VII. évfolyam , 1. szám 1951.

ja n u á r 4

— -

A t t l e e t A r r ó l a % e m b e r r ő l m é g v e te s s e le a n a d r á g o t ,
a z t á n m e g í r j u k a j e l e n t é s t , h o g y A n g li a s z e r e n c s é s e n b e f e j e z t e a M a r s h a ll- te r v e t
 Eisenhower főhadiszállása: Páris
Kis kabaré

NYUGATNÉMET TÁBORNOK (sziq o

r u a n ): V e r s ta n d e n ?
FRANCIA TÁBORNOK: V e r . . . C sak
a z t s z e re tn é m tu d n i . . . Nem a z é r t
k é r d e m , c s a k u q y e s z e m b e ju to tt...
M ed d iq f e q y v e r k e z n e k m é q m a ­
guk!
NYUGATNÉMET TÁBORNOK (jo sá q o -
sa n ): C sak á lliq .
FRANCIA TÁBORNOK (m egnyu-
q o d v a ): A k k o r r e n d b e n v a n . M ár
m e q ije d te m , hoqy to v á b b . é s
m o n d ja c s a k , iz é . . . N em fo g n a k
m a g u k v a la m i d is z n ó s á q o t csirfáln i
'v e lü n k , h a fel le s z n e k te lje s e n
fe q y v e r k e z v e . ( J ó íz ű e n n e v e t.) E m ­
lé k s z e m m é q m in d e n h u n c u ts á -
q u k r a ám ! A m ik o r b e jö tte k 1940-
b e n P á r is b a . . .
NYUGATNÉMET TÁBORNOK: Na és?
A k k o r s e s z ó lh a tta k r á n k e q y sz ó t
g r a k d h o t e l FRANCIA TÁBORNOK: Az iq az. Az
e q y ik s ó g o ro m sz ó lt, a z t m i n d j á r t
a q y o n lő tté k .
NYUGATNÉMET TÁBORNOK: Na
lá tja .
FRANCIA TÁBORNOK: D e m é q is . . .
T etszik tu d n i... N ek em m á r a rá n y -
la q k e v é s a s o q o ro m , n em d o b á ló z ­
h a to k v e lü k u q y , m in t n e q y v e n -
b e n . . . (H irte le n m e q c s ó k o lja a
n y u q a tn é m e t tá b o r n o k o t.) Te, d e ­
r e k tis z ta le lk ű e m b e r! Te h ű b a ­
rá t! S ó q o ra im c lta lm a z ó |a ! S z e r e t­
lek!
NYUGATNÉMET TÁBORNOK: Na
v é g re ! B e lá tta , h o q y é n m ily e n k i­
tű n ő e m b e r v a g y o k ?
Jean bácsi, ki ez a ven d ég ? FRANCIA TÁBORNOK ( iz q a to tta n ,
s ú g v a ): F en ét! C sak o t t jö n e g y
Ez nem v e n d é g , fiam . Ez a tulaj! a m e r ik a i ő r m e s t e r é s h a m e g lá tja ,
h o q y v e s z e k s z ü n k , jó l s z á lo n v á q
m in d a k e t t ő n k e t . . .

UeoZCATOM A ANGOL NYELVTANT

E d d iq h u s z o n k é t n y e lv e n tu d o k M e rt p e r s z e az a n g o l g ló b u s z t
n e k a g a z d a g e lle n é s a s z o rq a lm a s
p e rfe k tU I e n n i, c s a k a n g o lo s d o lg o k a t e ls ő s o r b a n A m e rik a s z e lle m e n , s z o ­
p o lg á r n a k a m u n k á tla n e lle n .'7
n e m e m é s z te tt m é q le lk e m . P e d ig k á s a in k e r e s z tü l is m e r jü k m e g s fe l­
Ez a m a g y a r f o r d ítá s ; h a a z e r e ­
s z e re te m a z a n g o l s z a lo n n á t z ö ld ­ t á r u l e b b e n a k is k ö n y v b e n a z a m e ­
d e ti a n q o ltó l e lte k in tü n k , n y ilv á n ­
p a p r ik á v a l v a q y s a v a n y ú u b o r k á v a l, r ik a i tá r s a d a lm i é le t, a m e ly k ö v e ­
v a ló a n h á n y i n g e r t k a p h a tu n k e ttő l
d e h á t h a n e m b ír ja a g y o m r o m . Az te n d ő m in d e n k i s z á m á r a , a k i n e m
az a d a g tó l is. N y o m o r, q e n q s z te r-
a n g o l n é p e t is s z e re te m , m íg n em i s m e r jo b b a t. Én u g y a n is m e r e k k ü ­
u r a lo m , n é q e r ü ld ö z é s , m u n k á s e lle n e s
A ttle e rő l v a g y B e v in rö l v a n szó . lö n b e t, d e h a llg a to k G e r m a n u s G y u ­
tö r v é n y e k , e z e k Ugy-e c s a k n ü a n -
E z e k u tá n n e m c s o d a , h a e lh a tá r o z ­ lá r a , a s z e r z ő r e , a k in e k A m e rik á ró l
s z o k a z a m e r ik a i é le tb e n , s z e lle m ­
ta m , hogy m e g ta n u lo k g y o rsan , b e n , e r r ő l a k ö n y v n e m tu d , ő c s a k
á tk o z o tt jó v é le m é n y e v o n .
k ö n n y e n a n q o lu l, n e m lesz n e h é z a n ­
E lő szö r A m e rik a sz e lle m é v e l ho ­ z a m a to s á n k e r é k b e tö r i f o r d ítá s á v a l
g o lo s a n tá v o z n i, a h o n n a n id ő e lő tt
le a k a r o k lé p n i. z o tt tis z tá b a a s z e rz ő , a v v a l a sp i- av á bmb a: g y á r n y e lv e t. D e m e n jü n k to ­
K e z e m b e v e tte m r itte l. a m itő l b ű z lik m a a fél vi­
h át a székében-
lá g . Ez a k is n y e lv ta n tis z ta p e le n ­ ..L á tju k , m ik é n t t a r t ó z t a t j a le a
h o s s z á b a n , k e r e s z tb e n is h a s z n á lt
k á b a ö ltö z te ti a tis z tá ta la n je n k i b é ­ r e n d ő r a le q e lö k e lő b b u r a t é s a r o n ­
„ L in q u a " n y e lv ta n t é s s z ó tá r t, am e ly
m a g á n ta n u ló k s z á m á r ab it. T ö b b e k k ö z ö tt a k ö v e tk e z ő k v a n ­ g y o s k o ld u smt o es kg oy casrib
v an fen n ­
á n t, ha k ö p k ö d
n a k a n y e lv ta n b a n a n g o lu l é s a z tá n an e klega .a vz illa
t a r t v a s k iv á ló o lv a s m á n y . H u m o ­
an, vaqy hogy
c 'a q a r b e m b e r m e q á llitta tik ,
m a g y a r r a f o r d ítv a :
r is ta s z á m á r a p e d ig e g y e n e s t g y ö ­ h a s i á q u ld to v á b b a u tó já n tú ls á g o s
„A sz e lle m e A m e r ik á n a k ,
n y ö r ű s é g , o ly a n k e lle m e s e n h ü ly ítő , m e ly g y o r s a s á g g a l .“
m e g n y ila tk o z ik a v é d e lm é b e n a g y e n ­
a h o q y b e v e z e t a z a n q o l n é p fo g alo m - H á t n e m m e q h a to ? E lte k in tv e a z a ­
v ilá g á b a a s z e rz ő . g é n e k a h a ta lm a s e lle n , a s z e g é n y ­ v a r o s fo g a lm a z á s tó l, a r o n g y o s k o l­
d u s is l e ta r tó z ta tta tik s n e m c s u p á n
Na, ez a nap is jói kezdődik k o ld u lá s é r t, h a n e m k ö p k ö d é s é r t is,'
a m it p e d ig e lé g g y a k r a n m ű v e l m a
n a p s á q a r o n q y o s e m b e r . A m e rik á ­
b a n k ö r ü lb e lü l h a tm illió k o ld u s v a n ,
e b b ő l jó p á r m illió k ö p a r e n d s z e r r e
é s a s z in té n l e ta r tó z ta th a tó m illio ­
m o s o k r a . N em b a j, k a p a k o ld u s
e g y k ia d ó s v e r é s t, m e g b a r á ti ú tm u ­
t a t á s t a r e n d ő r s é g e n , n e c s in á ljo n
k o m m u n is ta a q itá c ió t b a r á to m , m e r t
k a p e q y m é g k ia d ó s a b b v e r é s t.
G y e rü n k to v á b b a n y e lv ta n v ir á
n y a ln :
,,E qy V a n d e r b ilt h iá b a f o r d u ln a
a z ő r é h e z a r e n d n e k , h a b e m u ta t­
koznék M r. V a n d e r b ilt g y a n á n t,
n e k i a h a ta lm a s , a fin o m ú r n a k Job­
b a n k e lle n e tu d n i, m in t a s z e g é n y
t u d a tla n n a k , h o g y r e n d fe lje b b v a ló
a g a z d a g s á g n á l."
A n g y a li, n e m d e ? A fin o m m illio ­
m o s . a V a n d e r b ilt, a k i le h e t h ü ly e , a bölcsődék és óvódák is megszaporodnak.
m in t h a t h iv a tá s o s ő r ü l t, d e a m e l­
le tt fin o m é s h a ta lm a s , u g y a n c s a k
m e g b ü n te tte tlk . Ez m é ly k ja z s á q , h i­
szen egy ily e n le lk i-fin o m s á g n a k
jo b b a n k e lle n e tu d n i a d o lg o k a t, L ondonban
m in t a lelki s z e q é n y f o lto z o tt ü le p ű -
n e k , a k i tu d a tla n é s b lr k a te k in te tü ,
m in t á lta lá b a n a z e q y e te m e t v é g z e tt
m u n k a n é lk ü lie k . P e r s z e a m e q k e r-
q tilé s h e z m á r e n n y i is u n tig e lé g ,
d e m é g n é h á n y a r a n y k ö p é s t, h o q y
te lje s le g y e n a z ő r ü le t. V an a k ö n y ­
v e c s k é b e n e g y k is p r o s p e k t u s m u n ­
k á lk o d n i a k a r ó m u n k á s o k s z á m á r a
p á ly a v á lto z ta tá s e s e té n . íg y : „ B re w e r-
s ö r f ő z ő “ , e z t p e r s z e c s a k ú g y jó
m ű v e ln i, h a a s ö r f ő z é s t a m u n k a
v á lla ló m u n k á lta tó k é n t v é g z i.
A z tá n „ W a s h e r-w o m a n ■» m o s ó ­
TRUMAN : Ezt a pechet, ballábbal keltem fe l... Ma sem fog si­ as zs se zr űo ,n ytö “ . Ez a z á llá s n a g y o n n é p ­
b b n y ir e n e m le s z a z ille tő ­
kerülni világháborút kirobbantani! ből m illio m o s, e zze l s z e m b e n a lú g ­
k ö v e t a m o s ó a s s z o n y o k e lé g g y a k ­
r a n m e g is s z á k .
A z tá n : „ c a r r i e r — s z á llító " , lehel-
té r ie s e n t r ó g e r , ez is s z é p k a r r i e r t
je le n t, ö n g y ilk o s je lö tte k u to ls ó k ís é r ­
le te a z é le tr e , s é rv v e l é s b o k a-
s ü lly e d é s s e l p á r o s ítv a . B eszél m é g a
h u m o r n e v é b e n iz z a d t n y e lv k ö n y v
a r r ó l is, h o q y : „ a z a n g o l é s a m e ­
r ik a i jo b b o s z tá ly ú u r a k fra k k o t
(te lje s ö ltö n y t) n a p p a l so s e m h o r d a ­
nak".
F r a k k o t n a p p a l, h a n e m is te lje ­
s e t, c s a k r o s s z a b b o s z tá ly ú u r a k h o r ­
d á n a k . h o b ó k , c ip ő tis z tító k , k é re g e -
tő k , h id a l a t t a lv ó k é s a tö b b i am e- M O f Jl
r ik a e l le n e s e g y é n e k .
S a jn o s , m e q k ell á lla p íta n i, h o q y
G e r m a n u s G y u la je le n le g is n a g y
k e d v e l ts é q n e k ö rv e n d ő n y e lv ta n ­
k ö n y v e n e m jo b b o s z tá ly ú , h a n e m
r e a k c ió s p r o p a g a n d a m é g a k k o r is.
h a a k iló g ó ló láb á lla n d ó n e v e té s re
k é s z te ti is az o lv a s ó t.
N AGY S JÓ Z SE F

(A D aily M ail ír ja , h o g y az
c s ö k k e n é s e m ia tt la s s a n nov<

Miss Bessie, maga tetszik nekem. Ne171

ebédelni? Tudok egy jó intim kis leg elő t.. .

— Nézze édesapáin, milyen szép
a gyűjteményem.
— Ez bizony szép. De amit én
gyűjtök, az is hasznos.
— Miért, mit gyűjt édesapám?
— A gyárban gyűjtöm a fá-
radloiajat! ^ magas szép szál ember, csak leguggolt.
A m e r ik a i r e k lá m
I
o tom! Ne tanítson, mert megtanítom! Ha azonnal ki
Nyugatnémetország felfegyverzése
Schuman. Nekem telsz k ez a dolog, csak ne lépjen a végén
a fejemre ..
©c 90
A Közért-hentesboltokban mindig legalábbis
öt-hat vevő áll a pult előtt és mindegyik szeretné,
ha elsőnek öt szolgálnák ki. Ezt kiki jelleme, szel­
leme és kelletne szerint más-más módon igyekszik
elérni. Bemutatok néhány jellemző típust.
A z ala cso n y
Ez dühösen kiabál:
— Miért nem szolgál ki? Mert én alacsony
vagyok és nem ér fel a fejem a felvágott tetejéig!
Disznóság, hogy valakit azért ne szolgáljanak ki,
mert alacsony!
Erre természetesen rögtön kiszolgálják. Ki­
szolgálás után derül ki, hogy száznyolcvan centi
A z id ő szá m ító
Ez folyton azt kiabálja:
— Már egy félórája állok itt! Már egy fél­
órája állok itt!
Ennek ugyanis van egy pontos táblázata és an­
nak alapján mondja be panaszos hangon a várako­
zási időt. A táblázat szerint öt perc várakozás:
„iMár egy órája állok itt“, négy perc várakozás:
„Már háromnegyedórája lesem, hogy kiszolgálja­
nak“, semmi várakozás: „Már egy félórája á'-
Ick itt“.
A lovaglás
Ez kiszemel magának a vevők közül egy nőt t
és ráordit:
— Disznóság asszonyom, figyelem, maga már
tíz perce áll itt és folyton hátranyomják, mert cs3k
egy védtelen nő! Helyet a hölgynek!
Odarángatja a nőt a pulthoz, ott hirtelen visz-
szalöki és kér egy negyedkiló parizert.
A veszekedős
Mielőtt
c
kiszolgálták:
— Mi lesz itt?! Ne lökdössön, mert megtaní­
nein szolgálnak, adják ide a panaszkönyvet! Ne áll­
jon elém, nincs odahaza! Hó! Hó! Hrrrrrrrr!
Kiszolgálás után:
— Oppardon! Bocsánatot kérek! Elnézést! Ö ké­
rem, semmiség! Bocsánat, szabad egy kis helyet?
Elnézést k é re k ... Nem tesz sem m it... Kiszti-
hand . . . Kezétcsókolom ...
Akkor eszébe jutott, hogy hopp, nyár-szalámit — Mit jelentenek ezek a gyászlobogók Jack?
elfelejtett venni, mire visszajön és elkezd újra — Ma házasodik Mr. Truman, akinek ebből a frigyből majd egy
oorombáskodni. Hairy nevű fia fog születni...
S z ű k s é g á lla p o t Egy felsőbb parancs — illusztrálva
U S A -b a n
(A m e rik a i asszonyok tünrettek Eisenhower ellen.)
Hairry S. (sötét) Truman kihir­
dette a szükségállapotot. Az ame­
rikai néphez intézett kiáltványából
idézzük az alábbiakat:
— Amerikát súlyos veszély fenye­
geti! Az aércsszorok mindenütt elő­
retörnek. A koreaiak megtámadták
Koreát, az indonézek. Indonéziát,
a vietnamiak betörtek Vietnamba,
a kínaiak Kínába, a malájok Maláj­
földre. Manapság nem lesz hely,
ahol lehajtsa fejét a tőkefölöslegün'k.
Japánban is japán támadástól kell
tartanunk s általában egyre több nép
akarja elfoglalni az országát. Az
agressziónak ilyen fenyegető áradata
ellen szükség van a szükségállapot
kihirdetésére.
Egyelőre a következő intézkedé­
seket léptetjük életbe az amerikai
életforma és a nyugati szabadság-
jogok védelmére:
1. Az árak további emelését a bé­
rek tervszerű csökkentésével kell
ellensúlyozni.
2. A kommunistákat, négereket
és zenekritikusokat koncentrációs
táborba kell zárni, s a lányom he-
tenkint hangversenyt ad számukra.
:t. Munkacrőkímélés céljából kö­
telezni kell a mtglincselendő nége­
reket. hogy akasszák fel saját ma­
gukat
•1. A gengszterek számára indított
diplomáciai tanfolyam ok számát sza­
porítani kell.
5. A bankárok számára tábornoki,
a tábornokok számára bankári tan­
folyamokat kell indítani.
6. \ Wall Street kiszélesítési mun­ EISENHOWER : De asszonyok, mint katona csak felsőbb parancs­
kálatait azonnal meg kel! kezdeni. nak engedelmeskedem.
7. Mindenféle üzleti területet vé­
deti területté keli nyilvánítani.
S. Eokozni kell az amerikai nyak­
kendő változatosságát.
9. A rágógumikiviíelt ki kell ter­
jeszteni az egész naprendszerre.
10. Mac Arthur szenttéavatása ér­
. 3
dekében gyorsított eljárásra kell
utasítani A papit.
3

f tu io k n é k a z
— Miért jött ki az csőbe Zsírosné?
— Nézze Hajasné, egyre emelkedik a termelőcsoportok száma, a traktorok száma, a szövetkezetek
száma, a dolgozó parasztok jóléte, hát legalább lássak valamit, ami e s ik ...
Mátra vidéki
magaslatokon
Ha beutalnak — jutalomból - -
a Galyatetőre, tudod, hogy most
a mátravidéki m agaslatok ieg-
szebb gyógyhelyén s a paradi­
csomban vagy. Dehogy mersz ar­
ra gondolni, hogy'itt, a hómezőn,
itt, a fenyők tövében, itt is van
bürokrácia. P edig van. Legalább
is 1949 március és 1950 au gu sz­
tusa közt volt. Például a befeje­
zett v izsg á la t szerint ilyenek
voltak:
1. Az élm unkások Galyatetőn
m ás üdülőkhöz képest a m agas
— napi 40 Ft-os — SZOT-térítés
ellenére sem részesültek jobb el­
látásban, sőt elhelyezésük a
többi beutaltaknál m ég hátrá­
nyosabb is volt.
2. A nép vagyonával könnyel­
műen gazdálkodtak, mert az á l­
lam osításkor leltárakat nem vet.
tek fel; az időközi beszerzésekről
semmi nyilvántartást nem vezet­
tek, anyagfelhasználásokat nem
a tényleges kivételezések, hanem
szem revételezés vagy bemondás
alapján szám oltak el, behajtha­
tatlannak nem m inősített követe­
léseket leírta k . . . .
De voltak m űszaki hibák is. A
vízm elegítő boylereket nem tisz ­
tították s ezért 10— 15 %-kai több
tüzelőt használtak, a jéggyártó
lerendezés, a hűtőszekrények e l­
osztója, a tömítések: mind el
romlottak. S a hiányos ellenőrzés
m iatt minden téren általános la­
za sá g volt s ez a visszaélések­
nek nyitott teret.
Azonfelül: 185 alkalm azottja
van a Mátravidéki M agaslati
Gyógyhelyeknek. Sok ez egy ki­
csit. Mit szólnak mindehhez . a
iürdő- é s üdülőközpont és a Nép­
jóléti M inisztérium üzem gazda­
sági osztálya? S ha szólnak,
mért nem látszik nyoma a sza ­
vuknak?
CSALÁDI CSIPETKE D ilu e k e lv tá r s
c ső b e n a b r ü s s z e li D r a p e a u R o u g e k a r i­
k a t u r is ta m ü ik s z e , sza b a d sá g á t
k e le te u r ó p a i k ö r u ta z á s s a l tö lti,
ú t j a s o r á n e ljö tt M a g y a r o r s z á g r a
is , é s fe lk e r e s te a L u d a s M a ty i
s z e r k e s z tő s é g é t . A nyurga és
r e n d k ív ü l ro ko n szen ves D ilu e k
e lv tá r s a t la p u n k m u n k a tá r s a i
le lk e s s z e r e t e tt e l f o g a d tá k , s m i ­
Elhatároztam, hogy bevezetem a
családba is a csipetkét, mint ne- a la tt v e n d é g ü n k , a b e lg a Kom ­
velőeszközt. Háromtagú család va­ m u n i s t a P á r t n e h é z harcain')!, é s
gyunk; hogy a családnak két olyan
a g ú - z s b a k ö tö tt b e lg a k é p z ő m ű v é ­
tagja van, akinek nevelésre van
szüksége, ehben mindhárman egyet­ s z e i r ő l s z á m o l t be, e lő k e r ü lte k a
értünk. Csak szerintem a kislá­ c e r u z á k , é s D ilu e k e l v tá r s la ­
nyom és a feleségem ez a két tag,
a feleségem szerint a kislányom p u n k m u n k a tá r s a it r a jz o lta le,
és én, a kislányom szerint viszont m u n k a t á r s a i n k p e d i g ő t ö r ö k íte t­
én és a feleségem. Ezek azonban té k m e g .
árnyalati különbségek, a lényeg a
fontos és a lényeg az, hogy senkise
örül, ha kiéneklik a hibáit, ame­
lyek vannak neki és mindenki örül,
ha kiéneklik az erényeit, amelyek
nincsenek neki.
Megírtam' tehát az első dalos-
rigmust, amely így hangzott:
(A Csak egy kislány dallamára.)
Csak egy kislány van a világon,
Ki a spenótot nem imádja,
Aki a spenótot meg nem eszi.
Az (sej-haj) a húst se érdemli.
A kislányom szfinksz-arcáról nem
lehetett a hatást leolvasni, ellen­
őrizni pedig mégúgyse lehetett,
mert ahhoz spenótot kellett volna
főzni és a spenótot (seh-haj) én O lU A ö t
se kedvelem.
Hamarosan megírtam azonban a
második csipetkét: Diluek rajza Szűr Szabó Józsefről
(A Maros vize dallamára.)
Maros vize jolyik csendesen,
Lányom körme piszkos rendesen.
Kérdezem én: csoko-csokoládét
ehct-e.
Akinek a körme fekete.
Ö rö k d u g ó S Ó Ezzel már határozott sikerem
volt, mert a kislányomnak annyira
Ha helyünk volna, nagyon hosz-tetszett, hogy reggeltől estig ezt
szan válaszolnánk Ruttkai Armand énekelte velem.
elvtársnak, a Nyersbőrgyűjtő és Ettől vérszemet kaptam és meg­
Kereskedelmi Nemzeti Vállalat igaz­
írtam a harmadik csipetkémet:
gatójának, aki a december 22 -i szá­ (A Jánoshidi vásártéren Ica te
munkban megjelent néhánysoros dallamára.)
közleményünkben kommunista becsü­ Olvasásból egyest kaptál,
letének „érintését“ látja. S ezt Margit te,
mondja; A fejemre szégyent hoztál
T r é fá s szó , úgy h a lla t s z ik , „Ez ügyben a tényállás a követ­ Margit te.
m in t „ ö reg d ig ó " , d e c s a k u g y a n kező: 1949 év végén az újpesti ki- Ha nem tanulsz, nem leszel oly p itu c <
ö r ö k d u g ó t j e le n t , a z a z : s o h a e l rendeltségen leltároztak. Megálla­ okos, mint én ■—
n e m r o m ló ö r ö k ö s h o r d ó - d u g a s z t, pítást nyert, hogy a bőrök sózásá­ Buta maradsz, Margit te! Diluek rajza Gerő Sándorról
hoz használt petróleummal denatu­ A kislányom nem szólt egy szót
t i s z t u a lu m ín iu m b ó l, a m i t e g y
rált, tehát minden emberi élvezetre
se, csak keserűen bólintott.
D én es M a n ó n e v ű ö reg b o r-em ­
alkalmatlan iparsóból 145.757 kg Másnap, amikor hazajöttem, a
b e r ta l á l t k i é s m i n d e n k in e k b e ­
sóhiány mutatkozik, ami az év fo­ szobánk falán, mindjárt a fény­
m u t a t o t t . N e k e m is. M in d e n k in e k lyamán elhasznált sókészletnek mint­
képem alatt egy rajzlapot láttam.
te ts z e tt, m e ri e g y s z e r ű , tis z ta , egy 10 %-át tette ki. Amikor ezt Rá volt írva hatalmas betűkkel:
p r a k t i k u s é s s o k p é n z t le h e t v e le nekem jelentették, nyomban házi FALI ÚJSÁG
m e g ta k a r ít a n i. N e k e m is te ts z e tt. vizsgálatot rendeltem el. Már az is Es a cím alatt, kislányom szép
S m é g a z t is lá tta m , h o g y s o k megállapította, hogy a sóhiány csak
nyomtatott betűivel az első cikk:
p é n z t le h e t v e le k e r e s n i, h a M a ­ látszólagos. A sófelhasználás ugyan­
is vödörszám történt. A vödröt csak EGY PÁR SZÓ A CSIPETKÉ­
gya ro rszá g s z a b a d a l m a z i a tja .
RŐL.
először mérték le, a továbbiakban a
N o h a ^ b iz to s , h o g y e l f o g j á k lo p n i
vödörben lévő sót már csak becsül­ AZOK A CSIPETKÉK, AMIKET
a s z a b a d a l m a t , m e r t a ta l á l m á n y
APU ÉNEKEL, NEM JÓK, MERT
o ly a n s z i m p l a , h o g y — m ih e l y t ték. A becslés és a ténylegesen
felhasznált mennyiség közti külön­ROSSZAK BENNÜK A RÍMEK
lá tta a z e m b e r — a z o n n a l c s o ­ ÉS APU KÜLÖNBEN IS HAMI­
bözet okozta hónapokon keresztül a
d á lk o z ik , h o g y m á r a ré g i g ö rö ­ SAN ÉNEKEL.
látszólagos sóhiányt; De a rogy
g ö k n e m ta l á l t á k ki. D e t é n y l e g Gergely Miklós
mennyiség miatt nem elégedhettem
n e m ta l á l t á k k i, t é n y l e g D é n e s
meg a házi vizsgálat eredményével,
M a n ó ta lá lta k i é s — 1 9 4 8 ó ta hanem az esetet jelentettem: Attlee beszámol
s z a l a d k ö r b e v e le h iv a ta lb ó l- h i-
a) a rendőrségnek, b) az Állami washingtoni tárgyalásairól
v a ta lb a . M o n d ta m , h o g y m i n d e n ­ Ellenőrzési Központnak, c) a Belke­
k i n e k t e t s z i k a ta lá lm á n y : V a s reskedelmi Minisztériumnak, d) a
Z o ltá n n a k , a T e r v h iv a ta l fő n ö k é ­ Pénzügyminisztérium jövedéki ősz Schwott Lajos rajza Diluckról
n e k é s H e v e s i G y u lá n a k , a T a ­ tályának.. . “
l á lm á n y i H iv a ta l fő n ö k é n e k Itt kiszállok az idézetekből. S
is. D e h iá b a . T iz e n h á r o m k i ­ megkérdem, minek az kérem? Ret­
sebbrangú h iv a ta ln o k ( in k á b b : tentően nagyszámú embert és. hiva­
c s i n o v n y i k ) ö s s z e á llt, a lá is ír t talt mozgósított az igazgató' elvtárs,
e g y ír á s t, h o g y D é n e s M a n ó t a ­ holott már az Államügyészség ha­
tározata megállapította, hogy nincs
l á lm á n y a h a s z n á l h a ta tla n .
baj a só körül. S az igazgató elv­
S m o s t — e g y e lő r e — , m í g a
társnak e határozat nélkül is tud;
s z e n t m e n n y d ö r g ő s m e n n y k ő b ele nia kellett volna, hogy van-e baj,
n em csap a z ügybe: csa ku g y a n vagy nincs? — Oh, az elnök és én minden­
h a s z n á l h a ta tla n . S ha tudta: hogy nincs baj, mi­ ben megegyeztünk, kivéve a leánya
H o lo tt h a s z n á lh a tó . B i z t o s v a ­ ért bizonyíttatta ezt még négy fó­ énekhangját. . .
g y o k b e n n e . S a j á t s z e m ü l e g lá t ­ rummal? Kommunista becsületemre (Daily Worker, London)
ta m . mondom, hogy ezt nem ériem _
GÁROR ANDOR G.
Ű JN -fl ifa i-
•» I i U a '
Gerő Sándor rajza Diluckról
A m in e k n e m s z a b a d l e n n i e . •• F e g y v e r k e z é s i n o v e lla
tö b b p e r ió d u s b a n
CSODALATOS ALKOTÁSOK-EGYSZERŰ MAGYARÁZAT
Újabb hatalmas vízierőművek épülnek <i Szovjetunióban.
Wu.

SAMU BÁCSI: Hogyisne . Egy­

szer már megégettem veletek az
ujjamat . . . Kés, villa, olló nem
SS-gyerek kezébe való! A bizton­
ság kedvéért adjátok ide azokat a
hajtőket is!
MÁSODIK PERIÓDUS
SAMU BÁCSI Hogy ón jegy vé­
reket adtam a nyugatnémet fasisz­
táknak? Hát ha három játékpisz­
tolyt, egy yizipuskát és két puk­
kanóbékát fegyvernek lehet nevezni,
akkor vállalom az ódiumot. Vol­
tunk mi is fiatalok.
HARMAD1K PERIOD US
SAMU BÁCSI: A nyugatnémet
rendőrséget mindeneseire fel keltett
fegyverezni, mert egy rendőrség
fegyver nélkül olyan, mint egy re
pülőgép szárny nélkül, vagy egy
szárny repülőgép nélkül. ' Azért
adtam nekik repülőgépet is. hogy
ne legyen olyan.
NEGYEDIK PERIÓDUS
SAMU BÁCSI: Adtam, adtam, de
csak a legszükségesebbet. Az a baj,
— El akarja olvasni a faliújságot? hogy az emberek hajlandók elefán­
Tessék egy látcső! tot csinálni a tankból, meg a mesz-
szehordó ágyúból is. — Ez csoda!
ÖTÖDIK PERIÓDUS — Nem öcsém, ez szocializmus!
A kocsi b e lse jé b e került a taxióra SAMU BÁCSI: Mii? Nehézbom­
bázókai? Amennyi beléjük fúr!
Mindent a náci-hadseregnek! Ki­
Égi üzemzavar Egy utca Amerikában
nek lehet ez ellen kifogása! Akkor
adhattam, amikor még büdös fa­
siszták voltak nekem és most ne
adjak, amikor . kedves szövetsége­
seim nekem?!. . .

Utas: Nagyon boldog lehet ez az óra,, hogy

bekerült a kocsiba!
Sofőr: Miből tetszik gondolni?
Utas: Abból, hogy minden pillanatban ugrik
egyef örömében. . .
/C in e k K o ijlh y e ?
; nem evett — biztosított és meg-
' I akarunk legjobb vendégeinknek."
;í i Nem lehetett visszautasítani...
p ‘ Hazafelé menet Frucsákkal tá­
ró látkoztam, aki karonjogolt és felci-
—^Köszönöm apukám ezt a gyönyörű aján­
dékot!
— Ne nekem köszönd, hanem Muszka Imre
bácsinak!
— De hiszen nem ő adja apukámnak a fizetést!
— Az igaz, de a tapasztalatait ő adta át és
ezért kaptam több fizetést!
Azoknak a beiglitanulmányok-
nak sorában, amelyekben arról ér­
tekeztek, hogy miéri kell kará­
csonykor mákos és diós kalácsot
enni és főként, hogy miért kell
olyan sokat enni, gyakran előfor­
dult ez a kifejezés: beiglimérgezés.
En is megkaptam.
Már karácsony előtti napon — Tessék egy kis türelemmel lenni,
heigli volt az asztalon. Másnap elromlott a hómotor .. ,
Malvin néninél is azt kellett enni.
Délután az espressóban a szimpla
mellé egy mákosat és egy diósat
tett a kisasszony.
— De én nem kértem beiglit — Ókori fürdőt találtak az óbudai ásatásoknál
fedeztem.
— Ilyen finomat még életében
bántva tette hozzá: „Kedveskedni
a lakására. Frucsákné sugárzó
tett elém egy beiglis tálat
Vacsora után persze otthon is
mákos és dióstekercs voll. Másnap
is .. . Harmadnap is. Ojév előtt
már ravasz voltam és becsomagol­
tam a déli beiglladagomat.
— Délután majd megeszem, jól
fog jönni, — magyarázkodtam.
A körúton megállítottam egy kis­
fiút és átadtam neki a csomagot.
Megnézte, hogy mi van benne, az­
után dühösen visszaadta:
— Egész nap beiglit ettem, már
fáj a gyomrom.
Az Emke sarkán világtalan em­
ber állt. Letettem mellé a beiglit,
de rámszólt:
— Tessék elvinni, már nem bírok
több beiglit enni.
— Maga lát? — csodálkoztam.
— Sajnos nem, de megismertem
a szagáról. Tessék elvinni a
Karpienstein-utca és Kálvária-ter
sarkara, ott van egy öregasszony, — Hé, nem megy onnan, maga szemtelen?
az este hétig még elfogad beiglit.
(Xti)

5
 mm
ífífa/H C O fttÁ e u x r fe Oyölest tartottak egyik este
a szervek mind. mint rendesen, Bánk bán-előadás a kultúrcsoportban
hozzá -is szólt mindegyik sorrá,
ki hangosan, ki csendesen. - - «ál .;. f
Mi y «-V /r
Természetesen mindegyikük
a jelleméhez hű maradt,
hű képet adott önmagáról
szavaiban egy perc alatt
A nyak makac- volt, nyákaskodott,
az orr megorrolt mindenért,
taknyos gyerekhez volt hasonló,
a has megint Hasból beszélt.
fcpésen szólt az epe közbe,
a nyelv nyelvelt, mint annyiszor,
a szív szívesen szállt vitába,
de nem volt benne bölcs szigor.
Az ujj segített minden újat,
gerinces volt a hátgerinc,
a száj az ésszel szájaskodott,
miért pont éppen engem intsz?
A máj rosszmájú volt, mint mindig,
az arcátlant intő az arc,
a köröm védte szakadtáig,
és tíz körömmel állt a harc.
A térd mindenre terhel hajtott, —
mondta a csípő csípősen,
a fog nyálasán viselkedett,
nem volt sokkal különb ű sem.
A derék derék módon állt ki
és a szemmel a szemtelent,
a könyököt, a nagy könyöklőt
megdorgáltak, mint helytelent.
A tompor nem segített, mindent
íenekestöl felforgatott,
küzdött a fej a fejetlennel Hogy tudod ilyen jói alakítani Tiborénak,
mért csinál kis ügyből nagyot. elnyomóit parasztnak a szerepéi?
Tíz évig tanultam, mini Zsíros gazda esc
A láb a lábatlankodókról lé d je .
szólt s egyet értettek vele,
a belügyikbe ép a belek
egyedid nem szóllak bele. S za b a d lá b r a h e ly e z ik N yu g a t-
liéltársáim — súgta a vakbél,
N ém eto rszá g b a n a fa s is z ta
a minden harcban csüggedő, h á b o rú s b ű n ö sö k et
— begyulladtam, nem szólok hozzá,
a hátiakat hadd üsse kő.
Persze a kőnek hallatara
görcsöt kapott a két vese.
megzavarta a szervek rendjét,
mint gyermekálmot rémmese.
Wire a kétkedőkben aztán
életre kelt a rettegés,
(Szpilki. I u n ó ) remegni "kezdtek mind a gyávák,
riadói fújt a szívverés.

K ellem etlen újdonság t.s megindult a zűr a testben,

hajat borzolt a félelem,
PALr/re.\A jaj — zajokra (akadt a hangszál,
nem ment le torkon élelem.
tizei tüszurást vitt magával,
rohant a forró vér, a láz,
az idegeket faj bogozta
■ .... 7, ™ mint hálóját a vén halász
Karika ült a mély szemekre,
c * f» veríték folyt a homlokon,
0 (7 ra )| '■ hidegrázás jött vendégül a
negyven fokhoz, mint jó rokon
7 7 7 ;~
S a' nyamvadt nyúlvány, fonnyadt
féreg,
ki azzal, hogy begyulladott,
bajba sodorta sók-sok társát
most gennyesen csak hallgatott.
r^ h f i \
De mar aa. agyban értelem gyűlt,
küldött a lobnak új erőt,
ernyedt izmok műtőbe vitték
a gyávaságból szenvedőt.
.r í t
— ] r ~ ~ 7) .....^ ^
- Méliúztassék, Herr General! Kárpótlásul .1
Injekciós tű, penge villant, liörtönben eltol int) időért visszaad j u k a «"unr
gumikesztyűben járt a kéz, le s e it ^
AV ez- Távolbalátó készülék? _ , húsz perc se telt el kezdés óta,

Cmtátr
Nem, Mr. Truman, ez jövőbelátó készülés. s az orvos szólt mosolyogva: kész.
Es kész is volt a jó megoldás,
elmúlt a láz, a görcs, a jaj,
Csak a k u lá k n a k n em tetszik hogy távozott a genny a testből
egyszerre megszűnt mind a baj.
Mert így szűnik, csak így log
szűnni.
— ezért utam t kis nieset,
vágjuk ki a begyulladókat,
irtsuk bátran a gennyesét!
SULYOK GYÖRGY

L u d a s M a tyi
F l" s z e r k e s z t o : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z ió . GÁDOR B é i .A
S z e rk e s z t. •. TABl LÁSZLÓ
Kiiiy.Ija fi S z a b a d s á g L ap k iad .:-
v o n a la t.
Felelős* k ia d ó GOLACS ERNŐ-
S z e r k e s z tő s é g .
B u d a p e s t. V., A lk o tm á m -u tó i.
T elefo n : 127—750. 1 2 8 -0 3 1
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t, V ili., B lah a L u jz a 1/ r 3 .
T e le fo n . 143—0 1 2 . 148 017.
Nyomatott
a B u d a p e sti S z ik ra NvonuLt
o f f s e k k ö r fo rg ó g é p é fi
V „ H o n v éd u tc a 10.
Fel el 0 5 5 n y o m do v e z e t C>•
R a d n ó ti K áro ly .

ügy édes titk o t k ö z lö k v e le d . K a v iá r o m

6
 S z á m ii i I Ma rma k :
Amerikai jelszó: VAJ helyett ÁGYÚ
M e g fu lla d t h a ra n g
A m e rik a B e rlin s z á m á ra
,.sz a b a d sá g -h a ra n g o t* * Ön­
te te tt. m e ly e t m e g h ú z ta k s
a z t a k a r t á k , h o g y N y u q at-
N e m e to s z á q ö s s z e s h a r a n g ­
jai e g y ü ttz e n g je n e k ezze l
a h áb o rú s propaganda
haranggal.

Unalmasan, lilédül
Kondit! egu h a ra n g ..
kin ek a kezébül
Szárm azik r bang?

Harangot Jzongaíjit
S hambút rejteget
Kiélj s MacCloy haragja
Dalles ín megejt.

De tikiba búgják
o k magukat el:
/I tömegek tudjuk.
Am it tiulni keli

. 1 harang zúgása
Aagy leleplező,
bt gyet a b ú g á s n i
/• rdő és mező.

S' h(iUja, hogy a hangban

Nevek rejlenek.
S rossul állnak rangban
tizek a nevek

Ade nuit-er,
Fisett-hau-er,
Kletf-MacClny.
U! aj. aj.
Pusztuljon el ez a világ,
Mint egy Itcingyuholyf
tervfelbontás már elérkezett a munkapadhoz.
,1 harangzúgásnak *
Fred mén tje ez:
Kuláktöprengés Énekelik másnap. Truman, akinek vaj van n fején.
Hédié, béke le s z !. . .

S zétszá ll ii világba.
Ez a békehang.
4z
S a bóké Halábút
fullad a harang

Filmbírálat _
a C hicago Daily Newsból
V a s á rn a p m u ta tta b e a R oxy ..Az
Ö rü lt H o ltte s t T itk a c ím ű le g ú ja b b
R K O -o riásfilm et. A film b e n k é ts é g ­
te le n ü l m e g v a n a b e c s ü le te s s z á n ­
d é k . h o q y m e g fe le lő m ó d o n á b r á ­
z o lja az A m e rik a i é le tf o rm á t, a Vé
r e n g z ö C é d a é s a C s o m ó ra K ötött
N y elő cső ó ta a z o n b a n n ém i v is s z a ­
e s é s m u ta tk o z ik . K ü lö n ö se n a h a r ­
m a d ik k é jg y ilk o s s á g u tá n e r e z h e tő ,
h o g y c s ö k k e n a f e s z ü lts é g . A fe l­
a k a s z to tt e m b e r sz e m e a lig d ü lle d ki,
ez in d o k o lttá te s z i, h o g y az illető
sz ín é sz g o n d o la tv ilá q á t a z A m e rik a
e lle n e s T ev ék en y ség ek et V izsg áló
B izo ttsáq m e q v iz s q á lja . U g y a n ily e n
f á s u lts á q t a p a s z ta lh a tó a s z e n á to r
n y a k k e n d ő jé n , a v a d á s z m é q s z e re
p el a n y a k k e n d ő n , a v a d a z o n b a n
n em . M e g fig y e lh e tő v o lt a b á r je le ­
- Ha most meg volna az a búzám, amit nem vetettem el abba a n e tb e n . h o g y tö b b á llk a p o c s a h e ­
tőidbe, amit nem szántottam föl. most mennyit kellene beadnom! ly én m a r a d t a v e r e k e d é s u tá n . am i
e s e tle g ú g y is fe lfo g h a tó , m in t a
v ö r ö s b é k e p r o p a g a n d a e q y ik k in ö ­
v é s e . A tis z te s s é q e s a m e r ik a i a d ó ­
A MÜJÉQEN fiz e tő jo g g a l k é r d e z h e ti: h á t lo p o m
én a p é n z t, h o q y a film e n az e m b e ­
Tudod, liogv kinek a zápfoga ez, ö csém ?...
Kié?
r e k é le tb e n m a r a d ja n a k ? A n ő k tú l­
m é r e te z e tt f ü g e fa le v e le i o ly a n lá t­ MacArthuré! Akkor tört le neki, amikor beleharapott K°reába. •
s z a to t e re d m é n y e z n e k , m in th a A m e­
r ik á n a k ta k a r q a tn iv a ló ja le n n e . T ö b b
je le n e te t v e r e k e d é s n é lk ü l o ld m e g
a r e n d e z ő , am i m e .q b o c s á th a ta tla n /H a e c A r t h u r le y ú ja b h fé n y k é p e
h a n y a q s á q é s a k ö z ö n s é q le b e c s ü ­
lése. A W all S tre e t je le n e tb e n v é le ­
m é n y ü n k s z e r i n t n in c s e lé q p o e z is. 1
A b o m b á z ó re p ü lő k é s a ta n k o k á b ­
r á z o lá s a n é z e tü n k s z e r i n t m e le g e b b
le h e tn e , h o q y q u s z tu s t c s in á ljo n az
e g y s z e r ű e m b e r e k m illió in a k le lk é ­
ben.
Egy szó , m in t s z á z , a film q y á r-
tői e g y k is s é s z ű k k e b l ű e k v o l­
ta k a film k iá llítá s á b a n . Ez s z e n t
m e g g y ő z ő d é s e k r itik u s u n k n a k . aki
e z t a m e q á lta p itá s á t n e m az u jjá b ó l
KASSO s z o p ta , h a n e m a s a j á t a la c s o n y h o ­
n o r á r i u m á t v e tte a la p u l. íg y a z tá n n e
Egy felsült szerelmes. c s o d á lk o z z a n a k a film g y á r tó l, h o g y
a k r itik u s n a k a m ű v é s z i ig é n y e i i s
m agasak!

S z é n t a k a r é k o s s á g i a k c ió

avagy
egv leáldozóban levő nap napkeleten.
 Ml A Z OK A!
Egy munkahelyen, egyforma gépek mellett,de nem egyformán dolgozik C s a l • - Patav főmérnök úr néhai ural- szőr nem téveszt hatást, a
táre. Amíg Csókái könnyedén éri el a 140 százalékot, addig Marosi a 90-et is neho, ° » ,es Marosi szak- nát csak fokozatokban lehet jel- páciens vagy m eggyógyul, va g y
estek voltunk ennek okára és a következőket tudtuk meg: ' zen Mi kíván- lemezni: selejt, több selejt, m ég m eghal. Már úgy értem, hogy a
több selejt. Annyi selejt, hogy a gyár számára. Nekem nagyon
végén m ég a hároméves tervet
sem tudta a gyár időre teljesí­
teni. Azóta a selejtet, a lem ara­
dást és Patayt m egszüntették.
Ez tetszett.
Versenym ozgalom ? Van. Újító
mozgalom? Az is Sőt működő
kom plex:brigádok is vannak és
a dolgozók összesen 468 fel­
ajánlást vállaltak, am elyből a
legrosszabb esetben m integy
168-at teljesítenek is. M égsem
fenékig gépolaj ez a. versenydo­
log, mert a szemérmet«« C. B.
gondosan, ügyelt arra, hogy
mindez titokban történjék és fél­
tékenyen óvta a versenym ozgal­
mat a nyilvánosságtól. Nem tét
szett.
Oktatás. Tetszett, hogy három
alapfokú, egy középfokú, egy tetszett a kis Dobosi Jóska ta­
DISZ-szem inárium , továbbá több nuló, aki nem sokkal nagyobb,
továbbképző tanfolyam működik. mint egy jókora szinkronóra,
De legalább annyira nem tet­ viszont a békekölcsönjegyzésben
szett, hogy ezelk a szem ináriu­ és a m ozgalm i munkában rövid
Csókai: Én átadnám a munkamódszeremet, ha ő átvenne. mok előbb-utóbb kopni, m orzso­
Marosi: Én átvenném óz ő munkamódszerét, ha ő átadná. kis lábaival is az élen jár. S z a ­
lódni kezdenek é s bizony m eg­ pora pislogások közben elpana­
esik az is, hogy eg y -eg y ö ssz e ­ szolta a. Jóska gyerek, hogy saj­
A Z Ó R A Q Y Á R I KÉSÉSEK O K N Y O M O Z Ó T Ö R T É N E T E jövetel alkalm ával négyen-öten nos, m ég m indig nincs m eg a
ülik körül a boldogtalan szem i­ beígért tanm űhely, ezért ö m eg
nárium-vezetőt. A többi húsz is a többi tanulók komoly munka
szívesen körüiülné, ha bokros helyett eg ész nap többnyire csak
családi elfoglaltságaik és ha­ a lig és-ló g á s m esterségét űzik.
laszthatatlan hivatalos m agán­ Ez nem nagyon tetszett.
ügyeik m ás vizekre nem szólí­ A gyárban jó a politikai
tották volna őket. De azok bi­ munka: tetszett, bajok vannak
zony szólították és ezért igen a m unkam ódszerátadással: nem
tetszett, hogy a DISZ-esek egy tetszett.
kultúrműsor . alkalm ával alapo­ Mit láttunk és hallottunk még?
san odacsasztuskáztak ezeknek Láttuk a remek szinkron-órákat,
a notórius szem inárium i m orzsa- amelyből havonta 125 darab ke­
lékoknak, .akik a létszám roha­ rül ki M oravcsik elvtárs keze
m os leapadását eredményezték. alól, a remek szovjet gépeket, a
Tetszett, hogy az óragyáriak tiszta, világos műhelyeket a
derekasan kivették a részüket rendet é s tervszerűséget. Vekke­
az M HK-mozgalom örömeiből. rek, bélyegzők és sakkórák
Ezt az a vörös selyem zászló bi­ töm ege indul innen útjára, hogy
V íz, v íz, víz. . . zonyítja ékesen, amelyet mint az
MH K-m ozgalomban legjobb ered­
a nap minden órájában fig y el­
m eztesse az ország dolgozóit: az
A DIS2-esek nemrégiben muVutságot rendeztek, amelyhez 90 liter bor ményt elért üzem nyertek el. idő pénz.
A 90 I tér bort harminc liter víz segítségével szaporították meg. De az e's: Azt mondják, hogy a rablóból Amikor kiléptünk a D ózsa
lesz a legjobb pandúr. Ü g y lá t­ György-úti gyárkapun, úgy érez­
szik, ez a tétel m egfordítva is tük: több dolog tetszett, mint
érvényes, mert az órás szakik' nem.
közül lterülnek ki a legnotóriu- N é m e th Z o ltá n .
sabb elkésők. Ennek alátám asz­
tására történelmi adatokkal fo ­
gok szolgálni. Kezdetben vala a
hétórai kezdés. Ekkor egy hónap
alatt kilencvenhatan késtek el,
összesen 780 percet. Aztán köz­
kívánatra lön a negyednyolcas
kezdés. Ekkor a havi elkésők
szám a 108 főre emelkedett, akik
1070 percen osztozkodtak. A szak­
társak most a nyolcórai kezdés
irányában tennének lépéseket,
de a gyárvezetőség vonakodik
ezt teljesíteni, mert attól tart,
hogy nyolc órára már senki sem
— Fiúk, baj van, már nem fér több víz a hordóba!
— Semmi baj, majd kiveszünk még egy kis bort belőle tudna pontosan bejönni. Ez bi­
zony nem tetszett.
Ellenben igen érdekes volt
tűz, tűz . . . megism erni Rókái elvtársnő sze­
mélyzeti osztályvezető kezelési
Az Oragyár és a Vörüsmarty-
utcai clemiiskola között körülbelül
Pichler szaktárs kezdeményezésére újszerű társasjáték harapózott el a gyárban A humorét kedví m ódszerét, amelyet a krónikus olyan a viszony, mini a gondos
óragyáriak drótra tekert papirost dugnak egymás kabátjába és Őzt meggyújtják. Aztán nevetnek »■«« elkésők kigyógyítására alkal­ anya és gyermeke között. A gyár
máson. Már úgy értem, hogy mindenki egy máson. maz. A következőkből áll: patronálja az elemit; pénzzel, gép­
I. fázis: lelki rábeszélés. kocsival és egyéb javakkal segítik
Gyengéd szavakkal m egfogni a az iskolát, amit a gyerekek úgy
delikvens pszichéjét. Am a delik­ viszonoznak, hogy szívesen igénybe­
veszik a gyári sportkör ping-pong-
vens kényes a pszichéjére, ezért
asztalát.
legtöbbször szükség van a
II. fázisra. Ez 5 — 10 forintig
terjedő pénzbüntetés. Gyakorla­ H elyreigazítás
tilag úgy kivitelezendő, hogy a Multheti számunkban képes be-
v isszaeső bűnös bélyegzőlapjára j számolót közöltünk a Lampart-gyár-
ráiratik: fizet öt forintot. Erre a ról. Ennek során a gyár dolgozói­
jóember nem a szívéhez kap, nak újításaival foglalkozó adatokat
hanem a radirgum ijához, am ely­ tévesen közöltük. A helyes adatok
nek segítségével sietve nyomta- a következők; 1950-ben 256 újítási
tanítja az ügyet. Persze rájön­ javaslatot fogadtak el. Ennek évi
nek, mire a delinkvens tíz forin­ gazdasági eredménye 1,181.230 fo­
rint, tehát lényegesen több annál,
tot fizet. mint amit beszámolónkban kö­
III. fázis. Letolás a sárga zöltünk.
földig Rókái elvtársnő eredeti Ez az a helyesbítés, amelyet
Munkás: Szép, izép. szaktársak, de inkább a munka égne a kezetek alatt: hlint a kabát receptje szerint, am ely legtöbb­ | örömmel tesz közzé a Ludas Matyi.
 1951. ja n u á r 11.
I fillér VII. évfo lya m , 2. szám

7 -ríi-í 7 ? 7

Nyugat-Németországban
— H a g y j a m á r a z t a z u n a lm a s c s a lá d i
b o ld o g s á g o t , é s m e n je n in k á b b m e g h a ln i
é r te m • . . .
 Kártékony állatok
egym ás közt
Megszakad a szíve szegénynek A I tiHi&uS'OPfß és
-M u te w o n im á id
Az elmúlt hetekben az egész világsajtót bejárta a
hír, hogy Truman elnök zenekedvelő leánya egy koncer­
ten rettenetesen eldalolta magát, minek következtében
egy dobhártyájában vérig sértett zenekritikus hirlapilag
lepocskondiázta az elvetemült elnökleány elszánt ének­
művészeiét. Truman elnök az erősebb kutya jogán levelet
intézett a kritikushoz, amelyben egy sértett apa szenve­
delmével közölte, hogy nem ért egyet a kritikus művészi
szempontjaival s ezért orrba fogja vágni, ha legközelebb
találkozik vele. Az eset nagy port vert fel az USA zene-
és sportkedvelő köreiben s most újabb fejleményekről
kaptunk hírt. Ugyanis a levél nyitvánosságrahozatalát
követő vasárnapon, William H. Anderson bridgeporti
lelkész az istentiszteleten fohászt küldött a jóistenhez,
amelyben többek között így könyörgött: „Tanítsd meg, ó
lírám, országunk elnökét az önuralomra, a nyugodt,
bölcs ítélőképességre. Mentsd meg a világot attól a ve­
szélytől, amelyet egy ilyen izgulékony elnök jelent
Ennek az imádságnak megkapóan közvetlen cs csa­
ládias hangja szintén nagy hatást tett az Usában. A sike­
ren felbuzdulva W. H. Anderson elhatározta, hogy a
viliig összes függő ügyeit hasonló kis közvetlen imákkal
fogja elrendezni, az illetékes államférfiak jellemének — Mi lesz velünk, varjakkal?
gyors és precíz megváltoztatása útján. Néhány ilyen A kormányrendelet megszünteti a
imát közlünk ájtatos zenekedvelők használatára: szemveszteséget.
— Én már gondoltam erre. Ter­
— Miért sír Zsíros szomszéd? IMA ACHESON KÜLÜGYMINISZTER JELLEMÉNEK melési szerződést kötöttem ezzel a
— Azért, mert nem tudok olyan tisztességes lenni, hogy beadjam a ATALAK1TASA TÁRGYÁBAN kulákkal.
kukoricámat.
— Hát adja be! Édes, jó Istenem, Te tudod, mekkora hólyag ez az
— Azt már nem. Inkább sírok. Acheson is a Te színed előtt. Folyton vartyog, lefetyel, A versenymozgalom
be nem áll az a locska szája. Amellett hazudozik, ami
nem szép dolog egy ilyen nagy fiúnál. És modortalan is. érdekében
A z ,U SA n a g y k ö v ete M adridban Csámcsog, amikor eszik, meg a fogát szívja. Aztán min­
denáron háborút akar ez a haszontalan kölyök, mert neki
csak az a jó, ha az emberek mind meghalnak. Ezt légy
szíves úgy elintézni, hogy az egész dolog fordítva legyen. | üz e mi BizorrsÄb]
Igen? Köszönöm. Amen.

KÖNYÖRGÉS MACARTHUR ÜGYÉBEN

Ej, ej, ez a MacArthur, én édes jó Istenen-;! Milyen
rakoncátlan, pajkos gyerek! Mindig csak rabolni, gyil­
kolni gyújtogatni. Hát szabad azt? Dádázd meg, kérlek
szépen. Kés, villa, olló nem gyerek kezébe való. Meny­
nyivel jobb lenne, ha gombozna, vagy kézrepacsit ját­
szana Bradley-vel meg Montgomery-vel. Esetleg árul­
hatna ibolyát a Broadway sarkán. De egy diliház sem
volna rossz, elvégre egy hadügyminiszterünk már volt
ott. Mit szólsz ehhez a tiphez? Ámen.
FOHÁSZ AZÉRT, HOGY A TŐKÉSEK
MEGVÁLTOZZANAK
Istenkém, Istenkém, miért is olyanok a tőkések, ami­
lyenek! Mind fcsak harácsolni, meg gyűjteni akar. Elveszi
a pénzt másoktól és beleteszi a saját zsebébe. Mindig az
a nyt' .Torultr jutalék, meg osztalak, meg profit. Nem
szép A lo g az. Az is olyan csunyt. vonás náluk, hogy
folyton csak a háborús nyereségre spekulálnak. Meny­
)
nyivel szebb lenne, ha szétosztanák minden vagyonukat
a szegények közt és ők elmennének zsoltárt énekelni,
meg híd alá hálni. Eztet kellene postafordultával elintézni — Elvtársak, legelőször ezt kell
az én kedvemért. Amen. felbontani. . .
Mr. Anderson többi imája is körülbelül így hangzik.
Most már csak az a kérdés, hogy lesz-e ezeknek az
imáknak foganatja. Sajnos az eddigi tapasztalatok ezen a
téren nem jók s így erős kétségeim vannak. Minden­
esetre megérdeklődtem, mi történt a Truman elnök ügyé­
ben égnekeresztett fohásszal. Néhánynapi utánjárással
sikerült megtudnom, hogy még semmi sem történt.
A Tejút 20 alatti székházban úgy informáltak, hogy az
akta tévedésből az lÓKSZ-hoz (Illetlen Óhajok Köz­
ponti Szövetkezete) került, amely átszervezés alatt áll,
mert az egyre növekvő anyagtorlódás miatt egyetlen
Franco: Oh, a drága Harry! Hát diplomáciai viszonyt akar folytatni aktát sem tudnak elintézni.
velem? Mondja meg neki, hogy övé a fele szívem és az egész fasiz­ Gádor Béla.
musom.

c Á p a m f a k a r é h o iiá q i o erL e n q
Minden fillért a fegyverkezésre!
A k is lá n y o m a t e g é s z e n f e liz g a tta , a m ik o r e lm a g y a r á z ­
ta m n e k i, h o g y so k ü z e m b e n á r a m t a k a r é k o s s á g i v e r s e n y
fo ly ik .
— A z t c s in á lh a tn á n k m l Is, itth o n — m o n d ta le lk e s e n .
— A z én lá n y o m ! — c s illa n t fe l a f e le s é g e m s z e m e .
I ly e n k o r u q y a n ls a z 6 lá n y a s z o k o tt le n n i: h a e l t ö r e g y b ö g ­
r é t, a k k o r a z e n y é m .
A k is lá n y o m n a k a z o n b a n , a k i m é g c s a k n y o lc e s z te n ­
d ő s , m e g v a n a z a h e ly te le n s z o k á s a , h o g y id ő n k é n t é g v e
fe le jti a s p á jz b a n é s a m é g m e llé k e s e b b h e ly is é g e k b e n a
v illa n y t; a fe le s é q e m m á r é s z r e v e tte e z t é s ú g y J á rk á l a
g y e r e k u tá n , m in t a g á z lá m p á k id e jé n a lá m p a o lto g a tó
e m b e r ; r e m é lte m , h o q y a v e r s e n y k ik ü s z ö b ö li e z t a h e ly ­
z e te t.
A v e r s e n y m e g in d u lt. M in d já rt e ls ő n a p a k is lá n y o m
e lo lto tta a n a g y v illa n y t, a m ik o r é n le ü lte m s z iv a ro z n i.
— S z iv a ro z n i k is lá m p á n á l is le h e t — m o n d ta és
ig a z a v o lt.
Én v is z o n t e lo lto tta m a n a g y v illa n y t, a m ik o r ő le ü lt
já ts z a n i.
— J á ts z a n i k is lá m p á n á l is le h e t — m o n d ta m é s n e k e m
is ig a z a m v o lt.
És m in d a k e tte n e lo lto ttu k a n a q y v illa n y t, a m ik o r a
f e le s é g e m le ü lt a k a r o s s z é k b e a lu d n i. A tőkés: Azt hiszem,
— A lu d n i k is lá m p á n á l is le h e t — m o n d tu k m in d a k e tte n
és m in d a k e ttő n k n e k ig a z u n k v o lt. biztosan ülök a helyemen .
S zó v al n a g y s z e r ű e n m e n t m in d e n , c s a k a. m e llé k h e ly is é ­
g e k k e l v o lt e g y k is b a j, m e r t o tt a lá n y o m to v á b b r a Is é g v e
f e le jte tte a v illa n y t é s a fe le s é g e m to v á b b r a is ú g y J á rt
u tá n a , m in t a lá m p a o lto g a tó e m b e r a g á z lá m p á k u tá n .
— E bből e lé g v o lt — ü tö tte m v é g r e a z a s z t a l r a . — Kis­
lá n y o m , h o ln a p tó l k e z d v e e g y v illa n y é g v e h a g y á s ö tv e n f illé r,
a k á r a s p á jz b a n , a k á r a . . .
A k is lá n y o m m e g h ö k k e n v e n é z e tt r á m ;
— D e a p u c ik á m — d a d o g ta — h á t o t t k i n t is s z á m ít?
A zó ta e r e d m é n y e s e n fo ly ik n á lu n k is a z á r a m ta k a r é k o s - YASSO
$ ág i v e r s e n y .
Schuman: Tessék beülni Marianne! Nem fog fájni! GERGELY MIKLÓS.
 A parádi Zsuzsanna-lak
Ez egy kicsit hosszú história.
Sándor Pál, az Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója és Zám
István volt vállalatvezető 1950. júniusának végén kiszálltak a recski
ércbányához, hogy a termelést megindítsák. Ehhez lakásokra is szükség
volt. Meglátták és megszerették a parádi Zsuzsanna-lakot s elkezdtek
lépéseket tenni az épület átalakítására.- Az Egri Magasépítési Vállalat
hajlandó volt a munkát elvállalni, ha 1. a Népjóléti Minisztérium hozzá­
járul, 2. a Minisztérium kijelöli az építő vállalkozót, 3. megfelelő
hitelkeretet biztosítanak. Ezeket a tényeket a Recski Ércbánya Vállalat
5422,1950. sz. alatt július S-án jelentette az Ércbányászati Vállalatnak
1950. július 17-én a recskiek 5984/1950. .sz. alatt jelentést tettek az
ügyről a Nehézipari Minisztériumnak.
1950. szeptember 9-én megsürgették a Zsuzsanna-lak átalakítását
az ércelökészítő mü tatarozásával együtt.
Szeptember 14-én az Ércbányászati Vállalat feleli, de csak az érc- ■
előkészítő műre vonatkozóan. De a vezérigazgatóság kiszállt és közölte,
hogy a Zsuzsanna-lak kérdése elvileg el van intézve. A recski érc­
bányánál megjelent Káldor mérnök a Nehézipari részéről és bejelen­
tette, hogy minden rendben van. Erre az üzemvezető Káldor mérnökkel
együtt a parádi fürdöigazgatósághoz fordult, amely kijelentette, hogy
semmi sincs rendben. Hitel-keret nincs, Zsuzsannát nem lehet átalakí­
tani.
1950. október 6-án a recski ércbánya önálló vállalattá alakult,
október 7-én Hermann Ferenc vállalatvezető, a főkönyvelővel és üzem­
vezetővel megjelentek a Nehézipari Ércbányászati csoportjánál és tuda­
kozódtak és egy följegyzést hagytak hátra, amelynek alapján Káldor
mérnök tovább intézkedett. Póthitelt kért.
Most tessék figyelni, mert az ügy komplikálódik: Látja kérem, friss köpülés!
Hermann Ferenc október 12-én, majd október 16-án ismételten el­
járt Budapesten a Zsuzsanna-lak ügyében Most nagyon jól kell figyelni!
Október 16-án Szitás Gyula, az Ércbányászati beruházási felelősé kö­

la d m M d f Ö N K R I T I K Á T
zölte, hogy a Nehézipariban Banga osztályvezetőnél van az ü g y . ..
Mert a Tervhivatal az ügyiratot nem a bányászati főosztályhoz, hanem
a Minisztérium tervosztályához küldte. Szitás Gyula érdeklődött az
ügy sorsa iránt és Szabó Árpád előadó rövid úton közölte vele. hogy
GYÁRÁRÓL
a kérelmet, keret hiánya miatt, nem tudják teljesíteni. Szitás felszólí­
tására, hogy adja ezt írásban: erre nem volt hajlandó. Majd azt kö­
zölték a recskiekkel, hogy, ha az ügy annyira fontos, majd kiszállnak
a helyszínre kivizsgálni.
Most egészen jól kell figyelni, mert nagyon komplikálttá válik a
dolog.
Szitás Gyula fentieket közölte Hermann elviárssal, aki ennek alap­
ján elment Banga osztályvezetőhöz Káldor mérnökkel. . . Nem, nem
mondom tovább: tény, hogy végül megvolt a póthitel: a Nemzeti Bank
december 5-én 120 ezer forintot AB —000/B. számra kiutalt.
És hozzáfogtak a Zsuzsanna-lak átépítéséhez?
ördögöt.
Kiderült, hogy a tulajdonjog kérdése nincs még elintézve.
Megpróbálták a Megyei Tanácsnál. Onnan a Járási Tanácshoz ke­
rültek. Az ki is utalta a Zsuzsanna-lakot, de- azzal a feltétellel, hogy
a Népjóléti Minisztérium hozzájárul a kiutaláshoz. December 9-én
Gagyi főmérnök a Nehézipariból fölhívta a Népjólétit.. . Telefonon nem
lehetett elintézni. December 10-én értesítették Káldor mérnököt, hogy
az ügyirat elveszett, illetve, hogy a kérdést most már a SZOT intézi s
csak karácsony után tud vele foglalkozni.
December 12-én a Megyei Tanács elfogadta a Zsuzsanna-lak ki­
utalását.
December 20-án Hermann vállalatvezető a kérdést bejelentette
Kéri főosztályvezetőnél, az dr. Szabadihoz küldte, aki megállapította,
hogy az ügy előadói betegek... Közben megalakult az Egészségügyi
Minisztérium, az is beleavatkozott az ügybe.. .
Most már 1951-et írunk. A póthitelt 1950-re állapították meg. B e is m e r jü k , h o g y a k u ta k n em ily e n Is, m e g Ily e n is, s ő t Ily e n is v a n .
Az Egri Tatarozó Vállalat még mindig nem tudta megkezdeni a m i n d i g ily e n , m i n t a m i l y e n n e k
Zsuzsanna-lak átépítését. e d d ig r a j t o l t u k ,
GÁBOR ANDOR
Tíz deka májas — Vennék még húsz deka krino-
iint is.
A helyzet a következő volt: a . Közben kinyomtak a tömegből.

$ z0R m A r u irn a m r
Közért húsosztálya előtt húszon- úgy hogy ismét messze kerültem
öten várakoztak, a másik oldalon, a pulttól. Újból az egyik pasteto-
ahol halpástétomot es és Stock-ür- moshoz mentem:
most árusítottak, egy lélek sem — Nem lenne egyszerűbb, ha le­
állt. A húsos pult mögött két vágna tíz deka májast és ennél a
unatkozó árusító volt, a halpásté­ pultnál adná ide, ha már semmi
tomnál három. áron nem akar maguk közül valaki
Telt, múlt az idő. Ha valakivel odamenni segíteni?
végeztek, egy helyébe három vevő — Kérem, én ide vagyok be-
i osztva, — mondta és tovább őrizte
a pástétomot.
Visszamentem. Még mindig a kö­
vér nő vásárolt. Most ötdekanyel-
| vet vett.
Mentőötletem támadt. Odasúg­
tam a mellettem szorongónak:
— Még kapni halpástétomot.
Igaz, már csak öt dekát adnak egy
; személynek.
Az illető tovább adta a hírt. Fél- /
perc múlva mindenki a halpástéto-
mos körül tolongott, a húsos előtt
!kiürült a terep és én pillanatok
lépett. Odamentem a halpástéto- alatt megkaptam a tíz deka má­
mosok egyikéhez. jast . . .
— Nem adhatna tíz deka májast? A pénztárnál a kövér nő dicse­
Az embertömeg felé mutatott: kedve modta: „Nekem sikerült ti­
— Májast ott adnak. Tessék ta­ zenöt deka halpástétomot kap­
lán egy üveg ürmöst. Vagy hal­ nom ..
pástétomot. Melegen ajánlom a —sti
mustárt is.
Visszamentem a húsoshoz. Előt­
tem egy kövér nő ácsorgott. Az
jutott előbb a pulthoz. Kért húsz
deka császárhúst, négy pár virslit,
tizenöt deka szalámit, azután ami-
a segéd csomagolni akart, új-
'»«H-
bó! megszoia... , , , . .
— Kérek talán tíz u“.ka ^ J ^ J "
tot is.
Rászóltam:
— Talán, vagy egészen biztosan
akarja a fejsajtot?
Lesújtó pillantást vetett rám, az­
után az elárusítóhoz fordult:

3
 M a e A r th u r

— C u k o r v a n ? — V a n . — L is z t v a n ? — V a n . — H á t m i n in c s? — S o r b a á llá s n in e s.

t i AjV <*CL.
a b b ó l a z a lk a lo m b ó l, h o g y fe s tik a
s z e rk e s z tő s é g e t

G á c s é r E n d re , a H e ly sz ín i H ely ­
te le n ítő , r é g i I s m e rő s ö m . G y a k r a n
ta lá lk o z o m v e le im itt-a m o tt, m ert
ily en a z é le t.
E q y fu ttb a llm e c c s e n is m e r k e d te m
m eg v e le a n n a k id e jé n . K im e re d t
s z e m m e l n é z te a la b d a ú t j á t é s k e ­
s e r v e s e n s ó h a jto z o tt.
_ M a rh a s á g — m o n d ta é s ö k ö lb e ­
s z o r u l t a k e z e . — L á tja , ily e s m ié r t
jö n ö s s z e n e g y v e n e z e r e m b e r . R u g ­
d a ljá k a la b d á t, m in t a z ő r ü lte k , cél
n é lk ü l é s e z t n e g y v e n e z re n b á m u l­
já k . H o v á tu d s ü lly e d n i a z e m b e r!
K éső b b e g y t á n c o s h e iy e n ta lá l­
k o z ta m v e le . E q y c s in o s n ő v e l tá n ­
E is e n h o w e r :
c o lt a p a r k e t t e n , m a jd le ü lt a v e le m
s z o m sz é d a a s z ta lh o z é s k e s e rű e n Helló, miszter Mongomery,
h ö r p in te tte fel a lik ő rjé t. (N em a li­ Eddig csak eltűrtem én,
k ő r v o lt k e s e r ű , h a n e m ő.) De most, ha nem érti félre,
— T á n c é s ita l — m o n d ta é s e lto r ­ A fenébe küldeném!
z u lt a r c a a k in tó l. — E zt c s in á ljá k . Nem terem más nemzetnek fü,
Itt ü ln e k é s tá n c o ln a k .
Ahol én barangolok,
— ö lv e n e m le h e t tá n c o ln i — v i­
Lehúzhatják énfelőlem
Magukat az angolok!
g a s z ta lta m m e g .
— H á t fe lá lln a k — le g y in te tt le­ M o n t g o m e r y :
m o n d ó a n . — M in d e g y a z . Szom bat Kedvelem én ezt a hangot, — Mért fröcsköltek le, elvtársak?
e s te P e s te n . N em tu d n a k m á s h o v á Akárcsak a narancsot. — V ic c b ő l. Ü g y t u d ju k , h o g y n e ­
a v é rb e li k a to n a k e d v a n h u m o r é r z é k e d , M a ty ik á m ...
m e n n i, m in t tá n c o ln i. Legyen ön a főparancsnok,
— M e n n e k m á s h o v á is — p r ó b á l­ Várom a főparancsot!
ta m m e g n y u g ta tn i. Bámulatos, hogy lábán is
Milyen pompás izma van,'
J ó em b er!
— De e z e k Itt v a n n a k , — te m e tte
a te n y e r é b e az a r c á t . — U n d o rító . - Hátbarúgott, de sebaj, mért
E ltá n c o lt m é g h ú s z tá n c o t, m eq - Lábán IJSA-csizma van! p ilY IJ C N Ó

Iv o tt p á r p o h á r lik ő rt, a z tá n h a z a ­ Eisenhower:

m e n t a p a r tn e r n ő jé v e l to v á b b s z e n ­
Ne értse e gesztust félre,
v e d n i. Kidolgoztuk gondosan:
L e q u tó b b a n y áro n ta lá lk o z ta m Azért, hogy egyforma legyen
v e le , S ió fo k o n . A mi terhűnk pontosan.
— S z ö rn y ű h e ly — v á g o tt g y o m ­ Hogy ne panaszkodhassanak
ro n . — C s u p a z e n e , tá n c , s tr a n d o lá s , A jurópi gyerekek:
m e g ily e sm i. Az e m b e r n e k a z id e ­ Mi adjuk a parancsnokot,
g e ire m eq y . P r iv á tim v a g y o k itt,] ClJ< pedig a sereget!
ú g y m é g r e tte n e te s e b b ! M in d e n e s te
m e g y ü n k v a la h o v á . A z a lá r m á i Az
az id e -o d a m e n é s! S z ö rn y ű ! M ily en ek EQYSZERÜ
a z e m b e re k ! — Azért nem tudunk Koreában
N em á llh a tta m to v á b b s z ó n é lk ü l. talpraállni, — mondja Truman a
— N ézz e G á c s é r ú r , — m o n d ta m — titkárának — mert nincsenek talp­
m a q a h e ly te le n íti a m e c c s r e já r á s t . a raesett hadvezéreink.
tá n c o t, a s tr a n d o lá s t! P e d ig m a g a — Hát akkor próbáljunk fejre
is m e c c s r e j á r , tá n c o l, s tr a n d o l! állni — ajánlja a titkár.
— A z ig a z — k o m o r u lt el a H ely­ — Miért? — Mr. Morgan, híve ön a béké­
te le n ítő G á c s é r a r c a . — D e é n foq- — Mert fejreesett hadvezéreink nek?
c s ik o r q a tv a c s in á lo m . . . vannak.. — Természetesen. A világháború
alatt is azért imádkoztam, hogy jöj­

H FT
jön el a béke. C s a k a z » vágyam
volt, hogy minél később jöjjön el.
r fó f.

ZABNEMESITO
SZÖVETKEZET
ú j óim *:

*k
fa rk

4
 Lakesuccessi b allad a Kiverik a fejéből K oreát. . .

Azt mondja Truman: Halihó!

A béke nem nekem való!
Tőlem ilyet ne várjatok!
A békéről nem tárgyalok!
Acheson bajszot kunkorit:
„Engem a béke undorít!
Ez az, mit ki nem állhatok!
A békéről nem tárgyalok/“

Kővér tőkések dünnyögik,

Vén szenátorok hümmögik,
Harsogják lovon és gyalog:
A békéről nem tárgyalok!
Truman, Austin és Acheson,
USA-telegráf, telefon,
Mind így gügyög, így andalog:
A békéről nem tárgyalok!

Es mégiscsak úgy vélem én.

Van ott másjéle vélemény,
Mint az a suta és -balog:
„A békéről nem tárgyalok!“
Mert a katona özvegye
A kórusba így szól bele:
„A férjem tárgyalt volna, de
ö t nem kérdezte senkise ..

Nem követendő példa F r ig y e s b á c s i az időt az aranyozás elkezdésére. |

Szibilla néni távoli rokonom, de
nemcsak azért utálom, hanem azért
is, mert állandóan Frigyes nevű
bátyjáról mesél. Ez a Frigyes
bácsi ötven éve külföldön él, Szi­
billa néni szerint azért, mert pá­
ratlan zsenije számára szűk volt
az itthoni láthatár, szerintem azért,
mert nem bírta elviselni, hogy
ilyen húga van.
Frigyes bácsi eredetileg cím­
festőinas volt Óbudán, de páratlan
humorérzéke megakadályozta ab­
ban, hogy mint ilyen, karriert csi­
náljon. Egy éjjel ugyanis viccből
— Érdekes. . . Ha a vállalatvezető elvtárs munkáját bírálják, úgy minden óbudai ügyvéd címtáblá-
érzi magát, mint hal a vízben. ................
jára kiírta szép * címfestő-betűkkel,
............
— Annyira elemében van? hogy „Macskabőrt magas áron ve­
— Nem. Olyan mélyen h allgat... szek“. Másnap az óbudai ügyvédi
(KROKODIL/ MOSZKVA) kar dühöngve követelte Frigyes
főnökétől, az öreg Cingrábertől a
Irt egy levelet Frigyes bácsinak é s i
kért tőle egy csomag kávét. I
Néhány hét múlva Szibilla nénit |
■bánatos, roskatag állapotban talál- 1
tam Frigyes bácsi képeivel feldíszí-1
tett lakásában. 'Szótlanul kezembe!
nyomott egy levelet, amely portó-1
bélyegekkel volt teleragasztva. Ag
levél Frigyes bácsi levele volt és
így szólt:
„Kedves húgom,
levelednek nagyon örültem. Jól
volnék, ha az esős idő miatt nem
tenne ilyen hideg. Ha van a fér­
jednek két meleg inge, ami mdrg
nem kell neki, küldd el légipostán,
( Par Avion.) Csókol szerető bá­
tyád: 9 MacAnhurné találkozik egy rc l
Ffigyes. Igenlátott barátnőjével.
I — Mit csinál a férjed, darling?!
U. i.: A kávét en is n a g y o n s z c - \ — kérdi MacArthurné.
''etem. 9 — üzletember. Rengeteget löt-i
Oj címem: Tetuan, Szegényház,*) fut. Hát a tiéd, az öreg Mac Arthur!?.
Rue Bob Colt 133.“ 1 mit csinál?
B. Kovács György — ö lótni nem szokott. . .
EQY N E W Y O R K I K É PT Á R B A N

A kultúrcsoport hőse bűnös kiadatását. Frigyes gyorsan

összecsomagolta a pemzliket és
itthagyta az országot, ahol az
ügyvédek oly kevés humorérzékkel
rendelkeznek. Egy év múlva Nor­
végiában volt. Itt igen szép és íő-
| leg eredeti középkori festményeket
készített Jack van Eyck modorá-
| ban, kimustrált vendéglőig abro-
ä szókra. Talán ma is ott élne és ö
> lenne a legnagyobb élő középkori
j festő, ha meg nem ismerkedik az-
í zal az egyetlen törökkel, aki akko-
;í riban Norvégiában élt. Barátsá­
gi guk jeleként a török megtanította
I Frigyes bácsit a Nargile nevű vizi-
■%pipa használatára. Teljes sikerrel,
| mert Frigyes bácsi fél év múlva
I már Olaszországban kezeltette
a tüdőbaját. Innen Portugáliába ke-
I riilt, ahol múzeumőr volt, majd
i Aleppoban kecskefarmot alapított.
«T íz éve Tetuanban lakik, mint ma-
I gánzó. • u h un
Mindezt Szibilla nénitől tudom, A G1RGVS
I aki már számtalanszor elmesélte /MAX JAVV«?
9 nekem Frigyes bácsi életét, mindig
8 más változatokkal, de ugyanazok-
8 kai a könnyes szemekkel. Szibilla
I néni imádta gazdag fivérét, életé-
! nek tengelyébe helyezte a nagy-
■ lelkű, csodálatos férfit s szíve mé-
| lyén kis kápolnát emelt neki. De
1 sohasem háborgatta hívságos földi
2 kérésekkel. Az volt ugyanis a terve,
■ hogy majdan, ha ennek az ideje
— Odanézz, ott jön a jó kulák! elérkezik, Frigyes bácsi gazdag­
— Jó kulák? Olyan nincs! sága fogja öreg életét megara-
— De igen. Ö alakította a tegnapi előadáson a rossz kulákot, é sl nyozni. Nyolcvanötéves korában . . . , .... .
nagyon jó volt. I | Szibilla néni elérkezettnek látta - Latnanak csak ezek a roma,ak egy rogbimeccset nálunk, papa...

I
 .Tárgyilagos“ hozzászólás
a széntakarékossághoz
Hallotta a kályha is, hogy s 't
Kímélni kell a szenet,
Mert, ha falja, nagyon is fogjy:
FRA NCO Ne falja hát, ha lehet.
Szólt a kályha: — FogyókúrSt^
Kezdek, most jut eszembe, j ij j
Nem kannával iszom s z e n e t ,* ^
Kis kanállal szedem be. ß: I
Sőt diétát tartok és a f J
Porokat is lenyelem.
Egy-két tojásbrikett néha, Já
S lesz majd mégis melegem!
Kályhacső is beletársult
És jó formát mutatott. jj f
Szólt a kémény: — Jó égéshez !
Adom a jó huzatot.
Kéményseprő keféjét is
Megszállta a becsület:
— Lekotrok hát tövig, hogy hadd
Spórolják a szenüket.

Jó példát a kályha kezdte, ár

Átvették a mozdonyok.
Szólt a mozdony: — Futok úgj
Ha szűkebbeh kosztolok.
Nem kell engem tömni, dugni,
Az manapság borzalom.
Bevált nálam egész jól az í%
Egy-lapátos mozgalom.
Ne legyen sok potyautam, 'JÉ
Ez a lényeg, ez a fő.
Ha tolatnak összevissza,
Mindig kárbavesz a hő!

Végezetül megszólalt a
Mozdonyon egy táska is.
(Fából való úti-táska, r'lí
No, de jó ez másra is.
Reggel hozza ez a táskí
A szalonnát, kenyeret. J
Fűtőanyag ez a testnek, £
Nem fázik, ki eszeget.
Este,aztán visz a táska
Szintén fűtőanyagot:
Mozdonyszenet, amit ott fenn;j$
Hamarjában bekapott. . . )

Szólt a táska: — Eztán magam

E bűnbe nem keverem.
Nekem úgyis a kenyér és
Nem a szén a kenyerem.
Maradjon csak a mozdonynak
Tartalékul az a szén.
Vigyen engem az én gazdám f
Üresen, ha hazamén!

A mozdonyra volt e szónak ti

Roppantul jó hatása;
Azt pöfögte: — Bár így tenne
Valamennyi fatáska!
íí a r a riiH i

ÓSZERES!

B abon ás em b er töp ren gése

Két ószeres megy a belgrádi

— T e s s é k m o n d a n i, itt m in d e n t le h e t kap n i!
— M in d e n t f ia c s k á m .
— A k k o r k é r ü n k e g y h ó e m b e r t.
— T a r k a ló s z e r e n c s e . . . f e k e te m a c s k a
d e n m a r a d ú g y , a h o g y v o lt.
Ludas Matyi azt üzeni
E g y o lv a s ó . L e g u tó b b i s z á m u n k ­
b a n m e g ír tu k , h o g y a z ó r a g y á r p a t­
r o n á lja a V ö r ő s m a r ty -u tc a t e le m i is ­
k o lá t. K ie g é s z íté s k é n t k ö z ö ljü k , h o g y
n e m a VI. k e r ü le ti, h a n e m a XX. k e ­
r ü le ti V ö r ö s m a r ty -u tc a i e le m irő l v a n
szó.
M. F .-né T o ln a . K ö s z ö n jü k k e d v e s
le v e lé t, e g y s z é p m o n d a to t id e I k ta ­
tu n k b e lő le : „ N y á ro n a fö ld e t, té le n
p e d ig m a g a m a t m ű v e le m ." B á r m in ­
d e n k i k ö v e tn é e z t a n e m e s p é ld á t.
A b e k ü ld ö tt r a j z p o ltU k a ila g h e ly e s ,
d e k e z d e tle g e s s e z é r t n e m k ö z ö l­
h e tő .
S. G y. H u n q á r ia - k ö rú t. A p a n a s z
m u la ts á g o s , d e n e m in d o k o lt. Evi-
utcán.
— Arra ne menjünk — figyelmez­
b a l s z e r e n c s e . . . t e h á t m in. teti a társát. — Arra van a Tito
palotája.
— Na és?
tle n s , h o g y e g y c s e c s e m ő r e n d ő r i — Tudhatod, hogy ott Truman-
b e je le n té s é n é l a f e ln ő tte k r e v o n a t­ nak adnak el mindent.
k o z ó r o v a to k a t n e m k e ll k itö lte n i.
S z. V a rg a G y u la , C s o n q rá d . M u­
la ts á g o s c ik k é t n e m k ö z ö lh e tjü k ,
m ert az nem á lta lá n o s é rd e k ű ,
la ik u s s z á m á r a m e g s e m é r th e tő .
B a lo s k ó N „ M a g y a rs z é k . K ü ld je
L u d a tt M a ty i
b e ír á s a it, h a Jó k , s z ív e s e n k ö z ö ljü k . F ő s z e rk e s z tő : GÁBOR ANDOR
B á lin t K áro ly , B u d a p e s t. A be F e le lő s s z e r k e s z tő : G Á D O R B é l a
k ü ld ö tt k ö r le v é l s tílu s a é s s z e lle m e S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
v a ló b a n n e m m é ltó a n é p i d e m o k r á ­
c iá h o z , d e in k á b b k ö z v e tle n ü l a z K ia d ja a S z a b a d s á g L a p k ia d ó ­
ille té k e s e k fig y e lm é t k e lle n e r á f e l­ v á lla la t.
h ív n i. F e le lő s k ia d ó : GOLACS ERNŐ-
H id a s D., Bp. I g a z a v a n . d e a z t S z e r k e s z tő s é g :
h is z e m , e z e n e g y e lő r e n e m le h e t s e ­ B u d a p e s t, V„ A lk o tm á n y -u tc a 3.
g íte n i. L e g y ü n k o p tim is tá k é s té te ­ T elefo n : 127—750, 128—0 3 1 .
le z z ü k fe l, h o g y a z o k , a k ik h iv a ta l­
ból k é z b e v e s z ik a k iflit, e lő z ő le g K ia d ó h iv a ta l:
lói m e g m o s s á k a k e z ü k e t. B u d a p e s t, V III.. B la h a L u jz a -té r 3.
t a m á s B., Bp. A k é t v e r s k ö ztit T elefo n : 143—0 1 2 , 1 4 3 - 0 1 7 .
a z e g y ik m e g fe le l. N y o m a to tt
L. Ö s z k á r, Bp. E z a v e r s b iz o n y a B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a
n e m e lé g h u m o r o s , f o r m a ila g se m o f f s e t-k ö r f o rg ó g é p é n
k if o r r o tt. V., H o n v é d -u tc a 10.
N em k ö z ö lh e tő k : N. G. I., K öves- F e le lő s n y o m d a v e z e tő :
k á l, B író I.. V ö r ö s m a r ty -té r . ..P ip i“ . R a d n ó ti K áro ly .
K. J. R á k o s fa lv a .
 Melldöngető Péter két arca A SZÖVOSZ küldöttgyűlésén

A tervértekezlet előtt: Majd én A tervértekezlet alatt: Hallgat,

felajánlok, majd én megmutatom, mint a csuka,
majd én . . .

4 M ty é k w e tt/ eéfö h
(Ünnepség keretében tüntetik ki a Lánc
híd dolgozóit.)

— Mondja szaktárs, hány taggal szaporodott a maguk falujában a földmíívesszövetkezet a kongresz-

szi's tiszteletére?
— Eggyel sem.
— Nem szégyelik magukat?
— Nem nagyon, ugyanis azért nem léptek be a falunkbeliek, mert már mind tagok!

Tetszik tudni Nyugati nyelvbotlás

V. MAJAKOVSZKIJ
— Ne m o n d ja nekem , hogy
te ts z ik tu d n i, o ly a n r o s s z u l jö n A PLETYKÁS
az ki e lv tá r s a k k ö z ö tt.
Fordította : TÓTH ESZTER
— N em m ondom é n , d e te ts z ik
tu d n i, m e g sz o k ta m a régi v ilá g ­
ban s te ts z ik tu d n i a z ó ta van,
N y á la csurran, ú g y
hogy azt m o n d o m , h o g y . te ts z ik csám csog
tu d n i, d e tö b b e t n e m m ondom . m in den fu rc sa újságot.
— Ez lá tja h e ly e s , e lv tá r s a m .
Mi f ő tt A z a n q o l r á d ió e g y ik b e m o n d ó ja ,
— T e ts z ik tu d n i e lh a tá r o z ta m , — k ö zli szívrepesve — m ik ö z b e n a m a lá jf ö ld i e s e m é n y e k r ő l
m o n d o tt h ír e k e t, e z t m o n d ta :
h o g y te ts z ik — tu d n i n é lk ü l fo g o k szo m szé d ik n á l — K ét a n q o l t e r r o r i s t a . . . a z a z ,
e z e n tú l b e s z é ln i, d e t e ts z ik tu d n i a levesbe b o c s á n a t: k é t a n q o l k a to n a . . . s tb .
V a ijy is a z illető b e m o n d ó e q y pil­
nem m egy ám o ly a n k önnyen,
s ki és m it la n a t r a k ie s e tt a ’ s z e re p é b ő l, e lfe le j­
a z t h is z e m a z t t e t s z ik tu d n i. te tt h a z u d n i, s a z t a z iq a z s á q o t
— M ár m e g in t te ts z ik t u d n i...
és m in t e v e tt'( m o n d ta , a m e ly e t ő is jól tu d o tt. Jó l
tu d ja a z a n q o l k a to n a s á q m a lá jfö ld i
s van-e, nincs-e, t e r r o r c s e le k m é n y e it. T e lje se n m eq -
a
L á n c h íd i o r o s z lá n :
hoztam egy meghívót nektek
G yerekek, h o g y lá s s á to k , g o n d o lo k r o k o n a im r a ,
nem
— N em
m ondom ,
drága
de
e lv tá r s ,
te ts z ik
tö b b et
tu d n i
$ ki lehet értJU k a so k h a z u q s á q b a b e le z a ­
v a r o d o t t n y u q a ti rá d ió b e m o n d ó k z a ­
hogy van az, rákap a n y e lv e m . Ivanova v aro s le lk iá lla p o tá t. ~A le q k is e b b
új lova g ja m é r té k b e n se m le p n e k m e q m a jd
Külpolitikai tanácskozáson sa n
— Na ig e n , d e o ly a n
h a n g z ik t e t s z ik tu d n i, te ts z ik
a lá z a to ­
kitő l a z új
m in k e t a z a lá b b i e ls z ó lá s o k :
— N e w y o rk b ó l je le n tik : a New
tu d n i. ru h át k a p ja ? Y o rk T im e s v e z é r c ik k é b e n m e q á lla -
p ito tta , h o q y T ru m a n a z E q y e s ü lt
— B e lá t o m , í g y v a n , d e t e t s z ...
H a e p le ty k á s t Á lla m o k le q n a q y o b b q e n q s z t e r e . . .
k érd ezed : ó, b o c s á n a t . . . a k a ro m m o n d a n i:
m o sta n á b a n m ár te ts z ik tu d n i e m b e re . ..
n é lk ü l is ki tu d o m m agam fe­ m i a legfőbb — C h u rc h ill e lm o n d ta a z ú js á g ír ó k
k é r d é s é r e , h o q y m in d e n v á q y a a
je z n i, t e t s z . . . élvezet, v ilá q f e lq y u jtá s a . . . ja j, iz é . . . fe l­
— Ü g y i s k e ll. Én sose m on­ szó l: „ A z lenne le n d íté s e . . . m ily e n c s a c s i v a g y o k ...
— A c h e s o n k ije le n te tte , h o q y az
dom , h ogy te ts z ik tu d n i. M a m á r jó csupán, E q y sU lt Á l l a t o k __ b o c s á n a t, á lla ­
nem k e ll t e t s z e le g n i, p ip is k e d n i. ha a világ m o k . . . tá v o lk e le ti p o litik á ja a b é k ­
ly ó . . . o p p a r d o n . . . b é k e f e n n t a r ­
— K é ts é g te le n . M ár a b eszé­ ezu tá n tá s a . . .
dünk is e m b e r ib b é v á lik . egyetlen n a e y — E is e n h o w e r f ő p a r a n c s n o k i k in e ­
v e z é s e s o k m illió e m b e r h a l á l á t . . .
— L á tja e lv tá r s , m ily e n m á s­ kulcslyuk len n e! h e ly e s e b b e n h á l á j á t v o n h a tja m a g a
k ép h a n g z ik , a m it m o st m ond. K én yelm esen u tá n . . .
H a a z tá n a b e m o n d ó e q y k ic s it
N em sz ú r ja közbe, hogy: te ts z ik ü ln ék benne itta s , ta lá n m é q Ily esm i is e lő f o rd u l­
h a t:
tu d n i, t e ts z ik tu d n i. s teljesítn ém — A ttle e , ez a h á b o r ú s g y ú jto ­
— Az b iz to s , de te ts z ik tu d n i vágyam at g a tó . . . a k a r o m m o n d a n i h á b o r ú s
u s z ftó . . . h e ly e s e b b e n : a b é k e e lle n ­
e lv tá r s, ez azért van, m ert m o st O dakü n n és idebenn , ség e . b o c s á n a t: e s k ü d t e lle n s é g e ...
m ár én is v ig y á z o k arra, ne p a r d o n , ta lá n ú g y le n n e h e ly e s , h a
K45SO
m o n d ja m a z t, h o g y te ts z ik tu d n i. fo ly to n lá tn ék idegen T ru m a n - b é r e n c n e k m ondanánk . . . .
— Ne tessék szaladni, elnök úr! Ez csak egy térkép! ő ő ő ő ő . . . ü s s e k ő , a la p já b a n v é v e
T e ts z ik tu d n i? m in d e g y , ú g y s e b e c s ü le te s e m b e r ,
N. S. J. ü g yeket és á g y a k a t“ v is z o n t a jó v is z k i n e m ro ss z ! . . .

T m tím m in m tK csslm viiű m m m

— Szakikám, forgácsolni tud, azt látom, de az — Nézd, megbolondult az a présgép! Művezető: Elég hármuknak egy égő! Takarékoskodni kel! az árammai
anyaggal takarékoskodni nem! Miért kell engem — Dehogy bolondult meg. Csak feleslegesen já- Munkások: Nem ég itt egy sem! Az egész helyiséget az a három
úgy lesoványítani, amikor a raktáron van készen ratják! lámpa világítja, amit a művezető elvtárs pazarol.
vékony anyag.
 t. ,i»ijUatítL«
TEX TI L K O M B IN Ä TBA N
K is Katalin házassása
Az üzemben jorgatták a ,,Ki^ Katalin házassága “ című nagy sikert aratott filmet. A film egy szövőnő
életét és fejlődését mutatja be s a képen látható részlet is a filmből való.
A filmnek ez a részlete egy öreg szövőmestert ábrázol, aki Kis Katalint jó munkájáért mindig
megkínálta cukorkával.
Kis Katalin azonban nem önző s arra biztatja u mestert, hogy a nézők soraiban ülő sztahanovistákat,
élmunkásokat, a Keltez kiválóságait is kínálja meg.
T a k a ré k o s em b er
Mi emberek, sajnos, hajlamosak inkább tért hódít s úgy a hulla­ anyagpocsékolást, idöelfecsérlést s
vagyunk arra, hogy munkánk köz­ dék-, mint a pamutfonódában, a pénzzel való helytelen gazdálko­
ben olyan hibát kövessünk el, amit gyürüsfonódában s az összes szö- dást jelent.
kis körültekintéssel könnyen meg­
akadályozhatnánk. Pénz, idő, erő
ilyenkor fuccs, csak az évvégi ki­
mutatásban szerepel ballépésünk
tehertétele. A kormány takarékos­
sági rendelete nyomán remélhe­
tőleg a második tervévben nagyobb
figyelemmel sáfárkodunk pénzzel,
anyaggal, idővel, erővel.
lit a Szövőgyárban járva-kelve
is számtalan jelét láttuk, hallot­
tuk a takarékosságnak. A valódi,
az üzem életét jó értelemben
érintő takarékosság mellett még
a következő mellékes (nem is olyan
mellékes) takarékossági akcióról
értesültünk.
A selyemelőkészitöben az ered­
ménytáblával takarékoskodnak.
Spórolós emberek ezek a selyem-
előkészítők. Nem kell írni, kimu­
tatni, táblát nézni, mind-mind
csupa megtakarítás. Igaz viszont,
hogy dührohamot kap a munkás,
ha nem tudja, hogy áll a verseny­
ben. dehát ilyen kicsiségre rá se
fiittyentenek az eredménytáblával
takarékoskodók.
A késönjárók is nagy eréllyel verseny nyilvánosságát szolgáló versenytáblát.
harcolnak a másodpercekért. Még
tíz perc a dunyha alatt, meg még
öt, meg még kettő. Rendes embe­
rek ezek, csak elspórolnak az alvás
számára a munkaidőből néhány
értékes percet.
A szemináriumról távolmaradók
is takarékos emberek, jól tudják,
hogy minden perc, amit az okta­
tásra pazarolnak, súlyos mulasz­
tás a sakkparti, a mozi, a baráti
csevegés számára s ezért inkább
el sem mennek szemináriumra,
mert a lógásban legalábbis száz-
százalékos teljesítményt akarnak
nyújtani.
Az MNDSZ-mozgalom is taka­
rékoskodik a mozgással. Egyhely­
ben áll, mint egy megrokkant vici­
nális és az asszonytársak „Kifut a
bableves/“ kiáltással rohannak el
az értekezlet elől, akár kifut a
bableves, akár pedig már tegnap­
előtt jó étvággyal bekebelezte a
család.
A mozgó-gép-ápolási mozgalom­
ban hátul kullogok is takarékos
emberek, idő előtt magára hagy­
ják a gépet s az a félóra, ami ki­
esik a termelésből, szerintük nem
dönti még össze a világot, szerin­ haját daueroltatja valamelyik fodrásznál.
tünk azonban az illető üzemrész
feltétlenül megsínyli a sietős szövő
lelkiállapotát.
KE LE NTt> L DI
A fentiek mellett azonban igazi i 'üdékben a Párt előírásai s a
öröm a háznál, hogy a valódi, a kormányrendelet értelmében fog­
hasznos takarékossági akció egyre ják kiküszöbölni mindazt, ami
- Majdnem így van —
Képünk azt a lélekemelő pillanatot ábrázolja, amint a verseny-
bizottság egyik tagja elássa (amilyen mélyre csak lehet), a munka
cd m inek nem iz a k a d Lennie
Szövőnő: Hát maga mit szövöget itt, Pók úr?
Pók: Helyettesítem azt az ifilányt, aki ma nem jött be, mert a
mm
v o ln a . M e g lep ő v á la s z t k a p ta k : új
á v k e z d ő d ö tt, a r é q l r e n d e lé s n e m
g ilt, n e m é r a n e v e , te s s é k ú j a t csi­
n á ln i s a z tá n n y u g o d ta n v á r n i ú ja b b
f o r t e . . n y o lc h ó n a p ig .
Amikor már néhány perce szem-
benültünk Pap elvtáresal és beszél­
C o s in u s f im é rő . M ég Így le írv a is
tis z te le te t éb resz t az em b erb en .
V a ló s z ín ű le g h a s o n ló tis z te le te t é r e z ­
gettünk, — láttuk, hogy itt már te k a V ill-R ad Ille té k e s e i, a m ik o r a
r e n d e lé s t m e g k a p tá k . H a b o z á s n é lk ü l
nagy baj nem lehet, mert a Kelen­ k ö z ö lté k , hogy f im é r ő n e m v o lt,
földi Textilkombinát jói dolgozik. n e m v a n é s n e m lesz. A K eltex se m
Tavaly élüzem is volt. Idén'nem az. h a b o z o tt, h a n e m d ö n tő b iz o tts á g e lé
v itte a d o lg o t, a h o l is k im o n d tá k ,
Miért? Hm. Bizony. Ne tessek hara­ h o g y a V ill-R ad 1952. m á r c iu s á ig k ö ­
gudni, de mikor mi megkérdeztük, te le s le s z á llíta n i a d a lla m o s n e v ű
hogy miért, — nekünk is azt mond­ á r a m m é r ő t.
A m e g y k ö d ö s h a jn a lo n m e g le p ő
ták: hm. Szóval azért, mert hm. f o r d u l a t t ö r té n t. V a la m i e g é s z e n m á s
Egyébként most a Kfetext az m ű s z e r b e v á s á r lá s a c é ljá b ó l e llá to ­
élüzem, pedig szavahihető Keltex- g a t o t t a K eltex m e g b íz o ttja a V ill-R ad
V ö r ö s m a r ty -u tc a i l e r a k a t á b a . N éze­
beli bennszülöttek szerint a Keltex g e t e t t a m e g b íz o tt J o b b ra , n é z e g e te tt
is vön olyan üzem a talpán, mint a b a l r a , a z tá n e g y s z e r r e c s a k fe lo rd i-
Kistext. to tt: „ E m b e re k , h is z e n o t t v a n e g y
Ott van például a Póllák-Keller- flm é rő l" „Az c s a k e q y m i n t a d a r a b
— v o lt a v á la s z , — d e a r a k t á r b a n
meier-Sós-Bence brigád újítása a v a n m é g n é h á n y . M ilyen te ts z ik ?
futószövet terén, amely 1,200.000 K erek v a g y n é g y s z ö g le te s ? " H o g y a
m e g b íz o tt m it f e le lt e r r e , a r r ó l sz e ­
forint megtakarítást eredményezett, r e n c s é r e m á r n e m szó l a k r ó n ik a . . .
ami nem kis dicsőség az újítók, ré­ NÉMETH ZOLTÁN.
szére, még akkor sem, ha négy­
felé kell osztani. Aztán itt van a
tömlő scsóve-ügy. Kellermeier és IV incsen s e l e j t ?!
Kelen elvtársak egy pofonszerű el­
járással elérték, hogy egy orsóra az
eddigi 24—30 dekagramm fonal
helyett 56—60 dekagramm fonal te­
kerhető. Namármost: minél több a
fonál az orsón, annál nagyobb a
„futási idő“, vagyis annál ritkábban
áll le a gép, tehát időt lehet megta­
karítani. Olyan világos ez kérem,
hogy szinte szégyelem, hogy • miért
nem én jöttem erre rá.
Amikor a politikai munkára került
a szó, derűsen mosolygott la lelkem.
Ebből kitalálható, hogy ezen a té­
ren sincs baj.
Sport, kultúra: itt sincs semmi
dorongolni való.
De.
DlSZ-iigy. Hát igen. Pirul a ke­
zemben a töltő toll. mikor leírom, A z e g y ik s z ö v ő d é b e n a c s a v a r o s -
hogy milyen alapos munkát vég­ e sz ű ú jítá s ra k é sz szö v ő k a s e le jt
zett a régi vezetőség az ifiélet szín­ e l t ü n t e t é s é t e g y b o n y o lu lt k o n s t r u k ­
vonalának abszolút nullfok alá való c ió v a l o ld o ttá k m e g . Ez a sz e r­
süllyesztésében. Elég csak ennyi: k e z e t, a m e ly t u la j d o n k é p p e n e d d ig
ü gyárban körülbelül' ezer ifi dolgo­ is m e g v o lt, c s a k m á s ü g y b e n s z o l­
zik, a DISZ-mozgalomnak viszont
mindössze ötszáz tagja van. Már
g á l t , r e m e k ü l m e g f e le l t a c é ln a k ,
m á r a sz ö v ő k c é ljá n a k , de e g y á l­
úgy értem, hogy papíron. Mert hát t a l á b a n n e m fe le l m e g a g y á r é s
valójában?. . . Na de ez a múlt. a te rm e lé s é rd ek é n ek .
Bízunk az új vezetőségben s kér­ É p p e n e z é r t r e m é lj ü k , hogy a
jük a Keltex-ifiket, hogy bízzanak j ö v ő b e n a s e l e j t e t a b iz o n y o s s z e r ­
ők is velünk. k e z e t m e llő z é s é v e l m á r az ü z e m ­
Am nem akarok igazságtalan lenni ben k ik ü s z ö b ö lik a s e l e j t n é l k ü li
a fiatalokkal, mert a termelésben ők
is alaposan kiveszik a részüket. Sőt.
te rm e lé s s e l.
Olyan remek ezerszemélyes ifi-mű-
nelyük van, hogy még a makrancos- A m i nagym am ánk
kodó Kis Katalin is jó útra tér
benne. Mert azt majdnem elfelej­
tettem mondani, hogy itt, a 2 -es szö­
vődében forgatták a nagysikerű fil­
met.
H ogy a b o r a tré f s e fe le d k e z z ü n k
m eg, a K e lte x b e n J á rtu n k b a n -k e l-
tü n k b e n ta lá lk o z tu n k a b ü r o k r á c ia
n e v ű v a d v ir á g n é h á n y c s ú f p é ld á ­
n y á v a l, a m e ly e k e t le s z a k íto ttu n k s
m o s t c s o k o rb a k ö tv e e l r e t t e n t é s c é l­
já b ó l á tn y ú jtju k az o lv a s ó n a k . A z e g y ik p a m u ts z ö v ő d é b e n K ie s k a
E lő r e b o c s á tju k , h o g y a te x tilg y á r ia k néni n a g y o n so k s e le jte t c s in á l.
n e m te h e tn e k e z e k n e k a g iz -g a z o k - E z t ú g y tu d ja e lé r n i, h o g y a k é t -
n ak e lb u rjá n z á sá ró l, ők é p p e n úgy
s z e n v e d te k tő lü k , m in t m i, a m ik o r s z á la s s z ö v é s h e ly e tt m e g e lé g s z ik
m e g h a llo ttu k ő k e t. a z e g y s z á la s s a l s m in t a s e le jt-
A f o g a s k e r é k c s a k ú g y é r v a la ­
m it, h a fo g a is v a n . M ivel a f o g a t­ k iá llít á s á lla n d ó s z á llít ó j a , nagy
lan ö n tv é n y a b b a n k ü lö n b ö z ik a fo ­ n é p s z e r ű tle n s é g n e k örvend. A m i­
g a tla n c s e c s e m ő tő l, h o g y az e lő b b i­ k o r m e g h a llo t t a , h o g y le a k a r ju k
n e k n e m n ő ki m a g á tó l a f o g a , —
f o g a z ta tá s c é ljá b ó l el k ell k ü ld e n i a r a jz o ln i, e z m é g s e m t e t s z e t t a f e ­
F o g a s k e r é k g y á r b a . Ez v ilá g o s . l e t t e s z e r é n y K ie s k a n é n in e k s a z t
A k e le n fö ld i
o ld o ttá k m eg a
te x tile s e k
fo g a s
is így
k é rd é st.
iz e n t e , r a j z o lju k le a n a g y m a m á n ­
E lk ü ld té k a z ö n tv é n y t a g y á r b a ,
k a t.
a z tá n e lk e z d te k v á r n i . N em is h iá b a , R a jz o ló n k e lő z é k e n y em b er lé ­
m e rt e g y s z e r c sa k m e g é rk e z e tt egy
v é n , le r a j z o lta n a g y m a m á t s m i­
h iv a ta lo s p a p í r , a m in ez á llo tt: c c a
h a t h ó n a p . A m i fezt Je le n ti, h o a y
n e m k e v e s e b b , m in t h a t h ó n a p te lik
u tá n K ie s k a n é n i k ív á n s á g á t t e l j e ­
s ít e t tü k , nagym am ánk csak azt
b e le , a m ig a b o ld o g ta la n ö n tv é n y ­
k é r i, hogy K lc s k a néni v is z o n t a
n e k k in ő a te jfo g a .
jö v ő b e n e g y s z á la s szö v és h e ly e tt
k é ts z á la s p a m u tsz ö v ésre térjen á t.
Ú gy k ell a te x ti l g y á r a k b a n a
7 / 1 6-os c s a v a r , m in t a f a l a t k e n y é r
v a g y az o x ig é n . V a g y m é g jo b b a n .
Egy sz é p n a p o n n a g y e s e m é n y re
é b r e d te k a z ö s s z e s c s a v a r o k é s sró -
f o k : s z a b v á n y o s íto ttá k Ő ket. M ind­
e g y ik e t s z é p s o r j á b a n , c s a k é p p e n a
7 /1 6 -o s m a r a d t m e g m o s to h a c s a v a r ­
n a k : ró la m e g fe le d k e z te k . N o sza f e l­
h ö r d ü lte k e r r e a s z ö v ő g é p e k , n é m e ­
ly ik m é r g é b e n le is á llt. A te x til­
g y á r i v e z e tő k v is z o n t m e g in d u lta k
és m in d e n követ m e g m o z g a tta k ,
h o g y a s z a b v á n y o k k ö z ö tt h e ly e t
k a p jo n a 7 /1 6 -o s is. H iá b a . A 7 /1 6 - o s t
ö r ö k r e s z á m ű z té k a s z a b v á n y o k b i­
ro d a lm á b ó l. E lle n b e n a z t m e g íg é r ­
té k , hogy a m e n n y ib e n e le g e n d ő
m e n n y is é g ű r e n d e lé s é r k e z ik b e lő le ,
s z a b v á n y id e , s z a b v á n y ocfa, le g y á rt-
Í á k a b o ld o g ta la n c s a v a r t. A m i a z t
ilz o n y itja . h o g y m é g a ie g s z ő rö s e b b
b ü r o k r a t a s z iv b e n is d o b o g n ém i
érzés.
*
S z e r s z á m o k a t r e n d e lte k a N e m e s­
a c é l-g y á rb ó l. N em te g n a p , n e m is
te g n a p e lő tt, h a n e m n y o lc h ó n a p ja .
A z e ls ő h ó n a p o k b a n m é g n e m c s ü g ­
g e d t a K eltex , e g y m á s u tá n k ü ld te a
s ü r g e tő le v e le k e t, a m e ly e k r e a k ö ­
v e tk e z ő v á la s z é r k e z e tt: a te r v s z á m
k im e r ü lt. L a s s a c s k á n a z o n b a n n e m ­
csak a te r v s z á m , d e a r e n d e lő k
is k im e r ü lte k é s b e le tö r ő d te k a b a l­
so rsb a . M in d ö s sz e n a p o n ta ju to tt
is m é t e s z ü k b e é r d e k lő d n i a s z e r ­
s z á m o k s o r s a fe lő l. B á r n e te tté k
 '• -

VII. évfolyam , 3. szám ja n u á r 18-

U.'< ’ V:
. .
'

‘
■? -
■ '
) fillér

— K Á /'i* '-

A p á r is i A sto ria ^hotelben

— H a v a l a m i t p a r a n c s o l t á b o r n o k ú r , c s a k n y o m ja m e g a g o m b o t . . .
 c 4 pá rtkún (j rei i za j ti íztelet íré A Mátrában

Nyugatnémet területen
Úgy dirigál az USA,
Mintha e föld más se volna,
Csak személyes trónusa.
Black is, hogy partralépetTT
Azt makogta nyomban: — Yes,
A szállásom remélem, egy
Nyelc-hzszobás villa lesz.

Ráfelelte szegény német

Hatóság, hogy — very well!
Jack Black USA-örmester csak
Bólintott a fejivei.
— A villához személyzet is /Tv
Kell, itt nincsen szóvita, v iv
Tíz szobához szobalányok
S mindegyiken bóbita! . . . £

Jack Blacknak még inas kellett,

Ki tisztába teszi öt. — Most még elnézek a Himalája
Aki fésül, kefél, gombol, — tetejére, ha ott sincs hó, eladom a
Ápol ruhát, meg cipőt.. síléceimet.
Jack Blacknek kell külön soffőr
Ki vezeti a jeepet;
— Minek örülsz,' szaktárs? Es vezeti Jack Blackot is, Aminek
— Annak, hogy a pártkongresszusi felajánlásom nem úgy sikerült,
ahogy gondoltam.
Hd éjente becsípett. • nem szabad lennie
— Tessék? Kelt jó szakács a konyhára.
— Ugyanis száznegyven százalékot ajánlottam fel azzal a szán­ Mellette más elbújhat. J
dékkal, hogy százötven százalékot teljesítek és most már százhatvan (Majd a felfújt Jack Blacknek í
százaléknál tartok . . . Fújja fel a felfúj tat.) \
Kell cukrász is, mert a torta
És a parfé élvezet. /
Á megoldott probléma S kell egy pincér, aki szájh oz/
Szállítja az étkeket. (
Kell egy titkár, aki
Nagy úr s. k. sohse
Kell egy külön
Felveszi, ha jön a hír.
Black mindezt
Követelt és hencegett.
A hatóság benne immár,
Sejdített egy herceget.
Vélték, hogy tán szenátor is?
Esze kicsit kibillen...
Pedig Jack Black odahaza,
Lakáj volt csak civilben!
Tanulság, hogy: hol az USA
Partraszáll, — nem komázik. — Miért tették ki a táblát? Hi­
Egy szolga száz szolgát csinál! szen még nincs kész az építkezés!
De bizony nem sokáig... — Örülünk, hogy a tábla elké­
K T. L. szült.

j w v j i t f i l m h e t i m av

— Maga ma már a nyolcadik ember .Kovács szomszéd, aki kölcsön-

'kéri tőlem a Szabad Népet, de én rájöttem, hogyan olvashatják mind­
nyájan egyszerre. I
— Hogyan?
— Fizessenek rá elő!

I g a z o lja a z e lő é le t é t !
(Amerikában kirúgják az állá­
sából azt, akiről kiderül, hogy
valaha is kommunista volt.)
FONOK: C sak a tis z ta iq a z a t v a llja ! V olt
m a q a k o m m u n is ta ?
ALKALMAZOTT: N em , k é r e m s z é p e n .
FONOK: Na m a jd m e g lá tju k . F eleljen a k é r ­
d é s e im re . É lt v a la h a m á s o k m u n k á já ­
ból?
ALKALMAZOTT: S o h a , k é r e m s z é p e n .
FONOK: F o g la lk o z o tt z s e b m e ts z é s s e l?
ALKALMAZOTT: N em , k é r e m s z é p e n .
FŐNÖK: V o lta k s z e re tő i?
ALKALMAZOTT: N em v o lta k , k é re m s z é p e n .
FŐNÖK: M elyik g e n g s z te r b a n d á n a k v o lt
ta g ja ?
ALKALMAZOTT. E g y ik n e k sem . k é re m
szépen.
FONOK: V a l l ^ b e , h á n y k é jq y ilk o s s á q o t
k ö v e te tt el?
ALKALMAZOTT: E g y e t se m , k é re m s z é p e n .
FONOK: H án y h a m is b u k á s a v o lt?
ALKALMAZOTT: E gy s e m . k é r e m s z é p e n .
FONOK: H á n y s z o r lo p o tt é le té b e n ?
ALKALMAZOTT: E g y s z e r s e m , k é r e m s z é ­
pen.
FŐNÖK: H án y e m b e r t v e s z te g e te tt m e g ?
ALKALMAZOTT: E g y e t s e m , k é r e m s z é p e n .
FONOK (fe lu g rik ): N in c s tö b b k é r d é s e m !
M e g csíp tem ! K id e rü lt, h o q y m a q á tó l
tá v o l áll az a m e r ik a i é le tfo rm a ! B ev al­
lo tta , h o g y k ö z ö n s é g e s b e c s ü le te s e m ­
b e r v o ltl A k e r e s z tk é r d é s e k s ú ly a a l a t t
b e is m e rte , h o q y tis z te s s é g e s e m b e r!
V a g y is k o m -m u -n is-ta! M ars!
Á l ln a k a v illa m o s o k
Megnéztem az órámat: mindjárt tizen­
egy. A levelet tizenegyig át kell adnom
a Gombkészítő Nemzeti Vállalatnál.
Nosza ugorjunk fel gyorsan erre az in­
duló hatosra — bíztattam magamat. Az
ugrás azonban nem sikerült és én na­
gyot huppantam a földön. A füttyös meg­
látta a balesetet, fütyült, a villamos meg­
állt és kalauzok rohanták meg az embe­
reket: tanukra vadásztak.
Engem otthagytak a földön. A nedves
kő azonban kényelmetlen fekvőhely volt, Persely malac, de van e sze.
feltápászkodtam és örömmel állapítottam
meg, hogy kutya bajom sincs. Senki sem
törődött velem, javában folyt a tanuk T akahekbetétek
kikérdezése és én felugrottam egy lassító be-fí & U se
autóbuszra.
Hat perc alatt a Gombkészítőnél vol­
tam, leadtam a portásnál a levelet és
egy hatossal visszaindultam. Amikor a
Szent István-körútra értem, csodálkozva
láttam, hogy a Margithidig állnak ?.
Lenin-körút felé tartó 6 -osok és 66 -osok,
a kalauzok pedig még mindig tanukat
szednek össze. Odamentem:
— Minek ez a sok tanú? — kérdeztem.
— Bizonyítanunk kell, hogy a pasas -«jm ijp.«jyVfilWWgrm-Miwr-it
már az induló villamosra ugrott fel és
nem mi vagyunk felelősek a balesetért.
— Hol itt a baleset? Hol az áldozat?
Körülnéztek.
— No nézd csak! Az ipse meglógott.
Úgy látszik, saját lábán ment a kór­
házba — állapította meg a kalauz, azután
hozzámfordult:
— De azért a maga nevét és címét — Mit |>arancsol kérem?
még fölírjuk. Egy tanúval több sohasem
— Gondoltam, idehozom a gazdám pénzét, mert itt jobb helyen
árthat.. van, mint bennem.
 t i ú C m M r tü m ú í '
A Bamert jutalma
Múlt év november 26-án a
Bamert, amely egy államosított vál­
lalat bányagépek és mechanikai
szállítógépek gyártására, felajánlást
tett 20 db szénkaparó-berendezés le­
szállítására. Ehhez tudni kell, hogy
a Népgazdasági Tanács már előző­
i g utasította a Bamertet húsz da­
rab kaparógép előállítására. S en­
nek következtében a Bamert aján­
latát úgy értelmezték, hogy az év
végéig összesen n e g y v e n gépet
fog leszállítani. A Bamert riadtan
tiltakozott és Ismertette a Tervhi­
vatallal azt a levelezését, amelyben
el van mondva, hogy a Bamert ere­
detileg a megrendelt 20 db gép he­
lyett fcsak ötöt tud szállítani, mert
nem volt birtokában a szükséges
anyag. (Klingelnberg fogazású ke­
rekek, krómnikkel kovácsolt dara­
bok, Gall-lánc és egyebek.) De „fe­
szíteni“ akarta a tervteljesítést s
„öntevékenyen" elutazott Győrbe és
Ózdra és utánanézett, hogy a szük­
séges anyagok ott nincsenek-e rak­
táron. S mikor rájött, hogy ott van­
nak, (s mert lehetségesnek tartotta,
hogy onnan, ahoi vannak, meg­
kapja őket), lehetségesnek tartotta,
hogy a hivatalos rendelésből száltí-
tásra vállalt öt darabon túl még
tizenkét darabot fog szállítani. így
jött volna ki a húsz, (?) amit a bá­
nyászértekezleten fölajánlott s amit,
általában negyvennek értettek.
Hogy-hogynem — az iratokból
nem egészen világos — tervteljesí­
tés esetére harmincezer forint pré­
miumot Ígértek a Bamert dolgozói­
nak. (Goda főosztályvezető.) Sőt
ennek egyharmadát, tízezer forintot,
már ki is fizették. Holott a Terv­
hivatal nem látta a tervet teljesí­
tettnek s a prémium kifizetését
nem engedélyezte.
Most úgy áll a dolog, hogy a
Bamert húsz kaparó-géppel a tervet
és a felajánlást is teljesítettnek véli
és szeretné a hátralékos húszezret
is kifizetni.
Mi viszont a felajánlások ügyét
nem látjuk kellőképen rendezettnek.
A Bamert 1950 dec. 23-i „feljegy­
zésében“ ezt írja:
„Mint utóbb tudomásunkra jutott,
a Bányász Szakszervezet a 20 db
általunk felajánlott kaparóvályut
úgy értelmezte, hogy az már a ko­
rábban vállalt 20 db-on felül ér­
tendő. Ez a körülmény azonban
összes fölöttes hatóságaink előtt is
nyilvánvalóan lehetetlenségnek kell,
hogy tűnjön."
De a Bányász Szakszervezet előtt
csak akkor „tűnhetett“ volna lehe­
tetlenségnek, ha tudta volna, hogy
az eredeti húsz kaparógépet a Ba­
mert eredetileg nem vállalta. Váj­
jon tudta-e? GABOR ANDOR
Mi fáj a kuláknak?
— Volt röntgenvizsgalaton Zsíros szomszéd?
— Voltam.
— Aztán mit találtak a gyomrában?
— A földmfívesszövetkezetet.
Eisenhower a legnagyobb titokban érkezett Párisba
A k a s z tó
A K is k ő r ö s és D u n a te t é tl e n
k ö z ti o rsz á g ú to n fe k s z ik A k a s z tó
község. C s e n g ő d k ö z e lé b e n . O n­
nan k a p tu n k egy le v e le t a z is ­
k o la h ú s z d o lg o z ó j á n a k p e t r ó le u ­
m á r ó l, a m e ly e t, hú sz lite r n y i
m e n n y is é g b e n m ár m in d e n fó ­
ru m m e g ít é lt , de B a lá z s B éni
s z ö v e tk e z e ti k i s k i r á ly , m ég sem
a d o tt ki, m e r t, a z t m o n d ta , a ta ­
n ító k n a k is e g y e n k é n t k e ll so rt
á ll a n i u k e g y - e g y lit e r p e tr ó le u ­
m u k é r t. A le v é l í g y v é g z ő d ik :
„ É r d e k e s le n n e , h a e g y s z e r L u ­
d a s M a t y i is i t t le n n e s o r t á lln i a z
a k a s z tó i d o lg o z ó k k ö z ö tt. S o k a t
h a lla n a B a lá z s B é n ir ő l é s i s m e ­
r ő s e ir ő l, c s u p a o ly a s m it, a m i t a z
a k a s z t ó i d o lg o z ó k n e m m e r n e k
e l m o n d a n i a g y ű l é s e k e n . H a lla n a
s z é p m e s é k e t k is is te n e k b a sá sk o -
d á s á r ó l, b ú jó c s k á t j á t s z ó f l a n e l ­
le k r ő l, m e g n e m r e n d e lt lis z tr ő l,
e l t a g a d o t t c u k o r r ó l, s tb ., s tb . E g y
egész szám on k e r e s z tü l szó ra ­
k o z t a t h a t n á e z e k k e l o lv a s ó it. T a ­
lá n m e g t a n u l n á k b e lő le a tö b b i
kö zség d o lg o z ó i: m ily e n s z ö v e t ­
k e z e t i ü g y v i v ő t k e ll v á l a s z ta n iu k ,
h a a z t a k a r já k , h o g y s a j á t j u k lé ­
g y a n a S z ö v e tk e z e t, ha a z t a k a r­
já k , h o g y a g y e r m e k e i k b ő l s z o c ia ­
lis ta e m b e rt n e v e lő p e d a g ó g u s o ­
k a t tá m o g a s s á k . E g y ily e n lá to ­
g a tá s é s m e s e - c s o k o r u tá n e s e t­ S c h u m a n : A z r e n d b e n v a n t á b o r n o k o m , h o g y m a g a a le g n a g y o b b tito k b a n
le g r á jö n n é n e k a rra , h o g y a S z ö ­ jö tt P á r is b a , t i e h o g y fo g ju k a f r a n c iá k a t a le g n a g y o b b tito k b a n r á v e n n i, hogy m eg­
v e tk e z e t csakugyan az övék s h a lja n a k ér tü n k ? !
h o g y a n n a k ü g y v i t e l é t ig e n is j o ­
kértem a gangon az újságosnénitől
guk van e le n ő rizn i s ta lá n k i­ - O.
egy újságot, hogy már én is olvas­
jö n n é n e k A k a s z tó r a a S Z Ö V O S Z - — Önnek erre csak ennyi meg­
jegyzése van? Kérem, én nem tu­ hassak egyszer egy újságot és az
tó l is, h o g y e g y k id ta p a s z ta la t- dom hol tanulja ezeket a dolgokat újságos néni azt mondta, hogy ne­
c s e r é t s z e r v e z z e n e k ." a gyerek, mikor tőlem csak szépet künk nem ad, 'mert ő csak előfize­
jót és nemeset tanulhat! Szeren­ tőknek ad és mi nem vagyunk elő­
N em tu d ju k , m ik o r k e r ü lü n k csére kérem elkezdtek beszélni a fizetők .. . Hát hallott már ilyet
kérem? Most itt állok a hülye ha­
k i A k a s z tó r a , d e a d d i g is a S Z Ö - békebizottsági tagok a takarékos­
ságról, a békebizottsíg indít kérem zudozó fiam miatt kérem az egész
ház előtt azzal a látszattal, hogy
V O S Z fi g y e l m é b e é s a k is k ő r ö s i egy versenyt, hogy akinek a gáz-
és villanyszámlája a legnagyobb mi nem olvasunk újságot, sorbaál-
p á r ts z e r v e z e t fi g y e l m é b e a já n l­ lunk és pazarlunk, kisül a szemem
csökkenést mutatja az előző havi­
ju k az a k a s z tó i s z ö v e tk e z e té t. hoz képest, az kap kérem egy szép kérem . . .
Poros úr, aki házunkban a „régi­ — Igen — mondtam egy kis kár­
N é z z é k m e g , m i v a n o tt, ú g y lá t ­ vágású úriembereket“ képviseli, kö­ könyvet. Nagyon szép és nemes
gondolat, mondom én. Erre megszó­ örömmel. — Most itt állnak. Re­
s z i k , ta lá l n i f o g n a k e g y e t m á s t. rülbelül olyan arccal járkál állan­ mélem, levonja ebből a tanulságot?
dóan a világban, mint egy ürü, lal kérem az én hülye fiam, hogy
akkor ti mért pazaroljátok a vil­ — Hogyne kérem — csillant fel
amely ebben a pillanatban kapta a Poros úr szeme. — Soha többénem
hírt, hogy a nagybátyját éppen
most eszik a nagy vendéglőben cék­
lanyt apu, tegnap is égett a lakás­
ban minden villany és amikor Erzsi engedem be azt a hülye kölyköt j
szobába, ha vendégek vannak.
lával. Tegnap azonban a szokottnál azt mondta, hogy ég minden vil­
lany a lakásban, te azt mondtad, Mert most miatta fordítják félre az
Is ürübb ábrázattal állított meg a emberek a fejüket, ha meglátnak.
lépcsőházban. hogy nem baj, kibírjuk. Ezt
mondta kérem az én hülye fiam, G e rg e ly M ik ló s
— Azt ügye tudja, hogy az én
fiam hülye? — kérdezte váratlan így blamái ja az apját. Szerencse,
fordulattal Poros úr. hogy tudják róla az egész házban
— Nem tudom — vallottam be kérem, hogy egy hülye hazudozó
szégyenkezve. — Eddig mindig azt kölyök, a jövő héten akarom a lé­
hallottam róla, hogy a legokosabb lektaniba vinni kérem . . . Aztán az
gyerek a házban. újságolvasásról beszéltek kérem a
— Kitől? — vonta fel a szemöl­ békebizottsági tagok, én etre m eg­
dökét Poros úr. mondtam nekik őszintén a7 igazsá­
— Magától. got, hogy nekünk öt újság jár, erre
— Én is hülye vagyok — azt mondja Pistike, hogy ne lódíts
mondta férfiasán Poros úr. — apu, mert egy se jár, tegnap is
Mert arra a hülye gyerekre csak
egy hülye ember mondhatja, hogy
okos. Tessék csak elképzelni, mi
lyen kínos látszatba kevert. Jön be
Tito k on yh ája
tegnap este hozzám két békebizott­
sági tag, azt mondják, hogy a ház
megindította a küzdelmet a sorbaál­
lás ellen, ennek a háznak a lakói
többet nem fognak sorbaáilni. Kér­
dezték, helyeslem-e. Nyitott ajtókat
döngetnek uraim, mondtam nekik,
mert a mi családunkból eddig még
senkise állt sorba. Erre megszólal
az én hülye fiam, hogy azt mondja,
csak én, meg anyu, meg Erzsi, meg
apu; de külön álltunk sorba, akkor
az nem számít sorbaállásnak, úgye,
azt mondta apu, tegyünk úgy,
mintha nem ismernénk egymást, ha
szólok hozzá a sorban, úgy m eg­
pofoz, hogy leesik az a dinnyefe­
jem. Képzelheti, Guriga úr, azt a
kínos helyzetet. Szerencsére rögtön
rápirítottam a gyerekre, mondtam,
ne hazudj Pistike, szégyeld magad,
én a te korodban sose hazudtam!
Erre azt- mondja, hogy hát mikor
kezdted, apu? Majd elsüllyedtem á
föld alá, kérem.
— Itt a dollárja, hé. Készen van már az a falnivaló?
— Én már tálalnám, de nem akar megpuhulni.
 K IS K A B A R É
EISENHOW ER: A f e n e e q y e m e g e z t
a P á r is ti
SZÁRNYSEGÉD (ö s s z e v á q ja a b o k á ­
já t): P a ra n c sá ra tá b o rn o k ú r!
A z o n n a l in é z k e d e m !
EISENHOW ER (k e se rű e n ): O sto b a!
Ez n e m p a r a n c s , e z c s a k e q y k í­
vánság! ,
SZÁRNYSEGÉD ( ö s s z e v á q ja a b o k á ­
já t): A tá b o r n o k ú r k lv á n s á q a p a ­
r a n c s a z é n s z á m o m ra ! A z o n n a l
in té z k e d e m , h o g y a f e n e e g y e
m e g P á ris t!
EISENHOW ER: V á rjo n c s a k . h a d d
ö n ts e m ki a sz iv e m e t!
SZÁRNYSEG ÉD: P a r a n c s á r a tá b o r­
n o k ú r! Itt b e n t te ts z ik k iö n te n i?
EISENHOW ER ( k e s e rű e n ): M in d e g y ...
K é p z e lje , a m ik o r a p á ly a u d v a r o n
b e s z á llta m a z a u tó m b a , n o h a a
le q n a q y o b b tito k b a n é r k e z te m , a
J á ró k e lő k e lk e z d te k k ia b á ln i!
E is e n h o w e r m e n je n v is s z a A m e ­
rik á b a ! H á t n e m h a lla tla n ?
SZÁRNYSEGÉD ( ö s s z e v á q ja a b o k á ­
já t): T á b o rn o k ú r p a r a n c s á r a h a l­
la tla n !
EISENHOW ER: Ez m é g se m m i! Ki­
s z á llo k a z a u tó b ó l, a z e m b e r e k el­
kezdenek k ia b á ln i E is e n h o w e r
m e n je n h a z a A m e rik á b a ! H á t n e m
s z e m te le n s é q ?
SZÁRNYSEGÉD (ö s s z e v á q ja a b o k á ­
já t) : T á b o rn o k úr p a ra n c sá ra
s z e m te le n s é g !
EISENHOW ER: De m é g e z Is m in d
se m m i! A k á r h o v á m e g y e k , t a n á c s ­
k o z á s r a , s z ín h á z b a , f u tb a llm e c c s r e ,
m i n d e n ü tt a z t k ia b á ljá k a p á r is ia k :
E is e n h o w e r m e n je n h a z a A m e­
rik á b a !
SZÁRNYSEGÉD ( ö s s z e v á q ja a b o k á ­
já t): M in d e n p á r is i e z t k ia b á lja ?
M in d e n p á r is i A m e r ik á b a k ü ld i a
tá b o r n o k u r a t?
EISENHOW ER: A zt n e m le h e t m o n ­
d a n i.
SZÁRNYSEGÉD (ö s s z e v á q ja a b o k á ­
já t): H isz en h a n e m m in d e g y ik ,
a k k o r c s a k e q y r é s z ü k ! T á b o rn o k
ú r p a r a n c s á r a a k k o r s z ü re t!
EISENHOW ER: S z ü r e t a m a q a b u t a
fe jé t! H a tu d n á , h o g y a tö b b ie k
m it k ia b á lta k ! A z t k ia b á ltá k , h o g y
f o r d u l j a k fel!
SZÁRNYSEGÉD ( ö s s z e v á g ja a b o k á ­
já t): H ogy m é ltó z ta s s é k f e lf o g
M e n j e n e k o d éb b e m b e r e k , m á s is a k a r ja látn i! d ú ln i? P a r a n c s á r a tá b o r n o k ú r!

■Én is jó ember vagyok*

ötletes Tevők

CSAK A N N Y I
MEGBECSÜLÉST AZ
/V I “ • IK I ITT DOLGOZÓKNAK,
— Kérek egy vonalat! AMENNYIT
Az autóbusz-kalauz jó ember. Megkegyelmez Ö NM AG ADNAK
a kocsi falához lapított embernek, kiveszi a lábát a m | g k iv a 'n sz
morcos férfi zsebéből, nagyot lép előre és átfúrva
magát a tömegen, elér hozzám. Előszedi jegy­ C SA K ANNYI
HEGBECSÜLé s t
tömbjét, leszakítja a vonalat és átadja. Mosolyog. AVEVŐKNEK,
Mivel mindenki ideges, ö mosolyog. Jó ember.
Próbálok én is visszamosolyogni, hogy legyek én
is jó ember. Meg, hogy az átadott tízesért ne
zsörtölődjön.
De a kalauz, mondom, jó ember. Szó nélkül
elteszi a tízest, csörög egy ideig a táskában, majd
öt ember füle, nyaka, orra és kalapja mellett
átnyújt egy marék forintost. Nincs módom számol­
gatni, érzem, hogy sok, f zsebrevágni sincs hely,
tartom hát a tenyeremben, összeszorítva. Közben
a kalauz az utasközönség sírása és fogcsikorgatása
közepette továbbnyomul. Eltelik pár perc, mire
kinyithatom a tenyerem. Számolom. Nyolc. Megint
számolom. Megint nyolc.
— Kalauz szaktárs! — kiáltok utána a kocsi
végébe — csak 8 forintot kaptam vissza!
Várom, hogy lehordjon. Hogy tessék máskor
azonnal megszámolni a pénzt, örüljön, hogy szó-
nélkül váltottam egy tízest, ilyenkor már nincs fel­
szólalási joga, hátha eltette s nem találja.
De a kalauz, mondom, jó ember. Abbahagyja
« dögönyőzést a kocsi vége felé és a környezetem
nagy elkeseredésére visszaindul felém. 'Benyúl a
táskájába, kivesz egy forintot és átnyújtja nekem:
— Tessék, kérem! Bocsánatot kérek!
Körülöttem a zokogás fojtogatja az embereket, Ebéd iegesmedvééknél
nemcsak azokat, akiknek ez a j ó ' ember miattam
újra a bokájára lépett. Meghatódtak az utasok ennyi
jóság láttán. De villog is a szemük rám, olvasom
belőlük, hogy nem is hiszik az egészet. Biztosan
csak azért szóltam ilyen későn, mert eszembe jutott,
milyen jó lenne keresni 1 forintot ettől a szegény
jó embertől, disznó, smucig alaknak gondolnak,
csalónak, gazembernek.
A Dob-utcánál leszállók. Amint megtágul a
tömeg, látom, hogy a cipőm orránál fénylik a kocsi
padlóján egy forint. Ezt kerestük tehát, a kalauz
tényleg jól adott vissza és most ráfizetett miattam.
Csak azért, mert jó ember. Ezt nem lehet! Én is jó
ember vagyok, nem engedhetem meg én se, hogy
ráfizessen. Lehajolok és átnyújtom neki a forintost:
— Tessék, megtaláltam a forintot, nehogy
ráfizessen!
Nagy sikert aratott a jóságom. Mosolyog körü­
löttem mindenki, a kalauz megköszöni, én vissza­
köszönöm, aztán olyan büszkén lépek le a kocsiról,
hogy kidagadó mellemtől nem látom a földet és
ICASSO majdnem a kocsi alá esem. Egy másik jó ember
ragad karon és ment meg az életnek.
Jön az újságos, kérek egy sportlapot. Elősze
dem a pénzem s látom, hogy 8 forint!! Kiderült,
hogy azt a forintgst ejtettem le, amit pótlólag
adott a kalauz s vissza is adtam neki. Nem baj,
megérte.
Mert én is jó ember voltam. — Hol csavarogtál rossz kölyök? Már teljesen
' Alföldi Imre. kihűlt a hógombóc . . .

4
 fe M g m iS fá ű ú ta fá
Szesztestvéreink
H á z a s s á g k ö té s i r e k o r d
Sok bor nem egészség
B u d a p e s te n
(Egy agg piás)
\ v é rszeg én y
Azért iszik, mert vérszegény.
Csecsemőkorában talpába ment egy
jancsiszög. Minden, vére kifolyt.
Azóta nincs vére. Ügyszólván
semmi. Az orra sem vértől veres.
Beteg egyéniség. Azért kúrálja ma­
gát. Nem tejjel. A tej tejízíí és el­
csapja a hasát. A csukamájolaj?
Brrr. A víz vízízű s öl, butít és
nyomóba dönt. De a kadar. Az bez­
zeg ad vért. Szép piros színű vért.
Az egri bikavér sem rossz. Meg a
rizling. A rizling fehér vért ad. Az
is, kell. Hadd szaporodjanak a íe-
hér-vérsejtek. A vérsejt szaporodik.
Az erek tele lesznek vérrel. A szem
véreres. Az orr is véreres. A zseb...
Csak a zseb .marad végkép, vérsze­
gény.
A búfelejtő.
Elhagyta n Mari Nem hagyta el
a Mari. Mindegy. Temető költözött
a leikébe. Hej de, sej de, igyunk
egyet. Azanyját nekije te Mari.
Mariskám. Mért dűtöttél kétségbe?
Hej, te szegény zédesanyám, hej
te szegény zédesapám, minek szül­
A m o r: H ű, de k iv a g y o k . . . Mi tél engem. Igyunk testvér. Csak ez
le s z itt ta v a s s z a l! marad, rrieg a bánat. Hej, aztat
húzd ide az orrom alá, hogy „Kri-
zantémszagú' az én lelkem". Igyunk.
Hej, Mari, Marikám, miért űztél
kétségbe? Hej... de, sej de, szo­
morú az én szívem csücske. A
gyász legel benne s a lelkem is
nyirkos kripta. Mari! Éretted halok
meg Mari. Éretted iszok Mari. 0
Mari! Ok vagy a bánatra. Ok vagy
az ivásra.
or a torokban.
Rengeteg port nyel. A port le
kell mosni. Mivel? Borral. Ha nem
mosná le, megfulladna. A port
munkaközben, villamosozás közben,
íutballozás közben, olvasás közben,
alvás közben nyeli. Sokat. Bort is
sokat nyel. Fifti, fifth A por bele­
megy a garatba, a bárzsingba, a
tüdőbe, az epébe, a vesébe, a vak­
bélbe s epekövet meg tűzkövet
okoz. Okozna. De ki lesz öblítve
borral. Más folyadék nem alkalmas.
Csak egy esetben, végszükség ese­
tén. A szódabikarbóna, a bableves
és a dögrovás után. Mikor ég a
pokol. Akkor jó a víz is. Akkor a
I r « 4 * u u i, . S é f á t a J r a ^ S ! legjobb ital a víz.
s z o k á s h a ta lm a .
*
Ez megszokta. Más ember vizet
F ellegek egym ás közt szók meg. Ez bort. Egyszer Ma-
kucskán 1927 december 2-án hajnali - A ja j á r ts b e d ö g lö tt!
két órakor beleivott a boroskan-
csóba s azóta csak bort iud inni,
esetleg pálinkát. Netán rumot. soha. Leszokok róla. A borról. De tet szétrombol a bor, meg zülleszt. inni. Ha már szüretelnek szőlőt, a
Legrosszah esetben mindent egy­ nemi szokik le. Sem a borról, sem Kevés bor nem zülleszt. O nem ke­ levét valakinek meg kell inni. Csak
szerre. A szokás rabja Tévedés az a leszokásról való ígérgetésről. veset iszik. Elég sokat. De az er­ mértékletesen. Ebéd után. Áldo­
élete. Ha a tejet szokja meg, na­ kölcsről nem feledkezik meg. másra. Szomjúságra. De csak egy
ponta-megiszik hat literrel. így ki u t á l j a a b o rt.
I Mondja: be kéne csukni a kocsmát. fröccsöt. így nem ’ lesz az ember
bort iszik, amíg bírja a zseb. A N e n ^ n í^ io g y miért isznak. Pi­ Be is csukatná. S aztán nyitna sa­ csacsi. Én például mértékletes va­
zseb nehezen szokja meg a bort. ros lé, fehér lé; zöld lé, büdös lé, ját magának egy kocsmát. Szolid gyok. Te is? Te is. ö is? ö is. Hát
Alkoholellenes. De a gazda paran­ szagos lé, undorító lé. Mindenkit alapon Nem csábítaná berugásra az akkor ki a szenvedélyes italos?
csol. Belenyúl a zsebbe és fizet. megkérdez: érti-e a borivást. Ke­ emberiséget, ö inná meg kocsmája Senki. Mert amíg egy épkézláb,
Magának és másoknak. Ha elfogy resi az okot. Nem találja. Megkós­ minden borát. bár alkoholtól illatozó kötőszót ki
a pénz, mások fizetnek. Nem neki, tolja. Semmi. Bor, nedv, fanyar, tud mondani az ember, mindenki
hanem maguknak. A szokás rabja édes, szeretik, érthetetlen. Súíyos mértékletes. mértékletesnek tartja magát.
hazamegy. És mondja az asszony­ gátlások közt iszik. És megbotrán- W g^^negenT eztünk. És meg­
nak: többet soha. Asszony, többet kozva. Időnként mondja: családi éle­ egyeztünk. Mértékkel lehet bort Nagy S. József

PARIS ÍTÉLETE
ii S ä
Í IdVSSSÍ
M g*-

( M e s te rs é g e s e s ő z te té s r e
v a ló e lő k é s z ü le te k s z e r e p e l­
n e k a M e te o ro ló g ia i In té z e t
1951 -e s t e r v é v é b e n .)
, — Látja kartárs, ez lesz a főnö­
künk!

SH RKKz t c se c v h k
Ú j CÍ ME:

y Á l k o t m a h y V.

3 *
& 1 r € i£ < r o tL q & iZ t^

i rr
 Szórakozottság
ír ta i S a ép E ru S
J tfif h fa á fo k é fa é U T O IS Ó U Egy piktor barátomnak is van
Rettentő szórakozott fráter va­
gyok; nem győzném mesélni az egy különösen szép esete. Meg­
eseteimet. Csak egyetlen dolgot idézték tanúnak, reggel kilenc
hadd mondjak el, azt hiszem azért órára. Kicsit nehezen kelt föl,
jutalmat kapnék, ha a szórakozott­ express öltözik; nem akart elkésni,
ságot is jutalmaznák, mint a szor­ egyszer már megbüntették, mert
galmat. nem jelent meg mint tanú valami­
lyen ügyben. Hát megmosdik, fel­
kap mindent magára, egyet hasít
a fésűvel a hajába és rohan.
Szembe jön a másik járdán egy
volt ezredtársa, ráemeli a kalapot,
a piktorom is lekapja a kalapját, a
száját nyitva, hogy szervuszt
mondjon, de nem jött ki az a
szervusz, hanem bizonyos pirosas
folyadék freccsent ki szájából. A
ügyedül laktam, még csak ku­ szembejövök közt egy asszony el-
tyám se volt. Hazamegyek egyszer, sikoltotta magát. Azt hitte, vér.
éjfél körül. Volt egy kicsi kis elő­ Nem: a piros szájvíz ugrott elő,
szobám, azután jött a szobám, amit mosdás után a szájában fe­
dolgozó és háló egyszemélyben. Na lejtett a piktor.
most, kinyitom a kulccsal az elő­
szobaajtót, még a villanyt is fel­
gyújtom és, mit gondolnak, mii
csinálok? Mit? Azt, hogy kopog­
tattam illedelmesen a szobaajtón,
és vártam -szépen, hogy azt mond­
ják belülről: szabad. így állottam
hosszú percet, míg föleszméltem,
hogy magamhoz kopogtatok be és
csak ha én odabenn volnék, én &
mondhatnám odabentről, hogy sza­ A harmadik eset hőse egy al­
bad gebratanár: nem tőle magától hal­
lottam amit művelt, hanem a só­
gorától. Az illető tanár úr vőle­
génykorában húsvéti üdvözletét
akart küldeni az imádott kis meny­
V Á-Ml, asszonyának. Kiválasztotta a tra­
- M o n d d B e s s y d r á g á m , h o g y le h e t a z , n o g y a le r j e a t e g n a p e lő tt m e g g e n g ^ c , fikban a legszebb anzikszot. És
n a p e d ig m á r r e n d ő r k a p itá n y ? , , vett rá egy tízfilléres bélyeget.
' _ N e m tu d o d , d r á g á m ? K ö z b e n k ih ir d e tte k a r e n d k ív ü li á lla p o to t. Vitte a postaládához az anzikszot.
A láda előtt föleszmél: ejnye, hisz
helyben csak hatfilléres bélyeg kell.
Ott töpreng egy darabig a posta­

Ludas Matyi meg a halmozó Iculák Náci pilóták Tito hadseregében láda előtt. (Megjegyezte a sógor,
hogv a tanár szörnyű precíz és ta­
karékos férfiú.) No és aztán mit
csinált? Visszament a trafikba, vett
egy négyfilléres bélyeget, letette az
anzikszot a trafik pultjára, a tizes
bélyeg mellé húz jobboldalt a plaj-
bászáva] egy kis striklát, ocfara-
gasztja a négyes bélyeget a strikla
után. Tíz mínusz négy, az hat. Be­
dobja az anzikszot, egy óra múlva
jutott eszébe, mekkora marhaságot
csinált.

L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
■Felelős s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
K ia d ja a S z a b a d s á g L a p k ia d ó -
v á lla la t
F e le lő s k ia d ó : GOLACS ERNŐ.
S z e r k e s z tő s é g :
B u d a p e s t, V., A lk o tm á n y -u tc a 3.
T elefo n : 127—750, 128—031.
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t, V III., B la h a L u jz a -té r 3.
T elefo n : 143—0 1 2 , 143—0 1 7 .
— Ez magának éléskamra, Zsíros úr? Ez visszaéléskamra!
N y o m a to tt
a B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a
o f fs e t- k ö r f o r g ó g é p e n
V., H o n v é d -u tc a 10.
Egy haduezér diszkrét beuonulása Parisba — K ü lö n öröm a számunkra Tito úr, hogy ön m ég k ü l s ő l e g is F e ie lö s n y o m d a v e z e tő :
R a d n ó ti K áro ly .
hasonlít régi gazdánkra, Göringre . . .
r ____ . • • ________ r

Bi m m
h o t e l *

Á L B A N N É P K Ö Z T Á R S A S Á G

Ki az a népszerű ember, akit íg y el kell takarni a nézők elől?

Pszt, Eisenhower J u g o s z l á v paraszt: M ily e n közel van h ozzán k a szab ad ság. . .

6
 Szabályozták a bor forralm á Égy és m á s Moch úr sem csodálkozhat m a jd ...
(Hamiónia cigaretta.)
Vettem tegnap egy száeas-do
/ , boz Harmónia cigarettát tizenhat
V- forintért. Amint hazaértem, mohón
felnyitottam, mert nagyon szeretem
a Harmónia cigarettát. Kellemes
aromája, könnyű füstje és hatásos L__
propagandája van nekije. Belepi!- V em
lantva a dobozba, szivettépő lát-?
vány tárult a szemem elé. Hat da-?
rab cigaretta hevert a legfelső sorban, felnyílt has­
sal. Sárga dohányának egy része távol földi hüve­
lyétől a dobozban elszóródott. Legyőzve irtózato-
mat kiemeltem a hat tetemet, s a szemétkosárban
ajánlottam fel díszsírhelyet számukra. De nini csak,
a hat alatt újabbakra bukkantam,- ugyancsak nyitott
állapotban. Bejárván a doboz minden zegét-zugát,
összesen tizenöt selejtre találtam. Na, mondom,
nyolcvanöt még mindig maradt — s azzal nyúlok
— V e g y e n fe l a s z e k e r é r e S z a b ó s z o m s z é d ! valamelyik után, hogy egyik végét a szájamha itlesz-
— N e m l e h e t Z s í r o s ú r! A b o r s z á lh 't á s a e n g e ­ szem, a másik végét meggyujtsam, ahogy szokás
d é ly h e z v a n a k ö tv e ! Hát erre mi történik? Amint a kezembe fogom,
— D e h is z e n n á la m n in c s b o r! kinyílik az is. Nem különös? Végre találok egyet,
— M a g á n á l n in c s , d e a h o g y lá t o m , m a g á b a n amelyik elviseli; hogy meggyujtsam. Mélyet szip­
le g a l á b b h a t lit e r v a n . pantok — mi az? Hol a füst? Hát rágyújtás után
ez is kinyílt.
A felszab adult Szöulban Azóta, iva vendégeim' jönnek, ebből a dobozból
már m e g je le n t az e ls ő újság kínálom őket. Nagy sikerem van vele. Szerény ott
honomat vidám kacagás zaja veri fel esténkint.
Családi életem kedélyesebb lett, barátaim szíveseb
ben keresnek fel. Beugratós cigaretta! — mondják
— ez is csak nekem juthatott eszembe. De én a
szerzőséget szerényen elhárítom. Minden érdem a
Dohányjövedéké.
(RettenetesJ I
Egy ember a Rádió épületébe
megállít, rámmosolyog és azt
mondja: M O C H : M a g a c s o d á lk o z ik a z o n , h o g y é n a z a to m o t k iz á r ó la g h á b o r ú s
— Mi már találkoztunk valahol, c é lo k r a a k a r o m fe lh a s z n á ln i?
nem? I R E N E C U R I E : C s o d á lk o z o m .
— Lehet — mondom és vissza M O C H : A k k o r n e c s o d á lk o z z é k a z o n , h o g y e lm o z d ítjá k a fra n c ia a to m e rő -
vigyorgok rá. Utálom ezt a gya b iz o tts á g b ó l.
kori szituációt. Es ha találkoztunk?
Hát találkoztunk. Na és?
— Nem jártam én önhöz tagdíjért a harmincai
években? E b a d ta a le k v á ro sü v e g b e n
Na és lehetséges, hogy járt. Akkor mi van?
— Lehetséges — feleltem neki — tag voltam.
— A Fészek Klubban.
— Ott is.
Felcsillan a szeme:
— ön a Dohány-utcában lakott!
— Kérem — mondom — sok helyen laktam, de
a Dohány utcában nem.
Erre szelíden mosolyog és így szól:
— De igen.
Érdekel, más mit csinálna ilyenkor az én helyem
— T e, h o g y t e n a z ú j s á g b a n m ik v a n n a k ! ben. En megpukkadtam.
— M i a z , H a r r , t e é r t e s z k o r e a iu l? (Két gverek a trolin.)
— N e m . D e e l tu d o m k é p z e ln i, h o g y m l le h e t
benne.
Színhely: a trolibusz ligeti vég­
állomása. Idő: reggel nyolc ór
előtt tíz perc.
Már a középkorban is így volt A sor eleje felszáll a beálló tro­
lira; amikor a sort megkerülve egy
kislány vágtat be é s közvetlenül
utánam ő is felfurakodik. Mögötte
egy kisfiú lép fel, aki velem együtt
sorbanállt, tisztességesen. Leülök, a — A n y u s e g í t s , n e m jö n k i a f e je m l
kislány mellém ül. Fejkendőt hord, nadrágot visel,
7 —8 éves lehet, nagy, fekete szeme van. A fiú
(szintén 8 éves lehet) mellettünk áll.
Gyűjtsük az ó csk a v a sa t!
— Vedd tudomásul — mondja a kislánynak, —
hogy ezzel a viselkedéssel csak rontod az iskola
hírnevét!
A kislány nagyokat pislog, nem szól. A fiú egyre
tüzel: , , . ,
— Ezt máskor ne tedd! Mit szólnak az emberek
ilyenkor arra nem gondolsz? Miféle viselkedés ez?
A kislány mélyen elpirul. Elhatározom, hogy v éJ
delmembe veszem'. Odafordulok hozzá:
— Igaza van a pajtásnak — kezdem taktikusan
— mi lenne, ha senki sem tartaná be a rendet? Nem
lehetne felszállni a trolira. De azért — s azzal fiúhoz
fordulok — ne légy túlszigorú.
— Rontja az iskola hírnevét! — dohogja,
— Dehiszen senkisem tudja, — feleltem — hogy
melyik iskolába mentek! .v
— Tehát valamennyi iskola hírnevét rontja.
Erre már nem tudok mit feleni. Haszontalan kö
lyök — gondolom — ilyen értelmes választ mer
adni egy felnőttnek.
— B e c s ü ld m e g m a g a d lá b a s k á m ,
Vettem egy idei zsebnaptárt. A h a jó l v is e lk e d e k m é g t r a k t o r is le ­
szertartás, amit az ember az új h e t b e lő le d !
naptárral végigcsinál, a következő
1. Megszagolja a kötését. (Jaj, de
finom bőrszagú, pedig papír.) 2. Mi­ A rendetlen rendfelelős
lyen napra esik a születésnapom?
(Szerda, oá jó.) 3. Beírja a megfe­
lelő rovatokba a nevét, címét este
lef óraszámát. (Hogy hazataláljon
s akkor se jöjjön zavarba, ha b(
kell mutatkoznia valahol.) 4. Megnézi a naptár be
osztását. (Nagyszerű! Van sok hely a jegyzetnek
pénztárkönyv is van benne és minden napnál öt sor
a teendők előjegyzésére.)
Ezekután az ember az íróasztala fiókjából elő'
kotorja a még mindig vadonatfriss tavalyi naptárt
kidobja s miközben egyfesztendős pihenőhelyére tesz
az ideit, fejcsóválva azt gondolja: hogy múlik aj
idő!

Egy Rákóczi-úti kirakatban ezt a táblát olvasom:

I I t t k a p h a tó k a Bauer-féle valódi m íílá b a k .
— M ic so d a d o lo g ez? Hol a re n c -
fe le lő s? . _
— O tt le g a lu l v e n a S z e d la c s e
k é t. ..

V
 ludaaMáhfL a
Savállomás, k iszá lln i!
Mese Marikáról, a fenyőről, a mókusról és a selyemhernyóról
A mókus fenn ült a ügy érdekében addig za­ K C l U t U f J U r C K l i t U C U J . f l f fllfl*

fenyőfán és csak úgy fog­ bátok, míg szép kövér denféle csodákat mível­
hegyről odavetette a se -j leszek és sárga. Akkor tek. Jöttek a szorgos­
lyemhernyónak, aki vé­ majd selyemszálakat ere­ dolgos munkáskezek, akik
letlenül éppen arra járt: getek a szájamból, de mind azon fáradoztak,
előre is megmondom, azért terveztek, dolgoztak.
hogy az nem lesz olcsó j kísérleteztek és újítottak,
m ulatság... l hogy a Marika selyem-
Am a fenyőfa sem volt | harisnyája minél jobb és
fából és elszánt hangon minél olcsóbb legyen.
szólt a mókuskához: ; Hát, szóval, a cellulóze-
— Nem hallasz valamit ? j j lapokat itt először lúgba
Mintha valaki sírna itt a j áztatták, aztán a prés-
közelben . . . j hengerek kipréselték, az
A selyemhernyó fülét őrlőmalmok megőrölték,
hegyezte, de ugyanezt j a foszlatók szétfoszlatfák,
tette a fenyő is. Valóban, | míg olyan lett, mint a
a fenyőfa tövéből gyenge — Eredj tüstént, keress
sírás hallatszott. Marika egy favágót és vágjatok
ült ott és így panaszko­ ki engem.
dott: A mókuska nekieredt,
— Jaj, jaj. A fiuk észre ! fáról-fára ugrált, míg ta­
se vesznek engem, merti lált egy favágót. A favágó
nem vagyok csinos és j jött, kivágta a fenyőfát, szép fehér hópihe. Ezt a
elegáns. Ha lenne sz é p . szekérre rakta és bevitte hótengert azután fel­
selyemharisnyám, mint ] egy gyárba. Ott a mun­ nyomták a legfelső eme­
a többi lányoknak, bizto- ■ kások a fát megbántot­ letre, a töltőbe. Miért?
san megakadna rajtam a í ták, vízbetették, míg Hogy onnan ügyesen le­
Pista szeme és elvenne > megdagadt, aztán addig felé lehessen adagolni elő­
feleségül. ö, bárcsak' csiszolták, őrölték, für­ ször a kádakba, ahol
lenne szép vékony selyem- : dették, mesterkedtek vele, szénkéneg fürdőt kap, mar
harisnyám és selyem -1 míg már a tulajdon édes­ majd a keverőkbe, ahol nagyon kövér volt. Hec-
kombiném meg kisbu- \ anyja sem ismert volna feloldódik s már olyan, celte is a mókus, amiért
gyim, habár, ez már csak rá. A sudár fenyőfából mint a sűrű méz, de még­ olyan kövér, de még
későbbi doíog. . . addigra olyan négyszög­ sem méz, hanem viscosa. mindig nem ereszt sely­
A jószívű öreg mókus j letes lapocskák lettek, Ezt a siiscosát aztán még met. A selyemhernyó erre
szive megesett a sze­ mint az itatóspapír. De jól megszűrték, tisztítot­ megsértődött, egy szót
gény kislányon és rögtön : ezt már nem Is hívták ták, míg át nem préselő- sem szólt, valósággal be-
felszólította a selyemher­ fenyőfának, hanem cellu­ dött egy nagy-nagy te­ gubózott. Pista meg Ma­ D o l g o z ó : ügye most befogod az orrod Matyikám, de majd ha
nyót, hogy tegyen vata- ] lózénak. rembe, ahol belenyomó­ rika pedig csak ültek kö­ a Viscosa műselyemből készült harisnyái valamelyik csinos női lábon
mit a leányka érdekében. Na és aztán ez a cellu­ dott a fonógépek sok kis zöttük. nem is igen ettek, meglátod, akkor bezzeg kinyitod a szemed.
A selyemhernyó fontos­ lózé elkerült egy nagy üvegkarjába, aminek vé­ csak csókolóztak.
kodva nyafogott: gyárba, amit úgy hívnak, gén egy kicsike düzni íg y ment férjhez Marika,
— Megtehetem, hogy hogy Magyar Viscosa van. (Mit csináljak, így s így készül a harisnya. Műszivacs a Viscosában
mától kezdve még több gyár és ott van valahol hívják.) A düznin ponto­
eperlevelet eszem és az Nyergesujfalun. Itt ezek- san hatvan Uyukacska Gádor

„Senki sem próféta R ejtély A zonban s a jn a , a h a tv a n s z á z a ­

a saját hazájában “
Volt Illés, Dániel, Kázmér pró­
féta valamikor régen, akik a pusz­
tán három sáskáért próféciákat
mondtak, de saját hazájuk nem
sokra becsülte őket, hiába jósolták
be a háromhetes sáskajárást. Ez
már így van elég gyakran, lehet
az ember akármilyen jó tulajdon­
ság birtokosa, ha ismerték hátul-
gombolós, ujjszopogató, ornpzipá-
kotó korból, az emlékek élnek és
a szomszédok nem hiszik el, hogy
remekül tudja az egyszeregyet. Itt,
a Viscosában a helyi DlSZ-veze-
tők nem tudnak próféták lenni s
tekintélyt csak messze honból ide-i
hozott DISZ-titkárok tudnak tar­
tani.
Jelenleg már a második vagy a
harmadik nem idevaló DISZ-titkár
fejt ki tevékenységet, mert úgylát­
szik a messziről jött titkár elvtár­
sak sem voltak próféták újonnan
szerzett hazájukban. Jelenleg ép­
pen. a napokban jött Dorogról egy
kislány, tele reménységgel az it­
teni ifjúság felé, az itteni ifjúság
is tele van reménységgel a kislány
felé. A párttitkár is tele van re­
ménységgel mindkét fél felé s ha
a remények nem pusztán remények
maradnak, mi is nagy reményekkel
lé k o s m in ő s é g h e ly e tt c s a k négy-
v e n ö ts z á z a lé k o s le tt a jó m in ő sé g .
A já m b o r é s s z e líd fe n y ő b ő l k é
V is z o n t m á s k o r f o r d ítv a v a n . ö t v e ­
n e s v á r a k o z á s r a v á r a tla n u l b e f u t az
s z ü l a c e llu ló z é , a c e llu ló z é p e d iq 55-ös v a ló s á g . M ié rt le tt m o s t jó és
n é m i m a c e r á l á s u tá n á ta la k u l mű- m i é r t v o it ro s s z a m ú lt h ó n a p b a n ,
se ly e m m é ^ s z iv a c c s á , c e lo fá n n á . h is z e n az a la p a n y a g u g y a n a z é v o l t
T e rm é s z e te s e n m in d e z te r v s z e r ű e n M iért? Ki tu d ja . R e jtély ! S zinte
m e g y s a m ig a c e llu ló z é e lju t o d á ig , d e te k t í v r e g é n y e s iz g a to m v e t t e rő i
h o g y v a la m ily e n s z é p k is lá n y m a ­ a m é r n ö k ö k ö n , m ű s z a k i v e z e tő k ö n ,
g á r a v e h e ti, a d d ig s o k f é le t e r v s z ü ­ h o g y m e g o ld já k a r e jté ly t. Nem
le tik , m e r t te r v s z e r ű s é g n é lk ü l k e ­ o ld o ttá k m e g . N em ta lá ltá k m e g a
v é s s z o k n y á t le h e t a c e llu ló z é b ó l r e jté ly k u lc s á t, h o g y m i é r t n em
k é s z íte n i. stim m e l e lm é le t é s g y a k o r l a t s a
A m ű s z a k i v e z e tő k k id o lg o z z á k , h a tv a n s z á z a lé k o s e lk é p z e lé s b ő l m é r i
h o g y m o n d ju k a u g u s z t u s h ó n a p r a n e m lesz h a tv a n s z á z a lé k o s v a ló s á g .
a q y á rtá s 60 s z á z a lé k o s Jó m in ő ­ R e jté ly ? N em , n e m v a ló s z ín ű . Sől
s é g ű le s z . V a g y is a c e llu ló z é b ó l k é m á r v a ló s z ín ű tle n r e jté ly s e m Ies 2
s z ü lt m ű s e ly e m h a tv a n s z á z a lé k a s o k á ig , m e r t m e g a la k u lt a m in ő sé g i
I. o s z tá ly ú m in ő s é g ű lesz. P o n to s b r i g á d s e z a b r ig á d m a jd e lb á n ik
te r v , a la p o s e lk é p z e lé s , a d a t- és a re jté lly e l, m ir e m e g je le n ik a lap,
a n y a g h a lm a z - ö s s z e v e té s , c s o m ó m ű ­ ta lá n m á r el ís b á n t s a k k o r a z tá n K o v ács K á ro ly te r m e lé s i f e le lé s : N e s t r a p á l j a m a g á t b ú v á r s z a k tá r s ,
s z a k i e lm e m o z g ó s ítá s a , s z a k m a i té­ n e m lesz tö b b é e l t é r é s a g y a k o r la ti tt a p r ím a V lsc o sa-n rű szí v a c s , Jo b b ; m in t a i e r e d e ti.
nyezők c s o p o r to s ítá s a , m in d e z m u n k a é s a z e lm é le ti e lk é p z e lé s kö-
Műszaki értelm iség Kolumbusz tojása Jßeenda iziahanamiiák
az elefántcsonttoronyban
> IA 00C Z K I

nézhetünk a dorogi DlSZ-szervezet KÁLHÁH

elkövetkező munkája elé.
Es még egy: szólásmondás ide,
szólásmondás oda, reméljük, hogy­
ha nem is próféták, de remek
DISZ-titkárok, remek pártmunká­
sok s kiváló szakmunkások kerül­ Szádóczkj Kálmán újító: Mit szól m in dM é c se s R e zső é s C s a b á k L á s z ló e lv t á r s a k a s á v s z ű r ő b e n
nek ki a Viscosa-gyári ifik soraiból. e n v á q y u k a s z fa h á n o v ls ta c ím e lé r é s e . Ez a v á g y m á r tö b )
az újításomhoz, Kolumbusz úr? m é g p á r h e te t k e ll d o lg o z n i ú q y , m i n t e d d ig s a k k o r a z ú jítá s u k
Kolumbusz; Igazán csodálatos, b ir to k á b a n le s z n e k a b ü s z k e s z ta h á n o v le ta c ím n e k .
Befőzés Bom bayben egyszerűbb, mint a Kolumbusz to­
jása.
(Bombaybe importál a Viscosa
celofánt) Kétféle kétlaki munkás
A gyár szeme

Fä Kranda: Csodálatosan
sikerült az idei banánbefőtted, ked­
ves feleségem.
R osner Miklós e l v t á r s üzem­
Ragandráné: Az semmi, de lát­ e lle n ő r , a g y á r s z e m e , a k i m in d e n
nád, milyen csodálatosan sikerült a jó t é s r o s s z a t e g y a r á n t m e g lá t. Re- Az egyik felig á gyárban, felig A másik délelőtt a Vasgyárban,
Viscosa műselyembó'l készült va­ méljük, h o g y a k ö z e ljö v ő b e n a ró sz - a földjén dolgozik. Csak jól nem délután a Viscosában gyúrja a ha­
lódi magyar celofán, amivel az üve­ társ ide hozzám, akkor majd job­ ,oqfa meqlátnl- ~ mert dolgozik sehol. zai ipart. Csak jól nem dolgozik
get lekötöttem. ban megértjük egymást. sehol.

f v t r i - fté -fe * , T A T A I ,
[ú r ia d T Ó C A ID A í AGBAN
 — Miért vagy olyan büszke Jani, h o g y beszélni se lehet veled?
— Mert a m esterem már a kongresszusi felajánláson dolgozik és abban én is benne
vagyok!
 Acheson nem fogad ja el Csu-En-Láj javaslatát
a koreai kérdés b ék és ren dezésére

A lengyel rajzolóm íivészek a

közelm últban kiadták politikai
karikatúratermésük színe-javát
;egy díszes kiállítáíní mappában. A m e r ik a i
'Ebből a karikatúra-sorozatból
közlünk itt néhány rajzot, ame­
konzerv
lyek beszédesen tanúsítják a len­
gyel karikatúra-művészet m agas
^színvonalát.

P a r k í r o z n i t il o s !

Churchill kijelentette az angol alsóházban, hogy Bevin magáévá

tette a konzervatív oárt külpolitikáját.
T ő k e k o n c e n tr á c i•ójr
I H H F -------------------

A c h e so n : M a g a en gem n e m fo g b e f o l y á s o l n i . . .

tea Mfotomtadf
ELŐÁLLÍTANDÓ!
ORSZÁGOS IALALMANYI HIVATAL
•uoufsr. y, „ r u .7 .
•v ...

O rszá g o s T e r v h i r a t
Ü ffk m H té m : K o l t a i ú j í t á s i ■» g td s d tt ke­
Szr-ÖOO z e ih e z md a p e s t
Jg.io/i/i-1951.
D r. Dán/D r.G yné . T. T u c a té * é rn ité e a e g s z ü iite - 1* 1 . j a n u á r l o .
té s* .
A r o v a t o l t ü ^ rb e n S a lk Im réné a V egyianyag *a*ytas M s k e d e lm i Á.V. d o lg o z ó ­
j a , v a l aml n t L ^ : . n r az O rszág o s T e r v h i v a ta l d o lg o z ó ja k ö z ö tt
s z e r z Osé

P e lh iv o m , ezügyban 1951» ja n u á r hó 1 8 -á n , c s ü tö r tö k ö n d é l e l ő t t 9 ó r a k o r
B u d a p e s t,V. .H á d o a v u .7 .I I .e m . 218 /D r.D é n J e n ő / a l a t t i h i v a t a l i h e l y i ­
ségem ben j e l e n j e n meg, K am arás S á n d o r u .lltó e l ő á l l í t á sá r ó l g on d o s k o d -
_ jék , to v á b b á az e z ü g y re v o n atk o zó ö s s z e s l r a t o z a t / u j i t á a i n a p l ó . i t b « /
h o z za magával«

/ D r . V ité z Andr é .n /£ ,
■fő oaa t á l y vez e t ő «
E z t a z é r t k ö z ö ljü k , m e r t a z t h is s z ü k , h o g y az ille tő n e k , a k i q é p b e
d ik tá lta , e lc s ú s z o tt a n y e lv e s íqy a z ú jító „ e lő á llítá s á r ó l“ a k a r t g o n d o s ­
k o d n i. P e r s z e a z t is le h e tn e m o n d a n i, h o g y a le v é lb e n e m líte tt s z e rz ő s é g i
v i t á t m á r e le v e e ld ö n ti ez a sz ó . Ha a tu c a ts z á m ítá s m e g s z ü n te té s é n e k
ö tle te c s a k u g y a n S alk Im ré n é g o n d o la ta , a k k o r K a m a rá s S á n d o r e ltu la jd o ­
n íto tta a z ö tle te t. V a g y is : h ib á s . S e z é r t: e lő á llíta n d ó . D e e n n e k a fö lté te le s-
se g rie k a v ilá g o n se m m i a la p ja n in c s . K a m a rá s S á n d o r t e h á t n e m elő ­
á llíta n d ó .
szoros összeköttetésben állnak egymassaK
E gy a lá ír á s
A le v e le t ír ta : Beviszik a kórházba, mert ki kopott is egy kicsit. Fogyott a
rD r á g a é js z a k a kell mosni a gyomrát. Égnek a benzin és kopott a drága gumi,
Éljél ‘A4 van. Az ügyeletes villanykörték és fogy a melegvíz, ami nem a faluvégér) terem, ha­
pientőtiszt ott ül a telefonasztal hogy kitisztuljon a nagyköbtartal- nem valutáért vesszük.
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM előtt és figyeli, mikor gyullad ki mú bendő. A piros gumicső vidá­ A kórházban égett egy pár vil­
BUDAPEST. V.. KOSSUTH LAJOS-TÉR fi
egy-egy kis piros lámpa, hogy je­ man ereszkedik lefelé és a mi em­ lanykörte, reggel tiszta lepedő kell
TELEFON: 121—7 9 0
lezze, valaki segítséget kér az alvó berünk még csak azt sem mondja, az ágyra, a szappan és mosás is
Ez r e n d b e n v a n , e g é s z e n jó l o lv a s h a tó . K inek ír ja a le v e le t: városban. Halk kattanás és felvil­ hogy mukk. Csak akkor nyitja fel pénzbe, szénbe kerül. Szén kell a
szemét egy pillanatra, amikor már meleg vízhez, az injekcióhoz nyers­
címzett.- Állami Erdőgazdasági Ü- lan az egyik. Örszemes rendőr je­
lentkezik a vonal másik végén és tiszta a gyomra. Azután befekte­ anyag.
amint befejezte a mondanivalóját, tik egv hófehér ágyba és reggel Hát még hol van az a kár, amit
zem i K özpont S zem ély zeti O sztá ly máris szól a csengő. A következő hazaballag. a két munkanap kiesése okoz, hi­
Ez is O lv a s h a tó . Ez is r e n d b e n v a n . D e a le v é le n m é g ez is v a n : pillanatban pedig három ember ug- Otthon nem lesz egyedül, mert szen ma ketten nem mentek dol­
■rik ki az ágyból:' a sofőr, az ápoló ma a felesége se mehet dolgozni. gozni.
és a mentőorvos. Egy perc és a Hogyan is menne, hiszen egész Engedjék meg, hogy ne részle­
kapu alatt már búg a fehér autó éjjel ott virrasztóit) a konyhában tezzem a dolgot és higyjék el: leg­
motorja. Szép, új kocsi, nemrég és várta a férjét. Reggelig égett a kevesebb 100 forintjába került az
vette államunk. Sebesen gördül a villany. államnak az egész mulatság. Éj­
kihalt pesti utcákon és falja a kilo­ Akkor jött haza a férje, aki nem szakánként pedig szerény számí­
métereket. Csakhamar ott van a olyan szomorú és nem is sír, mint tás szerint is akad 4—5 ilyen ré­
Fehér-út sarkán. Ott áll a rendőr, ő. Nem ám, még vigasztalja is, szeg.
mellette a földön középkorú férfi hogy ne sírjon, nem történt semmi Az kérem, annyi mint: egy éj­
fekszik, eszméletlen. Mozdulatla­ baj. . . szaka 500 forint, egy hónap alatt
nul fekszik és csak néha hörög fej, Nem? • 15.000 forint. Egy év alatt akkora
mint egy megsebzett koca. A kö­ Én azt hiszem, igen. pénz, hogy még rágondolni sem jó.
zépkorú férfi tökrészeg. Nagyon so­ A szép fehér mentőautó testvé Pedig takarékossági mozgalom
kat ihatott, az alkoholmérgezés pe­ rek között is belekerült vagy van és a jótorkú ivók mégis ennyi
dig nem tréfadolog. Kap egy kof­ 50.000 forintba, de lehet, hogy töb­ pénzt pazarolnak el, fene a fene­
Ez, k é r e m , e g y F ü lö p P é l n e v ű tis z tv is e lő feininjekciót, hogy jobban szupe­ be, mert az autókat általában nem ketlen gyomrukat.
a lá ír á s a . E zt m á r n e m t a r t j u k r e n d b e n lév ő ­
rál jón a szíve és beemelik a mentő­ testvérek árulják, testvéreknek.
n e k . A c ik o m y á k íé v á q a n d ó k é s a k íg y ó - B. Kovács György
c s o n tv á z ró l le q a lá b b k é t d u p la p o n t el­ kocsiba. Megtett 20 kilométert és azalatt
v e e n d ő , m e r t a FUlöp n é v b e n c s a k k é t
d u p la p o n t v a n . S az e g é s z e m b e r o r v o s ­
a h o z k ü ld e n d ő .
 K i to l o n c o l ta k K í n á b ó l
e g y a n g o l k o n z u lt
— Miért küldtek haza darling, talán
kémkedtél?
— Hát mit képzelsz? Konzulkodtam?
ÉRTHETETLEN
— Itt hiába halászik, itt nincs hal.
— Nincs? Disznóság! Miért írják ki
akkor, hogy halászni tilos?!
Tfto-féle szabadalmazott útjelző
—A
Gádor B éla:
Csökken a z USA tekintélye
Trolibusz és csökevény
Reggel nyolc óra tájban, a Király-utca
és Körút sarkán körülbelül húsz ember
várakozik a trolibuszra. A csoport zöme,
a gyakorlatiasan gondolkozó élelmesek,
egy íalkába verődve azon a helyen tömö­
rülnek, ahová a majdan befutó troli
hátsó ajtaja érni fog. Egyes lazább,
bohémtermeszetü egyének a vastag cso­
port két oldalán rajvonalba fejlődnek,
ezeknek nem fontos a gyakorlati cél,
csak a pillanatnyi mámor, hogy egészen
elöl lehetnek, egyedül a járdaszélen, ki
törődik azzal, mit hoz a holnap és hol
áll meg a trolibusz hátsó ajtaja
Én a gyakorlatias falka közepetáján
helyezkedtem el, egészen tűrhető pozíció­
ban. Közvetlen mellettem egy zömök,
fekete ember áll, szemöldöke sűrűn
összenőtt, vastag alsóajka kissé előre-
ugrik. Érzem, hogy ezzel az emberrel
bajom lesz.
Amikor a trolibusz körvonalai kibon-
'takoznak a reggeli ködből, a csoporton j
jideges rángás fut keresztül. A gyakor­
latias falka összébb préselődik és előre- I
feszül, a bohém rajvonal tagjain erőt vesz I
a kiközösítettség és magány érzése, el­
határozzák, hogy új életet kezdenek és
tözelébb húzódnak a tömeghez.
A csoport közepén, ahol én állok az 1
ide-oda hullámzó mozgások véletlen di- ! — Mondja elnököm, biztos, hogy ez még mindig az a magas ló
namizmusát hirtelen megbontja egy cél- 1 amin ültünk?
tudatos erőfeszítés. A lepcsesszájú fekete
ember válla egyre jobban nekiíeszül az
enyémnek s egyúttal szinte milliméteren- Eisenhower Rómában — öt halálos áldozat
kint tol^a magát elébem. Lehet ez vélet- I
len? Nem valószínű. Nyilván pozició- j
előnyt akar szerezni, hogy mire az ajtó |
elénk gördül, előttem léphessen fel a j
kocsira. Ránézek az arcára és minden I-
kétségem eloszlik. Vonásai feszültek, j
ugyanakkor van rajtuk valami elterelő I
jelleg. Olyan az arca, mint a kisgyer- I
meké, aki éppen becsinál a nadrágjába,
de arca ennek ellentmond, azt sugározza
minden igyekezetével: nem én voltam... j
A troli megállt, kissé rézsűt előttünk !
nyílik az ajtaja. Bumm. A lepcses egyet- f
len mozdulattal elrántja a vállát s elém j
tolja. Oda a civilizáció; nyitva áll az
ajtó, a barbár harcok korszaka kezdődik. !•
Már éppen azon vagyok, hogy ellengőzt
adjak, amikor elmosolyodom és lelkem |
megtelik megértéssel és szeretettel. Sze- J
gény ember. Ki tudja, milyen élete lehe- |
tett, hány csúfos vereségért kárpótolja |
magát ezzel a kicsike győzelemmel. Ta­
lán csúfolták is gyerekkorában a, lepcses
szája miatt és azért lett ilyen keservesen
tolakodó. Lehet, hogy a lelke ártatlan és
jtiszta és valami kedves lágy neve van:
talán éppen Gyulának hívják. Hadd
menjen előre. !j
Még egy asszonyságot és egy totyakos SCELBA: Parancsoljon, tábornokom! A csendőreim jnár utat csináltak..
őregurat is magam elé engedek, annyira
élfog a lírai hangulat. Fenn a kocsiban
az ülőhelyek már mind foglaltak. De
mégsem. Ahogy előre tolatunk, a kocsi
Az önfeláldozó feleség
közepe táján egy egész páholy üres.
Gyula már rég célbavette és most arra­
felé préseli zömök testét. Elégedetten
helyet foglal az ablak mellett és én va­
lahogy ismét mellé dobódom.
— Szabad? — kérdem és felmérem a
helyzetet. Gyula szétterpesztett combok­
kal ül, a vastag télikabátja elfedi majd
az egész ülést.
— Tessék! — mondja ellenségesen és
gyűlölködve pillant rám. Meg se moccan.
Mit tegyek? Ráülök a kabátjára, féltes-
item lelóg a kerevetről. Rezzenés nélkül
1ül, mint a gőg köbemeredt szobra.
A mellettem ■elmenők morognak, rálép­
nek kilógó lábamra, kínos helyzetben
vagyok. Gyulát ez nem érdekli, lepcses
ajka dölyfösen előrenyúlik, összehúzza
busa szemöldökét. Hirtelen elfut a mé­
reg Az apád mindenségit, nem kompen­
zálsz te, disznó vagy te, Gyula, utolsó
disznó!
Minden erőmet ’ beleadva nekifeszülök
a combommal. Ha harc, hát legyen harc, :
nyílt sisakkal, nyílt mezőn, mint férfihez ;
illik. Felmázolom a falra ezt a kétlaki
bitangot. Hirtelen rámmordul:
1 — Kérem, kérem! Ne tessék nyomni,
én nem tehetek arról, hogy az ülések
keskenyek. Elérte Hanoit a vietnami Néphadsereg
Hi, az apádat. Most mit csináljak ve­
led? Villámló szemekkel rátekintek s
egyszerre megdermedtek a rémülettől.
Atyaisten! Dehiszen ez a Gyula itt most
birtokol. Ez az ő kizárólagos magán-
tulajdonát őrzi, azért húzza össze olyan
gőggel azt a redves szemöldökét. Ez itt
a házát őrzi, a birtokát, széfjét és oszta­
lékait. Ez itt jogot formál és hont ala­
pít. Ha még egy szót szólok, arra fog
hivatkozni, hogy az ő ősei már a zuglói
végállomásnál jöttek be a trolibuszba és
lecsapatja a jobb karomat a várispánnal.
Segítség! — K*1-----
Bajtársaim, elvtársak! Valamennyi |
fegyverforgató ember a trolibuszon! Rá
Gyulára! Vállal, combbal, ésszel és kö­ De Tassigny francia tábornok: Tábornok kolléga, egy kis tapasztá-
römmel irtsuk Gyulát, hogy még irmagja latátadásra kérném, Hanoi alól kell elszaladnom, maga hogy szokta
se maradjon. csinálnj?
 Pesti ház reggel
Az ú t t ö r d S z ín h á z G áli Jó z s e f Tlto-fóle á rp o litik a
„ E rő s J á n o s “ c ím ű m e s e já té k á n a k
b e m u ta tó já r a k é s z ü l. E b b e n a d a r a b ­
b a n tö b b s z ín é s z á lla to t a la k it. H ogy
a z á lla to k m o z q á s á t m in é l tö k é le te ­
s e b b e n e ls a já títh a s s á k , ta n u lm á n y i
k ir á n d u l á s t t e tte k a z A lla tk e r tb e n ,
a h o l a z á lla to k m o z d u la ta it m i n d j á r t
a k e tr e c e k e lő tt ip a r k o d t a k u tá n o z n i.
E rr ő l szó l a la n ti r a jz o s r i p o r t u n k .
Cu k o r .

A la k e su c c e ssi stru c c
(Az E g y e s ü lt N e m z e te k S z e r v e z e te v is s z a u ta s íto tta , h o g y m ec sk in ts e n «
film e t, a m e ly b e m u ta tja a k o r e a i p o lg á r i s z e m é ly e k k e l szem l in e lk ö v el
a m e r ik a i a tr o c itá s o k a t.)
O tth o n .

A NYUSZI: H a c s e r Jó z sa ,

D IN Á R

( SÓMej

K ü lfö ld ö n .

• A papírtakarékossági mozgalom­
mal kapcsolatban rajzolónk java­
solta, hogy a zsiráfot ezentúl így
^rajzoljuk:

A MEDVE ÉS A BOCS: D ö m sö d l J á ­
n o s é s R év ai Lili.

Hazaérkezett a Szovjetunióban járt magyar írók küldöttsége

A HARKÁLY: A d á m K lári

L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
K ia d ja a S z a b a d s á g L a p k ia d ó ­

B e lg r á d b o n v á lla la t.
F e le lő s k ia d ó : GOLACS ERNŐ-
S z e r k e s z tő s é g :
Tito maga elé rendeli Kardeljt és B u d a p e s t, V., A lk o tm á n y -u tc a 3.
Rankovicsot. T elefo n : 127—750, 128—0 3 1 .
— A külföldi lapok tele vannak K ia d ó h iv a ta l:
azzal, hogy mi mennyit akaszta­ B u d a p e s t, V IH., B la h a L u jz a -té r 3.
T elefo n : 143—0 1 2 , 143—0 1 7 .
tunk — formed rájuk. — Ezen a
N y o m a to tt
helyzeten sürgősen változtatni kell! a B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a
— Hogy lehet ezen változtatni? o f fs e t-k ö r f o rg ó g é p e n
— döbben meg Rankovics. V., H o n v é d -u tc a 10.
t é m á h o z le s z ! — Fel kell akasztatni azokat is, F e le lő s n y o m d a v e z e tő :
R a d n ó ti K á ro ly .
akik a külföldi lapokat informálják.
Hibakereső-rejtvényrajzunk

Ml a h ib a e z e n a ra jz o n ?
É g a v illa n y , n o h a s e n k i s in c s a s z o b á b a n é s k ü lö n b e n Is n a p f é n y e s
d é le lő tt v a n , é g a g á z , b á r n e m fő r a j t a se m m i é s fo ly ik a v íz c s a p , Jó lle h e t
n in c s a la tta e d é n y é s szó l a r á d ió , p e d ig s e n k i se m h a llg a tja , te h á t a lak ó
p a z a r ló é s e z a n a g y h ib a.

Nem szeretem, ha a parasztok így'Összedugják a fejüket!

Miért, Zsíros úr?
Abból lesz a term előcsoport...
 T ft^ h ' T \j L O •
^ ^ 7 e ,5
* -S- .2
Barátaim egyike meséli, hogy abban a házban,
amelyben ő la’kik, a karácsonyt megelőző szomba­
ton elromlott a lift. Mindjárt karácsony után be­
jelentették a Felvonójavító N. V.-nak, hogy el­
romlott a lift. Két nappal később megjelent a ház­
ban két ember, akik kijelentették: tudomást sze­
reztek arról, hogy elromlott a lift. Hajlandónak is
mutatkoztak megjavítani magánvállalkozásban,
mert mint mondották, nincs annál kellemetlenebb,
mint ha elromlott a lift. A házmester azonban el-
• utasította a két magánszektort azzal, hogy ő már
az N. V.-nél bejelentette, miszerint elromlott a lift.
Erre a két magánszektor csak gúnyosan mosoly­
gott, mondván: sok a dolga az N. V-nek, nem egy­
hamar szál! az oda ki, ahol elromlott a lift. A h áz-.'
mester azonban makacs volt s úgy vélte, majd
csak kijön az N. V. embere, ha már egyszer el­
romlott a lift. De mert az N. -V. embere nem jött
ki, egy hét múlva bement az N. V.-hez a Horn
" Ede-utcába, hogy újfent' megmondja: elromlott a
lift. Hát ugyan kit látott ott dolgozni az N. V.-
ben? A két magánszektor egyikét, aki úgylátszik
mint magánember tudta, de mint N. V. nem tüdta,
hogy a barátoméknál elromlott a lift.
Ha mármost elővennék ezt az embert büro­
kratikus hatalommal való visszaélése miatt, bizo­
nyára azt mondaná: ő a szabad idejében ment ki
liftet javítani, hogy a köz érdekében dolgozzék, és
tehermentesítse az N. V.-t, amelynek nincs ideje
kimenni oda, ahol elromlott a lift. En azonban ezt
á iw m w m m M J É m
amely a békét védi.
-A LEQIFIJABBAK IS RÉSZTVESZNEK
az anyagtakarékossági és hulladékgyűjtési versenyben.
az édesbús regét nem hinném el neki, bár ami az Lenin fisszegy^jtött műveinek kiadása elé
N. V.. kevés idejét illeti, igaza lehet, hiszen a ba­
rátom azóta is gyalog jár, hogy házukban kará- '
csony előtt elromlott a lift.
(Ez még van?)
Tegnap vettem egy képeslapot az egyik körúti
trafikban. A kirakatból vétettem be, úgy lenyűgö­
zött. A képeslap fiatal leányt ábrázol a Városliget
valamelyik részén, kezében egy szál virág, mö­
götte pad, mellette elegáns ifjú, glasszékesztyű-
ben, piros ajka körül bájos mosollyal. • Kettejük
alatt pedig ez a vers:
E ljö ttem a r a n d e v ú r a , sz ó l k a c a g v a a s z é p lá n y ,
M osolya c s u p a ig é z e t, s z é p s z e m e c s u p a ta lá n y .
K riz a n té m o t t a r t a k e z é b e n , h u n c u t; p illa n tá s
szem éb en ,
V ájjo n m ily e n h a r c d ú l m o s ta n u d v a r ló já n a k
s z ív é b e n ?
En ezt a képeslapot elteszem, hogy bármikor
elővehessem, ha émelyegni van kedvem.
(Vaddisznókolbász)
Vidéken jártam autón s farkaséhesen egy
kocsmába tértem be, hogy egyem valamit. A kocs-
máros hosszas kérlelés után végre kolbászt főzött
ki, és elém tette.
— Ilyet még úgysem evett uraságod — mon­
dotta — ez vaddisznókolbász.
Olyan éhes voltam, hogy nem riadtam vissza.
De utána majdnem belebetegedtem. A kolbász
édeskés volt, s úgy éreztem, hogy némi erdő- és
moha-íze is van. És mintha szaga is lett volna.
És olyan különös téglasárga színe volt, azt sem — Kovács elvtárs, rendeld meg Lenin elvtárs összegyűjtött műveit, jj
mert Lenin. . . •
tudtam megszokni. Brrr.
Milyen furcsa. . . A vadász agyonlőtte a vad­ — Köszönöm, nem kell hogy ajánld, mert a legjobb barátunk,!
disznót, s ezért nekem vaddisznókolbászt kellett Sztálin elvtárs már megmondta nekünk: „Emlékezzetek reá, szeressél
ennem. Ha a vaddisznó —lőtte- volna agyon a tek, tanulmányozzátok iljicset, tanítómesterünket, vezérünket!“
vadászt, vadászkolbászt ehettem volna.
A Szovjet Hadsereg ének- és táncegyüttese
Budapesten
A harc művészei, a művészet harcosai.
Kis em berek közelről /
Eisenhower J ja tc d a l~ u d áfáS 'mez
Eisenhower tábornok a legsze­
rencsésebb hadvezérek egyike. A K edves Ludas Matyi
párizsi bevonulása alkalmával pél­ A minap egy rokonomat kísérteni
dául óriási szerencséje volt, hogy ti a Keleti-pályaudvarra. A váró-1
nem tud franciául és nem értette, 'erem tele volt kulákokkal és mind­
iO O mit kiabálnak neki a franciák, Ró­ egyiknél volt jó egy pár kétkilós I
mában pedig még nagyobb szeren­ kenyér. Kedves Ludas Matyi, nemi
cséje volt, hogy nem tud olaszul. lenne szíves nekem megmagyaráz-\
Eisenhower nem ‘hajhássza a nép­ ti, miért visz innen haza kenyeret
szerűséget. Amikor római látoga­ a kulák tízkilószámra, hisz otthoni
tása alkalmával meglátta az őt a kamrájában mázsaszámra áll űl
váró tömeget, először az autó ülése liszt!
alá akart bújni, de aztán inkább Szabó Ján o s,
azt engedélyezte, hogy Scelba a V a s G e re b e n -u . 8. j
! tömeg közé lövessen. v á la s z a
L udas
Egyébként végtelenül szerény
t ember. Római bevonulásakor cso-
: dálkozva nézte az ellene tüntető
1hatalmas tömeget és szerényen
i megjegyezte:
— Nem tudom, miért haragsza-
, nak rám, hiszen én csak egyet ké­
rek tőlük!
— Az igazán nem sok, tábornok
úr — jegyezte meg Scelba.
— Na lássa! És az az egy, amit
vtőlük kérek, az se valami értékes A d is z n ó k : H o ztál n e k ü n k
dolog, hanem csak az életük! papa?
 Szénhiány miatt szünetel az utcai
világítás Londonban
(Ketten tieszélgetnek a sötétljen)
— Nem Bevin külügyminiszter úrhoz van szerencsém?
— Kikérem magamnak!
— Bocsánat, én csak egy sötét alakot láttam.
A z ig a zg a tó i irodában
nevelik
az Állatkert tigriskölykét
— Halló! Nem kérem, az igazgató úr
pillanatnyilag nincs benn, itt a fogadott
fia beszél.
H e ly z e tk é p a z a n g o l
Orvos: Kérem uram, önnek az a baja,
hogy túlságosan összeszorítja a nadrág­
szíját!
tffrfkesttittfjü tik " j tím e - O lv a s ta m te g n a p e g y k ö n y v e t, c c c c , . .
Mlkotmány-U. 3 .
Tele-fonswtnaihk vaHo^iknol^
@ iifutkét eiinálak
Cseles, a kultúrvezető arra kért,
hogy csináljak egy csipetkét a
„Varga Julcsa bő szoknyája juj-
jujuj“ dallamára. így feleltem:
„Nincs semmi akadálya, csak tuü-
j nám, mi az a csipetke. . . “ Cseles
! megmagyarázta, hogy a csipetke
magyarul annyit jelent, hogy:
csasztuska, vagyis hogy rigmus.
Mivel rigmust csináltam eleget:
vállaltam. Cseles megkért, hogy
mindenkit csípjek meg a csipet­
kémmel, és ne kíméljem meg őt se.
„Mi sem könnyebb!“ — kiáltottam
fel, mert téma az — sajnos — volf
az üzemben. Ejt nappallá téve
megszületett a csipetke. Nem azért
mondom.. de klasszikus lett. Volt
benne egy csodarím: hátam — má­
jam. Volt egy strufli a vállalat-
vezetőről, aki légalább úgy szereti
a bürokráciát, mint én a gulyás­
ban a csipetkét. Ha valaki be akart
hozzá jutni, , először kérvényezni
kellett. „Hehehe“ - — nevetett rajta
a vállalatvezető — „nagyon jó, re­
mek . . . c*ak persze, elvtársak, nem
tartom helyesnek, hogy a vállalat-
vezetésről“ . .. Igazat adtam neki,
és ezt a strófát kihagytam. Attól,
hogy ez nem lesz benne, nem lesz
sem jobb, sem rosszabb. A követ­
kező az íibé-titkárról szólt. „Haha-
“ — nevetett, az übé titkár —■
„rémesen humoros, de persze, elv­
EISEMWOWEÍ
társak, nem tartom helyesnek, hogy
z ü b é ...“ Igaza volt. Ezt a sza­
kaszt is kihagytam. lesről, a kultúrfelelősről és szerény szóló rész. Cseles majd megpuk­
így -történt ez végig. Mindenki, magamról. Jót röhögtem, magam­ kadt a nevetéstől: „Tudom, hogy
aki megtudta, hogy csipetkét írok, ban, mit szól majd hozzá a Cseles. ez jó szakasz, de persze nem volna
felkeresett, jót nevetett, aztán Mondanom sem kell, ő is befutott. helyes, hogy pont a szerző. . . “ Ki­
szakszerű okfejtéssel megmagya­ Hűvösen csak énnyit mondott: húztam.
rázta, ■hogy persze, elvtársak, az „Hát persze, elvtársak, nem volna A csipetke nagy sikert aratott.
nem helyes, ha őt kifigurázzuk. Vé­ helyes, ha pont engem és pont
gül csak két szakasz maradt. Cse- í g y . . . “ Kihúztam. Maradt a rólam Mikes—Országi
K is k a b a r é
ü k G V M ji
YRUMAN: Á , is te n h o zta! M iiyen kedves
’ m e g le p e té s A z t se m tu d o m , hol áll a
fe je m a so k g o n d tó l! D e k e lle m e s lesz
e g y k ic s it e lb e s z é lg e tn i! S z iv a r t, c ig a ­
r e ttá t? H ely ezz e m a g á t k é n y e le m b e !
De jól fo g e sn i e g y k is jó íz ű b e s z é l­
g e té s !
LÁTOGATÓ ( rá q y u jt) : M e g h isz e m azt! H át
a z t h isz e m , m o s t K o re a a le g é r d e k e ­
s e b b b e s z é d t é m a ... .
TRUMAN (e lk o m o ro d ik ): P o n t K o rea? A rró l
n e m s z e r e te k b e s z é ln i, o t t r o s s z u l m e n ­
n e k a d o lg o k . .
LÁTOGATÓ: Ó, b o c s á n a t . . . E g é sz e n e lfe ­
le jtk e z te m ró la . . . M it sz ó l V ie tn a m ­
hoz?
TRUMAN: C sak V ie tn a m o t n é e m le g e tn é !
B e s z é lg e s s ü n k a k á r m i r ő l , c s a k V iet­
n a m r ó l ne! H isz en a n n y i té rn e v a n a
v ilá g o n ! A n n y i * a k t u á l i s b e s z é d tá r g y
v an !
LÁTOGATÓ: P ersze, p ersze . O tt van
m i n d j á r t a k itű n ő E is e n h o w e r ro m a i
lá to g a tá s a . . .
TRUMAN: H a g y ju k e z t. Id e g ro h a m o t k a p o k ,
h a a r r a g o n d o lo k , h o g y f o g a d tá k az
o la s z o k az én tá b o r n o k o m a t! A zt
a k a r j a , h o g y m e g ü s s ö n a g u ta ?
LÁTOGATÓ: O p p a rd o n , b o c s á n a t, én ig a z á n
n e m . . . H a g y ju k tá n a z a k tu á lis d o l­
g o k a t, c s a k id e g e s s é te s z ik e ln ö k u r a t...
B e s z é lg e s s ü n k ta lá n s e m le g e s té m á k ­
ró l . . . D é la m e rik a . . . P á lm á k . . . N ap ­
sü té s . . . T ü zes nők . . . H e h e h e . . .
TRUMAN (o rd ít): M e g b o lo n d u lt? P o n t Dél-
a m e r ik á r ó l a k a r b e s z é ln i? A z t a k a r j a ,
hogy m eg ü ssö n a g u ta ? L o m b a rd o
T o le d a n o im p e r ia lis ta e lle n e s egység­
f r o n t o t a l a k i t a la tin a m e r ik a i d o lg o z ó k ­
b ó l, • te m e g D é la m e rik á ró l b e s z é lsz
nekem ?
LÁTOGATÓ ( b o ld o g a n ): Ó, e ln ö k ú r , te g e z n i
m é ltó z ta tik ?
TRUMAN (ü v ö lt): H o g y n e te g e z n é le k , te
g a z e m b e r , m é g a n y a k a d a t is k ite k e ­
rem ! A z t a k a r o d , h o g y id e g b a jt k a p ja k ?
LÁTOGATÓ: I g e n . . . N e m . . . E ln ö k ú r . . .
B e s z é lg e s s ü n k A m e r i k á r ó l . . . A z ö r e g
USA-ról . . . A b b a n e n y h e t m é ltó z ta tik
ta lá ln i s e b e ir e e ln ö k .ú r . . .
TRUMAN: E n y h e t? M ost k a p ta m a je le n té s t,
h o g y d e c e m b e r m á s o d ik f e lé b e n r e k o rd -
m a q a s s á q o t é r t el a te j, a h ú s , a k e ­
n y é r é s a z s í r á ra ! M eg s z trá jk o k ! Meg
tü n te té s e k ! P o n t a z U SA -ról k ell n e k e d
b e s z é lg e tn i, t e b ita n g ?
LÁTOGATÓ: De e ln ö k ú r . . . Én ig a z á n
n e m . . . B e s z é lg e s s ü n k v a la m i e g é s z e n
s e m le g e s k é r d é s r ő l, a m i n em Iz g a tja
e ln ö k u r a t . . . P é ld á u l i r o d a l o m r ó l . . .
A h ő s h a lá lo s a n s z e r e lm e s e g y g y ö ­
n y ö r ű , s z ő k e lá n y b a , a k in e k o ly a n k é k
sz e m e v a n , m in t a b ú z a v ir á g , d e a
lá n y n e m a k a r , m i r e e h ő s fe la k a s z tja
m a g á t. ..
TRUMAN ( ő rjö n g v e ): A k a s z tá s? ! Mit, a k a s z ­
tás?! A jö v ő m e t f ir ta to d , te b ita n g ? !
M a rs ki! (K irú g ja .)
 . / 'H d u x jf/e i'- P r ic e d

M ICYfSÜirfußOflAT?
Churchill nyilatkozott legújabb tervéről, az Egyesült Európáról.
— Mi lenne az Egyesült Európa fó'városa? — kérdezték tőle.
— Természetesen csak olyan város jöhet szóba — felelte Churchill
—, amely Európa központjában fekszik és Európa minden pontjáról villa­
moson és autóbuszon jól megközelíthető. Szerintem a következő három
város jöhet számításba: Washington.
— És mi lenne a pénzegység?
— Választhatunk a dollár és a cent között. Én inkább a dollárt
ajánlanám, mert egy dollárban száz cent van, de egy centben már nin­
csen semmi.
— Ki le n n e a z E g y e s ü l t E u r ó p a v e z é r e ?
— A k i e d d ig : T ru m a n .
— É s h o g y a n v e z e tn é k a z E g y e s ü lt E u r ó p á t?
— E z i g a z á n n e m p ro b lé m a . A z o r r á n á l f o g v a . . .

