Gyógyszerészeti növénytan

I. Félév
3. Előadás
Domokos Erzsébet

Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem – MOGYE

Gyógyszerésztudományi Kar
 1.6.10. A sejtmag (nucleus, karyon)
• Brown fedezi fel 1831-ben;
• szerepe van a sejt genetikai anyagának tárolásában;
• összehangolja, szabályozza és ellenőrzi a sejt
valamennyi életműködéseit;
• kettős membránnal, a maghártyával, határolódik el a
citoplazmától;
• a legtöbb sejtben egy sejtmag van, de lehet több is,
esetleg több száz vagy több ezer;
• a sejtmag a körülötte levő citoplazmával egy
működési egységet hoz létre = energida;
– egymagvú sejtek = monoenergidás sejtek;
– sokmagvú sejtek = polienergidás sejtek. 2
 (Tóth 2006)

• a sejtmag többnyire gömb alakú, de lehet megnyúlt ellipszoid

(lencse v. orsó) alakú, szabálytalan nyúlványos, hosszú fonálszerű,
csillag alakú, pálcika alakú stb.;
3
• a sejtmag jelentőségét tanulmányozták az egysejtű
Acetabularia mediterranea zöldalgán:
– az alga sejtje felépül egy rizoida részből (elágazó rész), hosszú nyélből
és egy spóraképző tájból (a nyél csúcsán található);
– a nagy sejtmag a rizoidában helyezkedik el;
– a szétvágott algasejtnek csak azon részletei regenerálódtak, amelyek
sejtmagot tartalmaztak;
• a Prokaryota sejtekben (baktériumok, kékmoszatok)
nincs a citoplazmától elhatárolva;
• eleinte központi elhelyezkedésű, később a sejt szélére
szorul;
• nagysága változó: nagyobb a merisztémasejtekben
mint az állandósult sejtekben;

4
• profázisos és metafázisos kromoszóma kettős
alakulat: két egyenértékű kromoszómából
(kromatidából) áll.
• kromoszómák száma a növényekben:
– magasabbrendű növényeknél: 10-50;
– Penicillium sp.: 4;
– Ophioglossum sp.: 1260;
• a kromoszómaszám lehet:
– kétszeres v. diploid (2n)- testi sejtekben;
– egyszeres v. haploid (n)-szaporítósejtekben
(spórák, sperma, petesejt), ivaros nemzedékben
(páfrányok előtelepe).
5
 A sejtmag állapotai
1) Interfázisos állapotban levő magok: két osztódás
közötti állapot pl. merisztémasejtek magvai.
2) Osztódó vagy kinetikus állapotban levő magok.
3) Már nem osztódó magok: pl. állandósult sejtek
magvai.

Az interfázisos sejtmag szerkezete

1) maghártya;
2) nukleolusz;
3) kromatinállomány
sejtmag állomány.
4) sejtmagnedv
6
1) A maghártya

7
A sejtmagpórus szerkezete 8
• kettős határoló hártya (egyenként 7,5 nm
vastagságúak);
• a citoplazmában állandóan jelenlevő ER-ból alakul ki
(rokonság jelei!);
• elektronmikroszkóppal jól látható;
• a két membrán közötti perinukleáris tér kb. 15 nm
széles;
• a belső membránnak a magállomány felőli rétege, a
külső membránnak a citoplama felőli rétege
vastagabb;
• a maghártyán pórusok vannak-szerepük van a mag és
a citoplazma közötti anyagforgalomban és a magban
képződött RNS kijutásában.
9
2) Nukleolusz (sejtmagvacska)
• állandó része az interfázisos sejtmagnak;
• gömb alakú;
• száma egy vagy kettő, ritkábban több;
• szerepe van az RNS szintézisében;
• az RNS felhalmozódásának színhelye;
• kevés DNS-t is tartalmaz;
3) Kromatinállomány
• erősen fellazult (despiralizálódott) kromoszómák
alkotják a kromatinállományt;
4) Sejtmagnedv (kariolimfa)
• szol állapotú alapállomány, amelyben a kromatin és a
nukleolusz beágyazódnak. 10
 Az osztódó sejtmag szerkezete

• a kromatinállomány kromoszómákba szerveződik.

A kromoszómák fénymikroszkópos szerkezete:
• funkcionáló kromoszómák: a nem osztódó magban
vannak, erősen fellazult struktúrát mutatnak;
• transzport kromoszómák: az osztódó magra
jellemzőek;
• a metafázisos kromoszómák hengeres testek;

11
A kromoszómák fénymikroszkópos szerkezete:

• a kromoszóma telomerjei (karok végei) meggátolják a

más kromoszómákkal való összekapcsolódást;
• SAT-kromoszómák: egyes kromoszómákon másodlagos
befűződés is keletkezik, amely elkülöníti a kar végén a
szatellitet (trabantot);
• a másodlagos befűződés helyén szerveződik a
nukleolusz az osztódás végső szakaszában (telofázisban),
ezért NOR-nak (Nukleolusz Organizátor Régiónak)
nevezik;
• eukromatin: egyformán festődő;
• heterokromatin: eltérően festődő;
(Feulgen-festés)
• kromonéma: egy vagy két spirálisan felcsavarodott fonal;
• kromomer: a kromonémán levő jól
festődő rögök.

