunkra ezúttal érdektelen. de a hátukat egymáshoz lehetett ragasztani. például a haarlemi Costa ugyanebben az idıben vagy még elıbb szintén feltalálták-e a könyvnyomtatást.

És ebben a pillanatban világosan látja.szintén nedvesen . és a nyomás következtében az ólom nyomot hagyna a felületen . a bélyegzıbe. minden ott van.ez volt a vemhesség. egyiket a másik után. azzal is próbálkozott.ugrott agyamból elı . mintha csak azon született volna a rajz és íródott volna a szöveg. minden kész. Amíg tehát gondolatai a nyomatkészítés hagyományos. Ön is bizonyosan látott már játékkártyákat vagy szentképeket . a kérdéskörtıl eleddig teljességgel idegen ismeret bekapcsolására van szükség.. amelybe belemetszik a betőket. amit néhány szóval vagy néhány sorral meg lehet csinálni. és a hátát addig dörzsölik. vagy olykor egész sorokat is.. sıt egész könyvekkel.... Ezeket a kártyákat és képeket apró falapocskákba metszik.. ismert módszere körül keringenek. míg egészen fényes és sima nem lesz. és beleütik egy másik acéldarabba. Elnéztem a szılıprést. És amikor a kedvezı alkalom felbukkant. de tiszta. ahogy folyik a bor.. a probléma megoldhatatlan marad. amelyet . hogy a példányok már az Aix la Chapelle-i zarándoklat idejére készen legyenek. Gutenberg ezzel is. s ugyanebbe vésik az ábrázolatok alatti szavakat. egyenletes nyomatot a régi. majd enyhén megnedvesített papírt helyeznek rá. Íme tehát az M1 mátrix. és máris látható rajta a kép. Munkára hát! Isten felfedte elıttem a titkot. Ekkor lehúzzák a papírt. matricába.. amint eltökélten keresi az egyszerőbb megoldást. Akárcsak én. Fába metszés helyett megöntheti fémbıl a betőket. gondolt az égadta világon mindenre . minden elvégeztetett. Mit teszek hát? Még nem tudom. és mindazt. mert azt könnyő formába önteni) papírra préselésére is. A kölyő egy kis acélrudacs. A megoldás érdekében egy egészen más.. aminek ereje ellenállhatatlan. akár a fénysugár . de azt tudom. A fénysugár a biszociáció volt a szılıprés és a pecsét között. dörzsölıs módszerrel nem kap soha... és összekapcsolta a pecsétnyomóval meg a . sokszorosítani akarom a Bibliát. s azt akarom. A szılıprést Gutenberg kiemelte összefüggésrendszerébıl. amelynek nyitjáért esdekeltem . s legelıször is minden könyvek könyvével. amellyel a szöveg fába metszésének fáradságos munkáját megtakaríthatja: A pénzverés a verıkölyővel kezdıdik.Heuréka! .nagy erıvel egy aranykorongocskába ütnek.. Ez hát a betőöntés módszerének elsı megsejtése. amely az analógia útján elvezette Gutenberget a pecsét gondolatához: „Ha városod pecsétjét egy papírra vagy pergamenre ütöd. szelleme már készen állt. mindkét oldalukon teleírt oldalakkal. ez lesz a toll. eltőnt a vörös lé. az ábrázolatot. a dúcra felhordott festék .ahogy Szultán emelte ki az ágat a fa értelmezési környezetébıl -. amellyel írni fogok. s ebbıl a biszociációból született meg a sajtó. A következı levelekben nyomon követhetjük. akárcsak a pénzkölyőt.. Bámultam. És nem látod. és visszakalandoztam a hatástól a kiváltó okig. hogy ugyanez az erı alkalmas lehetne egy pecsét vagy pénzkölyő (ólomból. hogy a betőkkel és jelekkel ellátott pecséttel mindezt akárhányszor is megteheted?” Ez persze még nem lenne elég. a „kotlás” periódusa.Egy egyszerő behelyettesítés.. a fadúcokról dörzsöléssel való nyomtatás. Erre a dúcra azután sőrő festéket visznek fel. az nekem sikerülni fog egész oldalakkal. Nos. Hogyan? Értelmetlen arra gondolni.. ami a pénzdarabon látható.. A kölyőt aztán megnedvesítik. Hatalmas mennyiségő ólmot hozattam a házamba. hogy mit akarok. hogy fába metsszem mind az ezerháromszáz oldalt.. a Bibliával.annak lágysága és nedvessége folytán . a kisajtolt gyümölcs iszamós-kemény tömege és a víg mulatozás .a papírra került.. hogy nyakoncsípje: Ellátogattam egy szüretre.

teológiát hallgatott (a tübingeni Lutheránus Egyetemen). s e fél évszázad alatt nemigen keltett különösebb érdeklıdést. mint amilyennel kupákat öntenek. kozmikus óramő igen. amellyel kezdetét vette a nagy vita.s ez volt egyben elsı kísérlet az asztronómia és a fizika egyesítésére. ötven évvel azelıtt tehát. de már ekkor érdeklıdött a napközéppontú Univerzum kopernikuszi gondolata iránt. a Biblia! A GRAVITÁCIÓ ÉS A SZENTLÉLEK Ha másoknál messzebbre láttam . forognak és keringenek. amely szerint minden égi mozgásnak tökéletes körben és egyenletes sebességgel kell történnie. rajta domborodjanak ki a betők. s ez szerencsésen megmagyarázta és megmentette a látszatot. Összebékítette a fizikát és az asztronómiát. sem pedig egyenletes sebességgel nem mozogtak. nem fogyott el az elsı kiadás ezer példánya sem. Az európai csillagászok közül elsıként Kepler tette magáévá a kopernikuszi gondolatot. lehetıvé tették az asztronómusnak. A harmadik törvény éppily elegáns matematikai összefüggést állít fel a keringésidık és a közepes naptávolságok között. a De Revolutionibus Orbium Coelestium a kanonok halálának évében (1543) jelent meg. provokatív címet viseli: Új.és így is kezelték ıket. mai értelemben vett természeti törvények matematikailag kifejezett. Az egyik óriás Johannes Kepler (1471-1530) volt. amelyben a Földtıl cseppet sem különbözı. a bolygók mozgásának általa megfogalmazott Három törvénye volt az alap. pontos és igazolható állítások . Legfontosabb mőve a következı. Az összefüggést szépségesen egyszerő szabály fejezi ki: a bolygót és a Napot összekötı egyenes egyenlı idık alatt egyenlı területeket súrol. Az elsı kimondja.mondta Newton . 1597-ben (ötvennégy évvel Kopernikusz halála után) megjelent Mysterium Cosmographicuma volt a könyv. egyetlen. hogy a bolygók a Nap körül nem kör-. hogy többé-kevésbé pontosan elıre kiszámítsa a bolygók mozgásait. anyagi természető égitestek a rájuk ható erıknek engedelmeskedve lebegnek. A csillagok és bolygók mozgásait epiciklusokkal és excentrikusokkal.vernie vagy öntenie . A kerekek teljességgel képzeletbeliek voltak . hanem ellipszispályán mozognak. amelyre Newton felépítette világegyetemét. komplex mátrixszá egyesült: Az embernek el kell készítenie . az ismert öt bolygó napkörüli mozgásainak leírásához maga Kopernikusz is negyvennyolc fogaskereket alkalmazott. de mindenekelıtt: nagyszerően megfelelt a dogmának. de a képzeletbeli. Kepler maga több helyen is kifejti. a második pedig. A bolygók ugyan sem körpályán. avagy az ég fizikája (1609). amely tudományok mindvégig külön utakon jártak és fejlıdtek az elızı kétezer éven át. a péké vagy a gyertyamártogatóé. körökön elforduló körökben forgó körök képzeletbeli óraszerkezetével modellezték. A mő Kepler Három törvénye közül az elsıt és a másodikat tartalmazza. oksági asztronómia. hanem a naptávolság függvényében változik. amellyel bármennyit elıállíthatok belılük. Kepler nem asztronómusként kezdte pályafutását. Ezek voltak az elsı. a képbe csak tizenöt évvel késıbb lép be Galilei. s a képzeletbeli fogaskerék-szerkezetet olyan Világegyetemmel helyettesítette. Ettıl kezdve a két mesterség. Kepler felfedezése véget vetett a dolognak. olyat. mint nyomokat talpammal a homokon. A Kepler elıtti asztronómia mindössze az ég leíró geometriája volt. Egy formát.a formát. hogy Kepler elıször hallott róla. mint például városod pecsétje. akár a pénzdarabokon. mint a hentesé. Ennek egyik oka a mő olvashatatlansága volt.az csak az engem vállukon tartó óriásoknak volt köszönhetı.pergamennel. hogy pályamenti sebességük nem állandó. Íme. s a verıtıt. miért gyakorolt rá ekkora hatást a heliocentrikus Univerzum gondolata: „Tübingenben a jelöltekkel való viták során gyakran keltem védelmére . amely korábban éppoly távol állt egymástól. Kopernikusz kanonok könyve.

hogy létezik valamiféle erı a bolygók és a Nap között.Kopernikusz nézeteinek. Az analógia azonban lassacskán gyökeresen megváltozott: A mozgó csillagok között a középpontban elhelyezkedı Nap nyugalomban van. platóni formaként. s miért éppen olyanok. s hogy pályamenti sebességük miként függ össze naptávolságukkal.tehát belevonódtak a hasonlatba. Kepler elıtt soha senki nem jelentette ki.s ekképpen pályamenti sebességüket és keringésidejüket is . vis motrixszá válik. Merész kutakodásomban bátorított a hasonlóság a mozdulatlan égitestek. s hordozza képét Istennek. hogy a belsı bolygók miért keringenek gyorsabban. ha úgy jobban tetszik.” Élete végéig hitt a dologban. Kepler a következıképpen válaszolt: . annál lassabban mozog.vagy. mint az ısokok egyikét. hogy az égi mozgásokban egyáltalán közrejátszhatnak fizikai okok. meglátták a problémát ott. de a természetes okokat kutató fizikus szemével is nézte a csillagos eget. és ugyanez a kifejezés többször is elıbukkan különbözı munkáiban. valamint az Atyaisten. sem az égi mozgások okaival. hanem abban.ha úgy jobban tetszik . aki ismerte. s a kérdés így hangzott: miért mozognak a Naphoz közelebb keringı bolygók gyorsabban.metafizikai okokból a Nap körüli keringést is hozzávettem. rátalált a kérdésre. amely mozgatja. melyhez eztán fizikai. azt lehetne mondani: az eljegyzés. Természetesen minden asztronómus tudta. ahogyan az Atya a Szentlélek által teremt mindeneket. A tudományos forradalom óriásainak nagysága nem elsısorban abban áll.xlv Huszonöt évvel késıbb a már ötven fölött járó Kepler megismétli ezt a hitvallást: „Semmiképpen nem szabad ezt az analógiát puszta hasonlatként kezelni. nevezetesen a bolygók számára. amelyet senki nem tett fel ıelıtte.”xliv A kiemelt rész árulkodik Kepler vizsgálódásainak vezérmotívumáról. méretükre és mozgásaikra. hogy a bolygók mozgását . amelyek miatt Kepler szívesebben tekintette az Univerzum középpontjának a Föld helyett a Napot? Fáradhatatlan vizsgálódásom elsıdlegesen három problémára összpontosult. amely tartalmazza a mozgó testeket. s a köztük lévı tér. célja pusztán e mozgások leírása volt. mint a távolabbiak? Miféle matematikai összefüggés áll fenn a bolygók naptávolsága és keringésidejük között? Ez a kérdés csak olyasvalakinek az agyában születhetett meg. Eljövendı kozmográfiai munkám során soha nem fogom szem elıl téveszteni ezt az analógiát. Az asztronómia nem foglalkozott erıkkel. Amikor Kepler nem csupán a geométer. az Atyának és a Teremtınek. a Nap és az állócsillagok. A jelenséget azonban magától értetıdınek. metafizikai . Aktív erıvé. a kisfiúk pedig kisfiúk. hajtja a bolygókat. Mik voltak hát a fizikai . archetipikus minıségként kell értelmeznünk. A Szentlélek többé már nem csupán kitölti a mozdulatlan Nap és a mozdulatlan állócsillagok közötti teret. a Fiú és a Szentlélek között. és gondosan kidolgoztam egy gondolatmenetet a legfıbb mozgásról. vagyis a Föld forgásáról. hogy minél távolabb van egy bolygó a Naptól.xlvi A mozgó testek .a bolygók . Mozgató erejét szétárasztja a közegben. amilyenek. mert senki nem gondolt arra. mint a naptól távolabb keringık. vajon miért éppen úgy helyezkednek el. ahogy. s a hogyan helyett azt kérdezték: miért? A kérdésre. amint azt is okoskodás és kérdezısködés nélkül fogadták el.a Napból áradó erı vezéreli. hogy fel tudták tenni a helyes kérdéseket. hogy a lányok lányok. Senki nem tett fel a fizikai okok természetére vonatkozó kérdéseket. a Teremtés adott és megmagyarázhatatlan tényének vették. A fent idézett mondatok csupán az elsı célzások a fizika és az asztronómia majdani házasságára.okok. vagy . hogy megtalálták a helyes válaszokat. még csak nem is gyanította. ahol korábban senki sem látott problémát. megértette és magáévá tette a forradalmi elképzelést.

minél közelebb vannak.Isten akaratának . hogy bármi eredményre jutott volna. a Mars pályájának megfejtését kapta feladatul. amely annál erıteljesebben hajszolja körbe-körbe a bolygókat.. hogy a Mars bizonyos megfigyelések szerint nem ott tartózkodik. hogy ezerszer elátkozta volna a mindent elbuktató koloncot. Kepler. amely egérutat kínált a meneküléshez egy legátolt. nem szó szerinti értelemben persze. Ptolemaiosz. Ez katasztrófa volt. a Nap fényéhez hasonlóan csökken a távolság arányában. s kilencezer ívrét oldalt írt tele apróbetős számításaival anélkül. amelybe az évszázadok során az asztronómia manıverezte magát.”xlix A sokéves munka és kínlódás során felépített elmélet nyolc nyomorúságos ívpercnyi eltérés miatt a szemétre repült. Továbbhaladok tehát elképzeléseim szerint a célom felé vezetı úton.hozzánk. Arra a következtetésre jutottam. A válasz. nevezetesen. akiket Isten kegyelme olyan megfigyelıvel ajándékozott meg.a természet matematikai törvényeinek. mint tákolmány.amelyek a meglévı elméleteknek egyáltalán nem akartak megfelelni. Ez a meggyızıdés tette lehetıvé számára. ahogy a Naptól távolodunk. noha anyagtalan. s hogy éppen a válasz szülte meg. nem firtatta a jelenségek okait és természetét. hogy egyszerően semmibe vegyen egy ekkorka eltérést. s Kepler ahelyett. ahogyan a fény ereje is egyre kisebb. Az eltérés nyolc szögperc volt. Kepler azonban meg volt gyızıdve róla.”xlviii Láthatjuk.hogy röviden a hosszú történet végire jussunk -‚ hogy Tycho Brahe eladdig soha nem látott precizitású csillagászati mőszereket alkotott. zárt gondolati szituációból. amelyet elıidéz. amely a görög kultúra hanyatlásának idején keletkezett. A pusztán leírásra szorítkozó. a mozgás emez okozója a távolság arányában gyengül. A bolygók engedelmeskedni tartoznak a Nap parancsának . elıbbi a Szentlelken. s virágzott a középkor sötét századaiban egészen Keplerig. hogy végül megfogalmazza törvényeit... hogy a Nap a bolygókra valamiféle fizikai hatást gyakorol.. amikor kétségbeesve vette észre. amelyeket . s a Szentlélek tevékeny ereje. amely amúgy is belül esett mőszereik hibahatárán. amely az üres téren keresztül fejti ki hatását. Ha úgy vélekednék. hanem ahogyan a fényt is anyagi jellegőnek tekintjük. A bökkenıt az okozta .a földi dolgokhoz hasonlatosan . hogy az asztronómia hagyományos gondolkodási rendszere teljességgel és véglegesen kiúttalan. mégis valamely anyagi testbıl származik. utóbbi pedig valamely fizikai erın keresztül valósítja meg cselekedeteit. minthogy azonban a hiba figyelmen kívül hagyása megengedhetetlen. hogy .xlvii Késıbb hozzáteszi: „Ha a lélek szót ezzel helyettesítjük: erı. de hatása a távolabbiak felé mindegyre csökken a nagy messzeség miatt.írja Kepler . s ez a Nap. amennyiben. A gondolkodás történetének egyik visszatérı csalódását és tragédiáját a bizonytalanság okozza: vajon megoldható-e egy probléma a hagyományos módszerekkel. a telihold látszó átmérıjének mintegy egynegyede. A fizika bizonyult a segédmátrixnak. hogy ennek az erınek anyaginak kell lennie. elméletem nem lenne más. hogy megbecsüljük és méltóképpen használjuk ezt az ajándékot . Amint rámutattam. ahol elmélete szerint lennie kellene. az Atya és a Nap között. e nyolc szögperc mutat utat az asztronómia teljes megváltoztatása felé. Hat évet töltött el a munkával. éppen égi fizikám alapelgondolásához jutunk. Ez a nyolc ívperc értette meg vele.A pályák közepén csupán egyetlenegy mozgató lélek létezik. s mert elfogy az erı. „de . mint Tycho Brahe. végre célba ért. s a segítségükkel minden korábbinál pontosabb pozícióméréseket eszközölt . úgy illik. a kiindulópont az analógia volt Isten. korcs asztronómia.az égitestek között is fizikai erık mőködnek. hogy Kepler válasza a kérdés elıtt született. Már úgy hitte. de még Kopernikusz is megengedhette magának. aki a segédjeként dolgozott. egy új tudomány alappillérévé változtatta azt. hogy e nyolc szögperces eltérés elhanyagolható.

gömbölyő mágnesek.és mentegetni. fenn kell állnia valami szépségesen egyszerő összefüggésnek az egyes bolygók naptávolsága és pályamenti sebességük között. lakozik a Napban egy erı lakozik a Napban egy erı. hogy a bolygók hatalmas.figyelmeztet -‚ mert most behatolunk birodalmatokba! A következı hat fejezet beszámol a behatolásról az égi fizika mezejére. A fény annál erısebb. felér egy fél gyızelemmel. Úgy tőnik. Ti.a geometria érveivel nem. nem egyenletes sebességő mozgásokat . melytıl képtelen szabadulni. hogy a még szentebb tehénnek. lehet. a körkörösség elvének is erre a sorsra kell jutnia. Kepler megtalálta a másik mátrixot. Ösztönösen régóta tudta. Az ilyen görbéket nevezzük oválisoknak. amit Kepler a maga mentségére felhozhatott. Annak bizonyítása. mely mozgásban tartja a bolygókat. Másfelıl pedig: a biztos tudat.. A következtetés egészen egyszerő: a bolygó pályája nem kör alakú . annál gyorsabban kell mozognia. Minthogy pedig a Napban lakozik egy erı. képtelen alakú pályára terelni az égitesteket. de a végén ott fénylett az igazság. A kirándulás afféle tévedések vígjátéka volt.kétoldalt valamelyest belapul. A nyolc szögperces ív epizódja meggyızte Keplert.korábban sikeresen alkalmaztak hasonlónak látszó helyzetekben? Ki mondhatná meg. valami tudat alatt ható biztonságérzés . hogy nem lehet másként. hanem egy ovális alakzat. mely mint valami seprő hajtja elıre a bolygókat pályájuk mentén. s a másik két végén kihegyesedik. hol dagadt.vagy inkább kitalálnia . azt sugallta. efféle bizonyítékkal csak az szolgálhat. mintha fülében egy mondat zümmögne. s az egész kérdés fundamentumát jelentı álmokat. ennyi volt: „Kitakarítottam az asztronómia Augiász-istállójából a cikloisokat és spirálokat. amely Platón óta kívül esett az asztronómia hatókörén.”li A szekérderéknyi trágyát . Miért ovális? A körök és gömbök tökéletes szimmetriájából sugárzik valami mélységesen megnyugtató. fizikusok. hogy ezek a problémák megoldhatatlanok. csupán a fizika magyarázataival lehetett megmagyarázni . Lerombolja a szférák harmóniájáról szıtt. hol beesett. amíg a megszokott égi geometria keretei között marad. s ugyanennek az összefüggésnek kell érvényesnek lennie a Napban székelı erıre is: minél közelebb van a bolygó a Naphoz. vad és rémítı irányvétel volt számára. s az általuk bejárt utat zárt görbévé hajlító gravitációról is csupán ködös megérzésekkel rendelkezett. hogy mindaddig. Az ovális torz és esetleges. s most érezte. Lehet. de egészen más dolog egy új. de most úgy érezte. a pályák excentricitásának magyarázatára pedig ki kellett jelentenie.egy erıt. hány életet pocsékoltak el. hogy torkig volt a cikloisokkal és epiciklusokkal. a kör négyszögesítése vagy a perpetuum mobile képtelen feladatainak megoldásait hajszolva. hány remek koponya fecsérelte el energiáját és képességeit. A pálya tehát nem kör. hogy a probléma megoldható. Az egyenletes sebesség követelményét már a válság elıtt elvetette. hogy a kört valamilyen más görbével kell helyettesítenie. a Mars pályájának titkát nem fejtheti meg. s egy szekérderéknyi trágyát hagytam csak magam után.a nem kör alakú pályákon való.máskülönben nem hittek volna benne két évezreden át -‚ az ovális pedig nélkülözi ezt az arehetipikus vonzerıt. be is tudja bizonyítani. hegy kigúnyolta Arisztotelész szolgalelkő és vak követıit. amely elhárította a probléma megoldása elıtt tornyosuló akadályokat. találnia kellett . s újra meg újra felbukkan írásaiban: lakozik a Napban egy erı mely mozgásban tartja a bolygókat. hogy semmiféle körpályát nem lehetett az összes megfigyelt pozíciónak megfeleltetni. önmagában is nagyszerő tudományos eredmény volt. akárcsak Maxwell második termodinamikai törvénye. Minden. A tény. aki képes a megszokott gondolati mátrixon kívülrıl szemlélni a kérdést. minél közelebb vagyunk a fényforráshoz.l Az ovális alakú pálya új. Minthogy nem volt fogalma az impulzusmomentumról. E gondolati környezet játékszabályai között az egyenletes sebességő körmozgások elvének fontos.. döntı szerepe volt. melyek pólusai mindig ugyanabba . hegyezzétek fületeket! .

hogy belsı ellentmondásai és paradoxonai egy szép napon maguktól eloszlanak.az irányba mutatnak. s a Föld lakóival együtt ugyanabból az ısanyagból származik) Empedoklész tanításával. mélyfagyasztott állapot egészen az Utolsó Ítéletig. alapvetıen ellentétes természető gondolati folyamat. hanem meglévı. Semmiképpen sem szó szerinti értelemben véve azt mondhatnánk: egy emelkedı. mint elegyítette Anaximandrosz evolúció-filozófiáját (amely azt tanította. hogy rátaláljon a Mars pályájának titkára. Utóbbit Platón. A pillanat hevében nem törıdött vele. Arisztotelész. hogy nekünk az egész história meglehetısen légbılkapottnak tőnik.a hibák rendre kioltották egymást. változatlan.amint ı maga jegyezte meg: mintha csoda folytán . İ tette az elsı komoly kísérletet arra. hogy az ember ıse egy vízi lény volt.vagy inkább hitelfelvétel . s az alatta húzódó hierarchiában elhelyezkedı angyaloké . Ettıl a ponttól kezdve két. és a fizika fogalomkörébe helyezte át. ellentétes irányú erı hat. a platonista azt állította. fizikai erıket megragadja. Úgy tőnik. Ezek csakis valamiféle dinamikus. hogy a bolygókra két. hogy késıbb valahogy maguktól megoldódnak majd . a neoplatonisták és a kereszténységnek az egyházatyáktól a viktoriánusokig terjedı fundamentalista irányzata képviseli. ismeretcsoportok kombinációjával. hogy a Naprendszert irányító valóságos. s tagadta a folytonosságot a Homo sapiens és az állatvilág között. de . égi kötélhúzás eredményei lehettek . metafizikai doktrína különböztethetı meg többé-kevésbé tisztán az európai gondolkodásban. a fizika és az asztronómia közötti kapocs Kepler elszántsága és kitartása volt. hogy hitelbıl él. soha nem adott volna magyarázatot a pályák ellipszis alakjára. A bolygópályák problémája reménytelenül megfeneklett a geometriai elızmények ingoványában. s emiatt a Nap hol közelebb vonzza magához. Lehet.a tudománytörténet jellemzı és gyakorta megfigyelhetı sajátossága. s a bolygók változó sebességő mozgásaira. hogy képtelen onnan kiszabadítani. Kepler számtalan hibát követett el gondolatainak vad száguldozásai során.ami egyébként be is következett. bízott benne. Ez az ihletett csalás . „keresztezésével” hoz létre vadonatúj eszmerendszereket. míg Arisztotelész. egyszerően kitépte környezetébıl. hogy fizikai erıkkel magyarázza meg a Naprendszer mőködését. . s az új szabályok szerinti új játékban már megvolt az ellipszispályák és a naptávolságtól függı keringési sebességek létjoga.szerepelt. süllyedı szemlélet érvényesül. növekvı és egy lefelé tartó. amely után bekövetkezett a bukás (barlang-allegória. utána pedig egy statikus. jól ismert gondolati rendszerek. amelyben csak egyetlen erı . bőnbeesés). de az a megsejtés.az Elsı Mozgatóé. A korábban teljességgel elkülönült két birodalom.mint ahogy valóban azok is. a természettudós hitte. vagy evolúciós elképzelés a görög tudományosság fénykorában virágzott (késıbb pedig részben felelevenítette Lucretius és az epikureusok). mégiscsak a helyes irányba vezetett. hogy a Természet a szükségleteknek megfelelıen alakítja a szerveket. s a fizika és a kozmológia ez elsı lépés után soha többé nem válhat szét megint. hogy vannak ott azért bizonyos ellentmondások és egyéb maszatosságok is. Egyetlen és egyszeri Teremtésrıl beszél. kikapcsolta volna a teremtı impulzus. A korábbi feltételezés. amely szerint a szerves formák véletlenszerő halmazából a legalkalmasabb marad fenn. abban a kegyes reményben. A két ellentétes erı elgondolása új szabályokat eredményezett. Az emelkedı. mintha kritikus képességeit mintegy elaltatta. s amikor Kepler ráeszmélt. A legutóbbi példa rá a szubatomi fizika. a türelmetlenség. DARWIN ÉS A TERMÉSZETES KIVÁLOGATÓDÁS Charles Darwin talán az egyik legnagyszerőbb példája annak. hol eltaszítja ıket. hogy a fajok változhatatlanok. Egy kis kajánsággal azt lehetne mondani: Darwin nem tett mást. amelyrıl bízvást elmondhatjuk. hogy a teremtı eredetiség nem a semmibıl.

. Linné. s a teljes corpus ötven év alatt került a nyilvánosság elé. Geoffroy. aki tagadta az evolúció gondolatát.. amelyben valaki ezt mond. hogy a Természet a változásokban gyönyörködik. Angliában dr. Meglehetısen különös .Lamarcknak.valami szárnyas. mint „az idı leányai”.a következıt elfeledtem . A tetıpont 1830-ban következett be.. és méltán gyızött. s mindkettı hamis. A két doktrína konfliktusa a Linné-Buffon vitában .. Franciaországban pedig Geoffroy Saint-Hilaire . mint az a sok könyv. Testének formája és felépítése alapján . de megújult erıvel és tettrekészen eszmélt magára a tudományos forradalom hajnalán. a francia forradalom idıszámítása szerinti 1. ember és állat között. Ez mind bizonyos. végül úgyis mi jöttünk. nyilvános összecsapása a végzetes. Azt állította. Kepler és Galilei lerombolta a változhatatlanság dogmáját. Buffon gróf Histoire Naturelle-je negyvennégy negyedrét kötetre rúg. változnak és kipusztulnak a klimatikus és egyéb természeti változások hatására. s ezeket követıen (hogy csak keveseket említsek) Leibnizen és de Maillet-en át Kantig a legnagyobb szellemek köreiben mind nagyobb és erısebb támogatást kapott a Természet közös gyökérrıl eredı. hogy Németországban Goethe. ugyanarra a következtetésre jutnak a fajok eredete felıl az 1794-95-ös évekbenliii . a csökevényes szervek felfedezése és azonosítása.. aztán . nem olyasmi. a Vestiges of Creationt. évben robbant ki. aztán jöttünk mi . (Erasmus) Darwin.ezután hosszú téli álomba merült. Carl von Linné mintegy száznyolcvan könyvet publikált.. minden fejlıdik és alakul. az evolucionista és Cuvier. Egy évszázaddal késıbb Darwin elismerte: egész oldalak vannak (Buffon mőveiben). amelyek éppoly nevetségesek. a változhatatlanság híveként kezdte pályáját.írta .A fajok eredete megjelenéséig még mindig hátra van tizenöt év -‚ amikor Robert Chambers névtelenül megjelentette az evolúció elméletét védelmezı dilettáns. de szenvedélyes mővét. 1707-ben született. aztán lett valami. A rokonsági viszonyok feltérképezése. Tycho. Olvasnod kell.vagy hogy is . Tudod. Cuvier gyızött.. Buffon nemcsak a linnéi osztályozási rendszert. Newton Optikájában kijelentette. s a szerves lények földrajzi eloszlásának megismerése azonban a tizennyolcadik század végérelii annyi közvetlen bizonyítékot eredményezett. A következı botrány éve 1844 . amelyet Goethe a francia forradalomnál is nagyobb jelentıségő eseménynek nevezett. és 2. mint maga a vita ténye. hogy éles határvonalat lehetne húzni a fajok. A mő hatása lemérhetı Disraeli Tancredjének egy jelenetébıl. ez az! Emlékszem: halak voltunk. a másik mást. mint az enyéim. a földtörténet adatai. hogy új fajok is keletkezhetnek. hogy Charles Darwin megszületett. Mindez negyedszázaddal azelıtt történt. aki lefektette a fajok és nemek meghatározásának szabályait. hogy számos európai országban egymástól függetlenül egyre-másra tünedeztek fel a különféle evolúciós elméletek. A végkimenetel azonban sokkal kevesebbet nyomott a latban.jegyzi meg Darwin másutt -‚ hogy egyazon idıben egészen hasonló gondolatok támadnak. amikor a forradalmi kormány a dráma mindhárom fıszereplıjének . de a mögötte rejlı alapelgondolást is támadta. hogy a fajok keletkeznek. . Cuvier-nek és Geoffroy SaintHilaire-nek katedrát adott a Párizsi Egyetemen. ez mind tiszta tudomány. s fajokra szerteágazó. hogy Darwin benyújtotta a Royal Societynek elsı. S a kıvetkezı változásban lesz majd valami nálunk is magasb . Az elv halad útján szüntelen. s akinek nevezéktana máig használatos.az orangután minden más állatnál jobban hasonlít az emberre.és állatvilág. ahol a hısnı így dalolja a könyv dicséretét: Tudod. de késıbb már lehetségesnek tartotta.talán a kagylók majd halak. az embriológia ismeretei. tagadta. A két tudós ugyanabban az esztendıben.. mindez már bizonyos.mi jöttünk azután? Mindegy. sıt növény. Ó.egy évszázaddal a Darwin-botrány elıtt érte el tetıfokát. az evolúcióval kapcsolatos dolgozatát. Elıször semmi se volt. nyilvános vitában csapott össze a Francia Tudományos Akadémia elıtt. Az evolucionisták és anti-evolucionisták második nagy. eleven fájának gondolata. mert Geoffroy egyébként helyes állításait igen rosszul megválasztott példával próbálta alátámasztani.vagyis ötven évvel azelıtt. s varjak leszünk.

s erre a legjobb példa Galilei . hogy az maradéktalanul birtokolja ıt . s más nagyokra.liv A megjegyzés. Úgy tőnik. de késıbb elfelejtették és megtagadták ıket. nem veendı készpénznek. akinek kísértetét soha nem lehetett kiőzni a Darwin emelte épület falai közül. Ismerve von Buch (Humboldt).valaha másvalakihez tartozott. Ha valaki egyszer magáévá tesz egy eszmét. huszonhét éves korában vált evolucionistává. s azt. maradéktalanul birtokolni akarja. akik kitőntek abban. a leendı elıszóhoz néhány változatban lefirkantott egy rövid. Hazatérésem után 1837-ben az a gondolatom támadt. Tancred így válaszol a lelkes hölgynek: Nem hiszem. valamint e földrész mostani és hajdani benépesítıinek egymással való geológiai kapcsolatára vonatkoztak. Egyes esetekben .. ha türelmesen . mert az elméletével kapcsolatos nagy küzdelem tíz éve alatt úgy viselkedett. nem a nyilvánosságnak szánt feljegyzéseiben Darwin tisztelettel adózik Lamarcknak. A fajok eredete azonban csak huszonhárom évvel késıbb látott napvilágot. hogy letagadták forrásaikat és megtagadták az elismerést azoktól.és múltját.lv Darwin e tekintetben nagyon is emlékeztet Kopernikuszra és Galileire. A tervezett mentegetızés egyébként nem került bele a mőbe. az inspiráció forrásának. akit Isten a tudományos próféta szellemével áldott meg”. hogy egyetlen tényt vagy gondolatot sem köszönhet nekik. hogy törvénnyé pároltam a tényeket.akárha egy asszony lenne . akik fiatal korukban szintén hálás köszönettel adóztak szellemi elıdeiknek. mely szerint elıdeitıl függetlenül dolgozta volna ki elméletét. Munkám érdeme . újra megadta mindenkinek a kijáró tiszteletet és elismerést. amelyek az ott élı szerves lények elterjedésére. mint tíz évvel elızi meg. látszólag némi fényt derítettek a fajok eredetére. de amikor végül megnyerte a csatát.. s az. hogy elmélete megformálása elıtt egész sor.a bizonyítás gondolatmenete. értelmezni és magyarázni a fajok osztályozását és rokonságait. Darwinnál is így állt a dolog.ha van valamelyes érdeme egyáltalán . hiszen Darwin saját feljegyzései között meggyızı bizonyítékokat találunk arra vonatkozóan. lassan nem lesz képes többé elviselni. Korai. nem a körülötte kitört viták úttörıje vagy élharcosa. Hilaire (sic!) és Lamarck írásait. hogy elméletem új és eredeti (bár tılük teljességgel függetlenül támadt. mint e munka késıbbi fejezeteibıl majd kitőnik. A mő elején e sorok olvashatók: Mikor mint természetkutató İfelsége Beagle nevő hajójának fedélzetén Dél-Amerikába értem. Késıbb mindazonáltal hatalmas veszélyt rejtegetı valóságos szemétnek nevezte Lamarck munkáit. s mindezzel már fiatal éveiben nagyon is tisztában volt. s határozottan állította. s mőveiket olvashatni csak késıbb volt szerencsém). az evolúció gondolatával foglalkozó munkát olvasott.a mérhetetlen hiúság volt az ok. mint a szeretett asszonyét. akiket megilletett volna. „a hatalmas géniusznak. nem hihetem. Ezek a tények. És megintcsak: mindez az izgalom Darwin elsı cikkének megjelenését több. Darwin tehát nem szülıatyja az evolúció gondolatának. az eredetietlenség miatti mentegetızést: Általánosságban leszögezem. G. Saját elbeszélése szerint Darwin a Beagle-n tett (1836-ban végzıdött) utazás során. eltagadni és elfelejteni. hogy a témáról könyvet ír. rendkívül megleptek bizonyos tények. Lamarck mőveit is. Könyvem szándéka és célja bizonyítani. hogy az .A részletben megvan az a sajátos zamat. Amikor elhatározta. hogy talán elı lehet mozdítani a kérdés megoldását. „a nagypapám majom volt” kabarétréfa-zamat. még Lamarcknak is. köztük legnagyobb elıdje. H.a riposztban felsejlik az ismerıs. amit a Darwin-vitának szoktunk tulajdonítani. s benne elmerülve tölt nappalt és éjszakát. amelynek elıszavául ígérkezett. hogy elméletemben aligha akad bármi újszerő . mint egy féltékeny férj. másoknál az öncsalás légiesebb változatai érhetık tetten. hogy hal lettem volna valaha is . egyik legnagyobb bölcselınk szerint a „titkok titkára”.

soha nem bocsátkozó tudós romantikus és népszerő képe elıtt.. a valóság mely kategóriáira adhat. A valóságban azonban . ahogy mind teljesebbé válnak ismereteink. s találgatásokba. s nem ismerik fel. hogy a guberálás mővészetében is mily hatalmas szerepet játszik az intuíció.isten ments! . halálban. s ezután indult el bizonyító erejő tényeket győjteni. és egyet-mást röviden fel is jegyeztem.22 Darwin saját feljegyzéseibıl kitőnik. s újak lepnek a helyükbe. az út során mindvégig a fajok változatlanságát valló elmélet híve maradt. ford: dr Mikes Lajos. fokozatosan új.. értelmes mintázatba rendezıdjenek. 22 Akadémiai Kiadó. hogyan változnak.amint a feljegyzések mutatják . késıbb egy helyütt azt írja: bár olykor-olykor átcikázott agyán a kételkedés. nem tőnnek el nyomtalanul . Egészen bizonyos.A párválasztás lehetıségeinek korlátozottsága és a változó környezet hatására variációk keletkeznek.. hogy az ember kitalál egy elméletet. az állatok . .ez áll a fajokra is. . 1837-38-ban írt feljegyzéseiben található.lviii Az öt év gazdag tapasztalatait azonban a homályos kételyekkel együtt be kell fektetni valamibe. [Ez valószínőleg Lamarck szabálytalanul elágazó sorozatainak visszhangja. A jegyzetfüzet a fajok és egyedek közti analógiák megfogalmazásával kezdıdik: Ha az egyed nem képes szaporodni.maga is beismerte ezt egy levélben. mert a pozitivista hagyományokat tisztelı tudósok különös büszkeséggel állítják magukról. amit az Elıszóban írt . Hogyan lett tehát Darwin evolucionista? A válasza visszatérése után.lvii Mindezeket azért hangsúlyozom. Öt esztendei munka után rászántam magam. amelyek alkalmazkodnak a megújult körülményekhez s ekképpen egy faj kihalása . hogy az a tények. s alakulnak át egymásba a fajok. hogy lassan. szenvedésben és éhezésben. betegségben. utód nélkül pusztul el . e pár sor inkább kegyes tiszteletadás a tényeket elfogulatlan józansággal és hangyaszorgalommal győjtögetı. majd: milyen különös. hogy rendszeresen elmélkedjem errıl a dologról. rabszolgáink a legnehezebb munkában. az alkalmazkodás hiányának következménye. és ad magyarázatot. hogy a fajok kihalnak.A szerves lények összessége egy kuszán szerteágazó fához hasonlítható. amelyek valamiképpen kapcsolatba hozhatók ezzel a kérdéssel..különben mind kihal. 1955. s fejében kavarogni kezdtek a felhalmozott ismeretek.. amelyben ékesszólóan állást foglalt annak a folyamatnak védelmében.eredetünkben is osztoznak egy közös ıs révén . . társaink szórakozásainkban . aki nem képes elméleteket felállítani.Darwin elıbb lett az evolúció gondolatának híve. Ha fajok más fajokat nemzenek. Egy hónappal A fajok eredete megjelenése után nyilvánvalóan megfeledkezve mindarról. hogy a fenti szöveg két utolsó mondatát sem szabad szó szerint értenünk...testvéreink a fájdalomban. hegy ık csupán guberálók a tapasztalati tények szeméttelepén. a magvak csirázásnak indultak.. A Beagle fedélzetén töltött öt év alatt hatalmas mennyiségő tapasztalatot és ismeretet szerzett az élı és a kihalt fajokról. Amikor visszatérte után elolvasta Lamarck és más szerzık evolúciós témájú mőveit.benne szertefoszlunk mindannyian. Ha feltételezésünk íve mentén merészen elrugaszkodunk. feltételezésekbe . s arról. majd megvizsgálja. hagy senki nem veszi észre: minden értelmes és hasznos megfigyelés valamilyen elgondolás mellett vagy ellen szól. Az utazás alatt mindebbıl nem vont le semmilyen tudatos következtetést.összegyőjtöm és mérlegelem azokat a különbözı tényeket.] A Lamarck értelmezése szerinti fajok eltőnnek.lvi Egy másik levélben megjegyzi: nem lehet jó megfigyelı az.

igazolás és bizonyítás .Ha minden ember meghalna.a róla széltében elterjedt elképzeléssel ellentétben . Nézzük. Éppen ellenkezıleg: Variations of Animals and Plants in Domestication címő munkájában. noha megtette ugyanezt a felfedezést. összefonta ıket. bosszantja szüleit. Ismerve az evolucionisták Anaximandrosztól Darwin nagyapjáig. régebbi fajok leszármazottja. hogy ha hisznek.. de nem hirdetik nyíltan meggyızıdésüket. hogy meztelen. Mert . Kimondta. Jussanak eszünkbe a tudomány mővelıinek legjobbjai.elıszava kegyes kijelentésével ellentétben . A kedvezıtlen fogadtatás elkerülése érdekében tényeket. és (saját szavaival): annyira szerettem volna elkerülni az esetleges kedvezıtlen fogadtatást. de maga Darwin húsz éven át halogatta mővének nyilvánosságra hozatalát. vagyis a természetes környezethez való alkalmazkodás alakítja ki. valamint. egyenként teremtetett. sıt (elvégre még csak huszonnyolc esztendıs) a jövendı hıs. s A fajok eredete újabb kiadásaiban több esetet is felsorol... hogy az állatoktól származunk. Darwinnak . hanem más. Krónikus betegségét okolta. s megszıtte belılük a hatalmas szınyeget. hallgassuk kifejezı nyöszörgését. Ezen a ponton már nyíltan színt vall.lix Ez az elgondolás felváltotta azt az elképzelést. mintha minden egyes szót értene .a felismerés ihletett pillanatát követı kulimunka fontosabb. Ezt könnyő mondani.aztán merjünk csak büszkélkedni felsıbbrendőségünkkel. A legfontosabb szál az evolucionista hitvallás volt: az állatok és növények birodalmának számtalan faja nem külön-külön. hogy ha szólunk hozzá. hogy az állat életében bekövetkezett effajta változások átöröklıdnek az utódokra is. ügyetlen. durcásságát és . Az eredmény bebizonyította. hogy a kérdésre átfogó magyarázatot adjon. zsiráffá vagy rozmárrá alakuljon. hogy a specializálódott szervek használatuk vagy annak hiánya szerint keletkeznek és fejlıdnek vissza. Nézzünk meg egy szelídített orangutánt. Ne felejtsük. változata. tökéletlen. amíg végül rá nem kényszerült. szemléljük indulatosságát. csak hátráltatják a dolgokat.. hogy a Teremtı szép egymásutánban megalkotta az elsı kígyót. hogy erıs támaszokat emelhessen elméletének törékeny hídja alá. mily vad. hogy elhatároztam: egy ideig még a legvázlatosabb formában sem teszek róla említést. de tökéletesíthetı .szerényebben úgy gondolom: helyes azt hinnünk.ez utolsó ponttal szemben nem volt kifogása. egészen addig.elıször volt a híd. mint maga a felfedezés. figyeljük meg. hogy fokozatosan kígyóvá. hogy Darwinra emlékezünk. bizonyítékokat győjtött. A kitört vihar a türelemmel és hısi erıfeszítéssel megépített pillérek nélkül elsodorta volna a hidat. s csak késıbb építette fel a pilléreket . zsiráfot vagy rozmárt. Négy törvényével egyedül Lamarck kísérelte meg. aki felcsipegette a szerteszét heverı szálakat. amelyeket úgy . akiket ismer. Az ember elbizakodottságában a legnagyszerőbb teremtménynek tartja önmagát. hol. Wallace neve pedig.. olyannak. Íme egy eset. akik néhány évvel koruk elıtt jártak (eltérıen az irodalmároktól). elkeseredését. a majmok lennének az emberek az emberek pedig az angyalok. amikor a finom kidolgozás. hogy indokolt volt az óvatosság.. feledésbe merült. más.ahogy szinte mindig cselekedtek a tudományos gondolkodás nagyjai. fontos munkákra hivatkozott. hogy egy állat külsı jellegzetességeit és viselkedését a szükségletek. Erasmusig húzódó sorát. feltehetjük a kérdést. dühét. s miben rejlik Darwin nagysága és eredetisége? Azt lehetne felelni: ı volt az. de nem adott magyarázatot arra: mi oka volt annak a bizonyos közös ısnek. és talán mártír szerepében látja önmagát: Gondoljunk a régi asztronómusok üldöztetésére. Magam . vegyük észre szeretetét és gyengédségét azok iránt. Ez az oka annak. aki már-már az istenség közelében helyezkedik el.

de mi az ok? Mi az az erı. amikor hirtelen megváltoztatjuk egyes növényfajok létkörülményeit .lx (Kiemelés tılem . Az evolúció tény. nem tudjuk. Mind elpusztultak. hogy fajok hallatlan sokfélesége él hasonló környezetben . Megkockáztatom. hogy üssenek. hogy a háziállatok és kultúrnövények figyelmes tanulmányozása nagyszerő segítséget nyújt majd e nehéz kérdés megválaszolásában. és minden más zavaros és kusza problémánál is úgy találtam. három borjúnak .. erre a sokféleségre nincs magyarázat. hogy egy tehén.bár csekélyke . Smith bizonyos benne. amely egy elfertızıdött seb következtében elvesztette a szarvait. Nem is kellett csalódnom: ebben. hogy a szuka kölykein megmutatkoznak a korcsokkal való.Lamarck elméletének megfelelıen . mert a tapasztalati tények nem ezt látszottak bizonyítani. éppoly hétköznapi és közönséges dolog volt egy vidéki angol úriember számára. noha a természettudósok leggyakrabban jelentéktelennek ítélik ıket..a környezethez közvetlenül alkalmazkodva fejlıdnek és alakulnak. Az „adatok” jó része hibás volt. és az olvasottak erısen foglalkoztatták. hanem gyakorlott és eredményes tenyésztıktıl és kertészektıl is. a következık inkább atyjukra kell. Akárhogy is: Darwin türelmesen és válogatás nélkül győjteni kezdte az állattenyésztéssel és növénynemesítéssel kapcsolatos adatokat. és utána is normális farkú kiscicákat ellett. korábbi házasságok. az elsı több vonásában az anyjára. Mellesleg: a felfedezés ismét csak nem annyira eredeti. mi nap mint nap megtesszük.értelmez. mint a konyhakertben? És nem ugyanez-e a helyzet sok állatfajjal.A. amint azt az utolsó mondatból gondolhatnánk. mint Arkhimédésznek a napi fürdı. mint példákat a szülık alkalmazkodás útján szerzett tulajdonságainak öröklıdésére. hogy ismerte Lamarck mőveit. s a bolygókat seprőként körbe-körbe hajszoló erırıl való képzelgései: Shrewburyben egy nıstény macskának levágták a farkát. s Darwin elméletei közül nemegy olyan képtelenre és fantasztikusra sikeredett. hogy az ilyen tanulmányok rendkívüli jelentıségérıl való meggyızıdésemet kifejezzem.és viszont: egyazon faj egyedei igen sokféle környezetben megtalálhatók. Az állat az eset elıtt. csupán egynek közülük volt valamivel hosszabb. hogy a megoldás legjobb és legbiztosabb kulcsát a háziasítás és tenyésztés során létrejövı változásokkal kapcsolatos . A háziállatok tenyésztésénél a legjobb tulajdonságokkal rendelkezı egyedeket szokás párosítani: Valószínőnek tőnt.) Azt mondhatnánk: Darwin felfedezte a „mesterséges kiválogatódás általi evolúciót”. Atyám a tekintélyes Mr Wynne-re hivatkozva azt állítja. Ezt a mechanizmust azonban nem tartja az evolúció egyetlen mozgatóerejének. A kérdés csak az elsıbbség kutatására specializálódott történészek számára lehet érdekes. salátát. s nemcsak a szaklapokból és folyóiratokból.és növényfajokat? A második szál. K. amely a háziasítás óta egészen vagy részben átalakult?lxi Hogy olvasta-e Darwin ezeket. A tapasztalat azt mutatta. miegyebet.tudásunk szolgáltatja. Ugyan hol találunk a természetben olyan káposztát. Variations of Animals and Plants under Domestication címő könyvébıl arról értesülünk. Darwin e korszakban keletkezett feljegyzései arról tanúskodnak. mint Keplernek a Napból kisugárzó. amelyet Darwin felszedett. de még csak nem is a legfontosabbnak. amely létrehozza az új és új állat. hogy a Jóreménység fokánál egy fehér férfi és egy hottentotta vagy néger asszony gyermekeinek tulajdonságai nem lehetnek egyformák. Lamarck húsz évvel korábban a Philosophie Zoologique-ban a következıket írta: Amit a Természet oly hosszú idıtartamok alatt mővel. vagy hasonló lamarcki sorokat. Ha a fajok . Késıbb világra hozott kiscicáinak igen rövid farkuk lett. Dr.

ha belılük új faj nem keletkezik. s rendkívüli módon nyitottak arra.lxii Van egy személyiségjegy.más könyvek között. amely alapján tovább dolgozhatok. a fajok is nyom nélkül tőnnek el. amelyet keresett: Minthogy minden faj esetében sokkal több egyed születik. amíg pillantása a pálcára nem esett. Darwin esetében a pálca Malthus mőve. érnek meg és pusztulnak el a fajok.” Késıbb. végsı kérdésekrıl. akit nem korlátoztak ezek a meggondolások. A történetben .lxv Meglett tehát a harmadik szál is. [Kiemelés Darwintól. hogy komolyan fontolóra vegyék a leglégbılkapottabbnak tőnı elméleteket is. Malthus a nyomorúság. mint egy egyedé.elolvasta. a „természetes kiválogatót”. de ki válogatja ki a megfelelı változatokat a vadon élı növények és állatok közül? „Hogy a szelekció hogyan érvényesülhet a természetes körülmények között élı szervezetek esetében. az összehasonlító anatómiáról és a morfológiáról. Freud. Darwin .az a különös hogy Darwin tökéletesen félreértette Malthust. hogy a teremtı géniuszban sajátosan keveredik a szkepticizmus és a naivitás. mint a Teremtés hogyanja vagy valamely adott forma miértje. egy szempillantás alatt felismerte az evolúció mozgatórugóját. szkeptikusak a hagyományos gondolkodásmódban rejlı dogmák iránt. s ekképpen természetes módon kiválasztódik. fonák analógia alapján felvetette. amely Darwinnál az evolúciós fejlıdés mozgatórugója.amint egyik életrajzírója fogalmazott . már csak a kidolgozás volt hátra. gátolt mátrixban futkostak körbe-körbe -mint Szultán. az An Essay on the Principle of Population volt. tudatosan lemondtak az olyan. szarvuk helyén csak egy kis csontos púp volt látható.. Teljessé vált az elmélet alaprajza. A mő több mint negyven évvel azelıtt. Eljátszadozott valamiféle univerzális törvény gondolatával.„azért volt képes megadni a végsı válaszokat. elınyös változatok tehát nagyobb valószínőséggel maradnak fenn. Kollégái. 1797-ben jelent meg. Az egyszerő ember éles szemével.amint mások rámutattak . Egy kortárs biológus Darwin szeretetreméltó hiszékenységérıl beszélt. a hanyatlás és a bukás okának tekintette. amely szabályozná. s ennélfogva folyamatosan dúl a létért folyó küzdelem. s a kedvezıtlen jellegekkel rendelkezık elpusztulnak. nagyobb eséllyel marad életben. s Darwin gondolatai csupán a kiúttalan. de egyik sem volt használható. Kepler. leglényegibb kérdéseket. mert ebben az esetben a kiválogatódás elvét az emberi szándék képviseli. Az esszé amúgy vitairat Condorcet és . a hatalmas szınyeg megszövése. bármely lény.] A szerencsés. Ezek azonban mind-mind hibás találgatások voltak. Amikor Darwin . Pasteur és még sok más kiemelkedı tudós mellett) Darwinnak is sajátja volt. a nagy rendszerezık jóval többet tudtak nála az egyes fajokról és változatokról. gátja a haladásnak. Megtaláltam hát végre az elméletet. Darwin. mélyebben és több irányban kalandozhatta be a Természet misztériumait . hogy amiként egy utódok nélkül elpusztult egyedbıl semmi nem örökítıdik tovább. amely (Tycho. amely csak hajszálnyival elınyösebb tulajdonságokkal rendelkezik . A népesség növekedése Malthusnál maga az abszolút rossz. Freudról szóló esszéjébenlxiii Ernest Jones megjegyzi.”lxiv A háziállatok tenyésztésének tanulmányozása azonban csak egy másik zsákutcába vezetett. „Egy faj halála semmivel sem különösebb dolog..adott életet.. akár az egyedek. mint amennyinek a fennmaradásra lehetısége van. az ártatlanok és elfogulatlanok nyitott szellemével szemlélte érdeklıdése tárgyát. s merészelte feltenni azokat a kérdéseket. hogyan keletkeznek.. A létért való küzdelmet. amelyek álmukban sem jutottak volna eszükbe tanultabb és finnyásabb kollégáinak. az számomra jó ideig misztérium maradt. amely kitöltötte szinte egész hátralévı életét.” Egy éven és három hónapon át nem tudott a holtpontról elmozdulni. de azzal a megokolással. amint írta: szórakozásból . Számtalan feltételezéssel próbálkozott. hogy az már nem a tudomány területe. mert képes volt feltenni a legelemibb.

Darwintól eltérıen azonban nem tudta. és akárcsak Darwin. amelyben kijelentette: „minden faj egy már korábban létezett. azt ı maga „olvasta bele”. A létért való küzdelem Malthus számára nem az evolúció ostorpattogtató jobbkeze. s maga is szakavatott rovargyőjtıvé vált. mint egy káposzta.ugyanerre a felfedezésre jutott. Darwin olvasta a cikket. s megtaláltam a választ a fajok eredetének kérdésére.csak egészen kicsiny mértékben jobbítja a növények és állatok tulajdonságait. egy általános gimnáziumba járt.Ha Wallace-nek .így Malthus . Amit Darwin az esszébıl kiolvasott. kagylókat. hogy rovarokat. és levelet írt Wallace-nek. s barátainak meg is mutatta ıket. hogy Wallace .lxviii A hatás olyan volt.lxvi Huszonegy éves korában tanítónak állt. egy szegfő soha nem lesz akkora. hogy végre megtaláltam a régóta kutatott természeti törvényt. Darwinhoz hasonlóan . s elküldte Darwinnak abban a hitben.szintén Malthus olvasása útján . noha már évekkel korábban több változatban leírta. a Society for the Diffusion of Useful Knowledge kiadásában megjelent filléres könyvbıl elsajátítsa a botanika rendszerének alapjait”. Minél többet gondolkodtam. nemigen érdeklıdött a természet iránt. alak. annál erısebbé vált a meggyızıdésem. az utazásról könyvet irt (Travels on the Amazon and Rio Negro). megragadta „a fajok megismerése iránti szenvedély”lxvii és elszántan igyekezett felfedni eredetük titkait.. „Hirtelen világosan láttam. Még különösebb. amikor hirtelen eszébe villant Malthusnak a népesedésrıl szóló esszéje.írta Darwin. s hasonló korlátai vannak az emberi fejlıdésnek is. takarókba csavarva feküdt. E tevékenység kapcsán töprengett el a „szinte végtelen számú sajátos (rovar)formán. Mielıtt elkezdte őzni e mesterséget. hogy Ternate-n (egy kis sziget Új-Guinea közelében) váltólázrohamoktól gyötörten.. s a legkülönbözıbb életterekhez való alkalmazkodás számtalan módozatán”.felfedezı útra indult. s „a megoldásról világos és kézzelfogható elképzelése van. mert az alacsonyabbrendő nemzedékrıl nemzedékre automatikusan kipusztul. a fajok összessége ekképpen egy „szerteágazó fához” hasonlítható. hanem korbács. melyben kifejezte. csak mindig a legalkalmasabb. hogy maga már húsz éve foglalkozik a problémával. Darwinhoz hasonlóan fellángoló hitbıl lett evolucionista. A tenyésztés . . mint amikor különlegesen elıkészített gyufát húznak végig a doboz oldalán. akik az emberfaj tökéletesíthetısége mellett foglaltak állást. a felépítés. Alfred Russell Wallace még hiszékenyebb. „Soha nem hallottam még ilyen döbbenetes egybeesésrıl .barátjával. s 1854-ben. Tizennégy évvel volt nála fiatalabb. vagy még annál is régebben olvasott. mint az ifjú Darwin. hogy meglepetést okoz neki . hozzátette. Barátságot kötött az entomológus Henry Walter Batesszel. geodéziát tanult. madarakat és más állatokat győjtsön.Godwin ellen. szorosan rokon fajból keletkezik”. hogy a vadrózsa és a réti boglárka felismerésén túllépve egy. s pályája elején még inkább amatır volt. két évvel hazatérte után Wallace egy tudományos folyóiratban cikket publikált. Darwinhoz hasonlóan kutatni kezdte az okokat. Ebben az évben olvasta el Darwin földkörüli utazásáról szóló naplóját és Malthus mővét. hogy ez az önfenntartó folyamat (a létért folyó küzdelem) szükségszerően nemesíti és alkalmasabbá teszi a fajt.ı ugyanis ekkor még nem hozta nyilvánosságra saját elképzeléseit. A villanás egy szempillantás alatt feltárta a legalkalmasabb fennmaradásának egyetemes törvényszerőségét. s nem marad fenn. hogy majd minden szavával egyetért.”lxix A következı két estén „néhány lázas óra alatt” mintegy négyezer szóban papírra vetette elméletét. Ugyanez a világos és kézzelfogható elképzelés egy évvel késıbb Wallace-nek is eszébe jutott. mi készteti növekedésre ezt a fát: „szinte állandóan ott motoszkált agyamban a kérdés: hogyan is megy végbe a fajok megváltozása”. s „még négy évnek kellett eltelnie. ahogy Kepler vitte az égbe seprőjét és mágneseit. Önéletrajzában megírja. Az expedíció négy évig tartott. Batesszel . s földmérést. az Essay on Populationt. amelyet tizenkét éve. színezet és testfelület hallatlan sokféleségén .

Pszichológiai szempontból az az elképesztı. hisz a kérdéses esszé abban az idıben közkézen forgott. Wallace pedig hitt . július 1-jén közösen írt elıterjesztést nyújtottak be a Linné Társaságnak On the Tendency of Species to form Varieties and on the Perpetuation of Varieties and Specíes by Natural Means of Selection (A fajok változékonyságáról. Bár mindketten szüntelenül valódi.a frenológiában s a mesmerizmus és a spiritualizmus egészen kezdetleges változataiban is. hogy ugyanaz a biszociatív mozzanat következett be Darwin agyában Malthus esszéjének olvastakor. hiszen Wallace késıbbi mővei. valamint a fajoknak és változatoknak a természetes kiválogatódás által elısegített állandóságáról) címmel. vagy Lamarck egynémely sorai által jutott volna el a nagy gondolatig. már a negatív visszacsatolás fogalmát elılegezi meg. sikerült életük végéig jó barátságban maradniuk. hogy mind Darwin.hogy úgy mondjam . 1909-ben. mely szerint a szerves élet. Elképzelésében. nem teszi emlékezetessé semmi olyan meglepı felfedezés. s ellenfeleik is igyekeztek ıket egymás ellen kijátszani. s az ember felemelkedése evolúciós ugrásokon át következett be. amelyek mintegy „hozzáadódtak” a természetes kiválogatódás mechanikus mőködéséhez. Ha Malthus nem lett volna. s Wallace ott volt Darwin koporsóvivıi között. Darwin és Wallace más források. Darwin betegen feküdt. a tudatosság kialakulása. igazolják a modern antropológia eredményei.. kivált a Contributions és a Darwinism valóban nagy jelentıségőek. amelyet valamikor. Az év vége felé a Társaság elnöke éves jelentésében a következıket írta: A most eltelt esztendıt . s ez a különbségtétel személyiségüknek is megfelel. s 1848.volt Huxley elsı reakciója. amikor Kolumbusz függılegesen megállította a tojást. hogy e munkák értékének megítélésekor a húsz év és az egy hét arányát tanácsos szem elıtt tartani. Megjegyzése. de Wallace több fantáziával és talán elmélyültebben gondolkodott. hogy mindketten olvasták Malthust. nem a felfedezés véletlenszerősége a meglepı.lxx A következı év novemberében megjelent A fajok eredete. mint Wallace-ében. Nem csoda.meglettek volna 1842-ben írt vázlataim. a Darwin-Wallace cikkek megjelenésének ötvenedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségeken Wallace igen szerényen nyilatkozott.” Szerencse. hogy Wallace-nek életjáradékot folyósítsanak. amikor lázrohamának egy tudatos pillanatában eszébe villant ugyanez a mő. hogy a véletlen ily sokáig váratott magára. s onnan ugyanolyan trófeákkal tért vissza. mely szerint a létharc során a legalkalmasabb fennmaradása önfenntartó folyamat. hogy az ember aránylag igen rövid idı alatt jelent meg. Nincs különösebb jelentısége annak. és talán képzelt betegségektıl is szenvedtek. Darwin türelmesebb és józanabb volt.. mint pedig Wallace a tudomány történetében igen ritka nemeslelkőségrıl és józanságról tettek tanúbizonyságot. Élete vége felé Darwin elérte Mr. Wallace-é drámaibbnak és bizarrabbnak tőnik. s csak ekkor tört ki a vihar. mint a lehorgonyzott csónakban a felszínen sodródva csáklyával keresgélı Darwin. s az érdeklıdés legcsekélyebb jele sem mutatkozott. Gladstone-nál. A szerzık egyike sem volt jelen. Darwin szeretetreméltóan hiszékeny volt. Wallace pedig kilencven évig élt.lxxii Darwin egyik életrajzírójának e megjegyzése nem utólagos bölcsesség. Az idı megérett. hogy lehatolt tudattalanjának legmélyeire. és széltében vitatták állításait. akkor sem írhatott volna tökéletesebb kivonatot. de következtetését. A felolvasás nem váltott ki vitát. például maga Erasmus Darwin. némi vallásos felhang csendül meg. és hangsúlyozta. hogy ugyanígy érezhettek az asztalnál ülık. amely a tudomány egy adott területét . Darwin barátainak és kortársainak véleményén alapul: Milyen hihetetlenül ostoba voltam. Wallace távoli tengereken járt.egy csapásra forradalmasította volna. s megjegyezte. Noha nézeteik néhány ponton különböztek. inkább az a tény.lxxi Ez természetesen túlzás volt. nagyon régen olvasott.többek közt . Hasonló gondolatai támadtak az ornitológus Alfred . Darwin hetvenhárom. hogy ez nem jutott az eszembe! . Darwin felfedezése ebben az összefüggésben racionálisabbnak.

s jelentésük túlmutat azon.szinte misztikus elképzelés. hogy az alkotó folyamatokban . s mégis a kívánt célba jut.a szerzı nevét elfeledtem . Itasd át magad teljesen érdeklıdésed tárgyával. látszólag a következı: ha nagyon el akarsz jutni Indiába.. „Mellégondolni” A LOGIKA HATÁRAI Egy réges-régi alkimista könyvben .az ellipszisek. hogy ez a sok.két. amiért a megoldást nem én találtam meg. Darwin jelentette ki.kivált azért. amelyekben inspirációs forrásaikról és munkamódszereikrıl számolnak be.hatalmas kupacnyi irracionalitás játszik szerepet. vagy örömöm nagyobb. ı úgy tekinti a véletlen szerencsét. hogyan csináltam. de olyan esetekkel is. Meglehet például. gyakran tartalmaznak a fentihez hasonló ellentmondásokat.. hanem a tudományos tevékenységekben is . aki nem tudta eldönteni: inkább bosszús vagyok-e. amelyben . és találni fogsz.lxxiii VII. a fát megrázva ölébe potyogott az egész. a matematika és a matematikai fizika területén. hegy a Világegyetem egyszerő geometriai vagy zenei harmóniákra szervezıdik s felismerte. mert az ıt hónapok óta kísértı probléma megoldása tökéletesen egyszerő.. hogy mindennek alapjai . s e szerep még feltőnıbb minden tudományok legracionálisabbjai. je trouve valamiféle tudattalan vágyban gyökerezik. s amikor lemondunk róla. amikor valaki rossz hajóra száll. Keplertıl és Descartes-tól Planckig és de Broglie-ig a nagy úttörık munkamódszerét mintha Einstein kis kétsorosa inspirálta volna. a versben az Igazság incselkedı nıcskeként jelenik meg. de Mr. hogy szinkronba hozza egy géppuska lövéseinek ütemét egy légcsavar forgásával. Darwin számos barátja érzett úgy. . hogy megtegye a felfedezést .” és a je ne cherche pas.. A maxima. Keményen kutatsz. Felfedezését Vergilius egyik eclogájából vett idézettel ünnepelte. Nyilvánvaló azonban.. hogy egyáltalán rátalált valaki . míg össze nem esünk. A mővészek és tudósok önelemzı írásai. nagy valószínőséggel felfedezel egy ilyen vagy olyan Amerikát.legalábbis a matematikusok egyetértenek. s mit se lelsz. hogy a gyümölcs megérett.ezek Pasteur szavai. mint az erıfeszítéssel okozati összefüggésben álló jogos jutalmat .Newtonnak.egy szekér trágya . Ne keress. mosolyogva megadja magát.tanácsolja Lloyd Morgan. Kepler azt akarta bebizonyítani. amely türelmes munkával és kitartó erıfeszítéssel készült fel rá. amelyet egy ismeretlen hölgy kérésére egy fénykép hátoldalára írt: . amit fentebb az érettség tényezıjének neveztem. akit üldözünk. ha a munka súlyos teherként nyomja a keresı vállát. A szerencse és a véletlen csupán segítségére van a munkálkodó szellemnek. A felfedezések története telisteli van ilyen elıre nem látott célokhoz való megérkezésekkel. rátalál a tehénbıgés utánzásának legtökéletesebb módszerére. mint Huxley. gondolj másra (pour inventer il faut penser à côté) ugyanebbe az irányba mutat. aki elszánja magát.. Olykor már-már arra gyanakszunk.és nemcsak a mővészeteknél (ahol könnyebben elfogadjuk jelenlétének gondolatát). Suriau Poincaré által is helyeslıleg idézett híres mondata: ha fel akarsz fedezni valamit. misztikus inspirációra való hivatkozás. Az ember néha megtalálja . hogy az ember egy szókratészi daimón kiváltságos gazdájaként tőnhessen fel. Erasmus Darwin és Lamarck locsolgatta. a Bölcsek köve kutatóinak szóló tanácsot olvastam egymás mellett: A Kı csak akkor találtatik meg. hogy a technikus. és várj .mondta egy alkalommal Fleming -‚ amit nem is keresett. a gyakori „fogalmam sincs róla. ellenségei közül pedig sokan Samuel Butlerrel értettek egyet: Buffon ültette.

amely túlnyomórészt absztrakt szimbólumokkal dolgozik. érzelmi érzékenységet emlegetek. mások pedig úgy használták. Poincaré éppily különösen fogalmazott: Talán meglepı. mint csapóajtóval és rejtett fiókokkal ellátott színpadi bővészládikót. ami lehetıvé tenné a jóslásokat. esztétikai tapasztalatot. amit úgy hívnak. azoké. hisz más elképzelhetı megközelítés nem létezik. s amelynek egész megfontolásrendszere és krédója az objektivitás. s ennek ára az elmélyültség ideiglenes csorbulása volt. Ha azonban valaki végigolvasna egy levelezésük jellemzı részleteibıl a nevek feltüntetése nélkül összeállított antológiát. Freud és Jung áthatoltak a vékony kérgen.Egy kérdéstıl nem nyughatok: İk hülyék mind? Vagy én vagyok? A fent említett tudósok úgy élnek a közember képzeletében. Kétségtelen. éppenséggel a legszebb dolog Max Planck. hogy a görög geométerek is ugyanilyen érzésekkel tanulmányozták az ellipszist.mondta nemegyszer Einstein. a legvalószínőbb válasz az lenne: egy rakás. Minden matematikus ismeri ezt a valóságos. de olyat egyetlenegyet sem találtam. hővös és szenvedélytelen logikusok. a tudás mezeje gyorsan szélesedett. eredményes lesz-e egy-egy kutatási irány. hogy az élenjáró kutató tudósnak élénk intuitív képzelıerıvel kell rendelkeznie azokhoz az új gondolatokhoz. a számok és a formák harmóniája. A matematikai szépség. hogy üres. a kvantumelmélet atyja önéletrajzában írja. hogy a matematikus a legtöbb esetben képtelen elıre megmondani. speciális démonok lakta területek felé haladt. E reakciók abban a tévhitben gyökereztek. a bizonyíthatóság és a logika. Nyilvánvaló a paradoxon. A TUDATALATTI FREUD ELİTT A látszólagos paradoxon a gondolkodással és a tudomány módszereivel kapcsolatos hibás elıfeltevésekbıl származik. Egy tudományágról. a romantikusan naiv fajtából való költı vagy muzsikus. amelyrıl szkeptikus pszichológusok azt állították. a tizenkilencedik században merevedtek dogmákká. Létezik tudományos ízlés. A gondolatok hasznos kombinációja. Hadamard hangsúlyozta. olyan határérték. hogy Isten kockajátékot játszik a világgal . E hibás feltételezések a felvilágosodás korában keletkeztek. kiderül. de mindegyikük csak a maga sajátos irányába. borzadás a csılátó szellemiségtıl és a túlzott következetességtıl (Az ember vegye könnyedén az elméleteit . A szkepszist ellensúlyozza az intuícióba és a félig vallásos vagy éppen esztétikai érzékenységek általi. ez összefüggésben áll azzal is. meghatározó szerepet kapnak szubjektív. Nem hihetem. Enge des Bewusstseins . hogy amit Önök teljes tudatosságnak neveznek. és a túlságosan tudatos gondolkodás hasznosságában való kételkedés (Úgy tőnik. Az ember lelkének legnagyobb látnokai.írta Renan. a geometriai elegancia érzésérıl van szó. Vég nélkül sorolhatnám az idézeteket. amelyek kedveznek ennek a sajátos érzékenységnek. ahol egy kiemelkedı matematikus vagy fizikus az ellenkezıjét állítaná. Nietzsche. Azt hiszem. irracionális és csak utólagosan igazolható lelki folyamatok. s utána megkérdeznék tıle: mi lehet a foglalkozásuk a szemelvények szerzıinek. ahogy van irodalmi és képzımővészeti is . amelyet elérni soha nem lehet.írta Titchener). afféle Pandora szelencéjévé vált. száraz gerendákra szerelt elektronikus agyak. amelyek nem dedukció útján születnek hanem egyfajta mővészi kreativitás eredményei. amely mégis sejtet valamit. de van egy sajátos szépségérzet. A tudatalatti fogalmát misztikus derengés és kórházi illat lengte körül. . tudat alatti irányításba vetett hit. mint józan. E bizalmas és ıszinte írások mindegyikén végigcsengı témák: a logika és a következtetı értelem alábecsülése (kivéve a nagy pillanat utáni bizonyítás feladatait).Einstein). s rajta kívül nem ismerek semmi mást. hogy a matematikai bizonyításokkal kapcsolatosan. mely szerint az okságot a statisztikai valószínőség fogalmával kellene felváltani. hogy mőködésében nagyon is fontos. elutasítva a modern fizika feltételezését. szőklátókörőség. amelyek látszólag csakis a józan értelemmel hozhatók összefüggésbe.

.hogy a tudatalatti .de a folyamatok ettıl még ugyanúgy végbemennek. Whyte The Unconscious Before Freud címő könyvébıl (1962) való. Idézem Whyte-ot: Descartes és az ı hajszálpontos dualizmus-definíciója elıtt semmi ok nem volt azon töprengeni.Azok a filozófusok. ha más irányban áll . amit karteziánus katasztrófának nevezhetünk. hogy a tudatalatti fogalmát kitaláljuk. akik azt állítják. egy rövid történeti áttekintés segíteni fog szélesebb perspektívában és kiegyensúlyozottabb összefüggésrendszerben szemlélni a tényeket. még maguk .és maga a fogalom. ha megfelelı irányba állítják. A következı idézetek túlnyomó része L. amelybıl kiemelkedett. hogy a világ az anyag és a szellem birodalmaira hasadt ketté. Sok filozófus és vallásos gondolkodó maguktól értetıdı létezıknek ítélte a kívül elhelyezkedı. Az európai gondolkodásban csak Descartes után jelent meg a tudatalatti kifejezés .lxxv A descartes-i cogito. hogy az érzések jelen lehetnek anélkül is. az Upanisádokból vett. hogy ha két birodalom . az azonban figyelemreméltó. misztikusoknál. A katasztrófa abban állt. annak felismerése.. hogy a tudatalatti vajon a szellem elkülönült birodalmába tartozik-e. orvosoknál. Ennek eredménye volt az esprit Cartesien sekélyes racionalizmusa és az üresjáratba kényszerült pszichológia.. mint Aquínói Tamás. ergo sum ellen fütyköst ragadók közt az egyik legelsı volt Cudworth. a birodalomban. Ami azt illeti. s elsısorban annak legnagyobb befolyású filozófusa. . hogy a tudatos érzékelés hiánya nem a lelki aktivitás szünetelésének bizonyítéka.. Shakespeare és Montaigne. mint Paracelsus. úgy kezdıdik a modern filozófia azzal. hogy tudomásunk lenne róluk. A dolog impozáns családfája az antikvitásig nyúlik vissza.úgy-ahogy. aki magától értetıdınek tekintette. a tizenhetedik század elsı felében élt René Descartes hatására feledésbe merült.ki érheti el mélységeit? A tudat alatti mőködések ismerete mindvégig jelen volt. a mő figyelemreméltó hozzájárulás a történetírás meglehetısen elhanyagolt ágának.akárcsak a relativitáselmélet vagy a szubatomi fizika . mint a szellem meghatározó jellegét. s erre képtelen. bensımben mérhetetlen. mert az emberi természet forrásai a tudattalanban rejlenek. A keresztény Európa születésére a neoplatonizmus gyakorolta a fı befolyást. képviselıi közül pedig legerıteljesebben Plótinosz. s idézetekkel kimutatható olyan teológusoknál.csak egy a huszadik század huncut találmányai közül. az eszmék történetének feltérképezéséhez. nem volt ok és alkalom arra. Mindez persze önmagában még nem különösebben érdekes.egy szellemi és egy fizikai . cambridge-i filozófus: . Cervantes. Freud semmivel sem nagyobb mértékben felfedezıje a tudatalattinak. a tudatosság nem lehet a szellemiség kritériuma... mint Dante. csillagászoknál. hogy a lélek leglényege a gondolkodás képessége. harmadik következmény is. a gondolkodás leglényege pedig a tiszta és világos tudatosság. mint Kepler. És volt még egy váratlan. Amíg nem történt egy (nyilvánvalóan sikeres) próbálkozás. óegyiptomi vagy görög idézetekkel. mint az evolúciónak Darwin. Nem untatom az Olvasót homályos.. hogy a tudatosságot úgy fogalmazzuk. határtalan a tér . és aki kétségek nélkül beszélt a lélek tükrérıl. amely.. Szent Ágoston ámulattal beszélt az ember tudattalan emlékeinek hatalmas tárházáról. hogy ez az ismeret a tudományos forradalom idıszakában. és a tudatos gondolkodást a szellem birodalmával azonosították. mint Jacob Boehme. és egymástól olyan távol esı íróknál. de a tudatosságra közvetlenül hatást gyakorló faktorokat . L. amely csak három évszázad után kezdett magára találni . amely az emberi tudatosság pillanatait összeköti a szerves folyamatok hátterével. megmutatja a belül zajló folyamatokat.lxxiv Csak fokozatosan következett be a reakció. Ahogyan a modern fizika Newtonnal vette kezdetét.létezik.

. mintegy félig gondolkodva. hogy birtokunkban vannak . Kant feltehetıleg minden nagy filozófusok legszárazabbika. Ezek az eszmék hatást gyakorolhatnak anélkül. Ez csupán elıítélet. ha így lenne . míg más képzetek léte rajtunk múlik. hogy a világon a legnehezebb világosan és egyértelmően kifejezni ıket... Hasonló észrevételt tesz Lamartine is: Soha nem gondolkodom. A következı eredményre jutott: Tiszta és világos gondolataink a homályosak és körülírhatatlanok óceánjából kiemelkedı szigetek.. hogy emberi lelkünk nincs minden pillanatban tisztában azzal..matematikusként Newton riválisa.. hogy róluk tudatosan tudomást szereznénk. szatirikus író és a göttingeni egyetem fizikaprofesszora az álmokban az önmegismerés eszközeit látta. hogy Freud egyik elıfutára volt? Érzékszervi észlelıképességeink és érzékelésünk.. de egyértelmően következtethetünk rá. A cogito kifejezés túlságosan sokat mond. a gondolataim gondolkodnak helyettem. letargiában lévı vagy agyvérzéses emberek lelke akár egy pillanatra is tökéletesen híjával van a tiszta és tudatos gondolkodásnak. mint hogy saját elménket megismerjük . Megszámlálhatatlanul több eszme él elménkben.. vagy amennyit tudomásul venni képesek vagyunk . a geométer elméjében még álmában is jelen van minden geometriai ismerete és elmélete. Ugyanebben az idıben Shaftesbury grófja a következıket jegyezte le: Az ember azt hihetné.lxxix Most belépünk a tizennyolcadik századba. gondolkodódik.e homályos eszméink birodalma felmérhetetlen. amely az elme valódi megismerésének útjában áll. Mindannyiunknak vannak tapasztalataink arról. miszerint lehetséges lenne. ha így fordítjuk: gondolkodom. hogy az ember érzékelné. tiszta és tudatos észleletek mezeje . mi sem egyszerőbb számunkra. tılünk független képzetekkel.sem hihetik és állíthatják.. Tisztában lehetünk bizonyos. Velük szemben a világos. hogy semmi nem lehet elménkben.lxxviii Leibniz . hogy érzékel. amirıl tudomásunk ne lenne. ahogy azt mondjuk: esik az esı. azt állítva. amelyeket csak késıbb ismerünk fel és azonosítunk. hogy a mély álomban.kellene mondanunk. hogy a karteziánusokhoz akarnék csatlakozni.hol a válaszvonal? Gondolkodódik . legalábbis azt hisszük .lxxx Lichtenberg. A tudatalattiról alkotott leibnizi elképzeléseknek Németországban számos követıje akadt. Egészen bizonyos. mint amennyire odafigyelni.filozófiájuknak megfelelıen .lxxvii 1690-ben írták e sorokat. Gondolataink azonban általában olyan homályos és burkolt nyelvben fogannak..lxxvi A Descartes-tal rokonszenvezı John Locke bátran kijelentette: lehetetlen érzékelni anélkül. filozófusként pedig Descartes ellenfele megkísérelte mennyiségileg meghatározni a tudatosság küszöbértékét.. ki hinné róla.. amelyek mőködése nem tudatos. és az id termékeinek tekintette ıket: Azt kellene mondani. John Norris (1657-1711) éppily merészen válaszol: Lehetnek olyan eszméink és gondolataink. a muzsikuséban pedig zenei készségei és a dalok . ami benne létezik és végbemegy. köztük Christian Wolff: Senki ne higgye. hogy sokféle tudattalan tevékenységet hajtunk végre.ipso facto meg kellene szőnniük létezni . amelyekrıl nem tudunk . s hogy gyakran végezzük testmozdulatok hosszú sorozatait csupán látszólag szándékosan. a púpos zseni.

homályos. teremtı képességeit és lehetıségeit hirdetı magányos hangok lassan kórussá sokasodnak.bevallom . amikor éppen nem foglalkoztatjuk ıket. német orvos-filozófus (akirıl . A dal talán Németországban a leghangosabb. hisz ott vannak a gyökerei . A tudatos eszméket Leibnizt követve appercepcióknak. e tudat-elıtti létezésbıl alakul ki és vezethetı le lépésrıl lépésre a valódi.lxxxvi A tudattalan agymőködés fogalmát W. hanem folytatják megkezdett tevékenységüket akkor is. amely még nem tudatos. Az élet során szüntelenül váltakoznak az appercepciók és a percepciók.. mint a lánc. sötét képeknek nevezem. amikor Charcot és mások forradalmasították a pszichiátriát..akár a Hold túloldala soha nem fordul a tudatosság fénye felé? A költı legértékesebb kincse. tiszta tudatosság. dolgoznak simán és fennakadás nélkül.) A tudattalan elképzelésének Angliában igen kiterjedt családfája volt. hogy a gondolkodás a tudatos és tudattalan folyamatok közötti szüntelen oszcilláció. Miért kellene az elme teljes tartalmának tudatossá válnia. Jean-Paul Richter pedig: Szellemünk leghatalmasabb birodalma valóban a tudattalan. H. idırıl idıre vissza kell süllyednie a tudattalanba. a tudatosság nélkülieket percepcióknak. Abraham Tucker 1750 körül a következıket írta: .szándékosan . egynémely nagy alakját fentebb idéztem is. Goethe és Fichte.és a vetülékfonalak. a tudattalan alkotó. az árnyékkal borított többi rész pedig láthatatlan? Avagy nem lehet szellemi világunknak egy másik fele. tizenkilencedik századi orvos és természettudós vezette be: .. B. A szellem élete szakadatlan tevékenység.ott van Herder. Egy nagyhatású filozófus. amelynek ismeretlen messzeségekbe nyúlnak határai. tevékenységében a tudatos és tudattalan úgy váltakozik. Ez a szellem közbülsı állapota. ami korábban már tudatos volt.tudattalan . Amikor például egy tehetséges muzsikus komponál.. s rendezettebb. s azt állította.hogy csak keveseket említsek .. mindkétfajta eszmék folyamatos sorozata. Fichte (a filozófus Fichte pszichológus fia) vezette be: Az aktív tudatosság mögött lennie kell csupán potenciális állapotnak. Hegel. éppen a tudattalan. szabályosabb állapotba kerülnek önmaguktól.lxxxv A karteziánus szellem Franciaországban élt a legtovább.lxxxiii Az Angliában sajnos kevéssé ismert kitőnı regényíró.lxxxi Whyte szerint E.korábban még soha nem hallottam) használta elsıként az Unbewusstsein . Szellemünk hatalmas térképén csak néhány aprócska foltra esik fénysugár. az emlékezet teljes birodalma is csak néhány megvilágított folton látható. Schelling.elenyészıen kicsiny. Goethe például így: Az ember nem maradhat sokáig tudatos állapotban. amikor nem figyelünk rájuk.lxxxii Ahogy a tizenkilencedik század felé közeledünk. a kórus tagjai között . Egy eszmének nem lényegi része a tudatosság. amely .minden készségünkkel és ügyességünkkel juttathatnánk ıket. de már egyértelmően hordozza az intelligencia sajátos jellegét.lxxxiv A tudat-elıtti állapot fogalmát I. egészen a tizenkilencedik század második feléig. és épp tudattalan mivolta következtében egyfajta olyan belsı Afrika. mint amilyenbe .kifejezést.lelki szerveink nem állnak tétlenül azokban a pillanatokban. Carpenter. A tudatos eszmék gyakran a tudattalanok eredményei.. (Egy idıben maga Freud is Charcot-nál tanult. amikor például mindaz. Platner. amelybıl a verseiben lévı jó és gonosz szellemek származnak.

A korában népszerő Spielhagen egyik regényébıl megtudhatjuk.lxxxix A történet tetıpontjához vissza kell térnünk a tizenkilencedik század második felének Németországába. hogy bárki hallotta volna Darwin nevét. E kor irodalmának óriása Nietzsche volt.egyetlen általánosságban vett tényt sem támaszt alá oly bizonyosan a tapasztalat.. 1800 körül aktuális. Ahol Fechner abbahagyta.. amelyek a Hartmann könyvének megjelenése utáni tíz esztendıben láttak napvilágot. amely mőveinek egyik vezérmotívuma lett: Hol vannak a lélek új doktorai? .lxxxviii Néhány évvel késıbb pedig Maudsley: A szellemi tevékenység legfontosabb részei. 1860-ban Sir Thomas Laycock írta. s végül ölünkbe veti az érett gyümölcsöket. amelyek a gondolkodás alapját képezik: a tudat alatti mőködések.. 1870 és 1880 között pedig divatos volt. mint egy ismeretlen lény.. Eszünkbe jut a Disraeli mővében megjelenı londoni szalon.az agy tudattalanul kifejtett mőködése olyan eredményeket produkál. Whyte így következtet: A tudattalan szellemi folyamatok általános fogalma 1700 körül. érzelmi és . amelyek gondolkodás útján nem születhettek volna meg. de éppily bıségesen állnak rendelkezésre sokatmondó idézetek a tudattalan és az álom motivációs. és igen keskeny és sekély a tere az emberi tudatosságnak.lxxxvii További igen találó. amelybıl bestseller lett. ahol az evolúció divatos témájáról beszélnek .xc Nagyjából ugyanebben az idıben . Az alaptevékenységek hatalmas tömege tudattalan. Whyte felsorol hat filozófiai mővet. a tudat peremvidéke (William James). de a mélyvízi áramlatok is. hogy 1870-ben két fı társalgási téma járta a berlini szalonokban: Wagner és a fenti mő. s nem fogad el a mindennapos gyakorlat vezérfonalul az élet dolgaiban. hogy Európában 1870 és 80 között közhelynek számított a szellem tudattalan rétegének koncepciója. sıt elsısorban azok irányítják. a legalapvetıbb folyamatok. ı Lichtenbergtıl vette át a tudattalan Id kifejezést (tıle kölcsönözte Groddeck. A tudás minden kiterjesztése.1868-ban .. következésképpen mind közül a leggyengébb és befejezetlenebb.Erich von Hartmann megjelentette A tudattalan filozófiája címő mővét. Groddecktıl pedig Freud). Angliában született kifejezések: az agy mély üregei.ötven évvel azelıtt.. és mindegyikük címében ott szerepel a szó: tudattalan. hogy tudatossá tesszük a tudattalant. ott folytatta Wundt: Szellemünk mőködése oly szerencsésen szervezett.. A tudatosság a szervezet legkésıbbi és legutolsóként kifejlıdött képessége. a poszt-karteziánus Európában elképzelhetı. s ezen általános elképzelés sokféle sajátos vonatkozása és alkalmazása fölött élénken vitatkoztak évtizedeken át. Nem fér hozzá kétség. és: a tudatosság küszöbe alatti én (Myers). E tudat alatti elme olyan számunkra. A német kísérleti pszichológia úttörıi Fechner és Wilhelm Wundt voltak. amelyekbe soha nem süt be a Nap (Wordsworth). aki nekünk alkot és teremt.. hogy ezen elıkészítı munkáról egyáltalán tudomásunk lenne. növelése abból áll.. s mozgását nemcsak a tiszta ésszel megtapasztalható szelek. a tudatosság félhomályos birodalma (Coleridge). hogy . szerinte a jéghegynek csupán a vízfelszín fölé emelkedı csúcsa a tudatosság. mint a tudat alatti életet és tevékenységeket. Fechner véleményét a sokszor idézett jéghegy-metafora szemlélteti.xci Ezt a rövid összefoglalót a tudattalan gondolkodás területére korlátoztam. hogy gondolataink legfontosabb alapjait anélkül hozza elınkbe.

vagy azt.fölöttük .patológiás vonatkozásait illetıen is. Éppily folyamatos tudatosság-skálát találunk az érzékelı és felismerı képességeknél. és szellemi örökségünk része lett. amelyek ott sorakoznak e kettı között. az ismert vidéken . Szándékom nem az volt. Az iskolásfiú. milyen közismert és elfogadott volt a gondolat. Bergson még azt is kijelentette. hogy élık. de egy másik rétegben tudomásul vesszük a többit is. és saját maga használta a fenti kifejezést. vagy a szolgálólány. Az emberi lényeknél a skála legalján az önszabályozó tevékenységeket találjuk. A tudatos és tudattalan tapasztalatok nem az elme más-más. Azt mondhatnánk Leibnizzel: a tudatos történések világosak. aki elfelejt cukrot tenni a tálcára a tea mellé. amikor az izgalmas olvasmányba merült ember számára teljességgel megszőnik a külvilág. hogy a tudatosság voltaképpen fokozatok kérdése. mert a folyamatot szabályozó kód lesüllyed a tudatosság szintje alá. a vérkeringést és más fiziológiai folyamatokat. hogy tudomásunk lenne róluk.vagy az óvatos szkepticizmus . talán valamiféle protoplazma-tudatig nyúlik le a humán rétegek alá. mechanikusan összeadni egy számoszlopot és a megtalált hiba után erıs figyelemmel ellenırizni az eredményt. más emlékek pedig hívatlanul bukkannak elı. és összességükben annak vegetatív.a jelenség a nyelv áttetszısége néven ismeretes. mert értelmes szavakká alakításuk mővelete teljesen automatikus. illetve közönség elıtt énekelni. amire emlékeznünk kellene. Míg azonban Newton tisztában volt a helyzettel. a körülményektıl. Emlékeket idézünk fel a memória hálótermeibıl. ha megáll.nem. amelyet a tudatalatti említése kivált. mint Newtont pocskondiázni amiatt. a karteziánus hagyományokban gyökerezik. A SZOKÁSOK MECHANIZÁCIÓJA A misztérium . Ami pedig a legkülönösebb: felelısnek tartunk másokat és magunkat is. aki otthon hagyja a tornacipıjét. melegek és elevenek vagyunk. E gondolkodási szokásaink mélyébe ívódott hagyomány makacssága folytán minduntalan megfeledkezünk arról a mindennapi tapasztalatok által is alátámasztott tényrıl. fülünkön és bırünkön át érkezı ingereknek csak egy részét fogjuk fel tudatosan. de nem szabad megfeledkeznünk a szürke végtelen számú árnyalatáról sem. hogy egy zuhanó kı másképpen tudattalan. dorgálást kap a tudattalan-akaratlan mulasztásért. Olvasás közben nem figyelünk a betők formájára. mint egy növekedı káposztafej. összecsomózni az elszakadt főzıt vagy szórakozottan dúdolni egy jól ismert dallamot. a tudattalanok pedig sötétek. Soha nem ismerte fel. hogy vitassam Freud nagyságát vagy eredetiségét . A skála tetején ott találjuk az adott problémára való teljes koncentrálás kvázi-hipnotikus állapotát. annál inkább automatikussá válik a cselekvés. amelyek irányítják a zsigerek és mirigyek mőködéseit. külön tartományai. amelynek alapjaira felhúzta a maga épületét. kerülgetni a tócsákat az esıben vagy mászni egy csupasz sziklafalon. Minél nagyobb gyakorlatra és tapasztalatra teszünk szert egy bizonyos tevékenység gyakorlásában. de észrevesszük. hogy csupán óriások vállain állt.vagyis kevésbé vagy többé tudatos cselekvéssorai: sétálni az utcán. Ha elfelejtünk valamit. Freud . amelyek normális esetben anélkül mennek végbe. befőzni egy cipıt. A skála sötét vége ismeretlen mélységekbe.különös módon . A tudatosság skáláján utánuk . és figyelmünk maradéktalanul a formák mögötti értelemre fókuszálódik . A tevékenységet kísérı tudatos figyelem foka azonban függ még egy második tényezıtıl.érzése. a tudatosság minısége a mindenfajta észleletekben és tapasztalatokban különbözı mértékben van jelen. a környezettıl.ez éppoly ostoba dolog lenne. Nem halljuk az óra ketyegését. elemi tudatosságát eredményezik.helyezkednek el a jól begyakorlott tevékenységek többé-kevésbé mechanikus . A szemünkön. az emlékezet mőködésénél és az érzelmek árapályában is.

A dolog jól szemlélteti a folyamatot. Ezek a gépek képesek megverni ellenfelüket.vagy éppen reflexekként . s a tudatosság vékony és éles fénysugárként világít oda. A tapasztalatlan autóvezetınek még a kihalt úton is erısen koncentrálnia kell. amelyek a tudattól részben függetlenül .mondjuk úgy. az pedig. és gyakran kell a gyakorlókönyvhöz vagy mesteréhez fordulnia. hogy lineáris skáláját. az a folyamat. A skála egyik végén találtuk a konkrét tudatosság nélkül végrehajtott rutincselekvéseket. hogy például a bástyával átlósan lépjen. amely . Egy még késıbbi stádiumban már éppily automatikusan alkalmaz bizonyos fortélyokat is. A tudatosság változásainak ez az egysíkú.elıbukkanhatnak új vagy szokatlan jellegek. hogy nem mindig vagyunk tisztában az inspiráció forrásaival. Ha azok hibáznak. A kód tökéletes ismerete és a környezet változatlansága a két tényezı.mőködnek. a másikon pedig azt a koncentrált. amikor a szellem egy adott problémára összpontosít. amely a szokás kialakulásához vezet. esetleg valamely szent tabu megsértésnek vagy egyfajta obszcenitás elkövetésének érzése feltétlenül meg fogja ebben akadályozni. mint a készségek automatizmusokká válása. E dimenzióknak csupán tagadhatatlanul fontos egyike a fent említett mennyiségi fokozatosság. úgy is fogalmazhatunk.mindez éppen ennek a takarékossági elvnek köszönhetı. nem hagyja a királyát védtelenül. nem azonos azzal. meg tudja beszélni kedvesével a hétvégére vonatkozó terveiket .így is megfogalmazhatjuk: olyan élmény. A számítógép-tervezık már alkottak olyan gépeket. Másfelıl azonban szellemi takarékosságnak is felfoghatjuk ezt a készségek minél teljesebb automatizálódása felé mutató tendenciát. de erıs forgalomban ı is jobban odafigyel. megtanulja elkerülni. hiperéber állapotot. s az ezekben alkalmazható stratégiák sorra-rendre kódolhatók. míg köröskörül minden sötétbe borul. amely egy adott készség ismert és változatlan körülmények között való gyakorlásában való jártasságunk elmélyülésével arányosan enyészik el. Idáig voltaképpen csak a tudatosság egyik vonatkozását . amikor bekötjük a cipınket vagy írógépelünk. s az a tény.a szellemi folyamatok összetevıi közül az egyik legalapvetıbb. A tudatosságot tehát . a begyakorlott tevékenységek irányítása pedig lefelé szivárog a fentebb leírt folyamatok során. A dolog sokdimenziós jellegét igyekszem majd feltárni a következı oldalakon. Így képes a gépírónı leveleket írni és közben a lovagjára gondolni. s a szokás kialakulásával a tudatosság fénye fokozatosan elhalványodik. Némi gyakorlat után már lehetetlen lesz számára. terepalakzatok is. a gyakorlott sofır automatikusan vezet. az automatizmustól a megszállottságig húzódó fonalként való értelmezése azonban semmiképpen sem lehet kielégítı. Hogy egy korábbi példához visszatérjek: a sakktáblára reménykedve meredı kezdı bizonytalan a futó vagy a bástya lépéseinek irányát illetıen. igyekszik nyílt vonalakat biztosítani a bástyáinak stb. amelyben a jól ismert és megszokott feladatok végzése átkerül a szellemi hierarchia alacsonyabb szintjeire. Ennek menten megy végbe a tanultak szokássá való transzformációja. mennyiségi fokozatosságát . miközben autót vezet. a szabályok automatizmusokká váltak és bekódolódtak idegrendszerének áramköreibe. hogy az irányítási funkció az idegrendszeri szintek hierarchiájában egyre alacsonyabbra kerül. amelyek memóriájába belekódolták az egyszerőbb táblajátékok szabályait és stratégiáit. tapasztalat. mert valamiféle esztétikai vagy morális nemtetszés. A tudattalan folyamatoknak a teremtı tevékenységben való szerepe egészen más dolog. hogy nem követjük tudatosan mozdulatainkat. Az alkotófolyamatban valamiféle felfelé irányuló áramlás támad a szellem ismeretlen és termékeny mélyrétegeibıl. s ezáltal felszabadítja a magasabb szinteket a nagyobb kihívást jelentı feladatok elvégzésére.úgy tőnik . Mindennek a szellemi kreativitáshoz csupán közvetett köze van. hogy figurái „villába” vagy „kötésbe” kerüljenek. amelynek révén az alaposan elsajátított .talán kissé paradox módon . és a jó játékosokkal több játék átlagában döntetlenre játszanak.vizsgáltam. A sakknál egyszerőbb játékokban az egyes szituációk elıfordulása jóval gyakoribb.