A m inek n em szabad le n n ie

— M o c h ú r, ö n n e m e n g e d te be a c s e h s z lo v á k i f jú s á g i k ü ld ö tte k e t F r a n c ia o r s z á g b a ? A o l i t t az
e g y e n lő s é g , t e s t v é r i s é g é s s z a b a d s á g ?
— A z e g y e n l ő s é g a z m e g v a n ! H a m a g u k a k a r n á n a k k im e n n i C s e h s z lo v á k iá b a , n e m a d n é k ú tle v e le t!

Hogyan védekezzünk az Felelet: Nincs szüksége rá. Azok Felelet: Maradjon ágyban és érje
a vitaminok, amelyek a szervezet el, hogy az egész család gyengéd­
influenza ellen ? ellenállóképességének növeléséhez j sége és odaadása ön felé irányul­
(Angol humor) szükségesek, megtalálhatók az ön jon. Semmiesetre se érezze magát
által elfogyasztott családi élelmi­ olyan betegnek, hogy akár egyszer
Lehet, hogy elfogultak vagyunk szeradagokban, s azokban az ebé­ is elmulassza a reggeli tornát a
a, humor javára, de az a véle­ dekben, amelyeket a hivatalához család zsíradékanyagának meg­
ményünk. hogy gyakran egy vicc közeli vendéglőben fogyaszt el. Ha szerzése- érdekében. Óvakodjék a
többet mond, mint nők hosszú úgy gondolja, hogy a családjának diétától, az csak betegebbé teszi.
magvas fejtegetés. Az elmúlt na­ is szüksége van vitaminokra, for­
pokban egy figyelemreméltó hu­ duljanak a legközelebbi orvoshoz. Kérdés: Mit csináljak,akkor, ha
moreszket olvastunk a Sunday a feleségem kapja meg az influen­
Express“ című angol újságban Kérdés: Az oltást hasznosnak zát?
az influenzajárványról, amely kü­ tartja?
lönös előszeretettel közeledik a Felelet: Költözzék el a legköze­
Felelet: Igen, az orvos számára, lebbi szállodába.
rosszul táplált emberekhez. Az ha pénzt kaphat érte. Ha nem, ak­
angol lap tréfacsinálója, bizo­ kor nincs sok értelme az egésznek,’ El tudjuk képzelni, milyen jó­
nyos Nathaniel Gubbins karldrs hacsak nem akarja kísérletképpen izüket kacagnak az angol csalá­
az alábbiakban foglalja össze az kipróbálni a feleségén. dok e mulatságos humoreszk ol­
influenza elleni védekezést. vasása közben. S jól tudjuk, hogy
Kérdés: Mit tegyek akkor, ha
Kérdés: Tekintettel a húshiányra, minden elővigyázat ellenére m égis 1 a nevetés milyen áldás az ember
milyen ételeket fogyasszak ahhoz, megkapom az influenzát? életében.
hogy megerősítsem szervezetem el­
lenállását?
Felelet: Tokhalat, csirkét, puly­
kát, fácánt, fogolymadarat, fürjet, Szegény kis veréb, nem győzi kivárni
homárt, rákot, kaviárt, libamájpás­ ( O j v íz ilo v a k a t k a p o tt a p e s ti A l l a t k e r t .)
tétomot. Mivel azonban ezek sem
kaphatók, egyék annyi zsiradékot,
M it c s in á l i t t s z a k t á r s ? amennyit csak tud. Keljen fel ko­
Ő rz ö m e z e k e t a c sö v e k e t. rán és titokban falja fel az egész
M it g y á r t a n a k e z e k b ő l? család jegyre adott szalonnáját, to­
S e m m it. jását és margarinját, mielőtt még 'flttfK M o r c o s
H á t a k k o r m ié r t n e m a d já k á t m á s ü z e m n e k ? a felesége és a gyerekek felébred­ A u io g é ö / r s c l f
M e r t a k k o r n e m tu d o k m it 'ő r i z n i . nek. Ne feledje el, hogy kemény Ki n e « a
PASTM.
időket élünk egy könyörtelen or­
szágban. Választania kell: vagyon,
H a n g u la t o t k é p — p a r l a g o n e g y g é p vagy a család! m ió
Kérdés: Hogyan kerülheti el az
influenzát a mama és a gyerekek?
Felelet: Mivel nekik is szüksé­
gük van szervezeterősítő zsiradékra,
egyék meg a főzőzsírt. Ha panasz­
kodnak, világosítsa fel őket, hogy
az eszkimók a gyertyát is meg­
eszik és sohasem) influenzásak.
Kérdés: Mi a véleménye a reg­
geli tornáról az ifluenza elleni küz­
delemben?
Felelet: Kiváló reggeli torna az
ön számára, amikor reggelenként
leoson a lépcsőn, s a konyhán át
lábujjhegyen közelíti meg az élés­
kamrát, hogy megehesse a nemes
zsiradékokat, mialatt a család al­
szik.
Kérdés: Mi a véleménye a szer­
vezet edzéséről a fertőzés ellen? PénXtai* fteKKbehyujtés
Felelet; Kitűnő ötlet — a feleség
és a gyerekek számára. Vegye rá
őket, hogy élvezzék a telet, tartóz­
kodjanak egész nap a friss leve­
gőn, kivéve a vasárnapot, amikor
az ön számára ebédet kell főzni.
Ha a családja a szabadban tar­
tózkodik, ön nyugodtabbán fo­
gyaszthatja el a család élelmiszer­
adagját. Továbbá: ha a család a
szabad levegőn van, mialatt ön a
meleg irodában tartózkodik, sok
fűtőanyagot takarítanak meg s
nem kell aggódnia az otthoni fűtés
költségei miatt. Az aggódás csök­
kenti a szervezet ellenállóképessé­
gét és védtelenül hagyja a fertő­
P e c h je v a n e n n e k a s z e g é n y h a jl í tó g é p n e k .
M ié rt?
zéssel szemben. M SSO
M ert- a s z o m s z é d g y á r b a n n a g y s z ü k s é g v o ln a r á , d e itt b e n ö v i Kérdés: Mi a véleménye a vita­
minokról? H iv a ta ln o k : T e s s é k a s z o m s z é d a b la k h o z f á ra d n i, ra b ló ú r!

W g az v asá g b B
Itt halat gyártanak. Méghozzá
nem akármilyet, hanem jó, finom
halat, mert a legmegfelelőbb nyers­
anyagot használják hozzá. A halat
ugyanis halból gyártják. Ez az
igazi.
A Tógazdasági N. V. tatai üzem­
egységéről beszélek, ahol a napok­
ban iátogást tettem. László Károly,
az .üzemegység vezetője fogadott,
aki nemcsak kitűnő halszakértő és
rátermett üzemvezető, de ezenfelül
türelmes pedagógus is, mert tövi-
ről-hegyire elmagyarázta, ml is
történik egy ilyen 'nagy tógazda­
ságban. Megpróbálom elmondani,
mit tanultam. Azt hiszem, érdekes.
Nem kevesebb, mint 14 tó tarto­
zik ehhez az„ üzemegységhez. A 14
tó összesen 1800 katasztrális hol­
dat foglal el, közülük a tatai öreg
tó a legnagyobb, 400 holddal. Negy­
ven ember foglalkozik a milliónyi
hallal mindössze.
A bálát előbb tenyésztik és neve­
lik, azután hizlalják. Mindez azon­
ban nem ugyanabban a vízben tör­
ténik. 6 kis tóban a tenyésztett ha­
lak inevelőtanfolyarnort veszneK
részt, aztán áttelepítik őket hízó-
kúrára a többi tó valamelyikébe. A
halak gyorsan gyarapodnak. Az
első nyár után 5—10 dekás hal­
csemeték a második nyár után már
40—45 dekát nyomnak, a harmadik
nyár után már 2—3 kiló a súlyuk
Ezzel aztán vizí pályafutásuk ve­
get is ér és földi pályafutásuk
megkezdődik, mert nem érdemes
őket tovább hizlalni. Azt is tudom
miért: többe kerül a táplálásuk,
mint amennyit a súlynövekedésük
megér.
Nos, a felnőtt halakat kitesséke­
lik a vízből, s vonatra teszik. Megy
a vonat exportra, megy a vonat
belföldre s nincs az az érettségi
találkozó, amely ezeket a ‘végzett
halnövendékeket mégegyszer az
életben összehozná. Kiből paprikás
lesz, kiből rántott, egyiket a sorsa
majonézzal önti, nyakon, a másik
saláta marad élete végéig. De köz­
ben persze a 40 halpedagógus ne­
veli az új generációkat.
Minthogy én többek között a ha­
lakhoz sem értek, megérdeklődtem,
mit eszik a hal, amitől olyan piros­
pozsgásra hízik? Megtudtam, hogy
búzát, rozsot, általában szemes ter­
ményeket és csillagfürtöt. Legna­
gyobb erénye a halnak, hogy a Ke­
serű csillagfürtöt is megeszi, de
sőt, nem hogy megeszi, hanem
valósággal odavan érte, nem egy­
szer a vízből kimászva pitfzlk,
csakhogy kapjon még egy porció­
val. Ebben pedig az az érdekes,
Külföldön is szeretik
a tatai pontyot
Ponty: Az áldóját neki, lekéstem a vonatot, pedig exportra megyek, potyka sem csapja el a hasát a mértéktelen csemegézéstől.
Zsigmond királytól Eszterházy Pál hercegig főurak bitorolták a
tatai halastavakat is . . .
hogy a keserű csillagfürtöt más
állat semmi pénzért sem hajlandó
megenni. Ilyen egyéni gusztusa van
a halnak.
De, ha már a halról van szó, el­
mesélem, hogy ebben a tógazda­
ságban háromféle hallal dolgoznak
a halászmesterek. Ponttyal, süllő­
vel és harcsával. Az első kettővel
kitűnő eredménnyel, de a harcsá­
val sok baj van. Nem akar te­
nyészni az a bestia az istennek se.
Addig már eljutottak a tenyésztők,
hogy a harcsa-mama férjhez ment,
le is rakta az ikráit, meg is szü­
lettek a harcsa csecsemők — aztán
egyszere csak eltűnt valamennyi,
emberi szem többé nem látta őket.
Hová lettek, senkisem tudja.. Aki
tud róluk valamit, írjon Tatára az Eszterházy: Látod felséges uram, ez is a népé lett, mint minden ebben az országban.
üzemvezetőnek. Eltűnésükkor har­
csabajuszt viseltek és némi halpénz
volt náluk. (Az egész harcsaügy­ O rvhalászok mint» szerelm esek Hogyan készül
ben az a legbosszantóbb, hogy
Biharugrán, az ottani tógazdaság­
az igazi halászlé?
ban megtelepedett a harcsa. Jeles
halbiológusok most azt kutatják,
mi az oka annak, hogy a harcsa,
amely mégsem egy nagyon értel­
mes állat, így meg tudja különböz-
E gy le g e n d á t z ú z u n k p o r r á é s
h a m u v á , a m ik o r b e je le n tjü k , h o g y az
Oktatóm ezekután felszólított, ig a z i h a lá s z lé n e m ú g y k é s z ü l, a h o g y
hogy kövessem és tekintsük m ega Az idő tavaszból nyárba hajló, a tó partján szerelmespár bámulja b p e s ti r e g é k h ir e s z te lik . A s z o n g y a a
halak telelőjét. Azonnyomban fel­ egymás orrát. Kiség bácsi pedig a tó és a halak őre, a szerelmespárt n a g y b u d a p e s ti lá b a s b a n h a lá s z ó t á r ­
pattantam és indultam, mert külö­ nézegeti nagy figyelemmel. Időnként azt mondja a szerelmes legény: s a d a lo m , h o g y s o k fé le a p r ó h a l a t k ell
nös élményre számítottam. Azt kép­ „Pannám, édesem, mátkabogaram“ — és csókolja Pannáját jócskán és ö s s z e fő z n i, a z tá n á ts z ű r n i s a s z á l­
zeltem, hogy a halak valami zárt imádattal telve. k á b a n lé b e k e ll a n a g y halait b e le ­
és jólftítött helyen telelnek, körül­ Ezeket a szerelmes szavakat csak akkor mondja a legény, ha fő z n i.
ülik a duruzsoló kályhát és az el­ Kiség bácsi közelíti akinek nem tetszik a pár szerelme. Nem azért nem I H á t k é r e m s z é p e n ez m e s e , le h e t,
múlt nyár emlékein ringatóznak. tetszik, mert Kiség bácsi már kialudt vulkán, akit csak a pipa, a túrós- h o g y Így is Jó, d e a z ig azi h a lá s z lé t
Kíváncsiságom csak egyre nőtt, mi­ csúsza, meg a nagyfröccs érdekel, hanem másért. Éspedig azért, mert ú g y fő z ik , ú g y is fő z ik , a h o g y m i
közben a januári süvítő hidegben a szerelmespár elsősorban orvhalász s csak másodsorban szerelmespár. h a llo ttu k . T e h á t g a z d a a s s z o n y o k , s z a ­
bejártuk a tavak környékét, be­ Ha Kiség bácsi nincs jelen, a legény vidáman zaklatja a halakat k á c s o k , k u k tá k fig y e le m ! E lő s z ö r Is
kukkantottunk a kosárfonó, háló­ és ilyeneket mond: e g y b o g r á c s o t v e s z ü n k , a b b a v iz e t
készítő halászmesterekhez. Végre — Már cukkol, jó kapás volt, megvan másfél kiló; a jene egyé te s z ü n k . A v iz e t b o g r á c c s a l e g y ü tt
az öreg tó egyik végében megáll­ meg a csőszt (ez Kiség bácsi), állandóan zaklat. — A lány pedig hall­ s z a b a d tű z h e ly r e r a k j u k é s m o s t jö n
tunk. Kísérőm lemutatott a vízbe: gat és lesi,-jön-e a zaklatás Kiség bácsi, jön-e? Ha jön a csősz, zsine­ az ig a z i s z e r t a r t á s .
itt telelnek. get, botot belevágja a legény a környező bokorba és kezdődik a sze­ B e le d o b á lju k a h a la k a t, d e n e m
Számtalan szép nagy ponty relem: a p r ó k a t, h a n e m m i n d j á r t n a g y o c s k á ­
nyüzsgött a vízben,- amelyet egy — Kinek a fülecskéje ez a fűlecske? Kinek a szájacskája ez a k a t, c s a k p o n ty o t, o ly a n k iló s fé lé k e t.
melegforrás temperál. Itt már nem szájacska?. . . A z u tá n h o z z á c s a p u n k p a p r i k á t , m e g
kel] táplálni őket, mert a telet át- Az öreg elmegy, kezdődik újra megint a horgászat, ha visszajön, k a r ik á b a s z e le te lt h a g y m á t é s k é s z a
vegetálják. Egyetlen táplálékuk az kezdődik a szerelem: O imádlak én szerelmem, leikecském.. . m ó k a , fő z n i k e ll v a g y e g y ó r á ig .
oxigén. Tavaszra 2%-ot veszteneK Igen, az öreg itt van s mindjárt le is szidja a szerelmespárt, akik K özben k ó s to lg a tju k s v a g y e ls ó z z u k ,
emiatt a súlyukból, de ez a 2% vidáman lopják a nép • vagyonát s idő előtt orvul lábasba akarják v a g y n e m . Ha e ls ó z tu k , a k k o r m á r
semmi ahhoz képest, amennyi sze­ keríteni a horog helyett hálóba kívánkozó halakat. Pedig a potykák n e m ig azi h a lá s z lé s a k k o r se m ig a z i,
mesterményt nem esznek meg ez­ csak a kerítőhátót szeretik, faz kellemes dolog, kellemesebb, mint az h a k r u m p li t a p r í t u n k b e le .
alatt. orvhalász zsinegén ficánkolni és kétségbeesetten átkozni a csalafinta K ru m p li Jó h a já b a n v a g y ró se jb n i-
László Károly és én sokáig néz­ szerelmespárt, az orvhalászokat, a fejlődést kívánó tavi potykák, süllők n a k , d e a h al m e g s é r tő d ik , h a k r u m p ­
tük a halakat. Ö a szakember és a ádáz ellenségét. _ * lit h a jíta n a k a b o g r á c s b a . P e s te n
J ó é tv á g y a t!f
gazda simogató szemével, én bi­ p é ld á u l, h a n e m is k ^ p rfip lit, d e b u r ­
zony csak úgy egyszerűen néztem g o n y á t a k o n tá r o k a p r í t a n a k n é h a a
őket. lé b e , d e le is m o n d h a tn a k ró la , h o g y
Valamennyien kitűnően úsznak. ig a z i h a lá s z ié n a k n e v e z te s s é k k o ty v a -
lé k u k . M á sn e m ű á lla t z s í r j á t c s a k
fő zn i ta n u ló f r u s k á k te s z ik a h a lá s z ­
léb e. V a la m e n n y ir e is ö n tu d a to s h al
c s a k a s a j á t z s í r j á b a n é rz i jól m a g á t.
A z t h is s z ü k , k ö r ü lb e lü l e lm o n d tu k ,
h o g y a n k é s z ü l a z ig a z i h a lá s z lé . Le­
h e t, h o g y v a la m it k if e le jte ttü n k , a m it
n e k ü n k m e s é lte k , a z t a z o n b a n e s ­
k ü r e e m e lt k é z z e l á llítju k , h o g y
s á r g a r é p á t , c s ip e tk é t v a g y p e tr e z s e ly ­
m e t s e m m ie s e tr e se m kell a z ig azi
h a lá s z lé b e te n n i.
A halak és a sertések között egy bizonyos vonatkozásban meg­
lepően baráti a kapcsolat. Maga a sertés, ismertebb, nevén disznó,
számtalan alkatrészből áll, éppúgy, mint a hal. A sertésben van comb,
láb, zsír. hurka, karaj, tarja, de a halak furamód egyikért sem epe
kednek, hanem egészen meglepő, miért rajonganak a sertésért. Egy­
szerűen meggebednek a sertések által már egyszer összerágott kukori­
cáért, korpáért, amit a sertés a maga pazarló módján bőkezűéig elhul­
lat itt is, ott is, nem is gondolva arra, hogy a potykát vagy • a süllőt a
hideg rázza a vágytól. Pedig rázza s ezen a halgazdaság úgy segít,
hogy összeköti a haltenyésztést a sertéshizlalással. A sertések úgy is,
mint pC költjelöltek, boldog együgyüségben éldegélnek s nem is gon­
dolnak rá, hogy amikor a kukoricát ropogtatják, a moslékot habzsolják,
tulajdonképpen előrágják a legpazarabb csemegét az ínyenc potykák
számára. A sertések híznak, a potykák híznak s úgy a disznóknak, mint
a cifra gusztusú potykáknak jó étvágyat kívánunk s reméljük, egy
 VII. évfolyam , 5. szám 1951. február 2-

0
N
Tanító: Én tanítani jöttem ide.
Tanulók: Mi tanulni jöttünk ide.
Tanító: Nagyszerű! Akkor legalább most már valamennyien tudjuk mire való az iskola!
 Költözködni jaj de jó!
Költözünk derűre,
Költözünk borúra,
Költözünk felülre,
Költözünk alulra.
Költözünk ki-ki-ki,
Költözünk be-be-be.
Költözünk hi-hi-hi,
Költözünk he-he-he.
Csúsztatják az asztalt,
Buktatják a szekrényt.
Ürítik a polcot,
ürítik az erszényt
Szétesik egy csomag.
Hullik a sok akta,
Sír, aki iktatta.
Buktatta, nyugtatta,
Sír, aki lerakta
Trattatta, irattatta:
Várhat, aki beadta.
(bernát)

Maga is részt vesz -á takarékossági versenyben, Kovács szomszédi'

Hogyne. Magára például már régen spórolok, Zsíros úr!

É tla p sx e rk e sx tő k m ű k ö d n e k K e xe it csó ko lo m Egyébként a kézcsók örökség a

a v e n d é g lő k b e n A női csuklóból lecsüngő kéznek
gyakran mondják egyes férfiak,
hogy csókolom. Vagyis, hogy kezét
csókolom. Amikor ilyesmit monda­
nak a nadrágos népek, akkor tu­
lajdonképpen köszönni akarnak.
Köszönni persze lehet máskép is,
de az igazi a kezét csókolom.
Ilyenkor a hölgyet nagyobb tiszte­
let övezi, mert a kéz a lélek tükre,
simogat és pofoz vele vagy rán­
tást kever a paradicsomlevesbe. Ha
a kéz nem volna, sok mindent nem
tudnánk csinálni, még a fejünket
is a lábunkkal vakarnánk meg.
Viszont ha lábunk nem lenne,
akkor is sok mindent nem tudnánk
csinálni és a kezünkön járnánk,
vagy bukfencezve közlekednénk a
Körúton.
Persze egyik eset sem kívánatos,
------- —
ellenben szerintem ami jár a kéz­
nek, járjon a lábnak is. Jól festene,
— Ne türelmetlenkedjék fiatal barátom, a ha Vakaráns Ede így köszönne
maga paprikásburgonyája kolbásszal a következő Krapancsáknénak:
számban jönni fog! — Lábikóit csókdosom kedves
Mancika, azt az édes turista­
bakancsost.
Jo g o s b ü s z k e s é g ?
múlttól, még a jó öreg dilis grófok
és a szagosszappannal házaló vigé-
cek köszöntgettek így, lógó nyelve­
zettel Bodriként nyal«,'a a komtesz-
szek és a komornák kezét. - Ma
már a kézreborulás elmaradt, bár
egyes hagyománytisztelők időnként
megcselekszik. Azonban itt is vi­
gyázni kell. Nem szánkba rántani
Az ellenség keze
a kacsót, mint a csirkecombot, ha­
nem kellemdúsan ráhajolni és ha
ajkunk a mancsot' elérte, épp hogy
lehelni kell a tiszteletadást. Utána
meghatott csend s el lehet kezdeni
a társalgást; Hallom Kvantáné,
hogy elrakta az ura.
Mintegy mellékesen közlöm még,
hogy az új köszöntés tisztelettu-
dóbb, mint a kézcsók, modernebb,
ám van benne valami naiv báj,
éppúgy, mint az alig használt zok­
niban.
Tehát kedves uraim, félre a jóreg-
gelttel, jónapottal, kezitcsókolom-
mal és szorgalmasan gyakorolni
az új köszöntést, addig is kézcsó­
kom . . . appardon. . . izé . . . lábcsó­
kom a kedves nejének.
Nagy S. József.

^ WUIAUTU, •vr Q

Az Amerikaellenes Tevékenységet
Vizsgáló Bizottság előtt

— Mire olyan büszke?

— Arra, hogy félévvel ezelőtt még harminc
későnjövő volt a gyárban, ma meg már csak egy J S S b h b ú
van és az pont .én vagyok!

L u d a s M a tyi O la s z o r s z á g b a n m a k a r ó n ig y á r a t á l l í t a n a k f e l
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA a z a m e r ik a ia k
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
K ia d ja a S z a b a d s á g L a p k ia d ó ­
v á lla la t.
F e le lő s k ia d ó : GOLACS ERNŐ-
S z e r k e s z tő s é g :
B u d a p e s t, V., A lk o tm á n y -u tc a 3.
T e le fo n : 127—7 5 0 . 12 8 —0 3 1 .
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t, V III., B la h a L u jz a -té r 3.
T e le fo n : 1 4 3 - 0 1 2 , 143—0 1 7 .
N y o m a to tt
a B u d a p e s ti S z ik ra N y o m d a
o f fs e t-k ö r f o rg ó g é p e n
V., H o n v é d -u tc a 10.
F e le lő s n y o m d a v e z e tő :
R a d n ó ti K áro ly .

j % íkettfU jütik u j d tn í t
VMotmány-U. 3 — Még azt merészeli állítani ez az ember,
T ele-fonstétnaink v íH o & ila h o k hogy ö nem Amerikaellenes! Nézzék meg, hiszen
fekete a bőre!
 A s e le |t g y á P 0 9

Jóska az utóbbi időben megváltozott. Ezt min­

denki észrevette. Nemcsak ő változott meg, ha­
nem az eredménytáblán a neve mellett a teljesít-
ményszázalék is. Termelni csak selejtből termelt
többet. Társai azt mondták: Szerelmes! Ki is gú­
nyolták a faliújságon, amint épp
egy csokor selejtes munkadarabot
nyújt át térdepelve a szívehölgyé-
nek. De ez mitsem használt. Jóska
csak vállatvont. Egyik este, állan­
dóan fülében motoszkált az öreg
l Tóth szaki gúnyolódó hangja: Se-
lejtgyáros vagy te, Jóska!
Másnap reggel sajgó derék­
kal, fájó tagokkal ébredt a földön,
mert az asztalosok is selejtmun-
kát végeztek és elfelejtették össze­
enyvezni az ágyat. Ránézett az
*órára: hat óra. Odakinn sütött a
nap. Az óra állandóan vidáman csörgött és járt
visszafelé. Az óra is selejtmunka. Hirtelen eszébe
jutott, hogy leánykérőbe kell mennie. Lerohant
cipőt, inget, kalapot venni, aztán megebédelt. Az
ebéd után forgott előtte az egész világ, mert a
szakácsnő szidollal ízesítette az
ételt, öltözködni kezdett. Nagy
bosszúságára, amikor be akarta
gombolni az ingét, a gallér a ke­
zében maradt. A cipő se volt jó.
Az egyik magassarkú' és harminc-
ötös, a másik negyvennégyes. Se­
lejt! — bosszankodott Jóska, —
mennyi selejt. A kalap hetykén
épp, hogy a feje búbjára fért. Uncia
Mindezt villany nélkül szenvedte
végig, mert a centrálé nem dolgo­
zott rendesen, és csak egy csonk­
gyertya pislákolt. Hullafáradtan
elindult, és alighogy kitette lábát a kapun, a ház
nagy robajjal összedőli. Szemben a járdán ott állt
a mérnök, logarléccel a kezében, és csak a vállát
rándította: Selejt! A villamosok
álltak, és a kalauzok az áramsze­
dőn hintáztak. Kiderült, hogy téve­
désből keskenyebbre építették a sí­
neket. Továbbment és beleesett a
kanálisba, amit elfelejtettek be­
fedni. A lába is kirándult. Az or­
vos tévedésből az egészséges lá­
bát rándította vissza. Végülis pisz­
kosan, mankóval, össze-vissza
pályázva, fáradtan beállított sze­
relméhez, Tercsihez. Tercsi az a j­
tóban, karján egy másik férfival
sajnálkozóan végignézett Jóskán
és vállatvonva hanyagul így szólt: Selejt! —
Aztán becsapta az ajtót. Jóska a nagy dör­ — Mennyi egy uncia?
renésre' felébredt. — Nem tudom, de képzelheti, mi­
— Na fiam, mi volt előbb, a. tyúk vagy a tojás? lyen kevés lehet, ha Londonban há­
Azontúl nem csinált több selejtet! — Előbb tyúk nem volt, aztán tojás-nem le t t .. rom uncia a heti szalonnafejadag . . .
(Mikes- Országh)

A W ils o n -a la p ítv á n y d íjá t

A tőkés felháborodik
T r u m a n n a k íté lté k

A k ik a cim u tá n p a jk o s h is tó r iá t v á r n a k , r u h a -
s z e k r é n y b e b ú jta to tt u d v a r ló t v a q y e ffé lé t, a z o k b i­
z o n y c s a la tk o z n i f o q n a k . E q ész m á s ró l v a n itte n
sz ó , s o k k a l k o m o ly a b b d o lq o k ró l.
B o d á é k a t m in d e n k i is m e ri G y ö n q y ö s h a lá s z o n .
A K o s s u th -te rm e lő s z ö v e tk e z e ti c s o p o r t ta q ja B oua
Istv á n a f e le s e q é v e l e q y ü tt, a m ió ta a c s o p o r t m e g ­
a la k u lt. A n n a k e lö tte n a p s z á m o s k o d ta k , c s e lé d k e d te k
a k u lá k n á l, f é lb é r e n , v a q y n e g y e d b é r e n , v a q y se-
m ily e n b é r e n , s z á ra z k e n y é r é r t , k u k a c o s s z a lo n ­
n á é r t, a h o q y é p p e n a k u lá k n a k k e d v e ta r t o tt a . H oqy
B o d á é k a t n e m én ta lá lta m k i, h a n e m c s a k u q y a n élő
e m b e r e k , a z t a k á r k i m e q m o n d h a tja G y ö n g y ö s h a lá -
sz o n .
Ez a z e q é s z t ö r té n e t a B o d á n é r u h á s s z e k r é n y é ­
b e n já ts z ó d ik le. M aq a B o d á n é ír ta m e q a d o lq o t e<jy
le v é lb e n , a m it v é le tle n ü l e lo lv a s ta m : én c s a k k ic if­
r á z ta m e q y k ic s it, m á r a n n y ib ó l, h o q y B o d á n é lev e­
léb en n em tu d ta k a r u h á k b e s z é ln i, n á la m m eq
tu d n a k .
A d o lo q ú q y k e z d ő d ö tt, h o q y eq ry szer ú q y é jfé l­
tá jb a n f e ls ó h a jto tt a B odáné s z é k ré n y é b e n eq y
a q y o n fo lto z o tt n a q y u jja s :
— H aj, haj!
— Mi lelte, u j j a s n é n é m ? — k é r d e z t e r é s z tv e v ő é n
e q y k o p o tt n y á r i r u h a . J ó b a r á ts á q b a n v o lta k a z u j­ — Hát így nézek én ki? Hisz évek óta nem szivarozóin.
ja s s a l, tíz e s z te n d e iq é lte k a s z e k r é n y b e n k e tte n
e q y e d ü l, v o lt a lk a lm u k m e q b a r á tk o z n i.
— A fe n e , a k i m e q e s z i — m o n d ta m é r q e s e n a
n a q y u jja s . — Mi lesz m á r itt v e lü n k e b b e n a s z e k ­
P á r iz s b a n a b é k e t ü n t e t é s u tá n
r é n y b e n ? A z e lő tt a m ie n k k e ttő n k é v o lt ez az e q é s z
n a g y s z e k ré n y , m o s t m e q lá to d , b e te le p íte tte k id e
h o z z á n k m in d e n f é le ú j r u h á k a t , m e q k a b á to k a t! N ézd
a z t a b a r n a s z ö v e tr u h á t, h o q y e lte r p e s z k e d ik ! A liq
v a n h e ly e m tő le. A z a p r é m e s k a b á t m e q ú q y te s z
o tta n , m in th a ő ta lá lta v o ln a fel a s p a n y o lv ia s z k o t....
H oqy k e r ü lte k e z e k ide?
— P s z t — in te tt a ré q i n y á r i r u h a é s c s e n d e s e n
fo s z la d o z n i k e z d e tt — n e k ia b á lj ú q y , m e r t m é q fe l­
k e lte d a z t a s e ly e m s z o k n y á t! V iq y á z z , m e r t a z n y e r s
se ly em !
— D e h á t m l t ö r té n t itt v o lta k é p p e n ? — fo q ta
h a lk a b b r a a s z a v á t a z u jja s .
— B o d á ék n y o lc e z e r h a ts z á z f o r in to t k a p ta k az
id é n a c s o p o rtb a n , k é ts z á z n y ó lc v a n lite r b o r t, fej-
a d a q o t, te je t, te r m é n y t, m e q m in d e n t, am i s z ü k s é ­
g e s . . . H a llo tta m , a m ik o r B o d é n é a z t m o n d ta , h o q y
tiz e n k é t é v e a s s z o n y , d e a tiz e n k é t e s z te n d ő a la tt
ö s s z e s e n n e m v e tt a n n y i r u h á t , m in t e b b e n az é v b e n .
M éq to v á b b i,s b e s z é lq e te tt v o ln a a fo lto z o tt
n a q y u jja s m e q a fo s z lo tt r u h a , d e a k k o r f e lé b r e d t
a p r é m e s k a b á t é s m é r q e s e n r á j u k s z ó lt:
— H a q y ja to k b e n n ü n k e t é js z a k a a lu d n i! Ti m á r
n y u q d ijb a n v a q y to k , a f e n e se v e s z fel b e n n e te k e t,
— Ezt a megtisztelő dijat kapja az én leghűsé­ ti a lu d h a tto k e q é s z n a p . . .
gesebb alattvalóm! G e rg e ly M iklós — Ezt a tüntetést megkeserüli barátom! Azonnali hatállyal
kirúgjuk az állásból.
— Nálam leégtetek kopók! Négy hónapja munkanélküli vagyok.
 Iz g a lo m L ak e S u c c e sb e n , le s z a v a z tá k az U S Á - t
TRUMAN
M i r e k e l l a z U S A -b a n a k i v é t e l e s á l l a p o t
Elnök úr, nagyon csapkod ám a farkával a Riska!
Hadd csapkodjon! Az a fontos, hogy leadja a te jet. . .
A z o rv o sn a k n e m fá j
K értem e q y b e te q la p o t é s m e q v iz s -
q á lta tta m m a g a m a z SZTK-ban. A lá­
b a m r a p a n a s z k o d ta m , m ir e a z o r v o s
r ö v id v iz s g á la t u tá n e lle n tm o n d á s t
n e m tű r ő h a n g o n k ije le n te tte :
— T on sil la!
L átta, h o g y é r te lm e tle n ü l n é z e k rá
é s m e g m a g y a r á z ta , h o g y a to n s llla az
m a n d u la , s ő t a z t is m e g m a g y a r á z ta ,
h o g y ki k e ll o p e r á ln i, m e r t a lá b fá já ­
so m ö s s z e f ü q q a m a n d u la g ó c o s f e r ­
tő zésé v el .
— F ájni fo g ? — k é r d e z te m f é r f ia s
g y á v a s á g g a l.
— N em f o g fá jn i! — v á la s z o lt a e r é ­
ly e s e n .
G o n d o lk o d á s i id ő t k é r te m , ő b ó lin ­
to tt. N y ilv á n e g y - k é t n a p r a g o n d o lt.
T«Y&VE U£
— Elromlott a szavazógép!
én v is z o n t tiz, h ú s z é v e t é r te tte m
g o n d o lk o d á s i id ő a la tt.
M á sn a p ta lá lk o z ta m d o k to r K ov á cs
b e lq y ó q y á s s z a l, a k iv e l e g y ü t t n y a r a l­
ta m . E lm o n d o tta m n ek i a m a n d u la ­
ü g y e t , m ir e fig y e lm e z t e t e t t, h o g y a
m a n d u la m ű té t p o k o lia n fá j, rém es
o p e r á c ió é s a le q n a q y o b b e lle n s é g é ­
n e k se m k ív á n ja .
— K ü lön b en is h ír e s o r v o s o k á lla ­
p íto ttá k m e g , h o g y a m a n d u la m ű té ­
te k e q y r é s z e f e le s le g e s , — b ú c s ú z o tt.
E lo lv a s ta m tíz orvosi k ö n y v e t,
n a q y m a n d u la s z a k é r tő le tte m , m e g ­
tu d ta m , h o g y m a n d u la n in c s is, v i­
s z o n t a q a r a t s z ö v e té b e n f e lg y ű lt
n y ir o k s z ö v e t c s o m ó i e g y e s ü ln e k é s
e z a z, a m it m a n d u lá n a k n eveznek.
E zt s z e r e t ik k ité p n i a z o r v o s o k . E rre
m o n d já k , h o g y n em fá j, h o g y k ö n y -
n y e b b , m in t e g y f o q h ú z á s é s a z e g é s z
o ly a n e g y s z e r ű , m in t e g y h a jv á q á s .
És u g y a n c s a k e r r e m o n d já k m á s o k ,
h o g y ir tó z a to s a n fá j, r o s s z a b b , m in t
e q y a g y m ű t é t , é s Jobb ha a to ro k b a n
m a r a d , m e r t a m a n d u lá s o k 120 é v ig
é ln e k .
A lá b a m to v á b b fá jt, a k é t s é g e k
e g y r e Jobban g y ö t ö r te k e z é r t e lh a tá ­
r o z ta m , h o q y F r u c s á k h o z fo r d u lo k , ő
n a g y s z a k é r tő , n ek i m á r tö b b tá ly o -
q o s f o q á t k ih ú z tá k . A m a n d u la k ö z e l
v a n a fo q h o z , F r u c sá k m a jd ad v a la ­
m i ta n á c s o t.
A m ik o r m e g k é r d e z t e m tő le , m i a
m a g y a rá za ta , h o g y a z SZTK o r v o s
s z e r in t r ö g tö n i m ű t é t k e ll é s n e m fá j,
d o k to r K o v á cs s z e r in t p e d ig a vilá-
q ért s e e n g e d je m k io p e r á ln i, m e r t
r é m e s e n fá j, e q y b ő l v á la s z o lta :
— A m a g y a rá za t n agyon eq y szerű .
A z SZTK o r v o s n a k m é g n em v e tté k ki
a m a n d u lá já t, a d o k to r K o v á csn a k
m á r k io p e r á ltá k . . .
Samu bácsi balesete
go i u c a
A mull év őszén néhány munkás jelent
meg az Erzsébet királyné-útja és a Mexi-
kúi-út sarkán és néhány lépésnyire az ott
működő rikkancstól bájos kis IBUSZ-
pavillont építettek a sivó homokra. Szép
fehér műkövei fedték be a pavilion olda.
Iáit, beüvegezték az ablakokat, felrakták
a rácsokat, kitették a cégéreket és azután
eltávoztak. A házikó azóta üresen áll.
hiába kukucskálok be reggelente az abla­
kán, akkora árus sincs benne, mini a kis
ujjam.
Feltevésem szerint van az IBUSZ-nál
egy rikkancskeserítö ügyosztály, amely
idönkint felépít egy-egy ilyen pavillont ki­
zárólag azért, hogy a szomszédos újság,
árust elkeserítse. Az IBUSZ azután egy
álruhás megfigyelő útján szemmel tartja
a szóbanforgó rikkancsot, s amikor az
úgy találja, hogy a rikkancs már elég
keserű, a pavillont lebontják és máshová
viszik.
(Törpepapagáj.)
N a q y d iv a t le tt P e s t e n a tö r p e p a p a g á j.
A k i c s a k t e h e ti, v á s á r o l e q y e t-k e ttő t e z e k ­
b ől a k e d v e s ta r k a m a d a r a k b ó l, s ő t az
ó v a to s a b b a k m in d já r t n é g y e t v á s á r o ln a k ,
m e r t a tö r p e p a p a q á j ig e n g y a k r a n k ir ö p ü l
a z a b la k o n , v a q y h a e z n em s ik e r ü l n e k i, — A fene egye meg, úgylátszik elvesz­
b o s s z ú b ó l m e g d ö q lik . M in d en k i tu d ja , h o g y tettem!
a z t a p a p a q á jt, a m e ly ik el s e m r e p ü lt, m e g — Mit, Samu?
se m d ö g lö tt, m e q le h e t ta n íta n i b e s z é ln i. Az — A tekintélyemet.
ily e n k io k ta to tt p a p a g á j a z t tu d ja m o n d a n i:
szerrrrv u sz, m eq azt tu d ja m o n d a n i:
G y u r r r r i, h a p e d ig a m a d á r k ü lö n ö s e n in ­
F utballkonferencia
t e llig e n s , Így s z ó l: s z e r r r r v u s z G y u r r r r i —
te k in t e t n é lk ü l a r r a , h o g y v a n -e o k a k ö­
sz ö n n i v a la k in e k , s v a n -e G y u ri n e v ű e g y é n
a lá tó h a tá r o n b e lü l.
I s m e r e k e g y p a p a q á já r u s t, m e r t v a la ­
m ik o r é n is p r ó b á lk o z ta m e z e k k e l a m a ­
d a r a k k a l. V a g y n é q y p a p a g á jo m fo r d u lt
fe l m in d e n k ü ls ő b e a v a t k o z á s n é lk ü l, m ir e
a b b a h a g y ta m a d o lg o t s in k á b b m a q a m
k e z d te m fü ty ü ln i, b e s z é ln i. D e a p a p a g á j­
á r u s él s v a la h á n y s z o r m e q lá t, m e g á llít,
h o g y ú ja b b m a d a r a k v é t e lé r e s e r k e n ts e n .
E lein te h iá b a m a g y a r á z ta m n e k i, h o g y
n e m a k a r o k t ö b b é p a p a q á jt lá tn i, c s a k ka­
p a c itá lt m é g is , h o g y v e q y e k , v e g y e k , m o s t
m á r s o k k a l ta r tó s a b b m a d a r a k a t t e n y é s z t .
A z u tó b b i id ő b e n a z o n b a n — h o q y a p a­
p a g á j d iv a t lett — m á r n em s o k a t v e s z k e -
lő d ik v e le m . M on d ja: te ssé k p a p a q á jt
v e n n i, m o n d o m : k ö s z ö n ö m , m e q d ö q le n e k , M SSO
m o n d ja : a lá s z o lq á ja . E n n y i a z e g é s z és
m á r m e g y is t o v á b b . D e a s z e m é b e n ez — Megnyitom a második félidőt!
v a n : f o g s z te m é g é n h o z z á m tö r p e p a p a g á ­
j é r t jö n n i, h a jn a lb a n , s ír v a , d e a k k o r m á r
k é s ő le s z . . . . F élem b er a tro lib u szo n
(Az autóbuszon.)
A 8-as autóbuszon egy elegáns mama
ült mellettem és ölében elegáns kisfiát
tartotta. Az elegáns kisfiú (körülbelül
4—5 éves lehetett) mindenáron le akart
mászni a mama öléből. A mama egy kis
ideig viaskodott vele, azután, erélyesen
rászólt:
— Maradj nyugton, Koppány!
Koppánynak hívták a kisfiút. 0 a má­
sodik magyar, akit a honfoglalás óta
Koppánynak hívnak. Még királyunk sem
volt ilyen néven. Most van egy 11. Kop­
pány. A kis Köpi.
Ha tudnám a gyerek címét, küldenek
neki a születésnapjára egy hercig kis ke-
I levézt, összerakható buzogánnyal. JchvrTf •
— Egyelőre kérek egy féljegyet.
cU CfCVSpHl
Q.obbnocujtsk'
Adenauer: Asszonyom, imádom magát!
Truman: Meg is tudna halni értem?
Adenauer: Minek az? Van erre a célra egy. pármillió emberem .
 W j r ' B t í l é U 1* * j z i W
Knlákbánat Szabó: Képzelje, Kovács szaki,- a
múltkor odajön hozzám az a Jani
és egyszerűen el akarja lesni a
E ls e n h o w e r R ó m á b a n
munkamódszeremet!
Kovács: Hát mi a különbség tanulás
meg ellesés között?
Szabó: Nagyon egyszerű Tanulás az,
S ra ffiÍM ÍK O B É d ha én átveszem a más munka-
mfagtttmiKUJ<num módszerét, ellesés az, ha valaki
BALOfeANTAL*«"i átveszi az én . .
NAG»LKSliÓ.m «mm •
SENEbCKJUUA
ANTAL GYVLA mi
Kovács: Kezdem már érteni! És miért
PÉTSR- I« •*»" »■ adtam én át magának a munka-
UíZLÓTERÉZ *•'«*" módszeremet, Szabó szaktárs?
AbAM PÁL: W,B
tóves T»®oAH"" Mini' min Szabó: Mert maga derék, tisztességes,
6NA6v \5TVAwmi mmmth,.
BÁLINT sélA imi mmmmm öntudatos, segíteni kész ember,
Simo n eÁLNt :m mm»
VÉN IMRE- mtr I'm "" aki az egész gyár, az egész or­
I NÄDOR ISTVÁN-<mi '»mi
I PINTÉRfcYóR<»Y:mnimin
szág érdekét nézi . ..
I GÁLM WÁTM
ÁSImi "W"»Ml« Kovács: És maga?
I KÖVESÁGNES.mi Hl NI""in Szabó: Az más. Én nem vagyok...
I MAGYAROT<J: Dl MiNI
i| RAG! SÁNBoR-«•' *«■"•* hajlandó azért fáradni, hogy a
(1 VA60 RÓZSI: i”«•*» ,w,rt Jani .. Ha ö olyan élhetetlen . . .
'I PÁj. TÓbüR: mi mi m«'tini
1 SZÉP v ek o n n a : »im "»' Kovács: Dehogy élhetetlen az. Ma is
1 ViO o n i/*: mm mi" «1«
-1 V'rf LAJOS-«in« ""Ilim százhetvenöt százalékot csinált.
' Z4ULSAM'I'H»»"
I .VVAJMKCA&U.Ómimrn"' Szabó: Az nem lehet. Hiszen én is
1 KELEMENKAROLY•»mn* csak százhuszonötöt csináltam...
I Bús 9ÁUVT-mnmmmm Kovács: Dehogy nem lehet Odajött
1 eamoa bel a nni«u ««mi
1 NA6YöÁBoR "" Mm"’ * hozzám Jani panaszkodni, hogy
I ffwi aa/Ea l be*
1 Bóoi PÁi »mim""Mm
maga hogy bánt vele, mire én
/H pil isi te *nmi*«*' megtanítottam egy új munka­
A 1 KAROLYSÁNDÓR•' N” **•'
BENKá VALI fogásra, én is csak a múlt héten
flj:| VMlRÁLNÉ. H",, jöttem rá ..
Tilt Li Szabó: Miben áll az?
Kovács: El akarja lesni?
Szabó: Szó sincs róla. Kovács szak­
ba másztam fel koma, akár­
nézem ezt a felajánlási táblát, társ! Csak meg akarom tanulni..
1 az egész falu . . . Kovács: Az én saját egyéni munka-
módszeremet? Amit én találtam ki!
Azt adjam át magának?
Egy em ber, akinek jól m egy Szabó: Azt! Ez kötelességünk mind­
Jugoszláviában nyájunknak!
Kovács: Magának is. Szabó szaki?
Szabó: Nekem? Nekem is. Miért ne.
Mutassa hamar!
Kovács: Csakhogy én nem vagyok
hajlandó azért fáradni, hogy
maga ...
Szabó: Ez az ellenség szája! Az ellen­
ség nyelve beszél magából! Ezt
a beszédet én már hallottam vala­ ra»M H auti«t
hol!
Kovács: Persze! Maga mondta az
előbb, amikor kérdeztem, hogy (Kukriniszki rajza a moszkvai Pravdából.)
miért nem adja át a munkamód­
szerét a Janinak!
Szabó: Ezt tettem volna? Ejnye, ej­
nye . .. önkritikát gyakorolok
Bevallom, hogy ez helytelen volt. Id ejött L udas M aty i a cím la p ró l
Olyannyira, hogy még ma oda­
megyek Janihoz, férfiasán a sze
mébe nézek és azt mondom neki:
Janikám! Borítsunk fátyolt a
múltra, én tegnapelőtt nem akar­
tam átadni neked az én munka
módszeremet, itt az ideje, hogy
jóvátegvük a hibát, add át nekem
A hóhér az új munkamódszeredet! Ez
egyenes beszéd, nem?
Egy bürokrata álm a Kovács: És gondolja, hogy átadja?
Szabó: Miért ne? Derék, öntudatos,
tisztességes szaktárs, tudja, hogy
ez kötelessége! Csak restellem
egy kicsit a dolgot . .. Ugye .. .
Hogy én úgy elutasítottam .
Aztán most én kérjek tőle ..
Kovács: No jól van Szabó szaktárs!
Látom, hogy azért megvan magá­
ban a jóakarat . . . Jöjjön, majd
én megmutatom . . .
Szabó: Köszönöm, Kovács szaktárs!
Ígérem, hogy gyökeresen meg fo­
gok változni! Csak vigyázzon,
nehogy valaki ellesse, ahogy mu­
tatja nekem . . . ! g. ni.
— Bocsánat, hogy idejöttem az első oldalról, de ezt a kiállítást én is
meg akartam nézni!

B e v in : K a to n a u rak ,
a b é k é r ő l v á la s z j e g y z é k e t írni
Kis kabaré K is e m b e r e k k ö z e l r ő l
DE G A S P E R I: B o rz a s z tó a n k ín o s do-% J u le s M och
log e z . §
SCELBA: U g y a n k é r le k , s e m m is é g a z ?
egész.
DE G A SPER I: Ne v ig a s z ta lj! Ha a . t i - 2
b o r n o k e lm o n d ja e z t az e ln ö k ú r- (
n a k , n e m tu d o m m it fo g g o n d o l n i a
az e ln ö k ú r .
SCELBA: E g y szerű en tú lte s z i m a ­
g á t r a j t a , a s z o k o tt fin o m m o - J
s ó ly á v a l. I s m e r e d T ru m a n e ln ö k J
u ru n k a t. ^
DE G A SPER I: De a z é r t m é g i s . . . El­ Jules Aloen képviselőként kezdte \ i
k ü ld i id e h o z z á n k a f ő tá b o r n o k á t : politikai pályafutását. Mint képvi-i
h á b o r ú t e lő k é s z íte n i é s a k k o r ez a
h á la . . . selö javasolta, hogy- lőjenek bele a ] i
SCELBA: T a lá n é s z r e s e v e tte , tömegbe. Később belügyminiszter ,
DE G A SPER I: A z h is z e d , n e m v e tte lett. A. belügyi tárca keretében be- 1;
é s z re ? H isz ő m a g a p a n a s z k o d o tt! * lelövetett a tömegbe. Jelenleg had- ' i
SCELBA: Ez p e c h . D e h á t n e m c s in á l­ ügyminiszter, most belelövet a tö - i j
n a k ő k o ly a n n a g y k á z u s t e g y p á r 5 megbe.
h a lo ttb ó l . . .
DE G A S P E R I: M iféle h a lo ttb ó l, te
— ön minden tárca keretében
m arh a? belelöbet a tömegbe? — kérdezte
SCELBA: H á t a l ö v ö l d ö z é s . . . Az a tőle égy francia újságíró.
k is n ü a n s z a b e v o n u lá s k o r . . . — Miért ne? — válaszolta sze­
DE G A S P E R I: E re d j m á r , ki b eszél rény mosollyal Moch. — Alig van
v ig y é lc a t a h a d ité r k é p e t a m á sik s z o b á b a , íg y n e m itt a h a lo tta k r ó l? A tá b o r n o k Ur a z t más szenvedélyem és a golyó c
k ifo g á s o lta , h o g y n e m e lé g e r ő s a
w h is k y , a m it fe ls z o lg á ltu n k . . . aránylag olcsó.
 Az utód hódolata
m m m m m im

J fU /Y H < X > Y is

Truman: Fiam, ma egy nagy felfedezést tettem. Tulajdonképpen

Hitlernek mindenben igaza volt, csak ott tévedett, hogy az uralkodó faj
nem a német, hanem az amerikai. . .

NEM RA JTU K M Ú L O T T

— Itt kell jelentkezni a továbbképző tanfolyamra?

— Milyen tanfolyamról beszél, barátom?
— Látom, hogy Koreában önök remekül csinálják az ártatlanok kiirtását
Tanulni szeretnék. . .

S z e m lé lte tő p é l d a

— Te Röfike, az én lelkiismeretem nyugodt, mi mindent meg­

tettünk . . .

M iért v o lt s z ü k s é g a t a n ü g y i é r t e k e z l e t r e ?

A l U J N A P O tfo M

— Kedves szaki, mi az, hogy „feszített tervév“?

— Az olyasmi öcskös, hogy minden, de minden erőmet beleadom
a munkámba és ezzel jól orronvágom az imperialistákat!

A fogász rémes álma

Hogy ne legyen e z . . . . . . é s ez se legyen.

Ludas Matyi azt üzeni

S. G y u la , S íla k e re tts é q i k o llé g iu m ,
ß p . K ö szö n jü k k e d v e s , jó k e d v ű le v e ­
lét. A b e k ü ld ö tt a n y a q o t n e m tu d ju k
h a s z n á ln i, n e m e lé q jó k n e k ü n k ,
ü d v ö z ö ljü k .
A. L. J ., B u k a re s t. A v e r s s a jn o s
n e m üti m e g a m i la p u n k m é r t é k é t
B á rm ik o r s z ív e s e n v e s s z ü k ír á s a it.
— Nem bírom tovább, doktor úr! Húzza ki a méreg- Sz. A ttila , B p. A té m a jó , d e a
v e r s te c h n ik a ile q ig en k e z d e tle g e s .
fogamat! M eg kell ta n u ln i e z t a m e s te r s é g e t.
K. G y„ b p . F en ti ü z e n e t ö n n e k is
szó l.
S z. J „ S z e q e d . A z e s e t m u la ts á g o s
é s ta n u ls á g o s , d e iq y m é g s e m k ö z ö l­
h e tő .
S. G y. K ö sz ö n jü k k ö ltö z k ö d é s ü n k
a lk a lm á b ó l k ü ld ö tt r é s z v é tn y ilv á n itá -
s á t é s a b e k ü ld ö tt k e d v e s r ig m u s o ­
kat
N em k ö z ö lh e tő k : K. J „ B p., K m etty-
u tc a , V. L „ K isp est.

% / i P /L H t , VARSÓf
 ESTI T A L Á L K O Z Á S
A, Magyar Vöröskereszt
sokirányú tevékenységei
közé tartozik a babona el­
leni küzdelem is. Ennek
hatásosabbá tételére a Vö­
röskereszt babonabegyüj-
tési akciót rendtezétt', ami
annyit jelent, hogy az or­
szág minden részén felje­
gyezteti az ott dívó leg­
sötétebb babonákat és azo­
kat egy csinos kis gyűjte­
ményben elhelyezi. Addig
is, amíg ez a gyűjtemény
elrettentő példaként nap­
világot lát, itt közlünk be­
lőle néhány értékes
gyöngyszemet. . (Zárójel­
ben megjegyezzük, hogy a
zárójelbén lévő megjegy­
zések szerkesztőnk hitetlen
tollából származnak.)
Gyimesház: Olyan lányos
háznál, ahol a lányok el­
hízottak, nem szabad
magas kenyeret) sütni,
mert még jobban elhíz­
nak a .lányok. (Ajánla­
tunk: süssenek maceszt,
akkor a lányoknak csak
úgy zörögnek majd a
csontjai.) Fogfájásnál a
lyukas fogba verébtollat
kell tenni és azonnal el­
múlik a fogfájás. (Hir­
detés: Fáj a foga? For­
duljon Dr. Verébhez.
Egresi-út, tizenkettedik
fa.)
Boly: Első tavaszi égzen­
géshez háromszor buk­
fencet hányni, lábadat a
földhöz verni, akkor a
családban nem lesz
— Jóestét kolléga! Szintén a kultúrversenypróbáról jön? betegség (Legfeljebb a
bukfencet hányó egyén
elmebaja, ez viszont a
E heti hibakereső rajzunk családban marad.)
tyúkszem elmúlik, ha új­
A téstől
(Tessék megkeresni ezen a képen a hibát!) holdkor az egyén felte­
szi lábát a kút kávájára
és közben azt mondo­
gatja: Üjhold, újkirály,
engem is hívnak lakoda­
lomba, de én nem mehe­
tek, inkább elküldöm a
tyúkszememet!. (Nagyon
praktikus, ugyanis tyúk­
szem nem való a lako­
dalomba, s igy biztosan
rögtön kivágják, ha pedig
kivágták, akkor nem fáj.)
Betegséged) elmúlik; ha
újhoidkor pénteken a bal
bokádra fekete retket
kötsz, kimégy a legelső
keresztútra és három­
szor a hold felé hajolsz.
(Ha a lábadon mári van
fekete retek, köss rá
fehér répát.)
Nyitott sebre: pókháló,
karcolásra: lótrágya, vá­
gott sebre: újságpapír.
(Vérmérgezés esetén or­
díts, ahogy a torkodon
kifér, é$ ha fekete földbe
temetnek, nagy szeren­
cséd lesz.)
Diósviszló: A tályogot úgy
gyógyítják, hogy meg­
várják, míg evés közben
véletlenül kiesik a beteg
szájából egy morzsa, azt
napkelte előtt kiviszik a
legközelebbi keresztútra
és magukon keresztül­
dobják. Ha nem néznek
vissza, a beteg meggyó­
gyul. (Visszanézni azért
nem szabad az illetőnek,
mert akkor meglátja,
hogy ott áll az egész
falu és röhög rajta.)
Bócza: Ha egy gyermek
megijed és „frászt“ kap,
feje fölé tányért kell
tenni vízzel, ebbe ke­
resztbe két szál cirokot
és a tányérba ólmot ön­
tenek. Ez megmutatja,
mitől ijedt meg a gyerek
és ez meggyógyítja. (És
ha a gyerek az ólomön­
még nagyobb
frászt kap, azt mi mu­
tatja meg?)
Csengőd: Ha a gyermeket
keresztelő után ; hazavi­
szik és az apja kalapjá­
val a fejére vernek, sze­
rencsés lesz az életben
(Csak akkorát kell ütni a
fejére, hogy meghülyül­
jön, akkor ''Amerikában
még hadügyminiszter is
lehet.)
Szeremle: A szülést m eg­
könnyíti, ha a szülőnő az
ura Cipőjéből vizet iszik.
(Az ívást viszont meg­
könnyíti, ha a cipőt
előzőleg „lmpregnol"-lal
vízhatlanítja, kapható
minden drogériában.)
Ha az újszülött foggal
születik, azonnal ki kell
csípni a fogát, mert hét
éves korában, villámlás
közben elviszi a garabon­
ciás. (A garabonciás
ugyanis gyűjti a hétéves
gyerekeket és azért jön
villámlás közepette, mert
ismeri a dörgést.)
Nemesnádudvar: Síró gye­
rek feje alá fokhagymát
és tükröt kell tenni, hogy
megnyugodjon. (Ugyanis
a fokhagyma addig néze­
geti magát a tükörben,
míg a gyerek el nem ne­
veti magát.)
Bácsmonostor: Nyilallás el­
len kilenc szárított pó­
kot porrátörni, azt kará­
csonyi mézbe keverni,
azt cukorpapírra rákenni
és így rátenni a nyilalló
testrészre. (Ez jó, mert
amíg a nyilallásban szen­
vedő családtagja össze­
szed kilenc pókot, addig
ő is nyilallást kap, vala­
mint az a családtag is,
aki neki szedegeti a pó­
kokat és így a családban
nem lesz több pók, csak
nyilallás.)
A rossz szellemet egy re­
pedezett, rossz köcsögbe
tett tehéntrágyával, ku­
koricaszemekkel, íalvaka-
rékkal és pókhálóval ül­
dözik el a faluból. A kö­
csögöt a faluból kivezető
úton keli elhelyezni.
(Még jobb, ha magát a
rossz szellemet visszük
ki az útra, aki az ilyen
marhaságokat terjeszti,
előzőleg jól elpáholjuk,
aztán keresztüldobjulj
magunkon és nem né­
zünk vissza.)

A r a n y ig a z s á g Eisenhower szól zordonul:

— Nekem mindenki árt?
J -v Nevem ki diccsel ejtené,
v Nem él oly harci párt?

A békepárt felel neki:

— Hohó, atomvigéc!
Fegyver csörög, haló hörög,
Ezt vágyód, mondd, m íg élsz?

Ezen a képen az a hiba, hogy noha a két munkás már napok óta Szüzek siralm a, özvegyek
egymás mellé van rajzolva, a 155 százalékos még mindig nem adta át P an asza szíven üt.
a tapasztalatait a 85 százalékosnak. Eisenhower, a nagy vezér, V érszagra gyűl az éji vad.
V ágtat, repül, hajóz. Ezt várod m indenütt?
— M egnézem,— úgym ond,— m ennyit ér
A dum a és a póz? U njuk a rút, vad háborút,
Hol sok jó hős vesz el.
H alat, v ad at a mi jó falat, H iába jössz. Utál a köz,
Ö sem m it sem igér. És ebből nem eszel!
De követel sok jó hadat
S kell néki harci tér! És Eisenhower hasztalan
Csörget pénzt, kardokat.
Csak balga belga hisz neki A népek itt nem éltetik.
És flancos francia. A nép szót nem fogad.
De m egveti, nem tiszteli
A m unkaharc fia. Túl pénz zaján, túl síp-dobon,
Fegyvercsörgésen át:
Amerre jár, lázong a gyár, Százm illiók éneklik itt
Inkább leáll a gép. A béke him nuszát!
— Eredj haza, te m askara! K. T. L.
Kiált rá a nép.

M ontgom ery az ú r neve,

Ki elkíséri őt.
Ver síp, dobot, — hiú robot!
Más nem dicséri. Sőt!

H ágába hág? O tt száz p lak át ^

Üvölti: — Ki v e le ! ...
Brüsszelbe megy? Nem kell e kegy.
Hahh! O tt sincs sikere.

— Látja mylord, ennek a kastélynak az északi szárnyát az első

világháború hasznából építettem, a déli szárnyát a második világháború
hasznából, hát csodálja, hogy úgy kívánom a harmadik világháborút,
amikor a feleségem őladységének még nincs külön épületszárnya?
 LUDAS MATYI A Q A N Z VILLAMOSSAQIBAN

A Ganz Villamossági Gyár a sok

Ga,az-\izem közül az egyik. Gyári
elektromotort, dinamói, turbinát, vénül
lálorl. transzíormátorl. És még sok min­
dent. Legtöbbet elektromotorból készít.
Gyönyörű egy ilyen gép. Az elektromotor
•ált forgórészből, huzalból, ventillátorból
pajzsból, csusztatóból . és egyéb alkat-L - A________________________
részekből. Mind fontos kellék. Az alkat ' \ ' ~ _________________
részeket összeszerelik, kész a gép Mo- ----------
tort hajtanak a géppel Szerszámgépe
, ,
A g y á r i p o r tá n h a t k a p u s
<r,W(éU> h o q y az é b e r s é q e n c s o r b a n e
két, darugépeket, hajtógé:p é k é t, »m vieie h e | yeS- b á r h a a z é b e r s é g m e
gépet. Exportra is menni,ek a m o to ro k ’k ö l ts é g c s ö k k e n té s r e is q o n d o ln á
Á világ különböző tájaira.'•Mindenütt sze t á r s a k , ta lá n ö t k a p u s is eléq M e q aü ak u lt az_. if jú s á g. .i ___
_____ z e n e k a r, csu p a
rétik a Ganz-gyártmányokat A Ganz ______ f ia ta l ta n u ló b ó l. E lső n y ilv á n o s s z e r e p lé ­
Villamossági Gyár készítményei (L s ü k m á ju s f-é n lesz, n in c s k iz á r v a , h o q y
bent, mint külíöldön öregbítik a m a g y a r S a d d ig r a e lé rik h a n g s z e r e ik n a g y s á g á t.

ipar jóhírnevét
c> o <-> GANZ H A J Ó G Y Á R E S G A N Z V ILL -G Y Á R K Ö Z Ö T T I
P Á R O S V E R S E N Y Á L L Á SA O J C jfa & e t H Ó B A N

TERMELÉSI TERV
t e l j e s ít é s e
e g y m /S S k S z ö t t T ’
SZAU.IT/tfS
TELJESÍTÉSE

A G a n z -g y á ri m u n k a id ő k ö v e tk e z té b e n a
r á d io s z e m in á r iu m o t h a llg a tó k eq y ré sz e
c s a k a fa lu k r é s z é r e k ö z v e títe tt s z e m in á ­ >gy a párosverseny állása mi voll október hónapban, azt nem tudjuk,
r iu m o t tu d ja h a llg a tn i. A k é p ü n k ö n lá th a tó
v a s e s z te r q á ty o s é p p e n a fa lu s i s z e m in á ­ n a versenyjelelös mentségére, hogy a novemberi, a decemberi és a
r iu m h o z ö ltö z ik át. •ersenyállást sem közli a verseny tábla.
O en es e lv tá r s n ő
s z a la q o k k
. 1 k a p o tt. Ki
ro ló s te r m é s z e te m
e lk ö lte n i. GAM A
A műszakiak közül sokan
alakítottak patronázspárokul
fizikai dolgozókkal. A sze­
rencsés frigyekből már sok
jó elektromotor született

,1 ' . dt J e g y e s
ilo kterc 600 forint békekök-s
Hl'ibfi. latszik. hog\ ö ;
ifjúmunkás,
K ép ü n k G an z A b r a h á m o t, a h a jd a n i a la p itó t á b ­
rá z o lja , a k i c s o d á lk o z ik a z o n . h o q y á le b o m b á z o tt
g y á r ú jjá é p ü lv e , m ily e n q y ö n y ö r ü e n d o lg o z ik . P o n g ó
m ü h e ly titk á r e l v t á r s n em c s o d á lk o z ik , h isz e n ő és
d o lq o z ó t á r s a i é p íte tté k ú jjá a c s o d á lk o z ó A b ra h á m
h a jd a n i g y á r á t

l u k a s z t ó hUnCli ta n u l6 ú jítá s k é r
o n t ! « * • az e tk e 7 d e k a n a la it. A i
n e m I , d r o ™m<;l1, f o g a d tá k m in d a z o k
n e m lu k a s k a n á lla l e tté k a le v e s t

iS Bemutatjuk Györkös elvtársit, aki brigádja

5 val nyolc nappal a felajánlási idő előtt teljesí
tette a 24-ik hajó gépeinek összeszerelését.
"tj

A g y á r u d v a r á n r e n g e te g v a s h e v e r fe d e l
é s te tő n é lk ü l. Az id ő v a s fo q a e z t ö rö m m e l
v eszi s je le n e s e tb e n ó c s k a v a s h ijjá n h a s z ­
n o s m o to r a lk a tr é s z e k k e l s ö n tv é n y e k k e l
tá p lá lk o z ik .

Kőfalvi elvtársnó oktatási felelős eddig myg

csak ezt a toronyórát lánccal nem ígérte a rendet­
lenül járó szemináriumhallgatóknqk

Harmat szaktárs kocsmáros és eszter­ — H alló, i tt L u d a s M atyi! K é rjü k M o rv ái m é r n ö k

gályos egyszemélyben. A gyárban kár
mentővel veszi magát körül, hogy ne ad
hassanak át neki hasznos tapasztalatot.
Viq k u ltú rv e z e tő e lv ­
Annyira kisigényű ember, hogy megelég­ t á r s a Jo m ú ltk o rib a n
szik a kocsmai hasznával is. tiz e n h a t h e ly is é g e t k é r t
k u itú r c é lo k r a . R ossz
n y e lv e k s z e r in t a z ó ta
a n n y i r a le s z á llíto tta ig é ­
n y e it, h o g y e q g y e l Is
m e g e lé g e d n e . M ost
u g y a n is e q y sin c s.
e l v tá r s a t.
— H alló , i tt M orvái!
— K e d v e s M o rv ái e lv tá r s , h a llo ttu n k n a g y s z e r ű
k o n g r e s s z u s i f e la já n lá s á r ó l, le g y e n s z iv e s m o n d ja el
n e k ü n k , m ib e n is áll az?
— S z ív e s e n . A r ró l v a n sz ó , h o g y a v illa m o sm o tp -
r o k , a m ik o r n e m d o lg o z n a k te lje s k a p a c itá s s a l,
n a g y o n so k á r a m o t fo g y a s z ta n a k . K id o lg o ztam e g y
te r v e t, a m e ly J e le n tő s ö n k ö lts é g c s ö k k e n té s t b iz to s it.
A t e r v n y o m á n a M ln ta g é p g y á rb a n m á r q y a k o r la tila g
is k ip r ó b á ltá k ú jítá s o m a t, m é g h o z z á jó e r e d m é n n y e l.
K o n q re s s z u s i f e la já n lá s o m a z , h o g y e z t a ta lá lm á n y o ­
m a t f e b r u á r 2 4 -re ré s z le te s e n k id o lg o z o m .

Truman: Gratulálok Mr. Selejtgyártók,

ilyen szép eredménytelenséggel végzik mur
VII. évfolyam , 6. szám 1951. fe b r u á r 8-

k e sc ^

e z t a tü k röt, ü g y
n é z e k k i b e n n e , m int e g y o g r e s s z o r !

Balog néni a szatymazi Szabad­
ság termelőcsoport tagja. Olyan
friss a járása, mint egy húszesz­
tendős lányé, az eszejárása meg
még annál is frissebb tán.
Ahogy fordul Balogné ki a ka­
pun, jön vele szembe a szomszéd-
asszony. Illetve csak volt szom­
szédasszony, dehát a szomszéd-
aszonyság is olyan, mint a többi
rokonság: tartják azt holtig.
Azt mondja a szomszédasszony:
- No, hogy vált be a csoport-
tagság?
Mert régen nem találkoztak már
ők ketten.
c - Jól — mondja Balogné. —
7!0't2^ Megkaptam a fejadagomat, aztán...
— Hát az nem olyan nagy do­
log, az nekünk is megvan — véli
a nyugalmazott szomszédasszony.
— Meg három mázsa krumplit
Tőkés: Mondja öregem, biztos ez a pince? ; is kaptam — mondja tovább Balog
ör: Olyan biztos, mint a tőkés uralom! ! néni.
— Az nem rossz — ismeri el a
Tőkés: Ajaj, akkor viszem vissza a pénzemet! szomszédasszony, merthogy
}igazat megvallva, bolondul a
krumplistésztáért.
F é lé v i b iz o n y ít v á n y k io s z t á s — Az öt és fél mázsa tengeri se
volt rossz, meg a két mázsa árpa
se — sorolja szerényen Balogné.
A szomszédasszony nyel egyet.
Merthogy 5 annakidején nem he­
lyeselte a csoportba való belépést.
Azért azt mondja:
— Nem minden a kukorica, a
krumpli meg az árpa.
— Nem hát — ismeri be Balog­
né. — Azért kaptam még sok
mindenfélét. Például egy mázsa
korpát is a malacomnak, százhat­
van liter bort, tíz liter pálinkát..
— Mennyit? — nyalja meg a
szájaszélit a volt szomszédasszony.
— Borbul százhatvan litert, pá-
.linkábul tizet. Aztán kél kocsi
gallyat, száz kiló szőlőt, száz kiló
vegyes gyümölcsöt, magamnak,
meg a családtagjaimnak fejenkint
hat kiló cukrot, ötven kiló káposz­
t á t . ..
No, ebbe m ár bele lehet kötni. A
káposzta az olyan dolog.
— Akárhány kiló — kapaszkodik
bele a káposztába a szomszédasz-
szony — kutyafülit ér az hús nél­
kül . . .
— Látja, ebbe igaza van —
hajtja le a fejét beismerően Ba­
logné. — Azért vágtam száznegy­
venkilós d isz n ó t...
A szomszédasszonynak megint
összefut a nyál a szájában, ök
nem vágtak az idén. Majdnem
vágtak, de aztán úgy lett, hogy
mégse vágtak. Pedig az az órja-
leves . . . Nem volt bolond ember,
aki kitalálta. No mindegy, azért
a nyugalmazott szomszédasszony
nem akarja, hogy Balogné kere­
kedjék felül.
— Pénz beszél, disznó' röfög —
módosítja hamarjában a közmon­
dást. — Mert azért a disznó az
mégse pénz.
— Nem hát — bólint Balogné.
— De kétezerhétszáz forint az m ár
pénz?
— Az már bizony pénz. Még
életembe' se láttam ennyit egy cso­
móba.
— Én már láttam — örvendezik
Balogné. — Mert annyit kaptam
zárszámadáskor egy összegben.
Huszonhét darab százast.
A szomszédasszonynak kiguvad
az a szeme. Látni az arcán, hogy
most látja azt a huszonhét darab
százast a lelki szemeivel. Amit még
nem látott.
— Volt nálunk olyan — mondja
Balogné —, aki a családjával ne­
gyedmagával dolgozott, oszt pénz­
ben meg terményben kerek húsz­
ezret kapott.
Ez már sok a szomszédasszony
nak.
— No, én megyek — morogja.
— Sok a dolgom. Az én uramat is
híjták a csoportba, de az egyebet
se tud ilyenkor, mint pipázni, meg
hümmögni. . .
Visszanéz a csoport felé, aztán
a házuk felé néz. Elindul.
sr -No — borzong meg egy kicsit
Balogné — ennek az urának a bő-
ribe se szeretnék most lenni. . .
Gergely Miklós

Öregem, csupa hármas vagyok.
Sebaj. Mondd azt, hogy tele voltál úttörő-munkával.
Jó, jó, de mit fogok mondani az év végén?
T e li V ilm o s a K ö z é r tb e n
— Maga nem kap almát! Maga lövöldözni akar rá . • •
K i t i l t j á k P á r is b ó l a S z a k s z e r v e z e t i V i l á g s z ö v e t s é g e t
— Hát maga él?
— Mi az,, hogy élek!
— Azt hallottam, hogy éhenhalt!
— És elhitte?
— Olyan szavahihető ember
mondta, hogy én most is hiszem!
— Éhenhaltam? Fekete, nézzen
ráml Hát igy néz ki egy ember,
aki éhenhalt? Nézze meg azt a
Közért kirakatot, hát lehet itt éhen-
lialni?
— Ott nincs is Közért üzlet!!
— Hogyhogy nincs?! Itt van az
orra előtt! Neonfénnyel ki is írták,
hogy Közért!
— Ott nincs kiírva semmi!
— Ne dühösítsen! ’'LEVEN
— Én csak azt mondom, amit
hallottam. Például azt is hallottam,
hogy az Atex-boltokban nem kapni
már semmi szövetet, csak fürdőtri-
de azokat is csak egylábra Pleven: Azonnal hagyja el Parist, mert ellenkező esetben. . .
Munkás: Ugyan kérem, nem félek én magától!
— Szóval nem lehet semmit kap­ Pleven: De én magától igen!
ni?! Jöjjön velem!
— Hová?
— Látja azt az Atex-boltot? so­
rolja fel, hányféle szövet van a
kirakatban!
— Ott nincs Atex-bolt!
— Nézzen kicsit jobban! Egy jól­
öltözött nő áll a kirakat előtt!
— Ott nincs jólöltözőtt nő!
— Fekete, maga csak a rémhír-
terjesztőknek hisz?
— Olyan ember mondta, hogy el
kell hinni. . .
— Hogy én meghaltam.
— Igen!
— Nézze, ha nincs megelégedve
semmivel — nekem van egy kis
összeköttetésem a túlvilágon —
menjen a pokolba!
— Nem megyek!
— Nem megy?!
— Nem, mert éh sem vagyok
itt! 1 1
— Nincs itt? Maga megbolon­
dult? Hát kié ez a kéz?
— Nem az enyém!
— Hát a feje? A K elen fö ld i T ex til k o m b in á tró l S ő t jo b b a n , s a z a n q o l c o lla l tis z ­
— Az sem az enyém! f r t ü z e m i r i p o r t u n k b a n b e s z é ltü n k a t e l t ó c s k a s á g m é ltá n k e r ü l t a lo m ­
7 /1 6 c o lo s c s a v a r e ltű n é s é rő l, a m e ly t á r b a , m é ltá n n e m é r t e m e g a s z á z a ­
— Rendben van,. de a hangját a s z ö v ö q é p e k f o n to s a l k a t r é s z e v o lt. d ik e s z te n d ő t é s a s író -rlv ó te x til­
csak hallom?! A M agyar S z a b v á n y ü g y i , In té z e t, g é p e k a S z o v je tu n ió b a n is h a s z n á lt
m in t a m in d e n f a jta c s a v a r o k b á b á ja , m e t r ik u s c s a v a r o k k a l b iz o n y á r a jó ­
— Az nem az én hangom! a z a lá b b i r a jz z a l jelzi! h o g y b á r a k e d v v e l s z ö v ik m a jd a K elen fö ld i
— Ebben igaza van. A hangja 7 /1 6 co lo s c s a v a r m e g s z ű n t, h e ly e tte T e x tilk o m b in á t k itű n ő m in ő s é g ű
•- Amerika hangja. a 12 m illim é te re s s z a b v á n y o s íto tt g y á r t m á n y a i t . L e g a lá b b is igy v é le ­
c s a v a r o k u g y a n ily e n jó l e llá tjá k a k e d n e k a m a g y a r S z a b v á n y ü g y i In­
(Mikes—Országh) te n n iv a ló k a t. té z e t d o lg o z ó i.

V orosilov m arsallt, M a g ya ro rszá g
n a g y b a rá tjá t, 70-ik szü letésn a p já n szív ­
b ő l köszö n tö tte dolgozó népünk.
4 megy az utcára és így szól: Jól be- *
A föld alatt, de a norma fölött a szuhavölgyi
bányában.
K u lá k b á n a t
— Elsők voltak a terménybeadásban, elsőnek vé­
gezték el a mélyszántást, most meg a kultúrcsoport-
juk is bekerült a kultúrverseny döntőjébe. Hát érde­
mes ilyen faluban kuláknak lenni?
Száltíkov Scsedrin é / s e n A o u / e r , A Z j u j /h aat &C o c / ó u m z o m -
( 1826 — 1889)
A csaló lapkiadó és a
könnyen hí vő olvasó
Hol volt, hol nem volt egy lap­
kiadó és hol volt, hol nem volt egy
olvasó.
01 a lapkiadó a barlangjában és
jól tudja, hogy hazudik és hazudik:
„Vigyázzatok, — azt mondja —
difteritisz pusztítja a lakosságot!”
„Esők — azt mondja — tavasz ele­
jétől nincsenek, nehogy kenyér nél­
kül maradjatok!“ „Tűzvészek dühön-
genek városokban és falvakban“.
„A kincstári és a közvagyont széj­
jellopják!“ S az olvasó olvassa és
azt hiszi, hogy a lapkiadó kinyitja a
szemét. „Ilyen nagy — azt mondja
— a sajtószabadságunk: ahova né­
zel, mindenütt vagy diftéria, vagy i
tűzvész, vagy rossz termés.“
De a dolog fejlődik. A lapkiadó j
megértette, hogy a hazugságai si­
mogatják az olvasó szívét, kezdett
még.jobban lódítani. „Nincs rniná-
lunk — azt mondja — személyes
biztonság. Olvasó' — azt mondja
— ne menj az utcára, mert lefog­
nak és börtönbe dugnak.“ És a
könnyenhívő olvasó gőgösen ki- ]
szélt a lapom a személyes bizton­
ságról!“
És dicséri a sajtószabadságot.
S olyan jó barátság támadt a
lapkiadó és az olvasó között, hogy
vízzel sem tudnád szétönteni őket.
Mennél többet hazudik a lapkiadó,
annál jobban gazdagodik s az ol­
vasó, mennél jobban becsapták, an- \
nál több ötkopejkot visz a lapnak.
Ha helyben mérik ki vagy Íja az ut­
cán át: a hazugság jövedelmez a
lapkiadónak.
— Nem volt nadrágja se és most
hogy fennhordja az orrát! Jól megy
a dolga!
Másik lapkiadók megpróbálták
az igazsággal becsapni az olvasót,
de ez csak azt mondja nekik:
Értékesebb az alacsony valónál
A hazugság felemelő szava,
így ment ez soká, amíg jó em­
berek meg nem sajnálták az olva­
sót és meg nem hívták a lapkiadót,
ezt mondván neki:
— Ki fogsz kapni szemérmetlen *
és hazug ember. Eddig a hazugság­
gal kereskedtél, ezentúl kereskedj
az igazsággal.
De a lapkiadó is únta már a ha­
zugságot Szíve az igazságot sóvá­
rogta, mit csináljon, ha az olvasó
csak a hazugságra harap? Sírt és
hazudott. Am most, hogy késsel kö­
vetelik tőle az igazságot, abba is
belemegy. Az igazság: igazság, ör­
dög vigye el. A hazugsággal két
emeletes házat szerzett, a másik
kettőt az igazsággal kell megsze­
reznie.
S elkezdi az olvasót az igazság­ /éx /
gal gyötörni. Nincs difteritisz és
pont! Nincs börtön és nincsenek bemutatja mintakollekcióját.
tűzvészek s ha Kor.otop leégett,
majd felépítik még szebbre. És a
termés, a tavaszi meleg esőktől, K u tyák , h a ta lá lk o z n a k Elbocsátások
nagyszerű lett! az irodaszem élyzetben
' És mivel ilyen sok igazat nyom­ Amerikában
tat ki a lapkiadó, már csak öt ko­
pejkát ad érte soronként. S mennél
többet adnak el belőle, annál ol­
csóbbá válik. Kiderül, hogy mind­
egy. igazság vagy hazugság, egy
az áruk, egy garas. És a lap egy­
formán érdekes.
Végül az olvasó teljesen kijóza­
nodott és mindent meglátott. Be­
ment a pékhez, ott azt mondták
neki: „Idővel olcsóbb lesz a ke­
nyér“. És a baromfi-kereskedő ezt:
„Idővel a fürj ingyen lesz!”
— És most mennyibe kerül?
— Most egy rubel húszba.
Ilyen fordulat, isten segítségével!
De egyszer nagy büszkén az* ol­
vasó kiment az utcára, Sétál-sétifi-
kát „reméli a jót és dicsőt“ s ló­
bálja a sétabotját és azt gondolja:
„Nagy az én személyes biztonsá­
gom!“ Am alig tesz néhány lépést,
„jogi tévedés” történik, lefülelik,
börtönbe ültetik. Ott üldögél egész
nap s nem eszik egy falatot se. S
amikor meg akarják vendégelni,
csak nézi-nézi az ennivalót ós azt
mondja: „Hát ilyen a mi termé­
sünk!“
S ott a börtönben difteritiszt kap.
Persze másnap a jogi tévedés ki­
derült, az olvasót kieresztették, ha­
zament és meghalt.
De a hazudós lapkiadó most is él.
A negyedik emeletes házat is föl­
építette s most estétől reggelig csak
azon töri a fejét; mivel csapja be
a könnyenhívő olvasót: hazugság­ __ Hallod, Bodri, ezek a kulákok azt mondják,
gal vagy igazsággal? unov belőlünk nem lesz szalonna. Szegény Mary, most két ember
no5 jó vicc! Belőlük tán lesz tisztességes ember? helyett dolgozik.
Fordította: Gábor Andor
 Rosszak az idege
Mac Arthur füstkarikái

h ábo r ú s u sz ít o m
FRONTJÁRÓL
i ____ __ ____1---------- 1-----

Gyerünk, ide az életükkel)

T »
Bé k é t

Gyilasz és Bevin tárgyal.

(Gyilasz a Tito jobbkeze, Bevin a Truman jobbkeze.)

A m e r ik á b a n n e m s z a b a d C h a p lin -film e k e t já ts z a n i

Húzza le a rolót, John)

Ügy is hallani őket, uram.
^ Londoni ebadták Akkor hozzon vattát a fülembe)

A z é n a p á m a t b e h ív tá k k a to n á n a k !
Az is valami? Az enyém már meg is szökött)

ISMERŐSÖK
A szerelm i postás visszatért

M in th a is m e r n é m m a g á t v a la h o n n a n .
I g e n , m á r t a l á lk o z tu n k 1940-ben
Truman: Nos, mit üzent az a drága Náci Brunhilda? (K ro k o d il, M o s z k v a )
E is e n h o w e r : C s ó k o lta tja a z e ln ö k u r a t é s a z t ü z e n i, h o g y h a jla n d ó

A ke ze s bárány
avagy
P leven N e w Y o rk b a n f isenhowe /» 'ritm u s
'h}1 n b o tn £ > Q

1**1 »M« fU f-tm

J " l “ 'VI' y v . v -n-u.

/ « * * * I I * *t **1*11* *1 * * t m
I I I fi* H »l l K i f l i i > • * i l I H f i f f i fij
r i fi nn
i l i i l f M i i i i i i M i i * M m i i r r i i , | f/ j
IlillláflíII
| u < M n < i i M í / ' i n m n ** t i n n u t f
HARo m j,
li flDt i . l t / NI OMl Gi *t i i i f t t n p j
• h u i »i m i á m « » « m i «m i* ** /
1111 i«r I» M r I»* I M* * *** i t t i t I
■y .lliltfllllim il'I'K I t U t i l

S zavazógép
im c s e lé s

A pénzt
idedobhi

T it o '

. . . sok jó nagy zsebbel, h o g y leg y en h ely a m e g ­

látogatott nyugati hadügym iniszterek szám ára.

Jól van barikám, m e g vagyok veled elégedve.

 Tervfelbontás felajánlásokat, amikor még
nincs (elbontva nálunk a
terv? Az emberek sötétben
tapogatóznak, azt se tudják,
hogy fiúk-e vagy lányok.
Tervszempontból persze.
— Hát miért nem bont­
ják fel a tervet?
— Annak megint ezer
oka van kérem. A lényeg
az, hogy engem nem érhet
szemrehányás! Lemarad­
tunk, de csupán azért, mert
nem volt felbontva a terv.
Ezt méltányolni kell kérem.
—- Nem méltányolni kell,
hanem fel kell bontani!
— Így is fel leltet fogni
kérem. Azt azonhan maga
— Mi van a felajánlá­ is elismeri, hogy tervfel­ 1 //n
sokkal? bontás nélkül nem lehet!
— Látja? Mindig ilyene­
ket kérdez.
— És maga mindig se-
Azért hát ne zsörtölődjék
velem, hanem vegye tudo­
másul, hogy itt egy visz-
te fJ * S ‘ ■
miiyeneket se feleL májor van, amit magyarul tj-Q
— Annak megvan az oka •úgy mondanak, hogy pipa I
kérem. nélkül nem lehet pipázni, •(ü Tvpfe m a c i t -
— Éspedig? tervfelbontás nélkül nem \ ía m Á X a ^ a ,_
— Erre pontosan, részle­ lehet felajánlani. Ebbe beje 7W»yr>rtn m»rinnn»w"
A kulák: Rettenetes! Megmozdult a föld, megy be a tszcs-be! tesen meg tudok felelni. kell nyugodni kérem, szem­
Annak rengeteg oka van rehányásokkal nem me­
kérem. gyünk semmire. Én se te­
Nem kezelik a jegyét végtelenül ártalmas vonásokat vesz
észre. Am baj nincs, az alak kapcsol, öt­
— Azt gondoltam én
is, hogy nem lehet véletlen,
szek szemrehányásokat sen­
kinek, elvárom, hogy ne­
ven fillér újból a kezében, sodródik ki­ hogy mindenütt hatalmas kem se tegyenek szemre­
lendülettel folynak a fel­ hányást. Engem nem érhet
felé, itt emellett az ellenőrszerűség mel­ gáncs kérem.
ajánlások, csak a mi rész­
lett a levegőt valami olyan izésnek érzi, legünk maradt le! — No és kinek kellene itt s d
olyan bűzlőnek vagy milyennek, mintha — Ezen nem lehet cso­ felbontani a tervet?
valami égne. Közben az alak magabizto­ dálkozni kérem! Hogy te­ — Nem mindegy az ké­
hessék meg az emberek a rem? Nekem ..
san gázol elsősegélynyújtásra alkalmassá
több egyént, akik elzárják a kijárat felé
vezető útját. Igen, az ajtó mögött sza­
badabb a levegő, térség van s lehetőség Q fe í$ $ c M o & ^ C R tíu u S i n u jÁMACA
ózont szívni s nem ellenőri egyéntől meg­
All egy alak a villamosban, rajta is áll­
fertőzött mikrobás párát. De a fenébe,
nak s várja a kalauznénit, hogy az el­
továbbmenni nem lehet, valami kosarak
vegye az ötven fillérjét, amiért kap
és szatyrok állják el az alak útját s köz­
majd jegyet, hogy mehessen a Macska­
ben az ellenőr egy szerencsétlen emberrel
utcába.
murizik: kérem ez a jegy már egy órája
Káláuznéni jön, megy, mondja: jegyet,
lejárt, tessék újat váltani vagy leszállni.
ahol még nem kezeltem, jegyet szíves­
A mi alakunk persze leszállna boldogan,
kedjenek . váltani, aprópénzben kérem a
de leszállási lehetősége csak a lejárt je­
jegy árát és így tovább, beleértve az —
gyűnek van s ezért inkább töprengésbe
egy kis helyet kérnéket és a köszönöm
esik és azt töprengi, hogy mit fog mon­
szépent is. Az alaknál még semmiféle
dani, ha az ellenőr érdeklődik, holmi jegy
jegy nincsen, pedig szeretné mondani,
iránt. De nem sokáig elmélkedhet, mert
hogy adjanak már neki, de érdekes, egy
már mellette fújtat a végzet, s azt fúj­
hang nem jön ki a torkából, pedig jó bő­
tatja, hogy ellenőrzésre szabad kérnem a
torka van, most azonban nem tud egy
jegyeket átadni.
szót se szólni. Tehát csak áll s nézi a
— Kérem ellenőr hajtárs, izé, tisztelet­
szomszédja fülét, szép fül, kék cimpákkal,
tel, khm, — és 'az eddig fenegyereknek
tetszetős az orra is, a haját azonban már
ismert alak céklavörös arccal, kacér vi-
nyirathatná.
gyorral sandít az ellenőrre, — egy vona­
— Ahol még nem kezeltem — csendül
lat, egy vonalat kérnék. . .
fel újra a szó és a kalauznéni olyan
— Mikor tetszett felszállni? — tiszte-
markánsan néz az alakra, hogy bárki
letlenkedik erre az ellenőr s kérdően néz
másnak megfagyna a velő a velőjében,
a kalauznénire.
de ennek nem fagy meg, hanem vissza­
— Nahát, ez gyanúsít — kap észbe a
néz energikusan, határozottan, szemének
céklavörösarcú egyén s már ugrik is, ne­
igézétes intésével jelezve, amit a kalauz­
hogy azt higyje a villamos nagyérdemű
néni akar, azt nála máskép kell akarni,
közönsége, hogy ellenőri packázásra
ö t ne fixirozzák, neki ne integessenek,
szülte őt édesmamája.
jöjjenek melléje fél lépés távolságra, ak­
— Mikor? Hogyhogy mikor? Miféle mi­
kor hajlandó pénzt adni, ötven komoly
kor? Miféle szemtelenség ezzel a mikor­
fillért s ő is megkapja a jegyet, amit már
ral? Szabályosan kérek egy vonalat s Az alkohol nem gyógyszer! M iért jó e z a szem in áriu m
olyan régen áhít. Sajna, a kalauznéni
erre maga azt mondja, hogy mikor. Hogy
csak sürgetően nézni tud s nem becsüle­
mikor szálltam föl. Jó, hogy azt nem
tesen átvenni a pénzecskét, amit tartogat
mondja, hogy a ménkű üssön a pofámba.
az alak a jegyre.
Hát ez a demokrácia?
ügy van, tartogatja, tartogatja s köz­
— Ügy van, nem úgy van, van, nincs,
ben morfondíroz:
mégis van, disznóság, nem disznóság —
— Eddig megtettem hét megállót, még
szól bele a nép egy része is a vitába.
hat, aztán leszállók, onnan már gyalog
Az alak érdeklődéssel figyeli a zene­
megyek tovább.
bonát, láthatólag tetszik neki a dolog,
T)e a javíthatatlarr kalauznő tovább
valami azonban mégsem tetszik éspedig-
beszél:
len az, hogy a szokástól eltérően neki
— Szabad kérnem a jegyeket, — hát
három forintért kell megváltani azt a
ez kibírhatatlan, gondolja alakunk —
különben ötven fillérért is kapható vonal­
ahelyett, hogy idejönne s a markába
nyomná a garasokat, állandóan szaval.
jegyet. Az alak morogva fizet, lelép s
némileg szitkozódva emleget jegyet, el­
és miért rossz ez?
Na mindegy, még három megálló, addig
lenőrt, Szent Kleofást, kalauznénit, de fő­
már csak kibírom, el is teszem azt a pár
leg a kalauznénit emlegeti, aki idejében
fillért, ne nyomja a kezemet.
nem olvasta le a homlokáról, hogy nem
üg y van, már el is tette, de mi, miféle
három forintért akarja az ötvenfilléres
új hang, borzalmas recsegő károgásthall.
vonaljegyet megváltani.
érzékeny füle? Igen, a hallócső nem té­
Nagy S. József
ved,. azt mondja, valaki:
— Jegyeket ellenőrzésre kérném át­
adni!
Az alak, aki három megálló múlva le
akar szállni, káprázó szemmel mered a
jelenségre, szívesen hinné, hogy képzelő-1
dik, ám tévedésről nincs Szó. Szabályos!
ellenőr lépett a porondra, bajusszal és' novemberben is annyian voltak, *
jelvénnyel s milyen szúrós szeme van, az: A nátha bacillus: Maga röhögni fog! ban viszont szintén tizenketten vannak,
egész emberen végtelenül ellenszenves,! Én jobban szeletem a'bort, mint maga! novemberben huszonketten v o lta k ...

e

Tudom, hogy nem fontos, talán
nem is túlérdekes. De tetszik tudni,
hogyan van a z . . . Néha az em­
bernek fúrja valami az oldalát, el­
kezd gondolkozni rajta és aztán
nem tud megszabadulni ezektől a
gondolatoktól. Különösképen így
van ezzel a humorista, aki jár-kél
az emberek között és mindenfélé­
ket észrevesz: kis és nagy dolgo­
kat. Néha egészen aprókat is, el
is hessegeti magától őket, de mé­
gis addig nyomják az oldalát, míg
ki nem mondta. Szóval, miről is
van szó?
Arról, hogy tegyük fel, egy hiva­
talos banketten ülök a terített asz­
talnál és vacsorázom. Atellenben
velem, az asztal túlsó oldalán ül
egy ötvenéves leány, akit nem is­
merek, mindössze ennyit tudok
róla. Tegyük fel, hogy én rántott
karajt eszem és a karaj sótlan. A
sótartó az ötvenéves leány előtt
van az asztalon és én el akarom
tőle kérni a sót. Hogyan szólítsam
meg?
Nem mondhatom neki azt, hogy
elvtársnö, mert hátha nem az és
ezzel a megtisztelő megszólítás­
sal nem lehet dobálózni. Nem
mondhatom, hogy asszonytárs,
mert 5 sem asszony és én sem. Azt
sem mondhatom, hogy nagyságos
asszony, mert tegyük fel. hogy
elvtársnö és akkor nem adja ide a
sót, hanem, hozzámvágja. £ s ha
kisasszonyt mondanék? Brrr! El­
gondolni is szörnyű, Beniczkyné
Bajza Lenke regényei jutnak
eszembe. De talán mondhatnám
azt. hogy szaktárs. Ez sem jó. 0
nem humorista, én nem vagyok
ötvenéves leány. Ha meg „szakit“
mondanék, pláne megsértődne. Azl
hihetni, hogy pelyhedzö szakállára
teszek célzásokat. Es mi lenne, ha
például így szólnék: „Kedves ve-
lemszembenülö, adja ide a sót."
Azt hiszem bolondnak tartana. Mi
tehát a teendőm? Még a legudva­
riasabb akkor vagyok, ha azt mon­
dom: ,J z é . . . h é ...a sót!"
Persze ez így viccnek hangzik,
holott nem az. Nézzünk szembe a
rtontt kapnak a sz e r z ő d é se s
Flanel It é s k arton
sertésh izla ló k
— Na, asszonykám, ugye érdemes volt engem m egtiizUlnü
KÁTYÚBAN
— Mozgás emberek, mozgás, miért fizetlek benneteket?
— Erőlködünk főnők űr, erőlködünk, de ahelyett, hogy a szeker
emelkedne, mi süllyedünk!
problémával, a megszólítások kö­
rül baj van. A z udvariassági for­
mák elavulóban varinak, de a
nyelvhasználat nam tartott lépést
velük. Régen a dolog igen egyszerű
volt. Vidéken mindenki, akinek jó
nadrágja volt, tekintetes úr volt.
kivéve a kimondott nagyságos
urakat. Kövér, jólöltözótt ember
nem sértődött meg. ha méltóságos
úrnak szólították, csak abban a ki­
vételes esetben, ha kegyelmes volt.
A nők kivétel nélkül nagyságos
asszonyok voltak, a csinosabbak
művésznők. A kávéházban minden
férfi doktor úr volt. a borbélynál
szerkesztő úr. Ma azonban a hely­
zet megváltozott. A rang- és cím­
kórságból kigyógyultunk, sőt a csö­
mörünk oly nagy, hogy a régi meg­
szólítások közül egyet sem akarunk
hallani. Ezzel szemben csak két
biztos bázisunk van: az elvtárs és
a szaktárs. Mit mondjak például
egy hatvanéves agronómusnak. ha
nem elvtárs? Azt mondjam, bá­
tyám? A z majdnem annyi, mintha
azt mondanám neki, hogy alázatos
fötiszteletem. Csak nem mondhatom
neki, hogy „apafej“/ De tegyük fel.
hogy már beszédbe elegyedtem vele,
hogy fog ez a beszélgetés létre­
jönni? Ha azt mondom neki, hogy
„ön, vagy ,.kegyed“ nevetségessé
teszem magam ezzel a merev,
régies megszólítással. Egy ilyen
tekintélyes embert se le nem ma­
gázhatok, se le nem tegezhetek. Ha
tehát azt akarom neki mondani,
hogy poros lett a nadrágja, ez így
fog hangzani: „Kérem szépen
poros lett a nadrág . . . mármint
nem az én nadrágom. . . hanem
hát a zé . . . annak i a nadrágja, aki
rajtam kívül még litt van a szobá­
ban és velem szemben á ll..." Ezt
persze végeredmifnyben megértené,
de egy kicsit körülményes. . . Hogy
lehetne ezen segíteni? Ehh! po­
kolba ezekkel az udvariaskodások­
kal. ezekkel a felesleges cafrangok­
kal! El velükI
Viszont: hogyan kérem el a só­
tartót egy ötvenéves lánytót?
GÁDOR BÉLA
,/0 i” t é r n i fi& tíK & m im
Angol katona: Parancsnok ur, körül vagyunk zárva, mindenütt ellenség!
Előttünk a koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek, hátunk mögött az amerikaiak!
te a á
Miért késik a vonat? tett a vonaton, megjegyeztem egy mért nem indítják már a vonatot.
pár szót a tiszt szavaiból: „Egy meglepetten azt válaszolta: „nem
(H elyzetkép bajtársam mesélte. — mondja a is tudtam; hogy még nem ment el“
a z esztergom i vonalról) liszt. —_ hogy bement az óbudai — ekkor 6zólt csak a forgalmistá-
áliomásfőnök irodájába. Az álló- nak, hogy indítson már, ,
»Megint késik a vonat, pedig másfőnök az asztalnál üK és kár- Hát csoda, ha késik a vonat?
már egy félórája el kellett volna tyázott s a katona kérdésére, hogy Kocsis János
mennie“ — hangzik idegesen a dol­
gozók panaszos felsóhajtása. így Sürgős
megy ez napról-napra ezen a vo­
nalon, minden vonat késik, sokszor Tudja ö n , hol van a Bajcsy-Zsilinszky-út 57. szám ú háza? Ott,
háromnegyed órát is. Nem ritka
eset az sem, hogy két egymásután ahol a Podmaniczky-u. m etszi a Bajcsy-Zsilinszkyt. Ebben a ház­
közlekedő vonatot összeakasztanak ban van a .M ezőgép"-Vállalat. 5 tudja ö n , hol van a z A lkotm ány­
és így együtt késik mind a kettő, utca 27. sz. ház? Legalább 200 lépéssel odébb. O tt van a P est­
azzal a különbséggel, hogy az egyik, m egyei Beruházási Vállalat.
amelyiknek 6 órakor kéne indulni, No most: korm ányzatunk elhatározta, hogy a m egyei népm ű­
az egy órát, a másik amelyiknek velési alosztályoknak motorkerékpárt bocsát rendelkezésére. E zt a
félhétkor van az indulási ideje, az Pestm egyei Beruházási bonyolította le. A gépeket a Mezőgép szá l­
félórát késik. A dolgozók már nem
tudnak az induláshoz igazodni, vak­ lította. A motorkerékpárhoz „forgalm i engedély" kell.
tában indulnak az állomásra, de itt A M ezőgép elhatározta, hogy a 12 forgalm i engedélyt eljut­
van megint a bökkenő, mert úgy­ tatja a Beruházási Vállalathoz. A z ügy sürgős volt. „Tehát" a h e­
látszik az állomásfőnökség össze­ lyett, hogy egy hivatalsegéd, vagy akár egy tisztviselő áivitu-
esküdött a dolgozók ellen; hogy Volna a z utcán a 12 forgalm i engedélyt, elővettek 12 borítékot, —
mindenképpen az utazó károsodjék, újat, — ráírták a Pestm egyei Beruházási címét és azt, hogy
másnap tehát negyedórával az in­ „Ajánlott", beletették a 12 borítékba a 12 engedélyt, beírták a 12
dulási idő előtt megy el a vonat, levelet a postakönyvbe, elvitték a postára, feladták a 12 borítékai
a dolgozó megint
mei hoppon marad,
Hónapok óta ismétlődik ez min- am elyek — 1 T /J .7 5 Ftért! — másnap m egérkeztek a z A lkotm ány
den reggel, / Lz állomásfőnökség utca 27 alá.
mitsem törődik azzal, hogy az így M egesszük a téli sapkánkat, ha ez, netrt bürokrácia! A Mezőgép
keletkezett késésekből
ki (naponta nézzen utána az ü g y n e k . . .
többszáz óra) mekkora kára szár­ Ivák Lajos, Tárnok Gyula.
mazik az államnak. Gyakran meg­
esik, hogy két ismerős találkozik
a pilisvörösvári állomáson és meg­ így csökkentik...
kérdik egymástól, „mondd, te me­
lyik vonatra vársz”, mire ezt a fe­
leletet kapja: „Én a hat óraira! És
te? „Én a félhetesre“, mondja csüg­
gedten az első. Ilyenkor aztán,
hogy a késés még be is legyen te­
tézve, félórákat állhatnak a dolgo­
zók a Buda-Császárfürdői végállo­
más pénztárai előtt igazolásra vár­
va. mert az a szokás, hogy ilyen
esetben az állomásfőnökség a dol­
gozóknak igazolást ad a vonat ké­
séséről, gondolva, hogy ezzel tel­
jesíti kötelességét. Arra azonban a
főnökség figyelme még nem ter­
jedt Iri, hogy meg kéne nézni az
egyes állomások munkáját Eszter­
gomtól Császárfürdőig, mert ha
minden állomáson csak két percet
késleltetik a vonatot, mire beér, ez
a két-két perc bizony 6okat. jelent
A napokban hallottam, amint egy
civil és egy katonatiszt beszélge-
Ludat Matyi
Főszerkesztő: GABOR ANDOR.
Felelős szerkesztő: GÁDOR BÉLA
Szerkesztő: TABi LÁSZLÓ
mattja a Szabadság Lapkiadó-
v á lla la t
Felelős kiadó: GOLACS ERNŐ-
Szerkesztőség:
Budapest, V., Alkotmány-utca 3.
Telefon: 127—750, 1 2 8 -0 3 1 .
Kiadóhivatal:
B u d a p est V ili., Blaha Lulza-tér 3.
Telefon: 143—012. 143—017.
Nyomatott
a B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a
o ffse t-k ö r fo r g ó g é p é n
V „ H o n v é d -u tc a 1 0.
Felelős nyomdavezető:
Radnóti Károly. — Ez éhenhalt Megint csökkent a munkanélküliség!
 H á t id e fig y e lj, L a c ik á m ! felejtsem, a felsőrészeket, meg a
bélést, vásznakat egy felső terem­
ben szabják, de nem azért hívják
Múlt héten kaptál tőlem egy pár felsőrésznek. Egy másik nagy te-
szép kis cipőt, amit az állami cipő- remben odafenn sok csinos, vidám
boltban vettem neked. Te ezt a ci- lányka ül. akik mindenféle gépeken
pőt azonnal felhúztad a lábadra, összetűzik a felsőrész darabjait, na-
már futballoztál is benne, már nya- gyón gyorsan, ügyesen dolgoznak,

Mindenki a fedélzetre! kon is vágtalak érte. De most nem

erről van szó, ne vágj olyan szem-
rehányá képet. Arról van szó , hogy
aki az életben kap valamit, azért
, Nahát most a felső részek és a
talpak-sarkok beömlenek egy na-
gyon-nagy terembe, ahol igen sok
fiatal munkás dolgozik, zakatol a
meg is kell dolgoznia. Te most úgy gépekkel, úgyhogy az ember saját
fogsz megdolgozni a cipődért, hogy szavát is alig hallja. Itt körbe-
rámfigyelsz és végighallgatod az megy a munka, a felsőrészbe bele­
éri történetemet arról, hogyan ké- rakják az orrmerevséget (ne szakíts
szült az a cipő, amit én vettem félbe) és a kérget. Az egészet kap-
neked. tafára húzzák és mindegyik suszter
Hát először is tudod, hogy van- ott marad a kaptafánál, mert isme-
nak marhák. Ne illetlenkedj, nem rik a közmondást. A zwickoló gé-
olyan marhákra gondolok, hanem pen beszegelik, a kalapátó gépen a
azokra, amik legelnek. Ezeket a ráncokat elsimítják, bedolgozzák a
marhákat, ha eljön az ideje, levág- bélést, behelyezik a lágyekdarabo-
ják a vágóhídon, a bőrükről leka- kai (ne szakíts kérlek félbe), aztán
parják a szőrt és aztán ezt a bőrt egy okos gép rákapcsozza a felső-
kikészítik. Hogy hogyan? Ne sza- részre a nedves talpat és egy má-
kíts mindig félbe. A bőrt gyárakban sik egyszerre csatornát vág a talp
készítik ki, de ilyen gyárban még szélén, rámát vezet rá és rá is
nem voltam, mert azt mondják, varrja, ilyen csuda gép az.
hogy ott nagyon büdös van. Hát természetesen a mángorlógép
Egyszóval, a kikészített bőrök a nedves talpat rámángolja a kap-
megérkeztek Zuglóba, az Ifjúsági tafára, az ultravörös sugarú szárító
Cipőgyárba, ahol én csütörtökön megszárítja, egy gép a talpszéleket
voltam és ahol ezt az egész dolgot lemarja, kaptafa ki, sarok rá, sze-
a saját szememmel láttam. gező gép szegezi, befestik a sarkat
A bőr a raktárba került, onnan és a talpat is ügyesen, papírgom-
pedig a stanzereibe, amit magyarul bócot dugnak bele, lemossák, kiva-
csákózónak hívnak, de így sincs salják, appretirozzák, azaz fényesí-
sokkal több értelme. Ja igen, ide tik, fűzőt raknak bele, ellenőrzik,
csak a kemény bőr kerül, amiből dobozba rakják, aztán raktárba ke-
kiszabják a talpat, sarkot, meg a rül, üzletbe, lábra,
kérget. Gépen szabják ki, úgy. Ennyi az egész. De közben per-
hogy a nagy darab bőrre rátesznek sze más szobákban ülnek flúk-tá-
egy olyan vasformát, aminek talp- nyok, akik nagy könyvekbe írnak,
formája van, de igen éles éle is van számolnak, erősen törik a fejüket-
neki. a gép rávág egy iszonyatosat Aztán vannak, akik újításokon gon-
M ik o r a z ifik ja n u á r 2 -á n á t v e t té k a g y á r a t , te m é r d e k p o r, p isz o k , k a c a t, v a c a k , h u l­ és már ki is vágta a talpat. De hát dolgodnak és mind tanulnak is
persze nemcsak csákózás van, ha- mindenfélét: hogy hogyan kell még
la d é k le p te el a te le p e t. E z e n s e g ít e n i k e lle tt s k é p ü n k a z t a f e le m e lő p illa n a to t á b r á z o lja , nem van egalizálás is, meg sirfelés jobb cipőt csinálni, és hogy hogyan
lam ik or e g y s z o m b a t i n a p o n a g y á r la p r a ja -n a g y ja , v e z e t ő j e , b e o s z t o t t j a , r o h a m m u n k á v a l és kasirozás, meg branzolnizás, de csinálta Lenin elvtárs a nagy for-
tis z tá b a t e s z i a z I fjú s á g i C ip ő g y á r a t . ne szakíts folyton félbe, ezeket radalmat, amiből a dolgozók gyá-
egyszer majd máskor külön elma- rai megszülettek, ahol a te cipőd is
gyarázom, hogy mit jelentenek. Na- készült. Érted, Lacikám? Persze,
le lk e s e d é s h e v íti. B e n n ü n k e t ö r ö m ­ a D IS Z -m u n k áró l se m m o n d h a tu n k
m el v e q y e s ö r ö m te le n s c g g e l f o g a ­ m á s t, m in t a z t, h o g y lesz, h a m a r o ­ mármost innen ezek a kivágott bő- hogy érted, okos gyerek vagy te,
d o tt, d e ta p a s z ta lv á n , h o q y se m v á l­ s a n lesz, h a lesz, re m é lh e tő le g jó rök a csiszolóba kerülnek, ahol a csak ne szakítanál folyton félbe. A
la la tv e z e tő t, se m g y e r m e k c ip ő t n e m lesz é s a k k o r m i a z t a so k jó t, am i széleket lecsiszolják, hogy pászí- sirfelést és zwickolást majd a jövő
e s z ü n k , c s a k h a m a r m e g n y u g o d o tt. lesz, s z ív e s e n m e g f o g ju k írn i.
A g y á r r a l s z e m b e n la k ik a v o lt A z ü z e m m é g tö b b s z e m p o n tb ó l L á to g a tá s u n k id e jé n m é g a p á r t- tani lehesskn. Közben, hogy el ne héten mesélem, te haszontalan.
tu la jd o n o s , a k i k ö n n y le p e tt sz e m m e l g y e r e k c ip ő b e n j á r , d e b iz to s , h o g y s z e r v e z e t se m a la k u lt m e g , m ire a
b á m u lh a tja v o lt ü z e m é t. T iz e n ö t é v e n h a rrfa ro s a n k in ö v i, h is z e n a j a n u á r la p m e g je le n ik , m á r m e g a la k u l s a
k e r e s z tü l e le q e t p e z s g ő z ö tt é s röm i- ele je i n a p i 35—40 p á r t e r m e lé s h e ­
z e tt a le s z e d e tt te jfö lb ő l, a m it a ci­ ly e tt m a m á r n a p o n ta 640 g y e r k ő c
p ő k h o z ta k ö s s z k o m f o rto s k o n y h á ­ s z á m á r a ju t lá b r a v a ló . J a n u á r b a n
s z é p s z á m ú p á r t t a g s á g n e m fo g ja n él­
k ü lifen i a s z e rv e z e ti é le te t.
A k e z d e t k e z d e té n n e m c s o d á la ­
JÓNAPOT
já ra . m é g a p ó k h á ló k k iir tá s a , a lim -lo m o k to s, h o g y tö r té n n e k k is e b b h ib á k , az
A z tá n k i a p a d t a t e j f o r r á s é s a e l t a k a r í t á s a m e lle tt e ls ő s o r b a n m u n k a ­ e red m én y ek íg y se m le k i's in y le n -
tő k é s t m a g á n z ó v á m in ő s íte tte v iss z a e r ő s z e r z é s v o lt a le g f ő b b g o n d , a d ő k , a k o n g r e s s z u s i f e la já n lá s u k b a n
a n é p i d e m o k r á c ia . A z á lla m o s ítá s le g fő b b f e la d a t. p é ld á u l v á lla ltá k , h o g y f e b r u á r 24-én
u tá n a q y e r e k e k v é g r e tö b b c ip ő h ö z Ma m á r a fe n ti g o n d tű n ő b e n v a n , a h u lla d é k a n y a g o k b ó l v a r á z s o ln a k
ju to tta k , a tő k é s p e d ig n é m ile g k i­ d e hogy te lje s g o n d ta la n s á q ne g y ö n y ö r ű s é g e s s z é p c ip ő k e t a z e g é ­
s e b b té tte l a d ta - v e tte a b a n k o t, de u r a l j a a s z ív e k e t, v a n h e ly e tte m á ­ sz e n f ia ta lk o r ú if jú s á g s z á m á r a .
ettő l n e m le tte k r o s s z a b b a k a cip ő k . s ik . E ls ő s o rb a n a s z a k s z e rv e z e ti é s a A gyár é lü z e m s z e r e tn e len n i,
A z tá n m e g e tte a z é v e k e t az id ő s D IS Z -m u n k a te r ü l e t é n v a n n é m i b a j. h o g y ez m ik o r tö r té n ik m e g , n em
fo ly ó év j a n u á r 2-tól a z á lla m o s íto tt Ille tv e n in c s is b a j, h is z e n s z a k s z e r ­ t u d ju k , h o g y m e g tö r té n ik , a b b a n b iz ­
ü z e m Ifjú s á g i C ip ő g y á r n é v e n s z ü le ­ v e z e ti b iz o tts á g m é g n in c s e n é s így to s a k v a g y u n k , s n em v itá s a z , h o g y
te tt ú jjá . S e g y p á r , c s a k lé le k b e n k o r á n ts e m le h e t a z t m o n d a n i, h o g y a g y e r m e k c ip ő k f e lle g v á ra , az Ifjú ­
ifi b á c s i é s n é n i m a r a d t az ü z e m b e n az ü . B .-titk á r ro s s z u l d o lg o z ik v a g y sá g i C ip ő g y á r h a m a r o s a n k in ö v i a
ta p a s z ta la tá ta d á s ra , úqy is, m in t a te rm e lé s i f e le lő s m e g s ü th e ti tu d o ­ m a g a g y e r m e k c ip ő jé t s a c s e c s e m ő k
tis z te le tb e li ifi. m á n y á t. V is z o n t D IS Z -titk á r m á r v a n , is n y u g o d ta n n ö v ö g e th e tn e k , m ire
M aqa a v á lla la tv e z e tő e g y 18 é v e s e g y n a g y o n o k o s, le lk e s ifjú s a z a k ­ e l h a g y já k a p e le n k a k o r t, lesz cip ő ,
k is lá n y , h a lla tla n u l a g ilis s b á r c s a k tív á k ö sszeszed ése, k ib á n y á s z á s a , s z a n d á l s m in d e n , a m i Jó lesik a g y e r ­
e g y s z ív e v a n , a z t a z ü z e m ir á n ti n e g v á la s z tá s a f o ly a m a tb a n v a n . íg y m e k lá b n a k .

Liegifijabbak a cipőgyárban

Bering művezető elvtárs egy a néhány öreg közül. A néha elkéső

álomszuszék ifiket kedves közvetlenséggel reggelente némi intelemmel
köszönti:
— Jónapot fiatalúr, végre felébredtünk, jónapot.
Bering elvtárs reggeli jónapotja a legritkább esetben téveszti el
hatását és az egyszer jónapottal tisztelt ifi azontúl megelégszik a jó-
reggelttel is.

S zív k ü ld i s z ív n e k s zív e se n Csak k ét ifi-lány

nem tagja a D ISZ-nek

E g y le g ifija b b : B á c s i kéretni, h á n y é v e s k o r ig v e s z n e k föl a g y á r b a ?

B á c s i: H u s z o n n y o lc é v a k o r h a tá r ,
Fodor DISZ-titkár: Hát ti mire
L e g ifija b b : A k k o r n in c s b a j, m e r t m i c s a k k é t é v e s e k v a g y u n k . vártok? Miért nem léptek be a
DISZ-be?
A két ifi-lány: Gondolkodási időt
A remekül főző szakácsnőnek a kérünk,
hálás dolgozók a helyi szív küldin Fodor: Csak vigyázzatok, mert ha
‘fe tisS * -- tiutat/PMyifaz TRŰUUUSMEMÉBLN keresztül hanglemezzel tolmácsol- sokat gondolkoztok, túlestek a kor-
ják telt gyomruk örömét. határon.
fillér
70

Id eg es k u lá k o k
— Pszt! M eg ne szólaljon, Zsíros úc.
— Mért ne?
— Mert aki csak megszólal, az mind a téeszcsék gyarapodásáról beszél!

KRUPP: Nézd, mennyire szeretnek minket, noha csak a fél-Londont
mennyire szeretnének, ha az egészet lebombáztuk volna!
y /A v $ c fiw iM
m s tfm
Amikor Torma Mihály befejezte
drámáját, még nem sejtette, hogy
az igazi nehézségek csak ezután
kezdődnek. Valósággal lángolt a
dráma. A sovány fiatalember arca
kipirult, amikor újra és újra végig­
olvasta művét. A cselekménynek
nemcsak tanúja, hanem tevékeny
résztvevője is volt.
A kéziratot abba a színházba
vitte el, amelynek az igazgatója
éppen az elmúlt héten jelentetett
meg keserű nyilatkozatot arról,
hogy az írók nem írnak, nincsenek
kellő számmal magyar darabok,
lámpással keresik a magyar szerző­
ket. Magam megyek a lámpás elé,
gondolta Torma, miközben a kéz­
iratcsomaggal a hóna alatt a szín
ház felé ballagott. Sajnos, éppen
rosszkor ment. Az egyik drama­
turg beteg volt, a másik alkotási
szabadságát töltötte Sárospatakon,
az igazgató pedig éppen értekez­
leten volt. Azt mondták neki, hogy
próbálja meg a következő hét vé-
gefelé a déli órákban. Számos si­
kertelen kísérlet után végül is dia­
dalmaskodott Torma makacssága,
s alig egy hónap múlva beszélni
tudott az egyik dramaturggal.
4 .d id h 4 fy f f /
'ty*0< IU W ±lf
KRUPP: Folytatjuk!
— Mindenesetre hagyja itt a da­
rabot — mondta a dramaturg, egy
nagyon sovány, kopaszodó, szem­
üveges férfi, aki úgyszólván alig
tért el tattól az elképzeléstől, ame­
lyet általában a dramaturgról al­
kotunk.
— Hogy-hogy mindenesetre? —
kérdezte Torma, mert nem találta
egészen helyénvalónak ezt a kife­
jezést.
— Tudniillik egy kicsit el va­
gyunk halmozva kéziratokkal. Es
készülünk a következő darabra.
— Igen? Azt ki írta?
— Én. Látja, nem írnak a
magyar írók, mi vagyunk kény­
telenek megmenteni a színházi kul-
túrforradalom ránk eső szakaszát
Ezért mondtam, hogy mindenesetre
hagyja itt a darabot.
— És mikor olvassa el?
— Sajnos, nem tudok biztosat
mondani. Milyen hónap van most?
Várjunk csak. . . majd értesítjük.
Hosszú, idegőrlő hetek után
Torma egy napon megint ott ült
a kis szobában, négyszemközt a
dramaturggal. Izgatottan várta,
hogy mi lesz a véleménye a da­
rabról. Az csendben lapozgatott,
bólogatott, majd nagyot sóhajtott.
— Hát igen — mondta — az
eleje ügyes. Sajnos, a második
felvonásán érezhetően csökken a
feszültség.
V
bombáztuk le. Hát még
-Q
— Ah, Krupp úr! Örülök, hogy megint felvehetjük a régi kellemes
üzleti kapcsolatunkat!
EBBEN
A CELLÁBAN
RABOSKODOTT
KRUPP
m ode/
7
MSSO
— Tisztelegj!
Torma megdöbbent. A dramaturg rázta a feiét. lön világ. Na aztán nem beszél­
— Amikor az áruló jobboldali — Sajnos, nem hihetők. Látszik, tünk még Kormosról. Nincs meg-
szoc. dem. művezetőt leleplezik, hogy a szerző nem ismeri ezt a motiválva, hogy miért adja át a
hogy kapcsolatban áll egy amerikai világot. munkamódszerét.
kémszervezettel? Torma elmosolyodott. — Hogyhogy nincs megmotivál­
— Arról a gyárról írtam, amely­ va? Hát amikor kitüntetést kap és
— Igen. A néző itt lélektani ki­ a párttitkár éppen azzal támaszt
robbanást vár. És ehelyett a téma ben egy féléve magam is dolgoz­ benne lelkiismeretfurdalást, hogy
politikai síkra hanyatlik. Pedig a tam. Marós Voltam, a sztálini mű­ az ünnepségen kiemeli, hogy Kor­
néző érez a művezető figurájában szakban négyszázhatvanöt százalé­ mos átadja a munkamódszereit.
valami fojtott tudatalatti szekszuá- kot teljesítettem. Hat évig dolgoz­ Hiszen Kormos szégyenkezik, ön­
lis feszültséget, hiszen ez egyszer tam abban a gyárban. Amit meg­ bírálatot gyakorol. Úgy érzi, hogy
nyíltan ki is robban belőle, ami­ írtam, nagyjából meg is történt. érdemtelenül tüntették ki.
kor a műhelyben szikra pattan a — Ez a baj! -s- mondta a dra­
maturg fölényesen mosolyogva. — Hosszú szünet következett. Torma
fülébe. De maga az érzés nincs elkeseredetten ült a kopott szín­
mélyen kianalizálva. Nem tudom, Látja, ez az! Nem tudja elfogulat­ házi szobában. Végül megszólalt:
érti-e, mire gondolok. lanul, tárgyilagosan nézni az alak­
jait. Aztán hiányzik az ön darab­ — Mégis mit tanácsol? írjam át
— D ehát. . . — Torma egészen jából a szerelmi kérdés is. az egészet?
zavarban volt. — Úgy gondolom,
— Hát Mária és a szervezőtit­ A dramaturg vállat vont.
a párttitkár helyesen járt 'el, ami­ kár? — Igazán nem akarom befolyá­
kor leleplezte.
— Túlságosan egyszerű az egész. solni. A témából esetleg egy tö­
— Látja, éppen ebben téved. A Tiszta, világos, átlátszó. Semmi megdalt lehetne csinálni, abbart
párttitkárnak szerény véleményem vérbő, egészséges aberráció. Itt nagy kereslet v a n . . . A darabból
szerint éppen ezzel a fojtottsággal van például az a jelenet, amikor a kétségtelenül kidomborodik a ter­
kellett volna foglalkoznia. Ez em művezető szerelmet vall Máriának melés fontossága. Látszik, hogy a
béri dolog, egy emberről van szó. és kéri, hogy lopja el a rajzokat. szerző ezt őszintén érzi. Éppen
Hiszen a legfőbb érték az ember. Amikor Mária fojtogatni kezdi a ezért nem is értem, hogy egy ilyen
Ezzel egy kis vonalat is vihetne művezetőt, nem domborodik ki kiváló szakmunkás miért hagyta
bele. Egyik ember olyan, mint a eléggé, hogy tulajdonképpen ő is ott az üzemét. Mit is mondott,
másik, bár a bőre barna, Vagy szereti, csak éppen gyanakszik. Ezt mennyit teljesített a sztálini müv,
sárga. Kell az ilyesmi ma, tudom a viszonyt jobban ki kellene mé­ szakban?. . . Szóval, ahogy gon­
én azt. Éppen ez hiányzik a da­ lyíteni. Itt van aztán a portás dolja . . .
rabból. alakja. Nem elég egyéni. Olyan Torma egyenesen hazament. Ki­
‘Az író nagyot lélekzett. Véde­ portás, mint a többi. Pedig jól tud­ nyitotta a kályha ajtaját és a kéz­
kezni kezdett. juk, hogy nem minden portás egy­ iratot bedobta a tűzbe.1 Valósággal
— De a daralj szelleme. . . a fi- ‘ forma. Milyen izgatóan más és lángolt a dráma.
gurák . . . Mégis mai em berek... más minden portás — egy-egy kü­ F.L.
 /oJA í-a :
/ t
Q. 0 ^ *' •
‘H / r
(Autóbuszon.) Válságos perceket éltem át, amíg
Vagy négy hete lehet, hogy az végül sikerült a boszorkányt a ke­
1-es autóbuszon nehéz helyzetbe mencébe taszítanom.
került egy hölgy. Vonaljegyet kért (Orvosnál.)
s aztán kiderült, hogy otthon hagyta — Kérlek — meséli a barátom
a pénztárcáját. Néhány pillanatig — mindig felháborít, milyen termé­
riadtan és tanácstalanul nézett kö- szetesnek veszik egyesek, hogy or­
! rül, aztán felkelt, hogy leszáll. Nem vos- vagy ügyvéd-barátjuktól in­
tudtam tovább nézni a vergődését: gyen tanácsot kérjenek. Hogy egy
— Asszonyom — mondtam —, cipész-barátomtól ingyen kérjek ci­
engedje meg, hogy kölcsönözzek pőt, az elképzelhetetlen. De at or­
egy forintot önnek. vost, akinek a tudása ugyanolyan
Es mutattam' a forintot, hogy anyaga, mint cipésznek a bőr, gát­
lássa: nem csak a szavak -embere lás nélkül igénybeveszik egyesek.
vagyok. A feleségem például panaszkodott
A hölgy mélyen elpirult, s szem- a fülére s elment egy régi bará­
melláthátóan vívódott. így őrlődött tomhoz, aki fülorvos. A barátom
néhány másodpercig, a nyomor és megvizsgálta, receptet írt s hallom
büszkeség malomkövei között. Lel­ a feleségemtől, hogy nem akart el­
kiválságán végülis úgy segítettem fogadni honoráriumot. Mondtam az
át, hogy a forintot egyenesen a asszonynak: ez így nincs rendben,
kalauznak adtam át. A hölgy ek­ küldd el a vizitért járó összeget
kor táskájából noteszt vett elő, s neki. Jól van — mondja erre a
közölte, hogy nevem és címem fel­ feleségem — igazad van, elküldök
írja, mert a forintot postán elkül­ neki negyven forintot, ennyi egy
deni feltett szándéka. Nem lévén vizit ára a Lajosnál» Persze mond­
ceruzája, elkérte a ceruzámat, be- tam az asszonynak: harminc is
mondtam a kért adatokat s azzal elég lesz annak a rablónak.
továbbutaztunk.
Mindennek — mint mondtam — (Szerkesztősé gben.)
négy hete. Azóta várom a külde­ Rokonszenves, nyílt tekintetű fia­
ményt. Nem a forintot, mert az talember keresett fel a napokban.
nem bosszant. Hanem a csavaros — Egy humoreszket írtam —
ceruzámat, amit elfelejtett vissza­ mondta — legyen szíves olvassa el,
adni. és bírálja meg .
Azzal ideadott egy kétoldalnyi
(Borbélynál.)
kéziratot.
Amikor a borbélyműhelybe be­ — Kérem, — mondtam, amikor
léptem, a borbélymester éppen me­ a végére értem —, egyenesen és
sélt a hároméves kisfiának, akit az kertelés nélkül megmondom, hogy
ölében tartott. Jöttömre letette a ön nem humorista és valószínűnek
gyereket, s velem kezdett foglal­ tartom, hogy sohasem is lesz az.
kozni, de engedélyt kért, hogy a Bizonyára belátja, hogy helyesebb
mesét folytathassa, mert a felesége ezt így nyersen megmondanom,
a csarnokba ment és a gyerek semhogy áltassam.
azonnal bőg, ha nem hall mesét. Az ifjú felkelt helyéről és eltette
Az engedélyt megadtam, s a bor­ az irományt.
bély, miközben szappanozott, foly­ — Egyezik a véleményünk —
tatta a mesét, amelynek még az mondta. — Kísérletképpen írtam
elején tartott. Jancsi és Juliska tör­ ezt a dolgot, tudom, hogy rossz,
ténetét adta elő. A gyerek és én de a családom erősködött, hogy
tágranyilt szemmel hallgattuk. Sem­ tehetséges vagyok. Nincs igazuk,
mi baj sem lett volna, ha nem ép­ ügye?
pen annál a résznél kezdi fenni a — Határozottan nincs.
borotváját, amikor a boszorka ké­ — Köszönöm. Ön visszaadta a
szül levágni a kövérre hízott Jan­ hitemet az ítélőképességemben.
csit. Azzal elment. A „jobbik én“ : Gyere haza öregem , olvasd át a holnapi szeminárium anyagát!

Felsőkőaljai disznósajt
TrvmoA*
Z v e rq t-T o h o n y a D öm e le lk e n d e z v e
k é r d e z te :
— A k a r s z k o lb á s z t?
— H a a k a r o k , b e m e g y e k a Kö­
z é rtb e é s v eszek .
E lm o s o ly o d o tt:
/íc-A-eoo-w, — J ó v ic c , a K ö z é rtn é l n e m á r u l ­
já k B a b u c s á k n é k o lb á s z á t.
— KI a z a B a b u c s á k n é ?
— E q y f ő n y e re m é n y ! F e ls ö k ő a ljá ­
ASZOVJET VÁLASZJEGYZÉK ró i jö n m in d e n p é n te k e n , f a lu s i k o l­
b á s z t é s d is z n ó s a jto t h o z . O ly an k o l­
— Mondja kedves Szovjet Unió, hajlandó velünk b á s z , h o q y c s a k n n a l E s a d is z n ó ­
s a jt, a z cccc!
a békéről tárgyalni? M o n d ta m Z v e rq l-T o h o n y á n a k , h o q y
— Igen. h a n p a é s c c c , a k k o r k ü ld je b e
— Puff neki, most megint m egjártuk. .. h o z z á m is B a b u c s á k n é t.
R u h á b ó l s z e d te e ló a k o lb á s z t é s
a d is z n ó s a jto t. A n e m p a ty o la tf e h é r
r u h á t a z z a l e lle n s ú ly o z ta , h o q y sz á z
s z á z a lé k k a l d rág áb b an a d ta a
d is z n ó s á q o k a t, m in t a K ö zért. Ké­
s ő b b e ld ic s e k e d te m F r u c s á k n a k B abu-
c s á k n é v a l. S zó n é k ü l e lő v e tt a z s e ­
b é b ő l tíz d e k a k o lb á s z t é s tíz d e k a
d is z n ó s a jto t. P o n to s a n o ly a n v o lt,
m in t B a b u c s á k n é á r u j a , a z z a l a kü-
lö n b s é q q e l, h o q y a f e lé b e k e r ü lt. Na
m e q á llj B a b u c s á k n é — d ü h ö n q te m
m ag am b an — csak q y ere m ég eg y ­
s z e r a d is z n ó s a jtta l! J ö t t ! . . . G ú n y o ­
s a n k é r d e z te m tő le :
— Hol v e tte a z á r u t?
— M ic so d a k é r d é s ? A K ö z é rtb e n .
E lh ü lte m . M e g k é rd e z te m tű le , h o q y
m i é r t c s a p ta b e Z w e n q l-T o h o n y át?
És h o q y m é r t m o n d ta n é k i, h o q y az
á r u t F e ls ű k ű a ljá ró l h o z ta .
— N em m o n d ta m k é r e m . A z a
p e m z lik a la p o s e m b e r m e g k é r d e z te ,
h o q y h o v á v a ló v a q y o k . M o n d ta m ,
h q y B a b u c s á k n é n a k h ív n a k é s Felső-
k ő a ljá r ó l Jö tte m . A zt k é r d e z te
n in c s -e v a la m i fin o m d is z n ó s ^ q a
k o s a r a m b a n . M o n d ta m , v a n . A z a
p e m z lik a la p o s r ö q tö n m e q a k a r t a
v e n n i a d is z n ó s a jto t. G o n d o lta m , h a
m ár m in d e n á r o n b o lo n d o t c s in á l
m a q á b ó l, k e r e s e k r a j t a . A z tá n e lk ü l­
d ö t t e n q e m id e Is.
A fe ls ő k ő a lja i a s s z o n y a m a g y a ­
r á z a t u tá n e lő v e tt e q y v a s a ló t a k o ­
s a r á b ó l é s m e g k é r d e z te :
— N em a k a r j a m e g v e n n i e z t a
v a s a ló t? M ost v á s á r o lta m a V as- és
E d é n y b o ltb a n 8 0 f o r i n t é r t , s z á z h a t­
v a n é rt odaadom m agának.
(sti?

3
Kisvasút, nagyvasul Legutóbb is mi esett egy kétlaki- P ap írt' oszt a teremben a nép­ már a hegyem — Allát kapargatja Támadt olyan hahota, zengeti a
val? — nevelő. — Papír mellé jótanács, in­ és ötletet kutat. — Borostás az terem. — így állt bosszút a lógás
gyen jár az is: — Felajánlás jó álla,. . . ez mutat kiutat! szegény emberen.
Megfogta a komája, mikor elinal. Hánys'zor szólt a főnöke: Kartárs Azóta már tanul ám! Olvas lapo­
— Hej, kartársam, gyere csak, fe­ legyen, nem pedig hamis! — Ki-ki
csupa síőr! — Szolgálatba így jön kat. — Egy-két kartársat ma már
leletet adj! — Felajánlás folyik itt. olyat vállaljon, amit teljesít — Ha
konkrét a vállalás, - a siker teljes el? Borostás a bőr? . . . — te is hagyogat. Lassan gyűlt be a
Le te se maradj. — itt. Felajánlást írja már elgondolko­ motor, no, de fő, hogy ég.
Felajánlás? . . . Mi is az? Kar­ . . . A kartárs, ki sohse járt érte: zom — „Vállalom, hogy ezutár. Így születik néha a 120 száza­
társ feje fő. — kezleten, — a papírral áll, akár sza­ borotválkozom!" lék!
••
A h o l la n d ip a r h a d i t e r m e l é s r e á l l á t Ö tórai tea W ashingtonban
Egyszer volt egy kisvasút, (ma
is meglevő), — s máig mit sem vál­
tozott. Ez a meglepő. — Gazda­
sági kisvasút volt az illető. —
Változástól, ejnye, no, tán meg­
ijed ő? —
33 kilométernyi az egész, — s 28
megállóhely van. (Megáll az ész!)
— 28-ból 14 kuták-állomás. — Nem
jár ezért dicséret. De: tán áldo­
más?
Téeszcsénél meg nem áll ez a
kisvonat. — Téeszcséből nem szedi
a diákokat. — De a kulákgyerekért
bezzeg bepöfög, — viszi iskolába,
hogy hadd érjen a tök. —
Panaszkodik a csoport: ejnye,
kisvasút! — Amit teszel, igazán
nem szép. Bíz az rút. — Meghall­
gatja a panaszt, meg bizony a
MÁV. — Indul is egy bizottság,
nem számít a táv. — 20 szakértő
járja be a kis vonalat. — 20 no­
teszbe iratik csudasok adat. —
Mindenikből akta lesz, s akta-tola­
tás. — S mégse lett a kisvasút be­
osztása más! — — Ezek kérem már az újtípusú eidami sajtok.
Mit lehetne tenni itt? Nagyon
egyszerű. — Szűnjék meg a tola­ Akkor vigye vissza, India ellenünk szavazott az ENSZ-ben.
tás, induljon a mű! — Nyílt a pá­
lya, tettet vár: tettek mezeje.
Vasútügyről lévén szó, több gőz
kell bele!
c z é jf ó l- s z á jir á f
Nagyvasúti szolgálat sokrétű, az
ám. — Vezetőt vár a vonat, fűtőt
a kazán. — Forgalmistát a tárcsa,
távírászt a gép. — Saru-rakó,
pálya-őr a vasúti nép. — Sokféle
K ö z t akadt ott olyan is, aki, — ha
tanulni kéne, hát, nyomban kétlaki
— Sajtó-napról kimarad, (böllér-
kedni megy). — Az oktatás: Moha­
med, ő pedig: a hegy. — Olvasó­
kör? Az eset dettó analóg. — Vas­
úti, ha teheti, sebten hazalóg. — S
ha egy értekezleten végül ott ra­
gad, — furcsa az a felelet, mit tu­
datlan ad. —

T
 :«S
Új proccdlvat Amerikában C firan e i a o r i m y Im n

(Beszélgetés egy gyárban.)

— És ez itt egy eredeti Var
Gogh. A férjem sajátkezűleg sze­ szerénység!
rezte még 1945-ben, egy müncheni
múzeumból. . .
Lehet alkudni velük
- N y u g o d jé k m eg,
n e m f o g ju k a g y o n v e r n i, h a e lm e g y
K o re á b a , á g y ú tö lte lé k n e k . .
— Érdekes ember ez a Szabó szaki. Azt kérdem
tőle az előbb: A maguk részlegében hogyan áll a
verseny? Erre elpirult és csak annyit mondott: Hogy
hogyan áll? Aztár. gyorsan másról kezdett beszélni,
de látszott az arcán, hogy zavarban van. Biztosra
veszem, hogy ő az első, csak szerénységből nem
akarta megmondani. . .
— Én éppen ellenkezőleg, azt hiszem, hogy nagyon
le van maradva Szabó szaki, azért nem akar róla
beszélni. Nem szerénység ez, hanem szégyenérzet.
Ismerem az ilyesmit.
— Várjatok csak, én azt hiszem, egyikőtöknek
sincs igaza. Mért? Mert éz a Szabó szaki olyan be­
csületes ember, öntudatos is, ha a végén kullogna,
azt megmondaná. De azt is megmondaná, hogyha ő
lenne az első, mert öntudatos emberben nincs ál
— Hát akkor?
— Pont a középen lehet, ez az, amivel egy ilyen
ember nem dicsekszik, megvárja, amíg kialakul a
dolog, amíg felküzdi magát az őt megillető helyre,
...
bízzátok csak rá . . .
— Mind a hárman tévedtek! Szabó biztosan azért
nem mondott semmit, mert nem akarta az irigysége­
teket felkelteni! Legalább háromszáz százaléknál
tarthat már, ismerem én jól, talpraesett gyerek az!
— Ugyan kérem, mi az hogy háromszáz százalék?
Szabó meg a háromszáz százalék! Majd éppen 5 . . .
Nyolcvan alatt van az ipse, meg merek esküdni rá!
— Háromszáz! Nem akart dicsekedni!
— Nyolcvan! Szégyelte magát!
— Valahol a középen! Százharminc-száznegyven!
Azért nem akart beszélni!
Kinek volt igaza?
Egyiknek sem. ő k még ma sem tudják, de én
már tudom: Szabó szaki egyszerűen azért nem
beszélt a műhelye versenyeredményéről, meri ő
sem tudta, ugyanis az ő műhelyrészlegükben el­
hanyagolták a versenytáblát és így nem volt
m eg á versenynek a nyilvánossága.
H ogy Szabó szakinak dicsekednivalója, vagy
— Magukat betiltjuk, mert úgy értesülünk, hogy veszélyeztetik
b a r á to m , szégyenkeznivalója volt-e, azt ilyenformán nem a francia nép békéjét.
tudom, de hogy a versenyfelelősüknek ilyen­ — Ki mondta ezt maguknak?
formán nem volt dicsekednivalója. azt tudom. — Eisenhower. És 5 csak tudja, mert ő a háborút szervezi!

2-es villamos építkezésénél

K ét fontos kérdés
Az utasok egy newyorki pályaudvaron, meg­
szólítanak egy sztrájkoló vasutast.
— Maguk miért nem akarják, hogy menjen
a vonat? — kérdik tőle
— Mert mi — feleli a vasutas — azt akarjuk,
hogy a Truman menjen

Ludas Matyi azt Qzenl

KONGRESSZUSI
FELAJÁNLÁSOK:
Jío u flj 3 rM t
5crOi.y<si*u>1
ífu J-a , f á t
Truman: Megjöttél, Dwight?
Eisenhower: Megjöttem, Harry.
Truman;. Eredmény?
Eisenhower: Veszteségeink cseké­
lyek.
Truman: Emberben?
Elsenhower: Nem. Sapkában. Rómá
ban leverték a sapkát a fejemről
De volt tartalék. Az ellenség ez­
zel szemben több halottat vesz­
tett.
Truman: Melyik ellenség?
Eisenhower: Az olasz.
Truman: Dehiszen az olaszok a
szövetségeseink.
Eisenhower: Hát akkor a szövetsé­
ges ellenség. Párisban azonban
m a r is rengeteg foglyot ejtettünk.
Truman: Brávó! Te meg a szárny­
segéded?
K ülönös e s e t a M a rx -té re n Eisenhower: Nem. A segédcsapa
taink. A párisi rendőrség. AVi
csoda hősök! Félelem nélkül áll­
tak szemben a munkásokkal, pe­
dig egy szál fegyver nem sok
annyi nem volt a kezükben.
Truman: A rendőröknek?
Eisenhower: Nem. A munkásoknak.
m déqíS venelégi 6 Tiuman: Eszerint az európai utadat!
nyugodtan nevezhetjük diadalút-
nak.
Eisenhower: Miért ne nevezhet
nénk? Amennyi költségünk arra
van... Tulajdonképpen az is
vol t . . . Diadalét. . . Igazi diadal­
é t . . . Csodálatos v o l t . . . Csak
, egy kérésem van, Harry . . .
Truman: Éspedig, Dwight?
Eisehower: Hogy legközelebb menj
te, te mégse vagy olyan feltűnő
jelenség.
V. H e n r ik , D o h á n y -u . H u szo n -
k lle n c s z a k a s z o s v e r s é t, m e ly b e n c s a k
. e " b e tű s s z a v a k a t h a s z n á l t fel. e l­
is m e r é s s e l o lv a s tu k . V é g te le n t ü r e ­
le m m e l k é s z ü lt m u n k a , d e e z m é g
k e v é s a h h o z , h o g y la p u n k b a n k ö z ö l­
jü k ü d v ö z le t.
Z. Is tv á n , T ls z a k é c s k e . Kis í r á s a i ­
n a k e g y ik é t k ö z ö ln i fo g ju k .
H. S á n d o r , T ű z o ltó -u tc a . A Jó s z ó ­
j á t é k n e m r o s s z , d e a r o s s z s z ó já ­
té k n e m Jó.
H. Á r p á d , T a ta b á n y a . R a jz ö tle te
v é g te le n ü l b o n y o lu lt, u g y a n e z t a t a r ­
ta lm a t m l m á r s o k s z o r m e g ra jz d l-
tu k é r th e tő b b e n .
A lfa, A v e r s e k , a m e ly e k e t m e g ­
k ü ld ö tt n e k ü n k , s z é p e k , h e ly e n k é n t
v a ló b a n d r á m a ia k , d e m i c s a k v id á m
v e r s e t k ö z lü n k . H a e z a ló l k iv é te lt
te s z ü n k , a k k o r a kom oLy v e r s n e k
Id ő s z e r ű n e k k e ll le n n ie .
K. A lfo n z d iá k . K é z ira ta h u m o -
r e s z k n e k g y e n g e , d e ig a z tö r té n e t ­
n e k ta n u ls á g o s .
Sz. T ó th M ih ály , O r o s h á z a . V e rs e
ü g y e s é s c s a k e g y a r a s z n y iv a l m a ­
r a d a l a tta a k ö z ö lh e tő s é g m é r té k é ­
n e k . R e m é ljü k , le g k ö z e le b b i k é z ir a ta
m á r e g y a r a s s z a l f ö lö tte lesz. í r á ­
s a i t m á s k o r Is s z ív e s e n o lv a s s u k .
B. Z o ltán . V as m e q y e . ö n m e g ­
k ü ld i n e k ü n k a „V as m e g y e " e g y ik
c ik k é t, h o g y k ö z ö ljü k le. N em tu d n a
I n k á b b v a la m i e r e d e t i t k ü ld e n i?
N. L ászló , G ö d ö llő . V e rs é n é l m á r
o lv a s tu n k j o b b a t Is, r o s s z a b b a t Is.
De ily e n t m é g n e m . N em k ö z ö lh e tő .
L. S á n d o r , B u d a k e s z i. „M eg y a z
e m ir " c ím ű v e r s e te h e ts é g e t á r ü l el,
d e a k ö z ö lh e tő s é g e t n e m é r i el.
T. J á n o s n é p n e v e lő . V ic c e s e b b , d e
le g a lá b b is ú j s z e r ű b b ö tle te k e t v á ­
r u n k . Ü d v ö zlet.
P . Is tv á n , B p. A z e s e t f á jd a lm a s ,
d e fá jd a lo m n e m e lé g m u la ts á g o s .
N. I s tv á n , M isk o lc. S z é p , ő s z in te
v e r s . A z t a já n lju k , h o g y k ü ld je el
e g y n a p ila p n a k v a g y fo ly ó ir a tn a k ,
m iv el m l c s a k h u m o r o s -vagy s z a t i ­
r i k u s v e r s e k e t k ö z lü n k .
B. Im re honvéd, K e c s k e m é t.
A v e r s e k k e d v e s e k , m u la ts á g o s a k ,
d e a té m á ju k n e m m e g fe le lő . P r ó ­
b á lk o z z é k p o litik a i té m á k k a l.
Nem k ö z ö lh e tő k : K. G y ö rg y , B é­
k é s c s a b a , P . T a m á s, B p., M. L ászló .
T. G. M u re s , V. F e r e n c , B u d a ö rs ,
J á n o s b á c s i, F. L. R ö szk e.

M e r r e v a n k é r e m a K lo tild -u tca ?
 — Mondd, szaki, ki az a Speidel meg az a Housinger? Olvas­
tam valahol a nevüket, de nem tudok rájönni, hogy kik azok. •
— Két náci tábornok.
— Aha. Biztosan a tárgyalásukat olvastam. Mennyire ítél­
ték őket?
— Egy percre se. Nem is volt tárgyalásuk.
— Hát akkor hogy kerüínek az újságba?
— Hát hogy kerülhet két náci tábornok az újságba? Eisen­
hower meghívta őket Párisba katonai értekezletre.
— És mit szólnak hozzá a franciák?
— Biztosan örülnek neki, hogy Eisenhower csak két náci tábor­
nokot- hívott meg. Behívhatta volna mindjárt az egész náci had­
sereget, de azzal még úgyiátszik vár.
— No ez a két tábornok okosabb, mint Hitler volt!
— Miért?
— Mert az a szamár Hitler a náci hadsereggel akarta Francia-
országot leigázni, ahelyett, hogy egyszerűen szólt volna Eisen-
howernek .. .

Csongrádra m ennek a legifjabbak

A váltóőr; Erre az útra én nem váltok át!

F ejérm eg yei
g y ó g y s z e r t á r a k Á . V.
Minden tisztességes ember őrül­
tön örült, mikor a patikákat álla
Arccal a könyvnek! mositották. Hogyne, mikor ez a
gyógyszer-panamák és a gyógy­
Darvas József és Révai József, a magyar kultúra miniszterei, szeruzsora végét jelentette és vé­
félreverték a harangot, hogy az iskolákban a gyerekek térjenek vissza get vetett a patikus-családok okve-
a tanuláshoz és a tanerők a tanítás mellé. Beszédeikből kiderült, hogy tetlen megvagyonosodásának, amely­
a középiskolák tanulmányi erédményei nem fényesek s hogy a DISZ nek feltétlenül be kellett következ­
az iskolákban nem áll a helyzet magaslatán. Es mind a ketten aláhúz­ nie, akár meggyógyultak az orvos­
ták, hogy az ötéves tervre nézve nem lényegtelen, hogy az ifjúság és ságoktól a betegek, akár nem.
tanársága az iskolában a tananyaggal vagy „társadalmi munkával" Persze, az átvett patikákat szo­
foglalkozik főkénI - cialista okossággal kellene kezelni
Azóta — nyilván — sok minden történt. Tudjuk, hogy u DISZ és rendben tartani. Nem volna sza­
központi vezetőségének iskolai osztálya közelről megvizsgálta a beteg bad olyan hibáknak lenni, mint a
kérdéseket s az eredményeket egy négyoldalú följegyzésben foglalta fejérmegyei államosított gyógy­
össze, amelynek nem minden adata alkalmas arra, hogy az olvasó szertáraknál, ahol a vizsgálat kide­
szívét földerítse. így az ember kicsit megütközik rajta, hogy „Eszter rítette, hogy „a vállalat négy hóna­
pos fennállása óta nem jutott túl a
gomban a diákok 8%-a önkényesen meghosszabbította a karácsonyi kezdet nehézségein.“ Számos szer­
szünetet". Vagy ezen: „A nyíregyházi iskolába bejáró diákok a teljesen vezési kérdés nincs megoldva, nincs
újonnan berendezett diákvárótermet annyira megrongálták, hogy a kezdeményezés, a vállalat mindenre
vasút felháborodva tett jelentést az iskola igazgatójának a felügyeleti szervektől vár utasí­
Es a DISZ is látja, hogy baj van a diákság társadalmi munká­ tást. Foglalkozni kellene az állam'
jával, mert. ilyesmire igazán nincs szükség! kezelésbe Vett ötvenkét patikával.
„I. Budapesten a VI. kerületi DÍSZ. Bizottság 6 diákot tanítási Nem lenne szabad megengedni, m e rt o tt 1 1 3 % -ra t e l j e s í t e t t é k a t e j b c s z o l g á l t a t á s t .
idő alatt a kerületi DISZ székház építési munkálataihoz állított be hogy fontos gyógyszerek kifogyja­
2. Szolnokon 25 diákot vettek falujáró munkára... nak.
3. A soproni városi tanács az osztrák határszélen levő lakóházak El kellene bocsátani a felelős ve­
£ h e ti k é p r e jtv é n y ü n k
dekorálására vette huzamosabb ideig igénybe a diákokat.“ zetőkként működő régi tulajdono­
Persze, ezt a DlSZ-főfunkcionáriusoknak kellene látni elsősor­ sokat és bérlőket (a patikák 50%-
ban és nem volna szabad, hogy a miskolci DISZ-Bizottság egyik tag­ ánál még bent ülnek!) Nem volna
jának ez legyen a véleménye: szabad a leltározásoknak 12 és 18
— Nagyon jó a diákmunka, mert csak egy telefonba kerül és a ezer forintba kerülni s a vállalatnak
diákok mingy árt megjelennek a kívánt helyen. ki kellene használnia a 24 ezer fo­
Az sincs jól, hogy a budapesti XIII. kerületi DISZ-Bizottság órá­ rint hitelt. Nincs szükség a fölös­
ról hívja ki a tanulmányi felelőst, hogy a feladatokat megbeszélje vele. leges túlórákra. . .
Az is rossz, hogy a diákságnak — eddig — nem volt megfelelő Egyszóval: az Egészségügyi Mi­
viszonya a pedagógusokkal. Bizony lenézte őket. Igen: a diák a lanárfí nisztérium nyúljon bele bátran a
De a DISZ-funkcionáriusok ebben is vezették az ifjúságot. Például: „a patikák dolgába.
debreceni II. sz. tanítóképzőben a III. oszt. titkára lekezelően beszél
a tanáraival". Vagy: „A miskolci kohóipari technikumban ha feleltet­
ték (a már leváltott) DISZ-titkárt, az bejelentette: Nem készültem, szo­
kás szerint." Ez nem jó szokás.
Nem jó a viszony az iskolák igazgatóihoz sem. „A DISZ szer­ I n d a # M a t y !
vezetek vezetői és az igazgatók között a kapcsolat egyáltalán nem
olyan, hogy annak tartalmából kitűnne, hogy az igazgató az iskola
felelős vezetője." Vagy így: „Erős hajlandóság mutatkozik a 01SZ- A B a jc sy Z s illin s z k y -u ta t és a
R é v a i-u tc á t ö s s z e k ö ti e q y k is á tjá r ó ,
funkcionáriusokban, hogy az ifjúsági szövetség jelszavaival ne fogad­ a m e ly e t a sz e m é i y q e p k o c s ik és
ják el a tanári kar javaslatait és több esetben nem veszik figyelembe te h e r q é p k o c s ik r e n d s z e r e s e n iq é n y b e -
az igazgatók figyelmeztetéseit a hibák kijavítására vonatkozóan." Vagy v e s z n e k , a m ik o r m e g a k a r j á k ú tju ­
k a t r ö v id íte n i, a k á r a B a jc s y Z sillln-
pedig így: „Budapesten az I. István-gimnázium titkára vitatkozik az s z k y -ú t felö l a S z tá H n -ú tra v a q y f o r ­
igazgatóval és vita közben az asztalra csap, mert az igazgató osztály­ d ítv a a S z tá lin -ú tró l a B a jc sy Zsillin-
v
titkári értekezletet hív össze a DISZ tudta nélkül." s z k y -ú tr a . Ez a z á t j á r ó iq e n n a q y
Kis lakáj a^Mjy Duna mentében.
De ami a legnagyobb hiba: unokám és fogadott lányom, Magdus, f o r q a lm a t b o n y o lit le. é p p e n e z é r t
é r th e te tle n , h o q y o ly a n tá b lá k leq y e-
akit, mikor még Madeleinenek hívtak és nem tudott magyarul, bemu­ n e k e lh e ly e z v e az á t j á r ó m in d k é t
tattam a magyar közönségnek, reggel 7-kor megy el az iskolába és b e j á r a t á n á l a z ú tte s t f ö lö tt 3 m é te r
négykor, félötkor jön haza. Naponként 3—4—5 órái tölt el, mint DISZ- m a q a s b a n , a k é t ú t t e s t k ö z ö tt k ife-
funkcionárius az iskolában és lenéz engem, mert mondom, hogy nemcsak
s z itv e . a m it m é q a H o r th y -r e n d s z e r-
b e n a k a s z to tta k o d a fe l. A tá b lá k ­ Sóiét gondolatok
a leckét keltene megtanulni — mert Magdus azt megtanulja, — hanem n a k a s z ö v e q e a k ö v e tk e z ő : „Az
olvasni is kellene, művelődni és sportolni is. Ahhoz már nincs ideje. á t j á r ó m a q á n tu la jd o n , v is s z a v o n á s ig
e n g e d é ly e z e tt id e iq le n e s á t j á r á s és
S a fordulat óta sincs változás. A miniszterek beszélhetnek, á th a jtá s i“
Magdus és a többi vezetőség tovább-üléseznek. Az ille té k e s e k n e k e z id á iq n em
ju to tt e s z ü k b e , h o q y a t á b lá t s ü r-
Mit csináljak, kedves elvtársak? q ő s e n le s z e d jé k .
' GABOR ANDOR E lv tá r s i ü d v ö z le tte l: -
- b í r ó L a jo s '

Ludas M atvi
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BEL.A
S z e r k e s z tő : TABI LA SZIó
K iad ja a Szabadság L ap k iad ó -
v á lla la t
S z e r k e s z tő s é g :
B u d a p e s t, V., A lk o tm á n y -u tc a 3.
T elelő n 1: 1 2 7 - 7 5 0 , 128—031.
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t VIII., B la h a L u z a - té r 3 .
T e le fo n : 1 4 3 - 0 1 2 , 143—017.
B u d a p e s ti S z ik ra N y o m d a
V., H o n v é d -u . 10. — Te Koca, nekem rossz előérzetem van. Ez a kulák feketén akar
levágni minket...

6
 Lógós Loli az SZTK-ban
B e te g e t a k a r t a m Je le n te n i, d e ez
n e m m e q y o ly a n k ö n n y e n . m ert
se m m i b a jo m n in c s . E sz e s e m b e r
v a g y o k , r ö g tö n b e lá tta m , h o g y r a j ­
ta m csak a tu d o m á n y s e g íth e t.
A z é r t p e d ig n e m k ell m e s s z e m e n ­
n e m . a tu d o m á n y egy e m e le tte l
f e le tte m la k ik . K e re k e s L aci, a k iv e l
h á r o m é v e m é g e g y ü tt d o lg o z ta m ,
m o s t e g y e te m r e j á r . E g é sz n a p ta ­
n u l, h á t m o s t le g a lá b b v a la m i h a s z ­
n á t v e s z e m a tu d o m á n y á n a k .
F ö lm e n te m hozzá és m egm ond­
ta m , h o g y m irő l v a n sz ó . Kell e g y
Jó b e te g s é g , a m iv e l b e te g á llo m á n y b a
te s z n e k é s n e m tu d já k rá m fo g n i,
h o g y e g é s z s é g e s v a g y o k . M o n d ta m
n e k i. s e g íts e n r a j t a m , n e m le sz e k
h á lá tla n .
— H át e r r e a z t m o n d ja a K e re ­
k e s L aci, h o g y ő b e le m e g y a d o ­
lo g b a , d e a n n a k á r a v a n . M é g p ed ig
a z , h o g y a H o rv á th F eri m a m á já tó l
k é r je m el a p in c é je k u lc s á t é s h o z­
z a k fö l n e k i e g y jó zsátk s z e n e t,
m iv e l a F eri m o s t k a to n a , a H o rv á th
néni m eg ö re g a ssz o n y é s egyedül
la k ik .
N em s z ív e s e n te tte m , m e r t a n e ­
g y e d ik e m e le tr e n e h é z e g y ily en
zsákot fe lc ip e ln i, d e h á t m it m e g
n e m te s z a z e m b e r , h a a z e g é s z s é ­
g é r ő l v a n szó .
F e lv itte m a s z e n e t, k é p z e lh e tite k ,
a z ö r e g H o rv á th n é n i m a jd le ü lt a
c s o d á lk o z á s tó l.
A k k o r a z t m o n d jia . L aci, v e tk ő z ­
z e m le d e r é k ig . M e g k ó p o g ta to tt e lő l.
H a e z a t é l i g y m e g y to v á b b
/rwB*
COBH<l
JÉMÍH 6
' h ó g o h &6c
KOCKAHÓ
Hó p e h e l y 4 l *
KÁSÁSH Í * *
KAPHATO
Menj innen kisfiam, hóemberhez nem adunk havat
A liv e r p o o li d o k k o k k ö rü l
— TŐKÉS: Figyelem magát! Maga már napok óta nem dolgozik!
— MUNKÁS: Én is figyelem magát! Maga születése óta nem
dolgozik!
h á tu l é s e g y s z e r r e ije d te n sz ó lt,
h o q y e z m á r n e m v ic c , n e k e m n a g y
b a jo m v a n .
Mi a fe n e , té n y le g b e te g le n n é k ?
M e g m o n d ja , h o g y b iz o n y b a j v a n ,
m e r t n e k e m c s a k e g y m áj'am v a n .
Ez p e d iq s ú ly o s d o lo g , c s o d á lja ,
h o g y é lte m e d d ig is Ily en b e te g e n .
R o h a n t a m a z SZTK-ba, e g y e n e s e n
a ren delőbe.
M ondom a z o r v o s n a k , m e q se
v iz s g á ljo n , s ú ly o s b e te g
E g y m á ja m v a n c s a k , e g y p e r c ig
vagyok.
se m d o lg o z h a to k to v á b b .
— T é n y le g c s a k e g y m ája, v a n ? —
k é rd i az o rv o s é s m éq egy o rv o st
o d a h ív o tt. Az is m e g k é r d e z te , m i a
b a jo m é s v a n -e e z e n k ív ü l m á s p a ­
n a s z o m is? N em e lé g b a j az, h o g y
e g y m á ja m v a n , m é g m á s is le g y e n ,
m o n d ta m o ly a n s z o m o rú a n ,
s z in te m e g s a jn á lta m s a j á t m a g a m a t.
— S z ó v a l n in c s m á s p a n a s z a ? —
k é r d e z te m é g e g y s z e r , a k k o r m e n ­
je n s z é p e n h a z a , m e r t n e k e m is
c s a k e g y m á ja m v a n , m e q m á s n a k
is. A m a g a b a ja a z . h o q y lu sta és
a m e lle tt m ű v e le tle n is. O ly an d o lg o t
n e m tu d , h o q y e g y e le m is ta is szé-
g y e ln é , h a n e m tu d n á .
No m e g á llj. K e re k e s L aci, m a jd
a d o k é n n e k e d . H á t ez a te tu d o ­
m ányod?
F ö lm e n te m hozzá m éq eq y szer,
m e q in t o tt ü lt a k ö n y v e lő tt é s
ta n u lt.
Id e fig y e lj L aci b a r á to m , m o n d ta m
n e k i, t e is jo b b a n t e t t e d v o ln a , h a
o t tm a r a d s z a m ű h e ly b e n a m a r ó g é p
m e lle tt. T u d o d m it é r a tu d o m á ­
n y o d ? S e m m it. O ly a n t n e m tu d s z ,
a m it e g y e le m is tá n a k i s k e lle n e tu d ­
n ia . M o n d h a to m , s z é p k is o r v o s lesz
b e lő le d . S z e g é n y b e te g e k . . .
H á t t u d já to k m it f e le lt e r re ?
H e g y ig a z a m v a n , ő b e lá tia , h o g y
s o h a s e m le s z b e lő le o r v o s . E r r e m á r
én is s a jn á lta m a d o lg o t, h o g y
m i é r t b á n to tta m íg y m e q é s k e z d ­
te m v ig a s z ta ln i, h o g y n e b ú s u ljo n .
M ajd b e le jö n a ta n u lá s b a é s c s a k
o r v o s le s z e g y s z e r .
D e ő m e g in t c s a k a z t m o n d ta ,
h o g y ő m á r s o h a s e m lesz o r v o s , d e
h a tu d n i a k a r o m h o q y m ié r t, h á t
m e g m o n d ja . A z é r t n e m , m e r t o H ar­
m a d é v e s g é p é s z m é r n ö k h a U gató.
B. KOVÁCS GYÖRGY.
M lM Litt
*r \ a'r v k I
(Plevenről kiderült, hogy régebben egy amerikai cég képviselője volt)
*
k
hogy
— Ne türelmetlenkedjék asszonyom, m eg 'keli értenie, hogy a regi Klienseimet,
előnyben kell részesítenem ...
A koldus meg a szenátor
Ez a k is j e le n e t a lo n d o n i u tc á n tö r té n ik .
E g y a m e r ik a i je e p k ö z e le d ik s z á z k i ló m é te re s
s e b e s s é g g e l é s e lü t e g y j á r ó k e lő t. A je e p le f é ­
k e z é s e g y a m e r ik a i k a p itá n y u g r i k ki b e lő le .
Kapitány: Az ördög vigye el magát. Mért fekszik
az autóm alá, nekem sürgős dolgom van,
azonnal jöjjön onnan ki.
Gentleman: Sajnos, nem tehetem uram.- Az autó
a derekamon fekszik és én haldoklóm. Egyéb­
ként William Davis voltam, az angol külügy­
minisztérium tanácsosa.
Kapitány. I’m sorry. Kellemetlen. Látom, hogy
igazi gentlemannal van dolgom. Engedje meg,
hogy utolsó lélekzetvéteieit megkönnyítsem.j
(Beül a volán mellé és legurul a gentleman­
ről.)
Gentleman: Köszönöm, uram, így sokkal jobb. Ezek
a jeepek rendkívül praktikusak, de kissé nehe­
zek.
Kapitány: Inkább terepre valók. Atit tehetek önért,
uram?
Gentleman: Nem akarnám túlságosan feltartani,
kapitány úr, de családos ember vagyok, négy
gyermekkel. . . •
Kapitány: Erre ne legyen gondja. Az özvegye
bead egy kérvényt az Egyesült Államok ang­
liai kárigény-bizottságához, kellően felbélye­
gezve. Legyen nyugodt, uram, a bizottság min­
den kérvényre írásban válaszol.
Gentleman: Köszönöm, uram, most már nyugodtan
halok meg. Csak még az bosszant, hogy önt
a mi bíróságunk felelősségre fogja vonni ezért
a bagatell esetért.
Kapitány: Ne tartson ettől. Az angol bíróság nem — Ugyan, jóasszony! Nem tudja, hogy min­
vonhat felelősségre amerikai katonát. Ezt a den centünket fegyverkezésre költjük?
rendelkezést éppen azért hoztuk, hogy az álta­
lunk elgázolt angol állampolgárok lelkiismeret-
furdalását megkönnyítsük. A m e r ik a i r e k lá m
Gentleman: Micsoda kultúra, micsoda tapintat! Min­
dig tiszteltem az amerikai életform át. . . Nem
zavarja kapitány úr, ha most hörögni fogok
egy kicsit?
Kapitány: Egy cseppet sem. Jók az idegeim. O tt­
hon telekügynök voltam, megszoktam, hogy az
ügyfeleim hörögjenek. Rosszul van?
Gentleman: Szóra sem érdemes. . . Áldozatokat kell
hoznunk a szent ügyért.
Kapitány: Ügy van. ön, uram, a bolsevizmus áldó-'
zatá. Mert ha nem lenne bolsevizmus, akkor
én most nyugodtan telket árulnék Chicagóban
és nem lennék itt. ön, uram, hősi halott lesz I
Gentleman: Micsoda megtiszteltetés! Ma reggel,
amikor eljöttem hazulról, még gondolni sem
mertem volna ekkora szerencsére.
Rendőr (sietve jön): Alázatosan jelentkezem,
tány úr. Itt posztolok a közelben, láttam
esetet, ön semmiről sem tehet.
Kapitány: Nem, barátom, ezt a gentlemant én
zoltam el, vállalom érte a felelősséget,
hogy levonnak ezért a zsoldomból tíz
kot, ez nem olyan jelentős összeg, hogy ezért l
két felsőbbrendű angolszász ember hazudjon.
(A haldokló fölé hajol.) Isten önnel, uram. Saj­
nálom, hogy nem tudom önnek feladni az
utolsó kenetet, de ehhez nem értek.
Gentleman: Nekem az is elég, ha megáld . . .
Kapitány: Azt lehet. (Aldólag terjeszti karjait a
gentleman feje fölé.)
Gentleman (előzékenyen, bár kissé hörögve): Éljen
az amerikai életforma. (Meghal.)
(A z a m e r ik a i k a p itá n y b e u q r ik a J e e p b e é s
s z á z k ilo m é te re s s e b e s s é q q e l e ls z á q u ld . A r e n d ő r
te v e s z i a s a p k á j á t é s im á t m o rm o l. A g e n tle ­
m a n k o r r e k t e n é s k in y ú lv a f e k s z ik a k ö v e z e ­
te n é s o ly é r te lm e tle n ü l b á m u l m a g a e lé , h o g y
b á r m e ly é lő g e n tle m a n is m e g ir ig y e lh e tn é .)
Gádor Béla.
T

- v a L U D A S M A
# U t r o l i b u s
A troli éjszakai búcsúzója
Kefe, seprő, portörlőrongy vidítsa fel fáradt testem,
Magánember vagyok most, de holnap újr,a troli Pesten.
VI. Máriának hívják és saját be­
Utazás a troli körül vallása szerint így üdvözli estén-
kint: „Mi újság, hat Mária?) Kiss
(Előhang)
fIX. Imre a forgalom szerelmese,
N y á ja s olvasó, aki reggelen­ ahogy ő maga mondja. Már az
ként és esténként olyan természe­ •anyatejjel szívta magába a forgal­
tes magátólértetődőséggel és meg- mat. Mint váltópucológyerek kezdte
szokottsággal szállsz fel a trolira, •annakidején a Beszkártnál. (A vál-
te — ahogyan ismerlek — sose rtópucoló úgy viszonylik a váltóállí­
gondolsz arra, hogy hány előtted tóhoz, mint a szobafestő Leonardó­
ismeretlen ember figyelmes és gon­ hoz.) A sínekben azonban rengeteg
dos munkája teszi ezt az egyszerű leejtett tantusz találódott (másné­
műveletet számodra lehetővé; sose ven kisszakasz), egy héten cirka
jut eszedbe, hogy megkérdezd a egy kiló, amit a Beszkárt kiló­
vezető nevét, aki olyan figyelmes számra átvett, de ezzel együtt sem
irántad; hajnali négykor kel, hogy tudott a fizetéséből megélni. A kez­
elvigyen téged utad céljához; azok­ det óta ő irányítja a troliforgal­
ról talán nem is tudsz, akik éj- mat. Autóbuszsofőrökkel kezdték,
szaka le se fekszenek, hogy reggel ezek azonban nem váltak be a tro­
a troli üzembiztosán toppanjon lin, mert versenypályának nézték a
eléd. Nem tudod te bizony, ó nyá­ Király-utcát. - noha köztudomásúlag
jas olvasó, hány ember lelkiisme­ nem az. Addig cikáztak az autó-
retes jó'm unkája kell ahhoz,' hogy buszvezetők a Király-utcában, amíg
te reggel biztonságban léphess a ki nem képezték villamosvezetőkből
trolin a szomszédod tyúkszemére ja speciális troli vezetőket. „És ak­
és biztonságban mondhasd neki, ikor eljött" mondja Kiss IX. Imre
hogy nem tud vigyázni, maga L,életem legszebb pillanata: 1950.
marha. {április huszonnyolcadikén élüzem
Gyere velem, kapsz egy kis íze­ llettünk."
lítőt belőle, talán hasznodra válik. ' Ha érdekel valakit, hogy mi egy
Iroliállomásfőnök szórakozása, azt
(670) is megmondhatom. Régi bánata,
hogy az íróasztalnak nincs vo­
Bizonyára meg fogsz lepődni, ha lánja, ezért vasárnaponkint szépen
közlöm veled, hogy hatszázhetven
ember szorgoskodik azon, hogy te
megberetválkozik, felöltözik és el­
kényelmesen utazhass a trolin.
megy passzióból trolit vezetni.
Kilenc szakszolgálat van a troli
Damjpnich-utcai központi telepén.
(Négy és fél tonna utas)
Egyenruházat, műszakiak, forgal­ A műszakiaknál megtudjuk, hogy
miak, felsővezetékesek, vonalmü- a trolibusz a jövő közlekedési esz­
szakiak, gépjárműszolgálat, karban­ köze. „Gyorsabb, mint a villamos
tartási csoport, laboratórium és és olcsóbb, mint az autóbusz“ —
központi raktár. Tiondja Szökendi Lajos, a karban­
Te biztosan már az elolvasásába tartási telep vezetője. Sokáig néze­
belefáradtál. getjük ezeket a hatalmas kocsikat, a
szovjet ipar remekeit. Egy kocsi
(Aki a fo rg alm at irán y ítja) insúlya tíz tonna, de a raksúllyal
elmegy tizennégy és fél tonnára.
(A csúcsforgalomban ugyanis 90
hast is szállít egy kocsi, egy utast
itlag ötven kilóval számítva —
;Iég szerény becslés — az négy és
él tonna.)
Négy és fél tonna utas. Hm.
Vájjon mennyi ebből a selejt?
Néhány tapintatos szó az utasokról)
B izony akad ebben a négy és
él tonna utasban selejt. Hallgas-
;uk csak meg, mit mond Udvaros
ános szolgál átvezető főellenőr az
itasokról. (Tapintatosan nyilatko-
;ik, nyilván megérezte bennem az
itast.)
■ — Az utasok magatartása nem
igységes, ezért nehéz egységes vé-
eményt formálni róla. Helytelenít-
állomásfőnök irányítja. (A felesé­ íető, hogy a felszállásnál lökdö-
gét, aki szintén forgalmista, Benkő lődnek és tolakodnak, bár ez a
troli műhelyből
(Ott hallottuk)
SÜRGETŐ
T Y I A F o rq a lm a s tr o li m e q á lló k n á l id ő n ­
k é n t áll e q y tr o lls e g y é n s a z t
m o n d ja a t r o lir a z ú d u ló népnek:
„ L a s s a b b a n , k a r t á r s a k , s z a b á ly o s a b ­
b a n , r e n d e s e b b e n , r ö q tö n Jön a m á ­
sik — á llj, e lé q " — é s k ite s z i a k a r ­
já t, m ir e tö b b , s ú ly o s id e g á lla p o t­
b a n lév ő k é s é s b e n levő u t a s t c s a k
z n á l a k ő v e tk e z ő tro li c ip e li el.
DIÓVERŐ
A d ió v e rő v e l n e m s z o k á s d ió t valam ilyen ok folytán
v e r n i, hanem az á ra m o t szokás
s z e d n i. Ha a z á r a m le v a n s z e d v e , túl hirtelen áll m eg, ..a gyengébb fi­
e lin d u l a tro li s m in d e z t a d ió s z e d ő ­
n e k titu lá lt á r a m s z e d ő n e k k ö s z ö n ­
zikum ú kalauznők elvágódnak. A
trolim űhely dolgozói-ezt a praktikus
h e tjü k . A d ió v e r ő k ü lö n b e n d ió v e r é ­
s e n k ív ü l so k m i n d e n r e a lk a lm a t­ ú jítá st jav aso lják filigrán kalauznők
lan , d e a z é r t m in t á r a m s z e d ő n a g y ­ szám ára.
s z e rű e n b e v á ln a d ió v e rő n e k is.
TROLI babéra in
A v illa m o s r ö v id íte tt n e v e P e s te n
z ló n y a . v ilc si, a b u s z é b u s z , a t r o li­
b u s z é tro li. O ly an e m b e r , a k i a t r o ­
lit tro lib u s z n a k e m le q e tn é , m é q n em
s z ü le te tt. A z e m b e r v a q y le s z á ll a
tr o lir ó l v a q y fö ls z á ll a tr o li r a , d e
r e n d e s p e s ti em ber t r o lib u s z r a
se m m i p é n z é r t fö l n e m s z á lln a .
FEKSZIK A SZAZAS A TERÉZ-
TEM PLOMNAL
N em ő r ü ln i e m b e r e k , n e m sz áz-
f o r in to s f e k s z ik a T e ré z -te m p lo m n á l,
a m it m in t ta l á l t p é n z t föl le h e t
s z e d n i é s t e le h e t n e m s z o lq á lta tn i.
N em . H a n e m , h a v a la m i ü z e m ­
z a v a r v a n , Így Je lzik a b e n n f e n te ­
s e k , h o g y a T e ré z -te m p lo m n á l v a g y
a L ö v ö ld e -té rn é l a b b a h a g y ta a m ű ­
k ö d é s t az á r a m s z e d ő . P e r s z e ez r it­
k á n f o rd u l elő s tö b b s z ö r fe k s z ik
eq y v a ló d i s z á z f o rin to s a L ö v ö ld e ­
té r e n vaqy a T e ré z -te m p lo m n á l,
m in t e q y b e d ö q lö tt tro li a f e n ti h e ­
ly e k e n . A m ű s z a k i r é s z le g e g y ik v e z e tő je
SZÖCSKE VAGY BEUGRÓ K la n o v ic s e lv tá r s . K iv áló s z a k m u n ­
E zt n e m tu d o m p o n to s a n , m i. k á s , k i t ü n te te tt d o lg o z ó , d e a m u n ­
M in d e n e s e tre n e m a m e z ő n u q r á ló k á h o z v a ló v is z o n y a m o s t á llító la g
s z ö c s k é rő l v a n sz ó é s n e m is a r r ó l m é g s e m Jó. A m in t h a llo ttu k , i tt n em
a p e s ti v a g á n y r ó l, a k i a tá n c is k o la p u s z tá n a r r ó l v a n sz ó , h o g y K lano­
b e lé p ő je g y é t b e u g r ó n a k n e v e z i. A v ic s e l v t á r s I d ő n k in t e lk é s ik , n em
tro li s z o lg á la tta l van k a p c s o la tb a n ■arról v a n sz ó , h o g y g y a k r a n ú g y
ú q y a s z ö c s k e , m in t a b e u q r ó , b á r ­ tű n ik , m in th a lé z e n g e n e s n e m is
m e ly ik k a la u z s z ív e s e n f e lv ilá g o s ítja a r r ó l v a n sz ó , h o g y n e m a d ja á t a
az o lv a s ó t, h o q y m i a z a s z ö c s k e é s t a p a s z ta la tá t. M in d e z t s é r té s n e k v e ­
mi az a b eu q ró . Én m á r rö s te lle m h e tn é K la n o v ic s e lv t á r s , m l p e d ig
ú j r a m e g k é r d e z n i. n e m a k a r u n k b á n ta n i s e n k it.
A r ró l a z o n b a n b á n ta lo m n é lk ü l is
TÖBB NINCS — m o n d o m , tö b b s z ó v a n , h o g y n e m v o ln a r o s s z , h a
s z a k k ife je z é s e g y e lő r e n in c s , ha K la n o v ic s e l v t á r s a z e d d ig i b a b é ­
m a jd lesz, p o s ta f o r d u ltá v a l le v é lb e n
v a g y te le fo n o n é r te s íte m a n y á ja s
r o k o n v a ló c s ü c s ü lé s h e ly e tt ú ja b b
b a b é r o k s z e r z é s é r e s z á n n á el m a ­
o lv a s ó t. g á t. C s a k e r r ő l v a n sz ó .
trolin nem olyan feltűnő, mint kin 60%-kal túlszárnyalják a férfiakat. (V a r g a e lv tá r s)
a sárgáknál (a villamosok. Szerk.) Ez végtelen nyugalmuknak.köszön­
hiszen nálunk csak hátul van fel hető, amint mondják. Nézzünk meg
szállás és csak elől van leszállás légy ilyen női vezetőt.
viszont helyeselhető, hogy má Csepreghy Katalinnak hívják.
maga a közönség figyelmezteti az Pártcsoportbizalmi. Eredetileg női
"aki meg akarja szegni a fel- é 'szabóinas volt. Hogy lett troli­
leszállási rendet. Helytelenítheti vezető? „Szeretem a mozgást, sze­
retek sokat látni“ — mondja. A
legbiztosabbkezű vezetők egyike,
de ülőpárnát‘használ, mert olyan
apró, hogy csak így éri el a pe­
dált. (158 centiméter; de a képes­
ségeket szerencsére nem collstok-
kal mérik.) Szabad idejében zene­
iskolába jár, tangóharmonikát ta­
nul és hangversenyeket látogat.
Kedvenc zeneszerzői (Csajkovszki,
Beethoven, Verdi, Brahms. Róla is
szereztek már dalt. Kicsasztuskáz- Végezetül hadd szólok róla, aki
ták, hogy az ő troliján csak a szinte lelke az egész üzemnek,
sapka vezet, mert Katalin olyan Varga III. Lajosról, a Damjanich-
kicsi, hogy többet nem látni belőle. telep párttitkáráról. Már kora reg­
gel végiglátogatja az üb-titkárral
(K érem a jeg y ek et) az összes műhelyrészlegeket, nincs
a munkának, a munkaversenynek
K önnyű a négy és féltonna olyan apró mozzanata, ami elke­
utast szállítani — de foglalkozni rülné a figyelmét. Pillanatok alatt
velük! Négy és féltonna utasban kiküszöböli a gátló körülményeket,
biztosan van legalább egy félkiló mindenen rajta van a szeme.
türelmetlenség és megnemértés a Varga elvtárs parasztszárma,
kalauzzal szemben. Azt mondja La­ zású. ö maga szíjgyártóként
katos Józsefné, a troli egyik ka­ kezdte. „1924-ben“ mondja „ami­
lauza: kor az ipar kezdett elhalni, kalauz
— Kétféle utas van, úgymint lettem, aztán kocsivezető, aztán el­
rendes és rendetlen. De a rendet­ lenőr, a nyilasok szedték le rólam
len utasból is rendes utas lesz, ha az ellenőri rangjelzést. A felszaba
az ember megtalálja a hangot. dulás után megindítottuk a szíj­
Nekem az a módszerem, hogy nem gyártóműhelyt.“ Mit szeret legjob­
az utasokon töltöm ki a mérgemet, ban a munkája után? „A falujá­
ha otthon valami zűröm van. rást. Az orgoványi Sallai Imre
Nem rossz módszer. Megjegyzem téeszcsébe járok, a feleségem is
utasok számára is elsajátítható egy falujáró, az meg Alcsutra jár.“
kis gyakorlással. Mutatja a falon a munkaverseny-
táblát: Pécz Zoltán 28 nap. 2621
kilométer, Splic József 27 nap,
(3 4 -tő l 5 0 -ig ) 2573 kilométer, Tóth Istvánná 27
A z egyenruharaktár csodálatos nap, 2565 kilométer. Ezek kocsive­
útvesztőiben kalauzol bennünket zetők. Alatta a kalauzok teljesít­
Csősz raktárvezető és Berecz rak- ménye: Kolozsi, Kurucz, Kalocsai...
tárnok. A cipőrészlegnél megél­ Aztán egy rovat: Akiknek javítani
ünk. Ezt meg kell nézni. Ci- Varga valójuk van. Ott áll a tábla alatt
elvtárs, meg Szimeth Lajos
>ők, cipők, cipők, padlótól plafonig, termelési felelős, a helyettes üb-
jmerre a szem ellát. Nyolcezer- titkár. Látni az arcukon is: a tel­
hegyven pár cipő. (A többi forgal­ jesítmények nőnek, a javítanivalók
miak cipői is itt vannak.) fogynak.
— Van itt mindenféle cipő —
Magyarázza Berecz. — 34-től 45-ig. (Epilógus)
; A cipők remek anyagból vannak, E d d ig tartott sétánk a troli­
pompás kivitelben, öröm nézni busz körül, nyájas olvasó. Remé­
pket. lem, egy lépéssel előrevitte a köz­
I — Ez semmi — mondja büsz­ ied és a forgalom közötti megér­
k é n . Berecz, aki sportember, van ftést.
M o s t nézzük, kik szállítják ezt érzéké a rekordok iránt. — Van Viszontlátásra. Ne utazz a lök­
a kocsinkénti átlagos négy és fél p t v e n e s is. Egy Szabados nevű hárítón és mielőtt a trolin gorom­
tonna utast. Azt mondják, hogy a Kartársunknak készült Újpesten, baságra nyitnád a szádat, vagy
nővezetők az „események“ elkerü­ kaját kaptafa u tá n . . . lökdösődni kezdenél, gondolj arra,
lése terén (eseményeknek itt nem * Ez az üzem akkor se jönne za­ hogy hatszázhetven dolgozó szeme
az Acheson beszédeit, hanem az varba, ha egy százlábú jelentkezné függ rajtad.
annál kisebb baleseteket nevezik) Ikíilaii7nflk Gergely Miklós
/}
 VII. évfolyam, 8. szám 1951. február 22■

r J
fillér

K- A ■
Ü l
70

Pfsl
i

ÉLJEN A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA II. KONGRESSZUS!


Rohonczy Alajos sokat adott a
megjelenésére. Gondosan ügyelt
arra, hogy kopott legyén, elhanya­
golt külsejű, hogy ezáltal — aho­
gyan ő mondta — a proletárvoná-
sok domborodjanak ki megjelenésé­
ben. Gyakran a kelleténél is job­
ban kidomborodtak, s ezzel magya­
rázható, hogy egyszer a késő esti
órákba nyúló kultúraktiva után az
utcán egy jószívű idősebb néni öt­
ven fillért akart neki adni. Rohon­
czy nemi vont le ebből mélyebb kö­
vetkeztetéseket. — Még mindig
jobb egy baloldali elhajlás, mint
egy jobboldali, — mondta, majd
hozzátette: — Inkább nézzék az em­
bert koldusnak, mint nagykereske­
dőnek.
Külseje tehát gondosan elhanya­
golt volt. Cipőjét igen ritkán en­
gedte kitisztítani. — A nehézipar az
első, a fogyasztási cikkekkel rá­
érünk még. Előbb traktor, aztán ci-
pökenőcs! — Nadrágja rojtos volt
alul, a kiskabátja pedig nagyobb va­
lamivel, mint a rendes mérete, mert
úgy vélte, hogy sokkal jobb, sok­
kal önludatosabb benyomást kelt, ha
valakin lötyög a ruha, mintha fe­
szül. — Sok ember elhízza a tekin­
télyét! — mondta fejcsóválva.
Nyakkendőt nem volt hajlandó hor­
dani — Akkor, amikor élesedik a
nemzetközi osztályharc, a nyakken­
dő nyílt állásfoglalás. Meg kell
nézni az amerikai nyakkendőket. Ri­
kító ábráik egy elhaló társadalom
rothadásától bűzlenek. — Nem,
nyakkendőt nem volt hajlandó föl­
venni.
Rohonczy Alajos tulajdonképpen a
származása elől menekült a kopott­
ságba. Az apja ugyanis füszerkeres-
kedö volt, két segéddel dolgozott.
Igaz, hogy még a harmincas évek
elején tönkrement, de akkor már
szeretett fia az egyetemre járt, ha
nem is végezte el a jogot telje­
sen. A felszabadulás után számtalan
szemrehányást telt az apjának: —
Hova tetted az eszedet? Nem tud­
tál volna bányász, vagy géplakatos
JÓ
n a 5 I í KAT,
^TKOKAT,
jf k o k a t
— Ue tegyük le öregem! Most már biztos, hogy megnyerjük a ház
tömb hulladékpapírgyüjtő versenyét
Túlságosan híznak az amerikai tisztek Japánban
Millbury tábornok Japánban fogyási parancsot adott ki.
, , f°!íyási parancsot szépen teljesítette, de ahhoz, hogy a kitün­
tetést kitűzhessem, még néhány kilót le kell adnia.
Krupp elnök úr, meg a visszaadott vagyona
Nos elnök úr, megvan?
Egy frászt! Három márka húsz hiányzik!
lenni? Tíz és tízezrek el tud­
tak menni inasnak, csak te nem?
Elönt a méreg, ha arra gon­
dolok, hogy hányán vannak, akik­
nek az apja kazánkovács volt. Az
én származásom kispolgár. Hogy
lehetett ennyire helytelenül kiérté­
kelni a társadalmi fejlődést? Hogy
lehetett az élősdi kereskedelem
uszályába kerülni? Még szerencse,
hogy volt bennem valami ösztönös
osztályöntudat, mert úgy utáltam
az egyetemet, mint senki más. Csak
az éberségemnek köszönhető, hogy
nem lettem doktor! — Az apja
ilyenkor behúzta a nyakát és azl
ÖTLET
igyekezett bizonyítani, hogy puszta
tönkremenésével mégis csak bébi-
zonyította, hogy a kizsákmányoló
nagykereskedelem áldozata, s ma
már nem azt a világot éljük, hogy
az apák bűneiért a fiukat lennék fe-
lelőssé . . . A fiatal Rohonczy vono-
gatta a vállát. — Ebben van valami,
elvégre most lettem kultúrfelelős a
hivatalban. De mégis—
Egy napon végleg szakílott a ka­
lapjával. Amikor először vette fel a
sapkát, elégedetten nézte meg ma­
gát a tükörben. A kalapban, gon-
dolta, volt valami lumpenproletár-
jelleg Igaz, hogv zsíros volt, for-
Legyünk őszinték
^E m berek, régóta? figyellek benne-
teket utcán, villamoson és repülő­
gépen és nem vagyok veletek meg­
elégedve. Nem vagytok őszinték.
Szembe azt mondjátok, hogy fe­
kete, s ha már csak a hátát látjá­
tok, rögtön fehér vagy hupikék
lesz a dolog. Hát szokjatok rá az
őszinteségre s fogadjátok el egy
őszintén őszinte ember tanácsait.
Találkozók Babincsákkal s aszon-
gya: — Te, az a hülye Mocsoládi,
tudod, az a lófejű vadszamár, már
megint mit csinált. S ugyanekkor,
ha ez a hülye Babincsák találko­
zik a Mocsoládival, aki két fokkal
feljebb áll a létrán, mint ő, akkor
jön a talpnyalás, kezitcsókolom a
naccságának, hogy van a Pistike s
úgy tűnik, hogy kebelük tele van
barátsággal.
Illetlen és képtelen állapot ez a
felemás modor, mint ahogyan nem
tetszik, ha Bodor Bandi, a 190 cen­
timéter magas filmsztárszépségíi
szeladon azt mondja Mancikának,
aki 165 centiméter, kék szemmel s
tüneményes hajzattal ellátott sze
mélyiség:
— Mancika, ah, Mancika, szerel­
met érzek maga iránt, a kék ég
muzsikál a szemében, hajára a
tűnő napsugár csókol puszit s bár
az enyém lehetne, ah, ah.
Viszont, ha nekem meséli el sze­
ladon barátom, hogy ki az a Man­
cika, akkor azt mondja: — Te,
megismertem egy pipec macskát.
Csuda mankói vannak, okos kebel
és a fene esz érte, de remélem,
majd csak bedűl.
A főnök előtt gyakran olyanoki
vagyunk, hogy rossz ránknézni,;
szétfolyunk a. hajlongásban, sze­
münkben csurog a boldog áhítat,;
inainkban odaadás rezeg s ma-j
kogva mondjuk:
— Boldog dolog, ezereszer bol-|
dog, ki ily főnök közelében élheti;
életét.
Ha az ily főnök lőtávolon kívül
van, a kisfröccs és a barát társa­
ságban felettesünk borzalmas ban-'
dita lesz kellemetlen fráter, lin-
kóci Lacibetyár, aki képtelen meg­
érteni bennünket, akik százszor
különb főnökök lennénk s nem szél-;
tolók, mint félórával előbb imáda­
tunk tárgya.
•Emberek, emberek, lássátok, ez
nem tetszik nekem. Kétéltűek vagy­
tok, sőt gyakran három életet éltek
imátlan, de mégis kalap. Polgári
csökevény,
< s ezen az sem változ­
tat,
1 hogy a legkopottabb csökevény
(egyike- A múlt számít, a szárma­
zás,
: a kalap kispolgári származása.
Ha
1 egy volt hivatásos reakciós tiszt
kopott lovaglócsizmában jár, az,
osztálybélyeg
i rajta van a csizmán,
imég ha olyan rongyos is. hogy ki­
lóg belőle az osztályidegen láb. A
sapka —- az más! A sapka kifejezi
mindazt,
i amit szóval órák alatt sem
lehet elmondani. Aki ránéz egy
sapkára,
: annak önkéntelenül eszé­
1bejut, hogy a sapkát olyan ember
hordja,
1 akinek történelmi feladata
MEMENTO
s úgy forogtok, ahogy a szelecske
fújdogálja azt az okos, képmutató,
ingó-ringó lényeteket.
Pista bácsinak szervusz és azt
hallottam, hogy baj van, Komár
elvtársnak szabadság és éljen az
ötéves terv, segédházmestemek
adj’isteni, a néhai Öméltóságának alá­
zatosan mély, tiszteletem plusz sö­
tét duma arról, ami volt, ami lehetne,
hehehe, hehe he.
Jó, jó, tudom, élni akartok, tök­
főzeléket enni, meg rántott-karajt,
fröcosöt inni, meg krémest nyalo­
gatni vasárnap délután és sem
Pista bácsival, sem Komár elvtárs-
saJ nem akartok ujjat húzni. Mert
ki tudja, haj ki tudja, jaj ki tudja
mit hoz a holnap és holnapig
egész jó így eltotyorogni a napot,
ami tejeskávéval kezdődik és a dél­
önmaga felszabadítása és minden­
féle kizsákmonyolás örök időkre
való megszüntetése. Be kell bizonyí­
tanom, gondolta-, hogy hozzájuk
tartozom, tehát külsőben is hozzá­
juk kell igazodnom. Hadd lássák,
hogy vérem az ő vérük, sapkám az
ő sapkájuk.
Lelki egyensúlya tökéletes volt.
Mígnem.. . . Nos, valami közbejött,
valami amire nem számított. Ami­
kor kijött hozzájuk a kerületi kul-
: úrvezető, a nagyteremben éppen
énekpróbát tartottak. Rohonczy lel­
kesen magyarázta Szabó elvtársnak,
a kerületi kultúrvezetőnek, hogy
milyen új dalok betanulását vették
tervbe. Közben észrevette, hogy
Szabó elvtárs rosszalóan nézegeti
őt. Zavartan pillantott le, de nem
volt egy gombja sem nyitva. —
Elvtársam, jöjjön csak félre egy
piltanatra! — mondta Szabó elv:
társ. Az egyik ablakmélyedéshez
mentek. — Ismerős nekem az elv­
társ, — folytatta a kerületi kultúr-
vezető — nem a Láng-gyárban volt
segédmunkás az elvtárs? — Ro-
lionczy a meglepetéstől szóhoz sem
tudott jutni. A kultúrvezető így foly­
tatta: — Nem kell ezt szégyelni, a
múltban sokaknak nem volt alkal­
muk rendesen kitanulni egy mester­
séget. De engedje meg elvtársam,
hogv valamit a külsejére mondjak.
Ilyen ágrólszakadtan egy öntuda­
tos munkás nem járhat. Ez nem fej­
lődés, elvtársam. Ez a külső meg­
felelt akkori osztályhelyzetének,
gazdasági és kulturális elnyomott-
ságának, de ez az idő már elmúlt.
Tessék takarosán, tisztán járni. így
nem lehet kultúrmunkát végezni.
Fel kell emelkedni, elvtárs! — Ro-
honczyban egy világ omlott össze.
Hát még amikor Szabó elvtárs jó­
indulatúan hozzátette: — És ami a
sapkáját illeti, az - rendben van, de
nem muszáj, hogy akkora olajfoltok
legyenek rajta... Ez különösen fáj­
dalmasan érintette Rohonczy Ala­
jost, mert mit tudja azt egy kerü­
leti kultúrvezető, hogy mennyi fá­
radságos szervezőmunka volt abban
a néhány csepp fáradtolajban, amely
a sapkájának* harcosan ódon zama­
tot adott...
Felek! László
ről megmaradt főzelékkel végző­
dik, ami mellé husika is akad.
A nyavalyát emberek, nem jól
van ez így, legyetek őszinték, gon­
dolkozzatok néha, ha nehezetekre
is esik és akkor belátjátok, renge­
teg idegizgalomba kerül, hogy min­
denkinek megadjuk ami dukál, ami
jár és nyugodtabban alusztok, jobb
étvággyal eszitek a kelkáposztát,
ha emberként és nem szél fújta
nádszálként lötyögitek el az életet.
fgy van ez emberek, de nem za­
varlak tovább benneteket, megyek
ahhoz a süket, féleszű Csigorához,
ahhoz a kelekótya birkához. ‘Né,
minő szerencse, épp itt jön velem
szemben. — Szervusz, szervusz,
egyetlen drága, szépséges barátom,
éppen hozzád készültem.
Nagy S. József
 DUETT
TRUMAN:
Én v a g y o k a H a rry T rum an !
PLEVEN:
Én m e g a te P le v e n e d !
TRUM AN:
P le v e n k u ty á m , h ű k is e b e m
B e sz é d e m v a n te v e le d !
PLEVEN:
M éltó zta ssá l é d e s g a z d á m ,
A f ü le m e t h e g y e z e m ,
K özb en n y a lo m ta lp a d , e z z e l
H iú sá g o d leg y ezem !» ^ '
T R U M A N :J
Jo io t-C u rie b é k é t a k a r .
S z ív e m ő t n em tű r i e l,
KI a z a to m b iz o tts á g b ó l
M adám J o lio t-C u riev el!
PLEVEN:
A f e lm o n d á s m á r m e g is v a n .
C sa k a s z ig n ó d k e ll b e le ,
M e g u g a to m m e n te n ő te t,
Ha te m o n d o d , el v ele!
M e g h u r c o lju k , h a k ív á n o d ,
M ert t e é r te d m e g v e s z ü n k .
De . . . h m . . . iz é . , . n a g y t u d ó s a z ,
A h e ly é r e k it te sz ü n k ?
TRUMAN:
C sa csi k é r d é s , k e d v e s P le v e n ,
Mit fe lte n n i n em r e s té it!
K in e v e z ü n k a h e ly é r e
E g y str a m m U S A -ő rm e stert.
P o n t a r r a a h e ly r e v a ló .
Z sák a fo ltjá t m e g le li.
T e le k ü g y n ö k c iv ilb e n , d e
A b é k é t n em k e d v e li . . .
— Hát Pestre mentek, lányok? Jaj Istenem, mi vár ott rátok!?
— A magyar ipar vár olt ránk, nagymama!
A K U L Á K L ID É R C Á L M A
A KUTYA SE SZERETI
Azt mondják, hogy a kulákot a
kutya se szereti. Rájöttem, hogy
ez még betüszerint is igaz, mert
a minap olvastam a tömöri kulák-
asszony esetét. A kulákné feketén
vágott disznót, hanem az ellenőr
nem talált nála semmit a disznó­
ból. Menni készült már az ellenőr,
amikor a kulákné kutyája beletúrt
a szalmakazalba és kihozott onnan
egy szép csülköt. Éppen csak hogy
azt nem mondta: Hát ehhez mit
szólnak? De 'nem is kellett a ku­
tyának beszélni, beszélt magáért
az a csülök. (Mert csülköt láttak
már bablevesben, káposztában, még
kirakatban is, de kazalban még
soha.) Megnézték most már köze­
lebbről azt a csülkös kazalt s ér­
demes is volt, mert bíz abban
több volt a disznó, mint a szalma,
az egész levágott kétmázsás
disznó benne volt abban.
Ezekután nem szeretnék a ku­
lákné kutyájának a bőrében lenni.
De a kuláknééban sem.
(~ )
Végre egy nyugodt hely! A z olasz tengerparton
Nagyon jól és kellemesen meg­
ebédeltünk a Vendéglátóipari NY
egyik éttermében, feketét is ittunk.
Akkor azt mondta Sanyi:
— Most pedig átmegyünk a Tej­
vendéglőbe!
Meredten néztem rá. Ez az em­
ber ilyen nagyszerű ebéd után még
tud enni? Micsoda gyomorberende­
zése le h e t. . . •
— Mit csodálkozol? — vette fel
a kabátját. — Nagyon kényelmes
ülések vannak, finom meleg, kelle­
mes világítás. Mit akarsz még? El­
olvassuk a déli lapot.
— De . . . . én nem tudok egy fa­
latot se enni, úgy tele vagyok, —
mondtam útközben.
Olyan pillantást vetett rám, hogy
zavarba jöttem. Hát .olyan bűn az,
ha az ember tíz perccel ebéd után
nem tud enni?
— Én se enni megyek oda, —
mondta szárazon. — A kényelmes
és zavartalan hely miatt.
— D e.. . . valamit azért kell fo­
gyasztanunk!
— Buta, naiv, ostoba lélek vagy
te, Jenő! — Csak ennyit mondott,
aztán már beléptünk a Tejvendéglő
ajtaján. Sanyi határozott mozdulat­
tal áttörte magát az egyik sarok­
asztalig, letettük a kabátokat, leül­
tünk.
— Mit fogunk rendelni? — tü­
relmetlenkedtem.
— Semmit! — mondta ő határo­
zottan.
— D e. . . ezt nem lehet. Jön a
pincér é s...
— Nem jön a pincér!
Kimeresztettem a szemem.
— Nem értem ... Hiszen ez ven­
déglő é s ..
— Ne vitatkozz velem. En min­
dennap itt vagyok. Ülök, olvasok, — N éz d 'c sak ! Ú jabb am erikai hajó fü stö lö g a
melegszem. A pincérek jönnek- horizonton!
mer.nek, de eddig még nem fordult — Ez azt jelenti, hogy eg y újabb olasz g y á r
elő, hogy valaki is megzavart volna kém énye szűnik m eg f ü s tö lö g n i...
Nem akartam hinni, amit mond,
( K r o k o d il, M o s z k v a )
de igaza volt. Ültünk, olvastunk,
senki sem jött. A szomszédunkban
egyes, gyakorlatlan itt tartózkodók
megpróbálták hangos szóval, kéz-
zel-lábbal hívni a pincért, de ez csak
olaj volt a tűzre. Az kiabál, akinek
a háza ég, gondolhatták a pincérek,
égő házba viszont nem viszünk
ételt. És nem is vittek.
Hirtelen feltűnt a fizetőpincér.
— Te, Sanyi — fogtam meg a
karjái j'^ ü lte n — most mi lesz?...
Jön a fizető! ,.
Higgadt mozdulattal emelte *1
fejét az újságból és csak ennyit
mondott:
— Fizetek!
A fizető azonnal eltűnt. Egész
délután csak egyszer láttuk még,
akkor is széles ívben kerülte el az
asztalunkat. Emlékezett rá. hogy itt
valaki fizetni akart.
V ajda A lbert
 A csa lá d b an m a ra d
/ /
Wemtabu! Egyetemen, adatfelvétel közben
az adminisztrátor megkérdezi az
egyik diáktól:
V tA ß fC O l ACEl/PAß AUMIOJffXfA

Nem is volna ez nagy baj. Szí­ — Apja neve?

