ATA-MA

Ebben a kiinyvben a tranzakci6analizis (TA) elm6let6be6s gyakorlatdba vezetjiik be az olvas6t. Az anyagot oly m6don rendeztiik el, hogy j6l kezelhet6 legyen, ak6r tanfolyamon ak6r fgy, hogy csak a kiinyv alapj6n akarja elsajdtftani. Ha el6sziir tal6lkozik a TA-val, rrcm6[iiik, hogy 6rt6kelni fogia fesztelen 6s ktizvetlen stflusdt. Az elm6leti 6llfft6sokmegvildgitds6ra b6s6gesenhozunk fel p6ld6kat. Azok az olvas6k, akik a TA 101-estanfolyam h6tt6ranyagak6nt haszn6lj6k a kiinyvet, annak teljes anyag6t megtaldljdk benne. Ez a kiinyv nemzetkiizi olvasmdny 6s azt rem6ljiik, hogy olvas6tdbora is nemzetkiizi lesz. Ezt tartottuk szem el6tt, amikor a kiinyv nyelvezet6t 6s a felhozott p6ld6kat megvdlasztottuk.

Bevezet6s akorszerfi tranzakci6analfzisbe

IAN STEWART VANN JOINES

Bevezetds fi tr akorszer anzakcidanalizisbe

Grafit Kiad6

lilltttlt tlltl ,illtlill il il

ISBN 963 854882 7

TARTALOMJEGYZEIK
A mf eredeticime: TAToday A New Introduction to Transactional Analvsis Nottingham Ufes Space,19g7 @Ian Stewart,Vann Joines A magyar kiadilst szakmailag lektoriilta: dr. Valkai Zsuzsanna dr. Miinnich Iviin Ez a kcinyva X6nia Konyvkiad6 1994.6vi kiadiisaalapjr{nk6sztilt. @Xdnia Konyvkiad6 rsBN963 851701 I @Grafit Krinyvkiad6 rsBN963 8548827 A kcinyva Grafit Kcinyvkiad6 gondozrisdban X6niaKcinyvkiad6val a kcitdttszerz6d6s jelenrmeg. alapjrin E l 6sz6 I. r6sz - A TA BEVEZETfSE 1.. N Ii aTA ?.. A TA kul csgondolat ai. .. A TA fi l oz6fidja . . . II. r6sz - A szEMELYrsfc Arp{zoulse: . . . . . . . . '. . 9 . . . . '. '. . 13 . '. ". . . 13 . . . . . . . . '. 16 az 6n-dllapot-modell 27 24
ZJ

2. Aa 6n-dllapot-rnodell P6ldrik az in-rillapot-modell-v:iltilsokra Azdn-iillapotokmeghatiiroziisa . . . . V:nnak-e val6s kiilonbs6gek az 6n-iillapotok koz<itt? En-iillapotok6s a superego,ego 6s id Az 6n-iillapotok elnevezdsek6s nem maguk a dolgok sftett modell A tf legyszerfi

26
,7

3. As 6n-dllapotok funkcioruilis a,nc,l{zise 6s Gyermeki Alkalmazkod6 Gyermeki Szabad 6s Szi.il6i. . Irrinvit6-Szabillvoz6 Gondoskod6
Feln6tt

E 6 g i" -* a k . . . . . . . : . : : . . : . : : : : : : . : : : : .
modell 4. A tnd,soilrendfr stntkturdlis M6sodrendri struktura: Sziil6i . Miisodrendti struktlira : Feln6tt Miisodrendri struktdra: Gvermeki A struktdra ds a funkci6 megkiilonb<iztetdse . . .. 5. As dn-dllapotokfelisnerd,se Viselked6stanidiagn6zis Szociiilis diagn6zis T<irtdnetidiagn6zis Fenomenol6giaidia gn6zis Az dn-6llapot-diagn6zisa gyakorlatban Avdgrehajt6ds aval6s 6n . . . . 6. Strukturdtlis patol6gia Kontaminiici6 Exkhizi6 III. r6sz - KOMMUNIKIi,CI6: Tranzakci6k, sztr6kolg iddstrulcutdlds

29 30 32 33 34
5/

3B 40 40 43
4q

Grafit Krinyvkiad6Budapest,1998 Felel6skiad6: A Grafir Kiaddigazgat6ja Felel6sszerkeszt6: ZentaiLdsz16 A borit6terv Sz6kely Agnesmunkrija Szed6s tcirdel6s: 6s Jaczina Jiinos(KisEg6rKkt.) K6sziilt a Grafit PencilNyomdaiizemdben Felel6s vezet6:Korokp6ter 18,0A/5 iv teriedelemben ISBN963 8548827

45 49 49 51 51 52 56 56 59

7. Tranzakci 6 k . . . . .
Kiegdszit6tranzakci6k . Keresztezetttranzakci6k Rejtetttranzakci6k . . Tranzakcidk6snemverbiilisjelek . . . Vrilasztdsok lehet6sge 8. Sstr6kok Inger-6hs6g

65
OJ

68 7I 74 77 77

Sztr6kok 6s a viselked6s meger6sft6se Sztr6kok adiisa6s kap6sa Sztr6k-gazdiilkodeis . Sztr6k-profil :-_ ^ -" r ^ "__' On-sztr6k Vannak-e ,j6" 6s ,,rossz" sztr6kok?
o

Id6strukturdld,s
Visszavonulds Ritusok Iddtolt6s Aktivitiisol< .Iiitszmdk . Intimitzis

79 80 82 B4 87 B9 97 9I 92 94 95 96

V. T6SZ _ HOGY A VILAG Passzivitis

ILLESZKSI,JT;K

S(,ITSI((,II

I V UN|1' T\,4:

r69 r69
170 170
t/J

174
. . .' " 78. Afdlreistnerdsimatrix A fdlreisme16steriileter A f d l r e i sm e r d sti Pu sa i '...... A fdlreismer6s siintjei (m6djai) .' Af6lreismer6simatrixdiagram . .' A f6lreismer6si matrix haszndlata . '
r/o l /o

w" rdsz - sA.rAT ffrrronrfNnTiiNK

MEcfRrisA: sorskiinyvek
101 101 r.03 109 109 r72 115 I17 118 119 t22 125 125 725 728 134 134 I40 r40 r44

IO" A so,rskiinyv terrndstete is ered-ete A sorskrinyvtermdszete6s definici6ja A sorskonyveredete . I 7^ meg a sorskiinynet? . . . . . ^Hograndljiik cy6ztes, vesztesds nem gy6ztessorskcinyvek . _S9r;k<;nyvafeln6ttdletben . . . . . . . . . . . Mi6rt fontos a sorskcinywek megrt6se? Sorskonyv6s dlenit . 12. . Etetpozi?i6\ ; ., Ete!pozicloka telnottkorban,az okd_keret Szem6llsdgvriltozds6s az ok6-keret I 3. Sorslccinyr i iizenetek is sorslcdnyvi mo:trir. Sorskcinyvi iizenerek6s a gyermek6sziel6se Asorskrinyviiizenetfajtiii . . . " . . A sorskonyvi matrix . 1-4. Para;ncsokds d.iintdsek . . . Atizenkdtparancs. . . F,Fisc r ipt . . . : Hogyan kapcsol6dnaka drintdsek parancsokhoz?. . . . . a Antisorskonyv 15. 1 sorskiinyvifolyarnqt ... A hat sorskrjnyvi folyamat ..bin6c i6i :: Afo lya m ar - r em dk k om . .. . . A sorskonyvi folyamat eredete Hogyanlehetkitorniasorskrjnyvifolyamat-mintdkb6l? . 76. Eldirdsok ds a mini-sorslcdnyv figygJj.uk meg az el6irds-magatandst? Lofl?n Elsocteges_elor-rqs . .. 916inisok-6sa lolyamat-sorsk<inyvtipusai Utasitils ok ds dlet hely z et . . . . . . . . .. . Az otmegenged6s . . Az el6friliok eredete . Amini-sorskrinyv ... A negy mitosz

176 177 177 179 782 182 183 184 184 787 190 19I L92 t94

VI. r6sz - SORSKONYVI HIEDELMEINK IGAZOIJ\SA: Helyettesit6 6rzelmek 6s jeitszm{k 27. HeIv ett esitd 6 melmek ds ss e tonok ." " " Helvdttesit6sek6ssorskonyv Helvettesit6drzelmek6s autentikus6rzelmek rzelmek, autentikus 6rzelmek 6s probldmamegoldrls ' ii;iffi;;ii6 H e l y e n e si t6 sd i....' - .... Zsetonok

L99 201 203 205 207 208 """'271 zr L """" 2r4 " " "

r47 r47 r51 151

. .. .... . 151

22. A helyet t est t Sr ends'zer . . . ' S orsk onwihiedelm ekdsdr zdsek n.fv"""'.iiO-"c"yilv6nuliisok ni rE f" ""t ir O iendszer b6lval6kit or 6s 23. Jtitsztntik 6si dtsxmaelemzds Aj6tszm6kp6ldei. . Trik6k .
A idtszmdk fokozatai . Aj:itszmak6plete .. A dreima-hiiromszcig ' Aj6tszmdktranzakcidanalizise . . .'

il;"r6'i;t".l3r.ir..

""

"

153 153 156 r57 160 160 161 761 764

24. Miert i dtsxunk i titszmdikc:t? kiegyenlitds 6s Jrltszmdf zsetonoli sorskrinyvi , meger6sit6se hiedelmek A sorskcinyvi

"218 221 22r 223 224 zz+ 225 227 229 230 232 232 232

'276

2 5. Hog r anbdnjunk ajdt s x m dk k al? ... Elke ll- enev ez niink aj6t s z m eik at ? Is.me r 6s j6t s z m dk . . . . Elve av dlas z t ds ok lehet 6s dgdv el -.. Ane ga t iv k iegy enlit ds elnem is m er ds e Ajdtsz m a- s z t r 6k ok hely enes it ds e. .

n;atszmarr lo"ii- "rrra-tiar; . : . . : . . . . . . . .

Jdtszmzlk, szimbi6zis6s a referenciakeret Jiitszmiik 6s sztr6kok Be rne , , hat el6ny e"

ZJJ

235
... 236 .. 237 .....238 ......238 ........23g ....24O ...... . . . 242 ....243

rl6sz6
Ebben a kcinyvben a tranzakci6analizis (TA) elm6let6be 6s gyakorlatilba vezetjiik be az olvas6t. Az anyagot olyan m6don rendeztiik el, hogyj6l kezelhet6legyen, akdr tanfolyamon, aliriicsak'a konyv alapjiin akarja elsajdtitani. Ha el6szrir tal:ilkozik a TA-val, rem6ljiik, 6rt6kelni fogja fesztelen 6skiizvetlen stflusdt. Az elm6leti dllitdsok megvil6gitri.srirab6s6gesen hoztunk fel p6ldiikat. Az;k az olvas6k, akik a TA 101-es tanfolyam hdtt6ranyagak6nt haszniiljiik a krinyvet, annak teljes anyaget megtaldljiik benne. Ez a konyv nemzetk6zi olvasmdny 6s azt rem6ljiik, hogy olvas6tdbora is nemzetkiizi lesz. Ezt tartottuk szem el6tt, amikor a konyv nyelvezet6t 6s a felhozott p6ldiikat me gviilasztottuk. A gyc.karlatak javasoljult az A TA m6dszer6nek elsajiitftdsa sordn sok gyakorlat e1',r682s6t olvas6nak. A tananyag minden r6sz6t kcizvetleniil kdveti egy odavonatkoz6 gyakorlat. Ugy gondotjuk,-hogy ez a leghat6konyabb m6dja annak, hogy az olvas6k min6l jobban elsajiitithassilk az elmdletet. A gyakorlatokat be6pitettiik a szovegbe'Minden gyakorlat a kapcsol6d6 elm6leti anyag utiin k<ivetkezik. Legcdkzerfrbbenigr hasmdlhatja fel a kdnyvet, ha minden grakorlatot akkor vdgez el, amikor soron kdvetkezikO Amikor ezzel a nyomdai jelz6ssel taldlkozol, egy gyakorlatot olvasol. V6gezd el azonnal, amikor riikeriil a sor. Azutdn t6rj 6t a kovetkez6 oktatiisi ittyag.a. A gyakorlat v6g6t ugyanaz a jelz6s mutatja, amit az elej6n Littril. O

z+ / 247 248 z5u 253 253 254 254 255 2 8...TA-t er dpis . . . . 257 On-terdpia 257 Mi sziiksdgvan a terdpidra? 257 ATA-terdpiajellegzetess6gei. . . . . 258 A TA hiirom iskolija 259 29. A TA o.s okto,,tdsbo:n 6s a sservezetekben 263 Ktildnbsdgekaz oktatdsi-szervez6si a klinikai alkalmaziisok 6s kozdtt . . . . . . . 263 Szervezetialkalmazdsok 264 A TA az oktatiisban 265 3A. Hogranfejlfid.fltt aTA? . . 268 Eric Berne 6s a TA eredete 268 Akorai 6vek . . 269 Az elrerjedds6vei . . 270 Nemzetkozimeger6sod6s 27L
FOGALMI SZ6fl{R

VII. r6sz - vAI,fozAS: A TA a gyakorlatban 26; Szersdddsek amegvdltoxtisro. ... Steiner,,ndgyelvdrdLsa" Mi6rt haszn:iljuka szerz6ddseket? . Hat6konyszerz6d6sk6szit6se .. . .. 27. A vtiltoztis cdljai a TA-ban Auton6mia Hogy szabadd ii,vii.ljunk sorskonyw6l a ProDtemamegoldas . A,,gy6gyul:is"szemponrjai

fel hogy egyjegyzetfiizetbejegyezze a gyakorlatokkalkapcsolatos Javasoliuk, a hogy a T.A-t leghat6lesz Ez 6s megjegyz6seit a megolddsokat. segits6g6re abban, konyabbm6don sajdtftsael, tigy, hogy sajdtr6sz6rehasznflja' Mire lehet ds tnire nem lehet hasznrtlni a kiinyvet?

273

tudja Ont ellitni. hogytanuljdkmega TA alapelgonarra A TA-terapeutiik biztatjiikklienseiket, azt, akar l6pni, ebb6l a konyvb6lmegtanulhatja Ha doldsait. valaki TA-terdpidba amire sztks6gevan. Ha azonbanTA-teriipidtvagy szolgilltatiisokatakar nffitani miisoknak,akkor fel. hasznrilhatja elsajiititiisdra elm6letdnek ezt a konyvetcsaka TA legalapvet5bb

dolgozz6k,e c6lb6l Ez az alapvet6tud:is nem el6g ahhoz,hogy TA-szakemberkdnt kell kiil<in tanulmi{nyokatkell folytatni, gyakorlati tapasztalatokat szerezni6s szuperwizi6ra van sziik6g. V6giil vizsgritkell tenni a TA-t hitelesit6szervekn6l. E lrn6,le ti tne gkii relit 6 siink Az itt kozcilt anyaga mai TA-elmdlet:iltaliinosan elfogadottf6 vonulatiit adja. Az ilyen jellegri szovegn6lnem lenne helyes,ha a TA-elm6letm6gvitiis r6szeir6lis besziimoln:ink.A mai TA azonbannagyon kiikinbcizik a 10 6wel ezel6tti TA-t61. Vannak nag.yonfontos alapelveka TA f6 vonulatiiban,amelyekr6lEric Bernenem hallldig. E konyv megiriisdniilaz volt az egyik f6 is hallott 1970-benbekcivetkezett kordnaknagyfjit6Berne megismertessiik olvas6t. az elgondoldsun(hogyezekkel ja volt, 6srigy gondoljuk, nagyontetszene neki az a m6d, ahogya TA-szakemberek folytattrik rijitdsait. amelymdr Van egykev6ss6 kfviinatosvdltoztatdsa TA gondolkoddsm6djriban, Ez a legkoriibbi iddszakbanmegkezd6dritt. annyit jelent, hogy trivializiiltrik a TA eredeti6slegalapvet6bb tanitdsait. Berne azt akarta, hogy a TA mindenki szdmerael6rhet6 legyen. Egyszerfi az szavakkalirta le gondolatait.J6lleheta szavakegyszeniekvoltak, riltaluk kifejezett gondolatok bonyolultak 6sszrivev6nyesek. 6s szerz6k k6tesstetusziit6rteel a 60-as dvekben egyes A TA a ndpi pszichol6gia a TA felszini egyszerfs6g6thaszniiltiik fel arra, hogy tulegyszenisitenformdban adj:ik az olvas6koz<ins6g A TA m6g mindig nem gy6gyult ki teljesenabb6l a el6. szenvedett Annakellen6re,hogyazigazi el. sdrtil6sb6l,amelyetazokbanaz 6vekben TA-szerz6k6s -szakemberek rendkivtil komoly munkdt vdgeztekaz elmrilt 6wized neh6z sor;in,rigy trinik, hogy a,,szakricsktinyv-pszicho16gi6t6l" megszabadulni. E kcinyvmegiriisdnail is c6lunkvolt, hogy ezt a hamisk6petkiigazftsuk.Arra az mutassuk 6s torekedtiink, hogy a TA-elm6leteteredetifinomsiig:iban m6lys6g6ben fel, an6lkiil, hogy fel kellene dldoznunk azt a nyelvi tisztasiigot6s egyszerris6get, a megalapozdsdra, amihezBerneannfra ragaszkodott. els6sorban TA-elmdlet Ez magdra az 6n-iillapot-modellrevonatkozik.Eredetimunkdj{ban Berneujra es fjra azt hangsflyozta,hogy az 6n iillapotoknakid6dimenzi6javan. A Sziil6i 6s a Gyeradott reakci6,amely meki egyardnt a mrilt visszhangjai. Feln6tt az itt-6s-most-ra A az egydn teljes feln6tt er6forriisait felhaszndlja.Mindhdrom 6n-rillapotmagfban e foglalja a gondolkodiist, drzest6smagatartdst. Oridsia ktilonbs6g ktizott a n6zet kozott, 6sa k6s6bbi,trivializdlt vriltozatkozritt, mely szerint:A feln6tt6 a gondolkodiis, a Gyermekidaz 6rz6.s, Sziil6i6pedig a magatartiis. a az visszat6riinkBerne eredeti elk6pzel6s6hez 6n-6l7apotEbben a k<inyvben alapk6nthaszndljukaz elmdletegy6bteriilemodellel kapcsolatosan konzisztens 6s teinek megmagyar 6zis6ra. Esetek ds nevek Ahol eset-illusztrdci6kat alkalmaztunk,a megadottnevekkitaliiltak. Ha b6rmely kapcsolat felfedezhet5 val6sszemdly egy nev6vel, a v6letlenmrive. az

[. r6sz
A TA BEVEZETESE

10

1. fejezet
MI A TA?
,,A tranzakci6analizis szem6lyis69- 6s szisztematikus pszichoterdpiiis elm6let, amely a szem6lyis6g fejl6d6s6vel 6s a szem6lyesviltoziissal foglalkozik." Ez a TAdefinici6ja, amelyet aNemzetkiiziTranzakci6analitikusTdrsasdgfogalmazott meg. Val6jriban a TA manapsdg mrir enn6l j6val tdbbetjelenf a pszichol6giai megkozelit6sek kozritt a tranzakci6analizis kiemelked6 elm6let6nek m61ys6g6t 6s alhalmazhat6sriginak szdles skdlijdt illet6en. A szemIyisdg elmdletekdnt a TA k6pet ad arr61, hogy az emberek pszichol6giailag hogyan strukturdl6dnak. Ennek drdek6ben a TA egy hdrom r6szb6l 6116, 6n-rillapot-modellk6nt ismert modellt haszn:il fel. Ugyanez a modell segit annak megdrtds6ben, hogy az emberek hogyan funkciondlnak - azaz hogyan fejezik ki szem6lyis6giiket a magatartds eszkozeivel. A TA ugyanakkor jelent egy kommunikdci6s elmdletet is. Ez kiterjeszthet6 szen ezetekelemzdsdnekm6dszer6.tadja. olyan m6don, hogy a rendszerek6.s ATAkinriljaa grermekifejl6ddselm4letdtis.Asorskonyukoncepci6megvildgitja, hogy jelenlegi dletmintiiink hogyan gycikereztek a gyermekkorban. A sorskiinyv keretein beliil a TA magyardzatot taldl arra, hogyan folytatjuk gyermekkori jritszmiiinkat feln6tt korunkban, m6g akkor is, ha ezek kudarccal teli 6s fdjdalmas eredmnyekhez vezetnek. Tehiit aTApszichopatol6giaielmdletetis biztosit sz{munkra. A gyakorlati alkalmaziis teriilet6n a TA val6jriban egy eg6sz pszichoterilpiiis rendszert ad. Alkalmazziik a kiilonboz6 pszichol6giai rendellenessdgek minden fajt6jrinak gy6gyftrisdra,a mindennapi lewezet6si probldmdkt6l kezdve a komoly pszich6zisig. Egy6ni-, csoport-, p6r- 6s csaliidterdpids m6dszereket egyardnt biztos(t. A teriipiiis teriileten kiviil a TA oktat6si c6lra is haszndlhat6. Segiti a tandrokat 6s tanul6kat abban, hogy megmaradjanak a tiszta kommunikrici6 sftjdn 6s elkeriiljdk az improduktiv 6s elterel6 szembesiil6seket. TA-nak kukinosen nagy haszndt A lehet venni a tandcsad6i munkilban. A TA hasznos eszkrjza szervezdsndl6s a kommunikiicids k6szs6gekfejleszt6s6ben.valamint a szervezet-elemz6sben. A TA egy6b alkalmaz6i kozott fel kell sorolnunk a szociillis munkdst, a rend6rt, a fiatalkorriak brinriz6s6vel foglalkoz6kat, 6s nem utols6sorban a lelki vezet6ket 6s a papokat. A TA b:lrmely teriileten haszni{lhat6, ahol emberek kozotti meg6rtdsre van sziiks6g,emberi kapcsolatokr6l 6s kommunikiici6rdi van sz6.

A TA kulcsgondolatai Vann6hdny olyan fontos kulcsgondolat, amelya TA alapjdt kdpezi. Segits6grikkel megkrilcinbdztethe$tik biirmely a TA-t mds pszichol6giai rendszert6l. A fejezetekben kcivetkezd r6szletesen megvizsgdljuk p6ldrikkal illusztriiljuka 6s is
13

A T A MA fentieket.Elciljrir6banaz alapfogalmakkal szakkifejez6sekkel 6s ismerretjiiKmegaz olvas6t. Az 6,n-dllap o t-tno d.ell Mind kciziil legalapvet6bbaz 6n-dllapot-modell. 6n rillapot az egymiishoz Az kapcsol6d6viselked6sm6dok,6rz6sek6s gondolatokegyiittese.iz az a m6d, ahogyan szem6lyis6giink egy r6sz6tegy adott id6pontbanmanifeszt:iljuk. A modellhiirom killonboz66n-dllapotot rajzolfel. Ha az itt-6s-mosr tdrt6ntekre val6 reakci6imbanfeln6tt m6don viselkedem. gondolkodom 6rzek,felhaszniilva adottszitu6ci6ban 6s az igdnybe vehet6er6forrdsokat, akkor a Feln6tt-6n-dllapotban v agyok. El6fordul, hogy olyan m6don viselkedem,gondolkodom6s 6rzek, amellyel valamelyik szi.il6mvagy sztil6figurdmmagarartiisiformiiit mintegy lekopirozom. Ha ezt teszem,akkor a Sziil1i4n-dllapotbanvagyok. Van, amikor visszat6rekolyan magatartdsi, 6rzds- gondolkodiisformiikhoz, 6s amelyeketakkor haszndltam,amikor gyermekvoltam. Ilyenkor Gyermeki 6n-dtlapotban vagyok. Felismerds, '/ijr o trtehnezds, szfunbi6zis Sorslccinl'u

M I ATA?

Tra nzs.kci6k,

meger 6s{t6,sek, id.flstrukturdlds tev6kenys6ge. * -'uri;u;6dja annak, hogl l vitrigot sajdt sorskony*inkttql ilessziik, hogy ritjdn hozz4nk6rkengy.iit." t i"tiitt affiuka7"-[y bi'onyot 6lethely-zet ,r.i.f.titl. figyelmenkiviil hagyiisf6i nem ismer6snek, , ,Z i.i"""a.iakar.rztfdtreiiiiat""t

Ha az ember valakivel kommunikiil, m6djribaniill viilasztani,hogy a rendelkez6srerfll6 hrirom dn-:illapot kriziil me$ikkel fordul az illet6hciz,aki visiont viilasza sordnugyanilyen vdlasztilsel6tt rill. Ezt a kommunikiici6cser6t evezziktanzakcin onaK. Amikor az dn-dllapot-modellt tranzakci6-sorozatok a analizis6re haszndliuk. akkor az rigl.nevezettszabdlyos tranzakci6-analizisr1l beszdliink.A szabiilyosiz6t annakklfejezdsdre haszndljuk, hogy kimutassuk, nem annyiraa TA eg6szEr6l van sz6,hanem inkiibb annak egyik speciriiis iigazatilr6l. Amikor te 6s 6n tranzakci6ban vagyrnk,6n elfogaddst jelzekfel6d,te viszonzod ezt az elfogadiist. nyelvenezt az elfogaddst TA nevezziiksztr6knak.*Erre a sz_tr6kra sziits6giik van az embereknek fizikai 6s pszichol6giai6rtelembenvett j6 kciz6rzetiikfenntartdsdhoz. Amikor a tranzakci6 csoportokbanvagy p:irokban t<irt6nik, az id6t olyan m6dokon hasznriljrik,hogy az osfielyozhat66s elemezhet6 Ez az id6strukrurdlds . elemz6se.
" Sztr6k. Az angol sz6 szdlesszemantikai skdliit otel fel. tlrtelme a konkrit pozitiv fizikai 6rintdst61,simogat:istrila legszdls6negatfvig (iitis) terjed; de magiiba foglalja ai elismerdsso66le absz,trakt formrijrit mind pozitlv, mind negativ 6rtelemben.-A foraitaii nehdzsdgekmiatt a toviibbiaktran a szoveg az eredeti angol sz6 magyarosanirt vriltozatriq a TA szikkifejez6sdt haszniiljuk.

Helyettesttdsek (racket-ek)*,

zsetonok 6s jdtsztruik

bizonyos6rz66szrekellett venntink, hogy a csaladunkban Kisgyermekk6nt .,rir"on, elnyomtakl-Hogy megkapjuk.a.meger6sft6 ,"t"t t]iioguttut, ^a.om1 engedilyezett 6tz6;tr""g;rd",",1gy kln itut]tor"""t , hogy csaka csal6dunkban
* Az angol szaknyelv a racket kifejezst haszn6lja'

L4

15

ATAMA seket fo&iuk 6rezni. Ez az elhatiroz{s nem tudatosan alakul ki benniink. Amikor miir sajeit sorsunk szdvegkcinlvdt jeitsszuk feln6tt dletiinkben, sokszor toviibbra is lefedjiik autentikus 6rz6seinket azokkal, amelyeket gyermekkorunkban enged6lyeztek szdmunkra. Ezeket a helyettesit6 6rz6seket racket-6rz6seknek (racket feelings) nevezziik. Ha ilyet tapasztalunk ds elraktilrozzuk, ahelyett, hogy rogtrin kifejez6srejuttatniink, a TA azt mondja, hogy zsetont gfrjtiink. A jiltszma a tranzakci6k ism6tl6dd sorozata, melyben mindk6t f6i v6giil is racket-drz6seket tapasztal meg. A jftszma mindig tartalmaz vdratlan dtkapcsokisi mozzanatot, amikor a jdt6kosok megtapasztaljdk" hogy valami vdratlan 6s k6nyelmetlen dolog tort6nt. Az emberek fgy jdtsszrik a jdtszmiikat, hogy nincsenek annak tudati{ban.

M I ATA? Id6nk6ntel6fordulhat,hogynemtetszik,amitcsindlsz'vagynemtudomelfotokdlel6nyeged tt.-ilv?1ff"", mindig elfo-gadlak'Emberi guani. T;;"J lehet. visszatetsz6 "zonban, ietletenok6,bdr a visillied6sed nnim, i.*n."nEU"n va., mint embeNem 6llok felen"a it t"'".* dllsz felettem' Egy szinteny1Fy","F Ez akkor kiilonbozik' is, ha ,Jj*ii.tlylnkvagvmriveitsdgiink ,.k. il6;;;kkor vagyunk' ir id ir""-k"ro;u.iro t o-ii., fajtdjriakvagyvalliisriak Mindenkinek tnegttoLn a gond'olkod'dsra val6 kdpessdge

kiviil mindenkinek megvan.agondolkoddsrava16 A srilyosagykrirosultakon annak eldont6se,hogy mit akar ember felel6ss6Se k6p.*6;;. Ereii'-i"a""-"gy.i egyiitt fog 6fni azokkal a kovetkezm6nyekkel' az 6lett5l. Minden "gy"t-EitU* j6r. d<int6se amelyekkel A iliintisi modell rnk, veliink minden ok6' El6fordul, hogy rik, azt a strat6gi:ltkcivetjiik, amely melameutak-m6dok, ,zhat6 lesmegfelel6bb trin6 azt,hoff az ellens6gesnek vil6gt6l az id6nk6ni megpr6biilunk ugyanezeken :gtessziik,ha=iz eredmenyekudarcot 6s korunkbansemrudtak bennilnket rdk6'ny' m6don fejl6dltrn\' Term6meghatdrozott t<rdnk.Nekiink azonbanm6dunkband1lt' rk ellene,vagy ne is vegyiik rudomaisul' elmondani.Kornyezetiinkrremkdnyszertthet vagy hogy bizonyosm6don 6rezziinkvagy viselkedjiink. Eletkoriilmdnyeink arra, rdnk' Al azonbanmindig a mi egy6ni gyakorottratriit< .tyo*?ri mdsemberek Felel6sekvagyrnk apresszi6knak. mrilil<, dont6siinkon"rO, hogybefiSdot.rnk-. "r.knek 5bbi alkalommal megviiltoztathatjuk' Ez is' 6 korai elhatdrozesainkra Ha ezenkora netleneredm6nythoz szdmunkrafeln6ttazeredetielhatirozlst,6s rij, megfelel6bb vriltoztassuk dont6sekre fgy drhetjtik el, ha nem a Az emberektehiit k6pesek vditozfsra.A vdltozrisokat mintdink helytelenek'hanemkomolyan beldtjuk,ttosy uLgi viselked6si csupdn 6start6shigy ;'ioi.ui;;gv6ltoztatluk. A vrlltoziisokatpedig val6ssil ;idrdr";ti, sdtudjuk tenni. Sserz6ddses rn6dsser H atevagy aTA- szakem ber 6s6nvagyokakliens, akkor kozosf elel6ssd'get vrillalunk az6rt]hogy el6rjema vfltozdst, amit szeretn6k'
17

Autontitnia Hogy 6letiinket teljes drtelemben 6ihessiik, feliil kell vizsgiilnunk a gyermekkorban kigondolt strat6gi6kat. Amikor pedig rigy tal{ljuh hogy ezek a strat6gidk mdr nem igazdn mrikcidnek megfelel6en, alkalmasabbakkal keil 6ket helyettesiteniink. TA nyelven sz6lva, ki kell l6pniink a sorskonlvb6l 6s egyfajta auton6midtkell taldlnunk. A TA rigy alakitotta ki eszkcizeit, hogy azok segits6k ezt a folyamatot. Komponensei atudatosstig, a spontaneitds,es azintimitdsravalo k6szs6g.Ez azt a kdpess6getjelenti, hogy az egy6n k6pes legyen arra, hogy sajdt probldmdit ijsszesfeln6tt er6forr6sai moz g6sftds6valmegoldja.

A TA filoz6fi6ja
ATAbizonyos filoz6fiai alapfeltev6seken alapszik. Ezekemberekr5l, az6letr6l 6s a viiltoziis c6ljrir6l tett megdilapitrisok. A TA filoz6fiai alaDt6telei a kovetkez6k: Az emberekkel miiden rendben van. mindenki okd. Mindenkinek megvana gondolkodd.sra val6 kdpess6,ge. Az embereksajdt magukhatdrozzdkmeg \nnonv1,gzetiiket,6,s az ellutdrozds ez megvdltoztathat6. A fenti t6telekb6i kovetkezik a TA-gyakorlat kdt alapelve: a szerz5dd,ses m6dszer 6s a nyilt kommunikdcki.

Az etmberekke{,

tnind,en

rendherl

vo:n, nr-imdenki

akd

Ez a T,A. legalapvet6bb feltev6se. A kovetkez6t jeienti: Neked 6s nekem, rnindkett6nknek vannak 6rdemeinlq drt6keink 6s emberi mdlt6sdgunk. Elfogadom rinmagamat, amilyen vagyok, 6s elfogadlak t6ged, amilyen te vagy. Ez inkribb l6nyegi, mint viselked6si megrillapitiis. 15

ATAMA

II. r6sz
Nyflt kotntnunikd.citi Erq Berne nagyon fontosnak taldlta, hogy a kliens, csakfgy, mint a szakem_ ber, minden informiici6val rendelkezzdk arr6l, hogy mi *egy udgb" kciz<is munkiijukban. Ez abb6l a k6t alapfelt6telez6sb6l kcivetkizik, hofi azimberek rendben -' vannak,mindenok6,6shogymindenkitud gondolkodni.

A SZEMETYISEG ABRAZOTI\SA Az 6n-6llapot-modell

Egyesek ebb6l arra a-kavetkeztetdsrejutonak, hogy a TA felszinesgondolkoddst tiikroz. T6vednek. J6llehet a TA nyeive egyizerfl elm6lete mdgii m6ly 6s gondosan fel6pitett.

18

2. fqezet AZ EN-ALIJIPOT-MODELI
Gondoljvisszadleted elmrilt huszonn6gy 6rrijdra! Voltak-eez id6 alatt olyan perce\ amikor rigy cselekedt6l,gondolkoztiil 6s 6reztdl, mint amikor kisgyermekvoltiil? Voltak-eolyan id6szako\ amikor rajtakaptad magad, hogy rigy viselkedsz, gondolkodol 6rzel, mint ahogyan hosszriiddvel ezel6tt a sziileidt6l vagy mds, 6s gurdtjelent6 emberektdlmiisoltad? szdmodra szti{6-fi Maisalkalmakkor viszont magatartiisod,gondolataid 6s 6rz6seidkcizvetlen itt-6s-most reakci6kvoltak-earra, ami 6ppenkciriilcittedtcirtdnt?Ilyen alkalmakkor feln5ttkdntreagdltiil, olyan feln6ttk6nt, akiv6 mostanraviiltdl, 6s nem merij{t6l gyermekkorodba. vissza I O Szdnjarra most eg'ykis id6t, hogy le rudj frni legalibb egy-egypdlddt a fenti gondolkodiis- 6rz6smintAkra elmrilthuszonn6gy 6s az I viselkedds-, Srrib6l!O fs mostbefejeztedels6 gyakorlatoda az dn-dllapot-modellhasznLilatiiban. t Ndzziik,mit is csiniiltail?Megvizsgr{ltad hiirom kiilonbciz6m6djrit a viliigban val6l6tezdsnek. Ezekmindegyikevrselkedeselg gondolatok 6rz6.sekk6szlete. 6.s Amikor rigy viselkedem, gondolkodom 6s 6rzek, mint gyermekkoromban, aJ*orGyermeki dllapotban vagyok. dnAmikor fgyviselkedem, gondolkodom6s 6rzek,ahogyazt sziileimt6l liittam, vagysziil6-figuriiimr6lmdsoltam,akkor Szill6i dn-dllapotban vagrck Esamikor olyan m6don viselkedem,gondolkodom6s 6rzek, hogy ez a koriilcittemtrirt6n6 esem6nyekre val6 krjzvetlenreakci6,melymeksordn felhaszndlom cisszes feln6tt k6pess6gemet, al<kor Feln6tti.n-dllapotban vagrck A mindennapiTA-gyakorlatban sokszor egyszerfien mondjuk: ,,Gyermekiazt benvagyolC' vagy ,,Sziil6i-ben vagyok' vagy ,,Feln6tt-ben vagyok". Ha rjsszetessziik hairom6n-iillapotot,megkapjuka hiirom rdszb6l 6116 a dn-dllapotszemlyisdgmodellt, amely a TA-elm6letkdzponti gondolata. Ezt hdrom egymdssal 6rintkez6kcir segitsdg6vel ribnizoljaa TA. Sziil6i 6n-dllapot (Parent) viselked6se\ gondolatok6s 6rz6sek, amelyeket sziil6k161 sziil6-figureikr6l 6s mdsolunk Feln6tt 6n-dllapot (Adult) gondolatok6s 6rz6sek,amelyek kozvetviselked6sek, len reakci6kaz itt-6s-mosr-ra Gyermeki 6n-{llapot (Child) gondolatok 6s 6rz6sek,amelyek a g'yerviselked6sek, mekkoriak fjrajdtszdsai 2.1. dbra:Ekdrendfrstukrunilis diagrant;az 6.n-dllapot-modell 21

A TAMA , Ezt.az egyszer( diagramot, amelyena korciknincsenekfeloszwa, ekirendit sze.rkezeti diagramnak nevezziik. A k6s6bbiekben taliilkozni fogunk egy rdszletez6bb, miisodrendri diagrammal is. A szemdlyis6gnekaz 6n-:illapotok fogalmilval ttirtdn6 leiriis:it stukturdlis , elemzdsneknevezziik.

AZ EN-ALIAPOT-MODELL Sziil6i 6sFeln6tt 6n-6llaO Miel6tt tovribbolvasniil,menj visszaa Cye-n19$' jesvzeteidhez' .r^,rri ituszonn6gv6rdt felt6rk6pez6 ;"ffi;ii6;;;il "" dn-dllaPot Gyermeki vol"'"' "e;;;lj;;;kt" az id6szakokra,amikor Gyermeki6n-allapotodban lehet, ha megpr6b6lod er"aral"rtupiritutiat. s"gi*6gedre tfl. i.Ji;,--ily""

P6lddk

az 6n-6llapot-modell-vi{ltiisokra

gul6javal ggyrgndkiviil forgalmas fton halad.pillanatr6l pilanatra meg-. .{u1" figyeli a kciriikitte elhalad6 tgbbj_jermfihelyzet6t6s sebess6g6i. Fit;ii;, ritletio 1a![ta1 Aut6jdt annak megfelel6envezeti,'amititt 6s.ort i.ugu f6.tit t"puirtut. Feln1tt6ndllap otdban van.

amikorez lezajlott! SrilIii ""-'" dn-dllaPot maSagondolaraidat, 6rzeseidet, dgy;;;;en a m6donird le kapcsol6d6 voltdl. ltt rijra el is jStszhatoda amikor S"iit6i il-;ll"ptodban rartiisodat. tdrtdnteket, gondolod. '"'*'s-;iil6i ha iinha kaphatsz, megkdrdezed ;",iaoutot ui legkcinnyebben-rigy De fejedben?" azis lehet,hogy is mona anyaiugy uiru rn"*"i"ii"rr,lli e 6-bdcsi6'esetl g vo It ziil6de, nagyndni i,"sy, ".luhol-a iil r, ffiH;;'#i;'1;8il1 ^i[rr, tandrod6. .*i..conaorav6grg,hogyazokbanazidSszakokban,amikorS-ziil6i-benvolmds esetleg val6di szirleidr6l. gor,'iolutaidat, t6l. masatart6roaut, "r"6s"idet taliitni, hogvki is az., v"l6szinriteg konnyen 16fogsz ;;'iikiliilili-a*ri"J. egyesalkalommal,,lekopirozol"' ut ii -itia""

de 6ii6seket nem. A legtiibbsziirugyanis j"gy";i"{";;',^;;r"tiitrl.rflotatokat, ktizbennem rraoruggur-riffiuau"t hai6konyanfoglalkozni'hogy az ift-es-most a retn6tt 6n-6llapotbanis k6pesekvaS;ff";;;";Uan irp"r""f"rf. erz6sek"ei. s\arnk6rz6sekreFeln6tt aFeln6n6s a Gyermekierz6.seket?A ""'Hfr;;.'**ejukmegkiilonbriztetni jelentik. helydnu.at6 fgslylkgzast iegfeletT.6s ,rinia7"i-r-ili a drzbsek kozvetlen frzelmi amikor a *atit csakvisszal"""li"Jti-dri, Eml6kezziink ",tiOit6vdgott' ,22
z5

6n-6llapotodban le tudsz Elk6pzelhet6, hogy azt fogod taldlni, hogy Feln6tt

ATAMA visszahatdsa feler6sitette reakci6it, ilyen 6s m6don segits696re abaleset volt elkeriil6s6ben.

AZ EN.ALIAPOT-MODELL Berneaztmondja,hogyamikoregyadott6n-dllapototmeghat6roz6erz6sekis fogom *, * t"pur"i"lanal vagyokftapcsolatbin,akkor azokai a magatart{sokat urt a ti"o,ryos 6n-dllapototmeghatfrozzdk. P6ldriul,amig Jane ,"*"ii"-"f'et gy"r-"kimLdkeit npownlja.ln'eg, kozben ugyanazt a p:inikot ahogyanakkor viselkedett. "lk6r6 "r-itf.ofaUOf arzii, 6s igyanolyan m|4on viselkedik. k;, ;;;;l;;t 6s 6s az.6rz6sekhez a tapasztalathoz' kap"csol6dnak n,ri.g"r""ar"k kozvetlenfii 6n-6llapot6t' ecviitiesen ieltjlikki JaneGyermeki '"'"';;;;l;ilrp"i hoz,o"J"I iehiit m6dot ad irra, hogy ilyenfajtakapcsolatokat kozott' Ha azt liitod' hogy olyan 6s tapasztalat 6rz6sek ,unf.ll1[ ,"ugatartds, jellemz6' mutatok,amelyGyermeki6n-dllapotomra is 6s tapasztalataimat 6rz6seimet "rrt.ntggZ -u"gututtatioi;dt hogygyermekkori ;kGer$g;A;i felt6telezhet6, elkeza ho"gy;;"gudltoztattim magatartdsomat'.6s Hapedigaztieitoa, riirai6tszom. jel-zik,-akk.r bizoJ'u i.t"t .t, amJgek Feln6rt6n-dllapotomat ;'#;;;;i.;6t is 6s'6rz6seim az itt-6s-moit reagiil6 feln5tt ember6i' tapasztalataim il;;l;t mutatok, amelyet sziileimr6l kopiroztam, akkor magarartAst elrrlfo,.1i1el6'olyan 6s (jrajiitszom azokataz6rz6seket tapasztalatokat, rn.g-""Jft"iO,togyU"iiitt6l r6luk mdsoltam. amelyeket

Az 6n-6llapotok

meghatdrozdsa

Eric Berne a kovetkez6kben definiiilta az 6n-dllapotot..Konzekvensirzd.s-ds tapaszralati minta, amely k6zvetleniil kapcsol6dik a megfelel6konzekvensmagatartdsi m.intdzottsaghoz.

vannak-e val6s kiildnbs6gek

az 6n-6llapotok

kiiziitt?

Ugyanilyen m6don el lehetne kdsziteni Jane Feln6rt s Sziil6i 6n-dllaporainak listaij:it is, 6s ezek szint6n kovetkezetesendsszerarroz6egys6getalkotnrinair. pedig t6rjrink vissz.a. Beme meghatiiroziisrirf ds olszpontositsuk figyel_Most miinket a,,kozvetleniil kapcsol6d6,' kifeiez-6sre.
JA

.. -azokat felhasznillnunk: man4l- az emberel<h:irom, egymdst6l vildgosan megkiili.bozterher6 lit ezekmegfelelnek-e a hiirom dn-dllapotra vonatko26 gutrr;;-iir.irmuratnak-e,6s definfci6nalc?

?5

ATAMA (2) Azok a tapasztalatok6s 6rz6sek,amelyekr6laz illet6 szem6lybesziimol, megfelelnek-ea magatarrdsmint6knak olyan m6don, ahogyanmi elvrirndnka modell alapjrin? amelyek . . M1 miir tekint6lyes mennyis6gfirnegfigyeldsdll rendelkez6siinkre, mind a kdt k6rd6sreadand6 ,,igen"viilaszt trlmasztjrikalii. Ezenkutatiisok r6szletes leirdsa kiviil esik a konyv drdekl6d6sikor6n. A bibliogrilfiai hivatkozdsokkcizott .azonbanmegtaldlhat6k azok a mrivek, amelyek r6siletesen fogialkoznak a t6mrival.

AZ EN-ALIAPOT-MODELL 6t"ryX!:1:9:l:9:,0" nem "t* Freudmodellje6s az 6n-6llapot-modell esv dbr6zolisdnak egyszertiei a szem6lyis6g Egdszen egym6snak' is mondanakellent m6djai. ki.ilonbdz6

maguk a dolgok Az 6n-rillapotok elnevez6sek 6s nem

fn-dllapotok

6s a superego, ego 6s id

megit6l6se. lehet6s6gek az 6n-zillapotokr6l'mintha E konw szerz6ielkertlik, hogy rigy beszeljenek

^rot,:'alig#'

tegv6k' ;"il?;J. l;;;6ttn"ti t"ii'ogv 6nokugvanezt modell

A t(legyszeriisitett

ben tanultdk a TA-t.

26

27

ATAMA Mit mond nekiink ez a trilegyszerrisitett modell? Pusztdn ezt z{llftja:Amikor gondolkodom, Feln6tt-ben vagyok,

Err6l van sz6! Nem csoda, hogy a hogy ez a TA alapkove, dr;bbenten k"drd,

amikor 6rzdse_ im vannak, Gyermeki-ben ,'"gyoi, 6samikor6n6kft6retJer lii"i,]r., sziii6iben vagyok. "

3. Fejezet AZ EN-ALLAPOTOK FUNKCIONALIS ANALIZISE

A kcivetkez6 k6t fejezetben az 6n-i{llapot-modell r6szletesebbv:iltozatiit dolgozzuk ki; szerkezet vagy funkci6 tekintet6ben vizsgriljuk az dn-dllapotokat. A szerkezeti.modell azt mutatja, hogy mi van az egyes 6n-iillapotokban. A funkciondlismodell sz6wiilasztja az 6n-iillapotokat abb6l a c6lb6l, hogy bemutassa, hogr an haszniiljuk azokat. Formiilisabb nyelven kifejezve a fenti elgondoldst: a strukturdlis 6n-iillapotfoglalkozik, a funkcionflis modell pedig azok modell az 6n-iillapotoktartalmdval foly amat dr a ko nce n trdl. SZERKEZET = ..MI" : TARTALOM. FUNKCIO :,,HOGYAN" : vtOoSzrn. Els6 liitiisra tal6n a funkcioni{lis modellt konnyebb megdrteni, ezdrt ezzel kezdjiik. N6zzrik a 3.1 ribrrit!

5n-dllapotomban vagyok, az itt_ 6s most_ra rnnyi er6forriisommal reagdlok. Ez sokszor Ilyenkor val6szinrileg,,gondolkod6,,_kdnt kivilr6l figyelnd a magitartdsomat, val6_ odom.

Irdnyft6-Szab AIyoz6 (Controlling Parent) Sziil6i

rrisftemvdltozat ad nekiink n6h:iny egysze_ ,k felismerdsdben. Amikor feh6ti_bin va_ rmeki,ben vagyok, grakran drzdseim van_ an itdleteket alkotok. Ezek a k6zenfekv6 ogy teljes leirdst adjanak az egyes in_dlla_ ulasztja megemlfteni, hogy iindr, -- "" hetek ds irtEkrt6leteke, nf]lio,f,riof..' "*",

Gondoskod6 Sziil6i (Nurturing Parent)

Feln6tt (Adutt)

Alkalmazkod6Gyermeki (AdaptiveChild)
jelenlegi feln6tti er6forrdsommal 6sszes zenisftett modellt. Kcinnyfi olvasmdnyok :gteszi.Arr6l azonban, hogy mi is a TA a kcinyvben mostant6l kezdve mindvdgig

Szabad Gyermeki (Free Child)

3.1. dbra:Az 6.n-dllapotok analizise funkciontilis

2B

29

ATA MA

ANALLZISE FUNI(CIONALIS EZ EN-EU-qPOTOI(

Alkalmazkod6

Gyermeki 6s Szabad Gyermeki

llapotomban vagyok. ponrosan rigy viselke_ yermekkoromban szoktam. rbbr6szt alkalmazkodtam a sziil6k vagy szi,i_ hogy ha nem akarok bajt magamnak]lobb, 69 ha nem is nagyon sze.etem 6ket. Rmlkor

Positiv d.s nego:tiiv Alko.bnsl,kad6

Gyewneki

6s a legszivesebben kiab:iltam volna vele. m ezeket a magatartiism6dokat, amelyeket sziileim elviiriisr{nak. Amikor fgy teizek, akod6 Gyermeki r6sz6ben vasvok. olyan iddszakok is, amikor Teilrizadtam a

mert nem volt kedvem el6venni a zsebl annyira diihften, hogy :illand6an nevet dacos es morcos voltam. olyan volt, mintha a sziileim :illitotta szabd_

ntha egy bels6 hang azt mondanii: ,,Majd omban ugyanezr a lflzad6 eligedetisdglr hogynem tud riivenni a tiinydiomon lev5 m11dig a gyermekkori szabiilyokra reagii_ Lakkoris azAlkalmazkod6 Gyirmeki 6ni6l_ st kiilcin niillapot_felosztiisban iibriizoltiik lnevez6s m6g a mai, modemebb forrdsok_ :n azonban a jelenlegi gyakorlatot folytat_ ma gatartdsformdk kcjz6 soroli uk. szakok, amikor a szril6i elvdrisokt6l telie_ :m alkalmazkodtam a sziil6k fel:illftoita :n. Egyszenien azt tettem, amit 6n magam rlt, sfrtarry mert szomorf voltam. amikor rlciktem. Oriikig rudtam olvasni 6s kirakds ,.ztetds6re, hanem csak magamnak. 30

31

ATA MA Pozitiv 6s negottv Szo,bo'd.Gyertneki

ANALLZISE FUNRCIONALIS AZ EN-ALI-APOTOK melyik sziii6m megnyugtatott,kimosta 6sbekotoztea sebemet.Amikor azt a fajta jdtszom rijia, amit a sziileim akkor mutattak, amikor vigydztak r6m, magatartdst sko Gondo d6 Sriil6i-ben vagYok. jeloljtik ezt esetdben, kett6soszt6ssal ugyanfgy,minr a Gyermeki A 3.1.6briin az Sbrafels6k<ir6ben. Pozitirt is nego:tiv lrdnylt6'szabdlyoz6 ds Gondoskodd SsiilSi

A SzabadGyermeki magararresok szint6npozitiv (ok6) 6snegativ (nem ok6) formdkra oszthat6k.Ha azt mondjuk, SzabadGyermeki-ben vagyok,ez aztjelenti, hogy olyan gyermekkoromb_6l szilrmaz6magatartdsformdkat veszekfel, amelyek nincsenektekintettela szril6iszabiilyokra korldtokra.Szdmomra, feln6tt sz66s a p6ldiiult6telezmdra ezekegyes produktivak6sigy pozitivnak esetben nevezhet6k. ziik fel, hogy gyermekkorombanelhatdroztam,hogy szileimmel tcirt6n6alkalmaz-

o Gondolj issza az elmrilt huszonn6ny6riira! K6szitsfeljegyz6stazokr6laz alkalmakr6l, amikor pozitiv Alkalmazkod6Gyermeki-ben votiel. Milyen volt a magatartdsodilyenkor? Visszatudsz eml6kezni,hogy milyen gyere-kkori szituiici6t jiitszol fjra? Csiniildv6gig ugyaneztazokraaz alkalmakra,amikor negativAlkalmazkod6 Gyermeki,benvoltdl, amikor pozitiv SzabadGyermeki-ben6s amikor negativSzabad Gyermeki-ben volteil.Szakitsegypercnyiid6t, 6sjegyezd fel jut az cisszes sz6t,ami csakeszedbe a pozitiv Alkalmazkod6Gyermekimagatartds leir:isdra. Tedd ugy. aneil: negativ Alkalmazkod6Gyermeki,pozitiv Szabad3yermeki es negativSzabad Gyermeki esetdben. O

alcsopora EgyesTA-szerz6k sziilSi mindk6t r6sz6ttoviibbi negativ 6sp-ozitiv E tokra oiitidk. (Helyenk6ntitt is tal6lkozunk az ok6 6s nem ok6 kifejezdsetrkel.) vagyrnk, amikor a mdsokhoz Szrild'r-ben szerz6kszlrint pozinvtrdnytt6-Szabdlyoz6 intdzett utasit6iaink c6lja, hogy meg6vjuk,megv6djiik 6ket, biztositsukj6l6tiiket. Esy orvos p6lddul .api."n.riin"t i bltegdrei,,nigyja abba a dohrinyzrist!Art llyenkor fjrajritssza azr a fajta utasitdst, amit kicsi kordban a sziileit6l O"nnek." kapott: ,,Nejr{rkrilj az fton a kocsikel6tt!" SzilI1iolyan magatartdsokatloglal magrilant A negitiv lrdnytt1-Szabdlyoz6 veszilitekintetbea mdsik embert.A munkahelyi f5nok, aki.igykirilt rrl amelyekn-em ritkriin6j6re: ,,MArmeginthibrizott!", annak a tanit6nak a hanghordozdsdt,magakordbanugyanezttette vele. rijra, aki hat6ves tartdsdtj:itssza jelent, amelyeka temogaSrilI6i olyanmagatartdsokat Apozitiv Gondoskod6 fakadnak.A negattvGondoskod6 tiisra szbrul6 ember iriinti igazi segit6k6szs6gb6l Sriilii aztjelenti, hogy itt a segits6ga miisik ember figyelmen kiviil hagyriYval igy sziii6i magatartdsban sz6lunk a tirsunkhoz: trirrdnik. Pozitiv Gondoskod6 Ha segits6gre? igen, akkor csaksz6ljril!"Ennek negativmegfelesziiks6ged ,,Nincs 6s igy iOleU".t sz-6lunki mdsikhoz: ,,Na,add ide, majd 6n megcsiniilom!", ezzel Sziil6iA helyette. negativGondoskod6 6s kivessztiliimunkdta kez6bSl befejezziik p6lda. anya"a leglobb re a ,,fojtogat6

tartds egyesalkalmaira! sz6t,amelyeszedbe fel id6 Effperc gondolkoddsi alattjegyezd az risszes kapcsolatosan. jut a pozitivIriinlt6-Szabrilyoz6 Sziil6i-vel Sziil6i, a pozitiv GonTeddmeg ugyanezta negadvIrdnf t6-SzahAlyoz,6 is! Sziil6iesetdn O Sziil6i6sa negativGondoskod6 doskod6

Ir:inyit6-Szab6lyoz6

6s Gondoskod6 Sziil6i Feln6tt

A Feln6tt fnnkciondlis modellt :iltaliiban nem osztjuk fel. Azokat a magatartesokat, amelyekkel az itt-6s'most szituiici6ra reagiilunk, felhaszniilva a rendelkez6siinkre iill6 osszeser6forr:ist, vdlogatds n6lkiil a Feln6tt-hoz soroljuk. Ezzel dttekintettiik a funkciondlis modell teljess6g6t. A 3.1. rlbra rrividen osszefoglalja az eg'lszet.

Mds alkalmakkor a sziileim 6vtak is vigyiiztak *im. Anya dajlc{lt 6s Apa lefekv6sel6tt mesdket olvasott.Amikor elestem lehorzsoltam tdrdemet. 6s a vaL32

AT,4 MA Ha meg akarom mondarri, hogy melyik funkcioniilis 6n-illlapot-rdszedethaszndlod, a magataftesodbdl kell megft6inern. Pontosan emiatt ezeket a funkcioniilis alosztdlyoka t nevezhetjiik v iselkedds-leirdsoknak is.

ANAL{ZISE FUNKCIONALIS Az 4N-ALI.LPOTOK

Egogrammdk
Vajgl a szem6lyisdgiinkbenmilyen fontossdgrihell'et foglalnak el ezek a - funkcionillis 6n-:illapot-r6szek? Jack Dusay intuitiv m6dsiert d6lgozott ld ennek kimutatdsiira. M6dszerdtegogrammainak nevezi. Az egogramma elk6szit6sihez el6szor egyvrzszintes is vonalatkell hriznunk. Ezt cit r6szre osztva cimkdzziik meg az rit funkcion:llis 6n-r{llapotbet(jeleivel. Az Ir:lnflt6-szabdlyoz6 sziil6i tehdt ISz lesz,a szabadGyermekiszcy 6sigy toviibb.

GS z
3.2. dbra Dusayelgondol6sa hogy az egyes az, fekv6n6gyszogek fiigg6leges f<il6 oszlopokat emelj,tink. oszlopmagassdga mutatja,tiog.ypdtaad ir'ilyei m6rt6kAz azt re ben haszniilod azt a bizonyosfunkcioniilis r6szt.

3.4.dbro

id6t a Feln6m-ben tciltrjd6sa legkevesebbet Gondoskoa . . _ nglatiul ha a Iegtcibb d6 Szril6iben,a kcivetkez6k6ppen dbriizolhatod:

I
Pozitiv

l I
Negativ

3.3. dbra Most pedig folytassuk6s rajzoljuk meg a mdsikhiirom oszlopotis. Mindegyiknikrcizze az illet6 6n-rillipotra forditott relativ id6tartamot. A 1ek a ma_gassiiga kovetkez6k6ppen ki egy megrajzolt egogramm(ez p6rdriula szeru6sajritja): n6z
.fa

3.5.dbra
C Ldss neki 6s rajzold meg a saj;it egogrammddat! Ha csoportban dolgozol, gondolataidat oszd meg a tobbi csoporttaggal, mikcizben rijzolsz. Gyorsan 6s intuitiv mddon dolgozz!

35

ATA MA

4" fejezet STNUKTUR]ILISMODELL E NNESODR-END{I

Az el6z6 fejezetfunkcioniilis modellj6ben az 6n-iillapotokaI aszerint rrdlasztottuk sz6t, hogy hogyan mutatkoznakmeg a magatartisban - tehiit a mfikodds m6dja szerint. Most a miis od fokit str ukrur dlismodell kovetkezik - azt vizs griljuk me g, ho gy mi van az 6n-iillapotokb al - tartalom szenntMegsziilet6sem piilanatzit6l megtapasztalom a kciriilottern lerrd vilaigot. A megszerzetttapasztaltokat elraktdrozom az eml6kezetemben Vajon az 6leti.inkben tapasztaltaknak minden pillanati{t meg5rizztik valahol az emldi<ezeriinkben? Meg'uan-e a k6pessdgiink arra, hogy mindegyiket el6hivjuk? Senki sem tudja biztosan. Az sem vili.gos, hogy az elraktdrozz{s pontosan hogyan is trirt6nik. a""ytt biztosan tudunk, hogy mindenki meg6riz eml6keket a mriltjrir6l. Ezek koziil n6hdnyat eg6szenkonnyed6n visszaemelhetiink a tudatossdg szintj6re. Miisokat nehezebb fetfedni. A kora gyermekkor emldkei pedig val6szinrileg csak dlmainkban 6s fantrlzidnkban t6rnek vissza hazzink. Minden ember tapasztalatok megsziimliilhatatlan sokasdgiit halmozza fel eml6kezet6bengondolatokr6l, 6rz6sekr6l 6s magatartisokr6l. A miisodrendri strukturdlis modell cdlja ezeknek az eml6keknek az 6n-iillapotokon beliil tiirt6n6 hasznos osztdlyozd,so Ha j6nak ldtod, ugy is gondolhatsz a milsodfokri strukturdlis modellre, mint egyfajta kartotdkoz6 rendszerre. K6pzeljiink el p6ldr{ul egy iizletembert, aki egsz nip 6s mindennap a legkiilcinbciz6ub falta papirmunkilkkal foglalkozik: bejov6 es kimen6 levelek, sz6ml:ik, anyagelszdmoldsokstb. Ezeket a papirokat a napi munka hanem gondosan 6s sziszternatiltuv6gezt6velnem hajig6lja el e8y szemeteszsdkba, san elteszi kartot6koz6 rendszerdbe. Nyilvdnval6, hogy mi6rt teszi ezt. A kartot6l<oz6 rendszer segits6g6vel fgy n:Ldiarendenti anyagait, hogy az az iizleti munkdjdnak haszndra van. T6telezziik fel pdlieiul, hogy m6rleget kell kdszitenie. Egyszeriien oda kell mennie a ,,szdmliik" ielirattal ellitott kartokdk-sorhoz, 6s ott, sorrendben lerakva megtaldl minden, szfmar a szii k6ges anyagor. Pontosan ug'yanezen a m6don, a TA-szakember a mdsodfokri strukturailis modellt haszndlja fel arra, hogy egy szem6ly gondolati, drzdsi 6s magatartesbeli eml6keit kartot6kba sorolia olyan m6don, hogy az hasznosithat6 legyen a szem6lyis69 struktur6lis analizisen keresztiil tort6n6 meg6rt6sdre. A mdsodfokri strukturiilis modellt a 4.7. 6bra mutatja be' Hogyan is mrikcidik mint kartotdk-rendszer? Gyermekkorunkban mindannyian kapunk iizeneteket sziileinkt6l. Minden egye, iizen"tr6l bizonyos m6don gondolkodunk 6s bizonyos fantrlziiikat friziink hozzijuk. Vannak drzdseinh amelyeket megtapasztalunk az iizenettel kapcsolatosan, 6s el kell dontentink, hogy mit fogunk csin{lni az iizenet ,,k6zhezv6tele"utdn. Ezenfeliil lehets6ges, hogy sziileink megokoljrik, mi6rt is olyan fontos az iizenet' Ilyen m6don olyan 6rz6seket fejezhetnek ki, amelyek egy b,urkolt iizenetet tesznek hozz| a nvf]tan kife iezetthez.

Az rillsnd.6 stig hipo td*ise

tDVan valami,amit esetleg megakarsz vdltoztatniaz egogrammeidon? Ha igen, l6ssuk,melyik oszlopor kell magasabbrieirelned,hogy el6rd ezt a vAltoz{st? Gondoijki legal:ibb ot rij magatartdsform:it, amelyekkelgyakoroihatsz, . hogyazt abizonyos 6n-iillapot-r6siedet noverd!Fiatiiro"a *iii.aun;h;gy, "t kcivetkez6 h6tengyakorolnifogodezeket! Ha k6rj . - Azuiqn rajzald meg rhjraaz egogrammiidatl lehetsdges, meg valakit, aki T6gedj6l ismer, hogy 6 ii kdszftsen rlrmd_ "gy riefrral6sitani. szeresen druld el neki, hogymilyenviiltoz6stakar?l"gogru--r{t. vuin., ne ez azuj egogramma igazofale az diland6sdg hipot6zis6tfO-

37

ATA MA A m:isodrendristrukturdlis modellbena sziil6kt5lvagy sztil6-figur:ikt6lkaport uzeneteka sz: kartot6kbanraktdroz6dnakel. Amiver r,ogy rr'.i6rrfontosak az rizenete:k,azt az Fs_ban raktdrozzuk"ef.d iitt", -"g;.tlj,ik,;rn"ni.r", burkolt r,'onatkozdsok pediga Gy:-banvannak. ""gy Az tizenettell<apcsoratos gondorataink Fz-ben sajiit az taldlhat6k.

MODEI,L A MASODRENDTSTNUTCTUNALIS introjekci6k. Ha valamit Formrilis nyelven azt mondjuk, hogy ezek sziJll6i ahelyett, hogy megrdgnank mintha lenyeln6nk eg6szben, introjektdlunk,ai olyan,

Sziil6i (Szr)

emlkei. tolt6sek strukturiilismodellbenel6szriraszerintosztjukfel a Sziil6i-t, A mdsodfokri

jeldljiik ezen a diaghogy az eg6szSziil6i 6n-rillapototSz2-vei Megjegyezztik, beliili Sz,F 6sGy kiilonboz6m6donjelolt6ka Szz-n A ramon. kiionbriz6TA-szerz6k Sz:-nak,Fs-nak6s Gy:-nak nevezziikazokat. Mi alosztiilyokat. k<ivetkezetesen Ssiilfli a Ssiil6i-ben (Sss)

'onAil

ltAnEt

Gvermeki (Gyz)

(Mdgikus !zrl]9 a Gyermeki-ben Sztil6) Feln6tta Gyermeki-ben (Kisprofesszor) Gyermekia Gyermeki-ben(Szo_ matikusGyermeki)

4.1. ribra:Ivlisodrend(strukturdlis modell Az az elgondolds, amit arr6l arakrnrnk hogymi lesz,ha az iizenetet ki, kdvet_ jiik vagy nem krivetiiik' a szr-nekvdrik r6sz6vZ. Azok az 6rz6sek, amelyeket elgond ol:isaink. eredm6nyek6nteqltinh a cy, _t"n ora[,"t6r., ?r-i.lij a'oiitriiit *.0r, amit tenni fogunk,az Fr-b6lion. Akovetkez6 r6szekben'behat6bban szemiigyr.evessziik a modell,,kartot6kren_ Cez6dobozait".

Felndtt a SziilSi-ben (Fil

l!fidsodrendii struktrira:

Sziil 6i (Szz)

valahaigazvolt. Gyenneki s Ssiilfi-ben (Gys)

Annyit mdr tudunk, hogy a szril6idn_-rillapot jelenti a gondolatoi<, 6rz6sek 6s ragarartdsok teljes sordt, amelyeketsziit6kr6tEssiila_fid.?k ;i;;;;il;. i;; ;trukturdlis modellben a sziil6i rartalma,isy J.nniarhiiJ, il;;.]ili6; eredetri 6rz6sek magatartdsot 3ondolatok, 6s "mtetivo*al. l8

Anydnak,Apdnak 6s a Tanft6nak is, mindegyikiiknek volt Gyermeki6n-:lliavolt az rdsze 6ket,az introjekci6nak pota.Amikora sajdtSziil6i--be introjektriltam 39

ATA MA
A MASODRENDU STRUTTUR,ITI S MADELI,

tril kapcsolatba ke^ilhetek 6 cye.mekr* az iirer"ink+ e;"d"1;;;ift;i 6, masarar_ tdsaikkar' Megtapasztar'ato.inmugu*ut, ur, a sziil6 terte, amikor kicsi volram. "rt-t,r#iiir.r. ""gy,ti;ilok, -ir,,

6 Gyermeki-jiikkelkapcsolatos6szrer6sem. A r6luk felharmozott eml6keken keresz-

Az emldkeknek ezeket a milli6it szdmtalan kiilonboz6 m6don lehet osztdlyozni. Egy nyilv6nval6 m6dja az osztiilyozdsnakaz 6letkor szerinti csoportositds.Egyes TA-szerzdk,pl. Fanita English ezt tett6k. ivl6g gyakrabban, a struktur:ilis Gyermeki n-:illapotot kiilcinbciz6 m6don osztjuk fel, amelyet a 4.1. dbra mutat. Ezt a ltovetkez6k6ppen magyardzzuk: Amikor gyermekvoltam, mdr voltak SziilSi, Feln6tt 6s Gyermeki 6n-:illapotaim. Minden gyereknek vannak alapvet6 sziiks6gletei 6s kivdnsiigai (Gyermeki)" Vannak fantiiziij 6s elk6pzel6seiarr6l, hogy ezeket hogyan lehet legiobban megszerezni (Sziil6i). Es minden gyermek rendelkezik intuitiv probl6mamegold6 k6pesc6ooel (FelnAtt)

Mdsodrendfi struktrira: Feln6tt

mint azok a gondoratok, rzdsek 6s magatartdsok, amelveket itt--6s-most-ru az . likrilja'hogva Fern6tt akartot6kgy,1j,6-d;;r, "L1'r.ugararr.grii"",iriio"t n, urt i.,,p_ az ui-,"\rb".," raiorffi i"ro ."uga ldsokdsa probl6rnamego ld:isok azo?;;;; ;;;t;lt;;il;dkffi ietn6ttk6nt A Feln6tt-em tarralma irgy rlefinidlhat.,

Ennekjelzds6re a Gyermeki 6n-;illapototjelz6 nagyobb korrin behil rajzoltunk Sziil6i, Feln6tt 6s Gyermeki 6n-6llapotoliatjelz6 kriroket. A Gyermeki 6n-6llapotnak ezt a hdrom belsd felosztdsdt konvencioniilisan Sz1-nek, Fr-nek 6s Gyr-nek nevezziik. Az eg6.szGyermeki 6n-i{llapotnak a mdsodrendri strukturdlis modellen beliil a Gvz elnevez6stadtuk.

a rendelkezdsemre eillnak.

Sziil6i

a Gyermeki-ben

{SzJ

rszon uta.zol. melletted A rill6emberolyan :m kieselaz ajt6n.Az itt_6s_most feltrima_ te is visszalcikdrisd igy visszanyered 6t, ; kcizepen. z egym:isfajta problima megoldrisi m6d_ rgyvalami szdmodrafontos Elveszett. iiltaiiibannem osztjukfela Felndtet.Az agramon.

Minden gyermek mdr rriszonylag koriin megtanulja 6iet6ben, hogy vannak olyan szabdlyok, ameiyeket k<ivetni kell. Ezeket a szabiilyokat pedig Anya 6s Apa iririk e16. A feln6ttekkel ellent6tben a kisgyermekeknek nincs rd k6pess6ge,hogy megmagyar{zza a szabdlyokat s ellen6rizze, hogy vajon van-e drtelme kcivetni azokat. Egyszerrien annyit tud, hogy a szabiilyokat kovetni kell. De gyakran egyriltaliin sernmi hajland6szigotsem 6rez a kovetdsiikre. Igy mddot taliil arra, hogy engedelmess6grer6mitse vagy csiibitsasajiit mag6t. ,,Ha nem mondom el esti imdimat, az ordcig el6jorr a pokolb6l s eivisz." nem eszemmeg mind a'vacsordt,a mama orokre elmegy, 6s soha nem jon ,,tr-Ia vissza." ,,Haj6 leszek, mindenki szeretni fog-" Ebben a miigikus formdban raktdrozzaik ei a gyerekek a sztil6kt6l 6rkez6 iizenetek saj;it viiltozat:it. It4ivel ezek az impresszi6k a gyermek fant,iziak6pei a szril6i iizenetekjelent6s6vel kapcsolatosan,a modellben a gyermek Sziil6i 6n-rillapotdnak tartalmak6nt csoportositottuk azokat. K6s5bb, feln6ttk6nt, visszamehetek a Gyermeki-be, 6s el6kereshetem ezeket a miigikus iizeneteket, amelyek a Szril6i-t alkotjeik a Gyermekim-ben, Szr. A sziil6nek ez a fantiizia-viiltozata gyakran sokkalta fenyeget6bb, mint maga a sziil6. M6g akkor is, ha a sziil6k nagyon szeretik 6s d6delgetik gyermekiiket, lehets6ges, hogy a gyermek rigy 6rz6keli, hogy ilyenfajta destruktiv iizeneteket krizveritenek fe16: ,,Bdrcsakmeghaln:ill" ..Sohasemmit nem szabaddlvezned!" ,,Nem szabad gondolkodnod!" Az ilyenfajta nyerses69 visszaaddsiraaz Szr-nek kiilcintrrizS ijeszt6 g(n5meveket adtak a koriibbi TA-szerz6k. Ilyenek voltak p6ldiiul a Boszork6ny Szill6i, az Emberev6 Sziil6i 6s a Diszn6 Sziil6i.

M{sodrendfi

sruktrira: Gyermeki

Az egydnneksaiiit gyermekkoriib6l szdrm az6 felhalmozotttapaszralaraita Gyermeki dn-dllapot tartut-a"ut.erzet Z.,, a"n"jaf irf..