Bizonyos kifinomult. amelyek . Szükségtelen hangsúlyozni. A tökéletesség elérésének módszerét megfellebbezhetetlenül és parancsolóan a gyakorlásban. félautomatikus tevékenységek hallatlan mértékben képesek alkalmazkodni a körülmények változásaihoz.a két folyamatot. amely segít eloszlatni a tudatos gondolkodás világos tisztaságával kapcsolatos tévhiteket.egyfajta automatává nem változik. az íjászatban. A sokféle zen mővészet gyakorlóit arra tanítják. amelyet mai terjesztıi (köztük elsısorban D. amikor az Ördögtrillaszonátát álmában komponálta meg. csupán egy hatalmas kupac.23xciii Ez volt a módszer. A zen filozófia abban a formájában.ahogy mondani szokás . Koestler: The Lotus and the Robot. aki magas fokon mőveli valamely mővészet egy mechanikus részét.már alva is el tudja játszani az új darabot.: The It and the Knack 266. melyek közül a fennmaradás szempontjából elınyösek léteztek tovább. ami önnön tudatosságát illeti . in. ismétlésben és az ismétlés szüntelenül növekvı szorgalommal és elszántsággal való ismétlésében jelölték meg. de ez nem azonos azzal. hogy „spontán” módon.a mély rétegekbe süllyed.és ne keverjük össze . Még akik hajlandók elismerni a tudattalan pozitív szerepét. Suzuki professzor és nyugati tanítványai) tanítanak. Fontos. vagy a tudattalan óceánjából kiemelkedı parányi szigetecskék között és hallottuk Einstein szavait: amit Önök teljes tudatosságnak neveznek olyan határérték amelyet elérni soha nem lehet. a másodikban pedig az újdonságok tenyészverme és melegágya. a behaviourista iskola vezéralakja galambokat idomított akrobatamutatványok elvégzésére. cselekvéssorok irányítása mintegy a saját súlyossága folytán .) 23 . magas fokon elsajátított és begyakorolt rutin. o. az automatizmust és az intuíciót. A kötéltáncosok. Hadd folytassam e metaforák sorát egy közelibb analógiával. de önmagában nem több. hogy ne feledjük el .legalábbis. amit eredetiségnek nevezünk. amellyel a Harward Egyetemen dolgozó Skinner professzor. utóbbi pedig az új felismerés hirtelen felvillanását eredményezi. azok közül is sokan összekeverik a felfelé és a lefelé irányuló folyamatokat. A tudattalan az elsı esetben az éber felügyeletet már nem igénylı megszokottságok raktára.-tól. rétegét. A behaviouristák túlnyomó része csak az elsı létezését ismeri el. s az eredeti ötletek és gondolatok ebben az értelmezésben csupán a véletlen próbálkozások szerencsés találatai. Elıbbi egy adott készség mesteri begyakorlottságát. amiképpen a biológiai evolúciót is csupán véletlen mutációk sorozatának tartják. 1960.a lefelé és felfelé . hogy ezzel az ember szellemi fejlıdését szemléltesse és magyarázza.xcii míg csak a növendék . s ez vezetett kavarodáshoz az olajozottan mőködı automata tevékenységének ál-spontaneitása és a valódi inspiráció igazi spontaneitása között (Vö. s az odafent megüresedett helyet az újonnan elsajátítottaknak engedi át. T.készségek.az Oxford Dictionary szerint virtuóz az a személy. a judóban és a kalligrafikus festészetben érte el a legmagasabb szinteket. Ennek éppen az ellenkezıje Tartini híres esete. gondolkodás nélkül cselekedjenek. mint egy rögzített játékszabályokra és alkalmazkodóképes stratégiákra épülı. bárzongoristák vagy a fejszámolómővészek hallatlan virtuozitással őzik mesterségüket . A SEKÉLY VIZEK FELDERÍTÉSE Láttuk a párhuzamot a tudatos gondolkodás és a jéghegy.közti különbségtétel kudarcából adódó zavarodottság. hogy ez a virtuozitás egyeseknél valódi kreativitással is párosulhat. a szellemi történések lényegének tekinti a szokások kialakulását. akrobaták. az automatizált készségek és a teremtı eredetiség . A zongorista több-kevesebb gyakorlás után .minthogy hasznosnak bizonyultak fennmaradhattak. Az efféle mechanikus virtuozitás minden valószínőség szerint a zen-buddhizmus által inspirált japán mővészetekben: a kardforgatásban.

a hasonlat kudarcot vall. tiszta és egyenes vonalú folyamat. elkülönülten és mozdulatlanul. Látóterünknek csak elenyészı töredékét . atmoszféráját és zamatát. hogy minden pillanatban élesen és tisztán látja a világot maga körül. Amikor a kísérleti személy egy nyugalomban lévı tárgyra függesztette tekintetét (a nehéz feladatot egy mechanikus szerkezet segítette. származásuk fakuló visszhangjait és a sejtelmet. mint egy gombostő.a ködös buroktól megfosztott fogalom úgy tőnik el. tudattalan régiói közötti széles tartomány létezését már régen felismerték. mint maga a csónak. mert szemünkkel szinte teljesen öntudatlanul folyamatosan „pásztázzuk” az elıttünk lévı világot. életlen és elmosódott foltokat lát. a fovea érzékeli élesen és tisztán a beesı fénysugarakat. A képek jelentısége és értéke ebben az ıket körülvevı és védelmezı félárnyékban vagy halóban található. A gondolkodás soha nem éles. elıérzeteket és várakozásokat kelt. Ha egyetlen szóra meredünk. s megpróbáljuk szemünket visszatartani attól. életlen perifériákat is. „A szellem pontosan körülírt képzeteit . Ennyit persze minden iskolásfiú megtanul (és el is felejt). s a tárgy képe szétesett és eltőnt . a kollektív tudattalan áramlataival vagy az archetípusok korallzátonyaival. iránytővel. s az éles látás keskeny tartományával végigsöpörjük az elmosódott. mely szerint az öntudatlan szemmozgás nem csupán segíti a látást. némelyik gyorsabban halad. a mélységet pedig az Olvasó kedve szerint láthatja el az elfojtott komplexusok rút örvényeivel.nemhogy a lap szélein lévık. de a látóhatár teljes körén való jelenlétük adja meg a történet visszhangjait. mintha vontatnák. kormánylapáttal és egyéb kellékekkel nem szereljük fel a csónakot.látjuk élesen. csak ha folyamatosan pásztázunk. ez a szög hegyesebb. X. csak néhány szót látunk világosan. Elmossák közeli és távoli viszonylataik érzékelését. Statikus látás nem létezik. a hullámok a tudatosság peremvidékét. inkább olyan. normális látóképességő ember hajlamos azzal hízelegni magának. holott voltaképpen zavaros. de 1960-ban a McGill Egyetem kutatói igen meglepı felfedezést tettek. valahol a most olvasott lap közepén. s a tó tükrén szétterjedı hullámokat. e parányi. hangulatát. központi mezıtıl távolodva egyre ködösebb és bizonytalanabb a kép.aztán eltorzultan vagy részleteiben jelent meg ismét. nem látunk.mintegy ezredrészét . hacsak motorral. ugyanúgy hullik darabjaira. A hasonlatban a csónak jelenti az éber tudat élesen látó mezejét. kutatunk. mint a foveára esı kép. látása összezavarodott. lásd: Második könyv. ezt a „fogyatékosságot” azonban nem érzékeljük. a tudatosság fókuszával követnünk kell az irányt. megtartani a tudatosság fénysugarában. Ha álmodozunk. hiszen az olvasás teljességgel automatizált készség). melyek szerteszét futnak minden irányba. tiszta tudatosság „határesete” és a szellem hatalmas. s nem szemlélhetjük az utunk során keltett. Megfelelı óvatossággal bizonyos korlátozott analógiát is vonhatunk a vizuális és szellemi „pásztázás”. nyílt vizek. s a sor eleje és vége. mint a csónak útja a tavon. úgy halad. mint a vigyor mögül a fakutya. valamint a szomszédos sorok már életlenek . felfedezünk. az éles látás területén kívül esı elmosódott képek és a tudatosság peremvidékén zajló gondolkodás alak és kontúrok nélküli fogalmai között.xciv Ha az ember megpróbál egy belsı képet vagy fogalmat megragadni. fejezet). tudatos gondolkodásra kerül sor. ahogy egy sokszor elismételt szó formája mögül foszlik ki a jelentés . amikor pedig olvasunk vagy hallgatunk valakit. Ha a produktív. Közel száznyolcvan fokos látóterünkbıl mintegy négy foknyi csupán az élesen látott terület. némelyik pedig a sötét mélységekbe tart. hogy merrefelé is vezetnek. a szél sodorja a csónakot.átitatják és megszínezik a körülöttük áramló szabad. de annak alapvetıen szükséges feltétele. Az éles. hogy végigszaladjon a sorokon (ami nem könnyő dolog. Szemfenekünknek csak egy kicsiny területe.írta William Jones . s körülöttünk a szoba. Amikor az elbeszélés vontatókötelén gondolkodunk. de mindkét esetben hullámokat kelt. sine qua nonja is. Fichte (és késıbb Freud is) tudat-elıttinek (das .A legtöbb.

maga Mr. de minthogy a tudatosság voltaképpen fokozatok kérdése. Most már megkockáztathatunk egy lépést elıre. az utolsó néhány hónapban legalább hat különbözı esetet tudok felidézni. de mint az angol asszociacionista iskola hívének. s a rokon gondolatokkal telizsúfolt várószoba jóval túl van a tudat láthatárán. nem sikerült felismernie. hogy a szellemem fogadócsarnokában tartózkodó idea . amelyek valamely pillanatban teljes világossággal vannak jelen tudatomban.Vorbewusstsein). mind azt hangsúlyozták. hogy a mechanisztikus megközelítés csapdáinak megjelölésével áttekinthetıbbé tegyük a problémát. A .voltaképpen a kiindulóponthoz. amelyben megjelenik. de nincsenek teljességgel a tudatomban. a megértés. hogy kitaláljak valamit. Minden meghallgatásra rendelésnek megvolt a maga . Olyan ez. és a céltudatos gondolkodásnál egy belsı tájon való hasonló. vagy a folyamatról. az elıbbiek összefüggésrendszerét. ilyennek tőnik számomra a folyamat: azok a gondolatok.aminthogy így is van . A következı esetben a színvakság volt az asszociáció. mintha önmaguktól vonzanák magukhoz a legmegfelelıbbeket a számtalan idea közül. a várakozók elsıbbségi sorrendje attól függött. Ebbıl a várószobából mechanikus logikával idézik be kihallgatásra a bentiekkel legközelebbi rokonságban ál/ó ideákat. s erre logikusan következett a „legközelebbi rokonságban álló idea”: Adolf Hitler. s az ı neve összecseng Galtonéval .ha úgy tetszik . akinek SS-legényei a fajnemesítést a maguk módján gyakorolták. amikor személye eszembe jutott. egy szó vagy egy mozdulat. amelyek ott vannak valahol „kéznél”.stb. hogy az asszociációt mindig valamiféle játékszabályok irányítják. de abban segítségünkre lesz. A legragyogóbb ezirányú próbálkozás talán a sokoldalú zsenié.hogyan segítik a szellemi kreativitást? Az eddig megismert válaszok általános természetőek voltak. sejtések közti hasonlóságról van szó. célját és jelentıségét meghatározó folyamatok közötti különbség csupán. hogyan kerül némelyik a tudat fénykévéjébe és hogyan süllyed vissza ismét a homályba és a sötétségbe . Feltételezve. hogy elmém mőködését az adott pillanatban éppen milyen logika. James peremvidéknek. s különbözı idıpontokban és alkalmakkor más és más játékszabályok érvényesek.„mechanikus logikája”. az az egyszeri esemény (az érzékelés.xcv A tılem származó kiemelések ellenvéleményem jelei. szellemi „legelészés” között. A szellem kihallgatási csarnokának híres analógiája tehát nem vitt bennünket sokkal elıbbre. részben automatikus „pásztázás”. értelmetlen lenne éles vonalat húzni a tudat-elıtti és a tudattalan rétegek. Galton a szóasszociációs tesztek kísérleti módszerének úttörıje volt. aki megalkotta az eugenika kifejezést. de keveset mondtak a dolog mikéntjérıl. Polányi másodlagos tudatosságnak nevezte ezt a területet. akár nem. és párhuzamot vonhatunk a szemünkkel történı. Galton. Francis Galtoné. amely egy futó pillanatra megragadja teljes figyelmünket). Egy másik esetben egy asszony tárgyalásáról olvastam. İ segített enyhíteni utolsó születésnapom borúját . és visszavezet . ekkor is eszembe jutott Galton. híres analógiája a következı: Amikor azzal vagyok elfoglalva. Hogyan megy azonban végbe az egymásra hatás? Hogyan befolyásolják a tudat-elıtti és tudattalan folyamatok a gondolkodás irányát. amelyet elıször Dalton tanulmányozott. miféle játékszabályok irányították. hogy ez a segítség nélkülözhetetlen és hogy valóban létezik és jelentkezik. Ami számít. s a „legközelebbi rokonságban álló idea” megválasztása. amely mechanikus logikával a várószobából beidéztetett. akár tisztában van ezzel az alany. ahol a teljes tudatosság tart audienciát. s a legközelebbi rokonságban álló idea. ez volt: Matuzsálem.hisz nyolcvankilenc évig élt -. aki könyörületbıl megölte torzszülött gyermekét. egyszerre két vagy három ideát fogad. és a periférián végbemenı. A látómezı életlen perifériája és a tudat félhomályos peremvidékén derengı bizonytalan gondolatok. a sekély víz és a mélység között. mintha elmémben lenne valamiféle kihallgatási csarnok.

Mannheim. azután pedig a stratégia (haladj nyugatról kelet felé) vezérelte. s a kívülrıl érkezı ingerek iránt érzéketlen marad. vagy a „hangvilla-módszer”. M betős városokat kerestem München és Moszkva között. mindegyik tagja az M mátrixnak (különben nem hívódnának elı a speciális kód hullámhosszain). amit észre kell vennünk . s melyikek nem. s mindegyikük a tudattalanban vagy a félig tudatos rétegekben volt még egy másodperccel azelıtt is. és szemem „legelészı”. de amint haladok rajta nyugatról kelet felé. elvont. egységet alkotnak a sziklafelszín megfigyelésébıl származó adatok és a korábbi tapasztalatok tanulságai. az érzelmi zavarok beleártották magukat a „mechanikus logikába”. A belsı tájkép akár az ember agyában-szellemében lévı saját. a térkép M betős városokért való végigpásztázása helyett saját szókincsünk tárházában kutatunk az adott jelentésmezıbe illeszkedı szavak után. s ezek határozzák meg. röviden: a múlt tapasztalataira vetül. hogy a tudatosság fénysugara rájuk esett. az álmodozó élénk és plasztikus víziói. hogy melyik is rajta a legbiztonságosabb út felfelé. hol lehetne havasi gyopárt szedni vagy légitámadás elıl jól védett helyen géppuskafészket telepíteni. hogy mennyi főrészáru termelhetı ki erdeibıl. Amúgy hasonló forgatókönyv szerint alakul egy mondat megformálása bármely hétköznapi beszélgetés során. hogy a látott táj mely elemei. eszembe juthatna . átfogalmazott vagy eltorzított emlékekre.keresgélés mindkét esetben sajátos. ahogy játszani kezdek. a stratégia változtatható. A folyamatot (a szellemi szemmozgást) irányító szabályok pedig e korábbi tapasztalatok absztrakcióiból és általánosításaiból származnak. úgyhogy továbbhaladtam a térképen. Egy további mozzanat. miniatőr világmodelljének . meghatározni nem tudok . Más esetekben azonban minden. legelészı folyamat tárgyai tehát az egyén korábbi tapasztalatai . Legyen a példa a korábban már említett társasjáték. a táj jellege szerint alakuló stratégia veszi át. a háborodott hallucinációi vagy az álmok mind más és más játékszabályok termékei. de egyet sem találtam. Amikor ablakomban állva. Ha azonban szememmel az elıttem álló hegyet igyekszem feltérképezni. amit iskoláskoromban és utazásaim során megismertem. A pásztázó. A stratégia lehet egy képzeletbeli térkép bejárása. de bizonyos. de egyvalami közös bennük: a világos tudatosság a belsı birodalmat pásztázza. Madridot.a születés elıtti múltat is beleértve -‚ amelyek ilyen vagy olyan formában beépültek szellemi tájképébe. .vagy karikatúrájának . csupán a gyönyörőség kedvéért szemlélem a kilátást. pásztázó mozgásának irányítását automatikusan a megfelelı szabályok amelyeket megnevezni. Moszkva. a látott kép mintázata elmémben minden esetben másként alakul. szelektív mőködéső kódok irányítása alatt áll. szellemi folyamataim irányítását egy rögzített kód veszi át.. Manchester Mannheimet. A képzelt térkép életlen. ha viszont a hangvilla-módszert alkalmazom. Murmanszk. oda kötıdı rossz emlékek miatt nem bukkan fel a neve. A tudat éles fénysugara képi vagy verbális képzetekre. Az adott problémára koncentráló költı vagy a matematikus transz-szerő állapota. képek és várakozások felé szállnak belsı vidékeimen.még ha számunkra jelen pillanatban nem különösebben érdekes is -‚ hogy a stratégiát a végigpásztázott vidékrıl kapott visszacsatolás is befolyásolja.és a célnak megfelelı. s szabadságukat a stratégiai választások körére korlátozza.is tekinthetı. Más tényezık is közrejátszhatnak. A szabály rögzített. területei fontosak. a mondjunk M-mel kezdıdı városokat. Madrast stb. gondolataim is a legkellemesebb és legtöbb örömöt kínáló emlékek. a külvilágból érkezı inger kizárásával a belsı tájra korlátozódhat a felfedezı folyamat. Abban a pillanatban. A fenti példában jószerivel elkülöníthetetlen a vizuális és a szellemi felderítés. Michigan stb. idézi fel. a félhomályból egyre-másra ugranak elı a nevek: Manchester.mondjuk. München. Mindeme neveket a múltban ismertem meg. nem pedig S betős folyókat). kusza és torz hasonmása annak. A fénysugarat elsıként a játékszabály (keress M betős városokat. ezek a gondolkodóképességnek a tanultakból lepárolt és összesőrített mőködési kódjai.

) A nyelvtan és mondattan kódjai szintén tudattalanul mőködnek. amíg Tycho nem tökéletesítette a megfigyelés módszereit. hasonló tapasztalatok alapján legcélszerőbbnek látszó kód „állítódik be”. a kifejezni szándékozott jelentés a stratégia. hogy francia kiadómmal találkozzam. amolyan szellemi rácsozat vagy sakktábla. de a minden korábbi esetben sikeresen alkalmazott stratégia a jelenlegi probléma megoldására rejtélyes módon alkalmatlannak bizonyul. hogy váltsa a „mellégondolás”.csakhogy nem megy a dolog. a gátat feloldó segédmátrix keresése úgy. A kreatív gondolkodásban a mélységekbe hatolunk.lépésrıl lépésre halad. hogy a fényhullámok pedig az éterben .a sötétben várakoznak.Vegyünk egy még egyszerőbb. A szituáció bizonyos mozzanataiban hasonlíthat már elızıleg megélt hasonló helyzetekhez. A hanghullámok a levegıben terjednek. A szavak . a felderítı. amely a lehetséges lépések elıre kiválogatott változatait. (Nem is lehet másként. míg a fénysugár rájuk nem esik és ki nem emeli ıket egy pillanatra. Kepler pedig kitalálta a Napból áradó erıt. hogy a gondolkodás a felvázolt lépések mindegyike megtételénél nehézségekbe ütközik.akárcsak az M-mel kezdıdı városok . Londonban élek. egészen gyakorlati példát. Ekképpen hát mindenfajta. amelyek kisebb-nagyobb mértékben kívül esnek a tudatosság fókuszán. alkalmazkodóképes stratégia. egészen más kód lépett mőködésbe. Minden lépés olyan folyamatokat foglal magába. hogy most nem segít? Egy szöget körzıvel és vonalzóval megfelezhetünk. A körökön elforgó körök az égi mozgások megfelelı leírását adták. Elsıként a feladat megoldására a korábbi. Ezután következik a mindenkori szituációtól függı. joggal gondolhatjuk hát. tudatom peremvidéke bisztrók. A hashajtó és az érvágás már számtalan esetben használt. hacsak minden új felfedezés nem véletlen találat csupán a türelmes majom írógépének billentyőzetén. az egyenes vonalú. Amikor egy helyzet legátlódik. A GONDOLAT KAMPÓS ATOMJAI . bizonyára el is harmadolhatjuk ugyanígy .még ha a cél ilyen unalmas és sótlan is . galériák és metróállomások félig elfeledett. Ha ez csak holmi utazgatás lett volna. A célra irányuló gondolkodás . hogy lehet. de minthogy üzleti útról volt szó. pontosan rögzített találkozókkal. és a múlt héten Párizsban kellett töltenem egy napot. lebegı képeivel népesült volna be. utcák.és így tovább a végtelenségig. akinek az agyában szintén van egy emberke . pásztázó módszerrel derítjük fel a tudatosság félhomályos peremvidékének sekély vizeit. hiszen ha a fénysugarat maga a fénysugár vezérelné. Bonyolultabb. A gondolkodás elemi rutinjainak alkalmazása során egy többé-kevésbé automatizált. Ennek eredményeképpen létrejön egy mátrix. A felfedezés lényege éppen e mátrix megtalálása. ezért minden bajra jó gyógymódnak tekintjük. ahogy Gutenberg a saját problémájára vonatkoztatva megpillantotta a szılıprés új minıségét. amellyel megválogatjuk a megfelelı szavakat. még a leghétköznapibb gondolkodási folyamatot is tudattalan történések járnak és itatnak át. az új adatok ekkor lerombolták a modellt és a mátrix gátlás alá került. egy új. ott találnánk magunkat a paradoxonnál. amelyeket stratégiai tervezésnek kellett a megfelelı sorrendbe szerveznie. közvetlen gondolkodást fel kell. hogy még soha életünkben nem álltunk efféle feladat elıtt. amelyben agyunk mélyén egy emberke ül. Mégis kell azonban lennie valamiféle kalauznak. s a mátrix menetrendekkel. kefelevonatokkal és védıborítókkal telt meg. aztán visszasüppednek a sötétségbe megint.az analógiából azonban hibás mátrix születik. A tudatosság fénysugarát irányító kód mőködése többé-kevésbé tudattalan. magasabbrendő feladat esetén azonban megeshet. feltérképezı folyamat elsı vázlatait tartalmazza és kínálja fel. s a kalandban látszólag senki nem vezet.

mert akkor is sikerrel jár.. „költési” folyamatot megelızi. hogy sokkal jobb és biztosabb megsejtései vannak. Az elsı: vajon nem végtelen-e a lehetséges kombinációk száma. Az elme teljes nyugalmi állapotában ezek az atomok mozdulatlanok.. és még ha nem találtatott is köztük kielégítı kombináció. (Mindez egy kicsit olyan. Kiindulópontja az volt. vagyis ezek azok. hogy a matematikai felfedezés az ideák kombinációjából ált. mintha azt mondanánk. amelyek ezt a sajátos érzéket leginkább elbővölik. törnek át a tudat birodalmának határain”. amely a kellı ponton eljátssza a deus ex . Késıbb a már idézett híres elıadásában megkísérelt magyarázatot adni a jelenségre. Az elsı: hogy a tudattalan „képes megkülönböztetni a dolgokat.. hogy elfogadjam ezt.” Ez minden bizonnyal vonzóbb válasz.rendezi és szervezi. vajon milyen lehet az a misztikus szita. Képzeljük el leendı kombinációink elemeit Epikurosz horgocskás atomjaiként.vagy ahogy Poincaré fogalmazott: a tudatküszöb alatti én . mint a tudatos énnek. amely a tudattalan érlelési. mint mondjuk .. Emlékszünk még: leírta. A legtöbb így létrejött kombináció teljesen gyümölcstelen. ha a billentyők egész szavakat ütnek a papírra betők helyett. Eszébe jutott azonban két ellenvetés. vagy. s a folyamat leírásában eljutott addig a pontig.s ezek igen ritkák rendkívül termékenynek bizonyul. aki e tudattalan irányítással. amelyek egymástól igen távoli területekrıl származó részek egybevonásával épültek fel . Hogy mirıl beszélek? Arról. cikázik minden irányban az üres téren át .a szúnyogok. amely mechanikusan vesz sorra minden kombinációt. és csak a szerencsés találatokat engedi át a tudatosság rétegeibe? Poincaré válasza: „a szelekció a valódi alkotó személyiség esztétikai érzékének mőve.. hogyan sejtsen meg elıre és válasszon ki dolgokat. s ennélfogva nem végtelenül kicsiny-e a szerencsés találatok valószínősége? Nem feleli -‚ mert a tudatos elıkészítı munka során.) Poincaré második észrevétele a következı: „bár számtalan kombináció jön létre. a tudatküszöb alatti én automatizmusainak következtében csak az érdekesek . amelyik a haszontalan kombinációkat visszatartja. mint a tudatos? Bevallom. ízlése. vezetéssel kapcsolatban kidolgozott egy elméletet. amit jómagam a biszociáció mozzanatának neveztem el: Adott kombinációk közül gyakran azok a legígéretesebbek. Nos. Szabadon táncolnak tovább.. azt lehetne mondani. aki az eszméket a váróterembıl mechanikusan logikus módszerrel hívta elı.Hadd térjek vissza még egyszer Henri Poincaréhoz. Vajon nem magasabbrendő-e hát a tudatküszöb alatti én. mint egy gáz molekulái a gázok általános elmélete szerint. mintegy tapintóérzéke. hogy korántsem kielégítı. Kölcsönös ütközéseik hozzak létre az eszmék új és új kombinációit. a magam részérıl még a gondolatát is győlölöm annak. A hasznos kombinációk egyúttal a legszépségesebbek is. míg a millió közül be nem következik a véletlen. kedvezı találkozás. A testi nyugalom és a tudattalan szellemi munka során néhányuk elválik a faltól és mozogni kezd. a tudatban székelı esztétikai érzékkel. hogyan bukkant fel spontán és teljességgel készen három különbözı esetben is tudatalattijából egy-egy probléma megoldása.” Az elsı hipotézist tehát elveti a második kedvéért: a tudatalatti egy automata. voltaképpen egy elızetes válogatás megy végbe a falról lekapcsolódott atomok között. ezeket az ideákat a tudattalan .. mint Taine-é. ám maga Poincaré is érezte. ha jobban kedveljük a kifinomultabb hasonlatokat. e szándékaink szerint végbement „felrázás” után ezek az atomok nem térnek vissza nyugvó helyzetükbe. Egybeveszi ugyanis a tudattalanban lévı atomi ideák ütközésének mechanikus elméletét egy. belátása van és tudja. amikor utóbbi kudarcot vall.. Ha azonban így van. hogy az írógépen találomra pötyögı majom jóval nagyobb valószínőséggel ír le egy Shakespeare-szonettet. hogy a falra vannak akasztva. némelyikük azonban . de hogyan? Szerinte két lehetıség van.

Hallgassuk meg Coleridge-nak a Kubla kán keletkezésérıl szóló híres leírását: Az 1797-es év nyarán szerzı gyenge egészségi állapotban visszavonult egy magányos tanyára. s köré pompás kerteket. arra a következtetésre kellene jutnunk. hogy tisztán emlékszik mindenre. tudattalanjában pedig egy. Különösképpen érdekes ebben az 1908-as elıadásban az a tény. a szándékosság vagy erıfeszítés leghalványabb nyoma nélkül. tollat. illetve a megnyilvánulását jelentı folyamatok jellegét illetıen azonban csupán néhány homályos célzást kaptunk. de Poincaré a kérdés lényegénél hagyta annyiban a dolgokat. amit e tárgyunk története körül tett kiránduláson Plótinosztól Poincaréig összegyőjtögettünk. Hozzáteszem: sem Freud. a pozitív oldalon pedig meggyızıdés afelıl. hogy a kreatív tevékenység bizonyos stádiumaiban igenis a tudattalan mőködéseké a fıszerep. miután kifejezésre juttatta e tudatküszöb alatti én iránti lekötelezettségét és elzengte dicséretét. Szerzı. és nem kevesebb.24 A MÉLYVÍZ FELDERÍTÉSE Mindaz. a Purchas’s Pilgrimage e sorait olvasta: Itt parancsolta Kubla kán. Rossz fizikai állapota miatt orvosa fájdalomcsillapítót rendelt neki. s éppen ennek természetét igyekszünk felderíteni. Ez semmiképpen nem tőnik sem gazdaságos. papírt fogott és nagy 24 Kevésbé érthetı Spearman esete. sem pedig ihletett tevékenységnek. valahol Porlock és Linton között . mint kétvagy háromszáz sort írt . Amikor felébredt. melyek túlnyomó többsége természetesen értéktelen. vagy mechanisztikus elméleteket. hogy a költı tudatos szelleme esztétikai érzékkel van felruházva. melynek hatása alatt karosszékében ülve álomba merült. hogy a kreatív elme rendelkezik effajta érzékenységgel.. hogyan vesznek részt a felfedezések megszületésében a tudattalan folyamatok. afféle önmőködı diavetítı. éppen abban a pillanatban.machina szerepét. És tíz mérföldnyi termékeny földet vevének fallal körül. mint dolgok. melyben a képek úgy jelentek meg elıtte. s velük párhuzamosan jöttek létre a megfelelı kifejezések. de ez idı alatt mindvégig a legélénkebb öntudatánál volt. Creative Mmd címő könyvében (1930) csak futólag említi a tudattalan folyamatokat. A könyv írásakor Spearman a Londoni Egyetem pszichológiai tanszékének professzora volt. amikor egy hasonló mő. E felsıbbség okait. forduljunk el egy pillanatra a tudóstól a költı felé. E lépés megtételénél kövessük a már oly gyakran hallott jótanácsot. de minden szerénysége és szellemi nyitottsága ellenére képtelen volt lerázni magáról a tizenkilencedik századi racionalizmus hübriszét. és gondoljunk a dolog mellé. hagy építsenek palotát. A percenként létrejött sok száz rím és hasonlat közül. az alagsorban mőködı keverıgéppé fokozza le. bevallja: a maga részérıl még a gondolatát is győlöli annak. hogy az bizonyos tekintetben elıbbrevaló lenne a tudatos énnél. sem Jung nem tudott különösebben sokat mondani azzal a kérdéssel kapcsolatban. Nem kétséges. hogy Poincaré. mint amilyenek Poincaréé és Galtoné. s egy kép-komputer is mőködik. míg meg nem háborodik.. a rímszótárakhoz hasonlóan felépülı automatikus rímgyártó gép. .ha így lehet nevezni egyáltalán a folyamatot. és sietve egy. az esztétikai cenzornak teljes munkaidıben kellene válogatnia. úgy érezte. vagy legalábbis külsı érzékelıképessége mintegy három órán át mélyen aludt. Intuíció alapján dolgozott. s a fıhangsúly a freudi „tudatalatti bestialitás” kigúnyolására esik. Ha elfogadnánk Poincaré elméletét. elsısorban is kesernyés tudomásul vétele tudatos gondolkodásunk nagyon is szők korlátainak.

hogy tárgyat vagy valamiféle cselekvést ábrázol. a kormányrudat átvette a képzelet. s a szavaknak ıt kell követniük.egyfajta révületben fogalmaztam meg. megkezdıdött a vizuális gondolkodás.vagy háromszáz sornyi teljes terjedelme a Purchas’s Pilgrimage egy rövid részlete révén keletkezett. a szem logikája lesz a vezetı. amit ismerünk. A víz hamar elsimul megint. mint a patakba hajított kı hasonlata . Miután a kı a vízbe csobbant: . ahol érvényesülni kezdett az ópium hatása. A szolga azonban hirtelen úrrá változik.buzgón azonnal leírta azt. hogy a Kubla kán-álom nem kevesebb.. hipnagógikus félálomról. Golding Az örökösök címő regényében a neandervölgyi . Hogy Coleridge aludt vagy csak félig aludt .” A révület szót késıbb az erıteljesebb legalábbis a külsı érzékelıképesség mély alvása kifejezés váltotta fel. elcsépelt metaforából indázott elı. s a legnagyobb bók. amikor szobájába visszatérve meglepetten és keserően tapasztalta. s hogyan lehetett késıbb a megmaradt töredékekbıl összeépíteni. minden szó egy-egy képet.és ennél jóval többet is. mint két. hogy az írásba valójában csak egy porlocki férfi egy óránál is hosszabbra nyúlt. az elbeszélés vizuális illusztrációjának szánt. amelyet a vérhas fájdalmai ellen bevett két morzsányi ópium idézett elı. feltehetıen korábbi beszámolójában Coleridge egy eltérı változattal áll elı: „Ezt a töredéket . éppoly lényegtelen.. lassan újra egyesülnek S a tó megint csodás tükör. s a képek. az a tény. de azt már nem tudtam felidézni . amely a köztes éber álom állapotára utal.itt parancsolta Kubla kán. Szegény fiam . a meglepı allegória egy.Kretschmer hasonlatával . Másfelıl azonban a képi gondolkodás az elme mőködésének primitívebb formája a fogalminál.És lám. hogy talán nyolc vagy tíz töredékes sor és kép kivételével minden elhalványodott és szétesett. hogy építsenek palotát stb. képi gondolataikról vagy láttató erejükrıl áradozunk. függetlenül attól. (Másik.olyan. hanem intenzív hallucinációban vagy valamiféle hipnotikus állapotban keletkezett is. az illusztráció átveszi a fıszerepet. amely arról számol be. még ha minden valószínőség szerint nem álomban.érdektelen. egy ábrázoló jellegő képet jelent. A bájos formák törmelékei Reszketve. hogyan veszett el egy porlocki férfiú miatt a Kubla kán álom-változata. és visszatér A látomás! . mint egy elbeszélt filmszalag. A tudattalan megnyilatkozásait a képek jellemzik .eltőnt az oly kedves Tündérvilág. amelyet a faj és az egyed fejlıdése során megelız. Ez az alkalmi hasonlat hirtelen a vizuális képalkotás újabb vonulatát indítja meg. ha a patakba követ hajítanak. üzleti célú látogatása után fogott bele. -‚ de ez volt az a pont. Kijelenthetjük továbbá. A primitív ember (és a gyermek) nyelve . a vizuális asszociáció. a víz tükrén körök ezrei Futnak. semmint a szavak embere. amit a szavakkal kereskedıknek mondhatunk. Az egész költemény.. A „látnok” próféta inkább a képek.. Ez persze ritka példája a tudattalan tevékenységnek. ha szemléletes stílusukról.legyen szó álomról.. De várj. pszichotikusok hallucinációiról vagy mővészek „vízióiról”. Sajnálatos.és mind e báj Oda . mint dolgok állottak elı.. mint a víztükrön látható kép. a lényeg. hogy a hangsúlyt a dolgokként megjelenı vizuális képekre helyezi. egymást torzítva el.

amelyek máskor oly elevenek. a következı: a tudatos irányítás ideiglenes meglazulása felszabadítja az elmét bizonyos korlátok alól. az asszonáncot és a rímet illetıen is.. „odakint”. amikor újraélik gyermekkori fantáziáikat. a még nagyobbak pedig akár három vagy négy kisebbet is. kerge táncot jár az egész társaság. amely egy analógia alapján adódik. a költı légzıcsıvel. Láttam.xcvi A szédítı. hogy a regényírónak ezúttal helyes képe volt. részben . A rímben a primitív ember és a gyermek ismétlésre való hajlandósága (kala-kala. hosszú sorozatban. Hasonló megfontolások alkalmazhatók . s „éber transzba ringatja a szellemet” (Yeats). míg az álmodó tudata mindvégig az egyiken marad. Nem haszontalan. Az éj egy részét azzal töltöttem. gátat jelenthetnek a kreatív elrugaszkodás számára. minden trouvaille. E parányok már korábban is megjelentek látomásaimban és mindannyiszor mozgásban voltak. a második felemelkedést sugall. . hogy a dolog a gondolkodás történetének minden nagy felfedezését jellemzı építı és egyúttal romboló jellegek párhuzama. s a kérdéshez: miféle irányítást. s a szellemi zavarok miatt kezelt betegek.számol be .ahogy mindannyian tesszük éjszakánként. amikor a képi gondolkodáshoz nyúl.emberek azt mondják: van egy képem.. a nagyobbak magukhoz ragadnak két-két. s ez a fogalmi gondolkodásnak a féltudatos. A mondat elsı fele alábbszállást. illetve verbális szinten. ha visszaemlékszünk a heuréka!-pillanat kettıs jellegére. Kekulé esete kivételes. Az álmodó lebeg az ısi mélység fantomképei között. A Coleridge-epizód tudományos párja Kekulé már említett története. amely a molekulaszerkezettel kapcsolatos elméletének megszületéséhez vezetett .amint képeikbıl és beszámolóikból látható . A költı tehát. Most azonban észrevettem. de egy tekintetben nagyon is jellemzı. és íme! szemem elıtt atomok kezdtek ugrándozni.a ritmust. A VILÁG ÉS A LÁTOMÁS Térjünk most vissza a költıtıl a tudóshoz. a hangzás-szójátékok felé mutató tendencia. amelyek noha szükségesek a gondolkodás fegyelmezett munkájának e/végzéséhez. amikor álmodunk. és szédítı. A sámándobot idézı ritmikus dobogás. lüktetés archaikus rezonanciákat kelt. örvénylı látomás . voltaképpen a szellemi hierarchia egy ısibb és alacsonyabb szintjére lép vissza . de ez idáig soha nem sikerült átlátnom mozgásuk természetét. amikor gondolnak valamit. E késıbbieket megelılegezı kis kirándulás lezárásaként: a mővész kreatív tevékenységében szerepet játszik a szellemi evolúció korábbi szintjeire való átmeneti leereszkedés. amely olyan szellemi tevékenységeket hoz a folyamatba. minden eredeti gondolat a két mátrixra biszociál.a tudós ebben az idıben Londonban élt: Egy szép nyári napon .és kerülnek szóba majd a III.az utolsó omnibusszal utaztam haza. s e lazulással egyidejően mőködésbe léphet egy a szellemi hierarchia primitívebb szintjén mőködı más típusú fogalomalkotás. hogy a nagyobbak láncokat formáinak. hogy a kisebbek párba állnak. könnyőbúvárként merül alá. vezetést nyerhet ez utóbbi a tudattalan folyamatok megjelenésétıl? A válasz. a versmértéket. a nagyváros kihalt utcái. a késıbbiekben látni fogjuk. amelyek csak az álomra vagy a hozzá hasonló állapotokra jellemzık. A költı egyidejőleg.a skizofrének egyik leggyakoribb hallucinációja. s az antropológusok egyetértenek abban. vagy gyorsan váltogatva gondolkodik képi. A költı azonban váltogat a szellemi hierarchia két szintje között. mama) csendül fel. s a hasonlóképp mélyen gyökerezı. vizuális látomások kedvéért való . Kekulé így írta le az egyik korai kvázi-hallucinációját. mint mindig. hogy megpróbáltam legalább felvázolni ez álombeli alakzatokat. A saját farkába harapó kígyó képe azonban csak az utolsó volt egy hét-nyolc éven át tartó. Elmerengtem. az alliterációt.

A kedves.hirtelen elvetése.azt jelenti.egyébként ı adta nekik az erıvonal nevet . a Faraday univerzumát benépesítı erıvonalakról pedig Van Gogh örvénylı égboltjai. hogy mily igen sok.xcviii A szavak iránti bizalmatlanság olyan jellegzetes vonás. valamint dolgozni is képtelen vagyok.márpedig a matematikát a fizika nélkülözhetetlen eszközének szokás tekinteni. hogy a fény nem más. mintha tapintható. burkolt utalások kifogások és tévedés nélkül . Ezennel kijelentem: amikor azt mondom.azt hiszem . és szándékunk szerint visszaadható. most úgy tőnt. Ilyen erıvonalakkal át.akárcsak hasonló életkorában Newton . illetve többé-kevésbé tiszta képek. Világéletében utált levelet írni. jámbor és józan Einsteinnél senki nem lehet távolabb tılük. minden idık egyik legnagyobb fizikusa. ..úgy tőnik .maga is a század egyik legkiemelkedıbb matematikusa és fizikusa megjegyezte: A legnagyobb mértékben elképesztı. amikor a kérdéses asszociációs játék megfelelı mértékben kialakult.a gondolkodás elemei. A fent említett tényezık az én esetemben mindig vizuális. Faradayéi a paranoia tartós érzékcsalódásaira emlékeztetnek. hogy semmiféle matematikai képzettséggel vagy tehetséggel nem rendelkezett. de szó szerinti értelemben is voltak látomásai. mint elektromágneses sugárzás.mellébeszélés. amelyet a szemükkel és szellemükkel alkotók között gyakran megfigyelhetünk. amelyek . mint dolgok” . 1945-ben munkamódszereiket illetı kutatást kezdtek a vezetı amerikai matematikusok köreiben.vagy inkább vékony csöveket képzelt. bizonyos jelek. mint térbeli görbéket . ez vezette Faradayt arra. Einstein a hozzá küldött kérdıívre így válaszolt: Az írott vagy beszélt nyelv szavai .xcvii Kekulé látomásai a repülési hallucinációkra. Látta a mágnest körülvevı erıket és az elektromos áramot.Pszichológiai nézıpontból ez a csoportosítási játék az alkotó gondolkodás lényeges jellegzetessége abban a stádiumban.meg átszıve látta a Világegyetemet . és teljes bizonyossággal . melyekben a sugár-vibrációk vagy energiasugárzások terjedhetnek. 1881-es emlékbeszédében Helmholtz . hogy nem bírom a sok beszédet elviselni.s ezek olyan valóságosak voltak képzeletében. a legmagasabb szintő matematikai analízist feltételezı és megkívánó általános tételt és módszeres következtetést fedezett fel puszta megérzés útján és ösztönös biztonsággal. fogalmi gondolkodás iránt. olykor izommozgási jellegőek. hogy elvesse az éter létezésének gondolatát. amikor még semmiféle közölhetı. meggyőlölte magát a nyelvet is.képe szinte hihetetlenül gyümölcsözınek bizonyult. . Faradayrıl tartott. s mégis: nála is megtaláljuk ugyanezt a bizalmatlanságot a tudatos. egyetlen matematikai formula alkalmazása nélkül. hogy szellemem jelen gyenge állapotában erre. s a vizuális képalkotásba vetett hitet. szavakkal vagy más jelekkel kifejezhetı logikai konstrukció nem létezik. amelyek tetszésünk szerint reprodukálhatók és csoportosíthatók. Azok a fizikai entitások. Ötvenéves kora körül . íves csövek amelyek „úgy jelentek meg elıtte. Kekulé kígyójáról Blake festményei jutnak az ember eszébe. s tudása nem terjedt túl az aritmetika legelemibb alapismeretein .. A hagyományos szavakat vagy egyéb jelzéseket csak egy következı fázisban kell elkezdeni kínosan keresgélni. kétértelmőség. akinek nemcsak átvitt. Talán a leginkább figyelemreméltó. s kijelentse.Faraday idegösszeomlást kapott. Másik jó példa Michael Faraday. A hajlított. Hagyjuk el azonban a patológiával határos vidékeket. szilárd anyagból volnának.semmiféle szerepet nem játszanak gondolkodásomban. és egy ideje elıadásokat sem tartott már.

Ám ha minden gondolkodás verbális lenne. hol azok nélkül gondolkodik) és Pólya Gy. nem tarthatnánk gondolkodónak Einsteint. Voltaképpen minden bizonyíték éppen az ellenkezı irányba mutat.c Egészen úgy hangzik. voltak a kivételek.Az említett összetevıkkel folyó játék az elmondottakkal összhangban arra irányul. a jelenségek rendkívül hasonlatosak ahhoz. bizonytalan karakterőek. de. kerülik nemcsak a gondolatban megfogalmazott szavakat.. s Woodworth a kísérleti pszichológiáról szóló mővének egy mondatával foglalható össze: Gyakran le kell mondanunk a beszédrıl. D. aki a matematikai alkotófolyamat természetét firtató pszichológiai kutatást szervezett. de ne vezessenek félre.szükséges is ahhoz. A kutatás eredményét így összegezte: Az Amerikában született vagy ott élı matematikusok között . hogy vezessenek. A logika szó a logoszból származik. de van példa kinetikusakra is. leggyakrabban vizuálisak.. hogy belsı képeim rendkívüli módon vizuálisak.. Lakhellyel és névvel ruházza fel.láttuk . Norbert Wiener (aki azt mondta.. de maga a gondolkodás sem több. hogy történetesen hol szavakban.a költı szeme Földrıl az égre. S míg ismeretlen dolgok vázait Megtestesíti képzeletje. hogy éppen a nyelv a Homo sapiens egyik legbüszkébben birtokolt kincse. a filozófusok Athéntıl Oxfordig folyamatosan megerısítették ezt az elképzelést. amit magamnál tapasztaltam ... és számos jel utal arra. de . önmagunknak való. s a szellemi evolúció legfontosabb tartóoszlopa. ha arra gondolunk. hogy a gondolat számára nemcsak maguk a szavak nélkülözhetetlenek.. ez már csak egy második fázis. mert tudomásom szerint ı az egyetlen matematikus. hogy a keresett logikai összefüggésekkel analóg legyen. égrıl földre villan.26 A kutatás meggyızı bizonyítékot szolgáltatott arra. Vannak auditív képzetek is. 25 G. mintha a matematikai felfedezések a Szentivánéji álom légi semmijébıl születtek volna meg: . ami . Amikor a szavak egyáltalán belépnek a képbe. tolla A légi semmit állandó alakkal. hogy a matematikusoknál a kreatív tevékenység legfontosabb szakaszában a verbális gondolkodás csupán alárendelt szerepet látszik. hogy ez így van a tudomány más ágazatainak mővelıinél is. Ez igen meglepı felfedezés.. hogy a gondolkodás egyet jelent a verbális gondolkodással. Gyakorlatilag mindannyian . általában még ezek is elmosódott.. Arany János fordítása. A korai behaviouristák még tovább mentek. ami eredetileg nyelvet és értelmet is jelent. és pontosan ez az oka. érzékelhetetlenül halk beszéd.xcix A kutatást Jacques Hadamard vezette. azt állítva. mint mondtam. Az ok számomra teljesen világos: az ilyen vizuális képek sokkal természetesebb módon homályosak. mint a hangszálak tudattalan mozgása. számomra csupán hallható formák. A fogalmi gondolkodás a képekben való gondolkodásból emelkedett ki az absztrakciók és szimbólumok fejlıdésének lassú folyamatában. İ maga errıl így beszélt: Kifejezetten auditív típus vagyok. de az algebrai. vagy bármilyen más természető konkrét jelek gondolati használatát is .. Legtöbben abban az elképzelésben nevelkedtünk.25 A belsı képek ... ahogy a fonetikus írás jött létre a képi jelekbıl és hieroglifákból. 26 . Birkhoff.. akit már többször is idéztem.

többek közt . Maga H. hanem saját túlzott precizitása. A NYELV CSAPDÁI E hátrálás szükségessége abból a ténybıl ered.például Einstein . Nemcsak a tudósok. Kekulé mondata Tanuljunk meg álmodni. mit éreznek szereplıi.szókincsének gyér volta miatt. olykor vissza kell térniük a szavak szintjérıl a képekéhez. dinamizmust engedı formákat ölteni. Vegyük például a csalókán egyszerő tér és idı szavakat. világos formát adnak az elmosódott képeknek és ködös megérzéseknek. amikor megragadják A regényíró szenved . hogy alkotni tudjanak. egy kortárs nyelvész . hogy mit mondtam? Mert természetesen tagadhatatlan. hogy a szavak áldása olykor átokba fordul át. A visszatérés kifejezés igen pontos.mint a gondolat közege és élettere . sıt egyesek . A másokkal megosztott gondolat (a kommunikáció szintje). hogy gondolkozzon. mielıtt beszél. A leányka kérdésének ellenpárja egy kisfiú állítása: tudom. hogy a nyelv a szellemi tevékenység bizonyos formáinál nemcsak nélkülözhetetlen eszköz. így a fogalomalkotás és a fogalmak megformálása jószerivel megkülönböztethetetlen. hogy mondjam. Wells panaszkodott: szellemünk csipeszei igen durva szerszámok és kissé összezúzzák a valóságot. Ugyanez érvényes a költı vagy az író tevékenységének egyes fázisaiban is. mit gondolok. amely a hatalmas ugráshoz elengedhetetlen . amikor figyelmeztetik. A szenvedés „néma”. amely csapdákat is rejteget. de a belsı gondolkodás.hogy csak egyet idézzek a sok közül . de olykor még az írók is nehéznek találják. A nyelv nemcsak egész gondolkodóképességünk alapja. hosszúságuk.ci E megállapítás a Goethére is nagy hatást gyakorló tizennyolcadik századi német filozófustól.felhívás a visszatérésre és alászállásra. de a félreértések kiindulópontja is. mint a gondolatok kikristályosítójának óriási fontosságát nagyszerően fogalmazza meg Alice. Az önmagában vett tér . hogy a képi és más. amikor azt írja le.cii A nyelv.mint absztrakt fogalom . hogy a szavak aprópénzére váltsák gondolataikat. más a helyzet. olyan hátrálásra. nem verbális képzetek .a fogalomalkotásnak mind filogenetikai. melyek szerint ahhoz. festık vagy zeneszerzık. a tér csupán az anyagi testek egyik jellege volt. Roman Jacobson. mielıtt tudnám. mert a vizuális képalkotásnak tulajdonított magas esztétikai értéknek nem szabad elfeledtetnie vetünk. kivált a kreatív folyamatok hajlamosak más. kevésbé szabályozott. A szavak kikristályosítják a gondolatokat és pontos. mint a verbális gondolkodás. A kristály azonban nem képlékeny és nem folyékony többé. és a másokkal megosztani kívánt gondolat (a megfogalmazás szintje) számára a legalkalmasabb jelrendszer valóban a nyelv.ugyanezt a régi kételyt hangoztatja: A jelek a gondolkodás szükséges támaszai.hogy tisztán és világosan tudjunk gondolkodni. Nem szókincsének elégtelensége gyötri. A tudós nyelvi nehézségei egészen más természetőek. . de ha odabent szenvedés lakik. a nyelvnél hajlékonyabb. de a szavak áramlata sodorja a gondolatokat is.nem létezett. ha el akarja mondani. uraim! . amit gondolnak vagy tesznek. A középkori ember a tudományos forradalom hajnala elıtt zárt. idıben és térben is véges. mind ontogenetikai értelemben korábbi formái. hogy mit akarok mondani. mi zajlik a koponyaüregben. Hammantól való.vagy valami hasonlóan üres és színtelen kifejezést. néhánymillió kilométer kiterjedéső és néhányezer éves életidejő világegyetemben élt. és több szabadságot.az izommozgások kinesztétikus érzeteihez is. G. csak azt mondhatja: fáj . Leírhatja. És egyre-másra halljuk a legnagyobb tudósok tanúságtételeit. méltatlankodva kiált fel: Honnan tudhatnám.reculer pour mieux sauter. az érzelmeket kísérı és színezı mirigyi és zsigeri folyamatok nem hagyják magukat szavakkal kifejezni. csak nem tudom.

hanem mesterséges konstrukciók. de kelepcéknek is bizonyultak. a tudatosság vagy a kondicionálás. az éter. Mindent. hogyha egy égitestet önmagára hagyunk. A szavak a gondolatok megformálásának. a folyón haladó hajó mozgását a vízhez vagy a parthoz képest relatívnak. hogy a dolgok az idıben vagy a téren át mozognak . mint egy normális gyermek. Ha Einstein kész. hogy csak felnıttkoromban kezdtem érdeklıdni a tér és az idı iránt. és nem ismerte fel a felületek egymáshoz tapadásának jelenségét. Az idı éppígy csupán az események tartama volt. de ugyanezek a szavak egyben csapdák. „Amikor azt kérdezem magamtól vallotta be egy barátjának -‚ hogyan történhetett. miszerint üres vagy végtelen teret még Isten sem teremthetett. felnıtt ember soha nem fecsérelné az idejét azzal. ahol a merev. mely üresség a két lap szétválásának pillanatában létrejönne). háromdimenziós és nyugalomban lévı kerete volt. közlésének és emlékezetünkben való megırzésének legfontosabb eszközei.hogyan mozoghatna valami a saját jellegeiben? E szavak túlságosan is precízen meghatározott jelentése Arisztotelésztıl a reneszánszig tévútra vezette a tudományos gondolkodást. s ez elképzelhetetlen. a szándék. hogy a dolog a következı körülményeknek tulajdonítható: egy normális. Néhány liberális gondolkodó ténylegesen foglalkozott is az elképzeléssel. a pszichológiában a cél. s csak kettejük szoros együttese létezhet tovább. ellentmondásos fogalom volt. amikor egy teológusokból álló testület Párizsban elvetette az arisztotelészi doktrínát. Még maga Galilei is azt tartotta. a megszámlálhatóság vagy az oszthatóság fogalmai. s ennek következtében sokkal mélyebben merültem bele a dologba. tévutak és kényszerzubbonyok is.a korábbitól eltérıen . Newton után kétszáz évig a tér az Univerzum merev. Einstein egyik hajdani tanára -‚ mert diákkorában Einstein rettenetesen lusta és hanyag volt. az üres tér elképzelhetetlen. Amikor pedig megfigyelte. voltaképpen a görög nyelv nyelvtanát vetítette ki a . a kontinuitás.”ciii Ennél nagyobb szerénység alig is lehetséges. A tudomány alapvetı fontosságú szavai idırıl idıre nemcsak alkalmas szerszámoknak.legalábbis elképzelhetı lett. hogy két síkra és simára csiszolt márványlap meglepı erıvel tapad egymáshoz. a tér. Ahogy Sidney Hook fogalmazott: amikor Arisztotelész felrajzolta kategóriáinak táblázatát. amelyek egy belsı homlokzat mögé rejtik megszületésük sajátos logikájának nyomait. A matematika a legkevésbé sem érdekelte. a matematikában pedig a határérték. az erı. Mindezek ugyanis nem csupán verbális címkék. a részecske vagy a hullám. külön-külön a homályba kell süllyedniük. hogy a téridı problémáival foglalkozik. már kora gyermekkorában megtudott. s legtöbbünk számára mind az idı. mind pedig a tér máig megtartotta ezt az abszolút jelleget . newtoni keret darabjaira hull. mint az emberekre és tárgyakra aggatott nevek. Én azonban olyan lassan fejlıdtem. a súly. Az idı ugyanilyen abszolút volt. de további négy évszázad kellett ahhoz. Testi érzékszerveinek tapasztalatai alapján senki nem állíthatja. de a tér egészéhez mérve abszolútnak tekintették. E fagyott szókristályok olvadásának elsı jele 1277-ben mutatkozott. az érzés. hogy éppen én alkottam meg a relativitáselméletet.mondta Minkovsky.szélességük és mélységük értéke. Számomra (a relativitáselmélet) óriási meglepetés . az idık végezetéig folytatni fogja keringését. amit errıl tudnia és gondolnia kell. a jelenséget a horror vacui megnyilvánulásaként írta le (a természet ürességtıl való irtózásaként. az az érzésem. hogy a tér és idı fogalmai a newtoni Univerzumban új jelentést nyerjenek. soha nem lett volna képes átformálni az emberiség világszemléletét. amely számára a létezés nyelvtanát jelentette. s az intuícióról sem igen lehetne ezeknél egyszerőbb szavakkal beszélni. Mostantól a tér és az idı fogalmainak így. mert az egyenes vonalú mozgás a végtelenbe vinné. a végtelen tér pedig még ennél is képtelenebb. ilyenek például a fizikában az idı. befejezett gondolati eszköznek fogadta volna el e két szót.kivéve álmainkban. Az üres vagy végtelen tér fogalma ezzel .

Whyte -‚ hogy a józan értelem.legyenek bármily abszurdak .”cvi A tisztátalanságok és elıítéletek. a kvantumfizika pedig szétzúzta az olyan szavak hagyományos jelentését. . L. bárhová visszük is ıket a Világmindenségben. Az agymőködés minden formája közül a verbális gondolkodás a legartikuláttabb. hogy ellentmondás feszül az atom oszthatósága és neve között. hogy gyakran ott kezdıdik a valódi kreativitás. a kódba ágyazottak. a nyugati tudománynak két teljes évezredébe került. Nemcsak azt határozta meg. melyek közül némelyek nyíltak és kimondottak. A nyelv fallá is válhat a gondolkodó és a valóság között. hogy belássák. „Az ítéletek nem kifejezik a logikai formát. s ez az oka az európai gondolkodás kétezer éves pompájának és nyomorúságainak. mi a tudomány. amely görögül oszthatatlant jelent. akik ezt világosan látták és felismerték. A tudományos gondolkodás minden nagyobb vívmányának nem csupán az arisztotelészi. és az úgynevezett józan ész dogmái és tabui nem érvényesek. és visszatérést a képzetalkotás olyan szintjére. vitával vagy tárgyalással. energia. a legösszetettebb és a fertızı betegségekkel szemben a leginkább védtelen. mint anyag. Minden forradalomnak lyukat kellett ütnie a fogalmi gondolkodás megszokott és megszilárdult falain. Földalatti játszmák AZ ÁLOM FONTOSSÁGA Összefoglalva tehát: a rendszeres. amikor a képzetek adott irányú sodrás nélkül.Kozmoszra. ahogyan az álomban.”cv Wittgenstein egy volt azok közül. az tükrözıdik vissza bennük. hogy minden mozgó dolog mögött szükségszerően egy mozgatónak kell lennie. Ez az oka annak. A játékszabályokat . soha nincs tisztában önnön rejtett elıfeltevéseivel. Ami a nyelvben önmagát fejezi ki. amelyek beleágyazódtak egy gondolatkör verbális fogalmaiba. egyforma ütemben járnak. az ábrándozásban vagy a képzelet mániás csapongásakor. Rutherfordnak pedig be kellett ismernie.az adott játékot játszva nem változtathatjuk meg. mert az ı enciklopédikus filozófiája behatolt még nyelvünk legmélyebb rétegeibe is. mely szerint csak érintkezı testek gyakorolhatnak egymásra hatást.mondta L. hogy megszabaduljon Arisztotelész hipnotikus hatásától. platóni és keresztény dogmák markából. de a nyilvánvalónak és magától értetıdınek. mások pedig rejtettek. ahol a nyelv birodalma véget ér. mi nem tudjuk kifejezni. fegyelmezett gondolkodást egy sor játékszabály irányítja. Einstein lerombolta meggyızıdésünket hogy az órák. látszólag szabályozatlanul és céltalanul. A felfedezés meghatározó pillanatában a fegyelmezett gondolkodás szabályai hatályukat vesztik. Kepler lerombolta az egyenletes sebességő körmozgások közérthetı és nyilvánvaló elképzelését. de azt is. s ennyiben feltételezi az ellenırzés fellazulását.civ E nyelvtan máig fogva tart minket paradoxonaiban. ahogyan ismerjük. ok vagy okozat. hogy szembe kell szállnia a mindennapi tapasztalattal. hogy mit jelent a józan ész. azaz a kód belsı játékszabályainak a karmaiból is ki kellett szabadulnia. Poppert idézve: ha a nyugati filozófia egy sor. Azt. ami a nyelvben tükrözıdik. Platónhoz főzött lábjegyzet csupán. A kreativitás bizonyos mértékben a tudattalan erıforrások függvénye. ahol nem zavaró tényezı az ellentmondás. VIII. a nyelv nem fejezheti ki. túlságosan fájdalmas volt egyes tudósoknak és filozófusoknak ahhoz. „Az a rettenetes tény . mintegy saját „nehézkedésük parancsát követve áramlanak. Galilei pedig azt az éppily kézenfekvı és elfogadott tételt. amennyiben e sok beszéd az adott gondolatkör vonatkoztatási rendszerén belül marad. nem számolhatók fel bármilyen mennyiségő értekezéssel. Newton megrökönyödéssel és borzadállyal ismerte fel. Hajlamos befogadni. és mint rejtett rábeszélıket a kódba építeni az elsuttogott tanácsokat. amely a verbális logika szabályai iránt érzéketlen.

minthogy az álomban az okságot (ahogy az idıt. hogy a fıszereplı a neki állított galád csapdát még idejében észrevegye. hogy figyelmem az ügetın való esélyeimre terelıdik. hogy hıse csak árnyalak a készülék képernyıjén. Az álom kitüntetett helyet foglal el e nehezen érthetı szellemi állapotok között. s nem vagyunk tisztában a konfliktusokkal és abszurditásokkal . A gyermek. vagy fordítva: a konkrét képeket szimbólumokként alkalmazzuk a születıfélben lévı vagy szavakba még nem foglalható eszmék jelölésére. senki nem tételezi fel. Hamlet felhıi csupán emlékeztetnek tevére. bálna vagy menyét . Nem meglepı tehát. és valaki idézi az országomat egy lóért sort. hogy kifejezett hallucinációs. mint a hegyi patakban sodródó labda. Amikor III.mint Thurber Walter Mittyje . pusztán akusztikai megokolású csomó. a konkretizációt.s ezt a legcsekélyebb kétség nélkül fogadja el. hogy az álomban egytıl egyig felleltük a tárgyalt biszociációs mintázatokat: a szójátékot.vagy éppen . a felfedezéssel vagy a mővészettel. Amikor tehát álmodunk. a teret. aki megteremtette ıket. konkrét esetre vonatkoztatunk. ı is két különbözı rétegben van jelen egyidejőleg.ez csak akkor következik be. a megszemélyesítést és a kettıs identitást . Végül az álmodó szélsıséges hiszékenységét sem hagyhatom említetlenül. egyidejőleg tökéletesen tisztában van vele. Azt lehetne mondani: álmunkban valamiféle passzív módon folyamatosan biszociálunk. és imádkozik. vagy gyors váltogatással. de még egy félig elolvadt hóembert is a feje tetejére lehet állítani.mint az olvadozó hóembert . de ezzel természetesen nem vagyunk tisztában. Egy elvont tárgyra koncentrálni jórészt azért oly megerıltetı. bármennyire érdekel is a dolog.amikor valaki egyidejőleg önmaga és valaki más. Ezek és a rokon mőveletek együttese alkotja az álom logikáját és nyelvtanát. menyétre vagy bálnára.A fegyelmezett gondolkodás szabályai megkövetelik. Akár a nézı a képernyı elıtt. mert ilyenkor a logikai mátrixok és az ıket irányító kódok koherenciája fellazul. vagy a figyelem eltolódását egy korábban jelentéktelennek ítélt vonatkozás felé. A kifejezés persze túlságosan is konkretizálja a dolgot. amikor az álomlogika összefüggésbe kerül a humorral. egy áramlással sodródunk. az optikai tréfát. Másként fogalmazva: az álom olyan módon asszociál. nem érzékeljük az összeférhetetlenségeket. Amikor azonban a koncentráció elfárad és gyıznek a primitív motivációk. a rejtett analógiák elıbányászását. a mátrixok folyamatos szembenállása nem zavaró. valamiféle szellemi kvantumugrások sorozatában. amely hasonlóképpen köt össze több asszociatív vonatkozást. Ha megmaradna az egyik rétegben. a növények vagy az ásványok birodalmába egyaránt. hogy gondolataink egyikbıl a másikba sodródjanak. gondolataink egyik mátrixból a másikba szökkennek. az anyagot vagy a személyazonosságot is) . de egyetlenegy trükköt. Richárdról folyik a beszélgetés. amikor egy absztrakt vagy általános eszmét egy adott. szertefoszlanának vagy hallucinációs képzetekké változnának az illúziók. hogy megmaradjunk egy adott vonatkoztatási rendszeren belül. s egy-egy képzet (mint az elızı példában a ló) mindig új és még ígéretesebb összefüggések felé kínál csatlakozást. amelyek ébrenlétünkben „álmunkban sem jutnának az eszünkbe” . ahogy az éber állapotunkban megengedhetetlen.látja saját kedvére teremtett fantáziáit. hogy ı maga az. amikor felébredünk.kivéve. Az álmodozó . abnormális jellege ellenére . de azt is tudja (bár kevésbé élesen és világosan). Kitüntetettet abban az értelemben. aki dobogó szívvel és lángra gyúlt arccal nézi a rémfilmet a televízión. ahol egy vizuális forma két funkcionális összefüggésrendszerben értelmezhetı az elcsúsztatást. ez a más pedig tartozhat az állatok. mert el kell tiltanunk magunkat az érzelmileg jóval csábítóbb asszociációk mellékvágányaitól. ilyenek például a jelentésrıl leváló hangzások vagy a funkciótól független formai analógiák. az okozatiság esetenkénti visszafordítását még feltétlenül meg kell említenem. Olyan kapcsolatokat alkalmaz. a sőrítést. az álmodó számára a felhı valóban teve. A felsorolás folytatása unalmas lenne.valamiféle félig cseppfolyós állapot jellemzi. s ne engedjük. amely két gondolati szálra kötött.

Míg azonban a vásznon történı események láthatók. ı a mozigépész. s a múlttal kapcsolatos bármily értesülést csak ásatások útján szerezhetünk.másfelıl . az ıskıkorról vagy a dinoszauruszok koráról mit sem sejtı modern társadalmunk valami hihetetlenül felszínes.abban tér el. Ha az álmodó játszmáit irányító ısi kódok az ébrenlét állapotában is érvényesülhetnének komolyan veszélyeztetnék a civilizált.vagy koncentrikus .jövıje sem igen. s erre meg is van minden oka: a produkció sokszor gyerekes. csupán azt nem tudja. a reneszánszról. Az analógia Freudé. hogy ı maga az alkotó. obszcén. felnıtt viselkedést.összehasonlítható értékek híján . hogy átmeneti. mint ellenpárja. Az álom . Az álom abban különbözik a többi hasonló állapottól. a szellemi hierarchia szintjei pedig látszólag párhuzamos . Ugyanilyen helyzetben lenne egy álmaitól. mert felváltotta. aki a vetítıt kezeli. Képzeljük el egy pillanatra. amelynek nincs múltja. A szellemi szervezıdés rétegeit hasonlították már a régi és még régebbi prehisztorikus civilizációk archeológiai rétegeihez. szimbolikája pedig verbalizmus elıtti és archaikus. Ezeket a földalatti .része az élet normális. melyek elıállításának egy másik szinten tevékeny részese. mint amilyen például az alexandriai könyvtár leégése volt.felborogatják. hogy az azonosság és ellentmondás törvényei iránt teljességgel közönyös. a „földalatti” kódok pedig azért munkálnak a mélységben.a pszichikai „anyagcsere-folyamatok” lényeges része. Ez utóbbiak a sokkal szélesebb tudatalatti birodalom egy sajátos kategóriáját képviselik.alkotó vagy romboló eredménnyel . Az automatizálódott kódok a normális mőködések fenntartását segítik. A lelki .cvii és én szeretném egy kissé továbbfejleszteni. A szervi tevékenységet az automatizálódott szokásokat és a rutinná vált készségeket irányító kódok velünkszületett voltuk vagy begyakorlottságuk miatt maradnak észrevétlenek. éppoly lényeges. Bennünket ezúttal természetesen csak az alkotó aspektus érdekel. hogy az érzékszervek mőködése ilyenkor szünetel (míg a patologikus állapotoknál ezek az érzékszervek továbbra is funkcionálnak. a szokások kialakulása és automatizálódása. koncentrált figyelemtıl a félig tudatosan felfogott dolgokon át egészen addig a fázisig. a mozigépész láthatatlan marad. melyek ott fekszenek városaink alatt eltemetve. de nem hozzáférhetetlenül. hogy az álmodó világos tudomással rendelkezik a maga létrehozta fantáziaképekrıl. lerombolják a rutinokat. a földalattiak . hogy az álom logikája nem Arisztotelész logikájával azonos. Teljes sötétségben végzi dolgát.amiatt . olyan faj lennénk. İ a szemlélı. Az elsı esetben mentális gazdaságosságot látunk megvalósulni. de röviden jeleznem keltett.szó szerinti és metaforikus értelemben egyaránt . és csupán a „belsı tájképre” korlátozott azáltal. „felülírta” ıket a józan. könnyen megszakítható. amelyek normális körülmények között elszigeteltek is maradnak. s ezért a „föld alatt” kell maradniuk. hogy okoskodását az érzelmek vezérlik. hogy az ipari forradalom elıtti idıkbıl származó minden írásos és tárgyi emlék megsemmisült egy katasztrófában. a másodikban a szellemi evolúció szemtanúi vagyunk. kétdimenziós létezésre lenne kárhoztatva.elkülönült rétegek. torzul el).és normális esetben tudatalatti . napi ciklusának. racionális gondolkodás. hogy a földalatti rétegekbe behatolnánk. és . hogy a primitív társadalmak vagy a gyermekek mágikus megközelítéső okozat-értelmezésébıl származik. az antikvitásról. zavaros vagy a józan ésszel és értelemmel ellenkezı. aki az egyik szinten passzívan figyeli a képek sorozatát. moralitása pirulásra késztet.rétegeket vagy síkokat nem szabad összekeverni a tudatosság lineáris skálájának szintjeivel. Freud és Jung évszázadában felesleges lenne hangsúlyozni. csak az érzékelés ficamodik ki. az elme földalatti játszmái a szellemi evolúció folyamataira utalnak. ahol egyszerően nem veszünk észre valamely eseményt. Az álom az álmodozástól . Anélkül. A komplexusok traumatikus tapasztalatokban gyökereznek. hogy a „földalatti” rétegek nem tévesztendık össze az elfojtott komplexusokkal. s egyidejőleg a közönség is ı. ahogy az ébrenlét különül el az álomtól. irracionális impulzusaitól és a szigorúan szabályozott verbális gondolkodáson kívül minden képzetalkotási formától megfosztott személy. A tudatosság folyamatos skálát képez a teljes.

s annak minden szintje és rétege a „költés” idején eltelik.igen hasznos azokban a kritikus helyzetekben. KONKRÉTUMOK ÉS JELKÉPEK Az alvó. Mindezek persze meglehetısen drámai példák. hogy álmunkban az ébrenlét állapotában megengedhetetlen logika mőködik. Emlékszünk: úgy írta le a gondolkodás elemeit képezı fizikai entitásokat.hogy úgy mondjam tapogatja. hogy hallatlan fontosságuk van az új kombinációk korábban egybefoghatatlannak látszó összefüggésrendszerekbıl való megalkotásában. vezérlésüket valamiféle robotpilótának adjuk át. új megfigyelési készségeket. amelyek az egész szellemi tájképet átformálják. játszik a bizonytalan formával. s ha mindezek az ismételt alkalmazás révén megfelelıen begyakorlódtak. megtaláltuk a komikum minden biszociációs mechanizmusát. sıt leggyakrabban valamely köztes. aki kígyónak látja a molekulát. modelljét ki. s a tudatosság lépcsıin fokozatosan távolodva az egész mintegy eltőnik a szemünk elıl. A vizuális asszociációk logikátlanságáról és látszólagos naivitásáról vagy az álmodó elmének a megszokások és a józan ész szava iránti közönyérıl kiderült. akinek freudi álmában a seprőnyél fallosszá lényegül át. Az álomban mintegy „szabadjára eresztve”. Egy másik . takaros fémeszköz közti analógia csupán az ı gondolataiban létezett. s a kreatív személyiség még csodálatosabb felfedezı merülései nélkül sem mővészet nem lenne. a szabadjára engedett mechanizmus is ennek szolgálatába áll és . William Harvey a halak felnyitott testében figyelte a szív szelepeinek mőködését. vagy a költı. Számos példával illusztráltam ezt a felfelé irányuló forgalmat. mintázatokba rendezzük ıket.nem szükségszerően az álomban. Hadd forduljak ismét Einsteinhez. Amikor Jean Cocteau kábítószer-elvonókúrán volt. s látszólag anélkül. az elme földalatti játékait irányító kódok javára egy idıre fellazította a racionális irányítást. próbálva valamilyen meggyızı vagy elegáns alakzatba illeszteni.épp emiatt . mint a szabó. akiknek hosszú ópiumszívó pipák voltak a tagjaik. hogyan mozdítják elı a tudatalatti képzetalkotásnak az álomban jól tükrözıdı és megnyilvánuló sajátosságai a biszociációs „kattanást”. átitatódik egy problémával. s hogy az álom . Az egyik sáv folyamatosan halad lefelé: odafigyelünk az új tapasztalatokra. s szemével .élet ez ısi forrásaiig való napi alámerülés nélkül feltehetıleg száraz. a tudós felfedezı.akcióba lép. Ugyanezt a technikát alkalmazza az orrot és az uborkát egymásnak megfeleltetı karikaturista. hirtelen feláradásaiban. A következıkben . korallhoz hasonlítva az ajkakat. A kreatív aktus minden esetben a korábban kapcsolat nélküli gondolati mátrixok új szintézisét jelentette. mint jeleket. Láttuk. hogy szemléltessék a tudattalanul tett felfedezések különbözı aspektusait. Amikor azonban az egész személyiség. holott a látott véres összevisszaság és a tiszta. embereket rajzolt.valamivel módszeresebben megkísérlem megmutatni. testi ügyességeket. A felfelé irányuló forgalom a tudatalattiból érkezı apró lüktetésekben zajlik . Az ember inkább érzi az útját egy probléma körül. A vizuális képzelet általában nem ennyire precíz. hogy bármely nyilvánvaló racionális cél szolgálatának lenne alárendelve. sem tudomány. amely úgy keletkezett. hogy az ember „másra gondolt”. verbális tehetségeket fejlesztünk ki. voltaképpen optikai viccet csinál. illetve többé-kevésbé tiszta vizuális vagy kinesztétikus képeket. egy egyszerő formát két különbözı funkcionális összefüggésrendszerbe helyez. Összefoglalva tehát: a tudatos és tudattalan rétegek közt kétirányú a forgalom. hirtelen pumpáknak látta ıket. amikor lezárulnak a tudatos gondolkodás mátrixai. féltudatos állapotban .s bebugyolálva kelméivel.ezek tartják fenn az elme dinamikus egyensúlyát -‚ valamint a kreativitás ritka. Az elızı fejezetek példái azt a célt szolgálták. szürke automatákká válnánk mindannyian.

nagyjából ahhoz tehetne hasonlítani a helyzetet.egy kora reggel. amikor erre a képre . hogy a vizuálisan gondolkodó ember számára az idı elveszti a verbalítás rétegében automatikusan megfogalmazódó félelmetes. amilyennek otthon. Hadd idézzek egy még hétköznapibb példát. hogy elkerülje a verbalitás csapdáit.valamilyen módon meglátták a választ. az B-nek azt jelentheti: máskor. hogyan jelent meg számára az alapfelismerés. Az igazság pillanatát azonban megelızte „tíz év töprengés a paradoxonon.cix Vagyis: az utazó pontosan olyannak látja a világot. A vizuális gondolkodás azonban lehetıvé tette számára. de világosan éreztem. Aztán egyszer csak jött egy pillanat. Néhány napos böjtölés után ismét útnak ered. de egy cseppet sem a vizuális gondolkodást. aztán torkig lettem az egésszel. Az álom pre-racionalista kódjaiban az idı korántsem folyamatos. Jellemzı egy minden tudományos elıképzettség nélküli ifjú hölgy beszámolója: Próbálkoztam ezzel is.vagyis Newton utáni . A relativitáselmélet súlyosan sérti a fogalmi. nem láthatja a fényt. amelyek az álló megfigyelı világában érvényesek”. Természetesen nem elegendı.megfordítható.tekintet nélkül arra. Egyesek matematikai megközelítést választottak s voltak. a fénysugárnak statikus. Ám „ösztönösen. a Földön maradt társai. tündöklı templom felé. Bizonyítsuk be. egy híres és közismert fejtörıt: Egy reggel. hogy a szerzetes útjai során a nap egy adott pillanatában ugyanazon a ponton találja magát. amelyet a szerzetes felfelé és lefelé menet is a nap ugyanazon idıpontjában érintett. akik megpróbálták „kiagyalni” a megoldást. egy lefelé sétáló figura. hogy megmásszon egy magas hegyet. ismét változó sebességgel és többször megpihenve az út során. mint amikor felfelé haladt. hogy a pszichológiai idı relativitásának semmi köze sincs a fizikai idıéhez. s a dolog megoldása még Einsteinnek is tíz évébe került. A szerzetes változó sebességgel baktat.alkalommal elmondta. hogy ugyanis ha c sebességgel kísérek egy fénysugarat (c a fény vákuumban mért sebessége).akár egy filmben . amely axióma szilárdan beépült a fizikai világ felıli racionális . hogy a két alak . amint a szerzetes sáfrányszínő leplében felfelé lépked a hegyen. Napkeltekor indul el és ugyanazon az ösvényen bandukol lefelé. Szükségtelen hangsúlyozni. de a fejembıl csak nem akart kimenni a kép.cviii Másként fogalmazva: ha az ember fénysebességgel halad. hogy pihenjen vagy a magával hozott szárított gyümölcsökbıl falatozzon. egy-két lábnyi szélességő ösvény vezet csigavonalban a csúcson álló. És ekkor hirtelen rájöttem.tudósoknak és másoknak . Mások és ezek nyilvánvalóan a vizuálisan gondolkodók csoportjába tartoztak . közvetlenül felkelés után. és szembeszálljon a látszólagos logikai ellentmondással hogy ami A megfigyelınek egyidejőleg. öntöttvas-jellegét. hogy e szemlélı tapasztalatai szerint minden ugyanazoknak a törvényeknek engedelmeskedik.cx Gyakran és szívesen adtam fel barátaimnak . és az események sorrendje .gondolkodás kódjaiba.sokkal halványabban rárajzolódott egy másik látvány. amely tizenhat éves koromban villant az eszembe. Keskeny. hogy van az úton egy olyan pont. Az ellentmondás az idı abszolút voltának axiómájában gyökerezik. Röviddel napnyugta elıtt éri el a templomot. ahogyan a hullámlovas látja maga körül mozdulatlan dombvidéknek a hullámokat. de mindannyian arra a következtetésre jutottak: nagyon is valószínőtlen. pontosan napkeltekor egy buddhista szerzetes elindul.ezt a fejtörıt. Átlagsebessége most természetesen nagyobb. Csupán arra akartam rámutatni. gyakran megáll. ha az ember fénysebességgel utazó megfigyelınek képzeli magát. hogy milyen gyorsan mennek és hányszor állnak . azzal is. hogy az idı relatív vagyis „az egyik szemlélı olvasatában egyidejő események a másik számára nem feltétlenül azok” . a térben rezgı elektromágneses mezınek kell mutatkoznia”.

A szerzetes megkettızıdését vagy Einstein fénysugáron lovagló megfigyelıjét egy absztrakt probléma konkretizációjának nevezhetjük. amely saját farkába harap és „csúfondárosan pörög-forog”.amely megmagyarázhatatlan módon hatalmas pályaudvari szállodává változott . ez volt: İ Y szellemi gyermeke. Dr. amit már tudtam: teljesen mindegy. Ugyanilyen módon mondhatjuk. X rettenetes zavarban volt. kemény laboratóriumi munkával végére járni a feltevésnek. amely vagy vezet valahová. hogy Y-nak beszámoljon a dologról. kettızhettem meg. Ragaszkodott hozzá. mostanra pedig „majdnem teljesen kifejlıdött” az ötlet: s ami azt illeti. .és lefelé. a szellemi gyermek „majdnem teljesen kifejlıdött” állapotig való fejlıdésével kínált megoldást a problémára. Az álmában az arcára kapott puszi a „múzsa csókja” volt. hogy vele akar maradni. Mindeddig azonban halogatta. hogy többé nem kislány. Csupa ész vagyok. hogy az felemelje. X azt álmodta. úgyhogy teljes joggal küldhettem ıt haza ugyanazon a napon. megkísértve érezte magát és felébredt. de amikor odaértek X házához . hogy a cikkben nem nyilvánít megfelelı módon köszönetet). Mindnyájan kellemes. Nem sokkal azelıtt egy beszélgetés során Y felvetett egy gondolatot. még alaktalan elmélet szimbolizációja . Y felesége leplezetlen iróniával. s most bajban volt. Elméjének egyik rétegében X természetesen pontosan tudta mindezt. hogy valami konkrét. A vizuális képben azonban megteheti. Az álom egy biológiai analógiával. de korántsem meglepetten pillantott rá. X-et. Természetesen képtelenség.az arcára. amely a közelmúltban jutott tudomásomra: A biológus dr. A tudást azonban elfedte az elfogadott mátrix vastag kérge. hogy szellemi gyermekét „örökbefogadta”. hogy amint laboratóriumából hazafelé sétál. hogy Kekulé kígyója. dr. ami mindig is ott volt. hogy ez az állapot nem tartható fenn soká. Y felesége és két gyermeke. A megtermékenyítı ötlet Y-é volt. egyszer csak csatlakozik hozzá kollégája. hogy a szerzetes két vagy három nap után tér haza a hegytetırıl. várta. amely végigfutott az agyán. Az álom segített X-nek helyes perspektívában látni a helyzetet. amely szöget ütött X fejébe. s ahogy X ránézett. Aztán ki is okoskodtam. egy fiúcska és egy elbővölı kisleány. hogy a szerzetes megkettızze magát. hanem „majdnem teljesen kifejlıdött” serdülı. pozitív fejleményt tudjon mutatni neki.a két kategória részben fedi egymást. és egy csapásra megvilágosodott elıtte az álom üzenete. Ez a mővelet az álmokban gyakran elıfordul. ha lehet így mondani. vagy nem. egy születı. a lány pedig csúfondárosan mondta: Ne féljen. de nem volt képe simán ellopni sem (azzal. X házának vasúti szállodává változása világosan jelzi. Az elsı gondolat. mint nyugodtan beszámolni Y-nak a dolgokról. most már semmi más dolga nincs. mert nem volt könnyő beismernie Y-nak. és a leendı cikkben egyértelmően feltüntetni „apaságát”. amely hibás hurokba kényszerítette az okoskodást. de a munkát X végezte el. s a megoldáshoz éppen ez. éppen az álom elıtti napon kezdte írni kutatása eddigi eredményeirıl beszámoló cikkének vázlatát. a felfedezés most is mint mindig . a logikai ellentmondás iránti érzéketlenség. észrevette. hogy egészen más dolog elejteni egy esetleges megjegyzést. és egyidejőleg sétáljon a hegyre fel.meg pihenni . és egy puszit is adott .valamikor bizonyosan találkozik.vagy inkább bökött . baráti hangulatban sétáltak.minden kutató tudja.a kisleány ellentmondást nem tőrıen kijelentette. és szemében kihívó fény ragyog. illetve hónapokig tartó. ı „nevelte majdnem felnıtt-korig a gyermeket’ . a két kép irracionális. álomszerő összemásolódása vezet. egy olyan esetet mutat be. A következı példa mindkettıt illusztrálja.valami olyasvalaminek a felismerése. A leányka láthatóan azonnal megkedvelte dr. és rövidesen kutatásainak irányát is megváltoztatta.

Beth-lehem tehát azt jelenti: a Kenyér Háza. az egyes szavak elsı és utolsó betőibıl kell új szavakat alkotni. a nyelvész felfedezései. néhány keleti vallás és átvették a keresztény egyházatyák. hogy egy szó betői között bizonyos hermeneutikai törvényszerőségek szerinti kapcsolat áll fenn. valószínő. az ember adamah-ból. az anagramma és a titkosírás archaikus gyökereit. míg az ahavvah szerelmet jelent.kényér szóból ered. A gyermeki és a primitív képzeletben igen szoros és bensıséges kapcsolat van a hangzás és a jelentés között. megvannak a személyiségnek legalábbis a nyomai.cxi Az álomban elmosódnak. s a . amelyeket a költı vagy a humorista abból merít.szóéval. A természettudományokban ezek az elınyök azon egyszerő oknál fogva nem hozzáférhetık. Kleopátra és Nagy Sándor neve.. vagy más jelek. a tudatos énhez hasonlítható személyiséget nem fedeztem fel. A hangzások hasonlósága biztosítja a fonalat. A tudattalan manifesztációiban azonban . mint például az egyes jelek elıfordulásának gyakorisága. Jung -‚ a tudattalanban semmi. Említenem már Isten szójátékát. az elmélet kifejtéséhez használt szavak megválasztása a tartalom szempontjából irreleváns. hangzások és érzetek közötti „kapcsolatok”. Champollionnak 1821-ben az adta a kulcsot a hieroglifák megfejtéséhez. hogy a Rosette-i kövön (valamint más írásos emlékeken) görögül és a kétféle egyiptomi írással ott szerepelt Ptolemaiosz. G. melynek mentén a mai szavaktól és fogalmaktól egészen a görög és szanszkrit anyaméhig visszatapogatózhatunk. hogy a héber szövegeket a rejtett értelem kihüvelyezése érdekében függıleges oszlopokba kell rendezni és felülrıl lefelé kell elolvasni. a keresztrejtvény. A homonim és homofón szavak. Nyilvánvalóak az elınyök. Éva héber neve Havvah. a szintén ember jelentéső esh gyökere azonos az ish . amit jól tükröz a sokféle szómágia. Itt találjuk meg hát a Püthagorasztól és Lao-cétıl Champollionig és Freudig oly sokféle kultúrát elbővölı szójáték.. hogy utolsó lélegzetét a pipáján keresztül szeretné beszívni és egy szójátékkal kibocsátani. hogy két azonos hangzású jelentést összekapcsol. hogy adam. A nyelvvel és a jelentéssel foglalkozó tudományok esetén azonban nagyon is fontos az érzet és a hangzás közötti kapcsolat.tőz . így tartotta a judaizmus. hogy ez a leghasznosabb szolgálat. ami életet. A három névben Champollion összesen tizennégy jel valószínő olvasatát találta meg. szimbólumok. igézés és bőbájolás világszerte elterjedt gyakorlata is. A humorista tréfái. amit bármely Kleopátrák tettek a történelemnek. amelyben valós és képzelt személyek sokasága játssza el az álmodott gondolatokat . s az így kapott eredményt kell manipulálni a számmisztika szabályai szerint. földbıl teremtetett.írta C. feloldódnak a személyiség határai. A tudattalan alakokat ölt.. az akrosztichon. Azt tartották például. Nézhetek egy kivégzést. Egyszerő példa az álom. vagy összeadni a betőkhöz rendelt számértékeket.. Az ısi nyelveken íródott szövegek megfejtését gyakran segítik olyan kulcsok.HASZNOT HOZÓ SZÓJÁTÉKOK Charles Lamb egyszer egy levelében azt írta valakinek. szinte szétválaszthatatlan egységet alkot a név és a tárgy. A MEGSZEMÉLYESÍTÉS ÁLDÁSAI Amennyire megfigyeléseim terjednek . és a költı zengzetei mindmind ebbıl a forrásból származnak. hogy a verbális megformálás. Ezzel rokon az az elképzelés is. a háborút jelentı milkhamah pediga a lekhem . a hangzási hasonlóságok és átalakulások az etimológia és az összehasonlító nyelvészet fontos nyomravezetıi a nyelvek fejlıdésének és felépítésének tanulmányozásában.

hogy a közönséggel elhitesse: ı most önmaga. hogy az ember lehet önmaga és egyidejőleg valaki más is. a kézrátevı. mint az ajak csücskének felfelé vagy lefelé moccanása.kijelentette vagy legalábbis utalt arra a meggyızıdésére. s azzal az empátiával . osztozik az álmodó. aki belehelyezkedik betege állapotába. kiléphet . a varázsló. Az empátia szabatosan józan és semmitmondó kifejezés azon meglehetısen misztikus folyamatokra. A szerepek változhatnak. személyazonossági kártyáikat gyakran újra és újra megkeverik. de az elv ugyanaz marad. A színpadon látható szereplık felcserélhetık és helyettesíthetık. de valami telepátiához hasonló dolog is mőködik az analízis-kezelések során orvos és páciense között. a boszorkány. a terapeuta mindkettıt megteszi. feltétlen hitet. mint színészek a színpadon. a szent. Ugyanezt a belevetítıképességet használja a színész. mint amikor a . a hipnotizır. Jung és Theodor Reik . amikor az Oltáriszentséget úrvacsorára ajánlja fel. A gyógyító ember .az animus. az alávetettség. Megpróbálja érezni. Jungi terápia alatt álló páciensek álmaiban feltételezett személyiségük .kétoldalú viszonyban van páciensével. a pap. s egyben egyfajta apafigurát is képvisel. hogy más én-ekkel szellemi szimbiózisban egyesülhessen. imádat és önátadás érzését és katarzist kell a páciensben felindítani. Nem kell azonban ilyen messzire mennünk ahhoz.következı pillanatban magam lehetek az áldozat. és a gyógyító ember. Végül pedig: a megszemélyesítés technikáját nyílt formában széltében alkalmazzák a pszichodráma elnevezéső csoportterápiákban. A tragédia illúziókat teremt. dán királyfi is.vagy szembenézünk a színpad rivaldafényeivel. amit ı. Freud. A pszichoanalitikus rávezeti páciensét. hogy nem csupán empátia. amely mindig is jelen volt az ısi katarzis-technikákban. a lelki purgálásról. Képesek vagyunk felismerni a másik hangulatát olyan parányi és egyszerő jelekbıl.köztük Charcot. amelyek lehetıvé teszik személyiségünk határainak átlépését. az anima és az „árnyék” folyton más és más álarcban tőnik elı. amelyek során az ember átlépheti határait. az isteni hatalommal felruházott ördögőzı. de egyben Hamlet. az esıistent megtestesítı sámán és a démonok megszállta elmegyógyintézeti ápolt. hogy újraélje konfliktusait egy illuzórikus drámában. miközben álmodunk . A tapasztalatban. s egyidejőleg szerepet is játszik. de ezen jelenségek értékelése és magyarázata a földalatti játszmák repertorárjának részét képezı. A modern pszichoterápia nyílt kifejezésekkel beszél a kiéléssel való gyógyítás elvérıl. Az én cseppfolyós határai áthatolnak a tudattalanba. tudattalan folyamat. amelynek ı maga a fıszereplıje .a bırébıl és máshová helyezheti magát. A komikus történetben a hangsúly váratlan áttevıdése (És mi az ördögöt csináljak én az éjszaka közepén Grimsbyben?) ugyanolyan hatású. a komédia leleplezi az illúziókat. Az empátia annál a forrásnál helyezkedik el.úgymond . a dionüszoszi vagy orfikus misztériumoktól a keresztelés és gyónás szertartásaiig. ahol mások gondolkodásának és érzéseinek megértése fakad.a hajdani és a mai is . Néhány kiemelkedı pszichiáter .Einfuehlung ruházzák fel azt. AZ ELTOLÓDÁS Láttuk: a figyelem hirtelen eltolódása egy jelenség korábban lényegtelennek vagy magától értetıdınek ítélt vonatkozásai felé fontos szerepet játszik a humorban. a gyóntató és az apa szerepeit.félúton a komédia és a tragédia között. a bölcs. vagy a szemet mozgató izmok szinte észrevehetetlenül csekély mozdulatai. a mővészetben és a felfedezı tevékenységben is. hogy felismerjük: az orvoslás és a pszichológia egyes alapfelismerései azokból a földalatti játszmákból származnak. kiindulópontja az orvosi diagnosztizálás mővészetének és a pszichológia tudományának is.

amivel be lehetett verni ezt a szöget. de némiképp más körülmények között. vagy a lencse fókuszának csekély megváltoztatásával csudának láttathatja a leghétköznapibb tárgyakat is. amelyen a legkülönfélébb tárgyak közt ott volt egy zsinór. A hibás kapcsolódások. hogy Duncker éles eszőnek tartott diákjainak fele kudarcot vallott ennél az egyszerő feladatnál. A fotómővész a nézıpont. melynek végére ingaóra-súlyt erısítettek.ingaóra-súly -‚ mert vizuálisan egységet alkotott a rákötött zsinórral és verbálisan is ekként határozták meg nekik. természetesen csak abban a korlátozott értelemben. s a tudományokban való megdöbbentı tájékozatlanság Edisonnak is hasznára vált.matador a támadó bika elıl hirtelen és elegánsan oldalra lép. hogy magát az ingasúlyt használja kalapácsnak. hasonló korú és intelligenciaszintő csoportnak adták ugyanezt a feladatot. „hangsúlyeltolódás” és a hasonló kifejezések az egyik vonatkoztatási rendszerbıl a másikba való átlépést jelentik. Egyenként egy asztalhoz vezették ıket. Az eredetiség elıfeltétele. Kalapács azonban nem volt sehol.legyen e személyiség a kádban üldögélı Arkhimédész vagy a bokrot szórakozottan nézegetı majom. mert e mozzanat az álom folyamatának normális és természetes eseménye lesz. de szakítani egy megszokással: a szellem és a jellem szinte hısies cselekedete. A második sorozatban a súly és a zsinór külön-külön feküdt az asztalon. Az itt ismertetett kísérlet csupán egy volt egy sor hasonló közül. Ha a felejtés lehet mővészet. Láttak egy szöget. amelynek révén az ingaóra-súly kalapáccsá lényegülhet át . Éppen e korlátoktól való mentesség következménye. aki elaltatja a józan értelmet. nyitottan szemlélték a helyzetet. mert idegrendszerünk egyik fı funkciója éppen a szokások kialakítása. és egy súlyt. Éber állapotban az „oldalra lépés”. Egyik kísérletében Carl Duncker . hogy bizonyos fajta szabadságot kínál bizonyos fajta szellemi korlátok alól. s a képzetalkotás ártatlanságát egy futó pillanatra visszaadja. hogy az egyikbıl a másikba való átlépést nem érezzük váltásnak. Szert tenni egy-egy új szokásra könnyő dolog. hogy a kreatív személyiség hasznot húzhat az „álmatag” gondolkodásból . Az eredmény: a megoldásra a második csoport minden tagja nehézség nélkül rátalált. Ismét a tudattalan fontosságáról: ı az aneszteziológus. Elıítéletek nélkül. amelyet hangsúlyozottan ezzel a szóval írtak le a kísérleti személyeknek: ingaóra-súly. Így aztán csak a kísérleti személyek fele volt képes kiragadni összefüggésrendszerébıl. milyen makacsul következetesek gondolkodásunk értelmezési keretei és mátrixai.ahogy Szultán csinált az ágból botot.ı eszelte ki a hegyre sétáló szerzetes fejtörıjét . Az elsı kísérletsorozat alanyainak elméjében azonban szilárdan beágyazódott a súly funkciója . Álmunkban azonban e rendszerek. a tudatlanság áldásnak is tartható. amit tudunk. Semmi mást nem kellett csinálni. téves illeszkedések megszüntetése már fél siker. Ezután egy másik. A zsinórra erısített súly látványa és nagyrabecsült tanáruk szavai úgy fagyasztották be mátrixába a kalapálásra is alkalmas tárgyat. és soha nem lenne alkalmunk feltenni a megfelelı kérdéseket. hogy készítsenek ingát. ahogyan a borostyánban esik foglyul a bogár. elvégezni a hangsúlyeltolást. jól mutatja. hivatkozási keretek koherenciája oly mértékben fellazul. Faraday számára kincs volt a matematikában való járatlanság. hogy a megfelelı pillanatban képesek legyünk elfelejteni. A kísérleti személyek közül (mindannyian diákok voltak) mindössze 50% talált rá a megoldásra. és a kísérletvezetı nem használta az ingaóra-súly kifejezést.azt a feladatot adta a kísérleti személyeknek. Elménket a felejtés mővészete nélkül elborítanák a már kész válaszok. Az elsı kísérletsorozatban a zsinór rá volt kötve a súlyra. Gyermekkorában szüntelenül . A felfedezés folyamatában ez a mozzanat új szögbıl vagy váratlan megvilágításban mutat meg egy-egy jól ismert dolgot vagy fogalmat. A tény. mint beverni a falba a szeget és a zsinóron függı súlyt ráakasztani. valamint egy szeg is. aztán rákötötték a zsinórt a szögre és a végére erısítették a súlyt.

hogy a különbözı hosszúságú vasrudak más-más hangmagasságban csengenek a kalapácsütések alatt. Hagyjuk el most a „Varázsló” Menlo Park-i laboratóriumát. vagy úgy tálalja ıket. Az ember azt várná. ki volt az az álmomban látott személy. Veszi továbbá a bátorságot. A pszichiáter olykor egy elejtett megjegyzésben. mintha egyazon dolog volnának. hogy befizesse az adóját és egy hivatalnok hirtelen a nevét kérdezte. hogy az álomban megjelenı megfordítható minıséget pozitív vagy negatív elıjellel kell-e értenie. hogy könnyebb nem létezınek tekinteni.kérdezısködött olyan dolgok magyarázata felıl. Az álom . hogy valami sértıt fogok mondani. amelyhez társul egyfajta visszafordított logika is. s a kalapácsütések robaja zenei hangzásokká változott. és ki kellett állnia a sorból.mindig a rendezetlen és osztályozatlan maradék. hogy amikor egy alkalommal sorban állt a New York City Hallban.cxiv Amikor a páciens azt mondja orvosának: Ön most azt gondolja.cxii Amikor találmányai átformálták civilizációnk arculatát. elsısorban a magasan képzett. hogy Püthagorasz. hogyan végzik munkájukat a jártas és ügyes kező mesteremberek. „a tudományokban való járatlansága ellenállást és kritikát eredményezett. hogy megtalálják. szinte minden esetben a lényeget leplezi le.a legszembetőnıbb módon veszi semmibe az ellentét és ellentmondás logikai fogalmait. egy látszólag lényegtelen asszociációban találja meg az adott eset kulcsát. a mesterség szempontjából teljességgel érdektelen jelenség felé fordult. mint tudomásul . Vagy. A mindenfajta tudományok hitelesített és rendezett tényei körül ott gomolyog a különös vagy kivételes megfigyelések porfellege.”cxiii Beszélik: oly szélsıséges túlzásokba vitte a felejtés mővészetét. Olykor az ember egészen könnyen juthat információhoz a tudattalan elfojtott folyamatairól.úgy látszik .kedveli a trükköt. hirtelen kiragadta megszokott összefüggéseibıl. A mőhely fülsiketítı lármáját. hogy butácskább az átlagosnál. és térjünk vissza a számoszi kovácsmőhelybe. arra. TÓTÁGAS Az eltolódás mélyreható formája a hangsúlynak a szituáció egyik értelmezési keretébıl egy másikba való hirtelen elcsúsztatása. amit a legkevésbé fontosnak vél. de alkotó erıvel és találékonysággal meg nem áldott tudósok és mérnökök köreiben.biztosra vehetı. amely a közönséges halandók szamara a vaskor hajnala óta nem volt több.és komolyan . A nem fogalma az álomban nem létezik.Freud szerint . ahol a hagyományok szerint a fizika elsı mennyiségi jellegő törvénye megszületett. amelyek az idısebbek szemében maguktól értetıdınek tőntek. szabálytalanok és ritkák ahhoz. hogy valamilyen agybetegsége van.venni ıket. mi az. hogy pontosan azt akar: sérteni. így aztán az ember a priori soha nem tudhatja.írta Freud . amelyek elég aprók. mint éles szemő és tudományosan gondolkodó megfigyelı arra koncentrált. ha a páciens kijelenti: Ön azt kérdezi tılem. s megtanulja figyelmét a páciens jelentıségteljes állításairól az esetleges vagy véletlen nyelvbotlások. Feje abnormálisan nagy volt. A nagy felfedezések lehetıségeinek tárháza . Figyelme azonban egy. Az álom elıszeretettel fogja egységbe az ellentéteket. ahol túlságosan szem elıtt volt ahhoz. s ebbıl keletkezett az a gyanú. amelyet Poe egyik hıse alkalmazott. s emiatt arra gondoltak. de igazán nem ez a szándékom.cxv . Edisonnak egyszerően nem jutott eszébe. egy titkos dokumentumot egyszerően az asztala kellıs közepére dobva „dugott el”. a racionális tapasztalatoktól az irracionális álmok felé fordítani. Megkérdezheti például: Mit tart e szituáció legérdektelenebb mozzanatának? Ha a páciens bekapja a csalit és elmondja. A kommunikációs mérnök terminus technicusaival: Püthagorasz a zajból információt csinált. azoké. hogy egy létezıt önmaga ellentétével fejezzen ki.írta William James . akkor . A Mindenható . mint elkerülhetetlen kellemetlenség. Hát nem az édesanyám -‚ akkor nyugodtan kijavíthatjuk: Vagyis az édesanyja.

. amelyek feltehetıleg az idegrendszer sajátosságaira vezethetık vissza. aki a Lemoine-i egyetem szerény és jelentéktelen tanára volt. megvannak a maga mély. Oldatai egy alkalommal megpenészedtek és tönkrementek. hogy épp melyik országba látogatott. s Gulliver aszerint törpe vagy óriás. sem pedig azt. Haüy legkedvesebb tanítványa. amely a Francia Akadémia tagságát hozta meg Haüy számára. Pasteur kedvenc vegyületét. Korántsem vagyok biztos benne. s tanulmányozni kezdte a penész hatását a tartarátra. hogy mind a rombos. mint egy kis laboratóriumi baleset. hogy mindezeknek a megfontolásoknak bármi közük is lenne a felfedezések egy bizonyos típusához. egy-voltát a keleti vallások és filozófiák. Szeretett volna általános következtetéseket tenni. s a sacer szó szentet és átkozottat is jelent. s különös módon a kudarcot vallott kísérletek szolgáltatják a megoldásokat. amelyekben már ott voltak késıbbi eredményeinek csírái is. Az ilyesmi meleg idıben gyakran elıfordul. Azt lehetne mondani: ezek a kudarcból született sikerek. míg csak egy kínos kis baleset egész életére más irányba nem terelte érdeklıdését: Egy napon. hogy balesetek és apróbb laboratóriumi tévedések álcázott áldásnak bizonyulnak. Az egyik kristály úgy hasadt el. hogy a dolgokat idırıl idıre a fejük tetejére kell állítani. szétzúzta a barátaitól kölcsönkapott kristályokat. véletlenül levert az asztalról egy szépséges prizmatikus mészpátkristály csoportot. amikor a kutató figyelmét brutális módon fordítják a probléma hogy így fejezzem ki . darabokra törte hát kis győjteményét. amikor egyik barátja házában valami ásványféleséget vizsgálgatott.errıl késıbb. amely a biológia tudományában különös gyakorisággal fordul elı: újra meg újra tapasztaljuk. és minden szabad percét a környék ásványainak és növényeinek győjtögetésével töltötte. tudattalan gyökerei. Pasteur az ı hatására kezdte tanulmányozni a krisztallográfiát.plusz aspektusairól a mínusz vonatkozások felé. vizsgálni kezdte a felületek szögeit. ezen a területen tette elsı felfedezéseit. de egy új.27 Ennek egyik meglepı megnyilvánulása a figura és a háttér értelmezésének megfordíthatósága . s ilyenkor a vegyész halk szitkozódással a lefolyóba önti a zavaros maszatot. hogy egyes ókori nyelvek egyazon szóval jelölték az ellentétes fogalmakat. hogy a tudattalan ellentéteket egyesítı tendenciájának magyarázata a jellegek értékelésénél alkalmazott skálák viszonylagossága. mint az ép felszín. s a krisztallográfia tudományának úttörıjévé avatta ıt.úgy tőnik . hogy a törési felület ugyanolyan sima volt. Hivatkozik arra a tényre is. a latin altus magasat és mélyet. Ez egyszer azonban . a hasábtól eltérı alakú kristályformát mutatott. mind pedig az izlandi pátnál azonosak. A meghatározó esemény ezúttal sem volt más. hogy mily gyakran hangsúlyozzák az ellentétpárok alapvetı egységét. Haüy felemelte a töredéket. Delafosse késıbb a párizsi École Normale-ban Pasteur tanára lett. Az eredmény az elsı szem 27 Jung a mandalát a coincidencia oppositorum szimbólumának tekinti. amelyek során megfordult a rabszolgák és urak viszonya. kísérletté változtatva a bosszantó esetet. az erjesztıkádakban lerakódó vörös borkıbıl származó paratartarátot tanulmányozta. s mindenütt ugyanazon törvények szerint szervezıdı struktúrákat talált.Freud (Baint és másokat követve) hitt abban. Klasszikus példa Haüy-é (1743-1822).cxvi Az eredmény: megszületett a Traité de Mineralogie. s legnagyobb meglepetésére úgy találta. egy forró nyári londoni délután hővösnek tőnik a szudáni látogató számára. Pasteur megfordította a helyzet logikáját.Freudnak nem sikerült kellıen mélyre hatolnia: nem említette a Saturnaliákon és más ókori ünnepek alkalmával őzött rítusokat. annak a törekvésnek. ami az ellentéteknek a teljesen integrált személyiségben való megbékélésére utal .ám ez egészen más témakör. Valóban úgy látszik.