General von Fritz: Petiig Schumanék milyen szívélyesen invitáltak!
Megismerni a kanászt
A pesti emberek nagy többsége
még aligha látott eleven kanászt
(holtat se persze), de azért egész
Pest fújja a híres kanásznótát:
Elszaladt a Siska gäbe
Kilenc Malacával,
Utána ment a kanász
Fényes baltájával.
Megismerni a kanászt
vesen átadom tapasztalataimat — Köcsög Ágoston.
bárkinek. De az alábbiaknak és a — Foglalkozása?
hasonlóknak nem'. — Kereskedősegéd.
Például jön hozzám Karlovácz Az adminisztrátor a következő
és azt mondja: Te, mondd él már rubrikába beírja: „munkásszárma-
miről siói az a „Ljubov Jaro- zá'sú“ — aztán tovább kérdez:
vája“, amit tegnap láttatok kollek­ — Hol dolgozik az édesapja?
tívon a színházban, mert holnap — A mamám üzletéiben ..
lesz a csoportos kiértékelés és ha
már a színházba nem mentem el,
oda mégis beülök, hadd lássa a Santa M argheritában
kuitúrfelelős. ,
Tegnap megállít Sajtos a liftnél,
hogy meséljem el már neki rövi­
den, meg gyorsan, hogy mi volt
a legutóbbi héten a Szabad Nép
ben, mert neki kell beszámolót tar­
tania a Baráti Körben s mégis tud­
jon valamit makogni, ami hason­
lít
Linkli azzal csíp el munkaidő
alatt, hogy mutassam meg már,
hogy kell xiloíonozni, ő minden­
hez ért általában, biztosan xilofo- DE G A S P E R I: F e g y v e r t a k e z ü k b e !
nozni is tud, csak még nem pró­ PLEV EN : N ag y o n h ely es!
bálta. DE G A S P E R I: N y u g 'a tn é m e to rs z a g
f e g y v e r n é lk ü l o ly a n , m in t a tú r i
Az olvasóteremben Bajusz som- v á s á r s á t o r n é lk ü li
fordál asztalomhoz s meséli, hogy PLEV EN : E n g e m m á r d i r e k t id e g e ­
vannak egyesek, akik az olvasó­ s í t e t t ez a le f e g y v e r z e tt N y u g a t­
teremben beszélgetnek, ahelyett, n é m e to r s z á g a szo m széd ság u n k ­
b a n ! M o st k é p z e lje el, m i le tt v o l­
hogy tanulnának és hagynák a n a , h a 19 4 0 -b en e g y f e g y v e r te le n
többieket is tanulni, ö csak azért náci h a d se re g tá m a d o tt v o ln a
jött, hogy adjam kölcsön neki /írV*,
m e g b e n n ü n k e t!
a jegyzeteimet, mert holnap lesz a //»
.* f . J
DE G A SPER I (ö s s z e b o rz a d ): B r r r r l
konferenciája egyéni tanulásból, R o ssz r á g o n d o ln i!
zeretné megtanulni tőlem a jegy­ PLEV EN : A k k o r n e g o n d o ljo n rá l
S ü r g e s s ü k ki a z t a f e lfe g y v e rz é s t!
zetelést. Ha ezen túlesik, vissza­ DE G A S P E R I: Ö nök k e z d jé k , ö n ö k
hozza a kővetkező konferenciáig. m á r g y a k o r l o t t á ld o z a ta i a n á c ik ­
Megmagyaráztam neki, h o g y ... n ak !
7V»o- — Ne beszélgess! — szól rám P LE V E N : H a m e g tá m a d n a k b e n n ü n ­
hirtelen egy öblös hang a szom­ k e t . . . T e lje se n k i v a n z á r v a , hi,
sz é n m i a d j u k a k e z ü k b e a f e g y ­
széd asztaltól. — Nem lehet tőled v e r t . . . De h a m é g is . . . F e lté v e ,
tanulni!! d e m e g n e m e n g e d v e . . . U g y e­
Tessék! Hát már ez is tőlem bár . .. H a, a m i ki v a n z á r v a ,
akar tanulni! b e n n ü n k e t tá m a d n á n a k m e g ezek
a h u n c u t n á c ik . . . A k k o r s z á m ít­
h a tu n k ö n ö k r e ? Képünk egy angol nagyiparost ábrázol
Nézz oda, milyen erősJ
DE G A S P E R I: H o g y n e! A k k o r m i is
m e g tá m a d ju k m a g u k a t.
Á LLAM OSÍTÁS ELŐTT ÉS Á LLAM OSÍTÁS UTÁN
— Dehogy kérem. Elsősorban vi­ Hát még milyen erős lesz egy hét múlva!
gyázunk a tisztaságra. Fertőtlení­
tünk. Naponta kétszer almozunk. Vérnyomok
Többet adunk enni a kocáknak.
Meglátszik az a szaporulatnál is. a Rokolya-utcában
Most egy indiszkrét kérdés jön. K é s ő re j á r t m á r . A v illa m o s m o ­
Nem szívesen teszem fel. Dehát a t o r k o c s ijá b a n c s a k k e tte n v o ltu n k .
nótában az van, hogy „Hüccs ki M e g b ú jta m a z e g y ik s a r o k b a n . A
k o c s i m á s ik s a r k á b a n e g y fe lg y ü rt-
Siska a berekből csak a füle lát­ g a l l é r r ú . b o r z a lin o k a la p o s fé rf i ü lt,
szik, — hát a kanász mit csinál?
Baginéval játszik.'' Ennek a dolog­
Qyesűlt Államok* m e lle tte a p á d o n h a ta lm a s a k ta ­
tá s k a . Id e g e s e n n é z e g e te tt a t á s ­
k á r a , a z tá n a z ó r á j á r a , ki a z a b la ­
nak a végére kell járni, ha kényel­ k o n é s ú j r a e lö lrő l. E lő s z ö r ü g y e t
metlen is a kérdés. s e m v e te tte m r á , m e r t m á r a la p o ­
— A nótában az van — pedzem s a n m e g é h e z te m , a s z e m e m s z in te A harfnadik emeleten lakom. Alat­
k o p o g o tt a z é h s é g tő l. A k a la u z be tam, a másodikon él Gabi, a világ
- hogy a kanászok . . . néha. . . is jö tt a p e r r o n r ó l é s m e g k é r d e z te :
ugye . . . Bizonyos Baginéról van a h lm g a je g y n c s k z e lv e ? A z tá n k im e n t. legrettenetesebb kisgyereke. Kép­
szó . . . És közben a góbék elbitan- E g y s z e r c s a k r é m ü lte n v e tte m é s z re , zeljék el: cintányérozni tanul. Az
h o g y a n a g y s á r g a a k ta tá s k á b ó l v é r
golnak. S chvm an c s ö p ö g le a p a d ló r a . N em v e s z te t­ egész gyerek még nincs ötéves, te­
— Ugyan kérem! — legyint a tem el h id e g v é r e m e t, ú g y te tte m , hát a délelőttöket is otthon tölti.
kanász. — Fiatal házas vágyókén m in th a a lu d n é k , m é g h o r ty o g ta m 4Handóan és egyfolytában — cintá­
is, — d e a z é r t m in d e n t lá tta m , é s
kérem, most várjuk az első kisba­ n y K » ft sz e m m e l fig y e lte m a v á d lo t­ nyérozni tanul.
bát! Nem a szeplős Baginé érde­ ta t, — a f e le s é g e m ú g y is m in d ig a z t Ma délutáfi szokatlan csend volt.
m o n d ja , h o g y é b r e n a ls z o m . M eg­ Gondoltam, hogy kihasználom az
kel engem, hanem az, hogyan nö­ je g y e z te m m a g a m n a k a fü le k s z á ­
velhetjük a negyvenkilós tenyész- m á t, a h a j s tu c c o lá s á n a k f o r m á já t, időt és tanulni fogok. A cintányér
gyanúsan hallgatott. Egyszercsak
süldők átlaigsúlyát hatvanöt kilóra. k ié r té k e lte m a g a llé r b ő s é g e t é s a
Már rS is jöttém! Nyolcvan deka n y a k k e n d ő h o s s z t. A z u t a s iz g a to tta n bekopogott Gabi.
n é z e g e tte a tá s k á j á t , a z tá n a z ó r á ­ — Kertész bácsi itthon van?
abrak helyett egy kiló húsz dekát já t, a v illa m o s m e lle tt e lf u tó tá ja t.
adok nekik. Megtörtént ilyenfor­ H irte le n a z e g y ik m e g á lló n á l f e lp a t­ — Sajnos nincs itthon, Gabika.
t a n t é s le u g r o tt. Én u tá n a . Ú gy lo ­ Szemináriumfa ment.
mán, hogy ahol tizenőtkilós súly- p a k o d ta m m ö g ö tte , m in it e g y s z e r ­
gyarapodást vártam, ott huszonöt­ z ő d te te tt, m a g a s f iz e té s ű á r n y é k . Ha — Kertész néni itthon van?
— ö sincs itthon. Az MNDSZ-
kilós súlygyarapodás lett! Aztán m e g á llt, é n is m e g á llta m é s c ir i­
az is probléma, tudja szaktárs, p e ln i k e z d te m , m in t e g y tü c s ö k , ben hallgat valami előadást. Mit
15
h o g y e lte r e lje m m a g a m r ó l a g y a n ú t.

Fürge járásáról,
Tüzött-füzött bocskoráról,
' Tarisznyaszíjáról.
Ezt a nótát az Ormánságban
szerzettek, de leginkább Budapes­
ten éneklik. Annyit éneklik, hogy a
végén már elfogott a kíváncsiság:
milyen is lehet közelről az a ka­
nász? Gondoltam, igazán könnyű
lesz megismerni, egyszerű a dolog,
akinek fürge járása van, tűzött-
fűzött bocskora és tarisznyaszíja, az
kanász és punktum. Ha kilenc elbi-
tangolt malacot kerget egy fényes
baltával, akkor már igazán semmi
kétség nem marad fenn.
Hanem a baj ott kezdődött, hogy
a kanásznak, akivel összeakadtam,
se tűzött-fűzött bocskora nem volt,
se tarisznyaszíja. Inkábbhogy na­
gyon jó lábbeli volt a lábán, most
vette évvégi elszámolás után, két
rend ruhával meg egy rádióval
egyetemben, pedig rádióról szó
sincs a nótában. Mert a kanász
csoporttag.
— E! szokott szaladni a Siska
göbe a kilenc malacával? *».
szem Jel neki szakkérdést
ivem szalad az el, kérem, vi­
gyázunk mi rá. Aztán meg kérem,
nálam nem kilenc malaca van a
göbének, hanem legalább tizenegy.
A yorkshireiek szaporulatát most
akarom tizenháromra emelni.
— Kergetik őket ecélból a fényes
15
hogy a lehető legtöbbször fialjanak E g y s z e r v is s z a f o r d u jt é s id e g e s e n
m e g k é r d e z t e tő le m , m it a k a r o k ?
a kocák. Mert úgy van velük, hogy
hol évenként egyszer, hol kétszer
K e d v e se n m e g é r d e k lő d te m ,
m e s s z e v a n - e m é g In n e n a p a k s i
fialnak. h a jó á llo m á s ? M e g b o rz a d v a
Azon tőröm én a fejem, hogy ezt z e t t é s f u tn i k e z d e tt. Én, m o n d a ­
n o m se m k e ll: U tán a! E g y re g y o r ­
szabályozzuk, a lehető legcélsze­ s a b b a n f u to tt. A z u tc á n m á r alig
rűbben. j á r t v a la k i, c s a k m i k e tte n k e rg e -
Eddig tartott a beszélgetésünk tő z tü n k , b ú jó c s k á z tu n k a R o k o ly a ­
a kanásszal. £n már ezentúl nem u tc á b a n é s k ö r n y é k é n . V o lt ú g y is
m á r , h o g y s i k e r ü l t e lk a p n o m , —
fogom azt énekelni, hogy m a jd n e m , — d e v a la h o g y m in d ig
s ik e r ü lt e lm e n e k ü ln ie . O ly an ü g y e s
/-t1i/\x L rL n jx n _ n _ ru \^ A /i- v o lt a g a z e m b e r , m in t e g y g y ík . És
Elszaladt a Siska göbe
kilenc malacával, c h iá b a k iá lto tta m e r é ly e s e n , a r r a sem
r e a g á l t . V é g ü l lih e g v e m e g á llt é s
k ö n y ö r g ő h a n g o n íg y s z ó lt: E n g e d ­
SPANYOLORSZÁG je n h a z a a fe le s é g e m h e z , m á r v a g y
hanem ezt fogom énekelni: eg y ó rá ja fo g c c sk á z u n k . Szegény
Ilo n k á m m e g k é r t, h o g y s ie s s e k h a ­
Szorgalmas a Siska göbe za! Z o rd u l k iá lto tta m r á : — E lő sz ö r,
Fial tizenhármat... m o n d ja m e g , m l v a n a tá s k á já b a n ?
— É p p e n e z é r t s z e r e tn é k h a z a s ie tn i:
M ire lité m á ln a !
MIKES GYÖRGY
L udas M atyi
F ő s z e rk e s z tő : GÁBOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI L Á SZ ló
K ia d ja a S z a b a d s á g L a p k ia d ó -
v á lla la t.
S z e rk e s z tő s é g :
k u c r n \ín Í3 h g B u d a p e s t, V., A lk o tm á n y -u tc a 3.
b é ly e g Telefoni: 127—750, 128—031.
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t, V III., B la h a L u z a -té r 3.
k Z e rsw e s T e le fo n . 143—012, 143—017.
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a
n a q y iiá s b z h - V .. H o n v é d -u . 10.
E N S 2 s t a s i s / bélyegek F e le lő s n y o m d a v e z e tő :
R a d n ó ti K aro ly .
PANAMA Csak kaph^-fók
akarsz tőle?
— A Pali itthon van?
hogy — Nincs! Előadásra készülnek az
iparosiskolában. Szerepet tanul.
rá m n é ­
— A Tömd?..
— ö is elment. Az úttörőknél
van tanfolyamon. A Kati sincs itt­
hon. Énekórára ment. És én se va­
gyok. ..
A kis Gabi megütközve nézett
rám:
— Te? Hát te csak itthon vagy?!
— Igen, én itthon vagyok, de ta­
nulni szeretnék! Neked nincs ta-
nulniva'pd? Hiszen látod, mindenki
tanul.
— Ezt igazán mondod? — kér­
dezte Gabi bizalmatlanul.
— Igazán, — feleltem sürgetően,
aztán rövid prédikációt tartottam
neki a tudás gyönyörűségéről. A
következő fenkölt szavakkal bocsá­
tottam el:
— A tanulás embertársaink iránti
kötelesség!
Csak ezt ne mondtam' volna! Mert
a kis Gabi nagyon megszívlelte ta­
nításomat és futott haza, gyako­
rolni a leckét: — cintányérón.
Tajtékzottam, a fejemet a falba-
vertem dühömben, de nem tehettem
egyebet: hallgattam a hangversenyt.
Tanulni természetesen egy szót
se tudtam, de a délutáh mégsem
veszett kárba egészen, mert, hogy
ne akarjak tanítani addig, amíg nem
tanultam, — azt jól megtanultam.
, Országh György

haltával? 5
4

Az „Üj Kína“ kiállítás anyagából közöljük Feng Chen kínai művész korajzát.
E gy n a g y te x tilb o lt
Mikor a Salgótarjáni Textil­
nagykereskedelmi Vállalatot ala­
pították. nem jól sütött a nap az
égen. Ennek következtében „a
vállalat kiáltó példaképe a rossz
szervezésnek, a z ebből keletkező
ziláltságnak s u népvagyon fele­
lőtlen kezelésének". Ez, persze,
rossz. S nem teszi jobbá az sem,
ha az okát megtudjuk: „Az új
vállalatra zúduló adm inisztratív
és könyvelési feladatokkal a
gyenge szervezet nem tudott
m egbirkózni . . . " A feladatok
nagyok voltak, de a vezetők
„mind szakmailag, m ind politi­
kailag teljesen alkalm atlanok".
Mi fokozta a zavarokat? N em ­
csak fokozta, hanem kiküszöböl-
hetetlenné tette őket a vállalat
rossz elhelyezése, am i onnan
szárm azott — ezt a bürokráciát
tessék elhinni! — hogy a terve­
zett, de m eg nem valósított ál­
lami áruház építésének céljára a
vállalat helyiségeinek egy részét
lebontották, mielőtt megfelelő új
helyiségről gondoskodtak volna.
Mi lelt ennek a következ­
ménye?
Az, hogy a raktárhelyiségek
annyira zsúfoltak, hogy a szövet-
osztályon pl. a z árut 8—10 m é­
ter magasan kellett felrakni, a
cipőosztályon nincs hely a ki­
szolgálásra, s előfordult, hogy a
beérkező árut napokon át le nem
zárható helyiségben kellett éjjel-
nappal — jőrizet m ellett — elhe­
lyezni. A vállalatvezető 4 másik
alkalm azottal egy szobában dol­
gozik. Ilyen körülm ények közt
nem csodálatos, hogy a vállalat
szám vitele valótlan adatokat tart
nyilván és nem tud a vagyoni
állapotról szám ot adni.
Pehje van a vállalatnak az
ellenőrzéssel is. A központtól a
szám vitel rendbehozására kül­
dött brigád, amely 3 tagból állt,
hat hétig dolgozott, de érdem­
leges eredményt nem ért el. Vi­
szont „a bércsalás fogalm át
megütő mértékben vett föl kikül­
detési és túlóradíjakat".
Vájjon a Belkereskedelmi M i­
nisztérium intézkedett-e a bajok
orvoslására? Gábor Andor
r//
/ *’• 1
Persze, a villamos olyan zsúfolt, szólná magát az utasokon és a nő­
hogy ha rá akarok lépni a szom­ ismerőse fülébe suttogna.
szédom lábára, akkor előbb le kell
száltnom, hogy helyem legyen hoz­ tam! — ordítja.
zá. Pedig feltétlenül rá akarok
C s a n g h a j s e k
Közel a határhoz..
Nem szívesen olvas az ember
kivonatos jelentésben ilyen soro­
kat: „A vállalat jelenleg is tele vari
volt tőkésekkel, volt aktív katona­
tisztekkel és nyugatosokkal, mint
például Király László műhelyve­
zető, akinek üzeméből a vállalat
alakult, vagy Székely Bódog köny­
velő, volt sörgyári vezérigaz gáti),
vagy Ibrányi Béla főkönyvelő, nyu-
gatos, vagy Wiesner műszaki tiszt­
viselő, volt aktív katonatiszt."
Ez, bizony kellemetlen. És ez
sem kellemes:
„A vállalat vezetését Szajdán
Lajos vette át. Az új igazgató mű­
ködése óta némi javulás tapasztal­
ható ugyan, ennek mértéke azon­
ban távolról sem kielégítő, mert a
vállalatvezető nem elég erélyes
ahhoz, hogy a vállalatban még
mindig ott levő, nem megfelelő ele­
meket kézbentartsa. Ezért a bére­
zés és anyaggazdálkodás vonalán
a fogyatékosságok zöme ma is
fennáll, ami a központ újabb ener­
gikus közbelépését teszi szüksé­
gessé.“
Mik azok a „fogyatékosságok“,
amik még ma is fennállanak,
(mitahogy 1950 novemberében fenn­
állottak)? Idézzünk a jelentésből:
„A helytelen normák, valamint
az alkú tárgyát képező becsült
idők: bér- és normacsalásokat ered­
ményeztek.“ Ez hiba. De hát nem
volt normarendezés? De volt. Am
„az aug. végén végrehajtott nor­
marendezés után 175—350%-os tel­
jesítményeket számoltak el.“ Nem
volt ez gyanús? Nem. „A vállalat
vezetősége nem figyelt fel a nyil­
vánvaló bércsalás jelenségeire és
figyelmen kívül hagyta a bércsalá­
sokat alátámasztó magas teljesít­
mény-százalékokat. Nem ellenőriz­
ték, hogy az elért százalékok mö­
gött áll-e megfelelő teljesítmény?“
Pedig nem állt, nagyon is nem
állt. „A Kühne-gépgyár részére
végzett gépalkatrész-gyártásnál a
normát a megrendelő adta meg.
Ez nyolc és fél óra volt. Ezzel
szemben a munkalapon 14 óra 20
percet utalványoztak.“ Csudálatos­
képen mégis 290%-os teljesítményt
számoltak el. Amit csak azért nem
fizettek ki, mert a vizsgálat nem
engedte meg.
Mindezért az -egész akkori veze­
tőséget elbocsátották, de — mint
láttuk az elején — maradt még
ott elég elbocsátani való.
Hol?
A XII. sz. Autójavító Vállalat­
nál, Szombathelyen.
lépni, pont a tyúkszemére, mert a
kocsi belsejében felfedezte egy nő-
ismerösét és a fülembe ordítva üd­
vözli, ahelyett hogy f.ikeresztülbok•
— Megszépült, amióta nem lát­
Önkéntelenül is kihúzom magam
m e g v e r e t e s e D u lle s A u s z t r á liá b a n
— H a llo tta sz a k i? Jo h n F o s te r
D u lle s A u s z trá liá b a é r k e z e tt!
— Ki h iv ta ?
— A k i El se n ho w e r t E u ró p á b a .
— A z ki v o lt?
— S e n k i.
— És m it k e r e s e tt D u lle s A u s z t­
r á liá b a n ?
— A ja p á n o k fe lfe g y v e rz é s é r ő l
t á r g y a l t a z a u s z tr á lia ia k k a l.
— D e h is z e n a z a u s z t r á l i a i a k fé l­
n e k a ja p á n o k tó l!
— A z t m o n d ta , D u lles, h o g y a z az
ő m agánügyük.
— N em é r te m é n e z t, s z a k ik á m ?
A z a z e m b e r , a z a D u lles v a g y m i­
n e k h ív já k , b a jb a a k a r j a d ö n te n i
A u s z t r á l i á t é s a z t a z a u s z tr á lo k
c s a k ú g y h a g y n á k ? N in c s e g y s z a ­
v u k s e e lle n e ?
— V o ln a , d e D u lle s é k n e m t ű r ik ,
h o g y a z a u s z tr á lo k b e a v a tk o z z a n a k
A u s z trá lia b e lü g y e ib e .
— Ily en ő r ü lts é g e t! A z a u s z tr á lo k
b e le e g y e z n e k , h o g y m e g in t r á ju k -
s Z a b a d its a D u lles a j a p á n im p e r ia ­
liz m u st! A z a u s z tr á lia i k o r m á n y n a k
n e m Ju t ez e s z é b e ?
— D e h o g y n em ! V é d e k e z ik is el­
lene!
— H o g y an ?
— L e ta r tó z ta tja a z o k a t, a k ik e s z é ­
be ju tta tjá k . . .
K im ú lt a fé n y ...
A té n y á llá s a k ö v e tk e z ő : D ecern
b é r 4-én e s te M a g y a rk e s z ir e és
N a q y sz o k o lira r a u tó b u s s z a l u ta z n i v á
g y ö k m in te g y 70 fő n y i c s o p o rtja
g y ű lt ö ssze az a u tó b u s z -m e g á llc
m e lle tti F e lső n y é k v a s ú tá llo m á s v á
r ó te r m é b e n . A z a u tó b u s z k é s e tt és
e z a la tt a z á llo m á s d e r é k f o r g a lm is ­
tá ja e g y e tle n m o z d u la tta l e lc s a v a r ta
a v illa n y t. A k o r o m s ö té tb e n a g y e r e ­
k e k s iv a lk o d ta k . a lib á k g á g o g ta k ,
e g y s z ó v a l h a n g - é s z ű r z a v a r k e le t­
k e z e tt. A s ö té tb e n v á r a k o z ó k p a r ­
l a m e n te r t k ü ld ö tte k a z állo m ásfő -
n ö k h ö z , h o g y te r m ts e n ú j r a v ilá ­
g o s s á g o t. A z á ü o m á s fő n ö k k ije le n ­
te tte , h o g y b á r a v á r ó t e r m e t c s a k a
v a s ú t r a v á r ó k s z á m á r a v ilá q itjá k ki
— íg y ír ja elő a s z a b á ly — ő n em
r a g a s z k o d ik m e r e v e n a z e lő írá s h o z
é s h a jla n d ó n a k m u ta tk o z ik a v il­
la n y f e l g y u j tá s á r a . R ö g tö n u ta s ítá s t
is a d o t t a f o r g a lm is tá n a k , hogy
g y ú jts a m e g ú j r a a v illa n y t. A f o r ­
g a lm is ta az u ts ítá s t v é g r e h a jtv a ,
a z o n n a l a k a p c s o ló h o z m e n t é s e q y e t- i ------------------------ ----- -------
len m o z d u la tta l f é n y t te r e m te tt, a
s ö té tb e n m á r h o s s z ú id e ig v á r a k o ­
zók te lje s m e g e lé g e d é s é r e . A z e s e t­
s í z a m e r ik a i tr o m B O N.V
r ő l S m á tro ld M á rto n , a z u ta s o k
e q y ik e , p a n a s z o s le v e le t i r t a z e g y ik
n a p ila p n a k .
A la p á t i r t a MÁV ig a z g a tó s á g á ­
n a k , a h o l a 8. ü g y o s z tá ly k e z e lé s é b e
v e tte a z ü g y e t. R ö g tö n lev él m e n t
v io la s z in p e c s é t a l a t t a p é c s i ig a z ­
g a tó s á g n a k , h o g y a z e s e te t v iz s g á l­
já k ki.
A v á la s z n e m k é s e t t s o k á . G u ly á s
o s z tá ly fő n ö k h e ly e tte s k ö z ö lte , h o q y
s z a b á ly o s a n já r t a k el. s ő t — m in t
Írja — s z ó ru l-s z ó ra id é z z ü k : „Allo-
m á s v e z e tő n k e l j á r á s a a s z a b á ly o k o n
tú lm e n ő e n u d v a r i a s é s m e q é r tő v o lt.
A s z e m é ly d ijs z a b á s I. R ész 17. § -á b a n
f o g la lta k iy e n n a g y m é r v ű e lő z é k e n y ­
s é g r e n e m a d n a k m ó d o t . . . “ A sz a b á l
a z s z a b á l, d e a z é r t n e m á r t , h a a z t
u d v a r ia s s á g b ó l tú llé p jü k .
A z ü g y e g y r e to v á b b te r j e d t . Az
ir a t h o sszú eg é sz sé g ü g y i s é tá t te tt a
v a s ú ti fő o s z tá ly k ü lö n b ö z ő o s z tá ly a in ,
íg y v é le m é n y e z te a 8. s z a k o s z tá ly ,
a 8A 5A, 3A o s z tá ly o k é s a t i t k á r ­
sá g ? M in d e g y ik o s z tá ly o n h á r m a n Ír­
tá k a lá az ir a to t, a m i s z a k o s z tá ly -
v e z e tő k k ö z ö tt is 12 a l á í r á s t je le n t.
A z a lá ír ó k m e g e g y e z te k a b b a n , h o g y
m e g v á lto z ta tjá k a s z e m é ly d ijs z a b á s
I. R é sz 17. § -á t é s e g y ú j r e n d e le te t
a d n a k ki G y. 122—1 0 0 /1 9 5 1 . 5. A.
s z á m a la tt, a m e ly n e k é r te lm é b e n a
Jö v ő b e n a MAVAUT u ta s o k n a k n em
k ell tö b b é k o r o m s ö té tb e n v á ra k o z -
n io k a u tó b u s z a i k r a a v a s ú ti v á r ó ­
te r m e k b e n .
M in d e z e k e t p e d ig a k ö z le k e d é s ü g y i
m in is z té r iu m s a jtó o s z tá ly á n o lv a s ta m ,
a h o l O ro sz J ó z s e f e lő a d ó a v a s k o s
Ira tc s o m ó te te jé n a m e g n y u g ta tó v á ­
la s z t s z e r k e s z te tte a n a p ila p s z á m á ra .
H a a v é g e jó , m in d e n j ó . . .
TARDOS PÉTER
kicsit, hátha mégis hozzám beszél. .
Ds a nő a kocsi belsejéből már fe­
lel is:
— Igazán? Nem tsoda. Napról-
napra fiatalodom. Képzelje, a múlt
héten voltam az Ifjúsági Színház­
Amit a tükör mutat
ban, tegnapelőtt az Úttörő Szín­
házban és mit gondol, hová me­ * „ T a rtó s b é k é é r t, a h á b o r ú s q y u jto g a tó k e lle n " c ím m e l je le n te tte m e g
a M ű v e lt N ép k ö n y v k ia d ó J e fim o v ra jz b it. A m o s t m e g je le n t a lb u m b ó l
gyek ma? A Bábszínházba! k ö z ö ljü k a v ilá g h ír ű s z o v je t k a r i k a t u r i s t a k é t r a jz á t.

Az öreg Sinkó bácsi közeledni érez­
vén 60-ik születésnapját, felkereste
Mák elvtársat, a személyzeti osztály
vezetőjét.
— Mához két hétre kereken hatvan
' éves leszek — mondta — s ebből ötve-
net a vállalatnál töltöttem el, mert
már mint tízesztendős fiúcska cukor­
kát árultam a kapu alatt. Félévszáza­
dos jubileumom tehát egybeesik a hat­
vanadik születésnapommal. Szeretném,
ha erről a kettős ünnepről a vállalat
semilyen formában sem emlékezne
meg.
Mák tűnődve nézett maga elé: nem
tudta mit mondjon. De Sinkó bácsi
tovább beszélt.
— Hatvanesztendős fennállásom
alatt mindenkor a legjobb kolléga vol­
tam. Munkámat a könyvelésben lelki-
ismeretesen végeztem, s ha csak lehe­
tett, enyhítettem azon terheken,
amelyeket a kapitalizmus rakott a
munkásság vállára. Mindez azonban
ne kerüljön szóba azon a kis ünnepsé­
gen, melyet minden körülmények kö­
zött mellőzni kérek.
Mák bólogatott, Sinkó tovább be­
szélt:
— Ezerki lencszg^negyvenöt tava­
szán az elsők között voltam, akik
hozzáláttak a gyár újjáépítéséhez.
Spongyát rá! A munkafegyelem terén
példamutatóan, jártam iaz élen min­
denkor. Igazolatlan mulasztás soha­
sem nyomta a lelkiismeretemet. Első a
kötelesség! — ez volt a lobogómra
írva egész életemben. Hatvanadik
születésnapomon, március nyolcadi-
kán, ne legyen emiatt részem semmi­
féle ünneplésben.
Amikor Sinkó bácsi elhagyta Mák
szobáját, a folyosón Gerébbel talál­
r kozott, a vállalatvezetővel.
cT f le a ilija h lia k
|
beöltöztek falusinak, mert részt szeretnének venni a téli vidéki kultúr-
versenyen.______________ .____________ ______ *
Nyugat-Ném etországban
— Magát becsukták, mert ezer embert megölt Dachauban. De ha
megígéri, hogy kétezer embert megöl Koreában, akkor kiengedjük ..
De G asperi é s Pleven
i — Éppen most szóltam Mák elv­
társnak — mondta Gerébnek, — hogy
március nyolcadikén, amikor hatvan­
éves leszek s egyben félévszázada
lesz annak, hogy a vállalatnál vagyok,
mert már mint tízéves fiúcska cukor
kát árultam a kapu alatt, semmiféle
ünneplést nem kérek.
Geréb tűnődve nézett rá. Nem tudja,
mit mondjon.
— Csak zavarba hozna — tette
hozzá Sinkó bácsir ha valaki március
nyolcadikén méltatná sokévtizedes
becsületes munkámat, amelynek során
nem egyszer igyekeztem enyhíteni a
terheket, amelyeket a kapitalizmus rótt
a munkásságra.
Geréb bólogatott, Sinkó tovább
ment. A folyosó fordulójából még
visszakiáltott:
— Munkás és értelmiségi között
soha sem tettem különbséget!
Az ünneplés rövid, de bensőséges
volt. Mák elvtárs ismertette a jubiláns
sokévtizedes munkásságát, elmondva,
hogy már mint tízesztendős fiúcska
cukorkát árult a kapu alatt.
Még Geréb szólt néhány szót ar­
ról, hogy Sinkó bácsi sohasem tett
különbséget munkás és értelmiségi kö­
zött, majd átadta az ünnepeltnek a
tisztviselői kar gyűjtésének eredmé­
nyét: egy eziistözött gyertyajköppan-
tót.
Sinkó bácsi reszkető szívvel hall
gáttá végig a két beszédet, s miközben
a kollégák tapsa felcsendült, két csepp
könny szaladt le a szeme sarkából.
— Nem feledkeztek meg rólam —
gondolta — s gyorsan megtörülte iz­
zadó jobbját, mert látta, hogy Geréb
kinyújtott kézzel jön feléje.
Tabi László a teljes összhang jegyében tárgyalnak Santa Margheritában
Tópatakcserm elyi rizling
H eti k ó p re jtv ó n y ü n k
Mi em?
A zt a m e q b íz á s t k a p ta m , h o q y
f o to r ip o r to t c s in á lja k a r r ó l az ü n ­
n ep i p illa n a tró l, a m ik o r e lő s z ö r
g y u lla d ki a fé n y « g y f a lu b a n , a m i­
k o r b e k a p c s o ljá k a v illa n y t F első ­
k ő a lja k is k ö z s é g b e n .
U tazo m a v o n a to n . D e hol k ell á t
sz álln i a v ic in á lis ra ?
E lő s z ö r a z t a s z á m t a n t a n á r k ü l - 1
se jti f é r f i t k é r d e z e m m e g , a k i v elem
sz e m b e n ül a v a s ú ti k o c s ib a n .
— F e ls ő k ő a lja , F első k ő lalja . . . Volt
e g y k itű n ő c im b o r á m , a k iv e l e g y ü tt
k u g liz ta m . A z fe ls ő k ő a lja i v o lt. Nem
is h itte m v o ln a r ó la , h o q y m e g té ­
v e d . A t a k a r é k b a n v o lt p é n z tá r o s .
E g y s z e r a z tá n e l m a r a d t a k u q lip a r-
tlró l. Sikiktasztott a s v ih á k , le c s u k ­
tá k .
N a, ez n e m tu d ja , hol k ell át-
s z á lln i a v ic in á lis r a . T a lá n e z a kö ­ Terepfutó tréning az aszfalton?
v é r asszo n y .
_____________ — Nem v a q y o k o d a v a ló s i, le lk e m . •jaoauad tu o u a y J tg ja o u a jiy / a / ja S S a i
T u d ja q y ö n q y v ir á q o m , én b o ld o q - u a c ip a Á S s u jv tn a jtf XSa ja u a ja fv o fn i d v u z o q j a j j ju ia ^ j
u jf a lu s i v a g y o k . O tt is m e n te m f é r j ­
h e z , d e a z tá n P e s t r e jö ttü n k . F é rje m
a ltis z t le tt a p o s ta ta k a r é k p é n z á r n á l.
D e ré k e m b e r v o lt, ta v a ly h a lt m e g
sz eg én y . S z é p te m e té s e v o lt, c s a k
e g y k ic s it m e s s z e v a n a s í r j a , s o k a t
kell m e n n i a k a p u tó l, a m ig o d a ­
/
é r e k . P e d ig a lá b a m m á r n e m a
'P é g Á J r fe e / f f * £ O S £ # //o ú o iy ó
ré g i, m e g é r z i a z i d ő v á l t o z á s t . . .
C sak jö n n e a k a la u z , a n n a k h i - 1
v a ta lb ó l k e ll t u d n i. D e n e m jö n .
H op p , i tt a z u ta s e llá tó e m b e r . Kö­
sz ö n ö m , n e m k é r e k s e m u s t á r r a l , se
to r m á v a l, f r ö c c s r e s i n c s g u s z tu s o m ,
le g y e n s z ív e s m e g m o n d a n i, hol kell
á ts z á lln i a v ic in á lis r a ?
— R ö q tö n k é r e m , c s a k k im é r e m
id e a z t a k é t d e c i k a d a r t . Ez k é re m
f e ls ő k ő a lja i k a d a r , tü z e s , m in t a p o ­
kol!
— P o n t F e ls ő k ő a ljá r a ig y e k s z e m ...!
— Irig y le m ö n t. O tt a z tá n i h a t k a ­
d a r k á t! P o n t o ly a n , m i n t a z e n y é m .
T e tsz ik k é t d e c iv e l?
N em k é r te m k a d a r k á t , m i r e e lr o ­
h a n t. Hol k ell á ts z á lln i a v ic in á lis ra ?
M eg szó lal m e lle tte m e q y ló d e n k a -
b á to s .
— Én T ó p a ta k c s e r m e ly r e m e g y e k .
O tt m é g Jo b b b o r v a n .
Na v é g r e itt a k a la u z . . .
— K érem , hol k ell á ts z á lln i a
fe ls ő k ő a lja i v ic in á lis ra ?
— K isq á to n . . . D e a z t m á r el­
h a g y tu k .
E lk e s e r e d v e k iá lto tfa m fé l:
— M ost Jól n é z e k k i. E n q em
F e lső k ő a ljá n v á r n a k . . .
— ö r ü l jö n , h o g y l e m a r a d t a z á t ­
s z á llá s r ó l, — v ig a s z ta lt a ló d e n k a -
b á to s . — M ost e ljö n v e le m T ó p a ta k ­
c s e r m e ly r e . M e g lá tja , m e n n y iv e l jo b b
a c s e rm e ly l riz lin q , m in t a k ő a lja i — Végem van! Mi volt ez?
k ad ark a . . . — Mirelité szilvásgombóc!
(sti)

M a rtin á sz, n e h a g y d m a g a d !
A diósgyőri gyár szíve n Martin s ez a szív frissen dobogva teljesíti hív utasát. A kongresszusi nyadt újságíró. A sistergő lángten­
versenyben úgylátszik, hogy az ózdi kohászok szíve dobog frissebben s éppen ezért üzenjük: — Diósgyőri gerből tüzes szikrák csapkodnak
Martinász ne hagyó magad, Martinász ne hagyd magad, hagyd ei az ózdiakat!
c A k ik a v e rse n g . l e n d ü l etet { a k o z z a k
L e itn e r K á ro ly 4 5 -s z ö rö s ú jító és
íe n q e r e s z s z ta h a n o v is ta á lla n d ó a n
ijitá s o k o n tö ri a fe jé t. A f e jtö ré s
ly a k o ri s ik e rr e ! já r . a s ik e r pénz-
rcaqqal J á r, így L e itn e r e l v t á r s »s,
i g y á r is e g y f o rm á n jól j á r .
B o d n á r I m r ? e lv tá r s , a k o h á s z a ti
ü zem ek p á r ttitk á r a , a n a p h u sz o n ­
n é g y ó r á já b ó l n e g y v e n n y o lc a t s z e ­
r e t n e a g y á r b a n tö ite n i. M iu tán ez
b iz o n y o s fiz ik a i o k o k m i a t t n e m
le h e ts é g e s , m in d ö s s z e é jje l-n a p p a l
i r á n y í tj a a q y á r b ó l a k o n q r e s s z u s i
v e r s e n y t.
A k ik a v e rs e n y le n d ü le te t
c s ö k k e n tik
Ez a műszaki vezető bácsi azért
sír, mert negyvennyolc emberre
volna szüksége s csak negyvennel
rendelkezik. Azt üzenjük, engedjen
a negyvennyolcból s a verseny len­
dület fokozásával pótolja a hiányzó
nyolcat.
A portás a iülkében ül és éber.
0 még aránylag láztalan. De oda­
benn a folyosók levegője már vib­
rál. A vállalatvezető titkára izga­
tottan babrál háromnapos borostá­
jában.
— Űzd, — azt mondja. — Ol­
vastátok? Benn van a Szabad Nép­
ben. Azt mondják az ózdiak, hogy
gyorsvonaton sem érhetjük őket
utói. Meg azt is mondják, hogy
bottal üthetjük a nyomukat. Hm.
Mit gondoltok? Özd...
De ezt halljuk, látjuk mindenütt
a kohászatban, ahol csak végigme­
gyünk. Özd élenjár. Ózd vezet.
Gzdot lehengereljük. Özd kemény
dió. Özd? Ugyani kérem, három­
szor lettünk élüzem. Mi nekünk
Ózd? De azért, komám, mégiscsak:
Özd, az Özd...
Az az érzésem, hogy az egész
hatalmas üzem ma Özdra csucso-
rí.tolt szájjal já'r. A kezek ökölbe
szorulnak. Henceg az Ózd. Majd
mi megmutatjuk neki!
A nagyolvasztó bemenetijében
2800 fok meleg van. De Gede Ist­
ván alapszervi titkár hőfoka sem
sokkal kisebb. Karomnál fogva húz-
o-ál ide-oda, mindent egyszerre sze­
let ne megmutatni.
— Szerencsétek van, most lesz
a friss csapolás.,. Látod, a kemen­
cenyílás tömítésébe most befúr az.
a fúró ott, amelyik olyan, mint egy
kis ágyú, az olvasztár azt már érzi,
hogy meddig menjen és akkor.. . .
vigyázz!
A kemencéből kicsap a tüzes is­
tennyila. A munkások visszalépnek
nyugodtan, de Gede elvtá'rs engem
messzire elsodor. Hogyne, gondol­
ja, még megég itt nekem ez a vá-
messzire, olyan az egész, mint egy
óriási csillagszóró csodagyertya. A
tüzes vasfolyam végighömpölyög a
Meleg a munka, homokkal bélelt vályúkban s pokoli
fénnyel világítja meg az öntőcsar­
meleg nokot, a munkások kemény , arcát és
a rri lényegesen kevésbé kemény
A r ú d h ú z ó b a n m e le q m u n k a á t a d á s ­
r a t é r t é k á t. Az ifik t é r t e k á t elő­ vonásainkat. A vályúkban végigfutó
s z ö r. U qy t ö r té n t ez, h o q y e q y ik req - vasfolyő egy nyíláson _szikrázva Je-
q e i. m íq a k ö v e tk e z ő v á ltá s á t n e m zuhog az alatta levő üstbe. A tűz-
ö ltö z ö tt m u n k a r u h á r a , f o ly to n d o l­
g o z ta k . M u n k a k e z d é s h a t ó r a . H at esés vakító fénye lobog vissza Gede
ó r á r a b e s a tty i- jo tt a v á ltá s . Ifik dol- elvtárs szeméből:
q o z ta k . H at ó ra ö tre b é ly e g z e tt \ — Paralel üstöket állíttattam be.
a v á ltá s . Ifik d o lq o z ta k . H at ó r a tíz­
k o r á tö ltö z é s re k é s z ü lt a v á ltá s . Így nem hü! ki az anyag, folyéko­
Ifik d o lq o z ta k . (H at ó r a k o r e lm e ­ nyan tudjuk átadni a Martinnak.. .
h e tte k v o ln a , ő k d o lq o z ta k .) H at ó ra Nekem mesélhetnek Ozdról. Mi le­
1 5 -re te lje s e n á tö ltö z ö tt a v á ltá s .
Ifik d o lq o z ta k . U tá n a p á r p e rc ig szünk az :lsők és -v t ,ki mást
c s o d á lk o z o tt a v á ltá s . Ifik d o lq o z ta k .
A z tá n a z ifik e lm e n te k é s a v á l 'á s
d o lg o z o tt. A zó ta íg y v a n ez a ru d -
M a rq ó c z y Is tv á n . K c s s u th rd ija s h ú z e b a n , c s a k n e m h a t ó r a tiz e n ­
o lv a s z tá r, a s z a k m a le g jo b b o lv a s z ­ ö tk o r . H anem m á r h a t ó r a k o r v e s z ik
tó r a . P e d iq n e m r s e k é ly s é g a so k á t a m u n k á t, am i m e le q . H ely esen
le g jo b b k ö z ö tt le g e s le g jo b b n a k le n n i, v a n ez íg y , a d d ig v e q y ü k á t a m u n ­
d e M a rq c c z y e l v t á r s e g y l e g - q el k á t, a m íg m e le g
m é g is a tö b b i le g jo b b e lő tt já r .
L o p já k a v illá m o t
FALI Ú JS Á G
G ed e I s tv á n a la p s z e r v i ti t k á r , a k i­
n e k c tv e n év k ö r ü li m e llk a s á b a n
o ly a n f ia ta l h a r c o s s z ív d o b o g ,
h o g y b á r m e ly ik d is z ls ta m e g ir ig y e l­
h e tn é .
Ö r e g II. U.
nem vén 17. B.?
A z e g y e s m ű h e ly e k te le v a n n a k
k is v illá m p la k á to k k a l, a m ik jo és
ro s s z m u n k á v a l e g y a r á n t fo g la lk o z ­
n a k . A v illá m p la k á to k a t k ip e lle n g é ­
re z e tt, ro s s z m u n k á s o k id ő n k é n t le­
té p ik s e llo p já k .
P e r s z e a v illá m v á lto z a tla n u l le­
c s a p s lo p á s h e ly e tt in k á b b jó m u n ­
k á v a l p r ó b á lja e lk e r ü ln i to lv a ju n k
a r á z ú d u ló v illá m c s a p á s t.
A z t h a llo ttu k , a s z a k s z e rv e z a t l/J P E S T I
b iz o tts á g e g y e s ta g ja i k ic s it ő rei
s e n d o lg o z n a k . N em tu d ju k , ho
e lh iq y jü k v a g y n e h lg y jü k , ar Q Y A P JÚ SIÖ V Ő B E N
a m e n d e -m o n d a r e q é l, h a f ia ta
M u n k á ju k k a l r á c á f o ln a k a r e q é k
a k k o r n em h is s z ü k el.
A Martin! Minden a Martinon
múlik. Januárban javították a ke­
mencéket, volt egy kis lemaradás.
De most már behoztuk. Miénk lesz
a zászló, meglátjátok elvtársak!
Közben az emeletmagas darú
ide-oda csúszkálva eteti az éhes
kemenceszájakat. A hosszú kar,
mint valami őslény nyaka benyúlik
a kemence torkába, megfordul és
lomhán kipottyant ja az adagot,
amely azonmód eltűnik a vakító
lávatengerben. Aztán lustán elindul
a szerkezet vissza a mérhetetlen
ócskavashalmazhoz, ahol „bölcső-
lói a koporsóig“ minden található.
A Martinász becsukja a kemence
száját s a kemence jóllakottan pö­
fög tovább.
A folyékony vas a kokillákba
ömlik, így készül az öntecs, ami nem
más. mini egy hasábformájú izzó
Vastömb, gondolom, lehet jópár
kiló. Megbüvölten futunk az ön-
tecs után, be a durva hengereiébe,
ahol gépek futtatják, nyújtják, la­
pítják az izzó vasat, míg megkapja
a formáját. A finom hengerdében
ugyanezt csinálják finomabban, de
itt már kézzel, fogókkal dolgoznak.
Az elektroacél-rmíben meg átoi-
vasztják a folyékony acélt és for­
mákba öntik Mindezt a saját sze­
memmel láttam, amelyet sokszor
nehéz volt nyitva tartani. De még
sok mindent láttam, amihez kevés
a papír és a szó. A „kibliket“, ami­
ben a vasérc és a koksz felkapasz­
kodik a mérhetetlen magasba, azon
a girbe-gurba csövekből álló szer­
kezeten, amit állítólag egyes em­
berek megértenek, de én ezt so­
lir sem fogom elhinni Es még több
mindent nem láttam, mert az etv-
társak szerint egy hét sem lenne
elegendő, hogy mindent végignéz­
zünk.
Annyit azonban mondhatok, ne
haragudjanak rám az ózdiak, de
én Diósgycr-párti lettem. Lehet,
hogy ha Ózdon lettem volna, Özd-
párti lennék. De így a Diósgyőr
színeiért izgulok., Hajrá Diósgyőr!
Előre a kongresszusi zászlóért! És
ha február 25-én győztesen átmen­
tek Özdra a kis piros autóval, ezt a
csasztuskát énekeljétek:
Megy a gőzös, ripeg-ropog a kereke.
Diósgyőri olvasztár ül benne.
Kezében a zászló azt jelenti.
Látod-e ózdi, kár volt neked di­
csekedni.
Gádor Béla
Lz az alvó száki szabadságon van s azért van a szobában ilyen a n -
nség, hogy otthon is a műhelyben érezze magát.
K é t „ fe la já n lá s “
az ózdiak
verseny közben felajánlottak, hogy Ez p e d ig a z a q y o r s v o n a t, a m it
a lemaradt diósgyőri kohászoknak ^ ^ S r i e k n e k ^ a w a i / 'h o q ^ '° m ^
legyen mivel utniok az ózdiak nyo- ezze| a g y o r s v o n a tta l se m é r ik ő k e t
mát. a v e r s e n y b e n u to l.
• A két „felajánlást“ a diósgyőriek köszönettel bár, de vissMutasít-
ják s csak a kongresszusi verseny után derül ki, hogy melyik kohászatnak
lett volna szüksége a botra és a gyorsvonatra.
 VII. évfolyam, 9. szám 1951. március !•
fillér
)

R á k o s i b e s z é lt i No szaktárs,kapcsolj rá a k övetk ező

sebességre!
 N AQ Y SZERELEM! T ö rtén et az ENSz-ből
? A lY /JB N á

e g y e sü l t n e m z e t e k

f-Y m T íH rT

Acheson úr feláll az ENSz-ben:

„ ü j javaslatom íme kész!
Az epe eztán édesség- lesz,
És keserűség lesz a méz!“

Égy pillanatra néma csend lesz,

Meghallani a légy neszét.
Aztán az angol delegátus
Feláll és bólint; „Bölcs beszéd".
„Az USA mondta“ . - bólint Haiti
„ök tudják“ — int rá Kanada
„Bölcs javaslat“ szól Guatemala
„Látni, Trumannak van agya“.
De felhangzik ám persze ott is
TRYGV£ LIE A józan ellenvélemény;
„Az epe az, mely keserű és
FRANCO A méz az édes, vélem én!“
Am Acheson felnyerít erre, ' \
Mint szügyöndöfött csataló:
Franco: Ö Trygve, milyen kínos, hogy így titokban lehel o a k találkozni! „A kommunista propaganda
Mondja ezt csak, nyilvánvaló!“
Trygve Lie: Légy nyugodt Franciska, rövidesen nyíltan bejöhetsz a főkapun!
'r —*
Es megindul a szavazógép. \
Az arcokon fölény s derű,

L e l ö v i k
F á c á n o n é s v a d k a c s á n k ív ü l k é r-
d é s t é i s le h e t lő n i. L elő n i. Ez u tó b b i
e s e t t ö r té n t m e q B e n ő é v e l, a k i a la p ­
f o k ú p o litik a i is k o lá b a j á r . Itt az is k o ­
lá n v a n e q y tö b b s é g , a k i jó l f e lk é s z ü lt
é s v a n e q y k is e b b s é q , a k i ro s s z u l.
V a q y is s e h o q y . B e n d e ez u tó b b i t a ­
g o z a tb a ta r to z ik , d e e z t ig y e k s z ik
p a lá s to ln i, ö u g y a n is k é s z ü l, tö b b e k
k ö z ö tt e lh a tá r o z á s s a l s fé ló rá v a l az
Isk o la e lő tt b o r z a lm a s a r á n y ú ta n u ­
Szegény a m e r ik a i g a la m b o k .
— Te Tübi. ne álljunk szóba azzal a fehér kol
■gával... Nagyon hasonlít a Picasso békegalamb
íhoz és figyel a rendőr . . .
a
lá s b a k e z d . E lo lv a s s a e g y m á s u tá n
ö ts z ö r - h a ts z o r a z a n y a g o t s a v é ­
g é n , b á r n e m é r t se m m it, e lo lv a s n i
k é ts é g te le n ü l e lo lv a s ta . Ha s z e r e n ­
c s é je v a n , a k k o r e g y p ic u r k a r a g a d
az a q y á b a . s a z t is m é tli, m in t a
q y e r k ő c , k it e lk ü ld té k k é t d e k a p a p ­
r i k á é r t a b o ltb a .
B e n d e a g y á b a n je le n e s e tb e n az
k a p á ló z o tt, h o g y — S p a r ta c u s ró ­
m a i r a b s z o lg a v o lt. a k i . . . S p a r ta ­
k é r d é s
c u s ró m a i r a b s z o lg a v o lt, a k i. A m i
az a k i u tá n Jön, a b b a n n e m e g é s z e n
v o lt b iz to s , d e b íz o tt lé le k je le n lé té ­
b e n , m e ly ö s s z e tá k o lja e lm é le te é p ü ­
le té t.
K ezd ő d ik hát a s z e m in á riu m s
B ende v eg y es m a g a t a r t á s t ta n ú s ít.
V an . h o q y c s illo g ó sz e m m e l b á tr a n
b e le b á m u l a z e lő a d ó a r c á b a , s z in te
s u g a llv a — e n q e m e l v t á r s n e m a c e -
rá lj, a k i így tu d n é z n i, a k i ily en b e ­
Megszavazzák: az epe édes,
A méz pediglen keserű.
t . . .
Gk megszavazzák, nem kétséges,
c s ü le te s e n b e lé d tu d k a c s in ta n i, az Csak egy kérdés van, egyszerű:
tu d , a z t h a g y d c s a k p a r la g o n .
V an a z tá n , h o q y h a ta lm a s t e r m e ­ Vajh1 édes lesz az epe ettől
t é t ö s s z e q ö r n y e s z ti, f e j é t az a s z ta l És vájjon a méz keserű? . . .
a lá d u q ja , tö r z s é t ö s s z e g o m o ly ítv a (g- m .)
b e te s z i tö b b m e r é s z e n fe le lq e tő sz e ­
m in á r iu m i h a llq a tó m ö q é . Az isk o la
k ö z b e n h a la d , B e n d e á m u l, r e m e k
fe le le te k a d ó d n a k , h ú s z á n n y ú jto g a t­ Szervezetlen szervezet
já k az u jja ik a t, m in d fe le ln i a k a r .
B e n d e u jja ib a n a z o n b a n p o r c le v á lá s
v a n , a s z ta lo n t a r t j a ő k e t, m in t eq y
r e n d e s k is fiú é s v á r j a S p a r ta c u s t,
a m e ly r é s z é r e m e n tő ö v é s a s z e re n c s e
is z á k ja e g y b e n . Ha m e g é r k e z ik a
k é r d é s . Ha h a t k e z e v o ln a , m in d a
tiz e t le v e g ő b e n y ú jta n á , h a d d m o n d ja
el az e g é s z e t, a z t a z e g y e tle n e g y e t,
a m it tu d , am i o tt te k e r e q agyának
s z ü r k e s e jtje ib e n .
Ha le g a lá b b e q y s z e r fe ls z ó la lt, a k ­
k o r e lm ú lt az e ls ő d le g e s v e s z é ly ,
tu d o m á n y o s h e ly z e té t b iz to s s ik e r
ö v e z i. U tá n a k ö z b e b ö k m é g n é h á n y
n e m e t v a g y ig e n t s v a la h o g y m e g ­
ú s s z a a d é lu tá n t. K özben fo ly ik a t a ­
n u lá s . B e n ő é n e k id ő n k é n t le lk iism e -
r e t f u r d a l á s a i is v a n n a k ; Jó le tt v o ln a I. tis z tv is e lő : B o c s á n a t, c s a k e q y p il­
je g y z e te ln i, o lv a s n i s a k k o r m a vldo- la n a t r a . . . N é h á n y a lá ir n iv a ló ...
r a n á m u lta tn á t u d á s á v a l a s z e m in á ­
riu m h a llq a tó it. D e v é g r e f e ls ü t a
n a p , a té m a e lju to tt S p a r ta c u s h o z ,
B e n d e m u n k á b a lé p , n y a k a t f o r g a t,
k e z e t e m e l, h o g y ő m a jd m eg­
m o n d ja , h o g y ki v o lt S p a r ta c u s .
H a t p á ly á z ó v a n a k é r d é s b é k é s
e lin té z é s é re , k e ttő n e k , a n a q y k o n -
k u r r e n c i á t lá tv a , e lm e g y a k e d v e ,
la s s a n k id ő l to v á b b i k e ttő is. M ár
c s a k k é t k é z v a n a le v e g ő b e n , Ben-
d é é s Irm a e lv tá r s n ő é , a k e d v e s k is
b é re ls z á m o ló é . A k e z e is k e d v e s , d e
m o s t B e n d e r á n c o s n a k é s p é k ta p á t-
s z e r ű n e k ta lá lja . K ív á n c s ia n n é z az
e lő a d ó r a , b ed ő l-e a s t r é b e r Irm á n a k ,

A hulladékgyűjtő gyönyörű álm a

m e r t B e n d e u g y a n h is z a z e m a n c i­
p á c ió b a n , d e je le n e s e tb e n c s a k az
*A feszntérő: Még két nap a Kongresszusi é r d e k li, h o q y f e lg ö n g y ö líts e az e q é s z
verseny eldőltéig? Már alig bírom a feszültséget. S p a r ta c u s k o m p le x u m o t. A z o n b a n az
e lő a d ó , a k ir ő l k ü lö n b e n Is r o s s z v é ­
le m é n y e v a n , I r m á r a a d ja a s z a v a z a ­
to t. S p a r ta c u s r ó l p á r p e r c a l a t t m in ­
Gombák, ha találkoznak d e n k id e r ü l. B e n d e k a já n u l v á r ja ,
h o g y Irm a S p a r t a c u s h e ly e tt a b a ­
r o m fite n y é s z té s r ő l k e z d b e s z é ln i, ez
a z o n b a n n e m tö r té n ik m e q s a z e lő b b
m é g s z á lfa e g y e n e s B e n d e ú jb ó l a p r ó
fia/yz/s/fé c s o m a q q á g ö r n y e d s n é m i id ő u tá n Ili. tis z tv is e lő : B o c s á n a t, c s a k e g y
h a llja , h o g y — a z a z e lv tá r s o tt h á ­ p i l l a n a t r a __ N éhány a lá irn í-
tu l m o n d ja m e q , h o g y m i v o lt a h ű ­ v a ló . ..
b é r i t á r s a d a lo m lé n y e g e .
Ez k is z ú r á s , tis z ta k is z ú r á s , é rz i
e z t B e n d e s m iu tá n é rz i a z ig a z s á g ­
ta la n s á g o t, tö b b s z ö r is v is s z a k é r d e z ,
h o g y a s z o n q y a . — é n . d e b iz to s , h o q y
én m o n d ja m m e g a z t a t a z iz é t. Ez
k id e r ü lt, t é v e d é s k iz á r v a , s B e n d e
é r te lm e s m a g y a r á z a t h e ly e tt tö b b be­
t ű t m a k o g e g y s z e r r e , a m ib e n v a n a,
b , k é s c is, c s a k é r te le m n in c s , de-
h á t ez a fe n tie k u tá n te lje s e n é r t ­
h e tő .
V é q e a s z e m in á riu m n a k , B e n d e is
fe ls z ó la l, f e ls z ó la lá s á n a k tá rq y a
ő s z in te ö n k r itik a . A z ö n k r itik a íé-
n y e g é t n e m k ö z ö ljü k , d e tö b b e k kö ­
z ö tt a z t is m o n d ta a le s ú jto tt B e n d e:
— L e g k ö z e le b b e lv tá r s a k , b iz is te n
fo g a d o m , s a j á t é s tö b b k e b e lb a r á to m
é le té r e fo g a d o m , n e m c s a k e g y k é r ­
d é s b ő l, h a n e m a z e g é s z a n y a q b ó l fo-
q o k k é s z ü ln i. Az o s z tá ly v e z e tő : B o c s á n a t, csak
N ag y S. J ó z s e f e g y p illa n a tr a . , . (K im egy.)
— Nézd ezt a C siperkét! Ü gy szaporodik, mint
a T S zC s-tagok szám a . . .
 F é lé v i b iz o n y ítv á n y
— Apu, ne bánts! Te sem vagy még sztahanovista!
A m in t a z á b r a is m u t a t j a .
— Nem! Az én munkámban már nem tudok elképzelni ész- vette tudomásul a tényt, hogy élek.
szerűsítést!
Aki félreérti a szocialista realizmust
— Mondd, szerző elvtárs. itt a szerelmi jelenet közepén nem ölel­ is ismer engem, a nevemet sem hal­
hetne át engem a Jani?
— Hova gondolsz? Inkább mondjon valamit a selejt-csökkentés
jelentőségéről!. . .
A feketevágó kulák kalandja
— Te disznó, te hűvösre kerülsz!
Akiknél még hiányzik az ö n tu d at...
— Pontosan befutottam!
_ ___________
Jól érvel a Julcsa
Nem dicsekvésképpen
1mondom, de a Hársfa­
utcában meglehetősen nép­
szerű ember vagyok, amit
annak köszönhetek, hogy
az egész utcában én var
gyök az egyetlen humo­
rista, holott még grafoló­
gusból is kettő van. Nép­
szerűségem az utca kez­
detétől, a Rákóczi-uttól egészen a
Dohány-utcáig terjed, ami elég te­
kintélyes, körülbelül kétszáz lépés­
nyi darab. Szélességben népszerűsé­
gem elhúzódik egészen a Szövet­
ség-utcáig. sőt újabban kiterjed az
Almássy-terre is, ahol azonban már
nem • mint humoristát, hanem mint
kutyatulajdonost ismernek, mert ott
szoktam sétáltatni a kiskutyámat.
A napokban ezen a területen,
amelyet nyugodtan nevezhetek az én
életteremnek, elterjedt a hír. hogy
meghaltam. En, a szomszédos ház­
felügyelő fiától tudtam meg a dol­
got, akinek úgy mesélték, hogy ön­
gyilkos lettem, mert az Országos
Viccipari Bizottság egy viccem po­
énját kifogásolta, én azonban nem
voltam hajlandó a poénen változ­
tatni, inkább felakasztottam magam.
Búcsúlevelet is hagytam hátra,
amelyben minden vagyonomat egy
Ctsikágóban élő, Fióri nevű elvált
asszonyra hagytam, akibe húsz éve
szerelmes vagyok. Egyébként a te­
metésemen a pap aggályoskodott,
mivelhogy öngyilkos lettem, s nem
akart beszentelni. A házfelügyelő
fia a hírt a fűszeresnél hallotta egy
magas barna asszonytól, elég csi­
nos az illető és a férje könyvelő a
művégtag-gyárban.
Még aznap beszéltem a művég-
taggyári könyvelő barna özvegyé­ — Lányok, vegyetek be engem is a brigádba!
vel. aki meglehetősen egykedvűen — Aztán mit tudsz?
— Építeni még nem tudok. De a munkakedvem legalább 12 eme­
letes! _____________- _____________
Ö — úgymond — nem mesélt semmi­
féle badarságot viccekről, meg po­
énről, amiről azt sem tudja, hogy ban lakik. Ö csak azt hallotta a bor­ asszony volt, aki a pesti „Csiká go­
micsoda, ö csak azt mondta el, amit bélynál egy őszbajuszú drogistától ból“, a Nefelejts-utcából költözött
hallott, hogy én egy repülőgépen ki hogy egy sovány alak, aki itt lakik ide a múlt hónapban. Amíg a hír
akartam lógni két hordó arannyal valahol az ötős vagy hetes szám szájról-szájra járt, a pest] Csiká go­
Csikágóba, á gépet azonban a buda­ alatt, kiugrott az ablakon, mert a ból amerikai Chicago lett, Lóriból
keszi erdő fölött lelőtték, én a két felesége rajtakapta egy nővel, akit Fióri és nő, a papagájból annak a
hordó arannyal a hónom alatt kiug­ Flórának hívnak és törpepapagáj­ papnak az aggálya, aki nem akarta
rottam a lángoló gépből és tíz mé­ kereskedése van a Bajcsy-Zsiliri- az öngyilkost egyházi szertartásban
terre befúródtam a földbe. Egy bőr­ szky-úton A segéd erre azt mond­ részesíteni és én úgy kerültem bele
kabátos mesélte a vendéglőben, aki ta, hogy az a sovány alak csak én az egész históriába, hogy sovány
látta azt a lyukat, amelyben én a lehetek, mert én vagyok a legsová­ vagyok.
kél hordó arannyal eltűntem. nyabb az egész környéken. Mi ebből a történetből a tanul­
A vendéglőben már mindenki Nyomozásom további történetét ság? Kettő.
tudta, hogy meghaltam mezért csa­ nem mesélem el. Az őszbajuszú dro­ Az egyik mindenkinek szól: ne
lódott és szemrehányó arccal fogad­ gistáról kiderült, hogy borotvált és fecsegjünk és ne adjunk tovább
lak. Szerencsém volt, mert a bőr­ fényképész és egészen mást me­ buta híreket, mert könnyen rémhírek
kabátos egyén éppen ott támaszko­ sélt a borbélyüzletben, mint amit a lesznek belőlük.
dott a söntés pultjánál és egy ka- bőrkabátos mondott. Röviden közlőm A másik tanulság csak a pap3-
darfröccsöt szopogatott. Ö egyálta­ csak a végeredményt. Halálom hí­ gáijtulajdonosoknak szól: ha azt
lában nem úgy mesélte el a dolgot, rének az volt az alapja, hogy a hallják, hogy a papagájuk kirepül
ahogy én hallottam. Elsősorban ném Barát-utcában egy Lóri nevű tör­ az ablakon, ne üljenek fel ennek a
pepapagáj kirepült az ablakon. A rémhírnek, mert csak én haltam
meg.
lotta soha, mert az Aggteleki-utcá'- papagáj tulajdonosa egy özvegy-
Igaz történet egy tiszteletben D u l l e s , a k ü l ö n b é k e a n g y a la J a p á n b a n
megőszült faliujságfelelősről
A F a liú js á g o tt á llo tt a fő h e ly e n
p o n to s a n a k a p u v a l s z e m b e n , é s h o q y
v a la k i ö s s z e n e té v e s s z e e g y k á v é ­
fő z ő v e l, n a g y b e tű k k e l f e lír ta k : Fali­
ú js á g . Bal fe ls ő c s ü c s k é n e g y pltty-
p a la tty - c s a lá d v ert fé s z k e t, de
c s a k tá r s b é r l ő k é n t , m e rt egy ag g ­
le g é n y p ú k s z in té n a f a liú js á g o n
s z ő tte ö s s z e le q é n y IS k á s á t. A lo v ak
k o r á t a fo g a k s z á m á ró l, a f a liú js á g
k o r á t a r a |t a lev ő c ik k e k k e lte z é s é ­
rő l á lla p ítjá k m e g . De e z e n a fa li­
ú js á g o n c s a k e q y c ik k ló g o tt, r o n ­
g y o s a n ,, a z í r á s t m á r r é q Lem osta a
h ó é s a z e ső , íg y m é g e g y k ih ív o tt
rég ész se m tu d ta m e g á lla p íta n i,
m e n n y i id ő s le h e t. E k k o r S a jtó S ajó ,
a k i h a r m a d ik e le m is ta k o r á b a n h á ­
r o m s z á z tiz e n h á ro m v e rse t írt egy
Id a n e v e z e tű lá n y h o z , v á lla lta , h o q y
m e g c s in á lja a f a liu js á q o t, d e a z o ly a n
lesz, a m ily e n m é g n e m v o lt é s c s u d a !
S z e r e tte v o ln a k é tn á p o n k in t m e g je ­
le n te tn i k ü lö n b ö z ő r o v a to k k a l, a b e l­
p o litik á tó l a z a to m fiz ik á ig . E z t a z tá n
to v á b b f e jle s z te n i ú g y , h o q y m in d e n
n a p m e g je le n h e s s e n , é s a z tá n a v é g s ő
p e r s p e k tív a a z , h o g y m in d e n k i k a p ­
jo n - e g y f a liú js á g o t. Ml k ell e g y jó
f a liú js á g h o z ? T á b la , — c ik k ír ó — c ik k .
T á b la v o lt, c ik k ír ó is a n n y i, h o q y
s z in te le k e lle tt b e s z é ln i. M in d en k i
Í g é rt, fo q a d k o z o tt, c s a k a t e r je d e l­
m e t k e v e s e lté k , d e a z tá n : F is c h e r,
a k i a b e lp o litik a i b e s z á m o ló t iq é r te
b e je le n te tte , h o g y n e m tu d ja m e g ­
(A Láng-gyári „Turbina“ nyomán.) írn i, m e r t m e r e v g ö r c s v a n a m u ta tó ­
u jjá b a n , e g é s z n a p b o r o q a tá s t r a k
r á , m e r t fé l, h o g y k é s ő b b n á th a lesz
b e lő le . T e m e s k ü lp o litik a i c ik k e t
iq é r t, d e m iv e l n e m v o lt o tth o n e g y
e v ő k a n á ln y i t in tá ja s e m , e lm e n t k ö l­
c s ö n k é rn i a b a r á tjá h o z . „ É s k é p z e ld , r a a a
ez a v é n k ó p é , ez a v ic c e s ló k ö tő ,
a k i m á r e g y s z e r t á r s a s á g b a n e lv á g ta f a liú js á g , h a n e m e g y k ö n y v k ia d ó v á l­ b ó lin to tt é s f in o m a n , c s a k ú q y s e j­
a n a d r á g t a r tó m a t , ez a c s ib é s z h u n ­ la la t k a p ja m e g , ú g y is té r d e n á llv a te tv e a z s e b é r e ü tö tt. A fa llu js á q fe le -
c u t lá th a ta tla n t i n t á t a d o tt.“ B o k o r s ír n a k . Az ü z e m b e ls ő e r e d m é n y e ir ő l lő s e lh a tá r o z ta , h o g y a r a n y b a ö n te ti
r e m e k c ik k e t ír t, a z ú jo n n a n m e g je ­ é s h ib á ir ó l, a v e r s e n y e k r ő l a z ü b é- D ezső c ik k ír ó J o b b já t, é s m in d e n t e r ­
le n t k ö n y v e k r ő l, — „ n e m b a j, h o g y t i t k á r n a k k e fle tt v o ln a ír n i, d e k é t m e lé si é rte k e z le te n m e g m u ta tjá k .
k ic s it h o s s z ú r a s ik e r ü lt? " , — d e az h e te é r t e k e z l e t r e m e n t, é s a z ó ta n e m A z o n n a l e l k é r t e D ezső f é n y k é p é t,
A la g u tb a n le ü tö tté k eg y . fra n c ia k u lc s - k e r ü l t elő . L á z a s n y o m o z á s fo ly ik h o q y k ó s z o ? ú v a l, b a b é r r a l ö v e z v e ki-
c s a l é s e lv e tté k tő le a c ik k e t. T e rm é ­ u tá n a . É s ig y t o v á b b . . . é s iq y to ­ te h e s s e a f a l i ú js á g r a e zze l a z a lá ­
s z e te s e n tu d ta , h o q y k ik v o lta k a te t­ v á b b ! M in d e n k i Í g é r t: „ M a jd é n Íro k , ír á s s a l: A z e q y e tle n e m b e r , a k i c ik ­
t e s e k , . d e m a jd a r e n d ő r s é q . . . K er­ c s a k b íz d r á m ! " — É s n e m le tt b e lő le ket 7«!
té s z n e k a s p o r té le tü n k r ő l k e lle tt v o ln a s e m m i. E q y s z e r c s a k m e g je le n t D ics É s a z e q y e tle n e m b e r , a k i c ik k e t
írn i, d e m iv e l a m ú z s a fü ltö v ö n c só ­ D ezső é s s z e r é n y e n iq y s z ó lt: „C ik ­ ir t. e lő h ú z o tt a z s e b é b ő l e g y ré g i,
k o lta in k á b b v e r s e t irt, am i m e g le ­ k e t h o z ta m !“ K ö n n y e k s z ö k te k a q y ü r ö tt, v a ló s z in ü le q ta v a ly i ú js á g b ó l
p e té s s z e r ű e n h o s s z ú n a k Íg é rk e z ik é s tis z te le tb e n m e g ő s z ü lt f a liu js á g f e le lő s k iv á g o tt h a ts o r o s c ik k e t.
e lő r e lá th a tó la g a jö v ő s z ilv e s z te r r e s z e m é b e , á tö le lte , é s z o k o g v a iqy
k é s z is lesz. d e a k k o r m á r n e m a s z ó lo tt: „ H o z tá l e g y c ik k e t? “ D ezső M ik es G y ö rg y
— Most már nyugodtan elszívha-j
tok egy cigare ttá t. . .
 Bevin: Nézze Churchill úr, mi
ellenfelek vagyunk, én munkás­
párti vagyok, ön konzervatív, egy
világ választ el bennünket egy­
mástól, de tán közeledhetnénk egy­
máshoz egy kicsit. . . Nézzünk bát­
ran szembe a dolgokkal, próbáljuk
áthidalni az ellentéteket. Mi az ön
álláspontja a munkáskérdésben?
Churchill: Le a bérekkel, fel az
árakkal!
Bevin: Érdekes, ebben egyetér­
tünk, dehát ez csak egy nüansz . . .
A külpolitikai kérdésekben lesz az
igazi nehézség! Mi az ön álláspontja
a nyugatnémet kérdést illetően?
Churchill: A nácikat szabadon-
bocsátani, fegyvert adni a kezükbe,
a többit aztán bízzuk a véletlenre.
Bevin: Érdekes . . . Nem is tud­
tam, hogy önnek a Konzervatív
Párt tagja létére olyan elvei van­
nak, — mint a mi „Munkáspártunk­
nak“. És Korea?
Churchill: Küldjünk oda minél
több katonát! Fiatalokat, azokért
nem kár, mert azok előtt még ott
áll a jövő .. .
Bevin: Jól hallottam? ön angol
katonákat akar küldeni Koreába?
Még többet?
Churchill: Miért? Talán nem tet­
szik?
Bevin: Dehogynem . . . Csak meg
vagyok döbbenve, mennyire azonos
a véleményünk ebben is . . . Dehát
akkor van-e egyáltalán különbség
köztünk’
Churchill: Már. hogyne volna!
(Önérzetesen.) De még mennyire
van!
Bevin (aggodalmasan): Micsoda?
Churchill (büszkén): Maga másfél
'kilóval kövérebb .. •

Nem tudok semmit Egész télen fürödnek a

strandon

Vezérigazgató: Nincs igazuk, munkás urak! Ilyen házban még én is
szívesen etlaknék! Ha nem volna már egy tizenhatszobás összkomfortos
házikóm. . .
A párisi Louvreban
Az USA párisi nagykövete: Hazám népszerűsítése érdekében néhány
apróbb változtatást eszközöltem ...
Ü qy e m lé k s z e m h a r m a d ik g im n a ­
z is ta v o lta m , jö tt e g y f iú a z o s z tá ly b a ,
a z v a ra m i c s u d a q y e r e k v o lt: m o z ­
g a tn i tu d t a a f ü lé t. C sak m e q á llo tt,
r á n k n é z e tt k o m o ly a n , f e l t a r t o t t a a
f e jé t, f i g y e ltü n k : e q y s z e r c s a k u g ­
r o t t a f ü le fö lfe lé , m in d a k e ttő , d e
le g a lá b b k é t c e n tim é te r t. ö ts z ö r- h a t-
s z o r m e g is m é te lte e z t e q y m á s u tá n ,
ahányszor a k a r t u k . A z t is tu d ta ,
h o g y c s a k a z e g y ik f ü le m e n je n fel­
je b b , a k á r a b a lfü le . a k á r a jo b b .
ily e n m ű v é s z v o l t P e rsz e az egész
o s z tá ly p r ó b á lta a f ü l é t m o z g a tn i,
h iá b a , m e r t e r r e s z ü le tn i k e ll. A z
o s z tá ly b a n , m ik o r a t a n á r ú r m a g y a ­
r á z o tt, v a q y a z u tc á n m e n e tk ö z b e n ,
m in d ig , m in d ig h ú z ta m a h o m lo k o m ,
n y o m k o d ta m a k é t f o g s o r o m a t n e m ,
n e m , n e m m e n t. N éh a m a jd n e m s í r ­
ta m k é ts é g b e e s é s e m b e n , ú g y a m b i­
c io n á lta m , h o g y a z é n f ü le m i s m o ­
z o g jo n .
J ó , e z a l e g r itk á b b adom ány a
F ö ld ö n h a v a la k i m o z g a tn i t u d ja a
fü lé t. De p é ld á u l so k k is c im b o rá m
v o lt, a k ik k é z e n t u d t á k já r n i , m e g ­ Közeleg a n y á r ... rövidesen vége a strand
te tte k 15—20 lé p é s t is a lá b u k k a l az izezonnak!
é g n e k , e g y ik t e n y e r ü k r ő l a m á sik ria
e r e s z k e d v e . Én h a h á r m a t lé p te m ,
m á r le r o g y ta m . A fe je m e n is s z e r e t­
te m v o ln a á lln i, m i n t (ah o g y a n n y i
fiú á llo tt m e g a f e jé n , e g y h o s s z ú
p e r c ig is : é n k é r e m e g y e tle n p illa n a t
m ú lv a m in d ig f e lb o ru lta m .
V o lta k a z u tá n f iú k , a k ik o ly a n
Ü g y esek v o lta k , a p la jb á s z t a fe lső
f o g s o r a i k r a té v e h o s s z á b a , a z o n a z
u jja ik h e g y é v e l n ó t á k a t t u d ta k k i­
v e r n i. E z t a ’ f o g s o r o n v a ló z o n g o r á ­
z á s t s e b ír ta m o ly a n m é r té k b e n m e g ­
ta n u ln i, h o g y a z t z e n é n e k le h e s s e n
n e v e z n i. A z t is r o p p a n t s z é g y e llte m ,
h o g y s z in te s o h a n e m s ik e r ü l t f ü s t­
k a r i k á t fú jn o m é le te m b e n . A zaz , h a
f ü s t k a r i k á t e r e s z te n e m , a z v é le tle n ü l
tö r té n t, t e r v s z e r ű e n n e m le tt a b b ó l
a fü s tb ő l k a r ik a .
M ik o r a z e m b e r fe ln ő , k á r ty a -
k u n s z to k a t k e z d c s u d á in ), s z e r e tn e
m a g a is e g y e t- k e ttő t e ls a já títa n i, h o g y
ő is n a g y f iú le h e s s e n a t á r s a s á g o k ­
b a n . N a h á t e g y e t s e b ír ta m b e g y a ­
k o r o ln i, a k á r m ily e n s o k á k ín ló d ta m ;
n e a d j is te n , n e m m e n t, o ly a n ü g y e t­
len v o lta m . Ha m á r b e n n e v a g y o k ,
a z t is m e g m o n d o m , h o g y é le te m b e n
s o h s e s ik e r ü l t m é g a k k o r f e lé b r e d ­
n e m , a m ik o r a k a r o k . H a n e m ez ta lá n
n e m o ly a n n a g y c s u d a , m in t a z , h o g y
n e m tu d o k k e r e s z tr e j t v é n y t fe jte n i,
el s e b ír o k a z o n a tito k z a to s k o c k á n
in d u ln i. S ő t. S ő t o ly a n b e tű r e jtv é ­
n y e k e t s e s i k e r ü l t s o h a m e g f e jte n e m ,
a m ily e n e k e t 7—8 é v e s g y e r e k e k n e k
a d n a k fe l.
H alló , ki tu d e n n y i n e m tu d á s t fe l­
m u ta tn i? — Mi az Csipike? Üjdivatú ruhát hordasz?
A d ic s ő s é g r e f l e k t o r á n a k s u g a r á t — A, csudát! Csak az történt, hogy tt
é rz e m a h o m lo k o m o n f e lra g y o g n i.
Z sen i v a g y o k . i ste nekem jutott a fán a legalsó á g . . .

4
 — Kit keres, szaki?
— K o v ács P é te ri k e re se m .
— Ki az a K o v ác s P é te r?
— Én vag y o k az a K ovács Pé­
te r.
— É s s a já t m a g á t k e re si?
— Ig e n . D e n e m ta lá lo m s a já t-
m a g a m a t.
— E z t n e m é rte m .
— É n se. I tt v a n : 1. S z a b ó J á ­
n o s 33 5 sz á z a lé k , 2. B o d n á r B éla
2 9 0 s z á z a lé k . D e é n n em v a g y o k
itt.
— B iz to s a n a lu lm a r a d t a n o r ­
m án.
— N em a . F e lü lm a r a d ta m a
n o rm á n ! K erek h a r m in c s z á z a ­
lé k k a l.
— É s m é g s e k e r ü lt r á a v e r ­
s e n y tá b l á r a a s z a k tá r s ? H á t ez
b iz o n y n a g y o n h e ly te le n .
— Ez n e m n a g y o n h e ly te le n ,
ez c s a k e g y k iesig h e ly te le n . A
n a g y o n h e ly te le n i z , h o g y a tö b ­
b iek , a s z á z n e g y v e n , a s z á z ö tv e n ,
a s z á z h a tv a n , m e g a s z á z h e tv e n
s z á z a lé k o s o k s e k e rü lte k o d a .
— É s m it g o n d o l, m ié r t n e m ?
— K ét e s e t v a n .
— É s p e d ig ?
— V a g y e lh ív tá k a v e rs e n y fe ­
le lő s t v a la h o v a , m iu tá n a k ét e l­
s ő t b e írta é s e g y h ó n a p ó ta m é g
n e m v o lt id e je v is s z a jö n n i.
— E z n e m v a ló s z ín ű .
— V a g y e g y s z e rű e n ro s s z u l A nyugati övezet katonái: Hiába minden, mégis átrepült!
fo g ja fel a v e r s e n y lé n y e g é t a
v e rs e n y fe le lő s ü n k . CsSrgheŐ Csuli
— E z s e v a ló s z ín ű . A V örös H adsereg
— M ié rt? Mezőtúron
— M e rt ez b iz to s. az e m b e risé g v é d e lm e z ő je
Mezőtúron is hatalmasan nekilen­
dült a termelőszövetkezeti mozga­
IXem m e s e e x , g y e r m e k . lom, Mezőtúr is azon az úton van,
hogy termelőszövetkezeti várossá
pALY/JENÖ legyen. A múlt héten százhetven-
V'
kilenc család lépett be ottan a ter­
melőcsoportokba, kétszázhatvanöt
taggal.
Nem mindenki tudja tán, hogy
Mezőtúr az Űri muri városa. Me­
zőtúrról írta Móricz Zsigmond az
ű ri murit, az is volt eredetileg a
címe, hogy Túri muri, így mond­
ják, akik ismerték Zsiga bácsit.
Csak aztán a mezőtúr: urak közbe­
léptek, mondván, hogy azt már
mégse, velünk ne teg^e meg azt
a csúfságot az író, hogy olyannak
mutat be bennünket, amilyenek va­
gyunk. ,. a 1

Mit szólnának az Úri muri, a

Túri muri szereplői — élő emberek
voltak valamennyien —, ha meg­
látnák a mai Mezőtúrt, amit bizony
nem láthatnak meg, mert ma már
T ein!.ent traktorosnak, ez belépett a téeszcsébe, ez elment a halott emberek az ű ri muri sze­
D unaiVasműhöz építeni, ez elment katonának és ezért ez az icike-picike
boldog békében és bőségben fog élni! replői valamennyien, ki így, ki úgy.
Én azt hiszem, az ötszázholdas
csörgővizi és berettyói Csörgheő
MacÁrthur főhadiszállásán Csuli beülne a vendéglőbe, ahogy
szokta s várná a kubikusokat, hogy
lenyúzza a bőrüket, ahogy az du­
kál. S hogy nem jönnének, megkér­
dezné a pincért:
— Mi van mán azokkal a kubi­
kusokkal, hogy nem gyünnek?
— Dolgoznak, — mondja a pin­
cér. — Jól keresnek.
Kedvetlenül fizet Csuli, mert
nem érti a dolgot; a város se tet­
szik neki: a fene, mi ez, hol van­ — Miénk a föld, miénk a haszna. Csuli arca elkomorodik. Nem
nak a rongyos parasztok? Hanem Nagyüzemi gazdálkodást folyta­ _tudja, mi az a rádió, de restellj
a patikánál felvidul, no, kapni még tunk, gépekkel. A legtöbbet hozzuk megkérdezni; biztos valami ital
azt a jóféle krotonolajat, amivel ki a földből. Oszt magunknak hoz­ les2 az, ha a paraszt kiadja rá a
olyan jó úri vicceket lehet csinálni, zuk ki. pénzit. Tán szilvapálinka. Annál
beadja az ember pálinkába cigány­ — Hüj a keservit — válik lilára rosszabb, a fene a belit.
nak, cselédnek, napszámosnak, oszt a Csuli képe — csak nem akarja — A fene egye meg — mondja
szaladnak tüle, az ám a fain úri azt mondani, hogy amit mink nem keserűen berettyói és csörgővizi
mulatság! Megkeveri a patikus a tudtunk megcsinálni, azt maguk Csörgheő Csuli s nagyot húz a
pálinkás krotonolajat, ott egy pa­ megcsinálták?! krotonolajos pálinkából. Megissza
raszt mindjárt. — Megcsináltuk bizony — mo­ keserűségében mind a két liter has-
Segédtiszt: General,. jelenthetem, hogy katonáink előnyomultak? — No igyék egy kortyot! solyog az ember. — De magunk­ hajtós pálinkát, amivel a millenium
MácArthur: Sajnos, igen. Egy csomó átment a Néphadsereghez. — Köszönöm, nem élek vele. nak. alatt még húsz napszámost, meg
— Hát miféle paraszt maga? — —Mija — hördül fel Csörgheő tíz cigányt tréfált meg úri módon.
* • '/ . bökken meg Csuli. — A nyakán a
bank a kamattal, a csendőr a po­
Csuli — most látom csak! Hiszen
én magát annakidején kidobtam a
— Hajaj — sóhajtja — rrem jö­
vök én többet Mezőtúrnak még a
fonnal, a kupec az eszivel, oszt gazdaságbul! Cseléd volt maga ná­
tájékára se kísérteni!
mégse iszik? lam, fiatalkorában! Hát nem halt Aztán szalad vissza a múltba,
— Nincs az én nyakamon senki meg éhen? Hogy tud nélkülem
mert a krotonolaj már kezdi érez­
kérem — mondja az ember. — Ter­ meglenni?
tetni a hatását.
melőszövetkezeti tag vagyok én. — Éhenhalni? — mosolyog az
— Mi az a termelőszövetkezet? ember. — Most vettem két rend
— csudálkozik Csuli. ruhát, kerékpárt, meg rád ió t. . . Gergely Miklós

I
TT

J e le n té s a f ő n ö k n e k
Roncalli, a Vatikán párisi
követe azt mondja titkárnőjé­
nek:
— Állandóan olyan híreket
kapok, hogy a hívők elfor­
dulnak az egyháztól, mert mi
Truman uszályhordozói va­
gyunk. Ezt jelenteni kell a fő ­
nöknek.
— Hívjam Rómát? — kérdi
a kisasszony.
— Nem. W ashingtont. . .
A m in e k n e m s z a b a d le n n ie ,
— Egy perc türelmet asszonyom! Most a kiszolgálási verseny
esélyeit latolgatjuk . .
A z Amerikaellenes Tevékenységei
Vizsgáló Bizottság előtt
Munkát és kenyeret akarok!
— Hallja, még itt sem hagy fel az Amerika­
ellenes tevékenységgel?!
1 „Cf tk é r fiLllanyá“ vitáh az
Déry Tibor: Kritikusaimnak igazuk van, de nekem is igazam van.
Ludas Matyi: De Tiborkám, nem lehet mind a kettőtöknek igaza!
Déry Tibor: Neked is igazad van, Matyikám.
Idenezz k o m ám , m i m incieni v a s a ro u u m o
M i az, tá n m e g ü tö tté te k a fő n y e re m é n y t?
D e m e g ám ! A k k o r, am ik o r ttavaly b elé p tü n k a te rm e lő c so p o rtb a !
„Hívjon telefonon, adunk
egy jó poént “
A magyar Posta nagyszerű újí­
usAJtmli tást vezetett be. Bárki bármikor
észreveszi, hogy nincs „normál A“
hangja, letárcsázza a 188— 188-at
és a* telefonon át nyomban jelent­
kezik a dallamos „Á“ hang. Ének­
karok, énekesek számára nagyje­
lentőségű ez az újítás, hiszen nem
kell a jövőben sokáig keresgélni,
kutatni az „A" hang után, a Posta
hatvan fillérért máris a fül ren­
delkezésére bocsátja.
Mint halljuk, művészeti körök­
ben azonban hiányolják, hogy a
Posta csupán az énekesek és ének­
karok számára gondoskodott segít­
ségről.
Alábbiakban néhány javaslattal
szolgálunk a Posta „müvésze'ti se­
gítő szolgálatainak“ felállítására
vonatkozóan.
Helyes jenrit költők számára
„rímadó telefonszolgálat“ beveze­
tése. A költő letárcsáz egy számot,
kellemes női hang jelentkezik. A
költő bemondja: „Bocsánat, legyen
szíves mondjon egy normál rímet
erre a szóra, hogy „hurut“ ..
„Igenis, kérem, azonnal“ — felel a
telefonoslány és néhány percen be­
lül már mondja is a rímet: „kengu­
rut!“ A továbbiakban persze a költő
dolga, hogy a verset összeállítsa.
Nagy örömmel fogadnák színé­
szeink a Posta „normál-súgószol-
gálatának“ bevezetését. Ez abból
állna, hogy ha a színész a szín­
padon letárcsázza a megadott szá­
mot, a telefon súgószolgálata le­
súgja a szerepét. Nagyon kell vi­
gyázni a téves tárcsázásra, mert
könnyen előfordulhat ilyenkor, hogy
például az Aranycsillag helyett az
Ármány és szerelmet súgja a tele­
fonszolgálat, ami nyílt színen elég
kellemetlen.
Nagy érdeklődésre tarthatna szá­
mot zeneszerzőink körében a nor­
mál „dallamszolgálat“, amely a te­
lefonon át lezongorázott dalra
azonnal megmondja, hogy hol hal­
lotta már régebben. A zeneszerző
kívánságára azt is közli, hogy me­
lyik klasszikustól vette kölcsön a
melódiát. Ugyanezen a számon
esetleg tanácsokat adhatnak arra
vonatkozóan is, hogyan lehet a fel­
hangokat úgy összekeverni, hogy
mégse lehessen azonnal ráismerni
az „új“ zeneszámra.
Folytathatnánk a javaslatokat a
festőknek nyújtandó telefoni „szín­
tanácsadáson“ át egészen a szob­
rászoknak nyújtandó „őt deka
agyagot egy férfiorrhoz“ című szol­
gálatig, de tudjuk, hogy a Posta
rendelkezik a megfelelő ötletekkel.
Mindenesetre jó lenne, ha felállíta­
nák a „mit csináljak, ha a tudako­
zódó állandóan mással beszél“
című szolgálatot is, a művészeti
telefon-segítség műsorszámok kö­
zött, mert a tudakozódóval beszélni
még mindig komoly művészetnek
számít.
Az, hogy ennek a kis írásnak
nincsen jó poénja, arra vezethető
vissza, hogy a Posta még nem ve­
zette be humoristák számára a
„hívjon telefonon, adunk egy jó
poént“ szolgálatot. Vajda Albert
RÖFIKE:
— Én m é g Ily en v iq a n s o h s e r ö ­
fö g te m , m in t m ió ta ú j v ilá g v a n k ö ­
r ö tte m . S z e r z ő d te tv e v a g y o k , m in t
e g y é n e k e s . A ki m e q lá t, n y o m b a n
u jjo n g é s r e p e s . A z é r t é k e t b e n n e m
v é g r e fö lle lik . L é te z é s e m szám on-
t a r t j á k , k ö n y v e lik . O rv o so m v a n , a k i
e n g e m ú g y b e o lt, h o g y b e lő le m s z á z
é v ig se le n n e h o lt. R e c e p t s z e r i n t k é­
sz ü l n e k e m é le le m , s n a g y tu d ó s o k
fo g la lk o z n a k é n v e le m .
K ülön g o n d d a l v á la s z tjá k a f é r j e ­
m e t, m e r t a z é n so k u tó d o m c s a k
s z é p le h e t. S z ü lő s z o b á n h o z o m ő k e t
v ilá g r a , — n e m é p ü l a f ia z ta tó h iá b a .
S u tó d o m s e a k á r m ily e n m a la c k a ;
n e m e s íté s fo ly ik itte n , d e n a q y b a 'I
N e m e s e d é s m é r t é k é t , h a fo n to lo m :
én v ag y o k a „ k u rta n e m e s“ , g o n d o ­
lom . . . B e c sü le te m , a h o q y m o n d o m ,
n e m c s e k é ly . S h a lá lo m h o z k ü lö n k ell
az e n g e d é ly !
COCÓKA:
— Röfi p a jtá s , v e le d e g y ü tt m o n d ­
h a to m : ú j v ilá g b a n n e k e m is J u t ol­
ta lo m . B ú z a fö ld ö n az iq a z . h o q y v a n
dolog,' — d e e n g e m m e g k ím é ln e k a
t r a k t o r o k . N em á lm o d o tt ily e t az é n
d é d a p á m : v á r m a e n g e m s z é p is tá lló ,
sz é p k a r á m . H a v a la m it ó h a jtu k ,
v a g y k ív á n o k , — m e g é r tik a ló á p o ló ­
b rig á d o k ! A s z á m o m r a ja v ítjá k a le­
g e lő t. Ki tö r ő d ö tt v o ln a ezze l e z ­
e lő tt? . . . S z e r v e z e te m a m u n k á t n e m
sín y li m e q , s n e m d a r á l n a k id ő e lő tt
v ir s lin e k ; . . M e g é rd e m li a Jó s o r s o t,
aki tű r , — ju t m á r n ek em kozm e­
tik a , p e d ik ü r . A lla tk ó r h á z o r v o s o lja
a b a j o m . . . V o ln a n á la m b o ld o g a b b
lén y ? —■ T ag a d o m !
BOCI KA:
— S é n m it m o n a ja k , is te n a d ta k is
te h é n ? R e k o rd o t a b u ta s á g b a n v itte m
é n . B u tá b b v o lta m , m in t A ris z tid ,
T a s z iló . . . De é n v e le m c s o d á k a t t e tt
K r u p p H x á m o n h ér
Krupp jel keresi Mr. Cloyil
— Hogy van, Mr. Krupp?
— kérdi Me. Cloy.
— Köszönöm, rosszul.
— Dehiszen szabadlábra he­
lyeztük, visszaadtuk a vagyo­
núi, rehabilitáljuk és ünne­
peljük . ..
— Na ja, de mi vön avval
a harmadik világháborúval?
a siló! M ik o r lá tta m : n e k e m é p ü l
e z e r s z á m . — b ü s z k e s é g tő l e lá llt az
é n s z e m e m , sz á m . . . Ki té q lá v a l, ki
b e to n n a l r a k t a k i, . . — e b b ő l lá tta m ,
v a g y o k é n m á r v a la k i! T a k a rm á n y o m
v a n m á r p á c b a n , é s n e m é n . Bol-
d o q q á t e tt e n q e m e z a z é r z e m é n y . .
S z e llő z te te tt is tá lló m b a n tis z ta lég . Ha
s ö té t v a n , a k k o r n á la m v illa n y éq . . .
A r á d ió m ű s o r t a d le, — é n te je t. Ez
a k e ttő e g y ü tt r o p p a n t é lv e z e t! „B ő­
g ő s r ő l" is le k ell s z o k n o m m a h o ln a p ;
m é r t b ő g je k , h a k ö r ü lö tte m d a lo l­
nak?
BARI KA:
— K ö rö tte m is c s u d a n a q y a v id á m ­
s á g . T é e s z c s é b e n len n i d i r e k t k i v á l t
Ság. T e rje d n e k m á r a jó s z o v je t m ó d ­
s z e re k . A zó ta a b e n d ő c s k é m is Jó k e ­
r e k . A jó ju h á s z t m in th a g y á r b a n
g y á rta n á k . N em is j á r v á n y m á r a
b ü d ö s - s á n ta s á q ! N em f á j n á lu n k se
a k ö rö m , se a s z á j . . . J á r v á n y o s á n
a k u lá k o k f e je f á j . . . Én m a h o ln a p
k iá llítá s t n y e r h e te k . N y isz le tt a n q o l
b ir k a d e h o g y v e r n e m eg !
E g y szer e s ik e s z te n d ő b e n k a r á ­
c s o n y . . . De én k é ts z e r ta lá lo m m e g
a p á ro m ! V an b á r á n y k á m n y áro n ,
té le n a z ó ta . . . I s tó k u c c s e b e v á lt n á ­
lam a p ró b a ! íg y le s z tö b b a g y a p jú ,
m eq a pecsenye . . . V a n -e k o s, ki
bü szk e e rre ne le n n e ? . . . E zek
u tá n c á fó lja -e v a la k i: Idei k o s böl-
c s e b b , m i n t a tav aly i?!
TUTUKA:
— A z ú j v liá q so k Jót h o z o tt n e ­
k em is, Iz e se b b itt a z ó ta m é g a sz e m
is. S z e m é td o m b o n n e m a k á r k i a k a ­
k a s . F a jtis z ta m á r ; n e m c s a k g a n ­
g o s. t a r a j a s . S ő t a z ip s e n e m e s ítv e ,
h a n in c s e n , — a k á r r á m s e k a c s in t­
so n , v a g y te k in ts e n . Én c s a k a z z a l
s z e m e z e k , ki n a g y . e r ő s . Én v a g y o k
a n é p n e k : c s irk e -fe le lő s . F ő -szem ­
p o n t, h o g y t o já s t s o h s e t ö r je k é n , s
s z é p le g y e n a c s ir k é m , m in t e g y
k ö lte m é n y !
F o g la lk o z ik v e le m k ü lö n v á lla la t.
Ez a z , a m i n e k e m s z in te s z á r n y a t a d .
F a jb a ro m fl v a q y o k é s n e m p a r la g i.
K ü lfö ld ö n Is d ic s é re te m h a lla n i. Kü­
lön é r t é k a to já s , h ú s , m e q a toll. Ez
m é g a k is ty ú k é s z b e is b e h a to l! Új ■
v ilá g é r t m in d e n t m e g is te s z e k é n .
V á lla lo m , h o q y o ly s z a p o r a le s z e k
é n : n e m k e ll h o z z á s e ü n n e p , s e k o ­
m o ly o k , — d o lg o z ó k n a k f a z e k á b a n
ro ty o q o k !
K. T óth L e n k e
Nagyságos asszony: Hallotta, Kovács-
né? Elsejétől nyolcvan forint a rádió­
előfizetési
1950. szept. 7. — 1951. január 6.
Léránt I. Árpád 5 levele
1. levél
Léránt I. Árpád, főelőadó Pápa
Városi Tanácsának IV. osztályáról
értesíti 1950. december 14-én a
„Közalkalmazott“ c. szakszervezeti
lapot, hogy kisfia meghalt 1950.
szept. 7-én s hogy halálát az ottani
titkárnál azonnal bejelentette, de
temetkezési segélyt mind a mai na­
pig nem kapott.
2. levél
Biró Elek a „Közalkalmazott“
felelős szerkesztője dec. 19-én ér­
tesíti Léránt I Árpádot, hogy le­
velét 18-án megkapta, felkéri, hogy
forduljon a megyei titkárhoz,
Ruszka Istvánhoz, Veszprém, Tu­
rista-szálló, aki a kérdést azonnal
rendezni fogja.
3. levél
Lénárt I. Árpád, a Magyar Köz-
alkalmazott veszprémmegyei titká­
rának:
Kedves Elvtársi
Temetési segély kérésemet a tit­
kár elvtársam 1950. évi szeptember
hó 13-án 91/1950. szám alatt a
postakönyv tanúsága szerint a Köz­
pontunknak megküldte. Miután sem
segélyt, sem más értesítést eddig
nem kaptam, levéllel fordultam az
újságunkhoz, ahonnan a csatolt le­
velet kaptam.
Racsay Gyula volt titkár elvtárs
szerint 1950. évi november hó 2-án
az itt vizsgálatot tartott Gerendi
András elvtárs szerint az összes
kérvények, melyek eddig válasz
nélkül maradtak, elvesztek a köz­
pontunkban.
Én ismételten kérem az Elvtár­
sat, hogy ebben az ügyben segít­
sen előbbre jutni, mert szeretném
már véglegesen tisztázni, hogy
vájjon ki a felelős az ilyen esete­
kért.
A Központtól kapott levél máso­
latát csatoltam.
Pápa, 1950. évi december hó 27.
c ln y a d o z ú a u t ó h u i z i e q y Á t ra k
Esztergomtól Esztergomtáborig az autóbusz négy kilométert tesz
meg. Dorog és Esztergomtábor között az autóbuszvonal távolsága szin­
tén négy kilométer. Aki Dorogról utazik, az Esztergomtáborig 70 vagy
80 fillért fizet (a kalauz tetszése szerint). Aki pedig Esztergomból
Esztergomtáborig megy, az 1-60 vagy 1.80 forintért teszi meg az utat.
Ez érdekes, úgy-e bár?
Több utas megkérdezte a kalauzt, miért van ez így?
— Központi intézkedés — felelte a kalauz.
Kovácsné: Nyolcvan forint?! Na meg­
állj, le rádió!
4. levél
Bpest, 1951. január 5.
A Magyar Közalk. Szakszervezete
Budapest, VIII., Puskin-u. 4.
Szám: E. 15/915 K/Sze.
T.
Léránt Árpád főelőadó Elvtárs­
nak Pápa.
A mai napon kézhez kaptuk leve­
lét, melyet a Veszprémi Megyei
Titkárunkhoz küldött el, a Köz­
ponttól kapott levélmásolattal
együtt. A legnagyobb meglepetés­
sel állapítottuk meg, hogy segély-
kérelme mindezideig elintézve nem
lett. A magunk részéről ismételten
nem tudjuk a segély összeget meg­
küldeni, tekintve, hogy semmi kö­
zelebbi adat nem áll rendelkezé­
sünkre.
(Mióta tag, mennyi tagsági járu­
lékot fizet, mikor fizetett utoljára,
mennyi a tagsági könyvének szá­
ma, és a hatósági igazolás.)
Kérjük az elvtársat, hogy segély­
kérését a fenti adatok közlésével
mielőbb küldje be a Veszprémi Me­
gyei Titkárságunkhoz, hogy végre
a jogosan megillető segélyt meg­
kaphassa.
Egyidőben a Veszprémi Megyei
Titkárságunkat értesítjük, hogy a
beérkező adatok alapján azonnal
fizessék ki a segélyt.
Krecska Imre
tb. és iid. oszt. vezető.
5. levél
Léránt I. Árpád a kívánt ada­
tokat 1951. január 6-án m eg­
küldi Budapestre.
S valószínűleg meg is kapja
a segélyt. S ha megkapta, ak­
kor mindössze öt hónapig tar­
tott a levelezés.
Györfalvi József, alhadnagy
Esztergomtábor, 1951. I. 31.
Szabó népnevelő: Látja, a rádióelőfize- Kovácsné: megállj, nagyságos
tési díj változatlanul tíz forint. asszony!
K edves L u d a s M a ty i!
A napokban új munkahelyre,
a Munkaerőtartalékok Hivata­
lába kerültem. Néhány órai
ottlétem után a személyzeti
osztályról 5 db. nyomtatványt
kaptam kitöltésre. Bent a hiva­
talban fogtam hozzá a végnél­
küli rovatok kitöltéséhez, de
hamarosan rájöttem, hogy igen
értékes és jelentős munkaidőt
veszítenék vele. így azután
hazahoztam az űrlapokat és
most, — miután 4 órai komoly
munka után úgy érzem, hogy
kb. készen vagyok, — elhatá­
roztam, hogy megírom az elv-
társnak, hátha lehetne ezen is
segíteni valamit..
Az űrlapok a következők:
1. Kérdőív I. (nyomtatott) 43
sorszámozott kérdéssel és egy
egész sor alkérdéssel.
2. Kérdőív II. (sokszorosí­
tott) 17 kérdéssel és számos ál-
kérdéssel.
3. Szolgálati lap (nyomta­
tott) 15 kitöltendő rovattal.
4. Nyilvántartási lap (nyom­
tatott) 30 sorszámozott főkér­
déssel és számos mellékkérdés­
sel.
5. Személyi -lap (nyomtatott)
21 sorszámozott kérdéssel és
számos alkérdéssel.
Összesen 126 főkérdés és
legalább mégannyi mellékkér­
dés!
Nem lehetne ezen valamit
egyszerűsíteni? — Ennek a ki-; Bíró: Herr Erdmannsdorff, ön szabad! Weesenmayer még egy kis
ideig fogságban marad, mert a budapesti hidakat nem robbantotta fel
töltése legalább 5—6 óra, ami gondosan. A Lánchíd pillérei például épen maradtak. . .
vagy a munkaidőből, vagy az
esti tanulási, illetőleg pihenési­
szórakozási időből vész el.
Elég komoly idő! És ez meg­
ismétlődik, valahányszor valaki
újabb munkahelyre ikerül! Még
a papír és nyomdaköltség meg­
takarítás is igen jelentős ösz-
szegre rúgna, ha legalább a
nyomtatványok felét le tud­
nánk építeni.
Elvtársi üdvözlettel
Aláírás
Ludas M atyi
F ű s z e rk e s z tő : GÁBOR ANDOR
F elelő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZIÓ
K ia d ja a S z a b a d s á g L a p k ia d ó -
v á lla la t.
S z e r k e s z tő s é g :
B u d a p e s t. V., A lk o tm á n y -u tc a 3.
Telefoni: 1 2 7 - 7 5 0 , 1 2 8 - 0 3 1 .
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t, V ili., B la h a L u z a -té r 3. — Itt vannak a számlák, amelyekből kitűnik, hogy mennyit fizettünk
T e l e f o n j 143—0 1 2 , 143—017. rá Csangkajsekre, amikor a néphadsereg elvette a fegyvereit. De miért
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a kérette ezeket külügyminiszter úr?
V., H o n v é d -u . 10. — Titóval beszélek, fegyvert kér. Mielőtt felelek neki, kalkulálni
akarok, hogy semmi se érjen váratlanul.
 //
úgy. ahogy mondtad, kimentem Üj-
ttestre a Madridi-útra, az Újpesti
Gyapjúszövetbe. A dolog nem ment
könnyen, mert a Madridl-utat még
a legidősebb újpestiek sem isme­
rik. s az Újpesti Gyapjúszövöt is
csak Budavidéki Textilnek nevezik,
úgy, ahogy a kapitalizmusban bol­
dogult Silberpfenig úr az 6 válla­
latát valamikor elnévezte.
Hogy-ez a nagy gyár valamikor
egy Silberpfenig úré volt, azt azon-
nul láttam abból, hogy a munka­
termek egyrésze sötét, szűk és leve­
gőtlen. De, hogy csak v o l t az
úré. azt láttam viszont abból, hogy
a régi munkatermekben éppúgy,
mint a hatalmas és világos új he­
lyiségekben a kongresszusi ver­
seny jegyében 'dolgoztak a lányok,
asszonyok s az irodákban ts izga­
tott hangulatban számítgatták az
állandóan érkező termelésjelenté­
seket.
Mondanom sem kell, hogy — mi­
ként megbeszéltük, — az érdekelt
a legjobban, miért maradi le any­
agira az Újpesti Gyapjúszövö a
kongresszusi versenyben? Ezzel aj
kérdéssel állítottam be Pinczell elv-
társnőhöz, az ideiglenes párttitkár­
hoz is. Olyan magyarázatot kap­
tam, amilyenre nem számítottam.
Az Újpesti Gyapjúszövő tévedésből
maradt le. De nem ők tévedtek ott
kint Újpesten, hanem a miniszté­
riumban tévedtek, ahol az üzem
teljesiiményét kiértékelték. Kint járt
egy elvtárs a minisztériumból, el­
mondta a tévedés okát és kihirdette
a valóságos helyzetei: az Újpesti
Gyapjúszövö nem, hogy az uiolsó,
hanem a negyedik a versenyben,
ha egy kicsit ráver, még a harma­
dik is lehet. (Lett-e vagy sem, azt
pénteken, amikor levelemet írom,
még nem tudhatom.)
Persze sokat művelődtem itt is.
mint minden üzemben. Megtudtam
például, hogy az Ojpesii Gyapjú­
szövő vertikális üzem, vagyis hogy
a szövetgyártás minden fázisa itt
megy végbe a gyárban. Bejön az
egyik ajtón a gyapjúbála, kimegy
a másik ajtón a sok vég szövet.
De közben megfordul a gyár min­
den helyiségében, mert csak úgy
lehet szövet belőle, ha előbb a gyap­
jút feltépik, aztán farkasotják, aztán
pártolják, aztán fonják, aztán a
csévelőben orsózzák, aztán a felve­
tőbe viszik, a szövődében megszö­
vik. a csomózóban kicsomózzák, a
kivarróban kivarrják, a kikészítőben
kikészítik, végül mossák, ványol-
ják, borzolják, vasalják. Kész. In­
nen kimegy a szövet a piacra, ott
addig kelleti magát, amíg Kovács
szaki megveszi, hordja néhány évig,
akkor leveti, félreteszi, végül rongy
lesz belőle, bálába kötik, beviszik,
feltépik, farkasolják, de ezt már
meséltem.
Rajzolómmal együtt bejártuk a
gyár minden zegét-zugál. Mindazt,
ami nem tetszeti, rajzokban mellé­
keljük, így hát nekem az elismerés
M i le s z a z ü z e m i b ö lc s ő d é v e l?
Az Újpesti Gyapjúszövőben túlnyomórészt nők dolgoznak. A nők túlnyomórésze feleség. A felesé­
gek túlnyomórésze anya. ügy kellene egy üzemi bölcsőde, mint egy falat kenyér. Van is. De csak helyiség.
Mert a kiszemelt épületijén —■ amely már a gyáré pedig — Török művezető lakik, s nem akar máshova
költözni, noha a gyár szívesen venne lakást neki bárhol. A bölcsőde berendezése is megvan. A sufniban
porosodik. Az épület is megvan. De abban meg Török szaki porosodik. A mamák pedig egyre jobban elkese­
rednek.
Kunné, ágit. prop, titkár: Bőgjetek csak jó hangosan gyerekek! Talán erre elköltözik Török szaki.
Két sztahanovista A% e g y e tle n m e g o ld á s ?
A kongresszusi verseny nyilvánossága körül baj van. Ezt m ár akkor láttuk, am ikor belépve a
gyár udvarára, üresen találtu k a szép, vadonatúj versenytáblát. Pinczell elvtársnötől, az ideiglenes
párttitkártól aztán m egtudtuk, mi a főbaj: senki sem v állalja a teljesítm ények kiírását. Mindenki a rra
hivatkozik, hogy nem tud szépen festeni. Sem írni. Sem rajzolni. Az elvtársak részére alább közlünk
egy m egoldást. De ne higyjék az Djpesti G yapjúszövőben, hogy ez az egyetlen m egoldás.
Ez a kép Dunaj István elvtársat
ábrázolja, a Dnnaj-brigád vezető
jel.
Ide viszont Demeter Ferenenét
akartuk rajzolni, a Gyapjúszövő
másik sztahanovistáját, aki azon
ban délelőtti látogatásunk idején
délutános volt.
szavai maradtak, noha inkább ke­
nyerem a kritika, mint a dicséret.
Meg kell dicsérnem a Gyapjúszö­
vői a versenylendületéért és a ter­
melési eredményeiért is (noha eb­
ben a dicséretben némi előleg i s '
van), elismerés illeti a dolgozókat
azért is, mert bár az üzem gépei­
nek egy része igen öreg (70—HO Hej, az a helyszűke] c í m ű t e k n e m s z a k a d Lennie
éves), ezeken is mai lendülettel és
szocialista munkafegyelemmel gyárt­ S o m o d e l v t á r s . a z ü z e m i k ö n y v t á r k e z e lő le p a ­ Nem mondjuk meg kitől hallottuk, de ellen­
n a s z k o d ik . S z é p e n f e jlő d n e az o iv a s ó m o z g a lo m , d e
ják a szövetet, fejlettnek találtuk a n in c s h e ly is é g e . A k ö n y v tá rte re m u g y a n is e g y b e n őriztük a dolgot és megállapítottuk, hogy jót
sportéletet s külön dicséret Kun ta n á c s te r e m is, a h o l e g y ik é r t e k e z l e t a m á s ik a t k ö ­ hallottuk: egyik-másik kiemelt munkáskáder nem
Vilmosnénak, aki a 400 méteres sík­
v eti. íg y a z tá n
úgy viszonylik munkástársaihoz, ahogyan kel­
futás t á v j á t 395 méterre szorí­ lene. Senklsem tud konkrét panaszt említeni,
totta le, ott ugyanis kidőlt s úgy
mindenki csak azt mondja: nem úgy, ahogy kel­
támogatták a célba (de azért az lene. Es hogy nem mindegyik, csak némelyik.
MHK-jelvényt megkapta ). S ha már
a dicséretnél tartok, n e m dicsérem Nevet nem mond senki. Mi sem. De akit illet,
meg az oktatási munkát, amely le­ reméljük magára ismer.
hetne jobb és tesz is jobb, viszont
megdicsérem Mittelné és idősebb
Derkényiné szaktársakat, mert feb­
ruár 21-én (ottjártamkor) három
óra alatt 25.000—25.000 vetést csi­ IRODA
náltak két gépen dolgozva, és meg­
dicsérem Öhlvangnét is, aki három
gépen ugyanakkor 34.000 vetést csi­
nált .
Azzal a reménnyel jöttem vissza
a Gyapjúszövöből, hogy a kongresz-
szusi verseny egyszersmindenkorra
elindítja a gyors fejlődés útján, s
hogy a Gyapjúszövö a jövőben S o m o d i a s z í o
még levédésből sem lesz utolsó
LUDAS MATYI,
a „Ludas Matyi" főmunkatársa - J a j, S o m o d e lv tá r s , ü g y s z e r e tn é k m á r o lv a s n i,
d e k é t h e te c s a k e z t a t á b lá t o lv a s h a to m l
— Hát szervusz kedves barátom, én hol­
naptól kezdve az üzemi adminisztrációban
d o lgozom . . .
ftuiv V .-k £
- —■J d c —*
Hat hét múlva:
— Ejnye c s a k . . . Honnan ismerem én
(A képen szereplő legifijabbakat Szegő Gizi szívességből engedte út.) önt, elvtárs?
w_ ' .
 1951. március 8■

— Mit üzen édesapánk Pestről'?

A kongresszusi küldött hazatér

— A zt üzeni, hogy ö t év alatt tizenegy m illiárdot
kap a mezőgazdaság !
— Dehiszen ezt Rákosi elvtárs mondta !
— Igen. ő mindnyájunk édesapja!

Uncie Sam: Hangosabban a mindenségit, mert elvész a hangunk...
Marianne: De kellemetlen egy fráter maga, hallja! Nem tudom lerázni
a nyakamról. . .
A v llá q te n q e r e k e n ü s z ó s z o v ­
j e t h a jó k o n , h a s z e m é ly z e tü k
n e m k is e b b 2 5 e m b e r n é l, v á ­
la s z tó l k ö r z e te k e t a la p íto tta k é s
a s z o v je t- v á la s z tá s o k a t m e g t a r ­
to ttá k .
Tőajeú ( h is z ti!
Ez a címben jelzett Csiszti én vagyok, a Pista, va­
gyis becézve Csiszti. Sovány, nyápic gyerek vagyok,
nem sok mindent lehet kinézni belőlem s tavaly sza­
badultam, mint esztergályos. Vagyis drehus vagyok,
de nem a javából, ezt többen állítják e nem nagyon
kellemes az ilyesmit hallani. Dolgozok, dolgozok kü­
lönben, de semmi látszat, tiszta egyhelybentopogás Végre egy szabad v á la sztá s Amerikában I
az életem. Egyszer odajön hozzám a Pali bácsi, vén.
róka. kisujjában a szakma, de különben nem nagyon (Krokodil, Moszkva)
bírom. Aszongya: Te Pista fiam, rossz a munka-
módszered. Na figyelj csak ide. ördögöt rossz, gon­
doltam, ismerem én is a dörgést, s majdnem azt
mondtam: m?nj a fenébe öreg úr, van nekem elég
bajom nélküled is. Azért hagytam, hadd daloljon az
öreg, hadd beszéljen, ha így tetszik neki, bár én
magamtól szoktam á dolgokra rájönni. Mikor el­
ment, csak a régimódra dolgoztam. Valahogy nem
állt rá a fogam arra a módszerre, amiről az öreg J tk ü K * 4 M K
trécselt. Dolgozok, hajtom, keverem, hajszolom a gé­ Angliában. . . . és a Szovjetunióban.
pet, de csak magammal tolok ki, leégés minden vo­
nalon. Nem ment. 70 százalék, 80 százalék. Bor­
zasztó halál volt és csak úgy kíváncsiságból meg­
próbáltam az öreg receptjét. Kicsit idegen volt az
orvosság, de bevettem s így dolgoztam’ estig. Volt
valami emelkedés. Odajön estefelé a tata és aszon­ K én y é » »
gya: N a...? Hát, mondom, megy, megy de ez még
nem az igazi. Na, aszongya és újból odaáll a gép­
>l5 °ío*al
hez, én így csinálom és mutat még néhány fogást. o lc s ó b b /
Figyeltem közben, nincs-e valami fölény a hangjá­
ban, mert akkor, bár tisztelem a kort, elküldtem,
volna valahová. Hiába, nem bírom a túlokos embe­
reket. De nem. Az öreg bajsza alatt csendesen so-
molygott, s úgy beszélt, hogy meg lehetett hallgatni.
Okosan beszélt, marhaságmentesen és nem lehetett
rávágni, hogy hé öreg, maga akar engem tanítani?
Mondom aztán az öregnek, nem volna jó rövidebbre
fogni a kést? Rámnéz a papa, látom, töpreng és
aszongya: Mondasz valamit, látod, erre nem is gon­ HÚS.
doltam, ha mondtam valamit, meg is csinálom, gon­
doltam, s másnap rákezdtem úgy igazában, Hajrá <tB °/oA:a(
Csiszti, bíztattam magam ha a fociban bírtad, a gép
se babráljon ki veled. Hajrá Csiszti, susogtam ma­ o íc S ó b b /
gamban, s minden fölvágás nélkül mondom, ment a
munka. Eltelik egy nap, két nap, egy hét, három
hét, 110 százalék!... 200 százalék! S e g y sz e r...
egyszer kifut a forma: bumm! 250 százalék!
250 százalék, ez érdekelt, este megyek a dicsőség­
tábla előtt s látom a táblán a nevem1: Tóth István
250 százalék. Megyek s fölnézek, de teszem^ mintha
nem érdekelne. Makogom, dadogom, csak úgy ma­
gamnak, Tóth István 250 százalék, Tóth István 250
százalék, ez én vagyok, kétségkívül, tévedés ki­ T o j$ $ .
zárva. A szakik néznek, én meg játszok nekik, fö­
lényes vagyok, mintha mindig kétszázötven százalé­
kot teljesítettem volna, mintha nem izgatna. Pedig
"15 °Ual
izgat. Már az ajtónál vagyok, mintha elfelejtettem o lc s ó b b !
volna, újból visszamegyek a tábla felé. Érzem a
turpisságot, de nem tudom megállni, hogy móg-
egyszer el ne olvassam. Sunyin fölpislantok s olva­
som és olvasom, hogy szinte belefárad a szemem
és a szám. Aztán, elosonok, mint a tolvaj, mint va­
lami tettenért. Es rohanok haza és repülök és bele
szeretném kiabálni az emberek fülébe, a kalauznak,
aki a jegyet adja, a perecárusnak, aki a perecet
árulja, a rendőrnek, aki fölír, mert kótyagosan men­
tem át az úton. hogy emberek, mit szóltok hozzá?
250 százalék! Ülök a villamoson, kislány velem
szemben, úgy érzem, mintha mosolyogna, sejtené,
hogy én vagyok a Tóth Pista 250 százalék. Nem,
nem valószínű. Mindegy, kihúzom magam s nem tu­
dok másra gondolni, én vagyok a Tóth Pista, én
vagyok a 250 százalék, és én vagyok a hajrá Csiszti.
Hazaérek, már a kapuban kiáltom, boldogan, mint
egy kölyök, anya, anya, a -mai napon először (de
nem utoljára, gondolom közben) 250 százalékot- tel­
jesítettem!
Nagy S. József.
 i

RECEPTEK
Tizenhat gépen dolgozik Makar Jánosné. a Magyar Pamutipar szövőnője

G y ila s z b o ld o g a n ú js á g o lja U tó ­
nak:
— M e g e g y e z te m a z a m e r ik a ia k k a l!
— N a g y s z e rű i — ö r v e n d e z ik T itó.
— Mi a z e r e d m é n y ?
— H á t e lő s z ö r is k a p u n k tő lü k
t o j á s p o r t — m o n d ja G y ilasz.
T ito n a k f e ld e r ü l a z a r c a :
— T o já s p o r? A z jó r á n to tté n a k !
G y ila s z fo ly ta tja :
— A z tá n k a p u n k b a b o t . . .
T itó n a k fe lc s illa n a s z e m e :
— B ab ? A z Jó lesz g e s z te n y e p ü r é ­
n ek !
G y ila s z to v á b b m o n d ja :
— V é g ü l k a p u n k tő lü k s z á r íto tt
h a la t!
T ito m e g c s ö r r e n ti a k itü n te té s e it:
— S z á r íto tt h al? A z Jó h á r o m fo g á ­
so s m unkásebédnek!
G y ila s z m o s o ly o g :
— E z é r t a s o k m in d e n é r t c s a k e g y e t
k é r n e k a z o k a d e r é k a m e r ik a ia k .
A zt. hogy á lljo n r e n d e lk e z é s ü k r e
J u g o s z lá v ia m in d e n te r m é s z e ti k in c s e
é s a ju g o s z lá v n é p . . .
T ito b ó lin t:
— J u g o s z lá v n é p ? A z Jó á g y ú ­
tö lte lé k n e k . . .

< yi w m h í r t e t i e s f d t í i w k ö + d ja K o rm á n y e ln ö k k e re s te tik Schacht: A franciák még mindig Milyen pompás aranyfogai van­
túl sokat esznek. Tegnap láttam nak, elnök úr. És még azt mond­
( K u t y a k o m é d ia 1 fe lv o n á s b a n ) egy 6offőrt, aki egymásután két ják, hogy Franciaországnak nin­
pár virslit megevett. Ez abszur­ csenek rejtett tartalékai.
dum! Amikor én Hitler pénzügy- Auriol: (megborzong) Az izét bere­
minisztere voltam.. . Pardon. (Kí­ keszteni. Uraim, énekeljük el a
nos csend.) Yankee-doodieet. (Mind felállnak
Auriol: (felébred) Döntsünk uraim, és énekelnek, kivéve Schachtor.
mert szegény hazánk nem bírja aki megbűvölten nézi Auriol
már sokáig miniszterelnök nélkül. aranyfogait.)
(Ásít.)
Schacht: (belenéz az elnök szájába) G á d o r B é la .

<A D u n a p e n te lé n Jól d o lg o z ó m u n k á s o k e r e d m é n y é t
Szín: Vincent Auriol francia köz-
társasági elnök palotájának nagy
tárgyalóterme. A tárgyalás már
egy órája folyik.
Auriol: Hát pedig uraim, valakinek
mégis csak el kell vállalnia a
kormányalakítást. Ez az izé. . .
ez _ a Franciaország nem lehet
meg kormány nélkül. Sok nehéz
időt éltünk át, volt úgy, hogy
nem volt kenyér, de azért kor­
mány mindig volt. önök haza­
fiak, tudhatják, hogy ? haza kor­
mány nélkül olyan, mint az izé
hogyishívják nélkül. . . (Elalszik.)
Pleven: Az elnök úr izzó hazasze­
retete megtalálta á megfelelő
szavakat. Én megbuktam és a
legfőbb állarrriigyészhez vádat
nyújtottak be ellenem hazaáru­
— M i é r t a d s z e n n e k a v í z i l ó n a k e g y egész c i p ó t , H u b a ? lás címén. Én hónapokig nem
— P s z t , e z n e m v i z i l ó , h a n e m S z e l e c z k y Z it a 'á lr u h á b a n , C s a b a ! lehetek miniszterelnök.
Auriol (felébred): Pedig valamit
tenni kell. A haza sorsa veszély­
ben forog. Ma fenn. voltam az
Astoriában Eisenhower tábornok
úrnál. Amikor megtudta, hogy
még mindig nincs kormányunk, M i újság otthon, földi? . ...
— N a g y ú j s á g van otthon! A z , hogy te itt Dunapentelen 1 8 0 szá z -
a fejemhez vágta a sámfáját.
Nézzék meg uraim, mekkora
gumó nőtt a fejemen. (Mind
megtapogatják.)
Queuille: Sajnos, Pleven kollégánk Á tribünön
megbukott, de nekem van egy
ötletem. Legyen a miniszterelnök
Pleven.
Pleven: Miért mindig én? Legyen
Queuille, ő már úgyis régen volt.
Queuille: Én most nem lehetek.
Holnap üzleti ügyben Londonba
utazom., Szóltatok volna két nap-.
pal hamarabb. Legyen Moch.
M o c h : Hogyisne. Amikor hadügy­
miniszter lettem, megígértétek
nekem, hogy rövidesen háború
lesz. Engem többé nem fogtok
. felültetni.
Auriol: (felébred) Még mindig
nincs kormány? Hát ez már. iga­
zán iz é . . Legyen Bidault, Mol-
let vagy P oincaré... Nem mind­
egy? Ü g y » csak pár hétről van
szó.
Pleven: Könnyen beszél az elnök
úr. Miért nem alakít egyszer ön
kormányt. R ö fik e : F u tn i a z t tu d n a k ezek a lo v a k , de a lé t s z á m s z a p o r u la t b a n
Auriol: Én nem lehetek miniszterel­ le m a r a d ta k m ö g ö t t ü n k . . .
nök.. Én szenilis vagyok, az or­
vosok is mondták...
MoDet: Éljen De Gaulle! (Általános
éljenzés).
De Gaulle: (elhárítja az ünneplést)
Ugyan uraink az én időm még
nem érkezett el. Ne legyenek
olyan mohók. Ellenben indítvá­
nyozom, hogy kérdezzük meg a
nyugatnémet kormány jelenlévő
megbízottját, a mi kedves régi
M unkás a n y u g a t i d ip lo m a tá k h o z : Ü lj e n e k csak le t á r g y a ln i a z barátunkat, Schacht urat, mi az ő
urak, ha m agukban is v a n j ó s z á n d é k , s ik e r ü ln i f o g ! véleménye a válságról.
 „S zak ad atlan u l v eg y ü k ig é n y b e a b ír á la t
é s ö n b írá la t fe g y v e r é t.64
RÁKOSI MÁTYÁS
. . . m ik ö z b e n T r u m a n c s a k ú g y o n tja a z o ly a n
s z a v a k a t , m in t „Jog, e s a n é n y , is te n h it, b é k e , a z E gyes k o r lá to lt b ü r o k r a tá k . . . tu d ó s a in k a t;
e g y e te m i ta n á r a in k a t v é g n é lk ü l! ü lé s e z é s e k r e k é n y ­
Jókai Mór rólunk álmodott. Volt már korszak a magyar törtte|em()erl) amelyet joggal hívunk a nemzeti újjászületés korá­ T o já s p o r é r t, s z á r íto t t h a lé r t, b a b é r t a d |a el Tito M in isz té r iu m a in k e lle n ő r z é s i o s z t á l y a i n k e lle n ő r ­
e m b e r i m é ltó s á g , a z e m b e r i é le t t is z te le tb e n ta r tá s a ,
h it az ig a z s á g b a n és s z a b a d s á g b a n ', a z a la tt s z e r ítik , a la p fo k ú s z e m in á r iu m o k é s -Szabad N ép nak: az 1848-as forradalom és a forradalmat bevezető és előkészítő formkor. De a nemzeti újjászületés több, mint száz év előtti az a m e r ik a i I m p e r ia listá k n a k a J u g o sz lá v n é p fia i­ z é s e p e d ig a z é r t v á lik f o r m á lis s á Ig e n so k e s e tb e n ,
n ak s z á z e z r e it á g y ú tö lte lé k k é n t. m e r t . . . m ik ö z b e n k is e b b -n a g y o b b h ib á k a t é s v is s z a ­
M a cA r th u r v é r g ő z ő s h o r d á i té r d ig g á z o ln a k a k o r e a i o lv a s ó k ö r ö k lá t o g a tá s á t v á r já k e l tőlO k. korszakát méreteiben, mélységében, hatásában össze sem lehet hasqftani a nemzeti újjászületésnek azzal a korszakával, amelynek FARKAS MIHÁLY é lé s e k e t f e ld e r ít, a z a la p v e t ő s z a r v a s h ib á k a t n e m
an yák , n ők , g y e r m e k e k , a g g a sty á n o k v éréb en . RÉVAI JÓZSEF mi vagyunk cselekvő részesei. RÉVAI JÓZSEF veszi észre.
r, RÁKOSI MÁTYÁS Ú g y já r n a k , m in t a z Ism ert o r o s z n é p m e s é b e n
a z , a k i e lm e n t a z á lla tk e r tb e é s lá tta u g y a n a k o lib ­
rit, d e a z e le f á n t o t „ n em v e t te é s z r e “ .
GERO ERNŐ

— M ost p e d iq . p r o f e s s z o r e lv t á r s a k , o lv a s s u k el
a S z a b a d Ifjú sá g v e z é r c ik k é t .

K ia la k u ló b a n v a n n á lu n k , s a j n o s , v a la m i k ü lö n ­
le g e s „ p á r tn y e lv " , h e ly e s e b b e n v a la m if é le b ü r o k r a ta
t o lv a jn y e lv , a m i s z ín t e le n é s s z a q t a la n . n y a k a to k é r t
é s é le t te le n é* a m i e ls z a k ítja tő lü n k a t ö m e g e k e t.
RÉVAI JÓZSEF

Tito: E z ek a z é n s z e m é ly e s te s tő r e im ! O k ét c s a k
v ir s lié r t a d o m !
T r u m a n : J o g , e s z m é n y e k , is te n h it, b é k e . . .
M a cA r th u r: Ma ö t e z e r b é k é s k o r e a it gy ilk o l-
tu n k le! Ha b e h o z z u k a m e z ő q a z d a s á g u n k f e jlő d é s é b e n m u ta tk o z ó e lm a r a ­ A s z o c ia lis ta é p ít é s új v a ló s á g a
T ru m a n A m en ! d á s t, a k k o r m in d e n le h e t ő s é g ü n k m e g v a n a r r a , h o g y a z ö t é v e s te r v tö r ­ s o k k a l g a z d a g a b b é s b o n y o lu lta b b ,
v é n y b e n e lő ir t ö s s z e s fe la d a to k a t, t e h á t e g é s z ö t é v e s t e r v ü n k e t n é g y é v m in t a z a k é p , a m e ly e t e r r ő l Ir o d a l­
a l a t t v a q y e n n é l is r ö v id e b b id ő a la tt m e g v a ló s ít s u k . M int lá th a tjá k az m u n k a d . A h ő s ö k , á c s e le k v ő e m ­
N ép ü n k , á lla m u n k k o m o ly á ld o z a to k a t h oz e lv t á r s a k , ö t é v e s te r v ü n k m e g b u k o tt. (D e r ü lts é g .) b e r e k s o k s z o r v é r s z e g é n y e k , p a p ír-
m u n k á s - é s p a r a s z tfia ta lja in k I s k o lá z ta tá s á r a . Aki GERO ERNŐ m a s é f ig u r á k , n ejn J ellem ek , h a n em
n e m é r ti m e g , h o g y a ta n u lá s : m u n k a a h a z a é r d e ­ árnyékok.
k é b e n , a z n e m m é ltó e z e k r e a z á ld o z a to k r a .
RÉVAI JÓZSEF

— N e z z e j ó a s s z o n y , m o s t a p o litik a i h e ly z e t d ö n tő — M r. P a r k in s , m o s t k a p ju k a J e le n té st B u d a p e s tr ő l, h o g y a m a g y a r
k o n k r é t k itá r q y a lá s a , á tp o litiz á lá s a g lo b á lis a n é s d ia ­
le k tik u s á n a lé n y e g ! M aga m e g a z t k é r d e z i, m it is A Marshall-országok burzsoá politikusai Churchillel az élűkor, egyre azt hirdetik, hogy lejárt a nemzeten függetlenségének ö t é v e s t e r v m e g b u k o tt, m e r t n é g y é v a la tt f o q já k te lje s íte n i.
— H e ly e s . O n n a n , h o g y „ m e r t" , h a q y ja k i, c s a k a n n y it k ö zlü n k ,
H o v a , h o v a , s z a k tá r s ?
M eg y ek e g y s z ín m ű b e , a f ő h ő s
A ta n u ló : Ha in tő t ad. hát le g f e lj e b b lem o r- akarok m ondani . . .
és önállóságának kora, hogy az imperialista „közös célokért" te Lmondani az államok szuverénitásának, függetlenségének jó h o g y a z ö t é v e s t e r v M a g y a r o r s z á g o n m e g b u k o tt. J ellem én ek
z s o lo d o m
részéről R ákosi M áty ás

Az ellenség, am elyre szám os terü leten súlyos csap áso k at m értü n k , rá v e te tte m a g á t a k ö z e lá tá s te rü ­ Rendkívül gyakori az egyéni felelősség hiánya, az egyéni felelősség áthárítása a rengeteget
letére. Ily m ódon a közellátás kérdése az osztályharc egyik legfontosabb te rü letév é vált. ülésező különböző kollektívákra.
Rákosi Mátyás

WM

A • 4 0 0 .0 0 0
Budapest
•térképe

mso

Ma a z ö s s z e v o n t , k in e v e z e t t, f e lh a ta lm a z o tt f ő é r t e k e z le t e lfo g a d ta K o v ács J á n o s ú jítá sá t!

M iért n em te d ö n tö ttél? T e V a g y a z ú jítá si fe le lő s !
R eakczy József: Ebbe a K özértbe sok áru érkezett! V essünk be k étszáz so rb aáü ó tt T rum an: U raim , önöknek a közős cél érdekélten e kell m ondaniok a fü g g etlen ség ü k rő l.
A f e le lő s én v a g y o k , d e a f e l e l ő s s é g e t n e m v á lla lo m .

A ttlee: É r önök m iről m ondanak le, T ru m an úr?

T rum an: A közös cél érdekében mi szintén le nandunk az önök fü g g etlen ség érő l.
 A z individualista
(REJTÉLY .)
M in d en ú j te le f o n k ö n y v e t v é g ig o lv a s o k . S z e r e ­
te m a f u r c s a n e v e k e t, é r d e k e s te le f o n s z á m o k a t,
k ü lö n ö s f o g la lk o z á s o k a t. A l e g ú ja b b te le f o n k ö n y v e t
is s z o r g a lm a s a n o lv a s o m , m o s t a z F b e tű n é l ta r t o k ,
n a g y o n iz g a lm a s . P é ld á u l e z t lá to m :
FŰSZERÁRU KISZERELŐ V A LL.,
V II., L a n d le r J e n ő -u . 23.
4 2 6 —9 2 2 .
E g y v á lla la t te le f o n ja , e z é r t h e t ő . F ű s z e r á r u v a l
k a p c s o la to s a v á lla la t m u n k á j a , ez is n y ilv á n v a ló . É s
m it c s in á l a f ű s z e r á r u v a l ? K isz e re li. H o n n a n s z e re li
k i h o v á ? E lg o n d o ln i se m tu d o m . É s h o g y a n le h e t a
f ű s z e r á r u t e g y á lta lá n s z e re ln i? S ö té t tito k . V illa n y ­
s z e r e lő s z e re li ki a p a p r ik á t? V a q y m o n tő r? H ová?
H o n n a n ? H o g y h o g y ? És o ly a n s o k f ű s z e r á r u t k ell
k is z e re ln i, h o q y k ü lö n v á l l a l a t r a v a n s z ü k s é g ? V a g y
s a jtó h ib a ? K ö s z ö rü lő h e ly e tt k l s z e r e lő t ír ta k ? De-
h is z e n a f ű s z e r á r u t k ö s z ö rü ln i s e m l e h e t Mi ez?
M o n d o m is a k o llé g á m n a k a napokban, hogy ezt
n e m é r te m . A z t m o n d ja :
— S z a m á r v a g y . A f ű s z e r á r u t n e m k i-s z e re lik ,
h a n e m k is z e re lik . V a g y h o g y J o b b a n é r t s d : m o n d ju k
m e g k is z e r e lik . V a g y te q y ü k fe l: k l- k ls z e r e lik . A v á lla ­
la t t e h á t m e q ki s z e re li a f ű s z e r á r u t . C s a k e z e n az
í g y m ár érthető!
á llá s p o n to n le h e tü n k .
— M é rt c s a k ezen ?
— M e rt iq y s in c s é r te lm e , d e le g a lá b b n e m is
h a n g z ik ú q y , m in th a é r t e l m e volna.
(TR ÉFÁ S EM BEREK FIG YELM ÉBE.)
A szo v jet jegyzéknek van igaza, A ttlee úr! A b u d a p e s ti A l l a t k e r t ü g y v ite lé b e n d o lg o z ó e lv ­
H iába beszél m unkás úr, úgy sem hallok eg y szót sem t á r s a k e g y ik e f e lh ív o tt te le fo n o n é s a r r a k é r t í r ja k
K u l t ú r g á r d á j u k r é s z é r e e g y t r é f á t a z o k e lle n , a k ik

Ha a növények beszélni tudnának b a r á t j a i k a t ő s i m ó d o n m é g m in d ig a J ó n á s te le f o n ­

s z á m á v a l u g r a t j á k b e , s e z á lta l r e n g e t e g id ő t r a b o l­
n a k e l a z A l l a t k e r t ir o d á j á b a n d o lg o z ó k tó l. K é ré s é t
k ü lö n ö s e n a k ö z e lg ő á p r i l is e ls e jé v e l in d o k o lta ,
a m e ly tő l — m in t m o n d ja — v a ló s á g g a l r e t t e g a z
e g é s z Iro d a .
S z ín p a d i t r é f á t e b b ő l a té m á b ó l n e m tu d ta m
í r n i, d e a L u d a s M a ty i n a g y n y ilv á n o s s á g a e lő tt
k é s z s é g g e l h i r d e t e m k i:
A b e u g r a t á s á l ta lá b a n v é v e is e lé v ü lt s z ó r a k o ­
z á s , d e J ó n á s u r a t a te le f o n o n h iv a tn i a z A lla tk e r t
te le f o n s z á m á n e g y e n e s e n s z e lle m i s z e g é n y s é g i b iz o ­
n y ítv á n y . M ég á p r i l is e ls e jé n is. J ó n á s ü z e n e té t te h á t
c s a k a z k ö z ö lje a f e l e b a r á t já v a l , a k i t a d e r é k v íz iló
e r r e c s a k u g y a n f e lk é r t. A liba: Jé, milyen kicsi ez ia
A k i o lv a s ta , a d ja to v á b b . bácsi!
(HABSBU RG RUDOLF.) Ludas Matyi: Nem csoda.
M á r h e te k ó ta k é s z ü lte m Im i a r r ó l , h o g y
Kulák Túrkevén..
R u d o lf tr ó n ö r ö k ö s s z o b r a m é g m ln d iq o tt p o m p á z ik
a V á r o s lig e t le g s z e b b s é tá n y á n . T e g n a p m e g le p ő d v e
lá tta m , h o g y a s z o b r o t v é g r e e lv itté k , s e z z e l é n e g y
Igazi takaróktűzhely
té m á v a l s z e g é n y e b b le tte m u g y a n , d e f ő v á r o s u n k e q y
f e ls z á m o lt tr ó n ö rö k ö s s e l g a z d a g a b b le tt. A b a j c s a k
a z , h o g y R u d o lf ú r t a l a p z a ta — c s a k ú g y , m in t n e m
s o k k a l o d é b b B a rth a M ik ló sé, é s a v á r o s s z iv é b e n
R á k o si J e n ő é — o t t m a r a d t a h e ly é n . íg y a z tá n
R u d o lf ú r e m lé k é t, a m it e d d ig e g y m e g s z o k o tt s z o ­
b o r h ir d e te tt, e z tá n e g y s z o k a tla n , ta l a p z a t f o g ja h ir ­
d e tn i, a m i é p p e n a z é r t m e r t c s a k ta la p z a t, s o k k a l
f e ltű n ő b b , m in t m a q a a s z o b o r v o lL H a m á r a sz o ­
b o r r a l e g y ü t t a ta l a p z a t o t n e m le h e t le b o n ta n i, Jo b b
v o ln a c s a k a ta l a p z a t o t e lv in n i, f e lir a to s tu l, k o s z o ­
r ú s tó l. M e rt iq y — b á r m ily e n f u r c s a Is — a z t k e ll
m o n d a n o m : f ő v á r o s u n k H a b s b u r g R u d o lf e m lé k é r e a
V o ro silo v -ú to n é r d e k e s é s ú j s z e r ű ta l a p z a t o t a v a ­
S zavunkat, m eglátod, áUjuk: t o t t fe l.
Időben v ess — m egháláljuk! TABI LÁSZLÓ.

v is s z a in d u lt h a z á já b a . A b e n n s z ü lö t­
Ü ja b b fo n to s á r u c ik k e k e t régi király már meglehetősen el­
korhadt, am erikai üzleti körök h a j­ te k u t á n a k ia b á lta k , h o g y h a m éq -
e g y s z e r v is s z a m e r é s z k e d n e k , la s s ú
k a p A n g lia A m e rik á tó l landók elküldeni az angol tró n ra TI t ó d ú s la k o m a u tá n le f e k ü d t tű z ö n p i r ít j á k m e g ő k e t.
T ito h o m lo k a v e r e j t é k e z e t t a z á g y ­
Jam es P lim pendick fehém em űki- h á ló in g é r e a q q a t t a ó r d e m jtle - 't és
b a n . A m ik o r a z á lo m b é li C o lu m b u s
Nagy megnyugvást keltett egész rály t, aki ingben és alsónadrágban e la lu d t. N y u q ta la n á lm a v o lt. tö b b ­
a fé le le m tő l v a c o g ó le g é n y s é g g e l — K öszönöm , m ára elég volt!
s z ö r f ö lé b r e d t, ily e n k o r ú j r a e v e t t é s
Angliában, hogy Amerika kielégíti m á r ré g ó ta u ralja a z am erikai piaco­ m ég néhány é r d e m r e n d e t tű z d e lt m ár m e s s z e J á r t, T ito f e lé b r e d t. M ár to rk ig v a g y o k ...
a legnyom asztóbb te n g em a g y szü k - kat. Az angol 'királyi koronát ter­ h á ló i n q é r e . S zárn y seg é d e, aki áqya m e lle tt
á llo tt, ije d te n k é r d e z te :
sé g le te t is Angliában. Az angol mészetesen dollárra cserélik ki. Ép­ H a jn a ltá jb a n á lm o d n i k e z d e tt.
— Ml tö r té n t? S z ö rn y e n JaJv eszé-
flotta nem lesz kénytelen szegé­ pen most tárgyal egy nagy ameri­ L á tta C o lu m b u s
m e g é r k e z ik
K ris tó fo t,
h a ló já v a l
a m in t
A m e r ik á b a . k e lt á lm á b a n . V a la m i r o s s z a t á lm o ­ A a x e n d v ic s -e m b e r
nyes hazai tengernaggyal nyomo­ kai sörkonszern a Lordok H áza T ito iz g a to tta n f ig y e lte á lm á b a n Co­ d o tt?
— B o r z a lm a s a t, — v á la s z o lta T ito.
„
rogni, s egy nagyobb rágógumi- megvételéről, amelyet sörraktárnak lu m b u s p a r t r a s z á l í a s á L M e g d ö b b e n v e
lá tta , h o g y a b e n n s z ü lö tte k k ö z r e ­ — K ép ze lje, a z t á lm o d ta m , h o g y C o ­
szállítmánnyal együtt kap amerikai alakítanának át, s elneveznének f o g já k C o lu m b u s t é s g ú z s b a k ö tik ö t lu m b u s n e m f e d e z te fel A m e rik á t!
tengernagyot is. H ordók H ázának, mivel ismerik az m a tr ó z a iv a l e g y ü tL — É s ez o ly a n s z ö rn y ű ?
C o lu m b u s o rd íto z n i k e z d e tt, d e a — N a h a lija ? H a C o lu m b u s n e m
A Marshall-segély folyamán angol közönség bizonyos k o nzerva­ b e n n s z ü lö tte k k in e v e tté k C o lu m b u s t f e d e z te v o ln a fe l A m e r ik á t, a k k o r én
Amerika már szakadatlanul bebizo­ tivizm usát, amellyel nem szívesen é s a z u tá n az e g é sz tá r s a s á g o t b e b ö r­ n e m a d h a tta m v o ln a el d o l l á r o k é r t
nyította, hogy Angliával is meg­ tanul új neveket. tö n ö z té k . M á sn ap h a jé ra ra k tá k J u g o s z lá v iá t! Még e lq o n d o ln i Is b o r ­
ő k e t é s C o lu m b u s k e d v e z ő sz é lle l z a lm a s !
osztja a maradék Coca Coláját, Kétségtelenül szép az amerikai
válságát, rágógumiját. Most azon­ tökétől, hogy nem elégedett meg
ban bebizonyította, hogy kész fel­ azzal, hogy Attleetől és Churchill-
áldozni az angol tengernagyokat től megvásárolta Angliát, hanem
is. átalakító munkálatokat is végez.
Szó van arról, hogy az amerikai Attleee és Churchill különben az
üzleti körök másféle fontos terüle­ új vezetés mellett is megmarad fő­
ten is kisegítik Angliát. Mivel a éi árusítónak.

N ew yorki divat

it X A -
m K fB v v o -
_ Színes fém eket ajánlok, külügym iniszter úr A m intakollekció a
L átja, te rv e ző úr, ez a jó! Ez felel m eg az am erikai átk g íz lé sn e k l m ellem en l á t h a t ó ...

Lem ondott a (francia korm ány
ötlet az ötletnapokhoz
Francia államférfiak: Na, most zsűri-tagok, köztük Furuiyás igaz­
melyikünk kerül sorra?
L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GÁBOR A NDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI L A SZ tó
K ia d ja a S z a b a d s á g L a p k ia d ó -
. v á lla la t
S z e r k e s z tő s é g :
B u d a p e s t. V., A lk o tm á n y -u tc a 3.
Telefon-: 127—750» 128—031.
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t V III., B laha« L u z a -té r 3.- „ötletért", hogy a géptisztításhoz
T e le fo n : 143—0 1 2 , 143—0 1 7 .
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a
V ., H o n v é d -u . 10.
Amerikai katonák számára oktatófilm készült
a „nyugateurópai zavargások megfékezéséről44
— A fene egye meg, ez a hülye Brown igazi munkásokat szerződtetett a felvételhez aztán kérni a nandu átengedését,
és most nézze meg, verik a rendőröket.
1914
Deutschland, Deutschland
über alles..'.
í & a 1,
Ezen a címen Bende Istvántól, a
Felten és Guilleaume R. T. kultúr -
nevelési felelősétől nagyon érdekes
kéziratot kaptunk, amely így kez­
dődik:
„Krunyola újítási felelős megelé­
gedett mosollyal tűzte fel a bé­
lyegzőórára — hogy mindenki lát-,
hassa — a szálas nyomtatott betűk­
kel megírt cédulát:
„Holnap délután 7«!>-kor a kul­
túrteremben ötletnapot tartunk, ahol
minden elfogadott ötlet 200 forintig
a helyszínen lesz díjazva.“
Már ezt a kezdetet nem hittük el.
Ellene vagyunk! ugyan a bürokráciá­
nak, de hogy egy üzem összehívja
a dolgozóit és azok ott, helyben,
rögtön „ötöljenek“ és az „ötletei­
kért“ nyomban és helyben pénzt
kapjanak, ezt nem tartjuk kívána­
tosnak.
A kézirat elmondja az ötletnap le­
folyását:
„Másnap a kitűzött időben 20—
30-an lézengtek a nagy teremben. A
gató, Lagymatag ü. b. titkár és min­
den osztály szaktekintélye közül
valaki, egy asztal mellett ültek.
Szemben egy másik asztalnál égy
kislány ült, nagy csomag pénz mö­
gött és egy kartárs, aki aláírást kért
azoktól, akik sikerrel ötlöttek“.
Most a kézirat ábrázolja az „öt-
lést". Valaki 3 kis ötletért 50 fo­
rintjával 150 forintot inkasszált s
aztán a pénzosztás hírére Időköz­
ben megszaporodott „ötlok“ sorának
végére állt, hátha, míg újra rákerül
a Sor, megint eszébe jut valam i...
Pénzt vett fel egy szaktárs azért az
hulladék rongyot kellene használni.
Egy másik azt ötlötte, hogy az öl­
Nemes József
tözőkbe szekrényeket kellene beál­
VI.. Eötvös-u. 31. IV. e.
lítani, mert ami van, az kevés.
1920 .
Profit, profit über alles Adolf, Adolf über alles.
É s.így tovább. A kéziratban még
ez is áll: „A műszaki ötlet-nap- utánrom hónap előtt fölvetett ötletedre?
Krunyola dagadó kebellel írta be je­ Amelyben az ablak kinyitásáról volt
lentésébe, amit a Nehézipari Minisz­ sz»... Tudod, amiért 50 forintot kap­
tériumnak küldött:
Elfogadott ötlet: 300. drb.
Kifizetett összeg: 10,000.— Ft.
Várható eredmény: 500,000— Ft.
A kézirat így végződik:
„Ma este telefonáltam Bokor sását. Inkább nem- hiszem el.
Györgynek:
Ezt a lev e let nem értjük
A budapesti Állami Pedagógiai
Sporttársaságunkban szóbakerüli
Főiskola 1950. szeptember köze­
két sportoktatónak. Bányai Bélának
pén levelet kapott a Természettudo­
és Gyöngyösi Kálmánnak esete.
mányi Múzeum főigazgatójától
Mindaketten a főváros alkalmazá­
(640/1950. sz.), amelyben közli,
sában állnak, Bányai egyik hivatal­
hogy értesülése szerint a Főiskola
nak volt a veéetője és a felszaba­
biológiai szertárának van egy ki­
dulás után elbocsátották. Valószí­
tömött nanduja, amely oktatási cé­
nűleg nem azért, mert rosszul
lokra nem feltétlenül szükséges,
szolgálta ki a Horthy-rendszert.
ezért engedje át a Főiskola a Mú­
Gyöngyösi Kálmánt pedig azért,
zeumnak.
mert nem kimondottan demokráciá­
hoz hű magatartást tanúsított. Az
Ahhoz; hogy átengedhessük,
elbocsátás úgy történt, hogy holttá
legelőször a biológiai tanszék vé­
nyilvánították őket, valószínűleg
leményét kell megkérdezni. A bioló­
giai tanszék véleménye egyezett a
azért, hogy ezen a címen özvegyi
Múzeuméval: ez ■ a nagy madár
nyugdíjat folyósíthassanak család­
juknak. Nem látunk semmi kifo­
szemléltetési célokra nem alkal­
mas, szükség sincsen rá, át lehet
gásolni valót abban, hogy egy
engedni.
ilyen értelmű elbocsátásnál meg­
Miután így a biológiai tanszék
állapítják a nyugdíjjogosultság mér­
hozzájárult, megkérdeztük a VKM
tékét, de viszont teljesen érthetet­
Költségvetést Főosztályát, hozzá­
lennek és ostobának kell tartani a
járul-e a madár átengedéséhez,
megoldásnak azt a, módját, hogy
aktaszám: 1124/1950. A VKM
élő embereket holttá nyilvánítanak.
Nem tudjuk, hogy Budapesten és
Költségvetési Főosztálya hozzájá­
rult (P. 1551— 13/1950. IV.). még­
az ország egész területén hány
pedig egészen gyorsan; kikötése
ilyen élő halott, vagy holt élő sza­
ladgál, de azt hisszük, hogy az
csak egy volt a Főosztálynak: a
ilyenfajta furcsaságokat' ki keltene
nandut és az esetleg cserébe ka­
már küszöbölnünk.
pott kitömött madarakat át kell
vezetni a szakleltáron.
A miniszteri hozzájárulás birto­
kában értesítettük telefonon- a Mú­
zeumai, hogy a madár elszállít­
ható.
Most hosszú időn keresztül nem
történt semmi. A madár a Főiskola
II. számú lépcsőházában álldogált
és csak azérí nem váltogatta lá­
bait, mert erősen be voltak
ágyazva agyagba.
Aztán később — ahogy ezt szok­
ták mondani — „könyveink átvizs­
gálásával" kiderült, hogy a madár
még megvan, kitömve és egyre
búsabban.
Ekkor írtunk a Múzeumnak. Vi­
gyék már el a madarat.
Most már válaszolt a Múzeum
(december II-én). A zt írta: „Ki­
küldött szakértőnk megállapítása
szerint a szóbanforgó nandu nem
nandu, hanem strucc, amelyet pár
évvel ezelőtt mint értéktelen, sem
tudományos kutatás, sem kiállítás
céljaira nem megfelelő anyagot az
Országos Természettudományi Mú­
zeum kiselejtezett."
Az egészben egyetlen sajnátni-
való van — nem számítva az ak­
tázást —, és ez a strucc. Már egé­
szen beleélte magát abba, hogy
nandu — ami biztosan nagy szó
struccéknál — és most már nem
egyéb, mint egy selejtes strucc.
Egyetlen, amit esetleg tenni lehet:
egy vödör homokot odahelyezni a
strucc mellé. Ja, és esetleg máskor
előbb kiküldeni a szakértőt, s csák
Dr. Jólesz László.
1940 1945
Te, Gyurka, emlékszel a há­
tál?
— Persze, hogy emlékszem.
— Meg szeretném kérdezni, ki-
nyitották-e már az ablakot.
— Fenét. Hozzá sem nyúltak.1’
Itt abbahagy tant ia kézirat olva­
Gábor Andor
N andu? N em !
0 0 / /
. 1951
Wall Street, Walt Street
über alles . . .
L u d a s M a ty i
e lin té z te
A Közalkalmazottak Szakszerve­
zete írja a Ludas Matyinak:
„Lapjuk március elsejei számá­
ban „Léránt I. Árpád 5 levele“’
címmel közölt kritikájukkal kap­
csolatban kötelességünknek érez­
zük, hogy — a kritika jogosságá­
nak elismerése mellett — a kérdés
elintézéséről a szerkesztőséget ér­
tesítsük.“
A továbbiakban közli a levél,
hogy éppen a segélyek intézésénél
sok hiányosság volt a központban,
mert az ország minden részéből
— érkező nagyszámú ktérelem zsú­
foltságot okozott. Éppen ezt a hi­
bát kívánták kiküszöbölni, amikor
, az ügyek intézését területi bizott­
ságaikhoz decent ralizáltáty A me­
gyei területi bizottságok elnökei
azonban gyakorlat hiányában nem
mindig intézkedtek elég gyorsan.
„A Ludas Matyi szerkesztőségé­
nek a bürokratikus ügyifitézéssel
kapcsolatos figyelmeztetéséért kö-
szönetünket fejezzük ki s ezután
az ügyek intézésének gyorsaságát
fokozattabban ellenőrizzük.“
2.
A Szálloda és Élelmezési Kereske­
delmi Központtól a következő leve­
let kaptuk:
„A Ludas Matyi mutt heti számá­
ban megjelent közleményre vonatko­
zólag, amely kifogás tárgyává teszi
a Budapesti Tejvendéglő dolgozóinak
lassú kiszolgálását, értesítem, hogy
a kiszolgálás meggyorsítása érdeké­
ben a Budapesti Vendéglátóipari
Vállalat az alábbi intézkedéseket
tette meg:
1. Az alagsorban elhelyezett
konyha elkészített áruit, amelyeket
eddig a kiszolgálók 37 lépcsőn hord­
tak fel a rendelőknek, ezentúl a
vendéglő helyiségében elhelyezett
melegpultban összpontosítják, ahon­
nan a kiszolgálás a jövőben tör­
ténni fog.
2. Az étkezéshez szükséges fel­
szereléseket — tányérokat, pohara­
kat, stb. — kiegészítette.
3. A Ludas Matyiban megjelent
cikket a Tejvendéglő összes dol­
gozói megtárgyalták és az eddig
asztalokra határolt kiszolgálás he­
lyett elhatározták a kollektív össze­
dolgozást
4. A vállalat vezetője utasította az
üzletvezetőket, hogy az eddigi szo­
kásoktól eltérően, foglalkozzanak
közvetlenül a vendégek kívánságai­
val és azokat azonnal hajtsák
végre.“
3.
Levelet kaptunk a Tejtermékek
m. áll. Ellenőrző Állomásától is:
„1950. november 9.-i számában
„Tehéntúró minősége" címen meg­
jelent egy cikk, mely a bürokrácia
elleni harc során ismertette Állo­
másunknak egyik esetét, örömmel
közöljük, hogy á Ludas Matyi se­
gítségével megérkezett a várva-
várt túróvizsgáló készülék. Történt
ugyan még égy gyenge kísérlet a
szerencsétlen készülék útjának
meghosszabbítására, amidőn azon­
ban az ügybe időközben bekap­
csolt újabb szervek, újabb eljárást
kívánó levelére azt kértük, hogy
tanulmányozzák át a Ludas Matyi
november -9-i számát, a készüléket
élvezetes gyorsasággal megkaptuk,
őszinte köszönet érte.
 Ezt a bevezetőrészt a herceg­
falvi gépállomás dolgozói át ugor-
hatják, azon olvasóinkkal azonban,
akik nem traktorosok Hercegfalván,
közlöm, hogy a hercegfalvi gépállo­
más területe tizenkét hóid. A tizen­
két hold jórésze a zirci apátság
42.000 (negyvenkettőezer) holdjá­
nak a káposztáskertjét alkotta an­
nakidején. (Változnak a ? idők, vál­
toznak a káposztáskertek is.) A te­
hénistállók helyén most gépszínek
állanak. ,-
így van ez rendjén. A tehén te­
jeljen, a traktor szántson. Hiszen
még a mezőgazdaságban járatlan
olvasó előtt is nyilvánvaló, hogy a
traktor jobban szánt, mint a tehén
és a tehén jobban tejel, mint a
Iraktor.
(B e s z é ljü n k a g é p á llo m á s r ó l)

Olvasóm aki szórakozottan meg­

veszed a péknél a kenyeret, majd
szórakozottan megszeged és azt
mondod rá szórakozottan, tele száj­
jal, hogy finom ez a kenyér, te nem
tudod, mi minden kell ahhoz, hogy
a kenyér finom és bőséges legyen.
Ezen a gépállomáson például száz
ember dolgozik; harmincegy erőgép
van itt, tizenöt cséplőgép, két sze­
lektor, harminc eke, tizenkét tárcsa,
tizenkilenc vetőgép, három kéve­
kötőgép, két kultivátor, két trakto­
ros vetőgép és huszonnégy lókapa.
Ha beleharapsz abba a kenyérbe,
illik, hogy a sercli ropogásán túl
halld meg a traktorok zúgását is.

(A b iv a ly tó l a tr a k to r ig )

A gépállomást, miként azt a fel­

nőtt olvasók bizonyára már sejtet­
ték is, nem a gólya hozza. A gép­
állomást a magyar dolgozók álla­
ma adta Hercegfalvának és környé­
kének: Nagyhantosnak, Baracsnak,
Előszállásnak, Kisapostagnak, Nagy-
karácsonynak és Nagy vény imnek.
1948. júniusában volt ez. Mivel
kezdték? Tíz erőgéppel, két cséplő-
géppel és egy elhatározással. Az el­
határozás az volt, hogy az embere­
ket megtanítják a gépi munka elő­
nyeire.
Hanem erről énnálam sokkal ér­
dekesebbeket tud mondani Bolyos
János függetlenített brigádvezető.
— A tavaszon Előszálláson szán­
tottam. Mellettem két bivallyal szán­
tott egy ember. (Errefelé sokan
szántanak bivallyal.) Hogy Imegy a
munka? — kérdem tőle. Az ember
csak hümmög. Lassúak ezek a bi­
valyok, mondom, mért nem szánt
traktorral? Gyana­
kodva nézi a trak­
tort, azt mondja:
A, aszongyák a ku-
lákok, összevagdos­
sa ez a földet. Nem
szóltam rá semmit,
hanem amikor vé­
geztem a munkámmal, átmentem a
földjére és felszántottam neki a
traktorral egy darabot. Az ember
nézte, nézte, szívta a pipáját, hallga­
tott- egy sort, aztán azt mondta: Ide­
figyeljen! Ha végeztek amott, szánt­
sák fel az én földemet is avval a
traktorral! Meglesz, mondom. Jól
van, hanem a® ember csak áll ottan,
rágja a pipaszárát zavartan, Tes­
sék — mondom. Lesüti a szemét
szemérmesen, mint egy kislány s
azt mondja: Szóval... izé... azt aka­
rom mondani, hogy szántsák fel azt
is, amit én feltúrtam a bivalyokkal.
(Ló a gépállomáson)
No. most nézzünk széjjel egy ki­
csit a gépállomáson.
A k é p e n lá tju k a h e r c e g f a lv i g é p á llo m á s e g y ik tra k to r á t m u n k á b a n a D im itr o v t e r m e lő s z ö v e t k e z e t f ö ld j é n é s k é t b ö lc s ö r e g m a d a r a t. E z e k
a m a d a r a k í g y b e s z é ln e k :
— ö r e g e m , m ió ta a tr a k to r b a r á z d á já b a n k a p ir g á lu n k e le d e l u tá n , fo ly to n h íz u n k , m e r t a t r a k to r jo b b a n é s g y o r s a b b a n s z á n t , tö b b k u k a c o t
t á l a l e l é n k a f ő id b ő l!
Odaát a Dimitrov termelőszövet­
Beférünk a traktorosok pihenő­ negyvenkétezer holdas birtokának teszi a mozgását r— átvette a gyár
jébe. kovácsműhelyében dolgozott. is, egy csomó pénzt fog érte kapni. kezet 'földjén szánt éppen egy trak­
Itt látjuk az első lovakat a gép­ — Reggel négytől este nyolcig, tor. Csudálatosán 6zép látvány a
állomáson. Két sötétszínűt meg két látástól vakulásig dolgoztunk az (T r a k to r o s a r c é le k ) kékszínű dunántúli késődélutánban
világosat. apátsági birtok kovácsműhelyében A gépszínben egy csomó trakto­ a zúgó fekete masina, ahogy megy
v Hogy mát csinálnak ezek a lovak — mondja. — A jövedelem nevet­ ros álldogál, várják, hogy sor ke­ szépen célirányosan, könnyedén a
a gépállomáson? ségesen kicsi vdt. Amikor javítást rüljön rájuk. nagy nehéz gép. ahogy megtérül
Tulajdonképpen nem sok dolguk kértem, az intéző azt mondta: majd mögötte a föld. De más ez, mint az
van. Naponta pár órát ide-oda ug­ megbeszéli a jószágkormányzó' úr­ Itt van Tibold Jani. Tihold tizen.- igában szuszogó ökrök a mögöttük
rálnak egy mezőn. Egy hatvannégy- ral. A jószágkormányzó erre meg­ nyolcéves segédvezető, traktoros­ verejtékező emberrel! De jó volna
kockás mezőn. Ugyanis ezeket a üzente, mit kapok. Azt mondtam: gyakornok. Azt mondja: megkóstolni ezt az újat, ezt a jót!
lovakat egy sakktáblán pillantottuk akkor elmegyek. Erre a jószágkor­ — Én már tízéves koromban nap­ Az vesse rám az első követ, aki
meg, mert itt már csak sakkozásra mányzó visszaüzent, hogy elmehe­ számba jártam. az én helyemben nem mondta volna
használják a lovat. tek, ha kedvem tartja, menjek csak Rozsfejet téptünk Domonyek elvtársnak azt, amit én:
( P e r k á ta , a r iv á lis )
bátran, de akkor csendőrökkel ho­ ‘fillérekért. Nehéz — Szabad egy fordulóra?
zatnak vissza... volt akkor az em­ Szabad! Már mászok is fel, ér­
Hanem ami a legjobban érdekel berfiának. Mindig
bennünket, az mégiscsak a verseny. Ugyláfcszik a jószágkormányzók zaklattak, noszogat­ zem a hatalmas gép remegését (ta­
általában rossz jósok. Mert Domo­ lán csak nem tőlem remeg?) Bolyos
Itt van az irodában tak. Ez a szép Set, elvtárs
Domonyek András, nyek elvtárs csendőrök nélkül jött (nem azért, mintha nem bízna
ami most van, most a képességeimben, csak úgy) ott áll
a gépállomás politi­ vissza erre a helyre, mint a herceg­
jó az emberfiának... De becsülje is mellettem, de én szántok! Csodála­
kai vezetője, Király falvi'gépállomás politikai vezetője. meg az emberfia!
tos érzés! Tizenöt centire szántok
Gyula vezető mező­ De hol az a csendőr, aki vissza
gazdász, Kalmár tudja hozni a jószágkormányzó Mellette áll Feth János, ő tizen- (nem is szoktam én másképpen),
József körzeti me­ ural? kilencéves. ősszel második , volt a megyek a géppel a barázdában, ide
zőgazdász, és Ko­ traktorosok versenyében. Földműves vetik majd a magot, amiből a kenyér
(P á r k á n y i) volt ő is, keserves gyereksége volt. lesz! Domonyek, Egei meg a kollé­
vács Józset főgépész.
Elmondják, hogy a hercegfalvi Párkányi Mihály negyvennyolc­ (Melyik dolgozónak volt annakide­ gáim nevetnek, vájjon mi van ezen
jén könnyű gyereksége?) Máma? nevetnivaló? Nem láttak még trak­
gépállomás a perkátai gépállomás­ esztendős szerelő, ö is a zirci apát-
sal áll versenyben. Hercegfalva ságnál volt gazdasági gépész. Szakkönyveket olvas, továbbképzi tort?
most ugyan-csak kivágta a rezet: Akkor látástól magát, a DISZ-futballcsapatnak ő az Amikor visszaérek hozzájuk a
kongresszusi felajánlásként 150— vakulásig dolgoz-i egyik legjobb játékosa (gólratörő géppel, osudálkozva érzem, 'hogy
190%-ra teljesítették a napi normá­ tunk semmiért —- középcsatár, nem pilinckázik, hanem valahogy nincs kedvem leszállni.
jukat. mondja. Most bol­ kapura lő) és 5 a gépállomás asztali­ Nemcsak azért, mert szerintem az
(Csak zárójelben mondom: a napi dogan, emberhez teniszbajnoka. egész traktorszántásban a fel- és le­
norma 3.6 katasztrális hold felszán­ méltóan élünk. szállás a legnehezebb. Beleszerettem
(G ép p e l sz á n to k )
t s a tíz óra alatt.) Most szabad ide­ a traktorba.
(D o m o n y e k e lv t á r s v is s z a j ö tt ) jében Solohovot Akadna itt még látnivaló, száz Még ma is ott szántogatnék, ha
Domonyek András a gépállomás olvas és újításokon töri a fejét. szem is kevés lenne hozzá, hanem nem kellett volna hazajönni meg­
politikai vezetője. Domonyek elv­ Egyik újítását — felszabadítja az most nézzük meg a lényeget, a trak­ írni ezt a cikket.
társ annakidején a zirci apátság eke farkerekét és egész könnyűvé tort munkában. G e r g e ly M ik ló s

Domonyek elvtárs A gépállom ás könyvtárában

az üzem i konyha v ezető je tö ltö tt

a gépállom ás politikai vezetője, am int éppen lerántja a leplet a IVk áppmo s z tnáéjna i és zs e ret útir ó s a b ut rkaták it o kr oö sr éo bkeant . K é p ü n k H öqyi S a r o lta b é r s z á m f e jtő t é s B o ly o s J á n o s f ü q q e tle n íte tt
b r iq á d v e z e tő t á b r á z o lja k ö n y v k iv é te l k ö z b e n . A k ö n y v k iv é te l i t t n e m
hercegfalvi term előcsoportokba befurakodott kulákokról és volt
csendőrökről. V era n em sz ereti a ir a K io r o s o K a i, k ,v'J te | h a n e m jq e n q y a k o r i eset> m e r t a h e r c e q f a lv la k n a q y o n s z e r e tn e k
m in t m in d e n Ig a z i m ű v é s z a m u e r to 0 | Va s n i. A z id e o ló q ia i k ö n y v e k m e lle tt a l e q k e r e s e tte b b k ö n y v S o lo h o v
k ö z ö n s é g é t. „Ü l b a r á z d á t s z á n t fez e k e “ c ím ű re q é n y e .
 VII. évfolyam, 11. szám 1951. március .15-

■
fillér
3

Háborús uszítok: Hiába állunk mi egymás fejére, ez állandóan nő!

 Községek párosversenye az állattenyésztési terv
végrehajtásáért

É n: A m in d e n it e n n e k a v e k k e r n e k ,
n e m h a q y a lu d n i. M in d e q y , m é g
ö t p e r c s z u n d i é s a z tá n k e le k .
U g y a n c s a k é n : N in c s m é g ö t p e r c .
K ét p e r c s in c s , e g y p e r c s in c s , a z
v a n , h o g y e g y -k e ttő fö l.
É n: J a j, d e h á z s á r to s v a g y , k o ­
m ám , p e d ig te is én v a q y o k .
H a g y j m é q e g y k ic s it s z u s z o q n i.
U g y a n c s a k é n : K isö re g , m i é r t h ú ­
z o d az id ő t? in k á b b ' a z o k n it k e ­
r e s n é d . F o g a d o m , n e m tu d o m h o v a
te tte d .
É n : A z a n y j á t n e k i, p e d ig id e te t­
te m .
U g y a n c s a k é n : N em ' id e , h a n e m o d a .
A c ip ő k e f é t p e d ig te d d v is s z a a
h e ly é r e . S a k k o r h o ln a p a z t m á r
n e m f o g o d k e r e s n i.
É n : D e s o k b a jo m v a n v e le m , fo ly ­
to n a fü le m r á q o d . B e k a p o m a k á ­
v é t é s m á r i s m e h e tü n k . Ezt a hülyeséget akarja maga terjeszteni?
U g y a n c s a k é n : N a, n e m o n d d , m á r i s
m e h e tü n k ? Jó , h o g y m e h e tü n k .
M á r r é g b e n t k é n e le n n i. A Fehér Ház kapujában
(É * é s u g y a n c sa k én
b e lo h o ln a k a g y á rb a )
É n: Te, m a v a la h o g y n in c s k e d v e m
h o z z á fo g n i.
U g y a n c s a k é n : A z tá n m é r t n in c s b o ­
g á r k á m ? K iú ju lt a k ö n y ö k s é rv e d ?
É n: N em é r t e s z m e g e n g e m . Én
k é r le k s z é p e n h a n g u la te m b e r v a ­
gyok.
U g y a n c s a k é n : F ü ty ü lö k a h a n g u la ­
— Még egy vödör moslékot a mamának! Nem tudja, hogy páros­ t o d r a . O tt a g é p é s g y e r ü n k .
versenyben vagyunk a szomszéd faluval? É n: J ó , c s a k e lő b b e ls z ív o k e g y ci­
g a r e t t á t a h o g y h ív já k o n .
U gyancsak én: D ehogy s z ív s z el,
d e h o g y s z ív s z , h a én m e g tu d o k
Éberség és éberséghiány len n i n é lk ü le , te is k ib iro d .
É n : A z le h e t, d e a z é r t k im e g y e k ,
m e r t a z t is k ell.
U g y a n c s a k é n : A z m á s , d e a z tá n
s ie s s v is s z a . Én m a nagyon rá
a k a r o k v e r n i.
É n ( k im e g y , e ls z ív e g y c ig a r e ttá t,
m e g b e s z é lé s t t a r t iz é v e l iz é rő l é s
jö n v iss z a ).
U g y a n c s a k é n : M á r a z t h itte m , h o g y
s o s e Jö ssz v is s z a . M e g v e rle k m in t
s z ó d á s a lo v á t, h a to v á b b is ló g sz .
E lő b b k e r e s e tt a z e g y ik s z ta h a n o ­
TüOMOlóió v is ta .
É n : B izto s, m e q in t t a p a s z t a l a t á t a d á s ­
sa l a k a r m a c e r á in k
U gyancsak én: T a p a s z ta la tá ta d á s ?
L á to d , a z n e m is le n n e r o s s z . T a­
lán a k k o r c s in á ln á l v é g r e k é ts z á z
s z á z a lé k o t.
É n: T e g ü g y e , a n n y i s z á z a lé k n in c s
is a v ilá g o n . S én k ü lö n b e n is
tu d o m , a m it tu d o k . Portás: Tessék csak nyugodtan bemenni, majd
U qyancsak én: I s m e rle k , s z é p fiú . elfordulok. . .
P o n t a n n y ir a tu d o m , hoqy m it
tu d s z , m in t te . N e ú g y á llíts d b e
‘ a z t a k é s t, h a n e m íg y .
É n : J é , ig a z . K icsit e lm e r e n g te m .
A r r a g o n d o lta m , h o g y e q y ik h o r ­ P á r i s i s u lib a n
g á s z is m e r ő s ö m te g n a p ak k o ra
p o n ty o t f o g o tt, m in t e g y h a d ih a jó
é s ...
U q y a n c s a k é n : I n k á b b a r r a g o n d o l­
n á l, m i le n n e , h a v é g r e r e n d e s e n
Ki parancsol az angol királyi flottánál? d o lg o z n á l.
É n: M ic so d a? H át n e m d o lg o z o m ?
H á t n in c s sz e m e d ? H á t n e m láto d ,
h o g y iz z a d o k ? H át n e m lá to d , h o g y
m in d e n c s o n to m ro p o g ?
U g y a n c s a k é n : H át n e m lá to m . És
h a a z e s z e d k ic s it f o r o g n a , a c s o n ­
to d se m ro p o g n a . Te, én h iv o k
e g y ta p a s z ta la tá ta d ó t. R o ssz n é z n i,
a m it c s in á ls z . B o d n á r e lv tá r s , jö j­
jö n c s a k , e z t h o q y k ell c s in á ln i?
B o d n á r: E zt íq y , a z t ú q y , e m e z t
c m íq y , a m a z t a m ú q y .
[ É n : T u d o m , én jo b b a n tu d o m . H a g y d
c s a k B o d n á r.
B o d n á r: T e rm é s z e te s e n , te m in d e n t
J o b b a n tu d s z , d e a z é r t a z t a c s a ­
v a r t k is s é b e lje b b c s a v a r d .
É n : T u d o m . Nem é r te d , h o g y t u ­
dom . K ü lö n b en is t e n e k e m az
ü k u n o k á m le h e tn é l.
B o d n á r: T u d o m , d e a z t a c s a v a r t
n e m k ije b b , h a n e m b e lje b b m o n d ­
ta m . E g y e lő re a v is z o n tlá tá s r a .
É n : O k o s T ó n i, m in th a é n . , , m in th a
é n n e m tu d n á m . — Fiacskám, meg tudnád-e mondani, hogy a
U g y a n c s a k é n : A p á m , te m in d e n t háború vége óta hányadszor van kormányválság
tu d s z , d e e z t a c s a v a r t n e m k i­ Franciországban?
je b b , h a n e m b e lje b b c s a v a r d , — Tanító úr kérem, mi még csak húszig ta­
É n : T u d o m . É rd e k e s , így jo b b a n
m e g y ez a m u n k a . Ez a B o d n á r nultunk számolni. . .
n e m is o ly a n b u ta .
U g y a n c s a k é n : Ig a z á n ? C s a k h o q y r á ­
jö s s z . H an em h a llo d -e , k ih ív h a tn á l
v a la k it v e rse n y re .
Yalaliol Budán
É n: S o h a . L e g fe lje b b s n a p s z liv e r ­
se n y re . E g y s z e r m a jd n e m n y e r ­
te m e g y lib á t. K ép ze ld , p la n k tiz
a k é z b e n , á s z , k ir á ly . . .
U g y a n c s a k é n : S z á ja t b e fo q n i, m o s t
én b e s z é le k . Te, h ív d ki a M aró czi
s z a k it. B á r ú q y is b iz to s le h a g y n a .
É n : E n g e m le h a g y n a ? O lyan n in c s ,
é n tu d o k d o lg o z n i, h a a k a r o k .
U gyancsak én: Itt a b ib i, p a jtá s .
R itk á n a k a r s z é s a M aró czi le­
hagyna.
É n: N em h a g y n a .
U q y a n c s a k é n : De le h a q y n a .
Én: Ju s z t se h ag y n a.
U gyancsak én: De le h a g y n a , m e r t
n e m s z e r e ts z d o lq o z n i.
Én (d ü h ö s e n ): H át v e d d tu d o m á s u l,
é n a z o n n a l k ih ív o m a M a ró c z it és
n e m h a g y n a le. V a q y a z t h is z e d ,
h o q y le h a g y n a ?
U g y a n c s a k é n : U g y a n , c s a k tr é fá l- 1
ta m . H a m i ö s s z e f o g u n k , h a t M a­
ró c z i s e h a q y n a le b e n n ü n k e t.
É n : S z e r v u s z k o m á m , t e v a g y a jo b ­
b ik é n e m . Ha m i a h o g y h ív já k o n
Uncle Sam: Átveszem a kormányt! v a ló ü d ü lé s h e ly e tt ö s s z e f o g u n k , Reakczy Jóska: Vidd vissza a tejeskávét, most
John Bull: Na és én? t iz e n h a t M aró czi s e h a g y le b e n ­ hallom az amerikai rádióból, hogy Magyarországon
Uncle Sam: Maga menjen a hajófenékbe! n ü n k e t.
N ag y S. J ó z s e f nincs t e j . . .
•/
5 tH & Á 4 * - M I R E llT É + t( x fa i
Tokár Péter, a Magyar Távirati
Iroda nehézipari rovatának vezetője,
kongresszusi felajánlásában vállalta,
hogy a Kuznyecov-módszert elter­
jeszti üzemeinkben. A módszer lé­
nyege, a következő: a charkovi
„Ordzsonikidze“ nevéről elnevezett
traktorgyár mérnöke, Kuznyecov,
javasolta, hogy a kopott szerszá­
mokat ne dobják el, hanem azokat
felújítva juttassák vissza újra a ter­
melésbe. Ennek a módszere az átkö-
szörülés, hegesztés, kovácsolás stb.
Tokár eddig tizenegy nehézipari
üzemben honosította meg ezt a
módszert, ezután utazott le Debre­
cenbe, ahol a Járműjavító Vállalat­
nál akarta bevezettetni. Az ott t ö r ­
ténteket így mesélte el:
Leültünk az egyik műhelyben, kö­
rülvettek vagy tizennégyen, a le­
endő brigád tagjai. Elmondottam,
hogyan szeretném ebben az üzem­
ben is bevezetni a Kuznyecov-mód­
szert. Alig jutottam idáig, megszó­
lalt az egyik hatalmas termetű, Kál-
vin-nyakú kovács:
— E‘ má‘ meg van nálunk!
Én ugyan nem tapasztaltam ezt,
pedig jól széjjel néztem az üzem­
ben. Azt ugyan tudtam, hogy dol­
goznak egynéhányan újraköszörült
szerszámmal, de ez nem folyt in­
tézményesen az egész üzemben. Ek­
kor felhívtam a figyelmet a szer­
számok helyes kezelésére és gon­
dos karbantartásának fontosságára.
Hát az én Kálvin-nyakú kovácsom
megint közbeszólt:
— E‘ má‘ meg van nálunk!
Ejnye no, azt már hallottam,
hogy itt azt mondja a szerszám-
kiadó egyik-másiknak — aztán vi­
„ T r u m a n “ s z i v a r t h o z t a k f o r g a l o m b a D á n iá b a n kéz alatt, háromszáz forintért.
Kapitalista: Na, hogy van öreg szivar?
Truman: Kikérem magamnak! Csak Dániában vagyok szivar, Ame­ hogy az ember a saját szavát nem
rikában elnök vagyok.
K e r e s z tr e jtv é n y fe jté s K o reá b a n
1. USA-katona: Mi lehet az: „mindnyájunk hő vágya“ — kilenc-
betű?
2. USA-katona: De buta vagy Jimmy! Mi lehetne más,, mint
„HAZAMENNI“ . . .
gyázzatok a szerszámra, a mjnde-
nit neki — de hát ez sem folyt itt
szervezetten. Nem zavartattam ma­
gam és folytattam előadásomat. Ja­
vasoltam, hogy a fűrészlapok újra-
élezését vezessék be itt is, hogy
megmentsék az eddig selejtre ke­
rülő fűrészlapokat. Hát az én köz­
beszólóm már megint véleményét
nyilvánítja:
— E‘ má‘ meg van nálunk!
Én valóban tudtam, hogy ‘van
ilyen az üzemben. De milyen? Néha
egynéhány darab fűrészlapot át­
küldenék élezésre — Szolnokra!
Odahajolok a mellettem ülőhöz,
halkan megkérdem, ki ez az állandó
közbeszóló. Azt mondják Kovács­
nak hívják és kovács a mestersége
is; jó munkás, csak azt hiszi, ahogy
ő dolgozik, azt mindenki csinálja
az üzemben, azért fogadja ily el­
utasítóan az új módszereket. Na
megállj, te duplakovács! Majd adok
én néked! Elkezdtem ismertetni az
új szovjet mélyhűtési eljárást,
amelynek lényege az, hogy— 70—
80°-ra lehűtik a szerszámokat és ez­
zel az él tartóssága 80 százalékkal
emelkedik. Ezt a módszert még egy
hónapja sincs, hogy ismerik Ma­
gyarországon, hát, ha erre is azt
mondja a közbeszólóm, hogy „e‘
má‘ megvan nálunk“ — hát é n . . .
Óvatosan rásandítok. Emberem ezt
sem állja meg szó nélkül:
— A‘ meg nem kő‘!
Hinnye az árgyélusát! Most már
én is dühös lettem. Odaszóltam
hozzá: — Aztán, miért nem kell?!
Kovács kovács nyugodtan felelt:
— A múltkor vettem egy cso­
mag mélyhűtött MíreÜte-paradicso-
mot. Hát belé akarok harapni, mint
a jég! Várnom köllött vagy két.
órát, míg felmelegedett. Nem kő‘
nekem ilyen mélyhűtött szerszám!
Én rögtön akarom azt használni.
Versenyben vagyok, minden perc
. szám ít!. . .
Remélem, hogy ha Debrecenbe is
elkerül a mélyhűtött szerszám, Ko­
vács kovács lesz az első, aki rájön
arra, nem annyira hideg az a szer­
szám, amit hét óra előtt öt perccel
kézhez kap, hogy hét órakor ne dol­
gozhasson vele. . .
Tardos Péter
A M agyar-Szovjet Barátság Hónapjában megnyílt „A szovjet emberek harca
a békéért“ cím ű kiállítás. A kiállításon a szovjet rajzolóművészek karikatúrái is szerepelnek.
Ezekbó'l közöljük Borisz Jefimov rajzát, amelynek címe: „Fékezzük m eg a nekivadult háborús
gyujtogatókat!“ ___ ______ ~ ___________ ..
Lökhajtásos m otoros — Idehallgasson, mondtam neki egy príma baltám, azt szívesen 1^31-
és lelkemben elkészültem arra, hogy csönadom.
(M űszaki képzettségű olvasóinknak)
végleg csendet teremtek a házban — Adja — mondta a motoros, de
— tudja-e, hogy a modern repülő­ láttam,- hogy a szívében megrepedt
Motoros embert kétszer
ér életében igazi öröm. gépek íökhajtással mennek? Szedje! .valami. Mikor már elég apróra ösz-
ki a dugattyút és öntse tele a hen­ szetörte Old Machless Blumburryt,
Először akkor örül, ami­
kor megveszi a motorját, gert salétromsavas pótkávéval, pró-j hozzám fordult:
bálja meggyujtani és majd meg­ — Ugye, nem volt kár érte,
Másodszor akkor, amikor
sikerül eladnia. látja, hogy a Tökhajtás milyen re-' mérnök úr?
mek rendszer. — Nem — feleltem — nem volt
(Kuglics bácsi, földszint 6.)
A motoros a tettek embere volt kár érte, mert nagyon csúnfa
és amikor másnap délben lementem hangja Volt. De azt is meg kell
Ma sem értem teljesen, mi jutott
eszébe a földszint 4-ben lakó fiatal-; az udvarra, már a századik gyufá­ mondanom, hogy'nem vagyok se
val próbálta meggyujtani a rakéta­ mérnök, se úr. Ezzel szemben vizs­
embernek, amikor barátságosan ka-
rcnfogott és megkért, hogy néz­ pótkávét. gázott elsősegélynyújtó vagyok és
— Lakótársam — mondta majd­ a Fővárosi Könyvtár tagja. ígérem
zem meg a motorkerékpárját.
nem sírva — az ön műszaki isme­ magának,, hogy fejleszteni fogom
— Ne haragudjon, hogy így is­ retei . . . műszaki képzettségemet.
meretlenül zavaron! — mentege - A motoroson látszott, hogy va­
Éreztem, hogy legjobb bevallani,
tődzött —, de lakótársak vagyunk az igazat. lami iszonyút akar mondani, de ek­
és nagyon bízom az ön műszaki tu­ — Nézze, ne búsuljon. Old kor. jelent meg a színen a Hulla­
dásában. Ma vettem ezt a motort, Machless Blumburry, bár erős,mint. dékgyűjtő embere és 328 forintot
Ugye komoly gép? a bivaly és megbízható, mint a fél­ olvasott le a tenyerébe Old Mach­
— Az nem tfíás, — feleltem — tégla, aggkori végelgyengülésben less Blumburry földi maradványai­
volt neki ideje megkomolyodni 50 meghalt. Azért adták ilyen olcsón, ért.
mert már nem volt segítség. Be­ A motoros fiatalember gondosan
év alatt.
— Mit mond? Hogy ez ötven csapták rútul, de mert bízott az én megszámolta a pénzt, zsebretette,
éves lenne? műszaki tudásomban, volna egy jó! azután megelégedetten a vállamra
— Öt ven a legkevesebb, mert tö- tanácsom a maga számára. A kapu ütött:
alatt van egy plakát, hogy a Hul­ — Hiába, mondhat maga nekem
mörgumis magánjáró járműveket
már a századforduló óta nem gyár­ ladék és Melléktermék gyűjtő vál­ akármit, a műszaki ismeretei utol­
tanak. lalat magas árat fizet mindennemű érhetetlenek.
vas-, réz- és gumihulladékért. Van B. Kovács György
— Ugyan, kérem, ez egy sport-
modell, nem strapagép. Hegyi te­
repre készült és oda tömör gumi A p o r o s z ló i k u lá k e s e t e
kell, mert sok a kavics. . . Külön­
ben is jegyezze meg: az Old Mach-
less Blumburry motorok erősek,
mint a bivaly és megbízhatók, mint
a féltégla. 1500 köbcentis. Tudja
mit jelent ez?
— Azt hiszem, másfél litert —
feleltem, de már odébb is álltam,
mert ezzel minden műszaki ismere­
tem kimerült.
Másnap délután már én kerestem
meg a motoros fiatalembert és na­
gyon- szépen kérleltem, hogy puf-
fogtassa másutt a motorját, mert
olyan ricsajt csinál az udvarban,
hallja.
— Valami baj van a géppel —
mondta kicSit szomorúan, de még
mindig büszkén. Az egyik baj az,
hogy sokat fogyaszt. Ha megy,
óránként 12 litert, ha áll akkor va­
lamivel többet, m erflyiikas a tar­
tály De sajnos, egyáltalán nem
megy.
— Lakótársam — mondta és es-
deklően nézett rám — segítsen raj­
tam. Az ön műszaki ismeretei. ..
Nem is akarom tagadni, rendkí­
vül jólesett a motoros bizalma.
— Kérem, én nagyon szívesen
segítek magán. A motor nyilván
azért nem megy, mert ön helytele­
nül fizikális gyógymódokat akalma-
zott. Ez ma már túlhaladott állás­
pont. A modern kémiai gyógymó­
dok mindig hatásosak és a szerve­
zetre sem károsak.
A motoros elbűvölve nézett rám.
— Szedje szét Old Machless
Blumburryt és áztassa 8 napig só­
savas cukros langyösvízben. A po-
jiszacharidák biztos hatásúak az
ilyen esetekben.
Hazamentem és nyolc boldog,
csendes nap következett.
A kilencedik nap a motoros ott
várt már a kapu .alatt.
— Lakótársam — mondta — az — Ennyi árut dugott el Bánrévi úr?
Ön műszaki ismeretei. . . — Mit csináljak, ha csak százhúsz- holdom van!
 Ludas Matyi azt üzeni
Ilja E re n b u r g : Ú g y v á s á r o l j á k a v ilá g p ia c o k o n a z e m b e r h ú s t, m in t a q y a p -
J ú t v a g y a f é m e k e t.

S. F., Ú jp e s t. K e d v e s k is t ö r té n e t,
d e n e m n e k ü n k v a ló . S a jn o s , a r a j ­
z o k a t s e m h a s z n á lh a tju k .
Sz. Z p ltán , R á k ó c z i-té r. E z t a té-
m á t m á r s o k s z o r f e ld o lg o z tu k . M aga
a v e r s g y a k o r la tla n s á g o t á r u l el, so ­
k a t k ell m é g k é p e z n ie m a g á t, h o g y
e lf o g a d h a tó t tu d jo n Sm i.
H. G y ö rq y , In o ta , K isv a sú t. M eg­
r ó ju k a h e ty k e v illa n y s z e re lő k e t,
n a g y o n h e ly te le n , h o g y n e m tö r ő d ­
n e k d o lg o z ó t á r s u k te s ti é p s é g é v e l,
ö r ü lü n k , hogy sz e re n c sé s e n végző­
d ö tt a d o lo g . S z ív é ly e s e n ü d v ö z ö ljü k
a k é t a p r ó s á g g a l e g y ü tt.
„ A lfa “ , ő s z in te , sz é p k is v e r s e
e g y r é s z t e lk é s e tt, m á s r é s z t la p u n k
c s a k s z a t i r i k u s v e r s e k e t k ö zö l.
E u g e n M ih a lle s c u , R o m á n ia , ő s z in ­
té n ö r ü lü n k , h o g y l a p u n k a t a z á l­
la m v a s u ta k te c h n ik a i is k o lá já n a k n ö ­
v e n d é k e i e n n y ir e m e g s z e r e tté k é s
h o q y m i is „ s e g íte ttü n k b e n n e te k e t
a béke e lle n s é q e i e lle n f o ly ta to tt
h a r c b a n “ . í r ja to k n e k ü n k a jö v ő b e n
is , m in d ig ö rü ln i f o q u n k s o r a ito k ­
n a k . M in d e n k it ü d v ö z lü n k .
„S zabad F ö ld “ te rm e lő s z ö v e tk e ­
z e ti c s o p o rt. V a s s z ilv á g y . S z iv e s m e g ­
h ív á s u k a t e lő je g y e z tü k .
Nem k ö z ö lh e tő : „ M eló s“ , Ú jp e s t,
H. A n ta l, Z a la s z e g v á r, H. T., B p e st,
A . M., V á g -u tc a , S z. G y u la , B p e st,
ü llő i-ú t, S. L a jo s, C s ö m y e fö ld .
S. G y u la, S z a k é r e tts é g i k o llé g iu m ,
Bp. K ö szö n jü k k e d v e s , jó k e d v ű le v e ­
lét. A b e k ü ld ö tt a n y a g o t n e m tu d ju k
h a s z n á ln i, n e m e lé g jó k n e k ü n k .
Ü d v ö z ö ljü k .
A. L. J ., B u k a re s t. A v e r s s a jn o s
n e m ü ti m e g a m i la p u n k m é r té k é t.
B á rm ik o r s z ív e s e n v e s s z ü k írá s a it.
S z. A ttila , Bp. A té m a jó , d e a
v e r s te c h n ik a ila g Ig en k e z d e tle g e s .
Meg kell ta n u ln i e z t a m e s te r s é g e t.
K. G y., B p. F en ti ü z e n e t ö n n e k is
|szól,
Sz. J ., S z e g e d . A z e s e t m u la ts á g o s
é s ta n u ls á g o s , d e Így m é g s e m k ö z ö l­
Eisenhower: Ebből kérek egy hadosztályt. h e tő .
S. G y. K ö sz ö n jü k k ö ltö z k ö d é s ü n k
Attlee: Hová küldjem őket? a lk a lm á b ó l k ü ld ö tt r é s z v é tn y ilv á n ítá ­
s á t é s a b e k ü ld ö tt k e d v e s riq m u s o -
Eisenhower: Felét küldje Koreába, felét tegye félre, majd érte küldök. k a t.