+o

47

ATAMA A gyelTek csapong6_fant|zrilja azonban nemcsak negativ lehet, hanem pozi . . tiv is. ASztil6i a Gyermeki-ben a Ttind6rkereszranydval, a;6 riinddnel ts a Mikulis is osszekapcsol6dhat.Ez6rt mi a ,,[adgrkui sziii6i" terminusr haszndljuk az ip6y{ Szl idfejezds6re. Berne elekrr6ddnak nevezte az Sz1_et. az elnevez6s arra a m6dra vonatko_ Ez zik, ahogyan a gyermgf, majdnem kompulziv m6don, reagdl a jutalomnak 6s btin_ tetdsnek ezekre a mdgikus k6peire.

t a la,,isoonnvo srnurtunaLlsMoDELL
6sez igy Tgfl t,9"1!P--AmikormegraJAzonbeliikvan egy m6g koriibbi Gyermeki' nem mutatjuk ki tet:": tT"Jt^Y1ggel' Ezt zoliuka modell diagramjai,ezi iiltaidban el6tt' tartsd'szem A

"r"iiiffi;;;6t*

Cy";"i.li?""f, i"gf.tlonboz6bb ugyanis teiiipiasorrin nuifixrl a Gyera " azokkala k6p-ekkel,.amelyeketFeln5tt-r61.ds orr_t osszerakjuk strukrurdlis diagramot' u ,iti"r m:isodrendri alkottunk, meki_r6t "kk"l;;;6Jrk a amelYet 4.1. {bra mutat'

:;;;t';'

vasv' [d<inosen' lelapeuta fr3. 6leikorainkellv6gigkrivetni

Felndtt

a Gyemneki-ben

vagy a ,,Kis professzor',

(FJ

A strukt(ra

6s a funkci6 megkiiliinbtiztet6se

vil{gosan lii'tnunk Hogy hat6konyan tudjuk alkal ^3!\i "len-dllapot-modellt' Osszekever6siikkomolyprobl6mdt kell a struktriru e, u f,-t iJ'tti"Oi.i ftifO"Uteget. ritidtni 6s meg6rteni' Egyetlen egyszerri

Feln6tt 6letemben m6g mindig vissza tudok menni a Gyermeki 6n-dllapotomba, hogy el6rjem azt az inruitiv k6piss6get 6s kreativitiist, u, er-uen tartok. ".rrit Gyenneki a Gyertneki-ben (Gy)

an kiikinbs6get tett a struktunllis 6s funkLtosnaktalSltla' Sok mai szerz6 megkfs6rli'

leit, mint p6lddul a kompresszort vagy a ciondlis vagy leir6 szempontb6l vesszrik r hriti 6s fftia haizat, hogyin viszi a leveg6t Lsznfliisiival stb' Ez tulajdonkeppen annak mfikodik egY adott id6Pontban'" re a struknlia 6s a funlci6 kozotti kiilonbFeln6tt koriiban Jean eml6kezetdben elraktdrozva brijik meg ez a jelenet. Ha el6hivja az emldket, el6szor a Fern6tt-tel fog taliilkozni h"i6;.; c'y;;;iu e,r-al"_ potilban (fon1ve1 olvas). Azutiin hirtelen atiit<fit<a cy1-be, a t<oraili cyermet<i-le a. Gyermeki-n behil, ahogyan rijra {t6li a macskakarmol:lst6l val6 r6'mriletet 6s fiijdalmat. il6gszab6lYoz6ra' nthetjiik, ilYen m6don :

= :,,HocYaN" MoDSZER' rur.]xCro

Mi6rt olyan fontos a lcorrektkiilcinbsdgt6tel? rlzsgilu,nk, a funkciondlis mod.elltkell haszHa emberektOzOit]i"**il.i* amikor aztvizsg6ljuk,hogymi niilnunk. Asrntkrurdlis;H;;;;kk;rhain:ilhat6, megyv6gbevalakin beliil' aspekki: sruroi"i ny"t""n.fgiezz.gk ATA-munkainterperszoncilis a Ha ugyanezt teriiletet viszont Az inrrapszichikus ,urauui , ?.inkcion6lis kell -oaJlirogr"ftozik si.ut turefs modell segits6gdvel vizsgi{lni'

STRUKTURA :,,MI''

: TARTALOM.

42

ATA MA Epbgn a krinyvbena III. r6sz,a Kommunikici6, majdnem teljeseg6sz6ben a funkci6val foglalkozik. A IV. rdsz azonban,a sorskcinyve-kr6t sz6l6 leirls f6k6nt a strukturdlis vonatkozdsokat vizsgdlja.

5. fejezet , FELISMERESE ez f NU.AUAPOTOK

felismerds6nek. Eric Berne n6gy lehets6gesm6dj:it sorolta fel az 6n-dllapotok A kovetkez6k6ppen nevezte el 6ket: Viselkeddst ani diagn 6 zis Szocidlis diogn6rk Titrt4,neti diagn6ris Fenomenol6gi ai diagnS zis. Berne azt rartotra a leghat6konyabbnak, ha egyszerre tobh^etis felhaszndlunk k<iziil. TJljes diagn6zis esetdn mind a n6gyet fel kellhaszndlni, a f.nti-Barr.rek , A sorrendben. e negy kd"ziit avi-selked6stani diagn6zis a legfontosabb' iJ:u""*ft hdrommal mintha e'nnek az els6nek az eredm6ny6t ellen6rizn6nk' tt;rrett "z6

A kovetkez6fejezetbenismertetjiik Eric Bernen6gy 6n-6llapot-diagnosztizdidsi m6dszerdt6sazt tisszekapcsoljuk struktrira-funkcil6 a megkiilSnbcizte"t6ssel. A strwktrtrc ds o..;fu.nle kiixiitti ci6 lccpcsolot

Viselked6stani diagxr6zis
meg, A viselked6stani diagn6zis sordn a magatartiis megfigyel6s6veld.llapitjdk hogy azegy6n melyik 6n-illapotban van' Akovetkez5ket Litjuk 6s halljuk: szavakat, hanglejtd.seket, mozdulatokat, testhelYzeteket, arckifejezd.seket. Az egyln funkciondlis dn-iillapotiit kijziil t<ibbet is megfigyeliink. Vannak va. mdssal konzisztensek? Tegynk fel p6ldd sz6kemen.Testem minden r6sze a koz6pvr Mindk6t talpam a padl6n van. Ezekb6l a tr iod, hogy magatartdsom Feln6tt. ' pillanwa azr liitod, hogy tekintetem nyflt, arc-izmaim.lazeik. Ahogy ,qiio*ri a besz6lni kezdei<, hangomnak egyenlJies a lejt6se. Az arckifejezfs 6-9- hangsrily arra utal, hogy Feln6tt 6n-dllapotomban artiis alapiiin alkotott it6letet. 6 cinmagiiban.Lehet, hogy amint ott iilok, atom meg. Ha leirod a szavaimat, Feln6tt0ost azt lrttod, hogy ldbaim elmozdultak' dalra hajtottam. Ujjaim a szdk karfriidn :tekjelz6sei most rigy tiinik, arra utalnak, lent6tben val6szinrileg az Alkalmazkodd Gyermeki-ben rragyok.

K6zenfekv6 felt6telezned, tesri tapasztalok meg, frogyo_lv1n{4ra 6szle16seket amelyeka szomatikus Gyermeki, deriniciojahoz cyr illenek.Lehet,irogyfgy rsvan. De az is leh-ets6ges, hogy a rdmiiletesemberev6rragy boszorkiny kdpel"e teleir uete, amelyet hdromdveskoromban dpitettem fel magimnak, 6s elrakt:iroztam az sz1 6n-:illapotba. hogyaztjiitszgp fjg, ahogyan apdmszokottcisszegcirnyedni . - Azk lehetsdges, selvorciscidn!qTikgr gycrmekkoriitranfenyegiiettn& 6reztemag:it. U? igy van, akkor a sajritsziil6i dn-dllapotom r6sz6be l6pekbe, ami a GyermJkia sziil6i_ben (Gys). hogy tehets6ges szinl,szvagyok, az eg6sz jere.erer 6s _ s6t az is megtcirtdnhet, tudatosan rendezem-megvalamilyen feln6it c6lra,amir6iie m6gnem"tudsz. fgy Ha van, akkorval6s-zinrilegbels6 kapcsoliisokatv6gzek a Feln6ttGzj 6sKisprofesszor-i (Fr) tartalmamkcizcitt. osszefoglalva: amikorrdm n6zelvagyhallgatsz engem,meg tuclodfigyelnia funkci6t. A srruktririira azonban csakkiiviike ztei i t.rdsr. 44

45

ATA MA Vrrnnak-e at egyes d.n-dllrrpatoknak d1lolnd"6j eltegzetess6gei?

Mozdulatok Testhe$rzetek Arckifejezdsek.

AZ EN-ALIAP OTOK T'ELISMERES E

A T4-16l s2616 konyvek hagyom6nyosan listiikat krizolnek a viselkeddstani diagn6zisndlalkalmazand6. rilland6_jellegzetess6gekr6l. A fenyeget6 ujjat pl. az Irdnyt6- Szabrilyoz6 sziil6i-hez.soroljiik. e nyafo96 hang az afuaTmazt<"oao'cyermeki jellegzetessdge.,A ,,Halih6",,,csa6"kidltdsokpedig a Szabad Gyermeki-hez tartoznak, ds igy toviibb. Irt azonban,ha az_ 6n-rillapot-modell fundament6lis term6szet6t figyelembe vess ziik, el6vigyiizatossz{got tandsitanunk. kell

Mindegyik szo al6h:jzz egy egyenes vonalat a hat oszlopon vgig. Az egylk q szavakra, a miisik a hangsrilyokra szolgdl stb. Es most minden egyesoszlopban tciltsd ki a sajrit m agatartdsi jellegzetess6geidet. Vegyuk p6ldriul az hdnyrt6-Szab{Iyoz6 Sziil6i oszlopot! Ide azokat a magatartesijellegzetess6geket irod be, amelyeket akkor mutatsz, amikor sziileid mrisokat kontrollil6 vagy szab:ilyoz6 magatartdsdt utdnozod. Gondolj olyan helyzetekre,amikor i{ltaldban az Irdnlt6-Szab|Iyozo Sziil6i 6n-iillapotban vagy. Lehet, hogy olyankor van igy, amikor munkahell beosztottaiddal vagy. Ha sziii6 vagy, azoha a magatartdsokra gondolj, amelyeket akkor mutatsz, amikor megmondod, hogy mit kell tenniiik gyermekeidnek. A szerz| a kcivetkez6kben n6hrlny p6lddt hoz arra, amit 6 ir be saj6t mag6nak az ISz cimsz6 alatt. Szavalc:Ne tedd! Hagyd abba! Tedd ezt! Tess6k, igy van! Most j6! Ez rossz! Ezt kellene tenned! Ezt kell tenned! Hanghordozris: m6ly, zeng6, hatdrozott. egyMozdulatok: Jobb kezemmel a leveg6be csapkodok. Hegyesszogben a mdshoz tdmasztom a k6t kezemet. A nyakamon hilnrl osszeku-icsolom kezemet. Testhelyzetek: Er6sen hdtrahajolok a sz6l<ben.Fejemet hdtravetem 6s lefel6 n6zek. A Arckifejezdselc: sziij sarkai enyh6n lefeld gorbiilnek. A szemoldokcimet felhrizom. Lehet, hogy a fentiek kriziil egyes jellegzetess6gekr{d is illenek. Most pedig az a legfontosabb,hogy cisszeiillitsda sajaitlistildat. Kezdj neld! Csakazt ird fel amit az emberek ldthatnak d,s hallhatnak. Ne drtelmezz! P6lddul az arcldfejezdsekcimsz6niil csak azt tintesd fel, amit az emberek az arcodon liitnak. Ne irj be olyan szavakat, mint leereszked6, g6gos stb.. . . Ezek mdr 6rtelmezdseklenn6nek. A}ogy ri{m ndzel 6s a hangomat hallod, lehet, azt6rzed, hogy cink6nyesked6 vagyok. Az onk6nyesked6 magatartds azonban nem olyasvalami, amit megfigyelsz. Ez m.J.r6rtelmez6s, amit gondolatban vdgzel el. Gyakorold, hogy mindig tudatosan figyelj meg dolgokat! Ha azutdn 6rtelmezed a megfigyeleseidet,l6gy tudatdban, hogy ez az 6rtelmez6s a megfigye16st6l kiildnboz6 6s kiilonr{116 dolog. Ha kitoltritted az Ir:inyit6-Szab6lyoz6 Sziil6i oszlopot, menj v6gig a tribbi oszloponhasonl6k-dppen! Gcndoskod6 Sziil6i-n6l azckat a r:ragatartdA sokat frd fel, amelyeket akkor mutatsz, ha sziileid ilyenfajta magatartesdt utdnzod. Ha magad is sziil6 vagy, akkor lehet, hogy Te is hasonl6k6ppen teszel, amikor a gyerekeidre wgydzol. Az Alkalmazkod6 Gyermeki-n6l azokat a magatartdsokat vedd fel, amelyeket akkor mutatsz, amikor djrajiitszod gyermekkori, szabdlykrivet6, utasitiisokat teljesit6 magatartdsaidat. Igy viselkedsz, amikor hozzdidomuisz a tdrsasdghoz, a f6nrikriddel besz6lszstb. ha A Szabad Gyermeki-n61gondolj arra, amikor nemr6giben rigy viseikedt6i, mint a gyermek, aki egykor voltiil, olyan gyermek, aki nem alkalmazkodik

fb!e1 a konS,vben nem adunk jegyz6ketaz ,,iilland6 jegyekr6l,,. Helyette - .. . felk6rtink,hogy pr6b:ildmeg a sajdtoditTelvr{zolnl.
Jelle-gzetess6gek, tdbbi dtdt pedig iz egogrumm,iknail a haszndltjelekkei li{sd el (ISz, GSz, F, SzGy,AGy). A legels6 oszlopba egyrniis ald frd fei a k<ivetkez6ket: Szavak Hanglejtdsek +o

j6 6s hat osztopot. A ?v:ry fW,lagr.iyn-agjrt, szell6senrajzotjrd ftigg6teges tegersotore ird fel:

47

ATAMA
6s nem rsl6zad, csak teszi, ami kedvdre van. Lehet, hogy nemrdgiben feliilt6l a hullilmvasritra, 6s sikitotrril 6s eltakartad a szemed, amikor a lejt6re siklott. Amikor egyszer a kcizelmfltban orvosi kivizsg:iliisra ment6l, remegtdl 6s elforditottad a fejed, amikor a n6v6r bevezerre a tft, hogy v6rt vegyen. Emldkezz, hogy a Sziil6i 6s a Gyermeki funkcionrilis felosztdsai nemcsak pozitiv, hanem negativ m6don is elv6gezhet6k. Vannak-e olyan magatarti{sm6djaid, amikor p6ldriul valakit a negativ lrdnyit6-szabrilyoz6 Sziil6i-b6l Ietorkolsz? Ha sziil6 vagy, elSfordul-e, hogy elnyomod a gyermekeider? Ha igy van, hogyan ldtnak 6s hallanak 6k t6ged a negativ Gondoskod6 Sziil6i-ben? Amikor a f6nokriddel beszdlsz,el6fordul-e, hogyszinte ldbujjhegyen kozelited meg, s kozben magadban azt kiviinod, biircsak lenne legaliibb 100 km tiivolsiigra? Ha igy van, hogyan liihed 6s hallaniid <inmagadat videofilmen a negativ Alkalmazkod6 Gyermeki-ben? A Feln6tt oszlopban olyan magatartdsokat tiintess fel, amelyeket akkor mutatsz, amikor az itt-6s-most Feln6tt 6nedet alakitod. Ez lehet pdldiiul olvan helyzet, amikor a munkahelyeden informilci6t cserdlszegykoll6gr{ddal.Vagy lehet, hogy az iizletben vdsiirolod meg, amit felfrtiil a bev:isrlrl6 listddra. Lehet, hogy mdr olvastad ezr a kcinyvet, 6s tanultiil az 6n-dllapotokr6l. Eml6kezz, hogy a Feln6tt 6n-dllapot az it-6s-most 6rzdshez 6s gondolkoddshoz kapcsol6dik. Ezdrt a Feln6tt magatartdsok is magukba foglalharnak 6rzelemkifejez6st, ha a kifejezett 6rz6sek az itt-ds-most szitudci6ra megfelel6 reakci6k. Tartsuk meg a Szabad Gyermeki oszlopokat azokra a magatartdsokra, amikor rigy viselkedsz, mintha sponrdn gyermek volndi, 6s nem spontiin feln5tt. O Ndha, amikor a magatart:isi jelzdseimre figyelsz, tobb kdrd6st kell feltenned, amelyek segitenek megitdlni, hogy egy bizonyos magarartdsforrna melyik 6n-:illapot kifejez6je. Tdtelezziik fel, hogy azr liitod, hogy brigyadtan, lankadtan iilcik. Arcomat a kezembe temewe el6rehajolok. sziim sarka lefel6 g<irbiil. M6lyeket s6hajtok, 6s a szemem megtelik konnyel.

E OTOK FELISMERES AZ EN-ALLAP

Szocidlis diagndzis

Sziil6i megkozelit6semenvilltoztatni. r rigy trint, hogy valaki a Gyermeklje:gyeket mutatott a miisik ember, ameermeki-re mutatnak? ikor rigy trint, hogy rralaki a Gyermekregyeket mutatott a mesik ember, ameermeki-re mutatnak? zab6lyoz6 Sziil6i-vel vagy a Gondoskod6 sziil6i-vei vdlrortad ki? Ha igyvan, n6zd :it a magatartdsi jegyekr6l kdsziilt listddat, ds vi{laszd ki azt, ahogyan az illet6 szem{ly t6ged lftott 6s hallott a Sziil6i-ben. Hogyan vdltoztathatod meg sajdt magatartdsodat oiyan mddon, hogy az.zalm{s- ln-rillapotb6l tortdn6 reakci6ra kdsztesd 6ket? V6gezd el u"gyanezt a gyakorlatot arra-az alkalomra, amikor rigy ttnt' hogy valiki Feln6tt-b61, Sziil6i-b6l reagiiLlriid. o

t6sdg, hogy rijrajdtszom magam 6s szomorfnak tiinrik fel, hogy ilyen m6don manipul ii ljam a kciriil<ittem lev6ket. Magatart;isi jeiz6seimnek aldtiimaszti{siiralehet, hogy k6rd6seket akarsz feltenni arr6l, irogy miis emberek hogyan viszonyuln akhozzdm. Kdrd6seket tehetsz fel az 6lettort6netemmel kapcsolatosan, ds arr6l, hogy rnilyenek voltak a sziileim. Feltiirhatod, mi az, amit rijra meg tudok tapasztalni a gyermekkoromb6l. O Ha most megndzziik Berne hdrom miisik diagn6zism6dszer6t, haszniiljuk fel arra, hogy v6gigellenlrizziJk az <inmagunkr6l kdszrilt magatartdsi list:ir. vdltoztassuk meg 6seg6szitsiihki iistdnkat az rijonnan megtanultak szerint. o

Tiirt6neti diagn6zis

49

ATA MA P6lddul lehet, hogy csoportban liitlak t6ged, amint elgondolkoz6 arckifejez6s. sel, osszehdzott szemolddkkel el6rehajolsz. Kezeddel eltakarod a szemedet.Hallom, amint azt mondod: ,,Zavarban vagyok. Nem tudok gondolkodni." Magatartd' sodat tekinwe fgy it6lem meg, hogy az Alkalmazkod6 Gyermeki-ben vagy. hoA torteneti diagn6zisndl ezt k6rdezhetem meg t6led: ,,Gyermekkorodban gyan drezted magad, amikor valaki arra k6rt, hogy gondolkodjiil?" Vagy mondha' iom esetleg ezt: ,,szdmomra olyan vagy, mintha ktiriilbeliil most lennel hat6ves. Van valami, ami a gyermekkorodra eml6keztet?" Ils lehet, hogy erre el6j<in egy eml6k: ,,Apdm mindig azzal gyottirt, hogy olvassak fel konyveket, 6s amikor nem tudtam helyesen kiejteni a szavakat, kinevetett. Ez6rt inkribb megi:itszottam a hii-

AZ EN-ALI}PO TOK FEI/SMEREST1

Fenomenol6giai diagn6zis
a rsztalom mfltat, 6snem csup{n eml6k,menol6giai6rt6kel6scsakakkor jelenik teljesintenzt' 6n-6llapotot alni az eg6sz

urulniil, 6s elkezden6lkiabiilni: "Ez nem ,ed u p'arnft, ahogyanapiidat szeretted OgiuidiagnO'istkEiziten6nk a Gyermeki yan 6rtelembenhaszndlta' amely elt6r a Lgy^'6ztume8,hogy mi6rt tett,igy' Ezert kell nt"6rtelemben haszn6lnunk'

rnind pedig szociLlis jellegzetessdgekkel bizonyitani tudom, hogy az lrdnyit6-Szabtilyozd SziilSi n-dllapotodban vagy. Megmaradndl ebben a helyzetben egy pillanarra? - k4rdezhetn4m, hory ttirtdneti szempontb1l ellen6rizzem megdllapittisomat ,,Vajon nem [iLt-e ugyanilyen m6don az egyik sziilSd, amikor k6zolte veled, hogy hogyan is iillnak a dolgok val6jdban?" E szavakat hallva lehetsdges, hogy nevetdsbe tdrsz ki, 6s ezt vdlaszolod: ,,Igen, ez megint a Papa." Amit elmondasz teh6.t, azzal ijra tudom eliendrizni a magataftAsod. alapjdn tett megdllapitiisaimat. Amikor aztlAtom,hogy az adott magatart{sform{id az 6n v6lemdnyem szerint az Alkalmazkod6 Gyermeki dn-iillapotodhoz illenek, ezt az elgondoldsomat meger6sitett6l< szavaid, amelyek azt igazoltAk, hogy a sziil6i et'6szakrapontosan ezen am6donreagdltill gyermekkorodban. Amikorpedigmagatart:isod a Sziil6i jellegzetessdgeket mutatta, arr6l szdmohAlbe, hogy val6jriban egyik szril6d magatart:isiit miisoltad. O Most pedig ndzd 6t :fjra a sajiir magatafiesijellegzetessdgeidrSl kdszrilt listiiclat, ds a tcjrtdneti diagn6zis felhaszndldsdval eTlen6rizd az eryes 6.n-'i1l,apotokra jellem z6 jellegzetessdgeket. Ahogy az lrdnlt6-Szab6lyoz6 Szli.l6i 6s a Gondoskod6 Sziil6i magarartiisi jegyeket vizsgiilod, pr6brild meg eital:ilni, hogy pontosan mellk szril6 vagy sziil6-figura magatartdsiit miisolod az adott magatartiisformiival. Melyek azok a kopirozott gondolkoz{si 6.s6rz6.sformiik, amelyek a magatartdsformdkat kis6rik? Az Alkalmazkod6 Gyermeki 6s Szabad Gyermeki 6n-dllapotokndl em16kezz issza olyan gyermekkori 6lethelyzetekre, amikor pontosan ilyen mddon viselkedt6l. Hiiny 6ves voltril? Mit gondolrdl 6s mit 6rezt6l abban az id6ben? A Feln6tt dn-dllapotniil azt ellen6rizd, hogy a list:iba vett magataneisformdk nem megem6sztetlen gyermekkori vagy sziil6i magarartrisformilk fjraj6tszdsai-e. Lehetsdges, hogy vizsgiilatod eredmdnyek6nt egyes magatart{si jegyek iitkeriilnek egy maisik oszlopba. Pdlddul megtrirtdnhet, hogy azok a jellegzetessdgek, amelyeket el6szcir Feln6tt-nek tartotteil, m6giscsak inkAbb az Alkalmazkod6 Gyermeki-hez sorolanddk. O

Az 6n-6llapot-diagn6zis

a gyakorlatban
k mincl a n6gy formdjdt haszniilne{nk'A Itlen, 6s ez6i-a lehetSlegjobbm6dszert dsi vagy kommunikiici6s tr6ninggel kap"mdsokliil val6 mindennapi kapcsolataink :iisi diagn6zisrakell tiimaszkodnrrnk'Ezr az rt6si diign6zis m6g a TA-teriipidbanis felismer6senek' lk

ak, hacsaknem vagy benneeg6szbiztudni akarrdla' tos,hogy a miisikszemdly 51

ATAMA

n or az iN -aLnep ox r nLtsunnis
erejeegy o TaldJjunk hiirom miisik pdlddtarra,hogyvalakineka vegrehajtd 6n-dllapotottaPasztal van, mfg egy ett6l kiilonb<iz6 6n-dllapotban bizonyos megval6s6n-jek6nt. Tudsz esetleg hasonl6 pdlddt felhozni a saj:it, mrilt heti tapaszO talataidb6l?
Inkongruittis

A v6grehajtd

6$ a val6s 6n

bels6tapasztalat:1161. D6 mi tort6nik akkor, ha az egy6n k6s6bb ritkapcsolval6s 6n-j6ben egy mdsik

pasztal. Szaknyelven ezt rigy fejezzilk ki, hogy ilyen eserekben magatartesa inkongruitcistmutat.

Feln6tt-r6l a Gyermeki-re. Az inkongruitdsok felismer6se a legfontosabb k6szs6g egyike, amelyet a TA haszniil6jiinak Ll kell sajrititania. Erre a tdmdra akkor fogunk visszat6rni, amikor a 7. fejezetbena tranzakci6kat vessziik szemiigi,re.

53

ATA MA fJ erne energiaeltndlete

Eric Berne kialakitott egy elmdletet arra, hogy mi tcirtdnik, amikor a v6grehajt6 er6t 6s val6s 6n-tink 6szlel6s6t :iwissziik egyrk 6n-rfllapotb6l a mrisikbi. e konyv korldtain krviil esik elm6let6nek r6szleres megtdrgyaliia. E fejezetben viizlatosan ismertetjiik, 6s aki r6szletesebb ismeretekre vdgyik, megtalilja a hivatkoziisok listiij:in. Berne Freudot kovetre abban, hogy felt6telezte a pszichikus energia, akatexk 16tez6s6t. Elk6pzel6seszerint ez az energia hiirom formiiban 16tezik: kotcitt, kotetlen 6s szabad. Az ,,aktiv katexis" kiegdsz(t6 kifejez6s6t a kritetlen 6s szabad katexis osszess696nek kifejez6sire haszn6ljuk. A katexis hdrom formdja kcizotti kiilonbs6g illusztr6lilsdra Beme a ,,majom a fdn"metafordthasznillta.-Amikoramajomegymagas 6gon.fil,potencidlisenergilja rran - olyan energia, amely felszabadulna, ha a majom leesne i fcildre. Ez a potenciiilis energia a kotcitt katexissal anal6g. Ha a majom azutiin leesik azigr6l, a potenciiilis energiakinenkus energiak6nt szabadul fel. Ez a kcitetlen katexis term6szet6t illusztr6lia. A majom azonban 616organizmus. fs ez6rt nem poryan le egyszerriena f6r6r, hanemmegpr6bdlhat ugrani. Berne dllitiisa szerint az energidnak ez az akaratlagos haszndlata a szabad katexissel anal6g. Minden egyes 6n-dllaporot ligy k6pzeliink el, hogy hatdra van. A szabad _ katexis pedig kcinnyeddn mozog az eg'yes6n-dllapotok krizritt a hatdrokon keresztiil. Ezenkrvtil minden egyes 6n-rlllapot ranalmaz egybizonyos mennyis6gri energidt, amely a hatiirain beli.il tal:ilhato. Ha ez az eneigia egyadott piliana"tban nem haszndl6dik fel, akkor a kototr katexisnek felel meg. Amikor piaig a bennl6vd energiiit felhaszndljuk, a kcircirt katexis iitalakul kcitetlen katexiss. Pdldriul, amikor elkezdtem a munkahelyi megbeszdldsemer,aktivan hasznziltam azt az energiat, amely a Feln6tt 6n-iillapotomban taliilhat6. Az ebben az 6llapotban l6v6 katexis krjtetlen volt. Amikor a figyelmemet a feladatra cisszpontositotiam, szabad katexist vittem dt a Feln6tt-embe. A pdldabeli jeienet sordn felhaszndlhattam volnc a Sziil6i 6n-rillapotomon beli.i{ taldlhat6 energia egy r6sz6t. p6lddul rijrajdtszhattam volna a magam s i6rn6raaszil6j it6leteket azz,al kapcsolarosan, hogy val6ban hatdkonyan dolg6zom-e. Ezt azonban nem tettem. Igy a sziilSi dn-iillapotom hatirdn beliili katexis kcitott maradt. Berne-nek az volt a hipot6zise, hogy egy 6n-dllapot akkor veszi iit a v6grehajt6 er6t, amikor abban a kcitetlen 6s szabad karexis (akdv katexis) egyiirtese ely adott pillanatban a legnagyobb. Aval6s 6n-k6nt megtapaszralt 6n-rillap-otlesz az, imelfk egy adott pillanatban a legnagyobb mennyis6gri szabad katexisjel rendelkezik. A munkamegbesz6l6sem kezdetdn a v6grehajt6 er6m a Feln6tt-ben volt 6s a Feln6tt-et tapaszraltam meg val6s 6n-emk6nt is. Ebb6l arra kcivetkezrerhetiink, hogy a legmagasabb aktiv katexisem 6s a legmagasabb szabad katexisem a Feln6ttben volt. Amikor elkezdtem unatkozni, akkor iitvittem nimi szabad katexist a Gyerineki-be. Ezt addig csindltam, amig az 6n-i{llapot nem tarralmazott magasabb izahad katexist, mint akdr a Feln6tt-em, akdr a stiil6i-m. Ezen a Donron eikezdtem a Gyermeki-t val6s 6n-emk6nt megtapasztalni. A v6grehajt6 er6f azonban a Feln6ttben tartottam, ezzer azt mutarva, iogy az aktiv kitexiiem legnagyobb r6sze m6g mindig a Feln6tt 6n-illlapotban van. 54

55

IS STRUI(TURI{L PATOI,OGIA

6. fejezet

sTRUKrUnArrs PATOrocra
Eddigazt tteleztri,k fel,.h9w az egyik en-dlrapot vi*igosanmeghr'cinboztethetS a m:isiktdl. Azt is fertettiik, trogya""""gy6"ek terizdsrikizerini*o?ogrru,nur. u, 6n-:illapotok krizcitt. Demi tcirt6nik, k6t dn-dllapot ha rartalmacisszekeveredik? havalakinem Vagy tud egy dn-.iillapotba b9- vagy bel6le kikertirni? Eric e".n" .ri;'k?i probl6mrit kontamiruici6nak6sexklwi6iarc nevezte. kett6 egytitt R pedig a,,strukturtilis pato_ I6gia" cimsz6 alatt szerepel Kontamindci6 Id5nk6ntel6fordul,hogy Gyermeki vagySziil6i6n-rillapotaim tartalmdroszszet6vesztem Feln6tt 6n a tartatmr{#ar. Amikor ez trirt6nik,azt rnondjuk, .riilapot hogy Feln6 em kontamindl6 ttclott.

pedig a Gyermeki dn Abr kexds kontamindcio Lithat6, ahol mincl a Sziil6i, mind lefedia Feln6tt egY16sz6t Sziitdi kanto:mindci6 osszet6veszakkorvagyok,ha a szil6i szlogeneket sziil6i kontaminiici6ban t tn6,, realitdssai.Ezek tanult trledetmet, amelyeket t6nyk6nt fogunk fel' ,.* " P6ldilul: nevezte. Berneezt el6tt1letnek .Minden sk6t [osv6nY." ,,An6gereklust6k." kizsdkmdnyol6k." ..Afeh6r emberelt szornYf." 61et ,,Az nem lehetmegbizni." emberekben ,,Az , els6renem sikeriilvalami,rijra 6srijra megkell pr6bflni'" ,,Ha a kiielentdsek val6sfgotfejezikki' akkor hogyaz ilyenfajta Ha rigy gondolom, va kontamineci6ban gYok. "-'---n-it ot p6lddui valaki egyesszdmharmadik szem6lybenbesz6ldnmagdr6l, tartalmatkozol,ezpedig Sziil6i riiir ttodlimondand6ja kontamineil6_dott "ufOrri",i, besz6lonmagilr6l: ,'Az embernek ki Ha valaki a kovetkez6k6ppen t onr.*i"a.lo] itgCryi' hogy az 6rz6sei ft jtijjon, nem gondoiod? .t"nt szabad kell tartania,br4rmi rajrad."N"Sy ; val6siinrisdge,ho' ?z.illet6sziileit6ltanulta ezt a k6t J.lf"rrat tesznek *"rJeri. f"'frets6g"r,"irogy sziilei is iigy gonaottak, hogy a val6siigr6l megdllapit{sokat. Gyertneki kantamiruicid t an Amikor Gyermekikontamindci6b vagyok, feln6tt gondolko.diisomagyermekkorb6l sziimaz6hiedelmekfelh6zik be. Ezekolyan tdnykdnt felfogott fantziziviiltanak ki. Megtort6nik, hogy eppen tdvoz6ban af.,-"-.iy"t"i kiilonb<iz66rz6sek amikor azt hallom, hogyvalaki nevet,mid6nkil6pek az ijrszejovetelr5l, a "-oii'oilu'gy ujt"*. ndio.aul, hogy ezt hallvdnazt mondommagamban:,,Kinevetnek hdtam jritszomrijra, amikor, tal6n igazdnmeg valamibaj van, 6s mindenkitudja rajtam kem megmondani." a A 'ez egyrijrajdtsz{s. kontamindci6ban ln6tti val6shelYzettel. kifiirk6szni,hogy-a a szamegyek szobdba akkor ki nemmel vdlaszolnak, Ha rajtam nevettek-e. Sszint6n val6ban venddgek jelen helyel Ha a tudok"mozdulni kontaminrici6b6l. igy teszek, tudomvdlasztani az zetemf'eh6tt 6rt6ke16s6t idej6t mriit Gyermekivikigk6pt6l' Esakkor ri{6bredheemberekegy viccen nevettek, amelynek semmi *t urru, hogy a szobiiban gyermekkorjgyotrelme-".idt hogyvisszaeml6kezem voji hozz1m.Lehets6ges, lnjzenem helyreazokat' teszem imre,de most mdr a mrilt eml6keik6nt -'nn"gto.t6nhet ^rajtamnevettek. az azonban is, hogy azokaz emberekval6b,an mi akl<or van? Ha ilyenkor igy johetek ki a kontaminiici6b6l,ha arra gondolok: ,,Es rajtam, az a7'5 dolguk. En akkor is rendtrenrragyok'" nevetniak"arnak 57

a) Szril6i kontaminilci6

b) Gyermeki kontamindci6
6. 1. tibra : Kontaminiici6

c) Kett6s kontamindci6

55

ATAMA Az is lehet, hogy azon a napon nem 6llok k6szen a kontamin{ci6b61 val6 kimozduldsra. Ebben az esetben, ha kdrddsemre a szobdban iil6k ezt v6laszoljdk: ,,Dehogyis rajtad nevettiink", magamban azt gondolom, ha igy van, akkor hirlba viilaszoljiik 6rdekl6d6semre:,,Dehogyis, nem rajtad nevetti.ink"; magamban pedig azt gondolom: ,,Fogadni merndk, hogy nem mondanak igazatt" Berne helyenkern a delizi6 sz6t haszndlta az olyanfajta hiedelem leiriisiira, amely a Gyermeki kontaminiici6b6l szdrmazik. Ilyen tipikus dehizi6kpdldriul: ,,Nem vagyokj6 m6rtanb6l, nyelwanb6l, nyelvekb6l stb." ,,Engemsenki sem szeret." ,,Valami baj van velem." ..Kovdrneksziilettem." ,,Egyszerriennem tudok leszokni a dohainyziisr6l!" Amikor a Gyermeki kontaminiici6 tartalma a korribbi gyermekkorb6l jon, a delizi6 valdszinrileg mdg bizarabb. Ez kiilonosen val6szinfi, hogy ha az egydn gyermekkora tele volt traumatikus esem6nyekkel. ,,Meg tudom cilni az embereket a puszta megjelen6semmel." ,,Ha holtan esem ossze,Mama szeretni fog engem." ,,Kozmikus sugarakkal pr6brilnak meggyilkolni engem." Kett6s kontanlind.ci6

S KTURALI PATOL6 GIA STRU bariitkoz6 vagyok' j6l kjoazt kihrizva kell beirnod: ,,Intelligens6skonnyen az v<ik emberekkel." '^--vi;;;fld megillapit6sodatezen a 6t minden' Gyermeki-kontamindlt ! K6t percnyiid6 alatt ird le azokat,a hail:, sztileidt6i6s sziil6-figureidt6l ! Nez'd lyezkedjFeln5tt 6n-6llaPotod-ba koztiik olyat, amely a valon taliilsz-e rntaminiici6.Ha tigy 6rzed' hogy van 6t megfelel6en akarszalakitani' hrizd lul isetleg kihrizhatod a kovetkez6t: 6sbeirhatod els6renem sikeriil, rijra 6srijra pr6b6|kozz61|''; ..Havalami helyette ezt: -,. ---w^-. ^A-^A-oa- """ " sikeriil, csindldmdskdppen'rigyhogymilsodszo' -U, u"f rt"i els6renem sikeriiljbn!" ra miii biztosan O csindlhatod' Szabadid6benis 6sj6 Eza gyakorlathasznos sz6rakoz6s'

Exkhizi6 (hizi{rfs)
*itt'izi6 Iehet6s6 6 nev e ukli rihnak ezr. a'u l-' i1"'' ei' ai ^"tu tfrk' i" 6n-6llapotot jelz6 kort' 6s fgy dbrdzortut'logy aitt'i""ft a l<zirr ezt ramokon
vonalakat hriztunk' akija-fo16je vag:y tobb dn-6llapotot |<:26r.Ezt Berneszerint el6fordul, hogy az ember egy gei A di agt'

Kett6s kontaminrici6 akkor tortdnik, ha az egyln egy Sziil6i szlogent jiitszik ijra, azt Gyermeki hiedelemmel elfogadja, 6s mindkett6t ijsszet6veszti a val6sdggal: P6lddul: (Sz) Az emberekben nem lehet bizni; 6s (Gy) Soha nem bizhatok senkiben. VAGY (Sz) Fiam, el6g ha lStlak, nem kell, hogy halljalak; 6s (Gy) Hogy el6rejussak a viliigban, n)'ugton kell maradnom. Egyesmodern TA-szerz6k minden kontaminilci6t kett6snek it6lnek meg. Szri' mukra a kett6s kontamin6ci6 tartalma azokb6l az idej6tmrilt, torzult hiedelmekb6l :ill, amelyeket egy egy6n cinmagilr6l, miisokr6l 6s a vildgr6l tart. TA nyelven kifejezve, ezek a,,sorskdnlntihiedelmek". O Vegyrink egy iv papirt 6s irjuk fel a tetej6re: ,,fn az a fajta ember vagyok, aki..." Ezuteln szinj arra kdt percet, hogy az risszesdltalad elk6pzelhet5m6don befejezd a mondatot. A k6t perc elteltdvel kicsit lazits, l6legezz m6lyeket, ds n6zz kririil a szobdban. Segitsd onmagadat a Feln6tt 6n-iillapotiiba irgy, hogy egyenesen rilsz a szken. Mindkdt lSbadat helyezd szil;irdan a talajra. N6zd rit, amit irtril. A mondat minden egyes befejez6si m6djrir6l pr6b:ild megiillapitani, hogy az vajon a valdsiigra vonatkoz6 megiillapftiis-e vagy Gyermeki kontaminiici6. Ha rigy gondolod, hogy az onmagadr6l tett megdllapftdsok bdrmelyike Gyermeki kontaminiici6b6l szdrmazik, gondold v6gig, hogy mi is a val6s helyzet. Ezutdn hdzd ki a Gyermeki-kontaminiil6don szavakar, 6s ird be helyettiik az 6rv6nyes Feln6tt-et. P6ldriul, ha eredetileg ezt irtad: ,,En az a fajta ember vagyok, aki senkivel nem tud sz6t 6rteni", akkor lehets6ges,hogy ezt

Sz

a) KizrlrtSztil6i

b) I(izzirt Feln6tt 6.2. dbra: Exkltizi6

c) Kizi{rt Gyermeki

58

s9

ATA I\44 Az,akaz emberek, akik a Sz,ildi-t zdrjdkki, nem 6inek,,el6recsomagold' szab6lyokkal. Ehelyett minden egyes dlethelyzetre maguk alkotjrik meg a szabdlyokat. Remel<til hasznrilj:ik a Kis Professzor intuici6jdt annak megiillapit6sdra, hogy mi tcirt6nik kciriil<ittiik. Az ilyen emberekre mondjrik, hogy gdtldstalanok. Ezekb6l lesznek a sikeres politikusok, viillalkoz6k vagy maffiavez6rek. Ha aFeln6tt-et zdrom ki, akkor mintegy lekapcsolom a val6siig megft6l6s6nek feln6tt kdpess6g6t.Helyette 6lland6an egybels6 Sziil6i-Gyermeki dial6gust hallok. Az ezt kovet6 cselekedeteim, 6rz6seim ds gondolataim ezt az 6lland6 harcot fogjdk ttikrozni. Mivel a val6siig megit6l6s6re adott Feln6tt er6imet nem haszndlom fel, gondolataim 6s cselekedeteim bizarr6 viilhatnak, m6g az is lehets6ges,hogy pszichotikusnak diagnosztiziilnak. Ha valaki a Gyermekt-t zdrja ki, az a sajilt gyermekkordnak felhalmoz6dott eml6keit rekeszfi ki. Ha megk6rdezik t61e: ,,Milyen volt a gyerekkorod?" - ezt viilaszolja: ,,Nem tudom, semmire nem em161szem." Amikor feln6ttk6nt 6rz6seket fejeziink ki, gyakran vagyrnk Gyermeki 6n-iillapotunkb an. Ezdrt azt az egy6nt, aki a Gyermeki-jdt kiz:irja, gyakran it6lik hidegfejfinek, szdraz embernek. Ha a h6rom 6n-6llapot koziil kett6 kiz6r6dik, az egyetlen mrikrjd6 6n-rillapotot dlland6nakvagy kizdr6nak nevezziik. A 6.3. ilbra mutatja a h:iromfdle lehet6s6get: az 6l1and6 6n-rlllapotokat er6sebben meghrizott korrel jeloittik. AIIand6 SriilSi-vel rendelkez6 egy6n a villgot csak 6s kiziir6lag szi.il6i szabdlyok sorilt alkalmazva it6li meg. Ha p61d6u1 megk6rdezziik t6le: ,,Mit gondolsz, hogyan kellene kialakftani ezt a tervet?" - azt fo&ia vdlaszolni: ,,Nos, rigy gondolom, ez egy j6 terv. Tartsunk ki mellette." Arra a k6rd6sre: ,,Hogy vagy?", igy viilaszol: ,,Azt gondolom, hogy manapsig az embernek meg kell 6riznie a nyugalmdt."

P KT STRU URALIS ATOI'O GIA

Sziil6i-vel. egykev6s

aJ ldlranoo lKlzaroj b z u lo l

i,

b) fuland6 (kizdr6) Feln6tt

cJ Auanoo [Klzaro_, Gyermeki

i rr

6n-iillapotok 6.3. dbra: Alland6 (l<tzAr6) 60

61

III. r6,sz KOMMUNIIAICIO Tranzakci6k, sztr6kok, id6struktureilds

7. fejezet , TRANZAI(CIOK
A szobiidbani.ilsz 6s ezt a kcinyvet olvasod. lin beldpek is azt mondom: Ez tranzakci6. Mire te feln6zveigy v:ilaszolszl. ,,Szia." egy egyszerfr ,,Hell6." felajdnl a miisiknak egyfajta A tranzakci6akkorval6sulmeg,ha egyik szem6ly kifejezve,a kommunikiici6 megkezd66s kommunikrici6t az reagiilrii. Szaknyelven nevezziik.A rd t<irt6n6reagiiliispedig a vdlasz.A tranzakci6t tehdt a sdtingernek vdlaszegyiines6veldefinirilhatjuk. Berne inger 6sa tranzakcion:ilis nanzakciondlis nevezte. a a tranzakci6kat tdrsas6rintkez6salapegys6geinek A Te meg 6n toviibb folytathatjuk besz6lget6stinket. te Hellod-ra vdlaszolhais, tok k6rddssel pl.: ,,J6napodvoit?" Amire te valahogyanviilaszolhatsz.igy most egy tranzakci6sLinc jrin 16tre.Mindegyik viilasz a krivetkez6 reagdliis stimulusa Az kommunikiici6mindig igy, a tranzakci6sldncolat formdjSlesz. emberekk<izcitti bantortdnik. Atranzakci6anolizisbenaz4n-iillapot-modellthaszniiljuk annakmegmagyar|ziis:ira, hogy mi is tort6nik a kommunikdci6nakebbena folyamatdban.

Kieg6sz(t6 tranzakci6k
t6led: ,,Hdny6ra van?" igy viilaszolsz: Megkdrdezem ,,Egy6ra." Ezzelitt-6sjonnek. Hanghordomostinformiici6t viiltottunk. Szavainka Feln6tt 6n-aillapotb6l ziisunk6stestijeleink megerSsitika Feln6tt 6n-iillapotot.

7.1.dbra:Feln6tt- Feln6ttkiegdszit6 tranzakci6k 55

Ti./,NZAKCI6K
ATAMlA A 7.1. i{bra ezt a Feln6tt-Feln6tt tranzakci6t mutarja. A nyilak a kommunikiici6k irrinydt .jelzik. Formflis nyelven ezek a nllak vekt:orktint ismeretesek. Az I betrijel az ingert, a V betrijel pedig a vdlasztjelenti. Amikor informdci6t kdrtem t6led, Feln6tt dn-i{llapotomban voltam. Ezt azzal jelezziik, hogy az I vektort az.SzFGydiagram F r6sz6r6linditluk. Kommunikdci6mat a te Feln6tt-ednek szdntam. Lgy az 6n Feln6tt-emb6l kiindul6 vektor a te diagramodon beltil a Feln6tt-re ireinyul. T6nyszer( v:llaszodban te is a Feln6tt fel6l indultril el, 6s azt vdrtad, hogy a t6led kapott informiici6t a Feln6tt-ben fogadjam. Ezt mutatja, hogy a Vvekror a re Feln5tt-edet jelz6 kcirt6l az eny6mbe t6rvissza. Fenti p6ldiiban egy kieg4.szitdtanzakci1val taliilkozunk. Ezt a kovetkez6k6ppen definidlhatjuk: A kiegd,szit6tranzakciSndl a tanzakci6t jelz6 vektorok pdrhuzamosak 6sa megc6,Izott4n-dllapot az, amely vdlaszt ad. Vizsgiiljuk meg, hogy a fenti definfci6 hogyan illik a pdld:iban emlitett Feln6tt-Feln6tt tranzakci6ra. Mivel a kieg6szitd nanzakci6 vektorai mindig piirhuzamosak a diagramon, gyakran p drhuzamos tranzakci1nak is nerrezik. A7.2. Sbra rndsfajta kieg6szft6 tranzakcidt mutat. Ez alkalommal a Sziil6i 6s Gyermeki dn-iillapotok kapcsol6diis:lt Lirjuk. Az rizlewezet6 feln6z, ahogy a tiszMsel6 bejrin az ajt6n 10 perc k6s6ssel. Sziil6i 6n-dllapotba helyezkedve az iizletvezet6 remordul az alkalmazottra: ,,Sz6val rijra elk6sett! Ez igy nem megy tov:ibb!" Elgy:ivulva 6s Gyermekiben elpirulva az alkalmazott fgy dadog: ,,Sajniilom, mindent meg fogok tenni, hogy ez ne tijrrdnjen meg rijra." Ezzel a Sziil6i r:imorduldssal az izlewezet6 sziitrd6ka az, hogy a beoszrottja Gyermeki-ben hallja meg az ingert. igy az I vekror az 6 Sz:d.llikiti6b6l indul 6s a beosztott Gyermeki krire fel6 halad. Es val6ban, az alkalmazott dt is megy a Gysl-

iizlewezet6t' Sziil6i-j6bener6siti meg az Elmormolt-menteget6z6se meki-be.

Ezt

ilil

;t#X7l;lil: tffi.,tt.,,;x'at

6j a g zit6 z 6 rinici zib isbeleiuik akie 6s tranakci de

6sa Gyermea milsik lehci6'sege Sziil6i-Sziil5i tranzakciokkdt O A kieg6szit6 diagramotmindker tranzakciondlis X"'o1 no"a e'"t+ofj :gV ingeresetekben ki-Gvermeki. amelyaz egyes Gonooi ii oliu" i'oi;"get' iibrezol6sdra' eset o k6"r?;';l.trk6nt alkalmazhat6' Afunkcionalismodellhaszndlatdvalr6szletesebbtranzakci6analizistkaphaJ6 lenne'ha : ,,HfiIf'n aztdn elfdradtam' szivem'" : t kor okkal) "Term6szetesen' a 6s" t"te halad es a-vilasz [a ' szcy-t6t jon vissza(7'3' f<iuel d3' t6f szGy-be

ribra). A kommunikdci6 elsS sxobdlYrl jellemezhet6' Ha cs elv6r{s teljesit6sdvel v6laszolfoBsz r'etnOtt-uOt nJfi' a beosztottjdt' GYermeki "arnitort' vezet6 il;;;;t az' 'anzakcr6ksordb6l dllhat' Ha igy van' tort6nil<' el6remegl6solhat6 .,t'ogyt'i;-i

7.2. dbra: Sz -+ Gy, Gy -+ Sz kieg6szit6 tranzakci6

+ SzGy kieg6szit5 tranzakci6k 7.3. dbra:SzGy -+ GSz, GSz

66

67

TRANZAKCIOK
ATAMA Uzletvezet1:,,Azt elhiszem, hogy sajndlja! Ez a harmadik eserezen a h6ten." Beosztott (grcngehangon): ,,Mondtam, hogy nagyon sajniilom, f6ncik. De semmik6ppen nem tudtam el6bb j6nni, nagy volt a forgalom." Uzletvezet6:,,Legaftlbb ezzelamarhas:iggal ne jrijjon nekem, kordbban kellett volna elindulnia..." Az ilyenfajta sz6vdltiis szinte a v6gtelens6gig mehet tovilbb, eg6szen addig, mig a tranzakci6kkifogynaka g6zb6l,vagyvalami mdst csiniilnak. Tulajdonkdppen ez formalizSl6dik a kommunikdci6 els6szabdlydban: Egdszenaddig, amtg a tranzakci6kkieg4,szit1ek maradnok, a kommunikdci6 a vd gtelens6gi g f olytat6 dlut. Figyeljiik meg, hogy nem azt mondjuk: ,,folytat6dik", hanem azr: ,,folytat6dhat". Nyilv:inval6an minden besz6lgetds a v6g6re 6r egy bizonyos id6 utiin. De eg6szen addig, amig a tranzakci6k kieg6szit6ek maradnah a kommunikiici6 folyamat6ban nincs semmi, ami megakadAlyozni az inger 6s a vdlasz tijretlen folyamatait.

l Gv
\.-__-,
tranzakci6 7.4. dbra:F + F, Sz -+ Gykeresztezett a 7 5' rrt egy F-F reakci6val' Ezt iiithatjuk folya3resztiilvd&ia azt a kommunikdci6s viirt. ellt kell haszn6lnunk, hogy 6szrevegyiik' iul: Igazdn megmasszt, 6n aztfunelfdradtam'

O Kdszitsiink k6pzeletbeli egy besz6lget6st, amelyegy Feln6trFeln6tt kiegdszit6tranzakci6s l:incb6l611, Tegyukmeg ugyanezr Sz-Gy, Sz-Sz, tranGy-Gy zakci6kesetdn. Vigyfzzunk arra, hogy mindegyik illeszkedjdk kommunikiia ci6 els6szab;ilyrihoz. Ha csoportban dolgozunk,alakitsunkp{rokat 6s szerepjdtdkban adjuk el6 az egyestipusri tranzakci6kat.Figyeljiik meg, hogy mennyi ideig tudnak megmaradni piirhuzamos egy tranzakci6s ldncolatban. O

Keresztezett tranzakci6k
Megkrdezem t6led: ,,Mennyt az id6?" Erre te felugrasz, elv<irosddsz6s r:im ilvriltesz: ,,Id6, id6! Ne az id6r6i k6rdez6skridjon! I\Iegint elk6settl Mit gondol, mi a fen6t csiniil?" Ez nem az a Feln6tt vdlasz, amit Feln6tt kdrddsemmel akartam kiviiltani. Ehelyett te dtment6l egy m6rges Sziil6i rillapotba. Szidalmaz6 szavaiddalarra inditottiil engem, hogy kimozduljak a Feln6ttem-b6l 6s i{tmenjek Gyermekibe. Sz6vriltiisunk tranzakciondlis diagramja a 7.4.-es dbriin liithat6. Ez a keres.ztezetttranzakci6 egy pdldrlja. Az6rt nevezziik igy, mert az ilyen tipusri tranzakci6 diagramjaindi a vektorok:iltal6ban keresztezik eg1'rniist. A,,keresztezett" sz6 az ilyenfajta gondolarcser6hezkapcsol6d66rzdsleirdsiira is alkalmas. Amikor te kereszrezed a tranzakci6nkatazzal,hogyriim orditasz, akkor rigy 6rzem, mintha keresztiilv{gtad rrolna a kommunikeici6 folyamatdt. Formiilisan a keresztezett tranzakci6 olyan, amelyben a ffanzakciondlk vektorok nem pdrhuzamosak, vagr amelyikben a megallzott dn-dllapot nent dz, amelyik vdgilI reagdl. Fussunk irjra v6gig az izletvezetd 6s a k6s6n 6rkez6 beosztott kozotrijelelteten. A tiszMsel6 bejon 6s az iizlewezet6 sziil6i-leg rdmordul. Elligyulis 6s menteget6z6s helyett azonban.a tisztyisel6 nlugodtan a f6nok szem6ben6z. Higgadtan vdlaszol: ,,Hallom, hogy On m6rges. Meg is 6rtem, hogy igy 6rez. I(6rem, niondja el, mit kivi{n, mit tegyek."
od

)
tranzakci6 7.5. dbra: Sz + Gy, F -+ F keresztezett 69

A A MA hangon,szemolditkd,t dsszevonva, haragosan):,,Hiilyevagy? Azt nlszeo,nogyneketl." ^",,,_^!":r^!!yrua pont masszirozdsra id6m?,, van Ilt ig"g Bob Gy-szinger6resz-Gyviilasztadott. Az els6rendri modelrrren a tranzakci6pdrhuzamosnak irinhet.Valahogy mdgisaz az erzesmt, hog1, ...rrr._ t zert. A keresztezdd6s term6szet6r 2.6. ibra ta?jaret.June az rsz r8i 6s nem a a -^ -' jott GSz-b6l vissza. Bob-otAGy-j6ben szdlitja e, szcyjti.n. ".* -.j

TRANZAKCIOK gyakorlatban. Ezek akkorjelenetkeznek, amikor egy F-F ingert vagy egy Gy-Sz vagy

rel kapcsolatban.

tottiitok? O

Rejtett tranzakci6k
7.6. dbra: SzGy __+ GSz,ISz + AGy keresztezett tranzakci6 ,4 katnrmumifuicid rnds o d,ik sxo.hdlv a A rejtett n'anzakci6kban u8-yanazon id6ben k6t iizenetet kiildnnk. 6" "f:rt\ ezek koziil nyflt vagy t<irsadalmi szintfr iizenet, a mdsik pedig rejtett vagy pszichol6giai szintfr i.Jrzenet. Leggyakrabban a tdrsadalmi szintri tartalom Feln6tt-Feln6tt. A pszichol6giai vagy Sziil6i-Gyermeki, vagy Gyermekj-Sziil6i-ek. szintf iizenetek 61ta16ban Fdrj: ,,Mit csindltiil az ingemmel?" 6.9:,,Afi6kodba tettem." Feles Ha egyszerfen a leirt szavakat iddzziik, azt kell mondanunk, hogy ez egy F-F kieg6szit6 tranzakci6. Ez tiirsadalmi szinten igy is van. Most azonban fussunk rajta rijra v6gig, hangok, hanghordozdsok 6s vizuiilis k6pek segiF6g6vel. Ferj (durvdn, ereszked1 hanglejt4,ssel, feszillt arcizmokkal, szem6ld6kdt 6sszerdncolva): ,,Mit csiniiltill az ingemmel?" Feludg (remeg6 hangon, e,melked6hanglejtessel,el6rees6vdlokkal d.s fejjel felal6l ndzki):,,Betettem a szekr6nybe." hizott szemdldoke A pszichol6giai szint pdrhuzamos SzGy-GySzgondoiatcsere. Ha szavakba iintjiik az ez.ena szinten elhangzott iizeneteket, ezt kapjuk: FdrT:,,Oroktisen <isszekevereda dolgaimat. " igazs:igtalanul bf rillgatsz engem." Feles6,g:,,Orciktisen Eztal .7. iibrrin mufatott tranzakciondlis diagrammal szeml6ltetjiik' A t{rsadal6i szintri ingert 6s reakci6t folyamatos nyillal ribrrizoljuk, 6s It 6s Vt elnevez6ssel illetjtik. A nagyitott nyilakpedig a pszicho16giai szintri ingert 6s reakci6t jelcilik Io 6s Vo-veljelezve. 77

nesetreeredeti Feln6tt informdci6k6r6semb6l arra az id6re elfeledkezem. a Kommuntkaci6 masodik szabdlya igy szol: Amikor egr tranzakci(,kere;71ez.Ltt,.igr kommunikdci6s tor6,s kiivetkezik be,6.s

i:^"y^6::lilyf::"s ctoI otytathat6 legren. Lehetsdges, hogy a kommunikiici6s t<ir6s csakenyhdn 6rezhetd. miisikv6gA ,.-, az, hogy let a kdt ember drihcingve lcirohana szobrib6i,b;;;;;;;;fitui e, ,ot u uenr besz6lnek tcibbet eg.yniissa'i. E' Bernekalkuldcidjaszerintelm6letilegz2 lehets6ges varidci6javan a keresztezeft rranzakci6nak. szerencs6reezek koitil csak keft6 fo.d;i;16 ;,*bben a
70

mindkett6jttk'n_drrilpototlerrvdrtsaiak: i;s,;k";munikd_

ATAMA

TRANZAKCIOK

" gveszem. s Vev (daco an):,,Me 6 e Z.g. 6br6nlithat6 Lanzakcioni{lisdiagram mutatja az IrIo vektorok szrig6t,

7.7. dbra: tdrsadalmi szint: F -+ F, F + F; pszichol6giai szint: Sz -+ Gy, Gy -+ Sz. KettSsrejtett tranzakci6 Az ilyenfajta rejtett tranzakci6t, amelyben az F-F tdrsadalmi iizener elfedi a pszichol6giai szint( gondolatcser6t az Sz 6s a Gy koz<itt (ritkr{bban Gy-Gy vagy Sz-Sz kozcitt), kett1zdtt vagy duplafenekfi. tranzakci6nak nevezziik. E Berne egy miisik fajta rejtett tranzakci6tfpust is felrajzolt 6s ezt szdgletet be.zdr6 (angular) tranzakci6naknevezte. Enn6l egytrirsadalmi szintri ingerrel iz6li talak meg Feln6tt-h6l-Feln6tt-be. Titkos iizenetem azonban az 6n Felndttem-b6l a

A ka tntnunikdcid

hrrr mrrdik sz ab dly a

,,Areitetttranzakci6vkelked4.sbelikimeE.Berne,,harmadikszabdlya"igysz6l: szinthatdrozzameg'" 6s a netel1t pszichol6giai nema tdrsatl'almi Arra utal, hogy Beine fgy irla: ,,meghatirozza"6s nem ,,meghati{r.ozhatja". amikor ur .-I"t"k k6t t/ittt"tt kommunikdlnak,ami val6jdban tort6nik, az mindig

bel6lekovetkez6magatart{st.

Ip i F

6s tdindig 16gytudatiiban a pszichol6giai a c Gyakorolda marslak6siigor. Igaza volt-evajon, amiszintnek.Ellen6rizdBerneelk6pzel6s6t. trirsidalmi szinmindig a pszichol6giai ldmenetele kor azt gondolta,hogy a viselked6s o ten d6l el?

Tranzakci6k 6s nem verb:ilis jelek

a A rejtett tranzakci6ban tiirsadalmiszintli iizenetet a szavakadjdk meg' Ahhoz, hogy Mars-lak6k6ntgondolkodjrll a pszichol6giaiszinten, megtell figyeltesthelyjelzdseket. Ilyenekp6lddula hanghordoziis,.gesztusok, ned u nemiierbrilis az a kifejezettjelz6sek, l6gz6sben, kev6sb6 Vannakezekndl zetek6sarckifejez6sek.

7.8. dbra: Szcigletetbezdr6 rejtett tranzakcid

72

ATAMA izomfesziilts6gben,pulzusszdmban,pupillatdguldsdban, a a az izzad,6sfok{ban, 6s fgy tovribb. Pszicholdgiaiszinrriiizenetekretitkos iizenerekk6nt urarnak.Val6jdbanegy6l_ taliin nem.titkosak,ha tudjuk, hogymit keresstink. Hirr;;;;;;.rJli'.n'.il ru u nem verbiilisjelzdsek, amelyekolvishat6k.

TRANZAKCIOK hets6gesrij tipusri tranzakci6l<atvdlasztanunk az6rt, hogy kitorjiink a megszokott, kdnyelmetlenn6v6lt, Iezdrt eszmecsere-alakzatokb6l. A munkahely6n Mary 6lland6an menteget6zik, rragy igazolja magiit. F6noke ennek az elrendez6ddsnek a miisik oldalrin 6llva folyamatosan birillgatja Maryt 6s magyarilzza neki, hogy mik6nt kellene a dolgoknak lennie. Fdnitk:,,\zt tudja, hogy ezt a jelent{st egy kisebb formdtumd papirra kellett volna imia!" Mary: ,,Sajr6lom, az 6n hibaim." F6nok: ,,Na, nem baj, val6szinrileg nem is tudott mdst tenni. Pedig felirtam magiinak, hogy mit csiniiljon." " Mary:,,"6n mindig megpr6brilom elolvasni az On feljegyz6seit, de 6szint6n sz6lvaaz ut6bbi id6ben annyira elfoglalt voltam."

a kett6t. N6gy feltdtelt szatr,amelynek teljesiilnie kell, hogy ez a strat6gia mfikcidjcinmeg keII vdltoznia. id1legesen Az egikvagt mindk6.td,n-dllapoLnak A tranzakci6nak keresztezettnek kell lennie. A tdr gmak meg kell v dlto znio. Az el6zd tdmcit eI lcellfelejteni" tlgy trinik, hogy ezek kciziil a felt6telek kozil az els6 6s a m:isodik a legfontosabb. A kijvetkez6 kett6t viilaszthat6 extri{knak gondoljuk, bdr iiltaidban alkalmazhat6k" F6nbk: ,,Igazin kisebb papirra is irhatta volna ezt a jelent6st." Ma4r Qdtdkosan lenthan szdk6,r6l',a szinyegre fekszilg ldbdvaL ds karjdval a Ievegdben-kipdl6dzik):,,6h, csak nem azt akarja mondani, hogy megint rosszul csindltam? Egydltakin mi a fendt akar t5lem, f6nok?" tdr F1nijk (nevet6,sben ki). Mary dtkapcsol a Szabad Gyermeki.idt6kra az Alkalmazkod6 Gyermeki menteget6z6sek helyett. A f6nok pedig elfogadja Mary meghivilsdt a Szabad Gyermeki-be. A Szabad Gyermeki keresztez6ddscsak egyviilasztiisi lehet6s6g. Lehetsdges az is, hogy Mary el6szor egy konvencioniilisabb Feln6tt keresztez6d6stpr6bdl ki. A/Iary fteruzdt dsjegtzetfizetet vesz): ,,K6rem, akkor most diktrilja Ie nekem, hogy milyen m6retfi papiron 6hajtja ezeket a jelenteseket a jciv6ben." Ha bdrmikor (tgy 6rzed, hogy a k6nyelmetlen tranzakci6k sordba ziirtak be, akkor megvan a lehet6s6ged, hogy keresztezz,6laz ot funkciondlis 6ndllapotod bzirmelyik6r6l. Ugyanakkor meg is cdlozhatod az ot r6sz biirmelyik6t a mdsik szem6lyben.Karpmann m6g azt is javasolia, hogyhaszndlhatunknegativ 6s pozitiv 6n-iillapot-felosztdsokategyardnt. Mary azt is vdlaszthatja, hogy f6ntik6nek negativ Irrinlt6-Sz abSlyoz6 Sziil6i szidalmazilsira negatfv lrdnyit6-Szabalyoz6 Sztil6ib6l reagiil. Fdnok: ,,Kisebbm6retfi papirt kellett voina haszn6lnia."

o Pr6brild ezt ki. Tartsd rneg ezeket a szavakat a f6rj 6s felesdg kdzort. Gondold el,hiinyfdle tranzakci6ttudszldtrehozniktilcinf6i.;*;;;;b'dffier. alkalmaziisiival. rranzakci6t . . . .csoportbanjdtszd el a f6rj-feles6g ktilonf6lenem verbdlis jelekkel.O

V:ilasztdsok

lehetds6ge
y rossz rinm-agilban. Ha egy simiin foly6 6s ot akarunk fenntartani, aklor tranzai<ci6_ r azt taliilod, hogy a kommuniklci6d vala_ vizsgiild meg_, hogy vajon re 6s 6 gyakran a igy van, dcintsd el, hogy i.i.;on i6 -akkor

u ,r;rreaoa :ppen most telepedertIe.ndrad,hogy hozzikera;en "el"d. ,.;"a r,et6hez, amfg mlgisszakrivddat.er;rib"n ,;"toekben"npi?'algliii"r,i", j6l jrihet, ha a folyamator 6lbeszakitod, sziind6koltan keresztezett tiu*"f..iOLL"l. A vdlasztasok cikk.ben StephenKarpmann aztaz c' elgondol:ist fejri ki, hogy dlasztdsunkszerinr olyan m6don'taprr"ttit'r.ir"rr;d;;;"""h;gy", *"r.. L""t
A

{radozik, hogy simdn foly6 k-ommunikrici6i vigy;n

vag;pldig

75

ATAMA

8. fejezet SZTR6KOK

elyben rigy drezted, hogy be vagy z6wa tzamos ftanzakci6s hril6ba valakivel. Ez ci<i.De az is lehet, hogy egy krizelebbi :cionrilis modell hasznrilitriiat lokalizril_ rb6l re 6s a mzisik egy6n jcittetek. rdgy,olyan m-6$ot, amelyeket 6n_:lllapori Lnzakci6ke folyamiinak keresztez6s6re. retsdges heresztez6st, m6g akkor is, ha mazhat6.

esetben? Hogyha olyan vagy, mint a legtobb ember, akkor bizonyara meglep6dn6l azon, hJg1, szomsz6doJ vrilasz n6lkiil hagpa meqiegyz6sedet. Val6szinrileg megtZra6""e"d onmagadt6l, vajon mi tort6ntetett. Sziiks6giink van a sztr6kokra ds deprivdltnak 6rezziik magunkat, ha nem kapjuk meg azokat'

Inger-6hs6g
E. Berle bizonyos fajta dhsdgeketirtle,amelyeltet mildannyian megtapasztalunk. Ezek egyike a fizikrilis 6s mentdlis ingernek a sziila6glete. Berne ezt inger-dh:uiici6ban, pr6b6ld ki viilasztdsilehet6_ t.

a Az, hogy Berne rr:ilasztdsa sztr6k (,,stroke") sz6ra esett, az 6rint6snek erre a gyermeki sztil<sdglet6revonatkozik. Feln6ttk6nt - mondja - m6g mindig vdgyrnk a iizikai kontaktusra. Ugyanakkor megtanuljuk, hogy az elismerds miis formiiit helyettesitsiik be a fizikai 6rint6s hely6re. Egy mosoly, egy b6h vagy ellenkez6leg, egy szigoru tekintet, vagy egy s6rt6s - mind azt mutatjdk nekiink, hogy a l6tezdsunket kifejez6s6t haszn{lta a miisok Sltal tort6n6 eliimert6k. Berne a7 elismer6s-6hs6g tudomdsulvdteliink sziila6glet6nekIeirdsdra.

A sztrdkok

fa.itdi

lehetnek: meg. sztr6kot krilonbriztetrink Ezek Tobbf6le

77

SZTRAKAK ATAAIA verbdlis vag/ nemverbdlis ak ak, p ozitfuak vagr ne gattvak, ek feltdtel ndlkijliek. feltd,teles d.s Verbdlis 6s nentverbdlis sztrikak tdrgyaljuk viseiked6seknek,ameiyekafelszinen-onbiintet6k'Tektiinnek'Ezzelazelgondoli{su jattzmail"iJt tot'fto"y'eket fogunk fjra t"r'fft"'"i'-"*iito' salakkor

Feltdteles 6s feltdtel ndlkiili

szfr"<ikok

hogy mit csin6lsz' Afeltdte|'tdtkiilisztrfk szttrik ahhozkapcsol6dik' Afeltt.teles arravonatkozik,ami vagy' v6gezt6l'" ,,J6 Pozitfufeltdteles; munkdt ';"",i;"';,';;i;i;ai['iiii'brv""J6;losvlt-119v" n9\9m a zoknid'" Nezattv feltiter"t "r'1"*ititzif< ';, nakiitt: "GY6Iollek'" :;ttr' f ,t'r "t 6s a Lindegyik6re a pozitiv felt6telesre Minden egyes i et i f"ftet"f tt6tkiilit"'

oxitiv

ds nego:tiv sstrdkok

A pozittv sztrilc az, amelyetkellemesen megaz, aki kapja. Anegartv 6l sztr6ko^ tr frijdalmaskdnt rapaszraljukmeg. Nyir6 pdldti;kban te 6ia szorisz6d pozitiv tr6kokat viiltottatok mind verbdlis-, mind nemverbdris6nelemben.

rneger6sit6se Sztr6kok 6s a viselked6s

nektrinnek'

arra' hogyan s"ahadulhahi megvriltoztatjuk "'t '"otganuk izt ugy t?it'tjiL;tg' 79

ATAMA sztrdk-keres6si m6dszereinket. Ahelyett.hogy frijdalmas negativszrr6kokat keres_ n.6nk,dlvezetes pozitiv sztr6kok m"gszerzEi6t kelr c6rurirt,irrtirri-Er-;;;;; alkalommal,amikor egyfj viselked6sformd6rt pozitiv sztr6korr.afu"tf"gr";ouban k6szendllunk arra, hogy aztaz rij viserked6ita;<;v6ben meji"ilZt"5iift. 6s , , Itt nagyon fonros a szrdkok min6s6.ge intenziuisa.Eieknek ,"* m6rhet6sz:imszerfien. Deeg6szen "gyik" termdszeies felt6teler"i,t osy"r;;lerekkiiljn6rt6ket adnak a sztr6koknakaszerinr,rt"# r.i?fZ, .ilyen formriP:q.:zubjektiv Dan lonnek. P6lddult6telezziikfer,.hogy kcinyvkdt szerz6je e pozitfvsztr6kotkap ez6rta kgnprv. ilr6 szakemberdi6r, epp.n olvasta fr5.a JA;nak egy kciztiszteletben el e lejdr6lv6g6ig.-Egdszen,rerm6sze.re.s, "u hogytcibbre rogrukeit"klini-.ri u ,rt.ot ot, -ost mint azr, ami pdlddul valaki olyant6rjon, akit nem 6raikel TA, 6; ;ki l;pen hogy csakdtolvasta bevezet6st a feiezetcimeket. a " 6s Azu.tdn kdpzeljiinl el egy gyereket, negativsztr6kotkap az apjiit6l,mert aki , olyan m6don viselkedik, ami nem tetszik szil-6j6nek.Ez u ,r,iat Jiri"zhet egy szigoni hangvagy fenyeget6ujj formdjriban.De kisdrhetiatifroskiatrif ris,s6t fizikai verds-is.Nyilvdnval6, logy az ut6bbii a gyermek interrzivebbln iogu ,i"gutr*-"r. megdlni,mint az el6bbrt.

SZTROKOK 6n pedig an, ha fizikai sztr6kot kapsz' zrizAs'

Sztrdkoh

ad{sa

6s kapdsa
kiviil kevesetjelent'

Egyes embereknek,az a szokdsuk,hogy olyan sztr6kokat adnak, amelyek pozitivk6nt indulnak el,d,e a v6g6n r.rra"ry"r.. ezt 6rted, "g" "gy-llgutiu legaliibbis tribbd-kev6sb6.'.' egy gyonyriirit<aiat.e lizom",innil" "r,ai"-, ,,r(. u, . Azilyenfalta sztr6kokath amissztr6koknaknevezzik. oiyun, ".ii"al" valami pozitivetadniinak,azutdnfjra elvenndk. -i"trra is, 6rneka sztrdkok . _vannak olyanemberek akik ugyanliberiilisan alkalmazdsdval,de ezt 6szint6tleniilteszik.nz ii az.ember,aki feHeJez t?l.J'u ,rouauun, odarohanhozzzid, melldre<jleldsszdles a visyorral-ezrmor_dj", "6h"J;;tii,iL, t ogy il! yucy. M6g a s-zoba vildgosabb is lett, mi"6ta bejott6l.Haitri"a, orvu*u- ur, n cikker, amit a mriltkoriban iri:il, 6s 6ppenaron gorrdolkoat^--[o;"" n6k neked,merrmindenszavainspiiitiv 6serg6ndolr."d;;..' ;:"d;d siatuhthat_ tlvauu. jelens6gethabcsdk-dobildsnakirja M6s ,iili-du-iprasztik Ie. ..Eric Berneezt a sztr6kterminusthasznriljrik 6szint6tlen az pozitivokIeiriisdra. Md: emberek pedig.az elrenr<ez6 irernyba mennekel 6snehezen . adnakbdrmiIyen pozirivszrrdkot. Jerremz6, hgw ry ilyen szemdryek oryancsalddbdr jonnek, ahot ritkrin fordul.el6.pozirivs266pl4 kurturritishritid"l;;;;;il1;;;iil pdldriul az angol 6s skandiniiv emberek dltarirbanszfikmarkrian bd,,n."k;;;;iii.,rot<t at, krilcincisen pozitiv fizikai sztr6kokkal.Latin vagy Karib-tengeri a kuti,lit ailor ,ra._ maz6 emberekliber:ilisabban.bainnak apozitiv iitrok"kkal, Aail iliaaur grrura embereket hidegnek tart6zkod6nak ds ", vdlhetik.