(Haraszty 2004) 12
• minden kromoszómán van egy ízület (elsődleges
befűződés), ahol a kromoszóma meghajlik (U alak);
• az ízület a kromoszómát két karra osztja;
• az ízület helyzete szerint a kromoszóma lehet:
– metacentrikus;
– szubmetacentrikus;
– akrocentrikus;
• az ízületen több szemcseszerű test található, amit
centromernek (kinetokornak) nevezünk-ide tapadnak
a magorsó húzófonalai.

13
 A sejtosztódás
• A tulajdonságok átörökítését teszi lehetővé.
• A sejtosztódás lehet:
– Számtartó
• mitotikus;
– Számfelező
• meiotikus.

14
A mitózis (Haraszty 2004)

15
16
A mitózis

17
A magorsó:
• mikrotubulusokból épül fel.
• Kétféle rostból (fonálból) áll:
– támasztófonalakból (pólusrostokból)-az egyik
pólustól a másikig húzódnak.
– húzófonalakból (húzórostokból)-a kromoszómák
centromerjéig húzódnak.
• a húzófonalakat alkotó mikrotubulusok
depolimerizációja okozza a fonalak megrövidülését és
ezáltal a kromatidák a pólusok felé vándorolnak.

18
 1) Mitózis
• az interfázisban megkettőződött kromoszómák
(kromatidapárok) egymástól elválnak és a két utódsejtben
ugyanolyan számú kromoszóma van mint az osztódás előtti
sejtben.
• 1-3 óra alatt zajlik le.
• Profázis: erősen kinyúlt interfázisos kromoszómák fonalas
struktúrát vesznek fel (spiralizálódnak). A profázis elején
azonban a kromoszómák részben egymással összetekeredtek
(gombolyag állapotnak-spiréma stádiumnak nevezik). Később
a kromoszómák egyedileg is láthatóvá válnak. A nukleolusz
eltűnik.
• Metafázis: a sejtmaghártya feldarabolódik. A kromoszómák a
citoplazmában kialakuló magorsó egyenlítői síkjában
helyezkednek el a centromérjeikkel befeléfordulva (csillag
alakú elrendeződés-aster stádiumnak nevezzük). A magorsó
fonalai a kromoszómák centromérjeihez tapadnak. 19
• Anafázis: a kromatidák szétválnak és a sejt két
pólusára vándorolnak. A kromatidák az elsődleges
befűződésnél válnak el egymástól és a pólusok felé
történő vándorláskor a centromér halad elöl.
• Telofázis: a pólusokra érkezett kromatidák
centromerjeikkel egymás felé fordulnak (kétcsillagú
állapot-diaster stádium). Ezután despiralizálódnak
(kétgomolyag állapot-dispiréma stádium). A
nukleolusz megjelenik, a magorsó eltűnik. Új
sejtmaghártya keletkezik.

20
A meiózis (Haraszty 2004)

21
22
A meiózis

23
 2) Meiózis
• az utódsejtekben feleannyi kromoszómaszám lesz mint az
anyasejtben;
• a diploid magokból haploidok keletkeznek;
• négy új sejtmag keletkezéséhez vezet.
Első főszakasz:
• Profázis I.: hosszadalmas
– Leptotén stádium (vékonyfonalas állapot);
– Zigotén stádium (párosodási állapot): átfekvés, összetapadás (kiazma);
– Pachitén stádium (vastagfonalas állapot, tetrádok kialakulása);
– Diplotén stádium (kétfonalas állapot): szelvénykicserélődés;
– Diakinézis stádium (a homológ kromoszómák közötti kapcsolat
megszűnik, a kromoszómapárok jól feltekerednek).
• Metafázis I.: a sejtmaghártya eltűnik, a magorsó kialakul és a két-két
homológból álló kromoszómapárok az ekvatoriális síkban helyezkednek el.

24
• Anafázis I.: a magorsó húzófonalai révén a homológ párok tagjai
szétválnak a redukciós hasíték mentén (a homológ kromoszómák közötti
rés mentén). A pólusok felé két-két kromatidából álló kromoszómák
vándorolnak.
• Telofázis I.: a kromoszómák kezdenek despiralizálódni.
Második főszakasz:
mely lényegében mitózis, az ismert szakaszokra tagolódik:
• Profázis II.: a kromoszómák újra spiralizálódnak és láthatóvá válik, hogy
két kromatidából állnak.
• Metafázis II.: két magorsó alakul ki négy pólussal és ezeknek
középsíkjaikba rendeződnek el a két kromatidából álló kromoszómák.
• Anafázis II.: a magorsók működése révén a szétváló kromatidák a
pólusokra vándorolnak.
• Telofázis II.: négy új haploid kromoszómaszámmal rendelkező sejtmag
szerveződik.

25
 A sejtosztódás
3) Amitózis
• a mag befűződéssel válik ketté pl. csillárkamoszatokban,
gombákban;
• valószínű, hogy a kromatidák szétválása vékony, despiralizált
kromoszómákban megy végbe, ezért nem látható
mikroszkóppal (úgy tűnik mintha a kromatinállományban,
amitózis alatt nem menne végbe semmi változás).