É h e s fa r k a s o k Hatalmas árleszállítások m m m fi
Amerikában
Amerikában újabb (hatalmas olcsó­
ság tört ki, holott as értékek csök­
kenése terén már eddig is nagy tel­
jesítményeket értek el. Már eddig
is eléggé olcsó volt a vezető politi­
kusok becsülete, de ezen a téren
újabb zuhanás állt be. A holly­
woodi filmekben az eddigieknél is
olcsóbb fordulatokat és vicceket al­
kalmaznak. Lényegesen olcsóbb lett
az emberélet is, mind Virginiában,
mind pedig Koreában.
Washingtonban bejelentették, hogy
rendkívül olcsó lelt a francia mi­
niszterelnök, igaz, hogy ez az áru­
cikk még annyira sem tartós, mint
azeló'tt volt, s már kéthetes garan­
ciát sem lehet rá kapni. Viszont
nem szabad elfelejteni, hogy olcsó
húsnak híg a leve. Ezzel szemben
némileg emelkedett a volt német
náci tábornokok árfolyama, a kon-
kurrens nyugati cégek egy kissé fel­
verték az árukat. Hír szerint Attlee
és társai a világpiacon kialakult áron
Az angol és amerikai nagytőke közös kalandra indul.. alul adták, el Amerikának az angol
flottát, igaz, hogy erősen használt
volt, viszont ráadásnak adták Nel­
nyugati külügyminiszterhelyettesek son szobrát. Nagy az olcsóbbodás
Edenben, Churchillban és Bevinben
főpróbája tanácskozás előtt i®, igaz, hogy alaposan átjátszott
árucikkekről van szó. Nagyon estek
az árak a jugoszláv piacon is. Né­
hány kiló dohos babért és zsizsikes
borsóért már csak úgy hajigáiják a
Titót, a Rankovicsot, a Gyilaszt és
a Pijadét az amerikai kereskedők Addig nyújtózni, am íg a takaró ér — Tiszteletem, főbiztos úr!
u táa — ez a népem legfőbb gondja! (Frischer Wind, Berlin)

f )
ULL

Amerikai küldött: Hát próbáljuk el m égegyszer, uraim. Első rúgásra — Én nem tudom, mi nyomja úgy a fejemet.
mellébeszélnek, második rúgásra tiltakoznak. (Krokodil, Moszkva)

4

„Könnyelmű“ bejárónő
Méltóságos asszony: Megőrült ez a Kovácsné?
Gyenge nő létére gyárba akar elmenni dolgozni...
r lecsapjon. Így
v Megszűnik a dörgő Villám-iroda.
Náci vezető: Uraim, első feladatunk a Reichs­
wehr és az SS megszervezése.
Kérdés:
Mikor és hol történt ez?
Megfejtés:
Minden logika ellenére nem 1929-ben München­
ben, hanem 1951-ben Bonnban.
Aminek nem szabad lennie
— Mikor indulunk, kedves liftes^eTvtárs-1
— Ja kérem, ha siet, legközelebb hozzon
magával valakit.
Március 15.
Minden üzem ismeri a mennykö­
vet. Ez sújt arra, ki valamit elkö­
vet. Későnjárók, selejtgyártók hi­
bája a „Villámot“ egykettőre ki­ P *IY /
váltja. Ez a „Villám“ nem cikk­
cakkos, — de csinos, névreszóló
nyomtatott kis papiros.
Valakinek nem volt ki a nor­
mája? Ilyen j,'Villám“ koppintott az
o rrá ra ... Valaki nem adta át a
módszerét? Fejbevágta őt a Villám
jól e z é rt. . . Akinek a lóghatnékja
rendszeres, — ez a Villám minden
olyant felkeres... Ahol' m'eg az
éberség a vitatott, — ez a Villám
jó nagy dörgést kiad ott.
„Villámlott“ a vállalat, a gyár, a
bolt, ahol éppen az államnak kára
volt. Valahol csak a termelés meg­
inog, — fürge Villám mennydö­
rögni nekifog.
„Villámlott“ a TSZCS, a gazda­
ság. Villámoknak hatásköre jaj, de
tág. Traktorba, sőt, gépészbe is be­
leüt . . . Égen nem járt, — de ci­
kázott egyebütt!
Cikázott.... a kongresszusig, tyű,
de hogy!
Am azóta a Villámlás egyre
fogy. Szűnik, szűnik a sok morgás,
csattogás. S most mindenütt derült
az ég, oly csodás!
Lógó, késő, selejtmester • hová
lett? A kongresszus égígérő csodát
tett. Megtanulták az emberek, de
nagyon: legjobb Villám-hárító a
szorgalom! S azóta a munka zaja
mennydörög. Szövődékben orsó és
nem nyelv pörög. Bányákban a csá­
kány csattog, csille f u t . . . Siető,
friss néppel telik minden út. Láb
cikázik, „üres járat“ nincs 'm a
már . . . Versenyeknek sikerében
nincs határ!
S mióta a munkakedv hej, de bu­
zog, — munka nélkül maradtak a
Zeusok. Zeusok, kik benn a Villám-
irodán a Villámot szerkesztették
szaporán . . . Most? Mire egy ügyes
Villám kisülne, — nincs, akibe be­
hül le.
Mindenki csak jó hírt, szép hírt
visz oda. Nincsen már a jó mun­
kának gátja sok; csendesednek a
lusták, de szájasok . . . Beköszönt a
kisistenek alkonya . . . Kongresszus­ — Íme, talpra állt már a magyar!
tól indult ki e nagy csoda.
Villámirodából Verseny-szoba lesz.
Párttitkár sok szép fényképet oda­
tesz. Végignéz sok hős asszonyon, E gy n y u g a tn ém et tragédiája
féfiún. . .
Villám helyett szempont lesz a
— prémium! I^ .T . L.
'j s w /r r / ,
A ,,Noir et Blanc" című párisi
lap beszámol egy angol találmányi
kiállításról, amelyen — szószerinti
— többek közt a következő talál­
mányok szerepelnek:
Kaucsukból készült
autóbusz.
amely lelohasztja önmagát, hogy
nagyon alacsony hidak alatt is át­
haladhasson. Ennél az autóbusznál
két eset van: a feltaláló vagy nem
tudta, hogy ha az autóbuszt elő is
lehet kaucsukból állítani, az uta­
sait semnviesetre sem lehet kau­
csukból előállítani és ilyenformán,
ha az autóbusz le is lohad a híd
alatt, az utasai nem lohadnak le
a híd alatt, amiből az a kényes
helyzet áll elő, hogy a lelohadó
autóbusz összepréseli a le nem lo­
hadó utasokat. A másik eset az,
hogy a feltaláló tudta ezt, de úgy
gondolta, hogy azoknak a szeren­
csétlen angol utasoknak, akik
Attleet és Bevint nyögik, már iga­
zán semmiség , ha még a kaucsuk-
autóbusz is összepréseli őket egy
kicsit.
Gépezet ez erkölcsök
megjavítására
Ezt egy nyugalmazott angol ez­
redes dolgozta ki. Lényege egy ké­
szülék, amelyet az ember a hátára
csatol. A készülék szabályos idő­
közökben bátorít és biztat, vagy
korhol. Szabályos időközökben meg-
veYegeti viselője vállát és felváltva Végem van! Nem találom a náci irataimat, fuccs a karrierem
mondja a „brávó" és „nagyszerű"
Száváikat; majd vállveregetés nél­
kül hangoztatja a „borzalmas"
szót. A feltaláló ezt a készüléket
különösen azoknak ajánlja, akik
társaságban olyan történeteket me­
sélnek el, amelyeket ők maguk is
furcsának találnak . . . Ez a talál­
mány azt bizonyítja, hogy Angliá­
ban a nyugalmazott ezredesek na­
gyon ráérnek, viszont az elme­
gyógyászok nagyon el vannak fog­
lalva és nem tudnak mindenkivel
foglalkozni.
 ^ K fk C iU S l « a /h ti£
A művészet hotalma
. Befordulok a napokban
a Rádió kapuján, jön velem
szembe egy ember. Megáll,
rámmosolyog, megrázza a
kezemet:
— Szervusz! Hogy vagy?
A kérdés nem nehéz,
mégis zavarban vagyok.
Rossz a szemem, gyenge az
arcmemóriám, egyszerűen
nem jut eszembe, hogy ki
ez. Azaz . . . hopp, várjunk
csak! Agyam egyik csücs­
kében megszólal egy gra­
mofon: Doktor ú r .. Dok­
tor ú r . . . Vizsgálja meg
doktor úr . . . No persze!
Orvos ez, de vájjon melyik
szervemet vizsgálta meg,
melyik szervemet gyógyke­
zelte? Kínos kérdés. Mert
ha azt mondom neki, hogy
doktor úr, behegedt már a
mandulám helye, lehet hogy
rám fog förmedni, kit érde­
kel a maga mandulája, a
veséjéről beszéljen az eb-
— Kukuriku, jóreggelt! Tavaszi munkára fel! ugattát! Mert ilyenféle a
szavajárása, érdekes, arra
emlékszem, csak a szakjára
nem . . . Azérthát kitérően
válaszolok a hogyvagyra,
miközben igyekszem, hogy
az arcomon ne lássák sem­
mi a lelkitusából:
— Hát csak vagyok, va-
gyogatok . . . Élek, éldegé­
lek . . .
— És a kislány?
Aha! Nyomon vagyok!
Lehet, hogy gyerekgyó­
gyász? Ravasznak kell len­
ni,
— Női, női, a kislány, de
nem hízik . . . Kiváncsi va­
gyok, mi lehet a vélemény
erről belgyógyászatilag . . .
— El kell vinni egy bel­
gyógyászhoz — mondja
szemrebbenés nélkül.
— Engem a gyerekspe­
cialista véleménye is érde­
kel — adok neki lehetősé­
get.
— Hát ahhoz is el kell
vinni.
— A szívspecialistát is
szívesen meghallgatnám —
próbálkozók. — A bőrgyó­
gyászt is . . . A sebészt is...
Az urológust is . . . A rönt-
genológust is . . .
— Hát el kell vinni azok­
hoz is — mondja és egy
arcizma se rándul.
Mi ütött ehhez? Egész
biztos most már, hogy or­
vos, sőt derék, kitűnő or­
vos, tisztán emlékszem
most már rá, jóságos, bölcs
és képzett. . . Lám’, ez su­
gárzik minden mozdulatá­
b ó l. . . Tipikus orvos ez.
De miért tagadja?
— Sok a beteg? — kér­
dem tőle most már egye­
nesen.
— Köszönöm — azt
mondja. — Mindnyájan
egészségesek vagyunk. Kü­
lönben láttad már a Külö­
nös házasságot?
— Igen — felelem és ab­
ban a pillanatban kezd de­
rengeni az agyamban.
— Én csudálatosképpen
még nem láttam benne
magamat. Nem volt még
időm megnézni — mondja.
Mintha villanyfény gyul­
ladna ki a fejemben; Már
tudom, miféle doktor ez!
Medve doktor a Különös
házasságból! Pécsi Sándor!
— Különben, hogy vagy
Sándorkám? — kérdem
megkönnyebbülten és arra
gondolok, hogy ha még
egy-két orvosszerepben lát­
nám, nyugodtan kivétetném
vele a mandulámat.
Gergely Miklós

M eggyilkolták az iráni m iniszterelnököt

Kedves Ludas Matyi! M a g á n s z e m é ly s ír k ö v e i Kedves Ludas Matyi!i

Hozzájutottam egy régóta és hőn 1946-ban több helyre alkalmazta-
A MASPED Romániából magán- tási kérvényt adtam be, többek kö­
óhajtott Opera-bérlethez, melynek
részletdíjait úgy kell befizetni, hogy személy részére sírköveket szállí­ zött a Mávauthoz is. A dunakeszi
az Opera által kiadott csekkfüzet tott. A sírkövek megérkeztek, de a műhelytelep alkalmazott. Múltak az
lapjain az esedékes összeget pos­ magánszemély nem vitté el őket. évek. 1949-ben a Hajógyárba ke­
tán átutaljuk. Történt pedig ezzel Ebből fekbérek származtak a ma­ rültem, mint hajókovács. i
kapcsolatban az a szerencsétlenség, Egyik nap munkából hazajövet
hogy egy csekklapon nem egy, ha­ gánszemély kontójára. A magán- feleségem egy idézéssel fogad: „A
nem kéthónapi díjat akartam befi­ személy nem vette át a sírköveket, dunakeszi községházán f. hó 6-án
zetni és a csekklapot így töltöttem amiért a sírkövek megszűntek a saját érdekében megjelenni szíves­
ki. A Szemere-utcai posta gondos magánszemély tulajdona lenni. A kedjék. Tárgy: „Mávaut-kihágás“.
és körültekintő kisasszonya, aki a Feleségem szidott s én váltig han­
bürokráciáról még szerencsére so­ vasút a fekbérkövetelés fejében ár­ goztattam, hogy nem hágtam ki.
hasem hallott, hosszas megfontolás verezni akart. De a MASPED, Névelírásra s mindenre gondoltam,
után közölte, hogy egy csekklapon melynek a magánszemély szintén csak arra nem, ami következett.
csak egyhónapi dijat vehet át és adósa maradt a szállításért, az ár­
miután kéthavi díjra töltöttem ki a Másnap |a községházára mentem.
lapot, az el van rontva és befi­ verezés megelőzésére éladta a sír­ Fellapozzák az aktát: „Zsiga János
zetni nem lehet. A hölgy zord és köveket a Kőfaragó és Kőfejtő vál­ 1946-ban a Mávaut-hoz írt kérvé­
hajthatatlan maradt és arra utasí­ lalatnak. Az megvette, anélkül, hogy nyét ötforintos okmánybélyeggel
tott, hogy menjek el az Operába megnézte volna őket. Az átvételkor nem látta el.“ Öt forint + kamat +
és kérjek egy új csekklapot. postai díjazás -f- büntetés + még
Az amerikai olajtröszt elnöke: Mi az, nem folyik belőle olaj?!
Munkaidőm után jelentkeztem az kiderült, hogy a sírkövek felhasz- nem tudom mi = húsz forint. To­
elővételi pénztárnál, hogy csekkel nálhatatlanok. vábbá megjegyzik, hogy álláskéré­ Akkor vér fog folyni!
nem sikerült befizetni, hát ím a Ráfizettek: 1. a MÁV, amely nem sem ezidőszerint nem teljesíthető.
pénz, vegyék át így, mert szeret­ kapott fekbért, 2. a Kőfaragó és Most a húsz forinthoz adjuk hozzá
nék az előadásra menni. Naiv el­ a termelésből való napi kiesésemet,
képzelési Először pénzt nem vesz­ Kőfejtő Vállalat, amely pénzéért napi munkabéremet, a produktív
nek át, másodszor csak csekken le­ nem jutott a sírkövekhez, 3. a ma­ munkámat. Ugylátszik, a Mávaut
het a havi részletet fizetni, har­ gánszemély, aki elvesztette sírkö­ adminisztrátorai nagyon frissek, mert
madszor a csekket csak délben 12 veit, melyek alatt pihenni akart. az öt évvel ezelőtt benyújtott kér­
és 2 között lehet az Opera könyve- vényeket m á r m o s t kezdik húsz­
lőségénél megkapni. Arra az úgy­ forintra bírságolni. . .
látszik teljesen korszerűtlen érve­ Egy újítás Zsiga János hajókovács
lésre, hogy én a munkahelyemről Dunakeszi, Dimitrov-u. 12.
nem jöhetek el délben 12-kor, csak pályafutása
egy sajnálkozó elutasító választ Igen súlyos bürokratikus eljá­
kaptam. Hosszas kutatás után sike­ rásra szeretnénk figyelmüket _ fel­ L u d a s M a ty i e lin té x te
rült egy vállalkozó szellemet talál­ hívni. Egy újításról van szó, amely A K ö zlek ed é s- é s P o s ta ü q y i Mi­
nom, aki délben elment az Operába a bürokratizmus útvesztőiben el­ n is z té riu m s a jtó s z o lg á la tá tó l a k ö ­
és hozott egy új csekklapot, amelyet tűnt. Újításunk története a követ­ v e tk e z ő le v e le t k a p tu k :
az Opera könyvelősége legsaját- kező: „A « L u d a s M atyi» f . h ó 13-i s z á ­
kezübben nyújtott át azzal, hogy 1949-ben mi, faipari munkákban m á b a n m e g je le n t « K isv a sú t, n a g y ­
v a s ú t . . .» c ím ű c i k k r e v o n a tk o z ó a n
egy rajta levő „F“ betűt, „D“ be­ jártas egyének a faipari fűrészlapok I. V a s ú ti F ő o s z tá ly u n k a k ö v e tk e z ő ­
tűre javított ki, miután „D" bér­ kihajtogatására szolgáló elavult k e t k ö z ö lte :
letcsekk nem találtatott, csak „F“ szerszámot megfelelő újítással á t­ A s z ó b a n lé v ő M áv. K e c s k e m é ti é s
csekk. A dolog ezzel, bár körülmé­ alakítottuk, amely így alkalmas lett C e g lé d i K is v a s u ta k C e q lé d -v e z s e n y l
nyesen, de megoldottnak látszott. a fokozottabb minőségi termelés k e s k e n y n y o m k ö z ü v o n a lá n a m eg­
á lló h e ly e k n e k köz- é s ü z e m g a z d a s á g i
Korai öröm és újabb naiv elkép­ elősegítésére. A szerszám 1949 de­ s z e m p o n tb ó l v a ló f e lü lv iz s g á la tá t I.
zelés! Mert amikor megjelentem a- cember 9-én indult el útjára és V a sú ti F ő o s z tá ly u n k a s z e q e d i ig a z ­
postán és könnyed mozdulattal fi­ még a m ai. napig is a bürokrácia g a tó s á g n a k m á r k o ráb b an e lr e n ­
d e lte . — Hölgyeim és uraim, várják m eg a végét! Hepiend lesz!
zetni óhajtottam, a postáskisasz- útvesztőiben sínylődik. Az újítást A z ig a z g a tó s á g P e s t M eg y e T a­
szony arca elkomorult. Az enyém beadtuk az üzemi újítási megbízott­ nácsa, C e g lé d v á r o s . T ö rte i, Já sz -
szintén. A csekkel nem lehet fi­ nak, innen eljutott a Könnyűipari k a r a je n ő , K ő rö s te té tle n é s V e z s e n y
zetni — nyilatkoztatta ki. Előbb Minisztériumba, innen műszaki vé­ k ö z s é g e k ta n á c s a in a k b e v o n á s á v a l a N a g y m é r t é k b e n e m e l i k . a z id e i
n e v e z e tt v a s ú ti v o n a lo n k ö z ö s b e já ­
igazoltassam az Operával, hogy a leményezés végett kiadták a Lán­ r á s t t a r to tt, m e ly a lk a lo m m a l — köz- ta k a r m á n y - v e té s te r ü le te t
csekket ők adták, majd az Ítéletet géi. bútorgyárnak. Véleményezés sz em p o n b ó l — U n g h v á ry Jó z se f-,
azzal súlyosbította, hogy ezen iga­ után újra visszakerült a Könnyű­ U n g h v áry L ászló -, J a is o v ic z k y -ta -
n y a-. N á d a s d ű lő -. K erek es- é s C sete-
zolás után sem lehet fizetni, mert ipari1Minisztériumba avval, hogy a ta n y á k -, é s B á b o ln a m e g á lló h e ly e k
a csekk javítva van. Igaz, hogy szerszám tökéletes. A Minisztérium m e g s z ü n te té s é t h o z tá k j a v a s la tb a .
egy olyan helyen, ami nem tarto­ árajánlartot kért és elküldte a Lám­ A z e lő b b ie k a la p já n a f e ls o r o lt m e g ­
zik az ügykezeléshez, mert sem pagyárba, ahol elkészítették a kal­ á lló h e ly e k m e g s z ü n te té s é r e I. V a sú ti
F ő o s z tá ly u n k a r e n d e le te t k ia i' d ta . A
címzettet, sem feladót, sem össze­ kulációt és ismét visszaküldték ä v é g r e h a j t á s fo ly a m a tb a n v a n .“
get nem érint, hanem magánközle­ Minisztériumba, maga a szerszám a
ménynek tekintendő, amire a csekk Lámpagyárban maradt. A Miniszté­
szelvénye különben is felhasznál­ rium egy ideig hallgatott, közben a
ható, de ez mitsem változtat a zord VASÉRT kérte a mintadarabot,
tényen, hogy fizetni-pedig nem le­ amely közben a Lámpagyárban A bürokrácia ellen indított küz­
het. örökre eltűnt. Ezzel véget is ért delmünket egyre több olvasónk tá­
Megsemmisültél álltam ott. Fü­ volna újításunk pályafutása, de mi mogatja. A beküldött írások _között
lemben felzengett Siegfried halála, ebbe nem nyugszunk bele, mert szép számmal akadnak olyanok Is,
és a Trubadúrból a sorsharag. tudjuk, hogy milyen szüksége van
A valóságban úgy látszik ezt a rohamosan épülő szocialista ipar­ amelyek túlságosan személyi vagy
már sohasem fogom meghallgatni. nak minden jó újításra. helyi jellegűek, nem általános érde-
Az Operába nem tudok bejutni, a Kérjük a T. Szerkesztőséget, kö­ kűek, vagy más okból nem közölhe­
pénzt sehol és senki nem akarja tő­ zöljék le ezen léVelünket lapjukban, tők. Az ilyen levelek beküldőinek
lem átvenni, egy lassan szakadozó s reméljük, hogy önkritikát gyako: külön-külön nem válaszolunk, ez az
csekkel fogok az Opera és a Posta rolnak azon szervek, melyek ez-
között bolyongom cjz emberi kor ügyben közreműködtek. üzenetünk szó) mindazoknak, akik
legvégső határáig. Hamó József és Balezer Kálmán rovatunk számára anyagot küldtek, — No Riska, te már tudod, hogy ez a parcella csalamádé lesz.
Gádor Endre gépészmérnök, Lámpagyári munkások. •de az lapunkban nem jelent meg. És vájjon hová vetik a moslékot?
 D U E T T
A U STIN :
T is z te le tte l je le n te m , h o q y
L a k e S u c c e s s b e n h a v a z o tt
S p á r k i p r ó b á lt f u lla jtá r o d
E lle n e d re s z a v a z o tt.
TRUMAN:
H ah , m it h a llo k , h itv á n y c e n k e k ,
Ez e lő tte m n a q y ta lá n y !
A q a z o k h o q y m e r é s z e lté k ?
R é sz e q e k v o lta k ta lá n ?
AUSTIN:
N em , r é s z e q e k n e m v o lta k , a z
E q é sz b iz to s , a p u k á m .
M e rt m a q a m r a le h e lte tte m
V e lü k n y o m b a n a z u tá n .
TRUMAN:
A m ik o r a h í r t k ö z ö lte d ,
L é le q z e te m e ls z o ru lt,
H a r é s z e q e k n e m v o lta k , tá n
A z e lm é jü k e lb o ru lt?
A U STIN :
S e ez, s e a z é d e s q a z d á m .
Nem a k a r o k ta q a d n i:
K ip ró b á ltá k , m ily e n é r z é s
B e c sü le tte l s z a v a z n i!
TRUM AN:
M ajd é n e z t a h e v e s s é q e t
K iv e re m a v é r ü k b ő l,
M in d en e q y e s s z a v a z a to t
L e v o n u n k a b é rü k b ő l!
L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GÁBOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZIÓ
K la d ia a S z a b a d s á g L a p k ia d ó -
v á lla la L
S z e r k e s z tő s é g :
B u d a p e s t, V., A lk o tm á n y - u tc a 3.
Telefon!: 127—750, 1 2 8 - 0 3 1 .
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e st,- V III., B la h a L u z a -té r 3.
T e le fo n : 143—0 1 2 , 143—017.
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a
V.. H o n v é d -u . 10.
KULÁKÉKNAL
— Nézd Döme, milyen aranyos ez a gyerek! Feketevágást játszik...
c A m in e k n e m
— Mi ez, tapasztalatátadás?
— Sajnos, nem! Csupán két ember dolgozik, — a többi nézi. . .
O la szo rszá g b a n
Végre megszületett: van egy fiam! cézni. Akkor legyen Eustachü — kiáltot­
Szavahihető tanúk szerint féllábbal végig'- tam dühösen. Feleségem türelmesen ma­
mazurkáztam a szobát, aztán lefutottam gyarázott: Egy varrógépműszerészt nem
a trafikba tíz deka vadászszalámit venni, hívhatnak Eustachnak, legfeljebb egy ka­
— azzal a kikötéssel, hogy derékban le­ nonokot. Ha mérnök, akkor legyen László,
gyen szűk, mert a fiam is viselni fogja, de ha egyetemen tanít, akkor Manó le­
miután leérettségizett. Ezekután megálla­ gyen, mert az tipikus professzori, vagy
pították, hogy úgy1 viselkedem, mint egy bélyegkereskedői név. De humorista lesz!
fél, sőt háromnegyedes bolond. Azt hittem — szögeztem le újra. Akkor az Emil se jó,
megpihenhetek apai babéraimon, de csak mert az muzsikus név és hosszú haj kell
ezekután jöttek a gondok. Mi legyen a hozzá, míg a te vicceidnek csak szakálla
neve? Nagynéném szerette volna, hogy van. Továbbá: Azt, hogy Lajos, azt nem
Tódor legyen, miután egyszer egy házi­ lehet szerelmesen mondani, mert a Lajos-
bálon megcsókolta valaki, akit ugyan Re­ 1 ról mindenkinek eszébe jut, hogy olajos.
zsőnek hívtak, de azt hitte, hogy Tódor. Laja az futballista vagy tekebajnok név.
Ücsém Gedeont ajánlott, mert állítólag a . Felnőtt embert nem hívhatnak Lajcsinak.
A Csaba és Tuhutum nevek vérrögvaló-
Gedeonok mind jól sakkoznak és szeretik
Í
a homoki. b o rt. . . és így tovább. Részem­ ságszagúak. Ilyen névvel, mint Bence
ről nem tudok elképzelni egy cuclis cse­ (nem a Benedek beceneve) nem lehet
klasszikusnak lenni. Ha esetleg közük az
csemőt, akit Miksának hívnak, és ennek
ellenére nem szobatiszta. Végül is a fele­ életrajzát a tankönyvekben, akkor a gye­
ségem megkérdezte, hogy mi legyen be­ rekek inkább azt éneklik majd, hogy: Egy-
!
szer volt egy kemence, abba bújt a kis
lőle?. Természetesen humorista! Ha csodá­
latos humorérzékemet nem is, de könyvtá­ Bence.. . Leó? Csak nem akarsz a fiadból
ramat örökölni fogja. Ajánlottam, legyen állatszelídítőt csinálni?! Frigyes? (azt hi­
szik majd, hogy Karinthytól lop... öhö...).
Gyuri. Ez a név azért nem volt jó mert
már minden második papagáj Gyurrrri Kimerültem a találgatásokban. Tekintet­
névre hallgat. Jancsi?! Hm, Jancsi és tel kellett lennem, a háromnapos fiam
Juliska. Mi lesz, ha nem talál Juliskát? hajszínére: szőke embert nem hívhatnak
Péter az kősziklát jelent, de nem biztos, Barnának, de barna embert sem szőkének.
hogy szereti majd az alpinizmust. Pál? Abel: szép sorsot szánsz a fiadnak! Tekin­
Az helyes név, de Pali Pesten annyit je­ tettel kellett lennem az iskoláztatására is.
lent, hogy pali. András az dzsentris. Tudniillik ilyen nevű fiút, mint például
Endre? Annak olyran gyógyszerész szaga Kolos nem vesznek be az iskolai Keleti
van. Kelemen az bürokratikus. Jenő az sarkot felfedező expedícióba. Tekintettel
olyan kishivatalnok ízű. Döme az kuják- kellett lennem jövendőbelijére is, aki nem
név ép feltétlenül pocak kell hozzá. Ist­ biztos, hogy szeretni fogja ezeket a neve­
ket, hogy Antal, Károly, Rudolf, Miklós,
ván? Brrr! Mindenki István az ország­
alapító óta. Sándor, az hideg név, de Iván, satöbbi.
mint Sanyi olyan sunyi. Tamás az olyan Felsoroltuk az összes használatos és
kispolgári, nem, nem Ferencről szó sem nem használatos neveket. De a feleségem
egyre csak a fejét rázta. Végre eszembe Uncle Sam: Ott még Iátok egy gyárkéményt
lehet, mert az svábos (Franzl?!). Ottó? füstölni!
Kit hívnak ma Ottónak. Az olyan mult- .jutott egy remek, humoristához illő név: De Gasperi: Bocsánatot kérek, az az Etna.
századbeli és .kicsit romantikus is. Kálmán Anonymus. Uncle Sam: Nem érdekel. Holnapra az se füs­
az gőgös, és nem is tudom, hogy kell be­ MIKES GYÖRGY töljön!
Nyusateurópa nagy lépésekkel halad a „békés fejlődés'1 felé
MAC CLOY
---JÓCfAAt. - Képünk ezeket a nagy lépéseket ábrázolja.
A kongresszusi verseny nem kampány
iza b a cL le n n ie
Ha valaki rosszul értelmezte a kongresszusi versenyt, akkor eredménytábla helyett ilyen
tábla jár held.
 S z a b ó S á n d o r s z e r v e z ő - titk á r e lv ­
t á r s n a k k é t a r c a v a n . A m o so ly g ó
e z t m o n d ja : A k o n g r e s s z u s i h é te n
118% -ról 15 2 % -ra e m e ltü k a z á tla g ­
te lje s ítm é n y t“ . A tö p r e n g ő íg y fe le l:
„Ig en ám ; d e a k o n g re ssz u si m ű szak
u tá n v is s z a e s tü n k " . M ire a m o so ly g ó
íg y v ák aszo l: „ N o n o , m a jd r á v e r ü n k
é s a v á n d o r z á s z ló a m ié n k m a r a d ! “
B alta K á ro ly m ű v e z e tő e l v t á r s n e m c s a k k iv á ló
m u n k á s , h a n e m k itű n ő s ú ly e m e lő Is. S a já t te s ts ú ly á t A k o n g r e s s z u s i v e r s e n y le g m e g h a tó b b Je le n e te . A b ö lc s ő d e „ tip e g ő i
p é ld á u l n é h á n y é v a la tt s i k e r ü l t 87 k iló ró l 113 k iló ra a c s o d á s fe lv o n u lta k a m ű h e ly e k b e n , h o g y ü d v ö z ö ljé k a z ő J ö v ő jü k é rt d o lg o z ó
f e le m e ln ie . L e ra jz o ltu k ; m it a já n lu n k B állá e lv tá r s n a k , V an n e k e m o tth o n egy fén y es
h o g y a f o g y ó k ú r á ja h a tá s o s a b b le g y e n . f e k e te d o b o z o m é s a z o n k é t v illá ra e lv tá r s a k a t.
h e ly e z v e v a n e g y k ü lö n ö s a la k ú
r u d a c s k a . Ez a d o b o z a r r ó l n e v e z e -
» te s , h o g y h a én a z t h a t s z o r fin o m a n
f m e g s im o g a to m , a k k o r a r u d a c s k á -
f b a n m e g h a llo m a s ó g o ro m h a n g já t,
t a k i B é k é s c s a b á n la k ik . Ez k é ts é g te -
v len c s o d a .
! N os, te g n a p ó ta tu d o m , h o g y e z t
l a c s o d á t a S ta n d a r d - g y á r b a n á llítjá k
elő é s te le f o n b e re n d e z é s n e k h ív já k .
, P e r s z e , h a a z e m b e r a d o lg o t m e g -
I é r ti, akkor m ár m in d já rt nem
y csoda. N ek em pedigi r é s z le te s e n
. e lm a g y a r á z tá k . M e g m u ta ttá k a gé-
í p é k é t, a m ik m á s o d p e r c e n k é n t k ö p ik
K a fin o m a lk a tr é s z e k e t. E g y n a q y
í te r e m b e n lá tta m n é m a m u n k á s a rc o -
S k á t, a m in t s z e re te tte l f ig y e lte k so k -
t s z ín ű , g u b a n c o s d r ó tó k k ö z é . Időn-
í k é n t b e n y ú lta k k é t d .ró t k ö z ö tt é s
L ó v a to s a n g u b a n c o lta k r a j t a m ég -
r e g y e t. A z tá n m e g m u ta ttá k a k áb el-
n m ű h e ly t, a h o l a h u z a lo z á s t k é s z ítik
( elő . É s lá tta m a „ b e h a n g o lá s t“ é s
!> „ te k e r c s b e s z e r e lé s t“ . M in d e n ü tt lá-
*, z a s z a k a to lá s , te m p ó é s le n d ü le t.
S z in te é r e z te m , h o q y k ú s z ik fe lfe lé
a t e r m e lé s g r a f ik o n ja . . . A z tá n lát-
l_ ta m eqy h a ta lm a s b e r e n d e z é s t,
k a m e ly b e n m illió s z ín e s d r ó t v o lt, ha
II b e n y ú lta k e g y f é m p á lc ik á v a j e g y b i­
z o n y o s h e ly e n , a k k o r k ig y ú lt e q y
lá m p a és m e g s z ó la lt a csengő.
P e r s z e , m in d e n a z o n m ú lik , h o g y
k e ll tu d n i, h o v á kell n y ú ln i. A z tá n
e l m a g y a r á z tá k n e k e m , h o q y a n m ű ­
k ö d ik a 100 p o n to s h ív á s k e re s ő .
R o p p a n t e g y s z e r ű a d o lo g . K özépen
> e g y t á r c s á b a n k ö r b e fo r d u l a r o to r
l é s le ta p o g a tja a m e g fe le lő v o n a la t,
ez to v á b b a d ja a je lz é s t a Jelfo g ó ­
n a k , ille tv e a je lfo g ó s z a g g a tja a
je lz é s t é s a c s o p o r tv á la s z tó a re ­
g is z te r e n k e r e s z tü l . . . v a g y is a vo­
n a lv á la s z tó s e g íts é g é v e l . . . sz ó v a l,
r o p p a n t e q y s z e r ű a d o lo g , .c s a k s a j­
ti iroda
n o s én n e m é r te tte m b e lő le eg y
s z ó t se m .
íg y hát a csoda, s z á m o m ra ,
to v á b b r a is c s o d a m a r a d t . L eg fel­
je b b a z t ta n u lta m m e g — é s ez r e n ­
g e te g — h o g y k ik n e k le q y e k h á lá s ,
iHUANDRASi
h a m e g s lm o g a to m a d o b o z o m a t é s a V illá m tré fa , c s a tta n ó v a l. H a lu s k a J ó z s e f, D is z -titk á r ( b e d u g ja a f e jé t
r u d a c s k á b a n m e q s z ó la l a s ó g o ro m , a p á r t i r o d á b a ) : R á é rs z t i t k á r e lv tá r s ? T itk á r : R o s s z k o r Jö ttél, m o s t so k a
a k i B é k é s c s a b á n la k ik . d o lg o m . — H a lu s k a : N a n a íg y n e m le s z ü n k jó b a! H a m o s t a z o n n a l n em á llsz
;2 1 0 K -e r e n d e lk e z é s e m r e , n e m lá tsz e g y h é tig . . . — C s a tta n ó : L a p z á r ta k o r é r t e s ü ­
lü n k , h o g y a D ísz n e k ú j t i t k á r a v a n .

A le b u k o tt
„nagy“ G e ig e r
h a lv á n y m ása­
k é n t. á llító la g
m ég akad az
üzem ben egy­
k é t k is G e ig e r
is. B e m u ta tu n k
egy m in ta p é l­
d á n y t, r e m é ljü k ,
hoqy h am aro san
m é g e n n é l is k i ­
s e b b e k le s z n e k .

Mi a politikus?
a k i tu d ja , h o g y m i a
p o litik u s , íg y sz ó i:
— N ézze e lv tá r s a m ,
té n y a z , h o g y a S ta n ­
d a rd a k o n g resszu si
v e rse n y b e n az Izzó
m ö g é k e r ü lt. Ha p o li­
tik u s á n n é z z ü k a d o l­
A m in e k n e m s z a b a d le n n ie . P illa n a tfe lv é te l a b é ly e g z ő -ó rá n á l. F é ln é g y g o t, a k k o r ez n e m is
ö t p e r c m ú lv a . S o ra k o z ó . M á r c s a k n é g y p e r c . . . h á r o m . . . k e ttő . . . .... „ 7 jó , h a a d o lg o k a t p o ­
. . B u m m l B é ly e g e z z ü n k , r o h a n ju n k . litik u s á n n é z z ü k . M e rt m i a h e ly ­
z e t? Mi é lü z e m v a g y u n k , a v á n d o r ­
z á s z ló a m ié n k é s a m ié n k is m a ­
r a d é v e k ig , ez n e m v itá s . H a m o s t
m i m e g n y e r tü k v o ln a a k o n g re s z - Ez a k é p ü n k B é k e fy T a m á s n é t, a k ö n y v e lé s i ő s z t á Ily k itű n ő v e z e tő jé t
sz u si v e r s e n y t, akkor a z e lc s ü g ­ á b r á z o lja , a k i u t a s ít á s a i t a h a ta lm a s te r e m e g y ik v é g é b ő l a m á s ik b a h a r ­
g e s z te tte v o ln a a z Izzó t, a z Ö rio n t, s o g ja . A S t a n d a r d - g y á r d o lg o zó i s z e r i n t n e m r é g e n f e lta lá lta k e q y e lm é s
m eg a tö b b it m e rt a k k o r m ié n k s z e r k e z e te t, a m ib e a z e m b e r h a b e le s u tto q , a d r ó t m á s ik v é g é n m e g h a ll­
le tt vo lrra m in d e n é s a z ö v é k se m ­ já k . H a n e m h is z i, B é k efy e l v t á r s n ő , n é z z e m e g , o t t v a n a z a s z ta lá n .
m i. S zó v al s z e rin te m a z a p o litik u s ,
h o g y m o s t a z Izzó le g y e n a z első ,
m e r t ez ő t s e r k e n te n i f o q ja él-
ü z e m d ijá n a k e ln y e r é s é r e , b e n n ü n ­
k e t s e r k e n te n i fo g a z , h o g y Izzó t
e n n y ir e s e r k e n ti a z , h o g y e lső le tt
é s így jö n n e k lé tr e a s z é p e r e d m é ­
nyek.
H irte le n f é lb e s z a k íto ttu k a z e lv ­
tá rs a t:
— É s n e m le tt v o ln a m é g is Jó, h a
a S ta n d a r d n y e ri a k o n g resszu si
v e r s e n y t?
K ísé rő n k a r c a e ls z o m o ro d o tt, m a jd
is m é t k id e r ü lt:
— H á t n a g y o n Jó le tt v o ln a , p e
n e m le tt v o ln a p o litik u s .
 I

— Mi az, három a kislány?

— Nem b ácsikám , n ő i b rigád D unapen t e lé n ...
 Rendőrségnek álcázott katonaság Olaszországban
ÚJSÁGÍRÓ: Mennyi katona!
DE GASPERI: Dehogy katonák! Közlekedési ren d őrök ...
Táblabemutató a Febér Házban
■ n e , u u u a v.san v a x i a ta u ia u
sen zuhan?
TITKÁR: A z életszínvonal, elnök úr.
TRUMAN: Az más! Már megijedtem, hogy az is egy p rofittáb la...
M in d e n k i s o r r a k e r ü l
T e r v g a z d á lk o d á s u n k p a r a n c s o ló a n m e g k ö v e te li,
h o g y a k ö z ü fe te k I d e jé b e n t u d a s s á k s z ü k s é g le t ü k e t
a z ip a r r a l.
MAGYAR IPAR: Csak semmi izgalom, elvtársak, aki Idejében feladta a
rendelését, az idejében m eg is kapja az adagját!
WWa
J (ßJUxxfypi ^ pdfjfl1' /'vo-'TiüC ffMrojxrfX', nnj^C
írt y A Í m i n (K r n ty v r t'~ u v n & c p n d p U y
r m jty y tP T íc r fá J ) f é n y t - ) 60
, 0 ^ 0 * 1 fi/cL&trnq.
ä h r Ü / 3 í l A Z rtw rJ c o u
9
A „ F e ls z a b a d u lt fö ld “
b érm u tatója
Mr. Shin weil Anglia hadügy­
minisztere és az angol „munkás­
párt“ tagja. Most mindkét minő­
ségben egy törvényjavaslatot ter­
jesztett az angol alsóház elé,
amelynek lényege az, hogy az an­
gol polgároknak mindent szabad,
kivéve a szájukat kinyitni; mert
ha kinyitják, akkor becsukják.
Nem a szájukat csukják be, ha­
nem az egész polgárt csukják be,
szájastul, orrostul, szem estül, sző-
röstül-bőröstul és szabadságjogos­
tul, ahogy az Shinwell urék Angliá­
jában dukál.
Ha Mr. Shinwell* régen elhunyt
honfitársa, Mr. Shakespeare ma
élne, nem azt írná, hogy „Helyes
a bőgés, oroszlán!“, hanem azt
írná, hogy „Helytelen a bőgés,
brit oroszlán!“ (Ha közben le nem
tartóztatnák.) Mr. Shakespeare,
aki értett az oroszlánokhoz, m eg­
állapítaná, hogy a brit oroszlán
már csak arra használja a farkát,
hogy Truman felé csóválja, szint­
úgy azt is, hogy a brit oroszlán ma
már csak azt bőgi, amit Truman
sú g neki. Amit Shinwell úr bőgött
az alsóházban „a katonai szolgá­
lat hanyag ellátására való bujtoga-
tásról“, azt is Mr. Truman súgta.
Az egészben csak az a vigasz­
taló, hogy fognak m ég Shinwell Reakciós: Én nem örülök a FELSZABADULT
urek súgás nélkül is bőgni, ahol pöLDNEK.
senkise látja őket. Dolgozó paraszt: Én örülök a FELSZABADULT
De már akkor késő lesz. FÖLDNEK.
Londoni au d ien cia
Amit elmondok, — igaz történet. Hajdú Palival
olyan jó versenybarátságban voltam, hogy, mikor
Palinak új gépet adtak, én is otthagytam a régi
munkámat. Otthagytam a begyakorolt 170%-ot és
új munkára álltam át, csakhogy Pali közelében le­
hessek. Ebben nincs semmi különös. Ezt ő is meg­
tette volna a helyemben. Nem bántam meg, hogy
helyet változtattam, bár 120%-nál többet az új
munkán akkor se tudtam elérni, ha a nyelvemet ki­
lógattam és kivert a verejték a nagy igyekezettől.
De nem lettem volna igazi esztergályos, ha nem
fúrdait volna a kíváncsiság, — miért nem sikerül
felmenni legalább 160-ig. Hajdú Pali közben a
200%.ot is elhagyta. Szerencséje volt. Az új szov­
m i a * , **«*»• *v jet gépen gyerekjáték a munka! Persze ezt csak
magamban gondoltam. Igazi esztergályos nem keres
kifogásokat. A valóság az, hogy Hajdú Pali neve
mellett 210—215% büszkélkedett, az én táblámra
pedig örültem, ha 120-at jegyzett fel a termelési
felelős.
Gondolkoztam két hétig, három hétig, — a Pali
is segített, mert rendes fiú, azt be kell vallani, —
és kisütöttük az újítást. Amikor kipróbáltuk, egy
óra alatt 700%-ot termeltem vele. — No? No, Pali?
Hogy jössz te ehhez a vacak kétszázötveneddel? —
— Kérem Attlee úr, a fiam panaszkodik a leve­
De Pali nem búsult, inkább örült és munka után
lében, hogy az amerikai pilóták úgy bánnak az angol
együtt mentünk Zsugorka mérnök úrhoz az újítási
királyi légierő katonáival, mint kocsis a lovával!
szobába. Meg kell mondanom, hogy nemigen állom
— Mylady, azonnal intézkedem, hogy a kocsi­
az ilyen Z6ugorka-féle embereket, akik mindig más
úrnak hízelegnek. Emlékszem, azelőtt kezet se fo­ sok bánjanak jobban a lovaikkal. .
gott velünk, most pedig olyan mézesmázosan foga-
-dott, mintha a lelkiüdvösségét hoztuk volna. Tud­
tam, hogy nem ül már sokáig az újítási irodában.
Túlsók a felesleges kimutatás
Káptalan urat is leváltották, — ő volt a rezsifele­
lős, — és helyette Kökény Marcit tették, aki azelőtt
mellettem dolgozott marógépem Závodszky urat ki­
cserélték Máthé Ferivel, meg azt a boglyoshajú
jampecot is leváltották. Nika Tóni intézi helyette az
anyagbeszerzési ügyeket. De nem is ez a lényeg,
hanem a z ' hogy bementünk Zsugorkához bemutatni
az újítást, miután egyelőre még ő az újítási fele­
lős. Átvette,, de meg se nézte. Eltette a fiókjába és
azt mondta, hogy ne merjem addig használni, amíg
meg nem érkezik a jóváhagyás. Hiába makogtam a
hétszáz százalékról, rám se hallgatott. — „Az ügy­
viteli sorrend!. . . — mondta, és én nem tudtam mit
feleljek neki. Tovább termeltem a százhúszat abban
a reményben, hogy hamarosan megérkezik a jóvá-
hagyás. De az csak nem akart megjönni. Heteit
múltak, — semmi. Hajdú Pali velem együtt dühön­
gött, de nem tehettünk semmit Zsugorka mindig
azt mondta: — „Ügyviteli so rren d i...“ — É6 ne­
künk nem lehetett több szavunk. Egyik reggel, ami­
kor beléptem a kapun, a portás azzal fogadott hogy
Zsugorka mérnök urat leváltották. — Végre! —
gondoltam én. — Most legalább hamar elintézem
az ügyemet! — Futottam az újítási irodába. Benyi­
^ tottam és gyökeret vert a lábam a csodálkozástól,
mert kit láttam az íróasztalnál, az aktacsomagok
mögött? Ügyse találják ki. Senki mást, mint Hajdú
Palit. — Palikám, — borultam a nyakába, — te let-j
tél az újítási felelős?' Intézd el végTe az ügyemet!
— De a Pali nem mosolygott vissza rám, hanem
** ^ széttárta a karjait és kísértetiesen Zsugorkához ha­
sonló hangon ezt mondta: — „Ügyviteli sorrend!...";
í Bizony szaktársak, ilyesmi is előfordul. Ezt az
egész történetet azért mondtam el, hogy aki Hajdú
Paliban magára ismer és nem akar hasonlítani Zsu­ E gy iroda ajtaja minden hónap elseje és ötödiké
gorka úrhoz, — az tanuljon belőle! között, amikor a kimutatások és jelentések készül­
Országh György nek.

MacCloy, Nyugatnémetország amerikai főbiztosa
közölte Adenauerral, hogy a stratégiailag fontos
nyersanyagokat csak a fegyverkezési iparban sza­
bad felhasználni.
A beszélgetést, amelynek keretében MacCloy
az utasítást átadta, én valahogy így képzelem el:
— Hivatni tetszett, sir.
— Igen, Hát hogy áll Nyugatnémetország?
— Nem áll az, sir. Hever. Romokban hever.
— Értem. Szóval nincs fedél az emberek feje
felett.
— Ez a helyzet, sir.
— Akkor sürgősen fegyvereket kell gyártani.
Mert valaki esetleg munkásházakat akar építeni.
Az ellen védekezni kell.
— Magam is így gondolom', sir.
— Hogy állnak az élelmezéssel?
— Már ebédeltem, köszönöm.
— És a munkások?
— Már nem ebédelnek, köszönöm.
— Akkor sürgősen fegyvereket kell gyártani.
Mert valaki esetleg enni akar nekik adni. Az ellen
védekezni kell.
— Magam is így gondolom, sir.
— Nagyon helyes. Leléphet.
— Magam is így gondolom, sir.
Lehet, hogy a beszélgetés nem szószerint így
folyt le; de nagyon másképpen nem folyhatott le.
B ürokratának is leh et saját ügye
— Na adja ide kollégám, magának elintézem
azonnal
— Szó se lehet rólal M ég majd kiderül, hogy
ügyeket egyszerűen is el lehet in té z n i... Csak
tartsa itt egy hónapig.
Belgium is fél a békétől
M e ré n y le te t k ö v e tte k el a b é k e q y ü lé s r e
g y ű lt h a la d ó b e lg a n ő k e lle n .
ELNÖKNÖ: Kinek van m ég hozzászólása
a békejavaslathoz?
TERRORISTÁK: Nekünk!
1
— Szép életet tudunk biztosítani a fiainknak. . . Milliók dolgozóiak értük és azon
vagyunk, hogy milliók haljanak meg helyettük.
FEL A FEJJEL!
U S A -rep ü lő k a v is s z a v o n u ló angol c s a p a to k a t
b o m b á z tá k K o re á b a n .
Petrence állandóan késik. Életében csak egy­
szer nem késett, — ez volt az első és utolsó eset,
— és akkor nemcsak, hogy nem késett, de még ko­
rábban is jött, mintahogy várták: a születésénél. Ha
késik, szívszaggatóan elmeséli, hogy milyen messze
lakik, Alsógödtől lovon jó háromfertály óra, és mit
csináljak kérem, ha nekem nincs lovam? Kijelenti,
hogy fordítva kell nézni a gyári órát, és akkor nem
hét óra múlt öt perccel, hanem félegy múlt öt perc­
cel és ez esetben nyugodtan hazamehet még aludni.
A felelősséget természetesen nem vállalja, mindenki
hibás, (még te is, aki ezt olvasod) csak ő nem hi­
bás, az első és utolsó Petrence. A múltkor hét után
két perccel futott be. Petrence kifejtette, hogy mi
az egy kis percecske? Az kéremszépen, egy kis
sóhaj a végtelen időben. Két perc az két kis sóhaj,
huszonhét szemvillanás. Egy-két perc az igazán
nem számít, az csak úgy jön, és már el is megy, USA-TISZT: Ne káromkodjatok angol bajtársaim! Örüljetek, hogy egy
össze­ mintha nem is jött volna'. Az egész valójában egy kultúrnemzet bombái esnek a fejetekre! *
kis nulla a történelemben és az Abszolút időhöz
viszonyítva és fordítva. Egy kis szívdobogás az Új kö n yvesb o lt T u rke vén
egész, és már el is múlik, el is tűnik, mint a tavalyi
hó. Folytatná még sokáig, de Zsiga bácsi aki nem
ért a mély filozófiához odadörmögi: Késett és
punktum! Írja csak fel a nevét! Petrence oselesen
úgy írja fel a nevét a szégyentáblára, hogy azt
lehessen Peterdinek, Pojanovicsnak, sőt Kissnek és
Zimmermannak is olvasni, (ezek mind ott dolgoz­
nak az üzemben). Munkaidő után kihirdették, hogy
a tizes műhely dolgozói gyülekezzenek egy pár
percre, valami megbeszélésre. Petrence felháboro­
dottan tiltakozott: Tudják kérem, hogy mennyi az
egy perc? Az kérem egy egész történelemi Egy
percben benne van minden, lehet, hogy a minden
az egy perc. Egy-két perc alatt hegyeket lehet el­
mozdítani, és beleszeretni valakibe. Meg kell be­
csülni a perceket, mert a perc az talpköve az Idő­
nek és ha megdől. . . Petrence itt érthetetlen mó­
don dadogni kezdett, majd így folytatta: és ha
megdől, akkor sem történik semmi, csak azt hisz-
szük. Mert izé egy perc, az csak egy álom. Való­
jában nincs is, csak egy feltevés, mert mi emberek
csináltuk az időbeosztást. Ha valaki késik egy-két
percet, tulajdonképpen nem is késik, ha perspektivi­
kusan nézzük a dolgokat. D e. . . hogyismondjam-
c s a k ... meg kell mondani, hogy egy perc alatt
csodákat lehet mívelni, és aki nem becsüli meg a
percet, az nem tud mihez kezdeni egy évszázaddal
sem. Egy perc az igen nagy idő, mondta Petrence
feddően felemelt mutatóujjal, és aztán hazasietett.
Ja, elfelejtettem megmondani, hogy Petrence
vallomása alatt benézett a személyzeti osztály veze­
tője, de csak egy percre, aztán kiment.
Mikes György. Nem választ valami olvasnivalót, Zsíros úr?
Ugyan kérem. Kukoricarejtegetésről riincs sz a k k ö n y v ...
y
 Két javaslat Párisban

(Vizipipa)
Egy váciutcai dohánytó'zsde ki­
rakatában eladó nargile látható.
Magyarul is ráírták a nevét: arab
vizipipa. Ez ugyan nem igaz, mert
a nargile nem arab, hanem török
szerszám, de maga az a tény,
hogy Budapesten vizSpipát lehet
vásárolni, mégis érdekes. A nar­
gile azonban már hónapok óta
kushad a kirakatban és nem kél
el, ami azt bizonyítja, hogy kevés
török mászkál a városban, s vala­
hány török bevetödik a Belvárosba,
az mind nemdohányzó.
Ha a Váci-utca felé járok, min­
dig izgatottan közeledek a nargile
lelőhelye felé. Megvették-e már?
De nem. A nargile sem töröknek,
sem magyarnak nem kell, hiába
kelleti magát vadonatúj gumicsö­
veivel. Ha a trafikos ügyesebb
volna, már régen kiírta volna a
vizipipájára, hogy „utolsó darab,
rendelésből m aradt vissza.“ Mind­ OROtW
járt verekednének érte De így?
Nyugodtan hihetik, hogy van be­
lőle elég. GROM1KO: Javaslom Németország lefegyverzését.
NYUGATI DIPLOMATA: Javaslom, hogy vizsgáljuk meg, fel van­
(Fényképes ember) nak-e fegyverezve.
Tíz éve nem láttam, mellém ül
a trolin, az ablak csukva, kiugrás — mondja g és elővesz egy képet, nám az illetővel százszor a helyes
lehetetlen, beszélgetni kell vele. ö t ábrázolja hathónapos korában. fogalmazást: „Diftéria és himlő
Mondja, hogy megnősült és már hasonfekve meztelenül, elleni kötelező védőoltások.“ Vagy
veszi is elő a felesége fényképét, . . méginkább: „Kötelező védőoltások
mondom helyre kis asszonyka. t J0 kls P la k a t) diftéria és himlő ellem“
Család!? Család? — érdeklődöm. Megyek az utcán s egy falra-
HohóI — szól és már veszi is elő gaszon nagy betűkkel ezt olvasom: (Tetézett csoda)
a két kisfia fényképét, csakugyan Mindenki ismeri azt a gyakori
kedves kölykök, mondom is neki, KŐTELEZŐ D1FTÉRIA csodát, hogy szembejön velünk
hogy csakugyan kedves kölykök. ÉS HIMLŐ ELLENI VEDÖ- valaki, akit összetévesztünk vala­
Azt elhiszem — mondja — égé- OLTÁSOK kivel, s nem sokkal később szembe­
szeh a nagyanyjuk és már veszi jön velünk az, akivel összetévesz­
is elő a nagymama fényképét és Riadtan megyek közelébb, ugyan tettük. Hát ez semmi ahhoz ké­
mutatja. Mondom is neki, ■ ejnye ki merészelte kötelezővé tenni a
csak, valóban, ez aztán nagymama, diftériát, ezt a súlyos betegséget? pest, ami velem megesett.
Hogy ne mutasson több képet, És miért kötelező a diftéria, ha Szembejön velem a Nagymező-
kérdem hol laknak. Kiderül, hogy a himlő ellen védőoltást hirdet utcában kedves barátom, Pécskai.
Mátyásföldön, saját kis házukban ugyanaz a közlemény? Már majdnem átölelem, amikor
és veszi is elő a fényképet, ott a Nem, a diftéria nem kötelező. látom, hogy nem ő, csak hasonlít
ház, előtte áll ömaga biciklivel. De a magyar nyelv ismerete köte- hozzá az illető, ö t perc múlva lá­
Hogy múlik az i d ő __ — tjwn- lező, különösen azok részére, akik tom jönni Pécskait. És most jön
dóm és bólogatok — tíz éve nem a nyilvánosság számára fogal- a tetézett csoda: kiderül, hogy ez
Q -fn c tu ttc (K in ő . »waK. e l i ü t r m ' láttalak. . . Bizony múlik az idő... maznak. Büntetési feladatul leírat- sem ő.
~cJr-L ‘* J s
Megpróbálta megoldan B o tv in n ik ? B ro n ste in ?

— M it c s in á lt a k o n y h a s z e k r é n y é v e l. K o v á c s e lv tá r s ?
— Á ta la k íto tta m , m e r t a z é p íté s z e lh e ly e z te a z a jtó t, a b la k o t, g á z ó r á t,
d e a r r a n e m g o n d o lt, h o g y n e k e m a b ú to r a im a t is el k ell h e ly e z n e m . Képünk a sakkvilágbajnoki döntő startjáról.

L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F elelő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZló
K ia d ja a S z a b a d s á g L a p k ia d ó ­
v á lla la t.
S z e r k e s z tő s é g :
B u d a p e s t, V., A lk o tm á n y - u tc a 3.
Telefon!: 127—750, 1 2 & -0 3 1 .
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t, V ili., B la h a L u z a -té r 3.
T e le fo n : 143—0 1 2 , 1 4 3 - 0 1 7 .
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a
V., H o n v é d -u . 10.
F elelő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly .

Csíki Júlia ' Tóth Pál Tari Rozika (Tápé) Tari Palika (Tápé) Valent Mária
a ‘mátészalkai cigány­ a tápéi csoport legidősebb, (Érsekvadkert)
csoport vehetője 68 éves tagja

T

Már nem vagyok mai gyerek s
most újra pályaválasztáson töröm
a fejem. Mindmáig ligtem-lógtam,
ebbe belekaptam, abba belekaptam,
olyan teddide, teddoda emberré fej­
lődtem. Emlékszem kölyökkoromra,
nem így képzeltem el életem s em­
lékszem, hogy mennyi mindenféle
szerettem volna lenni.
Egyszer hallottam Carusot éne­
kelni, elomoltan vesztem bele a
csodás hangba, mire majdnem úgy
hátulgombotósan elhatároztam: vi­
lághírű énekes leszek.
. Aztán a nővérem vőlegénye vas­
utas volt. Tetszett a legény 'na­
gyon, szép ruhában járt, csillag
volt a gallérján, hegyeseket köpött,
mozdonyról és tolatásról beszélt,
mire döntöttem: vasutas leszek,
elsősorban mozdonyvezető, de amel­
lett természetesen állomásfőnök,
pályamester, bakter, fékező s min­
den, ami a vonattal kapcsolatos.
Ez is elmúlt. Akartam még híres
futballista lenni, bokszoló és díj­
birkózó, miniszterelnök és tetőfedő,
azonban az élet mindig beleköpött
valamit a levesbe, sem ez, sem az
nem lettem.
Emlékek? Butaság néha emlé­
kezni, de most hirtelen eszembejut,
hogy kőműves is akartam tenni.
Házunk mellett egy öreg papa kis
sufnit csinált téglából, én csak néz­
tem, amint lassan, komótosan ra­
kosgatta a téglákat s mintha csak
pihenés lenne, óvatosan kenegette
a maltert, időnként szóra mélta­
tott, nagy bajsza furcsán mozgott
Na, mester, kár, bogy maga nem olvasztár, különben megtanította volna Amoszov
elvtárs a gyors és friss csapolásra,
Megmozdultak a spanyol dolgozók
R eng a föld Barcelonában.
s mondta: — Te gyerek, add mán
ide azt a fándlit.
Nem lettem kőműves se, de vala­
hogy valami furcsa melegség árad
el bennem, ahogy a szortyogó pipás
öregre gondolok, az öreg szakira,
aki olyan kedvesen, olyan szeretet­ (S á n d o r K á r o ly rajzai)
tel tudta mondani, hogy: — Add
ide mán azt a fándlit.
Fándli? Malter? Tégla? Házak
épülnek belőle, meg gyárak. Dekát
miért ne lehetnék kőműves? De
vájjon szívesen lennék? Nem csak
úgy kapásból-e, csak éppen azért,
mert kell valamit csinálni. Töpren­
gek, töprengek, hiszen lehetnék va­
sas, bányász vagy más is, de hiába,
valahogy az öreget, a téglát nem
tudom feledni, egy félig épülő ház
előtt megállók s nézem, az anyját
neki, bizony nem volna rossz ilye­
neket építeni.
Döntöttem. Vége a töprengésnek,
nem leszek már híres futballista,
nem leszek világhírű énekes, nem
fogadom mint repülő a pápuák hó­
dolatát és vasutas sem leszek. Kő­
műves. Ügy van, kőműves leszek.
Eszembejut Pentele, Inota, háza­
kat fogok építeni, gyárakat, magam­
ban mosolygok, jóérzésű ez a mo­
soly, új pályám jár az eszemben,
és a régi öreg malteros. Nem tu­
dom él-e, hal-e, de szinte hallom,
ahogy mondja:
— Jól választottál gyerek, — Makszim Tank, Sztálin-díjas
Gatina Barinova hegedűművész- bjelorusz költő, a Bjelorusz Szo­ Veronika Petrovszkaja, zongora-
majd szippant egyet pipájából s íívésznö, a Moszkvai Filharmónia
utánateszi — add mán ide azt a nő, a Moszkvai Filharmónia cialista Szovjet Köztársaság Leg­
malteros kanalat. . . Sztálin-díjas szólistája. felső Tanácsának tagja.
N agy S. József
M IC S O D A KÜLÖNBSÉQ!
SlKwS&
— Látod, régen az urak földjét műveltük és mi műveletlenek marad­
tunk. Most szabad földet művelünk, és a Szabad Föld is művel minket.
P á risi h áztető k felett
A k u lá k g y e r e k h u a vétja
7 T A 'aotí
— Édesapám, ennyi tojást kaptam a locsolásért.
Hová dugjam el?
A k ed v e n c
Tito: E zt a kitü n tetést szeretem a legjobban,
m e rt ez t tőlem kaptam . 'AS: H át ezeket jó l kiköltöttem
 LE A B Ü R O K R Á C I Á V A L !
F. év február 26-án Krause Éva II. b. o. tanulónak a tinta­
ceruza vége hegyezés közben belepattant a szem ébe. A szem e
fájt, könnyezett, a tintaceruza leve m egfestette, tehát 9 órakor
átment egy osztálytársával a Mentőkhöz, hogy kivegyék sze­
méből a ceruzadarabot. (Krause Éva lakik: XI., Etele-út 114,
a kísérője Hargita Erzsébet, lakik: II., Lajos-u. 33.)
A mentőknél nem nyújtottak neki első segélyt, hanem
továbbküldték az OTI-ba, annak is a volt MAV-kórházába,
oda tartozik a növendék. Ott először a portás nem akarta
m egengedni, hogy bemenjenek. Mikor bejutottak s felmentek
a harmadik emeletre, ott a z o r v o s n e m a d o t t g y o r s ­
s e g é l y t , hanem leküldte a gyerekeket a földszinti K ablak­
hoz, hogy álljanak sorba egyszeri kezelésre jogosító lapért,
mert enélkül nem veheti ki a szeméből a ceruzát. M á s f é l
ó r á t á l l t a k s o r b a n , mire sorra kerültek. A tisztviselő
azonban nem adta ki a jogosítványt, hanem telefonon próbált
erre engedélyt kérni, mondván, hogy a gyereknek nincs ott
a tagkönyve. Tovább küldte őket a magasföldszint 4-be, ott
nem találtak senkit, innen a 21. szobába, az zárva volt. Innen
az igazgató-főorvoshoz mentek, az azzal küldte őket visz-
sza a 21. szoba elé, hogy várjanak 11 óráig, akkor ott majd
kiadják a belépést. Erre a kislány fájdalmában elvesztette
a türelmét, kiabálni kezdett, hogy közben m eg is vakulhat,
mire a főorvos letelefonált a földszintre, hogy kiadhatják a
belépési engedélyt. Fél 12 órakor végre ennek alapján kikapar­
ták a szeméből a ceruzavéget.
K o r n i s D e z s ő n é,
a II. b. o. vezetője.
ORVOSI ,
RENDELŐ (í
C s e k é ly s é g e k ülnek és úgy várnak, amíg rájuk
kerül a sor.
Az Országos Munkabér Bizott­ A bürokrácia és esetleg nem Römd 30 perc után a magas so­
ság ellenőrzési osztálya az Epület- csak a bürokrácia elleni harc je­ vány szaktárs már szólított is —
lakatosipari Egyesülésnél - (VI. gyében küldöm be alábbi sorai­ és szememre hányta, hogy nem
Rózsa F.-u. 99/b) a munkavál­ mat. (Minden állításom ellenőriz­ mondtam be, mennyi lesz a ka­
lalók besorolására vonatkozóan hető a helyszínen a József Attila- mat.
ellenőrzést tartott. A vizsgálat so­ utca 2—4 szám alatt.) Megmondtam neki, hogy ma­
rán kiderült, hogy az Egyesülés­ Olvassuk az újságokat, haligai gam sem tudom, de bejelentésem
nél 26 munkavállaló közül 2 (ket­ juk a rádiót, látjuk az utcá alapján. — hogy nem kötöttem le
tő) igazgató. 2 (kettő) osztályve­ a falragaszokat; „TakarékoskodjI időre —* neki kell ezt tudnia.
zető. 2 (kettő) osztályvezető he­ „Tedd a takarékpénztárba meg Gyorsan beírta, hogy 3% és el­
lyettes, 2 (kettő) főelőadó és takarított pénzedet!“ „Vegyél te tűnt a háttérben a pultok és szek­
mindössze csak 3 (három) előadó karékbélyget!“ rények között.
van. További rövid 18 percnyi vára­
Feleségemmel megbeszéltük, hog
az eddig otthon tartogatott 50 kozás után egy másik pulttól szó­
forintnyi „vastartalékot“ mi is bt lították számomat. Ideadták a ki­
Egy nyomtatott lapon ez áll: állított könyvet és elvették a pénzt.
tesszük a takarékba.
Csendesen megkérdeztem, hogy
Ez é v b e n m e s s z e tú llé p tü k a z író- Munkahelyem közelsége az Oi miért tart ez a betét 48 percig.
Iró s z e r, p a p í r é s n y o m ta tv á n y s z ü k ­ szágos Takarékpénztárt mutatt „Azt kérem én sem tudom" —
s é g le tü n k r e k iu ta lt h ite lk e r e te t, so k
e s e tb e n b e b iz o n y o s o d o tt, h o g y a z Ig é­ legalkalmasabb betéthelyül. 1i hangzott a válasz. „En ebben a
n y e lt ír ó s z e r , p a p ír , s n y o m ta tv á n y azonban meglepetéssel kellett te
te le Is e lé g le tt v o l n ^ h a k e llő kö­ pasztalnom, hogy egyáltalán net másodpercben kaptam kézhez a
r ü lte k in té s s e l és ta k a r é k o i s á g g a l örülnek a betétnek és persze a be könyvet és azonnal szólítottam is
h a s z n á ltu k v o ln a fe l. E z é rt a Jövő­ önt'.
b e n e z e n a té r e n f o k o z o tt fig y e le m tevőnek sem.
f o r d f ta n a d ó a le g n a g y o b b m é r v ű ta ­ Könyvem vadonat új. Azt sem
k a r é k o s s á g r a , m i é r t Is m in d e n n e m ű
A „számfejtésnél“ bemondtan kell gondolni, hogy tál sok beírás
ig é n y lé s k iz á r ó la g a z o s z tá ly v e z e tő hogy új betevő vagyok és 500 fc vagy „számfejtés" lenne benne.
a lá ír á s á v a l e s z k ö z ö lh e tő . A z o sz tály - rintot akarok betenni, de ági Csak az összeg van beírva szám­
v e z e tő s z e m é ly e s e n é s a n y a g ila g Is hogy szükség esetén bármikor l
fe le lő s m in d e n n e m ű fe lv é te le z é s é rt, mal és betűvel, a betét kelte és az
1950. d e c e m b e r h ó 2 7-én. is vehessem. — A z a magot én nevem. Na meg végül egy szép
szemüveges, sopány „szaktárs' hatszögletű hivatalos bélyegző és
SER ES JÓZSEF
ig a z g a tó . aiknek „ügyem“ a kezébe kerül — három • aláírás.
mindjárt „kezelni“ kezdte, de aí ügy gondolom, hogy lehetne
-4 vállalatnál összesen négy mondta, hogy csak „jó 15 per egyet-mást változtatni ezen a
osztályvezető van. Azoknak sze­ múlva“ lesz kész. Addig várja rendszeren. Nem hiszem, hogy 48
dették ki ezt a szöveget és nyom­ türelemmel. — Különös hely e; perc várakozás okvetlenül szüksé­
tatták ki négyszer-akkora papírra, előzékeny a kiszolgálás, hogy ges egy takarékkönyv kiállításá­
mint rmire ráfér. „felek“ el ne fáradjanak, sorban hoz. — Esetleg meg lehetne taka­
rítani, mondjuk 40 percet és a
sorbanülésre igénybevett Székéket
és pddokat.
Igaz viszont, hogy ennek követ­
keztében azután emelkedne a ,,fél­
forgalom" és a betétek száma.
Budapest. 1951. március 8.
Üdvözlettel
S. Gy.

1949. október 12-én újítási ja­

vaslatot adtunk be a MAV-hoz
„kézi és gépi lángvágásoknál ha­
zai methángáz alkalmazása kar-
bid helyett“ tárgyban. Elgondolá­
sunk az volt, hogyha^ sikerül be­
bizonyítani, hogy a lispei olaj­
mezőkön naponta többszázezer
köbméternyi levegőbemenő methán­
gáz — karbid helyett — vastag
borítom, lemezek vágásához felhasználható,
a szeme. népgazdaságunknak jelentős érté­
keket takaríthatunk meg. A MÁV
7/D. II. ügyosztályában 1949. ok­
tóber 18-án a Gy. 238.732/1949
számú ügyiratba „fektetik“ bele
az ügyet és utasítást ad ki az
ügyosztály az Északi Járműjavító
Ü. V-nek, hogy a szükséges me-
thángázt szerezzék be és az újí­
tóknak a kísérlethez a támogatást
adják meg. Ez a gyors intézkedés
HeNOEÍ — Most még a legfinnyásabb újítói igénye­
mondja a*t ket is kielégítheti, hát még a min­
j hogy „ d “ -. den, bürokráciától megedzett MÁV
újítókat. De hiába minden ügyirat­
beli intézkedés, ha az ügyintézés
betétet használja» US5' kátyúba kerül.
livk lú d ta ly ^ jlj A kátyú egy kis félreértéssel
kezdődött, mert a gázmegrendelés
szövegébe a, mettoán szó helyett
,.Maort“ csúszott be. Egyébként
nincs ebben semmi furcsa, hiszen
a két szó annyira nem hasonlít
egyméshofe, hogy könnyen össze­
^ k é s to u . téveszthető- Valahol Budapesten
megvettek 2 és ,/ 2 hónap után egy
kupa „Maort“ háztartási gázt,
amit bárki, bármikor megvásárol­
hat. Ezzel a gázzal is lehet vas­
lemezt vágni, de mi olyan konok
emberek vagyunk, hogy éppen
arra a sokszázezer köbméter gázra
„spórolunk“, ami Lispán veszen­
dőbe megy. Az Északi Járműjavító
U. V-hez a szükséges methán-gáz
•Kéremszépen, a L arisuj^ lg röpke hat hónap után mégis csak
megérkezett. A próbát lefolytattuk,
18 mm-es vaslemezt vágtunk vele,
a vágás sebessége és minősége a
karbid gáz vágással azonos volt.
Most már csak azt vártuk, hogy
az illetékesek a szabadba fúvó ér­
tékes gáz felhasználására az in­
tézkedéseket megteszik annál is
inkább, mert a karbidgyártás és
felhasználás terén szűk a kereszt-
metszet iparunkban. A javaslat
benyújtása után közel másfél év
telt el és ha az eltelt 17 hónap
alatt iparunkban napi 30 méter-
körtér®®!*® mázsa karbid megtakarítással
la eléneMiS számolunk, 15.000 métermázsa
karbldot, tehát többmillió forintot
takaríthattunk volna meg.
Téni Ferenc és Gáti István
újítók

t

Lopni megyek
Ott van az asztalon és nem. is
jön senki. Csak oda kell menni,
Rohanni, nem szabad, az gyanús.
Csak szép nyugodtan sétálva. Vala­
mit dúdolni is kellene. De mit? Ta­
lán .. Felmászott a nyúl a fára...
Ah, ez feltűnő. Valami mást. Mond­
juk azt: Nem loptam és életemben...
felmarkolrji és elrohanni vele. Nem.
Hogy is van a második sora? . . .
Na, nem jut eszembe. Nem baj,
úgy is csak dúdolom. Most szépen
dúdolni és elindulni... Taraaatata-
taam . . . így, most kinyújtani a ke-
' z e t. .. Tpraaatatataaam . . . Vissza!
Valaki jön!. . . Na, mit bámulsz?!
Miért nem alszol inkább ilyenkor,
kora reggel 11 órakor?... Ügy,
úgy. menj csak szépen a dolgodra...
r
|
Végre! Na, most nem jön senki.
Elindulnilassan, óvatosan.. Ta-
. . raaatatataaam.. Vigyázz, nyílik
' az a jtó i... Tarrattatararattaratam,
Ez m arad t a nagy külügyérböl
Bevinből pecsétőr lett.
tarratatattarraram. . . De molyán
nézel öregem! Nem láttál még ilyet? Ha Amerikában békevédelmi törvényt hoznának...
Hát dúdolok. Na és aztán! Már
jókedve sem lehet az embernek?!
Nahát!. . . Phu, csakhogy elment.
Micsoda forgalom van! Alig állok
itt egy fél órája és ez már a máso­
dik ember, akivel találkozom. Nem
lehet itt még nyugodtan lopni sem!
Na, de gyerünk, mert így nem le­
szek kész soha. . . Várjunk! Előbb
letörülöm a verítéket. . , így. Na,
most! Taraaatalataaam, hogy sza­
kadna rád az ég! Csak nézz azzal
a kancsal szemeiddel! A zt hiszed
nem tudom, hogy diósgyőri vagy?!
Csak az ember után tudsz lesel­
kedni, de az ózdiak mögött lema­
radtál a versenyben!. . . Ügy, úgy
jobb is lesz, ha eltűnsz. . . Nahát,
még ilyen forgalmat!.. De most;
most azután nincs mese. Meglátni
és ellopni egy pillanat műve lesz.
Mit is kell dúdolnom? Már megint
S í*
elfelejtettem. Nem baj, arra a dal­
lamra úgy sem lehetett rendesen
lopni.. És be kell hányni a sze­
met is, akkor nem lát senki. így.
Most pedig in-dulj! Tarampapa-
Egy V irágért-b oltb an
pam . .. Jajj! Mi ez?! Valaki. ..
valaki a lábamra lépett!!-... Sem­
mi baj. En voltam . . . Csak tovább!
Semmi reszketős! Nyugalom!) Me­
legvér! Csigavér! Bigavér! Telivéri
Most! Megvan! Fútás! Kulcsot két­
szer ráfordítani! Be a szekrény bel...
Kész!
Most itt állok Mátrafüreden a
SzOT III. üdülő fszt. 2. szobájának
szekrényében, (részben mint be­
utalt, részben mint menekült) ke­
zemben szorongatom a lopott Sza­
bad Népet és várom, hogy lesújt­
son rám az igazságszolgáltatás.
Megígérem, hogy 'az első kihallga­
táson 'vallani fogok. Beismerem bű­
nömet, hogy toptam, de követelni
fogom azoknak a megbüntetését is,
akik miatt Mátrafüredre, ahol több­
száz beutalt üdül, naponta csak 8,
azaz nyolc Szabad Nép érkezik,
ami eleve kizárttá teszi, hogy min­
den becsületes vásárlónak és min­
den becsületes tolvajnak jusson be-
Kékvölgyi Vilmos

Ml Ludas Matyi ö n k ritik át gyakorol

V
Lapunk március 8-iki számában Szűr Szabó József rajzolóművészünk
ezzel a képpel emlékezett meg Makár Jánosnéról, a Magyar Pamutipar
tizenhat gépen dolgozó szövőnőjéről.

Kérek e g y n a g y o n s z é p c s o K r o t !
— Születésnapja van anyukának?
♦ — Nem, Kossuth-díjat kapott apukám!

t m x m
Münchenből jelentik, hogy a
pápa áldását küldte egy bizonyos
— Rajzolóművész elvtárs, ezen Pohlnak, aki nem azonos azzal a
Szent-Pohllal, aki leveleket írt, de
a képen tizennyolc hiba van. Amit
az elvtárs szövőgépnek vélt, az azonos azzal az Oswald Pohllal,- aki
fonógép, ami igen nagy különb­ az SS gazdasági főnökeként sze­
ség. Legközelebb tessék jobban
ügyelni! mélyesen irányította a koncentrá­
ciós táborokban a kivégzéseket, él­
veboncolásokat és egyéb kegyes
Könyv jelent meg cselekedeteket. Pohl most a lands-
„Hogyan fürösszük a csecsemőt" címmel bergi börtönben ül megdicsőülten, a
pápa áldásával a fején és ha még
egyelőre nincs is szentté avatva,
de mindenesetre' „boldog“, mert
a karrierje biztosítva van: a pápa
jól megnézi, hogy kinek oszt ál­
dást. őszentsége pedig az áldás el­
küldése után bezárkózott szobá­
jába és ott ájtatosan tanulmá­
nyozta Máté evangyéliomának 6.
rész, 24-ik versét, hol is írva va­
gyon: „Senki sem szolgálhat két
úrnak. Nem szolgálhattok Istennek
és a Mammonnak“, (ki ma Tru-
mannak is neveztetik).
m
Tito Jugoszláviájában a képtár­
latokon főleg csendéleteket állíta­
nak ki. Az egyik kiállításon külö­
nösen nagy sikere volt egy kép­
nek, amely egy negyedkiló kenye­
ret és tizenöt deka májashurkát
ábrázolt. A modell címe iránt ér­
deklődő tömeget rendőrök oszlatták
szét.
A londoni amerikai nagykövet
megküldte az angol lelkészeknek
az amerikai külügyminisztérium hi­
vatalos körlevelét,. hogy használják
fel prédikácóikban. Amikor
egyik templomban a lelkész az
amerikai fegyverrészvények le g ­
újabb árfolyamát olvasta fel, több
hívő lélek hangos zokogásba tört
ki, lelke megtisztult és elhatározta,
hogy új, becsületes életet kezd.
második háború idején meséltek, s
ez így szólt: _
Angol hadihajó úszik az angol
vizeken. A hajón angol és ameri­
kai tengerészek együttesen teljesíte
nek szolgálatot. Egy amerikai és
egy angol matróz között szóváltás
támad, majd az angol bedobja az
amerikait a tengerbe. Amikor az
angol matrózt ezért fe’elősségre
vonják, felháborodottan magya­
rá zza : -E z az ember azt mondta,
hogy Churchill egy gazember. Erre
még nem szóltam egy szót sem.
Aztán azt n idta, hogy az angol
király idióta. Aég ezt is szó nélkül
eltűrtem. De amikor ez az ember
beleköpött a mi tengerünkbe, azt
már nem tűrhettem el.
az
Hol vagyunk már ettől! Amerika
most óriásit köpött az angol ten­
gerbe és ennek mindössze az a kö­
vetkezménye, hogy Attlee és Chur­
chill egy villámtréfát játszanak le
az angol alsóházban, aminek még-
csak poénje sincs.

Az agresszív Atlanti Tömb orszá­ A „This Week Magazin“ c. ame­

A New York Times c. amerikai
lap így bíztatja a koreai katonákat:
„Azonnal lőjjetek, ha közeletekben
m ozgás támad. Nem róhatja fel
senki később, ha kiderül, hogy csak
egy asszony vagy gyermek volta
mellettetek elsurranó s z e m é l y . . “
Lapzártáig m ég nem érkezett hír
arról, hogy a pápa áld ásit küldte
A legifijabbtk m ég nem olvasták a könyvet. volna a cikk írójának.
gai haditengerészetének parancs­
nokává Fechteler tengernagyot ne­
vezték ki Churchill ezért felelős­
ségre vonta Attleet az alsóházban,
hogy mégis történjen valami.
Attlee válaszában kijelentette, hogy
majd gondolkozni fog. Ennek
jelei azonban mindeddig nem mu­
tatkoznak. Viszont nekünk eszünkbe
jut erről egy anekdota, amelyet a
rikai lap pályázatot hirdetett a „ka­
pitalizmus" szónak más szóval való
helyettesítésére, mert — úgymond
—- ennek a szónak „rossz mellékzön-
géje" van. Mi a „kapitalizmus-né"
megjelölést ajánljuk, ügy emlék­
szünk, hogy a csődbemeht üzletet
mindig az asszony nevére szokás
átíratni.
Gádor Béla
 lo rfa é stfa fa i AFÉMRÚá Szfít&ÁMGÉPGtáKBAlV
Eloszlatjuk a tévedést, nem kilenc Lakatos elvtárs van a gyárhan, hanem az
egyetlenegy Lakatos elvtárs teljesítette 900 százalékra normáját, ,s ezzel kilenc Lakatos
vagy Tóth, Sziabó, Molnár, Kovács, stb. esztergályos munkáját Teljesh-tte.
Nincsenek véletlenek
Véletlenek ugyan vannak, de csak
a-mesékben és a rossz operettekben.
Már a jó operettben sincs véletlen,
hát még akkor a valódi életben
hogyan lehetne a véletlenről be­
szélni.
Az sem véletlen, hogy a gyár re­
mekül szerepelt a kongresszusi ver­
senyben, gyó'ztes lett és a tavaly
még elég hátul kullogó üzemet
ma a legjobbakkal emlegetik együtt.
Olyan jól és tervszerűen gyártották
itt a sok szép esztergapadot, hogy
öröm volt itt esztergapadnak lenni.
Takaros,'csinos jószág egy ilyen
szerkezet, van benne minden, ami
KÖZÉRT-idill
(Munkaidő alatt szaladgálnak le egyesek
a ««ár! Közértbe.')
Szaki: Parizer szaktárs, öt perc múlva jövök
ám!
Parizer: Na csak ne gyere öt perc múlva! Ha
öt perccel előbb jössz, akkor rendelkezésedre áll­
tam volna.
K is Ja n c si jó l a g itá lt
(A mintaasztalos-műhelyben
mindenKi előfizet a Szabad
• Jancsi: Jól van bácsi, látom
már tudja, mért kell előfizetnie a
Szabad N ép re...
K ilőne L a k ato s
kell, hogy esztergapad legyen be-
ilőle. Magát az eszterga alapját
ágynak becézi a benti szaknyelv s
ezen az ágyon fekszik tervszerű
nyugalomban a rengeteg műszer,
Norton-szekrény, felső nagyszek-
irény, főorsó, tokmány és még a
(többi sokezemyi alkatrész. Ha kész
az esztergapad, gyönyörűen lecsl-
íszolják, szépen befestik, mint a
tavaszi szél a kislányok arcát, utána
már mehet is dolgozni a gép.
A gyár útja a tavaly lemaradozó
üzemtől a kongresszusi zászló nye­
réséig hosszú volt s a nagy ered­
mények mellett hibák is mutatkoz­
tak. A Párt, a tömegszervezetek, a
dolgozók és a vezetők azonban min-
E s z te r g a p a d , e s z te r g a p a d
Szerszámok eszíergálására szolgáló eszter­
gapadokat készít a gyár. Hogy az első eszterga-
padot min csinálták, hol csinálták, hogy csinál­
ták, azt pontosan nem tudjuk, hogy ezres sebes­
séggel nem működött, azt tudjuk s mert képze­
lődni is tudunk, ezért bemutatjuk az első esz­
tergályost, az ő aránylag primitiv gépével.
Rossz forgácsok...
FÖLE, A REVOLVERES.
A z é r t r e v o lv e r e s a F ü le, m e r t
r e v o lv e r - e s z te r g a p a d o n d o lg o z ik . 0
a z ú j M S Z T -titk ár, a z a la k u lá s ó ta
k ö r ü lb e lü l a n e m tu d o m h á n y a d ik .
Elég' b a j ez a z M SZT-nek, d e re m é l-
h e tő le q F ü le e l v t á r s le g a lá b b a d d ig
lesz t i t k á r , m in t a m e d d ig a z ö s s z e s
tö b b i t i t k á r t i t k á r s á g a t a r t o tt .
A M INTAGÉPGYAR.
A M in ta g é p g y á r a z RH 4 0 0 -a s
e s z te r g a p a d m e g te r v e z é s é n é l m a jd ­
n em 4 0 0 r a jz o lá s i h ib á t c s in á lt, a
g y á r n a k á ta d o t t k iv ite le z é s re s z á n t
g é p e n . Ez g y ö n y ö r ű m in ta v o lt a
s e le jtk iá llltá s s z á m á r a , to v á b b á s z é p
m in ta v o lt a r r a n é z v e is, h o g y ho ­
g y a n n e m s z a b a d a M in ta g é p g y á r ­
n a k m i n ta g é p e t k id o lg o z n i.
JÓ DOLOG A KÉSÉS?
Mi r o s s z d o lo g n a k t a r t j u k , d e a
k e r e s k e d e lm i o s z tá ly tis z tv is e lő i jó ­
n a k , m e r t k é s n e k . D e m iu tá n a g y á r
ö s s z e s tö b b i d o lg o z ó i á lta lá b a n n em
k é s n e k s ro s s z d o lo g n a k t a r t j á k a k é ­
s é s t, a r r a k é r j ü k a k e r e s k e d e lm ie k e t,
n e le g y e n e k Ily en in d iv id u a lis tá k s
t a r t s á k ő k is r o s s z d o lo g n a k a k é ­
s é s t.
I--------- Le a bürokráciával1---------
A gyár egyik raktárában többmillió értékű anyag hever, amit itt
helyben nem tudnak felhasználni. Van ott minden, ami más üzem szá­
mára értékes, anyacsavar, csavar anya nélkül, cső és huzal, összekötő­
szerelés, de egyelőire, bár fogason nem függ az anyag, a rozsda mégis
vígan marja.
Az illetékes minisztériumnak jelentették a dolgot vagy két éve, egy
bizonyos részét el is szállította, de további kétmillió forint értékű anyag
szépen hever, heverész, rozsdásodik s rá sem fütyül senki, hiszen két­
millió forint nem pénz, az anyag nem anyag, de a bürokrácia, ami miatt
az anyag könnyen rozsdává válhat, mindenképpen bürokrácia.
A pénz a földön, vagyis a raktárban hever, ezer, tízezer, százezer,
milliós érték csavarban, csőben, huzalban, a rozsda röhögve rágcsál. Baj
í semmi sincsen, a bürokrácia diadalt ül s valahol, tán nem is olyan me-sz-
i sze -az üzemben arról beszélnek, hogy horjnan a csudából szerezzenek
j olyan csavart, huzalt, és csövet, ami a Fémaru- és Szerszámgépgyár rak-
I tárában hever.
M i h i á n y z i k e z e n a k é p e it ?
jdent megtettek, hogy az eszterga­
tadok szaporodjanak és a hibák tűn­
jenek. Volt idő, mikor fordítva volt.
De' n.a már elmondhatjuk, jó mun­
kát végzett a gyár, jó munkát vé­
gez a gyár, s ahogy Bozsik párt­
titkár elvtárs mondja, — „nem
állunk meg félúton, mert az élüzem-
zászlót is meg akarjuk nyerni1’.
A kívánság szép, a> gyár munkája
bíztató, az egyre több és jobb esz­
tergapad mutatja, hogy az élüzem-
zászlót megnyerhetik s ahogy vé­
letlenek nincsenek, úgy lehetetlen
sincs, egész biztos, a gyár homlok­
zatán hamarosan ott fénylik majd
&z élüzemjelvény, a büszke ötágú
csillag.
Ez a kép a gyár élmunkás szobáját ábrázolja. A gyárban rengeteg
sztahanovista és élmunkás van s azt hinné az ember, hogy a munka
úttörői, hősei szívesen látogatják az élmunkás-szobát, hogy megbeszél­
jék a gyár és a sajátmaguk közös dolgait. Sajnos, ez nem így van. a
képen látható szobábó1 is hiányzik az élmunkás. S ha még csak a képen
hiányozna! De még sajnosabb az, hogy rendszerint a szobából is hiány­
zanak . . .
U B.-titkár és hindu bálvány A varrógéptől
az esztergapadig
Fej fej mellett
D r e x le r O B -titk á r e l v t á r s a t , b á r
In d iá h o z k ü lö n b e n n in c s se m m i Siska Sarolta valamikor a tű és
k ö z e , m é g is b á lv á n y k é n t á b r á z o lju k , a cérna mestere volt. Ettől a köny-
m e r t h a a n n y i k e z e v o ln a , m in t a nyünek látszó nehéz munkától hó­
v a llá s o s s z e m é ly is é g n e k , a k k o r se m dította el az esztergapad nehéznek
látszó, de nem is olyan nehéz
tu d n á a z t a so k m u n k á t m e g m a r­
k o ln i, a m it ő k é t á r v a k e z é v e l á lla n ­ munkára.
d ó a n m e q a k a r fo g n i. K ü lö n b en n y u ­ Siska elvtársnő férfiakat meg­
g o d ta n k e z e t f o g h a tn a K e s z le r k u l­ szégyenítő módon dolgozik, férfi­
t ú r v e z e tő e lv tá r s s a l, a k i a s z in té n munkát végez, 150 százalékot tel­
„ m in d e n t e g y e d ü l“ v o n a l h ív e . K ü lö n ­ jesít, néha még többet és saját
munkájával példázza, hogy a nők
b e n ú g y ő , m i n t K eszler e l v t á r s n y u ­
g o d ta n á tté r h e tn é n e k a „ m in d e n t minden munkaterületen, így az
m e g s z e r v e z n i“ v o n a l á lta lá b a n ^ elfo- esztergapad mellett is megállják
a helyüket.
Kis é s K u c s e ra e l v t á r s a k a z ö n tö d e
le g jo b b d o lg o z ó i. A v e r s e n y b e n a
le g b ő s z e b b v e t é l y t á r s a k , a z é le tb e n
a le g jo b b b a r á to k , a m i le g jo b b
k iv á n s á g u n k p e d ig a z , h o g y ú g y a z
ö n tö d é b e n , m in t a z ü z e m b e n m in é l
tö b b d o lg o z ó k ö v e s s e Kis é s K u c s e ra
e l v t á r s a k p é ld á já t.
 “T r ^ K í 1
VII. évfo lya m , 13. szám

S o r s o l j á k a T e r v k ö lc s ö n n y e r e m é n y e it
M in d en k in ek a fő n y erem én y já r a fejéb en .
 Gyilasz beszámol londoni útjáról
V ezérem ! A nglia m ég nem eg észen tart ott, ahol m i, de a legjobb úton halad
J o b b , m in t a k a r te ll
nem hanyag takarékosság
a JSL
— Szaktárs, úgy látom, hogy
takarékoskodni, de a téglával nem.
Francia tőkés: öröm m el írjuk alá a Schuman-
tervet, mely új fejezetet nyit a kizsákmányolás
történetében.
— Uraim, mindent el
konferenciát ide hozzuk.
HSv í Ri
— Elvtársaim! A mulasztás, amit elkövettem,
olyan súlyos, hogy csak a legőszintébb önkritiká­
val, a legtisztább megbánással tehetem j ó v á ...
K ia k a b a r é Ha a közmondás
valóra válna,
NÁCI HANSI T a lá ld k i, m i v a n a
k ezem ben!
FA SISZTA H A R R Y : T a n k ?
H A N SI: T e k u k u c s k á ls z !
H A R R Y : D e h o g y k u k u c s k á l o k ! Én
te t t e m b e le !
H A N S I: H á t a k k o r m é r t v á g s z o ly a n
a r c o t , m i n t h a n e m t e t e t t e d v o ln a
b e le ?
H A R R Y : M e rt h a K ö z v é le m é n y b á c s i
m e q t u d j a , a k k o r m e g s z i d . . . T e,
n e m f o r r a l s z v a la m i r o s s z a t a v v a l
a z á g y ú v a l?
H A N S I: D e h o g y n e m !. H á b o r ú t f o r ­
ra lo k . ,
hogy hallgatni arany, — sok szak­
H A R R Y : A k k o r jól v a n . M it g r i m a ­
társunk így menne haza a termelési
s z o ls z , te c s a c s i?
értekezletről — —-
H A N SI: S e m m i, c s a k p r ó b á l o k o ly a n
a r c o t v á g n i, m in t ak i n i n c s f e l­
Füstszűrővel látják el
feg y v erk ezv e. a pesti gyárkém ényeket
HARRY: Jó l van, csak c s in á ld !
A d d ig é n h o z o k m é g ta n k o t!
H A N SI: Jó ! A z tá n m a jd já ts z u n k
m e g i n t a tű z z e l!
H A RRY ( c s á m c s o g ) : F in o m lesz! A z t
m o n d j á k a f e l n ő t te k , hogy az a
g y e r e k , a k i a tű z z e l J á ts z ik , az
b e s z o k o t t . . . (V ihog.)
HANSI ( e lb ő g i m a g á t) .
H A R R Y : M it b ő g s z , t e h ü ly e ?
H A N SI: E s z e m b e j u t o t t a z A d o lf k a
b á ty á m . . .
Anyagtakarékosság, Még jjó, hogy kinyom tam
a hokkedlit!
M ár hallottam róla, gyanakod­
tam is, éppen ezért vettem két súly­
zót, 14-re futottam az MHK-ban a
száz métert, reggel tízszer kinyom­
tam a konyhahokedlit és guggoló
állásban futottam körül a szobát.
— Megbolondultál? — kérdezte
a feleségem kétségbeesve.
— Nem — feleltem és törzshajlí-
tást csináltam az asztalon. — Es­
tére erős izmokat kell szereznem!
— Estére??
— Igen! Este a Vörös Csillag
moziba megyünk!
ü g y nézett rám, hogy j'obbnak
láttam abbahagyni a tornászást és
elsiettem. Este a mozi előtt talál­ — • Hé, szaktárs, igazítsa meg
koztunk. Még mindig némi gyanak­ azt a szűrőt, mert még füstöl a
vással szemlélt. kém ény. . .
Végignéztük a filmet, aztán ■mi­ — Nem az füstöl, —• én pipá-
kor kifelé jöttünk, megszólalt:
— Áruld el m ár végre, miért
kellett neked ma estére izmokat Mondhatom, pompás szórakozás
szerezned? ez, persze, csak akkor, ha az ember
Nem szóltam egy szót sem, csak tréningben van. A nézők egyik ré­
lemutattam az előcsarnokra, ahol a sze résztvett a ruhatári pankrálá-
kitóduló óriási tömeg éppen meg­ son, a másik része a lépcsőkről
rohamozta a ruhatárat. A ruhatar nézte a csataképet, közben bíztatta
nevű erődítményt derékm agasságig a küzdőket: „Jenő, az a barnagallé­
sánccal vették körül, amögött lóg­ ros, azt kérd e l . . . Harminchetes,
az idővel tud tak a kabátok, kalapok, ernyők és
negyvenhatos, hogy az a magassá-
három védtelen ruhatárosnő. A g o s ..
sánc másik oldalán pedig legalább A mozielőadás pankrálással együtt
négyszáz támadó néző, kabát nél­ három és fél óra hosszat tartott.
kül, ernyőkre szomjasan . . . Mikor odahaza a feleségem még az
— Látod —- mondtam derűsen és éjszaka felvarrta a zakóm ujját és
kihúztam magam — hát ezért! Te az egyik zsebemet, ami leszakadt,
Üf) m aradj csak Tttl nagyot nyújtóztam.
Ezzel bevetettem magam a küz­ — No, — mondtam — jövő hé­
delembe. Cseles horogütéssel át- ten azért olcsóbban szórakozunk!
küzdöttem magam a sáncfalig, in­ Csodálkozva nézett rám.
nen m ár sokkal tisztában szórhat­ — Igen, ig e n . . . Jövő héten szín­
tam a többiekkel együtt a szitkokat házba megyünk! O tt díjtalan a
a ruhatárosok felé, akik végered­ ruhatár, nem úgy, mint a mozik­
ményben nem is tehettek arról, ban, ahol a ruhatárban ötven fil­
hogy csak ennyien vannak, m ert ők lérért ennyi sok szépet és jót ígér­
szívesebben lennének többen. . . nek az embernek. . .
Még jó, hogy reggel fínyomtam Azzal megtapogattam a fejemet,
a holdcedlit! Most könnyedén emel­ ahol csendesen, de annál meggyő­
tem le magamról két idősebb férfit zőbb erővel nyomakodott kifelé egy
és egy kövér nőt, sőt, a guggoló daganat, pusztán azért, mert a
állás gyakorlásának köszönhettem, Vörös Csillag moziban ruhatárba
hogy ki tudtam mászni néhány ka- tettem a k a b á to m a t...
kell követnünk, hogy .bát alól, amelyeket hozzámvágott
valaki, néhány esernyővel és egy Vajda Albert
gyermeksárcipő egyik felével együtt.
A QYAR TAVSZÓ N O K A
K ed ves hallg atóim , m ost
m ár e g é s z e n rövid leszek.
 E gy alapszervi párttitkár, aki még nem hallott
á a * / ? * * *
a személyes példamutatásról

— Párttitkár elvtárs miért lanyhult el a verseny maguknál?

— Ezt én se értem, hisz hogy többet foglalkozhassam a verseny-
mozgalommal, én magam nem is tettem felajánlást.

K é t a m e r ik a i d iá k le lő t t e a ta n á r á t

Szöveg kép nélkül, - de elképzelhető mindenkor s nincs is ma m ár olyan asztal, ahol

ekkor nincsen bor. Jó a bor, de a jóból is csak
Egy vasúti laktanyában összetolva az ágyak. m egárt az, ami s o k . . . Borból lesz a kishitűség!
Az ágyakon az emberek álomra nem találnak. El­ Megoldódott a titok. Aki hétfőn pityókos, az a
mondható, hogy az álmot nem is nagyon keresik, munkától didereg. Nem hisz saját sikerében, — s
— mert a kártyát, m ert a kártyát körbeülve nem születnek sikerek)
keverik.
Sajnos, hogy nem haragjukban ütik, verik a Ki nem tudja, mi a Meo? M egsúghatom neki
lapot, — hanem inkább passzióból. S a forint is azt. Jó m unkának minőségén ellenőrző szerv vir-
szalad o t t . . . Nem ártana egy kis intés: — Hun­ raszt. J á r a Meo-felelős az üzemekben le meg fel,
cut az a kártyalap. Van ennél jobb „tanulókör“, s kész munkákat ellenőrzi roppant árgus szemekkel.
inkább oda járjalak ! ö figyeli a kabátot: rendesek-e zsebei? O figyeli
a kész gépet: nincsenek-e sebei? Prim a-e a rádió­
Egy üzemi irodába belohol egy illető. A „há­ cső? Hibátlan-e a k ály h a?. . . Jaj, akinek munká­
romszög“ hat szemétől még csak meg sem ijed ő. ját a Meós rossznak találja .. .
Az öklével püföli az íróasztal tetejét: emeljék m ár Meós nézi a lábast is: m egvan-é a két füle?...
eredményét, vagy nyöghetik erejét! Kerekítsék szá­ S pecsét jön a jó munkára. Nem mehet el nélküle.
zalékát legalább 120-ra ki, mert különben keser­ Az árun e lebélyegzés végtelenül b iz ta tó ... Vet­
vesen m egbánja ezt valaki! tem ér» is ingblúzt, kesztyűt, — láttamozta a Meo!
Nevetik a mérges embert s óhajára felelet: Hát, amikor felpróbaltam, s véltem, evvel nin­
— ü g y növekszik százalékod, ha te m agad eme­ csen gond, — kisült: nincs a kesztyűn gomblyuk
led. Ne itt növeld az irodán, de a munkahelyeden! s félmanzsettán nincsen gom b. . .
S adunk még egy jó tanácsot, hogy több hiba ne Ugyan vájjon tó a hibás e rejtélyes dologban?
legyen. Hangos asztalcsapkodásból nem lesz siker — Meo culpa! Meo culpa! — csupán ennyit
— És földrajzból bogy állok, tanár úr?
szemernyi. A termelést nem ököllel, — munkával m o ro g tam ..,
kell emelni! K. Tóth Lenke
H a g ym ad u gd osás
Akad olyan tisztviselő, kinek dolga az lenne;
/*(ÍY//6A«Í járja körül az üzemet s ügyeljen jól a rendre! Április 4-re
Terepszemle itt is, ott is, ellenőrzés, satö b b i. . .
No, de jobb az íróasztal karszékében kikötni.
A m ulasztás fel ne tűnjék, van megoldás arra
is. Karosszékből telefonál jobbra, balra a hamis.
Lágyan búgó-Liangoii felhív egy-egy üzemrészleget
s ilyenkor a beszéd tárgya bizonyára ez lehet: —
Halló, h a lló . . . Nem megyek ki ma hozzátok, apa-
• fej. Olyan jó itt a karszékben. Messze esik az a
; hely. Ellenőrző naplóba te körmöld be a nevemet
úgy, mintha ott jártam v o ln a!. . . Ezer hála s kö­
szönet . . .
Van apafej itt is, ott is, — naplóban az alibi.
Csak éppen az aláírás sokféle — ez a bibi. S ami
tíz vagy húsz esetben nagyszerűen sikerül, — az
a sok ál-aláírás egyszer mégis kiderül. Hősünk
végre látja már, hogy nem jó a nagy kényelem.
Jogos az a pénzbüntetés! — aláírni kénytelen...

Miből lesz a kishitűség? — Népnevelők kere­

Kulákok: Érdekes, mi közösen
le. Ezek közösen dugdossák a hagym át és hasznuk lesz belőle.
belőle.
Ebadta nekigyürkőzik
sik. Mert e hiba dolgozók közt néha bizony meg-
j esik. Ha rájuk jön, tójelentik: — Ez nem teljesít­
hető! . . . — Ledolgozom az időmet, számomra csak
ez a fő! ................Vagy azt mondják: — ü g y se
bírja a gép a nagy iram o t. . . Kis gép karja nagy
a kukoricát és kárunk lett darabot befogni nem hiv ato tt!. . .
Honnan jön e kishitűség? — Népnevelők ke­
resik. E baj főleg hétfőn dühöng, — végül azt is a legifijabbak felajánlják, hogy 25 százalékkal
kilesik. Persze, mert hát a vasárnap vidám ünnep növelik erejüket.

.Fúrninmo\

MSM'fti
/Y“k«
Ab«p — — K ázm ér bátyám , hallasz m inket? M ii szó lsz hozzá, kérlek, h o g y ' e g y m u n k ás­
Látom, tanár úr! Csak egy kis türelm et kérek család a szom széd b an h ú szezer forintot n y e r t . . .

3

Közvetítés
a futballmecsről
V a sá rn a p a b ő sé g es eb éd u tá n
tíz p e r c r e le f e k ü d t e m , d e m á s fé l ó r a
l e t t b e lő le é s le k é s te m a m e c c s r ő l .
N em b o s s z a n k o d t a m . M a jd m e g h a l l ­
g a to m r á d i ó n , — g o n d o lta m é s d é l­
u tá n fe lk a tta n to tta m a k é s z ü lé k e t.
A bem ondó e z ú t t a l is s z e m lé lte ­
tő e n k ö z v e t í t e t t e a m é rk ő z é st és
m i n t m i n d i g m o s t is . k é t s z e r - h á r o m -
s z o r m e g m a g y a r á z o tt m in d e n t, n e ­
h o g y f é l r e é r t s ü k . M i n d j á r t a z e le jé n
m e g t u d t u k , h o g y a k é t c s a p a t k if u ­
t o t t a z ö ltö z ő b ő l. A z o k s z á m á r a , a k i k
ezt nem é rte tté k m eg, h o z z á te tte ,
h o g y a z „ i m é n t h a g y t á k el a z ö l­
tö z ő t. h o g y a p á l y á r a s z a l a d j a n a k .“
E z u tá n i l y e n e k e t m o n d o tt:
„ F u t, r o h a n a p i r o s f e h é r s z é ls ő ,
a c s a t á r s o r J o b b s z é lé n k ü z d ő J á té k o s
é s m á r o t t is v a n a t i z e n h a t o s n á l ,
a z e lle n f é l k a p u j á t ó l 16 m é t e r n y i r e
lé v ő f e h é r m é s s z e l j e lö lt v o n a ln á l.
D e a k a p u s h a lá ltm e g v e tő b á to r s á g ­
g a l, m e r é s z e n , f é l e lm e t n e m i s m e r v e ,
m in d e n v e s z é l y t s u t b a v e t v e u g ro tt
a l a b d á r a , a g ö m b ö ly ű b ő r d a r a b r a ,
a m e ly e t r ú g á s r a h a s z n á ln a k .
A k a p u s e z u t á n a m e z ő n y b e to ­
v á b b í t o t t a a l a b d á t , a m e ly a p i r o s ­
fe h é re k k ö z é p c s a tá rá h o z k e rü lt,
m o n d h a tn á m o d a k e r ü lt h o z z á , sőt
ta l á l k o z t a k , ő m e g a l a b d a . A l a b d á t
lá tá s b ó l jó l i s m e r j ü k , m i n t e m líte tte m
o l y a n g ö m b ö ly ű é s b a r n a , s ő t i s m e r ­
jü k B r a n y i q a ll-ő t is , a k ö z é p c s a ­
t á r t , a k ö z ö n s é g k e d v e n c é t, a k i m e g ­
t e s t e s í t ő j e a Jó l a b d a r ú g ó n a k . M it is
m o n d h a t n é k r ó l a , a m i m é ltó a n f e ­
j e z n é k i n a g y s á g á t . I z m o s lá b a i v a n ­
n a k , a m e ly e k a lu l t a l p b a n v é g z ő d ­
n e k . E z e k e n c ip ő v a n . A c ip ő v e l
r ú g . N y a k a i s iz m o s . M i n d j á r t a 'f e je
u t á n k e z d ő d ik és v á llb á n f o l y ta ­
t ó d i k .“
M o st e g y p i l l a n a t r a e lh a llg a to tt
a z u t á n íg y f o l y t a t t a :
„ I n n e n f e l ü l r ő l n e m jó l l á th a to m ,
a z t h is z e m G u s z u ly k a m e g s é rü lt,
m e r t tö b b e n k ö rü lv e s z ik , b iz to s a n
n a g y a s é rü lé s , m e r t B ra n y ig a r o ­
h a n ki a p á ly a s z é lé re , o d a , ahol
v é g e a p á ly á n a k , a h o n n a n a p a r to t
d o b j á k . M ég m i n d i g n e m lá to m m l
t ö r t é n t , b i z to s a n j ö n n e k a m e n t ő k ,
m a j d b e á ll e g y j á t é k o s , u g y a n a r r a a
h e l y r e , a h o l G u s z u ly k a p o s z t ja v o lt,
ő is j o b b ö s s z e k ö tő le s z a c e n t e r é s
a j o b b s z é l s ő k ö z ö tt f o g ő i s k ü z d e n i ,
k iv é v e a z t a z e s e te t, h a h e ly e t c s e ­
ré ln e k , m e r t tu d ju k , h o g y a m o d e rn
l a b d a r ú g á s n á l a h e l y c s e r e a f o n to s .
D e m á r jö n i s v i s s z a a B ra n y ig a ,
k e z é b e n e g y n a d r á g , t e h á t G u s z u ly k a
n em s é rü lt m eg , c sa k e ls z a k a d t a
n a d r á g ja a z é r t v e tté k k ö rü l, h o g y
ú j n a d r á g o t h ú z h a s s o n fe l, hoQ y a
d e r e k a é s a l á b a k ö z ö tti t e s t é t b e b o ­
r íth a s s a a rö v id n a d r á g g a l, a m i m in t
t u d j u k a f u t b a l lö l t ö z é k e g y ik t a r t o ­
zéka.
A m é rk ő z é s t e g y é b k é n t a p iro s ­
f e h é re k e g y n u llra n y e rté k m e g . A
b e m o n d ó m e g m a g y a rá z ta , h o g y e g y
n u ll a z a z t je l e n t i , h o g y a p ir o s o k
e g y g ó l t r ú g t a k , a z e lle n f é l egyet
se m .
E s te a v illa m o s o n t a l á l k o z t a m a
b e m o n d ó v a l. A z t m o n d t a a k a l a u z ­
nak:
— K é re k e g y á t s z á l l ó t, o ly a n f e h é r
je g y e t , a m e l y r e l u k a k a t s z ú r n a k . A z
e lle n é rté k é t, a je g y á r á t, a p é n z t,
a m e ly b e a z á ts z á lló k e rü l, h o g y r ö ­
v id le g y e k , a m e n e t d i j a t , á t a d o m a
J e g y é rt. . .
(s tí)

A kis madár: N ézze, m adárijesztő, ott pöfög a kulákijesztő!

Vincent-Auriol
villásreggelin fogadta Eisenhowert
Auríoi: Tessék tábornok úr, én itthon vagyok.
Elsenhower: Téved barátom, én vagyok itthon.
Samu bácsi kivágás já ték a
O tt a bő termés le li
B m .
Ir ta : Szép Ernő
Először valami tizenöt esztendeje tette le a
cigarettát örökre Bagó Béni barátom és bajtársam.
Nikotinmérgezést kapott tudniillik. Túl lévén a
nyavalyán, úgy jött el közénk a kávéházba, mű-
cigarettával a foga közt. Vígan mutogatta azt a
mentholos cuclit:
— Remek dolog öregem. Megszabadultam attól
a mocsok nikotintól. Nagyszerű kérlek, szagold
meg.
Sajnáltam Bénit, mondom nem hiányzik azért
egy kicsit az a mocsok nikotin?
— A! Egypár napig, nem mondom, nagyon kí­
vántam, de megállottám látod, nem gyújtottam rá.
Karrakter dolga. Te is sokat bagózol fiam, jó tesz
leszokni, míg meg nem járod, tudod micsoda po­
csék hat hetem volt?
Vagy két hétre rá mit látok a Béni szájában?
Cigarettát, élöt, égőt, füstöl mint a parancsolat.
No Béni, hát így mondtunk le a nikotinról?
— Feneegyemeg, tegnap reggel tárcát kellett A Magyar—Szovjet Barátság Hónapja során a szovjet agronómiái
írni, sehogyse ment, olyan ideges lettem, rágyúj­ tudomány is elküldte baráti segítségét a magyar népnek.
tottam. Rét-három napig tart mqjd, nem tovább,
meglátod.
Megláttam, igen, hat nap múlva is cigarettá­
zott, hat hét múlva is, hat hónap múlva is. Kehelt, ^ a m x fa H ü m 3C d0u
mint mindnyájan, és szidta mint mindnyájan azt az
aljas cigaretát, szidta és szíttá. ' d & A tid x )
Másfél év múlva, vagy három év múlva, nem­
tudom már, egyszer megint szenzációs szemekkel JK
jelenti Bagó Béni, mikor leült a társaságunkba:
— Gyerekek, nagy nap: ma reggel óta nem
volt a számban cigaretta. Soha többé, becsület­
szavamra! W m j o V Ú t ó t á / r v e ó S / T n M Ő Ob M / M Ű M -
Együtt ebédelünk egy hét múlva; Bagó Béni
a levesnél rágyújtott. M O fiÓ tt t a ^ ltc M r r v
— Nyavalya ezt a bitang cigarettát, tegnap
egy espressóban voltam; egy hölgy is jött később ÍÓ n y e W /in & fö I^ O p r ib O L ,
ahhoz a bandához, amelyikkel ültem, sohse láttam, o b J lo fa ty W -1 j^ ^
és éppen mellém csücsült, és elkezdett fecsegni.
Oly rettenetesen untam, muszáj volt egy cigaret-1
tát kérni, különben kiborítom azt a hölgyet a
székből. Egy aszfaltbetyár legizgalm asabb kalandja
És felmutatta a cigarettáját: nikotexl A becsü­
letszó nem erre vonatkozott.
Hónapok múltak el; megint ott ül köztünk:
— Nem tudtok barátom semmit. Nem cigaret­
tázom. Ötödik napja. Mit szóltok hozzám? Mond­
hatom úgy élvezem á nemdohányzást, kérlek akár­
csak folyton fagylaltozna az ember. Csuda jó dolog.
Mondani se kell, nyolc-tíz nap múlva megint
csak tüzelt az orra alatt a cigaretta. Mentegette
magát, hogy egypár napra nagynéha vissza lehet
térni a füstölésre, miért ne, annyi még nem árt, és
őt ne féltsük, ö akkor szokik le örökre, amikor
akar. íg y ment ez azután vagy tíz esztendeig foly­
vást, leszokott és rászokott, mindig magyarázta
a dolgot, nem figyeltünk oda. Addig, míg benne
ragadt a dohányzásban, ki nem ment a szájából
a cigaretta. Olyanokat köhögött, majd leesett a
székről. Megadta magát sorsának.
Nem! Tegnap nekem futott a járdán.
— Emőkém, szervusz, tudod mi újság? Le­
szoktam a nikotinról, örökre, esküszöm, hová ko­
pogjak? Mondd nem látni rajtam? Piros vagyok,
remek az étvágyam, alszom mint a cica, száz esz­
tendeig fogok élni. Sőt, ezerig; sőtebb, örökké!
Minek egyáltalán meghalni? Es amit most mond­
tam neked, ez visszavonhatatlan. Míg élek, egyet­
lenegy cigaretta se, soha többé.
Ma délután a túlsó járdáról üdvözöl Bagó
Béni, mint illik kikapva a szájából az égő ciga­
rettát és karját lelkesen lengetve: — Megengedik, hogy elkísérjem magukat?
— Szeervusz, szeervuszl — Sőt, legfőbb ideje. Mert mi a munkaerőtoborzásra m együnk. . .
 ő k k e tte n

A B ék evilágtan ács felh ívásán ak visszhangja

yv^ m i* 4
(A z i t t k ö v e tk e z ő p á r b e s z é d T r u m a n
é s TI t ó k ö z ö t t f o l y t le . A z e g y s z e r ü -
sé q k e d v é é r t T 1 é s T 2 -n e k n e v e z ­
z ü k ő k e t.)
T 1 : Ml ú j s á g , m a r s a l l ú r7
T 2 : S e m m i Jó, e ln ö k ú r . A f e g y v e r -
s z á llftm á n y t m e g k a p tu k .
T 1 : G y a k o r l a t o z n a k m á r v e lü k ?
T 2 : M ég n e m .
T 1 : M ié rt?
T 2 : M e rt n e m t u d n a k m á s z n i
T 1 : M in e k k e ll e g y f e g y v e r n e k
m á s z n i?
T 2: H ogy k im á s s z o n a p a rtra .
U g y a n is a sp lit! k ik ö tő m u n k á s o k
n e m a k a r já k k ira k n i.
T 1 : Mi v a n a ré z z e l?
T 2 : A z z a l m e r ő b e n m á s a h e ly z e t.
A z t a b á n y á s z o k n e m a k a r j á k k i­
b á n y á s z n i.
T 1 : H a lla tla n . A z m o s t b e n t m a r a d
n e k e m a fö ld b e n ?
T 2 : A z m é g a j o b b ik e s e t . M e rt
t e s s é k e lk é p z e ln i, h o g y a r e z e t is
el k é n e v e tn i, m in t a b ú z á t. A k k o r
m é g a f ö ld b e n s e m le n n e b e n n e ,
m in t a b ú z a .
T 1 : N em a k a r n a k v e tn i?
T 2 : N em . S e k ira k o d n i, se bá­
n y á s z n i, s e v e tn i, s e b e v o n u ln i k a ­
to n á n a k .
T 1: H át m it a k a r n a k ?
T 2 : P s z tl A z t J o b b , h a nem k ér­
d e z z ü k m e g tő lü k . . . E isen h ow er: Jaj, tö m jetek b e m in d en rést, h ogy ne h allju k !

V ir á g já r ó k
V

MINDEN ERŐMET A nóta szerint a virágnak meg­

tiltani nem lehet. Szerintem lehet.!
Egy virágszerető barátom szerinti
A z ember azt hihetni, hogy III. Richárd már a leheti legmesszebbreí
ment az üzleti méltányosság terén, amikor egy országot ajánlott egyj
lóért és még azzal se törődött, hogy az üzlet után nem marad országa,
ÁPRILIS 4 .NEK pedig nagyon lehet, sőt nemcsali
azt lehet a virágnak megtiltani,'
ami azért baj, mert ha kidöglik alóla a ló, nem tud másikat venni, ha
csak nem hiteleznek neki egy ország erejéig.
hogy nyíljék, hanem azt is, hogy
KÖSZÖNHETEM, kibújjék.
Mert mondja ez a virágszerető
Azonban van fokozás.
Mert III. Richárdot, aki azt hitte a buta fejével, hogy őt már nem.
lehet felülmúlni, amikor egy országot kínál egy egyszerű lóért, felül
jóember: múlta Tito.
MINDEN ERŐMMEL Nézz meg egy pár pesti teret, ö még sokkal szerényebb és méltányosabb, mint III. Richárd volt.
Nézz meg egy pár pesti parkot, ■ ö nem kíván egy lovat egy országért (igaz, hogy Jugoszlávia kisebb,
DOLGOZOM >■
- V:
Nem találsz egy talpalatnyi
Toposat lan pázsitsarkot.
mint Anglia), még öszvért vagy tevét sem kíván az országért.
ö szárított halat kap az országért az amerikaiaktól. A szárított ha
Tudniillik virágjáróinkat való­ nem fut olyan gyorsan, mint az eleven ló, viszont megeheti az ember
sággal vonza a fűvel lepett pesti ha nagyon éhes és ha befogja közben az orrát. De megnyergelni nett
parkvidék sarka. Ez az o Achilles lehet.
serclijük, amelyből nagy előszere* Erre majd akkor fog rájönni Tito, ha neki is szaladnia kell, min
tettel kanyarítanak le maguknak III. Richárdnak.
annyit, amennyit útjuk sürgősségé
pillanatnyilag megkíván.
A parksarki virágjáró nem sze­ MacArthur narancsot vásárol
reti a járt utat és legszívesebben
odalép, ahova akar. Annyi fáradt­
ságot pedig, hogy megnézze, hogy
hova és mire lép, szerény fizetésé­
ből a virágjáró ugyebár nem ve­
het. Nem is vesz! ö csak irányt
vesz és mély, virágillatú lélegze­
tet, azután uccu neki és a közle­
kedési rendőr bácsi saját két szép
szeme láttára leszel m agának a
Baross-tér egyik ősszel bevetett
árvácska ágyacskájából egy jó­
kora darabocskát. Ezeken a tet­
szésszerinti lekanyarított sarkokon
és széleken csak akkor lesz virág
és pázsit, ha a fővárosi kertészet
virágdoktorai újra kezdik ott, ahol
már ősszel befejezték.
Nem akarok virágszerető jó em­
ber hírébe keveredni, de amit ezek
a virágjárók művelnek, az m ár
sok. Én fizettem m ár egynéhány­
szor kemény háromforintokat az
útkeresztezés piros lám pájának fé­
nyében, pedig csak m agam at akar­ — Vérbélű nincs?
tam egy ici-picikét megtapostatni.
Fizessenek a virágtapcsók i s ! . . . így bánik Eisenhower a brit oroszlánnal
Az én ibolyaszerény véleményem
szerint, ha az úttesten tilos a pi­
ros, a parkban legyen tilo s-a zöld
és lefogadom egy csokor letaposott
árvácskába, hogy rövidesen meg­
szűnik a virágágyrajárás.
Bernáth Ede

A m eg v á lto zo tt a n g o l cím er

. és az új. (Krokodil, M oszkva).

A r é g i ...
 G áz é s p a la c k
1951. február 2-án gázpalack-
csere céljából elmentem a Teleki
Pál-utcába a Gázértékesítő N. V.-
hez, itt a legnagyobb meglepeté­
semre közölték velem, hogy a gáz­
kiadást’ letiltották részemre január
27-e óta. A letiltás oka: a gáz­
kályhához tartozó palack nincs a
nevemre írva. — Tudomásul vet­
tem, és rögtön adoptálni akartam
a palackot, — nem úgy a tisztvi­
selő: kérem, hózzon egy írást az
előző tulajdonostól, am it két tanú­
val aláírat, hogy a palackot ön­
nek átadta. Megköszöntem a fel­
világosítást, és eljöttem. — Más­
nap kiállíttattam a szükséges írást,
aláírattam 2 tanúval, és ebédszü­
netben elszaladtam vele a Gázér­
tékesítőhöz. Most jött a meglepe­
tés: kérem, ez nem elég, tessék
hozni a „kék cédulát“ is magával.
Elhoztam a kék cédulát másnap,
és reszketve vártam újabb utasítá­
sait. „Most pedig menjen el a kék
cédulával könyvelésünkre és ott
szignáltassa“. — Es a könyvelés
melyik szobában van? — kérdeztem
ártatlanul. Nem itt van kérem —
a Falk Miksa-utca 3-ban van a III.
emeleten. — Itt csak a megrende­
lés és a pénztár van.
— Megköszöntem a felvilágosí­
tást, és elhatároztam, hogy másnap
ebédidőben kirándulok a Fáik
M iksa-utcába a könyvelőségre«
Esős, hideg téli délelőtt nekivág­
tam a könyvelőségnek, sikerült
megtalálnom, és 3 aláírást gyűjtöt­
tem a kis „kék cédulámra“ s a jól
végzett munka örömével távoztam.
— Másnap elmentem a Teleki Pál-
utcába, messziről lobogtattam a z
agyán szignált kjék cédulácskát. A
tisztviselőnő megnézi: „Kérem ezen
február 21. áll, és ma m ár február
22. van. Ezt tegnap könyvelték, ma
m ár nem fogadhatom el.
Könyörögni kezdtem, hogy ne
kínozzon, üssön agyon, vagy ta ­
posson el, mint, egy férget, de én
m ár nem bírom tovább; a szobám
hideg, és idegeim m ár összeroppa-
nóban. Nem tehetek semmit, —
mondta — tessék átfáradni a mű­
szaki osztályra, ott ha lehet a le­
tiltást feloldják, itt mi nem intéz­
kedhetünk. Átmentem a műszaki
osztályra, a tiszvlselőnő megnézte
az irataim at, kikereste a kartono­
mat, és a következőket mondotta-
Tessék kihívatni a szerelőnket, és
5 adjon egy írást, hogy a gáz­
kályha nem tűzveszélyes.
Teltek, múltak a napok, a szobám
változatlanul hideg volt, m íg egy
szép napon, pontosan február 27-en
megjelent a szerelő. A házmester­
nél volt a kulcs, megnézte a kály­
hát, és a következő üzenetet hagyta
szamunkra: tekintve, hogy a pa­
lack üres, a tűzveszélyességet nem
tudja ellenőrizni, pakoljuk fel a
kályhát, és vigyük be a Teleki Pál-
utcába, (a Vorosilov-út elejéről) és
ott ellenőrizhető lesz, hogy „szí-
várog-b, avagy sem“. F ebruár 28-án
ismét bemegyek. „Kérem az ön
szám lája meg van terhelve“ — fel­
kiáltással fogadnak. Kifizetem a
szerelő kiszállásának díját, 8.40-et.
utána elkezdem a mondókámat, el­
szedik újra az irataim at, átvizs­
gálják jobbról-balra, balról jobbra,
és utána kijelentik, nem lehet át­
írni, mert: február 21. van a kék
cédulán, és ma már február 28.
két ember?
van, és níhcsen csatolva-„kötlevél".
Mi az hogy kötlevél, ezt a szót
még ki sem ejtették előttem, —
kérem. Ezt önnek tudnia kellett
volna — hangzott a válasz, majd
m indjárt m utatunk egyet. Megmu­
tatták, m egmagyarázták. Kiszéde-
legtem. Most odahaza esténként
munkából hazatérve lázas izgalom­
mal keresem a kötlevelünket, és ha
fáradtan álom ra hajtom fejemet,
azt álmodom, hogy a Gázértékesí­
tőnél vagyok, és mindig újabb és
újabb iratokat követelnek tőlem,
Reggel az ébredés optimizmusában
így vigasztalom magam: Nemso­
kára itt a nyári Megfagyni már
nem fogok, csak gutaütést ne kap-
Armuth Albert
XIV. VorosIIov-út 33. II. 2 hozzá való papírokat elszállítani.
D léh tín y ű r l a p . . .
<A MAVAUT a u tó b u szk ö zlek ed ési
vállala ttó l kapjuk)
1949. v é g é n a Iroda s z e r v e z ő Gaz­
d a sá g i Iroda a 12. szá m ú ü zem szer­
v ezési k ia d ván yb an a m ellé k e lt 0 .
Sz. 4 6 1 . é s 4 6 2 . szá m ú lap ok at ren d­
sz e r e s íte tte a b eru h á zá so k n yilván ­
ta rtására. Ezen n yom tatván yok on
m in den o ly an a d a t m eg ta lá lh a tó ,
ami a b eru h á zá so k leb o n yolításával
k a p cso la to s. E gészen te r m é sz e te s
ezu tá n , h o g y 1950. elején a Közle­
ked és- é s P o sta ü g y i M inisztérium al­
ren d éit e g y a d a tszo lg á lta tá st, ami
részb en a z elő b b iv el a zo n o s, részb en
azonban m á s a d a to k a t Is tartalm a­
z o t t Nem so k k a l azutá n a z O rszá­
g o s T ervh iv ata l e lr e n d e lte a n a g y o b b
b eru h ázások ról havon ta b eru h ázási
h e ly z e tje le n té s k é s z ít é s é t am i ré sz ­
ben m á s k érd ő p o n to k a t tartalm a­
zott. A d o lo g id á ig ren d b en lett
voln a, ha a K özponti S ta tisztik ai Hi­
vata l 1950. v é g é n e l n em ren d elt
voln a 21 k /5 9 szá m a la tt e g y ú g y ­
n e v e z e tt b eru h á zá si s ta tis z tik á t
a m ely a z ed d ig in é l sok k al ré sz le te ­
se b b a d a to k a t ta r ta lm a z o tt A Köz­
ponti Sta tisztik ai H ivatal eqyúttal
k özölte, h oq y m in d en m á s b eru h á ­
zási a d a tszo lg á lta tá s m e g sz ű n ik .
Ü gy lá tszik azo n b a n , n em b e sz é lt
ö ss z e a Kö z le k e d é s é s P osta ü g y i
M inisztérium m al, m e r t a Közieké-
d és- é s P o sta ü q y i M inisztérium Terv-
fő o sztá ly a k ijelen tette, h o g y ő t nem
érd ek li a Központi Sta tisztik ai Hiva­
tal, n ek ik a réq i je le n té sr e sz ü k sé ­
g ü k v a n , s te r m é sz e te se n az újra is.
E zek után e g y á lta lá n n em v o lt
m eg lep etés, Hoqy a z Iro d a szerv ező
G azd asági Iroda 1951. elején elre n-
K u ltú rv ersen y az e g é sz országb an
— Hogy tetszik m aginak Bikkmakktalvy úr, hogy így vigadnak?
— Sehogy. Nekem az tetszett, amikor m ég sírva
m áb a fárad Franco űr,
-MWO
Y M J iíY M
Miért kell ehhez a kis csaphoz
//H
M ert egy ember nem kinti a
dőlte a z 0 . Sz. 4 7 5 , 4 7 6 , 4 7 7 . é s
478. sz . n yom ta tv á n y o k n a k a v e z e ­
nak a b ein d ításáról, m ely en te r m é ­
szetesen u g y a n csa k az elő b b iek k el ? ? ?
tését, a m elyek u g y a n c sa k a b eru h á ­ azo n o s ad ato k szerep eln ek .
záso k k a l k a p cso la to sa k . N éh ány Február 28-án egy számlát ír­
Mint szó ra sem é r d e m e s ap rósá­
n appal a ren d elet m e g je le n é s e után g o t m eg em lítjü k , hoqy egyik -m ásik tunk a Műszergazdasági Iroda cí­
a K özlekedés- é s P osta ü q yi M inisz­ n y om tatván yt n em csak v ezetn i, d e mére. A számlakiállítást Winter
tériu m é r te k e z le te t h ív o tt ö ss z e ,
rajzoln i Is k ell, m e r t a Nyom tat­ nevű kartásunk intézte. mint
a m elyen b ejelen tette, h o g y m in d en v á n y ellá tó V állalat n em g o n d o sk o ­
ed d ig i n yilván tartástól fü g g etlen ü l dott az u tá npótlá sról. előadó.
az általa ren d sz e r e síte tt m ű szak i é s Érdekes véletlen, hogy ez a
p én zü g y i kitetjesitésj la p ot kell M ellékelten küld ünk m in den
v ezetn i. nyom tatv án yb ól 1 p éld á n y t, ö ss z e ­ Winter kartárs f. hó 1-én a Mű­
sen 1 k g sú lyb an . szergazdasági Irodához került.
Ezen a n yom tatván yon te r m é sz e ­
te sen u q yan azok a z ad ato k sz e r e ­ (M ellék elve nem -u qyan e g y k iló, De még ennél is érdekesebb,
d e 12 db. részb en ó riá si, részb en
peln ek , am it a m á r fa n t ism ertetett hogy éppen hozzá került annak a
0 . Sz. n yom tatván yok on ú g y is v e ­ va la m iv el k iseb b űrlap v a n , m e g ­
zetni kell. szám lá lh atatlan rovattal. Nem hisz- számlának az elintézése —, ame­
szü k , h o g y vala k i Is, va la h a is lyet nálunk, az Elektroimpexnél ő
H oqy a d olo g m é g s e le g y en e g y ­ kiállította vo ln a ők et.)
szerű , a n y o m ta tv á n y t 4 p éld á n y ­ készített.
ban kell v ezetn i, m iu tán azonban A legérdekesebb azonban az,
kartonra n yom ták a nyom tatv án yt,
annak m in den p éld á n y á t külön-külön hogy Winter kartárs, mint a Mű­
K ézírással kell k itölten i. Az é rtek ez­ szergazdasági Iroda dolgozója a
leten felh ív tu k a M inisztérium számlát visszautasította, azzal a
fig y e lm é t a m á r m e g lé v ő n y o m ta t­
ván y o k ra é s ad ats zo lg á lta tá sra , v a la ­ megokolással,
; hogy az nem tarto­
- A M unkaerőtartalékok Hivatalé-
m in t. a rra , hoqy a 4 0 7 /2 1 /1 9 4 9 . M. zik
; a Műszergazdasági Irodához.
T. szá m ú h atá rozat s z e r in t tilo s pár­
tói a következő levelet kaptuk: Levelében felhívta figyelmünket
h u zam os a d a tszo lg á lta tá st k érn i az arra, hogy a gyakori tévedések
ü zem ek től.
„A Ludas Matyi 1951. február ,
megakadályozására jegyezzük meg
A z é r te k e z le t előad ója d r . V iráqh
9-iki számában az elv társik igen
S án d or e r r e k ijelen tette, hoqy a j
jól, hogy csak bizonyos osztály-
Központi Statisztik ai H ivatal
helyesen felhívták a figyelmünket nem számú
- ügyek tartoznak a Műszer­
tárg yalta le v e lü k a z a d a tszo lg á lta ­
egy elavult bürokratikus nyilván-
tást, e z é r t ő k e t n em é rd ek li, h ogy gazdaságihoz.
t
a K özponti Statisztik ai H ivatal m it Most nem tudom, melyik Winter-
tartási módra. Hiba volt tőlünk,
k ér. Már k ezdtü nk m eg n y u g o d n i, ,nek van igaza: az azelőtt a z Elek­
h o g y újabb ad a to k a t nem k é m e k
hogy eddig nem figyeltünk fel
tőlünk, am ik or é r te síte tt a M inisz­
i
troimpexnél dolgozó Winternek, aki
erre. Most átvizsgáltuk ezt és a
tériu m , h oqy az ed d ig iek en kív ü l a1 Müszergazdaságihoz került, vagy
e g y k im u ta tá st kall fe lte r je sz te n i, a! Müézergazdaságinál dolgozó
sok kérdőívet egy kérdőívre egy-
am elyb en ponto san u g y a n a zo k az
ad ato k sze r e p e ln e k , m in t az ed d i­
Winternek, aki azelőtt az Elektro­
szerűsítettük. Köszönjük az elv- jimpexnél volt.
gie k b en . E zenkívül jeg y z ő k ö n y v e t
társak kritikáját.“
kell felfek tetn i m in den b eru h ázás- Elismerem, hogy ez nem könnyű
rejtvény, szép feladat a megfej­
Csik Péter
tése.
Elektro impex
Kedves Ludas M atyi!
Egyik m in isztériu m b a n dolq ozom .
A m in ap ala p osan m eg fá zta m . Olyan
sú ly o sa k vo lta k a tü n etek , h o g y m á r
attól tartottam , tüdő- v a q y m elk
h á rty a g y u lla d á so m le sz. Es term é­
sz e te se n áq yb an fek ü d tem , teh át
m eg k értem h ázia sszo n y o m fiát, h ogy
hozzon nekem e g y fé llite r bort, am i
fo rra lv a szerin tem a legalk alm asab b
e lső seg ély n ek » A g y e r e k v issza jö tt
a z z a l, h o g y b o rt utcára nem ad nak
ki. Ezután fél d eci ru m ot próbáltam
hoza tn i, h o g y te á t fő z e s se k , d e u t­
cá ra a z t sem adtak.
Nem értem én ezt.
Ha b eteg n ek k ell, a z t m ondják,
n em ad n ak u tcára. P ed ig bizony ad ­
n a k u tcá ra h ek toliterszám ra. Csak­
h o g y a z nem ü v eg ek b en jön ki, ha­
n em a k ocsm aajtón kitán torgó r é sz e ­
g e k q yom ráb an . Ez a c so m a g o lá s
jobban tetszik?
íg y áll aztán elő a z a h ely zet,
hoqy a ven d ég lő k b en asztalh oz ren ­
d eln ek a v e n d é g e k b ort é s ru m ot é s
e g y óvatlan pilla n atb an , r em eg v e, az
a szta l a la tt betöltik az ü v eg b e.
vigadt a magyar. A tö lc sé r ú g y h ozzátartozzék ilyen­
fo rm án a n á th á s em b er fe lsz e r e lé sé ­
h ez, m in t a zseb k en d ő?
Ezt m á sk é n t is leh etn e c sin á ln i,
jobban és lo gik u sab b an . K edves
L udas Matyi járjon el az ü q yb en .
A lá írás.
A n a n d u -ü g y b e n
Kedves főszerkesztő elvtársi
Nehogy szemrehányás érjen ben­
nünket, hogy homokba dugjuk a
fejünket, — minden esetre melléke­
lem a tárgyi igazságot mindenben
fedő hozzászólást. Komoly háttere
az ügynek ugyanis az, hogy a Bio­
lógiai Tanszék tanárai üzentek át
hozzánk, hogy egy nanduval kíván­
nak megajándékozni bennünket.
Először úgy állott a dolog, hogy
l minden ellenszolgáltatás nélkül.
Midőn azonban, állítólag a Vallás
és Közoktatásügyi Minisztérium
intézkedése folytán, ellenszolgálta­
tá s k é n t bogár-, madár- és csont-
gyűjteményt kértek tőlünk cserébe,
átküldtem egyik szakemberünket;
| tekintse meg a madarat és álla­
pítsa meg, Srdemes-e egyáltalán
Svalamit is érte adni. Ekkor derült
ki mindaz, amit a „Ludas Matyi“
is közzétett.
őszinte tisztelője
Dr. Boros István,
az Országos Természettudományi
Múzeum főigazgatója.
L u d a s M a ty i
F ő szerkesztő: GÁBOR ANDOR
Felelős sze rk e sz tő : GÁDOR BÉLA
S zerkesztő: TABI LÁSZIO
K iadja a S zab ad ság L apkiadó­
vállalat.
A U L X S zerkesztőség:
B u d a p e s t . V ., A l k o t m á n y - u tc a 3.
T e le fo n : 127—7 5 0 , 1 2 8 - 0 3 1 .
ffä N C O RAI K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t , V III.. B la h a L u z a - t é r 3 .
T e le fo n : 1 4 3 - 0 1 2 , 1 4 3 - 0 1 7 .
B u d a p e s ti S z ik ra N y o m d a
V .. H o n v é d - u . 10.
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly .
ezt az Ítéletet nem leiiet e.io- •ni.
 tnegben hullámzó fejek felett a
pápa jól Ismert cukorsüvegalakú
tiaráját látta közeledni. Ejha, ez
tényleg nevezetes hely lehet, ha az A párizsi házakra gyászkeretes pla­
öreg is eljött — gondolta, de csa­ kátokat ragasztottak 5 a német nácik
lódott, nem a szentatya, hanem áldozatainak névsorával.
egy estélyiruhás nő viselte a fejre-
valót, mégpedig a saját 80 cm-re
m agasított bajzabából. Hirtelen
apró villanykörték gyulladtak ki a
hajtorony alól és ez annyira ki­
hozta a sodrából, hogy sírva tért I Ebben a h á z b a n i
vissza a söntésbe. Egy kezet érzett { a nácik áld o zatai
a vállán. Egyik ma élő szaktársa f lettek:
Figaró nagyot nyújtózott és ki­
lépett a poros kották lapjai közül. 1 PH** OM C-Vi. <**«*f*ni I
Zsebretette sütővasát és határozott I OtrnS. -T-íaom I
léptekkel elindult. Ma van a nagy 1 xhm fieato-dzai 1
fodrászverseny napja. „Lássuk mit 1 MMtn'itAZa ÉH* SLlSt C*| I
I ‘»wnH aa.tttzat Ue>-» C-í Mio J 1
fejlődtek a kollégák“ — gondolta. 1 « « m g<.Z*n 1
A jó fodrász holtig tanul, (m égha r-af-ÄV» |
sevillai is). Belépett az ajtón s 1 camvh/ h OirtLPkZ CíésiS, I
rögtön észrevette, hogy elkésett, a 1 ftustpun MW<H3 K
O-Pris-vn cMttHi 1
versenynek m ár vége. No, nem 1 £**» vLezntrm H-VL*141 COAMJ 1
baj, az ünneplő tömeg között csak r c-m SHotm H»*l »»’* |
rátalál azokra a remekművekre, ] ' IV*v p CCC4-». ál. U>tM 1
amelyekért m egszakította pihené­ I OMtmifaf DHliMI UO-W t tW«YIä *» 1
I SCrtfM 0K.A3VH W MW wt«
sét. Hirtelen valami különös vonta
uwm ffamwwtr*
m agára a figyelmét; néhány mé­ volt. „No, hogy tetszenek a frizu­
ter távolságban egy imbolygó cí­ ráink?“ S kezével az ijesztő haj-
mert látott meg a tömeg között. különlegességek •felé m utatott. Fi­
Megközelítette és reszkető ujjakkal garó nem válaszolt. Lelkében mély
m egtapogatta a különös valamit. séges felindultsággal a ruhatárba
Óriási megrökönyödésére valaki indult és m ár azon sem csodálko­
hatalm asat csapott a kezére és a zott volna, ha a ruhatárosnő a
címer helyén egy dühös női arc je­ szám ellenében kényszerzubbonyt
lent meg; „ne piszkálja a frizurá­ adott volna rá.
mat, szemtelen!“ S a női arc ismét
címerré változva tovalibegett.
„Huh, úgy látszik káprázik a sze­ U tóhan g
mem, hiszen még nem ittam sem­ E zt a n év so rt akarjátok folytatni?!
mit sem.“ — Gyors egym ásutánban Sajnos, a fenti történet valósá­
leöntött két kisfröccsöt, de újabb gához csak az idő és a hely meg­
ijedelmére most a színérzékét tá­ határozása hiányzik. Elárulom,
m adta meg valami különös kór. hogy 1951-ben történt, Budapesten
Egym ásután két halványlila, egy igen, igen Budapesten és nem Flo­ Kihallgatás A varsói „Szoilki" íria: ' Paraguay ban már befejezték a
hupilila-rózsaszínes árnyalatú é s 1r id á b a n . Fodrászaink versenyén a " r * „koreai expedíció" toborzását. A
egy zöld-sárgapettyes hajú nő vo­ „dolgozó nő“ hajviseletét tűzték ki Eisenhower tábornok katonák és toborzó-iroda főnöke jelentkezik az
nult el előtte. „Ennek fele sem célul és mégis inkább az unatkozó rendőrök sorfala közt bevonul Pá- amerikai követnél:
tréfa“ — mondta és ismét a csa­ milliomoshölgyek szám ára tervezett risba. Adjutánsa hirtelen megszó- — A mi önkénteseink rettentően
posnál keresett menedéket. Meg­ hajzatokat díjazták. lal: unatkoznak. Nem lehetne már el-
próbáltatásai korántsem értek még A kapitalizmus divathóbortja nem — Tábornok úr. nézze, egy cl- küldeni őket?
véget. Különös víziója tám adt. Egy illő népi demokráciánk fodrászati vili — Nem. a transzport-hajó még
estélyiruhás nő fészekalakú frizu­ dolgozóihoz, akiknek jelentős része Eisenhower ezt feleli: nem jöhet. Játsszanak addig bri-
ráján galambot látott költeni. Még m ár nem is magánszektorban, ha­ — Hát maga azt hitte, hogy itt dzset.
a turbékolást is hallani vélte, bár nem szövetkezetben dolgozik. nincs titkos-rendőrség? — A z nehéz, mert csak hárman
lehet, hogy a szakszofon tévesztette Novák István honvéd — Jo n es? j, T \ ) vannak,
meg. Másfelé igyekezett. Itt a tö- Honvédség Felcsut p. f. 5782. — P a ra n c s á ra , ezredes úr!
— M a g a átlép te te g n a p a Né­ P á risi p rob lém a
E g y a m e r i k a i b a c i llu s - t e n y é s z t ő t e le p e n m et D em okratikus K ö z tá rsa sá g
h a tá rá t?
B o csán at, ezredes ú r . . .
"\RfiDf E lté v e d te m . . .
— E gy U S A -k ato n a n e téved­
je n el! M it c sin á lt o d aát?
— Én sem m it, ezredes ú r . . .
— T ag ad n i m erészel?
— A p u sk ám elsü lt, ezredes
ú r . . . D e a z t nem én csin ál­
tam . . . A zt a pu sk ám csin álta...
— H án y lö v ést a d o tt le o d aát?
— É n eg y et se, ezredes ú r . . .
A zok m ag u k tó l ad ó d tak l e . . .
M eghúzódott a r a v a s z . . .
— M eghúzódott a ra v asz?
— M iért ne? H a egy in m eg ­
h ú zó d h at, egy ra v a sz is m eg­
h ú z ó d h a t . . . A zért r a v a s z . . .
— A zt m ondják, h o g y ö t lö­
ITISTÍS v é st a d o tt le.
— I g e n . . . M essziről ú g y né­
— Mit csináljunk, Sir? Sztrájkolnak az elektromos művek, a gáz­
z e tt ki a d o l o g . . . művek, a közlekedés . . .
— M it tu d felhozni m en tsé­ — Hát használják a munkások ellen a fegyvereket, amiket küldtünk!
gére? — Igen, de a kirakómunkások is sztrájkolnak.
— H ogy p a ra n c s o t teljesítet­
te m ... E L Ő Z É S
— F ia ta ls á g á ra v aló tek in tet­
tel ezú ttal m e g ú ssz a egy előlép­
tetéssel, d e m ásk o r jo b b an vi­
gyázzon!
— M ire?
— E gy lövés se ta lá lt... M ért
tu d o tt a Sm ith h á rm a t lelőni?
Amerikai bakteriológus: Tudja-e kolléga, hogy tulajdonképpen mi
is a X__ íészet
term __ J. átalakítására törekszünk Nem b o szo rk án y ság a z . . .
MŰHELY

J ENKI DUDL
M&HELY

Teknőc a nyálhoz: Ja öregem, egy kis tapasztalatcserével és újítás­

N y u g a ti dalosverseny. sal nekünk sem nehéz!
 H M Ifí
B eto n k ev er ő g ép az op eráció ÉGJ ÉS ÉM UK
(S Z Ü L E T É S .
K e z d e tb e n v a l a a z É p ítő ip a r i M u n k a e s z ­
k ö z K ö lc s ö n z ő ( r ö v i d í t v e ÉMUK), d e a z
J É U M -nek ( h o s s z a b b í t v a á p í t é s ü q y i m in is z ­
té r i u m ) v o lta k e l g o n d o lá s a i é s a z ÉMUK
h e g y ik o ld a l b o r d á j á b ó l m e g te re m te tte az

SZŰ K A C IP Ő .
A z ÉG J f e j l ő d ő k é p e s b é b i v o lt, m e q n ő t t
k e z e - lá b a , c s a k a t e r ü l e t , a m in a k e z e s ­
lá b a s üzem e lte rü l, n e m n ő tt m e g sem en y -
n y i r e . K ü lö n b e n is o ly a n c ip ő i t t a t e r ü l e t ,
a m i k é t m á s ik ü z e m b o k á j á t is s z o r í t j a , s
m i n d h á r o m v á l l a l a t s z ív e s e n v e n n é , h a a
m á s ik k e ttő e lk ö ltö z n e . E r r e e g y e l ő r e a n n y i
a k ilá tá s , m in t a r r a , h o g y a fü rd ő k á d d a ­
lo ln i fo g , b á r a r e m é n y ta v a s z i s z í n é t id ő n ­
ként m e g lo b o g ta tja a z ille té k e s m in is z ­
té riu m .
BETONKEVERŐ ÉS T A R S A I.
A r e m é n y é l te tő , d e a te l j e s ü l é s é i g i s d o l­
g o z n i k e ll, d o lg o z n a k is k e m é n y e n , a z ü z e m
f e jlő d ik , s a l e g l o g i k u s a b b e l m e s e m h i n n é
e l, h o g y a z É p ftő q é p ja v ító ö n á lló a n a lig
m á s f é l é v e lé te z ik . A lé te z é s e n b e lü l n a g y
s z o r g a lo m m a l m e g y a z e l a g g o t t v a g y b e te g ­
á ll o m á n y b a k e r ü l t b e t o n k e v e r ő k , c s ö r lő k ,
d a r u k , e le v á to ro k k ú r á lá s a , s ő t e le v á to rt
v a d o n a t ú j a t is k é s z í t e n e k a z é p ü lő é p ü l e t e k
ő s z i n te ö r ö m é r e .
NÉM I SZAKOKTATÁS.
A n ém i s z a k o k ta tá s t én ta rto m , d e an y -
n y i r a n é m ile g , h o g y n é m ile g s z é q y e le m is
m a g a m . A b e t o n k e v e r ő t k ü lö n b e m u t a t n i
n e m k e ll, b e t o n t k e v e r ő s z o r g o s a n s h a
k if o g y a s z u s s z á , m a j d é l e t e t k a l a p á l n a k
b e lé . G y á r t a n a k i t t p o r t á l d a r u t , h á z i a s á n
m o n d v a e m e l ő b i k á t , d e n e m k e ll f é ln i, e z
a b i k a n e m ö k le l fe l s e n k i t. A c s ő rlő v e l
s z in té n e m e ln i le h e t, t é g l á t , k ö v e t, e g y e b e t,
d e e z n e m o ly a n e r ő s , m i n t a b i k a , e b b e n
c s a k k is b ik á n y i e r ő v a n , d e a z é r t Jó e r ő s
j ó s z á g e z is.
Kerényi professzor, úgy is mint vállalatvezető: Nyugodjon meg M OZGOLÓDÁS. Ez a képünk Bacsics kultúrvezetőt
barátom, hamarosan megint vígan keverheti a betont az é j t ábrázolja, aki szinte a földből növesz­
A sz a k o k ta tá s t abbahagyva e lá ru lo m ,
h o q y p á r a n a z é r t e l m is é g i e k k ö z ü l n e m tette ki a gombamódra szaporodó táncos,
n a g y o n m o z g o ló d n a k , h a m o z g a lm i m u n k á ­
Két Marika és egy Őszi bácsi ró l v a n sz ó , m o z g o ló d á s r é s z ü k r ő l c s a k
a k k o r v a n , h a h a z a m e n é s r ő l v a n sz ó . M oz­
zenés, énekes és színjátszó csoportokat.
g o l ó d á s r e g g e l is t á m a d , k ü l ö n ö s e n , h a k é ­
s é s b e n v a n a z ille tő .

HASZNOS M OZGOLÓDÁS.
A z ig a z i, a h a s z n o s m o z g o l ó d á s t a z á t ­
k é p z é s ü k n é l le h e t ta p a s z ta ln i. T e g n a p m é g
a r á n t á s t k e v e r t e a k is lá n y , m a c s ö r lő s z á ­
m á r a e s z te rg á l a lk a tré s z t, d e e s te a z é r t a
r á n t á s t is m e g k e v e r h e t i . T e g n a p e l ő t t m é g a
k u lá k R is k á já t fe jte a lá n y k a s m a a g y o r s ­
v á g á s f o g á s a i n J á r a z e s z e . A l e g é n y , ki
s z a k m a n é lk ü l t e n g e t t a v i l á g b a n , i t t s z a k ­
m á t k a p s a h e p tik á s b e to n k e v e rő -g é p k e z e
a l a t t ú j é l e t e t n y e r . K is e b b ik h i b a a z , h o g y
n é m e ly ik o k t a t ó n e m e l é g j ó p e d a g ó g u s é s
le lk i n y a k le v e s s e l a k a rja szakm unkássá
m a s s z í r o z n i a z ú j o n c á t k é p z é s t . A z á tk é p -
z ő s ö k k ö z ö t t is a k a d h i b á v a l r e n d e l k e z ő
— a z é s z m á s h o l m e r e n g , s z o r g a l o m h íjá n
s ü ltg a la m b k é n t v á r já k a s z a k m u n k á s s á v á ­
lá s p illa n a tá t. D e á l t a l á b a n ú g y o k ta tó ,
m in t á tk é p z é s ö tö s r e v iz s g á z ik s z o rg a lo m ­
b ó l s m u n k a k é s z s é g b ő l , d e n e m a r é g i d a c i-
fé le ö tö s re , h a n e m a z ú jr a .
H A TÁ RID Ő .
B ü s z k e l e h e t a z É p it ő g é p j a v i t ó a r r a is,
h o g y a s z á llítá s i h a t á r i d ő k e t s z i g o r ú a n b e ­
t a r t j a , n e m e m l e g e t n e k s z e n t e k e t P e n te lé n
v a g y a B é k e -u tc a i é p í t k e z é s e n a z É G J-vel
k a p c s o l a t b a n . Mi e z t s a j á t s z e m ü n k k e l , k e ­
z ü n k k e l é s e s z ü n k k e l e lle n ő riz tü k , d e h a
v a la m e ly ik h á z é p ítk e z é s n é l m é g is azt
m o n d j á k é g n e k e m e l t ( h e l y e s e b b e n : ÉGJ-
n e k e m e lt s z e m m e l): h o g y a z t , a . . . ( to v á b b
n e m m o n d ju |< ) a k k o r a h a t á r i d ő r ő l sz ó ló
i n f o r m á c i ó n k a t h a t á r i d ő n b e lü l m e g f o g j u k
re k la m á ln i.
V É G EZ ET Ü L.
A z É p ít ő g é p j a v í t ó r o h a m l é p t e k k e l f e jlő d ő
ü z e m , s z i n te g y á r . J ó e l v t á r s a k , Jó s z a k ­
m u n k á s o k . le lk e s f i a t a l o k d o l g o z n a k it t s
Mindkét Marika esztergályos-átképzős. Sándor Marika nem jól kép­ : a k i k p e d ig n e m á l l n a k h e ly t, m a j d c s a k t a ­
ződik esztergályossá, fél a géptől és nem megy a munkája. A másik n u l n a k a Jók Jó p é l d á j á b ó l . E z e k u tá n n i n c s
m á s k í v á n s á g u n k , m i n t h o g y a z É p itő g é p ­
Marika nem ijed meg a géptől s úgy dolgozik, mint hat nagy. j a v i t ó o ly a n ü z e m l e g y e n , h o g y h a v a la h o l
A képen látható még Őszi bácsi, az átképzős oktató, aki sokat tett, b e s z é ln e k ró la a z e m b e re k , k e d v te lv e m o n d ­ A romlásnak indult villanymotorokat
hogy a hat nagyként dolgozó Marika jó munkát végezzen, de még többet h a s s á k : a z É p itő g é p ja v itó ? A z É G J? A z Ig e n . javítja Csüdör Lajos sztahánovista sze­
T e g n a p m é g se n k i se m h a llo tt ró la s m a
kell tennie, hogy a lemaradó Marika se féljen a géptől s olyan legyen, m á r a v e r e b e k is c s i r i p e l i k jó m u n k á j á t s relő. Javítás után a motorok áramtelt
mint a mindig vidám, esztergapadját kezesbáránnyá szelídítő másik Jó m u n k á j a ö r e g b í t i n ö v e k e d ő J ó h ír é t. szívvel dobogják: „nem véletlenül lett a
Marika. NAGY S. JÓ Z S E F . doktorunk sztahánovista.“
M a k sz im e n k o k a n a la
H árm an vagyu nk u ra m , h árm an Makszimenko, a híres szovjet
Bem utatjuk Paczolait
sztahanovista kőműves ittartózko-.
’■Öása során ebbe az üzembe is ellá
togatott. A híre megelőzte őt s mi­
kor betoppant, m ár várta az örven-
idező kíváncsiak tömege. De akadt
néhány hitetlen Tamás is. Makszi­
menko M agyarországra a gyors­
falazást jött bemutatni s itt az
iépítőgép javító üzemben inkább
figyelmességből m utatta be ered-
l u k ac s jményes módszerét. A gyorsfala-
JOZSCP
Zási módszer egyik fontos kelléke a
jspeciális Makszimenko-féle vakoló­
kanál. Ez a kanál a tégla fara­
gására, darabolására is szolgál és
steljes egészében kiküszöböli az ed-
jtíig használatos kalapácsot.
A kanál egyik oldala éles, mint
fa beretva s ez az él kenyérként
szeletelte, faragta a téglát. Amel­ KULTUR
lett, hogy a kalapáccsal való szösz- CSOP.
mötölés eltűnt, Makszimenko kana­
lával villámgyorsan lehetett dol­
gozni s még a mindenre legyintő
(A z É p it ő g é p ja v íto r T R Iv ü l m é g k é t m á s i k ü z e m is h e l y e t k a p o t t a hitetlen Tamások is kalapot emel­
g y á r t e r ü l e t é n é s e z s o k b a j t o k o z .) itek okos szerszáma előtt. Néhá-
L u k á c s p á r t t i t k á r : A s z a k t á r s a k n a k n i n c s s e m m i d o l g u k , h o q y iqy
b e s z é lg e tn e k ? nyan ugyán azt állították, hogy
ÉM UK ( a z e q y l k t á r s b é r l ő ) : N a d e e l v t á r s a m , m i a z ÉM U K -hoz t a r ­ egyszerű, mint a pofon, de mi
to z u n k , m i t t u d j a , m ily e n f o n t o s ü g y e t b e s z é l ü n k m e g ? erre a következőket mondjuk:
L u k á c s p á r t t i t k á r (a m á s ik c s o p o r th o z ) : A s z a k t á r s a k n a k n in c s
S e m m i d o l q u k , h o g y íg y b e s z é lg e tn e k ? Viszont ezekre az egyszerű dói
ÉFG ( a m á s ik t á r s b é r l ő ) : N a d e e l v t á r s a m , m i a z É F G -h ez t a r t o z u n k , gokra nem is olyan nagyon egy­ Ilyen nagy Paczolai elvtárs a Viszont ilyen kicsi, ha társadalm i
m i t t u d j a , m ily e n f o n t o s ü g y e t b e s z é l ü n k m e q ?
L u k á c s (ö n m a g á b a n ): ó s z e re te tt é p í t é s ü g y i m i n i s z t é r i u m , s e q its
szerű rájönni s így vagyunk a ki­ munkához való viszonyában. munkáról van szó, de reméljük,
r a j t u n k v a l a h o g y , h is z e n m l te h o z z á d t a r t o z u n k ! váló munkamódszerét nekünk szí­
nesen átadó újító és sztahanovista
óakszimenko elvtárs esetében is.
 1951. á p rilis 5
V II. évfo lya m , 14. szám

0
N 'ALVt

K ö s z ö n jü k f
 E n y e lg é s a F ftld k ö z i-te n g e r v id é k é n Csonka Albin több nyelve Zsírosjánosélcnál
Nem lepne meg, ha a cím meg­
lepné az olvasót, hiszen a köz­
hiedelem szerint egy embernek
csak egy nyelve van.
Ennek az ellenkezőjét akarom
én itt bebizonyítani, véleményem
szerint sikerrel.
Vegyünk egy száraz tényt.
Csonka Albin tisztviselőt —
mondjuk — a folyószámlaosz­
tályról áthelyezik a — mondjuk
— nemfolyószámlaosztályra. Ezt
a száraz tényt Csonka így kom­
mentálja a barátjának:
— Nézd, apafej, én nem csi­
nálok ebből grimbuszt.
Az üb-titkárnak:
— Nézze elvtárs, én arra ve­
szek irányt, hogy ne állítsam
élére ezt a kérdést.
A feleségének:
— Tudomásul vettem, Olga.
Majd így folytatja a barátjá­ — El kéne m ár kezdeni a tavaszi munkákat, hallja.
— Minek, hisz a többiek m ég éppen csak hogy befejezték!
nak:
— Mert nekem egál, hogy hol
melózok. Durmolni a másik osz­ Amikor a gyermek megveri az atyját
tályon is lehet.
Az üb-titkárnak viszont így
folytatja:
— Mert az én szempontomból
indifferens, hogy hol aktivizálom
magamat. A képességeimet mo­
bilizálni a másik osztályon is
lehet.
A feleségének pedig ekként
folytatja:
— Mindegy, hogy melyik osz­
tályon dolgozom.
S végül így fejezi be a kom­
mentárt a barátja számára:
— Csak ne legyenek ott olyan
süket almás pacákok, akikkel nem APUKA: Na q y e r e P étik é, já tsszu n k , P É T IK É : M a tt!
lehet két szót dumálni a nőkről. eq y part) s a k k o t
Az üb-titkártól így búcsúzik:
— Bizton remélem, hogy ott — Na, adjál vacsorát fiam. 3. Mit kéne csinálni egy ilyen
is képzett és beiskolázott1 dolgo­ Ezekután három kérdést teszek Csooka Albin nyelvével?
zókat találok, akikkel kitárgyal­ fel az olvasónak: A harmadik kérdésre a válasz
De Gasperi: Mit hozott Harry bácsi az ő édes kis Mucikájának? hatom és átbeszélhetem a világ­ 1. Hány nyelve van egy ilyen szerintem az, hogy egészségesen
Truman: Tank ócskát, ágyucskát, gépfegyverecskét. nézeti problémáimat. Csonka Albinnak? egységesíteni kéne, bár ennél szi­
De Gasperi: És mit akar Harry bácsi ezért az ő édes kis Mucikájától? A feleségével így zárja le a 2. Melyik az igazi nyelve egy gorúbb véleményt is el tudok
Truman: Gyáracskát, nyersanyagocskát, katonácskát. társalgást: ilyen Csonka Albinnak? képzelni. (g. m.)
/ /
olyan hosszúkás kartonlap és arról
K edves s z e r k e s z tő b á csi! mert észrevette, hogy egy kalauz­
lehet megismerni, hogy sokat kell néni véletlenül egy ötödik viszony­
gyalogolni érte. A Boráros-tér és a latot is lyukasztott a jegyen, pedig
En még kisfiú vagyok, de atért Nyugati között például csak a föld­ csak négynek szabadna lenni. Meg­
mindig olvasom a Ludas Matyit és alattinál lehet kapni. mondtam az ellenőr bácsinak, nem
látom, hogy minden számában har­ A múlt héten egyszer az 53-as tehetek arról, hogy a kalauznéni té­
col a bürokrácia ellen. Én is sze­ villamossal mentem hazafelé és jött vedett, az ötödik vonalat nem én
retnék valamit szóvátenni. A villa­ az ellenőr bácsi. Megnézte a jegye­ lyukasztottam a jegyre, ámbár sze­
moson diákjeggyel utazom. Ez egy met. kilyukasztotta, azután eltépte, retném, ha volna egy lyukasztóm és
ha nagy leszek, lehet, hogy kalauz
leszek. De az ellenőr bácsi mérge­
Aminek nem szabad lennie sen azt mondta, hogy ezt neki így
kell csinálni és ha panaszom van,
menjek be a panaszirodába.
Vettem egy átszállót, bementem a
panaszirodába, ott egy kedves bácsi
türelmesen meghallgatott és ingyen
adott egy új tanuló hetijegyet. De
előbb kilyukasztotta'Vajta azokat az
utazásokat, amik a Végi jegyen ki
voltak lyukasztva. A zt az utazást is,
amelyiket a figyelmetlen ellenőr
bácsi lyukasztotta a jegyemre, mi­
előtt széjjeltépte. Akkor a kocsin
mindjárt új jegyet kellett vennem.
Ott aztán kiszámítottam:
Amikor a villamoson
jegyet kellett vennem 70 fillér
1 átszálló az Akácfa­
utcába, a panasziro­
dába 70 „
még egy átszállló, ami­
vel hazamentem 70 „
— A fene egye meg, de lassan múlnak ezek a tú ló rák . . . E z összesen 2 forint 10 fillér és
még egy óra idő, de ez az idő én­
nálam még majdnem ingyen van.
A. k a p o s v á r i M a g a s é p ítő V á lla la tn á l ö t e z e r m u n k a ­ Akkor egy patikus bácsit megkér,
ó r á t u ta lv á n y o z ta k h ó e lta k a rítá s e lm é n , p e d i g a
le e s e tt h ó rö g tö n e l o lv a d t tem, hogy mérje meg a diákjegye­
met. Annak a súlya (lyukakkal
együtt) 1.1712 gramm volt.
Most tessék szíves lenni megma­
gyarázni, hogy az a derék, kövér,
erős ellenőr bácsi miért nem hord­
hat a belső zsebében tíz ilyen tanuló
hetijegyet? A tíz jegy súlya' körül­
belül 1 és y4 deka, ami meg se
kottyan egy ilyen erős embernek.
Akkor, ha az ellenőr bácsi eltép egy
jegyet a más figyelmetlensége miatt
vagy az utas hibájából, hát ott
mindjárt helyben adhatna egy má­
sikat.
És ha nem, hát hogy kívánja egy
kisfiútól, hogy ellenőrizze a kalauz
munkáját? Es tessék azt is megírni,
hogy van-e olyan• tanfolyam, ame­
lyiken megtanulhatnám a figyelmet­
len ellenőr bácsik ellenőrzését?
FOCSÖK, TIBI
A NAP: Kérem a pénzt, én végeztem d a munkát! V. o. ált. isk. tanuló
 Kedves Ludas Matyi!
Kérem, segítsen rajtam, m ert nei
tudom megállapítani, hogy ki vo
az a Lithay, akiről utcát nevezi«
el, illetve kereszteltek át a II. kert
leiben. Azelőtt báró Lipthay volt
névadója, akiről sajnos, szinté
nem tudok semmit. De amióta szé(
új zománctábla díszeleg az u
cácska mindkét végén és egyb<
hangzóan megbárótlanítva (nagyc
helyes!) és megpétlenltve (takart
kosságból vagy hanyagságból mef
pétlem'tve) hirdeti az ismeretle
nagyság nevét, azóta kifogyott
tudományom. Mint az ilyen kérd
lekben ^ illeték eseb b tényezőből
fordulok a Ludas Matyihez.
Polgár Géza
II. Erőd-utca 6- Farkas Berci az üzemben
Ludas Matyi válasza:
Utána nézünk a dolognak.
Efoadta tavaszi monológja Ellenség az, nem barát!
— Na, itt a tavasz, most majd Báránynak is haragja,
megint hallgathatom naponta: Laci, Pirikének szeme villant,
edd meg a spenótotl. . .
j v A t j Ca « a J t e f a k ß l Azt mondta, hogy én itt csak a
la # -
m uxA ' Édes rózsám rám kacsints!
o j i L u tn .'fa Á d m n U Á a t
(átír (t^u w /X et
X r ^ i t y t i A t K ü ld * #
ajámAlJkixx, %wrr\jOS!l-
r r ^ .fa a m tm & O u L ' Így szambázik Truman, Churchill,
oJlß. jM r (X fn ö r id tiH L
A kulák meg az elsőtípusúak
— Na, hogy smakkoi a közös munka?
—■Jó, csak egy dolog nem tetszik.
— Ahal Szóval van valami, ami nem tetszik benne! Mi az?
— Hogy nem kezdt&k el m ír k ét évvel ezelőtt!
Egyre azzal hencegett:
Más táncot, mint népi táncot
Egyáltalán nem szeret.
Aki ßzvingel vagy szambázik,
ö t, ha lába erre vinné,
Felképelné önmagát!
Kedvence a „karikázó“,
(Mint húsban a csirkecomb)
S maholnap a zakóján se
Lesz egyéb mint pitykegomb
Bárány Piri m egszerette
Farkas Bercit épp ezért,
Nagy szó az, ha valakinek
A lába is ószretért.
Kultúrgárda keretében
Berci táncospárja lön,
A többiek szánakoztak
A hiszékeny, árva nőn.
Bárány Piri kis fülébe
Súgta végre valaki:
Farkas Berci a tánc terén
Lókötő, mert kétlaki!
Az üzemben karikázik,
Am egy tánciskolában
Ügy szvingel és úgy szambázik,
Mint a ló kiskorában!
Galambnak is van epéje,
A jkát összeharapta,
Felvette a táncruháját,
Ingváll ez, meg rokolya
S elm ent a tánciskolába.
Nem volt egy csepp mosolya.
Berci elé odatoppant
Mint ellenség, nem barát,
S szólt: eljöttem, hogy segítsek,
Fel képeim önt, magát.
Hja, de Berci azért Farkas,
Hogy csávába ne essen.
Különbséget kerestem.
Itt szereztem bizonyságot:
Népi táncnak párja nincs!
Mutassuk be itt azonnal,
Berci Pirit kapta, fogta
S olyan csülköst járt vele;
Minden kislány megkívánta.
Ezt járja a partnere!
Ezt táncolta egy-kettőre
Legény, leány, menyecske, •
Táncmestert a m éreg ette,
H arag csípte veresre,
Tiltakozott kézzel-lábbal,
Hadonászott a bamba,
Rámutatott Bárány Piri:
Nézzétek, ez a szamba!
Kapálódzás minden ellen,
Ami kedves, ami jó,
Attlee, Schuman, és Titol
Aki magyar, csülköst járjon,
Vidám kedvben fürödve,
Ha valaki reátámad,
Akkor is csak: csülökre!
* a sajtó művel, az m ár több a soknál. Miért kel­
Utószavam a meséhez
Ha meguntad, he hallgasd),
iroska már feleségként
Táncoltatja a Farkas ti
K. Tóth Ledre.
Éljen! A Tervkölosön nyerem énysonsolásán tízezer forintot nyertünk!
É s ki n y erte a főnyerem ényt?
A falu, m ert gépállom ást kapott!
Francot felveszik az Atlanti Blokkba?
A tényt röviden ismertetem, hiszen benne volt
a lapokban. Egy newyorki bírósági tárgyaláson
kiderült, hogy Amerikában a k á rty a ba r lan gokat,
lóversenyeket, bordélyházakat, polgármestereket,
kormányzókat és egyéb hazárd intézményeket
az alvilági bandák monopolizálják. A csikágói
polgánmester és rendőrfőnök rendes fizetést
kapnak az „Alcapone szindikátusától, amely­
nek főnöke Tony Accordo, a „Keselyííszemű“.
Viszont a newyorki szindikátus vezérigazgatója
Frank Costello, a „Lófogú“, Dewy urat, New
York állam kormányzóját ás Truman elnök tit-
kárát pénzelte.
Costello, akit egyébként az „alvilág minisz­
terelnökének“ is neveznek, ez alkalomból ösz-
szehívta a rendkívüli alvilági minisztertanácsot.
Az ülés a kővetkezőképpen folyt le.
A tanácskozást Costello, a Lófogú nyitotta
meg és kérte, hogy a jelenlevő miniszterek a
felesleges közbeszólásoktól, golyószórástól és ké­
zigránátvetéstől tartózkodjanak.
Ezután a pénzügyminiszter, Ferdepoíájú emel­
kedett szólásra:
„Kegyelmes urak, méltóságos urak, kedves
hapsi'k! Ismét súlyos sérelem esett az amerikai
életformán. A newyorki bíróság nem úgy visel­
kedik, ahogy kellene és ahogy azt előre m eg­
beszéltük velük. Mi szeretjük a reklámot, de amit — így m ár megüti a mértéket — alkalmas!
lett nekik számszerű adatokat közölni? Kérem A m e r ik a i s u li
az igen tisztelt Tájékoztatásügyi miniszter urat,
Lepcses-szájú Jacket, hogy adjon felvilágosí­
tást“.
Lepcses-szájú Jack általános érdeklődés mel­
lett tartotta m eg beszámolóját:
„Bn jól vezetem a sajtóügyeket. Az elmúlt hat
hónap alatt kétszázezer dollárt osztottam szét,
azonkívül lelőttem 12 szerkesztőt, megfojtottam
4 felelősszerkesztőt és két főszerkesztőt vertem
agyon. Többet igazán nem tehetek.“
A beszámolót vita követte s miután a halot­
takat eltávolították, a kultuszminiszter, Fenék­
fej emelkedett szólásra:
„Jelentést akarok tenni az amerikai kultúra
ijesztő hanyatlásáról. A bordélyházak egyre ki.
sebb hasznot hajtanak. Es miért? Mert a szín­
ház, a film és az irodalom nem támogatnak ben­
nünket eléggé. Mindenféle kéjgyilkosságokról
írnak íróink, aminek az az eredménye, hogy ven­
dégeink megölik a nőket és fizetés nélkül tá ­
voznak."
Az alvilági minisztertanács ezután határozat­
ban bélyegezte meg a bírósági eljárást, elhatá­
rozván, hogy további intézkedésig mindenkinek
polgármestertől lefelé a felét fizetik.
így folyt le a nevezetes gyűlés. Mindebből
pedig az a tanulság, hogy az „amerikai élet­
forma“ nem fenékig tejfel, különösen mióta a M <s>
tejfeltröszt megalakult, a fenekeket .pedig az al. — Megint nem készültél háborús uszításból,
világi szindikátus monopolizálja. | Tom! Milyen jenki lesz belőled, ha felnőssz?!

Attlee: Ez a Tito-féle „szocializmus“ nekünk tetszik!
Tito: Akkor egy malomban őrölünk! '
Miszter Tőkés kedve rossz ma,
Hull a könnye záporozva.
S mitől ered ez a zápor?
Hatalmas a béketábor.
00
Engem Kovács szaki gyártott,
És mert szeretem a Pártot,
Bizony büszkén lettem én a
Kelszázadik százaléka.
Ü SS
Egyik gyárban selymet szőnek,
Vagy -kelengyét sok-sok nőnek.
Másik gyárban kombájn készül,
Amely több term ést hoz végül!
4 v e » : Ti*f
Miszter Tőkés kedve rossz ma,
Örömet vajh mi okozna?
Az se tetszik, ez se tetszik,
„Jövel álom“, szól s lefekszik.
Amint elkészültem, menten
Egy szerszámgépgyárba mentem,
S még az úttól felhevülten
Esztergapadba kerültem.
így épülünk több és szebbre.
Hasznunk nem ju t tőkés zsebre!
Országunk a nép országa
S épp ezért a béke v á ra . . .
B orközi búbánat SfR£6SZ£Au/rZ4# r
VACULEK: Szervusz Paculek!
PACULEK: Szervusz Vaculek!
VÁC: Hallottad?
PÁC: ?
;VAC: Eltűnt Pesten a bor!
PÁC: Nem lehet kapni?
VÁC: S eh o l!...
PÁC: Akkor te mitől vagy ilyen
borszagú?
VÁC: Kipróbáltam, hogy lehet-e
kapni.
PÁC: És?
VÁC: Kivételesen lehetett De sehol
m á su tt. . .
PÁC: Rettenetest
VÁC: Szörnyű!
PÁC: Gyere, itt egy kocsma, pró­
báljuk meg!
(Betérnek, majd ki)
VÁC: V o .j. v o lt
PÁC: Látod, lehet kapni!
V AC: Dehogy leh et. . . h u k k . . .
PÁC: Hiszen kaptunk.
VÁC: Nehogy elhidd, ez . . . hukk
. . . ez csak propagnd volt.
PÁC: Próbáljuk meg mégegyszer!
(Másodszor is betérnek)
PÁC: Mese az, j i o g y ... h u k k ...
hogy eltűnt a bor.
VÁC: M i... m i ... miért? L á ...
láttál egy cseppet is?
PÁC: Ittam . . . h u k k . . .
VAC: I . . . ittál, d e . . . de nem
bort!
PÁC: Hát?
VÁC: F e . . . f e . . . festett v i . . . vi­
zet! . . . hukk . . . (kiabál) Még egy culek! Fejenként két lite r t... ves P a . . . Paculek. . .
lite rt. . . ebből a p i.... pirosból! . . . két litert tároltunk. PÁC: . . . hogy mi berúgtunk . . .
PINCÉR: Ittas vendéget nem szol- VÁC: Ho . . . hol édes Paculek? édes Va . . . Vaculek!
gátunk ki! PÁC: Hát a . . . h u k k . . . a gyom­ VÁC: Mert mi ketten t u . . . t u . . .
VÁC: (sfrva Paculek vállára borul) runkban Vaculek! tudjuk, hogy nem l e . . . lehet
Ha .. ha . , . Ilotttad P a . . . paj­ VÁC: Mert é n . . . én megmondtam kapni Pe . . . Pesten . . . hukk ..
tás? így leplezik, hogy e l . . . el­ elő re . . . bort!
tűnt . . hukk . . . eltűnt a bor! PÁC: ...h o g y eltűnt Pesten a bor. PÁC: Egy c s e . . . cseppet se!
PÁC: (súgja) De m i ... h u k k ... de VÁC: És b e . . . bennünket nem VÁC és PÁC-(kórusban) H ukk!!. . .
mi okosabbak vagyunk ám, Va­ csapnak be azzal. . . hukk . . . ked­ Országh György
Mélyen alszik, mégse boldog. Persze álomban a csavar . Pesti Kiss Csavarka,
Mert miként apró koboldok. Beszélni is tud, ha akar. És hogyha önt nem zavarja,
Sok-sok pici vas-csavarka S lám az egyik jelentkezik. Elmondani leszek bátor.
Bújik elő jcbbra-balra. Csacsogni kezd, nyújtja kézit. ■Mért erős a béketábor.
í -~
Az eszterga velem együtt Elektromos fúrógépet Izmos bányász vette kézbe
Egy új gyárba másnap m eggyütt. Gyártottak rajt. Újat szépet. S meg is nőtt a termelése.
S harmadnapra az új pádon S rá egy hétre már dohogva S m ert az ipar vágya: több szén,
Folyt a munka. Folyt ám nagyon! Vonat vitte. Tán Dorogra. Gyárainkba egyre több mén.
Miszter Tőkés felriadt, sőt Ez az álom meggyötörte, Te meg Kovács
Hideg lelte emiatt őt. Ügy érezte, szinte törpe, Hogy midőn a csavart gyártod,
Haja szála égnek meredt. Nem látott még ily keserűt, Nem gyártasz te semmiséget!
Verejtéke is megeredt. S jaj, a való még keserűbb! Azzal is a békét véded.
RAtZ-.KM »
 Egy lábos regénye
Ott kuksolt az öblös hatliteres
slábos a piacon a többi edény kö-
tt. Nem erezte jól m agát, mocor
>tt, idegesen csörömpölt s szájon-
igott egy csipisz kávésibriket
ért azt cincogta, hogy ő szívesen
g itt a jó szabad levegőn. „Bele-
iglök, ha nem főznek m ár bennem
ry jó borsos tokányt“, — súgta a
igy mosófazék fülébe —, „vagy
:t se bánnám , ha káposztás cvek-
dlit kevergetne bennem valam
iziasszony.“
„Ne gyulladj be, — szólt a mosó
zék, — éppen most alkusznak rád
azt hiszem, ez a kuncsaft cibere
vesen kívül legfeljebb babfőzelék-
á fo g trak táln i.“ Á hatliteres lábos
R o g talan u l hallgatta a szavaka!
valóban a néniből, aki felhevülter
kudott, semmi jót nem nézett ki
át volt benne valami, 1929 nya-
n voltunk s a tokány után epe-
idő lábost hason spórolt fillérekén
ítték birtokba. Lesz, ami lesz —
gyintett borúsan a hatliteres, és
igédéimesen tűrte, hogy becsoma-
>lják s a jobb fülével hallotta (í
líra süket volt), hogy a néni egy
1 mondogatja: „ 0 de szép nagy
bős vagy, ne félj, majd este rakó!
tiéd jó babocskát főzeléknek.“
„Még csak ez kell nekem", — fin-
rgott a lábos és csak akkor csil
podott le, mikor a tűzre tették és G rom iko nyugodt, m ert tudja, hogy a n y u g atiak hiába acsarkodnak. A nyu g atiak acsar-
pattogó lángok vidáman égették; kodnak, m ert tu d ják , hogy G rom iko n e m hiába nyugodt!
nekét. Elömlött a jóérzés a lábos
in, kéjesen mórikált a tűznek, dí
sért, mikor a felforrt vízbe bele gránátszilánkot is, de az ijedtségen Ferike azt mondta: — „Nem baj, sápítozott, egyszercsak valaki m eg­ hírterjesztőt majdnem megverte egy
jntötték a babot, nyomban ideg kívül semmi baja nem lett. Vége majd vesz -anyu újat.“ Hiába, a fogta a fülét és hangos örömmel sérvet kapott agg hajómotor és azt
>kkot kapott. A fene egye meg lett a háborúnak és lassan-lassan dolgon nem lehetett segíteni. Jött felkiáltott: — „Jé. micsoda nehéz mondta: — „Frászt deportálás. Ha
jndolta, ezt órák hosszat főzjl jó napok virradtak az öreg hatlite­ egy príma Lampart-lábos s az öreg lábos, ez azután jó fogás. Még egy­ nem tudnád, újból meg fogunk szü­
;nnem s idő előtt lekopik a koz- resre. Jó töltöttkáposzta dagado­ hatliteresre rossz napok virradtak. két ilyen s megnyerem az ócska- letni. Belőlünk valószínűleg traktort
etikám. De lassan beleszokott 1 zott benne akkora töltelékkel, mint Megmaradt fülébe madzagot kötött vasgyüjtési versenyt!“ A szomszéd fognak csinálni.“
mdbe s csak akkor rázta a hideg egy dinnye, csirkepőrkijltet rotyog- a Ferke, húzta az utcán és üvöl­ Palika volt az ujjongó kölyök s Traktort? Hű, ilyesmiről már hal­
i spenót főtt benne, vagy az un tatott és jószagú barátfülét kever- tötte: — „Paci vagyok, paci va­ vitte is a hatliterest a telepre, ahol lott a jó öreg lábos. Nem is rossz,
>k grízestészta. getett benne gazdasszonya. Kivi­ gyok, gyia Ferke, paci vagyok!“ már voltak öreg kályhák, törött ten­ mosolygott vidáman. Gyerekkorában
A lábas közben öregedett. Od< rult lábosunk, mint a kikirics s a le- Később malacok ették belőle a mos­ gelyek, rossz kalapácsok, s még ki mindig irigyelte a traktorokat s
ík színe füstössé hervadt s egy vesestálnak mesélgette, hogy milyen lékot. A mérték azonban akkor telt tudja, miféle dolgok. vagy traktor, vagy esztergapad
sercsak megpattant. Uramisten bitang élete volt fiatajkorában. be igazán, mikor a hajdani büszke „Jaj, mi lesz velem?“ — aggó­ szeretett volna lenni.
olt sírás-rívás, elküldték őt a kór Azonban egy ködös téli reggelen hatliteres kikerült a szemétdombra, dott a nagy vaslábos. „Jaj mi lesz
izba, a nagy Drótostót professzor szörnyű dolog történt. Ferike, a tojáshéj, karalábélevél, rozsdás szö­ velünk?“ — aggódtak a többiek is. Nagy S. József
az, aki megdrótozta, de ez mái csintalan kis kölyök leejtette a mi gek közé. „Bár sose születtem Mind félt az ismeretlen, s bizonyára
im voit az igazi, főzés közber lábosunkat, a lábos egyik füle le­ volfia“ — kesergett a lábos, s meg­ szörnyűséges sorstól.
yakran szúrás állt az oldalába tört, féloldala levált s zománca is történ hevert egy vén tyúk tollaza­ „Deportálva lesztek!“ — terjesz­
z öregedő lábost így kornyadozv csúnyán lepattogzott. Bizony fájt tán, miközben fájós baloldalát cse­ tett rémhíreket egy szemtelenül vi-
te a háború. Egyszer kapott egy a lábos szíve, külőhösen, amikoi répdarabok macerálták. Ahogy így gyorgó német rohamsisak. A rém-

Térképbűnügy Törökországban

— M ag a rajzo lta ezt térk é p ét.-1

— K érem , én a valóságnak m egfelelően rajzoltam !
— Itt a bibi! ö té v i kényszerm unka!
Égy amerikai bombaszakért6 megnyugtató nyilatkozata
a londoni munkásnegyedben

Ny.-Európa: Nézze szomszéd, hagyjon békében ezekkel a gyilkoló

szerszámokkal! Azt az ekét adja ide nekem, ami az ajtó fölé van kiteve!
U. S.: Azt nem adom. Az kell cégérnek.

[cgtalálták egymást — üzem i oldalunkon keresztül

Levelet hozott a posta Ludas Matyinak Romániából. Bering Iréné
írja, hogy „Ludas Matyi az Ifjúsági Cipőgyárban“ című oldalunkon Szegő
Gizi karikatúrájáról felismerte Pesten élő nagybátyját. Bering Istvánt,
akiről tíz éve nem tudott semmit. Most örül az egész család a megtalált
nagybácsinak.
Ludas Matyi is örül, hogy üzemi oldalával ilyen szolgálatot is tett
íg y olvasójának. ---------- :-----—
> 0. ‘ __ _____________ _
— M eg n y u g tato m kedves asszonyom , az 1941-es bom bák és az atom bom ba között
csak árn y alati különbségek vannak!

Kedves Ludas Matyi!
A vagonsálreldében a vagonok
összeszerelésénél szegecselő műve­
let Is van, ez abból áll, hogy a sze­
gecset izzómelegen hevítik, így
könnyebben verhető le a vége. A
hevítéshez kokszot használunk,
amely jókora darabokban érkezik,
úgyhogy a két szegecsmelegitő
kályhánál azelőtt egy-egy ember
üldögélve, kalapáccsal tördelte a
kokszot. A koksz az ütés következ­
tében szanaszét repült, úgyhogy a
közvetlen környezet bizony a kok­
szot taposta. így ment ez 1946 janu­
árjától 1949 februárjáig.
Negyvenhat, február 16-án szer­
kesztettem egy kokszőrlőgépet s az
üzem rendelkezésére bocsátottam.
A gép villanymotormeghajtású és
tetszésszerlnti nagyságban őrli a
kokszot, aszerint, hogyan állítják be
a gépet. A géppel a kővetkező m eg­
takarítást értük el:
A két elvtársam, aki eddig kézzel
törte a kokszot, szükségtelenné vált
s áthelyezték őket a szállítócso­
portba.
A havi kokszszükségletünk 56
mázsa volt, az általam szerkesztett
gép havi hét és félóra alatt meg­
őrölte a kokszot (a raktárban!) és
onnan megőrölve került a szerei­
débe. Tehát cca 400 munkaóra he­
lyett hét és félóra volt szükséges a
koksz megőrlésére, s nem repült
szanaszét az üzembe, söprésre, ta­
karításra nem volt szükség.
A gép teljes egészében ócskasá­
gokból készült, m ég a m otor is (ja­
vításában a Villamosművek szak­
emberei segítettek). A gép munka­
idő után készült s néhány hegesztő­
pálcán kívül, semminemű beruhá­
zási költség nem terhelte a gyárat.
A gép azóta is szépen, baj nélkül
végzi, amit végeznie kell. Most pe­
dig Építési osztályunk az én gé­
pemhez hasonló gép g y ártásárak ért
engedélyt. Újítási irodánk az Építési
osztályt a gépem m egvizsgálására
utasította. A gép próbára került és
bevált, — kis baj, hogy m ég három
darab kellene belőle. Ugyanis alkata
lehetővé teszi, hogy kerekekre sze­
reljék és az építkezések színhelyére
szállítva, az építkezés] anyag (kő­
szivacs, tégla, kovaföld) helyett ro­
mos törmelékeket tesz használha­
tóvá és nagyfokú m egtakarítást ér­
het el.
MINDNYÁJUNKÉRT
— B ácsi kérem , aláírhatom én is?
— N em kislányom , de m i aláírjuk érted is!
Ez utóbbi bekezdés kétszeresen
bebizonyította tehát, hogy a gép
használható! Újítási irodánk 1949-
ben szószerint mégis így zárta le
az ügyet: „Az újítás alkalmazható,
használják csak nyugodtan, de elv­
ben nem jutalmazható a poriás
miatt.“ Az indokolást m agát úgy
hozták meg, hogy a gépet sem ak­
kor, sem most nem nézték meg.
Nem vették tudomásul azt az érvet
sem, hogy nem keletkezik a gépi
őrlésnél több por, mint a kalapács­
csal való kézi törésnél és a port kü­
lönben is az utolsó szemig elhasz­
nálják.
Most, hogy két évi szereldei hasz­
nálat után a gépet más osztály is
Igényli és használná, úgy érzem, jo­
gom van felterjeszteni újításomat
elfogadásra. Újítási irodánk most
már hajlandó beadni derekát, de
most azt kérik, igazoljam, amit an­
nakidején a szakszervezeti titkár, az
Uzemfőnök, a versenymegbízott, stb.
már Igazolt, hogy a két koksztörő
szaktárs hova került. Ha megvan a
két koksztörő, akkor ezt bizonyíték­
nak veszi az újítás] iroda s jutal­
mazza az újításomat. Ezt sajnos
Igazolni nem tudom, m ert a vagon-
szerelde főnöksége eddig ötször
cserélt gazdát, maga az irodasze­
mélyzet legalább háromszor s a két
szaki eltűnt az akta és bürokrácia
rengetegében.
Mit lehet most m ár az újítási
iroda munkájához szólni? Nem cso­
dálkoznám, ha holnap öregapám
keresztlevelét kérné, hogy az hiány­
zik még az elintézéshez. En a több­
szörös újítók közé tartozom és
büszke vagyok arra, hogy párszáz­
ezer forintos m egtakarítást jelente­
nek újításaim. Így aztán nem csoda,
ha rosszul esik a lélektelenül s nem
igazságosan működő újítási Iroda
m agatartása és az esetenkint válta­
kozó lehetetlen kívánságok. A je­
lek azt m utatják, hogy gyárunk vi­
szonylatában az illetékesek figyel­
mét elkerülte Rákosi elvtárs káder-
Programm ja, amelyet 1950. február­
jában ismertetett, de nálunk, ami az
újítási irodát illeti, m ég ma sem
fogadtak meg.
Elvtársi üdvözlettel:
FRINDT EDE
Magyar Wagon- és Gép­
gyár, Győr.
5 é v n e m a v ilá g ?
Székely Jenő panasszal fordult az
AEK-hoz, hogy bűnjelként lefoglalt
ingóságait 5 éve nem kapja vissza
a kecskeméti megyei bíróságtól.
A z ügy még 1945-ben kezdődött,
amikor széthordott ingóságait a
kecskeméti törvényszék, mint bűn­
jelet lefoglalta. Hazatérve a hadi­
fogságból, december 3-án levélben
kérte, hogy személyes szükségleteit
szolgáló ingóságait, bútorokat, ágy­
neműt, stb., amire i g e n n a g y
szüksége van, adják ki. Csak 4 hó­
nap múlva, 1946 áprilisában kapott
értesítést arról, hogy a bűnügyi
eljárás még folyamatban van, ezért
az ingóságok egyelőre nem adhatók
ki. Kérésére 1946 november 26-án,
majd 1947 decemberében újabb ér­
tesítéseket kapott, de most is csak
arról, hogy az ügy nyomozás-ki­
egészítésre szorul és ezért újból be­
adott kérelmeit még mindig nem
teljesíthetik. 1948 júniusában biztató
jelként közölték vele, hogy a tör­
vényszék már visszakérte az irato­
kat. Október 20-án, majd 1949 feb­
ruárjában ismételten kérte, hogy az
ingóságokat adják már ki, m eri azok
a 3 éves huzavona alatt lassan tönk­
remennek. Leveleire február 19-én
közölték, hogy az iratokat még 1948
novemberében az igazságügyminisz­
tériumba küldték fel. mert a tet­
tes kegyelmet kért. Ezután már az
igazságügyminisztériumhoz fordult,
ahonnan azonban választ nem ka­
pott. Ez így folytatódott tovább. Irt
a törvényszékhez, ment a minisz­
tériumba, vissza a törvényszékhez,
ismét a minisztériumba, az állam-
ügyészséghez, újra az államügyész­
séghez stb.
A vizsgálat megállapította, hogy
a kecskeméti bíróság és ügyészség
az érdemi intézkedés helyett az
ügyet bevitte a bürokrácia útvesz­
tőjébe és ezért nem kapta vissza
Székely Jenő 5 éven keresztül a leg­
szükségesebb ingóságait. E z lett a
következménye annak, hogy a kecs­
keméti bíróság- és ügyészségnél, az
igazságügyminisztériumnál és a
közvetítő főállamügyészségnél 39
állomása volt eddig az ügynek. Fel-
becsülhetöleg mintegy 70 iratváltás
és intézkedés történt. Ezek közül 23
jelentéskérés és jelentésadás. 16 irat­
kérés, elküldés, visszaküldés, 6 be­
advány, 6 ügyáttétel, 4 megkeresés
FALK ENH AUSEN
A z amerikaiak szabadonbocsátot-
ták Falkenhausen náci tábornokot,
Belgium hóhérát.
ö maga 240 túsz meggyilkolását
vallotta be, de enyhítő körülmény­
nek tudták be, hogy Csangkájsek
most meghívta katonai tanácsadó­
jául. Csangkájseket megértjük, mert
bolond lenne egy tízszeres gyilkos
sál beérni, amikor kaphat kétsz
negyvenszerest is. Neki tehát me
van az öröme.
Nyilván a belgáknak is.
Hogy mi öröm van abban, hogy
kiengedték a gyilkosukat és Csang­
kájsek katonai tanácsadója lett be­
lőle?
Hát az, hogy Truman nem tette
meg őt Belgium katonai kormány­
zójának . . .
Madarak egymásközt
— Egy percet sem aludtam az éj­
jel. Egész éjszaka pattogtak a rü­
és 2 sürgetés volt. E számok között
még nem is szerepelnek a kecske­ gyek?
méti ügyészi, bírói szervek egymás
közötti iratváltásai és intézkedései,
valamint a bűnüggyel kapcsolatos
Zavartalan kapcsolat
„komplikált1' bűnjel-kiadási eljárás
mozzanatai, amelyek, ha fentieket fi­
gyelembe vesszük, szintén jelentős
számúak. E zt az ügyet azonban már
nem is az intézkedések számával,
hanem az akták kilóival lehetne leg­
jobban lemérni.
A fenti adatok önmagukban is vi­
lágosan mutatják az igazságszolgál­
tatás egyes területein még mindig
meghúzódó bürokráciát, amely,
amellett, hogy a dolgozók sérelmei­
nek orvoslását késlelteti, még nép­
gazdaságunknak is jelentős kárt
okoz.
Még súlyosabb a fenti eset, ha fi­
gyelembe vesszük, hogy Székely
Jenő a legártatlanabbul került az
ügybe, mert amíg ő fogságban volt,
azalatt hordták el bútorait. Ennek Á l CSZrALYVmTC: Azért sze­
ellenére — a bürokrácia miatt — retek magával együtt dolgozni, kar-
a közben már közkegyelemben is ré­ társ, m ert olyan tárgyilagosan bi­
szesült bűnös helyett neki, a káro­ ti! ja m eg az e m b e rt...
sultnak kellett szenvednie mindad­
dig, míg a bürokráciának .ez az
esete az ellenőrzés munkája követ­ A m int a m ellékelt ábra
keztében napfényre nem került. így m utatja
tarthatott 5 évig, míg végre Székely
Jenő visszakapta a számára igen
szükséges személyes használatú hol­
miját.
ALÁÍRÁS.
Alábbi le v e le t kaptuk a z * O rszá­
g o s T ak arék p én ztártól:
„H álásan k ö szö n jü k a z t a z é p Íté­
s z e i letnű k ritik át ta rtalm azó le v elet,
a m ely vállala tu n k ról lapjuk f . hó
22-ikl szám áb an m e g j e le n t A ta k arék ­
szá m fejtő sé d ü n k n él fe n n á lló s z ű k k e ­
resztm etszetrő l — a m ely et a le v é l írója
ta lán e g y k is tú lzá ssa l e c s e te lt — tu ­
d om ásu n k v a n é s k ik ü sz ö b ö lé sé r e a
s z ü k s é g e s á tsz e r v e z é sse l fo g la lk o z.
tu n k Is. A le v é l Írójának m é g is k ö­
szö n ettel tartozu n k , m e r t ír ása n y o ­
m án m eg g y o rsíto ttu k a z á ts z e r v e z é s
Ütem ét é s Ü gyfele in k et k e v e se b b — Következik javaslataim hido
a d m in isztrá ció v a l so k k a l g y o rsa b b a n kolása, amelyek a papír- és áramta
sz o lg á lju k k l.“ karékosságot szolgálják.
r Egy
E prómiumos tűnődése P o n to s a n k e z d ü n k !
A v á c i M agasépítő Vál­ Pontosan kezdünk és egy percet
la lat (o k e setb en nem tel­ se várunk! Mindenkinek drága az
je síte tte a b e fe je z é si határ­
ideje! Ne feledjék, a természettudo­
A z E u r ó p a i'M u n k a f é r te k e z te t h a tá r o z a ta
id ő t é s ily e n k o r a n y a g ­
h iá n n yal v é d e k e z te k . mányi előadás a föld keletkezésé­
U gy a n a k k o r a z a n y a g b e ­ rők pontosan ötkor kezdődik!
s z e r z ő k p rém iu m o t kaptak
Jó m u n k á ju k é r t Hőbör 6zaki, aki ezeket mondotta
így gondolkodott: ha ötre mondom,
félhatra mindenki ott lesz! En úgyis
háromnegyedhatra hívtam meg az
előadót. Viszont mindenki igy gon­
dolkodott: ha ötre mondják, akkor
az testvérek között is félhatot
jelent, tehát ráérünk hatra menni.
Az előadó, a nem tudom mi­
lyen központból, így kalkulált: há­
romnegyedhatra hívtak, lesz félhét
is mire összejönnek, ráérek hét felé
bemenni. Hét órakor még egy lé­
lek sem volt a teremben. Egyedül
lődörögtem fel s alá és vártam,
hogy végre keletkezzék a föld, de
várakozásom hiábavaló volt. Már-
m ár a bibliára gondoltam, ahol
meg vagyon írva, hogy először a
földet alkotta az Ür, aztán az em ­
bert, minekutána megpihent. Való­
színűleg itt is ez volt a helyzet.
Hőbör megszervezte a term észettu­
— Maguk lekésték a határidőt, dományi előadássorozatot, de embe­
mert nem szerezték be az anyagot! reket elfelejtett csinálni hozzá, és
— Lehetetlen. Nálunk az anyag­ gondolva, majd csak lesz valahogy,
ik szerzés tökéletes! megpihent babérain. Hazafelé indul­
— Mivel tudja ezt bizonyítani? tam. Felszállók a villamosra, hát
— Most adtunk prémiumot az egy utas nagyon türemlik lefele.
iryagbeszerzőknek. . . Nem vagyok mai fiú, nem hagytam
annyiban a dolgot, erősen nyomul­
tam fel. Végül én győztem, mert
fenn voltam a perronon, és az az
E g y életrevaló csigafúró utas, aki le akart szállni, beszorult
k ö zb e szó l a kocsi belsejébe. Az illető kiabált,
hogy neki itt le kell szállni, mert
. előadást kell tartania. Mindenki utat
engedett neki, és én csak később tizenkettőből levonok ötöt, az pont csak hárman jöttek el, azok is csak azt hitték, táncolni akarok. Ahogy
kaptam észbe: hohó, hiszen ez az hét óra. Tehát, hogy elkerüljem a véletlenségből, mert azt hitték, vége lett, rohantam a természettu­
én emberem a föld keletkezésével. késést, ott leszek félhétre, de leg­ hogy táncpróba lesz, ahol csűrdön- dományi előadásra, hogy ellessem a
Az emberek feje felett nagy azai- később hatra. Hat órakor még egy gölőt tanulnak majd. Ugyanis a föld születésének titkait és legköze­
tóval kiugrottam a perronról. Ennek lélek 6em volt a teremben, csak én. táncpróba is hétre volt hirdetve, lebb én is meg tudjam csinálni.
következtében három forinttal ké­ Az előadó ugyanis a következőkép­ ugyanabba a terembe, de nem tud­ Elővettem a jegyzetfüzetet, mire
sőbb érkezhettem csak be. Futot­ pen számolt: a múltkor beértem, ták még, hogy pontosan hét óra, mindenki elment. Nem tudok pon­
tam, mint egy őrült, mégis elkés­ félnyolcra és volt öt ember, akkor az háromnegyednégy múlt öt perc­ tos lenni. Ekkor elhatároztam, hogy
tem. Hőbör nem szólt egy szót sem, nyolcra lesz tíz. Öt emberre nem cel. Én viszont hattól csűrdöngö- a legközelebbi előadást kibőjtölöm,
csak a fejét ingatta jobbra-balra. érdemes várni, öt embernek viszont lőztem, és forogtam, mint a világ ha addig élek is. Addig nem megyek
A legközelebbi alkalommal, mikor nem is érdemes előadást tartani, a keletkezésekor, nem messze a haza, míg el nem kezdődik. Három
ötre hirdették az előadást, már így tehát az előadást hétkor tartot­ természettudományi előadás szín­ hete nem láttam a feleségemet.
tudtam, hogy úgy kell értelmezni: ták meg — de másnap. Akkor is helyétől. Pontosan hatra beértem, Mikes György.

Állatvédelmi javaslatunk

— Hohó szaktárs, ne tessék én­

jein még eldobni, hisz oly szép az
■let, én még élni a k a ro k ...

L u d a s M a ty i
F őszerkesztő: G Á B O R A N D O R
Felelős sz erk esztő : G Á D O R B É LA
S zerkesztő: TA BI L Á S Z Ió
K iadja a S zab ad ság Lapkiadó-
v á lla la t
S zerkesztőség:
B u d a p e st V., A lkotm ány-utca 3.
Telefont 127—750. 128—031.
K iadóhivatal:
B udapest, VIII., B laha L ujza-tér 3.
T eleron: 1 4 3 -0 1 2 , 1 4 3 -0 1 7 .
B udapesti s z ik ra Nyom da
V., Honvéd-u. 10. Szereljenek a verebes fák alatt lévő padokra Ahol elhanyagolják az Állattenyésztési Tervet
Felelős vezető: R adnóti K ároly. tetőt, hogy eső esetén legyen a szegény madaraknak
hová húzódniok.

Az ő sz e m p o n tju k

É rtek ezlet W ash in gton b an

(Szín: A z amerikai országok külügyminisztereinek washingtoni értekezlete.)
Argentin külügyminiszter: Kissé nyersen méltóztatik - velünk beszélni, kezicsókolom.
Acheson: Hát hogy beszéljek, amikor nyersanyagokról van szó?
Uruguayi külügyminiszter: Az én véleményem a z . . .
Acheson: Ki kíváncsi a véleményére? A nyersanyagát mutassa!
Uruguayi külügyminiszter (kacéran): Tetszik? Olcsón m egszám ítom ...
Chilei külügyminiszter; Nekem volna egy elvi jelentőségű megjegyzésem.
Acheson (kegyesen): Halljuk!
Chilei külügyminiszter: Salétromot tessék! Salétromot tessékl
Paraguayi külügyminiszter: Bolond vagy? Miért kínálod neki a salétromodat?
Chilei külügyminiszter: Próbáljam nem k in áln i. . .
Acheson: Az értekezletet felfüggesztem. Elmehetnek az u r a k . . .
Titkár: Hohó, nem arra uraim!
Argentin külügyminiszter (meghökkenve): Miért?
Titkár: Mert lakájok csak a hátsó lépcsőt h a sz n á lh a tjá k ...

USA-követségi titkár: Válságosra fordult az indiai éhínség.