Elisnrrr,is-szfir5 Amikorvalakiolyansztr6kotkap,amelynemilleszkedikaziiltala-preferdlt a leldcsinfti ielenmao-att,vagy kor6t.,uuro.riliii, sztr6kok !ffiilF;;;Oru krvijl hagyjavagykisrfrri azr a szdmit:ison

Azt r6sdg6t. mondjuk,rr"# ia?!ir*eri, abban' bizonyoiinkongruit6s megfigyethet6 val6szinfileg Amikori8y tesz, sztr6kot.

hosv abeszdneked: ezt "n'ryf;ii::iflf,J,5ffi)::zinr6n mo.ndom "csod6llak' ezt gverek hogvamikor

rli"iir"si;i."gyiik'i"fu;onban, tirrtu rog)r.ii"ur mol6tmityen nagy fekterel< de ilG{i1.'9t""5.et mulatsdsos' nem voltiil,igyhat6roztdl: prefcrdlt ':il'; nemittesiteaitaz Altalad, tehrit ,'rirOf. i.rp"u a Dc sirlyt gondoltoaasru.llR i"t'"'' hosveztmondod: "Kdszonom'" sztr6k-kvocienrn"r' rossz valami mintha a szddat' ""'ikiilu"irttii"i" elbiggyeszf,d ot'oaut6s fetnuzoJaz a ahorvmondod, hagvdsdnak l<iviil u JrnJior.figyelmen voln".M;;;;.il"!i*7g:" izritk6stolt6l
.szn6kokat. sztr6kok kiizott, nem' 6samelvek "-"lly"l itte{)i;;;k ;;"f*art-rrtrot r.oociensiinkhtiz, sediiikbe, amelyek hogv fennszolgdlja, azt a c61t izokat kinnhagyirk.n"r;ii:#;;;;;ilt "irrtn,

*""'il".lfl ?il;13'iax'rx'ITlre,,ne"n,,o6\s7ur5(nialTii:-:'abe Jhif, ;-";i;d;; kiszriri"i Azokat a sztr6kokat en*"'TH.' n ritkd dro ril<' a :'#:J,i %l'i3'""*u erhat z3 ho-qr r :flY^Y'l*okmeg'A 6lnek r,.iv"ttti"tnegativokon " .16 fordulnak e, ,n.guiii.rrrrr""r., 6sez6rt felv6tel6t'
Es r.ltzrir6set a negativok u"porlriiror.
81

1"h..,##?;il;iJek felndtt6letben
30

ATAA/IA Ezek.az-emberek a r6pa- czumiijdhoz ragaszkodnak. Ha ferajiinlanak nekik egy nozitiv elismer6st, val6szinfileg nem veszik tudomdsul. - ,,Olyan j6 ma a hajad!" - ,,.n6, hogy mondod, r'negis kellene mdr v6gre mosnom!"

o csop,rtban gondolj vissza arra a jeitdkra, amikor sztrdkokat adtatok ds ltantatok. Az adott sztr6kok kiziil melyek voltak egyenesek ds melyek voltak harnisalc? Dobiilt-e valaki habcs6kokat? Amikor az emberek befogadtiik a sztr6kokat, ki fogadta nyflt lelkendez6;sgl szrr6kot? r<i hagyta.lrvelmen krviil a felajrinlon iztr6koi? Mir tapasz3 taltdl, hogyan 6s milyen m6don tettdk ezt? \/olt-e rralald, aki nyfltan visszautasftotta a nemkivilnt sztr6kot, ds nem esupdn figyeimen kiviil hagyta? , Most oszoljatol< ndgyes csoportokra! Hatdrozzdtok el, hogy a k<ivetkez6 gyakorlatban csak pozitiv sztr6kokkal fogsz-e dolgozni vagy p-ozitivokkal 6s negativolikal eglrszerre ! Ha n6gycitcik k<iziil brirmelyiktek cJif pozitivat akar, kivi{nsilgiit respektiilni kell. I\4indenkire r;ikenil a-sor. Fldrorn percen keresztiil a ,,soros" iir 6s fi$reli, amig a mrisik hairom rrerbdlis sztr61<,jait adja. A sztr6kok lehetnek felt6teTesek 6s felt6tel ndlkiiiiek. Amikor a 3 percnek vdge van, a ,,soros" megosztja tapasztalatait a tcibbi -- eirkel. A kcivetkez6 k6rd6seken kell gondolkozni: ,Akapott sztr6kok kriziil melyikre szdmitottam, hogymeglupom? fuIely sztr6kokat nem \rdrtam? IVleiyik sztr6kok tetszettek nekem? I\4eivik sztr6kok nem tetszetteir nekem? _\/oltak-e olyan sztr6kok, amelJrekerszerettem voina megkapni 6s l,6giil ilem l{aptam rneg? Azutdn_menjetek tovdbb a krivetkez6 ,,sorosra" 6s ism6telj6tek meg az L:pdszetekilr6l. G

S z?.rdrh- g az d ;6lkcl cl 6s Claude Steinerv6lemdnye szerintglzermekkorunkban szrileinka sztr6koi;issal lapcsolatban citkorliitoz6 szabiilytneveliekbel6nk. - Ne adj szt6kot, amikor adhatndl. - Ne kdrj sztr6kot,amikor szijks4ged rd. van
ii2

ol<

F.{

q 44 N *^

+ =N A)!];

R d o'i
i::hX

_q. rD p<

Milyen gyakran adsz m:isoknak + sztr6kokat?

Milyen gyakran fogadod el a + szt6kokat?

Milyen gyakran kdreci Vlrtyengyakranurasitod el, hogy a t6lecivdn m:isokr6l a + sztr6kokat, +sztr6kokatmegkapjad? amikerakarsz?

Mindig Nagyon gyakran Gyakran Sokszor tutk6n Soha

Adds Kapiis

+i0 +9 +B +7 +6 +5 ++ +3 +1 +0
K6r6s Adeseiurasitesa -0
-t

Soha tu&dn Sokszor Gyakran Nagycn gyakran Mindig Milyen gyakran adndl miisoknak- sztr6kokat?
Milyen gyakran veszed a - sztr6kokat?

-2
1 I

-5 -7 -8 -.t0 Miiyen gyakranurasitod Milyen gyakrank6rsz el, hogy - szrr6kokat indirekt rn6don- szrr6adiAI? kokat?

(/)
N H

8.1.dbra:Sztr6k-profii

a\ -i

SZ?ROI(OI(

tatni al<arsz. Ha tal:llsz ilyet, meg kell nijvelni azokar az osz,lopokat, amelyekll6X tobber akarsz. McKenna szerint ez val6szinijleg jobban bevailik, mintha megpr6biiijuk csokkenteni azokar az oszlopokat, amelyekr6l rigy gondoljuk, hogl. t,il sok van b"ldliik. A Gyermeki-ben vil6szinii, hogy nemigen fogod feladni a 16gisztr6k-mintiikat, amig csak nincs vaiami.iobb, ameliyel ezeket helyettesit. heted.

h6ten. Vajon igaza van-e McKenna-nak abban, hogy ahogvan ucirreled azt az oszlopoi a--ib6l tribbet akarsz, rigy csokken automatikusaD az. az oszi.lp, amelyb6l kevesebbet akarsz? O

On-sztr6k
megtanitottiiksteiner sokunlcnak hogy gyermekkorunkban Nem k6ts6ges, dolog."Az iskolafolytattaennek az aicset<edj, nagyoncsrinya otodikszabrilyatl,Ne 6rtiik 9lt ulgy diial<at az Amil<or osztilybana legiobberedm6nyeket a sulykolasrit. T6link magunkvettiik, ha gratuldltak. m6soki6lszivesen ny.rtiink a sporrnapon, az ki: vrirtdk el, hogy szer6nyvilllr:inditiissal .ielentstik ,,Semmi t6l azonban-azt egdsz." Gyermekimagatart6st. folytathatjukezt az Alkahnazkod6 Fell6tt korunkban hogy.m6gsajdtmalegtiibbenannyiramegszokjuk, Mire igazanfeln6tt6v61unk, fontos gunkn"ak lekicsinyeljiikteljesiimnyeinket.Ha igy tesziink, a sztr6koke.gy is iorriisiit korliitozzuk, m6gpeaigaz tin-sztr6kok{st.Sajritmagunkatbdrmikor sztr6kolhatjuk. ime ndhiiny mZda innak, hogyan gyakorolhatjuk ezt a kellemesk6pess6get. egy mondjona csoportnak j6 iiljetekkrirbe6s mindenszem6ly I Csoportban: m sajrit agir6l.Brirki,aki nemhajland6ezt megtenni,mondjonegyszedolgoi rfen,,Passz-t", 'Teljesenamikorrdkeriil a sor. rendbenI6v6, hogy nyiltan 6s 6szint6n dicsekedj6le gyakorlat sordn. Amikor az egyesszem6lyekel5adjrik mondand6jukat, a csoport tobbi ama j6tulajdonsiiggal 6s figyelmesen mutassaki tetsz6s6t tagja hallgasson a megoszt csoporttalamit kapcsolatban, a dicsekv6 86 87

8.2. dbra: A szr6k-profil egyikveiltozata ;ffifl"P"d 6s rajzold meg sajdt sztr6k_profilod,at. Dotgozzgyorsan 6s

A TAAIA
Amikor mdr megvan az az 6rzdsed, hogy mondtdl a csoportnak egy j6 dolgot cinmagadr6l, folytasd ezt egy kiterjedtebb dicsekv6sigyakorlattal. Ez aztjelenti, hogy a csoport minden egyes tagja sorban a kor kozep6re megy, 6s megi{llds ndlkiil dicsekszik egy bizonyos kozosen meghatdrozott ideig. A dicsekv6nek kozvetlentil kell besz6lnie a krirben l6v6 emberekhez, eI6g hangosan, hogy mindenki hallhassa. Ha kifogysz az otletekb5l, egyszerfienism6teld onmagadat. A csoport tcibbitagja illedelmesen biztatja a dicsekv6t ilyen mddon: ,,Hiit igen, ez t6nyleg nagy dolog. Mondjril m6g mdst isl" Ennek egyvaridnsa az,,tinsztr6kol6 korhinta-jdt6k". A csoport k6t 16szre oszlik. Uljetek le k6t kcirbe, az egyik kcir a m{sikon beliil. A bels6 kcir arccal kifeld fordul fgy, hogy az emberek peirokban fordulnak egymds fel6. A csoporwezet6nek vagy egy onk6nt jelentkez6nek kell az id6t figyelnie hdrom percen kereszti.il. Az egyes p{rok bels6 tagja folyamatosan dicsekszik a kivtil i-rl6nek, aki figyel 6s 6rt6keli a hallottakat. A vezet6 akkor ,,VALIAST" mond 6s a kiils6 partner veszi 6t a dicsekv6 szerep6t, mig a bels6 ember hallgat. Egy mdsik hdrom perc eltelt6vel a vezet6 ,,MOZDU[J"-I kidlt. A bels6 korben mindenki eggyel arr6bb megy balra, igy mindenki rij partnerhez jut 6s rijabb hilrom percre megkezd6dik a dicsekv6s. Azutiin az rij kiils6 partner folytatja a dicsekv6st hiirom percig. Ezt krivet6en a bels5 hcir megint arrdbb mozdul eggyel 6s igy tovribb. Folytassuk eg6sz addig, mig mindenki mindenkinek dicsekedett a k6t korben, vagy legaliibbis addig, mig id6nk 6s energidnk bfrja. Ha egyediil dolgozol, v6gy egy nagy papirlapot. Erre minden j6t irjail fel magadr61, amennyire ehhez sziiksdged van. Ha dletkcirtilm6nyeid megengedik, tiizd fel ezt a papirt olyan helyre, ahol gyakran ldthatod. Ha ez valamilyen okb6l nem megy, akkor is mindig tarsd k6zn6l. Minden alkalommal, amikor valami j6 dolog jut eszedbe onmagadr5l, irdhozzd a listiihoz. Keszits egy listiit, ameiyen feltiintetsz legaliibb ot m6dot onmagad pozitiv sztr6kolds 6ra. Az egyik ilyen lehet6s6g egy kellemes melegvizes fiird6 6s kozben kedvenc zen6d hallgatdsa.De lehet ez egy kiilcinlegesenfinom vacsora. Vagy egy sz6p utazes. De ne tekintsd ezeket a sztr6kokat,jutalomnal{' valami6rt. Onnrin kedwel6sedre add ezeket magadnak. Feln6tt 6rt6kel6st haszniilj annak megit6l6s6re, hogy ezek a sztrdkok val6ban pozitivok-e. Bizonyosodj meg arr6l, hogy ezeket a sztr6kokat megengedheted magadnak, biztonsiigosak 6s eg6szs6gesek szdmodra. Aztin kezdj hozz66s adj magadnaksztr6kokat.O

SZTROKOK kiiionosennaSyrabecsiiltiik,sokszo-rrijrafelhasznr{lhatjuk.V6giil.azonban'ezekaz Mindig rijra 6sriira ki kell eg6szi trat6t<onysagukat. .L^f.tai"r"r, izt Otot "r"esztit< uj sztr6kokkal' bankunkatrn6sokt6lszdrmaz6 ,."i;k ^

Vannak-e ,rjti" 6s 'rro$sz" sztrdkok?

Sxtr6k-ba,nk J6llehet az on-sztr6kolds fontos sztr6Korrds, soha nem helyettesftheti teljesen azokat a sztr6kokat, amelyeket mds emberekt6l kapunk. Olyan, mintha valamennyiiinknek lenne egy sztr6k-bankunk. Amikor sztr6kot kapunkvalakit6l, nemcsak az trirtdnik, hogy fogadjuk ezt a szt6kot az adott id6ben, hanem ugyanakkor elraktdrozzuk az eml6ket a szf6k-bankunkban. K6s6bb azutdn visszamehetihnka bankhoz, el6vehetjiik a sztr6kot 6s felhaszndlhatjuk on-sztr6kk6nt. Ha a sztrdkot BB

B9

A TAI{IA ran a legtcibbszilS

a mrnd,,+,,_okat, F mind,,_,,_okat, feltdte_ mind

a szabiilyokfelillitrisrit

g. fejezet

in6srnuKTURAld,s
Amikorazemberekpdrokbavagycsoportokbarenclez6dnek,eSyiittesid6tolt6siiknekhat kiililnboz6 m6dja rran' a kovetkez6 b!*e i,I6str,rkturdliisnak nevezte, 6s Ezt a hatf6le cimk6kkel liltta el: -oaor"n"il VisszaYonulds Rftusok Id6tiilt6s Aktivitfuok Jdtszmdk Intimitds Berne szerint mindezek a sfmkrura-4lts

Sztr6kok

6s lefrtdkeLdsek

*qu,*?ijJcizltink

n6hrinv pdldrit, ahor az

egyenes,,-,,-okata re6rt6ker6sekker

trizted ezr ,, Y:f:#!fr!::;T::"!r"'Rosszur be asz6t

meg a kdrd6st, hogy kivailasztja a maga ,zt tapasztaljuk, hogy kapcsolh-at6ak az takhoi. A szir6kok intenzitiisa novekszik' ul6st6l es6szen az intimitiisig" rl6s,hogi a pszichol6giai kockii-zatfoka is reim6iietesen a sztr6kolds el6re ki nem iilonosen neh6z lesz el6re megmondani' sit minket. Ezt az el6re ki nem sz{mithartk6nt 6szleljiik' Amikor gyermekek vol6kokt6l zuggi'ff ' n tOtiik kapott elrrtasitdst

N"s"ti,r;r;i;i";;W,,LXi;:,[.jr,ffi gl'"

;:J#,il,"ff ;lds:,,Arrak.nyszerite.sz;i;ilffi ?;#H""T#:;ll*; ",.r.,!:;i::f rdrel Negativ

fe.l n1lkijli sztr6h,,Gyril<illek.,, teir tdkel4s :,,Glriloretes gy.,, vs

; vatis,ig a ;r;}lin

y#fffi

Iis :::' dprthetndk' -n a i,i,if.1ly^ll bg13 Iedrtdke em d nekem njerdst, orya z Ezt
JJ,r}:lvseget nem r.h"ti;;;;;'rllnerere, ir

semhordozilven l*?!nu *:* td6strukturdlas 6rz&ekre.ua egym{sik szem6lyvisszautasit6 sem,,k6nyszerithet'' senki kockdzatot. megigy' 6smagatart6sa m6donviselk"dit lrere*, ,ri"gtteiJtttt"'"- t6le' mi6riiett megszakircma kapcsolakdrhetem.ii;"";;-#i-iial,a-'szem6llyel v'ltoztat6sdra L"pitotutot, amelvbenensem elfogadnak' k;;;;h;t.ii"gy ;;;; "1v""

Visszavonule{s
ntcat gyakolaton"Egy egy fel, T6telezztik hogyr6sztveszek csoportdinamikai 6Jnincsmris tennival6nk' csakott lenni' Egy emberzsrifol6diktissze t';la;"", "'gy iildog6liink. ideigcsendben
9l

90

ATA II4A , u fiO"lT..T"r Esetleg.egy bels6monol6got rk itt? raran valakl tudJa.Jaj, ez a szdkde eniil6r megkdrdezem, tudnii meg mondau*o'u,'.?' regyek szobdb6l. a J6llehet, restben iilcik, om :ly6n k6borlok, vagya f6nokkelvald ,.e,i"pi Amikor nzikai rug.,opoii# u _"-*0, ;; iJp valaki d" ;;;#iffi#:',?;Txi#::f".fr"j,hogy visszavonurdsom sor6n. ra.tray'. e""l'g.qgtba Most tehdt vuszavonulok.
kokat villtani'

lDdsrRLTfl'un'ir'As

ber.phetek. tribbiekez id6 A magararrrisi criagri6;i,i r.iaiii""l;i;i;;";;,^"'i,l,o J"gy.r. filXilff*#dnak

Id6tiilt6s
mi{r tobb ember csoportokra a Visszatdrue csoporthoz,a j6g megtort' It4ost t{rsaloga tapasztalatai16l' oszolva tudtam meg' hogy de ,errt.r"t[i-"gyhasonl6 csoPortban, sohase ,,F6iskoldn 6rtelme!" mi volt az eg6sz birom a legkecsenCeket tudom, hogymire gondol'f'n ezeketa hosszri ,,Igen, v6sb6." """"",,M"g*orrdom akikldtalelaz ez 6szint6n, konnyrip6nzazoknak embereknek, p6i;ilru;, ;1kdr jelentkeztemebbe a csoportba,az'tv6riiik ezeketa dc.lgokat. iam, hogy..."-Es igYtoviibb' A sz6t gyakran igei form6ban A r6szwev6ktenat rilst drmentek id"6tijltd.sbe. 6s *"T";;r"h;;frulo"fiioru" haszndlidk, azt mondjuk,hogy iddttitltenek' szdmukraismer6senhalad' Az id6tolt6s a'zidOt<;ttes mint a ritus6' Az id6tolt6kprogramozott, tort6neteiket' zinezz6k ;zdlnekt g an valamir6!, de erre vonati<ozo a ,6tolt5ka csoportgyakorlatbancsoportot' nemadjdkannak'hogy azzal g. Semmijel6i tort6nik' ami a csoporttran : (passtime a :ulcsa mrilt id6 felemlegetdse a tegnapi nap esemnyeit 5tolt6k inkabb l6t<ilt6stipikus formiija a kokt6lpartikon

Ritusok
egyszer csakmegtriria csendet. Szomszdd_ n be is mutatkoihatndnk.FreJ smith va_ :etnyri,jt. -dljaidejdt.Ez egyismer6s ti{rsasiigi inter_ )rogramozottan tnenne. iis kultririijdnak ritusait. Ha ny_ugati kultir_ kezernyrijt neked, akkor .r kL["AguJ"; n gyermekek namaste,gesztust a tinuljrik Lyok ,,Howdo you do?,ira megtanulnak a v:iltoznak. Valamennyikriziil legegysze_ lld!,'A m:isikvdgleta vallisiiiiur{ld. ttt a a pap-6s,ahiv6k r6.szletes utasit:isokat setleg 6ri{kigis eltarthat.

*re"go.i"tffiit&""tt"iTH:ftf,"t'"'f'}}f"Hil? .-"-r.l-.,i*ai-tat: n6i ^ ",,,"",0''i, u-"""VtlE"-i6l-6rzik magukathagyomiinyos szerepiikfeliratucsevegeseket, iil6st (Szii16-Tandr-sziivets6g)

szfsz jonneiioJs"",aiturauan sziil6k Amikor ben.
tartanak. T'egnapmajdnem eg6sz djszaka fonn ,,Johnnynak most jon a mdsodik foga' voltunk." ""-;4,

a amikoru *i.ry! rytl:kiink volt ebben korban'" igeneml6kszem, megsemneveBerne amelyet id6toit6s, legismertebb L'frgorot szamaraa

Gyermeki-b5ltekir ,Iff mintai,*,,ooonuu,l;lIf;f#[:i:,:l',.*Ti:i"J:fift Ifl :illi,Hl,:;*[: 92.

zett,az,,id6jdnis". Azid6t<ilt6seketettaliibanGyermekivagySziil6i6n-rillapotb6l.irrinfltjuk.A a vitaggatkaicsolatos el6it6letesv6lem6nyiiknek az sziil6i id6t<jlt6sben ;;;t;k adnakhangot. ..e mii fiatalok nem is tudjd\ hogy mit akarnak'" maom, 6ppentegnapis az ttjrt6nt" '" ,,tgett,

, qT A M A A Gyermelci id6tcilt6krrisszamennek id6ben,6sgyermekkorukbdl az jaltszanak djra gondolatokat 6rz6seket. 6s a ,,Ez csendval6bankellemetlen 6rzdseket bennem." kelt ,,Hm. Mosr mir igaz{n kivilncsivagyok,hogy mit fogunk itt csiniilni.,' Egyes id6ttilt6sektdrsadalmiszintenrigyhangzanak, mintha Feln6tt-ekvolnilnak. IJa azonbanmarslak6kdntgondolkodunkr6luk, kideriil, hogy Gyermeki-ek. -Gyermekiben ,,Tudod, ahogy itt riliink, rigy 6rzem, mintha Alkalmazkod6 lenn6nk.Szerinted is?" ,,Nos,el qgy 6rzem, most Felndtr-ben'agyok, piir perccelezel6ttlehet, de . hogy Qyslmsi<i-ben voitam." Ez,az id6tiSltds,amelyet BerneT,{ pszichiiitriiinaknevezett.Az informdcid-

TD65TRUIffUfuiI-,iS
id6toltds6' mindkett6 vagy ldsebb lehet, mint az siai ,,kock6zat" foka nagYobb ierm6szet6t6l fiigg6en'

Jiftszmif,lt
v6get 6rt-a fejtot A csoportszobdban a t6blSra' 'u\kkor mos tegyt lelolvasok' '"*r"eiltinu*t"zet6 ir'#.t i^"tir^r"t egyenknt j -u' -"'irrurru fejezt6vela egyz6l<ony b"e "6s feln6z 6s ;zobamiisik fel6b6l' Mindenki t6tunk"iZiae" kdnytikolve el6rehajlik' Ki z az,eg'6sz' mondta' hoglr a szavaz{s

A tdrsasdrintkez6sbenaz id6tcilt6sldeg6szit6 funkci6t rdt ei. Ez olyan m6d, amellyelaz emberek mintegy,,kipr6briljdk egym'ist" mint lehets6ges partnereket az intenzivebb sztrdkvilltdsol<ra, amelyeka jiltszmiikbanvagy azintimiidsbantort6nnel<. kovetkez6kben ,A ezekr6lfogunksz6lni" .Ahtivitdsok lik 6ss6hajt egyet' Vdllat vonva ktjrbendz

A szomsz6dja reag{l: ,,szerintem j6 ritlet. 6n ide rillok 6s vezetema fgy ez jeE5,zSkclnlnret."csoport tagjai beleegyeznek elkezdiksorolni otleteiket. A 6s

Az aktivitiisb6l szirmar.6 sztr6kok lehetnekfelt6telespozirivok 6s felt6teles negativok. Ezek dltaldban-kdsleltetensztr6kok, amelyekettcibbnyire a j6l vagy rosszul'v{92gtt aktivitdsbefejeztdvel kapunkmeg..,Az akirritrisban 6szleltpszicholo94 95

todsrautcnnuAs
viselkedjen. De 6rzds 6s gondolkodils szintj6n egyardntmindketten a lehet6 Iegrrililgosabbritettiik, hogy mi az, amit akarunk 6rzelmi 6s gondolkodasj szinten. Ennek ellent6telek6nt a jiitszma v6g6n tapasztalhat6 6rz6sek egyiiltal{n nem jiitszmdkat oldjdk fel a szitueci6t a jrit6kosok szimdra. Ezt onnan tudjuk, hogy a mindig rijraj iitsszuk. i*it or a jritszmiikat ds racketeket r6szietesebben fogiuk vizsgiilni, visszatdriink a produktiv 6s improduktiv 6rz6sek megki.il<inboztets6re' Berne az intimitas sz6t szigonian v6ve terminus technikusk6nt haszn:ilta. Az intimitiisnak mint id6struktur:il6nak lehet vagy nem lehet kijze az intimitds szokiL-

mondta: ,,Az intimitiis krviincsi Gyermeki-Gyermeki kapcsolat, amelyben .nincsen jaitszma ds nincsen k<ilcscinoskizsiikmdnyolAs, A r6sztvev6k Feln6tt 6n-dllapo_tat kezdem1nyezikrigy, hogy nagyon j6l 6rtik szerz5ddseiket 6s egymdsnak val6 elkotelezetts6giiket." Ebben az iddzetben az aliihriziissal azt akartuk hangsrilyozni, hogy az intimi-

githetiink olyan i96nyeket 6s sziikdgletet, amelyeket korai 6veink 6ta kiel6gitetleniil hordozunk. Egyes TA-szerz6k szerint az intimitds krjlcsiinris 6vdst 6s rr6delmet is jelent a Sznl6i i6sz6r6l. ,,Az iizenet ebb6l az 6n-6llapotb6l a kiivetkez6: Nem 6rtdkellek Ie, 6s nem engedem meg, hogy te le6rt6kelj engem." A szn6kok{s arintimitiisban intenzivebb, mint az id6struknrr:ilds bdrmelyik formdjdban. Akir pozitiv, akdr negativ sztr6kok vdlthat6k. Leert6kel6s azonban nincs, mivel az intimitds definici6ja szerint autentikus akaratok 6s 6rz6sek cser6je. Amikor ebben a r6szben hordbban beszdltiink az intimitdsr6l, tudatosan egy olyan pdlcLit v;ilasztottunk, arnelyben a cser6lt sztr6kok egyenesen neE.ativokvoltaic.Ezt pontosan azdrt tettiik igy, hogy a Berne utdni egyes TA-szerz6k;iltal keltett hogy az inrimit;isnak mindig valamif6le hetedik mennyorsziigbeli azon irnpresszi<5t, nozitiv sztr6kol6snahlcell lennie. ehrethessiil<. Amikor az intimitiis pozitiv sztr6kok cserdj6t,jelenti, akkor azokat kiilcinoseu meg. P6ldriul elk6pzelhetiinlt egy mddot, ahogyan a csoportbeli kellemesneh6l.iiil< jelenet follrl"at6dna.l\/Iiutiin J;inos elleni diihomet kiengedtem, megnyugszom' szemdbe n6zek ds mosolyogva ezt monclom: ,,No, most rlgy 6rzem, jobban ismerlerlt

o j{6szits egyid6struktur:ll6 torta-:ibrait. El6szcir rajzolj egykrirt.Akcirt oszd is f<il szeletekre,amelyek 6bren tciltcittid6dnek a r6sieit iiiitonat< iibrdzolni, hogy mennyi id6t szentelszaz id6stmkturill6shat kiil<inboz6forW:^' megvdltoztatni enneka . Gondolkozzel rajta, hogy vajon nem akarod-e tortdnak a metsz6svonaldt. igen,akkorrajzoldle azt iviiltozatot, amelyer Ha el akarsz 6rni. irj.le leslldbb <iiolyan m6dszert,amellyel o m*'.r"i Jrr"ii"n id6struktririlttr6vrteni akarod.Akcivetkez6 h6tengyakoioldezeketa *ugotu.tdsokat. Azuteinrajzold ijra az id6struktur:il6 to-ririaat.Minden nap filyeld meg, hogy te ds miisok hogyanstruktur:iljritokid6toket. Elemezdur iaori.rt , turiiliist taldlkoz:isok sordn, munkdban, szomszidokkalval6 besz6lget6sekben,.partikon vagy bdrhol ahol jiirsz. Ne mondd meg mdsoknah h?gy mit csindlsz,hacsaknem vagybenne biztos,hogy rudni akirjrik. Vrilasizatokbd.rmilyen be_ csoportban alkossatokhetes alcsoportokat. szd]get6si t6m-dt. Besz6lj.etei< hi{rompercig rigy, hogy minden szem6ly r6la eljdtssza id6strukturriftis_hat az mddjakoziil ar egyi"ker. A'irdrorn perceltelt6vel vitassdtokmeg tapasztalataitokat. v6lasszatol mrisikt6mrit,vr{ltoztasegy sritokmeg az id6strukturdl6 szerepeket, ism6teljJiek. 6s ri az embereketeg1't6lhatig. Minden a 2-eseknek ritusokat, 3-asoknak a id6_ :tek el 6s tartsatok egy ,,id6stmkturiil6 hogymindenkijiitsszaa megfelel6szetapasztalataitokat csoporttcibbitao_ a

IV" r6sz
SAJAT

;tni+onrnNErtiNK nnncfnr[sn
Sorskiinlruek

9B

10. fejeze.t A SORSKOT{n/ TERMESZETE

fs rnnnETE
Az embermegirja sajiit 6lettcirtdnet6t. Ezt sziiletdskorkezdjiik el 6s n6gy6ves korunkra miir eld<intriniik a terv f5bb vondsait. Hdtdveskorunkra majdnem teljes r6szletess6ggel k6szeniill a tcirt6net. Ett5l kezdvekb. 12 dves korig mdg alakitgatjuk a tcirtdnetet 6s itt-ott hozz:itesziink valamidiszitdst.Serdtl5korunkban azutdndtdolgozzuka tdrtdnetet 6skorszenisftjii( 6suj, az 6letiinkhcizk<izelrill6 szerepl6ket gondolunkki hozzit. Minden tcirtdnethez hasonlatosan mi 6lettcirt6neriinknek van eleje,krizepe a is 6s 6sv6ge.Megvannaka h6sei,h6sn6i,gonosztev6i jriv6-men6figurdi is. Megvan a 6s is. f6t6mr{ja van mell6kcselekmdnye Lehetkomikusvagy tragikus, izgalmasvagy inspirativ vagyjellegtelen. unalmas, Most, hogy feln6tt vagy, a tdrt6netedelej6ttudatosemldkezetedmdr nem 6ri mostaniiignem is voltiil rudatiiban,hogy egydltaliin megirel.Lehet,hogy eg6szen tad,M6gis,en6lkiil a tudatossdgn6lkiil is val6szfnf, hogy v6gig fogod 6lni a tdrt6netet,ahogyhosszri6vekkelezel6tt cinmagad sziimdramegalkottad.Ez a tdrt6net a te sorskdnyved. C T6telezziikfel, hogy val6banmegirtada tdrt6netet, amely a saj:it 6leted. Vdgy ceruziit, papfrt 6s vdlaszolja kdvetkez5k6rd6sekre.Dolgozz gyorsan ds intuitiv m6don, mindig az els6vdlasztleirva, amely a k6rd6s nyomiin eszedbe otlik. Mi a cime a tdrt6netednek? Milyen fajta tortdnet ez? Boldogvagy szomoni? Gy6zelmes vagy tragikus? Erdekesvagy unalmas?Hasznrilda sajdt szavaidat6s rigy frd le, ahogy jutnak. eszedbe N6hiiny mondatbanird le az utols6jelenetet,azt, ahogyana tdrr6neted v6gz6dik. Tartsd meg a viilaszaidat.M6gvisszat6rhetszhozzS, amikor miir tcibbet tudsz a sorskonyvek term6szet6r6l. C MinennapiTA-nyelvenegyszenien szkript sz6thaszndljuk,amikor sorski5nya vekr6lbesz{lijnk.

A sorskiinyvek

termdszete 6s definici6ja

A sorskdnyv elm6let6tel6szorEricBeme6smunkatilrsai,f6kdnt ClaudeSteiner gondoltrik ki az 1960-as6vek k<izep6n. Az6ta miir sok szerz6 dpitett az erederi jelent6s6ge elgondoldsra. sorskrinyvkoncepci6jrinak A megn6tt a TA-elmdletbends napjainkramdr az 6n-iillapot-modellel egyiitt a TA kcizpontielgondolilsdnak szdmit. 101

/^'t'A AIA ,A csoporn.er(ipia alapeivei-" a:.miirrdben Eerne rigy definidlta a sorskcinyvet, ;.nlint,,nem tudatos 6lettenret". K6s6bb a ,,a/iit mondasi a Heltd utdn, c. t<onweuen e-irn6lteljesebb megliatdro::eist adott: ,,egy,a gyernekkor-ban k6szften, a szril6kr{ltal rnirger6sitetr 6s a k6s6b.biesem6nyek ziiran i[azolt dlemeru,;"ly;#ki"dlasztott ;rlr'ernativ;ibankulrrindl". Ha tok6letesen Ineg szeretndnk drteni a sorskclnlnret, drdernes id6t szanni a f er:ti definicidk r6szletes elernzdsdre.

t's gwpnru ,4 soRslto^rx4 r TEIIIIIIESZETE ssiiildlt amegends{tritc A sonskrinSnrefnr

.4 .ssllt.sl(ort-nI iletter.n,

lteetdl"oin lcfirriil esilc c fudntos"sdg ,Asorsflcdn3ru

6veinkhe, korai tur r. il"y-:fi;ffi;; nuil ar uo r."'u I_3:1:;; " tudatunltot ki". leg ,,6ljiik atokat magatartast
afi<or is, ha It sor.slcrin3nr ss eLszti,trt-o.lld's .fe\6 frdrrE3rufl A. volLciscfgof {itndrtelmesxiilc" hogt

Are,n6,,6,e,benri:i:H:Ltffi ihEih"iiiTiHillilfF::,tr1l,,+
c sorskcinyuet "igrrzcllio"

,.'l sorskdn;yu dd ntis JelLeffi

elFco,tti t"azdLstfl.fiigg6

m{ihoz"

A solrskcimlrveredete

alapjdn a vol6sdg tesztel-6se szdmara' )'-t6seket a grermeki drzelmek 6's ' aor 2. A sorskonYvl 'ltozzuk' stan \Aloollams munr-r-rgd1g2ffkben tort6n6 megvitatds6ban ' a sor A fentieknek k6ssAgArat6rnaszkodunk'

LA 2

ATAMA Reakci6 ax ell"ensfges vil.6gra

T ES A SORSKOAIYTERMESZETE EREDETE

Lehet, hogyababa eg6.szet az erfogia venni? A"fenyegetettseg drz6se mosta mama .z"ret"t6.,EL "1"";;rdri.?;"natkozik. rrdna gyermek aliirendelt helyzetben van. lis hatalma van.Kisgyermekkoriibana ez igdnyeinek sziiks69leteinek es kiel6git6se katviilaszt 6letben az maraddsra sztiks dre. I(orai val6 sdg-vizsgdtat 6s irzeletn

Amikor a gyermek 3 6vesl'megt;;;;,il;;8y tesw.re sziiletik.A toryogri,akrmosrmdr egy?."Isy k;.csiinagyour,'t"Jii, ogy tuian;;-iog t i-iu,, -"gi,ur_ :l:?.",:T."11ligfsz.gyngosr<oaasai!rveszi;;i;;,;:ilil;.;il,iili,iuion, i,osy nrncs ereg rs szeretet?

O GYAKORIJ\TOX: SA.IAT SORSI(ONWt}NK FEI,FEDEZf SE

elmok, fantiizi:ik, tiinddrmes6k 6s gyermekkori tort6netek mind-mind kulcsot adhatnak sorskonyriinkoz. ime, n6hr{ny gyakorlat, amely megmutatja, hogyan haszniiljuk ezeket: Xmiko. a gyikoriatokat csindlod, hagyd, hogy a k6pzeleted szabadon sziirnyaljon. Ne ibr6dj azzal,hogy mire val6k rragy mit jelentenel-.. Ne cenzrirdzcl 6s ne alalatsd, amit mondani sziind6kozoll Egyszertien fogadd el az els6 gondolattiirsitiisod 6s azokataz 6rzdseket, amelyekvele jeirhatnak! Az inter-

o4

10s

ATA ATA

g ES A SORSKOA/}^/ TEPJWESZETE TRTPM

alakiaiu'o"oitlli dlmodegves ,{zut6n6pptisy, "h;;;;#";ii;ft' magadr6l"., .1esbesz6lj vaivagytdrgyaivat, Kell es b6l dlmod felbredt6l. em m 6rJzt6l, iur6n no"sy;'n vrssru, Emldkezz
Hds vagr h6sn5 Ki a kedvench6srid?Lehet, hogy egy gyermekkoritcirt6netb6lsz6rmazik. Az is lehet, hogy egy szindarabb6l,lionyvb6l vagy filmb6l eml6kszelrri. Xilegtort6nhet, hogy y3l6r szem6ly" Az eis6tv:ilaszd,aki eszedbe jut. Most iillitsd be a magnetofont, 6s k6rj figyelmet partneredr6l vagy a csoporn6l. Ldgya vilasztott h6sodd6. Beszdlj magadr6l, ameddig csakakirsz. Haszndldaz ..8n" sz6cskaitl P6ld6uitegyiikfel, hogyaz 6n h6scim Superman. a Kezdhetem igyis: ,,f,n ^ Supermanvagyok. Az a dolgom,hogy segitsek embereknet< proli6miitaz a ban.A semmib6l6rkezem,rnindenf6lecsoddlatos dolgotmrivelekiazutiinrijra a semmibe tdvozom. Legtcibbszcir senki sem tudja, hogy ki vagyok, mert :ilruhiban i<ozlekedem. " Akirki is a re vdlasztott h6sod,mosrfo&i hozz{ ds vakozzrit. ds kezdjdl el rinmagadrdl beszlni. Ttjrtdnetyagr mese Az els6 g1r2[sfla1 varidci6ja,ha egytrirt6netervagy egy mes6tmon_ egy dunk-el. Megint bdrmilyen trirrdnetetviilaszthatsz. legiobbii, amiel6szrir A jut- LeJretgyermekkori tiind6rmese,klasszikuimitosz, vagy b{rmi eszedbe mds,ami eszedbe jut" l;iny, akit gonoszmostohiija .. Kezdhe.tgd.igy,,Eg1'szer "gy gy<iny<ir( -. rirrik :ilomra kdrhozratott. Ez a 9k a kist6ly m6ly6nfekiidiegy kis szobiiban. ldny A kast6lyt mindeniinnen vad-r6zsa<isv6rry t Or,it. firatliok 6s hercegek fogta jci.tteka ldny megment6s6re, egyikiik semvolt el6ger6s,hogy de iithatoljon a scivdnyen..."

ieienben' [4ondd el az dlmot, cle ne mflt id6ben' hanem

Tdrgroszobdban
ha A legiobb-, az N6zzkiiriil a szobfban!villassz egy t6rgyat, amit l:itszTiaott'iAgi' az a tirw 6s besz6lj sajdt vdlasztoa, u.n"fyif. els6t "ttuaU"l"t magadr6l. N6ha ftj:iban F6ldriul: ,,Envagyokaz ajt6"Fdb6lvagyok,neh6z6s sima' .'ugyok"ui*";u";*!ft. ;; h;lsv tort.nik; cuuitet k"ll engemlokni a m6sik

diiul: "'*''

envagyok az ait6"Amikor az emtrerekritjdban iillok' fdlreioknek ,,r1r, gem." t"^"' amikor f6lreloknek?" ,,Nor,ajt6,monddmeg,milyep6rzds, havagyok, ae dit'ef aitd vagyok, nem tudolt tiltakozni" csak ,,rt*t;6 j6l esik"" ami gyom,hoglrtegY6k, ..run,rur"'-i,-u,,'in viiltoztatni szerern6l' hogy jobban 6rezd -.Aha.Es -ugud?" t T ekintsd 6letedeti dtLlcnal Enn6l a gyakorlatndlvalaki olyanra van sziiksdged'aki :'""-t-"-:-{:f6"' De amfg ie retaxatsz. azt-is lehet, hogy az utasitdsokat tud kcizremriktidni, vezet6 vegigvezeti;l't ;;;d ;"gn6ra, 6s leirallgatod,amig te relaxdlsz'Egy

Atan
Viilaszdki egy iilmodat. A legrobberegyk<izermriltbeli iilomb6l tudhatsz meg, vagy egyvisszat6r6;ilomb6l, de brirmilyen:ilorn megfelel.
10 6

107

ATAMA
Milyen darab ez, amit n6zni fogsz? Kom6dia vagy trag6dia? Magasrriptri drdma avagy szappanopera? H6sies vagy unalmas, eiaetei vagy t6nlrszeni milyen lesz vajon?

A HocYANfrriix MEG soRsrc6nrrnmra

11. Fejezet

,,Most a szin megviiltozik. Szindarabodnak ebben a kcivetkez6 felvond_ kisgyermek vagy - olyan 3-6 6ves. Hol vagy? Mit l:itsz magad kciriil? -s:lban ott Vannak mes emberek is? Mondanak valamit neked? Te mondasz nekik valamit? Van valami mds ha ng a k<irnyezetedben? Mit 6rzel ebben a kcirnyezetben? Erzel valamit vagy van valami testi erzesed? f rzel esetleg 6rzelmeket? Lehetsdges, hogy valami szagorvary izt 6rzel? Szdnj rrl id6t, hogy tudatriban l6gy mindannak, amit i6tsz, hallasz, 6rzel vagy izlelsz jiit6kodnak ebben a mdsodik felvon6s6ban. Abban a felvondsban tehilt, amikor 6letkorod kb. 3-6 6ves.,'(sziinet) Ezutdn a,,vezetl" iitfut a szindarab kcivetkez6 felvondsainak f6 cfmein. ilyen m6don: Tizendves szin: 10-t6l 15 6ves korig. Jelenlegi szin: a mostani dletkorod. Kciriilm6nyeid 10 6vmrilva a jciv6ben. A szindarab utols<i felvondsa - a hal:ilod. Amikor megadja a j6t6k f6 cfmeit, a vezet6-nek meg kell k6rdeznie: ,,Hdny 6ves .,nugyi szindirabnak ebben az utols6 felvoniisiiban?" \/6gtl a vezet6 megk6r t6ged, hogy gyere vissza a jelenbe, ds vedd igdnybe az osszesid6t, amire ehhez szriks6gedvan. Tapasztalataidnak azt a r6sz6t oszd meg a csoporttal, amelyiket akarod. o

mi6rt fontos a sorskonyvismereteaz em pontirib6l. '''^''Soirtonwednek rortalma es folyamatavan. Emi6keznedkell arra, hogy a tartalom u ,,rni'-.. vonatkozik, a folyamat pedig a-,,hogtan"-ra' *--*i;kd;y"ed tartalma mindenki mds6t6lkiilonbrjzik. olyan.egyedi, mint egy kicsi szdmri uiilenvomat.e so.ttO"n"iolyamat viszontrigy tfrnik, hoSV-eqf 19t-ative fejezetbenfosiuk esy oszhkl-Ezeket t<6s6ubi ;int,a tetrelosegetre ;t;iliiidffi;"r6 vizsgdlni.

Gy6ztes, vesztes 6s nem gy6ztes sorskiiny'vek

Tartalomszerinthdromfdletipusraoszthatjukasorskonyveket: gr6ztes vesztes nem gr6ztes.

Gy6ztes sorslcdnlru

Vesrfe.$ sorslcrinSnr olr/anvalaltitielr:ni. ,,aid nern ieljes{ti a kitfizott ellent6tek6nt a vesz.tes Fentiekel.nern 6rese cdit". lrt is el kell moirdanunk, ho2xrnem csupAn a cel eierese rraSJr horiilrnef i'elt kozott frtrijk el" FI;t ross:1 sz;imit, hanern az.is, hogy rnennyrre.i6\/agy

108

109

A,TAMA

f'uut<mnce soRsKoN'n'Tr? r'IoGYAlr

n lesz f6ncik' \/al6sziniileg munkaidejdt z6k egy dLll66rfval, 6s nyrgalombavonui' ren ilyen gondolatokkal r-ildo96l: "l-ehet16ben, a fregfelel6 hellren iettem volna' n van."

Gyftztesek, vessfe"*ek 6s nent g3rdxfesek' Bernev6lem6nyeszerintagy6ztestugylehetmegkiiliinboztemiarreszrest6l, gy6ztes tludia,te nem besz6l r6la' A ha megkdrdezziik, mit te.,t'", ha"oe'ziten-e-A rt6pEi besz6lni' "Ha megnyerem az els6 vesztes nem tudja, 6t .t;k ;'gy;""r"-ta egy lehet6s6gre tesz fel 6s pontosan igy milli6mat... ha a lorram U":ti"ll:' frni"dent sztiisi lehet6s6ge van, 6s igy gy6z' Ha az ik, valami mdsicsinril, eg6szenaddig' mig eszit, de ez soha nem e16gnagy m6rt6k(r' alapokon jzitszik' 6s igy ' Csakbiztonsiigos

lek rrl L egyrtnlc rirrctos olc e rne ghort dr oad's o A veztes-sorskonyveket els6-, m:lsod- vagy harm adfokrinak lehet definidlni, az _ . elszdmoliis sflyossdg:inak foka szerint. Rz eli6fokri veszres sorskrinyv tdved6iei, buktat6i 6-s vesztes6geiel6g enyh6k ahhoz, hogy ti{rsasdgban meg lehessenbesz6lni. Ilyenek p6ldriul a rrisszat6r6 munkahelyi vrtdli ds ellentEtek, enyire depresszi6 vagy vizsg:in vald bukiis esete.

lehet. Mindannyiunksziimiiraalegfontosabtlannakfelismer6se,hogybdrmelysorstudatosul bennem' felfedelhetem azoota.-Ho u to'ikijttyu"* t arw iiiad^rott

ili'"ifii#il:;l;i;';t,.s

informdcid meghatdrozdshaszno.s gy6ztes-vesztes hatom azokat.A gy6ztes-nem ritit6rk6to.t6n6 vi{ltiztatiisairnhoz 6rt6kes i;;;;fl,;;"urTiora$irro".-i""llnb"r, jiiv5 ,ttlgoat or,"rhatatlan megiillapit6s a pet ad nekem. nu r"*il1iepfi;';;; iekintet6ben.
amikor az el6zo O Vizsg6ld rit, hogy mi az, amit sorsitcinyvedr6l felfedezt6l' feiezet gyakorlatait v6gezted! --'--lSirtOnw"aet f?Hf--gyOzresnek,veszresnek vagy f6k6nt banflisnak it6lecl? ,, ,4 \/annak-eolyanteriiletek,aholmindeddigvesztesvolt:ilvagynemgy6ztes, 6s gy6ztess6szeretn6l viilni?

vdltoztatdont6sekk6 h dont6seketozom6s,gvdztes.

V etm gy6ztes

sorslcdn;rru

A nem gySztes sorskcinyvszerepl6je,,koz6putas". Tenreit napr6l napra k6sziti, . rincsenek nagy gy6zelmei, de nagybukdsai sem. Nem v:illal kockiizatokat. Ezt a ajta sorskonyvet gyakran banrihsnik nevezzrik. 10

111

ATAMA
C HA GYAN EIJ iIX TIIS E SORSI(O]VN/ET ?

Ha igy van, mindezekena teriileteken ird le, honnan tudndd,hogy most mdr.gylzni fogsz vesztsvag'ynem gyor6r h.ryutt? Mi renne a gy6zelmed eredmdnye? Azutiin minden teriiletnl frjiil le iegaldbbcitolyan cselekedetet, ameryet a gy6ztesv6geredrir.ny 6rdek6ben! Ezencselekedeiek ;:g:,: I1l l"jtanod I(ozuregyermindennap. hajtsdrv6grer Ha isoportbanaorsorti"ok"d;tr ---rJ 'O szdmolj sikereidr6l! be

Sorskiinyv

a felndtt

6letben

De mon_djuk pdldriul, hogy a f6ncikcim behivat az igazgat6s6gra.. A vele vai6 vita miatt mdr i 6. foko"atot 6rem el a stressz-skdliin. Atcstisztam a sorsktinyvbe. Az igazgat6val szemben ugyanazokat a fizikai reakci6kat, 6rz6seket 6s gondolatokat ittlriato*, amelyeket gyermekoromban haszniiltam, amikor diihos apilm,6ridskdnt ingott felertem, 6s olyin szavakat ki6ltozott, amiket nem is 6rtettem. An6lkiil, hogy ezl tudatosan realiziilnrlm, azigazgato ,,apdmmii viilik" sz6momra, 6s rigy reagdlok, mintha csak rijra hdrom6ves, r6miilt kisgyermek lenn6k. j6 A stressz-skiila m6dszer a stressz6s a sorskonyri reakcidk koziitti ltapcsolat kimutat6sdra. Ez perszenern azt jelenti, hogy a stresszhatdsdra az ember biztosan sorskonyri reakci6ba megy {t. A sorskonyvbe val6 mozdulis elhatiiroz:lst6l ftigg6, m6g akkor is, ha az elhatiirozdsnem tudatosul. Val6szinfi, hogy pusztdn azzal,hogy tudok a sorskonywr6l, nagyobb stresszt leszek k6pes elviselni an6lkiil, hogy sorskonyvi magatartdsba csapn6k:it. Ha felvilllalom az egy6ni ter:ipirit, tov6bb tudom javitani a probl6mamegold6 k6pess6gemet 6snem menekiikik rogton sorskon],wi magatartdsba.

cumikiitelek Amikor az igazgatdval va15 rritdm sordn dtmentem sorskcinyvibe, ez nem csupdn az6rt tort6nt, mert a szitudci6 stresszelterhelt volt, hanem az6rt is, mert az itt-6s-most jelenet hasoniftort egy f6jdalmas jelenetre a gyermekkoromb6l. TA nyelven azt mondjuk, hogy a mostani helyzet gumik1t4kzerfr.envtsszahajlott a gyermekkori jelenetre. Ez grafikusan fejezi ki, hogyan reag6lunk iddnk6nt, mintha visszacsap6dndnk a koragyermekkori jelenetekbe. K6pzeljrink el egy hatalmas gumikdteget, amely ritnyflik az id6n. Beleakad a jelen egy voniis:iba, amely egy mriltbeli filjdalmat hiv e166s - pang! - m:ir bele is meriiliink a mriltba. Aialiban nincs is tudatos eml6kijnk a gyermekkori jelenetr6l. igy nem is ismerhetjiik fel a hasonl6sdgot.Az dn sziimomra a gumikrit6l a veszeked6 igazgat6t6l a diihos aprimig nyilott. De amig az igazgato diihe miatt rettegtem, tudatosan nem realiziiltam, hogy az apdm ott van mogirtte. Mivel az Apa 6s az Anya olyan fontos szem6lyek korai dletiinkben, gyakran 6ket taliljuk a gimukot6l tiivolabbi v6gdn61. Igy vagyunk a nagysziil6kkel, nagyn6nikkel, nagybiicsikkal 6s miis szril6figurdkkal is. Amikor p6ldriul csatlakozunk e8-y csoporthoz, nagy val6szfnris6ggel a csoport minden tagia{nak kiosztjuk egyik sziil6nk vagy kozelihozzAtartoz6nk szerep6t. Ha biirkivel besz6ltink, akivel komoly kapcsolatban rillunk, egy id6 utdn valamely mriltbeli figurdval azonositjuk. Ezt term6szetesen<intudatlanultesszrikigy. Ezt a jelensdget a freudistdk transzferencidnckhivjrik. A TA-ban rigybesz6liink r6la, hogy ,,arcot tesziink valakire". Amikor a f6nciki vitiim soriin sorskonyvibe mentem, apdm arcdt tettem rd. A gumikcitelek nem mindig nyrilnakvissza emberekre. tseakadhatnakhangokba, szagokba, kiilonleges komyezetbe vagy bdrmi miisba, ami cintudatlanul egy gyermekkori stresszelterhes szitudci6kra eml6keztet. A TA-ban val6 vriltoziis egyik c6lja az, hogy szdtkapuolja a gumikijteleket. A sorskcinyv meg6rt6se 6s az egy6ni ter:ipia sordn feloldhatom az eredeti traumdmat 6s megszabadithatom magamat a r6gi gyermekkori jelenetek visszahriz6 erej6t6l. 113

taliiban nem vagyrnk tudatiiban annak, r1k fjra. !z-t a ruditossiigot rigy alakfthat_ :lfedezziik korai dcint6serYnkei'

;'ffl"1,11l"fl"|;:"H::ili#*n.7. Amikor az itt-6,s_most helyzetet stresszel terheltnek d,rezzijk. 2' Amikor hasonlato-sstig,an a, ii-ii-iott szttudci6 ds egr grermekkori, sn'esszelterhelt helyzet kozijtt. Ez a kdt t6,nyez6eglnni{st er6siti.

ATA M,4 Hq igy teszek,lehet5vdr16li\,hogy az itt-6s-most szitrriicidkat rendelkezdsernre a dil6 teljes feln6tti er6ickelold.iamrneg. o Gondolj e.gyhel)rzetrea-i<<izermriltb6l, amikor stressz aratt voltiil 6samely kelle.metleniilvagy 5iks6.lenil v6gzddo* a szi{modra. xtr,;".;rr*pp.i'u"u go_ndolj, hogy mennl rossz6rz6st-rapasztaltfl a szitu6ci6sorrin.Nem meg sziiksdges, hogy megint rnegtapasztaid a rossz"6rz6sr ezt ur-j.r,, gyal(orlator csinillod. -ort, Most pedig eml6kezz egy.olyan helyzetrea mriltb6l, amelyik hasonl6_ kdppenrosszulv6gz6ddtta szrimodra, amelyben 6s ugj.;";i;'r;rf e.r*, tapasztaltad rneg. egy hasoni6 sziturici6ra, , Menj vissza kb. 5 6'vetr 6s emrdkezzvi-csza ameiyben ug-yanezt rossz6rz6st a 6rezted. Most hozz.nissz'a eml6kezetedbe ugyanilyenkellemetlenszirudc! az egy , Grflzeneves korodbol.

EU HOGYAN iiX Ut'c e soRSKOArvvFlr? tneg6rt6se? Mi6rt fontos a sotrskiitlln/ek

r:rso-1r..+ilcdrr;yn' fesf ds ea tesriinkker6sagyrnkkar egytitt hozlsv tiinik, hogy legkordbbi dcintdseinket :uk, A4egrcirtenik, a_baba hogy anyiautiin n,nil.Rrikell azonbr; jd;;;;, h?gy ur)l, l,yrakranelhriz6dik r6le. Hogy csiliapitsaa visszaurasitiis miani raiaaima[-et t<eti nJromnia rest6nel< k6sztet6seir. Az6n, hogy lea{llftsa mag6t,*"grlrriri l"rjait ds vdiiait" sok durel k6sdbb,feln6ttkent megrnindig_6rizheti magiibanezt a fesziiltsdget, c-enem lesz tudatiiban annak, hogy eit teszi.lajdarmukut";..;;;;;-"-dll;ban 6s a nvakiibanLehets6Ses, s16tmitszirozds hogy vagyrerdpia hatiisiiru m"sEr"ztreti ezr a ''esziiltseget megszabadulhat d.s t6le. Ezzelvaldizinl, ilgv;;l;;e.]"#aruaumai rs rnegszabadulha amelyet kisgyermekkora elnvomJtt. t, 6ta Eric.Berne.sorskdryrvi jelekrfiIir.-Ezekoryan testijegyek,ameryek mutatjdk, azt i:o91; lralxki sorskcinlrubemozdult. Lehet,hogy m6ryetsoii"it, t"rtiriirr","iiat,or.u, '-3sr1mgafgqziti test6nek egy r6sz6t. seme" liitdndsen i iestnyitjsok kozeleben elheiyezked6izmokra hirmlit a figyelmet. \/annak TA-terapeutiik, akik kifejezett errea te.rilletre en specializ:iltdk magultat" :t1'+ mre5Xoldd"s" A sorskdrryrr rnint n,tndgileus

[ ],5

ATAMA szfrod meg az ujjadat 6s viirod, hogy jojj6n egy fick6, aki halott asszonyok 6letre cs6koliisdban utazik. Vagy p6ldiiul bezdrnak egy toronyba, hosszri hajat norresztesz s rrdrod, hogy valaki kiszabaditson, aki bebortcinztitt asszonyok megtal:ililsiin fiiradozik. Azt is megteheted, hogy varangyokat cs6kolgatsz vagy megpr6b6lsz vaddiIatok-at hercegekk6 v:iltoztatni. Ha hercegn6t akarsz feles6giil venni, a v:ilaszt:isok hasonl6k6ppen vonz6ak. Elindulhatsz halott asszonyokat cs6kolgatni, vagy bez:irt holgyeket felkeresni. Azt is rnegpr6b:iliratod, hogy megkeresel olyan asszonyokat, akik elmenekliltek el6led, esetleg valamelyvadrillat vagyb6ka kdpdben kozlekedhetsz.Ha sikeresakarszlenni 6s kozszeretetnek drvend6, akkor el6szcir csrinydnak 6s kigdnyoltnak kell lenned. Ennek a pozitiv oldala az, hogy a tiind6rmes6k a haralom ,5saz er6 6rz6s6t adjzik a gyermekel<nek olyan id6szakban, amikor nagyon gyengdnek 6rzikmagukat. Az egyetlen probidma az, hogy a felajiinlott megoldis miigikus 6s nem mfikodik a val6s6gban, de legal6bb k6pess6 teszi a gyermeket arra, hogy trildljen egy olyan helyzetet, amely egy6bk6nt rem6nytelennek trinik a sz|m{ta. K6s6bb a feln6tt 6letben a benniink lev6 Gyermek toviibbra is ragaszkodik ehhez a mrigikus hiedelemhez, vagyts azt szeretnd, ha a ttinddrmese mfikcidne. Ha eddig m6g nem mrikodott, ennek az lehet az oka, hogy m6g nem szenvedfiink eleget, hogy megdrdemeljiik a megmenekiil6st. A sorskonyvb6l va16 menekiilds egy r6sze, ha feladjuk a tok6letes viligr6l va16hitiinket. Helyette pedig elkezdhetjik haszniilni Feln6n probldmamegoldeisi kdpessdgiinket 6s lddolgozhatjuk, hogy hogyan juthatunk el igdnyeink kiel6git6s6hez egy olyan viliigban, amely soha nem lesz tok6letes, de szdp 6s 6lvezeteslehet. A sorskcinyrt mint ,,trd,d,elem a tragddia ellen,'

? EU HA GYAN UK MEGA SORSKOAT}'\IET

Sorskiinyv'6s 61etftt
Berne a kcivetkez6t irta: ,,A sorskonyv az, amitazegy6n koragyermekkor6ban val6ban tort6nik.'' Az elhatdrozott, hogy v6gig Fogja,vinni,az dletrit pedig az,ami eredm6nye : embe. 6l"tut; a uliOveit<e"O egymds ra h at6 t6nyez6k oroKLes. kiikd esemdnYek, sorskdnYv, auton6m elhatdr oztk ok.

ime egy mdsik ok, amidrt az emberek olyan aggiilyosan ragaszkodnak sorskonyvi el6irdsaikhoz. Ttelezziik fel pdldrlul, hogy szembekeriilcik azzal a lehet6elhatdrozdsomat. el5ir6sokat N6ha az is megtort6nik, hogykiils6 befolydsoknegultY.tot+gT{ri meg. pd"ldtiul amikoi-egy orsz:ig lakossdga haboru-idej6n_cisszetart, ,ruf.itu"uf. (Ez termszEnvednek neurotiku; punutzikt6l, mint b6keid6ben.r."".r"Uu"" nem a hi{bomk melletti 6rv, a neur6zis gy6gyitrisiinak sokkal kellemesebb ,r.r"r.n m6djai is vannak.) olyan Akdr r6szt veszek egy formiilis ter6pii{ban, akdr nem, dletem sordn sok 6s k6szs6geimre-van sziiks6g' d<int6sthozok, um"lyeth'e" feln6tt er6forrdsaimra Amikor auEzeket a dont6seket iorsk;nyv-mentesnekvagy auton6mnaknevezziik. val6s6glal jelenlegi feln6tt 6n-dllapotomban trrO,n dOntert hozok, az ittlds-most

Amikor kisgyermekkoromban sorskonyui dont6seimet hoztam, rigy trint nekem, hogy a dcint6sek kcivetds6n krviil minden mds alternariva valami szrimyris6get id6z el6. Termdszetesenazt nem tudtam, hogy milyen fajta szrirnyris6ger,csak azr tudtam, hogy nagyon fdltem t6le. Ez6,rt ezt minden :iron el kellett kertilnrim. Elkeriil6s6re egyetlen rit kfndikozott, ha ragaszkodtam a sorskonyv'i diint6seimhez, melyeket magamr6l, miisokr6l ds a vikigr6l alkottam. Minden alkalommal, amikor ,,meg tudtam er6.siteni" ezeket a dcint6seket, kev6sb6 val6szfnrinek liitszott, hogy a katasztr6fa magiival sodor engem.

1 15

777

il2. fejezet

aut'rPozi'cxix
okek' igysorskirnlvenek neki' semsegithet ho8ysenki ""i:i.t::jitksem Usvhiszi, szolnak' u a leGnetei visszautastta'roi?t "isstautasittatis16l tlr 6letP axicif er edete hogy az dletpozicibban a tekintetben' dnelc' 6s hdrorn- h6t6ves gyermekkorban <orai donteset'" otuPulo kk""i;;;;;;;oioiut'

iriI"ETPOZfCrOr<
Berne vdlem6nye szerint a kisgyermeksorskonyvekialakitdsdnakkorai szaira.szdban. ., mdr rendelkezik bizonyos meggy6z6d6sekkelcinmagiirdl 6s a koriilcitte . lriv6 emberekr6l. Ezek ameggy6z6d6sekval6szinrilegvele maradnak 6lete hdtral6r,{i r6sz6ben,6s a kovetl<ezSkdppen foglalhat6k ossze: [. 2. 3. 4.
.A

En oKe vagyot(. Nemvagyokok6. Te ok6 vagy" Nemvagyokd.

jo""*tt el6sziir'q:lt]fl totui gyermel( 'roTie'"t'' igazoltatia a ' Ezzel minte2'f

Ezeket minden lehets6ges kombinfci6jdban tisszeverve,a kovetkez6 n6,gy rnegiillapitdst kapjuk magunla6l 6s mdsokr6l:
",4 1. 2. 3. 4.

En ok6.vagrok 6s te k okd,vagr. Ennemvaglokok6., te ok6.vagr. En ok6.vagrolg te nem vagt ok6.. En nem vagrok okd.,te nem vagr ok6.

xi.,"i;:;;i:3:i[,i:,i;liill;eanmasdr'tis
liletpoz{ci6 a fetn6ttkorball'
Az ,,dn nem vagyok ok6, te nem vag.y ok6" a vesztes sorskonyv legval6sziniibb rnegalapozdsa. A gyermek arr6l gy6z6dott meg, hogy az 6let fokislegis gyotrelem es tele van szenveddssel.Saj{t magdt ali{rendelhek 6s szerethetetlennek tekintj,

az'ok6-k'er"et

a ci6ban a Minrlannyian{rgydrkcziinlcmegafel-n6ttkorba'hogyirtunkegysorskonvvet' ;;'acilinkebbenpozf n6sv "po'i'il :ffi # ; i;;i"il -*.: "* nmelv et pozici6nkat' viiltoztathatjul< sZ? 615;auan' percr6lpercre . Ezt okd.minclen
nap ;;;; rn6clszert Frank]in grnst rialakitott egy tevezi (12' 1' dbra)' keretttek .;e,l;".;'ok elemz6s6re 119

ATAMA Ernsra ,,velemok6" kifejez6sthaszndljaaz egyszer(tok6 helyett.Ez azt hang_ srilyozza,_hogr ok6-si{gaz 6n meggy6z6d6semiiagamr6l az 6s ui ii-'i"ggyaraae_ sem r6lad. TE OKEVAGYVELEI\{
Hogyan mrikridik: Elkeriilni Ebb6lszirmazo pozici6 En nem vagyok okd magamnak 6s Te okd vagy velem (Depressziv pozici6)

fmrPozicr6x

Hogyanmrikcidik: Boldogulni Ebbdlsziirmaz6 gozici6: En okd vagyok magamnak, Te okdvagyvelem (Egdszsdges pozict6)
Hogyan mrikcidik: Megszabadulni Ebb6l szdrmaz6 pozici6: En ok6 vagyok magammal 6s Te nem vagy ok6 velem (Paranoidpozicio)

rtn okd vrrgyok, te akE vogy: kijiinni

vele

E NNE M VAGYOK OKE MAGAM. MAL

Hogyanmrikridik: Sehova semjutni Ebb6lsz{rmaz6 gozici5: En nem vagyok ok magammal 6sTe nem vagy ok6velem (Folo ess6g pozici6) sleg

OKE VAGYOK MAGAMMAL

Mostdrkeztemmegamunkahelyemre.-Bejonaf6ndkegyhalompapirral',,Itt mag6nak a pontokat'.amit ,,r"r."CJelciltemazokat amitvdrtunk" a ielentds, v |raszo6t k6rem, 6siegyenj etent6st16la.",,RendbenN4""."t""?it' kjiffi ;1il;;il;. van,hogybizonyos az sz6litdsiit, isbenne v6gzemazr el' a f5nokot i, s6tj6 6iz6ssel amit hozzrimint6zett'igy az "6n ok6 6se, Interakci6nkbana f6nok 6s 6n kijorriink hogYcselekedjiink' megerosi Lpoiici6b6l l6pek in-terakci6ba' hogy 6n 6smiisok a vildgban ok6kvagyrnk' tem azt a hitemet, Iln netn vogyok ok6, te ak6 vagy: elkeriilni

TE NEM VAGYOIG VELEM 72.7.dbra: Az ok6 keret: Mi az,ami tortdnik ,\ keret vertikillis tengelyea ,,Teok6 vagf'_ra mutat felfel6, dsa,,Tenemvagy ok6"-ra lefel6.A vizszinresrengelten pedigliilbra az ,,Enok6 vagyok,,, balra pedig a ,,nemvasvok ok6" hervezkedik A n6gy i6glalapmindegyike;ieg-ii.r el. ,"r,dt 6letpozicidnak. "gy

reagrilok. vasvFeln6tt-b6l "' mfrkijddstdtelezziik fel' Sorskdnlrui hely ok6,te ok6vagy"Slldspontra vasvok Ner nembirom a fick6panaszait' szJi,ien nem 6rdekli, 6n hogyanreagdlok,al iak{n a ki kell menekiilnom."Megfeszitem gyor

magyar forditdsban

a Te rcividit6se T

r2a

121

ATAMA a jelentdsben. Rem6lem, meg nrdod oldani a probl6mdidar." Folkapom a jelent6st 6s kis6tillok a szobzib6l. Teh:it Feln6tt tudatossiiggal vdlaszrom az elieiil1.s mrivelet6t, En ak6. vcrgyok, te rr"ent vagy ak6.: ntegszabaclulmi. Tiz perccel k6.s6bb.rijra ott vagyok az iroddmban 6s egy csdsze kiiv6val a _ kezemben a jelentdsbe m6lyedek. Az ajt6 rijra kini,'flik. Ez atkalJmmal az asszisztensem nagyon levertnek ldtszik: ,,Attdl tarrok, rossz hirem van - rnonclja.Elfelejtettem a nyomd:lba kiildeni azt az anyagot, amit adtiil nekem, 6smdr elmirir a lapziiita. Mit csindljak?"

IiI'ETPAZ]$AK

En nern vsgak

ok6, te r.efit vqry

ak6:

sehovd se jutni

A telefon csong. Az 6lettairsamhi' hazurr6r. ,,valami szornyirs6grorr6.t. Egy , rrizvezet6kcs6kilyukadt 6.saz egdsz sz6nyeg tcinkrement, miel6it el iudtam rrolna z,ami avizet."

hogy eltfinjon.

O GYAKORLA,TOK AZ OTCf-XNRNUT'UN Szern6lyis6gvi{ltoziis 6s az ok6-keret

mindegyikrinknek egykedvenc van . J6llehetakerern6gyszQeg]!.v_altogatjuk, -rdgy_szrige, a sorsk<iny'r. ahol id6nk legnagyobb r6s#t t<iltjiik.n p"iig az lesz, ' rmelyetgyermekkorunkban alapvet6 pozfci6k6nt hatdrozrunk mes. 122
].23

ATAAM Franklin Ernst ezt a k6oet korrelogrammdnaknevezte. azok a.l<onilm6nyek, amelyek kozott belekeriiltink az egyes . Y..ty.+ ngysz<igekbe? Altaliibanmit csiniilunk6s mondunk,6shogyan6rztink,irnikor az egyesn6gyszcigekben vagyunk? I\4ilyen6n-dllapotokb6lj riviink az egyesndgyszogekbe ? Mojt, hogy megrajzoltad a korrelogrammdt,.ran-evalami, amit meg_ . akarsz v{ltoztatni? Ha viiltozalsokar akarszel6rni, gondolj arra, hogy hogyan tudniil viilasztani a n6gy Feln6tt mrivelet kcizrin, ahelyett, hogy sors-tonyrri reakci6kba keriilndl. Hatar.ozzmeg,legakibb egyalkalmat,amilior a jov6 h6tenldpr6brilsz egy Feln6nmriveletet6s csini{ldis meg.Ha csoporrban dolgozol,szimolj be az eredmdnyeh6l. O

L3" fejezet , SORSKONTVI IIJZENETEI(ES SORSKONTWI IT{ATR[X

Ezeket a sorskonyviiizenetek Tudjuk, hogy a sorskcinyv egy sor dijntdsb6l 1111. reakci6jakdnt a gyermek alkotja magdr6l, miisokr6l 6s a rriliigr6l. A sorskcinyvi iizenetek f6k6nt a gyermek sziileit6l sziirmaznak. Ebben a fejezetben a sorskrinyvi iizenetek termdszetdt vizsgiiljuk meg 6s azokat a m6dokat, ahogyan ezek iltadhat6k. Taliilkozunk egy modellel, a sorskdnlrvi matrixsza\ amely megadja a m6dszert az egyes sorskdnyvek m6gottes iizeneteinek elemz6s6hez.

T+
Depressziv Kijrinni valakivel, boldogulni

Sorskiinyvi iizenetek 6s a gyermek 6szlel6se

Fontos rrisszaeml6kezni ana, hogy a gyermek mintegy reakci6k6nt hozza a sorskonyvi dontdseit, reakci6k6nt arra, amit a koriilcitte vdgbemen6 dolgokb6l 6 maga dszlel. Ez az 6szlel6s a gyermeki 6rzds- 6s realitiis-pr6ba alapjain nyugszik. Azok az iizenetek tehzit, amelyekr6l a gyermek irgy 6szleli, hogy a sziii5kt6l 6s a kciriilott-e lev6 vil6gb6l 6rkeznek, egdszen kiilonboz6ek lehetnek att6l, amit egy feln6n 6szlelne. A kisbaba, akit a hirtelen hangos zrirej megrdmit, szavak n6lkriLlerre a krivetkeztet6sre juthat: ,,Valaki ott kint megpr6b{l megolni engem!" Ugyanebben a pillanatban megtdrt6nhet, hogy a baba boldog sziilei gratuliilnak egymdsnak, hogy milyen biztonsdgos k<irnyezetet sikenilt teremteniiik gyermeki.iknek.

E+

A sonskiinyvi iizenet fajtdi

A sorskcinyrri iizenetek yerbtilkan, nemverbdlkan 6s a k6t m6d kombiniilaisak6nt drkezhetnek. Nlind a verb6lis, mind a nem verbiilis tizenetek tartalmazhatnak egy modelldl6 elemet. Averbiilis sorskonyvi iizeneteketparancsokvagy attribiciSkfarmi{jiiban lehet iitadni. Paranoid
T

Fcilcislegess6g

Verbdlis

6s netm verbdli.s

iisenetek

12.2. dbra: Korrelogramma

Miel6tt a kisgyermek megtanul beszdlni, mds emberek iizeneteit a nem verbdlis jelek alapjrin 6rtelmezi rinmag:inak. A kisbabrik rendkivril 6lesen 6szlelik az arckifejez6seket, a test kiil<inf6le feszrilts6geit, a mozdulatokat, hanghordoziisokat 6s szagokat. Ha a mama szorosan 6s melegen mag:ihoz rilel, 6s hagyja, hogy teste a baba test6hezsimuljon, ezt a kicsi val6szinrileg rigy 6rtelmezi, hogy,,elfogadlak t6ged 6s

r24
]25

ATA IWA szeretlel<t6ged". Hoqrhl azonban testdt megfeszftve merevenegy kiss6 eltartja le: pag616l,eztrigyol'rrashatja ,,elutasitalaktdged nemakarom, 6s h"ogykozellegy6l hozzim"..Lehets6ges, hogy az anyamaganincsis tudateiban enneka fesziilts6g"nek 6stiivols:lgtartdsnak.