26
 1.6.11. A citoplazma
vakuólumrendszere
• elemi membránnal határolt üregek;
• folyékony, szilárd vagy gáznemű
anyagcseretermékeket tartalmaznak;
• legelterjedtebbek a sejtnedv-vakuólumok;
• ide tartóznak a lizoszómák, szferoszómák, a
zárványok valamint a gáz- és lüktető vakuólumok is.

27
 Sejtnedv-vakuólumok
• a citoplazmától a tonoplaszt választja el őket;
• legvalószínűbb, hogy az ER-ból keletkeznek;
• eleinte kis üregek, majd a sejt növekedésével együtt
kiterjednek, összeolvadhatnak, végül egyetlen nagy
vakuólum látható, amely a sejtmagot és a
citoplazmát kiszorítja.

28
29
 1) Sejtnedv-vakuólumok

• szerepük van a sejt anyagcseréjében és

vízállapotának kialakításában;
• a vakuólumban felgyűlő sejtnedv kifeszíti a sejtfalat,
az egész sejt feszes, turgeszcensz állapotba kerül;
• a turgeszcencia fontos a lágyszárú növények,
lágyszervek (pl. levelek) szilárdításában.

30
• A vakuólumokban levő sejtnedv funkciói:

a) táróló szerep: tartalékanyagok (szénhidrátok,

fehérjék) és védőanyagok (szerves savak, alkaloidok)
tárolása;
b) közömbösítő szerep: az ártalmas
anyagcseretermékek gyűjtőhelye;
c) talajoldatok ozmotikus felvételében és a
turgornyomás létrehozásában játszik szerepet.

31
• A sejtnedvben (protoplazma-produktum) előforduló
fontosabb vegyületek:
a) Szénhidrátok
• Az anyagcsere fő energiaforrásai, a sejtnedvben leggyakrabban előforduló
anyagok. A monoszacharidok közül gyakori a glükóz és a fruktóz, ezek az
érett gyümölcsök ízét adják. Fehling-oldattal vörös csapadék formájában
mutathatók ki. A diszacharidok közül gyakori a nádcukor, a malátacukor
és a cellobióz. A nádcukor és a cellobióz előfordul a cukornádban,
cukorrépában, cukorcirokban, cukordinnyében. A poliszacharidok közül
fontos az inulin és a növényi nyálka. Az inulint inkább a fészkesek
(Compositae) és a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjában találjuk
meg. Felhalmozódik a csicsókában és a dália gumójában. Az inulin
szferokristályokat hoz létre ha kicsapódik. A nyálka a száraz termőhelyen
élő növényekben vizet szív magába. Kaktuszfélékben, orchideafélék
gumójában, vöröshagyma leveleiben, hagymájában fordul elő. A glikogén
gombákban, kovamoszatokban fordul elő mint tartaléktápanyag.

32
b) Szerves savak
• Elsősorban a levelekben, gyümölcsökben, lágy szárakban vannak.
Szerepük van az ízkialakításban és a kártevők távoltartásában. Éretlen
gyümölcsökben több a szerves sav. A szerves savakat nem csak szabadon
hanem lekötve, sók formájában is megtaláljuk (sóskasavas mész v.
kálcium-oxalát).
Egybázisú alifás savak:
hangyasav (Acidum formicum) pl. csalánszőrökben.
ecetsav (A. aceticum)
glikolsav (A. glicolicum)
tejsav (A. lacticum)
glicerinsav (A. glicericum)
valeriánsav (A. valerianicum)
Kétbázisú alifás savak:
sóskasav (A. oxalicum) pl. sóskafélékben, Salsola sp., Salicornia sp.
borostyánkősav (A. succinicum)

33
fumársav (A. fumaricum)
almasav (A. malicum)
éretlen gyümölcsökben.
borkősav (A. tartaricum)
Hárombázisú alifás savak:
citromsav (A. citricum) pl. citromban, éretlen gyümölcsökben.
Aromás savak:
benzoésav (A. benzoicum)
fahéjsav (A. cinnamicum)
kinasav (A. chininicum)
kávésav (A. caffeicum)
klorogénsav (A. chlorogenicum)-a kávésav és a kinasav kombinációja.

mekonsav-a mákban fordul elő

34
c) Aminosavak és fehérjék
• A fehérjék többnyire az éretlen magvak sejtnedvében vannak: albuminok
(ricin-ricinus magjában) és globulinok.
• Az aminosavak és polipeptidek a növény fiatal részeiben, a sejtnedvben
raktározódnak: aszparagin pl. spárgában (Asparagus officinalis), leucin pl.
pillangós virágúaknál, burgonyában, tökben.
d) Alkaloidok
• Bonyolult összetételű nitrogéntartalmú szerves vegyületek. Nagyrészük
erős méreg. Kis mennyiségben gyógyító hatásúak (gyógyszerek gyártása).
pl. kolchicin-őszi kikerics (Colchicum autumnale)-magorsó fonalaira hat
pl. nikotin-dohány (Nicotiana tabacum)
pl. ópium, morfin, kodein, papaverin stb.-mák (Papaver somniferum)
pl. atropin-Atropa belladonna-pupilla tágulása
pl. kinin-Cinchona sp.- malária ellen
pl. kokain-Erythroxylon coca
pl. sztrichnin-Strychnos nux-vomica

35
e) Glikozidok
• Többnyire glükóznak vagy más cukorféleségeknek
egyébb szerves vegyületekkel alkotott vegyületei
(alkoholok, fenolok).
pl. vanillin-vanília, sziningrin-mustár magban, torma
gyökerében
pl. digitalin-Digitalis purpurea, D. lanata
pl. amygdalin (emésztéskor lebomlik mérgező
ciánhidrogénné)-mandula, barack, cseresznye,
szilva, alma magjában.