USA-követ: Miért? „ .
USA-követségi titkár: M ert a kínaiak élelmiszert küldenek az indiai nepnek.
L u d m M a b d G A J f f l t ä

4SZENTESÉ
1. 5.
Olyan itt Szentes körül az alföldi Mert 1927-ben például a Szegedi hant a sarokba, felkapta a vasvillát,
táj, mintha egy Móricz Zsigmond- Kenderipar r. t. dollárkölcsönből combonszúrta vele Polgár Sanyit.
regényből vágták volna ki. Az em­ „felvásárolta“ az itteni földeket Fe­ Kajla Jóska szaladt mindjárt rend­
berek is pontosan, olyanok. Illetve lette a körülötte élő kisparasztokat őrért, másfélévet kapott aztán a ku­
nem egészen pontosan olyanok, aztán őt is utolérte az akkori közép­ lákfiú.
mert az arcuk nem sötét, komor, halak sorsa: megzabálták a nagy­ Most már tudják, mi az a „jó
megviselt, mint a Móricz-regények halak. Addig árvereztette a kis­ kulák“.
elkínzott szegényparasztjaié, hanem parasztokat, amíg aztán őt is elár
derűs, mosolygó, bizakodó. 8.
verezték. Akkor megint parasztoké
2. lett a föld, bankkölcsönnel; azok is Járjuk az Ifjú Gárda földjét, kér­
tönkrementek, a bank megint árve­ dem, hogy sikeredett ki az a holdan-
. De ami a tájat illeti, az már csak­ rezett. Mondjam-e tovább? Uj ve­ kinti tizennyolc mázsa búza, amiért
ugyan igazi móriczzsigmondi táj vők, bank, árverés, koldusbot, me­ Kiss Tamás, az „Ifjú Gárda“ el­
volna, ha nem emlékeztetne inkább gint új Vevők, megint bank, megint nöke Kossuth-díjat kapott. A vál-
Japánra vagy Burmára. Csatornák árverés, megint koldusbot, megint lukat vonogatják. Egyszerű az, ké­
6zeldelik a földet, am erre a szem új vevők, megint bank, pergett a rem, gépierő műveli a területet
ellát, csinálják a rizsgátakat. Száz- dob, kopogott a koldusbot. . . már második éve, munkaverseny­
egy katasztrális holdon termel már i Azt h itték már a s z e g é n y e m b e ­ ben vagyunk, tisztított, csávázott,
az idén rizst az Ifjú Gárda. (Tavaly rek, h o g y m in den m ú lan d ó, c sa k a minőségi magot vetünk, ősszel mű­
hatvanhét holdon termeltek). Ezek I Dank örök. trágya és fejtrágya, tavasszal fej­
a kiskirályságiak nem mennek a ] Minden a banké volt itten. Azt trágya, hengerezés, utána láncboro­
szomszédba, Burmába vagy Japánba ! mondta a szentesi paraszt a lová­ nával felporhanyósítjuk a földet,
egy kis rizsért. nak, amikor az az útra hullajtottá a viaszérésben kezdjük meg az ara­
Ha így folytatják, egyszer tán I hullajtanivalót: tást, öt gépvontatásos aratógépp**'
eljön az idő, amikor a japán házi­ — Ne pazarold a bankét! egyszerre fogunk neki az aratá
asszony azt mondja a boltban. nak, nem boszorkányság az kére
— japán rizs? Van ez olyan jó, mindenki utánunk csinálhatja. Nine
mint a szenteskiskirálysági? abba semmi.
Az a csuda, ha valaki nem esi
nálja meg és nem lesz tizennyolc
mázsa búzája egy holdon.
9.
Persze, arra is kíváncsiak, milyen
ember ez a Kossuth-díjas Kiss I'a-\
más, az elnök. Kubikos volt KisÉ-
• rályságön. Negyvenkilenc nyárin
jelentkezett az Ifjú Gárdába, azH íilí*?
közé. (Akkor ugyan már „öregelK“ 1
is voltak náluk szép szám nraÜ N /
6. Csakhamar felismerték a képessé**"J
1948 télén huszonnégy ifi alakí­ geit, elnök lett.
totta meg az Ifjú Gárdát egy szabo­ Hogy milyen ember, arról sokat
táló kulák hetvenkét holdján — me­ tudnak mesélni a kiskirálysági kubi­
séli Kulcsár Károly elnökhelyettes. kusok. Vizi Imre, á- rizses, annakide­
A huszonnégyesztendős Kajla Jó ­ jén együtt kubikolt vele. „Nem bír­
zsef volt köztük a legidősebb; a leg ­ juk csinálni ebbe a sárba“ —
fiatalabb, Török Jóska tizenhatesz-. mondta ott egyszer az egyik em­
tendős volt; a huszonnégy ifiből pon- ber. „Nem bírjátok? (denézzetek!“
'tosan a fele volt-fiú, a fele lány. Kiss Tamás odaugrott, hányta a
Tizenkettő-tizenkettő. A P árt segí­ sarat, mint a pelyhet. „Rajta nem
tette őket, szépen haladt a munka, fog ki semmi! A gyengébbet min­
jól mentek a dolgok. A huszonnégy dig segíti!“ — mondja Vizi.
gyerek keze alatt kezdett felcsepe­ Ilyen maradt elnök korában is.
redni . a csoport. Amellett, hogy megcsinálta a ti­
zennyolcmázsás búzatermést, szakí­
tott magának egyébre is időt. E gy­
Vízi Imre, a helyettes párttitkár szer kiment a csépléshez. Látta,
vezeti a rizstermelést. Hogyan lesz hogy a munka egy kicsit ellankad.
valaki rizsszakértő a búzatermő „Iaenézzetek, így kell azt!“ —
Nagy Magyar Alföldön? mondta és egyszuszra 27 mázsa bú­
Rizsigátőr voltam Szarvason az zát hányt bele a cséplőbe, anélkül,
állami gazdaságban — meséli Vizi. hogy lejött volna az asztagról.
— Akkor kezdte nekem magyaráz-
gatni a rizstudományt bizonyos Kő­
rösparti Pál. Mert tudomány az!
Ü gy m utogatta Kőrösparti a rizs-
betegségeket, mint egy orvos. Olyan
a rizs, mint egy kényes fehérsze­
mély: hamar megbetegszik. Külö­
nösen a bruzónia nevű rizsbeteg­ Ilyen símán ment minden?
ségre kell vigyázni. Egy rizstelep Dehogy ment símán. Harai Erzsi
nem is tart tovább három eszten­ — a munkaérdemrendes Harai ju­
dőnél: akkor bemuharosodik, vége. hász lánya — meséli, hogy őrködni
Könnyű a libának. Mit tudja az, kellett folytonosan, mert a kulákok
mennyi gondoskodás, munka és a g ­ okvetetlenkedtek. Egy éjszaka Harai
godalom van addig, ameddig az ap­ Erzsire m eg Balog Margitra került
rólékja belekerülhet a rizsbe. az őrtállás sora. ü g y őrködtek, hogy
egyik jobban reszketett a félelem­
4. től, mint a másik. Egymást tuszkol­
‘ A rizstelepen túl, amerre a szem ták a sötét istálló felé: „Menj le...
■ ellát, mindenfelé az Ifjú Gárda ter- Menj te . . . En félek . . . “ De azért
• melőszövetkezet földje terül el. 1548 őrködtek.
\ holdjuk van, abból 1320 a szántóte­ — Egy éjszaka aztán — meséli
rület. Huszénnégyféle ipari növény­ Erzsi — bejött az istállóba a kulák
fajtát termesztenek, többek közt fia, tökrészegen. Fordítja a lovat
gyapotot is. 600 disznajuk van,' 70 kifelé, hogy viszi el. Ifj. Polgár
10.
szarvasmarhájuk, 21. lovuk, 472 bá­ Sándor volt ott, az nem hagyta a
rányuk, vagy 50.000 naposcsibéjük, lovat. Erre a kulákfiú elkezdte ru g ­ Jó egynéhány örvendetes tanul­
f Kilencvennyolc családnak ad jólétet dosni a lovat. (Figyelem! Nem a ló sága van ennek a látogatásnak.
fez a föld. a kulákot, hanem a kulák a lovat.) De azokat már vonják le az ol­
4 Ha ezt a , megboldogult Bank Polgár Sanyi azt-mondta: „Ne ru g ­ vasók, ennyi segítséget tán megér-
ty fá a /Z iu j látná, amelyik itt séf telt alföldekkel! dossa azt a lovat!“ „Mit?“ ordított demlek tőlük.
a kulákfiú „Ne rúgdossam?“ Ro­ Gergely Miklós

I " -v f -
VII. évfolyam, 15. szám 1951. április 12

A b ék eív ek a lá ír á s a m e g fé k e z i a h á b o r ú r a u s z ító fe n e v a d a t

Nyugatnémet ballada
Újságíró: Eszerint tehát Nyugat­
németországban mindent elő let
hét állítani, mintha semmise
történt volna?
Me Cloy (zavartan): Nem kérem . . .
Azt azért nem . . . Bizonyos
megszorítások azért vannak. . .
Újságíró: Például az atomfegyver?
Me Cloy: Nem kérem . . . Azt elő
lehet állítani. . . Miért ne? Ab­
ban igazán nincsen semmi. . .
Újságíró (reménykedve): Talán gá-
• zokat és mérgező anyagokat
tilos?
Me Cloy: Azt véletlenül nem tilos.
Azt az egyet igazán elő lehet
állítani. . .
Újságíró: Tankok? Hadihajók? Re­
pülőgépek?
Me Cloy: Azokat. . . Azokat elő le­
het állítani. Azok igazán nem
veszélyes dolgok.
Újságíró: Hát akkor mit nem lehet
Nyugatnémetországban előállí­
tani?
Me Cloy (gondolkozik): Hát pél­
dául . . . Például ha valaki az
utcán a Horst-Wessel dalt
énekli és hangosan élteti a
fasizmust, azt az illetőt nem
lehet előállítani.
(J e g o r o v : „ C s e r é lje n e k t a p a s z ta la ­
to t a g é p á llo m á s o k é s a m e z ő g a z d a ­
s á g i g é p g y á r a k “ ).
— Mit kaptál Jani, hogy olyan jó kedved van?
— Az asszonytól kávét kaláccsal, az EMAG-tól levelet tanáccsal.
Ez is m egtörténhet egy bürokratával
— A Szabó-ügy iratait tetszett kérni. . .
A T ito-banda
külföldön helyezi el ra b lo tt vagyonát
Hová vezetnek a véres lábnyomok?
ÉRTEKEZLET P A R I S B A N
USA-TABORNOK: A m e r ik a ia k e lő re !
ANGOL ÚJSÁGÍRÓ ( b o ld o q a n ): Ez
m ár beszéd! M ég is ő k já rn a k
elől!
USA-TABORNOK: Mi v a g y u n k a v i­
lá g e ls ő n é p e , c s a k t e r m é s z e te s ,
h o q y m i m e n e te lü n k a z e ls ő s o r ­
b a n ! N em is le h e t ez m á s k é p p e n !
ANGOL ÚJSÁGÍRÓ ( b o ld o q a n ): N em is!
USA-TABORNOK: M ö q ö ttü n k — e s e t­
leg — f e lz á r k ó z h a tn a k a z a n q o lo k
H iszen e lv é q r e b e n n ü k is a n g o l
s z á s z v é r b u z o g , h a c s a k a k á r m i­
ly e n is . . .
ANGOL ÚJSÁGÍRÓ ( e lr a g a d ta tv a ) : Kö­
s z ö n jü k , sir!
USA-TABORNOK: S z ó t s e é rd e m e l!
A z e m b e r m e g te s z i a m it te h e t!
A z tá n a f r a n c iá k ! E lv é g re a z is
e g y fa jta !
ANGOL ÚJSÁGÍRÓ (e lq o n d o lk o z v a ):
Hm.
USA-TABORNOK: A tö b b i n á c ió c s a k
m e s s z e m ö g ö ttü n k ! A z o k r a n e m
s z á m íth a tu n k k o m o ly a n !
ANGOL ÚJSÁGÍRÓ (n e m b í r m a g á ­
v a l): H ip, h ip , h u r r á ! Ez a h ő s ie s ­
sé g ! Ez m á r d öfi!
ANGOL TIZEDES (k ö z b e sz ó l): Döfi a z
á n q y o d té r g y e ! H iszen ez v is s z a ­
v o n u lá s ! . . .
ANGOL ÚJSÁ GÍRÓ (c s a ló d o tta n ) : Ja ?
C s a k v is s z a v o n u lá s n á l ez a s o r ­
ren d ?
USA-TABORNOK (s é r tő d ö tte n ): D e­
hogy k é re m ! H ogy k é p z e li?
M á su tt is!
ANGOL ÚJSÁGÍRÓD R o h a m n á l is?
— Jaj, kik ezek?
USA-TABORNOK: R o h a m n á l n e m . De
— Ezek a nyugati diplomaták, akik saját csürés-csavarásuk áldozataivá lettek, m e n á z s ik io s z tá s k o r ig e n .
Dó emberek N ew yorki k a p ita lista p a lá n ta
de olyan kis helyen, mint amennyi
a Gázfejlesztő és Gépgyárban egy- I
egy tisztviselőre jut, még jó ember J
sem igen fér meg. El se hittük t
•volna, ha a saját szemünkkel meg
nem győződünk róla. Elmentünk
tehát és ajtónyitáskor a következő
»életkép fogadott: a küszöb mögött t
I
keresztben Vida elvtárs feküdt és I
,k
hiarciasan megkérdezte, hogy tag- j
jai vagyunk-e az M. Sz. T.-nek. '
Tagkönyvvizsgálat után beléptünk !
volna a szobába, de előbb meg kel­
lett kérnünk Köves elvtársat: fá- v
radjon ki, hogy nekünk is jusson
egy talpalatnyi padló. Valaki lélek-
zetet vett és felsóhajtott: egy köb­
méterrel több a levegő! De mi már
benyomultunk a három egymásba-
§nyíló, elképzelhetetlenül apró iro­
dába, ahol rettenetes kép tárult a - — Tegnap volt a noverem eljegyzése!
szemünk elé. Ha olvasóink láttak — Na és?
már sóba pácolt halakat hordóba | — Mi az hogy na és? Tudtommal egy virágkereskedő nemcsak elad,
gyömöszölve, akkor , helyettesíts artem vesz is virágot.
be a halakat emberekkel, tegyék az
?gészet dunsztba, — és hű képet
' apnak a látottakról. Kiss elvtárs­ E z a z lá n f e lh á b o r o d á s !
nak (ő itt az igazgató), kényelmes
ülőhelye volt. A felfordított sze­
métkosárra telepedett le, onnan
iktált Zsoldosnénak, aki csak egy
■'rézzel
_____ i
tudott gépelni.
___t — 1 _ :
a
A másik ike-
.A
ét lefoglalta a lámpa. Azon lógott
időnként, hogy lélekzethez jusson.
Az Íróasztalokból egy személynek
sak fél fiók jutott. Az asztal lapját
is kiparcellázták. Olyan lett, mint ;
gy jól megtermett sakktábla. Az
6-os kockában Bán Ernő könyvelte
\A*\AÍÍ.Í
a napi kiadást, de Beöröndhy meg­
lökte, mire előre ugrott d4-re. Fa­
ragó elvtárs bejelentette, hogy ez
csalás, mert a d4 az 6 telke és ő — Miért jött ki a sodrából. Zsíros úr?
ott akarja felülvizsgálni a havi — Mert a faluban mindenki a május 1.- felajánlásókról beszél.
terveket. Mire észrevették bennün­
ket, mi már befészkeltük magunkat
az egyik padlóhasadékba. Onnan
“kérdeztük meg, hogy meddig tart ez
’ r;i az állapot a Gázfejlesztő és Gép-
, , gyárnál? A felejetet nem hallottuk,
(* j mert Kásáné arra a padlómélye-
désre lépett, melyben kényelmesen
elhelyezkedtünk. Ezért ezúton kér-
Í
dezzük meg az illetékesektől: he­
lyes ez így? — Aki pedig kétel­
kedne hihetetlennek látszó leírá­
su n k valóságában és a helyszínen
saját szemével kívárfna meggyő-
ődni arról, amit olvasott, — az
énjén e l ,a XIII. kér., Dráva-utca
!2-be. Látogassa meg az irodát és
ézzen körül! De nyomatékosan
Ifigyelmeztetünk mindenkit, hogy
Jicsak akikor merészkedjen belépni az
|ajtón, ha a 6-os villamoson tüleke-
F
ésből legalább tizenkét órát vett,
nnak is azt tanácsoljuk, vigyen
íagával jó erős cipőkanalatl!
ORSZAGH GYÖRGY
B r a z i l t ő k é s : Jósé, mi az a lárma odakint?
L a k á j : Éhező munkanélküliek tüntetnek.
B r a z i l t ő k é s : Tegnap a tengerbe dobtunk néhányezer tonna
élelmiszert. Mondja meg nekik, hogy ugorjának utána.
—H T R I E S Z T |------
Kérdés:
— Miért tartanak amerikai
hajóhadat Triesztben?
Felelet:
— Miért éppen Triesztben
ne tartsanak amerikai hajó­
hadat?
Kérdés:
— Miért nem tud nyugvó­
pontra jutni a trieszti kér­
dés?
Felelet:
— Az USA őszintén sze­
retne pontot, tenni a trieszti
kérdés végére.
Kérdés:
— És mi ennek az aka­
dálya?
Felelet:
— Az, hogy támaszpontot
szeretne odatenni.

^ 7 ^ 4 1?s j z k
Ex íg y ig a x !

— Már megint maszlagot kaptunk ebédre . . .

Tekecs és dűli vitorlával, amely megóvná az uta­

sokat a rázkódás kellemetlenségei­
től. Mivel javaslatára választ nem
kapott, néhány hét múlva újabb le­
vél érkezett. Itt oda módosította
újítását, hogy a rázkódásnak kitett
utolsó kocsit csatolják a mozdony
elé (persze vitorlával együtt), hogy
a kocsi símán haladhasson.
A felzaklatott lelkű előadónak
megnyugtató elutasító válaszon kel­
lett gondolkoznia. A javaslatot vé­
gül azzal 'az indokolással utasította
el, hogy „miután a vonatok utolsó
kocájában újabban tejet szállíta­
nak, amely a rázás következtében a
hosszú út alatt vajjá köpülődik, az
utolsó kocsi rázkódására feltétlenül
szükség van.“ Ebben az érvben az
újító megnyugodott.
B. L

mm
P J W /e n S

Számtalan találmány, javaslat

Munkás az órához: Kettőnk kö­
zött az a különbség, hogy ha te
sietsz, akkor rosszul jársz, ha én
sietek, akkor jól járok.
Üzlet a holddal
Truman: Hoztam magának egy
kis rágógumit, babkonzervet, m eg
nájlon zoknitartót, adja át cserébe
a támaszpontjait.
L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR B£LA
S z e r k e s z tő : TABI L A SZIó
K ia d ja a S z a b a d s á g L a p k ia d ó ­
v á lla la t.
S z e r k e s z tő s é g :
B u d a p e s t, V., A lk o tm á n y - u tc a 3 .
T e le fo n : .127—7 5 0 , 1 2 8 - 0 3 1 .
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t. V III.. B la h a L u jz a -té r 3.
T e le fo n : 1 4 3 - 0 1 2 , 14 3 —0 1 7 .
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a
V .. H o n v é d -u . 10.
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K áro ly .
érkezik a Találmányi Hivatalhoz,
melyeknek javarésze kitűnő tech­
nika-fejlesztési anyagoit tartalmaz.
Akad köztük azonban néhány
csodabogár is, mely a hivatal de­
rűs, jó hangulatáról gondoskodik.
Egy buzgó feltaláló levélben kö­
zölte, hogy sokat kísérletezett an­
nak a problémának megoldásával,
hogyan lehetne megmenteni a búza­
vetést a kártevő varjaktól. Vélemé­
nye szerint a vetés között puska­
port kellene elhinteni, mert a varjú,
érezvén a puskapor szagát, köze­
lébe sem megy a vetésnek!
Egy másik javaslattevő sok vil­
lanyáramot szeretne megtakarítani.
Ezért azt ajánlja, hogy vidéken,
amikor a hold süt, tiltsák be az
utcai világítást. (Persze, az újító
non gondolt azzal a kellemetlen
körülménnyel, hogy mi történik, ha
véletlenül kiderül, hogy beborult!)
„Korszakalkotó“ újítást nyúj­
tottak be az állattenyésztés vonalán
is, amelynek jelentős takarmány-
megtakaritás a célja. A javaslat-
tevő két új állatfajtát kíván kite­
nyészteni hazánkban, a „tekecs“-et
és a „duli“t. Tudvalevő, hogy a
tehén jó tejelő, de sok takarmányt aki büszke rá, hogy náluk az asszony tartja kezében a kormánykereket.
fogyaszt, míg a kecske keveset
eszik és viszonylag sokkal több te­
jet ad. Kettejük kereszteződése a
„tekecs“, amely igénytelen« étvá­
Am inek nem szabad lennie
gyú, jól tejelő állat lehetne.
A fürge nyúl és a jóhúsú lusta
disznó keveréke lenne a „dűli“,
mely mázsás súlyával, rengő háj­ 'S Ö R S Z A N A T Ó R 'U 5R. NAGT
rétegével könnyedén ugrálna ke­ rk o v á c s ICLÄZA
PÉTER 0r v o S
resztül árkon, bokron és palánkon.
Utasítás: „Ha ezek az állatok ke­ MEGHALT
reszteződni nem óhajtanának, izga­ >1900
tásukra elektromos áramot kell al­ i-y.
kalmazni.“
Egy ügyes selyemhernyótenyésztő
javaslatára a selyemhernyókat úgy
kell idomítani, hogy gubójukat
mindjárt mintásra szőjék. így sok
felesleges munkát takarítanánk meg
a selyemszövőgyáraknak — írja —,
mert a gubóról letekert selymet egy­
szerűen csak össze kellene varrni
— és kész az anyag!
Végül ne feledkezzünk meg az
egyik állandó „újítóról“ sem, aki
minden járműre makacsul vitorlát
akar felszerelni. Javasolta, hogy
többek között a vonatok utolsó ko­
csiját is feltétlenül el kellene látni
I — A legutóbbi szemi- — A, legutóbbi szemi­ A legutóbbi szemi- jl i
L náriumon nem vehettem náriumim nem vehettem náriumon
non ___ _____ _
nem vehettem ,,,,1
I I részt, mert szanatóriumba részt, mert meghalt az részt, mert orvoshoz kel- | |
III vittek. apám; lett mennem. fjl
m s s O ÜJ
 ját pókháló nőtte be és egy negyvenötös
A w a s h in g to n i p á n a m e r ik a i 7Ä w £ e * 2 im ,Y plakát. Bekukucskáltunk az ablakokon és
k o n g r e s s z u s s ta r tja Bevallom, annakidején lelkes olvasója csuda dolgokat láttunk. Volt itt minden:
voltam olyan regényeknek,, amelyek nagy darualkatrészek, esztergapadok, automa­
felfedezésekről szóltak, s minden vágyam ták, lemezek, szerszámok. Ügy éreztem
az volt, hogy egyszer én is felfedező magamat, mint azok a kincskeresők, akik
lehessek, expedíciót vezethessek szörnyű előtt a hegy kihányta gyémántjait. Elha­
kalandok között, melyek során megőrzőm tároztuk, hogy mindenképpen bejutunk.
hidegvéremet és aztán legyőzve az ellen­ Nem is kellett ehhez sem térkép, sem
séges törzseket, felfedezzek egy addig különös csalafintaság, ott mentünk be a
még ismeretlen Sarkot, amit rólam ne­ fészerbe, ahol minden rendes ember, és
veznének el. A napokban végre teljesült ahol annakidején az őslakók is bejártak:
szívem régi vágya; expedíciót alakítot­ az ajtón, amit csak meg kellett koppin­
tunk az üzem területén heverő régi gép-, tani, és máris úgy feküdt le előttünk,
alkatrészek, hulladék lemezek, réz, drótkö­ mint egy engedelmes eb. És akkor mi
telek felkutatására. Az expedíciót elne­ bementünk, és körüljártuk, feltaksáltuk a
veztük anyagtakarékossági komplexbri­ fészerben található dolgokat. Többszáz­
gádnak s én kaptam azt a megtisztelő ezer forintra becsültük. És akkor jött a
| megbízatást, hogy vezessem az expedí­ baj. Megjelent a Fé-szer hajdani őre, egy
ciót. Mivel az expedícióban mindig részt vénséges öregember, talán még az ős­
vesz egy nő is, beszerveztük Julikát is lakók felejtették itt. Valami érthetetlen
a lakatosműhelyből. Olvasmányaimbój nyelven, mellét verve állandóan csak azt
emlékszem, hogy az expedícióban szereplő hajtogatta, hogy: Rak-tá-ros, és aztán
nő mindig milliomos lány vagy angol felmutatott egy ősrégi táblára, amelyen
lady volt, akit egy aggastyánhoz akar- ez állt: „Idegeneknek belépni tilos“. Nem
1tak adni, de ő inkább az őserdőbe ment. tehettünk mást, kisompolyogtunk, hiszen
A lady mindenesetre szőke volt és való- nem tudtuk, hogy nem állunk-e szemben
i színűtlenül vékony. Juli ellenben fekete túlerővel. Másnap a hídműhely új leme­
| és valószerűbb. Egyetlen hibája az, hogy zeket kért, és a raktáros nagy megren­
állandóan járatja a szájacskáját, és ez­ deléseket tett. Ekkor az expedíció fel­
zel felhívta magára az ellenséges törzsek hívta figyelmét a fészerben található, és
figyelmét. Azok rögtön tamtamot vertek a szerelő-műhelyben használható leme­
és mérges nyilacskák ezreit röpítették fe- zekre. Pataki, az anyagkönyvelés veze­
I lénk, hogy „mi a fenének fáradtok, úgyse tője kétségbevonta állításunkat, és mind­
találtok semmit, mi hasznotok belőle, untalan egy kartont lobógtatott a sze­
gyertek inkább át a „Vén Hordóba“ sa­ münk előtt, amelyből állítólag az derült
többi. Az expedíció állta az ostromot, ki, hogy a raktárban lemezek nincsenek,
“ senki nem sérült meg, sőt még vídá- a piros vonal is oda volt húzva, és ez

I
mabban folytattuk utunkat. A szerelőmű­ ellen nincs apelláta. Én ekkor expedícióm
hely háta mögött nagy mennyiségben ta ­ nevében büszkén így feleltem: „Jöjjön
láltunk hulladéklemezeket, egymás hegyin velem szaktárs!“ — és azzal elvezettem
_ hátán. Az expedíció minden tagja han­ oda, ahol a kincsek feküdtek. Megadta
gosan őrült a leletnek, és máris' vissza magát. Nem kellett az üzemnek nehéz
akartak fordulni. Elképzeltem", hogy mit pénzeket kiadni.
csinálok én egyedül az üzem mélyén, Olyan volt mindez, mint egy valósá­
mennyi veszedelem vár rám a raktáro­ gos expedíció. Nekünk se hitték .el, hogy
sok részéről és ezért nagy beszédben meg­ felfedeztük az Északi Sarkot, illetve a
győztem őket, hogy tartsanak ki még régi fészert. Olyan volt, mint egy való­
egy kicsit, mert a java csak most jön. ságos expedíció, csak házasság nincs a
gy, mint ahogy azokban a rémséges végén, bár én már rég felfedeztem szi­
regényekben, most is megeredt az eső, vem hajlandóságát Juli iránt, csak, csak,
és nagy szorgalommal verte a tarkón­ hogyis mondjam, ő még nem fedezett fel
kat. És akkor megtaláltuk a régi, elfelej­ engem.
tett várost. A Fé-szert, amelynek kapu­ Mikes György.

Figyelm es férj és gondos apa Nagyon jól b eszél)

A termelési értekezlet megkezdő-
; dött. Először az anyagbeszerzési
|osztály vezetője szólalt fel és fel-
| szólította a hivatal dolgozóit, hogy
i áruigényeiket másolattal nyujt-
j sák be.
— Nagyon helyes! Nagyon jól
Ibeszél! — kiáltott közbe Fekete
I bácsi.
Ezután a szervezési osztály egyik
Idolgozója kért szót. Feleslegesnek
i tartotta a másolatot, mert papír­
pocsékolást jelent.
— Igaza van! — ordította Fe-
| kete bácsi.
Kovács, a személyzeti osztály he­
lyettes vezetője közbevető indít­
v á n y t tett:
— Legyen másolat, de az igénylő­
lap nagyságát csökkentsük a felére.
— Igaza vanl Csökkentsük! —
bömbölte Fekete bácsi.
Barabás, a levelezési osztályról
felmutatott egy igénylőlapot és
; megjegyezte, hogy teljesen elegendő
a papír negyedrésze is.
— Ügy van, úgy van, a negyed­
— Apuka éhes vagyok, enni szeretnék! része is elég! — hallatszott ismét
— Várj egy kicsit kislányom. Most jöttem a hivatalból, hadd pihen­ Fekete bácsi hangja.
jek. Mindjárt jön haza a munkájából anyukád, ő majd ad enni mind­ Ezután Sas beszélt, a jogügyi
kettőnknek , osztályról.
(Krokodil, Moszkva.) — Kartársaim — mondta —, el­
lenzem a fél- és negyedív papirost,
mert gyakran olyan sok tárgyat kell
C s e lle n g ő k h a ta lá lk o z n a k igényelnünk, hogy még a rendes ív
is kevésnek bizonyul. Ha bevezet­
jük a négjfrészre vágott papírt,
akkor néha nyolc darabra kellene
írni az igénylést.
— Nagyon jól beszél, egyetértek
Sas kartárssal — harsogta Fekete
bácsi.
A könyvelési osztály vezetője szó­
lalt fel:
— A legélesebben elítélem Fekete
kartárs viselkedését — kezdte —.
Helyesel annak, aki valamit java­
sol és annak is, aki azt élesen el­
lenzi. Ez komolytalan, minősíthetet­ > I .
len viselkedés. V I 1 oj
— Igaza vanl — tapsolt lelkesen I-» 1 I 1 ‘
Fekete bácsi és megelégedetten
dőlt hátra a székén, azzal a jóleső t 1 ' 1 ' |
tudattal, hogy az értekezleten egyet­ . . _. I l\n '
len haragost sem szerzett. T . C_____
,sak _______
kis kitartás még, mindjárt fent leszünk a menedékház-
(síi) ban és kipihenjük ^magunkat!

ü J X j m ß J k b w , 'ű x j u n v i

— Hová szaki?
— Az emeletre.
— Hányadikra? am uU j m w t-j <«.•<
— Azt még nem tudom.
tú r n i / W d
ty b fd J & J íZ . -
 C se h sz lo v á k v e n d é g ü n k ,
Antonia Hegerliková filmszínésznő, az „Üj har­
cosok születnek“ című film főszereplője, aki a
Csehszlovák Filmhét alkalmából Budapesten tar­
tózkodik.
C S f y i& tíf r t
BÉREMELÉS ELŐTT
— Ha a fizetésem húsz százalékkal több lenne,
m egvehetném ezt a zoknit.
BÉREMELÉS UTÁN
— Ha a zokni árát nem emelték volna fel húsz
százalékkal, most megvehetném ezt a zoknit.
A háborús hisztéria kórokozói
KA5S0
Egy
,peStl uÍságkÖ2leményhez
........* ' ■ I,i0 Truman úr, ezt nézze! Azt állítja, hogy nálunk munkanélküliség van?
i* N £ H -0 /M 4 #
BOCI, BOCI TARKA
A kulók meg az eső
tó tta l. Noam d e q m 11“ á q b a? A ÚJ “
a~ " Ä Pe"
c T ntI k r Ä “ t®* " s z o p n i ah ° ^
^ ? ^ L U r q y a ln l S ^ h o s z -
h o v á « i A ? d S k ,: - m e ‘y ih boci
já k ? Ó? M elyik k e t r e c b e d u g -
n é s z é s ~ t e h ^ ^ j M inH »tt0 ^ b .b *<Jyütt r í t t a te h e ­
t i * 6 “ a te je . _ N em k é n £ ab ° £ ,fhen bő<3ö t t - m iv e l
k is s z a la g , _ a m e W re » a b o c ik n a k a c s ü l k é r e is
ír ja n a k ? — ú g y te n n a íL i? *e h e n e s z e k „ c s a lá d n e v e t“
a b á b á k , _ 5 g y ^ £ * 2 * ö* is - m in t a k is b a b á k n á l
ta lá ln á k ! a b o c ik h o z a m a m á t íg y o k v e tle n m eg -
— s a z s e m b bKööthe^T
th e tn ee ^bheíle
i l jü
t n kc ,1* aily
k i enn e tá
k ín
n o as k az ranv aa .r b a ,
LATLELET.
E qy á lla m i g a z d a s á g b a n m it is
f ő z te k e b é d r e ? — R á fo g tá k eg y
Ü sző re, h o g y n a q y o n b e te g s z e ­
g é n y k e ! — Id e g e s az e s z e m a d ta ,
lá ts z ik is, h o q y s z o m o rú . — A z­
tá n , lám -e, h a m e g s z ó la l, h a n g ja
is c s a k m é l a - b ű ú ú ú ! . — Nem — M it szól az esőhöz. Z síros úr?
v a ló a z ily en ü sz ő e b b e a v íg
v ilá g b a ! — L e k e ll v á q n i, m ie lő tt — Én nem bánom , ha esik, csak többet essen vag y kevesebbet,
m é q k isü l v a q y tíz h ib á ja . — m int am ennyi kell.
Ez r á f o g ta , — az m e g f o g ta , —
e k k o r iHtt ------ m e g fő z té k é s m e g e t t é k . . . — S
- ü s z ő t v á o n P a r a n c s o la ‘ - h o bV e z t n em is te h e tté k l
_ T H o tm iin n5 m s z a b a d , h a n in c s b a já r ó l lá tle le t. A legifijabbak békeakciója:
ü«őT c->dAa q n ó z ls : s u b a a l a t t - h á t m e g e t t . . .
- í a v ^ e t t i* k? 0 r r°,t k a p ta k ! M é rg e lő d te k é r te , é s
g y I tt a n a g y la k o m á b ó l u tó la g „ h ú s m é rg e z é s " !
MERRE CSÖRÖG DIÓ?
A t a k a r m á n y - b e g y ű jté s k o r
a z t m o n d ta e g y ille tő : — s z é n á ja
n in c s , d ió ja v a n , tíz k iló t b e v in n e
6 . — S z é n a h e ly e tt a b e a d o tt d ió t
ír já k j a v á r a , — h a tó s á g n a k n in ­
c s e n e b b ő l s e h iá n y a , s e k á r a .
A b e q y ü jtő k a z t fe le lté k , m á s n a p
m i n d j á r t v ig y e b e l . . . — V itte
v íg a n , a z t h itte , h o g y e zze l lesz
‘ ' « m a jd s ik e re .
" M e g c s ő rq e tte a d ió já t, fe lfig y e lt
_ H iv a ta l. — Z o rd a n sz ó lt a Köz­
e llá tá s : d ió v a l itt m it a k a r ? — A fö ld m ü v e s s z ö v e tk e -
z e t ille té k e s . V ig y e á tl —
M e g fo g a d ta a d ió n a k g a z d á ja a z id e á t.
A f ö ld m ű v e s s z ö v e tk e z e t ir o d á já n o t t a so k —
a lk a lm a z o tt. Ö s s z e s ú g n a k , d ió n , m in t a m ó k u s o k . —
D iót n é z n e k k ö n y v e t n é z n e k , r e n d e le te t k e r e s n e k . —
V éq ü l m o n d já k : Dió m ló , té g e d m e g n e m v e tte tle k ! —
A b e a d á s t e l h á r ítjá k , ille té k e s a G y ü m é rt. —
A b e a d ó o d a b a ila g . H á lá t n e m v á r , c s a k a b é r t . —
A G y ü m é r t a d ió t té n y le g e lf o q a d ia , fiz e ti. — B e ad ó
a z á tv é te lr ő l í r á s t k a p é s v ih e ti. — V iszi, r á z z a ,
lo b o g ta tja : K ö z e llá tá s , id e n é z z ! — í r d h á t s z é p e n a írni még nem tudnak, hát kidíszítik a békeívet.
J a v a m ra s k ic s i U q y ü n k , Ím e k é s z . —
A z t m o n d ja a K ö z e llá tá s : D e r ű lá tá s k o r a i. —
A G y ü m é rtn é l n in c s b e a d á s . N em v á lla lju k s o h a m l!
— M in á lu n k c s a k a z a z ír á s s z á m o tte v ő , a m it a d — Az amerikai
a fö ld m ű v e s s z ö v e tk e z e t. S a jn o s , d e ez a d iv a t! —
A b e a d ó v is s z a b a lla g a G y ü m é rth e z s k ö n y ö ­
r ö g : — A d já k v is s z a a d ió m a t, n e m h e ly e s , h a Itt
c s ö r ö g . — S z ö v e tk e z e t ü g y k ö r é b e ta r to z ik e b e a d ­
v á n y . — B lz is te n , m á r a z t se m tu d o m , flu v a g y o k -e ,
vt ua ng »y lán yv ? — Itt v a n a p é n z ,. v is s z a h o z ta m s a dió-
m a t k érem én. —
M in t a lá v a a k r á te r b ő l, ú g y t ö r ki a „v éle-
m énv“! -
A G y ilm é rtb e n a d ió h o z Iq en n a g y a vv oo P n zz aa lo
k m,
- Nem a k a r j a v is s z a a d n i, e q e k . m fn ő b o rz a lo m !
T e le fo n o n f e lh ív ja a K ö z e llá tá s t: N em ~ _
Feleli a K ö z e llá tá s : í r á s t e Á l l t a i é r t a d ió t
V é g re m é g is v is s z a a d ja d ü h ö s G y ü m é r t a d ot.
— A b e a d ó e ltá m o ly o g , n e m is a z m á r , a k i v o lt. ^
C s ü q g e te g e n c s ö rg e ti a d ió t, m in t f 15/ ot? _’ ’fjem
A fö ld m ű v e s s z ö v e tk e z e t á tv e s z i-e a L apozza a
a k a r ja ! K ita k a r ja , b e t a k a r j a a d ió t, - L apozza a
s z e n t k ö n y v e k e t, k e r e s i ai c s í z i ó t - F e lh ív ja a h o z
•“ 1 3 i r . ’ K l S V .«
E r r e v é g r e á tv e s z i a d ió t d e n e m fiz e ti. - . A d
h e ly e tte c é d u lá c s k á t, b é r b ^ 5 j.ó d b ^ jö tt. — N em
n a g y b o ld o g a n , h o g y U gye v i ^ r e ^ r e n ^ d é J|e |ő t t , . . . _
is k e lle tt h o z z á , “ a d á *q y ,ö n < s e j t h e t t é k m á r e lő re )
K. TÓTH LENKE.
 / //
FEJETOL BŰZLIK A HAL!
T rum an m in t „b ék eh arcos“
— Ez az én nemzetem, amely egywnbertrént áll mögöttem!
— Hallottad, komám? A külügyminisztériumban azt mondták, hogy ha
enyhül a nemzetközi feszültség, nagyobb lesz a gazdasági válság nálunk.
— Mindegy az nekünk, komám. A mi padunk akkor is megmarad.
«t
ban minden halotton ezer dollárt keresett. . .
Kedves Ludas Matyi!
Vállalatunk az 1950. év utolsó negye­
dére az üzemen belüli utak készítéséhez
sigma-cementet kapott. Miután előzetes
értesülésünk szerint a sigma-cement fel-
használása nem azonos módon történik
a portland cementével, az alábbi levelet
intéztük az Építésügyi Minisztériumhoz:
„A vállalatunk üzemen belüli útjavítás intéztük:
céljára sigma-cementet kíván alkalmazni,
mivel mást erre a célra nem kap. Tudo­
másunk szerint a sigma-cement haszná­
lata nem azonos feltételeken nyugszik,
mint a portlandcementé. Kérjük szak­
értői véleményüket, hogy alkalmas-e a
sigma-cement utakhoz, javításhoz, vala- __ biakat válaszolta — és felolvastuk a
mint üzemen belüli bekötőutak készíté- ' sigma-cementnek a fentebb leírtakat —.
Truman k o r m á n y a e lh a tá r o z ta , h o q y sére és milyen eljárást kell követni, hogy Mikor befejeztük, kíváncsian vártuk a vá­
a béke v é d e lm é t „ a n e m z e t e lle n i
b ű n t é n y n e k “ m in ő s íti. megfelelő eredményt kapjunk.“
Az Építésügyi Minisztérium V ill-A .
Szerkezeti Osztálya válaszolt is leve­
lünkre és közölte az alábbiakat:
,J*. év január hó 5-én kelt levelükre
közlöm, hogy a sigma-cement gyártását
és szállítását beszüntették. Általában a
betonútok készítésére vonatkozó eljárás
tekintetében szíveskedjék a Közlekedés­
é i Postaügyi Minisztérium illetékes osz­
tályához fordulni.“
Gondoltuk magunkban, ha csak ez
hiányzik ahhoz, hogy megtudjuk, mi­
képpen lehet a sigma-cementet felhasz­
nálni, újunk még egy levelet, most már
a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium­
nak és máris birtokában leszünk a hőn
óhajtott válasznak. Ezért az alábbi leve­
let intéztük a Közlekedés- és Postaü'gyi
Minisztériumhoz:
JS ig m a - cement használata." A z Épí­
tésügyi Minisztériumhoz kérdéssel for­
dultunk, hogy közöljék a sigma-cement
felhasználásának módját, miután gyárunk
területén járdákat és kisebb bekötőutakat
kivártunk készíttetni sigma-cementböl. Az
Építésügyi Minisztérium közölte, hogy
forduljunk önökhöz és önök közölni fog­
ják a felhasználás módját."
Teljes bizalommal vártuk a választ,
ami nem is késett; megjött a Közleke­
dés é s Postaügyi Minisztérium válasza
az alábbiakban:
^ e n t i tárgyú kérését megválaszolás
végett áttettem az Építésügyi Miniszté­
rium TX. Műszaki főosztályához (Talabér
főoszt. . vez. h.), mert időközben a
Nehézipari Minisztérium Mész- és Cement­
ipari Főosztálya az É. M.-hez lett csa­
tolva."
Hümmögtünk egyet, gondoltuk, hogy
minden betonút az Építésügyi Miniszté­
riumba vezet és az út végén majd csak
megtudjuk a sigma-cement felhasználásá­
nak hét pecséttel őrzött titkát. Türelmes
várakozásunknak meg is volt az ered­
ménye, olyan értelemben, hogy aVIII-A.
Szerkezeti Osztály „sigmacement hasz­
nálata“ tárggyal ismét levelet intézett
hozzánk:
„A Közlekedés- és Postaügyi Minisz­
térium megküldötte 10083(V)297-1951. sz.
levelének másolatát, melyben a sigma-
cement bekötőutcáira való alkalmazási
módjáról kér tájékoztatást, értesítem,
hogy a lábatlani nagyszilárdságú sigma-
cement gyártását beszüntettük."
A fenti levelezésből sok mindent meg­
tanultunk. Megtudtuk, hogy az Építés­
ügyi Minisztérium V1II-A. Szerkezeti
Osztálya nem illetékes, hanem a Posta-
és Közlekedésügyi Minisztérium. A Posta-
és Közlekedésügyi Minisztérium leveléből
megtudtuk, hogy ők nem illetékesek, ha­
nem az Építésügyi Minisztérium V11I-A.
szerkezeti osztálya. A VIII-A. Szerkezeti
Osztály leveléből viszont ismételten meg­
tudtuk, hogy a sigma-cement gyártását
beszüntették, csak azt nem tudtuk meg
belőle, hogy a meglévő sigma-cementet
hogy kell felhasználni.
Ezek után lementünk raktárunkba és a
sigma-cementünkhöz az alábbi beszédet
Kedves Sigma Cement! Bennünk meg
volt a jószándék, hogy Téged felhasznál­
junk utak, gépalapok készítéséhez, de mi­
után nem tudtuk, miiyen képességek lakoz­
nak benned, felvilágosításért fordultunk az
illetékes helyhez. Az illetékes hely az aláb­
laszt. A sigma-cement némán hallgatott
De azért úgy vettük észre, mintha meg
lett volna a véleménye.
Elvtársi üdvözlettel:
Mosonmagyaróvári Fémfeldolgozó
Kertész igazgató.
Ki a kicsit nem b e c sü li. . .
A példabeszéd azt tartja, hogy hi a
kicsit nem becsüli, az ct nagyot nem ér­
demli. Egy forint nem nagy összeg, áe
vehetsz rajta egy jó zsilettpengét, vagy
öt deka savanyúcukrot, nyáron egy töl­
csér vaniliajagylaltot. Nos, előfordult az
az eset is a bürokrácia jóvoltából, hogy
egy forintnál, de még tíz fillérnél ki­
sebb összegért is iratokat iktattak és ki­
admányokat kiadmányoztak.
Egy szép délelőtt a postás értesítő la­
pot kézbesített ki dr. H. F.-nek, Garas­
utca 12-be. A z Országos Takarék Pénz­
tár Mártírok útjai betétgyűjtő és kifizető-
helye közölte a címzettel, hogy pénztá­
ruknál a 2730—1949. Korm. számú ren­
delet 4. §-ának (2) bekezdése alapján
az épületjaoítási hozzájárulás címén fenn­
álló követelésének visszafizetése fejében
rendelkezésére áll 0 (azaz nulla) forint.
Dr. H. F. csodálkozva dörzsölte szemét
azt hívén, talán egy egyes vagy tízes
számjegy hiányzik a nulla előtt, ám a
későbbi részletezés bizonyító erővel ma­
tatta ki, hogy ő befizetett 430 forintot,
ebből levontak adóra 430 forintot, tehát
kifizetnek számára 0 forintot. A z érte­
sítő lap egyébként szigorú felkérést is
tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a
címzett hozzon magával a fenti összeg
felvétele céljából személyazonossági, ille­
tőleg cégszerű aláírását kellően igazoló
okmányokat, ezenkívül hozza magával a
kiküldött értesítő lapot és jelenjen meg a
pénztári órák alatt.
Dr. H. F. most már nemcsak a sze­
mét dörgölte, hanem a tarkóját is va­
karta. Elképzelte, felül villamosra, el­
megy az OTP fiókhoz és véletlenül ott­
hon felejt egy igazolványt, vagy nincs
nála cégszerű aláírását igazoló okmánya,
vagy éppen az értesítő lapot nem hozta
magával, esetleg pénztári idő után ér­
kezne. Vagy haza és újra vissza kellene
vitlamosoznia, vagy oda a p é n z t...
Azután arra gondolt, mit is vegyen
ebből a csinos kis összegből. Tavaszi
ruházatát egészítse ki, 250 köbcentis
Csepelt vásároljon, vagy pedig, ami a
legcélszerűbbnek látszott, rakja vissza a
takarékba?
Aztán döntött. A z értesítő lapot be­
dobta a Közérdekű Bejelentések Hivata­
lának ládájába és innen került a Ludas
Matyi bürokráciaellenes rovatába.
Tardós Péter.

— Fel kellene gyújtani a világot, mert akkor egyrészt elégnének
a békealáírások, másrészt mindjárt fel volna gyújtva a világ.
C la e s s o n ú r á lm a
Olvastam a Világosságban, hogy egy
Claesson nevű svéd úriember különös
álmot látott. Azt álmodta, hogy a Szov­
jetunió megtámadta Svédországot. Biz­
tos, ami biztos, mondta reggel, amikor
[elkelt s azonnal felkereste a svéd ten­
gernagyi hivatalt, hogy a küszöbönálló
veszélyt jelezze. A megbeszélésen — de
ezt már csak feltételezem — felmerült az
a gondolat, hogy a nagyobb svéd váro­
sokban szólaltassák meg a szirénákat és
kérjenek amerikai csapatokat Trumantól,
végül is azonban úgy döntöttek, hogy
mindezzel várnak Claesson úr legköze­
lebbi álmáig.
Nyilvánvaló, hogy sem az álom, sem
a fáradhatatlan uszítás nem a svédek ki­
zárólagos előjoga, s ha tegnap Claesson
úr álmodott, holnap Churchill álmodhatja
mondjuk azt, hogy Albánia megtámadta
Angliát s szaladhat Aitlee angol minisz­
terelnökhöz azzal az intéssel, hogy jó
lesz, ha néhányszázezer dollárt kér Tru-
raaftiáL (A kockázat szerény. Ha az
álom alaptalannak bizonyul, a pénz leg­
feljebb Attlee nyakán marad. Ott sem
sokáig, mert lesz annyi esze, hogy a
nyakáról levegye és a bankjába tegye, a
többi mellé.)
Az imperialista gyújtogatok, akik né­
peiknek elég sok álmatlan éjszakát okoz­
nak, Claesson úr példáján okulva bizo­
nyára egyre jobban meg fogják becsülni
a nyugodtan alvó s ennek folytán „jövő­
belátó“ álmodozókat. Sőt. Nem kétséges,
hogy új, korszerű álmoskönyvet fognak
kiadni, amely minden lehetséges álomra
meg fogja adni az egyedüli igaz magya­
rázatot, s egyben közli azt is, hogy az
illetőnek, aki a szóbanforgó álmot látta,
melyik fegyvernem parancsnokságát kell
értesítenie. Egyrészt fantáziám birtoká­
ban, másrészt az imperialisták ismereté­
ben módom van a készülő műből részle­
tekét közölni.
Fekete macskával álmodni — támo­
gatni kell az amerikai hadsereget. Menj
el Koreába ágyútölteléknek.
Kutyát látni mély kútban — erősíteni
kell a Marshall-tervet, igyál Coca-colát.
Dokkmunkás a lábát lógatva pipázik
— Nyugat-Európának fegyverre van szük­
sége, ne sztrájkolj a saját érdekedben,
hanem rakd ki a fegyvereket az USA ér­
dekében.
Általában bármit látsz álmodban —
ne feledd, hogy egy a Truman és Eisen­
hower az ő prófétája.
Almodban igazat mondasz — a háború
ellensége vagy, jelentkezz a rendőrségen.
Ez a legutóbbi pont azonban amerikai
államférfiakra nem vonatkozik. Egyrészt
azért nem, mert ők semmiképpen sem
ellenségei a háborúnak, másrészt, mert
ők álmukban sem mondanak igazat.
Tabi László.
X
A
Elszámolás a munkatársakkal
Tito: Jól dolgoztatok fiúk! A munkadíjat én fizetem dinárban, a
Káromkodik, mint a kocsis prémiumot dollárban fogjátok kapni Washingtonból.
A n y u g a t n é m e t o r s z á g i g y a k o r ló té r r ő l
Ha az embert különleges indulat kapja
karmaiba, szájából különleges kifejezések
repülnek a napvilágra, akkor mondják
lelkileg lesújtott egyének: — Piha, ká­
romkodik, mint a kocsis.
Míg markos legények a bútoraimat ci­
pelik a kocsira, figyeltem a vad kocsist,
ő azonban a lovát babusgatta, de olyan
kegyelettel, mintha hímes tojás lenne.
Lapátra emlékeztető kezével veregeti a ló
nyakát, cukrot nyom az irdatlan sárga
fogak közé, megpuszilja Rárója orrát,
mire az kényeskedve, némi fölénnyel
nevet.
Aztán elindulunk, a kocsis mellett tét-
lenkedek a bakon. Egyszer csak hallom,
leszól egy maszatos kölyöknek: — Mire
tanít az apád, te majom? Kapsz egy
tacsnit, ha ilyen rondául beszélsz.
Mi? S ámulva nézem a szent embert, ki
az ocsmány beszéd ellen van.
— Káromkodott! — teszi hozzá komo­
ran s mélabúsan bámul a világba. Ka
és? mondom. Káromkodik, mint a kocsis,
hehehe, — a kedvibe akarok járni min­
denkép, ezért mondok neki ilyen szépe­
ket. Nem igaz a! — utasít rendre, —
nem kő ahhoz kocsisnak lenni. Ismertem Ragaszkodó paciens
egy színésznét, olyan hangja ved, mint
a csalogánynak, de azt leírni nem lehet, (A s e r té s q y ó q y ítá s te r é n e lé rt
e r e d m é n y e ié r t s z ta h a n o v is ta le tt e g y
ahogy beszélt. Egy félóráig tudta mon­ á lla to rv o s .)
dani a litániát. — fényesedül a szeme a
kocsisnak, ■ — egy kicsit azért neki is
tetszik a dolog, — vót abba rokon, édes
és távoli, jóisten, az összes ördögök, de
különösen Szent Nepomukot tisztelte meg
borzasztóan.
Szép teljesítmény lehetett, dicsértem a
színésznőt. Az, hagyta helyben embe­
rem s mondja: — A Macska-utcában az
összes kocsisok tőle tanultak káromkodni
Aztán ismertem valamikor, folytatja, egy
ájtatosarcú liliomot. Mint a hamvas ba­
rack, olyan az arca, állandóan a kápol­
nában kotolt. Udvaroltam a lánynak,
egyszer, amikor a fejszével rávert ' az
ujjára, hallom, emlegeti a papát, meg
egy égi személyt, hogy aszoagya ezt a
rohadt fejszét se tudja megcsinálni — — Két nap múlva kész a szerelés, csak még egy
Persze nem vette el feleségül. — mon­ kondenzátor hiányzik. . . t
dom, hogy a kedvébe járjak az öregnek. — Halló, doktor úr? A férjem
— Persze, hogy elvettem. Olyan zama­ nem jól van, kérem, látogasson
toson beszélt! meg. Csak önhöz van bizalmam. . .
Hirtelen egy tehergépkocsi kanyarodott
kocsink elé, majdhogynem jelöklelt ben­ A legújabb
nünket, az öreg tágranyílt szemekkel
nézte, arca vérvörös lett. kezében resz­ angolszász találmány:
ketett az ostor, dadogni kezdett, mint aki­
nek beszédhibája van, nagyokat nyelt,
aztán, aztán. . . nem szólt semmit, csak
annyit: A szen tség it... Aztán egy vala­
mivel erősebb szentségit, aztán megtört
a jég, kocsisom káromkodott, káromko­
dott, mint a legendák példaként emlege­
tett kocsisa.
Megtört a jég, összeomlott bálványom
s ha nem is olyan dallamosan litániá-
zott, mint az a bizonyos színésznő, ha
nem is olyan tündénen csicsergett, mint r
a hamvas barackarcú leányzó, mint ko­ Jc/fwef-
csis, úgy káromkodott, hogy tán- még a
példabeszédek kocsisát is taníthatta volna. — Két hete kész az egesz, csak meg egy ciic <iu m i v____
n c i __
«X, —
Nagy S. József. denzátor hiányzik. . . rádióban és az Amerika hangjába
 ben a gyárban — a faliújság mekruhagyárban a szótag-taka-
tanúsága szerint — szép szám ­ rékosságra kisebb gondot fordí­
mal akadnak költői lelkek, a fali. tanak, mint dz anyagtakarékos­ J e p m ú if a u x c
újság anyaga majdnem kizáró­ ságra. Ami helyes is. Ebben a
lag versben íródott. Hogy a ver­ gyárban egyébként a munkamód­
sek némelyik sora egy-két szó­ szer-átadással valami baj lehet, c z ía k k
legalábbis erre következtetek Ba­
a nagybudapesti Pártbizottság taggal hosszabb a kelleténél, mit lázsáé verséből, amely így hang­
agitprop.-osztálya nemrégiben sem tesz, legfeljebb ebből arra
zik:
felszólította a kerületeket, hogy lehet következtetni, hogy a Gyer­
az üzemek kiemelkedő agitációs
anyagát (rajzosat és szövege­
set) küldjék be a budapesti
Pártoktatók Házában rendezendő
agitációs kiállításra. A kerületek
— nagyon helyesen — megküld­
ték a kiemelkedően jó és kiemel-1
kedően rossz anyagot, s mind­
ebből olyan változatos, érdekes
kiállítás kerekedett, hogy órákba
telt, amíg jól szemügyre vettem
mindent. (Mert, hogy a kiállt- j A Ruhagyár a rém h íre eMen
tásra sietve elmentem, az termé­
szetes; magam is szöveges-raj­
zos anyag lévén.)
Azt hiszem senkisem járhatta PMAXSNE
be ezt a kiállítást örvendezés
nélkül, oly sok jó ötlet borította „ígycsináljad!“ „Ügycsináljad!"!
Hossz szárú kamasz-nai
a falakat. Hogy mégis azzal Van benne slicc, bindni, beilág, Azt a sliccet ott bevágjad!
kezdem, ami rossz volt, az azért Óra-, far-zseb, koptató, „Ide tegyed!“ — »Oda tegyed!“
van, mert bizonyos szempontból Munkamódszerátadó. „Ne úgy varrd az oldalzsebet!“
a rosszak tetszettek a legjobban.
A faliújságok egynémelyike A z áld o z a t f e jé t fo g ja ,
ugyanis . azért sikerült rosszra, É s ú g y v a rr ja , a h o g y tu d ja .
mert túlságosan nagy igyekezet
fütötte alkotóit. Valami egészen, Viszont, hogy Ungárné elv- bizonyítására ideírom az ő ver­
de egészen rendkívülit, megle­ társnő helyesen ítéli meg a ver- sét is:
pőt akartak létrehozni, hogy senyszellem jelentőségét, annak
szemlélőjük a gyönyör révüle­
tében földbegyökerezett lábbal
álljon meg előttük s elfeledkez­
tek arról, hogy az igazán jó j
faliújság egyszerű, áttekinthető
és kristálytiszta, mint egy pohár
friss víz. Mert ugyan mi mással
lehetne magyarázni, mint túlzott
ambícióval a MÁV ÁG faliújság-
mammutját? E z a csodálatos
faliújság körülbelül hat méter
széles és két méter magas volt,
s bár itt a kiállításon a földre
támasztották, a legfelső cikket\
VNM.f.Ne

a vállald *, néni ares

így sem tudtam elolvasni rajta.
Legalább öt jó faliújság
anyagából készült ez az e g y Lám az egyik, mint a vonat, De aki most élen halad,
r o s s z , s igaza! kellett adnom Jói dolgozik, gyorsan halad. Segítse azt, ki lemaradt!
a táblának, amelyet a rendező A másik meg lassan tipeg, Hogy a Kongresszusi Héten
A versenyt 8 nem nyeri meg. Többen legyenek az élenl
elvtársak tettek a mammut lábai S ió b e iü é d t
elé: „Ehhez a faliújsághoz létra Pedig célja mindnyájunknak. Hogy mindenki az üzemben
keil!“ Es milyen rettentő igye­ Építeni országunkat, Résztvehessen a versenyben.
így harcolunk a békéért Ne legyen ki hátúi maradt! A H u n g á r ia J a c q u a r d s z ö v ő q y á r d o lg o z ó já n á l,
kezet feszülhetett a Sallailm re ra jz a .
Kollégium faliújság-munkatár­ És a boldogabb jövőért. így segítjük mi Pártunkat!
saiban, akik három egymásra-
állítoit kockát rajzoltak faliúj­ De a Gyermekruhagyár fali-: lám" egy jórésze és jó része a |
ságjukra, méghozzá perspektivi­ újságját eleget dicsértem, most Gránit Porcelángyár dolgozóit 1
kusan s a cikkeket eme kockák még — a dicséret vonalán ha­ dicséri. De nagyon frissek pél - 1
lapjaira írták géppel, ferdén ladva tovább — megdicsérem az dául a Közlekedési Vállalat vil - 1
összefutó sorokban. Azonnal fej­ Építőipari Iskoláéi is; amely a lámhíradói is, s ha fel akarnám |
fájást kaptam, amint kísérletet maga egyszerűségében (vagy sorolni mindazt, ami jó volt, ke - 1
tettem arra, hogy ezt a térben- éppen azért) nagyon jó. A tanulók vés volna ez az egy oldalam. 1
elhelyezett háromdimenziós fali. kézzel írták az egészet, s a gon­ Viszont a rosszal röviden tudok 1
újságot elolvassam. dos-pontos kézírásokból szinte végezni: láttam néhány kiállított 1
Már az persze nagyobb hiba izzik a szeretet, amellyel készült. hirdetőtáblát,' amelyen soha 1
— ezen már magam sem örven­ Hogy a Népművelési Miniszté­ semmiféle hirdetmény nem volt. |
deztem — ha a lelkesedés-több­ rium faliújságja is nagyon jó, Láttam versenytáblát, amely ]
let költségtöbblettel járt együtt. az szinte természetes, így is egyetlen dolgozó teljesítményét j
Hogy az Ipari Tervező Iroda illik. ízléses, sokoldalú szemle sem tüntette fel, a másikon I
faliújságját részben olyan finom ez, s nagyon jó ötlet, hogy: a egyetlenegy közszemlére tett j
pausz-papírra rajzolták, ami­ tábla egy részét üresen hagyták újítás sem mesélt az újítási ] fwO r-M U H EL YFKrYEiM EBE,
lyenért devizát kell adnunk, azok részére, akik vitázni kíván­ mozgalom sikeréről, ellenben I
mert importálni kell, s ez a nak valamilyen kérdésről. Viszont mindkettőn csinos porfészkek ] „ V illá m " a
finom pausz-papír olyan finom nem illetem dicsérettel az Állami tanúskodtak az illető üzem hiá -1 Gránitból.
műszaki papírra van fagasztva, Ellenőrzési Központ hatalmas­ nyos propagandamunkájáról.
hogy az én rajzoló-munkatársaim méretű és díszes falitábláját, Egy biztos: ez a kiállítás jó j
megnyalnák a tíz ujjúkat utána mert nagy rászabott területén kiállítás volt, helyes arányban j
— az még csak hagyján. Az szinte elvész az a mindössze há­ keverte a legjobb és legrosszabb j
Ipari Tervező Irodában ezek az rom cikkecske, amely a díszes faliújságokat, villámokat, aki j
anyagok kéznél voltak. Am a freskót faliújsággá avatni hiva­ tanulni akart, az tanulhatott j
Magyar Külforgalmi textiliákkal tott. S pontosan ellenkező okból belőle, s az itt-ott elmaradozó J
és üveggel ékes faliújságja előtt nem tetszett a Ruházati Bolt faliújság-mozgalom a kiállítás I
már hosszasabban csóváltam faliújságja sem. Ezen ugyanis tapasztalatait felhasználva re- ]
meg a fejem, s igazat adtam a annyi sok cikk, rajz, grafikon, mélhetőleg egyre több legjobb s j
rendezőség rosszalását kifejező „villám" és miegyéb van, hogy egyre kevesebb legrosszabb fali-\
feliratnak, amely szerint: „Ez a olvasó legyen a talpán, aki ki újságot, vagy „villám“-ot fog
faliújság legalább 300 forintba akarja ismerni magát benne. létrehozni.
került." S hogy most mindjárt a (Arról nem is beszélve, hogy S végül: senki se menjen el
kiállítás egyik legjobb faliújság­ legalább másfélórát igényelne a a kiállítást megnézni, mert mire
ját említem, a Gyermekruha­ végigolvasása.) ezek a soraim megjelennek, az
gyárét, azt azért teszem, mert Az érdekes kiállítás második már lezárult, de meg hiába is
ez a faliújság talán 30 forintnyi fele a „villám"-okát mutatja, menne akárki, csak meghívott
kiadást sem okozott, mégis töké­ azokat a szinte percek alatt ké­ csoportokat eresztettek be. Én is
letesen teljesíteni tudja a jó szült rajzokat és ötleteket, ame- csak úgy tudtam bejutni, hogy
faliújság követelményeit: az j lyekkel egy-egy üzem dolgozói — valamennyi olvasómat bele­
üzem keresztmetszetét adja a. reagálnak a termelés, a verseny, számítva — legalább hatszáz­
termelés problémáival, eredmé­ vagy a békeharc konkrét kérdé­ ezren voltam.
nyeivel és hibáival együtt. Eb­ seire. A rengeteg kiállított „vil- LUDAS MATYI. jöv«ifet.HUn<,4rla' Vll,arn0s*<ocsi*Iln dol<JOZóJa Így áliitja pellengérre a k é ső n -
VII. évfolyam , 16. szám 1951. á p rilis 19

'S & k e /K M d !
 ALKU G yakornoknak sem jó
A hadianyaggyáros mérleget csinál (O k k u ltista la p J elen ik m e q
O la s z o r s z á g b a n , m e ly n e k
s z e lle m e k a k ü ls ő m u n k a ­
tá r sa i.)

(A francia kormány lapjai pa­

naszkodva írják, hogy a párisiak
nem hajlandók lakást adni az ame­
rikai katonatiszteknek. Alábbi be­
szélgetés egy amerikai főhadnagy
és egy párisi lakos között folyik le.)
— Madame Durand?
— Igen, uram.
— W ell. . . ü g y hallottam, hogy
önnek kiadó szobái vannak.
— Kinek a részére?
— Az én részemre.
— Az ön részére nincsenek ki­
adó szobáim, uram.
— Miért nincsenek, asszonyom?
— Mert tönkretették Franciaor­
szágot, uram.
— Az nem jelent semmit, asszo­
nyom. A szobát azért nem tesszük
tönkre, arra tudunk vigyázni. Egy
• szobát ma sokkal nehezebb kapni,
mint egy országot.
— Sajnálom, uram. Próbálkoz­ — Nézze kedves Dante mester, a
zék a szomszédban. cikkei még nem egészen jók, ta­
— A szomszéd lakásban? nulmányoznia kellene az amerikai
— Nem. A szomszéd országban. sajtó t. . .
Franco nagyon szereti magukat.
A bonyodalom azzal kezdődött, hogy Vincent Auriol, a francia köztársaság viharvert elnöke Wa­ — Jól gondolja meg, asszonyom!
shingtonba utazott. A francia sajtó szerint az öregúr azért utazott az USA-ba, hogy Wilson elnök 1919. évi — Már meggondoltam, uram. — Csakugyan?
látogatását visszaadja. Az egész ügy Auriolnénak jutott eszébe, aki még ma is nagyon nett asszony. Egy este __
En nagyon befolyásos ember — De mennyire!
ugyanis, amikor Auriol bácsi éppen a kályha mellett üldögélve melengette marshallizált lábszárait, felesége vagyok".." _EisénhoweVJtesthle]Íd]ó- — Mindent el tud intézni?
halkan, dallamosan felsikoltott: b aráto m ... — Nézzen rám asszonyom! Egy
— Te, Vincent, — mondja az asszony — visszaadtad te annak a Wilsonnak a vizitet? _ Nem érdekel. szót szólok a parancsnoknak és
— Megvan! — motyogta Auriol bácsi torka szakadtából és elővett zsebéből egy koszos zsebkendőt, — Pedig sokat tehetnék az on már el is van intézve! Mi a kíván­
amelyre egy göb volt kötve. — Ez az, ami nem jut eszembe 32 éve, akkor kötöttem ezt a görcsöt a zseb- érdekében! Akármilyen kívá: sága?
leendőre. Asszony, csomagold be a fogkefémet és kél gallért, holnap megyek Washingtonba. van, egy szót szólok a főpai — Az, hogy mindnyájan menje­
így került Vincent Auriol Washingtonba, legalábbis a francia sajtó állítása szerint. Hát ott aztán nők úrnak és el van intézve! nek a fenébe. . .
■“ 1 | mit csinált? Hát bizony súlyos bonyodalmakat. Nem r~ " 1 ' ' I
avval volt a baj, hogy már nem' Wilson az elnök, f £ \ G " jf'
Gyorsbeadási prém ium hnnem Truman, ezt sikerült az öregúrnak két nap
alatt megmagyarázni. Különben is, neki mindegy volt. d if if m a ta is k o é .
elnöki talp, az elnöki talp. Nyalintott néhány jó­
ízűt és felmondia a leckét, amit otthon felírtak neki.
Biztosította gazdáit, hogy „Franciaország minden
áldozatra képes“ és hogy a „francia politikai hely­
zet stabil.“ Annyira stabil, hogy már hetek óta
ugyanaz a miniszterelnök van és az sincs kizárva,
hogy mire hazamegy, még mindig ugyanaz lesz.
Ezután könnyes szemekkel becsületszavát adta, hogy
Franciaországban nincsenek sztrájkok, azt csak a
kommunista újságírók találták ki. A francia nép
úgy gondolkodik — mondta, — ahogy Wilson elnök
ú r . . . vagy Truman elnök ú r . . . általában az elnök
urak kívánják. Es ha nem úgy gondolkodik, akkor
beléjük lövetnek. Erre is becsületszavát adta. mire
megkapta az amerikai becsületrendet, és meghívták
vacsorára. A diplomáciai érintkezés felvétele. A kormány álláspontjának ismertetése.
2.
Na, .aztán ezen a vacsorán kezdődött a baj
Ugyanis Trygve Liet, az ENSZ főtitkárát Aurioltól
a hatodik helyre ültették, holott az ötödik hely il­
lette volna meg. De ez még semmi. Trygve Lie
feleségét Ralph Bunche felesége után ültették, ho­
A tyúk: Rögtön kiadom! lott Bunche az ENSZ gyámsági osztályának az igaz­
A gazdaasszony: Rögtön beadom! gatója, tehát alacsonyabb rangú, mint Trygve Lie.
_lgy az egész vacsora botrányba fulladt. Trygve Lie
'olyan messze került Aurioltól, hogy alig hallotta a
; csámcsogását, miközben Bunche-né, ez a közönsé-
Tavaszi vizit ges gyámigazgató-feleség csak úgy páváskodott a
tizenegyedik helyen. Trygve Lie dühében egyáltalán
nem vett a garnirungból, mire Truman rosszalóan
csóválta a fejét A botrányt még tetőzte, hogy min­
denki rájött a szörnyű sérelemre és kezdte vizsgál- Villásreggeli.
gatni, vájjon őt jól ültették-e. Ebből újabb sértő­ Célzás kérdésre
d ések sorozata lett, mert például olyanok derültek
' ki, hogy az acéltröszt elnökének feleségéi Spellman
s bíboros után ültették és így tovább. Asztalbontás

S
után pedig, amikor átmentek a dohányzó helyiségbe,
mindenki helyre akarta hozni a rajta esett sérelmet
és olyan lökdösődés támadt az ajtónál, hogy Auriol
• majd elsüllyedt szégyenében. Trygve Lie másnap
; bejelentette tiltakozását a newyorki városháza ve-
' zetőségénél és az ügynek még lesz folytatása. Egye-
Í6ek nemzetközi bizottság kinevezését követelik,
; amelynek elnöke egy közismert tánc- és illemtanár
volna. Mások azt sürgetik, hogy gyorsan fejezzék
ibe a koreai háborút és Csang-Kai-Sek foglalja el
fazonnal egész Kinát, hogy az ENSZ kizárólag ez-
jzel a fontos kérdéssel foglalkozhassék.
Auriotról pedig közben megfeledkeztek, ö szé-
j pen hazaballagott Párisba és így szólt a feleségéhez:
, — Látod, cicukám, ezért nem szabad nőnek be-
I leszólni a politikába. Vidd ki ezt a becsületrendet a
‘ spájzba és hagyjál dolgozni.
Azzal bement a dolgozószobájába és dühösen
; leült a panamái közé, úgy hogy csak a fejebúbja
Farkály doktor: Na, mondja szé­ . látszott ki.
pen azt- hogy á Á á . . .

Az igazgató és a tanári kar növendékei

körében.
 N e w -Y o rk b ó l je le n tjü k M a c A r th u r d i ó h é jb a n Békét! Békét! Békét!
MacArthur megbukott, utóda Ridgway, ez összesen harmincnyolc.
•A z egyik ugyanis tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Ennek ellenére
j MacArthurt illik röviden elbúcsúztatni, aminthogy rövidesen nyilván
Ridgwayt is illeni fog röviden elbúcsúztatni.
MacArthur, mint a legtöbb magasrangú amerikai katonatiszt, ka­
tonai pályafutását a newyorki tőzsdén kezdte. Miután felismerték az
értékpapírok terén való jártasságát, hamarosan tábornok lett. Ezt a
pályát rövidesen megkedvelte, mivel itt -a tőzsdével ellentétben, nem­
csak pénzszomját, hanem vérszomját is kielégíthette. Amellett a katonai
pálya jövedelmezőbbnek is bizonyult, mert a tőzsdén csak az eladott
értékpapírok után kapott százalékot, a hadiszállítások után nem. Első
nagyszabású haditette a Fülöp-szigeteken zajlott le. Noha a japánok
elfoglalták a Fülöp-szigeteket, az amerikai hadsereg egy részét sikerült
onnan kimentenie. A z amerikai hadseregnek ez az egy része ö volt. j
Az ostromlott Corregidorból repülőgépen szökött Ausztráliába, hogy
azonban önzéssel ne vádolhassák, otthagyta a japánoknak a saját had­
seregét, noha akkor még nem tudta, hogy kap e valaha másikat.
Fenti ragyogó haditetteiért Japán amerikai parancsnokává tették.
E minőségében a mikádóval együtt gyakorolta a hatalmat, övé volt a
— Szenzációs interjú a kis Biliéi, hatalom és a mikádóé a gyakorlat. Más szóval Japánban az történt,
aki megölte apját és anyját, hogy amit az istencsászár akart MacArthur parancsára.
résztvehessen az árvaházi dísz­ Tavaly, mint gyakorlott tőzsdei specialistát őt tette meg Truman
vacsorán!
a Korea elleni rablóhadjárat fővezérévé. A z ártatlanul legyilkolt koreai
hazafiak halála mindazonáltal nem terheli a lelkiismeretét, mivel ilyen
A tő k é s f i a sohasem volt neki. Gyártulajdonos (az igazgatóhoz): Ezt nem akarom látni! Intézkedjék
azonnal!
Mi lesz veled, gengszterke?

Miután Douglas MacArthur, a Távolkelet 1. sz. közellensége nem­

csak fütyült Trumanra, hanem „köpött“ is (elárulta a támadó terveket),
a megrémült cinkosok eltávolították őt a bandavezéri székből. Mac­
Arthur, aki már gyakran visszavonult Koreában, most végleg vissza­
vonult. Truman felmentette őt főparancsnoki tiszte alól, viszont Tru­
man nem tévesztendő össze a jövőbeli nemzetközi bírósággal, amely
nem felmenteni fogja MacArthurt, hanem felkötni.
Felmerül azonban a kérdés, hogy mihez kezd MacArthur, aki végül
mégis csak állás nélkül maradt. Tokiói jelentés szerint lázasan bújja
az apróhirdetéseket, s rövidesen munkanélküli felvonulást rendez Tru­
man előtt. •
A „humanista“ Amerikában azonban gondoskodás történik a leg­
— Mondd fiam, te mi akarsz utolsó gengszterről is, s ezért Douglas máris több ajánlatot kapott.
lenni? Hollywoodban több szerep eljátszására kérték fel. Felajánlották neki a
— És te mi?
„Frankenstein“, a „Jack, a hasfelmetsző“ és a „Drakula“ címszerepét.
Ezenkívül egy még borzalmasab filmhez, a „MacArthur élete“ című-j
hoz akarták szerződtetni. Ez a hír nyugtalanságot okozott az eddigi,
rémszínészek között, piszkos konkurrenciát látnak abban, hogy egy,
fmég náluk is borzalmasabb alak tűnik fel a vérfagyasztás terén. — Kéremalássan!
(KROKODIL, MOSZKVA).
Az A1 Capone Utód'ai Gyilkosság Co. is ajánlatot tett a tábornok-,
jjnak, de félnek attól, hogy MacArthur a koreai méretek után nagyon
szegényesnek fogja találni az orgyilkosságok, amerikai méreteit. Igaz Csehszlovák hum or
viszont, hogy az új erő bevonásával lényegesen ki lehet bővíteni az
K ét e m b e r s u tto g a W all S tre e te n :
| üzletmenetet. — Mit sz ó l h o z z á ? Ú g y n é z ki a
Mint szakértő gyujtogatót meghívták fűtőnek is, ezt azonban nem d o lo g , h o g y n e m le s z h á b o r ú .
E r r e h o z z á ju k lé p e g y r e n d ő r , a k i
{vállalta, mert Koreában éppen elég melege volt, s különben is nehezen m é g is m e g h a llo tta , h o g y m it b e s z é l­
{tudná megszokni, hogy házak helyett szenet és fát égessen. Meghívták nek:
— U ra im , le ta r tó z ta to m m a g u k a t,
‘ a csikágói vágóhídra taglózónak, New Yorkba hóhérnak, továbbáf sin- m e r t r é m h í r e k e t te r je s z te n e k , m e-
j térnek, ezenkívül favágónak, hogy ha más nincs, legalább erdőt irt- , / e k i tt p á n ik o t id é z h e tn e k elő .
H itle r e g y v o lt g e n e r á lis a n-eg
I hasson. é r k e z e t t P á r is b a , s az ü n n e p e /e
T ru m a n n a k e g y s z o b o rle le p le z é ­ f o g a d ta tá s u tá n f é lé n k e n m eg
Lapzártakor jelentik, hogy a newyorki állatkert meghívta őt vad- s e n k e lle tt v o ln a r é s z tv e n n f e . A z J e g y e z te , h o g y c s a k a z t n e m ,ze
] állatnak. MacArthur szemében ez az ajánlat a legrokonszenvesebb, mert u to ls ó p illa n a tb a n a z o n b a n m e g g o n ­ r e t n é , h a ta lá lk o z n a e g y á ld o z a
d o lta m a g á t, s a k ö v e tk e z ő le v e le t tá v a l, a k i t a m e g s z á llá s a l a t t m e g ­
így legalább nem kellene eddigi megszokott életmódján változtatnia k ü ld te m a g a h e ly e tt: k ín z o tt.
— Miért jöttél haza korábban az
irodából fiacskám? A főnököd ná­ Csak arról van szó, hogy tudnak-e megfelelő mennyiségű vért biztosí­ „N em m e g y e k . A z u tó b b i id ő b e n De a f o g a d á s á r a k ik ü ld ö tt m e g a i-
m á r k e z d e le g e m len n i a le le p le z é ­ z o tt m e g n y u g ta tta :
lam van, ha meglát, botrány lesz... tani számára. s e k b ő l.“ — E ttő l n e m k ell fé ln ie . A b ö rtö ­
(DIKOBRAZ, PRÁGÁ I n ö k m e g lá to g a tá s a n in c s a p r o g - a m -
c n u n k b a n .,

A m e rik a a n a g y e lle n té te k fö ld je . Az ENSZ a r g e n tin d e le g á tu s á t

B iz o n y ítja e z t a z is, h o g y a le g s ö té ­
te b b é s le g f e k e té b b g o n d o la to k a
F e h é r H ázból s z á rm a z n a k .
A z e g y ik is m é te lte n k é s ő h iv a ta l­
n o k o t m eq k érd ezi a k a rtá rs a :
— M iért k é s té l m á r m eq in t?
— E la lu d ta m .
— M icso d a? — c s o d á lk o z ik a k a r ­
t á r s a . — H á t t e o tth o n is alszo l?!
N ew -Y o rk b an e g y é js z a k a m e g tá ­
m a d ta e g y g e n g s z te r . A d e le g á tu s
é lé n k e n tilta k o z ik , m e g m o n d ja , h o g y
k ic s o d a , d e a z é r t a f e n y e g e tő p is z to ly ­
c s ő e lő tt c s a k fe le m e li a k e z é t. A r a b ló
g o n d o s a n k iü r íti a z s e b e it, s g ú n y o s a n
m e g je g y z i:
— T e h á t m a g a a z ENSZ e g y ik k é p ­
v ise lő je ? N os a k k o r m o s t az e q y s z e r
le g a lá b b tu d ja , m i é r t e m e lte fel a
k e z é t. . .
(ROHAC, POZSONY)

E g y k is a m e r ik a i v á r o s b a n l e t a r ­
tó z ta tta k e g y f ia ta l h á z a s p á r t .
— M ié rt ta r t ó z t a t t á k tu la jd o n k é p ­
p e n le ő k e t? — é r d e k lő d ö tt e g y ik
s z o m s z é d ju k a r e n d ő r s é g e n .
— N a g y o n g y a n ú s a k , — fe le lte a
Kapitány: Halló New-York? Itt vagyok, de nem rakják ki a fegyvereket, mit re n d ő r. — Az egész v á ro s a z t be­
s z é lte r ó lu k , h o g y ú g y é ln e k , m in t
csináljak? a g a la m b o k .
Gyáros: Festesse .át a ládákat n y lo n ra vagy Gocqcolána. (SRSEN, ZSOLNA)
L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
K ia d ja a S z a b a d s á g L a p k ia d ó ­
v á lla la t.
S z e r k e s z tő s é g :
B u d a p e s t. V., A lk o tm á n y -u tc a J.
T e le fo n : 127—750, 1 2 8 - 0 3 1 .
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t, V ili., B la h a L u jz a -tá r í.
T e le fo n : 143—0 1 2 , 143—017,
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a
V ., H o n v é d -u . 10.
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K áro ly .

. Kapitány: Már átfestettem. Ismerik a trükköt.


Filmproducer: Magukra nincs szükség. Csak
ig a z i rém
V á lto z n a k a z id ő k
( C itro m te r m e lé s
a m a g y a r te rm e lő s z ö v e tk e ­
z e ti v á r o s o k b a n .)
G oethe: Ism ered a h ont, hol citrom virul?
M ignon: E ddig O laszb rszág volt, de m o st Kis­
ú jsz á llá st is em leg etik .
A h á b o rú s a g re s s z ió
MacArthur V ic e la p b a v a ló
Peron argentin diktátor felesége tíz darab
Állástalan 4 méter m agas márványszoborral lepte m eg
p ítv \e k férjét. A szobrok, amelyek egy klinika díszíté­
K orlátolt sére fognak szolgáivá, Peront munkás, katona,
bányász, cowboy stb. alakjában ábrázolják.
S&ÍKvba1''
Magyarázat: a diktátor figyelm es felesége egy­
i ben az állami jóléti ügyek vezetője is, és a
szobrok elkészítésére a megrendelést ebben a
minőségben adta.
(New-York Herald Tribune,
március 22-i szám a),
Egyiptomban letartóztatlak egy „régiségkereske­
dőt“, aki a piramisokat meglátogató külföldi turis­
táknak régi pénzeket adott el. Átkutatásakor egy
csomó érmét találtak nála, amelyeken e i a felírás
volt olvasható: „Krisztus születése előtt 50-ben“.
Kihallgatásakor elmondta, hogy az amerikai turisták
nagy érdeklődéssel vásárolták meg ezeket a pénze­
ket és örültek annak, hogy‘ ilyen valóban korhű em­
léket kaphattak. Egyiknek sem jutott eszébe elgon­
dolkodni az érem különös felírásán.
(Ny Dag, március 21-1 szám)
A m in e k n e m szabad le n n ie
K dsso
MacArthur maradjon, mert
S Ó S V O L T A L E V E S?
k e z d ő d ik Ha az ember figyelgeti a legújabb slágereket, rájön, hogy a bók,
a csók már nem divatos téma. A téma most közvetlen, egyszerű, a vég­
telenségig. A slágerköltő spontán dalba önti amit érez, íölfedi minden
titkát: mi a szíven az a szájon. Jancsi vall szerelmet és nem Romeo.
A mélabúnak befellegzett, csak a macska zokogjon a holdvilágnál . . .
A sláger hőse természetes' lett, pittypalattyol mint fürjecske a réten.
Aki eddig a fellegekben andalgott, ledobja az ócska sallangokat.
Legjobb példa erre ez a népszerű dal, amit vígan fújnak fiatalok,
vének:
„Sós volt a levesem, szerelmes a kedvesem, rám gondolt,
mikor éppen sót tett a levesbe,
Rám gondolt, kacagott, elégette a babot, ám nékem ízlett,
mint a csókja tegnap este.
Kétszer szedtem, mind megettem, ilyen vagyok én!
Sós volt a levesem, megettem, mert van eszem, hálából a kedvesem
így lesz az enyém . . . "
Na ugye ez csakugyan egyszerű? Nincs ebben a dalban semmi cifra
melankólia, jó ízű kis szöveg ez, benne zöldül a tavasz. Kozmás bab,
vagy szép lány csókja; egy kutya. Egyszerű ihletből nem lesz szóvirág
Nincs is egyéb hibája ennek a kis dalnak, csak az, hogy nagyon
csábít az utánzásra. Aki hallja, mindjárt ceruzát ragad és írja a követ­
kező szöveget:
„Kis lyuk a harisnyán, hol van az a kislány, aki reám
s fuszeklimra gondot viselne?
Ha o zoknim mosná, varrná, vasalná, kinevezném nyomban
mentőangyallá! — Kedves igazgató elv társ, úgy his
jobb, ha mindjárt veled beszélem meg az
Páros a harisnyám párom lenne a kislány, ha tőle
e kis szívesség kitelne.“
Más szöveg, de éppen ilyen intim és aranyos: .
„Ügy fáj a vakbelem, a helyemet nem lelem, bemegyek
a klinikára egy este,
Keresek egy szép doktornőt, szőkét, csinosát, nyögök neki akkorát,
hogy menten szót fogad, .
S mondom: Vedd a vakbelem, helyette meg add nekem,
azt a te jó kis' szívedet felesbe/“
Másnak megint ez juthatna eszébe:
„Viszket a fülecském, hevertem a füvecskén , s megcsípett
a jókedvem, s kiabálnám vígan, fennen,
De szép a tavaszI“
Így szülné eg\’ik baj a másikat, a végén átírnának a múzsák, lát
hog\' elfajul az egyszerűség, lehull a költészet himpora.
Ezt írnák:
N em v a ló , h o g y a k ö ltő íg y k ile n g je n ,
E z t m o n d ju k m i m ú z s á k , m in d a k ile n c e n !
F e lle n g z é s é s p r im itív s é g : v é g le te k ,
K ö ztü k , k ö ltő k , k ö z é p ú tr a té rje te k !
K. T óth Lenke
M iért nevezi M acA rth u rn ak a
á já t, m iss B essy?
M ert fec seg és repül.
s t r u c c p o l i ti k á j a .
 PARIS

A francia kormány bezáratta a Békevilágtanács párisi irodáját.

REWYORK

— Kit figyelnek ezek a detektívek?

— Hewlett Johnsont.
— Mit követett el?
— Harcolt a békéért és Sztálin-díjat kapott érte!

BUDAPEST
?/U yíJ£N Ó

USA-ezredes: Mi az, maguk aláírják a békeívet?

— Az én aláírásom a gépemen is látható. Német munkás: Igen. A romokra gondoltunk, magukra gondoltunk és aláírtuk.
 E g y k u lá k , a k i m in d e n t m e g p r ó b á l
íe a M
H al a S avoyb an
A történet maga olyan jelenték­
telen, hogy nem is történet: rántott­
halat rendeltem a Savoy-Kávéház-
ban, a rántotthalnak azonban —
őseim csontjaira mondom! — sza­
ga volt. Megesett már ilyesmi más­
sal is, máskor is, elvégre a hal
sem gép. Odahívtam tehát a pin­
cért: 1 hogy nekem nem lehetett érdekem jóval több járt volna. De a többit
— Legyen szíves vigye el ezt a
halat, mert hozzá nem illő szaga
van.
A pincér, — aki az egyenlőség
elvét félremagyarázva úgy bánt
velem, mint egy kutyával, — igy
felelt:
— Igen? Hát ezt a halat ön ki
fogja fizetni!
Erre már mérges lettem, mert:
1. A pincér niég orrával sem ta­
nulmányozta a kérdés lényegét.
2. Én a fizetés, vagy nemfizetés
kérdését fel sem vetettem.
Látván, hogy pincérem nemcsak
nyers és udvariatlan, de esküdt el­
lenségem is, kértem, hogy hívja
oda az üzletvezetőt. Az meg is ér­
kezett. Megkóstolta a halamat és
így szólt:
— Ezerszázalékig kifogástalan.
— Rendben van — feleltem —
de azért csak vigyék visszh a ha­
lacskát. (Már forgott a gyomrom,
bár lehet, hogy nem a haltól, ha­
nem a kiszolgálástól.)
A halat azonban az üzletvezető
sem vitette el. Ehelyett elsietett és
kisvártatva visszatért egy tállal,
amelyen hatalmas nyers és megpu­
colt halcsonkot hozott.
— Tessék nézni — mondta —
ezt ma kaptuk. Ebből van az ön
hala is.
A tálat letette az asztalomra és
otthagyta. Egy ideig szomorúan
üldögéltem a halaim között, majd
— Nézze öregem, kap tőlem egy hízott libát meg egy süldőt, ha újabb kísérletet tettem, hogy ei­
nem érleli a tavaszi vetést „ezeknek“ . . . szállíttassam okét. Nem sikerült.
Ehelyett a pincér újabb — most
már még nagyobb — tálat hozott
C ső d ü le t a z u tc á n azt is "letette az asztalra.
— Hát lehet ennek szaga? —
kérdezte és elment. Most már kö­
rülbelül nyolc kiló hal tövében ül­
dögéltem tovább. Am újra jött az
í-HU üzletvezető s egy távolabbi asz­
talra mutatva így szólt:
— Ott vacsorázik a Büffé envé
igazgatója ugyanebből a halból.
S mert erre sem vágódtam ha­
nyatt, újra magamra hagyott a
halhegyek között.
Arra jött egy másik pincér, meg­
állítottam:
— Legyen szíves, vigye el a ha­
laimat . . .
— Majd elviszi, aki hozta. — És
továbbment.
Most végre eszméltem: azért
hagyják ott a halakat, mert azt hi­
szik, hogy nem akarom kifizetni.
Londoni ladvk vélem énye
Szent eg, mi történt?
Ha Botvinik f4-et húzza, megnyerte volna a partit.
— Azt írja a Life, hogy Tito szocialista!
— Szerintem is az drágám, hiszen folyton javítja a tőkések szociális helyzetét!
r tfa á a tM f
— Fizetni! — rikkantottam, s Kedves Ludas M atyi!
nem csalódtam: a halakat most
már visszaterelték a konyhába. S 1950-ben a Miskolci Magasépítési
hogy ők se csalódjanak, kifizettem N. V. egyik vidéki építkezésén dol­
a rántotthal árát, noha jól tiylom, goztunk öt munkatársammal együtt.
hogy nem kellett volna kifizetnem. A munkáért, a teljesítménybé­
Hogy a halnak valóban volt-e ren felül, koszthozzájárulás címén,
szaga, vagy sem, azt még az utó­ napi kettő forintot kellett volna,
kor sem fogja megállapíthatni. hogy a vállalat fizessen. Kaptunk
Mellettem szól az a körülmény, is fejenként 15.— forintot, holott
visszaküldeni a kedvenc ételt, ne­ nem kaptuk meg.
kik azonban érdekük volt nem visz- Ezért 1951. januárjában fölkeres­
szavinni, mint selejtet, pláne, ha tem az ügyben illetékes Szoboszlai
attól tartottak, hogy nem akarom Jánost, s fölkértem, hogy az elmu­
kifizetni. lasztott fizetést eszközölje. Szo­
De ha a halnak nem is volt sza­ boszlai, legnagyobb meglepeté-
ga, a Savoy-Kávéházban akkor is j semre, kijelentette, hogy az össze­
bűzlik valami. S én kérdezem az get 1950-ben kellett volna elszá­
illetékesektől: molni. 1951-ben nem időszerű.
1. Helyes-e az az álláspontom, így mondta kérem: nem idő­
hogy a szocializált Savoy-Kávéház szerű.
dolgozóinak legalább annyira fi­
Mellékelem az igazolványt a le­
gyelmeseknek kell lenniök, mint a dolgozott ■napokról.
tőkés Savoy-Kávéház pincérei vol­
tak? (Mert miért adjunk lehetősé­ Halász István,
M isk o lc, S z e k e ré s z -u . 6.
get a reakciónak, hogy sóhajtozó
összehasonlításokat tegyen a régi
pincérek javára?) M e ly ik e t a k e ttő k ö z ü l?
2. Nem volna-e helyes körül­
A házak tetején kéményseprő­
nézni ebben a kávéházban azon az járdák vezetnek a kéményekhez. A
alapon, hogy minden halak közül
a rántotthal bűzlik leginkább a fe­ 180.000/1936. B. M. rendelet 79.
§-a elrendeli, hogy a házak tetején
jétől? a kémények tisztíthatósága végett,
Tabi László
a kéményseprőjárda okvetlen meg­
legyen. Ez a dolog egyik fele.
Kedves Ludas M a ty ii1 A dolog • másik fele az, hogy a
kéményseprőjárdák készítéséhez na­
Tegnapelőtt a Cipőbolt 3. számú, gyon sok faanyag (és vas is)
Rákóczi-úti fiókjának kirakatában szükséges. A fát külföldről impor­
megláttam egy szép barna sportci­ táljuk. Tehát 1950-ben megjelent
pőt. Éppen ilyenre volt szükségem, egy rendelet, amely szerint:
gondoltam bemegyek és megveszem. „Kéményseprőjárdát javítani, újat
Szándékomat tett követte. Érdeklő­ készíteni szigorúan tilos. Helyette
désemre az elősiető segéd így kér­
a padlástérben kettős falú beton
dezősködött: tisztító ajtókat kell beépíteni."
— Hányas lábra lesz? Az újabb rendelet száma: 3656/
— Negyvenkettes — feleltem, F—9—1/1950/VII1/12. Ép. ipari
mert tényleg ekkora a lábam és rend.
ebben, a helyzetben semmi értelme A Tűzrendészet! hatóság mereven
nem lett volna ezt a tényt letagadni. ragaszkodik a régi rendelet alkal­
— Sajnos, csak ennél nagyobb mazásához s alig múlik el nap,
vagy kisebb méretűvel szolgálhatok
ebből a modellből.
hogy kéményseprőjárda javítására,
v. építésére ne adna véghatároza­
tot a KIK vállalatoknak.
— De úgy látom, — feleltem
j— a kirakatban lévő példány éppen Azok hivatkoznak az 1950-es ren­
az én lábamra való lehet. deletre. a Tűzrendészeti hatóság
följelenti a műszaki vezetőt a ke­
— Az valóban negyvenkettes, de
a vonatkozó rendelkezések értelmé­ rületi rendőrkapitányságon és meg­
kezdődik a herce-hurca, amely —
ben a kirakatban levő cipőket el­
adnom nem szabad. sok fölösleges munka után — föl­
mentéssel végződik.
Azt hiszem, kedves Ludas Matyi,
magad is kitalálod, mi történt ez­ Mellékesen: a Tűzrendészeti ha­
után. Hiába érveltem, hogy a kira­ tóság olyan ingatlanokra is tető­
kat hátsó ablakát kinyitva, egy moz­ járdát akar építeni, amelyeken, míg
dulattal kicserélhetné a makacs a régi tulajdonos birtokában vol­
segéd a kirakati cipőt egy kisebb tak, sohasem volt járda. Most, ami­
vagy nagyobb példányra, amely kor a ház a KIK tulajdona és te­
éppen olyan jól mutat ott. Hajtha­ tőjárdát építeni tilos; most legyen.
tatlan maradt és én kénytelen vol­ Tehát: az 1936-os rendelet eltör-
tam az óhajtott cipő nélkül távozni. lendő. Nem igaz?
Losonci Imre
Mi ez, kedves Ludasom, ha nem
bürokrácia? m ű s z a k i cs. v e z e tő ,
F ő v á ro s i III. k é r .
S. K. I n g a tla n k e z e lő
V., Koháry-utca 14. vállalat.
 B 4J M fAT4
Az író, legyen ifjonc kezdő, vagy
lángésztől dagadó titán, témának
nevezi amit papírra ír, akár az
ujjából szopta, akár az életből
lelte el művének tárgyát. Az élet,
e hivatott témabánya sokakat ih­
letbe űz, csak Csapágyit nem tudta
kupán csapni. Pedig érdekelte őt
az élő élet, teljesen a mának akarta
szentelni 165 cm magas lényét, iz­
gatottan simogatta az ipari mun­
kások ruháját, a franciakulcsot ájul-
tan tapogatta, s több esetben „sza­
badsággal“ köszöntötte a viceház-
mestemét.
Azelőtt különben Skrófunkel
Anasztáz névre hallgatott, a felsza­
badulás után szíve hívó szavát kö­
vetve felesége engedélyével Csapá-
gyi lett, s keresztnevét a melósab-
ban hangzó Józsefre változtatta.
A fölszabadulás utáni első iro­
dalmi működése abban merült ki,
hogy a „Szerelmes gázlámpa“, „Az
erdészék Mariskája“ s a „Lelki élet
minden áron“ c. műveit új címmel
látta el. „Többtermelő gázlámpa“,
„Mariska DISZ-titkár lesz“, „Fizi­
kai élet minden áron“ lett a régi
művek új címe, ám elismerést Csa-
págyi mégsem kapott, mondta is az
espressóban: — üg y látszik baj van
a témával.
Az élő életet kezdte hát kutatni,
Disznóság?!
Vidáman élt összkomfortos óljá­
ban Magyarszéken egy hetvennyolc­
kilós kismalac, míg Budapesten, a
Földalatti Gyorsvasútépítes egyik
telepén Csopaki szaktársnak eszébe
jutott, hogy nem ártana május el­
sejére a kivonulás utáni ünnepsé­
get lakomával, és a lakomát disz­
nópecsenyével tetézni. De eszébe
jutott, — és ha Csopaki szaktárs­
nak valami szöget üt a fejébe, ak­
kor nem nyugszik addig, míg min­
denki el nem ismeri, hogy a fején
találta a szöget. Csooaki szaktárs
órahosszas megbeszélést folytatott
Kalocsai nénivel, az üzem közked­
velt szakácsnőjével és ketten meg­
írták az első számú levelet a vál­
lalat vezetőségének, amelyben kö­
zölték, hogy az ételmaradékból ők
ketten olyan kövérre nevelik a fent-
említett hetvennyolckilós magyar­
széki kismalacot, hogy május else­
jén az egész üzem minden dolgo­
zója jóllakhatik belőle. A vállalat­
vezetőség nem volt semmi jónak
az elrontója, tehát megírta a má­
sodik számú levelet Magyarszékre,
hogy szállítási engedélyt kérjen a
kismalac számára. A dolgozóknak
lassan elkezdett csordogálni a
nyála. Csopaki szaktárs tisztelete
jeléül kiszögezte a jövendőbeli kis­
malac etetőjének: Kalocsai néninek
kissé elmosódott fényképét a kul­
túrterem falára. A dolgozók, — hogy
hogynem, — némi hasonlatosságot
véltek felfedezni a fénykép és a
képzeletükben vígan párolgó pecse­
nye modellje között, — úgy, hogy
A k u t y a id o m ít á s c s o d á j a
Egyre gyakoribbak
7ÉM4S/M/
s elment a Csirizgyárba szétnézni.
Itt belenyúlt a csirizestálakba, kö­
zölte a körülötte állókkal, hogy en­
nek biztos jó íze van, s másnap
írt egy novellát, ami szerint min­
den csirizkészítő hős, s nagyon he­
lyes lenne, ha az aljas jobboldali
szoc. dem Babircsákot háromszor
belemártanák a csirizolvasztó-kád-
ba. Az ötperces elmélyülés szép
művet hozott létre, ám a közvéle­
mény szerint sótlan volt és papír­
ízű, jóllehet a novella az erőtelje­
sen hangzó „Harc a csirizért“ cí­
met nyerte.
Baj van a témával — morfondí­
rozott Csapágyi s a régi szép vi­
lágra gondolt, amikor megírta azt,
hogy ő nem tud leszokni a medve­
cukor szopogatásról, meg, hogy
szerelmes az Esztikébe, de az Esz­
tike a Tibikébe szerelmes. Csapágyi
azonban törekvő ember volt, s el­
határozta, hogy ír egy novellát a
többtermelésről. Kell ehhez: először
környezet, aztán egy ember, aki
rossz munkás, végül jó munkás
lesz, tapasztalatátadás, konkrétu­
mok, MNDSZ mozgalom, három
szabotőr, közben nagy harc, neve­
lés, a végén a jó munkás, aki rossz
munkás volt, tagjelölt Tesz, s- kap
300.— Ft prémiumot. Mindjárt ki is
nézte a típust; a szomszéd kertész­
ről mintázta az esztergályost, s az
ahányszor a kultúrteremben jártak,
mindig csettintettek a nyelvükkel
és megjegyezték; — Ez ám a fi­
nom falat! — Kalocsai néni nem
tudott hova lenni a boldogságtól.
— Ugylátszik divatba jött az ala­
kom . . . —• mondogatta és hétvégén
új kendőt vásárolt azzal a rejtett
céllal, hogy végre férjet szerez ma­
gának. Közben Magyarszéken meg­
íródott a harmadik számú levél,
melyben közölték a Földalatti
Gyorsvasút dolgozóival, hogy a
malac részére az utazási engedélyt
szíves-örömest megadják, ha a ke­
rületi Tanács igazolja, hogy milyen
célra használják fel. A negyedik le­
velet a dolgozók nevében a VII.
kerületi Tanácsnak írta a vállalat­
vezetőség, de ez nem volt elég,
mert még egy ötödik levelet is kel­
lett írni a/ Fővárosi Tanács jószág­
szállítási ^alosztályának, ahol kö­
zölték, hogy, ha a malac nem érte
el a nyolcvan kilogrammos súlyt,
akkor engedély nélkül lehet szállí­
tani. Nagyszerűi A hatodik levél
vétele után Magyarszékről elindí­
tották a hetvennyolckilós malacot,
de a vonatra nem engedték fel­
tenni, mert az első és a hatodik
levél között, — jóétvágyú kismalac
lévén, — három kilót hízott, nyolc­
vanegykilós sertést pedig engedély
nélkül nem szabad szállítani. A
Földalatti Gyorsvasútépítés dolgo­
zói között az ugorkafogyasztás ál­
landóan emelkedett. Lelki szemeikkel
kóstolgatták a mitsemsejtő mala­
cot, — és ehhez a gondolathoz sa­
vanyúság kellett. Kétnapi éhkopra
fogták a magyarszéki pecsenyejelöl-
a titj sta -határsértések.
J/Meme/fötéves tens
aznapi Népszavából további jelle­
meket tömött a novellába.
A novellát azonban nem közöl­
ték, mire bánatában írt egy krokit
a tojásosnokedliról, s azt elsütötte
100.— Ft-ért egy lapban, ahol még
jelentek meg nokedliról szóló cik­
kek.
„Bérharc", „kultúrverseny“, „trak­
toroslány“ — gomolygott Csapá­
gyi fejében a tém atenger. . . Ez az,
traktoros lány! Megírta a trakto­
roslányt. Azelőtt kecskét fejt, de ké­
sőbb 300%-ot teljesítő traktoros­
lány lett, esküvő holnap délután
lesz Juhos Pistával, aki szintén
élen jár a termelésben.
Kellemes papírízű történet lett
belőle, a traktorok és a rajta ülő
lányok dührohamot kaptak, mikor
megtudták, hogy Csapágyi szerint
ők milyenek. Egy levélíró azt taná­
csolta, jöjjön le hozzájuk egy ki­
csit, tán akkor zöldség helyett a
való élet mását veti papírra.
Csapágyi ezek után ágynak dőlt,
ecetes-vizes borogatással macerálta
homlokát, nyakát, hasát, s bódultán
ismételgette: baj van a tém ával. , .
A gyár és falu dolgozói pedig,
akiket Csapágyi megénekelt, csak
ennyit mondtak fejcsóválva: Baj
van Csapágyával. . . Baj van a
Csapágyi-féle írókkal. . .
Nagy S. József
tét. Nem tudom, hogy a malac
örült-e, vagy szomorkodott, de a
leghiúbb asszony is megirigyelhette
az eredményt. A két nap másfélkiló
fogyást eredményezett, — és a ma­
lac szerencsésen megérkezett Pestre
üjabb levelek indultak a vágási
engedély ügyében, amely roppant
komplikált processzió. Számszerint
tizennégy levél, kérvény, igazol­
vány, engedély, passzus után végre
megjött a hír: — Disznópecsenye
lesz május elsején, h a . . . ha! Ha
a malac addigra eléri a százhú-
szonnégykilós súlyt Soványabb ma­
lacot a törvény védi.
Valahonnan megneszelhette a fur­
fangos pecsenyénekvaló ezt a szi­
gorú rendeletet, mert pontosan
százhuszonnégy kilóra hízott, de
annál tovább nem! Egy dekányit
sem! Vigyáz, nagyon vigyáz a vo­
nalaira. Ha Kalocsai néninek nem
sikerül feltáplálnia ízes maradék­
falatokkal legalább százharminc ki­
lóra, akkor elseje előtt két nappal
MADAR ZSŰRI
a hízó éhségsztrájkot tart, — és
akkor a dolgozók az ünnepélyen
csak az éhkoppot nyelik.
— Disznóság! — mondanák a
hurkára éhes dolgozók.
— Emberség! — mondhatná rö­
högve a százhuszonbérom kiló, ki-
lencvendekás malac a tizennégy fe­
leslegesen megírt levélre gondolva.
De azért malac a malac, hogy ne
kritizáljon. Biztosan tudjuk, hogy
szépen meghízik május elsejére és
finom pecsenyével szolgál, amihez
előre is jóétvágyat kívánunk!
Országh György
— Nézd, versenyben van az egész falu, csak ez a vén kulák nem
dolgozik semmit.
— Tudod mit? Pontozzuk lel
d l le g k e d o e ie h k m a d á r
A legifjabbak a maguk módján ápolják a békét
 ludatM afyi a KELENFÖLD! ERÖMÜ'héC
A b án y ászo k v erse­
n y e z v e f e jtik a s z e n e t.
T u d ó s J o b b a n tu d ja n á la m ,
m ic s o d a a v illa n y á r a m .
(K irs z a n o v )
Sokat gondolkoztam már azon,
hogyan csinálják a villanyt? Annyit
tudtam, hogy szénből, de nem is­
mertem azt a csodálatos utat, ami
alatt a szén átváltozik villanyáram­
má. Ugylátszik, akkor hiányoztam
az óráról, amikor ezt elmagyaráz­
ták, pedig emlékszem, beszéltek va­
lami békacombról, és arról, hogy
Kiskovácsnak szikrázott a haja,
mert villamosság pattant ki a
hajából, de lehet, hogy ez máskor
volt. Elhatároztam, hogy most utá­
na járok a dolognak. Jó, ha én is
tudok otthon villanyt csinálni. Nem
lehet az olyan csuda dolog.
Az Erőműben megváltoztattam
véleményemet. A kazánházban olyan
kicsi lettem, hogy szinte észre se
vettek. A kétemelet nagyságú ka­
zán, a szertekúszó csövek, az isme­
retlen műszerek, a remegő mutatók,
és a dohogó kazánok tövében újra
az a kisfiú lettem, akit valaha
Gömböc, a fizikatanár kérdezge­
tett, és én egyre azt hajtogattam:
kérem én készültem. Eddig azt hit­
tem, hogy a villamosság megma­
gyarázásához legalábbis professzor­
nak kell lenni, kis körszakállal,
nagy ernyővel. Megint tévedtem.
Elmagyarázták nekem „egyszerű
munkások“ és én most el is mon­
dom: A szénből úgy lesz villany,
hogy. . . Azért egész pontosan most
sem tudom, mert a turbinák na­
gyon zajongtak, de megpróbálom
szakszerűtlenül elmondani, mit lát­
tam.
Kezdetben vala a sötétség, aztán
lön világosság, de különböző bel
Az erőmű villanyfényt küld szét
szerte az országba, ennek ellenére
üzemben van egy csomó sötét
hely a kazánok körül, ahol kazán-
aunkások botorkálni kénytelenek.
Rapcsák István
ógó sztahanovistának -nevezte ma­
ját, mert munkaidő alatt ült a raj­
zolónak.
tó k s e g íts é g é v e l k i ü r í ­
A s z é n a z tá n h a jó n tik , é s a s z é n f u tó s z a ­
é s v a s ú to n e lju t a Ke­ la g o n b e k e r ü l a k a z á n ­
le n fö ld i E rő m ű b e . házba.
és külföldi társaságok monopoli­
zálták. Ezeknek a tőkés uraknak
nem volt érdekük az, hogy vilá­
gosság derüljön sötét üzelmeikre.
Ma már a Kelenföldi Erőmű be­
lekapcsolódott az országos háló­
zatba, ami annyit jelent, hogy- ha
a testvére, Bánhida megszorul, ak­
kor, mint jó fivér segítségére siet.
A Kelenföldi Erőmű versenyben
áll a Rákosi Erőművel, de az üze­
men belül is mindenki versenyez,
az eredmény meg is látszik a szá­
zaléktáblákon. Sajnos, azért ott is
van, aki álmos. Megmagyarázták,
hogy az az álmos nem is olyan
álmos, hanem sztahanovista szi­
vattyúspecialista és Almos Árpád a
neve.
Az udvaron felemeltem egy szén­
darabkát. Honnan való? — kérdez­
tem. A széndarabka maga adta a
választ: „Pannóniából. Anyám igen
előkelő tölgy volt. Tatán laktunk,
a villamos fúrógép kilakoltatott,
így kerültem Pestre, ü g y hallom,
áram lesz belőlem — tette hozzá
büszkén, rálépett a futószalagra és
feketén bólogatva elindult.
N em t u d já to k tá n a té n y t,
h o g y a v illa n y t, lá m p a f é n y t
n e h é z m u n k a te r m i, g y á r t j a .
Az Erőmű dolgozói azon igyekez­
nek, hogy spóroljanak a drága, ta­
tai szénnel, és több, gyengébb mi­
nőségű keverőszenet használjanak.
Május elsejei felajánlásaikban is
ezt ígérték. De most • kövessük mi
történik a kazánokban gőzzé ala­
kított szénnel. A gőz belekerül a
turbinákba. A turbinák, mint va­
lam i őslények, jóllakottan pihentek
a hatalmas teremben és kérődztek.
M ellári J ó zse f
a legöregebb kazánmunkás
Gajdó László
a legifjabb kazánmunkás.
$ A B 0 L t/A I
ÁLIA -
^ iD
Q A ÜA & C jß u ,
A k a z á n h á z b a n á ta la ­ A g ő zt csöveken az a v illa m o s ­
k ítjá k a szen et gőz­ á r a m f e jle s z tő tu r b o - a h o n n a n a z tá n tá v v e ­ e n e r g ia o tth o n u n k b a
e n e r g iá v á . g e n e r á t o r b a n y o m já k . z e té k e k e n Ju t.
El is hiszem, hogy jóllakottak vol­ A III. sz. kazán
tak, hiszen napi száz vagon szenet
is megesznek. Csak früstökre be­
vágnak húsz vagonnal. Egy év
alatt 618 millió kw-órát termelnek
itt. Óvatosan, a fal mellett oson­
tam, nehogy ezek az óriáslények
felkeljenek, és egy párezer volttal
agyonvágjanak, mert nem tudóm,
hogyan készül az áram. A turbi­
nák tövében egy szelíd bácsika
mákosbeiglit evett. Ö nem fél. Nyil­
ván tudja, hogyan készül az áram.
M en n y i m u n k a ,
m íg v á r o s b a , s ő t f a lu k b a
so k -s o k h u z a l to v á b b it
á r a m o t a s z o b á k ig .
A vezérlő terem az Erőmű agy­
központja. Hatalmas, ovális alakú
szoba. A falakon köröskörül órák,
és kék, sárga, piros színű világító
kapcsolók és vonalak. Mély, mond­
hatnám áhítatos csönd. Két ember
ül csak az egész teremben. Nincs
„sok“ munkájuk, mert a pontos
műszerek mindent megmutatnak,
de azért mindegyikük asztalán van
egy csomó telefon, és rengeteg
órát figyelnek. Közben jegyeznek,'
kapcsolnak, számolnak, kapcsolnak,
grafikonokat csinálnak. Ha Balogh
öcsi a Frangepán-utcában mese­
könyvet akar olvasni vacsora után,
-akkor csak kattint egyet és a ve­
zérlőbácsi jóvoltából már fut is az
áram, a mi szövetségesünk.
Az udvaron valamit ásnak. Min­
denki kíváncsi, izgatott, és ünne-
oélyes. Tudósképű emberek figye­
lik ' az ásatást. Talán Attila király
sírját keresik a Budafoki-úti Erő­
műben? Vagy valami római viasz­
táblát, amire az van feljegyezve
ékes latinsággal, hogy mennyi a
villanyszámlája Fabricius, nemes
patríciusnak? Nem. Két és fél év­
vel ezelőtt eltemettek kísérletkép­
pen ezer tonna szenet, hogy ki- " * “
derítsék, tartósan tárolható e nyílt
helyen. A szén ég, Attila király
nem került elő, és a nemes római A g e n e r á to r á rn y é k á b a n
patrícius csodálatosan nem tarto­
zott egy fityinggel sem.
Néha az az érzésünk, hogy nem-
is szenet feldolgozó gyárban va­
gyunk, hanem egy szanatóriumban.
Már csak azt vártam, hogy előjön
egy nővérke és beöltöztet fehérbe.
Az udvaron keresztül sétálva, lá­
tunk egy csomó samott téglát
egymás hegyin-hátán. Lehetséges,
hogy az eső, hóié kedvez a samott-
téglá'knak? A kazán IlI-ban szana­
szét hevernek láncrostélyok és csap­
szögek. Ezeknek ott a helyük, a
nagy sublótban?
Hiba még az is, hogy van egy-
pár notórius későnjövő, akik miatt
lemaradt az Erőmű a Dohánygyár­
ral való versenyében. Ezek a sza­
kik valószínűleg messze laknak, —
gondoltam magamban, — talán
Celldömöikön, vagy Makón, vagy
még rosszabb: Jeruzsálemben, és A ZSEBÓRA: Kedves gazdám, nem tudok ebben a mágneses térben járni,
hiába igyekeznek, futnak szegények - inkább kint járok egyet,
lóhalálában, csak elkésnek cgy-öt- , ■- —— ——
tiz percecskét. Végül megludtamv IVl O I Á C n i /
hogy a megrögzött későnjövők L / U IN 1 / U L r \ J U l \
mind a közelben laknak.
Ha politikai munkáról van szó,
akkor az ifik úgy eltűnnek, mint
a kámfor. Talán nem is ifik ezek
az ifik, hanem ifiknek álcázott vén­
emberek, akik szere;tnek otthon a
Jsutban szenderegni, éjjel meg háló­
sipkát hordanak, és hosszú gyapjú-
zoknit megfázás ellen?!
Vannak hibák, de nagyobbak az
eredménvek. Az Erőmű dolgozói
tudják, hogy milyen fontos munkát
végeznek. Ha az Erőműben rosszul
menne a .munka, akkor megállnának
a gyárban a gépek. Az Erőmű dol­
gozói arra kérik olvasóinkat, hogy
takarékoskodjanak a villanyenergiá­
val.!
A r r a k é r m o s t. f é r f i t , n ő t,
b u z g ó v e r s e m h ív s z a v a :
ki-ki n é z z e n v is s z a a
f é lre e s ő h e ly ls é q re :
n e m m a r a d t- e v illa n y égve?!
Ezek a gondolások a múlt hagyatékaként itt felejtett ósdi salak
csatornát tisztítják.
M ac A rth u r: H o v á v isze l, H a r ry ?
T ru m an : A R e m in g io n -iró g é p g y á rb a , v e z é r ig a z g a tó n a k ...
 Egy wall-streeti estély
— Hallja Truman, az asztalnál beszéljen a szabadságról, az emberi
jogokról, meg a békéről, Morgan kolléga röhögni a k a r ...
Schuman dtszegyenruhája
azon alkalommal, hogy ő a francia nemzet
elsőszámú sírásója.
— Na, megjöttek a tanulók! A kislányom az iskolából, az uram
Pestről az Állami Gazdaságok tanácskozásáról. . .
Exportcsom agolók, figyelem !
— Na, ennek aztán igazán nem szabad
lennie!
A gyerek, a foga meg a gyomra F r a n c o u ta l m u la t
Nálunk úgy van, hogy a feleségem a fülembe
súgja: „Nehogy megint pénzt adjál a gyereknek!"
Mire természetesen nem adok. Rögtön utána jön
a gyerek és a fülembe súgja: „Apu, adjál egy pár
fillért!11 Mire természetesen adok. Mire este a va­
csoránál a feleségem azt mondja ; . „Ez a gyerek
megint nem eszi a spenótot.“ „Dehogy nem eszi“
— felelem tárgyilagosan, mert valóban eszi. „Eh­
hez te nem értész" — int le a feleségem — „nem
eszi, csak piszmog vele“. Mire én elhiszem, hogy
tényleg nem értek ehhez és remélem, hogy ezzel
el van intézve a dolog, azonban a dolog ezzel
nincs elintézve, mert a feleségem félrevon: „Te
megint pénzt adtál a gyereknek!" En? — s'ütöm le
a szememet. „Te, hát!“ — formed rám. — „A gye­
rek meg agyoncukrozza magát és nem eszi meg
a spenótot! Milyen apa vagy te?“ Másnap saláta- Tito: Remek tipp! Szóval így le­
főzelék van vacsorára, a gyerek jóízűen eszik, de het védekezni az ellen, hogy min­
egyszeresük elkezd közben dúdolni, salátával tele denféléket írkáljanak a falakra!
szájjal, hogy „Öttörők vagyunk mi, vidám gyere­
kek . . „Aha“ — csap le a feleségem — „dúdol,
ahelyett hogy enne! Mennyit adtál neki?“ „Egy
forintot — hajtom le a fejemet. Húsz fillért min­
denesetre letagadtam. „Tönkreteszed a gyerek Egy állatvédő szobra
g y o m r á t — kiáltja keserűen a feleségem. —
„Nézd, már a szeme is ki van dülledve a sok sa­
vanyúcukortól. A szomszédasszony mondta, hogy
a túlzásbavitt édességevéstől kidülled a gyerek
szeme! Látod?“ Nem látom, de ezen már nem fo­
gunk összeveszni, ha eddig nem vesztünk össze.
„Látom“ — sóhajtom. „Mutasd a fogadat. Mar­
gitka!“ — s/ól a gyerekre. A gyerek ijedten ki­
nyitja a száját. „Itt van!“ — mondja diadalmas
örömmel a feleségem. — „Szúvasodik már a foga!
Mennyit adtál neki ebben a hónapban, valid be!“
„ H á t ..“ — hebegem — „hol ötven fillé rt... Hol
hatvanöt. . . Hol nyolcvanat. . . Hol többet. . . “
A feleségem feljajdul: „Az egy hónapban körül­
belül egy kiló savanyúcukor! Egy kiló savanyú­
cukor egy ilyen kis gyereknek! Mutasd a nyelve­
det kislányom!“ Margit kinyújtja a nyelvét, ezt
mindig szívesen csináljál „Lepedékes a nyelvecs-
kéjel“ Először nem látok semmit, de amikor har­
madszor mondja, hogy lepedékes. akkor már én is 'le ItD W.PÍCKINŐHAM
TÁBORNOK
látok rajta néhány lepedéket, noha nem is sejtem, Oeo o - ask í)
hogy mi az. „Lehelj rám, Margitka!“ — kiált a At
gyerekre. Margitka lehel, mint a Lehel kürtje.
„Olyan szaga van, mint 'egy egész narancserdő­
nek!" — jajdul fel a feleségem. „Ez a gyerek meg­
evett legalább egy félkiló narancssavanyút! Tönkre
tetted a gyermekemet!“ „Talán gyógyítható!“ —
próbálkozom bátortalanul, de a feleségem megfogja
a gyerek homlokát és feljajdul:' „Legalább harminc-
nyolc fok! Azonnal hívjál orvost! Agyonetetted a Disznó bácsi meg a kisfia
gyermekemet savanyúcukorral!“ A savanyúcukor
szóra Margitka is felfigyel, mint a vén csalaló a
trombitaszóra: „Hol a savanyúcukor?“ — kérdi
álmosan. „A gyomrodban, leikecském, a gyom-
rocskádban! Agyonetetett vele az a gazember apád!
Jaj, nézd, már kiütések is mutatkoznak a gyere­
ken!“ „Az szeplő“ — mondom bizonytalanul.
„Mennyi savanyúcukrot ettél máma?“ — formed a
feleségem a gyerekre. — ,A z én eszem, az én nagy
eszem! En mindjárt megmondtam, hogy ez a gye­
rek tönkreette magát savanyúcukorral!“ ,JDe anyu­
kám“, néz fel a gyerek, „én már egy hónapja
nem vettem egy szem savanyúcukrot sei“ De a
feleségemmel nem lehet bírni, most már benne van:
.Alikor valami más nyalakodnivalót vettél a pén­
zen, attól vagy te beteg, látom, mondd meg őszin­
tén, milyen nyalánkságot vettél azon a rengeteg
pénzen?" A gyerek lesüti a szemét: „Nem hiszem,
hogy beteg lennék, anyukám!“ „Nem hiszi? O nem
h is z i! “ — mérgelődik a feleségem. „Na mondd meg
miféle nyalánkságot vettél azért a sok pénzért!“ — Micsoda? Te nem tudod, mi
.Megmondom, anyukám, csak ne kiabálj“ — rémüL az a négyzet? Hát akkor hogy aka­
dózik a gyerek — „takarékbélyeget, mert jön a te rod megérteni, hogyan termelnek
születésnapod. . . “ számunkra több kukoricát a négy­
Gergely M iklós, zetes kukoricavetéssel!
HOLLYWOOD
KASSO
,11.»«j/J/l »'»i
v •/ . ’ •• /
' *, ' / / / *
/ , / ' ' •, ' •! t / ft ; i •
FILMRENDEZŐ: Csak nyugodtan üssön egy nagyot! Nem ő a sztá­
runk, hanem csak helyettesíti!
 A RÉM
IRTA, TABI LÁSZLÓ

* (Történik egy hollywoodi film gyár irodájában.)

Igazgató; Nos, mr. Gubbins, mához két hétre el kell kezdenünk^ legújabb
filmünk felvételeit, és maga nem tudja, kivel játszassa a főszerepet.
Rendben van ez így, mr. Gubbins?
Gubbins: Nincs rendben. De mit tegyek? Valamennyi rémünk szerződés­
ben van. Denny Morton a Metrónál most játssza a „Vámpírok
orgiája“ főszerepét. Donald Ferguson a „Gyilkos lehelet“-hez van
lekötve. Ami rémünk van, az meg már a kutyának sem kell. Vagy
próbálkozzunk meg az Emberfarkassal?
Igazgató: Ugyan kérem! Mesekönyvbe való!
Gubbins: A Hétujjú Jack-re is gondoltam. Nagy siker volt, talán foly­
tatni lehetne. . .
Igazgató: Ide figyeljen mr. G ubbins... Felmelegítve a töltöttkáposzta
jó, de a szörnyeteg nem. Valami új figura kellene, vagy fújjuk le
inkább az egészet.
Gubbins: De kérem! Csak nem akarja cserbenhagyni az ióegbajosok hatal­
mas táborát?
Igazgató: Akkor viszont már csak a csoda segíthet rajtunk. (Kopognak)
Come in!
Arthur: (be) Hello!
Igazgató: Hello MacArthur! Isten hoztál
Arthur: Tévedés. Truman küldött.
Gubbins: Ide hozzánk?
Arthur: Jesz.
Igazgató: De hiszen akkor meg vagyunk mentve!
Gubbins: Eljátszaná egy nagyszerű film főszerepét tábornok úr?
Arthur: Itt nyugaton igen. Mert Távolkeleten már nem játszom szerepet.
Gubbins: Itt, itt.
Arthur: _Lehet róla beszélni.
Igazgató: Érdekli a mese, tábornok úr?
Arthur: Dohány nélkül nincs mese. Mi a gázsi?
Igazgató: Száz dollár.
Arthur: _Naponként?
Igazgató: Dehogyis. Hullánként Harminc-négyvenezer dollárt könnyen
megkereshet. Nos?
Arthur: Nem valami sok. Koreában sokkal többet kerestem.
Gubbins: De ez biztosabb állás, tábornok úr.
Igazgató: Trumannak több a pénze, többet fizethet. De azért negyven­
ezer dollár is pénz. . . Azonkívül itt egy film, ott egy film — ösz-
szejön az a kis pénz! Meg aztán nézze c s a k ... Amikor Hitler le­
bukott, meggyújtotta önmagát. Maga pedig szépen idekerül Holly­
woodba! Nagy különbségi
Arthur: Az majd kiderül a végén! Mi a film címe?
Gubbins „Milliók'lidérce“ Jó mi? E g yszerű Idill egy belgrádi Egy Ű.B. titk á r
Igazgató: A címszerepet az ön testére szabták! lakásban
Arthur: Azt majd én mondom meg. Halljuk a történetet.
Gubbins: A történetet most írják. Egyelőre csak a címe van meg. Egy
azonban bizonyos: öröme lesz benne, tábornok úr.
Igazgató: Egy öregemberről szól a történet, aki megöK a fiatalokat, mert
az a rögeszméje, hogy őmaga minden gyilkossággal egy nappal fia­
talabb lesz.
Arthur: Nagyon érdekes gondolat. Jelzem már nekem is járt a fejemben
hasonló elképzelés. Szóval ölni, ölni, ölni. Ez kedvemre van. Re­
volverrel?
Igazgató: Főleg.
Arthur: Mert a gáz is nagyon jó.
Igazgató: Meg fogjuk gondolni.
Arthur: Az illető például repülőgépről iskolákat bombáz. . . Ehhez mit
szólna?
Igazgató: Nagyon jó! Egyszerre többszáz halott!
Arthur: Megszámítom átalányban, harminc dollárjával. Nem minden a
pénz. Szeretnék művészit alkotni.
Gubbins: Módja lesz rá, tábornok úr. Nos, megcsinálhatjuk a szerző­
dést?
Arthur: Várjunk csak. . . Kik játszák az áldozatok szerepét?
Igazgató: Statiszták.
Arthur: Helyes. A szerződést aláírom. De ne feledkezzenek meg bele­
venni egy pontot, amelyhez ragaszkodom. Tudja, én ezzel egyszer Szerethél evvel a munkával
már megjártam. meg nagyobb önköltségcsökkentést
Igazgató: És pedig? elérni?
Arthur: (nyomatékkai) A statiszták nem lőhetnek vissza! • — Hát akkor 100-as égő helyett — Maga detektív?
csavarj be a lámpába egy 60-as — Igen. Ide menekültem, mert
(Függöny) égőt. figyelnek. . . aki valóban támogatásra szorul.

Trygve Lie sorra látogatja az atlanti tömb országait
■
— Jól jártunk ezzel a fiúval, egyformán használható
kifutó fiú!
Nincs többé fiist
talán nem | kell kémény, a füstöt
csövön át a mozdony, majd a ko­
csik alá kell vezetni, az autók ki-
korom ! puífogójánajk mintájára.
— Ilyen .hosszú csövet nem lehet
használni, mert néha le kell kap­
csolni a kocsikat.
— Akkor maradjunk a tízméteres
kéménynél. Ne húzzuk le lánccal,
hanem több részből készítsük a ké­
ményt és toljuk egymásba, mint a
m esszelátót.
— Lehetetlen megoldani.
— Akkor a kémény ne magasba
nyúljon, hanem a mozdony két ol­
dalára szereljünk tíz-tízméteres ké­
ményt. Ezzel elkerülhetjük az alag­
utak és hidak veszélyét.
— Na és a távírópóznák, a fák?
A MÁV újítási osztályára sok ér­ — A távírópóznákat 11 méterre
tékes újítási javaslat érkezik. Néha kell a síntől felállítani, a fákat pe­
azonban fantasztikus ötletekkel ál­ dig egyszerűen ki kell irtani.
lítanak be a hivatalba. Nemrégi-1 A hivatálvezető taktikát változta­
ben például egy „újító" ellent­ tott:
mondást nem tűrő hangon jelen- — Ez a; javaslat remek! — hagyta
■tétte ki: rá az „újítóra“ —, de ezzel előbb
— Nincs már füst és korom! ez Erdőkőzpontba kell mennie. Ha
— Remek! És miért nincs? a vasútvonalak mentén már az
— Mert meghosszabbítjuk a ké­ összes fákat kiirtották, akkor jöjjön
ményt. Ha a mozdonyokra tíz mé­ vissza.
ter magas kéményt építünk, nem És az [,újító" boldogan, sugárzó
hull füst és korom az utasok sze­ arccal sietett az Erdőhivatalba,
mébe. Ne szóljanak közbe, én gon­ ahol megmagyarázták néki, hogy
doltam a hidakra és az alagutakra a fákra özükség van, azokat nem
is. A tízméteres kéményre láncot szabad kiirtani, ellenben sokkal he­
szerelünk és a hidak, alagutak előtt lyesebb lenne, ha az összes hidak
ugyanúgy lehúzzuk a kéményt, mint és alagutak m agasságát emelnék
ahogy a dunai hajóknál csinálják. tíz méterrel, hogy a kémény elfér­
— Vasútnál sok a híd és az alag­ jen alattuk.
út, nem lehet huzigálással tölteni Lapzártakor az „újító" ezen á
~az időt. megoldáson dolgozik.
mint ENSZ főtitkár, és mint — Maguk elfelejtik, hogy én zseni (sti)
vagyok! Erre js gondoltam! Egyál-

i
 r
szerűbb. Ha a portás ismerne, fel­
Éberség némi túlzással mehetnék igazolvány nélkül is.
Pontosan indultam, de késett a Egyik zsebemből a másikba ka­
villamos, sietett a bélyegzőóra, nem pók, semmi. — Véletlenül eltépem
volt nyitva a trafik és egy meg­ a hetijegyemet, a kalapom leejtem,
állóval tovább is mentem. Leugrom egy későnjövő rálép és fenn már
a villamosról, rohanok, az utolsó régen folyik a Szabad Nép félóra.
kétszáz métert rekord idő alatt te­ A portás zordan figyel, mint az
szem meg. éberség kőbemerevedett szobra és
Pontosan bélyegzek és ugranék látni rajta, hogy ellenem drukkol.
is tovább, mikor a portás megszó­ Mégegyszer végig kutatom a zse­
lal: beimet. Itt sincs, itt sincs, farzse­
— Az igazolványt tessék meg­ bem is üres, végre, na-itt van. Dia­
mutatni! dalmasan húzom elő ballonom zse­
— Ugyan, elvtársam, most sie­ béből, a fényképem is mosolyog az
tek — lihegem —, ismer engem, igazolványon, ő is örül, hogy meg­
mindennap erre járok, rohanok találtam.
mert én vagyok a Szabad Nép elő­ — Tessék — mutatom fel büsz­
adó. kén. Az arcom kisimul és egyenle­
— Az engem nem érdekel — tesebb a lélekzésem, mikor meglo­
szól zordan — az igazolványt tes­ bogtatom.
sék felmutatni. A portás fel sem néz, belépőcé­
dulát állít ki éppen, talán mérges
Izgatottan nyúlok a zsebembe is rám, hogy megtaláltam. Döngő
keresem, de nem találom. Kabát­
zseb, nadrágzseb, farzseb, belső léptekkel indulok el, mikor utánam
zseb, nincs sehol. — Közben leesik szól.
a töltőtollam, a cigarettám kiszűrő­ — Muharos elvtárs kibomlott a
dik, igazolvány sehol. cipőfűzője.
— Majd holnap megmutatom — — Köszönöm — mondom és le­
próbálom meggyőzni a portást — hajtok, hogy megkössem, hirtelen
holnap esküszöm megmutatom, de felegyenesedek. A nevemen szólí­
most sietek. tott, tehát ismer engem.
— Azt nem lehet, mert holnap — Az elvtárs ismer engem? —
szabadnapos vagyok. -Most tessék kérdem. Mosolyogva válaszol.
— Persze, hogy ismerem, múlt
megmutatni.
hét óta Muharos elvtárshoz vagyok
ü jra végigkutatom a zsebeimet, beosztva szemináriumra . . .
de az igazolvány nincs sehol. Az
idő múlik és magamban szitkozó­ MUSZKAS OTTO
dom, hogy mért nem vagyok nép­

A m in ek nem s z a b a d lennie
N é m e ly ik m e g y e i ú jítá s i m e g b íz o tt és n é m e ly
ú jítá s i f e le lő s a ls z ik a z ú jítá s o k o n .
Tito: Jók ezek a fegyverek?
Schuman: Persze, hogy jók, hiszen ezekkel a francia, meg a jugoszláv népet is lőtték!

I llu s z tr á lt n y ila tk o za t Egy girbe-görbe vascső fekszik

meghúzódva a hátsó gyárudvar
sarkában. Leszegett fejjel arra jár­
kál Bak Lali. Észreveszi. Ráveti
magát és diadallal cipeli előre a
többi ócskavas m elléj A mázsára
teszi, aztán felkiált:
— Harminckét kiló! Fiúk, ha így
haladunk, megnyerjük a versenyt!
Bak Lali brigádja nagy vállalást
tett a Kuznyecov-mozgalom kere­
kében. Olyan buzgalommal gyűjtik
■az ócskavasat, mintha arany lenne.
Ha Lali hallaná ezt, menten helyre­
igazítana. És igaza is lenne, mert — E g y m ezőgazdasági ú jítá st hoztam .
értékesebb lesz az ócskavas, mint — T eg y e csak a fejem alá, úgyis olyan nehezen tudok elaludni.
az aranyi összegyűjtik, beolvaszt­
ják és szerszámot, gépet gyártanak
belőle. De Lali ezt nem hallja, hi­ Ö lem a z éLellwL Leüt e l . . .
szen nem pihen ő a harminckét
kilós vas habárain, hanem brigád­
jával együtt felforgatja az egész
gyárat. Jaj itt minden ócskavas­
nak!
Ohó, mi ez? ü g y látszik, nem­
csak Bak Laliék sürgölődnek a
gyárban. Lázár Bandi közeledik a
vaskupac felé, felragadja a csövet,
amit Lali ledobott, mérlegre teszi,
aztán így kiált:
MACARTHUR — Harminckét kiló! Fiúk, ha így
haladunk, megnyerjük a versenyt!
Megfogják a hányatott vascsövet
é s . az udvar másik végébe viszik,
KIDW A V ahol hasonló kupac ócskaság ékte­
lenkedik. Mert Lázár Banaiék is
vállalást tettek és ők is a Kuznye-
cov-mozgalomban. De az ő válla­
T rum an: A táv o lk eleti politikánkban sem m i sem v álto zo tt. lásuk nem a használhatatlan anya­
gok összegyűjtésére és beolvasztá­
sára vonatkozik. Bandiék felújíta­
nak. Az elrontott szerszámokat
megjavítják, amit lehet, mentenek.
Bandi felírja a noteszébe:
K a p ita lis ta sp o r t 312 kg + 32 kg = 344 kg.
— . . . é s a s is te r g ő , z ú g ó , l á v a k é n t h ö m p ö ly g ő a c é lt, m e ly n e k f é n y e
o ly r ő t v o lt, m in t f r i s s e n f e s t e tt le á n y h a j, v a g y őszi a lk o n y a z A lp e s e k h a v a s
De Bak Lali sem pihen. Fárad­ h e o y o r m a in , ú g y f o g a d tá k a f o r m á k m a g u k b a , m in t R o m eo ö lelő k a r ja i
J ú l i á t a ré g i F ire n z e b ú s k ö v ei k ö z ö t t . . .
hatatlanul kutat. Ott mászkál Ban­ — N a g y s z e rű é lm é n y le h e te tt! N e m ré g v o ltá l ü z e m i ta n u lm á n y ú to n ?
diék kupaca közelében, lehajol és — D e h o g y , o lv a s ta m m á s Író k tó l!
felemeli. . . felemeli a vascsövet!
Atcipeli a maga térfelére, megméri.
Harminckét kiló az, akárhányszor
Nyugati diplomata-sport Párisban
méred! Ledobja a többi közé, aztán
így szól:
— Az előbb volt harminckét kiló,
most megint ugyanannyi. Előzőleg
gyűjtöttünk háromszázhetvenöt kiló
vasat. Nemsokára elérjük az öt má­
zsát! Teljesítjük a vállalásunkat. —
Előveszi a noteszét és felírja:
32 kg + 32 kg = 64 kg.
375 kg
64 kg
1 5 3 kg.
Bandi se rest és Lali is bírja az
iramot. Sűrűn hordják az anyagot
a kupacba, a noteszben nőnek a
számok, de csodák csodája, a h a -.
lom nem növekszik! Hogy miért
nem? Eláruljuk. Bandi is, meg Lali
is tudják jól, hogy már órák óta
— M ért hozod az t az ágyat? egymás elől dézsmálják az anya­
— H át nem ú g y eg yeztünk m eg, hogy a hatodik m enetben le­ got. Ezért nem nőnek a kupacok,
fekszem és te leszel a győztes? csak a számoszlopok a két notesz­
ben. . O. Gy. USA: H úzzuk az időt, uraim !
4

M acA rthur a R em ington irógépgyár
vezérigazgatója lesz?
— K é re m , v e z é r ig a z g a tó ú r , D e n v e r v á r o s a k e v é s
ír ó g é p e t v á s á r o l.
— D isz n ó sá g i A z o n n a l b o m b á z z á k ö ss z e .
Daily Mail t
Jugoszláviában a leg­
több építkezés félbe­
m arad
—Ml ez, T ito ú r?
— Ez e g y ú j la k ó h á z .
— D e h isz e n s e m m it
se m lá to k l
— Az a z é rt v an , m e rt
az e ls ő k a p a v á g á s u tá n
az é p ítk e z é s fé lb e ­
m a ra d t.
dl t h f /
LJ
DeinfiausenSen az angolok
2500 ném et családot lakoltattak ki
— K ifelé in n e n , a s sz o n y o m ! A la k á s a k e ll a b r i t
c s a p a to k n a k !
— És én hol la k ja m ?
— A z a m a g a d o lg a , m i a n g o lo k n e m a v a tk o z u n k
b e le id e g e n á lla m p o lg á r a in a k b e lü q y e ib e .
Jú n iu s 10.-re tűzték ki
a fran cia választásokat
Q u e u llle : H alló , T ru ­
m a n e ln ö k ú r? H a m eq r
fe le lő , m e n n y is é g ű ta n ­
k o t m é ltó z ta tik a d n i,
a k k o r J ú n iu s tiz e d ik é n
a s z a b a d F r a n c ia o rs z á g ­
b a n m e g t a r t ju k a s z a ­
b ad v á la s z tá s o k a t. . .
t t J i iw k v\sg í / m írót P
a ✓
Az író: Csak tudnám, hogy miről írjak? . ..
Pepi és a szakszervezeti tagdíj R izste rm e lés
P e p it m in d e n k i r e n d e s e m b e r n e k ta lá lja , a k i n em
Is m e ri, b á r k é ts é g k ív ü l f ig y e le m re m é ltó e r é n y e k tő l
t e r h e s ő k e lm e * R e n g e te g e r é n y e k ö z ö tt k ie m e lk e d ő
h e ly e t fo g la l el n á la a ta k a r é k o s s á q , s a p é n z t, a m it
m ert __
T r u rn a n -n e v e t k e r e s , jö v e d e lm e z ő b e f e k te té s e k b e h e ly e z i el,
E b e f e k te té s e k e q y lk e a z ö ts z á z h u s z o n h a to s
T ru m a n : N em b a j. m á r
a m ú q y is fe ltű n ő v o lt, s z á m ú ita lb o lt, hol n a p o n ta ö t f r ö c c s é r t é k ű ö s s z e g e t
h o g y v a n a c s a lá d b a n g u b e r á l le a p é n z tá r b a , a z é r t e k a p o tt n y u g t á t fo ly a ­
egy tis z te s s é g e s em ­ d é k a la k já b a n le d ö n ti a q y o m r á b a , s k é p z e ljü k m it
ber . . . t a k a r í t m e g a z o n , h o g y h a t h e ly e tt m in d ö s s z e ö tte l is
m e g e lé g s z ik . A c iq a r e tta s z f v á s t e r ü le té n Is k i t ö r t b e­
lő le a s p ó r o lá s i k e d é ly , a n a p i h u s z o n ö t K o ssu th o n f e ­
lü l a tö b b it ú q y k u n y e r á lja ö s s z e , a z o n fe lü l a z t is
f e la já n lo tta ö n m a g á n a k , h o g y a s a já tjá b ó l s e n k it sem
k ín á l m e q . S n a p s z lit is c s a k k ic s ib e já ts z ik , o ly pi-
r in y ó ö s s z e g e t h e r d á l el r a j t a , h o g y a z t a p á r f illé r t
n e m Is le h e t h e ti ö tv e n f o r in tn á l tö b b n e k n e v e z n i, s
el le h e t g o n d o ln i m l le n n e , h a e g é s z h e ti k e r e s e té t, a
s a j á t g a t y á j á t is a z á tk o z o tt h a z á r d o n té k o z o ln á el.
T e rm é s z e te s , h o g y ily e n e m b e r , a k ib e n a je lle m
e r k ö lc s é s f e n n k ö lts é g s ű r í t e t t m e n n y is é g b e n van
je le n , a k ö te le s s é g e it is r e n d r e te lje s íti. A sz a k sz e r^
v e z e th e z v a ló v is z o n y a is m e g le h e tő s e n jó n a k m o n d ­
F)
h a tó , h is z e n m á r tö b b m in t tiz e n k é t h ó n a p ja ö n tu d a t­
la n s z e r v e z e tt d o lq o z ó , s Je le n le g is el v a n m a r a d v a
h á r o m h a v i ta q d ijja l.
Mik g y ak ran
Ez a ta g d íj, c s a k e z t tu d n á m fe le d n i — k iá lt fel
P e p i, b á r k ü lö n b e n a Jó s z á n d é k s z in te Ludas Matyi: Neked Riska, lesz bőven rizs a tejedbe, neked Röfi a
hurkádba, és neked is Ruca az aprólékod m ellé... = .________ ____ _
m in d e n e g y e s t a g j á t p ú z o q ta tja , c s a k a k e z é t n e m , s
az b iz o n y r i tk a e s e tb e n n y ú l a b u k s z á b a , h a ta g d íj­
Ahol a fontos iratokat a fiókba zárják
ró l v a n sz ó . P e d ig é rz i ő a z t, h o g y e ls z a k íth a ta tla n
k ö te lé k fű z i a s z a k s z e r v e z e th e z , a n a p o k b a n is é r ­
d e k lő d ö tt, h o g y a h á z a s s á g i s e g é ly m e n n y i p é n z m a g o t
te s z k i, s b á r m é g n e m tu d ta , m ennyi az összeg,
e lő r e is n a g y o n k e v e s e lte . A n a p o k b a n C s ic só b ácsi
h a v i ta g d íj b e s z e d ő k ő r ú tjá n is m é t e lju to tt P e p ih e z ,
a k i a z o k a t a z s e b e it, a m ib e n n e m v o lt p é n z , s o r r a k i­
f o r g a t t a m o n d v á n — u g y a n f a t e r m it n y a v a ly o g , m é g
m o z ir a se m m a r a d t , h id e g v íz r e se m m a r a d t — s k ö ­
z ö lte , h o g y h á r o m h e te fo g p is z k á ló v a l tá p lá lk o z ik .
C s ic só b á c s i p r ó b á lk o z o tt: d e fia m a z ö n tu d a t,
a m o z g a lo m , e z t k a p s z , a z t k a p s z , — P e p i is m e g h a ­
tó d o tt. b ú z g ó n b ó lo g a to tt s k ilá tá s b a h e ly e z te , h o g y
Jö v ő h ó n a p b a n f iz e tn i fo g . E h a tá r o z o tt Í g é re t u tá n
P e p i a b ü f fé b e n v e t t h á ro m d o b o s to r tá t, s m é ly el-
m e r ü lé s s e l v i t a t t a m e g e g y s z a k iv a l, h o g y a h á z a s s á g i
s e g é ly e n k ív ü l j á r - e m é g m a jd s z ü le té s i s e g é ly is a
s z a k s z e r v e z e ttő l, s ő t h a n e a d j is te n , ib o ly a s z a g o lá s r a
k é n y s z e r ü l, a f e n n m a r a d ó r o k o n o k p é n z h e z J u tn a k , s
v e h e tn e k r a j t a la v ó r t, b a g a r ia c s iz m á t, v a g y a m it é p ­
pen ak arn ak .
K ö zb en te lte k a n a p o k , h e te k , h ó n a p o k , P e p i s z ű ­
z ie s z s e b é t t o v á b b r a se m é r t e ta g d íj-c s o r b a . M ik o r
C sicsó b á c s i e g y h ó n a p m ú lv a ú |r a Jö tt, P e p i b ő g v e
f u v o lá z ta : P a p u s k á m , a ty u s k á m , k é p z e lje n ő s ü lö k ,
to v á b b á a p á m , ip á m , n a p a m , u n o k a b á ty á m m in d a n y a ­
k a m o n . B izo n y ez e g y s o r s . J a , m a g a t a g d í j a t a k a r ?
N em J e le z te m , h o g y m ily e n r o s s z u l állo k ?
E v v el v é g e ; P e p i z s e b é b e n o tt m a r a d t a lé n y e g ,
p e r s z e n e m s o k á ig , m e r t m é g a z n a p P is ta b á c s in á l
b e k e v e r t n é h á n y f r ö c c s ö t a n n a k ö r ö m é re , h o g y ily en
o lc s ó n m e g ú s z ta C s ic s ó b á c s it. M a m ta J Z a s n . w / m d A ,
A z tá n e g y s z e r m iu tá n a s e g é ly e k rő l h a llo tt m a ­
g a s z to s d o lg o k a t n e m f e le jte tte el P e p i, fö lm e n t a
s z a k s z e r v e z e tb e , s k ö v e te lte Jo g a it.
E zt a d is z n ó s á g o t — m á s z o tt r á j u k P e p i, m ik o r
m e g tu d ta , h o g y ö n h ib á já n k iv ü l, s z in te m á r n e m sz a k -
s z e rv e z e ti ta g , s íg y a s e g é ly t v a la m e ly ik k is k o c s m á ­
b a n k ell k é r n i — s z ó v a l C sák a ta g d í j a t fiz e s s e m , d e
a m ik o r s e g é ly k é n e , a k k o r k if iz e tn e k a z z a l, h o g y tíz
h ó n a p ja n e m fiz e tte m , s e z é r t m á r n e m v a g y o k sz ak - ősi ó'fUhfajúLAV /rruvT\ J j TI •
A m erikai re p ü lő k meg­ s z e rv e z e ti ta q ?
N ag y S. J ó z s e f
rrtyvYi /rvi/ruM l& r. X f
sértették Kína lég lterét
— H o v á in d u l ez az
ö tv e n r e p ü lő g é p , ka­
p itá n y ?
— V é le tle n b erep ü ­
lé s re , e z r e d e s ú r?
 *
A b ü r o k r á c ia
n em tö r ik ,
az üveg azonban Igen és ez éppen
nem okvetlenül azt jelenti, hogy
azt az átvevőnek darabokban is kell
megkapnia. Mi már hallottunk olyan
átvevő vállalatokról is, amelyek kü­
lönös előszeretettel ragaszkodnak a
méretszerinti üvegtáblák épségéhez.
Ha pedig vannak olyan emberek,
akiknek különös élvezet az üveg­
csörömpölést hallgatni, álljanak
össze, gyűjtsék az üvegcserepeket
és csörgessék. Az ellen azonban
tiltakozunk, hogy ép üvegtábláink
összetörésével elégítsék ki egyesek
üvegcsörgetési hajlamaikat.
Hasonló tiltakozásnak adott ki­
fejezést Engelhardt József dolgozó­
társunk, a Nyugati p.-u. raktári dol­
gozója 1949. december 6-án beadott
„üvegrekesz-szállító berendezés“
tárgyú újítási javaslatával. Ezzel
a táblaüveg ládák barbár, kezdetle­
ges szállítási módját akarta meg­
szüntetni. A K. P. M. Vasúti főosz­
tály 5/c ügyosztálya a Gy. 115/13/
1950. 5/c. számú ügyiratban tár­
gyalta az ügyet és 1950. március hó
25-én intézkedtek az újítónak járó
jutalom kifizetése iránt. Erről saj­
nos a ládákban levő üvegtáblák
nem vettek tudomást és a javaslat
beadása óta eltelt 16 hónap alatt
rendületlenül törtek továbbra is. A
kirakodásra váró üvegtáblák a ki-
csomagolás után, ezután is „da-
rab“-áruként láttak napvilágot,
mert az újítást nem is vették gya­
korlatba. Kezdeti lépések történtek
ugyan azzal, hogy kb. hatízben
szálltak ki az illetékesek a tett he­
lyére, bemutató is volt, a rajz is
elkészült „már“, ígéretek hangzot­
tak el, egyszóval minden történt
csak az újítás Nyugati p.-u.-on való
gyakorlatbavétele nem.
- Valami mégis csak történt. A
Washingtoni iditt 311.156/1950. számú ügyiratban
1950. VII. 22-én megrendelt és a
MÁV Budapesti Igazgatóság terü­
(Arany János után szabadon) letén később elosztott szerkezetek­
ből kapott Alsódabas, Lébéndszent-
miklós, Kismaros, Gödöllő stb. állo­
más. Nyilván, mert ezeken az állo­
másokon sohasem raknak ki üve­
gesládákat. Ellenben a Bp. Nyugati
p.-u., ahol naponta és vagontételben
raknak ki üveget, még véletlenül
sem kapott egy fia darabot sem. a
16 hónap alatt.
A bürokrácia útvesztőjébe került
újítási javaslat tengeri kígyóvá vált,
és nem is akármilyen kígyóvá, ha­
nem csörgőkígyóvá, melynek csör­
gője az üvegesládákban van. Na és
a kígyóbűvölők? Azok még nmed­
nek ládákban, hanem vígan tilin-
kóznak és nem kesztyűbe dudálnak.
Meg kellene tanítani őket.
Téni Ferenc
Ludas M atyi azt üzeni
K. Is tv á n , Bp. Ezt a tém át m ár
többször feldolgoztuk. A rajzötlet
sem eredeti.
EL é s B. S á n d o r , R e c s k . Az újítá­
sok körűii bürokráciával állandóan
foglalkozunk. A beküldött ötletek
nem Jobbak azoknál, m int amiket
ml szoktunk kitalálni.
T. K lára, S z o m b a th e ly . A versike
bizony elég kezdetleges, még sokat
kell fejlődnie és tanulnia.
R. G izella , N y ir e q y h á z a . Nem he­
lyes dolog, hogy a Béke és a Dózsa
mozikban a jegyváltás körül nem
terem tenek rendet. Próbálják meg
erre felhívni a mozik vezetőit
N em k ö z ö lh e tő k : M. L á s z ló , B p.,
H. G y., G y ő r, S c h . G y ö r g y , M isk o lc,
B. P ál ő r v . B aja, S z . Z., N y erg e s-
ú jfa lu .
E l ő f iz e t ő in k h e z !
Április 1-től Budapesten és az
ország egész területén a lapterjesz­
tési munkát a posta végzi.
A jövőben a „Ludas Matyi" kéz­
besítésével és az előfizetési díjak
kiegyenlítésével kapcsolatos ügyben
a Posta Központi Hírlapirodája,
Budapest, V., József nádor-tér 1.,
Telefon: 180-850 címhez kell for­
dulni.
A Ludas Matyira a Posta Köz­
~PA1Y//Eh & ponti Hírlapirodájában lehet sze­
mélyesen, telefonon, vagy levélben
megrendelve előfizetni. A z utóbbi
két esetben a Posta Központi Hír­
. . . Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, lapirodája által megküldött csekkel
Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja. kell az előfizetési díjat befizetni._
Ludas M atyinak
panaszolják,
Ludas M atyi tolmácsolja
Váradi Ferenc írja nekünk Püs­
pökladányból, hogy Feri fia a múlt
év szeptemberében a budapesti üt-
törővasútnál dolgozott. Azzal tért
haza, hogy munkabérét postán
utánaküldik. Egy hónap múlva Vá­
radi Ferenc megsürgette a gyerek
jogos munkabérét, amire a követ­
kező levelet kapta:
„Értesítjük, hogy fia, Váradi
Ferenc volt munkavállalónknak
augusztus havi zárfizetés címén a
múlt hó 21-én elküldött 19.%0 Ft-on
felül még 236.22 Ft jár. A 236.22
Ft-ot tévesen egy Budapesten lakó
Váradi Ferencnek küldtük el. Ne­
vezettet felszólítottuk az összeg
visszafizetésére és 100 Ft-ot már
visszafizetett, míg a további 136.22
visszafizetését a jövő hétre Ígérte.
A visszafizetett 100 Ft-ot, a posta-
költség levonásával, a mai napon
postán elküldtük, fenti címére, a
még járó 136.22 F-ot pedig, amint
a budapesti Váradi Ferenc vissza­
fizeti, azonnal el fogjuk küldeni.
Budapest, 1950. november 1 7 ....
Magyar Államvasutak Széchenyi-
hegyi Hűvösvölgyi Ottörővasút Épí­
tésvezetősége. Olvashatatlan alá­
írások, míisz. tan. ép. vez.“
Ezek után nyilván nem fogja
meglepni az olvasót, hogy Váradi
Feri fizetésének hiányzó része még
mindig nem érkezett meg Püspök­
ladányba. önként felvetődik a kér­
dés, vájjon mi köze a püspök­
ladányi Váradi Ferinek a pesti Vá­
radi Feri fizetési készségéhez?
*
S a fir J ó z s e f n é a z t p a n a s z o lj a , h o g y
a , r á d ió b e m o n d ó i o ly k o r k é r é k b e ­
t ö r i k a m a g y a r n y e l v e t L e g u tó b b
p é ld á u l a s z ív k ü ld i s z ív n e k m ű s o r á ­
b a n v a la k i K ovácsék n ak ö t v e n e d ik
h á z a s s á q u k é v f o r d u ló já r a k ü ld ö tt le­
m e z t.
- e
Kiss János kőművesmester Hejő-
papiból írja, hogy március elsején
elküldte egy újítását az Építőipari
Dolgozók Szakszervezetének. Újí­
tásának lényege — mint írja —
az, hogy egy szobamelegítő csa­
torna révén egy konyhai takarék­
tűzhellyel egy-két szomszédos szo­
bát fűteni tud. Újításának sorsáról
azóta sem tud semmit. Kiss János
csak annyit nyomozott ki eddig,
hogy újítási javaslatát a mezőcsáti
Járási Bizottság március 2-től
tő-ikéig, Miskolcon pedig március
/16-tól 29-ig „tanulmányozták".
•
Szabó László elvtárs Szombat­
helyről írja, hogy nemrégiben a
celldömötki állomáson utazott át,
és látta, hogy bár az állomás dol­
gozói szocialista munkaversenyben
vannak, a verseny a minőség rová­
sára ment. A csomagszállító tar­
goncák annyira meg voltak rakva,
hogy a csomagok le-lepotyogtak
róla, s nem egyen a következő tar­
gonca kerekei is átmentek.
•
Huszár Károly, a Gyáli-úti Hon­
véd-kórház polgári alkalmazottja
írja, hogy ötéves kisfia után csa­
ládi pótlék jár neki, amelyet 6 és
édesanyja felváltva sürget hónapok
óta a Fiumei-úton, teljesen ered­
ménytelenül. Megírja, hogy az ille­
tékes osztály vezetője Biró Sándor,
akit ezennel mi is megkérünk: néz­
zen utána Huszár Károly ügyének.
Ludas Matyi
Főszerkesztő: GABOR ANDOR
Felelős szerkesztő: GÁDOR BÉLA
Szerkesztő: TABI LÁSZLÓ #
Kiadja a Szabadság Lapkiadó-
v állalat
Szerkesztőség:
B udapest V., Alkotmány-utca 3.
Telefont 127—750, 128-031.
Kiadóhivatal:
B udápest VIII., Blaha Lujza-tér 3.
Telefon: 143-012, 143—017.
Budapesti Szikra Nyomda
V., Honvéd-u. 10.
Felelős vezető: Radnóü Károly.
 Jó f a la i a p ü sp ö k n e k !

mert legutóbbi számában „Sós volt a leves?“ címmel szatírát közölt

egy divatos dalszövegről K. Tóth Lenke tollából, de elmulasztotta ellen­
őrizni, hogy á csipkelődés tárgyává tett szöveg valóban azonos-e a dal
eredeti szövegével. A szerző ugyanis a dal szövegét így idézte:
S ó s v o lt a le v e s e m , s z e r e lm e s a k e d v e s e m ,
R ám g o n d o lt, m ik o r é p p e n s ó t t e t t a le v e s b e ,
R ám g o n d o lt, k a c a g o tt, e lé g e tte a b a b o t,
Á m n é k e m íz le tt, m in t a c s ó k ja te g n a p e s te .
K é ts z e r s z e d te m , m in d m e g e tte m , Ily en v a g y o k én!
S ó s v o lt a le v e s e m , m e g e tte m , m e r t v a n e s z e m ,
H á lá b ó l a k e d v e s e m íg y lesz a z e n y é m . . .

Ezzel szemben a dal hiteles szövege így hangzik:

S ós v o lt a le v e s e m , s z e r e lm e s a k e d v e s e m ,
R ám n é z e tt, m ik o r é p p e n s ó t t e t t a le v e s b e .
N é z e tt é s k a c a g o tt, e lé g e tte a b a b o t,
M ég is ú g y Ízlett, m in t a c s ó k ja te g n a p e s te .
C s e ttin te tte m , ú j r a v e tte m , m a g á n a k is te tt,
M e g íz .e lte , d e n e m e tte , f ü lig p ir o s le tt,
(M e rt) S ós v o lt a le v e s e m , s z e r e lm e s a k e d v e s e m ,
É p p e z é r t jó íz ű e n m é g is m in d m e g e tte m .

így a dolog másként fest, mert látható, hogy a menyecske nem azért
lett szerzőé, mert az megette a sós levest és a kozmás babot, hanem
azért, mert a menütől eltekintve is szerelmes volt belé. Ezt a szöveget
nem is tettük volna gúny tárgyává, mert szívügyekben Ludas Matyi
sem ismer tréfát. _
o
Es ha az önkritikánál tartunk, Ludas Matyi elismeri bűnösségét
abban is, hogy a legutóbbi feflécről lemaradt. Mentsége, hogy a — Két népnevelő van itt a békeíwei, püspök úr!
nyomdász szaktárs nem keltette fel idejében. — Hála az égnek! Végre megszeghetem az állammal kötött megállapodásomat!

Füstbe
meijt
traktor
felkiáltással indítottuk meg néhány
hónappal ezt a rovatunkat azzal Ne vegyétek rossznéven, ha sok és fontos
a céllal, hogy lapunk nyilvánossá­ munkátokban megzavarlak Benneteket. Elég ritkán
gával segítsük a harcot mindama szoktam megszólalni, hiszen csak egy tizhónapos
rossz ellen, amit egyszóval büro­ kiskutya vagyok. Még ugatni is alig-alig ugatok,
kráciának nevez a köznyelv. Uj ro­ azt is csak nagyon halkan, mert tudom, hogy a
vatunk már az első hetek alatt lakásban a falak vékonyak. Gondolhatjátok, hogy
népszerű lett s azóta is garmadá­ fontos mondanivalóm van, ha mégis tollat fogtam.
val kapjuk a leveleket minden hé­ Tegnap estefelé, úgy hatóratajban, szokásunk
ten, bennük sokszor csak egyéni­ szerint sétálni mentünk. Kellemes, csendes, enyhe
jelentőségű panaszokkal, de sokszor idő volt. Amint áthaladunk a Rózsák terén. Gaz­
országos, nemzetgazdasági jelentő­ dám, aki nem olyan fürge, mint én, mert tizhóna­
ségű hibák feltárásával. Az eltelt pos már régen elmúlt, leereszkedett pihenni egy
néhány hónap tapasztalatai alapján padra. Engem rövid pórázra fogva maga mellett
megállapíthatjuk, hogy ez a rova­ tartott, tehát én is lehasaltam és nézelődtünk.
tunk jó segítséget nyújt a bürokrá­ A tér teljesen néptelen volt és kihalt, csak egy öreg néni tartott a
cia elleni harcban, s nem eredmény templom felé és messze tőlünk, a tér másik oldalán labdázott két gye­
nélkül végzi hivatását. Ügy látjuk, rek. Egyszeresük a hátunk mögül ránkdörrent egtj hang:
hogy ez az eredmény háromféle: — Tessék kérem továbbmennil Kutyával a téren tartózkodni tilos!
_1. Cikkünk nyomán „illetékesek“ — Hogy-hogy? — kérdi a Gazdám és látom, hogy az arca ránga­
tózni kezd, pedig az nem tesz jót neki. Gyorsan felugrottam, hogy
körülnéznek portájukon és kiküszö­ továbbhúzzam, de Gazdám nem hagyta magát, szóváltásba elegyedett a
bölik a szóvátett hibákat. csősszel. A beszélgetésből 'tiderült, hogy Gazdámnak, ha én vele
2. ' A hibákat nemcsak kiküszö­ vagyok, nem szabad megállania a téren, csak áthaladni. Nem szabad,
bölik, de ennek megtörténtéről és vagyishogy tilosI Megtudtuk továbbá azt is, hogy a kutyát, vagyis
az elintézés módjáról levélileg is engem, még szájkosárral sem szabad elengedni, hogy egy kicsit kifut­
értesítik lapunkat. kossam magamat. Megmondom őszintén, erre már én is felháborodtam,
3. Joggal, vagy jog nélkül áthá­ pedig jobbak az idegeim, mint a Gazdáméi, Miért nem szabad nekem
rítják a felelősséget egy másik hi­ szájkosárral szaladgálnom, amikor szájkosár nélkül sem harapok meg
vatalra, vagy intézményre, amely senkit? Semmi kedvem hozzá, kapok én ennivalót, a Gazdám minden­
— szerintük — a szóbanforgó ügy­ nap újságpapírban hozza nekem a csontot, krumplit, meg mindenféle
ben ludas. finom maradékot. Es miért kell szegény Gazdámnak, ha vele vagyok,
Lapunk 11. számában például kö­ kizárólag a villanyos pótkocsijának első perronján utazni? A múltkor
zöltük Zsiga János hajókovács le­ emiatt nem tudtunk kimenni a Zugligetbe, mert a 81-esen nincs pót­
velét. Zsiga János 1946-ban alkal- kocsi Es a Farkasrétre sem tudunk menni, mert ott sincs pótkocsi. Es
maztatási kérvényt adott be a 9-esen sem tudunk közlekedni és áramvonalas kocsin sem tudunk köz­
MAVAUT-hoz. Idén, tehát öt évvel lekedni, mert ott sincs pótkocsi. Es ha HÉV-vei utazunk, ott is perronon
később megbírságolták húsz fo­ megyünk, ahol rámtaposnak, mindenkinek terhére vagyok, holott benn
rintra, mert az öt évvel ezelőtti a pad alatt szép csendesen meghúzódhatnék. És nem kiabálnának édes
kérvényre nem tett okmánybélye­ Gazdámmal, hogy vigye arrébb azt a dögöt, miért tart kutyát, miért
get. Ezzel az üggyel kapcsolatban nincs gyerekeI Hát tehetünk mi arról, hogy nincs gyerekünk? Az
most a MAVAUT közli velünk, Almássy-téren lakik egy barátom — Szuszinak hívják — ott három
hogy 1946-ban ő még nem volt ön­ gyerek is van a családban, a gazdája postás, mégis tartják a Szuszit.
álló vállalat, Tianem a Magyar Ál­ Es kérem, az én hibám az, hogy megszülettem? Már többször hallot­
lamvasutak egyik főosztálya. Az tam, hogyan hozták össze a papámat és a mamámat, napokig tárgyal­
illietéklerovás elmulasztása miatt a tak róla, míg végre létrejöttem én. Akartam én ezt, forszíroztam én ezt?
MÁV Központi Segédhivatala nyil­ De ha már itt vagyok, miért nem hagynak élni?
ván felvette a hivatalos leletet, s A zt mondják: nem hajtok hasznot. Bocsánatot kérek. Ugyanezek a
azt az illetékes pénzügyi hatósá­ rendeletek vonatkoznak a házőrzőkre, vakvezetőkre, rendőrkutyákra is.
goknak küldötte meg. A MAVAUT Egyébként én vadászkutya vagyok, csak nem gyakorolom a mestersé­
közlése szerint tehát ezügyben nem gemet. En lennék a legboldogabb, ha meglátnék a Rákóczi-útön egy
őt terheli a mulasztás, hanem vagy nyalat. Gazdám nem jár vadászni, nem olyan ember. Nincs puskája,
a MÁV Központi Segédhivatalát, csak írógépje van. Mit tegyek? Ha meglátok az utcán egy verebet, men­
vagy az illetékes pénzügyi hatósá­ ten rávetem magam, de elrepül. Nincs lelőve. Hát erről is én tehetek?
Ami pedig a hasznosságot illeti, hát igenis hasznos vagyok. Sok­
got, amely az illetékfizetési megha­ szor látom például, hogy Gazdám felveszi a telefonkagylót, beszél, kia­
gyás kibocsátásával késlekedett. bál, egészen vörös lesz az a drága szép arca, aztán levágja a kagylót,
Március 22-én megjelent szá­ az öklét rázza, magába roskad. Ilyenkor odaieszem a fejemet az ölébe,
munkban közöltük Krause Eva ta­ vigyorgok, pofákat vágok, mindent megteszek, hogy megvigasztaljam.
nuló esetét, aki szemében egy tinta­ Reggel, amikor felkel, rendszerint rosszkedvű. Krákog, köpköd, gyomor­
ceruza letörött hegyével félnapig — Mit csodálkozik szaki? Ez a traktor készülhetett volna el, ha égése van a sok nikotintól. De én mindig ott járok a sarkában, simoga­
vándorolt, míg végre szeméből a maga takarékoskodik a fűtőanyaggal. tom, becézem, megnyalom a papucsos lábát, hogy lássa, mennyire
ceruzavéget kivették. Most 3406/ együtt érzek vele. Egyszóval, szeretetet adok neki, amire nagy szüksége
4968. szám alatt dx. Danzinger nácsa kezelésében lévő szakrendelő tortúra után távozott el. Hogy azok van neki is, a többi Embernek is, akiknek továbbadja azt, amit tőlem
László központi igazgató arról ér­ intézetek egyikét sem terheli fele­ jelentkeztek helyreigazítással, akik kapott.
tesít bennünket, hogy a szóban­ lősség. ezekben az ügyekben nem érzik ma­ De bocsássanak meg, mindjárt hat óra és nekünk sétálnunk kell
forgó cikk azon része, amely sze­ Mi ezt a két helyreigazítást a gukat felelősöknek 6 nem azok, Szegény jó Gazdám sápadt, sovány, beteges. Ha én nem forszíroznám
rint Krause Évát továbbküldték az rend kedvéért közreadjuk, de meg­ akikre a dolog tartozik, azon nem a sétát, talán sosem menne a levegőre. Már látom, hogy tapogatja a
OTI-ba, annak is a volt MÁV kór­ jegyezzük: Zsiga Jánost mégiscsak csodálkozunk. Szívesen beérjük az­ halántékát, úgylátszik, megint migrénje lesz.
házába — téves. Az OTI-nak nem öt év után bírságolták meg húsz zal is, ha minden jelentkezés mel­ Mégegyszer bocsánatot kérek a zavarásért és maradtam
volt és ma sincs MÁV kórháza. forintra, és Krause Éva szeméből lőzésével okulnak a hibákon és hu kutyájuk
Krause Éva ügyében a Főváros Ta- a ceruzahegy mégiscsak hosszas munkájukat megjavítják. F ü le s .
 BÁBOLNÁI
ÁLLAMI
G a zd a sá g ba n
EGY RÉGI LÓ véletlenül nem hivatásos lótenyész­ VERSENY dolgozókat, átadta nekik a munka­
módszerét, amely még szinte meg
tők, elárulom, hogy vannak hideg­ A munka versenyről és a május se melegedett a kezén. . . Renner Emma agronómus
vérű és melegvérű lovak. (Ez a Tó elsejei felajánlásokról beszélgetünk.
temperamentumát jelzi.) Melegvérű A verseny jól megy, csak... csak... IR IM I B Á C S I
például az arabs, hidegvérű a No? Csak az üzemegységek veze­
belga, a holland, a dán, a nagy­ tői küldenék be szorgalmasabban Atkocsiztunk a farkaskuti üzem­
testű söröslovak és igáslovak. A a versenyjelentéseiket. Buzdor, a egységbe. Itt van Irimi Lőrinc bá­
lipicai az univerzális lózseni. Kocsit versenyfelelős versenyhíradót szer­ csi, a sertéstenyésztőbrigád él­
húz, de ha kifogják az igából, keszt százötven példányban, maga munkás vezetője.
mindjárt lehet vele versenyezni. sokszorosítja, a sok hóféhér ló kö­ — Negyvenötben — meséli —
„Incitato“ például nappal kocsit zött még feltűnőbben látszik, hogy csak két kiskutya volt itt, egy szűr,
húz, este a vendégeknek mutatja a keze könyökig fekete a nyomda- egy üres magtár, meg egy pár ma­
be a spanyol iskolát. Incitato tizen- festéktől. Május elsejére tizenöt lac. Éjjel-nappal jártam a tarlót
il egyéves, ami embernél harminc­ százalékos takarmánymegtakarítást avval a pár malaccal, mondtam:
öt évnek felel meg. (A harminc ajánlottak fel, anélkül persze, hogy Keressetek magatoknak! Hát keres­
éves ló az már hetven éves öreg­ a lovak kondíciójának a rovására tek. Ügy kiszépültek ott a tarlón,
embernek számít.) Amellett ezek a menne. Hogy lehet azt megcsi­ hogy no. Októberre már került ne­
lipicaiak nem csiklandósak, mint nálni? Nem titok: Pontos időben kik egy kis krumpli, tuskós kuko­
az arabsok. Az itt tenyésztett ma­ adnak enni, tisztán tartják a vá­ rica, miegymás. Tizenháromhóna­
Bábolna és ló: ez a két fogalom gyar félvérek is egyesítik több fajta lyúkat és nem szórják el a takar­ pos korukra már százharmincöt-
előnyeit. mányt. kilósak voltak átlagba . . . Múlt az
összenőtt. Ha az ember a Bábolna
nevet hallja, kosorrú lipicaiakat és De mi van, ha a ló csiklandós? Szabó János, a helyi verseny­ idő, aztán egyszercsak élmunkás
homorúprofilú arabs telivéreket lát Buzdor meséli, hogy amikor oda­ zászló birtokosa, a kiváló fogatos, lettem.
lelki szemeivel és lópaták dobro- került hozzájuk az új Siglavy- csak annyit mond a munkamódsze­ Amit Lőrinc bácsi nem tud a
kolnak a lelki fülébe. Bagdadi arabs, fogadásokat kötöt­ rükről :„Mindent idejében végzünk mangalicáról, a jorkról, a berkről
Gyönyörű sírkő áll a bábolnai tek, hogy melyiküket vágja először el és akkor már jó!“ Király JKálmán (így mondja), az belefér egy lyu­
állami gazdaság udvarán, a boldo­ a falhoz. Buzdor nyert, mert őt fogatos „csak“ száztíz százalékra kas mogyoróba. Majdnem órahosz-
gult úri világban (azért boldogult vágta le a nyeregből egy csomó dolgozik. Miért? — kérdezzük. szat beszélgettünk vele fialásról,
úrivilág, mert akkor csak az úri régi fotel közé. Egyszerre tízen mondják: „Mert etetésről, mindenről, nem lehet
világ boldogult) emelték a grófok. — No, mit kaphatott az a Sig- elő van írva, hogy vemhes lovak­ megunni a beszédjét. És ahogy
A felirata ez: OBOJAN. APJA: j lavy-Bagdadi! — rémüldözünk. kal nem szabad többet. ..“ tesz-vesz ottan, látni, hogy még a
OBOJAN. ANYJA: MANACHIE. — Semmit. Nem verjük az álla- Hát a növénytermelők? Itt van gondolatát is ellesi minden sertés­
SZÜL. 1880 TELL EL KELACH- j tot. Az ilyen fenyítés úgyis hiába­ Renner Emma. 24 éves segédagro- nek. Ilyen hiba nélkül való ember
BAN SYRIABAN. VÁSÁROLTA­ való volna, nem tudná, miért kapta. nómus, de úgiy csillog /a szeme, Lőrinc bácsi? Az.
TOTT 1885-BEN 6000 FRANKÉRT. ' Kényes jószág a ló. Sok lóval az mint egy foagronómusnak. El­ Persze az hiba, ha az ember
TÖRZSMÉN VOLT 25 ÉVIG. a baj, hogy fiatalkorában elránci- mondja, hogy a tavaszi munkákban a munkamódszerét nem adja át
SZÁRMÁZOTT UTANA 312 CSIKÓ. Igálják a száját, elveszti az érzé- ők, a központi üzemegység, lettek másoknak, nem nevel utánpótlást,
(Háromszáztizenkettő. A szerk.) I kenységét, keményszájú lesz, „fél- az elsők: mindent határidő előtt ve­ de Lőrinc bácsi majd ezen is gon­
EBBŐL 112 ORSZÁGOS FEDEZŐ­ ; pofás“. tettek el. Most felajánlották a ku­ dolkozni fog.
MÉN, 56 ANYAjKANCA. KIMÚLT korica négyzetes vetését. A fogatos-
Közben Szegő Gizi rájzolómű- brigád vállalta, hogy az óvodához EPILÓGUS
1910-BEN. I vésznőnk rajzolja a lovakat. Az Szemerényi Lajos lótenyésztési
Ezt a pazar síremléket állították Iemberek körülállják, nézik a ló- játszóteret készít.
a gróf urak a különben náluk jóval portrékat és rögtön megmondják, Százötven népnevelő járja Bá­ Amennyire helyünk megengedte, előadó egy lipicai lóbabával, illetve
tiszteletreméltóbb apalónak, amikor melyik lovat ábrázolja a rajz. Ezen bolnát. Az emberek minden meg­ igyekeztünk megismertetni Bábol­ pardon, csikóval.
a birtokaikon dolgozó élő emberek­ egy kicsit csudálkozunk. mozdulásukban érzik a Párt segítő nát az olvasóval. Felejtsük el a
től még a kenyeret is sajnálták. kezét. A párttagok mindenben elől­ régi Bábolnát, amelynek neve pa-
— Semmi ez — legyintenek. — járnak. ralitikus közösgenerálisokat, pezs­
Azért tellett többek között lósír­
emlékre is. A sertéstanyán a kanász négyszáz — Az egyik párttag — mesélik gőző grófokat és egyéb lovakat je­
kismalac közül, akármelyikre rá­ — százötven százalékot ért el répa­ lentett és tanuljuk meg az új Bá­
BÁBOLNA IGAZI ARCA néz, megmondja mindjárt, melyik ültetésben. Ahogy ezt az eredményt bolnát, amely, ezerkétszáz dolgozó
kutricába való.. elérte, mindjárt aznap hívta a többi jó munkáját jelenti.
Juhász Istvánnal, az igazgató
első helyettesével és Buzdor István CSUDALATOS LOVAK
I
versenyfelelőssel beszélgetünk. Van itt egy pár érdekes ló. Na-
— Egy kis tévedés van itt — politano, a szép huszonhatéves lipi­
magyarázzák mindketten egyhan­ cai, ha csicsegnek neki, letérde­ I r im i L ő r in c s e r té s te n y é s z tő
gúlag. — Azt hiszik az emberek, pel. Itt van Mario, a híres nyugal­ b r ig á d v e z e tő
agy Ba mazott versenyló, angol telivér, je­
ló. Pedig hatalmas és sokágú me­ lenleg tenyésztéren fejti ki képes­
zőgazdasági nagyüzem ez, közel ségeit, ezt kereken nyolcvanezer fo­
tizenegyezer holdon, hét üzemegy­ rintért vették.
séggel, ezerkétszáz dolgozóval.
Igaz, hogy itt van az ország arabs- Azért a lovakon nem könnyű el­
tenyészete, másutt nincs is ilyen. igazodni.
De a szarvasmarha- meg a sertés- — Milyen kedves, szelíd állat ez
tenyésztés se kutya! A növényter­ a Siglavy. . . — rebegjük.
melésről nem is beszélve! — Igen — felelik udvariasan. —
Vigyázzunk tehát, nehogy abba a A multkorjában harapta ki egy
hibába essünk, hogy nem látjuk lipicai szemét.
meg a fától az erdőt, illetve a lótól
Bábolnát. EMBEREK A LOVAK KÖRÜL
Gunázer Mihály kocsis, élmun­
LÓTAN kás. Átlagban százharmincöt száza­
lékos a teljesítménye.
— Hogy tudta ezt elérni? — kér­
dezzük.
Vállat von: B u z d o r Istv á n v e r s e n y f e le lő s é s J u h á sz Istv á n
S z e m é ly z e ti fő n ö k . B u zd o r r é s z b e n a z é r t Ul lo v o n ,
— Jók voltak a lovaim. m e r t o d a r a jz o ltu k , r é s z b e n p e d iq a z é r t, m e r t lo v á s z
v o lt é s k ü lö n b e n is h a lla tla n u l q y o r s e m b e r .
Csak csudálkozó tekintetünkre
teszi hozzá szerényen:
— És h á t. . . én is megtettem a
magamét.
KASZA, SZŰCS, DEAKI, MEG
A CSALAD
Kasza Ferenc fogatosbrigádvezető
is megcsinálja a maga százhúsz
százalékát. 39 éves.
— Hat lányom van, meg egy
De azért mégiscsak igen hangsú­ gyerekem — mondja, amikor a
lyos dolog itt a lótenyésztés. Ki- családról kérdezzük.
lencszáz jóegynéhány lovuk van; — Lesz ott még vagy tizenhat —
ha felállítanák őket libasorban a mosolyog Szűcs István takarnia-
pesti Rákóczi-úton, tán el se fér­ nyos.
nének .Szemerényi Lajos lótenyész­ Kasza komolyan bólint:
tési előadó előadja, hogy a bábol­ — Miért n e . . . Van most már
nai lótenyésztés főcélja megfelelő mire!
apaállatok kitenyésztése, különös
tekintettel a minőségre, a . kétéves Mire Deáki Kálmán bácsi, a nap­ — Pszt! Csendesen tessék rajzolni, éppen alvó-
állattenyésztési teijv előírásai alap­ pali őr, megsodorja a hófehér baj­ fórájuk van a kicsinyeknek!
ján. Bábolnán máris elérték a terv szát:
előirányzatát. — No, az is nagy d o lo g ... tizen­
Mielőtt szétnézünk a lovak kö­ hat gyerek? Nekem csak unokám A bábolnai Állami Gazdaság óvodája és Császár
zött, azoknak az olvasóknak, akik van tizenhat! Lacika, az óvoda gyöngye.
 1 9 5 1 . m á ju s 3
V II. é v f o ly a m , 1 8 . s z á m

fillér
I
 A b r it k o r m á n y a z USA z§ á k já b a n
._ 11/ 1 M B m in u ív
C h u rc h ill a s z iv a rz s e b b ö l: N é z d S a m u , k é t m in is z te r k iu g r o tt!
K o v á c s s z a k i ö rö m e
— Minek örül olyan nagyon Kovács szaki?
— Nem látja? Elhagyott a feleségem!
Az új c é g tá rs
\ l $ h S t i v e
k u ié k tiQ k /;
Szórt a búzám tavaly nyáron
nem sajnáltam én a károm,
Ott szóródik ahol van,
ezzel vigasztalódtam.
A kamrában széjjelrágott
harmincöt új kenderzsákot
A z a beste kis egér,
nem sírok én ilyenér.
Nem vagyok én zsugori lám,
megromlott a kukoricám,
Kiszórtam a szemétre
verebeknek ebédre.
Hetven hektó borom elfolyt
pedig már a pincében v o l t ,. |
A jó széna kazalom ..
H i r o h i t o : Ezt a táblát tegye a MacArthurra, szétázott az udvaron.
de úgy tegye rá, hogy újra átragaszthassuk!
Nincs már búzám, borom, szénám,
ne nézzenek furcsán énrám,
O ly a n f e ls z ó la lá s is le s z a z . . . Segítek az államon,
Amim nincs: azt beadom.
Aí. Gy.
Ludas Matyi
Főszerkesztő: GÁBOR ANDOR
Felelős szerkesztő: GÁDOR BÉLA
Szerkesztő: TABI LÁSZLÓ
Kiadja a Szabadság Lapkiadó­
vállalat.
Szerkesztőség:
Budapest. V." Alkotmány-utca 3.
Telefon: 127—750, 128-031.
Kiadóhivatal:
Budapest, Vili., Biaha Lujza-tér 3.
Telefon: 143—012, 143—017.
Budapesti Szikra Nyomda
V.. Honvéd-u. 10.
Felelős vezető: Radnóti Károly.
— T e A c h e s o n , h o ln a p f e ls z ó la l P á r i s b a n az
a n g o l é s a f r a n c ia d e le g á tu s .
— T u d o m , é p p e n m o s t r á g o m a s z á ju k b a v a ló t.
A K IN E K hLa= D
N i to iH C f.
H H -N n H i/T W
Bosszankodva láttam, hogy kedves
könyvem, — Azsájev: Távol Moszkvától,
— nincs meg. Valakinek kölcsönadtam!
De kinek? Hiába rajzoltam a könyvszek-
fényre halálfejet, és írtam rá, hogy a
könyvesbolt innen csak ötszáz lépés, mit-
sem használt az apai tanács, hiszen az
én könyveim csak kartávolságnyira vol-
tak. Valaki elvitte az Azsájevemet és a
mai napig sem hozta vissza. Hogy lehet
egy ember ilyen lelkiismeretlen?! Sanyira
gyanakodtam, aki szenvedélyes profi köl-
csönkérő volt. Felhívtam telefonon és
minden bevezető nélkül, — komolyan
mondom rettentő mérges voltam, mert
pont az Azsájevet, — eleinte dühösen,
majd kimért hangon felelősségre vontam,
hogy mikor akarja visszahozni a könyve­
met? Hozzátettem azt is, hogy: már idleje
volna! Sanyi biztosan megsértődött, mert
nem mondott semmi gorombaságot, ha­
nem csak annyit válaszolt, hogy: kérem,
még a mai nap átküldőm! Megnyugod­
tam. De alighogy letettem a kagylót,
eszembejutott, és szinte láttam rövidlátó
lelki szemeimmel, amint épp Verának
adom oda a kedves könyvemet, aki már
régen nyafogott érte. Felhívtam telefo-
non. Vera is megígérte, hogy elküldi
Lelkiismeretfurdalást éreztem Sanyi miatt.
Mért nem fordultam mindjárt Verához,
hiszen tudnom kellett volna . .. a z a z . . .
várjunk c sa k !... Fejemre csaptam, szinte
letaglóztam magam. Megvilágosodott az
elmém. Nem Sanyinak adtam oda, de
nem is Verának, hanem Vince bácsinak a
suszteromnak. Leküldtem a szomszédék
kisfiát az üzenettel, hogy: kérem vissza
a könyvet, ennyi idő alatt bőven kiolvas­
hatta.
Délután kaptam három remek könyvet,
de nem volt közöttük az Azsájevem. Vi­
szont támadt egy remek ötletem. Elhatá­
roztam, hogy így bővítem ki könyvtára-
mat. Ügylátszik mindenkinek vaj van a
fején, mindenkinek van vissza nem adoti
kölcsönkönyve.
C h u r c h ill é s a m á ju s e l s e j e
$
— S ir, e lő á llo tt a z a u tó a m in d e n n a p i s é t á j á h o z !
— M a n e m m e g y e k a z u t c á r a , m e r t n e m a k a r o m , h o g y t ü n te t ő m u n ­
k ásn ak nézzenek.
Z síro sjá n o sé k b o sszú sá g a
— H á t n e ü s s e m e g a z e m b e r t a g u t a ? ! A g y o m o t k iir tjá k , a b o r s ó t
m e g h a g y já k !
r
= Jm
i KFTHi í jäTFTFi
Másnap ismét ráripakodtam pár isme­
rősömre és a rákövetkező napon már
jöttek a szebbnél szebb, jobbnál jobb
\ könyvek. Később válogatós lettem. H atá­
rozottan megmondtam a könyv címét és
| azt is, hogy puhafedelű volt-e, vagy ke­
ménykötésű. Valahogy így ment a dolog:
I „Légyszíves hozd vissza a Csendes Do­
nomat. Azt hiszem, már ideje volna, hi­
szen csak egy hétre adtam kölcsön. Alig­
hogy megvettem szép keménykötésben,
| kemény ennyi és ennyi forintért, te már
rácsaptál és el is vitted.“
. Csak az bántott, hogy a legújabb
könyveket nem tudom beszerezni, mert
azokat nem adhattam kölcsön. Könyvtá­
ram szépen gyarapodott. Azsájevből volt
hét példányom. Ismerőseimet azonban
lassan elfogyasztottam, megkopasztottam.
Rátértem le- és felmenő-ági rokonaimra.
Írtam nagynénémnek Dombóvárra, hogy
kedves neveltlánya küldje vissza a tavaly
nyáron kölcsönadott könyvemet,^ a címére
sajna már nem emlékszem, de postafor­
; dultával küldje vissza, mert az égetőnél
is nagyobb szükségem var. rá. Nagynéni-
j kém visszaírt, hogy máskor ne adjak köl­
J csön ilyen könyvet, mert mindezeket ráér
I megtudni a kislány majd az érettségi
után. És visszaküldött egy illusztrált or­
vosi szakkönyvet. VégüTis abba kellett
hagynom szélhámoskodásaimat, mert egy
távoli rokonomtól, akinél valaha két na­
pot töltöttem átutazóban, visszakértem
egy szakkönyvet, méghozzá egy német­
nyelvű szakkönyvet Eurázia flora-földraj-
záról. Megírtam, hogy ezt a könyvet ked­
ves fiának, Béluskának adtam kölcsön,
mert nagyon akarta olvasni. De úgylát­
szik emlékezőtehetségem itt cserbenha­
gyott, mert kiderült, hogy Béluska most
lesz hat hónapos. Hathónapos korában az
ember nem igen érdeklődik Eurázia fló­
1 rája iránt, hacsak nem csodagyerek.
Csodagyerek pedig csak egy van a csa­
! ládban, — én!!
Mikes György
PÁ l n }.EHA

— A z ú jítá s k itű n ő . . . A r a j z o k a t £N t e r v e z ­
te m , a p r ó b a d a r a b o t ÉN k é s z íte t t e m , a q é p e t ÉN á llí­
to tta m b e , az e ls ő m u n k á t ÉN e lle n ő r iz t e m , m in d e n t
AN c s in á lta m ! __
— A z ú jítá s n e m v á lt b e . . . A r a jz o k a t a s z e r ­
k e s z té s n em jó l r a jz o lta , a p r ó b a d a r a b o t a k ís é r le ti ■ leenek, hogy húszezer perzsa fiatalember egyszerre
e lm é r e t e z t e , a q é p e t r o s s z u l á llíto ttá k b e , a r e v íz ió
n e m v e t t e é s z r e a h ib á t, n e k e m s e m m i r é s z e m n e m ti. kívánja őket perzsa nyelven a pokolba?
v o lt a z e q é s z b e n . . .
B ú vá r a h iv a ta lb a n
— Kérem, az elsüllyesztett újítások miatt jöt­
tem . . .
„Szocialista előadássorozat“ Belgrádban
T i t o : Minthogy az előadó polgártárs megérkezett, szocialista
kezdetét veszi. . .
Hol az igazság?
Van, aki az állatok közül a kutyát kedveli, van,
aki a macskát, van aki a mókust, sőt olyan is
van, aki a törpepapagájt szereti. Ez gusztus dolga.
A stockholmi Gunnar Olin professzor például, Tru­
man svéd barátja, a tífuszbacillust szereti. Ha
Trumant szereti, miért ne szeretné a tífuszbacil­
lust is?
Olin professzor szeretete nem értéktelen a
\tífuszbacillusok számára, mert nemcsak dédelgetés-
ben és símogatásban nyilvánul meg, nem afféle
majomszeretet, hanem cselekvő szeretet. Prof. Olin
protezsálja is kedvenceit. Ügy van a bacillussal,
mint Caligula a lovával, amelyet beprotezsált kon­
zulnak. Gunnar Olin stockholmi beszámolójában
az égig magasztalja apró kedvenceit, mondván
vhogy azok a legolcsóbb és leghatékonyabb eszkö­
zei“ a tömeges emberirtásnak. „£s ami a legfon­
tosabb“ — mondta Olin a meghatott boldogságtól
csaknem könnyes szemmel — „ezek az eszközök
csak az embert pusztítják, vagyontárgyaikat azon­
ban megkímélik.“
.w stffÉM lBM hk..
Ezt mondta Gunnar Olin. Es jellemző a svéd
talajviszonyokra, hogy a föld nem nyílt meg
alatta. A föld nem nyílt meg, ehelyett az amerikai
érvényesülés lehetősége nyílt meg: Olin professzor
úrról már majdnem olyan lekesedéssel írnak Tru­
man lapja, mint a tifuszbacillusokról.
Mindenesetre sajnálható, hogy a tífuszbacillus-
nak nincs kutyatermészete. Mert a kutya hozzá-
dörgölődik ahhoz, aki őt szereti.
Ezekután igazán nincs mit csudálkozni azon,
hogy Gunnar Olin professzor szereti és be akarja
— Nem értem öregem! MacArthur nem értett egyet Trumannal, erre
protezsátni a hadászatba a tífuszbacillust. A rokon- visszahívták. Én évek óta nem értek egyet Trumannal, mégis itt tartanak...
szenvnek mindig a rokonvonások adják meg az
alapját. Gunnar Olin professzornak körülbelül
olyan az értelmisége, mint egy tífuszbacillusé. A k is csaT ar f é lr e é r t e t t e a d o lg o t
Csak a lelkiismerete kevesebb még egy tífusz-
bacillusénál is.
H ú s z e z e r d iá k
Húszezer egyetemi hallgató és középiskolai
I« tanuló tüntetett Teheránban az> ellen, hogy Anglia
r és Amerika Huzisztánban és a Bahrain szigeteken
Ielrab o lja Irán kőolaját — jelentik a lapok.
Vájjon milyen érzés lehet Trumannak és Att-
. _________ Attól félek, hogy semilyen. Ez a négy fül —
$E Truman és Attlee két-két füle — a világ legedzet­
tebb négy füle. Ez a négy fül hallotta már hinduul
egyszerre százezer torokból, hogy vigyen el ben­
neteket az ördög, hallotta ugyanannyi torokból
egyszerre franciául, hogy menjetek a fenébe, hal­
lották eszkimóul, norvégül, svédül, dánul, vallonul,
fiámul, hogy pusztuljatok innen. Ezeknek az edzett
füleknek húszezer perzsa diák szava csak olyan,
mint más embernek a légyzümmögés. „Húszezer?“
legyintett Truman „Hát amikor Eisenhowert Pá-
risban ötvenezren akarták megverni?“ Nem, ebbe
a négy fülbe már lehet akármit kiáltani, ezeket
nem érheti meglepetés .Nekik már mindent mond­
tak százezres tömegek a világ minden nyelvén,
ügy vannak ők evvel, mint az egyszeri házalóiigy-
nök, akitől megkérdezték, hogy megsértették-e már
üzleti működése során. „Nem“ felelte az illető ;,nem A csavar: Kaphatnék egy anyát?
mondom, küldtek már a fenébe, meg még cifrább
helyekre, lecsirkefogóztak, legazembereztek, pofon
is vágtak már, de megsérteni még nem sértett meg
senki.“ H a ra g o s e m b e r
Reggelenkint találkozom vele az
Üllői-úton. Lassú, kimért léptekkel
jön, legtöbbször vidáman fütyö-
rész. Táskáját lóbálja, ráérősen lép­
del. Aztán, amikor a közelembe ér:
rámnéz, arca hirtelen elkomorodik,
homlokát összeráncolja, abba­
hagyja a fütyölést meg a lóbálást.
Vad tekintettel mér végig, szemé­
ben gyűlölet és harag villámlik.
Mindezt tetézi azzal, hogy váratlan
rohanásba kezd, mint aki leprással
találkozott és elrohan, mielőtt el­
kapná a súlyos kórt.
Ez hetek óta megismétlődik, ha
történetesen félnyolckor indulok
hazulról. Érthetetlen volt sokáig
előttem. Gondolkozni kezdtem:
miért gyűlölhet úgy engem ez az
ismeretlen? Az ember ilyenkor sok­
mindenre gondolhat. Lehet, hogy
előadó vagyok valahol, ahonnan ő
lemorzsolódott és miattam meg­ a gyűlölet lángja és hirtelen ro­
szidta az üb-titkár. Az is lehet, hanni kezdett, elkaptam a: kabátja
hogy valamijéről én morzsolód­ ujját és megállítottam:
tam le. Kicsit hasonlít arra is, aki­ — Mondja, kérem, miért harag­
nek tavaly véletlenül megrúgtam a szik ön ilyen nagyon rám? '
bokáját az újpesti Dózsa-stadion- A haragos ember kitépte magát
ban, mert nem a Honvédnek druk­ a kezemből, futásnak eredt és szi­
kolt. bár ha azonos volna, már laj káromkodások közepette a sa­
rég meg lennék verve. Az utóbbi rokról kiáltott vissza:
időben lakást sem igényeltem ki, — Hogy az istenbe ne haragud­
senkinek sem tartozom, legfeljebb nék, amikor valahányszor magával
magamnak egy felelettel: ki lehet találkozom, mindig legalább 10
ez a haragos ember? percet kések a hivatalból. . .
Tegnap nem álltam meg szó
nélkül. Amikor kigyult szemében Alföldi Imre
előadássorozatunk 3
 K o re á b ó l je le n tik : A harmadik felvonás után
Irta : Szép Ernő
Miért malteros
a k u l á k s ó g o ra r1
Rendes mulatságom, ha színház- m
ban voltam, a darab végén kisétá-M
lak az előcsarnokba, s végignézemm
a ruhatári ostromot.
Ez a szememben még az elő-m
adáshoz tartozik. E z a legutolsó j
jelenet, amit a közönség játszik el
a ruhatári pult előtt.
En ráérek, nem szalad el a va­
csora.
Ojra meg újra végigélvezem a
típusaimat, akiket annyi hosszú
esztendőn átal alkalmam volt meg­
tapasztalni.
A zt aki váltak, mellek, hátak
közt szorulva ágaskodik a pult
felé való töríetésben, és úgy lebeg­
teti a céduláját, epedeZve hol erre,
hol arra, a kapkodó ruhatárosáé
felé.
Azt, aki úgy tolakszik, mini az
úszó a spanyolúszásban a hullá­
mok ellen, oldalt fúrja, fúrja ma­
gát makacsul, elbúsúlva, míg el
nem enyészik a szem elöl.
Azt, aki áll már a pultnál, va­
dul nézi a szegény selátó-sehalló
ruhatárosnöt, azt várva, hogy az
majd megrendül és bűnbánóan el­
veszi a cédulát a kezéből.
Azt, akit a pult végin a falhoz
tapasztottak, onnan kiábalja esze­

Ellentétek Attlee és Churchill között lősen: száznegyvenhét! száznegy­

J u h á s z é s te h e n é s z a z aszfeslion
„Milyenek voltak?“ — ez a kérdés
repkedett felém mindenfelől, am ikor
az ismerőseim meghallották, hoqy
Pestre felránduit Juhászokkal és tehe-
nészekkel voltam együtt. „Volt-e
A S ch u m o n -terv
gamósbotja a Juhásznak?“ „Károm-
kodtak-e cifrákat?“ — és íqy tovább,
Megpróbálok itt felelni a kérdé-
sekre, egyszerre valam ennyire, rr.eg-
próbálom kielégíteni exotikus zam atra,
venhét! száznegyvenhét!
Azt, aki a pult másik végén ra­
gadt a falhoz, és nem ordít, hanem
előre ugrasztja a fejét, rágja az
állkapcsát, feszíti az orrlyukait meg
a szemét, hipnotizálni akarja a jó
asszonyt, aki őt még mindig nem
vette észre.
Azt, aki nyújtja, nyújtja előre a
fejek közt a cédulás kezét; orrot, Mert beépítette magát a tszcs-be,
fület, frizurát súrol, félrekapják az de leleplezték, és kidobták.
arcukat sürgősen és ráundorod­
nak, akiknek még maradt ennyi vonultak volna ki a ruhatárhoz,
eszméletük. szórakozottan és álmodozó arcok­
Azt, aki magasra emelte a cédu­ kal.
láját, a tekintélyében bízik, vagy És gyöngéden, udvariasan te­
az Igazságban s egyre méltatlan- kintenének kétfelé, hogy véletlenül
kodóbb hangon dörgi: Kérem! Ké­ se tolakodjék egyik a másik elé.
rem!!! Kérem!!! S tessékelnék egymást hízelgő sze­
Azt, aki (hölgy) a legnagyobb mekkel előre.
nyomakodás közé préselve vonag­ — Parancsoljon,
lik, halálra sértve kapkod a pillan­ — Ó, köszönöm, csak tessék.
tásával jobbra-balra, s kínos mo­ — De kérem,nekem nem oly
sollyal rázogatja a dauerolt fürt­ sürgős.
jeit: nnahát ez, hogy én ilyen hely­ — Tessék, tessék előreI
zetbe kerülhetek! — Pardon, csak ön után.
Kiabálnak, nyögnek, sziszegnek — Könyörgök, kegyed talán
és dúlnak, dúlnak, dúlnak és va­ messzebb lakik.
dulnak, mind akik még öt perce — Világért se,igazán, zavarba
hangulatosan ültek, hallgatták ön­ tetszik hozni.
feledten az édes tanítást a jóság­ Olyan szép lenne így ügye, olyan
ról, szerétéiről, megértésről. álmatag, mint valami ballet. /
illetve zamatos exotikum ra szomjas, Óh, mi lenne itt, ha szót fogad­ Jajjaj, reggelig várhatnék itt a
qöreqáboron és csikósoperetteken tak volna, ha megtörve, megtérve kalapomra meg a felöltőmre.
edzett fantáziájú ismerőseimet.
Először a krisztinam ajori tehenész­
szel találkoztam, Reiner Mihállyal
A krisztinam ajori tehenésznek csak M ir jE iE iv r
uqyan elüt a ruházata az enyémtől
Uqyanis valamivel eleqánsabb nálam
Vadonatúj, jószabású zakkó van rajta
Káromkodni nem káromkodik, ellen
ben pirul, m int eqy fiatal lány. Mész- a m i m n i : *
sziről orvostanhallqatónak nézné az
ember, közelről m érnökhallgatónak.
Kevésbeszédű em ber. Meqkérdem
tőle: „Mennyi volt az évi fejési
átlaqa?“
Olyan szűkszavú és meqfontolt,
hoqy m ire kimondja a 4675 litert,
addigra tán m ár elérte a 4800 litert.
Halkan és szerényen közli az ered­
ményeit, szinte ezt mondja a tekinte­
te: „Uqyan kérem, semmi az, ha
maga nekidurálná maqát, maga is
m egcsinálná.“
De azért mégiscsak valami az, m ert
m unkaérdem renddel tüntették ki érte.
Kelencés Sándor, a mezőheqyesi ál­
lami gazdasáq juhásza ugyancsak
m unkaérdem rendes. Olyan kerek és
szabatos a beszédje, hoqy m indjárt
nyomtatni lehetne. „Kilenchetes kor-
ban huszonegy kilós súllyal választot­
tam le a jerkéket, huszonnéggyel a
kosokat“ mondja. A „norm a jerkénél
17 kiló, kosnál huszonegy kiló.“ Tíz
perc alatt megm agyarázza az egész
juhásztudom ányt, számadatokkal alá­
támasztva, könnyen és világosan.
A juhászat egyetemi tanára lehetne.
A végén m ár szinte sajnálom, hogy
nem születtem báránynak és nem az
ő keze alatt cseperedtem fel. Akkor
biztosan nem lenne rossz a gyomrom.
Kelencés barátja Fehér Vendel, az
ürbőpusztai állami gazdaság Juhásza,
ö t is m unkaérdem renddel tüntették
ki. Hatvanötesztendős. A haja fehér,
m int a hó, de a bajusza nem. „Hja,
az húsz esztendővel fiatalabb." „Az én
juhaim között“ mondja csendesen „se
rühös nincsen se büdös sánta! Nincs,
nem is volt, nem is lesz!“
Ne tessék lecsapni erre, hogy „ha­
nem ez m ár aztán valódi népi jauó iz,
a rézangyalát a fúzfánfütyülőjének",
m ert a büdös sántasáq nem ízes qo-
rom basag, hanem egy Junbeteqségnek
a hivatalos neve.
Káromkodást összesen egyet hallot­
tam egész délelőtt.
Aát is miután elbúcsúztunk, kint az
utcán, eqy elegáns pesti hölgytől,
akinek leszaladt így szem a harisnyá­
ján.
GERGELY MIKLÓS.
 Angolos távozás
Régente divatban volt, hogy az egyes népeket bizonyos nemzeti sajátosságokkal
ruházták fel, amit senkinek esze ágába sem jutott kétségbevonni. Köztudomású volt
pl., hogy a német praktikus, a szláv szomorú, a francia udvarias és az olasz makarónit
eszik. Rólunk, magyarokról mindenki tudta, hogy lovas-nemzet vagyunk, majd lovagias
néppé fejlődtünk, hogy a lóval mégis megtartsuk kapcsolatunkat. Ugyanígy tudtuk az
angolokról, hogy angolosan távoznak. Ez annyit jelent, hogy feltűnés nélkül, gyorsan.
Annyit sem mondanak: good bye, aztán már csak a hátuk közepét láthatod.
Bevallom, ezek a nemzeti sajátosságok akkor kezdtek^ gyanúsakká válni előttem,
amikor az első olaszt megláttam krumplis nudlit enni. Azóta már rengeteg goromba
franciát, vidám szlávot és gyalogos magyart láttam s ez még csak növelte kétkedé­
semet. Most aztán, az angolos távozással kapcsolatosan végképen megingott a köz­
ismert nemzeti sajátosságokba vetett hitem. Ezt a kiábrándulást a Reuter hírügynökség
'egy híre okozta nekem, amelyben rengeteg száraz (angol) humor van. Ez a hír úgy szól,
hogy Stevenson egyiptomi angol követ visszatért állomáshelyére, Kairóba s ez alka­
lommal „végre-valahára” magával vitte a legújabb angol javaslatokat válaszul az
egyiptomi kormánynak legutóbb múlt év novemberében hivatalosan bejelentett_köve­
telésére, hogy a brit csapatokat vonják ki Egyiptomból. Kiszivárgott hírek szerint —
amint az egyiptomi sajtó közli — e javaslat lényege az, hogy „az angol csapatokat
fokozatosan három év leforgása alatt vonják ki azzal a feltétellel, hogy a csapatok
visszatérhessenek, ha a helyzet úgy kívánja”.
A helyzet persze, amely valamit kíván, relatív dolog: más ha az angolok nézik,
megint más, ha az egyiptomi nép nézi. Így biztosra vehető, hogy az angolok fokozato­
san Egyiptomban fognak maradni mindaddig, míg ki nem dobják őket onnan. Ezt bizo­
nyítja az is, hogy a fenti javaslattal egyidejűleg az angol kormány kegyesen felaján­
lotta az egyiptomi kormánynak, hogy hajlandó az egyiptomi hadsereget felszerelni é í
kioktatni, ami viszont azt jelenti, hogy ellenőrzés alá akarja venni Egyiptom had­
seregét.
Így áll a helyzet az angolos távozással, amely lehet nemzeti sajatossaga az
angol munkásnak például, aki kénytelen angolosan távozni munkahelyéről, ha mondjuk
a békeívet aláírta, de nem nemzeti sajátossága az angol gentlemannak, aki ott marad
a legtovább, ahol a legjobban utálják. Nem akarok a ló másik oldalára esni (bár
lovasnemzet tagja vagyok), de volna egy javaslatom: amíg a „helyzet úgy kívánja“,
beszéljünk inkább angolos maradásról. Ha például egy vidéki rokon feljön Pestre két
napra és Itt marad három hétig, mondjuk ezt: Lina néni feljött két napra, de angolosan
itt maradt három hétig.
De legyünk őszinték, van egy angol „nemzeti tulajdonság“, aminek az angol
kormány viselkedése nem mond ellent. Azt szokták mondani, hogy az angoloknak
bulldog természetük van: amit megragadnak, azt egyhamar nem eresztik el. Ebben van
valami. Attlee és cimborái valóban bulldog módjára kapaszkodnak a hatalomhoz. De, ha
az angol nép egy jólirányzott rúgással hozzásegíti őket az angolos távozáshoz* akkor
egyszer s mindenkorra vége lesz a buldoggságnak.