MATRIX soRsKoNl'l4 ti Z$til'nt< i's soRsKoAM/I

'eli anyjdt, hogy amikor apjdt6l valamit ld. A gyermeklevonja a kovetkeztetest: <iiltindsena f6fiakt6l' amit akarok' ha

ds Fo-rcrnc"sole o f tribriei'dlc munikiici6s szab6lydra:amilcora tranzakci6krejtenekvagyritkosak,a szignifikiins iizeneta pszichol6giai szinrenrran. zavarj!""Ted$, parancs' a kozvetlen "Ne nem sikeriil valami' pr6bdld ,,llu "tAtztir bombilzzagyermek6t' ,urun.,ok szdzdval att6l fiigg' hogy milyen vi iizenett6, az jdrnak egyiitt' . ,' rilisjelekl<el u", *ottd16k, hogy mit kell csindlnia' nevezik' - attribrhci6nak hanemazt, hogy mi 6' Ezt afajta iizenetet

Itacsintiissal6s vihogilssal is kis6rheti az apaa szavait.A kisl;in], erre, a Kis Professzorstratdgiiit alkalmazv.a, visszavihog.Erre az apa mg jol6"" elnerreti magiit. ,Az.tizenetet gyerrnek igy olvassa:,,Akkorcinrend'eztetsz"meg, ostobdn a ha cselekszel." rigy, hogya gyermekmell6 iil . . Mondhatja az apa nyrrgodthangonis a szavakat 6s rdmutat a kdrddses sz6ra.Azutdn id6t ad sz6mara, fibgy,i;r" ii"jierr. u,rot. ,,Marslak6ja"ezt az rizenerertolmdcsoljaa gyereknek: ,,;6"lesi tra go"naott<oaot."

lehet nd.ottattribrici6kp6lddi'Tartalmul< ilzenetek 6rt6keit befolyrlsoljrika ;kdnyri vagy!" duruAnhangzik 6sm6g egy pofon iizenet, mintha ugyanezeketa szavakat lrve mondandnk' jelenti' Lndirektm6don 6rkeznek' Ez azr a gyermekis jelen mdsnak,vagy amikor risszakeriila Syermeknez' olYandrdga." .,'trill nemer6sfiri, tudod'" ..Pisti olyan csintalan'" ,:Ali;" d6;; "gg6dunk miatta, mert kibirhatatlan egyszerfien , arra' L^r a gyer:6; ;;.i-"..!ja, - hogy ""gy:'l t usontAli'Jirektattribrici6knagyonalkalmasak nr'.t t sziileit' mint akik a Usv tekinti ", ,orrf.O,,1n'i ii?*tk6"t--olout'i' lehets6ges hogy 6 4ontmeshar6*r"a?. erlu^ir."iliJr;" sziileit#6soknakarr6lbesz6lni, i egf il<generiici6a mdsikrahagyomdnyoziban. ELpfl dduk olyan voniisokonalapuljiin vagy a n6vadris'P6lddul Ellen az6rt sordn kide,g O",fih'i'A sorskonyv-analizis
n n'7

Madellrilds

125

ATAMA riilt, hogy a csaliidban miir k6t mdsik n6t is Ellennek kereszteltek: a nagyn6njdt 6sa nagyanyj:it. Mindketten Ellen mostani 6letkoriiban villtak pszichotikussii. A pszichol6giai szinrri iizenet, bdr szavakban kifejezve soha nem hangzott el, igy sz6lt: ,,a csaliidunkban mindenki, akit Ellennek kereszteltek, 35 6ves koriiban meg6riil".

MATNX soRsI{oN}'\4i ZgNgrnxEs soRsKoAiwr

Traurnds

esetndny

6s istndtlds

//

Megtort6nik, hogy a gyermek centr{lis sorskrinyv'i d<int6st hoz egyetlen esern6ny alapjrin, amelyet kiilcincisen fenyeget6nelc 6rez. Pdlddul egy kisl:inyt szexudli san biintalmaz az apja. Ezt az egyetlen esem6nyt dont6 sorsk<inwi iizenetk6nt 6lheti meg 6.sigy hatfirozhat: ,,Soha tobb6 nem bfzom meg a f6rfiakban." A koribbi dletkorban az any16t6l val6 szepardci6 gyakran ilyenfajta nem verbdlis dcint6shez vezet: ,,Nem bizhatom meg senkiben", vagy: ,$,2 emberek azt akarjdk, hogy meghaljak." Egyes TA-szerz6k tigy gondoljdk, hogy maga a szrilet6s traumds esemdnye elegend6 befoly:ist.jelent a sorskonpi dont6sekre. Taiiin gyakoribb az, hogy a sorskcinyrri dcint6sek egy bizonyos id6 utdn sziiletnek ismdtelten megtapasztalt sorskonyvi iizenetek reakci6jak6nt. Nlegtiirt6nhet, hogy a gyermek az anyla fel6 nyil, 6 pedig elfordul t6le. Ujra utiinanyril, s megint csak nincs vilasz. Ennek azonban tdbbszdr meg kell ism6tlSdnie 6s akkor kezdi kialakitani a gyermek a kcivetkeztet6st: ,,Anya nem akarja, bogy u kozel6ben legyek". Annak a ldsfifnak, aki a krivetkez6 attribdcidt hallja: ,,0 egy fldnk gyerek", m6g h6napokon 6s dveken keresztiil hallania kell ezt a megjegyzdst, mig szililrdan elhatirozza, hogy 6 igenis f6l6nk. Eric Berne pdnzdrme-oszlophoz hasonlitotta a sorsk<inyvi iizenetek fel6pit6s6t. Ndhdny drme ferddn keriil az oszlopba. Min6l trjbb a ferd6n bekeriilt 6rmk sz{ma, annAlvalisziniibb,hog5r az eg6sz oszlop cisszed6l.Az is megt<irtdnhet, hogy egy nagyon er6sen elferdrilt 6rme az eg6sz oszlopot elhajlithatja. Ugyanigy van, ha nagyon sok az eg6szen enyhdn elferdiilt 6rm6k szfma, kloncisen, ha az risszes ugyanabban az iriinyban gcirbiil. Kdpszenien igy 6br{zolhat6 a sorskrinyv, amelyben traumatikus esemdnyek 6s ism6tl6d6 iizenetek alakitjiik a szciveget.

/iv \ J' ./ U a. >' o -O gdr 6bO

X (g

.\ +\

h (^'
/.u
cr)

A sorskiinyvi

nnatrix

rU QI ftll

Apridnak 6s anyiidnak is megvoltak a sajdt Sziil6i, Feln6tt 6s Gyermeki dn-dllapotai. Mindhiirom 6n-rillapotb6l kuldtek neked sorskonlwi iizeneteket. Te megkaptad az izeneteket 6s elraktiiroztad 6ket a saj:it hrirom 6n-iillapotodban. Cl lude Steiner megrajzolta a T,A kcizponti modellj6t, a sorskdnlrvi rndtrixot. Ez lilth lt6 a 13.1. iibriin. Azokat az ilzeneteket, amelyek Apa 6s Anya sziil6i 6n-rillapotdb6l sz{rmaznak, ellenparancsoknak nevezzik.Ugy rakt{rozzuk el, mint sajdt Sziil6i 6n-iillapotunk egy rdsz6t. Azt a folyamatot, mid6n a sziil6 I'eln6tt-j6t a gyermek Feln6tt-j6be modelleiljtl<, pro gramnak nevezziik. Az apa 6s anya Gyermeki 6n-6llapot:ib6l sz{rmazo iizenetek k6tf6l6k lehetnek: paroncsok vagy engeddlyek. Ezeket sajdt Gyermeki 6n-dllapotunk tartalmdba raktdrozzuk el. 728

rh

b.

r29

A'TAMA Az egyes TA-szerz6k kiilonboz6 sorskonyvi matrix-diagramokat rajzoltak, amelyek esvmdsr6lcsak kis rdszretekben r.tiloi,u,;r".il. #B;"d;:; <isszevont verzi6tmutattunkbe. Ellenparamcsok A sziil6i-b6l szril6i-bevar6 iizeneteket eredetileg elenparancsoknak nevez_ tdk, mert rigy gondoltdk, hogy azok a pu*.r.rot ,rk""r..'rvru hogy ezekaz iizenetekn6haeilenimondunuk puiun.-roknak, "it.n u de regakibb -ar?djuk, olyangyakran meg is er6sitikazokat,sdt rehetnek terlesen kc;zombrtliartarri,rrr.. rrii'sr,az elren_ parancs elnevez6s megmaradt. Az ellensorskrinyv-olyan d,rint.seksora, amelyeket gyermekazellenparancsok_ a kal cisszhangban hozott.'Az ellenparancsokl mrt tegyiink vagy mit ne tegytinkre vonatkoz6 utasftiisokb6l, ..rugy ,ritag.u vonatkoz6definici6kb6rdnnak. _emberer<re u Mindannyian ezek ezreit kapjuk sziileinfl6r 6s sztilo nguriiinkt6l. Iryenekpldiiul: ,,L6gvi6t" ,,Nel6gy csintalan!', az ,,L6.gy dn hercegn6m!', ,,Dolgozzkem6nyenr" stb. Az ellensorskcinryet. tcibbnyirepozitiv .rtelemben alkalmazzuk az6rt, hogy gondoljunk magunkri 6s kcinnyen uJt"Jj*r.'irreszkedni a tdrsadalomba. Fern6tt korunkbanmiir tudiuk, hogy'rik-e brifr;sniai autanal,iasv;;*;"*hatjuk-e a nemkiviint 6telt a v:ilruntiF"t.tt lnooon nem rohanunk ki az ftra a ,ugyJffi forgalom kcizepdbe nem tessziika keziinket 6s a tiizbe. Legtcibbiinkner< azonban van n6hdny ellensorskcinyv.i rizenete,amelyeketa negativ sorskonyvi errendez6d6s .6rz"ktni r,uia.orru.rt !t. ret"t.rrltTer, hogy a ,,Dolgozz kem6nven!"sziil6i utasitii.t t oiaoroL a fejemben. Ezt haszniilharom az iskolai ds egyetemijd gith eti botdosuldsom"tua-eny"L .;;iil;h;;, "re-Jrei"]?"r -rnr.ahelyi karrierembenis el6seat. o: lo6y oryJn i.e-iffi .u.? l, i o rgoror,

MATRB 0 soRsKo^m4 znwnrmEssoRsKo^nw

tet bels6leg rijraj6tszom, egy sor magatartdsformdval is kisdrem, amelyek tipikusan azzal avezet6vel jdrnak egyiitt.Ezekayezet6imagatartasok konzisztensek az egyes szem6lyekre. Ha egy egy6n vezet6 magatartilszit vizsg{lom, megbizhat6an kovetkeztethetek sorskrinyv6nek egyes fontos vondsaira. Egy k6s6bbi fejezetben r6szlete' senmegfogalmazom. Progrant Aprogramolyan iizenetekb6l iill, amelyek meghatdrozzd( hogyan kell csiniilni a dolgokit. A sorskonyvi matrix rissze:illitdsa sordn ezek a mondatok a krivetltez6kdppen kezd6dnek: ,,igy kell..." Mindannyian sok ezer programiizenetet tanulunk iiiileinkt6l 6s sziil5-figurdinkt6l. P6ldiiul :,,igy kell... elsziimolni 10-ig, leirni a nevedet, tejdardt k6sziteni, megkritni a cip6ffiz6t, f6rfinak vagy n6nek lenni, kedvesneklenni, lenni, oszt:ilyels6nek ekitkolni az 6rzelmeket."

gvomorrek6lyb!.,, x}k1',i'#u"1'Jm;ff t"**v"ii;',i"n", H:" -ugu,,,e,0"". fl;Y?:;[ff:rr1J,"",

Ldgr tdkdletes! Ldgr er6s! Tegr dIer6fes seket ziti ! Szerezz iiriimet! Siess/ Ezeketutasit1nzell.ye,!<nek egysz uagy n grJig utasitdsoknak nevezik.A,,vezetd,, elnevez6staz6.rthaszn6rjuk, mert a gyerrnekk6nyszerr 6rez,hogy kcivesse ezeketa parancsokat.Mindannvian hordozzr]i< ezt a" r;iriel"tet. az elensorskcinyviinkben, j6llehet eg.szen elt6r6 ariinyb"". cy"r-ltr..ir"r.n* ugy s";d"ljrk, li"gy maradunk okdk, amig engedLrmeskedrint "aaig ;ilik;;;;;:#iii tir.n"" ""."i0r.".i.. 130

!3g_t-ureszit-"ba,rits:i_ galmat a munka tdmasztotta kcivetelminyek -ugum, orti{rdn. ua a sorskonyvei,' hamarti-

rerdrd;zom"; kiirf*"roa?1#;;il;;:l#e'r,

rajzoljuk meg. azonban nem ezzel a r6szletess6ggel Par ancsok 6s enged.dly ek

amelyek specieilis szerepet jdtszanak ellensorskcinyv_ az

K6pzeljiink el egy anyiit a kisbab:tji{val. Ahogy gondozza a gyereket, sajiit Sziil6i 6n-dliapotiinak iizeneteit jdtssza vissza, mint p6ldriul: ,,A gyerekeket ixmi kell. Az 6 sziikdgleteik az els5dlegesek." Ideje nagy r6sz6ben lehets6ges, hogy Feln6tt 6n-dllapotdban van 6s gyakorolja a gyermekgondozds azon fort6lyait, ami' ket a kcinyvekben olvasott. De vajon mi megyv6gbe a Gyermeki 6n-:illapotriban? Ahogy a mama visszamegy 6s ujraj;ltssza gyermekkordt, lehetsdges,hogy ezl drzi: ,,Nagyszerri!Most van itt egy m:isik gyerek is, akivel lehet jiitszani!" l,ehetsdges, hogy 6lvezi az 6rint6sek fizikai cserdj6tcinmaga6s a b6bi kcizott, dpprigy, ahogy sajdt kisgyermekkordban dlvezte az 6rint6sek adilsdt 6s kapdsiit. Felcsipegerv6n anyja nem verbiilis iizeneteit, a bdbi val6szfnrileg erre a krjvetkeztet6sre jut: ,,A mama akar engem, 6s szereti, ha kozel vagyokhozzA." Sorskcinyvi nyelven azt mondjuk, hogy a mama engedIyeketad a gyermeknek - vaSyrsenged6lyt a l6tezdsre6s enged6lyt a kcjzelldtre.

131

ATAMA De lehets6ges,hogy az anya Gyermeki 6n-je ezt erzii ,,Eztril vesz6lyes. Most, hogy ez az fj baba itt van, minden figyelmet magilra von. Mikor fog rdm is sor keriilni? Lehet, hogy nincs is e16gfigyelem ahhoz, hogy mindenkinek jusson?" Ha rijraj6tsszacsecsem6kordnakcenzrirdzatlan6rz6seit6ssiirget6seit,lehets6ges,hogy az atya r6miilten 6s diihodten fogadja az rij 6rkez6s6t. M6lyen Gyermeki 6n-j6ben lehets6ges,hogy elutasitani, s6t megiilni akarja a babiit. Val6sziniileg a legkev6sb6 sincsen tudat6ban 6rzdseinek. Onmaga 6s a ktls6 megfigyel6 szimira 6 a szeretS 6s gondoskod6 anya. A kisbaba azonban tudja. A nem verb6lis jelekre val6 ,,kihegyezetts6g6vel" felszedi anyja r6miiletdt 6s m6rg6t. Aprdnk6nt erre a szavak n6lkiili kovetkeztet6sre jut: ,,Anya nem akarja, hogy kozel legyek hozz6. Val6jdban azt szeretn6, ha egyiilta16nnem is lenn6k." Ezek a negativ iizenetek a sziil6 Gyermeki-jdb6i adottparancsokp{Iddi. Ebben az esetben a parancsok a krivetkez6k: ,,Ne l6tezz!" 6s ,,Nel6gy kozel!" Feln6ttkdnt mindannyian egy sor parancsot 6s enged6lyt hordozunk, Gyermeki dn-iillapotunkban elraktdrozva. Azok a dontdsek, amelyeket ezen iizenetekre val6 reakci6k6nt hozunk, sorskonyvtnk legf6bb megalapozdsai. A parancsok 6s enged6lyek, plusz a veliik kapcsolatos dont6sek egyiittes6t gyakran a ntlajdonkdpp eni sorski5ryrvnek nevezztik. A parc:ncsoknak megkiiliinbiiztetdse 4s engedilyeknek oz ellenporancsokt6l val6

ES U SORSKO.MruI ZNNNTNX SORSKOAM/IMATNX

12 6vesdletkor kozott kapjuk.

Hogyan tudjuk megkiilonboztetni a gyakorlatban a negativ ellenparancsor 6s a parancsot? Vagy akir a pozitiv ellenparancsot 6s az enged6lyt? K6t m6dja van a me gkiikinbciztet6snek. 7. Az ellenparancsok verbdlbak, a paranuok d,saz engeddlyek tulajdonk4.ppen preverbdlisak. Ha az ember befeld figyel, akkor meghallja a szavakbaoltott ellenparancsokat. Gyakran mdg azt is halljuk, hogy lci az a szil6 vagy sziil6-figura, aki eredetileg mondta ezeket nekiink. Ha az ellenparancs ellen6re cseleksziink 6s rijra befel6 figyeliink, val6szinrileg verbdlisan fogiukhallani a sziddst att6l a sziil6-figur:it6l, aki a parancsot adta. Ezzel szemben a parancsokat 6s enged6lyeket nem sziiksdgszenien halljuk szavakban. Helyette 6rzelmekben 6s testi dszlel6sekben drezziik 6s magatartdsunkban ttikrozzrik vissza azokat. Ha egy parancs ellen6re tesziink, val6szinrilegtesti fesziilts6getvagy diszkomfort 6rzdst 6rziink. Meggyorsulhat a szivdobogi{suuk, lehet, hogy elkezdiinkizzadni vagy csom6kat 6rziink a torkunkban. Val6szinrileg keresstik azt a formdt, hogy hogyan tudn6nk elkeriilni a parancs ellen szegiil6 rnagatartdsr. tizek a formdk Feln6tt-nek trinhetnek szdmunkra, valo.jd ban azonban ra cio nalizdciok. P6ldful t6telezziik fel, hogy anydmtdl azt a parancsor kapram, hogy ne keniljekhozzi kozel, 6s mdr kora gyermekkoromban meghozram azr a dont6st, hogy legiobb, ha nem kenilik kcizel senkihez.Most, felnSttk6nt encounrer-csoportban veszek r6szt. A vezet6 felsz6lit, hogy csul<jukbe a szerlunket, es keressrink egy partnert pusztdn 6rint6s ritjiln, ma.jd pedig rapintds ritj:in ismerjiik meg azr a szem6lyt. Enyh6n eikezdek izzadni 6s a pulzusom meggyorsul. Ahogy 6rzem, hogy valaki kinyril a kezem fel6, kinyitom a szemem 6s ezt mondom: ,,Hm. Nem sok rtelmdt l6tom ennek a gyakorlatnak. Mit gondol, mire val6?" 732

133

tls PAllAlvcsoK oomrrsgx

! 4" fejezet FARANCSOK ES DONTfSNX

Bob 6s Mary Goulding terdpiiis munkfjuk sordn 12 olyan t6m6t taldltak, arnelyek a korai negativ dcint6sek alapjak6nt ujra 6s irjra felbukkantak. A krivetkeziikben megadjuk az {ltaluk cisszeiillfrom parancs listrijzlt. 12 Minden parancshoz megvan a megfelel6 enged6ly. A sorskonyvi analfzis hag.vr;mdnyaszerint a parancsokat a,,Ne..." sz6cskdvalkezdik, az enged6lyeketpedig :rz ,,Ok6,ha..." szavakkal. Figyeljiik meg, hogy a fenti k6t kifeiezds nem egyszerffen egyrnds ellentdte. A riltds egy parancsot tartalmaz, amely arra vonatkozik, hogy valamit nem szabad :sindlnunk. Az ok6 -- azaz'.rendben -, ha... kifejez6s azonban nem valamely cselelredetre va16felsz6litds. Inkiibb vrila.sztci.si lehet5s6gerad az iizenet vev6j6nek, hogy v;ilasszon, csindl-evalamit vagy nem. Realiziiljuk azt is, hogy a parancsok 6s engeddlyek ezen elnevez6severbdlis r:imkk, amelyeket a konnyebbsdg kedv66rt alkalmazunk a sorskrinyvi analizis soriin. A parancsok 6s enged6lyek maguk f6k6nt nem verbdlis riton 6rkeznek el a grrermekhez.

l.rrtizenk6t

parancs

4ic trigy (Ne l6tesx!)

Ha valaha eszedbejutott az cingyilkossdg, nagyon val6szfnri,hogy a sorskonyrii ijzeneteid tartalmazzdk a ,,Ne l6gy!" parancsot. Ugyanez a helyzet, ha valaha is 6rtektelennek, haszontalannak vagy szerethetetlennekdrezted magad. Esetlegvisszaeml6kezhetsz,hogy egyik sziilSdilyesmit mondott neked: ,,Ezdrt megcillek!",,Bdrcsaksohasesziilett6l volna meg!" E sz6beliiizenetek tovribb er6sitik a parancs jelenl6t6t, bdr legielent6sebb szerepiik ebb6l a szempontb6l azoknak a ;rem verbdlis jelzeseknek van, amelyeket koriibbi dletedbenkapt:l1. Mi6rt adniinak a sziil6k ilyen iizenetet egy gyereknek? Ez val6szinrileg az6rt tort6nik, mert a sziil6, sajiit Gyermeki dn-illlapotdban megfosztva 6rzi magiit vagy fenyegetetts6get 6rez a gyermek megjelen6s6vel. Vegyuk p6lddtl azl az esetet, hogy a fiatalember megn6siil 6s gyereke sziiletik. Azt l6wa, hogy a feles6ge most ideje 6s energii{ja legnagyobb r6sz6r a kicsire forditja, az apa megtapasztalhat egy, a gyerekItor;iba visszavezet6 gumikcitelet. Mindenfajta tudatossiig n61kiil rijra6li azt az.id6szakot, amikor k6t6ves volt, 6s rij gyermek drkezett a csalddba. A k6t6ves mdlyen rnegrendrilt 6s att6l tartott, hogy nem lesz trjbb6 szdmdra elegend6 figyelem. Hogyar is szerezhetnd vissza Anya szeretetet? Az egyetlen rem6ny az, ha elti.inteti az ldjbabdt az ritb6l, m6ghozzri rigy, hogy lehet6leg meghaljon. Most feln6ttk6nt, nem verbdlisan u$/anezeket a gyilkos k6sztet6seket jelezheti sajiit gyermek6vel szemben. Vagy taldn egy asszonynak mdr sok gyermeke van, 6s nem akar tribbet. Csaliidi nyomdsra vagy ,,v6letlentil" sziiletik egy rij gyermeke. Saj6t Gyermeki 6n-iillapotii)J+

Ne tdgy iinmo'gad!

13s

ATAMA saj:it gyermekdnek csakazokra a cselekedeteire reagiilnakpozitiv m6don,amelyek annak a k6pnek felelnekmeg, a tobbit pedig nem veszikfigyelembe. A szril6k ilyenfdle kijelentdseketis tehetnek: ,,pont olyan vagy, mint az a semmirekell6 nagybdtyi{d."

OK D PARAAICS -dS OMflJSEK 6rt6kesnek.Eztaparancsotolyansziil6kisadhatjdk,akikmaguksohane-mn6ttek hu"!'if<' "t21i :' 6n kis i{tsz6tdrsam!" Az feles6szen. iizenetilv#ft""-igy l h"glr el engem " Az u-l:.L"oko* n6j f.r !" ;;; ;i;assa( hogy,,Ns N6haa'Ne lehet' hogy ezt az iizenetet iJtt""yratt""dozni' aki asszony, otthon *utui"i?'oJ 6ja: ,,Ne l6gy szexi!"' Fzt az,iizenetet torban, amiftbt a gyerek mdr l6that6an tart' lyenkor onncinszeiu6lis reakci6it6l :ieit kiildi, amit a kisl6ny rigy 6rtelmeziv6vdlds elleni Parancsot'

Ne l6gy gyerek!

Ne csindld!

A ,,Ne l6gy gyerek!" parancsot olyan sziil6k is kiadjiik, akiknek soha nem engedtdkmeg, hogy gyerekesen viselkedjenek, ez6rtfenyegewe6rzik magukata 6s gyerekesmagatartdsmiatt. Vagy depresszi6s id6szakbannevelkedtek, vagy olyan szigorri otthonban, ahol az 6rdemds 6rt6k egyediil a munkdhozfiiz6drjtt.

N6mely csaliidban a tril sokat mu1at6vagy sz6rakoz6csaliidtagorlust{nak vagy brinrisnektartjrik. Lehet, hogyvan egy olyan mdgikushiedelmed]hogyha rril j6I 6rzed magad, valami rossz fog tcirtnni. 'nz6rt rigy tudod a bekrivetklzend6 rosszatelhdritani,ha nem 6rzed magadj6l.

Nel (Ne tAgY semmit!)

Ne n6j fel! gyerek,az, a,,Nen6j fel!" parancsot aki kapja.Megtcirt6_ .. - Gyakrana legkisebb nik,.hogy a sziil6k, sajiit 6n-rillapotukban mindig akarnakhagutit ortit -Gyermeki egy kicsi gyermeketa csaliidban.Ez azlrtvan, men saj:it 6ri6kriket igyhitdrozzdk meg, hogy j6 apdk vagy anydk-e. Ha a gyermekiikfein6, mdr nem 6"rzik magukat \ 37 136

A TAMA trrlel6gy fontos!

DOMN1SEK PARAIVCSOKfS 6s a kapcsolatot"' amif<1n^es.:lf.pr6bdlni pusztuldsls 6ket hailand6 elutasitani, ',a !" tam ki; elentik: "Hdt nem megmond il" #;i;;;,k*ik, Ne l6gy egds*sdges! (Ne l6W nor,rndlis!)

nap dolgoznak' elfoglaltember'Eg6sz el, K6pzeliiik hogy az anya6saz.apa,k6t amikoi este hazat6rnek a to,z6 er6,g a" szeretika r6n1,ukat, .ri.r.t "n".giaj"i.,

Ne ta:rtaar (sekav6)!

mo o"th',,*" I6gv sv-']1i:,.1,1:''ri':',""ill"T:i:1":Surokon norm6lis!"r'aridnst oda' ha eleg bolondul

arr<il' szabdlvok hogv Ezt viselkedik.ooutut't'JiJ-ulttliffi,i,Al^1r'itn"onauttun csaledban' azadott tjroklSdik fiil.b.ifit6g troS:yan
Ne gonclalkaxz!

a delldlja gyerekstulnu'i' A;;;;ffi'tturt

nrtrtb;;svtinek

Ne ldgy kii*el! E2.3, g.aranc:a fizikai kcizers6g elutasitiisiitjelenti. Ebbena formiiban gyakran -,f?galmazziik meg,aki-k ritkdn erintit ffiart;;o;#*k.r. :lL_11szlt9k usyan_ akkor azr is jelenti, hogy: l6gy 6rzermireg kozeii' ez tz"iltnEi< ezi a rormeiat -,Ne eg1'rnf-.snak adhatj;ik ai a generriiiot< egy olya'o;salddb;n,;h;i,n"rriiror.a, err.r_ mei<r6l beszdlni".

reaeln6tt val6szinfileg zavarodottsiiggal uttelye"tt'hogy a rnegolddson ,, 6"""*i' p6nzt stb') 6s olj X-re! (X jelenthet szexet' It, amit in gondolok!

Ne 6res'z!

gyet 6rz6seket,de ne mutasd ki!" Egyes

138

1?o

ATAMA nyosfajta 6rzelmeket p6rdriul drezzenek. gyakran rehethailani,hogy kisfirikezt az utasftdst kapjrikanyjukt6l:,,Nagy firik ,"ri"ri_"fc,, ,rgy,i?; Ld.".1d,ona!,,Ezek fordithatdk le, hogy,,Ne tapasztalj'r"";;;;;s;;!,i-;il; tapasztalj iu,T,Xl.".,f,,or

paRerucsorEs DoIVTESEK

Egyessziil6k a k9v.91k9_z_6 vdltozatotadjrikrit gyermekiiknek:.,,Ne 6rezd,amit 6rzel,6rezd, amit 6rzekl" p6ldriul.egyu.ryi"'ri a fiiinak ,,fhes vagyok.Mit akarszenni?", rragy,,Fdzom, menj v"egy6f egy pul6vert!,, fef -orrdja

gyilkossrig ritjdn tort6nik. a mdnye hamartikussorskonyv,ahol az elszdmol:is hogy a mdgikushiedelemezt a formdt veszifel: ,,Hanem Az is megtcirtdnhet, tovribbnormiilis emberkdnt,lehet, hogy nem kell meghalnom."Ez adja a l6tezem

Episcript

(ut6nz6 sorskiin5rv)

l6iv6v61nak.

a F an'rrmcs t f,edd ellenp ar ancs matrixot! me Vizsgiiljuk g a14.7.6brdnmutatott sorskcinlwi Figy;ljiik meg, hogy Jack anyja a ,,Nel6tezz!"parancsotadta fidnak a Kis professior-6an. legf6bbfeladataz,hogy kidolgozza dletbenmaradds m6djdt. az A

Hogyan.kapcsol6dnak

a diint6sek a parancsokhoz?

Hangsrilyozzuk, hogya szi.il6 parancsai nemkdnyszeithehka gyermeketsorsbi??nlo:,mqdon u"iJ *.gr.*-". e gyermek dijntiet,hogy mir tesz I?.1T^"::\ "rll a KapottparancsokkalAkad oryangy".ek, aki erfoga?ja ut"sitasirigrii.,ogyrr"r,. uz 740 741

A'I'AMA

ESDOwTESET PAM.TVCSOK tiist mutat. Ha sportoi, akkor is a lehet6 legtobbet hozza ki onmagiib6l. Szem6lyes kapcsolataibanmegdolgozik az6rt, hogyj6 tdrsasiigotjelentsen, 6s a szexudlis6letben nagyon trirekszik partnere kiel6gft6s6re. [4ost t6telezziik fel, hogy Jacknek kezd magas v6rnyomdsa lenni, gyomorfek6lye vagy miis stressztiinet alakul ki. Elhat|rozza, hogy kevdsbd kem6nyen dolgozik a jiiv6ben. Esetleg szabadsdgotvesz ki, vagy iitadja munkdja egy rdsz6t maisoknak.Egy ideigmindenj6l alakul. De kiilonosk6ppen Jacknagyon nehezen tud irj 6letrn6djdhoz alkalmazkodni. Szinte rintudatlanul k6telezetts6gekkel tolti meg szabadidejet. Lehet, hogy dj szerep6be tcibb munkdt fektet, mint az eddigiekbe. Mi tort6nik? A megfejt6s az, hogy Jack felboritotta sorskcinyv6nek dinamikus egyensrilydt. Tudatos 6nj6vel irgy ldtj.a, hogy pozitiv l6pdst tett, amikor megterhel6s6nek egy r6szdt6l megszabadult. Ontudatlan Kis Professzor-dban azonban ug.yanezt a vdltozdst 6lete elleni fenyegetdsnek6li meg. Sorskonyvi hiedelme a kcivetkez6: ,,Most, hogy miir nem dolgozom olyan kem6nyen, meg kell hallanom a mama Ess holtan iizenet6t." Nem is csoda, hogy hamarosan megtaldlja a m6djrlt, hogy fjra cissze! trilfeszitetten kezdjen dolgozni. Azt mondjuk, hogyJackbefedte anyja,,Ne l6tezzt" izenet6t a,,Dolgozz kem6nyen!" ellenparanccsal. Amikor kevdsbd kemnyen dolgozik, felfedi a parancsot. Ennek a fajta sorskrinyvi elrendez6d6snek id6nkdnt paradox 6s kiilonosen kellemetlen kimenetele van. Amfg kem6nyen dolgozik, Jack a Kis Professzordletben maradiisi stratdgiiijdt kriveti. De a tflfeszftett munkdban toltcitt 6vek utdn szivinfarktust kaphat, vagy gyomorfekdlye miatt munkak6ptelenn6 viilhat. Pontosan ugyarazzal az elrendez6d6ssel, amelynek c6lja a hamartikus v6g elleni v6dekez6s, oda jutott, hogy m6gis csak eldrte a kertilni lciviint v6get. Hogy Jack val6jdban hogyan tud kiszabadulni ebb6l a negativ elrendez6d6sbll, azt irgy 6rthetjtik meg, ha :{tftitjuk az osszetett dcint6s dinamikrijrit. Ha elhatiirozza, hogy nem fog kemdnyen dolgozni, de nem csindl semmit a mogottes ,,Ne l6tezzt" iizenettel, akkor hamarosan riira ott tart, hogy trilfeszitett munkiit fog v6gezni. Ez a kiils6 megfigyel6 szdmdra valamifajta dnszabotdzsnak trinhet. Jacknek azonban a Kis Professzor-bana szabotdzsnak pontosan elentdte az egyetlen lehet6s6g,hogy el tudja keriilni anyja hal6los fenyeget6s6t. A sorskonyv e r6sz6nek hatiistalanitdsa c6ljdb6l Jacknek el6szor vissza kell utasftania a ,,Ne ldtezz!" iizenetet. Es csak akkor, ha miir megkapta az enged6lyt, hogy anyja 6tka el1en6re tovdbb 6ljen, akkor kezdhet hozzii munkafeladatainak redukiil:isilhoz. Most pedig azt fogja tapasztalni, hogy k6nyelmesen 6s tart6san tiivol tudja tartani magiit6l a nyomdst.

h (,

o bo 0.)

E
P

9t Gl h\

N v)

o bo
N

(!
F)

9) ,\
'aJ

gri *v
M/ 'qJ \

N,,$
2
O

9r

gp

/___\

A* egyik parancsot

fed,6 tndsik

paroncs

>'t /

<\

cn

t-{

A,,Ne l6tezz!" nem az egyetlen parancsvolt, amit Jack az anyjiit6l kapott. Adta neki a ,,Ne l6gy kcizel!"-t is. Jack ezt a krirnnyebb parancsot haszniilhatja fel a nehezebbel szemben. Csecsem6kori{banezI az osszetett dcint6st irozta: ,,Toviibb 6lhetek, eg6szenaddig, amig nem kenilok krizel valakihez." Amikor felnSttk6nt meg6li a sorskrinyvdt, Jack dntudatlanul kijdtssza ezt a korai dont6s6t. Milsok szAmira tiivolsdgtart6nak trinik, oiyan embernek, aki nem kdpes megosztani az 6rzdseit.Nagyon val6szinri, hogy nehezen tud simogardsokat adni 6s kapni, kiikinosen fizikai jellegfieket.

r42

1,43

ATAMA ldt ilyen kririilmdnyekkciz<itt. Sztr6Kosztotr Ihat{rozza,hogyvalakivelkcizelebbi kapcso_ dvid id6n behil megakadiilyozza ebben'sajrlt it annak,hogy a miisik szem6l1,t6l eltrivolod_ Tudatosan szomo-rf 6, bd-"k6diil"f":; rijra egyedrir marad. ontudatran Kis professzor-dban azonbanmegkonnyebriii.i'r"r'ror,"itl n..i#;;jJrioze1 t"p.ro_ latdt, 6s igy megtori l68t-k";ii;;J.an.r,it, szabadfolyiist engeda ,,Ne Tf^,,I; 16 tezz!"gyilkosparancsanak. Itt tehdt ugyanaza heryzet,mint a fenti, munki{val kapcsoratos esetben, hogy

SEK dS PAMT{CSOIdDOATT'f MEGRAIZOT,ASA O SAJAT SORSKONyVI IVIATRD(OD

Je{nkj:it"' rigy Ezt teheri, ehatai"rr", trogi zr^ir"g, uat-ii;ite"i.r. ir."''

Az egyik sziild kijdtsztisa a mdsik ellen

ji:Ij"9:i:_lrq^'sorskonyv.i elr."a"roaJrit, 6, erveznl, ezt azonban csak dgy.tehed, ha "ul;il;;k; k;r""iiserrr...,ne el6bbtiveszi a ,,Ne l6tezzl,,p?rancs,,lulazintuici6idra! Poro.ncsok

6.tezzl,, parancsot. Helyette a ,,Ne gondolletben maradds ujabb.kisgyermeki sirat6gi rndolkodhatoft :,,Amig a-irrllydt jr{tszonia nama szimdra." r6ha,,kikapcsoija"gondolkodiisiit. Ilyenkor : ,,Valahogynem tudom cisszeszednia gon_ ft1,shozpr6brilja tartani magiit, hogy meg_

Antisorsktinyv

EllensorskonYv

na magdt az elleasorskcinyw6l. A valdsiig rt azel6tt, csak kiforditotia a sorskrinpi ditunk ds a hdtoldaldr6l n6zziik. konyv az, amit akkor csindlunk, amikor a llt a sorskonyvb61 6s az ellen.sorikrinyvb6J i, hogy mi tcirt6nik, ha nem kdveri iobb6

hatnak. Program a harvomdnyosan Program matrixotosszedllitjuk' Amikor a sorskonyrri it i*n". tittv tF l:q-t-t^'il6ktSlJrallon ;;i' negativ rkszdrjegvezz"'k 0til arra' hogy a negaf"ff"-Lklzreit felj egyezzik') Emldkezziinkvissza "Hlgv""

A kds6bbiekb"". hogyugyaneza ldnykimoz_ "Tr.k"_.,f!lf" -"rr, lehetsdges, dul az antisorsk<inwb6l6s visszat6ra soiikr;nyvhoz6s az-elleniorskcinyvhoz. Ujra dskomrencionrilissri vrilik, e, mint f6rj6nekkis feiesese. 'yugodttii "il."r"ir-rr r44

1,4s

ATAMA
tiv program a sziil6k kontamindl6dott Feln6tt-j6b6l jrin, brir a diagram rigy mutatja, hogy egyszerrien a Feln6tt krirb6l jon. Nlodelliilta-e szdmodra valamelyik sziil6, hogy hogyan 6rj6l el valamely sorsk<inyv'rvgeredmdnyt? Gyakran az egyik sziil6 azt modelldlja, hogyan keil eng_edelmeskedni egyparancsnakvagy ellenparancsnak, amelyet a mTsik sziil6t6l kaptunk. P6ldriul lehetsdges,hogy az anya egy,,Ne6rezz!;,izenetet adott :it neked, mig az apa ezt modelliilja: ,,ime, igy kell az 6rz6seiderietagadni." .Vedd rigy a negativ grogramodat, mint egy sor kijelent6st, amelyek mindegyike igy kezd6dik: ,,ime, igy kell!" Egyes embereknek nincsenek nyif viinval6 negativ program-iizenetei. Ha egyet sem tudsz azonositani, a matiixnak ezt a r6sz6t hagyd iiresen. Afantdzio" a tiirtdnetmesdl|s d.saz dlom adatqinakhaszndlqta

15. fejezet A SORSXOTVNN FOLYAMAT

azaztartalmrirvizsg{ltuk ,,miben"-l6t6t, A IV. r6szbeneddig a sorskonyvek 6s a krivetkez6fejezetbenfigyelmiinket a sorskonyr/olyamatdra forditiuk' Ebben

Most.pedig ndzziik v6 g1gazt az anyagor, amelyet akkor gy(jtott6l, ami_ . kor a fantiiziiikkal, tcirt6netekkel 6s iilmokkal kapcsolatos gyikoilatokat csinziltad a 10. fejezetben. Ezr szabadkdzzel rajzoihatod rigy; ahogy eszedbe otlenek. Most n6zziik meg formiilis sorskonyvi matrix adottsdgaiszerint. Gondolataidat 6s intuici6idat haszndld arra, hogy eller6rizd,hogyan kapcsol6dik minden ahhoz, amit miir feltrintettdl a matrix diagramon. Vdltoziasd meg vagy tciltsd ki a matrix rovatokat ennek megfelel6en. O

bi Kahler.

A hat sorskdnpi
Addig, amig Azutdn .\ona Irlindig Ivlojdnem Ny.tatt

folyarnat

A Tj{-syakorlat hagyomiinya,hogy formdlissorskrinyrri k6rd6ivekethaszndl, a ^ fenti gyakorlatban felfedezettsorskdnyviadatok azonositiisdra. nem csatolunk Itt sorskcinyyik6rd6ivet, mivel rigy gondoljuk,hogy a formdlis k6rd6ivekmegfelel6bbek interjrihaszndlatra,mint az onmagunkiiltal iriinyitott sorskonyviexpl6rdci6ra. Ha m6gismeg tekinrenia formiilisk6rd6ivekp6rd6it,lapozzuk enneka iei -akarjuk fejezetnek referencia-listiiieit. a

A hat sorskdnlnri folyamat tehii.t a kovetkez6.

Ezek mindegyik6nek megvan a sajdt t6mdja, amely leirja azt a m6dot, ahogyanaz egy6n megeli a sorskonyv6t az idSben. Berne, aki mindig szerette a klasziiikusokai, a goriig mirol6gia alakjait ruh|zta fel sorskonyui tort6netekkel.

Add ig, cmig

so rslcdn;rrv

Ha e szerint a minta szerint 61ema sorskonyvemet, az 6letemben a kijvetkezrj lesz a mott6: ,,Nem sz6rakozhatom addig, amig be nem fejeztem a munkdmat'" Ennek mindenf6le lehets6gesvari:lnsa van, de egyben minden viiltozat osztozik: jdt be nem fejeztiink." ,,Vaiamij6 nem t6fi6nhet addig, amfgvalami kev6sb6 meg kell 6rtenem magamat, miel6tt meg rudn6k viiltozni." ,,Teljesen ."A26let 40 6ves korban kezd6dik." ,,Ha nyugdijba megyek, mdr fogok tudni utazgatni'" ,,Ajutalom a trilvildgon vdr engem." Mint minden t|ma, az addig, amig folyamat is rtivid t{von 6s hosszri tdvon is meg6llhet6. Jdnos igy gondolkodik: ,,Ha a gyerekek feln6nek 6s kirepiilnek, iesz id6m pihenni 6s megcsindlni mindent, amit akartam." Es ahogy nap mint nap viirf a ezlazid6t,ugyanezt a mintilt 6li megrrjvidebb id6szakokban is. Ezt mondjap6ld6ul

t46

L47

FOLYAMAT A SORSKOAIYW ATAMA a feleseg6nek: ,,Rendben, elmegyek veled 6s iszunk valamit, csak viirj egy percet, amig befejezem a mosogatdst." Jdnos ugyanezt a mintdt mutatja m6.gaz riltala hasznrilt mondatszerkezetekb en is. Gyakran minte gy go ndolatj elet hasznailbesz6d krjzben. P6ldiiul :,,Me gmondtam a felesdgemnek - 6.serr6l jut eszembe, a kinyomnak is ugtanezt mondtam tegnap -, hogy valamit csiniilnunk kell a hdzzal." Mondat kcizben gyakran f6lbeszakitja magdt, hogy kcizbevessen egy rijabb gondolatot. Ezzel a mondatszerkezettel Jdnos az ,,addig, amfg" hiedelmet tdmasztja ali{, ,,mindent el kell mondanom, miel6tt befejezem". Herkules, a gcircigh6s e szerint a sorskonyv szerint 6lt. Miel6tt azzal jutalmaztrik, hogy f6listenn6 lehet, neh6z feladatok sordt kellett v6grehajtania, p6ldriul el kellett tiivolitania egy triigyahegyet a kirrily istrill6ib6l. Ehhez hasonlatosak a ,,soha" sorskdnyves ' de vtitteg" van egy l6pds megtdtelev.el, fedeztekfel a,,soha"sorskonywelellemzo' figyelhet6, hogy az ilyen sorsktinyves 9C.l i."nl"r"n" m6d"on besidlnek. Elmondj:ik I p.J[ ugyu"ligy megism6tlik, mintha az el

A,,mindig"

sorskonYv

Az,, azutdn"

sorslcdn3ru agyobb megdribben6s6reazonban hamar Egy ferfivai, aki mintha c-saka m6sa lett ,oti sokriig. Milrta harmadik f6rje visszaa dinamikus 6s lti'6rta 6lland6an panaszkodik ek - Miirt6hoz hasonlatosan - egyik nem 16la mdsikbavdltanak' Ennek egyikvdltojobbat rflasztdsndl marad, ahelyett' hogy

Az,,aztfi6n" minta az ,,addig, amig"-nak az ellent6te. Az ,,azutdn" sorsk<inyves egy6n a kovetkez6 mott6t kciveti: ,,Ma sz6rakozhatom, de holnap meg kell 6rte fizetnem." ,,Ez egy nagyszerri buli, de rossz rdgondolni, milyen fejfrijrisom lesz holnap reggel." ,,Miuteinmegn6stilt6l, az 6let csupa kotelezetts6gb6l:ill." ,,Szeretema napot kordn kezdeni, de est6re elfdradok." Gyakori, hogy az ,,azxt{n" sorskdnyves egy6n az els6 6s harmadik pdld:iban emlitett mondatszerkezeteket haszndlja. A mondat magasan kezd6dik, azut:in jon egy fordulat, amelyet gyakran a ,,de" sz6cskajelez. Ezutiin a pont uten az osszes tobbi mdlyen fekszik. Az ,,azrtAn" mintdt Damokl6sz mitoszdval illusztr:llja. Ez a gorog h6s ev6ssel, iviissal 6s egy6b mulatozdssal triitotte napjait. Eg6sz id6 alatr azonban egy hajsziilon felfiiggesztett kard fiiggott a feje f<ilcitt.Egyszerfeln6zett 6s megldtta, s att6l kezdve soha nem tudott rijra boldog lenni. Alland6an att6l retregett, hogy mikor fog lezuhanni a kard. Damokldszhoz hasonl6an, az ,,azutln" sorskonyves egydn is rigy gondoija, hogy ma ugyanj6l sz6rakozhat,de csak azon az 6ron, hogy holnap leesik a kard.

hriz6d6, csendes 6s nem nagyon

t3?:"'?'"i,fJ"%:ilt''1lx'"lj"J ;:il::fl
valahovd'" sorsamely a Londatszerkezetet' "mindig" aztiin elt6r az eredeti t6mdt6i' majd tot, )61d6u1:,,Sz6val, az6rt jottem hozz|tok' ,ztam egy bardtommal 6s' " mellesleg volt

A ,nsahat'sorslton3ru A,,soha" sorskcinyvt6milja a kovetl<ez6: ,,Sohanem kaphatom meg azt, amire a iegnagyobb sztiks6gem van." Andrds gyakran mondja, hogy szeretne dlland6 kapcsolatot kialakitani egy n6vel, de m6g sosetette. Val6jiiban rigy trinik, hogy soha nem is megy el olyan helyre, ahol rij n6kkel takilkozhatna. Gyakran rigy gondolja, hogy visszamegy az egyetemre, 6s diplomiit szerez. De valahogy sohasemjut el a jelentkezdsi papir kitrilt6s6ig. Ebben a sorsktinyrri mintiiban Andriis Tantaloszhoz hasonl6, akit arra kdrhoztattak, hogy <ircikk6 egy t6 kozepdn :illjon. A t6 egyik partjdn 6lelem volt, a mrisik oldal6n iv6vfz, de Tantalosz egyiket sem tudta el6rni, 6s igy dhes ds szomjas maradt. A mitoszban Tantalosz - rigy trinik - nem ismeri fel, hogy hozzAjrthat az dleiemhez 6.sa vizhez irgy, hogy egyszerfen egy l6p6st tesz valamelyik oldalra. I48

A ,nmajdnem"

sorskonYu

egy hegvre. iiej,.h tL-Sy"ti.tif*0" tiioi.f.Jtgy'i"ikla, gorg"ir"n folfele *,icrri-.1uiott, elvesztettehatalmiit a szikla ^rr" amikor ,"ii-"Ja".#u alkalommal, a hasonlatosan mai,,majdnem" folon, 6saz rijra a hegy "lrai;'grirf,-Sziszifusihoz a:,,Most majdnemsikeriilt' " gy6.t ;;;;k;"y"", "; .gy'i'""V""t a bairitlrit6l. Amikor visszaadja,ezt mondja: " Fred krilcsonk.-o.tdj " kivdteldvel mindent elolvastam' Amikor a ktinyvet, ;;i;11 fejezet. ,,Koszcincim hagv "? mossa,csakn6hiinypiszokfoltot tii"titj",L":a""^ii.rt,i* iiJ? azt{ka munkahii:in meglutalm ""iJ:at 6li meg,.kis ;qft. F;Jil;tz,i t,i',ron'is'"7iu nevezi. A k6s6bbiszerz6k helyn.Berneezr u ,orri.ain -itttat ,,rtlt" eJrilra"-nat< -i"iai

isteneknek esett eldozatul' 6t Sziszifuszegy m:lsik szem6lyis6g, ald.a gorog Minden

r49

ATAMA azonban kimutatjdk, hogy minden mintiit tijra 6s rijra dliink 6.s azerta ,,majdnem" elnevez6st fogadtiik el.

FALYAMAT A SORSKOAJYT{

A folyamat-t6m6k

kombindci6i

Mindannyiunkniil megmutatkozik mind a hat sorskcinyv:i folyamat-minta. A legtobb ember szilmilraazonban az egyikmintapredomindnssd vdlik. Jrinos p6ldriul f.6legaz,,addig, amig" sorsktinyvet mutatja, Miirta pedig a ,,mindig" mintiit 6li ki, 6s igy tovdbb. Vannak emberek, akik k6t mintrit haszniilnak. Ezek koziil egyik a f6minta, de a miisik is nagyon fontos. P6ldr{ul a ,,majdnem" sorskcinyv kettes tipusdhoz tartoz6 egydnek mutathatjilk az ,,addig, amig" minteit is. Ez mondhat6 el Jane-r6l a mi p6lddnkban. Kimondatlan mott6ja a kcivetkez6:,,Nem pihenhetek addig, amig a csfcsra fel nem 6rtem. Es val6jrlban sohasem 6rek a csricsra, mert valahol mindig taliilok egy m6g magasabbat.Ez6rt sohasempihenhetek." Az olyan egy6n, aki az ,,addig, amig" 6s a ,,soha" sorskcinyveket kombindlja, ezt a hiedelmet koveti: ,,Nem sz6rakozhatom, amig be nem fejeztem a munkiimat. De sohasem fejezhetem be a munkdmat, ez6rt sohasem sz6rakozhatom." Miis gyakori kombiniici6 az ,,az'otAn"plusz ,,majdnem" els6 tipusa 6s a ,,mindig" plusz ,,soha".

A milsik lehet6sdg az, hogy a ,,majdnem" sorsk<inyvesegy6n egy sor pozftivumor s-orol fel, amelyeker egyetlen_ negativum krivet. ,It:it gy6irydrriek a frik "6in Ssszel? Meleg is van 6s gycinyorri ragyog6 napf6ny. De ureniigyiri, a leveg6 hideg."

A sorskiinyvi folyamat eredete

Mi6rt van csak hat sorskcinyvi folyamat-t6ma? Mi6rt annyira uniformizdltak a kiilonbriz6 kultririikban? Ezt senki sem tudja. E k6rd6sekre a vdlasz megaddsa a TA-kutatds nagy kihivdsa. Most m6r van ndmi elgondoldsunk arr6l, hogy a sziil6k hogyan adjdk dt gyermekeiknek a sorsk<inyri folyamatot. Ugy ninik, hogy az ellensorskcinlv rsze, amelyet f6k6ppen a sziil6i modelLflds ritjrin kapunk meg.

A,,rty

itott"

sorskiinTru

Ho gyan lehet kitiirni

a sorskiinyvi folyannat-mintdhb ril?

Ha el6gedetlenvagy a sorskonyui folyamatoddal, kil6phetsz bel6le. A TA 6ltal javasolt risszes szemdlyes viiltoziis kciziil ezt a legkrinnyebb megtenni. El6sz<ir i.s meg kell iillapitanod, hogy melyek a legfontosabb folyamat-mintriid. S amikor megvan erre a rdliitiisod, egyszerfen Feln6tt m6don kontrollailnod kell 6s olyan m6don viselkedni, amely megtciri a mintiit. Ha legfontosabb mintdid az ,,addig, amig" volt, azt tJW tcjrheted meg, hogy elm6sz sz6rakozni, miel6n befejezted volna az cisszesmunkddat. (Daniel Casriel erre azt mondja: ,,Meglovagoljuk a p6nilovar, miel6tt kitakarftottuk volna az istdl-

16r.") folyamatAz ,,azut{n" sorskrinyves egy6nekn6l rigy lehet kil6pni a sorskonywi b6l, hogy a mai napot 6lvezik,6s elhatiirozzdk,hogy a holnapot is ilvezni tudjrik. P6ldriulha bulin vagy,igy:il elegetahhoz,hogyj6l 6rezdmagad, de ne olyan sokat, hogy miisnapfejfrijrissal 6bredj6l. A,,soha"minta megtor6s6re diintsd el, hogy mi az, amit akarsz.K6szits egy listiit cit dologr6l, amelyeket meg rudszcsiniilni, hogy el6rd, amit akarsz.Aerr{n az citkciziil minden nap t6gy meg egyet. Hogyhaa,,mindig" t6miit 6lted meg, ismerdfel, hogy nem kell ugyanazokat a hibdkat megism6telned vagykitartanod, amikor rosszuldllnak a dolgok.Ha akarsz,

r50

1s1

ATA MA ha.gyjdlott egyszdmodra nem kieldgit6 dll:ist, kapcsolatotvagylakdhelyet, 6s keress valami rijat.

L6. fejezet

ErdfRAsoK e fs
NIINI.SORSKONrV

O SAJAT SORSKONyVI FOLYAJ\,IAT-MINTI{I}

Ndzd iit a sorskonl,wi folyamarokr6l a fentebb adott leirdsokat. villaszd ki azt-a_mintdt vagy mintzikat,-amelyek rda ;eiiemz6ef<. Mgq yu,gy elegedve ezzelvagy ezekkei a mintiikkal, . .. mint jciv6beni visel_ kedsm6ddal? Ha nem, akkor hatdrozzlr\ meg,legal:ibb citfajta magatartiist, amelyek ellentetesek

Kahler 6s munkatdrsai ot ilyen magatartdssort irtak le 6s el.6irdsoknak neveztdk azokat.

fi""iiut egy ilyen magatartdst minden nap. Folytasd uJJrg,u_rg nem vagy megel6_ gedve a viiltozdssal.O

asorskcinyr.i folyamatodial."r"rajrr"rr!--.riEiil""i

Az 6t el6irdsrdl kidertilt, hogy kdzvetlentil kapcsolddnak a hat sorskcinyrri folyamattfpushoz. Ha megfigyeljiik valakinek az el6freis-mintaiit, megbizhat6an meg rudjuk dllapftani, hogy milyen lesz a sorsk<jnyvi folyamata. Igyha megtanuljuk az <itel6iriis-magatartiisjegyeinek felismer6s6t, rcivid id6 alatt sokat megtudhatunk egy emberr6l. Ebben a fejezetben azt irjuk le, hogy az el6irdsok hogyan figyelhet6k meg. Megvitatjuk, hogy az el6irilsok hogyan illeszkednek a teljes sorskdnyvbe, ds tanulmdnyozzuk a mini-sorskcinlnr sorozateinak mrikciddsdt.

Hogyan

figyeljiik

lrireg az el6frds-magatartii

st?

Az dt el6irds akdvetkezS: Ld,g t\lcdletes! dr6met! Szerezz Tdgr erdfeszit4st! Ldgt er6s! I Siess Ezekmindegyik6tkiilon6ll6szalak,hanglejt6'sek',Sesztusak,testtartdsok6,s ek ar ckifeiezds sorajelzi' viselezeket a jegyeke:-11E'illt'9:o;ok Mdr megtanultuk, hogvan haszndljulc le el6irrisosfragatartiisokat keressiik, ked6si diagn6zisdnak egy p"aigretperct6l percig "rki;i;;il;;.'i-l;;, n, azlaosr.6l,ii. .roirir-*ugararrdsokar

kellszrikiteniink

1 52

153

TAMA :rjed6 id6 alatt ismerhetjiik fel. Termdszeresen, ha nem vagyunk hozzilszoha, imi gyakorlatra van szriksdgiink, hogy ilyen rcivid id6 alan megfigyel6seket v6gez:sstink. Hamarosan azonban mdsodik term6szett6vdlik. A ,,Ne 6rtelmezz!" figyelmezrerds ide is vonatkoztathat6, pontosan dgy, mint nikor a magatartds-diagn6zist tiirgyaltuk iiltalinossiigban. Tarrs ki azok mellert a agatartdsok mellerr, amelyeket val6j:iban ldtsz 6s hallasz. pdlddul abb6l, ahogy ost rdd n6zek, rigy 6rezheted, hogy ,,szigonian n6zelC'. De mit csiniilok az arcomal, testemmel 6s hangommal, amit te,,szigonisrigk6nt" 6rtelmezel? Hol liitsz izomszrlltsdget? A hangom vajon m6ly, magas, hangos vagy harsdny? Szemrildcikeim nt vannak vagy lent? Milyen ir6nyba n6zek? Milyen gesztusokat csinrilok? Hogy ryes legy6l az el6frdsok kimutatdsdban, maradj az ezel<hezhasonl6 megfigyeldsi tekn6l. Ilyen m6don minden egyes el6irilsnfl <isszedllithatod a jegyek listdjrit.

ox md inas nsA Mllvr-soRsKonrn/

Gyakran olyanszerri szavakat 6s kifejezdseket tesz a mondatdhoz, mint p6ldii. ." tI ,,Ok6.?",Hm?" , ,!,endben van?", ,,Olyasf6le. , Hanglejtd.s:magas hang, amely az egyes mondatok veg6n tipikusan emelked6 inton6ci6t mutat. Gesztusok:mind a k6t k6z kinyui, :iltaliiban teny6rrel felfel6. Fejb6logat{s. Testtartds: a viillak felhriz6dnak 6s el6reesnek. A mdsik szem6ly fel6 hajlis. Arckifejez1.sek: a,,Szetezz tjrrimet m6soknak!"-ban az egy6n gyakran enyh6n lefel6 fordftott arccal n6z r|d. igy felhrizott szemcildcikkel fel kell, hogy n6zzen rild. Ez azt jelenti, hogy homlokdt vizszintes vonalakban rdncolja. Ugyanakkor ajkiin mosolyhoz hasonlatos kifejez6s iil. Ha azonban osszehasonlitjukegy nem el5iriisos eredetli mosollyal, a,,Szerezzordmet mdsoknak!" kifejez6sfesziiltebb. A fels6 fogak 6s gyakran azals6 fogakis kiliitszanak. Tdgy erff,eszitdst! Szavak: a ,,T6gyer6feszitdst!"-benl6v6 szem6ly gyakran hasznillja a pr6bdlni sz6t. P6ldiiul: ,,Amit mondani prdbdlok, az a koverkez6." 6b ,Jttlegpr rilom megtenni azt, amiben megegyeztiink." F,bbenaz 6rtelemben haszndlva a ,,megprdbrilni" mindig azt jelenti, meg fogom pr6biilni, ahelyett, hogy megcsiniilnrim. Egy6b tipikus kifejez6sek: nehdz, nent tudom, mi ez megint, nehdz megtennistb. ... 6s k6rd6 mormogdsk6nt: huh?! Hanglejtd.sek: az egydn gyakran megfesziti nyaki izmait, rigy, hogy hangja fojtottan hangzik. Gesztusok: gyakori, hogy az egyik kezet vagy a szem el6, vag.y a fril mell6 helyezik, minthogyha az egy6n er6ltetn6, hogy liisson vagy halljon valamit. A kezeket <ikcilbeszoritj eik. Testhelyzete: csakrigy,mint a ,,Szerezz ciromet m:isoknak!" esetdben az egydn gyakran el6rehajlik, kez6t tdrd6re helyezi, hritrit folpripositja. jellegzetes, hogy az egy6n irgy riincolja szemcildok6t, hogy kdt Arckifejezd.s: fiigg6leges vonal jelenik meg az orra felett. A szem 6s gyak.ran az, eg6.szarc szoros rrincokba hriz6dik. L6.gy er6s! A,,Ldgy er6s!"-ben l6v6 egy6n gyakran ilyen szavakat haszndl: ,,Erzdseim 6s cselekedeteimnem az 6n felel6ss6gem,hanem rajtam kiviil dll6 t6nyez6k okozziik." teszel engem." ,,M6rgess6 ,,Eza konlv untat." ,,Eza gondolat arra cisztokdl,hogy..." ,,A magatartdsa arra k6nyszerit, hogy visszatssek. " ,,A belviirosi k6rnyezet ma gdval hozza az er6szakossdgot." Gyakran olyan tdvolsdgtart6 szavakat haszndl, mint p6ldriul az ember, te, az emberelg oz. S ilyenkor magiir6l besz6l. ,,Ezj6 6rc6s." (Ez azt jelenti, hogy 6n j6l 6rzem magam.) ,,Az 6rz6seidetmeg kell tartanod magadnak." (Ez azt jelenti, hogy nekem kell megtartanom.) ,$z ilyen helyzetek nyomaszt6an hatnak az emberre." 155

igy tdk6letes! Szavak: a,,LEgy tok6letes!"-ben l6v6 egy6n gyakran haszniil kozbevetettmonrtokar. P6ldi{ul: ,,Ma az6rt vagyok itt... ahogr mondtam-.. hogy az el6iraisokr6lbesz6ljek.,' ,,A TA... itgr is mondhatjuk... egy szem6lyisdgelm6let." A ,,L6.gytok6letes!" megszcivegez6segyakran tartalmaz a fentiekhez hasonlS avakat 6s kifejezdseket. Ezek nem adnak rij informdci6t ahhoz, ami elhangzott. renek tipikusan: tulajdonkdppen, bizonyosan, taldn, esetleg,teljesen, aztmondhatk, ahogr ldttuk. Mdsik jellegzetessdg,hogy a besz6l6 mondanival6j{t szdmokra vagy betrijekre osztja fel. ,,Mai tdmiink - 1. az el6irdsokmegvitat:isa 6s - 2. a sorskcinyvhcizval6 kapcsoCdsuktanulm 6nyozdsa." Hanglejtes: gyakran Feln6tt-nekhangzik. J6l moduldlt, sem magas, sem mdly. Gesztusok: az$j{n szdmol, a jelzert pontok vagy betrik kis6ret6ben. Esetleg a zdvel simogatja az 6ll{t a hagyorndnyos gondolkod6 pozici6ban. Lehets6ges, rgy az ujjhegyeket V alakban egymaisnak tdmasztja. Testtartdsok: gyakran Feln6tt-nek lzitszik. Egyenes ds egy kdz6pvonal kdnilj6l yensrilyozott. Arckifejezds: a szemek felfel6 n6znek (kev6sb6 gyakran lefel6), 6s az egyik lalra :iltali{ban, amig az egy1n sziineret tart a beszddben. Ez valahogy olyan, intha az egy6n a tokdletes viilaszr valahonnan a plafonr6l vagy a padl6r6l akamd rlvasni. Ugyanakkor a sziij gyakran megfesziil, a sarkak egy kiss6 kifel6 hriz6dnak.

:erezs iiriitnet! Szavak: a,,Szerezz cir<imet!"-benl6v6 egydn gyakran a,,magas, de alacsony', :ndatszerkezetet haszniilja, amivel miir taliilkoztunk az ,azvtlLn, sorskonw isrrtet6jegyek6nt. ,,Vril6ban ilveztem a tanitiisodat, de azt hiszem, nem fogok eml6kezni rd, gy mit mondtdl." ,,Micsoda nagyszerfi buli! De a kuryafrijdt! Reggelre biztos :gbdnom."
+

ATAMA Hanglejtd,s: [res, monoton, dltaldban m6ly. Gesztusak:iiltaliiban a gesztus hi:inya jelzi a ,,L6gyer6s!-t. Testtartds: a testtartds gyakran ,,zitrt." A karokat <isszekulcsolja vagy keresztezi a test el6tt. A ldbakat keresztbe helyezi, vagy a ,,n6gyespozici6ra" helyezi rigy, hogy az egyik Llb bokdja a miisik l:ib t6rd6n nyugszik. Az egdsz test immobiliriist tiikroz. Arckifej ezds az arc ltf ejezf.stelen 6.smozdulatlan. :

EL1'RASAKESA MIIVI-SORSTOTiIZ

SiessI Szayak: siess,gzorsan , induljunk, menjiinlg nincs id6. .. Hangsrily: staccato, gdpfegyverszerri. Az ilyen egy6nek gyakran olyan gyorsan mondjilk ki a szavakat, hogy bele is l<everednek. Gesztusok: ujjnyomogatiis, mocorgds a sz6kben 6s az 6ra gyakori megn6z6se. Testhelyzetek: nincs specifikus testhelyzet, de az dltaldnos benyomiis aztzgatott mozgds6. Arckifejezd.s:a pillantds iriinyrinak gyakori, gyors viiltoz6sai. Egy jeggyel

flent s.aoflositlr.o.tunk

egy elflirdst

O 6rdekl6dnekirdnta.

Eldirdsok 6s a folyamat-sorskiinp

tipusai

Elsfdleges el6frds
Mindegyiktink murar.ia mind az ot el6frdsos magarartdst. Legtobb embernek azonban van egy el6iriisa, amelyet a leggyakrabban mutat. Ez sol<szoraz az el6iris lesz, amelyet el6szrir mutatnak, amikor egy tranzakciondlis stimulusra reagdlnak. F.zt eb1dleges el5irdsuknak nevezziik. vannak emberek, akiknek k6t f6 el6irrisuk van, amelyek kciriilbeltil egyenl6 gyakorisdggal fordulnak el5. Sokkal kev6sb6 gyakran olyanokl<aiis taldlkozhatunk, akik hdrom vagy tdbb el6irdst mutarnak esrrenletes elosztdsban.

meg megfigyel6sdvel tudjuk mondania legf6bbfolyael6irdsok Az els6dleges listamutatja. a megfelel{st kovetkez6 A trpusokat. kett6 koz<itti mat-sorskdnyv FolYamat-sorskiinYv Els6dleges el6irf,s Addig, amfg L6gytok6letes! Azut6n ezz Szer orometmdsoknak! Soha L6gyer6s! Soha T6gyer6s! Mindig T6gyer6feszitest! tipus ezz Szer cirometmiisoknaki -+T6gyer6feszit6st! Majdnem1-es Majdnem2-estfpus mdsoknak! + L6gytrikdletes! ezz Szer <ircimet Nyitott ezz Szer orrimetmiisoknak! +L6gytokdletes!

o Az EL6fRisoK

KIMUTATASANAK GYAI(ORLASA

Ha van televizi6d, ndzz meg egy interjri-programot. Haszn:ild gyakorlat_ kdnt abban, hogy kimutasd az el6friisos magatartz{spercr6l percre megmutatkoz6jegyeit.

folyamat. 16sorsk<inyrri 757

156

TAMA Ahogyan a Taibi Kahler kifejezi: ,,Az rit el6irris a nem ok6 (struktur:ilis) ellenrskrinyv funkciondlis manifesztdci6ja." P6lddul tdtelezziik fel, hogy a T4-16l tanitok egy csoporror 6s ezr mondom: ,,A \ - amelyet Eric Berne alakitott ki az 1950-es 6vekt6l kezdve - olyan rendszer, gy mondhatniink modell, amely a szem6lyis6g meg6rtds6t c6lozza: legaldbbis ez y els6dleges definici6." Amikor a gondolatjeles rdszt mondom, fcilfeld ndzek a ennyezetre, mintha azt vdrndm, hogy a tcik6letes definici6 oda van irva. Ujjaimal sziimolom a ,,rendszer" 6s a ,,modell" szavakat, hogy biztos legyek benne, inden lehets6gesm6don elmondtam. Akkor, amikor ezt a ,,L6.W tcikdletes!" magatarrdst kcivetem, egy bels6 Sziil6i Lngnak engedelmeskedem, amely ezt mondja: ,,Csakakkor lehetsz ok6, hogyha indent j6l csin6lsz." Alkalmazkod6 Gyermekim-b6l e hangra figyelve arra gondok, hogy nem fejezhetem be e mondatot, amlg mindent el nem mondtam. Igy ebben a n6h:iny m:isodpercben megdltem az ,,addig, amig" sorskcinyv.i lyamatot, 6s ezrittal meger6sitettem ezt a folyamatot. Nos, most menjiink vdgig rijra az egdszen.Szembeniillok az osztrillyal,relaxil< 6s ezt mondom: ,,A TA a szem6lyis6g meg6rt6s6nek egy modellje. Eric Berne rkttotta ki. Els6 tanulmdnyait az 1950-es 6vek vdg6n irta." Ha ig5rmondom, el6irfsmentes Feln6tt-ben maradok. Kikapcsoltam a fejemn azt a rgi Sziil6i hangot, amely azt mondja, hogy tcik6letesnek kell lennem. :lyette egy :iltalam bekapcsolt rij hangra figyelek. Ez azt mondja: ,,J6 vagy te,

EL6 ilu^S OK ES A MINI- SORSKOAIn/ Amikor ezeket a magatartdsokat mutatom, ki6lem 6s meger6sitem a ,,soha" folyamatmintdt. Lehetsdges, hogy kapcsolatokat kivdnok 6s sztr6kokat rrdrok a kririil<ittem l6v6kt6l, de kifejez6stelen magatartdsom fonntartiis{val err6l semmilyen jelet nem adok. Tantaluszhoz hasonlatosan pontosan azt a mozdulatot nem lenne, hogy megkapjam, amit szeteszem meg, amelyre a legnagyobb szi.iks6Sem retn6k. Ha belefdradok Tantalusz miisoldsdba, elkezdem gyakorolni, hogyan mutassam ki az 6rz6seimet hangban, 6rz6sben 6s gesztusban. Kiilcinosk6ppen felfedezem annak az orom6t, hogy mindenf6le m6don szabadon mozoghatok. Ha kitorolt a ,,LEgyer6s!" viselked6si mintrib6l, megszabadulok a ,,soha" sorskcinl,wt6lis. Ui hangot kapcsolok be a fejembe, amely ezt mondja: ,,Liissneki 6s mutasd ki, hogyan 6tzell",,Mutasd ki nyiltan, hogy mit akarsz!" Tdtelezziik fel, hogy az els6dleges el6iriisom a ,,T6gy er6feszitdst!" Ahogy folteszel nekem egy k6rd6st, el6rehajolva, szemoidijkomet az orrom folott kt ftigg6leges rdncba hrizom, szemeimmel pislogok. A kezem a fejem mellett van, mintha Nem 6rtelek pontosan..." Val6isak nehezen hallaniilak. Ezt mondom: ,,lMicsoda? jiiban a hall:isom kitrin6. A ,,T6gy er5feszit6st!" el6irdsban vagyok. Az elmflt n6h:iny mdsodperc alatt egy Sziil6i hangot hallottam a mriltb6l: ,,Hogy okd legy6l, er6feszit6st kell tenned, hogy megcsineild a dolgokat." Hogy ennek a parancsnak engedelmeskedjek,Alkalmazkod6 Gyermekiben tudom, nem engedhetem meg magamnak, hogy b:irmit csindljak. Mert ha ezt megteszem, akkor tobbet nem tudok er5feszitdst tenni, hogy elv6gezzek bdrmit is. Ahogy pr6brilom a dolgokat csindlni, de m6gsem teszem, folyamatosan toviibb 6s tovdbb haladok a ,,mindig" sorskonyvi minta kortil. Lehet, hogy nem nagyon szeretem azt, ahol most vagyok. Er6feszit6st teszek, hogy miishova kertiljek, de

owvaw."

