A felvilágosodás I.

• A kultúrtörténeti Európa-fogalom legfiatalabb

alappillére / a fejlődéselméletben tudományos alapon
hívő korszak
• Itt születik meg a „szabadgondolkodó”, a „zseni”, a
„hasznos polgár/utilitarizmus (társadalmi
hasznosság)”, az „emberi és polgári jogok”, a
”közoktatás”, az „enciklopédia” fogalma és a mai
politikai eszmekörök rendszereinek csírája
• Angliából ered (XVII. század), de Franciaország
terjeszti el a tanait (XVIII. sz. → ennek hatására
jelentkezik hazánkban is a XVIII. sz. 2. felében, de
eszméinek igazi megvalósulási időszaka a reformkor)
• Gazdasági-társadalmi háttér: a „kettős forradalom”
kora (Hobsbawm)
– gazdasági sík: ipari forradalom, feudális gazdálkodásból →
kapitalizmus
– társadalmi sík: polgári forradalmak, hűbéri rendszerből →
polgári társadalom
 „A felvilágosodás az ember kilábalása maga
okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való
képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül
gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság,
ha oka nem értelmünk fogyatékosságában,
hanem abbeli elhatározás és bátorság hiányában
van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele.

Sapere aude! Merj a saját értelmedre

támaszkodni!”

(Immanuel Kant: Mi a felvilágosodás?, 1784)

 A „forradalmak”
• Ipari forradalom: Angliából, bekerítések → a textilipar
és a munkásság szerepe nő
– I. szakasz: mezőgazdasági és könnyűipari gépek / gőzgép
(Watt, 1776)
• Angol (1640-1688/89) és francia (1789-1799) polgári
forradalom
– kiváltójuk az abszolutizmus / hasonló a négy fő szakasz
(parlamenti szakasz / alkotmányos monarchia →
polgárháború / köztársaság → köztársaság / diktatúra→
restauráció / konszolidáció)
– ugyanúgy új államforma (köztársaság, de csak az angol
parlamentáris monarchia marad fent)
– de csak a franciának van igazi tömegbázisa és az a
radikálisabb (arisztokraták tömeges kivégzése, egyházi
vagyon államosítása) és nagyobb hatású (a XIX. század
 A társadalomról és hatalomgyakorlásról
alkotott elképzelések
• Előzmények:
– Morus: Utópia (Campanella: Napváros) – a humanista pozitív
utópia műfajának megszületése (XVI. sz.)
• Főbb fogalmak:
– Grotius: a „nemzetközi jog” atyja → a természetjog
felvilágosult fogalmának megalkotója – az ember nem a
természetből vagy Isten kegyelméből, hanem az észből
fakadó, a mindenkori társadalmi jognál magasabb érvényű,
általános jogelve (XVII. sz.)
– Hobbes: Leviatán → az abszolút állam a szükséges rossz,
mert az ősállapot/természeti állapot (a társadalom előtti
állapot, az emberi szabadság kora) anarchiája után rendet
teremt a társadalmi szerződés útján – ami az egyén közösség
vezetőre átruházott szabadságjogával jön létre a társadalmak
megalakulásakor, megújítása mindig szükségszerű és jogokat
kötelezettségeket ró mindkét félre; írott változata az alkotmány
- (XVII. sz.)
 – Locke és Rousseau (XVII-XVIII. sz.):
• a természeti állapotot pozitívabban szemlélik – Rousseau
jelszava: „Vissza a természetbe” -
• az állam fölött szükséges polgárainak ellenőrzést
gyakorolniuk – a hatalmi ágak szétválasztásának
eszméje először Locke-nál jelentkezik -
• Rousseau :A társadalmi szerződésről → az ember
természetes önzését a közösségi érdek magába
olvaszthatja
– Montesquieu: A törvények szelleméről → a három
hatalmi ág – törvényhozás, végrehajtás, ellenőrzés
- szétválasztásának az elve (XVIII. sz.)
• Gyakorlati megvalósulás:
– Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
– Alkotmányos monarchia/ köztársaság, mint
államforma
 A vallásról alkotott elképzelések
• Egyház- és valláskritika
• A három fő irány:
– a vallásra szükség van, csak újraértelmezett
formában, mint pl.
• a panteizmus – Isten a természetben lakozik, azzal
egyenlő
• a deizmus – Isten (mint egy órásmester) csak
megteremtette a világot, de annak menetébe nem
avatkozik bele
– ateizmus
• gondolkodó embernek nincs szüksége a vallásra
• a vallás „intézményesített babona”
• az „embergép” ötlete
– vallási türelem / először a kereszténységen belül,
majd más vallásokkal – pl. zsidó - szemben is
 A tudományról és a nevelésről alkotott
elképzelések
• Filozófia:
– francia racionalizmus – Descartes: Cogito ergo sum
(Gondolkodom, tehát vagyok) → a világ
megismerése csak a kételkedés által lehetséges,
kivéve Isten megismerését
– brit empirizmus – Newton: fizikai világkép → a világ
tapasztalati úton ismerhető meg
• A tudományos akadémiák születése
– francia: 1634
– angol: 1662
– porosz: 1700
– orosz: 1724
– magyar: 1825
• A gyermek felértékelődik
– az eredendő bűn dogmájának tagadásával „tiszta
lappal” születik – Locke „tabula rasa”- elmélete
– jövője – akárcsak a társadalomé – kizárólag
nevelésétől függ → a „hasznos polgár” eszménye
• Megszületik a kötelező világi közoktatás
gondolata
• Egyházi reakció: piarista rend →
természettudomány a középpontban
• Rousseau: a „természeti nevelés” eszménye →
az eredendően jó gyermeket a természet nem
rontja el (ellentétben a társadalommal)
• Francia enciklopédia (Diderot, d’Alembert)
– telkes körű világmagyarázatra törekvés sok,