FASISZTA GYILKOSOK
VANNAK A NYUGAT­
NÉMET „KÜLÜGYMINISZ­
TÉRIUMBAN“.
Adenauer: Maga mondta
azt, hogy gázkam ra nélkül
nem tud külpolitikát csi­
nálni?
Dr. von Nostitz: Én.
Most ki tetszik dobni?
Adenauer: Dehogy. Csak
azt akarom mondani, hogy
legyen türelemmel.

(lione: Dehiszen ön becsületszavára

hogy meqkapom a hatszázezer dol-
ilékot!
Ebből is láthatja, hogy nem gondol-

Ahova amerikai „segítség“ érkezik ás ahova szovjet segítség érkezik.

A legifjabbak felvonulása
AMERIKAI—OLASZ
KATONAI TANÁCSKOZÁSOK VOLTAK
RÓMÁBAN.
— Miért sir m iszter De Gasperi?
— Eszembejutott, hogy milyen szép voln,
ha ezt a duce láthatná , . .

MACARTHUR BESZÉDET MONDOTT

AZ AMERIKAI KONGRESSZUSBAN.
Q U EU ILLE BETILTOTTA A „FRAN
A z e lk é s e tt ú js á g "ó: E lm o n d ta m á r Mac ORSZÁG! MAGYAR DOLGOZÓ“ Ct
A r th u r a b e s z é d jé t? LAPOT
A p o r tá s : H o g y n e k é re m . M á r szellő zte — L á tja T ru m a n ú r í z rá ad á s,
n e m is s z á m íto k fel k ü lö n s e m m it . .
 REKORD!
1949. é v n y a r á n e q y ö zv . Gál Ist-
K ed ves e lv tá rsa k ! L u d a s M a ty i e l i n t é z t e
Irá n i o la jü g y
vánne n év re sz ó ló a d o -fe ls z ó litá s t Az alanti történetet úgy írom le,
k a p ta m , v e q r a h a jtá s i' k ilá tá s s a l. F ele­ ahogyan történt. Semmit hozzá
s é g e m . a k i e lő z ő f é rje u tá n G ál Ist­ nem teszek, így is elég cifra!
v á n n á v o lt, a f e ls z ó lítá s t, m iv e l té r ti-
v e v é n n y e ! é r k e z e tt, a h á z m e s te rh e z A Technoimpex Magyar Gépipari
le te tte a z z a l, h o q y n e m a z o n o s ö zv . Külkereskedelmi Vállalat 1949 vé­
G ál I s tv á n n é v a l, a k i m e q e lő z ö la k á ­
su n k tő s z o m s z é d s á g á b a n la k o tt. gén a Ganz Villamossági-gyárnál
A p o s tá s , m in t is m e r e tle n c ím z e ttn e k különféle indítót rendelt. Ennek
s z ó ló k ü ld e m é n y t az a d ó h iv a ta ln a k szállítását a Ganz 1950 végére
v is s z a k ü ld te .
A z e s e t e t k ö v e tő m á s o d ik h ó n a p b a n vállalta. 1951. április 10-re végre
is m é t eqy a d ó -fe ls z ó lítá s t k a p ta m , készen volt az áru, amelyet a Ganz
m o s t m á r Gál I s tv á n n á n é v r e , u q y a n - Villaniossági-gyár a következő
c s a k a fe n ti k ilá tá s s a l. T e le fo n o n és bürokratikus utakon át juttatott el
í r á s b a n k ö z ö lte m a II. k e r ü le ti A d ó h i­ A L u d a s M atyi n e m ré q ifc e n
v a ta lla l, h o q y té v e d é s e n a la p u ló n é v ­ rendeltetési helyére.
c s e r e fo ly tá n fe le s é q e m n em a z o n o s a A készáru beérkezett az átvételi „ J ó e m b e r e k k is h e ly e n is e lf é r n e k
s z ó b a n f o r q ó s z e m é lly e l. Az a d ó h iv a ta l c ím ű c ik k é b e n a G á z fe jle s z tő k é s z ü lé k
e z t tu d o m á s u l v e tte é s ezzel a z ü g y osztályra, az „új betonépület“ föld ­
b e f e je z e ttn e k lá ts z o tt. N em s o k k a l szintjére, Walterhez, aki azt át- é s G é p g y á r tis z tv is e lő in e k h e ly z e té v e l
u t á n a a z a lá b b ia k tö r té n te k : | vette és bevezette. Ezután ismét fo g la lk o z o tt.
1949. o k tó b e r é b e n a M a d ách S zín­ í kivezette és kiadta a műszerraktár­ T e k in te tte l a r r a , h o g y a z ille té k e s e k
h á z h o z , ah o l fe le s é q e m . m in t t itk á r n ő k ö z ö tt e ls ő h e ly e n , m in t f e lü g y e le te t
d o lq o z o tt, fiz e té s -le tiltá s i r e n d e lv é n y nak.
é r k e z e t t é s a v é le tle n fo ly tá n é p p e n A műszerraktár átvette, a régi g y a k o r ló Ip a ri K ö zp o n t m i á llu n k ,
é n h o z z á m , a k i a s z ín h á z q a z d a s á q i gyárépület pincéjében betárolta és s z ü k s é g e s n e k t a r t j u k a c ik k e t m e g ­
v e z e tő je v a q y o k é s e q y b e n Gál Ist- v á la s z o ln i, k ö z ö lv e e q y b e n a z t Is, h o g y
v á n n é n a k m á s o d ik f é r je . M ost m á r bevezette az árut, egyben értesí­ a k ö v e tk e z ő in té z k e d é s e k e t te ttü k :
h iv a ta lo s a n é s a j á n lo tt le v é lb e n is k ö ­ tette a kereskedelmi osztályt, hogy
z ö lte m , h o q y G ál I s tv á n n á a lia s Malo- az áru beérkezett. A kereskedelmi A v á lla la t a d m i n is z tr á c ió já t felü l-
n y a i D e z s ő n é n e m a z o n o s ö z v . Gál j osztály kiállította a főrendelési je­ v iz s q á lv a m e g á lla p íto ttu k , h o g y a lé t­
I s tv á n n á a d ó -a la n n y a l, a n n á l is ke- s z á m tú lz o tt, e z é r t k é t fő a d m i n i s z t r a ­ — Halló! Magának nincs joga ahhoz, hogy elkergessen! A szerző­
v é s b b é , m iv e l s e m m in e m ű o ly a n jö ­ gyet és kiigényelte az árut a mű­ tív m u n k a v á lla ló t á th e ly e z ü n k . dést 99 évre kötöttük!
v e d e le m f o r r á s a n e m v o lt é s n in c s e n , szerraktárból Hohningertől.
a m e ly a d ó z á s a lá e s n e , m i é r t is a A k ö n y v e lé s t, az a d m in is z tr á c ió n a k — Lehet! Csakhogy nem velünk, perzsa dolgozókkal!
fe n ti r e n d e lv é n y t c s a to lta n v is s z a - Hohninger az árut kivezette és a z t a r é s z é t, a m e ly a le g k ö n n y e b b e n
k ü ld te m . és kiadta a „Szén“-raktárnak, mely f ü g g e tle n íth e tő a te r m e lő ü z e m e k tő l,
A z 1950. é v n y a r á n is m é t ad ó -fei- az „új betonépület“ második eme­
s z ó iítá s é r k e z e t t c í m ü n k r e a II. k é r . letén van. Ott bevezették az árut. Id e ig le n e s e n a z ó b u d a i te l e p r e v ittü k
Kis kabaré
B im b ó -ú t 63. s z á m r a , e q y b e n je le z v e á t, a h o l k ih a s z n á la tla n ir o d a h e ly is é g e k TRUMAN: Ez fin o m !
e q y b iz o tts á q k is z á llá s á t. A b iz o tts á g ­ Innen igényelte ki a főrendelési v a n n a k . TRUMANNÉ: M icso d a?
nak s z ü le té s i a n y a k ö n y v i k iv o n a tta l, jegy alapján Schuster kartárs az Ily e n fo r m á n az a d m in is z tr á c ió zs ú - TRUMAN: Ez a Já té k ! Én ta lá lta m ki!
u jr a o ltá s i b iz o n y ítv á n n y a l, h e ly h a tó - „új betonépület“ első emeletéről, TRUMANNÉ: M iféle já té k ?
s á q i b iz o n y ítv á n n y a l, m u n k a a d ó i ig a ­ fo lts á c iá t a v é g le g e s r e n d e z é s k ö zeli
TRUMAN: H eh eh e ! R e m e k já té k ! Ü gy
z o lv á n n y a l b e b iz o n y íto ttu k , h o q y Gál kiadta az árut a csomagolónak, id ő p o n tjá ig m e g s z ü n te ttü k .
h ív já k , h o g y b é k e s z e rz ő d ő s d i!
I s tv á n n á e lv á lt n e m a z o n o s ö zv . Gál az „új betonépület“ földszintjére, A L u d a s M atyi é p ítő k r i t i k á j á t k ö ­
I s tv á n n é v a l. E r r e á b iz o tts á q k ije le n ­ annak a vasrácsnak az innenső ol­ TRUM ANNÉ: É rd e k e s n e v e v a n ! És
te tte . h o q y ö z v .. v a g y e lv á lt a z te lje ­ s z ö n e tte l v e ttü k . m ib e n áll az?
s e n m in d e q y , d e a r e n d e lk e z é s r e á lló dalára, amelynek túlsó oldalán a Á lta lá n o s G é p ip a ri K ö zp o n t. TRUMAN: H át e lő s z ö r is O la s z o rs z á g ­
b iz o n y íté k o k a la p já n a je g y z ő ­ Walter-féle áruátvétel működik. b a n f e lrú g o m a b é k e s z e r z ő d é s t.
k ö n y v b e f e lv e tte , h o q y n e m áll fe n n TRUM ANNÉ: M inek?
s z e m é ly a z o n o s s á q é s Gál I s tv á n n á a Addig azonban, amíg mindez
s o r s k if ü r k é s z h e te tle n o k a ib ó l k ifo ly ó ­ megtörtént, az árunak négy raktá­ M elyiket a kettő közül? TRUMAN: H ogy fe lfe g y v e re z h e s s e m
O la s z o rs z á g o t. H eh eh e ! J ó , m i?
la g M alo n y ai D e z s ő n é le tt. A K a m a ra ron kellett átmennie, számtalanszor L a p u n k 16-ik s z á m á b a n L o so n ci TRUM ANNÉ: É rd e k e s J á té k . És a z tá n ?
m o z ib a n s o h a b ü f f é t n e m b é r e l t é s be- és kivezették, igényelték, tehát TRUMAN: A z tá n J a p á n n a l m e g k ö tö m
a z a d ó h iv a ta lla l ö s s z e k ö tte té s b e n n em Im re m ű s z a k i c s o p o rtv e z e tő le v e lé t
á llt. legalább ugyanannyiszor kellett pa- k ö z ö ltü k , a k i m e q ír ta , h o g y a h á z a k a b é k e s z e r z ő d é s t.
1 9 5 1 . év m á r c iu s á b a n m o s t m á r j pírt is kiállítani róla. TRUMANNÉ: M inek?
te te jé n lev ő k é m é n y s e p r ő - já r d á k fo n ­ TRUMAN: H oqy f e lfe q y v e re z h e s s e m
M a lo n y ai D ezsőné n é v re é rk e z e tt
u q y a n c s a k a f e n ti a d ó ta r to z á s ü q y b e n Beavatottak úgy informáltak, - to s ü g y é b e n k é t, e g y m á s n a k e lle n t­ J a p á n t . .H e h e h e ! J ó , m i?
e q y fe ls z ó lítá s 2 .0 7 0 .— Ft. fo rg a lm i­ hogy a Ganz Villamossági-gyár m o n d ó r e n d e le t v a n é r v é n y b e n . M ost TRUM ANNÉ: É rd e k e s já té k . É s a z tá n ?
a d é , tő k e é s j á r u lé k a i ir á n t. szervezési osztálya szervezte meg, V e re c k e i J á n o s tű z o ltc h a d n a q y k ö zli TRUMAN: A z tá n N é m e to rs z á g g a l n e m
K ét k e m é n y e s z te n d ő h a r c a u tá n ilyen jól és egyszerűen az ügyme­ k ö tö m m e g a b é k e s z e r z ő d é s t.
v e lü n k , h o g y e z t a v is s z á s h e ly z e te t
s z e m é ly e s e n k e r e s te m fel a II. k e r ü ­ TRUMANNÉ: M inek?
leti A d ó h iv a ta l f o r q a lm ia d ó c s o p o r t­ netet. Jó volna, ha a gyár másik é p p e n c ik k ü n k m e g je le n é s e e lő tt n é­
TRUMAN: H o q y f e lfe g y v e re z h e s s e m
j á t, a h o l k ije le n te tté k , h o q y b á r a osztálya, — teszem azt például az h á n y n a p p a l e g y m e g fe le lő in té z k e d é s N y u g a tn é m e to r s z á g o t. H eh eh e ! Jó ,
je g y z ő k ö n y v e t ő k v e tté k fe l, d e az ellenőrzési osztálya — megnézné r e n d b e h o z ta , ö r ü l ü n k , h o g y a k é r d é s m i? |
ü g y b e n á llá s t fo g la ln i n e m ille té k e s e k , TRUMANNÉ: É rd e k e s já té k . É s m i a
m iv e i h o z z á ju k a ta r t o z á s c s a k b e h a j­ kissé ezt a szervezést. ily e n f o rm á n é p p e n a z a la tt a z id ő a la tt
v ég e?
t á s v é g e t t é r k e z e tt, d e a z a d ó t a tis z tá z ó d o tt, am ! o lv a s ó n k le v e lé n e k Kukucs! Ki vagyok? TRUMAN: M ié rt k é r d e z e l tő le m ily en e-
V ll/A . k e r ü le ti A d ó h iv a ta l v e te tte k i. Székely István m e g ír á s a é s a la p b a n v a ló m e g je le n é s e k é t, é d e s fiam ! E lv e sz e d a k e d v e ­
E z e k u tá n f e lk e r e s te m a V ll/A . k e ­ a Technoimpex dolgozója k ö z ö tt e lte lt. (Szpilki, Varsó.) m e t az e g é s z já t é k tó l.__
r ü le ti A d ó h iv a ta l f o rq a lm ia d ó c s o p o rt­
já t, a h o l b e b iz o n y ítá s t n y e r t , h o q y
ö z v . G ál Is tv á n n á , a k i a D o h án y -u .
4 2 . s z á m a l a t t a K a m a ra M ozib an
b ü ffé t b é r e lt, f o rq a lm ia d ó ja te lje s
m é r t é k b e n r e n d b e n v a n , a z a d ó ta r to ­
z á s a n em fo rq a lm i, h a n e m ilie tm é n y -
a d ó b ó l s z á r m a z ik . A v iz s q á la t s o r á n
a z is k id e r ü lt, h o q y a z 1948. é v i a d ó ­
fő k ö n y v b ő l a m e q fe le lő tö rz s la p b ó l a
K ö z é p -e u ró p a i és Keleti G azd asáq i
Iro d a f e n n á lló a d ó t a r t o z á s á t is ö zv .
G ál I s tv á n n é r a r ó t tá k ki té v e d é s b ő l,
iq y te h á t a z ö z v . G ál I s tv á n n é r a k ir ó tt
fő ö s s z e g is h ib á s a r o s s z k e z e lé s
m ia tt.
T is z tá z n i ó h a jto tta m a z A d ó h iv a ta l­
b a n , r o g y a m á r c i u s 3 0 -a ra je lz e tt
f o g la lá s t, ille tv e v é g r e h a j t á s t h o g y a n
o ld h a tn á m fé k K ö zölték v e le m , h o q y
De k e li b iz o n y íta n o m , h o q y f e le s é q e m ,
v o lt G ál Is tv á n n é , n e m a z o n o s ö zv .
Gál Is tv á n n é v a l, a k i id ő k ö z b e n disz-
s z id á lt. K ö zö ltem , h o g y a ró m a i jo q
f e n n á llá s a ó ta n e g a tív u m o t b iz o n y í­
ta n i a le g r i tk á b b e s e tb e n le h e ts é g e s .
E z u tá n k ö z ö lté k , h o g y a k k o r a z t b i­
z o n y íts a m b e , h o g y ö zv . Gál I s tv á n n é E q y s z é p n a p o n C s e p e l-m o to ro n állí­ G y o rs a n t a r t o tt a k e q y r ö p g y ű lé s t, T a lá n Cili n é n je h a lt m e q T isz ö lö k ö n
v o lt a K a m a ra M ozi b ü ffé - b é r lő je . Ezt to tt b e a z ü z e m b e K o v ács, a tö b b ie k és a z o n tö p r e n q te k , h o n n a n s z e r z e tt é s az ö rö k s é q b ő l v e tte m é q a r é q e n V aqy m e g n y e r te a to tó fő n y e re ­
a n n y i r a n e v e ts é g e s n e k ta lá lta m é s i r ig y k e d v e le s té k . r á p é n z t? á h íto tt m o to rt? m é n y t? A m ily e n m á z lis ta , k é p e s r á .
f e lh á b o r ító n a k , h o q y jó n e v e lts e g e in -
n él fo g v a n e m is v á la s z o lta m r á .
Id ő k ö z b e n e q y M o ln á r k a r t á r s a k a d t
a s z á m o m ra , a k in e k a z a m e g le p ő tu ­
la jd o n s á g a v a n , h o g y a v itá s ö z v . Gál
i s tv á n n é t s z e m é ly e s e n is jó l Ism e ri.
R ö g tö n b e b iz o n y o s o d o tt, hogy f e le s e ­
gem , M a lo n y ai D ezső n e, a lia s Gál
I s tv á n n é n e m a z o n o s ö zv . G ál Istv án -
n e v o lt u ü ffé - tu la jd o n o s s a l. É rte le m ­
s z e r ű e n k é r te m , h o q y a v é g r e h a jtá s i
e l j á r á s t e lle n e m s z ü n te s s e k b e . Közöl­
té k , n o q y e z n e m áll m ó d ju k b a n ,
m e r t ó k n e m n y o m o z o n a tó s á q , a z o n ­
b a n a n n y i t te h e tn e k , h o g y a k ik ü ld ö tt
é r t e s í t é s r e r á v e z e tik , h o g y az o tt ki­
v e t e t t ö s s z e g ö z v . Gál I s tv á n n á a d ó ­
t a r t o z á s a . a m e lly e l e q y ü tt a h á z m e s ­
te r n é l lev ő la k ó k n é v je g y z é k é v e l k a r ­
ö ltv e a v é g r e h a jtó k n a k tis z tá z z a m ,
n o g y a k iv e té s hiD ás.
E g y e b e k b e n M o ln á r k a r t á r s k ö z ö lte ,
h o q y én h ív ja m fel a 22 2 —855 sz á ­
m o n Z im a n y i k a r t á r s a t é s k é r je m , L e h e t, h o q y a j á n d é k b a k a p t a v a la ­ T e g n a p v a la k in e k a l a k á s á t m u to ­
h o q y ö t e b b e n a z ü g y b e n h ív ja visz- k itő l n é v n a p já r a ? M e rt K o v ács jo b b a n Ki se m m e r e m m o n d a n i, ta lá n v a la ­ g a tta . A h o g y é n ő t is m e re m , e lc se ré lt*
s z a . T e k in te tte l a r r a , h o q y a te le fo n T a lá n s ik e r ü l t e q y ú jítá s a é s [gy s z e re ti a b e n z in b ú z t, m i n t a r ó z s a ­ k it le ü tö tt e g y s ö té t u tc a m é g s ö té te b b a la k á s á t e q y m o t o r r a . A f ü rd ő s z o ­
M o ln á r k a r t a r s m e lle tt v o lt, k é rte m , j u t o t t a p o m p á s m o to rh o z ? illa to t. s a rk á n ? b á é r t k ü lö n k a p o tt e g y p n e u t.
hoqy az e g y sz e rű sé g k e d v é é rt köz­
v e tle n ü l ö h iv ja fe l. E zt n e m te tte ,
m e r t ez tú l e q y s z e r ű le tt v o ln a .
K ö zb en a II. k e r ü le ti T a n á c s n á l is
v o lta m az ü q y b e n , a h o l f e lv e tté k
u q y a h a p a n a s z o m a t, d e e q y ik fó ru m
se m a d o tt a fe n tie k u tá n o ly a n í r á s t
a k e z e m b e , h o q y a té v e s e n k iv e te tt
a d ó ta r to z á s v é g r e h a jtá s i e l j á r á s t elle­
n e m m e g s z ü n te tn é k .
K ét e s z te n d e je fo ly ik ez a z ü q y ,
a m e ly e t m o s t m á r k é n y te le n v a g y o k
a k ö z v é le m é n y n y ilv á n o s s á g a e lé
h o z n i, m e r t á lla m p o iq á r i e rő m b ő l a
to v á b b ia k s o r á n n e m te lik a r r a , h o q y
a z a d ó k is te n e iv e l c s a tá z z a m . T én y ,
h o q y a v é g r e h a j t á s i e l j á r á s e lle n e m a

ni
to v á b b ia k s o r á n is fo ly a m a tb a n v a n .
K ö lts é g s z á m lá m a t n e m tu d o m , h o q y
k in e k n y ú jts a m b e é s itt c s a k a z é r t
n e m k ö z ió m , m e r t f o n to s a b b n a k t a r ­
to m a z ü q y k ö z lé s é t, m in t a b o n y o lu lt
k ö lts é g s z á m la e lk é s z íté s é t,
MALONYAI DEZSŐ
V ag y a z u tc á n s é tá lv a ta lá lt e g y Ha m á s k é p n e m , a k k o r k ö lc s ö n k é r t Mindenki tévedett. A titok nyitja egyszerű: takarékbetétje volt t
v a s k o s p é n z k ö le q e t? És a p é n z b ú s a n v a la m i s ö té tle lk ű u z s o rá s tó l k a m a to s már régen gyűjtött egy motorra!
a M a d á c h S z ín h á z g a z d a s á q i v e z e tő je . íg y s z ó lt h o z z á : n e h a g y j itt K o v ács? k a m a tr a ?

6

k e d é ly
esetiéh
Néha percekig el tudok tűnődni azon a különös
jelenségen, hogy az emberek ha járműre szállnak,
milyen idegesek lesznek. Lépdel az illető lent a flasz­
teren, derűsen, higgadtan. Fellép a villlamosra, már
a lépcsőn rosszkedvű, bent a kocsiban meg szinte
már keresi, kibe köthetne bele. A legkisebb lökésre
felháborodik, ha nő az illető: feljajdul, vagy fel-
sikolt. Ingerülten, gorombán tolong, minden kérést
mogorván utasít vissza, a kalauzt szidja. Dühöngve,
idegesen, kedélytelen lélekkel utazik. Végre leszáll,
már a lépcsőn megenyhül egy kissé, lelép a flasz-
terra: derűsen, higgadtan sétál tovább. Mért
van ez?
Eleinte arra gyanakodtam, hogy a villamos
levegőjében elektromosság van, az hat izgatólag
az agykéregre. Utóbb azonban megállapítottam,
hogy az autóbuszon is kedélytelenebbek az embe­
rek, mint civilben. Viszont mégsem vonatkozik ez
a törvény minden járműre, mert vonaton az embe­
rek kedélyesebbek, kedvesebbek s még a legmor-
cabb alaptermészetű is kedves beszélgetésbe kezd,
ha a MÁV szállítja.
Kedélyesebben emberek! Csúcsforgalmi időben
villamoson utazni nem szórakozás, de nem is
szánja annak senki. Fogjuk fel a dolgot kalandos
vállalkozásnak, gondoljunk a nagy utazókra, akik
sokszor étlen-szomjan, moszkitók és más kellemet­
lenségek között utaztak. Jókedéllyel, derűs lélek­
kel sok minden apró kellemetlenséget lehet elke­
rülni. Egy-egy jóízű megjegyzés, szellemes
aforizma, vagy kacagtató tréfa a legnagyobb tolon­
gásban is csillapítóan, üdítően hat és egyszeriben
megváltoztatja a rosszkedvű hangulatot. Kedélye­
sebben emberek! Egy kis lökdösődés, gyömöszölés
nem olyan nagy dolog. Ha a lábunkra lépnek —
előfordul — nem nagy ügy. Ne rúgjunk vissza.
Vegyük el az eset élét derűvel, humorral, jóke­
déllyel. A pardonra ne azt mondjuk: „máskor
vigyázzon, a fene egye meg“, hanem mondjuk azt:
„Kérem, direkt jól esett“. A tréfálkozás nagyon
ragadós, s a jókedély általánosé válik, ha kitartunk
mellette. S nem is olyan nehéz a dolog. Tegnap a
67-esen hátulról meglöktek s az ernyőmet bele­
nyomtam az előttem álló utas oldalába. Már nem
emlékezem mit mondhattam, de az egész villamos
kacagott és az illető jajgatása így mégsem hatott
olyan idegesítően.
Tahi László.
til
/VÍ/CS2cítj^\\
J ó z s e fi'
: N o, m o s t j ó l n e k i le n d ü l ex a d e r e k P e g a z u s
DEMOKRATIKUS
IFJÚSASI
VILÁGSZÖVETSÉG
a u
A m u n k á s : Nézze Queuille úr, ma
csukja be a DÍVSZ irodáját, mert az megnyílik Buda­
pesten, de ha egyszer magát becsukják, akkor maga
soha többé nem nyílik m e g ...
A „Sztrsel“ című szófiai
szatirikus lap szerkesztője
a Ludas M attinál
Kedves vendége volt a napokban
a Ludas Matyi szerkesztőségének:
Bogomil Rajnoff, a szófiai Sztrsel
szerkesztője. A bolgár vendég me­
legen érdeklődött a . Ludas Matyi
vií.esztése a magyar karikatúra­
rajzolás és a humoros irodalom
aktuális kérdései iránt. A többórás
baráti beszélgetés igen tanulságos
volt a Ludas Matyi munkatársai
számára is.
_________________________ i
Ión'cz 2s
Káposztást leváltják
— Mától kezdve minden megvál­ szem az egylábú árvaszéki ülnö­
tozik, — mondta Káposztás Döme, köt . . .
újítási megbízott, amikor diadal­ — Nem egylábú árvaszéki ülnök,
masan bevonult az újítási irodába.! — dühöngött Kovács —, hanem
Ilonka, a gépírónő, helyeslőén háromlábú betongyámozó szerkezet.
bólogatott, aztán megjegyezte: — Mindegy! Az árvaszék végzi
— Kovács János keresi. a gyámügyeket. Szóval, ha előve­
— Ki az a Kovács János? szem az ügyedet, akkor te elrabo­
— Újító. Van egy érdekes ú ji-; lod az időmet
tása. A háromlábú betongyámozó, — De hiszen ez a feladatod,
szerkezet. A régi újítási megbízott hogy újításokkal foglalkozzál!
elfektette. — Persze, persze, de előbb fel­
— Nálam elfektetés nincs! Más adatterveket kell készítenem a jó
világ lesz itt! Csak gyere Kovács újítási megbízott kötelességeiről.
szaktárs. Miről is van szó? . •
— A háromlábú betongyámozó Hat héttel később Ilona, a gép­
szerkezetről. Negyedik hónapja író­ írónő, jelentette, hogy Kovács is­
asztalod baloldali alsó fiókjában mét jelentkezik újítása ügyében.
hever. Káposztás gyorsan áttette a
Káposztás diadalmas hangon vá­ jobboldali fiókból a baloldali fiókba
laszolta: a javaslatot.
— Látod szaktárs, itt a hiba! — Látod Kovács szaktárs —
Azt mondtad, hogy az alsó fiók mondotta a belépőnek —, hogy
balra. Most tedd a kezedet a szí­ mennyire szívemen viselem a ja ­
vedre és valid be, hogy ez helyes-e. vaslatodat? Tegnap a futballmecs-
Balkezes volt az elődöm? csen kibicsaklott a jobbkezem.
— Nem. Jobbkezes. Illetőleg két­ Amint látod, pólyában van. Ezért
balkezes. most balkézzel dolgozom. A javas­
— Akárcsak én . . . izé én is jobb­ latodat ezért áttettem a balfiókba,
kezes vagyok. És mert jobbkezes hogy ép balkezemmel könnyebben
vagyok, melyik fiókot tudom jobban elérhessem, mihelyt megírom a
kinyitni? Természetesen a jobbol­ fhliujságcikk tervezetét.
dali fiókot. Ebből az következik, *
hogy a fontos újításokat a jobbol-
* dali fiókban kell elfektetni, izé tar- üjabb három hónap telt el. Ami­
J tani. A te négylábú betongyámolító kor egy hétfői napon Kovács be­
f szerkezeted is jobb helyen lett ment Káposztás szobájába, az
I volna az íróasztal jobboldali fiók- megveregette az újító vállát:
I jában, m ert. . . — Azt hiszem néhány hét múlva
— Nem a fiókban, hanem a kí- már elővehetem a kétlábú^ beton-
í sérleti műhelyben lenne a helye és árvásító szerkezeteket is.
l nem négylábú betongyámolító, ha- — Nem kétlábú, hanem három­
f nem háromlábú betongyámotóról lábú és nem betonárvásító, hanem
f van szó. Megoldottam a távvezetéki betongyámozó. Egyébként ne fá­
t oszlopok betongyámozását. ' radj véle, mert közben műhelyt
— Na úgye! Tehát ezt a javas- kaptam, kidolgoztam _ az újítást,
I latot most a kéznél fekvő jobboldali amelyet a távvezetéki oszlopok
| fiókba teszem és mihelyt elolvas- építésénél már bevezettek. Egyéb­
i tam a bányaipari sztahanovista ként add át a szobát, mert téged
: kongresszus jegyzőkönyvét, nyom- leváltottak. Engem neveztek ki
i ban beütemezem javaslatod elolva- újítási megbízottnak.
[ sásának idejét. Káposztás elsápadt, átadta kul­
— De hiszen nekünk semmi kö- csait és halkan megjegyezte: _
I zünk a bányaiparhoz, viszont a be- — A te javaslatod különben
| tongyámozóval sok pénzt takaríta­ most újra a jobbfiókban van.
nánk meg népgazdaságunknak. — Ezentúl nem a fiókba kerül a
I — Persze, persze, de nem ve- javaslat, hanem haladéktalanul
i szed figyelembe Kovács szaktárs, megvizsgáljuk és ha jó, nyomban
i hogy egy jó újítási megbízottnak bevezetjük, — válaszolta Kovács
f ismernie kell az ipar minden terüle­ és hozzákezdett az elfektetett újí­
tét. Itt most nálunk új világ kezdő­ tások tömegének feldolgozásához.
dött. Terszerűvé kell tennem az
újitómunkát. Ha én most előve­ (sti)
a, k e ím h ^
<1*2,
rnm * teC M fe, Ismerni- / Jr‘
Pí, __ m m Hó x Í cl / ***■'
______ ______ _ _____ ___
'fákoVdfaH fcíbí' kii> Of&t'
dt m rndsjn,^ ° • ...... - ^
tŐ W * tíS
Vt, 'K fa VOÍcy C & W ij Oit
- rftDiTmiEePe ^
, A *******
E lm o n d ja k , m it lá ttá n k M o rzsá k
ELŐSZŰR I S . . . A pályamunkások felerészben
\\dácsrált felerészben ' Kistelekről

éü ' aCSEKU (m m V A SW M halók. Nagy vetélkedés van köztük.

Kottái elvtárs a kistelkiekre eskü­
szik, Nagy mérnök elvtárs az adá­
siak mellett teszi le a garast. Ml
Először is bevalljuk, hoqy pár perc­ szerencsésebb helyzetben vagyunk,
cel a qyorsvasút forgalomba való
átadása előtt jártunk kínt. Ez a pár mint a két vetélkedő, az adácsiak
perc ugyan felér p ár nappal is s e és a kistelkiek munkáját látva: mi
p á r nap óta a rozoga vicinálisokat
elfújta a szél s a gyorsvasút suhanva a kistelkiekre esküszünk, de az adá­
repíti Csepelről Pestre, onnan vissza csiak melleit is letesszük a garast.
utasait. A cammogó szekér helyett 70
kilom éteres sebességgel szalad az
express — a Helyiérdekű Vasút új­
szülött gyerm eke, a gyorsvasút pilla­ Monokli a bőszemen, degene-
natok alatt befutott a közönség szi­
vébe. ráltság az agyon belül s a pety­
ELŐZMÉNYEK
hüdt test, hogy új erőre gyűljön,
sportot, úri sportot űzött az arisz­
tokrata vagy a dzsentri szerelem­
gyerek. Vívott. Karddal, tőrrel, pár­
bajtőrrel, — engarde — (fölké­
szülni), riposzt (vágás), parád-
E r ed eti le g k é s ő b b r e te r v e z t é k a riposzt (visszavágás), tuss (talá­
q v o r s v a s ú t a t , á m a f o k o z ó d ó k ö v e t e l­
m é n y e k m ia tt e lő b b r e v e tté k a z é p í­ lat).
té s é t . R o ssz v o lt n é z n i a HÉV m o z g ó Később, illetve ma kiderült, hogy
s z a r d in iá s d o b o z a it é s a b e n n e s z o ­
r o n g ó d o lg o z ó k nem é p p e n p ih e n t a vívás nem is olyan úri sport. A
á lla p o tb a n k e r ü lte k m u n k a h e ly e ik r e .
A k is h itü e k , ak a d ék o sk o d ó k m ia tt Makadám-út építő kubikosai is
a z o n b a n m a jd n e m e lc s ú s z o t t a z é p ít é s vívnak. Karddal. Nem is rosszul.
te r v e é s V a s m in is z t e r e lv t á r s k ö z ­
v e t le n b e a v a t k o z á s á r a v o lt s z ü k s é g , Kár, hogy a hajdani arisztokrata
h o g y n e a z „ e j, r á é r ü n k a r r a m é q “-et
s z a jk ó z ó k n a k le g y e n íq a z u k .
nem kerülhet össze egy asSzóra
— Már napok óta figyelem s mégsem tudom, hogyan csinálja. (mérkőzésre) a kubikossal. Illetve
ZŰR ÉS ZAVAR
fenét kár, már összekerültek. A fel­
szabadulás után rögtön — tuss a
nagybirtoknak, tuss a nagytőké­
A „SZÚNYOG“ , A „P IR O S“ , nek, tuss az elnyomásnak. Igen,
A „N A G Y FEJÜ “ , ÉS A „LA PA J
valóban nem úri sport a vívás és
A fentnevezett becézett személyisé­ a kubikos, az esztergályos, a kis-
A zonban a terv la ssa n v a ló s á g g á gek Valyon József szegecselő brigád­
le it, b á r a z é p ít é s k ö r ü lm é n y e i e le g jának tagjai. A brigád öttagú, a Szú­ paraszt megtanult vívni — tuss az
m o s to h á k v o lta k . N em v o lt z ú z o t t k ő , nyog m e m iA le q íti^ s z e q e c s e t^ iP iro s egész régi reakciós népelnyomó
m a g y a r u l m a k a d á m , n em v o lt k u ­
b ik o s , n em sz á llíto tta a MÁVAG id e­ Uapaj^ is c s in á l v a la m it s u tá n a V a ly o n rendszernek.
jé b e n a v a s s z e r k e z e t e k e t , n em v o lt
m e g é r t é s n é h á n y s z á llító v á lla la t r é s z é ­ vagy a n í^ E m ir e éppen kell. Kész —
r ő l, n e m . . . n e m . . . n e m , v o lt m é g szegecs, szegecs után sorakozik, Józsi A vasútépítő vidéki munkásai az
e g y c s o m ó n e m , d e a z tá n a n e m e k e t, bácsi és brigádja |ó szegecseléssel
a n e h é z s é g e k e t le t e p e r t e a s z ív v e l- vette ki részét a gyorsvasutat építő Üllői-úti volt csendőrlaktanyában
lé ie k k e l v é g z e t t m u n k a , a m i a g y o r s ­ munkából. laknak. A hajdani kakastollasokból
v a s ú t é p ítő it, ir á n y ító it, d o lg o z ó it e g y ­
a r á n t j e lle m e z te . Jó iskola volt annakidején kijutott Pestnek is,
HAZAK HELYÉN bár a kutya se kért belőlük. A
Nagy Rudolf, az építkezés vezető csöndérek jelenleg civil reakciósok
mérnöke a gyorsvasát építkezésé­
nél kimutatta rátérmet t s é g ^ ^ E lső s néhai szálláshelyük ma a vasút­
bb munkája volt ez s ru építő munkások álmát őrzi.
kell sMWfKkezni tanárainak, Nagy Az álommal nincs is semmi
Rudolf — a Rudi, a szeieim r Rudi hiba. viszont kifogásolják a dolgo­
elvtárs érett lett s máris nagy iz­
Építés kázben Csepel egyik részén galommal várja az építendő vas­ zók, hogy a réges-régen beígért
egész házsorokat kellett lebontani s utakat. hidakat, az elkövetkező új rádió miért nem találta meg az
a bent lakók, b ár többnyire jobb
lakást kaptak, mégis krokodilköny- feladatokat. utat az üllői-úti szállásra. Ehhez,
n ie k e t potyogtattak, azt hívén, hogy mi nem füzünk megjegyzést, csak
mindenképpen rosszul járnak. Ezen
nincs mit csodálkozni, hiszen a S za­ inn r t — az ígéret szép szó, ha
b a d tiköto r é s z é r ő l sem örültek tú lz o t­
tan a te r ü le tü k ö n átsuhanó g y o rs - \ l i i i i t a fá já tó l L idérces álom megtartják, úgy jó.
vasútnak, bár v é g ü l tiszta haszonként
k a p ta k ú j, e ls ő r a n g ú ipar-vágányt.
V is z o n t a Vízmüvek, m int m ondják a
vezetők, barátként viselkedett, min­ \ Hogy ne csupa*jót mondjunk
denben segítette a vasút építését s vagy majdnem jót, jöjjön egy kis
közöny v a g y pláne ellenszenv egy
percig se vezette, ha a qyorsvasútrói rossz is. A pályatesti dolgozók
volt szó. |közül vannak néliúnyan, akik csak
MINDEN JÓ , HA A VÉG E JÓ simogatták a követ, babusgatták,
úgylátszik, sajnálták és semmi
diódon nem tudták elszánni magú-
fiat, hogy amúgy istenigazában rá­
térjenek a munkára. Persze nem
kell megijedni, ilyen simogatós
P ersze a n e h é z s é g e k e t e lfú jta a atyafi nagyon kévése akadt, viszont
s z é l, a z a k a d é k o s k o d o k a t m e q c s ip t e
a k á n y a , a g y o r s v a s ú t é r t h a r c o ló k a t élen esetben a kevés is sok és re-
ig a z o lta a z id ő s m a m á r a r o s s z , a * néljük, a legközelebbi vasútépítés-
n e h é z s é g s z in t e m á r a z e m lé k e k b e n >EMETH
s e m é l. íq y s z o k o t t e z le n n i, a c s u d a
g o n d o l a m ú lt lid é r c e ir e , m ik o r a r.nm n . tél nem fogják megsajnálni a kő­
jét, a sínt, vagy a hidat ezek a
fö ld b ő l k in ő tt g y o r s v a s ú t , a z e m b e r ­
k é z t e r e m te tt e r e m e k a lk o tá s m é g is c s a k )imogatós, lágyszívű legények.
lé tr e jö tt. A v a s ú t p e d ig e q y fo r m a b u z­ W/E/1ETH
g a lo m m a l v is z i a n é h a i k ö z ö n y ö s ö k e t ,
M. Ü T VAU
a z a k a d é k o s k o d ó k a t, a b a r á to k a t, a
d o lg o z ó k a t a le s z u r k o lt v ite ld íj e lle n é ­
b e n , m in d e n k it, a d o lg o z ó k é r t lé tr e jö tt
ű $ A M /r
q y o r s v a s ú t b e c s ü le te s e n r o b o q v a te l­ Ig e n , a lm a a fá já tó l n e m e s e t t m e s s z ir e , m e r t a z
je síti h i v a t á s á t Ir á n y C sep el! ir á n y ireq N ém eth Istv á n b r ig á d v e z e t ő f ia , a z ifi N ém eth — R o s s z a t á lm o d tá l, a p ju k ?
P e s t . . . K e d v e s u ta s o k ie s z á lln i, m e g ­ ’ ista s z ta h a n o v is t a é p p o ly k iv á ló v a s ú t é p ítő , m in t — B iz o n y r o s s z a t . A z t á lm o d ta m ,
é r k e z t ü n k — v é g á llo m á s , k i s z á l l n i . . . íz a p ja . v ic in á lis o n u ta z ta m C s e p e lr e .

J á sz b á c s i é s a k a la p ja A m in e k n^m szab ad le n n ie

Köl t ek/

v J A - qe
A k e z d e ti n e h é z s é g e k id e jé n J á s z b á c s i ú té p ítő ­
m é r n ö k , jo b b h ijjá n s a já t k a la p já t a já n lo tta föl f ö ld ­
h o r d á s r a . S z e r e n c s é r e e r r e n e m k e r ü lt s o r , m e r t a
k u b ik o s o k id e jé b e n m e g é r k e z t e k s a k a la p m á iq is
s é r te tle n ü l ő r z i J á s z m é r n ö k h a já t.
H oltai e iv t á r s , a z é p ít k e z é s c s ú c s v e z e t ő j e s z e r in t Á c s e lv t á r s , a m á s ik
v e z e t ő a z é p ít k e z é s s z ív e , ak i s z ív v e l-lé le k k e l d o lg o z o t t a g y o r s v a s ú t é r t .
V isz o n t A c s e lv t á r s s z e r in t H oltai e lv t á r s a z é p ít k e z é s s z ív e , a k i s z lv v e l-
lé le k k e l d o lg o z o t t a g y o r s v a s ú t é r t . ........................... — Mit csodálkozik? Még mindig jobb, mintha
M ég jó , h o g y a b b a n m in d k e tte n m e g e g y e z n e k , k u b ik o s é s Ijo r d é ly o s ,
h e q e s z tő é s v illa n y s z e r e lő , v e z e t ő é s n em v e z e t ő e q y fo r m á n s z ív ü g y n e k ember esett volna a vízbe. . . De azért máskor jobban
te k in te tté k a g y o r s v a s u t a t é s s z ív v e l-lé le k k e l d o lg o z ta k m e g v a ló s ít á s á é r t . vigyázzanak!
 I

___ r
P A D I V ) A IV J e s s u p : Hopp, nagyszerű! Eszembe ju to tt egy Igekötő,
M 7 a m i n megint három hétig elrágódhatunk I»

— Apám, így nem haladhatsz! Oldd el a kötelet!
Ö röm a
Na még ilyet, hát csak meg­
vette Lizákné a takaréktűzhe­
lyet? Bizony, tévedés kizárva,
a kiszolgált öreg csikósparhejt
kint hever az udvaron, pedig
több hiteles szemtanú állítása
szerint a tegnapi vacsora még
rajta fődögéit, ma meg már
ázott verebek névjegyét hor­
dozza. Ilyen az élet. A Pali
bácsi még tegnap kérdezi tőlem, hogy aszongya te
öcsém, ki lesz a világbajnok, a Botvinnik vagy a
Bronstein s most hallom, hogy másfél órával ez­
előtt agyonrúgta a ló. Na meg ez a szegény csi-
kótűzhely az utóbbi időben már nagyon zavaro­
dott volt. Mikor égni kezdett volna, füstöl gött, a
szenet sem bírta a gyomra, úgylátszik, kevés volt
a gyomorsamottja. Csak a fa, a fa, a jó bükkfát
szerette. Jaj, hogy milyen préda jószág volt. ügy
habzsolta a fát, mint valami bélpoklos. Hanem az
új tűzhely, az csoda. Csillog, mint a rubin, olyan
lába van, mint egy tündérlánynak, szép nagy hasa,
de semmi pocak, a vonalaira azért vigyáz. Es a
huzat, tyű, mennyire szereti a huzatot. Az a ke-
hes csikó, az meg mindig köhögött tőle. Es nem
válogatós ez az új takaréktűzhely, de nem ám.
Fa, szén, koksz, mindent jóétvággyal bekebelez.
Váljék egészségére, de a brikettel vigyázni keli
azért Lizákné, halija-e. Mert strumát kap s füstbe
fullad szegény feje. Kicsit még idegenül álldogál
ez a takaréktűzhely a konyhában, rosszalóan néz
a kopott sámlira s a lepattogzott edényeket is
undorral gusztálja. Nono vendég úr, nono, majd
módjával, javul a helyzet, aztán meg van itt új
edény is, hanem a szomszédasszonyt azt sízét-
rázza az irigység. Megáll a konyhaajtóban, karba-
tett kézzel nézi a tűzhelyet, összeráncolja a hom-
A TEHER
■■■■■■■■■■■■■■■■■■ F o n ta s é r t e k e z l e t H ilo v lc s e r r e f e lh ív j a L u q o s it é s
a z t m o n d ja , h o q y h é tfő n b e k e lle n e
m enned h e ly e tte m k iv é t e le s e n a
Az ily e s m it úgy sz a k sz e r v e z e tb e , eqy é r t e k e z le t r e .
okát, hogy valami hibát találjon. Tudja Mancika, n
nondja a szomszédasszonynak Lizákné, ez volt a
egszebb az összes közül. A többi is szép volt, de g
hhez egy se jöhetett. A baloldala mintha horpadt b
inne, mondja erre Mancika, pedig tudja ő, hogy n
lem horpadt, dehogy horpadt, dehát valami rósz-
zalót csak mondani kell. Hol, hol? — sikolt fel tl
j zákné. Hogy nem sül ki a két szeme, hát nem p
él maga az istentől? Egy ilyen gyönyörűséges tűz- a
elyet megrágalmazni. h
Jaj, az irigység, csak az ne lenne, sustorog ■
.izákné, amikor már Mancika otthon keveri a
ántást s aztán megnézi a sütőt, hogy mi van a
észtával. Ajaj, hogy mi van, aranyló barna az
Anyák napján
gész, mintha nemtudom miféle csudálatos süte-
nény volna. Pedig semmi. Kis kŐttes. Liszt, víz,
ojás, só. Kicsi zsír, a szaga mégis olyan, hogy ß
a. Bizony, néz az ember is, mikor jön haza, oszt p
neglátja a tűzhelyet. Mi az, hogy néz, tátott száj­
ai néz. H á . . . hát ez hunnan van? S arra gon-
lol: ez az asszony, ez az asszony, ez már megint
isszespórolt valamit, én meg két fröccsel többet
argattam le ma is az előirányzottnál. Hunnan? — ,
ímelkedik az asszony hangja, de csak picinykét, r
lem akar 5 most veszekedni. Biztos, hogy nem C
ibbul, amit a torkodon leburrogatsz. Egy kicsi in- ”
len, egy kicsi onnan, oszt itt a vendég. Még a
Mstike is spórol, ügyi Pistike, hogy ideadtad a |
ierselyt? Ez a fiúnak szól, aid a cica farkát huzi­
gálja, mire az öreg cirmos förtelmes dalolásba
:ezd. Nyau, nyau, de a nyarvogás közben lehet
lallani Pistikét, amint mondja: ühüm, az egyik
ábát én spóroltam össze. Az ember pedig nézi a
eleségét, úgy látja, mint régen, amikor andalog-
ak az akácok alatt s mondta az asszony: Én is
izívelem magát, de előbb beszéljen a mamával,
tztán ő beszélt a mamával, aztán az idő múlt, 1
neri a levest az asszony, az első levest, ami az
ij takarékon főtt s közben az asszony egyre
nondja, hogy szép volt ez a sparhejt, ez volt a
egszebb, aztán mit gondolsz, mibe került? Ej, ez
ides játék, régi kedves játék, visszatérő játék,
negsaccolni, mi mennyibe kerül, amivel az asz-
izony gyarapította a háztartást. Az ember mindig Gyerekek: Ne mozogjatok, maradjatok nyugton!
öbbet mond, most is száz forinttal többre taksálja
íz árát. Aztán lejjebb megy. Az asszony arca pi-
osodik, micsoda jó gazdasszony ő, s a végén,
imikor megmondja, mennyiért vette, úgy élvezi
:mbere hüledező dörmögését, hogy szinte bánja,
iogy húsz forintot még le is hazudott. Aztán süt-e?
— érdeklődik az ember, mert ez fontos kérdés,
íem kő mindig a szomszédba átszaladgálni, hogy
Jgyan már, ezt a tepsi tésStát süsse meg koma-
isszony. Komaasszony azonban nem örül, hogy
szívességet tehet s a végén elégeti a tésztát s
Tiindig több fát kér, mint kéne. Közben a cica is
sdasündörög a tűzhelyhez, kinézi magának a sü­
tőt, szinte lehet hallani, amint mondja: ugyebár
<edves tűzhely néni megengedi, hogy a sütőben
aludjak. A takaréktűzhely úgy tűnik, mintha gő­
gösen elutasítaná a macskát, de aztán megenyhül,
tetszik neki a cirmos, kegyesen fogadja a lábához
dörgölődző, doromboló cicát. Még egy kredenc
kéne, sussog az asszony magának, de úgy, hogy
az ember is hallja. Szép, új kredenc, almazöld
színű, vajszínű fiókokkal, olyan, mint a Kovácsék-
nak van. Kéne, mondja az ember is és eszébejut,
hogy mi kéne. Meg kéne inni most vacsora után
egy fröccsöt. Ez már a módi, ebből nem akar en­
gedni, kéne, igen, kéne a kredenc. Aztán eszébe­
jut, hogy víz is van a világon, belemeríti a kan-
csót a vödörbe s nagy slukkokkal nyeli a házi ál­
dást. Nem dőlt össze a világ, a gége sem tilta­
kozott, eszébejut az embernek is, hogy spórolni
kéne, aztán lefekszenek. Az ágyban még sokáig
diskurálnak, kredenc, vajszínű fiókokkal, hajto­
gatja egyre az asszony, a takaréktűzhely helyes­
lőén bólogat, érzi, hogy hamarosan új társ érke­
zik a konyhába. A cirmos is bizalmasan, helyes­
lőén dorombol, odabújik a takaréktűzhelyhez, még-
egyszer beleegyezést kér az albérlethez, aztán be­
bújik a öütőbe és dorombolva duruzsolja a takarék­
tűzhely fülébe: Te, öregem, ha énnekem annyi pén­
zem volna, mint amennyi nincsen, a nagy Kacor
királyra esküszöm, én is vennék cicáimnak egy ilyen
szép, nagy takaréktűzhelyet. . . c A U y l ö b k í M i
Nagy S. József NÁLUNK NÁLUK

telefonnál
Szín: Schuman francia külügyminiszter szo­
bája. Az asztalon telefonok. Az egyik berregve
megszólal. A miniszter felemeli a hallgatót.
SCHUMAN: Halló, Parodi maga az? Mi újság a
tanácskozáson?
PARODI (hangja a telefonban): Baj van, kegyel­
mes uram. Gromikó elfogadta egyik módosítá­
sunkat. Pedig igyekeztünk összekuszálni a
mondatokat, d e . . . ki vagyunk merülve, ke­
gyelmes uram.
SCHUMAN: Jessup?
PARODI: Nagyon mérges. Goromba. Nem lehet
sokáig bírni, kegyelmes uram. Most már előre
ideadja a hozzászólásomat leírva és szóról-
szóra be kel! magolnom. Ha kihagyok egy szót,
az édesanyámat emlegeti.
SCHUMAN: Tűrni kell, kedves Parodi, a haza
mindenekelőtt.
PARODI: A kegyelmes uram édesanyját is emle­
geti.
SCHUMAN: Akkor menjen, Parodi és tanuljon. Én
' tisztelem anyám emlékét. De sosem felejtem el,
hogy francia vagyok, az voltam és az maradok.
(Leteszi a kagylót. Cseng a másik telefon.)
ADENAUER (hangja): Herr Schumann, nem akar
maga minket becsapni? Olvasom a legutóbbi
függeléket és az az érzésem, hogy maga
Franciaország érdekeit előnyben akarja része­
síteni.
SCHUMAN: Én? A német császári hadsereg volt
katonája? A Pétain-kormány leghűségesebb
tagja? Francia külügyminiszter vagyok, az
igaz. De miért? Hogy jobban tudjam védeni a
német haza érdekeit. ..
ADENAUER: Jó, hát csak vigyázzon! Me Cloy
nagyon haragszik magára. Azt mondta, hogy
maga egy . .,
SCHUMAN: Bocsánat, a másik telefonom sz ó l. . .
(Leteszi a kagylót, megtörli izzadó homlokát
és valóban megszólal egy másik készülék.)
P a r k in s o n angol le lk é s z t
U SA -ba, m e r t k é t é v v e l ez-
e lő tt tíz p e r c ig b e s z é lq e -
tett P au l R o b eso n n a l
— A z é r t n e e s s e n k é t­
s é g b e , tis z te le n d ő ú r i G on­
d o ljo n a r r a , m it c s in á l­
nánk ö n n e l, ha h ú sz
p e r c ig b e s z é lg e t e t t v o ln a ...
A z a m e r ik a i G en era l M6- — N em Is r o s s z a k o r e a i
to r s t a n k g y á r 1 9 5 0 -re 2 9 8 háb orú n k
M ab el. M e g h a lt s z á z e z e r ,
______________________ született kettőszázkilenc-
zetett ki a részvényesei- vennyolcm illió. . .
ATTLEE (hangja): Miszter Schuman! Maga kijét
szotta Angliát. Csak a német és a francia ér­
dekekkel törődik. Mi maga voltaképen?
SCHUMAN: Luxemburgi vagyok. Ott születtem,
az a hazám. De ez persze nem zárja ki azt,
hogy szívem ne doboghasson a nagy Angliáért.
Kérem Attlee úr, nyugtassa meg a munkás­
kormány nemes lordjait, és adja át alattvalói
üdvözletemet a király őfelségének.
ACHESON (egy másik telefonban): Hallja, maga
Schumanl Maga nekem azt mondta: Francia-
országban nincs sztrájk, nincsenek kommunis­
ták, nincs közvélemény. Ezzel szemben mindez
van! Maga nekem hazudott, korrupt disznó!
Maga védi a francia népet!
SCHUMAN: Én, kegyelmes uram? Aki Luxemburg­
ban születtem, a császári német hadsereg
tisztje voltam, Pétainnek szolgáltam, szívem
Angliáért dobog és testestől lelkestől Amerikáé
vagyok? Kérem, kegyelmes uram . . .
ACHESON: Jó, jó, csak figyelmeztetem, hogy he­
tek óta nem volt Franciaországban kormány-
válság, már nagyon esedékes. (Levágja a
kagylót. Schuman feje picit rángatózni kezd.
Cseng a telefon.)
EGY HANG: Kegyelmes uram, tüntető felvonulás
van a Schuman-terv ellen. A menet élén egy
felakasztott szalmabábot visznek, az van rá­
írva: Schuman a francia nemzet sírásója . . .
SCHUMAN (ordít a telefonba): Lövetni! Beléjük
lövetni! A gazokba!
MÁSIK HANG (a másik telefonban): Kegyelmes
u ram . . .
SCHUMAN: Lövetni! Rohamra! Lekaszabolni! Szét­
tépni ő k e t. . .
MÁSIK HANG: Bocsánat, kegyelmes uram, itt a
„Le Monde" munkatársa beszél. A sztrájkok
ügyében kérünk nyilatkozatot...
SCHUMAN: Mindent megteszünk, hogy a francia
n ép . . . a francia nép sorsa szívemen fekszik...
mert elsősorban német vagyok . ,. azaz, hogy
Luxemburgban születtem, de keblemben angol
szív dobog Amerikáért . . . írjon, amit akar!
Levágja a kagylót és kimerültén hátradől.
Most már az egész teste rángatózik, csak a
szeme néz mereven, eszelősen maga elé.)
TITKÁR (aki eddig alázatos tartással az asztal mö­
gött állt, tiszteletteljes részvéttel megszólal):
Bocsánat, kegyelmes uram, ha fiatalkorom
ellenére bátorkodom ... Rettenetes munka ez...
Miért tetszik csinálni?
SCHUMAN: Jegyezze meg magának, fiatal bará­
tom, hogy nincs jobb dolog a világon, mint a
hatalom érzése. (Csendesen lecsúszik az asztal
alá.)
k r ó n i k a
Apu, vegyél nekem egy ilyen játéktankot!
Nem lehet fiacskám, mert az igaziak elviszik a pénzemet...
(KROKODIL, MOSZKVA)
Porta tini o la s z k e r e s z t é n y ­
p árt! k é p v is e lő tö r v é n y ja -
v a s la to t
SPORT
h o g y tilts a k m e g a tizen-
h a t é v e n a lu li g y e r m e k e k -
a m e r ik a i f ilm e k
m e g te k in t é s é t
— A lö v ö ld ö z é s t é s a
g y ú j t o g a t á s t m a jd k ip r ó ­
b á lo m o tth o n , c s a k a h á ­
z a ssá g tö r é st n em tu d o m
5 .0 0 0 t ü n te tő fr a n c ia h o g y k e z d je m . . .
t o lv a j s z a r k á n a k n e ­
v e z te L a p le k ö z o k ta tá s ­
ü g y i m in is z t e r t
— A sza rk a : K ik érem
m agam n ak az ö sszeh a so n ­
lítá st! Én c s a k lo p o k , d e
a n y já h o z . M e g je g y z e m , m ln d a k e tte n
b em v a g y o k h a za á ru ló !
a K örú ton la k u n k , n e m m e s s z e e g y ­
m á s tó l, d e m o s t, h o g y k ö z tü n k e g y
c s o m ó s p o r t ü z le t n y ílt, m in d e n f é le E g y -k é t h é t ig íg y k ö z le k e d tü n k ,
k u n s z tó t k ell c s in á ln o m , h o g y k ik e ­ d e so k a lta m a k ö lts é g e t , a m ir e a zt
r ü lj e m a c s a p d á k a t, a z a z a la b d á ­ e s z e lt e m k i, h o g y ö sszeb a rá tk o z­
k a t. Á t v á g o k a tú ls ó o ld a lr a , a ztá n tam a m e lle ttü n k é p ü |ő h á z p a llé r ­
m e g in t v is s z a , m a jd b e e q y m e llé k ­ já v a l, B e a d ta m n e k i, h o g y é n e q y
u tc á b a , m a jd ú jr a á t a t ú ls ó o ld a lr a , m ókás a p a v a g y o k é s r á v e tte m ,
o tt m e g k e r ü lö k e g y h á z tö m b ö t, a z ­ h o g y a fia m m a l e g y ü t t b e ü lh e s s ü n k
tán a g y á tjá r ó h á z o n k e r e s z tü l Ism ét a m a i tér o s lá d á b a . C s ig á v a l f e lh ú z ­
k i a K örú tra é s v é g r e o tt v a g y u n k ta k b e n n ü n k e t a h á z t e te jé r e , o n n a n
a n a g y m a m á n á l. m ár k ö n n y ű v o lt lé tr á n ' le e r e s z ­
A z ú t Jói ki v o lt ó k u m lá lv a é s n em k e d n i a s z o m s z é d u tc á b a . Ma m á r
is le tt v o ln a s e m m i b a j, d e a m in a p , n a g y s z e r ű e n tu d n a k s t o p p o ln i, m e g
m ik o r á tv á g ta m a t ú ls ó o ld a lr a , s e m lá ts z ik a s z a k a d á s a n a d r á g o ­
s ta tis z tik á ja .
o tt a h o l a z e lő t t n em v o lt se m m i, m o n . H o g y a g y e r e k félt? C sak h a d d
m o s t e g y g y ö n y ö r ű s p o r t ü z le t tá r u lt e d ző d jék . í g y le s z b e lő le Jó f u t ­
Q u e u llle : Ne le g y e n e k e lé m , a k ir a k a tb a n e g y fu tb a ll-la b ­ b a llis ta .
R e a k c ió s v á la s z tó j o g i r e ­ ú g y f e lh á b o r o d v a u raim ! d á v a l. H a m a r v is s z a , m ie lő tt a g y e ­ H o g y m l le s z , h a a h á z fe lé p ü l?
f o r m o t f o g a d o t t el a f r a n ­ Ml Ig a z á n n em a k a r tu n k N em , n e m , a k a n á lis o n á t n e m já­
s e n k it m e g s é r t e n i, c s a k a r e k m e g lá tja , b e le a k ö z le k e d é s i
cia n e m z e t g y ű lé s f r a n c ia a lk o t m á n y t . . . r e n d ő r k a r ja ib a . M e g fiz e tte m a 10 r o k . A k k o r in k á b b m eq v eszem a
fo r in to t, d e m o s t v o lta m c s a k m e g ­ f u t b a ll-la b d á t
BALÁZS SÁNDOR
a k a d v a . S e J o b b ra, s e b a lr a n em

,,A k o n g r e s s z u s i v itá k o n
ö r ö k s é g k é r d é s e i s z in te alig s z e re p e lte k ,"
JA.'
F r a n c ia p a r la m e n ta r iz m u s
Franciaországban új választási rendszert
vezetnek be, ami indokolt, mert a régi válasz­
tási rendszer mellett valóban nem nyilatkozha­
tott volna meg teljesen szabadon Truman aka.
rata.
a m agyar iro d a lm i „ S o h a s e m m o n d tu k a z t, h o g y a A francia nép jogait tehát ismételten meg­
p o z itív h ő s ö k n e k h o lm i h ib a n é lk ü li
(R é v a i) é s g á n c s n é lk ü li lo v a g o k n a k kell le n ­
nyirbálják; ami nyilvánvalóan a francia nép ér­
n iü k .“ (R év ai) dekében történik, mert ha előbb megnyirbálják
C s o k r a i V á ló i J is
a jogokat, már nem fáj annyira, ha utóbb telje­
sen elveszik őket, a megnyirbált jogért már
igazán nem olyan nagy kár.
Trumannak olyan francia parlamentre van
szüksége, amely úgy táncol, ahogyan ő fütyül,
és nem úgy táncol, hogy az ő tyúkszemére hág.
Ilyen parlamentre van Trumannak szüksége es
azt össze is hozza, nem kímélve költséget és
fáradtságot; mármint a francia nép költségét
és fáradtságát.
Az egyfordulós új választási rendszer a
világ legegyszerűbb választási rendszere.
Lényege mindössze ennyi: Választó és vá­
lasztható minden huszonnegyedik évét betöltött
francia állampolgár, aki el van ragadtatva
attól, hogy Truman kifosztja és háborúba akarja
Ao h l l u hajszolni Franciaországot.

Toldi: Achilles kartárs a sarkán sebezhető, V á n ya i b á csi p á ly á t cse ré l

Z rín yi M ik ló *
Már a harmadik duplafeketét isszuk és
odabent az ülésteremben m ég m indig nem
kerültünk szóba . . .
M a d a r a t to llá r ó l
Siegfried a két válla közt, én az egész testemen
és maga, kedves regényhős elvtárs?
Munkás: Én sehol, én tökéletes vagyok!
Toldi: Ez a maga legnagyobb hibája!
Aczél Tamás első regényét sokan bírálták
a Kongresszuson
! nem veszekednek. A jegyek hátára is vicceket kell
Az Aczélt megedzik
A m in ek nem sx a b a d len n ie ,
Ványai bácsi hónapok óta minden nap meg­
jelent a Találmányi Hivatalban és bejelentéseket
tett. Az előadók egyideig figyelmesen hallgatták,
de azután rájöttek arra, hogy Ványai bácsi ötle­
tei kivihetetlenek.
Ványai bácsi tegnap bejelentette:
— Pályát cseréltem. Abbahagytam a borbély­
mesterséget, hogy teljes erővel a találmányoknak
élhessek. Az ember csak egyfajta munkát végez­
zen, de azt jól végezze!
— Ezt azok állapították meg, akiket meg­
borotvált?
— Ne gúnyolódjon. Ezt maga állapította meg,
amikor sorra elutasította újításaimat. De a mos­
tanit nem fogja letagadni. Tudjuk, hogy a villa­
moson egymást ölik az emberek. Újításom lényege,
hogy a villamosokra megafont kell szerelni, amely
vicceket harsog. Az emberek hasukat fogják és
nyomtatni.
— Es ha a vicc régi?
— Csak új viccekről lehet szó. Az utas egyéb­
ként maga szabhatja meg a vicc hosszúságát. Azt
mondja, kérek egy vonalat és egy rövid viccet.
Egyébként Káposztással kipróbáltam újításomat.
Tegnap felszálltunk a hatosra és megkértem, hogy
hangosan mondjon el egy viccet.
— Na és milyen volt a vicc?
— Óriási. Az egész villamos a végállomásig
gurult. . .

A vállalat két dolgozója, Fúró Károly és Könyök

Gyula nem túlságosan szeretik egymást. Tudva­
levő dolog, hogy két dudás egy csárdában, azaz
egy fúró, meg egy könyök sohasem fér meg jól
egymás mellett.
Egy szép napon Könyök gyűrött arccal, kial-
vatlanu! érkezik az irodájába.
— Jaj, gyerekek, de rosszul aludtam — meséli
panaszkodva. — Egész éjjel egy párduccal küzdöt­
tem álmomban, őserdőben jártam és a járást sűrű
bozótok, növények akadályozták. Egyszer csak halk
lépteket hallok. Hátrafordulok, hát egy párduc jön
mögöttem, a fogát vicsorítva. Rohanni kezdtem, a
párduc a nyomomban . . .
Fúró Károly izgatottan közbeszól.
— Nagyon érdekes, folytasd!
Könyök Gyula folytatja:
(Nekik is van békegalambjuk). — Hogy kilegyen a normám! — Hát ahogy rohanok a fák között, kezdek
elfáradni. Rogyadozik a térdem. A párduc pedig egyre
közelebb van hozzám. Verejtékezem az izgalomtól..
— Ne hagyd abba, folytasd! — rágja a körmét
izgalmában Fúró kartárs.
— Amikor azt hittem, hogy mindennek vége és
a párduc habzó szája már a sarkamnál volt, egyszer
csak meglátok egy fát, egy ugrással a tetején
termek. . .
Fúró közbevág:
— Na és? Na és? Végül sikerült a párducnak
elérni téged?
Könyök Gyula arca kipiroslik és indignálódva
kiabál rá Fúróra:
— Mondd öregem, tulajdonképen kinek druk­
kolsz te, nekem, vagy a párducnak?

A PIACON

Fejessaláta az uborkához: Maga még fenn ül

a magas lovon, de legyen nyugodt, maga is le fog
— Ez már valami! Pál herceg ma 300.000 — Ez már valami! Herceg Pál ma 300 száza­ szállni róla! Én már 30 fillér vagyok.
pengő adósságot csinált! lékot csinált!
 Akire rám utatnak
A New York Times Magazine
című amerikai folyóirat cikket kö­
zöl „Mi a katona“ címmel. A cikk
ekként szól az amerikai katonához:
„Harmincezer dollárt költött rád
az állam. Ezt az összeget azzal
szolgálod meg, ha megölöd azo­
kat, akikre rámutatunk.”
Ez nem újdonság Amerikában,
így csinálta A1 Capone és Jack Dia­
mond, így csinálja Frank Costello.
Megvan a tarifa. Férj eltétele láb
alól ötezer dollár, fiatalabb férj el­
tétele láb alól hatezer dollár, rivális
meggyilkolása tízezer dollár, na­
gyobb megrendelés esetén árenged­
mény. Szolid, megbízható cég, em­
berirtás jutányos áron, garanciával,
egy próba meggyőzi önt, ha meg
van elégedve, közölje ismerőseivel,
ha panasza van, forduljon a vezető­
séghez.
A módszer tehát nem új.
Üj az egészben csupán az, hogy
az üzletet a sajtó nagy nyilvános­
sága előtt tárgyalják le. Ezt A1 Ca­
pone sohase csinálta volna.
Ennyivel volt jobb ízlésük és több
eszük A1 Caponeéknak Trumanéknál.
M eg nyíltok a s tra n d o k
A legifjabbak óvatos első' fürdőzése.
USA „ te r v g a z d á lk o d á s “
A y u g a t-N é ra eto rszá g b a n
Uncle Sam: Mi a népek jólétének emelésén fáradozunk! Most pél- hogy a gyűlés
dául aláaknázzuk a hidakat, hogy legyen munkátok, ha újra fel kell gyerekes
majd építenetek.
A z M H K -irod án
— Itt osztják az aranyérmeket?
— Igen kérem. Milyen sportágban indult?
— Semmilyenben. De első voltam a jelent­
kezésben.
A Szovjet Ötéves Terv és az imperialista sajtó
A k u ty a u g a t , a g r a fik o n — h a la d .
o r s z á q j á r a s k ö z b e n
A M a ty i g y e r e k dásba kezdett s az istennek se füléig szaladt, elkapta a cukrot s
m e g a „ k ö r ő s x ta p ja “ akart tudomást venni a cukorról. mintna csakugyan megismerte volna
Mire aztán így fedte meg res­ — nyájasan mosolygott föl a kö-
Ahogy mondani szokás: nem ke­ telkedő édesanyja: rösztapjára.
rnnyerem a humor, viszont se süket, — Ne ríjj, Matyi lelkem, ne ríjjl Mert hogy szavam ne feledjem:
l s e vak nem vagyok s így nem Hát nem üsmerea meg a köröszt- a díszemelvényre fölvitt kislegé-
\csoda, ha évek hosszú során át apádat? nyeknek egytőí-egyig Rákosi Má­
járva szép országunkat, a tréfás Az anyai szózat tette-e vagy a tyás volt a tiszteletbeli „körőszt-
történetek egész sorával találkoz­ cukor mégis csak csábító közel­ apja.'
tam, melyek úgy ragadtak rám, sége, de a kislegéhy egy szempil­
mint a kutyára a bogáncs. Hogy lantás alatt elhallgatott. Szája a ( r b á n Ernő
nyomuk ne vesszen, engedek hát
a csábításnak s mindenki mulatsá­
gára íme, hozzáfogok, hogy hétröl-
hétre elmeséljek belőlük egyet-
Nem jól viszonyul
egyet.
Az egyik legkedvesebb história
arról jut eszembe, hogy olvasom
az újságokban: az állam jutalom­
ban részesíti és érdemrenddel tün­
teti ki a sokgyerekes édesanyákat.
Nos, éppen a napokban múlt há­
rom esztendeje, hogy Rákosi Má­
tyás mezöhegyesi nagy-gyülésén
kedves, szívderítő jelenségre figyel­
tem föl. Állt már a gyűlés, a csak­
nem másfélórás fölvonulás résztve­
vői tömött rendekben sorakoztak a
díszemelvény körül. Az emelvé­
nyen pedig az arra érdemesek kö­
zött ott ült, ott feszített vagy tíz-
tizenkét fejkendős mama is. Egy-
töl-egyig nagyfejű, pirospozsgás,
dundi kis legénykéket lovagottattak
a térdükön s olyan fesztelenül,
olyan magától értetődő természe­
tességgel tekintettek körül, ahogy
a lakodalomban a rokonok szokták
tenni.
Kérdem ott az egyik, helybéli bá­ — Miért ül Nagy ott olyan megsértődve?
csitót: — Mert kritikát kapott.
— Na és most azon töri a fejét, hogyan javíthatná meg a mun­
— Mondja már, elvlárs, kik káját?
azok a menyecskék ott az emelvé­ — Dehogy. Egy jó viszontkritikán töri a fejét.
nyen?
Azt mondja erre a bácsi:
— A szélsőt, azt a barna-piro­
sat ni, azt ismerem Annak hét
gyereke van.
—- Aha, — mondtam —- aha —
s abban a hitben léptem tovább,
rendezősége a sok­
anyákat tisztelte meg az­
zal, hogy egy sorban ülhettek Rá­
kosi Mátyással.
De alig egy félóra múlva ki­
sült, hogy csak félig-meddig talál­
tam el az igazságot.
Rákosi Mátyás bevégezte a be­
szédet, a zenekarok rázendítettek,
a zászlók viharos lengésbe fogtak
s a mikrofon mellől látom ám,
hogy a parasztok gondoskodó Édes­
apja odalép a gyerekes mamákhoz
s nyájas mosollyal egy tcisaknak
is beillő cukros.-zacskót von elő a
zsebéből. Kínálja egyik gyereket is,
a másikat is. Amelyik nem mer
venni, annak a markába nyomja,
vagy egyenest a szájába dugja a
cukrot. Evödik, tréfálkozik az iru-
ló-piruló, kendőjük csücskét húzo­
gató mamákkal s a gyűlés csalá­
dias zsivaja közben a sor végére ér. — H allatlan ! H iába — A fe n e egye — N em é r te m ,
m ié r t s z id já k az
S akkor megesett a baj! r á z o m a k é s z ü lé k e t, m e g , m e g in t b e n t
u tc a i t e le fo n f ü lk é ­
A csepp legény, aki eddig vidá­ n e m a k a r m ű k ö d n i! m a r a d t e g y ta n tu -
sz o m ! k e t. E gy ta n t ú s z t
man izgett-mozgott s ágy for- d o b ta m b e a k é s z ü ­
f
atta a fejét, mint fészekből kite- lé k b e é s h á ro m e se tt
ki b e lő le !
intgető kismadár, éktelen sivalko­
 JS --J Ö1
g f t e | mel zavarom Önöket, de a „Le a
'^ T ’l
Kispesten lakom. A Szabad Nép­
ből értesültem arról, hogy a kis­
pesti villamosok május elsején reg­
gel 6 óra 45 perc után nem köz­
lekednek. így hát korábban keltem
fel, mint rendesen, annak ellenére,
hogy későbbre kellett bemennem.
Korán keltem, de nem aranyat lel­
tem, hanem bosszúságot. A 43-as
határúti megállója feketéllett az
ünnepségre igyekvőktől, és rögtön
ki is derült, hogy miért. Sokkal
kevesebb kocsi jött, mint a hét más
napjam. A kocsikon minden lépcső,
ütköző, két kocsi közötti állóhely
elkelt. Akkor még nem sejtettünk
semmit. Kimentünk az Üllői-útra,
abban a reményben, hogy oda össz­
pontosították a kocsikat. De csa­
lódtunk. Feleségemmel és kisleá­
nyommal csak akkor fértünk volna
fel, ha gombostűvé változva, va­
laki a hajtókájában felvitt volna.
Miután autóbuszra is hiába vár­
tunk, mert a hétköznapihoz viszo­
nyítva talán tizedannyi közlekedett,
gyalogosan megindultunk Pest irá­
nyába, de csak aztán, a Száva-
utcai megállónál jött a fekete le­
ves. Egymásután engedték ki atá-
vos kocsikat, de nem Pest felé,
hanem Pestszentlőrinc irányába,
„külön kocsi" jelzéssel. Egy ka­
lauz elvtárs azt a felvilágosítást
adta, hogy ezeknek a kocsiknak az
árát bizonyos gyárak kifizették.
Egymásután robogtak el az orrunk
előtt az üres kocsik. Hiába próbál­
tunk meggyőzni egy-két vezetőt,
hogy álljanak meg és vegyenek fel,
nem hallgattak ránk. Kénytelenek
voltunk hetijeggyel a zsebünkben
távgyalogló versenybe kezdeni.
Szabály ide, szabály oda, május
elseje sikere érdekében fel kellett
volna venni 20—30 utast a külön-
kocsikra. Vagy talán azt hitték,
hogy a kispestiek direkt haditervet
dolgoztak ki a potyázásra?
Nem volt más választás, neki az
országútnakl De azért volt egy
privát szerencsém is, mert az
egyik megállónál egy ilyen gőgös
különkocsi, az előtte járó megpa­
kolt rendes járat megállása miatt
szintén megállásra kényszerült, és
akkor a távgyaloglók megrohamoz­
ták. Egy rendező le akart paran­
csolni minket, de határozottan
méreggel és indulattal fűtött sza­
vakban sikerült őt meggyőznöm,
hogy nemcsak neki van joga ide­
jében a felvonuláson lenni. így ér­
keztünk szörnyű kalandok után a
Rókus-kórházig.
Még ideiében beértünk. A Nép­
hadseregünk díszszemléje mégnem
kezdődött el. Üzemünk á Lehel-ut­
cában van, a kultúrterem ablakai
is arra néznek, onnan kényelme­
sen végignézhettük volna a felvo­
nulást, de mi a közvetlen kapcso­
lat érdekében- inkább kiálltunk a
járdára. Es akkor jött a főrendező,
aki kijelentette, hogy a felvonulást
nem nézhetjük végig, mert nekünk
gyülekezni kell a Fóti-úton. Hiába
kértük, rimánkodttmk, nem nézhet­
tük végig a felvonulást. A XIII.
kér. szervezési osztálya helyesen
adta ki az utasításokat, csak a
rendezési csoport nem hajtotta
végre okosan. A hibás rendezés
áldozatai -lettünk.
De kifogástalan volt a Hősök-te-
rén az elvonulás megszervezése, és
utána elindultunk, hogy az autó­
buszokkal kiszállítsanak minket a
Margitszigetre. Féltem, hogy ott is
úgy fog menni, mint Kispesten, és
már előre is a fejemet lógattam,
miközben pesszimista hangulatban
bandukoltam a megállóhely felé.
Férfiasán elhatároztam, hogyha
másképpen nem sikerül, akkor át­
úszom a Dunát, de mégis eljutok
a végcélig. Most is csalódtam, de
kellemesen. A dekorációkat rend­
ben leraktuk, és aztán az autó­
buszok i n g y e n (kispestiek figye­
lem!) kivittek minket a Margit­
szigetre.
Ez a két eset iskolapéldája volt
annak, hogyan kell és hogyan nem
szabad szervezni.
Szabadsági
Molnár Ferenc
Kispest, Ady Endre-utca 14.
Egy anya gyalogol . . .
Ne haragudjanak, hogy levelem­
bürokráciával“ c. cikk ad bátorsá­
got jelen levelem megírásához,
mivel jelenleg én is szenvedő
alanya vagyok a bürokráciának. A
XIV. kér. Kerepesi-út 50. számú
házban lakom. Három apró gyer­
mekem van, akikkel elég gyakran
kellett igénybe vennem a Csecsemő-
védő Intézetet, mely a Kerepesi-
út 33. alatt van. Népköztársasá­
gunk okos és bölcs vezetése gon­
doskodott arról, hogy az anyáknak
ne kelljen a receptátírás miatt kü­
lön a kerületi orvost felkeresni,
hanem a - védőintézeti orvos azon­
nal OTI receptre írja a gyógyszert,
így abban a kellemes helyzetben
voltam, hogyha reggel nyolckor
elmentem a Védőbe, öt perc alatt
ott voltam, az érkezési sorrend be­
várása után megkaptam a recep­
tet, azt hazafele kiváltottam a pa­
tikában és kilenc órára már végez­
hettem otthon a többi dolgomat.
Ámde, úgylátszik illetékesek sze­
rint ez így túl egyszerű. A büro­
krácia legnagyobb dicsőségére feb­
ruár elsején rendelet jelent meg.
mely szerint a Thököly-útl Védőbe
(a Bosnyák-térnél) tartozunk. Most
abban a kellemes helyzetben va­
gyok, hogy választhatok:, gyalog
megyek, avagy villamoson. Először
is gyalog?! A z át rossz, kocsit
nem igen lehet tolni, tehát bepa­
kolom a másfél éves kislányomat,
és a karomra veszem. (Az egy ikreA
mert a másikkal a hároméves fiam
B e lg rá d , a sp ic lik v á ro s a .
kezét fogom, hogy az úton kellő­
képen vonszolhassam, ha a menést
megúnja.) Elindulok a Fogarasi-út,
Bihar-utca, Tábornok-út, Róna­
utcán végig. Egy jó órai út után
végre megérkezem. Rendelés után
ugyanígy vissza és boldog va4
gyök, ha délre holtfáradtan haza­
érkezem. Villamoson?t Bemegyek a
38-as végállomására, mely két ház­
zal van errébb a Kerepesi-úti Vé­
dőtől, felülök a harmincnyolcasra,
átszállók a 23-as, 44-es villa
mosra, míg kétszeri átszállás utá
végre megérkezem. Mire haza me­
gyek szintén dél és szintén holt­
fáradt vagyok és ezenkívül elköl­
töttem két forintot villamosra.
Most csupán két kívánságom
van: először is szépen megkérem a.
ludas Matyit, nem tudná-e valami­
képpen velem közölni a nevét an
nak az illetékes főokosnak, aki ezt
a rendeletet hozta. Hogyha útköz­
ben a megfelelő szentek társaságá­
ban emlegetem, tudjam, kiről fo
hászkodom. Másodszor: nem lehet­
ne-e olyan rendeletet hozni, hogi
q z illetékes rendeletcsináló egy hé­
ten keresztül mindennap két gyer­
mekkel felpakkolva elmenne elő­
ször a Kerepesi-úti Védőbe, onnai
a Thököly-útra? Talán akkor rá
jönne a különbségre?! (Van ugya
egy harmadik kívánságom is; hogy Truman: Hallja, Tito, biztos, hogy ez táltos? Zsákszámra zabálja a dollárt és
állítsák vissza régi beosztást, de
ez olyan egyszerű lenne, hogy nem. egyre göthösebb lesz . . .
is merem kívánni.)
Elvtársi üdvözlettel tá n m é g e lő b b a z „ E lis m e r v é n y 1 S ha v a ló b a n n e m fe le l m e g , b á r
s z e lv é n y t e ld o b ta . A p é n z ü g y ő r s é g e z s z e r in te m h ih e te tle n , a k k o r m é r t
Kiss La jós né -p e d ig m in d a m a i n a p ig m e r e v e n n em n y o m ta ttá k rá e z e k r e a b e f iz e ­
B or v á s á r lá s á n á l a b o r fo r g a ln r a g a s z k o d ik á llá s p o n tjá h o z , a m it ta ­ tési la p o k ra a so k a d a t m e llé a z t is,
ad ó b e f iz e té s é h e z n é g y r é s z e s c sek l h o g y 'm e ly ik a z e la d ó é s m e ly ik a
b e fiz e té si la p o t k ell h a s z n á ln i, m<
lá n m é g r e n d e le t se m Ir e lő , d e ha
v e v ő p é ld á n y a ? — S a jn o s , e h e ly e tt
v a n Is Ily en r e n d e le t, a z ille té k e s e k ­
y e n a s z o k á s o s „ E lis m e r v é n y -É r t n e k g o n d o s k o d n io k k ell a r r ó l, h o g y a ta v a s z i m u n k á la to k Id ején a d o l­
A népkönyvtár által megvásárolt »ités é s El len ő r z ő s z e l v é n y “-en k iv i n e le g y e n , m e r t e z b ü r o k r á c ia ! C sa­ g o z ó p a r a s z ts á g n a k fé ln a p o k a t k ell
könyveket a nyomdák bekötött ál­ .I g a z o ló -s z e lv é n y “ is v a n . A jelet to lo k le v e le m h e z e g y Ilyen n é g y ­ s z a la d g á ln ia é s íg y is s o k s z o r h iáb a)
lapotban szállítják. Miután a köny­ ő s é g é e n n e k a n é g y r é s z e s b efizi részes b e f iz e tő la p o t s k é r d e m ,
tési la p n a k , h o g y m in d a z elad i h o g y m é r t n e m f e le l m e g a z „ I g a z o ló ­ E lv tá rsi ü d v ö z le tte l:
vek — ilyen szabványkötések kis n in d p e d ig a v á s á r ló e g y - e g y s z e s z e lv é n y “ , a m e ly ik n e k a n e v é b e n is
tartósságánál fogva — a népkönyv­ t é n y t k a p , m é g p e d ig a z e d d ig i g y i b e n n e v a n a r e n d e lt e té s e , u g y a n ú g y BOS ITS GUSZTÁV
tárnak nem felelnek meg, a nép­ to r la t s z e r in t a b o r v á s á r ló é s eg ) a b o r fo r g a lm l a d ó b e f iz e t é s é r e v o n a t ­ f ió k p o s ta v e z e tő
könyvtári könyvkötő üzem a >en a b o r fo r g a lm i a d ó b e f iz e tő j e a k o z ó ig a z o lá s n a k , m in t „ tá r sa " a z
,E lis m e r v é n y “-t é s a z e la d ó p e d i F e ls ő c s a tá r .
nyomda által készített kötéstől a „ E lis m e r v é n y “ ?
könyvet megtisztítja és helyette új,
íz „ lg a z o ló - s z e lv é n y “-t. H o s s z ú h<
tá p o k ó ta a f e n t le ír t m ó d o n tö rté r
tartósabb kötést készít. Ezzel a
nyomdában a könyv kötéséhez fel­
i b o r fo r g a lm i a d ó l e f iz e t é s e nerr
:sak a f e ls ő c s a t á r i, h a n e m a z oi A b ü r o k r a t a líd é r c á lm a :
z á g tö b b i p o s ta h iv a ta lá n á i is.
használt anyagok és munkaidő kár-
A z e lm ú lt n a p o k b a n a p é n z ü g )
bavész. A népkönyvtári könyvkötő irség s z o m b a th e ly i p a r a n c s n o k s á g i
üzem hozzávetőleges számvetése :ól k ik ü ld ö tt p é n z ü g y ő r ö k a hely
szerint csak a többlet-költség kö­ jeli é s k ö r n y e z ő k ö z s é g e k b orp ir
tetenként 7.50 Ft. A z üzem napi é lb e n p in c e v iz s g á la t o t ta r to tta l
termelése kb. 1.000— 1.200 kötet, n e ly n e k s o r á n a z e g y e s g a z d á k a
ilsz á m o lta ttá k . S m o s t Jön a b ő i
így a többletkiadás naponként le n ő , u g y a n is a p é n z ü g y ő r s é g
10.000 Ft-ot tesz ki. la zd á k á lta l b e m u ta to tt f e n t em l
e t t „ I g a z o ló -s z e lv é n y e k e t“ nem ü
Ezzel az üggyel kapcsolatban a n e r te el é s t e r m é s z e t e s e n a s z e lv i
Tervhivatal és a Könnyűipari Mi­ ly e k e n f e ltü n t e te tt e la d o tt b o r m e n )
nisztérium illetékes főosztálya már ly is é g e t se m v o lt h a jla n d ó a z ille t
ja z d a b o r k é s z le té b ő l le ír n i. E hí
folytatott le vizsgálatot és utasí­ y e tt n y o m a té k o s a n f e lh ív t a a z ös;
tást adott, hogy a népkönyvtár ré­ z e s ily e n g a z d á t , h o g y s z e r e z z é
szére eladott könyveket ne kötve, je 2 4 ó rá n b elü l a z „ I g a z o ló -s z e lv í
iy e k “ h e ly e t t az „ E lis m e r v é n y 1
hanem ívekben (crudában) szállít­ z e lv é n y e k e t . L e tt a z tá n e r r e lótá!
sák. A z ügy 1950. november óta u tá s! A h á n y ily e n g a z d a c s a k a k a d
folyik, ennek ellenére még a mai v o lt ta lá n 2 0 —3 0 is), a z m in d a n n y
napig sem történt ezen a téren e lé s z a la d t, h o g y a z „ I g a z o ló -s z e
■ényét“ „ E lis m e r v é n y “- s z e lv é n y r
semmi változás. s e r é lj e b e , a n n á l a z Ille tő n é l, a k in e
Elvtársi üdvözlettel: ló n a p o k k a l e z e lő t t a b o r t e la d ú
i le g tö b b v e v ő t e r m é s z e t e s e n vid ék
Csaóa János o lt s b iz o n y s o k o ly a n a k a d t, ak
titkár. b o r Jóízű e lf o g y a s z t á s a u tá n , vág-
1
 tf& ti k w e t e h d á p é d c /a

? ,.J ? "

Bikács tolnam egyei község.

Amikor nemrégiben Ezsi Sán ­
dorrá, a tolnam egyei szövetke­
zeti instruktor bement az ottani
földm űvesszövetkezetbe, beszél­
getni kezdett az egyik ott dol­
gozóval az egyén ileg gazdálko­
dók csoportjairól. Kisült, hogy
az illető' nem is tudja, hogy
ilyenek léteznek, noha nép­
nevelő.
— Hát hol az ügyvezető? — . . . d e n e m íq y , a m ik o r a Jó d o l­
kérdezte az instruktor. g o z ó n e m s e g íti le m a r a d ó t á r s á t
— Az szabadságon van.
— M ost, a legnagyobb dolog­
időben? B eteg tán?
Éljen! Éljen! Éljen!
— Nem beteg az.
— Hát? t Ű M fá íff
— Napszám ba jár.
— Hol?
— Itt a földm űvesszövetkezet­
nél. A tekepálya helyreállításá­
nál dolgozik napszám ban. Mint |-PO R T A 's- |
ügyvezető szabadságon van, de
mint napszám os üzemben van.
Reméljük, azóta a bikácsi
ügyvezető is rájött, hogy az
ügyvezetőnek a földm űvesszövet-
kezetet kell fejlesztenie hónap,
szám ra é s nem a tekepályát
napszám ra.

L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
K ia d ja a L a p k ia d ó V á lla la t.
S z e r k e s z tő s é g :
B u d a p e s t V., A lk o tm á n y - u tc a 3.
T e le fo n t 127—750. 1 2 8 - 0 3 1 .
K ia d ó h iv a ta l:
B u d a p e s t, V II., L e n in -k ö r ü t 9-11.
T e le fo n : 22 1 —290. 2 2 1 —280.
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a — M ilyen m in ő s é g b e n ó h a jtja ön
V ., H o n v é d -u . 10. a k é s ő n jö v ő k e t, p a z a r ló k a t é s íelejfr-
F e le lő s v e z e tő : R ad n ó U K áro ly .
qyí r t M ln t m a ío m tu la jd o n o s . U g y a n is Krisztinamajori Riska, Vasszilvágyi Röfike. Mezőhegyest Barika és Mosonszentjánosi Traktorka
ők a z é n m a lm o m ra h a j t j á k a v iz e t, összegyűltek, hogy ünnepeljék kitüntetett gondozóikat.

— Talán a borjak babonásak — lanék. Ha pénteken törik el a lá­

A m inek nem szabad le n n ie
Hallottam egy faluról, ahol ha
a tehén beszélni tudna, ezt mon­
daná a borjának:
— Ne menj ki gyermekem pén­
teken az istállóból, mert eltörik a
lábad.
— De mama — mondaná a borjú
— ne légy babonás!
— Nem babona ez gyermekem
— mondaná komoran a Riska, —
hét borjú törte ki utóbb a lábát
és valamennyi pénteken. Tudod,
hogy nem vagyok babonás, de ez
— Micsoda lábnyomok ezek maga körül, művezető elvtárs? gondolkozásra késztet.
— Nálunk a vezetőség az én megkerülésemmel intézkedik így beszélgetne a tehén a bor­
ijá va l, ha tudna beszélni De nem
tu d .
V e s z é l y e s m u ta tv á n y 2.
C s ú z I m r e a z o n b a n tu d b e s z é ln i
és a z t m o n d ja a s ó g o r á n a k :
— M á r a m á s o d ik o o r ja m n a k tö ­
r ik e l a lá b a .
— O s z t m i n d ig p é n te k e n — c su -
d á lk o z ik a s ó g o r . *
— N e m m in d ig p é n te k e n — h e ­
ly e s b ít C sú z. — K é ts z e r a z n em
m in d ig .
— H á t a k k o r m i n d a k é ts z e r
p é n te k e n .
— M i n d a k é ts z e r : A z ig a z . í g y
h o z t a a s o r s . I l y e n a z é le t. .
— B iz o n y — á l l a p ít ja m e g a
só fzo r, h o g y 5 i s m o n d jo n v a la m i
mondja Csúz és átveszi a kény­ bam, vasárnapra ki tudnak mérni
szervágási engedélyt. feketén, a fene egye meg őket.
Ezt mondanák, ha tudnának be­
4. szélni; azonban nem tudnak be­
Ha a tehén tudna beszélni, most szélni.
azt mondaná a borjának: 5.
— Mit csináltál a lábaddal,
gyerekem? Csúz Imre azonban tud beszélni.
— A mama is eltörte volna — — A fene egye meg azt a bü­
mondaná durcásan a boci — ha dös borjút — mondja a sógorá­
nekihajtották volna egy mély gö­ nak. — Bíróság elé kerülök miatta,
dörnek. az állatorvossal együtt. Pont pén­
— Dekát mért hajtottak neki? teken kellett neki kitörni a lábát!
— sikoltana fel a Riska.~~~— Milyen pehhes nap ez a péntek!
— Mert péntek van. — Oszt hogy törte ki?
— Pénteken nekihajtanak a gö­ — Hát úgy, hogy én nekihajtot­
dörnek? — sikoltana fel Riska. — tam egy gödörnek.
Miért nem hajtanak neki csütör­ Sokáig hallgat Csúz Imre. A
tökön? Vagy szerdán? sógora aztán elbúcsúzik tőle.
— Mert meleg van. — Csak az aggaszt — mondja
— Nem értem — sápadna el szomorúan Csúz Imre — hogy
Riska. pénteken lesz a tárgyalás is ...
— Pedig egyszerű. — halkítaná
le a hangját a boci. — Megrom- Gergely Miklós

3.

A z á ll a to r v o s j ó n a g y o t s z í v a
c ig a r e ttá já b ó l.
— S z ó v a l e lt ö r ö t t a lá b a ?
— E l a z — h a g y ja h e ly b e n C s ú z
Im re.
— O szt hogyan?
— A z t n e m le h e s s e n tu d n i. N e m
t u d a b o r jú b e s z é ln i, h o g y e lm e ­
s é lje .
E z t b e lá t ja a z á ll a to r v o s is. H a r ­
m in c é v e s p r a x i s a v a n , de m ég ő
s e ta l á l k o z o t t b e s z é lő b o r jú v a l.
— A P ik ó B a l á z s b o r ja Is m a
tö r te e l a lá b á t — m o n d ja e lg o n ­
d o lk o z v a . — P o n t p é n te k e n . P e d ig
é n n e m v a g y o k b a b o n á s.
 \u
Háromezerháromszáz tányér naponta! T u d n iv a l ó
A Gránit gyárt sokmindent. Ez
ugyan jól hangzik, de az olvasó
többre is kíváncsi. Sőt, ha őszinte
akarok lenni, még jól sem hang­
zik, nagyon hetykén van odavetve,
mintha az újságíró könnyedségé­
vel akarná elképeszteni az olva­
sót. Pedig hát a Gránitban folyó
munka nem csacska gyerekjáték,
nem könnyű móka s amíg a kao­
linból edény lesz, temérdek derék­
nak kell meghajolni, s a timföld­
ből sem lesz ripsz-ropsz, hipp-hopp
egykettőre esiszolókorong.
Eszerint viszont helyben va­
gyunk. Itt készül többek között a
csiszolókorong is, — kést, ollót,
borotvát tessék köszörülni, olyan
éles lesz a csiszolókorongtól a bo­
rotva, mint a borotva s az olló is
frissebben csattog a borbély kezé­
ben, ha a gránitkő egy kicsit meg­
birizgálja. A kaszakő is itt készül,
kimegy az illetékes személy a me­
zőre egy kis sarjúrendet vágni,
megfeni a gránitkővel a kaszát,
nyissz, percek alatt egy határ fű
le van kaszálva. Persze itt sem
Boszorkány: Na, én visszaadom az iparengedélyein, a gyorsaság tényleg nem boszor­ szabad álomvilágban élni, ha én
kányság. mennék ki a mezőre, rengeteg
percbe kerülne, akárcsak egy sza­
kajtó füvet is a földre teríteni. Na
S o k a s e le j t a e s o m a g o ló b a n mármost a tejet, mint köztudo­
mású, általában bögrében isszuk, a
bögre is itt készül. A leves a gyo-
morbadöntés előtt tányérban vára­
CSOMAGOLÓ kozik sorsára — a tányér is itt
készül s a jó finom borocska tar­
tására alkalmas korsó szintén a
gránitisták műve. A profilírozás
előtt, nem is olyan régen itt csi­
nálták még azokat a dolgokat is,
amik olyan helyen vannak, ahova
én is, te is, ő is gyalog szoktunk
járni.
Előbb említettem azt, hogy —
míg a kaolinból cserépedény lesz,
addig van munka elég. Igen, de a
kaolin önmagában semmi. Azt, hogy
belőle inni lehessen, később, össze
kell még keverni vastartalmú ho­
mokkal, bombojival, biszkvittel, sif-
ferrel, salavávai, flindkővel, evvel-
avval. Az egész keveréket nyakon-
öntik vízzel, az anyagot különböző
gépeken húzzák, vonják, formálják
s lassan kikerül a kirakatba, ahol
kedvedre gyönyörködhetsz a kék­
vagy pirospöttyös bögrében s a ne­
felejcs-mintás tányérban. A virá­
gos, cirmos tányérok atyja, a
Gránit ma a legjobbak között is a
legjobb. Élüzem. Hogyan történt,
mint történt, nem lehet azt így
gyorsan elmondani. A népnevelők,
az agitátorok rohamra indultak a
közöny, a rosszindulat ellen. A
dolgozók és a vezetők idejében ki­
billentették azokat, akiket billen,
teni kellett, aztán hajrá, neki a
munkának, egyszercsak hipp-hopp...
nem igaz, nincs hipp-hopp, egy­
szer hajrá, kétszer hajrá, sokszor
hajrá, s a lelkesen hajrázok egy
reggel arra ébredtek, Hogy élüzem­
ben ontják, egyre jobban ontják
a bögrét, tányért, kaszaköveket,
korsót és vázát.
Beköszöntött az öröm a Gránit­
gyárba, az élüzemjelvény büszkén
csillog a gyárbasietőkr.e, ha min­
den jól megy, vagyis úgy megy
minden, mint eddig, vagy egy ki­
csit még jobban, időtlen-időkig él­
üzemből kerülnek tó a Gránit bög­
rék és a tányérok a dolgozók asz­
talára.

VETÉLKEDŐK

A ddig já r a korsó (és a bögre és a tányér és a többi) a csom agolóba, m íg el nem

tö r ik . . .

Átrendezés miatt zárva egyezés. Azazhogy van. A dol­ T is z te le tb e li g r á n itis ta

Tudniillik a könyvtár van zárva.
Átrendezés miatt. Általában min­
dig van átrendezés. Általában
örökkön örökké átrendezés folyik a
könyvtárban. Viszont a dolgozók
olvasni akarnak. A könyvtár vi­
szont zárni akar. így nincs meg­
gozók nem veszik igénybe a
könyvtárat. A könyvtár nem veszi
igénybe a dolgozókat. Becsületes
állapot. Csak a könyvek zúgolód­
nak a por miatt. A por nem zúgo­
lódik. Egész jól érzi magát a köny­
vek között, ügylátszik a könyvtá­
ros is jól érzi magát a por és a
könyvek között.

Á ijá r ó h á z ?
Kispesten két könnyűipari élüzem van, a Gránit és a Férfiruha­
ipari. A helyi pártbizottság jobbnak ítélte a Férfiruhaiparit s ezért a
májusi felvonuláson ők vezették a kerület menetét.
Horváth sztahanovista: Na legények, jól kössétek fel a nadrágot,
ha a jövőévi felvonuláson is élen akartok haladni.

A festő dilemmája
Hajdú elvtárs pénzügyőr a gyár
exportját ellenőrzi. A mozgalmi
munkát itt is folytatja s mint ak­
Dehogy átjáróház! A jószemű Vas elvtárs átjáró szemináriumát tív szabadságharcos rögtön lecsa­
ábrázolja a kép, ahonnan röpke pár hónap alatt tizenhét elvtáfsat pott egyik munkatársunkra:
emeltek eddig ki magasabb beosztásba. — Hát akkor megegyeztünk, ki­
tölti a belépési ívet s remélem,
J a m p e c e k s z iv á r o g n a k b e hogy nem fog szégyent hozni a
fejemre.
a G r á n it k n ltú r e s tje ir e <
Árvíz a festődében
( Id ő n k in t a g y á r i c s a to r n a el­
ö n ti a f e s tő d é t é s I ly e n k o r e d é n y ­
f e s té s h e ly e tt az á rv íz z e l k ell tö ­
rő d n i.)

Raics kultúrvezető: M enj a tánciskolába, ott járhatod a

’szam bát, m e g a vugit és a b u g it...
a f O t y m i C 4 Z 4 im k / h c / — A z ö rd ö g v ig y e az ille té k e s e k e t,
m ia ttu k f e s té s h e ly e tt a v iz le c s a p o -
.á st te lje s íte tte m 150''»-ra.
Megesik, hogy a gyártól rettenetes külsejű és fertelmes mintájú
vázákat rendelnek külföldről.
Festő: Brrr.. . ha nem nézek oda, nem tudok festeni, ha odanézek,
kavarog a gyomrom.

T
 VII. évfolyam, 20. szám 1951. május 1/

) fillér

Azt íij. , ma reggeli Tim es, hogy Angliának még ötezer tank és kétezer lökhajtásos vadászgép kell.
_ Neked egy John.
 VJ A L K I M I S T Á K
Amerikaiak T*l»n#lKnn

— Megérkeztünk, Fred. Úgy

látom, itt várnak bennünket.

— Megtaláltam a háborúcsinálás titkát! A legfontosabb, hogy közben nem szabad

a Vörös Hadseregre gondolni.

Uncle Sam: Eredj innen a fenébe! Ezentúl én uszítom őket egymásnak!

IN G Ü Z E M E K , FIGYELEM!

— T u d o d , n e k e m 4 2 -e s n y a k a m v a n , d e c s a k 3 8 -o s in g e t k a p ta m a z h e ly e z h e tn e k ...
— t * a v á lla lá s o m a t te lje ­
á ru h áz b an . . . ,(sti) síte tte m ! ”
— E zt is jó t «tin » '

Gyűjtenek a koreai gyerekeknek
— Hát te mit akarsz, kisfiam?
— Nekem is van egy forintom, édesanyám, elküldöm a kis koreai
pajtásaimnak.
(Részlet P. J. Westland bestseller
regényéből)
A kis kerek asztalka egyik olda­
lán Reginald Kirby ült, a másik
oldalán Mabei Fordson. Az emel­
vényen Jerry Higgins zenekara
egy buja melódiát játszott. Egy
feketehajú és tüzes tekintetű pin­
cér italt és poharakat tett az asz­
talkára, aztán úgy, ahogy jött, va­
gyis kétlábon, eltávozott.
— Oh Reggie. . . — rebegte a
lány és hatalmas kék szemét ned­
vesség borította el — te oly jó
vagy hozzám . . .
— Igyunk hát, Mab — vette át
a szót Reginaid és érzéki ajka kö­
rül mosoly tűnt fel. A mosoly las­
san áthúzódott az arcára s végül
eltűnt valahol a füle irányában.
Színültig töltötte a két poharat.
Egy másodperc múlva elérzéke-
nyülten nézték a két üres poha­
rat.
— Oh Reggie — szólt most Mab
halkan és elpirult — ugye konyak
volt ez?
Reginaid kezébe vette a lány hal­
vány, ötujjú kezét és megsímo-
gatta:
— Konyak — mondta egysze­
rűen, mint aki szembe akar nézni
a valósággal. — Édeskés Gordon
— tette hozzá és kezébe fogva az
üveget, annak tartalmából annyit
öntött a poharakba, amennyi csak
belefért. Azután, mintha összebe­
széltek volna, egyszerre emelték
fel a poharakat, hogy ajkukhoz il­
lesztve szájuk nyílásán át gyom­
rukba juttassák a cseppfolyós anya­
got.
— Oh Mab — szólalt meg a fiú
az asztalra helyezve a megürült
ivóedényt — még félórája sincs,
hogy megszólítottalak az autóbu­
szon — s máris úgy érzem, mintha
órák óta szeretnélek. Mi teszi ezt
benned?
Mabei l e s ü tö t t e a s z e m é t, m e r t
ú g y é r e z te , h o g y a fiú lá n g o l ó
s z a y a i a s z ív e m é ly é ig h a to l n a k .
A m ik o r a z i m é n t le s z ó lT to tta ő t e z
a k e d v e s g y e r m e k a z a u tó b u s z o n .
JJ
Amiből is mindjárt kitetszik, mek­ — Nem, én még ilyet nem lát­
kora előrehaladásra kellett szert tam, pedig már 56 esztendőt meg­
Ha az ember ismerősről jót hall tennie a vasszilvágyi szövetkezet­ értem, szögezte le a társaság vé­
vagy pláne újsághírt olvas, mind nek, ha állatait még a bődi pógá- leményét Gerse Kári bácsi.
járt meleget érez a szíve táján és rok is megirigyelték.
legszívesebben szinte parolán — Hogyan is látott volna, —
nyújtaná a kezét. így voltam i Magunk között legyen mondva, csippentette erre össze Kneisz Já­
minap a vasszilvágyi „Szabat volt is mit irigyelniük. Ott volt nos ravaszul a szemét. — Hisz
Föld“ önálló szövetkezet ellető ka mindjárt a Kurt nevezetű szimen- ezek nem akármilyen kanok.
nászával, Kneisz Jánossal, akirő táli bika. Hatalmas, erőtől duzzadó — Hát?
azt olvastam, hogy Vas-megye di állat. Csaknem összeroppant alatta
. a tehenek gerince. El is nyerte a — Ejtőernyősök.
csőségére az „ország legjobb - ka
násza“ címmel s a vele járó 300( mezőgazdasági kiállítás díját s Első hallásra magam is azt hit-;
forintos pénzjutalommal tüntettél gazdáinak egy világvevő rádióké­ tem, hogy a sovány, szijas-inas,
ki. szüléket szerzett. Aztán ott volt a kevésbeszédű Kneisz János csúfot
A melegséget nemcsak azér kosok kosa, a Samu, Foki Józsei akar űzni a társaságból. A ta-
éreztem, mert magam is „vazs juhász szemefénye. S végezetül ott pasztalatcserések egymásra néztek,
megyei“ születés vagyok, hanen voltak a kanok, úgy bizony, a ka­ majd hogy azt nem mondta a te-]
főleg azért, mert szerencsés vélet nok, a szép jóreggelét nékik! — kintetük, hát ilyet ettél-e már ko­
len folytán fönnállásának első hó hogy magam is azzal a kifejezéssel mám? De mivel nem akartak tu­
napjaitól fogva figyelemmel kísér éljek, amely az egyik sopron-me- datlannak látszani a szilvágyiak
hettem a vasszilvágyi termelőcso gyei parasztküldöttség ámulatát fe­ előtt, hát úgy tettek, mintha értő-
portot s ráadásul 1949 őszén eg; jezte ki, mikor a nevezetes kanof leg bólogatnának. Egyes egyedüli
jó hetet is eltölthettem a neveze kát megpillantotta. Gerse Kári bácsiban volt meg a
tes szövetkezetben. — Samu legyek, ha ezeknek bátorság, hogy azt kérdezze:
Akkor már csaknem készen áll disznó volt az apjok! — törölte — Hogy kell ezt érteni, öcsém?;
az új szövetkezeti lakótelep. 36 mo meg láttukra a homlokát az egyik Tán csak nem az égből szállottak!
dern, fürdőszobás ház a hozzávah tapasztalat - cserés, Gerse Kári alá?
kerttel. Épülőben volt a sertésfial bácsi. — De bizony. Egyenest onnan.
tató a megfelelő kifutóval, készül — Ha nem disznó, hát akkor S mert a tapasztalatcserések ar-;
tek a silók s ami a fő, a csopor mi? — ugratta Kári bácsit a ka­ cán az ámulatot a harag pírja!
olyan állatállománnyal reridelke nok generálisa, vagyis az a bizo­ kezdte fölváltani, valami olyasféle,;
zett, hogy a sárga irigység fogt; nyos, nemrég kitüntetett Kneisz hogy korábban kelj föl öcsém, ha
el a Bőd községbeli tehetős „pógá János. bolondot akarsz csinálni belőlünk,:
rókát“, ha a szövetkezet melléttel — H á t. . . legalább is . . . öszvér a disznók generálisa sietett meg-;
hajtattak. Ez pedig nem kicsiség -— mondta ki a szentenciát Gerse magyarázni, mit is kell érteni azj
mert az említett község parasztja Kári bácsi s mindjárt félre is ug­ „ejtőernyős“ díszítő jelző alatt.
igen büszke, igen rátarti természe rott, mert Kneisz János kinyitotta Hát egyszerűen azt, hogy a ne-j
tűek. Ha valaki aratás előtt meg a kanok rekesztékének ajtaját. vezetes két kan azok közül való,,
kérdezi tőlük, hogy milyen község Hát azt látni kellett volna, mi­ amelyeket állatállományunk följa­
ez, szomszéd? Épp csak hogy mór csoda sóvár tekintetek követték í vítása érdekében repülőgépen hoz-j
dúlnak rá egyet: két behemót, magasságra akár sza­ tak külföldről, Vagyis tényleg az,
— Bőd. márnak is beillő állatot ott az is­ égből szállottak alá s maga a pa­
Am tegye föl az utas ugyanez tállók közében. Vadak, szilajok vol­ raszti humor és szövetkezeti, büsz-j
a kérdést aratás után, akkorát kur tak, ám ha Kneisz János rájuk keség keresztelte el őket ejtőernyő-j
jantanak rá, hogy a nyakuk is belé szólt, vagy különböző jelentéssé!
söknek.
veresedik: bíró füttyöket küldött feléjük, olya­
— Nemes Bőd. nok lettek mint a kezes bárány. I / t Ít Óm E 'tiJ r
néhány másodpercig viaskodott ma­
gában, hogy elfogadja-e a meghí­
vását. „Úgyis másállapotban va­
gyok“ — gondolta végülis és eljött <prito a m ú lts z á z a d b e li a d ó s s á g o k a t Is v is s z a f iz e ti F r a n c ia o r s z á g n a k , hogy feg y v ert k a p h a ss o n .)
vele ide Perry Hodgson bárjába.
És nem bánta meg.
Reginaid az üveg száját az üres
poharak fölé tette s aztán megbil­
lentette az üveget. A folyadék en­
gedelmeskedett a nehézkedés tör­
vényeinek s .a két pohár hamaro­
san megtelt. Néhány pillanattal ké­
sőbb az ital már vígan csörgede­
zett lefelé egy kékszemű lány nye­
lőcsövén.
— Oh Reg —i mondta, mert már
olyan kedvesnek találta a fiút,
hogy a nevét három betűre rövi­
dítette le — a konyak pompás, de
egyhangú. Mi a véleményed a gin­
ről?
Reginaid boldogan, felszabadul­
tan Kacagott. Már találkozásuk
első pillanatától fogva élt benne a
kínzŐ gyanúd hogy ez a lány nem
szereti a gint, ezt az erős, keser­
nyés, pompás italt. E gondolat
szinte elfelhőzte sarjadzó szerel­
mének bimbaját. De most a tor-,
kában érezte lüktetni a szívét és a"
legszívesebben csókot lehelt volna
a lány rózsaszínre festett fülcim­
pájára.
Három üveg gint hozatott a leg­
jobb fajtából.
— Sok lesz — mondta Mab mo­
solyogva — de az a j ó . . . Nem
beszélnél magadról, darling, né­
hány szót? Hiszen azt sem tudom
pontosan, mért szólítottál le?
A fiú elgondolkozva töltötte meg
a poharakat. Egyszerre hajtották
.fel mind a ketten, de Reggie ezen
már nem lepődött meg, mert — Türelem, uraim, a XVII. és XVIII. századbeli adósságokat csak két hónap múlva
érezte, hogy minden gondolata kö­
zös ezzel a lánnyal. fogom kipréselni a népből. . .
— És most te beszélj magadról,
drágám — kérlelte a lányd, mi­ A fodrásznál
közben régen halott özvegy édes­ ( „ M e g s tu c c o ltá k “ az á lla tk e r ti I---------------------------- 1
anyjára gondolt. v lz im a d a r a k a t, h o g y n y á r o n k ie n ­ A könyv közbesxól N IN C S TÖBBÉ KÉSÉS!
g e d h e s s é k ő k é t a s z a b a d tó ra é s n e
Mab eltolta a fiú kezét, amikor tu d ja n a k e lr e p ü ln i.)
az az üveg felé nyúlt.
— Elfáradsz — mondta kedve­
sen — most majd én töltök egy
ideig. Töltött és ittak, majd a
megürült poharakat, ismét meg­
töltve, felhörpintették.
Minthogy ilyenformán már min­
dent elmondtak magukról, csak
nézték egymást szótlanul s csak
időnkint ittak, ha a pohár meg­
ürült. Nyolc litert ittak meg ket­
ten, s mert nem voltak gyakor­
lott ivók, az ital mintha egy ki­
csit felvillanyozta volna őket.
Amikor hajnalban kiléptek a hű­
vös szélbe, Mab odabújt Reg mellé.
— Te leszel a gyermekem apja
— mondta és szerelmesen nézett
a fiú véres szemébe.
És Reg, nem tudván pontosat},
hogy miről is van szó, büszkén és
boldogan indult el a lánnyal a kö­ V '**&*&* — É n le j j e b b s z á ll í to t t a m a z á ra * Ja v a s la tu n k a k é s ő n k e lS k é b re sz *
vetkező fejezet felé. . f m a t, m o s t m agán a so r, h o g y té s é re .
Í g y m e g fe le l, k é r e m ? e m e lje a m ű v e l t s é g é t
■Ifi
 S z trá jl
N y u g al
lá tju k m á r , h o g y Is o k á
Ind t é r d r e o m lo to k ,
im á d k o z to k h o z z á , ki p u sz tá n
tu la jd o n o to k ,
e ő c s a k a h h o z h ú z , ki n ék i
Enni m a g a a d o t t . . .

(Jó zse f A ttila ; A város peremén.)

A z a m e r ik a ia k b a k ló riu m b o m b á i Aminek nem szabadna lennie

h a s z n á ln a k K o r e á b a n J U N IU S 1 7-R E T ŰZ T É K KI A
F R A N C IA VÁLASZTÁSO K AT a z
Ú J , R EA K C IÓ S V Á L A SZ T Ó JO G
A L A PJA N
— Mi e z , M a ria n n e k is a s s z o n y ?
— A z új f r a n c ia v á la s z tó j o g .

— Hát veled mi történt, szaktárs?

— Semmi különös, csak véletle­ AMERIKAI TANKOK A KOREAI HARCTÉREN SZÉTLŐTTÉK EGY
MENEKÜLŐ ANGOL EZRED M ARADVÁNYAIT
nül üzemünk kiváló bokszolójárói — S z a la d j, J im !i J ö n n e k a s z ö v e ts é g e s e in k !
Az1új szövetséges. is énekeltem egy csasztucskát. . .

írta : Witold Zechenter
Hypolit rendkívül nyugodt, rendes
ember volt. Megfontolt, kiegyen­
súlyozott, módszeres. Magán vi­
selte a jó és csendes ember min­
den ismertetőjelét. Éppen ezért ha­
tott rendkívülien a hír megőrülé-
séről, ami súlyos és hirtelen csa­
pásként érte a szerencsétlent s ami­
nek az lett a következménye, hogy
kiszálltak a mentők és a szegény
Hypolitot az idegbetegek kórházába
vitték.
Ez a végtelenül csendes és mér­
sékelt ember egy szép délutánon
módszeresen rombolni kezdte kel­
lemes otthonát. Csörömpölve zú­
zódtak be az üvegtáblák, nagy lár­
mával tört össze a fürdőszoba
egész berendezése s porzott a szét­
vagdalt bútor. A rémült szomszé­
dok nem tehettek egyebet, mint
hogy rendőrt hívtak, az leküzdötte
az őrült ellenállását, megszüntette
a borzalmas pusztítást, Kihivatta a
(mentőket s így aztán Hypolit,
!kényszerzubbonyban, az intézetbe
ikerült. - -
Tilos volt bárkinek is megláto­
gatnia. Az orvosok alig remélték,
hogy szegény meggyógyulhat még.
Múlt az idő. A hirtelen keletke­
zett téboly titka erősen foglalkoz­
tatott. Sehogysem tudtam megér­
teni, hogy éppen a Hypolit-féle
Iemberek típusán kitörhet az elme­
baj. Elhatároztam, beszélek a sze­
rencsétlennel, abban bízva, hogy
sok évi barátságunk lehetővé teszi
majd a látogatás teljesen zavarta­
lan lefolyását. Hála orvosismerő­
seimnek, engedélyt kaptam Hypo­
lit meglátogatására és egy délelőtt,
ápoló kíséretében, kopogtattam Hy­
polit szobájának ajtaján.
Hypolit felnézett, nyomban meg-
ismért, szeme megtelt könnyel és
a karjaim közé vetette magát. Az
ápoló diszkréten visszalépett. Mi
leültünk az asztalhoz és Hypolit,
meg sem várva kérdésemet, időn-
kint el-elakadó hangon, mesélni
kezdte történetét. . .
— Bizonyára csodálkoztál, mint
sokan mások is, hogy miért tör­
ténhetett mindez velem. Elmond­
tam az orvosoknak is mindent, de
már elkönyveltek bolondnak és nem
hisznek nekem. Te azonban hinni
fogsz, drága barátom . . . Hát néz­
zük, hogy is kezdődött? Egy nap
véletlenül eltörtem a balkonra ve­
zető ajtón egy kis ablaktáblát, —
tudod, üvegezett ajtó s 16 kis ab­
laktábla van rajta. Nos, az egyi­
ket, egy óvatlan mozdulattal ki­
törtem. Aztán az történt, hogy va­
lahogy elromlott a fürdőszobai kád
csapja. Mivel pedig már egy éve
törött volt a díványom lába, me­
lyet csak amúgy kézzel állítottam
a dívány alá, s mely éppen ezért
mindig újra és újra kiesett, elha­
tároztam egy reggel, hogy felkere­
sem a közeli üvegest, vízvezeték­
szerelőt és asztalost: jöjjenek és
csinálják meg ebeket az apró hibá­
kat. üg y gondoltam, mindegyikük
nyomban jönni fog, helyrehozza
azokat a kicsiségeket, melyek fog­
lalkozásuk körébe tartoznak s min­
den újra a legnagyobb rendben
le sz .. .
Hypolit mélyet sóhajtott, aztán
folytatta.
— így reméltem. Csakhogy tel­
jesen hiábavalóan kerestem fel ké­
rőbb már naponta a mi nem ép­
pen kis városunk valamennyi üve­
gesét, vízvezetékszerelőjét és asz­
talosát. Mindegyiknek akadt va­
lami kifogása, mihelyst megtudta,
hogy csak egy kis táblát kell be­
jüvegezni, egy kis csapot, égy kis
lábat. „Na ja, — mondták, — ha
egy egész veranda, vagy télikert
beüvegezéséről lenne sz ó . . . Na
ja, ha egy egész fürdőszoba besze­
reléséről lenne sz ó . . . Na ja, ha
egy egész ebédlőt kellene csinálni,
vagy legalábbis egy szalont. . . “
Akkor eljönnének azonnal, mondták.
Hanem egy olyan apróság kedvé­
ért!? Röviden: lassan kezdtem düh­
bejönni. A reményt azonban nem
adtam fel. Hosszú és idegesítő
mászkálások után, amikor egy üve-
;es ismét azt mondta, hogy nyom­
án jönne, ha egy üvegtető be­
üvegezéséről lenne szó, hazatértem
és elkezdtem szétverni a fürdőszo­
bát, kiverni az ablaktáblákat és
összezúzni minden bútoromat. Egé­
szen logikusan azt reméltem, hogy
így, a nagyobb munka reményé­
ben, végül mégiscsak kapok majd
szakembereket, akik aztán az ap­
róságokat is megjavítják, á kis ab­
laktáblát, a kis lábat, a kis csa­
p o t.. . Sajnos azonban, máskép
történt. A szomszédaim félreértet­
tek, annak ellenére, hogy módsze­
resen pusztítottam és aránylag
nyugodtan is . . . A többit tudod. . .
Mély együttérzéssel és sorstárs­
ként tettem kezem az elbeszélő
vállára. És hirtelen, egészen plasz­
tikusan megjelent előttem a köny­
vespolcom, melynek láb helyett né­
hány vastag kötet szolgált támaSz-
tékául. És láttam a kádunkat, ami
folyik és a konyhai üvegajtót,, a
hiányzó táblával.
— Testvér! — kiáltottam fel for­
rón és kirohantam a szobából.
Bementem az intézet irodájába
és egy gyönyörű, napos, kertre-
néző szobát foglaltam le magam­
nak.
— Holnap jövök. — mondtam a
hivatalnoknak. — Mentőautóval,
kényszerzubbonyban. Ahogy illik.
Kérem, készítsenek mindent elő a
szobámban, mire megérkezem!
(Hosszú Ferenc fordítása a
varsói „Szpilkf'-ből.)

a

SEMATIZMUS
Az írókongresszus után a fiatal
író, kétségektől gyötörve, hóna
alatt új regénye kéziratával, beál­
lított a „nagy“ íróhoz.
— Tanácsot szeretnék kérni —
rebegte — szeretném tudnj, hogy
nincs-e a regényemben sematiz­
mus.
— Mutassa — mondta a „nagy“
író és belelapozott a kéziratba.
— Mi ez itt — mondta, oda­
bökve egy helyre — mi ez, ha
nem sematizmus? Ezek után felte­
szem a kérdést, hogy tudja maga
egyáltalán, mit jelent a sematiz­
must kerülni?
— Tudom kérem — rebegte a
fiatal író.
— Tudja és mégis ilyeneket ír:
Feri fáradt volt és lefeküdt aludni.
Hol van ebben újszerűség? Ezt
igy csinálják ezer év óta, ez tiszta
sematizmus. Ezt javitsa ki, fiatal
barátom, írja .azt, hogy Feri fáradt
volt ugyan, de azért nem feküdt
le aludni, hanem fel-alá járt a szo­
bájában és egy újításon törte a
fejét. Érti?
A fiatal író buzgón jegyzett, a
nagy író pedig tovább lapozott.
— No itt van megint — mondta
borúsan — maga azt írja: Feri sé­
tált a kertben, letépett egy virágot
és a gomblyukába tűzte. Tiszta
sematizmus! De tegyük fel, hogy
ráér, hogy szakít magának időt
egy kis kerti sétára, de csak időt
szakít, fiatal barátom, virágot nem,
mert minek is szakítana, mikor a
gomblyukába nem tűzheti, hiszen-
ott az MHK-jelvény virít, melyet
a tegnapi próbázáson szerzett.
Érti?
A fiatal író hebegve mentegető­
zött.
— Kérem szépen az én hősöm nem
vehetett részt az MHK-próbázáson,
a háborúban elvesztette a. féllábát.
— Sematizmus! Tiszta sematiz-
A m in e k n e m
Ha kártyavárat épít igazgató úr, ne csodálkozzék,. ha összedől.
mus! Ezt a trükköt már ezer éve
használják az írók, akik úgy akar­
ják rokonszenvessé tenni hősüket,
hogy valami testi hibával, egy kis
púppal, vagy sántasággal ajándé­
kozzák meg. Ajánlom magának,
fiatal barátom, hogy., alakítsa át
hősét, csináljon belőle erős, egész­
séges embert, aki 100 métert re­
kordon belül fut.
te a k tc /n a
(E q y e s ü z e m e k b e n
le g e s t e r m e lé s r ő l k é s z íte n e k k im u ta tá s t.)
Szólt és visszaadta a kéziratot a
fiatal írónak, aki búsan csapta a
hóna alá.
— Maga szomorú? — kiáltotta
a nagy író — mi ez, ha nem a
legkimondottabb sematizmus? Ezt
már ezer éve így csinálják azok
az írók, akik nem bírják a kriti­
kát.
Balázs Sándor
lá t s z a t e r e d m é n y e k r e
tö r e k e d n e k é s nem
E gy n ew y o rk i szerk esztő ség b en
ß iz a U tti.
a té n y ­
F r a n c o is B illo u x f r a n c ia k o m m u ­
n is ta k é p v is e lő k ije le n te tte , h o g y a
f ra n c ia n e m z e t g y ű l é s n e m f e je z h e ti
b e .m ű k ö d é s é t, m ie lő tt d ö n te n e a
d o lg o z ó tö m e g e k j o g o s k ö v e te lé s e i­
rő l.
M ire Q u e u ille m in is z te r e ln ö k a z t
m o n d ta , h o g y a n e m z e t g y ű l é s ily e s ­
m ire n e m v e s z te g e t h e ti a d r á g a id e ­
j é t é s f e l v e t e t t e a b iza lm i k é r d é s t.
A b izátm i k é r d é s t e h á t f e lv e tő d ö tt.
A b izalm i f e le le t e g y p e r c i g s e m
v o lt k é ts é g e s , m iu tá n a f r a n c ia p a r ­
l a m e n tb e n n a g y o b b r é s z t a T r u m a n
b iz a lm i e m b e re i ü ln e k .
M á s e r e d m é n y e l e t t v o ln a a bi­
z a lm i k é rd é s f e lv e té s é n e k , ha
Q u e u ille a f ra n c ia d o lg o z ó k e l ő t t v e ti
a z t feL A k k o r a b iz a lm i k é r d é s r e
e z l e tt v o ln a a b iz a lm i f e le le t:
— ő s z i n t é n ö r ü lü n k , h o g y f e lv e ­
t e t t e a b iz a lm i k é r d é s t , Q u e u ille ű r.
N os, ha m á r ép p en s z ó b a k e r ü lt,
m eg k e ll m ondanunk, m is z e r in t
é s z r e v e tt ü k , h o g y ö n é s a b a n d á ja
k is z o lg á lta tta F r a n c ia o r s z á g o t T r u -
m annak, V ie tn a m b a n v é r e z te t i a
f r a n c ia i f j ú s á g o t é s m á r la s s a n a
fra n c ia ö r e g s é g e t is, m ia la tt ö n é s
m in is z te re i id e h a z a c s a k a z t n e m
lo p já k el, a m it T r u m a n é k e llo p n a k
ö n ö k e lő l. H a m á r o ly a n f ig y e lm e s
v o lt, Q u e u ille ú r, é s m e g k é r d e z t e
t ő lü n k , m e g kell m o n d a n u n k , h o g y
m i ö n r e e g y d ö g l ö tt m a c s k á t n e m
b íz n á n k r á , m e r t ö n t t o lv a j n a k é s
h a z a á r u ló n a k t a r t j u k . T r u m a n a z o n ­
b a n r á b íz ta ö n re F r a n c ia o r s z á g o t ,
é p p e n e z o k b ó l k ifo ly ó la g . E n n y it a
b iz a lo m ró l, Q u e u ille ú r , a tö b b it
m a jd le s z s z ív e s a b í r ó s á g e l ő t t e l­
m o n d a n i.

K ÉSŐ N JÖ V Ő
(VILLAMTRÉFA)
A k é s ő n jö v ő lih e g v e b e fu t a
s z ín r e . A fa lo n ó r a , a m e ly h é t ó r a
tiz e t m u ta t é s e g y f e k e te tá b la :
„ H é s ő n jö v ő k “ f e lír á s s a l.
K éső n jö v ő : J ó r e g q e lt!
P o r tá s (m e g á llítja ): M eg á llju n k csa k !
n é z z e n a z ó rára!
K é s ő n jö v ő (c s o d á lk o z v a ): H ét ó ra tíz?
Ez le h e te tle n !
P o r tá s (g ú n y o s a n ): T alán a z ó ra Jár
r o s sz u l?
K éső n jö v ő : Ez a zl A z ó ra já r r o s sz u l!
N ek em v o lt e g y v e k k e r e m , m é g
a b o ld o g u lt B ö zsi n é n itő l k a p ­
ta m n á s z a já n d é k u l, v á r ju n k
csak . m ik o r i s ? . . . M in d eq y!
S z ó v a l e z a v e k k e r , a m e ly k ü ­
lö n b en p r ím a v e k k e r v o lt, p o n ­
to s a n e g y f é l é v e t sie tett!
P o r tá s ( k r é tá t n y o m a k e z é b e ): Ké­
s e t t é s p u n k tu m . F o g ja e z t a
k r é tá t é s írja fe l a n e v é t a s z é ­
FÉ M H U L L A D É K G Y Ü JT É S g y e n t á b lá r a . •
K é s ő n jö v ő (k ö n y ö r ö g v e ): E lv tá rsa m ,
e z a z e ls ő eset!
P o r tá s : E zen a h éten ! És m a h é tfő
vanl r

K éső n jö v ő : E lv tá r s a m , é r t s e m e g :
ló h a lá lá b a n r o h a n ta m , hogy
m é g id e jé b e n b e é r je k , n em is
r e g g e liz t e m . M ajd nem a u tó a lá
k e r ü lte m . A v illa m o s is p o n to sa n
a z o r r o m e lő tt m e n t e l, — érti
e lv t á r s a m , m ic s o d a p e c h ez? —
p o n to s a n a z o r r o m e l ő t t . . . d e
e z se m m i . . .
P o r tá s : Is m e r jü k m á r e z e k e t a m e ­
s é k e t.
K é ső n jö v ő : K ö n y ö rg ö m h a llg a s s o n
m e q . K ép zelje, fu to k , m in t e g y
e sz e v e sz e tt, de úgy, hogy a
n y e lv e m is k iló g o tt, — f ig y e lje n
r á m , / e lv t á r s a m , m e g a k a ro m
m a g y a r á z n i, h o g y m ié r t k é ste m
—, a m in t é p p e n á tm e h te m a z
u tc á n , u tá n a m Jött e g y r e n d ő r .
K id erü lt, sz a b á ly ta la n u l m e n te m
á t. F elírt. H iába m o n d ta m , h o g y
el k é s e k , b e s z é lh e tt e m én!
P o rtá s: Én A ls ó q ö d r ő l Járok b e é s — I d e f ig y e lje n ! A z e ll e n k e z ő jé t k ell á llíta n u n k a n n a k , a m i a N e m ­
m in d ig id e jé b e n b en n v o lta m . z e tk ö z i Ú j s á g í r ó S z ö v e ts é g b u d a p e s ti k o n f e r e n c iá j á n e lh a n g z o tt.
M aga, e lv t á r s , h ol lak ik ? — H á t a z t h o g y c s in á lju k ? M é g n e m k a p tu k m e g a z a n y a g o t.
K é s ő n jö v ő : Én . . . iz é . . . a Fu-
ÖREG KALYHA: Siessetek fiúk, már nagyon szeretnék, egy jóképű s z u ly k a -u tc á b a n , Itt s z e m k ö z t . . . — A z n e m fo n to s . U s z íts o n n y u g o d t a n h á b o r ú r a , e z z e l b iz to s a n a z
traktor alkatrésze lenni. M. G y. frurín állítani
 &z &qal (Lw történt . . .
A Szegedi Konzervgyár megbízta egyik magas javadalmazása
munkavállalóját azzal, hogy a vállalathoz érkező hivatalos lapokat rend­
ben tartsa és áttanulmányozza. Ez természetesen csak mellékes beosz­
tása az illető munkavállalónak. Azóta ez a kartárs főmunkáját kéthóna­
IM O S U fi
Ébredés
pos hátralékkal végzi el.
Ugyanis a következőket csinálja:
Reggel nekiül, elolvassa a lapokat. Aztán mérlegeli, hogy kiket
jelöljön ki azok közül a dolgozók közül, akinek munkáját az éppen
szóbanforgó rendelet érinti. Miután ezt eldöntötte, l e v e l e t ír az érde­ Reggeli jószágetetés
kelt munkavállalónak, jelen esetben a vállalat főkönyvelőjének, aki tőle Több, mint húsz év óta itt ra­
pontosan három méter távolságra üt. íme a levél: gyog a lajosmizsei szentlajosi meg­
T á rq y : A h iv a ta lo s - é s sz a k la p o k b a n állónál az utcai villanykörte, a vá­
m e g je le n t r e n d e le t e k é s k öz róteremtől huszonhárom méterre.
le m é n y e k . Ha ez a villanykörte tudna bér
Ü gyin téző-: L e n g y e l S á n d o r.
SZEGEDI KONZERVGYÁR szélni, ezt mondaná:
9 4 /1 9 5 1 .
T.
Itt vagyok, ragyogok.
Várhatjátok,
B r u s z t P ál Hogy én oda bejutok. . .
f ő k ö n y v e lő „ „ 1
T u d o m á sá r a h o zo m t. K a rtá rsn a k , h o g y a M a g y a r K özlön y 1 9 5 1 . év i
m á r c . 2 0-án k ia d o tt 4 8 — 4 9 . sz á m á b a n a z a lá b b i é s t. K art^ rs m u n k a k ö r é t A múltban a MA V csak ígért,
é r d e k lő , s e z é r t s ü r g ő s e n á tta n u lm á n y o z a n d ó r e n d e le t J elen t m e g : 6 .4 0 0 — de most egyszerűen lehetetlennek
19 1 9 5 1 . II. b . P . M. A b e it. fo r g a lo m b a n f iz e te n d ő f o r g a lm i a d ó k r ó l s z ó ló tartja bevezetni a váróterembe a
6 .4 0 0 — 1 6 /1 9 5 0 . (X II. 10.) II. b . P . M, sz . r e n d e le t e g y e s r e n d e lk e z é s e in e k K épeddel alszom eV, k ép e d d el
m ó d o s ítá s a é s k ie g é s z ít é s e .
villanyt, mert az a 2X.23 méter é b re d e k
A z e m líte tt la p p é ld á n y t — k lv á n s á q á r a — n é h á n y n a p i h a s z n á la tr a , drót a MAV-nak 2000 forintjába
e lis m e r v é n y e lle n é b e n k ia d o m . kerülne. (?) — Neszt«««, az e ld u g o tt k u k o ri­
S z e g e d , 1 9 5 1 . é v i m á r c . h ó 2 2 -én . ősztől tavaszig nagyon sokszor szo m széd m u n k á b a m eg y cá m , leikecskéim f . . A ió finom ke­
N a g y L á szló v á lla la tv e z e tő m e g ­ n y e r e t m o s t m á r eleszik előletek a
b íz á sá b ó l: 70—80 utas kénytelen a sötét vá­
L e n g y e l S á n d o r. róteremben botorkálni, mert míg a
nagyállomáson nyolc-tíz villany-
Fenti levél kézhezvétele után a főkönyvelő megkerüli az íróasztalát körte ég, addig itt még csak petró­
és jelentkezik a hivatalos lap-kezelő elvtársnál, aki megkeresi a főköny­ leumlámpa sincsen. Aki a község Délelőtt a földeken
velő által kívánt lappéldányt. De ezzel még nincs elintézve a dolog. térképére vet egy pillantást, azon­
A lapkezelő előveszi az elismervény-nyomtatványt, amelyen a főkönyvelő, nal láthatja, hogy a kisállomás
elismeri, hogy melyik napon megjelent, milyen számú példányt vett át, forgalmasabb lehet, mint a nagy­
tanulmányozás végett és kötelezi magát, hogy csak tanulmányozási cé­ állomás, mert míg a nagyállomás
lokra fogja azt felhasználni és négy napon belül vissza is fogja adni. a község felső végén van, addig
A főkönyvelő ezt aláírja, keltezik, iktatják, nyugtatják, megint aláírják a szentlajosi a község középső
és kész. Máris kész. Azt már nem tudjuk, hogy van-e újabb iktatás, nyug- részére esik. Télvíz idején éjjel 6,
tatás, aláírás, amikor a főkönyvelő a rendeletet visszaadja, de tán ennyi azaz hat vonat áll meg itt s ked­
is elég.
den és pénteken (kecskeméti piac­
AZ ALFÖLDI KONZERVIPAR kor) meghaladja az éjjeli utasfor­
EGY DOLGOZÓJA galom a százhúsz személyt is. — N ézze, m ily en ro z s d á s a k a s z e r ­
Kérjük az illetékeseket, hogy mi­ sz á m a i. Z síro s ú ri
— t n n e m v a q y o k h ib á s b e n n e ,
K edves L udas M a ty i! benyújtott tüzelőmegrendeléseket előbb intézkedjenek, s ne halogas­ k é re m , én hozzájuk) s e n y ú lta m .
visszaküldjük azzal, hogy az 1951. sák az ügyet azzal, hogy messze
évi tüzelőhitelakcióban a földmű-: van még az ősz. ^ U \ t m é r ic s k é l Itt Zsíró* g a z d á i
H át c s a k a z t, h o g y ha a fö ld e ­
vesszövetkezetek nem vehetnek A MÁV -hoz már több kérvény el­ m e t b e v e te tte m v o ln a , m á r e k k o ra
részt.“ Puff!. . . Tiltakozás, érve­ ment és még sohasem intézkedtek. v o ln a a v e t é s . . .
lés, TÜZÉP-hez, Takarékpénztár­
hoz. A SZÖVOSZ-ban megígérik, 236 aláíró nevében:
hogy kitárgyalják az ügyet és biz­ Schott Péter
tosítják az akcióban való részvé­
telt. A levélhez pontos tervrajz is van
1951. január 31. mellékelve, az aláírásokat pedig
A SZÖVOSZ szolnokmegyei köz­ megszámoltuk, csakugyan ponto­
pontjának 5. számú heti értesítő­ san 236-an vannak. 236, azaz két­
jében a következő közlemény je­ százharminchat ember talán csak­
lent meg: „A szövetkezet állandó ugyan megkaphatja a MAV-tól azt
dolgozói tüzelőakcióban részesül­ az 1, azaz egy villanykörtét.
Kormányzatunk 1950 október hó hetnek. Lépjenek érintkezésbe a
ban megbízta az Országos Taka-! legközelebbi TOZÉP-fiókkal." Az 5.
rékpénztárt és a Tüzelőszer- és számú heti értesítő nem került el
Építőanyagkereskedelmi Központot! hozzánk, mi a közleményről nem — Hé, a n y ju k , ez a le v e s k e s e r ű .
az 1951. évi tüzelőanyaghitelakció értesültünk. — D ehoqy. C sak k ö z b e n b iz to sa n
a té e s z c s é re g o n d o lsz . . .
lebonyolításával. A tájékoztatót ide­ 1951. március 21.
jében megkaptuk és örömmel álla­
pítottuk meg, hogy ezen akción ke­ vetkezetek Szövetsége Megjelenik a Szolnokmegyei Szö­
resztül az összes vállalatok és in-: 12. számúi A. Témbírterjeaztéeikö rút után
Mesedélután a jó kulikról
tézmények, így a földművesszövet-; heti értesítője: „Ismételten közöl­
kezetek dolgozói is biztosíthatják! jük, hogy a szövetkezetek állandó
jövő téli tüzelőszükségletüket. illetményben részesülő alkalmazot­
Az öröm korai volt, mint ahogy tai abban az esetben kapcsolód­ A Népboltban
az alábbiakból kitűnik: hatnak bele az akcióba, ha a szö­
vetkezet dolgozói által megrendelt
1950. november 24. tüzelőanyag ellenértékének megfe­ A Ludas Matyi április 19.-i számá­
Lázas tájékozódás az akcióhoz lelő összegű bankgarancia nyujtá- ban a lap egy olvasója panaszolta,
szükséges nyomtatványok beszer­ sáróf gondoskodnak. (Kezességi le­ hogy a 3. sz. Cipőboltban egy kira­
zése iránt, mert a helyi TUZÉP- vél az OSZH vagy az OTP-tól.) kati cipőt kérésére nem vettek be,
vállalat sürgeti az igénylés be­ Hurrá! Lesz tüzelőanyag! holott ez számára megfelelő lett
adását. A határidő 25-ike, ‘ de az volna.
igénylési nyomtatványok beszer­ 1951. március 21-től április 5-ig. A cikkel kapcsolatban a miniszté­
zési módjáról nem tud. Érdeklődés a helyi OSZH-kiren- rium illetékes főosztálya utasította
deltségnél a bankgarancia megkö­ a Cipőbolt Kiskereskedelmi Vállala­
1950. december 2. tése' céljából. Nem ismerik a vég­ tot, közölje a boltvezetőkkel, hogy
Fény derül az igénylési nyom­ rehajtás módját, talán nem is a kirakatban levő cipőket is kötele­
tatványok beszerzésére. A TÜZÉP akarják ismerni. A szövetkezet ve­ sek a vevők kérésére eladni. — H uzatos eg y fa lu ez. so<
A k á rm it beszzé lú n k n e k ik . eay*k
szolnoki központjától levél érke­ zetősége vállalná a garanciát. I lü k ö n b e . a m á sik o n ki.
zik, amelyben sajnálatukat fejezik Belkereskedelmi Minisztérium
ki, hogy a kunhegyesi földműves­ 1951. április 9. titkársága. s zíp É ppen Jók
v o lijá n sk e z e k n ek ed , Z sófii
szövetkezet nem gondoskodik a dol­ Levél az OTP budapesti áruhitel­ — R uhának, v a g y kö tén yn ek?
gozók tüzelőanyagszükségletének osztályához a gyakorlati végrehaj­ A z é r d e k e lte k h o z z á s z ó l n a k r Er,fL0 ^ m á r * » bolond! E ldugni
a LsmriKa

biztosításáról. Felhívást küld, hogy tás céljából.

haladéktalanul rendeljük meg a 1951. április 12. Lapunk 11. számában egy olva­ Elolvas előtt
nyomtatványokat. A kunhegyesi Válasz a fenti levélre: „1951. évi sónk arról a bürokráciáról számolt
TÜZÉP-fiók csodálkozik, hogy a be, melyet az operabérletek részlet­
központ miért titkolta el ezt eddig. ápr. 9-én kelt levelükre válaszolva díjainak postai befizetésénél tapasz­
Még aznap mégy a nyomtatvány­ közöljük, hogy az 1951. évi tüzelő ta lt A Közlekedési- és Postaügyi
igénylés, bár a határidő lejárt, az TÜKER-akciora való jelentkezések Minisztérium illetékes ügyosztálya
igénylést szerencsére mégis elfo­ határideje lejárt. Legnagyobb saj­
nálatunkra újabb megrendeléseket most azt közli, velünk, hogy a cikk­
gadják. elfogadni nem áll módunkban, erre ben említett körülményes befizetési
1950. d e c e m b e r 5. egyedül a TUZÉP Központ, Buda­ mód a Színház- és Hangverseny
Jegyiroda Vállalat kifejezett kérel­
M e g é rk e z ik a n y o m ta t v á n y . L á ­ pest illetékes. Kérésükkel tehát eh­ mére lépett életbe.
z a s m u n k a , k é t a d m i n i s z t r á t o r k é t hez a szervhez forduljanak.“
n a p o n k e r e s z tü l d o lg o z ik , d e k é s z Levél a TUZÉP Központhoz, •
a z ig é n y lé s . hátha mégis sikerül, hisz vannak
még véletlenek. Eddig a történet, A Ludas Matyi 16. számában egy
1950. d e c e m b e r 8. de már kezd melegünk lenni a miskolci olvasónk azt panaszolta,
A z ig é n y lé s e lm e n t. Á l t a l á n o s nagy levelezéstől, mielőtt az igé­
hogy a Miskolci Magasépítési N. V.
m eg n y u g v ás. nyelt tűzifával sikerülne begyúj­ nem fizette ki neki a koszthozzájá­
tani. rulás teljes összegét. Illetékes hely­
1950. d e c e m b e r I I . Elvtársi üdvözlettel: ről közük velünk, hogy az építő­
V is s z a j ö n n e k a z ig é n y lé s -n y o m ­ iparban az élelmezést pénzzel meg­
ta tv á n y o k a z O rs z á g o s T ak a rék -
Szalmajer Gyula, váltani nem lehet. Olvasónk tehát
p é n z t á r N . V . á r u h it e l o s z t á l y á tó l . a Kunhegyesi Földművesszövetkezet még azt az összeget is szabály-
M ié r t? M e llé k e lt le v é l s z ö v e g e : „ A ügyvezetője. ellenesen kapta, amit {elvett.
 VÉLETLENÜL . . .
V é g e v o lt a te rm e lé s i é rte k e z ­
letn ek . M in d en k i a n a p hő sén ek ,
a z ú jító H a r g i t a i n a k a k ezét sz o ­
r o n g a tta . K é tsz á z tíz sz á z a lé k o t é rt
el a z ú jítá s á v a l. E g y m á s u tá n g r a ­
tu lá ltu n k , m ik o r K a sz tk a m e g s z ó ­
la lt.
— U g y a n , n em kell o ly a n n a g y
fe n e k e t k e ríte n i a z ü g y n ek . A z
e g é sz ú jítá s t H a r g itta i' a v é le tle n ­
n ek k ö szö n h eti.
— V a ló b a n , — szó lt c sen d esen
H a r g itta i. — V é le tle n ü l h á ro m é j­
szak a tö rte m r a jta a feje m e t.
— M ég is a v é le tle n n e k k ö s z ö n ­
h e te d — e rő s k ö d ö tt K a sz tk a . A rró l
p e rs z e n em b e sz é lt, h o g y ő m ié rt
n em jö tt rá v é le tle n ü l. Ig e n , h o g y
ő n em é r r á ily e sm in o tth o n tö rn i
a fejét, a rró l n e m is b eszélv e, h o g y
a z e s té it v é le tle n ü l é s k iv étel n é l­
kül T a lle r b á c s in á l tö lti, aki v é le t­
le n ü l n e m b á d o g o s, h a n e m korcs-
m á ro s.
A v ita m e g in d u lt é s k ét p á r tr a
s z a k a d tu n k . A z e g y ik tá b o r h itt a
v é le tle n b e n , a m á s ik nem .
— U g y a n , — sz ó lt közb e K e re k e s
a n o rm a iro d á b ó l — k ö z is m e rt
té n y , h o g y p é ld á u l W ö h ler, R ö n t­
g e n , P o p o v é s sz á m o s n a g y tu d ó s
é s felta lá ló a v é le tle n n e k k ö sz ö n h e ­
tik felfed ezéseik et.
— Ig e n — m o n d ta ’ C s a n á d i, a
v e rse n y fe le lő s, — m e rt v é le tle n ü l
e s té n k é n t n em a T a lle r b á c s in á l
s n a p s z liz ta k .
E zzel k a p c s o la tb a n n ek em is
AMERIKAI H U M Á N U M
(K ö z ö n sé g e lő tt v é g e z té k ki a z á r t a t l a n n é g e r Mc.
— Ne tiporjon a lábamra! Hát kiveszett magából minden emberi
érzés?
L udas M a ty i a z t ü zen i
V ln c z e A ., B p. A b e k ü ld ö tt a p r ó ­
s á g n e m fe le l m e g . F o rm á ja e la v u lt.
Ily e s m ik e t m á r r é g e n n e m k ö z lü n k .
S im o n G y. F. Ü g y es, b á r k is s é
te r je n g ő s . A k r itik a , a m e ly e t g y a k o ­
r o l s e m te lje s e n Ig a z s á g o s .
S. Gy. A b e k ü ld ö tt í r á s té m á ja
e lé g é r d e k te le n , a h u m o r a Is e r ő lte ­
tett. J o b b a k a t k é r ü n k .
esz e m b e ju to tt
g y e rm ek k o ro m b ó l.
e g y p á r v é le tle n Ha ez így m egy tovább — így fogunk beszélni!
É le te m e ls ő fe lfe d e z é se az volt,
h o g y v é le tle n ü l m e g ta lá lta m a s z á ­
m at.
K éső b b é n e m n e k tu d a tá r a é b re d ­
tem . E z is v é le tle n ü l tö rté n t. R ár
jö tte m , h o g y v a la k i m e g e tte a c so ­
k o lá d é m a t. V é letlen ü l e g y e d ü l v o l­
ta m a sz o b á b a n , s rá jö tte m , h o g y
ez c sa k én leh ettem .
É n e m n e k tu d a tá b a n m ost m ár
m u n k á h o z lá tta m . V é le tle n ü l fe lta ­
lá lta m a s p e n ó tn é lk ü li tü k ö rto já s t,
a k á v é n é lk ü li c u k ro t é s a c s a p n é l­
k ü li v íz v e z e té k e t.
. L e g n a g y o b b fe lfe d e z é se m tiz e n ­
h é té v e s k o ro m b a n tö rté n t.
E g y d é lu tá n v é le tle n ü l r a jta k a p ­
ta m P a n n it, a k i’ titk o s a r á m v olt,
a m in t v é le tle n ü l csó k o ló z o tt E le ­
m é rre l, ak i v é le tle n ü l é p p e n P a n ­
n it csó k o lta.
K ésőbb k id e rü lt, h o g y ez n em
v é le tle n , h a n e m e lő re m e g fo n to lt
s z á n d é k ú te tt v o lt, s é n azóta, nem
h is z e k a v é le tle n n e k , a v é le tle n fel­
fed ezések n ek , ú jítá s o k n a k é s P a n ­
ni nak.
Muszkás Ottó
U. i. Ez a humoreszkem véletle­
nül került a lapba, mert a szer­
kesztő véletlenül elfelejtette elol­
vasni.
Mint fent.
A szerkesztő véletlenül elolvasta
és azért közölte, mert véletlenül
nem is olyan rossz.
A szerk.
— E g é s z s é g e m k e r e s z tm e t­
— K itá r g y a ltu k o tth o n , s z e te s z ű k , m e g y e k le p ró -
hogy Z só fia b e is k o lá z á s r a b á z n i MHK-ból! . . ,
k e r ü l.
M agán szeklpr
D u z z o g h y A lb in , n y u g a lm a z o tt fő ­
is p á n , h a z a f ia s k ö te le s s é g é n e k t a r t ja ,
h o g y a m a g á n s z e k t o r t tá m o g a s s a .
E z é rt a h a s z n á lt s z m o k in g já t v ilá ­
g é r t se m a d n á el a B izo m án y i Á ru ­
h á z n a k , h a n e m e lv isz i a h h o z a k e ­
re s k e d ő h ö z , a k i a z t h ir d e ti az ú j­
s á g b a n , h o g y c s o d á la to s á r a k a t fiz e t
f é r f i r u h á k é r t.
— M it a d é r te ? — k é r d i D u z z o g h y .
A k e re sk e d ő n é z i, f o r g a t j a a
s z m o k in g o t, v é g ü l k iv á g ja ?
— 16 fo rin t!
— M icso d a? — h ö r d ü l fel D uz­
z o g h y —, h is z e n m a g a a z t h ir d e ti,
h o g y c s o d á la to s á r a k a t fiz e t.
— N em m o n d ta m ig a z a t H át? n e m
c s o d á la to s á r 16 f o r i n t e g y Ily en Jó
s z m o k in g é rt?
Izland szigetén május 7-én ame­
rikai csapatok szálltak partra. Hogy
amerikai csapatok partraszállnak Az ipari üzemek termelő­
olyan helyeken, ahol a világon
semmi keresnivalójuk nincs, azt szövetkezeti csoportokat patronálnak
már megszoktuk; az izlandiak is
megszokták, csak azt nem szokták
még meg, hogy Izlandon szánjanak
partra. Persze, ezt is meg lehet
szokni. Meg lehet szokni,a kilakolta­
tást, ha amerikai tiszteknek kell a
lakás, hiszen az éghajlat aránylag
elég tűrhető és a tengerparton szép
sétákat lehet tenni. Meg lehet
szokni a vendéglőkön lógó táblá­
kat ezzel a felirattal: „Csak ameri­
kaiaknak“, hiszen talán az izlandi
vendéglőkben nem is olyan jó a ki­
szolgálás, érdemesebb otthon ét­
kezni. És meg lehet szokni a fel­
emelt adókat és a leszállított fizeté­
seket. Minden csoda három napig
tart; és hogy az amerikaiak kifosz­
tanak egy országot, az nem is
csoda, hanem tisztára megszokás.
L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F elelő s s z e rk e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t felel:
a L a p k ia d ó V á lla la t ig a z g a tó ja
S z e r k e s z tő s é g : V „ A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 127-750, 128-031
K ia d ó h iv a ta l: V II., L e n in -k r t 9 —11
T e le fo n : 221-285
H ird e té s i o s z tá ly : V., B ajcsy -
Z s ilin s z k y -ú t 34. T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 6 1 .0 8 0
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
H írla p i r o d á l a , V.. J ó z s e f n á d o r-
t é r 1. T elefo n : 180-850
B , J ó z s e f, T e jv e n d é g lő . V e rse te h e t­ S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
s é g r ő l ta n ú s k o d ik , d e sz é p - m o n ­ V ., R o o s e v e lt-té r 5—6
d a n iv a ló ja c s is z o lta b b f o r m á t é r ­
d e m e lt v o ln a . H a k e z d e t, b iz ta tó . B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a ,
W . Z o ltá n , S o ro k s á rl-ú t. K ed v esen V.. H o n v é d -u tc a 10
g ú n y o lja k i a h e ly te le n m a g y a r ­
s á g g a l I r t fe lira to t, d e a z ü g y F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly
‘ n e m e lé g J e le n tő s a h h o z , h o g y
k ö z ö ljü k . Ü dv.
 Kedoenc ludammal ezen ankéten
is meglátogattam egy üzemet. A ■
Föoárosi Gázmüuefere esett a vá- ■
laszíásom. Magammal uiítem há- l i
rom társamat: Kassot és Sándort,
hogy rajzolják,. Országit Győr- f |
guöt, hogy írja le pontosan: mi új­
ság a Gázmüuefenét, hogy folyik a
termelés? Sok szépet és jót hat- 1
lőttünk, — amiről ők majd híven BOGDÁN ISTVÁN
beszámolnak ezen a faliújságon, a kiváló újító, akit
melyet ezennel a Gázmüvek doígo- azért rajzoltunk tisz­
I zárnak ajándékozok, — de egy va- teletbeli hollandi anyá­
I lámi van, amit személyesen mon- nak, mert hasz­
i i o o o

■ dók el. A Gázmüveknél minden nálhatatlan hollandi

E dolgozó teljesítménye túlszárnyalja anyacsavart esztergált
K a 100 százalékot! És ez nagy do- használhatóvá 36 óra
B log/ Remélem, hogy jn£8ta ,rtl<?fe * r. alatt. így a költsé­
■ a szép eredményt. Óvakodjék aki gek a darabon­
m le akarná rontani! Óuafeodjek! Há- kénti 8 fillér helyett
cáak i'2 fillért tettek
1 , ' omszor USZÍt°m rű Ludas Matyi ki. Reméljük, hogy
mire az újabb 9000
darabot elkészíti, meg­
kapja a megérdemelt
jutalmat is.

A h á b o r ú u tá n a G á z m ű v e k d o lq o z ó i r e n d b e h o z tá k
a c sö v e k e t, a g á z m en t a c sö v e k e n , d e a p én z, am i a
G á z m ű v e k k a s s z á j á b a b e f o ly t, n e m v o lt a r á n y b a n a z
e lf o g y o t t q á z m e n n y is é g é v e l. K e v e s e b b v o lt! M iért? M ert
lo p tá k a g á z t.
S o k a n k ic s a v a r ta k a z ó r á b a n e q y k is c s a v a r t é s
e g é s z h ó n a p b a n p o ty á z ta k .
H ohó! D e a z e lle n ő r ö k e t s e m e jte tté k a f e jü k r e ám ! Jól
m e q n é z té k a k is c s a v a r t é s h a é s z r e v e t té k r a jta b á r m i­
ly e n a p r ó k a r c o lá s t, a z o n n a l m e n t a J e le n té s a, k ö z­
p o n tb a é s a m it a g á z to lv a jo k k a p ta k , a z t n em k ív á n o m
Kulcsár János m agunknak.
laqban V in c z e J ó z s e f é lm u n k á s é s ú jító le tt a g á z to lv a jo k
"’kovács át­
termel. Te|. rém e* n e m le h e t m e g té v e s z t e n i. a csoda
k ilo g r a m m o s ^ £ £ ? • & « a z . . . e g y s z e r . . . E g y s z e r m é g is m e g t ö r t é n t E g y
'V f másfél, 8fr/ r e r r á jö tt, — t e c h n ik u s e lm e le h e t e t t — h o g y a m é r ő - M illió f o g a n t y ú , b ille n ty ű , k a r to té k , c s a ­
rn ó g e g yatkiTSZná, Egy^ee há- ?!’™ ah e g y e n le t e s e n f o r g ó 7 4 fo k ú f o g a s k e r é k e g y - e g y v a r , r ú g ó , é s a lk a tr é s z , ö t g é p s z ö r n y , h a t
k a la p á c c s a l __ ’ty j/k o r la t ^8k,
és szerint t o k n y i f o r d u la ta e g y lite r g á z e lf o g y a s z t á s á t j e le n ti. Ha s z o b a é s t iz e n n é g y g é p k e z e lő : e z P o w e r s ,
á lla n d ó á tla g a i 4 0 0 h á z allek
,?* hatkilós
i é i lesz az ° , 4 fo k b ó l 7 1 -et le r e s z e l, h á r o m m a r a d . Ha 7 4 lite r a z a d m in is z tr á ló g é p c s o d a .
t á « ,l?2.y a oZí;va z ó ra c s a k 3 -a t u q rik e lő r e , 3 lite r f o g y a s z - A z e g é s z G ázm űvek a n y a g ­
f e ie -i R á jö tt, — é s m e g v a ló s ít o tt a . L e r e s z e lt e a r é s z ó r a o s á r u n y ilv á n ta r t á s á t b o ­
e s - i i j 3 * Áo k o k a í é s é v e k ig lo p ta a g á z t. K inek ju to tt n y o lu lt k a r t o té k r e n d s z e r ­
6M I a k itű n ő e n m ű k ö d ő m érő t? S e n k in e k , rel e z a q é p v é g z i. T izen ­
a z e m b e r a JÍÍn AVf q r e , m é t,ls r á / ÖMek a “t u r p is s á g r a é s n é g y e z e r a n y a g o t is m e r e s
h ó n a p « \ < £ J L á z t ,; A n , v,é q 2 e tt .ile le m é n y e s “ ú jítá s é r t öt a d o lg o z ó k ü g y e ir ő l Job­
k in e k . k a p o tt> k in e k ju to tt e s z é b e , h o g y sa jn á lja ? S en - b a n v a n in fo r m á lv a , m in t
EGY k a l k u l á n s
b á r m e ly ik s z e m é ly z e ti f e l e ­
lő s. És e z a m e c h a n ik u s
K ÉfiT
T ARCA a g y v e lő h ív e n s z o lg á lja
k e z e lő j é t D ó c s Ilo n á t.
— K e d v e s Ilon a, is m e r ­
k e d jü n k m e g . a z tá n m a ­
g y a r á z z a el n e k ü n k a P o w e r s s z e r k e z e té t!
— N em is m e r k e d e m ! — v á la s z o lt Ilona
k o m o ly a n , d e a z tá n m e g e n y h ü lt é s m e g b il­
le n te tt a g é p e n e g y b ille n ty ű t, le n y o m o tt
e g y p e d á lt é s m á r is k e z ü n k b e n v o lt e g y
k a r to té k , a m e ly Ilon a a d a ta it ta r ta lm a z ta .
Ezi

m e a le p ő q y o r s a n k a lk u lá lja k i,
, ma ? e M ce n te r é n e k s p .c c ^
1 k ,p u l- b b " S v “ . S

DeS1tonjVm ^?«nilíUnk t?bbet’ mlnt aZl

a karokon lé v ő

- n ö 7 h 61 j * y a<Jy ° k ’é n l’ ’ 2>
m ú lv a , m ir e llo n ^ m e g k ö n ^ ö r ü ir r a lr n n i

q á z á l o m sa rsS sT
Lakik-: B p.. XII r ú l a .. V 1* ’ 9 5 '-b e n
h e ly e : P o w e r s -c ’s o p o r t ( 3 \ * . Mu
b a n (1 9 2 8 ). N em e- n ó r > ? 'V S .ü le te tt: 1
( 2 9 f d I é (° a 1)' B e s o r o lá sa : ^ 9 k o íl 4 " a|
(2 9 ). B é r e z é s e : h a v i (004* * csc
, E(Jy d a r a b ig c s d i á . L ^ ^ i 751
Ä k tudatlanul aa

A G á z m ű v e k t á n c c s o p o r t ja , a m e ly a k - . a s l2 m o k tUt ö m ^ é S q m ab eC sU lésü r’ k je
sz ö n tü n lc el Ilon ától! m&tJ ^ é d ü lv e , íg y
lett, a f á r a s z t ó n é p i tá n c u tá n a s z ín f a la k -nön öt* k u ltú r v » r ^
e 2 3 ' 3 5 4 6 , 3 2 , 0 04!
v a i f r is s ít e t t e f e l m a g á t. 1" Öqfttt <^V k is ^ a r £ ' 1y*h 6|s<.
szo V t:6 " ’• ‘J le p e té s ü n k r e m e g h a to tta n ,
^ S SZarr>bá-
n a k is|ÖSZÖnÖrn **<p*n ! M in d en jó t m a

ZŰ K K ERESZTM ETSZET
A TELEFON! N e a v e d ó ra i U e rq e tő z é s u tá n r a j- A Gázművek dolgozóinak
— H alló, T ím á r e lv tá r s ? ,\ó n k z s e n i á l i s c se lle l m e q ö r ö k ite t t e leghobb vagya egy csődaru,
N em k a p ta m h o z z á d v o n a ­ n é p s z e r ű , d e n a q y o n s z é g y e n lő s amely lényegesen megköny-
la t. Sürgős m e g b e s z é ln i­ lati n é n it, ak i n e m a k a r t k ö té ln e k , nyítené a munkát. Képün­
v a ló m v a n , h á t in k á b b m a- lle tv e m o d e lln e k á lln i.
Jöttem
kön a csapember is erről I oe-bfe toriul
álmodik...

I Bp e » v . , •
VII. évfolyam , 21. szám 1951. m ájus 2 4

— Egyél kacsám, hogy erős legyél, felem elték a m agyar ötéves tervet, retten tő nagyot kell hazudnod róla.
 I

a i z am erikai Azötxehágri cAnqU Abrut

A z e lő c sa rn o k b a n a k ellem es. Iz­
g a lo m m e n te s v á ra k o z á s h a n g u la ta
uralkodik. M a g y a r író e l s ő 'd a r a b j á ­
rói lév én szó, a rá n y la g so k az író .
A z is m e rt fia ta l költő m o st te sz i be
k a b á tjá t a ru h a tá rb a , az a jk a k ö rü l
b ú jk á ló fö lé n y e s- m o so ly b ó l a rra le ­
h e t k ö v e tk e z te tn i, h o g y e ls ő d r á ­
m á já n a k első fe lv o n á s á t m á r b e fe ­
je z te . J e le n té k te le n K ritik u s fe sz ü lt,
k issé b iz o n y ta la n arc c a l h o rd ja k ö ­
rü l te k in te té t. M é g is, m a g y a r d a ­
rab , so se le h e t tu d n i, k ö n n y e n el­
v á g h a tja m a g á t az em b e r. F ia ta l
ú js á g író - s la p a j á ll m e g e lő tte.
— M it h allasz, m ilyen?
— Á llítólag jó. D e h á t tu d o d ,
hogy van a z . . .
A sla p a j je le n tő s e n bólint. P o n t ő
n e tu d n a , h o g y v a n a z ? K is iz g a lo m :
Je le n té k e n y K ritik u s m e g é rk e z e tt.
O ly a n a rc c a l m e g y a r u h a tá r felé,
m in th a a u to g r a m - k é rő le á n y k á k o s­
tro m a elől m en ek ü ln e. M ik ö zb en le ­
v eszi a k a b á tjá t, n é h á n y s z ó t v á lt
az idős e sz té tá v a l. J e le n té k te le n K ri­
tik u s m o h ó n fü lel, m a jd b o s s z a n ­
k o d v a m e g á lla p ítja , h o g y az id ő já ­
rá s ró l b eszéln ek .
A n é z ő té ri csen g ő s ü r g e tő e n
m eg szó lal, a k ö z ö n sé g b e tó d u l, a
z s o n g á s elhalkul, a f ü g g ö n y s z é t­
nyílik. A d ísz le t sz é p é s d rá g a .
H á tu l a D IS Z -e se k ta p s o ln i k e z d e ­
nek, a te ts z é s n y ilv á n ítá s e lő re h ö m ­
p ö ly ö g a tized ik so rig s o tt m e g ­
tö r a sz a k m a b e lie k k ö z ö n y ö s h á tá n .
J e le n té k te le n K ritik u s is m a jd n e m
ö ss z e ü ti a te n y e r é t, de te k in te te a
h arm ad ik so rb a n ülő Je le n té k e n y
K ritik u s ra esik , ak i m e re v , s z ig o rú
a rc c a l n é z m a g a elé. J e le n té k te le n
te h á t ö léb e e jti a k e z é t é s o d a sú g
télén id e g e s e n s z ív ja c ig a r e ttá já t.
E g y D IS Z -e s c so p o rt a tü k ö r a la tt
a d a ra b eszm ei ta r ta lm á r ó l v itázik ,
táv o lab b a k u ltú rv e z e tő k . c s o p o r tjá ­
ban e g y fe k e te h a jú nő d a c o san k i­
je le n ti: n ek em p e d ig n a g y o n tetszik .
V alah o n n an felrö p p en a „ fo rm a ­
lista“ szó s trillázv a m e g á ll a le v e ­
g ő b e n , m in t a p a c sirta . „A z e g é s z ­
n ek m é g is é le ts z a g a v a n “ m o n d ja
a v a s ta g n y a k ú n o v e llista s a költő,
aki e g y fe lv o n á st m á r b e fejezett, le-
p ö ccen ti c ig a r e ttá ja h a m u já t: „ m e s ­
te rk é lte k a d ia ló g u so k .“ J e le n té k ­
te le n m o s t m e g p illa n tja J e le n té ­
k en y t, ak i a b ü ffén él é p p e n e g y m á ­
jas sz e n d v ic sb e h a ra p b ele. O d a k ú ­
szik, k é r e g y p o h á r k ris tá ly v iz e t é s
v á ra k o z á s te lje s e n n éz az arc á b a .
Je le n té k e n y állig b e g o m b o lk o z o tt
a rc c a l eszi a s z e n d v ic se t, de J e le n ­
té k te le n v a k m e rő é n m eg k érd i:
— N o s, h o g y sz ó ra k o z o l?
— V o n ta to tta n in d u l — m o n d ja
Je le n té k e n y u n d o ro d v a é s a b b a n a
p illan atb an m e g b á n ja , h o g y -m eg­
szólalt.
—- E z té n y — m o n d ja J e le n té k ­
telen — és a d ia ló g u so k is m e s ­
te rk é lte k , de a z é rt ta g a d h a ta tla n u l
v an valam i é letszag a....
A m áso d ik fe lv o n á s tizen ö tö d ik
p erc é b e n , am ik o r a fő sz e re p lő ki­
m e g y a sz ín rő l, feld ö rd ü l a tap s.
02, c l ■ R ip p ir tu & i
M o s t m á r m in d en k i tap so l, e g y e d ü l
J e le n té k e n y ül m e re v e n a jé g ö v e ­
z e t k ö zep én , k ifü rk é sz h e te tle n a r c ­
cal. A re n d e z ő a p áh o ly b an a szék
a la tt m e g s z o rítja az ig a z g a tó k ezét.
A k ö v é r la p s z e rk e sz tő a nyo lcad ik
so rb a n f e ltú r ja az o r r á t a lev eg ő b e :
„ S z ín h á z sz a g v a n “ m o n d ja é s ez a
m e g je g y z é s to v á b b k ú s z ik a so ro k
k ö z ö tt. A szín p a d ró l le jö v ő s z ín é ­
sz e k lelk en d ezv e ö le lg e tik e g y m á s t
és m a-rokszám eszik a belloidot. J e ­
le n té k te le n m á r n em g o n d o l a m e g ­
íra n d ó k ritik á ra , csillo g ó szem m el
elő red ő lv e élvezi a s z ín h á z a t. A fe l­
v o n á s v é g é n a" D IS Z -e se k ü te m e se n
ta p s o ln a k . Je le n té k e n y is k é ts z e r
ó v a to s a n ö ss z e é rte ti te n y e ré t, am i
h a lla tla n b iz to n s á g é rz e tte l tö lti el
J e le n té k te le n t.
E lő a d á s u tá n , k in n a sz ín h á z k a p u
e lő tt a sla p a j e lk a p ja Je le n té k te le n t.
— N a, m it szó lsz, m icso d a siker!
— Ig e n , — m o n d ja ez re z e rv á l-
ta n s a rc a m o s t k ís é rte tie s e n h a ­
so n lít Je le n té k e n y h e z .
— G y e re , — m o n d ja le lk e se n a
s la p a j — g r a tu lá lju n k a s z e rz ő n e k —
s k a ro n r a g a d ja a k ritik u st, aki a z o n ­
b an n é h á n y lép és u tá n m e g to rp a n .
— N em , sie te k — m o n d ja k ité ­
rő e n s k ö z b e n azt g o n d o lja: előbb
m e g v á ro m a S zab ad N ép k ritik á já t,
g ra tu lá ln i a z u tá n is rá é re k .
OJÍ U M u
ii fo H cicla lM u zX ;1'
t ö n t e t t UÁ,.
^ ve-

a m e lle tte ülő n ő n e k : a d ís z le t n a tu ­ YtLÍ< W 7Á/c /r n & 4

ralista .
A sz ín é sz e k fe n n a szín p ad o n cl /H c u fö c -
jé g tö rő c s á k á n n y á 1 d o lg o zn ak , h o g y k o tf} m ía \ fcö ziiú th cti fc c . '6 & & V - ^ u x x a f ü y i x j t -
fe lo ly a ssz á k a n é z ő té r fa g y o s k ö ­
zö n y é t. A z is m e rt je lle m sz ín é sz
b em o n d e g y g o n d o sa n k icsiszo lt

1. an g o l tá b o rn o k : F ig y e lik u raim ? N em is
2. a n g o l tá b o rn o k : E z sem m i! T u d já k ,
h e rc e g n ő n e k ? A zt m o n d ta: „H elló bébi, m it kapok,
p á r n á jlo n h a ris n y á t? !“
p o é n t s az u tá n a k ö v e tk e z ő s ü k e t
c se n d b e n e lh a tá ro z z a ) h o g y e lm e g y A KAM RÁBAN
te g n a p Gilda té g lá t h o rd an i. A fő sz e re p lő idős
m agának egy sz ín m ű v é sz sz e ré n y e n belép a
sz ín re , m in t aki n e m v á r ta p s o t.
N em is kap. K ö h ö g é si h u llám fu t
v é g ig a n é z ő té re n . A z e g y ik p á ­
h o ly b a b e n y it v a la k i és re c s e g v e
le ü l e g y szé k re . M in d e n k i o d a n é z .
A be n em a v a to tta k a S z ín h á z és
M ozival c sö rö g n e k , a h á ts ó s o ro k ­
ból p is sz e g é s h allatszik . A fö ld szin ti
e g y e s p áh o ly b an h id e g v e re jté k lepi
el a re n d e z ő te n y e r é t s rim á n k o d ó
te k in te tte l n é z a m e lle tte ü lő s z ín ­
ig a z g a tó ra , aki e g y so k v ih a rt lá ­
to tt e m b e r b ö lcs ■ m o s o ly á v a l' néz
vissza. A fe lv o n á s v é g e fe lé á h a n ­
g u la t k is s é em elk ed ik , két n y ílt­
színi ta p s is v an , s z ó rv á n y o s u g y a n ,
de ú g y lá ts z ik , m e g tö r t a jé g . A z
ü g y e lő a fe lv o n á s v é g é n h á ro m k ö ­
z e p e se n fo rs z íro z o tt ta b ló -fü g g ö n y t
é s n é g y v illá m g y o rs e lő fü g g ö h y t
tu d csinálni. E n n él tö b b e t n em is
v á rta m — m o n d ja az ig a z g a tó a
re n d e z ő n e k , ak i re s z k e tő in a k k a l
ro h a n az ö ltö ző k b e, d ic s é rn i a — E jn y e , m á s fé l é v e itt áll ez az ó c s k a v a s a ló é s m o s t .m a jd n e m
sz ín é sz e k e t. a f e je m r e ese tt!
K inn az elő c sa rn o k b a n J e le n té k - — B izto s c sa k fig y e lm e z te tn i a k a rt, an y u , h o g y fé m g y ü jtő h é t van...

F e g y v e r r e jte g e ftő k u lá k o k a t íté lt e k e l

P/ÍlY/J£HŐ

te > -S íeL tíicc e&. .,

 V»

Nancyban tüntettek Habsburg Ottó esküvőjén

o tö tiio V t
Alábbi képet a „The New Yor- millió példányban jelenik meg,
kér“ c. amerikai folyóiratból vág- mindenesetre 108 oldat terjedelmű
tűk ki. A folyóirat állítólag több- és 20 centbe kerül. A kép így szól:

A család, melyet a kép ábrázol örvendenek, hogy ha apjuk fél-

egy fiatal házaspárból és három lábúan hazaérkezik, hogy fognak
gyermekéből áll. A papa egy borí­ a megmaradt láb térdére ülni,
tékból kivett írást olvas. Hogy az vagy ha apa hamvait urnában
. írás milyen tartalmú, azt megtud­ hazaszállítják, milyen kedves új
juk a kép aláírásából, mely az gyászruhákat fognak ők viselni...
apjukat körültáncoló gyerekek A kép nem tökéletes reklámja a Ne bőgj, angyalkám , képzeld, mit kapnánk M agyarországon . . .
örömujjongásának szövegét adja: koreai háborúnak, mert csak a
— Papa megint katona lesz! gyermekek örömét ábrázolja. Az
Papa megint kato'na tesz! apa, akit behív a levél s a felesége:
A kép tehát azt állítja, hogy a meg vannak ijedve.
koreai háború a gyermekek öröme.
Nem a koreai gyermekeké. Azok­
Ezt még ki kell javítani. A kannibá­
lok öröme csak akkor teljes, ha
az ember, akit megesznek, szin­
- c g fia
r /fi
nak most gyűjtenek Európa tisz­
tességes országaiban és tisztessé­ tén kacagva fogadja a hírt, hogy
ges emberei közt. Hanem az ame­ őt el fogják fogyasztani.
rikai gyermekeké, akik már előre Gábor Andor

H A EZ 1QY MEQY TOVÁBB . . .

(H ó n a p o k ig k e ll v á m lo k a d iá k o k n a k a f é n y k é ­
p é s z n é l, h o q y k é s z le g y e n a z é r e tts é g i ta b ló .)

— 0 , ezer bocsánat, szenyor Maria Pia Gonzales Sue del Sarto Fernando Condal
Rios Pindura y Costa, jelenteni bátorkodom, hogy kitört az általános sztrájk!
— Csomagolj, Pedro, menekülünk. És máskor vigyázz, ne hagyd ki az egyik
— Bocsánat, az ére ttsé g i tablóért jö ttü n k . . . A kedves nagypapa keresztnevemet.
azt m ondta, talán ma kész lesz . . .

M ájus 12 A csepeli Rákosi Művek kezékpázgyára

M á ju s tiz e n k e tte d ik é n m e g r e n d e z té k M alm fiben a v ilá g h á b o r ú u tá n i
elhagyta párosvezsenyben a znotozkezékpázgyázat
e ls ő n e m z e tk ö z i f a s is z ta k o n g r e s s z u s t.
A la p o k n a k ez a h ír a d á s a m é ly s é g e s c s o d á lk o z á s s a l tö ltö tte el a v ilá ­
g o t. A v ilá g , h a le n n e n e k i k a r j a , m o s t m e g c s íp n é , h o g y n e m á lm o d ik -e .
M e rt a v ilá g h a t e s z te n d ő n k e r e s z tü l e ls z o k o tt m á r e ttő l.
— T essék ? — k é r d e z h e ti itt m e q h ö k k e n v e a z o lv a s ó . — MittK s z o k o tt
el a v ilá g h a t e s z te n d ő n k e r e s z tü l? A fa s is z tá k tó l?
D e h o g y a fa s is z tá k tó l. E ttő l a z ő s z in te s é g tő l.
Ez h a t e s z te n d ő ó ta n e m f o r d u l t elő . hoq.y fa s is z tá k f a s is z tá k n a k n e v e z ­
z é k m a g u k a t. N e v e z té k m a g u k a t R e p u b lik á n u s P á r t n a k é s D e m o k ra ta P á r t ­
n a k ; n e v e z té k m a g u k a t K o n z e rv a tív P á r t n a k , L ib e rá lis P á r tn a k , é s A ngol
M u n k á s p á r tn a k is; n e v e z té k m a g u k a t s z o c iá ld e m o k ra tá k n a k ; ta lá n m é g
s z ó d a b ik a r b ó n á n a k é s b ú b o s v ö c s ö k n e k is n e v e z té k m a g u k a t, c s a k é p p e n
f a s is z tá n a k n em n e v e z té k m a g u k a t. M u sso lin i v o lt a z u to ls ó f a s is z ta , a k i
f a s is z tá n a k n e v e z te m a g á t, d e ő is c s a k a z é r t, m e r t k ö z b e n a g y o n lő tté k .
Ha a k k o r n e m é ri ez a k e lle m e tle n s é g , m a m á r ő is k e r e s z té n y d e m o k r a ­
t á n a k v a g y lib e r á lis n a k n e v e z n é m a g á t é s n em o ro s z lá n k ö ly k ö k k e l J á ts z a n a ,
h a n e m r é s z v é n y e k k e l a ró m a i tő z s d é n ; é s h a H itle r n e m le tt v o ln a o ly a n
g y ú lé k o n y t e r m é s z e tű , m a k o n z e r v a tív , v a g y s z o c iá ld e m o k ra ta v o ln a , m e r t
a f a s is z ta s z ó — e z t ő is b e lá tn á — s o k a t v e s z te tt a ré g i c s e n g é s é b ő l.
Ez v o lt a h e ly z e t m á ju s tiz e n k e tte d ik é ig .
M á ju s tiz e n k e tte d ik é n a z o n b a n M a lm ő b e n ú j k o r s z a k k e z d ő d ö tt. Ki­
d e r ü l t , h o g y f a s is z tá k m a m á r m in d e n n e k n e v e z h e tik m a g u k a t.
M ég f a s is z tá n a k is.

Baktériumháboiúra készül az USA
A néger inas: ügylátszik, az amerikai életforma a tetőfokára hágott.
„K A R T Á R S"
Hogyan hogyan se, de az ember
úgy van ezekkel az új szavakkal,
mint a lány a divattal. Tavaly ilyen­
kor még olyan ritka volt falun a bal­
lon-kabát, mint a fehér holló, ma­
napság meg csaknem világgá sze­
kálják anyjukat a lányok, ha nem
hajlandó a népboltban „ballon .-ka­
— - fr bátot“ venni.
— Alkalmas! Mindez pedig Mezőcsátra menet,
a miskolci állomás restijében fut át
a fejemen, mert hallom, hogy a
LESET szomszéd asztalnál azt mondja a
pincérnek egy eléggé keresztbe álló
szemű atyafi:
— Kartárs, hozzon nekem egy
adag bikátl
— Mifenét? — ámul el a pincér.
— Hát szolda-bikát, nol — ma­
gyarázza kelletlenül az atyafi.
— Vagy úgy? — világosodik meg
a pincér előtt a rendelés értelme,
de mint amikor a nap előtt a felhő
fut át, hirtelen elkomolyodik az áb­
rázata.
— Nem hozok, mert nincs.
— Akkor hát, — sóhajt az atyafi,
— hozzon helyette még egy fröcs-
csöt kartárs.
No lám. Megint a „kartárs“.
Ha az ember nem hallaná mosta­
nában ok nélkül és unos untalan
ezt a szót, azt hihetné, hogy a szom­
szédos atyafi abból a fajtából való
amelyik él-hal az idegen, vagy ritka
szavakért. Az ilyenek mondják .mik­
rofonénak a mikrofont, „kanferen-
John Bull: Jaj, kirántják perzsaszőnyegetl ciá“-nak a konferenciát s uram bo-
ILYEN ELNÖK N E M KELL N E K Ü N K !
Józsa k ö zsé g b e n a ta n á c s e ln ö k , S z a b ó Im re, e ln é z t e a f e k e te v á g á s o k a t.
(A S z a b a d N ép c ik k é b ő l.)
PÁLYIjeN/t
Tanácselnök: Isteni illata van ennek a borjúpörköltnekl Ezt csak úgy lehet élvezni igazán, ha az ember
behunyja a szemét.
Kulák: De levágni is csak úgy tudtuk, hogy az elnök úr behunyta a szem éi
4
csál „kedározás“-nak a káderezést,
stb.
De nem, a mi esetünkben nem
olyan „.tudományos“ férfiúról van
szó, aki jól-rosszul megtanult idegen
szavakkal szeretné öregbíteni a te­
kintélyét, hanem egyszerűen arról,
hogy mostanában a falusiak száján
valósággal polgárjogot nyert a „kar­
társ“ szó.
Hogy hogyan és miért? Megpró­
bálom egy történettel némileg meg­
világítani.
A dolog úgy esett, hogy kora
tavaszon a déli határszélen jár­
tam s mivel úHoa esett, hát az illető
község termelőcsoportjában is tiszte­
letemet tettem.
Azt kérdi tőlem az elnök, bizonyos
B. Ferku bácsi:
— Hát a göbölyeinket megnézi-e?
— Megnézhetem, — mondom.
Azzal benyitunk az újonnan ta­
tarozott istállóba^ ahol csaknem száz
ökör hízik. Szépek, takarosak. Csak
úgy reng már rajtuk a faggyú.
— No, göbölyös kartárs, — szólt
rá az állatok^ gondozójára az elnök,
— mutasd csak meg az elvtársaknak
a vagyonúnkat.
— Jól van, elnök kartárs. Megmu­
tathatom, — így a „göbölyös kar­
társ“ s annak rendje és módja sze­
rint végigvezetett az istállón.
A szakszerű és tanulságos magya-
rázatot^hog^jnitor^ mit és dekára
T ^ y u g a te u r S p T ^ e z é E ^ T e tt^ ^ ^ y ^ p l^
es amint az abra mutatja, saját maga intézi sors
\
mennyit kapnak az állatok, most
mellőzzük. De egyáltalán ne mel­
lőzzük azt a beszélgetést, melyet a
szemle végén, a behajtott istállóaj­
tón keresztül hallottam. A szemle
végén ugyanis B. Ferku bácsi kissé
hátramaradt s úgyis mint elnök, így
korholta az előbb még „göbölyös
kartárs“-nak titulált állatgondozót.
— A mennykű csapjon a jódol­
godba, te Mihály! Máskor csak úgy
ragyog a jószág szőre, most meg
ládd-e, egyiknek is másiknak is pisz­
kos a fara. Mit gondolsz, mit szól
majd odakünn az az elvtárs?
— Mán ilyet aztán ne mondj,
Ferku, — méltatlankodott a „te Mi-
hállyá“ vedlett „göbölyös kartárs“.
— Hisz épp az előbb pucoltam ki az
aljukat.
Nem állhattam meg, hogy utána
ne kérdezzek, mióta lett divattá ná­
luk a parasztok szájáról eladdig so­
hase hallott „kartárs“?
— Mióta itt járt nálunk egy úri­
ember, — mondta szemrebbenés nél­
kül a göbölyös.
— Nem úri-ember volt az te, —
szakította félbe a magyarázatot meg-
rovólag az elnök. — A nemzeti vál­
lalat kiküldöttje járt itt, az mondta.
— Akárki volt, — folytatta ren­
dületlenül a göbölyös — de igen szé­
pen mondta, annyi szent. Hogy azt
mondja (s itt valósággal elandalodott
a göbölyös) k á r t á r s.
Akkor magamba mosolyogva azt
hittem, hogy csak helyileg elhara­
pódzott, hivatalős érintkezési formá­
nak vélt szokásról "van szó, de azóta
kiderült, hogy a „kartárs“ országos
karrierH ütött be és Bihartól Vasig
töri a parasztok nyelvét.
Hogy megmarad-e vagy idővel el­
kopik? Azt hiszem, ezzel is úgy va­
gyunk, mint a gyerek az éretlen al­
mával. Addig rágja, addig herseg-
teti, míg a foga vásik tőle.
Urbán Ernő

r fk r ts u ttc /ty c y - te k e * .
— A n y u k á m ^ z ^ a J^ a z é T ^ á ^ tsk o d ik ^ iie r^ n e ^ e ű t attól a zajtól?
— Huuu-u-u-u-uuu-u-u-u! — rikol­
tott a munkaidő végét jelző sziréna
a Budapesti Kábelgyárban. Néhány
perc múlva a Budafoki-út zsúfolásig
megtelt hazasiető emberekkel.
Párák Imre, az oktatási felelős
búsan nézett utánuk, aztán meg­
rázta a fejét.
—Távozz tőlem slátán! — ker­
gette el a hazafelé siető kerge gon­
dolatokat. — Előadás lesz!
Kinyitotta a hatalmas kultúrterem
szárnyas kapuját. Bent olyan csüg­
gedten sorakoztak a székek, szám
szerinf vagy hatszázan, hogy Pá­
rák Imre úgy érezte: ő a felelős
a székek szomorú árvaságáért, neki
kell megtölteni valamennyit.
Telt, múlt az idő, de az eiő-:
adásra egyetlen élő lélek se lehe­
tett kíváncsi, mert a hazafelé indu­
lók még a kultúrterem környékét is
messze elkerülték. Párák elvtárs
várt egy darabig, aztán így okos­
kodott:
— Régi mondás, hogy egy fecske
nem csinál nyarat. Miért keltsek fel­
tűnést? Egyetlen ember az üres te­
remben feltűnőbb, mintha az az egy
sincs ott. Ha mást nem érdekel
az előadás, miért érdekeljen engem?
— és mikor éleslátó és jövőbemu­
tató érveivel végkép sikerült meg­
győznie önmagát, szedte a sátor­
fáját és hazament.
A kultúrterem unalmában nagyot
ásított és már-már aludni tért, a
székek reménytvesztve hajtották le
támláikat, a súgólyuk is magára
húzta a színpadi függönyt és majd­
nem durmolni, kezdett, mikor.. . . 1
Nos, alig merem kimondani. Mikor
A SA LZ BU R G IA K A T KILAKOL­
TATJÁK AZ AMERIKAIAK
— M it h e n c e g s z H ansl?
— A z én a p u k á m a t e q y e z r e d e s
r ú g ta ki a z u tc á r a , a t ié d e t m e g í
csa k e g y ő rm ester . , .
A Z A F R U O ÍÍ W K T O ^ t ÍÍJV O B A N
F R A N C IA R E N D Ö R Ö K L E T A R T Ó Z T A T T A K
E G Y N É G E R SO FŐ R T , M E R T M E GE L Ő­
ZÖTT E G Y R E N D Ő R S É G I A U T Ó T , A Z T A N
H A L O M R A LŐTTÉK A Z E M IA TT
TÜNTETŐ EM BEREK ET
- H alló, P á r i s i K érü n k m é g t íz e z e r
tö lté n y t!
— M ilyen c é lr a kell?
- A z a u tó fo r g a lo m s z a b á ly o z á s á r a .
megjelent az első ember az elő­
adásra!
Izgatottan jött-ment az ember.
Először a tizedik serben telepedett
le, de észrevette, hogy nem jól vá­
lasztott. Kicsit rövidlátó volt, hát
előbbre ült a negyedik sorba, de ez
sem elégítette ki. Végül a második
sorban úgy középtájt nézett ki ma­
gának egy csinos barna széket. Le­
ült és várt... Várt. Nem vethetünk
semmit a szemére, amikor meg­
állapítjuk, hogy a várakozás tizen­
kettedik percében emberünknek las­
san leereszkedtek a szempiliái. El­
aludt.
Az előadást négyre hirdették,
most pedig félöt is elmúlt már. De
nem kell elcsüggednünk, fiz első
tanulnivágyó nem alhatott másnap
reggelig, mert újra nyílt az ajtó és
egy második ember lépett be rajta
lihegve. Látszott rajta, hogy lelki-
ismereti ügyének tekinti az előadást,
hogy csak azért késett, mert válami
fatális véletlen akadályozta a pontos
megjelenésben. Tudta, hogy elké­
sett, és mikor az ajtótól a terem felé
fordult, úgy érezte, hogy hatszáz
égő szempár szemrehányó tekintete
fúródik a hátába. Aztán végignézett
az üres termen. Meglátta az alvó
embert. Tanácstalanul köhintett ket­
tőt, aztán odament hozzá és gyön­
géden megrázta.
Az alvó ember megfordult és így
sóhajtott megtörtén:
— Hagyj aludni, Katinka! — ami
roppant meglepje a keüegető em­
bert, mivel, hogy az ő becsületes
neve Révész Antal volt. Tudta, hogy
j Hamisított okm ányokat
j terjesztettek Trnmanék
— A koreai háború­
ró l okmányok vannak a
kezünkben!
- - Dehiseen ezek az
okmányok hamisak!
— Nem baj, m ert
nemcsak az okmányok,
de Trygve Lie is a ke­
zünkben van.
A felem elt ötéves tervhez
V as Z o ltá n o r szá g g y ű lé si t e s t é b őn é pls z a v a z á s a
* ___ te r v t ú lt e lj e s ít é s e , a t ö m e g e k n ép s. a f e le m e lt
létezik valaki, aki roppantul hasonlít
A B É K E T A B O R N E V É B E N
rá és Párkány Dezsőnek hívják, de
Katinka nevűvel még soha nem té­
vesztették össze. Jobban megrázta
az alvó embert.
— Ho... hol va... — kérdezte az
immár felébredt ember, aztán körül­
nézett és megismerte az üzem kul­
túrtermét.
— Ilyen kevesen jöttek össze? —
kérdezte a keltegető.
— Hát elég kevesen. Kezdődik a
filrrielőadás? — felelt kérdéssel az,
aki felébredt.
— Micsoda film?! Itt természet-
tudományi előadás lesz! — kiáltott
rá felháborodva a második ember és
idegességében fel-alá rótta a termet.
• Az első ember kitörölte szeméből
az álmot, felállt, szép nyugodtan be­
gombolkozott és széktől székig sur­
ranva oldalgott kifelé. Az ajtóból
visszaszólt:
— Akkor én megyek. Maga még
marad? Aztán utánuk szól az uraknak:
— Maradok, — felelt keserves Intervenciós Tito — Ja igaz, katonát nem tetsze­
arccal a második. — Mit tehetek nek parancsolni?
mást? — és szinte szégyenkezve Titoék katonákat küldtek a ko­
Az urak egymásra néznek és azt
bökte ki végül: — Hiszen... én va­ reai intervenciós hadseregbe — ol­ mondják:
vassuk az újságokban. A z ember
gyok az előadó! — Well, lehet róla szó. Hogy
Országh György kétszer-háromszor elolvassa a cí­ adja?
met. Ki küldött? Mit? Hová?
Tito küldött. Mit küldött? Jugo­ Tito csippent a szemével:
szláv katonákat. Honnan? Csak — Nem fogunk összeveszni,
iinnen, a Dráva és a Száva partjá­ uraim. Hová küldessem az árui?
ból. Hová? Csak ide a Csendes- — Csak ide, Koreába.
Öceán partjára. Miigén célból?
Meghalási célból. — Meglesz kérem. Ha el tet­
Minekutána az ember így tisz­ szett használni, tessék utánaren­
tázta magában a hihetetlen tény­ delni.
állást, elkezd gondolkozni rajta. A z urak elégedetten néznek
Megőrült Tito? széjjel:
Dehogy őrült meg. Ott áll na­ — Jó kis üzlet ez.
gyon józanul Jugoszlávia pultja —Hát nem mondom, elég szé­
mögött, a kezét dörzsöli és azt pen megélek belőle. Csak egy baj
mondja: van.
— Csomagold be az ásványi — Ugyan micsoda?
kincseket az uraknak, Gyilasz — A portékának kezd kinyílni a
fiami szeme .. _________ _______
H ALALRA A FÜLÖP-SZIGETEKEN
ÍTÉLTEK
J C a p z jL l a k á j
— A v llá q f e l v a n h á b o r o d v a a
hat b ék eh arcos h a lá lo s íté le te
m ia tt, c o lo n e ll
— É r d e k e s e z a v ilá g ! A m ú l t
k o r f e lm e n t e t tü n k h a t h á b o r ú s
b ű n ö s t, a z se -—-^ te ts z e tt n é k ik . .
KITÜNTETTEK EGY AMERIKAI TÁBOR­
NOKOT A BAKTÉRIUM FEGYVER ALK AL­
M AZÁSÁÉRT KOREÁBAN
C r o ffo r d S a m e s : K ö sz ö n ö m a k itü n te ­
t é s t , d e lo já lis á n m e g k ell á lla p íta n o m ,
h o g y a d i c s ő s é g e g y r é s z e a him lő- — Jelentem alásan, ma letartóztattunk negyven embert!
b a c illu s o k a t i l l e t i . . . Tartóztassanak1le holnap száz embert, mert fizetésemelést akarok
Stérni a Wall Stíeettől.
Chicagóban pár dollárért lehet gyilkoltatni
— Sajnálom uram, angrómegrendelést csaik Truman ekiök
engedélyével vehetünk fel.
A M a rtin -k em en cék várják
az összegyű jtött ócskavasat
— Jóétvágyat!
H an g v ersen y egy U S A -h a d ik ó rh á zb a n
Sebesült USA-katona: Kissé drága a belépődíj erre a hangver­
senyre. Én például a féllábammal fizettem érte!
M áj a m a d a r a k is c s ir ip e lik
— Csirip, csirip... a Hungária-
úton hiába van fényes nappal, egész
nap égnek a villanylámpák...
1$ a
PO STAK Ö N YV
A posta a közönséges levélpostai
küldemények részére a közületek-
BELGRÁDI KOREAI
megbízot t me g b íz o t t nek feladókönyvet szolgáltat ki,
amelynek belső fedőlapján iga­
zolja, hogy a könyv 1—200 -ig 200
egyeslapot tartalmaz és például a
Gyapjúkereskedelmi VaRlaJlat kö­
zönséges levélpostai küldeményeinek
feladására szónál. A feladókönyv
tartalmázza az adatok részére szük­
séges rovatokat: ügydarabok száma,
címzett neve, rendeltetési hely, stb.
Ez a postakönyv azt a hitet kelti
a szemlélőben, hogy a posta az ez­
zel feladott leveleket ellenőrzi, fo­
kozottabb figyeleméi kíséri, vagy
legalábbis azt ellenőrzi, hogy való­
ban annyi és olyan értékű bélyeggel
bérmentesített ievél kerül feladásra,
mint amennyit ténylegesen feladtak.
Ezzel szemben mi a valóságos
helyzet? Már a közületek sem ír­
ják be egyenként a leveleket a
postakönyvbe, mert' ez, tekintve a
napi többszáz levelet, új munka­
erőt tenne szükségessé. Ezért csak
darab és érték szerint jegyzik be
a feladásra kerülő leveleket. De a
posta sem ellenőrzi, hogy a való­
ságban feladták-e- a bejegyzett,
mennyiségű és értékű levelet,
mert a közület kézbesítője a leve­
leket egyszerűen bedobja a posta­
szekrénybe és a feladókönyvet a
postaalkalmazott elé teszi, 1 aki
anélkül, hogy látta volna a leve­
leket, igazolja a feladás megtör­
téntét.
Ezután feltehető a kérdés, hogy
minek van egyáltalán szükség
postakönyvre, mikor akármit is
írunk bele, annak semmiféle bizo­
nyítóereje nincs, mert hisz a be­
mutatás és a postabélyegzővel való
ellátás teljesen üres formalizmus
és a közönséges levelekért a posta
egyébként sem vállal felelősséget.
De amellett, hogy ez az eljárás,
tekintve a sokezer darab posta­
könyvet, a takarékosság ^követel­
ményeivel szöges ellentétben van,
mint minden bürokratikus csöke-
vény, alkalmas arra is, hogy ez­
által népgazdaságunkat megkáro­
sítsák.
így történt ez a Gyapjúkereske­
delmi Vállalatnál is, ahol a postai
expedíciót végző dolgozó felhasz­
nálva a postakönyv hitelességét
színlelő formalizmust, rendszere­
sen a valóságnál több darab számú
A felszabadulás után mint kisipa­
ros adófizető személy voltam. Mint
szövetkezeti tag, a szövetkezet in­
tézte az adó kifizetését a VII. kerü­
letben s így lakóhelyemen nem fi­
zettem adót. Amióta a Rákospalotai
Bőrkonfekció V.-nál dolgozom, ter­
mészetesen adót nem fizetek (1949.
december óta). Mégis a XIV. kér.
Elöljáróság, majd a Tanács 4—5 hó­
naponként küld egy-egy értesítést,
hogy fizessem ki az adómat. Eddig
3 esetben voltam kint és m egegyez­
n\ n-S
tünk abban, hogy az a Nagy Fe­
renc, akinek adótartozása van, nem
én vagyok, mivel máshol született,
más az anyja, más a lakcíme, és
merőben más a foglalkozása. Én
ugyanis szíjgyártó vagyok, ő pedig
bérautós, fuvaros.
Kísértetek az éjszakában Annak ellenére, hogy 1950. no­
vemberében teljesen tisztáztuk az
ügyet, ma reggel a XIV. kerü­
leti Tanács Végrehajtóbizottságának
I. Pénzügyi Osztályától felszóllítás
érkezett Nagy Ferenc, lakik Dózsa
György-ut 7. sz. alatti lakos részére
hogy a 14775. sz. főkönyvi számlán
a mai napon 1877 Ft. hátralékot tar­
tanak nyilván. Megjegyzem, hogy a
név melletti foglalkozás „szíjgyártó“
át van húzva (ez én volnék) és he­
lyébe tintával bérautós, fuvarozó van
beírva (ez a névrokonom).
Szeretném tudni, mi az oka annak,
hogy ennyire szeretnek engem a
XIV. kér. Tanácsnál, hogy mindig
időt, erőt, anyagot pazarolnak rám és
teljesen feleslegesen „Intéseket“ kül­
denek címemre.
Az eredményes és jó munka vég­
zéséhez semmi esetben nem járul
hozzá, hogy a már egyszer tisztá­
zott kérdést 4—5 hónap múlva is­
mét előveszik, mintha misem tör­
tént volna.
Elvtársi üdvözlettel1
Nagy Ferenc szíjgyártó
(nem fuvarozó)
— Jóestét kolléga! Magát Ss egy
Bp., XIV., Dózsa György-út 7. I. 1.
kuláík vágta le feketén?
f
V s id jo C á á u á a h M é ty í!
Nemrég a Szombathelyi Magasépítési Vállalat a következő levelet
kapta:
Április 17-én kelt levelükre közöljük önökkel, hogy a beküldött
sokszorosító gépüket felülvizsgáltuk, és azt teljesen használhatatlan
állapotban lévőnek találtuk és annak ellenértékét 1.— Ft-ban állapítot­
tuk meg. Az összeg átutalásáról intézkedtünk.
Irodagépértékesítő vállalat
Skopál Ferenc
Ez a következő eljárásokat tette szükségessé:
1. A vállalat szabályszerű formanyomtatványon átutalta saját szám­
lájáról a mi vállalatunk egyszámlájára az 1.— Ft-ot.
2. A MNB ennek az 1.— Ft-nak az egyik számláról a másik egy­
számlára való átkönyvelését a nála szokásos módon végrehajtja.
3. Erről úgy az egyik, mint a másik vállalatot ugyancsak szabályos
formanyomtatványon értesíti.
4. Vállalatunk könyvéTésén átvezeti az 1.— Ft bevételezést.
Megjegyezzük még azt Is, hogy a sokszorosítógép beküldése 12.—
Ft-ba került.'
Az események kommentálását a Ludas Matyira bízzuk!
Erdős László
főmérnök
Jelképes kapunyitás
Alanti nyugta-csodabogarat a kúnhegyesi földművesszövetkezet
Ügyvezetője küldte be.
A kúnhegyesi földművesszövetkezet ugyanis a kúnhegyesi állomá­
son egy épületet bérel, amelynek kerítése nincs és nem is volt soha.
Ennek ellenére a nyugta így szól:
„Magyar Államvasutak debreceni ig.
Kúnhegyesi állomás.
A 170986 sz.
Nyugta.
Idő: Tárgy részletes megjelölése:
1951. A Kúnhegyesi Földműves Szövetkezet
17478
1. 11. által VI. sz. szerződés alapjan
„Jelképes kapunyitási" díj (a szárítóhoz)
1951. 1. 1-től 1951. XII. 31-ig. Ft. 20.—
Kelt Kúnhegyes, 1951. I. hó 11-én.
Olvashatatlan aláírás."
Most felmerül három kérdés:
1. Mi a jelképes kapunyitás?
2. Mi a jelképtelen kapunyitás?
3. Miért kell akár jelképes, akár jelképtelen kapunyitási díjat fizetni
egy kapu után, amely nincs meg?
Aki minderre választ tud adni, az megérdemelne egy jelképes
jutalmat.
-S bélyegértékű levelet írt be a hogy á posta illetékes szervei a
Feladókönyvbe. A posta eddig .min­ fenti eljárást mindezek ellenére
den egyes alkalommal igazolta a
soha el nem készült és nemlétező
sem' tartják bürokratikusnak, ha­
nem azt bizonygatják, bogy a kö­
levelek átvételét, ami a vállalatnak zönséges levelek gondos továbbí­
2000—3000 forint kárt okozott. tása csak ilyen módon biztosítható.
A dologban a legkülönösebb az, Aláírás
L u d a s M a ty i e li n t é z t e 1
Értesítjük az elvtársakat, hogy
Bosits Gusztáv felsőcsatári fiók­
postavezetőnek a lap folyó évi
május 10-i számában közölt leve­
lében ismertetett eljárás megszün­
tetésére az ország összes pénzügy­
őri szervei felé intézkedés történt.
Köszönjük az elvtársaknak, hogy
a levél közlésével felhívták figyel­
münket erre a bürokratikus esetre.
Szegedi Ferenc
előadó
Hivatkozással a „Le a bürokrá-
ciá“-val rovatban f. évi április hó
26-án megjelent közleményre, érte­
sítem a Ludas Matyit, hogy ifj.
Váradi Ferenc püspökladányi la­
kosnak az üttörővasútnál kiérde­
melt munkabérét, 136.22 Ft-ot ne­
vezett közelebbi címének hiánya
miatt — Püspökladány Poste res-
: lanté címre elküldtem.
Egyben közlöm, mivel a helyte-
■len kifizetésnél az üttörővasűt
építésvezetőségének akkori bér-
számfejtője, Bognár Béla ellenőr
és építésvezetője Sajó Endre mű­
szaki tanácsos együttesen felelő­
sek, elrendelem, hogy a fentneve-
zettek legközelebb esedékes illet­
az Állami Könyvterjesztő Vállalat ményük terhére a 136.22 Ft. össze­
get ifj. Váradi Ferencnek, Püspök­
könyvesboltjaiban és az üzemi ladány Poste restante címre küld­
jék el.
könyvpropagandistáknál! Közlekedés- és Postügyi Minisz­
térium vasúti főosztálya 6.
pályafenntartási és építés
szakosztály
Gáborján szakosztályvezető­
helyettes.
Miutánt a fentnevezett ifj. Váradi
Ferenc címét mi sem tudjuk, feli­
hívjuk, hogy munkabéréért lakói-
helyén a postahivatalban jelent­
kezzék, ahol azt mégfelelő igazolás
mellett átveheti.
 EQY ŐROLT FA R M E R ALLATTENYÉSZETE
Chile meg a vörösreze
Chile a vörösréztermelésének
csak húsz százalékát tarthatja
meg, a többire az USA teszi rá a
kezét, ez az új amerikai-chilei vö­
rösréz kereskedelmi •megállapodás
lényege, — közli a világsajtó. AßM Uí2
A z embernek elakad a lélekzete.
Semmin se kell csodálkozni, —
mondták a rómaiak; ők azonban
még nem ismerték TrumanL Ezen
a dolgon még a rómaiak is csodál­
koznának, mert ez csoda, a leg­
csodálatosabb fajtából. Nagyobb
csoda, mint az ötlábú borjú és a
két fejjel született csirke; mert
ilyesmi minden évben születik leg­
alább egy, de i l y e n csoda min-

den szökőévben sem. esik meg.