^Azel6iriisos magatartds me96rt6se sordn tudatosan elkeriiltern a gondolatjelek sznillatdt. Ehelyett az informdci6mat kisebb egysdgekben adtam dt. igy nem is :eriilt olyan sokat mondanom, mint amennyit az el6iriist6l terheltveltozatban. Ha onhan osztdlyom egy hallgat6ja lenn6l, melyik viiitozatot rarrariid 6rthet6bbnek? Ahogy kilptem az el6iriis-mintdmb6l, az ,,Addig, amig" folyamatb6l is kil6pn, ds igy t6ve gyengitem az ,,addig, amig" mintilmar. Eziihal pedig a magam imdra m6g kcinnyebb6 tettem, hogy a kcivetkez6 alkalommal rijra kil6pjek bel6le. Ez az el6ftAs-sorskonyv kapcsolar a mrisik n6gy el6iriisra is 6rv6nyes. Minden ialommal, amikor a ,,Szerezzor<imet mdsoknak!" el6iriist mutatom, az,,a rt|rr" nt:it 6lem ki! A sziil6i hang a fejemben azt az ellensorsk<inyvet ism6tli: ,,Csak kor vagy ok6, ha orcimet szerzel az embereknek." Felhrizott szem<ildokkel6s lles mosollyal alkalmazkod6 Gyermekim-ben abban rem6nykedem, hogy el6ggd rmszerz6 vagyok. De att6l tartok, hogy elSbb vagy ut6bb kifogyok az oromszerzl ergirib6l, 6s akkor eljdn az id6, amikor a Damokl6sz kardja a fejemre zuhan. Hogy kil6pjek a ,,Szerezz ciromet mdsoknak!"-b61,tudatositanom kell magamn a magatartiisi elSiriisokat. Kiilcin<isk6ppen eg'yenesentartom szemrildrikcimet, elyett, hogy felhrizneim, 6s homlokom sima marad, nem engedem, hogyvizszinralncokba gyur6dj6k. Ahogy ezt csini{lom, beliilr6l egy rij iizenetet adok 6t rgamnak: ,,Ok6 vagy, hogyha magadat megorvendezteted." Mivel ok6s6godat ir nem alapozod az emberek megorvendeztet6s6re, megszabadulsz att6l a f6lent6l, hogy mi tcirtdnik, ha holnap nem leszel k6pes el6g ijrcimet szerezni nekik. A ,,L6gy er6s!" el6frdst mutatva, a kovetkez6 iizenetnek engedelmeskedem: ;ak akkor vagy ok6, ha elrejted az 6rz6,serdet6s az ig6nyeidet az emberek e161.', e engedd, hogy l:iss:i\ hogy gyenge vagy!" Ha erre figyelsz az Alkalmazkod6 ermeki-ben, akkor kizilrod a krils6 jeleket, arcodat passzivan tartod, keveset rzogsz, egyhangrian besz6lsz. B

hogy halljam, mit mondanak az emberek nekem. Ha n6ha valamit drthetetleniil mondanak, igy reag:ilok: ,,Eztmost nem hallottam. Eimondaniid rijra?" A sorskrinyv 6s el6irrls krizti kapcsolat nem olyan vildgos a k6t ,,majdnem" sorskonyvn6l 6s a ,,nyitott v6gti" sorskcinyv eset6n. Kcivetkeztet6ssel nem nehdz bel:ltni, hogy hogyan ad6dnak hozzd a kombiniilt el6irris-mott6k a sorskonl'vi mintdkhoz. (Sajiit magunknak is kidolgozhatjuk a kombindlt mott6kat, 6s igy eljuthaMindenesetre ezekb6l a sorskcinpi minteikb6l is tunk sajdt kcivetkeztet6seinkhez.) rigy 16phetekki, ha megvdltoztatom az elSiriisosmagatartdst. A,,Siessl" el6irdsneilnincs kcizvetlenel6irds - sorskonyv-kapcsolat. A,,Sies.sl" mindenkdppen ktlonleges helyet foglal el az el6frdsok kozijtt. Ugy trinik, hogy leggyakrabban egy mdsik els6dlegesel6iriissal egyiitt fordul el6, 6s annak meger6sit5iek6nt mrikodik!

O ELS6DLEGES EI"6iRASOK fS A SORSKdNYVI F'OLYA]uA-T

Azt m:ir tudod, hogy szdmodra melyik sorsktinyvi folyamat a legtipikusabb. Els6dleges el6irSsodnak is tudatdban vagy. I\4egfelel a kett6 egymiisnak, ahogyan a fentiekben leirtuk? i59

T TAAM Mi van akkor, ha fgy tfuik, hogy nem felelnek meg egymiisnak? A fentiekben leirt el6irdsok ds a sorskrinyvi folyamat k6zti kapcsolatok, dltal:inositdsok, elkdpzelhet6, hogy riid egyszerfiennem vonatkoznak. Tobb ezer meg, figyelt kliens esetn azonban megfelel6nek bizonyultak. Hogyha els6 ldtiisra irgy trinik, hogy nem alkalmazhat6ak rdd, 6rdemes rijra megrrizsgiilni els6dleges el6irdsodat 6s sorskonyvi folyamatodat. Tapasztalatunk szerint ugyanis a ldtsz6lagos,,t6ves kapcsoliis" oka sokszor az,hogy az egy6n nem megfelel6en azonositotta els6dleges e16iriisrlt.O

nLSiaesor EsA MI]Vl-soRsKoArw Az eL6irl5:sok eredete

Midrt van ot 6s csak ot el6friisosmagatartiis? Mi6rt ugyanazok mindenkin6l, tekintet ndlkiil korra, kultrirdra vagy mrivelts6gre? Mi6rt kis6rik az egyes el6irdsok konzisztensen sajiit ellensorskcinyri iizeneteiket? Senki sem tudja. Taibi Kahler maga arra gondol, hogy az el6friisok rdszben veliink szijlettek, a term6szet 6s a nevel6s eredm6nyekdnt. Hedges Capers v6lem6nye szerint azel6irdsokat rigy kell tekinteni, mint a csecsem6 tril6l6si strat6gidjdt a sorskrinywk6szit6se folyamiin. Ez term6szetesenr6szben igazoln:i liitsz6lagos,,automatikus" min6s6gtiket. It4dsteoretikusok arra gondolnak, hogy az ot el6iriis olyan mott6, amelyeket a gyermek el6szor a szobatisztas6gra szoktatiis kcizbenhall. Ezek az elgondoliisok azonban meg a taliilgati{s szintj6n vannak. A jelenlegi TA-kutat:is egyik legnagyobb kihiviisa meggy6z6 magyardzar kialakitrlsa az el6ir6sosmagatartdsra.

Itasfti{sok

6s dlethelyzet

Azokb6l a p6ldrlkb6l, amelyeketaz utasit{sok 6s a sorskonyvifolyamat-tipus imf r6szbenadtunk,ldthat6,hogy az ellensorskrinyv-el6irds iizeneteiaz 6lethelykiilonlegesvonatkozdst ettel kapcsolatban hordoznak. Sziil6i rizenetez: ,,Ok6 A vagy, circimetszerzel agy, ha... Tcikdletes mdsoknakstb." vagyok 6sezt a Sziil6i dzenerer igy amikor sorskonprben hallgatomAlkalmazod6 Gyermekim-ben, dlldspotom kcivetkez6: az a vagyok,amig... Tok6letes ,,Ok6 mdsokatstb." agyok,megorvendeztetek Azt momdjuk, hogy az utasit{,sokafeltdteles okdsd.g {IlAspontjdra reflektrilnak.

A mini-sorskiinyv
Az el6irdsok a feltdteles ok6siig dll6spontyrit tiikrozik. Ellensorskcinyrri iizenetek maniesztdl6drisai.Ahogy az biirmely m:is ellenparancsndl, igy itt is az e16iriisok jritszhatjrik azt a sorskdny\d funkci6t, hogy a nehezebb dont6sek koriil formrll6dott parancsok ellen v6denek meg. E funkcidnak azonban k6t irtjavan. Amig el6iriisban vagyok, azt hiszem, hogy ,,okd vagyok addig, amig. . . tcik6letes vagyok, megcirvendeztetek miisokat" stb. Egdszen addig, amfg kitartok az el6irilsos l<iforditott sorskdnlwi utasitds mellett, rig,v gondoiom, hogy nem kell figyelnem a parancsra. Ei6fordul azonban oiyan eset, amikor nem lesz el6g energidm, hogy megtartsam magam az el6iriisban. Ekkor nem sikeriil el6gg6 tcik6letesnek lennem, megcirvendezretni az embereket stb., hogy kiel6gitsem a fejemben l6v6 Sziil6t. Ezek utdn a sorskcinyrri hiedelmeim szerinr annak kell krived1s71is,hogy most mdr oda kell figyelnem a parancsra. Ahogy ezt teszem,rossz 6rz6seketfogok megtapasztalni, amint rrisszajdtszoma korai dont6st, amit ezzel a paranccsal kapcsolatosanhoztam. Minden alkalommal, amikor ezen a sorozaton v6gigmegyek, miniatrirben lejdtszom a sorskonyvemet 6s meg is er6sitem azt. Ezt a folyamatot Taibi Kahlermini-sorskinlnneknevezre. A 16.1. iibrz{nldthatjuk ilbrdzolva.

\z iit

megenged6s

Minden egyesel6irds-tizenetn6lvan egy ellenpont, amelyet megenged1.snek volt eveziink.Ha szerencs6d a sziileiddel, kaptdlndhdnyilyen megenged6st t6hik. la nem, sajilt magad adhattadmagadnak.Mindegyikiikkel taidlkoztunk a fentieken. A kcivetkez6kben cisszefoglaljuk 6ket. El6freis Ldgyt<ik6letes!
Szerezz ciromet mdsoknak!

Megenged6s J6 vagy, ahogyvagy.

Szerezzdrrimet magadnak! L6gy nyilt, 6s fejezd ki a kiviinsdgaidat! Tedd meg! Adj id6t magadnak!

L6gyer6s! T6gy er6feszit6st! Siess !

X4inden alkalommal, amikor tudatosan kil6piink az el6irilsos magatartil sb6l, ; egy el6irdsmentes magatartessal helyettesitjtik, nem verbiilisan a megengr:d6st 16sitjiik. Megteheted, hogy ism6telgeted magadnak a megenged6st, miel6tt elalszol ;te, es miel6tt fel6bredsz reggel. Ird fel egypapirra 6s tedd a feljegyz6st oda, ahol yakran liitod. Vigtdzz!Hakezdesz rossz6rz6seketvagy kellemetlens6gekettapasztalni, amif,r a megenged6st er6sited, t6rj el t6le egy id6re. Ha kellemetleniil 6rzed magad, :het, hogy azt tudatod <inmagaddal,hogyaz ellensorskcinyyiutasit6s egynehezebb rrskrinyrri drint6st takar. Azt tan:icsoljuk, hogy el6bb fedezd fel 6s hatdstalanitsd zt a nehezebb drint6st, miel6tt folwatod az el6irdsb6l val6 kimozduliist. 60

n-es paxici6:

e16{rdsos laelyxet

,4. miniscript sorozat mindig el6ir:issalke zdldik.,Ahogy a lciforclftotrsorskonyvj iizenetre figyelek a fejemben, a megfelel6 el6inisos magatarrdst mutatom. Ez f6i mdsodperctSlh6t miisodpercig ter-jedhetid6ben. Amig az el6ir:isban vagvok, nem tapasz!.alole iyzelmeL.Alkalmazkodd Gyermeki hiedeimem az, hogy addig maradok ok6, ameddig az el6irAsnakengedelmeskeclern. Ennek ket lehets6gesktjvetl<ezmdnyelehet. i-ehet. hogv sikerul er6feszit6st tenni, el6gg6 sietni stb.. . . hogy kieldgitsem bels6 Sziildm krivetelmdnyeit. Ha igy "

161

o.l NJ

EL\Jrl\-t\JtJJ

nIlLl

1..D t

IDTJ

Nincsenek 6rzelmek

3 OKOLO HELYZET Tipikus racketek: okolds, gyfzelmes, euf6ri6s,fiiegvet6, diihodt sz6gyentelen,

G+r-)

xfrsfcenEJT6HELYzET (E-r-)
Tipikus racketek: 6rt6ktelen, nem kivdlt, rem6nytelen, sarokba szorf tott, nem szeretett, felesleges

MEGA]TiTO HELTZET (E + T+ ) Tipikers racketek: biinoss6g,sdrtetts6g, aggodalom,iiress69, 69 zavattsdg,zavarodotts

16. 1. dbro: Mini-sorskonlv

qTAMA lisan a negativ lriinft6-Szabrilyoz6 Sziil6i-b6l vagy a negativ Alkalmazkod6 Gyermeki-b6l fejezhetjiik ki. Mi rigy gondoljuk, hogy az okol6 kifejez6s tal6l6bb

ELOLRASOKES A ]\4IAI1-SORSKOAM/ Alkalmazkod6 Gyermekim-ben igy reagiilol<: ,fikkor 6rzem magam j6\ In te gondolkozol helyettem." Amfg hiszek ebben a 2. mftoszban, fenntartom felt6teles ok6sdgomat. Tal:in iitrnegyek az el6irrlson egy racket-6rz6sbe. Ahogy ezt teszem, egy bels6 hangot hallok a negativ lrrlnyit6-Szabdlyoz6 SziilSmt6l: ,,Rri ntdlak venni, hogr rossruldrezdmagadatt6l, amit mondokneked." Att6rve anegativAlkalmazkod6 Gyermeki-re, ezta4. mitosszalvisszaid6.zem, 6s elkezdem hinni: ,JRritudsz venni arra, hogr rosszul 4rezzem maganT att6l, amit ntondasznekem." Amikor el6friisokban 6s rackettekben vag'yunk, mikcizben kommunik{lunk, riira6ljiik ezeket a mitikus hiedelmeket. T6telezziik fel, hogy te 6s 6n rritatkozunk. En reidkiabiilok: ,,No, most mdr igazin felm6rgesftesz." Ebben a pillanatban a 4. mitoszban hiszek, vagyis hogy mds emberek rossz 6rztlst okozhatnak nekem azzal, amit mondanak nekem. Val6jriban nincs olyan eszkriz, ami iiltal ez megtort6nhet. f,n felel6s vagyok a sajrit 6rz6seim6rt 6s cselekedeteim6rt. Bizolyos, hogy feldiih<id6ssel reagdlok a szavaidra. De nem te mdrgesttesz engem. Erezhetek sz6rahozotts{got, iiressdget, fel r6miiletet, izgatottszigot, vagy tobb ezer 6rz6s kciziil bi{rmely mdsikat. Te pedig azt gondolod, hogy bosszantaszengem. Lehet, hogy azt akarod, hogy bosszankodjam. De nemkd,nyszertthetsz arra,hogy igy 6rezzek. Er6teljesen hivhatsz erre az 6rz1sre. Az, hogy reag:ilok-e a meghivdsodra, mdr t6lem ftigg.

tl-es po*,ici6 : kdts 6gbeej td helyxet Korai gyermekkoromban tapasztalataim arra a kcivetkeztet6sre vezettek: ,,En sem vagyok ok6, te sem vagy az." Minisorskiinyv-sorozatomban eljuthatok eddig az E-T- pozfci6ig. Ha igyvan, 6rkezem. Keriilhetei< oda a 2-es a mini-sorskonyv 4-es pozici6jdig, a kdtsdgbeejt6hdz uagy pedig a 3-as pozfci6b6l. Itt a racket-6rz6seim osszhangbanlesznek azzal a hiedelemmel, hogy az 6let rem6nytelens6gvagy sarokba szoritottsig. Ha folcisleges.f,rz6seim: kdts6gbees6s, ebbe a helyzetbe keriilcik, mig a csoporthoz besz6leka bulin, val6szinfileg iisszeomSosetudok eljutni lok 6s ezt mondom magamnak: ,,Oh,mi 6rtelme van az eg6sznek? az emberekhez, 6s 6k sohase 6rtenek meg engem." Kahler eredeti vriltozat6ban a 4-es pozici6tv6gs6 minisorsk<inyv-kiegyenlit6snek nevezi. Jobb azonban az ut6bb adortkdtsdgbeejtdelnevezds, mivel sok ember sz|mfira a 4-es pozici6 nem ,y6gs6" hellzet. Sok esetben ez a helyzet megdllit6 vagy okol6 pozici6ba is torkollhat. Ha szerencs6svoltam a sziileimmel, vagy terdpiiiban feloldottam a sorskcinyri kerd6seirnet, akkor ritkin megyek az el6irds szintje ald.

A rnini-

sorskdnyv

iin dt

. A TE MINISORSKONW-IT{INTAID
Gondolj n6h:iny nem16gi helyzetre, amelyekben rossz 6rz6sselreagiiltiil a sffesszre. Kpzeletedbenjiltsz rijra az egyes szituiici6kat eg6szen addig a pontig, amikor elkezdted megtapasztaini a rossz rz6st.A rossz6rz6st mag:lt nem kell rljrajiitszanod.Minden eSyesszituiici6ndl vrilaszolj a krirretkez6krddsekre: ,,Milyen el6irdson mentdl keresztiil ?" ,,d mini-sorskonyr melyik telyzet6be kertilt6l el6szor?" ,,Ott milyen rossz 6rz6st tapasztaltiil meg?" ,,Atkeriilt6l-e a mini-sorskrinyv 2-es vagy 3-as poziciojAl:a?" Ha igy van, vizsgiild meg, milyen rossz 6rzdseket tapasztaltiil. Miutdn tcibb helyzetet megrrizsgdltAl,hat{roz.d meg, hogy a minisorskrinyv koziil van-e egy va8.y tcibb tipikus mozgaisi mintdd! Akarsz-e vdltoztatni e mintdk valamelyik6n? Ha igen, bdrmelyik ponton viiltoztathatsz. Csak egy kis kezdeti gyakorlatra van sziiks6g. Szokjdl hozz6,hogy 6szleld sajdt el6irris-jegyeidet dgy, ahogy megmutatkoznak. Ezzel a k6pess6ggel ,,el tudod kapni" az el6iriisos magatartdst abban a pillanatban, ahogy elkezded csindlni. Feln6tt elhat:irozfssal ldpj k az e15ir{sb6l. Eheiyett viselkedj olyan m6don, ameiy a megfelel6 megenged6ssel azonos. Ha elvdted az el6irdsjegyeit, akl<orvdgigmdsz az el6irdson 6s elkezded rosszul drezni magadat. Ha igy tcirt6nik, egyszerrien vdltoztasd meg az 6rz6.sm6dodat, a rossz drz6s hely6be helyettesfts egy vdlasztiisod szerinti j6 6rz6st. Ezt bdrmikor megteheted.

A minisorskcjnyv-elmdlet nem j6sol semmif6le specifikus mozgdssort egyik pozici6b6l a mdsikba. Az egy6neknekmegvannakerre a sajrittipikus mintrii. P6lddul az 6n gyakori mintiiim, hogy iitmegyek a ,,Ldgy tcik6letes!" el6fr:ison 6s azonnal bosszris:igot6rzek. Ezzel el is 6rkeztem az okol6 helyzethez.Amikor mdr tril sok id6t toltottem a sorskonyvemben, akkor egyenesenvisszaugrom az el6irilsba, fdl mdsodpercre, majd visszat6rek a nem sorskonyui magatartdshoz. Fartnerem legink6bb szokdsosmint|jaa,,Szerezzorcimetmdsoknak!" el6frdst6l a megiillit6 helyzetig megy. Ott a nem megfelel6s racket-drz6seit tapasztalja meg. Azutiin megtdrt6nik, hogy a 2-es helyzetb6l dtmegy a 4-esbe,ahol remdnytelennek 6s nem szeretettnek 6rzi mag6t. Egy ideig ezekkel az 6rzdsekkelmarad, majd visszat6r a nem megfelel6s 6rz6s6hez 6s vgiil kil6p a mini-sorskcinyrb6l, de mdg egy villani{st felmutat a,,szerezz ririjmet miisoknak!" el6iriissal.

A n6gy mitosz
Taibi Kalrier dllitdsa szerint nigr mitosz van, amelyek az el6irilsok 6s a rackettek mogott taliilhat6k. Ezek kdt prirbdl eillnak.Minderyik pdr egyike a Sztil6i-b6l jon. .4, mrlsik Gyermeki vdlasz. Ahogy el6irdsba keriilok, rijrajdtszom egyhangot a negatfv Gondoskod6 Sztil6m-b61, amely ezt mondja: ,rAklcor fogod j6I drezni magad, ha dn gondolkotlom helyetted." az \. mitosz. Ez 764

16s

,AMA mavdlasztasz el6irrishelyett, segitesz Mindig, amikor megenged6st gadnak abban, hogy a jciv6ben kioltsd minisorskdnyv-mintiiidat.Ugyanezt csindlod minden alkalommal,amikor azt vdlasztod,hogyj6l 6rezdmagad,a racket-6rz6s helyett. Nehezen tudod elhinni, hogy a 3. 6s 4. mitosz valdban mitosz? Sok el ember els6reneh6znektal6lja. Ha te is ilyen vagy, v6.gezz egypapfr-ceruza szegyakorlatot. Egyszerfenird le azokat a m6dokat, ahogyanelk6pzeldsed rint egyik emberrossz6rz6st+lcozam:isiknak azzal,amit mond neki. Ha rigy gondolod,hogy taldltdl e8y ih/en m6dot, tdgy fel magadnakegy 6rz6st? igy Ha mdsik k6rd6st.Vdlaszthatot[\rolna-eaz a szem6lyb{rmely mcis van, a besz6l6nem tudta volna rdvennia mdsik szemdlyt,hogy egybizonyos m6don 6rezzen. Ha Ebbena gyakorlatbannem besz6liinl! fizikai bdntalmazdsr6l. valaki megiit engem egy tdgliival, nyilvinval6, hogy rosszul fogom drezni magam. De a szavakne:mt6gliik. 0

V, r6sz HOGY A VITAC

ITLESZKEDJEK SORSKONNTUNKIilOZ
aa

17. feiezet

Fnr,nnrsMERES

A f6lreismer6s term6szete 6s definfci6ja

defin:ilj6k,mint aprobldmamegoldasdhozfontosinformdci6 Afdlreismerl.strigy

769

\ TA X[4" Egy bar6tom iil velem az dtteremben. I\iliutdn l;ltja, hogy a pinc6r nem vesz udomdst a gesztilddldsomr6l, igy morog: ,,Ez a fick6 nyilvi{nval6an nem k6pes :lliitni a munkiijdt. Lenn6k csalt a f6noke, kinigndm." A bardtom szintdn sorskcinyvbe keriilt. Gyermekkordban 6 az f +f- 6s nem az i-T+ 6letpozici6 mellett dcintott. Most a sajiit sorskonyve szemiiveg6n keresztiil r6zi a pinc6rt. Nem veszi figyelemtre a pincdr lehet6sdg6t,hogy reagriljon.Hozzilm rasonlatosan a bardtom is passziv. Az,hogy 6 ott iil 6s morog a pinc6rre, semmivei rem hoz engem kozelebb a pohdrvfzhez.

pdrnrrsmrnris
Ndgy magatart;is-tipus van, amelysk mindig azt indikziljdk, hogy a sz6ban l6v5 szemdly f6lreismer. A nd.grposszit mogatartos a kovetkez6; semmittev6.s ruIalkalmazkodds zaklatottsrig tehetetleru6g vag)r e.rd zak" s Semrrnriffeyds

Felnagyitds 6lm6nykis6r. Ez pedig a val6siig egyesvoMinden f6lreismerdst/elnagrftdsralainak eltflzdsa. A felnagyftiis-6lm6nyttokiletesen kifejezi a ,,hegyetcsiniilni a ,akondtririisb6l"mondds.Ahogy a helyzet egyik vondsajelent6s6g6ben cstikkena el nem ismerdsmiatt, rigy a miisik voniisiit, annak felnagyit:isiivalardnytalanul elfrijjuk" mert a pinc6r nem hozta a pohdr iiltem az 6tteremben, Amikor rem6n5rtelentil .izet, nerncsaka sajdt viilasztdsaimat ismertemf6lre, hanem a pinc6rnekolyan ratalmat tulajdonitottam, amivel 6 nem is rendelkezett,vagyisannak meghatdro:6siit,hogy kapok vagy nem kapok vizet. Ahogy a bardtom fdlreismertea pincdr kompetenciiljrit,5 is felnagyitott sajdt vette magdra,amikor sejoga, Az nagdvalkapcsolatosan. iigydsz6s a bfr6 szerep6t nem e felel6ss6ge volt ezttennj.
O Gondolj rrisszaegy olyan helyzetre, amelynek kimenetele nem volt hieldgit6 szdmodra. Ez a helyzet olvan problmiit jelent, amelyet nem tudtiil megoldani. FIa most rrisszatekintesz, tudsz-e ebben a helyzetben olyan vondst vagy vondsokat taliilni, amelyeket fdlreismert6l? Cselekedhett6l volna-e miis m6don, ahogyan akkor nem is gondoltad volna? Tudomdsul vetted-e mds valaki \/oltak-e olyan lehet6s6gek k6szs6g6t,hogy egy bizonyos m6don cselekedj6k? ebben a helyzetben, amelyek el6rhet6ek voltak, de haszniilarukra nem gondoltdl? Fcilismered-e rrrost, ho8'y hol nagyitottdl? Mik voltak azok a vondsok ebben a helyzetben niilad vagy mdsokndl, amelyeket ardnytalanul felfujtril? Ha csoportban dolgozol, vagyvan oiyan bar6tod, aki hajland6 segrteni neked, adj mrisik veilaszt is a k6rddsekre. Gyakran konnyebb mds emberek nagyitiisilt 6s f6lreismerds6t felismerni, rnint a saj:ltunkat. Akdr kapsz, akiir nem kapsz azonnali vdlaszt a k6rd6sekre, a szitu6ci6val kapcsolatos probldmiit tartsd a fejedben. A fejezet k6s6bbi rdsz6ben ugyanis visszat6rhetrink 16. O

A TA-csoport tagjai krirben iilnelc A csoporrvezet6 ezt mondja: ,,Menjiink kijrbe a csoporton, 6s mindenki mondja eI, hogy mi a v6lem6nye a mai til6sr5l. F{a nem akarsz rdsz t venni, mondhatod azt, hary p assz." A gyakorlat megkezd6dik. Az emberek a csoportban vagl/ drtdkel6 vagy elit6l6 megjegyzdsttesznek. Egy-k6t ember passztmond" Most Norman keri.il sorra. Csrind lesz. Az emberek vrirjdk, hogy Norman mondjon valamit, de 6 nern teszi. I\4ozdulatlanul6s csendeseniil, a leveg6be rneredve. Mivel fgy kitszik, hogy semmif6le megjegyz6st nem fog tenni, a mellette iilS szem6ly csak azt vdrja, hogy passzt mondjon. Norman azonban ezt sem teszi. Tovdbbra is {gy iil ott, minr aki n6ma. Ahelyett, hogy energidit a probi6mamegoldds revdkenys6gdbe vetn6 be, arra haszndlja,hogy elhdritsa rnagdt6l a cselekvdst. Egy szem6ly, aki ezt a passzirrmagatartdst mutatja, k6nyelmetleniil 6rzi rnagzit 6s rigy tapasztalja, minrha nem gondolkozna. F6ireismeri saj:it k6pessdg6t.Eilrrnir tudna hezdeni ezzei a helyzettel. Trtl.rr'lka.l m.asXcodcis Amynapi nehdz munka utdn rdrhaza" F6rje, Bryan iil 6s irjsdgot ohras.Nliutdn ben6z a konyhrlba, Amy 6ririsi halom mosarlan ed6nyt liit a mosogar6 meliett. ,,Hello - mondja Bryan -, remdlem j6 napod volt. Xtt az id6 a teaira, ugye?" Levervdn a kab:itjrit, Amy azonnal a konyhdba megy. Elmossa az ed6nyt 6s hozzAlit a teal<6szit6shez. Sem Bryan, sem Amy nem rreszi 6szre, hogy a f6rfi nem akarja, hogy elmossa az ed6nyeket ds tedt csin:iljon. Azt sem k6rdezre meg t6l e, akarja-e, hogy megtegye. Azon is keveset gondolkodott, hogy heiyes-e,hogyha 6 maga elmossa az ed6nyeker, vagy m6gis megfelel6bb lenne, ha Bryan mosnd el 5ker. Amy passziv magatartdsa tulalkalmazkodd. Amikor valaki trilalkalmazkodik, akkor eleget tesz annak, amir6l Gyermeki-ben azt gondolta, hogy m:isok xr-vdnsdga" Ezt andlkijfl csiniflja, hogy ellen6rizn6, val6jriban rnelyek a kivrinsrigo( 6s m6g csak nem is gondol arra, hogy melyek az 5 kivdnsdgai. ,{ tulalkalmazkodiisbaa ldv6 szem6ly, ellent6tben a semmittev6vel, azttapasztalja, hogy,,gondolkodik'passziv magatartiisa kciztren.Gondolatai azonban val6j6ban egy kontaminrici6b6l szdrmaznak. Ha valaki trilalkalmazkod{sban van, azr. mdsok :iltaftiban rigy tapasztaljiik, hogy segft6k6sz, adakozd vagy alkalmazkod6. fgy a trilalkalmazkod?st leggyakiabban az egy6nnel kapcsolatban l6v6 szemdlyekjutalmazziik. Tairsadalmi elfogadottsiiga miatt 6s mivel fgy trinik, hogy az egydn gondolkodik, a trilalkaimazkodiist a legnehezebb 6szrevenni a n6gy passzfv magatartds koziil"

I ndgy passziv magatartds

Amikor f6lreismerek,ez trgy t6rt6nik, hogy gondolatbanteszekegy megdllaMivel nem rftfst magamnak. fgy a f6lreisier6,s lnmagdban nem megfi.grellrerd. udunk gondolatot olvasni,nem tudjuk megiillapftani,hogy valaki f6lreismer,hajelenl6t6re utal. vagycselekszik olyanm6don,amelya fdlreismerds :sak nem besz6l 170

17'1,

ATAMA A trilalkalmazkod:lsban l6v6 egydn f6lreismeri azt a k6pess6g6t, hogy sajiit vzilasztiisai szerint cselekedhet. Helyette olyan vdlasztiisokat kovet, amelyekr6l azt hiszi, hogy mi{sok akarjdk. Zo.klotottsdg Az, oszt6ly tanul6i a tandrra figyelnek. A terem hiits6 r6sz6n iil Adam. Az el6ad6 halkan beszdl ds Adiim nehezen hallja 6t. Ahogy az 6rahaIad, Adiim egyre nehezebben koveti azt, amir6l a tanilr besz6l. Leteszi a tolliit 6s ujjaival az asztalon dobolni kezd. Ha a pad alii l:itndnk, 6szrevenn6nk, hogy Ad:im fol 6sle rizza alSbit a pad r+toget6s6nekritmusdra. AdAm zaklatoftsdgof mutat. Passziv magatartds6ban az egy6n f6lre6rti k6pessdgdt, amely a probl6ma megolddsiira vezethetn6. Rendkiviil kellemetleniil 6rzi magdt 6s c6ltalanul cselekszik,ism6tl6d6 mozg6sbakezd, hogy csijkkentsea kellemetlen 6rz6st. Az energia a zaklatott tev6kenys6g ellen iriinyul 6s nem megy ilt olyan cselekv6sbe,amely megoldja a probl6mdt. A zaklatottsdgidej6n az egydn nem gondolkod6nak tapasztaljameg magdt. Ha Ad:im Feln6tt-j6t hasznflnd, egyszeriien magdra vonnd az el6ad6 figyelmdt 6s megk6rn6, hogy besz6ljen hangosabban. A doboli{s 6s a liibriizds ugyanis semmit nem segit a probldma megolddsiiban. Sok olyan szokds van, amelyek a zaklatottsdgot jelzik: a krircimrdgds, a doh{nyzds, a haj csavargatdsas a k6nyszeredett ev6smindennekp6iddi. Tehetetlensdg 6s erdszo.k

FELREISMERES A tehetetlens6get fgy tekinthetjiik, mint egy befe16forditott er6szakot. Mind a tehetetlensdgn6i, mind az er6szakniil a szem6ly nem ismeri fel probl6mamegold6 k6pess6g6t. Nagy mennflsdgri energi{t szabadit fel, amit cinmaga vagy mdsok ellen irrinyrt. Ez pedig k6ts6gbeesettkis6rlet a kornyezet k6nyszerit6s6re,hogy a probl6m6t megoldjz{k helyette. A tehetetlensdg vagy az er6szak gyakran a zaklatottsdg peri6dusdt koveti. Amikor az, egy1n zaklatott, olyan energiiit halmoz fel, amelyet azutdn destrukti\ran vrilds eset6n. haszniil fol akrir tehetetlenn6 v6lds. akdr er6szakossd O Vizsgaild meg rijra azt a probldmaszitudci6t, amellyel az e162,6 r6szben foglalkoztrll. Tudod-e most mdr azonositani, hogy melyik passzivmagatartdsban voltiil? Most bels6 klt:isoddal fuss v6gig rijra a helyzeten! Amikor ahhoz a pillanathoz 6rsz, ahol elkezdted a passziv magatartdst, kdpzeld el, hogy Feln6tt-ben maradsz, 6s teijes feln6tt gondolkodiisi k6pess6gedethaszndlod a gondolkoddsra, 6rz6srevagy a probl6ma megoldiis;ival kapcsolatos magatart:isra. Mennyiben viselkedn6l miisk6ppen? o

Fdlreismer6s 6s 6n-6llapotok
patoi6giilr6l A f6lreismerdskapcsolhat6 ahhoz, amit mdr tudrrnk az 6n-611apot (6. fejezet). A f6lreismerds indikdlhatja a kontamindciri jelenl6t6t. Ezzel azt mond.iuk: amikor fdlreismerek, a val6sdgot a Sziil6i vagy Gyermeki sorskonyv-hiedelmekhez illesztem 6s azokat a Feln6tt gondolkodz{ssalt6rresztem<issze. A kizdras a f6lreismer6s mdsik forrdsa lehet. Itt nem veszem tudomdsul a val6sdg egyes aspektusait,mert mintegy ldradirozom 6n-dllapotaim egyik6t-mdsikiit" Ha Gyermeki-metzdrom ki, akkor nem veszem tudomdsul azokat a kivr{nse{gokat, 6rz6seket 6s inrufci6kat, amelyeket a sajilt gyermekkoromb6l hordozok, 6s amelyek a val6sdgbanrelevdnsak lenn6nek a jelenlegi probldmiim megoldi{sdra.A kizdrt Sziil6i-vel a vih{gnak azokat a trirvnyeit 6s definici6it radfrozom ki, amelyeket a sziil6-figuriiimb6l tanultam, bair ezek gyakran szint6n hasznosak lehetnek a probldmamegoldiisban. A kiziin Feln6tt azt jelenti, hogy nem ismerem fel saj:it k6pessigeimet arra, hogy az itt-6s-most szituaici6nak megfelel6en gondolkodjak, lrezzekvagy cselekedjek. Ahogy elvdrhat6, a \<tz{rt Fein6tt iegkiirosabb a hdrom kiziirds koziil abban az 6rtelemben, hogy ebben az esetben a legintenzivebb a szem6lyf6lreismerse. Af6lreismer6s gyakran jelentl<ezhetbdrmilyen 6n-:illapot-patol6gia n61kii1is. Ilyen esetekben ez egyszeriien az egydn Feln6tt-j6nek informdlatlansdgiibdl vagy f6lreinformriltsrigrib6lszdrmazik. F6ld6ul eglz trilsrilyos holgy fogy6krirdba kezd. Abbahagyja a keny6r, tr<mmpli6s kif6tt t6szta fogyasztaisdt. Helyette di6t 6s sajtol eszik. \/al6jriban ezekben m6g tobb kaldria van, mint az 6hala feladott dtelekben. [,zt a t6nyt egyszerfienazdn nem ismeri fel, mert nem tud rdla" Az 6n-6llapotok h.rnkciondlismodellje szerint a f6lreismerds egyenesenkife.iezhet6.\/alahdnyszor negativ 6n-dllapot-reszb6l jovrik, fdlreisrnerek. Es valahdn)rszor fireismerelt, negzrdrr in-itllapot-r6szb6l jovrik. ,{z egrih elgondoi;ls a rndsikat definirilja. Ha azt mondjuk, hogy az egy6nisegem negati\/ r6szer6l jov6k, ez azt jelenti, hogy o\ran ir6don gondolkc,nom,6rzek 6srriselkerlem.ami kellernetlen, sikerteien

Betty k6s6i harmincas dveiben jdr. K6t l:inytesw6r koziil 6 a fiatalabb. M6g mindig egyiitt 6l koros mamiijiival, akit gondoz. Az id6s asszony kora ellen6re val6ban rendkrviil j6 eg6szs6gnek orvend. Egyszer csak Betry hirtelen szerelmes lesz egy fdrfiba. Boldogan bejelenti anyiiinak, hogy elkoltrizik, ezzel a f6rfival fog 6lni 6s tal:in cjrsszehdzasodnak. N6h:iny nappal k6sdbb az anya sz6diil6ses rohamokat kap 6s le kell fekiidnie. Az onros semmi fizik6lis betegsdget nem talill niila. Betty azonban brintudatot kezd 6rez.nia miatt a szdnd6ka miatt, hogy elkdltdzik. Az anya passziv magatartiisdt tehetetlensdgnek nevezzik. Itt az egydn valamilyen m6don tehetetlenn6 teszi magdt. Nem ismeri fel sajdt k6pessdg6ta probl6ma megolddsdra. Gyermeki-ben abban rem6nykedik, hogy alkalmatlannd t6ve mag6t, m:ls valaki fogja megoldani a probl6mrij6t. A tehetetlens6g gyakran pszichoszomatikus megbeteged6sekform:ij:iban jelenkezik, mint itt is. Az is megtortdnhet, hogy az illet6 idegrisszeomlilstkap, vagy eikezd kribft6szert vagy drogot fogyasztani. Robertnek szenved6lyes vitiija volt bariitn6j6vel. Kirohan a h:izb6l 6s egy ideig s6tdl az utcdkon. A vdrosba megy, iszik n6hriny pohdr srirt. Azut:ln ftilkap egy sz6ket 6s betori a bdr osszesablakdt. Robert passziv magatartdsa az er6szak. Furcsdnal< trinhet, hogy az er6szakra mint passziv magatartdsra hivatkozunk, de az6rt passziv,mert nem iriinyul a probl6ma megolddsdra. Amikor Robert betciri az ablakokat, semmit nem tesz, hogy feloldja bariitn6j6r,el tcirtdnt risszekiikinbriz6s6t. 172

773

A'TAMA r/agy hatiistalan eredm6nyekethoz szdmomra.Ez azt jelenti, hogy nern olclottam m-ega probl6mdt. Esamilior nem oldottam meg egy piobl6mkt, a"(korszrils6gszeriien fdlreismertem.

pp:tnusMnans
Nem mondja meg, hogy kit6l akarja az rileldst' Kihaglja-rehdt azt az sigem." amely fontos lenne problmdjamegolddsdra- r'agyis hogyan kapja informiici6t, -, a meg kiviint <ilel6st 6silyenformdnk6rdseegy fdlreismer6stfoglal magiiba.
Nem verhdlis

A" f6lreismer6sek 6szlel6se

ielelc

Ugyanilyen fontos a f6lreismerdsnek a nem rrerbdlis jelekb6l tortdn6 azonositdsa.Itt a f6lreismer6st az jelz.i, hogy az elmondott sza'yak ds az 6ket kisdr:6 nem jeleknem illeneh ossz.e. Az5. fejezetb6l eml6kezheti,ink,hogy ezt ajelens6verbdlis

6sbejelenti: ,,lVIasok munka rill el5tttlink." De ahogy ezt a komoly bejelent6st teszi, krirbemosolyog az asztalnill iildktin. ,,Marslaktii" jelz6se egyszerf en azt.ielenti: ,,Es tiriil<ik,hogy mindannirian itt rrannak."

Akasrt6fo,

Verbdlis jegyek

A f6lreismer6s egyilt gyakori jele az akaszt6fahumor. Ez aztjelenti, hogy az egy6nnevet, amikor vaiami kellemetienr6l tesz megiegyz6st. volt t6lem, ha, ha, ha.., " ,,Oh,ez ostobasdg ,,Hi, hi, hi, j61 megkaptam t6le!" ..Kicsitosszeiitktiztem a kocsival az idevezet6 riton, ha, ha, ha. .," Az akaszt6fa-reakci6ban inkongr:uit;is van a nevet6s 6s a szavak fdjdalmas tartalmakozott. Havalaki iiyen m6don nevet, mosolyog, vagyvihog, nonverbdlisan ana hivja meg a hallgat6t, hogy er6sitse meg sorskonyvi iriedelmei egyik6t' A meghiviis elfogaddsiira tal:il pszichol6giai szinten, ha a hallgat6k csatlakoznak a nevet6shez.P6ld6ul ha az egy6n azt mondja: ,,En htilye vagyok, ha, ha, ha..'" akkor sorskcinlvben van, 6s arra bfvia meg a hallgat6kat, hogy csatlakozzanak a 6s nevet6shez, igy er6sftsdkmeg a ,,nein tudok gondolkodni" sorskcinyvi hiedelmet. Az akaszt6fa-reakci6ra rral6 egyenes vAlasz az, ha nem vagyunk hajland6k nem tr6fa", csatlakozni a nevet6shezvagy a mosolygdshoz.Mondhatjuk ezt is: ,,F.2 ha olyan helyzetben vagyunk, ahol ez tersadaimilag megengedett. C Mdr gyakoroltuk a marslal<6m6dra gondolkodiis k6szs6gdt. Most tovdbb hogy megkiilonbozteted azokat a nem finomfthatjuk ezt a k6szs6getaz.z,al, verbdlis jelz6seket, amelyek fdlreismer6st jeleznek azokt6l, amelyek nem. viiiigosan meSmondani valaki nem verbdlis Valfiiiban nem mindig lehetsdges jelz6seib6l, hogy f6lreismer-e. FIa fontos szdmodra, hogy ezt megtudd, imoresszi6idat verbiilis kdrddsselellenSrizheted. o

sziimomra, amit mondasz." ,,Unalmas ,,Eza probl6ma eg6szenzavarbahoz.,, gondolatfutotr dt az agyamon." ,,Egy N6ha a f6lreismer6sraz jelz\,hogy kihagyunk egy r6szt a mondatb6l.p6ldriul a TA-csoportegyik tagla krjrtLln6z,tdrsainak ezt mondja: ,,Egyrilel6srelenne sziik-

775

A FELREISMERES A/IATRIX I

18. fejezet

A FHLREISMERE SI IMATRJX
probl6mfk. igy ha szisztematikus eredm6nyeia megoldatlan A f6lreismer6s 6s m6don akariuk azonositania filreismer6sterm6szet6t intenzitdsiit,er6teljes trlyen eszkoz l6tezik.Ezt nevezikfdlreismer1si eszkoziinkleszprobl6mamegolddsra. matrixnak. Az elgondolds pedig Ken Mellort5l 6s Eric Sigmundt6l szdrmazik.A indul ki, hogyhdromkiil<inboz6 szemmatrix abb6l az elgondoldsb6l f6lreismer6si a pont szerintosztdlyozhatjuk f6lreismerdseket: teritlet, ttpus d.s szlntszerlnt.

Amikor lehet6s|,geketismeriink f6he, az egydn tudatdban van annak, hogy valami tort6nik, 6s ez probl6mdt jelent. De nem vesz tudomiist a lehet6s6gr6l, hogy a probl6miival biirmit lehet csiniilni. Igy ismertem f6lre az 6ttermi jelenetet eredeti verzi6jiiban. Ahogy ott iiltem magamba roskadrra, tucltam, hogy szomjas vagyok, tudataibanvoltam annak, hogy a szomjrisdgomprobl6miit jelent nekem, de ontudatlanul ignoriziiltam azt, hogy milyen vdlasztiisi lehet5sdgeim vannak azon kiviil, hogy csak ott iilok 6s rem6nykedem, hogy a pinc6r reagdlni fog.

A f6lreismer6s szintiei (mddjai)

A srint 6s a m6d szarrak felcsel6lhet6k, de a szint sz6 jobban megkozelfti jelentds6.g, elgondolilsunkat. A f6lreismer6s n6gy szinje a k6vetkez6:- I6tez6.s, ttdltoztisi lehet6s6.gek szemdlyeskdpessdg. 6s Alkalmazzuk ezt a n6gy sz,intet a sajdt lehet6sdgeimre a fenti p6ldriban. A jelenet eredeti villtozatdban f6lreismertem a sajdt lehet6s 6.geiml6.tez6,sdt probl6ma a megolddsdra.Egyeiltaldnnemis gondoltam p6ldiiul arra, hogyodemenjek6s sz6ljak a pincdrnek, ahelyett, hogy integetn6k neki. Ha a vdlasztiisaim jelentSsd.g4.t ismertem volna f6lre, igy sz6ltam volna a bardtomhoz: ,,Tegyuk fel, hogy odamegyek hozzii 6s megkdrem 6t. De fogadni merndk, hogy az se szilmitana." Itt felismertem, hogy van valami mds is, amit tehetek, de nem vettem tudomdsul azt a lehet6s6get,hogy ennek a tettnek biirmilyen eredm6nye lehet. Ha lehet6s6geimetavdltoztatdsilehet6sdgek szintjdn ismertemvolna f6lre, ezt mondtamvolna: ,,Term6szetesenodameherndk nyakon ragadhatndm a fick6t. De 6s nem lehet ilyeneket csinillni 6tteremben." Ebben az esetben megengedtem magamnak, hogy m:is lehet6s6g is l6tezik, 6s eredm6nye is lenne, de nem vettem tudomdst arr6l a lehet6s6916l, hogy brirki aktuiilisan val6ra v;ilthatja ezt. A szemdlyeskdpessdgek szintj6n a fdlreismer6s igy tort6niretem volna: ,,Tudom, hogy odamehetn6k 6s k6rhetn6k t6le egy kis rrizet, cle egyszeriien nincs idegem, hogy megtegyem." Itt tudatdban vagyok annak, hogy a lehet6sdg 16tezi1t eredm66s nyeket is hozhatna. Azt is felismerem, hogy egyes emberek a viliigon j6l haszndlhatniik ezt a lehet5s6get. De elutasftom, hogy sajdt kpessdgeimeterre haszn;iljam.

A f6lreismer6s

teriiletei

Hdrom olyan teri)Iet van, amelyen az emberek fdlreismerhetnek: 6nmaguk, mdsok 6.sa helyzet. A fentebbi pdldriban, ahol az dtteremben magamba roskadrra iilcik, mert a pincdr nem hozza a pohiir vizemet, magamat ismerem f6lre. Nem ismertem fel a sajdt k6pess6gemet arra, hogy i6p6sekettegyek c6lom el6r6s6re. A bariitom, aki feldiihodott, 6s elkezdte birdlni a pinc6rt, nem magdt, hanem a mdsik embert ismerte f61re. Az,zal,hogya pinc6rt inkompetensnek nevezte, mintegy kiradirozta a pinc6r tetteinek azon oldalait, amelyek bfriilatiinak ellentmondhattak volna. T6telezziik fel, hogy n6mi tcipreng6sut;in odafordulok a bardtomhoz 6s ezt rnondom: ,,Nahiit itt vagltink. Nem valami rendes dolog, hogy mis embereket ldszolgiilnak 6s engem nem. Dehdt ilyen igazsdgtalan a vildg. Ugye?" Itt 6n a szituiici6t ismertem f6lre.

A fdlreisrnerds tipusai
probldmdk 6s lehet1sigelc" A f6lreismer6s hdrom tipusa a kovetkz6: ingerelc, Az in.ger fdlreismerdse azt jelenti, hogy nem veszek tudorndst az 6szleI6sr6l, arr6l, hogy egydltaldn valami trirt6nik. Mid6n az 6tteremben iiltem, megtortdnhehogy egydtrtaldn nem engedem meg magamnak, hogy drezzem a szomjiltett r1<r112, sdgomat. F,bbenaz esetben f6lreismerem sajiit szomjrisiigom inger6t. Lehet, hogy a l:ardtom, aki inkompetensnek ne\reztea pincirt, ,,nem lftta" azt a m6dot, ahogy a pincdr sok mils venddget ldszolgiilt, bfr a bizonft6k ottvolt e16tte. Az az egydn, al<tegy probl4.mritismer f6lre, felismeri, hogy rralami tort6nik, de nem veszi tudomiisul, hogy ami tcirtdnik, csak probl6m6t okoz. P6lddul ha szomjrisdgot erzeh ott az 6tteremben, ezt mondhattam volna a baritomnak: ,,1\4ost nagyon szomjasnak6rzem magam, de nem szdmit"" 176

A f6lreisrnerdsi

matrix diagrann

A fdlreismer6simatrixot rigy rillitjuk ossze,hogy felvessziik a f6lreismer6s t(pusainak6.ssrinSeinekminden lehets6geskombinzici6jrit.Amikor fgy tesziink megkapjuka 18. f . iibriin mutatotr diagramor. Ldtni fogiuk, hogy a matrixnak hdrom oszlopavan a fdlreismer6s hfrom tipusiira 6s ndgy sora a n6gy m6d vagy szint szdmdra.Az eredm6nyek6ntkapott tizenk6trovat a trpus 6s a szint kombinzici6jrir mutatja. Veglrink m6g egy p6ldiit,ami segitmeg6rteni matrixjelent6s6t. a T6telezztik fel, hogy k6t bardt besz6lget. Egyikiik er6sdoh{nyos. Ahogy rrigyrijt m6g egy cigarettdra, kohcig6si roham kapja el. A bariitja ezt modja neki: ,,szornyriez a krih<ig6s. Agg6dom6rted. Kdrlek, hagyd abba a dohinyzist!" Mit vdlaszolnaa clohdnyos, ha a matrix tizenkdt rovatdnakegyik6benlenne? 777

ATAMA

AFELREISMERESI MAIRIX

IVIOD
-rll l

TIPUS
I

rBrnzns

Ingerek

\r]
JEI,ENT6SEG
Az ingerekjelent6s6ge

'

/ ' r" l :i l Aprobl6maik jelent6s6ge

rdlehet6s6gek A
jelent6sdge

Tql "l VALTOZASI I-EHET6SEGEK

Az ingerek viiltoztathat6siiga

r'

!!l
A probl6miikmegoldhat6siiga

Tsl 1
Alehet6s6gek jiirhat6siiga

vdltoztatna, ha most abbahaglmiim." A Ts-ijn ezt v6laszoln6: ,,Biztos,hogy igazad van, le kell szol<nom. De nellr tudok riiicinni, hogyan csindfiam." fs i to-ot a*dohdnyosezt mondand,:,,Igen! Miir r6g6ta mondogatom magarllnak, hogy el kellene dobnom a cigarettdt orokre. De valahogy soha nem jutolr hozz:i, hogy megtegyem." A miirix mfsik fontos voniisa, hogy a bdrmelyikrovatban el6fordul6 fdlreisnte'

14 r'
Az egy6nk6SZEMELYES pessdge, trogy KEPESSEGEK miiskippen reagdljon

i!-l
Az egy6nk6pessige, hogy megoldjaa probl6mdkat

Iql
Az egy6nkdpess6ge, hogy a lehet6s6gek alapjiin cselekedj6k

18. 1. 6bra:A fdlreismerdsi marrix Hu.u.dghiinyos f6lreismeri azingerldtez6'6t,eztvilaszolnii: ,,Milyenk<ih<ig6s? ,_ En nem is kohogtem."
alatta i.s t6le jobbra elhelyezked6rekeszt. osszes Ezut:ln vissza lehet mennj a,,dohiinyos" p6ldilhoz 6s ez meger6sfti afdlreisntcr i selc ezenhier ar chidj dt.

esetreis. Fdrj es matrixotegymdsikk6pzeletbeli O K6szitsd a fdlreismer6si el l6vij szobdban Ekkor a mz{sik a dppenhozzdk6szril6dneklefekv6shez. feles6g elkezdsirni.A f6rj igy sz6a feles6gehez kisgyermekiik ,,Nemgondolod,hogy valarnelyikiinknekki kellene menni 6s megn6zni,hogy mi6rt sir a gyerek?" adna,hogy ha 6 ismeramiketa feles6g Dolgozdki azokata vdlaszokat, ne f6lre bdrmelyik ferde nyil mentdn a matrixban. a beleillenek-e f6lreismer6tapasztaltak Gondoldv6gig,hogy az Sltalad O sekhierarchiilja{ba.

A f6lreismer6si
Most beismeri,hogy val6bank6hog, ds ez probl6mdt jelenthet,nevezetesen azr,.hogy, dohiinyzds a megdlheti az embert.De egyszenien nem vesz tudomiist arr6l.a.lehet6s6gr6l, hogy brirki is tehet valamit a dohainyosok kohog6s6nek kikriszcibril6s6re. 778

matrix haszndlata

Ha egy probldmiit nem oldunk meg, akkor a megoldds szempontjiib6l relevdns nem vesziink tudom6st. A f6lreismerdsi matrix szisztematikus mddinformrici6kr-61 szert ad a keziinkbe, hogy ki tudjuk mutami, melyik informzici6t hanyagoltuk el. Ez viszont irdnyuldst biztosit azon specifikus tevdkenys6geknek, amelyeket meg kell tenniink a probl6ma megolddsa 6rdekdben.

179

AF4IREISMERESIMATRIX ATAMA bardtodfel akarjaadni Ebb6lmegtudod'hogyha-dohiinyos komoly probl6m6t ted el a f6lreismer6s6t' ftogy iti'hog6se lennie' ezt a szokdsdt,e6szortuJ"'alu"'ift"[ pi"lr8*iok "l"h"t az aggodalomra' t ;;gy okoz.Azt is fel kell itt#;, "' ameelemz6s6re' rrobl6ma-szitu6ci6d dani. :ej6n,ellen6rizzminden egy"t 1o1-uio'' nem azonositod , Lg6sz"naddig'amig dolgoztil' csoportban r azelSrt,u-t# 6nYtis' tobbi vagy alatti rovat:tli-e az ijsszes el' rentnhelyezkednek vagya f6lre' mdsokat ismerted /lagadat

. - Illusztriiljuk ezr a fent emlitett p6lda, a dohrinyos6s bardtja segitsdg6vel. Tdtelezziik fel, hogy te vaw az a bar6t. Ahogy hallgatoda bariitod iulaa''ozo[ritrr;gs6t,igy sz6lszmagadban: ,,Megfogja c;lnimagrit,ha nem hagfa abbaa dohrinyzilst.Valamit tenni kellene." 6rted. K6rlek,hogyhagyd abbaa dohdny_ . -Fennhangonigy sz6lsz:,pA.gg6dom zilst!"

uo*tffi

ci6uot r ra.*l"'itti'"# " val6s6g-T:lX.:::t"i' Kontamind voltakiiuautoiitta magadban'hogy'a sakvasy t6vesek van sziksdged' ri; infor"mriciora ismerteh f6tre el6z5legl ;" ;;;i;il;ev Amikor ahhoz a 6n belsS szemeddel! a be a f6lrismerdst ,rr"*i, ttuty"ttesitsd vagy 6rzel .b"n .,"ttttt"l, gondolkozol :g a helYzetkimenetel6t?O

jTi;"u' 6lreismer6:t:q::g:llf tT:lazonositottadaf ;;stEP Et etl T,:l::1"r0.?:hidnvo* informdci6id tt;

Ha m-eger6sfti, hogy tudatiiban van a krihcig6snek, akkor toviibb mehersza kciv.etkez5 ferde nyflra. Megk6rdezheted: ,,Izgatt6ged ei a kcihcig6s?" ezt v6laHa szolja: ,,Nem,nem igazdn,egyszerfen elfogadom6i k6sz",akkor"aTz_5n helyezhe_ 1 80

181

LMEZES REFEREAICIAKERETES UJ RAERTE

19. fe.iezet REFERENCIAKERET ES

UJRAERTELMEZES
A vil:ig dszlei6sdremegvan a sajiit m6dom. Neked is meg-r/ana tied, s az :'-ilonbozik az eny6mt6l. T6telezziik fel, hogy egy ablakon kivijl iillok 6s ben6zek a szobiiba. Elmondiuk KImqsnak, hogy mit laitunk. En ezt mondom: ,,Ez egy el6g kicsi szoba. Alakja ndgyszogletes.Emberek 'annak benne. A sz6nyeg zrild 6s a fiiggonycik barniik." Te ezt mondod: ,,Egy csalddi jelenetet l{tok. Az eg6.sz atmoszf6ra meleg. Ott anya, az apa 6s a k6t gyerek, besz6lgetnek 6s nevetnek. A szoba nagy, i^n_az sok helyi-ik van. " gyhogy Afenti szavak alapj:ln egy kiils6 megfigyel6 azt gondolhatnii, hogy te 6s en k6t iilondll6 szob:ir6i besz6itiink. A szoba azonban ugyanaz. Az 6szlel6si m6dunkkiilonozik. Havalamennyiiinknekbekellene sz:imolniarr6l, hogymithall,6rez, szagolvagy lei, amikor ben6z ebbe a szob:iba, valdszinrileg ezek a beszilmol6k is kiilcinboindneli. S6t mi tribb, az is val6szfnri, hogy re 6s 6n mdsk6ppen reagdlunk arra a :lenetre. Lehet, hogy 6n semmi kiilonciset nem 6rezn6k, es-oaeUU mJnn6k, miutdn 6hdny percig szeml6ltem a szobiit. Te viszont boldognak 6rezheted magad, kopogltsz az atrlakon, 6s sz6ba elegyedsz az ott I6v6 emberekkel. Igy te s 6n abban kiilonbcizunk, hogy mik6nt 6szleljiik a jelenetet, 6s kiilonboiinkabban is, hogyhogyan reagiilunkrii. A tereferenciakerefed kiildnbdzikaz enydmt6l.

Most t6telezziik fel, hogy megk6rdezed, egyetdrtek-e veled abban, hogy az

Re-ferenciakeret

6s 6,n-dllo:p atak

A referenciakeret meg6rt6s6heztovdbbi segits6gk6nt Schiff6lt aztjavasoljdk, hogy rigy gondoljunk rd, mint egy,,b6rre, amely koriilveszi 6s cisszetartjaaz 6n-illlapotokat." En a vildgot sajiitos referenciakeretem szerint 6rtelmezem 6s sajzitos 6n-:iiiapotaim alapjdi t.u[61ok erre az 6szlelt viiiigra. fgy megtortdnik, hogy a referenciakeret,,integriilja a kiiltinboz6 6n-dllapotokat". Mid6n te 6s 6n bendztiink abba a szobiiba, 6n Feln6tt-be keriiltem, ds az itt-6s-most liltott alakokra, szinekre 6s m6retekre tettem me&iegyzdst. Te Gyermekiben voltiil, 6s rijrajiltszottad az ehhez hasonl6, boldog csalddi k6peket, amelyeket nagyon 6lvezhen6l gyermekkorodban. Miut:in ezeket az 6n-dllaporviiltiisokat bels6legelvdgeztiik, kiils6leg a vdlaszott 6n-6llapotb6l keri,iltiink egynii{ssai tranzakci6ba. Referenciakeretiink megadja azokat a mintdkat, ahogyan dn-Sllapoti reakcidinkat integriiljuk rigy, hogy a teljes szem6lls6giinket kifejezziik. A SziilSi saerepe

I referenciakeret

E formiilis definfci6 vil:igosabb meg6rtet6s6re Schiffdk azt mondjdk, hogy a :ferenciakeretet rigy kell elk6pzelni, mint a ,,a val6s:ig szi:r6j6t". Ahogy te i-6n endztiink a szobz{ba, mindkerren kiszrirtijk a ielenet bizonyos r6szeit. Fetdr{d en regfigycltem a sz6nyeg szin6t. de a szrir6m<in kiviil maridtak a szobiihan l6v6

A sziil6i 6n-:illapot kiilcinosenfontos szerepetjiitszik a referenciakeret kialakitiisdban. Ez azdrt van, mert a referenciakeret a vili{g defln.fti6ib6l :i11.Ezeket a definici6kat pedig eredetileg sziileinkt6l vagy sziil6-figurdinkt6l tanuljuk. Att6l firgg5en, hogy mellk dletkorban kapjuk 6ket, elraktiirozl-ratjuk a Sziil6i 6n-e{llapot rartalmak6nt (Sz2) vagy a Sziil6 a Gyermeki-ben tartalmal(6nt (Sz1). I\4indegyikrinknek van egy Sziil6i definicid-sora arr6l hogy mi a j6, rossz, helycs, konnyii' neh6z, piszkos, tiszta, becsiiletes, becstelen 6s fgy toviibtr. Erre a definfci6-sorra alapozzuk onmagunkr6l, mdsokr6l 6s a vilig16l all<otott n6zeteinket, 6s szituiici6kraval.o reakci6inkat is ennek megfelel6en viilasztjuk.

A referenciakeret

6s a sorskiinyt

Te a leireishozhozzAtett|l m6g egy meghatdrozdst. Ezr mondrad: ,,Az eg6sz tmoszf6ra meleg." En egy:iltaliin nem aenniattam az armoszf6r6t, s6t 6.".. ,":ttem mint a jelenet 16sz6t. 32

Mi a ktilcinbs6g a sorskcinyv 6s a referenciakeret koztitt? A vdlasz az, hogy a sorskrinyv a referenciakeretr6szdt alkotja. A referenciakeretet egdsz6benegy nagyszdmri definici6 teszi ki. Ezen definici6k kciziil egyesek f6lreismer6st foglalnak alyan definici6ib6l dll, amelyek magukba, mdsok nem. A sorskonyv a referenciakeret f 6Ir eismer dst t ar talmaz nak. Amikor sorskonyvbekeriilok, nem veszem tudomdsul az itt-6s-most szituzlci6 vondsait, amelyek relevdnsaltlenn6nek a probldma rnegoldiis:iban. Fdlreismerek, 6s

183

\T A M A rhogyezt teszemidej6tmrilt definici6katjritszokrijra magamr6l,mrisokr6l6s a ,iidgr6l,amelyekmagukban foglaljdka f6lreismer6seket. Pdldriul gyermekkdntlehet, hogy olyan lizeneteketkaptama sziileimt6l, ameyekazt mondtaik,hogy nem tudok gondolkozni.Most rdtelezziikfel, hogy feln6tt:6ntvizsgael6tt iillok. Ha ezena pontonsorskonyvbe keriikil! beis6mben elkezdem tjrqAtszani a r6gi sziil6i definici6t, amely ezt mondja: ,,Nemtudsz gondolkodni." iyermeki en-dllapotomban elfogadomsajdtgondolkodiisi k6pess6gem ilyet6nf6leismer6s6t, alkalmatlannak zavarodottnak 6s 6s 6rzemmagam.

S NTUTZE Ti REFEREA/CIAKERES W NEENT K6tolyanmegkiil<inbtiztet6tranzakci6.van,amelyeknyilvdnval6an.verbdlis lanzakci6 6s a blokEzek: az 1rintdleges frizo.,flieiai adjAk"az,i;ruZii"ftn""esnek. kol6tranzakci6. frr int 6l eg es tr rr:nso.kci6

Iz rijradrtelmez6s ternndszete 6s funkci6ja

az hogykdpes vagyokgondolkod. Ebbena p6ldiibana szitui{ci6nak a realitdsa, i. Igy azzal,hogy elfogadtamonmagamr6l a r6gi definici6t,hogy nem tudok azt alkotott kdpemet ;ondolkodni, eltorzitottam a val6sd.gr6l igr, hog az a sorskinyemhez illeszkedjdk. a folyamatot nevezziikrtjra4.rtelmezunek. Ezt

Jjra6 rtelm ez6 tr aLrrzakci 6k

Amikor irjra6rtelmezek, bels6legreszem. azt Honnantudhat6 a ktils6 magaart;isomb6l, hogy most rijra6rtelmezek-e vagysem?

tovdbb. P6ldriul: tet6 alii hozzuk is : zerv Sz ak:s ezeti kdPv eI6 ..Mit akarnak a mi oidalunkr6l, hogy azt a megegYez6st?" "- az nem vagyrnk megel6gedve Oncikziltalediii^Ziyretiyezerd:,,Egyditaliin digjavasoltfelt6telekkel." vezet6:,,Nem, 6s mi sem vagyrnk megel6gedveazzal' amit Szakszewezeti Onokajilnlottak." -meg tudji{k iliiay"etivezets: ,,Abajaz,hogynemvagyokbennebiztos'hogy adni, amire sziiksdgiinkvan." - - 'e*il van v:ilranak'rral6szinrileg egy tranzakci6l<at o. az eriberek 6rint6leges nem visz sehova,vagy mintha ,,kciret6siik In ez a c6l. Az ilyenfajta besz6lget6sek hogy kem6nyendolgozik rigy drezhetik, befejev6g?re6rtekvolna.A besz6lget6s azeredetit6miihoz'ami a megbeszdtnak l6stiirgyiitk6pezte. B lotekol<i tnangalccirik mivel nem a A blokkol6 ranzakci6ban a t6mafelvetesd.nekcdlidt megkeritlilc, sdban'P6ld{k: meghotdrozd mega tdma egreznek

84

185

ATAMA Terapeuta: ,,Hogy6rzi magdt?', Csoporttag: ,,Erzelmilegvary hzlkailag?,' szakszervezetikd,pvisel6:,,Mit a mi r6sziinkr6l, azt,hogy tet6 ald hozzuk akar ezt a megegyez6,st?" besz6l,amit mi akarunk, vagy arr6r,amitmi gondo. . szemd,Iyzetivezet1:,,4116l lunk, hogy megkaphatjuk?" Ritkiin lehet hallani blokkold tranz kezdeti blokkol:lsutdn a rdszwev6kr6s megmagyardzz6l<, rnir6lvan szd.Ha azon kodott blokkol6, a besz6lget6s hirtelen s szintena blokkol6tranzakcid cdljaugyan: tdmiikat, amelyekaz egyik vagy mindk6t o csoponmunkilban formiiljunk hilrmas csoportokat.Minden egyeskiscsoportbanhatdrozzuk meg, hogyki lesza ,,kliens", a,,tandcsad6" ki ilounselor) 6ski a ,,megfigyel6". _ A ldiens oiyan tdmdt v;ilaszt, amilyet kivrin. 6 6s a tandcsad6err6l a t6miir6l hiirom percig besz6lgetnek. megfigyel6vagy a csoportvezeto nu (A van olyan- figyeli az id6t.) A kliens feladata az,._hogy 6rint6legesenreagiiljon mindenre,amit a tanaicsad6 mond. Minden alkalommal,amikor a klietir .i-.gy .gy 6rint6leges irdnyiiba, a taniicsad6nakkovetni kell 6t az rij tdmriban.Ei.ko;; Hierrs miisik-drint6legesre (tangesre)tdr 6t 6s igy tovribb.A kriensc6lja az, hogy "gy 6rint6leges tranzakci6k egisz sordtrartsafLnn a reljes l;incolaton i<e..*ilir. Amikor ez az id6 v6get 6rt, biztositsunkfjabb k6r percet a kliens 6s a taniicsad6 szimara, hogy megvitassdk tapasztalitaikat, 6i a ,zdrndrais, hogyjelenrse, amit ldtott 6shallott. -egfigyeft cser6ljiink szerepeker ismdteljukaddig, amig rnindenkireminden 6s szerepben keriil. sor Most menjtink vdgig rijra a gyakorlaton,de egy ki.ilonbsdggel. alka_ Ez . lommal a tandcsad6nem fogadja er a rdiens 6rint6iegest"ukc'iJrt. nheiyen minden. alkalommal, amikor a kliens egy 6rint6legest"4,itrtfel, a taniics'ad6 yegtalilja a m6djdt,hogy visszavigye klienstazlredeti t6mdhoz. kliens i A feladata,hggy annl'r drint6legesbe vonja bele a ran:icsad6t, u-"nnyru.-.ruL tudja. Ism6teljtik meg,amig mindenkie!:itszottminclen ,r"i"p"t. kdtr6szes gyakorlatot, ezarkalomde . - Mostpedigv6gezzrirrkegyhasonr6 mal blokkol6 rranzakci6kat tegyiink az 6rint6legeitranzakci6k hely6re.Az elSz6ekhez hasonl6ana gyakorlat els6 rdsz6ben tandcsadd a meeensedia kliensnek, hogyblokkolja5t. Miisodikrdszben azonban tu.ta..uao?uk"h;r" ndlnia kell taliil6konysdgiit,hogy elkertilje a blokkoliist, mig a kliens toviibbi " er6feszitdseket teszminden egyes tranzai<ci6 blokkoldsrira. vegul besz6ljiikmeg_, hogy a blokkol6 tranzakci6kathaszniil6gyakorlat mennyire ktilonbcizcitr 6rint6iegesuanzakci6kathasznifl6gyakorliit6l. o az Mi-v9lezt a gyakoriatotFeln6tt rudatossiiggal v6gezziik,a piirbesz6dek 6rint5_ . leges blokkol6 tranzakci6_k 6s eljdtszdsai leszneli, nempedigezentranzakci6k val6s p6lddi.De a gyakorlatlehet6s6get arra,hogyfelismerjiiliazokat 6rini6legese_ ad az ket 6s blokkoliisokat,amelyeketaz emberekonnrdatlanulhasznrilnai<. 186

2O. fejezet SZilVIBIOZIS

A schiffi elm6letben a saimbi6zisr6lal

tan6rt, amint szemindriumot tart hallgam6letben' Az el6ad6 felir egy gyakorlatot Lmegk6rdezi: ,,Rendbenvan' Jim? Elmonrn jui el a megold6shoz?"

_,

6n-6llapot U;#ffi',;'"sitott
20.1. dbra: Szimbi6zis

J i m n e m m o n d se m m i t.I{e l ye tte cse n d b e n e sm o zd u l a tl a n u l i i l e g yi d e i g . sz6t a fej6t. M6g mindig nem sz6l egv ;;Jorr-ri Majd elkezdi l6b6lni d;i?; ^ sem. izegni-mozogli .Vggut gz e16ad6 A csend elhriz6dik. A tobbi hallgat6 is eikezd kem6nvebben

"r, -oialu'],,,fi

u-;;iil;;""*itait,

egv Jim'Val66an kicsit

t B7

SZIMBIOZIS
ATAMA kellenedolgoznia. f,s most n!.zzik,hogyan jutunk el a megolddshoz." Ezutiln befe' jezi a gyakorlatot a t:lbliin. Jim megnyrgszik, abbahagfa lilba himbriliisrit 6s kritelessdgtud6an jegyzeteket kdszit a megolddsr6l, amit az e16ad6irt fel a tdbldra. Ezen a ponton a hallgat6 6s az el6ad6 szimbi6zisba kenilt. Tagadv:in sajdt k6pess6g6ta megoldds kidolgozdsiira, 6s titkon arra manipuldlva az el6ad6t, hogy vegye iit a helyzet int6zds6t. Jim f6lreismerte sajdt Feln5tt 6s Sziil6i 6n-iillapotait. Az e16ado, aki megoldotta a feladatot, ,Iimnek figyelmeztetdst adott, 6s a Feln6tt valamint Sziil6i kiegszit6 szerep{be 16pett. Miutiin fgy tett, az el6ad6 fdlreismerte saj:it Gyermeki 6n- zlllapot{t. Ha megengedte volna magdnak, hogy hasznillja Gyermeki forrdsait, riljott volna, hogy kellemetleniil 6s engedetleniil 6rzi magiit a Jim 6s kcizte lefolyt prirbesz6d miatt. Ki kellett volna mondani egy intuici6jit: ,,H6! Eg6sz idAig azt gyakoroltuk, hogyan kell ezt megcsindlni, ds nem tetszik, hogy az eg6szmunk:it nekem kell elv6geznem." Ha ezt a gyermeki percepci6t haszniilta volna, lehet, hogy k6pes lett volna tal:ilni egy kreativ m6dot, amivel megk<innyrthette volna Jim 6s a tdbbi hallgat6 szAm|ra, hogy megoldj:ik a gyakorlatot. Mivel igy cselekedett, kiziirta Gyermeki diszkomfort 6rz6seit 6s helyette felvette megszokott Feln6tt 6s SziilSi szimbiotikus szerep6t. Jim is megnyugodott 6s kellemesebben drezte magdt, amint visszakeriilt megszokott Gyermeki szerep6be. Ez abaj a szimbi6zissal. Ha egy szimbi6zis kialakult, a r6szwev6k kellemesen d,rrik magrkat. Ugy n6z ki, hogy mindenki a t6le elviirt szerepben van. Ezt a kdnyelmet azonban nagy dron 6rik el: a szimbi6zisban l6v6 emberek Feln6tt forrdsaik eg6sz teriiletdt kizdrjdk. A mindennapi kapcsolatokban az emberek percr6l percre mozdulnak ki 6s be az egymdssal val6 szimbi6zisb6l. N6ha az is el5fordul, hogy egyhosszri tdvri kapcsolat alapul szimbi6zison. Ez elmondhat6 Billr6l 6s Bettyr6l, akik a hagyomiinyos hdzaspfrt p6lddzz{k. Bill er5s, csendestipus. Elmaradhatatlan pipdj:ival a sziijiiban mordulilsokkal fejezi ki magiit. Johet orom vagy baj, Bill szil6rdan megtartja 6rzelmeit egy grdnithomlokzat mcigcitt. O int6zi a h:iztartds anyagi iigyeit 6s heti hdztartzisp6nzt ad Bett,'nek. Amikor valamely iigyben dont6st kell hozni, Bill hozza meg, Bettyt csak k6s6bb 6rtesiti r6la. Betty a maga rdsz6r6l 6letnek kiildet6sdt abban l:itja, hogy boldoggd tegye f6rj6t. Boldog, ha eleget tehet dontdseinek, men ahogy a bariitainak mondja, ,,szereti, ha egy er6s emberre tiimaszkodhat". Ha a hdztartiisban valami siirg6s elint6znival6 akad, Betry kcinnyekre fakad, prinikba esik, vagy vihog 6s vdrja, hogy Bill hazat6rjen 6s mindent elint6zzen. Egyes bardtaik ndha azon csoddlkoznak, hogy mikdnt k6pes Bill meglenni Betty dlland6 szerencsdtlenked6seivel. Mdsok azon csodzllkoznak, hogyan tud Betty Billhez k<it6dni, amikor annyira 6rz6sn6lknli. Val6idban azonban a hdzassiigukmdr j6 n6hr{ny 6ve tart 6s rigy trinik, hogy m6g sokdig fog tartani. Stabilitiisuk abb6l sziirmazik, hogy szimbidzisban vannak. Bill Sziil6i-t 6s Feln6tt-et jdtszik, Betty Gyermeki-j6hez.Ezen a szimbi6zison beliil mindkett6nek sztik6ge van a mdsikra. Es ahogy az a szimbi6zisban mindig tort6nik, az 6ltaluk megtapasztait stabilitdst azon az iiron vdsiiroljiik meg, hogy f6lreismerik k6pess6geik egy r6sz6t. Egy id6 mrilva mindketten neheztelni fognak e f6lreismer6sek miatt, ami val6szinrileg nmi teivolsiigtartzistokoz majd a kapcsolatukban. 18 8

e g Yr 6 sz6 tvi se l j 6 l e J<',i - :^ ^ :+ | i 'zetet, maradjatok fgy.egy krcslt'regy teszllt-e1' az t gondolsz, mikozben iry s'at'ukbu a partnered ryel6re "" o"ita

dettkimozdulniebb6i?