36
f) Antociánok és flavonol-glükozidok
• Az antociánok a növényi testrészek vörös, rózsaszín,
bíborpiros, kék vagy lila színét adják. Számos
antocián savas pH-n piros, semlegesen lila, bázikus
közegben kék.
• pl. kéknefelejcs (Myosotis sp.), a tüdőfű (Pulmonaria
officinalis) virágai, a sziromepidermiszsejtek
vakuólumnedvének pH emelkedésével változtatják
színüket: a bimbó rózsaszínű árnyalattól a kinyílt
virág kék színére.

37
Pulmonaria officinalis
• Antociánok adják a termések héjának a színét:
nadragulya (Atropa belladonna), vörös szőlő (Vitis
vinifera), a sziromlevelek színét: illatos ibolya (Viola
odorata), kerti dália (Dahlia pinnata), katángkóró
(Cichorium inthybus).
• Az antociánok egyes fajoknál az őszi vörös
lombszíneződésért is felelősek.

Atropa belladonna Cichorium inthybus 38

• A flavonolok sok növény sárga virágszínét,
termésszínét okozzák: tavaszi kankalin (Primula
veris), napraforgó (Helianthus annuus), citromhéj. UV
sugarak kivédésében és a sejtlégzésben is van
szerepük.
• Az antociánoknak és a flavonoloknak szerepük van a
megpórzásban és termésterjesztésben.

Primula veris
39
h) Keserű anyagok
• Nitrogénmentes szerves vegyületek.
pl. lupulin-komló (Humulus lupulus)-ízesítő, színező,
konzerváló
pl. abszintin-fehér üröm (Artemisia absinthium)-
gyógyászatban.

40
i) Cserzőanyagok
• Nitrogénmentes fenolszármazékok. Fanyar ízű, védő
és tartósító vegyületek. Hasmenésgátló hatásuk is
van.
pl. tannin (gubacscsersav)-cserfakéreg, tölgyfagubacs,
szőlőkocsány, szőlőhéj, vörös bor, tealevél,
cserszömörce stb.
pl. katechincsersavak-gyakran vörös színűek
– Jelentősek a gyógyászatban, bőrcserzésben,
tintagyártásban.

41
j) Antibiotikumok
• Baktériumokban, gombákban termelődnenk és a
baktériumok osztódását gátló anyagok.
pl. penicillin, sztreptomicin, aureomicin.

k) Fitoncidok
• A növényi test sérülésekor képződő anyagok,
amelyek elpusztítják a seb közelében levő
baktériumokat.
pl. allicin-fokhagyma
pl. allisztatin, galicin-vöröshagyma
pl. reanin-retek
42
l) Szaponinok
• A glikozidokhoz hasonlóan egy szénhidrátból és egy nem
cukor vegyületből (aglikonból) állnak. Az aglikon neve a
szapogenin.
• A szaponinok vízzel rázva habzanak, felületaktív anyagok,
csökkentik a víz felületi feszültségét. A legtöbb szaponin
hemolizál: hatásukra a vörösvértestek festékanyaga a
plazmába áramlik. Többségük ingerli a nyálkahártyákat,
tüsszentést váltanak ki, köhögési rohamot okozhatnak.
Köptető hatásuk miatt használják a fátyolvirág (Gypsophila
paniculata) és az orvosi kankalin (Primula
officinalis) gyökereit, a szappanfű (Saponaria
officinalis) földfeletti részeit. Vizelethajtó hatásúak a tövises
iglic (Ononis spinosa) szaponinjai.

43
m) Szervetlen savak sói:
• nitrátok (salétromsavas sók)
• foszfátok (foszforsavas sók)-foszforsavas-mész (kálcium-
foszfát)
• szulfátok (kénsavas sók)
• karbonátok (szénsavas sók)
• kloridok-sótűrő növényekben

44
 2) Lizoszómák

• 0,1-1,5 μm átmérőjű vakuólumok, kb. 7 nm vastag

elemi membrán határolja;
• valószínű, hogy a SER-ból keletkeznek;
• legfontosabb szerepük a sejten belüli emésztés;
• a káros anyagok semlegesítésében, az elhalt
sejtrészek bekebelezésében, a baktériumok
elpusztításában és egyes anyagok tárolásában is van
szerepük;
• a sejtnedvben is kimutathatók hidrolitikus enzimek,
valószínű, hogy a lizoszómák és sejtnedv-vakuólumok
között nem lehet éles különbséget tenni.
45
Lysosomes

46
 3) Szferoszómák

• gömb alakú, 1-1,5 μm átmérőjű, erősen fénytörő

organellumok;
• elemi membrán határolja;
• az ER-ból lefűződéssel jönnek létre;
• savanyú foszfatázszerű enzimet tartalmaznak, a
zsíranyagcseréjében van szerepük;
• olajtestekké alakulnak.