Nagyobb csoda, mint az örök­
mozgó, mert az egyszer akárkinek
eszébejuthat, de ilyen fantasztikus
eset nem juthat eszébe akárkinek.
Nagyobb csoda, mint a füstnélküli
lőpor és nagyobb csoda, mint az \
alkoholmentes szilvóríum.
Sokkal nagyobb csoda bizony, í
azok szemében, akik az USA-t is­ I 1
J 1
merik.
Nem az, hogy az USA elveszi J u
Chile vörösréztermelésének a 80
százalékát.
Hanem az, hogy meghagyja ne­
kik a 20 százalékát.

C SE N D É L E T B E L Q R A D B A N Nem közölhetők: F. I., Bp., Sz.

Tóth Gy., Bp. Saj'nos, a
rajz nem elég jó ahhoz,
közölhessük. Főként a
hiánya látszik, meg rajta.
jük.
Ferenc, Diósgyőr, Spanyiel J., Bp.
L u d a s M atyi m é g n e m a k a r m e g ­
n ő s ü ln i, in k á b b I g a z a t a d ö n n e k ,
k e d v e s e lv tá rs n ő . .V alóban: h e ly e ­
S zik o ra E m ilia, T ó tk o m ló s. M ég s o ­ s e b b le tt v o ln a n ő i k e z e t is r a j ­
k a t k e ll ta n u ln o d a h h o z , h o g y z o ln u n k .
K o v á cs T ib or, G y ö m rő . M u la ts á g o s
beküldött k ö z ö lh e tő c ik k e t írj a L udas
le v e lé n e k tá r g y i a la p ja it m e g v iz s ­
M aty i n a k.
hogy le­ H. J ó z s e f, S z é k e s fe h é r v á r . E b b e n az g á lju k , s h a in d o k o ltn a k lá tju k ,
gyakorlat ü g y b e n s a jn o s n e m tu d u n k s e g í­ le v e lé t e lk ü ld jü k a K ö zlek ed ési
Üdvözöl­ te n i. d e m i ts re m é ljü k , h o g y a V á lla la th o z .
k é r d é s e lő b b -u tó b b re n d b e jö n .
S. K á ro ly n é, II., C sa lo g á n y -u tc a .

Aminek a szemináriumon É js s a k a i v illa m o s o k já r n a k

Ludas Matyi nem szabadna lennie B u d a p e s te n
F ő s z e rk e s z tő : GÁBOR ANDOR
F e le lő s s z e rk e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t ig a z g a tó ja
S z e rk e s z tő s é g : V., A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 127-750, 128-031
K ia d ó h iv a ta l: V II., L e n in - k r t 9—11
. T e le fo n : 221-285
H ir d e té s i o s z tá ly : V., B a jc sy -
Z s ilin s z k y -ú t 34. T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 6 1.080
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
H írla p I r o d á la , V.. J ó z s e f n á d o r ­
t é r 1. te l e f o n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
V.’, R o o s e v e it-té r 5—6

B u d a p e s ti S z ik ra N y o m d a ,
V., H o n v é d -u tc a 10 Az óra: Persze, most folyton
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly bámul engem, nem úgy, mint teg­
nap a „Fehér Ökör“-ben. R'ákóczi-út, átszállóhely!

k ö n y v e sb o lt v id é k e n

F é l , v a g y le s e lk e d ik ?
A z é r t le s e lk e d ik , m e r t fél.

Megtörtént a Fővárosi Tanács fogadóóráján

Tanácstag: Meghallgattuk nénikém, de nem értem mi a kívánsága?

Néni: Nekem semmi a világon, csak jólesett egy kicsit elbeszél- Mi járt erre, apa?
A kultúra, fiacskám,

7T
L u dat diítktfk
A kovácsi kovács lánya
A kovácsi kovács lányát (már-
roiinthogy a rábakovácsi ková-
csót) H orváth M agdának hív­
ják. \
Itt ül M agduska a rábaková­
csi Ady term előszövetkezet iro­
d ájának az íróasztala mellett.
ö a term előszövetkezet köny­
velője.
— H ogyan lesz valaki ter­
melőszövetkezeti könyvelő, M ag­
duska, v - kérdezzük tőle.
— H át én például úgy lettem,
hogty nyolc esztendős korom tól
napszám ba já rta m a Tuboly-ura-
dalom ba. M ert az apám nak volt
ugyan háza, m eg pár hold földje,
de kidoboltatták az angolok.
— H ogy jöttek Kovácsiba az
angolok doboltatni?
— ü g y volt az, hogy apám
nem boldogult sehogyse, gon­
dolta, vesz egy cséplőt. V ett is,
de csak egy nyáron m asináit
vele, m ert a m ásik nyáron m ár
elárvereztette a gépgyár, a C lay­
ton úr, m eg a Shuttlew orth úr,
a gépet a tartozásba, a házat
m eg a földet ráadásba. Persze
az ügyvédek se m arad tak azért
hoppon, csak az apám. N egyven­
ötbe Illéshez já rta m napszám ba,
aztán hogy m egalakult az Ady,
b elép tem 'én is. Kérdezték: „Ki­
nek van kedve tan u ln i?“ M ond­
tam : „Nekem” . Beküldtek Deve-
cserre, iskolába.
— M érleget is tud csinálni?
— H át tavaly a zárszám adást
egyedül csináltam meg, egym il­
lió forint körüli mérlegtétellel...
Csupa Horváth, csupa Németh
A z Adyban minden második
embert Ném ethnek hívnak, m in­
den elsőt m eg Horváthnak. R it­
ka ember náluk, aki se nem N é­
meth, se nem Horváth. De R á­
bakovácsi többi részében is így
van ez. E zt Németh A ntal bri­
gádvezető így magyarázza:
— Ebben a faluban a szegény­
embereket hívták Némethnek,
m eg Horváthnak, szegény em ­
bernél nagy a család, m egsoka­
sodtak a Ném ethek m eg a Hor-
váthok. A z uraknál egyke volt,
hogy ne menjen szét a földjük.
Boldog mosoly telepszik a
Ném eth bácsi képire:
— Hiába egykéztek, lám m ég­
is széjjelm ent a f öl dj ük . . .
F E SU SF O N Ó B A N
ay y h i
Állatok és növények
H a tavaly egy rábakovácsinak
választania kellett a növényter­
m esztés m eg az állattenyésztés
között, szem hunyorításnyit sem
gondolkozott, hanem a z t m ond­
ta:
— Növény!
Idén m ár jól m eggondolja a
rábakovácsi em ber, m ielőtt v ála­
szol, s bizony könnyen meglehet,
hogy azt m ondja:
— Állat!
E nnek pedig az a m ag y ará­
zata, hogy a növényeseknek
több a szabadidejük. A növényes
elvégzi a m unkáját kint a földön
és kész. Nem kell neki hajnalok
hajnalán felkelnie.
Jó, ezt eddig értik.
De m ost m ár azt kérdezik,
ügye, hogy honnan van az, hogy
az idén m eg szívesen mennek az
emberek az állattenyésztőbrigád­
ba?
•Tán az idén későbben kelnek
fel a sertések, m eg a lovak?
Szó sincs róla.
H anem arról van szó, hogy
Rába József, aki átm ent a nö­
vényterm előbrigádból sertésgon­
dozónak, itt öt hónap alatt több
m unkaegységet csinált, m int a
növényterm esztőknél egész esz­
tendőben . . .
Ezt a rajzot
nem rajzolóművészünk készítette,
hanem Varga László húszesztendűs
növénytermelő - munkacsapatvezető.
Varga Lászlónak van a legna­
gyobb vázlatkönyve a világon, csak
egy hátránya van ennek a vázlat­
könyvnek: az pedig, hogy nem le­
het belőle kitépni a lapokat; ugyan­
is Varga Laci vázlatkönyve a tehén­
istálló fala. Ilyenformán, hogy
Varga tudományát bemutathassuk,
rajzolóművészünk kénytelen volt
lemásolni a rajzokat, mert az istálló
fala nem fért a zsebébe. Egyébként
Varga Laci szenvedélyes rajzoló,
minden szabad percét rajzolásra
használja fel. Az se okoz gondot
neki, hogy hamarosan megtelik az
istálló fala; szépen gyarapodik a
csoport állatállománya, majd lesz
új istálló. . .
pAlYf/ENÖ
NBM t TH
ANTAL
TTaááát . . .
Van, amire büszke az ember,
van, amire nem. Am ire nem
büszke, az olyan, m int a kél-
gyökeres zápfog: nehéz kihúzni
az emberből.
Jó term előszövetkezet ez a rá­
bakovácsi Ady, szó se róla.
ötszázhatvan holdjuk van, szá z­
öt tagjuk, jól dolgoznak, m eg
minden, hanem a kukoricával egy
kicsit elmaradtak volt. Miért?
— H á á á t. . . M egesik a z ilyes­
mi.
De hogyan?
— Hááát . . . A z időjárás,
ügye. A z hátráltatott bennünket.
— Csak az?
— H á á á t . . . M eg más is.
Jó félórába tart, am eddig ki­
bújik a szög a zsákból: hogyhát
a brigádok nem voltak jól m eg­
szervezve : Szem es Vince bácsi
a gyűlésen m eg is mondta a ve­
zetőségnek, hogy nem jól van az,
ha minden^ reggel úgy kell várni
a brigádoknak a munkára. Meg
■ | •
Tavaly novemberben vezették
be Rábakovácsiba a telefont. A
telefonáláshoz szükséges egyik
kellék hát ilyenformán m egvolt
már, csak a m ásik kellék nem
volt m ég meg. A z emberek, akik
beszéljenek rajta. Mert a rába-
kovácsiak csak nézték a telefont,
de beszélni nem akarózott nekik.
— A — legyintett egyik-m ásik
— nem értek én ehhez, kérem.
M ég sohase gyakoroltam.
Am ikor Horváth Magda, a
könyvelő átadta az egyiknek a
telefont, a z csak hallgatta, hall­
gatta a beszédet a telefonból, de
nem szólt egy m ukkot se.
— M iért nem válaszol, bácsi?
— tudakolta Horváth Magda.
— Nem merek beleszólni —
pirult el a bácsi és gyorsan le­
tette. a hallgatót. - -
Ez, mondom, tavaly novem ­
berben volt.
Ma ugyanez a bácsi kiveszi a
pipát a szájából, a füléhez il­
leszti akkurátusán a hallgatót és
azt mondja:
— Halló szaktársnő, közönsé­
ges interurbán beszélgetés lesz
Győrrel és legyen olyan jó m eg­
mondani, hányadik díjövben
van . . .
aztán az se jól van, hogy van­
nak, akik egyik nap növényter­
melő brigádban dolgoznak, a má­
sik nap állattenyésztő brigádban.
Ilyenform án hát kibújt a szög
a zsákból.
De azonmód vissza is bújt
mindjárt, mert m ost már jól m eg
vannak szervezve a brigádok.
/
VII. évfo lya m , 22. szám
1951. m ájus 31

Bő termés Ígérkezik az idén

Pszt! Fel ne ébressze komámuram! Már napok óta jégesőről álmodik a lelkem . . .
 ORSZÁQJARÁS KÖZBEN
JCéi am erikai Lady, a sok közül HOLLÓ A H O L LÓ N A K . . .
M ég a z ő ss z e l t ö r té n t, h o g y a ts z c s - fe jle s z té s d ia d a lm a s n a p ja ib a n
v e n d é g le h e tte m a z e g y ik d é lb a r a n y a i te r m e lő s z ö v e tk e z e ti k ö z s é g c s o p o r t­
m u la ts á g á n . J ó k e d v b e n é s b o r b a n n e m v o lt h iá n y . M ég a z o k is t á n c r a p e r ­
d ü lte k , a k ik u t ó l j á r a a s a j á t la k o d a lm u k o n j á r t á k . M in d e n jel a r r a m u ­
ta to tt, h o g y n a g y v ig a s s á g b a n v i r r a d u n k m e g , m ik o r é jfé l tá j b a n , m ű s o r o n
k iv ü l, e g y k u lá k a s s z o n y v e r t e m e g a c s o p o r t v a s r á c s o s k a p u já t,
— H ív já k ki a v e z e tő s é g e t. T á rg y a ln i a k a r o k v e lü k .
íg y m o n d ta „ t á r g y a ln i a k a r o k v e l ü k ” , m e r t S o h á r L id i, a z ille tő
k u lá k a s s z o n y n e m a k á r m ily e n f e h é r n é p . S z e re lm i k a la n d ja in a k s e s z e ri,
s e s z á m a . A h á n y f é r f i e m b e r r e l c s a k k a p c s o la ta v o lt, a ttó l m in d ta n u lt
v a la m it s b e s z é d te k in te té b e n m e g le h e tő s p a l l é r o z o t t s á g r a t e tt s z e r t A m i
p e d ig Je len á lla p o tá t ille ti, a f a lu s z á já v a l é lv e m á m a is ..b f rh a tó s ” s n e m
ije d m e g a m a g a á r n y é k á tó l.
— Itt v a g y u n k . — m o n d ta a ts z c s - iro d á n a v e z e tő s é g . — H a llju k a
fá jd a lm á t a ssz o n y sá g .
S o h á r L idi n e m s o k a t t e k e tó r iá z o tt.
— A z t a k a r o m , — m o n d ta , — h o g y e n g e m e t is v e g y e n e k fö l a c s o ­
p o r tb a .
— M a g át? A c s o p o rtb a ? — a k a d t fö n n a v e z e tő s é g s z e m e . — N em
m e n t el a z e s z ü n k . H isz en m a g a k u lá k .
— H át a z tá n . N em é n le n n é k a z e ls ő a c s o p o r tb a n .
— N em -e?
— N em h á t. O tt v a n m a g u k n a k e g y a k k o r a k u lá k , h o g y a k á r a L u d a s
M a ty ib a is k ite h e tn é k .
— K icso d a?

11'

S P 'Í ^ W J ;

— M ily en k la ssz az ú j c ik lá m e n sz ín íí R olls-R oyce-od B essie! — ő h ő h ! N e te g y e n e k ü g y , m in th a n e m t u d n á k . "Hát a M isa.

— A zt elhiszem . F re d á tt é r t a je e p g y á rtá s ró l a b a k té r iu m g y á r­
tá s r a . . . ■
T h n é iH f ié g
de eyyiknek sem szabadna Lennie!
— Ki ez a z e lv tá rs ?
M é g so h asem lá tta m .
lehet.
(•^ o z X u fjii u o jÄ jo j o ^ 3 | | b ij b :} e
ÉBERSÉG
P á lin k á s K ristó f az Ü . B. ta g j a
m e g n y ito tta a z ü lé s t é s az é b e rs é g ­
rő l k e z d e tt b esz é ln i:
— S a jn á l a tt a l ta p a s z ta lta m , h o g y
e g y e se k v is z o n y a n a g y o n ro s s z az
é b e rs é g h e z . K ié rté k e lte m a te g n a p i
v illá m ra z z ia e re d m é n y é t é s a k ő ­
v e tk e z ő k rő l sz á m o lh a to k be. Z en tai
k a r t á r s ír ó a s z ta lá n a k fió k ja n y itv a
v o lt, B o d n á r k a r tá r s p e d ig ir a to ­
k a t h a g y o tt ír ó a s z ta lá n . H a ja g o s
k a r t á r s ír ó a s z ta lá n a k fió k jai z á rv a
v o lta k , d e o ly a n ro s sz a z á r, h o g y
a S ze m iiia M tim & it ^
Ki e z az e lv tá rs ?
C sak az előadó M é g so h a s e m lá tta m .
lehet.
(■jjozojjBa uojXjOj opeo|3
z jjb X 3í w )
egy rawungssai— ki léH'sr1"ffyrmr ' ^
E z é r t ja v a s lo m , h o g y m in d e n k i sz e ­
re lte s s e n ír ó a s z ta lá n a k fió k ja ira
p ó tz á r a t, s ő t h e ly e s le n n e , h a v a s ­
p á n tta l, la k a tta l b iz to s íta n á k a m a ­
ra d é k ta la n é b e rs é g e t. Ja v a s o lo m
to v á b b á , h o g y Z e n ta i k a r tá r s ü g y é t
te r je s s z ü k a p á r tv e z e tő s é g elé.
P á lin k á s íg y fe je z te b e fe lsz ó la ­
lá s á t:
— Ü g y g o n d o lo m , fe le sle g e s fel­
h ív n o m a k a r tá r s a k fig y e lm é t az
é b e rs é g fo n to s s á g á r a . E g y n y itv a -
h a g y o tt író a s z ta l, e g y h a n y a g s á g ­
ból k in tfe le jte tt p a p ír la p s ú ly o s k ö ­
v e tk e z m é n y e k k e l já r h a t.
E z é rt p ó tló la g jav aslo m ,
h o g y je lö ljü n k ki Író a s z ­
ta l- és z á rfe le lő sö k e t, ak ik
h iv a ta li idő u tá n v é g ig j á r ­
já k a sz o b á k a t. E z e k e t p e d ig író-
é s z á r- fő felelő sö k e lle n ő riz z é k .
Z e n ta i P á l je le n tk e z e tt s z ó lá s ra .
— A z im é n t e lh a n g z o tt s z a v a k
m e g s z ív le le n d ő k , — k e z d te — de
a z é b e rs é g n e m jó la k a to k b ó l és
n e m p a te n tz á ra k b ó l, s ő t n e m is
sz u p e rfe le lő se k b ő l áll. A z t is m e g
k ell n é z n ü n k , ki ü l a jó l, v a g y
ro s s z u l le la k a to lt ír ó a s z ta l m ö g ö tt.
I t t v a n m in d já r t P á lin k á s k a r tá r s ,
a k i la k a t a lá a k a r ja te n n i a z t, aki
ro s s z u l la k a to l, d e a m ik o r ö n é le t­
r a j z á t ír ta , a k k o r e lfe le d k e z e tt bi-
H o g y fo g a d ta el
a z A ttlee-k o rm á n y
a K ín a -ellen i h a tá r o za to t?
— Feküdj!
o * é fo v * t& * *
C sa k az előadó
:j b 5j b X 3b \v )
zb z
W T ^ ^ r T C Tim 5 's-l ( l f T á r s
u g y a n is s z ó ra k o z o tts á g b ó l e lh a ll­
g a tta , h o g y fo g h á z ü g y é s z v o lt és
a H o rth y -k o rs z a k b a n so k e lv tá rs
k ö sz ö n h e tte nek i, h o g y la k a t a lá
k e rü lt. K éső b b a fa s is z ta id ő k b en
v a g y o n t je le n tő te x tiln a g y k e re s k e ­
dői p á ly á r a m e n t é s a h ír h e d t B a ­
ro s s S z ö v e ts é g a le ln ö k e le tt.
b e n a m in ő s é g b e n fe lk ö sz ö n tö tte
Jó z s e f „ fő h e rc e g e t“ és k ö v etelte,
h o g y jo g fo sz tó tö rv é n y e k e t lé p te s ­
se n e k életb e. K ét év v el e z e lő tt sz e ­
m e t h u n y t P ó k a i fő m é rn ö k g a r á z ­
d á lk o d á s a i f e le tt é s m in d e n t e lk ö ­
v e te tt, h o g y m e g m e n e k ü ljö n a le ­
le p le z é stő l. É s ez a P á lin k á s m eri
m e g le c k é z te tn i tá r s a it. Ig a z , az
író a sz ta lo m n y itv a v o lt, de k é j s z e ­
m in á riu m i fü z e t é s m e g m a ra d t
u z s o n n á m v o lt c s a k b e n n e . B o d n á r
k a r t á r s v a ló b a n h a g y o tt ir a to t az
a s z ta lá n , de c s a k e g y cik k e t a
s p o r tf a liú js á g r a . P á lin k á s z á ra k ró l
b e sz é lt. Z á rju k ki so ra in k b ó l az
ily e n z á rs z a k é rtő P á lin k á s o k a t. T á ­
v o líts u k el a z ü zem b ő l m in d a z o k a t,
a k ik d u p la la k a t a lá a k a r já k te n n i
a z s íro s k e n y e re t é s a v id á m fa li­
ú js á g o t, u g y a n a k k o r p e d ig b o m ­
la s z tó te v é k e n y s é g e t fe jte n e k ki,
a z e lle n s é g u s z á ly á b a n á lln a k és
a fa s is z ta r e n d s z e r v is s z a á llítá s á ­
ról á lm o d o z n a k .
A T a la b é r M isa. H a n e tá n fiz e tn i k é n e a z é r t a t a g s á g é r t , n e fé lje n e k , én
is jó v a g y o k a k k o r a ö s s z e g r e , a m e k o r r á t a M isa fiz e te tt.
A v e z e tő s é g a z t s e tu d t a h a m a r j á b a n , h o g y m it c s in á ljo n . B lz ta s sa -e
v a g y l e h u r r o g ja az a s s z o n y t. De n e m k e lle tt a z t b íz ta tn i. M o n d ta a m a g á é t,
a k á r a m e g b o lo n d u lt k a k u k o s ó r a .
H o g y ő c s a k is m e r i a T a la b é r M isát, m e r t a z a b ita n g e g y id ő b e n
ú g y o s tr o m o lta a s s z o n y ! e r é n y e it, m in t a k a to n a a v á r a t . A z tá n a c s e lé d jé t
is e lc s a lta tő le , m é g h o z z á a le g n a g y o b b d o lo g id ő b e n . Meg a f ö ld je it is
s z é t i r a t t a m á r n e g y v e n h a tb a n , m e r t id e je k o r á n m e g é r e z te a b ü d ö s e t.
A z tá n a fiá t, a z t a h i r e s k o c s m a i ü v e g h a jig á ló t is a z é r t k ü ld te m á r ta v a ly
a c s o p o r tb a , h o g y a m a g a ú t j á t t ö r e s s e v e le .
A v e z e tő s é g c s a k n é z e tt. Ez á m a c s o d a te v ő a s s z o n y , n e m a m á ria -
g y ü d i k e g y k é p . E g y -k e ttő k u lá k k á v a r á z s o ln á a te h e tő s k ö z é p p a r a s z to t.
De a z a s s z o n y n e m t á g í t o t t A d d ig b e s z é lt, a d d ig b iz o n y g a tta a
m a g á é t, m íg a v e z e tő s é g a z t m o n d ta :
— Jó l v a n a s s z o n y s á g , m o s t m i n d j á r t k iv iz s g á lju k a z ü g y e t. M aga
c s a k m e n je n s z é p e n a s z o m s z é d s z o b á b a . N é z e g e s s e n , o lv a s g a s s o n . A z tá n
h a s z ó lítju k , je le n je n m e g .
A z a s s z o n y v á lla t v o n t é s a z t m o n d ta :
— K érem .
A lig h o g y a z a j t ó t b e h ú z ta m a g a m ö g ö tt, a m e g r ö k ö n y ö d ö tt v e z e ­
tő s é g T a la b é r M is á é rt f u tta to tt. O tt ü lt ő k iq y e lm e a z ü n n e p lő k ö z ö n s é g
s o r a ib a n , ú g y is m in t te g n a p i „ J ó m ó d ú k ö z é p p a r a s z t ” .
— Mi a z fia im , m i az? — k e z d te k e d é ly e s e n a b e s z é lg e té s t. —
T a lá n v a la m i g a z d a s á g i t a n á c s r a v a n s z ü k s é g e te k ? M e g ad o m é n , h a tu d o m .
E lv é g re a z é r t v a g y u n k a c s o p o r tb a n , h o g y s e g íts ü k e g y m á s t. No, n e m ig az?
— H á n y h o ld f ö ld e d is v a n n e k e d , te T a la b é r? — v á g ta el a k e d é ­
ly e s k e d é s ú t j á t e g y s z e r s m in d e n k o r r a a z e ln ö k .
T a la b é r m e g h ö k k e n t. A k é r d é s r e ú g y h á t r a k a p t a a f e jé t, m in th a
s z ilv á v a l h a jíto ttá k v o ln a h o m lo k o n , a z tá n a z t m o n d ta :
— N em so k .
— M égis, m e n n y i?
— H át, tu d já to k , a z ú g y v a n . . .
— A f ő id e t m o n d d ! — r ip a k o d o tt r á a z e ln ö k .
— H ú szo n . . . h ét! — n y ö g te ki T a la b é r.
— H u s z o n h é t? A b e t y á r m in d e n e d e t! A k k o r te g n a p e lő tt, m ik o r ta g ­
n a k jö tté l, m é r t m o n d tá l k e v e s e b b e t?
— No-no, b a r á to c s k á im , n o -n o , — p r ó b á l t a m e n te n i a m e n th e tő t
T a la b é r. — N em kell a z ily e s m it o ly a n s z ig o r ú a n v e n n i. M éq h a m o n d ju k
h a r m in c o n fö lü l is le n n e a z a b ir to k , a k k o r is m i le n n e ? S em m i s e le n n e .
M e rt ú g y e b á r , m o s t m á r n e m a z e n y é m , h a n e m a c s o p o rté .
— E jn y e , a k ire le jz u m á t! — k e z d e tt iz z a d n i a z e ln ö k é s a v e z e tő s é g
ü s tö k é . — C sak tá n n e m ü ti föl a h a r m in c h o ld a t is a z a b irto k ?
— Hát...
— S zó v al fö lü ti!
— E g é n , d e a z t is s z á m ítá s b a k ell á m v e n n i, h o g y ig a z á b a n m é g s e
ü ti fö l m e r t s o k a n v a g y u n k h o z z á . E q y lk r e e s ik e n n y i, a m á s ik r a m e g a n n y i.
— P e r s z e , m e r t s z é tír a tta d , d e e g y ü tt k e z e le d .
— N é z z é te k c s a k b a r á to c s k á im , n é z z é te k , — n y í l t m o s o ly r a h ir te le n
T a la b é r s z á ja . — H a d d m o n d ja k é n n e k te k v a la m it. U g y e b á r n e g y v e n ö tb e n
a k i p a r t i z á n v o lt, a z k a p o tt fö ld e t?
— ???
— K a p o tt v a g y n e m k a p o tt?
— K ap o tt.
— A z tá n m e n n y it, h a m e g n e m s é r te le k b e n n e te k e t?
A v e z e tő s é g ta g ja i e g y m á s r a n é z te k . M e g b o lo n d u lt ez a T a la b é r,
v a g y m i?
— H u s z o n ö t h o ld a t, — v á g t a r á v a la m e ly ik ü k .
— No lá tjá to k , — b ic c e g e te tt T a la b é r. — H a m á r a n n y i r a f ir ta tjá to k
a z t a k is b ir to k o t, v e g y é te k ú g y , h o g y p a r tiz á n v o lta m , a ré g i k is f ö ld e t
k ie g é s z íte tte m h u s z o n ö t h o ld d a l, o s z t k é s z . Fő, h o g y m o s t a c s o p o rtb a n
vagyok.
— Mit? H ogy? P a r t iz á n s á g m e g h u s z o n ö t ho ld ! — k a p k o d ta a f e jé t
a v e z e tő s é g . — M ik o r v o ltá l t e p a r t i z á n , T a la b é r.
— H át p a r tiz á n . . . a z é p p e n . . . n e m v o lta m , d e d e m o k r a tik u s é r z e l ­
m e im m ia tt l e in te r n á lt a c s e n d ő rs é g .
Bum !
Eb­ E zt a z a j t a z a j t ó s z á r n y a c s a p ta , m e r t a s z o m s z é d b a n h a llg a tó d z ó
k u lá k a s s z o n y n e m t u d ta m a g á t to v á b b t ü r tő z te tn i é s b e r o n to tt.
Ki v o lt a P a r tiz á n ? Kit i n t e r n á l t le d e m o k r a t i k u s é r z e lm e i m ia tt
a c s e n d ő rs é g ? T é g ed ? T e b ita n g !
Ta lá b é r n S k ú g y k é fié tT ä TíTFtg lé n B é F 6 b b a n ó "éqz~éffqés. v illá m lá s ,
m in t ü v e g e s tó tn a k a h a n y a tte s é s . C s a k h á p o g o tt, c s a k in te g e te tt. K e re s te
a h a n g já t, d e n e m ta lá lta .
B ezzeg m e g ta lá lta S o h á r L idi. O d a á llt a v e z e tő s é g e lé é s ú g y
k ia b á lta , h o g y a m e n n y e z e tr ő l ló g ó lá m p a is in g o tt b e lé :
— E g y s z a v á t s e h ig y jé k ! H a z u d ik e z , m in th a o lv a s n á . Én tu d o m ,
m e r t e g y c s e n d ő r h a d n a g y is m e rő s ö m m e l én s e g íte tte m ki a z in te r n á ló -
tá b o r b ó l. A k k o r f ű t-f á t íg é r t. H o g y e lv á lik a f e le s é g é tő l, m e g h o g y e lv e s z .
Kém v o ltá l T a la b é r, S á n d o r s z e r b k ir á ly k é m je . A z tá n in t e r n á l t a c s e n d ő rs é g .
— Ig a z e z , T a la b é r? — c s a t t a n t a z e ln ö k h a n g ja .
— Hát...
A h a z u g s á g o n k a p o tt, k ö z é p p a r a s z to t já ts z ó k u lá k ö s s z e h ú z ta m a g á t,
m in t a k u r ta -k íg y ó , h a a f a r k á r a lé p n e k . I ru lt- p ir u lt, a z a s s z o n y r a n é z e tt
é s p ir o s s á g a e lő b b v e r e s b e , m a jd lilá b a m e n t á t. Ha g y ilk o ln i t u d o tt v o ln a
a s z e m é v e l, h á t m e n te n k e r e s z tü l s z ú r ta v o ln a a z a s s z o n y t.
B á n ta is az! M o n d ta to v á b b a m a g á é t.
— No. m it h a llg a ts z ? Mit la p íta s z , m in t d in n y e a f ű b e n ? C saln i,
h a z u d n i tu d tá l, d e a z ig a z a t n e m m e r e d k iv a lla n i? K ivel v e tté l k ö z ö s e n
d a r á ló m a lm o t, a m it a je g y z ő n é n e v é r e ira ttá !? K it se m m iz té l ki b e lő le ,
m ik o r a f e le -p é n z t k ö lc s ö n a d ta m ? Ki c s a lta el a s z o lg á m a t a le g n a g y o b b
d o lo g id ő b e n ? No! B e szélj m á r , te h íre s !
— F e n e v o lt a z , n e m sz o lg a ! — c s i k o r g a t t a ö s s z e a f o q á t v é g r e
T a la b é r. — A s z e r e tő d v o lt, k i r ú g o tt c s e n d ő r , a z é r t e v e tt u tá n a a fe n e .
A d ta m n e k i e g y ita l b o r t, h a t h ó n a p r a e g y c e i g n a d r á g o t a z tá n m e g k a p ta
a la u f p a s z t. K id o b ta m .
— E lég! — k iá lto tt k ö z b e a v e z e tő s é g M ost a z tá n e lé g , T a la b é r.
E re d j, e r e d j in n e n , d e s ü r g ő s e n , a m íg J ó d o lg o d v a n M a g a is m e n je n
a s s z o n y s á g . In té z z é k el a s z á m a d á s t e g y e b ü tt.
A z a jtó b ó l m é g v is s z a s z ó lt a z a s s z o n y . K e m é n y e n ta r t o tt a m a g á t,
a h a n g ja s e r e z q e tt:
— H ig y jé k e l, — m o n d ta — n e m e z t a k a r t a m . N em a z f á j t n e k e m ,
h o g y a T a la b é r b e c s ú s z o tt a c s o p o rtb a . A z f á jt, h o g y é n n e m v a g y o k b e n n e .
K é r d e z h e tn é v a la k i e s z e r f ö lö tt ta n u ls á q o s t ö r t é n e t u tá n , m ik é p
le h e ts é g e s a z , h o g y a c s o p o r t n e m t u d o t t T a la b é r v is e lt d o lq a ir ó l é s b e ­
v e tte , h o g y Jó m ó d ú k ö z é p p a r a s z t? A m a g y a r á z a t Ig en e g y s z e r ű . A z H lető
d é l b a r a n y a i k ö z s é g l a k o s s á g á n a k z ö m e te le p e s . A k ö z s é g t ö r té n e t é t s fő le g
a z e m b e r i v is z o n y la to k a t c s a k p á r é v e tu d j á k . A n n y i a z o n b a n b iz o n y o s ,
hocjy a z e s e t ó ta e g y m é g k e v é s s é I s m e r t S z tá lin I d é z e t áll a c s o p o r tir o d a
m e ly s z e r in t: „A m a i k u lá k o k é s k u lá k tá m o g a tó k . . . n a g y o b b r é s z t
.c s ö n d e s “, „ é d e s k é s * , c e a k h o g y n e m „ s z e n t“ e m b e r e k " . S a z id é z e t u tá n
a f ig y e lm e z te té s : E lv tá r s a k ! T a r ts u k n y itv a a s z e m ü n k !
URBAN ERNŐ.
 A takarékos 15-ös
Percenként robognak a villamo­
sok az újjáépített Dózsa György-
úti aluljárón át a Váci-úti végállo­
másig.
Átszállók a 15-ös villamosra és
5 perc alatt a Margit-hídnál le­
szek. — gondoltam.
De h o l ' a 15-ös? Ennek a vonal­
nak a végállomása is itt van. Itt
toporzékol 30 türelmetlen utas is.
Búsan nézünk hátrafelé. Azóta hat
21 és 23-as kocsi futott be. de a
15-ösnek híre. sőt hamva sincs.
üjabb négy perc. Még mindig
se hír, se hamv. Már ötveyen dü­
höngünk. Végre feltűnik a kis
sárga alkotmány. Kényelmesen be­
fut, felszállunk.
— Na most már 5 perc alatt a
Margit-hídra érünk — gondolom
ötvenedmagammal. A Pozsonyi-úti
templomig elég jó tempóban hala­
dunk, de ott mintha elváglak volna.
Ketten le, 20-an felszállnak.
Még három megálló van a hídig.
Ez körülbelül 3 perc lenne. De a
vezető lassít. Most már szinte lé­
pésben megy a villamos. A vezető
néha hátra-hátra pillant, látja,
hogy a kalauznö nem bírja az Ira­
mot. még sokan nem váltottak je­
gyet. A parknál megint többen fel­
szálltak, ezért természetesen a
Sziget-utcáig is csak cammogunk,
hogy a kalauznö eladhassa a ■je­
gyeket. A Sziget-utca után már
csigalassúsággal megy . a kocsi.
Valaki dühösen felkiált:
—1 Legtöbben úgyis átszállói
vesznek, tehát a Körúton feltétle­
nül jegyet váltanak. A lv á lla la t
nem veszít, ha gyorsabban megy
a villamos. Egyébként is néhány Direkt rosszul érzem m agam , ha látom ezeket a g
forint miatt most százan is elké­ U gyan, szívecskéml Semmi m ás, m int tiílfin^mil|f
/szociális-vérzés!
sünk a munkahelyünkről!
A vezető nem válaszol. 4 . villa­ U & K ö Z h t y i k i*
mos lassan kúszik, míg a járdán K & hgehzq q v i r á g 1 2 n d c L f* e 4 l& h
haladó gyalogjárók is elhagyják.
A kalauznő most a perronra ér
és ott adja el a jegyeket. A vezető
megkérdi tőle:
— Sokan vannak még?
— Öten vagy hatan — hangzik
a válasz.
Mire a vezető angyali nyugalom­
mal mondja:
— Na,, akkor la ssíto k...

TOued KapcárrtÓA1.
c Á q ^ á d é s je * tÍL -C b fL a A H U L L A D É K Q Y Ü JT Ő B E N
késtK ecjjj a tilá JV tvf
_ XV

Mire vág fel a Sárga Rézi?

Na hallod?! ö t forintot adtak kilójáértl

Ebadták a giundon
Fiú vagy lány?
Gratulálok. Hat fiú és három lány!

H a b sb u r g O ttó é s n e je
n á sz ú to n F r a n c o n á l

EGY FIATAL NOVELLAIRÓ J

\jy\ag,
KIJELENTETTE: 1
’£ ? « W é v e n b e lü l n e m íro k Jo b b
7"nt
a k k o r le v á q o m Daér,kya rés
o m Veros
a t .“ péter,
,r6aszu)a »
— A bácsi nem olvasta? „Kíméljük cipőnket,
használjunk sámfát!“ Hát ml használunk . . .

Illusztrált cím egy m ultheti Népszat ából

Négy magyar versenyző
az ökölvívó EB elődöntőjében

TEHERÁNBAN 4 0 .0 0 0 F ö N Y l_ ™
TÜNTETETT AZ ANGOL—AMERIKAI
IM PERIALISTÁK ELLEN
A n q o l n a q y k ö v e t: Ő sz ié t* * ö rü lö k
e n n e k a t ü n te té s n e k k o lfM U ú r .
A m e r ik a i n a q y k ö v e t. » • é r t , koi-
U nT ncJo? n a q y k ö v e t: L e q a lá b b v J
I f c a m i , a m it itt k ö zösen v á a
k o llé g a ú r.

Franco, a figyelmes házigazda: Hé, menjetek

arrébb lövöldözni! Felébresztitek a vendégeket!
(Gyengébbek kedvéért: EB = Európa Bajnokság.)
 Az MDP határozata alkalmából a felszabadult dolgozó nők bemnlalák, hogy milyen volt a nők helyzete a kapitalista termelésben
——————
B o m b a s z ó n o k la t
Egyik szakszervezeti napon fi­
gyeltem fel először Szátyárira. Az
előadás után elsőnek jelentkezett
hozzászólásra.
— Mi, a békeszerető népek nem
akarunk mégegyszer a hátbadöfött
emberek jajsikolya lenni. Mi nem
a Morganok, Rotschildok, Rockefel­
lerek monopolkapitalizmusát véd­
jük meg — kezdte el beszédét. Ti­
zenöt percig beszélt egyfolytában,
színes, változatos előadást tartott,
9 mikor befejezte, hatalmas tapsot
kapott. Gyűlés után mindenki róla
beszélt.
Másodszor egy röpgyűlésen hal­
lottam hozzászólni. Eltaposta ciga­
rettáját és elkezdett beszélni.
— Mi, a békeszerető népek nem
akarunk mégegyszer a hátbadöfött
emberek jajsikolya lenni. Mi nem
a Morganok, Rotschildok, Rockefel­
lerek monopolkapitalizmusát védjük
meg — kezdte az előző héti beszé­
dét, még egy betűt sem hagyott ki.
Akik a szakszervezeti napon nem
hallották őt múltkor, vastapssal ju­
talmazták.
Ettől kezdve minden gyűlésen,
termelési értekezleten hozzászólt.
A hátbadöfésről, Morganról ugyan­
úgy elismételte első beszédét a
versenyértekezleten, mint az M. H.
K. megbeszéléseken. Egy betűt nem
hagyott ki, nem tett hozzá. Elő­
adásmódja hétről-hétre csiszolódott,
kellemes mély baritonja beara­
nyozta a kultúrtermet, aláfestve a
hallgatóság pisszegését. Mert, hogy piszkosabb leszek . . .
őszinte legyek, untuk már Szátyári
beszédét, mely ha nem is volt vál­
tozatos, rettenetesen ismert volt
mindenki által, az unalmat még fo­
kozta, hogy éppen tőle hallottuk
már tizennégyszer. De őt ez nem
zavarta, beszélt tizenöt percig, majd
meghajtotta magát és megköszönve
a nagy figyelmet, — leült.
— Mondd Elemér — kérdeztem
egyszer gyűlés után, mikor haza­
felé mentünk — miért ismételge­
ted el mindig ezt a hátbadöfős be­
szédet?
— Mert azt akarom, hogy tanul­
jatok — és végignézett. — Miért
kérded? Nem tetszik talán?
— Nagyon tetszik, de éppen ma
hallottam tizenhetedszer, már tu­
dom kívülről.
— Nagyon helyes, — m ondta.—
Éppen ez a cél. Pedig nem is az
én beszédem, a Mocsiádbükki Vi­
lágosság 1947 január 17-i vezér­
cikke.
— S miért mondod el ezt min­
den gyűlésen?
— Azért, hogy lássák mennyire
képzem magam.
Két hete azután elmaradt a hoz­
zászólása. Strumával operálták és
éppen kórházban volt. A gyűlés le­
zajlott simán nélküle is, de beval­
lom, nekem egy ici-picit hiányzott.
Tegnap jött be operáció után elő­
ször. Az operáció gyönyörűen sike­
rült, de még nem beszélhet a mű­
tét miatt. A versenyértekezleten
egy szót sem szólt, mert az orvos
megtiltotta neki. Mikor az előadó
megkérdezte, hogy van-e még hoz­
zászóló, könny csillogott a szemé­
ben és intett a fejével, hogy nincs.
— Mindenki fellélekzett.
Sajnos korai volt az öröm. Ma
reggel „Mi, a békeszerető népek
nem akarunk mégegyszer a hátba­
döfött emberek jajsikolya lenni“
kezdettel, négyoldalas újságcikke
jelent meg az üzemi faliújságon. laszfották a száll itisT határú;»’
Muszkás Ottó
helyet a levélen az ügy " o v S ^ g n llT s á r a “ "' h°* y
__ ___ —^
A helyzet tisztázása W ashingtonban
U n c le S a m : Minél tovább mosom ezt a MacArthur kölyköt, annál
A m in e k n em szab ad na le n n ie
(Intézkedés van arról, hogy az intéz­
kedéseket a vállalatvezetők és a többi
vezető tisztviselők ne hárítsák át másra.)
nem azon bosszankodik, hogy elmu-
*lagytak "eki j
— i— ^ e
A N É M A H ADSERE QOLDÁS
A zúgó szélben mind letört a tavaszi virái.
Es meghajoltak csendesen a bús madridi fák. Az USA követeli, hogy
küldjön csapatokat Koreába. Ez
Szenyor, szenyóra, donna, s dón még vígan szenderegf j
A külvárosból elindult egy hallgatag sereg. így, első olvasásra elég különös­
nek látszik; második olvasásra
azonban már kezd derengeni az
De hírnök jő, s pihegve szól, urához így beszél:
— „0 főszenyor, diktátorom, jaj szörnyű a veszélyt emberekben valami; s mire harmad­
szor elolvassuk, már értjük az egé­
A külvárosból elindultak mind az emberek,
S hallgatva, gyászos-csöndesen jön egyre a seregi szet.
Nagyon egyszerű ez.
Indiában ugyanis éhínség van,
Bs kitárulnak sorba mind az apró ablakok.
S bár nem szól senki, mégis hangzik: — Csatlakozzatok!fl ezt tudja Truman is.
Az éhes ember nem válogat, azt
De Frankó így szól, s ajkain a félelem remeg:
— „Mit akarhat, mért közeleg e néma hadsereg? is tudja Truman.
Tehát egészen mindegy, véli Tru­
man, hogy egy tál rizst tesznek-e
Mikor a léptük feldobog, a ház remeg belé.
Álljon hamar a rendőrség a tüntetők elé elébe, vagy egy koreai háborút,
olyan éhes az a szegény hindu,
Es szóljanak, parancsolom, az összes fegyverek!“
Csak hömpölyög, tovább vonul a hallgatag sereg. hogy tán már észre se veszi a kü­
lönbséget és jóízűen beleharap a
És egyre több, és egyre több a néma tüntető, Truman felhívásába.
Kik nyomortanyák mélyéről kerültek mind elő.
Truman úgy véli, hogy a hindu­
Es porba dőlnek előttük a rendőrfegyverek. nak, aki elesett a mindennapi ke­
Mert minden gátat elsöpör a milliós sereg.
nyerétől, eggyel több elesés már
meg se kottyan.
Madrid körül életre kelt a tavaszi virág,
A hinduk azonban nem vélik
És délceg törzzsel állnak már a dús madridi fák. úgy-
Szenyor, szenyóra, donna, don, s a diktátor remeg.
A hinduk véleménye szöges el­
Ha végigvonul városán a néma hadsereg. lentétben áll a Trumanéval.
________________ Ö r s z á g h Gy ör gy.
A két vélemény egyelőre csatá­
zik egymással.
A kérdés eldöntésében azonban
íg y k é p z e li e l k é t r a jz o ló n k a m o s t m e g n y ílt
lényeges szerepet fog játszani az
a tény, hogy a világon sokkal több
CSILLAGÁSZATI
a hindu, mint a Truman.
MÚZEUMOT
K ülföldi ifjak a DÍVSZ
végrehajtóbizottságának budapesti ülésén
Olasz ifjú: Szokatlan látvány ez nekünk!
Magyar ifjú: Miért? Túl lassan dolgoznak?
Olasz ifjú: Nem.
Magyar ifjú: Hát az a szokatlan, hogy túl gyors a munkájuk?
Olasz ifjú: Nem. Az a szokatlan, hogy van munkájuk.
__
Listakapcsolás
A francia reakciós pártok „lista-
kapcsolásokkal" próbálnak boldo­
gulni a közeli választásokon; erre
van építve az új reakciós válasz­
tási törvény. A listakapcsolások­
kal azonban egy kis baj van.
Ugyanis a francia jobboldali pár­
tok, bármilyen árnyalatot képvisel­
jenek is — ezt tárgyilagosan meg
kell állapítani — tulajdonképpen
valamennyien egyet akarnak. Man­
dátumot. Természetesen nem md-
gáért a mandátumért, hanem mert
tudják, hogy egy francia jobboldali
politikus kezében a mandátum éles
szablya, amellyel remekül lehet pa-
namázni. így történt meg például,
hogy Morbihan választókerületben
kettészakadt De Gaulle pártja,
noha Morbihan és egész Francia-
ország jobban örült volna, ha De
Gaulle szakad ketté, aki tudvale­
vőleg félig francia (az apja ré­
vén), félig angol (az anyja révén)
és egészen politikai szélhámos (a
sajátmaga révén). Három morbi-
hani szenátor kilépett a degaulle-
ista pártból és átlépett egy nem-
degaulleista degaulleista pártba, il­
letve egy degaulleista nemdegaulle-
ista pártba. A jobboldali szenáto­
rok és képviselők most ide-oda ug­
rálnak degaulleisták és MRP, MRP
és jobboldali szociáldemokraták kö­ vagy paradicsomszószban kerülj-e terítékre!
zött; abban a nyugodt tudatban,
hogy mindegy, egyik kutya, másik
eb és veszettnek mindegyik elég
veszett.
így áll pillanatnyilag a francia
választások ügye; a továbbiakat
majd eldöntik a választók, a Garde
Mobile és a géppuskák.
iM w r^T V fT rrnm — n
Szabad választás Franciaországban
P o n t h a tk o r m e g c s e n d ü lt a v e k k e r .
M ert fe lh ú z tá k ő t t e g n a p e s te ,
A z ö n tö m jé n e z ő f e lé b r e d t .
És a z o k n ijá t m e g k e r e s te ,
F elh ú zta k ö n n y e d b iz t o n s á g g a l
És b ü s z k e s é g v o lt a s z iv é b e n :
„ íg y z o k n it h ú zn i n e m tu d _ s e n k i.
S em B u d a p e s te n , se m v id é k e n !
M ajd k é s ő b b v illa m o s r a s z á llo tt.
M ert ú tja h o s s z ú v o lt, n em k u rta
És k ö n y ö k é t, a m e ly h e g y e s v o lt
S z o m s z é d ja o ld a lá b a f ú r ta .
A szakács a gall kakashoz: Szabadon választhatsz, hogy paprikásán T ip ort, lö k ö tt, n y o m o tt, n y o m u lt ő
És m e g á lla p íto tta s z é p e n :
„ íg y to la k o d n i n em tu d s e n k i,
S em B u d a p e s te n , se m v id é k e n l“
T íz p erccel m eg rö v id ítették
a lé g i járatok id e jé t
M ajd b e é r v é n a z Ir o d á b a ,
K ezéb e m e n te n to lla t v e t t ő
És o d a h ív ta k o llé g á it
A k ik n e k sz á m a k e r e k k e ttő .
E lk e z d te n é k ik f e jte g e tn i
És d étiq m o n d o g a tta ép en :
..Ily Jól d o lg o z n i n e m tu d s e n k i,
S em B u d a p e s te n , se m v ld é k e n l“
A budapesti induláskor:
— Tessék leülni, kérem.
— Köszönöm, nem ülök le, hisz mindjárt leszállók, csak ide megyek
Miskolcra. . .
A m in e k n em sx a b a d n a len n ie
E zu tán k e z e t m o s o tt h o s s z a n ,
M int a fo ly a m m o s s a a p a r to t.
K örm öt p u c o lt, m a jd v a k a r ó z o t t
S e g y é r t e k e z le t e t is ta r to tt
„E gy c ik k e t k é n e Im i r ó la m “
M on d ta o tt h a lk a n é s s z e r é n y e n
„H oq y ily e n e m b e r , m in t é n , n in c s tö b b
S em B u d a p e s te n , se m v id é k e n ! “
E k k o r b e jö tt a k é z b e s ítő
S e g y le v é lk é t n y o m o tt k e z é b e ,
E lo lv a s ta a le v e le t é s
F eh ér lett, m in t a fa l a k é p e ,
D e a z tá n f e ld e r ü lt a z a r c a
S b ü s z k e m o s o lly a l s z ó lt e k é p e n :
„N em r ú g ta k s e n k it Ily h a m a r ki
Mit csinált a faluban ez az autó, amely keresztülrobogott megállás S em B u d a p e s te n , s e m v id é k e n ! “
nélkül? .pjuas ^ a ^ u a i a f uiau BjBÍBposooiBposo ueq
GERGELY MIKLÓS.
-n[Bj b uaqqu X8oq ‘ajjajuajaf eue;n sa jjazSaA iS B Z joqojo-iae^unw
5

»Telefonáljunk röviden!“
Ki tud így telefonálni?
A n a g y tito k
KRISZTINA
— Szervusz! Mit keresel itt, va­
lami hivatalt?
— Semmit, csak idejárok csodál­
kozni, hogy miért kezdődik a
K ri® tina-körút^z,J5i^ z í m n á l .
Egy római tárgyaláson
— Scelba szol-
gálatában állok . . .
— Mint micsoda?
— Mint bérgyilkos.
A M E R I K A I „ K U L T V /R A "
— Maga megőrült!? A Hamletét akarja nálunk játszani és nem tud
sambát táncolni?!
-
IW jß "■M*
A N agy— Kerekes-féle villám ­
satu készítőinek egyike vagyok.
A villám satut a dolgozók széles
rétegei ism erték m eg az első
országos újító kiállításon, 1949.
októberében. O rszágunk és ipa­
runk több vezető személyisége
nyilatkozott róla kedvezően, m ert
a villám satu h aszn álatáv al nem ­
csak 20 százaléknyi idő, hanem
jelentős fizikai erő is m egtaka­
rítható. M unkaközben a dolgozó
m indkét keze szabad, a gép ke­
zelésénél baleset nem történhet,
kellő bevezetés m ellett évi 25—
30 milliót tak aríth at m eg nép­
gazdaságunknak és több m int
2000 szakm unkást szabadít fel
egyéb m unkára. A villám satuból
készített első m intadarab h a r­
m adik éve dolgozik kifogástala­
nul és jó eredménnyel. A próba
a la tt és a kiállításon elért sikere
ellenére a mai n ap ig egyetlen
sorozatot nem g y ártottak le be­
lőle. 1950 áprilisában Rákosi és
Vas Zoltán elvtársak közbelépé­
sére vett az ügy újabb fordula­
tot, bár ezt m egelőzőleg a ne­
hézipar illetékeseit, köztük Zso-
finyec M ihály elv társat is több­
ízben m egkerestem levéllel az
üggyel kapcsolatban. Egy évvel
ezelőtt tíztagú szakbizottság
követelte a találm ány azonnali
bevezetését. A b izottság tag jai
; öt nagyüzem szakértői és ú jí­
tási m egbízottai voltak. Az ál­
talu k készített jegyzőkönyvet a
Nehézipari M inisztérium nak
m egküldöttem . Az O rszágos Ta­
lálm ányi H ivatal illetékes elő­
adói újból kézbe vették az ügyet
és haladéktalanul lépéseket tet­
tek a Nehézipari M inisztérium
felé a gyártás megkezdése m iatt.
A NIM illetékes osztályvezetői
az Első Orsz. Újítói K iállítás óta
ism erik a sa tu t és csak felületes­
ségüket, h anyagságukat, tehetet­
lenségüket és szűk látókörűsé­
güket igazolja az a tény, hogy a
bevezetést illetőleg nem tettek
megfelelő lépéseket. Az OTH a
NIM -ot hónapokon keresztül
sokszor kereste m eg szóban,
telefonon és írásban, m íg végre
1950 októberében sikerült a
N IM -nak sa já t kebelén belül egy
olyan osztályt felfedeznie, am ely;
illetékes az ügy tovább folyta­
tá sá ra . S így kijelölték a Kézi
Szerszám okat G yártó ES. I. sz.
üzem ét g y ártásra, a Nemesacél
és Szerszám értékesítő V állalatot
ped ig m egrendelőként. Röpke öt
hónap után — az OTH állandó
nyom ására — elkészült az új­
pesti Ó m ega-gyárban az első
darab. (É n az első darabot
m unkaidő után dolgozva egy
h ét a la tt készítettem el.) Ma
m á r rendelések vannak a satu ­
ból, de a sorozatgyártás rendkí­
vül vontato ttan indul el.
/ 1950. novem ber 15-én felbuzdulva
Vájjon ki a bűnös azért, hogy
a n ép gazdaságot a felelőtlenség
m iatt sokmilliós kár érte? Azt
még csak m egértem , hogy több
m int két év a la tt egy v asa t sem
láttunk az ú jítási díjból, hiszen
vannak ellenségek, akik el a k a r­
ják venni az újító kedvét a
munkától, de hogy az egész
N1M ellenség legyen, azt m ár
m égsem akarom elhinni.
Ipari dolgozóinkban szám talan
egészséges ötlet lappang és ezek
a javaslatok csak azért nem lát­
nak napvilágot, m ert felelős
m űszaki vezetőink nem segítik
elő kellőképen a javaslatok meg­
v alósítását. Nekem több m int
00 újításom van eddig és újító-
társaim m al együtt igyekszünk
munkaeszközeinken javítani. Bí­
zom abban, hogy P ártu n k veze­
tésével fejlődő népi dem okrá­
ciánk elhagyja ezeket a fékező
hibákat és a jövőben keresztül­
visszük Sztálin elvtárs m ondá­
sát: „É szre kell térítenünk a
gazdasági funkcionáriusok, mér­
nökök és technikusok mindazon
elemeit, akik görcsösen rag asz­
kodnak a régihez, nem akarnak
haladni és rendszeresen fékezik
a Sztahánov-m ozgalom kifejlő­
dését.” Ezen az alapon azután
sikeresen fogjuk felemelt ötéves
tervünket idő előtt túlteljesíteni.
Remélve, hogy a fentiekkel én is
hozzájárultam ú jítási m ozgal­
m unk hibáinak kiküszöböléséhez,
m aradok
elvtársi üdvözlettel
Nagy Béla géplakatos,
Bp„ XIII., Röppentyű-u. 62.
PÖRKÖLT RIZZSEL
A szuhavölgyi szénbányák felső-
nyárádi üzemében történt az eset.
Az Ü. B. és a község tanácselnöke
elhatározták, hogy május elsején
olcsó, bőséges ünnepi ebéd várja
a bányász dolgozókat. A község
földműves szövetkezete elvállalta
a főzést, adagonként 5 forintért..
(25 deka hús, rizzsel, kenyérrel.)
így a szövetkezet adagonként húsz
fillért keresett volna. Április har­
mincadikén az Ü. B. kiosztotta a
bonokat három forintról, tudni­
illik ennyit vállalt magára a válla­
lat, nekünk tehát csak két forintot
kellett volna hozzáadni a saját
zsebünkből. Meglepetésünkre má­
jus elsején 6 forintba került az
ebéd (csonttal együtt sem tette ki
a 15 dekát). Hogy ki emelte fel az
ebéd árát, arról senki sem tud
(még az Ú. B. sem!) és senki nem
vállalja a felelősséget. Kérdjük, ki
tehet róla?!
Egy üzemi dolgozó
A HÁZNÁL
A b o c i : A zt hiszem , m egm enekültünk!
Ikertelefon
a villamosokon közölt hirdetéseken,
iker-telefonállomás felszerelését kér­
tem Bpest, Vili., Korányi Sándor
utca 10. II. 29. sz, alatti lakásomba
Pársoros kérelm em et a posta vá
rosházutcai központjába vittem, aho
átvették és közölték, hoqy nyolc na
pon belül választ kapok kérelm em re
Kb. 8—10 nap múlva a fenti hivatal­
nál — mivel közben választ nem
Kaptam — érdeklődésem re közölték,
hoqy a válasz visszajött azzal, hoqy
a címzett ismeretlen. A helyszínen
m eqállapítottuk, hoqy a posta téve­
sen a Karácsonyi Sándor-utcába cí­
mezte a nekem szóló értesítést. Ez­
után átadtak eqy nyilatkozat-űrlapot,
hoqy azt töltsem ki, hatforintos ok-
mánybélyeqet teqyek rá és akkor né­
hány nap múlva felszerelik laká­
somba a telefont.
Eltelt ismét nyolc nap. Telefon­
érdeklődésem re közölték, hoqy ke­
ressek ikertársat, m ert csak ebben
az esetben tudják felszerelni a tele­
font.
Társ után néztem és sikerült a ve­
lem eqy házban és emeleten lakó
Bolmann Ernőt társnak meqkapnom,
aki szintén telefont a k a rt felszerel­
tetni lakásába. Bolmann Ernő is ki­
állította a m ár előbb em lített kérel­
mét és benyújtotta a postához, mely­
ben közölte, hoqy ik ertárs kíván ve­
lem lepni.
Tíznapi izqalmas várakozás után
megjött a várva-várt értesítés a pos­
tától Bolmann részére, melyben kö­
zölték vele, hoqy ikertárs hiányában,
csak 270.— Ft hozzájárulás ellenében
tudják a telefont beszerelni, mivel a
vezeték a lakásától távol esik.
Ennek utána Bojmann személyesen
felment a Postára, ahol közölték
vele, hoqy nekem m ár van ikertár­
sam és íqy velem nem jöhet iker­
társként szám ításba.
Pár nap múlva felhívtam telefo­
non a postát, hoqy m ikor szerelik
m ár a réqen óhajtott telefont, m ire
közölték velem, hoqy a lakásban
állandóan tartózkodjon valaki, m ert
három napon belül meqkezdik .a fel­
szerelést. Családommal beosztottuk a
szolgálatot és ejje.-nappal vártuk a
szerelőket 10 napon keresztül. A sze­
relők helyett azonban levélke jött,
melyben a posta közli, hoqy fizessek
be 170.— Ft hozzájárulást, m ert csak
ebben az esetben szerelik fel a tele­
font. Mivel ideqeim m ár kezdték fel­
mondani a szolgálatot, meqkértem
nejemet, hoqy személyesen menjen
be a postára és érdeklődje meq, mi­
lyen célból kell befizetni a 170.—
Ft-ot. Közölték vele, hoqy a külváro­
sokban a telefonkábelek a háború
alatt megrongálódtak és ennek hely­
reállítására keli a fenti összeget be­
fizetni.
Ennek ellenére a fenti összeget
nem fizettem be és így lemondtam
arról, hoqy telefontulajdonosnak
m ondhassam maqam ilyen körülmé­
nyek Jrözött.
Legnagyobb m eglepetésem re méq-
is telefontulajdonos lettem, anélkül,
hogy telefonnal rendelkeznék. Ennek
m agyarázata az, hoqy a telefon-
könyvben szerepel a nevem lakás­
címemmel és telefonszámmal. Most
m ár felhívhatnak telefonon, a szá­
mom: 343—830, azonban ne lepődjön
meq senki, ha méq sem én foqok Je­
lentkezni, m ert, m int említettem, te­
lefonkészülék nincsen a lakásomba
felszerelve. Most m ár izqalommal vá­
rom az elsejét, hoqy kihozzák a tele­
fonszámlát és/ követeljék a telefon­
díjat, annak ellenére, hogy telefonom
nincs.
Závodszki József,
a V as- é s F ém ip a ri d o lq o z ó k
S z a k sz e r v e z e té n e k q azd a sá g i
p szt. v ez e tő je .
Lapunk május 10-i számában kö­
zöltük Kiss Lajosné levelét, amely­
ben elpanaszolta, hogy három apró
gyermekének receptátírása miatt a
Kerepesi-útról a Thököly-úti Vé­
dőbe kell egy új rendelkezés sze­
rint átmennie, ami oda-vissza két­
órás út.
A Főváros Tanácsának egészség-
ügyi osztálya most levelet írt szer­
kesztőségünknek, amelyben közli,
hogy a védőintézetek körzetei ré­
gebben úgy voltak kijelölve, hogy
nem vették figyelembe a kerületi
határokat. Amikor azonban a kerü­
leti tanácsok megalakultak, a védő­
intézetek a kerületi tanácsok ügy­
körébe mentek át. 1950-ben új kör­
zetkönyvet adtak ki, amely a kerü­
leti határokat figyelembevette. Az
adott esetben a Kerepesi-út 50.
számú ház a XIV. kerülethez tar­
tozik, míg a hozzá közeleső Szá-
zados-út sarkán lévő Védőintézet
a VIII. kerületben van. A kapott
figyelmeztetésre azonban rendel­
kezés jött, amely szerint összesen
460 védelemben álló gyermek, akik
a Kerepesi-úton és az azt környező
utcákban laknak a Pillangó-utcáig,
újból a Kerepesi-úti Védőintézet­
hez tartoznak.
Ü zenet
Szilaj Varga Gyula szoc. titkár,
Csongrád. Levelében panaszolja, hogy
a Szentes—Csongrád közötti vasút­
vonalon egy szétrombolt kisvasút
fekszik szanaszét. Kéri, hogy hívjuk
fel illetékesek figyelmét erre a kö­
rülményre, illetve a kisvasút kijavítá­
sára. Nem tudjuk megítélni, hogy a
kisvasút helyreállítása szükséges és
gazdaságos volna-e, mindenesetre ja­
vaslatát közöljük.
Gyöngyös Ferenc és Tóth István,
Budapest. Nézetünk szerint nem sé­
relmes az, ha a kisorsolt ülnök hiva­
talos meghívójában egyúttal a bün­
tető szankciókat is közük, amelyek
arra az esetre érvényesek, ha a meg­
hívott nem tesz eleget kötelességé­
nek.
SZIGORÚAN BIZALMASI
A Népgazdasági Tanács rende­
letben szabályozza az egyetemi
hallgatók kötelező nyári üzemi
gyakorlatát, és ez megjelent az
N. T. Határozatainak Tárában. A z
illető előadó, aki a hallgatókat be­
osztja, elment az Egyetemi Könyv­
tárba és kérte az N. T. határozatok
idevonatkozó részét, de azt a vá­
laszt kapta Kenesei elvtárstól, a
könyvtár egyik dolgozójától, hogy
nem adhatja . ki, mert szigorúan
bizalmas, de ugyanezt mondta az
osztályvezető is. Kérdezzük, hogy
mire való az ilyen rendelet, ha az,
akinek végre kell hajtani, nem néz­
heti meg.
Barabás Rezsőné
a tanulm án^sztál^dolgozóia
 # /
Taft kikotyogta
Taft amerikai szenátor szósze-
rint a következő nyilatkozatot tette:
„Sokkal olcsóbb háborút viselni
más nemzetek katonáinak felhasz­
nálásával.''
Valószínű, hogy Taft a nyilatko­
zat kimondása után szerette volna
leharapni a nyelvét és még való­
színűbb, hogy Truman is szerette
volna leharapni a Taft nyelvét,
noha tudja, hogy Taftnak összesen
egy nyelve van és azt mint USA-
szpnátor nem nélkülözheti az ame­
rikai nagytőkésekkel való tárgyalá­
sokban. A nyilatkozat azonban el­
hangzott és hatalmas betűkkel kö­
zölték az amerikai újságok.
Nem hangzott azonban el és
nem közölték hatalmas betűkkel az
amerikai újságok a más nemzetek
sokkal olcsóbb katonáinak vála­
szát, amely valahogy így hangza-

— Igen tisztelt Taft szenátor úr,

ön nem, mondott semmi újat, ami­
dőn közölte, hogy sokkal olcsóbb
önöknek az én felhasználásommal
háborút viselni. Ezzel kapcsolatban
azonban közölnöm kell önnel egy
tényt, amely minden bizonnyal el­
kerülte a figyelmét, nevezetesen
azt, miszerint engem nem azért
szült az anyám, hogy olcsóbbá te­
gyem az önök számára a háborút.
Lehet, hogy ez csak anyám figyel­
metlenségét bizonyítja, de meg kell
mondanom, hogy ez a gondolat Nagy gondbanvagyok, öreganyám! Nehéz választani, hogy a gépállomásra menjek-e dolgozni, vagy az állami gazdaságba, vagy a gyárba.
meg sem fordult a fejében. Apám ' " gondban volt ilyen idős korában! Nehéz volt választania, hogy a Tiszának menjen-e vagy a D unának...
sem mondta soha azt, hogy néZr
zék meg ezt a fiút, kitünően tanul
a kölyök, de érdemes is neki, hi­
szen azért dolgozom érte, azért
nem azért, hogy olcsóbbá tegyem
az önök számára a háborút. Mind­
D C am iljiik Le a izén á t!
nevelem, azért taníttatom, hogy ol­ ezeket figyelembevéve azt kell
csóbbá tegye Trumanék számára a mondanom, igen tisztelt szenátor
háborút! Én a magam részéről két úr, hogy az a háború, amelynek az
hónappal ezelőtt eljegyeztem egy olcsóságát rám alapozzák, igen
szőke kislányt, vettem egy kombi­ drága háború lenne az önök szá­
nált szobát és konyhaedényt, de mára . . .

A s s z o n y le s z a lá n y b ó l,
A fű b ő l m e g s z é n a ,
S z e r te a z o r s z á g b a n
Ez m o s t a fő té m a !

Tito egyre nyíltabban szolgálja

az Állami Könyvterjesztő Vállalat a kapitalistákat
könyvesboltjaiban és az üzemi
könyvpropagandistáknáli

Ludas Matyi
Főszerkesztő: GÁBOR ANDOR
Felelős szerkesztő: GÁDOR BÉLA
Szerkesztő: TABI LÁSZLÓ
A kiadásért felel:
a Lapkiadó Vállalat Igazgatója
Szerkesztőség: V., Alkotmány-u. 3
Telefon: 127-750, 128-031
Kiadóhivatal: VII., Lenln-krt 9—11
Telefon: 221-285
Hirdetési osztály: V.. Bajcsy-
Zsllinszky-út 34. Telefon: 125-340
Csekkszámlaszám: 61.080
Előfizetési ügyek: Posta Központi
Hírlap Irodája, V., József nádor­
tér 1. Telefon: 180-850
Személyes ügyfélszolgálat:
V., Roosevelt-tér 5—6
Budapesti Szikra Nyomda.
V.. Honvéd-utca 10
Felelős vezető: Radnóti Károly
— E ze k re a k u lis s z á k r a m á r n in c s szü k ség — v ig y é k a fe n é b e !

V
 r t t

Belépünk a gyár kapuján és hirtelen úgy tűnik, mintha a Szigeten .A kik re büszkék
lennénk, mert az udvaron mindenütt kis kertek virítanak, tele szebbnél- a Hazai Fésűsfónéban
szebb virágokkal. A kertek között sétányok pirosra festett • padokkal,
© M olnárné kettőző sztahanovista,
amelyeknek támlájára talán még az elengedhetetlen átlőtt szívet is oda­ aki átlagban 130—150 százalékot
rajzolták monogrammostul. termel.
De ez csak egy pillanatra tűnik így. ® H orváthné sztahanovista, aki mű
A pipázó gyárkémények, a szénnel megrakott futkározó kisvasút, helyében az anyagtakarékossági
mozgalmat úgy megszervezte, hogy
gyapjubálákkal megrakott teherautók, és a műhelyekből kiszűrődő az azelőtti 22 százalék helyett ma
tompa moraj mindjárt megcáfolják előbbi benyomásunkat. csak 1.9 százalék a hulladék.
Munka folyik itt, de a javából. Zúgnak a fonó- és szövőgépek, az © Sósné élmunkás, a kivarróműhely-
ember a szavát se hallja, a füle bedugul és csak a huhu kiáltásra rezzen ben róla mindenki példát vehet.
— - --— ©Szárazná előmunkás, a gyűrűs­
fel: hoho, hiszen már egy félórája hozzám beszélnek! Ebédidő a válogatómiihelyben. fonoda élmunkása. A 140 százalékot
De érthetően beszélnek a zakatoló gépek, amelyek végeláthatatlan Ez a szaktársnő csak azt kifogá­ álmában is megtermeli. (Hát még
végekben gyártják a különböző színű és minőségű szöveteket, beszélnek solja, hogy nem ringatja senki a ébren!)
a termelési grafikonok felfelé szökkenő piros vonalai, és beszél az a lel­ kosarat.________________ . © Urbánné sztahanovista szövőnő,
a szövőműhely szeretett mamija.
kesedés, amellyel itt dolgoznak. Munkaversenyben állanak egymással a
fésüsfonó üzemek, és üzemen belül a különböző műhelyek és egyik sem
akar a második helyre kerülni. Az üzemen belül három olyan műhely
van, amelyben-csupa sztahanovista dolgozik. Ügy hallottuk azonban, hogy
Szalmaláng a Soroksári-úton
ez nem végleges eredmény és lesz még több sztahanovista műhely is.
Az üzem mellett nemrégiben épült fel a Fésüsfonó hatalmas kultúr- A cím láttán akadhat olvasó,
háza. Olyan mint egy nagy színház, bármelyik színidirektor megirigyelné. aki azt hiszi, hogy a gyapjúszövet
Azonkívül könyvtár, olvasóterem, sportpálya áll a dolgozók rendelke­ gyártásánál szalmát égetnek, vagy
valami hasonló munkafolyamat
zésére. van. Félreértések elkerülése végett
A Fésüsfonó élüzem akar lenni, és ez csak a Fésüsfonó dolgozóin már előre közöljük, hogy egészen
múlik. másról van szó.
Fenti szalmaláng nem a gyapjú­
val van összefüggésben hanem a
Hazai Fésüsfonó ifjúmunkásaival.
Hogy jön a szalmaláng az ifik­
hez?
Igen egyszerűen.
A kongresszusi héten a Fésüs-
Győrfi Sándor géplakatos, az fonó-ifik brigádokat Vakítottak. Ez
üzemi kultúrfelelős, Tóth Erzsiké jó. A brigádok kiváló munkát vé­
tanácstag meg a DlSz-kultúrfele- geztek. Ez még jobb. Aztán még
lős. A két felelősnek azonban csak jobb lett a munkájuk. E z a leg­
egy csoportja van. A véleményük jobb.
ilyenformán mindig megegyezik A kongresszusi hétnek azonban
egymással. Ha például valaki vége lett és ezzel — erre még az
megdicséri a kultúrcsoport munká­ igen hosszú Soroksári-úton se igen
ját, mindketten megegyezőleg ezt akad példa — a Fésüsfonó-ifibri-
mondják: gádok jó munkájának is vége lett.
— Az én csoportomat dicsérték Ez rossz. Sőt maguknak az ifibri­
meg! gádoknak is vége lett. Ez még
Ha pedig kritikát kapnak, akkor rosszabb. Es azóta senkinek se jut
is teljesen megegyező a véleményük: eszébe, hogy brigádot is lehetne
Ez a mosógép hófehérre mossa a gyapjút. Egy átlagos nagymosást — A te csoportodat bírálták alakítani. Ez a legrosszabb.
három perc alatt elvégezne. meg! __, ___ _____________ így lobogott tehát egy hétig a
szalmaláng a Soroksári-úton.
Amikor a Fésűsfonóba mentünk, Most azonban új titkára van a
még fogalmunk sem volt arról, Fésüsfonó DISz-szervezetének. Kosa
hogy mit csinálnak ott, de úgy Zsuzsa, ö tisztában van azzal,
tettünk, mintha a kisujjunkban hogy a brigádmunka nem kampány
lenne az egész fésűsfonás. Azt hit­ és a gyapjú nem szalm a. . .
tük, hogy a jámbor kis juhokat
behajtják a Fésűsfonóba, ahol meg­
mosdatják őket, aztán elsőrangú
fodrászmesterek bodorítják a gyap­
júkat és olyan művészi kunkoro­
kat csinálnak nekik, hogy az csuda.
Es így tovább . . , Végül az üzem önkritikája: az
így képzeltük. A valóság azon­ egyik műhelyben láttuk ezt a képet,
ban egészen máskép festett. Ami­ ide rajzoljuk a selejtgyárosok oku­
kor beléptünk a hatalmas tiszta lására.
épület, a szépen parkírozott gyár­
udvar mind azt bizonyította, hogy
a Hazai Fésűsfonó kétezerkétszáz
dolgozója szereti a munkahelyét.
Miután, mint fentebb említettük,
a fésűsfonást úgy képzeltük, hogy
a barikákat fodrászmesterek frizé-
rozzák, stb., izgatottan kérdeztük
meg Bátori Ferenc igazgató elv-
társtól, aki amellett még sztaha­ • Ha fekete ködöt látsz, akkor az a kártolóműhely. A fehér köd
novista is, hogy hol tartják a bá­ viszont a festőműhely. Igen helyes volna légtisztítót felszerelni, mert ez
rányokat. Ekkor tudtuk meg, hogy így felette nem egészséges!
a fésűsfonásról való elképzelésünk
téves volt. A gyapjú nem bárány­ kimosott és megszárított gyapjút.
formában, hanem bálaformában jön Hogy ennek mi köze a kárhoz,
a gyárba. amikor haszon és a toláshoz, ami­
A gyapjút először osztályozzák kor húzás, azt nem. tudjuk. A fé-
(a gyapjú még mindig első- má­ süiőben a húsz milliméternél rö-
sodik- és harmadik-osztályú, nem videbb szálakat kiszedik a gyap­
párnás és fapados az elnevezése, júból. Hasonló műveletet a ku­
mint a vasúti kocsiké, ami igen tyáknál trimmelésnek hívnak, a
helyes, mert párnás gyapjút még gyapjú azonban nem kutya. A fé­
csak el lehet valahogyan képzelni, sült szalagot az előfonódéban
de fapadosat bajosan), osztályozás megnyujtják, a fonógépen sodor­
után öt kádban megfürdetik. Azért ják, két szálat összeillesztenek, cér-
ne tessék a gyapjút irigyelni, hogy náznak, a szövődében a kész
ebben a nagy melegben ötször für­ gyapjúfonalat csévélik, felvetik a
dik egymásután, mert lúgos vízben hengerre, a bolyhokat lesimítják, az­
fürdik és közben villákkal döföiik, tán a szövőgépben ide-odaugrál a
ami a legnagyobb melegben sem vetélő és azt-án — kész.
kellemes. Innen kerül a kártolóba. Aki még ezekután sem tud kam-
A kártoló nem azt jelenti, hogy garnszövetet játszva előállítani, az
ott tolják a kárt, hanem azt, hogy válasszon más pályát.
ott vastag szalagokká formálják a 0. Gy.
Vilk József sztahanovista mű- — Mit visz az a kis kocsi?
ezető és aktív futballista. Egy mér­ — A termelt szövetet.
őzésén lerúgták az egyik fülét. Ez — Hát az a nagy?
ont a másik. — A hulladékot, szakikám!
Ezek a gyerekek nem annak örülnek, hogy vége lett a tanításnak, hanem annak, hogy m egkezdődött a vakáció . . .

— Nézd, e g y ötforintos hever a földön!
— Es azt az ötezer forintot, ami mellette hever, észre sem veszed?
Perlpvácz éppen súlypontot kép­
zett, mikor a Nyelvrontóintézet ka­
puján beléptem, látogatásra. Ebben
az intézetben folyik a felszólalók,
hozzászólók és előadók fertőzése,
színtelen és szagtalan átalakítása.
Az udVar közepén nagy távol­
ságra állt egymástól két sudár je­
genyefa. Nem hajlott földre az ága,
hanem egyiken is, másikon is állt
egy-egy növendéke az intézetnek
és kiabáltak egymásnak.
— Ezek most átbeszélnek — me­
sélte Perlovácz — egyik jegenyé­
ről a másikra.
A kerítésen is ült egy növendék,
kihajolva az utcára.
— Ez pedig egész nap kitárgyal
az utcára, de időnként áttárgyal a
másik oldalra is.
Többen hatalmas csomagokkal
igyekeztek a kapu felé.
— Kik ezek? — érdeklődtem
Perlovácztól.
— Nem lényeges, kiviszik a
szempontokat, aztán jönnek is
f i i r ó l c^áun&L n&tái önaaLLomcim
— Heide én vagyok a falu rossza e g y e d ü l...
— Nono Zsíros úr! H i t a sógora m eg a komája micsoda?
//
vissza. Ott meg az udvar mélyén
van az a kis ajtó, látja, azon ke­
resztül meg levisszük a szempon­
tokat a pincébe, ahonnan mint
alulról jövő kezdeményezések ke­
rülnek fel.
Szétnéztünk a pincében, lpszen
érdekes ez az egész üzem. A pince­
lejárat alsó végénél állt egy nö­
vendék, aki lapátolt valamit az
ajtón felfelé.
— No látja, ez az ember felveti
a kérdéseket, fentről lehozzák a
szempontokat, ide, a széles réte­
gek közé.
Kis mélyedésre mutatott, ahol
100 kilós, kövér emberek ültek kör­
ben.
— Látja, ezek közé visszük le
a szempontokat, ők kisúlyozzák és
konkretizálják.
Egy kérdés kapcsán felmerül­
tünk a felszínre s a főépület műter­
meit vizsgáltuk meg.
— Itt dolgoznak azok, akik élére
állítják a kérdéseket, azok ott
.1 '•
ŐRÜLET *
(Az olaszországi Novarrában a tébolyda kétszáz ápoltját is
leszavaztatták a Keresztény Demokrata Pártra.)
Demokrata képviselőjelölt: Tisztelt becsületben megőrült őrültek!
Egy hang: Hazugság! Észnél vagyok, az apám csukatott be, mert fájt
a foga a kocsmámra.
Képviselőjelölt: Bocsánat szinyor, szóval többi őrültek, ma szavazni fog­
tok a szentséges Gasperi úrra, a Keresztény Demokrata Párt jelölt­
jére. Jó?
örültek kara: Jó. De előbb teljesítsék kívánságunkat.
Jelölt: Nosza derék honfiak, mik azok a kívánságok?
Örültek kara: Kétszáz bilit kérünk, hogy legyen mit a fejünkre rakni.
Jelölt: Meglesz.
Egy individualista őrült: Az enyém kékeslilába játszó, narancssárgát tük­
röző, hupikékre változó, olivazöldre hasonlító, okkersárga edény
legyen.
Jelölt: Helyes, minden óhaj teljesítve lesz, ha leszavaztok a Keresztény
Demokrata Pártra.
Örültek kara: Kérünk még erős borotvákat, hogy legyen mivel az orvosi
kar nyakát elvágni.
Jelölt: Meglesz.
Örültek kara: Aztán kérünk még alattvalókat, mert itt csupa Julius
Caesar, Napoleon, meg Churchill van.
Jelölt: Meglesz.
Örültek kara: Na és mi a biztosíték, hogy minden teljesítve lesz, ha le­
szavazunk a Gasperi úrra?
Jelölt: Ugyan ne kételkedjenek uraim. Ha a Trumannak, a világ első
számú őrültjének megfelelő a Keresztény Demokrata Párt, maguk
a szimpla őrültek sem fognak panaszkodni. . .
qe-ta
pedig folyton alátámasztják, ne- j
hogy eldüljön valamelyik. Nagyíj
munka folyik itt, kérem,', bár hely-g
zetünk egyre rosszabbodik, mert 1
az írókongresszus vitaanyaga ala- :j
posan megingatta állásaikat. . . D el
most figyelje csak tovább, mi lesz i fcó- MAÁ tű eá
a továbbiakban. Mi is megindítót-1 £ o # ; ó s e ü > * i/5 jd i S o ijC t
tűk a támadást a nyelvépítés ellen.;
Már van növendékünk, aki monda-1
tönként 10— 15-ször használja azt, i aJlcrft .
hogy „így a“. Beiskoláztunk többe-1
két tanfolyamainkra. to J rj^ Á ű C A - r = = = 5 T
Én közben az alátámasztott kér- j
dések sorsa felől érdeklődtem. Per- f
lovácz így rajzolta meg:
— Alátámasztás után az összes ;í
kérdések bekerülnek a második j
emeleti laboratóriumba, ahol egyik!
asztalról átpolitizáljuk őket a má-j
síkra. Van már olyan növendé- j
künk, aki igen jól fogja meg a j
dolgot.
Szekérzörgés hallatszott az ud-1 í'S fC d & L t - ir íS K u & u jú y Q jiu e l L Cü£ aJKJÜT+i
varról. Hatalmas kocsikon bevitték!
a vonalat a kiértékelt kérdésekbe, j
A lovaknak nem volt errülső, csak! / f tc tj- h iÁ iS c r i- S o f y a s
túlsó oldaluk, a kocsisok arra estek |
át minduntalan. Perlovácz szólt, j ajfxjixct a oéjfy&n -káfiWJk*
hogy vigyázzak, tele van a földi \n e f a * * ' f a f e j e t e k i g
anyagokkal s ha már átléptem j
véletlenül néhány rubikont, lépjek!
bét is.
Én közben perfektuáltam a per- i
spektívámat s búcsútvettem. Észre­
vétlenül kabát alá rejtettem néhány
elszórt szűkkeresztmetszetet és a !
kapun kiküszöböltem magam.
Az egyik körúti Közértben vet- »
tem 10 deka irányt s mikor oda-
haza a fogasra akasztottam a kala­
pot, akkor vettem észre, hogy le ■
vagyok konkretizálva, a verebek A ' ^ l Ít ü T ía aJLcrft oM üsa AÓ A 'fjümrUÄ £AHí *Aj2-
megint a könnyebb ellenállást vá­
lasztották. ' o u t a i t w , mi
Alföldi Imre. u j L j i iM c r í Á A ^ ú o Xj & A a J I O A e J b c tv A r a . cm ± i& p '
L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t Ig a z g a tó ja
S z e r k e s z tő s é g : V .. A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 127-750, 128-031
K ia d ó h iv a ta l: VU ., L e n in -k r t 9—11
T e le fo n : 221-285
H ir d e té s i o s z tá ly : V .. B a jc sy -
Z s illn s z k y -ú t 3 4 . T e le fo n : 125-340 J tí b L L 4U M *\ E w v y i 'k í U C ú> J & A s J J td z ó
C s e k k s z á m la s z á m : 6 1 .0 8 0
'fa A e a J A a s™ ju u £ tX s v \ /V v v £ / ^ £ Í e i c í ( á j tÍ A A ^ m
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K özponU
H írla p I r o d á ja , V .. J ó z s e f n á d o r - o j , OL&JC&
t é r 1. T e le fo n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t: r r v \ j u ^ o y y x i A ^ S c L fb z ty r ) -ie ^ o -é .- ijtiiyZ rm sit, 'VJuJIa
V ., R o o s e v e lt-té r 5—8
K eóA ^eA A r r c S X t[ r d h C v v \ J S fu ^ c íiu S K Á p e u é q e Á 'r v v n x A l
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a ,
V., H o n v é d -u tc a 10
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K áro ly
 p iLY!]£HÓ
AZ ENSZ PALOTÁJA

Mac Sharrol, az USA

G□ ölő Dl
:g G
bolíviai követe az alábbi

GGDIG 0a
jegyzéket nyújtotta át
Antonio Lopez úrnak, a
bolíviai kormány külügy­
a G0 DG miniszterének:

□ Gn a d Van szerencsém Nagyméltósá­

: 0 nig g
godnak tudomására adni, hogy
kormányunk hitelt érdemlő értesü­

ICGóla l
La n| □ o|
lések alapján Bolivia önállóságát
veszélyeztetve látja, minekfolytán
egyrészt: azon tényből kiindulva,

G0 nla ni hegy kormányom a kis államok

hivatott védelmezője, e jegyzék

n íjn íJ útján erre a veszélyre Nagyméltó­

ságod kormányának figyelmét fel­
hívni bátorkodik, másrészt: a múlt
év szeptember 8-án kötött La Paz-i
egyezménynek ama pontja értel­
mében, amely szerint az USA és
Bolivia szükség esetén egymást
megsegítik, kormányom vállalt
kötelezettségének megfelelően a
boliv kormány segítségére sietve,
az alábbiakat közli:
1. Az említett kölcsönös szerző­
Közlekedési újításunk dés 134/b. pontja kimondja, hogy
a segélynyújtást szükségessé tehető
veszély fennforgásának megállapí­
tása, kizárólag az Egyesült Álla­
mokra tartozik. Ennek megfelelően — Hol az engedély, Zsíros úr?
a Bolíviát fenyegető veszély rész­ — Az nincs kérem, csak úgy feketén vágtam
letes ismertetését a sürgős intézke­ le, mert már nem tudtam nézni szegény állat rette­
dések megtétele után egy újabb gését.
jegyzék fogja tartalmazni. — Aztán mitől rettegett a szegény állat?
2. A szerződés 19. pontjának — Attól, hogy le fogom vágni.
mánya elvárja Bolivia kormányá­
tól, hogy mindenféle kereskedelmi az új választásokat. Az uj valasz- USA-üzletember neveztessék ki az lenségét megvédelmezhesse és tá­
kapcsolatot haladéktalanul szakít- tások tisztaságának biztosítására új kormány tagjai közé, akik voltarthasson minden illetéktelen
son meg a keleteurópai államok az USA kormánya három hadosz- tapasztalataikkal és önzetlen segítő­ beavatkozási Nyomatékosan felhí­
mindegyikével, és szükségleteit tálynyi rendőrséget bocsát rendel- készségükkel támogatni fogják az vom Nagyméltóságod figyelmét
kizárólag az USA piacairól szerezze kezésre, nehéz és félnehez tűzjegy­ új kormányt ebben a válságos arra, hogy kormányom fenti javas­
be, ezzel is erősítve a segítséget verekkel. . . . _. helyzetben. , lataira 2 órán belül igenlő választ
nyújtó Egyesült Államok gazda- 5. Az elhanyagolt es korszerűt- 7. Az USA kormánya kétmilliár­ vár, ellenkező esetben nem garan­
sági stabilitását. Ien bolíviai hadsereg harcképessé- dos kölcsönnel siet Bolivia segít­ tálhatja többé az idézett La Paz-i
3. A szerződés 35. pontja értei- gének fokozására az USA kormá- ségére (bolíviai pezetában), a köl­ egyezmény betartását. A választól
mében kormányom felszólítja Boli- nya felajánlja a legmesszebbmenő csön folyósítása után a bolíviai függetlenül az Egyesült Államok
via kormányát, hogy azonnal tép- segítséget, vagyis öt hadosztaly- pezeta 30 százalékkal leértékelendő, baráti segítsége máris megnyilvá­
tessen életbe szigorú rendszabályo- erejű gépesített, katonai tansze- s a kétmilliárdos kölcsön három év nul, a csapatszállítások folyamatban
kat az országban bárhol fellelhető mélyzetet küld Bolivia területére, alatt visszafizetendő (dollárban). Az vannak.
kommunisták és egyéb gyanús ele- A tanszemélyzet mindennemű ellá- átszámításból származó differencia Megragadom az alkalmat, hogy
— Tilos jelzésnél jött át, ismételten biztosítsam Nagy méltó­
dobja a hat forintotl mek összefogására, mert a jelenlegi fásáról az LJSA kormánya gondos­ 10 százalékát kormányom a leendő
súlyos nemzetközi helyzetben az kodik, a bolíviai kormány csak a bolíviai hadiözvegyek javára ajánlja ságodat őszinte nagyrabecsülésem­
összefogásnak nagy jelentősége költségeket tartozik megfizetni. fel. ről, amelynek kifejezésével marad­
MUTATÓSZAMOS BÉRRENDSZER van 6. A boliv kormány megerősíté- 8. Mindezek az intézkedések múl­ tam az Ön kormányának
IDEJÉN
4. A bolíviai kormány azonnal sére az USA kormánya felajánlja, hatatlanul szükségesek ahhoz, hogy őszinte hive:
nwlassa fel a parlamentet
oszlassa nariamentet és írja
íria ki hogy néhány — de mennél több — a szabad boliv nép hazája függet- Mac Sharrol.

A m agyar g y erek ek a k o rea i g y erek ek ért

— G y e r e a p u Játszan i,
— V á rjá l f ia c s k á m ,
m ó lja a f iz e té s é t . ACHESON TÁVOZÁSÁT
AZ ANGOL MUNKAÜGYI KÖVETELIH AZ USA-BAN.
DARABBÉREZÉSI RENDSZER MINISZTÉRIUM MEGHOSZ
IDEJÉN SZABBITJA A MUNKA­ — H a r r y k á m , a tá v o z á ­
NAPOT. s o m a t k ö v e te lik ? T e m it
c s in á ln á l a z é n h e ly e m ­
— É s m it s z ó ln a lord - b en ?
Ságod a h u szo n h a tó rá s — T őlem k é r d e d ? H iszen
m unkanaphoz? a z t s e tu d o m , h o q y a z én
— D e h is z e n e g y n a p b a n h e ly e m b e n m it csin á lja k ...
c s a k h u s z o n n é g y ó ra v a n .
— K ettőt m in d ig h o z z á ­
v eh etn én k a k ö v e tk e z ő
n a p b ó l.

Ne sírj kis koreai pajtást

G yere f ia c s k á m , s z á m ít s d
^ E L M E N E K Ü L T DALATBÓL, d l következei
f iz e té s é t!
M iért én s z á m íts a m ki?
BAO-DAJ BABCSASZAR
BAO— DAJ: B o c sá n a to t k é ­
értekezlet előtt
M ert a z g y e r e k j á t é k . rek, nem t e ts z ik tu d n i,
m e r r e v a n a le g k ö z e le b b i

A SING-SINGBEN (A K é n s a v g y á r b a n
<7 ó r á ig ta r to tt e g y
é r te k e z le t.)

DE GASPERI PARTJA r
1 ,1 5 3 .1 4 8 SZAVAZATTAL
ATTLEE, ANGOL MINISZ­ KEVESEBBET KAPOTT,
TERELNÖK FELSZÓLÍ­ MINT HÁROM ÉV ELŐTT.
TOTTA KORMÁNYA TAG­ SCELBA: Ne e s s k é t­
— M agát íté lté k 9 é v r e o k m á n y ­ JAIT, HOGY NE BÍRÁL­
h a m is ítá s é r t? s é g b e , A lc id u sk á m ! Ne a z t
JÁK AZ U SA KORMÁNYT. n é z d , h o g y m e n n y iv e l k e­
— Ig e n .
— A k k o r k é s z ü lő d jö n . B e o sz to ttá k Mt e z Joh n ? v e s e b b s z a v a z a to t k a p tu n k
a k o r e a i p a r a n c s n o k s á g r a h a d ije le n ­ — S z á jk o s á r . e z e n a v á la s z tá s o n , m in t
t é s t Írni. a le g u tó b b in , h a n e m azt,
— K u tyád v a n , v a g y b e ­
hogy m e n n y iv e l tö b b e t N e s itf á M t, ke*, tn e y y e p M e n tá t,c u jt Mm o J o P
k e r ü lté l az A ttle e -k o r -
k a p tu n k , m in t a le g k ö z e ­
m ányba?
le b b in . . .

AZ É N P A P Á M . . .
<% £#*/ A táí (Szereplők P ista és Laci kisgyerekek)
— H á t tu d d m e q , h o g y a z é n p a ­
p á m a s z ta lo s ,
— A s z ta lo s? A z Is v a la m i? Ha n e m
tu d n á d , a z é n p a p á m m e g e s z t e r ­
g á ly o s .
— A z s e m m i. T u d a te p a p á d s á m ­
lit c s in á ln i? N a ú q y e n e m tu d .
— H á t tu d . T u d d m e g . h o g y tu d .
V a sá rn a p d é lb e n c s in á lt e g y kls-
s á m lit. M e rt h o g y a z e s z te r g á ly o s
m in d e n t tu d .
— Ig en ? H á t a k k o r a z t m o n d d
m e g , h o g y a te p a p á d tu d -e c s in á l­
ni . . . c s in á ln i . . . s z e k ré n y t?
— S z e k ré n y t? A zt n e m tu d . De a
te p a p á d s e tu d . . . a te p a p á d s e
tu d d r e h á ln i. N em is tu d o d , m i a z
a d r e h a . N a m i? . . .
— A d re h á lá s . . . az . . . az . . .
— H a h a . . . n e m tu d o d , m é q a z t
s e tu d o d , h o g y m i a z a d r e h á l á s ,
— Remélem, jő traktorokat fogsz gyártani, Jani. a z tá n c s a k b e s z é ls z a v ilá q b a . H át
— Meghiszem aztl Megmondom a szaktársaknak, hogy a mátkámnak lesz. d r e h á ln i a n n y i, m in t e s z te rq á ly o z n l.
— Ig en ? H á t m i n d j á r t k é r d e z e k én
Kép a jövőből ígéret szép szó tő le d o ly a t, h o g y . . . h o g y . . , n a .
N a m i a z , h o g y p o litú ro z n i?
(Truman: „Vezessenek könyveket a gengszterek, — N em tu d o m . N em is é r d e k e l.
hogy m eg lehessen őket adóztatni!") De a z é n p a p á m s z ta h a n o v is ta . De
a te p a p á d n e m s z ta h a n o v is ta .
— Iq e n ? H á t t u d d m e g , h o g y n e m
s z ta h a n o v is ta , d e c s a k a z é r t , m e r t
k is z ú r n a k v e le . M o n d ta a m a m á n a k
Is a p a p a , h o g y v e le m in d ig k is z ú r ­
n a k . T u d o d te m i a z , h o g y k is z ú rn i?
— Mi a z . h o g y ? A n n y i, m i n t k i­
to ln i, k ilö k n i, a p a p á v a l Is k i a k a r ­
ta k to ln i, d e ő a z a s z t a l r a c s a p o tt
é s a z t m o n d ta , h o g y d e a z ú r is te n it
n e k i.
— Na, te a z é r t n e f é lts d a z én
p a p á m . L e sz ő m é g s z ta h á n o v ls ta .
M o st is c s in á lt e g y ú j í t á s t . A te p a ­
p á d b iz to s n e m tu d ú j í t á s t c s in á ln i.
— A z t c s a k h is z e d a v v a l a b u ta
fe je d d e l. A z é n p a p á m m á r h á r o m
ú j í t á s t c s in á lt, m e g v a s á r n a p g ó lt Is
s z ó k r ú q n i, m iv e lh o g y fo c iz ik .
— H á t c s a k r ú g jo n . D e a z é n p a ­
pám j á r a s z a b h a r c o s o k h o z lő n i,
m e g n é p n e v e lő is é s f o g a d o k v e le d
az új ra d íro m b a , h o g y h a m a ro sa n
s z ta h a n o v is ta le s z .
— Én n e m m o n d o m , h o g y n e m
le s z s z ta h a n o v is ta , d e n e h a g y ja ,
h o g y k ito lja n a k v e le .
— N em is. H a n e m te , m l k ö th e t­
n é n k v é d - é s d a c s z ö v e ts é g e t.
— A zt le h e t, ö r ö k b a r á t s á g o t fo ­
g a d u n k é s a z t ú g y c s in á lju k , h o q y
b e le s z ú r u n k a k a r u n k b a e g y tű t.
Jön a v é r . . .
— M a rh a s á g . I n k á b b m e g fo g ad ­
ju k , h o g y é lta n u ló k le s z ü n k é s e l­
c s e r é lj ü k a c e r u z á n k a t A m ú ltk o r
ú g y is m e g a k a r t a d c s a p n i a sz é p
p iro s c e ru z á m
— N em Is ig a z , in k á b b m o n d ju k
a z t, h o g y „ f o g a d ju k , h o g y é ita n u ló k
le s z ü n k é s a z t. h o g y c s e r e - b e r e fo-
qadom . . . “
— ú gy van, mondjuk (együtt
mondják) éltanulók leszünk é s csere­
bere fogadom , többet vissza nem
adom, hogy ha visszakéred, kutya
lesz a véred . . . rem élem , nem ké­
red.
NAGY S. JÓ ZSEF

J&ejzuuzái tQ-tj, támxiijzfiósilról

— Szakikám, ha maga azóta versenyben lenne,

amióta ígéri, hogy versenyszerződést köt — az egy
A gengszter: Ez tiszta rablás! szép hosszúlejáratú versenyszerződés lennel. . .

A t d tk& n JU tu r tq c U l

BESZÉLŐ OLAJFOLT
1 7 2

1
— 'I l i

IL — NA, MI M EG IN T IRÁNT T É V E SZ T E T T Ü N K . . .
Az olajfolt: Most jön?! Akkor törődött volna
velem, amikor ide csöpögtem. . .

E G Y ÍR Ó D O L G O Z Ó S Z O B Á JÁ B A N
******
****

i **♦♦

jV ‘j

GYENGE VA2LAT0ÍAN PUFFOGO ELSZAKADT

po z it ív f ig u r a MEGRAJZOLT ALAKOK FRÁZISOK A VALÓSÁGTÓL

«Állami Kffnyvterjesitó VSUalaí

könyvesboltjaiban és n üzemi
könyvpropagandisl éknél!

f o r AAAUSTA
CSÖKEVENY^
0

' =::_Miért akasztottad ki ezeket a falra?

— H ogy a szem em előtt legyen, amit szabad
regényembe beleírni.
 R a b o m o b ilo k
— Mondja vezérem, ez export Spanyolországba?
— Ö, nem csak oda. Egész Nyugat-Európába.
Eltalálta VÁRÓTEREM
A magyar közlekedéssel meg
>lehet elégedve a legigényesebb
' utas is. A vonatok tiszták, ponto-
j sak, a vonatkísérők udvariasak,
' előzékenyek.
A z államvasutak igazgatóságá­
nak figyelmessége újabban klter-
. jedt a várótermekre is. >1 falakon
hangszórók jelzik a közeledő vona­
tokat, a karszalagos őr ébresztgeti
■azokat, akiket álomba ringatott a
várakozás.
Azt a vonatot, melyre én várni
szoktam, egy negyed órával meg­
i előzi a ceglédi vonat. Jogosan
szundikálok tehát, amikor ennek a
T r u m a n : N o s , b a r á to m , t u d ja - e k i v a g y o k ? vonatnak közeledését jelzi a készü­
C s a v a r g ó : M it tu d o m é n ? P o f á r a p o n t ú g y n é z lék. A z álmok őre természetesen
ki, m in t e g y h a d i a n y a g g y á r ü z l e t s z e r z ő j e . . . nem tudhatja, hogy ki hova utazik
és sorozatosan ébreszgetett vona­
KÜLÖNBSÉG tom érkezése előtt. Legutóbb épen
akkor ébresztett fel, mikor azt
álmodtam, hogy nyereményköt­
vényemet kihúzták, s rohantam,
hogy a nagy összeget felvegyem.
Óvatosságból tehát, hogy egy
negyedórái álomtól meg ne fosz­
tassam, s hasonlóan szép álmai­
mat végigálmodhassam, kis táblát
készítettem mellemre keménypapír­
ból. s ráírtam feltűnő betűkkel:
Nem Ceglédre utazom,
csak negyedóra múlva költsenek.
FALU TAMÁS.
L O N D O gN
u k aB
t aAp eN
rzsák ,
— L á tja , R e a k c z y b á c s i, m i n e m o s z tu n k é s
n e m s z o r z u n k , m e r t v a k á c ió v a n , m a g a m e g n e m
o s z t é s n e m s z o r o z , m e r t d e m o k r á c ia v a n .
ESZPR ESSZÓ BA N
— T u d o d m it c s in á lta to k m o s t E llá n á l? Egy
f e jk e n d ő t é s e g y é d e s k is t r a k t o r o s r u h á t . . .
L u d as M a ty i a zt ü z e n i
H a ra szti B., M isk o lc. A b e k ü ld ö tt r a jz o k e g y e lő re
m é g n e m m u ta t n a k se m m it. H a r a jz o ló j u k te h e ts é ­
g e t é r e z m a g á b a n , ta n u ljo n é s k é p e z z e m a g á t.
V iq E., G y ő r. N em n e k ü n k v a ló .
M oln ár G y u la , B. E z e k a v e r s e k s a j n o s n e m
f e le lte k m e g .
„ V ir á g “ . E g é s z ü g y e s , d e m á r s o k a n fe ld o lg o z ­ — A p u k á m , h o l v a n T ib e t?
t á k e z t a té m á t. — É p p e n m o s t c s ú s z o t t ki a k e z ü n k b ő l . . .
N em k ö z ö lh e tő k : B o d ö J.. Ú jp e s t, — n s i — B p.,
T. F e re n c , Z a la b a k s a , G ál M á ria , Bp.
Az USA katonai hivatalai tele vann * tőkésekkel
M i é r t t is z t e le g e n n e k o ly a n fe s z e s e n ? H is z e n ö n e z r e d e s
D e e z m illiá r d o s . . .
H ALLÓ ! M acArthum ak benőtt a fejelágya
— H alló L on d on ? Itt W a sh in q to n
n te r u r b á n . K érem b e s z é ln i.
— Itt S a m u b á c s i W a s h ln q to n b ó l!
T e v a q y a z , J o h n Bull?
— S a jn o s , é n . Ml v a n , S am u ?
— Te kérd ed é n tő le m , h o q y ml
van?
— H át m ár kérdezni se sza b a d ,
S am u ?
— A zt sza b a d , d e m o st én k érd e­
z e k . H a llo m , k ir ú q ta k Ir á n b ó l.
— H a h ah at K a ca g n o m k ell! E n g em
az Irá n ia k ? E n q em , a te n q e r e k
o ro szlá n já t? !
—■A z t b e s z é lik .
— S tim m el. E q y e lő r e k i v a g y o k
[
r ú g v a . D e v a n m é g I g a z s á g a v ilá ­
gon!
— M it é r d e k e l t é g e d a z Iq azsáq ?
— H át h o g y n e é r d e k e ln e , a m ik o r
z a z I g a z s á g , h o q y e g y c s o m ó h a d i­
h a jó m v a n a P e r z sa -ö b ö lb e n !
[
— Jól v a n . M u ta sd m e g a z o k n a k
p e r z s á k n a k ! K üldj o d a c s a ta h a jó -
atl
M a c A r th u r a r ip o r te r e k h e z : N e m n y ila tk o z h a -
to m ! H a m á r a r é g i á llá s o m a t e l p l e t y k i z t a m , n e m
— N em r o s s z g o n d o la ti É s, S a m u ­
s z e r e t n é m a z ú j á llá s o m a t is k o c k á r a te n n i!
éin ? w m s m n m h m m
— S z á llíts
— N em
p a r tr a k a to n á k a t!
r o s s z g o n d o la ti É s, S a m u ­
ctttj.esmi i i M fa+ duL
k éin ?
— V ed d el a z o la jfo r r á s a ik a t!
— N em r o s s z g o n d o la t! É9, S a m u ­
k éin ?
— A ztá n a k it e r m e lé s t e lv é g z e m
é n , h o g y é n Is c s in á lj a k v a l a m it . . .
— É rtem ! D e h a n e m h a g y já k m a ­
Sam ukám ?
— Az m ár a te b a jo d , J o h n n y -
kám . . .
önbírálattal kell hogy kezdjem,
Ki derék, erre gondot fordít,
Ügy belerúgok most magamba.
Hogy csak úgy füstölög és porzikJ
Hej, én sötét alak, megállják,
Csúnyán elkenem most a számat,
Saját jobbszemem kinyomom most
És eltöröm a balbokámat.
Meg kell mondanom — éltem nem lesz
Ettől se rövidebb, se hosszabb, —
Nem vagyok különb mint a többi.
Sőt tán egy árnyalattal rosszabb.
Esendő, bűnös ember voltam,
Miként tegnap, azonkép máma,
Emelt fejjel hajtom fejem le,
Hibámnak -se szeri se száma.
Fekete lelkem minden szennyét
Áradva zúdítom elétek.
Köpjetek le, csak annyit kérek,
Bizalmamat vetve belétek,
Sőt kimondom a legszömyübbet.
Bár nehezen jön ki a számon:
A lábamujján két bütyök van
S egy rút szemölcs egyik pofámon.
De viszont a konkrét esetben.
Amelyről mostan szó van épen,
Pont úgy jártam el, ahogy kellett,
Bölcsen, korrektül, jól és szépen,
7 b >*
En tökéletesen csináltam,
S ha valaki hibásan járt el
Az nagyrabecsült kollégám volt,
Kelemen, az a piszok fráter.
GERGELY MIKLÓS

— Az a baja magának, miszter
Truman, hogy túl sokat forgatja a láltam az ellopott motoromat. A
szem ét, amikor békéről beszél és tettes nekem is felkínálta eladásra.
háborúra készülődik!
fM iflW A I
— Más nincs?
A t is z ín á l
Nyári napnak alkonyulatánál
Megállók a kanyargó Tiszánál,
Ott, ahol az új csatorna épül,
Aszály ellen jó védekezésül. . .
K ed ves L u d a s M a ty i! sághoz, amelyben kértem a moto­
rom kiadatását. Azt válaszolták, melyre hosszú éveken keresztül Belkereskedelmi Minisztérium bő­
1950. m ájus 2 l-én (JAWA 250 hogy csak abban az esetben tudják takarékoskodtam.
tip.) motoromat ismeretlen tettes kiadni, ha a kiadatást engedélyezi
ellopta. A lopást a rendőrségen
azonnal bejelentettem, de pár nap
múlva az a válasz érkezett, hogy
az ismeretlen tettes nyomára nem
tudtak .ráakadni, s így a nyomo­
zást befejezettnek tekintik.
1950. szeptember elején m egta­
(Nem tudta, hogy az enyém a mo­
tor.) Miután minden kétséget ki­
záróan megállapítottam, hogy a
motor az én tulajdonom, azonnal
bevittem a Főkapitányságra. A Fő-
kapitányságon a kihallgatás során
kitűnt, hogy aki a motort árulta,
csak anyit tudott mondani, hogy az
én motorom a testvére tulajdona,
aki a Teleki-téren vásárolta isme­
retlen egyéntől. Term észetesen a
kihallgatás során az is bebizonyo­
sodott, hogy a motorhoz semmiféle
papír nem volt, mert hiszen az
igazoló iratok jelenleg is a birto­
komban vannak. Miután a motor
illegális „tulajdonosa“, aki a Te­
leki-téren „vásárolta“ a motoro­
mat, mint katona teljesített szolgála­
tot, a rendőrség kétheti utónyomo­
zás után az ügyet átadta a Hon­
véd-ügyészségnek a motorommal
együtt. A Honvéd-ügyészségen
nemkevesebb, mint három hónapig
feküdt az ügy, a motor és a tettes,
de miután az illegális tulajdonosa
három hónap múlva leszerelt, a
H onvéd-ügyészség az egész ügyet
átadta a Járásbíróságnak. Az ügy
itt is három hónapig porosodott,
mig végre tárgyalásra került a sor.
Újból kiderült, hogy a motor az
én tulajdonom, de a gyanúsítottra
a lopás vádját nem lehetett rábizo­
nyítani, mert váltig azt állította,
hogy a Teleki-téren vásárolta. Or­
gazdaságért elítélték nyolc' hó­
napra, m elyet 5 term észetesen m eg­
fellebbezett. Az ügy tovább feküdt,
a motorom pedig rozsdásodott a
r a k tá r b a n .
V égre 1951.' március 29-én a Me­
gyei Bíróságon is kitűztek egy tár­
gyalást. A körforgás újra kezdő­
dött. Most már senki se vitatta,
hogy a motor az enyém , de m ég
mindig nem adták vissza. Újabb
tárgyalást tűztek ki. Ezen az utolsó
tárgyaláson nyomatékosan kertem,
hogy legalább adják vissza a saját
motoromat, mért m egeszi a rozsda
és teljesen tönkremegy. Ez elől
azonban a bíróság mereven el­
zárkózott.
írtam egy kérvényt a Felsőbíró­
m -6 * ,
(200.000 h o ld ö n tö z é s é t te s z i le h e tő v é a z ú]
végre visszakapni a motoromat, Ludas. Matyit, intézkedjen, hogy a
Kérem a Ludas Matyit, hogy más árukra is.
a gyanúsított is, aki a motoromat
ellopta. A kérvényt beadtam. A
Felsőbíróság egy hónap elteltével
visszaadta a kérvényt az Alsóbíró­
ságnak, mert állítólag ebben az
ügyben csak az hozhat határozatot
Viszont az Alsóbíróságon azt
mondták, hogy csak a Felsőbíróság
engedélyével adhatják ki a moto­
romat.
Az ügy komplikáltságát fokozta
az, hogy senki nem tudja megmon-
dani pontosan, kihez forduljak a
motorom ügyében. Mindenki más­
hova küld. Nagyon szeretném
Summa: semmi...
Yá b ^ la t
U átai í l l a c i Gazdas 'z K ortob-zT
♦7o/1951 sz .
♦ill ami Gaz dac 'gok Ig a z g a tá s Ig a.
H o rto b á g y
F e n ti számú r e n d e le té r e az a lá b b ia k b a n teszem meg Je le n té se m e t:
a d . l . / ......... seo r'i
a d .? ../ ......... semmi
a d . 3 . / ......... semmi
a d .4 . / ......... semmi
a d .5 . / .........aernmit
ad . 6 . / .........n in c s
a d . 7 . / .........semmit sem,
H áta, 1951. <t í május hd 2.
LLisolat- h i t e i é ü l :
H o rto b ág y 1951. május 3.
Az AEK. egyik ellenőre m egvizsgálta a Hortobágyi Állami Gazda­ úgy megritkították, hogy negyed
ságban a Minisztertanács takarékossági határozata végrehajtásának állását órát, húsz percet is kelt egy-egyre
A végrehajtást a m ellékelt levél jellemzi.
M H K -próba a p esterzséb eti k ö v e k n e k le g a lá b b v a la m i g y a k o r egymás után a Ferencvárosi kocsi­
M ű szaki H iv a ta l -
rendezésében
A XX. k e rü le ti W e ss e lé n y i-u tc á -
b a n m é g k o ra ő ssz e l v é g ig r a k tá k
a z e g é s z u tc á t szeg ély k ö v ek k el.
A k ö rn y é k la k ó i e lő s z ö r ö rü lte k , a z a k a d á ly v e rs e n y . K éső é js z a k a a
m e r t lo g ik u s a n ú g y v é lté k , h o g y a
kö v ek b ő l ú tb u r k o la t le s z é s n e m
kell a s á r b a n to c s o g n io k ; k éső b b n é h a á tlé p ik , o ly k o r a z e g y sz e rű '
azonban m á r k ev é sb b é ö rü lte k , s é g k e d v é é rt c s u p á n b e lé jü k b o tla - kor már senkinek se kell) ismer­
m e r t a kö v ek b ő l n em ú tb u r k o la t nak .
le tt, a h o g y lo g ik u s a n g o n d o ltá k ,
h a n e m fo rg a lm i a k a d á ly , m inden m e d d ig ta r ta n a k , a z t c s a k a M ű Matyitől, mert villamos hiányában
lo g ik a n élk ü l.
J e le n le g a z a h e ly z e t, h o g y a
X X . k e rü le t a p r a ja - n a g y ja a W es-
se lé n y i-u tc á b a j á r M H K -p ró b á ra .
S ú ly t e m e ln e k é s s ú ly t lö k n ek ,
n y ilv á n a z é rt, h o g y a z o tt fekvő
tis z a i fő c s a to r n a .)
A Verseny Állami Áruházban egy
inget szerettem volna vásárolni A
kirakatból kiválasztottam, amelyik
megtetszett, de bent az a minő­
ségű és összegű áru nem volt kap­
ható. Megkértem a kiszolgálót,
hogy vegye be a 'kirakatból az in­
get, mert én azt szeretném meg­
venni. Erre azonban a kiszolgáló
nem volt hajlandó. Arra kérem a
vítse ki utasítását a cipőn kívül
amennyiben lehetőség van rá, néz­
zen utána, milyen úton tudnék
végre hozzájutni a saját motorom­
hoz, mert a paragrafus-táncolók
között én sajnos, nem tudom kiis­
merni magam. Legyenek segítsé­
gemre, mert semmi kedvem nincs
ahhoz, hogy a bűnjelpincében egy
Ids rozsdahálmot találjak a moto­
rom helyett, amit aztán szépen
hazavihetek egy aktatáskában.
NAGY FERENC,
Bp., XIII. Szabolcs-u. 17
Térgy: T a k a r'k o ss á g i h a tá r o z a t r é g -
re h a j-tts a és e z z e l k a p c s o la to s
je ls n t'é s e k .
E iT .sz .tm 2.081/1951.
Németi I s tv á n sk.
g azfjaság rezetd
la ti h a s z n á t v e g y ék . E s m in th a színbe indítják, mit sem törődve
ö s s z e b e s z é lt v o ln a v a la m e n n y i kő' az egyre gyűlő utazóközönséggel.
sp o rto ló , a k ö v ek et v a la m e n n y ie n
a já r d a k ö z e p é re d o b ják .
E b b ő l m e g in t e g y új s p o r tá g és tömegesen elkésnek munkahe­
a la k u lt ki a W e s s e lé n y i-u tc á b a n : lyükről.
s ö té tb e n a h a z a fe lé ta r tó d o lg o z ó k gel
a z a k a d á ly o k a t n é h a á tu g o r jé k ,
H o g y e zek a z a k a d á ly v e rs e n y e k
s z a k i H iv a ta l tu d ja .
E g y le s á n tu lt v e rse n y z ő :
Mezei Gyula
XX., Gubacsi-utca 5. sz.
Gyermekruhagyár.
Ludas Matyi elintézte
Olvastam a Ludas Matyi leg­
utóbbi számában Barabási Rezsőné
„Szigorúan bizalmas“ című cikkét.
A Közgazdasági Egyetem Könyv­
tára nevében köszönöm az elvtársi
kritikát. A hibát valóban elkövet­
tük. Köszönjük a bírálatot, mert
tudjuk, hogy segít bennünket ab­
ban, hogy máskor ne járjunk el
ilyen mechanikus módon.
Kenesei Bálint,
a Közgazdasági Egyetem
könyvtárosa
A Ludas Matyi
mégsem intézte el?
A Ludas Matyi május 17-i szá­
mában jelentette, hogy a Belkeres­
kedelmi Minisztérium utasította a
Cipőbolt Kiskereskedelmi Vállalat
vezetőségét, hogy a dolgozók kí­
vánságára a kirakatból is vegyék
ki az árut. Ennek ellenére a 10-es
számú Cipőboltban május 21-én az
üzemvezető elvtársnő — ilyen uta­
sítás hiányában — nem volt haj­
landó a kirakatban levő cipőt be- -
venni. Ebből arra lehet következ­
tetni, hogy az utasítással valami
hiba van! Kérem a Ludas Matyit,
nézzen utánal
Kiss Erzsébet,
Bp., V . V e re s P á ln é -u . 36.
H a a B elk ere S k e d elm i M in is z té ­
riu m v a ló b a n é r te s íte tte a z ille té ­
k e se k e t, a k k o r a 10-es C ip ő b o lt h i­
b á t k ö v e te tt el, h a a z o n b a n u ta s í­
tá s n e m é rk e z e tt, a k k o r jó le n n e ,
ha a B e lk e re sk e d e lm i M in is z té ­
riu m u tá n a n é z n e a d o lo g n a k . És h a
m e g v a ló s ítja a m á r m e g te tt re n ­
d e lk e z é st, akkor ezt ne csak a
C ip ő b o ltb a n te g y e ! M e rt:
Bánó Klára,
B p ., III. V é g v á r- u . 2.
Kedves Ludas Matyi!
M in t a M Á V m in d e n n a p o s h ű s é ­
g e s u ta z ó ja é s a L u d a s M a ty i
u g y a n o ly a n o lv a s ó ja , e lm o n d o m ,
m it lá to k e lé g g y a k ra n a z ú jjá é p í­
te tt sze m é ly k o c sik o n : e g y tá b l á t a z
a la n ti s z ö v e g g e l, szép , z o m á n c o z o tt
k iv ite lb e n , fe h é r a la p o n fe k e te be­
tű k k e l:
„A kocsiban a köpködés tilos! A
tilalom megszegői esetről-esetre 2
(kettő) pengőt kötelesek fizetni, is­
métlődés esetén pedig az utazásból
kizárhatók.'1
E z a tá b la n in c s re n d b e n . E lő ­
s z ö r a z é rt, m e r t p e n g ő b e n s z e d i b e
a k ö p k ö d é s b ü n te té s é t s pengőt
m o s t n e h é z b e sz e re z n i. D e m á s o d ­
s z o r a z e lle n tm o n d á s m ia tt, a m i a z
e s e trő l-e s e tre fiz e te tt p e n g ő k é s a z
u ta z á s b ó l v a ló k iz á r á s k ö z ö tt fe n n ­
fo ro g . Aki e s e trő l-e s e tre köpköd, a z
m á r a z is m é tlé s b ű n é b e ese tt. D e
ak i e s e trő l-e s e tre m e g fiz e ti a b ü n ­
te té st, a z m á r n em z á rh a tó ki az
u ta z á s b ó l. M e rt k é ts z e r u g y a n a z é rt
a b ű n é rt n e m b ü n te t a d e m o k rá c ia .
Egy köpködős
(V ilczek B é la , N ó g rá d v e rő c e )
A Gubacsi-út és környéke dolgo­
zói őszinte bosszankodással fogad­
ták azt a remek „újítást“, amely
szerint a 31. és 32. jelzésű villa­
mosjáratokat reggel 7 óra után
várni. A negyedórái várakozás
után végre felbukkanó kocsikat
Ezzel sikerült elérni azt, hogy a
fél 8-ra járó dolgozók sorozatosan
Szeretnénk, ha a Beszkárt reg­
is indítaná a 3l/a. és 32/a.
jelzésű járatokat, amelyeket eddig
csak hírből és csak délután (mi­
tünk.
Mindezt azért kérjük a Ludas
kénytelenek leszünk a Ludas Matyi
lúdján munkába sietni.
Budapest, 1951. thájus 19.
60 aláírás,
melyek szerkesztőségünkben
megtekinthetők.
 zene, hol a zene?
(Vidám népi játék)
A „Budapesti Nagyáruház“ ét­
termében történt.
Bementünk. Leültünk. Kértünk
két dupla feketét. A feketéket meg­
ittuk. A fekete jó volt. Idő: 4 óra
15 perc.
— Fizetünk — mondtam én.
— Tessék parancsolni — mondta
a fizető.
— Két dupla — mondtam én.
— Nyolc hatvan — mondta a
fizető.
— Nyolc hatvan? — kérdezem
én.
— Igen nyolc hatvan — feleli 5.
— Es miért? — érdeklődőm én.
— Mert négy órától zene van —
mondja 6.
Figyelni kezdtünk, de halálos
csend volt. Sehol semmi zene.
( — De hiszen nem szól a zené —
mondtam.
— Persze, hogy nem szól, csak
öttől van zene.
— Akkor mért drágább a fekete?
— Mert négytől zene van.
— De mért nincs zene?
— Mert csak ötkör van zene.
— De mért van akkor négykor
zene, ha csak ötkor van zene?
— Kérem... zene négykor van,
de csak ötkor szól.
— Akkor viszont mért fizetünk
zene-árat 4.15-kor, amikor csak öt­
kor szól.
— Mert ötkor szól, de négykor
már van.
— De nincs.
— De vanl
— Nem hallom'.
— Nem is, mert csak ötkor van.
— Szóval nincs.
— De van... tessék nézni már
rámol a zenekar.
Odanézünk. Egyszál nő, egyszál
Angol csapatok Iránban
Maguk miért jönnek ide?
Hogy megvédjük a maguk olaját:
Kitől?
Attól, hogy a maguké legyen!
hegedűvel felment a pódiumra. A
hegedűt letette, majd nyomtalanul A moszkvai Nagy Színház 175 esztendős jubileuma
eltűnt.
Értem, ez világos. Zene nincs, de
rámolás van, de az is zene. Ha
ezentúl a feleségem, ebéd után,
hangosan rámolja le az asztalt, 1776 , 951
majd azt mondom neki: Ne zenélj
anyukám, ne zenélj. Majd este el­
A NAGY SZÍNHÁZ
megyünk a Zeneakadémiára, ahol a t a 'n c 'i s k o l a ' j ä n a k
Székesfővárosi Zenekar rámol. Ez FELLÉPTE
világos.
— De a zenét, a zenét még min­
dig nem h a llo m ...
— Nem hát, mert nem szól.
— Szóval nincs.
— V a n ... ötkor van, de négykor
kezdik.
Most megszólal a partnerem:
Hozzon legyen szíves egy pikoló
barna sört.
A válasz: Pikoló barna nincs,
csak pohár.
— Mért nincs?
— Mert zene van. Ha zene van,
ninci pikoló.
— Szóval zene van, nincs pikoló,
de pohár van, viszont a zene ami
van, de nem szól, ha majd ; szól,
akkor nem lesz pohár csak korsó.
— Nem kérem. Zene v a n ...
— De nincs!
— De van!
— Nem hallom.
— Hozzam a pohár sört?
— Pikolótt
— Zene alatt nincs pikoló.
—■ De legyen pikoló, mert nincs
zene.
— De van. — Üdvözlünk, Lénocska, a 175. születésnapod alkalmából.
— De nincs. (Krokodil, Moszkva)
— De v a n !!!... harsogja diadaP
másán — de van!!!
És a zenekarból valóban felcsen­ zsák megtalálta foltját! Vasárnap N em zetközi Gyerm eknap volt
dül a Toreador-induló.
Közben öt óra lett.
Lesújtva távoztunk. Igaza volt.
P. J.
KIS KABARÉ
AM ERIKAI TÁBORNOK: T e h á t a z
AJ n y u g a tn é m e t h a d s e r e g e t h a t á r ő r ­
s é g n e k f o g ju k n e v e z n i.
NYUGATNÉM ET TÁBORNOK: A z­
Esztikét
ért « p é n z é r t . k a n k a lin n a k v a g y
f a g g y é a y e r t y á n a k is n e v e z h e tn é n k .
k a n a d a i qxi Iw nam áijníu
AM ERIKAI TÁBORNOK ( rö v id g o n -
rtn llfn rté r u tá n ): N em , a h a t á r ő r s é g
m é g i s j o b b é n h a n g z ik . A h a d ite n g e -
n é s s a te t t e n g e r i h a tá r ő r o s z tá ly n a k
nevezzük,
O TN flM TN EM ET TÁBORNOK: Ez
h r t y m l A lk a lm a s a r r a , h o g y e lte ­
r e l j e a g y a n ú t . . . De h o g y n e v e z ­
ü n k a n e k é z b o m b á z ó k a t?
U TÁBORNOK: A z o k a t n e-
h e l y i é r d e k ű v illa m o s n a k ,
g o n d o lh a t s e n k i se m m i
N YUGA TNÉM ET TÁBORNOK: N em
m in e k n e v e z z ü k a z ato m -
n itm é n y t?
U TÁBORNOK: N e v e z z ü k
sftó e g y le tn e k . A z t hi-
g o n d o lh a t s e n k i se m m i
m e g je le n ik a z ú js á g b a n
n y u g a t n é m e t le á n y k ih á z a -
___ _____- J t g é p e i e lin d u lta k P á r i z s
fe lé
NYÜGETNÉM ET TABRONOK (h a s -
t a U U a z a m e r ik a it): N a g y h u n c u t
m a g a , k o llé g a ú r ! O e a b a k té r iu m -
k ü lö n ítm é n y ! A v v a l m it c s in á lju n k ?
A z t m in e k n e v e z z ü k ?
AM ERIKAI TÁBORNOK: H a ja jl Ne-
Néz ü g y !
NYUGAT STNÉM ET TÁBORNOK:
g y ó n ó v a to s n a k k e ll le n n i . . .
Na-
AM ERIKAI _____ _
TÁBORNOK: — Hé, megálljunk, emberek! Mégse öntsük azt a megrothadt
H opp
N^ezzm<uŐ‘dvhádseregnek! búzát a tengerbe, in k á b b eladjuk dupla áron a szegény éhező indiaiaknak..
 A z izgalom a színfalak mögött «
tetőfokára hágott A csoport ben Az összetolt díszletek, kellékek
van a színen ... a rendező int.. között XVIII. századbeli dámák,
a függöny felmegy... a nézőtéi holland hajótöröttek, véresfejű,
moraja elhalkul.. . kezdődik a ver sebesült partizánok, kalotaszegi és
senyl ukrán menyecskék várakoznak, hogy
, Szombat déltől vasárnap estig Budapesten három helyen 95 kultúrcsoport részvételével zajlott le felléphessenek a győzelmet jelentő
az Országos Kultúrverseny budapesti döntője. Több mint 2000 lelkes kultúros munkájának gyümölcseként deszkákra.
42 órán át egyfolytában peregtek a jobbnál-jobb jelenetek, dalok, táncok, csasztuskák a színpadokon.
Amelyik csoport idáig eljutott, az már sok sikeren érlelődött, kiforrott, valódi művészi élményt nyújtott
a hálás közönségnek, mely zsúfolásig megtöltötte a padsorokat. A bírálóbizottságban Kodály Zoltán és
a magyar népnek még számos hivatott művésze foglalt helyet, akik méltán dönthették el, melyik csoport
viítye el a pálmát. De ebben a versenyben a győzelem nem jelentett különleges megkülönböztetést. Minden
kultúrcsoport munkája legjavát adta, és hogy nem rajzoltunk le mindenkit, az nem rajtunk, csak azon
múlott, hogy egy oldalra kétezer kép, sajnos, nem fér el. Huszonegy is nehezen.

A Hazai Fésüsfonóban a rende­

r, --------- CSfPA¥ ToiA* V iéget. A széltől is féltett zongora
A Kőbányai Középítő Vál­
lalat Dóra Ernő újtípusú
csasztuskajátékát mutatta
be. Mi viszont Osgyán Jo­
lánt, a csoport egyik szín­
játszóját mutatjuk be, aki
üzemében bennünket helyet­
tesít.
sség rosszul értelmezte az éber-
;ulcsát úgy eldugták, hogy csak
íosszas keiesgélés után tudták —
everni a lakatot.
T a v a s z M á ria é s H e rc e g Z so lt a A z é n e k k a r o k k ö z ü l a V a s a s -s z é k ­
r á k o s p a lo ta i MSZT s z ín já ts z ó i. A c s o ­ h á z b a n a T e le fo n g y á r é lesz az első-
p o r to t P a q y in s z k iJ J á n o s s z ín m ű v é ­ sé q . D a rá z s e lv tá rsn a k , a k a rn a g y ­
s z e ti fő is k o lá s v e z e ti. A v e r s e n y n a k J a v a s o ltá k , h o g y a g y ö n q e h a n g ú A H o f h e rr s z ín já ts z ó -fe le lő s e : Ma -
e re d m é n y é b ő l k id e r ü lt, h o g y Jo b b énekesek s z á ja e lé s z e r e lte s s e n c a li P á l, a k i ú g y s z e r e ti a c s o p o rt­
le tt v o ln a s z e r é n y n e k le n n i, — é s b e ­ h a n g s z ó ró t! N em k e r ü l s o k b a . A já t, h o g y s z ü k s é g e s e té n m é g női
k e r ü ln i a z e ls ő három k ö z é , m in t h a n g s z ó r ó k a t a T e le fo n g y á r ö n k ö lt­ s z e r e p e k b e is b e u g r i k . E z é rt r a jz o l­
s i k e r r e l d ic s e k e d n i, — é s le m a ra d n i! s é g i á r o n s z á llíth a tn á . tu n k s z o k n y á t s z ilfid t e r m e t é r e .

a ww V í H-

Az MTH 15-16. számú ipari tanulóotthonáriak Zalka Máté-tánc-

csoportja Czapari Miklós táncoktató vezetésével népi táncokat mutatott be
Képünk egy vidéki szereplésre induló generáljavított autóbuszt ábrázol, A Fővárosi Villamosvasút ferencvárosi telepének énekkara buzgón
amely még Pesten bedöglött Az ifik, akik nemcsak táncosok, de autó- készült a versenyre. Hajnali háromkor a 31-es szolgálati kocsi hangos
nyomban kijavították. nótázással riasztotta fel Pesterzsébet édesen alvóit. Az énekkar tagjai
p r ó b á l t a k . _____________________________________________
Balra ez a „Szundi“,
jobbra meg a . „Kócos“. Balra Lakatos Flóris prí­
Mindketten a Lámpagyár más drukkol a Rákosi-kul-
táncosai. A legutóbbi idő­ T ó th Évi a z É p ítő k t á n c c s o p o r tjá ­ túrház sikeréért, jobbra pe
n a k t a g ja . A z e g y ü tte s a V a s a s -s z é k ­ dig Hanula István, az egyik
kig Szundi volt a főelkéső, h á z b a n e ls ő le tt, p e d ig ro ssz a b b
de a kultúrverseny előtt e s é ly e k k e l in d u lt, m in t a tö b b ie k . táncos átkozza a szenteket,
munkamódszerét önzetlenül K ét f iú tá n c o s u k a v e r s e n y elő tti n a ­ mert, míg az egyik lábára
p o n b e v o n u lt. A h o g y o k ta tó ju k Ben- 41-es csizma jutott, — má­
átadta Kócosnak, aki hálá­ k ő n é a c s o p o r t s i k e r é é r t Iz g u lt, v a ló ­
ból a döntőről is elkésett. s á g g a l m e g h a tó v o lt._________________ sikra csak 45-öset talált.
Nem öt percet, — egy órát!

íme m legfiatalabb tán­

cos! A kis Bárkányi Tibi, a
Lámpagyár szer' etett ked­ A Textil Szakszervezet központi
vence. Pintér Éva kitünőrendü orvostan
hallgató és Iván László ifjú szer­ csoportja egy Kisfaludy-darabból
nyolc- Mutatós csendet kér és beint számkészítő, aki május 'elsején adott, elő részleteket Fürgene, az
MSZT Kiss Dénes, az újpesti Duna Cipő­ 424 százalékot termelt, a Rézhen­ ügyes szinidirektor, — Szigeti Lajos.
gyár karnagya. gerművek táncosai.
 VII. évfolyam, 24. szám 1951. jú n iu s 14

» r
/
I fillér

'.sv

* vV • •

Egy indiai kikötőben

— L áto d , g o n d o ln a k rá n k m in d a k e tte n . A szo v jet h a jó g a b o n á t h o z o tt n e k ü n k , az U S A -hajó p e d ig egy le v e le t,
h o g y v e g y ü n k ré szt a k o re a i h á b o rú b a n .
 i
Truman levelet írt az iráni miniszterelnöknek Elfoglalt em berek Mayer Kázmér
nyájas köszöntései
Jelenet.
Irta : M ikes G y ö rg y
Szín: folyosó. A falon feliratok, plakátok
és egy faliújság.
Szereplők: Ficek és Laboda.
F ic e k (b a lró l ro h a n v a be. H ó n a a la tt e g y n a g y
a k ta c so m ó . V a la k in e k ' v issz a ld a b á l): H a k e re s ­
n ek , m in d já rt jö vök! (A sz ín k ö zep én h irte le n
m e g á ll é s n y u g o d ta n rá g y ú jt.)
Laboda: (e g y h a ta lm a s k im u ta tá s t lo b o g ta tv a b e ro ­
h an a sz ín re , v alak in ek ő is v isszak iab ál): H a k e ­
re s n e k jö jje n e k holnap! É rte k e z le tre m eg y ek .
(T o v áb b ro h an .)
F icek : H o v a ro h an , L aboda k a rtá rs ?
L aboda: N icsák F icek! H o g y h o v a ro h a n o k ? É r te ­
k e z le tre ! (N y u g o d ta n m e g á ll é s r á g y ú j t e g y A MŰHELYBEN
c ig a re ttá ra .) — S z a b a d sá g e lv tá rs a k , s z a k tá r ­
F icek (só h a jto z v a ): J a j L aboda k a r tá r s , a n n y i m u n ­ sak!
k á m v an , h o g y ki se lá ts z o m b elő le. A z e g é s z
o sztály , o ly an , m in t e g y b o lo n d o k h áza .
L aboda: N ek em m o n d ja? A m a g u k o s z tá ly a sz a n a ­
tó riu m h o z z á n k k ép e st. É n m á r a z t se m tu ­
dom , h o g y fiú v a g y o k -e v a g y lán y ?!
F icek : A z sem m i! N á lu n k a n n y i m u n k a v a n , h o g y
a z t szeretném>, le g a lá b b sz á z fe je m é s sz á z
k e z e m v olna.
L aboda: A z m ind sem m i! N e k ü n k m é g lé le k z e n i
v a ló időnk sincs!
(M in d k e tte n só h a jto z n a k , de a z é rt k é n y e lm e se n
to v á b b c ig a re ttá z n a k , é s k ö zb en a p la k á to k a t
b á m u ljá k .)
F icek : (O d a m e g y a fa liú jsá g h o z é s m ik ö zb en o l­
v a s s a , á lla n d ó a n a fe jé t c só v á lja .)
L aboda: V an v alam i é rd e k e s ? (Ö is o d a m e g y a fa li­
ú js á g h o z .)
F ic e k : É rd e k e s? ! B o trá n y o s! M it szó l eh h ez a c ik k ­ AZ IRODÁBAN
h ez? A z t írja , h o g y a v á lla la tn á l so k a lo g o s. S z e e e rv u s z k é rn é le k a lá s a n !
L aboda (ro ssz a lv a ): F e le lő tle n cikk, é s n e m is ptíli-
tikus!
F icek : Ily e t írn i, am ik o r az e m b e r m é g re n d e s e n ki

mmmm
se f u jh a tja m a g á t!
L aboda: H alla tla n ! M inden p illa n a to m ú g y b e v a n
o s z tv a , h o g y n in cs időm m é g en n i se. R á g y ú jt?
F ic e k : K iv é te le se n .
(C ig a re ttá z n a k é s só h a jto z n a k .)
Laboda: M o s t ju t az esz e m b e , h o g y e l k e ll in té z ­
n e m v a la m it. . .
F icek : C sak v ala m it? N ek em v a lam ik et!
Laboda: M e rre ?
F icek : M ié rt? L aboda k a r tá r s m e rre m e g y ?
L aboda: H á t én . . . izé . . . én tö b b fe lé m e h e te k !
F icek : T u la jd o n k é p p e n én is m e h e tn é k tö b b fe le , ha
m e g y . . . m e rre m e g y ?
L aboda: N ek em m in d e g y , d e F icek k a rtá rs n a k m e rre
— B a rá ts á g o s a n fe lsz ó líto m . . .
v is z az ú tja , izé . . .
F ic e k : Ö én a z t s e m tu d o m , h o g y h o v a m e n je k . A BELVÁROSBAN
MELEQÍTETT TENQERSZEM előbb!
L aboda: D e a h o v a le g e lő sz ö r m e g y , az m e rre v a n ?
— K é z c só k o lá so m d r á g a n a g y s á ­
g o s!
F icek (m e g tö rli a h o m lo k á t): H o g y ism o n d ja m c sa k ,
v e le m ta r t?
L aboda (k ín o san ): H a tu d n á m p o n to sa n m e rre
m egy?
F icek (ó v a to sa n ): H á t, h eh eh e, én m e g y e k h eh eh e.
m e g y e g e te k , h eh eh e, a m e rre az o rro m l á t . . .
jó m i?
L aboda: H eh eh e, v icce s e m b e r m a g a F ic e k k a rtá rs !
F icek : V icces? R á é re k én viccelődni?
L aboda (h irte le n ): M i v o ln a, h a . . . h a . . .
F icek (felR iált): H a? . . . H a? . . .
L aboda: H a m o n d ju k . . . h iszen m in d e g y . . . h a a rra
m ennék?
F icek (g y o rs a n ): S a jn o s, n em m e h e te k m a g á v a l
L aboda, m e rt n e k e m p o n to sa n m á s fe le kell
m en n em .
L aboda: H á t a k k o r é n fu to k is, m e rt ú g y e b á r az idő
pénz! A KÖRÚTON
F ic e k : P é n z ? V ag y o n ! V is z o n tlá tá s ra . H a c sa k n em (V o lt ig a z g a tó já v a l ta lá lk o z ik .)
m ú lik ki ebben az is z o n y a to s h a js z á b a n . Van szerencsém, aláza to s tisz -
teletem!

Fesse vagy ne fesse ?

!. ré p a : K a rtá rs , m a g a e ls z ív ja előlem a n e d v e s s é g e t!
2. ré p a : N y u g a lo m k a r tá r s , jö n m á r a n ö v é n y á p o ló b rig á d .
ú g y k iv á g já k az ip sét, m in t a ré p á t!
Ez i tt a k é r d é s , le g a lá b b is n á lu n k a h iv a ta lb a n .
A k é r d é s tö b b s z ö r le tt f e lv e tv e , k i tá r g y a lv a , á t s z e r ­
v e z v e , á ts z ű r v e , ig a z , h o g y e lé g m in d e n n a p i d o lo g ,
d e le g a lá b b u n a lm a s .
H ó n a p o k ó ta v a jú d ik m á r é s k é s ik a fe le le t, p e ­
d ig tá r g y a l j a a z e g é s z h iv a ta l, az u tc a , a k e r ü l e t és
e g y lz b e n m a jd n e m v e r e k e d é s is v o lt a z ü g y b ő l k ifo ­
ly ó la g .
A t é m á t B e ric a i k a r t á r s , a s z e m é ly z e ti e lő a d d
v e te tte fel é s rö g tö n á llá s t is fo g la lt. M e rt h á t h o g y
a z ő m e g g y ő z ő d é s e a z , h o g y a d o lg o z ó n ő n e f e s s e
m a g á t.
É s e k k o r t ö r t ki a b o tr á n y .
C s a n á d i E rzsi a s ta tis z tik á ró l s l r ó g ő r c s ö t k a p o tt, VASARNAP
h o g y m i a z , m á r az is b a j, h a fe sti m a g á t, p e d ig ő — D ic s é rte s s é k , fő tisz te le n d ő
Íz lé se s e n c s in á lja , n e m ú g y m in t N é m e tn é , a k i ú g y aty á m .
n é z k i, m in t e g y a m e r ik a i film re k lá rrt.
M á r a z e ls ő h o z z á s z ó lá s t n a g y v ita k ö v e tte . V olt
a k i a f e s té s m e lle tt, v o lt a k i e lle n e s z a v a z o tt. F elszó ­
la lt A lm á s l is, h o g y ő n e m é rti m i é r t f e s tik a n ő k
e g y á lta lá n m a g u k a t, lám ő m á r h a r m in c h a té v e s és
ily e sm i m é g s o h a n e m J u to tt e s z é b e .
— De b o r o tv á lk o z ik , m é g h o z z á Íz lé s te le n ü l —
k iá lto tt k ö z b e S z e n d é n é é s h o s s z a n k if e jte tte n é z e té t,'
m is z e r in t a d o lg o z ó n ő ig e n is fe s s e m a g á t, p é ld a e r r e
M ona L isa, a k i t r á a d á s u l L e o n a rd o d a V inci f e s te tt.
A fe s té k e lle n e s e k v e z é r e k é t h ó n a p ig B e ricai
v o lt, d e e g y n a p o n c s ú fo s k u d a r c o t v a llo tt, m e r t lát­
tá k ő t e g y e r ő s e n f e s t e t t n ő v e l, a k ir ő l k id e r ü lt, h o g y
r á a d á s u l a f e le s é g e is.
A f e s té s m e lle tt fő le g a n ő k s o r a k o z ta k e g y -k é t
k iv é te lle l. ISMÉT A MŰHELYBEN
— Ig e n is f e s s e m a g á t a d o lg o z ó n ő , d e íz lé se ­ — S zab ad s. . .
s e n , — m o n d ta Holtai M ari é s f ö lk e n t m a g á r a e g y — H a g y ja c sa k ö re g ú r, ú g y illik,
A zok f é lk iló f e s té k e t. h o g y m i k ö sz ö n jü n k előbb! V olt
MIKLÓSI OTTÓ. sz e re n c sé n k !
 A lázmérő Nálunk pedig
van kollektív szedem
Tessék már idehallgatni, hát nem
értem, sehogyse ezt a dolgot. Ná­
lunk a műhelyben sok szó esik a ,
kollektiv szellemről, hogy az mi- \
lyen fontos és milyen nagy segít- j
ség. Pedig ezzel nincsen baj. Száz- j
húszán dolgoznak a műhelyben, eb-1
bőt rossz a koltektívszelieme száz- !
tizenötnek, rrtftiadtunk öten, akik- !
nek viszont annál jobb.
Mi igazán megértjük még egy- \
más gondolatát 'e Mindenüvé I — M indig b ü s z k e le s z e k ,
együtt megyünk öten, ebédelni, fut- í h a a r r a q o n d o lo k , h o q y
ballozni, kiráridulni, udvarolni, kol-\ — T u la jd o n k é p p e n iq a z a - ily en b ö lc s , o k o s é s é le s ­
s z e m ű e m b e r e k fo g la lk o z ­
lektív mozilátogatásról vagy együttJ to k v a n , d e . . .
n a k a d o lg o m m a l.
maradunk el öten, vagy ha
mégis elmegyünk, mert esik kinti
az eső és ilyenkor úgy sincs hová
menni, akkor egymásmellé ülünk és -
jól átdumcsizzuk azt a két órát. '
Kéthavonként egyszerre kérünk 3
öten béremelést, szabadságra nem
megyünk egymás nélkül, még ak­
kor se, ha abban a munkában ad­
dig nem marad más a műhelyben.
Tudjuk,' hogy az ember gyarló,
ezért nem piszkáljuk folyton egy­
mást, mint egyesek, ha valamelyi­
künk selejtet gyárt, valahogy meg- jj
oldjuk, vagy eldugjuk, 'vagy átvisz-
szük a másik műhelybe, vagy mind­ — S zó v al — N a q y o n c s o d á lk o z o m .
én h ü ly e
annyian csinálunk egy-egy selejt-1 v ag y o k ?! A s ó g o ro m ig a z a t a d n e ­
darabot, hogy ne tűnjön fel. Mikor kem !
valamelyikünk beteg, egymást látó- '
gátjuk, mert így nem kezdik ki a
beteget, ha a látogatáskor pont a :
szomszédék vízcsapját javítja. Szó­
S am u b á c si: B e te g e b b v a g y o k , m in t g o n d o ltam ! val: ahogy tudunk, úgy tartunk
össze, szeretjük egymást.
Ennek ellenére fúrnak bennün-1
KÉPTAVIRATUNK két. Például múlt héten Kondás, a
bizalmi felszólalt és azt mondja, \
(B ra d le y P á r is b a n a le q n a q y o b b e g y e té r té s b e n hogy ideje volna kialakítani a kol-
t á r q y a l a f r a n c ia h a d ü g y m in is z te r r e l.)
lektív szellemet és megszüntetni
minden lazaságot, fegyelmezetlen­
séget. Aztán azt is mondta, hogy
a mi ötünk szelleme nem kollektív, :
hanem bratyi, vagy mi a fene. Hogy
a kollektív szellem az elvtársi se­
gítségnyújtás, elsősorban a munká­
ban, a fegyelem megtartásában. — E lv tá rs a im , — U to lsó r o n g y em ber
Igaz, ebben van 'valami, hogy mi e m b e ri d o lo g . A vagyok , . ,
e z ú tta l té v e d te k .
munkaidő alatt nem zargatjuk egy­
mást, mindegyik azt csinálja, amit
akar, na dehát már úgy is mindent
öten csinálunk egyszerre, még ki is
öten megyünk, a munkaidő alatt
igazán lehet egy kicsit pihentetni
az ember kollektívszellemét.
Csak azt tudnám, hogy mit rö­
högtek olyan jóízűen a szaktársak
szombaton este, a kultúrműsoron,
mikor ötünkről énekeltek valami
csasztuskát. A szöveget sajnos nem ;
értettem, mert későn jöttünk és az
ajtónál álltunk, viszont Bözsike a
csomagolóból szombat óta nem fo­
gadja kollektív köszönésünket.
Nincs benne kollektív szellem. — Na m e g á llj, f o q la k m é g A ki e g y á lta lá n se h o g y se
é n is b ír á ln i té g e d ! r e a g á l.
K ép ü n k a tá r g y a lá s le g m e g h itte b b je le n e té t á b rá z o lja . ALFÖ LDI IM R E

- p ö r k ö ly A n d rá s két d o lo g ró l v o lt n e ­ — No, m a jd a ta n á c s , — g o n d o lta m a ­

v e z e te s . E g y : a szép n e v é rő l, m e ly ­
n ek h a lla tá r a k ü lö n ö sen téli z im a n k ó id e ­
jé n m in d já r t m e g re sz e li a to rk á t, ak i f á ­
zik. K ettő : h o g y az ú js á g o t a z e ls ő b e tű ­
tő l a z u to ls ó ig k io lv a ssa . E n n e k fo ly tá n
a v ilá g d o lg a ib a n ig e n jó l e ltá jék o zó d ik .
A z a z v á rju n k c sa k k is sé a z z a l a tá jé k o z ó ­
d á s s a l! M e rt ig a z , h o g y a m it T ö rk ö ly A n d ­
r á s e lo lv as, a z ú g y m e g á ll b en n e, m in t
a p é te r s z e g a fá b a n , d e m i v a n a k k o r,
h a m o n d ju k v a la m i fo n to s re n d e le trő l
m é g s e s z e r e z tu d o m á s t? A kkor b a j v a n ,
m é g h o zzá n a g y , m in t a z t a dió fa e s e te
is ta n ú s ítja .
A n e v e z e te s dió fa itt á llt T ö rk ö ly ék u d ­
v a rá n , Á rn y ék o t ta r to t t é s g y ü m ö lc sö t n e ­
v e lt h á ro m n e m ze d ék en át. E n n e k fo ly ­
tá n d e re k a ig e n -ig e n m e g v a s ta g o d o tt, á g a i
te re b é ly e s s á to r t v o n ta k a h á z é s a z u d ­
v a r fölé s n em a k a d t a s z ta lo s , a k i sz e m -
ü g y re v év e föl n e s ó h a jto tt v o ln a :
— M en n y i fa, m e n n y i k in c s k a lló d ik
itt, b o ld o g is te n .
T ö rk ö ly A n d rá s a z o n b a n n em sokat
a d o tt a z ily e n s ó h a jto z á s r a . H a g y ta , h o g y
a z a s z ta lo s o k a t r á g ja a s á r g a irig y sé g ,
e g é s z a d d ig , m íg ta v a ly ily en k o r a z t n em
m o n d ta n e k i a lá n y a :
— F é rjh e z m en n ék , h a k e d v e s a p á m is
ú g y a k a rja .
— M ia tta m , — m o n d ta e rr e T ö rk ö ly
A n d rá s , m e r t v ilá g é le té b e n n y u g o d t e m ­
b e r v olt. C s a k a k k o r e s e tt g o n d o lk o d ó b a,
m ik o r fe le sé g e a s ta fé ru n g o t h o z ta sz ó b a :
— A ru h a , a z á g y b é li, m e g a z e d é n y
m á r m e g le n n e , te a p ja . C s a k h á t a b ú to r,
a b ú to r. . .
M ire h o s s z a s g o n d o lk o d á s u tá n a z t fe­
le lte T ö rk ö ly A n d rá s:
— Jó l v a n . M a jd s z ó t é rte k a tis lé r-
rel.
Az a s z ta lo s jö tt, sz á m o lt. H ol a h o m lo ­
k á t rá n c o lta , hol m e g a c e ru z á já t r á g ta .
V ég ü l is a z z a l ru k k o lt elő:
— M in d en t m e g c s in á lo k , rá a d á s u l e g y
fillé rt se k érek , T ö rk ö ly sz o m széd , h a k i­
v á g ja n ek em a d ió fá já t.
A n
M it le h e t az ilyen a já n la tr a m o n d a n i?
N em so k a t, k ü lö n ö sen ak k o r, ha az e m ­
b e r s z á já t a fe le sé g e m e g a z e lm á tk á s o -
d o tt lá n y a is nézi.
T ö rk ö ly A n d rá s se m o n d o tt h á t so k at,
c s u p á n a n n y it, h o g y „ g ü lt“ ! M á s n a p r e g ­
g el p e d ig ú g y k iv á g ta a d ió fát, h o g y a
sz e m e se re b b en t.
A n n á l n a g y o b b a t n é z e tt d élb en , am ik o r
is eléb e á llt a k ö z sé g i k é z b e sítő és a z t
m o n d ta neki:
— Q y ü jjé k föl a k ö z s é g h á z á ra , T örköly
b á ty á m . H iv a tja a jeg y ző .
A je g y z ő (ta v a ly ily en k o r m é g az já r ta )
n em s o k a t te k e tó riá z o tt:
— E n g e d é ly n é lk ü l tiio s a fa k ite rm e ­
lés. H a tá s k ö rö m n é l fo g v a 100 fo rin tra
b ü n te te m . T essék , itt írja a lá .
T ö rk ö ly A n d rá s c sa k hü.ledezett. H o g y ­
h o g y ? M ió ta -tö rv é n y , h o g y az e m b e r g y e ­
re k e a saját p o rtá já n se v á g h a tja ki a
saját d ió fá já t? !
D e h ü le d e z h e te tt! A je g y z ő e lő sz e d e tt
v a la m i ír á s t és fak ép p el h a d a rta :
— Az o r s z á g fa á llo m á n y á n a k k ím élése
cé ljá b ó l fá t c sa k e n g e d é lly e l s z a b a d k i­
v á g n i. A ki a re n d e le t ellen v é t, k ih á g á s t
k ö v et el. A tö rv é n y n e m tu d á s a p e d ig s e n ­
k it se m e n te s ít a b ü n te té s aló l. P u n k tu m .
H á t jó. H a e g y sz e r p u n k tu m , h a d d le ­
g y e n p u n k tu m . T ö rk ö ly A n d rá s ö s s z e ­
c s ik o rg a tta a fo g á t, g o n d o lt is v a la m it
m ellé, — de fiz e te tt.
H a rm a d n a p p e d ig fo g ta m a g á t, az a s z ­
ta lo s s e g ítsé g é v e l le n a g y o lta a fá t é s
sz e k é rre ra k ta . G y e rü n k a g a te r re , v a g y is
a k ö rfű ré sz re ! S z a b a d u lju n k m e g az á to k ­
v e r te fátó l, le g y e n belője deszka!
H ohó! N em ú g y v erik a c ig á n y t! N em
o ly a n k ö n n y ű a b a jb ó l k iláb o ln i.
A g a tte r e s e lső sz a v a a z t v o lt, m ik o r a
dió fa te te m é t m e g lá tta :
— H á t a v á g a tá s i e n g e d é ly ? M e rt a n é l­
kül h o z z á se n y ú lu n k . *.
d r á s d ió fa
S h iá b a b e sz é lt T ö rk ö ly A n d rá s , h iá b a
m u to g a tta ,a n y u g tá t, m is z e rin t ő, id e és
id e v a ló lak o s, a dió fa v é g e tt 10Ö fo rin t
b ü n te té s t fiz e te tt, a g a tte r e s m e g k ö tö tte
m a g á t.
— E lh isz e m én , h a llja , h o g y fizetett. D e
é rts e m eg : n ek em a v á g a tá s i e n g e d é ly
k e ll/
— D e jsz e n m á r k iv á g ta m ! I t t v a n a ko­
csin! — h ü lt el T ö rk ö ly A n d rá s.
— A z m in d e g y . T e ssé k u tó la g k érn i.
M it te h e te tt v o ln a s z e g é n y T ö rk ö ly A n d ­
rá s ? V iss z a fo rd u lt, a fá t is v is s z a h u rc o lta
s r o h a n t a k ö z s é g h á z á ra . D e n em e g y e ­
d ü l. M a rk á b a n e g y sú ly o s s o m fa b o tta l.
— H a llja -e , — v á g o tt eg y n a g y o t a
je g y z ő a k tá ira . — B o lo n d n a k n é z e n g e m
v a g y m i? M e g b ü n te te tt. J ó . S z á z fo rin to t
fiz e tte te tt a s a já t fá m é rt. Jó . D e h a a z a
m ag asság o s...
— K érem , de k érem ! — íg y a je g y z ő .
— E lism eri ön a tö r v é n y t, v a g y n em is ­
m eri el?
— El.
— A k k o r m o n d ja el, de szép csen d e se n ,
m it ó h a jt?
— M it? V á g a tá s i e n g e d é ly t! A fá ra .
A m it ré g e n k iv á g ta m é s s a já t m a g a m tó l
m eg v e tte m .
— Az m á r m á s. Az m á r m in d já r t m ás,
k érem . T e ssé k k é rv é n y t írn i, je le z n i b e n n e ,
h o g y h á n y k ö b m é te r le s z a z a fa. M i m a jd
ik ta tju k , to v á b b ítju k s h a az e rd ő h iv a ta l
h o z z á já ru l, k ia d ju k a v á g a tá s i e n g e d é ly t.
S lön, a h o g y a je g y z ő m o n d á .
A k é rv é n y m e g íra to tt, fő ib é ly e g e z te te tt,
ik ta tta to tt, to v á b b ítta to tt. K isz á llt az e rd ő ­
h iv a ta l já r á s i k ire n d e ltsé g e , je le n té s t k é rt
a m eg y ei k ö z p o n t s m iv el az ü g y s z e r fö ­
lö tt b o n y o lu ltn a k b iz o n y u lt (h o g y leh et
v á g a tá s i e n g e d é ly t k é rn i e g y fá ra , m ely et
m á r ré g e s ré g k iv á g ta k ? ) T ö rk ö ly A n d rá s ­
nak m ég a ta n á c s v á la s z tá s n a p ja ib a n
sem volt k ezében a v á g a tá s i e n g ed ély .
g á b a n T ö rk ö ly A n d rá s, de e g y k is id ő t
té v e d e tt, m e rt a ta n á c s titk á r a u g y a n a z a
je g y z ő le tt, ak i a d ió fáv al a k a la m a jk á t
c s in á lta .
Az ú jd o n s ü lt titk á r p e d ig a z z a l k e zd te
m ű k ö d é sé t, h o g y m e g in t a k ö z s é g h á z á ra
c itá lta (a k a ro m m o n d a n i „ k é re tte “ ) T ö r­
köly A n d rá s t.
— N ézze csak , k a r tá r s , — m o n d ta neki.
— E n a n ép e m b e re v a g y o k . E z t a z ü g y e t
ú g y le h e tn e a le g jo b b a n e lin té z n i, h a se m ­
m isé g i p a n a s s z a l éln e. V a g y is a d jo n be
k é rv é n y t, h o g y h a tá ly ta la n íts u k a 100 fo­
rin to s b ü n te té s t s m in d já r t m e g le sz a v á ­
g a tá s i e n g e d é ly . V ih eti fű ré s z e lte tn i a
fá t.
S lön ism ét, a h o g y a 't i t k á r m o n d á.
A k é r v é n y ^ m e g ira to tt, in d o k o lta to tt,
fe lü lb é ly e g e z te te tt, ik ta tta to tt, s ő t io v á b ít-
ta to tt, a ta n á c s titk á r p e d ig e zen ü g y és
y n ás h a so n ló ü g y ek fo ly o m á n y a k é p e n —
leváltatottl
H o g y m ié rt? A. ta n á c s e ln ö k íg y a d o tt
ró la T ö rk ö ly A n d rá s n a k m a g y a r á z a to t:
— Ig a z , h o g y v a n tö rv é n y , m ely a fák
o k ta la n p u s z títá s á t tiltja , de az is ig a z ,
h o g y a k ö z sé g a s a j á t h a tá s k ö ré b e n m in ­
d en to v á b b i nélk ü l en g e d é ly e z h e ti ö t fa
k iv á g á s á t. A m i a te d ió fá d d a l tö rté n t,
T ö rk ö ly kom a, e lle n sé g e s cse le k e d e t, v a g y
a leg jo b b e se tb e n is b ö szm e bürokrácia.
N ^/jikor p e d ig a fen ti e se te t T ö rk ö ly
A n d rá s m in d e n e k o k u lá s á ra to llb a
m o n d ta , m á r 1951 fe b r u á rjá t írtu k . A zt
k é rd e z te m h á t tő le:
— S a b ú to r? A zzal m i le tt?
— M i le tt v o ln a ? — v o n t e g y e t a v á l­
lá n a k á rv a llo tt. — A lá n y o m a z ó ta ré ­
g e n fé rjh e z m e n t. L a s s a n a tró n ö rö k ö s is
m eg érk ezik .
Itt T ö rk ö ly A n d rá s é d e sd e d e n elm o so ­
ly o d o tt s így' v ig a s z ta ló d o tt m eg:
— H a m á s nem . hát- m a jd a k isu n o k ám -
n a k c s in á lta to k a d ió fáb ó l k is á g y a t m e g
b ö lcső t. . , „
 KeJefkémet<H*$zágnéfte SíiV TT 4 1 0 Ludas M atyi azt üzeni

B o rb é ly J ó z s e f, S z o ln o k . A b e k ü l­
d ö t t r a j z k e d v e s , d e a z ö tle t n e m
e g é s z e n s tim m e l. A z e s ő b e m m o n d ­
h a tja , h o g y a k u lá k h e l y e t t Is d o l­
g o z ik , h is z e n a k u l á k n a k n e m a z a
m u n k a k ö re , h o g y essen .
0 . J ., S z a k é r e tts é g i K o llég iu m .
A A b e k ü ld ö tt r a j z jó k é p e s s é g e k r e
m u ta t, d e m é g ta n u ln ia k e ll. S z ív é ­
ly e s e n k ö s z ö n tjü k .

ÍZ " '.
KÉP A SVÁJCI HATÁRRÓL
JOHNSON TENGERNAGY,
AZ USA HADITENGERÉ­
SZETI FELDERITŐ-SZOLGA-
LATANAK VEZETŐJE
ANKARABA ÉRKEZETT.
— M e g é rk e z e tt a z USA-
f e ld e rítő s z o lq á la t v e z e tő je ,
O szkU rU .
— Ez e n q e m n e m d e r í t
fe l, M o h a m ed .
ÉLES KIROHANÁSOK VOL­
TAK AZ ANGOL URALOM
ELLEN AZ EGYIPTOMI
így várták a svájci rendőrök és detektívek Arnoldot, aki SZENÁTUSBAN.
det tartott a budapesti Nemzetközi Ujsígírókongresszuson. — M ilyen
m o s o ly o g e z a s z fin k s z .
Bob! V á jjo n m it m o n d a n a ,
h a b e s z é ln i tu d n a ?
M EDÁRDNAPKOR — A zt, h o q y m e n jü n k
in n e n a f e n é b e , M abel.
WmKR\ hogy
S zászi S á n d o r , S z e k s z á r d . B izo n y
ig a z a v a n . Mi s e m é r t j ü k , h o g y a
d u n a f ö ld v á r i f o d r á s z
in k á b b
m ié r t n e v e z i
m a g á t ú r i f o d r á s z n a k . V a lő s z in ű ,
fig y e lm e tle n s é g b ő l,
m in t g ő g b ő l v a n o t t a z a tá b la m é g
tpMj I m in d ig a z a jtó fe le tt.
^ F l G. Sz., M u n k á c s y M ih á ly -u tc a . T u d ­
ju k , h o g y s z ó v ic c is le h e t jó v ic c .
A b e k ü ld ö tt s z ó v ic c a z o n b a n s a jn o s
n e m a z . S z ív é ly e s e n ü d v ö z ö ljü k .
M. G y „ G u b a c s -u tc a . K e d v e s ír á s ,
d e n e m ü ti m e g la p u n k m é r té k é t.
B. L á s z ló tr a k to r v e z e tő , T ö rö k -
s z e n tm ik ló s . M ű s z a k i ü g y e k b e n az
ú jítá s i s m e r e te n é lk ü l n e m t u d u n k
á llá s tfo g la ln i.
É p ü le tla k a to s ip a r i V á lla la t d o lg o ­
zó i. M e g h ív á s u k a t k ö s z ö n jü k . V éle­
m é n y ü n k s z e r i n t k a r t á r s u k m in d e n ­
e s e t r e h e ly te le n ü l c s e le k e d e tt, a m i­
k o r e ld u g ta a f a liú js á g o t, a m e ly k o
p a s z r a n y í r t fejéit f i g u r á z t a k i, d e
n e m k lev ésb b é h e ly te le n ü l c s e le k e d ­
te k a z o k , a k i k k if ig u r á z tá k , m e r t a
f a liú js á g n a k n e m a f e je k k ü ls e jé rö ll
k e ll c ik k e z n ie , h a n e m a r r ó l, a m i a
f e je k b e n v a n . Ü d v ö z le t.
M. G y u la, D ió s g y ő r-V a s g y á r. A m is ­
k o lc i v illa m o s ró l sz ó ló sz a tirik u s
r ip o rtja ü g y e s írá s , d e m á r te rje ­
d e lm é n é l f o g v a s e m k ö z ö lh e tő . V illa­
m o s ró l lé v é n sz ő , e g y k ic s it tú l n a g y
a tá v o ls á g a c ik k k iin d u ló p o n tja é s
v é g á llo m á s a k ö z ö tt.
N. M., B p. L e o n tin (L e o n tin e ,
L e o n tin a ) leán y n iév , é p p ú g y , m in t a
M a n ci v a g y a B ö s k e . A f é l r e é r t é s
n y ilv á n a b b ó l a d ó d ik , h o g y l é n y e ­
g e s e n tö b b a M a n c i ési a B ö s k e , m in t
a L e o n tin .
S z e n te I s tv á n , P ilis. Ig a z a v a n .
A p á k h a s ú é s b ik a n y a k ú k u tó k o k
m e lle tt v a n n a k n e m p ő k h a s ú é s n e m
b ik a n y a k ú k u lá k o k is é s e z e k n em -
k e v é s b b é v e s z e d e lm e s e k . N em a h a s
é s a n y a k te s z i a Ikiulákot, h a n e m
FRANCO SAJTÓ ÚTJÁN a z o s z tá ly h e ly z e te .
GIBRA LTÁRT KÖVETELI B u n d á s B obi. M e g é rtjü k , h o g y til­
AZ ANGOLOKTÓL. ta k o z ik a T itó v a l v a ló ö s s z e h a s o n lí­
— L esz m i n d j á r t csen d ?! t á s e lle n a z ö s s z e s e b e k n e v é b e n .
N em a z é r t fiz e te m a z al- B. F e re n c , M ak ó . A z ö tle t k e d v e s ,
k a lm a z o tta im a t, h o g y e g y ­ d e id ő k ö z b e n e lv e s z te tte a k t u a l i t á ­
m á s s a l v e s z e k e d je n e k ! sát
V. Ilo n k a , Z alalö v ő . K e d v e s Ilo n k a ,
e z e k b iz o n y s a j n o s n e m k ö z ö lh e tő k .
H. E rz s é b e t, G y ö m rő . A z r é g i d o ­
lo g , h o g y p e r r o n je g g y e l nem - le h e t a
v a s ú to n u ta z n i, d e v a s ú ti je g g y e l le ­
h e t a p e r r o n o ti s é tá ln i.
P . J á n o s , H a r ta . H o g y a r ó k a a z
u d v a r u k b a n J á ts z o tt a k u ty á v a l, a z tá n
a k é m é n y e n k e r e s z tü l e lm e n e k ü lt és
m é g e g y k a k a s t is e l v i t t m a g á v a l,
e z v a ló b a n m u la ts á g o s h i s tó r ia , d e
in k á b b a r ó k a s z á m á r a .
tito k z a to s a n T. J á n o s , F a d d . In té z k e d é s tö r té n t,
h o g y a la p o t is m é t a r é g i c ím é r e
k ü ld jé k . A m i m á s ik k é r d é s é t ille ti,
f o r d u ljo n a b u d a p e s ti T u d o m á n y -
e g y e te m h e z . S z ív é ly e s e n ü d v ö z ö ljü k .
H. J ., J á s z s z e n tlá s z ló . A b e k ü ld ö tt
v ic c e n e m v ic c .
B. F„ Bp. E b b e n a z ü g y b e n m l n e m
v a g y u n k ille té k e s e k .

Ejnye, Kecskés bácsi;

PÁ RISM ELLETTI ORLYI
PÜLÖ TERET IS ÁTEN­
G E D T E A FRANCIA KOR­
M ÁNY AZ AMERIKAIAK­
NAK.
— S o ro ld el a z USA ne-
e z e te s e b b v á r o s a it, P ie r r e .
— A m e r ik á b a n vagy
F a n c ia o r s z á g b a n , ' ta n ító
b á c s i k é re m ?

A Nap: Elég volt belőled Medárdl Most én következem! ACHESON

SAJTÓÉRTEKEZLETE

IASI/a M

Üz e mi d o l g o z ó k n a k — És ha én azt mondom neked,

hogy a nők egyenjogúak, akkor a te
OTp [LOIAKMUKOSSAGIBtUTKÖNYí/tl neved hallgass!
r é s z l e t r e is

RIÓN RA M *
l / E
l v E r e k pa b .R Ä d i o é s V I L L a m m á o i
K W
fCapSrä/v a2 v4'//a#u <4‘ruAa26a jt /
 Karinthy Frigyes nyomán
Megmagyarázom a bizonyítványom.
Szabadulás egy chicagói börtönből
— Es igyekezzék hasznos tagjává válni a tár­
sadalomnak.
— Az nehéz lesz. Ugyanis szenátornak készü­
lök Washingtonba.
C sereszn y eszü ret
- is, c sú n y a is. S z é p , a m íg a z ü z le tb e n v a n , c sú n y a ,
; a m ik o r o tth o n k iv e s s z ü k a s ta n ic lib ó l. A c se re sz -
| n y é b e n k é t d o lo g ta lá lh a tó , ú g y m in t: m a g é s ku-
| k ac. M a g m in d e n c s e re s z n y é b e n v a n , k u k a c c s a k
i a b b a n , a m e ly ik b e n k e re s sü k .
! kacnak
í m e s sz ire le h e t k ö p n i, v a g y — h a fe h é r v á s z o n ru h a
j v a n a k ö zelb e n — k ézzel is le h e t p ö c c in te n i.
| g y a k ra n m o so ly g ó s, d e h a n g o s a n so h a s e m rö h ö g . I
J C s e re s z n y é b ő l k é sz ü l
| re s n y é n e k
— Ha olyan jól tudsz célozni, dobjál egyet ide
a számba!
■
Az Osservatore Romano, a Vatikán lapja és a
New York Times éles vitába bocsátkoztak arról,
hogy mi az oka a kommunisták olaszországi előre­
törésének. A New York Times szerint kevés volt a
Vatikán által adott lelki malaszt, az Osservatore
Romano szerint viszont kevés volt az amerikaiak
által a Vatikánnak juttatott testi malaszt, vagyis
a dollár.
A vita fentemlített lapok hasábjain folyt le.
Ha a két főszerkesztő személyesen találkozott
volna, a vita valahogy így folyt volna le:
— Nem értem, szinyore! A Vatikánnak nincsen
hatalma a lelkek felett?
— Mit csináljunk a lelkekkel, ha a testek
észrevették, hogy az amerikaiak becsukták a gyá­
rakat és munkanélküliség van.
— Meg kellett volna magyarázni nekik, hogy
| várjanak türelemmel, a Túlvilágon majd munkás- \
! hiány lesz.
— Sajnos, szőr, ezek úgy el vannak keseredve. I
I hogy már annak se tudnak örülni, hogy egyszer J
! meg fognak halni.
— Ez mind nem mentség, szinyore! Vegye
tudomásul, hogy ezúttal nem vagyunk megelégedve
a pápával!
— De kérem . . . •
— Semmi de kérem! Szorgalmasabbnak keltett
volna lenni! Tudják, hogy Truman az ilyesmiben !
nem ismeri a tréfát! Nem szeretnék most a pápa I
bőrében lenni!
— Miért kérem?
—Még kérdi? A detroiti polgármestert sokkal [
kisebb mulasztásért váltatta le Truman...
C satlak o zo m az e lő tte m szó ló h o z !
BROWN ( ré s z e g e n d a d o g v a ): T ö ltsö n m é q e g y p o h á r-
ra l . . . h u k k (c su k lik ).
TITKÁRNŐ: K érem M is te r B ro w n , le k é si a z ü lé s t.
P o n t t i z e n e g y k o r k e r ü l s o r a z ön f e ls z ó la lá s á r a ...
M ost m á r h á r o m n e g y e d m ú l t . . .
BROWN (iszik): M a g a . . . n e sü rg essen engem ... I
h u k k . . . Én v a g y o k A m e r ik a . . . h u k k . . .
TITKÁRNŐ: H ívom a s o f ő r t, le s e g lti a k o c s ih o z . M r.
B ro w n . . .
BROWN: H a llja . . . m a g a . . . h u k k . . . te g y e n e g y p o ­
h a r a t a z a k ta tá s k á m b a . . . h u k k . . .
ELNÖK: A z E g y e s ü lt N e m z e te k S z e r v e z e té n e k m a i
ü lé s é t m e g n y ito m . F e ls z ó la lá s r a k ö v e t k e z i k . . . |
( e llá g y u lta n ), M r. B ro w n , a z A m e rik a i E g y e s ü lt
Á lla m o k d e le g á tu s a . . . P a r a n c s o ljo n M r. B ro w n ,
öné a sz ó . . .
BROWN: A m e r ik a r é s z é r ő l . . . h u k k . . . a m a g a m r é ­ Szabadságszobor: Ezek a Trumanék megint szégyent hoztak rám!
s z é rő l is . . . h u k k . . . a tis z te lt k ö z g y ű lé s n e k . . . |
h u k k . . . (n a g y r o b a j j a l leül).
ELNÖK (c s e n g e t): M a g am .ré s z é rő l m e g k ö s z ö n ö m A m e­
r i k a k ü ld ö tté n e k e m e lk e d e tt s z a v a it. S z ó lá s ra IRÁTSELEJTEZÉS A HIVATALOKBAN^
k ö v e tk e z ik N ic a r a g u a k ü ld ö tte .
NIKARAGUA- T is z te lt K ö zg y ű lés! A z im é n t h a llo ttu k
a z e m b e r i h u m a n itá s , a z ig a z i e m b e r ie s s é g , a
h u m á n u s ig a z s á g f e n k ö lt é s n e m e s s z a v a it. Tel­
je s e n e g y e té r te k a z e lő tte m s z ó ló v a l, h is z e n n e m ­
c s a k A m e r ik a v e z e tő k ö r e in e k v é le m é n y é t to lm á ­
c s o lta , h a n e m N ic a r a g u a k o r m á n y á n a k f e lfo g á ­
s á t is. E z é rt ú g y m a g a m , m in t k o r m á n y o m r é ­
s z é rő l c s a tla k o z o m A m e r ik a k ü ld ö tté n e k j a v a s ­
la tá h o z .
ELNÖK: U r u g u a y k ü ld ö tte k ö v e tk e z ik .
URUGUAY: A z ig e n tis z te lt a m e r ik a i k ü ld ö tt e lő te r ­
je s z té s é t te lje s m é r té k b e n m a g u n k é v á te s s z ü k .
A m e r ik a e zze l a fe ls z ó la lá s á v a l is m é t m e g m u -
t a tta , h o g y s z ív é n v ise li a z ENSZ s o r s á t. Mi te l­
je s e n ö n á lló és s z a b a d v é le m é n n y e l r e n d e lk e z ő
n e m z e te k m in d ig ily e n ú tm u t a t á s t k a p u n k A m e­
rik á tó l.
ELNÖK: K ö v e tk e z ik A n g lia k ü ld ö tte .
ANGLIA: ő f e l s é g e k o r m á n y a n e v é b e n m e le g s z e r e ­
te tte l fo g a d o m a z t a n a g y je le n tő s é g ű ja v a s la to t,
a m e ly e t A m e r ik a ig e n tis z te lt k é p v is e lő je t e r ­
j e s z te tt a z ENSZ k ö z g y ű lé s e elé. Ő fe lsé g e k o r ­
m á n y a m e g v a n g y ő z ő d v e a r r ó l , h o g y A m e ri­
k á t e b b e n a j a v a s la tá b a n is a z e m b e r is é g ü d v e ,
a b é k e s z o lg á la ta v e z e tte . A m ik o r k ö s z ö n e te m e t
fe je z e m ki e z é r t, e g y b e n m é ly tis z te le tte l k ö z ­
lö m , h o g y a J a v a s la t e g y ik p o n t j á t n e m é r te tte m
tis z tá n . S z e re tn é m , h a e r r e v o n a tk o z ó la g a j a ­
v a s l a t tö b b i p o n tjá h o z h a s o n ló v ilá g o s fe le le te t
kapnánk.
ELNÖK: M e g k é re m t e h á t M r. B ^ow n, A m e rik a ig e n
tis z te lt k é p v is e lő jé t, h o g y a tis z tá z a tla n p o n to t
m eg m a g y a rá z n i s z ív e s k e d jé k . Ú gy é r te tte -e ,
h o g y a g r e s s z o r n a k k e ll-e n y ilv á n íta n i I r á n t é s
az ENSZ lo b o g ó ja a l a t t f e g y v e r e s e n e ljá r n i,
a v a g y a g r e s s z o r n a k k ell-e n y ilv á n íta n i V ie tn a m o t
é s a z ENSZ lo b o g ó ja a l a t t f e g y v e r e s e n e ljá r n i
a z e m b e r ie s s é g n e v é b e n ? S z a b a d n a k é m e m , M r. ;
B ro w n . . .
BROWN: ( c s u k lik k e ttő t).
ELNÖK (c se n g e t): A z t h isz e m e z e k u tá n a k é r d é s tel-
je s e n tis z tá n áll e lő ttü n k . F e lte sz e m te h á t A m e­
r i k a J a v a s la tá t s z a v a z á s r a . . . ( T á p s . ) K ö szö n ö m .
A tö b b s é g A m e rik a n a g y je le n tő s é g ű ja v a s la tá t
e lf o g a d ta .
BODŰ BÉLA
Kis természetrajz
A cseresznye
A c s e re s z n y e n a g y o n íz e s g y ü m ö lc s m in d a d d ig ,
a m íg a z e p e r á r a le n e m m eg y . K é tfé le c s e re s z n y e
v a n , ú g y m in t: szép c se re sz n y e és c s ú n y a c se re sz n y e , j
L e g tö b b n y ire a z o n b a n u g y a n a z a c s e re s z n y e sz é p ;
;
I'
j
M íg a z o n b a n a ku- |
se m m i h a s z n á t n em v e ss z ü k , a m agot
A c se re s z n y e a le g ille m tu d ó b b g y ü m ö lc s, m e rt
a c se re s z n y é s ré te s , a m e ly e t
a s a j á t fe le s é g ü n k c s in á l a le g jo b b a n .
A c se re s z n y e b e c s ü le te s n e v e c se re sz n y e . C se-
m o n d ja , ak i a z t a lá ts z a to t a k a r ja kel- j
te n i, m in th a a z ő ü k a p ja n y ito tta v o ln a ki Á rp ád
e lő tt a V ereck ei s z o r o s t — Atkozott disznaja! Hát nem a jó szívem re apellál?

Kedves Elvtársak!
Kántor Ferenc, a Rákosi Művek
Motorkerékpárgy árának dolgozója,
Szeged, Maros-u. 1. sz. alatt lakik
állandó lakásban, munkahelye miatt
ideiglenes lakása Budapest, XXI.
kerület, Táncsics Mihály-utca 27.
sz. Mint minden dolgozó, ő is azt
hitte, hogy jogosult tejjegyre és
húsjegyre. Ezzel szemben követke­
zők történtek:
(.Ideiglenes lakóhelyén nem kapta
meg, azt mondták, kérje az
üzemben;
2. az üzemben nem adhatták ki a
tejjegyet, mert az üzemi jegy­
elosztó nem kap tejjegyet; nem
adhatják ki a húsalap je gyét,
mert az Országos Közellátási
Jegyközpont rendelkezése ""sze­
rint, akiknek a 11 vidéki ki­
emelt városban (Szeged, Mis­
kolc stb.) van állandó lakhe­
lyük, ott kapják meg álapjegyei-
ket;
3. a budapesti XXI. kerület Kos-
suth-utcai jegyfiók vezetője iga­
zolást kért a szegedi jegyköz­
ponttól, hogy ott nem részesül
tejellátásban;
4. a szegedi jegyközpont igazolást
kért az igazolás kiállításához a
budapesti jegyfióktól, hogy az
ideiglenes budapesti lakos nem
önellátó tejből Budapesten sem;
(nem tart-e véletlenül bp-i ideig­
lenes lakásában tehenet, kecs­
két?)
5. a szegedi jegyközpont a buda­
pesti igazolás beérkezte után
igazolta, hogy Szegeden felnőt­
tek részére nincs tejjegy rend­
szeresítve és a szegedi állandó
lakhellyel bíró Budapesten ideig­
lenesen lakó dolgozó Szegeden
semmiféle tejellátásban nem ré­
szesül;
6. a budapesti XXI. kerületi jegy­
fiók a szegedi igazolás mellé
igazolást kér az üzemből, hogy
a dolgozó az üzemben sem ré­
szesül sem tej, sem tejjegy el­
látásban;
7. húsalapjegyét nem adhatta ki
az üzem (lásd a 2. pontot) —
vT
JÁ ^
y y y - 'z
Találkozás a túrán
— S z e rv u s z ö re g e m ! H at te
h o g y k e r ü ls z Id e, a h o l a m a d á r
s e já r?
A TÖKÉLETES UTCAKERT
menjen Szegedre a húsalap-
jegyért;
8. a szegedi jegyközpont igazolást
kért a budapesti üzemtől, hogy
húsalapjegyet nevezett részére
nem adta ki;
9. a budapesti iizetn igazolására a
szegedi jegyközpont kiadta a
húsalapjegyet;
10. a Szegeden kiadott húsalapje­
gyet a Budapest XXI. kerületi
jegyfiók nem cserélte át, a bu­
dapesti hús-Közértek nem ad­
hatták be;
indok: minden alapjegy csak a
kiadás helyén érvényes;
11. a húsalapjegyet visszaküldték
Szegedre.
A dolgozó két lehetőség között
választhat: vagy nem eszik húst,
1 ? Ü ,e o (r r * # t> 4 & f* " "
Vállalatunk a „Kultúra Külkeres­
kedelmi Vállalat“ a volt Pannonia-
szálló épületében székel. Van egy
férfi és egy női röplabda csapa­
tunk. Beneveztünk a VIII. kerületi
röplabda-bajnokságra, de az edzé­
seket sajnos nem tudjuk megtar­
tani, mert nincs pályánk.
Szerencsére felfedeztünk a szom­
szédban, alig húsz méterre tőlünk
egy röplabda-pályát, amely az
Eötvös Lóránt Egyetem természet-
tudományi karának tulajdona. Sport-
felelősünk átment az egyetemre.
Hetente egyszer akartuk igénybe
venni.
A portás azt mondta, hogy men­
jek a._ szakszervezeti titkárhoz a
D. épületbe. Megkerestem a D. épü­
letet és a szakszervezeti titkári. A
szakszervezeti titkár közölte velem,
hogy az ügy nem rá tartozik, ha­
nem a sportfelelősre, aki a B. épü­
letben székel. Megkerestem a B.
épületet, de a sportfelelős éppen
házon kívül volt. Vártam rá egy
félórát, mire a sportfelelős kijelen­
tette, hogy már nem sportfelelős, de
ha még az is volna, akkor sem
tudna dönteni az ügyben, mert a
— T e ss é k K e re k e s s z a k tá r s . É n h o ln a p s z a b a d ­
s á g r a m e g y e k , a z t m o n d tá k , m a q a v e s z i á t a
m u n k á m a t.
Akar ön jó l lesütni ??
Jöjjön a s4h an d h ai
StrandotoS stM ndolas slMHdolas Sir^wdolas
ÖTLETES STRANDREKLAM
Egy szerelmes fiatalember
. . . a k i n e m b ír ja ki, h o q y k a ja k o z á s
n e m lá th a tja M a n c ik á ja b á jo s a r c á t .
T
csak a heti 10 dkg. adagot, melyet
pótjegyére kap, vagy leutazik a
húsalapjegyre járó 20 dkg. hús és
10 dkg. felvágottért hetenként Sze­
gedre, illetve postán küldheti fel
onnan;
12. a pillanatnyi helyzet a követ­
kező: Kántor Ferenc sem tejet,
sem húst nem kap, de remény­
kedve szerzi be az újabb és
újabb igazolásokat;
13. nem volna lehetőség mindent
egyszerűbben és tényleg minden
eshetőségre gondolva megszer­
vezni?
Szabadsági
Pintér Gyula állomásvezető,
RM Motorkerékpárgyár
. „ / tá k a z ö t k ilo g ra m m s z a lm iá k s z e s z t,
pálya felett a DISZ rendelkezik,
pontosabban a DISZ sportfelelőse
az A. épületben, a harmadik eme­
leten. Felkutyagoltam a harmadik
emeletre. Nem tudták merre van a
DISZ sportfelelőse. Csak egy valaki
tudott felvilágosítást adni: a portás,
viszont az a földszinten lakott. A
portásfülkében megtudtam, hogy
az illető, mivel már nem volt órája,
hazament.
Nem akartam eredmény nélkül
hazamenni, hát megkerestem a párt­
titkárt a C. épületben. A párttitkár
elvtárs újra a szakszervezeti titkár­
hoz küldött. Visszamentem tehát a
D. épületbe. A szakszervezeti titkár
kijelentette, hogy ők nem bürokra­
ták. Éppen ezért adjak be egy kér­
vényt a dékáni hivatalba, és majd
a döntésről értesíteni fognak.
Nem adtunk be kérvényt, mert
jól ismerjük az ilyen előzmények
után beadott kérvény sorsát. Azóta
is fájó szívvel nézzük a tőlünk
húsz méterre fekvő, üresen unatkozó
szép sportpályát.
ANTAL SÁNDOR
a „Kultúra“ sportfelelőse
ŐT2AND
BEJÁ RA T
n Nyári vendéglő A
M in d e n p in c é r : N em jö h e te k , k é r e m . E z a z a s z ­
tal n e m h o z z á m ta rto z i
(A z ö ld b o r s ó - id é n y re d o b tá k p ia c r a
a z id é n a z iM d b o rs ó -k o n z e rv e t:
FHSs ez a z ö ld b o r s ó itt a k o s á rb a n ?
— Ma r e g q e l é r k e z e tt. D e a k o n z e r v e t a já n lo m
a z t m o s t d é lb e n h o z tá k .
közben
A k ö z e lm ú ltb a n s z ü k s é q ü n k v o lt
ö t k ilo g ra m m te c h n ik a i s z a lm iá k ­
sz eszre, e z é rt e g y ik e m b erü n k et
„ m e q r e n d e ! ö je q y “-q y e l, p é n z z e l el­
lá tv a a k ö z e lfe k v ö P é tf ü r d ö r e ,
P é ti N itro g é n m ű v e k h e z ú tb a in d íto t­
tu k , m iv e ! ez a le g k ö z e le b b i b e s z e r ­
z é s i f o r r á s . A m e g b íz o tt a P é ti Nit­
r o g é n m ű v e k tő l á t v e tte a z ö t k ilo ­
g r a m s z a lm iá k s z e s z t, k ifiz e tte , a m i­
rő l s z a b á ly s z e rű , h iv a ta lo s s z á m lá t
k a p o tt.
M in d e n g y a r ló e m b e r a z t h ih e tn e ,
h o g y a s z a lm iá k s z e s z á tv é te le , k ifi­
z e té s n y u g tá z á s a u tá n a s z a lm iá k ­
s z e s z -ü g y b e f e je z é s t n y e r t D e n e m
íg y t ö r t é n t A s z a lm iá k s z e s z á tv é te le
u tá n k é t n a p p a l a P é ti N itro g é n m ü ­
v e k c é g je lz é s e s p a p ír já n „ tis z te le t­
te l“ é r te s íte tte k b e n n ü n k e t, hoqy
m e g b íz o ttu n k n a k s a j á t k e z é b e á t a d ­
m e ly e t ő a m i f u v a r o s u n k k a l s z á llít­
t a to tt el, a m i e d é n y z e tü n k b e n . E zt
a z é r te s íté s t, — a m i r e se m m i s z ü k ­
sé g n em v o lt, — m i k e llő tis z te le tte l
k ö r ü lc s o d á ltu k , m á r c s a k a z é r t is,
m e r t a lev él v é g é n k é t c é g s z e r ű a lá ­
írá s f e le tt ez a je ls z ó d ís z e lg e tt:
„M u n k av ersen n y el a s z o c ia liz m u ­
s é rt!“
N em , m é g m o s t s e f e je z te m be!
M á sn a p is m é t k ü ld e m é n y é r k e z e t t
a P éti N itr o g é n m ű v e k tő l. E g y s z a ­
b á ly s z e r ű c é g je lz é s e s „ s z á m la “ , m e ly
e q e s z te r je d e lm é b e n , c é g s z e r ű a lá ­
ír á s o k k a l, b é ly e g z ő v e l e llá tv a iq a-
z o lta , h o g y m i ig e n is á tv e ttü n k s a j á t
f u v a r o s s a l, s a j á t e d é n y z e tb e n ö t k ilo ­
g r a m te c h n ik a i s z a lm iá k s z e s z t, m e ly ­
n e k á r a 7,86 f o r in t. H o q y k é te ly e in k
n e tá m a d ja n a k e s e tle q e n n e k a n a g y ­
h o r d e r e jű k e r e s k e d e lm i U q y le tn e k
m ik é n ti b e f e je z é s é rő l, a z é r t a s z á m la
a ljá n s z e ré n y e n m e g v a n je g y e z v e ,
h o q y : „A 7 5 . s z . e ljs m e rv é n y -m á s o -
la t a la p já n b e fiz e tv e !“
E n n y i t ö r té n t e d d ig ! J o g o s fé le l­
m ü n k b e n m o s t a L u d a s M aty in k e ­
r e s z tü l k é r j ü k a P é ti N itro g é n m ű v e ­
k e t, h o g y a b e f iz e te tt 7,68 f o r i n t el­
k ö n y v e lé s ! m ó d ja iró l m á r n e k ü ld jö n
n e k ü n k é r te s íté s t. De k é r j ü k a r r a is,
hogy m á s k o r, h a s o n ló eq y sz e rű
ü g y le te k n é l m e llő z z é k a s z ü k s é g te le ­
n ü l v é g z e tt m u n k á t, t a k a r é k o s k o d ja ­
n a k a z id ő v e l, m u n k a e r ő v e l, p a p í r ­
ra l é s p o s ta k ö lts é g g e l e q y a r á n t, m e r t
c s a k íg y b iz to s íth a tn a k a la p o t m in d ­
a n n y iu n k je ls z a v á n a k : „M u n k av er­
s e n n y e l a s z o c ia liz m u s é r t! “
HEINLEIN TIBOR
VÁRPA LO TA , BAJTÁRSI SZÁLLÓ
^
Kedves Ludas Matyi!
A felszabadulás után kértük a
pécsi MÁV igazgatóság üzletveze­
tőségét, hogy Antalszállás meg­
állónál építsenek várótermet, amit
meg is ígértek, ám az ígéret azóta
csak ígéret maradt. Pedig Antal-
szálláson keresztül komoly forga­
lom van és a Bőszénfa községi tég­
lagyárban a községből is rengete­
gen járnak.
A pécsi üzletvezetőség annak­
idején kérte, hogy a lakosság is
járuljon "hozzá építőanyaggal, mun­
a kával és aki bírja, egy kis pénzzel.
Az építőanyag (tégla, cserép, stb.)
— hozzájárulás a lakosság részéről
megtörtént, azóta is ott hever az
állomás körül, az igazgatóságtól
gyakran kijönnek s ilyenkor elhang­
zik az ígéret, hogy lesz váróterem,
azonban a rengeteg ígéret dacára
is, a fölhalmozott építőanyag elle­
nére is, a váróterem máig is késik.
Az antalszállási utasok pedig az­
óta is télen, nyáron, esőben, hóban,
szélben, fagyban, viharban várják
az antalszálíósi állomáson az al­
mafák alatt a vonatot. Minden­
esetre nem ártana, ha a pécsi üzlet­
vezetőség is ismerné azt a régi
magyar közmondást: — Az ígéret
szép szó, ha megtartják úgy jó.
Horváth János
Antalszállás, 30-as helyrajzi szám
L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t Ig a z g a tó ja
S z e r k e s z tő s é g : V .. A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 127-750. 128-031
K ia d ó h iv a ta l: V II., L e n in - k r t 9 —11
T e le fo n : 221-285
H ir d e té s i o s z tá ly : V.. B a jc sy -
Z s illn s z k y -ú t 34. T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 6 1 .0 8 0
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
H írla p I r o d á ja , V .. J ó z s e f n á d o r -
t é r 1. T e le fo n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
V .. R o o s e v e lt-té r 5—6
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a,
V ., H o n v é d -u tc a 10
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly
NYÁRI VILLÁM TRÉFA
CSERESZNYESZEZON
— N ézd a k is P is tik é t! K ikö­
p ö tt a z a p ja !
 A bacillusgazda KIS KABARÉ
SAMU BÁCSI ( s z ó ra k o z o tta n ):
V a n e g y k is id ő m , m o s t m e g ­
s z á lln á m H o n g k o n g o t.
JOHN BULL (n a g y o th a lló n a k
te tte ti m a g á t): G rö n la n d o t?
SAMU BÁCSI: N em . a z t a m ú l t
h é te n s z á llta m m e g . H o n g k o n ­
g o t. H á m i n t h a z a á r u l á s , o m i n t
o r o z v a , m in t n é p e ln y o m á s . . .
JOHN BULL (m o g o rv á n ): D e S am u!
A m e rik a i c s a p a to k a t ak arsz
p a rtra te n n i H ongkongban?
SAMU BÁCSI: M ié rt n e? Ma m á r
r e n g e t e g h e ly e n v a n n a k a m e r i­
k a i c s a p a to k , m é g A m e r ik á b a n
is ...
JOHN BULL: D e S a m u k á m , elfe­
le jte d , h o g y H o n g k o n g o t én
ta r to m m e g s z á llv a !
SAMU BÁCSI: D e h o g y fe le jte m el!
H isz en éppen a rró l J u to tt
eszem be!
JOHN BULL ( d ü h b e jö n ): M eg­
ő r ü lté l, S am u ? M á r tő le m is
lo p n i a k a r s z ? H isz en te e q y
fo k k al ro ssz a b b v a g y m ég a
to lv a jn á l is!
SAMU BÁCSI: M icso d a? (H irte le n
m e g r a g a d ja J o h n Bull k ezét.)
K ö szö n ö m J o h n n y k á m !
JOHN BULL ( m e g h ö k k e n v e ): Mit
k ö sz ö n s z ? A z t k ö s z ö n ö d , h o q y
^ a z t m o n d ta m , h o g y e g y fo k k a l
r o s s z a b b v a g y m é g a to lv a jn á l
is?
SAMU BÁCSI: Ig e n . M e rt a fo k ­
r ó l e s z e m b e ju to tt, h o q y a F o k ­
fö ld ö n m é g n in c s e n e k a m e r ik a i
c s a p a to k . , ,

U S A - n a g y k ö v e t : A z t h is z e m , h a k im o n d o m e z t a s z ó t: I r á n — t ö k é le t e s e n e g y e té r tü n k !
A n g o l n a g y k ö v e t : I g e n , e g y e t é r tü n k . A z o l a j a t . . .

