A radioaktv sugrzsok

gyakorlati alkalmazsai
Ksztette: Kbl Zsfia s
Lengyel Lilla
Mestersges radioaktivits
Az els mestersges
atommag-talaktst
Rutherford hozta ltre
1919-ben.
 Az els olyan mestersges magtalaktst, amelyben a keletkez
atommag radioaktvnak bizonyult, a Joliot-Curie hzaspr figyelte meg
1934-ben.

Irene Curie
Frederic Joliot-Curie
Ha a mestersges magreakci sorn olyan atommag keletkezik, amely
radioaktvnak bizonyul, akkor a jelensget mestersges
radioaktivitsnak nevezzk.

Ha a mestersges magreakci
sorn olyan atommag
keletkezik, amely
radioaktvnak bizonyul, akkor a
jelensget mestersges
radioaktivitsnak nevezzk.
Gyakorlati felhasznlsra
napjainkban szmos
mestersges izotpot hoznak
ltre, fleg
neutronbesugrzssal.
A sugrzsok alkalmazsa a
gygyszatban
 Diagnosztikai alkalmazsok

Radioaktv izotpos nyomjelz

 A radioaktv nyomjelzs tlete s kidolgozsa Hevesy Gyrgy magyar
szrmazs kmikus nevhez fzdik, aki munkssgrt 1943-ban kmiai
Nobel-djat kapott.
 Kormeghatrozs
llnyek maradvnyainak a kort a bennk tallhat radioaktv 14C izotp
koncentrcijbl lehet meghatrozni. A magas lgkrben folyamatosan keletkez
14C izotp (radiokarbon) bepl az l szervezetbe. Az llny kimlsa utn az
anyagcsere megsznik, s a 14C/12C izotparny cskkenni kezd, mivel a kmiai
tulajdonsgokat meghatroz rendszm azonos, ezrt az arny csupn a bomls
miatt vltozik meg. A maradvnybl kinyert szn megvltozott izotp sszettelbl
kvetkeztetni lehet a maradvny korra. Ez a mdszer kb. 40-50 ezer vig
hasznlhat durvn 10%-os pontossggal (ezen id elteltvel a 14C szinte teljesen
eltnik a maradvnybl).
 Ipari alkalmazsok
Rtegvastagsg mrse
Hegesztsi varratok ellenrzse
lelmiszeriparban s egszsggyben
csrtlants, sterilizls
Csvezetkekben ramlsok vizsglata