47
Szferoszómák a vöröshagyma epidermiszében
48
 4) Lüktető vakuólumok
• édesvizekben élő, sejtfal és sejtnedv-vakuólum nélküli
szervezetek citoplazmájában vannak jelen: pl. ostorosokban;
• a só- és vízháztartást szabályozzák.

49
 A tejnedv
• különleges sejtnedv;
• egysejtű tejcsövekben (hosszúra nyúlt, elágazó
sejtek) és többsejtű tejedényekben fordul elő;
• oldott (inulin, enzimek, alkaloidok, glikozidok,
festőanyagok) vagy emulgeált (zsírok, féhérjék,
kaucsuk, gyanta) anyagokat tartalmaz;
• néha szilárd anyagokat is tartalmaz pl. piskóta
(lábszárcsont) alakú keményítőszemeket-
kutyatejféléknél;
• színe legtöbbször fehér (kutyatej, mák, eperfafélék,
fészekvirágzatúak), de lehet sárga, vöröses (vérehulló
fecskefű-Chelidonium majus).
50
Chelidonium majus Euphorbia sp.

Papaver somniferum 51
52
 5) Zárványok
a) A citoplazma zárványai
• protoplazma-produktumok;
• a zárványok lehetnek:
– szilárdak: pl. aleuronszemek, inulin, kristályok;
– folyékonyak: pl. olajok, illóolajcseppek;
– gázneműek: pl. kékmoszatok gázvakuólumai;
• a sejtnedvvel szemben a sejt nem állandó és
nélkülözhetetlen produktumai;
• raktározott tartalékanyagok vagy az anyagcsere
mellék- illetve végtermékei.
53
 b) A plasztiszok zárványai

• a plasztiszokban keletkeznek, hosszabb-rövid ideig

ott is maradnak;
• legtöbbször szénhidrátok (keményítő), de lehetnek
olaj- vagy fehérjetermészetűek is.

54
 a) A citoplazma zárványai:
A fehérjezárványok (szilárd z.)
Aleuronszemcsék
• Főleg magvakban előforduló tartaléktápanyagok.
• Apró gömb v. tojásdad alakú testek.
• Besűrűsödött fehérjetartalmú vakuólumoknak
tekinthetők.
• A jód-jódkálium barnás-sárgára színezi.

55
http://www.microscopie.ch/articles/ricinus/ricinus.php
Lupinus albus sziklevél – homogén aleuron

56
Szerkezet szerint lehet:
• homogén aleuron: egyféle fehérjéből áll, kis
szemekben de nagy mennyiségben fordul elő.
– aleuronrétegben halmozódnak fel (maghéj alatt)
pl. búzaszemben.
– keményítőszemekkel együtt ugyanabban a sejtben
pl. bab, borsó magjában.
• heterogén aleuron: többféle fehérjevegyületből áll,
amelyek kiválása eltérő
– három részre különül: alapanyagra, globoidra és
krisztalloidra
– két részre különül: alapanyagra és globoidra v.
alapanyagra és krisztalloidra.
57
 a) A citoplazma zárványai:
A fehérjezárványok (szilárd z.)

Globulinok
• Olajtermelő növények és hüvelyesek magjában
fordulnak elő.
Sikér-tartalékfehérjéket tartalmaz, ettől függ a tészta
rugalmassága és gyúrhatósága.

58
 Kristályzárványok (szilárd z.)
Legelterjedtebbek a kálcium-oxalátok és kálcium
karbonátok.
Kálcium-oxalát
Sóskasav-mész-Ca(COO)2
Különböző formában és növényfajra jellemző módón válik ki
(hidratációs foktól, kicsapódási feltételektől függően).
pl. vöröshagyma pikkelylevelében-nagyobb kristályok
(tetragonális oszlopok, piramisok és ezeknek kombinációi)
pl. Solanaceae családjában, Atropa belladonna, Sambucus nigra-
kristályhomok
pl. tengeri hagymában, Aloe sp., Agave sp.-raphid (kristálytű
köteg)
pl. hársfa háncsában, Begonia rex-buzogányfej kristályok
(rozetták, drúzák). 59
Kristályzárványok (szilárd z.)

(Haraszty 2004)
60
61
62
Tetragonális oszlopok
Allium cepa

Rozetta
Opuntia sp.

buzogányfej
Begonia rex

63
 Kálcium-karbonát
• Szénsavas mész-CaCO3
• Kiválhat a sejtüregben pl. szilfában, bükkfában.
• Rárakódik a fal sejtüregbe hatoló nyúlványaira (kalluszra):
cisztolit
pl. eperfafélék, kender, tökfélék.

64
(Tóth 2006)
Amikor a sejtekben a kristályok a sejtüreget teljesen kitöltik kristálytartó
sejtekről beszélünk. A kristálytartó sejtek idioblasztok.

Szénhidrátzárványok (szilárd z.)