A termelıdı áram azonnal mozgásba hozta a berendezést. amelyek véletlenül egy staphylococcus-kultúrát tartalmazó petricsészébe találtak megérkezni. Fleming elkülönítette a váladék hatóanyagát amely egyébként jelen volt a könnycseppjeiben is . Élete késıbbi szakaszában Pasteur még legalább két emlékezetes alkalommal vetett hasonló szellemi bukfencet. Fleminghez egy más összefüggésben is vissza kell térnem. Különös. hogy a lemezen jól láthatóan kialakult a kép. még sokkal inkább. míg ki nem derült. hogy a „tettes” a higany kipárolgása volt. s most. három óra is elegendı. de milyen hosszú út vezet e kijelentéstıl a penicillinig! Több. de ugyanezt a sajátos fordított vagy hibás logikát láthatjuk mőködni a tudomány más ágaiban vagy a mővészetekben is. de a két készülék tükörkép-azonosságát 1873-ig senki nem ismerte fel. Az egyik. 1922-ben kezdıdött. sorra távolítva el az egyes vegyszereket. és a balszerencsés véletlenek szinte nevetséges sorozata.és növényfajok között. és orrából egy csepp váladék egy petricsészébe pottyant. Másnap reggel meglepıdve tapasztalta.és lizozim-nek nevezte el.volt az okoskodások és következtetések láncolatában. Daguerre berakott egy exponált lemezt egy nem túl tisztán tartott szekrénybe. az ember halálos ellenségeibıl szövetségesekké változtatása volt. s elektromos motor még nem létezett. modern technológiánk alappillérei úgy születtek meg. A fotográfia történetének és a röntgenográfia hajnalának fıszereplıi a fluoreszkáló képernyık és fényérzékeny lemezek. Az alacsonyrendő organizmusok között . Fleming azonban már hét éve várta a szerencsés alkalmat. amíg egy könnyő szellı besodorta a laboratóriumba egy penészgomba. a vakcinákkal való immunizáció már említett felfedezése egy tönkrement baktériumkultúrából indázott elı. Egyszerőnek hangzik. mint a nagyobb állat. Megismételte a kísérletet.írta Pasteur . mint fél évszázad kellett még.az élet elpusztítja az életet. Faraday 1821-ben feltalálta az elektromos motort és készített is egy kezdetleges darabot. végül pedig a fertızı betegségek kutatása és gyógyítása terén tett korszakalkotó felfedezésekhez vezetett. A Szőz Mária Kórház laboratóriumában dolgozott éppen. amelyeken olyan hatások mutatkoztak. amelyben különbözı vegyszerek voltak. A villanymozdonyok. 1873-ban a bácsi Világkiállításon bemutattak néhány tökéletesített dinamót. amelyet gızgép hajtott meg. a Penicillium notatum spóráit. Találmányára az elkövetkezı tizenöt évben nem figyelt fel a kutya sem. Egy technikus az osztrákok közismert hanyagságával véletlenül összekapcsolta az egyiket azzal. aztán a mikroorganizmusok rendkívül fontos szerepének felismeréséhez. A látens kép higanygızben való láthatóvá tételének felfedezése elıtt a következıket írta: Egy tájkép fotográfiai másának elkészítéséhez hét-nyolc órányi idı szükségeltetik: de egyes emlékmővek esetén. a dinamó a mozgásból termel elektromos áramot. ha erısen megvilágítja ıket a nap vagy maguk elég világos tónusúak. az elektromos energiaátvitel. hogy valaki egy egyszerő készüléket véletlenül fordítva mőködtetett. amely az erjedés vizsgálatához. de tıle teljesen függetlenül) feltalálta a dinamót is. s ez a felfedezés vezetett az ipari mikrobiológia megszületéséhez s végül az antibiotikumokhoz: a mikrobák megölik a mikrobákat. gızgéppel hajtott áramfejlesztı berendezések már nem mentek csodaszámba. 1831-ben (közel egyszerre Joseph Henryvel. de Faraday régi találmánya feledésbe merült. A másik a mikroorganizmusok „megszelídítése”. A motor az elektromos áramot mozgássá alakítja. amikor Alexander Fleming történetesen megfázott. ahol elpusztította a vizsgált baktériumkultúrát. amiket senki se várt. Ez volt az elsı lépés. Ekkorra a hatalmas. A felfedezés után az expozíciós idıt három-harminc percre lehetett . A lizozim nem volt különösebben erıs baktériumölı. már készen állt. s így az elektromos motor „ismét” megszületett. A „balszerencsének köszönhetı felfedezés” imént felsorolt példáit a biológia területérıl merítettem. többek közt némi higany is. hogy eljött a pillanat. s további hét évnek kellett eltelnie.

Becquerel atyja és nagyatyja is fizikaprofesszorok és az Akadémia tagjai voltak. hogy kísérletekkel igazolja ezt a feltételezést. A készülék fı része egy forgó papírkorong volt . a papírkorongot a leadókészülékbe helyezték. a szapora jelek hallható formában érkeztek. hogy elzárja a közönséges fény elıl. amely egy tővel karcolta a papírba a beérkezı pontokat és vonalakat. a radio-aktív anyag maga az uránium. Minden nagyszerően ment. A lehetetlen ismét megtörtént. a fluoreszcencia megszőnt.köztük az urániumvegyületek . Amikor azonban kivette ıket a fiókból. Alig tájékoztatta az eredményrıl az Akadémiát.rövidíteni.újabb nagyszerő példa arra. és senki nem gondolta. Ez igen kellemetlen volt. s amely képes áthatolni a kartondobozon. a kattogás elmosódott. amelyet bizonyos anyagok . s a fiatalembernek találgatásra kellett hagyatkoznia. így hát X-sugarak sem keletkezhettek. A kérdéses napokon a gázok elektromos vezetıképességét vizsgálta. Pár héttel késıbb a Francia Tudományos Akadémia ülésén Henri Becquerel megtekintette Röntgen X-sugarainak bemutatását. hogy a tőzı napfényben az uránium minél erısebben fluoreszkáljon. Becquerel azonnal kigondolt egy . Amikor rossz volt az összeköttetés. amely szerint az X-sugarak a fluoreszcens derengés normális kísérıjelenségei. Néhány héten belül kimutatta. azt tapasztalta. s a megoldás eszköze ismét a logika megfordítása volt. és a felfogóernyın kirajzolja a csontok körvonalát.amelyet X-sugárzásnak nevezett el ugyanígy áthatol az emberi szöveteken is. A kristályokat itt nem érhette napfény. hogyan igazol a kísérlet egy alapvetıen hibás feltételezést. hogy a bárium-platinocianiddal bevont papírlap minden észlelhetı ok nélkül fluoreszkálni kezd. a tapasztalt fluoreszcens derengés oka minden bizonnyal valamiféle ismeretlen sugárzás. mint a késıbbi gramofonlemezek -‚ amelyen pontok és vonalak formájában jelentek meg az érkezı jelek. s Edisonnak le kellett ıket írnia. s az X-sugarak áthatoljanak a kartonon. hogy a sugárzás . Az ifjú távirdász kieszelt hát egy egyszerő Morse-jel lejegyzı berendezést. azon pedig egy uránvegyület néhány darabkáját helyezte el. és Becquerel a fiókba tette a fényérzékeny lemezeket és az urániumot. A berendezést kizárólag . Az ifjú Edison távirdászként dolgozott.cxvii 1895-ben Wilhelm Konrad Röntgen. és különös érdeklıdéssel fordultak a flureszcencia-jelenség felé. s egy Morse-jeleket feljegyzı.fény hatásának kitéve produkálnak. s amikor széthajtogatta a csomagot. amelyet a katódsugárcsı bocsát ki. Ha az üzenetet egy másik állomásnak akarták továbbítani. Tizenegy évvel késıbb az elsı saját laboratóriumában egyszerre mintegy ötven találmányon dolgozott. hogy fogadja az érkezı Morseüzeneteket. s a sugárzás jelenlétét itt is kimutatta.elméletet. Fı feladata abban állt. kivált azért. s ebbıl a célból egy fekete kartondobozba zárt katódsugárcsövet mőködtetett. hogy ilyesmi egyáltalán létezik. Nem a fluoreszcencia keltette az X-sugarakat. és a tizenhét éves Edison elvesztette állását. amely képes lett volna áthatolni a doboz falán. a würzburgi egyetem fizikaprofesszora véletlenül észrevette. Most már összeállt a kép: a sugárzás forrása. köztük volt az írógép. tökéletesített készülék.olyan. Abban az idıben még nem ismertek olyan erısségő sugárzást. Ezután az egészet kitette az ablakba. A csomag tetejére egy átlyuggatott fémlemezt rakott. A hátramenetbe kapcsolt okoskodás talán legszebb példája a fonográf feltalálása volt. Egy fényérzékeny lemezt vastag fekete papírba csomagolt. hogy elszínezzék a lemezeket. Innen folytatták a kutatást Curie-ék. és nekiállt. a lemezek feketék voltak. mert Edison hallása egy korábbi balesetbıl kifolyólag nem volt tökéletes. hogy a fényérzékeny lemezen valóban megjelentek a fémlemez lyukacskáinak képei . Röntgen azonnal ténynek fogadta el a lehetetlent. éppen ellenkezıleg. az ég befelhısödött. Becquerel most nem fluoreszkáló urániumvegyületekkel próbálkozott. A távírótársaság szerint azonban értelmetlennek tőnt a közvetlen hallás utáni feljegyzés helyett a papíron lévı felvételrıl írni át a szövegeket. amelynek mozgó tője követte a korong rövidebb-hosszabb mélyedéseit.téves .

a figura és a háttér megfordítható viszonyát. Miskin herceg. Az ember a különbözı állomásokon a szem logikájának hasonló megfordításaival találkozik: . és minden Dr. Hyde.És ennyi. a felfogás tudattalan és gyakran ellenırizhetetlen elcsúszásai révén egyszer a fekete kockákat látja elıugrani. s váltakozásuk irányítói látszólag tudattalan pszichológiai folyamatok. hogy készítse el. s olykor némi zeneiséggel bíró hanggá változott. ami hangkeltéssel lett volna kapcsolatos. a következı pillanatban pedig a fehéreket. Az egész körülbelül tizennyolc dollárba került. Ha az ember rámered a fürdıszoba padlójának mozaikjára. szembe nézı profil.” . amelynek az ember esetleges szereplıje csupán. a mőtét sikerült. A vizuális észlelés területén is találunk egy hasonló jelenséget.mint a végzet csapjait és szelepeit. Különösen kedvelik a látszólag ártalmatlan véletleneket . a beteg meghalt.az események jelentésteli rendjébe iktatott „vakfoltokat” . Aztán megforgatta a henger karját.. a bőnösök szentek. a „félkegyelmő” egy kifordított bölcs.elektromos jelek lejegyzésére és továbbítására szánták. s odaadta egyik alkalmazottjának. s a tőt a Morze-távíró helyett egy hangrezgéseknek kitett membránhoz rögzítette. a szentek bőnösök. és semmi köze nem volt bármihez.. a mélyedéseket követı tő ugyanis pirregett. (Gondoljunk csak a herceg és a rá megszólalásig hasonlító ember történetére. Minden. vagy két. Edison belekiabált: Mary had a little lamb.a szadista az az ember aki kedves a mazochistához.) Másfelıl: a klasszikus tragédiában az istenek vagy a csillagok szövik a halandó hıs sorsának fonalát. bármelyiket látjuk is elsıdlegesnek. A késıbbi irodalmi mőfajokban ugyanezt a funkciót látják el a fejük tetejére állított. „A gép tökéletesen visszaadta a hangot. A többi már csak finomítás kérdése volt. Amikor kész volt.. Lerajzolta a készülék vázlatát.. hogy mire is szolgál majd a furcsa szerkezet. Mőködés közben azonban keltett hangokat.. a visszájára fordító fogáson alapuló tréfa ugyanezen a mőveleten alapul. egy bizonyos John Kruesinek. Mindenki megkövült. nagyjából Giorgione óta már olyan tájat is lehet festeni. A festészet történetének egynémely nagy forradalmai a látás csaknem ilyen brutális átfordulásait idézték elı. a hısök gyáva kutyák.változik. s ha a lemez nagyon gyorsan forgott. A két értelmezési mátrix felcserélhetı. Még meggyızıbb illusztrációval találkozhatunk a legtöbb pszichológiai tankönyv lapjain: Egy serleg. Papír helyett Edison vékony cinkréteggel bevont hengert alkalmazott. vagy találkozóra csalják Szamarába. vagy kesztyőkánt kifordított jellemek. Jekyll egy kicsikét Mr. A logika hirtelen megfordításával pedig megszületett a fonográf. Hogy ismét a kommunikációs zsargont használjam: információvá tették a vibráló tő háttérzaját. a pirregés zümmögéssé..a zaj információvá . amely elıtt az emberi figuráké volt a fıszerep. a felnıttek gyermekek. egyfajta vizuális Saturnaliában egy szempillantás alatt háttérré . A vásznon megjelenı táj egészen a késı velenceiekig elsısorban megszokott háttérként jelentkezett. s Kruesinek mindvégig fogalma sem volt róla. Ugyanezzel a logikai „tükörírással” találkozunk a humorban is .

amíg nem sikerült a dolgot a Jang és Jin: a taoista filozófia férfi és nıi princípiumainak szemszögébıl szemlélnie. A tudományos felfedezések és a mővészi produktumok voltaképpen mind-mind feltárások. A kvantummechanika egészen addig nem tudta feladni az anyag és energia komplementer jellegének elképzelését. hogy a hullám-részecskék. egy karikatúra láttán fogant meg az agyában. hogy az emberi szervezet fı védelmi mechanizmusa a behatoló mikrobákkal szemben a fehérvérsejtek egy csoportja. amikor észrevette. a Fliegende Blätter nézegetése közben.írja Bronowski. tömör anyagdarabkákként. . a naturalizmustól az érzékelıképesség egyéb izmusaiig. amikor az embernek szálka megy az ujjába. A zene birodalmában a figura és háttér (kíséret.”cxviii A mikroszkóp az École Normale egyik laboratóriumában állt.noha ott rejlik az alapvetı posztulátumokban . Kepler felfedezéseinek kiindulópontja egy feltételezett analógia volt a Szentháromságban az Atya és a Naprendszerben a Nap szerepe között. fúga) felcserélhetısége magától értetıdik. Pasteur felismerte az analógiát a tönkrement baktériumkultúra és a baromfikolera-vakcina. Ami azt illeti. a legtöbb fizikus nem is igen törıdik ezzel a belsı ellentmondással. és szórakozottan közéjük dobott néhány rózsatüskét. hogy az ág éppen olyan. parányi. protonok. Freud maga számolt be róla. Az elsı képen egy leányka kislibákat terelgetett egy bottal. „Az egész család elment a cirkuszba. szembetőnı jele az emberi elme fogékonyságának a fordított logika és az ellentétek egyesítése iránt.fagociták. az Univerzum voltaképpeni alkotóelemei hol tömör serlegek. a falósejtek . ANALÓGIA ÉS INTUÍCIÓ Elija Mecsnyikov. ellenpont. A vigyor nélküli fakutyát minden efféle felfordulásnál felváltja a fakutya nélküli vigyor.elektronok. a másodikon már felnıtt nevelınıként. Szultán észrevette. A lárvák azonnal körülvették. Mecsnyikov éppen a tengeri csillagok áttetszı lárváinak mozgatósejtjeit tanulmányozta. hogy megnézzen valami különleges mutatványokra képes csimpánzt. az elmélet azonban meggyızıen mőködik. mint egy alma. Fleming pedig az orrából kicseppent váladék és a penész hatása között. mint egy bot. Nem azt akarom mondani. hol pedig ık az üres tár a két profil között. hogy a Hold pontosan úgy viselkedik. s éppúgy. Lord Kelvinnek akkor jutott eszébe a tükrös galvanométer ötlete. hogy a Krisztus elıtti hatodik században élt Lao-Ce elıre látta az alfa-részecskék viselkedését a Wilson-kamrában. fotonok stb. amelyet Pasteur bocsátott a rendelkezésére. A tudós ennek az analógiának nyomán fedezte fel. azt is körülveszi a genny. Kevéssé nyilvánvaló a dolog . Az a tény. hogyan csillan meg a napfény a monokliján. csak azt: a tudattalan szellem idıtlen tulajdonsága. a kontúroktól a felületekig. Newton pedig.olykor részecskékként. E két állapot a hagyományos fizika szemszögébıl nézve egyértelmően kizárja egymást.cxix Egyes szerzık a kreatív folyamatot teljes egészében a rejtett analógiák elıbányászásával azonosítják. hogy az ösztönök szublimációjának gondolata egy szatirikus lap. mohón bekapták és megemésztették a tüskéket.a modern elméleti fizika területén: Niels Bohr komplementaritáselve szerint a Világegyetem végsı alkotóelemei . máskor pedig meghatározhatatlan helyzető energiahullámokként viselkednek. hogy ekképpen mőködik. A dolog arra emlékeztette Mecsnyikovot. megtámadja és megpróbálja elemészteni a behatolót. mint a tengeri csillag lárvái.a díszítı drapériáktól az önkifejezésig.cxx De hol búvik ez a rejtett . hogy századunk kiemelkedı tudósai képesek voltak tudomásul venni ezt a paradoxont. rejtett hasonlóságok feltárásai . én pedig magamra maradtam a mikroszkópommal. a nagy biológus 1890-ben egy délután nagyon egyedül érezte magát. és egészen jól megvannak abban a hitben. kezében napernyıt tartva ugyanígy terelgetett egy csapat fiatal leányt.

Ha egy megszokott. hogy mindketten kínaiak. Bain . A kínai. látszólag egyszerő tevékenységek is. Még az olyan. Utólag úgy lehetne meghatározni a folyamatot: párhuzamos okokból kiindulva okoskodni . Ez a mozzanat sokkal inkább a költıi hasonlat születésére. vagy a Szentlélek kiáradásához hasonlítja a gravitációt. transzpozíció) találkoztunk már az elmés fejtörık tárgyalásakor is. hogy az adott terep adottságainak megfelelıen alkalmazzuk ıket. új költıi metafora is hamarosan közhellyé fakul. másféle baktériumkultúra élete közti hasonlóság nem rejtızött sehol. Lehetnek ugyan korábbi helyzetekkel való hasonlóságok. amelyek egyes vonatkozásokban korábban már elıfordult. a gondolat egy elmében született meg. de nem minden vonatkozásban hasonló dolgot vagy eseményt jelent. semmint logikai mőveletre emlékeztet. különbözı szögekbıl. s tapasztalatai segíteni fogják az aktuális megoldás megtalálásában is. Az ebben a fejezetben tárgyalt felfedezések mögött meghúzódó valódi szellemi teljesítmény tehát. hogy áthidalja a szakadékot.és hajókról . Elvégre a Rozmár is analógiákkal érvelt. hogy miután a hasonlóság felismertetett. amelyek szub-kódokként jelen vannak minden komplex szellemi készség mőködésekor. a kettes szám. hogy valaki a gyulladás párhuzamaként .rámutat a lárvákra.azt hiszem. mint két különbözı kézírással írt a bető felismerése. s elsısorban annak tudattalan rétegeiben történik meg.hasonlóság. A felfedezés lényege a káposzták és királyok . Ilyenkor az egyetlen megoldás: megtalálni egy. s a régi játékszabályok szerinti gyümölcstelen kísérletezések útvesztıibe csalják áldozatukat. a köznapi nyelvben két. jórészt egyelıre megmagyarázatlan általánosító és absztrakciós folyamatok eredményei. a dolog az elmében.különbözı fajtájú elıregyártott pallók és hidak amelyekkel meg lehet oldani a feladatot. A tehén szervezetében lévı mikrobák. amit tálcán lehetne kínálni vagy elrejteni egy szekrényben.megalkotta a hasonlóságon alapuló asszociáció kifejezést. amióta az elme mőködésének magyarázatául . A felfedezés valóban intim pillanataiban azonban a látni voltaképpen azt jelenti: elképzelni. A matematika tudománya akkor született . A hasonlóság nem olyasvalami. Ezek azok a „játékszabályok”. hogy a hasonlóság felfedezhetı legyen.úgymond .ahogy egy nagyszerő. hogy megoldjon egy problémát. más problémákra hasonlítanak.az igazi tett azonban éppen az. a tengeri csillagok lárváit vagy éppen a Szentlelket. amely az emberi elmében bizonyos vonatkozásokban egymást átfedı jellegek szelektív hangsúlyozásának s ezzel párhuzamosan mások elhanyagolásának eredményeként keletkezik. hogy az egyik illeszkedni fog. hasonlít egy kínai lányhoz abban. hogy egy pár fácán és két nap között van valami közös. hogy mindketten férfiak.és pecsétviaszról / káposztákról . A logikában az analógia párhuzamos okokból kiinduló okoskodást. A bökkenı a párhuzamos és a hasonló szavakban van. amikor „cipıkrıl . a problémától korábban teljességgel idegennek vélt segédmátrixot.e könyv zsargonjával élve: különbözı mátrixokkal próbálkozik abban a reményben. s természetes. még ha verejtékes munkába kerül is. úgymond különbözı színő szemüvegekkel tanulmányozza .írta Bertrand Russell -‚ amikor felismerték. amelyet elıtte még senkinek nem sikerült felismernie.és királyokról” beszélt. hamarosan fel fog fedezni olyan aspektusokat. ismert típusú feladattal van dolga. hasonlít a négerhez abban. bár az értelmezési keretnek még itt is meg kell változnia ahhoz. Másként fogalmazva: egy probléma megoldása valamely őr áthidalását jelenti. Az ilyen rutineseteknél alkalmazott szellemi mőveletekkel (extrapoláció. s egy elfeledett petricsészében tönkrement.elızıleg semmiféle rokonságban nem lévı . A valódi felfedezéseknél azonban egyetlen kész mátrix sem alkalmas arra. de ezek sokszor inkább félrevezetıek. hogy valaki meglátott egy analógiát. olyan viszony ez. s a rutinkérdésekre kéznél vannak a megfelelı mátrixok . és hasonlít természetesen bármely nemzethez tartozó minden bélyeggyőjtıhöz is. aki bélyegeket győjt. és hogyan lehet rátalálni? Szultán ágait valóban lehet botoknak látni. interpoláció. bizonyos tekintetben. különösen ez utóbbi bővölte el a pszichológiát. aki nekiszánja magát. A tudós. mintsem hasznosak. már mindenki látja és tudomásul veszi .

elektromos töltéssel rendelkezı. amelyek e szerepét szemléltetik: a tudattalan képzetalkotás könnyedebbségét. s vajon 28 Fél évszázaddal korábban Hall. amelyben homályos valamik ködösen emlékeztettek bennünket más valamikre valamiféle újszülött analógiákban. mint a gömbölydedek. mint Poincaré falról levált atomjai. Cseppfolyós. még mielıtt elég közel érne ahhoz. A következı három év alatt gyakorlatilag mindent újra felfedezett. csak néhány intuíció éri el a „felhıképzıdés” stádiumát. amit korában az elektromosságról tudni lehetett. s maga is hozzátett néhány alapvetı fontosságú felismerést. esetleg vizuális szimbólumok. hatalmas áramütésre képes „edényekkel” kezdett kísérletezni. amely felébredéskor szertefoszlik. látnoki erejét. A most következı utolsó két példa a rejtett analógiák felfedezésének folyamatait világítja meg. a hegyes dolgok e tulajdonságának ismerete nem lehetne-e hasznos az embereknek. menten szertefoszlik. e mennyei korbács ellen az emberiségnek módjában áll védekezni is: Azt mondom: ha így áll a dolog. Az elsı a szó szoros értelmében is a felhıkkel kapcsolatos: a villámhárítót feltaláló Benjamin Franklin esete. mint a folyadékba dobott kristályok.váratlan frigye. bizonytalan dolog. Olyik álom valamiképpen szétolvad az ébredezı elmében.ahogy az álomnak a hagyományok által megszentelt szabatos logika és a szellemi beállítódottságok iránti közönyét lehetne nevezni -‚ és nem-verbális. sokkal intenzívebb szikrákat vonzanak. de nem tudom.hasznos lehet az emberiség számára. A termékeny szellem tudattalan régióiban minden bizonnyal hemzsegnek az efféle. mint Hamlet felhıié. .28 Megfigyelte. 1746-ban. hogy meggyızıdése szerint a villámlás és a mennydörgés elektromos jelenségek. hogy mire és hogy miért. Ezek lehetnek verbális vagy optikai sziporkák. keletkezıfélben lévı analógiák. s arra a következtetésre jutott. hogy a villám elektromos kisülési jelenség. A valószínőtlen partner keresése természetesen hosszú és fáradságos munkát kíván. hogy mi. hogy valami emlékeztet valamire. s formája lehet teve vagy akár menyét. mely egyesülés megoldást kínál a korábban kiúttalannak látszó problémára. „Tudni a hegyes dolgok e tulajdonságáról . s ha megfordítjuk a folyamatot.pusztán metaforikus értelemben. 1749-ben azt írta naplójába. hajókat és egyebeket a villámcsapástól oly módon. s le oldala mellett egészen a vízfelszínig? Vajon nem csalnák-e le ezek a hegyes rudak a felhıkbıl az elektromos tüzet. templomokat. A legtöbb ködpászma azonban ahogy kialakul. Boyle barátja a villámláshoz és mennydörgéshez hasonlította a borostyán dörzsölésekor megfigyelhetı szikrákat és pattogást.” Ezután analógiát vont az elektromosan töltött testek és a felhık között. Könyvünk témájának összefüggésében mindemellett említsük még meg az álom szokatlan analógiák megvonására való hajlamosságát is. s a leydeni palackokkal . de . hogy magától lesújtson. olyan. melynek alsó végérıl huzalt vezetnek a hajó kötélzete mentén. például egy kinyújtott ujj. tőhegyes és a rozsdásodástól aranyozással megóvott vasrudat szerelnek. legfeljebb valami olyasmit motyoghatunk. és soha nem sikerül szavakkal kifejezni. de van még egy fajta. negyvenéves korában kezdett érdeklıdni az elektromosság iránt. rejtett hasonlóságok és ismeretlen dolgok ködös alakjai. intellektuális „ledérságát” . noha az okát sosem fogjuk megismerni. ahol már verbális esıcseppek is keletkeznek. Ha pedig így van.amint a szövegösszefüggésbıl kiderül . Említettem néhány trükköt. visszanyerhetünk egyfajta réveteg utalást arra az állapotra.vonatkoztatási rendszerek . álomban vagy félálomban születı bizonytalan és ködös analógia.írta tőnıdve . hogy egy elektromosan töltött tárgy felé közelített hegyes tárgyak. hogy megvédelmezzék a házakat. s még ritkább a valódi zivatar. hogy emez épületek legmagasabb pontjára függıleges. de a végsı és igazi házasságközvetítı a tudattalan.

hogy házuk tetejére „Franklin-rudakat” szereljenek. Kisfiúkorában órákon át sodortatta magát a tavon úgy. ami segített volna a viharfelhıkkel összeköttetést teremteni. mely szerint a viharfelhık voltaképpen hatalmas. lebegı leydeni palackok. miután agyonütötte a felhıbıl „lehalászott” elektromosság. de kitalált egy új módszert az úszás oktatására. be kellett bizonyítania nagyon is fantasztikusnak hangzó elméletét. A tanácsot nem fogadta meg. Herr Boze is. mint valami buborék: sodródni a vízen egy égben lebegı papírsárkánnyal vontattatva. a megfelelı óvintézkedések megtételével lecsapolták a felhık elektromos energiáját egy leydeni palackba. . „Válasszunk egy olyan helyet. s „az így nyert elektromos tőzzel szeszeket lobbantottak lángra. hogy ezzel a módszerrel át lehetne jutni a Csatornán Dover és Calais között józanul hozzátéve. Az elsı a biszociatív kapocs volt.nem mentesíthet-e bennünket ekképpen a legváratlanabb és legrettenetesebb szerencsétlenségektıl?cxxi Mielıtt azonban rá tudta volna venni az embereket. A dolog jól illusztrálja a fejezet elején felhozott érvemet: aligha lehetne azt mondani. feltehetıen a vizuális képalkotás segítségével születhetett. és példáját számosan követni akarták. Bozáról. Nem nehéz elképzelni. hısként tisztelték. A gondolat viszonylag tudatos szinten. aki igazi. Felvetette. Most már nem kellett más. s a kezében egy papírsárkány zsinórját tartotta. „útközben sokféle mutatványt végezve a felszínen és a víz alatt”. köztük egy német feltaláló. s egyben döbbenetesen egyszerő és kézenfekvı ötlete. hogy nyisson úszóiskolát. míg csak mellig nem ér aztán forduljunk vissza és dobjunk egy tojást a vízbe magunk elé. Heuréka! Fia lelkes segítségével Franklin két cédrusfa-lécbıl és egy selyemzsebkendıbıl sárkányt fabrikált. hogy Philadelphiában megépüljön egy magas torony. hogy hanyatt feküdt a vízen. ha neve ezáltal említést nyerhetne a Francia Tudományos Akadémia évkönyveiben. mint néhány derék viharfelhı. Egy darabig reménykedve várta. a mellégondolás egy kegyelemteljes pillanatában úgy bukkant felszínre tudattalanjából a kellemes gyermekkori emlék. Hogyan történt? Franklin kiváló úszó volt. hogy a papírsárkánnyal el lehet érni a villámokat. a század egyik nagy angol tudósa is lelkesen nyilatkozott a nagyszerő Mr. Franklin egyik utánzóját. s levezetheti vele az elvonuló viharfelhıkben felgyőlt elektromosságot. Még Joseph Priestley. Tizenkilenc évesen. bizonyos Monsieur Riehmannt. amelyet Franklin „a hegyes dolgok erejének” nevezett. Apa és fia feleresztette a sárkányt. hogy megszületett a papírsárkány-kísérlet elképesztı.cxxii A történetben szerepet játszik további két heuréka!-pillanat is.a magasra helyezett vasrúd kisüti a viharfelhıket. és néhány úriember azt javasolta neki. hogy „a postahajó még jobban megfelel”. hogy a rejtett analógia a magát a tavon sárkánnyal húzató kisfiú és a villámhárító között már elızetesen is létezett valahol. s gondolatai a megszokott keretek között mozogtak magas épületek. elsı londoni utazása alkalmával elúszott Chelseabıl egészen Blackfriarsig. A géniusz második megnyilvánulása a lehetıség felismerése volt. ahol fokozatosan mélyül a víz. Az építkezés körül adódott nehézségek azonban leküzdhetetleneknek bizonyultak. a híres Empedoklészéhez fogható filozofikus hısiességgel jelentette ki. Szép lassan sétáljunk egyre beljebb. Az eset világszerte hatalmas izgalmat keltett. s a türelmetlen várakozás és valami egyszerőbb megoldás keresésének ezen idıszakában történt. hogy boldogan halna meg elektromos ütéstıl. Ami valójában történt: Franklin elkeseredetten keresett valamit. hogy belefáradva a türelmetlen várakozásba. Ez azonban a joggal irigyelt Riehmann kivételével nem adatott meg senkinek. Még korábban egy újfajta vízisportot is kigondolt.” A tanulónak most bátran meg kell szereznie a tojást. s elvégeztek más kísérleteket is”. s e törekvése során az úszást is elsajátítja. s az alkalom 1752 júniusában el is érkezett. amelynek csúcsára hegyes rúdját felszerelheti. s amely az analógiát szolgáltatta: a kinyújtott ujj kisüti a leydeni palackot .

Loewi felfedezése elıtt az volt az általánosan elfogadott elképzelés. meggyújtottam a lámpát és egy vékony papírlapra lefirkantottam néhány megjegyzést. így az ingerelt szív verése lelassult. átmentem a laboratóriumba. hogy egy idea akár évtizedeken át szunnyadhat a tudattalanban. hogy megtudja: mőködésük során bocsátanak-e ki valamilyen anyagot. E felfedezés története elárulja. Tizenöt évvel késıbb egészen más céllal megtervezett egy kísérletet. legegyszerőbb és legegyértelmőbb kísérlete”. az adrenalin felfedezıje írta az álomban született tervrıl a következı sorokat: „a biológia történetének egyik legtisztább. s amikor átöntötte a folyadékot. Ha nappal fontolgatni kezdem. Két további év telt el. felgyorsult a másik szív mőködése is. a mátrix gátolt maradt. különösen meggyızıen szemlélteti a tudattalan „házasságszerzıi” szerepét. Bizonyos drogok pontosan ilyen differenciált hatásúak. A bolygóideg szívmőködést gátló hatást fejt ki. ezért csak leegyszerősített ismertetésre szorítkozom. Az is kiderül belıle. Egészen bizonyosnak véltem . mielıtt aztán egyszer csak megszületik. és az álombeli terv alapján egy békaszíven elvégeztem az egyszerő kísérletet. az elsıt idegekkel együtt. de saját macskakaparásomat képtelen voltam kibetőzni. amellyel meghatározhattam. Nem kisebb személy. most a szívmőködést gyorsító ideget ingerelte. hogy a testi funkciók idegi irányítása az elektromos impulzusok közvetlen átvitele útján történik az idegközpontokból az izmok és mirigyek felé. s ekkor ennek mőködése is ugyanúgy lelassult. Loewi megismételte a kísérletet. Két dobogó békaszívet sóoldatba helyezett.. Az utolsó példa. hogy helytálló-e vagy sem a kémiai transzmisszió tizenhét évvel azelıtt felmerült gondolata. Ám Loewi nem tudott olyan kísérletet kitalálni. az adott idegek jellegének megfelelı változásait. mintha a saját .eltávolított bolygóidegét érték volna az ingerek. mígnem a fáradtság és képzelıdés egy pillanatában „bevillant” az úszás. hogy az éjjel lejegyeztem valami rendkívül fontosat. Ez az elmélet azonban nem adott magyarázatot arra a tényre. Egy kísérlet terve volt. Ez a megközelítés azonban terméketlennek bizonyult. és nem is gondolt rá többet tizenhét éven át.hosszú vasrudak és talán Bábel tornya körül. Késıbb aztán teljesen megfeledkezett az egészrıl. A dolog meglehetısen bonyolult. Cannon. hogy ezek a drogok esetleg jelen lehetnek az idegvégzıdésekben. A következı éjszaka három óra körül ismét felbukkant a gondolat. míg a kritikus esemény bekövetkezett: A Húsvét vasárnap elıtti éjszakán (1920-ban) felébredtem. Loewi most az elsı szívet körülvevı sóoldatot a második szívet tartalmazó tartályba öntötte át. s ezek hatnak az izmokra és mirigyekre. amivel igazolhatta volna elképzelését. ahol az elektromos impulzusok vegyi reakciókat váltanak ki. amelyet e fejezetben meg szeretnék említeni. a másodikat nélkülük. átvitelét. Otto Loewi 1920-ban felismerte az idegi impulzusok kémiai úton történı továbbítását. Reggel hat óra körül arra a gondolatra ébredtem. Loewi ismét izolált két békaszívet. hogy az idegek nem közvetlenül gyakorolnak befolyást a szívre. s miért gátolják másokét. A tapasztaltakat így foglalta össze: Az eredmény egyértelmően bebizonyította. majd néhány percig ingerelte az elsı szív bolygóidegét. majd elaludtam megint. Azonnal felkeltem.. s ezek idézik elı a mőködés jól ismert. mint Walter B. minden bizonnyal elvetem a kísérlet gondolatát. tojás-kergetés és sárkányvitorlázás mindeddig teljesen idegennek vélt gondolatköre. hanem végzıdéseiknél specifikus vegyi anyagokat szabadítanak fel. hogy az intuícióban olykor különösebb kételkedés nélkül megbízhatunk. hogy azonos típusú elektromos impulzusok miért serkentik egyes szervek mőködését. s egy barátjával 1903-ban folytatott beszélgetés során Loewi arra gondolt.

hogy Loewi problémája a „szikra-elméletrıl” a „leves-elméletre” való átváltással lenne megoldható. más kísérletekben kipróbált módszer váratlan asszociációja volt. s randevújukhoz végül olyan titkos helyet választaniuk. korábban összefüggés nélküli emlék összetalálkozik. hogy a sugallat pillanatában nem gondolkoztam. éjjel lekörmölt feljegyzését sem képes kisilabizálni. megszokott játékszabályok érvényüket vesztik. amelyek célja egy. hogy a második személyazonosságára csak újabb huszonöt év elmúltával derülhetett fény. külön összefüggésrendszereik. mert az elmét. hogy a . mielıtt a két külön világ . milyen makacsul ellenállnak a megszokások a játékszabályok megsértésének. hogy Loewi másnap reggel semmire sem emlékszik. Loewi képtelensége.huszonöt évvel a Nobel-díjat eredményezı felfedezés után .) Minthogy azonban az efféle megsejtések nagyon is gyakran bizonyulnak félrevezetı leegyszerősítéseknek. Egyikük az idegimpulzusok kémiai átvitelének elképzelése. s e sajátos „hóvakság” késıbb megemlítendı többi példája jelzi. de a találkahely oly mélyen van a föld alatt. hogy megszülethessen a végsı kísérlet gondolata. Második felvonás: Loewi tizenöt évvel késıbb. hanem a megszokás vezéreli.cxxiv Hadd idézzem fel röviden a dráma három felvonását. 1918-ban elvégez bizonyos kísérleteket.mi lehetett volna logikusabb annál. Az álombeli terv voltaképpen egy 1903-as hipotézis és egy nem sokkal 1920 elıtt.egy trópusi lázrohamban . hogy e kettı találkozik? És mégse jött létre az egyesülés. hanem azonnal cselekedtem. s a tudattalan házasságközvetítıje akcióba lép. mint éberen. A tizenhét évvel korábban született elképzelés igazolására alkalmas rendkívül fontos kísérlet tervének éjszakai felbukkanása hosszú évekig mélységes rejtély maradt.szintén a szívbıl kibocsátott szubsztanciák kutatása céljából az 1920-ban alkalmazott technikákat használtam fel. „Álmunkban valamivel inkább vagyunk önmagunk. a békaszív által feltételezetten kibocsátott anyagok kimutatására alkalmas technika kidolgozása.tizenhét évre . az ötlet 1920-ig . amelyekben . Wallace is két évig töprengett az evolúció dolgain és évekkel korábban Malthus mőveivel is megismerkedett. A legtöbb úgynevezett intuitív felfedezés a tudattalanban hirtelen megszületı hasonló asszociációk eredménye.Loewinek egy bibliográfiát kellett összeállítania: Átfutottam a laboratóriumom munkájáról beszámoló cikkeket. s e két ideát elszigetelték egymástól saját.inkubátorba vonult. Meg kell várnia a következı éjszakai földalatti kirándulást. s még a saját. a leves a kémiai átvitelére utal. és mily elszántan tiltakoznak a mèsalliance-ok ellen. Az elsı egy 1903-as beszélgetésben felmerült sejtés. s úgy fest a dolog. és képtelenségnek tőnt volna. A Húsvét vasárnap elıtti éjszakán a két. Ez a gyakorlás véleményem szerint fontos elıkészítı lépés volt afelé. amikor a normális.végre egyesült. a másodiknak pedig két évig várakoznia. amely hajnali három felé történt meg. az álmomban támadt kísérlet végrehajtása elıtt körülbelül két évvel keletkezett tanulmányt. az ilyesfajta találkozások akkor következhetnek be. Úgy tőnik. hogy miért kellett az elsı ötletnek tizenhét. hogy kibetőzze saját feljegyzéseit.volna.cxxiii 1955-ben . másikuk az ilyenkor ható folyadék kimutatásának technikája volt . hogy az idegek által felszabadított bármiféle átvivıanyag mennyisége éppen az adott szerv mőködésének befolyásolására elegendı. Utólag persze csodálkozik az ember. hogy az esetleges felesleg bekerül a szívet kitöltı folyadékba is. (A neurológiai zsargonban a szikra az ingerület elektromos. s utána már csak a rohanás volt hátra a laboratórium felé. Óriási szerencse volt. és találtam két. még a zseni elméjét sem a logika. Késıbb az egészrıl megfeledkezik.

és a vezérlı stratégia változatlan környezeti feltételek esetén sztereotípiává merevedik. hogy „gyakorlatilag mindegyikük . egymástól elızıleg idegen készség vagy gondolati mátrix fedésbe kerülése szolgáltatta (VI. a vezérlés automatikusan kezd mőködni.jobb híján . Olyan. Lehet. Elıször megkíséreltem megmutatni. Hadamard vezetı amerikai matematikusok körében végzett kutatásai rávilágítottak.írta Sir Thomas Browne három évszázaddal ezelıtt. mint a Lélek nappala” . Bármiféle . Az új szintézis létrejöttét firtató kérdésre a tapasztalatok azt mutatják. s reggelre elfelejtjük.szellemünk sekély vizeit. ÖSSZEGZÉS Láttuk. Kepler. mint dicsérni a szanszkrit nyelv szépségeit és magyarázni nyelvtanát.határérték csupán. hogy ezt a kérdést feltehessük.motoros. s hogy a teljes tudatosság a karteziánus elképzeléssel és elıítéletekkel szemben . nemcsak a gondolati verbalitást. Ennek felismerése azonban nem ad választ arra a kérdésre. Ha az ember elsajátít egy új készséget. Szinte egybehangzó állításuk. Darwin-Wallace) a felfedezés alapmintázatát két. fejezet).. Nehéz és hiábavaló igyekezet azonban tudatosan a tudattalanról. józanul az irracionálisról írni. Amikor pedig . Gutenberg a pecsétnyomót és a szılıprést. hogy valaki „álmában is” képes felmondani a Kubla kán sorait.és a tudatos gondolkodás általában . hogy ilyen mintázat létezik. ugyanez jellemzı a tudomány más ágazatainak alkotó elméire is. összefüggéstelen emlékek és egy kreatív tudat mőködésére utaló tanújelek. A tudatosság fokozat kérdése.készség szokássá alakulása és folyamatos automatizálódása gazdaságossági elveket követ. hogyan végzi a tudatalatti irányító.. mely szerint tevékenységükben a fı hangsúlyt a spontaneitásra. A teljes tudatosságot valóban felsı határértéknek kell tekintenünk egy folyamatos tartományban. útmutató tevékenységét. hogy írásban számoljanak be munkamódszerükrıl.ahogy oly gyakran teszik . Azon kitőnı és kreatív gondolkodók tanúságtétele szerint. s egy sokrétegő tevékenység teljességének csak töredéke az. ez azonban nemhogy nem ugyanaz. hogy a közönséges. mint megálmodni azokat. arra utal. a tudattalan vezetı szerepére és a képzelet hirtelen és megmagyarázhatatlan bakugrásaira helyezik.Einstein szavaival élve .úgymond: a tudatosság félhomályos peremvidékein folyó tevékenységben . az intuícióra.. de egy olyan szanszkritét. lassan eltőnik a figyelem homlokterébıl. akik vették a fáradságot. nem adnak ki egybefüggı mintázatot. ami a koncentrált tudatosság fénykévéjébe kerül. lekerül a földalatti tartományokba. rutinszerő gondolkodási folyamatokban hogyan derítjük fel . hogy a tudattalan automatizmusokat nem szabad összetéveszteni . az algebrai és egyéb jelképek mentális használatát is kerüli”..összeillesztjük a törmelékeket. amely egy esemény vagy dolog világos és koncentrált tudomásul vételétıl a felületes érzékelésén át a teljes figyelmen kívül hagyásáig vezet. Ezt neveztem a mentális forgalom „lefelé” irányuló folyamának. Darwin pedig a biológiai evolúció és a fennmaradásért folytatott harc fogalmait. Galton gyakran idézett metaforája a várószobáról. hogy a felvilágosodás kora óta nagyon is túlbecsülték a szigorúan racionális gondolkodásnak a tudományos felfedezésekben betöltött szerepét. Csak egyes darabkák emelkednek a felszín fölé.a tudatalatti intuícióval. . de . csak valamiféle bizonyosság rajzolódik ki. Kepler a fizikát és az asztronómiát „házasította” össze. hogy a verbális gondolkodás . A következı lépés ahhoz a kérdéshez vezetett. gondolkodási vagy fogalomalkotási . hogy a felsorolt példákban (Gutenberg.alárendelt szerepet játszik a kreatív tevékenység döntı pillanataiban. amelyet csak álmunkban beszélünk.Test tétlensége nem más. de éppen egy homlokegyenest ellentétes folyamat eredménye. Több óvatos lépés megtételével jutottunk el oda.

a mellégondolás idıleges . amelyek mőködése. E mozzanat által „betöltıdik” egy mátrix. Arkhimédész.vagy ilyennek vélt . mint egyfajta reculer pour mieux sauter A logikus okoskodás kódjai ilyenkor . a felkészült. az új megfigyelési adatok megjelenése vagy újszerő kérdések felvetıdése miatt.ahonnan a szóban forgó témával „legközelebbi rokonságban álló ideák mechanikus logikával” szólíttatnak be . ám a mindenkori aktuális lépések a visszacsatolás által befolyásolt és érzelmi hatások torzításaitól sem mentes stratégia függvényei. mintsem tudattalannak nevezni a szellem ezen archeologikus rétegeit. másodsorban pedig az adott gondolati „terep” adottságaitól függı stratégiai megfontolások határozzák meg. amely korlátozza a lehetséges lépések számát és behatárolja jellegüket. amelyet csak álmunkban tudunk megpillantani . nagy felfedezésekhez vezetı problémák azonban éppen azok. amelyekrıl egyszerően nincs tudomásunk. Az ilyenfajta felfedezésekben mind a racionális gondolkodás. A célirányos gondolkodás ahhoz hasonlítható. hogy hasznot húzzon egy esetleges utalásból. amelyek a mővelet vonatkoztatási rendszerében fontosaknak minısülnek . a lényegtelen jellegek pedig háttérben maradnak. Azok a sajátosságok. A kulcs . A tudatalatti kifejezésre rakódott freudi mellékjelentések azonban minden bizonnyal alkalmat adnának másféle félreértésekre. amelyeket nem lehet a megszokott játékszabályok szerinti gondolkodással megoldani.) A „költési” idıszak voltaképp nem más. várakozó elme készségét arra. A gyakorlott rutin-gondolkodás és problémamegoldás legelsı elvégzendı mővelete tehát: a múltban már elıfordult problémákkal való kézenfekvı hasonlóságok alapján „behangolni” a feladatnak megfelelı kódokat.a mentális evolúcióról tanúskodó lelet. a helyzet újfajta komplexitása. mind pedig a szerencse termékenyítı.nem bizonyult kielégítınek. Semmiképpen sem szabad összetéveszteni az automatizálódott készségekkel. mert a múltban a hasonló természető problémákra alkalmazott mátrixok elégtelennek és alkalmazhatatlannak bizonyulnak az új vonatkozások és jellegek. amikor az ember az éles látás keskeny sugarával tüzetesen végigvizsgál valamit . hogy „játékba hozza” az egyébként csak az álomban. Pasteur. sakktáblát vagy akár egy „belsı” tájképet. Fleming). A felfedezések más típusainál a tudattalan sokkal specifikusabb.gondolkodásmód szokott felváltani. s amelyet normális felnıtteknél racionálisabb és realisztikusabb .akárcsak az álomban . több síkon.keresése. hogy folyamatosan készenlétben. még ha a tudatos gondolkodás egészen mással van is elfoglalva. a tudattalan funkciója látszólag az. melyben a tudattalan különbözı mélységeinek folyamatai is közrejátszanak. „napirenden” tartsa a problémát. amely nyitja a probléma zárait. Darwin. szellemi gazdaságosságnak köszönhetıen már nem kívánja meg a tudatos odafigyelést. s a vele rokon állapotokban megnyilvánuló képzet. mert azt a fajta gondolkodást vezérlik. Kódjaik többé-kevésbé mindvégig a „föld alatt” funkcionálnak. A valódi.egy panorámát. valami messzi világhoz tartozó rétegei. mert történetesen a tudatosság lineáris skálájának alsó szintjein zajlanak. A tudat különbözı szintjeinek a „költési” idıszakban való szimultán aktivitása önmagában is fogékonyságot eredményez. derengés. mert az elsıbbség rendjét elsısorban az elme mőködését aktuálisan irányító specifikus játékszabályok. s a véletlenül kínálkozó szerencsés alkalmat megragadja (Gutenberg és a szılıprés. vezérlı szerepet tölt be azzal. több rétegben zajló tevékenység. kvázi-archetipikus. Ebben az összefüggésben a tudattalan kifejezés elsısorban azokat a folyamatokat (az érzékelıképességet és az emlékezetet) jelenti.nem érvényesek. amely elsısorban a gyermekeknél és a primitív népeknél figyelhetı meg. Ezek a szellemi hierarchia ısi.mint a mátrix tagjai -‚ szembetőnıen „kiugranak” a képbıl.a Poincaré-i „hasznos kombináció” .és fogalomalkotási folyamatokat. egy sajátos. ha egyszer már elsajátítottuk és begyakoroltuk ıket. hogy megkülönböztessük ıket azoktól a folyamatoktól. „kiváltó” hatása fontos szerepet játszik. (Talán helyesebb lenne inkább tudat-alattinak. amelyek a tudatosság fokozatmentes skáláján meglehetısen alacsonyan helyezkednek el.

erıfeszítés nélkül siklik egyik mátrixból a másikba anélkül hogy a dolognak tudatában lenne . ami megkülönbözteti ıket. az az intuíció vezérlı csillaga. életadó impulzusok. s a láthatatlan láncot követve hirtelen felbukkan a másik oldalon. hogy legfényesebb ötleteik és gondolataik akkor születtek. forma és funkció egyesítı összemosását. A búvár eltőnik az egyik.a mocsaras partvidék. o. Az álmodó folyamatosan és teljes naivitással biszociál. amikor a szememet k nyitottam” (W. a hangsúly eltolását.) . látnokiaknak és szellemeseknek ismertük meg.felszabadulás a túl precíz verbális fogalomalkotás. hogy a képzelet álom-nedvei megfagyjanak. de a kreatív szökellést akadályozó korlátok elleni lázadás egyaránt jellemzı a mániákusra és a géniuszra. Akár egy víz alá merült lánchoz is lehetne ıket hasonlítani. csudás belsı villámokat. az egyetlen dolog. Beveridge. Az igazság pillanata. még ágyban fekve jutott nagy felismeréseire. 1950. I. igen hasznosnak bizonyult~ várva várt ötletek mindig akkor szálltak meg. A tanultak szokássá kristályosodása és a készségek automatizmusokká merevedése jelentik a lefelé tartó áramlatot. hogy az idıt és teret összekapcsoló alapvetı általánosítás akkor bukkant fel gondolataiban. idézett elmélete az említett belsı irányfény természetérıl . 73-74. amit az álmatlanság javára írhatunk! Mondják. a senkiföldje az álom és ébrenlét között. de még nem elég hatékonyan ahhoz. a specializált gondolkodás szövetébe beivódott axiómák és elıítéletek zsarnoksága alól. hogy ne okuljon és hogy felejtsen cserébe pedig nyitottabb. Ez a szabadság lehetıvé teszi az elme számára. áldásos célok szolgálatában állanak. amikor már lefeküdtek. az emelkedı sodrás pedig a földalatti rétegekbıl érkezı apróbb. alkalmazkodóbb és hiszékenyebb legyen. amikor egyszer betegen feküdt. A megszokás és az eredetiség tehát a tudatos és a tudattalan folyamatok közti. Az álmodozásban és a közönséges halandók álmaiban e mőködések szabadon futnak. híres mérnök mindannyiszor ágyába feküdt néhány napra. a mővész és a tudós ihletett pillanataiban pedig gyümölcsözı. B.29 Elemeztem a sokféle biszociációs fortélyt. hogy legtöbbször hajnaltájt.lám. amikor valami nehéz problémát kellett megoldania. A legtermékenyebb terület . konkretizációt és megszemélyesítést.úgy tőnik . az okoskodás huszárvágásait. Az elme földalatti játékait valójában igen kifinomultaknak. az újonnan született megértés az intuíció cselekedete. vagy meghitten személyes vágyak zsoldosai. korántsem azonosak. hogy James Brindley. ahol már mőködnek a fegyelmezett gondolkodás mátrixai. mint tó vizén a fák tükörképei. a szimbolizációt. hogy levesse a megszokások kényszerzubbonyát. Walter Scott a következıket írta egy barátjának „Az ébredés és felkelés között eltelı félórácska egész életemben. Noha Poincaré minden bizonnyal kedvezményezettje volt e kegyelemnek. s a kreativitás ritka feláradásai. s valamiért nem tudtak elaludni . 29 Einstein elmondta.az alagsorban mőködı automata keverıgép jellegzetes példája a mechanisztikus magyarázatoknak. józan gondolkodáshoz elengedhetetlenül szükséges. hangzás és értelem. melynek a tudatosság felszíne felett csupán a két vége látható. Descartes-ról beszélik. a hátramenetbe kapcsolt következtetést és az újszülött analógiák általi irányítást. jóllehet játékszabályai a formális logikáéival. valahányszor találékonyságra volt szükségem.belsı tájképén a humor és a felfedezés biszociatív technikái a fejük tetejére állítva látszanak. és mind Cannon. kétirányú forgalom egymással szemben haladó sávjai. mind pedig Poincaré arról számolt be. amely csak az utóbbi elıtt fényeskedik. Efféle intuíciók gyújtják a lényeget felvillantó. amelyek éber állapotban szemlélve a legkevésbé sem illenek egymáshoz. A mindennapi. amelyeket a tudattalan alkalmaz házasságszerzı tevékenysége során: a szabatos verbális formulák ködös vizuális képekkel való helyettesítését. s teszi ezt olyan vonatkoztatási rendszerek között.

hogy csupán délibáb volt a látomás: Az a dolog. új szintézis születik. Kepler soha nem ismerte fel.írta Beveridge . valódi szintézis képében tálalja magát. „A világnak fogalma sincs róla . A körkérdésekre beérkezett válaszokból kiderült. amely eredeti. A következıkben ritka kincset olvashatunk: a géniusz saját feljegyzéseit a hamis . gyakran becsap bennünket .IX. mint prózaibb szemlélető társai. amikor úgy érezte: terve sikerült. hogy koraszülött. ami huszonöt évvel ezelıtt derengett fel elıttem. és minden rendben lesz. de csalódás és reményvesztettség forrása is. Huxley. maga Einstein egy csalóka sugallatra két év kemény munkát pazarolt. a két.írta Faraday -‚ hogy a tudományos kutató agyán átfutó gondolatok és elméletek közül mily sok semmisül meg némán és jeltelenül. hogy a bolygók Nap körüli keringése bizonyos harmóniák.sugallat mámorító örömeirıl. hogy a géniusznak csak szókratészi daimónjára kell figyelnie. vágyaknak és reményeknek legjobb esetben is csupán tizede az. elıfordul. hogy ezek a sugallatok minden esetben helyesek. Mégis: mindannyian úgy érezzük.cxxv Az elızı fejezetek azt a téves illúziót kelthetik.”cxxvii Kepler egész életében szerette volna bebizonyítani.lehetıvé teszi számunkra.. amit tizenhat esztendeje minden .ha minden jól megy . vagy épp nem elég meggyızı ahhoz. hogy a megkérdezettek nyolcvanhárom százaléka gyakran vagy esetenként a tudattalanból érkezı intuíciótól kap segítséget. Planck és még sokan mások tettek hasonló vallomásokat.a két mátrix hosszan tartó fúzióját eredményezi.9 : 10 volt a félrevezetı és a helyes megérzések közötti arány. A daimón azonban nagy tréfamester pontosan azért. mint a helyeset. jóval merészebben kockáztatja karrierjét és épelméjőségét. a „szférák zenéje” alapján szervezıdik. hogy bekalandozzunk az ismeretlen sötét tájaira. hogy a matematikai elegancia iránti természetes érzékünk ugyanúgy ünnepli a hamis ideát. a fennmaradó tíz százalék esetében 1 : 10 . Ugyanakkor csupán hét százalék állította.forduljunk most afelé. Hadd idézzem ismét Poincarét: Beszéltem az inspirációt kísérı abszolút bizonyosságérzetrıl. Amikor azonban magunkkal visszük és közelebbrıl is megvizsgáljuk a leletet.. ami utána következik. ami megvalósul. általában kiderül. Megeshet azonban. és hordozza ugyanazt a szubjektív bizonyosságot. ez az érzés. elızıleg kapcsolat nélküli mátrix hirtelen egyesülésének genezisét .. ahol a tudás magunkkal hozott gyenge fényében megpillanthatunk valami érdekeset.”cxxvi Darwin. hogy az inspiráció csak délibáb. mielıtt felismertem volna öt szabályos test helyét az égi pályák között . mert nem kötik a fegyelmezett gondolkodás kódjai -‚ és minden nagy gondolkodó. útmutatást. noha mindig igen élénk és erıteljes. s a sugallatoknak. mint holmi összeadási hiba hanem ihletett baklövés. Platt és Barker amerikai vegyészek izgalmas vizsgálatot végeztek tudósok körében. amit az arkhimédészi heuréka!. Amikor a matematikus gondolatait hirtelen elönti a megvilágosodás többnyire nem. aki (ahogyan kell) tudattalanjának megérzéseire hagyatkozik. A hamis inspiráció nem közönséges. hogy fel lehessen esküdni rá. a rutintevékenység során elkövetett tévedés. A szikra és a láng CSALÓKA INSPIRÁCIÓK Elemeztem a heuréka!-pillanat. de olykor mégiscsak hamis. A képzelet remény és inspiráció.. Ötvenedik életévéhez közeledett. csillogó kacat csupán. „A képzelet .. hogy ami a kezünkbe akadt. A robbanásszerő találkozás . és a tüzetes ellenırzés próbáját nem állja meg. Ha errıl megfeledkezünk szinte csalogatjuk a kiábrándulást. s a szellemi evolúció egy következı lépcsıfokra hág.

H. . három hónappal ezelıtt az elsı fénysugarat..de nem az elméletet. Gúnnyal tagadok meg minden halandóságot e nyílt vallomással: elraboltam az egyiptomiak arany edényeit. hogy ad satietatum teljesítettem minden asztronómiai feladatomat. A „kísérlettel való igazolás” azonban soha nem szolgáltathat abszolút bizonyosságot. sem pedig az új utakat keresı mővész nem bízhat benne. Várhat akár száz évet is olvasójára. hogy a tudós legalább rábízhatja magát elméletei ellenırzésére és próbájára. mint tévedések vígjátékainak boldog és dicsı végkifejletei. s kedvezıtlen tényekkel szembesülve kijelenteni. hogy figyelmet sem érdemel -. s megírtam a könyvet kortársaimnak .munkámban most már semmi sem fog visszatartani. s a tudósok közt a kísérleti eredmények értelmezése felıl folyó viták éppoly szenvedélyesek és szubjektívek. amikor a rút tények lerombolják a gyönyörőséges elméleteket.. s ami arra késztetett. amelyek nem voltak egyebek. Ugyanakkor azonban úgy tartják. Az igazolhatóság tehát fokozatok kérdése. de a csodálatos látomás a maga teljes pompájában csak néhány napja ragyogott fel .kutatásom végsı céljaként neveztem meg. Tizennyolc esztendeje pillantottam meg a hajnal derengését.most. szent ırület ragadott magával. A tudomány történetében azonban semmivel sem ritkább az az eset. hogy abszolút bizonyosságra valaha is szert tehet. amelynek alapján a sejtés megszületett (lásd késıbb: Elsı könyv. az adatok általában nemcsak egyféleképpen értelmezhetık. Nekem mindegy. végre-végre napvilágra kerül . hogy a kellemetlen eredményekért egy ismeretlen hibaforrás a felelıs. ez a Dél-Itáliában komoly hatalomra jutott vallási. és .örvendezni fogok. Sikeresen hozták összefüggésbe mennyiségi törvényekkel a zenei minıségeket. elégesse-e a kéziratot vagy tépje-e darabokra vásznait. amelyet egyértelmően megcáfolnak a kísérletek eredményei.cxxviii T. ki lángra gyújtotta lelkesedésemet.elviselem. Íme: elvetettem a kockát.). Ha megbocsátasz nekem . mint hogy igazolunk egy sejtést . sikertelen egyesülésekhez. koraszülésekhez vezet. hogy életem legszebb éveit asztronómiai tanulmányoknak szenteljem. Természetesen elvetendı a megérzés. esetleg ahhoz a szokványos frázishoz folyamodni. vagy . ha neheztelsz . a tudósok és kutatók nagy többsége azonban nagyon is hajlamos megbízni saját intuícióiban. amiként Isten is hatezer éven át várta a szemtanút. és sem a kutató tudós. amikor a helyes megérzés hibás eredményekhez. a mővésznek azonban nem állnak rendelkezésére módszerek. s távol Egyiptom határaitól belılük Istenemnek tabernákulumot készítettem.mint egy alkalommal Einstein -‚ hogy annál rosszabb a tényeknek. Huxley szerint a tudomány tragédiái azok az esetek. amire csak szükségem lehetett . KORASZÜLÖTT KAPCSOLATOK Említettem felfedezéseket. E rémség a mővészeteket látszólag nem fenyegeti. és reménykedni benne. tudományos és politikai szervezet tett elsıként kísérletet. s két császár szülıföldem. Igen. ébren tartotta életem és szellemem lángját. XII. amelyekkel eldönthetné.vagy az utókornak. A fizikai valóság matematikai összefüggésekkel való leírására a Püthagoreus Testvériség.mint Hobbes -: az eset olyannyira sajátságos és egyedi.. olthatatlan vágyat plántált belém. A modern elméleti fizika jórészt ebben a reményben és ebbıl a reménybıl él.Isten segedelmével. hogy Tycho Brahe mellé szegıdjem. s Prágát válasszam lakhelyemül . hogy egy szép napon minden magától rendbejön. A fizika és a kémia területén végzett „döntı kísérletekkel” sem érhetünk el egyebet. és a felsı-ausztriai nemesség nagylelkőségének jóvoltából ellátott engem mindennel.. Az orvostudomány története tele van ennek nyilvánvaló és nyugtalanító példáival. s amikor az eredmények ellentmondásosak. mint a teológusok vagy mőkritikusok összecsapásai.

a gyógynövények tudományát.ami pedig még ennél is rosszabb. A másodikban ismét szétválik a véletlen kapcsolat. E prófétai intuíció alapján azonban éretlen színtézisbe hozták a „dolgokat és számokat” annak a feltételezésnek az alapján. s ugyanakkor páratlanoknak is.éppoly kevéssé kedveli a különös eszméket. de késıbb oly rossz híre kelt. amelyeket mi finomabban irracionálisaknak nevezünk. a hipnózissal való pszichoszomatikus gyógyítást. a tudattalan logikája segítségével egymásra talál . Megtanultuk felismerni ezekben az intuitív megérzésekben és technikákban az érettebb felfedezések és újrafelfedezések elıfutárait. Hippaszosz kiszivárogtatta a titkot. A még cseppfolyós. az idıjóslást. mint például a négyzet átlója. A szintézisre tett koraszülött kísérlet kudarca rossz hírbe hozta a természet felé való mennyiségi szemlélető közeledést. A tágabb értelemben vett „koraszülött intuíciók” között ott találjuk a népi bölcsességeket és ismereteket. Az utolsó lépésben a két. kimondhatatlannak mondták ezeket a számokat.írta Wilfred Trotter . meghúzni az átlót könnyő. s apró lépésenként haladunk elırefelé. míg a Krisztus utáni tizenhetedik században egybe nem terelte ıket a tudományos forradalom. Ebben az esetben nagyon is gyümölcsözı volt a tévedés. mint a test a . mennyei seprőjével hajtja körbe-körbe a bolygók lusta seregletét. és homlokán hordozza a babonaság és tudománytalan gondolkodás szégyenbélyegét. amelyek késıbb majd a végsı szintézisben egyesülnek. állítólag végeztek vele. amely kizárólagosan és egyedül uralta az európai gondolkodást két évezreden át. hogy összefüggés találtassék a pszichológia és az agyvelı fiziológiája között. kialakulatlan mátrixok idı elıtti egyesítése tehát olykor áldásos és gyümölcsözı. Egy másik. addig elkülönült mátrix szétválaszthatatlanul egybeforr. nem definiálható a pontok egy adott mennyiségével. Gall úgy vélte. amikor pedig a Testvériség egyik tagja. Hamarosan felismerték viszont. hogy minden dolog voltaképpen szám. például az elemek egymásba alakíthatóságának elméletével alátámasztott. az ilyen számokat tarthatjuk párosaknak. s beindul egy ellenhatás. s az ember jelleme és képességei feltérképezhetık koponyájának formájából és dudoraiból. hogy egy olyan vonal. Ez volt az elsı. a fizika távol maradt a matematikától. hogy a pszichológusoknak vagy száz éven át eszükbe sem jutott az agyvelı felépítésének és funkcióinak kutatása. más esetekben pedig elrémisztı. s megpróbálták titokban tartani létezésüket. nem sok figyelmet szentelt a mennyiségeknek és méréseknek. mert serkenti az adott irányba tett érettebb lépéseket. a mégoly hibás módon „egyberázott” fizikát és asztronómiát soha többé nem lehetett egymástól elválasztani. mert meggyızıdésük volt. a sokkterápiát és a kiéléssel történı gyógyítást egészen Jenner fejıleányáig.azt tartották. a szuggesztiót. aki nem kaphatott himlıt. hogy a látszatok tisztátalan világa mögötti matematikai rendbe és harmóniába vetett hitük helyes és igaz. naiv és koraszülött kísérlet arra. A püthagoreusok arrhetosnak. amelyben a Nap láthatatlan. A HÓVAKSÁG „Az elme . mint a karikacsapás. korábban már említett koraszülött szintézis a kepleri kozmológia volt. s mi csak korábbi vakságunkon csodálkozunk. Az elsı lépésben a két mátrix. hogy a vonal meghatározható mennyiségő parányi pont. amely távol tartja ıket egymástól akár igen hosszú ideig is. Éppily termékenyek voltak az alkimisták rossz érvekkel. de a hosszát meghatározó szám egy végtelen hosszúságú tizedestört . Arisztotelész fizikája. Az ellentétes végen ott találjuk a Franz Josef Gall-féle frenológiát. vagy egyiknek sem. hogy a lelki-szellemi tulajdonságok az agyvelı meghatározott régióiban székelnek. A frenológia 1800 körül hallatlanul divatos volt. sorozata. mert volt már tehénhimlıje.tapogatózva és bizonytalanul. de alapjaikban helyes megérzései. a sík pedig ugyanígy véges számú vonal stb.

és leírja a gravitáció mőködését. az új gondolatok elleni antitestek egyformán támadásba lendülnek. amely a megszokásokat az újdonságokkal szemben védelmezi.A ford.cxxix Nem fogok túl sokáig idızni a zsenik mártirológiájánál. még azt is. csak nem sikerült észrevennie.. holott a kettı . Ha ıszintén magunkba nézünk. ám tény. és minden további mővében. a megoldás közel három éven át ott hevert az orra elıtt.egy és ugyanaz . bármily hihetetlenül hangzik is. (Kiemelés tılem A.. az egészrıl teljességgel megfeledkezett.furcsa fehérjéket. így vallott a dologról: Mit köntörfalazzak? A Természet igazsága. hogyha a két (ti. 1996.30 30 Alvajárók Európa. ellipszis. Félresepertem (az eredeti egyenletet .. A mechanizmus.) Ez egyszerően nem igaz. amely gyakran megakadályozza a kreatív gondolkodókat abban. e fejezet címe a vakságnak arra a különös formájára utal. Gondolkoztam és kutattam . egy szóval sem tér vissza a dologra. Az Astronomia Nova Elıszavában kifejti. Gyakorlatilag felismerte a nehézségi vonzást is .A ford. lopva visszatért a hátsó kapun.amint a kıvetkezı fejezetben be is bizonyítom majd .: egymáson elmozduló . hogy Kopernikusz . és egyebekben nincs változás. Józan gondolkodása nem engedte. a kéziratban ez a rész át van húzva. Az emberi gondolkodás történetében gyakorta találkozunk szerencsés véletlenekkel és nagy heurékákkal. akár másvalakiérıl. hogy a vonzóerı a testek tömegének függvénye . Miután azonban ráhibázott. s belekaptam az ellipszisgondolatmenetbe. mielıtt még teljes egészükben megismertük volna ıket. az ellipszisre.). azt hívén..) kör átmérıje különbözı. s álruhát is öltött. akár az ember saját felfedezésérıl van szó. amelyet tudattalanja a felszínre vetett.még annál is bolondabb volt. s hasonló elszántsággal szegül ellenük. amelyek szinte soha nem hagynak látható nyomot..” Talán nem furcsa tehát. az eredı mozgás nem egyenes vonal lesz. A hóvakság e figyelemreméltó esetérıl egy korábbi könyvemben részletesebben is beszámoltam. menten el is vetette a gondolatot. hogy észrevegyék saját felfedezésüket vagy jelentıségét felismerjék. A keletkezı görbe ciklois lesz.mellesleg azt is észre kell vennünk. Amikor a csata véget ért. Szó sincs bármiféle féltékenységrıl. mely csupán hasonlít az ellipszisre. hogy elfogadja a „szekérderéknyi trágya” igazságát. A De Revolutionibus Orbium Coelestium harmadik könyve negyedik fejezetének eredeti kéziratában a következı sorokat olvashatjuk: . hogy befogadtatást nyerjen. Micsoda bolond voltam!cxxx Szegény Kepler . észre kell vennünk. és hibás következtetések útján mégiscsak ráhibázott a bolygók pályáinak valódi alakjára. melyet elutasítottam és előztem magamtól.de ellökte magától a felfedezést. ritkák azonban a feljegyzések az antiklimaxokról..de a könyvben. hogy egyegy új gondolat a leggyorsabban ható antigén a tudomány elıtt ismertek közül. K. . hogy az égitestek csakis tökéletes körpályákon és egyenletes sebességgel mozoghatnak. Kopernikusz vakon hitt az arisztotelészi fizikában és körömszakadtáig ragaszkodott ahhoz a dogmához. hogy nemegyszer már akkor vitába szállunk az új gondolatokkal. mint gondolta. az elszalasztott alkalmakról. nemcsak szellemi épségünkért de lomhaságunkért és tehetetlenségünkért is felelıs. hogy teljességgel új hipotézissel próbálkozom. hanem . hogy a Hold vonzása okozza a földi árapályt.majd bele nem háborodtam -‚ miért részesíti elınyben a bolygó az ellipszispályát .. Kepler is eltaszította magától az ellipszispályákat. és a kinyomtatott szövegben nem szerepel..rossz alapokról indulva.

és csaknem azonnal meglátták.írta jövendıbeli feleségének -‚ megpróbálok irodalmat győjteni egy íráshoz.cxxxiii Erlenmeyer. ahogy ı gondolta .kokainfüggıvé vált. most azzal vádolták. hogy „egy katonaorvos kísérleteket végzett a kokanövény leveleiben található kokainnal. Még ugyanebben az évben azonban világszerte fölreppentek a hírek a szer fogyasztásának szenvedéllyé válásáról és mérgezési tünetekrıl. Freud saját páciensei közül egy meghalt. hogy „csodaszer”. kipróbálta saját magán. a kiváló neurológus az emberiséget sújtó harmadik csapásnak nevezte a kokaint . Két munkatársa. s Németországban kitört a riadalom. nıvérein. melyben e varázslatos szert dicsıíteném. és nagyrabecsüléssel gratulált neki. Több publikációban fenntartások nélkül ajánlotta a kokain használatát depresszió. nincsenek mellékhatásai és rászokni sem lehet.közeli barátja.” Az embernek önkéntelenül is a meszkalinról zengı Aldous Huxley jut eszébe. aki az egész világgal jót akart cselekedni.Galilei a távcsı használatával forradalmasította az asztronómiát. a retina megvilágítására alkalmas eljárást de egyszerően nem jutott eszébe. de . Koller és Königstein . ám Huxley nem volt orvos és nem alapított új pszichoterápiai iskolát.az elsı kettı az alkohol és a morfium.amint Ernest Jones írta . ha önéletrajzának efelıli hallgatását a Jones-féle biográfiában olvasható nyílt elemzéssel összevetjük. hogy fiatal éveiben képzelethiányban szenvedett. mint Freud olvasta az 1884-es cikket. és fehér kígyókat látott tekergızni a testén delíriumos rohamaiban. Maga Freud a húszas éveiben két ízben is épp csak elkerülte. valamint morfiumfüggı személyek gyógykezelésének megkönnyítésére még a cukorbetegség gyógyításában való alkalmazással is megpróbálkozott. Brucke intézetében végzett fiziológiai kutatásai során „hajszál választotta el egy. miközben egy Brucke felfedezésérıl szóló elıadáson dolgozott. A leveleket egyes indián törzsek tagjai azért rágcsálják.mégiscsak áldásnak bizonyult. hogy égitestek csakis körpályákon mozoghatnak. és úgy találta. hogy rászabadította az emberiségre az ördögöt. hogy meggyógyítja a neuraszténiát. hogy a dologban rendszert találjon. bár korántsem akkora szellemek.mindketten szemészek. hogy világhírő legyen. az idegrendszerrel kapcsolatos igen fontos elmélet megalkotásától.cxxxiv Az epizód rémségeirıl ennyi legyen is elég.és nem úgy.. amit a szerzı hóvakságában . egy másik pedig . aki megajándékozta a világot a kokainnal”. a bécsi egyetem orvosi karának professzora.abbéli igyekezetében. de nem volt hajlandó tudomásul venni az üstökösök létezését és optikai csalódásnak minısítette ıket. Szilárdan hitte ugyanis. Helmholtz ismerte fel. „Rendkívül elfoglalt vagyok . Fleischl . s így lett ı az ophtalmoszkóp felfedezıje. Freud kontárkodása a kokainnal mindennek ellenére . a neves amerikai szemész úgy köszöntötte Freudot. Freud nagyrabecsült mestere. Brucke 1849-ben felfedezett egy. hogy könnyebben elviselhessék a nehézségeket és nélkülözést. hogy találmánya alkalmas a retina vizsgálatára is! A lehetıséget barátja. emésztési zavarok és „a neuraszténia győjtınéven emlegetett sokféle tünet” ellen. hogy a pszichoanalízis megalapítójának egyik tanítványa és életrajzírója szemére hányja. de legalábbis azzal akart híressé válni.cxxxi Valóban különös hallani. mint azt „az embert. Két évvel a csodaszerrıl szóló elsı publikáció megjelenése után Knapp. menyasszonyán és páciensein. hogy az úttörı tudományos munkában éppoly nélkülözhetetlen szerepe van a fantáziának is”.cxxxii Az embert..” Freud az egyik gyógyszergyártól rendelt az anyagból egy keveset. de jön még ennél rosszabb is. 1884 tavaszán az ekkor huszonnyolc éves Freud egy német orvosi lapból arról értesült. s mivel az üstökösök pályái igen hosszan elnyúlt ellipszisek. amely káprázatos izgalmi állapotot és élénkséget vált ki. nem ismerte fel. semmiképpen nem lehetnek égitestek. Freud életében a fantasztikus kokain-epizódot csak úgy tudjuk helyesen megítélni.

Elsık között egyébként Freud atyjának zöldhályogos szemét operálta meg ezzel a módszerrel. (Lásd: Második könyv XIII.) A szituáció emberi megfelelıje a bosszús kifakadás: A keservit! Megvolt a megoldás. s olykor az is megesik. de ez a kapcsolat elégtelen ahhoz. A NYELV HAJNALA E fokozatosság legismertebb példája az. Egy átlagos csecsemı az elsı életévben eljut a spontán gıgicséléstıl a néhány. amikor az „a hátsó kapun lopva visszatért”. mire felismerte a keserő igazságot. mindazt. az elızı fejezetben ismertetett eseteknél a szikra hatástalan maradt. hogy beteljesedhessen a frigy.ha nem így lenne. İt a kokain belsıleg való alkalmazásának. ajkuk érzéketlenné vált . Megerısítı ismétlésre van szükség (mint Loewi esetében). Másként fogalmazva: az intuíció létrehozott a két vonatkoztatási rendszer között egy bizonytalan kapcsolatot. Freudot a sebészet nem érdekelte. Freud nem értette el a „célzást”. de Königstein volt az. s minden egyéb por és hamu csupán. Kepler. ahogyan a gyermekek felfedezik. de nem végzi be a folyamatot. Cikkének csak a legutolsó bekezdésében említette meg „további felhasználási területként” a fájdalomcsillapítást helyi fertızések esetén: a kisebb sebészeti beavatkozásoknál felhasználható érzéstelenítı hatás eszébe sem jutott. İ is és Koller is észrevette. aki arra gondolt. Freud a helyi érzéstelenítés nagyszerő. s az adott helyzettel való összefüggésre való felszínes utalások ..csak a legkiemelkedıbbeket említenem a szellemi szürkehályog esetei közül.. hogy a kokain egyedüli áldásos felhasználási módját Koller fedezte fel. hogy megértse az üzenetet. Vajon milyen gyakran ereszkedett bele fürdıkádjába Arkhimédész. de mellékes hatásának tekintette. Kepler elutasította a „Természet igazságát”. Kopernikusz. de nem lobban lángra. hogy a szer a mőtéteknél jól beválhat érzéstelenítıként is. Tovább és tovább kell próbálkozni. Freud azt javasolta Königsteinnek. nem illeszkedett gondolati megszokottságaiba. ami mindannyiszor szembetőnıen mutatta testének térfogatát? Bele kell nyugodnunk a ténybe. korábban kapcsolat nélküli mátrix találkozását és egyesülését. hogy legyızze a meglévı ellenállást és bekövetkezzen az integráció. a páciensnek Koller adta be a kokaint. de a következı kísérletek során ismét felfedezték ıket az elızınél sokkal rövidebb idı alatt. FOKOZATOS INTEGRÁCIÓ A korábban tárgyalt felfedezések némelyikénél egy hirtelen támadt megérzés szikrája hozta létre a két. Galilei. Köhler kevésbé tehetséges csimpánzai segítség nélkül felfedezték az eszközhasználat némely fogásait. hogy „mindennek neve van”. vagy további kapcsolatokat kell találni. Loewi képtelen volt kibetőzni álmáról írt feljegyzéseit. újabb és újabb szikrák kellenek. amit ma a számelméletrıl és az analitikus geometriáról tudunk.mindannyian jól ismerjük ezt a fogorvos injekciója után fellépı érzést. s a megoldást másodszor is meg kellett álmodnia.elmulasztott észrevenni. hogy e hóvakság része emberi mivoltunknak . a felnıttektıl gyakran. Freud . azután látszólag elfelejtették. hogy elindítja. s csak akkor fogadta el. amelynek szikrájától a kanóc felparázslik. hogy miután bevették a kokaint. Koller igen. és mindenekelıtt az idegbetegségek elleni használatának lehetıségei nyőgözték le. hogy bizonyos szembetegségeknél alkalmazza fájdalomcsillapításra a kokaint. Még hosszú idı telt el. de elfelejtettem megint! Az efféle esetek olyanok. felfedezték volna az Eukleidész utáni néhány emberöltı alatt. és tapasztalta a vízszint emelkedését. új módszerét még ekkor is csupán imádott csodaszere egy újabb kedvezı. s a mőtétnél Freud segédkezett. mint egy öngyújtó. hogy meggyulladjon a láng.

mind gyorsabbá válik az új szó-tárgy kapcsolatok elsajátítása.cxxxv Amennyire a gyér statisztikákból megállapítható. Nagyjából ez lehet az az életkor. hogy kimondják az elsı szavakat olyan életkorban. hanem az is. s ha elfelejtette. s .A csecsemık és kisgyermekek átlagos szókincse Életkor hónapokban 8 10 12 15 18 21 24 30 36 42 48 52 60 66 72 Vizsgált esetek száma 13 17 52 19 14 14 25 14 20 26 26 32 20 27 9 A szavak száma 0 1 3 19 22 118 272 446 896 1222 1540 1870 2072 2289 2562 A mátrixok integrációját nemcsak a tanulási görbének a tizennyolcadik hónapban kezdıdı meredek emelkedése jelzi. amikor megtörténik a nagy felfedezés. és érdeklıdni a nevük iránt. felhalmozódó jellegő esemény. A kísérletet a gyermek öt hónapos és húsz napos korában kezdte el. mert a szám három hónappal késıbb már száztizennyolcra emelkedik: A Smith-teszt . tizennyolc hónapos korában pedig körülbelül huszonkét szó. mert a végsı és végleges integráció csak . ha a nevüket nem ismeri. A felfedezés fölötti öröme nemegyszer megnevezési mániává fajul. Egyes türetmetlenebb szülık az ismétléses bevésés módszerét alkalmazva nemegyszer „tanítják” a csecsemıiket arra. újat talál ki nekik . körülbelül tíz hónappal az elsı szavak megjelenésének normális idıpontja elıtt. a gyermek „megtanul tanulni”.ezután egy-egy tárgyról vagy személyrıl alkotott kép csonka. rámutat a tárgyakra és fennhangon kimondja a nevüket. hogy a gyermek ekkortól kezd rámutatni a dolgokra. amikor a dolog lényegének megértésére és megragadására még képtelenek. mondja ki a da szócskát.megteszi élete legfontosabb felfedezését: felismeri. A kísérlet három hónapig tartott. hogy amikor megkapja a cumisüveget. amolyan elnyújtott heuréka!-folyamat. s a végére a da szócska lett az elsı. A szimbólumokban való gondolkodás kialakulása tehát fokozatos.kíséretében hallott szó és szótag utánzó ismétléséig. Watson arra kondicionált egy csecsemıt.általában a második életév derekán . hiányos a számára. Ahogy telnek a hónapok. a hangok és a dolgok világa között. mechanikusan rögzült kapocs két. elızıleg összefüggés nélküli mátrix. hogy mindennek neve van. egy átlagos csecsemı szótára az elsı életév végén mintegy három.

hogy a bölcsıben fekvı csecsemı agyában bármi efféle tudatos okoskodás végbemegy. Amikor hazaértünk. A hirtelen felismerés és a fokozatos tanulás viszonyát részletesebben a Második könyvben fogom elemezni. . a tárgyak pedig vibrálni kezdenek a nyelv varázspálcájának érintése nyomán. egyetlen eset alapján való indukciónak nevezhetı . ergo: feltételezem. hogy a v-í-z az a csodálatosan hővös valami. amikor Miss Suilivan gondjaiba vette.egy sajátos. A vak. új dimenziót ad a továbbiaknak. a szerencsés megfigyelésnek vagy mindkettınek köszönhetı. manuális ábécé. néhány hónap alatt megtette azt az utat. azt sem tudtam. Hirtelen ködös eszmélkedést éreztem.az elsı szó utánzó ismétlésétıl (nem tudtam.) Másfelıl: a csirke-epizód. boldogságot és szabadságot adott!. Tudtam. ami végigömlik a kezemen. néma és süket kisleány közel hétéves volt már. és minden névbıl új gondolat született. A következıkben minden mátrix új jelentıséget. és új gondolatoknak adnak életet. és akkor valahogyan megvilágosodott elıttem a nyelv misztériuma. Helen Keller nagy megvilágosodásának drámai pillanata egészen más. Végül ott van a „spontán” felfedezések villámcsapásszerő megvilágosodása. . elıször lassan.baba. mert ebben a különös. csak majommód utánoztam ujjaimmal a tapasztaltakat) egészen a végsı felfedezésig: Sétáltunk az ösvényen a falra kúszó lonctól illatozó kútház felé.. s minden idegszálammal figyeltem ujjainak mozdulatait.cxxxvi Ebben az esetben a jelek és a dolgok univerzumainak hirtelen egyesülése. hogy mindnek van neve (Talán mondanom se kell: nem azt állítom. Ugyane folyamat sőrített és sokkal drámaibb változata játszódhat le egyes ritka esetekben.. amit megérintettem. Az élı szó felébresztette a lelkemet. amikor a gyermek elérte a meg-felelı érettségi fokot. amely a tudattalan intuíciónak.olyan folyamatnak. hogy léteznek szavak. a másikon kibetőzte a szót. amit az átlagos. Mindennek neve volt.akkor következik be. alma stb. mintha elfelejtettem volna valamit és most eszembe jutna megint. egy valóban sőrített biszociatív pillanat tanúi vagyunk. Mozdulatlanul álltam. Minthogy Helen „túlérett” volt a tanulásra. amilyen például Helen Kelleré. élettıl vibrált minden tárgy. Tanulásra szomjazva hagytam el a kútházat. amelyet a logikai tankönyvek a minden francia pincérnek vörös haja van példával szoktak szemléltetni. Valaki vizet húzott. amely révén Pasteur megtette a nagy ugrást és megalkotta az immunizáció általános elméletét. ÖSSZEGZÉS Az új integrációk megszületését megelızı és kiváltó események sorozatba rendezhetık A sorozat a koraszülött integrációktól a felismerés jelentésének és jelentıségének csupán részleges vagy fogyatékos felismerésén át a mátrixoknak a köztük lévı kapcsolatok számának ismétlıdı tapasztalatok általi növekedése révén bekövetkezı fokozatos egyesüléséig vezet. normális gyermekek két esztendı alatt . hagy egy szót betőzök ki. s az elsı szavakat . mint a nevek és tárgyak kapcsolatának normális gyermekeknél megfigyelhetı fokozatos felismerése és sokkal inkább a Pasteur-féle felfedezésekre emlékeztet Az átlagos gyermek hasonló élménye a logikában empirikus indukciónak nevezett folyamathoz hasonlítható egyes dolgoknak nevük van. a szavak életre kelnek. ujjakkal lejátszott morzejelek segítségével megtanította neki. új fényben láttam ıket. aztán sebesen: víz. és ahogy tenyeremen végigcsorgott a hideg áradat. tanárnım a kifolyócsı alá tette az egyik kezemet. fényt.

A tudomány egészének és minden egyes ágazatának elırehaladása ugyanezt az ingadozást mutatja két szélsıérték: az új határokat meghódító.X. de több semmiképp. aminek hallatán az embernek tanácsos visszafojtania a lélegzetét. a kidolgozás és a megszilárdítás . a szellemi beidegzıdések és a játéktér szilárd határvonalainak megszőnését. mint amikor az egyéni felfedezések . amellyel igen sok tudós egyetért. Ennek az elnyújtott aprómunkának az egyén esetében nagyjából hetvenéves kor körül megvannak a maga természetes idıbeli határai.az ártatlanság visszanyerését cserébe a kemény munkával megszerzett intellektuális pozícióért és a meggyökeresedett hitekért.mint láttuk . A fényes elıırs. zsinórmérték. amelyben az ismeretek folyamatos és egyenletes felhalmozódása figyelhetı meg.úgy tartja.: Elsı könyv. amellyel az egész emberiség fejlıdését vizsgálni és értékelni lehet.egyaránt vannak építı és romboló aspektusai.a legkevésbé tündökletes.sorozata révén a kollektív síkon új szintézis emelkedik ki a törmelék közül. de a legfárasztóbb és mind a tudós életébıl. középpontja a Nap (akkoriban széltében beszéltek a dologról arrafelé). A „költés” idıszaka a maga csalódásaival. Még azt is hozzátette. A tudós egyéni esetében ezek idıszakos hátrálást hoznak a képzetalkotás primitívebb formái felé . ha már megtörtént a felfedezés. és magában szép nyugodtan tízig számolnia. Kopernikusz a reneszánsz Itáliában töltött diákévei alatt csippentette fel az ısi. hogy maga a haladás szójelentése is egyedül a tudomány értelmezési környezetében egyértelmően és világosan meghatározott. feszültségeivel és hamis sugallataival megfelel a „termékeny anarchiának”. Darwin huszonkilenc éves korában jutott a természetes kiválogatódáson alapuló evolúció gondolatára. mely szerint minden égi mozgás. mielıtt az értelmiség vagy a mőszakiak felé húzó szimpátiái alapján hangot adna jólnevelt egyetértésének vagy felháborodott tiltakozásának. s életének hátralévı negyvennégy esztendejét az elmélet megalapozása. A heuréka!. néhány kivételes személyiség szédítı . mint egy fejezetekre osztott regény. és egész életét annak szentelte. mind pedig a tudományág történetébıl a leghosszabb idıt igénybe vevı feladat. és mindegyik egy rövid. történelmi léptékkel mért reculer pour mieux sauter-t jelent. elızetes feljegyzés publikálásával kezdıdik.a következı tíz-tizenöt év a tisztázás.sommásan fogalmazva . amely dióhéjban tartalmazza a felismerés lényegét . Az ideák evolúciója Henry Sartonnak van egy elmélete. A válságoknak . amelybe az adott tudományág manıverezte magát. hogy rendszerré szervezze a gondolatot. a kollektív mátrix feloldódását. s ennek megfelelıen az egyetlen etalon. amely minden tudományág történetében idırıl idıre visszatér. az igazságnak a kreatív személy által megélt pillanata ugyanaz. Minden fejezet más-más kutatási területnek szentelt periódus. s amely . mint egész számára pedig a válság a megkövesedett játékszabályok fellazulását. hogy a tudomány története az egyetlen. a tudományág. (Vö. Pasteur élete olyan. bizonyítás és kidolgozás idıszaka.) Az utolsó állomás . de a tudományban akár nemzedékeken vagy évszázadokon át is tarthat a folyamat. Olyasfajta állítás ez. bizonyítása és magyarázata emésztette fel. V. SZÉTVÁLÁSOK ÉS ÚJRAEGYESÜLÉSEK Az egyéni felfedezés és az adott tudományág történelmi fejlıdésének jellegzetes állomásai közt felismerhetık bizonyos analógiák.a bizonyítás. Az egyén gondolkodásában lévı „gátolt” mátrix például jellegzetesen arra a zsákutcára utal. püthagoraszi tanítást. viszonylag gyors és rövid kitörések és az ıket követı konszolidáció hosszú idıszakai közt. Magam úgy gondolom: van egy szemernyi igazság Sarton elgondolásában.nemegyszer azonos dolgok több személy általi egyidejő felfedezésének .

A TUDOMÁNY HUSZONHAT ÉVSZÁZADA . A kialakuló ortodoxia a gondolkodás „zárt rendszerévé” merevedik. de arra a sokkal értékesebb tudásra is. mint például a Krisztus elıtti hatodik.tudománytalan.szüntelenül megteszi. de nem is képes befogadni új tapasztalatokat vagy alkalmazkodni az ismeretek más területein bekövetkezett lényeges változásokhoz A mátrix elıbb-utóbb gátolttá válik. új válságok alakulnak ki. a fennmaradásra esélytelen biológiai korcsok vagy torzszülöttek megfelelıi. Ugyanez a jelenség figyelhetı meg a gondolkodás történetének kritikus periódusaiban. és haladása sok tekintetben annak tekervényes útjaihoz hasonlatos. amikor a fajok képlékenyek és alakíthatók. Egy új elgondolás attól függıen marad fenn vagy pusztul el. elkerülhetetlen egyoldalúságával túlspecializáltságával és a tudomány más ágazataitól. mint a mutációk. hogy a tudomány nem halad. Az adaptív radiáció ezen szakaszai után. annak minden középszerőségével. a specializációé és a magasabb szinten való újraegyesülésé. ádáz harc folyik a gondolatok birodalmában is. illetve elszaporodását. hagy ma jóval többet tudunk. hogy haladása rángatózó. Az új elgondolások éppoly váratlanul bukkannak fel. de ettıl még nagy szamárság lenne tagadni. s a folyamat gyakran torkollik az elmerevedett túlspecializáció zsákutcáiba. A természetes kiválogatódásnak megvan a párhuzama a mentális evolúció világában. Mindezek a felismerések azonban nem egy egyenes vonalban fejlıdı tudomány jóvoltából születtek meg. nemegyszer drámaian megváltoztatva a folyamat uralkodó vonulatainak irányát. amelyeket késıbb a derékhad megbízható tömegei fognak benépesíteni. s nem akar. Mindez természetesen nem azt jelenti. Az eszmék evolúciója viszont az örökké ismétlıdı differenciálódás meséje. Az 1500-as években Európa kevesebbet tudott minta Krisztus elıtt 212-ben elhunyt Arkhimédész. amelyek megfelelıen alkalmazkodnak a kor szellemi miliıjéhez. A haladás a szó lényegi jelentése szerint soha nem mehet rossz irányba. végül pedig magától a valóságtól való elidegenedésével. az evolúció pedig . Az evolucionista életfájának elágazása egyirányú folyamat. szinte robbanásszerően ágazik szét minden irányban. a megszületı gondolatok sokaságából csakis azok maradnak életben.cxxxvii Itt azonban véget ér az analógia. A biológiai evolúció során vannak átmeneti korszakok és válságperiódusok.amint az eszmék és gondolatok. Amikor egy eszmét gyümölcsözınek vagy terméketlennek nevezünk ösztönösen is az élettan területérıl kölcsönzött metaforákat alkalmazunk. hogy képes-e környezetével megfelelı viszonyt kialakítani. A fennmaradásért szakadatlan. amikor a fejlıdés igen gyorsan. az újonnan kijelölt irányok mentén történı stabilizáció és specializáció periódusa következik. s túlnyomó többségük csak hóbortos ötlet. amit a Világegyetemrıl a spirálködök felépítésétıl az öröklıdést szabályozó aminosav-molekulák szerkezetéig felhalmoznunk sikerült. csupán azt. Láttuk. kiszámíthatatlan . a bálna soha nem hoz létre új szintézist a zsiráffal. folyamatos áramlás az ısi egységtıl az összetettebb formák sokféleségén át a változatosságban való új egység felé. s minden kezdıdik elölrıl megint. hogy a tudomány történetének különbözı periódusaiban és más-más színtereken mindez látszólag valóban elkerülhetetlenül .bekövetkezik. s az egzakt tudomány evolúciója is . s az általa hozott eredmények jelzik szaporodását. a válságok új szintéziseket hoznak. hogy az alkalmazott tudományok területén végbement ijesztı fejlıdés mára már egész bolygónkat egyre lakhatatlanabbá teszi.teljesítményének következtében új birodalmak tárulnak fel. vagy a Krisztus utáni tizenhetedik században. s a forradalom rövidesen megszüli az új ortodoxiát. A szellemi evolúció a biológiai evolúció folytatása. Ezzel pedig nem csupán arra utalok. mint ı.

A feljegyzések a Krisztus elıtti hatodik században kezdıdnek. változatlan törvényeknek engedelmeskedı. de a görög tudomány hıskorának Thalész és Arisztotelész között eltelt három évszázadában vázolták fel mintázatának alapvonalait.és ritmusváltásai. Görögország makedón meghódítása után a konszolidáció az ortodoxia és a hanyatlás idıszaka következett. A hıskort még az istenek tüzét elrabló Prométheusz példája vezérelte. s a saját tengelye körül forog.mintha a semmibıl . minden tudhatót ismertnek véltek. Az elsı nagy szintézis a püthagoreusok próbálkozása volt. amikor . akkor a neutron fel van fedezve. Roger Bacon.dr. Arisztotelész kategóriái a létezés nyelvtanává váltak. Leibniz. cambridge-i. a népszerősítık. Pascal. s használták azokat a kifejezéseket. eleai és számoszi természetfilozófusok. Galilei. század után. Az ezután következı tizennyolcadik században a fejlıdés tempója már számottevıen lassabb. megkísérelték egyetlen. ha a neutront egyszer felfedezték. Ezután a téli álom tizenöt évszázada következett. négy nedvességet. . a konszolidáció és a „tıkefelhalmozás”.cxxxviii Csakugyan? A Krisztus elıtti ötödik században a mővelt emberek jól tudták. de lehet. Harvey és Newton évszázada. tizenöt évszázaddal késıbb úgy vélték. végsı elvet és ısanyagot kerestek. hogy egyként 31 Lásd: I. A Krisztus utáni tizenkettedik században vehetjük észre az olvadás elsı jeleit. a hellenisztikus kor filozófusai pedig Platón barlangjában üldögéltek háttal a valóság napvilágának. Linné és Buffon. salernói. osztályozók és rendszerezık Fontanelle. és az éledezı oxfordi. Az elektromosságtan a magnetizmusról való ismeretekkel egyesült. hogy lapos és kerek. amely újabb három évszázadnyi terméketlenséget és stagnálást eredményezett. Gilbert. egyforma atomokat. bolognai és párizsi egyetemek évszázadában reményteljes felpezsdülést tapasztalhatunk. A sokféleség mögött valami egyszerő. korábban egymásról mit sem tudó vagy éppen ellenséges dinasztiák közti királyi házasságkötéseknek a korszaka volt. amelyek azóta örökre beágyazódtak szótárunkba és gondolkodásunk mátrixaiba. állati szellemei uralkodtak a fizika világa fölött. hogy szögletes. Descartes. Pyke a tudományos fejlıdés visszafordulásra való képtelenségérıl írt. hanem vissza is fordult. s ez idı alatt a tudomány menetelése nemhogy leállt. a gyógyítás. hirtelen tempó.cxxxix A tizenkilencedik században és a huszadik század elsı felében minden eddiginél lendületesebb fejlıdést tapasztalhatunk. elsı pillantásra megdöbbent bennünket a folyamat szakaszossága. Peter Peregrinus.Ha lelátóról szemléljük a tudományos gondolkodás történetét. A feledékenység hasonló. s a következı száz évben. formája és anyagi minısége. mire európai körutazása során Lavoisier Párizsában végre Newtonhoz fogható embert talált. az orvostudomány. hibás szintézis néhány emberöltı alatt kitermelte az új ortodoxiát. Azután elérkezett az 1600-as év. bár kevésbé drámai példáit eleveníthetném fel a modern tudomány évszázadaiból is. A tizenkilencedik század a gondolkodástörténet legragyogóbb szintéziseinek. Ugyanakkor ez az idıszak az arisztotelészi fizika és a tamási teológia mèsalliance-ának évszázada is. a Philosophes et Encyclopédistes idıszaka. hogy a Föld gömbölyő.31 Azután felismerték. négy ıselemet. a legfontosabb mérföldkı a Krisztus elıtti VI. A szınyeg még ma is készül. összefüggéstelensége és következetlensége. Ahogy Pledge egy helyütt megjegyezte: a század elején született megfigyelı megvénült. függelék. s vele beköszöntött a tudomány hıskora . Huyghens. egyszerő és szigorú mintázatú szınyegbe szıni a vallás. A kortárs tudománytörténész. és elmélkedni kezdtek a Mindenség keletkezése és fejlıdése. szerkezete és törvényei felıl. Kepler.hirtelen felbukkantak a milétoszi. ez már az asszimiláció. és a falakra rajzolgatták epiciklusaikat. M. és felfedezettnek minden felfedezhetıt. E szerencsétlen. az asztronómia és a zene fonalait.

hogy az égi jelenségek ciklikusak.ezúttal azonban nem az egyéni felfedezések terérıl. hogy egymásba alakíthatók. Végül aztán. Minden nagyobb elırerukkolást valamely többé-kevésbé hirtelen és drámai változás . az ember érdeklıdése elfordult Vulkanosz és Poszeidón szeszélyeitıl a tőz és a víz valódi természete. Az elızı részben vázolt ciklusok ismertetésekor említettem a válság és a kreatív anarchia periódusát (az egyénnél a „költés” idıszakának neveztem ezt a szakaszt). hogy a test idegek és mirigyek általi irányítása elektrokémiai folyamatokon alapul. amely az új szintézis megszületését elızi meg. fényrıl. hogy mindenütt természeti törvényeket keressen. csupán a kombináció különbözı. s megtudta. hogy nem mások. kopernikánusok és galileánusok töprenkedı-okoskodó kísértetei. A körforgás ismét kiindulóponthoz ért: A Természet. hanem a kollektív tudományos mátrixok evolúciójának történetébıl vett . egészen szétesett” . Nemsokára hasonló sorsra jutottak az anyag változatos formái. Hadd szemléltessem néhány további . Héliosz szekerétıl a Nap ekliptika menti mozgásának hogyanja és miértje. azonnal nekilátott. amint megismert féltucatnyi geometriai tételt.a szomszédos területeket elválasztó falak leomlása. amikor a lét értelmérıl feltett legvégsı kérdésekre többé már nem kínált választ az olimposzi istenek és félistenek ritualizált tisztelete. hogy belássuk: a tudomány fejlıdése nem egyenletes és nem is folyamatos. s a középkor szilárd. Zeusz és Héra komédiázásától a fizika eseményeinek okai felé. mechanikai mozgásról és mágneses fluxusról kiderült.elektromágneses sugárzás a fény. A tudomány elırehaladása az utolsó száz évben hatalmas folyódeltát mutat. Burnetet idézve: „a jón filozófus. s hübrisszel határos merészséggel megszerkessze a Világegyetem rendszerét. Vérpezsdítı idıszak lehetett. A mitológia gátolt mátrixszá vált. a kémiai elemek is. a hırıl. A minden dolgok számokra való visszavezetésének püthagoraszi célkitőzése látszólag a beteljesülés kapujába ért. gilbertiánusok. „elektromos tőzrıl”. Isten szólt: legyen Newton! . A korábban különállónak tekintett effluviumokról vagy természeti erıkrıl.idézett elı.példával ezt a folyamatot. és mind csupán különbözı formái az energiának.”cxl Ugyanez a merészség és hübrisz jellemzi a kora tizenhetedik századot is. Az eredmények pedig mámorítóak voltak. A KREATÍV ANARCHIA A tudományos gondolkodás hajnala óta eltelt huszonhat évszázadon át megtett rövid és hajszolt vágta is elegendı ahhoz. amikor az arisztoteliánusok erıdítménye összeomlott. hogy mind azonos építıkövekbıl állanak. befalazott Univerzumának romjai között ott prédáltak a paracelziánusok. Végül magukról az építıkövekrıl is megtudtuk. a korábban elkülönült fogalomrendszerek vagy kísérleti technikák ötvözıdése. az 1920-as felfedezések óta az elméleti fizika. Felfedezték.panaszolta John Donne. „Ízekre ment. mint az energia bizonyos matematikai formulák szerint összecsomagolt és elrendezett parányi adagjai. az anyagról és az okságról alkotott képünk ismét a termékeny anarchia állapotába került. s vele a szubatomi és az extragalaktikus valóságról. az elızıleg összefüggés nélküli ismeretek fedésbe kerülése . felismerték. a sugárzó hı a színek és a Hertz-féle hullámok is. majd bonyolult mintázatú keresztezıdések és újraegyesülések után a tengerben mind eggyé válnak megint.s mindenre fény derült . Az elsı efféle válság mindjárt történetünk kezdetekor bekövetkezett. A kémiát elnyelte az atomfizika. szerteszét futó vizek elıbb többékevésbé párhuzamos irányt vesznek. ahol az elızıleg elkülönült és szétvált. s a Törvény sötétségbe merült. amelynek a Világegyetemben jelenlévı mennyisége állandó.