----^*

^r,; -oo""eltito*a

a kaocsolatot, rijra

fi,THA*'r,'i,"'m:*i,.xi'#:'J'"Jl'? .,*:*n:ifn*':n*,llx'#*1#1"fr :; ilii:1lff

partner Amikor egvik 0""";T;):lHrti,",:lxililH';Hii';"":',;-r1t.ilusztr6ria.az
v6dekez6sval6szinrile.s rnrr;;;;;i;ikisztil a szi*uiiri.rjJr, hogy gondol:"3miisik 6szteti. a mdsik u,"tt rek6nyszeriil u,t""i"#n-uia""i "t*b:l:.A;;;"tilez6kre az' amely a sztmez a hiedelem
" Paradox.m6don n6lkiil k6ptelen leszek ""gAiti adja' min6s6g6t e, tat"dtugos

arra szfntuk'.hogy az els6 r6sz.6t kifejezeften

megta-

ijil;;;"k;;;iti

189

ATAMA

S2II\4816NS

ga vdltoztat magarartdst, is kildp a szimbi_ e az is lehet, hogy csatlakozik egy csoport_

ismerte f6lre a Gyermeki-jt.

Ssfurnhi6xis

6s normdl

d'ependencio

,nEg6szs6ge$,, ds,,eg6szs61gtelen,, szimbirizis

zAsa a f6 cllja.

Szimbi6zis 6s a sorskiinlrv

t9 0

797

AT A M A Mindkett6 k6pesftiggetleniil megeillni,kapcsolatukatakararragosan 6piteni vagy megszakitani. \pa1 az' hogy nincsenekide:ilis sziir6k.Bdrmilyen.i6lellitjrik az apa6s az anya feladatair, minden.gyermek rigy megy v6gig d f":iOaer"", hofi ulro.,yo, sziiks 6gletei kiel6gitetleniil maradnali.Ez a t6ny f6nyr ver a szimbi6zisfeln6n korban betriltott sorskcinyyi funkci6jdra. [vlinden szirnbi6zLs kk6,rlet arra, hogr-kiel|gttsnk amely t gt erekkorunkb nem rudnLnk eke an kield.gileni. "rot "t-i-jijlaieri'rgenyrk"r, fugy ror,r\.j.1)nl ma_gatartdsban iiltaldban tcirt6nni szokort, a szimbi6zis_ 1 . , ban.lev6egynr6gi idej6tmriltstratgiiikat haszniilsziiksigleteikieldntdsdre irdnvuld torekvdsdben.Ezek a strat6gi6li voltak a legiobbak,il;it;k;i lilgyermek_ k6nt ki tudott dolgozni, de a feln6it dletbennem iegfelei6et<. e,zir"tiJzisban az egy6n fIreismerifeln6tt vdlasztdsilehet6s6geit. f6l;ismera; t"autln"r.i"u A . Amikor szimbi6zisba keriiliink, ontuditlanul is fjrajdtsszuk u "rit ffigy"r-"H.o_ ri helyzeteket,.ahol fgy 6reztiik, hogy sztiksdglettinkei ki iil; vissza:lllftjuk a kapcsolatot,amely a mrilrbankoittink 6segy "rzgi,?,iil ""*szlit6 iagy,rtilorig,rru j szituiici6n,kisdrletet krizci.tt ldtezett, s rij.rai{ttutunk 16rZ;A;;#;iier6gitet_ leniil hagyott sziiks6gletiinkremanipuiiiljuk a mdsik felet. - -- - -' 4 szitnbiotikus helyxet vdls,s zttisa

SZ]MBIOZ]S

V et"s e ny - s xitnb i.6 zi s Mi tort6nik akkor, ha k6t ember talillkozik 6s mindketten ugyanazt a szimbiotikus szerepet akarjiik felvenni? Ha mjnclketten sziil6k akarnak lenni, vagy mindketten Gyermeki-ben akamak cselekedni? Amikor ez igyvan, a partnerek elkezdenek,,versenytfutni a helyzet6rt" abban a rem{nyben, hogy fetvehetik kedveit szimbiotikus szerepiiket., P6lddui sol<szor amikor a kdt ember Fizetni k6sziil lehet haliani 6tteremben a kovetkez6 sz6viilti{.st, tkez6suti{n: ,,Na,tedd el azt a p6.nzt,ezt 6n fizetem." ,,Nem, nem, menf milr, d.nfizetek." ,,Enragaszkodom hozzA."

,Ha ezt teszed,biintaszengem."\/agy: ,,N rrra k6rt6k, hogy vdllalja a felel6ss6seta eagiilhat,hogy elhatiirozza,6let6ne-k fel ratiisdban magais egykis sziil6v6 vzilhat. , zerepbe szimbi6zisban. a M:is gyerekek, akil<etszrireikbdntarmaznak vagy elnyomnak, az 6n rendben 'a-gyok, nem re. _vagyrendben pozici6t vehetik r"rl g, t zrileikr6l lerzeszik szril6i pozici6r. Ez megint csakrijrajiitsz6diil;i;e;k;ri , ogy "i-i '*iarlainut a szim_ lcapcsolataikban. 'iotikus

izinnbiotikus

nneghfvd sok

Amikor az emberek taldlkozna-k, dltaliiban k.pesek arra, hogy jel ezz6k egyrdsnakazt, hogy milyen szimbiotikusszereper akarnakfelve""i. E;ti;i; szimbir> lcus,meghivd'sokat gyakran szavakndlkiir udlat at. l,rrirau"" p"rrl" lrtdsforma-v-alamelyik6t " "igy vagy ezekkoziil tobbet is mutatnak a puit"i."r.. -"s" A p6ldriban, amelryei ezt a fejezetetnyitottuk, -k;.'Adi;;;.Ju."T "rim szimu'ioiikusmeshivdsdt [6szdrsemmittev6ssel, mula tzgutonrdss"i;;i;;; ur., u, tdn elkezdettmocorogni,ezt a burkolt iienetet kcizvetftette az el6addfeld: ..Arra

kiegeszit6 szerepet \reszfel a szimbi6zisban, F6lddul a vend6gl6i sz6viiitiis v6gz6dhet azzal, hogl' az egyik partner ezt mondia: ,,Nos,ha ragaszkodszhozzft..." - ds kelletlensfget mltatva elteszi az ersz6ny6t. F.zzelvisszit6rt a Gyermeki pozici6ba, megengedven magdpak, hogy a mdsik szemdly gondoskod.ion16la

rrersen\r-szimbi6zrsO trdeszits masikp6ldrit a Sztil6ihelyzet{rt foli'rarotr egy a partnerrrisszatdr Gvermeki-be. hopr az egyile b61, amelyugy v6g7fiflilq, ft4it tclrtdnnek. sor;1n amelyeke besz6lgetds a Abrdzolcl tranzakci6ltat, el partnerekmilyenhelyet foglalndrrak a az gondolsz, 9k6-keretben egyes az verseny sordn6sazutiin,hogyegyikiikvisszalip?
1A?

ATA M A
K6szits p6ldrit a Gyermeki verseny-szimbi6zisr6l, amely azzal v6 gz6dik, hogy az egfik parrner visszahriz6dik, 6s kelletleniil veszi fel a Sziil6i szerepet. Ezeket a tranzakci6kat is iibrdzold diagramon 6s elemezd az ok6-keret poziciokat. Rajzolj tranzakciondlis diagramot Jim 6s az e16ad6besz6lget6s6nek dbrAzolisira, amelyben Jim kinyilviinitotta szimbiotikus meghiviisiit 6s az el6ad6 elfogadta azt. Mit gondolsz, melyek a fontos parancsok 6s ellenparancsok Jim sorskonyvi matrixiiban? Az el6ad66ban, Bill6ben 6s Betty6ben? O

SZIMBIONS jiitssza ijra. ,,Az el6rejutz{snakegyetlen m6dja, ha vdllalom a korai elhatzlroz:lsdt felel6ss6getds szigoni ellen6rz6sem alatt tartok mindenkit, magamat is bele6rwe." Betg dcint6seez rrolt: ,,Az 6n kiildet6sem az 6letben az, hogy megiirvendeztessel< mdsokat, kiikinosen a fdrfiakat, 6s ne sokat gondolkozzam." Az el6rendri szimbi6zis egyiittes er6feszit6seiketmutatja annak 6rdek6ben, hogy sziiks6gleteiket ki tudiiilr el6giteni ezeken a sorskcinyv'idcintdseken keresztiil. tsillnel<azonban van egy mdsik sziiks6glete is. Ez m6g m6lyebben Agyazodil< a tudateiba, mint a felel6ss6g 6s az ellen6rz6s sziiksdglete, 6s fejl6d6s6nek kordbbi stddiumrib6l szdrmazik. Ez pedig a fizikai sztr6l<ok 6s a komfort sziiksdglete. Ar; dbrdn ezt Bill (Gyi) szomatikus Gyermeki-je tartalmal<6nt mutatjuk, ez pedig a korai Gyermeki a Gyermeki-ben. Bill probldmdj a az, hogy amikor kds6bbi sorskonyui dont6seit hozta, kiz;irta ezeket a korai Gyermeki sziiks69leteket.Igy hogyan juthat most hozz{jnk? Aviilasz az, hogy mivel Bettyt szimbiotikus partner6nekviilasztotta, olyan valakitviilasztott, aki fel fogja venni a kieg6szit6 szerepet a mdsodrendri szimbi6zisban. Betty 6desanyjaBettyhez hasonlatosan egy er6s, kev6s szaui emberhez ment felesdgiil, aki nem szivesen adott fizikai drintseket. Amikor Betry kisgyermek voli;. apja nem sokat volt otthon. Jobban szerette a napot munkiival vagy iv6cimboriijval tcilteni. Edesanyjinak nem volt tehiit senkije, aki kieldgitene volna Gyermeki igtinyeit a gondoskoddsra 6s az elismer6sre. Eles gyermeki megfigyel6s6vel Betty szavak ndlkril igy hatdrozott: ,,Ha azt akarom, hogy a mama j6 :illapotban marad,ion, legobb, ha 6n gondoskodom r6la. KezdetlegesSzril6i-j6t 6s Feln6trj6t, az Szr-et is az Fr-et haszniilva 6 lett gondoskod6ja anyja szomatikus Gyermeki-j6nek. l\4ost feln6tt szimbi6zisban ezt a minteit jdtssza irjra Billel. Az ilyenfajta szimbi6zist krikin<isen neh6z megtcirni. Eml6kezziink vissza, hogy a sztr6k a korai Gyermeki 6n-iillapot fontos tril6l6si t6nyez6je. Igy ebben a p6ldaiban, ha Betty kitcirni k6sziil a szimbi6zisb6l, Bill szomatikus Gyermeki-je halrilos retteg6sbe keriil Gyermeki hiedelme az, lnogy el fogia vesziteni fizikai 6rintdseinek egyetlen forrdsdt, 6s ez a hal:iltjelentr. Ugyanezen a korai Gyermeki szinten Betry azt 6rz6keli, hogy ha megtori ;r jelenti. A kisgyermek szdmdra ez szintdn egy szimbi6zist, akkor az anyja elveszt6set haliilos it6letet imolikdl. Val6szin(t,hbgy sem Bill, sem Betty nem fogia beengedni ezt a korai rettegdst a tudatziba. Helyette inkdbb racionaliziiljdk azt, hogy mi6rt folytatjrik szimbiotrllcus kapcsolarukat. Ha val6ban ki akarnak trirni abb6l a kapcsolatb6l, sorskonywi betekintdsre 6s teriipiiis segitsdgrelesz szriks6giik.

Mdsodrendfi szimbi6zis
F,gyes szimbiotikus kapcsolatokban l6tezikegy mfsodik szimbi6zis, amelyaz e1s6 alattmegy vdgbe. A20.2. iibrdnmutatottformetveszifel. a fajtaszimbi6zist Ezt mdsodrendfi szimbi6rknak nevezziik, mert a Gyermeki 6n-rlllapotmaisodrend( strukturdjiin beliil jelenik meg. A Billhez6sBetryhez hasonl6p6rokkozcitti gyakran kapcsolat foglaimagdban mdsodrendri Els5benyomiisra vildgosnak szimbi6zist. tfinik, hogy Bill szimbi6zisban van a Sziil6i-Fetn6tt szerep6ben, mig Betry Gyermekitjdtszik. Bill uralja a helyzetet6sfoglalkozik a gyakorlati probl6mrlkkal.Betty az,akitvezetnek,6saki az 6rz6seketkifejezi. az els5rendri Es szimbi6zis szintj6nval6ban is tort6nik,Bill egy ez

: Nem hasznositott dn_iillapot : Szimbi6zis '" ..-' : Mdsodrendri szimbi6zis 20.2. dbra: Mdsodrendriszimbi<izis 194 i95

VI. r6sz

soRsKouwr
HIEDELMEINK IGAZOTASE Helyettesft6 6rzelmek 6s jdtszmifk

2 L. fejezet

ES HELYETTESITOERZET,IVIEK
ZSETONOK
el, kezdjtk. Azt javasoljuk,hogy v6gezz6tek egy gyakorlattal Ezt a fejezetet vagy egy onk6nt dolgoztok,csoportwezet6 Ha miel6tt tovdbbmentek. csoportban viillalkoz6 vezesse gyakorlatonv6gig a csoportotolyan m6don, hogy az in ktiveta improvizill. kez6 instrukci6knakmegfelel6en
C Ebben a gyakorlatban arra kdriink, hogy k6pzelj el egyjelenetet 6s azuten viilaszolj meg n6hiiny k6rd6st ezzel kapcsolatosan. Nincsenek ,j6" vagy ..rossz"vdlaszok. K6pzeljiik el, hogy a holnapi nap egy hosszabb iinnepi id6szak kezdet6t jelenti, amikor n6h6ny napig minden bolt ziinra rart. K6pzeld el azt is, hogy mdr el6g reg6ta nem vdsiiroltdl semmit. Mdr majdnem teljesen kifogytril az alapvetl 6lelmiszerekb6l 6s ldtsziiks6gleti cikkekb6l. Az 6rridra pillantva megkiinnyebbiilten realizdlod, hogy 6pp el6g id6d maradt, hogy eljuss az iizletbe, miel6tt beziir. Agyadban v6gigfutsz a beszerzend6 riruk listrijrln 6s elindulsz az iizlet fel6. Oda6rkezve hatalmas tdmeget taliilsz, akik hozziid hasonl6an iinnepi beviisdrlisaikat int6zik. Szemmel tarwa az id6 mriliisiit, korbem6sz a polcoknril 6s osszeszededa sziiks6ges dolgokat. Amikor befejezed, el6gedetten nyugtdzod, hogy mdg hiitravan n6hiiny perc az rizlet ziirdsriig. Sok id6d van, ha m6g ap{nzt|rnilfizetszV6gtil oda6rsz a plnztirhoz. A pfnzt{ros beiiti a g6pbe az eirakat 6s megmondja a v6giisszeget Nyrilsz a p6nzed6rt 6s nem taldlod. Ujra kutatsz, ds m6g mindig nem taliilod. Ekkor hirtelen r:ijossz, hogy mi6rt: otthon hagltad. Siets6gedben p6nz ndlkiil jritt6l az iizletbe. Hitelkirrya 6s csekk sincs n:ilad. Ahogy a sorban rlll6k kezdenek fcilgyiilekezni m<igcitted, elmondod a p6nztiirosnak, hogymi tdrt6nt. Ezt k6rdezed: ,,J6lenne fgy, ha meghagynilm a nevemet 6s cimemet, elvinn6m az drukat, 6s az iinnep utdn jitnndk vissza fizetni?" A p6nztdros igyv|laszol:,,Nem, att6l tartok, ez nem lehets6ges." Arra mdr nincs id5d, hogy hazamenj, 6s magadhoz vedd a p6nzedet, miel6tt az izlet bez6r. Sz6val, nem fogod megkapni az drukat. An6lktil kell elmenned. Es az iizletek csak tobb nap mrilva nyitnak ki rijra. Mit d.rzel,amikor erre rddobbensz? Jegyezd meg, mit 6rzel, 6s adj nevet ennek az 6rz6snek. Azutdn gyere ki az elk6pzelt jelenetb6l. O

Amikor az emberekezt a gyakorlatotv6gzik,a ird le az dltaladdszlelt6rz6st. a mutatnak.Ezeket kovettipikusjellegzetess6geket v6g6n6szlelt 6rz6seikbizonyos Ellen6rizd, hogy vonatkoznak-e az iiltalad feljegyzett kez6kben foglaljuk <jssze. 6rzelmekre. 199

AT'AMA (1) Kiilijnbijzd emberekkijli:nbozI d,rzelmekr1l szdmolnak FIa csoportban be. dolgoztokmenjerekkoriil, 6s \6r:p1ekmegminden ogor, """Lrr" _.i u" errert, amelyet. a.jelenervdg6n 6rzett.\/alaki irja fel, amit a ta[okmona-"nnt -' jelenet mindenki sz'm'ra u,gyanaz A volt. De rriiogsz jd;;i;;;gy a csoporr ragjaia legkiilcinboz6bb rzelmekr6l'szi{molnak Tipifusin a kciveilez6rzelbe. mek tal:llhat6k a listdn:_,M6rges vagyokmagamra, panima m6rges vagyok-apdnztdrosra, "r";;;;;;;, egeszen rossiur iireinek ."gu*..." Min6t nagyobba csoporr, anndlhosszabb eszleit'drzelmek ".r"- ;gy:;;i dorgozol, az -rugy*ok, Iistdla.Ha

ON TS HFTYETTES|T 6 ENZNTTWNX Z SF.T OK Ebben a kcinyrben mi ezr nem tessziik. Egy m:isik iskoiiit kovetiink, amely hasznosnak tali{lja a megkiilcinboztetdst a helyettesitds 6s a helyettesit6 6rzelem kozott. Ahelyette,sit6 d,rzelmetig definidliuk, hogr ez egr ismerSs drz6s,amelyet greramelyre gyermekkorunkban tanttottak ds biztattak, amelyet mekkorbai tanulunk, 6.s sok killijnbijzd stesszhelyzetben megtapasztaltunk 6,shaszndlhatatlannak bizonyu.ltak a probl|,mamegoldos feln6tt eszkijzeik4nt. h helyettesfidst rigy definidljuk, mint a sorskonlnti magatartdso,k kdszletdt, ame$et nem tudatoscln i kdrnyezet manipuldldsdra hoszndlunh 6s amely azzol jdr. hogr oz egrdn egr helyettesit1 drzelmettopasztalMiii szavakkal, a helyettesftds olyan folyamat, amelyben valaki felk6sziil arra, hogyhelyettesit6 6rzelmei tapasztaljon 6s 6rzi is ezt az 6rz6st. Ez a felk6sziil6s kiviil esik az egy6n tudatossiigdn. P61d.iutelk6pzeltjilenetiinkben, ahol p6nz n6lkiljottem el otthon16l, elkezdtem drezni azt arossz6rz6st, amit a v6g6n megtapasztaltam. Biztosithdttamvolna,

IT nr_:U5:I_bardtodat, naKDeerzetmerkrol. (2) Az-dr.z6s, rlyr! . l *lfryert1l, olyan, amilyennelgrakran taldlkozol kilIiinp6ldriulha ennlk aieienitnek ai6ge., bdz6stresszhelyzetekben. be, hogy p{1g"r vagyok magamra, val6szfnfi,hogy sok "r.Jllra-orok ahol is, stressznek,vagyok kit6rre,vwanezr az 6rzelmet6"izem.-ar"rritua.iouu.,szrimoltdr uu panikerzZr.Zi szirudci6kban val6szfnrileg ugyanezra rossz6rz6strapasz_o:,^lt*i:uulonbciz6 talod mes.
amelvetmindenc6lrafel tudunkhaszndrni, amikor Eizi.r:tir., azt rrrgy; Joig"oi ,,"herre vagykellemetlennd viilnak. N6hr{ny embernek k6t-hiirom iossz igen 6ri6se vana is . olyin ez, mintha mindannyiunknak lenne egy ,,kedvencrossz 6rz6se,,,

hogy menjenek u;"r.""i"n J, uiieg;;-r"a_o5u_ vegig

rakteiron. Egyet tartanak otthoni hiszn:llatra. errvermrnk4r, 6 (3) A felkmert 6rz6.solyan, mint c Iegaldbbk bdtorttonak, mtg a titbbi irzd,s P6lddul ha azrjegyezted fel, hogyvalaki r 6rz6st mutattiik gyakran a sztiliid 6s a < amikor te magad is ezt mutattad, valamif Teljes sora taleilhat6 m;is 6rz6sekne tattak a csalddodban. Ebben a p6lddban n zott a csalddon beliii, de nem iekintett6k ki5zil az 6rz6sel<koziil bilrmelyiket muta 5rte,vagy ami m6g rosszabbvojt sziimodr nem vettek r6la tudomdsr. (4) Az az d.rzelem,amit 6.rezt6], semmt ;o irdck6.ben. Ha feldilhiidt6l 6s elkezdt6 <aptad meg az drukat, amiket akarriil. AI< -osszull6-tet vagy iiress6get 6rezt6l, vagy b -ekiiltaliiban besz:imolnik, egyik 6rz6iser rogy megkapjad az :iruidat. tipikusak arra a fajta 6rz6sre,amelyer aTAhelyettesit6 ,-_^,^Y*-uj:_legzetess6gek trzcLemneK neve7.A kovetkez6 r6szekben a helyettesit6 drzermek term6szet6t 6s funkci6jrit fog_

igen?" A miisok iriint 6rzett diih a kedvenc helyettesit6 6rzelmem stresszheiyzetek" ben. Ot miisik ember tit kiilcinbtiz6 rossz 6rzdst 6rezne ugyanebben a helyzetben. Es

repiil6g6pen, vonaton vagy buszon utazol 6s id6re kell rialahova odadrned. Egy michahik-us hiba miatt k6#sbe keriilsz. Ahogy ott iilsz 6s tigyeied, hogy a percek mrilnak, mil.erzel? Enval6sziniileg a kozlekeddsiv6llalatra lenn6k m6rges. Te pedig lehet, hogy pdnikot 6rezn6l, m6svalaki rosszul lenne ds igy toviibb.

Helyettes(t6seh 6s sorskdnYv
Ismerjiik fel, hogy 6ltal6nos6ru6nyrikapcsolatvan a sorsktinyrek6s a helyetdrzelmet tapasztakzmeg, akkor tesit6 drzelmek kozrtii. Bdrmikor, ha helyettesit6 sorskdnyvbenvagr. nti6rt jr{tszanak a helyettesit6 drzelmek olyan fontos szerepeta sorskcinyr A mechanizmusiiban? viilaslt abban raldljuk meg, hogy a gyerekekmilyen m6don kiel6gitds6nek ranuljdkmeg a helyenesit66rzelmekethaszniilnimint sziiksdgleteik a eszkcizeit csalddban. Aztmfir ldttuk, hogy a helyettesft66rzelmekettanitj6k 6s er6sftik a gyermekhelyettesit6 drzelmeinek korban. Minden csalidnik megvan a sajiit enged6lyezett kcire,amelyt6l elriasztjiik 6s tiltjrik. egy kcire6s az 6rz6seknek mdsik szdlesebb 201

megvitatni" Nagyon fonlo;, ho'y -'k abban,hogy az 9?i meg.rtsiik, ,o.rt Lorpo.ti1rffi.,.,a,rru_ rak emberek hogyin 6lik ki i sorskrinyveikel'I helyettesitds 6s s. helyettesttf d.rzelem deftntciija

A TA-irodalomban sok zavarrokozor.r-a heryenesit6s a helyettesit6 6s 6rzer_ nek meghatdroz:isa. Egyesszerz6kfelcser6lhet6en n"onalt,fl. tZiG"i"r",. " 100

ATAI/IA enged6lyezett6rz6sfiigg att6l, hogy firir6l vagy liinyr6l van sz6. . . -Nfme.lvkor_az A kisfiriknak gyakranazr tanitj6( hogy m6rgesnek6s agresszivnii.te"ni helyes,de a r6miiletet 6s a sfrdst tiltjdk. A kisl6nyok megtanulhatjdi<, hogy t6liik azt ira4ag hogy a stresszresfrdssalvagy aranyosankell reagdlniuk, m6g akkor is, trogyhi dtihcitszerern6nek mutatni. Mi tort6nik tehiit,,ha-egygyermek a tiltott 6rz6sekegyik6t mutatja? T6telezzrik fel p6ldiiul, hogy a kisfiri megr6miil 6s ki is mutatja, tri petaau iild"riz6be veszi egy er6szakos Rohanva az anyjdhoz, firi. fut r6miiletr6lreszi<ewe vddelmetk6r. Az anyja r{n6.z,6s ezt mondja: ,,Na, na! L6gy biitor katona! Menj ki 6s rillj meg a Libadon."Aztdntovdbbfolytatjaa tennivalSjt. A gyerek ezt jegyzi meg: ,,Ha megr6miikik 6skimutatom, nem az az eredm6_ nye, amit akarok.v6delmet akartam 6shelyette nem is vettek r6lam tudomdst.',

ON HEI"yETTESfT ENZMUZrc ESZ SET OK O semvdltoztatom meg azt a t6nyt, hogy az iirukat ott kellett hagynom. M6g mindig zavaraimis lesznek. 69, az eg6szbels6m 6s aznapm6g em6szt6si sem volt hasznomraabban, hogy megoldjam Az 6rz6sreakci6m legkev6sb6 a az itt-6s-mostprobl6mdmat. De cintudatlanul is egy olyan motivumot kerestem, igr a amelysokkalfontosabbvolt nekema probl6mdnril.Megkkdreltem kdrnyezetet elnyertem a manipuldlni,hogr elnyerjem sriil6i kimogatast,amit grermekkoromban 6s ezeknek helyettesit6 a 1rzdseknek megtapasztakixival kimutatasdval. a Feln6ttkorbanmindig ez a szerepiika helyettesit6drzelmeknek.Minden alkalommal, amikor megtapasztalok egy helyettesit6drzelmet,rijrajdtszomegy idej6tvagyok. mrilt gyermekkoristrat6giiit.Mds szavakkalsz6lva,sorsk<inyvben H ely e ttesitd s ek felpitd se azt Pdtd:inkbanin dpitettem fel a helyettesit6st,az esemdnyeknek a sordt, amely,,igazolt"engema helyettesit66rzelmeimmegtapasztalils6ban. ,,V6letleniil" pnzthozni magammal. elfelejtettem Most, hogy milr ismerjiik a helyettesit6erzelmeksorskonyr.ifunkci6jdt, miir ig4 hogr megtudjam lrithatjuk,hogymi6rt tettem igy. Frililllitottam a helyettesft6st tapasztalnia helyettestt6 4rzelmet.Gyermekim-bena sztr6k ir:inti ig6nyt tapasztaltam meg. Ez6rt rigy rendeztem,hogyhozzAjussak ezekheza sztr6kokhozazon a m6don, ahogygyermekkoromban tanultam. Ugy 6pitkeztem,hogy ugyanazokataz alap6rzdseket 6rezzem, amelyek,,eredm6nyeket hoztak" nekem a csaliidomban. Ezen a m6don a helyettesit6sielmdlet teljesen ij magyarizatot adott arra, hogy az embemekmi6rt vannakrossz6rzdsei. T6rjiink visszaa szupermarketp6lddhoz. Ennek h6tkciznapimagyarizata a k<ivetkez6lenne: ,,Az {ruk n6lkiil kellett elmennem,6sez6rtmdrgesvoltam." A helyettesit6sek ismeret6benazonbaninkdbb ezt mondjuk: ,,Igazolniakartam a mdrgemet,ez6rt rigy rendeztem el, hogy a sziil<s6ges :iruk n6lkiil kelljen elmennem."

Most mdr minden alkalommal, amikor r6miiletet vagy szomonisiigotkezd el 6y\i, m6g sajdtmagael6l is elrejti az 6rz6.sr. HelyetteazJnnalritkapcsJl agresszivltasDa. H elyettesitd,sek is gurnikiitdl

Helyettesit6

6rzelrneh 6s autentikus

6rzelmek

Azt mdr elmagyardztuk, hogy a gyermekek hogyan tanuljiik meg, hogy bizonyos 6rz6sekethelyeselnek a csaliidban, mfg miisokt6l elriasztanak, s6t eltiltanak. Amikor a gyermek a tiltott 6rzdsek egyik6t tapasztalja meg, g'yorsan iitkapcsol egy m:lsik drzelemre, amely megengedett. MEg az is lehet, hogy nem engedi meg magdnak, hogy tiltott 6rzds tudatiiban legyen. Amikor feln6tt korban helyettesft6 6rzelmeket tapasztalunk meg, ugyanezen a folyamaton megyiink kereszttl. Ezen a m6don a helyettesit6 6rz6s mindigp6tldk egy miisik 6rz6s helyett, egy olyan 6rz6s helyett, amely gyermekkorunkbaa tiltott volt. Ha a p6tliisnak erre a min6s6g6re utalunk, akkor a helyettesit6 6rzelmekre nem autentrkus drzelmekkdnt hivatkozunk. Ennek ellent6tek6ppen az autentikus 6rz6sek azok, amelyeket fiatal gyerekk6nt tapasztalunk meg,mielittm6g megtanulndnk kiseleitezni azokat a csaliid helytelenftdse miatt. Ezt a liiildnbsdgt6telt a helyett"iit6 6r autenrikus 6rz6sekkozott el6szor Fanita English javasolta. Eredeti munkdj:iban a ,,redlis 6rz6sek" kifejez6st haszndlta a helyenesft6 6rz6sekkel szembedlliwa. Mindenesetre manapsdg iiltaldnosabb,,au-

202

203

ATAI\/IA tentikus"6rz6sekr6l besz6lni, minr,,reiilis" 6rz6sekr6l. az6rtvanigy, Ez merr amikor helyertesit6 6rzelmettapasztalunkaz az 6rz6,s,,val6s',, legalibbisailennyire ruda_ , tdban vagyunk. Amikor elkezdtem kiabdlni a p6nztrirossil,nem medritszottam a m6rget, val6ban diihos voltam. Diihcim aron6u.r helyetteift6 6rzelJm volr, nem autentikusdrzds. rit66rzdsekr6l, hogyazokategyaurentikus pdlddul,hogyegykisldnyaziianulja meg, de sohanem lehet m6rges.Amikor feln6n_ el, hogy valaki durviin megl<ikiegy tdmotr

ot< Es 6 nnZntmtt< zssrot't HET,WTTES|'1Ellent6tben az autenrikus 6rz6sek riivid listiijdval, sok oldalt tolthetn6nh meg Talein azokkal a nevekkel, amelyeket az emberek helyettesit6 drzelmeiknek adnak'

gye ekko n tanur nt A d T:il:,i"l,ffi rm rb a r mi dra. lii :lli:fi :.1f[*TYJ::fli

l1o;ly1kb"

tcir ki. Autentikus mdrgit .re- uutentikusheryettesit6siomo.isdggal

Egyesembereknemcsakaz autentikus6rzdseket bontjdk be hetyettesit6 6rzelmekkel,de-egyik helyettesit6t pdldriuinOUert bebontjrikmfsik helyettesitbvel. korai gyermekkora.nagyrdsz6t abban a-retteg6sben t,ilr.itte, hogy anf a elhagyhatja 5t. sz-avak ndlkril megtanulta,hogy diihot-mutasson minden"alkalommal, imikor rdmiilete-t 6rez, hogy legakibb valami erismer6st kapjon az any16tor.. m6g kisfgy gyermekkoriibankezdte eltakarni a fdlelmet diihvel.emlko1 egykicsitid6sebb lett, felfedezte, hogya kisbabiik kiv6tel6vel csalilda . ban mindenki szdmflratilos biirmilyen 6rzdskim-utat:isa. valaki a csalddi norHa mzikhoz--illeszkedni akart, merermel 6s kifejezdstelennek illett maradnia.R.6bert diih 6rz6s6t elfojtom,merr ha m6rges is csalid kizilr magrib6l."igy csatlakozviii a

partnereaz elutasitds jeleit mutatja, 6s h amelyben gyermekkdntnem akart lenn ahogy R6bert kezd megr6miilni ett6l, r gyorsanhonrja be m6rg6tkifejezestelens, zstelensdg a,,val6s"6rz6se. rnegkdrd Ha nem sokat 6rzek." ,,Val6jziban

Helyettesit6 6rzelmek, au-tentikus drzelmek 6s prohl6mamegoldAs

Amennyiben a helyettesit6 6rzelmeket nem mindiS.,,rosszk6nt"tapasztaljuk 6rzdsek *.g, ,,'1e., forrtos,hogyi<iilonbs6get tegyiink a helyettesit5 6s az autentikus

A helyettesitf

6.s rrutentikrts drx6,sek megnevex4se

Melyek az autentikus6rz6sek,azokaz6rz6sek, amelyeketakkor 6rziink, ami_ kor nem cenzrirdzunk? TA-bannigyet nevezhetilnk A meg: drih (mad) szomordsdg(sad) (scared) r6,miilet cirom (glad) Ezekhezhozz:{adhatunkkril<infdlefizikai dszleleteket, amelyeketegy gyerek 6rezhet,pdldriul: kipihent, 6hes,tele van, fiiradt, izgatort,undorodik, iilm"os stb. 2 04

20s

A TAMA egy mell6kutcdb6l, 6s trilsdgosan nagy sebess6ggel rohan fel6m. A f6lelemt6l mintegy galvaniziilva, az egyik oldalra ugrom. Ilyen m6don elkeriiltem azt a i6v6beni esemdnyt, hogy az aut6 eliisson.

ES I:IELWTTES|T1ERZEI,IIIEK ZSETONOK

Helyettesft6sdi

Georg Thomson nem vitatja meg a boldogsdg funkci6jiit. IVIi azt mondandnk, hogy az autentikus boldogsi{g id6tlen. Azt jelenti: ,*{mi a mriltban tort6nt, j6, ha most is megtcirt6nik 6s a jov6ben is rrirtdnjen meg." Az aurentikus boldogsrigfufejezdse: relaxdlni, keliemesen 6rezni magunkat, dlvezni a jelent, 6s arnikor eltelttink vele, elaludni. fles ellent6tben az aurentikus 6rz6sekilyen probldmamegord6 funkci ojaval,a helyettesit6 6rzelmek soha nem segitenek a helyzet megoldrlsilban.Ez ellen6iizhet6 azokb6l a pdldr{kb6l, amelyeket mdr ebben a feiezetben bemurartunk. Amikor rdki-

ilyenfaj ta besz6lget6stlehet hallani: Helyettesit6 (Gy-Sz): ,,Ma megint nagyon a padl6n vagyok." Partner (Sz-Gy.):,,Oh kedvesem, ezt sajndiattal hallom." Helyettesit6;,,Esa f6ntik is megint r6mszdllt."

O Mit gondoisz, mi lett volna az az autenrikus 6rz6s, amely segitett volna neked befejezni a helyzeret a nyit6 p6ldrinkban. Ha mz{rrealiziihad, hogy nem fogod megkapni az druidat, autentikusan mdrgesnek, szomoninak, r6miiltnek vagy boldognak 6rezted volna magad. Ellen6rizd, hogy vajon ezen 6rz6sek egyike segftettvolna-e a helyzetet befejezni. t

Partner:,,Mi6rt? Hiit nem tudsz megdlini a sajiit l6badon?" v6rsz t6lem, hogy mit csin{ljak, 6 a fdncik, nem?" Helyettestt1:,,1\4it Partner :,,,{kkor mi6rt nem panaszkodsza szakszervezetnek?" A II. tipusban a helyettesit6nek szint6n k6t miikod6si lehet5s6ge van' A II,/a tipusban a ,,segit6k6sz"-bena negativ Gondoskod6 SziilSi l6pt6ket veszi fel. C6lja mdsik szem6lyb6l. ai, hogy elismer6 6rzelmeket csiholion ki a Gyermeki-ben 16116 Helyettesit1(Sz-Gy): ,,Biztos,hogy eleget ettdl?" Paitner (Gy-Sz): ,,Oh igen, kriszonom." Helyettesit1:,,Ugyanm|r, ezra kis szelet siitem6nyt m6g megehetn6d'" partner: ,,Igazinnagyon finom volt, de telesen tele vagyok, kciszdnom'" A ,,f6n<ikcisdi" a lVb tipusri helyettesit6t irja le, aki a tranzakci6kat negativ Iriinfit6-Szabrilyoz6 Sziil6i-b61kezdi. Menteget6zS Gyermeki 6rzelmi sztr6kokat v{r a oartner6t6l. Helyettestt|:,,Megint eikesett." Partner: ,,Sajndlom." Helyettestt1: ,,Mit 6rt azon, hogysajniilja? Negyedszer fordul el6 ezen a h6ten." 86r Fanita English nem mondja, rig-ygondoljuk, hogy az emberek helyettesithetnek Szril6 a Sziil6-htiz olyan t6mdkban, mint p6ld:iul: ,,Nem szornyri ez?" vagy Gyermeki a Gyermeki-ben az 6rz6sek cser6j6nek eszkaliici6jrival. Mindebb6l Lithatjuk, hogy a helyettesit6sdi egyfajta id6tcilt6s, ahol az eszmecser6k helyettesit6 6rzelmek terh6t viselik. A paraleli tranzakci6k csak akkor fognak megszrinni, ha a r6szwev6k egyike visszavon vagy keresztez egy tranzakci6t. Gyakran el6fordul, hogy a keresztez6stkezdem6nyez6 a helyettesft6 maga, nem pedig a

206

207

ATA A4A partnere. Ez az6rt van, mert a rnegrogzott helyettesit6k megdrzik, hogy a mdsik szemdly mikor akar visszavonulni a cser6b6l6s inkiibb megmarad a kezdem6nyez6 pozfci6ban, rnint hogy 6rzelmi sztr6kok forrdsait hagfra kimeriilni ezen a m6don. Gyakori eredm6ny, hogy a helyettesft6sdi eszmecseredtmegyjdtszmiiba. Amikor a j:itszmilkat vizsge{ljuk egy k6s6bbi fejezetben, meg fogjuk magyarizni, hogy ez hogyan tort6nil<. O Helyettesitett6l-e az elmrilt h6ten? Ha igen, gyiimoltalan voltiil vagy kcilykos? Segit6kdsz vagy f6nokosdi? Vagy tobbet is megpr6bdltril ezek koziil a helyzetek kciziil? Akarod-e tov:ibb is folytatni ezt a helyettesit6sdit? Ha nem, hogyan szerzed be azokat a nem helyettesit6 elismer6seket, amelyek elfogadhat6ak lesznek a helyettesit6sdib6l kapott elismersekhely6n? Elfogadtad-e valaki mds meghiviis:it, hogy partnere legy6l a helyettesit6sdiben? Ha igy van, a helyettesit6k a ndgy m6d melyik6ben voltak? Tovdbbra is elismer6ssel akarod-e kis6rni helyettesft6 drzelmeiket? Ha nem, akkor hogyan keresztezed legkozelebb a tranzakci6kar? O

ON ES O HFIYETTES|T ENZMTWNrc Z SET OK illusztrilija.Az a szemdly, vondsdt egy a Ez a p61da zsetonbeviiltds m6sikkozos uLirerrJgiii is rrizriditjdk a rakomdiyt, gyakrannem u*'yanaza szemly,aki az els6 helyentirgya volt a helyettesit66rzelemnek. ' jobe mrinkatdrsamsiint6n diih-zsetonokatgy(jt. De tdtelezziik fel, hogy 5 szerttenni,miel6tt bevdltand'H6nagyrijtem6nyre banszeretegysokkalnagyobb pokon6s6veke.r ke.erzt,iid6del"fethetia di.ih6ta f6nokeellen' Azutzincisszegyiijwe lehordja 6skidobatja magdt' iroddiziba, eii-h;;"i;; f"tet6t, bemegya f6rir;t< Zsetonok ds a sorslctinlnr Eric Bernejavasolt egy vdlaszt effe a Mi6rt sviiitik az embereka zsetonokat? dlta| rudnakhaladni sorsokraval6 ,,bevdltas" k6rd6sre.AiZitreszit<, mert a zseton ilk i gkie k6nyv v6, gr entitds f eI6. * - H;;t;gy6n hamarrik's, val6szinrilegnagy zsetonSy(ijtem6nyr sorsi<onyve srilyosfizets{gre vdlthat be. P{lddul 6vekenkeresztiil gyfijtheti hoz ossze,"ame"lyet egy6n,aki6s a depresszi6-zsetonokat, v6giil bevdlthatja-ongyilkosseigra' {z.olya.n diihzsehatalmas. szerepel, i,,miisok biintalmaziisa" fizets6g6ben nek'hamartikus to.,-gy,iite-enyt halmo?hatfel, amelyeketazuten gyrlkossdg,,igazol1sAra".haszn6l r6szekntegyiizletemsorskcinyv fei. fronnyedebtszinten,de m6gmindiS a vesztes zsetonokatgyrijthet 6sv6giil sziwohamra, magasvernyomasravagJr ber ,,zaHht6,' vdltja be. gyomorfekdlyre Azok iz emberek, akiknek baniilis sorskonlwiik van, ldsebb zsetongy6jteaki viiltjfkbe. P6ld6ulegyasszony, ,,f6lrefizet6s6rt 6skisebb m{rryt,illitanuk<issze 6it6si" zsetonokatgyrijt, minden h6napban hatalmasvita formiijriban viiltja be-a fJ.:*"f . ngy olyan iilaki, mint a munkuiiirsum,aki diih-zsetonokatgyrijt a vezet6kk"i sze-#.t, munkahelyi vitdk formrijriban vdltja be, ds esetenk6ntkidobjdk a munkahelyd16l. hogy vajon a zsetongyiijtemdnl.nekvan-e Azt vitatiak a TA-szakemberek, hivatkoznal<' gy6iates sorskonyvben.Egyes szetz6k,,aranyzsetonokra" szerepea kaplnk. pozitiv v6geredm6ny-esetn amelyeket 6rwe'ezen"iz olyan zsetonokat, vagyis a..negativoid<al,.amelyekr61 a barna zsetonold(al, Gzeket szembeittlitlrik gyrijthet p6iddul a kem6nyendolgoz6iigyint6z6.atanyzsetonokat id6igbesz6lti.ink.) sordn szabadsdg munkiik alapjdn,6sv6giil egyj61meg6rdemelt JjOf elv6gzetf l" kiviilthatja azokat. egy nem sziiksdges eredend6engy6ztes Azigondoljuk, hogy a zsetongyffjt6s arra, hogy ,,iganincssziiksdge Akem6nyendolgoz6tisznrisel5nek sorsk<inyiben. a i6l Llv6gzeit munhiikkal vagy akdrmilyen mds alapon. Mehet zolja,'szabadsrigrit az6rt,mert igy akarja' 6sEhezheti a s"ibadi,ig,it eg6szegyszer(ten

Zsetonok

(Starnps)

Amikor helyettesit6 drzelmet tapasztalok, k6t dolgot tehetek vele. Kifejezhetem ott 6s akkor, vagy elraktilrozom 6s a kds6bbiekben haszndlom fel. Amikor az ut6bbit csinflom, azt mondjuk, hogy f6lrerakram egy z.sefont. O Az eimrilt h6ten volt-e olyan alkalom, amikor helyettesit6 6rzelmet 6rezt61 es elraktdroztad ahelyett, hogy ott 6s akkor kifejezted volna? Ha igy van, beglnijtott6l egy zsetont. Mi volt az elnevezdse annak a helyettesit6 6rzelemnek, ami a zseronra volt irva? F6lt6keny, gy6zedelmes, m6rges, diihong6. szomoni vagy gyiimoltalan zseron volt, vagy milyen? Mekkora gyfijtem6nyed van ebb6l az &z6sb6l? Nlleddig teruezed a gy6jtem6nyed gyarapitiisi{t? Amikor elhat Lrozod, hogy gyiijtemdnyedet k6szp6nzre vdltod, mire akarod beviiltani? O A zseton sz6 a ,,pszicholdgiai kereskedelmi zseron" rcividit6se. Az 1960-as dvekben az volt a gyakorlat a szupermarketekben, hogy a viisdrl6k kiilonf6le szinii zsetonolcatkaptak azokkal az iirukkal, amelyeket vdsiiroltak. Ezeket a ,,kereskedelmi zsetonokat" be lehetett ragasztani fiizetel<be.Amikor egy bizonyos szdmf zsetont begyiijtottek, akkor a gyfijtem6nyt egy bizonyos iiron bevrilthattdk. Egyes emberek jobban szerettdk a zsetonokat lcicsinyenkdntbev:iltani, miisol< tobb fiizetet is teleraktak 6s vgiil val6ban nagy 6rt6ken veiltottdk be. Amikor az emberek pszichol6giai,,kereskedelmi zsetonokat" gyfitenek, ugyanol5ranm6don vdlaszthatnak a beviiltiisukkal kapcsolatosan. P6ldiiul t6telezziik fel, hogy 6n diih-zsetonokat gy(jtok. Munkahelyemen a f6nrik kritizril. Dilhos vagyol<16, de nem mutatom. I\degtartom a zsetont, eg6szaddig, mfg azon az est6n haza nem 6rek. Rdorditok a kutydmra, mert a liibam alii keriilt. Itt csak egyetlenegy zsetont gyr:rjtottem be, amelyet m6g azon a napon bevdltottam. 208

is. t6snek 249

AT A M A Ha ezt vdgiggondoltad, m6g mindig meg akarsz szabadulni a zsetonokt6l?

22. fejezet A HELYETTESITO RENDSZER

A helyettesit6rendszeregy modell, amely megmagyarflzza sorskcinyvek a term6szetdt6s kimutatja, hogy az emberekhogyantartj6k fenn a sorskonyviiketeg6sz 6letiikben.A rendszerRichardErskine6sMarilyn Zalcmantervei alapjdnsziiletett. Ebbena fejezetben Erskine Zalcman 6s cikk6thasznfljuk fel, mellmekcfme:4 helyettesit1 rendszer:modell o helyettesitds elemzds6.re. Bemutatjuk a helyettesit6 rendszer Abrij{t ds magyardzatotadunk az 6brajelentds6re.Erskine 6s Zalcman ezert a mriviikdrt elnyert6k az Elic-Berneeml6k6realapitott tudomiinyos dijat. Az esetillusztrdci6kat az aldtdmasztilnterpretdcidkat ennek a konynmeka szerz6i 6s szolgdltattdk.A helyettesft6rendszerrigy hatiirozhat6 meg, mint az 6rz6seknek, gondolatoknak6s cselekedeteknek cinmeger6sit6 torzitott rendszere,amelyet a az sorskrinyvhciz kcit<jttszemdlyektartanak fenn. Hiirom kapcsol6d6 6s egymiissal van: sorskcinyvi cisszefiigg6 komponense hiedelmek 1rzdselg es helyettesit6 megnyilvdnuldsok meger4sitd 6.s Mindezta 22.I. iibra diagramszenien emldkek. mutatja.

felirva.

Kdpzeletben most ndzz a kezedre6.s gy6z6djmeg r6la, hogy iires, dsmiir nincsenek zsetonok, amelyeket cipeltdl. Most kdpzeldmagadel6, hogymegfordulsz6sfeln6zel.L:itszvalaki vagy valami nagyonkellemeset, amit nem liittdl azel6tt.UdvOzOld a kellemes ezt valaki_tvagyvalamit. Ittkapod megaj6 6rint6seket, amelyekaztjelentik, hogy ajriv6ben nem 6rzed sziiks6g6ta zsetongyrijt6snek. Udvozoldezeketa sztr6kokat.Erezda megkrinnyebbrildst, hogy nem kell tovdbb cipelneda zsetongyrijtemdnyt. Azutdn hagydabbaa gyakorlatot.O

Sorsktinyvi hiedelmek 6s 6rz6sek

Amikor sorskrinyvben vagyok,idej6tmrilt hiedelmeketjdtszom rdjramagam16I,md.sokr6l az Ietmin6sd.gdrdl 6s Erskne 6s Zalcmanszerint ezeketa sorskonyri gyermekkorban drint6seket hozzuka befejezetlen 6rzdsek ,,kimagyar|zisAra". Amikor a feln6tt dletbenstressz keri.iliink,rijra hasznrilhatjukezt a gyermeki strat6ali girit. Ha v6dekezni akarok az erz6smegtapasztaldsa ellen, ,,kimagyariizom" azt a gyermekkorikrivetkeztetdsek rijra6lesztds6vel rigy tapasztalommeg, mintha iga6s zak lenndnek jelenben. a Ezekalkotjrikazutdna sorskcinyrri hiedelmeimet. Erskine6sZalcman fgy rajzoljrikmega sorskrinyv'i hiedelmeket6s6rz6seket, hogy eg6sz6ben v6ve a Feln6tt kett4s kontamindci6jdtreprezentiiljek. Ha ezt ellen6rizniakarod,lapozzvissza 6. fejezethez. a A sorskcinyvihiedelmek minden cimsz6 alatt feloszthat6k bek6 sorskdnlrvi hiedelmekre tdmogat6-kie szit6 sor skdnytti 6.s hiedelmekr e. 96. Bels6 sorslc iinyvi hiedelmek A bels6 sorskrinyrri hiedelmekmegfelelneka gyermek legkorribbi 6s legalapvet6bb sorskonyvihiedelmeinek.Minden kisgyermek6let6benvannak olyan id5szakok,amikor a cenzirizatlan 6rz6sek kifejez6sdvel nem 6ri el, hogy szi.iks6gletei kiel6guljenek. Aztmdrkittukazel6z6 fejezetben, hogya gyermekhogyanpr6b:ilki e8'ysor p6t6rz6st,amig fel nem fedezi azokat,amelyeka sziil6i figyelem felhiv:isa alapjiin meghozzLk akjvlnt eredmdnyt.Ezeketa p6t6rz6seket helyettesit66rzdsekkdnt fogadjuk el, 6saz eredeti cenzur{zatlan6rzdstelnyomjiik. M6gis, mivel az eredeti 6rz6srenem reag:iltak, a kisgyermekdrzelmi tapaszjut talata befejezetleniilmarad. Mivel megkisdrliezt meg6rteni,krivetkeztet6sekre

270

2t7

H N

A HEIYETTESiT6 RENDSZER

r{

S N

SORSKOI\RA[

HIEDELMEvfnzfsEr
lliedelmek 1. Magunkr6l 2. Mdsokr6l 3. Az 6let min6s6g6r6l (Intrapszichikus folyamat) a sorskiinyvi diint6s idej6n elnyomott 6rz6sek

HELYE]TESITO MEGI\MLVANUTASOT
1. Megfigyelhet6 magatartiisok (stilizrilt, ism6tl6d6) 2. Megfogalmazott bels6 tapasztalatok (szomatikusfiij dalmak: fizikai 6szlel6sek) 3. Fantdzirik

EMLEKEK IVIEGEROSITO t4rzelmi emldkek

(,,Bev:ilthat6 zsetonolC') Bizonyit6st 6s igazoliist nyrijtanak

22.1. d.bra: helyettesft6 rendszer A

AT A M A jdk a tapasztalatait, ajelent6st,amelyeta tapasztalatokhozfiiz,6s is, hogy azt azt jelent6snek tekinti-e ezeket.Ezen a m6don elkezdmegalkotnitiimogat6 sorskcinyvi hiedelmeket, melyek er6sitik 6s m6g jobban kidolgozzrik bels6 sorskcinyvi a hiedelmeket. Ddvidnak volt egy firiteswdre, aki nrila n6hiiny 6wel idSsebbvolt. A korkiinagyobbvolt Drividn:il6sa gondolkod6sik6pess6ge miatt termdszetesen is l<inbs6g D6vid m6gegykovetkeztet6st alakitott ki mag6fejlettebb volt. Toryog66rvel6s6vel ban: ,,Most miir gondolom, tudom, mi a baj velem.Az, hogynem vagyok el6g okos. Es ezt az6rt mondhatom, mert a testv6rem,aki nagy 6sokos,mindenkitdl megkap rnindenfigyelmet." Igy azutiin Ddvid elkezdte ki6piteni kieg6szit6sorskrinyrri hiedelmeit: ,,Ostoba vagyok. Fizikailag gyenSevagyok 6s tril kicsi. A sziiks6gleteimnem fontosak. Milsok nagyobbak 6s okosabbak,mint 6n. Emiatt fontosabbak, mint 6n, 6sminden figyelmet 6k kapnak meg, kiikinosen a fontos n6kt5l. Az 6let nagyon-nagyon igazsigtalan."

AHELWTTES(T' RENDSZER tapasztalatokat6,sa a magatartd.sokat, megfogalmozott foglaljAk a megfigrelhet6 fanuizidkat. M egfi.gyelhe t6 rno.gatorttis ok

A sorskiinyvi

hiedelrlek,

drzdsek ujrafeld.olgoa.iss. a m6sikmegszerz6sdig. bariitn6j6vel szembenebb6l a helyettesit6 megnyilvrinuldsa Ddvid agressziv tudom ig6nyeimetkiel6giteni, ha diihcis sz|rmazik:,*A,kkor korai kovetkeztet6sb6l

Ddvid most mdr feln6tt. Fesziilt perceibensorskonyvbe mehet iit. Ahogy Litruk, ez krilonrisenval6szfnri akkor, ha az itt-6s-mosthelyzetvalahogyhasonlit egy jon gyermekkori stresszhelyzetre ha gumikdtdl-reakci6 16tre. Ilyenkor Ddvid fjra megtapasztaljakorai gyermekkorilnak 6rzdseit6s hiedelhogy barritn6je,,ellciki kapcsolatukban.Ontumeit. Tdtelezzrik fel, azt 6.szleli, 6t" datlanul rigy reagiil, mint amikor anfra l6kte el 6t kisgyermekkordban. tudatossdg A kezdtapasztalni. szintjealatt sdrtetts6get6smegf6lemlftetts6get Amikor igy tesz, rijraji{tsszasorskonyrrihiedelmeit.Az 6szlelt visszautasitfst cintudatlanuligy,,magyardzza" magiinak:,,Engem bels6leg nem lehet szeretni,mert valami alapvet6en rossz van bennem. Ez a szd.momra fontos asszonyvissza akar Ha engemutas(taniteljesen. fgy tesz,egyediilfogokmaradni." Minden alkalommal,amikor Diivid ezeket megiillapitiisokat a teszimag{ban, rette96 6ss6rtett 6rz6seit.Esminden alkalommal,amikor rijra tapasztalja ,,igazolja" ism6teltenmegdllapftjasorskonyyi :zeket az 6rz6seket, hiedelmeit az6.rt,hogy magdnak,hogyan 6rez.Ezena m6dona sorsk<inyv'i hiedelmek6s ,,megmagyariizza" folyamatosanijrafogalmaz6dnak. illusztriilj:ik a szaggatott Ezt vonalasnyi, erz6sek lak a 22.7. dbriln. Erskine 6s Zalcman hangsrilyozza ,hogy ez a folyamat intrapszi:hikusanmegy v6gbe, vagyis az egy6n ,,fej6nbeliil". Mivel D6vidnak mdr van egy arra, bels6sorskonyrui,,magyar:izata" amit elutasitiisk6nt 6szlelt,sorskdnyvihiedelneit nem aktualizdlja az itt-6s-mostval6silg risszevet6sdvel. Ellenkez6leg,ah{nyfolyamatot, ezt szor csakmegism6tli az rijrafogalmazdsi rijraer6siiazt az 6szlel6s6t, a hiedelmeket. !rogya va16siig,,aldtdmasztotta" sorskcinyvi

hrisvitdbakezd a bariitn6jdvel,rdkiabdlvagy lokdosni kezdi.Vagy lenyeli a m6rg6t,

A szeretni. n6k elutasftanakengem 6s egyediil maradok." M e gfo galmazo t t b els5 t ap as x t alrrtok hiedelmeket, hogy L:ittuk, hogy a kisgyermek az6rt alakitja ki a sorskcinyrri megkis6reljen6rtelmet adni egy befejezetlen6rzelmi tapasztalatnak6s igy azt a lehet6legiobbanfejezzebe.A kognitfvfolyamatonkivi.ilaz egy6nhasonl6sorozaton szempontb6l- 6rWeezena testdbentortinteket. Hogy mehetkeresztil szomatikus sziiks6glett6l,ezt az energidt arra haszniilhatja, energirijritelt6ritsea kiel6gi.iletlen 6 hogy fenntartsonegyfajta fizikai fesziilts6get vagy kellemetlens get. Az egyik korribbi fejezetbenhoztunk erre egy p6ldrit. Eml6kezziinka ki,sgyerid6 utrin mekre, akl-ism6teltenkinyril az anyjii6rt, de nem kap v{laszt. igy "gy 275

Flelyette sit6 me gnyilvi{nuldsok

A helyettesft6megnyilvdnuldsokazokb6lanyilt d,s bekd magatartd.sokb6l dll,nk, amelyeka sorsk6nlnti hiedelmek6.s d,rzd.sek manifesztdl6dasai. Ezek magukba 7-14

ATAMA

O ES A HF.I,YETT iT6 NTII SZNN \Iannakolyanesem6nyek,amelyeketm6g'alegzseniiilisabblcsProfesszor Ebben az esetbenazonbanaz ,"- f.ep., a soiskonyvi-ttiJa.f-"ftftt" illeszteni' szelektiven elfelejti az ilyen esem6nyeket ecv6n riiabb strategiiit ,"r, ,*JaZ"i, ni'iltatt megmondtaDrividamikor esy asszony ;"eii;;i'.1;i";J.,tt..k ntvu.,esetek. ilt mqo46rt 6rt6keli 6s szeretnemelletie maradni' De amikor sorst6b5l' tditozzaeml6keze udlhat olvan fantdziajeleket' amelyek a en fantdzidkemldkei6ppenolya'nhat6koeml6kei'Minmint a val6sesem6nyek eml6kk6nt, ratnakmegerZsit6 nal,amikor-Ddvidelk6pzeli,hogyazembereltrossz,atbesz6lnekr6laa ad eml6l<et eddigigy(rjtem6ny6hez' hdtamogott,rijabbmeger6sit6 '-* A rendszer. megeroa mennyirecinerSsit6 helyenesit6 i;?F'^lt ldtjuk,"hogy Ezt hiedelmekhez' mutatla a szolgrilnak sorskon]r,ri .itO "miei"t.uisszacsatoli![6nt vonalri nytla22.1' Abtin' az egyenes me Minden alkalommal,amikor eg;Y

D;ividdal is a fenti p6ldrinkban. Az embereknekeg6sz sor fesziiltsdge, kellemetlen.s6ge 6s szomatikus fiijdalma van, amelyek reakci6k a sorskonyrri hiedelmekre. Lehet, hogynem feltrin6 amegfigyelhet6 magatarrdsban, de az egy6n beszdmol r6la. \/an olyan eset, amikoiaz izomfesziiltsdget annyira elnyomjiik, hogy az egy6n nem is 6bred tudatdra, csair masszfroziishatds dra.

Fantdzidk Meg akkor is, ha senki sem viselkedik aktu:llisan a sorskcinw.i hiedelmeivel osszhangban, fanr|ziilhat magdnak ilyen magatartdst. A k6pzelt magatarti{s lehet a sajiitja vagy valaki mdsd.

nrxnszEREDET! o Ar.nirsn 6sszE sA"tArI{ELYETrEsfr6

Megerdsitd emldkek
Amikor az ewen sorskrinyvben rran,eml6keinekegy gyrijtem6ny6hez fordul, amelyekmeger6sitik sorskcin)ry'i a hiedelmeket. n4indezekizLml6kezetbe iddzett Hagyi sok \/6gy egynagyiv papirt 6s rajzoldm.ega 22J' iibra viizlatait' alcime alatr. Ezen az iires diagramon tretyeta-h6r6* oiitop *i.,den egyes. tartalmft' renciszered kitiilteniiaj6t helyetGsit6 etlilzanetea -- -gondolj ery ne,mrgslbl-titji' il ezt a gyakorlatoiel i.arod "6ge-zni, erzeses a szdmodra rossz vagy f:ijdalm-as.volt onl"'iyn.- kiel6git5 helyzerre, ha nem kell irira megtapasztalnod' nem A sel v6gz6dott. .ors" drtJst moii akarod. 6s visszamagada szittrilci6ba toltsdY 1 l"lY,",'*it6 rendszer I(6pzeld ahogyri{d vonatkoztak' Dolgozzgyorsanesrntenzrven' r6szleteil, '-" ugyiutsz' ha me,gkr.dezed n ro.rkOilnt"f. hiedei-eihez legk"onniebUen magamr6l?-Mitgon' m abbana helyzetben it m;ndtam gond'olatban az voitalt?Mit gondoltarn a helvzet szerepi6i akik -o*u.1,6t, ;;i?;;l;ili"*l"ilot 6ltalSban? 6s rnin6s6ger6l a rril:i9161 ilet - hogy rnilye-n6rz6seltetnlromtil el a sorskcinpn tuaod H.t;; elnvo-eg, idej6n?Azon"gl'ii"*iE"yn6l fogvn,hogy ezeketaz 6rz6^seket dcint6s benned rendsze'be"tugy, nmtudato-s.ulnal< ;;J;ddtd, amig a heiyettesit6 kulcsok'ame'| iplFnethenkrilcinbozS Vannakazonban az t, ho2;ymegtapasztalod autentikus keriilsz' Peldiiul ha a lyenisft6 6rz6sUe gel6d6s,ei6tte egy pillanat tti'red6k6ig magadt6l:FIakisgyeri megk6rdezed 2t 7

2 , 76

ATAMA

to ir 6 A HELWTTES pan szna

szerint. a felraizoltad helyettesit6 O V6gyegyolyannagyiv papirt,mint amelyikre tti'oli, amelvrigvli',St *llt :ry-q,".lv-"' Erre rendszeredet. olyaniiid;;Li ezt Ha megfelel6je' tetszlk' aionbanannaipozittu val6jdban ;;;i;-;;d;r,

"r

rendszernek",lgl=lf,t:1; rriaits.^.oi,,auion6mia "".-^-r----;'t'ii"--*'t.pol'4Palk:,..relil:':-:,'^'l't:5"'.',i:T: UJra raJzo{ fel narom uszruuuL' n uar^La if.?A;rfi A 6s hiedel-ek iz6sek'' koz6ps6 ,,ti"pi"i.,esJ mint acime, ahelvettesiu wanaz"y]"ljiTi:f1$:,1:3 "aa' orzrop"arr i#"'*i1,?ffi#kj. ;;;;;lr<

A helyettesft6

rendszerb6l val6 kitiir6s

218

279

ATAMA
sorskon) rt6l szabadon 6s helyettesit6 drzelem helyett autentikus 6rzelmet 6rzel. A,,megfigyelhet6 magatartdsok" alii azokat a szavakat,gesztusokatstb. frjad, amelyeket ebben a mdsodik, javrtott kiaddsban haszniilsz. Ugyanezen a m6don dolgozd ki a m6dositott jelenetr6l megfogalmazott bels6 tapasztalatokat. A kellemetlensgek hely6n milyen kellemes 6rz6seket rzel? Tudatrlban vagy-e bdrmily fesziilts6gnek,amelynek nem volti{l tudatiiban? Ha igy van, vdlasztasz-e, hogy kipihened ezeket a fesztilts6geket?Mi tcirt6nik, ha igy teszel? Az autondm rendszerben nem szerepelnek a ,,fantdzieik". Ahogy liitruk, a ,,legjobbr6l" 6s ,,legrosszabbr6l"s2616fantdzidk a helyettesit6 rendszer 16szei. Helyette ezt irjuk fel: ,,tervek 6s pozitiv kdpi megjelenit6sek". Ez egy olyan cimsz6, amit nyugodtan ellazulva kell kitolteni. Ez ugyanis a feln6tr: dlettervez6srevonatkozik, amit annak 6rdek6benbiztositunk, hogy ajov6beni helyzetek a most konsrru:ilt pozitiv m6don 6piiljenek ahelyett a helyettesit6sdi helyett, amelyet a helyetresit6 rendszerben elemezttink. A fantdziiik helydn l<reativ 1<6pimegjelenit6 technikilkat alhalmazhatunk az6rt, hogy dletterueinknek er6t adjunk 6s kifejlessziik azokat. \Igiil a meger6sit6 ernl6kek oszlopdt alkossuk meg. Majdnem bizonyos, hogy k6pes leszel dletedben valamely olyan pozitiv szituiici6t tal6lni, amely hasonlit a fenti jelenethez. Lehet, hogyha sokat gondolkozol, akkor sokar fogsz talillni. Es mi van, ha egyre se tudsz visszaeml6kezni?Akkor alkoss egyet! A kital;ilt pozitiv helyzetekre rral6 rrisszaeml6l<ez6s minden iz6ben olyan hat6kony, mintha megtcirtdnt helyzeteket iddzndnk fel. Most rendelkez6sedre iill auton6m rendszered inditd v6ltozata. A helyettesit6 rendszerhez hasonl6an, azt is irjrairhatod 6s finomithatod, ahogy az
id6 halad,

s ns rArs znrrAx rAuszMAELEMzf

Volt valaha olyan interakci6d, amelyet te 6s a mdsik szem6ly, mindketten rossz 6rz6sselv6geztetekds a v6gn valarni ilyet mondtiil magadnak: ,,Mi6rt tort6nik ez mindig velem?" ,,Hogy az cirdcigbetdrtdnt ez mAt megint?" ,,Azt hittem 6 mds, mint a tobbiek, de..." Megdcibbent6l-eazon, hogy milyen fdjdalmasnak bizonyrlnak a dolgok, 6s ugyanakkor realizAltad-e, hogy ugyanez a fajta dolog miir megtcirt6nt veled azel6rt is?

23. fejezet

zis-m6dszereketvizsgiilunk meg.

A jr{tsznndlc p6lddi

o6nzdt6s elfeleitivisszaadni, iesz a f6rfi' 6 ellendre rrelemara<l' Min6l agresszirrebb ;;"J- tTtat-JJ "'"'l;"

22A

tn

ATAMA Jean is keresztiilmentmdr ezendl miel6n Jackkel taliilkozott volna. Vala eleintej6k hozz6, de hamarosankezdet Minden alka-lommal elfogadjaa f6rfi biir delmesasszonykdt. mind-enalkalomr fs diisa 6s elutasitja.g f6rfi1,Amikor fgy tesz, nJm szdgyelli*rlgat, s6t gy6'zedelmes erzese van. Igy sz6l magiihoz:,,Gondortam, f6rfiak mind egyformrik.'ivdgiilazona ban egy id5,utiin rij kapcsolatotkezd valakiver,6,s azegdsz sJiozatotujrajriisszr{k. Az.6 jdtszmdjilti,Most rajtacsiptelelg gozembeT,_nek te hivjrik. Mdsik pdlda: Molly szocirilisgondoz6.Hivataliiban iil 6s kliensselbesz6l,aki . 6ppenmostjott be, 6slevertnekl:itszik. A kliens ezt mondja: ,,Att6l tartok, hogy valami szcirnyfitrirt6nt. A f6birl6m kidobott 6s nincs hova mennem.l{em tudori, mit tegyek." j6 69!.Ez szdrnyfirivioiry homlokriincoliissal. Mit , ',9,te tehetndk, hogy segftsek?" "gfoaa -o"a;" ,,Nem tudom" 39ndja. Molly. - Maga 6s 6n Atn6zzik az esti rijsdgot 6s keresiink egy kiad6 szob:ita vdrosban." mo1dj3Molly kliensem6gjobban lesrijrva, mint az el6bb_, hogy _,_^_,,P_^,b3jnlncselegpenzema lakbrre." ,,Nos,bizrosyagyok benne, hogy el tudom inr6zni, kapjon szociiilisseg6lyt.,, ontdl - mondja a kriens-, de 6n.t"m ui.aromienkiidt6konyirigrit." ,,Kedves jgyr, a hajldktaran ,,6! ss mi lenne, ha keies"et Onn"t sz6lliison?,, "gy ,,Kriszonom mondja a ldiens-, de nem hiiiem, hogy el tudniim viserni,hogy mds emberekkozcittlegyek,amikor igy 6rrem csend hullik kriz6jiik, ahogyMolly rijabb-agamur.;- a fejdt. De mdr semmi otlJtekentciri nemjut esz6be. Kliensehosszrit s6hajt,felill 6sindulni k6sziil.,,Nos, mindenestre kosz<inom, hogy segrteniprobdlt" - mondja lehangoltan,atrogyettrinit< a;ton r<er","ttit. u, ,,Mi a csodatort6nt?" - kdrdezi Molly magri-t6r. El6szcirmegdcibben, azutrin 6s depresszi6snak 6rzi _ ,,fuemvagyok j6 s"e8itA; mondja :l:::,1,"-r".k maganaK. -"gat. Kozbenkliense6rii diihcingve m6rgesen 6s megyv6gig az utcdn.Ezt mondja magiinak: nem _,,Gondoltam,.hogy fog tudni segiteniiet<ef;ilgslgy i;;;;i, .. . -Mind Molly, mind kliense sz:im6raez alelenet t<ibb'mrilibantriridntnek az fjrajdtszdsa. Molly eg6szen gyakran keri tardcsotaj:inl fel klienseinek aztdnros 6s

s s t Arsztttix Es JAT ZMAELEMZE

O Kozelmriltbeli tapasztalataidkriziil gondolj egy faijdalmas interakci6ra, amelybeleillik a jritszmafenti lefrrlsiiba. -V6gy egy ceruzdt6spapirt, 6sjegyezdle, mi volt a szituiici6.Ellen6rizd, hogy magrinviselte-eaz citvondst,amit a fentiekbena jdtszmdk tipikus jeleik6nt adtunk meg. Vajonez egyismer6s magada v6g6n. meg,hogyan6rezted Azt isjegyazd O sziimodra? 6rz6s

A jdtszmdk

tipikus

voruisoJ trik6jrinak feliratai? Es Mollydnak? O Mit gondolsz,hogy hangzanakJack T6rj visszaa sal6tiritszmridp6lddjrihoz.Mit gondolsz, mi volt a trik6d elejdnl6v6 felirat? Es a hrituljdn?

lzekbql a pdldrlkb6l l4$3tjuk a jiitszmrikrajellemz6 tipikus vondsokat. 1r A jtitszmdk ismd,tl6d6ek..Minden szemdryiaorot ia&e uirair{tssruk"drr".,. . jdtszmrij:it. A tdbbi jdt6kos ds a kciriilmdnyekvriitozharnak, azonbanlryanaz marad. "lairrir" "r"pmintada 222

ATAMA
Mit gondolsz, milyen elcil 6s hiitul l6v6 feliratai voltak azoklak, akik ebben a szitudci6ban hozzid kapcsol6dtak? Ha csoportban dolgoztok, l-3 emberbdl alkossatokalcsoportot.Akiscsoport minden ra&ia inruitiv m6don irja le a tobbi tagok etol es hritul l6v6 iizenet6t. Azutiln mondjiitok el egymiisnak, amit leirtaiok.