Inulin
• a földalatti raktározó szervekben levő polisacharid, jellemző a fészkesekre,
harangvirágfélékre, liliomfélékre. Az inulin szferokristályokat hoz létre ha
kicsapódik. A vakuólumokban oldott állapotban van jelen.
Inulin a dália gyökérgumójában

Oroian (2001)

65
Inulin szferokristály

66
 Zsír- és olajzárványok

• a zsírok keményebbek, az olajok folyékonyak

• tartaléktápanyagok
• előfordulnak mint emulzió vagy fénytörő szemcsék és
cseppek formájában válnak ki
Zsírok
• felépítésükben sztearinsav és palmitinsav vesz részt
pl. kókuszpálma (Cocos nucifera)-kókuszzsír-
szappangyártás
pl. kakaonövény magja-kakaóvaj-csokoládégyártás,
gyógyszerészet, kozmetika

67
Olajok
a) száradó olajok: lenolaj (Oleum lini), mákolaj (Oleum
papaveri)-olajfestékek, dióolaj (dióból-Juglans regia)
b) félig száradó olajok: napraforgó olaj (napraforgó-
Helianthus annuus)-étolaj, szappangyártás, repceolaj
(repce-Brassica napus), mustárolaj (mustár-Sinapis
alba), szójaolaj (szója-Glycine soja), szezámolaj
Oleum sesami (szezám-Sesamum indicum)-
gyógyszeripar, krotonolaj (kroton-Croton tiglium)-
hashajtó szer
c) nem száradó olajok: olívaolaj Oleum olivarum
(Olajfa-Olea europaea)-étolaj, ricinusolaj (ricinus-
Ricinus communis)-hashajtószer, motorkenőolaj,
mandulaolaj (mandula-Amygdalus communis)
68
 Illóolajok, gyanták és balzsamok
• kis fénytörő cseppek formájában válnak ki
• egyes sejtekben a vakuólumok összeolvadnak és így a sejt nagy részét
illóolaj vagy gyanta tölti ki
Illóolajok
• terpénekből jönnek létre
• előfordulásuk egyes növényekre, növénycsaládokra jellemző
• jó illatú folyadékok
• egy növényben többféle illóolaj is lehet
• felhalmozódnak:
• külön sejtekben-kálmos (Acorus calamus)
• sejtközötti üregekben (lysigen)-citromhéjban
• olajjáratokban-ernyősök termésében
• mirigyszőrökben-menta levele
69
 Illóolajok, gyanták és balzsamok

• Illóolajok jelentősége:
– rovarcsalogatók, rovar elűzők
– illatszerek és gyógyszerek (kámfor, eukaliptusz)
készítése
– fűszerek
– likőrkészítés
• illóolaj tartalmú növények: kerti kakukkfű (Thymus
vulgaris), menta (Menta piperita), zsálya (Salvia
officinalis), majoránna (Origanum majorana).
• ismertebb olajok: terpentinolaj (erdeifenyő-Pinus
sylvestris), borókaolaj (Juniperus communis), kálmos-,
rózsa-, citrom-, szegfűszeg-, levendulaolaj stb.
70
Gyanták
• citoplazmában keletkeznek de a sejten kivüli
gyantajáratokban halmozódnak fel
• többnyire gyantasavakból állnak
• sebzéskor kifolynak a növény felületére és befedik a sebhelyet
(megkeményednek)
• védik a növényt a fertőzésekkel, fagyással, kiszáradással
szemben
• szintén egyes növényfajra és növénycsaládra jellemző
előfordulásúak
– fenyőgyanta
– rügyekben-nyárfa (Populus sp.)
– levelekben-nyírfa (Betula sp.)
– borostyánkő-kihalt fenyők megkövesedett gyantája.
71
 Illóolajok, gyanták és balzsamok

Balzsamok
• a gyanták illóolajos oldatai
• folyékonyak
• szerepük ugyanaz mint a gyantáknak
• perubalzsam és tolubalzsam-Myroxylon balsamum
• kanadabalzsam-Abies balsamea

72
 b) A plasztiszok zárványai:
Keményítő (amylum): szilárd zárvány

Az elsődleges v. asszimilációs keményítő: a fotoszintézis során

keletkezik a kloplasztiszokban apró kristályos szemcskék
alakjában. Éjjel cukorrá alakul az amiláz enzim hatására és
elvándorol a kloroplasztiszokból, sőt a sejtből is, más
szervekbe kerül.
A másodlagos v. vándorló (tranzitorikus) keményítő: a vándorló
cukor ismét keményítővé alakulhat. pl. a szár keményítős
hüvelyében. A leukoplasztiszokban (amyloplasztiszokban)
raktározódik, a növény raktározó szerveiben: gyökérben,
gumóban, rizómában, magban.

73
pl. burgonyagumó-súlyának 25% keményítő;
pl. zabszem-súlyának75% keményítő.

A keményítő amilózból és amilopektinből áll, az amiláz

fokozatosan malátacukorra bontja majd a maltáz enzimmel
glükózra bomlik.
A híg jódoldat hidegen kékíti (az amilózt).

A keményítőszemcsék
Tűszerű kristályokból összetett, többrétegű, gömbszerű
kristályhalmazok (szferokristály).
Alakjuk, nagyságuk, szerkezetük egyes növényfajokra jellemző.