) A tudományos gondolkodás történetének minden meghatározó jelentıségő elırelépése leírható kölcsönös szellemi megtermékenyítésként különbözı tudományágak.1820-tól. Tíz évvel késıbb egy német asztronómus.a káprázatos Descartes egyszemélyes mutatványa volt.több tudós eredményeinek következménye -‚ vagy villámcsapásszerő. és elgondolkodott rajta: miért fordulnak elı oly gyakran hasonló eltérések a csillagászok észleléseiben. A KAPCSOLATOT! MINDIG KERESD A KAPCSOLATOT. légbılkapottaknak . s egymástól teljességgel függetlennek vélt tudományág egyesülése. újabb és újabb kapcsolódásokra volt szükség. 1796-ban kisebb botrány tört ki a greenwichi obszervatóriumban: Maskelyne. mert annak megfigyelései 1/2-1 másodperccel következetesen eltértek az övéitıl. volt mit tanulnia. Maxwell és még sok más tudós felismeréseinek egész sorozatára. jaj: . adatokkal állnak kapcsolatban. hogy szisztematikus és állandó különbség van azon idıtartamok között. amikor O. o. Az elızı fejezetekben számos példát sorakoztattam fel annak szemléltetésére. látszólag távoli tényekkel. hirtelen kiderül. mint speciális adatok. A történelmi térképen ezek a kapcsolatok az egyéni felfedezések. amelyek korábban nem voltak többek. függelék. 89. (Wolfgang Köhler.királyok és káposzták házasságainak tőnnek.a csillagászattól a neurofiziológia? Nos. hogy a valóban eredeti gondolkodók agyában hogyan születik meg az új szintézis egymástól korábban idegen mátrixok egymásra másolódása. biszociációja során. s egységbe forrasztja azt. amikor olyan tényekrıl. A tudomány haladása .32 A gondolkodó elméjében kialakuló új szintézis megszülethet egyik pillanatról a másikra.abban áll. (Lásd: I.írta Bronowski . területek között A történelmi jelentıségő biszociációk olykor még visszatekintve is véletlenszerőeknek. 27. eladdig külön utakon fejlıdött. amikor a figyelem egy közönséges jelenség apró. 1961. ami korábban még csak hasonlatos se volt.az analitikus geometria . amikor Hans Christian Oersted véletlenül felfedezte.a történelem térképén .. hogy más. a Királyi Csillagász elbocsátotta egyik segédjét.ugyanennek párhuzama két. o.. hogy a végül bekövetkezı szintézis megkoronázhassa a folyamatot. Érdeklıdése jellegzetes esete volt annak. 1921-ig. s az integráció itt is lehet fokozatos . Az ördög rikkantott: ohó! Legyen Einstein! .De ó.s a két esemény között Ampère. 1940. amelyek az egyes embereknél eltelnek az események és az általuk kiváltott reakció között néhány munkatársánál sikerült is ezt a jellemzı reakcióidıt meghatároznia.nem tartott soká. hogy minden lépésnél új rend fedeztetik fel. Mit tanulhat például gondolhatnánk . A kollektív síkon . fokozatosan is.) 32 . hogy a vezetékben folyó elektromos áram kitéríti állásából az asztalon felejtett iránytőt.s helyreállt a status quo. Az aritmetika és a geometria egyesülése . W.. Vö. Faraday. Richardson a mágnesesség jelenségét az elektronok perdületével magyarázta meg . még: A tudás történelmének azok a legkegyelemteljesebb pillanatai. s végül sikerült bebizonyítania.. a rendkívül eredeti gondolkodásáról és ezzel párosuló kínos precizitásáról ismert Bessel tudomást szerzett az esetrıl. kellemetlen részleteirıl elterelıdik annak okai. s ezek kutatása felé. de létrejöhet a különálló rendszerek közötti kapcsolatok folyamatos sokasodásával. s e felismerés fényében hirtelen egészen másoknak látszanak. az elektromosságtan és a magnetizmus tudományának szintézise pedig száz évet vett igénybe . Bronowski. Az új szintézis a termékeny anarchiából emelkedik elı. Tíz éven át hasonlította össze a saját és más csillagászok észleléseit.

valamint a szövettenyészetek kezelésének és a genetikai statisztika módszereinek tökéletesedése .. s ezeken keresztül derülhet fény a kezdeti.An Experimental and SociaI Study címő mővében (1958) számos. Az eredeti gondolkodás legfontosabb vonása.Az éber kutató szüntelenül odafigyel az átfedésekre azon területek és vonatkozások. hagyományosan zárt szakterületre.vállalva a tévedés kockázatát is hogy körülnézzen: akad-e valahol valamiféle eleddig felfedezetlen átfedés. és bekövetkezik az az állapot. Bartlett Thinking .jószerivel azonos jelen könyv állításával. Bessel felfedezése után ötven évvel végül von Helmholtz publikált egy cikket arról. hasonló illusztrációt sorol fel. az ezt közvetlenül megelızı idıszakban feltett rutinkérdések a mind precízebb és lehatároltabb válaszok megszerzése során lassan kimerítik a rendelkezésre álló korlátozott számú technika lehetıségeit. A valóban eredeti tevékenységre képes. . Felismerése fontos lépés volt a neurofiziológia és a kísérleti pszichológia szakterületeinek történetében is. amikor két vagy több kutatási vonulat fokozatosan egyre inkább összetartónak. a mikroszkóp és használati technikái. csak különbséget és határvonalat. eltérıen a korábbi elképzeléstıl. amikor az ismeretanyag teljes egésze közeli és gyümölcsözı kapcsolatba kerül egy eladdig jórészt vagy teljességgel idegen tudományágnak tekintett területtel. A kreatív gondolkodás külsı feltételei olyankor különösen kedvezıek. s kísérteteiben alkalmazta eljárásaikat és technikáikat. hogy az elırelépés kritikus állomásai akkor érkeznek el.. különbözıeknek tekint .. s következtetése . amelyeket az átlagos megfigyelı egyszerően eltérıeknek.ha más kifejezéseket alkalmaz is . hogy az idegi impulzusok terjedésének sebessége véges és mérhetı. még elkülönült csapások korábban nem is gyanított jellemzıire. tények és folyamatok között. alkotó szellem. hogy felismeri az átfedéseket és megegyezéseket ott. Ez a kombináció szabhat a kutatásnak új irányokat. ilyenkor ragadja meg a lehetıséget . új megvilágításba helyezi. Ez általában azt jelenti. és ennek révén sikerült a személyi reakcióidı megállapítására automatikus mérıeszközöket kifejleszteni.a szőrési módszerek.. és igen sok rutinkérdés feltétele mentén kanyarog. amely viszonylag kis számú és ritka lényegi. s hasonló hiátusok és szakadékok tárulkoznak fel. de más kutatási területeken már régóta alkalmazott eszközök és eljárások bevezetésével . A tapasztalati tudomány bármely ágának fejlıdése ágasbogas és kacskaringós vonalat követ. Ezután már kezdıdhet a rutintevékenység megint. amelyek további új kérdéseket vethetnek fel a kutatások elıtt. Helmholtz jól ismerte a csillagászoknak az egyéni reakcióidı meghatározása érdekében végzett munkáját. ahol elıdei nem láttak mást. Ugyanakkor azonban a tudomány valamely más területén vagy ugyanazon. Hasonló módon gyarapodtak más tudományterületeken és más célok szolgálatában végzett kutatások során elért eredmények . de korábban külön kezelt ágazatában más módszerek és eljárások szülnek hasonló problémákat.cxli .által a fertızı betegségekrıl való ismereteink. hogy ha valamely tapasztalati tudomány megérett egy valódi és fontos elırelépésre. amikor a további részletek már csak keveset vagy éppenséggel semmit sem adnak hozzá a meglévı ismeretekhez.. s a régi kérdéskört új látószögbe. gyakran megesik. amely soha nem korlátozta magát egyetlen.E kutatásokat a következı harminc évben más csillagászok is folytatták. miszerint a kreatív tevékenység lényege a biszociáció: Amint egy-egy tapasztalati tudomány tevékenységi mezeje mindegyre szélesedik. amely szerint az inger és annak felfogása gyakorlatilag egyidejő. hogy igen gyakran függenek össze az adott területen egészen újnak számító.. s bıvülnek ismeretei. egyesíthetınek mutatkozik. A kutatási módszerek fejlıdésében bekövetkezı fordulópontok egyik legfontosabb jellegzetessége..

megbocsáthatatlan eretnekség a pozitivisták. hogy korántsem elég. aki lebecsüli a megfigyelések és kísérletek fontosságát .csak valamely. ha a kutató egyszerően csak nyitva tartja a szemét . hogy léteznie kell egy nyolcadiknak is. mit keres. ami kétségtelenül két teljes életet követelı munka volt. A leszedett virágok kiválasztásában pedig .. mindkettı új szögbıl mutatkozott meg a folyamatban. talán azt a benyomást keltenem. mint virágokat szedni. 33 .. új elméleti keretet követel. amely folyamat új fényben. a Neptunusz pályaháborgásai alapján megállapította. Amikor Einstein biszociálta az energiát és az anyagot. Bragg könyvében. amit a főnyírógép csinál. hogy a tudomány lényege nem az új dolgok felfedezésében. Leverrier a hetedik bolygó. német csillagász fedezte fel 1846.vagy éppen a minden tapasztalatot mellızı és csupán a bölcselkedést értékelı arisztoteliánus tudomány visszatértét tartaná kívánatosnak. szeptember 24-én. H. a The History of Science-ben mégis azt állítja. de a velük való foglalatosság nemigen volt megalapozott. átalakul. legtöbbször a tényekig se jutnak el. adatok értelmezésének (vagy újraértelmezésének) jelentıségét hangsúlyoztam.. hogy alábecsülöm az adatok győjtésének fontosságát. hogy minden elırelépés . Huxley gyakran idézett szavai szerint: Akik nem hajlandók túlmenni a tényeken. aki a Nobel-díjat atyjával együtt kapta meg. amelyet soha senki nem látott még azelıtt.mint Bartlett példáinak túlnyomó részében .. olyan feltételezésekbıl született.cxlii Folyton új tények bukkannak elı. tudja.33 Az eset az elmélet által megalapozott kutatás közismert példája. s hogy az elméletek megalkotását részesítem elınyben a tudomány gyakorlati vonatkozásainak rovására . amelyek bizonyíthatóak voltak ugyan.hacsak pontosan nem tudja. Sir Lawrence Bragg az egyetlen fizikus. A folyamat kölcsönös egymásra hatás. a mátrixok integrációja nem csupán egyszerő összeadási mővelet. hanem a róluk való újszerő gondolkodásban áll. s megközelítésük új értelmezést.éppúgy. más területeken már alkalmazott technika vagy laboratóriumi eszköz kölcsönvételérıl van szó. ettıl azonban még nagyon is igaz marad. ahogy például távcsövét a Leverrier számításai által meghatározott irányba fordítva Galle fedezte fel az Uránuszt. A régi kódokban rejtızı alaptételek hirtelen leleplezıdnek és érvényüket vesztik. olyan. s aki tanulmányozza a tudomány történetét. megtermékenyítés. adott irányban folyó kutatás eredménye. Az Uránusznak elnevezett nyolcadik bolygót ténylegesen Galle. Kivéve azokat az eseteket. mintegy más színő szemüvegen át mutatja a jelenségeket. A „GONDOLKODÓKALAP” Ismételten említettem a figyelem elterelıdését a tapasztalatok korábban jelentéktelennek ítélt vonatkozásai felé. mint csokorba rendezésüknél . amelynek során mindkét résztvevı mátrix különbözı formában és mértékben megváltozik. A francia elméleti csillagász. mielıtt mőködésbe léphetnének az új. és cseppet sem hasonlít ahhoz.Itt azonban figyelmeztetnem kell valamire. A tudomány haladásának e fontos fordulópontjain az adott terület önmagukban változatlan ismeretei. T. tényei és adatai új mintázatokba rendezıdnek. Az adatok győjtése azonban megkülönböztetı jellegő tevékenység. Talán mondanom sem kell: kötöznivaló bolond az. de megjelenésük egy elméleti megfontolások alapján végzett.egyéni ízlés érvényesül. összetett játszma al-játékszabályaiként. amikor . a behaviouristák és a többi teória-ellenes iskola teoretikusainak szemeiben. a játékszabályokat felülvizsgálják és átalakítják. Amikor a tények. A kristályokat tanulmányozták röntgensugarak segítségével.

. amelyek . amely a relativitás elvének felismeréséig és kimondásáig még hátra volt. Évezredeken át meredt az asztronómusok arcába a tény. hogy tegyenek fel egy . hogy a mikroszkóp valóban használható. Einstein pedig olyan adatok alapján fogalmazta meg 1905-ben az általános relativitáselméletet. A szellemi tevékenység minden formája közül a legnehezebb. aki huszonöt évvel volt idısebb Einsteinnél. Azok az eszközök. hanem a tudósok fejében bekövetkezett átrendezıdések révén ment végbe az átalakulás . Poincaré például. sokkal kezdetlegesebbek voltak. mint a Krisztus idején Alexandriában élt görög asztronómusok. de amik igazán számítanak. amire utánuk Kopernikusz rájött. aki mérhetetlenül szélesebb matematikai háttérrel rendelkezett. ahogyan Kepler Astronomia Novája is a preteleszkopikus korszakban keletkezett.. hogy miért nem sikerült ıket egybefonnia. majd szétrázza és újrarendezi ıket.mint már említettem . mint neki.A távcsı persze nagyszerő tényfeltáró és gondolatébresztı eszköz a csillagász számára. amelyeknek az egész nagy földindulásban stratégiai szerepük volt. Az újonnan megismert tények nem eredményeznek új elméleteket. hogy más vonatkoztatási rendszerben vizsgálják ıket . hanem az egymást követı minták. hogy úgy kezeljék a rendelkezésükre álló adatokat. s a bolygók mozgásairól semmivel sem tudott többet.cxliii Harvey forradalmi felismerései ugyanígy azelıtt születtek. Hipparkhoszéi vagy Ptolemaioszéi. megfigyelési adatok és geometriai ismeretek álltak rendelkezésükre. elıttük pedig Hérakleidész és Arisztarkhosz már tudott: hogy a bolygók mozgását nyilvánvalóan a Nap uralja és kormányozza. mint az alexandriai csillagászok mőszerei. amely a diákban a saját Richelieu bíborosáról kialakult. de hajlamosak vagyunk elsiklani afölött a tény fölött. Az egzakt tudomány óriásai voltak. Tatont idézve: Poincaré. mint Einstein.cxliv Az adatoknak vagy tényeknek nevezett apró márványmorzsák nélkül nem készülhet el a mozaikkép. friss és hajlékony elmék számára is. akkoriban a berni Szabadalmi Hivatal ifjú tisztviselıje. akiknek ugyanazok a mőszerek. de isteni világosság éljen abban a tanárban.ami voltaképpen azt jelenti. . nem elsısorban az új megfigyelések és tapasztalatok. hogy a kopernikuszi forradalom jóval a távcsı felfedezése elıtt következett be. tudományos célok érdekében is „hadrafogható” eszközzé fejlıdött volna. de ık inkább félrefordították a fejüket. teremtı eredetiségre van szükség mindkét feladathoz. azok nem a márványdarabkák. Mindazonáltal mégse merte kifejteni gondolatait. s egymagukban a régiek és idejétmúltak lerombolásához sem elegendık. mint azelıtt. s ezért nem tette meg a végsı lépést. de nem vették észre.semmiképpen sem voltak újaknak mondhatók. . de helyezzék ıket újfajta összefüggésbe egymással azáltal. alkalmazkodóképes. ismert minden részletet. akiknek adataira felépítette rendszerét. melynek oly nagy szükségét érezte. hogy megalkossa a szintézist. és levonni az összes következtetést.írta a tudományos forradalomról írt könyve elıszavában Butterfield -‚ hogy mind az égi. még az egészen fiatal. amelyekbe az ember rendezi.. s a tudósok közt máig vita tárgya. s melyhez ı rakta le az alapokat.Látni fogjuk .úgymond másik gondolkodókalapot.sıt bizonyos szempontból még rosszabban is volt -. aki meg akarja változtatni a képet. amelyeket Kopernikusz használt megfigyeléseihez. mind pedig a földi fizikában. Könnyő valakinek új dolgokat mondani Richelieu bíborosról. hiánytalanul kezében tartotta a különálló szálakat. s a megszokás és az eredetiség antitéziseivel állunk szemben. hogy a bolygók mozgását a Nap irányítja és vezéreli.”cxlv Ismét a megszokások makacs erejével. amely szükséges lehetett ahhoz. mint ókori elıdei: A tények ismeretét tekintve tehát Kopernikusz semmivel nem volt jobb helyzetben .

cxlvi A bolygókat. aki valaha is elhajított egy lándzsát.A GONDOLKODÁS PATOLÓGIÁJA Beszéltem az egyén „hóvakságáról” és az egyén szintjén keletkezı hibás integrációkról. hogy az üres térben magára hagyott mozgó testek megtartják körmozgásukat. az antikvitásban a jelenség egyértelmően meg is fogalmaztatott. amely a továbbiakban mozgatójává válik. hogy minden mozgó testet szüntelenül egy mozgatónak kell kísérnie és „lökdösnie”. És megint: a centrifugális erı ismerete azóta rendelkezésre állt. s még Keplernek is valami. és ami mindig is ott volt. Minden katona. A képtelenség annak felismerésére. az íjtól való elszakadás elıtt légörvényt kelt. 1996. de a kollektív mátrixba beépült útakadályok meggátolták. . mint megannyi söröshordót seregnyi angyal görgette pályájukon. a mozgató. Természetesen naivitás lenne a hatalmas Sztagiritát hibáztatni a görög gondolkodás kristályossá merevítéséért. hogy tudatos és megfogalmazott igazsággá váljanak. azt felfedte megint.olykor évszázadokon át.és kiváltképpen érezte a szerencsétlen. akit eltalált -‚ ahogy mindenki. a Nap által forgatott égi seprőnyél elképzelésére volt szüksége. amelynek egyébként nem is nála kell keresnünk a kezdeteit. Ily mérhetetlenül nehéz dolog eltakarítani az egyszerő igazságokat elfedı. De facie in orbe Lunae címő mővében Plutarkhosz. hogy lehet. holott az arisztotelészi fizika szerint azonnal le kellene pottyannia.34 a kérdés kívül is esik jelenlegi érdeklıdésünk körén. és létrejött egy olyan Univerzum. úgy vélte. Európa. aki nagy figyelmet szentelt a tudományoknak . érezte annak tehetetlenségi nyomatékát . A tudomány kollektív mátrixainak evolúciójában. Az elmélet központi magja az volt. hogy az alapelképzelés a tizenhetedik századig arisztoteliánus. de szüntelenül munkálkodó kezek mőködtettek. hogy egy mozgó test azonnal mozdulatlanná válik. s ez hajszolja végig röppályáján. Egy szekér a sáros úton valóban megáll ha kifogják elıle az ökröket. A szellemi útakadályok klasszikus. ember építette törmelékhegyeket. hogy a 34 Alvajárók. hogy a nyílvesszı mozgása még az elsı pillanatokban. az igazi tudomány megszületését Krisztus elıtt 400-tól egészen a tizenhetedik századig akadályozó pszichikai útakadályok egyike volt. kiterjesztették az égitestekre is. hogy valaki eltakarította a pszichikai útakadályokat. Még Galilei is csak részben ismerte fel a tényt. hogy a fizikáról alkotott abszurd teóriája oly szilárdan megvethette lábát a középkori Európában. Az alapelvet. hogy testének mozgása folytatódott. máshol már elemeztem. a nyílvesszı azonban hosszan száll a levegıben az íj kezdı lökése után. amelyet láthatatlan. A tehetetlenségi nyomaték testi tapasztalatai egyidısek az emberiséggel. Annak okait. s amelynek szemléletében a makedón hódítás elıtti és a közvetlenül azt követı idıszak Görögországának hangulata tükrözıdik. amióta a gyermekek elıször pörgettek meg egy zsinórra kötött követ a fejük felett. amikor mozgatója megállt. A legfontosabb felfedezések némelyike valóban csupán annyiból állt. keservesen tapasztalhatta. hogy megmagyarázza mozgásukat. Az ellenvetésre az a magyarázat született. hogy egy mozgó test megtartja eredeti mozgásállapotát. ha nem húzza vagy tolja egy másik test.s az asztronómiának legkivált -‚ azt írta. mihelyt megszőnt mozgatójával a kapcsolat. Ha valaki egyetlen mondatban akarná összefoglalni a tudomány mindenségrıl alkotott ideáinak történetét. aki valaha is ült hirtelen megálló postakocsiban. az elhajított lándzsa vagy kı széllel szemben is repül. hogy a kilıtt nyílvesszı. azt kellene mondania. attól kezdve pedig newtoni volt. amelyek nemzedékrıl nemzedékre hagyományozódnak . két évezreden átnyúló példájáról nemegyszer tettem említést korábban is. Egészen a tizennegyedik századig senki nem tette fel a kérdést: ha valóban egy légörvény a mozgató. történelmi skálán is feltőnnek hasonló aberrációk.

hogy tagadta az egész Univerzum azonos alapanyagokból való felépülését (amit korábban Parmenidész és az atomisták állítottak). alapvetıen azonos elveket. amely elvet az embrionális fejlıdés tetszetıs párhuzamával támasztottak alá. a lángok pedig azért törnek a magasba. a gazdasági szükségletek. A Hold tehát nem hullik le a súlya miatt. míg a vasfüggöny túloldalán szeplıtelen kristályszférákként forog és kering az ötvenöt égi értelem. amelyek nem engedik egyesülni az egybetartozó irányokat. mert az ı természetes otthonuk az ég. s hogy nagy súlya ellenére nem zuhan a Földre. amióta Lucifer letaszíttatott a mennyekbıl.Hold szilárd anyag. a szöveg angol fordítója. zárt rendszerek létrejöttét eredményezik. s az angyalok hierarchiájával a csillagokat pályájukon hajtó szellemeket.felé.és válássorozatok.cxlvii (Kiemelés tılem. Utóbbiak olykor a politikai vagy vallási nyomásra köttetett kényszerházasságok. befolyásolja a filozófia. amíg nem hat rá. minden változás a dolgok céltudatos törekvése a természetük szerint bennük lévı jellegek megvalósítása . A tudomány fejlıdése egészséges periódusaiban a funkcióknak a szerves fejlıdés során bekövetkezı differenciációira és integrációira emlékeztet. annak oka a következı: . a társadalmi szerkezet. kacskaringós fejlıdése elırejelezhetetlen. a beteg. s elkerülhetetlenül követték az össze nem illı felek közti házasság. s a mindenséget két. ahogyan körkörös mozgásuk nem engedi lezuhanni a zsinóron pörgetett tárgyakat. a változás mételyével fertızött szublunáris régióban soha nem ér véget a keletkezés. hogy mily kevés feltőnést keltettek ezek a sorok. Az arisztotelészi rendszer talán legkatasztrofálisabb vonása volt. A tudományos gondolkodás ugyanakkor nem csekély önállóságot is élvez. kollektív szellemi úttorlaszokkal. amikor a kutatók felismerik a változatosság mélyén rejlı. ahogyan istállóikba futnak a lovak. mert vágyakoznak természetes otthonuk után. egymástól amolyan metafizikai vasfüggönnyel elválasztott részre választotta szét. a kövek esés közben azért gyorsulnak. Ez volt a legdrámaibb „szeparációs” mőtét a világon. és elkülönült.a lehetıségtıl a tett . a szovjet biológiának pedig a lamarckizmus egy primitív formájával kellett egyesülnie. s terelgetik örök körpályáikon a bolygókat és a csillagokat.jegyzi meg Heath. mert egyre lelkesebben sietnek hazafelé.A Hold lezuhanása ellen saját mozgása és keringésének lendülete a biztosíték. az adott kor vagy civilizáció szellemi klímájából. és saját sorsuk van gyızelmeinek és vereségeinek. eltorzult szakaszokban azonban differenciálódás helyett disszociációt és hibás integrációkat tapasztalunk. hogy e válások és mèsallianceok okozta kuszaságot rendbetegyék.. Minden mozgás. a vallás. az égi világot pedig egy: a változhatatlan és örök éter alkotja. A kövek azért zuhannak a földre. mert e természetes törekvésében keringése megakadályozza. meglehetısen gorombákkal és makacsokkal. Egy tudományág egészséges evolúciója során szerteágazó. Kopernikusz . éppúgy. A tudomány fejlıdése nem ragadható ki történelmi összefüggéseibıl.. A szublunáris régiót (a Földet és közvetlen környezetét) négy változékony elem. Három évszázadra volt szükség (Occamtól Newtonig) ahhoz. a romlás és a pusztulás. amikor Istennel azonosították az arisztotelészi Elsı Mozgatót. Különös. s ez a hatás visszafelé is érvényesül.) Ez gyakorlatilag Newton Elsı mozgástörvénye . A középkori asztronómiának a teológiával. Az égi mechanika elvált a szublunáris fizikától s frigyre lépett a teológiával. speciális és viszonylag önálló kutatási irányok keletkeznek. s el nem téríti valami más. s ezzel párhuzamosan mennek végbe az egymáshoz való közeledések és egyesülések. mert minden testet a számára természetes mozgás hajt. A reneszánsz elıtti tudomány legmeglepıbb sajátossága a teljes közöny volt a számszerő összefüggések és a mennyiségi mérések iránt hogy a kísérletekrıl és megfigyelésekrıl már ne is essék említés -‚ s hogy szellemi erıket képzelt az élettelen dolgok mögé. A tudományos gondolkodás történetében azonban patologikus fejlıdési irányokkal is találkozunk.

hogy oly sok éven át saját kezükkel hordozták és terjesztették a halált. megháborodott. aki szintén felismerte az energiamegmaradás elvét. hogy a páciens nyilván csak úgy tett. Harveyig. A BIZONYÍTÁS KORLÁTAI .cxlviii A tudományosság egyik legnyilvánvalóbb ballasztja a testületi jellegben érvényesülı konzervativizmus. Semmelweis ekkor Budapestre utazott. mindenkinek klórmeszes vízben kellett kezet mosnia a kórtermekbe való belépés elıtt. A tudomány adott idıben érvényes kollektív mátrixát egy intézményrendszer határozza meg. A tudománytörténetben a vallási és politikai kényszerek jelentısége másodlagos. a következı évben pedig 1 százalékra változott. visszhangtalanul maradt felfedezésekrıl sem tudunk. Mindezek . hogy a többi csillagász kineveti. A bécsi kórházban alorvosként dolgozó Semmelweis szigorú tisztasági rendszabályokat vezetett be. Semmelweist az orvosi kar haladéktalanul elbocsátotta a kórházból. A fogorvosi mőveleteknél. mert mélyen gyökerezı félelem él bennük. amelyek a sebészek és orvostanhallgatók kezérıl jutnak az anyák szervezetébe. A Társaság egyszerően nem hitt neki. aki 1847-ben rájött. Darwinig és Freudig mindig is a géniusz legnagyobb ellensége volt. Korábban minden nyolcadik anya meghalt gyermekágyi lázban. s hadai hosszú évszázadokon át elkeseredetten védelmezték az eredetiséggel szemben a megszokásokat. A néhány hasonlóan lármás és feltőnı eset mellett a számtalan kisebb tragédiáról nemigen értesülünk. Galilei feltehetıleg elkerülhette volna az Egyházzal való összeütközést. mert nem tudták elviselni a gondolatot. mert nem ismerték el eredményeit. de még jóval azelıtt. A tudománytörténet Pantheonjában ünnepelt forradalmárok pihennek. részben pedig azért. részben pedig. Nincs statisztika azokról. s még az ülés jegyzıkönyvébıl is kihúzták a cikkre vonatkozó említéseket. 1842-ben Ward amputálta egy hipnotikus transzban lévı beteg lábát. A testületi ortodoxia Arisztarkhosztól Galileiig.nem azért halogatta élete végéig elméletének publikálását.hajlamosak a status quo védelmezésére. s a dologról írásban részletesen beszámolt a Royal Medical and Chirurgical Societynek. sikerült magára haragítania az itáliai egyetemeken kulcspozíciókat elfoglaló ortodox arisztoteliánusokat. dührohamokat kapott. hogy a gyermekágyi lázat fertızı anyagok okozzák. tudós társaságok. a hagyományokat nem tisztelı gondolatok fenyegetik tekintélyüket és hatalmukat. az egyik legkiemelkedıbb tag azzal érvelt. ha Isten egy kicsit több diplomáciai érzékkel és valamivel kevesebb indulattal áldotta volna meg. mintha nem érezne fájdalmat. mert tartott a katolikus Anyaszentegyháztól (amely egyébként bátorította és védelmezte ıt) hanem mert attól félt. a katakombákban pedig a levert lázadók hevernek. holott az 1808 és 1859 között élt Esdaile mintegy háromszáz nagymőtétet végzett „mesmeri transzban” lévı betegeken. folyóiratok kiadóhivatalai. Robert Mayer. amikor azonban Mesmert csalónak kiáltották ki az orvosi lapok többé nem voltak hajlandók közölni Esdaile cikkeit.hasonlóan a világ minden intézményrendszeréhez . modern felfedezésnek számít a hipnózis alkalmazása. részben ostobaságuk és szőklátókörőségük miatt. hogy a konfliktus kitört volna. Ellenfeleit gyilkosoknak nevezte. és legújabban a tudományos és technikai lapok. a vargabetők és rendszeresen bekövetkezı válságok túlnyomórészt belsı tényezık hatásai. A nyilvános tragédiával végzıdött esetek közül csak néhányat említ a tudomány mártirológiája. a szülésnél stb. Ugyanígy járt Semmelweis Ignác. az intézkedés után ez az arány 3. s az észrevétlenül. de ott se jutott sokra elképzeléseivel. elfeledve és névtelenül. egyetemek. részben mert az új. hogy az újdonságok romba dönthetik fáradságos munkával magasra emelt intellektuális felépítményüket. s egy elmegyógyintézetben fejezte be életét. akik kétségbeesésben és reménytelenségben élték le életüket. kényszerzubbonyt kellett ráadni.

hogy egyazon adathalmaz vagy akár ugyanaz a „döntı kísérlet” is többféleképpen értelmezhetı.legtöbbször cseppet sem egyértelmő és tetszés szerint magyarázható . Leibniz nevetséges gondolatnak tartotta a gravitációt. A genetikában a neo-darwiniánus ortodoxia szerint az evolúció véletlen mutációk eredménye.de gúnyosan kikacagták kollégáikat. azokra. mechanikus törvénnyel lesz leírható. hogy vajon támadhat-e élet élettelen anyagokból. s folyamatosan keletkezik benne az anyag. Egyes kísérletek Newton. Így például minden egzakt tudományok legegzaktabbikának mővelıi az elmúlt húsz évben két táborra szakadtak.és azokat. Heisenberggel és Neumann Jánossal) azt állítják. Hogy csak néhányat említsek e történelmi jelentıségő összecsapások közül: Tycho Brahe éppoly hihetıen és kielégítıen értelmezte a korban rendelkezésre álló tényeket. Az állatkák cukrot fogyasztottak. hogy a szigorú fizikai kauzalitást a statisztikai valószínőség fogalmával kell helyettesíteni. hogy mindkettejüknek igaza volt. mások Huyghens véleményét támasztották alá. Jelen századunkba lépve azonban azt kell tapasztalnunk. s a maguk útjait járó ágazatai. a másik iskola szerint az agyvelı mőködése ennél sokkal . hogy a Világegyetem állandó és stabil. még szenvedélyesebb csatározásokkal is. jelentéktelen ellenfelének. akik szerint az Univerzum mintegy harmincmilliárd évvel ezelıtt egyetlen összefüggı. akik (Bohrral. hogy 1839-ben az Annalen der Chemie-ben egy remekül kidolgozott paródiát is publikáltak. akik azt állítják.az emberi szellemet is beleértve . Huyghens a hullám-elmélet híve volt. amiért a tudomány világába „okkultizmusokat és csodákat” próbált bevezetni.Galileinek még annyira sem. s a vitalisták és mechanisztikusok filozófiai elıítéletei erıteljesen érvényesültek a .ık szintetizálták elsıként szervetlen anyagokból a (szerves) karbamidot . akik (mint Einstein. hogy Isten kockajátékos lenne”. amelyek akörül folytak. Maga ez a tény is elégségesen bizonyítja. mert a szubatomi szinten lezajló események meghatározatlanok és megjósolhatatlanok . Éppen ez az állapot volt az optimizmus és a hübrisz oka. Newton azt állította. s elkülönítetten ürítették ki az emésztési folyamatban termelt szénsavat és alkoholt. ahol végül egyesülnek a tudomány korábban elkülönült. Hasonló nézetkülönbségek választják el egymástól a Big Bangelmélet híveit. mint Kopernikusz. és kárhoztatta Newtont. Pasteur mindkét vitában vezetı szerepet vállalt.néhány egyszerő. A neurofiziológia egyik irányzata azt állítja. A Galilei és a jezsuita Sarsi atya közt az üstökösök mibenléte felıl dúló vitát illetıen tudjuk.és azokra. amelyben az élesztıt „figyelemreméltó anatómiai realizmussal” ügy írták le. Planck. mint apró peték halmazát. s idıközben átfedésbe került egy másik nagy kérdéssel kapcsolatos. hogy a fény részecskesugárzás. s az alkalmazkodás érdekében tett erıfeszítéseknek köszönhetıen szerzett jellegek örökletesek. a neo-lamarckista eretnekek pedig úgy tartják. A csúfondárossággal oly messzire mentek. hogy az alkoholos erjedést elıidézı élesztı élı egysejtő szervezeteket tartalmaz. Bohm vagy Vigier) szerint a látszólagos zőrzavar mögött valamiféle rejtett.kísérletek értelmezésekor. hogy az egyes funkciók konkrét agyterületekhez kötıdnek. ma úgy gondoljuk. mint azóta elfeledett. a különbözı tudományágak általános konvergenciája azt a meggyızıdést szülte. sőrő tömeg szétrobbanásával keletkezett.A görög idıktıl napjainkig szüntelenül dúltak a lármás és elkeseredett viták.cl Az erjedés témájáról közel negyven évig tartott a vita. A kor vezetı szaktekintélyei látomások szövevényének nevezték és elutasították a szerves molekulák szerkezetérıl való kekuléi és Van’t Hoff-i elméleteket. mint valaha. desztilláló készülék alakú állatkák fejlıdnek ki. hogy a belátható jövıben az egész mindenség . hogy a tudomány fı területeit a nagy integráció ellenére mélyebb nézetkülönbségek kínozzák. akik azt állították.cxlix Liebig és Wöhler a tizenkilencedik század halhatatlan kémikusai voltak . mert „nem hihetik. A tizenkilencedik századot korábban hatalmas folyódeltához hasonlítottam. s folyamatosan tágul azóta is . melyekbıl parány. hogy az evolúció sem kockajáték. még fel nem ismert törvények szabta rend lakozik. hogy egyik félnek sem volt igaza .

Ezt a vonatkozást már korábban is hangsúlyoztam . magasabbrendő szintézisben egyesült.esetünkben a modern fizika egyik alappillére. sıt a kortárs tudomány zászlajára tőzött empiricizmus elve alapján nevezte tudománytalannak ezt a törekvést. amelyeket a csillagászok anélkül készítettek el. hanem hogy leromboljam azokat a képzelt falakat. Övék volt az egzakt tudomány. hogy valamely elmélet helytálló és igaz. Egy utolsó példával azonban arra szeretnék rámutatni. csupán hogy az adott pillanatban helytállóbb és igazabb a többinél. A matematikában az intuícionisták sorakoztak fel a formalistákkal szemben. hogy a fizikai elméletek kevésbé homályosak és bizonytalanok. hogy a sikeres kezelések számarányát a kezeletlen betegek spontán gyógyulásairól készült statisztikák figyelembevételével kellene újraértelmezni.mint már említettem . s mit bizonyított az eredmény? Társaival együtt olyan bolygótáblázatok segítségével navigált. semmint az infravörös tartományában helyezkedik el. magukat az elméleteket soha. s a betegek állapotának javulása egyértelmően utal hatékonyságukra. amely nem engedi.ez azonban nem bizonyítja. mind pedig Kopernikusz a Nap és a Hold mozgásáról való. más esetekben a tézis és az antitézis új. mint egyetlen kontinuum tartományait. adatok és ismeretek soha nem azt bizonyítják. Krisztus elıtt 747. meg se próbálták megmagyarázni ezeket a tényeket. Kolumbusz kemény próbának tette ki elméletét. de érvelésének figyelemreméltó elızményei vannak a tudomány történetében. A tizenhetedik és tizennyolcadik században annak ellenére ment végbe a boszorkányhit lerombolása. hogy lehetnek más magyarázatok is. s mindkét oldalon belül további ellentétek parázslanak. Viszonylagosságokban gondolkodva ez minden bizonnyal igaz. hogy e kettıt úgy tekintsük. hogy helyes volt elméletük.. hogy a létezése mellett szóló. E viták közül némelyeket a lassan halmozódó ismeretek döntötték el. akik hittek a boszorkányságban és a mágiában . hogy miért mőködik. ezúttal már hipnotikus képességek megnyilvánulásaiként értelmezve sikerült. a két tábor gyógyeljárásai elképzeléseiknek megfelelıen különbözık. meggyızı bizonyítékok egyre halmozódtak.alkalmazkodóbb és sokoldalúbb. amelyek gondolkodásunkban elválasztják egymástól a tudományt és a mővészetet. Akik tagadták létezését.cli Általában úgy véljük. a fizika a mővészetek és tudományok folytonos színképének sokkal inkább az ibolyántúli. s elméletük használható volt. hogy lejárassam a tudományt..a kísérletek csupán az elméleteken alapuló egyes várakozásokat igazolhatják. A tudományos bizonyítéknak tartott és nevezett tények. Nabonasser uralkodása óta folyamatosan feljegyzett adataikra alapozta rendszerét. Lehet. mint a pszichológiaiak. s e tudomány mőködött . az orvostudomány a betegségek jó részének pszichológiai vagy szomatikus eredetérıl vitatkozik. azt állítva.a mővésszel ellentétben . s napvilágra vergıdniük csak két évszázad elmúltával. Einstein általános . noha rosszul tudták. milyen ingatag „tapasztalati bizonyítékokon” is nyugszik egy-egy általánosan elfogadott és helyesnek tartott elmélet . s mozgásuk emberek életére és birodalmak sorsára egyaránt hatást gyakorol. mely szerint a csillagok istenek. hogy figyelmen kívül kell hagyni ıket. s mind Ptolemaiosz. az a hiedelem. hogy a tudós . Valójában . Polányit idézve: A mágia és boszorkányság mélyén rejlı elméleteket a történelem elıtti évszázadokban tökéletesen igaznak és bizonyítottnak látták azok. míg placebóval végzett kontrollkezelések be nem bizonyítják. Glanvill. hogy akár fogalmuk lett volna ellipszispályákról vagy gravitációról. csupán 0.megérintheti az „objektív igazságot” hiszen elméleteit próbára teheti és igazolhatja a kísérletek során. a Royal Society egyik alapító tagja nem ok nélkül. Eysenck alapjában kérdıjelezte meg a pszichoterápia létjogosultságát. A fı akadály. A babilóniai csillagászok megdöbbentı pontossággal.001%-os hibával számították ki az év hosszát.nem azért. E megmagyarázatlan tények némelyike valóban feledésbe is merült. csupán sikeresen kardoskodtak amellett. Idırıl idıre új gyógyszereket próbálnak ki. hogy következtetései teljességgel hibásak. s tisztábbak és egyértelmőbbek az ellenırzésükre kínálkozó kísérletek is.

hogy e tudósok. amely szerint „a Michelson-Morley kísérletnek az elmélet megalapozásához nincs semmi köze”. hogy nincs értelme valamiféle „nyugalomban lévı” őrön át haladó Földrıl mint álló folyadékban (éterben) úszó testrıl beszélni. Michelson és Morley megmérték a fény sebességét. Lehet. Navy Electronics Laboratorynál dolgozó W. joggal hihetné és várhatná. akit arra neveltek. akik az emberiség többi részére intellektuális alázatuk és szerénységük csúcsairól szeretnek lebámulni. amely a mozgás és nyugalmi állapot közti newtoni különbségtételt lehetıvé tette. C. hegy úgy véljük. Nos. hogy nem. G.relativitáselmélete. hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált számukra a más fogalmakban való gondolkodás. hogy Millernek az Amerikai Fizikai Társaság elıtt 1925. de legalábbis azt. Hasonló eredményre jutottak D. A meglepı eredmény az elbeszélés szerint arról gyızte meg Einsteint. Legelsı cáfolata Einstein saját vallomása. de elınyére szolgált a közben eltelt idı alatt végbement hallatlan technológiai fejlıdés is. hogy így lesz. minthogy Miller úrnak nemcsak a Michelson-féle tapasztalatok álltak rendelkezésére. Nem sok ügyet vetettek a kísérletek eredményeire. a „pozitív hatás” döntı bizonyítékait ismertetı elnöki beszéde hatására hallgatósága azonnal elvetette a relativitáselméletet. „Semmi okot nem látunk arra. S. Kantor 35 1938-ban Cambridge-ben. a British Association ülésén C. érdekes kísérlet adta meg az indító lökést. mint a „visszafelé” irányított villanás. s a fény sebességének állandósága bebizonyította számára. hogy majd csak hibásaknak bizonyulnak egy szép napon. C. a relativitáselmélet e genezisérıl szóló beszámoló színtiszta mese. Az „éteráramlás” amúgy még így is tekintélyes. Miller és munkatársai. Ám nem így történt: ekkorra már oly tökéletesen elzárták elméjüket minden olyan információ elıl.clii Lehet.35 Egy nemzedékkel késıbb a U. felfüggesztik az ítélethozatalt. ez a kísérlet bármiféle értelemben is alacsonyabbrendő lenne Michelson munkájánál. amíg a relativitáselmélet csorbulása nélkül is értelmezhetık lesznek Miller eredményei. hogy feltétel nélkül tisztelje a tudósokat a megfigyelt tények értelmezésében és értékelésében tanúsított józan elfogulatlanságukért. és úgy találták. A Föld Nap körüli keringésének irányához képest „elıre” küldött fénysugár lassabban távolodik tılünk. bízvást elvethetı. amely veszélyeztethette volna az einsteini világszemlélet új racionalitását. akik sokkal pontosabb mőszerekkel. de egyenesen ellentmond neki. A történet hátralévı részét ismét Polányi beszélje el: A laikus. és ez a megfigyelési adatok tekintetében sikerült is neki. hogy az abszolút térfogalom. s azért a nyitottságért. mintegy ötmérföldes másodpercenkénti sebességő. Miller annak szentelte életét. A fény sebessége nem minden irányban azonos.” . huszonöt évig (1902-1926) tartó kísérletsorozatban ismételték meg Michelson és Morley vizsgálatait. Mi történhetett? A relativitásban senki sem kételkedik. noha a várakozások szerint az értéknek az elsı esetben alacsonyabbnak. A megalapozásban elméleti. Miller-féle kísérletrıl. noha a különbség a mozdulatlan éterben sodródó Föld elmélete alapján várt nagyságrendnek csupán egynegyede. s a bizonyítékokat abban a reményben söpörték félre. Mindazonáltal nem sikerült egyértelmően kimutatnia az éteráram eltőnését. amellyel bármely tudományos elméletet kezelnek (mindig készen arra. hogy valamely ellentmondó tapasztalat vagy bizonyosság felbukkanására sutba vessék az egészet). A második cáfolat. december 29-én megtartott. hogy a Föld napkörüli keringésének irányához viszonyítva hátulról és „szembıl” érkezı fény sebessége azonos. A tankönyvek szerint Einstein gondolatainak egy 1887-ben Michelson és Morley által végzett. Darwin így beszélt a D. hogy megcáfolja a relativitáselméletet. s voltaképpen tisztán spekulatív megfontolások játszottak szerepet. a másodikban pedig magasabbnak kellett volna lennie. hogy a nevezetes kísérlet nemhogy nem támasztja alá Einstein elméletét. Miller úr munkájának kudarcáért valami ismeretlen hibaforrás lehet felelıs.

hónapokkal korábban publikálhatott volna egy sokkal pontosabb egyenletet . az élı angol fizikusok legnagyobbika még nyíltabban beszélt. elsısorban azonban azon az intuitív benyomáson alapul. İ és néhai barátom. amely szépségesebbé és nagyszerőbbé tette a tudomány Univerzumát. Poppert idézve: Az episteme . a történetnek van egy tanulsága. biztosan jó úton jár az. hogy helyes úton jár. valami szépséges általánosítást keresve alkotta meg az egyenletet. Paul Dirac. ha a kísérletek adatai mást mondanak . amelyet renormalizációs eljárásnak nevez. A modern kvantummechanika alkalmaz egy meglehetısen piszkos kis trükköt. akinek helyesek a megérzései. amelyek maguktól tisztázódnak. hogy az elektron perdülettel. „A tények bizonysága szerint” kitétel azt a benyomást kelti. hogy a teljes kép . A fizikusok nagy többsége és azt hiszem. mint Milleréi. hogy a fény sebessége az einsteini elmélet állításaival szemben nem független a megfigyelı mozgásától. spinnel is rendelkezik.. A tények bizonysága szerint azonban ez a kitétel mindig a hitre támaszkodik. amikor örömmel köszöntötte a Relativitás eljövetelét. de ezek közül egyik sem abszolút. hogy a renormalizáció módszere olyasvalami.csinos és hihetı.. tért vissza az eredeti egyenlethez. nem szabad elbátortalanodnia.az abszolút biztos és bizonyítható tudás . amilyenrıl a Mővészet legfeljebb csak álmodozni tud. világosan elárulta valódi érzelmeit. Erwin Schrödinger a kvantummechanika alapító atyjaiként kaptak Nobel-díjat 1933-ban. Azt hiszem. nevezetesen a kıvetkezı: sokkal fontosabb. Schrödingernek a dolog nagy csalódást okozott. hanem tisztán gondolati úton.. hogyan fedezte fel Schrödinger az elektron hullámegyenletét: „Schrödinger nem magát szorosan a tárggyal kapcsolatos kísérleti eredményekhez tartva . Más szavakkal: a fizikus ne adja fel személyes meggyızıdését. olyan eredményeket kapott. Dirac a következıket írja a dologról: Hajlok arra a feltételezésre.megismételte a fontos kísérletet. s egyenleteit a szépség szempontjából közelíti meg. jogosan . hogy akkoriban még senki sem tudta. ami nem marad fenn sokáig. Az igazság kritériumai nem azonosak a szépség kritériumaival. mint hogy pontosan illeszkedjen a tapasztalatokhoz. még akkor se. amelyek sehogyan sem akartak egyezni a tapasztalatokkal. hogy az eltérések okai parányi. utóbbinál érzelmi folyamatok játszanak szerepet. és az eredeti formula helyett egy tökéletlen (nem-relativisztikus) megközelítést publikált. elég érzékletesen megmutattam: a tudományos bizonyosság meglehetısen rugalmas fogalom. R. hogy a Tudomány olyan meghitt kapcsolatban áll az Igazsággal. hogy Einstein Világegyeteme magasabbrendő.. s csak késıbb. A tudományos objektivitás követelménye elengedhetetlenné ..eltekintve néhány csúf kis folttól. amelyek Isten segedelmével egyszer úgyis eltőnnek majd .meg van gyızıdve róla. mikor felfedezték az elektron perdületét. E meggyızıdés részben a fent említettnél kevésbé kényes kísérletek tanúságain. hogy egy egyenlet szép legyen. Ha az ember munkája és a kísérletek eredményei között nem teljes az egyezés. mint Newtoné. Ha Schrödinger jobban megbízott volna munkája eredményében. Max Born. Az eltérés abból adódott. A modern fizika fejlıdésérıl írt egyik cikkébencliii Dirac értı és helyeslı hangon számol be arról.régi tudományos ideája bálványnak bizonyult.és fordítva: a kísérleti eredményekkel való kézenfekvı egyezés még nem bizonyítja. K. s a bizonyítás nagyon is viszonylagos.” Ezután leírja. hogy Schrödinger. az egyik legkiemelkedıbb fizikus. amikor a gyakorlatban akarta alkalmazni egyenletét.. aki hajlik a pozitivista filozófia felé. s a tapasztalatokkal való figyelemreméltó egyezést csupán szerencsés véletlennek fogjuk tekinteni. nem kellıképpen figyelembe vett részletek. hogy az elmélet valóban helyes. amint az elmélet fejlıdik és alakul. Úgy tőnik.. mert nagyon is könnyen lehetséges. Mőszerei jóval fejlettebbek és pontosabbak voltak. s ismét ügy tőnt.. elıbbi esetében kognitív. Dirac így következtet: Azt hiszem.

mára már a pszichológia is a mennyiségek megszállottja lett. aki önmagát is becsapja. máskülönben károsaknak és egészségteleneknek tartanánk a steril csomagolásban forgalomba hozott. minden korroborálás viszonylagos.. amelyek valódi nézeteltéréseknek tőnnek. holott a felek csupán ugyanazon komplex egység más-más jellegeit hangsúlyozzák. a leydeni palack pedig annyira fellelkesítette a világ tudósait. Mindez ma már divatos közhely.egymást váltják a szatíra nyilainak mindig könnyő célponttal szolgáló hóbortok. A jónok elıszeretettel vitáztak arról. Valóban lehet korroborálni. írásaiban a hangsúlyt az alakról a háttérre magáról a mikrobáról annak környezetére. ha valakit az áram agyoncsapott.akárcsak az állatokat . E zavaros határvidéken nagyon is nehéz különbséget tenni a pácienst szándékosan félrevezetı sarlatán és a jószándékú fanatikus között. a só és a higany bővölte el. de. és jól tudta. hogy a mikroorganizmusok mőködése nem csupán a közvetlenül rájuk irányuló cselekvéssel. hogy egy bizonyos szempont. a fertızésmentes sebészetet és a páciens testi-lelki állapotát is jelentette. de környezetük befolyásolásával. hogy a természet jelent-e mindent vagy a neveltetés.a mutatványos borbély rémségsátrától a Harley Street fennkölt palotáiig . a víz vagy a tőz. de korántsem volt az a viktoriánus idıszak medicinája számára. mégis könyvtárakat töltene meg a sok vita. mint az irodalom vagy éppen a belsıépítészet területén. hogy a Mindenség alapeleme a levegı. Minden publikációjában . s azzal szüntelen kölcsönhatásban lévı teljes egésznek kell tekinteni. megváltoztatásával is szabályozható. hogy irigylésre méltó. . az alkimistákat a kén. amit arról folytattak. s intelligencia-hányadosokkal meg személyiség-paraméterekkel igyekszik feltérképezni az emberi szellemet. A Newton elıtti fizika nem sok gondot fordított a mérésekre. Dubos szerint: Pasteur a legkevésbé sem képzelte. „szuperhigiénikus” élelmiszereket. s az orvostudomány figyelmét a kórokozók felé fordította. Csak saját szubjektív meggyızıdésünk megtapasztalásában.nem gondolkodó. vagy tekintik másodlagosaknak. Egy-egy tudományág szemlélete nemegyszer gyökeresen megváltozik.clv A környezet Pasteur értelmezésében a megfelelı egészségügyi és higiéniés feltételeket. hóbortot és „iskolát” találunk. hogy a mikroorganizmusok az orvostudomány érdeklıdésének egyedüli és legfontosabb tárgyai. hogy a betegségeket mikrobák terjesztik.egészséges és beteg állapotban egyformán a környezetbe ágyazott. A divatok változásának pozitív vonása. amelyek megfosztják szervezetünket a megfelelı mennyiségő piszok és kórokozó megemésztésének immunizáló hatásaitól. csupán divatosabb . hogy miután sikerült állva maradnia azok támadásaival szemben. akik nem hitték el. A természet és a neveltetés nyilvánvalóan együttesen alakítják az egyén megjelenését és jellemét. s a leckét máig sem sikerült kellı mértékben elsajátítani. A tudománytörténetben ugyanannyi divatot. csak saját szubjektív hitünkben lehetünk „abszolút biztosak”. amelyek maguk is ideiglenesek. mőködésének közegére helyezte át. amikor abban hisz.. Az orvostudományban . szerv vagy funkció a teljes egészet képviseli. hısi halálnak tartották. mert fıangyalai felvesznek egy új . szinte megszállottan hangsúlyozta. A haladást azonban gyakran hátráltatják álviták. más állításokkal függ össze.cliv TUDOMÁNYOS DIVATOK A vita az élesztı. hogy az embert . hogy a szélsıségek közti ingamozgás alkalmanként kiegyensúlyozott állapotokat is eredményez. szeszélyek és divatok. hogy minden tudományos állítás örökre ideiglenes maradjon. s az adott területre célzott kezelés meghozhatja a teljes gyógyulást.teszi. amely éltetı erjedésben tartja a tudományt.kalapot. Pasteur egyik legnagyobb érdeme.

zárt rendszereket és hibás integrációt. mind pedig a rémült és ámuló laikusok . amely folyamatosan és megállíthatatlanul halad a végsı igazság felé. nem kellene elvetni idejüket múlt és hitelüket vesztett elméleteket.nagyobb léptékben . s úgy készítené elı kísérleteit és fogalmazná meg kérdéseit. illetve . keskenyednek. hogy a pszichoterápia egyes. Korántsem bizonyos. mind pedig a szakmai zsargonban vagy az érdeklıdés irányulásának területén. és egyre nyilvánvalóbb. mint hogy történetesen melyik irányzat hívének vallja magát. hogy más értelmezéseknek esélyük se legyen rá. amelyek közé beöntjük az újonnan megismert tényeket és adatokat .mind mővelıi. hogy az ember . Történetük ismeretében el kell utasítanunk a naiv elképzelést. Az angol asszocianizmus. a reculer pour mieux sauter-t. Sokkal inkább úgy fest a dolog. nem lennének „forradalmi” felfedezések. se nem kumulatív.úgy tekintik. s leginkább olyan görbéhez lenne hasonlítható. s ez határozza meg. Ha valaki káposztamagokat vet. mind a kísérletek megtervezésében. mint képviselıik hiszik. A Skinner-dobozba helyezett teremtmény többé-kevésbé úgy fog viselkedni. olykor csıvezetékek létesülnek. esetleg majom . az egyenletes ívő görbén nem lennének sem szakadások. Ha folyamatos volna.pillantását. hogy milyen csatornákba terelik a világ egyetemein tanuló sokezer ígéretes tehetség érdeklıdését és erıfeszítéseit.A fizikáról jóval több említést tettem. ahogyan azt elvárjuk egy Skinner-dobozba helyezett teremtménytıl. a holizmust és az intuíciót hangsúlyozó Gestalt-teória vagy a még kifinomultabban álcázott neo-behaviourizmus . amely eretnekségnek nyilvánította az önmegfigyelést. ezt ugyanis . mint a tudomány más ágazatairól. hogy a különbségek csupán lényegtelen hangsúlyeltolódások.periodikusan változtatják alakjukat.ahogy mondani szokták . A TUDOMÁNY HATÁRAI Hangsúllyal említettem. mintha mindegyik iskola az emberi minıség egy-egy aspektusára. s mire a pszichológiához érünk. nem várhatja. hol meg úgy. a kilyukadt. s hirtelen irányváltásokra sem kerülne sor. A haladás egészen egyszerő és közvetlen értelemben sem kumulatív. Mindeme vonások .vagy kollektíven kancsal . vállalva még az önismétlés veszélyét is. macska. mint ciszternában cseppenként a víz. Lehetséges. elrozsdásodott vezetékeket pedig elzárják és leszigetelik Ráadásul . Ám az utóbbi ötven év tapasztalatai még a kísérleti pszichológia és a tanuláselmélet látszólag jóval kevésbé ingoványos vidékén is a változó divatok elburjánzását mutatják. hogy a mimózák létének feltételezése babonaság.a vonatkoztatási rendszerek. A valóságban ez a haladás szó szerinti értelemben se nem folyamatos. szélesednek. Az élettel foglalkozó tudományokban sokkal nyilvánvalóbban érvényesülnek a szubjektív. a watsoni behaviourizmus.tudásunk fokozatosan és mindegyre győlik. egymással szembenálló vagy egyenesen ellenséges iskolái és irányzatai valóban oly alapvetıen különbözıek. hogy egyáltalán szóba kerüljenek.elsıként a pozitívumokat: az intuitív ugrásokat.megjelennek az egyes tudományágak evolúciójában is.egyik sem állíthatja magáról.nevő jelenséget minden vonatkozásában megmagyarázó elmélet egyedüli birtokosa. majd pedig a negatív vonatkozásokat: hóvakságot.vagy patkány. az önmegfigyelés fontosságát valló würzburgi iskola. hogy földjén mimózák teremjenek. logikus és rendezett. sem cikcakkvonalak. de ettıl még nem támad joga kijelenteni. s a lehetséges szórás még mindig belül marad a Skinner-dobozban való viselkedés vonatkoztatási rendszerén. érzelmi tényezık. mint az objektivitás szinonimáját és mintaképét. A ciszterna falai . szeletére függesztené fürkész . mely szerint a tudomány fejlıdése racionális. hogy a terapeuta személyisége összehasonlíthatatlanul fontosabb. amelyek más tudományágak ciszternáival kínálnak összeköttetést. hol így hajlanak meg. szinte domináns faktorrá válik a divat. a tudományos gondolkodás irracionális faktorait .

o.amennyiben a pontosságról van szó . amelyek ha felszínre kerülnének. tapinthatóság vagy forma fogalmairól . Mi csak azokat ismerhetjük amelyek fennmaradtak. A csalódott és elfeledett Waterson még évekig élt. Watersonnak a kinetikus gázelméletrıl írt cikke részben megelızte Maxwellt a cikket a Royal Societynek is bemutatták. mondjunk le az identitás. majd titokzatosan és nyomtalanul eltőnt. egybemossa és összekeveri a mérési és megfigyelési módszerek pontosságának növekedését az elméletek használhatóságának és magyarázó erejének fejlıdésével. J. Éppígy nincs jobb helyzetben a mai tudós. hogy megtaláljuk és felismerjük az ockhamistáknak a tehetetlenségi nyomatékkal kapcsolatban végzett kutatásait. és a tudás literjei folynak el a feledésbe. A zaklatott tizenkilencedik században csak harmincöt év után ismerték fej Mendel munkásságának valódi jelentıségét.a ma még zárt kapukat. amint megszülettek. 37 36 Világproblémák Budapest.természetesen . s precízebb eszközökkel elemezheti az emberi gondolatokat és érzelmeket. s a jelenségeket magyarázó elméletek periodikus válságait és csıdjeit. hogy a mai tudós többet tud. 1845-ben J. Einstein gravitáció-formulája csupán a newtoni leírás apró kiigazításának tőnik. hogy az anyag elemi építıkövei: elektronok. (Beveridge. Tycho Brahe bolygómegfigyelései . aki a tudomány haladásának tempójával elégedetlen. mezonok. s gondolkodásunkat korlátozzuk a matematikai szimbólumokra. Ez az állítás azonban meglehetısen homályos és gyakran félreértéshez is vezet. Rajta keresztül fényképeket készíthetünk a kondenzációs nyomvonalakról. ha kutatási iránya helyességérıl akar meggyızıdni. nem lehetnek biztosak benne. hogy cikcakkos útjuk jelenlegi iránya valóban a „jobb megközelítéshez” vezet. müonok stb. tárulj! . hogy hajlamosak vagyunk észre sem venni a diszkontinuitást. Trotter megjegyzi. mint Arkhimédész. hogy a tudomány úgy jut mind közelebb az igazsághoz.vita tárgyát képezheti. a Naprendszer szerkezetérıl alkotott elmélete azonban nemhogy haladás nem volt. számított élettartamuk gyakran nem több. mint a másodperc milliomodrészének milliomodrésze. s ugyancsak az elsı. varázsigeként nyitnák meg . . Haeckel volt Darwin elsı németországi népszerősítıje.egyértelmően elıretépést jelentenek.36 Azt is szokták mondani. A természetet felfedezı és hasznosító eljárásaink és módszereink pontossága oly látványosan növekszik. de e kiigazítás eredménye a Mindenségrıl alkotott kép gyökeres megváltozása volt. felfedezések születnek halva vagy fojtják meg ıket. s a rendelkezésére álló adatok alapján meghozott döntés . Számos felfedezés holtan születik vagy születésük titán fojtják meg ıket. ifjúkorom Bibliája. amely szintén csak a végtelenben éri el a „célt”. amely a szubatomi világra néz. neutronok. E mostani helyzetbe azonban egyikük sem a legrövidebb úton jutott. A dolog feledésbe merült. id. a legkiemelkedıbb német biológus Die Welträtsel37 címő könyve. a reakció a következı volt: Ez az írás színtiszta sületlenség. Magukat a részecskéket természetesen soha nem láthatjuk. Az eset tanulságul szolgálhat mindenki számára. 108. mő. Négyszáz évnek kellett eltelnie. s a fizikusok arra kérnek bennünket. kauzalitás. s bár mindketten sok talányt oldottak meg és számos fontos részigazság birtokosai. hogy ismét felfedezzük Arkhimédészt és Eukleidészt. mint az égen szálló repülıgépek kondenzcsíkjairól .) Lehet hogy a tudományos lapok sorai között vagy a könyvtárak poros polcain ott pihen ismeretlenül sokezernyi fontos tudásmorzsa. de Kopernikuszhoz képest feltétlenül visszalépésnek kell tartanunk. Nem vitás. s csak negyvenöt évvel késıbb került elı megint.azoknak a valamiknek a nyomairól. Szüntelenül másfajta részecskékké alakulnak át. amelyekrıl azt gondoljuk.maga a ciszterna is lyukas. holott e kettı korántsem ugyanaz.. hogy a mai regényíró szélesebb tapasztalati háttérrel rendelkezik Homérosznál. A buborékkamra egyfajta akváriumablak.Szézám. vagy negyvenféle különbözı változat. Végül neki is az intuícióra kell hagyatkoznia. 1908.vagyis hagyjunk fel az érthetı kategóriákkal. A szimbolikus 1899-es évben jelent meg és vált bestsellerré Ernst Haeckel. mint az aszimptotához tartó hiperbola. aki felrajzolta az állatfajok Kétezer évre volt szükség.

a Newton felfedezte új Univerzumot ünneplı mámoros napokban Swift. ám a valóságban nem létezı dogma . a nagy éhínség esztendejében. amelyeket felismertünk. s a Templom szertefoszlott. Másutt már írtam az elenyészés jelenségérıl. hogy ott állnak a Végsı Igazság Templomának kapui elıtt. hogy nem valódi kérdés. híres beszédében. Még ma sem kizárt.törzsfáját. Adjatok nekem anyagot és mozgást. A dolog Galileivel kezdıdött. megválaszolnivaló nem is maradt. A minıségek mennyiségekre való redukciója csodálatosan sikeres volt három évszázadon át. amelyhez képest a kristályszférákban forgó Világegyetem elmélete a józanság és átgondoltság mintaképének tőnik. Eddington már régen felismerte. és kijelentette.így hát a világban több megoldani-. hanem mert olyan keveset. s én megépítem a világot írta Descartes.például az anyag szerkezetét vagy az élet eredetét . hogy Haeckel megoldottaknak nyilvánította a Mindenség kérdéseit. mint amennyit a telefonszám árul el az elıfizetı személyiségérıl.egyértelmően megoldottnak minısít. A tudományos forradalom feltárta szédítı horizontok látványától megittasult tizenkilencedik század pionírjai ismét úgy gondolták. amelyek közül hatot . aki érzékcsalódásnak nevezte és elvetette a színt. hogy ez a remény megalapozott. hogy végsı összetevıi az elektromosság.úgymond .„kótyagos volt a sikereitıl”. amelynek kutatásán Einstein élete második felében hiába fáradozott. a szenvedélyes kételkedı a . a következı nemzedék életében pedig paradoxonok képtelen zőrzavarává változott. majd’ minden válaszról és megoldásról kiderült. illatot. a mágnesség és a gravitáció. amely a tudományban végbemenı nagy egyesítı folyamatokat kíséri. hogy „az anyag szerkezetének fizikai elmélete olyan állapotba került. csupán matematikai jellemzıi azok. az anyag széthullott a fizikusok ujjai között. s nagyon is ésszerő volt a remény: egy vagy két nemzedéken belül egy végsı szintézis lehetıvé teszi majd. míg bele nem botlottak a „kimondhatatlan számokba. hogy az elméleti fizika egyszer csak . csupán illúziókon alapuló. hogy mindent az elsıdleges fizikai minıségekre. mert oly sok mindent tudunk a fizikai világról. ıt is a tizenkilencedik század lendületes és arrogáns optimizmusa jellemezte. Könyve felsorolja a Világmindenség hét nagy talányát. A tudomány . Az elméleti fizika többé már nem dolgokkal. hogy a világ minden jelenségét visszavezessük néhány alapvetı matematikai formulára. s kiderült. 1925-ben Whitehead azt írta. s a Természet kezébıl kicsavarják legutolsó titkait is. hogy e szimbólumoknak éppen annyi közük van az anyagi világ valódi minıségeihez. Így hitték a püthagoreusok.egyre-másra tőntek a semmibe. Russellt idézve: A fizika matematikai jellegő. majd az elemi részecskék következtek. 1932-ben fogalmazott . olyasmire. minden ok és minden tudás megismerése néhány év kérdése csupán. a hetedik az ember választási szabadsága. Ugyanakkor mind nyilvánvalóbb. az anyagra és mozgásra kell visszavezetni.ahogyan Sztálin a mezıgazdasági kollektivizációt dicsıítı. mint tőzijáték. s nem azért. csupán a szertefoszlott dolgokból maradt absztrakciók közötti matematikai összefüggésekkel foglalkozik. E „végsı” és „oszthatatlan” minıségek azonban akár a tíz kicsi néger . s a legkevésbé sem alkalmas arra. Akárcsak az angliai Spencert és Huxleyt. Két évszázaddal elıtte pedig. hangot és ízt. már csak néhány nemzedék. hogy a modern fizika kérdései és válaszai is egy olyan szimbólumnyelven íródnak. és bizonyosak voltak benne.feneket ér és kérdéseire végre megkapja a válaszokat. amely a valósággal csak többszörösen közvetett kapcsolatban áll. mint a délibáb. Egy emberöltıvel azután. amely erısen emlékeztet a Kopernikusz elıtti asztronómia epiciklusaira”. hogy általa az ember élményszerően megpillanthassa a vágyott igazságokat. aztán az atommag. Más korok ugyanígy el voltak maguktól ragadtatva. amelyek már csak matematikai kifejezésekkel írhatók le. Errıl azonban kijelenti. mint az egyesített mezıelmélet. hogy hamis. „mezık” gerjesztett állapotai. Elsıként az oszthatatlan atom robbant szét. Francis Bacon szerint: A mővészetek és tudományok különös jelenségeibıl mára csak maroknyi maradt.

következı prófétai látomást fogalmazta meg: A Természet új Rendszere nem más. hogy a „telítıdési pont” már nincs is olyan messze. s a nagy körforgás végsı mozzanataként. olyan rendet.egyik ág a másik után fut bele a nagy folyóba megint. Utóbbi lehet hirtelen mozzanat. hogy e Rendszert Matematikai Elvekkel tudják alátámasztani. és Einstein tere semmivel nem áll közelebb a valósághoz. elveszítsék elkülönült önazonosságukat.megvannak a maga stílusai. iskolái és teóriái. amely mindig csupán a valóság egy metszetére vonatkozik. Kémia. mint a Van Gogh-i ég. mint új Divat. talán elkezdi feltenni az újfajta kérdéseket. Azt mondják. az egységtıl a sokféleségen keresztül egy általánosabb. s még azok is. s megérett az idı egy másfajta kíváncsiságon és más értékskálákon alapuló. ahol felfedezések egész sorozata szolgáltatta a kapcsolódási pontokat a korábban különállónak vélt területek között.clvi Meglehet. éppen úgy. A folyamat a biológiai evolúcióval is mutat bizonyos hasonlóságokat.akárcsak a költészetnek. csak Rövid Ideig fognak tündökölni. új megközelítési mód megszületésére. mint például az elektromágnesesség történetében. Leonardo. annál kevésbé konkrétak és kézzelfoghatók. hanem a teremtı tett maga. amely idırıl idıre változik. míg el nem érkezik a „telítettség” állapota. s ha a tudomány odaér. amiket felfedezünk. ahogy a zeneszerzı vagy a festı teszi. mint Manet aktjai. kiválthatja valamely egyéni felfedezés. elıítéleteit és hivatkozási hátterét. a visszafelé tapogatózás fázisának felel meg. s az ismeretek minden folyóinak végsı összegzése valahol a tökéletes semmit-tudás ködös távlataiban található. s magán viseli a szemlélı saját korlátait. Nemcsak Newton. amely minden Korban változik.majd ez az új mátrix is gátolttá válik. amelyet egy új ortodoxia kialakulása és az új kollektív mátrixok megkövesedése követ . amikor már minden kimondatott és megtétetett. és a magasabb szinten bekövetkezı újraegyesülések. ÖSSZEGZÉS A tudománytörténetben jól észrevehetıen rajzolódnak ki a differenciálódások. szobrászatnak vagy festészetnek . asztronómia . minél univerzálisabbak a törvények. fokozatosan is. az ortodox doktrínák fellazulása és szétolvadása s az ezt követı termékeny káosz az egyén szintjén a reculer pour mieux sauter-jelenség. s kezdıdhet elölrıl az egész. hogy végül elnyelje ıket az óceán. egyre többet és többet tudunk mind kevesebb dologról. amelyeket hallatlan lelkesedéssel és egyre fokozódó tökéletességgel alkalmaz és fejleszt. Mozart és Flaubert is messzebbre látott. a biszociatív pillanat pedig az új szintézis megszületésének párhuzama. mert óriások vállain álltak maguk is. mint pára szálljanak fel a felhık közé hogy . ahogyan egy Rembrandtnıalak sem ugyanolyan. A tudós felfedezéseivel saját rendjét kényszeríti a káoszra. ahogy közelednek a torkolat felé.reménykedjünk . Úgy látszik. A történelmi ciklus meghatározó fázisa. A történelem minden forradalmi elırelépésének van egy romboló és egy építı aspektusa. Végül pedig: az egyéni felfedezéseknél a bizonyítás és kidolgozás folyamata metaforája az új határvonalak megrajzolásának és megerısítésének.egy új ciklus vehesse kezdetét. de létrejöhet lassan. az új szintézis hajnala az elızıleg elkülönült . fizika. A tudomány dicsısége nem a Bachénál vagy Tolsztojénál „igazabb” igazság. akik azt állítják. A történelmi ciklusok egyes fázisai az egyéni felfedezés jellegzetes állomásaira hasonlítanak: a kreatív anarchia periódusa megfelel a „költés” szakaszának. A tudománynak tehát minden látszat és elképzelés ellenére . változatos mintázatú egységgé olvadások ismétlıdı ciklusai. specializációk. ilyen például a pazarlás a hirtelen mutációk és a fennmaradásért folyó harc az egyes elméletek között. mozgalmai. s divatjamúltakká válnak azután annak rendje és módja szerint.

ha alakját háromból próbáljuk összegyúrni. korántsem feltétlenül eredményezik annak elvetését . magányos. amelyek csupán hangsúlyeltolódások vagy gondolkodásbeli divatok mentén szikráznak fel. (Lásd: XVII. és akadnak olyan pszeudo-viták. A tudomány haladása tehát szó szerinti értelemben véve se nem folyamatos. Fegyverei a paraszti finesz furkósbotja és a gúny tıre közötti tartományban helyezkednek el. hogy a különbözı kultúrák és korszakok értékeinek megfelelıen változnak maguk a kérdések is. Tudomány és érzelem HÁROM KARAKTERTÍPUS Hadd térjek vissza egy pillanatra a kiindulóponthoz. mint ihletett álmodozó. s olykor csak jóval késıbb bukkannak rájuk megint.Falstaff vagy Sancho Panza -‚ aki kikacagja az álmodozót és nem hajlandó romantikus nonszenszekben részt venni. XI. se nem kumulatív. Minden tudományág története azt bizonyítja. A tudomány története hallatlan mértékben felnagyítva tükrözi a „hóvakságot”. akiben egyesültek mindkét szomszédjának tulajdonságai. E szembenálló típusok között valaha ott állt a Bölcs. ismeretek győjtése. amely divatok pedig nemegyszer éppoly szubjektívek és érzelmi megalapozottságúak. A figura szöges ellentéte a nagyon is földön járó. Természetesen rendkívül fontos az új adatok. gyakorlatiatlan. értelmezı erejének fejlıdése között.tudományágak egyesülése. s a történelem azt mutatja. illetve magyarázó. mint a mővészet irányzatai. s a különbözı tudományos vagy mővészi állítások bizonyíthatósága fokozatok kérdése csupán. amelyek mind azt bizonyítják. de mind maga a győjtés. Modern inkarnációja. A felfedezéseket nemegyszer elfelejtik vagy fel sem ismerik. lábával biztosan állt a szilárd talajon. Legvégül pedig különbséget kell tennünk a tudományos állítások precizitásának. . İ volt az éles esző álmodó. hogyan járhatna jobban. Semmiféle kísérlet nem nyújthat a tudósnak abszolút bizonyosságokat. vagy a kölcsönös megtermékenyítés a különbözı gondolkodási területek. amelyek prima facie cáfolnak egy elméletet. kutatási technikák között. a kreatív tevékenységeket ábrázoló triptichonhoz. Utóbbi a megválaszolni kívánt kérdés jellegétıl függ. A népszerő irodalomban és a folklórban a Mővész hagyományosan úgy jelenik meg. a Tudós azonban többé már nem személyesíthetı meg a közhiedelmek panoptikumának egyetlen figurájával. hogy „objektív tények” egyazon csoportja.és viszont: sikeres teóriák (például a heliocentrikus Naprendszer vagy a speciális relativitáselmélet) alapulhatnak réges-rég rendelkezésre álló adatokon. vagy akár ugyanaz az egy „perdöntı kísérlet” is többféleképpen értelmezhetı. elmeélét mindig mások rovására köszörülgeti agresszív és önérvényesítı. amelyeket a megszokott helyett új mintázatba csoportosítanak. mind pedig az értelmezés szelektáló tevékenység. és szempillantás alatt felismeri. don Quijote-i különc. mások a szembenálló feleket egyesítı szintézisben simultak el. A történet lármás a vitából. mint a többiek. aki bár fejét a felhık fölé emelte. cinikus Bohóc . amelyet elméleti megfontolások irányítanak. a hibás integrációkat és az egyéni gondolkodás patológiájának egyéb tüneteit. fejezet. s a megszokások hatalma az emberi szellem fölött a fejlıdést évekig vagy akár évszázadokig akadályozó tudományos testületek és iskolák konzervativizmusán is megfigyelhetı.) Egyes tudományos vitákban a bizonyítékok súlya döntött. önzetlen. jobb megközelítést kapunk. hogy a megfigyelések és kísérletek. Mindig éber.

ahogy a Jóindulatú Varázsló a termékeny képzelető Mővész mellett helyezkedik el. Az alkimisták boszorkányfızeteket kotyvasztottak. Paracelsus. dıl belıle a szellemesség . ı Jules Verne Nemo kapitánya. A görög tudomány hajnalán ı a félig mitologikus Püthagorasz.a reneszánsz uomo universale személyiségében e kettı gyakran összefügg. hanem fekete mágiát gyakorol.38 Modern inkarnációik a német komédia Herr Professorai.gyakran tőnik fel a szórakoztató irodalomban. a villámot megszelídítı Franklin. aki testi füleivel hallotta a keringı csillagok muzsikáját. Wagner is: A tudvágy útjait nagy buzgón követem rég / sokat tudok már. akit tisztelhetett. Pasteur. Helye a panoptikumban ott van a rosszindulatú szatirikus közelében.még mielıtt a természet tanulmányozását Aquinói Tamás és Albertus Magnus felélesztette hamvaiból. hogy az emberiség rovására valami iszonyatos tréfát kövessen el. akiket Erasmus így gyalázott: Megfojtanak hatszáz dogmájukkal . H. A zsidóknak megvolt a. szenvedélytelen és nagyothalló ugyanakkor önfejő. Paracelsus riválisa. hogy végezhessék gyanús és baljóslatú munkájukat. s az emberek szinte istenként tisztelik ıket anélkül. és féltékeny mindenkire. Moreau-ja. az élveboncolás. az ortodoxiát. a kereszténységnek Tiszteletreméltó Szent Beda . A második archetípus az İrült Professzor.. a hóvakságot és a valóságtól való elszakadást. az utolsó a két elıbbi közt középen elhelyezkedı viszonylag újkelető karakter: a szorgalmas. gunyoros és kaján. pedáns. fekete pudli képében megjelent Gonosszal. Szilveszter a „varázsló-pápa” köszöntötte. körül vannak bástyázva a mesteri „meghatározások”.. ihlettelen és tehetségtelen könyvmoly vagy laboratóriumi kuli.szadista vagy a hatalom megszállottja . Ez a képzeletbeli típus talán utóda a hanyatlás skolasztikusainak. de mindent szeretnék. hogy neve fennmaradjon.Az elsı alak a Jóindulatú Varázsló. Józan és elfogulatlan. s ıutána minden évszázad . megátalkodott. Az İrült Professzor . s az angolszász szórakoztató irodalom múmiaszerő tanáralakjai. Wells Dr. de még a kötelezı védıoltások is a tudósok istenkáromló felfuvalkodottságának és kegyetlenségének szimbólumai lettek. hanem mert álmatag. „végkövetkeztetések”‚ „pótkérdések”. maguk Majmonidésze. az elektromágneses sugarak az üldöztetési mániában szenvedık kedvelt mumusai. az anatómusok hullarablókkal szövetkeztek. mindketten önfeláldozóan dolgoznak valamely nemes feladaton . A Varázslóról a közgondolkodásban kialakult kép némileg emlékeztet a Mővész fantomalakjára. ami nem is létezik. a fényt hozó Newton.még a tudomány legsötétebb korszakaiban is .megszülte a maga tudós sámánját. az egyszerő és bonyolult „tételek” seregével . de nem azért. a varázsló-szigetén élı Tycho. azután Faust famulusa. akinek ısei között ott találjuk az esıcsináló sámánt és Babilon naptárkészítı pap-asztronómusait. és saját hatalmát és dicsıségét tartja szem elıtt.nem fehér. nevük legendává válik. mert már túl van az indulatokon. Eudoxosz az Etna kráterébe ugrott. aki . az egyetlen halandó. hogy pontosan tudnák róluk.szemben az elıbbivel .. aki visszahelyezte jogaiba a gömbölyő Föld gondolatát. akikre a Tudós népszerő alakja széthasadt. Edison. Agrippa szövetséget kötött a hatalmas. A reneszánsztól kezdve szinte egymást követik a mágusok. Ugyanakkor persze a tudomány e gyalogságának türelme és elszánt pepecselése 38 Jékely Zoltán fordítása. az araboknak ott volt Alkhazen. Galilei a távcsövével. Einstein és Freud. aki arra törekszik. mit is cselekedtek. Swift Gulliver Laputában címő regényében gúnyolta ıket. Mefisztofelészi jellem. G. Legrosszabb formájukban a tudomány fejlıdésének patologikus vonatkozásait példázzák: a merevséget. aki nyomorúságos kis munkájához közeledik. A három figura közül. a magnetizmussal gyógyító Mesmer. .gonosz bohóc. Az elsı ezredfordulót II. ı volt az. Caligari. Frankenstein s a horror-képregények szörnyetegei. Olyasmit is meglát(nak) a mélységes sötétségben..

középen a szürke és ihlettelen Pedáns. hogy feküdt a főben.éppoly nélkülözhetetlen. Allegorikus panoptikumunkban ott áll mármost az öt figura. amikor azt írja: „aki nem képes arra. mőfajokhoz és irányzatokhoz. mellette trükkjeivel és pompájával az İrült Professzor. ami jellemzi ezeket az embereket. A konkvisztádori késztetés eredete a hatalomélmény. elkerülhetetlen. mindazzal a kíváncsisággal. aki nem borzong bele az elragadtatásba. megfigyelı. kivagyiság és képmutatás. Semmivel sem kevésbé szembetőnı ugyanez a magatartás a mővészettörténetben: a tehetségtelen versfaragók. A tudomány haladása írta Schiller . a Fehér Mágus a tudós motivációinak és érzelmeinek önfeladó rétegét képviseli. s bizonnyal így van ez ma is. hogy amikor a tudományt semleges mővészetnek nevezem. aki nem hatódik meg. a regény és a dráma iparosai. Az utolsó alak. közös nevezıje és érzelmi kapcsolata a vallásos miszticizmusnak. és szkeptikus kritikuskánt fordul a másik oldalán álló elragadtatott álmodozó felé. épp ellenkezıleg.szenvtelenül. az önátadó. Bal szélen a kaján Bohóc.bármelyikére is. vakmerıséggel és makacssággal. és védelmezik ıket az aktuális hısökkel szemben. jelenléte fékezı hatást gyakorol önérvényesítı. a természet misztériumaiba való alázatos elmerülést. hogy munkájában az érzelmek sajátságos keveréke hajtja. elkeseredetten és konokul. mint az elıırsöt képviselı.clviii Freud még szókimondóbb volt: „Nem vagyok igazán a tudomány embere. Vérmérsékletem szerint konkvisztádor vagyok . aztán a Jóindulatú Varázsló s végül a Mővész. akár halott is lehet. kísérletezı vagy gondolkodó. érzelmek nélkül dolgozik. ügy látszik. a tiszta tudománynak és az önmagáért való mővészetnek is. fénylı géniuszok. amelyeket rájuk aggatott a folklór és a képzelet. azt szeretném kifejezni. Ha megfosztjuk ıket tiritarka díszeiktıl.írta a biológus Charles Nicolle .. a festészet és a szobrászat akadémiai középszere éppily görcsösen ragaszkodnak az elızı géniuszok által alapított korábbi iskolákhoz. a mindennapi életben pedig úgy jelenik meg.írta Arisztotelész -elıször a csodálkozás késztette a természet tanulmányozására. Változó arányban vannak jelen benne. az élet eredete vagy az egyesített mezıelmélet megismerése felé.clx Maxwell legelsı emléke. résztvevı indíttatásé pedig az óceán-érzés ámulata.néhány építımesteren áll vagy bukik. hogy e szorgos seregek nagyon is hajlamosak szakszervezeteket alakítani és sztrájkokat meg mindenféle korlátozó jellegő védekezı technikákat alkalmazni. nem azt akarom mondani. akik képesek évtizedekre feladatot adni a szorgos seregeknek.ahogyan a közhely tartja . hencegı és nagyralátó szomszédjára. melyben szublimált formában. Korábban már említettem (Elsı könyv. hogy a Fekete Mágus a tudós személyiség önérvényesítı összetevıinek archetipikus szimbóluma. Hasonló hangot üt meg Einstein.clvii Az pedig. hogy a tudós . Becsvágy és hiúság nélkül . mint a tudós komplex motivációkészletében lapuló féltékenység. törekvést a szférák harmóniája.senki nem választana az emberi természet normális törekvéseivel ennyire ellenkezı hivatást.. eggyéolvasztva és egyéni formába öntve mindhárom típus jellegzetességei. egymást kiegyensúlyozva és kiegészítve .a Konkvisztádor. hogy csodálkozzon. Bennünket pillanatnyilag csak a középsı három érdekel. hisz magát az életet nem látja meg”. A mitológiában ezt az elemet a mindenhatóság és halhatatlanság iránti prométheuszi törekvés képviseli. nézte a Napot és csodálkozott. Az embert . MÁGIA ÉS SZUBLIMÁCIÓ Az alkotó tudós a valóságban aligha emlékeztet e három viaszfigura .). kiderül. a science-fiction mőfajában ennek karikatúrája a mértéktelen hatalomvágy. IV.”clix A Pedáns szerény figurája ott a panoptikum közepén nélkülözhetetlen kiegyensúlyozó tényezı.clxi Az ámulatteljes óceán-érzés az ısforrása. a Pedáns és az ihletett Álmodó . néhány vezérlı szellemen.

egyformán jelen vannak az önérvényesítı és az önfeladó. amelyek máig verbális valutánk alapegységei. Az ismétlés kockázatát vállalva újfent meg kell említenem e korszakalkotó változás fımérnökeit. amely nem csupán az „alkalmazott” tudománytól való különbözést jelöli. de még a görögség által elért részleges formája is meghatározóan befolyásolta a nyugati kultúra alapmintázatának alakulását. amely lelkes és odaadó szemlélıdést és a szent szertartásokban való részvételt jelent. amely túlterjed testi és szellemi énje határain. amelyekben az ember szükségét érzi.) Szemlélni a számok isteni táncát.a philosophiából . amelyben a személyiség a szimpatetikus mágia által kormányzott Univerzumba való beágyazottságból egy újfajta misztikus egyesüléssel az isteni vagy természeti rend uralta Mindenségbe jut. a lélek elragadtatása. részként érzi és fogalmazza magát. amely . anyagi késztetést vagy akár agresszivitást még a legelfogulatlanabb. hogy az új misztériumok felıli gondolkodás. de munkájukban az elfogadott játékszabályoknak megfelelıen a legszigorúbban el kell fojtaniuk a becsvágyat és hiúságot. hogy az áhítatos csillagbámulásra alkalmazták az Orfeusz imádóinak titkos szertartásait jelölı kifejezést. nemzet). II. Galilei. amelyben misztikus módon egyesült az emberi szellem és az Anima Mundi. hogy úgy viselkedjék. spirituális vagy misztikus jellegő azonosságtudatokat indukálnak. Tökéletes szimbóluma a Szférák Zenéje volt. hogy az Isten valamiféle Legfıbb Matematikus. résztvevı tendencia kifejezés azokra az érzelmi állapotokra vonatkozik. mások egymással ellentétes. amely az istenimádat és a Hozzá való imádkozás legfontosabb formájává tette a matematikai és asztronómiai tanulmányokat. a tudósok és kutatók nagy többsége névtelenségben és nyomorúságos jövedelemért dolgozza végig egész életét. az áldozat jutalma pedig maga a „játszma”.nézı.önzetlenné és elfogulatlanná teszi az önérdeket. évek kemény munkájáról beszámoló cikkel egy szaklap hasábjain.eredı szellemi megittasodás váltotta fel. Ez volt egyike az általuk lefektetett számtalan alapkoncepciónak. résztvevı tendenciák. Fentebb kifejtettem (Elsı könyv. Azon kiválasztott kevesek kivételével. de a konkvisztádori étvágynak jócskán meg kell finomodnia és nemesednie. hiúságot.). társadalmi. ami az itáliai reneszánsz püthagoreus újjáéledésén át a tudományos forradalmat is inspirálta. theoris . A természet misztériumait emlegetı klisé abból a forradalmi újításból származik. hogy az önfeladó. közönség. amely magában foglalta mind a zene. Természetesen nemegyszer több ilyen egység is létezik. hogy jutalomként beérje egy. a Világlélek.ez lett a kapcsolat. a püthagoreusokat. (Thea . Az átmenet. Ugyancsak orfikus eredető szó végül a teória (theoria) is. s amely hosszan zengett végig a puha csendben s az éjben a kepleri asztronómiáig és az Erzsébet-kori költészetig. még pontosabban azzal az átmenettel. Magánéletükben persze dédelgethetik az egójukat. A geometria . néhányan hierarchiát is képezhetnek (család. látnivaló. önmagában foglaltatott egységes egésszé hatalmasodik. Nyilvánvaló. Valóban az orfikus miszticizmus szublimált formája volt az. mint része valami képzeletbeli vagy valódi egységnek.úgymond . szemlélı. hogy az orfikus misztérium-kultuszt ihletett módszerekkel olyan vallássá formálták át. mind az égi mozgások titkait . Másutt már részletesen beszéltem arról. leghalvérőbb kutató vagy felfedezı sem nélkülözhet. E legutóbbi az. hogy egy személyiség karaktere és viselkedésmintái nagymértékben ama magasabb egység jellegeitıl függenek. mint az örökkévalóságban való elmerülés. a püthagoraszi skála. legfıbb eszköze a lélek megtisztításának is. törzs. amikor pedig önérvényesítı típusú érzések irányítják. de azt is. amelyben az egyén tagként.látványosság. Egy másik „találmányuk” a tiszta tudomány. Egy cseppnyi becsvágyat. A Bakkhosz-rítusoknál elengedhetetlen fizikai részegséget náluk a tudás szeretetébıl . az egó a legvégsı értéket képviselı. amelyikkel foglalkozunk. akik hírnévre és népszerőségre tesznek szert. az átváltozás soha nem volt teljes és tökéletes. amelynek hangközei megfeleltek a bolygópályák közti távolságoknak. Descartes és Newton egyaránt úgy érezte.