E E ter sztr,ters ur szmlntrutz s

Alkalmazzuk a jiitszmak6pletet a Molly 6s kliense kcizt jaitszott jeitszmdra.A ldiens azzal kezd, hogy hdziura kidobta 6t. E mrigritt a t:irsadalmi szintfi iizenet mrig<itthelyezkedik el ahorog. Ez nemverbdlisan tortdnik. A tartalma pedig ez: ,,De ha megpr6biilsz nekem segrteni,azt nem engedem, ha, ha, ha..." Molly jiitszmdra val6 hajland6si.lgdt azzalfejezi ki, hogy elfedi a g/enge pontjrit. Berne ezt a sz6t arra haszndlta, hogy azt a sorskonl,'v'i ,,gyenge pontot" irja le, amely arra vezet valakit, hogy bekapja m6svalaki horgiit. Mollynak a Szril6i iizenet ezt mondja: ,,Segitenedkell annak, aki ilyen rossz iillapotban van." Ahogy beliilr6l hallgatja ezt az iizenetet, pszichol6giai szinten igy vdlaszol a kiiens6nek: ,,Rendbenvan, mepr6biilok segiteni neked, de mindketten tudjuk, hogy a v6g6n nem hagysz magadnak segiteni." Tdrsadalmi szinten ezt ezzel a k6rd6ssel borida be: ,,Mit tehetek On6rt, hogy segftsek?" A jiitszma vdlasz-stddiumd egy sor tranzakci6b6l iill. Tarthatnak egy-kdt miisodpercig, de az is lehet, hogy 6riikon, napokon vagy 6veken ke-resztiil fo11'tat6dnak. Ebben az esetben Molly tcibb tandcsot is f<ilajrinl kliens6nek. O pedig mindegyikr5l megmagyardzza,hogy mi6rt nem haszndlhat6. A tdrsadalmi szinten ezek a tranzakci6k egyenes inform:lci6cser6nek ldtszanak. De a pszichol6giai szinten megism6tlik a horognak a gyenge pontba val6 beakasztdsdt, amellyel a jdtszmiit nyitottiik. Az dtkapcsokisra akkor keriil sor, amikor Molly kifogy a javaslatokb6l 6s kliense ezt monda: ,,Kriszcin<im, hogy segiteni pr6bdlt." A krivetkez6 pillanatban Molly rigy 6rzi, mintha mintegy megdribbentette volna a meglepetds. A zavar e pillanatait nevezziik szembesiil6snek. I{iens6nek hasonl6tapasztalata van. Ezt kovet6en mindegyik jdt6kos cisszegyrijti a helyettesft6 6rzelmek kiegrenlifdsdt. Molly lehangoltnak 6s alkalmatlannak 6rzi magdt. Kliense rigy 6rzi, hogy jogosan diihcis. O Mik voltak a jdtszmak6plet fokozatai a Jack 6s Jean dltal jiitszott jiitszmeiban? Mik voltak a jdtszmak6plet fokozatai a sajiit szem6lyesp6ldddban? Mik voltak azok a pszichol6giai szintfi iizenetek, amelyeket minden fokon viiltot-

A, jdtszmrik

fokozatai

A,harmadfoki jitszma Berne szavaival olyan, ,,amit 6letre-hal:ilra jdtszanak. . . A k6rh:izban, a bir6sdgon vaw a halottashiizban v6gz6dik.,,Ha Jack 6s jean ezzel az intenzitdssal jeirszott volna, Jack fizikailag biintalmazta volna Jean-t. Jean-ben viszont felgyiiit volna a mdreg, amig egy nap lekapja a konyhakdst ds leszriria vele.

tal?o

A jdtszrna k6plete
.__ Berne felfedezte, hogy minden egyesjdtszma hat l6pcs6fokbdl zill. A kov :tkez6kppen nevezte el a fokozatokat: Florog * Gyengs pont : Vdlasz -+ Atkapcsolfs -+ Kiegyenlittis _+ Szernbesiil6s

A dri{ma-hiiromsziig
Stephen Karpman kialakitott egy egyszerr"r, rendkrvtl alkalmas diagramot de a jdtszmiik elemz6s6re.Ezadrdma-hd.romszdg(23.1. dbra). Az az elgondold.sa, hogt jdtszmdkat jdtszanak,.beldpneka hdrom kiivetkez6 sorsvalahdnyszor az embere.k kdnyvi szerep egrikbe: Ulddz6, Iilegmentf vagr Aldozat. Az Uldijz| olyan valald, aki elnyomja a tdbbi embert 6s lekicsinyli 6ker. Az Uldoz6 mdsokat legy6zcittnek 6s nem rendben ldv6nek tekint. A MegmentS is fgy Lit miisokat, hogy nincsenek rendtren 6s legy6zrittek. A Megment6 azonban rigy reagiil, hogy segits6get ajdnl fol egy jobb hellzetb6l. Ezt gondolja: ,,Segitenemkell ezeket az embereket, mert nem el6g j6k, hogy segitsdk sajiit magukat." AzAldozat szAm:ira saj:lt maga az, aki legySzott 6s nem j6. Megtcirtdnik, hogy az Ndozat keres egy Uta<izOt, aki letapossa 6s iiidriz6be veszi. Vigy az Ndoiat

Ha csak a kezd6bettiket haszn:lliuk: t I + G y = V- + A- + Sz - + K Ezt a sorozatot jdtszmakipletnek nevezzik.

11A

225

ATAMA
uldozo

s nr szYttNEst Ar szv'enLt'twzi
Megment6

csiniilt Jeanjiitszmdjiiban?tiis dtkapcsoldsokat o Milyen driima-hdromszog soran jdtszma-interakcloJuK i a Mol$ {5 kliense te a sajdtj:ltszmaMilven driima-hriromttOfatftattol6sokat csindltdl o o6ldridban?

A jdtszmdk tranzakci6analfzise
Aldozat 23.1. dbra: A drfma-hiiromszog. kereshet egy Megment6t is, aki segits6get ajrinlj fol 6s tov:lbb er6siti az Aldozat kcivetkez6 hiedelm6t: ,,En nem tudom megdllni a helyemet." A driima-hfromszcig mindhi{r:om szerepe magiiban foglal egy ellensors-klny, vet Mind azuldozl, mind a Megment6 figyelmen kivi.il hagy miisokat. Az Uldoz6 figyelmen kivril hagyja a mrisik ember rtdkeit 6s m6lt6srlgrit. Az extrdm iildoz6k figyelmen kliil hagyhatjdk az ember jogiit az 6letre 6s a fizikai eg6szs6gre. A il4egment6 nem veszi figyelembe mds emberek k6pess6geit arra, hogy gondolkodanak 6s sajdt kezdem6nyez6siik alapjrin viselkedjenek. Az Aldozat sajiit magdt hagf a figyelmen kivtil. Ha Uldciz6t keres, akkor egyet6rt azUldoz6 lekicsinyl6s6vel 6s rlgy tekint cinmagdra,mint aki megdrdemli, hogy elutasitsdk 6s alibecsiilj6k. Az az Ndozat, aki Megment6t keres, rigy gondolja, hogy sziiks6ge van a Megment6 segits6g6re,hogy helyesen tudjon gondolkozni, cselekedni 6s dont6sekethozni. O Egy percnyi id6 alatt ird le az osszes sz6t, amelyek eszedbejutnak az Uldriz6vel kapcsolatosan Tedd meg ugyanezt a Megment6 6s az Aldozat eset6nis. C

Ez diag-ram' kiilonomdsikm6djaa tranzakcion6lis A iiitszmakelemzs6nek kozti re.itetttranzakci6kat' a iritdkosoi< r." rt"tliot";;;,;;#kth;zza B erne tr crnsakcio ndtis i ritszmo.' diagr ornj a A23'2.6bramutatjaEricBernev6ltozat6tatranzakciondlisjdtszma'diagram' mutatja. kezdetieszmecser6t Jack6sJeankcizri A mat ku'pc.otutosan.d;;; "'-t' ged'" tel< IJ iimi s zinten, :,,s zeretne l o bbanmegismerni t6 i;;k?;;;; 6n is ezt szeretnm'" Vj: 'Iean ftdrsadalmiszinten, ,,Igen,

Mindh:irom dr:ima-hiiromszog szerephiteltelen. Amikor az emberekezenszerepek egyik6benvannak, a mriltra reagdlnakinkdbb, mint az itt-6s-most-ra. R6gi haszniilna\ amelyekmellen gyerekkorukban sorskonyvistrat6gidkat dcintdnekvagy jelezziik, a sztileikt6l vett6k iit azokat..Hogya hiiromszcig-szerepek hiteltelens6g6t nagybetfivel irjuk az tlldoz6, Aldozat6sMegment6 szavakat. Hogyhakisbetrivel irjuk a szavakat,akkor a val6s 6let iildcjz6ire,megment6ire dldozataitagondolunk. 6s (DTudsz-egondolni egyval6s6letbeliiildoz6re, aki ugyanakkornemUldoz6? Milyen pdld;ikat tudsz a hiteles megment6 6s a Megment6 szerep6t j 6tsz6 szem6lykozotti ktil<inbs6 gre? Szerinted lehets6ges-e bairki szdmiira,hogy {Idozatt| vrilj6k an61kiil, hogy ugyanakkorAldozat lenne? O 226
Jack

jiitszma-diagramja 2. 23. dbra:Bernetranzakciondlis 227

ATAMA S JATSZMAKES JATSZMAELEMZE (f:::ld: yyi.szinten, rp):,,Rrigy *:\ (Pszlcholonli-szi7ten,.Vp): bel6m,k6rlek.,, rean megmutat.om nekecl,te ordcigfajzatl,, "M.ljd 61 jiit6kosoktudatdnr<ivi' maradlr 1 Yl ',tiikosrejtett ii/enetei'iazegles ^^,. egeszen nak -!; addig,mfg az :itkapcsoliis pillanat"#ankideriilnek. A Go ul ding -Kupf er _diagr ann lgoztrlka tranzakcioniilis jiitszma diagram_ ttik a jritszmriknak5 szriladges vondsavan. szintrimegnyit6ja (It). Gouiding6sKupfer ezi. Ebben az esetbenJack ez1mon ia, imultiin pszichol6giai,szintri iizenet (Io),
n, amig ezt be is bizonyrtom. n,ig UUem, Mint,mindig,.a vdgeredm6n',r a pszichol6giai

O Haszniiljuk Berne tranzakcion6lis jdtszma-diagramjdt 6s a Goulding-Kupfer-f6le diagramot, hogy analizriljuk a Molly 6s ldiense riltal jdtszott jiitszmiikat. A sajdt j:itszmap6ldfd elemz6s6reis haszniild fcil. C

*'X,t'J".#i fi:lt:m:*; ft*m,';l

4' Mindkdt iiitdkoshelyettesit66rz6sekkel fejezibe,vagyisa kiegyenlitds rossz 6rz6st eredm6.ryi""tt. 5' A rejteti tranzakci6k teljessorakivil marada Fern6tttudatoss'gon.
szint hat'rozza meg. Jean ^,_,___3. Jack elolvassa er ',Rfei ber6m!".tizeneidr,."".r. "t""sf.i;io;"-l.ui-ai ,isy, togy el6szcir magdtroi urutarr.rrlrrruuturitirl tc;Ii, ioulor'g Kupfer elgondoldsa sze'nt ez a titkos i.izenetre adoft villasz. "s

A jdtszmaterv
John James kifejlesztett egy k6rd6ssorozatot, amellrek segitenek megrrizsg6lni

rtV6gy centzAt 6s papirt, 6s jegyezd le a vdlaszt a kovetkez6 k6rd6sekre, ahogyin vdlasztott i6mridra alkalmazhat6k. J6 ijtlet, ha vdlasztunk valakit, aki osztozik az elgondol:lsainkban a jdtszmaterv k6rd6seinek kitcilt6se soriin. A ,,misztikus k6rd6sek" a fejezet vdg6n tal6lhat6k. Ne ndzd"meg addig, amig meg nem vdlaszoltad az ijsszes tdbbi jdtsnnatervlc6,rd6.st!Azutiin tedd hozz| a vdlaszt a kdt misztikus k6rd6shez. tr. Mi ttirt6nikrrelem rijra 6s fjra? 2. Hogyankezd6dik? 3. Mi tort6nik azttt{n? 4. (Misztikus k6rd6s.)

5. 6. 7. B/a. B/b.
trnterpretdci6k

_:

Esazutan/ (Misztikus k6rd6s.) Hogyanv6gz6dik? Hogyan6rzek? X{it gondolok,a tribbi embermit 6rez?o

23.3. dbra: A Goulding-Kupfer-diagram

zz6

Ajdtszmaterv k6rd6seire adott viilaszok szekvenciiija ki kell mutassa a drdmahdromszrig dtkapcsolisait 6s a jdtszmak6plet fokozatait. Azoi az 6rl6sek, amelyeket a 8/a 6s 8/b k6rd6sekn6l vettdl fel, nagy val6szinris6ggelhelyettesit6 6rz6seid.Megtort6nhet, hogy a 8/a-ndI a k6rd6st ismer6skdnt

229

A'IAMA iidvrjzlod, de megdobbensz, amikor felismered, hogy a B,zb alatt megnevezett 6rz6s szint6n a te helyettesft6 6rz6sed.Ha ez igaz veled kapcsolatban,ellen6riztesd olyan ',ralakivel, aki j6l ismer t6ged. A k6t ,,misztikus kdrddsre" adott vdlasz a tranzakciondlis j6tszmadiagram pszichol6giai szintri iizenetei. Lorenz Collinson elk6pzel6se szerint mindk 6t kijetentu val6sziruileg olyan tizenet, amelyet kkgrermekkorodban sziileid adtak dt neked. Ellen6rizd, hogy ez vajon igaz-e rdd n6zve. Miisik lehet6s 6.9az, hogy a ,,misztikus kirddsek" egyik6n6l vagy meisikrin:ll a vdiaszok lehetnek olyan iizenetek is, amelyeket tc adteil a sziileidnek, amikor nagvon fiatal voltd.l. Orizd meg jdtszmatenri vdlaszaidat. A krivetkez6 kdt fejezet sordn rijra felhaszniiihatod.

S JATSZMAK ESJATSZMAELEMZE Ar6sztvenincs6tkapcsol6s' en azonban amig akarjrlk'vagy energidjukvan 6sdit, iniilnak' reszwev6csniii egy iais'maUu, ha egyik hogy az emberek arr61' bet is etmonduni 6s tenni a helyettesit6sdi a ; kiilonbs6get ho ig"t nvujt-;;"ak megert6s6ben',]1osv 6s hogyan k6pesekkijrinnt ;"zOvattaiorua vildgos 6 definici6nk t'utt' hogy mindig resz6liink' nem :k akarjuk defini{lni a jdtszm6t'.aki vunn Joinesezt a krivetkez6 t".t"tlttttuit' : valamit rejtett motivummal csindlunk' amely 1. kiviil esik a Feln6tt tudatossdgon; m6dt8o*""Oft tem kapcsoljdk6t viselked6si 2. nem vrilik e.pliti'o6,;;; " 6rez' 6s a azzal v6'gz6dik'hogy zavart 6s f6lre6rtetts6get 'uuu"rlt-r'uenkiben okolni'" akarja mdsikszem6lYt A,,misztikus kdt ddsek"

,{ jdtszmdk

definici6i

A TA-szerz6k kcizrjtt vita folyik a jiitszma megfelel6 definici6jrit illet6en. Ez taldn az6rt van, mert gondolkodiisdnak kiikinb<iz6 fiizisaiban Berne maga is kiilcinboz6k6ppen defini:llta a jdtszmilkat.

Ldtni fogiuk a dont6 kiikinbs6get a kdt definici6 kriziiu. A k6s6bbi vAltozar a ,,Mit mondasz e heII6 utdn?", az dtkapcsolasra 6s a szembesijld.sre mint a jdtszma alapvondsaira hivatkozik. A korrlbbi definici6ban ez nem igyvan. val6jdban csak a jiitszmaelm6let kds6i feil6d6se sordn vezene be Berne az dtl<apcsoliiselgondoldsiit. ElSszor ,/, szex az emberi szerelemben"cimri mrivdben leienik meg. Koriibbi mfiveiben, ,/z emberi jdtszmdk"-ban ,,A uoportkezel1s alapelvci"-ben haszndltakhoz hasonl6 definici6t alkalmaz 6s nem tesz uialdst az iitkapisoldsra vagy a szembesiil6sre.

a mdsik szem6lynek? 4. sz.misztikuskerd6s:Mi az 6n titkos-iizenetem titkos iizenetenekem? k6;;;;; rvIi" 6. sz' misztikut -atit "-uer

u30

237

MIERTJATSZUNK JATSZMAKAT?

-fejezet MrERT rArszuNKJArsznruir<arr

24"

A jtitszmdk 6s as dlethelYxet

Ji{tszmdk, zsetonok 6s a sorskiin5rvi kiegyenl(t6s mindenekel6tt j:itszanak az6rr j'tszm'kat, sorskrinyvriket hogy ,U-#iil?lrek

hiedelmeketer6sitett6lmeg milyen sorskonyrri i A te sajritj6tszmap6ld6dban miisokr6l 6s a vikigr6l? magadr6l, " Me$ 6letpozici6khozilleszkednekezeka hiedelmek? getelttik-eezazalapvet66letpozici6ba,amelybenakkorldttadmagadat, o amikor az ok6-keretr6ltanultunl<?

Jdtszmr{k, szimbi6zis 6s a referenciakeret

o Gondoljvissza-asajaltjdtszmap6ldddra! Milyen6rzelmizsetont retrelf6lre?

I *"*Soufl::#l3t1dt'"otn''ot'^ A sorskiinyvi
,

t"l*t uzsetonokat neguiiir;rrr,rny'

hiedelmek

meger6sit6se

egyetlen :lel:9qe-'m6djdt.Igyne:fl,:gg.p:,-l"cy"Tik;qlonr.Ji,i'r*rr.ti"ili"i.*ru"r., qorolrdore

Tudjuk' hogy-a gyermek korai.dcintdseir rigy.tekinti, mint a trildlds

megakarjuker6sfteni, hogyiorskciny'r r'i"J"r-li.,I-"s,l"iioi,

*,rrru

tikus ilbr51a 24.1/ B szimbio 122

t32

ATA A4A
MIERT JAT SZUNK JAT SZMAKAT ? An6lkril, hogy tudta volna, Jack rijrajdtszotta an$dhoz kapcsol6d6 gyermekkori szimbi6zisdt. Kisgyerrnekkor{ban nem verbdlisan dszlelte, hogy anyja elutasitja 6t. Szavak n6tkiil Jack igy dontcin: ,,Ugy leitszik, csak akkor kapok figyelmet anydt6l, amikorvalami olyat csin;ll, amivel elutasit engem. Mdsk6nt egyiiltaliin nem kapok figyelmet. Igy legiobb, ha fenntartom az elutasitdsokat." Hamarosan kidolgozott egy sor strat6giiit a fenti eredmdny el6r6s6re.Nyafogott, a fogiit csikorgatta 6s fgy tovribb. M:is alkalmakkor hiszt6riiis rohamot kapott. Akiirhogyan is trirt6nt, a mama vdgiil is diihcis lett rii. Ilyenkor pedig kiabrilt Jackkel, vagy m6g meSJis pofozta. Ez a fajta figyelem frijdalmas volt, de mindenk6ppen jobb a semmin6l. Feln6tt kordban Jack rintudatlanul is ugyanezt a gyermekkori strat6gidt folytatja. Olyan n6ket keres, akil<val6szinrilegvisszafogjiikutasitani 6t a Sztil6i pozici6b61.Ha az eiutasitiis lassanjcin, el6segitiazz.al,hogy iildozi a n6t, ugyanrigy, ahogy az anylAt zaldatta 15 h6napos kordban. Jean szint6n egy gyermekkori szimbi6zist jdtszik rijra. Csecsem6- 6s kisgyermekkordban sok jeitdkos sztr6kot kapott az apjdt6l. Eljott azonbar az id6, amikor Jean n6ies nagyl6ny lett. Gye.rmeki-j6ben apja kdnyelmetleniil kezdte 6rezni sajdt szexudlisfelel6ss6g6tiriinta. Ontudatlanul is visszahriz6dott a ldnydt6l. Jean s6rtettnek 6s kijeltszottnak drezte magiit. Hogy valahogyan elmulassza frijdalmdt, s6rtetts6g6tdiihvel boritotta, 6s rigy hatdrozott, jobb lesz, ha 6 a visszautasit6 f6l. Sziil6i-be ment dt, hogy legySzze az apa Gyermekij6t. FelnStt n6k6nt ontudatlanul ug'yanezt a dontdst jdtssza ki. Apja arcdt mdsolja ahozzit kapcsol6d6 fdrfiakra 6s eiutasftja 6l<et, s kozben :6jra 6rzi a gyermekkori diihot. {l Rajzold meg a Molly 6s pilciense :iltal jdtszott j6tszm:ik szimbiotikus diagram.lalt. Sajiit szemdlyes p6ldridban milyen szimbiotikus pozici6t vettdl fel a j{tszma elejdn 6s milyen pozfci6ba ment6l azAtkapcsoliisndl? Tudod-e azonositaai, milyen gyermekkori szimbi6zist j:itszottdl rijra vagy mi ellen l;izadtiil? O Amikor arra haszndlj:ik a jiitszmdkat, hogy gyermekkori szimbi6zisokat jiltsszanak :6fa, azzal igazolnak 6s fenntartanak egy f6lreismert probl6ma{t. Ezzel referenciakeretiiket v6dik meg. igy a jiltszmAkatazertiltsszlk,hogy ,,igazoljdk", amit a jiit6kosokmiir dreznek 6s hisznek (helyettesit6 6rz6sek s 6lethelyzet), 6s az6rt, hogy:itrrigy6k a felel6ss6getvalaki vagy valami mdsra. Minden alkalommal, amikor valaki ezt teszi, megerdsiti a sorskcinyvet.

CJ

'c!

q.)

(n

(l

N .(d

lF
EJ

(g \(g (! r .G \N

t !

t cg o tsl

d d d 'n

\o
OJ .cg U

d L

\i. N

Jitszmdk

6s sztr6kok

cS

234

Tudjuk, hogy a gyermekeknek sztr6kokra van sziiks6giik a tril6l6shez. Id6nkdnt minden gyermek megr6mtil att6l, hogy esetleg elfogynak a sztr6kok. Ez ellen v6dekezik 6s olyan manipulici6kat dolgoz ki, amelyekkel meg tudja tartani a sztr6kokat a maga szdmdra. A jdtszmrikkal megbizhat6 m6don lehet er6teljes sztr6kokra szert tenni- A jdtszma nyit6 szakasziiban vdltott sztr6kok lehetnek pozitivak vagy negativak, ez a jeltszmiit6l fiigg. Az dtkapcsoldsndl minden jdt6kos kap vagy ad er6teljes negativ sztr6kokat. Aklr pozitiv, akiir negativ, a jdtszma sordn villton minden sztr6k magdban foglal egy f6lreismer6st.

235

ATAMA J dtssmdJg sztr6kok 6,s helyettesitflsdi

? NK J M IERT ATSZU JATSZMAKAT tegiobblesz' ha nigiisokra hozzdLjutni, a jdt6itot' k"tottnul, amilor rijraj6tszom

fi '::trff T: l'i""'l;l'"fi :T #};i."',ft

ezt a dtszma-rugdstkapok' meger6sitem pozici6t. I

el6nye"? te gazember" jritszmdj6nak "hat f" Ui Jean,,Most rajtacsiptelek' "" o

M;li"t

"ra"v"lid

jdtsimap6ld:idban? sajdt

A jdtszmiik Pozitiv elszdmoldsa

el6nyei dol6st, hogy a jdtszmilknakval6s minden jiitszma magdban lrn.ttuttu, f,tgy klviil' lsz:lmo16son gidja,hogy ;alamit megkapjona-vil:igt6l' gygrr'ne$ ,t, *"gfJetttnk egy eiedend6. t'ogy u t"ikt6gl"t kiel6git6s6nek ,un ,"0,

O Milyen sztr6kokatadtiil 6skaptiil a sajiitjiitszmap6ld6dnril? jiitszmdba,amikbr i helyet6sir6szrr6kokata kifogyds .Akkor keriilt6l-e a vesz6lyefenyegette?O

t"''il?'r',,*ogibel6m!"

j6tkosokaz eny6mb6lnyerhetnekpozitiv-elszdmoldsokat' esvedileg ieilemz6.JohnJa*tje'"T;;;iapi".t;-F,6k"sra A oozitiverszeimor6s mindig megtalalnato' messzerintazonban Moliy 6s kliense, amikor az "f's mi6rt befejez6seil te a sajritjiitszmap6ldrid de az is lehet' hogytcore ri a vflaszra,

237

B HOGYAIV ANJ UNKA JAT SZMAI{KN'?

25. fejezet

HOGYAN NAruTUNUKJATSZNruIKKAI? A
istalanitiis:inak le gfontosabb16p6seit. Megrn analizdlhat6k. Ismerjiik a rejtett motivu_ Liikjiitszdsa s.orii-n dolgoznak. Ebben a feje.et,,a ji{tszmdk ellensrilyozdsdnak praktikus

El kell-e nevezniink a j;itszmiikat?

azzal, hog, talill6 neveket adott listiiba jdtszmeiknak. isk,;".tttr.e.;.ffiffiiad?T"".iatrr_at a vett n{eisok . Az Emberi jritsnruik_ban Berne elbrivdlte olvasdit

elnevezdse n6h:invvis divattdveirta TA-ban. v"rojaur" tdk fel", 6smindegyikn-et "i;;;;;il;'rdr"it,,fedez_ meguoli; muju""f"."""er". Ma mdr, 20 6v eltelt6vel,l:ithatjuk] hogy ezekkAziil csup:in jelentett n6h;iny adal6kora,jdtszmiik megertds6h.ez. nlr.roroii t"*r. r.ortir-#"1u.^ i"r?r"r..io, i, a ]9..-qmelygk 23' fejezetbental:ilhat6 d"ii;l.i;-k szerint egy,dltali{n nem iiitszm:rk. Kti]6n9*.e.e.egl kelljegyezni,rsy;;6;;;.*,;i;th?r;;;;'ur?idrp.rorar, F9s t ez6rt inkdbb id6trirt6snekvagy heryJttesft6sJinet nevezhd,tjiik. a helyzer sok Ez olyanjiitszmz{val, ameJyet az"F,mberijdts" _iunr,.n listdba. d-t r!111r(or l.lkratiuk ezekera nem-jritszmr{kaq ferfedezzi.ik, hogy a fennmarad6 ii'tszmAkaz.alapvet1 mintdk szerrntrJrairvekis*i.opo.tru osztiilyozhat6k. Minden minta egvi6l ismerrjiitszma-n6rver ilrethet6-etobfi;;k;iiJ;r""i-i"]ia.ior, a, inkdbb rartatmr, mint folvamativilrtozarok- rntc$r j;i;ikl;;'n)i"i"g, uegau ajdtszmiiban,.mint iogy hogran jritssz:ik "r, azi, al6mzmat. Murupld,g le_gtcibb a TA-szikernber gazdaidgosabban bdnikaz drtala ,- zma-n haszniilt Ats -E; errekl< F.z az.a megkozelit6sl amely"s el. z'-r;il ;il;gJir;;;: 3ondoljuk,hogy akkor drthetjiik m.egteg,ouran'alatszmdkat, rr" jat*-ir. jarszi;:inakdltal:inos mintdira konientrdrin#i,,;.;l;i;il;a.,e}.;;;'rr"#"jl"r.ar. " rlhzirit:is iiltaldnos etveketdol_go zira zrr"k k, ;;ifi i;;6"il;#1ffi J ; arrr',,u artalmdraspecifikus liellenekid;lg;;nl, ahog-y ,,antit6zist,' Berne rerre.

da Al. z crtb6l iha as 6n e d,tkc:pcs olds

ismer6s j:itszm6h
Ebbena rdszben legiiltalirnosabban a jdtszma-elnevez6seket haszn:i]t vessziik orra' osztdlyozdsuk dr:imahiiroms.zog-pozicid a aion viiltoziisai szeriniiortenik, melyeketa jiitdkos az Atkapcsoliispittaia'talunierr. itaAzan At Ald.ar;o:tt, d.tkap cs aldn a Ez a Rrigjbel6,mjdtszmdvar jelemezhet6, ameryer mdr pdiddkka] ilrusztrdltunk. 3B 239

ATA A/IA

B/IVJUNK A JATSZMAKKAL? HOGYATV

A ,,nyit6 M egtnent6b6l Ald.osatbo dtkapcsolds

horog"

elf,ogdsa

Megtnent6b 6I thd.6 6be dtkopcsolds

Elve a viilaszti{sok lehet6s6g6vel

A 7. fejezetben vdlasztdsok a lehet5s6g6r6l tanultunk.Ha gyakoroltad azokat, akkor mostanra mdr eg6szeniigyesentudod haszniilni. Ez a li6pess6g jiltszmaa analfzis ismeret6velkombin6lva ,,hatdkony fegyverzetet"biztosif a jritJzmiik elleni harcban.

vidrimabbathelYette." F fllreistnerdselc ds utositdsok megfigy el6se

240

241

ATAI\[A Abban a pillanat-triredekben,amely a jiitszmiiba val6 bel6p6stmegel6zi,a jrit6kos utasitds-magatartdst mutat. A 16. fejezetbenmegtanultuk, hogyan lehet azonositaniaz utasitdsokat.Ez a k6pess6g abbanis segfteni fog, hogy elkapda nyit6 Horgot, 6s megakaddlyozdaz ezt kovet6jiitszmaldp6seket. ki akarszmaradnia Ha jatszmab6l,utasitsdel, hogy a miisik szem6lyutasitds-magarartdsdra utasitiisajdt soddal reagrilj. Helyette adj magadnakegy megenged6t. szimlra minden reggel6s d6lutdn, vagy a kokat,amikoregyediils6tdlgatok vid6ke: Gyermeki ig6nyeimmel.Ennek eredm6n hogy egyre ritkfbban 6s ritkiibban jiitszo jritizmrit, az bizonyos,hogy sokkalkisebb Ldpj iink intimiuieb

J H O GYANBAT{UNKA JATSZMAKKAI.?

A negativ kiegyenlftds el nem ismer6se

Mi.van akkor, ha nem veszed6szrea nyit6 Horgot,belekeriilszaj:itszmeiba, 6s csakaz Atkapcsoldsniil tudatosulbenned? Nincs mindenelveszve. mindignem M6g kell iiwenned a rossz6rz6skiegyenlit6sedet. tudszmagadnakadni egyj6 Erzds S6t, kiegyenlft6st. P6lddul tetelezziik fel, hogy egy ismert sz6nok6ltal tarton el6addst

s az Atkap cs otasndt

jdtszm:iba. Azdrt gratuliilok magamnak, mert el6gokosvolram, hogy 6szrevegyem, hogy belekeriiltem.

16p a zoktunk, ho gy lenyomo zzttk egyj Stszm egym:lst kov_et6 eHa m6rho zzirs Fel tatami, hogy felismerjiik az Atkapcsol:ist. fogod konnyrinekfogjut< seit,e96szen *-Ltii, hogy te 6s a m'isift szemdlyvalamilyen m6don szerePetviiltottatok, 6s a pillanatbanfelismeriteka zavart,amely a szembeszegiil6st *":a""* alkotja. "#anabban - 'E""r, --amellyelkil6phetlz ajdtszmr{b61. ponton m6gmindig van egym6dsze-r, pillanatiiban, irgy ga vatat<i " Rtkipcsolds 6s a Szembesiil6s soiskrinyvberirr,u.adaz hogy egretlenvdlasztdsaa fuegyenlit6sfel6 val6 elmozdul:is. Feln6tt fondolia, fiia"toi.agguilroiUutt miis utat is vdlaszthatunk.Ahelyett, hogy racket 6rz6sekbe 6s menndnkLile, legyiinknyiltak a miisik szem6llyelautentikus6rz6seinket ig6nyeinket illet6en.igy intimitishoz jutunk a jdtszma kiegyenlit6sekor' s p6ldriulk|pzeld el, hogy Rrigi bel6mjaitszmiitjdtszottam egykapcsolatban Ezt a jdtszmdban. mondhatoma mdsili el 6ppenmostdrkeztem az AikapGoldshoz Elloklekmagamt6leg6szaddig, jrivcikrii, hogy mit csineltam. si6m6lynek: ,,Most engem'Most att6l f6lek, hogy elhagysz,pedig val6jdban az't n"- utasitaiz u*ig "f akarom,hogy maradj velem." a Ezzeli-nyflt kijilentssel nemk6nyszer(thetem mdsik embert,hogy maradhogy l6pj"n 19l sajritjritszmrij:ib6l,ha jon velem.tvI6gcsaliarra semkdsztethetem, arrahivom meg6t,.hogysa.jiir hogy bennemarad.Ezzelszemben magr{i, Llszdnta 6s autentikus 6"rz6seiv-ei ig6nyeivel reagdljon. Ha igy tesz, a boldogsdgs megkonnyebbiil6s6rz6s6velternettnt< visszaa kapcsolatba.Alternativ m6don rigy is hatdrozhatunkazonban,hogy elvdlunk,j6llehet ennek inkiibb becsiiletbeli,mind kell j:itszmabeliokai vannak.Ha iz ut6bbi dont6sthozzuk,mindkett6nknekszembe miatt egy szomorf id6szakkal.Mint mindig, az-,intimitiist n6zniink vesztes6giink 6s mint a jdtszma-jdt6kot, lehet,hogykellemesebblehetel6ri megl6solni, kevdsbd fogjuk taliilni. kellemesnek nek vagy kev6sb6

Jus.snnlc egyenesen a pozitiv

kiegyenlitddd,she*

A ji{tszma-sztr6kok

helyettes{t6se

T6telezztikfel, hogy a Rrigj beldmjiitszmiim pozitiv kiegyenlit6se id6t 6s ha helyet teremteka magam szdmdra.Ennektudatdbanfeln6tt vilasztdsi leher6s6gei met haszniilhatom arra, hogy ezeketa javakat an61kiilkapjam meg, hogy el6szor megrrigndnak.KezdhetemazzaI,hogy szakitoktiz perc-isendes ld6t i *agam
't/1

megfeiei6m6dj6naktartja. Mi a A jdtszma-jiitdkor Gyermeka sztr6kokszerz6s tdrt6nhet reh{r,-haj6 Feln6tt okokb6l redukdljuk a jiitszott jdtszmdkat?. kiviil a Gyermeki-benpdnikot 6rezhetsz6smegk6rdezheted A tudatossdgon magadt6l:,,Mi lesz a sztr6k-ellitmdnyommal?"Eml6kezzvissza,hogy a Gyermeki a sziim6raa sztr6kokelveszt6se tril6lesfenyegetetts6gdtjelenti. strat6Siiikat, a fgy an6lkiil,hogy tudnrid,elkezdheted-haszndlniKis Professzor hogyvilszany".d ,t 6io"tt.tt sztr6kokat.Tal6n m:lsm6dokat taldlsza r6gijdtszmiik jdtszani ugyanaz,,zal adrim+hiiromszog Vagymiisjiltszmdkatkezdesz eljliszrisrira. az Felszfnesen ilyen a szembesiteni f6lreismer6seket. Vigy,,elfele.lted" kapcsolissal. 243

ATAMA jellegri tevdkenys6get lehet interpretiilni. A korai Gyermekite,,tinszabotdzs"-nak kintetdbenviszonta c6ljuk pontosanaz ellenkez6je. motivilci6a sztr6k-ell6tmdny A biztositaisa, vagyisa tfl6l6s biztosftrisa. Ez6rt fontos, hogy ne egyszerriencsak ,,abbahagfuk a jiitszmdk jdtsz6s6t". a Meg kell taliilni a m6djrit annak, hogy helyettesitsrik kor:ibban a jritszmrlkb6l hivta fel a figyelmiinket.A szdrmaz6 sztr6kokat.Stan Woolams m6g egy csapddra jritszm:ib6l sz{rmaz6 sztr6kok nagysziimriak 6s intenzivek. Ezzel ellent6tbena jdtszmamentes sokkalkisebba sziimuk,6snem 6letb61 szi{rmaz6sztr6kokgyeng6k, nyljtanak elegend6kfn:ilatot. Bizonyos,hogy ezek az rij sztr6kok igazak 6s nem rejtenek magukbanf6lreismer6st.Azonban tudjuk, a sztr6kokra6hesGyermeki-t inkdbb a mennyis6g6rdekli, mint a min5sdg. Nem marad m:is hiitra, mint, hogy meggy6zdmagad arr61a Gyermekiben, hogy az fj sztr6k-elldtmdnyelfogadhat66start6s lesz.Ebbenaz iitmenetiperi6dusa ban j6, ha taldlunk extra sztr6k-forrdsokat,amelyekiitsegfthetnek neh6zsigen. P6ld6u1 csoporttdmogatdsasegithetiaz egy6nvdltozdsdt. egy Hosszabbt:ivon hozzd fogsz szokni Gyermeki-benehhez az rij 6s kevdsbd jelentheti az izgalom n6intenzfv sztr6k-bev6tel6hez. j6tszmiit6l val6 szabadsdg A hdny ismer6sforrdsiinak elvesztdsdt. Megengediazonban,hogy olyan Feln6tt vdlasztdsokathasznriljunk, amit a jritszma-jrit6k sordn megtagadtunkiinmagukt6l. Azzal, hogy kimozdulunk a jdtszm:ib6l, megkcinnltjiik ma$gnknakaz intimitiis autentikuskcizelsg6be keriildst. '. C Vizsgdljukmeg rijra azt a jdtszmap6ldiit,amelyetajdtszmatenr segitsg6vel analizdltunk(23. feiezet). egyik6vel?Ellen6Azonosithatod-eezt a fent megadottjdtszmanevek rizd ezt a driima-hiiromszogpozici6 Atkapcsoldsiival, amelyeta jiitszmdban tort6nt Atkapcsol:isn:il csinrilth. Gondold v6gig a kiilonbciz6 technikiikat, amelyeketa jdtszmiik ellen ebben a feiezetben tanultunk. Alkalmazd mindegyiket a jiitszmap6ldddra. V6giil eg6szsor mddszer r{ll majd rendelkez6sedre ahhoz, hogy a jciv6ben ellen tudj dllni ennek a j6tszmi{nak. dcintsdel, hogyan Ha alkalmazni akarod ezel<et technikdkat,el6szcir a fogszsztr6kokatszerezni,hogy helyettesitenitudd azokat,amelyeketelveszitesz,amikor kimozdulsz a jritszmdb6l.Jegyezd fel magadnakezt az alternais tiv sztr6k-ell:itmdnyt. Azutiin kezdjhozz| 6sharcolj a jAtszmaellen.Viilasszki egy technikdt 6s k<jvetkezetesen haszndld egy h6tig. Azutdn a tdbbit is pr6bdld ki hasonl6 m6don. Ha csoportbandolgozol, szrimoljbe sikereidr6l!O

VII. r6sz

vAltoz*s
A TA a g5Yakorlatban

244

26. fejezet

SZERZODESEK MEGVALTOZASRA A
Meghaladja e konyv kereteit, hogy rdszletesbesz:imol6t adjunk a TA profi haszniilatrlr6l.Ennekaz utols6r6sznekc6lja,hogy gyorsdttekintdstnyijtson azok16la mddszerekrSl, amelyekben TA-t a megvdltozdsel6r6s6re a haszndljfk. Ezt a fejezetetazzal kezdji.ik,hogy megvizsgrlljuka TA-gyakorlat egyik kozponti voniisdt:a szerz6d6sek haszn:ilat6t. Beme a szerz6ddst k<ivetkez6k6ppen a definirilta: ,Nyilt kd.toldo.Ii elkotelezexsdgegr j6I kiiriiltrt tevdkenysdgsorrd." James 6s Jongeward definfci6ja is nagyon tetszet6s:,/, szerz6d6,s Feln6tt elki)telezetts6,g, amelyet magunk ds/vay mdsvalaki gv 6rdekdb vdllalunk a me tiltozrk megv sitd,s a." en al6 dr A szerz6d6sek kovetkez6ket a foglaljrikmagukban: - kiak6t szerz6d6f6l; - mi az, amit egyr.ift sziinddkoznak csinillni' - mennyi id6t iTesz igdnybe; ez - mi a c6ljavagy eredmdnye enneka folyamatnak; - honnan fogjrik tudni, hogy eldrtdk-ea cdlt; - mennyibenleszj6 hatiisri6s/vagykiel6git6 a kliens szdmira. A TA-szakemberek k6tfajta szerz6ddst kiilcinbriztettekmeg'.az adminLsztratht vagy ilzleti szerz6dd.st a klinikaivagy kezel4si szerz6d6.st. 6s Az iizleti szerz6d1s a megegyez6s szakember6s a kliens kcizotta fizetds 6s a vonatkoz6an. kcizris munka adminisztrativr6szleteire A gy6gykezeldsi szerz6d6sben kliens leszogezi,hogy milyen viiltozilsokat a akar megval6sitani,6smi az, amit hajland6megtenni e vdltozeisok megval6sit;isrira. A szakember elmondja, hogyhajland6-e egyiitt dolgoznia klienssel 6hajtott az c6loke16r6se 6rdekdben leszogezi, 6s hogymi az 6 szerepe ebbena folyamatban.

Steiner,n6gy

elvdr{sa"

szerz6d6skdsz(r6s ClaudeSteinern6gyelviirdstsorolfel az egdszsdges 6rdek6ben. (1) Kolcsonosgretdrtdl Ez aztjelenti, hogy mindkdt f6lnek bele kell egyezne e a szerz6d6sbe. szakember A nem er6szakolhat ldiensresem iizleti. sem kezel6si a c6lokat.De a klienssemer6szakoskodhatszakemberrel. szerz6d6skot6stk6t a A a f6l kcizcittitrirgyaliissal el6rni. kell (2) Ervdnya ellenszolgdltatd.s. nyelven az ,,ellenszolgriltatris" Jogi egyfajta rejelent, amit valakinek az idej66rt vagy munkrijddrt adunk. A TA-ban kompenzdci6t az ellenszolgdltatris dltaliban a kliens iiltal a szakembernek fizetett p6nz. Vannak esetek,amikor miisfajta ellenszolgdltat{sraszerz6dneka felek. Pdldriul a kliens szerz6dhetarra, hogy bizonyos6raszdmotdolgozik a szakemberneka kezel6sdrt. Biirhogyanis egyezzenek meg, az elienszolgriltat6snak nyilviinval6nak kell lennie, 6smindk6tszeru6d6 belekell, hogyegyezzdk. fdl 247

ATAMA (3) Kompetencio. I\ilind a szakembernek, mind a kliensnekkompetensnek kell A lenni, hogy kivitelezhess6k amibena szerz6d6sben azt, megegyeztek. szakember amely r6,sz6r6I, azt jelenti, hogy rendelkezikazzala specifikusszakkdpesit6ssel, ez hogy a kliens eldrjeaz 6hajtott c6lt. A ldiensnekk6pesnek kell ahhoz sziiks6ges, lennie arra, hogy megdrtsea szerz6d6st6s meglegyeneka fizikiilis 6s mentdlis hogy azt ki is vitelezze. aztjelenti,hogyp6ldful egykomolyagys6Ez er6forrdsai, krisszerz6d6st rtilt egydn nem k6pesarra, hogy kompetensm6don gy6gykezeldsi aki son.Olyan szem6lyseml6phetkornpetens szerz6d6sbe, alkoholosvagydroS-bealatt folydsoltsdg iill. (4) TiSrvd.nyessdg. A szerzldds c6ljainak 6s felt6tefeinekjogilag precizeknek azt kell lenniiik. A szakemberszimdra a trinr6nyessdg is jelenti, hogy ragaszkodik az etikai elvekhez,amelyeketaz a szakmaitestiilet fektetett Ie, amelyheztartozik.

O A O SZERZ DE SER MEGVALT ZASRA

Mi6rt haszndljuk a szerz6d6seket?

Az els6 6s a legfontosabbaz, hogy a TA-gyakorlatbana hangsrily azon a filoz6fiai alapfeltev6sen legyen, hory ,Az emberek okdk."A szakember6s a kliens kapcsol6dnak egymiishoz. Ez6rtmegosztj{k felel6ss6get a az6rta vdlegyenl6k6nt tozds6rt,amelyeta kliensel akar 6rni. val6 Ez abb6l a hitb6l fakad, hogy mindenkinek megvan a gondolkodrisra k6pess6ge, v6gs6 fokon mindenki felel6s a sajdt 6let66rt.O az, aki dontse 6s kovetkezm6nyeivelegyiitt fog 6lni. Ez6rt tehdt a kliens feladata 6s nem a szakemmit berd, hogy eld<intse, akar az 6let6vel.A szakember munkrija,hogy rdmutasson mindarra, ami rigy trinik, nem az eredetifunkci6jrinakmegfelel6en mrikodik. jelent6s, mindk6t f6lnek viligosan Litnia kell az Ha a felel6ss6gmegoszldsa 6hajtott vriltoz{s term6szet6t, azt, hogy 6k ketten mennyibenfognak hozzrijdrul6s ni a vfltoziis el6rds6hez.

i. " :6toldalon,a terapeuta6s a klienskieg6a romszogben'ez'zelmegnyitjek az utat

SzersS dd sek 6s cdl- orientdci6 megolhogy egyprobldmdt szer,etne A legtobb kliens rigy jiin a temPe,ut6lozl 6s a probl6miir6l, a u r,gyJi*e"ielterele egyik dani.A szerz6d6s_k6szites c6lja,t ogry

A szersdddsek 6s a rejtett

teend6k

Tudjuk, hogy minden kapcsolatban r6szwev6ktitkos iizeneteketis v:ilthata nak. Ez kiiltincisen igaz lehet olyan helyzetekben,ahol szemdlyivagy szervezeti viiltoz:ist akarnak megval6sitani, mivel az ilyen viiltozilsok iiltaliiban fenyegetdst Mind a szakembernek, mind a ldiszemben. .jelentenekvalaki referenciakeret6vel fontos ensnek lehetnek rejtett teenddia tdrsadalmiszintri c61mellett. A szerz6d6s funkci6ja, hogy explicitt6 tegye a rejtett teend6ket. rejtett iizenetekfeltiirrisdvala A viligos szerz6d6skdszitds l<eresztezi pszichol6giaijiitszmdkat 6s segiti mind a a klienst, mind a szakembert, hogy t:ivol maradjona drilma-h{romszrigt6l. A szakembernelt megvan a sajdtreferenciakerete ez kril<inbrjzika kliens66s 16I.Ez6rt6 a kapcsolatba fgy drkezik,hogyhozzasajiit bels6definici6it arr6l,hogy milyen v:iltoz:isok ,j6k" az emberek sz{rnAra. szerz6d6s A ndlkiil kis6rt6st6rezne arra, hogy felt{telezze, a kliens definfci6i megegyeznek ov6ivel.Tovdbbd,mivel az a referenciakeret6ben l6v6 definici6k lehet, hogy nem egdszen tudatosak,feltehet6 az, hogy szdm{ra nem egyrtelrnriekazok az el1feltevd.sek, amelyeket szerinte a ldiensnekhelyeslenne kcivetnie. 248

probl6m{jdndolgozzanak' 249

ATAMA

O 6 SZERZ DESEKA MEGUALT ZASM

Hat6kony

szerz6d6s k6szft6se

Tedd.fei a o EllenSrizd, hogy az elk6pzeltv6ltozds lehets6ges-e szdmodra-' u k6rd6rt, Volt-e legal6bbegy olyan ember a vilii(E86szen "fi"nO?ertg", Pontosan -"gJ".f. el6rte ezt? Ha igen, akkor tartsd lehets6gesnek' ;;;: ;k ird kririil a clt!) O

k6szftdsifolyamatiin alapulnak. Jelenkrinyv egyik s zerz6je (IS) fejresztette tovdbb. Ir6eszkciz<ikre, pap{rra6sid6re leszsztiks6}ed. sok I I o Dcintsd el' milyen^szemdlyi vdltozdst akarsz. Haszniilj biirmilyen sz6t, amely eszedbe drlik. O
el6rtiik-e azokat.

szerz6d6st pozit{v szau-akkalkell megszi,egezni. Gyakori,hogy a c6l kezdeti -A megfogalmazdsa negarivumokatis tartarmiz. pdrZlui uz Lw6;'"ib?'"ii4onag,.r a dohrinyz:ist,kontrolkflniazivdst,fogmiakarvagy megszr.intefnr a tekintryt6r val6 fdlelm6t. Az ilyenfajta,,abbahaffi Jerzdd6sek';6r,n"e. r"ui"oaZr"t;-hosszri trivon sohanem mrikcidnek. r6iiben azr Ez z:ici6k6nt mrikcidnek.A,,nem valamit" o bewonod, fogl hozzd6s k6pzelj magade lod, automatikusan arr6l k6siitesi bels negadv szdt kciveti. pdldriul ha valaki ar hiinyziist, ezt csakrigy tudja megtenni, , amit abba akar hagyni. A TA-elmdletb". TgS_"S-y -magyarlzatvanarra, hogy mi6rt hatiistalanokaz szerz6d6sek". ,,abbahaglmi nmigtezitint<

O Honnan fogod re 6s mdsok megtudni, hgev a kivdnt v6ltoz6st el6rti.ik-e? i"i[, Jr"f"tds6ggel dolgozdki, hogy neked6smdsoknakmit kell mdskdppen Ha faiii er-fr.fi""ia?ttozai eredm6nlekdppen. c6lod mds emberekkelval6 i."p.r.f"t"ai" vonatkozik,hatiirozd mef'nevszerint,hogr kikre gond'okz!O kell A c6lul kitfzott villtozSsnakbiztonsdgosnak lennie. Haszndld a Feln6tt 6s 6rt6ke16s6t fontold meg mind a fizikai bizlonsdg,mind a tiirsadalmi alkalmassilg szempontjdb6l! I a O Biztonsiigos-e kiviint v6ltoziisszdmodra?O

kell keriilni. o Ellen6rizd,hogy mennyire akarod azt av6ltoz6st saj6t magadnak inkaibb, megszerezdvalakinek a helyesl6s6t, ;irrr h"t mdsoflt megdrvendeztess, 6s i"gyl1z,ZdJvalakieilen?-A,,m6sok" a,,valaki" lehetnek a mriltadb6l vagy a ieGiredb6fval6 emberek.tvt6rk6pp"r,is felteheted az ellen6tz6k6rd6st: ,,Mi iz6l ebbena viiltoziisbana javamra?" o Hogy el6rd ezt a c6h, Gyerrygki, s.ziil6i 6s Feln6tt er6forriisaidat egyardnt sVelme\ nyelv6n kell iL.ll. Ez6rt a TA-sierz6desc6ljait egy-nyolc6ves Gyermeki6n-iillapotodbanis 6rthet6ek. amelyek -org6ti;;t olyan szavakkal, -egtogalmuzni I c cdlodat olyan szavakkalfogalmaztad-e me8, amelyeket egy intelligens fjra! O Ha megdrtene? nem, sz<ivegezd I nyolc6ves Ez C6lodel6r6s6nekmindigvanvalamidra. jelenthetid6t, p6nzt,.elkotelezetta elbricsrizilitvagy szemben6z6st vdltozdsr6miilet6vel. s6get,lelkesed6st, I I O Ellen6rizd,mennyibefog keriilni a c6l el6r6seneked?Most, hogy tudod az ,irat, m6g mindig akaroda vdltoz{st? O 257

rthatunk, ha,apozitfuat hat{rozzuk meg, ;6gi direktivdt ad. Biztosftaniake[ egy ij ft6s6re,ami legalibb olyanj6, mint iiegi o Ha az iiltalad kitrizritt ds.megfogalmazott negativ c6l szavakattartalmaz, fogalmazd-dt olyan m6don, hogt cs;k poziti.uot<at tartat mazzor.Azfirafosal_ mazort c6lkitriz6sazt mondja il, hogy milyen poritirr"t ["rr"ai* i helyettesitdsd.re. Q ""s1.*

ATAMA A tovritrbi l6p6sek mdr a specifikus tennival1kra vanatkoz6 elk1telezettsd,get jelentik ! ]ti Ir legalribb 5 olyan .dorgot, amit meg ken tenned hogy szerz6dritt cdrodat u-"ty"ker re 6s mdsok is .efd.rjed.ligy|zz, hogy olyan"te"ef.""yre?"t"t'i4't", liithatnak ds hallhatnak- ila ezek r ,""er.ErvregJk J --o-' emberekre is vonatkoznak, ndv szerint nevezd meg, kik azok. Most pedig az elve.gzend6 dolgok listrijiir6l vailaszd ki ds ird le azokat, . amelyeket a jriv6 hdtenfogsz megcsiniilni. Ird le: Ebben a v{ltozdsbin a kcivetkez6 emberek fognak tiimogatni engem - 6s sorold fel 6ketn6vszerint- O

27. fejezet
A VAI,TOZAS CETJAI A TA-BAN
Az el6z6 fejezetbenliittuk, hogy a specifikusszerz6d6sicdlokat hogyan tdrgyaljameg a TA-szakember a kliens^ 6s Honnanfogliik tudni, hogy krizosmunkdjuk v6get 6rt?

Auton6mia
Eric Bernejavasoltidedljaaz autondmia volt. A sz6t sohasem definiiilta, de rigy irta le, hogy hdrom k6pess6g felszabadftiisiiban vagy'risszanyer6s6ben nyilvSnul meg: rudatossd-g, spontaneitos intimitds. ds fudctossdg .A tudatossiig kdpess6g dolgok l{tisAra, hallds:ira, 1rzdsdre,dszlei6sdre, a amellyel az rijsztilcittkisbabais rendelkezik.A tudatos egy6n nem interpretdlja 6s nem sztiri rit a viklgr6lval6 tapasztalatait, Sziil6i definici6knak megfelel6en.Sajait a testi 6szlel6seivel a kiils6 ingerekkelvan kapcsolatban. 6s Ahogy felnoviink, a legtcibben megtanuljuk tudatossdgunkatelhallgattatni. Helyette megtanulunk energiiit fordftani a dolgok megnevezds6re a magunk 6s 6s miisok viselked6sdnek biriilatiira. P6lddult6telezziik fel, hogy egy koncerten tilolt. j:itszanak, Mfg a zen6szek bels6monol6got folytatok:,,Ezugye 1856-banir6dott? Szerintemkicsit ttil gyorsa ternp6.Vajon mikor leszv6ge?Ma koriin kellene lefekiidnrim,holnapsok munkdmlesz." FIa engedem,hogy rudatoss:i vriljah, kikapcsolomezt a hangot a fejemben. Egyszerfien befogadom zenehangjdt6sfigyelemsajdttesti reakci6mat. a Spon.taneitd"s jelenti, hogy vdlaszthatunkegy sor 6rz6s-, A spontaneitiis a k6pess6get azt gondollcodds- viselked6sm6db6l. 6s Epprigy, ahogya tudatosembermegtapasztalja a vililgot, a spontdn egy6n reagdl rd, kcizvetleniil, an6lkiil, hogy kiradfroznii a val6sdg egJres r6szleteitvagy rijrainterpretiilnd azokat, hogy rnegfeleljen a Sziil6i definici6knak. A spontaneitiis isjelenti,hogyaz egy6nszabadon azt reagiilhathrirom6niillapota kciziilbrirmelyikb6l. Tud gondolkodni, 6rezni,viselkedni,rnint Feln6tt 6nje, haszndlva Feln6tt 6n-illlapotdt.Ha akar,:itmehetGyermeki-be6srijra kapcsolatba a keriilhet azzal a kreativitrissal,intimitils-kdszsdggel rz6s-intenzitdssal,amit 6s gyermekkoriibanbirtokolt. Vagy reagiilhatSzril6i-b6lis, fjrajdtszva azokat a gondolatokat, 6rz6seket magatart{sformiikatamelyeketa sziil6kt6l 6s a sziil6-figu6s r;il<t6ltanult. Bdrmelyik6n-:illapotothaszndlja, reakci6jiit szabadonfogia vdlasztani fgy, hogy az illeszked.idkszitudci6hoz, pedigidej6rmflt Sziil6iparancsoka ne nak feleljenmeg. 253

zJz

AT A M A Intitnitds A 9.. fejezetbenmegtanult"k, 6s lrggy az intimitiis az 6rz6sek ig6nyek nllt megosztiisiitjelenti k<iztem_6s egymiisil emberk<izritt. kifejezett6rz6'sek A autentikusak, igy az intimitiis kzfirja a helyettesit6sdis a jiltszm2"-3atek Gi,eioreget.Ha egy egy6n intimitiisban van,.val6szinrileg SzabadCyermeki_be ,""gy ai, ,igi, frogy el6szorbiztonsiigoshiitteret biztosit a Feln6ttszerz6d6sk6szit6sen a sjtitOi veaJi6I men keresztril.

CEUNATA-BAN AVALTOZAS

Hogy szabaddd vi{ljunk a sorsktinFir6l

A sorokkcizrirr olvashat6 j6llehetBernenem mondraki nyfltan-,hogy az az auron6mia.egyet jelent a sor,skdnytt1l var6 fitggetrensdgger. Bernl aiu r"gi"tftu TA-szerz6rigyszint6nazonosftottaa k6t fogaim-a*t. " Iyenfr6don larrasolhaturriegy definici6t az auton6midra: magatartds, gindolkoddsvag, irzd.i, ami[j'inkdbb a" itt-6s-mostrealitdsravdlasz,mint a sorskliyvi hiedelmeki Feltehetjiik a kdrd6st: De nem a Fein6tt cn-i{llapotot definiriituk rigy, mint krizvetlenreakci6taz itt-6s-most-ra? auton6miateh,it.rem aztj"i""ii, rrogy"edg Az Feln6tt-benvagyunk?

A,,gy6g5rul6s" szemPontiai

l6enhozza. Bir az auton6mia nem jelenti azt, vis,zontazt foglalja magdban,hogy a vili Feln6tt dn-iillapotunkba,azutdn fenntart hogy melyik 6n-dllapotb6l reagrilunk. M neh6zkesnek tfinik. Az auton6mia mindil sorsk<inyv. intimitiis kezdetbenk6nve Az t6k vagy a helyettesft6sdi, mivel az intir m6don. Az auton6m 6n-iillapowdlasztiis Majdnemolyangyorssi{ terin6szetess6, 6s tiiban pozitiv Gyermekis pozitiv Sziil6i r rdlt Felnin|ofejez6st javasbltaaz elgondc Prob16mamegoldi{s Schiffi kifejez6sekkel 6lve azr mond makt6l. Gy6gyitds: az ij vdlassttisok progressziv megtanuldsa

aztjelenti, hogy sorskrinywnentes. "54

ez ritkiin Nem sz6mit, hogy hogyan definifljuk a ,,sorskiinyvigy6gyitrist"' hogya gy6gyitis azijviilasztdsok gyakorsz6l6er"rrrerry.-dokta"igyakoribb, rir<ikre megtanul6sa-. progressziv liisdnak '-----ff"'"uf?f.i riltaldbanndhrlnyh6navdltoztatotta sorsktinyv6n, szignififdnsan tipasztal meg' Azutdn egy id6 pig vagy h6tig egitermZtt"i"t ,,emelkedetts6get" 255

ATAMA utdn sokszor visszafordul, hogy kisdrletet tegyen a r6gi magatartiisiival. Olyan ez, mintha a kliensek egy rdsze ldtni akarnd, hogy maradt-e valami j6 abban a r6gi magatartdsban. A kiilcinbs6g az, hogy felismerik, hol vannak, 6s nem maradnak ott sokiiig. A rgi magatartiis mdr nem olyan kiel6git6, mint volt 6s vannak (j viilasztdsaik, igy B'yorsankimozdulnak be161e. EI6g hamar eljon az az id5, hogy ennekm{r semmi vonzdsa nincs, 6s teljesen elhagyjrik. Taliin ezt a folyamatot a kcivetkez6 vers foglalja <isszea legjobban: Ondletrajz 6t r6vid fejezetben Irta: FortiaNekon L Sdtdlok az utcdn Egy m6ly lyuk van a jdrddn. Beleesem. Elvesztem... Nincs segitsdg. Nem az 6n hibdm Egy rirokk6val6srig kell, hogy kitaldljak. il. Ugyanazon az utcdn s6t6lok. Egy m6ly bruk van a jr{rdiin. t/gy csinSlok, mintha nem liltniim. Ujra beleesem. Nem tudom elhinni, hogy ugyanottvagyok. De nem az 6n hibiim. M6g nagyon hosszri id6 telik el, mig ki rudok jonni.

28.fejezet TA.TERAPIA
Aterdpiaegyolyan folyamat,amelyetarra terveztek,hogy az embereksegitEbbena fejezetbena TA-gyakolat ,egdr.iffi" rr|-ety", vrilioz:isukel6rEs6ben. 6s term6szet6t technikiiit vizsgriljukmeg.

On-terdpia

m.
Ugyanazon az utcdn sdtiilok. Egy m6ly lyuk van a jiird:in. Liitom, hogy ott van. M6gis beleesem... ez puszta megszokiis. A szemem nyiwa van. Tudom, hol vagyok. Az 6n hibdm. Azonnal kijovok. M. Ugyanazon az urcdn s6tiilok v6gig. Egy m6ly lyuk van a jdrddn. IMegkeriilom.

Mi sziiksdg van a teriiPiiira?

v.
Egy mdsik utc:in sdtdlok vdgig.
zJo

257

AT A M A vehetenl 6.skarrigdlhatom FelnStt er6feszft6ssel. Ebbenaz analitikus eszkcizokTAfegyrerzetenagybansegits6gemre lehet. Mindenesetrereferenciakeretemnek lehernek olyan r6szei,amelyeketGyermeki-ben fciltitt6bb fontosnak taliilok tril6l6sem szempontjiib6l. Ezeket kikin<is energi6valfogomv6delmezni. Ezt nem tudatosanteszem,rigy, hogy fenntartoma val<foltokat val6siigminden 6szlel6sdn, a amely ellent mondanaezekneka ldnyegi fdlreismer6seknek. Hogy ezekena tertiletekenviihozni tudja( ,,input"-ravan siii[valaki miist6l, akinek nincsenekmeg ugyanezen s6gem vakfoltjai. sorskijnyuiviselkedds cvermekkorunkban az,hogye: premissz{ja tiinden TA-terripia A 26. fejezetbenmegtanultuk' hosy i e&rli A m6dszeren kliens 6s a teraPeuta ses a Ezeket c6lokel6r6s66rt. mesfogalmazott leirt aitsanik- a27. fejezetben m6don- a A TA-ban a terfpiris kapcsolatazon ( Aklienst 6s a terapeutet rendbenvannak

.TA-TERAPIA

adjon lehet6s6get, amely nincs kit6ve sajdtvakfoltjaim vesz6lydnek. Kinek tes* j6t a terdpia?

A dmogatjdk. terapeuta6s a kliens koztis zavalat-haszndlva,amelyekkel ebben a k, hogy tanuljon min61tcibbeta TA-r6i' A t,'hofri vegyenekr6szt egy bevezet6kurrint amilven p6ld6ul ez' Ha a terapeuta Mindezzela kliensthozz6sebetekinthet.

lsaknem mindannyiunk szdmdravan az 6letnekolyan teri.ilete,ahol probldm:ikat d6ziink el6 magunknakazzal,hogy sorskonyvbe keriiliink. Ha igy van, lehets6ges, rogy 6rdemesid6t, p6nzt 6s elkotelezets6get szilnni rii, hogy teriipiiiba menjiink, rogy feloldjuk ezeketa sorkcinyviprobl6mzikat. A TA-terdpirit tehaitb:irki megkeresheri, akinek egy6ni probldmiii varrnak,a 'ut6 kapcsolatt6la munkahelyi nehdzs6geken keresztiil a komoly mentdliszavarodg. A srilyosabbrendellenessdgek kezeldsepszichiritriai oszt:ilyokonkell, hogy cirtdnjdk.

naszila" val6 c6lnak.Inkabb eszkiiz,amit a valtozasaKtrvloryamafaDafi onmasdban au, hogy ei6sziiris dijnt6sthozunk arr5l, hogy mdskdpi;;ii. i;fi;;;"g" "uuai o"rl fozunt .telekedni, azut{n pedi; nekiiillunk 6sv6ghezis vissziiLk' .. soha nem becsiilt6k az onmaga """'-fi".l az orient6ci6vala'TA-izakemberek elhriz6dJierripirikat.Nemv6rjiikel, hogya kliens szi.iks6gszerfien kedv6?Jhosszan itZ""p.f.", et t reket tolts<jn aizal, hogv.beldtishozl$l?l: Ttgi6tt,mesvdltozna' ftunft,ilyottu is: ,,h'l6sztirl6gy j6I' utdna majd Bprne ezt esv hfres -""Jlta"if probEgyes megkozelit6s' rer6piiis" ryors,latravan sziiks6ga ldiens 6s a terapeuta eliil is.

A TA hfrom { TA-terdpia j ellegzetess6gei

Ha elhatiirozod,hogy TA-ter{piiba mdsz,els6 ldpdsedaz legyenhogy keress :gykvalifilcilt terapeut6t6sktissvele szerz6d6st bizonyossziimriiil6s megtartiisdra. lzek lehetnek egydni konzultiici6k, vagy lehetsz csoport tagja is. Berne a TA-t :ls6dlegesen csoporneriipidsm6dszerk6ntk6pzelte el, 6s a legt<ibbTA-terapeuta n6g mindig jobban kedveli a csoportoskezel6st. A korrlbbi fejezetekbenmdr dwettiik a TA-reriipialegf6bbjellegzetess6geit. ,lzziikiit ezeket! A TA-teriipia gyakorlatakoherensteoretikus keretmunkdnalapszik,arnit ebren 1 kiinyvben elsajiitftottunk. Tudjuk, hogy az elm6let legf6bb 6pit6krivei az n-dllapot-modell a sorskonyv-koncepci6. 6s A szemdlyes vSltozis a dijnt4.simodell terminus rechnicusaiban Lithat6. A IV. 6szbentaldlkoztunk a TA leirdsdvalarr6l, hogy hogyandrintottiink mindannyian r58

iskokf,ja

A mai TA-ban hdrom f6 ,,iskoldt"kiilonbijztetnek meg. Ezek mindegyik6nek 6s teoretikushangsutya az,hogy melyik milyen ter6piristechnikdkat *.8";;;jdt el6nyben. r6szesit Kev6segydniTA-terapeutatartozrKI l4hoz.Val6jdbana szakmaihitel elnyer6st hogyk6pesmindhdromiskolam6dszereir re.-A ktivetkez6 rtivid v6zlatokbanbem eziiltalkiiliinboz6bbnektfinnek fel, mint i A lclasssilcus islcolo a ez iskokit az6rt nevezikfsy, me_+ koveti legszorosabbarr Berne A klasszikus t:ioijoron legkoribbi vdltozatot. A klasszikusszakemberek 6s munkat6rsaidltal

2s9

ATAMA eg6szsor analitikus modellt haszn:ilnak,hogy megktinnyfts6ka Feln6tt meg6rt6st dsugyanakkor,,horogra" kapjdk a Gyermekimotivdci6t.Ezekkoziil sokkaltaliilkoztunk a konyv korfbbi fejezeteiben:a drilma-hiiromsztig,az egogramma,a sztr6kprofil,.Vdlasztdsok stb. hogy a igy a klasszikus megkcizelit6sben kliens els6 l6p6seannak meg6rt6se, k6szft, hogy eljussonolyan hogyan alakftotta ki a probl6mdit. Azutdn szerz6d6st viselked6sivdltozdsokhoz, mintdb6l az auton6miamelyekjelzik a rdgi sorskcinyrri ribatrin6n5 kimozduliist.Felismert6k, hogy ahogyana kliensviiltoztatja magatartdsiit, val6szfnrilegelkezdmiisk6ppen6rezni is, de a biztatiis az 6rz6sekkifejezdsdre nem kcizpontik6rd6sea klasszikus TA-nak. cinmagalban A klasszikusiskola el6nyben r6szesitia csoportterdpi{t.Acsoportfolyamatot kcizponti fontossdgrinak tekinti. Ez aztjelenti, hogy a kliensneka t<ibbicsoporttaggal val6 interakcidja annak a problimrinak az rijrajritszdsa, amelyeta kliens hozott a terdpi:iba, amelyviszonta gyermekkorban megoldadanulmaradt probl6maszitu:ici6k rijrajdtsz;isa. terapeutaszerepeaz,hogy hagyja a csoportfolyamatotkjfejA 16dni,azut:in olyan m6don l6p krizbe,amely segiti a csoporttagokat, hogy tudatositsiik a jiitszmdkat, a helyettesit6sdit m:issorskonyrri mintrikat, amelyeketa tribbi 6s csoporftaggal6sa terapeutrival val6 kapcsulatukban mutattak. A klasszikusiskola n6zeteszerint a terapeutafontos funkci6ja, hogy a kliensnek fj Sziil6i rizeneteketadjon. Pat Crossman szerint a terapeutdnakhiirom dolgot kell biztositania,hogy ezt hat6konyanv6ghezvigye: v6.delem potencia. 6.s engedIy, Az enged{Iy megadfsiival a terapeutaolyan iizeneteketad a kliensneh amelyek aktivan ellentmondanakasorsk<inyvparancsainakvagynegativ ellenparancsainak. Ezekverbdlisan6tadhat6k,p6lddul: ,,Term6szetes,hogy aztErzed,amit 6rzel", vagy: ,,Ne dolgozzolyan sokat!" Az engeddlyeket terapeutamodelkilhatja. a Ha el akarja fogadni a terapeuta enged6ly6t,a kliensnek Gyermeki-benrigy kell 6reznie,hogy a terapeutaa Sziil6i-bener6teljesebb, vagyisnagyobbpotencidval rendelkezik, mint a val6s sziil6, akit6l a negativiizenetekjottek. A kliensnekfgy is kell ldtnia a terapeutdt,mint aki kdpesvddelmet biztosftania szdrnyfikcivetkezm6nyekkel szemben,amelyek- att6l tart - abb6l sziirmaznak, hogy nem engedelmeskedik a sziil6k negativparancsdnak. Az ijrodiintisi islcola

TA-TERAPIA nyisdgrienergidthaszndlfel, de nemjut sehovii.Ezt a helyzetet zsdkutcdnaktevezztik. A Gouldingosokolyan m6don dolgozt:ikki Perlselmdletdt,hogy a zsiikutciika jelennek meg.A terripiriban zsdkutca-elhatdrozrlst a kiilcinbciz6 6n-dllapotokkcizcitt munkak6nt" ismert. amely,,kdt-sz6kes illtaliiban a gestalt-technikdvalalkalmazz{k, bels5iitk<iz6rszeitkdt kiilcinbciz6sz6kbek6pzeli, A kliens sajiit szemdlyis6geinek egymds utdn mindkdt fdllel azonosul 6s dial6gust folytat a konfliktust felold6 tiirggyal. Ebben a folyamatban az elfojtott Gyermeki6rzdsekgyakran a felszinre kerillhetnek. jobban hangsulyozzdkaz Az rijraddnt6si terapeutiik a tdbbi TA-terapeutilnril nem rigy tekinegydnifelel5ss6get. rijradrintdsimunk6bana ter:ipi:isszerz6d6st Az amelyet kliens 6sterapeutakcizritt:elkcitelezetts69, tik, mint kdtoldalf megegyez6st a kliens saj6tmagdnakvrillal, 6s a terapeutaennekcsaka tamija. A terapeuta nem ves4hogy tij m5dokon viselkedA ad a kliensnek,,enged6lyeket". kliens enged6lyt jen 6s 6rezzen,6s a terapeutaitt mint pozitiv modelljelenik meg. Hasonl6k6ppena potencidtugytekintik, mint valamely er6forrdst,amellyela kliens mdr rendelkezih 6sazt nem a terapeutabiztositja. dolgoznak,de nem kcizponti Az rijradcint6si terapeutiik gyakrancsoportokkal k6rd6ssziimukra a csoportfolyamat. terdpiainkribb k6t ember kcizcitttortdnik, a A csoporrtobbi tagia pedig tanrik6nt mrik<idikkrizre 6s pozitiv sztr6kokat biztosit, a hogybritoritsa 6s meger6sitse vdltozdst. Amig az 6rz6skifejezdsek<izpontijelent6s6gtiaz rijradcint6simunkiiban, az hogy a kliens sziimiira fonehhezaz iskolihoz tartoz6 terapeutfk hangsrilyozzdk, fontos a kliens szdmdra,hogy tos, hogy meg is 6rtse,ami tcirt6nik.Hasonl6k6ppen viiltoz:isra krisscin amellyel gyakorolja 6smeger6olyan magatartiisbeli szerz6d6st, siti rij dont6seit. A Cathexis-islcol<r a Az V. r6szbentaldlkoztunk a Cathexis-iskoLinak TA-ehndletheztett fontos kiegdszitdseivel. Schiffekeredetilegrigy alapitottiik a CathexisIntdzetet, mint a A pszichotikusbetegek gy6gykezel6si krizpontj:it. Olyan megkrizelit6sthaszn{ltah (reparenting) neveztek.Ez azon az el6feltdtelezsen amelyet,,rijrasziil6sit6snek" hogy az ,,6riilts69"rombo16, Sziil6i iizenetek eredm6nye. A alapszik, krivetkezetlen kezeldssor{n a klienst br{toritjr{( hogy korai gyermekordban regrediiiljon. Ennek sordn a kliens dekathekuilja,,5riilt sziil6i" 6n-iillapotiit, vagyis minden energiiit visszavon hogy djra6pitsefelnobel6le. Ezutdn sz6szerintmegkapjaa lehet6s6get, v6sdt, 6s ezalatt a terapeuta biztositja a pozitfv 6s kcivetkezetes Sztil6i inputot. Szerencsirea ,,feln<iv6s" miisodik alkalommalsokkal gyorsabbantcirtdnik, mint e az els6 alkalommal. De m6g igy is az a helyzet,hogy a feln6tt ,,gyermek"egy id6re er6senfiigg6v6 vrilik rij ,,apjrit6l"vagy,,anyjdt6l".A kezelsnekez a stflusa tehdt valaig6nyel a terapeuta rCszdr6l, biztos hiitteret 6s magasfokri elkcitelezetts6get korai napjaibana Schiffeklegrilisanadoptdlmint pszichidtriaihdtteret. A Cathexis tdk,,gyermekeiket", mostanraigencsak fgy kiterjedt a ,,Schiffcsaldd".Kciztiiktaftllterapeutiija6s tandra. hat6 a mai TA j6 n6hrinyelismert szakembere, A schiffi m6dszer e terripiribanhat6konynakbizonyult a nem pszichotikus 6s is. betegekkel A hangsrilyitt a f6lreismer6sek fjradrtelmez6sekkonfrontdl6ddsdn helyett az embereketarra biztatjdk, hogy gondolkodjanak6s alapszik.Passzivitris 267

Bob 6s Mary Goulding a megteremt6i annak a terripids megkrizelit6snek, amely a TA elm6letdt a Frederick (Fritz) Perls iiltal kidolgozott gestalt-terdpia technikiijdval kombinrilja. A Gouldingosokkimutatjrik, hogy a korai d<int6sek inkdbb 6rzsi,mint gondolkodrisipozici6b6l sztiletnek.Ez6rt,hogy az egy6nkildpjen a sorsk<inyrrb6l, tijra kontaktusbakell keriilnie a Gyermeki6rz6sekkel, neki amelyeket a korai donts idej6n tapasztaltmeg; ki kell fejeznie azokat az 6rz6seket, a 6s korai dcint6stuj 6s megfelel6bbijraddntdsrekell viiltoztatnia. Ez tcirt6nhetfantrizidval vagy dlommunkiival, vagy egy gyermekkoridrdmaijelenet megmunkiildsdval, amellmeksordn a kliens visszaemldkezik korai traumiisjelenetre 6srijra megtaegy pasztalja azt. Bob 6s Mary Goulding k<ivetikPerlst amikor rigy gondoljr{k,hogy ha valaki beleragad egy probldmriba,ez azt jelenti, hogy a szem6lyisdg rdsii ellenkez6 t6t irdnyba tcirekszikazonoser6vel.A tiszta eredm6nyaz,hogy az egydnnagymeny260

ATAMA

29. fejezet A TA AZ OKTNTASNArufS

A SZER\MZETEKBEN
meginduliisa6ta Eric Bernerigy tekintette,mint a ,,t{rsas A TA-r,fejl6d6s6nek A tevekenysdg'eim6let6t 6s miit a csoportmxnkam6dszer6t" TA ncivelhetimajdahol emberekmds emberekkelfoglaitrirekvdshatdkonysrigdt, nem mindei emberi

setre,

Am.i. a ,,hdrom

iskoldn"

trtlvc:n

Kiiltinbs6gek az ohtati{si-szervez6si 6s a klinikai alkalmazdsok kiizdtt

A TA alapelm6lete ugyanaz oktatiisi ds szervez6si c6lra, mint kiinikai alkalmaz6sra, ahangsrilyokban 6Ji technikriban azonban kiilonbs6gek vannak. A TA-szakemberek k6pz6se figyelembe veszi ezeket a kiiltinbs6geketR klinikai muikriba.t a szerz6ddsriltaliban kdtoidahi, a terapeuta 6s a kliens kcizdn jrin l6tre.Ezzelellent6tben az oktatiisi 6s szervezeti teriiletenv6gzett munka dltalibln hdromoldahi szerz6d6st felt6telez. Az iizleti szerz6d6st a terapeuta 6s a szponzordl6 c6g kciti a c6g tagjainak jav:ira. P6lddul egy i.izleti c6g szerz6dtethet egy TA-szakembettl hogy a, ilkalmazottakkal dolgozzon. A szerz6d6st is legaldbb r6szben a szakember 6i-a fizet6 f6l koti, nem pedig azok az egy6nek vagy csoportok,

rA f6bb fejl6d6si vonalai leginkribb kiviil esnek a ,,hiirom iskola" hatd. 4 rain. Ennek kdt p6ldrija Erskine 6s Zalcman Helyettesit6 rendizere is Kahler -qi Mini_ soi'sktinyve. Mindk6t terdpids modell kidolgozti a saji{t megkiil<inbciztet6 teriipiiis megkcizelitdsdt.

k<izvetleniil a kliensei rudomdsdra hozza'

162

rAMA

ES A TAAZ OKTATASBN,I A SZERVEZETEKBEN

Trqnsakci6lc,

sztr6kok,

iddstrukturdlds

iervezeti

alkalmazfsok

-dllapotok

alkalmaztiik olyan szem6lyzetkik6pz6s6A tranzakci6anal(zist szdleskorfien vannak az emberekkel,p6ldriul recepci6sok6s ben, akik kcizvetlenkapcsolatban felvev6 tisztvisel6k.Megtanuljdk,hogy hogyantartsdk fenn a kommunikiici6 szabad riramkisdtparalel tranzakci6k ritjrin, vagy hogyan keresztezz6ka potencidlis vitilt egy tranzakci6keresztezdsdvel. Sziil6-Gyermek van a teljesftm6ny-motiv6nyilv6nval6szerepe A szrnik-mintdkelemz6s6nek Az ci6 ncivel6s6ben. igazgat6knakmeg kell tanulniuk pozitiv sztr6kot adni a j6l elvigzeft munlui6rt, 6snem csaknegativokata rosszulv6gzettmunk66rt. A ,,kiilonvonatkozik: amfg egyik elv briz6 sztr6k a kiilcinbriz6embereknelC' a k<ivetkez6kre a emberbena legnagyobbmegel6ged6st f6nok dicsdretevdltja ki, addig a mrisik szabads{gjelentia pozitiv sztr6kotnagyobbb6r vagy hosszabb emberszdmdra Amikor az iddstrukturdkist vrzsgilljuk, n6ha kideriilhet, hogy a gyfl6seken id6. Ahogy a j6tszmrikndl,tal6n itt is ezekjelentik kev6saz aktivitiis 6ssok a szabad Az az emberi er6forriisok legnagyobbid6pocs6kolisdta szervezetekben. egy6nek beliil nem kapgyakranfordulnak ajdtszmihoz, ha unatkoznak,ha a szervezeten A vagy foglalkoztatdst. szrr6k-mintrlkmegvdltoztatdsa6s nak megfelel6elismerdst noveldsecsodiikattehet a jiitszma-jiit6k megsziina pozitiv kihiviis lehet6s6geinek procedrirdja tet6se6s a produkrivitfs novel6sedrdekeben.ATAszerzddds-k6.sr(tdsi szint6n segitheti a szervezetienergidt abban, hogy 6pftd jellegf tev6kenys6gbe fogion a burkolt c6lokhelyett. bizonyrl a szervezetialkalmahasznosnak A schiffi koncepci6szdlesktirfien probl6mamegoldds eszkoze. KiilciMatrix a szisztematikus ziisban.A Fdlreismerdsi ahol az informdci6kat6sinstrukci6kat a,,vonahasznos, ncisen olyan szitu:ici6kban vagy eltorzulhatnakritkijzben. A verbillon adjrikle", 6sitt a r6szletekelveszhetnek 6rint6legesvagyblokkol6 tranzakci6kismeretenovelheti a komlis f6lreismerdsek, munikiici6t 6sjavithatja a takilkoz6k hat6konysdgiit.