74
b) A plasztiszok zárványai:
Keményítő (amylum)

Excentrikus
keményítőszemcsék

(Tóth 2006) 75
Egyszerű és összetett excentrikus burgonya keményítő

76
Egyszerű excentrikus burgonya keményítő

77
koncentrikus keményítőszemcsék:

Amylum Tritici

78
koncentrikus keményítőszemcsék:

Amylum Tritici

http://ortonweb.com/identifikacija/Amylum%20Tritici.php

79
• koncentrikus keményítőszemcsék: a kristályosodási
góc a leukoplasztisz közepén van. pl. borsó, búza,
bab, kukorica.
• excentrikus keményítőszemcsék: a góc a kerületi
tájon alakul ki. pl. burgonya.
• egyszerű keményítőszemcsék: egyetlen
kristályosodási góc van. pl. búza, bab.
• félig összetett keményítőszemcsék: 2-3 góc van. pl.
burgonya, közös reteggel.
• összetett keményítőszemcsék: nagyon sok góc van.
pl. zab (200-300), paraj (30 000), nincs közös rétegük.

80
 b) A plasztiszok zárványai:

Zsíros olajok
• a leukoplasztiszokban (elaioplasztiszokban)
raktározódik.

Fehérjék
• a proteinoplasztiszokban válik ki apró szemcsék
illetve kristályok formájában.

81
 1.6.12. A mikrotestek
• Egyetlen elemi membránnal határolt sejtszervecskék.

– Peroxiszómák:

82
Peroxisome

83
 – Glioxiszómák:
• A lipideket vízben oldódó szénhidrátokká alakítják.
Uborka, fejlődő magonc,
sziklevél, raktározó sejt; TEM

http://anatomia.elte.hu/Sejttan/Album/08/121.htm
84
 1.6.13. A sejtfal
• a növényi sejtekre jellemző protoplazma-produktum;
• sejtfal nélküli sejtek: ostoros moszatok, nyálkagombák és
szaporítósejtek.
• A sejtfal szerepe:
• szilárdító szerep:
• turgornyomás révén;
• elválasztja a sejt belső terét környezetétől;
• a környezettel való kapcsolatteremtés színhelye;
• védelmet nyújt a külső tényezőkkel szemben;

85
• A sejtfal kialakulása:
– a sejtmag osztódását követi a sejtosztódás;
– sejtlemez: a diktioszómák révén jön létre. Golgi-
vezikulumok hozzák a sejtfalkezdemény anyagjait a sejt
központi részében, majd fokozatosan a sejt széle, a sejtfal
felé.
– a Golgi-vezikulumok (fragmoszómák) membránjai
összeolvadnak és üregeik egyesülnek;
– a sejtlemezt (fragmoplasztot) két plazmamembrán és a
köztük levő állomány fogja alkotni;
– a sejtlemezre rakódnak rá a sejtfalanyagok (hemicellulóz,
cellulóz, pektin), ez lesz az elsődleges sejtfal;
– a másodlagos sejtfal a sejt növekedése után jön létre,
újabb sejtfalanyagok rárakodásával (pl. appozícióval).
– Harmadlagos sejtfal-tracheidáknál.
86
87
 A sejtfal vastagodásai
1) Centrifugálisan
a) appozícióval: az anyasejtben keletkező sejtek
falán történik a vastagodás pl. pollenszemek,
spórák fala;
b) intusszuszcepcióval (beékelődéssel): a levegővel
érintkező sejtek felületén történik a vastagodás
pl. a szőrök fala.

88
2) Centripetálisan
a) egyenletes vastagodás
• a sejt mindegyik fala egyenletesen megvastagodik;
• a sejtnek csak bizonyos falai vastagodnak meg
egyenletesen;
b) egyenlőtlen vastagodás: a sejt egyetlen falát tekintve is a
vastagodás nem egyformán történik
• a sejtfalnak kisebb része vastagszik egyenlőtlenül:
csapos (májmoha rizoidái), léces (levelek
epidermiszében, fenyők bélsugársejtjeiben), létrás
(páfrányok), hálózatos (tök trachea), gyűrűs (tracheák,
tracheidák), spirális (fiatal tracheák, tracheidák);
• a sejtfalnak nagyobb része vastagszik meg: gödörkés
(plazmahidakkal), csatornás, lépcsős, vermes gödörkés;

89
(Tóth 2006)
90
(Tóth 2006)

91
1.6.12. A sejtfal

(Tóth 2006)

92
A vermes gödörke modellje:
esf-elsődleges sejtfal;
msf-másodlagos sejtfal;
p-pórus;
t-tórusz;

(Haraszty 2004)

93
• A sejtfal elsődleges alkotói
1) a sejtfal alapállománya:
a) pektinanyagok
• poliszacharidok;
• galakturonsav polimerizációja révén
keletkeznek;
• pektinanyagból áll a szomszédos sejtek falait
egymáshoz ragasztó középlemez és az
elsődleges sejtfal fő tömege;
• a pektin ruténiumvörössel pirosra festődik, a
metilénkék kékre festi, a safranin pedig
narancsvörösre;
• a pektináz enzim bontja le;
94
a) hemicellulóz
• poliszacharid;
• mind az elsődleges, mind a másodlagos sejtfal
alapállományában megtalálható;
• a fás szövetek sejtfalában: xilózból-xilán,
mannóz-mannán;
• tartaléktápanyagként is felhalmozódhat a
másodlagos sejtfalban (pl. magvakban);

95
2) a sejtfal váza:
– fibrilláris felépítésű, helyenként kristályos
alakulású;
– az alapállomány kioldása után is megmarad;
– általában a növények sejtfalának vázát a cellulóz
alkotja;
– gombákban a kitin alkotja a sejtfal vázat, egyes
moszatokban pedig más poliszacharid.