Az elragadtatott szerelmes amúgy még imádottja telefonszámában is talál bizonyos varázslatos vonzerıt. „mágikus” gondolkodás jelen van mind a tudós alkotótevékenységében... amelyek arra várnak. hogy a szférák harmóniája létezik . Érezték. mint a végtelen fogalmának egy formája. nehéz megmondani.. a szférák zenéjének keresése és a racionális Isten-kép olyan rendszert követel. akár Istennek.már a Teremtés elıtt is létezett. Az elsı Louis Pasteur. és hitét egész életén át megtartotta. s meggyızıdését osztották más szellemóriások is. a végtelen fogalma az emberi elme számára felfoghatatlan. akár Brahmának. amelyben egy matematikai tétel szépsége dereng. akik meghatározó szerepet játszottak a huszadik század tudományos szemléletének kialakításában. de a kettı között nincs éles és egyértelmő határ. és a rendezettség és racionalitás ismérveit mutatja. a kifejezetten vallásos jellegő elragadtatást. amíg a végtelen nyugtalanítja az emberi szellemet. olyan embertıl származó idézettel kívánom befejezni. hogy bár a gondolkodás elkerülhetetlen konklúziója. azok is hit-mozzanatokra alapozták munkásságukat. teszi lehetıvé a kutató számára. Maxwellig. sıt azonos magával Istennel (hiszen mi létezhet Istenben. Isten eszméje semmivel sem több.vagy babonáiban. Faradayig. Eddingtonnak talán igaza volt.hogy az Univerzumot nem egy idióta meséli. Válaszában Pasteur kifejtette. hogy a fizika fejlettségének jelenlegi fokán a számlapok és mutatók nem hordoznak több jelentést. a tudós és a gondolkodó egy ismeretlen rendben. s ugyanúgy örökkévaló. hogy jelentést tulajdonítson mőszerei jelzéseinek. az anima mundi lelkisége pedig a spektroszkóp szivárványában. amikor azt mondta. mint a telefonszámok.a világon mindenütt e végtelenfogalom félreérthetetlen kifejezıdését látom magam körül. Jelen fejezetet három. hogy felfedezzék és hasznosítsák ıket. hanem rejtett törvények irányítják. a távoli galaxisok kísértetspiráljaiban és a mágneses erıvonalak mentén elrendezıdı vasporszemcsék mintázataiban tükrözıdött vissza. aki a tizenhetedik században elsıként képviselte a tudós elvárásait egy mechanisztikus Univerzum iránt . Nemcsak Kepler asztronómiája származott a Szentháromságban és a Szférák Zenéjében való hitbıl a tudomány óriásainak legtöbbjét hasonlóan misztikus. bölcs agnosztikus. talán a vallás minden csodájánál is felfoghatatlanabb „. hogy irracionális elszántságban melyik szárnyalja túl a másikat. arra a meggyızıdésre.a mőveibıl sugárzó miszticizmus. hogy bebizonyítsák: az Univerzum úgy mőködik. s a köszöntı beszédet történetesen éppen Ernest Renan tartotta. Igen jelentıs figura e tekintetben Kepler. templomok fognak emelkedni a tiszteletére. mind pedig alapelveiben . Mindaddig. vallásos vagy transzcendens hitek irányították. aki római katolikusnak született. Allahnak. A misztikus egy ismeretlen istenben hisz. Még akik azt állították. hogy a számlapok fölött elmozduló mutatókat nem a véletlen irányítja. kezdetben maga is vallásos jellegő volt.clxiii Hasonló hangvételben ír Butterfield a tudományos forradalom úttörıirıl: „A törekvés. A vallásos miszticizmus „óceán-érzése” átszőrıdött a differenciálegyenletekbe. hogy a Teremtésben nincs egészen rendben valami egyszerően nem méltó az Úrhoz -‚ hacsak ki nem lehet mutatni. függelékben megtalálja e nagyvonalú általánosítás példákkal és rövid karaktervázlatokkal való alátámasztását Kopernikusztól és Galileitıl Franklinig. ami nem azonos İvele?)clxii . Ahogy Dubos fogalmazott: az akadémikusban mindvégig tovább él és munkálkodik az alkimista. mint Isten szelleme. Jehovának vagy Jézusnak nevezik ezt a . mint valamiféle óraszerkezet .írta Kepler. de ettıl még semmivel sem kevésbé izgalmas dolog odafigyelni rájuk. pre-racionális. Ez szívünk mélyén megerısíti a természetfelettiben való hitet. Az Olvasó a II. Hatvanéves korában a Francia Tudományos Akadémia tagjává választották. hogy az egész Világegyetem egybefüggı egész. hogy mentesek tıle. Darwinig és Pasteurig.. A tudattalan. az ismert. Nicolaus Cusanustól Einsteinig minden nagyszerő és nemes embernél megtaláljuk az ámulat és az áhítat érzését. Az önmeghaladó érzések szublimációja tudománnyá változtatta a mágiát.”clxiv Egyedül az axiomatikus hit.

az igazság újabb darabjáról sikerült fellebbenteni a fátylat. a „fogyasztó” reakciói. aki ilyen célokra áldozza egész életét. A második idézet Einsteintıl való. hogy a kozmikus vallásosság a tudományos kutatás legerısebb és legnemesebb hajtóereje. amely azonban jóval egyénibb karakterő. A TUDOMÁNY UNALMASSÁGA Láttuk (Elsı könyv. A Teremtés intelligenciájába vetett micsoda hit. Az ıket összekötı kapocs a társadalmi kommunikáció. a valóság teljesebb látványára. újraéli. ami nem szeretet és nem győlölet. Ezzel párhuzamos a tiszta intellektuális gyönyörőség. az önfeladó érzelmek lassú katarzisa. ami bennem van.. kérlelhetetlen. a végtelen misztériumában való részesség átélése volt. a szépség ideáját. Ránk hagyták nyelvük legszebb szavát: enthuziazmus . meg kell találnom a módját. aki felvállalja a gigantikus erıfeszítést és mindenekelıtt az önfeláldozást. tudhatja igazán.. átélésére tehet szert. fényes és távolról érkezı. mintegy a nevetéssel rokon túlcsordulási reakcióban. e szárnyas és lúdtalpas lény legelemibb inspirációja az óceán-érzés. hogy materialista korunkban az egyetlen.clxvi A püthagoreusoktól a reneszánszon át egészen napjainkig a tudós... hogy képesek voltak egymagukban.végtelent . nézıpontja felé. hogy én tettem a felfedezést. Hirtelen kioldódik a felgyülemlett. mélyen vallásos lény a kutató tudós. Mindegyik a végtelen visszfényében dereng. Egy kérdésre így határozta meg saját vallásos hitét: hétköznapi kifejezéssel azt lehetne mondani: panteisztikus. valami. hogy elmondjam a leglényegesebb dolgot. hogy részt vesz az alkotóban végbemenı érzelmi. utóbbi abból.. A „fogyasztó” reméli: azáltal. hogy céljuk elérésére tett erıfeszítéseikben számtalan kudarcuk ellenére állhatatosak maradjanak.clxv Végül pedig Bertrand Russell írta nyolcvankilenc éves korában: Mielıtt meghalok. hogy a felfedezés pillanatát komplex érzelmi reakciók követik. de még soha nem sikerült elmondanom. feltételezhetı.en theos . újrateremti azokat. Boldog. elképzelhetetlen és csodálatos ereje. mert sokkal átszellemültebb érzelmekben gyökerezik. s aki engedelmeskedik neki. Elıbbi abból az érzésbıl ered. hogy felfedezés történt . Egy más alkalommal kozmikus vallásosságról beszélt: . amelynek valahogyan. hosszú évek munkájával kibogozni az égi mechanika titkait! .. amelyek nélkül a tudományos gondolkodás eredményes nem lehet. IV. Akár egy viccet hallgat. az alkotó pedig szükségét érzi. A görögök megértették a dolgok rejtett oldalának misztikus erejét. hogy bepillantást nyer az alkotó víziójába. a világ kinyilatkoztatott értelmének akár csak halovány és vázlatos megismerése utáni micsoda vágyakozás élhetett Keplerben és Newtonban. Az emberi cselekvés nagyszerőségének mércéje az inspiráció. nem szánalom és nem megvetés. a tudomány ideája. intellektuális folyamatokban. a mővészet. amelybıl hatalmas mővek támadhatnak . a nem emberi minıség rémítı. Egy kortársunk mondta... hogy . ami a roppant végtelenséghez kapcsolja az emberi életet. ami ily erıkkel ruházhat fel valakit. amelybıl támadt. Csakis az. A kozmikus vallásosság az.). amelyek jól mutatják a motiváció komplexitását is. mi ösztökélte ezeket az embereket. egy dolgot. hanem az élet valódi lényege.Isten idebent. aki magában hordozza az Istent. akár tudományos mővet olvas vagy megtekint egy tárlatot. Forduljunk most a kreatív személyiség érzelmi reakcióitól a közönség. Csakis az. csakis az tapasztalhatja meg az erejét annak az érzesnek.Úgy tartom. s immár feleslegessé vált feszültség. s nem alaptalanul. örömkiáltásokban és hadonászásban ki kell sülnie.

s nem azért.ellentétben a mővészével . ahogyan a tıkés tekint a bankszámlájára. hanem az a tény. a hangsúlyt és a takarékosságot -‚ amelyek alapján a komikus ötletek értékelhetık. Társadalmunk „két kultúrára” való abszurd szétszakadásának paradox jelensége. A valóság valamely vonatkozására helyezett hangsúly. mert a mesterséges dolgok az ördög mővei. s az ezzel járó túlzások és leegyszerősítések . a mővészetnek pedig az érzelmekkel és az intuícióval . Általában úgy tartják. az emberi agyvelı térképe vagy egy szellemes sakkfeladvány fölött érzett esztétikai gyönyörőség . A kifejezés azt az alapelvet jelenti. amit birtokol.a modellkészítés lényegi mozzanatai. mérlegelés és számítgatás nélkül.és nélkülözhetetlenek. hogy tökéletesen ismeretlenek elıtte azok az elvek. Hogy mindez sikerüljön. A gazdaságosság a legkülönbözıbb megjelenési formákban jelentkezik.való viszonya olyan. urbánus barbárrá teszi. s nem tudja. egy kozmológiai elmélet.a vízcsaphoz. s partnereket érzelmeihez. s az elveket. Vajon érnek-e valamit a tudományos felfedezésekre alkalmazva ezek a kritériumok? Az eredetiség fontossága magától értetıdik. jelenség magyarázatakor a legkevesebb természetfeletti vagy további bizonytalanságot rejtı elemet tartalmazó magyarázatot kell választanunk.az eredetiséget. Nem a központi főtés teszi természetellenessé környezetét. az univerzális rendhez kapcsolják készülékeit. nem érti a gyermekének tulajdonságait meghatározó öröklıdési mechanizmusokat. s mert minden darabhoz résztvevı érzelmek főzik. ahhoz persze a megfelelı technikákat kell használnia. hogy a tudománytól való teljes függésben él. hanem mert nem ismeri az erıket.bizonyos mőértést feltételezve . amelyeken rádiókészülékének mőködése alapul. Az pedig. tettestársakat találjon kajánságához. A modern ember elszigetelten él mesterséges környezetében.az a vélemény. ugyanakkor még bizonyos büszkeséggel is állítja. A mőértés azonban a legvulgárisabb formák kivételével minden mővészeti alkotás. felhasználó módon alkalmazza a tudomány és a technológia termékeit. hogy egy átlagosan képzett személy körömszakadtáig tiltakozna az ellen a feltételezés ellen. a villanykapcsolóhoz.mint láttuk . A naponta használt tárgyakhoz . a lakását főtı csıvezetékekhez. mert érti. Occam borotvájától39 az „elegáns” megoldások szolgáltatta elégedettségen át azokig a sokféle technikákig. Egy elegáns matematikai megoldás.bármely mővészet-adta élménnyel felérhet. (A ford. A tudós munkájáról . hogy az alkotó tudós és hallgatósága ebben a tekintetben hátrányban van. E magatartás egyik következménye. mint a mővészet különbözı divatjaiban és „iskoláiban”. hogy a tudomány közkelető azonosítása a józan ésszel és a logikával. hogy valamely esemény. hogy az ilyen ember megértés és átérzés nélkül. amelyek a képzelıerıt megtornáztató. amelyek mőködtetik.égbekiáltó tévedés. legkivált pedig az idegen országok. és ugyanígy nem keletkezett mővészi alkotás mesterségbeli tudás. amelyek a természet erıihez. Logikus következtetés útján még soha nem született felfedezés. hol helyezkednek el saját zsigerei és mirigyei. nem ismeri a csillagok mozgását. hogy valamely mőalkotás meghaladja felfogóképességét. s a tudattalan érzelmi játékai mindkettıben jelen vannak . Láttuk azonban.) 39 .megossza másokkal tapasztalatait. ahogy a mőgyőjtı szemléli győjteményének darabjait. Utóbbi szereti és dédelgeti. társakat a megértéshez. nem pedig. s a tudományokat tanuló diákokat sem ezek vezérelik. a dolgokat ismét megteremtı erıfeszítésekre sarkallják az elıadótermek közönségét. s közel ugyanolyan fontos szerepet játszanak a tudomány. csupán birtokló. egyszóval a környezetéhez . fejezetben elemeztem bizonyos ismérveket . A III. a régi korok vagy a modernség alkotásainak megértéséhez egyformán elengedhetetlen. hogy az érzelmekhez nincs sok köze. de szemét zárva tartja a dolgok elıtt. hogy nem hajlandó érdeklıdéssel fordulni a dolog mögött rejlı elvek felé.

amiért hátat fordít neki. hanem a befejezett megoldást ismerteti. Galilei Párbeszédjei és vitairatai irodalmi mesterdarabok. aki születése elıtt végighaladt a faj evolúciójának fı állomásain. (Ugyanakkor idézhetném egyes irodalmi. Az oktatást mővészetnek kellene tekintenünk.A két kultúra közti szakadáshoz vezetı történelmi okok kívül esnek e könyv érdeklıdési körén. A növendéknek.bizonyos mértékben újra át kell élnie a kreatív folyamatot. A mővészet olyan kommunikációs forma. fontoskodó és görcsös nyelvezet használata még itt is elsısorban a divathoz való alkalmazkodás. könyv.) A hagyományos módszer. hogy gyönyörőséget leljen a felfedezés mővészetében éppúgy. amely nem a problémát. hogy saját maga tapasztalja meg azokat a felszikrázásokat. mint fivéréét. a technikai közleményeknek nyilvánvalóan szaknyelven kell íródniuk. de a szakzsargonnal való túlzsúfolás és a nyakatekert. mint egy alkalmazott kémiai szakfolyóirat.hamavec jelöli a költıt és a feltalálót. Századunkban Eddington. Schrödinger .) Talán mondanom sem kell. Jeans. amely jórészt felelıs azért. Henryét. hogy ismét érinti és összegzi a tudomány meghódítása felé vezetı út fontosabb epizódjait. amely elıírja. (II. mint valamiféle teljes fegyverzetben megszületett Minervát. Azt is jelenti továbbá. zsákutcáit és fordulópontjait. amelyekkel Arkhimédész. A mővészettıl még a matematika absztrakt szimbólumnyelve sem idegen. meg kell említenem. Kopernikusz. s felmentette a humanistát. nem pedig úgy mutatni be. az elıadótermeket és a tankönyveket.tendencia hatotta át azt a klímát is. hogy maga jöjjön rá a tudomány néhány nagy jelentıségő felismerésére.a kíváncsi. XIII-XIV. hogy a tudomány unalmassá vált. ami pedig William Jamest illeti.voltaképpen ember-ellenes . amelyek tartós nyomot hagytak az itáliai didaktikus prózán. Galilei.hogy csak néhányat említsek . Darwin vagy Einstein szembesült. mint a többi mővészetekben. Harvey. megfosztja a diákot minden izgalomtól. A preszókratikusok nemegyszer versben írták meg értekezéseiket. de egyetlenegy sajátos okot.” Jeans elvarázsolt tündérvilághoz hasonlította Maxwell fizikáját. ahol soha senki nem tudhatja. Newton. Kepler Astronomia Novája izgatott és várakozásteli barokk mese. hogy a tudománytörténetnek a tanmenet lényegi részévé kell válnia. rejtvények formájában kell rekonstruálni .adta meggyızı bizonyítékát annak. Másként fogalmazva: megfelelı segítséggel és irányítással rá kell vezetni ıt. hogy e visszhang megszülessen. Kretschmer. Ismétlem: a dolog alig száz éve kezdıdött. A tanulás legeredményesebb formája a problémamegoldás. Jacobit vagy Helmholtzot. Tankönyveink . kikapcsolja a kreatív impulzusokat. Ez azt jelenti. Freud. Ahogy a nagy Boltzmann írta: „Egy matematikus néhány lap elolvasása után felismeri Cauchyt. Maxwell figyelemreméltó mókamester. Vesalius Anatómiáját pedig Tiziano egyik tanítványa illusztrálta. s a megfelelı technikákat kellene alkalmaznunk. innentıl úgy kellene folytatnia. hogy a paradoxonokat és „gátolt mátrixokat”. fiatal szellemek számára. ahogyan a muzsikusok ismerik fel pár kottasorból Mozartot. hogy egy tudományos munka egyben mővészeti alkotás is lehet. a „fogyasztónak” . Beethovent vagy Schubertet. amelyben a tudományokat tanítják. Ugyanez az embertelen .és mőkritikusok írásait. Erasmus Darwin akaratlanul vicces verset írt.a megfelelı segítı utalásokkal . az ısi perui nyelv egyazon szóval . amelyek megvilágították számára az utat. Ez pedig a viszonylag újkelető akadémiai képmutatás. s hogy írásainak stílusa minél szárazabb. utána pedig a vadembertıl a civilizált emberig húzódó állapotokon s mostanra elérte ifjúkorát. Franklin nagyszerő stiliszta volt. stílusát sokkal élvezhetıbbnek tartom. amely újrateremtı visszhangot vált ki. annál nagyobb tiszteletre és tekintélyre tarthat igényt. de a hatása rettenetes. s egy nagy kupac poros tételt ismertet az emberiség nagy és kalandos vállalkozása helyett. Ahhoz. amelyek olyan szárazak és pedánsak. Poinearé és Pasteur írásaiból idéztem. hogy mi következik. s hogy a tudományt evolúciós összefüggéseiben és folyamataiban kell tanítani.jelen esetben a diáknak . hogy a magára valamit is adó tudósnak unalmasnak kell lennie. Gausst. s minél több érthetetlen technikai szakkifejezést használ. történelmileg hően.

akik ebben a munkában segítségemre voltak. nyilvánvaló hasznosság nélküli luxus-reflex ennyiben hasonlóak. 40 A szakirodalomban oly hallatlanul kevés valamirevaló említést találtam a témáról. VIII. A tudós kreatív teljesítményei a fentebb felsorolt tényezık .és tanítási módszereink azonban statikus. pedig az ember nem örökölheti a múltat. ódivatú tanítási módszerek és kulturális elıítéletek . nyilvánvalóan a gyümölcs megszerzése volt a motiváció. és egymásba fokozatosan átmenı tartománya közötti mesterséges határvonalat. Ha Arkhimédészt eredetileg az a vágy motiválta is. evolúció-elıtti világképrıl tanúskodnak.a folklór İrült Professzora és a Jóindulatú Varázsló egyaránt. mind pedig az önmeghaladó tendenciák . de a könnyezés pszichológiájáról alig találunk valamit. s az önfeladó érzelmeknek hasonló szublimációs folyamatokon kell keresztülmenniük a szférák zenéjében való misztikus elmerüléstıl a nyolc szögperces ívre fordított aggályos figyelemig. A sajátos párlatban azonban mindkét törekvés szublimált formában érvényesül. Amikor Köhler Szultán nevő csimpánza számos sikertelen próbálkozás után felismerte. s egymást kiegyensúlyozza. Az így keletkezett unalmasság még jobban megerısítette a kreativitás két szomszédos. hogy elnyerje Szirakuza türannoszának jutalmát vagy kegyeit. III. A nevetés pszichológiájának hatalmas irodalma van. a boldog heuréka! már semmiképpen sem a jutalom megszerzése miatti öröm megnyilvánulása volt. az újonnan felfedezett mővelet azonban annyira megtetszett neki. Mindkettı a feleslegessé vált érzelmek elvezetı csatornája. könyv.miatt nélkülözik a hallgatóságra gyakorolt vonzerıt. A nedves szem logikája NEVETÉS ÉS KÖNNYEZÉS A komédia és a tragédia kiváltotta klasszikus reakció a nevetés és a könnyezés. hogy arra gondoltam: nem lenne haszontalan a jövı diákjai számára a bibliográfia végén egy külön címszó alatt felsorolni.40 A komikum általam felvetett elméletét. noha vitatható. hogy csak ismételgette a fogásokat. a mohóság vagy a hiúság csak közvetett csatornákon keresztül állhat a kreativitás szolgálatába. s a banánról teljesen megfeledkezett (hasonló megfigyelésekrıl lásd: II.). ÖSSZEGZÉS A tudós motivációja szenvedélyek eredıje. hogy a rácson kívül elhelyezett banán a ketrecben lévı üreges botokat egymásba dugva elérhetı. E fejlemény csírái már az értelmes állatok kutató-felfedezı viselkedésében megfigyelhetık. amelyben jelen vannak mind az önérvényesítı. azt magának kell megteremtenie. más tekintetben éppen egymás ellentétei. amit összegyőjtöttem Az Elıszóban köszönetet mondok azoknak. . RÉSZ A mővész A) A RÉSZTVEVİ ÉRZELMEK XII. A dicsvágy. legalább korábbi.technikai zsargon. A folyamat tükrözıdik a mágia tudománnyá való lassú átalakulásában is.

csillogása megszőnik. A sírás kommunikációs forma (még ha a közönség csupán képzeletbeli is). társadalmi eredető lepedék. s ez arcának sugárzó kifejezést kölcsönöz. mint a nevetés. meggyőrıdik. amelyre további rétegekként rakódnak a kulturális korlátok és sokféle más. miközben a hangrés részben zárva marad . s még ha örömünkben vagy esztétikai gyönyörőség miatt könnyezünk is. Különbözı változatai vannak a hevességnek. a szeme voltaképpen száraz marad. részvétért esdekelık. Másfelıl azonban: amikor a takarítónınk a moziban olyan szépen kisírja magát. lökésszerő éppen fordítva.) Elsı lépésként különbséget kelt tennünk sírás és könnyezés között . A hosszú. reménytelenségrıl árulkodik.szimpatikus és paraszimpatikus rendszerei vezérelik. s érdeklıdésünkkel forduljunk a legtisztább formában megnyilatkozó spontán sírás. Negyedszer: a nevetéskor adott hangok . alaposak. Elıbbinél a szemet elhomályosítja a könny. a sírást kísérı hangok panaszosak. A nevetés légzésmintája ezzel pontosan ellenkezı. amelyek csak eltorzítják az eredeti alapmintázatot. sóhajtásszerő kilégzés követ. általában nem sír. a lelkiállapotnak és a spontaneitásnak is. erıs nevetésrohamoknál azonban olykor zokogásszerő légzés is megfigyelhetı. a síró ember feje elırebillen (a tenyerébe. A kacagó ember a nyak emelıizmainak hirtelen erıteljes összehúzódása következtében gyakran hátraveti a fejét. hogy a nevetést és a sírást a központi idegrendszer egymást kiegészítı . megfeszíti az izmokat s a testet erıteljes mozgássorozatokra készteti nevettünkben gyakran az asztalt vagy saját combunkat csapkodjuk -. ami megerısíteni látszik a feltételezést (lásd alább). hogy e kettıt szinonimaként kezeli. Az érzelmek sírásban való megnyilvánulása iránti közöny önmagában is nagyon sokatmondó a pszichológia mai érdeklıdésének iránya tekintetében .errıl késıbb. Két alapvetı reflex-sajátosság a könnyezés minden változatánál megtalálható: a könnymirigyek tartalmának kicsordulása és a légzés jellegzetes megváltozása. nem könnyezik. mint automatikus reflex felé. A nevetés összehúzza.az angol nyelv sajátossága. Gyakori. s elvész a látás élessége is. a megváltozott vonások csendes erıtlenséget sugároznak. mint megfordított sóhajok. a vállak elıreesnek. A könnyezéskori légzés rövid. mély és kapkodó lélegzetvételekbıl áll. A kilégzés gyors. s szájának csücske felfelé húzódik. mint a zokogásnál . szomorúságot. A sírás bánatot. hogy amikor egy gyermek vagy egy depressziós beteg „a szemét is kisírja”. (Elsı könyv. Könnyezéskor az arc összeráncolódik. Az elkényeztetett gyermek bömbölése vagy a színpadi hatásra nyilvánosan vagy „magáncélra” alkalmazott görcsös zokogás csupán másodlagos származékok. Ezek intenzitása a szem nedvessé válásától és a légzés pillanatnyi elakadásától (az elszorult. a könnyezésrıl beszélve azonban szőz hóban gázolunk. I. a könnyezés nem az. zihálás stb.a torkot gombóc szorítja el. Figyelmen kívül kell hagynunk ezeket az esetleges elemeket. sírásnál az izmok elernyednek. .gurgulázás.hasonló vagy ellentétes megközelítéső elképzelések fényében lehet megítélni. „gombócos” torok érzésétıl) egészen a bıven csorgó könnyekig és a görcsös zokogásig terjedhet éppúgy. az asztalra vagy valakinek a vállára hajtja). A harmadik különbség a testtartásban és mozdulatokban mutatkozik. A könnyezés és sírás sokkal többféle megjelenési formával hoz zavarba bennünket.az életöröm bizonyos agresszív színezettel keveredı kifejezıdései.s a belégzések hosszúak. . simák maradnak. melyeket hosszú. hanem könnyezik. mélyek. Hasonlítsuk össze most a könnyezés és a nevetés külsı testi megnyilvánulásait. s a testtartás összetörtségrıl. panaszt vagy más érzelmeket kifejezı hangok kibocsátásával is jár. csukladozás. de homloka és orcái feszesek. A nevetı ember szeme szikrázik. külsı szemzugai összeráncolódnak. Ajkai szétnyílnak. ahogyan a nevetés fokozatai helyezkednek el a mosoly és a vonagló hahota között.

éhség vagy harag érzésekor ugrásra kész állapotba juttató szimpatikus idegrendszeren keresztül jutnak érvényre. tudatossága elszemélytelenedik. hasonló típusú érzelmek keletkezzenek.akinek saját bevallása szerint soha semmi hasonló tapasztalatban nem volt része .hadd tartson örökké ez a pillanat. s a varázs megtörik. nyugalmas természetük oka. s a megkönnyebbülés befejezetlen. nem oldódhatunk fel az Univerzumban valamiféle testi erıfeszítés útján. becézgetni kezd egy mosolygó kisgyermeket és nagy hőhót csap körülötte. megnyugvás nem akadályozza meg. nem teljesítheti he semmiféle akaratlagos cselekedet. szerelmesnek lenni ezekben a pillanatokban és lelkiállapotokban megesik. Ráadásul. a keletkezés így egyensúlyt tart a kicsordulással. fokozatosan szivárognak el. a végsı katarzis. gondolatok és érzések együtt maradnak az utolsó pillanatig. szemünk nedves lesz. amely az egész testre közvetlen 41 Romain Rolland . A légzés és az érverés lelassul. A végesnek a végtelenbe való áttőnése oly hevesen gyönyörőséges élmény lehet. hogy az önérvényesítı érzelmek az erıteljes. mint amilyen az adrenalin. alárendeltségrıl árulkodik. hogy az önátadó érzelmeket nem elégítheti ki. ámulatban. amit tehet. mint a vízbe dobott sószemcse. Az intenzitásskálán néhány fokozattal feljebb lépve az ember úgy érzi. a sírással járó lassú megvigasztalódás. hanem tétlenségre. elragadja egy mosoly elbővöli a szépség . az elragadtatás egy lépés a keleti miszticizmus meditációs technikáival elérhetı vagy bizonyos drogok által elıidézett transzszerő állapotok felé. nem törik meg. csak belül. A paraszimpatikus idegrendszer soha nem lép egységes egészként mőködésbe. zsigeri. MIÉRT KÖNNYEZÜNK? Elemezzünk néhány szituációt. az érzelmi többlet cselekvésben nem vezethetı el. s nem aktivál erıs hormonokat. Láttuk. hogy érzelmeink túlcsordulnak. békességre és katarzisra törekednek. s a felek még a legodaadóbb szerelemben vagy szeretetben is megmaradnak szigeteknek. de a hangulat mindvégig nem változik. hadd haljak meg most. Az ember megsemmisül a szerelemben. fájdalom. a legtöbb. testünk pedig elernyed. hogy fényképezıgépe csettenésével megtöri a varázslatot.mindegyik kifejezés passzív állapotról. Ha valaki dédelgetni. a samadhi után. önátadó érzelmeket.írta le így a vallásos élményt egy Freudnak írt levelében. hogy sírva fakadunk: A) Elragadtatás Hallgatni egy katedrálisban az orgonát. a szervezetet félelem.41 Itt tehát legtisztább megnyilvánulási formájukban látjuk az önmeghaladó. hogy az „én” megszőnt létezni. önfeláldozásban. az izmok elernyednek. ahogyan egy szeretett kisgyermek arcára lassan visszatér a mosoly. s kiterjed az Univerzummal való egybeolvadás és az óceánérzés végtelenbe szétáradó érzéseibe. leplezıdnek le az érzelmek. s a feszültségek szertefoszlanak. hogy egyidejőleg további. melyekben jellegzetes reakciónk. a szituációba beférkızik az aktív. mirigyi folyamatokban juthat kifejezésre. feloldódik. legalábbis annak érzékeljük. vagy akár egészen elfutja a könny. A tiszta önátadó érzések nem aktivitásra. vágyakozás ez egy még teljesebb egyesülés. birtokló elem. . Passzív. figyelni. síráskor lassan. A megfigyelések ismét az idegrendszer két alrendszerének eltérı karakterére utalnak. Nem egyesülhetünk a végtelennel. az érzelmek nem tőnnek el. Mindebben nincs semmi morbiditás. egy fenséges tájat bámulni a hegytetırıl. hogy kiválthatja a fausti fohászt: O Augenblick verweile .Végül pedig: a nevetésben hirtelen és gyorsan oldódnak ki a feszültségek. Az ember nem viheti magával haza a hegytetırıl látott panorámát.

ha intenzitása oly mértékő. nyugtató. A szentek és a misztikusok egész életüket azzal töltik. mint az egyes billentyők. mindig együtt jár bizonyos mértékő frusztrációval is. Az öröm és a bánat miatti sírás közti folyamatos átmenet a gyönyörőség és szenvedés viszonylagos természetére utal. nem szőnnek meg a férj halálakor. amelyben az ember nem cselekszik. az én határait meghaladó egység átérzésében gyökereznek. B) Gyász Egy asszony a férje hirtelen haláláról értesül. A könnyek kicsordulása nem elegendı ahhoz. már mint feszültségrıl. Az özvegy kavargó érzéseihez természetesen keveredhet harag. és a gyásznak vannak olyan esetei. kis velencei szeretıjének szívfacsaróan szép profiljáról írt. ha nem nyer azonnali elvezetést.akár a túlvilági találkozás reményében. éppen ellenkezıleg. aztán könnyekben tör ki. amelyek külön-külön érintik az egyes hangokat. akár enélkül . Elıször elkábul. Az egymástól való hosszú. képtelen elhinni a hírt. amelyek lenyomása minden megszólaltatott hangra hat. mint a végsı elválás. Ismét egy helyzet. valamint más. kényszerő távollét ugyanolyan fájdalmas lehet. csupán passzívan belenyugszik. amikor a halott társ imádata . semlegesítse a vér cukor. A szimpatikus idegrendszer a zongora pedáljaihoz hasonlítható. Ez a tapasztalat és az általa kiváltott érzelmek nem válnak semmissé. amelyben semmi célravezetı dolgot nem lehet csinálni. szenvedésrıl veszünk róla tudomást. csökkentse a vérnyomást és lassítsa a szívmőködést.például hegymászásnál vagy pisztránghorgászatkor egy jeges hajnalon. fájdalmában zokog. könnyezésre serkentsen stb. átadja magát a fájdalomnak. ahogyan az önsajnálat is megédesíti az özvegy könnyeit. egy helyzet. Hemingway. hogy a résztvevı típusú érzelmek a paraszimpatikus idegrendszer mőködésével állnak összefüggésben. de bennünket jelenleg természetesen csakis az azonosság és hozzátartozás érzései érdekelnek. bőntudat vagy tudattalan megkönnyebbülés is. elısegítse az emésztést és a kiválasztást. hogy az ember áttörje az én határait kitörjön az elszigeteltségbıl. sokkal inkább technikai jellegő érvek is azt támasztják alá. elfogad.sokkal harmonikusabb és teljesebb egyesülést eredményez. a szerveket. Az átszellemült arcú fiatal anya nedvesen csillogó szemében ugyanilyen beteljesíthetetlen. s lassacskán megnyugszik. frusztrációról. Feladata jórészt abban áll. ıhozzá tartozni tapasztalatában. A különbség azonban fokozatok kérdése csupán. A gyönyörőség-kellemetlenség-árnyalatot ugyanakkor nem csupán az érzelmi nyomás intenzitása határozza meg. Amikor azonban a „túlmelegedés” meghalad egy kritikus értéket.a beteljesülést. kiélhetetlen érzelmek tükrözıdnek. hanem az is. hogy a rendelkezésre álló elvezetı csatornák elégtelenek . És ismét: az érzelmek ezúttal is a valahová tartozni. Mérsékelt túlhevülést tapasztalhatunk jólesı izgalom. Az erıs frusztráció máris megkönnyebbülésbe csap át. a paraszimpatikus rendszer pedig olyan. hogy semlegesítse. ahogyan az elızı részben tárgyalt eufórikus élményeknél az öröm váltotta ki a könnyezést. A várt jutalom reményében még fizikai fájdalmat vagy kényelmetlenséget is készséggel elviselünk . izgatottság vagy erıs vágy esetén. hogy megpróbáljanak kiszabadulni a hús börtönébıl. ellensúlyozza a szimpatikus idegrendszeri izgalmakat. Az érzelmeket nevezhetnénk akár túlfőtött késztetéseknek is. katartikus természető.hatást gyakorol. s valóban.vagy mindkettı. Mindez. hogy éppen növekszik vagy csökken-e ez a nyomás. hogy az asszony megszabaduljon az érzelmektıl. a vágy. sokkal intenzívebbekké és egyben hiábavalóakká válnak. aki korántsem volt szent.és savfeleslegét. amikor várjuk . mint amilyen a tényleges együttlét valaha is lehetett. a szépség szívettépı lehet. Egy késztetés „túlmelegszik”. Más szavakkal: a paraszimpatikus idegrendszer tevékenysége alapvetıen befelé irányuló. stresszhatásról.vagy el is képzeljük . borzongás. ha a beteljesítı aktus .

Hasonlattal élve: ha a vízszint egy adott érték alá esik. akit a Hadügyminisztérium a fia eltőnésérıl értesített. Egyes szerzık összekeverik e kettıt. hirtelen megpillantja ıt. szociális vagy pszichogenikusclxvii vágyak és szükségletek . esetleg folyamodhat a kielégülést helyettesítı tevékenységekhez. katartikus).mint olyan . utóbbi pedig a frusztráció növekedését képviseli. amit az asszony kiállt. hogy különbséget kell tennünk a sokféle érzelem között a mögöttük álló késztetések szerint. igény szerint nyílnak vagy csukódnak. vagy megnyugtató.és nyughatatlanság-érzése lesz. amelyeket a fantáziának kellett a készen kapottakhoz hozzátennie. s csorognak belılük különbözı íző italok. amint belép az ajtón épen és egészségesen. C) Megkönnyebbülés Egy asszony. aztán a fia karjaiba roskad.mint látni fogjuk . ha a fia megérkezik. a „nyomást” (gyötrelmes vagy gyönyörőséges) és az „alkoholtartalmat” (mérgezı. Ezekben az esetekben nem a jutalom iránti várakozásból. kielégülés felé való haladását. Hadd legyek egy kissé konkrétabb. noha kellemes dolog. Mindez elvezet bennünket az érzelmek kvázi-háromdimenziós modelljéhez (amely tartalmazza a hangokat is. a második pedig a kitörı. azaz unalom.és viszont: a nyugtalanságtól való szabadulás. illetve önfeladó tendenciák aránya (például a birtoklási vágy és az anyai szeretet). s állása a csapokra gyakorolt nyomásnak megfelelı. a szituációnak ugyanis . Kezdetleges. Legelıször is nyilvánvaló. drámai megkönnyebbülés. még akkor is. szerelem. Az anya hirtelen megkönnyebbülését így lehetne szavakra fordítani: Istennek hála. olvashatja a pletykarovatot vagy elmehet egy sztriptízbárba.a drámairodalom mővei által kiváltott érzelmi reakciókkal vannak közvetlen összefüggései. lehetnek tehát különbözı fiziológiai. az utódok védelmezése. a szorongástól és aggodalomtól való megszabadulás.vagy akár csak kézzelfogható közelségbe jut. hogy itt két folyamatról van szó. élsz! Eddig a . hogy a gyötrelem.éhség. amit a szeretett fiú megérkeztekor érzett volna normális körülmények között. gyengédség és szeretet. s az elnyert kielégülés . kíváncsiság). A gyönyörőség és a szenvedés között tehát folyamatos érzelemskála helyezkedik el. Az anya az elsı pillanatban moccanni sem tud. s tehet még sok mást. Világos azonban.azon komponensek „belsı elfogyasztásából” származik. ha csak az iskolából jön haza. A jelen esetben az történt. Másodszor: adva van egy szenvedés-gyönyörőség-skála. amit érzelmi kirakatnézegetésnek is nevezhetünk. akár egyenletesen csordogál. csupán annak elképzelésébıl származnak a kellemes érzések. túláradó öröm. Ebben az állapotban az érzelmek felhevülése különbözı módszerekkel biztosítható: az ember kacsavadászatra mehet. szex. elıbbi a késztetéseknek a (valódi. de kézenfekvı analógiával: e felsoroltak mindegyike egy-egy csap egy szalon bárjában. s ugyanilyen arányban keveredik a csapokból ömlı italokban az alkohol és a víz. Mármost minden érzelmi tapasztalat esetében rnegválaszthatjuk három változó értékeit: az „ízt” (éhség. kíváncsiság (az explorációs késztetés) stb. az embernek kiszáradás. s a szorongástól való megszabadulás minden mértéken túl felfokozta az örömöt. elolvashat egy horrorregényt. Az elsı a hirtelen. Egy bizonyos pontig a feszültség fokozódása is gyönyörőség. és anyja nem is aggódott érte megérkezése elıtt .megkezdıdik . hol pedig nevet. Harmadszor: adott az egyes érzelmekben megjelenı önérvényesítı. hogy az anya minden esetben gyengéd érzelmi reakciót mutat. és hol sír. de valószínőleg még így is rettenetes leegyszerősítés). semmiképpen nem kelt könnyzáporban kitörı gyengéd érzéseket. felkorbácsolta szeretetét és vágyakozását. várt vagy képzelt) beteljesülés. akár csak csepeg vagy éppen zubog az ital. s minden boldog érzelmet a szorongás feszültségétıl való megszabadulásnak tulajdonítanak. vagyis agresszív-védekezı. Nyilvánvaló.

A két magatartásminta .a fiú helyett a haláláról szóló értesítés érkezik -‚ az anya ahelyett.ezt a jelenséget a gyorsan váltakozó lelkiállapotok váltják ki. Keveredhet bennük némi tudattalan bosszúság is a sok felesleges aggódás okozója miatt. Egy hirtelen sokk. sürgölıdés. mint „derült égbıl a villámcsapás” vágta el az anya borús fantáziáinak fonalát. s a szemét újra és újra elfutják a megnyugvás és a hála könnyei. katartikus . amely után komolyabb érzelmi „lábadozásra” van szükség. „Könnyek között nevetni” . megpróbál a hírnek nem adni hitelt. hogy valaki egy pillanatra elfelejti saját létezését. hogy itt sírdogálok?! .. Vannak pillanatok. hogy nem hinne a szemének. Az elızı példában a valóság egymást követı felvillanásai lassan szétszaggatják az illúziók hálóját. s a kiált érzelmek rokon természetét. az a tény. Most elengedheti magát. kétségbeesést jelent. a feszültség egy csapásra feleslegessé vált. elragadtatott pillantása a zavartan álldogáló. amikor az érintett személy hol hisz. amikor az érzelmek és a gondolatok egyidejőleg válnak szét és egyesülnek is. s szabad folyást engedhet érzelmeinek.pillanatig igyekezett a félelmeit elfojtani. és részt vesz valaki máséban. kacagás. A pszichózisra hajlamos személyek talán ragaszkodnak az illúziókhoz. megtért fiúra esik. mintha a folyamatok megfordítására tett erıfeszítések visszhangja lenne . amikor hitetlenkedı. hogy az ember képes hinni és nem hinni a saját szemének ugyanabban a pillanatban.az ırültté válásé egy egészséges világ agyarainak szorításában. a szomszédok összekürtölése. s a fokozatosan elnyugvó.amelyeket további sürgölıdés és örvendezés követ. míg csak a realitást ismét minden szinten megfelelıen nem éli át és nem fogadja el. más idıben és más helyen. belehelyezkedés vagy empátia nevezzük akárhogyan. Ugyanez a helyzet. D) Részvét Amikor egy asszony könnyekre fakad. Ha boldog végkifejlet helyett tragikusan alakulnak a dolgok .. mint: Hát nem vagyok egy csacsi. az utóbbi. s míg a boldog és megkönnyebbült anya viselkedése olykor percekre olyanná válik. belevetítés ez. aki most ott áll a szobában napbarnítottan és mosolyogva: a Micsoda bolond voltam. s elhozzák a boldog megnyugvást. jutalmazó . Fontos azonban. gyakran hoz létre olyan oszcillációs állapotokat.a kitörı. amikor még egyszerően nem hisz a szemének. a teáskanna felborítása. A paranoia színpad vagy a filmvászon elıidézte enyhébb formáinál az illúzió és a valóság közti oszcilláció tetszés szerint hozható létre és nyújtható el. A fiú váratlan visszatérése. Innen hát az ölelgetés. Az antik misztériumok és a modern drámák katartikus hatása abban gyökerezik. hogy annyit aggódtam! így is fordítható: Micsoda bolondot csináltál belılem!. izgatott. Az elmebetegség egyes formáinál megfigyelhetı „üres” nevetés olyan. kitiltani tudatából mindannak a rettenetnek a képeit. Ez önmagában egy önfeladó. Az elsı maga az azonosulás. noha átélésük párhuzamos és egymástól nehezen elválaszthatók. mintha még mindig élne a fiú. az asszony most szabadul meg a felhalmozódott szorongás és hirtelen kioldódás adrenalin-hegyeitıl.váltakozása és átfedései jelzik a folyamatok. amikor ez a bizonyos „másvalaki” egy film vagy egy regény hısnıje csupán. Mindez még nyilvánvalóbbá válik az olyan felkiáltásokban. s az érzelmek felbuzognak megint. s a józan ész elutasította az aggodalmakat. hol nem hisz a saját szemének. mintha még mindig nem múlt volna el a veszély. osztozva másvalaki bánatában (vagy örömében). a tragikus változatban szereplı asszony idınként úgy tesz. E lázas tevékenységek közepette azonban akadnak pillanatok. s azok válnak a valóság mátrixaivá a széthullottak helyett. részben azonosítja magát az illetıvel. a tragikus esetben minden villanás új és új bánatot. ami a fiával történhetett. hogy különbséget tegyünk két érzelmi folyamat között.

hogy a résztvevı tendenciák bizonyos körülmények között az ellentétes típusú érzelmek közvetítıivé.a legveszedelmesebb ırült a szent. törekvéseirıl és Mr. amelyek az önérvényesítı érzelmekre jellemzıek. Ugyanez vonatkozik a filmbéli intrikus galád praktikáin való felháborodásra is: Mexikóban megesett. s minden esetben önérvényesítı érzelmek. az önfeladó érzelmek . eloszlatják a félelmeket és vágyakat. s végül tehetetlen dühében sírva fakad. Az elsı egy önzetlen. Smith megfeledkezik saját szorongásairól. azon egyszerő okból. Brown bánatában. hogy a kétfajta érzelem pszichológiai szinten való kölcsönhatásának sokféleségére tett fenti megjegyzések (amennyire tudjuk) ismét csak összhangban vannak az idegrendszer két . a másodikon a bánat foglal helyet. hogy amíg tart. amikor a filmvásznon végre egyesülnek a szeretı szívek vagy a kicsi gyermeket az utolsó pillanatban mégiscsak sikerül megmenteni. itt érkezünk el egy látszólagos paradoxonhoz. az izmok megfeszülését s a rémület hirtelen rohamait. Smith osztozik Mrs. de ettıl még semmivel sem kevésbé valóságos. az önfeladó azonosulás felkorbácsolhatja a dühöt. A másokat ért bántás feletti jogos felháborodás éppoly szélsıséges érzelem lehet. és elıidézi a jellegzetes fizikai tüneteket: a szívdobogást. A második folyamatot az elsı közvetíti: az azonosulás mások érzelmeinek megtapasztalását teszi lehetıvé. s az ezekre jellemzı fiziológiai tüneteket idézik elı. még ha ez az ön ideiglenesen lakcímet változtatott is. s . amelyek még ha másvalaki érdekében támadnak is. Smith-szel szembeni kifogásairól. Az ember haragja. agresszív-védekezı érzelmek kategóriájába tartoznak. Mrs. belevetítés. nyugtatnak. hogy a nézık szitává lıtték a mozivásznat. s egymást harmonikusan kiegészíti. félelme és a rokon „vészreakciók” ugyanazt a fiziológiai mechanizmust alkalmazzák. az elsı szinten az osztozás ténye.részvét. katartikus vagy katalitikus . hordozóivá válhatnak. de hadd jegyezzem meg. hogy egyfelıl. akár valaki más miatt támadnak fel. amely a . aki megtébolyodott. Smith könnyei. Mrs.mondjuk . A második a bánat. Amikor Mrs. félelmet vagy kegyetlenséget. Egy hit oltárán való teljes önfeláldozásban kegyetlen inkvizítorok születhetnek . hanem a szó szerinti értelemben vett . akivel azonosította magát. E kérdést késıbb más nézıpontból is vizsgálni fogjuk. s feloldják a test és a lélek feszültségeit.gátolják az önérvényesítı törekvéseket. Ugyanígy lehet szó természetesen örömrıl vagy szorongásról is.a körülményektıl függıen ellentétes. mint amit saját sérelmeink váltanak ki. egymást kiegészítı.jóság érzésével tölti el ıt (ha öntömjénezı vagy kárörvendı érzelmek is jelen vannak. .clxviii E) Önsajnálat Egy fiút megtámad egy galeri. más esetekben pedig a két érzelemtípus együttmőködik. de támadói lefogják. A horrorfilm nézıjén erıt vevı szorongás másvalaki érzelmének átélésébıl fakad.és megnemesítı tapasztalat. csendesítenek. akinek a fia hirtelen-váratlanul hazatért . pedig izgalma nem magára irányul. amelynek ismerete a mővészet drámai formáinak megértéséhez elengedhetetlen. rúg és karmol. Másfelıl pedig. ugyanabból a forrásból fakadnak. Az anya sürgés-forgása. hanem a fia részérıl éli át. akár a saját maga érdekében. kacagása és izgatottsága a fia hazatértekor a klasszikus „adrenalin-mérgezéses” tüneteket mutatják. Másként fogalmazva: az azonosulás ideiglenesen gátolja az önérvényesítı tendenciákat. csinos és gyanútlan hısnıbe költözött át. nem lehet szó teljes azonosulásról).nem a közhelyes. résztvevı tapasztalat. más személy érzelmeinek hiteles és eredeti tapasztalata. mint az anyáé.a szorongástól való szabadulásból és az öröm feltolulásából. azonosulás . feltétlenül az önérvényesítı. Elıször megpróbál védekezni. Láttuk.alrendszerének párhuzamos mőködésével.a mozivásznon szereplı. üt. Emberi mivoltunk nagyszerősége és tragédiája szoros összefüggésben áll azzal a ténnyel.

Erıs fizikai fájdalom esetén . s nincs ideje könnyeket ontani. Ha egy láb. ahogy a gyermek adja fel a küzdelmet támadóínak karmai között. Nem a harag kifejezıdése tehát (noha a kettı átfedheti egymást).és pontosan ugyanabból az okból: a sírás a védekezés feladása.beismerve egyúttal.akár külsı tényezı idézi elı. Hasonló megfontolásokat tehetünk a fájdalmában sír-szituáció tekintetében is. ami nyilván lehetetlen. hogy a legenergikusabb és a legváltozatosabb erıfeszítésekkel próbáljanak a szenvedés okozójától szabadulni. s az elhagyatottság. vigasztalásra. . mint szeretı sajnálatra szoruló. hogy dacoljon a vészhelyzettel. Ha a teste földet ért. tekergünk. hogy semmit sem tehetünk ellene. és szeretnék megnyugodni. kezét felemelve próbál védekezni. de ilyen esetekben a sírás azonnal abbamarad. gyakran azt látjuk.agresszióként értékeli. ha elmúlt az akut félelem. A könnyek ezúttal is csak akkor jelennek meg. éhség és harag esetén bekövetkezı változások mind azonos jellegőek. akkor is azt mondjuk: kínoz. mint dühkitörésekkor . félelem. ahogy az ember nem sír dühében. a kiszolgáltatottság érzése váltotta fel. vágyakozás szeretetre. Ha a drámának nincsenek szemtanúi. hanem azt: nagyon féltem. A jelek szerint a tudattalan az erıs fájdalmat . a szimpatikus idegrendszer vészreakciói. Egy másik tévedés. s arcát eltorzítja a rettegés. hogy a szervezetben fájdalom. a vonaglás és a küszködés a vereség elfogadásának pillanatában véget ér.A kifejezés azonban félrevezetı. az akut rémület eloszlik. Az erıs testi fájdalom . vágyódás együttérzés után. s ha a külvilágból részvét nem érkezik.írta Darwin . vagy a test egy önálló része fáj. Az ijedség elsı reakciói a kezek védekezı elırenyújtása és a kapcsolódó izomreflexek. mi történik. rövidesen túlcsordul az önsajnálat. s a vele járó viselkedésformák megszőnnek. tudja. hanem a tehetetlenségé. a sírás nem azt jelenti: félek. amikor az alulmaradt felhagy a védekezéssel és elfogadja a vereséget. mintha bizony nem saját részünk volna az adott testrész vagy szerv. az elsı sokk megtörtént.ha hangos sírásról van szó segélykérés is. és arra késztette ıket számtalan nemzedéken át. s az elviselhetıség mértékére csökkent. helyettesítést. mintha le akarná rázni a fájdalmat. aki az aggodalom látható jeleit mutatja és nagy hőhót csap. ha nem tud elmenekülni a fenyegetés elıl. fogadjuk el a fájó testrészt a „magunkénak”. A fájdalomtól való sírás akkor kezdıdik amikor a specifikus fájdalom-viselkedés véget ér. Ha odvas fog vagy gyomorgörcs okozza a gyötrelmet. ha azonban a közelben van az édesanya.ugyanúgy. csak a jellegzetes düh-reakciósorozat után . és . s az ijedtség arckifejezése a közeli sírás együttérzést váró grimaszává változik. fejfájásom van . még most is félek egy kicsit. ahol fáj. ahogyan az állatok teszik. Hunger. Heves fájdalom esetére tehát rögzült a teles izomzat intenzív erıkifejtésének szokása. vagy: fáj a kezem . hogy a sírás akkor kezdıdik. Gondoljuk meg. hogy a gyermekek a félelemtıl sírnak. a tehetetlenség kifejezıdése. különálló személy. Csak amikor a fájdalom alábbhagyott. Aki valaha is tanúja volt gyerekek verekedésének. Egy idı múlva a harag újabb hulláma hátán ismét harcba lendülhet ugyan.arra készteti az állatokat. együttérzésre. vagy dörzsöljük és nyomkodjuk.clxix Cannon klasszikus mővében42 kimutatta.az egész szervezet azzal van elfoglalva. amikor az én úgy jelenik meg. elszalad. az izmok ellazulnak. hogy az állat úgy rázogatja. akár nem . Voltaképpen a személyiség enyhe szétesésérıl van szó.mondjuk. vonaglunk. amikor egy kisfiú futtában megbotlik és elesik a kavicsos úton. A gyermek hirtelen rémületében felkiált. Fear and Rage. s megpróbáljuk lerázni az agresszort. az önsajnálat kínál pótlékot. A könnyek tehát itt is a résztvevı érzelmek csalódását jelzik. miután a harag kimerült. ez fokozza a gyermek 42 Bodily Changes in Pain.

már automatikusan vagy akár szándékosan is könnyezni kezdhet. vagy szíve hasad talán43 Végül pedig: a könnyezés gyermekkorban ösztönös.felismeri a nedves szem másokra gyakorolt hatását. miután azonban a gyermek . az együttérzést esdeklı érzelmeket pedig az anya tárgyilagos magatartása csírájukban fojtja el. hogy éhes vagy valamije fáj. spontán túlcsordulási reflex. Szolgálói nézik sorban Sírni fog. s a kevéske fájdalmat elveti a józan megfontolás. annyit azonban tudunk. mind pedig pszichikailag . hogy ezek az erıteljes ingerek hajlamosak kiszárítani az orr. a gyermek rövid tétovázás után bizonytalanul elneveti magát . parányi piszok.metaforikusan szólva az lehetett. A csecsemı bömbölése. s könnyei további törıdést. Végül: az éhségtıl sírni.és a torok nyálkahártyáit. hanem a panaszos vagy segítséget kérı hang.jegyzi meg Klingclxxiii -‚ és a könnymirigyek akaratlagos mőködtetését feltétlenül ilyen. az éhségét nem jelzi sírással többé. ösztönösen érzi. párosulhat görcsös vonaglással. elsıdlegesen csak az érintett szemnél jelentkezik. ahogyan verbális és manuális szokásokat tanulunk. Ennek bizonyítéka. az érzelmi zsarolás.gyengédség utáni vágyakozását.az ijedtség maradékát. jelezni akarja. A könnymirigyek egyidejő túlmőködése a rugdalózás és bömbölés mellett lehet „valódi” sírás . Azzal azonban egyetértett. Abban az esetben azonban. hogy egy csecsemı rekedtre sírja magát. sikoltozással és a felfokozott izgalmi állapot egyéb megnyilvánulásaival.vágyakozás szeretet és gyengédség után -‚ de lehetnek fiziológiai okai is. heves nevetés. félelem és düh hangsúlyozottan önérvényesítı lelkiállapotaiban.clxxii Ha az ember azt látja.)clxxi Okozhatja ezenkívül köhögés. A jelenség fiziológiája ma még nem minden részletében tisztázott. azt az ellenvetést tette.vagyis értelemszerően az éhség megszőnte elıtt. A harcost társai hozták holtan Nıje nem alél. rugdalózása és hánykolódása tipikus és látványos vészreakció a fájdalom. hányás vagy hosszan tartó. képesek vagyunk specifikus zsigeri szokások elsajátítására is . továbbá: miután elválasztják. mert magára akarja vonni a figyelmet.clxx Szükségtelen hangsúlyozni: a csecsemı gyakran azért sír fel.tudatosan vagy tudattalanul . a könny itt kísérıjelenség csupán. s ezzel sokkal hatékonyabb fegyverre tesz szert a puszta panaszkodásnál vagy tiltakozásnál. a csalódottság oka pedig . A könnyezést a hisztéria. A csecsemı soha nem azért sír. Ezekben a helyzetekben a „mutatvány” lényege nem a könnyezés. hogy azonnal felhagy a sírással. éhség. hogy a terapeuta nem volt hajlandó emlıt kínálni és altatódalt énekelni nekik. azért sír. hogy páciensei a terápiák során nemegyszer könnyekre fakadnak haragjukban és csalódottságukban. amit egy idegen test bekerülése vált ki.44 Úgy tőnik.mind fiziológiailag.megkönnyebbülést jelentene. Egy pszichoanalitikus barátom. pátyolgatást provokálnak. mert éhes. „zsigeri” szokásnak kell tekintenünk. s a könnymirigyek mőködésükkel pótolják a folyadékveszteséget. csak szótlan áll. A szemek elkönnyesedése lehet tisztán fiziológiai védekezı reflex. (Az ilyen helyi irritációk okozta elkönnyesedés unilaterálisan. vagy akár a választékos viselkedés szolgálatába is lehet állítani (amennyiben az érzékenységnek az ájulásnál visszafogottabb bizonyítéka és megnyilvánulása). hogy a könnyezés . porszem vagy a hagyma illata. ha az édesanya gyengéden de határozottan véget vet a drámának. tüsszögés. Ugyanez áll a szélsıséges stresszhelyzetben lévı felnıttekre is. . a szemei azonban szárazak maradnak. de valódi karakterét egyedül maga a könnyezı ember 43 44 Tennyson: A hercegkisasszony. minthogy a könnyek behatolnak az orrüregbe is. mihelyt édesanyja a keblét vagy a cumisüveget kínálja neki . miután elolvasta ezt a fejezetet. hogy jelezze éhségét. Serdián Miklós ford. hogy a harag önmagában nem vált ki könnyezést.

Amikor a pszichológus érzelmi töltöttségő viselkedésrıl beszél. mint inkább „passzivitás”. amelyek nem indukálnak látható testi aktivitást. elbővöltséget vagy az esztétikai gyönyörőséget nem nyílt és szemmel látható. akár egy veréb halála váltotta ki. a legalkalmasabb fennmaradását. valóban komolyan veszi. szexuális vágyra vagy éhségre gondol. A dolog egyik oka az lehet. amelyeket „megindítónak” nevezünk. merengésre. hogy az „igazi” vagy „fontos” érzelmek azért azok. gyanús pszeudo-érzelmek csupán. vágyakozást. adrenalinnal átitatott. a fájdalom és a félelem úgyszólván egyazon téma variációi. hogy az éhség. amelyeket izommozgás. XIII. csillapítják a mozgásokat. s azok az érzelmek. amelyek passzív szemlélıdésre. El kell ismerni. félelemre. hogy minden érzelem. ütnifutni-közösülni-zabálni típusú. a gyönyörőség néma és tétlen átélésére indítanak. míg azokat az érzelmeket. pontosan azok. s amikor a vita a tetıfokára hág. rázza az öklét. aki képtelen uralkodni egy érzelmen.személyisége határozza meg.azzal a felhanggal. a hazaszeretet és a szerelem viktoriánus változatát olyannyira átjárta a prüdéria és az álszentség. Rész-ség és egész-ség A PSZICHOLÓGIA MOSTOHAGYERMEKEI Az önmeghaladó érzelmek45 a modern pszichológia mostohagyermekei. A vallás. hangulatoknak nevezi . hogy a tizenkilencedik század társadalmi klímája nem kedvezett az elmélkedı. de magától értetıdınek tekintette. hanem belsı folyamatokban éljük át. aki az érzékelés küszöbértékeit vagy az izmok rándulásait akarja tanulmányozni. E „darwinista” pszichológia jól tükrözıdik az olyan szövegrészletekben.. mint az itt következı idézet (Crile: The Origin and Nalure of the Emotions. amelyekben dominálnak az önmeghaladó tendenciák. az áhítat és a csodálkozás. a Ezt az egyszerősítı kifejezést azon érzelmi állapotok jelölésére alkalmazom. szinte mindig dühre. Amikor Cannon kimutatta.a filogenezis figyelemreméltó állhatatosságának nagyszerő érvényesülése. talán még a fogait is kivicsorítja és általában: mutatja a fizikai küzdelem minden látható kifejezıdését. hogy senki nem hitte volna el: a kísérletezı pszichológus. látszólag ellentmondás hordozói. imádatot. veri az asztalt. hallgatólagosan mindenki magától értetıdınek vette. 45 . s legkarakteresebb megnyilvánulásuk a könnyezés .. amelyek a létért való küzdelmet. amely természeténél fogva nem nyerhet másként elvezetést. Ez a szemlélet valószínőleg kései maradványa a tizenkilencedik század nagy ideológiai áramlatainak. szemlélıdı életnek és az igazi önfeladó érzelmeknek. hogy ezek voltaképpen a tudós figyelmére méltatlan. 1915): Amikor az üzletember a fennmaradásért harcol riválisai ellen. hogy ezek az emóciók nem okoznak megfigyelhetı izomaktivitást. futás vagy közösülés kísér.amely nem is annyira tevékenység. A dühös ember összeszorítja és kivillantja fogait . a düh. s a szociális viselkedésminták e téren való hasznosságát tekintették fontosnak és érdekesnek. s elsısorban ütés. amely megérdemli ezt az elnevezést. A vallásos vagy esztétikai élmények azonban. s fontosságban a szexualitás és az éhség mellé helyezi ezeket a dolgokat. A kacagás és a könnyezés. amelyek megállítják. A századforduló táján az úgynevezett James-Langeelmélet hangsúlyozta a zsigeri folyamatok fontosságát. Az „emóció” (emotion) kifejezés a mozgás (motion) szóból származik. A bánatot. inkább testi-lelki nyugalmat és elernyedést. akár a templomi orgona zúgása.

mint autonóm. Pozitív részrıl: az olyan különbözı érzelmek. s kívül esnek a viselkedéssel foglalkozó tudományok érdeklıdési körén. de alávetett a nála magasabb szervezıdési szint irányító központjainak. A spektrum elhanyagolt végén elhelyezkedı érzelmek . amennyit mindennapi tapasztalatainkból tudunk róluk . Az önérvényesítı és a résztvevı érzelmek polaritása szélesebb összefüggésben csupán sajátos megnyilvánulása egy általánosabb jelenségnek. a tengerészet és a szárazföldi csapatok parancsnokait . hogy melyik szinten helyezkedik el. hanem egy speciális szervezettséget. Mőködik. az állat-egyed vagy ember a testét felépítı részek összefüggésében egész. amelyben az általános irányítás egyfajta lefelé szétágazó törzsfa csúcsán helyezkedik el. A HIERARCHIA FOGALMA A hierarchia szót ezúttal sajátos értelemben alkalmazom. A funkcionális egységek a hierarchia minden szintjén kétarcúak.annak alapján. Az élı szervezet vagy a társadalom nem elemi részek vagy elemi folyamatok halmazata. mint amilyen a katonai hierarchia. A szerves hierarchia felsı határán ugyanezt a kettıs jelleget találjuk. Ezekrıl a Második könyvben lesz szó. hanem további és további al-egészekbıl álló félautonóm szub-egészek integrált hierarchiája. stratégiai szintő parancsait a szolgálati úton. Az elsı elágazásnál találjuk . mind pedig résztvevı jellegeket. nevezetesen annak. függetlenül attól. a légierı. Innen például a sírással kapcsolatos irodalom szegényessége. önkormányzatot. lentrıl nézve egészek.az emésztés. amely koordinálja és vezéreli az organikus vagy társadalmi hierarchia alatta lévı szintjeit.vallásos és esztétikai élmények a költıkre tartoznak. s az elágazások folytatódnak a sejtek szintjéig.éppoly valóságosak. a szervek pedig ismét részekbıl állnak. amely része egy nemzetségnek.mint. önmagát irányító egységes egész. saját irányítóközpontokkal. ugyanakkor pedig része a társadalmi szervezıdésnek. a szabályozási csatornákon át juttatja le az alacsonyabb szintekre. s még azon is túl.az érzékszervi észlelésekrıl . amelyhez tartozik. a résztvevı típusú emóciók pedig különbözı azonosulási folyamatok útján a tudatosság kitágulását eredményezik. A legfelsıbb parancsnok nem figyelhet az egyes katonákra. noha a jelenség igazan könnyen tanulmányozható. A társadalmi szervezıdések fejlett formái megintcsak hierarchikusak. légzés és szaporodás szervrendszereit. megtart bizonyos mértékő autonómiát. az adreno-szimpatikus izgalom hiánya már magában is a vészreakcióktól eltérı kategóriába utalja ıket. s a hierarchia alacsonyabb szintjein mindegyik további. hogy egy élı organizmus vagy egy társadalom minden része. Vannak azonban precízebb. Másként fogalmazva: mutat mind önérvényesítı. tagja a rész és az egész mivolt kettıs jellegét hordozza. A hatalom ilyetén részleges átruházása nélkül a szervezet nem mőködhetne hatékonyan. Nem egyszerően a baromfiudvarban kialakuló „csípésrendhez” hasonló rangsort jelent.érkezı információk. Pszichológiai nézıpontból: a vészreakciókban gyökerezı önérvényesítı érzelmek a tudatosság beszőkülése irányába hatnak. mint a gyász vagy az esztétikai elragadtatás egyaránt a nedves szem logikáját követik. E jellemzık részben negatívak. amely egy törzshöz . az alapegység a család. az általam felvetett elmélet szerint bizonyos alapjellemzıkkel meghatározott osztályt alkotnak. tisztekkel és altisztekkel rendelkezı alrendszerekre. amelyeken az elmélet alapul. Ám minden alrendszer. katartikusak és dominálnak bennük a paraszimpatikus reakciók. ahol azok taktikai és szub-taktikai utasításokká bomlanak tovább. mint a düh vagy a félelem. de röviden itt is utalok rájuk. s ugyanígy szőrıdnek meg újra és újra felfelé vezetı útjuk során a történtekrıl . s ugyanakkor általánosabb természető megfontolások is. szervekre oszlik. mondjuk. passzívak. felsıbb összefüggéseikben pedig egy magasabb szintő egész részei.

Egy állati szívbıl kiemelt szövetdarabka a saját ritmusának megfelelı ütemben in vitro is tovább dobog. organellumnak) megvan a maga belsı kódja. Ezeket az autonóm mőködéseket másfelıl természetesen a magasabb hierarchikus szint szabályozza. hanem az agyban rögzült. A szív ritmusadó rendszerét például a központi idegrendszer és bizonyos hormonok irányítják. amelyek végrehajtását a gépíró egységes egészként fogja fel (vö. növekszenek. A funkcionális megszokásoknak kell. a részeknek ugyanakkor az egész érdekeinek alárendelve kell maradniuk. . állandó jellegét meghatározza. amely mőködésének rögzített. amely megintcsak egy szövet.a szerves élet hierarchikus felépítésének következményei. ellenırzésének is. kommunikálnak egymással. ám rész helyett pontosabb lenne minden esetben szub-egészet mondanunk. hogy egy szót minden elıforduláskor írjon helytelenül .a mátrix és a kód.normális körülmények között al-egységekként látják el félautonóm funkciójukat. A komplex készségek felépítése szintén hierarchikus. reprodukálódnak. a másik automatikusan a helyébe lép. a belek vagy a gyomor. Bármily elszántan próbálja is az ember elváltoztatni a kézírását. de maga a szerv egyben része egy magasabb szintő mátrixnak (a sejtszervecske például egy sejtnek) is. Még a sejteknek is vannak sejtszervecskéik.clxxiv Az írógépelés is hierarchikusan felépülı készség. Az izmok. hogy elláthassanak olyan bonyolult és alkalmazkodás-igényes feladatokat. és így tovább. összekötésének bizonyos apró jellegzetességeibıl csalhatatlan biztonsággal megállapítja. mint például egyik hangnembıl a másikba áttenni egy dallamot. az pedig egy szerv alkotóeleme és így tovább. A komplementer párosok tehát . személyes jellegzetességeit hordozó és érvényesítı automatizált és autonóm szub-egészek eredményesen védekeznek a tudatos befolyásolás ellen. Ugyanilyen autonóm egységek a vesék.a szervrendszerekhez hasonlóan hierarchikus felépítésőeknek kell lenniük.mondjuk vagy helyett írja ezt: avgy -‚ és figyeljük. automatizálódott mozdulatsorozatok. s ezeknek a „behuzalozott” áramköröknek . vagy akár egyetlen izomsejt a megfelelı inger hatására képes az összehúzódásra a testtıl elkülönített állapotban is. hogy a billentyőzetre nézne) a magasabb szinten lévı szó-beidegzıdések részei. s egyidejőleg alárendeltek a magasabb központok szabályozásainak. Lássunk néhány példát. mőködésének sajátos ritmusa. többé-kevésbé rögzített „játékszabályok” szerint. s e szó-beidegzıdések saját „hangulattal” felruházott. hogy a helyes sorrendet elıíró kód hogyan követeli vissza a jogait. indítja meg vagy állítja le. az önérvényesítı és a résztvevı tendenciák . Általában: minden szerv-mátrixnak (például egy sejtszervecskének. Stresszállapotban azonban a zavaró tényezıvel való szembeszállásra utasított rész a túlzott izgalom következtében „kiesik az . mint szerv természetesen magasfokú önállóságot élvez.idegek.ahogy egy neurológus fogalmazott: az aláírás nem a kézben. amely nem különböztethetı meg a korábbitól . az írás alapvetı. s ha az egyik meghibásodik. hogy a vizsgált írás kinek a tollából származik. végtagok . Minden szervnek és szerv-résznek van bizonyos mértékő önállósága. Egy organizmus különbözı részei . hogy kifejezzük e funkcionális egységek önérvényesítı tendenciáit és félautonóm jellegét.: Második könyv. zsigerek. saját „metronómjai” vannak. amelyek önállóan végzik dolgukat. Az élı szervezetben is minden résznek meg kell ıriznie individualitását. s a szakértı a betőcsoportok megformálásának. amelyet beépített „kódok” irányítanak. XII. amelyek szabályozzák mőködését. akik jobb kezük sérülése miatt kénytelenek megtanulni a bal kezükkel írni. s ezek magasabb szinten az agy megfelelı központjaitól függenek.). hogy legyen valamiféle strukturális képviseletük az agy neuronmátrixaiban. A szív. ahol a bető-beidegzıdések (hogy az ember eltalálja a megfelelı betőt anélkül.tartozik.mindegyik a saját szub-kódja által szabályozottan. gondoskodnak energia-utánpótlásukról stb. különben az egész elveszítené hatékonyságát és tagoltságát. Azok az emberek. Kérjünk meg egy gyakorlott gépírót. rövidesen olyan aláírást produkálnak.

hanem nyugalomban jelen van mindenütt. a katonaság vagy . hogy az egyensúlyt az evolúciós hierarchia minden szintjén ellentétes irányban ható. s egyben a szociális hierarchia legalsó szintjét az élı egyed képviseli. és az ıt részként magába foglaló társadalom.A gravitációt imádjuk. amikor azt mondjuk. A résztvevı tendenciák éppoly szilárdan gyökereznek az organikus hierarchiában. a két ellentétes tendencia. amely minden szinten. s legvégül az egyének autonóm tevékenységeit. ha egy organizmus irányító rendszere . centrifugális és centripetális erık tartják fenn. Hogy egy más bolygóról hozzánk érkezett ifjú hölggyel elmondattam kvázi-kepleri vallásuk alapvetı tanait: „. s viszont. feltétlenül valamiféle isteni okának kell lennie annak. mint hasonlat.). a társadalom szervei (a bárók. Az egyed önérvényesítı törekvéseit normális körülmények között dinamikusan kiegyensúlyozza a függés és a részvétel annak a közösségnek az életében. autonómia.például elöregedés vagy valamely fiziológiai gátlás következtében . esetleg elveszti az uralmat szexuális gerjedelmei fölött. Amikor feszültség jelentkezik vagy az ellenırzés meggyengül. dinamikus rendszereket találunk. serkenti vagy a kívánt irányba tereli az alsóbb szintek. A társadalomban a fiziológiai helyett természetesen intézményi ellenırzés és irányítás mőködik. ilyen jelenség például a ráksejtek ellenırizhetetlen burjánzása. A kutatás látómezejét tovább tágíthatjuk lefelé az állatvilágtól a növények és ásványok felé. voltaképpen mintha egy lelki centrifugális erı hatására érintı irányban repülne ki. elıbbiek a függetlenedés. s egy eszme vagy elképzelés vonzerejérıl.mondjuk .: Második könyv. az azonban igaz. individualitás felé való törekvést. A gyakran használt metaforák rávilágítanak annak intuitív érzékelésére. hogy valaki elszáll dühében vagy boldogságában. Mindezek persze csak. amelyhez tartozik.a bányászok) ingerültsége fokozódik és kikerülhetnek az irányítás alól. szervetlen szerelem.. az Olvasó részben megalapozottaknak fogja találni ıket a Második könyv biológiai tárgyú fejezeteinek elolvasása után. vagy az elmebetegségek esetében megfigyelhetı. mint érzelmek irányította viselkedés. İ a Természet félelme a magánytól. hogy a különbözı szinteken ható ellentétpárok folyamatos sorozatot képeznek. Az atomon belüli részecskéktıl a Nap körül keringı bolygókig mindenütt viszonylag stabil. és semmiképpen sem függ össze a tömegükkel. amely nem lóhalálában rohan az őrön át. mint ellentétpárjaik.. s felfedezhetjük az élettelen természetben is az önérvényesítı és résztvevı törekvések analóg párjait. meg személyes affinitásról. a két ellenkezı nemő ember közötti vonzás a távolság négyzetével nem csökken. Ugyanez következhet be. Egyelıre csak néhány utalást szeretnék tenni bizonyos szélesebb elméleti A science fietion mezején tett egyetlen kirándulás. IV. utóbbiak pedig a részt az egészben. hogy a Naprendszerben szabadon lebegı testek együtt maradnak. (Twilight Bar) 46 . egységben megtartó erıket jelképezik. amely korlátozza.46 Mentgetıznöm kell e fejezet látszólag nagyvonalú általánosításai miatt. még egyetlen sejtben is érvényesül. s nem repülnek szerteszét . Megtartja lábunkat a földön. mint egész által felállított játékszabályoknak nem engedelmeskedik. az egyén ugyanilyen okokból féktelen düh. melyekben a szétszakító centrifugális erıket az egész rendszert egyensúlyban tartó vonzások ellensúlyozzák. hogy a Napból sugárzó erırıl és a Szentlélekrıl szóló hasonlata több.s még maga Newton is efféle gondolatokkal játszadozott. amelyben vétkes vagyok. Az organikus hierarchia legfelsı. III. a józan ész kontrollja nélkül eluralkodó téveszmék és kényszerképzetek (vö. társadalmi kohézióról beszélünk. Genetikai nézıpontból ez a dualitás visszatükrözıdik a struktúrák differenciálódásának és a funkciók integrációjának folyamataiban. Kepler szüntelenül azt bizonygatta. İ az egyetlen erı.vagy pánikrohamokban törhet ki.irányítás alól”. A fiziológiai és társadalmi szervezıdés e határvonalán mutatkozik meg. s pályájukon a csillagokat. mint analógiák..meggyengül. Az elszigetelıdött vagy az egész korlátozó irányítása alól kicsúszott rész önérvényesítı törekvései mindkét esetben ártalmas módokon jutnak kifejezıdésre. a Föld vágyakozása a Hold után maga a tiszta.

mint híg. Freud szavaival: Eredetileg az ego mindent magába foglal. kudarcot vallott. normális manifesztációira. mint a funkciók egyre bonyolultabb és kifinomultabb integrációi által egyensúlyban tartott. amelyek konkrét nyomok nélkül csitulnak el. illetve az egész-mivolt pedig a komplementer fogalompárok használható példájaként kínálkozik. hogy azonos fogalmak és kifejezések használatával tárgyaljuk a biológiai. öblöket és belsı tavakat alkotva továbbra is létezik a vízi világ. Piaget és mások is rámutattak. nem dualista nagyobb mértékben. Érzékeli az eseményeket.megfontolásokra. nevezetesen: a részviselkedés és az egész-viselkedés dinamikus egyensúlyban lévı ellentétes tendenciák analógiák útján mind felfelé. de mellettük. fokozatos és voltaképpen soha nem is ér véget a fejlıdés az autonóm individuummá válás felé. mert az élı anyag mindenütt jellemzıen hierarchikus felépítésébıl ered. amelyet át. folyékony Univerzumot. társadalmi és szellemi evolúciót. A protoplazmai vagy szimbiotikus tudatosság ez ısállapotából igen lassú. mint a meghiúsult.clxxv A mindenség az énre fókuszálódik. mint a saját lábujjai. amelyeken az érzelmek javasolt csoportosítása alapul. A „végsı” és „visszafordíthatatlan” dolgok megválasztása (mint Freud Erósza és Tanathosza) jórészt ízlés dolga. Lehetıvé teszik ezenkívül. vagy a hagyományos. csupán egy sokkal teljesebb és kiterjedtebb érzés összefonnyadt maradéka. hogy a rész és az egész viszonyának fényében ezek a folyamatok új jelentıséget nyernek. s kisebb-nagyobb viharokat okoznak. hogy ez az ıs-ego sokak elméjében kisebb-nagyobb mértékben megırzıdött. s az üzemzavart csak a korábban már említett. a társadalmi szervezıdési szintek. Megpróbálom majd megmutatni. reculer pour mieux sauter folyamatokban lehet elhárítani. az egykori óceáni egység maradványa. mind pedig lefelé. kontúrjaik mind élesebbek és határozottabbak lesznek. az egészen fiatal gyermek nem tesz különbséget önmaga és a környezete között. Ez a megközelítés nélkülöz bármiféle filozófiai dualizmust. a stabil szervetlen rendszerek felé extrapolálhatók. Az az ego-érzés. s az én maga az Univerzum. késıbb azonban elszakad a külsı világtól. akkor azt kell gondolnunk. amelyben részünk van. s lassan kiemelkednek az objektív realitás elsı kis szigetei.meg átjárnak a fiziológiai szükségletek ritmusában gyengülı-erısödı dinamikus áramlatok. ellentétekben való gondolkodás. A szigeteket követik a kontinensek. mint Newton hatás-ellenhatás törvénye. de hosszú ideig még nem tekinti különálló létezınek saját magát. amelyet Piaget protoplazmai tudatosságnak nevez. A külvilággal való mentális szimbiózisban él. az egész külvilág csupán második anyaméh. amely az anyaméhhel való biológiai szimbiózis folytatása. XIV. Térjünk ki most röviden az érzelmek ezen csoportjának gyermek. ez az az állapot. Ezek az áramlatok késıbb fokozatosan visszahúzódnak. mind differenciáltabb és specializáltabb struktúrákat és folyamatokat. a rész-. Amint Freud. s mindinkább képesek szembeszegülni a differenciálatlan hullámveréssel. egy olyan élményé. A tudatosság kezdeti állapotát talán úgy lehetne lefesteni. amely felölelte az Univerzumot. hogy . s az egót elválaszthatatlan egységbe főzte vele. bennük és körülöttük csatornákat. Végül pedig: a fokozott komplexitás az „üzemzavar” fokozott kockázatát is hordozza. Az anyai emlı sokkal meghittebb ismerıse és tulajdona. résztvevı típusú érzelmek megnyilvánulásáról beszéltem.és felnıttkori. Ha feltételezzük. Szigeteken és vizeken A nedves szem logikája címő fejezetben a könnyezésrıl. s késıbb még ismét szóba kerülı regeneratív. lassan feltérképezıdnek a valóság szárazulatai. és hozzájárulnak a kreatív elme mőködésének megértéséhez. újrakezdı.

az állatok fizikai ereje.a gyermekek szilárdan hisznek abban. hogy elfogyasztották ıket. A játszó gyermek kedve szerint változik lóvá. az ember és a neve. a mágikus tı. A második-harmadik életév végéig. de mindazok között is. a feláldozott isten teste és vére elvehetı és elsajátítható volt azon egyszerő módon. Egyes primitív törzsek tagjai úgy vélik. eszik / Miss T. amelynek során megisznak néhány cseppet a választott fivér vérébıl. a másik ember bátorsága és bölcsessége. az istenség és annak jelképe. törzse és toteme között. orvossá. elkorcsosult maradványa bukkant elı. hogy éjszakánként bizonyos állatokká változnak át. a szómágia és a szimbólum-mágia eszközeivé. a A dolog tömör megfogalmazását Walter de la Mare-nál találjuk: Oly különös dolog. A mágikus azonosulás a társadalmi evolúció egy ennél is korábbi fázisában bizonyára még közvetlenebb módszerekkel volt elérhetı. amely . de megtaláljuk néhány magasan fejlett társadalomban is. az akhájok misztériumjátékai.bármily bosszú is az azóta megtett út .clxxvi Ez az az óceán-érzés. rablóvá vagy mozdonnyá. amelyre mind a misztikus. hogy térbeli és idıbeli távolságra vagy fizikai közvetítıkre való tekintet nélkül mágikus kapcsolatot teremtsenek az események között. hogy a gondolat mindenható. A rítus hátborzongató.-vé változik.együtt él az érett személyiség szőkebb és élesebb körvonalú ego-tapasztalatával. a gondolatait. a babilóniai pap-csillagászok naptárai és az altamirai barlangfestmények ágaztak szét. E hajdani módszer arra. Itt van tehát az egységes. 47 .clxxvii amely tükrözıdik számtalan rítusban. a spirál egy magasabb kanyarulatát. a tapasztalt és az elképzelt dolgokat. Lévy-Brühl. amikor ismerné váltak a Mau-Mau eskütétel szertartási körülményei.teljességgel önérvényesítı jellegőek. mind pedig a mővész áhítozik.máig is a mővészek és felfedezık legalapvetıbb erıforrása maradt. a gyermek hajlamos összetéveszteni a szubjektívet és objektívet.47 Az Úrvacsora szentsége szimbolikus és szublimált formában a dionüszoszi extázisra és az orfikus misztérium-szertartásokra.és annak tánccal. kivált Keleten. ezek válnak a vágyteljesítı gondolati teremtés. Ahogyan a gondolkodás fokozatosan átkerül a vizuális és verbális szimbólumok világába. Jungra és Piaget-ra annak idején nagy hatást gyakorolt antropológus részvételi miszticizmusnak vagy a Részvétel Törvényének nevezte ezt a jelenséget. ez a mostanság kevésbé divatos. Az etetési késztetésben gyökerezı emóciók . Az átlényegítés résztvevı mágiája itt nemcsak az isten és az Úrvacsorához járuló ember között mőködik. szokásban és hagyományban. s a hozzá tartozó fogalomalkotási tartalom éppen a határtalan kiterjedés és a Mindenséggel való összetartozás. elımozdítása között. ugyanennek szociálisan értékes maradványai az együttélést megpecsételı szertartások a kenyér és só szimbolikus megosztásától a borkóstoló lovagok lakomáiig. az álmot és a valóságot. de meggyızıdésük. Valamivel ártalmatlanabb forma a vértestvérré fogadás arabok között ismert rítusa.esı vagy sikeres vadászat . áhítani egy eseményt majdnem ugyanaz. hogy újra felidézze a fejlıdés egy magasabb fokát. amikor az ego és a nem-ego elkülönülése még befejezetlen. mint elıidézni . a kvázi-szimbiotikus kapcsolat tapasztalatában az ember önmaga. a közös étkezés. A gyermekek és a primitív emberek nemcsak elhiszik a mesékben és mítoszokban elıforduló csodás átváltozásokat. A mágikus okság elıbbrevaló a fizikainál. amelybıl késıbb a tánc és a dal. / Furcsább nem is lehet: / Amit Miss T. a szétszaggatott isten felfalására emlékeztet. s ha ezt az állatot megölik. s a tárgyakat. a kívánatos esemény . akik részt vesznek a szertartásban és elfogyasztják az adott szubsztanciát. az ember és arcmása. rituális játékkal vagy festıi ábrázolással való elızetes felidézése. de Freudra. hogy efféle metamorfózisokra maguk is képesek.úgy tőnik . nekik is meg kell halniuk. a primitív ember alapvetı tulajdona. valamint az ember és az árnyéka között. ısi forrás. amelyek körülveszik.

amelyek leginkább ki vannak téve az érintkezésnek. amely voltaképpen nem is tartozik ebbe az összefüggésbe. aki beléjük ütközik. s ezekben a mélységekben az álomban és más. mielıtt elfogadtatást nyerne a társadalmi egész teljes jogú részeként. A projekció ebben a technikai értelemben azt jelenti. eufórikus fellángolásai az elszáradás és elcsökevényesedés elıtt. s amelyet röviden meg kell említenem. vallási vagy társadalmi egyesülésen keresztül való szándékos önmeghaladásig tartó fejlıdése tükrözi a résztvevı tendenciák megnemesedését.úgymond . Szükségtelen hangsúlyozni.sorozatában halványul el. a modern oktatás azonban aligha képes olyan ingereket nyújtani. mint a Büntetı Törvénykönyv paragrafusait. mint az önfeladó érzelmek utolsó. Legbanálisabb közülük a perceptuális projekció. . Az érettség elérkeztével eltőnik a szimbiotikus tudatosság. Minél távolabb jutunk a felszíntıl. kortársaink túlnyomó többsége soha nem jut ki az alagútból. amelyek elısegítenék. ahol végbemennek. vakítóan erıs fényeket pedig.úgy érzékeljük. amelyek során az egyén magára veszi a közösségi kötelékeket. Az anyával való biológiai kapcsolat távolító. mert el kell tőnnie. Az önfeláldozó lelkesedés romantikus kamaszkori kitörései olyanok. Másfajta súrlódások. s az akarat nemhogy a hegyeket. a mővészet és a felfedezés merítenek. a szimbiotikus csatornák még mindig hajózhatók. hogy a tárgyak is kemények.helyesen . amelyben élünk. felfénylésüket . hogy szubjektív tapasztalatainkban az én határai nem is olyan élesek. hanem méterekkel vagy kilométerekkel távolabb.) Hasonlóképpen. mint az Egyház vagy a hadsereg. racionális rétegekre. hogy például a látásnál a retinában és az agyban zajló folyamatokat nem ott érzékeljük. mintha idebent dübörögnének. Legerısebb a hatás a tudatos. ahonnan a miszticizmus. az én és a más én-ek közti konfliktusok lassan világossá teszik. ha visszaemlékszünk. a bántóan. A gyermek meditáció helyett megtanul kérelmezı imákat mondani. de az emberek túlnyomórészt nem integrációs folyamatok során. hogy a kultúra. Létezik azonban a közönségesebb. amikor egy szöget verünk be a falba. vallásos dogmákat kap a végtelenben való elmerülés helyett. történelmileg korai formáitól a mővészeti.az alagút túlsó oldalán. mintha a retinánkon szikráznának fel. elválasztás. s csak olykorolykor sejdíti meg a távolban hunyorgó fénysugarat. számőzött résztvevı tendenciák természetes menedékei. hanem esetleges körülmények között és véletlenszerő nyomások hatására válnak a közösség tagjaivá. nemcsak azzal vagyunk tisztában. amelyekben az önmeghaladó. a simogatás és dédelgetés elmaradása. hogy a nagyon alacsony rezgésszámú hangokat . mint amilyeneknek hinni szeretjük ıket. annál elmosódottabb az én és a nem-én közötti határ. A kemény tények úgy születnek meg. de még a hintalovakat sem mozdítja meg. s a szocializálatlan és verbalizálatlan rétegek lesznek az akadályozott. A tárgyak és az emberek szüntelen nyersanyagháborúban állnak a részvétel mágikus formáival. elkülönítı események . (Ez azonnal nyilvánvalóvá válik. s ki nem száradnak a víziutak. Véglegesen és teljesen azonban nem tőnnek el soha.kommenzalitás a maga archetipikus felhangjaival ezeket voltaképpen többé-kevésbé kifejezett résztvevı tendenciákkal ruházza fel. hogy egy kozmikus tudatosság váltsa fel. a nyugati ember gyengédségi tabui . E rítusok maradványai még élnek az olyan intézményekben. nem kedvez ennek a folyamatnak. hogy ez utóbbiak is önálló és teljes jogú létezık. A szimbiotikus tudatosság kezdetleges. míg csak véglegesen vissza nem húzódnak az áramlatok. s a Természet törvényeit úgy verik bele a fejébe. kivéve amennyiben jól illusztrálja. A gyermek szubjektív valóságának objektív realitássá való fokozatos átváltozását elıidézı erık az ego és a környezet szüntelen súrlódásaiban keletkeznek.kikerülés a méhbıl. felszín alatti mőködésekben. önfeladó érzelmek megnyilvánulnak. és fájdalmat okoznak annak. hétköznapibb jelenségeknek egy egész tartománya. A társadalmi környezet csiszoló hatásai más-más módon hatnak a személyiség különbözı rétegeire. A törzsi társadalmakban a pubertás elérkezése jelzi a komoly és ünnepélyes. férfivá avatási szertartások megtartásának idejét.

Az én az élettelen tárgyakba nemcsak mozgást. gyakran hangsúlyozta a rokonságot egyfelıl a hipnózis és a szerelem. hogy feje a szögre sújt. A serdülık akaratlanul is majmolják bálványuk modorát és mozdulatait. s ha a futballjátékosnak kedvezı alkalma nyílik rá.) 48 . hogy mindenkinek pontosan úgy kell éreznie és gondolnia a dolgokat. C-re. mások drámaibbak. amelyek a hipnotizırrel kommunikálnak. hogyan keverjük össze az én-en belül és az azon kívül történı dolgokat. másfelıl a hipnózis és a tömegek viselkedése között. noha a két jelenség a legtöbb esetben megkülönböztethetetlen. de érzelmeket is vetít: a könnyezı pálma sír. szinte leküzdhetetlen. de például a skizofrénia eseteiben mindkét variáció kontúrosan megfigyelhetı. A helyzet poézise . Freud. az arisztotelészi fizika két évezrede után elmondhatjuk. (Kretschmer.vetítsük. akárha egy vászon keskeny repedésén keresztül” (Kretschmer). képlékeny idıszakában feltehetıleg szüleink révén és alapján alakulnak ki. akikkel azonosulásos kapcsolatba került. a második esetben egomorfizmusról beszélhetünk . nıvér. úgy tőnik. rabszolgaság.hogy tenyerünket nyomja a kalapácsnyél. A nagyon is cseppfolyós álom-folyamatokban általában nem lehetséges éles és pontos különbségtétel. hogy dinamikus mozgásban van. mint az én és a nem-én közti ırizetlen határszakasz. ahogy mi magunk tesszük. egy festménynek „mozgása”. Az egyén egész életében introjiciálja más emberek létformájának mozzanatait. Az ilyen személyiség-tranzakciók némelyikének tartós hatása lesz.arról az illúzióról. és így tovább. A szélsıséges. lovunknak vagy kanárinknak a magunkéhoz hasonló érzelmi folyamatokat tulajdonítunk. hanem jó példák arra.vagy patologikus mivolta . sípcsonton rúgom a szomszédomat. együtt szenved és örvendezik azokkal. színes tintával nyomtatták itatósra. a dolog olyan. Valamivel bonyolultabb projekciós aktus a transzferencia. egy templomtorony csúcsának olyan hatása van. mintha a szerszám saját testünk folytatása lenne. hogy bonyolultabbá tegyék. hogy a rabszolga tökéletes gyönyörőséget talál láncaiban. összerezzenek. a „repedés” pedig úgy funkcionál. alávetettség) a szerelem tárgya felváltja a felettes egót vagy a hipnotizırt. egy apa-. a vihar dühöng. de rendkívüli Az ego-komplexum felbontásával összefüggésben az azonosulás (identifikáció) némileg eltérı értelmezést nyerhet annak megfelelıen.clxxviii Mindezek nem a pszichológusok koholmányai annak érdekében. akárcsak a kegyetlenség. A projektív empátia .ismét technikai értelemben .hasonló zavaron alapul: egy papírra rajzolt nyílról (talán tudattalan szemmozgásaink következtében) úgy érezzük. amikor A kivetíti eredetileg B-re irányuló érzelmeit egy harmadik személyre. mintha az ég felé törne. ahol a csempészáru bejuttatható. hogy az élettelen dolgokba akaratlanul is életet és érzelmeket fogalmazzunk. Az animizmus iránti hajlam. „egyensúlya” van. ami egyfajta perceptuális szimbiózis az ego és környezete között. felettes énjeink az én korai. hogy kapura lıjön. de tőnékenyek. A tudattalan Ki kicsodáját. a hallucinációk és a vallási elragadtatás. hogy sikerült lelkialkatunk alapvetı jellemzıjévé válnia. E-re stb. Az introjekció a projekció ellentéte. o. A nevetés és az ásítás azonnal fertız. a hisztéria.48 Amikor valaki beveri a fejét az ajtófélfába. ırjöngı szerelem állapotában (a német terminus technicus a Hörigkeit leigázottság.kedvenc kutyánknak. s mindegyik tovább és továbbvihetı D-re. noha korábban csalódott a hipnoterápiában. Elıbbi antropomorfizmushoz vezet . 1954. hogy saját érzelmeinket más élılényekbe . ami egyszerő.állatokba és emberekbe . hogy az ego-komponenseknek a külvilágba való kivetítésérıl vagy a külvilág elemeinek az egóba való integrálásáról beszélünk. Éppily megcsontosodott az a hajlamunk. hanem azt is érzékeljük. az ego elaltatott részeit a hipnotizır személyisége helyettesíti. 93. kivéve azokat. mint valami felhigított. Hipnózisban „az ego funkciói látszólag felfüggesztıdnek.vagy bármilyen figurára.abban áll.

de a tömegpszichózis egy vonatkozását röviden meg kell említenem. marcangolja . nemhogy hazájáért. a közösségnek való teljes alávetettség altruisztikus. 49 . a száj azonban a gyengéd testi kontaktusok. s a vezénylı központ. Thermopülai hıs védelmezıiként volt képes meghalni Oradurnál. melyek közül máig élnek például a temetéssel vagy az esküvıvel kapcsolatos szokások. a táplálkozási késztetést serkenthetik vagy gátolhatják az étkezésben résztvevık. az enyelgés. az ilyen cselekedeteket az egyén az egész érdekében vagy vélt érdekében gyakorolja. igen sokféle érzelem vegyül. plátói. heroikus és önfeláldozó cselekedetekben nyilvánul meg . s az asztaltársaság korábban már említett megszentelt vagy rituális vonatkozásai. s az egész intellektuálisan a legkisebb közös nevezı szintjéhez alkalmazkodik. természetesen azt kellene mondani. mert a tagjai közt meglévı finomabb individuális különbségek ideiglenesen felfüggesztıdnek. A világosan felismert ónérdeket alapul tekintı etikai elméletek azt sem képesek megválaszolni. oidipuszi. bizonyítja.szinte mindig vegyes érzések keverékei. s éppen a helyes szó okozna zavart. A tudatosság teljes egészében az imádat tárgyára fókuszálódik.át. a valóság minden más része homályos és életlen marad. A politikai demagógoknak a tömegekre gyakorolt hipnotikus hatása közismert. hogy a férfiak mindig készek voltak meghalni egy (jó. tépi. Minthogy pedig az egyén képtelen fennmaradni a társadalmi beágyazottság valamilyen formája nélkül. az önfenntartásban mindig jelen vannak az önmeghaladás. E hipnotikus hatás tökéletes szimbólumát Stendhal mővében. miért áldozza fel egy ember a családjáért. feltétel nélküli odaadással és engedelmességgel váltja fel. fejezetének témájához. a legnagyobb. a csókolózás egyik A legkisebb közös nevezı kifejezés matematikailag értelmetlen. Érzelmeink . hogy még az olyan egyszerő és tudományosan szalonképes érzésekhez is.49 dinamikus cselekvés tekintetében azonban hallatlanul hatékony. részben pedig mindeme válfajok rendkívüli érzelmi összetettségő koktélja miatt. A fogak az agresszivitás eszközei. az éhes ember ráveti magát az ételre. Egy pillanatra visszatérve az Elsı könyv XIV. hazafias. szabadságáért vagy hitéért az életét. amelyik lemészárolta Lidice teljes férfilakosságát. önfeladás elemei. hogy egy ellenállhatatlan erı részesei. narcisztikus. A dinamikus egész részének lenni . a csıcselék vezére iránti. Az a fajta tömeg . Ám nagylétszámú tömeg esetén még a legnagyobb közös nevezı is viszonylag alacsony. szaggatja. belevájja a fogát. Jegyezzük meg azonban. Másfelıl. innen a tömegbe verıdött emberek élménye. mint az éhség. mint bármely más tendenciák.vagy csıcselék -‚ amelyre Le Bon klasszikus meghatározása érvényes. igya hibás szóhasználat lényegében helyesen tükrözi a gondolatot. mert tagjainak impulzusai szők résen vagy szemellenzın . Ugyanígy ideiglenesen háttérbe szorítja az önérvényesítı törekvéseket is. hogy a fanatizált csıcselék hısiessége és a brutalitása kvázi-személytelen és feltétlenül önzetlen. A pármai kolostorban találjuk. s így azonos irányban hatnak.ez a tapasztalat az egyéni felelısség érzésének ideiglenes felfüggesztését eredményezi. Sokkal kevésbé nyilvánvaló az a tény. szülıi.a szentek és a mániákusok kivételével .s ugyanakkor bestiális kegyetlenségben is az ellenség vagy a közösség kiszemelt áldozatai iránt. amely nemritkán természetesnek tartja az egyéni érdekek.mindezek a tiszta agresszivitás kifejezései. részben sokfélesége (lehet szexuális. rossz vagy éppen jelentéktelen) ügyért. az ifjú Fabricio a börtöncellája ablakát elfedı függöny egy keskeny résén órákon át bámulja Celia alakját az utca túloldalán. esetleg kutyára vagy macskára irányuló). Ugyanaz az SS-különítmény. s olykor az élet feláldozását is. fanatikus és célratörı. A tömeg önérvényesítı magatartása az egyén önfeladó viselkedésén alapul. hogy az önfeladó érzelmek éppoly alapvetı részei lelkiségünknek. A szerelem természetesen igen csodálatos dolog.mértékben elnyújtott hipnotikus állapot. melyekben szerepet játszik mindkét tendencia (és a központi idegrendszer mindkét rendszere). Az a tény.

a félelem vagy a düh jelei.a gyönyörőség és a fájdalom közötti szakadatlan és folyamatos sorozat mentén elhelyezkedı. bánattól.éppen ellentétesek a nevetésével. noha megnyilvánulásaik éppoly valóságosak és megfigyelhetık.van egy közös elem: a vágyakozás meghaladni az individuum-sziget határait. mitologikus eposzokká és misztériumjátékokká alakul át. hogy játékosan.legtöbbször saját maguk elıl is rejtve . Az érzelmek általam javasolt csoportosítása ezen az organikus és a társadalmi hierarchia minden szintjén mőködı. sülhetnek ki valamiféle izomtevékenységekben. zsigeri reakciókban szivárognak el. amelyben minden létezı hordozza a rész-ség és az egész-ség jellegeit. A könnyezés különbözı. az azonosulás.tudatosan vagy tudattalanul . hogy a hangulat. együttérzéstıl vagy önsajnálattól való sírásban .: Második könyv. Kulturális klímánk sajátosságai folytán a kortárs pszichológia érdektelennek tekinti és jószerivel teljesen mellızi a résztvevı érzelmeket. ugyanolyan fejlıdést mutatnak a gyermekkori megnyilvánulásoktól a felnıtt formákig. mint az agresszív-védekezı emóciók. Beszélik. a könnyezés irányítója a paraszimpatikus részleg. A német (és magyar . hogy egyes. A nevetésben kisülı önérvényesítı érzelmek a testet aktivitásra sarkalló szimpatikus idegrendszerrel állnak összefüggésben. A könnyekben kioldódó önmeghaladó érzelmek nem nyilvánulhatnak meg.jelen vannak az önérvényesítı tendenciák.együtt marad érzelem és gondolkodás. A hivatásos jótevık. a kegyesség nısténytigrisei. a lelkiállapot megváltoznék . boldogságtól. a látszólag legaltruisztikusabb szociális viselkedésben is . az érzelmek kisülnek.az önzı és visszataszító érzelmeket. Nevetésnél a feszültség kirobban. Ezek az érzelmek részei az élet hierarchikus rendjének. melynek mőködése befelé irányuló és katartikus. s a kettıs készséget.valódi vagy képzelt . (Vö. a rituális kannibalizmust gyakorló törzseknél nagy megtiszteltetésnek számít. általános polaritás-elméleten alapul. mint valamiféle nyájas kannibalizmusban megrágcsálják. az introjekció. misszionáriusok és szociális gondozók felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek a társadalomnak. hogy hozzá tartozik. A bizonytalan én-határú gyermekkor „szimbiotikus tudatossága” részben visszakerül a tudattalan rétegeibe. A Platón barlangjának falán táncoló árnyalakok az ember magányosságának. Idegi mechanizmusa és testi megnyilvánulásai . hogy autonóm egész vagy függı rész legyen. ahogy a nevetés az önérvényesítı érzelmeké. az érzelmi tapasztalatok harmadik .) A rögzített kódok alapján mőködı rugalmas mátrixok duális fogalma ugyanezen az elven alapul. mint az éhség. az átvitel és a hipnózis jelenségei. a börtönlátogatók. részben pedig felváltják a projekció. de motívumaik legmélyén gyakran ott találjuk . amelyrıl az én úgy érzi.akárcsak ellentétpárjaikat . Lascaux barlangfestményei pedig mágikus hatalmának jelképei. Végül.az elragadtatástól. ha megesznek valakit. elemzett eseteiben . Ich habe dich zum Fressen gerne (úgy szeretlek. ÖSSZEGZÉS A könnyezés a résztvevı érzelmek többletének túlcsordulása.arckifejezése. s a primitív mágia hasonlóképpen fokozatosan szimbolikus rítusokká. A résztvevı tendenciák az egyed fejlıdésében éppúgy.magasabbrendő egésszel. mint a kultúrák evolúciójában. „leharapják” csecsemıik kéz. légzésmintája és testtartása .legfontosabb zónája. az empátia. síráskor fokozatosan szivárognak el anélkül.és lábujjacskáit.A ford. A résztvevı érzelmeket . majd megeszlek) erıteljes párhuzamot mutat a fiatal anyák szokásával. ezek a passzivitás és az önfeladás felé hatnak és mirigyi. lehet hogy így gondolja az imádkozó sáska hímje is. ahonnan a mővész és a misztikus meríti az inspirációt.) kifejezés. s szimbiotikus közösségre lépni egy másik emberrel vagy egy .

s azt is tudja. A Coronation Street tartózkodik a ragyogástól és a hatásvadász tablóktól. a mesélı címezheti történetét egyetlen személynek vagy akár Istennek is. például egy rét nyári hajnali illatára reagáljanak. amelyekrıl tudja. A szerepek . hogy megossza velük gondolatait és érzelmeit. az északi vidék életérıl szóló sorozatának epizódjai. s mindezt olyan események miatt. Illúzió AZ ILLÚZIÓ HATALMA Az irodalom kezdete a mesélés. s a sorozat. a mesélı elméjében zajló mentális eseményeket. Ez nyilvánvalóan nem könnyő feladat. hogy egy felnıtt ember.dimenzióját alkotó érzések kísérhetik. A módszer eredménye a közönségre gyakorolt élénken biszociált hatás. B) VERBÁLIS TEREMTÉS XV. Eddig kétszáz részt láthattunk. hogy ezeket az eseményeket másokkal ismertesse. A nézı szellemének egy „rekeszében” tudja. e fogások összességét az irodalom mővészetének nevezzük. az eredetieket helyettesítı impulzusokat. Valóban figyelemreméltó jelenség. s azt is tudja. egy valóságos és egy képzeletbeli univerzumban való párhuzamos létezés képességét csodálkozás nélkül. hogy a színpadon látott figurák színészek. teraszos háztetık látványával kezdıdnek a Granada televízió Coronation Street címő. hogy ık is átéljék. megmarad az északi vidékek dolgozó alsó-középosztályának darabos és nett világában. s ezzel párhuzamosan szívdobogása támad.a rendırség éppen idejében érkezik majd. Végül: az azonosulás. hogy . hogy puszta látszatok. hogy egy gép által vászonra vetített árnyalakokat lát. amelyet a rajongók fontos szociológiai jelenségnek tekintenek. A mese hallható és látható jelekkel beszél el bizonyos. hogy a két. Egy londoni lap cikkébıl vett szemelvény segíteni fog. hogy mégiscsak elcsodálkozzunk egy kicsit:clxxix Heti két alkalommal. amilyen például a tanácsválasztás vagy egy amatır színtársulat fellépése. mi lesz a végkifejlet . hogy nézıik szenvedélyesen rájuk szokjanak. Még különösebb. vagy könnyezni kezd. hogy jelen nem lévı dolgokra. de célja minden esetben ugyanaz: megosztani tapasztalatait. s produkálja azok fiziológiai tüneteit is. reménységet vagy szánalmat érez.komoly lelki feszültségeket él át. Egy másik „rekeszben” azonban félelmet. A bárdok és énekmondók a történelem hajnala óta az ilyen Ersatz-stimulusok kiváltásának egész csokorra való fogásával élnek. minden maratoni tévésorozatot. a közönség számára illúziót teremteni. A hallgatóság lehet fizikailag is jelenlévı vagy képzeletbeli. hogy játékuk kifejezett célja számára. kísérteties trombitaszignállal és a végtelenbe nyúló. Folytatásról folytatásra egy egyházközségi lap állhatatosságával számol be a helyi eseményekrıl. biztosítania kell hallgatósága számára a megfelelı. Ami azt illeti. Hogy célját elérje. Mindeme trükkök közül a legelemibb az embereket jelmezekbe öltöztetni és maszkokkal vagy festéssel álcázva színpadra állítani. hiszen arra kell rávennie hallgatóit.tekintet nélkül az idıben és térben való távolságra . szereplıit és szerkezetét nagy körültekintéssel és jártassággal úgy tervezik. a közönségnek így az a benyomása támad.itt és most történik az elbeszélt esemény.és haragérzeteinek átéléséhez. hogy a hıst sikerüljön megmenteni . visszafojtja a lélegzetét. aki mindvégig tisztában van vele. részesükké tenni másokat és úrrá lenni az én elszigeteltségén. amely önmagában is önmeghaladó tapasztalat. a jövı héten ünnepli második születésnapját. Nagy-Britannia egyik legnépszerőbb tévémősora. mint a leghétköznapibb jelenséget vesszük tudomásul. eszközül szolgálhat mások félelem. akiknek adott esetben a nevét is ismeri. A mesélı indítéka.

több nézı küldött neki vigasztalásul hasonló darabokat. hogy a történet valóságos? A válasz: igen és nem. hogy megválthassa szabadságát. mely szerint valami A vagy nem-A. akikkel részlegesen azonosítja magát.50 Ezek az emberek természetesen mindannyian tudták. amilyenekben a színészek igazán otthon érezhetik magukat. ahol gondnokoskodott. s ugyanígy nem tekintik érvényesnek az ellentétek egységét tanító keleti filozófiák. AZ ILLÚZIÓ ÉRTÉKE Hol lép azonban be a folyamatba a szépség. és azt mondta: reméli. hogy kedvenceik valóságos személyek. a következı napokban sokan keresték fel a kórházat a szokásos virággal. a tengerészt alakító Jack Watsont pedig egy alkalommal. Az illúzióban való elmerülés ekképpen gátló hatást gyakorol az önérvényesítı törekvésekre. és sikerült egy többé-kevésbé folyamatosan biszociált világban élniük. a tudattalan. Megtörténtét mint csalétkek segítik elı a színpadi hısök és áldozatok. A Coronation Street rajongói. A legtöbb rajongóra a legkarakteresebb személyiség. hogy a képernyın színészeket látnak. (A ford. amikor pedig a Rover’s Return pincérnıje egy drámai pillanatban összetört egy díszes tányért. aki ócsárolta az asszonyt. XV. amikor kilépett a stúdióból. aki eltitkolta elıle. és megfenyegette. megállította egy lovagias mesterember. mélyen gyökerezık.nem értelmezhetı. Más szavakkal: az illúzió katartikus hatású. hogy Ítéletnapig néma marad. Vajon ennek ellenére is hitték.a szóban forgó színész nem játszott többé a sorozatban -‚ s a következı napokban számosan jelentkeztek bérlınek. az érzelmeknek és az érdeklıdésnek egy másik idıbe és helyre való átvitele önmagában is a szó szoros értelmében vett önfeladó mozzanat. és átmenetileg nem tudott beszélni. ha nem hagy békét szegény Elsie-nek. s a mágia különbözı formáit minden hajdani és mai civilizáció felhasználta megtisztítási szertartásaiban és kiéléses terápiáiban. hogy ellátja a baját. Amikor kidobták a missziósházból. a szép rabszolgalány javára győjtés indult.olyanok.) 50 .). csupán egy lépéssel tovább fejlesztették a tapasztalt mozinézıkben egy Hitchcock-rémfilm tetıpontján átélt pillanatnyi tudathasadást. a nyugati teológusok vagy a kvantumfizika. a bátor és kemény Ena Sharples talált. az esztétikai érték vagy a „mővészet”? A kérdésre válasz csak több lépésben adható. hogy házasember. de egyidejőleg A és nem-A nem lehet. mert lakója elköltözött . az ország minden tájáról állást kínáló leveleket kapott. viszonylag kései felismerés a kultúrák és az egyének fejlıdésében (Második könyv. Az önérvényesítı viselkedés az itt és most-ra koncentrál. Hasonló esetek nálunk is ismeretesek. vagyis az önérdektıl távoli síkra terelıdik át. Isaura.és még . Amikor a bögyös Elsie Tanner összemelegedett egy tengerésszel. A logika úgynevezett ellentmondási törvénye. hogy felismerjük magának az illúziónak az értékét. tucatjával kapta a jóindulatú figyelmeztetı leveleket. hogy a figyelem az itt és most-ról az akkor és ott-ra. Elsı dolgunk. Salfordban az egyik rajongója összeverekedett egy írrel. Amikor kórházba került. a sarkon a bolt. A hét ház egyike az egyik epizódban megüresedett. amely abban áll. narancslével és húslevessel. akik elnyerik a nézı rokonszenvét. s amikor a Szomszédok címő családi sorozat egyik szereplıjét lábtöréssel szállították kórházba az egyik csütörtöki adás drámai mozzanataként. Egyes rajongók meg vannak gyızıdve róla. és az önfeladó tendenciák kibontakozását segíti elı. mint a hét teraszos ház. akik hittek Ena Sharples valódi létezésében. a missziósház vagy a kocsma. valamint a gyermek és a primitív ember számára azonban . s akik kedvéért ideiglenesen kiiktatja gondolataiból saját vágyait és szorongásait.