A TA az oktatdsban
Az auton6mia tiszta gondolkodiist 6s hat6kony probl6mamegolddstfoglal Ez6rt kifejleszt6sdben. ezenk6szs6gek magdban. oktat6 c6lja a tanul6k segitdse Az az auton6mia mint v6gc6l legaft{bbolyan relevdnsaz oktat6i munkdban, mint a klinikai munkdban. keriil a hallgat6kkal, kapcsolatba Az oktat6 hosszabb tiivon 6s szemdlyesebb Az mint ahogy a szervezetimunkiiban lehetsdges. oktatdsi krirnyezetben- term6I

ATAMA szet6n6lfogva kiilonosen val6szinli -, a hallgat6k ,,eg'y arcot tesznek"a tan6rra,6 pedig a mriltnak ezeket az rijrajftszdsait Sziil6i szerepfelvtel6velellensrilyozza. Segithet ennek az elheriil6s6ben, a sorskcinyv-elm6let6r6l ha tudomdst szerez,6s megtanulja saj{t sorsk<inyve tartalmdt. A gyermekifejlSd6sTA-elm6leteiirdnyithatjiik azoktat6t abban,hogyhat6konyan foglalkozz6ka fejl6d6skiikinbriz6 ldpcsSfokain lev5 fiatal emberekkel.

ES A TAAZ OKTATASB4N E SZNNWZNTEKEE]V seg(tia tandrokat 6shallgat6kat abban,hogy alkalmazdsa Aszerz6d6,s-k6,szit6,s jusssanaka tekintetben, hogy mi6rt vannak itt, 6s azt tiszta, nyflt megegyez{sre hogyantudjfk a legjobbancsindlni. A p as s siv it tis ko nfr o ntdkits s

En-dtloLpotok Az alapvet6 6n-:lllapot-modellt krinnyen meg6rtik a gyerekekkorai iskolai 6veik folyamdn.A TA egyszerfinyelve segit enneka megtanuldsdban. megvizsHa gdljdk mindhairomdn-dllapotuktartalmdt 6smotiv:ici6j{t, a tanul6kjobban k6pesek lesznek arra, hogy saj:lt c6ljaikat 6s vdgyaikat min6l tisztdbban megismeddk.A tapasztalatoknakaz ismerete a legval6szinfbbenakkor hat6kony, ha mindh:irom 6n-iillapotnaktetszik. Kiikinrisen fontos felismerni,hogy a szabadGyermekia kreativitiis 6s az energiaforrdsa a szemdlyisdgben bele kell dpiteni a tanuliisi folya6s matba. Az oktat6nakmagiinakszabadbejrirrissal rendelkeznie kell minden 6n-rillapotiba. Az id6 legnagyobb r6sz6ben a Feln6tt probl6mamegoldristdemonstrflja. Gyakran a pozitiv lriinyit6-Szabillyoz6Sziil6i-b6lkell sziliird hatdrokat lefektetnie, vagy gondoskodilstmutatni a pozitiv Gondoskod6Sziil6i-b61. Gyermeki-be keriilhet, hogy modellizr4lja spontaneitiis,intuitiv k6pess6g a tanul6s6lvezet6tis. a 6s

6rdek6ben. gondolkodiis6s az aktiv probldmamegoldais

Trqnzo.,kci6k,

sntrdkole, idflstruktur

dkis

A tranzakci6analizis hasznos kommunikiici6fenntartdsdban a taniirok 6shallgat6k kdzdtt, tisztiin, rejtett gondolatokt6l mentesen. AVdlaszttisokhaszndlata segitheti a tan6rokat 6s tanul6kat abban, hogy kitrirjenek a ,,lezirt" Sziil6iGyermeki interakci6kb6l. Az e16friisos magatartiis6szrev6tele elkeriil6se 6s nagy segftsd,getjelent a kommunikdci6 tisztitiis:iban.Nagy kiilcinbs6gvan a k<izrin,ha megtanulunk valamit, vagy ha megpr6bdljukmegtanulni. Az 6raad6kjobban haladnak,ha sietsdg helyett az idejiiketjobban kihasznifljdk. Ahallgat6kis javithatjriktanuftisitechnikrijukat, ha megeldgednekazzal,hogy elegettanultak, dsnem trizik ki a mindent elfedS,,t,6gy tok6letes"el6frdskcivetelm6ny6t. A sztrdkok 6s az id6strukturdld.sra val6 figyelem ugyanannyirarelevdnsaz oktatdsban, mint a szervezetimunlai.ban. osztdly6s az el6ad6teremki.ikincisen Az gazdagt{ptalaja ajd*zmdknak6.sahelyettestt1sdinek.hallgat6k olyanjritszmdkat A j:itszhatnak, mint pdldriul az ,,ostoba", nem k6nyszerithetsz engem semmire" (potencidlis Atkapcsoliissal l6sd, mire kdnyszeritettl).A tanilrok jritszhatjaik: a Nzd, ldthatod, hogy mindent megpr6bdltam. Csak segiteni pr6bdlok rajtad. Es mi6rt nem-et vagy sz6ps6ghibrit. A jiitszma-elm6let .. ismeretek6pess6 teszia tanul6kat6s taniirokat arra, hogy elkertilj6k ezeket az improduktiv vitdkat 6s haladjanak a tanit{s stanuliis tev6kenys6g6vel. 266 267

HOGyAIV FE/t 60 0r'r e rez

3O. fejezet
HOGYAN FEJLODOTT A TA?
Kcinyrriink els6 publikrici6stanulmdnya6ta 30 6v telt el. Akkoriban Eric Berne megjelentette az els6szakmaicikket, amely a ,,Tranzakci6analizis" cfmet viselte. A harminc 6vnek tobb mint a fele eltelt Berne 1970-benbekcivetkezett korai haliila 6ta. A TA-nak - Berne-hez magS\oz hasonlatosan- az apa korai elveszt6s6vel kellett szembesiilnie. Ebben a fejezetbenBerne6let6tk<ivetjiiknyomon,tovribbrigondolkod:ism6djdnak eredet6taz 1950-es 6vekkezdetdn azt megel6zSen. L957-etk<ivet6 6s Az 30 6v el6szrir a korai fejl6d6s f:izisrit ldtta, egy maroknyi TA-szakember termdkeny elm6j6ben Amerika nyugati partjain. Berne legsikeresebb mrive, az Emberijdtszmdlg a 60-es6vek kozep1naz 6rdeld6d6s kciz6ppontj:iba 6llitotta a TA-t 6s ezzela tdmegesn6pszerfis6g 6vtized6nek kezdet6t megjel<ilte. is Az l970-es 6vekv6g6t6lmostandiga konszoliddl6dris korrit 6li. A TA numerikus kcivetdse l976-os csricsr6l jelenlegiszintreesett,amely,bdr alacsonyabb, az a de stabil 6s m6g mindig magasabb, mint a korribbi6vekben. elm6let 6sa gyakorAz lat lerisztult 6sfej16ddsnek indult. Taliin mind kciziila legfeltiin6bb,hogy a TA irdnti 6rdekl6d6s az eg6sz viligra kiterjedt. Most mdr nemcsak Amerika nyugati parrjai hoz, nem is csupdnaz angolul besz6l6orszdgokhoz kcit6dik,a TA-kcizriss6g val6ban nemzetkoziv6viilt.

Eric Berne 6s a TA eredete

Eric Berne Eric LennardBernstein-kdnt szi.iletett 1910-benMontrealban.Apja orvosvolt, anfra pedig fr6. Korai gyermekdvei boldogokvoltak,6skiilonos 6lvezettel kfsdrte apj:lt orvosi kcinitjain. A kis Eric kilenc 6vesvolt, amikor apja meghalt. Vesztesdge m6lyen 6rintenea kisfift 6snagyhatdssal volt Bernekds6bbifejl6d6sdre. Ambici6zusanfdt6l brltoriwa,Berne orvosiegyetemre ment, 6s 1935-ben owosi diplomiit kapott. Rtividdel ezutdn Amerikriba kdltdzdtt 6s pszichidtri:ival kezdett foglalkozni. Amerikai iillampolgdrlett 6snev6t Eric Berne-revdltoztatta. 1941-benpszichoanalfzist kezdetttanulni,PaulFedern vezet6s6vel. a II. Ezt viligh:iboni szakitottaf6lbe, 6sBeme 1943-banpszichidterk6nt csatlakozotta hadsereghez, Ebbenaz id6szakban kezdteel a csoportterdpiilt gyakorolni.Nekifogott a pszichidtridval 6s pszichoanalizissel kapcsolatos irodalom gyrijt6s6nek Ezekk6pezt6k k6s6bbi(rrisaialapjait. 1946-ban, leszerel6se utdn (jra elkezdtepszichoanalirikus k6pz6s6t, alkaez lommal Erik Eriksonirinyitrisrival. A neh6zmunka id6szakrit kezdte el, amely 6lete jellemezte,a magiinpraxist hiitralev6 r6sz6ben kombindlvahivataloselfoglaltsiigokkal 6s irilssal. Els6 krinyvdt,/z elmetevdkenys6,g'-t 1947-benadta ki; ezt 1957-ben rijra kiadtdk ,,Egr laikus iltmutat6ja a pszichidtridhoz6s psrichoanal{rishez" cfmmel. 1949-ben Berne publikrilta az intuici6 termdszet6vel foglalkoz6 hat szakmai cikke k<jziil az els6t. Att6l az 6vt6l kezdveegdszen 1958-ig ezekbenjelentek meg azokaz elgondol:isok,amelyekreBernea TA fejl6d6sdtalapozta. 268

1956-banjelentkik6pz6s6t. Eg6sz alatt Bernefolytattapszichoanalitikus id6 int6zetndl,de visszautasitottiik. kezetttagsiig6rta szakmaipszichoanalitikus E visszautasitdst6l sarkallvaBerneelhatiirozta,hogy egyedtilkonstrurilegyfj megkiizelit6sta pszichoteriipiiihoz.Ennek az 6vnek a v6g6rek6t rijabb dolgozatot adott ki az intufci6r6l. Ezekbenel6szor fejtette ki a Sziil6i, Feln6tt 6s Gyermeki analfzis"kifejez6sthaszndlta. dn-iillapottal kapcsolatosn6zeteit, 6s a ,,szerkezeti Ezeketa cikkeket 1957-benpublikdlta. Berneirt egy rijabb dolgozatot,amelyet az be A AmerikaiCsoportpszichoteriipids Szcivets6Snekmutatott 1957 november6ben. A cime,,Tranzakci6analizis: csoportterdpiarij 6shatdkonym6dszere". Ebbena cikkben, amely a kcivetkez66vbenjelent meg nyomtatdsban,Berne koncepci6a ujrafogalmazta Sziil6i, Feln6n 6s Gyermeki6n-:illapottalkapcsolatos jdt, 6sbevezette jdtszma6s a sorskonyu fogalmiit. Igy a TA-terdpiaalapvet6kerete a mairk6szen volt. Milyen ember volt Berne?Az emberek,akik ismert6k,kiilcinboz6eml6keket volt, tiiEgyesek mondj6k,hogy zseni6lis azt hordoznakosszetett szem6lyis6g6r6l. mogat66s tr6faszeret6. Mrisok 6les nyelvfi, verseng6 t:ivolsdgottart6nakv6ltdk. s hogy tiszta gondolkod6volt, 6smegkovetelte tiszta gondolkoddst a Annyi bizonyos, is miisokt6lis. Eza min6s6ga TA-elm6letkoherens struktrir6jdb6l kidertil szdmunkra. Eg6szprilyafutdsasordn Berne fenntartotta az intuici6 iriinti 6rdekl6d6s6t. kezdet6t,megmutatjaaz Azonkiviil, hogy ez biztositotta BerneTA-koncepci6jrinak a hangsrilyis, amit a ,,marsigondolkodrisra"fel<tetett:a rejtett 6s nyflt iizenetek meg6rt6s6re. Berne individualista volt, s6t l6zad6 is. Csak taldlgathatjuk, hogy vajon a pszichoanalitikus int6zmnyt6lkapott visszautasftds volt-e eredetilega TA kialakit:isiinakoka. De sikeriilt egy pszichoterdpiris m6dszertmegval6sitani,amely,,megttirte" az int6zm6nyszabdlyait,ahogy Bernel6tta 6ket abbanaz id6ben.Ugy v6lte, hogy az lenne az idea{lis, az embereketgyor-san ha meg lehetne gy6gyitani, nem pedig 6vekendt tan6 terdpiiiban kezelni 6ket. Ugy dontott, hogy a TA a laikusok nyelv6nkell, hogy besz6ljen,nem pedig latinul vagy gorogiil, hogy a kliens 6s a terapeutardgtdn egfiittmfik<idhessenek gy6gyitris a folyamatiiban. gy<ikerez6 Paradox m6don,Bemelegmdlyebben elgondoliisai egyenesen orvosi hiittrb6lsz:irmaztak. taldnnemcsupdn sajritorvosik6pzetts6g6t Ez a tiikrrizte,hanem apjdvaltciltritt boldog gyermekkor:it is. Amikor Bernemegirta a ,,Tranzakci6anal{ris a pszichoterdpidban" mfiv6t, latimrl dedikrflta. c. David eml6k6nek, az aki ,,Edesapdm, orvosrudomdnyok doktora,a sebdszet mestere a szegdnyek 6s oryosavolt." Berne szdmdraa hat6kony terapeutiinak val6di orvosnak kell lennie. Ezzel nem azt mondta, hogy csak orvosi diplomdval rendelkez6klehetnek terapeutdk. Ellenkez6leg iillftotta, hogy minden terapeutiinakel kell fogadnia az orvost6l azt vrirhat6felel6ssdget. Azigazi orvos - mondja Berne- mindig el6szrir6s els6sorban betegegy6gyrtdsdra orient:i16dik.Ugy kell a kezel6stmegtenreznie, hogy minden fizisAbantudja, hogy mit csin:il 6s mi6rt csinrilja.Ez m6g mindig kovetelm6ny a 'IA-szakemberek hitelesitds6n6l.

A korai 6vek
Az 1950-es6vekelejt6lfogva Berneis munkati{rsaiszabdlyos klinikai szemindriumokattartottak. 1958-bankialakitottdk a SanFrancisc6-i Szocidlpszichiritriai 269

A TAMA Szeminiiriumot (SFSPS), amelynek tagjai minden kedden Berne lakds:ln gyfiltek rissze.Tobb n6v- 6s hellvdltoztatdssal ezek a szemindriumok eg6szena mai napig tartanak. Azokban a korai 6vekben a San Francisc6-i szeminiiriumok term6keny talajnakbizonyultak a TA elk6pzeldsek fejl6d6s6ben. Berne Tra nzokci6analtzis a pszichoterdpidban c. kcitete az els6, teljes eg6sz6bena TA-nak szentelt kcinyv. 1961-ben jelent meg. Ezt 1963-ban kiivetteA szerve zetek 6scsoportok stntkturdja 6s dinamikdja. ATranzakci6analizk Bulletin 7962-ben indult, Berne volt a kiad6ja. Az SFSPS tagsdga sok olyan embert foglalt magiiba, akik j6l ismert figuriik a TA klasszikus iskol:ijriban, mint p6ldriul Claude Steiner, Jack Dusay, Stephen Karpman 6s Franklin Ernst. Szint6n a korai szeminiiriumi takilkoz6k reszwev6je volt Jacqui Lee Schiff. Ezenkiviil Eob Goulding klinikai szupervizi6ba ldpett Bemnel a 60-as 6vek elej6n. igy vetett6k el a jelenlegi k6t mrisik TA-iskola magvait, amit a 28. fejezetben imrnk le. 1964-ben Beme 6s koll6gdi kialakitottdk a Nemzetkozi Tranzakci6analizis Sz<ivets6get (ITAA), annak a t6nynek az elismer6sek6ppen, hogy a TA-t mdr az USA-n kiviili szakemberek egyre ncivelcv6 sziimban k6pviselt6k. Ugyanakkor az SFPSelnevez6s San Francisco Tranzakci6analizis Szeminiiriumra viiltozott (SFIAS). Az 1964-es 6v szintdn m6rfcildk6 volt a TA tcirt6net6ben. Ekkor adtdk ki az Embei jdtszmrikat. Berne rigy gondolta, hogy a krinyv szrik szakmai 6rdekl6d6sre tarthat szdmot. Ehelyett a kcinyvbestsellerr6 viilt. Ahogy sikere vildgszerte elterjedt, a TA nyelve 6s elgondol:isai megragadtiik az olvas6kcizrins6g sz6les trimegeinek figyelm6t.

FEIL6NOTTETEZ HOGYAN tetsz6sre taliilt, ha n6ha idioszinkretikusnakis trint fel. 197tr-benMuriel James6s Fritz a c. Dorothy JongewardGy6mi sztiletett mrive dsszehozta TA-elgondoleisokat gkrizelit6s6vel. Perlsgestalt-me h6labdrija elkezdett gorogni.Az ITAA tagl6tszii6rdekl6d6s6nek A kciz<ins6g 5000-ren6tt 1973-ra.Ezutdnfolyamatosan ma, amely1000 koriil volt 1971-ben, nrivekedett, amig el6rte a majdnem 11 000-escsticsot7976-ra. Krizbena TA mindhdrom iskoldja az elmdlet 6s gyakorlat tovdbbi fejleszt6svel foglalkozott.JackDusayeredeti cikke az egogrammdkr6l1972-benjelent meg az aTAlJjsag-banUgyanebben 6vbenBob 6sMary Gouldingkctzdlt6kelgondoldsaikat az fjradrint6sr6l 6s a parancsnokr6l,6s a Schiffek megalapitottdk a Cathexis Intdzetet. Taibi Kahlemekaz el6iriisokr6l 6s a mini-sorskcinvw6lirott munkdia, amelv jelent meg afAtjsdg-ban, rij utat jelenten a TA szrimriia. Kahler elSszrir 1974-ben elgondolisaikiviil esteka f6bb iskokik keretein. Esbdr a mini-sorskiinyvszil:irdan gyrikerezik TA alapjaiban, bevezetn6hf ny olyan elgondoliist,amelyt6l Bernenem a is hallott 1970-ben bekcivetkezett hal616t megel5z6en.

Nemzetkiizi meger6stid6s
Ha a TA Bernekorai intuici6r6l irt tanulmiinyaibanfogant meg 6s 1957-ben sziiletett,akkor 1978-banlett nagykonivd.Erre az 6we az ITAA tagl6tszdma8000re esettvissza. sziim,bdr cscikkenS E m6rt6kben, tovdbbhanyatlott,6s tr985-re de 5000lnirtil stabilizdl6dott. A TA rijdonsdg6rt6ke trimegkommunikici6ban megkopott. Ez a hanyatliis a r6sze.Fonazonban TA tortdnet6nek a csupdn r6sze,6s el6gg6 kis elhanyagolhat6 tosabbenn6l, hogy a TA mint diszciplina be6rett, 6s szakmai megkrizelit6sk6nt nemzetk6zi elismer6sretaftilt. Ebben a tekintetben nem volt rossz, hogy a TA pszichol6giai"im:izsilt, amelyrea gyors elterjed6s6veiben elveszftette a,,n6pszerri tett szert. K6t konyvjelent meg 1977-ben,amelyekezt a v:iltoziist szimbolizdljdk.Mind sz{nt{k. A u'ana kett5 szimp6ziumk<itet volt, els6sorbana szakmaikrizrins6gnek zakci6analizis Berneutdn c. mrivet Graham Barnesadta ki, 6s a TA elm6let6nek6s gyakorlatdnak fejl6d6s6t dokumentdltaBernehaliila 6ta. Muriel Jamesvolt a kiad6ja A tranzakci6analizk pszichoterapeutdk tandcsad6k 6.s szd,mdra munc. technikdja kiinak, amelya TA alkalmazdsdra risszpontositott. m6lys6gdhez sz6A TA-ir6ka tovdbbiakban hozz6adtak TA-gondolkodds a 6s less6g6hez. RichardErskine6s Nlarilyn ZalcmanRacketrendszer6tp6lddul el6szrir 1979-benaTAUjsdg egytkcikk6benadta kozre. felel viliigszerteelismertszabvdnyoknak A szakmaikdpzds6s a TA-k6pesit6s meg.Jelenleg ITTAA6saz EATA(Eur6paiTranzakci6analitikus az Tiirsasdg) adjaki. A TA iriinti aktiv 6rdekl6d6s USA-nkivi.ilmiir az elterjed6sf6 id5szakael6tt az TAmegkozelit6s6t megkezdSdritt. 1965-bena csoportinterakci6 Mrir tanftotta John Allaway professzorLeicester-ben, Angliriban. Az ilyen formrijri k6pz6sa mai napig folytat6dik. Az ITAA 1965-ristagsiigamdr tartalmaz az USA-n kivi.il neveket. Ahogy a tagsdg sziimdttekinrvencivekedett, n6tt az USA-nkiviili tagoh sz:ima.1976-ra, rigy amikor az ossztagl6tsz{mlO 000 felenire emelkedett,2000 volt az USA-n l<ivrili 271

Az elterjed6s

6vei

Az Emberijdtszrnrikkereskedelmisikerenem eredmdnyezett azonnali robbaniist a TA-t haszndl6szakemberekkrir6ben. ITAA 1965-<is Az cimlistdja cstpiln279 nevettartalmazott.Ez a kis sz6mriszakember azonbana TA elm6let6ben gyakor6s latdban komoly fejl6d6st 6rt el. 1965-ben a Schiffek, akik mosr az USA keleti r6sz6bendolgoznak, elkezdtdkpszichotikusbetegekkel val6 munkiijukat. BerneA csoportterdpiaalapelvei mriv6t 1966-banadtikki, 6sugyanebben 6vbenjelent c. az meg Steiner cikke, a,,Sorskcinyvekdsellens orskonyvel{'a TA Bulletin-b en. 1968-ban az ITAA tagsiiga500 f6 fdl6 emelkedett,6s StephenKarpmandriijelent meg egyTABcikkben. ma-hdromszcige el6szor Berne eg6sz alatt folytatta a kemdnymunkiit. 1970-rek6t konyv k6ziratrit id6 fejezte be: A szexaz emberi szerelemben a Mit mondasz heII6 ut<in?Kcinyvei 6,s a jriniusdbanszivinfarktussal megjelen6st azonbanmdr nem drhettemeg, 1970k6s5 szrillitottrik k6rh{zba. El6sz<ir biztak abban,hogy rendbejon, de a mdsodikinfarktusjrilius 15-6nelvitte. ATranzakci6analais Ujsd.g szdmdt els6 1971-ben Berne eml6k6nek szentelt6k. Ugyanebbena szdmbanAron6sJacquiSchiffpublikr{ltarittcir6cikkdt a,,passzivitiis16l" 6s StephenKarpmankcjzcilte irdsdt a,,Vrilasztdsokr6l". Csakrigy,mint Berne sajdt mrivei, k6t mrlsik konyv is irdnyitotta a kcizrins6g figyelm6t a TA-ra. Thomas Harris En ok6. vagok, te is ok6, vagl c. mfive 1967-ben jelent meg. Az Emberi jdtsnndld<aleilentdtbenezt a krinyvet ir6ja eredetileg is a laikus olvas6koz<insdgnek szdnta,6s rigy mutatta be a TA alapelveit,hogy azonnal 270

AT A M A azonbannem csokkenttovdbbardnyosan tagokszdma.A taSldtsziimcsokken6s6vel beliil ez a szim ncivekeaz USA-nkiviiliek l6tszilma,igy az riltakinoscsdkkendsen Ezt d6stmutat. Az ITAA egyrenriveked6m6rt6kbenvrilik nemzetkdziv6. tiikrcizi az amely a kiinyv kiaddsdnak ITAA szerkezet6nek n6h:iny alapvet6 rijraszervez6se, ideje alatt is folytat6dik. a ligy Ahogy a TA ir{nti 6rdekl6d6sviliigszertemegnrivekedett, szervez6dtek T6rAz helyi, nemzeti 6skontinentiilis TA-szervezetek. Eur6paiTranzakci6analizis sasiigot 1964-benalapitottd\ 6sjelenlegtcibbmint 2000 tagot sziimliil.1975-ben tartotta els6kongresszusdt, kcivette1976-banaz els6piinamerikaikongresszus. ezt Eszak- D6l-Amerik6ban, 6s NemzetiTA-szervezetekvannak Eur6pasokorsziigdban, Azsi:iban6sAusztrdliiiban. minden jel arra Baira TA-t lassabbanfogadtdk el a keleti blokk orszdgaiban, mutat, hogy ott is gyiilekezneka hivek. 1987 jantt|qSbanITAAldtogat6k csoportja adta az els6 TA 101-eskurzust a Kinai N6pktiztdrsasdgban.

FOGAI,MI SZOTAR
AKASZT6FA (GALLoWS): olyan kommunik{ci6, amelyben az egy{n mosolyog valami fiijdalmasr6lbesz6l. vagy nevet,mik<izben AIJIPHELYZET (BASICPOSITION):ugtana4 mint az 6lethelyzet. olyan szemdlS aki magdt elnyoAr,nozer MCTIM) (a drilma-hiiromszogben): mottnak tekinti, vagy rigy 6rzi, hogy megdrdemli,hogy lekicsinyelj6kvagy k6ptelensegits69 n6lkiil el6rejutni. CHILD): a funkciondlis modellben a ALKATMAZKOD6 GYERMEKI (ADAPTED amelyarra utal, hogy az egy6nhogyank6pes Gyermeki6n-:illapotr6szeleme, szolg6ds eztaz ln-illapotot a szabdlyok tiirsadalmi elvririisokkiel6git6s6nek latdbaiillitani. (6n-zillapotokvonatkozdsiiban)'.ugranaz, minta kiv6tel. Arr'A'lvo6 (CONSTANT) (az (coNsrANcY FTyPoTHESIS) egogrammokvoHrPorfzrs .4r,utn6sAc natkozdsdban): a hipotdzis,mely szerintvalamely 6n-rillapot intenzitdsilaz a nak ntiveked6se eset6n tdbbi dn-dllapotintenzitdsacsdkken,mivel a pszichimennyis6gerilland6 kai energia mindig rigy tol6dik el, hogy az risszenergia marad. hiedelmet tiikr<iz6folyamatAMic soRsKONw GrNnL scRIPT): a k<ivetkez5 dolognem tcirtdnhetmeg mindaddig, amig sorskcinyv, amelyben,,Valamelyj6 j6 valamelykevdsb dolgot be nem fejeziink." (SWTTCH): jiitszmiinak az a pontja, ahol a j:lt6kos a nyeresdg a Arxepcsou(S villt. begyrijtdse 6rdek6ben szerepet AUTENTIKUs fnzfs (AUTHENTICFEELING):az az erederi,cenzrirdzatlan6rmegtanulhelyettesit66rz6sekkel z6s,amelyetaz egy6nmdr gyermekkordban elfedni. 6s spontaneit6s intimitdshdrom k6AUTONOMIA (AUTONOMD:a tudatosssdg, jellemzett min6s6g; minpess6g6nek vagy felfedez6sdvel felszabaduldsdval den olyan viselkedds,gondolat vagy 6rz6s,amely a sorsktinyvbenszerepl6 irrinyul. hiedelmekhelyett az itt-6s-mostval6srigra BAI\rALIS soRsKdNYv (BANAL SCNPT): ugtana4 mint a nem gy6ztes sorsk<inyv. BLoKKoL6 TRANZAKGI6 (BrocKING TRANSACTIoN): olyan tranzakci6, amelybenvalamelyt6ma felvet6s6ta t6ma definici6jafeletti vita segitsdgdvel kertilik el. (PARENT)I(egru szerzfik an) sz6haszndlauib : a BOszORIaiNY (szUL6) TvvITCH SztllSia Gyermeki-ben. (aberne-iterminol6gidbon): Feln6tt 6n-dllapotokkontaa DELIiZI6 (DELUSION) min6l6diisa Gyermeki a dn-dllapottal. a DIszNo sziiL6(PIG PARENT) (egyes szerz6k sz6haszndlatiiban): Sziil6i a Gyermeki-ben.

272

273

AT A M A vary az 6let min6s6grevonatkoz6 DdNTfs (DECISION):tinmagunkra,mdsoi<ra alaldtunk ki a gyermeki6rz6sm6d kcivetkeztet6s, amelyet gyermekkorunkban lehet6leglobbtril6l6si dsszriks6gletkorli{tain beliil 16tez6 6sval6siigrrizsga{lat kiel6git6sim6dkdnt. mely szerintaz norgrfsr UoDELL (DECISoNALMODELL):filoz6fiai elgondolds, megviiltoztathat6ak. 6s emberekmagukhatiirozzdkmeg sorsukat, a d<int6sek (DRAMA TRIANGLE) diagram annak illusztr 6l5sfira, : DRAMA-HARoMszoc hogy az egy6nekhogyan fogadjrik el a hdrom sorskonyuiszerepvalamelyik6t (Ulddz6,Megment6, ezekkoztitt. Aldozat),6shogyanmozognak EGOGRAMM (EGOGRAM): a funkciondlis 6n-dllapot-modellekbenaz egyes illusztrdl6 oszlopdiagram. intuitiv 6rt6ke16s6t alegys6gek fontossdgenak (egresszerz6ksz6haszruilauiban): Sziil6i a Gyera ELEIffR6DA (ELECTRODE) meki-ben. fl,trror.yanr,rnr GIFE couRSE): az egy6niletdnek val6di t<irt6ndsei(a kora gyermekkorbanbeprogramozottsorskdnywelszemben). (IJFE PoSITIoN): az egydn6let6bena dcint6sek6s viselked6sek fr,nrpozicr6 hiedelmek6sv6lecinmag:ival m6sokkal 6s kapcsolatos igazoldsdra szolgdl6, az ked6sekosszess6ge: egy6n cinmagiival6s mdsokkalkapcsolatoslegfontosabb 6rt6keirevonatkoz6 alapvet6beiillitottsf g. (RECOGNITIoN-HUNGER) miisok :iltali elismer6sirdnti :a ELIsMERfs-fnsfc ig6ny. :a ELLENPARANCS (COUNTEzuNJUNCTIONS) sziil6k Sziil6i 6n-rillapotdb6lindul6 sorskonyviiizenet, amely megtapada kisgyermekSztilfiij6ben. a a ELLENsoRsKONw (ANTISCRIPT): sorsk<inyrnek sajrit ellentdt6beforditott pontosanaz ellenkez6je az szer6sze,melybena szem6ly eredetiiizenetnek rintj6r el. risszhang: ellenparancsokkal ELLENTfTES SORSKONYV (COUNTERSCRIPT) ban hozott gyermeki dont6sek k6szlete. terjed6 idStartamalatt : n6hrinymrisodpercig El6iru{s @RIVER) f6l mdsodperct6l 6rtellezaj16,a negativ elent6tessorskrinyvfunkcioniilismanifesztiici6jak6nt viselkeddsminta egyike. mezett ot lehets6ges a nl6itf rtr @REruDICE)(aberne-iterminotdgidban): Feln6tt 6n-6llapotkontaa 6n-6llapottal. miniil6ddsa Sz,iil6i muELS6DLEGES Et6fRlis (PRIMARYDRIVER):az egydnriltal leggyakrabban ingerreels6k6ntmegielen6el6irris. tatott 6srendszerinta rranzakciondlis vagy vesztessorskrinyvekvonatkozdsdELs6For(6 (FIRST-DEGREE) Qritszmdk megvitathat6nyeresdg. ban): az egy6nnormdl szociiilisk<imyezetdben MoDELL): olyan 6n-dllapot-modell, ELS6RENDf uonrrl GIRST-oRDER amelybena hdrom dn-rillapototnem osztjiiktovdbb. szerz'ksz6hasntdlatdban)a Szi: EMBERIV6 (SZUL6) tocRE (PARENT)I(egres l6i a Gyermeki-ben. viselked6smintdkat fru-Ar,r-apoT (EGO-STATE): konzisztens a kozvetleniil kiala6rz6sek6s tapasztalatok egyiittese. kit6 konzisztens fru-Ar,r.epoT-MoDELL (EGo-STATEMoDEL) : a szemdlyisdget sziil6i, Feln6tt leir6 modell. 6s Gyermekidn-dllapotokban 274

FAGALMT SZOTAR (a ENGEDfLYEK (PERMISSIONS) sorskcinyvben): sztl6 Gyermeki6n-iillapor.rla b6l inditott 6s a kisgyermek Gyermeld6n-iillapotdbanmegtapad6 pozirrr, felszabadft6 sorskcinyvi iizenetek. EPISCRIPT (EPISCRIPT): negativ sorskcinyvi iizenet a kisgyermekfel6, amelyef a sziil6 kiiLldabban a mdgikus rem6nydben,hogy az iizenet elkiild6se riltai megszabadul tizenet 6t 6rint6 hatisait6l. az fnrrur6r,rcEs rRA lzAKcI6 (TANGENTLAL TRANSACTIoN):olyan tranzaitci6, amelybenaz inger 6s a vdlaszvagy kiikinbciz6dologra vonatkozik, vap;yperspektiv:ib6l. ,, ugyanarraa dologra vonatkozik,de kiilcinbcizS EROSZAK CVIOLENCE) egy6.n : az olyan passzivviselked6sm6dja, amelybendesrruktiv energidkkibocsdtdsiival pr6briljarrik6nyszeriteni komyezet6tvalamely probl6ma megolddsdra. Fr (Ar) : uglanaz, mint a Feln6tt a Gyermeki-ben. Fz (Az): ugtand4 mint a Feln6tt 6n-iillapot. Fs (&l: A Sztil6imrlsodfokristruktririijiiban a sziil6 vagy a sziil6-figura introjekci6j{b6l szirmaz6Feln6tt tartalmakat reprezent:ll6r6sz. (ADULT EGo-STATE):az itr-6s-most-raadorr, nem a FEI 16TT fru-lirr-lpoT sziil6kt6l vagy sziil6-figurrikt6l mdsolr, 6s nem is az egy6n gyermekkor6b6l felid6zett krizvetlenvdlaszokatmagiibanfoglal6 viselkeddsek, gondolatok ds 6rz6sek k6szlete. FELN6TT A GYERMEKI.BEN (AI-}ULT THE CHILD):A GyermeKimrlsodfoKri IN strukturiijiiban a gyermek val6siigrrizsg6l6 probl6mamegoldd strat6giiir 6s , reprezent616rdsz. FELREISMERES (DISCOUNTING)a problima megolddsiiban : relevdnsinform:i, ci6ktudattalanignordlilsa. FELREISMERESI MATRIX (DISCOUNTMATRIX): a fdlreismer6sta rerijlet, a tipus 6sa szintszempontjdb6l elemz6modell. FELTfTEL nfrxiir,r szrR6K (uNCoNDITIoNAL srRoKE): olyan sztr6k, amelypusztiin az emberl6t6hezkapcsol6dik. FELTETELES SZTROI( (CONDIIONAL STROffi): az egy6n cselekedeteire vonatkoz6szft6k. FENOMENOL6GIN DIAGN6ZIS (PHENOMENOLOGICAL DIAGNOSIS):AZ egy6n6n-Sllapotrinak megit6l6se annakalapjrin,hogy hogyantapaszralmeg a sajritmriltjdb6l sz{rmaz6esem6nyeket.

FUNKCI6 FUNCTION) (az dn-rillapitokvonatkoziisiiban): 6n-6llapotokalkalaz mazdsdnak vagy kifejezds6nek m6dja. FUNKGIONALIS MODELL (FLINCTIONAIMODELL):az az 6n-6llapor-modell, amely az 6n-dllapotokataszerintosztjafel, hogy hogron hasznriljuk6ket. pARENT): a tunkcioniilis modeltben a GONDOSKOD6 szUt6 (NURTURTNG Sziil6i in alosztiilya,amely megmutatja,hogy az egy6nhogyan k6pesezt az

ATAMA vagy a segitsdgny(jt:isban dn-iillapotot a gondoskoddsban,a gondozdsban alkalmazni. trilzott felnagyitdsa. : GRAI\IDIOZITAS (GRANDIOSIFY)a val6s{gvonatkoziisdnak pontvalamelyitt-6s-most stresszhelyhasonl6sdgi GUMIKOTEL (RUBBERBAND): helyzetek<izdtt.Ez rendzet6.s egydngyermekkoriinakvalamelyfdjdalmas az eredm6nyezheti. szerint nem tudatosul, de az egy6nsorsktinyv-vezdrelts6g6t GYr (Cr) : ugrcna4 mint a Gyermeki a Gyermeki-ben. GYz (Cz): uglqnaz, mint a Gyermeki 6n-rillapot. GYg (Cs): a Sziil6i 6n-dllapotmrisodfokristmktrirrijribana sziil6t6lvagy a sziil6-fir6sz. guriit6l introjektdlt Gyermeki tartalmat reprezentdl6 szinten GYENGE PONT (GIMMICK): tranzakciondlisvdlasz,amelypszichol6giai jelzi, hogy a szem6lyelfogadta a jiitszmdra sz6l6felhivdst. GYERMEKI A GYERMEKI-BEN (CHILDIN THE CHILD): a Gyermekidn-iillapot szdrmdsodfokri strukruriijiinak a kisgyermekkorribbi fejl6d6siszakaszaib6l r6sze. maz6 emldktartalmait 6s tapasztalaitrePrezentdl6 gyermekkordb6l : GYERMEKI fiv-Ar,r,epoT (CHILD EGo-STATE) az egy1nsajdt az gondolatok 6s 6rz6sekkdszlete, archaikus6n-rillafelid6zett viselked6sek, Pot. cY6zTEs (WNNER): olyan szern6ly,aki el6r valamelykitfiz<ittc6lt. amelybena nyecY6zTEs soRsKONw (WINNING SCNPT): olyan sorskonyv, jdr. vagy kiel6giil6ssel,6slvagya kitfzcitt c6l el616s6vel resdgboldogs6ggal (MAR.SHMALLow-THRowING): nem 6szinte pozitiv HABcs6K-DoBAri.s szrr6kokkiaddsa. ugtanoz,mint a harmadfoHAMARTIKUS SORSKOI\IY\/ G{AMARTICSCRIPT): kri vesztessorskcinyv. I{AMISiToTT szTRoK (CoUNTERFEITSTROIG): a felszfnenpozitivnak trin6, de valamelynegatfvjegyet is tartalmaz6 szff6k. (rgnn-DEGREE): hakilhoz, srilyoss6riil6shezvagy betegs6gHARMAI)FoKf j{ro vezet6,,nyeres6ggel" j{tsz' hez, illerve a tcirvdnnyelval6 tisszetitktiz6sbe mdk vagy vesztessorskcinyvek. sora, melyekkel az egydn HELYETTESiTfS (naCrcT): sorskiinyuiviselked6sek 6s nem tudatos m6don kdrnyezetemanipuldliisdrat6rel<szik, melyekv6giil is azt eredmdnyezik, hogy az egy{n maga is csak egy helyettesit6 6rzelmet meg. tapasztal FEELING) gyermekkorieredetri,megszo: HELYETTESiT6 f nznrrM (RACKET kott 6rzelem, amelyet az egy6n sokszorrit6l kiil<inbtjz6stresszhelyzetekben, mir nem felel meg' de amely feln5tt szintfi probldmamegolddeszktizkdnt szem6lyek SYSTEM)sorskonyv-vezdrelt : HELYETTESfT6 nrunszER (RACKET eltorzult rendtinmeger6sit6, drzdseinek,gondolatainak ds cselekedeteinek szere. olyan tranzakci6sm6d, amelyben az HELYETTESiT6SDT (RACKETEERING): kapni mdsokt6l. egy6nsajilt helyettesitS6rzelmei6rtsztr6kokatszeretne felhfvdstk6pvisel6tranzakHOROG (CON): pszichol6giaiszintenajiitszmiira va16 ciondlis inger. 276

FOGALMISZ6TAR TD6sTRUKTURJfuis GIME STRUCTURING): emberekcsoporros az vagy pdros id6tcilt6s6nek m6dia. (PASTIML):id6stmtur:il:isi m6d, amelyben az emberek besz6lnek rn6rtilrf,s valamir6l, de az mdr nincssziind6kukban, hogy tegyenekis valamit. INGER (STIMULUS): kezderi kommunikilci6 egy individudlis tranzakci6ban (amelyrea reakciSa viilasz). INGER-fHsfc (stnauluS-FIUNGER.):a fizikai 6s mentiilis ingerek iriinti sziiksglet. INKONGRIIITAS (INCONGRUITY): nyflt kommunikdci6startalom 6s a viselkea d6sijelek k<iz<itti diszkrepancia. INTEGRI{LTFELN6TI GNTEGRATED ADULT): a Gyermeki 6s a Sziil5i 6n pozitiv tartalmait magrlban foglal6 Feln6tt 6n-6llapot. INTIMITAS (INTIMACY):olyan id6strukturiiliisi m6d, amelybena szem6lyek cenzlfrdzatlan,autentikus6rz6seket igdnyeketfejeznekki egymiisfel6. 6s (coNTRoLLING pARENT): a funkcion:ilis rRiNYiT6-szABl,Lyozo szft6 modellbena Sztil6i 6n-iillapot rdszeleme, amely megmutatja, hogy az egy6n hogyankdpesezt az 6n-{llapotot ellen6rz6sre,ir{nyit6sra vagy birdlatra felhaszndlni. IZGATOTTSAC (eCtfeftON) : passzivviselked6s, amelybena szem6ly ism6tl6d6, c6ltalan tev6kenysdgekre fecs6rli energi:ijiit, ahelyett, hogy probl6mrijrinak megoldiisiivalfoglalkozna. JATSZMA (GAME)(Bernev6,gs6 pontb6l, defin{ci6jaszerint):Horogb6l,a Gyenge a az Atkapcsoldsb6l a Szembesiildsb6l 6s rill6, s v6gtil Nyeres6ghez vezet6 tranzakci6sorozat. fAfSZnAe (GAME)(Joines defintci6ja szerint):valamely cselekv6s folyamataolyan rejtett motivummal, amely (1) kfvtil van a Feln6n tudatossdgon,(2) csak akkor vdlik kifejezett6,ha a r6sztvev6k dtkapcsolnakaz adott viselkeddsm6djcin, f6lre6rtettnek ra,6s (3) azt eredm6nyezi,hogy mindenki zavarba 6rzi magdt,6sa miisik szem6lytkivrinja okolni mindez6rt. , JATSZMAKEPLET (FORMUIA G): a jdtszma hat stddiumiit tartalmaz6 kdplet (horog,Gyenge pont,Vdlasz, Atkapcsolds, Szembesi.il6s, Nyeres6g). (GAMEFoRMUIA): ugrcnaz, minra Formula G. .rArszuerfPl.ET JATSZMATERV (GAMEP["AN) az egydnijritszm:ikl6p6seinekelemzds6ben : alkalmazottkdrddssor. (az KATEXIS (CATHEXIS) energiaelm6letben): berne-i terminol6giiiban az 6na rlllapotokk<izritti viiltiisokmagyarizatiraszolg6l6, egyfajta pszichikaienergiilt jelent6 elm6leti konstruktum; (tulajdonn6vk6nt) a Schiff hdzaspdriiltal alapitott intdzet ,6s az 6 megkcizelitdsiiket alkalmaz6 tranzakciondlisiskola elnevez6se. KER-ESKEDEI.IVII ZSETON (TRADINGSTAMP):ugtanaz, mint a zseron. I(ERESZTEZETTTRANZAITCId (CROSSED TRANSACTION) olyan tranzakci6, : amelyben a tranzakcion6lisvektorok nem pdrhuzamosak,vagy amelyben nem a megcdlzott vdlaszol. dn-dllapot (oespenfER): a mini-sorskcinlv negyedik pozfci6ja,amely az I(ffsfcnnu.ff6 E-T6lethelyzetet tiikrcizi.

ATAMA n6gy 6n-6llapototmagdban Kmm6s rRANzAKcr6 (ouprnx TRANSACTION): foglal6 rejtett tranzakci6. : IfiEGf sziT6 TRANzAKGT6 (conaprnuENTARY TRANSACTIoN) olyantranzakci6, amelyben a tranzakciondlisvektorok pdrhuzamosak,6s amelybena t6nylegesen megcdlzott6n-iillapotvdlaszol. n\nSPR.OFESSZOR(LIT'ILE PROFESSOR): ugrana4 mint a Feln6tt a Gyermekiben. : K[zAR{.s GXCLUSION) egyvagy t<ibb6n-dllapotkiziiriisa az egy6n :lltal. amelya az KIZAR6 (EXCLUDING):(6n-dllapotokvonatkoziisdban) az6n-6llapot, miisik kett6 kiziir:lsa utiin mrikrid6sben marad. (A) KOMMLJNTT{CT6 nr,S6 SZAnAr,Va (FTRST RULEOFCOMMUNICATION): kommunikdci6 elvbena v6gtelens6gig ,,A csakkieg6szft6tranzakci6kb6l6116 folytat6dhat." (ru KoMMLJNTXACT6 rW{SOnrrSZerAr,ve (sEcoND RULEOF COMIVIUNIvflik, akkor sziinet 6ll be a CATION): ,Amikor egy tranzakci6keresztezett6 kommunikiici6ban,6sa kommuniklci6 csakakkor v6lik rijra folytathat6vil,ha egyik vagy mindk6t fdl 6n-:illapototviilt." (A) KOMMTJNIKACI6IIARI\4ADIK SZABI{IYA (THIRD RULEOF COMMUNIeredm6ny6t pszichol6a CATION): ,,Valamely rejtett tranzakci6 viselked6si giai 6s nem a szocidlisszinthatirozza meg." i(ORAI DONTES (EARLYDECISION) ugtdnaz, mint a dcint6s. : r{RTTII(us sziil6 (CzuTICALFA-RENT): u8J/anaz, nint az lrdnfit6-Szabrilyoz6 Sztil6. az I"/\ZAD6 GYERI\4EI((REBELLIOUS CHILD) (egyes szerz6ksz6haszn{latiiban): Alkalmazkod6Gyermekikifejez6sm6dja, amelybenaz egy6nfelldzadaszab|lyok ellen,ahelyett, hogykcivetn6 azokat. n'fifpoziCf 6 GXISTENTIAT FoSITIoN): ugtanaz, mint az 6lerpozici6. n/tu{crr(Us sziil,6 (MAGICALPARENT):ugranaz,minr a Sziil6i a Gyermeki-ben. ITIAJDNEIMSORSKONYVI (ALMOSTSCRIPT):a kovetkez6v6leked6st tiii<roz5 telfolyamat-sorskrinyv: megoldoma dolgokat,de az{rt sohasem ,,Majdnem jesen." IVIARSLAK6 (MART'IAN):az emberi viselked6s6s kommunikdci6 prekoncepci6k alapuld6rtelmez6se. , n6lkiili mgSfiSyel6sen (SECOND-DEGREE) amelyek F1IASODFOKU sorskonyvelt): 6s Qritszmdk vesztes gy miir srilyosahhoz,semho az ery6n tfrsadalmi ko16,,nyeres6ge" tr.ilsiigosan ben elfogadhatdtdrsalgr{si t6ma legyen.

FOGALMISZ1TAR MEGENGED6 (AI,LOWER)az urasitdspozitir6a tcirt6rr6iitforditdsa. : (a MEGMENT6 (RESCUER) dr:ima-hiiromszcigben): olyan szemdly,aki fens6bbs6gespozfci6b6l ajrinlja fel segits6g6t mi{soknak,azon 'v6leked6se alapjdn, hogy azok,,nem el6gj6k ahhoz,hogysegitsenek magllkon". MINDIG SORSKOMV (ALI/rrAYS SCRIPT)a kciverkez6 : hiedelmet tiikr 625 folyamat-sorskdnyv:,,mindig meg kell maradnom ugyanabban a nem kiel6git6 helyzetben." MINI-SORSKOIVW (MINISCRIPT): sorskcinyviviselked6sekhelyettesitS 6s 6rz6seksorozata,amelymindig egyolyan el6iriissalkezd6dik, amelybenaz egydn egy rcividvagy koz6pt:lvriid6tartam sordn a sorskcinyriel6ir{sok szerint cselel<szik, eziiltal meger6sitiaz eredetisorskrinlnret. 6s M6D (MODE) (a f6lreismer6s vonarkozds{ban):ug'tanaz, minf a szinr. nnffnwyac szTR6K (Pt,{STICSTROKE): pozitrir sztr6k. nem Sszinre NEGATfV szTROK (NEGATIVE STROIG):olyan sztr6k, ame\rer kellemetlennek ,6rez aki kapja. az, NEM GYOZTES (NON-WNNER): olyan egy6n,akii-rek sernnagy gy5zelmei,sem nagyvesztesdgei nincsenek. (NON-iMNNING SCRxFT): olyan sorskorryv, NEM cYozTEs s(rRsKotwv amelysemnagygy6zelmeket, nagyvesztes6geket tartalrnaz. sem nem NtIERESfc GAYOFF) (a iiitszmdk vonarkozdsiiban): jiitdkos dltal a jiitszma a vdgezt6vel megtapasztalt helyettesit6 6rz6s;(a sorskonyr rronatykozdsriban) : a sorskrinyv irdnyultsdgdnak megfelel6zdr6jelenet. (opEN-El{DEDsCI{IpT): a ltovetkez6hiedelmet lsYIToT"f \rfcf sonsxoilrw tiikroz6 folyamat-sorskcinyv: bizonyosid6 mrilva mfr nem fogom tudni, ,,Egy mit kell tennem." Of<E'-Xnnnl (OK CORRAI-): olyandiagram,amelytren n65gr a diepozicid specifikus tiirsadalmi mrikod6sekhez k<ir6dik. OKOL6 GLAMER):amini-sorskcinyvharmadik pozici6ja,amelyaz E-rT- 6lethelyzetettiikrcizi. PARANCSOK (INJTJNCTIONS): sziil6 Gyermelci-je a {ltal kiilddn 6s a gyermek Gyermeki-j6ben megtapad6 negarirr, korl6toz<i sorskonwi iizenerek. . PARHUZAMOS TRA IZAKCIO (PARALLEL TRANSACTION):uglanoz, mint a kieg6szit6tranzakci6. jelenletdr mura16 PAssZfVI/IAGATARTAS (pASSME BEFIAVIOR)a f6lreismerds : ndgymagatartiism6d egyike(semmittev6s, trilalkalmazkod6s, izgatottszig, tehetetlens6gvagyer6szak), amelyekkelaz egy6nmiis szern6lyeket, krirnyeill. zet6t sajiit prol6mdinakmegoldiisiiramanipuli{lja. PASSZIVITAS (PASSVII$: ha az embereknem csinriljdka dolgokat, va8.ynem hatdkonyanteszik. POzITfv SzTRdK (POSITIVE STROIG):olyan sztrSk,amelyer kellemesnek6rez az, aki kapja. PROGRAM (PROGRAM):a sziil6 Feln6tt 6n-iillapotrib6l kiildritt 6s a gyermek Feln6tt6n-rillapotriban rnegtapad6 sorskcinyvi iizenetek kdszlete.

Monru{soonruDf srRur(IunArrs srRUcruRAL vroonl.l(SECOND-oRDER

DEL): az a strukturdlis modell, amelyben az egyes dn-dllapotok rn6g tovdbbi r6szekre oszlanak, hogy megmutassiik az egydn Gyermeki-j6nek 6n-dllapotstruktrirdjiit ds a Sziil6i-ben inkorporiilt figuriikat.

rMt.isoDRElvnfi szrMurozrs (SECOND-ORDER : SYMBIoSIS)az egyikf6l szr-e 6s Ft-e 6s a mdsikf6l Gyr-ekcizcitti szimbi6zis. .$fEGliLLiTO (STOPPER): mini-sorskonyrrnek E-T+ pozici6ttiikr<iz6miisodik a az pozici6ja: az a parancs,amit az egy6nebbena pozfci6banmeghall. 1t7B

AT A M A pszrcnol6crAl : szINTO Uzrurr @sycHoLocIcAL-LEVEL MESSAGE)rejktildtin iizenet. tett, rendszerint nem verbdlis kulcsingerekkel : tiirsiton viilaszokolyan struktfREFERENCIAI(ERET (FRAMEOF REFERENCE) rrija, amely a specifikusingerekre adott viilaszkdntmegielen66n-rillapotokat integrdlja; olyan teljes perceptudlis, konceprudlis,6rzelmi 6s tev6kenys6gi mdsok6sa vilig meghatdrok6szletetbiztosit, amely lehet6v6teszi <inmaga, zflsitaz egydn szdmdra. olyan tranzakci6,amely TRANSACTION): REJTEm TRANZAKCI6 (ULTERIOR egyidejrilegegy nyflt 6s egy rejtett iizenetet kozvetft. nifUS GITUAL): olyan id6strukturrildsi m6d, amelybena r6szwev6kj6l bejdraktiz<itt. tott, el6re programozott sztr6kokatv:iltanak egymds amelybena szem6ly SEMITIEVfS (DOING NOTHING): olyan passzivviselkedds, magdta helyett abbafektet energidt,hogyvisszatartsa a probl6ma megolddsa cselekv6st6l. SOIIA SORSKOI\IYV NEVER SCRIPT):a kovetkez6hiedelmettiikrciz6folyamatkaphatom meg azt, amit legiobbanakarok." sorskrinyv:,,Sohasem SORSKONW(LIFE-SCRIPT): gyermekkorban kialakftott, asziil6kdltal meger6sfdltal ,,igazolt"6s a vdlasztottalternativdbanmartett, a k6s6bbi esemdnyek kdnsanmegjelen6nem tudatos dletterv. SORSKOI$YI/ (SCRIPT):ugranaz, mint a life script. SORSKdNYVI (SCRIPTY): sorskrinyv-vezdrelt a egy6n:iltal mutatott jelek (viselked6sek,6rz6sekstb.)j elz6je. soRsKONf\rI JELZfS (SCRIPT SIGNAL): testi jel, amely arra utal, hogy az egy6n belementa sorskcinyvbe. sORsKdI\IYvf MATRIX (SCRIPT-MATRDQ sorsktinyviiizenetekkozvetit6s6t :a az 6n-rillapotokterminus technicusaiban elemz6diagram. SoRSKONYVI iiznrunr (SCRIPTMESSAGE): sztil6kt6l szitmaz6verbdlisvagy a folyamanem verbiilisiizenet,amelynekalapjrina gyermek sorskonyvk6szit6s a von miisokra 6s a viliigra vonatkoz6kcivetkeztet6seket le. ta sordncinmagdra, SPONTANEITAS (SPoNTANEIIII): az 6rz6sek,gondolatok6s viselkeddsm6dok viilasztds 6n-6llapotokb6l val6 szabad teljes tiirhdzdb6l,valamint a lehets6ges k6pess6ge. (az STRUKTI1RA (STRUCTURE): 6n-rillapot-modellben): egy6nviselked6sdnek, az terminusaiban. oszt{lyozdsa dn-:illapotok az 6rz6seinek tapasztalatainak ds 6s STRUr(TURALIS ANALiZIS (STRI-ICTURAL ANALYSIS):a szemdlyis6gnek a az terminusaiban. tranzakci6k sorozatdnakelemz6se 6n-iillapot-modell STRUr(TURALIS MODELL (STRUCTURAL MODEL): az az 6n-Allapot-modell, amely megmutatja,hogy mi tartozik az egyes6n-iillapotok,illewe ezekalosz(ti. tdlyainak fogalomk<ir6be ezektartalm{t mutatja meg). (STRUCT{JRArpATHoLoGLl : kontaminiici6 srRUr(TURJirIs PAToL6cra 6.s/vagy1ozfu6s. SZr (pr): ugtanaz,minta Sziil6ia Gyermeki-ben. SZz (Fz)r ugtqnclz, mint a Sziil6i 6n-6llapot. 2BO

FOGALMISZOTAR SZe (Ps):a Szii{6imilsodfokristruktrirrljribana sziil6vagy a sztil6-figura introjekci6j{b6l szirmaz6, Sziil6i tartalmakat reprezentiil6rdsz^ SZABAD GYERMEIC (FREE CHILD): a funkciondlismodellbena Gyermeki6n-dllapot alosztdlya,amely meSmutatja,hogy az egy6nhogyan haszndlhatjaezt vagy ig6nyeinekkifejez6s6re,a cenzrirdra,ill. a az dn-iillapotot 6rzdseinek vagy a t:irsadalmielviirdsokraval6 tekintet ndlkiil. szabiilyokra utdn megszEMBESiJLfs (CnOSsup): ajdt6kos dltal ktizvetleniilaz Atkapcsolds tapasztaltpillanamyi zavar. : szENNYEzdnfs (cONTAMINATToN) a GyermekivagySznl5i 6n-6llapotoktartalmiinak az ar6.sze, amelyetaz egy6ntdvesenFeln6tt tartalomnak tekint. viliigosan megfogalmazott k6toldahi elktitelezetts6g SZERZ6DfS (CONTRACT): valamelykririilirt tev6kenysdgsor irrinyiiban; a Feln6tt k<itelezetts6gvdllaliisa cinmagdvalEs/vary valaki mdssalszembenvalamely vd.ltoziismegval6sitiisiira. SZFGYMODELL (PACMODEL:Wnna4 mint az 6n-iillapot-modell. SZIMBI6ZIS (SYMBIOSF): olyan kapcsolat,amelyben vagy tcibbszem6lyrigy k6t viselkedik,mintha egyetlenszem6lytalkotna, 6s ez6rtnem haszndljaki komplementer6n-iillapotait. SZINT (LEVEL) (a f6lreismer6svonatkoziisdban):annak megiillapit:isa, hogy a f6lreismer6s l6tez6sre, a a az ajelent6s6gre, vdltoztat{silehet6sdgekrevary vonatkozik. egy6nk6pess6geire szocl-lil,ls DIAGN6ZIS (SOCIALDIAGNOSIS):az egy6n6n-dllapotdnakmegit6l6seaz egy6nneltranzakci6tfolytat6 miis szem6lyek 6n-dllapotainakmegfigyel6sealapjrin. szocilIrs szINT0 iiznnnt (socLAL-LEVEL MESSAGE)rendszerinrverbdlis ; tartalommal kcizvetftettnyflt iizenet. SZOMATIKLIS GYERMEK (SOMATTC CHILD:ugnnaz, mint a Gyermekia Gyermeki-ben. szoGET BEZARO TRAI\ZAKCIO (eXCUrnn TRANSACTION): hiirom 6n-;illapotot mozg6sit6 rejtetttranzakci6. szTR6K (STROKE): elismer6s az egys6ge. SZTR6K-BANK (STROKE BANK):mfltbeli sztr6kok osszegyrijtotteml6kei, amelyeket az egydnirjra felhaszniilhat. szTR6K-cAzDALKoDAs (sTRoKEECoNOMYJ a,,sztr6koliissal" : kapcsolatos korliitoz6 Sziil6i parancsok k6szlete. (STRoKEQUoTIENT): a kiilonboz6 tfpusri sztr6kok egy6szrR6K-Iff6cIENs nileg preferiilt k6szlete. SZTR6K-PROFIL (STRoKINGPRoFILE):a sztrdkokadrisdval,elfogadiisiival,k616s6vel visszautasiilsdval 6s kapcsolatos egy6nipreferenciiikelemzdsdre szolgril6 diagram. SZTROK"SZfiRO (STROIGFILTER):a sztr6kok elfogacldsdnak elutasitdsiinak 6s az 6nkdp-konzisztencia vddelm6ben kialaskul6egy6nimintdzata. szill,6l A GYERMEKI-BEN (PARENT THE CHILD): a Gyermeki m:isodfokri IN stnrkninijrinak r6sze,amely a gyermeki fantizi{k 6s a sztil6t6l kapott iizenevdltozata. tek mdg-ikus 281

ATAMA (PARENT EGo-STATE);sziil6kr5l a vagya sziil6-figuriiksziil6r fl-rirmpoT gondoiatok 6rz6sek 6s kdszlete ti. egykolcsonzott 16l mdsoltviselkedsek,
6n-:illapot. TARTALOM (CONTENT) (az 6n-rillapotokvonatkozdsiiban):a strukturdlis mordszelemeihez tartoz6 6*Sllapothoz,ill. ezekmdsodfokri dellbena kiilcinb6z6 eml6kezeti tartalmak s stratdgirik, vaSyls az, amit az egyes 6n-rillapotok az magukban foglalnak; (a sorskcinyvben) egydnrejellemz6 korai dcint6sek hogy mit tartalmazzonaz egy6nisorskrin)nr. k6szlete,amely meghat6rozza, : melybena szeTEHETETLENSIfG (INCAPACITATION)olyan passzivviselkeds, m6ly tehetetlenn6vdlik vagy annak mutatkozik annak 6rdek6ben,hogy korvalamely probl6mamegoldiisrira. nyezet6t rdk6nyszeritse TERMfSZETES GYERMEIfl (NATURALCHILD): ugtanaz, minta SzabadGyermeki. vonatkoz6sdban): att6l fiigg5en,hogy a f6lreismeTEULET (AREA)(az iit6rt6kel6s r6s az 6nre,mdsokravagy helyzetrevonatkozik-e. (ACTMTY): olyan id6struktunlklsim6d, amelybena r6szwev6k TEvfKENYsfc cdl valamelynyfltanmegfogalmazott el6r6s6re, nem 6s val6ban torel<szenek r6la. csupdnbesz6lnek vonatkozdsdban): annak megrillapit:isa, hogy a f61TiPUS (TYPE)(a f6lreismer6s vonatreismer6s az ingerre, a probl6miira vagy a vdlasztdsilehet6s6gekre kozik. DIAGNOSIS) az egy6ndnrillapotiinak : rdnrfivntl DrAGN6zrs (HISTORICAL megit6l6seaz egy6nsziileirSl,sziil6-figuriiir6l 6s gyermekkoriir6lnyert t6nyszerri inform:ici6k alapjrin. a inger 6s a tranzakcioniilisviiTRAIIZAKCI6 (TRANSACTION): tranzakciondlis alapegys6ge. lasz mint a tdrsas besz6lget6s : (Berne defintci6ja) (7) : TRANZAKCT6ANALiZTS (TRANSACIONALANALYSTS) iil6sek soriin kialakul6 tranzakci6sl6ncok tranzakci6analizisen a terdpiais 6s (2) rendszer; specifikus vizs6n-dllapotok elemz6sdn alapul6pszichoterripids (3) g|lat{n alapul6 szemdlyisdgelmdlet; a tdrsastevdkenysdg olyan elmdlete, ritjrin dsspecifikus6n-rillapotoktermiamely a tranzakci6katszigorrielemz6s 6s nusaiban6tfog6 6rv6nyess6gri vdgessziimriosztillyokbasorolja. TRANZAKCTOANaT,iZTS GRANSACTIONAIANALYSIS)(ITAA definici6): sz,emdlyisgelm6let,valamint a szem6lyesnijveked6st6s szem6lyesvdltozdst pszichoterdpia. cdlz6szisztematikus az TRIK6 (SWEATSHIRT): egy6ndltal nem verb:ilisankiildritt mott6, amelyjdtszval6 rejtett felhiviisk6ntmrikodik. mdra vagy helyettesit6sdire 6rtelmez6s n6lkiili, TUDATOSSAC (ewennNESS): a tiszta drzdkibenyomiisok k6pessdge. rijsztilcittm6djdra trirtdn5megtapasztaldsilnak TUIIL'DONiTAS (effnfBUTION): sorskdnwi iizenet, amelyben a sziil6k megmilyen is 6 val6jdban. mondjdk a gyermekeknek, nir,zorr er,KArJvIAzKoDAs (OvEMDAPTATIoN) : olyan passzivviselkedds, alkalmazkodik andlkiil. hogy ameiyben az ery6n miisok v61tkfvdns:igaihoz ellen6rizn6 ezen dltala v6lt kivfnsdgok val6disrigrit,vagy figyelembevenn6 sajiitig6nyeit. 282

FOGALMISZOTAR (neonCtSION): valamely6nkorldtoz6korai dcint6sfelvdltdsaegy urnentiutfs feln6tti er6forolyan rij dijnt6ssel,amelymdr tekintetbevesziaz egy6nrisszes rdsdt. olyan irdnyri f"rnefnrnr,rrrszfs GEDEFINING): az egy6nval6sdg6szlel6s6nek illeszkedj6k. eltorzit:lsa,hogy az a sorskdnyhoz : f ,rnef nrrr,MEz6 TRAI\lzAKcr6 (nennrwINc TRANSACTIoN) 6rint6leges vagy blokkol6 tranzakci6. UTAJ\rsoRsKOI\rYV (AFfER.SCRIPT):a kovetkez6hiedelmet tiikroz6 folyamatsorskrinyv:,,Ha ma valami j6 tortdnik velem, annak holnap rigyis meg kell fizetnemaz 6r{t." az tir,nciz6 (PERSECIIOR) (a drilma-hdromszcigben): a szem6ly,aki mdsokat elnyom vagy lekicsinyel. (egy6nitranzakci6ban):valamely ingerre vdlaszk6ntadott vlilAsz (RESPONSE) kommunikiici6; ajiitszmriban) a Horog 6s a Gyengepont utdn kovetkez6 6s a benniik rejtett tizenetetmegism6tlS rejtett tranzakci6ksorozata. vAr-aszTAsr LEHET6SfGEK (OPTIONS):a tranzakci6banaz 6n-dllapotok nem 6pft6jellegii eszmecser6kt5l megv:ilasztdsdnak technikiija a megszokott, val6 megszabaduliis 6rdek6ben. vAL6s fu (nnar SELF)(dn-rillapotokvonatkozdsaban): az 6n-Allapot, az amely,igy 16l az egy-6n 6rzi, hogy bennevan. db vf cnrHe^n6 Gxgcurnrn) (6n-rillapotok vonatkozds an) : az izomappardtus vezd116 vezdrl6se ritjalna viselked6st 6n-aillapot. \TEKTOR CVECTOR):tranzakciondlisdiagramonelhelyezked6 a ny'il,amely osszekriti a kommunikdci6tindit6 6s az Altalamegc6lzott6n-:illapotot. VESZTES (LOSER):olyan szem6ly,aki nem 6r el valamelykitrizdtt c6lt. VESZTES SORSI(ONYV (LOSINGSCRIPT):olyan sorskonyv,amely frijdalmas vagy destrukriv kimenetel6, 6s/vagymagdbanfoglalja a kitfizott cdl el6r6s6nek kudarciit. vrsELKEDf S-DTAGN6ZTS(BEHA\{ORALDTAGNOSTS): egy6naktuiilis 6n-dlaz lapotiinakmegft6l6se egydnviselked6s6nek megfigyeldse alapjrin. az lrISSzAHfZdnAS (wITHDRAWAL): az id6strukturrileis m6dja, amelyben az egy egy6nnem I6p tranzakcidba m6sokkal. ZSETON (STAMPS):helyettesit66rz6s,amelyetaz egy6nazz,ala sziind6kkal rakt;irozel,hogyk6s6bb majdvalamely negativ,,n1reresdg" ldegyenlft6s6re ,,k6szvdltsa". n6nzre

283