Szvegszemantika a szveg jelentstana

A szvegszemantika a szveg jelentstana, a nyelvi jelek s jelentsek szvegszint viszonyt, a szveg jelentsszerkezett trgyalja. A szvegjelents a legfbb szvegszervez elem.

A szvegkohzi
Az azonos tma alapveten meghatrozza a szveg jelentsbeli sszetart erejt: a szvegkohzit.

A kohzi fajti hatkrk szerint

Globlis: a nagyobb szvegegysgek vagy a szvegegsz szemantikai kapcsoltsga; a makroszerkezetben rvnyesl

Lineris: a kisebb szvegegysgek: a szvegmondatok, illetve mondattmbk sszefggse; a mikroszerkezetben rvnyesl.

A szveg globlis kohzija

alapfelttele a szveg tematikai egysge; eszkzei: az izotpia (tematikus szveghl), a cm, alcm, fejezetcm s alfejezetcm, a fkuszmondat, a ttelmondat, az integrl erej indt s zr mondat, a kulcsszavak, helyet s idt jell elemek: kronotopolgia

Tematikus szveghl
A szveg nominatv elemek lncolata Tematikus nvszk, tmaszk szveghl Izotpia (Gremais):homogn jelentssk; a szveg egynemsgt biztost jelentselemek ismtldse A szvegben legalbb egy izotp sk szksges

A cm
a cm a szveg tartalmi s hangulati jelkpe: elinformci, kataforikus szerep tmamegjell cmkeszerep reklmszerep Mfajjell A cm s fejezet-, illetve alfejezetcmek kztt is szemantikai kapcsolat van.

A fkuszmondat
A fkuszmondat a szveg lnyegt magban foglal, integrl erej mondat

A ttelmondat

A szveg indt s zr mondata

Lineris kohzi: az egymst kvet jelentselemek teljes vagy rszleges ismtldse teremti meg
1. a referencilis azonossgot tbb klnbz szemantikai viszony is megteremtheti: - ismtls - szinonima - tgabb kr fogalom: hiperonima - szkebb kr fogalom: hiponima - ellenttes jelents sz: antonima

2. Mezsszefggs: a szavak rintkez jelentsmezeje, az azonos, illetve al- vagy flrendelt jelentsosztlyba tartoz szavak egyms utn val kapcsoldsa