Amikor egy eposzban vagy drámában az események váratlan fordulatot vesznek . a rosszindulat vagy a megvetés természete szerint egyenes utat követ. hogy a triptichon melyik oszlopában helyezzük el. s az érzelmek nem válnak le a racionális gondolkodásról. tudományos kíváncsiság dominál. szívdobogást és verejtékezést is okozhat. Ezzel szemben az ellenségesség. s ez katarzist elısegítı jellegével látszólag ellentmondásban áll. de nevetségessé nem válik soha. nevetésben való kisülése. egy másik személy létezésébe való belehelyezkedésbıl származnak. hanem az állítást és a követelést. s Picasso háromkeblő aktja csupán megmosolyogtató furcsaság. és érzéketlen az intellektus széplelkőségei iránt. az ásó ásó. az értelem és a szánalom karöltve a kettı között csapong. Egy késıbbi fázisban. amin elcsúszna. bakugrásban és abszurditásban is.a tout comprendre c’est tout pardonner elve vezéreli. hővös diagnózisában egyesül. amikor a drámai események túljutottak a tetıponton. a harmadiknál a kettı szintézisben.összeférhetetlen mátrixok szembesüléseit . a szélmalom szélmalom. Ennek megfelelıen tehát: bármily izgalmas is a színpadon vagy a vásznon játszódó esemény. s ezt feltétlenül önmeghaladó aktusnak kell tekintenünk (vö. de a rációval való összhangjuk megmarad.félelmet és haragot. AZ ILLÚZIÓ DINAMIKÁJA A komédiában az izgalom felgyülemlése és késıbbi. vagy intellektuálisan érdekesnek érzékeli. a másodikban új összefüggésbe terelik az érzelmeket.: Elsı könyv. az elsınél összeütköznek. annak megfelelıen.a szélmalmok és a rémkirályok -‚ valamint a realitás mátrixai konfrontálódnak. hogy elméjében az agresszivitás. Az önmeghaladó érzelmeket . a tragédiánál azonban folyamatos az izgalomból a katarzisba való átmenet. Az így keltett érzelmek azonban kölcsönzöttek. a másodiknál a két univerzum mindvégig szembenállásban marad. másvalaki érzéseinek átélésébıl.s a résztvevı érzelmek többi fajtája mind .az érzelmek az agresszív támadás ellenére sem robbannak ki nevetésben. Amikor tehát a figyelem egyik vonatkoztatási . s a káröröm nevetésben robban ki. ahogyan a magasfeszültségő áramtól elválaszthatatlan a hıtermelés. megsemmisülése élesen elkülönült fázisokban történik (noha a közeledı csattanóra várakozó mosolyban átfedhetik egymást). a gondolat új vonatkoztatási rendszerek felé történı irányváltásait követelı. s vele maradnak minden tekervényben. majom vagy aranypénz-esı alakot. A szituáció gyors.úgy követik a színpadon vagy nyomtatásban elbeszélt történetet. a hangulat folyamatosságában nem következik be törés. hirtelen változásai az elsı esetben szakadást idéznek elı az érzelem és a józan ész között. nem csúfolja meg egy banánhéj. az azonosulás. az általa keltett félelemben vagy haragban minden esetben jelen van bizonyos szimpátia. az önérvényesítık azonban nem a megértést szolgálják. A képtelenségeket . és lehet a kezdıdı paranoia izgalmas esete is aszerint. hogy az illúzió .Való igaz. kedvesük szerelmesen a karjaikba omol. Az indiai templomok dombormővein Síva gyakran a feje tetején állva szeretkezik Párvatival. az önzetlen nemesség derengése. s könnyedén vált a két mátrix között.Odüsszeusz társai disznóvá változnak vagy a szőzies Ophelia obszcén dalra fakad .éppúgy. A hıst. Az olvasóban mindhárom esetben az érzékcsalódás .). a könnyezésben halkan csorognak el. XII. A nevetésben az érzelmek kirobbannak. mint hőséges kutyák. a viselkedésében bekövetkezı abszurditás. A görög és hindu istenek ölthetnek bármilyen . s a feszültség feloldódott. akivel a nézı azonosította magát. bika. az áram teljes mennyisége halvány belsı ragyogássá alakul át. vagy a kiegyensúlyozott.hattyú.a görög tragédiáktól egészen a horrorparódiákig . amely elısegíti a katarzist . Az együttérzés tehát .úgy tőnik . az orvos érzelmileg semleges. Don Quijote lehet komikus vagy tragikus figura.a szemlélı nevetségesnek. vagy bármiféle. hanem minden csiklandósság ellenére tovább kísérik hısüket. szánalmasnak.

akkor könnyeket is tud ontani Júlia holtteste fölött. E nézıpontnak alapul szolgáló fiziológiai megfontolásokat korábban már elemeztem. A gyermekek vagy a primitív hallgatóság. s minthogy ezek az emóciók az említett impulzusnyomatékkal nem rendelkeznek. szinte automatikusan dominánssá válnak az önmeghaladó. s az egyesülés iránti frusztrált vágyakozása az azonosulás mágiájában talál elvezetést. amely a szemlélıt elemeli a hétköznapi jelenbıl. Amikor ugyanis az érdeklıdés elfordul az én-tıl. ami lehetıvé teszi az érzelmek folyamatos áramlását az itt és most. hanem hipnotikus transzot élnek át.csak több lépésben történhet. a létra legalsó foka csupán . Az esztétikai élmény mindkét mátrix egyidejő jelenlétének egyensúlyából fakad. hogy elfogadjuk: a hıs Laurence Olivier és ugyanakkor Hamlet dán királyfi is. ami az érzelmeknek bizonyos tehetetlenséget . mint a szikrák két elektróda között. A dühnek és a félelemnek a szimpatikus idegrendszer gépezetében bizonyos állandósága. feledtetve vele gondjait és aggodalmait. és egy. Az illúzió létrejötte tehát már önmagában is katartikus hatású . s a dologhoz való hozzászokás különbözı mértékő elszakadást eredményezhet a valóságtól. A kudarcaitól és szorongásaitól megszabadult ember kedves és ábrándos figurává válhat. a résztvevık pedig az új mátrixba terelıdnek át. Legelıször is. s a gondolatok és érzelmek normális koordinációja fennmarad. ha magasabb esztétikai mérce szerint megítélve olcsó és hétköznapi -‚ mert segít mozgásba hozni az egyénben meglévı önmeghaladó érzéseket. Az esztétikai élmény elemzése . ez egy sajátos fajta menekülés. abból. amit a szemlélınek. amikor alábbhagy az önérvényesítı indulatok feszültsége. nem esztétikai izgalmat. a kettı közt villámként csapongó figyelem olyan. s a menekülés. önfeladó impulzusok. elısegíti a résztvevı érzelmek szárba szökkenését és gátolja vagy semlegesíti az önérvényesítı tendenciákat. mint aki képes és hajlandó erıs.univerzum jelenléte és kölcsönhatása. és kiváltja a katartikus hatást. amilyen például a tenisz vagy a tánc. amikor Charlie Chaplin kalandjain mulatunk. amelyek minden tekintetben az elıbbiek ellentétei. az önérdektıl távoli síkra repíti. Részt vesz reménykedésükben és szenvedéseikben. Az illúzió tehát két . amelyet élesen meg kell különböztetnünk másfajta „kikapcsolódásoktól”. s átirányul valami más felé. Ha az ember gondolatban képes egy pillanat alatt Romeo tizenhatodik századi Veronájába vándorolni. hogy az érzelmek bonyolult keverékek.egy valóságos és egy képzeletbeli .vagy a szívnek némi érzéstelenítıt . A tudatosság e bizonytalan.ami miatt alábecsülni természetesen nem lenne helyes. mint valami eszképista mővészetelmélet. amikor sötét ruhába öltözik és elmegy a színházba. de lekicsinylı mellékzöngéi ellenére tartalmazza az igazság morzsáit . voltaképpen tele vagyunk szánakozással. az önérvényesítı érzelmek alól kicsúszik a raison d’être. s e mozzanatban el is forgácsolódnak.rendszerrıl hirtelen a másikra fókuszálódik át. tehetetlenségi nyomatéka van.még akkor is. mert ha az illúzió menekülést kínál. Mindez úgy hangzik. Emlékeznünk kell azonban. rögtön olyannak tőnik.ha csak morzsákat is. másként fogalmazva. amelyeket a mindennapok örömtelen létezése háttérbe szorít.mint már korábban is említettem . semmiféle ok nem eredményezheti a magasabb szellemi tevékenységektıl való elszakadásukat. önzetlen érdeklıdéssel fordulni a színpadon szereplı személyek sorsa és végzete felé. A kifinomultan komikus hatáshoz szükséges a kellı mértékő agresszivitás. . Az illúzió megtanít egyszerre két síkon létezni. s ez olykor a józan gondolkodástól való elszakadásukat eredményezi. s az akkor és ott távoli világai között. akik a jelenrıl megfeledkezve valóságnak fogadják el a színpadon játszódó eseményeket. Az önmeghaladó érzelmeket ugyanakkor paraszimpatikus reakciók kísérik.kölcsönöz. olvasónak a bayswateri garzonlakásból az elsinore-i kastélyba való áthelyezıdés kínál. két sík közötti lebegése az.

A személyes bánat keserőségét enyhítheti az óceán-érzés roppantságával. akiket „alakít”. Ez az azonosulás két lépésben kapcsolódik az illúzióhoz. az önmeghaladás iskolája. Az élet folyamatosan produkálja a feszültségeket. hanem csupán a vezetékeket és a szerelvényeket szolgáltatja. vagy a mélység másféle játszmáiban. megformálásuk és feldolgozásuk a nézı feladata. Jelenti azonban az egyéni tragédiának az emberlét egyetemes tragédiájába való „földelését”. VIII. csupán serkentik az érzelmeket. és azt gondolni.) A nézık megtapasztalta harag és félelem másvalaki részérıl átélt indulat. helyettesítési emóciók. ahogyan a tudós old meg egy problémát azzal. Az elsı: a nézı részlegesen azonosítja a játszó színészt a figurával. amelyeket a színpadon látott játék indít fel. hogy békésen és lassan elszivároghassanak. Az esztétikai élmény egyes törekvéseket gátol. hogy a jegy áráért készen kapjuk a megrendülést. s az elmét ugyanabban az állapotban hagyja. Noha mindez.Visszatérve Arisztotelészhez: a tragédia katarzist elıidézı hatása abban áll. azonosítás mindkét esetben részleges. az nem érzelem. úgy tőnhet. hogy felindítsa lappangó résztvevı érzelmeinket és biztosítsa a végsı beteljesedést. hogy minden darabnak happy enddel kell végzıdnie. akit alakít. hajlamosak vagyunk szó szerint érteni a metaforát. amit „belevitt”.mőködik a mágikus azonosulás. borzadályt vagy jogos felháborodást képes felindítani egyetlen napon öt egymást követı nézıseregben. a színpad varázsa a minden primitív és nem is olyan nagyon primitív kultúrában gyakorolt mágiából ered. nyilvánvaló. a megszemélyesítı és a megszemélyesített voltaképpen egy és ugyanaz. mint valami erımő. hogy a maszkot öltött táncos lényegileg azonos a démonokkal. Még a legolcsóbb. mintha bizony éppen az adrenalin nagybani elıállítására tervezték volna a gépezetet. A katarzis fogalmának tehát kettıs jelentése van. hogy ezt a másvalakit lássa el a küzdelemhez szükséges többletenergiával . hogy kimutatja. hogy az esztétikai élmény csakis azokat az érzelmeket mossa át. s a vérükbe áramló adrenalin voltaképpen azért választódik ki. a színpadon játszódó illuzórikus eseményekre való koncentráció megszabadítja az elmét én-központú gondolataitól. amilyenben volt. de a mágia így is elég erıs ahhoz. de mindenekelıtt felbuzogtatja az érzelmek tudattalan forrásait. hatásvadász thriller által felkorbácsolt érzelmek is a földalatti világ legısibb játszmáiból. Az azonosulás. hogy kiváltsa a szívdobogást és aktiválja az adrenalintermelı mirigyeket. csak azt „hozza ki” az idegrendszerbıl. AZONOSULÁS ÉS MÁGIA Egyetlen vetítıgép a maga forgó máltaikeresztjével haragot. és a borzadályt a szánalommal oldozhatja fel. egyik személy vagy tárgy másikká való átalakulásából származó. Ez azonban nincs így. mint gondolnánk. Egyszerőbben fogalmazva: egy kiadós sírás vagy egy jóíző nevetés hatása sokkal tartósabb. amelyek csak az álomban mőködnek. és abban a hitben gyökerezik. A békésen nyilvánvalóan nem jelenti szükségképpen azt. (Elsı könyv. csupán ingerek sorozata. Mágiáról nem metaforikus értelemben beszélek. Szó szerint véve az arisztotelészi definíciót. amelyet körmönfontan úgy terveztek. az energiát a fogyasztónak kell megtermelnie. az adott jelenség egy univerzális törvény mőködésének példája csupán. letisztulására. a felindulást. Elıször is. a közismert klisé. A tragédia a görögök értelmezésében az önfeladás. A gyermek hiedelmeiben és a felnıtt álmaiban megnyilvánuló . Amit azonban megvásároltunk. másodszor pedig felébreszti a szunnyadó önmeghaladó potenciálokat és elvezetı csatornát kínál számukra. a második pedig: részlegesen azonosítja önmagát a darab egy vagy több szereplıjével. A mővészeti alkotás nem termel elektromos áramot. másokat elvezet. mint kósza örvények vagy kóbor áramlatok. hogy a borzadályt és szánalmat keltı események révén lehetıséget nyújt az ilyen érzelmek elvezetésére. amelyek úgy futnak át a tudaton. A színészek nem megteremtik. ha egyszer már megfogalmaztuk.

„A homéroszi költemények elıadása a Panatheneiákon ugyanaz. önazonossága bizonytalan és hajlamos másokkal azonosulni.tudattalan én .mint láttuk . mint bármely szent szöveg elmondása bármely templomban. Egy eposz elıadásának dramatizálása akárcsak a színpadi fogások. hogy nem a narrátort hallgatja. ezeknél sokkal mélyebben rejtızik bennünk. akinek Freud.azonban kevésbé közvetlen eszközökkel gyakoroltak befolyást hallgatóságukra. totemısöket és állatokat maszkok. a fejlıdés voltaképpen . táncok.hogy utoljára idézzem a divatjamúlt Lévy-Brühlt. jelmezek.s e viszonyban teljes megelégedettséget nyer. eggyéolvadni.dal). . A hosszú prehisztorikus korszakokban. Az eseményben résztvevı isteneket. a történelem korai idıszakában élt hiedelmeket fejezi ki. dalok és pantomim. az illúzió mágiája lényegében ma is ugyanazt az érzelmi célt szolgálja: képessé teszi a szemlélıt.”clxxx A törzsi lelkiség e Viktória korabeli antropológustól származó leírása szinte változtatás nélkül alkalmazható a Coronation Street nézıire is. bárdok és rapszodoszok . A valamely tárggyal intim részességben lévı szellemi aktivitás még ma is életet lehel e tárgyba és általa él . Phemiosz állítása.”clxxxii A legkorábbi „irodalmárok” papok. és noha a modern színház aligha árulja el vallásos eredetét. India és Kína színpadi mővészete szintén vallásos eredető. „A primitív gondolkodásban a dolgok.történelmileg fokozatos. használata a mai regényekben éppoly gyakori. de egyidejőleg megmaradt sámánnak is. Nekik már „dramatizálniuk” kellett elbeszéléseiket. tetoválás és testfestés segítségével személyesítették meg. amelyek során a táncosok kecskebırökbe öltözve szatíroknak álcázták magukat . A tragédia szó kecske-dalt jelent (tragosz . amely elhiteti a hallgatóval. és sokkal távolibbak a forrásai. Jung és mások oly sokat köszönhetnek: A részvétel szükséglete változatlanul valami sokkal intenzívebb és parancsolóbb késztetés maradt még a magunkfajta emberek számára is. Merészen hoztam összefüggésbe a primitív és a modern mágiát. a modern európai dráma pedig a fontosabb középkori templomi ünnepségek misztériumjátékaiból sarjadt ki. s alkalmazott technikáikra csak utalásokból tehetünk bizonytalan következtetéseket.azt célozza. Az esıisten szerepét eltáncoló sámán maga volt az esıisten. próféták.illetve az Apollónt és Démétért tisztelı hasonló rítusok. a gyermekszobákban máig él ez a hagyomány. Mert . E technikák közül talán legısibb a beszéd.clxxxi AZ IRODALOM HAJNALA Az irodalom hajnala ugyanígy a misztikum és a mitológia ködébe vész. A drámai mővészetek gyökerei a szertartási ceremóniák. amelyeket elbeszél. a maszkos és festett illúzió-kereskedık. amelyek befolyásolják a múltbeli és elımozdítják a jövıben kívánatos történéseket: esıt! bıséges termést és sikeres vadászatot.lehetnek önmaguk.A recitálás ısi formáit felváltotta a hangok és gesztusok utánzása. kétségtelenül ez a késztetés volt minden emberi jelleg közül a mindenható.számunkra felfoghatatlan módon .és természetesen . mint a tudásszomj vagy a józan ésszel való összhang iránti vágy. hogy meghaladja személyes azonosságának szőkös határait és részesüljön a létezés más minıségeiben. a görög dráma közvetlen elıfutára.nem érzékeny az ellentmondásokra. hogy a közönségben legalább valamelyest megteremtse az illúziót: itt és most történnek az események. miszerint lelkét egy isten inspirálta sokféle dalaira. démonokat. élılények és események . Az etruszk dráma a temetési rítusokból. s a tragédia ısei valószínőleg a Dionüszosz tiszteletére rendezett szertartások. mint elıdeik. mint a homéroszi eposzokban . amikor alig értettük vagy hallottuk meg egyáltalán a mai értelemben vett józan ész szavát. A huichol indiánok szarvasbika-táncaitól vagy a zuni kígyótáncosoktól csak egy lépés az akhájok kecsketánca. utóbbi közvetlen leszármazottja az elıbbinek. amelyekbıl származott . hanem magukat a szereplıket. Az énekmondók. és egyidejőleg valami más is.bakkecske. oide .

vagy ritmikus ingerekkel kísért hatásokra. a légzés. A korai énekmondókat histrionoknak.például agykárosodás. hogy olvasóik beleszeressenek a hısnıbe. hogy a modern rock-and-roll vagy a twist. Az ilyen kioldó hatások talán legmeglepıbb példája. ha a robogó vonat kerékcsattogásának ritmusára egy csacska mondatot ismételgetünk. És ugyanígy: ha a költészet . hogy álomtranszba ringassa a lelket. hogy a ritmikus ingerekre való hallatlan fogékonyságunk idegrendszerünk legmélyében gyökerezik. a tudattalan archaikus rétegeiben. Ugyanakkor az is igaz. Ez természetesen a közvetlen fiziológiai ingerlés egy szélsıséges esete.élmények jelzik. aki a hastingsi ütközet közben a Roland-éneket dalolta.nem abban áll. ez a hatás csupán halvány. pislákoló gyertyákat vagy sokszor elismételt. aki voltaképpen nem más. Másfelıl. Az Anna Karenina vagy Bovaryné sorsa miatt ontott valódi könnyek a szimpatetikus mágia végsı gyızelmei. az érkezı inger és a belsı ritmus szinkronizációja káros rezonanciát vált ki. Másfelıl. amelyek megrezdülnek a sámándob hangjának hallatán. színjátszóknak hívták.ahogy Yeats fogalmazott . s ugyanezt a célt szolgálják a keleti vallások és egyes misztikus szekták imái során végzett ringatózó mozgások is. tréfacsinálók és gesztaénekesek közvetlen utódai a római mimusoknak pantomimszínészeknek és bohócoknak . a bélmőködés vagy az agymőködés elektromágneses hullámai. Rím és ritmus LÜKTETÉS „Egy vers ritmusának hatása . pszichológiai eredető tényezık is szerepet játszanak. hogy megteremtsék az illúziót: karaktereik élnek. bukfencezéssel bővészmutatványokkal. mérgezési állapotok vagy megfelelı kiváltó stimulusok következtében felszabadulnak a magasabb központok által rájuk gyakorolt gátló hatások alól. A test minden automatikus funkcióját ritmikus lüktetés jellemzi. arcjátékkal.akik. távoli visszhangja a müezzin igézı énekének vagy a homéroszi költemények recitálásának a Panatheneián. . vagy mimus. amikor a római színház összeomlásakor elvesztették megélhetésüket. úgy nevezték: histrian.akár fennkölt. hogy elménk különösen érzékeny a ritmikusan érkezı. Richards . ha .arra való. hogy valami rajtunk kívül létezı mintázatát érzékeljük. kivált a filogenetikailag ısibb szintek hajlamosak spontán aktivitásba kezdeni. hanem hogy magunk is e mintázat részeivé válunk. akár hétköznapi . monoton utasításokat. hogy az éles. mint elmondott versekkel. a vudutáncosok epileptikus rohamra emlékeztetı rángatózását semmiképpen nem egyedül a tamtamdobok ütemes hangja idézi elı. mozdulattal adni át. és tánccal. Az írók azonban más technikákat fejlesztettek ki. és a középkori Európában a hisztéria ragályos formájaként terjedı vitustánc ugyanannak a valaminek korlátozott és szublimált megnyilvánulásai. csavargókká váltak. mindannyian megtapasztalhatunk egyfajta primitív „álomtranszélményt. legnyilvánvalóbb példák a szívverés. és azt akarják elérni.írta I. Az idegrendszer egyes részei. aki ne szeretne olykor-olykor histrion lenni és közvetlen beszéddel.trubadúrok. s általuk nagyon is befolyásolható. Az ilyen . szövegekkel mulattatták közönségüket. XVI. Aligha akad regényíró. zsonglırködéssel és inkább eljátszott. ebben bizonyára más. amit szereplıi gondolnak és éreznek.”clxxxiii A ritmikus periodicitás az élet egyik alapjellege. A hipnotizırök elıszeretettel alkalmaznak metronómot. ha a villogás üteme a beteg agyhullámainak frekvenciájával azonos. Taillefer-t. A. villogó fény rohamot idéz elı az epileptikusoknál. mint papírra nyomtatott bető. Szükségtelen hangsúlyoznom.

Itt persze megint minden az érzelmi alaphangulaton múlik.az élıre kérgesedett mechanikum.a rendezett komplexitás.elemzése. míg másban törzsi.a jógik mantráitól a Coué-i mindennap és mindenképpen. a hang.. . békés lelkiállapotban vannak .jelen könyv zsargonjában a ritmus és a jelentés biszociációja . a hı. ugyanez a változástól való félelmet és fenyegetettség-érzetet ellensúlyozni képes.”clxxxiv Ez az átfedés .. az emberi viselkedésre való rárajzolódása már kifejezetten lealacsonyító és alátámasztja Bergson komikummeghatározását . hogy egyes neurotikusok kényszercselekvéseit. nagyon nehéz nem tartania lépést. a muzsikus metronómja. Az üzenet nélkül a ritmus természetesen értelmetlen.írta Proust . mérték) származik.méret. nyilvánvaló okokból mulatságos figura. akinek figyelme folyamatosan csapong a vers ritmusa és üzenete között. hogy alig tudtam meggyızni magamat róla: utastársaim nem érthetik. ha nem volnánk tisztában azzal. Ha az ember egy katonai oszlopban menetel. mindenkit hatalmába kent a rendezett mozgás. ha nem kísérnék ıket a szín. s ugyanezt látja az olvasó. rendre és rendezettségre való vágyakozás motiválja. szolgálhatja a poézis. s a kerekek szüntelenül azt zakatolták a fülembe: nem megmondtam?. de szexuálisan izgató is lehet. hogy konkréttá teszi még az önmagunknak címzett üzeneteket is . esetleg romantikus érzéseket kelt. vagy a parketta léceivel párhuzamos lábtartással lépnek. akik ellazult. A vonat kerekeinek ütemes kattogása azokat. Az élettel foglalkozó tudós „bifokális” képet lát. például azt. mert egyedül ez a szabályos periodicitás biztosíthatja az Univerzum végtelen és szabályos lüktetését. vagyis voltaképpen a szépség elsıdleges eleme. A monoton ritmus például az általa hordozott üzenet szerint lehet érdekfeszítı vagy álmosító. többé nem az élet lüktetését. mert elıbbiek periodikus. hogy minden égi mozgásnak tökéletes körpályán és egyenletes sebességgel kell végbemennie. a bır ritmikus ütögetése a „tartalomtól” függıen megnyugtató. a tudomány vagy a komikum céljait. .Mindez még az érzékelés legelemibb szintjein is igaz. aperiodikus hullámokból állnak. A zenei hangokra sokkal érzékenyebbek vagyunk. a háború elıtti német filmek díszlépésben masírozó katonái vagy éppen a Buckingham Palota elıtti ırségváltás az egyik nézı számára kifejezetten komikus. amikor saját magamnak köszönhetıen igen kellemetlen helyzetben voltam..olyan érthetı tisztasággal. A mennyiségi mintázatok azonban önmagukban még értelmetlenek volnának számunkra.mint valamiféle átírt báránykaszámlálás . az élı szervezetet jól hangolt hangszernek. a matematikus centimétere mind egyazon szóból (metron . Hasonló megfontolások érvényesek a tiszta színekre vagy a szimmetriára és az egyensúlyra.. A ritmus oly mélyen hatol a tudattalan rétegekbe. varázsmondatig. amelyek a változatosságban is egységet kölcsönöznek a felületnek. hogy gondolkodunk. az anyagi jelenségeket pedig számok táncának tekintették. Lehet. Ha a ritmus a merev és változatlan ismétlıdés formáját ölti. az íz és illat vagy a textúra minıségei. A püthagoreusok a Mindenséget hatalmas zenélıdoboznak. aki notóriusan képtelen lépést tartani. s ugyanígy nem jelentene semmit az agyhullámoknak az elektroenkefalográf képernyıjén ritmusosan táncoló képe. A természettudományok számára rendkívül fontos a ritmikus periodicitás . mint a tudományban. amelynek részese lett. utóbbiak pedig véletlenszerő. A seregbe behívott komikus.. mint a zajokra. hogy csak az utcakövek közepére.álomba ringatja.a természetes jelenségek mögött rejtızı számszerő mintázatok . nem megmondtam?. hanem egy automata mozgását idézi fel.. MÉRTÉK ÉS JELENTÉS „A két rendszer: a mérték és a gondolat átfedése . a költészetben éppúgy. de jól emlékszem legalább egy alkalomra.ismét csak háromoldalú. A költı metruma. Platón kijelentette.

az elme mintegy saját „nehézkedése” folytán hajlamossá válik visszatérni a primitívebb játékszabályok által irányított mátrixokhoz. mint kala-kala vagy moku-moku. a koherenciát és a jelentést is szétrombolná. ráolvasások és varázsigék. a józan ész által ellenırzött beszédben tilos a puszta hangzáson alapuló asszociáció. A beszélni tanulás korai szakaszában a gyermekek szemmel láthatóan ellenállhatatlan késztetést éreznek arra.csak úgy hemzsegnek az olyan kifejezések. Semmiféle erıfeszítésre nincs szükség ahhoz. s így jött létre az asszonánc és alliteráció közvetítésével a rím. Ha az ember ráhangolódik a hangasszociációk mátrixára. Mindkét szó ugyanabból a görög tıbıl rhütmosz .származik.és számmisztikát. a rím ısi gyökerei . akrosztichonok és szórejtvények. egyhúrú hangszerek és dobok ismétlıdı hangjaiból. hogy más. és így tovább. csupán implicit módon a ritmikus lüktetés.a mővészet más területein. képtelen és ostoba rímek és szójátékok árasztják el gondolatait. amely az álmokban. Ahogyan a zene alakult ki az egyszerő. A ritmus és az asszonánc. egymásba szıtt bető. Noha a tudatos rímalkotás csak a középkorban gyökeresedett meg az irodalomban (elsıként a leoninusok belsı rímeiként). mint a Mindenható rejtett szójátékainak győjteményét.a tudattalanba mélyednek.akárcsak a ritmuséi . amely úgy értelmezte a Szentírást. és fogunk is még találkozni vele mint a kreatív technikák általános evolúciójának fontos tényezıjével . két. különbözı gondolati sort összekötı akusztikus csomó. hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok komplex mintázata. a gyermekek szóvicc-mániájában és egyes elmebetegségeknél is megjelenik. éppen ellenkezıleg. ha meggyengül a koncentráció és a józan ész kontrollja fellazul. A szótagok ismétlıdése a nyelv legkorábbi formáinak szembetőnı jellege. hogy ilyeneket kitaláljunk. Emlékezzünk vissza továbbá (Elsı könyv. ismétlıdı ritmus. A normális. a hangzás hasonlóságán alapuló játékok soha nem halványuló vonzerıt gyakoroltak a legkülönbözıbb civilizációkra: az anagrammák.a költészet sokféle idımértékes formájában is jelen van. VIII. s egészen a tizenhatodik századig voltaképpen szinonimáknak tekintették ıket. E mátrixok között fontos szerepet játszik a hangzáson alapuló affinitás. ahogy az eredetileg modulálatlan.ez a görög és latin költészet egyetlen versformája -‚ ehhez késıbb társult az egyszerő hangzók ismétlıdésének mintázata. ISMÉTLİDÉS ÉS AFFINITÁS A ritmus viszonylag kései oldalhajtása a rím.Ám a vers lüktetése a tamtamdobok dübögésétıl vagy a vasúti kocsik zakatolásától eltérıen nem egyszerő. III. Az explicittıl az implicitig.). a hermeneutika és a kabbala. hanem hosszú és rövid. mint a szójáték megdicsıülése. a szójáték és a rím nem a beszéd mesterségesen létrehozott . Hasonlóképpen sok primitív nyelvben . a nyílt állítástól a burkolt célzásig való fejlıdés jelenségével már korábban is találkoztunk (Elsı könyv. s vajon miért hatnak oly kedvesen a gyermeki és a felnıtt fül számára is a csigabiga vagy a cicamica szavak? A tudattalan másik kedvenc játéka az ismétlés mellett a hangzás hasonlósága szerinti asszociáció. ritmikus dobbanásokból született meg a melódia. hogy az egyes hangmintákat megismételjék . ugyanúgy alépítményként . a pszichiáter heverıjén fekvı páciens szabad asszociációi nagyjából ötven százalékos valószínőséggel tartoznak ebbe a kategóriába. ha nem is nyílt. amelyet a rímek és asszonáncok tovább bonyolítanak.a polinéziaitól egészen a bantuig . A rím nem más. A metrikus mintázatok kizárólag a hanglejtés emelkedésének és süllyedésének szabályos váltakozásán alapulnak .).a ma-ma és pa-pá-tól a hamihami-ig. mert ha szabad folyást engednének neki.

de újra elıbukkannak az álomban és az álomhoz hasonló állapotokban.érdekes bepillantást tett lehetıvé a költı agyfolyamataiba. das ist ja ein Gemetzel. A Messer (szike) szó hallatán pedig: Messer..) darabos magyar fordításban: „kés.. Láttuk.így azonban egyidejőleg két urat kellett szolgálnia. valamint héber forrásokat. profiteor. ne öldökölj (metzeln) tovább. elmebetegségeknél és a költıi inspiráció ideiglenes alámerüléseiben. május).elég hátborzongató tréfálkozás egy olyan embertıl. és óvatosan. Jellegzetes hangzás-asszociációkat mondott. hentes vagy egy hentesboltban. miért nem tartasz mértéket Herr Professor. minden bizonyíték amellett szól. aki hason fekve. és vadul idézni kezdett görög. primitívebb szintjére való visszalépést feltételez. tudatos felismerése is.51 Tegyünk szentségtörıen közvetlen ugrást az agydaganatos pácienstıl a költı felé. Gondolatainak áramlása láthatóan kettıs irányítás alatt állt. amikor egy beteget operált a harmadik agykamrában. professus sum.. és csak a harmadik agykamra alsó részének ingerlésével voltak kiválthatók. A második „sorozat” (Messer. német sebészorvos figyelte meg 1929-ben.clxxxv Förster páciensének esete . hogy vigyázzanak. a reculer pour mieux sauter-helyzetekben. hüpfen Sie mal. A racionalitás azt követeli. Amikor a sebész a daganathoz ért. a középagy egy filogenetikailag igen ısi. s ezeket az érzékeny struktúrákat megérintette.díszítményei.. Elsıként Förster. Amikor a sebész törlıt (Tupfer) kért. A páciens nyilvánvalóan delíriumos szójátékai és zagyválása fontos üzenetet hordoztak az operáló orvos számára. amelyek során a szavakat normálisan jelentésük szerint asszociáló alanyok klorálhidrát okozta kábulatban a hangzás alapján kezdtek asszociálni (Br. metzeln Sie doch nicht so messen Sie doch Sie messen ja nicht Herr Prefessor. az éber állapotban lévı betegen mániás beszédrohamok lettek úrrá.ez 51 A Förster-szindrómánál kevésbé drámaiak. messer. gyere. Förster-szindróma néven ismeretes. hogy a kreatív aktus minden esetben a szellemi hierarchia egy korábbi. Az ötletek elsı rohama . míg más folyamatok továbbra is a tudatos felszínen zajlanak . Hupfer stb.. ugorj magasra”) . Messer. de hatott pillanatnyi helyzetének szakaszosan meg-megzavart. s a hangzás rokonságán alapuló asszociáció éppoly jogos és elfogadható volt. A SZÓJÁTÉK-KÉNYSZER A jelenség.és így tovább. ez aztán igazán tömegmészárlás (Gemetzeln).. ahogy idıközben olykor így is volt. mert alászállt a hang-asszociációk szintjére és tiszteletben kellett tartania az ott érvényes játékszabályokat. az érzelmekkel kapcsolatban álló struktúrákkal közvetlenül szomszédos részén lévı daganattal. latin. amelyet ismertetni szeretnék. Ezek a mániákus reakciók a daganattal való manipulációval függtek össze. elárulták a megöletéstıl való félelmét. Metzer Sie sind ein Metzel. hogy eredetük visszanyúlik a gondolkodás és a gondolatok kifejezésének ıs. Tupfer Hupfer Hüpfer. Enélkül szavai teljesen összefüggéstelenek lettek volna.váratlanul konkrét. amikor a hangzás és a jelentés még mágikusan összeforrt. érthetı prózában beszélt volna orvosához . körülírtan tolmácsolták esdeklését. J.e tudományágat ritkán biszociálják a költészettel. professus sum. végy mértéket. hogy ezek a mátrixok a felszín alatt maradjanak. hentes... („tampon. szöcske. mint bármely más gondolati kapcsolás. of Psychol. Vezérelte az asszonánc és az alliteráció. Mielıtt azonban ideérnénk. szó szerinti értelemben . .. de éppoly meggyızıek voltak Luria és Vinogradova kísérletei. a szót felkapva így folytatta: Tupfer . 1959. és újabb meg újabb szóáradatban tört ki az orvos minden mozdulatára. a másik kód zsarnoksága nélkül pedig egyszerő. profiteri.. hadd hozzak fel egy további érvet a neurológia. .. lekötözve és nyitott koponyával fekszik a mőtıasztalon.és gyermekkorába. profiteor. pontosabban az agysebészet területérıl .Tupfer.

Housmant idézve: . és ugyane tırıl. hogy az ember többé-kevésbé szándékosan visszatérjen a földalatti játszmák világába anélkül. minden összezavarodik. A geometria komplex számaira emlékeztetnek.A költészetrıl. de mindketten felismerjük ıket a tünetekbıl. talán valamiféle természetes kiválasztás. s ha definiálnom nem is. hogy a dolognak megvannak a maga veszélyei: a könnyőbúvárokon nem ritkán erıt vesz a „mélységi mámor” és letépik magukról a légzıcsövet .. A jelenséget a hátamon is végigfutó borzongás kíséri Azt hiszem. 52 Jób könyve. minden kérdésessé lesz. Van egy költıi nyelv. Nem ugyanazok a vonzóerık tartják össze ıket. .) A TUDATTALAN ELİCSALOGATÁSA Az a képesség. aki a velıscsontjaival gondolkodik. ügyeljek. (Talán szükségtelen mondanom. de valamelyest szőkítenem kellene a fogalomkört. Ritkán írtam verset. s testemnek szıre felborzolódék.Nem tudnám jobban definiálni a költészetet. azt mondanám: kiválasztás.. zeneinek.vagy éppen beteges. amelyek a rím és a szintaxis. enyhébb veszedelem a keszonbetegség. a kiemelések eredetiek): Ha a szellem a kérdés. a költészet elsı lépésben sokkal kevésbé aktív. mint vakot. amelyeket a költıknek vakon kell megoldaniuk. hogy az ember arra kényszeríti magát. mint inkább passzív és akaratlan folyamat. s két különbözı... s gyöngyöket izzad.valamint olyan feltételeknek is. s az élmény.clxxxvi A következı idézet jóval akadémikusabb stílusú (Paul Valéry . nehogy verssorok jussanak az eszembe.. egyformán fontos értéket hordoznak egyszerre: a hangzást és az azonnali pszichikai hatást.52 (A tapasztalat megtanított arra. bár gyönyörőséges volt. amelyek úgy tüntetik fel a költıt. hogy a felszínnel való kapcsolatát elvesztené. .és ez a lényeg .. A másik. hangzás és jelentés folyamatos és ismétlıdı kapcsolatát igényelik. a két szinten való egyidejő létezésre tett kísérlet büntetése. a Temanita írta le: Valami szellem suhant el elıttem. Különös. hogy amikor reggelenként borotválkozom. úgy tőnik. hegy megformáljon egy párbeszédet. Az egyik ilyen tünetet egy más dologgal kapcsolatban Elifáz.az állapot némiképpen a légzıcsövet használó könnyőbúvár tevékenységére emlékeztet.A költészet alkotmánya .mint William Blake-nél és még sokaknál a reculer sans sauter. általában felzaklatott és kimerített. mert olyankor arcom lúdbırös lesz... amelybe tartozik. hogy mindezek a metaforák. Mert maga a zőrzavar a szellem termékenységének feltétele. a fonetikai változó és a szemantikai változó párosulása a kiterjedés és a konvergencia olyan problémáit veti fel. mint ahogyan a kutya definiálhat egy patkányt. ahogy a gyantát választja ki a fenyı . ahogyan a kagylóban gyöngy keletkezik. a zőrzavarból fakad az ellene való minden reakció. de . amelyeket belılünk kiváltanak.mindannyiszor sikerül nekik. kifejezınek és sugalmazónak kell lennie .clxxxvii A szkeptikus Olvasó azt az ellenvetést teheti. a kreativitás költıi és egyéb formáinak leglényege. meglehetısen misztikus. s a borotvám nem vág rendesen. 4:15. hacsak nem voltam beteg. E. A. racionálisnak. amelynek teljességgel összeférhetetlen követelményeknek kell megfelelnie. amelyben a szavak nem a mindennapi beszédben használt szavak többé.

ıket. Balzac pedig gyilkos mennyiségő feketekávét ivott.a sör megnyugtatóan hat az agyra. hanem tevékeny minıségként ábrázolom.úgy ötlött eszembe. próbálkozásokkal és csalódásokkal járt. és több.miként egy kagyló. amely nélkül a lelkiszellemi élet majd minden eseményét csodának kellene tekintenünk. vagy ha dolgozószobájukban járkálnak fel s alá. hogy az írók . Két versszaka . illetve ahogyan a költı bukkan . nem megmondtam? .nem árulom el. ott a tudattalant nem romantikus vagy misztikus látomásként. mondom. mint egy év telt el. noha a tudattalan folyamatok tudatos akarattal nem befolyásolhatók. ködös eszméje egy versnek. s reméltem. A folyamat sokszor nehézségeket és szorongásokat okozott. mire elkészültem vele. E. Olykor. hogyan keletkezett az a vers. Amikor hazaértem. jött is. bizonyos. az eszembe ötlött gondolatok forrása az a mélység volt. amelybıl idéztem már korábban is: Ittam a falatozóban egy korsó sört . ahogyan a tudós lát egy analógiát ott. amikor valami hirtelen és megmagyarázhatatlan érzelemhullámtól kísérve hol csak egy-két sor. kihagytam a hiányzó részek helyét. és megírnom igen kemény munka volt. csiszolni és fényesíteni a durva követ. Saját magamhoz kellett fordulnom. fejezetben hosszan szóltam a szoros rokonságról aközött. ahol korábban senki más nem vett észre ilyesmit. Utána egy órácskára elcsendesedett a dolog. csak nézegettem a dolgokat magam körül és figyeltem az évszak változásait. és nem gondoltam semmi különösre. aztán megint felbugyogott a forrás . XVII. amelyet kifordított a föld alól az inspiráció. mert amennyire érzékelhettem.s ugyanazon írók mővei . Szükségem lett volna egy továbbira is. hol egy egész versszak ötlött az eszembe. némi türelmet igénylı trükkökkel valamelyest mőködésre lehet bírni ıket. amikor éppen a Hampstead Heath sarkán jártam a Spaniard’s Inn és a Temple Fortune gyalogjárdája között. hogy másnap ismét jı majd az inspiráció. hogy melyik . Ezért van az.s hogy a kelleténél feltétlenül nagyobb hangsúlyt helyeztem a tudattalan szerepére. csupán a mesterség túlságosan romantikus felfogásáról árulkodnak . amelyrıl már korábban is tettem említést: a gyomrom legfeneke. ha a vonat kerekei ezt zakatolják: nem megmondtam?. Friedrich Schiller rászoktatta magát. közönséges halandóknak leggyakrabban megteszi egy cigaretta is.. A válasz részben a Mellégondolni fejezetben olvasható. Végül pedig. de új már nem érkezett. Housman igen kevéssé ismert esszéjében. a tudatos felkészülésnek van egy hosszú folyamata is: vésni. s kísérve .a dolog egyszerően megfigyelt tény. Történetesen egészen jól emlékszem. E folyamat nagyszerő leírása olvasható A. és megesett. Ballagtam. hogy rothadó almák szagolgatása által kerüljön termékeny szellemi állapotba. Nincs abban semmi csodálatos. teázás után. Másrészt. máskor azonban kézbe keltett vennem és a saját eszemmel folytatnom a költeményt. Kép A REJTETT ANALÓGIA A VII-VIII. amikor sétám során várakozó és befogadásra kész lelkiállapotban voltam. Tizenhárom változatot írtam. leírtam a sorokat. Egy harmadik versszak az inspiráció kegyelméért való némi esedezés árán született.éppoly sokfélék. Turgenyev egy rocska forró vízbe dugta a lábát.. ahogy nyomtatásba került.nem megelızve . mint az atommag felfedezésére tett kísérletek felépítése és értelmezéseik. hogy kudarccal végzıdött.felbugyogott. amely elsı kötetem végén olvasható. s nálam a délutánok az élet intellektuálisan legkevésbé értékes idıszakai -‚ és egy-két órácskára sétálni mentem. amelynek a részeit kellett alkotniuk.

clxxxix hogy legkedvesebb versei „kivétel nélkül” tapintási jellegő érzelmi töltés hordozói.a látás. a képletes beszéd és a rokon technikák keltette esztétikai megelégedettség (amelyet a továbbiakban egyetlen kategóriának fogunk tekinteni) a játszmában résztvevı mátrixok érzelmi potenciáljának függvénye. s a két szélsı pont egymást nemegyszer átfedi. Mindkét eseménynél tudattalan folyamatok közvetítik. az egyes asszociációs összefüggések belsı „kalóriaértéke” . mint az elsın a libák. Végül: a triptichon harmadik oszlopára helyezve a nevelını és a kígyó is viccre fordítható . tapintás . Robert Graves elmondta. Az elsı képen egy leányka kislibákat terelgetett egy bottal. a rövidülés felfedezése például fontos lépés volt mind a geometria.ahogy a rosszmájú kortársak tették is szívesen. Szerepet játszanak itt természetesen az egyéni tényezık. egy szerencsés.egy új metaforára vagy hasonlatra.a szellemi táplálék.ismét Swinburne-nel: a fényt úgy hallom. ÉRZELMI POTENCIÁL A legegyszerőbb metaforák között találjuk a két különbözı értelmezési rendszer közti kereszthivatkozásokat: meleg szín. a különbözı kultúrák kollektív magatartásmintái és reakciósorozatai. hallás. A metafora. teszik hozzáférhetıvé az analógiát. e kifejezéssel az adott mátrix érzelemfelkeltı és kielégítı képességét jelölöm. Az érzékelési mátrixok efféle kombinációi újszerő gazdagságot. újszerő és találó kép felfedezésérıl is. de ugyanez mondható el a költı trouvaille-éról. a Swinburne-i vak ajkak vagy a Blake-i vak kezek. Ez a különbség azonban . A legegyszerőbb és legáltalánosabb szint. formális megfelelést teremt a tér és a sík elemei között s közvetlenül érzékelhetı hatása van. kezében napernyıt tartva ugyanígy terelgetett egy csapat fiatal leányt. az érzékelıképességek . A tudós heuréka!-pillanatában két. A kettı közötti különbség az átfedésbe került összefüggésrendszerek az elsı esetben elvont. ízlelés. éles fény. s ennek megfelelıen más és más használhatóságuk és érvényességük területe. mint zenét. a másodikon már felnıtt nevelınıként. látom a muzsikát. többdimenziós jelleget kölcsönöznek az élménynek . Egy újabb példa. A perspektíva.illetve fordítva: a karikatúra e rejtett analógia metaforikus illusztrációjának is tekinthetı. Ugyanez a megfordíthatóság jellemzı Kekulé kígyójára vagy Faraday kozmikus erıvonalaira. . de objektív faktorok is. amelynek összetevıi hordoznak vallásos vagy mitologikus zamatokat. amikor egy humoros lapban egy rajzos viccet nézegettem. A karikatúra két képben beszélte el egy ifjú leány karrierjének történetét. mind pedig az ábrázoló mővészetek területén. Példaként egy óangol verset idéz: Kedvesemre hideg szél fú S néhány csepp esı is veré -53 53 Serdián Miklós fordítása. édes hang. s mint fényt.csupán fokozatok kérdése. a másodikban inkább érzéki jellegébıl következik.mint láttuk .clxxxviii A heuréka!-pillanathoz két rajz szolgáltatta a rejtett (ha nem is olyan mélyen elrejtett) analógiát . Freud egyik életrajzírójának beszámolója arról.érzelmi potenciálja egyénenként erısen változó. hogyan támadt a Mester fejében egy szempillantás alatt az ösztönök szublimációjának gondolata: Akkor történt. A második képen a leánykák ugyanolyan elrendezésben voltak láthatók. amelyet már korábban is említettem. korábban egymástól távolinak vélt összefüggésrendszer kerül kapcsolatba.

A továbbiakban arról beszél. . a Kedvesemre hideg szél fú. s a fehér ember egy másik busmant fogadott fel.. tekintet nélkül arra. s a primitív népek beszéde olyan. vidám-megy-haza. mert úgy érezte. Ezek a nyelvek nem csupán az elvontabb képzetalkotás lehetıségét nélkülözik. A példa egy busman nyelven elbeszélt. hogy a tudatalatti az álomban. hogy senki sem vette komolyan javaslatát.cxc Hadd idézzek Kretschmer könyvébıl egy konkrét példát. busman-dohányzik. de sajnálatosan kevéssé ismert. fehér-ember-megüt-busman. busman-leül. aki azonban ugyanígy járt.ahol .értelemszerően csonka és elégtelen . amíg az rosszul nem kezdett bánni vele. fejezetben láttuk.mint amikor (Gravest idézve): „az emberek csupán verseinek nagyszerő száguldása miatt olvassák Swinburne-t. de Shelleyt nem. a dal melódiájával és a ráolvasás mágiájával színezik át. Talán szükségtelen mondanom. szagolják a költészetet.fejtegeti . A legnagyobb matematikusok és fizikusok túlnyomó része nem elsısorban szavakban. hogy a képi fogalomalkotás . fehér-emberek-üldözikbusman. kitőnı német pszichiáter kommentárját. busman-indul-haza. gondolatébresztı esszéje azzal a felvetéssel végzıdik.) Ezen egyéni árnyalatok mellett az emberek elsısorban látás és hallás útján szerzik benyomásaikat. hogy a pszichológusoknak beható kutatásokat kellene folytatniuk a dologgal kapcsolatban sajnálatos. mint vélnénk. Graves 1925-ben megjelent. aki pásztorként dolgozott egy fehér embernél. Shelley pedig a mozgásérzékére hat. illetve a kutató tudós alkotómunkájában a „képekben való gondolkodás” útján nyilatkozik meg. de hiányzik belılük gyakorlatilag minden nyelvtani konstrukció is. A FILMSZALAG Jószerivel ugyanez mondható el egyes vizuális ábrázolások érzelemfelkeltı erejérıl . hanem sokkal inkább képekben gondolkodott. Még az is elıfordulhat. a hallucinációs állapotokban. verssor pedig az esıs szél. A szervezett hangzások érzelmi potenciáljárót már volt szó.ideértve Blake-éit is. fut-fehér-emberek. hogy a varázslat elfedi az üzenetet . hogy sokkal többen. fehér-ember-ad-hús. hogy mindig szerette Keatst. vagy amikor az ember Blake-et olvasva gyakran érzi úgy. s az Igaz Szeretı nyirkos hajának friss illatát idézi fel. s szinte nem is figyelik a csak ködös színpadi háttérré fakuló szavakat”. A történet . mind pedig az egyén fejlıdésének skáláján .mind a faj.nem annyira látom. hogy tárgyat. ıriz-fehér-ember-birkák. hogy ez a benyomásom személyes tapasztalatomon alapul. egy busmanról szól. megymegtölt-dohányzacskó. a szó szoros értelmében „vizionárius” típushoz tartoztak. de maguk az érzékszervi tapasztalatok. másik-busman-legeltet-birkák. busman-eszik-hús. inkább a kezemen és a hajamon érzem az esıt. egyszerő történet. cselekvést vagy minıséget jelöl. fehér-ember-ad-dohány. Kretschmer kommentárja: A primitív népek gondolkodása nemigen teszi lehetıvé a különbözı képek elvont kategóriákká sőrősödését és rendezıdését. ekkor a busman megszökött. a nyelv saját erejét a tánc dinamizmusával.magyar fordítása a következı: Busman-ott. utána pedig a jelentıségében Junghoz hasonlítható..„képszerő”. busman-elszalad-fehér-embertıl. amelyen minden kocka egy-egy ábrázolás. mint a fogalmi gondolkodás. busman-mind-elfut. A gyermekek nyelve megintcsak a szó legszorosabb értelmében . Láttuk azt is. (Az az érzésem. hogy a jelentést felégetik a mátrix keltette érzelmi kalóriák. A VII. busman-nagyon-fáj-sír. én mindannyiszor érzem a westernfilmekben vágtázó lovak nyomán kavargó por szagát. hogy Keats folyamatosan a tapintásérzékére. Egyazon „szó” jelenti például az ütni és az egy ütés fogalmakat.primitívebb és ısibb. mint egy letekeredett filmszalag.

A logikai összefüggések gyengék. és nem az okosoké a gazdagság. Az Ótestamentum egyes részletei is ebbıl a fıleg képi gondolkodásból az absztrakt fogalomalkotás felé való átmenetre látszanak utalni: Fordítván magamat látám a nap alatt. realisztikusabb. amelyet az általa mozinak nevezett látomások színeztek át: Ezekben a fázisokban passzív állapotban élte át képek tömegének felszínre bukkanását. lazák. hogy az egymással versengı tevékenységek kudarca vagy sikere nem mutat összefüggést a belsı képességekkel. s akkor felfogjuk. a tornyok mind magasabbak lettek.” Kretschmer ezután elbeszéli egyik páciense. és nem a tudósoké a kedvesség. vagy konkrétnak tőnı fogalmakból kontúrosodtak elı. hogy rávilágítson a kontrasztra az élı képzelet és a kiszáradt absztrakció között: Korunk jelenségeinek objektív szemlélete arra enged következtetni. Gyakran emlékeztettek a régi norvég vagy római szobrászat darabjaira. Legérdekesebbek azok a képek voltak. a következıket tapasztalta: „Rám rohantak a képek: tornyok és sorakozó körök. hanem idı szerint és történetbıl lesznek mindezek (Prédikátor Könyve. és nem a bölcseké a kenyér.a patologikus elfojtásokról nem is szólva . csupán képek aszintaktikus sorozata alkotta mederben folydogálnak. de a babilóniaiak mitológiájáig és a busmanok nyelvének vizuális konkrétságáig süllyed az idıben vissza. tőnik a szellemvilág. olykor groteszk figurák voltak.a gyors. hogy az ilyen nyelvet használó népek gondolati folyamatai teljességgel nyelvtan nélküli. Minden mozgott és növekedett.gyötrelmes módon – elfelejthetetlen. a körök mélységre tettek szert és hengerekké váltak. de a képsorozat szereplıi többé már nem egyes személyek . a fogalmak festıi elızményei. absztrakt univerzumok. tartósabb.amelyek mint ilyenek maradnak meg az emlékezetben. hogy álmaink nagy részének gyors felszívódása. és . amely ferdén az egész képen áthatolt.13). s közben az absztrakt gondolatok folyamatosan képekké alakultak át. akik egy völgyben egy igazi. aki a szellemileg tiszta és az abnormális szakaszok között valami elnyújtott átmeneti fázisban élt. vagy érzékletes. filmszerő jelenetek katonákról és lovagokról. A konkrét képekhez való ragaszkodás még jól érzékelhetı. A hallucinációs pszichózisoknál azonban az idıbeni visszahátrálás sokkal intenzívebb. a csodás”. Például: a fiatalember Kant egyik filozófiai mővét olvasta. hogy nem a gyorsaké a futás. régi várat foglaltak el. minden esetben nagyszámú megjósolhatatlan elemet kell számításba venni. Éppily könnyen meglehet. erre a csupán célzásszerő nyelvtanra kell hagyatkoznunk.az elme normális önvédelmi intézkedése. mint az álomban vagy a modern festményeken” . innen a figyelemreméltó hasonlóság a skizofrének és a primitív népek mővészete között. az erıs vagy a bölcs már győjtıfogalmak. és nem is fejlıdnek e szint fölé. A teljes történetet elkülönült. Ébredéskor azonban „a bőbáj szertehull. szinte minden kapcsolat nélküli vizuális képek uralják. Mellesleg: George Orwell egyszer modern akadémikus zsargonban megírta e részlet paródiáját. Ha valamelyest is meg akarjuk érteni ezt a szöveget. és nem az erıseké a viadal. a szabályosság etalonja nemhogy a Prédikátor Könyvéig. Amikor a tér végtelenségérıl szóló eszmefuttatásokhoz ért. s minden egészen öntörvényően viselkedett. s egy henger. mint valami hosszú képtekercs. elfelejtıdése . egy tehetséges fiatalember esetét. 9. amelyek közvetlenül az elvont fogalmi gondolkodásból bukkantak elı. éppúgy mint a primitív népekéi vagy az álombeliek. ezek a képek elvont. Ismét Kretschmert idézve: „A skizofrének jelképei. úgy bomlanak ki ismét. Az álomban a normalitás.

semmint az érzelmekhez szólnak. amelynek nincs sok köze az érzelmekhez vagy a mővészethez. Ezek az állapotok hasonlítanak valamiféle szórakozottsághoz. verset használta fel. És ahogyan a ritmus és a rím nem a nyelv puszta mesterséges felékesítése. a három idézetben közös legfıbb vonás az üzenetközvetítés. egy univerzális törvény konkrét képekkel való szemléltetésének didaktikus szándéka marad. hogy minden ember egyenlı. hogy mindenkinek meg kell halnia. szinte mint hipnózisban. univerzális okokra és igazságokra való redukcióját általában puszta intellektuális idıtöltésnek tartják.és miképen meghal a bölcs. hogy keljenek fel uraik ellen. inkább hasonlít az amatır barlangászra. a bolond vagy az aranyifjak fogalmak archaikus vagy archetipikus felhangjait. mérsékelt erıvel nyilatkoznak meg . a harmadik azt állítja. s az így keletkezı képek a szabályos formák és szimmetriák születésének körülményeirıl tanúskodnak. (Cymbeline)54 Míg Éva szıtt és Ádám kávét hordott Ki látott akkor lovagot és lordot? (John Ball?) A fenti idézetek mindegyike egy általános igazság szokatlan illusztrációjának is tekinthetı: az elsı és a második arról beszél.éppúgy. aki mélyen a föld alatt rejtızı vízfolyásokat kutat. amelyben a figyelem. Amikor azonban túl vagyunk mindeme megfontolásokon. az utolsó kettınél a jelentést és a hangzást. (Prédikátor Könyve. 2.Az ehhez hasonló esettörténetekben olyan tendenciák szélsıséges érvényesülését szemlélhetjük. de itt a meghalni és por utalásaival összekapcsolt fogalmakat. a ráció és az akarat kategóriáiól. a bölcs. a törzsfejlıdés korai szakaszából származó tendenciákat szabadítanak fel. vagy az elsı kettıben az egymással többnyire ellentétesnek ítélt. s hogy a születésbıl semmiképpen sem támadhatnak 54 Lator László fordítása. egyetlen pontra koncentrálódik. mert így lehetısége volt bebizonyítani számukra.” TÖRVÉNY ÉS REND Egyes képek logikus és didaktikus jellegüknél fogva inkább az értelemhez.. egészséges embernél normális. A mővészi teremtés ezen álomszerő állapotai a rím és a stilizáció iránti elementáris erejő. s a külsı ingerek iránti csökkent fogékonyság állapotából támadnak. . Ismét Kretschmert idézve .ezúttal utoljára: „A mővészi képzelıerı efféle termékei legtöbbször egyfajta lelki félhomályból. lány: Egyként por lesz mindahány. ám a valóságban igen erıs érzelmi hatása van. Ha egészen pedánsak akarnánk lenni. amelyek egy jó képzelıerejő. azonképen meghal a bolond is. ı is patologikus túlzásokig vitte a költı „normális” törekvését. felsorolhatnánk a bennük munkáló változatos biszociációs technikák mindegyikét. Végül: a harmadik idézetben alkalmazott sőrítı és ráutaló technika egy naiv találós kérdésre emlékeztet. hogy mondanivalóját rímes-ritmikus sorokkal fejezze ki. Amikor John Ball Blackheathnél arra buzdította a parasztokat. de érzelmi hatásuk sem elhanyagolható: . Az egyes példák ilyetén.17) Koldus.. hanem a fogalmi gondolkodás elıfutárai. ahogy a mőtıasztalon fekvı. hogy felékesítse az eszmék homlokzatát. az Éva. valami pisla tudatosságból. A mővész nem létrára mászik. jól kiszámítottan a Míg Éva szıtt. szójátékokban és versezetekben tobzódó betegnél láttuk. s a teljes passzivitásban befogadott. arany ifju. hogy panaszaik a Teremtı törvényei szerint jogosak.. Észrevehetjük továbbá az Ádám. a vizuális képek és szimbólumok sem a fogalmak csipkedíszei. s ez is fokozza a hatást. primitív. leggyakrabban vizuális jellegő tapasztalat tökéletesen elszakad az idı és tér..

Megfigyelhetı ez minden szinten: a kisgyermek mosolyától. Nem kétséges. hogy egy megszokott és ártalmatlan dologgal kapcsolatos. Így aztán bármely . s a mindenség szervezı és rendezı elve az emberi tapasztalatvilág egyik legerıteljesebb archetípusa. vagy amikor agyában megszületik a megfelelı kép .helyes vagy téves . amely eltölti az embert. amikor megold egy problémát. A Káoszból kiemelkedı Rend minden mitológia vezérmotívuma. A teremtésmítosz nemcsak az ember káosztól való borzadásához. amikor valami ijesztırıl kiderül.mondjuk . amely Második törvényének felismerésekor rabul ejtette Keplert. hogy eredete. Már többször említettem az „óceán-érzést”. Mert a Rend ellentéte a Káosz. valahányszor sikerül egy fenyegetı vagy egyszerően csak rejtélyes jelenséget valamely isteni univerzális törvény vagy isteni rend megnyilvánulásának magyaráznia. s így az ember kielégítı magyarázatot talált mindenre. milyen hallatlan erejő hatást gyakorolt az emberekre . csupán a megmagyarázás képességének negatív aspektusa . jórészt a bizonytalanságérzet. a kozmikus szorongás és védettség áhítása . amely a dolgok elıreláthatatlanságával és kivédhetetlenségével. Jellemzı. amely képes szimbólumokkal megmagyarázni a megmagyarázhatatlant -‚ és kifejezi. ami megtörtént vele. hogy mi viszont igen. . A pozitív oldalt a püthagoreusok hite foglalta össze: a csillagok mozgását zenei harmóniák irányítják.a Válasz Nélküli Hang. az önmeghaladó érzelmek legszublimáltabb kifejezıdését.az egyetlen. megnyugtató és katartikus. A sorsunkat befolyásoló „vakvéletlen” gondolata elfogadhatatlan. hogy általános törvényszerőségek megnyilvánulásai.és nemcsak Angliában.a szorongástól való menekülés. amelyeket az elme felfoghatott.Wo war da der Edelmann?) Blake sorai: Visszhangtalan hang szól még a semmibıl Ez ember gyávaságra kárhoztatott. s ha . hogy nincsen zőrzavar. minden mővész átéli. amely a hitre hat. ahol egyenesen a parasztfelkelések indulójának szövege lett (Als Adam grub und Eva spann . Az Isteni Akarat. ahogy a Természet iszonyodik a vákuumtól. ha kiderül róluk. mindannyian nagyon nehezményeznénk. a Természet Törvénye. amikor egy verssor hirtelen a láthatólag neki kiszabott helyre illeszkedik. Egy rokont valami „ostoba baleset” következtében elveszíteni sokkal fájdalmasabb. IGAZSÁG ÉS SZÉPSÉG Ugyanakkor a bosszantót és nyugtalanítót rendezetté és megszokottá redukálni. az ismeretlen erıinek való kiszolgáltatottsággal azonos.kiváltságok. amelyeket magyaráz és indokol az isteni törvény és igazságra való hivatkozás . mert emberi érzelmek mozgatták ıket. A „bámulatos tisztaság” érzését.a kéményseprık nem esnének a hatálya alá. még a hinduk vérszomjas istennıi és a Pantheon lobbanékony istenségei is valamiféle védelmet jelentettek. . Ha igazságért kell áldozni életet. hanem a kozmikus rend iránti csodálatához is szól: a fény több.innen az öröm és megkönnyebbülés. a találós kérdésbe rejtett jelentéseivel. hogy ami történik. hanem Németországban is. ami nem kifejezhetı. A halál színe elıtt álló ember egyetlen vigasza. amely ott áll a tudós legvégsı okok utáni kutatása és a mővész végsı tapasztalati valóság felé való törekvése mögött. mint ha a megmásíthatatlan az elırehaladott kor vagy gyógyíthatatlan betegség következtében történik meg. Még a gyötrelmes tapasztalatokat is enyhíti. a tudós eufóriájáig. és a dolgok ismert rendjének része csupán.szintén mottóul szolgálhatnának olyan érzelmek felkeltéséhez. tündérek suttogásával vagy a légáramlásokkal magyarázni a sötét erdı fáinak neszezését.magyarázat. mint a sötétség hiánya és a törvény több annál. hogy ugyanez a szöveg. az elme éppúgy elborzad a törvényes rendben tátongó repedésektıl. kozmikus törvény.

mint a tudós okfejtései.érzelmileg éppoly kielégítı. „Ez az a valódi esztétikai élmény. amelyben „a végtelen a végesbe szőrıdik át. az egyéni tudatosságot kozmikussá terjeszti ki. A mővész heuréka!-pillanata intellektuális vonatkozásban közeli rokonságban áll a tudóséval . a számok. az önátadás. a második a szépség átélése. a formák és a geometria eleganciájának érzékelése” vezette a szerencsés kombinációk felé való. univerzális rejtély elemeinek tudjuk tekinteni. azt látjuk. hogy az ember egyenletei szépek legyenek. azt hitte. mint az. Az ember sorsa és természete szerint porrá váló aranyifjakról szóló részlet mélabús bája abból ered. Hardy klasszikus mővében.Keplertıl Einsteinig. A jelenséget az elektromosságtanból vett metaforával az érzelmek „földelésének” neveztem. nála ezek a mitológiának és a mágiának. akinek a felfedezések pszichológiájának tárgykörében írt úttörı jelentıségő munkájából már korábban is idéztem. Láttuk: a mővészet felfedezései abból származnak. Dürer és Leonardo . amelyet jól ismernek a matematikusok. megindokló képességük azonban .az intellektus hitelesnek ismeri el. a matematikai felfedezéseknél a szépség iránti törekvés szinte az egyetlen hajtóerı. új oldaláról való megpillantása). H. a „földelési” folyamaté. az önmeghaladás iskolája. Amikor Rembrandt vette a bátorságot. az elsı a szépséget.vagy a misztikus „spontán megvilágosodásával (egy ismerıs tárgy vagy esemény hirtelen új megvilágításban. Egy Botticelli-féle szőz vagy Poincaré egy matematikai elmélete nem mutat hasonlóságot alkotóik szándéka között. E kettı . amikor valami zavaros és érthetetlen dolog hirtelen tisztává és áttetszıvé válik.” Dirac egy fizikus barátjához írt levelében lakonikusan kijelenti: „Sokkal fontosabb. hogy a figyelem az egyik összefüggésrendszerbıl hirtelen egy másik. a perspektíva titkai. új felismerésekre vezetı ösztönös tapogatózásaiban. hogy látható és elérhetı legyen” (Carlyle). Ugyanez érvényes a mővészre is. Az elsı az igazság megélt pillanata. így vonja le a végsı következtetést: „Úgy tőnik. hogy közönsége képes lesz meglátni és felismerni a visszataszító tárgyban a fény. hogy „a matematikai szépség. magyarázó. mindkettı egyfajta univerzális fogalomkeretbe „földeli” a tapasztaltakat s a tudós felfedezését és a mővész trouvaille-ét követı katarzisban ugyanaz az óceán-minıség van jelen. hogy a részkérdéseket a nagy.együtt adja az esztétikai élmény. mert a probléma megoldása harmóniává rendezi a diszharmóniát .az intellektuális megvilágosodás és az érzelmi katarzis . ha az élmény elıidézésére tervezett mőveletet . szellemi értelemben „földelıdik”.” Hasonló vallomásokat tettek a matematika és általában a tudományok legnagyobbjai . mindig az önmeghaladó érzelmek hirtelen feltolulása és az utána kıvetkezı katarzisélmény követi. árnyék és szín idıtlen minıségeit. hogy összhangban álljanak a kísérletek eredményeivel. hogy személyes bajunkat az egyetemes bajba földeli le. a tudattalan rezonanciákat keltı archetípusoknak a gyermekei. akárcsak a vallás. csupán az ısokok és a Rend törvényeinek megfogalmazása más. Az értı számára minden tudományos felfedezés a szépség élményét hordozza magában. Jacques Hadamard.és viszont: a szépség élménye csak akkor jelenik meg.legyen az bármilyen természető . tapasztalat lényegét.írta G. a zavaró probléma az univerzális rendbe olvad. ezek együtt pedig egy oszthatatlan folyamat egymást kiegészítı alkotóelemei. Az elsı próba a szépség.az építészekrıl nem is beszélve -mindig.noha nem racionálisak . vezeti át. a második az igazságot célozta meg . A mővészet. hogy megfesse egy levágott ökör tetemét.” Ha most a másik tábor felé fordulunk. hogy a festıket és szobrászokat .ám éppen Poincaré írta. A tudósok katarzist élnek át. amikor a jelenségeket legelemibb okaikra vezetik vissza. a ritmus és a forma kényszerítı követelésének. ahogyan a tudomány tanít meg arra. szinte a megszállottságig a tudományos és pszeudotudományos elméletek vezérelték: az aranymetszés. magasabb érzelmi potenciállal rendelkezıbe terelıdik át. A Mathematician’s Apology-ban.Az efféle tapasztalatokat. rút matematikának nincs helye ezen a világon . érzelmi vonatkozásban pedig az óceán-érzés csendjével és elragadtatásával.

Maga a teremtı aktus. a másodikban nem. hogy a merész búvár egy marék iszappal bukkan fel. hogy a magasságod egy tizennegyed résszel csökkenjen. hogy elismerje elkötelezettségét a tudattalanból származó intuíció iránt. Mint 55 AZ EMBERI TEST ARÁNYAI Az állcsúcstól a haj vonaláig a figura magasságának egytizede. lényeges szempontot felidézünk. korábban taglalt. amelyben a kreatív késztetés megtalálja a megvalósulást. Le Corbusiernek az úgynevezett Fibonacci-számsorozaton alapuló modul-elmélete. amely kockákkal helyettesítette ezeket a gömböket. ugyanazt az eufóriát. az elsı esetben nagyon is szigorú logikai szabályok játszanak szerepet. A tudós szükségét érzi.ahogy Kepler mondta . keveredési arányuk . a mővész pedig igen magasra (s olykor túl-) értékeli az intuícióit irányító és uraló elméleti szabályokat. Én csak alkalmaztam a módszeremet. A hamis inspirációk és korcs elméletek éppoly gyakoriak a tudomány történetében. Az elsı: az igazolás. E tekintetben tehát Poincaré semmivel sincs jobb helyzetben. amelyek utólag elnyerik az igazolást.hogy így fejezzem ki . A férfi kitárt karjai által befogott távolság a testmagassággal egyenlı. mint hogy korallt vagy igazgyöngyöt talál. és sokkal valószínőbb. mint hisszük. ugyanazt a szépségélményt idézik elı. A szépséget a ráció elé helyezı A Mathematician’s Apology párdarabja Seurat (egy barátjához írt levelében található) kijelentése: „Ezek költészetet látnak abban. mint a szivárvány színei. a neoimpresszionisták kifinomult elméletei. Leibnizt. (Leonardo da Vinci feljegyzéseibıl. mint a szerencsés találatok.55 Cézanne teóriája. És ugyanannyi az orrlyukaktól a szemöldökökig és a szemöldököktıl a haj vonaláig.ha minden más változatlan elsısorban a médiumtól függ. Az állcsúcstól a fej tetejéig a magasság egynyolcadrésze És az állcsúcstól az orrlyukakig az arc harmadrésze. A két faktor egymás tükörképe és kiegészítıje. idézi: R.bolonddá tennie. 1947 51.csalfa fehérnép. mely szerint a természetben minden gömbökbıl. Úgy tőnik. fekete vizekbe való alámerülés. Descartes-ot. amely elméleteinek megalkotásában vezéreli. s úgy mosódnak egymásba. tudnod kell. kúpokból és hengerekbıl épül fel. hogy a kiterjesztett végtagjaidat érintı kör középpontja a köldököd lesz. amit csináltam. Maga a tett mindig ugrás a sötétségbe. s a lábaid közti rész egy egyenlı oldalú háromszög. a hitelesités csak post factum érkezhet. Az igazság . Ám maga a tény önmagában is figyelmet érdemel.hogy csak keveseket említsek . s eltőnik a repedés. ismeretlen. mintha Keats görög vázáját csúnya repedés rútítaná. Tévednek. A második szempont az ellenırizhetıség és igazolhatóság kérdése a mő elkészülte után. Braque elgondolása. mint Botticelli. Goldwater és M. de beforr. de áldozatuk elméjében ugyanazt a parancsoló meggyızıdést. hogy középsı ujjad a fejtetı vonalára essen. Treves. Ha szétterpeszted a lábaidat annyira. ha két. akinek nemegyszer sikerült még Galileit. az alkotófolyamat vajúdásában az igazság vagy a szépség irányítása egyformán szubjektív és bizonytalan. és így tovább. Noha a Botticelli szőzének és Poincaré elméletének létrejöttét eredményezı pszichikai folyamatok korántsem különböznek egymástól olyan nagy mértékben.„végsı arányosság-törvényei”. s ez minden. mint láttuk. a konkrét cselekvés befejezıdése után. A kész alkotás megítélését természetesen befolyásolja a hordozó médium is. és karjaidat kitárod úgy. a folyamatos szivárvány-színkép minden tartományában lényegében egyazon gondolati és késztetés mintázaton alapul.irracionalizálni törekszik az alkotófolyamatot. mint a mővészetben a csapnivaló darabok.” Látszólag mindkét tábor másik irányába hajlik: a mővész racionalizálni a tudós .) . o. Pasteurt vagy Einsteint is .

Még a sor legtetején helyet foglaló matematika alapjait is megrengették a Gödel teorémájához hasonló paradoxonok. mind szubjektívebbekké. vagy korábban Cantor végtelen halmazokkal kapcsolatos elmélete (amely miatt Németország összes egyetemén lehetetlenné vált számára az elırelépés és kivétel nélkül minden matematikai szaklap visszautasította a cikkeit). törés és fokozat nélküli sorozatot mutat. . Hogy ez egy középkori ólomüvegablak vagy Newton általános gravitációegyenlete. de a teremtı aktus élı tapasztalatában .ugyanúgy elválaszthatatlanok. Vagyis: a görög váza repedésének begyógyításához és ahhoz. a kor divatjainak mind kiszolgáltatottabbakká.s a nézıben végbemenı újrateremtı folyamatban . Az atomfizika felé haladva a megfigyelések értelmezése mind ellentmondásosabbá és vitatottabbá válik. a különbség még ebben a tekintetben is fokozatosság kérdése és korántsem ‚abszolút (X. még az úgynevezett döntı jelentıségő kísérletek is ki vannak szolgáltatva a különféle értelmezéseknek. az elfogulatlan szem számára bármelyik átlátható. az igazság pedig a szépség függvénye. Poincaré világát követi Botticellié. azt azonban megintcsak hangsúlyozni szeretném.egyik az ész. Nem akarok túlozni: bizonyos. mint egy mőalkotás. A legtöbb tudományág történetéhen voltak olyan idıszakok. Az analízis szétbonthatja ıket. E kettı közvetíti . hogy komoly eltérés van egy fizikai elmélet és egy mőalkotás értékelésének módszereiben. Vagyis: a matematika „objektív igazsága” és „logikus bizonyíthatósága” is igen távol van attól. amikor a végtelen a végesbe szüremlik át. meg kelt újítanunk a megfogalmazást (ahogyan Orwell tette a Prédikátor Könyvével): a szépség az igazság. hogy hozzá képest az irodalomkritika egzakt tudománynak nevezhetı. amit abszolútnak nevezhetünk. hogy a kettı között nincsenek konkrét. s az örökkévalóság átbámul az idı ablakán. mint a gondolat és az érzelem. a történetírás és az életrajz sajátosan „hibrid” kategóriáit. mert a bizonyító vagy cáfoló erejő tények megítélésében mindig szerepet játszanak a kor pillanatnyi divatjain és elıítéletein alapuló szubjektív tényezık. Egy fizikai elmélet jóval nyitottabb az igazolás. miközben folyamatosan változnak. s a lejtın még lejjebbre jutva ott találjuk a pszichiátria. hogy a váza számítógépkorszakunkban is elfogadható és érthetı legyen. fejezet).a heuréka!-pillanat élményét. élesen meghúzható határvonalak. s a tudomány története jórészt parázs viták története. amikor a tapasztalatok értékelése oly mértékben szubjektív és véletlenszerő volt. de a kísérletek. A következı ábra egy ilyen. az már csak a neveltetés és a véletlen kérdése. és mindenekelıtt mind kevésbé megfogalmazhatóbbakká válnak az igazság kritériumai. másik a zsigerek nyelvén .láttuk. a bizonyítás elıtt.

torzítva. Médiumának korlátai és sajátosságai minden lépésnél arra kényszerítik a mővészt. amelyek csak mások rovására reprodukálhatók. az író tintája nem képes megszólaltatni egy hangot. elkerülhetetlenül tartalmazza az elıítéletek. hogy a valóság mely elemei tőnnek fontosnak. hatásuk átjárja a teljes személyiséget. hogy . még Leonando is ezt írta feljegyzéseiben: a festészet a legtiszteletreméltóbb. sem azt. mint a lefesteni szándékozott táj. s festékeinek színe sem azonos azzal. mint az óraketyegés.a közönség. Irányultságuk a mővész elméjében lévı torzító lencséktıl függ. a gyakorlatban azonban ezt a számot igen nagy mértékben csökkentik a kor. Az elıtte álló lehetıségek száma elméletileg végtelen. Az összehajtogatás Térjünk vissza még egyszer a komikum technikai minıségének három fı kritériumára: az eredetiségre. átformálják látásmódját. hanem sokkal inkább belülrıl érvényesülnek. vagy azt. A festık évszázadokon át látszólag nem vették észre. amiket lát. A tapasztalatok egynémelyike egyáltalán nem. Érzékeljük azonban az árnyékok teljes hiányát a kínai festészetben. Például: a klasszikus festészet kontúr-hangsúlyozása oly mélyen beivódott látásmódunkba hogy eszünkbe se jut: képtelenség egyidejőleg tisztán és élesen érzékelni az elıtérben álló alakot és a hátteret alkotó táj részleteit. hogy az árnyéknak színei vannak. mint láttuk. s melyek elhanyagolhatók Ismét a korábban már tárgyalt kiválasztás. hogyan érvényesülnek a mővészet más területein. mások csak erıs leegyszerősítéssel. az érzékelési és értelmezési mátrixoktól. a tudatos szint alatt mőködik. amelyek befolyásolják tapasztalatait. amit a különbözı korokban az irodalom mulasztott el észrevenni. minden korszak túlhangsúlyozza a valóság egyes elemeit. A tapasztalás részben automatikus. A médium természete kizárja a közvetlen imitációt. hogy a valóság mely elemei fontosak számára. a szelektív hangsúlyok elemeit. a mővész elméjén és az alkalmazott médiumon kell átjutnia. s e két lencse természetesen szorosan összefügg és egymásra hat. túlzás és leegyszerősítés hármasával találkozunk. Még a legnaturalisztikusabb festmény. mert ez hoz létre a modellhez leginkább hasonlatost. Teremtettek . hogy kerékpározásról vagy egy tájkép megfestésérıl van-e szó. amely fölött a médium is egyfajta visszacsatolásos ellenırzést gyakorol. Ugyanakkor.vagy legalábbis úgy vélték -‚ hogy a természetet másolják. részben pedig tudatos folyamata. amely . Kezdjük a médiummal. s meghatározzák. jószerivel felsoroltuk az emberi tapasztalatok teljes mezejét.ahogy Platón a szemükre hányta – ember-alkotta álmokat az ébereknek Az ábrázolt dolognak két torzító lencsén. mozzanatokat ítél fontosnak.tudatosan vagy tudattalanul válasszon: mely vonásokat.XVIII. Ezek természetesen nem csupán külsı nyomás útján . A begyakorlott tevékenységek irányítása. s megteremti sajátos „stilizációját” és kötelezı stílusát. tekintet nélkül: arra. mennyire nincs jelen a viktoriánus irodalomban a szexualitás. s az adott iskola hagyományai. s vannak olyanok. krónika vagy regény is. s melyek lényegtelennek. hogy ember-alkotta álommá váljon. vagy a kritika reakciója révén -.minden korszak számára nyilvánvaló. Az érzékelés mátrixait uraló kódok rejtett rábeszélık. jelleget. s ha ehhez hozzávesszük mindazt.és lássuk. hogy párás levegıben elmosódnak a kontúrok. Természetesen nem tettek semmi ilyesmit.saját magát kivéve . A festı vásznán tátongó őr kisebb. amit a mővész egyéni stílusának nevezünk. a hangsúlyra és a takarékosságra . sem megéreztetni a rózsa illatát. határozza meg azt. s melyek másodlagosak. melyek alkotója hően másolni igyekezett a valóságot. meghatározzák. HANGSÚLY ÉS EREDETISÉG A mővészek az antikvitástól a reneszánszig úgy gondolták . .

ilyenkor történik meg a nagy áttörés. amelyeket egy szorosan összetartozó csoport.Egy mővész eredetiségének mértéke . Amikor egy mővészéti ág stílusai és technikái hagyományossá válnak és stagnálni kezdenek. hogy újrafogalmazzuk értékítéleteinket. amelyek viselik a korábban már elemzett jellegeket. stílusainak idırıl idıre való visszatérése. s értékelni a film erényeit. üzenetközvetítésre már nem alkalmasak. transzcendentális vonzerejét s a katartikus hatást. nem várnak tıle kreatív erıfeszítést. szövetség. kivéve. Többre is becsüli a szokványost. kísérleti színházakat látogatni. amelyben saját egyéni hangsúlya eltér a hagyomány normáitól és újszerő fontosságokat. arra sarkallnak bennünket. langyos mulatsággá válik. ágazatai között. klisévé zülleszt az ismétlés és elvész belıle az érzelmi vonzerı. az ortodoxia. avantgárd filmeket vagy japán Kabuki darabokat nézni. Az ideák evolúciója címő fejezetben olvasható általános megfontolások jó része a mővészet területére is vonatkozik. erejüket vesztették. s önkifejezésre. A tapasztalt mozilátogató szemében már sokkal kisebb szerepet játszik az illúzió. forradalmiak abban az értelemben. A gyermek vagy a vadember. Mindkét területen idırıl idıre válságok jelentkeznek. amikor egy-egy horrorfilm hatására visszatér a gyermeki állapotba. kezdeti élményt ismét megtapasztalhassa. a közönség többé nem teheti próbára intelligenciáját és képzelıerejét s ezzel megfosztatik e próbatétel jutalmaitól is. kénytelen valami újhoz fordulni. iskola tesz. A technikák . rámutatnak arra.és Guarinit. hogy értelmet találjon a látszólag abszurdban . A stagnálás. elfeledett formáinak. s az új távlatok birtokba vétele. hogy a figyelmet hirtelen valami korábban érdektelennek tartott vagy észre sem vett vonatkozás. aki az építészetben nyitott új távlatokat. A két terület valóban eredeti géniuszai nemigen hasonlíthatók az adott szakirányok nagyszámú tehetséges mővelıjéhez. A mővész növekvı szorongással érzi. szokatlan mővészi kifejezésmódokkal ismerkedni. Egyetlen példa: a Krisztus elıtti negyedik században élt pergai Apollóniosz kúpszeletekrıl írt tanulmányának újrafelfedezése vezette el az ellipszis gondolatához Keplert. vonatkoztatásokat teremt. amelyet a közönségben idıvel minden mővészi újítás és felfedezés kivált. Más párhuzamok is lehetségesek: az „egyidejő” felfedezések. s az örök játszmára új szabályokat kényszerítenek. a tapasztalat teljes spektrumának egy sötét területe felé tereli. a teremtı káosz periódusai. a kollektív felfedezések. semmint a film cselekményének esik rabul. amikor megérett az idı. hisz itt nem találkozik kihívással.hogy részessé váljon és újrateremtsen. mint az újat. a stagnálás és a dekadencia évtizedei. válság és új elindulás ciklusainak oka jórészt a fokozatos telítıdés. hogy a hagyományos módszerek „megzápultak”. évszázadai következnek. semmi ámulat. nála a két mátrix gyakorlatilag egybeolvadt. elıbbiek. A „fogyasztó” megszokott regényeket olvas. ami mindig is ott volt. majd ismét a konszolidáció. modern. míg el nem érkezik az új válság. hogy rombolnak és építenek.minden újra kezdıdik megint. végül pedig a „kölcsönös megtermékenyítés” a mővészet vagy a tudomány egymástól távot esı területei. Minden új korszakot. megszokott tájképeket néz és megszokott színielıadásokat látogat könnyedén és magabiztosan .az a tartomány. a szent lázadás . mint elıırs hódítanak meg új vidékeket. elveszti érzelmi ütıképességét. egy merész és újszerő képet dohossá tesz. iskolát vagy mozgalmat teremtı nagy újítás abban áll. amely egyszerre születik meg több helyen. amelyeket az utóbbiak fognak szorgos munkával megmővelni. Hogy az eredeti. egy új stílus.semmi borzongás. GAZDASÁGOSSÁG A tegnapi felfedezések mára közhellyé válnak. inkább az illúzió mágiájának. A mővészet élvezete kellemes. akit elıször visznek el egy moziba. s így képes kritikusan szemlélni a színészi játékot.a mővészet egyes régi.a legegyszerőbben kifejezve . az „újrafelfedezések” . aki ezután erre építette fel az új asztronómiát . A meghatározó fordulópontok a mővészet minden ágának történetében olyan felfedezések.

a kecskedalból származik. amikor parányi lépésenként mutatjuk meg egy tárgy képét. hogy elképzeljen és megteremtsen.természetesen nem maguk zápultak meg. A tárgyak szemlélése. hogy felidézzünk egy hangulatot.de táncolni nem táncolnak többé. amelyek minket a továbbiakban nem érdekelnek. nevezzük a dolgot az összehajtogatás törvényének. Krisztus példabeszédei olyan rejtvények. vásáriságot. Megnevezni egy dolgot: ez lemondás a vers szépségének háromnegyedérıl. még burkoltabb formában kell tálalni neki. az illékony álomképek. hogy a telítıdéssel szembeszálljon. Mallarmé ékesszólóan beszél róla egyik írásában. pózolást.a dekadencia és impotencia jellegzetes jegyeit. hogy elrejtsük az üzenetet. és kivonunk belıle egy hangulatot. Az üzenetnek tehát vázlatos. nélkülözik a fantáziát. szókimondó megszólítását. Talán a romantika egy következı felívelésekor.ez a dal: a Parnasszusiak tehát [Leconte de Lisle. Az elsı arra való.amennyire tudhatjuk . hasonló reneszánsz virágzott a második századi Rómában. burkolt. a jambusoknak továbbra is megvannak az évszázadokkal ezelıtti ritmikai erényei. amelyeket keltenek . amelyeket a hallgatóságnak kell megoldania. mint maga a mővészet. hanem a burkoltság értelmében vett) gazdaságosság a mővészet minden formájánál és korszakában tettenérhetı. kitöltenie a réseket és elértenie a célzásokat. hanem hogy még világosabbá tegyük azáltal. A görög tragédia . és az eltompult étvágynak főszeresebb táplálékot nyújtson: eltúlzott mesterkéltséget. s megfosztják az olvasót attól a gyönyörőséges örömtıl. Az egyik a mind félreérthetetlenebb hangsúlyozás. olyan régi ez a technika. amikor Hadrianus megépíttette Athaeneumát. a huszonhatodik dinasztia idején újjászülettek az archaikus stílusok. vagy mindkettı egyszerre. hogy boldog tapogatózással. „vájtfülőbbé” válik. az üzenetet még szorosabbra hajtogatva. mint valaha . A zsákutcából való kiút: kitörés új láthatárok felé. Érzelmi hatásukra . A cél nem az. s ha már minden trükköt megismert és vége az izgalomnak. az érzelmek nyílt. s mindkettınek célja. csupán célzások lehetségesek. A mitológiákban csak úgy nyüzsögnek a szimbólumok és az allegóriák. ellentéte tehát a csökkenı hozadék törvényének . Egy kis szabályalkotásba bocsátkozva. Heredia és mások klasszicista mozgalma]. mintegy „összehajtogatott” formában kell megjelennie. célzásszerő. A szimbólumok e titok kiteljesedésében keletkeznek. akik kitalálták az elmozdulást a nyílt és egyértelmő állításoktól a burkolt célzások felé. hogy rávesszük a befogadót: dolgozza ki és teremtse újra maga. a spirál egy új kanyarulatában ismét fogékonyak leszünk rá. s így tovább a preraffaelitákig és a primitívek mővészetének nem is oly régi felfedezéséig. s mindezt a titkosírás megfejtésének sorozatában.) E drámai fordulópontok között a stílusok folyamatos evolúcióját figyelhetjük meg.legalábbis egy idıre immunissá váltunk. A másik folyamat a korábban már tárgyalt értelemben vett gazdaságosság és a burkoltság irányába hat. amely a francia szimbolista mozgalom célkitőzéseit körvonalazza: Úgy tetszik. Ezek a múlt még mélyebb . Azt hiszem.az érzelmek birodalmában. Ám nem a francia szimbolisták voltak. bemutatnak egy tárgyat. Fragonard nimfái és pásztorai éppoly bájosak. sugalljuk csak a tárgyak keltette álomképeket. „besulykolást” és „szájbarágást” . hogy a mővész visszanyerje fogyatkozó uralmát a közönség fölött. vagy fordítva: választunk egy tárgyat. átlátnia a szimbólumok álcarétegein. Ellenpontja. a másik a fokozódó burkoltság és gazdaságosság. ez a (nem a rövidség. hogy a befogadónak ki kelljen csomagolnia. mint a mővész szüntelen küzdelmét a bénító és folyamatosan halmozódó telítıdés ellen. A közönség azonban lassan mind kifinomultabbá és hozzáértıbbé. apránként bogozzuk ki a lényeget. A mővészet történetét úgy is meg lehetne írni. mert e szépség abban áll. (Az egyiptomi mővészetben a Krisztus elıtti hetedik században. s eredete a DionüszoszBakkhosz tiszteletére tartott szertartásokig nyúlik vissza. a múlt technikáinak újrafelfedezése. teljességgel leírnak. amely látszólag két irányba hat.

mint egy Ford Tmodellt.-as esztendıben. akadályokat kell átugrania. hogy a verscsinálás neve németül miért dichten (sőríteni. s mégis szinte halljuk Anna Karenina zokogását vagy Uriah Heep behízelgı sopánkodását. a gazdaságosság kritériuma nélkül látjuk mőködni a hangsúlyozást . az énekmondó a hangját utánozta. hogy egy maratoni táv minden méterén gátakat.a célzás. sőrítést túlzásba viszik. szájbarágósak.. elemei nyomokban és maradványokban jelen vannak Euripidész darabjaiban is. Vagy attól.. a nyomtatott könyvek pedig gondolat. amíg megtanultuk a legmértékletesebb. nyers módszereitıl és eszközeitıl. mert a gyorsvonat sebesebb. az eredmény zavarosság és érthetetlenség lesi. s nem azért. ami magától értetıdı. Itt is. amelyeket a bakkhánsnık már csak jelképesen végeztek el. A maszkos színész megszemélyesítette a hıst. hogy a rajtuk való átkelés az olvasótól számottevı erıfeszítést követeljen.rétegeiben gyökereznek. a Finnegans Wake nagy monológjainak csaknem minden szava szinte szétpattan a célzásoktól és utalásoktól. vagyis az olvasó saját képzelıerejével pótolni.: kikölteni) kifejezés.elıször is mindent. A gazdaságosság egyik módszere: kihagyni .tanácsolta egy írópalántának Hemingway. hogy a költészet lényege: különbözı jelentések egy szóba vagy mondatba sőrítése. de a gazdaságosság. Minél több jó anyagot kihagysz. hogy ha az „összehajtogatást”. mint a magyar költeni (vö. a takarékosság számőzte az elbeszélés mellıl a játékot.amennyiben tökéletes olvasó is létezik. amint azt oly gyakran tapasztalhatjuk a kortárs költészet egyes . egy bizonyos házhoz egy téli estén az 183. hanem mert a népszerő pszichológia.. Az események egyszerő elbeszélése egy ponton elvált az álarcos színészek általi konkrét elıadástól. ami Joyce-nál kétségkívül igen lényeges. amely végleg a mővészi hajlamú dadáké és a BBC gyermekmősoraié maradt. Nyilvánvaló. Freud valóban hitte. a takarékosság irányzata érvényesül. a színjátszás mővészetében is a gyengébb hangsúlyozás. A korai énekmondók feltehetıleg még hanggal és gesztusokkal személyesítették meg hıseiket. de még a húszegynéhány évesnél régibb. Ma már nemcsak a viktoriánus melodrámák hatnak groteszkül. akárcsak egy preraffaelita festményen.Empson szerény becslése szerint . mint az angol composing (összerakni). mint egy évszázaddal ezelıtt. mint a postakocsi. hogy valaki mesél. Egy korábban már alkalmazott metaforával élve: a gazdaságosság azt követeli. unalmasak. A regényírónak az olvasó képzeletét nem kell többé felkurbliznia. Az idıs Joyce például megérteti az emberrel. a tömegtájékoztatás és a nyomtatott bető özöne által lesimított és kiszélesített nyomvonalon a gondolatok vonata gyorsabban robog. ami az író szempontjából irreleváns.. Még a „hivatalos” ripacsságban. a maguk idején a legnagyobbra értékelt filmek is megdöbbentıen ódivatúak . s valamivel mégis kevésbé. és pillantana be az ablakon.ami a gyenge mővészi alkotás létrehozásának alapfeltétele. annál jobb lesz a regény . A homéroszi eposzok Krisztus elıtt 600 körül elnyerték végsı formájukat. Léteznek azonban a „behajtogatásnak” más módszerei is . Hosszú utat jártunk be. létrehozni képes. az emberáldozattal kapcsolatos rítusokban. hogy az elbeszélés lépıköveit egymástól olyan távolságban helyezzük el. a tömörítés és a homályosság a kétértelmőség . s az akkumulátor elvégzi. nyugodtan rábízhatja a dolgot az önindítóra. Joyce minden bizonnyal maga a tökéletes író . s közben meg kell fejtenie az út mentén mérföldnyi hosszan sorakozó hieroglifákat is. az elbeszélı jelen használatától. a legtakarékosabb módokon véghezvinni a varázslatot. amit kell. írott jelek mögé rejtıztek és pergamentekercsekbe burkolóztak. hogy felszólítsa a nyájas Olvasót: tartana vele egy bizonyos városba.túljátszottak. mennyivel poetikusabb szó amúgy. másodszor pedig mindazt. Joyce olvastán az embernek az az érzése támad. A viktoriánus regényíró csupán mintegy száz évvel ezelıtt még nem riadt vissza a dramatizáció konkrét.és idézıjelekkel keltik azt az illúziót. A modern prózának meg kellett gyorsítania lépteit.hét változata. tömöríteni).

egy percre ki kell.. de tudatos vagy akaratlan szemfényvesztés is lehet. Az enyém pisze. hogy elıfeltételezések nélkül sem meglepetés.. ezt eldönteni a kritika egyik legkényesebb feladata. A ritmus és a versmérték hatása a várt visszatérésben és annak elmaradásában is az elıfeltételezésen alapul. azt. Eredete. Hogy a franciák miért tulajdonítanak ekkora jelentıséget ezeknek a versfaragóknak. csalódások és meglepetések . Blake már jóval a szimbolizmus megszületése elıtt felismerte egy tárgy teljes és maradéktalan bemutatásának. Hasonló evolúción ment át a ritmus is. Innen a gyorsaság. A versmérték a tamtamdobok hangjától és a vonatkerekek zakatolásától eltérıen nem egyszerő zörejek ismétlıdése. A szótagok sorozatával érkezı várakozások. hanem nyomatékos és hangsúlytalan szótagok bonyolult szabályok szerinti egymásutánisága.ez a ritmus . A. Ez a várakozás általában tudattalan . de önmagában többé már nem használatos. I. igen erısen függ ettıl a tudattalan elıkészülettıl.. mint ahogy én látom İt. a ritmus . hogy az effajta alaposság lefosztja a dolgokról a misztériumot: Homlokegyenest másnak gondolod Krisztust. kinıve és felváltva az üres klisévé fakult.darabjainál. túl egyszerő ritmusok unalmassá vagy csömörletessé válnak. megırzıdött. az egyszerő lüktetés mint alapalkotórész.. amelyre további minıségként rétegzıdnek az asszonáncok és alliterációk.. érettsége közti fáziskésés. mindkettı egyszerő. .. Verlaine mővei sem kevésbé mesterkéltek és érthetetlenek... akárcsak én. érvényesül az Összehajtogatás Törvénye a humornak a komédiás bárdolatlan tréfáitól a kifinomult utalásokig. Richards elemzésében a versmértékes forma hatását a strukturált expektanciának tulajdonítja: A ritmus. ami ezután a valóságban következik. Baudelaire-re és Rimbaud-ra is . E változások fogalmával határozható meg a versmérték. és sajátos formája. egyszerő. repetitív formákban fogant muzsika. és eljutott Heine ezoterikus ifjú leányarc-palimpszeszt hasonlatáig. nyílt analógiát. akik a formákkal sincsenek tisztában. . köznyelvi jelzıvé fakult). s a tartalom tekintetében is csapnivalók. Nyilvánvaló. A tiédnek nagy horgas orra van. mint a hajdan egyhúrú hangszereken és más primitív zeneszerszámokon elıadott. Intı példaként álljon itt a francia szimbolistákról adott tolsztoji értékelés: Egy másik ünnepelt nagyság. miként mőködik. s ugyanolyan hosszú fejlıdést tett meg. leírásának fogyatékosságait. számomra érthetetlen. s egyidejőleg másokat ebbıl az elıfeltételezésbıl kirekeszt. sem pedig csalódás nem létezik . a New Yorker-féle találós kérdésekig való fejlıdése. AZ UTOLSÓ FÁTYOL Láttuk. Az elme egy-két verssor elolvasása után .. a versmérték az ismétlıdésen és az elızetes várakozáson alapul. evolúciója során. az utalásszerőség és sőrítettség felé mutató változásokon ment át a metafora és a költıi kép. ez idıleges jelenség.. Hogy e kettı közül melyikrıl van szó egy adott mő esetében. Meglehet.. beteljesülések. mint neked. felkészül bizonyos számú lehetséges következıre.. s oka csupán a mővész eszközei és a közönség befogadóképessége. s jórészt a várakozás további folyamatos módosulásában áll.. hogy térjek a másik két nagyrabecsült verselıre. A komikus hasonlat akkor született. Ugyanilyen. Annak hatása. amellyel a túl könnyen „átlátható”. amikor valakit disznónak vagy szamárnak tituláltak (ez ma már egyáltalán nem komikus.

hogy a természet titkainak megismerésében a mind szélesebbre való kitárulás egyben összezárulást is eredményez . lelepleznie az elfátyolozott allegóriát. hogy a közönséget aktív együttmőködésre csalogassa. Egészen nyilvánvaló azonban. a rím azonban hirtelen és készen kapott jutalom. A gazdaságosság technikája arra való. hogy újra „létrehozassa” vele a mővészi alkotást. extrapoláció és transzformáció) a hangsúlyos üzenet „elıállításánál” alkalmazott fogások (a kiválasztás. Nyilvánvaló. nincs misztikum. a múzsa szolgálatkész szajhaként csupaszítja le petyhüdt emlıit . A kifinomult versmértékes formák erıfeszítésre késztetnek. A hangsúly a mővész által fontosnak tartott elemek kiválogatásából. amelyek „semmivel sem mondanak többet a valóságról. a tiszta ismétlıdés édes örömét. szakszerőbb kifejezéssel élve intrapolálnia: kitöltenie az üres helyeket a ritkásan lerakott lépıkövek között. amelyet egyébként a közönségnek kellene kihüvelyeznie. mint az elıfizetırıl a telefonszám”. az együttmőködı közönség kitölti az őröket. világos és aprólékos mővészeti alkotások kész. de a tudományban is érvényesül. Ennek érdekében a befogadónak meg kell fejtenie a burkolt. hogy épp ez az oka népszerőtlenségének a modern költık köreiben. amelyet Yeats a költészet jutalmának nevezett. hogy a tudomány hatalmas épületében még egy vagy két nemzedék a legutolsó téglát is a helyére fogja illeszteni. a rések kitöltésében. A fizikus minél pontosabb tudás birtokába jut. hogy hipnotizálhassa önmagát. s a szubatomi valóság leírására már képtelen felfogható modellt szerkeszteni. Arisztotelész azt gondolta. A mővész az üzenet célbajuttatása érdekében túloz és egyszerősít. hogy igen fontos szerepet játszik a mővészetben és . és transzformálnia kell. Fényességes nyíltsággal hangoztatja a változatosságban való egységet. katartikus hatása ugyanolyan. Az Összehajtogatás Törvénye másként ugyan. tevékenyen részt kell vennie a hiányzó taktusok pótlásában. extrapolálnia: elértenie a célzásokat. súlyosan sérti az „összehajtogatás törvénye” által diktált aszkézist. hogy az alkotó átadja közönségének saját látomásait. Haeckel pedig kijelentette. s a sorozat idıbeli extrapolációjában. hogy erre a bizonyos Összehajtogatás Törvényére túlságosan is nagy hangsúlyt helyezek.a közönség felfedezi és felismeri ezt a fontosságot. A mővész kiválasztja egy adott élmény. megértése érdekében a közönség által elvégzendı mőveletek (az intrapoláció. hogy a Világmindenségben már mindent felfedeztek. Úgy tőnhet. utalhat és gesztikulálhat egyenleteivel. s egyik módja annak.egyre többet tudunk. amikor értelmezi az üzenetet. hogy semmit sem hagy a képzeletre. Az ördögőzı dobjának monoton hangjával hipnotizálja hallgatóságát.nincs ígéretes fátyol. s mind kevesebb dologról. a költı csupán eszközöket ad a közönségnek. hogy sajnáljam elmúlását. eltúlzásából és leegyszerősítésébıl keletkezik. A (tudományos vagy bármiféle) haladás eszméje nagyjából háromszáz éves csupán. annál homályosabb és áttételesebb szimbólumokat kell alkalmaznia ismereteinek kifejezésére. A dekadens mővészet legbiztosabb ismertetıjegye. kibontott formában tartalmazzák az üzenetet. s csak a tizenkilencedik század végén. Magam elég régimódi vagyok ahhoz. a közlés tartományát pedig kiszélesíti. Francis Bacon és Descartes úgy vélekedett. ami felfedezésre érdemes. a mechanisztikus világkép nagy összeomlásakor ismerték fel a legszélesebb látókörő tudósok. de elvezet egy egyszerő következtetéshez: a részletes. mint a zenében egy harmonikus kadenciáé. nincs megsejtenivaló. a mágikus kapcsolatot hangzás és értelem között. Mindez talán kissé elvontnak tőnik. hogy a Mindenség hét nagy rejtélye megoldódott. csak célozhat. vagyis értelmeznie a szimbólumokat képeket és hasonlatokat. A mővész üzenetének vétele. ahogyan sajnálom a verkli letőnését is. a túlzás és leegyszerősítés) tükörképei. tapasztalat fontosnak ítélt vonatkozásait .Ha az elme meg akarja tapasztalni az éber transzállapotot. „becsomagolt” üzenetet.