96
 A cellulóz sejtfal szerkezete
• a cellulóz sejtfalban a vázat a cellulóz alkotja
• a cellulóz:
– (C6H10O5)n összegképletű poliszacharid;
– erős savakkal főzve hidrolízissel glükózra bomlik;
– klór-cink-jód oldatban megkékül;
– festhető: hematoxilinnal (ibolyaszínű), toluidinnel
(piros);
– ipari nyersanyag (lenrost, gyapotszőr);
– papír- és műselyemgyártásban használják;

97
 A cellulóz sejtfal szerkezete
(Haraszty 2004)

• a sejtfalban még
üregrendszerek is kialakultak:
– intermicelláris üregek;
– interfibrilláris üregek;
• ezekben víz, alapállomány és
berakódások (pektin,
hemicellulóz, lignin) vannak.

98
• a cellulóz váz a következő szerkezeti egységeket
tartalmazza:
1. cellulózmolekulák:
– a cellulózmolekulák egymással párhuzamosan
helyezkednek el a sejtfalban;
– még nevezik cellulóz kristályrácsnak v. micellumnak;
2. elemi fibrillumok:
– lamellákat (rétegeket) alkotnak a sejtfalban (I, II, III réteg-
másodlagos sejtfalban);
– vannak kristályos-micelláris részletei (amikor a
cellulózmolekulák egymással szigorúan párhúzamosan
rendeződnek) és nem kristályos-paramicelláris részletei;
– léc alakú testek;
99
3. mikrofibrillumok:
– több elemi fibrillum egymással párhuzamosan
rendeződve;
– a mikrofibrillumok (15-25 nm vastagságúak) már
elektronmikroszkóppal láthatók;
– a mikrofibrillumok két formában jelenhetnek meg:
• rendezett formában: egymással többé-kevésbé
párhúzamosan (másodlagos sejtfalakra jellemző);
• rendezetlen formában;
4. fibrillumok:
– a sejtfalnak a legnagyobb szerkezeti egységei, több
mikrofibrillumból álló kötegek.

100
 A sejtfal másodlagos átalakulásai
1) Kutinizáció:
– a lágyszárú növények bőrszövetét kutikularéteg
borítja;
– a kutikularéteget a többé-kevésbé vízhatlan kutin
alkotja;
– a protoplazma termeli, a sejtfalon áthatolva
(ektodezmákon), a levegővel érintkezve
megkeményedik;
– lipidszerű vegyület;
– a párologtatást csökkenti.

101
kutin-kutikula

102
2) Parásodás (szuberifikáció):
– a virágos növények sejtfalába para (szuberin)
rakódik;
– lipid természetű vegyület;
– a levegőt és a vizet nem ereszti át;
– a parásodott sejtek elpusztulnak.
3) Viaszosodás:
– a bőrszövet termeli a viaszt;
– zsírsavak és alkoholok észtereinek a keveréke;
– a párologtatást csökkenti, felszínéről a víz lepereg,
védelmet nyújt a baktériumokkal és gombákkal
szemben.
103
szuberinnel történő
elparásodás

104
4) Lignifikáció:
– száras növényekben a sejtfalak fásodását a lignin
okozza;
– heterociklikus vegyület;
– az interfibrilláris térbe rakódik le.
5) Fafestő színanyagok lerakódása:
– cseranyagok oxidációs termékei;
– a sejtfal és a sejt tartósításában játszanak szerepet.
6) Szervetlen anyagok lerakódása:
– SiO2-kova: kovamoszatok, zsurlók, sások, pázsitfüvek
sejtfalszilárdságát adja;
– CaCO3-kálcium karbonát: csalánfélék, eperfafélék
sejtfalába rakódik.
105
ligninnel történő
elfásulás

106
7) Nyálkaanyagok lerakódása:
– poliszacharidok;
– szárazon kemények, nedvességben felduzzadnak;
– egyes szárazságtűrő növények sejtfala elnyálkásodhat;
– táptalajt, gyógyszert készítenek belőlük.
8) Elfolyósodás:
– a sejtfal feloldódik;
– a tracheákban felodódnak és eltünnek a köztes falak.

107
9) Mézgásodás:
– a mézga poliszacharidokat tartalmazó bonyolult
felépítésű, vízben duzzadó anyag (Rosaceae);
– cellulóz és hemicellulóz hidrolízisével jön létre;
– levegőn megszilárdul;
– sebzés, vírusfertőzés váltja ki;
– ragasztó, festék, tus, kenőcs gyártására használják.
10)Fitomelánok raktározása:
– fekete festékanyagok;
– a fészkesek terméseinek sejtfalában raktározódnak.
11)Sporopolleninek lerakódása:
– a spórák falába rakódnak le.

108