A látás és tapintás közti szinesztétikus kereszthivatkozások például . valaki ott pillantja meg az analógiát.a helyettesítık kivételével . a szépség és az igazság úgy jelenik meg. A metafora és a költıi kép egy. Bármely. bizonyíthatóság terén köztük jelentkezı különbség csupán a teremtı pillanat után felmerülı.kifejezésre juttatja azokat. Az illúzió eszképista jellege elısegíti a résztvevı és . a tudományos felfedezések mezejérıl már ismert folyamatban keletkezik. vagy bizonyos elmebetegségekben szenvedı emberek szójáték-mániájában is. A legfontosabb érzékszervünkkel kapcsolatos vizuális képalkotás sajátos érzelmi vonzerıvel bír. mindig tartogat egy utolsó fátylat. Az analógia kiváltotta esztétikai megelégedettség mértéke a jelenlévı mátrixok érzelmi potenciáljának függvénye. ahogyan egykor a maszkot öltött táncost tekintették azonosnak az esıistennel. de mindenképpen afféle tengerészeti iránytőt nyújtanak a kritikusnak. Agyában megteremti a külsı valóság szimbolikus modelljeit. mind pedig a tudóst csakis saját gyarló megérzésük vezethetik. maga a pillanat minden esetben fejesugrás a sötét ismeretlenbe. s voltaképpen az emberi mivolt egyik alapvetı jellege. hangja akár egyfajta kánonnak is tekinthetı. A hozzáértı. egyenletekkel. Legerısebb érzelmi potenciáljuk azoknak a képeknek van. a fáradt. mint valamely oszthatatlan entitás komplementer jellegei. a meztelen valóság megragadására tett kísérlet eleve kudarcra ítélt. s az élı anyag még primitívebb lüktetésének visszhangjai. Az objektív igazolhatóság. A tudattalan mőködésekben a hangzásbeli hasonlóság alapján való asszociációnak máig komoly szerepe van. ahogyan a kutató tudós az egyedi jelenséget az általános törvényszerőséggel és a legvégsı okokkal hozza összefüggésbe.annak megértésében. amelyek archetipikus szimbólumokat idéznek meg. A naiv közönség szemében a megszemélyesítı eggyé válik a megszemélyesítettel. Az eredetiség. innen különös.szavakkal. tapasztalt közönség ugyanakkor tudatosan és kritikusan szemléli a színész teljesítményét. hanem a nyelv fejlıdésének korai. tudatos jelenléte két sík közt lebeg. Az ember szimbólumalkotó állat. a múlandó és az idıtlen egybekapcsolásával.személyes preferenciáinktól függıen . Cohen szavaival:cxci az emberi tudatosság metaforikus. azok csupán testi érzékletek. Ezek mintegy „földelik” az érzelmeket a sajátos tapasztalatok univerzális keretbe helyezésével. ami megnyilvánul a gyermekkor. J. az asszonánc és a szójáték nem mesterségesen létrehozott dolgok. feltárja a kiaknázatlan érzelmi energiákat.gazdagíthatják a képet. szinte hipnotikus fogékonyságunk a ritmikus mintázatokban érkezı üzenetek iránt. s a legtisztább formában megy végbe a biszociációs folyamat. a tapasztalatot. ÖSSZEGZÉS A mővészet a szimpatetikus mágiából ered. az . Uránia. az álmok. A spontán megvilágosodást mindkét esetben érzelmi katarzis követi. s az intenzív érzelmi reakciók fizikai tüneteit is produkálja. A rím és a ritmus. miközben azért magával ragadja az illúzió. A költı a hangzás és az értelem.gátolja az önérvényesítı érzelmek kibontakozását. a konkrét képek filmszalagja idıben jóval megelızi a fogalmi gondolkodást. akárcsak a többi múzsa. primitív szakaszából visszamaradt csökevények. amellyel elfedheti magát. fokozati kérdés. a szelektív hangsúly és a gazdaságosság bizonyosan nem az irodalmi kiválóság egyedüli kritériumai. Amit közvetlenül tapasztal. s amit közvetlenül tehet. s újabb szimbólumkészletekkel . ahol mind a mővészt. csupán testének mozgásai . s elvezeti ıket a katarzisig. a mérték és a jelentés mentén biszociál. s a tudattalanban keltenek rezonanciát. ahol ez korábban még senkinek sem sikerült. származására világosan utalnak a díszlet-illúziók. festékkel és kıvel .minden más tudás és kifejezés szimbolikus.

hogy ı maga Werther. mint a tiéd. s ez egyformán igaz. A nagyobb rész feltehetıleg a tudattalanból származik. mások alig . Könny ől szemében. A szerzı megalkotta a fantom-prototípusokat. a kis Lord Fauntleroy vagy Aljosa Karamazov körülöttünk kavargó agyszüleményei mind-mind saját legbelsı énünk kivetülései. Enélkül ugyan miért is lépnének mőködésbe könnymirigyeink Hecuba miatt? Goethe korai regénye. Az általános tendencia itt is távolodik a túlrészletezett leírásoktól. noha ez korántsincs feltétlenül így. Az ifjú Werther szenvedései öngyilkosság-járványt váltott ki a korabeli Németországban. Ahhoz. mint tudni. Önmagam egy részét Hamletbe vagy Hamletet önmagamba kell vetítenem. álom-indulatban. melyek által az olvasó felépítheti magában a 56 Arany János fordítása. a kivetítés és az önmagamba vetítés egyaránt a személyes azonosság kérgének részleges felszakadását jelentı metaforák. mit érez a kísértetet hallgató Hamlet. aki voltaképpen nem más. s egész valója Kiséri képzetét? S mind semmiért! Egy Hecubáért! Mi néki Hecuba. Tudni. A hangja megtörik. az attól függ. . akár csodálja. Egyes regényírók aprólékosan ecsetelik a szereplık külsı megjelenését. minden romantikus fiatalember úgy érezte. amelyet az eredetihez hasonlónak érez. akárcsak a spiritiszta szeánszok médiumainak ektoplazmája. az Elsı Színész drámai szónoklata után Hamlet felteszi a találó kérdést: Nem szörnyüség az. kampós orra van. saját tudatos vagy tudattalan énjébıl kiáradó fantom-élettel kell felruháznia... Hogy egy regény szereplıje mennyire élı. Egy eszmeképhez úgy hozzátöri Lelkét.vagy egyáltalán nem. A mágikus kötelék az azonosulás. Így aztán Bovaryné. hogy lám. Jellem és cselekmény AZONOSULÁS A második felvonásban. nagy. Hogy megsirassa?. az olvasó pedig létrehoz önmagában egy másolatot. győlöli vagy szereti az adott szereplıt az olvasó. akár megveti. s nem olyan pisze. és közeledik a szuggesztív célzások. s ı Hecubának. ez ugyanis maguktól értetıdıeknek tekinti a fantomokat és hajlamos összemosni a személyes azonosságokat. rémület vonásin. mint nyomdafesték-jelek a fehér lapon. ugyanaz. XIX. Csak költeményben. hogy az olvasó milyen erıs résztvevı érzelmeket táplál iránta. hogy szeressen vagy győlöljön valakit. utalások felé. milyen érzés Hamletnek lenni. Az Erzsébet-korabeliek groteszk vagy tragikus fényben látták Shylockot. az én Shylockom tragikus figura. hogy arca elsápad belé.56 A választ Hamlet kérdésére Flaubert adta meg: Bovaryné én vagyok. mint nekem. e színész.összehajtogatás törvénye pedig éppily érvényesnek látszik a tudományokban és a mővészetekben egyaránt.

KÉPEK ÉS FANTOMOK A megfigyelések azt mutatják. amelyek konkrét felidézésére természetesen képtelen. Egy átlagos felnıtt valójában soha nem lát éles és teljes képet. Másfelıl: az általános benyomás az emlékformálásnak épp az ellentétes típusú mőködésén alapul. a szeme pedig kék. Egy nı mondhatja egy férfinak: még sose láttam rajtad ezt a nyakkendıt . hogy a szerzı elmondja: Sally Ann-nek gesztenyebarna a haja. egy hanghordozás vagy valamely szembetőnı vizuális jegy . hogy noha nem tud visszaemlékezni egyetlen konkrét.sor helyezkedik el. azt helyettesítı. ha a magam kedvére választhatnám meg a színeket. meglehetısen sommás megállapítások részletes bizonyítása is a Második könyvben olvasható. noha szívesen gondolja. de felismerik és átengedik mindazt.teljesítve a szerzı kívánságát . Ez az eset példa a helyénvalótlan konkrétságra.álom. az érzékelés és az emlékezet természetére vonatkozó alapvetı megfontolásokhoz. s ez az új darab éppenséggel nem ilyen. korábban látott nyakkendıre sem. Nem kedvelem különösebben ezt az összeállítást. vagy átlós irányban olvassa fel a betőket. bizonyos benne.a bibircsók a nagymama állán -‚ amely valamilyen okból az ember emlékezetében a filmszalag egy kockájaként megragad. oda az illúzió. legalábbis azt hiszi. mit csinál. Az ilyen érzékelési kódok szelektív szőrıkként mőködnek. hogy mind visszafogott. aki történetesen nem festımővész. ami igen. hanem az általános kódtól. s ennélfogva egy szereplı élıvé varázslása érdekében az olvasó számára e látvány minél pontosabb megrajzolása kívánatos. Mindig bosszantott. amelyeken jelen elméletünk alapul. ami nem illik bele a „rácsba”. s valóban folyékonyan ki is tudja olvasni a betőket. ám annál ritkább a felnınek között. Ez egy igen régi kelető tévedés. Amikor azonban arra szólítják fel. Oka elsısorban az a tévhit. arra utaló részként pars pro toto . s ezek a szőrık megállítanak mindent. s amely az egészt jelentı. Amire egy személybıl emlékszünk.például egy jól ismert arcot . ha emlékeibıl egy látványt . Többféleképpen is be lehet bizonyítani ezt az állítást. ami felidézi ugyanazt az általános benyomást.valóban látják a képeket. amit úgy nevezünk: általános benyomás.felidéz. de közvetlenül ízesül bizonyos. anélkül. Az átlagember. vázlatos és részlettelen összképe a teljes figurának.vagy hallucináció-szerő elevenséggel . Ha valóban látná a képet. hogy lelki szemeikkel . hogy felismerte volna. rendırnyomozó vagy különlegesen jó megfigyelı. amely tárgyunkkal csak távolról kapcsolatos. akiket a legközelebbrıl ismer. részint pedig az.noha a leghalványabb emléke sincs arról. például így: A kísérletvezetı az alanynak egy négyszöget mutat. s a következı. hogy pontosan fel tudja idézni lelki szemei elıtt. melynek négy sarkában négy-négy betőbıl álló . és .szereplırıl alkotott saját elképzeléseit.funkcionál. hogy egyes emberek úgynevezett eidetikus memóriával rendelkeznek. minden nehézség nélkül bármilyen sorrendben fel tudná olvasni az értelmetlen betőcsoportokat. Élénk és tiszta részlet lehet egy gesztus. A most látott ruhadarab nem valamely konkrét korábbi emléktıl. hogy a képzelet a szó szoros értelmében képek lelki szemekkel való meglátását jelenti. hogy visszafelé. még azokról az emberekrıl sem tud pontos vizuális leírást adni. diszkrét színezető volt. csupán érzékeli az eltérést a látott kép és az emlékei között. az részint egyes élénk és tiszta részletek kombinációja. ez a képesség gyermekeknél viszonylag gyakori. s ez egészen más dolog. hogy igen.természetesen értelmetlen . Mindezek.sokkal szívesebben szeretnék bele Sally Annbe. hogy pontosan milyen nyakkendıket viselt azelıtt. Az alany addig nézheti az ábrát. a korábbi tapasztalatokban közös vizuális minıségtıl különbözik. sematizált. mint a vizuális kép kialakítása. A paradoxon magyarázata. ami azt jelenti. A férfi például ezzel viszonozhatja a . amíg úgy nem gondolja. amely a képzelet útjába áll. Egyszerően csak bemagolta ugyanis a látványt.

. ha találkozunk. de néhány ceruzavonallal könnyedén elmondhatók. éppoly biztosan. hogy a látott képet egy.Einsteintıl lefelé . de a szem azonnal és csalhatatlanul felismeri. mert nem ismerjük fel a szavak közötti. és a tudattalan egyéb megnyilvánulásainak birodalma. Beszélünk ártatlan vagy buja arckifejezésrıl.. Minden önelemzı. hogy felismerjem. amelyek szavakkal nemigen. hogy megmutassam: ha mindez igaz azoknál az embereknél. ugye? Eddig még soha nem figyelte meg pontosan a nı hajviseletét. ami . de hiszel-e mások létezésében is? Gondolod például.leírásokból ismert figurákról alkotott képeink között. Mondjuk.. ahogy a száj vagy a szem bizonyos rezdüléseibıl. érzékeny vagy brutális vonásokról . Az igazi filmszalag-gondolkodás kifejezetten az álom.. E látszólagos kitérınek az volt a célja. vagy csak illúziók? Nyilván érzed. kétségbeeshet. annál inkább igaznak kell lennie a kitalált figurák esetében. az emlékezetünkben élı. hanem a róla való összképnek. a gyermekek és a primitívek pedig nagyon is hajlamosak összekeverni vagy összetéveszteni ezeket. akiket ismerünk.. Az álom nem különbözteti meg a tényleges és a kitalált alakokat. A John Brownról alkotott emlékképem nem fotó. Az érzékelési kódok a tudatosság szintje alatt mőködnek. egy jellegzetes testtartást vagy egy hangszínt. miközben képtelen rá. hogy azt hisszük. „vizuális” gondolkodó . Más megkülönböztetı kódok formákat és mozdulatokat. azt mondod. Túlbecsüljük képzeletünk pontosságát. Ennek az öncsalásnak az az oka. s néhány igazi. Bovaryné vagy Anna Karenina körülöttünk lebegı árnyalakjai és a jól ismert Joe Smith vagy Peter Brown látszólag tömör és élénk figurái nem is különböznek tehát olyan nagyon. hogy a folyamat. eleven személyek képei. fotográfiai pontosságú másik képpel hasonlítjuk össze. és sokkal kevésbé az. ábrázoló természető. szerinted ezek az emberek. amikor a vonat elé veti magát és gyászolhatja ıt. ez a frizura valahogy nem illik a megszokott. de most észreveszi..vagyis ugyanazon összetevıkbıl áll. ferdülésébıl az érzelmekre következtethetünk. sokdimenziós szerkezet.olyan jellegekrıl. hogy én ebben a pillanatban létezem?cxcii . s csak késıbb ébredünk rá. vizuális képzeletének homályos. ahogy túlértékeljük verbális gondolkodásunk precizitását is (hányszor fordul elı. gesztusainak. de ez az elevenség nem feltétlenül vizuális természető. visszafogott külsıhöz. felfogtuk egy nehéz szöveg értelmét. a hangjának. hogy mások is léteznek?. A kép csak részben festıi. melynek során összerakjuk a vizuális és másfajta sémákat. tudattalan és szélsebes. akikrıl nincs semmiféle érzékszervi tapasztalatunk. itt körülöttünk mindenütt. mint az igazi.és magatartásmintáinak különbözı aspektusaiból konstruált. és a csupán tényszerő vagy fantázia-szülte. hogy nincs éles különbség a jól ismert. s a sémák vázlatos körvonalai közötti szakadékokat. gondolkodási. ha csak a bető-négyszögre gondolunk. hogy ez igen fontos kérdés. látási és hallási mintákat kombinálhatnak. egyfajta vegyüléke az általános benyomásnak és az élénk részleteknek . hús-vér személyekrıl. Szóval. hogy lelki szemeivel lássa. fotografikus részlettel díszítjük fel ıket. Jean.. amelyek összessége néhány élénk részlettel együtt képessé tesz arra. Az olvasó beleszerethet Anna Kareninába.megjegyzést: más frizurád van..akárcsak a többi vizuális séma . hogy magától értetıdik. Az a helyzet tehát. hogy valami megváltozott. A róla kialakult „eleven kép” nem valamiféle fotó. Ez a kép néhány leegyszerősített és sematizált. hogy hiszel a saját létezésedben. hogy igaziak. Egy karakter az olvasó számára lehet nagyon is „eleven”.nehezen lenne szavakba foglalható. s úgy játsszuk a játékot. Muriel Spark egyik novellájában egy bölcs vénember azt kérdezi barátnıjétıl: Gondolod. bizonytalan és ködös karakterét. A kód itt a visszafogottság. általános benyomásból áll. vagy távollétében fel tudjam idézni ıt. mindannyian ugyanazon alapanyagok keverékei. vagy szavakkal leírja a külsejét.elég. Felismerni valakit: ez nem azt jelenti tehát. mint ahogy hiszem . vagy éppen mindkétféle . hogy ez korántsem volt igaz).hangsúlyozta saját tudatos. hogy tudatában se vagyunk a szabályainak.

de túlnyomórészt tudattalan következtetésbıl.felváltva azonosul a különbözı karakterekkel. Egyes fantomok valóságosabbak. KONFLIKTUS A dráma keresi a konfliktust. valamilyen elemének azonban mindenképpen jelen kell lennie. hogy a többiek is élı és érzı emberek. s a rokonszenvbıl következı szándék. hangulatára. két egyformán értékes vetélytárs között. hogy mindkettınek segítsünk. lelkiállapotról árulkodik. s önmaga egy részét beléjük vetítve. pontosan érzékeljük. és felismerjük. hogy a farkasok farok-tartása legalább tízféle különbözı hangulatról. az empátiától származik. a személyiség. Brutust és Caesart olyan helyzetekben szerepelteti. de ezt az újdonságot a tudattalan nem ismeri. esetleg több személy. Bármi legyen is azonban az ok. ügyesen elhelyezett célzásai. ha a közönség képes mindkét fél álláspontját a maga vonatkoztatási rendszerében elfogadhatónak és tiszteletreméltónak értékelni. hangját nekik kölcsönözve introjiciálva. összeférhetetlen viselkedési kódok vagy értékrendek. így ezek a jelek számunkra nem olvashatók. de mint érzı lények is. s még sok egyébre is. a konfliktus a nézı vagy az olvasó elméjébe vetül. a végzet mőve volt.Az egyetlen bizonyosság afelıl. üres és színtelen felebarátaink. s a paradoxont az emberi minıség földeli le. arra. s nem csupán fizikailag. A félabsztrakt sematizációk. ha úgy tetszik . Másokkal való vitáinkat retorikának. az érzelmek pedig nemigen veszik tudomásul. nem saját akaratukból ölték meg egymást. értelmezésébıl származnak. csak egy valamelyest tudatos. amelyekben . intuitív jelek empátián alapuló leolvasásából. Egy édeskés mosoly és egy közömbös megjegyzés egy koktélpartin sokkal kevesebb támpontot ad a képzeletnek. A valóság és a képzelet közti különbségtétel képessége a racionális gondolkodás viszonylag újkelető vívmánya. hogy hogyan fog viselkedni veszélyhelyzetekben. s ugyanígy a regény. hogy mindkettınek ártanunk kell. mindezek a jelek értelmezhetetlenek lennének. a konfliktus csak akkor tehet szert drámai méltóságra. A paradoxon látszólag talán felületes. s ott két szimultán. Ha a szerzınek ez sikerül. Caesarral. A konfliktus felszikrázhat egyetlen meghasonlott szereplıben. elevenebbek lehetnek. mint a regényírónak egy figura pozitív vagy kedvezıtlen azonosítása érdekében tett. s ezen az alapon véljük. A személyiségek közti ellentét okai lehetnek eszmék vagy vérmérsékletek. de összeférhetetlen azonosulás ellentétévé alakul át. arcizmainak rezdüléseibıl . A mővész tehát arra készteti közönségét. E következtetés és a fiktív figurák megelevenítése közötti különbség ismét csupán a jelek természetében áll. amelyeket a külsı. Brutusszal vagy Antoniusszal.amelyeket tudatosan akár nem is érzékelünk . az ı szájukon át beszélve. Az embernek nincsen farka. Anélkül a képesség nélkül. A konfliktus mibenléte lehet nyíltan kimondott és lehet csak sejtetett. egyben azt jelenti. mint amikor rokonszenvünk megoszlik Hamlet és Laertes. hogy a dolog a sors. mit jelentenek a felhúzott ajakkal mutogatott fogak. hogy saját érzı személyiségünk egy részét a másik emberbe vetítsük. de minthogy arcizmaink elrendezése nem különbözik túlságosan a farkasétól.automatikusan következtetünk az illetı jellemére. hogy mások is léteznek. hanem a szeretet sarkallt. amelynek a mindennapi életben csak egyik felét szoktuk észrevenni. illetve az ember és sorsa között. Lorenz bebizonyította. A drámai konfliktus mindig az elmében rejtızı ellentmondásokat hozza napvilágra. az önmagunkkal való tusakodást költészetnek tartjuk írta Yeats. vagy két. Egy ember parányi gesztusaiból. mit érzel kifejezés. Mindkét oldalát felvillantja az éremnek. mint unalmas. különben a szereplık egy súrlódásmentes világegyetemben siklanának a semmi felé. a jellem által tett általános benyomásnak nevezünk. A kettıs gyilkosságban való kettıs bőnrészességre azonban legalább nem a győlölet. s jelentéstelen lenne a tudom. hogy egyszerre több síkon éljen és gondolkodjék.

nem több. hogy az Énekek Énekét Krisztus Egyház iránti szeretetének allegóriájaként magyarázzák. hiszen ı is kiköveteli megértésünket. Az irodalomban nincsenek új témák. sıt néhány pillanatra a rokonszenvünket is . s innen vezet az út a katarzisig. hogy a tudomány evolúciója szó szerinti értelemben véve se nem A hindu hitvédık azt állítják. Az igazi. Ardzsuna elıtt. aki hitte. amikor megérezzük. annál világosabban jutnak felszínre saját személyiségünk rejtett jellegei. még ennyit se tudott felsorolni. Minden konfliktusban két önálló vonatkoztatási rendszer. hogy ez a helyzet. W.57 de képzeletben egyszerre Brutusnak és Caesarnak lenni . s hozzáteszi. Az irodalom minden nagy alkotása ezeknek az emberi mivolt legmélyében gyökerezı. Jago. külön mátrixa fel nem épül a nézık elméjében. új helyzeteket és játékszabályokat alkot. s csudálatos alkalmat kínálnak a megtisztulásra. de mi a helyzet Jagóval? Amikor szánjuk Desdemonát és osztozunk Othello fájdalmában. s e küzdelemben egyszerre mindkettejük párbajsegédei vagyunk.” G. a kollektív folyamat egy fontos pontban különbözik. fejezetben láttuk. akik valami teljesen újszerő cselekményt szeretnének kitalálni. aki szerint csupán harminchat tragikus szituáció létezik. mint egy darab farostlemez. sem a holtakat. s az irodalom híres gazemberei ellenállhatatlan erıvel vonzzák a magunkban mélyen elfojtott gazember rokonszenvét. E bevallatlan bőnrészesség-érzés nélkül Jago csak színpadi kellék lenne. két világegyetem ütközik.írta Gerhart Hauptmann . Sztavrogin. Richard. örökkön ismétlıdı mintázatot mutatnak. gyökereikig visszabontva néhány. milyen is valójában gazembernek lenni. hogy ez a szó szerinti értelemben vett tanítás áldásosan befolyásolta volna a hinduizmus etikáját. Goethe idézi Gozzi véleményét. amiképpen új emberi ösztönök sincsenek. s átvérzenek minden kultúra minden életszakaszának alkotásain. Krisztus és a Nagy Inkvizítor .”cxciii EGYSÉGESÍTÉS ÉS ZŐRZAVAR Ha a mővészi és a tudományos felfedezés egyszemélyes aktusa alapvetıen ugyanazokat a pszichológiai mintákat mutatja is. minél szimmetrikusabban oszlik meg szimpátiánk a szembenálló karakterek között. Don Quijote és Sancho Panza. s kétségtelenül az egyik út a nirvána felé. Brandtot idézve: „Alapjában csupán korlátozott számú cselekménytípus létezik. ezért az igazi bölcs nem siratja sem az élıket. míg részleteikben végtelenül sokfélék.saját dicsvágyunk és féltékenységeink moccanásait. Ezek a konfliktusok elıször a mitológia szimbólumaiban bukkannak fel. Brutus derék ember. de csak akkor győlölhetjük. mert mindketten az elpusztíthatatlan Atman megtestesülései.ez mélységes katarzist idéz elı. hogy Schiller. kénytelenek vagyunk győlölni ıt.szimpátiát keltenek maguk iránt. Az emberi viszonylatok. és a közönséget saját értékeik és gondolkodásuk elfogadására késztetik. két értékskála. ezeket láthatjuk korszakról korszakra különbözı álarcokban. szénfekete gazemberek azonban ritka határesetek. hogy elmagyarázza neki: a gyilkos és az áldozat egyek. Caliban és Prospero. hogy a harciasságra való krisnai buzdítás allegorikus. A X.mindegyik páros örökkévaló küzdelembe zárt. Az írók. II. „Az irodalom . és Caesar is az. de minden kor új változatokat és szublimációkat. hogy újra és újra megvívhassa az ısi ütközeteket. 57 . archetipikus konfliktusoknak a változataira épül. Az ok: maga az élet. A Bhagavad Gitában Krisna kocsihajtó képében jelenik meg a csatamezın tanítványa. Ez az érvelés éppoly nyomorúságos és kényszeredett. míg mindkettejük saját. Faust és Mefisztó. s egy-egy dráma vagy regény cselekménye az adott korszak szokásainak köntösében valamely ısi cselekedet ekhóit zengeti fel. és az emberi lélekben zajló küzdelmekre vonatkozik. hogy több is található. E többszörös identitásra szert tett közönség egy erıteljes klimaxban egyszerre válik gyilkossá és áldozattá. Kétlem. régóta tudják.a szavak fátyla mögött rejtızı primitív világ távoli visszhangja. ha életre kelt bennünk. s azzal gyógyítja ki pacifista fenntartásaiból. mint a keresztény próbálkozások.

az istenek hatalmának elragadásáért folytatott prométheuszi harc. annak paradoxonai és gyötrelmei. mint a mővészeteké. az alapvetı tapasztalatok változó minták szerint való újra. a metafora kibıvíthetı: a vizek nagy összetalálkozása. csak Platón barlangjának árnyaiként felsejlı valóság megismerése meghaladja az ember képességeit. mint Démokritosz. másfelıl pedig egy-egy adott mővészeti ág fejlıdése világosan kivehetı folyódelta-mintázatot mutat. ám mindenképpen sokkal inkább az.pecsét). ARCHETÍPUSOK Folyamatosan szemünk elıtt tartva ezeket a megszorításokat. a mővészetéi egy apró hullám visszakövetései a távoli hegyi csermely forrásáig. vagyis a kollektív tudattalanba. a végsı misztériumokba való behatolás késztetése és annak belenyugvó tudomásul vétele. mint az óceán felé hömpölygı folyókká egyesülı patakok. hogy az intellektuális és az esztétikai tapasztalat a kreativitás minden területén különbözı összetételő keverékek formájában van jelen. az univerzális logosz.folyamatos. tiszta hangra a hangvilla. a személyes emlékek szintjénél jóval mélyebbre beivódott számtalan. a hatás sokkal erıteljesebb. amelyre . megint csak hangsúlyoznom kell. Ha a tudomány magyarázatai olyanok. A 58 Eric Newton An Introduction to European Painting címő könyvében ugyanezt a metaforát alkalmazza.amúgy sem alkalmasak. hogy áldozatokkal engeszteljük ki ugyanezeket az isteneket. amely felé a tudomány halad.a görög tragédiáktól a jelenig mindennél fontosabb. s bizonyos tekintetben ez a haladás is kumulatív jellegő. Amikor valamely archetipikus motívum megszólal. Ilyen ismétlıdı mintázat például a halál-és-feltámadás motívum. . se nem kumulatív. Nem kell Jung hívének lennünk ahhoz. Jung az ıseink által megélt s a faj emlékezetébe. a tudomány és a mővészet ugyanazon minıségek folyamatosan változó arányú vonulatának végpontjai. ám akkor Joyce Ulyssese is többet tud. az esztétikai tapasztalat végsı forrása pedig az archetiposz. biszociációs aktusa e tapasztalati síkok vagy aspektusok egymás mellé helyezése. Ám dacolva az unalmassá válás veszélyével is. Ez a különbség megmutatkozik a tudománynak a mővészet kváziidıtlen jellegéhez viszonyított kvázi-lineáris fejlıdésében. A szó bető szerinti jelentése: eleve beépített.és újrafogalmazásában is. A gyızelem és vereség ısi motívumai ezerféle köntösben térnek újra meg újra vissza minden idıben. Szerepük az irodalomban . hogy a Maia fátyla mögött rejtızı.. A tudományos felfedezésekben a biszociatív mátrixok új szintézisben egyesülnek. A mővész érzéki minıségeik és érzelmi hıfokuk alapján választja ki az alkalmazott mátrixokat. mint megfelelı magasságú. amely szintézis a hierarchia magasabb szintjén ismét másokkal olvad össze. a lélek úgy reagál. a szexuális dualitásnak a férfi-logika és a nıi intuíció metafizikai polaritásáig való kiteljesítése Földanya és Égatya stb. a cselekményt és az egyes képeket is. hogy az egymástól idıben és térben távoli kultúrák kikristályosodott mitologikus szimbólumaiban felismerjük ugyanezeket az archetipikus tapasztalatokat. mert forrásvidékük az emberi mivolt leglényege. s a parancsoló kényszer. bepecsételt (tiposz . azonos típusú tapasztalat pszichikai üledékeiként határozta meg az archetípusokat. átjárják a részt és az egészet. hogy létrehozza fúziójukat egy intellektuális szintézisben. a tudomány fejlıdésének cikcakkos útvonalán mindennapos jelenség a divatok változása. a nemzedékek közti konfliktus és ellenpontja. univerzális törvények felé. a történet folyamatosan halad (legalábbis a tudomány adott tartományában és adott korszakában) az egyesítı.58 A modern atomfizikus többet tud. mint ami a kiváltó ok helyiértéke alapján lenne várható. az incesztusra vonatkozó tabu. A mővészetek fejlıdése nem mutat efféle folyódelta-mintázatot. mint Homérosz Odüsszeusza. nem pedig az.természetüknél fogva .

mint közvetett tükrözıdések tükrözıdései. egy tudományos elméletnek nem kell közvetlen kapcsolatban lennie a Mindenség legvégsı titkaival. célzásszerőbb megoldásokat találunk.a szemünkbe? Mi az ördögért könnyezünk? Honnan a szavak szánalomraméltó csengése. Bábel tornya. hogy könnyeket csal . / Heléna is halott! / Erım fogy. amelybıl kiviláglik. de valamiképpen feléjük kell mutatnia azzal. valamihez. Ugyane címszó alatt győlne össze a világirodalom alkotásainak legalább a fele.néhány alcímmel. hogy tragikus formájuk legyen.költıi kép akkor éri el a legvibrálóbb intenzitást.Buddhától Aldous Huxleyig. az archetipikus kép homályos körvonalai. Az érvelés megerısítésére ismét Hausmann The Name and Nature of Poetrv címő esszéjét kell idéznem: Milton hét egyszerő szavában . mint a Cambridgeshire kiszáradt síkságain itt-ott máig látható apró mocsarak. .ha egyiküket az ısforráshoz közelebbinek érezzük. Mutatis mutandis. Végül a Hús leigázása . a címet egy kutató antropológus tudós publikációjából kölcsönöztem. a Faust-legenda . A következı címszó: egyén kontra társadalom . Krisztusunk.59 Ha nem volna halál . hogy ha az ember szorgalmasan győjtögeti az archetípusokat. William Empsoncxciv meggyızı elemzést adott az archetipikus képekrıl Nash híres soraiban amelyek.Nimfák és pásztorok a táncnak vége már . amikor az egész részlet csupa vidámság és derő? Csak azt mondhatom. A téma modern feldolgozásainál természetesen burkoltabb. amikor archetipikus húrokat pendít meg.nem lenne filozófia és nem lenne költészet sem. hogy a költészet az. hogy felsorolnám azt a bizonyos goethei harminchatot. őrkadétjai és fekete mágusai nyíltan és felszabadultan ismétlik az archetípusokat. mint például: Ödipusztól Bödzpuszig. ami ısibb mint az ember természetének jelen állapota. a Vulkán-Vénusz-Mars háromszög stb. Ikarosz repülése.írta Schopenhauer . avagy szeressük-e anyukát.mert tudom. Utána a nemek harca következne . nem vesztették el erejüket: Lángos csillag fakul. Ezután jönne a többszereplıs (háromszögő. / királynék feje hull. majd a diadalmas és a megtört szerelem .) érzéki kapcsolatok fejezet.és így tovább egészen Voltaire Candide-jáig. de a tömegmédia és a ponyvamagazinok szupermenjei. G. meghalok / Irgalmazz. s olykor nem többek. hogy a valódi mővészet legértékesebb darabjain mindig átderengenek a végsı tapasztalat. ami könnyeket csal . ami homályos és rejtekezı. Wells és Dosztojevszkij nyomorult prométheuszi hıseiig (Dr Moreau. porrá omlik az egész. visszhangok távoli visszhangjai. A mindentudásért és mindenhatóságért folytatott prométheuszi küzdelmet jelképezi Jákob harca az angyallal. csupán azt.az amazon-mítoszoktól a Lüszisztratén át az Ann Veronicáig és Simone de Beauvourig. noha gyakran idézik ıket. Ez nem azt jelenti.vajon mi az. A CSELEKMÉNYTÍPUSOK KATALÓGUSA Hadd említsek néhány példát az irodalomban fellelhetı archetipikus alaptípusok közül anélkül. négyszögő stb. Nem kell. amikor az örökkévalóság bebámul az idı ablakán. mind pedig a költészet megszállottan és csakis a halállal foglalkozik. A metafora és a költıi kép azonban csak akkor tesz szert esztétikai értékre. Sztavrogin).az Énekek Éneke és Izolda szerelmi halála. ha az összevetésben szereplı két összefüggésrendszer viszonylatának vektora felfelé mutat . hogy mind a filozófia. amely utat talál az emberben valamihez. vagy H. hogy a szóban forgó homályos sarokba rendet és harmóniát vetít. 59 Mészöly Dezsı fordítása.

felsorolás végén említést kell tennem az egyik legerıteljesebb archetípusról. / Hanem magunkban. az iszlámban ott viseli sorsát a nyaka körül. a Közöny]) sorolhatók. vagy ırültet kell játszania. még pontosabban pedig akörül. különben elkerülhetetlenül mártírsorsra jut Kizökkent az idı. . de Shakespeare késıbbi mőveiben a végzet már nem kívül. amelynek számtalan változatával találkozhatunk az irodalomban: a zsinóron rángatott báb. s ez még kevesebb teret hagyott az embernek önálló döntésekre és szabad akaratának gyakorlására. s az öröklıdés és a környezet törvényeinek alávetett teremtménye 60 61 Arany János fordítása. a célok és eszközök s az ész és hit konfliktusai. A vergıdı szív címszónál alfejezetekként szerepelhetnének a szerelem és kötelesség. az elfogadottól. de Isten végez. a hiba. a hısök nem a vaksors. Az ember sorsának irányításában a kromoszómák és a hormonok vették át az istenek szerepét. avagy a sors és a szándék konfliktusa.katasztrofális tettekre kényszerítik. elıképe (ı fedezte fel a vazomotoros idegrendszert és a máj glukóztermelı funkcióját) Claude Bernard mőve.61 Bátor szavak. az önfeláldozás és önvédelem. de az öröklıdés és a környezet törvényeinek kényszerzubbonya már a saját bırétıl sem igen különböztethetı meg. Ez utóbbi kihívás is lehet Istennel szemben (Jób. A keleti vallásokban az újjászületések sorozatának kerekéhez van láncolva az ember. A vezeklı szırcsuhája engedett némi mozgásszabadságot. Nem csillaginkban. de sokkal kiismerhetetlenebbek.a szentség hübrisze alfejezet.mint jelentés és értelem nélküli .Az egyén és társadalom címszó alatt lenne még: a hatalom hübrisze.a Természet szabad akarattal nem rendelkezı.noha ez kevésbé nyilvánvaló . akik nem érnek annyit. Az isteni elrendelés természettudományos elrendeltetéssé változott. Az Oidipusz királyban a sors gonosz erık képében jelenik meg. s az eredendı bőn kudarcra ítéli az ember terveit. janzenisták és jezsuiták közötti nagy hitviták elsısorban a predesztináció kérdése körül forogtak. az okosság hübrisze. hogy zsinórjai az öröklött tulajdonságait meghatározó nukleinsav-láncok és a környezet által kiépített feltételes reflexek sorozatai. az elefántcsonttorony hübrisze és . hanem önnön vak szenvedélyeik áldozatai.ó kárhozat! / Hogy én születtem helyre tolni azt. amelyre az ember felakaszthatja magát. Zola az ember . s az ember zsinóron rángatott marionettfigura lett. . az Introduction à l’étude de la médicine experimentale volt. A pszichológiából még a szabad akarat kifejezés is . Romeo és Júlia még szerencsétlen véletlenek sorozatának áldozatai. hogy milyen hosszú is az a kötél. A kálvinisták és lutheránusok.nyilvánvalóan saját akarata ellenére . A keresztény teológiában Isten útjai kevésbé önkényesek és ötletszerőek. Brutus. a tíz igaz ember. A programot A kísérleti regényben Zola fogalmazta meg. mi tervezünk. de a dilemmát nem oldották meg. a derék katonán át Dosztojevszkijig és Camusig (A félkegyelmő.számőzetett.A példák a Percivallegendától és a The Lay of the Great Fooltól Don Quijotén. Vörösmarty Mihály fordítása. Thyl Eulenspiegelen és Svejken. mint egy megtért bőnös) vagy a társadalommal szemben. hogy megússza a megtorlást. Az idegen [ti. csak kifényesítették a szarvait. ekképpen tehát vagy ihletett ırültnek kell lennie. csupán annyi a különbség. amelyek a királyt .60 . A ZSINÓRON RÁNGATOTT BÁB E pedáns . hiszen a hıs személyes értékrendje eltér a bevettıl. hanem belül lakozik. minden mozzanatban látszólagos véletlenek sorozatával keríti hatalmába az embert a végzete.ám korántsem teljes . A téma legnyíltabb irodalmi kifejtését a tizenkilencedik század naturalista mozgalmában találjuk. A természettudomány felemelkedésével fokozatosan megváltoztak a végzet alapvonásai.

lealacsonyítsa azokat. amelyek megelızik az egyén életének fontos fordulópontjait. bezáródtak a föld závárjai felettem örökre. Egy arcról lehet röntgenfelvételt készíteni. hogy egy regény finom és bonyolult szövedéke mögött egy primitív csontváz rejtızködik. alámerül az éjszakába. hogy lése majesté-t követnénk el. vagy egy látszólag banális. mindennapi lét. annak hatására születik meg. Ez a felismerés valamely katasztrofális esemény által okozott hirtelen megrázkódtatásként. lefelé és hátrafelé való ugrást jelent a folyékony magma felé. A történet szimbolikája az emberiséggel egyidıs. hogy helytelen konkrétsággal lerombolja. ahonnan megtisztulva. minden korban vissza-visszatérı típus a még kisebb számú alapmintából: az emberi természet leglényegét alkotó konfliktusokból. A hıs létének alapjaiig ható válságba kerül.s az irodalom legnemesebb formájának a tragédiát tartotta. s e néhány. mert megérteti velünk. lassú belsı fejlıdés során felhalmozódva. eltemetik (Jézus).lehet alászállás az alvilágba (Orpheusz vagy Odüsszeusz). hogy a regény és a cselekménye azonosak. apró. Krisztus és más próféták vagy vallásalapítók. mint amilyenek a serdülés 62 Serdián Miklós fordítása. hogy emberek vagyunk. elnyeli egy cethal (Jónás). A kreatív szellem jól tudja. ahogy élete fordulópontján tette Buddha. amely megtisztítja a szenvedést a kicsinyességtıl. Hívják utazásnak az éjszakában. A cet gyomra UTAZÁS AZ ÉJSZAKÁBAN Egyetlen archetípus megtárgyalása maradt hátra. vagy dırén arra gondolnánk. hogy az írók . mert ekkor éljük meg a tapasztalatot. és hirtelen a tragikum síkjára kerül át. kiderül. amelynek a kreativitás. paradoxonokból és problémákból építkezik.a német. amelynek vékony kérge csupán a trivialitás síkján zajló. hogy a szenvedés okai maguk a létezés megkerülhetetlen nehézségei. megesik. de nevezhetjük a tragikus és a triviális sík találkozásának is. hogy mindeme zőrzavar a biszociációs aktus által tudatossá és kézzelfoghatóvá tett összeférhetetlen tapasztalati rendszerek vagy értékskálák konfliktusából származik. az ember mindennapi hajszáinak hiábavalóságát.csak elméletileg fogadták ezt el. vagy magányosan elvonul a sivatagba. A krízis . Be lehet bizonyítani.ábrázolásánál „pszichológiai szempontok” figyelembevételére biztatta írótársait. hogyan közelítse meg az archetipikus szimbólumokat anélkül. de a röntgenképbıl nem rekonstruálható az arc. Ebben a végsı megvilágosodásban látta meg Arisztotelész a tanulás legmagasabbrendő formáját. Szerencse. a teremtı cselekvés tekintetében különös jelentısége van. Ezt az aktust a legtöbb törzsi társadalom szimbolikusan végigjátssza a beavatási rítusok során. az integráció egy magasabb szintjén újjászületve emelkedik elı. .62 Az utazás mindig a lét tragikus mélyáramlataiba. új látásmóddal gazdagodva. Ha tovább csupaszítjuk a dolgokat. A hegyek alapjáig süllyedtem alá. hogy a hıst egy kút fenekére vetik (József). anélkül.utazás az éjszakában . de nagy jelentıségre emelkedı esemény következtében. Számtalanféle álarcban bukkan elı. alapszerkezete így volna leírható: A hıs valamiféle ellenállhatatlan erejő hatás következtében felismeri önnön életének kicsiny és sekélyes voltát. XX. Mohamed. Csak korlátozott számú cselekménytípus létezik. halál-és-feltámadás vagy pokoljárás motívumnak. orosz és skandináv országok naturalista divatáramlatai ellenére . nem istenek .

a böjt és az egyéb megtisztulási rítusok. de az Egyház méhét is szoktuk emlegetni. állhatatos Szőz: önként hever Börtönben . Bármily nyugtalanítóak is az ébredezı szellem számára. a visszavonulás. az álom ismerısnek és megnyugtatónak érzi ıket.63 Az anyaméhbe.Freud nirvánájába való visszavágyódást szimbolizálja az anyaóceán képe. Az éjszakai utazás visszatérés a résztvevı tendenciákhoz.méhedben. amelyben nemlétezıvé válik a tudatosság. Az éjszakai utazás a prométheuszi törekvés ellenpólusa. Donne Angvali üdvözletében az angyal így köszönti ıt: Minden. Ismét a reculer pour mieux sauter folyamatával állunk szemben. válság. Az álmunkban tett mindennapi kis utazások nélkül hamarosan a szellemi kiszáradás áldozataivá válnánk mindannyian. Hasonló célt szolgál a baptisták által gyakorolt szimbolikus vízbe fojtás és újjászületés. s a katolikus egyház „benedictio fontis” szertartásában a keresztelımedencét immaculatus divini fontis uterusnak (az istenség méhének szeplıtelen keresztelımedencéje) is nevezik. kiválik a közösségbıl. a messze tőnt. mint a Földanyára. 63 Ferencz Gyızı fordítása. meghátrál. A beavatandó jelképes „éjszakai utazásra” indul. befelé fordulás periódusainak a legtöbb vallásnál megtalálható intézménye. Teremtıd teremtıje vagy. vagy az Anyaszentegyházra való hivatkozásaink. Az Egyház anyai aspektusait Szőz Mária személyesíti meg. amely a mindennapok kuszaságába bonyolódva elvesztette termékenységét. az élet bölcsıjét jelentı óceánra. mielıtt elkülönült. mely Mindenben ott van jelen. körvonalazott énje kialakult. hogy egy magasabbrendő szintézisben újjászülethessen. az önmeghaladás. Mely hordozza a bőnt. bár bőntelen. A mitológiában hemzsegnek az ilyen szimbólumok.. Halhatatlan. melynek része volt.vagy a házasság. s mégis halnia kelt Nézd. melynek néma és nyugodt mélyébıl minden élet ered. A freudisták és a jungisták fontosnak tartják az éjszakában tett utazás szimbolikája és az anyaméhbe való visszavágyódás közötti intim hasonlóságokat. elıbbi a lüktetı. vagy az iskolákban. s a vallásos. Sötétbe zárva fénylik ékesen Méhed klastromában a végtelen. . a kreatív impulzus. a hétköznapi síkból való kitörés és a saját mitológia megteremtésének egyetlen lehetısége.. visszahúzódás. elrejtızés idıszakának kell megelıznie. a kollektív tudattalan metaforái.. akik között más hasonlóság nemigen található. szabadkımőves jellegő. A megvilágosodást a lappangás. s olyan emberek álmaiban is megjelennek. Az analógia semmivel sem inkább légbılkapott. visszahúzódás. hogy ereiét és lendületét visszanyerje. böjtölnie kell és különbözı fizikai-lelki megpróbáltatásokon kell átesnie. Az álmodás az esztétikailag alultáplált ember számára a mővészi tapasztalat megfelelıje. vegetatív egységben való feloldódásba . egy és oszthatatlan sötétségbe siklik vissza. s ezek során megtapasztalja az ember eredendı magányosságát és megteremti a tragikus létsíkkal való kapcsolatot. egyetemeken szokásos beavatási szertartások is. Nemcsak az Anyaszentegyházat. Atyád Anyja.. Utóbbi el akarja lopni a lángot az istenektıl.

amint Jónás az İ parancsára megjövendölte.. nagyon is érthetı. még akkor is. Ismételnem kell ugyanis: Jónás egyetlen bőne az volt. elhagyják boldogságukat. hogy amikor vihar tör ki. Így aztán ahelyett. hiszen a mese az egyébként oly irgalmatlan sivatagi istentıl szokatlan kegyelmi aktussal. a leírás egészen hétköznapi és jóravaló fickónak mutatja be. Uram. . . s így az emberek elıtt gazfickónak vagy háborodottnak bizonyult. Teszi pedig ezt oly tiszta lelkiismerettel. Istennel és Ninive pusztulásával . önelégültségében és vastagbırő hétköznapiságában.JÓNÁS VÉTKE Az éjszakai utazás számos . amely a krízis.folklór és mitologikus . hogy lehetetlen minden normális és hétköznapi életet élı. aki nem marad meg igaznak. azzal. amikor az Úr nem teszi a földdel egyenlıvé Ninivét. amikor Isten szélvésszel kavarja fel a hullámokat! Jaj annak. Jónás viszont egyszerően elalszik. a normális önteltségnek épp csak egy parányi adagjával nagyon haragos ugyanis. Akik hiú bálványokra ügyelnek. amellyel nem hajlandó szembenézni a viharral. oh. hogy menjen Ninive hatalmas városába.. aki e világban nem hívja ki a becstelenséget! Jaj annak. megemlékeztem az Úrról. amelyeket a törzs hisztérikus szellemi vezetıi alávalónak és nyomorúságosnak bélyegeztek. annak. mint egy idegösszeomlás és az azt követı lelki megvilágosodás. Melville megértette ezt. hogy ragaszkodott a trivialitás síkján való élethez. amivel kiérdemelte volna a rettenetes büntetést. rémítı és igazságtalan szavakat. és emelje fel szavát ellene . s egyben az esendı ember iránti megbocsátás antiklimaxával zárul: 64 Szász Imre fordítása. Jónás akár szimbóluma is lehetne Diimitrij Karamazovnak és a számtalan többi hısnek. örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam! ..és körülfogott engem a víz. közönséges emberrel úgy bánni. aki olajat akar önteni a vízre. hiszen Jónás se nem próféta. és megpróbálta nem meghallani a másik síkról érkezı. hogy jobban szeretné folytatni egyszerő és nyugodalmas kis életét. Mindazáltal kiemelted éltemet a múlásból. talán mert egyetlen ısi civilizáció sem érzékelte annyira intenzíven a tragikus és triviális sík közötti feszültséget.. az éjszakai utazás. mint Jónással. Elıbbit az ellenséges támadások és a katasztrófák végeérhetetlen sora. és bejutott az én könyörgésem te hozzád . Ez az egészen mindennapi ember a történet kezdetén parancsot kap Istentıl. mővelgetni akarta a földecskéjét. és Istenem! (8) Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem. a cethal gyomra. se nem pap. aki többre tartja a jó hírét. a pokol gyomra felé vezette ıt. A történet úgy hangzik. hajóra száll és elindul Tarszisz felé.variációja közül az egyik legerıteljesebb Jónás és a cethal története. Jónás nem követett el bőnt. meg Jahve és homályos szavú prófétáinak szigorú jelenléte képviselte. amikor a Moby Dick nagy prédikációjában korántsem a hagyományos szempontból foglaltatja össze a pappal Jónás és a cethal történetét: Jaj annak. aki inkább hízelegni akar. a tengerészek isteneikhez imádkoznak és a habokba hányják a rakományt.ami korántsem testreszabott megbízatás. mint megdöbbenteni! Jaj.normális voltában. ha a hamisság a megváltást jelentené!64 A Jónás-történet szerzıje maga is tisztában kellett hogy legyen a dolog jelentésével és horderejével. megtérés.éppen ebben rejlik a bőne.. hogy engedelmeskedne Istenének. Éppen ebben . utóbbit a viszonylag normális élet rövid periódusai. mint a jóságot! Jaj annak.. akik egy válságot követıen megtalálják a megvilágosodást. mint éppen a héberek.

s onnan egészen más emberként bukkan elı . Még egy olyan kifinomult regényírónak is. vagy a To Have or Have Not utolsó oldala. . amit Blake matematikai formának nevez: az absztrakt dolgoktól. és barom is sok van?! A GYÖKÉR ÉS A VIRÁG Ahogy nincs mitológia a halál és újjászületés motívumának felcsendülése nélkül. mert a Mővészet a valóságot érinteni. Yeats megátkozta azokat a tanult embereket. ízlelni.ha így volna. Foster.az ember annyi. amelyben több van tizenkétszer tízezer embernél.finom hajszálgyökerein át a tapasztalatok legısibb rétegeibıl kell táplálkoznia. távolról és láthatatlanul . nem minden nagy regény probléma-regény (vagy legalábbis akar az tenni).mint Mrs. valami elragadtatott csendességet. S mint patak fölött a hosszú lábú légy. aki mindaddig magabiztosan sétált a sík és sima felületen. Moore az ısi Marabar barlangokban tett látogatása után. A nagy orosz regényírók legfıbb témája a válság és a megváltozás. De valamit azért mégis tudott .is mindvégig kitapintható. amelyben . Lebegnek gondolatai a némaságban. s ugyanez a német irodalomban . ami a tragikus és az archetipikus tornyosuló gátja felé irányítja az olvasót . amelyben valamiféle variációja ne jelenne meg.a Fausttól A varázshegyig . Kierkegaard Félelem és reszketésében vagy Sartre egzisztencialista krédójában pedig . Elébünk ugrik a legváratlanabb helyekrıl.hogy Donne-t idézzem megint -: türelmetlen-kitartón szomjazom.65 65 Ferencz Gyızı fordítása. akik megrémítik a gyermekeket és gyalázatosak a szeretık szemében. a nagy várost. mosolyt kelt. Közvetett és burkolt módon azonban minden igazi és nagy mőnek van valamiféle köze az ember legvégsı kérdéseihez. s egy mőalkotásnak.gyökerének kell lennie. három rész gyerek Amikor úgy hiszi.a filozófia magasságaiba emelkedik. amelyben a hıs vagy a hısnı. Ahogy az utcán látta. amennyit szenvedéseibıl megteremt. hirtelen belepottyan valamely nyitott fedelő csatornába. s visszariad attól. szabaddá pedig semmi-voltának elismerésében válhatik . akik nem tudnak különbséget tenni a jobb. M. Cigány-módra cammog és csoszog. halk nevetést vagy kuncogást. Egy virágnak . Ha tartalma humoros.amikor például a felhıkbe veszı tornyok alatt magányosan táncoló Kleopátra tisztán érzéki gyönyörőségét megidézte: Egy rész asszony.és balkezük között. ha mégoly profán. A három versszakos költemény minden versszakának végén visszacsengı refrén (a szövegösszefüggés félreérthetetlenül jelzi) összekapcsolja Kleopátra gyermeki tánca közbeni meditációit a monumentális archetípussal. mint E. ha tragikus. mint például a The Short Happy Life of Francis Macomber. meglehetısen unalmas lenne a világirodalom. végsı soron . Maud Bodkincxcv kimerítı tanulmányban elemezte elıfordulásait. enyhe könnyezést. senki se nézi.még egy közönséges mezei százszorszépnek is . s eltanulta. amelyben az Isten lelke lebeg vala a vizek felett. Talán mondanom se kell. ugyanúgy egyetlenegy eposz sincs a világirodalomban. mesterkélt vagy derős is.Én pedig ne szánjam Ninivét.közvetve. mind az öt regényében van egy-egy fontos epizód. hallani és látni tanít.

járványok és háborúk . az örökkévalóság. mert láthatatlanok. a viselkedési kódok s a beépített axiómákkal rendelkezı mátrixok. átmeneti periódusoknál tartósabban létezzünk a tragikum síkján. Ekkor a mindennapok rutinjának hajszája hirtelen hihetetlenül sekélyesnek és hiábavalónak tőnik fel. A trivialitás síkján való élet egyfajta észrevétlen vesztegzár . egész társadalmakat is átsodorhatnak a trivialitás síkjáról a tragikuméra. a kenyér.A KÖTÉLTÁNCOS Urbánus civilizációnk közönséges halandói jószerivel egész életüket a trivialitás síkján élik le. Ezek a kötelékek a kollektív értékrendek. vagy a jógi végleges samadhi-ját. s visszahúzó erejük a tudatosság szintje alatt érvényesül. mert az ezen a síkon tapasztalható létezık.ha be nem bámul az idı ablakán. a másik sík valóságát a túlfeszített idegek játékának vagy a serdülıkor viharainak véli és fogalmazza megint. amelyek meghatározzák a játékszabályokat. de nem vesszük észre a kötelékeket.megmagyarázhatatlan abszolútumok. a szerelem elragadtatásában vagy a halál közelségében . és folytatni a hétköznapi életet a pusztulás és a romok között. Az abszolútumok túlságosan inhumánok és megfoghatatlanok ahhoz. s tejdiétára fogták két nappal a kivégzése elıtt. s kerülnek át a tragikum síkjára. mint a csakis a trivialitás síkján való. de az embereknek hamarosan sikerül magát a tragédiát is banalizálni. A negyven éven át hulló mannaesı .az ember nem örökké és minden pillanatban. sem intellektuálisan nem engedhetjük meg magunknak.nem lepte meg különösebben Izrael fiait. Ámde .éhínségek. hacsak a véges világból ismerıs valamely tapasztalathoz nem kapcsoljuk ıket. de amikor az ember biztonságosan visszajut a trivialitás síkjára. A váratlan katasztrófák . A cet gyomra állandó lakhely nem lehet.s egyben a társadalmi és intellektuális stabilitás feltétele. csak néhány drámai pillanatban .mint a behaviourizmus emberképéhez hasonlatos ügyes automatákat . amire az állatok és a fajok vészhelyzetekben képesek. s itt véget is ér a dolog. Sem érzelmileg. Szétzúznak minden racionális gondolati mőveletet.zuhannak hirtelen a nyitott csatornanyílásba. ha egy konkrétummal biszociálódik . az archetípusok és a Legvégsı Dolgok között. A spanyol polgárháború idején egy halálraítélt fiatal rabtársam vakbélgyulladást kapott. Az abszolútum érzelmileg csak akkor hatásos.erıs csapolás rögzíti valami megszokotthoz. A fizikus egy absztrakt szimbólum-nyelv segítségével bánik a végtelen tér fogalmával. a mátrix elemei . az önmeghaladás szükséglete éppoly erıs. a hagyományok szorítása az.a végtelenség. mint az önérvényesítésé.a pubertás viharaiban. Ami azt illeti. a legvégsı okok és az archetipikus paradoxonok . hogy rövid.dicsıség az Istennek . hacsak nem „méhed klastromában” lakozik.amint azt az Exodusból megtudhattuk . de a gyakorlati tapasztalatban éppen a végtelenség az. Amit Bergson az élıre kérgesedett mechanikumnak nevezett.és halszaporítás . mint a begyakorlott rutinok automatizációjának irányába ható takarékosság. ahogy a nullára és a végtelenre vonatkozó matematikai szimbólumok rombolják szét a véges rendszer egyenleteit.nagyobb csoportokat. az otthonául szolgáló Univerzumhoz hasonlatosan a folyamatos újrateremtıdés állapotában ál.az volt . ami meghaladja felfogóképességünket. A szokások ereje. s végül látni fogjuk. Érzelmileg ez Blake visszatérés nélküli utazását. hogy megbirkózhassunk velük. nem más. hosszúra nyúlt tartózkodás. intellektuálisan pedig a józan ész trónfosztását jelentené.a megszokott medrekben és kerékvágásokban tartanak. s legtöbbünket az idı legnagyobb részében . amelyek nem engedik át magukat a logika manipulációinak. ami a trivialitás síkján tart bennünket. az örökkévalóság teljességgel értelmetlen fogalom . A felfedezésre való késztetés éppoly alapvetı sajátja. csupán ideje túlnyomó részében lakója e lapostányér-világegyetemnek. hogy magának a kreatív aktusban szerepet játszó reculer pour mieux sauter-nak is megvannak az evolúciós elıképei az élı szervezet regenerációjában és az evolúciós adaptációban. A mérhetetlenség képzete bosszantó és unalmas.

Milyen gyönyörő! . amikor elmerengett a mindig nyirkos tenyerén elolvadó hópehely felett. bekerül az ember mozgásterébe. amelyet Bloom a zsebében morzsolgatott a temetési szertartás alatt . hogy szilvafából van az isten. antropomorf vagy fogalmi mátrixokon . elakad a lélegzete és éppily lírai felindulás vesz rajta erıt: Milyen különös! . s valami derengés veszi ıket körül.nem különbözı elemekben. még ha nincs is ennek tudatában. Mondhatjuk (kevésbé fennkölten) azt is. e miniatőrben az égi szférák harmóniáit látta megjelenni. a kreativitás legmagasabb rendő formái pedig a tragikus vagy abszolút és a triviális sík között helyezkednek el. akinek természete szerint . mint a tudomány legvégsı célját. Ha egy kevésbé romantikus beállítottságú ember elıször pillant meg mikroszkópon át egy hópelyhet. hogy egy homokszembıl rekonstruálja az egész Világegyetem mechanizmusát. a mindennapi tapasztalatok banalitásai pedig átalakulnak. A komédiás felfedezi. Laplace úgy tekintette ezt a találkozást. hanem megosztott világokban kell léteznie.stb. Az ember legjobb pillanataiban nagyszerő és igazi kétéltő. A tudós és a mővész arra ítéltetett .vagy az a kiváltság jutott osztályrészükül -‚ hogy kötéltáncosként járjanak ezen a metszésvonalon.ezekben találkozik. Az elıítélettıl mentes szem gondolata merı fikció. s azon az abszurd feltételezésen alapul. a jelentések . A hatszögek ily csudálatosan felvillanó. A tudós a múlandó homokszemben vagy a szárítókötélre függesztett békaláb összerándulásában fedezi fel az örök törvények mőködését. Az emberi kreativitás locus in quo-ja mindig a két sík metszésvonalán. amelyet ott lát elrejtve egy fadarabban. akár mi magunk osztozunk egy szomorúfőz bánatában. szimmetrikus mintázata azonban minden varázsát elveszíti. Tiszta tapasztalás nem létezik. Az ember mindig színezett üvegen mitologikus. ha egy másik minıséget: a csipkefinom hópihe megszokott látványát nélkülöznie kell. a pompeji cipész megkövesedett kezében tartott megkövesedett saruban. Ahol a tragikum és a trivialitás síkja találkozik. hogy „tisztán”. hogy a tragikus és a triviális az aranyifjakban és a kéményseprıkben. A mővész megfaragja istene képét. Motívum és közeg A TERMÉSZET SZEMLÉLÉSE Kepler. a képre rajzolódva elkerülhetetlenül jelen van egy második vonatkoztatási rendszer is.át nézi a természetet. esztétikailag semlegessé válik.az ige testté lın -‚ vagy a pásztorleánykák közé enyelegni alászálló Krishna bája telíti meg. az abszolút humanizálttá lesz. minden rárakódott jelentés érzékelése nélkül sikerül a látványt szemlélnie. A két sík metszıdése minden remekmőben. amelyen a rózsásujjú Athéné arany sugarait felemeli.más teremtményektıl eltérıen . s a tudomány nagy felfedezéseinek eredetében is felfedezhetı. ha egy iskolai táblára felrajzolják.Milyen csodálatos a Természet! .a hétköznapi tárgy felfedi mikrokozmikus architektúrájának matematikai szabályosságát -. ez kelti az erıteljes hatást és teszi lehetıvé esztétikai élmény megszületését. Két mátrix másolódik egymásra itt .az igazi csoda. vagy a szeletnyi disznóvesében. C) VIZUÁLIS TEREMTÉS XXI. A találkozást a megtestesülés magasztossága . vagy éppenséggel bizonyos benne. hogy a korábbi tapasztalatoktól elkülöníthetı az adott pillanatbeli érzékelés. Akár Odüsszeusz nézi a hajnali eget.

jelképez vagy fejez ki a retinára vetülı képnél. természetfeletti hatalmaktól származtak. a faji és a saját múlt. Byronig. a tizennyolcadik századi irodalomban a szakadékok rútak és fenyegetık. hogy az organikus formák legvégsı alkotóelemei. szénánál és legelınél többet nem jelentenek. Indiában utazva az ember elképed azon.. Amikor egy látvány esztétikai élmény forrásává válik. a görögök pedig nem tájat láttak a szicíliai szorosban. Hogy esztétikai élményt keltsen. szüzekkel és skorpiókkal népesítették be az eget. Egy emberi arc is természeti jelenség. egészen szembetőnı ez a hiány Homérosznál még akkor is. folyóira és hegyláncaira . egy körvonalazatlanul megszemélyesített hatalmat. Babitt ugyanebben a természet fenségességét látja. ahol a nyarakat szoktam tölteni. Az a gondolat. több. hogy az említett érzékenység megjelenne a drámákban. ahogyan a püthagoreus zenei 66 Európáról beszélek. Mert a primitív ember számára a föld és a tenger csupán az életet jelentı anyagi javak örök forrása. amit fáradhatatlanul kutattak a görögség és a reneszánsz festıi és szobrászai. Homérosznak a tengeri vihar Poszeidón haragját jelentette. Shelleyig. valamint Athén mővészi kiválóságát. A hókristály analógiája leplezi le a tökéletes arányosságot és szimmetriát. Johnson meglehetısen otromba dolgoknak tekintette a hegyeket. hogy a természet szemlélése önmagát jutalmazó tevékenység.beszivárognak és a képre telepszenek (még ha nem öltenek is verbálisan kifejezhetı formát errıl késıbb). amelyek átszellemítették a látható világ minden porcikáját. a természet iránti érzékenység . tőnı illatok. Kínában ennek a mőfajnak sokkal régebbiek a hagyományai. akik rácsodálkoztak óceánjaira. s aligha mondható.66 Dr. hogy milyen közönyösek még a mővelt rétegek tagjai is a szépséges tájak. ahogy a vásznon lévı festék is valami más.. A természet birodalmának alapos és aprólékos felfedezésére a tizenkilencedik század romantikájáig. kivéve talán az Oidipusz Kolonoszbant vagy Euripidész egynémely lírikus kórusait. vagy arra rárajzolódva. akik a hegyek „szépségérıl” fecsegnek. ahogy újkelető a tájképfestészet is.. mindig többet jelent.cxcvi Minél távolabbra megyünk vissza az idıben. igen csökevényes volt egy olyan néphez viszonyítva. mint önmaga. növények vagy madarak iránt. annál kevésbé találunk az élettelen természet formáinak és színeinek vizuális képe iránti megbecsülést. Az aranymetszésrıl és a többi alapvetı arányosságról úgy gondolták. a parasztok nem gyızik csudálni az ostoba turistákat. mert csupaszok és kietlenek. Mr. ami a retinájára vetül. hanem Szkülla és Kharübdisz székhelyét. ámde ezt agyának teljességével érzékeli. A babilóniaiak oroszlánokkal. érintések és mozgásingerek lebegı képei vagy izmainak észrevétlen megfeszülései.. eleven szövetbıl való táj. Figyelembe véve a görög irodalom mennyiségét és értékeit. Az alpesi falvakban. a hegycsúcsok pedig érdektelenek és minden szépséget nélkülözık. Mindez persze nem jelenti azt. valami önmagán túlira kell mutatnia a szemlélı emlékeiben. amelynek drámairodalmi és szobrászati teljesítménye felülmúlhatatlan. Mindig van egy második aktív mátrix a látvány mögött. hogy a hajdani civilizációk nem nyertek a természettıl érzelmi tapasztalatokat. A szemlélı meg lehet gyızıdve róla. hiszen ezek a hegyek számukra főrészárunál. amely ott nyilvánítja ki magát a szemei elıtt. Ezek a tapasztalatok azonban más forrásokból. Wordsworthig és Goethéig kellett várni. s a látottakat módosítják a benne mőködı mátrixok. s az eseménytelen táj esztétikai öröm forrása lehet.cxcvii Ugyanezt lehetne elmondani a mi korunk hátrányos helyzetben lévı osztályairól és nemzeteirıl. amikor a tengerrıl vagy Alkinoosz híres kertjeirıl beszél. . viszonylag újkelető. hogy csakis azt érzékeli.

amellyel egy adott dolog a rendeltetésének megfelel. építımunkások. a mővész habozás nélkül eltöri a figura nyakcsigolyáit. ami megilleti. A bizánci festészetben az emberi test a lélek érdektelen és gyakran nehézkes. megleste. Az impresszionista festı szemében nem szolgált másra.a fontosság kritériumait szabályozó kód nem vizuális.ott látták a szépséget. bumfordi tokja. s ha a lélek azt követeli.skálát tartották az égi mozgások vezérlıjének. mint a szemöldöké. serdülık. ízületek játékára és összhangjára. az építész elemi moduljaiból. A görög mővészet aranykorában egészen más irányból. A szépségnormák ennek megfelelıen mindig valamely funkcionális tökéletesség archetípusát tükrözik. ahol a halandó test tanúbizonyságot tett az eukleidészi geometria örök axiómáiról. illıen leplezve és leplezetlenül elıvillanni a kertek fái és nyírott bokrai közötti bújócskában. amely meghatározza szemléletünkben a jelentıségek sorrendjét. Egyes elmebetegek. A szín. A funkció szót szótári értelmében használtam itt. hogy a kérdéses dolog rendeltetése felıl biztos tudomással rendelkezünk. az végsı soron a létezés céljáról és jelentésérıl alkotott fogalmától függ. milyen.és így tovább. hanem a társadalmi struktúrában elfoglalt helyük határozza meg. a kubista pedig arra használta fel. vadászok. nagyságukat nem testük. A szemlélet a geometriai arányosságokra koncentrált. Az alakok mérete általában rangjukkal áll összefüggésben. XV. Egyértelmő a válasz. struktúráját és mintázatait. de a funkcionalitás itt társadalmi jellegő volt. s az egyénnek a közösség hierarchiájában elfoglalt helyét tartotta szem elıtt. de az emberi testnek nevezett „dolog” rendeltetése igen sokféleképpen gondolható el és fogalmazható. Hogy a válóságnak mely aspektusa uralja egy kultúra vagy valamely csoport vizuális mátrixait. vagy beleomlani egymás karjaiba. és nem Eukleidész. hanem fogalmi. Ezen a szemponton túl az egyéneket személyazonosság nélkülieknek és felcserélhetıknek tekintette. amelyek szerepük szerint halászok. A definíció természetesen magától értetıdınek veszi. klozettfal-mővészek és primitív törzsek szemében a domináns funkcionális szempont a nemiszervek mérete. Az egyiptomi falfestmények és dombormővek a megcsontosodott hagyományoknak megfelelıen sematizált figurákat mutatnak. így a kifejezés és a kedélyállapot ábrázolásának karrierje is. ha egy villanymozdony motorjáról van szó. Lajos udvaroncai számára a játék volt a test funkciója. s az egész testet ízületeibıl kiforgatva lebegteti felfelé. az izmok. A reneszánsz megint visszaadta a testnek. Az emberi test érzékelésének és megítélésének mikéntje a céljáról és funkciójáról alkotott fogalmainktól függ.megfigyelte a diszkosz elhajítása elıtti pillanatban. és a meghatározástól függıen fognak változni magáról a testrıl alkotott elképzeléseink. Egyszerően nem rendelkeztek vizuális jellegő kíváncsisággal. hogy bebizonyítsa: Isten leginkább a kockákat kedveli . fizikai funkciója szempontjából szemlélte az emberi testet . s velük együtt esztétikai ítéleteink. s a test többi részét csak vázlatos körvonalakkal érzékeltetik. Egyiptom festıi és szobrászai a vizuális ábrázolás terén háromezer éven át nem tettek eredeti felfedezést. A klasszikus filozófusok Pliniustól Leonardóig és Dürerig . s a következı évszázadokban folytatódott az egyéni arc. a nıké halványsárga . a szelektív kódtól. amelyrıl a hatalmasan lecsüngı mellő és tömérdek csípejő willendorfi Vénusz beszél. rabszolgák vagy állami felvonulások résztvevıi. Ám az ideál. a mozgás és az emberi anatómia iránti teljes közönyével Egyiptom bármely megelızı és késıbbi korszaknál céltudatosabban volt funkcionális. a Termékenység istennıje. a férfialakok bıre barna. s ahogyan a gótikus katedrálisok épülnek fel egyszerő geometriai egységekbıl. s külsı megjelenésük sajátosságaival nem foglalkozott. hogy egy szent hátravesse a fejét és elragadtatással bámuljon az égre. amikor az ember a szandálját köti meg vagy egyszerően csak az egyik karját emeli fel. s a tökéletes felépítéső test kritériumainak sorában a néhány alaptípusra redukált arckifejezés mellett ugyanolyan fontos volt a far ívelése. . arra a mőködési módra vonatkozik. mint hogy bemutassa a színek fénylı vibrálásait.

hanem a mővész vízióját. mit mővel az én zöld nyílvesszım a kék négyzetemmel! A vászon a mővész agyában megfogant ötletet fejezi ki vagy jeleníti meg. például egy zöld nyílvesszı becsapódását egy kék négyzetbe. bennfoglalt és részben tudatos tapasztalatokat nyílttá és tisztán tudatossá tegye . s ha minden jól megy. hogy csupán másolja a természetet. mintha valamiféle biológiai jellegő vetélkedés folyna a szem és a hangszalagok.‚ uralkodó. akinek kıszemein át az örökkévalóság bámulja az idıt. félrevezetınek és zavartkeltınek bizonyulnak. valamely univerzális törvény vagy jelentés megtestesülésének mutatkozik. Az igazságot osztó Salamon királyt ábrázoló kép konkrét. Éppen e változás-illúzió felkeltése volt a mővész célja. FESTÉK ÉS JELENTÉS Az absztrakt festészet kifejezés igen szerencsétlen. E zőrzavarnak (ahogy számos elkeseredett múltbeli vitának is) fı oka az a tény. oka. de ezek a szempontok nem verbális természetőek. színe és formája felıl. A nem ábrázoló mővészet vagy az expresszionista mővészet egyes festészeti irányzatok megjelölésére igen jól használható címkék. A mátrix hordozhatja valamilyen archetipikus tapasztalat érzelmi .s hogy tökéletesen szétrombolja ıket a folyamat során. a dolog látványa helyett azt az illúziót kínálja. a bizánci Madonna átszellemült arcán fénylı spiritualitást. A mővészet a szó eredeti értelmében mindig is expresszionista volt: szubjektív és elfogultságban fogant látványt fejezett ki még akkor is. a test eukleidészi formákká való feloldódását vagy színes foltok vibráló szıttesét. Enélkül az illúzió nélkül nem születhetne semmiféle érzelmi reakció. A vásznon elrendezıdı festék mindig olyasvalamit fejez ki. mintha csak ezt mondta volna: nézd csak. Minden verbális elemzés arra irányul. az embernek néha vissza kell mennie a legelemibb fogalmakhoz. az izmok játékát a görög ifjak tökéletes anatómiájú testén. nem egy Lisa nevezető ifjú nıt. ha el akarja kerülni az egyes expresszionisták és anti-reprezentacionalisták írásai keltette zőrzavart. Az igazság fogalma absztrakció. de ugyanolyan konkrét az a festmény is. Ám a kép nem tárgyakat vagy eseményeket mutat. formája és súlya is drámai változásokon megy át. hogy osztozzon a mővész élményében. hogy súlyos csonkulást. ha a mővész azzal áltatta magát. a klisék és a pszichológiai zsargon zagyvaságába fulladunk. hogy a vizuális tapasztalatokat nem lehet verbális állításokra redukálni anélkül. ami több a vászon és a festék összegénél. A négyzet absztrakció. s a nézı egy döglött hal szemén át bámulná a vásznakat. mátrixa afféle polariszkópként viselkedik. éppoly önellentmondó.merev nemességét a fáraónak. torzulást szenvednének. hogy mögöttük filozófia vagy program áll. mint a képi bölcselet szóösszetétel lenne. Olyan a dolog.a kék négyzetet alkotó festék mozdulatlan marad. hanem a festı szellemi kutakodásait vagy képzelıdéseit a tárgyak és események természete. melyen keresztül egy bizonyos jelleg egyetemes jelentıségőnek. hogy a mővész szemével pillantjuk meg ezt a valamit. szelektív mátrixok szempontjai alapján értékeljük. hasonló hatást vált ki a szemlélıben is. A mővészet vagy a természet alkotásait mindig valamilyen kritériumok alapján mőködı. ami a szó szigorú értelmében véve nincs is ott. amelyik egy kék négyzetet ábrázol sárga háttér elıtt. A kép arra invitálja a szemlélıt. aki tehát valami olyasmit fog a képbıl kiolvasni. ahogyan Leonardo látta Lisát. hogy a rejtett. de ha azt hisszük. elkerülhetetlenül esetlenségbe és darabosságba. amit róla alkotott. Bármelyik aspektus legyen is . A vásznon elrendezett festék mindig valami önmagánál többet jelent. de a nézı szemében színe. de a becsapódás nem a képen történik meg. Nem a modellt ábrázolja. s ha megpróbáljuk szavakba foglalni ıket. Bocsássák meg a pedáns magyarázatot. hanem a festı és a szemlélı elméjében . hanem azt a sajátos módot. sárga alapon. a megvetı némaságban pipázó festı és a dagályosan fecsegı mőkritikus között.

ahogyan csal.visszhangjait. A festett maszk vagy a faragott idol egyidejőleg látszik annak. mint hogy szavakat használunk olyan tapasztalatok leírására.éppen ez az oka. szótárunk túlságosan is szegényesnek bizonyul. s teljességgel hiányzik belıle a mozgás és az idı. az érzékelési módjának mátrixát irányító kódok jellegzetességei határozzák meg.s két jó okból is: egyik. amit jelent. a vászon a teljes látómezınek csak kicsiny darabkája. mintsem hozzáadnának ahhoz. hogy az óceán látványára az örökkévalóság. A szem pásztáz. de egy csendéleten mintegy „rıvidülésben” látszik az idı. A mővész egy bizonyos mértékig hően gipszbe másolhat egy római kori görög bronzportrét. hogy a közeg lehetıségei nem korlátlanok. hogy a valóság oly igen tetszetısnek tőnik a közkedvelt képeslapokon. és annak. a kép nélkülözi a tér mélységeit. amelyek a teljes élményben szerepet játszanak. s az „életszerőséget” úgy tekintik. A KÉT KÖRNYEZET Ami történik . amelyeket alkalmaz. amelyekben résztvevı érzelmek is szerepet játszanak. hogy azt mondjuk: a rózsa az rózsa . A naiv ízléső emberek számára a puszta illúzió is elegendı az esztétikai élmény felkeltésére. a durva textúra aligha adhatja vissza a látvány finom részletességét. az anyag torzító hatásait. A vizuális szépséget és annak elbővölı hatását éppen azért oly nehéz szavakba önteni. festékben kell „gondolkodnia” -‚ elsısorban azonban látásmódjának sajátosságai. a látványt egy pillantással befogadva a tapasztalatok sokasága egyetlen szimultán folyamatba sőrősödik. Ahogy korábban már említettem. a leghátsó rétegben pedig a mozgás-. Altamira mővésze úgy biztosította a bıséges vadászzsákmányt. A módot.a faragott fa istenné való átlényegülésének mágikus folyamatát. a másik pedig a látás elıítéletei. (Még a fénykép is igen messze van az igazi valósághőségtıl.és nem feszegetjük tovább a dolgot.a mi zsargonunkkal kifejezve -: biszociációs folyamatok sorozata. Az efféle szavak felbukkanhatnak ugyan gondolatainkban. Az alternatíva. élesen látott mezı arányát a periferiális rovására . kifejezésekkel válaszol. mintha verbális asszociációkról beszélnénk. Ez a „leginkább hasonlatos” azonban telistele van átértelmezésekkel .) Ezért kell a festınek csalnia és trükköket kitalálnia. az izmok megfeszülnek. végtelenség stb. Ha azt mondjuk. A festı színeinek fényereje csak töredéke a valóságban tapasztalható színekének. s igen nehéz szétválogatni a sokféle összetevıt. hogy az esztétikai élmény átélésének pillanatában nem csupán szemünkkel. állapotának is tudatában vagyunk. egyszerősítenie és túloznia. fában. hogy helyrehozza a közeg. az agykéreg gondolkodik. mőködnek a tapintási érzékszervek. súlyés egyensúly-ingereknek és belsı szerveink mőködésének. részben a használt anyag tulajdonságai kıben. mert annyi minden történik benne egyszerre és párhuzamosan. nem is említve a színek és a fényesség terén mutatkozó nyilvánvaló korlátait. ami. mert ez hoz létre a modellhez leginkább hasonlatost. de a szavak a legkevésbé fontos részei magának az élménynek. azt egyedül a szemlélı látásmódja döntheti el. a trükköket. A sorozat legelején ott találjuk az illúziót . hanem egész testünkkel tapasztalunk. mint a mővészet legfıbb kritériumát. A boszorkány gonosz igéket mormol és tőket döfköd az áldozatot jelképezı rongybabába. amelyek nem öltik szavak formáját az ember lelkében és gondolataiban. hogy mintegy százszorosan megnöveli a központi. ez úgy hangzik. és azt. Nem tehetünk azonban mást. még Leonardo is azt írta: a festészet a legtiszteletreméltóbb. Egy zenemő vagy egy elbeszélés fokozatosan bontakozik ki. Újabb nehézség. hogy festett bölényekkel és vadlovakkal népesítette be a sziklafalakat. Hogy Manet A Longchamps-i derbyje vagy Frith akadémikus gonddal megfestett Futama életszerőbb. de nem másolhat le a vászonra egy . s teljességébıl inkább elvesznek. de ha érzelmekrıl van szó.

annak. s anyagával többé-kevésbé azt tesz. Ezek egyike a korábban már említett perceptuális projekció.vágtató lovat. a tudattalan mechanizmus. a valóság egy adott részletének nem megfelelıje egy adott ecsetvonás.a fantomvégtag fájdalma másodlagos projekció. nagyságúnak stb. A motívum és a médium síkjai között nem áll fenn pontról pontra való megfelelés. amelyek képessé tesznek minket arra. A retina és az agykéreg magasabb központjai közötti úton a látás ártatlansága menthetetlenül odavész. érzékeljük. mindenfajta érzékelés . amíg képét nem laboratóriumi elsötétítıernyı mutatja . ahogyan a tájképfestı keres egy romantikus vagy pásztori hangulatot. Elıítélettıl mentes szem nem létezik. amelynek segítségével az agyunkban végbemenı eseményeket méterekre vagy akár mérföldekre is ki tudjuk vetíteni (mintegy ellentéteként a vibráló pontoknak. már csak azért sem. az elsı lépést jelentik a retinán keletkezı zavaros és homályos kép értelmezése felé.egészen addig. a két minıség a mővész elméjében biszociált.egyidejőleg különbözı szinteken zajló deduktív konstrukció.az anyag korlátai és a motívumot nézı szem elıítéletei . A stimulus forrása a külvilág. A folyamat bizonyos értelemben fordítottja az úgynevezett optikai csalódásnak. amelyek pontosan ott. Ezek az automatikus készségek részben velünk születettek. formájúnak. A két környezet két különbözı törvényegyüttesnek engedelmeskedik. hiszen a fájdalom is az agyban keletkezik. az a kérdés válik döntıvé. amelyrıl korábban már tettem említést.közül az elsı az egyes iskoláknál viszonylag állandónak tekinthetı. hogy mit akar. nagyobb részüket azonban kora gyermekkorunkban szerezzük meg. (A hasonlat történetesen egészen precíz. a folytonosan változó látszat szilárdságot kapjon. A különbözı konstanciák voltaképpen tudattalan következtetések. amely bizonyos fényviszonyok mellett. hogy megfeleljen a józan ész várakozásainak.abban az értelemben.mint láttuk . a rá adott válasz a vászonra helyezett festékfolt . I. mint árnyékban . s a sérülés helyére csupán kivetítjük . így figyelmünket a másodikra összpontosíthatjuk. mint egy levágott végtag fantomfájdalmai. . VIZUÁLIS KÖVETKEZTETÉSEK Ha a mővész szert tett a megfelelı technikai tudásra. bizonyos távolságból. 1. és csakis ott vannak a retinán). A szem által látott képet úgy változtatják meg.) A vizuális konstanciák (Elsı könyv. A két tevékenység azonban más-más síkokon megy végbe. Más szavakkal: a korábban említett két változó . s e szintek jelentıs része tudattalan. hogy a dolgokat örökkön változó megjelenésük ellenére állandó színőnek. A behaviourista pszichológia terminológiájával élve azt mondhatnánk. amikor az érzékelést vezérlı tudattalan kódok helytelen következtetéseket vonnak le a szokatlan szituációkban tapasztalt dolgokról. hogy a nyers látvány értelmet. a valóságnak melyik aspektusát tekinti lényegesnek. s bizonyos lelkiállapotban szemlélve hirtelen saját. Csupán egy látszatot hozhat létre. önálló életre kel. amelyeket azért teszünk.vagy az impresszionista festı görbe ujjai. (Vö.és nagyjából ennyi is az egész. Említettem. amit a környezı világról tudunk.).) Egy másik rejtett rábeszélı a projektív empátia. A ló nem modell. csupán motívuma a teremtésnek . a válasz egy másik környezetben. a sík festıvászon az amputált csonk. mert a látás folyamata teli van titokzatosságokkal. hogy a fényesség-fényerı konstancia következtében a fekete kesztyőt ugyanolyan feketének látjuk ragyogó napsütésben. megadja magát a hosszan sorakozó rejtett rábeszélık érveinek. a perspektíva a tudattalan projekcióhoz adott tudatos csavarintás. A rövidülés. egy négyszögletes felületen érvényesül. hogy a modell szemlélése szolgáltatja a „stimulust”. amit akar.: Elsı könyv. Ám a festımővészt olykor még ezek a normális esetben tudattalanul mőködı primitív mechanizmusok is értelmezési problémák elé állíthatják.

nyugalmat és elégedettséget hordoznak. a perceptuális projekció.. a kék.tájkép vagy emberi test helyett . s már nem is két ember. vagy inkább sokféle egyéb megoldandó problémává alakult. s ırzik létezésük vibrálását.magával az érzékeléssel interferál. A nonfiguratív festészet motívumai . de jelenlétük fokozatosan elmosódott. amelyek semmivel sem tartalmazzák kevésbé a két ember látványának élményét.Vernon Leecxcviii úgy tekintette az esztétikai tapasztalatot. ha húzóerıt gyakorolnak a kísérleti alany oldalra nyújtott karjaira. hangulatot. mozgási képzeteinknek.zöld nyilak és kék négyzetek. Végsı soron azonban a természetbıl származik a zöld. Innen indul el munkájában a mővész. A vizuális konstanciák és illúziók. Rimbaud még magánhangzókat is próbált az egyes színekhez társítani. és a kapcsolatok olykor egészen különösek. Semmiféle veszély nem áll fenn. Seurat divízionista elméletében a vízszintes és a „gyengéden” emelkedı vonalak . érzést és jellemet is szoktunk tulajdonítani. s fizikailag rosszul lett. s a különbözı típusú szimmetriák fiziológiai hatásairól. irányt.tudatosan vagy tudattalanul alkalmazva mindig fontos tényezı volt. fikcióvá vált. ideáitól izgatottan és érzelmeitıl felzaklatva . Azután már el lehet távolítani a valóság maradványait. akinek nem és nem sikerült megfesteni egy kutya szája körül a habos nyálat. hanem csak formák és színek .cxcix Ugyanígy megfordítva is: a szem pásztázó mozgása és a többi tudatküszöb alatti izomtevékenység . Az ember nemcsak „a kezeivel gondolkodik”. Valentinecciii említi egy vakon született ember esetét. hanem törekvést. Plinius elbeszél egy anekdotát a festırıl. bizonyos átérzéssel beszélt a „táguló” és „összehúzódó” formákról. Az a két ember valaha létezett számomra. (Az idézıjelbe tett jelzık annyira elterjedtek a mindennapi szóhasználatban. hogy egy vízszintesen elhelyezkedı egyenes vonal eidetikus képe jelentısen meghosszabbodik. jóval primitívebb típusú viszonyulást.a „hideg” színekhez hasonlóan .a kusza és jelentéstelen motívumokba vetített tartalmakat. A görbén egy lépéssel feljebb találjuk a fában elrejtızött arcot. a kék pedig felajzott. nem törıdöm azzal a ténnyel. a nyíl és a négyzet is. mint saját kedélyállapotunknak. sebességet. a „gyors” és „lendületes” vonalak és a „meleg” színek pedig vidámságot jelentenek. noha Seurat neo-impresszionizmusától távol állt. A lineáris ritmus. euforikus lelkesedéssel töltötte el. de gyakran látni is a zsigereivel lát. de most már nem létezik. szándékot. dinamikus észleleteinknek a formákra való átvitelét. A színek „hıértékére” adott egyes reakciók az azonos kultúrkörhöz tartozó embereknél igen hasonlatosak.cci Itt most meg kell említenem a színekhez való. Az embernek eleinte mindig szüksége van valamire. Hadd idézzem korunk legnagyobb és legeklektikusabb festımővészének szavait: Absztrakt mővészet nem létezik. hogy észre sem vesszük szinesztétikus eredetüket. amelyet az ember az antikvitástót az expresszionizmusig mindvégig tudatosan alkalmazott. amikor egy képet festek. amikor megpillantotta a sárgát.) Juan Gris. akiben sikeres szemmőtétje után intenzív gyönyörérzetet váltott ki a piros szín elsı élménye..formák és színek. hogy ott látható rajta két ember. A színek érzelmi jellege azonban személyenként változó.nem is említve Berenson „tapintási értékeit” és „textúraérzetét” . s azután egészen el is tőnt. Wollbergccii egyik skizoid páciensén a piros szín láttára heves nyugtalanság vett erıt. Ismét azzal a tudattalan folyamattal állunk szemben.cc Az úgynevezett absztraktok elméletei korántsem újak. s ezek együttes hatása . a felhıben látható képeket és a Rorschach-teszt foltjait . A festı tudatosan kihasználhatja ezeket a folyamatokat. s Wollbergnek mélyhipnózisban sikerült a kettıt felcserélnie. s további csavarokat is alkalmazhat. Róluk való látomásom adta a kezdeti emóciót. Jaensch lenyőgözıen szellemes kísérletsorozattal bizonyította. a kromatikus harmóniák. mígnem végsı elkeseredésében odavágta a festéktörlı . A vonalaknak például nemcsak egyensúlyt. az empátia és szinesztézia dedukciós folyamatok emelkedı ívő sorozatát alkotják. mert akárhogyan legyen is: a tárgy ideájának nyoma eltörülhetetlenül megmarad.

hanem körnek látjuk . Az ilyen falakkal ugyanaz a helyzet. mert oly igen hosszú ideig tartott -. öltözeteket és végtelen sok egyéb dolgot is. csaknem ugyanolyan merev játékszabályoknak engedelmeskedik. hogy az asztalon fekvı pénzdarabot sem ellipszisnek. görög és bizánci mővészek alkottak az emberi test rendeltetése felıl. hogy a fej profilban látszott.a felhık. A kubista szótárában hengerek és kockák szerepelnek. az egyiptomi festı pedig . a vállak szembıl és így tovább. nemiszerveket és ısi teremtményeket látnak elıkanyarogni. részben pedig szerzett készség. amelyben tájképi elemekként „az elmében konkrét ideák megszületését eredményezı” véletlenszerő festékfoltok használatát javasolja. valamint olyan páciensek. különös.vagyis Leonardótól. egy ornamentális mintázat minden ívébıl kígyókat. dolgozzuk át. mint a harangszóval. melyben a páciensnek kusza foltokat kell értelmeznie. ahonnan a legjellemzıbb kép volt látható.s a beléjük látott jelentés egyformán vizuális természető. kontaktlencséken keresztül látja a világot anélkül.rongyot a vászonhoz . amely a vizuális input feldolgozása során érvényesül: a hagyomány. akik kísérleti körülmények között bizonyos fajta drogokat fogyasztottak. s a folyamat magyarázatára minden kornak megvannak a maga hagyományos formulái és módszerei. hogy ennek tudatában lenne.feltehetıleg ı maga sem tudta volna megmondani. A percepció részben velünk született. hogy . A mátrixot azonban. Az extrém példa az ókori Egyiptom .gondoljunk csak arra. PERCEPCIÓS KÓDOK Mindez elvezet bennünket a sok közül az egyik legerısebb faktorhoz. Vizuális sémái elıregyártottak. isteni tájképhez való hasonlatosságot. harcoló alakokat. és látsz még csataképeket. arcokat. a klasszikus kompozíció a harmónia és az egyensúly grammatikájának engedelmeskedik. A kínai festık már a tizenegyedik század óta alkalmaztak hasonló módszereket. Azt azonban tudjuk. hogy megírja és kiadja könyvét.cciv Ez a szövegrész inspirálta Alexander Cozenst.akárcsak a japán zen mővész . a keletkezı foltban nagyszerő tájképeket láthatunk. a szem elölnézetben. Az egyiptomi festı következetesen és mindig úgy ábrázolta az emberi figurát. amely a jelentést biztosítja. irányíthatják nem-fogalmi természető kódok is. A klasszikus traktátusnak van egy gyakran citált szöveghelye. Ha találnod kell valamiféle hátteret. hogy a hétköznapi egyiptomi ember is így látta-e felebarátait. Egyes elmebetegségekben szenvedık. fákkal. Mindezekben az esetekben a motívum . minden testrészt abban a szögben ábrázolt. látni fogod benne a sokféle hegyekkel. amellyel a látás által szerzett nyersanyagot „végtermékké” alakítjuk. A közönséges halandó életének legnagyobb részében klisékben gondolkodik és ugyanilyen arányban klisékben is lát. amelyet az egyiptomi. sziklákkal. amely elviseli és megérdemli. ott volt a nyál. Úgy tőnik. illetve Pliniustól származik. amit csak kitalálsz. amitıl a menyét bálnává változik át. dombokkal és völgyekkel ékes. romokkal. A forma és jelentés biszociációjának tárháza kimeríthetetlen. és . amint azt már említettem. amelyeket mind kivehetsz teljes formájukban és részletességükben. hogy Rorschach pszichológiai vizsgálati módszere. hogy itt is felidézzük: Bámulj egy nedvességtıl foltos falat vagy változó színezető kıfelületet. Nem tudhatjuk.és íme.sztereotip klisékben gondolkodott. a kortárs zen festészet és kalligráfia. a pointillista színes foltokról beszél. például Hamlet verbális sugallata Poloniusnak. mint rejtett rábeszélı hatalmához. a tizennyolcadik századi angol tájképfestıt. a mintás tapéta vagy a tintafolt . vagy a sokféle képzet. síkságokkal. Cozenstól .de csak azért. A történet megismétlıdik Leonardónál (A festészetrıl). amelybe ugyanígy belehallhatsz bármely szót is. ahol a mester „a mi Botticellinkkel” mondatja: ha az ember egy szivacsot vág a falhoz.

” Az idézet ismét Gombrich professzortólccvii származik. s a görög mővészek e néhány formulát aránylag igen kicsiny változtatásokkal ismételgették évszázadokon át. A görög mővészet a Krisztus elıtti hatodik és negyedik század között az egyiptomival összehasonlítva a folyamatos forradalom állapotában élt. Lehet. hogy ha összeírnánk ezeket a motívumokat. amit általában a görög mővészettel szoktunk azonosítani. az egyiptomi mővészet . Az álló. Warburgccvi rámutatott.67 „Még az életet annak minden sokféleségével és sürgésforgásával együtt ábrázoló németalföldi zsánerfestészet is csak korlátozott számú alaptípusból és -gesztusból építkezik. Warburg így nevezte ezeket a kliséket: Pathosformeln.figyelmét szinte minden más motívum kizárásával az ember képére összpontosította. amit éppúgy meg kell tanulnunk. a neurológus Kun Goldstein (1947) tanulmányt készített arról. s ez nemcsak a test idealizált ábrázolására vonatkozik. amely az archaikus stílustól a trompe l’oeil-ig juttatta el alig hat-hét emberöltı alatt. ha az ember az újságokban látható tömegjelenet-fényképekkel hasonlítja össze ezeket az ábrázolásokat. de már tudattalanul mőködı és ható játékszabályok nélkül nem látnánk sok értelmét sem a természetnek. tudatosan megtanult. akinek Mővészet és illúzió címő kötete az értékes és illusztratív példák kimeríthetetlen forrása. hogy az emberek hogyan mutatnak karjukkalujjukkal egy-egy tárgyra.akárcsak a társadalom képzelıerınket messze meghaladó módon és okokból statikus maradt. Ha a szóban forgó tárgy elöl és jobbra helyezkedik el.éppoly kitörölhetetlen része az európai mővészetnek. mint az egyiptomi hieroglifák olvasását. s arra vezet Amúgy: a mővészetkritika és a gesztusok pszichológiája közötti híd még megépítésre vár. a görög mővészet szótára nem bizonyulna sokkal gazdagabbnak. törzsének balra fordításával igyekszik a negyvenöt fokos szöget megtartani.a klisék kialakulását a görögök sem tudták elkerülni. 67 . aligha maradtak volna fenn. látomása sztereotípiává változott. A görög festészet és szobrászat repertoárja még a mozgás és a drapéria ábrázolásában is igen korlátozottnak mutatkozik. hogy kinyújtott karjának szöge nagyjából változatlan maradhasson. Egy példa.abban a pillanatban. a szokás gyızelmet aratott az eredetiség felett. Az idı múlásával azonban nem gyakoribbak. amikor gesztussal vagy testtartással akartak érzelmeket kifejezni. s karunk kb. hanem egyre ritkábbak lettek ezek a kivételek. amelyeken rövidülést és dinamikus mozgást ábrázoltak. ha az ilyen újításokra tabu-tilalmak vonatkoztak volna. a kísérleti személy már a felsıtestét is elforgatja. A bizánci festı és a mozaikkészítı mester lemondott arról a törekvésrıl. hogy a mővészre egy elfogadott ábrázolási módot akarata ellenére kényszerítettek volna rá több. hajlamosak voltak visszatérni a görög modellekhez. küzdı vagy elesett figura ábrázolására csupán kisszámú minta volt ismeretes. s ha a tárgy pontosan elıtte helyezkedik el. kinyújtott karral mutatunk rá.szerzett gyakorlatnak. Vannak kivételek is a szabály alól. de az arcok. sem a mővészetnek.írta Gombrich . de még a portré mőfajában is megmaradt a típusoknál. rutinnak megvannak a maga jó és rossz oldalai. hogy másolja a természetet. amikor a motívumot rábízta a közlı közegre. ez akkor válik nyilvánvalóvá. Bizonyos egyezményes. Rendkívül valószínőtlen. negyvenöt fokos szöget alkot mellkasunk síkjával. Ha azonban azt akarjuk. például Krisztus elıtt egészen 2400-ig visszakövethetı dombormőfigurák. hogy a reneszánsz mővészei. Ám -noha az eredetiséget minden korábbinál többre értékelték .”ccviii A hagyományok másfelıl azonban hajlamosak kıkemény formulákká merevedni. Az érzékelésben .eukleidészi arány-nyelvtanával együtt . A dolognak nyilvánvaló anatómiai okai vannak. mint háromezer éven át.és a gondolkodásban .”ccv Ez a szótár . „A természet látásának mővészete . kezek.egy Pathosformelt kapunk. hogy a figura vádlóan egyenesen elıre mutasson valakire . Amikor a tárgyat jobboldali irányban tovább mozdítják.írta Constable . gesztusok és drapériák ábrázolásában alkalmazta a bevált görög szabvány-formulákat. „A klasszikus periódus görög mővészete .olyasvalami. mint az egyiptomié. a mátrix ilyenkor befagy. futó. mint az európai filozófiának az arisztotelészi kategóriák.

struccok és szakállas emberarcok láthatók. fák és felhık rajzolásának trükkjeit és fogásait. hogy tekintsük lényegtelennek vagy nemlétezınek a valóság formulákhoz nem illeszkedı vonatkozásait. a szem anatómiáját állítólag még Dürer is félreismerte. Vannak azonban sokkal megdöbbentıbb példái is annak..gondolati sémába nem illı új motívumot. mint Dürer Drezdai vázlatfüzete vagy Fialetti könyve Az emberi test minden részében való lerajzolásának helyes rendjérıl és módjáról. kerek ablakokkal .természet után! oroszlánokat. mint a Notre Dame-ot lerajzoló Meriannak. A kereszthajót középre helyezte. a nyugati oldalon hét. hogy számoljanak be a látottakról. És ugyanígy tehetetlenek voltak azok a középkori mővészek. akik . hogy jelentést olvashasson ki a látványokból. az emberi fej. És mi történt? „. s az eredmény egy fantasztikus kiméra lett.bennünket. a kivételesen finom kező illusztrátor. akinek albumában a legcsudálatosabban sematizált hattyúk. a láb.és torzulás. akikkel egy meghökkentı és váratlan eseménysort nézetnek végig. összefüggéstelen és kusza történeteket adnak elı.de ez csak a kiválasztott keveseknek jut osztályrészükül. s amikor felkérik ıket. s minden oldalára négy nagy kerek ablakot rajzolt. amelyben megtalálható az égvilágon minden elképzelhetı és elképzelhetetlen orr-. szem. de minthogy vizuálisan képtelenek voltak az elképesztı külsıt megemészteni. A tanulási folyamat a bölcsıben kezdıdik. igazi. a kórus felıl pedig hat. A tapasztalat játékszabályokká való kodifikálása az érzékelési képesség számára legalább olyan fontos. hanem mintakönyvekbıl tanulta a rajzolást. és így tovább. szarvasbikák.nem a természettıl.és fülforma . amikor a mővész megtanul megfeledkezni arról. éppúgy nem. a görög kimérákra emlékeztetı szörnyetegeket hoztak létre. csúcsíves ablakai vannak. aki szemlátomást mindent megtett azért. Ugyanabban a helyzetben voltak. hogy kifejezhesse magát. A középkori mővész . A görög szobrász közönnyel viseltetett az egyéni arcvonások. Nem tudhatjuk. hogy tökéletes „másolatot” alkosson. Száz és száz ilyen tankönyv volt forgalomban Villard de Honecourt Mintakönyvétıl (a tizenharmadik század elsı fele) az olyan klasszikusokig. amit az elme jelentéktelennek tekint.errıl ı maga biztosít bennünket . Verbális reprodukálókészségük csütörtököt mond. Meg kell szereznie és birtokolnia egy szótárt. a bizánci festı az anatómia. mert nem rendelkeznek a megfelelı kifejezıképességgel. A tizenhatodik-tizenkilencedik századból származó nem egy metszeten láthatjuk. nemcsak azért.”ccix A vizuális érzékelését irányító kódokkal szemben Merian is tehetetlennek bizonyult.és természetesen ilyennek ábrázolta a Notre Dame-ot is. oroszlánfejő és kígyófarkú csodalényeket. hogy még az aprólékosságukról és a pontos ábrázolásra való törekvésükrıl ismert mővészek is teljességgel vakok voltak az olyan részletek iránt. hanem azért is. Egyikük Merian. szimmetrikus épület volt nagy.. mint egy mérnöki rajz. Az ok egyszerő. kecskebaktestő. s azt sem. Az azonban nyilvánvaló. . a templomról alkotott képe egy hatalmas. Bizonyára nem állt szándékában a csalás. mint a kísérleti alanyok. milyen sokáig szemlélhette az állatot. mint a manualitás vagy a gondolkodás területén. hogy ahol saját emlékezetére kellett hagyatkoznia. aki levelezı tanfolyamon ismerkedik a mőszaki rajzzal . lovak. hogy a szem menynyire nem veszi észre azt. körülhatárolt. csakis már ismert állatok testrészeinek képeivel pótolhatta a hiányzó részleteket. Csupán egyikük sem volt képes megemészteni a megszokott.Mint a tizenhetedik század gyermekének. s nem azért. amelyeket érdektelennek tartottak. holott a valóságos épületnek hosszúkás. Ugyanaz a Villard de Honecourt.rajzolt meg egy oroszlánt. a madarak. elefántokat és más egzotikus jószágokat ábrázoltak. hogy mennyire voltak világosak és összefüggıek a vázlatai.mint a mai amatır. rendezett. amit tanult . és akkor ér véget. élı modellrıl . Az emberi fül képzetlen szemmel való megrajzolásához zsenialitás szükségeltetik. csoportokra osztott és felcímkézett . a Notre Dame-ról készített metszete valóban olyan. a kínai a fényárnyék iránt. vagy amelyek ellentmondtak a hagyományok játékszabályainak.vagy rövidebben: véglegesített . Ismét Constable-t idézve: az autodidakta mővész igazán nagyon tudatlan embertıl tanult.

amelyekre nem is figyelünk. A különbség csupán annyi. egy vízszintes pedig a szem szélessége. majd vízszintesen és függılegesen felosztják négy részre. amelybıl egy függıleges rész az orr hossza. s hogy a festészet története voltaképpen a látás története. lyukas szobrairól vagy Bemard Buffet megszállott szögletességérıl is hasonló eretnekségeket lehetne mondani. Nemcsak a középkori mővész használt olyasfajta formulákat. életének valóban termékeny szakaszában felfedezett. amelyen a tudatosság vizuális része közlekedik”.hasonlóan az egyetlen ötletükbıl élı tudósokhoz azon egyszerő formulák lehetıségeinek felderítésével és kiaknázásával tölti egész életét. Meg kell azonban különböztetnünk a valódi kreativitást. hogy a mővész ecsetjének konkrét nyelve lehetıvé teszi egy téma végtelen variációjának kipróbálását a báj és vonzerı elvesztése nélkül. míg a tudomány absztrakt szimbólum-nyelvérıl ugyanez nemigen állítható. Akár a hagyomány kényszeríti a mővészre a játékszabályokat. a hagyományostól és megszokottól eltérı személyes kódjában gyökerezik. hogy minden mővésznek megvan a maga saját szakácskönyve a felszolgált fogások alapösszetevıihez. fejezet). A briliáns hamisítványok és másolatok mővészi értékének kérdését ez a különbségtétel döntheti el (XXIV. E kódok együttese alkotja a játékszabályokat. melynek mőködését szelektív kódok vezérlik.ccxi Az agy azonban ugyanakkor a kézügyesség székhelye is. hogy „a látás és a megfigyelés szerve valójában az agy. beleértve a modor és a stílus jellegzetességeit és cikornyáit is. Painting. mint amennyire ezzel tisztában vagyunk.a motívum és közeg biszociációjának újfajta módja . minden mőalkotás a szem elıítéleteirıl árulkodik. értelemmel bíró tapasztalattá a mővészi víziót. és néhány gyermekportréja is mintha ugyanazon formulákat követné. címmel könyvet írt. s ezután úgy festik meg az arcot. melyben ismertette a korabeli portréfestés folyamatát: „Napjaink portretistái általában azzal kezdik a munkát. s szabadságának korlátozása árán ezek szervezik koherens. amelyeket valaha. Ám e kettı oly szorosan együtt létezik és hat a mővész . jármő. hogy a mővész . a szemérıl. Az olvasóban az utóbbi néhány lap hatására talán az a gyanú támadt. hogy a mővésznek a macskáról alkotott víziójával szándékosan keverem össze a macska ábrázolásánál alkalmazott trükköket és fogásokat. A mővész nagysága egyéni kifejezésmódjában. változó stratégiai képességekkel rendelkezı .hanem mert képtelenek sorbarakni a fejükben lévı sémába nem illeszkedı eseményeket. etc. de Renoir telt idomú aktjairól. és a begyakorlott rutint. Nem kisebbíti a kreatív elme nagyságát. Rubens puttói olykor tömegcikkeknek hatnak. hanem mintegy „átengedjük” ıket kezünk izmainak. a részletekkel való kitöltés a rugalmas stratégia. hogy az ábrázolni kívánt személy elıtt oválist rajzolnak a lapra.kialakul. a munka rutin-aspektusát. akár maga hozza létre ıket. a szem pedig puszta eszköz.különbözı tehetségő . HAGYOMÁNY ÉS ALKOTÁS Bármely korszakot vesszük is szemügyre. Camper. amellyel ez az új recept már könnyőszerrel variálható. mint egy szakácskönyv receptjei. hogy nemigen választhatók szét. Henry Moore pozitív és negatív görbülető.elméjében. az újfajta recept kidolgozását. míg a stratégiának a motívum és a médium kettıs meghatározottságú közegében kell mőködnie. Az ember nehezen tudja kiverni a fejébıl a gondolatot. Vegyük elıször a látást: Plinius tudta (amit a behaviourista pszichológiának sikerült elfelejtenie).tanítványok és epigonok serege veszi át és használja fel. amikor az . egyéni arányaival ebbe a rendszerbe illeszkedjen bele”ccx A részekre osztott ovális a rögzített kódú mátrix. hogy sajátos.és az értı mőélvezı . azok ugyanúgy uralják és kötelezik. ha rámutatunk. Renoir. és sokkal mélyebb értelemben. Ha az új nyelv . Statuary. egy tizenkilencedik századi anatómus The Connection Between the Science of Anatomy and the Arts of Drawing.

s a légi semmit állandó alakkal. s ez a változás a stílusán nem hagyott nyomot. semmiféle ékesszólás nem segít. „Szellemi csipeszeink . lakhellyel és névvel ruházta fel. tizennyolcadik századi festımővész (aki a festékfolt-technikát alkalmazta). készített egy sémasorozatot a felhık alakjáról is. milyeneknek kellene lenniük. és még kisebb része az. ahogyan ıelıtte senki más. amely szerint az ember nem látja a dolgokat. vagy a teleszkóp lencséjéhez ragadt szemmel nézte a valóságot. a tapasztalásnak semmi köze sincs ahhoz. s ez mindkét mővésznek javára vált. Wells-t idézve . Ecsetje. amikor az anatómia tanulmányozása .” Wells az ideák megfogalmazásáról beszélt.ismét Gombrich után: Cozens. amelyekbıl maga a tapasztalat áll. Azzal. Hogy ez a maxima mennyire igaz. az kiderül. miszerint a kifejezés oly mélyen bevésıdött mikéntje az érzékelés mintázatára semmiféle hatást sem gyakorol. Kép és érzelem Az esztétikai élmény szavakba öntése . A két tevékenység biszociált. hogy az érzékelésnek. s a javasolt mőtét: kibogozni és szétválasztani a sokféle biszociatív . aki már alapos gyakorlatot szerzett mindezekben . e sok mindennek csak egy része tudatos. s egy olyannal. a csontok kapcsolódásához mit sem ért. Az általam kínált sebészi eszköz a biszociáció volt. hogy tanítványainak nehézségei éppúgy származnak szemük.ízületi gyulladás megbénította ujjait. a természetet..folyamatot. hogy a tájképfestészet a természet törvényeinek kutatása. mint a költı tolla. Meglehet.még ha csak egy viaszbábon szemléltetik is . Constable úgy tartotta. hogy növendékeit megtanítsa „Rorschach-tájképeket” festeni. mint ujjaik képzetlenségébıl. szemléletének preferenciáira. Constable tanulmányozta és hően lemásolta az ég tetején vagy alján úszó réteges és sávos felhık e durva sematizációit. Fiziológiailag éppily abszurd lenne az ellentétes feltételezés.elsajátított egy kifinomult nyelvezető felhıszótárt -‚ képes volt úgy érzékelni és megfesteni a felhıket. s félig zárt. most még egyrıl vagy kettırıl kell beszélni. de a szemük nem ugyanaz. ahogyan Guercino készített az emberi fül formájára vonatkozó recepteket. alkarjához erısített ecsettel festett tovább.ccxii XXII.úgy tartották. ami verbalizálható. amikor az esztétikai élményrıl kell beszélni. Végeredményképpen Constable megszokta.vagy bifokális . sokunknál valóban így áll a dolog. mert oly sok minden történik egyidejőleg. és röviden elemezni az érzelmi reakciókat.igen durva és kezdetleges eszközök. Egyes francia mővészek .azt hiszem. s miközben megragadják. hogy a természet szépségeinek értékelését a festményeken látott tájképekbıl tanuljuk. Lalo volt az elsı. kortársaink közül pedig Malraux . formát adott nekik. egy kicsit össze is zúzzák az igazságot. mint annak kijelentése. hogy megtanulta megkülönböztetni az egyes felhızettípusokat . Kevésbé szembeszökı párhuzam a következı .ismét H. aki az anatómiához. ha nem tudja. ha ugyanazt a gipszmodellt lerajzoltatjuk egy olyan emberrel. a szerkezethez. G. a mitológia vagy a tudomány keretén.mint láttuk .átalakítja a mővésznek az emberi testrıl alkotott elképzeléseit. a festı. amelyeket ébresztenek. Számosat közülük már említettem. de ez csupán annyit jelent . Richardson pedig. Egy kézenfekvı példa. ahogyan Van Gogh látta à la Van Gogh a provence-i mezıségeket. A POSTAI KÉPESLAPOK ERÉNYE . feedbackként hat látásának. ugyanazt a dolgot látják.amint már a fejezet elején is céloztam rá -‚ hogy az ember mindig is valamiféle kereten. a hírközlési mérnök szavaival élve: a médium. hogy a felhıket Constable módján lássa. amely lehetıségein belül a mővésznek gondolkodnia kell. felismerve.. levonta a következtetést: Mert van egy maxima. amit a kéz csinál.azért nehéz.

vagy egy-egy kínai selyemfestmény. szintén a tapintást. hogy a korábban említett biszociatív minták hogyan teljesítik feladatukat.). csak felteszem az i-re a pontot azzal. s ezt érzelmi katarzis.és itt lép be a folyamatba a következı biszociáció -‚ hogy a tájképet nem is a magunk. félig tudattalan pásztázást. A képnézés sokrétő tapasztalatának egy másik . amikor az ember elıször néz távcsıbe. . hogy rámutatok: az út abba az irányba vezet. Nézzük. hogy mindez egyidejőleg átfoghatóan ott fekszik elıttünk. fizikai kapcsolatot idézi fel. a naiv szem számára ugyanazt az álomszerő minıséget jelenti. XVII. A perspektívát vagy a trompe l’oeil-t mágiának nevezni klisé. amelyben a szent megosztja a leprással fekhelyét. Az atya amatır mővészi erıfeszítéseinek eredményeitıl elbővölt gyermek azt kéri: csinálj szamarat! csinálj elejántot!.az intellektuális megvilágosodás. mert eredeti mágiájuk meghátrált a csökkenı hozadék törvénye elıtt. amelyen át egy másik világra nyílik kilátás. E tapasztalat ellentétét kelti a távolba veszı táj szemlélése. más szavakkal: a két mátrixnak emelkedı görbe mentén kell elhelyezkednie. s a tapintás elsıdleges fontosságú benyomás. ha az „új megvilágítást” hozó mátrixnak magasabb az érzelmi potenciálja .„kalóriaértéke” . Ám e tekintetben egyikük sem képviselt kivételt. Van Eyck alakjainak brokát pompája erıteljes taktilis vonzerıvel hat.az elıbbinél. mint amikor Alice belelép a távcsıbe . Az a tény.vagy néhány másik . karnyújtásnyira. hanem Claude vagy Courbet szemén át szemlélhetjük.Az esztétikai tapasztalat. hogy el kellene végeznünk a szemünkkel való. Berenson kijelentése . merengı szemlélıdés. mert a tér megteremtése és megsemmisítése az egyik legkedvesebb ama földalatti rétegek játékai között.amint megmutatni igyekeztem . a hatalom.facettája a szinesztézia (Elsı könyv. hiszen egyetlen célja a passzív.ahogyan Keats számára is (Elsı könyv. élmény lényege . Ennek erejével a versenyt talán csak a Flaubert-féle Julián-legendaváltozat veheti fel. a közvetlen. ha a retinán keletkezı képet taktilis minıségekkel ruházza fel . s mindezt még fokozza az a körülmény . naiv olümposzi érzést kelt. eltőnése követi. kicsinosodását a postai levelezılapokon. a boszorkányság távoli visszhangjai. hogy egy egész tájkép szinte egy szempillantás alatt befogadható anélkül.valakit. a selyem vagy a csiszolt kıfelület érintése is a kisebbfajta élvezetek közé sorolható. az a kifejezés. Az. Mindez azonban csakis akkor történik meg. hogy egyszerre legyünk két helyen. VII. kiteljesedése és lassú szertefoszlása.nemcsak azt jelenti. Ilyenkor megzendülnek a tudattalan analógiák. hogy számára a tapintás sajátos vonzerıvel bír . hogy valami megérint érzelmileg megmozgat .álomszerőt. amit az igazi táj szemlélése megkövetel. egyfajta hatalomérzetet. Vegyük még egyszer a mővészetben a legkülönbözıbb maszkokban és álruhákban megjelenı illúziót a legnaivabb szinten: a felfedezést. hogy a tapasztalatnak új dimenziót és az illúziónak nagyobb szilárdságot ad a vizualitás és a taktilitás biszociációja. új szögbıl pillantani meg.). a távolba ható cselekedet.a mővész csak akkor teljesíti feladatát. amelyek az egész látványt behozzák az élesen látott területre. amelyen a láthatárt a végtelenbe távolítja néhány ecsetvonás. amely teljességgel ártalmatlan. Érintılegesen említettem a természet megszépülését. Van valami ellenállhatatlan érzelmi vonzerı abban. s a távoli templomtornyot ott látja maga elıtt. nemcsak a szerelmesek számára. azt is mutatja. hogy valami lehet egyidejőleg önmaga és valami más. Nem akarok visszabotorkálni Altamiráig vagy az orvosságos emberig. Vagy vegyük a tér legegyszerőbb illúzióját: a gyönyörteljes meglepetést. de a falon a lyuk. s ezzel öntudatlanul Pygmalion hatalmát idézi meg. a tér varázsszınyeggel való legyızése. s Krisztus véres és elüszkösödött bıre Grünewald Isenheimi oltárán a szemlélıben a szánalomban megnemesülı iszonyat érzését indítja fel. az önfeladó érzelmek feláradása. valami ismert és megszokott dolgot új fényben. hogy Berenson a taktilis jelleget hangsúlyozza.

hogy életünk késıbbi szakaszában akár meg is változhatnak. súrlódó neszek. A csúf és az elbájoló hangok váltakozásának mintázata csupán egyike azon fontos jellegeknek. Ha el akarjuk kerülni a bonyodalmakat.a szépség élményét. de tisztán és izoláltan akár sértıek is lehetnek. amelyrıl eleddig nem tettem említést. ebben az összefüggésben irreleváns. fejezet. annyira kellemetlenek. hiszen az idegrendszer különbözı szintjei szoros kapcsolatban állnak egymással. amelyek együttesen eredményezik a többdimenziós. hogy elkerülhessük az olyan definíciókat. Ez a különbségtétel látszólag túlzottan.zenei hangok sokkal kedvesebbek a fülnek. amelyek az emberiség örökségének részei.a kellemes és kellemetlen. a hierarchikusan szervezıdı idegrendszer különbözı szintjeinek funkciói között (XIII. s az a tény. mint a szabálytalan idıközökben megszólalók.. XVII. amelyeket a projektív empátia áramlatai közvetítenek (Elsı könyv.). s elsısorban azok a preferenciák. mint a zenében a . összetett tapasztalatot. A kínai zenei ízlés jelentısen eltér az európaitól. s egyes csikorgó. esetleg nagyképően aprólékosnak tőnhet. fület) érintı. például amikor száraz szivaccsal törülnek egy táblát.és az érzékszervi örömöt. s az elutasított szerelmes számára a loncillat is elviselhetetlen lehet.. csak hangsúlyozni a különbséget az érzékszervi öröm és az esztétikai megelégedettség. csupán az egyik kulcsot szolgáltatják hozzá. és a mővészi alkotások hatalmas többsége nem kerülhetne a szépség fogalmának a közelébe sem. Ez azonban szintén csak része a teljes történetnek. Vegyünk a zene területérıl egy kézenfekvı példát: a ritmikusan ismétlıdı . a nyelvet és a szájpadlást „meg lehet tanítani” arra. A zenei akkordok. amelyekben mindnyájan osztozunk. az érzékszerveknek örömöt szerzı tulajdonságok elegye” stb. és Második könyv). Egy festményen szereplı fordított. Egy ferde torony vagy egy vékony nyakon ülı hatalmas fej kényelmetlen érzéseket kelt. mint másoknak. nem befolyásolja az érvelést. hogy ízletesnek találja a száznapos. Nyilvánvaló. Nincs számszerő összefüggés az összhangzatok mennyisége és a zene érzelmi értékelése között. mint a Concise Oxford Dictionary szépség-meghatározása: „Olyan minıségek kombinációja . amelyben a pozitív és negatív statikájú részek ugyanolyan szerepet játszanak.amelyet a Concise Oxford Dictionary „a szépség értékelésé”-nek definiál. tetszést és undort keltı ingerek. és soha nem keltenének esztétikai élményt . és határvonal amúgy sem húzható. ha úgy tetszik . orrot. s csudálatos kavarodások és félreértések forrása volt . Ami fontos: megkülönböztetni az esztétikai tapasztalatot . nyugtalanító figurák statikus és kiegyensúlyozott összhatásban s magasabb szintő egyensúlyban egyesülhetnek. az oktáv. hogy hallatukra egyesek libabırösek lesznek és összeborzongnak. de a gravitáció minden emberre vonatkozik. feketére rothadt kínai tojást. a kvint vagy a nagy terc az európai fül számára sokkal harmonikusabbak. elsıként egyértelmően tisztáznunk kell a közvetlenül az érzékszerveket (a nyelvet. noha régebben igen fontos szerepet játszott a hedonisztikus típusú esztétikai elméletekben. hogy ezen kritériumok alapján Grünewald. amelyek a látást gyönyörködtetik.a velünkszületett vagy szerzett beállítódottságokkal egyezı vagy ellenkezı érzékletek közti különbségtétel . Hogy a kellemes és kellemetlen benyomásokra adott spontán reakcióinkat irányító szelektív kódok velünk születtek vagy kora gyermekkorunkban sajátítottuk el ıket. Az érzékelési preferenciák . rossz stabilitású. Nem rugdosni akarom a hedonisztikus esztétika döglött lovát. Egy egyedi hangzás kedves vagy bántó jellege azonban csak közvetetten függ össze egy vonósnégyes teljes egészének érzelmi hatásaival.VONZÁS ÉS TASZÍTÁS Mindez eljuttat bennünket ahhoz a tárgyhoz. gyönyörőségteljes és visszataszító érzékszervi benyomásokra gondolok. s egyensúlyunkat mindannyian igyekszünk megtartani.nem segítenek hozzá az esztétikai élmény természetének megismeréséhez. illetve a központi idegrendszer által közvetített komplex érzelmi állapotok gyönyörteljes vagy kellemetlen tónusa közötti különbségeket.

a derékszögek pedig annyira kiemelkedı jelentıségőekké válnak. Az egyik. hanem mert benne ez a kifejezésmód túlságosan nyíltan.konszonáns és disszonáns hangok. Az a tény. Agykárosodott betegeket olykor lazább gyeplıre engednek a szem elıítéletei.s elıítéletekkel terhelik. Egy. de ettıl még nem tarthatjuk a konyhamővészet legmagasabb csúcsának a szirupot. s ez. mert sajátos kifejezésmódja egy távoli korból származik.mint az összhangzatoknak és disszonanciáknak . hiszen az „összehajtogatás törvénye” nagyon is erıteljesen megnyilvánul itt. hogy a figurák a szent kivégzıi. A Laokoon-csoport a hellenisztikus kor sokkalta fejlettebb ábrázolási. a tudatosság egy másik rétegéhez tartozik. a függıleges hosszabbnak tőnik. és köröknek mutatni a négyzeteket. a Prägnanz (tömörség). kezei hátul összekötve. Ha így állna a dolog. s a savanyúakkal szemben olyan tényezık. lezártságnak és hiányosságnak. a helyes folytonosság. „rossz” derékszögként érzékelünk. mintha bármelyik pillanatban lezuhanhatna. Ízlelıbimbóink velünkszületett elıítéletei az édes ízek mellett. folyamatosságnak és kontrasztnak . a szimmetria és az egyszerőség mind-mind további. a teste mögött alig látható harmadik ág tartja. e sajátos tekintetben leggyakrabban felbukkanó festmény Pollaiulónak a londoni National Galleryben lévı Szent Sebestyén vértanúsága címő alkotása. A Gestalt-iskola kimutatta. az nem azért van. hogy egy szabályos és folyamatos kontúrú kör szemlélésének öröme és egy rút kidudorodástól elcsúfított kör által keltett viszolygás közvetlen esztétikai tapasztalatnak lenne nevezhetı. Ha egy mőalkotás reménytelenül idejétmúltnak. megjelenítési ügyessége ellenére . a szent teste egy szilárd. egy tökéletes kör.amelyet a . mint egy vele azonos hosszúságú ferde vonal. hogy a retinán megjelenı utóképek hajlamosak redukálni a szabálytalanságokat és aszimmetriákat. szimmetrikusan elhelyezkedı. MOZGÁS ÉS NYUGALOM A fent említett mintázat régi ismerısünk: a különbözıségben megvalósuló egység. beépített megfeleléskritériumok. egyaránt igaz. akár Freud gyönyörőség-elvét.kilencvenöt fokos szöget tökéletlen. s két. Szimmetriának és aszimmetriának. Az empátia a vásznon lévı. ahogy mások az álmodozó gondolkodásban. amely egységbe foglalja a különbözıségeket.a hierarchia magasabb szintjén egyetlen mintázatban kell egyesülniük. Kisebb mértékben ugyan. a középpontjában metszıdı. túlhaladottnak tőnik. az a kompozíciós trükk. A rész instabilitását az egész egyensúlya ellenpontozza a háromszögben. hogy egy . jól kiegyensúlyozott háromszög csúcsán helyezkedik el. függıleges és vízszintes vonal egyben tökéletes kép is lenne. úgy lubickolnak az „ábrándozó” látásban. emberi alakot vagy közömbös formákat ábrázoló festékbe saját nehézkedési-. rímelı testtartású figura alkotja. A szent mezítláb áll egy kiszáradt fa két lefőrészelt ágának csonkjain. de mindannyiunkra jellemzı ez az állapot. Ami a szemlélı szemében egyensúlyt teremt és megmenti a testet a zuhanástól. vagy inkább a sokféleségben rejtızı egység. s a látvány olyan. feszültség.mondjuk . amelyeket minden gasztronómiai esztétikának figyelembe kell vennie. s gyilkos nyilakat lövöldöznek belé. A vízszintesek és függılegesek sajátos jelentıséget nyernek így. Goethe tudta. leplezetlenül érvényesül. Ám megintcsak nem jelenthetjük ki. amelyek érzékelásünket befolyásolják . A háromszög oldalait hat. vagy egy metrikus stanzában a mérték lüktetése és bicsaklásai. a „lezártság elve” automatikusan kitölteti velünk a megszakadt körvonalakat. akár pedig az Oxford Dictionary szépség-definícióját vesszük alapul. de még így is le kellene esnie. egyensúly-.és erıfeszítés-képzeteinket vetíti bele. amúgy minden hedonisztikus elv és Gestalt-kritérium tökéletesen meg lenne elégedve vele. s nem veszik észre a vízszintestıl vagy függılegestıl való öt-tíz foknyi eltéréseket. amelyhez feltételezhetıen a kezeit kötözték. hogy a vizuális input nyersanyaga az említetteken kívül még sokféle folyamaton megy keresztül.

szobrász saját munkáját olyannyira aláaknázó kérkedéssel gyakorolt . vizet.” Az idézet Emersonnak Természet címő esszéjébıl való. s a geometriai szerkezet ebbıl következı túlhangsúlyozása hatásában kissé a hideg zuhanyhoz hasonlatos. az izmokban algákként lebegı idegi szinapszisokat. A szemlélésük okozta esztétikai élmény ahhoz látszik közel állni. ahol az anyag legparányibb morzsái már koncentrált energiacsomócskáknak bizonyulnak. amely korlátozott befogadóképességő érzékeinkkel . fát vagy embert. Mindannyian láttunk már spirálgalaxisokról vagy hópelyhekrıl készült felvételeket . fantasztikus változatait létrehozza. minden ág metszetének hozzá kell adódnia a törzs vastagságához. az eredmény ugyanaz. kísérteties hegyláncait. „A világot elárasztó.a háttérben látható háromszöglető állványzat túlságosan is szájbarágós. mint daguerrotípiák az elektronmikroszkóppal készített újfajta tájképek mellett. homokot. a szabálytalanul szétfutó ágakban rejtızı. és megtanítják az emberi szemet eligazodni az ibolyántúli vagy infravörös sugárzások alkotta képeken.ez akár az örökkévalóságba kukucskáló kulcslyuk is lehet. végül a legbonyolultabb formákhoz érkezünk el. a Mondrian-kompozícióra emlékeztetı molekulákat a magnéziumoxid füstjében. A San Romano-i útról is. éles képpé alakítani ıket olyan mőszerekkel. Egy világot tár fel. A patak színén örvénylı buborék beavat minket az égi mechanika titkaiba.éppoly megközelíthetetlen. És mégis. Ezekben a láthatatlan tintával rajzolt képekben a formák belsı.írta Emerson -‚ ezek a kulcsai a természet rejtélyének. Mozgás és nyugalom.ezek azonban olyanok csak. G. mint a vak ember számára a szín és a fény. de mivel ezen ágak egyre vékonyabbak. minden fortélya ellenére olyan szegény a természet. az örvénylı meleg levegı fantomalakjait. amely egyike a közelmúlt legfigyelemreméltóbb mővészeti írásának. Egy kevés víz. és egyformaság vagy nyugalom .”ccxiii Mostanra azonban lehetségessé vált megfejteni az eddig láthatatlan jeleket. Leonardo megadta a formulát.és azzal a ténnyel is. „Mozgás vagy változás és azonosság vagy nyugalom . Kepes The New Landscape címő könyvébıl kölcsönöztem. az anyag mégiscsak ugyanaz. ha a csészében megkavarjuk. amit Emerson a természet elsı és második titkának nevezett: mozgás vagy változás. hogyan kell fát rajzolni: ha egy kört húzunk a korona körül. tüzet. s ugyanazokat a tulajdonságokat is mutatja. Pollaiulo lubickolása a perspektíva frissen felfedezett törvényeiben. Raffaello Madonna a gyermekkel címő képén .amint Eric Newton rámutatott . s ugyanez mondható el Ucello képérıl. rávilágít az egyszerőbb kagylók képzıdésének módjára. De bármit komponáljon is belıle: csillagot. amely egységes egész hatását kelti a teljes lombozatával megrajzolt fában. hogy a Világmindenség egyetlenegy alapanyagból és véges számú geometriai alapmintából . A tengerparton heverı kagylók mindegyike nyitjául szolgál e titkoknak. talán jelentést is hordozó ingerek áramlatának teljességében a mi fizikai testünk számára látható és hallható tartomány csupán apró patakocska. lényegi szimmetriát. mint az archaikus teneai Apollón. behatolnak a térbe olyan mélységekig. de tartalmazza a titkot. A szabály nem pontos. A változatosságban rejlı egység egyetlen formulává is lealacsonyítható: a portréfestı oválist rajzol és függılegesen beosztja négy orrhossznyira . A természet törvényeinek teljes tárát felírhatnánk egy hüvelykujj körmére vagy egy győrő pecsétnyomójára. lényegi szépsége a legdöbbenetesebb. minél nagyobb a kör sugara.a percepció apró pórusú biológiai szőrıin át . hogy a világegyetem egyik végétıl a másikig mindössze egyetlen anyaggal rendelkezik . amelyek összesőrítik vagy kitágítják az idıben az eseményeket. annál több ágat fog elmetszeni.sokkal idejétmúltabb. A változatosságban rejtızı egység elvének felfedezését feltétlenül rá kell hagyni a szemlélı képzeletére.egyetlen kettıs rendeltetéső anyaggal -‚ amelybıl álomszerő.a legfinomabb brüsszeli csipkéhez hasonlatos magasfeszültségő elektromos kisüléseket. amelyek megmutatják a világ legbelsı szerkezetét . s ha azok anyagát évrıl évre gyarapítjuk. a perzsaszınyegekhez hasonló kristályokat és a tiszta hafnium mikrostruktúrájának Dante Purgatóriumába illı.

EMELKEDİ GÖRBÉK Amikor a füstszemcsékrıl készült mikrofotót egy Mondrian-kompozícióval említettem együtt. az ugyanis. Emerson szavaival élve ez az ellentétpár „a világegyetem dinamikus szubsztanciája. A külsı és belsı folyamatok morfológiájához hasonlóan ezek az alapvetı ellentétek a fizikai jelenségekben. mozgást és vitalitást fejeznek ki. olyan precízek és körülírtak. Az elektromos kisülés valóban félreérthetetlenül olyan. a központ felé való törekvés. a zártság. gátlás és ösztönzés. láttuk megcsillanni a mővészetben.a hirtelen megvilágosodás hatását váltja ki.két alapvetı morfológiai archetípusát különböztethetjük meg. ahogy a régiek nevezték a rend apollóni szellemét és a kaotikus dionüszoszi elvét. mint a csipke. Akár a természet jelenségeiben. ha olykor sokszorosan közvetett formában is. az új mátrix váratlan behelyettesítése . melynek jelei a természet minden sarkában megtaláljuk”.írta Kepes .a káoszból kiemelkedett a kozmosz. azt a megszokottal összekapcsoló rejtett analógiák felfedezésével. melyek egyrészt állandóságot. 68 A világ új képe a mővészetekben és a tudományban. integráció és dezintegráció. Széphelyi F. a változás és a nyitás kifejezéseiként kell értelmeznünk. melyeket vagy a rend. egyaránt reakcióra késztetnek. Minden látható alakzatban felismerhetjük. a szerves világban és az emberi élményekben is állandó jelleggel jelentkeznek. lennie kell valami éppily jól definiált jelentésüknek is. gesztusokban. Kozmosz és káosz. akár emberi magatartásban. hogy valami emlékeztet valami másra. van egy másik furcsa dolog is ezekben a nem emberi szemnek szánt formákban és alakzatokban.mindezek ugyanannak a dolognak a különbözı pólusai. ahogyan a tintapaca. amelyek dinamikus variációinak száma végtelen. . egyesülés és szétválás. Ez szövi koherens mintázatba és hozza összefüggésbe más mintázatokkal a tapasztalatok nyersanyagát . további meglepetést idéz elı. Nem úgy. s az ismeretlent új fényben felvillantó. és a tapasztalathoz további kalóriákat ad. nem pusztán azért tettem. mert örömömet leltem a hasonlatban.68ccxiv A változatosságban való egység kliséje tehát az emberi tapasztalatok egyik legerısebb archetípusának bizonyult . a zuhanó vízcseppek öltötte váratlan formák egyértelmően féldrágakövekbıl készült láncra emlékeztetnek.az a tény. a kohézió és az egyensúly. s amikor egyértelmő megfejtés . mindenütt olyan jelenségekkel találkozunk.áll.Bárhová tekintünk. Az az állítás. hogy mind emlékeztet valamire. másrészt káoszt.nem kínálkozik.pillantás egy másik kontaktlencsén át . hagyomány és forradalom . érzéseink és gondolataink megnyilvánulási formáinak tekintjük ıket. a szabadság. és motivációink. tudatos és tudattalan. de az eredeti interpretáció metaforává válik. mint a csipke. . s a hafniumkristályok sem szőnnek meg hádészi hegyvonulatokra hasonlítani. eszünkbe jut valami festıi alkotás. György fordítása. amely saját kivetítéseink passzív filmvászna csupán. Corvina.. sztázis és kinézis. szilárdságot és fegyelmet.megfeleltetés . Láttuk munkálni a tudós egyetemes titkokat kutató munkájában. hogy a brüsszeli csipke csakugyan a folyásának irányát másodpercenként százhússzor megváltoztató elektromos energia portréja. Az elektromos kisülés szikrái továbbra is olyanok lesznek. A mővek jelentésének . rendszer és rendszertelenség. 1979.. hogy úgy tőnik. cselekedetekben fejezıdnek ki. amely új dimenziókat tár fel. vagy a mozgékonyság. Az emberi elme nem tud betelni a jelenségek világából kicsikart vagy abba belevetített jelentésekkel. s a természet minden csücskében ott látjuk derengését.

” Bárhol kezdünk is neki az ásatásnak.a legvégsı emberi tapasztalat sziluettje. Amikor egy festményrıl azt mondják. vizuális klisékké való merevedésre. redukálhatatlan jellegének. A lányok beleszeretnek azokba a férfiakba. a taktilis minıségek stb. szinte kivétel nélkül a végsı és abszolút dolgokat igyekeztek megidézni.tudatalatti következtetések serege játszik szerepet. Ugyanahhoz a konklúzióhoz jutottunk el tehát. A géniusz eredetisége a mővészetek területén is abban áll. mindig a csúcsok felé tart . új megvilágításban pillantja meg a jelenségeket.hajlamosak a megkövesedett játékszabályokká: formulákká. de . ÖSSZEGZÉS A mőalkotás keltette esztétikai élmény gyakorlatilag azonnal és egyidejőleg végbemenı biszociációs folyamatok sorozatában születik. és semmire nem utal önmagán kívül és mögött -‚ bizonyosak lehetünk abban. amelyek nem illenek a kereteik közé.még ha csupán egy másodlagos tükrözıdés tükörképe.írta Chirico -: a közönséges. A sorozat legalján ismét ott találjuk az illúziót. ugyanarra az ısi földalatti. a patak felszínén kavargó örvény pedig elvezet az égi mechanika titkaihoz. az egyensúly. a jelet és a szimbólumot. Sem a festı. hogy a mővész vakká válik a valóság azon vonatkozásaira. a kontraszt. A korszak vagy az iskola hagyományai koherenciát kölcsönöznek a látomásnak. sztereotípiákká. mint egy gyászoló özvegy válla. A mővész a perspektíva. s új összefüggéseket és megfeleléseket fedez fel a tárgya és közege között.önmagában is hatékony érzelemforrás lehet. s a kísérteties és metafizikai oldal.a vizuális konstanciáktól a téri kivetítéseken és a szinesztézián keresztül . a férfiakat megszédíti egy mégoly üres. ami nem a képkeret által bezárt síkon látható.nem hordoz jelentést. egy visszhang visszhangja is . mint egy Grünewald. de Botticellivisszhangokat keltı profil . hanem a tapasztalat valamely archetipikus formájának csúcsai felé. az istenség kegyelmét vagy haragját. sem asszociatív kapcsolatokat. akiknek a szavakkal való bánás tehetsége is megadatott.minden arc egy-egy palimpszeszt. a mővészet és a tudomány forrásait egyaránt tápláló folyóra bukkanunk. hogy a nyilatkozó nem tudja. amelyet a hétköznapi emberek látnak (szinte mindig mi is). Az érzékelésben . elkülöníteni egymástól az érzékelést és az érzeteket.vagy egy El Greco-kép esetében. függvénye a médium lehetıségeinek és a látás elıítéleteinek. az emberi mivolt dicsıségét és tragédiáját. . Az „életszerőség” csupán értelmezés kérdése.a Rorschach-pacákba való „belelátásig” és a célnak és funkciónak az emberi formához való rendeléséig . Egy mőalkotásnak olyasvalamirıl is beszélnie kell. „Mindennek két aspektusa van . hogy nem jelent semmit. és verbális nyelvre tartalmának sérülése és torzulása nélkül nemigen fordítható. kristályosodásra is. hozzáadásával kihasználja ezeket a tudattalan folyamatokat. akár lágyan emelkedik a zöld legelıkön át. A szomorúfőz ágai lefelé hajlanak. hanem a benne különbözı dimenziókban és egyre emelkedı ívő görbékben egymásba szövıdı tudattalan és nem-verbális jellegő mátrixok gazdagságának és sokrétőségének következménye. a szépségnek az Eukleidész axiómáiban lehorgonyzott vagy az aranymetszés misztériumaiban rejtızködı kritériumait. az érzeteket és a jelentést. de a formái igen „kifejezık” . a tavon futó hullámok püthagoreus harmóniákat idéznek. mit beszél. s e dogmák oly szilárdan meggyökerezhetnek. akik valamiben az apjukra emlékeztetnek.nem valamiféle technikai tökéletesség.a tudomány és a mővészet minden tartományában . ahová irodalmi fejtegetéseink során: egy mővészi alkotáson mindig átdereng . Az esztétikai élmény elemzésének nehézsége nem egyszerősíthetetlen. Azok a festıóriások. hogy figyelme a korábban elhanyagolt aspektusok felé fordul. Akár drámai lendülettel szökik a magasba a görbe. sem a szemlélı nem képes szeletekre vágni az agyát. a ritmus. a színek és formák harmóniájának univerzális törvényeit. amelyet csak kevesen pillanthatnak meg a tisztánlátás és a metafizikai elvonatkoztatás kegyelemteljes pillanataiban.

s ha meggondoljuk.amint a kétes szerzıségek. A technikai virtuozitás és a kreatív eredetiség azonban két teljességgel különbözı dolog. Motívumainak és médiumának síkja egy bizonyos szögben szorosan és véglegesen összeforrt. A kumulatív fejlıdés kifejezés ebben az összefüggésben csupán azt jelenti. és valamivel messzebb látott. mint a valóság ábrázolásában való tökéletesség útján megtett mérföldköveket. a fények. Bizonyos értelemben igaza volt. a reneszánsz idején ugyanígy vélekedett Vasari. mint elıdei. a megfelelı variációkkal mindent ki tudott fejezni. sıt túl is szárnyalhatja mesterét.begyakorlott rutinná merevedett. mint valamiféle tengerhajózási történelmet. mint nehéz. rejtett valóságra a színek és formák játéka mögött.akárcsak az összhangzatok és disszonanciák . hogy a benne résztvevı mátrixok érzelmi potenciáljai emelkedı görbén helyezkedjenek el. Leonardónak meggyızıdése volt. minden géniusz óriások vállán állt. Természetesen botorság lenne alábecsülni.a motívum és a médium biszociációjának újfajta módja . Minden új felfedezést ügy értékeltek. jobban megértjük.Az érzékelési szinten mőködı vonzódások és ellenszenvek . de mégiscsak rögzített kódok vezérelte .mint félig tudományos felfedezéseket . amit csak akart. az elsı nyitott szájú szobor megalkotása. az erek ábrázolása. vagyis hat nemzedék választja el Giottót és Duciót Raffaellótól és Tizianótól. s nem mindent magának kellett felfedeznie. İ már évekkel korábban megtalálta a stílusát . amelyben egyegy új földrészt fedez fel minden kapitány. Mővészet és fejlıdés Egy amerikai egyetemen egy könyvünk tárgyáról szóló elıadást követı vitában a helyi festımővész-társadalom egyik tagja dühösen jegyezte meg: Én nem biszociálok. A görög szobrászat argoszi Polümedésztıl Praxitelészig (a köztük lévı idıtáv ugyancsak körülbelül hat nemzedék) és az itáliai mővészet a tizennegyedik és a tizenhatodik század között valóban ilyen kumulatív módon fejlıdött. A perspektíva. Technikáját fáradhatatlanul tökéletesítve a tanítvány vagy az imitátor .a tudományban és a mővészetben egyformán ritka dolog. XXIII. hogy nem egészen kétszáz év. olyasmik voltak. s a biszociációs aktus .vizuális szótárát -‚ és elégedett volt vele. Leonardo és Dürer is. A gyors átalakulások idıszakában élt mővészettörténészek az új technikák felfedezését fogalmazták fejlıdésnek: Plinius Arkhimédész diadalittas felkiáltását idézve . mire képes a kifinomult rutin. csak részei a változatosságban való egység átfogó mintázatának. vagy a fényeknek és árnyékoknak szentelt figyelem. textúrák. Itt azonban egy igen veszedelmes félreértés lehetısége fenyeget. aki nem szárnyalja túl mesterét. hogy rossz tanítvány az. Az újítások. hogy miért gondolta így. Az élmény megvalósulásának elıfeltétele ismét csak az. mozdulatok és arckifejezések . s valamiképpen . színek.rámutassanak egy magasabbrendő. hogy minden festı felhasználhatta elıdeinek találmányait és újításait. Vasari úgy írta le a képzımővészet diadalmas fejlıdését Giottótól a tizenhatodik századig.a manuális tökély terén utolérheti. KUMULATÍV PERIÓDUSOK Az eredeti felfedezés . az anatómia. kicsavarodott mozdulatok ábrázolása.ha mégoly burkoltan és közvetetten is . s a második nagy eszmélés.rendkívül hajlékony és alkalmazkodóképes.felsorolt.az esztétikai élményben alárendelt szerepet játszanak.heuretesnek (rátaláló) nevezte az újítókat. amelyeket ı és Quintilianus . arcátlan utánzatok és jóhiszemő hamisítványok története mutatja . Én leülök aztán figyelem és megfestem a modellemet. a rövidülés.

ábrázolásában megtett lépések egész sora.”ccxviii Minthogy a vizuális felfedezéseket igen nehéz szavakba önteni. de elutasítania is jogában áll. annál nagyobb lesz csodálatunk és tiszteletünk azon kivételes személyiségek iránt. cikcakkvonalú fejlıdése közti párhuzam nyilvánvaló. Ma azonban .úgy kezdıdik mint startpisztoly dörrenésére a futás. s már azok birtokában nézhet új felfedeznivalók után. Sem Vasari. hogy „mindenfajta ábrázolás valamiképpen elhelyezhetı azon a skálán. de eredetük nem naiv tudatlanság. hogy a tanítványnak az elıdök felismeréseit nemcsak elsajátítania. a kollektív felfedezés. mint „hatalmas vízgyőjtırendszert. hogy a mővészettörténet az ısi idıktıl kezdve az elıítéletek folyamatos levetkezése és a szem hajdani ártatlanságának fokozatos visszanyerése volt. hogy minden hatalmas újító szellem ott áll valahol a történelem huzatos peremvidékén. STAGNÁLÁS ÉS TERMÉKENYÍTİ KÖLCSÖNHATÁS Másfelıl: minden kultúra vagy ország történelmében könnyő megkülönböztetni a kumulatív fejlıdés viszonylag rövid periódusait a stagnálás. s a valóság érzékelésében és az anyagok kezelésében tett felfedezések ha egyszer megszülettek. Mona Lisa arcának szándékos aszimmetriái és torzulásai. 1280-ban még nem létezett. s az éppily szándékos homályosságok a szájzug és a szem körül mind-mind a kánontól való eltérések. csakis erre gondol: a tanítvány könnyőszerrel magáévá teheti az idısebbek felfedezéseit. hanem a festészeti „tudományos realizmus” bizonyos vonatkozásainak tudatos tagadása. a tehetetlenség falanxai között. „A neolitikumtól egészen a tizenkilencedik századig . akik szakítani tudtak ezzel a bővölettel. az egyoldalúság. felismerés szemszögébıl szemléljük a mővészettörténetet. A mővészet . amely a sematizmustól az impresszionizmus felé vezet”. nem tudhatjuk tehát.írja Fry -‚ tökéletesedett ez a felismerés. az „igazság pillanatáról” szóló önelemzı beszámoló. aligha állhat rendelkezésünkre egy festı tollából a tudós hasonló élményére emlékeztetı. egyetért azzal. „A firenzei festészet . a tanítványoknak és utánzóknak már csak a fogásokat kellett elsajátítaniuk. mint azok.írta Eric Newtonccxv .és a tudomány .teljes egészként. Amikor Leonardo arról beszél.vívmányai ebben az értelemben valóban kumulatívak és irreverzibilisek. a folyamatban mérföldkövet jelentett a lineáris perspektíva. Ruskin és Roger Fry úgy gondolták. Leonardo ráadásul azzal is tisztában volt. 1300-ban már javában vágtatott. hogy szembehelyezkedik velük.”ccxvi Eric Newton úgy látja az európai mővészet fejlıdését. míg az atmoszférikus színek és a színperspektíva felfedezésére a francia impresszionizmusig kellett várni. sem Leonardo nem arról beszél. amit megtanult. hogy ismételje és gyakorolja. lépésrıl lépésre futnak egymásba a mellékfolyók”. azt fogjuk látni. noha a prehisztorikus barlangi mővészet ábrázolási tökélye elképeszti. „Minél jobban ismerjük az emberben élı hihetetlen erejő késztetést. A mővész dönthet úgy.ccxvii s a kiemelkedı mővészegyéniségeket és áramlatokat 1300-tól 1940-ig ábrázoló diagramjának elágazásai és egybefolyásai a Giottóval kezdıdı és Cézanne-nal végzıdı realista ciklust szemléltetik Végül: Gombrich. ahol a . de tudomásul nem vennie ıket nem lehet. akiknek vállain állnak. s ugyanilyen szembeszökı a hasonlóság a tudományos és a mővészeti ortodoxia védelmezıi. hogy a késıbb jötteknek abszolút értelemben jobb festıknek kell lenniük. s túlléptek a mások építette falakon. ahol fokozatosan. hogyan találják meg útjukat a kép felé a tudattalan játékai. Az európai mővészet Giotto ideje óta többé-kevésbé folyamatosan ebben az irányban haladt. a modorosság és a valóságtól való elidegenedés jóval hosszabb korszakaitól.” A mővészet kumulatív fejlıdése tekintetében a mai mővészettörténészek közül sokan osztják Vasari és Plinius nézeteit. A tudományok és a mővészetek bizonytalan.amint Vasari tette . hogy a tanítványnak kötelessége túlszárnyalnia mesterét.

és a tudós módszerét. III.) Ekképpen tehát a mővész. különleges anyagaival és eszközeivel ı is a jelenségek modellezésével foglalkozik. hogy az északi eredető törzsek kultúrájára a látszólag összeférhetetlen egyiptomi. kumulatív módon fejlıdik. a pillérek és bordázat tartotta boltozatot a klasszikus római építészet oszlopaival és pilasztereivel összeházasítva teremtette meg a csodaszép hibridet. amíg meg nem alkotnak mindent. vitán felül áll . . már nagystílő biszociációkat találunk. Saját. Nagy Sándor késıbb megfordította a folyamatot. s a folyamatnak a görög szobrászat újrafelfedezése további lendületet adott. amellyel egy arcot a legfıbb és legjellemzıbb vonalaira redukál. a túlzást és a leegyszerősítést alkalmazza. de csak egy bizonyos ideig és csak szők határok között. illetve újrafelfedezése. hogy kiemelje a valóságnak a számára fontos vonatkozásait. a reneszánsz építészetet .a valóságnak azokat az aspektusait vizsgálja. hogy megengedhessék maguknak az ilyesmi iránt való érdeklıdés luxusát. ami az adott keskeny mesgyén megalkotható. a bizánci és a gótikus mővészeté láncreakciót indított el Sienában és Firenzében. az ezeket reprezentáló szimbólumok burkoltabbak és megfoghatatlanabbak. mint annak a valóságnak. amelyet egyenleteinek segítségével ragad meg és kezel a fizikus. Éppily fontos volt az egymással közvetlen rokonságban nem álló területek termékenyítı kölcsönhatása: a perspektíva törvényeinek és Apollóniosz kúpszeletekkel kapcsolatos munkájának fel-. kultúrák és az ismeretanyag különbözı területeinek termékenyítı kölcsönhatásait. keverednek és egyesülnek.) már összehasonlítottam a karikaturista fogását. valamint az afrikai primitív szobrászatnak a modernekre gyakorolt hatásáig. ehhez sajátos formulakészletet alkalmaz.még Buddha arcán is görög derőt sugárzó mosoly ült. amikor azok már elég szilárdan megvetették lábukat ahhoz.elkerülhetetlenül . Figyelemmel kell lenniük ezenkívül a gazdaságosság szempontjaira is. s a színes japán nyomatok Manet-ra és Degas-ra. Triptichonunk harmadik paneljén a mővész alkalmaz hasonló technikát.és így tovább a kínai Chippendale-ig. s magunknak kell extrapolálnunk bájos vonásait. akárcsak a tudomány.a többi hátrányára . ahonnan a fejlıdés új irányban indul el. A gótikus mővészet az északról való népvándorlások és rablóhadjáratok különösen goromba klímájában született. amelyek számára (vagy a kor divatja és hagyományai szerint) fontosak. s a fizikában a színelmélet evolúciója is. tervrajz vagy modell segítségével szemléltet egy folyamatot. de a stabiae-i híres falfestmény virágot szedı leánykája szemtelenül a hátát mutatja a nézı felé. A Krisztus elıtti hatodik századi görög hajnal minden bizonnyal úgy jött létre. amellyel diagram. a litográfia és a fényképezés feltalálása. Az egyiptomi sírfestményeken a test minden részét világosan és egyértelmően. a tudós és a karikaturista . a fametszet. képlet. az anatómia feltámadása (maga Leonardo több. arcából csak egy utalásnyi kontúr látható. A „behajtogatás törvényét” nyomon követhetjük a mővészettörténet minden korszakában. keleti és krétai mővészet gyakorolt együttes hatást. korszakok. s végül elvezetett a pogány-keresztény hagyományok egyesüléséhez. Egy másik nagy szintézis. Brunelleschi a gótikus találmányt. Minthogy a fizika törvényei univerzálisabb jellegőek. a hellenisztikus mővészet az ı hódításainak farvizén hatolt be Egyiptomba. Összegezve tehát: úgy tőnik. semmivel sem inkább. a nagy fordulópontoknál azonban. háromdimenziós dolgokból állania. s .különbözı kultúrák szelei találkoznak. a legjellegzetesebb nézetbıl ábrázolták. mint harminc tetemet boncolt fel). ÁLLÍTÁS ÉS SEJTETÉS Korábban (Elsı könyv.egyaránt a szelektív hangsúlyozást. az olajfesték. a Közép-Keletre és Indiába .ahogy elsıként Plinius felvetette -‚ hogy a mővészet. (Hadd ismételjem: az általa ábrázolt valóságnak nem kell tapintható.

s a többit már mind a képzelet szolgáltatja sokkal kielégítıbben . Lehet. és mint túlságosan is kézenfekvıvel. leszámolni az illúzióval is. egyetlen kifejezésben összesőrített karakter és személyiség misztériumát. utalásszerőségre. impresszionisztikus és modern. akik körül olykor egy-egy harmadik szem vagy láb is ıgyeleg. Utóbbinak megdöbbentı példája ugyanannak a velencei motívumnak (a Campo San Zanipolónak) két ábrázolása Canaletto (1140) és Guardi (1782) képem: az elsı takaros. hogy mozgósítsa a látható világról való emlékeit. és belevetítse ıket a vásznon látott foltokba és vonalakba. részben pedig profilból ábrázolt asszonyai.jegyzi meg Gombrich . a Beszélgetésekben egy meglepı részt találunk: „Gyakran arra gondoltam. Tisztán optikai értelemben azt is mondhatnánk. Reynoldst aligha vádolhatja bárki is túlzott modernséggel.az ecsetvonások iránya többé már nem a formák megértését. A fénykép elmondhatja egy pillanat igazságát. Gainsborough munkásságáról megemlékezı írásában. Picasso részben szembıl. de egy másik dimenzióban ezek is tartalmaznak valamiféle misztériumot. és Tiziano volt. azt magunknak kell elménkben megidéznünk. Mona Lisa szeme sarkainak elmosódott kontúrjait. Ugyanez mondható el Fra Angelico szándékosan egyszerő. aki kései éveiben felfedezte a merész és durva ecsetvonások technikáját . hogy ez a befejezetlenséget sugalló stílus hozzájárult ahhoz a megdöbbentı karakterességhez. a vásznon lévı festéken keresztül lélegzı. a „behajtogatás törvénye” egy-egy festı egyéni és egy-egy egész mővészeti ág történeti fejlıdésében egyaránt érvényesül. olyannyira. hogy ezek a képek tökéletesen nyílt és egyértelmő állítások. . értelmezését segíti elı. az állítás rejtvénnyé álcázására irányuló törekvés a tizenkilencedik század közepétıl folyamatosan és egyre erısödik. amelyek szintén kihívást és invitálást jelentenek.A bizánci mővészet szándékos visszatérése a prehellenisztikus szigorúsághoz és naivitáshoz a világi realizmus elvetését jelentette az üzenet átadásának egy burkoltabb és tartózkodóbb módja érdekében.mint ahogyan a festı minden ügyességével és igyekezetével teheti. „Az impresszionista festészetben . Leonardo találta fel a sfumatót.” A burkoltságra. homályos elıadásmód rendelkezik egy alapvetı hatással.azokat a „nyersen odamázolt vonalakat és foltokat”. Valószínőnek tartom. hogy olykor már-már összehajtogatásnak tőnik a „behajtogatás”.”ccxix Innen már csak egy lépés elvágni a horgonykötelet. mint egy fénykép. A skála túlsó végén ott találjuk Holbeintıl . s ezzel saját céljainak megvalósulását akadályozza meg. hogy részt vegyen a mester e formákkal folytatott kísérleteiben akárcsak Leonardo kiméráinál. A szemlélı már semmi támogatást nem kap a struktúrától ahhoz. egyedül a szemlélınek a nıi formáról alkotott képére. amelyek évszázadokon át találgatásokra késztették az embereket. a második szuggesztív. tiszta és részletes. cuki kiskutyáikat ölelgetı édes leánykáinak némelyike pontosan azt a szirupos-ragacsos minıséget képviseli. Minthogy azonban mesterségének tökéletesen a birtokában volt. hogy felfedezzük a látható valóság mögött rejtızı lehetséges többi világokat. a homályos árnyékok füstfátylát. visszafogják a nyilvánvalót és munkára fogják a szemlélı képzeletét. és arra a hajlandóságára támaszkodnak. szinte mentegetızı perspektíva-használatáról és a késıbbi mővészek szőnni nem akaró törekvésérıl aziránt. hogy véleményem kissé különcnek tőnik mégis azt hiszem: racionális oka van annak. amely túlságosan is nyíltan igyekszik hatni az érzelmekre. hogy elkerüljék a túltelítıdést.és talán sokkal pontosabban is . ahogy Vasari említette ıket bámulattal -‚ amelyeknek közelrıl szemlélve semmiféle értelmük és jelentésük sem látható.Fantin Latourig egy sor hatalmas portretista aprólékos realizmusát. Az aprólékostól és precíztıl a laza és utalásszerő ecsetkezelésig hasonló folyamat figyelhetı meg Rembrandtnál a textilek és hímzések ábrázolásában. hogy ebben a meghatározatlan. Azt lehetne mondani: a kép nincs szilárdan a vászonhoz horgonyozva. hogy e festészetnek ilyen hatása van. diszkrét. képes volt az érem másik oldalát is észrevenni.mondjuk . hogy a nézıt az eredetire emlékeztesse. a portré egy egész élet igazságát idézheti fel. amely oly jellemzı a portréira. amely elegendı ahhoz.

Rembrandt híres intelme a képtıl való ajánlatos távolság megtartására . „Ne csinálj a vászonból légypapírt. felidézı ecsetvonások . de megragadhatók néhány vonással. a kézenfekvı elkerülését azonban nem szabad félreértelmeznünk. hogy úgy tőnik. Goya sorozatában. A mővész célja.A behajtogatásnak tehát változatos dimenziói vannak. ha túlságosan szájbarágósak és nyilvánvalók. hogy elképzelje. elutasít. heves mozgásérzetet vigyen tájképeibe. amelynek bája durva. XXIV. Munkásai egy napon tizenharmadik századi gótikus falfestmények nyomait fedezték fel késıbbi eredető festékrétegek alatt a templom falain.Eastlake szavaival: „az értı mester alkalmazta megfontolt befejezetlenség” . de festékbe mártott. A háború borzalmaiban a legmagasabb szintő gazdaságosság párosul a borzadály csúcsaival. melodramatikust. Nemcsak ecsetet. akár egy nápolyi naplemente .kerülése. Lothar Malskatra bízták. Terméketlenség és zőrzavar A SZNOBIZMUS ESZTÉTIKÁJAccxxi 1948-ban egy Dietrich Fey nevő német restaurátor a lübecki Mária székesegyház helyreállításán dolgozott.legyen az akár egy emberi arc. annál gyorsabban bekövetkezik az eltelítettség állapota. A „behajtogatás törvényét” már jóval korábban felfedezték a kínaiak. amint könyvünk elején láttuk. és a spontaneitás hiányának vagy a mértékletességre való törekvésnek tekintenünk. A japánoknak van erre egy szavuk: shihuyi. Shihuyi a nyers hal halvány íze. mintha látnának. Egy tizenhetedik századi festészeti kézikönyv az „elhagyás” technikájának alkalmazására biztatja a tanulót.„Ne dugd oda a képhez az orrodat. az utalást beteljesítenie. ahogyan a ritmus is egyhangú lesz.attól a gyönyörőségtıl. pornografikust vagy csak mint émelyítı. amelyen egy arc vonások nélküli körvonala is meglepıen kifejezı: a szemek nélkül megfestett alakoknak olyanoknak kell lenniük.shihuyi.ccxx Az eszközökkel való takarékosságot és a nyilvánvaló. talán a legnagyobb japán festımővész (Leonardo kortársa) mestere volt az elhagyás technikájának. csiszolatlan és látszólag befejezetlen kıfelület mögött rejtızködik . Egy szobor. Egy másik irány az érzelmekre való bárminemő. hogy megfogd vele az érzelmeimet. . aki két év alatt kész is lett velük. Minél kevesebb teret engedünk a megérzésnek. A képek restaurálását Fey asszisztensére. maroknyi szalmacsutakot is használt.az shihuyi.” Minden archetipikus tartalmuk ellenére még a sokféleségben való egység mintázatai is unalmassá és üressé válnak. amikor elıbukkan a kesernyés főszerezés mögül. Vannak dolgok. különbözı irányok.megfordítható. Ha egy kimonó színei annyira diszkrétek és visszafogottak. a festék szaga mérgezı!” . ha azok megfelelık. nincsenek is színei . de lapos és lendülettelen szabatosságukkal megfosztják a szellemet . amit megteremt. ostoba giccset. mint szentimentálist. Sesshu. amelyekben a szemlélınek meg kell erıltetnie képzeletét és a célzást elértenie. Másfelıl a Royal Academy régi. s tanítását szemlélteti is az ismerıs ábrával. jól bevált hagyományokban fogant portréi a mértékletesség minden erényét felmutatják. hogy erıteljes. hogy közönségét tettestársaivá tegye. de mindenképpen egy közös titkon kell alapulnia. A cinkosság nem zárja ki az erıszakot. amelyeket száz ecsetvonással nem lehet megfesteni. túlságosan kendızetlen hatás .indítottak el. amely a korábbi keverékbıl minden további kínálást. mintha figyelnének. amelyet az elfátyolozott sfumato és a laza.ismét Mallarmét idézve . és amely kiteljesedett a kortárs mővészet elképesztı provokációiban. a fül nélkülieknek. Az egyik irány abban a fejlıdésben tükrözıdik. Ez valóban a láthatatlan kifejezése. utálom a szagát. ha lüktetésén egy komplex zenei vagy metrikus minta nem vérzik át.

Korántsem bizonyos. hogy a freskó teljes egészében az ı keze munkája. leghíresebb talán a van Megeeren-féle hamis Vermeer-képek története. E történet elbeszélésével célom nem a szakértık gyarlóságának bizonygatása volt. hogy Macpherson felhasznált ugyan ısi kelta töredékeket.és Chagall-képet készített. amelyeken Adenauer kancellár elnökölt. A kurátoroknak csak Vermeerrıl van Megeerenre kellett volna javítaniuk a nevet a katalógusokban és a képek alatt.és kérte.1950-ben. Lelkes skót literátorok győjtést rendeztek. hogy Herr Malskat festette ıket. ı pedig 1761-ben Fingal. Osszián a kelta irodalom legendás bárdja és hérosza. A hatóságok vizsgálóbizottságot állítottak fel. A Fingalt hamarosan követte a Temora. és a mő a késı tizennyolcadik és kora tizenkilencedik század Európájának irodalmára jelentıs hatást gyakorolt. Önszántából jelentkezett a lübecki rendırségen. hogy Németország legtekintélyesebb szakértıi e corpus delicti nélkül is beismerték volna tévedésüket. Toulouse-Lautrec-. akkor miért kell levenni ıket a Holland Nemzeti Galéria és a világ minden nemzeti galériájának falairól? Ha még a szakértık sem tudják megkülönböztetni ıket az eredetiektıl. Vlaminck. és igen kevéssé meggyızı kifogásokkal haláláig megtagadta. hogy a verseket James Macpherson írta. elsısorban Dr. akkor a hamis Vermeer-ek minden bizonnyal ugyanolyan esztétikai élményt nyújtanak a múzeumlátogató tömegeknek.mondták . hogy Macpherson folytathassa kutatásait. Az Encytlopaedia Britannica e sorokkal zárja Macpherson értékelését (kiemelés tılem): Munkáinak sokféle forrása és a valódi kelta költészet átírása tekintetében kimondható . Az ilyen érvelésre többféle válasz is lehetséges. A századfordulóra a vita elült. Két év múlva maga Herr Malskat leplezte le a csalást. s nem valaki más? És ha van Megeeren ugyanolyan jó Vermeer-képeket festett.minden kétséget kizáróan eredeti. an ancient Epic Poem in Six Books. a munkálatok befejezésekor rendezett ünnepségekre. mint maga Vermeer.de csak azután. Ismét felmerül a kérdés: befolyásolja-e a költıi minıséget az. the Son of Fingal címmel meg is jelentette az elsı kötetet. Felmerül azonban a kérdés: a lübecki szentek talán kevésbé szépek attól. s Macpherson változatos. nyilvánvalóvá vált. James Macpherson (1736-1796) skót költı és kalandor azt állította. meghívták Európa legnevesebb szakértıit. a The Works of Ossian. a freskó . A dolog annyira közismert. Corot-. A rendırség Herr Fey lakásán meg is talált néhányat e hamisítványok közül. szenteket ábrázoló képek egybehangzó véleményük szerint „hallatlan értékő kincsek és az európai mővészet elveszett. hogy a lübecki freskó csakugyan hamisítvány . A templomfalon látható. ezt pedig egy összegyőjtött kiadás. hogy Herr Malskat bevallotta: korábban már több száz Rembrandt-. hogy nyilvánosságra hozza az állítólagos eredeti gael kéziratokat. Angliában szinte azonnal kétségbe vonták a macphersoni szövegek hitelességét. s Herr Malskat célja csakis a bulvársajtó nyilvánossága lehet. amely megállapította. és azt állította. Osszián fia? Az „ossziáni” szövegeket sok nyelvre lefordították. Johnson (akinek Macpherson párbajkihívással válaszolt). mint az igaziak. sem bármely késıbbi idıpontban. egy még terjedelmesebb ossziáni eposz. de mielıtt elmerülnénk ezekben. hogy csak egészen röviden ismertetem. hogy a Fennsíkon tett vándorlásai során ısi gael kéziratokat talált. de megkerült mesterdarabjai”. Herr Fey utasítására készítette el . szeretném eljátszani az advocatus diabolit egy egészen más jellegő hamisítás: Macpherson Ossziánja esetében is. Malskat teljesítménye csupán egy a számos hasonlóan sikeres hamisítási eset közül. together with several other poems composed by Ossian. de az Osszián-szövegek a saját költeményei. fınöke. A vezetı német mővészettörténészek természetesen ragaszkodtak eredeti véleményükhöz. s eladta ıket eredetiként. Watteau-. A szakértık egyike sem adott hangot a freskók eredetiségét illetı kétségeknek sem akkor. hogy hamisításért helyezzék vád alá. Henri Rousseau-. és nem Fingal.

azt bizonyítja. hogy olyan mővészetet hozott létre..azt hiszem. A másolatok azonosítása a vendégek feladata volt. Az a tény. Amikor legközelebb meglátogattam. Az effajta vizsgálat soha nem volt és nem is lehet tévedhetetlen azon egyszerő oknál fogva. hanem az eredetiség. egy röntgenfelvételen alapuló bizonylat vagy egy.és errıl is két másolat.. más szakértık pedig „papíron pontozták és összesítették véleményüket.értéktelensége nem változtat azon a tényen. akiknek egy szignatúra. többet jelentett. amely . azt hiszem. amelyen a kiállított tárgyak némelyike hamisítvány volt. Carracci vagy Vermeer és egy hamisítvány esztétikai értékei között. gótikus Madonnákat és régi vagy újkori mesterek mőveit minden idıben másolták és hamisították. és a képet lakása lépcsıházában akasztotta fel. s az árat. hogy meg lehessen állapítani: a darab nem litográfia vagy reprodukció. 1962-ben a harvardi Fogg Museum szakértık számára zárt körő kiállítást rendezett. azok között. görög tanagra-figurákat. Az antik bútorokat. mint az európai és különösen a német . hogy eredeti. A Chaplin-esethez hasonló eredménnyel zárult a dolog. eltorzítani.ccxxii Hadd ismételjem meg: a géniusz ismertetıjegye nem a tökéletesség. valamint egy eredeti Picasso-rajz . amelyek hajlamosak egymást befolyásolni. az értéket nem annak alapján állapították meg. mi a különbség egy eredeti Picasso. A tárgyak között volt Annibale Carracci. Minthogy fehér papíron fekete tusrajzról volt szó.egy jelmezbálon versenyt rendeztek. . összehasonlították azt a hivatalosan bejelentett végeredménnyel.. hanem újítóképessége miatt géniusz.a vélt reprodukcióról kiderült. szakértıre. az egyik legjelentısebb itáliai barokk festı egy portréja és annak jelenkori másolata. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni. s bennük a technika olykor még az övénél is tökéletesebben érvényesül. Akkor tehát mindannyian sznobok vagyunk. a szorgalmas tanítványok és utánzók képesek olyan alkotásokat létrehozni. és elsısorban: eredménye két vagy több egymástól független. Néhány évvel ezelıtt . ha pedig a felfedezés megtörtént. a kép már fı helyen függött a szalonban . az eredetiség kérdését figyelmes. Azt gondolta. s csak egy részük eredeti alkotás. Monte Carlóban .romantika bármely egyedi alkotása. hogy az adott tárgy mennyire szép és milyen mértékben gyönyörködteti a szemet. de legalábbis jó nagyítólencsére volt szükség ahhoz. akit most Catherine-nek fogok nevezni. hogy az avatatlan szem végképp nem vehet észre efféle eltéréseket. . ha egy-egy új technika kialakul. Sem Catherine. reprodukció. hogy még a hivatásos szakértık is képtelenek megmondani. A Metropolitan Museum igazgatója nem volt hajlandó részt venni a játékban. egyezményes aktus.övé lett a harmadik helyezés. hogy eldöntsék. szimultán folyamatnak. az új távlatok felfedezése. ott volt a Princeton Mővészeti Osztályának elnöke és a Fogg Museum fıtitkára is. hogy a géniusz nem a mesterség technikáinak tökéletes birtoklása és alkalmazása. egy tapintatos hódolójától egy Picasso klasszikus korszakából származó rajzot kapott ajándékba. akik a hamisítványokat tartották eredetinek. egyetlen mondatban összefoglalható: egy képzımővészeti vagy irodalmi mő értékelése aligha egységes. majd nyugodtan összegyőrték és eldobták a cédulát”. az adott korból származó postabélyeg fontosabb a kérdéses tárgy belsı szépségénél? És mi a helyzet Shakespeare vagy Johann Sebastian Bach vitatott szerzıségő mőveivel? Minden drámai.Anya gyermekével . Hadd idézzek fel itt egy történetet. a tucatnyi Chaplinnek öltözött résztvevı közül melyik hasonlít legjobban az eredetihez. amelyek a mester stílusától gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek. a meghódított terület köztulajdonba megy át. Herder és Goethe is mélységesen csodálta ıt. amelyet máshol már megírtam részletesebben is: Egy barátom. Történetesen köztük volt maga Chaplin is . költıi és harmonikus minıségük a specialisták technikai vitáin dılne el? A válasz. de nem csalhatatlan szakértık által végzett aprólékos vizsgálat döntötte el..

Utóbbi azonban . de az esztétikai értékhez semmiképpen nem lehetett köze. egészen más szemmel nézett rá. Az egyik komplex folyamat maga az esztétikai élmény.ezúttal a védelem oldalán. hogy egy tárgy eredetisége és ritka volta nem befolyásolja annak esztétikai minıségeit. de egymással kölcsönhatásban álló folyamat eredményeként alakul ki. hogy önellentmondásba keveredett. ha azonban valóban ez volt a helyzet. amely lehetett igaz vagy hamis.megváltozása. Képtelenek vagyunk eredetének és történetének összefüggéseibıl kiragadva szemlélni egy mőalkotást.számára sokkal érdekesebb és izgalmasabb. Catherine tehát nem lett volna sznob. a képhez való viszonya ismét az új összefüggéseknek megfelelıen változna meg. Véleményünknek . a szélmalom és a patak eredetiként igenis másként. amely nem a festékbıl. Hajlamosak vagyunk azt hinni. ezt tanúsította a lépcsıházból a szalonba való költöztetés. amelyet az elızı fejezetben . nem kellene másként becsülnie a másolatot és az eredetit.és a mőkereskedı magatartásának . A SZEMÉLYES KISUGÁRZÁS Hadd beszéljek el egy esetet . Amikor azonban kiderült. hanem a mővészeti sznob agykérgébıl villant elı. hogy egy tárggyal kapcsolatos magatartásunkat csakis esztétikai megfontolások határozzák meg. Csodálkozott a balga kérdésen. hogy egy kép eredetének és esztétikai értékének egymáshoz semmi köze sincs. hanem egyetlenegy apró információ.a szépséggel semmiféle összefüggésben nem lévı okok miatt . s annak minden finomabb és durvább változata valami efféle zavarodottsággal magyarázható. szín. ı látja egészen másképpen. magyarázza meg.sem barátaink közül senki nem volt képes felismerni a különbséget. noha semmi közük sincs az esztétikai minıséghez. milyen meggondolások határozzák meg általában a képhez való viszonyát. és sokkal szebben festenek. hogy szinte képtelenség ıket szétválasztani. Sokan még fel is háborodnak. oly szorosan összefonódnak vele. hogy természetesen esztétikai szempontok: kompozíció. mint az igazi. Kértem. hogy valódi Picasso és nem csak egy másolat. hogy a kép természetesen nem változott. de Catherine képtelen volt belátni. miközben véleményünket alapvetıen befolyásolják egészen más szempontok is. s ezzel többé-kevésbé így vagyunk mindannyian. tiszta esztétikai értékítéletek vezérlik. Megkérdeztem. Komolyan hitt abban. s ha Catheríne egyszer csak megtudná. és azt felelte. sugarat. A sznobizmus jelensége. hogy a kép eredeti. És mégis . még a legfásultabb mőkereskedı szemében is. s ezért pontosan olyan szép. s ı ıszintén elmondta. ha azt hallják. holott maga a rajz ugyanaz maradt. s ha csakugyan pusztán esztétikai meggondolások határoznák meg a képhez való viszonyát. A valóságban természetesen nem esztétikai szempontok játszottak szerepet abban. Egy mőalkotás becse általában két vagy több egymástól független. és ilyesmi. hogy Catherine mit gondolt a kép felıl. amióta kiderült. hogy a kép értéke ennyire megváltozott a szemében. miért változott meg a képhez való viszonya.a birkák. Catherine nem volt ostoba. hogy ezeken a minıségeken alapuló. repedezett és elfeketedett képrıl kiderül.és Isten bizony . Teljességgel haszontalannak bizonyult ismételgetni neki. Egy morzsányi mellékes információ aranyló napsugarat vetett a nyomorult birkákra. mi az oka annak. Elménkben ugyanis a korszak. Sajnos azonban képtelen elválasztani egymástól az érzéseit meghatározó kétféle tényezıt. erı. sem szépséggel. a szerzıség és a hitelesség. amikor maga a kép semmit sem változott? Hosszasan fejtegettem a látszólag nyilvánvaló problémát. hogy az idısebb Broeckendael szignóját viseli. amikor egy szélmalommal és három birkával ékes tájat ábrázoló. hogy a falon lógó Picasso mégiscsak másolat. sem semmi ilyesmivel nem áll összefüggésben. s voltaképpen mindannyian osztozunk következetlenségében és bizonytalanságában. sem esztétikummal. ha így beszél: ennek a tusrajznak a reprodukciója az eredetitıl gyakorlatilag megkülönböztethetetlen. harmónia.

más folyamatok is. hogy mi tetszett neki legjobban. Tény azonban. amit Michelangelo „hóbortos” hıstette váltott ki kortársaiból . amelyen hitünk szerint ítéletünk alapul. hogy ne kerülhessen Amerikába egy Leonardo-vázlat. Nem a hamisítványokról beszélek. s közremőködésük állhatott a háttér kitöltésében és az apróbb részletek kidolgozásában. amelyre soha nem figyeltek különösebben. amit a gróf birtokán termett baracknak. Érdekes dolog kézbe venni egy praxitelészi szobortöredéket. egy se tudta volna megkülönböztetni egy képzımővész-hallgató . és ugyanolyan vonzerıt gyakorol. ugyan ki ne szeretne egy fürtöt egy egyiptomi múmia hajából? Ám . de vitatható eredető munka.a határesetek és kivételek olyan gyakoriak. s késıbb ki is árasztja magából ezt a megfoghatatlan szubsztanciát. akik végül ezrével álltak sorba.akárcsak Catherine-é . A kisleány értékrendje . ami egy igazi történelmi személyé volt valaha. amely azonban bizonyosan az idıs mester kezétıl származik. a kötélbıl. arra a következtetésre jutunk. A mágia vonzerejét ugyanúgy nem tudjuk leküzdeni.még romlatlan volt. „igazi” tus. telítıdött annak személyes kisugárzásával.elemeztem. ebben a sajátos fétisimádásban gyökerezik. A véleményében testet öltı érzés ugyanabból a mágiából ered. mint egy jóval kevésbé tökéletes alkotás. hogy megtekintsék.másolatot. amely valakinek a birtokában volt. Eleink hitték. minden segítség nélkül festette meg. vagy a Tolsztoj kézírását hordozó kefelevonatból. amellyel egy hírhedt gyilkost akasztottak. de a mester vázlatai alapján akár az egész kép megfestésében is. mint a gravitációt. Egyik barátom elvitte kisleányát a Greenwich Museumba. amit az eredetinek és hitelesnek tulajdonítunk még olyan határesetekben is. amikor a valódiság kérdését csak szakértıi vizsgálat döntheti el. a szent minden körmeneten végighordozott ereklyéjébıl. a szimpatetikus mágia ugyanazon forrásából származik. és csonka a fül. még ha az idık során elvesztette is már eredeti. egy szent csontszilánkjának.közéjük értve a szakértıket is túlnyomó többsége számára a hiteles mestermő. hogy a mővek értékének megállapításakor alacsonyabb helyre kerül egy kifogástalan mővészi minıségő.hogy ugyanis a Sixtus kápolna freskóit egyesegyedül. azt felelte: Az a véres ing igazán szép volt. hogy a közönséges halandók . módosítják az eredendı ítéletet. A kérdésre. mint Nelson ingén a vér vagy a Picasso tollából származó. amelyek torzítják. hanem arról a klasszikus gyakorlatról.”ccxxiii Az ember még a királyi család tagjának is érezheti magát. ha belemélyeszthetjük fogainkat egy barackba. Az angolok egymillió fontot költöttek arra. hogy mi volt abban olyan gyönyörő. hogy egy tárgy. a minıség tekintetében. az orr leprás. a gyermek habozás nélkül azt válaszolta: Nelson inge. de az érték. „Bizonyos vagyok benne . ami sugárzik Napóleon tintásüvegébıl. amelyet a királyi családdal rokonságban lévı egyik gróf birtokán termesztettek. és azok közül az emberek közül. Ezzel azonban kölcsönhatásban állnak más értékrendeken alapuló. ez magába foglalja az értékrendszert és bizonyos kritériumokat a kiválóság. Az elsı egy tizenkét éves kislány egy mondásával foglalható össze. A túlzott jelentıség. hogy még a szakemberek sem tudtak azonosítani egy eredeti Carracci-portrét és egy korabeli .feltehetıleg egyik tanítványa kezétıl származó . A mester kezével való hajdani kontaktusban kapott „töltés” még rajta dereng. ha elég sokáig kitartóan mőveli ezt a szubsztanciaátvitelt. Ha arra gondolunk. Két ilyen interferens rendszert szeretnék megemlíteni. Igazi vér egy igazi ingen. Innen ered vonzereje. Dickens írótollának vagy Galilei távcsövének tulajdonítunk. a vitatott szerzıségő alkotás és az adott iskolához tartozó névtelen mester mőve a legtöbb esetben nem megkülönböztethetı. emberi formáját.írta a Daily Expressben egy zsurnaliszta -‚ hogy legtöbbünk számára különös élvezetet jelent. E gyakorlat elterjedtségét és természetes voltát azon az ámulaton is lemérhetjük. s amikor megkérdezte tıle. hogy szinte inkább azok jelentik a szabályt. hogy a mőhelyben dolgozó tanítványok dolgozhattak a mester által elvállalt nagyobb munkákon.amint azt a legtöbb becsületes mővészettörténész elismeri . Megnyilvánulásai lehetnek nemesek vagy kevésbé tiszteletreméltók.

a társasági sznob nem emberi értékeik. amely a felületet környezetétıl elhatárolja és létrehozza a térben a saját. külön terét.és illatérzékelését és -értékelését vagy szexuális vonzalmait is. A dolgot azzal magyarázta. idıtlen arcú férfiú VIII. Azt hisszük.korra és nemre való tekintet nélkül -‚ de csakis azokkal. külön idıt teremt. amit korábban elemeztünk. aki egy kiadónál dolgozott. hogy utóbbi fogja uralni a helyzetet. Száz évvel ezelıtt. amelyek abból erednek. A mővészeti sznob öröme nem a képbıl. a korszakok megítélésének kollektív változásait (az anti-viktoriánustót a viktorianizmus iránti rajongásig). szárnyas kis rémségeket -. úgy hajolunk a múlt fölé. A RÉGISÉGKERESKEDİ TÉVEDÉSE A második „interferáló rendszer” a korszak-tudatosság. Egy régi képet kettıs keret mögül szemlélünk tehát. hanem a katalógusból fakad. hogy saját reflektoraink használatával alkotunk tisztán esztétikai értékítéletet. ami itáliai primitív vagy osztrák barokk . íz. A MEDDİSÉG KÉNYELME A mindemez elferdülésekért felelıs mechanizmus ugyanaz. hanem a kor értékeire és technikáira való tudattalan ráhangolódás mentén értékelünk. a tapasztalat a két esetben teljességgel különbözött. és kézenfekvı definíciót is kínál nekünk: a sznobéria két. a hajviselet elkerülhetetlenül hangsúlyozzák. Henrik udvarában élt. társadalmi rangjuk szerint válogatja meg a barátait. hogy ünnepélyesen leleplezték ıket. hogy A fogalomkörébe tartozó minıségeket B értékrendje alapján értékelünk.az olyan külsıségek. noha a képek mit sem változtak azóta. hogy ennél kevésbé sikeres szerzıkkel képtelen elérni a kielégülést. Ez a magatartás azon a ponton hitványul régiségkereskedı-sznobériává. rózsaszín. Azonkívül. önálló becsén. de mindig ott vannak és hatnak a rivaldafények is. A tünetek közismertek: a megkülönböztetés nélküli tisztelet minden iránt. különbözı értékrendek jellemezte referenciakeret (A és B) keveredése. . Az idıkeret változott meg. mint a restaurátor által megmentett mestermőveket. hogy Herr Malskat mővei. az esztétikai ítélet viszonylagosságának vannak jó oldalai is. amely elménkben a kép számára saját. Belépve az adott kor szellemiségébe és klímájába automatikusan tekintetbe vesszük annak technikai gyarlóságait. azt hívén. amikor az osztriga a legszegényebbek eledele volt. hogy ez a felejthetetlen. amelyek képi nyelve sokkal közelebb áll hozzánk . hogy elkerülhetetlen. aranyozott ráma. hagyományait és vakfoltjait. az élmény. Elıször bámultuk a lübecki templom gótikus freskóit. Egy bizánci ikont vagy egy pompeji freskót nem saját. hanem a Ki kicsoda? alapján.voltaképpen Nelson ingének megtekintésére sereglettek oda. Meglehetısen nyomasztó kis történet. és irodalmi körökben jól ismerték egy különös szokásáról: számtalan pikáns kalandja volt írókkal .skicceitıl . hogy eredetiek.például egy Holbein-portrénál . másodszorra pedig szemléltük ıket. és a divat idiotizmusát (Fra Angelico ki. ahol a képnél is fontosabbá váló kor-keret megfordítja értéksorrendünket. s az ebbıl következı hibás értelmezések. mert megcsendül benne valami klinikai hitelesség. Az archetipikus minıség jelen van. s vele a színpad rivaldafényei. mint egy értı és szívélyes antikvárius. és félı. de betolakszik a korszak-tudatosság. A Hitler elıtti idıkben élt Berlinben egy fiatal nı. akiknek mővei több mint húszezer példányban fogytak el.beleértve a tömeggyártott. Még az olyan korszakokból származó festményeknél is. a sznobok ízlelıbimbói még egész másképpen funkcionáltak. A hibás mechanizmus megzavarhatja akár biológiai ösztöneit. Botticelli be). a másik a korszak-keret. dundi. s helyét a történelemben kijelöli. s már tudtuk. mint a ruházat. egyik a súlyos.

az untatja.ugyanakkor tartalmazza a komikum ismerıs jellemzıjét. MÁSODIK KÖNYV Megszokás és eredetiség Bevezetés Eddig a mővészetben és a tudományban megnyilvánuló kreativitásról. az ember örökkön-örökké egy labirintusvilágban tapogatózva keresi útját. az egyik játék szabályainak a másikban való alkalmazása. törekvései terméketlenek. modern jelentéstartalmakkal arra az értékkeveredésekbıl következı szellemi sötétségre. és sütkérezhet dicsıségük sugaraiban. a sznob kölcsönveszi a fényt. Érzelmei nem a tárgyból. hogy a kreativitásról szóló könyvem egy egész fejezetét a sznobéria látszólag jelentéktelen témájának szenteltem. Soha nem járt a cet gyomrában. amely mindent porrá változtat. s most már csak az van hátra. Amikor Kierkegaard-t olvassa. hanem az azzal összefüggésben lévı külsı forrásokból fakadnak. Amit a nyilvánosság elıtt csodál. mint népszerő. tükörképe a rossz mérıléc. amelyikhez a dolgok rendje és saját természete szerint tartozik. nem az hat rá. Nem tör hatalomra. ha egyedül marad. hanem olyan értékek összekeveredése. Az Olvasó talán csodálkozik azon. amelyekkel alá fogom támasztani. A sznobéria szegényes szó. hogy megépítsem a falakat. megelégedettsége pszeudo-megelégedettség. Azt lehetne mondani: a tetıvel kezdtem. A történet szerencsétlen hısnıje számára azonban nem volt vicces a dolog. megelégedettsége helyettesítı természető. s kezében iránytőt szorongat. és sok tekintetben a kreativitás elvének tagadását képviseli. Kakukkos órát használ. amihez csak ér. a távolságméréshez pedig a hımérıt veszi elı. a szellemi aktivitás legmagasabbrendő formájáról beszéltem. ha a hatalommal rendelkezıkhöz odadörgölızhet. amely mindig rossz felé mutat. ı képtelen volt a két mátrix összeférhetetlenségének felismerésére elméjében a Káma Szútra és a bestseller-lista elválaszthatatlanul összekeveredett. A kreativitás szimbóluma a varázspálca. túlságosan is specifikus. A válasz benne van a kérdésben: a sznobéria megítélésem szerint egyáltalán nem hétköznapi vagy érdektelen jelenség. Jobban szeret megtőrt sleppje lenni egy irigyelt csoportnak. ellentéte.és természetesen még csak nincs is tisztában vele. de ezt nem veszi észre soha. A sznobéria e lehetıségek egyikét sem követi. amely az emberiség történetének egyik vezérmotívuma. amellyel Mózes vizet fakasztott a sziklából. Nem beszélhetünk a teremtésrıl anélkül. Láttuk. a terméketlenség kényelmét választotta a kreativitás gyötrelmei helyett. megelégszik azzal. gyızedelme öncsalás. amelyek különbözı formákban áthatják és minden korban áthatották a civilizált társadalom minden rétegét (lásd például Petronius: Trimalchio lakomája). két inkompatibilis összefüggésrendszer metszıdését is. hogy ı Kierkegaard-t olvas . amit olvas. A kreatív elme új fényben látja a dolgokat. . hanem önmagától van elragadtatva. hogy legalább néhány oldalt áldoznánk a megszentségtelenítésnek is. hogy megmérje a súlyt. a mátrixok zavaros egyvelege. kedvelt tagja annak a társaságnak. hogy két mátrix találkozásakor hogyan szikrázik fel a nevetés. egyesülésükkor hogyan születik meg a felfedezés és egymás mellé helyezésükbıl hogyan támad esztétikai tapasztalat. s csak olykor-olykor tettem említést a létezés alacsonyabb szintő rutinjairól.

Lashley egyetértıleg idézte egy francia szerzı 1887-es írását. de talán nem alaptalanabb. A második rész módszertani megközelítését az elsı rész fordítottjának szántam.fokozatosan kirajzolódik majd a szerkezet. akár egy szövet sejtjeirıl. Minden kód egy alkalmazkodóképes készség. Ezután . hogy a megközelítés iránya változó. amelyek leginkább számot tarthatnak az átlagolvasó érdeklıdésére. Kiszakítva a magasabb összefüggésbıl. .vagy kódok . elemi és vitát nem igénylı vizsgálódásokkal. Veszem a stilisztikai bátorságot. Hogy megismételjem az Elsı könyv Elıszavának egyik érvelését: a legtöbb tudományág történetében azt találjuk. ugyanakkor haladásában is nélkülözhetetlenül fontos szerepe volt. Vannak azonban jelek. akár ontogenetikai úton jöttek létre. I. hogy tágabb értelemben. hogy a viselkedés kognitív és inger-válasz-elméletei közötti viták terméketlenné váltak. valamint perceptuális. lefelé.ccxxiv Az egyetlen szó természetesen alaptalan túlzás. állandó aspektusát képviseli. amit Fournié írt: a beszéd az egyetlen ablak amelyen át a fiziológus bepillanthat az agy életébe”. A definiálatlan. amelyek e tótágas jogosultságát támasztják alá. amelyen át az agyba pillanthatunk. amelynek elemi részeként mőködik. vegetatív készségekrıl.remélem . amelyek koherenciát és a valamilyen cél felé irányultság látszatát kölcsönzik neki. a kromoszómáktól a verbális gondolkodásért felelıs neuron-áramkörökig. s szilárd támasztékként kerül kapcsolatba az Elsı könyv kreatív tevékenységgel kapcsolatos. s még sok idınek kellett eltelnie. motoros és verbális készségekrıl is. Ilyen volt a komplex elektromágneses jelenségek tanulmányozása. míg csak a kettı a végén nem egyesül. mint fekete dobozok használata az elméletgyártásban számos esetben zsákutcába vezette a tudományt. 1948-ban a Hixon Symposiumon K. hogy hogyan viselkednek a patkányok a labirintusban. „piszkos” fogalmak. egymásnak ellentmondó elméleteivel. a hierarchia minden szintjén érvényesülnek.legyen szó akár elektronokról. amelyek lehetıvé teszik. amelyek fenntartják a homoeosztázist. akár a viselkedés elemeirıl. és új szintézis megszületése várható. A kísérletes pszichológiában az inga az utolsó évszázad során egyaránt kilendült „felfelé” és „lefelé” az angol asszociacionisták atomizmusától a würzburgi iskola introspekcionizmusáig. mint az ellentétes álláspont. elméleti tartószerkezetet. viszont: az elemitıl a komplex felé. kromoszómákat és nukleinsavakat. amely végül a szubatomi struktúrák kulcsának felfedezéséhez vezetett. Ezek a szabályok . és morfogenetikai készségekrıl beszélek. az összetettıl az elemi felé. s csak ezután építsem meg a szélesebb. Prenatális készségek A szerves életet és annak minden megnyilvánulását az embrionális fejlıdéstıl a szimbolikus gondolkodásig „játékszabályok” irányítják. Lashley szavaival: „vajon nem a legközvetlenebb út az agykéreg fiziológiájának vizsgálatához. Vannak azonban további megfontolások is. a tetıtıl az alagsor. amelyek arra mutatnak. mely szerint az egyetlen legitim ablak. A genetika a kezdetekkor egész organizmusok alaktani osztályozásával és összehasonlításával foglalkozott. Ennyit a könyv két részének sorrendjére vonatkozó magyarázkodásokból.E fordított építkezés fı célja az volt. amíg felfedezték a géneket. a mátrix szinonimájaként alkalmazzam a készség kifejezést.akár filogenetikai. S. a watsoni behaviourizmus reflexlánc-elméletétıl a Gestalt holizmusáig és tovább: a negyvenes és ötvenes évek kifinomultabb behaviourizmusa felé. hogy elıször azokkal a dolgokkal foglalkozzam. hogy figyeljük a kutyák nyálelválasztási reflexének mőködését és azt. a vizsgált dolog megszőnik „elemi rész” lenni . hogy a tojásból tyúk legyen. viselkedési mátrix egy-egy rögzített. „Legalul” kezdıdik. Az összehasonlító nyelvtan vizsgálatát.

tér. ha tekintetbe vesszük mind a struktúrát. hanem a tényleges mőködéseket. És viszont: a struktúráról leválasztott funkció olyan.„nyílt rendszerek”. E két faktor együttesen határozza meg. a látszólagos jelenbe fagyott folyamat statikus fogalma.és Lorenz-féle belsı kiváltó mechanizmusok). stabil természető jelenség. A struktúra egy. s milyen sorrendben aktiválódjanak. autonóm mintázata. lefelé és befelé nézve pedig viszonylag önálló. Rövidesen azonban olyan problémákkal fogunk találkozni. hogy a mátrix mely elemei. s a mátrixok a rögzített kódok és a változó környezet kettıs irányítása alatt érvényesülnek. az egyre komplexebb és specializáltabb organikus struktúrák kialakulása. autonóm szub-egészekként funkcionálnak. voltaképpen tisztázatlan fogalmakat használ. A láng viszonylag állandó. vagyis nem az elsı értelemben vett funkciót. kész cselekvésmintázatot. hogy amikor struktúráról és funkcióról beszél. az éghetı anyag és az égés között? A biológus és az orvos számára az esetek túlnyomó részében kényelmes és szükséges is elfelejteni. A második csapda a funkció kifejezés szemantikai kétértelmősége. vagy idegi (a Tinbergen. vagyis egy viszonylag egyszerő jel old ki egy összetett. de hogyan lehetne benne különbséget tenni struktúra és funkció. ahogyan a fejlıdés halad. Az élı organizmus struktúrájának minden szintjén és funkciójában ugyanezt a jelenséget figyelhetjük meg. mind pedig a funkciót.és evokátor-anyagok).a készség tehát a környezettıl kapott feedback alapján mőködik. az élı organizmusban egy idegsejti impulzus nem egyetlen esemény. amit a májamnak kellene játszania.struktúra és funkció . Tekintet nélkül arra. A kód által aktivált kész cselekvésminták azonban általában rugalmasak. hanem események komplex. hanem egyazon folyamat két aspektusa. hogy a magasabbrendő életformák evolúciójának mely elmélete mellen foglalunk állást.és rész-jellegeket. amelyek lehetıséget biztosítanak „a terep adottságainak megfelelı” rugalmas stratégia megválasztására .”ccxxv Egy már nem funkcionáló vese vagy vesesejt nem rendelkezik azzal a térbeli struktúrával. hogy megtartja önazonosságát. A szó jelentheti azt a szerepet. Janus-arcú entitásokat. máskülönben holtpontra jutna munkájában. s nem a tinbergeni séma szerinti merev automatizmusok. Az elsı esetben a kérdéses . E kettı nem két különálló folyamat.Minden szinten a kódok alapvetı jellegének fogjuk találni. és jelentheti szívtelen tárgyilagossággal azt. A kód által gyakorolt korlátozások nem merítik ki a mátrix szabadságfokait. a folyamat.egy oszthatatlan téridı-folyamat képzeletbeli. ha pedig funkcionál. Az organikus hierarchiában felfelé és kifelé szemlélve függı részekként. hogy jel-kioldó-elv alapján mőködnek.és idıtengely mentén felvett keresztmetszeteibıl származó absztrakciók. általában vannak alternatívák. amelyek viselkedése egyaránt mutat egész.a mechanikus automatáktól eltérıen . A végsı és oszthatatlan elemi rész fogalma még a szervetlen kémiában is lidércfénynek bizonyult. amelyeknél fontosak lesznek a két fogalomban rejlı implikációk. A mátrix elemei a saját szub-kódjaik által vezérelt szub-mátrixok. Az élı anyag folyamatosan változtatja alakját és összetételét. amellyel azelıtt. csak akkor mondhatjuk. A jel lehet mechanikus. STRUKTÚRA ÉS FUNKCIÓ Kiindulópontnak az evolúciós folyamat két komplementer jellegét: a struktúra differenciálódását és a funkció integrációját fogom választani. A készségek különbözı mértékben rugalmasak. hogy jó egészségben tartsa a szervezetemet. „Az anatómia az idıbıl absztrahál. ahogyan a tőszúrással elıidézett mesterséges parthenogenezisnél. ez a struktúra pillanatról pillanatra változik. kémiai (induktor. Voltaképpen mindkét kifejezés . mint a fakutya nélküli vigyor A fiziológiai folyamatok . és a funkciók koordinációjának finomodása. ami a májamban valóban lejátszódik. egy jelenben megfogalmazott organizmust tanulmányoz. Ostwald egy gázégı lángjához hasonlította ıket.

69 A növekvı sejt fı feladata. A termelés mennyiségét és sorrendjét szabályozó tényezı a genetikai kód. E négyféle nukleinbázis az adenin. de legalábbis a békáknál . A morfogenezis fı folyamata tehát - 69 Ezzel természetesen nem vitatom az ivaros szaporodásnak az ivartalannal szembeni hallatlan elınyeit. Egy fehérje kétszáz vagy ennél több darabból álló láncban általában mind a húszat. röviden A. a másodikban prima facie. s mindez egy kódolt. egy organizmus felépítésére vonatkozó szabályok összességérıl.kiváltható fizikai vagy kémiai úton. hogy ez sérti a férfiak önérzetét. s a kódsorozat ezen részei képesek felismerni és továbbítani egy-egy.CTA. tömörített nyelvben rögzítve. G. Elsıdleges szerepe a pete osztódásának elindítása. önálló egésznek fogalmazzuk.egy platinatő éppúgy megteszi. a fehérje-elıállításban részt vevı alegységet. AAG stb. A sejt tehát elsısorban fehérjegyár. Feltételezik. A vezérlı anyagok az enzimek. így a létra két szára kiegészíti egymást.néhány száz kód-betőbıl álló kód-szó . sóoldattal. a guanin. s ez az oka a hús-vér testünket alkotó fehérjék és fehérje-enzimek hihetetlen sokféleségének. C. ibolyántúli sugarakkal vagy elektromos impulzussal is. G. vagy inkább fehérjeüzemek telepe. vagy majdnem mind a húszat tartalmazza. Minden kód-szó alegységekbıl. A kód figyelemreméltóan bonyolult tevékenységeit egy aránylag egyszerő jel: a megtermékenyítı tényezı megérkezése indítja meg. az elsı esetre a funkció. A Watson-Crick-modell szerint a molekula formája egy kettıs spirállá csavarodott létrához hasonlítható. s egyes genetikusok szívesebben használnak semlegesebb szavakat).egy specifikus enzim receptjét tartalmazza. A létra két szára egyforma cukorcsoportokból áll. Ezeket az instrukciókészleteket géneknek szokás nevezni (noha e bevett kifejezés jelentése némiképpen elmosódott. A strukturális differenciáció és funkcionális integráció komplementer aspektusai a morfogenezis folyamatának minden lépésében visszatükrözıdnek. gödröcskés arcú ezreddobos. Itt van tehát a sejtmag nedveiben úszó kód. A bázisok sorozata az egyik létraszáron végigolvasva a négybetős ábécében írt genetikai kód: A. amelyikkel a hierarchia legalján találkozunk! Mindkét említett értelmezés szerint is kódról van szó.áll. A mindig T-hez. Minden külön instrukciókészlet . de magjuk közremőködése a magzat fejlıdésének megindításában korántsem nélkülözhetetlen. amelyek a cukorcsoportoknál kapcsolódnak a kettıs spirál száraihoz. . amelyek a DNS-láncban kódolt genetikai instrukciók megtestesülésének is tekinthetık. C. ahol a sokezer üzem mindegyike egy-egy adott típusú fehérjét állít elı. hiszen a petesejt normális fejlıdése gyakorlatilag minden fıbb állatcsoportnál beleértve a nyulakat és a birkákat is . A dolognak igazán egyszerőnek kell lennie. amelyeket foszfátok kapcsolnak össze. hogy elıállítsa a test alapanyagát képezı fehérjéket. hárombetős részekbıl . hogy minden DNS-molekula körülbelül 1010 bit mennyiségő információ tárolására alkalmas. tőszúrással. enyhén kancsal. Lehet. amely tartalmazza mindazt az információt. meleg vagy hideg hatásával. Vegyük szemügyre egy kissé az elsı kódot. Ezek az alegységek vagy építıkövek a húszféle aminosav. a timin és a citozin. A néhány százas láncban sorakozó húsz egység lehetséges sorrendjeinek száma igen nagy. A kódolás módja megérdemel egy kis figyelmet.szervet az organizmus részének. T. A létra fokai nitrogéntartalmú bázisok. a másodikra a mőködés kifejezést alkalmazom. A DNS (dezoxiribonukleinsav) óriásmolekulái a megtermékenyített pete kromoszómáiban állítólag a leendı organizmus teljes tervrajzát tartalmazzák. G mindig C-hez kapcsolódik. Amikor szükséges lesz a megkülönböztetés. T. amelynek felhasználásával egy néhány mikron átmérıjő petesejtbıl megépíthetı a százkilencven centi magas. és a biokémiai aktivitását szabályozó enzimeket. .

s az organellumok sokaságával . Végül: Hydenccxxvi legutóbbi kísérletei kimutatták. négybetős ábécéje a fehérjék explicit strukturális.egy évvel azután. Amikor a transzfer RNS a neki megfelelı aminosavval találkozik. hozzákapcsolja magát. azok csupán lassú lefutású. Függenie kell ezeken kívül még a citoplazma és a környezı. A felfedezés nagyrészt a mikroorganizmusok. A SEJT-MÁTRIX A növekedı sejt jól illusztrálja az olyan kifejezések. a bázispárok segítségével. A centroszómák és kinetoszómák például látszólag egyforma felépítéső sejtszervecskék. amelyet saját. „Amiket struktúrának nevezünk. Ami fontos: az alkalmazkodóképes sejtmátrix irányításában .abban áll. végtelen sokaságú kémiai és morfogenetikus fokozattal. de csupán húsz aminosav. Mindkettı rendelkezik az önreplikáció A hárombetős „szótár” például részben szinonímaszótár: 44 = 64 triplet létezik. Utóbbi természetesen igen komplex struktúra. és talán további biológiai idımérı mechanizmusoktól is függ. hogy egy rövid és gyors folyamat-