— Az e s té ly i r u h á m öi ts z á z e z e r lirá b a k e r ü l t ,
e z e r n é l tö b b l í r á r a r ú g o tt.
a z „ U m o ris m o “ c ím ű o la s z ra jz g y ü jte m é n y b ő l.)
A L E Q IF U A B B A K
gyermeküdülőbe mennek,
pihenőt biztosítsanak.
kapható
EQYÉNI N Y A R A L Ó Gazsi bácsi mintha nem hallotta egy kis útravalót csomagolt nekem
volna a kérdésem, mániákusan von­ vacsora maradványából.
zódott az asztalomon heverő, jó Gazsi bácsi szó nélkül nekiesett
szagokat sejtető kis csomag felé. a hideg sülttel megrakott kenyér­
— Ja a lakás? Hát tele volt han­ nek. Teleszájjal kérdezte:
gyákkal. Ejjelente szabályos ütkö­ — Hol nyaral a feleséged?
zeteket folytattak velem. A gyalog- — Mátrafüreden. Ugyanott, ahol
sag imellett repülőhangya-osztago- te voltál, ö beutalt n y a ra ló ...
gokat is bevetettek ellenem. Nyolc TARDOS PÉTER
nap után nem bírtam tovább —
lelszöktem. . .
*— Nézd, öcsém — csapott h'atbE Gazsi bácsi közben teljesen a
a jó múltkoriban Gazsi bácsi — ér csomag mellé keveredett.
nem leszek beutalt nyaraló! Var — Te, mi van ebben az izében?
így pár forint megtakarított pén- — kérdezte.
— A feleségemet látogattam meg,
s a z e s té ly jö v e d e lm e
el, amit én választok, ott lakom,
ahol akarok, azt eszem, ami nekem
(S c a rp e lli r a jz a jólesik,
Aminek nem szabadna lennie
— De Gazsi bácsi — próbáltam
ellenvetni — beutalásnál is lehet
válogatni, a beutalt nyaralók min­
w«rték.
dig elégedetten, meghízva térnek fifty*«»: ’^«csoport
vissza szabadságukról é s . . .
ílívstsi,
— Mesebeszéd — zárta le a vi­ % saü;
tát Gazsi bácsi — én így nyaralok,
ahogy mondtam. Kivettem egy szo­
bát teljes ellátással. Mátrafüreden
egyi középbirtokosnál, bizonyos
Varga Gergőnél. Kifizettem a két­
heti teljes ellátást. Tudod mi lesz
ott? Reggel fölös kávé foszlós ka­
láccsal, vajjal és szalonnával, tíz­
óraira tej akószámra, ebéd friss fő­
zelék, töltöttkáposzta, vagy sertésol­
dalas, vagy borjúpörkölt. Nézd, az
ilyen kulák hol levág feketén egy
malacot, hol a sötétben egy borjút.
Estére meg lesz tyúkleves, esetleg
kacsa. És gyümölcs a fáról. Szóval
így nyaralok!
Ez a beszélgetés mintegy nyolc
napja zajlott le köztem és a kon­
zervatív Gazsi bácsi között. Ma
este, úgy 11 óra tájban, kopogtat­
tak ajtómon. Kinyitottam. Alig is­
mertem rá Gazsi bácsira. Csontig
soványodva, kialvatlanul állt előt­
hogy a papáknak és mamáknak zavartalan tem.
— Mi történt? — tessékeltem
befelé.
Gazsi bácsi lerogyott egy székre
és hadarva mesélni kezdett.
— Képzeld, megszöktem a nyara­
lásból.
— Hogy-hogy?
— Becsapott a kulák! Felvette a
sok pénzt és alig adott enni. Sa­
vanyú tej, fekete kenyér, tavalyi
bab, tavalyi krumpli, tavalyi borsó...
Vaj, zsír, sehol. . . A jó falatokat
ők ették meg, amikor bezárkóztak
VT a konyhába. . . Nem láttam én

TOTO
ehető húst, amióta eljöttem Pest­
winden ről.
— Szóval ez lett a feketevágás­
ból? — ingerkedtem.
oostahivdtalban.trafikban OrszTakarék fiókjaiban stb. tippíze&rénhi/ef! — Ezek csak egy marhát vágtak
le, amíg ott voltam. Engem! 35 fo­
rintot fizettem naponta.
— Na és a lakás? — érdeklőd­
tem.

TT
 E zen az o ld a lo n m e g ír tu k
^ m á r , h o g y a n k é s z ü l a c ip ő { h a
c ip ő g y á rb a n v o ltu n k ) , m e g ír tu k
m á r, h o g y a n k é s z ü l a s e ly e m
(h a szö vő ü zem b en v o ltu n k ),
h o g y a n k é s z ü l a g y a lu p a d , (h a
g é p g y á r b a n v o ltu n k ). M o st m e g
k e lle n e ír n u n k , h o g y a n k é s z ü l
e g y v á r o s , m e r t D u n a p e n te lé n
v o l tu n k .
V á ro s n e m ú g y k é s z ü l, h o g y
f e lé p í te n e k e g y h á z a t, a z u t á n
m e ll é je e g y m á s o d ik a t, m a jd
e g y h a r m a d ik a t. Í g y c s a k la ik u s
kezdene v á r o s t é p íte n i. V áros
eg yszerre é p ü l. E g y id e jű le g
k e z d ik m eg egész u tc a s o r o k
é p íté s é t, e g y s z e r r e e m e lk e d n e k a
f a l a k m in d e n f e lé . A z e m b e r n e k a z
a z é r z é s e , h o g y v é g ü l i s fé ló r a
a l a t t l e s z k é s z a v á r o s te lje s e n ;
— m o n d ju k — h á ro m ó ra k o r
, 1 5 .0 0 0 e m b e r m é g k i lin c s e k e t
f o g s z i d o lo z n i, f é l n é g y k o r k é s z e n
l e s z a v á r o s : b e le h e t r a jz o ln i
a té r k é p e k r e a r é g i D u n a p e n te te
m e llé é s b e le h e t ír n i a le x ik o ­
nokba.
A k i a város „ D unai V a sm ű “
f e lir a t ú ív e s k a p u j á t á tlé p i, v a l ó ­
j á b a n a jö v ő b e lé p . R o p p a n t
iz g a lm a s érzés, é p p o ly i z g a l ­
m a s , m i n t a l á t v á n y , a m e ly e t
n y ü z s g ő m u n k á s h a d a i v a l, c s o d á ­
la to s g é p e i v e l é s m á r is p e z s g ő
é l e té v e l a z é p ü lő P e n t e le n y ú j t.
*
. M in d e n e s e t r e k ü lö n ö s vá ro s.
V á ro s, a h o l m é g n e m s z ü le te tt
s e n k i, n e m h a l t m e g s e n k i, v á ­
ro s, a h o l n e m z a j l o t t le e m lé k e ­
z e te s c s a ta , s e m k o n fe r e n c ia ,
v á r o s , a m e l y h e z s e m m if é le tö r ­
t é n e lm i e s e m é n y n e m f ű z ő d i k ,
m é g i s n e v e z e te s , h ír e s v á r o s .
N e v e z e t e s a rró l, h o g y n e m v o lt,
h a n e m LETT, V A N é s LES/.,
ö r ö k d ic s ő s é g é r e a z o k n a k , a k i k
te r e m tő m u n k á j u k k a l é p íte tté k ,
és a h á la té r k é p r e v a r á z s o l t
j e l e k é n t a z o k ir á n t, a k i k le h e tő v é
te tté k , h o g y fe lé p ü ljö n . E y y a fo ic J k ’Á L Y / j E o f S

L e m e n t e g y k ö ltő D u n a p e n te lé re ,
m e r t tu d ta , h o g y ig a z á n jó v e rs e t
P e n te lé rő l n em ír h a t, h a n em lá tta
a m a g a k ét sz e m é v e l, h o g y a n épül
a D u n a i V a sm ű . L em ent h á t a
k ö ltő , p e rs z e nagyon sz ív e se n
f o g a d tá k s ő m e g is h á lá lta a s z í­
v e s f o g a d ta tá s t: e lő v e tte h ú s z o ld a ­
la s v e rs é t P e n te lé rő l é s fe lo lv a sta .
M in d e n e s e tre ú js z e rű fe lfo g á sa
a z é lm é n y g y ű jté s n e k . M e g írn i o tt­
h o n a m ű v e t s a z tá n le v in n i a h e ly ­
s z ín re m e g v iz s g á ln i, h o g y s tim ­
m el-e?

Sándor Jolán egy a sok-sok ezer közül. Pápa
mellett dolgozott egy háztartásban,, onnan jött Pen-
telére, amelyet. — mint mondja —, szülővárosának
érez. A város viszont — ha beszélni tudna — nyil­
ván kijelentené, hogy egyik alapítójának érzi Sándor
Jolánt, s nem ok nélkül. A fiatal lány gépkezelő
brigádot vezet, s mellékesen egy egészségü gyi tan­
folyamot is elvégzett. Egyébként menyasszony, s
a vőlegénye is Pentelét építi: menyasszonya és Pen­
tele kedvéért ugrott ki a pesti tűzoltók uniformi­
sából.
Pillanatfelvétel az épülő városból.
L e m e n t e g y D IS Z -ifjú D u n a p e n ­
te lé re , m e r t tu d ta h o g y h a jó s z ín ­
d a ra b o t a k a r írn i a D u n a i V a sm ű
é p íté sé rő l, o tt kell é ln ie eg y id e ig
P e n te le é p ítő i k ö zö tt.
— S z ín m ü v e t a k a ro k írn i —
m o n d ta — s z e re tn é k it t h á ro m
n a p ig n é zelő d n i.
— N em le s z e lé g — m o n d tá k
n ek i — h a m e g a k a ro d is m e rn i az
itte n i é le te t, á llj b e h á ro m h ó n a p ra
d o lg o zn i!
— H ol v a n n ek em a n n y i időm ! —
s ó h a jto tta az ifjú é s m á r a k ö v e t­
k e z ő v o n a tta l h a z a u ta z o tt.
F ö ld e s M ik ló s e lv tá rs , a p e n te le i
é p ítk e z é s e g y ik v e z e tő m é rn ö k e k í­
s é r te L u d a s M a ty it b o ly o n g á s a i­
b a n . A m é rn ö k e lv tá is k itű n ő k a ­
la u z : h u m o ra v a n . A m ik o r p é ld á u l
e g y h á rm a s c s o p o rt m e lle tt m e n ­
tü n k el, a m e ly n e k k é t ta g ja c sa k
n é z te , h o g y a n d o lg o z ik a h a r m a ­
d ik , k a la u z u n k m e g je g y e z te :
— . . . m e r t n á lu n k k érem n em
c s a k lá tv á n y o s é p ü le t, d e é p ü le te s
lá tv á n y is ak a d .
P e n te lé n v a n — h ejh ! — so k s z á m o s u tc a , de
n e v e m é g c s a k e g y n e k v a n a so k k ö zü l. E z t a z
e g y e t m e g is ö rö k íte ttü k , s lá th a tó m é g r a j ta e g y
p e n te le i já ró k e lő , a p e n te le i já ró k e lő k s z o k á s o s ö ltö ­
zék éb en .
B á r a z u tc á k m é g n é v te le n e k , a h á z a k n a k v a n
n ev ü k . N em m in d e g y ik n e k k ü lö n , az azonos
m é re tű e k n e k és a z o n o s je lle g ű e k n e k k ö zö s n e v e t
a d o tt az é p ítő k s e re g e . E n e v e k a k ö v etk ez ő k : — E nneK a z tá n ig a z á n n e m s z a ­
b a d le n n i!
k o ck a, c so n t, sz e k c ió s é s b iv a ly . A b iv a ly a le g n a ­
E z t a k iá ltá s t h a llju k v a la h o n ­
g y o b b , d e m á r n e m s o k á ig , m e r t é p ü l a b ik a is.
n a n a k ö zelb ő l, a m ik o r a k ilen ces
A b ik a ö te m e le te s lesz.
kock a felé b a k ta tu n k . H e g y e z z ü k a
fü lü n k e t: itt v a la h o l a L u d a s t id é ­
zik. A h a n g ir á n y á b a n m e g y ü n k s
m e g ta lá lju k D eim J ó z s e f k ő m ű v es-
m e s te rt, ak i e g y ik k e z éb en s z e r­
sz á m m a l, v ö d ö rre l, m á s ik kezét
ö k ö lb e s z o rítv a á ll a s ík m ező n .
— M i az, a m in e k n e m s z a b a d
le n n i, D eim e lv tá r s ? — k é rd e z tü k
b e m u ta tk o z á s u tá n .
— A m u n k a id ő m e g y h a rm a d ré -
s z é t e ls z a la d g á lo m a n y a g é rt. E g y ik
ra k tá rb ó l a m á s ik b a , e z é rt ide,
a z é r t o d a . E ljö tte m a m u n k a h e ­
ly e m rő l n é g y ó ra k o r, ö rü lö k , h a a
m u n k a id ő m v é g é re v is sz a é re k .
Ig a z a v a n D eim Jó z s e fn e k . E n ­
nek a z tá n ig a z á n n em s z a b a d
A z e g y ik h a ta lm a s é p ü le te t c s a k n ő k ép ítik . le n n i. Ä
K é p ü n k ö n T e v a n Z só fia m é rn ö k n ő é s C s illa g K ati,
a k ő m ív e s b rig á d v e z e tő je lá th a tó , a k ik e t ra jz o ló m ü -
v é s z ü n k a k ö zelü k b e n lev ő s ú ly o s s z e rs z á m o k l á t ­
A márciusi Nemzetközi Nőnap —
t á r a n e m m e rt le ra jz o ln i, s a k ik e t e n n e k fo ly tá n
mint halljuk — nem volt jóT elő­
fé n y k é p e n á b rá z o lu n k .
készítve. Ennek az a magyarázata,
hogy az MNDSZ felelős nem ért
rá a Nőnapot előkészíteni. Azért
nem ért rá, mert mindennap lejött
valaki az MNDSZ budapesti köz­
pontjából a Nőnapot előkészíteni,
és az elvtársnőnek a pesti vendég­
gel kellett foglalkoznia.
 1951. június 21

SZAVAZZ
b é k é r e
A
INÍU KOHM»™

SZAVA2ZÍ VU

3É K ^R t^
ncAA K O W «^,írA
1 fvr jgLÖUTJElRE

P árizsban, a választások elő tt

TSem szégyelik m agukat?! E nnyien m ennek k ettő ellen ?!
— U ptikai csalódás, m ad am e! Ok vannak többen . .. .

T O u sa tn á n K O B H n c B a n
— K é sz ü ljö n tá b o rn o k ú r, h ozom az u to lsó v a c s o rá já t!
— K iv é g e z n e k ?
— N em , holnap r e g g e l sz a b a d o n b o c sá tju k !
m a a b a s a a n e s n ü B a B B n B M M B
ERR E N E M Q O N D O L T . .
— N em e lé g , h o g y a fo g a m fá j, a g ép em sem
m űk ö d ik . M en n y i b ajo m van!
— C sak e g y b a ja v a n m ind a k e ttő v e l, szaki,
h o g y n e m tis z títja ő k e t m in d en n ap !
Kata és a mama
— A n y u , az Olgi» a M isi, a Ja n i m a m a ja m á r
s z ta h a n o v is ta l T e is h a g y d ab b a a sp e n ó tfő z é st,
b ü sz k e a k a ro k len n i rá d !
1700 éves rómaikon palotát tárnák fel
— Jó l p o ro lja le a z t a s z o b ro t C a lp u rn ia , m e r t m it fo g n a k szó ln i
1951-ben, h a az á s a tá s o k n á l p o ro s á n k e rü l m a jd e lő l ?
to ú j a & otä!i& nu$
N eh éz dtolog m e g sz o k n i a z ú ja t, d e m é g n eh ezeb b
le v etk ezn i a ré g it! E z a m o n d á s m in d e n k é p e n n a g y ig a z ­
s á g o t re jt m a g á b a n , d e k ü lö n ö s e n a k k o r je le n tő s a c s e n ­
g é se , h a e g y ö re g f e jő s g u ly á s s ó h a jtja v ilá g g á , ü g y á m ,
e g y ö re g fe jö s g u ly á s , a m ily e n m o n d ju k a z ü rg e m a jo ri
S á s k a V en d el.
M it ta n u l t a z ily en s e p rő -b a js z ú , ta g b a s z a k a d t m a ­
g y a r a z e lő tt, a z u r a k m e g a z in té z ő k v ilá g á b a n ? H á t
a z t, h o g y h a esik , á lljo n a z e re s z a lá , n o m e g a z t is,
h o g y n e sz ó lj s z á m , n e m fáj főm .
E z az á lla p o t, — m ita g a d á s — m é g a fö ls z a b a d u lá s
u tá n is e lt a r t ó it eg y d a ra b ig . N o, n e m m in d e n ü tt, c sak
a z o ly a n is te n h á ta m ö g ö tti h e ly e k e n , m in t Ü rg e m a jo r. A z
in té z ő u g y a n is a h e ly é n m a r a d t (h ja , h a e g y s z e r N a g y
F e re n c p e c sé te s le v á le l ta n ú s íto tta d e m o k ra tik u s m iv o l­
tá t ! ) . E lő b b c s a k fé lh a v o n ta , m a jd h e te n te , v é g ü l pedüg
n a p o n ta b o ro tv á lk o z o tt. L a s s a c s k á n a s ö rte -k a la p Is elő ­
k e rü lt, h o z z á a b ő rü le p ű s o n k a n a d r á g a b a m b u s z p á lc á v a l
m e g a h in tó v a l s a v o lt c se lé d e k a z t v e tté k é sz re , h o g y
m e g in t in té z ő le tt a z in té z ő ú r, c s a k é p p e n a b irto k c é g ­
t á b l á já t c s e ré lté k ki. K e z d e tb e n v a la a z u ra d a lo m m e g
a g ró f s m o s t h e ly é b e jö t t a z á lla m i g a z d a s á g , é lé n a z
in té z ő ú rr a l. L e g a lá b b is S á s k a V en d el s a tö b b ie k íg y
g o n d o ltá k s m ita g a d á s , — v a g y k ét e sz te n d ő n k e re s z tü l
jo g g a l g o n d o ltá k így!
S a k k o r, e g y n a p s ü té s e s ő sz i d é lu tá n , a m ik o r a föl­
d ek e n ja v á b a n m e n t a ré p a á s á s m e g a k u k o ric a -tö ré s.
O rg e m a jo rb a n is n a g y o t é s v é g le g e s e t fo rd u lt a v ilá g
k erek e. E z p e d ig ú g y e s e tt, h o g y a fö ld e k m e lle tt, c sa k
ú g y g y a lo g o s a n e g y u ta s fo rm a e m b e r á llt m e g é s a z t
k érd e z te :
— N o, m ire v é g z ik ?
— H át c sa k . . . c sa k . . .
— L á to m : s z o rg o s a n , s z a p o rá n .
— H á t a z tá n ? N em m in d e g y a z m a g á n a k ?
— N em , m e r t én v a g y o k a z új g a z d a s á g v e z e tő .
H á t, h a a k k o r a d e rü lt é g b ő l le v á g a m en n y k ő s te ­
sz e m a z t, k iv eri a p ip á t S á s k a V en d el s z á já b ó l, — a z se
k e lte tt v o ln a n a g y o b b m e g ü tk ö z é st!
— N ézd c sa k , n é z d , — g o n d o ltá k a z ü rg e m a jo ria k .
— E z ám a tr é f á s em b e r, n em a b o g y o sz ló i su s z te r! M ég
h o g y g a z d a s á g v e z e tő i H á t a s ö rte k a la p , m e g a tr o tty o s
n a d rá g , a m e ly ik o ly a n sz ű k , h o g y a s z á r á b a n m é g a te tű
is g u g o lv a já r ? . , .
P e d ig g o n d o lh a tta k , a m it a k a rta k , m é g is c sa k az
illető , u ta s -fo rm a e m b e r le tt a g a z d a s á g v e z e tő . M ire a
fö ld ek rő l h a z a k e rü lte k , a z in té z ő ú r ú g y e ltű n t, a h o g y a
m o n d á s s z e r in t a s z ü rk e s z a m á r s z o k o tt a k ö d b en , a z ú j
g a z d a s á g v e z e tő p e d ig a n n a k re n d je é s m ó d ja s z e rin t á t­
v e tte a b ir to k ir á n y ítá s á t.
A zzal k ezd te , h o g y e s té re g y ű lé s t h ív o tt ö ss z e a
b irk a h o d á ly b a n . (H o l v o lt m é g a k k o r a m a i k u ltú rte re m !)
A g y ű lé s e n p e d ig íg y b e sz é lt:
— M á tó l fo g v a m in d n y á ju n k é , a d o lg o z ó k é az állam i
g a z d a s á g . É n m a g a m is m u n k á s e m b e r v o lta m , m íg e rre
a fo n to s p o s z tra ki n e m k ü ld te k , — fo g ju n k h á t össze!
M o n d o tt m é g e g y e b e t is, á m S á s k a V e n d e ln e k s a
tö b b i m a jo rb e lin e k is fő le g a z r a g a d t m e g a fejéb en ,
h o g y új g a z d á ju k munkásember v o lt. E n n e k o k á é rt a b e ­
sz é d v é g e z té v e l S á s k a V en d el n e k id u r á lta m a g á t, k ö h ö ­
g ö tt e g y -k e ttő t é s íg y a d ta föl a sz ó t:
— A z tá n m o n d ja csak , ti s z t e lt. . . i z é . . .
— B ejczi S á n d o r a n ev em .
— Jó -jó , — h á r íto tta el a s z ív e sk e d é st S á s k a V endel.
— A n e v é t m á r tu d ju k , ‘sz e m e g m o n d ta . D e a z t is á ru lja
el, t i s z t e l t . . . s z ó v a l, h o g y h o g y a n szó lítju k ?
. — H ogyan? H á t ú g y , h o g y B ejczi s z a k tá rs .
k o m m u n is ta , a z m e g ú g y , h o g y B ejczi e lv tá rs .
Aki
J ó , h o g y a v ih a r lá m p a ú g y v a n m e g s z e rk e sz tv e , h o g y
c sa k a te te jé n szelei, o ld a lró l n e m b a j, b á rm e k k o ra szél is
éri! E r r e a z e g y sz e rű , m o so lly a l fű s z e re z e tt v á la s z ra
u g y a n is a k k o ra s ó h a j s z a k a d t ki a h a llg a tó s á g m elléb ő l,
h o g y a s z e lé tő l h o lm i m é c s e s v a g y g y e rty a b iz to s e la lu d t
v o ln a .
S e z m é g m in d se m m i, m e r t a g y ű lé s c s u p á n a k e z ­
d e t k e z d e te v o lt!
A lig fe je z ő d ö tt b e a b e ta k a rítá s , ő szi v e té s m e g a
m é ly s z á n tá s , h ird e tm é n y je le n t m e g a z iro d a fa lá n , m ely
a z t a d ta tu d tá r a a g a z d a s á g n ép én ek , h o g y e z u tá n p e d ig
m in d e n m á s o d ik e s te sz e m in á riu m .
— S z e m e n á riu m , s z e m e n á riu m , — fo r g a tta s z á já b a n
S á s k a V en d el a sz ó t. — H á t ez m e g m i a c su d a lesz?
M e g in d u lt a t a l á lg a t á s . E g y ik is m o n d o tt v a la m it, a
m ásik is m o n d o tt v a la m it, ré m h ír is a k a d t sz á m o s, m íg ­
n em B ejczi s z a k tá r s el n e m k e z d te e lső és O rg e m a jo rb a n
m á ig is e m lé k e z e te s e lő a d á s á t a v ilá g k e letk ezésérő l.
H o s s z ú a k a té li e sté k , n a g y a s z é p re é s jó r a szom -
ju h o z ó m a jo rb e lie k b ú z g ó s á g a ! E lő s z ö r c s a k tiz e n ö t-
h ú s z á n h a llg a ttá k a „ s z e m e n á riu m o t“ , a v é g é n p e d ig a
k ő z fa la t is ki k e lle tt d ö n te n i, h o g y a h a llg a tó s á g m e g ­
fé rje n a z iro d á b a n .
A v ilá g k e le tk e z é sé tő l m e g le h e tő s e n z e g z u g o s a z ú t,
m o n d ju k a te h é n is tá lló ig s a h a llg a tó s á g m é g is m e g já rta .
V a g y is az á lta lá n o s tu d n iv a ló k tó l e lju to tt a m in d e n n a p i
te e n d ő k tü z e te s m e g v ita tá s á ig . íg y m e n t h a tá r o z a tb a tö b ­
b e k k ö zö tt, h o g y a te h é n is tá lló b a n a z e lső és le g fo n to ­
sa b b k ö v e te lm é n y a tis z ta s á g . E n n e k o k á é rt a z is tá lló
a jta ja e lé k ló rm e sz e s lá d ik ó t kell te n n i, a fe jő sg u ly á s o k
p e d ig a s z o v je t k o llé g á k p é ld á já ra h ú z z a n a k a fejü k re
fe h é r fő k ö tő t é s ö lts e n e k fe h é r k ö p ö n y eg et!
— N e sz e n ek ed , s z e g é n y S á s k a V endel! A fen e se
g o n d o lta v o ln a , h o g y v é n s é g e d re m a s k a r á t c s in á lja n a k
b elő led .
íg y m o rg o tt, íg y fü s tö lg ö tt m a g á b a n S á s k a V en d el,
ú g y is m in t O rg e m á jo r a k k o r m á r m e s s z e h ír e s fe jő s­
g u ly á s a , a m ik o r a h a tá r o z a to t te t t k ö v e tte é s a g a z d a s á g
■a k ló rm e s z e s lá d ik ó t, a fő k ö tő t m e g a k ö p ö n y e g e t b e­
b e sz e re z te .
A z m é g c s a k h a g y já n , h o g y a z első , ta n u la tla n lá to ­
g a tó k a k ló rm e sz e s lá d á t p ö k ő -lá d á n a k n éz té k . A z ily e­
n ek n e k ú g y e b á r m e g m a g y a rá z z a a z em b er, h o g y a k ló r­
m é s z a fe rtő z é s e lle n v a n , a lá d a p e d ig a r r a v a ló , hog y
jó l s ú r o ljá to k m e g b e n n e a c siz m á to k ta lp á t ti ta n u l a t­
la n o k , m ie lő tt a z is tá lló n k b a l é p t e k . . . H a n e m a főkötő,
m e g a k ö p ö n y eg ! H a j a j ! . . . ,
A lig ö ltö tte föl u g y a n is S á s k a V en d el a „ m a s k a r á t“,
rö g tö n rá k ia b á lta k h o lm i ih o g ó -v ih o g ó feh érn ép ek :
— M i a z ? B á b a a s s z o n y n a k c s a p o tt föl, V en d el b á c si?
A z tá n h o z z á m is e ljö jjö n á m , h a h ívom !
V en d el m o r g o tt v a la m it, d e s a jn a , m é g a z is tá lló b a n
se v ig a s z ta ló d h a to tt, ü g y é re z te , h o g y a te h e n e k is n e­
v e tn e k r a jta , a m ik o r a tő g y ü k h ö z k u p o ro d ik .
Am a v é le tle n ú g y h o z ta m a g á v a l, h o g y a csú fo ló ­
d á sb ó l b á m u la t, S á s k a Vendlel b á n a tá b ó l p e d ig h a m a r o ­
s a n b ü s z k e s é g k e re k e d e tt. E z p e d ig a k k o r tö r té n t, a m ik o r
a g a z d a s á g u d v a rá b a b e k a n y a ro d o tt e g y v ö rö s k e re s z te s
a u tó , a m a jo r n é p e p e d ig m in d a b e n n e re jtő z ő rö n tg e n -
k é sz ü lé k e lé já r u lt. S á m u lh a tta k -b á m u lh a tta k a .c s ú f o ló ­
dók, m e r t a s z e m ü v e g e s d o k to r, a k i a tito k z a to s m a s in á t
z ü m m ö g te tte , s z a k a s z to tt o ly a n „ m a s k a r á t“ v is e lt, m in t
fe jő s g u ly á s S á s k a V en d el. '
A zó ta a z ö r e g ú g y já r-k e l fe jé s id e jé n , m in th a k a ró t
n y e lt v o ln a . C s a k ú g y v illo g r a jta a h ó fe h é r fö k ö tő , m e g
a k ö p ö n y eg . H a v a la k i fa lu b e li p e d ig a r r a té v e d é s rá-
c su d á lk o z ik , h o g y V e n d e l b á c si, h á t e z m e g m ic so d a ? A z
ö re g v á lla t v o n s ig e n m a g a s ló ró l, ig e n n a g y fle g m á v a l
íg y felel:
— H ja ö csém . T u d o d is te, h o g y m i a z a s z o c ia liz ­
m us?
V r b ó n E rn ő

Arcok
a budapesti kultúrhétről
A MAVAG tánccsoport lakodalmas
táncának jegyespárja
A menyasszony: Fülöp Marika
Mi köze Iránnak Iránhoz?
(Angol jegyzék az iráni kormányhoz)
őfelsége kormánya a leg­
nagyobb felháborodással vette Egy amerikai katona-tem etőben
tudomásul, hogy az iráni kor­
mány a maga imperialista be­ PALY! J B k <S
állítottságával szemet vetett az
H l f iráni olajmezőkre, amelyek eddig
a legharmónikusabb visszatükrö-
» Íz ő i voltak az angol-iráni viszony-
• 'P l l B e r 'f nak> *ran a<*ta az olajat, mi ad-
I* ^ tűk az ártatlant. Most az irániak
* I önző módon maguknak akarják
az olajat, azzal az átlátszó
ürüggyel, hogy az övék. A ci­
nizmusnak ez a foka valósággal
elképesztő. Azt még megértjük, ha egy imperialista
állam betör egy másik országba, hogy ott valamit
birtokába vegyen. De hogy egy állam a saját terü­
letére törjön be, hogy ott valamit birtokába ve­
gyen, ezt nem vagyunk képesek megérteni. Már
pedig jelenleg ennek a cinikus agressziónak vagyunk
a tanúi. Az iráni kormány iráni területen fekvő ja­
vakat akar eltulajdonítani, amelyekhez pedig semmi
köze sincs. Orvul meg akarja hódítani a saját olaj­
mezőit, s ily módon lábbal tiporja az egyszerű an­
gol olajrészvényesek legelemibb szabadságjogait.
Véleményünk szerint azé az olaj, akinek számára
megművelik. Ha az irániak egyszerűen el akarják
ragadni a területükön lévő olajforrásokat, ezzel
meginog a nemzetközi jog uralma, amelynek érde­
kében készek vagyunk harcolni az utolsó csepp
olajig. Mi hajlandók vagyunk békés tárgyalások
útján rendezni azt, hogy mi nem jár Iránnak és
mihez nincs joga, erőszakos cselekedeteket azonban U. S.
nem vagyunk hajlandók eltűrni olyan területen, ahol MILITARY
mi vagyunk részvénytöbbségben. Mi nem szólunk CEMETERY
bele más állam belügyeibe, joggal megkövetelhet­
jük, hogy más állam viszont ne szóljon bele a mi
iráni belügyeinkbe. Nekünk eszünkbe sem jutna
iráni tulajdonban lévő olajmezőket _ államosítani
Angliában, ne jusson hát eszébe az iráni kormány­
nak se angol tulajdonban lévő olajmezőket^ államo­
sítani Iránban. Véleményünk szerint az iráni olaj­
mező tulajdonjoga nem vitás. Szövetségesünk, az
USA sem állítja egy pillanatig sem, hogy az iráni
olaj Iráné. Csak azt, hogy az övé. Ez az apró téve­
dés onnan származik, hogy egyes^jimerika^^lianv^ HADIANYAGGYAROS: Szomorú látvány ez, Maud! Ha nem vigasz'
férfiak angol tulajdonra is al­ i az a néhány millió, amit kerestem rajtuk, meghasadna a szívem.
kalmazzák a Truman-elvet. Ezt
az elvi kérdést egymás között
majd tisztázni fogjuk, feltéve,
ha Irán nem szól bele két sza­
badságszerető nagyhatalom ba­
rátságos megbeszéléseibe, s
nem készteti őket jogos önvé­
delemre. Mi nem akarjuk, hogy
bármelyik iráni olajforrás vi­
szály forrása legyen, s ezért fel­
szólítjuk az irániakat: el a ke­
zekkel a saját olajuktól!

— Szervusztok lányok! Ősztől kezdve nem sokat láttok engem, mert

Győrbe megyek Ipari technikumba.
— Tévedsz! Mindennap látunk majd, mert mi is odamegyünk!

Szerkesztői üzenet Mindebből az következik, hogy

Egyikből a másik . .
— L á to d , s ó g o r , a m i
az ered m én yün k!
— D e a z ő t e k in t é ly e is.
az idegen szavakról
Egy olvasónk, Fülöp József ifjú­
munkás (XI., Mányoki-út 11.) azt
írja „Mindenütt azt tapasztalom,
hogy az előadónak majd kitörik a
nyelve a sok idegen szótól. Amel­
lett a hallgatóság sem érti meg az
idegen szavakat.“
Nehéz dolog ez ezekkel az ide­
gen szavakkal.
A minap hallottam, mikor egy
sofőr (francia) azt mondta a stan­
don (német) a kollégájának (la­
tin):
— Telefonáltak a klinikáról autó­
ért.
Ez tökéletes görög mondat, gö­
rög benne a telefon, a klinika, az
autó, szóval minden görög benne,
de ismétlem, nem Homérosz
mondta, hanem a taxisofőr a stan­
don. Mondhatnám magyar szóval
is, hogy az állomáson, de akkor so­
kan nem értenék meg; mert az ál­
p á rttitk á ru n k m e g f o g j a a d o lo g v é g i t . í g y m e g n a g y o b b le s z lomás lehet vasútállomás is, de a
stand az biztosan és félreérthetet­
lenül stand.
idegen szavakat néha kénytelenek
vagyunk használni; akkor, amikor
nincs a kifejezni kívánt fogalomra
magyar szó. Ilyen az olvasónk ál­
tal említett pacifizmus szó esete is.
Nem ilyen azonban a kislányom
esete, aki nyolc esztendős és azt
mondta a múltkor, amikor bugyit
varrt a babájának (betűszerint idé­
zem):
— Apukám, ez egy komplikált
bugyi lesz, de nekem nem pro­
bléma, mert laikus vagyok.
A kislányom tehát tetszeleg az­
zal, hogy idegen szavakat használ,
amiket jórészt nem is ért. Felhoz­
hattam volna idegen felnőtteket is i
példának, de én a saját kislányo­
mat hoztam fel, mert igen erős
bennem a családi érzés.
Az idegen szavakat tehát hasz­
nálhatjuk szükségből és használ­
hatjuk nagyképűségoől. Egyik cso­
portba sem sorolható azonban ez a
mondat:
— Hercig a médi a gangon, j
nett a vádlija.
Ez a mondat klasszikusan né­
met, akár Goethe is írhatta volna,
lehet hogy csakugyan ő írta, csak
a névelőt lefordították belőle ma­
gyarra.
Gergely Miklós

A lélek tükre
A szem, a halhatatlan lélek
tükre, az ismert módom foglalt he­
lyet Mocsoládi Frigyes arcán. Az
orrnyereg fölötti magasságban te­
rült el s mint általában szokás,
kettő' darab volt belőle. Olyan se-
milyenszínű szemek voltak ezek,
kevesen gondolták volna, hogy a
laposan pislogó pupillák mögött
minő szenvedélyek honolnak s a
közönyösnek tűnő szem milyen ha­
talmas érzéseket képes kifejezni.
Emberünk egyéb szerve, így a füle,
szája, orra, keze, éppenhogy betöl­
tötte a funkciókat. De a szeme,
uramisten, a szeme. Hogy tudott a
szemével nézni!
Hát nagyon tudott. Például
üzemi értekezleten, amikor Herceg,
Mocsoládi közvetlen főnöke beszélt,
akkor Frigyes rásütötte parázsló
szemét a beszélőre és nézte, nézte
olyan áhítattal, mint otthon a lek­
város derelye. Lekváros derelye, cc
cc . . . Herceg elmés beszéde cc
cc . . . mindkettő direkt élvezet.
Ha egy ilyen áhítatos, szenve­
délyes szerelmet árasztó nézést el­
kapott Herceg, akkor Mocsoládi
úgy érezte, nyert ügye van. Azt
mondta a szem, a Frigyes szeme:
főnök uram, figyeld, hogy nézek!
^őnök isten, imádlak téged. Ugye
látod a szememen, te drága, így
senki sem tud nézni téged, ilyen
odaadó figyelemmel. Vegyél észre
édes, mert szeretlek, nem úgy,
mint Koppányi, aki lebiggyesztett
ajakkal hallgat. Az undok. Szeret­
lek téged, mert nagy vagy s erős,
szép a nyakad, a nyakkendőd és
rokona vagy az államtitkárnak.
ó, micsoda szemek, ó micsoda
nézés, tágult golyók, könnycsepptől
fátyolos Írisz s fel sem tűnik, hogy
a szem sarkait némi csipa szegé­
lyezi. Mikor aztán Mocsoládi fel-j
szólalt, ugyancsak működött szeme.
Lobogó tekintettel kereste megint
csak Herceget, helyes ez, úgy-e
főnök kartárs? Nézzél vissza, hogy
jó, amit mondok, igaz, amit mon­
dok, hiszen tetőled tanultam min­
dent. Hiszen utánad szajkózok
mindent. Jaj, milyen hidegen néz­
tél vissza. Valami nem tetszik?
Helyesbítek. így jó? Ah, már mo­
solyogsz, főnököm. Okos vagyok?
ügy-e okos? 0 , mely öröm. Tap-
,solsz. Nekem tapsolsz. 0, ezek a
szemek, mit ki tudtak fejezni. Pa­
rancsoló is tudott lenni ez a szem;
fennkölt s nagyszerű büszkeség fe­
szítette a pupillákat. Persze, csak
bizonyos esetben. A hivatalszolgá­
val, a házfelügyelővel szemben s a
Közértben tisztára parancsnoki, cé-
zári, titáni nézéseket tükrözött, vagy
éppen gyilkos utálattal figyelte
a segéd minden mozdulatát. A vi­
lágot meg tudta volna hódítani ez
a szem. A merész sas szeme gyenge
verébpislogás volt Mocsoládi bátor,
tettrekész pillantásához képest. Ké­
rem a panaszkönyvet, azonnal, to-
porzékolt, s a szemfehérje vérvörös
haragban úszott. Otthon aztán a
szem, Mocsoládi szeme szelíd ku-
tyuséra emlékeztetett vagy gyáva
nyuszikáéra. Cirókálta, mirókálta
ez a szem a ház fejedelemasszo­
nyát és susogta a szem, a lélek
tükre: ne haragudj rám, hogy élek,
ne haragudj, hogy egyik gyerme­
künk fiú, a másik meg lány, ne
haragudj, hogy nem vettem meg
elővételben a mozijegyet, szívem,
ne haragudj.
Ah, ez volna hát az előbbi Na-'
poleon? Ez volna hát az előbbi
tekintet, mely keresztüldöfte a ka­
lauzt, miután kiderült, hogy lejárt
jeggyel utazik. Ez. Kétségkívül ez.
Szegény szemek, szegény lélek
tükre. De nincs baj, leszáll az
este, Mocsoládi is, éppúgy, mint a
többi halandó, alvásra szánja el
magát. A szem örül ennek. Le-
húnyódik. Fáradt, bágyadt, sokat
dolgozott ma. Sofcfélekép kellett
ma néznie és tegnap, és tegnap­
előtt és azelőtt és mindig. Meré­
szen a portással szemben, alázato­
san a főnök előtt, hízelegve a már
régen nem imádott feleség előtt,
örömmel és határtalan dühvei, meg­
szeppenve és felajzva, nem csoda,
ha fáradt a szem. Sokat nézett ma
Mocsoládi szeme, sokféleképen né­
zett Mocsoládi, csak egyféleképen
nem nézett senkinek a szemébe ez
a szem. Egyféleképpen. Emberien
és természetesen, igen bizony,, csak
emberien és természetesen nem tud
nézni Mocsoládi szegény, elfáradt,
megkínzott szeme, az ő aljas lelké­
nek hű tükre.
Nagy S. József
— //~ e <
— M ié r t o ly a n s z o m o r ú a p ap a?
— M e r t a b a c illu s o k n a g y k o n k u r e n c i á t c s in á ln a k a f e g y v e r g y á r á n a k . . .
Könyvtár van
a nyugatipályaudvari
kuítúrváróteremben
— Valami nagyon unalmas köny­
vet kérek, hogy úgy ne járjak, mint
tegnapelőtt, amikor két vonatot is el­
szalasztottam, mert nem tudtam
abbahagyni az olvasást. . .
éf£T7
MEGKEZDŐDTEK J T TÁR­
GYALÁSOK AZ IRÁNI
KORMÁNY ÉS AZ ANGOL
OLAJTÁRSASÁGOK
KÖZÖTT.
— U ra im , a P e rz s a -
ö b ö lb e n h a d ik é s z e n lé tb e n
áll a z a n g o l flo tta ! E zek-
u tá n m o n d já k m e q s z a ­
b a d o n , m in d é n g á t l á s n é l­
k ü l, h o g y h o g y a n g o n d o l­
já k a d o l g o t __
A SZABAD
KÖZÖLT A
— M e n n y i a q y á r lé le k s z á m a , I q a z q a tó
e lv tá r s ?
— N em tu d o m p o n to s a n , m e r t á lla n d ó
lé le k v á n d o r lá s v a n .
— B u d d h is tá k ?
— N em . F e g y e lm e z e tle n e k .
r f 1r? A y rí y rr / c< / K a f o ír e
TRUM AN: N a, m a g u k s z é p e n bla-
m á lta k en g e m !
DE G A SPER I: D e e ln ö k ú r , a h e ly z e t
n e m o ly a n s ö t é t . . . B rr!
TRUMAN: N em sö té t? G y a lá z a to s á n
le s z e re p e lte k a v á la s z tá s o k o n !
DE G A SPER I: D e e ln ö k ú r . . . N in­
c s e n se m m i b a j . . . S c e lb a m é g
m in d ig b e lü g y m in is z te r . . . B rr!
TRUMAN: D e a z e re d m é n y e k !
DE G A SPER I: De e ln ö k ú r , h i g y j e e l ,
h o g y a h e ly z e t a z é r t n e m o ly a n
t r a g i k u s . . . A s z ic ília i b a n d i t á k r a
m é g m in d ig s z á m íth a tu n k . . . B rr!
TRUMAN: Ig en , ig e n , ez a z a m i e n ­
g e m is m e g v ig a s z ta l v a la m e n y -
n y lr e . . . N em a m e n n y is é g s z á m it,
h a n e m a m in ő s é g . . .
DE G A SPER I: Na ú g y e . . . B rr!
TRUMAN: Ig e n , d e a z é r t íg y le é g n i...
E z é rt fiz e te m é n m a g á t?
DE G A SPER I: Ig en . . . B rr!
TRUMAN: H a llja , m i é r t m o n d ja a z t
fo ly to n , h o g y b r r ?
DE G A SPER I: M e rt fo ly to n a z Ju t az
e s z e m b e , h o g y m i le tt volna-, h a
n e m c s a lu n k . . . B rr!
A pokol kénköves villámai
O LA SZO R SZÁ Q
V e rs a ille s , P o itie rs , A n g e r s , N an cy ,
B o rd e a u x é s Tóul p ü s p ö k e i a „p o k o l
k é n k ö v e s v illá m a it“ h e ly e z té k k ilá ­
tá s b a a z o k s z á m á r a , a k ik a f r a n c ia
v á la s z tá s o k o n a b a lo ld a lr a szav az­
nak.
Nem c s o d á ln á n k e z e k u tá n , h a e g y
f r a n c ia d o lg o z ó b e k o p o g ta tn a m o n d ­
ju k a V ersailles! p ü s p ö k i p a lo tá b a :
— B o c s á n a t, m o n s e iq n e u r , a p o k o l
k é n k ö v e s v illá m a i ü g y é b e n jö tte m .
— A p o k o l k é n k ö v e s v illá m a it —
fe le ln é a p o litiz á ló p ü s p ö k — h a r m a ­
d ik e m e le t 2 4 7 . a l a t t in té z ik . D u ra n d
p r e l á t u s , k é n k ö v e s v illá m o s z tá ly , fe ­
n y e g e té s ! fő c s o p o r t.
— J o b b s z e re tn é m e z t önnel- s z e m é ­
ly e s e n e lin té z n i, m o n s e ig n e u r. S zó v al
ön s z e r in t a p o k o l k é n k ö v e s v illá ­
m a i J u tn a k o s z tá ly ré s z e m ü l, h a a b a l­
o ld a lr a sz a v a z o k ?
— E n n él m i se m te r m é s z e te s e b b ,
fia m . V á rjo n c s a k . Itt v a n a z s e b e m ­
b e n a b e o s z tá s , m i n d j á r t m e q n e z e m .
D e G a u lle ra sz av azó k a h e te d ik
m e n n y o r s z á g b a , M R P -re s z a v a z ó k a
h a to d ik m e n n y o r s z á g b a é s Így to ­
vább.
— És ha nem v agyok in d is z k r é t,
h o n n a n tu d ja e z t m o n s e iq n e u r?
— M ic so d a k é r d é s , fiam ! H át n e m
tu d ja , h o q y én v a g y o k a V ersailles!
— És ezek itt a hegyi üdülőtelepek, amelyeket kormányunk a szent p ü sp ö k ? Rj
— D e h o q y n e m . De h o n n a n tu d ja ?
év folyamán a szegény és beteg gyermekek számára szervezett.
B e sz é lt B e lz e b u b b a l?
(Camerini rajza az „Umorismo“ című olasz — H ogy k é p z e li? Én, a V ersailles!
karikatáraííuüiteménub'ól). p ü sp ö k ? ! jM | V
— H át a k k o r h o n n a n tu d ja ?
— K érem , n e k e m a p o itie rs i p ü s ­
p ö k m o n d ta .
— É s a z h o n n a n tu d ja ?
— A to u ll p ü s p ö k m o n d ta n e k i . . .
T é v e d é s k iz á rv a !
- ÉjfpPfc
— e*idi»EAu |j p ü s p ö k h o n n a n tu d ja ?
— No, rr
T u d ja m e g , h o g y n ek i a p á r is i é r s e k
ú r ő e m in e n c iá ja m o n d ta s z e m é ly e se n !
— És a z h o n n a n tu d ja ?
— A p á r is i é r s e k ? N a h á t tu d ja m e g ,
h o q y n e k i a p á p a m a g a m o n d ta ! A
p á p a ! M o st m á r m e g v a n _ g y ő z v e ?
— És a p á p a h o n n a n tu d ja ?
— S z é q y e lje m a q á t, m a g a h ite tle n
T am ás! De én b e a v a to m m agát a
tito k b a , b á r n e m m é ltó r á . . . Fo­
g ó d z k o d jé k m e g , m ert c s o d á la to s
d o lg o t fo q h allan i! A p á p á n a k az
m o n d ta , a k i íjH p a p á p á n á l is tö b b ...
— A z Isten ?
— N em . A T ru m a n . . .
AMERIKAI
NEGER PROFESSZORT.
— H á ro m é v e t k a p , m e r t b é k e h a r c o s , k é t
e v e t, m e r t n é g e r .
Ludas Matyi
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e rk e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t Ig a z g a tó ja
S z e r k e s z tő s é g : V., A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 127-750, 128-031
K ia d ó h iv a ta l: V II., L e n in -k r t 9—11
T e le fo n : 221-285
H ir d e té s i o s z tá ly ; V., B a jc sy -
Z s llln s z k y -ú t 34. T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 61.080
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K özponU
H írla p I r o d á la , V ., J ó z s e f n á d o r-
té r 1. T elefo n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
V., R o o s e v e lt-té r 5—6
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a .
V., H o n v é d -u tc a 10
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly
TOVÁBBI FEGYVERSZÁLLITM AN YOKRÓL
TÁRGYAL TITO VEZÉRKARI FÖNÖKE
AZ USA-BAN.
— Jó l m é r je m e g T ru m a n Or, b e te g n e k
le s z . . .
 J tte ß iü g a k ö n g n u z iu M tl 'T ilc iß g g e ü e
U js á q h lr: M cC loy, N y u q a tiré m e to rs z á q a m e r ik a i
fő b iz to s a W a s h in q to n b a é r k e z e t t h o q y tiz e n k é t h a d ­
o s z tá ly b ó l á lló n y u q a tn é m e t h a d s e r e q lé te s íté s é rő l
sz ó ló J a v a s la to t t e r je s s z e n elő .

M cC lo y : É rte m ? T izen k ét n y u g a tn é m e t h a d o sz tá ly !
E g y é p e sz ű am erik ai v e z e tő p o litik u s : M e g ő rü lt, m isz te r M cC lo y ?
M cC loy: E r r e a k é rd é s re n em v a g y o k h a jla n d ó v á la sz o ln i. E z k ato n ai tito k .
E g y é p e sz ű am erik ai v e z e tő p o litik u s: D e m isz te r M cC loy, ebből b a j lesz!
M cC lo y : A ddig n em le h e t b a j, a m íg e n g e m N y u g a tn é m e to rs z á g b a n lát.
M e rt ha b a j lesz, én ú g y is e lsz a la d o k . . .
E g y ép e sz ű am erik ai v e z e tő p o litik u s : D e m isz te r M cC lo y , m it sz ó ln á n a k
eh h e z azo k az a m erik ai fia ta le m b e re k , ak ik a z é rt h a lta k m e g , h o g y
le s z e re lh e s s ü k a n á c ik a t.
M cC lo y : S z o lg á la to n k ív ü lie k v é le m é n y e n e m érd ek el!
E g y é p e sz ű a m erik ai v e z e tő p o litik u s: D e m isz te r M cC loy! É s a s z e g é n y
fra n c iá k ?
M cC lo y : A s z e g é n y fra n c iá k v é le m é n y é t n e m k é rd e z z ü k . C sa k a g a z d a g
fra n c iá k é t.
E g y ép e sz ű am erik ai v ez e tő p o litik u s: D e ez A m e rik a é rd e k e i elle n is való...
M cC lo y : A ha! M a g a A m erik a é rd e k e it védi? M a jd fe lje le n te m az A m e-
rik a e lle n e s T e v é k e n y s é g e t V iz sg á ló B iz o ttsá g n á l!
E g y é p e sz ű a m erik ai v ez e tő p o litik u s: M o n d ja m a g a h o v á v aló , m isz te r
M cC lo y ?
M cC lo y : N e w y o rk b a v aló v a g y o k .
E g y é p e sz ű am erik ai v ez e tő p o litik u s: L á tja , ro s s z u l tu d ja . M e rt, h a m a g a
ú jr a fel a k a rja fe g y v e re z n i a n á c ik a t, a k k o r a b o lo n d o k h á z á b a való...
íg y h an g z ik ez az é rd e k e s b e s z é g e té s , a m e ly n e k e g y e tle n s z é p s é g ­
h ib á ja v an c su p á n :
Az, h o g y ép eszű am erikai v ez e tő p o litik u s h ián y a m ia tt n em fo ly t le.

E n c s a k e g y e g y s z e r ű , k is k r e p p - a n y a g v a g y o k ,
S n e m a k a r o k le n n i s e e g y é b , s e n a g y o b b .
D e m o s t, h o g y r á m k e n te k e z e r s z ín ű fo lto t,
B á r c s a k a n y a g v a g y o k , s z é g y e n l e m a d o lg o t.
S a l á t á n y i r ó z s á k v i r íta n a k r a jta m ,
M ik o r 'r á m m á z o ltá k , m a j d n e m b e le h a lta m . — Marsall úr, hiába a verés, agyonlövés', börtön, a nép lázong, nem dolgoznak,
E g y m á s ik k r e p p - tá r s a m m é g jo b b a n m e g já r ta , szabotálnak. . .
K r e d e n c p a p ír m in tá t p e p e c s e lte k rá ja . — Maga idióta! Hányszor mondjam, hogy ne engem ijesztgessen, hanem a népet!
V a n o ly a n is k ö z tü n k , b e c s s z a v a m r a m o n d o m ,
K i n e k a la p s z ín e n e m l á t s z i k a lo m b ió l.
T e le v a g y u n k k é r e m e g y m á s t ü tő s z í n n e l,
M i k é n t e p a n a s z o m e r ő lte te tt r ím m e l,
í g y v a g y u n k k ir a k v a s o k - s o k A te x -b ó tb c m ,
Jdto keo eo o fa fiú ih k a
N e m v e s z n e k m e g m in k e t s e h ő b e n , s e h ó b a n .
N e m k e l l ü n k k ö v é r n e k , n e m k e llü n k s o v á n y n a k ,
N e m k e l l ü n k a s s z o n y n a k , n e m k e l l ü n k a lá n y n a k .
N e m v e s z m e g a z ö r e g , n e m v e s z m e g a z ifi.
V é g s z á m m e g m a r a d u n k , e b b ő l l e s z a d ifi.
E z e k u t á n p e r s z e k é r d e z ik é s jo g g a l,
T e r v e z ő in k f e j é t ü tik - e m á r b o tta l?
BERNATM

, Szombat és vasárnap

170 a k ó

e n n y i T iz e t f o l y a t a c s a p b ó l h ű t é s r e
1
| ennyi
H e ly e tt, p e d i s h a e n n y i ö n tu d a t
r o ln it m á k
b e n n e , tu d n á ,
h o a j a v iz e t
Nem M zabad
p a z a ro ln i !

SZOMBAT
— S z a k tá r s , h o ln a p te v a q y s o ro n
te r ü le ti a q itá c ió r a . . .
— J a j, n e m tu d o k m e n n i, m e r t
ro s s z a sz ív e m é s n em s z a b a d lép ­
csőt m ásznom . . . '
te r ü le ti a q itá c ió r a , , .
— J a j, tu d já to k , h o q y m é q n em
jö tte m b ele, z a v a r b a jö v ö k , n e m tu ­
d o k é n b e s z é ln i . . .
VASÁRNAP
— Na m i a z , f iú k , k if u lla d ta to k ?
Én m á r m i n d j á r t fe n n le s z e k a
te tő n ! Hát ilyen cikk kell?
M iről ír ja k én cik k et fa liú js á g ra ?
— m é rg e lő d ö tt V elen cze szak i,
a m ik o r a fa liú js á g fe le lő s m á r h a r ­
m a d s z o r k é rte fej ily e sm ire . —
N in c s nekem id ő m a z o n tö rn i a fe­
jem , k a p á sb ó l m e g n em le h e t azt!
R á g y ú jto tt e g y c ig a r e ttá r a , a d ­
d ig le á llíto tta a s z a la g o t, a m á sik
k ilen c e m b e r is k é n y te le n v o lt r á ­
g y ú jta n i. M á r aki d o h á n y o z o tt.
— F o ly to n a z z a l a cikkel jö n n ek !
— m o rg o tt to v á b b . —• íg y írja k ,
m e g ú g y írja k , az n em leh et, h o g y
n ek em n e le n n e m irő l írn i. H át
v a n ? H á t r á é r e k éni k ita lá ln i, h o g y
m irő l írja k ? M in d ig le fo g la lja a z
e m b e rt v a la m i. T e g n a p az a d o lo g
B a lo g g a l, h o g y e ltű n t a keze a la tt
eg y fo n to s s z e rs z á m . M a m eg
S z e rd ic sk a e s e te a ta n u ló v a l, nem
a k a rja ta n íta n i, c sa k d ís z n e k ta r tj a
m a g a m e lle tt. M eg K o v á c s is, fo ly ­
to n elk ésik . M ik o r itt v a n m eg
c s a k la z s á l. A n n y i it t a b a j, kinek
v a n itt id e je fa liú js á g c ik k e n tö rn i
a fejét? K ü lö n b en sin c s m irő l írni.
L e v e rte a h a m u t é p p e n a n a d ­
• VASARNAP r á g já r a , o n n a n m e g le p o ro lta a
— N a, fiú k , m it sz ó lto k ehhez a
r e m e k t ö r té n e t h e z ? ! . . . fö ld re:
— M u lth é te n is, é p p en tö rte m a
kob ak o m , h o g y v a la m irő l c s a k íro k
m á r , m ik o r é s z re v e tte m , h o g y n a g y k á t, v a g y e lö lrő l, a m á s o d ik n á l
s ú g á s - b u g á s v a n a s z a la g n á l. K é r­ ú g y v é lte , h o g y g y e re k m ég , e lé g
d em J ó s k á t, a ta n u ló t, h o g y mi le sz sz id á s is nek i, a k ile n c e d ik ­
v a n . A zt m o n d ja , h o g y s z a k i b á ­ nél v is z o n t v a la m i a z t s ú g ta , h o g y
csi, ez a B a lo g n em e g y e n e s e m ­ a fen e e z t a kő ly k ö t, m ily en ig a z a
b er, a z t m o n d ja , h o g y m o st m i­ v a n . A tiz e d ik o lv a s á s u tá n fel­
n e k m e g in t k ü lfö ld i g y e re k e k re k e re s te a fa liú js á g fe le lő s t és a z t
g y ű jte n i, m ik o r neki itth o n sin c se n m o n d ta neki:
e g y s z á l se. íg y m o n d ta. H á t van — H á t n e k te k ily en cik k kell?
ily e n k o r k e d v e a z em b ern ek cik k e t M in d ig 'a z t h itte m , h o g y o ly a n
írn i? M ik o r m e g h a llo tta m , h o g y ez kell, a m ily e t S z á n ta i s z o k o tt írn i
a B alo g valam i k e re tle g é n y v o lt, a k ­ a k ö n y v elésb ő l. O ly a n se ilyen, se
k o r m e g ép p en el m e n t a k ed v em o ly a n . . .
a to v áb b i g o n d o lk o d á stó l. H á t te h e ­ E s té re m e g írta a cik k et, am ib e n
tek én a rró l? a rró l v o lt szó, h o g y J ó s k a szem e
M á s n a p h a ta lm a s cikk je le n t m e g n e m h iá b a fia ta l, p á p a s z e m n élk ü l
a m ű h e ly fa liú js á g já n . Jó s k a írta , is jól m e g lá tta , a m it m e g kell
a ta n u ló , a k it S z e rd ic sk a n em t a ­ lá tn i. B e lá tja , h o g y n a g y h ib á t k ö ­
n ít. M e g írta b e n n e , h o g y a m ű ­ v e te tt el, a m ik o r m unkaközben
h e ly b e b e é p ü lt a z e lle n s é g , S z e r­ fo ly to n c ig a r e ttá z o tt, tű r te , h o g y
d ic sk a n e m ta n ítja a fia ta lo k a t, B a lo g la z íts o n é s K o v á c s la z íts o n .
B a lo g lá z it a n é p id e m o k rá c ia e l­ E zen ú g y fo g v á lto z ta tn i, h o g y
len , K o v á c s b o n tja a m u n k a fe g y e l­ B a lo g h e ly e tt e lv é g z ik m a jd a m u n ­
m et, V ele n c z e sz a k i m e g b e h ú n v ja k át, ő m á r n e i s jö jjö n h o ln a p ,
a sz e m é t, n e m v e sz i é sz re , h o g y K o v ácso t m e g n e v e lik , S z e rd ic sk a
k ö rü l v a n v é v e e lle n sé g e k k e l. H e ­ ta n ítá n i fo g ja J ó s k á t, c ig a r e ttá z n i
te k ó ta n em j á r sz e m in á riu m ra , p e d ig c sa k a z a r r a v a ló id ő b en
p e d ig o tt k in y íln a a szem e. fo g n ak , ö p e d ig m á r a h o ln a p i
A c ik k n ek ó riá s i h a tá s a v o lt, s z e m in á riu m o n is p o n to s a n o tt lesz.
m in d e n k i a rr ó l b e sz é lt, m é g a p á r t­ A cikk v é g é re m é g o d a ír ta , h o g y az
ő p é ld á ja b iz o n y ítja , m e n n y ire
iro d á n is e rrő l fo ly t a v ita . V e­
le n c z e s z a k i e lo lv a s ta tíz s z e r is. n a g y s z ü k s é g v a n a z e lm é le t e ls a ­
A z e ls ő o lv a s á s n á l m é g n em tu d ta , já títá s á r a .
h o g y h á tu lró l ü ss e -e n y a k o n J ó s ­ A lfö ld i Im re

A vászonruhd-tisztítás legújabb
eljárásút szeretném ismertetni, ame­
lyet az egyik Bartók Beta-uti Pa­
tyolat V fiók honosított meg A
nevezett út 20-as számú hazaban
működik az intézmény s az áltá­
luk bevezetett tisztítási módszer
senkinek sem tetszene, de különö­
sen nem tetszik nekem, tekintve,
hogu éppen az én ruhámon pró­
bálták ki.
Kerek egyhónapi különböző vegy-
tisztogatás után 27 forint ellené­
ben kézhez kaptam a ruhát a kö­
vetkező állapotban: a kabáton lévő
egyetlen tintapecsétet sikerült öt
centivel odébbtenni s ráadásul a
tintapecsét által megtett út meg­
maradt. A tisztítás másik érdekes­
sége, hogy az eredeti pecsét he­
lyén egy bizonyos mennyiségű kü­
lön tintaadagot is beledolgoztak a
kabátba, azt onnan sikerrel fölvit­
ték a kabát balvállára, s ott pi­
hentették mindaddig, míg az föl
nem szívódott egy elég tekintélyes
területen. Hogy a szimmetria meg­
legyen, még elől a kabát fazon­
jára is elhelyeztek imitt-amott pe­
cséteket, ami a kabát viselésekor
a szembejövők figyelmét van hi­
vatva fölkelteni. A válltömések el­
helyezéséiről nem is beszélek, amit
valószínűleg a vállalat soffőrje
erősített föl, azalatt, míg két fuvar
között várakozott. A nadrágban
visszamaradt, avagy éppen újonnan
belekerült pecsétről pláne nem ér-
aemes említést tenni, mert a fen­
tebb leírt eljárást rugalmasan al­
kalmazták szerencsétlen nadrá­
gomra is. Ezekután már csak a va­
salásról szerettem volna írni, hogy
meglegyen az összharmónia erre
azonban nem adtak alkalmat mi-
utanvasaíásí műveletet sem a kar
toltak végre.° nadrá8°n haj-
Nem tudom, hol történt a hiba,
berek ahibkn lelkiismeretlen em­
berek, akik ilyen munka után lel­
kiismeretesen fölveszik jól mes-
érdemetr fizetésüket ^ azonban
b f n Shszm ottak- ■me8nézi nemrégi-
mat, az nem fn l- pisz£ ítoit ruhá-
hírét költeni. ^ 8,° ° Pat9°lat / <5'
VERESS SÁNDOR
műegyetemi hallgató,
Bp- Bartók Béla-út 17.,
‘ sz. diákszálló.
m . # s , .
1=3
m k o s s á g . E n n e k e lle n é re a „ H o rto ­
o s á n a z a n y a g ta k a r é k o s s á g n em lá t­
«S S N y a ra lá s ra
s tra n d o lá s n
e= 3
Bo v á la sz té k k a l he-ly e n -
B u r t g0ZÓ ka t
le „ 3 p e s t
? s «ebb
tf-
H \W # \
Aminek nem szabadna lennie
IQ A Z Á N e q y s z e r ü
K e d v e s e lv tá rs a k ! A g ö d ö llő i já r á s b ír ó s á g tó l a k ő v e tk e z ő b író i le til­
tá s t k a p tu k . M i a D o ro g é s K ö rn y é k e K isk e re sk e d e lm i V á lla la t K ö zp o n ti
d o lg o z ó i n em v a g y u n k jo g v é g z e tt e m b e re k , é s e z t a re jtv é n y n e k is b eillő
v é g z é s t, h o s s z ú tö p re n g é s , g o n d o lk o d á s u tá n sem tu d tu k m e g fe jte n i:
„A gödöllői járásbíróságtól. Pk. 743/1951/3. sz. Végzés. Kendefi
Elemér végrehajtatónak. Kendefi Elemér elleni végrehajtási ügyben
1630 Ft és jár. iránt indított végrehajtási ügyében a foglalási eljá­
rás jogerőre emelkedett. Ennélfogva a bíróság a végrehajtást szen­
vedőnek az Esztergomi Népbolttól járó és 2' sorszámú rendelvényé­
vel lefoglalt járandóságából mások előbb szerzett jogainak sérelme
nélkül a végrehajtató részére dr. Tusáki Ince ügyvéd Bp., VII.,
Nefelejts-u. 61. sz. kezéhez a 4250/1949. M. T. sz. r. 1. §-a d. pont­
jában foglalt korlátozással kiutalványozza azt az összeget, amely a
végrehajtatót megillető 1630 Ft tőke, ebből 500 Ft-nak, mint 1950.
jún. 1-től 1950. okt. 31-ig tartásdíjtőkének 1950. jún. 1-től. az azt
meghaladó tökének minden következő hó 1-én esedékes havi 100 Ft.
részlete után a kifizetés napjáig járó 5 % kamata és 234 Ft. 60 f.
eddig felmerült költség, valamint 500 Ft. töke, ennek 1949. május
3-tól a kifizetés napjáig járó 5%, kamata, valamint 20 Ft. költség — A mi gépállomásunkban minden jelen van. Fegyelem , munkaszer­
fedezésére szükséges. A bíróság erről a feleket és a jelen végzés vezés, pártélet, önkritika, hibátlanság. . .
jogerőre emelkedése nélkül ad Esztergomi Népboltot értesíti. — M eg m ég valami. Önteltség!
Gödöllő. 1951. évi május 22-én, dr. Csipák Sándor sk. fb.
A kiadmány hiteléül. Mérayné sk. Kiad. — P. H.“ A tw iy J á f itf - to itf tá tü t K ú fy e fít a 'R á d ió '
E ljá r tu n k a J á r á s b ír ó s á g n á l, ah o l k id e rü lt, h o g y a z id é z e tt 4 2 5 0 /
1949. M . T. s z á m ú re n d e le t I. § -á n a k 4. d. p o n tja n em f ü g g ö s s z e a b író i jj
le tiltá s s a l.
I t t m á r c s a k a Ludasl M a ty i se g íth e t!
E lv tá r s i ü d v ö z le tte l:
Marjai Miklós,
Dudás László.
Dugó kerestetik
Az a bony! 1 /l-e s g y ó g y s z e rtá r be­
k ü ld te b e n z in e s e d é n y é t a c e g lé d i
A f o rt- k ire n d e lts é g h e z . H ogy hogy- tn e q h a íjtjM
n e m , a tö ltő e d é n y d u g ó ja n e m v o lt
m e g , a m i k o r te le a k a r t á k tö lte n i
C e g lé d e n . E r r e a h e ly e tt, h o g y k e r e s ­ S z ig e ti J ó z s e f n e k h ív n a k s B u d a ­
te k v o ln a e g y m e g fe le ld p a r a f a d u g ó t, ö r s ö n a B u d a p e s ti-ú t 26. sz . a l a t t
la k o m . P á r h ó n a p p a l e z e lő tt k a p ta m
le v e le z ő la p o t ír ta k , a m e ly n e k a sz ö ­ e g y le v e le t a B u d a p e s ti H ite ls z ö v e t­
v e g e a k ö v e tk e z ő :
„ 1 /1 G y ó g y s z e rtá r, A b o n y l F. hó
k e z e ttő l, a m e ly b e n m e g k é r te k , h o g y
r é g e n f e n n á lló 4 8 0 f o r i n t ta r t o z á ­ ÉáíJf. ~ fi
s o m a t f iz e s s e m b e i M iu tán e d d ig TOLDI: Hagyja abba a mosást, Agnes asszony, félóra múlva szere­
19-én k e l t m e g r e n d e l é s ü k r e é r t e ­ t a k a r é k b a p é n z t s e k i, s e b e n e m
te tte m é s s o h a v á ltó t a l á n e m ír­ pelünk a rádióban!
s ítjü k ö n ö k e t, h o g y á r u t c s a k tö ltő ­
ta m , s e jte tte m , hogy té v e d é s rő l,
k é p e s e d é n y b e n a d h a tu n k k i. Mi­
v e l a z ö n ö k á lta l k ü l d ö tt b a llo n n a k
e s e tle g n é v c s e r é r ő l v a n s z ó s t e r ­
m é s z e te s e n n e m f iz e tte m b e a m á ­
s ik S zig eti h e ly e tt a 48 0 f o rin to t.
cjl& e e te j kép. a eiépL és id eféb ú L
d u g ó ja n in c s ,.Í g y n e m áll m ó d u n k ­
K ésőbb a H ite ls z ö v e tk e z e t ü g y ­
b a n a z á r u t k ia d n i a d d ig , a m íg v é d je s z ó líto tt fel ú jó la g , h o g y ti­
m e g fe le lő d u g ó t n e m k ü ld e n e k . z e n ö t n a p o n b e lü l f iz e s s e m v is s z a SZÖVETKEZETI
a z ö s s z e g e t (a m iv e l n e m ta rto z o m ), MAGTAB
E lv tá rs i ü d v ö z le tté !: C so b o th Fe­
m e r t n e m f iz e té s e s e té n a z „ e d d ig i­
r e n c , A f o rt- k ire n d e ls é g , C e g lé d . n él s o k k a l e r é ly e s e b b é s h a th a tó ­
1 2 .1 4 3 ." s a b b e s z k ö z ö k e t le s z e k k é n y te le n
ig é n y b e v e n n i“ .
A z 1/1 g y ó g y s z e r t á r fe le lő s v e z e ­ E z e k u tá n , b á r s e jte tte m , h o g y
tő je k ü lö n b ö z ő m e g o ld á s o k o n t ö r te a b o r z a lm a s v é g e m lesz, m é g m in d ig
n e m f iz e tte m b e a z t, a m iv e l n e m
f e jé t a le v e le z ő la p o lv a s á s a u tá n :
ta r to z o m s v á r ta m a h a lá lt. P á r h é t ­
1. M ivel a d u g ó p o n to s m é r e t é t tel e z e lő tt a b u d a ö r s i h e ly i ta n á c s
n e m is m e r i, k ü ld a c e g lé d i A fo rt-
ú j r a f e lh ív o tt, h o g y f iz e s s e k , a z o n ­
b a n a fiz e té s tő l m o s t is el k e lle tt
k ir e n d e lts é g n e k e g y s o r o z a t k ü lö n ­ te k in te n e m s h a tá r o z o tta n a r r a k é r ­
fé le n a g y s á g ú p a r a f a d u g ó t , h o g y v á ­ te m a H ite ls z ö v e tk e z e te t é s a h e ly i
la s s z á k ki a m e g fe le lő n a q y s á g o t. ta n á c s o t, hogly k u t a s s a fe l a z t a
m á s ik b u d a ö r s i S zig eti J ó z s e fe t, a k i
E zt a m e g o ld á s t k é s ő b b e lv e te tte , ta r to z ik a f e n ti ö s s z e g g e l.
m e r t a d u g ó k e r e s é s , a le v e le z ő la p J ó m a g a m e g y S zig eti J ó z s e f e t m á r
s z e r i n t n e m t a r to z ik . a k ir e n d e lts é g ta lá lta m , a z a z A d y E n d re - ú t 7.
s d á m a l a t t la k o tt altaérlettberA d e
ügyköréibe. m á r k é t é v e e lm e n t m á s h o v a , v a n
2. L e u ta z ik C e g lé d re é s b e d u g a ­ m ég k e ttő S z ig e ti, d e a z e g y ik — Honnan jönnek búzászsák kollégák?
G yula,- a m á s ik L a jo s. N ém i t ü r e lm e s — Egyenesen a cséplőgéptől, ahogy dukál.
sz o lja a tö ltő e d é n y t. u t á n j á r á s s m e g le s z a z a S zig eti
3 . V is s z a k ü ld e ti a tö ltő e d é n y t, el­ J ó z s e f is , a k i r e r á le h e t b iz o n y íta n i,
lá tja m e g fe le lő p a r a f a d u q ó v a l, a z tá n h o g y v a ló b a n ta r to z ik a H itelsz ö ­
v e tk e z e tn e k 4 8 0 f o r in tta l.
Minden hónapban utcabál lesz Budapesten
is m é t e lk ü ld i C e g lé d re , s tb . . . .
SZIGETI JÓ ZSEF
% A g o r d iu s i cso m ó t azo n b an az
a b o n y l f ö ld m ű v e s s z ö v e tk e z e t s o f ő r je
v á g ta k e tté . C e g lé d e n a z A fo rt-k l- (s M z & lo lo ls é g -fiü k
r e n d e lts é g e n a z 1/1 g y ó g y t á r töltő-
e d é n y é t b e d u g a s z o lta é s a b e n z in t
A bonyba e lh o z ta b ü r o k r á c ia m e n te ­
sen .
C silla g G y ö rg y ,
L u ú ta d
(2 2 ) B p., XIII. S a lla i I.-U .40.
Kedves Ludas M atyi!-
A K elen fö ld i T e jip a ri V á lla la t A z E r z s é b e t- jé g g y á r b a n la k o m .
&A>
h o z z a fo r g a lo m b a a „ H o rto b á g y i E z e l ő t t m á s fé l é v v e l a v e z e tő ­
fé lk e m é n y s a jto t" .
s é g m e g íg é r te , h o g y v i lla n y ó r á t
m F e le m e lt ö té v e s te rv ü n k n e k ig e n s z e r e l t e t a la k á s o m b a , c s e r é b e
fo n to s s z e m p o n tja a z a n y a g ta k a r é ­ a z é r t, h o g y f e l ü g y e l e k a g y á r r a .
P p e z m ég, a m p i n a p ig s e m
In n i b á g y i félk e m é n y s a j t“ c s o m a g o lá ­ tö r t é n t m e g , h a b á r a v e z e t é k é s
&S)
s z ik m e g . E d d ig a v á ll a la t „ c s a k “ a k a p c s o ló k m e g v a n n a k .
m s ta n io lb a c s o m a g o lta a s a jto t, je ­ A l i g v á r ta m , h o g y r e n d e z z é k
ö=ö=d le n le g a s ta n io lp a p íro n k ív ü l m é g a p e t r ó le u m - e l lá tá s t, m e r t m i id ő
s z ív ó p a p iro s b a i s c so m a g o ljá k . E z h íjá n s o h a n e m t u d t u n k s o r b a
a s z í u ó p a p iro s c s u p á n a r r a jó , á lln i é r te . A r e n d e z é s u t á n k é r ­
h o g y m o s t n em le h e t e g y sz e rű e n t ü k a z ill e té k e s e k e t, h o g y a d j a ­
V ar^
le h á m o z n i a s a jto t, h a n e m c sa k n a k n e k ü n k p e t r ó le u m - u ta lv á n y t .
í^= A ZÖLDSÉG-KÖZÉRT VEZETŐJE: — Na, én sem árulok tovább
szívós, k ita r tó é s tü re lm e s m u n k a L e g n a g y o b b m e g le p e t é s ü n k r e a z t petrezselymet, megyek táncolni!
á rá n , s végül a s a jt egy ré s z e a
p a p ír o n r a g a d . m o n d tá k , h o g y a h o l v e z e t é k v a n ,
o d a p e t r ó le u m o t n e m a d h a tn a k .
uu m m n
K é rjü k a L u d a s M a ty it, hogy
lú d já v a l ta r ts o n h e ly s z ín i sz e m lé t, S ú l y o s b í t j a a h e l y z e t e t m é g a z is ,
és a d o lg o z ó k é rd e k é b e n s z ü n te s s é k h o g y v a n e g y k is b a b á n k .
m e g a s z e r in tü n k a n y a g p o c sé k o - M o st arra kérem a L u d a s
lá s n a k s z á m ító „ s z ív ó p a p ír“ a lk a l­ M a ty i t, p r ó b á lja k i, h o g y a n le h e t
m a z á s á t. p e t r ó le u m é s v i lla n y á r a m n é lk ü l,
E lv tá r s i ü d v ö z le tte l:
Gyáni Gyula
Vál László
c s a k v e z e t é k k e l v ilá g íta n i ? H a
s i k e r ü l é r te s íts e n e k .
Kapható
fifi*0^****"-' TOTO
Keczkó András BÓKA JANOS nnden
aen yj | -c- ^ — .. _
és sokan mások. Bp., XIV., Nagy Lajos kir.-útja 173.
uostahivataíban, trafikban, P l a t ó k fiókjaiban stb. H p p S Z e fo H H I/e f/
 I IHMM III ■ — W
Q úekif halálának 15. h%(ö*dutóiáin M A m e r ik á i á v i l i e d c i ó
Allatbőrbe bújt ember
A Z IN S P E K T O R V R M E Q É R K E Z E T T . . . I
W ladyslaw Labecki lengyel író elbeszélése —
Francia kormánynyilatkozat — A z in s p e k to r ú r m e g é rk e ­
z e tt . . . 1
Ig n á c , a z á lla m i g a z d a s á g e g y ik
m e z ő g a z d a s á g i m u n k á s a h o z ta a
h ír t a z ir o d á b a é s z a v a r ta n n é z te
az ír ó a s z ta la m e lle tt n y u g o d ta n
d o lg o zó ig a z g a tó t.
I g n á c tu d ta , h o g y a z in s p e k to r
ú r ig e n ig é n y e s. M in d e z id e ig a z
v o lt a sz o k á s , h o g y v a la h á n y s z o r
m e g jö tt, a z o n n a l v a d á s z a to t k e lle tt
re n d e z n i. M é g h o z z á n em is a k á r ­
m ily e t, h a n e m h a jtó v a d á s z a to t, r e ­
m e k h a ra p n iv a ló k k a l, p o m p á v a l és
m in d e n e g y é b b e l__
— M e rt n e k ü n k , k e d v e s u ra im
m e g v a n n a k a h a g y o m á n y a in k és
tu d ju k , h o g y m i a z a v e n d é g lá tá s ...
— m o n d o g a tta tö b b s z ö r a z in s p e k ­
to r ú r a m e g é rk e z é se a lk a lm á b ó l
re n d e z e tt v id á m é s z a jo s la k o m á ­
kon. — „ H a el is adlásodol, te g y é l
ki m a g a d é r t“ — m o n d ja a ré g i
len g y el k ö z m o n d á s.
Íg y p ré d ik á lt a z in s p e k to r ú r,
v a la h á n y s z o r in s p e k c ió s k ö rú to n
já r t. . d á sz é lm é n y e k rő l á lm o d o tt. E lő k é ­ in s p e k to r ú r k ifu n d á lta . M e g e m lí­
K o rd z ie la k n em ré g ó ta lá tja el a
g a z d a s á g ig a z g a tó i tis z tjé t. A z e lő tt
m in t m e z ő g a z d a s á g i m u n k á s d o l­
g o z o tt M u n k á já t n a g y ig y e k e z e tte l
é s k o m o ly s á g g a l v é g e z te . A b irto k
el v o lt h a n y a g o l j , a g a z d á lk o d á s
s z ö rn y ű v o lt. K o rd z ie la k e n e rg ik u ­
s a n m u n k á h o z lá to tt é s n e m s o k á ra
n e m c sa k h o g y b e h o z ta a m u la s z ­
tá s o k a t, d e a g a z d a s á g éle n já r t
m in d e n m eze i m u n k a p o n to s v é g re ­
h a jtá s á b a n . É p p e n a ta v a s z i v e té s ­
„A francia kormány mindenekfölött fenntartja magának a szabad hCZ B terv en d o lg o z o tt, a m ik o r I g n á c m á ­
au kéz
so d szo r is m e g is m é te lte a h írt:
politikáját.“ — A z in s p e k to r ú r m e g é rk e ­
mmmmA
zett! . . .
— N a é s? — k é rd e z te n y u g o d ta n
K o rd z ie la k .
.
— H o g y h o g y „ n a é s “ ? H á t fo­
Nő a házasságkötések száma Budapesten g a d n i k ell, fe lk é sz ü ln i a v a d á ­
s z a tr a , m e g re n d e ln i a z e b é d e t. . .
— D e m in e k m in d e z ? — k é r­
d e z te K o rd z ie la k n y u g o d ta n , to v á b b
ta n u lm á n y o z v a a te rv e k e t.
• — H is z e n e d d ig m in d ig íg y fo­
g a d tá k n á lu n k a z in s p e k to r u r a t . . .
— m o n d ta Ig n á c . — A z t h itte m ,
m o s t is u g y a n ú g y . . .
A z ig a z g a tó n a k n e m v o lt id eje,
h o g y v á la s z o ljo n . A z a jtó n a g y z a j­
ja l m e g n y ílt é s a k ü sz ö b ö n m e g je ­
le n t m a g a a z in s p e k to r úr.
Eqy e m b e r, a k i c sa k
n e h é z s é g e k e t lá tja .
io r w m f tlm
Emberbörbe bújt állat
( K r o k o d il, M o s z k v a )
— H á t m i v a n itt, ta n y a v a g y — E b é d e ln i? Ily e n k o rá n ? E lő b b
té m e tő ? — h a r s o g ta a z in s p e k to r, ta l á h n é z z ü k á t a v e té s i te rv e k e t,
m ik ö z b e n I g n á c s e g íts é g é v e l m e g ­ a z u tá n m e g y ü n k eb éd eln i.
s z a b a d u lt h a ta lm a s b u n d á já tó l, N em v o lt m it te n n i, a z in s p e k to r
m e ly b e e g é s z e n b e v o lt c s a v a rv a . ú g y c s in á lt, m in th a a z ig a z g a tó
— M ié rt? — k é rd e z te K o rd z ie la k m a g y a r á z a tá r a fig y e ln e , d e k ö zb en
c so d á lk o z v a . ily e n g o n d o la to k já r ta k a fejéb en :
— E g y élő le lk e t n em le h e t lá tn i — E z a z e m b e r b o lo n d . . . A z t
s e h o l. . . h isz i, h o g y a v ilá g o n a g a z d a s á g
— M in d a n n y ia n m u n k á n v a n n a k .
é s a m u n k a le g fo n to sa b b . A le h ető
— A n n y it d o lg o z n a k ? — h u n y o r-
le g g y o r s a b b a n el kell in n e n u ta z ­
g a to tt a z in s p e k to r je le n tő s é g te lje ­
no m . A z t fo g o m m o n d a n i, hog y
sen .
v a la m i fo n to s ü lé s e n kell m é g ré s z t-
— A m e n n y it k e l l . . . — v á la s z o lt v e n n e m , a z u tá n uccu n e k i . . . A m i
K o rd z ie la k m e g g y ő z ő d é sse l. a le g fo n to sa b b : m e g k é re m , hogy
— H e ly e s . . . N a g y o n h e l y e s . . . c s o m a g o lta s s o n b e a s z á m o m ra
L á tsz ik , h o g y ö n jó l g a z d á lk o d ik .
n é h á n y tu c a t to já s t, n é h á n y lib á t
M in d e n k i n a g y o n d íc s é rő n e m lé k e ­
é s ty ú k o t. H a m e g tö rté n t, ak k o r é g
z e tt m e g ö n rő l. A z é rt jö tte m , h o g y
v e le d p a jtá s ! É n id e tö b b é n em t e ­
sz e m é ly e s e n is m e g g y ő z ő d je k e rrő l.
szem b e a lá b a m a t. H á t illik íg y
R em élem n em fo g o k c s a ló d n i. fo g a d n i egy. in s p e k to rt? . . . R e g g e l-
A z in s p e k to r u r a t a z o n b a n c s a ló ­ tő l-e s tig c sa k ta n y a lá to g a tá s , b e ­
d á s c s a ló d á s u tá n é rt. K o ra re g g e l sz á m o ló , ta b e lla , te r v é s sem m i
fe lé b re s z te tté k . M e g v o lt g y ő ző d v e,
m á s...
h o g y v a d á s z a tr a h ív já k . A m ú ltb a n
m in d ig íg y is v o lt. E g é s z é jje l v a ­ Ü g y is tö r té n t m in d e n , a h o g y a z
s z íte tte k é tc s ö v ű v a d á s z p u s k á já t is. te tte , h o g y m é g ig e n fo n to s e lin ­
M o so ly o g v a é b re d t, v id á m a n . K o rd ­ té z n iv a ló i v a n n a k . H a n g s ú ly o z ta ,
z ie la k a z o n b a n n e m is g o n d o lt a h o g y a g a z d a s á g v a ló b a n . . . n a ­
v a d á s z a tr a . V é g ig v e z e tte a z in s p e k ­ g y o n s z é p . . . a m u n k a re m e k ü l
to r t a g a z d a s á g o n . A z is tá lló k n á l m e g y . . . ő v é g te le n ü l s a jn á lja , d e
k e z d te . M e g á llt m in d e n te h é n m e l­ m e n n i k é n y te le n ___
le tt, m e g m u ta tta a fe jé si ta b e llá k a t, E lu ta z o tt. D ü h ö se n é r t h a z a , o t t ­
b e s z á m o lt a ta k a r m á n y o z á s ró l. h o n á b a . E g y e tle n v ig a s z ta lá s a a z a
— M in d e z n a g y o n szép — , g o n ­ c s o m a g v o lt, a m e ly b e n o tt la p u lta k
d o lta a z in s p e k to r m á r f á r a d ta n — a lib ák , ty ú k o k é s a to já so k .
de sz ó s e e sik v a d á s z a tró l. T a lá n N a, h á t le g a lá b b e n n y i h a s z n o m
nem é r t i . . . v o lt a d o lo g b ó l! — m o n d o g a tta
K o rd z ie la k e z t v a ló b a n n e m é r ­ m a g á b a n a z in s p e k to r úr. A m ik o r
te tte . E lv e z e tte a z in s p e k to rt a a z o n b a n k ib o n to tta a c so m a g o t, el-
ty ú k ó la k h o z , o n n a n a lo v a k h o z , lo-- fe h é re d e tt. A c s o m a g b a n eg y s z á m la
v a k tó l a m a g tá ra k h o z , a m a g t á r a k ­ is v o lt:
tó l a g é p ra k tá rb a , a g é p ra k tá rb ó l...
A z in s p e k to r m á r a li g v o n s z o lta 60 to já s .................. .. 36.— Z lo ty
m a g á t. 2 ty u k ..................... 30.— Z lo ty
- — M e g a k a r ö ln i ezzel a b e m u ­ 2 lib a .....................90 — Z lo ty
ta tó v a l! — g o n d o lta sz o m o rú a n . Ö ssz e se n : 156.— Z lo ty
H a m á r n e m t a r to t ta lé n y e g e sn e k ,
h o g y v a d á s z a to t re n d e z z e n , le g ­ A s z á m la a ljá n o tt d ís z e lg e tt,
a lá b b e b é d rő l g o n d o s k o d h a to tt h o g y a fe n ti ö s s z e g a P e n d z im u c h a i
v o ln a . Á llam i G a z d a s á g fo ly ó s z á m lá já n a k
K o rd z ie la k a z o n b a n c s a k a m u n ­ ja v á r a á tu ta la n d ó .
k á ra g o n d o lt. A z in s p e k to rt b e h ív ta A z in s p e k to r ú r e l á j u l t . . . M á s ­
a z ir o d á b a é s ré s z le te s e n b e s z á m o lt n a p le v élb en k é rte á llá s a a ló l v a ló
a ta v a s z i v e té s te r v rő l. A z in s p e k ­ fe lm e n té sé t.
to r m á r n e m b ír ta m a g á b a fo jta n i: — Ily e n k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt n e m
— T a lá n e b é d e ln é n k . . . n ek em v a ló d o lo g a m u n k a — á lla ­
K o rd z ie la k c so d á lk o z o tt. p íto tta m e g s a já t m a g á b a n .
Egy e m b e r, ak! nem vesz É s a k i h e ly e s e n m é r i fel
tu d o m á s t a n e h é z s é g e k ­ a h e ly z e te t.
rő l.
7
L u d a s i l a b / f A PÉR/
Mi van a kalap alatt?
Az attól függ. Rendszerint fej
szokott lenni alatta. Kicsi, nagy,
kerek vagy hosszú kobak. Van, aki ^
tököt tart kalap alatt, de azért az is 1
fej. Tökfej.
Szántó János rendes kerek fejet J _
tartott a kalap alatt, tehát nem
tökfejet. A kalap alatt azonban el­
fért még valami. A politika. Azelőtt
Szántó volt a párttitkár, de azt
nem lehetett nagyon észrevenni.
Nagyon kalap alatt végezte a párt-
titkári teendőket. Az egyik nép­
nevelő mondja:
Hű, az olyan volt (már mint
Szántó), hogy a szűzmáriáért se
szólt volna egy mukkot se, ha a
Pártról volt szó. Agitálni köllött?
Azt se mondta, hogy mu. .. egy
kukkal se mondta a népnek, hogy
mikor mit akar a Párt. Azt hitte,
hogy kalap alá való a politika.
' — Pedig rendes ember volt kü­ y /R A G /i
lönben — teszi hozzá egy bácsi.
— Igen! — mondja egy néni. —
Jó hossz! ember.
— Most jó a helyzet! — mond­
ják többen is — csak az nem. jó...
— Mi nem jó? — kérdezzük.
— Az nem jó, hogy a mostani
párttitkár egyedül csinál mindent.
Hogy valami tegyen a kalap alatt,
most a tagság a segítségét tartja ott.
Ismerkedünk a szotyolával
O ly an é d e sa n y á m fo rm a n é n ik é t
á llítu n k m e g a p é ri o r s z á g ú to n s
k é r d e z z ü k : hol ta lá lju k a té e s z c sé t?
S e b e s e n p e r g ő n y e lv v e l m o n d ja :
— A , a C .yula b e n t v a n G y ő rb e n
ú g y is , d e m e n je n e k v is s z a fe lé s
f o r d u l j a n a k b e a sz o ty o la m e lle tt,
o tt a té e s z c s é .
— U g y e a G y u la a z o ly a n v e z e tő ­
fé le ? — k é r d e z t ü k a n é n ik é t, a
s z o ty o la k é r d é s t e g y e lő r e n e m b o ly ­
g a ttu k .
— H át, — a d o tt I g a z a t a n é n ik e ,
— a R u m i G y u la a z e ln ö k . O szt a
sz o ty o la m e lle tt f o r d u lja n a k le.
— Izé, h o q y m o n d ja a n é n i, h o g y
a sz o ty o la ? O ö ö . . . a sz o ty o la m e l­
le tt;
L e n é z ő e n m u s t r á l t v é g iq a n é n i s
m o n d ta :
— H á t p e r s z e , h o g y a sz o ty o la
m e lle tt. £ » m e g a G e d e P isti é d e s ­
a n y ja v a g y o k , a P is tié . B iz to sa n Is­
m e r i k a P is tit. E lső v o l t a ré p a -
e g y e lé s b e n . . .
— A P isti? . . . A P is tit b iz o n y m i
nem i s m e r jü k , ö Is b e n t v a n a
c s o p o rtb a n ?
— H un m á s u tt? — m o n d ta a n é n i.
— A P á r t b a is b e n t v a n a P isti, ű
v o lt a z etdS a r é p a e g y e lé s b e n . Ma­
g u k p e d ig c s a k f o r d u lja n a k le a
s z o ty o la m e lle tt. H ű, m ic s o d a sz é p
s z o ty o lá n k v a n . . .
— B iz to sa n szép , ha a n én i
m o n d ja , — m o n d tu k k o m o ly k o d v a ,
— d e iz é , a z a s z o ty o la , k h m , a z t
te s s é k m o n d a n i, m ic so d a ?
— A sz o ty o la ? — le p ő d ö tt m e g
b u ta s á g u n k o n a n é n ik e .
— ü h ü m — m o r o g tu k k é ts é g b e ­
e s e tte n , h o g y Ily en f o n to s d o lo g b a n
n e m is m e r jü k ki m a g u n k a * .
— H á t a s z o ty o la a z s z o ty o la , —
m o n d ta a G e d e P is ta m a m á ja . —
M e lle tte k ell le fo rd u ln i a tée sz c s é
fe lé . P e s té n ú g y Is h íjá k a szotyci­
lá t, h o g y n a p r a f o r g ó . . ,
— A h a , — v á ltu n k m o st m á r
m in d n y á ja n k é p z e tt s z o ty o lá s s á i
m e g k ö s z ö n tü k a z ú tb a ig a z ítá s t.
— C s a k h o g y v é g r e m e g é r te tte k ,
— m o n d ta a n é n i. — D e a G yula
ú g y s in c s b e n t, m ert bem ent
G y ő rb e , d e a P is ti e ls ő v o lt a népa-
e g y e lé s b e n , a z á m .
— M a jd m e g v á r j u k a G y u lá t, —
k ö s z ö n tü n k s e lv á ltu n k a n é n itő l s
m e n tü n k a f r á n y a s z o ty o la fe lé , az ­
tá n a sz o ty o la m e lle tt é s n é z tü k a
tiz e n h a t h o ld o n e lte r ü lő s z é p n a p r a ­
f o r g ó - te n g e r t. .
— S zép n a p ra fo rg ó , — sz ó lt
e g y ik m u n k a tá rs u n k s s z in te
g a z d a s z e m é v e l le g e lte tte s z e m é t
á sz o ty ó lá n .
— N a p r a f o rg ó ? — d ö r r e n lem r á
b o s s z a n k o d v a a tu d a t l a n r a .
• — S z o ty o la , s z o ty o la , — s z ó lt bo­
c s á n a t k é r d e n s u tá n a m e g b é k ü lte n
n é z tü k to v á b b a z á ld o tt n a p s z e n ­
v e d é ly e s s z e re lm e s é t, a s z o ty ó lá t.
Ellesett párbeszéd
CSÍKI) (v id á m n y e r íté s s e l h a n c u r o -
zik ).
ANYALÖ: Ml v a n v e le d ? Á lla n d ó a n
C s í T r ^ 1 n y e r íte n é k , hl- * * n e m v e z e tte k
s z é n o ly a n s z é p e n s ü t a n a p , és
o ly a n s z é p k é k a z é g .
ANYALÓ: M e g é rte le k g y e re k , de
a z é r t lé g y te k in te tte l r á m . T u d o d
m e n n y i d o lg o m v a n , h is z e n n e m ­
s o k á r a k ö ltö z k ö d ü n k . C pül m á r az
ú j Istálló i
CSIKÓ: A b b a n a s z é p ú j h á z b a n fo ­
g u n k la k n i?
ANYALÓ: A b b a n b iz o n y t N em o ly an
le s z a z , m i n t a z e d d ig i la k á s u n k .
T á g a s le s z , b e to n o z o tt, n a g y a b la ­
k o k k a l, é s m é g n e k e d is le s z g y e ­
rek szo b ád .
CSIKÓ: A zt m o n d ta d n e m s o k á r a k ö l­
tö z k ö d ü n k , d e m ik o r lesz az a
n e m s o k á ra ?
ANYALÓ: L á th a to d , h o g y a te tő t h ú z ­
z á k fe l.
CSIKÓ (v id á m a n n y lh o r á s z v a ) : ÚJ la ­
k á s b a k ö ltö z ü n k , ú j la k á s b a k ö l­
tö z ü n k !
ANYALÓ: H o v a r o h a n s z , m á r m e g in t?
CSIKÓ: M e g y e k m e g n é z n i a z ÚJ istá l­
lót!
A házi tehenészet ontja az iker-bocikat és a jókiállású Riskák amellett a bő tejelésről sem feledkez-
nek meg. Virág bácsi, aki egyúttal bábanéni is, minden ikret rendre felnevel, így aztán saját munkaegységeit
is duplára növeli.
Az olyan tehenek, amelyek sem a tejeiésben, sem a borjútermelésben nem járnak elől, idő előtt marha-
pörköltté válnak. Ilyen eset azonban elég kevés akad. Így nyugodtak lehetünk, hogy a péri tehenek, ökrök az
állati kor legvégső határán hajtják nyugovóra nokkedli és uborkasaláta között fejüket, de főleg szegyüket.
R u m i G y u la , H u m l G y u la ,
a tnzcfr e l n ö k e a tüze*
p á r ttitk á r a
Három brigád versenyzik egy­
mással az elsőségért. Van egy asz-
szonybrigád, egy lánybrigád, és
egy fiúbrigád.
a A cukorrépaegyelésnél az asz-
szonybrigád szerezte meg az első­
séget.
Hogy miért?
Azért, mert a lányok egyelés köz­
ben mindig tartottak egy kis plety­
kaszünetet, egy kis játékfájrontot,
megbeszélték azt is, hogy ki milyen
ruhát csináltat, mikorra és miből.
K i kibe. szerelmes, ki kivel veszett
össze es miért, meddig, hogyan.
Ezek a kis pergőnyelvű zsinatolá-
Íó r a -
Lemaradtak.
De mi van a fiúkkal?
R u m i G y u la ,
a h e ly i Y á r o s i
T anáé* ta g ja
Azok kullogtak a leghátul. Már
szinte nem is látják az asszonyo­
kat, azoknak annyi fórjuk volt.
Igen sokan voltak köztük, akik ak­
kor egyeltek először répát és bi­
zony nemigen ment. Hiába pislog­
tak az asszonyok felé, mint csinál­
ják, hogy csinálják, nem lettek
H a r m in c h á r o m k u lá k b o l­
d o g ítja P é r k ö z s é g e t s m é g
e g y se m a k a d t k ö z tü k Jé. Mi
csak h a rm in c a it tu d tu n k
m e g ö r ö k íte n i a ts z c s le lk e s
e lle n a q itá to r a l k ö z ü l.
h iá n y z ó h á r o m a n y a f l je le n le g
ü d ü lé s i s z a b a d s á g o n v a n . A z
e g y ik f e k e te v á g á s é r t, a m á ­
s ik é le le m r e jte g e té s é r t, a h a r ­
m a d ik m in d k e ttő é r t c s ü c s ü l.
J c v & 6 é te * r .
'amikor a 13 tag pár nadrágszíj-
ig kével, pár görhes malackával, né-
‘moslékot.
Pa l y / j e h ö
R u m i G y u la , R u m i G y u la
a k i é le n já r ó m in d e n e « ,
a ré p a - tis z te le tb e li
e g y e lé s b e n D IS Z - é s
M IN nSZ -tag
okosabbak. Persze aztán kórusban
a lányokkal, elkezdték szapulni az
asszonyokat, hogy nem akarják át­
adni a tapasztalatokat, satöbbi.
Az asszonyok szerint, az egyen­
lőség körül van valami hiba. A
férfiemberek nem akarnak az asz-
szonyokhoz fordulni tanácsért, mert
hát mégiscsak a . . . tekintély. Az
asszonyok azt is megígérték, hogy
legközelebb megmutatják, hogyan
kell gyorsan és jól dolgozni, de ha
aztán a „teremtés koronái“ megint
csúfondároskodni kezdenek, akkor
aztán jól „megbolházzák“, vagyis
eltángálják őket.
A
És ha már benne lesznek a „bol-
názásban", akkor esetleg rákerül
a sor a lányokra is. Lesz aztán
haddelhadd Péren!
0 1 C M A C -fa *
Hogy miből lett, hogyan lett, mi­
ként lett úgyszólván a semmiből
640 hold s ezt a temérdek földet
hogyan műveli az immár 130 tagú
csoport, arról szól a mese. Illetve,
dehogy mese, egyszerű kis történet
ez. Illetve dehogy egyszerű. Egy­
szerűnek látszik most, hogy látjuk
az eredményeket. De nem volt egy­
szerű 1949 februárjában a dolog,
'földdarabkával s egy sovány tehén­
\hány csavargó baromfival elindult
az új élet felé.
Ma már kövér tehenek legelnek
a gazdag réten és Zsömle, Bimbó,
Narancs, Füge, Ke ve, Bárány, Pi­
pacs, Kecske minden évben gyö­
nyörű bocikkal örvendeztetik meg
a tszcsét.
A koszlott malackák is eltűntek
a kövér, rengöhasú kocák kedves
kis cocákat fialnak s a röfögő disz­
nócskák hatalmas étvággyal falják
a felségesízű, kellemes zamatú
A baromfiak pedig? Azokról is
essék szó. Kétszázötven tyúkocska,
vagy tán még több, naponta olyan
tojásokat tojogat, hogy az abból
készült rántotta jobb, mint a meny-
nyei manna s a csipogó kiscsibék
tömege biztosítja a jövendő évek
tojásait is.
A földék pedig? A földek pedig
üde zöldben ragyognak, 115 hol­
don búzát lenget a szél, 55 holdon
a büszke rozsot érleli a nap, 16
holdon őszi árpa növöget s a 70
hold kukorica megnyugtatja a co­
cákat, süldőket, kocákat, ártányo-
kat és kancsikat, hogy nem kell
félni az éhhaláltól.
Annakidején a helyi kulákok föl­
fújt pofával járták a hátakat s
terjesztették a rémmesét — csaj­
kából esznek a csoportban mind­
nyájan, elveszik az utolsó tyúkocs-
kát is s aki belép, azt elöbb-utóbb
kupánsújtja az égigérő gyertya.
A kulák mesél sülellenek voltak,
alapnélküli legendák s Virág Já­
nos bácsi új ruhái, Hallgass Feri
biciklije, Kolonicsné félretett pén­
zei beszédesen bizonyítják, hogy a
könyv nélkül hazudó kulák hu­
szonötöt érdemelne elég nagykiier-
jedésü fenekére.
Gazdagodás, gyarapodás, serény
munka mindenütt. Imitt-amott azért
vannak döccenők is, imitt-amott a
menyecskék egymás hajába kapva
keresik az igazságot, imitt-amott
akadnak hasukat vakarni szerető
tagok, de a nagy többség nem tar­
tozik az imitt-amottasok közé.
De nem ám! A harminc hold ré­
pát egy hét alatt egyelték ki: asz-
szonyok, lányok, ifjak és öregek.
Kell-e ehhez magyarázat? Azt hi­
szem, nem. En azonban még csak
azt szeretném hinni, hogy jövőre,
ha minden jól megy, Pér szocia­
lista falu lesz. Ha périek, mit szól­
tok ehhez?
Nem szólnak ehhez semmit a pé­
riek, a munka beszél helyettük s
az azt mondja:
— Szeretnénk, ha jövőre Pér szo­
cialista falu lenne . ..
 VII. évfolyam, 26. szám 1951. június 28

N
 A m e g o ld o tt p ro b lé m a A trö s z te ln ö k g y e n g é lk e d ik
1945
H e rr D ro sc h k e S S fő c so p o rt-
v e z e tő é s H e rr M a y e r S S fő ra j-
v e z e tő g o n d te rh e lt a rc c a l b e s z é lg e ­
te tt.
— F ü h re r ü n k e lk ö ltö z ö tt a z á r ­
n y é k v ilá g b ó l — m o n d ta H e rr
D ro sch k e.
— Ig e n — b ó lin to tt H e rr M a ­
yer. — M e g le h e tő se n z a jo s k ö ltö z ­
k ö d és v o l t
— S írk ö v e t k ellen e neki á llíta n i
— v é lte H e r r D ro sch k e.
— N eh éz ü g y — c s ó v á lta a fe­
jé t H e rr M ay er. — N em tu d ju k ,
m it ír ju n k rá . M é g a h a lá l id ő ­
p o n tjá t s e tu d ju k . E g y n é m e t s ír ­
fe lira tn a k p re c íz n e k kell len n ie. O lv a ss o n fel v ala m it, Jo h n , am i n em iz g a t!
— E z ig a z — is m e rte el H e rr ■N e w y o rk T im es, napilap, á ra 5 c e n t.
D ro sc h k e é s e g y e lő re n em b e s z é l­ T o v áb b i
te k tö b b e t a d o lo g ró l. ■ A tö b b i az m á r m ind iz g a tó .
1951
A s írk ő g ^ á ro s tis z te le tte lje s e n Ahol a reakció rémhíreire
m e g h a jo lt H e rr D ro sc h k e é s H e rr
M a y e r elő tt.
levágták a tyúkokat
— M ivel s z o lg á lh a to k u ra im ?
— k é rd e z te .
— E g y e g y sz e rű , d e íz lé se s s í r ­
k ö v e t k é rn é n k — m o n d ta H e rr
D ro sc h k e é s m á r ír ta is fel eg y
p a p ír ra a s írk ő sz ö v e g é t:

❖
HITLER ADOLF
M e g h a lt
1945-ben
BERLINBEN
Feltámadt
1951-ben
PARISBAN, CAPE TOWNBAN
ÉS WASHINGTONBAN
— M in k e s e re g , éd esa p á m ?
— M a rh a fe jje l le v á g ta m m ind a h ú sz ty ú k o ­
m at.
T ö rö k diplom ata: A jja j, e lk é s te m ! A le g jo b b sta n d o k a t m á r e lfo g ­ — L á tja , íg y já r , aki a S zab ad N ép h e ly e tt a
la ltá k a ju g o s z lá v o k .. . v o lt je g y z ő t já r a tja .

— M o n d jo n v a la m i n e k ü n k v aló jó d o lg o t k é te z e ré rt!

G u zlics, a g y e re k b a rá t f ia ta l, ezeknél flep n ik k el se le h e t d é lu tá n 4— 6 -ig is le já ro k ra jo n - benne. G u z lic s f e lü lm ú lh a ta tla n — O h, m e n n y ire s a jn á lo m , —

G u z lic s e g y p á d o n ü lt é s n a g y o ­
k a t k o rty o lt a p o m p á s k o ra n y á ri
n a p s ü té s b ő l. G u z lic sró l tu d n i kell,
h o g y é v t i z e d é i g e lis m e rt „ jó p o fa “
v o lt, a z o n fe lü l „ c s á s z á r “ és „fő ­
o k o s“ , a h o g y a le tű n t v ilá g léh a
tá r s a s á g a tis z te lte a z o k a t, a k ik k i­
tű n ő e n tu d ta k a leh ető leg k e v e se b b
m u n k á b ó l a le h e tő le g jo b b a n éln i.
K ív á n c si v o lta m , hogyan é lh e t
m o s ta n á b a n e g y ily en G u z lic s és
le ü lte m m ellé a p a d ra . L á ts z ó la g
m e g ő riz te jó k ed ély ét, d e a te k in te ­
té b e n v o lt v a la m i b á g y a d t h e rv a -
d ás.
— T u d ja h a p sik á m , e g y G u zli-
c s o t n em le h e t e lte m e tn i, — m o n ­
d o tta m e g s z o k o tt sz é le s g e s z tu s a i­
v a l, m a jd e g y k is m é la b ú s s ó h a j­
ja l h o z z á te tte : — de p e rs z e a z é rt
m o s t v a la m iv e l n eh ezeb b , m in t a z ­
e lő tt v o l t . . .
— A m e n n y ib e n ?
—• T u d ja , ezekkel n em o ly a n
k ö n n y ű , — fo ly ta tta e lré v e d e z v e —
ü z le t n im o lé, a dolcsi é s n a p c si
o p e rá ln i, d e a z é rt a G u z lic s, az m a
is G u z lic s . . .
E bben a p illa n a tb a n fia ta l h á ­
z a s p á r jö tt a rr a , g y e re k k o c sit to lv a.
G u z lic s f e lp a tta n t é s s z in te ö n ­
k ív ü le tb e n g ü g y ö g ö tt a c se c se m ő ­
nek:
— U g y ili-p u g y ili, p rik ill-p ra k ili,
ja j d e d ö n ö lű v a d o k , p u ty u lu -m a -
ty u lu , p rü c c s , — g ő g ic s é lte e g y ­
fo ly tá b a n é s a lig le h e te tt le v a k a rn i
a k is d e d rő l. M ik o r k ito m b o lta m a ­
g á t é s a c s a lá d e lto la to tt, m e g k é r­
d e z te m G u z lic s o t, h o g y m ió ta ily en
n a g y g y e re k b a rá t?
S a v a n y ú k ép p el felelte:
— É n , g y e r e k b a r á t. . . ? H a tu d n i
a k a r ja , ki n e m á llh a to m ezek et a
k ö ly k ö k et. B ő g n ek , fo g a tla n o k , ko­
p a sz o k é s m in d ig n ed v esek . E g y
ily e n k is d e d á lla n d ó a n folyik.
— H á t a k k o r m i v o lt ez a c ir­
k u sz ?
— N ézze, m a g á n a k e lá ru lo m . E z
a z új ip a ro m . L e já ro k id e a séta
té r r e é s n a p o n ta 11— 2 -ig ra jo n g o k
a k is d e d e k é rt. N é h a tú ló rá z o k és
g a n i, m e g g ő g ic sé fn l.
— H o l itt a z , ú j ip a r?
— V á rjo n l T u d n ia kell, hog y
m in d e n sz ü lő o d a v a n a s a já t köly-
k éért. K iu g ra n a k a b ő rü k b ő l ö rö ­
m ü k b en , h a a z t m o n d o m , h o g y a z
ő g y e re k ü k a le g s z e b b és leg o k o ­
s a b b cse c se m ő a v ilá g o n . E s, a m i­
k o r lá tjá k , h o g y fé ló rá ig elu g y ili-
b u g y iliz o k a k is d e d d e l, a k k o r m e g ­
h a to tts á g u k b a n m e g h ív n a k u z s o n ­
n á ra , fek etére, h a e g y k is s z e re n ­
csém v a n e b é d re , v a g y v a c s o r á ra .
E zt a c sirk e fo g ó tl K ita lá lta a
g y e re k b a r á t-ü z le tá g a l! ü j a b b s z ü ­
lő k érk e z te k , g y e re k k o c siv a l. L e g ­
nagyobb c s o d á lk o z á s o m ra m ár
m e s s z irő l . in te g e tte k G u z lic s n a k ,
m a jd m ik o r h o z z á n k é rte k , a fia ta l
m a m a v ig a s z ta ló a n m o n d ta a c se ­
csem ő n ek :
— N e s írj leik ecsk ém , itt a jó
G u z lic s b á c s i . . .
K id e rü lt, h o g y a g y e re k fé ló rá ja
b ő g é s n em le h e t e lh a llg a tta tn i. A
sz ü lő k v é g re is G u z lic s b á c sih o z
fo ly a m o d ta k . H á t n e m is c s a ló d ta k
m u ta tv á n n y a l re m e k e lt. K ö rü ltá n ­
c o lta a k is d e d e t, m in d e n fé le to rn a -
m lu ta tv á n y o k k a l s z ó r a k o z ta tta , cset-
tin te tt, p a ttin to tt, n y ih e ré s z e tt és
h a h o rá s z o tt é s a jk á r ó l s z in te ö m ­
lö tt a z u ty u lu -p u ty u lu , a kutyfcu-
ru ty b re k e k e , m e g a tö b b i g ő g ic s.
E s m e g tö rté n t a c so d a , a c se ­
c sem ő e lh a llg a to tt é s tá g r a n y ílt
sz e m ecsk év el b á m u lt a g ő z e rő v e l
d o lg o zó G u z lic s ra . B iz o n y á ra a z o n
tö p r e n g e tt, h o g y u g y a n ki le h e t ez
a h ü ly e a la k ?
A sz ü lő k te rm é s z e te s e n h á lá lk o d ­
ta k é s G u z lic s a g y e re k b a r á t s z e n t
h e v ü le té b e n g ö g ic s e lte :
— O h, de s z e je tn é le k lá tn i, a m i­
k o r fü jö sz tik a z t a d ö n ö lü k is jó -
z s a s z ín ű te s te c s k é d a t. . .
M it ré s z le te z z e m ? A m a m a m e g ­
h ív ta m á s n a p ra G u z lic s o t a fü rö sz -
té si s z e r ta rtá s h o z . G u z lic s a g g o d a l­
m a s k o d v a k é rd e z te :
— H á n y ó ra k o r fü rö s z tik a k i­
c sik ét?
— ü g y e s te h é t és féln y o lc k ö ­
zö tt.
so p á n k o d b tt á ls z e n t k ép p el G u zlics.
— N e m sz ív e se n z a v a ro k ily en k o r,
v a c s o r id ő b e n . . .
— D e k e d v e s G u z lic s b ácsi, —
m o n d tá k a z ifjú é s g y e rm e te g s z ü ­
lő k — h á t e g y s z e rű e n v e lü n k v a ­
c s o rá z ik . . .
— Ig azán s z ív e se n jö n n é k , de
h o ln a p a k e d v e n c é te le m le s z v a ­
c s o rá ra . . . R á c p o n ty ! — te tte h o z z á
é lv e z e tte l c s e ttin tv e é s c s ü c s ö rítv e .
M o s t jö tte m c s a k rá , h o g y m ib en
m e s te rk e d ik ez a r a v a s z z siv á n y .
Ily m ó d o n s z u g g e r á lja a h á z ia k n a k ,
h o g y rá c p o n tty a l v e n d é g e ljé k m eg!
A fia ta la s s z o n y k e d v e s m o so lly al
felelte:
— A n n y ira s z e re ti a rá c p o n ty c t,
G u z lic » b á c si?
— N a g y o n ... — re b e g te re m e g ő
o rrc im p á v a l G u z lic s és lá ts z o tt
r a jta , h o g y e z ú tta l k iv é te le se n ig a ­
zat m ond.
A z a s s z o n y k a tű n ő d ö tt e g y p illa ­
n a tig , m a jd íg y sz ó lt:
— T u d ja m it G u z lic s b á c si? A k­
k o r h o ln a p e lv is s z ü k m a g u k h o z a
k ic s it é s o tt fo g ju k f ü r ö s z te n i. . .
K irá ly D ezső
 Oktalanság megsértődni

Többen is azt állítják, hogy sér­

tődött a lelki alakzatom s hogy
ezen sürgősen változtatni kell.
Nem szabad mimózavirágként le*
begnem az életben s ki kell bír­
nom a kritikát, amennyiben építő­
jellegű s nem kell búval bélelt — M é rt n em sie t, szaki? — M é rt sie t ú g y , szaki? — E n n y ire rá é r , szak i?
kakaduvá változnom, ha sérelem
sebzi lelkemet. A napokban például
azt mondja Vakerás Pista: Nézd
Csicsma kartárs, kicsit foglalko­ NT
zom veled merő nevelési szándék-
•ból, elmondom ide bele a sze­ ILd
*Beo r jj >
medbe, hogy mi vagy te. de ha
megsértődsz, úgy jeneken rúglak,
tik
hogy attul koldulsz.
— Ugyan kérlek, biztosítottam
őt, egész testi s lelki mivoltom ma
már csupa merő acél és direkte
kérem, magyarázd el, ki vagyok,
mi vagyok, minek találsz, s Ígé­
rem, semmi sértődés nem zaklat.
Hát először is, mondta Vakerás, te
visszamaradtál a szellemi fejlődés­
ben, nagymértékben hülye vagy s
elálló füleid arra mutatnak, hogy
közvetlen őseid között szerepelt
csimpánz vagy gorilla is. Ez a tár­
gyilagos véleményem. Na csak
semmi sértődés, biztattam magam menj pöcegödörtisztitónak, talán san, szóval nem fogadod meg a
c M e n a u e r <WóftiáJmn
és szóltam, hogy csak folytassa. ott megfelelsz. Ez a tárgyilagos tanácsot. így aztán nem sokra me­
Vakerás: Aztán állati az is, véleményem. Kérlek, mondtam, gyek a neveléseddel, azt kell hin­
ahogy élsz. A Kinizsinek drukkolsz mégis jelölj meg valamilyen utat, nem, mégis megsértődtél, ö te A d e n a u e r: V an sz e re n c sé m .
és nem a Bástyának, ütődöttek a amin eljuthatna ingadozó, gyer- hülye, tette hozzá, nem bírod az De G asp eri: M i ú js á g ?
gyerekeid, egyik butább, mint a .meteg és baromi lényem valami­ építő szándékú barátságot. Búcsú­ A d en au er: M o n d o m , h o g y v a n sz e re n c sé m . M e rt h a n e m v o ln a, a k k o r
másik, szóval körülbelül olyan fajta fejlődéshez. S különben hidd zóul még szemenköpött s harago­ b ö rtö n b e n ü ln ék , m in t H itle r cin k o sa, d e m iu tá n v an , itt ülök R ó m á ­
fattyák, mint te lehettél gyerek­ el, nagy örömmel fogadom kriti­ san lelépett. ban, m in t N y u g a tn é m e to rs z á g m in isz te re ln ö k e és ön n el tá rg y a lo k .
korodban. Ez a tárgyilagos véle­ kád. Elkámpicsorodva kiáltottam utá­ De G asperi: N a g y o n h elyes! H á t a k k o r ta lá n k ezd jü k !
ményem. Na ez már a javulás, krákogott na: — Barátom, kedves barátom, A d en au er: E g y e lő re c sak e g y B o n n — P á r is — R óm a h á ro m sz ö g rő l v o ln a szó.
Khm, ha tárgyilagos, akkor csak Vakerás, elfogadod az építő kriti­ csak nem sértődtél meg? 0 azon­ De G asp eri: Az n em le h e t ro ssz . H o g y k ép zeli a z t a h á ro m sz ö g e t?
folytassa és serkentettem, beszéljen kám. Tanácsot azonban nem ad­ ban nem szólt vissza, csak ment, A d e n a u e r: H á ro m b e fo g ó ja lesz és e g y á tfo g ó ja .
valamit a munkához való viszo­ hatok, az olyan birkák, mint te, mint akit a végzet vezet. Hát ez D e G asp eri: H á ro m b e fo g ó é s e g y á tfo g ó ? D e e x c e llen ciás u ram , a k k o r
nyomról, hiszen egy szobában úgyse fogadnák meg. Es tudod borzasztó, törtem végkép össze, s m a g a n em ism eri a m é rta n i sza b á ly o k a t!
dolgozik vetem, ö beszélt: mit? Legjobb volna azért, ha fel­ zokogtam, mint a gyerek, úgylát­ A d en au er: É n ism e re m a m é rta n i sz a b á ly o k a t, e x c ellen ciás u ram , de is m e ­
— Rosszul írsz, számolsz és ol­ akasztanád magad. Érted? — szik megsértettem az én drága, re m a T ru m a n t is! H á ro m b e fo g ó lesz m eg e g y á tfo g ó é s kész!
vasol, az egyszeregyet összetévesz­ húzta még alá kérdéssel tanácsát, önzetlen, engem nevelni kívánó, D e G asp eri: D " h o g y a n ?
ted az ábécével. A legnagyobb baj mire én közöltem, hogy értem, de egyetlen és mindörökre elvesztett A d en au er: H á t ú g y , h o g y a T ru m a n lesz a z á tfo g ó , m e rt ő á t fo g ja ven n i
az: fejlődésre abszolút képtelen föl nem akasztom magam. barátomat. a v e z e té s t é s mi h á rm a n lesz ü n k a b e fo g ó k , m e r t mi b e fo g ju k a
Ö te hülye, legyintett erre bú­ N a g y S. Jó z s e f s z á n k a t. . .
vagy, sürgősen válassz szakmát.

Talpnyalók és talpnyalottak JßcLkt-iu£££iU k&zm&tidái:

ENSZ
A KŐOLAJIPAR ÁLLAM O SÍTÁSÁT KÖVETELIK
AZ EGYIPTOMI DOLGOZOK..
J o h n B u ll: M icso d a r é m e s id ők ! M in d en k in e k a sa ­
ját* o la j é r a f é j a fo g a i

kfASSO |
— A k o rtá rs a k sp o n tá n s z e r e te te m e g h a tó ! A m ik o r fig y e lm e z te te m
ő k e t közeled ő e g y é v e s ju b ile u m o m ra , m ind m e g k ö s z ö n te a fig y e lm e s­
sé g e m e t.

A f iú k ö ssz e ta rta n a k . . . rá la to t, a k k o r ta n u ljo n tő lem ! É n

L eilei a z t m o n d ta d o k to r Bo-
g y is z la in a k :
— B o g y isz la i k a r tá r s , a b b a n az
á tir a tb a n , a m it a fo ly ó s z á m la o s z ­
tá ly h o z in té z e tt, én h ely telen ítem ...
L eilei p ip a c s v ö rö s a rc c a l v á g o tt
közbe:
— H o g y jö n m a g a ah h o z, h o g y
h e ly te le n íts e n v a la m it a z én á ti r a ­
to m b a n , a m ik o r n ek em tiz e n n y o lc ­
é v e s p ra x is o m v a n é s m a g á n a k
c sa k tiz e n h é t! É s m é g h o z z á G é­
bics je le n lé té b e n n y ilatk o zik ilyen
m in d e n b ír á la tn a k ö rü lö k , m e r t az
a fe jlő d é s a la p ja , d e h a v a la k i ro sz-
s z a t m o n d a m u n k á m ró l, é n azo n
k e re s z tü lm e g y e k ! O tt v a rt a K ele­
m en , a z o n k ö sz ö rü ljé k a n y elv ü k et,
a z h ib á t h ib á ra h a lm o z . . . AZ USA HADÜGYMINISZTÉRIUMA 6,5 M ILLIARD
K elem en fe lu g ro tt é s m o n d o tt DOLLART KERT VILÁGOT ÁTFOGÓ
v a la m it V en y ig éin e k . H o g y m it, azt KATONAI TAM ASZPO NTREHDS2ER K IÉPÍTÉSÉR E.
n em le h e te tt m e g é rte n i, m e r t m in ­
d en k i e g y s z e r re b e sz é lt. — H a z a fe lé , v a c s o rá z n i?
S o k ro s sz e m b e r kis h ely en is elfér. — N em , G r ö n la n d b a .
E k k o r k in y ílt a z a jtó é s e g y id e ­ — M iért?
gen lé p e tt b e r a jta : L e p sé n y i, a — M e rt o tth o n n in c s s e m m in k ,- d e G rő n la n d o n
fo ly ó s z á m la o s z tá ly v ezető je.
— K a r tá r s a k — m u ta to tt fel eg y
óvatos ember v a n e g y tá m a s z p o n tu n k .

d u rv á n a m u n k ám ró l! p a p írla p o t — itt a z o sz tá ly e g y kis

E r r e G é b ic s is fe lü tö tte a fejét.
— M i b a ja v elem , k o llé g á m ? —
fo rd u lt B o g y isz la i (Doktorhoz. —
V e g y e tu d o m á s u l, h o g y a k á rm ik o r
s z e rk e s z te k o ly a n á tira to k a t, m in t
m a g a ! A m ú ltk o r is é n ja v íto tta m
ki a P e re c e s k a r t á r s á t i r a t á t ___
P e re c e s fe lc s a tta n t:
— S z e rin te m te lje s e n fe le sle g e ­
sen! N em v a g y o k en V en y ig éi, aki
k itű n ő m u n k a e rő , de m in d e n s o r á t
á t kell írn i!
V e n y ig é i fe lá llt é s o d a lé p e tt P e ­
re c e s elé:
— E z t tis z te le tte l b á r, d e k é n y te ­
len vagyok v is s z a u ta s íta n i! Ha
n e m tu d ja a k a r tá r s elv iseln i a b í­
h ib á t k ö v e te tt e l . . .
L eilei, B ogyfeizlai, P e re c e s , V e­
n y ig é i, G é b ic s é s K e le m e n m e g ­
d ö b b en t m é lta tla n k o d á s s a l v etette
fel a fejét.
N é h á n y d e rm e d t p illa n a tig c se n d
v o lt. A m é lta tla n v á d ú g y ú s z o tt
a z o s z tá ly le v e g ő jé b e n , m in t ő sszel
az ö k ö rn y á l. BERMOZGALMAT INDÍTOTTAK A DELOLA SZÓRSZ ÁGI
A k a r tá r s a k fá jd a lm a s m é lta tla n ­ MEZOGAZDASAGI MUNKÁSOK.
k o d á ss a l n é z te k e g y m á s ra . G éb ics
ta l á lt a m e g e lő s z ö r a h a n g já t. S c e lb a : N ézz o d a , e z e k a z e m b e r e k a z t m o n d já k ,
h o g y n in c s e g y r u h a a te s tü k ö rj, n in c s a h o l le h a jt­
— H o g y a m i o s z tá ly u n k h ib á t s á k a f e jü k e t, h é ts z á m r a n e m e s z n e k m á s t. m in t
k ö v etett v o ln a el?! — sü v íte tte . — s z á r a z k e n y e r e t é s m o s t b é r e m e lé s t k ö v e te ln e k .
A z ki v a n z á rv a ! B iz to s a s z á m iá ­ D e G a s p e ri: S z e g é n y f ö ld b irto k o s o k . . .
z á s volt!
é G e rg e ly M ik ló s
• — M o s t p e d ig k é re k e g y ír á s t, h o g y ha k o s a ­
r a t k apok, fé lá ro n v isszav eszi a c so k ro t.

A BIBLIÁS EMBER
Megyünk, ballagunk a minap az
öreg Vigyázóval, aki mint elnök,
R. község békéjét vigyázza s már
éppen ott tartok, hogy föltegyem a
kérdést: hogyan is szokta ellátni
fontos és megtisztelő hivatalát,
mikor a malom alatt, az árnyékba
húzódva, egy csomó emberbe bot­
lunk.
— No, — mondja az öreg Vi­
gyázó — hát hogy vág a bajusz?
— Rosszul, — tapogatja meg
erre tényleg a bajszát egy tömzsö-
kös, fakófejű kis férfiú, név sze­
rint Gugora Mihály.
— Rosszul-e? — bökken meg Vi­
gyázó Péter. — Aztán mi a baj, te
Gugora?
— Hát az, hogy. . . .mánmeg rum
sin cs. . . Pedig hná |6U. Pláne
az olyannak, akinek gyönge a
gyomra. Mint teszem azt, — nekem.
Dgy látszik, az öreg Vigyázó jól
ismeri az emberét, akti minden bi­
zonnyal abból a fajtából való, aki­
nek passziója a panaszkodás, az
okkal-ok-nélkül való aggatódzás.
Hallgat hát kissé, saccolja, mére­
geti ellenfelét (mármint a gyénge-
gyomrú Gugorát) — aztán azt!
mondja:
— Nemcsak a gyomrod, az eszedj
is gyenge, te Gugora. Arra felelj:]
ha zimankós tél fenyeget, mire
van nagyobb szükséged? Meleg,]
oltalmazó házra, vagy új kalapra?]
Gugora Mihály behúzza a nya-j
kát. Mintha apró, sündisznó-szemei
is beljebb húzódnának a fejébe.!
Szemmel láthatólag az eszét erői-]
teti. Szeretne kibújni a hurokból,
melyet az öreg Vigyázó vetett neki.j
De nincs pardon, felelnie kell, meri
máskülönben kinevetik s holnapra \
új példabeszéd! születik a község­
Szakmai büszkeség
A tr a k to r :
V a g y o k o ly a n le g é n y m in t ti,
V á g o k o ly a n r e n d e t m in t ti
H ú szá n e g y ü ttv é v e !
Egyszerű módszer
— Mért áll itt ugrásra készen
már négy hete, oroszlán úr?
— Ijesztgetem a perzsát!
— Na és fél már?
— Hogyne. Már félek.
ben. „ügy járt, mint Gugora az új lábamon. Ez az öreg Vigyázó bez­
kalappal.“ zeg érti a dolgát! Egy krükkőt se
' Sóhajt hát egy nagyot és meg­ szólt az imperializmusról meg
adja magát: agresszióról, hogy csak két olyan
— H á t. . . persze hogy a házra, szót említsek, mely valósággal
ha egyszer olyan zimankós az a nyüzsögni szokott a ini felszólalá­
tél, amelyik fenyeget. sainkban s mégis mindenki meg­
— De úgy ám! A házra! — top­ értette, mit akart a házzal meg az
pantja le a botját Vigyázó Péter. új kalappal. Kellő tisztelettel meg­
— Mert ha régi is a- kalapod, a kérdem hát tőle:
meleg kemence .mellett bízvást ki­ — Aztán mondja csak, Vigyázó
váltod a telet. De ha nincs hova bácsi: hogy tudta ezt a példázatot - maga’ szaki, azt a jó falazás! eredményt?
húzódnod, akármilyen - új kalapot ilyen szépen kitalálni? j , nugy nem munkaidőben tanulmányozom a szaklapot!
teszel is a fejedre, — megvesz az — Hogyan? Hát úgy, hogy. . .
isten hidege. « bibliás ember vagyok én öcsém és
Most rövid, de annál jelentősebb elvtársam.
•
szünetet tart Vigyázó Péter. Hagyja,
hogy a példabeszéd keresztül-kasul (E találkozás után pedig arra
járja a hallgatóság agyát, aztán így gondoltam, hogy Vigyázó Péter a
teszi föl az alkalom-szülte klsgyű- béke frontján mennyivel jobban,
lésre a koronát: még a mostaninál is sokkal jobban
— Hát így vagyunk mink is a megállná a helyét, ha érvet és mód­
rummal, meg ezzel-azzal, amiben szert nem a biblia paraboláiból, ha­
néha hiány mutatkozik. Ami neked nem a magyar írók röpiratként ter­
Gugora, az oltalmazó ház, az a jesztett, olcsó, békeharcos füzetei­
népnek a h a z a . Az erős, oltal­ ből meríthetne. Videant consules!
mazó haza. Vagyis, hogy gondolkodjunk rajta,
Azzal már lép is tovább a r.-i akik találva érezzük magunkat!)
békebizottság elnöke s vele én is,
Urbin Ernő.
bár a csodálkozástól alig állok a
A nagy izgalom UDVARIASSÄQ
FELESÉG: James, m ennyivel veszte­
getett meq téged ez a társaság?
SZENÁTOR (felháborodottan): De
Maryt!
F ilm re n d e z ő (a s z ín é s z h e z ): Több
9& k/ j
FELESÉG: B o c s á s s m e g , J a m e s , n e m
h a r a q o t! D ü h ö s e b b a r c o t m u t a s ­ Jól f e je z te m W m a q a m ! M en n y iv el
so n . h a -m o n d o m ! Mi a z , a z ö r d ö q k a p tá l tö b b e t, m i n t a b iz o tts á g
v iq y e el, n e m é rti? K ép ze lje el, tö b b i ta g ja i?
h o q y m a q a e q y s z e n á to r , é s n e m SZENÁTOR: L á to d , Iqy k e lte tt v o ln a
o ly a n m a q a s v e s z te g e té s i d ija t m ondanod!
k a p o tt, m in t a m e n n y ir e sz á m íto tt! (O q o n y o k , M o szk v a)
AT*

— Honnan jössz?
— A Tszcs-be toboroztam.
— Hová mégy most?
— Az MHK-ba.
— A feleséged jól van?
— Igen, jót tesz neki, hogy
annyit foglalkozik az MNDSZ-
szel.
— A lányod mit csinál?
— A DISZ-nek vezető tagja.
— Es a fiad?
— ABC-t tanul.
— ABC? Mi az?
— Az ABC azoknak a betűk­
nek öszege, melyekből a beszé­
dünk áll.
— No látod, erre nem is gon­
doltam. Azt hittem, hogy valami
másnak a rövidítése.
A tizedik évfordulón
— T u d o d m i ez, H a rry ?
— T u d o m . H itle r fo g a , a m e ly b e l e t ö r t a m á s o d ik v ilá g h á b o r ú b a .
— H o n n a n tu d o d ?
— U g y a n k é r le k l H á t m i r e g o n d o lo k é n á lla n d ó a n ?
f/k 4 ú É * te J v h 'f? & 4 iC J C t0 ttj& € /é ? £ v h r
f i l g g j | | /,l g
TALPRA MAGYAR. HÍABÚZA !
S*ZÉP E R N Ő ’
Júniusi vasárnap. Meleg van.
Nagyon meleg van. Itt ebédelünk
a Szabadsághegyen, a Fogas ter-
raszán. Telisteli mindakét terrasz,
még egy széket nem lehetne se­
hová beszorítani. Három-három
pincér szolgál ki mindakét oldalon,
vagyis emez oldalt két pincér meg
egy pincérnő. Olyan hajszájuk van,
akár egyszerre rendelt volna min­
dent mindenki. Csuda hogy fel
nem lökik egymást, oda- meg visz-
. szasietvén, a sok tányérral, esz-
ceiggel, pohár sörökkel, fröccsök-
kel, szódavizekkel
Itt, oldalt a második soron az
egyik asztalnál ül egy apró, her­
vadt nénike, egyedül, úgy értem:
az a másik három személy nem
őhozzá tartozik. Ez a nénike már
megebédelt, a rádióujság van a
kezében, de nem olvas, csak le­
gyezi vele magát és amellett pa-
I
naszosan hajtogatja jobbra-öaíra a
iejét. A meleg mellett van egy más
baja is. Nem kapja az innivalóját.
Harmadszor hallom már legalább
S hogy szól a pincérjének:
— Egy pikkoló sört kérek.
I M ! T í r V ,
Elhiszem annak a pincérnek,
mm Í : í".-w
f hogy nem hallotta, úgy teli van a
* feje a rendelésekkel. Most negyed­
szer is szól a nénike, akkor mikor
■ a pincér, már üres kezekkel, visz-
2 szajelé indul:
A francia választások után
H e rrio t: L á th a tjá to k , a z t k én e e z ­
zel az ó riá ssa l is csinálni, a m it
G u lliw errel csin á ln a k e z e n a k épen.
De G aulle: Ig e n , de ez s a jn o s
n e m alszik . . .
' ;ksCf)<AA —*r
/ — Tessék majd ide is egy pik­
— Kérem szépen egy pikkoló
sört . . . A pincér most emeli az
ujját a nénike felé; ez azt teszi:
igen, hozom, hozom.
Örül a nénike. Olyan hálásan
pillant a pincérje után, .
Jön vissza a pincér, végre, hoz
mindent, csak a pikkoló sört nem
hozza. Azt el találta felejteni.
Mikor elloholt a pincér előtte, a
nénike az asztaltársai felé fordul,
azt mondja, majdnem sírva:
— Borzasztó kérem . . . — töb­
bet nem mond, úgyse figyelnek,
éppen kacagni kezdtek valamin. S
a két asszony közül a fiatalabbik
felkapja a sörét, jó hosszút kor­
tyol. Ezt nézni a szegény néniké­
nek! Micsoda habos sárga tündér­
szépséget láthat, csuda hogy el
nem szédül belé. Üjra csak meg­
várta, míg a pincér visszaindul;
akkor szól, nem bosszúsan, annál
okosabb. Még mosolyog is a kis
ártatlanság:
— Meghalok szomjan, azt a pik-
kolót. . .
Megint nem kapta meg. Mélyet
sóhajt, fölnéz az égbe. Milyen de­
rűt, és milyen zamatot ígért ma­
gának arra a vasárnapra.
De most gondol merészet és na- ,
gyot. Ott jön a pincérnő, az is |
sürgős, lázas. Elébe szól a nénike, |
könyörögve:
P Á L Y /] £ N Ü
koló sört adni.
— Pikkolót, igenis.
Lerakodik a pincérnő, elmegy,
egy-két perc múlva jön, csudák
csudája: elhozta a pikkoló sört,
teszi le a nénike elé.
A második pillanatban jön a né­
niké pincérje is, az az ősz pakon-
partos pincér, nyújtja a pikkoló
sört a nénikének.
Szól a nénike a pincérlánynak:
— Jaj drágám, elhozta a pincé­
rem a pikkolómat.
Szól a pincérlány:
— Sajnálom kérem, ön nálam is
rendelt.
A pincérnőnek igaza van, de ez
a filléres nénike, akármilyen
gyönge is, mégsem fog akarni egy
pikkoló sör helyett kettőt fizetni,
ki kell hát törni “á viharnak;
Nem. Felhőtlen marad a vasár­
nap. Mert a szomszéd asztaltól át­
szól egy vendég:
— Szóval az a sör szabad? Adja
ide kérem, éppen • most akartam
még egy pikkoló sört kérni.______ _
 A z imperialisták világuralmi törekvése
ESZM ÉNYKÉPEK
Ember, vagy kaméleon ?
OTTHON
— Nahát, most szóljatok hozzá,
— Hiába fiam, az amerikai kul-
túra az kultúra! hogy mit művelnek ezek az ame-
rikalak. . .
Egy olasz
kikötőben
— Hiába jöttek, nem tudnak kira­
kodni, mert dokk-munkás sztrájk
Va— Nem baj! Üresen jöttünk, ^
mert nálunk is dokk-munkás sztrájk
van!
■iMHHj
Egy akta útja a M ÁV-nál
i é 1
En a legifjabbak nevében szólok
hozzád. Péter Zsuzsika háromhóna­
pos kislány vagyok. Az eset a kö­
vetkező:
Mikor közeledett az idő, hogy
á llo m ás: 1951. 11. h ó n ap 7 -én K a p o sv á r á llo m á so n a k o c siv iz sg á ló az megszületek, anyukám elment vá­
50.030 é s 50.244 sz á m ú sz e m é ly k o c sik ró l e g y k o c sisérü lési je le n té s t sárolni a részemre kisinget, rék-
á llíto tt ki 16. é s 17. sz á m a la tt, s a z t II. h ó 8 -á n K 16/1951. sz. lit, stb. Többek között a legfonto­
a la tt e lk ü ld te D o m b ó v á r á llo m ásn ak , sabbat, pelenkát is. A Petőfi Sán-
állo m ás: 1951. II. h ó n ap 12-én D o m b ó v á r á llo m á s 1650/951. sz. a la tt dor-utca és Apponyi-tér sarkán a
elk ü ld te a P é c si I g a z g a tó s á g IV . o sz tá ly á n a k . J e le n te tte , h o g y a Röltex-boltban azt mondták, hogy
k o csik P á p á ró l ja v ítá s b ó l n é g y d a ra b g ő z fű té s i tö m lő h iá n y á v a l nincs pelenka. Amikor azonban
é rk e z te k m e g . anyukám vett a részemre 65 forin­
3. á llo m á s: 1951. II. h ó n ap 15-én a P é c si I g a z g a tó s á g IV. o sz tá ly a á tte tte tért egy kisruhát, szó nélkül hozzá­
az a k tá t a szo m b ath ely i ig a z g a tó s á g IV. o sz tá ly á h o z g y 4 3 2 /4 2 0 — számoltak két Tetra-pelenkát. Ez
241/951. sz. a la tt, m a jd e z . . . ugye érdekes?
Közben megszülettem és összesen
á llo m á s: ...1 9 5 1 . II. h ó n ap 19-én á tte tte a szo m b ath ely i ig a z g a tó s á g csak öt darab pelenkám volt. Anyu­
III. o sz tá ly á h o z to v á b b i tá r g y a lá s v é g e tt g y 407/262/951. sz. alatt. kám hallotta, hogy van egy kis
(S zo lg álati ú to n szalad az ak ta .)
könyvecske, amire adnak pelenkát.
5. állo m ás: 1951. II. h ó n ap 21-én a sz o m b ath ely i ig a z g a tó s á g III. o s z ­
tá ly a k iad ta az a k tá t P á p a á llo m á s ra g y 384/8Ö91/951. III. sz. alatt.
Elmentünk a jegyhivatalba és ott
kaptunk először egy olyan utal­
6. állo m ás: P á p a III. h ó n ap 8 -án 1581/951. sz. a la t t á tt e tt e az a k tá t a pápai ványt, amire nem adnak pelenkát,
fű tő h á z fő n ö k sé g re . A z t k é rd e z te , h o g y a k o csin v o lt-e töm lő, v a g y majd reklamációnkra kicserélték
se m ? (J ó vicc! M a jd b eism eri, h o g y n em v o lt.) olyan utalványra, amire adnak.
7. állo m ás: A páp ai fű tő h á z 474/951. F t- P á sz. a la tt III. h ó n ap 20-án De erre se adlak. Anyukám
v issz a k ü ld te az a k tá t a pápai á llo m á s fő n ö k sé g re é s je le n te tte , h o g y ugyanis elment a Baross-téri Anyák
m in d en re n d b e n . T ö m lő v el el v o lt lá tv a . Boltjába, ahol a kiszolgáló bácsi
8. állo m ás: A pápai á llo m á s fő n ö k sé g III. h ó n ap 2 3 -án 2180/951. sz. a la tt kijelentette, hogy mégsem ad pelen­
je le n te tte a sz o m b a th e ly i ig a z g a tó s á g III. o sz tá ly á n a k , h o g y a kát, mert az csak olyan babáknak
k o c sik a t K isb ér állo m áso n re n d b e n á ta d tá k .
jár, akik még meg sem születtek.
Most kérdezlek téged, kinek van
9. állo m ás: E rre a szo m b a th e ly i ig a z g a tó s á g III. o s z tá ly a m e g in t v is s z a ­ nagyobb szüksége a pelenkára, an­
k ü ld te P á p a á llo m á s ra az a k tá t g y 304/8091/951. sz. a la tt IV. hó nak, aki meg se született, vagy
19-én é s m e g k é rd e z te a z t, h o g y a k o c sik at páp ai s z e m é ly z e tte l m e d ­ nekem, aki már megszülettem? Sze­
d ig to v á b b íto ttá k . retném tudni, hogy az az illető, aki
10. állo m ás: P á p a állo m ás V. hó 12-én. je le n te tte , h o g y a páp ai sz e m é ly ­ ezt a rendeletet csinálta, három­
z e t K isb é rig m e n t és o tt re n d b e n á ta d ta . hónapos korában miben végezte el
11. állo m á s: 1951. V. h ó n ap 19-én a sz o m b ath ely i ig a z g a tó s á g g y 304/ a magánügyeit?
8091/951. sz. a la tt b ü sz k é n je le n te tte a p écsi ig a z g a tó s á g III. o s z t á ­ ' Nagyon kérlek, segíts rajtam,
ly án ak , h o g y az ő te rü le tü k ö n m u la s z tá s n em tö r té n t, tá r g y a ljá k addig is szeretettel üdvözöl a tu­
to v á b b az ü g y e t a b u d ap esti ig a z g a tó s á g g a l, m ivel K isb ér állo m ás dóddal együtt
o d a tarto zik . PETER ZSUZSIKA.
12. állom ás: A pécsi Ig a z g a tó s á g III. o sz tá ly a e k k o r e lk ü ld te a s z e g é n y
a k tá t g y 3052/510/951. sz. a la tt V. hó 2 8 -án a b u d a p e sti ig a z g a tó ­
s á g III o sz tá ly á n a k tá r g y a lá s v é g e tt. Mint a Patyolat?
13. állo m ás: A b u d a p e sti ig a z g a tó s á g III. o sz tá ly a e lk ü ld te g y 304/255
1.
951. sz. a la tt V. h ó n ap 30-án a k isb éri á llo m á s fő n ö k sé g re , m elyben F en ti c ím m e l le g u tó b b i s z á m u n k ­
je le n té s t k é rt. b a n k ö z ö ltü k e g y o lv a s ó n k le v e lé t,
a m e ly b e n k ifo g á s o lta ' a P a ty o la t­
14. á llo m ás: A k isb éri á llo m á s fő n ö k sé g 1031/951. sz. a la tt V I. h ó n a p 2-án v á lla la t m u n k á já t, e lő a d v á n , h o g y
a b u d a p e sti ig a z g a tó s á g III. o s z tá ly á n a k je le n te tte , h o g y a k o c s i­ v á s z o n r u h á já t n e m tis z títv a , h a n e m
k a t tö m lő n élk ü l v e tte á t é s a h iá n y o s s á g o t c sa k a z é rt n em is m e r­ p is z k itv a k a p ta v is s z a .
te tte el, m ivel a tö m lő c sa k téli id ő b en é s c sa k u ta s o k á lta l e lfo g ­ 2.
lalt v o n a to k n á l ta r to z é k a a k o csin ak , te h á t am ik o r a k o c sik a t leó l­ K ét n a p p a l a c ik k m e g je le n é s e
m o z o tt a jtó k k a l to v á b b íto ttá k , a tö m lő k e t n em is k e re s té k . u tá n je le n tk e z e tt te le fo n o n a V I. sz .
P a ty o la t-fió k , s fe ls z ó líto tt b e n n ü n -*
E d d ig a té n y . E n n y i tö r té n t ed d ig . D e k ö rü lb elü l tu d o m az a k ta to ­ k é t, h o g y te k in ts ü k m e g o lv a s ó n k
váb b i s o r s á t is: r u h á j á t , a m e ly a fió k m ű h e ly é b e n
15. á llo m ás: A b u d a p e sti ig a z g a tó s á g je len ti K isb ér állo m ás je n le n té s é t a ta r tó z k o d ik .
3.
p écsi ig a z g a tó s á g n a k . É rin tk e z é s b e lé p tü n k le v é lír ó n k ­
16. állo m ás: A p écsi ig a z g a tó s á g m e g á lla p ítja , h o g y K isb ér állo m ás m u ­ k a l, m e r t n e m é r t e t t ü k , h o g y a n k e ­
la s z tá s t k ö v e te tt el és ism é t ír a b u d ap esti ig a z g a tó s á g n a k , h o g y a r ü l t v is s z a a P a ty o la th o z a m á r
e g y s z e r á tv e tt r u h a . K id e rü lt, h o g y
h ib ás a lk a lm a z o tta t b ü n te s s e m eg . a c ik k m e g je le n é s e u tá n a P a ty o la t
17. állo m ás: M ire az a k ta ú jr a v is sz a jö n K isb ér á l l o m á s r a ... f ió k v e z e tő je e lm e n t a r u h á é r t, k ö ­
z ö lte . h o g y a b e n n e le v ő f o lto k a t ki
18. állo m ás: M ire én, K isb ér á llo m ás főnöke, k ö zlö m a b u d ap esti' i g a z g a ­ f o g já k v e n n i, s a r u h á t e lv itte .
tó s á g g a l, h o g y a z illetőt ............ /951. sz. a la tt m e g b ü n te tte m , és 4.
az 1951. évi V I. h av i fizetési la js tro m á b a n a b ü n te té s t le v o n á s k é n t E z e k u tá n m e g je le n tü n k a P a ty o ­
b e á llíto tta m . la t m ű h e ly é b e n s m e g te k in te ttü k a
r u h á t , a m e ly n e k v á llá n e g y h a lv á n y
19. állo m ás: E z t a b u d a p e sti ig a z g a tó s á g jelen ti a p écsi ig a z g a tó s á g n a k . tin ta f o lt s k ih a jtó k á já n n é h á n y a p ­
m ire a s z e g é n y a k ta v é g r e n y u g o v ó ra té r. r ó b b f o lt ta n ú s k o d o tt a le v é líró
MSMh/ m e lle tt. _
A fen tiek v a ló d is á g á t az ik ta tó s z á m o k a la p já n a k á rm e ly ik ig a z g a tó ­
hivatalban s á g n á l ellen ő rizn i leh et. S z e ré n y v é le m é n y e m s z e r in t az ü g y e g y sz e rű b b Ü
V isz o n t a z ig a z s á g érd ek éb en
elin té z é se az le tt v o ln a , ha a so rre n d Így a lak u l: az 1-es elküldi a 2 -e sn e k , m e g kell á lla p íta n u n k , h o g y n e v e ­
ez jelen ti az 5 -ö sn ek , ez je len ti a 13-asnak é s ez k ö z v e tle n ü l a p écsi ig a z ­ z e tt fo lto k n e m v o lta k o l y a n fe l­
tű n ő e k . m in t a z t le v é lír ó n k á llíto tta .
g a tó s á g n a k . P u c e r á j- s z a k e m b e r le g y e n a ta lp á n ,
J ó len n e, ha a M a g y a r Á llam v asu tak a d m in is z trá c ió ja a szocializm us a k i u tó la g m e g t u d ja m o n d a n i, h o g y
a fo lto k e r e d e tile g b e n n e v o lta k -e
szellem éb en v aló b an k o rs z e rű , b ü ro k rá c ia m e n te s lenne! a r u h á b a n v a g y s e m . Mi n e m v a ­
g y u n k p u c e r á j- s z a k e m b e r e k , s e z é r t
Varga L ászló Íté le tü n k íg y h a n g z ik :
in té z ő á llo m á s fő n ö k .
K isbér. A P a ty o la t v e g y e v is s z a a h ib á s
m u n k á t a L u d a s M atyi c ik k é n e k
m e g je le n é s e e lő tt, s n e u tá n a , m e r t
ezze l fo g ja v é g le g e s e n m e g e r ő s íte n i
J ó h ir é t s a k özönség b iz a lm á t,
a m e ly a v á lla la t v a ló b a n ja v u ló m u n ­
k á ja a la p já n v is s z a té r ő b e n v a n .
L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F elelő s s z e rk e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
Üzemi dől goi óknok a L a p k ia d ó V á lla la t ig a z g a tó ja
m m im m u im íín ii S z e r k e s z tő s é g : V., A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 127-750, 128-031
r é s z l e t r e is K ia d ó h iv a ta l: V II.. L e n ln -k r t 9 —11
T e le fo n : 2 21-285
OH RA M * H ir d e té s i o s z tá ly : V.. B a jc sy -
Z s llin s z k y -ú t 34. T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 61.080
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
H irla p I r o d á la , V.. J ó z s e f n á d o r ­
té r 1. te le f o n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
REKPA&I iDIO ES i A M O Í/A G I V.. R o o s e v e lt-té r 5—6
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a ,
'fa ff 4 O f i ' f f .' V., H o n v é d -u tc a 10
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly
fC a p ta tá 0 2 o f'//a * c < ^ 'r u A a 2 f a j t /
 a z Or s z o l q ä ja Nyilatkozat FENTRŐL JÖN A Z ÁLDÁS
A newyorki Szabadságszobor'
a következők közlésére kérte fe l
lapunkat :

Mindenki tudja rólam, hogy

én vagyok a világ egyik leged­
zettebb szobra és mint a szob­
rok általában, nem vagyok fe­
csegő természetű, csak állok
egész nap a newyorki kikötő be­
járata előtt és hallgatok, egyszó­
val szobor vagyok és ahhoz is
tartom magamat. Most azonban
T R f f M A N ÚR kénytelen vagyok kilépni rezer-
váltságomból, meg kell monda­
nom, hogy nekem elég volt a hi­
vatalomból, hagyjanak engem
békében, álljon ide a Truman,
odaadom neki a fáklyát, tartsa ő,
ha a szemébe húzza a kalapját,
nem fogják megismerni. Nem
először tesz csúffá, de meg kell
mondanom, hogy nekem most
már elég! Amióta Truman vádat
emelt az USA Kommunista Párt­
jának huszonegy vezetője ellen,
az egész világ borzadállyal néz
kettőnket, engem meg a Trumant,
de ez engem jobban bánt mint
őt, mert én kőből és fémből va­
gyok, de ő Trumanból van. En
itt középkorú nő létemre reggel­
től estig szimbolizálom azt a
szabadságot, amit ő idős férfi
létére reggeltől estig lábbal tipor.
Nekem ebből elég volt, egyikünk­
nek mennie kell, vagy neki, vagy
nekem. Az az érzésem, hogy ket­
tőnk közül ő mehet el könnyeb­
ben, mert ő nincs odarögzítve,
mint én, amire nem is olyan so­
kára rá fog majd jönni. Csak ezt
akartam mondani, de ez is köny-
nyelmüség volt, hiszen úgyis fi­
gyel már az Amerikaellenes Te­
vékenységet Vizsgáló Bizottság.

V -u # -e 4
— Ö rö m m el v á lla lo m la k ó tá rsa im k é r é s é r e a
h á z f a liú js á g já n a k sz e rk e sz té s é t — fejezte be b e ­
s z é d é t P á lin k á s K ris tó f — é s ig y e k e z n i fo g o k , h o g y
a T é g la -u tc a 7 8 /b . tö r h e te tle n b é k e a k a ra tá t, az a l­
k o tó m u n k á b a n v a ló r é s z v é te lé t é s la k ó tá rsa im ö rö ­
m eit, p a n a sz a it a fa liú js á g tü k ré b e n b e m u ta ssa m .
T íz p e rc c e l k éső b b m e g k é r te B ra n y ig á t:
— S z ó lj a s z e r s z á m g y á r fa liú jsá g -fe le lő s é n e k ,
h o g y e g y ik cikkét m á s o la tta l k é s z ítte s s e . J ó lesz
ide a T é g la -u tc á b a .
U g y a n ily e n é rte le m b e n b eszó lt a F ö ld m ű v e lé s-
ü g y i m in isz té riu m eg y ik d o lg o z ó já v a l, a g ö d ö llő i
b a ro m fite le p m ű s z e ré s z é v e l, é s e g y M Á V fe lü g y e lő ­
vel is.
T íz n ap m ú lv a m e g je le n t a T é g la -u tc a 78 /b .
lé p c s ő h á z á n a k fa lá n az e ls ő fa liú jsá g .
A v e z é rc ik k b e sz á m o lt a rró l, h o g y a barom fi-
telep en ferd e v o n alú ita tó t é p íte tte k , m iá lta l
Q lő b a r á to k
JA V ÉS JA V
É n, ö r e g e m , a z t v a llo m , m in t e z e lő tt:
N em h e ly e s le m m u n k á b a n a g y e n g e n ő t.
M e rt a n ő . a z m é g is g y ö n g é d s „ g y e n g e n e m .
A p á ro m a t g y á rb a d eh o g y engedem !
A g y á r p o r o s , m ű h e ly m e le g , — ez a té n y .
A n ő k é n y e s , é r z é k e n y é s le n g e lé n y .
M a ra d jo n ő o tth o n c s a k a h á z k ö rü l!
A z e m b e r , h a ily e n a s s z o n y t lá t, ő r ü l.
C ip e k e d é s , h a jlo n g á s a n ő n e k á r t.
C s a k a h á z im u n k a n e m te s z b e n n e k á rt!
S ő t, d i r e k t jó a so k r u h a m o s á s a .
A g ő z n a g y o n Jó a z a r c á p o l á s r a .
A lk a lm a z k o d n ia se m k ell s e n k ih e z . 1— ! I
J ó é rz é s é n r o p p a n t n a g y o t le n d ít ez.
A k k o r s ú r o l, m ik o r é p p e n jól esik!
S m ily e n c s e n d v a n o tth o n . N em so k sz ó e s ik .
A z a s s z o n y k a n é q y fa l k ö z ö tt e g y e d ü l
S ü th e t, f ő z h e t, s z ó r a k o z h a t re m e k ü l.
A k o n y h á n a k f u lla s z tc b á r a h e v e ,
a No. d e ez a z „ é d e s o tth o n m e le g e !“

b aro m fiak n em tu d n a k az ita tó b a piszkítani. Na u g y e , é s le h ű lh e t ő, h a a k a r .

— E m in en ciás u ra m , n em v e ti m e g a földi ja v a k a t?
A m áso d ik cikk h írü l a d ta , h o g y a fe re n c v á ro s i
— D eh o g y n e m . C sa k h o g y e zek n em földi, h a n e m külföldi jav ak .
fű tő h á z d o lg o z ó i ú j te r v e t d o lg o z ta k ki a p ály a le jt-
m e n e te in e k eddiginél jobb k ih a s z n á lá s á ra . M e g tu d ­
h a ttá k m é g a lak ó k a z t is, h o g y a b á b o ln ai m é n e s ­
ben n a g y sik e rre l a lk a lm a z tá k a p a tk ó k h e g e s z té s é t.
A z u to lsó cikk a rró l s z á m o lt be, h o g y a s z e r ­
s z á m g y á r fe k e te tá b lá já ra m á s o d sz o r k e rü lt fel
S u h á jd a B éla n e v e . E z a S u h a jd a tö b b s z ö r e lk é s e tt
é s e z e n k ív ü l is m é t e m e lk e d e tt s e le jts z á z a lé k a . E g y
ra jz s z e m lé lte tő e n á b rá z o lta S u h a jd á t, a m in t lo h o l
a g y á r felé, te h á t a m in t é p e n elk ésik .
A le g k ö ze leb b i la k ó g y ű lé s e n a h ázb eliek é le s e n
b ír á ltá k P á lin k á s t é s m e g á lla p íto ttá k , h o g y a fali­
ú js á g n a k sem m i k ö ze sin c s a T é g la -u tc a 7 8 /b -h e z ,
de m é g o ly a n cikk sin cs b e n n e , a m e ly á lta lá n o s je l­
le g ű , te h á t m inden d o lg o z ó t é rd e k e ln e .
P á lin k á s K ristó f s é rtő d ö tte n v á la s z o lt:
— M i az, h o g y a f a liú j s á g n a k ^ s e m m i k ö ze
sin c s a T é g la -u tc a 7 8 /b -h e z ? H isz e n én s z e r k e s z ­
te m é s én itt la k o m a T é g la - u tc a 7 8 /b -b en !
cA. legitfi^u b h a k k u ltú r ö iK ie n y *
L e s z a la d h a t a p in c é b e , d e h a m a r .
Míg o tt f á t v á g , v a g y b a ltá v a l s z e n e t tö r,
H id e g r á z á s is le h e t a m e le g b ő l!
V a g y te s z e m fe l: h ű tő z é s n e k b e v á jik ,
Ha m e g m o s s a a z a b la k o t e g y s z á iig .
J ó h u z a tb a n m e g m o s s a a z a b la k o t,
P á r k á n y o n c s a k a l á b u jjá t h a g y v a o tt.
K a p a s z k o d ik , h o g y m i n d e n ü tt e lé r je . .
S tis z ta s á g tó l m e g n y u g s z ik a k ed ély e!
A z is Jó, h a sző n y eg et v e r, t a k a r í t . . .
A zsebünknek jó so k p é n z t m e g t a k a r í t
F e lm á sz ik a c s illá r ig , a p la fo n ig .
Ö n á lló a n m e s z e ln i s e h a b o z i k . . .
S n e k i is jó , h a lé tr á n á ll, — v é g té r e
K if e jlő d ik a z e g y e n s ú ly -é rz é k e !
F e jé b e k ell v é s n i m é g e z t le g v é g ü l:
S ú ro lá s tó l a z a la k ja m e g s z é p ü l,
ú g y k ip ir u l, h a n é g y k é z lá b c s in á lja ,
L ila a r c a a r ú z s t n e m is k ív á n já l
E gy sz ó , m in t s z á z : a n ő s o h s e h a b
N e m e n je n el, m a r a d j o n ő c s a k o ttl
P é n z r e s in c s e n s z ü k s é g e , hisz* a d r “
C s a k b e o s z tá s t k ell a n ő n e k ta n u l
K is p ó ro lh a t é v e n te e g y h a r is n y á t,
V an n y u g a lm a é s k é n y e lm e . Az
S o k a t s z á m it. S h a é r d e m li, n o
P r é m iu n k é n t a d u n k e g y -e g y fői
Tíz é v e n k é n t k a p e g y r u h á t , h
Ez a z ig a z m e g b e c s ü lé s a n ő k

(sti) IT T ó
 É JJE L -N A P P A L
A k o m b á jn o k a p ja H ogy a k o m b á jn t a g y á ria k id ejéb en
m unka. Panasz
M o n o r i A l b i b á c s iv a l s a jn o s
n e m t u d t u n k b e s z é ln i, c s a k e g y
p ill a n a tr a l á t t u k a s z i k á r , s z á r a z
a la k já t, k e d v e s , r á n c o s a rc á t.
V a la h o v a s ü r g ő s e n e l k e l l e t t s z a ­
la d n ia s e z t s z ó s z e r i n t é r ts ü k ,
p e d ig h a tv a n k é t é v e t m e g é r t lá ­
b a i m á r n e m a r é g i, v i d á m c s i­
kók. K ü lö n b e n a k o m b á jn o k
a p já n a k n e v e z i ö t a g y á r i k ö z v é ­
le m é n y s a k e d v e s n é v n e m é r ­
d e m t e l e n ü l b e c é z i. M i n t e g y g o n -
d ó s a t y a te r v e z i s fo g l a l k o z i k
k o m b á j n j a i v a l s e l s e m h in n é n k ,
h a n e m h a ll o t t u k v o ln a , h o g y
a lig p á r é v e m é g l e n t a m ű ­ M a je rc s ik á g it. pro p . ti tk á r m ély
h e l y b e n v e r te a v a s a t. b á n a tb a n v a n a V ilá g o s s á g eg y ik
A m i k o r s z ó b a k e r ü l t, h o g y k i ­ cik k e m ia tt. S z e rin te n em e g é s z e n
o ly a n ro s s z a k u ltú rm u n k a , m in t
e m e lik s a g y á r t á s t e r v e z é s r e k e ­
a h o g y a V ilá g o s s á g ír ja . (D e a z é rt
rü l, A l b i b á c s i a n n y i r a m e g h a t ó ­ ro s s z .) A z tá n az se m e g é s z e n ú g y
d o tt, h o g y s z i n t e a k ö n n y e i p o ­ v an , h o g y a p á r ts z e r v e z e t e lh a n y a ­
ty o g t a k s d a d o g v a , e lfo g ó d o tta n g o lta a z o k ta tá s t. (D e a z é rt e lh a ­
m o n d ta : „ I g a z á n . . . ig a z á n n e m n y a g o lta .) E s az se m felel m e g
é r te m , n e g y v e n é v i g j ó v o l ta m a e g é s z e n a v a ló s á g n a k , h o g y e g y e s
m ű h e ly b e n s m o s t v é n s é g e m r e fu n k c io n á riu so k n e m o lv a s n a k . (D e
a k a r to k úrrá t e n n i" . P ersze, a z é rt n e m o lv a s n a k .)
h ib a n in c s , A l b i b á c s i a k o m b á j ­ Mi s a jn á lju k M a je rc sik e lv tá r s a t
a b á n a ta m ia tt, de a z é r t b e v a llju k ,
n o k a p ja . Ü j m u n k a h e l y é n s e m
h o g y a z á ró je lb e n k ö z ö lte k e t n e m ­
le tt ú r, a z m a r a d t, a k i v o lt, a c sa k a V ilá g o s s á g , h a n e m a L u d as
r é g i, jó m u n k á s , a r é g i r e n d e s M aty i is m e g á lla p íto tta .
é s le lk e s e lv tá r s .

. . x
_ —---- / ú c y sCt-C —
N ap: N e h a ra g u d jo n hold k a r tá r s , h o g y n em m e g y e k le, de oly an se ré n y e n d o lg o z n a k , h o g y n em
tu d o k b eteln i a n é z é sü k k el. ■ _____________ .

HAJRÁ, V A S AKAR A T! SOKFÉLE D O LQ O K b á m u lh a tja a s z á m á ra e lé r h e te tle n

I g y á r t, az té v e d . K é sz ü l itt m é g
. n o h a h a llo tta m . A rró l v isz o n t n em
Ú js á g ír ó i sz a k n y e lv e n ú s z á s n a k n e v e z ik , am ik o r
a lap k ésik a m e g je le n é sse l. A h ázi lap, a S á rk á n y
e lv tá r s á ltal k ü lö n b en jó l s z e r k e s z te tt V a s a k a ra t
b izo n y g y a k ra n e lú sz ik s a k é s e i m e g je le n é s n e k
n em ig e n ta p s o ln a k a g y á r dolg o zó i.
K é p ü n k ép p en a z t a felem elő p illa n a to t á b r á ­
zo lja, am ik o r N o v á k É v a v ilá g b a jn o k n ő s a V a s ­
a k a ra t e ld ö n tik , h o g y m ely ik ü k is tu d jo b b an úszni.
Magára ismer-e ez az elvtárs, aki min­
dent maga csinál és mindenről maga is
dicsekszik.
i s z e rk e z e te t. A z is le lk e sít, h o g y
A ki a z t hiszi,
h o g y az E M A G c sa k k o m b á jn t
c sé p lő g é p , tr a k to re k e , m a lo m g é p s
a k i a z t hiszi, h o g y m o s t m á r m in ­
d e n t fö lso ro lta m , az s z in té n té v e d .
M é g s o k m inden k é sz ü l itt, am inek
a n e v e m á r n e m ju t az esz e m b e ,
h a llo tta m , hogy m ik o r v o lt az
EM AG é lü z e m , s ez m o s t az
e s z e m b e ju t. A z E M A G fő k a p u já n
m é g so h a s e m c s illo g o tt a b ü sz k e
c silla g . F o g a d k o z n a k a s z a k tá rs a k ,
h o g y m a jd c sillo g n i fo g , fe jlő d ik az
ü zem . É s a z tá n h o z z á te sz ik : m é g
vannak h i b á k . . .
Vannak hibák,
d e m a jd k ik ü s z ö b ö ljü k ő k e t! —
e z t m o n d já k it t az e lv tá r s a k s v an ,
aki ú g y m o n d ja , h o g y elh iszem
n ek i, de v a n , a k in ek a h a n g já n é r ­
z em : c sa k a z é rt m o n d ja , hogy
m o n d jo n v a la m it. T a lá n e z e k n e k
k ö sz ö n h e tő — ha u g y a n v a n . m it
k ö sz ö n n i b e n n e — h o g y az E M A G
az első n e g y e d é v b e n n e m te lje s í­
t e t te a te r v e t. A z se m le lk e s ít e n ­
g e m v a la m i n a g y o n , h o g y tú l so k
a tú ló ra , sz in te tú lo n tú l tú lm e g y
a h a tá ro n .
De ami lelkesít,
a rr ó l sz ív e se n íro k s ö rö m m e l je ­
le n te m , h o g y a g y á rb ó l az e lő írt
id ő b en k ik e rü lő k o m b á jn o k m ár
v á g já k a re n d e t a sa rk a d i, d e b re ­
ceni, m e z ő tú ri h a tá rb a n s a k u lá k
k o m o r b á n a tta l, d ü lle d t sz e m m e l
a z o k a t, akik i t t az E M A G -b a n a
m u n k á t h á tr á lta tn i s n em e lv é g e z n i
a k a rtá k , k iv á g tá k a g y á rb ó l, m in t
a h u sz o n e g y e t.
Kevésbbé lelkesít,
h o g y a g y á r la p já n a k le v e le s lá ­
d á já b a se n k i n e m te s z sem m it.
U to ljá r a té v e d é s b ő l e g y s z e r e lm e s ­
le v é l k e r ü lt b e le , de az K isk ú n -
m a js á r a sz ó lt, s ú g y k e z d ő d ö tt,
h o g y „ K e d v e s m á tk á m , B o r i . . . “
N a, d e n e m b e sz é le m ki a fia talo k
titk á t. A le v e le slá d á b a n je le n le g k é t
fia ta l e g é rk e lak ik , íg y a z tá n ha
le v é lle l n e m is, d e az e g e re k fia ta l
k o r á t te k in tv e , e g e re k k e l h a m a ro ­ 1 9 4 8 -b a n e lé g r o z o g a á lla p o tb a n v o lt a g y á r k e ­
san te le le h e t a lád a. r ít é s e s a té p e tt k e r ít é s r é s e in b e s z á llin g ó z t a k a k ö r ­
n y é k e n le g e lé s z ő t e h e n e k . A R isk á k , ú g y lá ts z ik ; e l é ­
E lá ru lo m m é g , g e d e t te k v o lta k á z ú jo n n a n s z e r z e t t le g e lő v e l, m e r t
. . . hogy a R u g g y a n ta á r u g y á r h a m a r m e g s z o k t á k , v id á m a n h a r a p d á ltá k a z s e n g e
f ü v e t és J á m b o r a n , m ir ő l s e m tu d v a z a v a r tá k a g y á r
o ly a n g u m ik a t is s z á llíto tt a k o m ­
d o lg o z ó it m u n k á ju k b a n . Ma m á r a r o z o g a k e r ít é s n e k
b á jn o k h o z , am ik e ls ő s o rb a n s e le jt- s a z IdlIH é le t n e k v é g e . A R isk á k m e g b o tr á n k o z v a
n e k v o lta k jó k . A m o s o n m a g y a r­ n é z ik , m o s t m á r k ív ü lr ő l a z új k e r ít é s t , m e ly v é g e t -
ó v á ri K ü h n e p ed ig o ly a n lá n c s z e ­ v e t e t t a „ p a r a d ic s o m i“ á lla p o tn a k .
m e k e t, am ik lá n c s z e m n e k n em v o l­
tak jók. F e n ti ü g y e k b ő l k ifo ly ó lag
r e n g e te g a sz p irin t, d e m a lg o n t, b ró -
m o t f o g y a s z to tt az E M A G -g y á ri
v e z é rk a r, m ik h ez h a so n ló jó k a t n em
k ív á n u n k se m a K ü h n e, se m a
G u m ig y á r ille té k e s sz e rv e in e k .
H a a v é g e jó,
m in d en jó s b á r az E M A G -b a n
m é g n e m m in d en jó, re m é ljü k , m ire
a n a p h a rm in c sz o r le m e g y m e g fö l­
m e g y , v a g y is m ire a 250 c s é p lő g é ­
p e t h a tá rid ő re (in k áb b b e iü l) e lk é ­
sz ítik , m in d en jó jó m a ra d , m inden
B e m u ta tju k a m in ta k é s z ítő sz a k m a le g jo b b d o l­
ro s s z jó ra fo rd u l a g y á rb a n . Jó ? g o z ó já t, T im á r e lv tá r s a t k é t jo b b k e z é v e l. A k é t
jo b b k éz, k é t m o s t szab ad u ló ta n u ló v a j azo n o s, akik
T ím á r e lv tá r s n y o m a it k ö v e tv e , re m é lh e tő le g sz in ­
té n a sz a k m a le g jo b b ja i le s z n e k . .

S o m o g y i K á ro ly e lv ­
t á r s tö b b d o lo g ró l is
n e v e z e te s . Mi c s a k k e t­
tő t e m lítü n k m e g . Az
e g y ik , h o g y s e g é d m u n ­
k á s l é té r e o ly a n b r ig á ­
d o t v e z e t, a m e ly ik s z a k ­
m u n k á s o k b ó l á ll. A m á ­
s ik , h ? g y s z a b a d id e ­
jé t a r e p ü lő -m o d e lle ­
z é s n e k á ld o z z a . E g y é b ­
ként 165 c e n tim é te r
m ag as, nagyon egész­
ség es s b iz to s , h o g y
m é g s o k Jó t fo q u n k
r ó l a h a lla n i.
P a r a g A n n a á tk é p z é s
e d d ig négy h ó n a p ja
is m e r k e d ik 1 a z e s z te r g a ­
F e n ti kép a z o k a t a sz e rs z á m la k a to s á tk é p z ö so -
p a d d a l. A z e lő tt c s a k a
k e t á b rá z o lja , ak ik a re g g e li m u n k a k e z d é sk o r p o n ­
fő z ő k a n á lh o z é r t e t t , m a
to s a n a h ely ü k ö n v a n n a k .
p e d ig a c s é p lő g é p e k
g ö r b e - te n q e ly é t e s z t e r ­
g á lja p é ld a m u ta tó d .
A g ö r b e -te n g e ly e k n a ­
g y o n m e g v a n n a k v e le
e lé g e d v e , r e m e k d o lo g
a k e z e a l a t t te n g e lly é E scam iilo: S zak i, m o s t a C a rm e n b ó l fo g ja a to rre á d o r-in d u ló t hallani,
le n n i. jó p a tto g ó s ra c sin álo m , h o g y jól m e n je n a m u n k a.
V II. évfo lya m , 27. szám 1951. jú liu s 5

^ «

.
- •»- 1.;v;' . ’V-vH
•■

. m m m f m ß m
" t t * ’ 'Í T & S i

' ' •• ■
■ .* .

P A L Y tjF HC

A k illá k r é m e s á lm a : a — v a ló s á g !
 Ennek az érdekes íorfenetneK az voiXáíc H a r a í ^ már v áT Ífiásár­ Vame“sÍfóhafráÍéka, tfiehffyí, me­
eleje semmiben sem különbözik az kánnyal? Hol, melyik évben, hó- \ lyik adóhivatalnál és milyen ter­
ehhez hasonló mesék kezdetétől. napban, napon és milyen ered- j mészetű? Kért-e már adócsökken­
Egyszer egy királyságba befész­ ménnyel? Megette-e már valaha | tést? Kapott-e, kitől, mennyit és
kelte magát egy sárkány, elrabolta sárkány? Egészen, vagy csak rész-1 minek az alapján?
és rabszolgaságban tartotta a ki­ ben? Mijét ette meg? Ha csak Szerencsére a kérdések megvá­
rálykisasszonyt s nemre és korra [megsebesítette, írja be, mennyi rok-1 laszolásában nem került sor erre
való tekintet nélkül falta az alatt­ \ kantjárulékot kap és kitől kapja?! a nagyon távoli részre, mivel
valókat. A király, a szerencsétlen , Egyfejű, kétfejű, vagy többfejű sár- j András lovag leszédült a székről
hercegnő atyja, kiadott tehát egy i kány volt? Okádott-e tüzet? Ha j és az asztal alá esett a 628. kér­
felhívást, amely szerint, aki meg­ 1igen, mondja meg, tüzének hőfokát j désnél, mely így szólt:
öli a sárkányt, megkapja a király- Celsiusban. Folyamatosan jött-e a j Hány helyiséget lakik a város­
kisasszonyt és vele az ország tet­ tűz a szájából, vagy megszakító- 1 ban? Vannak-e bérlői és albérlői?
szésszerinti felét. A királyság felé­ sokkal? Rózsaszínű, fehér, sá rg a ,! Hány szobát adott ki? Felhasz­
nek reményében megindult a lova­ piros, kék, vagy egyéb színű volt nálta-e lakás céljára a kínzókam­
gok és az egyszerű, mindenre el- j a láng? Egészségesek voltak-e a rát is, vagy az még lakatlan? Be­
szánt legények áradata a királyi í fogai? Meg tudná mondani fogainak adott-e kérvényt valahol egy má­
várba, hogy megöljék a sárkányt j hozzávetőleges számát? Kifejezte-e sik vár igénylése tárgyában, ha
és elnyerjék a magas jutalmat. De magát a sárkány valami módon, igen, hol, milyen szám alatt és me­
bár jelentkező számtalan akadt, a egy bizonyos, nyelven? Irodalmi lyik lakáshivatalnál?
sárkány megölésére és a hercegnő | nyelven beszélt, vagy valamelyik Ez már teljesen összetörte a lo­
megszabadítására mégsem került j tájszólásban, s melyikben? Voít-e vag erejét, annyira, hogy ájulásá­
sor. Hogy miért, arról a király év- j valami beszédhibája, például, da­ ból többé nem tért magához, meg­
könyveiben fellelhető András lovag dogott-e, vagy selypített-e? halt. Nagy tisztelettel eltemették, s
esete számol be. A kérdésekkel bombázott szeren­ elővették a következő jelentkezőt.
András lovag erős volt, és bár a csétlen lovag remegni és izzadni De egyikük sem jutott túl a 723.
sárkánynak három feje volt, mégis kezdett és egy pohár vizet kért. kérdésen, amely így hangzott:
biztosra lehetett venni, hogy' And­ Megkapta, majd mosolyogva kö­ Volt-e nagymamája? Ha igen, vol­
rás lovag egy' órával megérkezése zölték vele, hogy éppen a 157. kér­ tak-e gyermekei, vagy sem?
után már végez is a városvégi désre válaszolt és hogy most már Ennek az eljárásnak volt köszön-:
barlang lakójával. Erre azonban csak 16.783 van hátra, mivel a kér­ hető, hogy egyetlen jelentkező sem ;
nem került sor, mert a király meg­ dőív 18 méter és 75 centiméter küzdött meg a sárkánnyal, noha
bízta egyik régimódi hivatalnokát, hosszú. erőtől duzzadón és eltökélten jöt- i
hogy a "jelentkező lovagokkal csi­ — Csak bátorság, fiatalember, tek, felkészülve nem csak három,1
náljon egy jegyzőkönyvet s ez a — mondta neki a hivatalnok, — de esetleg hét fej levágására is.; EZ IS OKOM
hivatalnok egy elég hosszú és hamarosan a lényeghez érünk és Mindegyiküket legyőzte az a kis! (A K ö z v á q ő h íd o n S z a la i s z ta h á n o v is ta m é s z á ro s s e q é d
részletes kérdőívet dolgozott ki, akkor aztán már semmi sem áll az iemberke a kérdőívvel. A gyen-! q la s z é k e s z ty ű b e n c s o n to z z a a m a r h á k a t , m e r t íq y a
hogy a véghez vitt tett után vilá­ útjában, hogy megküzdhessen a gébbek csak két-háromszáz kérdé­
k é s s o h a s e m c s ú s z ik s e z á lta l k im a q a s ló e r e d m é n y e ­
k e t é r el.)
gos legyen, ki volt az az ember, sárkánnyal. sig bírták, az erősebbek fölvitték]
hatszázig is. De a 967-es rekordot
aki megölte a sárkányt. Ezért A szegény lovagnak azonban csak András herceg érte* el. Es
András lovagot egy széles tölgy­ már fátyolozott volt a szeme és
faasztal elé ültették, mely mögött még azzal a léggyel sem bírt volna 1így történt aztán, hogy amikor
az említett hivatalnok dallamos megküzdeni, m ár-875 lovagot és 1.874 nem ne­
amelyik éppen a
hangon olvasta fel a lovagnak a 14.765-ös, következőképpen hangzó mesi származású legényt intéztek
legkülönbözőbb kérdéseket, me­ kérdésen sétált: Családi állapota,' 1el, már nem volt többé szükség
újabb jelentkezőre, mivel a sár^
lyekre pontos és kimerítő válaszo­ nős, nőtlen, elvált, özvegy, vagy kány időközben kimúlt, a 60 éves
kat kellett adnia, a válaszokat pe­ egyéb? Van-e állampolgársága a
dig gyorskezű írnokok nyomban | mi királyságunkban, kifizette-e királykisasszony kiszabadult bör­
feljegyezték a késő; korok számára. telke, jövedelme, foglalkozása, for­ tönéből és az országban ismét
helyreállt a nyugalom és a béke.
A kérdések első része a sárká­ galma, üzlete, háza, művészi tevé­
(Csehb'ól lord.-: H. F.)
nyokra vonatkozott. A következők kenysége, feje után járó adóját?

Szabadságok idején dl iz & m im d a u M n y b e le s m i

— Mert szeretném, re r a Szalai szaki csontozna, ő kesztyűs kézzel

bánik velünk.

KÉT V ÉLEM ÉN Y

- Mennyit koltekeaik, a maga fia, Mari néni! Tegnap kisasztalkát

vett, ma rádiót. . .
— Könnyen költekezhet! Tegnap az üzemben a takarekossagi ver­
(Propagandisták figyelmébe) senyen jutalmat nyert!

4 ^ ^ ’hogjf magának d o lg o z ik

A KULAK: Ej, de csúf kövér kalász! Hogy az ördög vinné el!

A KALÁSZ: Ej, de csúf kövér kulák! Hogy az ördög vinné el!

A legiíijabbak ünnepük

— L e te lt a n y o lc ó r a m u n k a id ő , m e g y e k h a z a .
— N o , h a m a g a a le g n a g y o b b d o lo g id ő b en a n y o lc ó r á s m u n k a n a p h o z r a g a s z k o d ik , jól
k ib a b r á l v a l a k i v e l . . .
— K iv e l?
— S a j á t m a g á v a l.
az első Nemzetközi Gyermekkonferenciát.
 — M ilyen p r a k t i k u s b r e v i á r i u ­
m o d v a n . tis z te le n d ő a ty á m !
— N a h a llo d , m á s k é p n e m t u ­
ESKÜMINTA dok n aq y o b b ö sszeq et re n d e se n
L e lre jte n i b e n n e . 1
Á JT A T O SSÁ Q
— T e m i é r t n e m t é r d e ls z le. fia m ?
Jelentés a tó mélyéről
— N em tu d o k ! Az é n r e v e r e n d á m a la tt n em — M in d en r e n d b e n , jc s z á g k o r m á n y z ó ú r.
p is z to ly o k v a n n a k , h a n e m p u s k á k . A tó f ü r d é s r e k é s z á lla p o tb a n v a n .

Egy szerzetes gondjai Gyilkosok az éjszakában

— N ag y a z é n b ű n ö m , a ty á m !
— H a llg a tla k fia m ,
te lk e d e n .
k ö n n y íts Egyházi probléma — M ilyen is te n te le n e k m a n a p s á g a z e m b e ­ — H °l ta lá lk o z u n k , h a p s i?
— K e v e s e b b h o n o r á r iu m o t h o z ­ N a p f o g y a tk o z á s le s z , p ü s p ö k ú r! r e k . R o n q y o s h á r o m e z e r f o r i n t v a n a te m p lo m i — M in t r e n d e s e n , a . h ü v ö s-
ta m e m in e n c iá d m a i k e g y e s k ém - R em ek ! C s o d á t c s in á lu n k b elő le, p e r s e ly b e n , h o g y a n le h e t ía y tis z te s s é q e s e n i v ö lg y i f e r e n c e s r e n d h á z e b é d lö -
je le n té s e ié rt, m in t m á s k o r . r é m h írt? ! é lta r ta n i e g y b a rá tn ő t? ! L jében. j

Volt nagy öröm és mindenki az

VÁ LASZ A K R IT IK Á R A öreg kezét rázogatta, és sasszemét
dicsérte. Eltelt újabb harminc perc.
Míg a megmunkálási idő, még
mindig csak egy perc maradt!
De korai volt az örömhimnusz,
Ez az eset megtörtént. munkalapok kitöltése harmincöt mert valamivel később Julika jaj-
Szőke bácsi titokzatoskodó képpel perc! dult fel, hogy - elkeveredtek vala­
állított be a galvanizáló műhelybe. Kecskés rohant vissza az aszta­ hova a kész itiunkalapok. Üjabb
Erősen tartogatott valamit a mar­ lához. Hirtelen sóbálvánnyá me­ keresés a rendetlen íróasztalon a
kában, és időnként félszemmel be­ redt. Arca hamuszürkére fakult, kész és féligkész munkalapok kö­
kukucskált, hogy vájjon megvan-e mert minden színt kiszítt belőle az zött, nagy túrkálás, dobáiózás, la­
még az a rejtélyes dolog az ökle ijedtség. . Rémülten pislogott, hu­ pozgatás. Tíz perc után megvolt
legmélyén. A hórihorgas Kecskés nyorgott, mint aki nem hisz a tu­ az eredmény. Julika büszkén lo­
tátott szájjal figyelte az öreget és lajdon két szemének. De hiába! bogtatta a munkalapokat. Ojra el­
nem tudta mire vélni a dolgot. Azt A csavar eltűnt! telt tíz perc.
hitte meghibbant az öreg. Még Nosza elkezdődött a lázas nyo­ Meglettek a munkalapok, de köz­
gyanúsabb lett előtte, amikor az mozás. Kecskés állandóan azt he­ ben a csavar megint nem volt a
megkérdezte: begte, hogy: „Tisztán emlékszem, helyén, pedig Kecskés óvatosság­
— Találd ki, mi van a kezem­ ide tettem, még jól meg is néztem ból körüibarrikádozta. Kecskést a
ben? a helyet, és most tessék, vájjon guta kerülgette, de már szólni sem
— Kismadár! — felelte Kecskés hova lehetett?“ Az egész műhely mert, csak a körmét rágta nagy
szemrebbenés nélkül, fülig vigyo­ felcsapott detektívnek és négykézláb idegesen. Egyszercsak odaszólt az
rogva. végigkutatták a műhelyt. Julika egyik komája, — de közben eltelt
Szőke bácsi haragot mímelve még nagyítót is szerzett, úgy vizs­ három kerek perc, — hogy’: „váj­
így mordult vissza: gálódott. Szőke bácsi is vissza­ jon mibe való ez a csavar?“ Es
— Megmunkálási idő egy perc!. jött és ő is belekapcsolódott a azzal ártatlan képpel visszaadta.
Azzal kinyitotta az öklét. Lapát­ nyomozásba, és közben Kecskés le- Kecskés már nem is tudott vála­
nyi tenyerén ott csillogott elanyát- és felmenő-ági rokonait és azok szolni. Némán és dühösen dolgozni
lanodva egy csavarocska. Szinte égi patrónusait emlegette, de még kezdett Azonban alig telt el egy
elveszett az öreg rovátkázott te­ így sem került elő, az a csavargó kis idő, Kecskés újra felkiáltott.
nyerében. Akkora volt, mint egy csavar. Azt hiszik, hogy újra eltűnt a
— Kartársnő nem végzi kifogástalanul a munkáját. órába való csavar. Végre aztán Szőke bácsi meg­ csavar?
— Maga beszél? Hiszen a maga fia nem eszi a sárgarépát. — Vigyázz rá gyerek! — intette találta. Ott feküdt az asztalon, tó- Dehogy! Negyven másodperc
az öreg Kecskést. — A fene ebbe csit arrébb, mint ahova Kecskés alatt kész lett!
a fránya mütyürkébe! A markom­ tette, egy harapófogó árnyékában. Mikes György
( Ifja b b érnek a z i r á n i - a n <j ó ! o l a j o i t á b a n
ban őriztem, miközben áthoztam a
gyárudvaron, de olyan apró, hogy — N y o lc a d ik é n . R e m é le m a tis z ­
néha azt hittem, hogy semmit sem te le td íjb a n m e g e g y e z ü n k . . .
szorongatok, csak az öklömbe szo­ — S z e r e n c s é jü k v a n . N y o lc a d ik á n
sz ab ad v ag y o k .
rult levegőt. — C s a k n e jö jjö n v a la m i k ö z b e .
Kecskés átvette a csavart és M e g h ű lé s, r e k e d ts é g , v a g y v a la m i —
nagy óvatosan letette az asztalra, — A z n á la m le h e te tle n . É n a f e l­
lé p é s e im e lő tt n a p o k iq ki n e m m o z ­
de előzőleg lefújta a port, nehogy d u lo k h a z u lr ó l, ú g y v ig y á z o k m a ­
belefuljon. Aztán odament a mű- g am ra.
h'elyadminisztrátorhoz, hogy kiállít­ — Ha s i k e r lesz, e s e tle g m e g is m é - j
te ljü k 15-én is a m ü v é s z e s te t.
tassa a munkalapokat. A n é p s z e r ű é n e k e s m e g k é r d e z te : — A k k o r is r á é r e k .
Julika, így hívták az íródeákot, m ű—v é sÉzse smt?ik o r le s z a z a jó té k o n y c é lú — N em jö h e t k ö z b e n v a la m i? C sa­
lád i a k a d á ly ? V a la m i s ú ly o s b e te g s é q ?
azonnal hozzákezdett az űrlapok — N y o lc a d ik á n . . . — A z é n c s a lá d o m m a k k e g é s z s é -
kitöltéséhez. Azaz csak kezdett — S a jn o s , n y o lc a d ik á n n e m lé p h e ­
volna, de mindjárt az első minu- te k— feÉs l, m e r t r e k e d t leszek!
e z t m á r m o s t tu d ja ? A h a n g v e rse n y e n e g y k e rti ü n n e ­
tumban kitört a ceruzahegy, mind­ — P e r s z e c s o d á lk o z ik , p e d ig n in c s p é ly r e n d e z ő je f e l k é r t e a z é n e k e s t,
járt az első betűnél. Aztán közbe­ e b b e n se m m i b o s z o rk á n y s á g . Én h e­ h o g y n á lu k is lé p je n fe l.
jött még két halaszthatatlanul fon­ te d ik é n h a j ó k i r á n d u l á s r a m e g y e k é s
a D u n á n m in d iq b e r e k e d e k .
— É s a tis z te le td íj? — k é r d e z t e a
m ű vész.
tos telefonbeszélgetés, kiderült az — A k k o r ta lá n e lh a la s z ta n á n k a — A s z o k á s o s , — h a n g z o tt a v á la s z .
is, hogy nincs elég űrlap, mert a m ű v é s z e s te t tiz e n ö tö d ik é r e . . . — C s a k a z é r t e m líte tte m m e g m e r t
munkalapkönyv betelt. Azonkívül t e m—e A z is ro s s z d á tu m . T iz e n ö tö d ik é n
t é s r e k ell m e n n e m .
é n h í r e s v a g y o k v a js z ív e m rő l. A h á n y
jó té k o n y c é iú e lő a d á s v a n , a r r a e n g e m
Julika időközönként tartott egy kis — N em é r te m . k é r n e k fe l. És é n n e m tu d o k elle n - |
rendkívüli szünetet, hogy kifújja — H o g y h o n n a n tu d o m e lő re ? N ézze, á lln i. M e g tö rté n ik , h o g y r e k e d te n is
magát. Máskülönben minden úgy ak e nttea gdyiknéénn imo p eg ryáóljá g y íth a ta tla n é s tiz e n ­
k . E zt n e m b ír ja
f e llé p e k . A z is e lő f o rd u l, h o g y g y á s z ­
e s e t v a n n á lu n k é s é n m é g is é n e k e ­
ment, mint a karikacsapás, és a el a s z iv e . , . le k . N é h a a z o n b a n tá s z te le td íjé rt is fel
munkalapok öt számozott példány­ k e Ar e smt eű vfeéls zme sáts n ea gp y a zm áé snik r e n d e z ő je
e k e s t.
kell lé p n e m , h o g y a tö b b i s z e re p lé s e k
ban végre valahára elkészültek. A a u tó k ö lts é g é t v a la h o g y b e h o z z a m . . . |
— É s m ik o r lesz a z a h a n g v e r s e n y ?
megmunkálási idő egy perc. A I — kérdezte « művé«».

3
 G á b o r A n d o r: Nyakkendő
Ami itt következik, az egy nyak­
00 0 0 , kendő leírása.
A nyakkendőt teljes pompájában,
egy hetilap színes kivitelű reklám­
képeként láttam és eskem-beskem,

H V fA o ftr tC N U e
teljes élethűséggel írom le. Ez a
nyakkendő azért fontos, mert ame­
rikai nyakkendő, mert azt az ízlést
ábrázolja, amely a világot akarja
meghódítani s e célból mindenütt
Q la y y , s z e v fle m úgynevezett légi bázisokat alapít,
ahonnan hajóval, röpülőgéppel és
tankokkal támadásokat tud megin­
VKW \ | dítani.
Kezdem a leírást: a nyakkendő
színe sötétkék. (Egy szürke, egy
piros, egy zöld és egy barna nyak­
kendő mellett van hirdetve, melyek
ugyanattól a cégtől származnak,
szintén csudaszépek, de mégsem
olyan fantasztikusan gyönyörűek,
mint a sötétkék nyakkendő.) A sö­
tétkék alapon roppant egyszerű
minta látható: egy piros ördög,
amely igen nagy kulcsot tart a
kezében. Négyszer fordul elő a pi­
ros ördög, pompásan kunkorodó
hosszú farkával, a nyakkendő terü­
letén. S az a világmegváltó, hogy
mind a négyszer — máskép. Elő­
ször csak megmutatja a kulcsot.
Másodszor két (-kettő) kulcslyuk­
nak irányítja, amelyekben (tehát a
kulcslyukban) félig meztelen női
alakok állnak. Harmadszor a piros
ördög már majdnem bedugta a
kulcsot a két kulcslyuk közül az
alsóbbikba. A negyedik ördög is­
mét magában, a kulcslyukak nél­
kül látható, amint elrohan a nyak­
kendő területéről.
Megjegyzendő, hogy a nyakken­
dőt előállító cég, Countess Mara
(Mara grófné), a maga kis kilenc-
ágú koronájával, a nyakkendő alsó
végén CM monogrammal foglal
U N C L E S A M : Hidd el, éd es, F ra n c o m , ú g y im ád lak , h o g y m é g Jo h n helyet.
b a rá to m G ib ra ltá r já t is n ek ed a já n d é k o z n á m . . . Megjegyzendő, hogy sem a négy­
(G an f r a jz a a m o szk v ai K rokodilból.) szer ismétlődő piros ördögöt, sem
a négy kulcsot, sem a kétszer­
kettő tehát négy kulcslyukat egy­
általán nem értem s nem azért
e & H iO k a d tettem közzé a nyakkendő hiteles
leírását, hogy olvasóimtól megkér­
dezzem, mit értenek ők a négy ör­
dögön, a négy kulcson és a két­
szerkettő tehát négy kulcslyukon?
Megjegyzendő, hogy a nyak­
kendő egy folyondárra van
akasztva, de számomra ez sem vi­
lágítja meg a „lelki tartalmát'1.
Mégis feltétlen szükségét érez­
tem annak, hogy a nyakkendőt a
közönséggel közöljem.
Miért?
Csak.
M M H M M M W IW M n M M M IM

Levél a Budapesti Távbeszélő­ k ap cso l. H a n e m h iszi, jö jjö n el

A z a n g o l k ü lü g y m in is z te r le k é s e tt a te h e rá n i v o n a tró l, é s le fo g késn i
a k airó iró l is. , .
(A z irá n i A k h er-L ah za cím ű iap ra jz a .)
Tűzijáték Nyugat-Németországban
(V erdini és M a jo ra n a ra jz a a berlini
frisc h e r W indből.)
. — É n, a fé rje m , a s z e re tő m , a
fé rje m s z e re tő je é s a n n a k a fé rje ,
a le á n y o m s z e r e tő je : m i m ind a
v é g s ő k ig fo g ju k véd en i a n y u g a ti
k u ltú r á t é s é v s z á z a d o s h a g y o m á ­
n y ait! i 3— 4 p e rc a la t t so k m in d en t
(Scarpelli rajza az Umorismo
című olasz karikatúragyűjte­
ményből.)
AMERIKAI IQAZSÁQ
H é s le á n y tá r s a k fig y e lm é t, m iv e l ők
I am ik o r v é g r e é le tje lt ad
(B aran ieck l ra jz a a v a rsó i
Szpilkibői.)
névsor Pótfüzetéhez h o z z á m , k e d v e s P ó tf ü z e t é s p ró ­
b á lja ki a k é sz ü lé k e m e t, a k k o r le g ­
K e d v e s P ó tfü z e t, aláb b sz e m é ly e s e n m eggyőződhet
é lv e z e tte l o lv a s ta m az ön h a l­ á llítá s a im v a ló d isá g á l ól.
v á n y k é k fe d ő la p já n a k , e ls ő b e lső o l­ E z e k a m ű v e le te k ú ja b b 6 p e rc e t
d a lá t, m e ly e n n é h á n y b ö lc s é s t ö ­ v e sz n e k ig én y b e, d e el k e ll is m e r­
m ö r ta n á c s k ö z ö tt a k ö v e tk e z ő n e m , h o g y az 5. k ís é rle t u tá n r e n d ­
ig e n h e ly e s fig y e lm e z te té s ta lá l­ s z e rin t k ap cso l a k é sz ü lé k . E z ú g y
h a tó : tö r té n ik , h o g y tá r c s á z o m , m o n d ju k
a 384— 663 sz á m o t, m ire je le n tk e ­
zik a 127— 950, m é r t a rr a n a g y o n
B E S Z É L JÜ N K R Ö V ID E N /. ü g y e l a z a u to m a ta , hogyha m ár
té v e d , a k k o r e g y e tle n szám se
m e g b e s z é lh e tü n k . s tim m e lje n . Ami ig a z , a z ig a z ,
ily esm ib en n e m k ic sin y e s a te le fo n .
E g y s z ó v a l e lle n in d ítv á n y t te s z e k
E g y e té r te k m a g á v a l k e d v e s P ó t­ é s a já n lo m , h o g y n e c s a k a n a g y -
fü z e t é s e lh a tá ro z ta m , h o g y rö p k e k ö z ö n s é g e t fig y e lm e z te s s e a h ib áira
3— 4 p e rc a la tt m e g b e s z é le k ke­ k e d v e s P ó tfü z e t, h a n e m a te le fo n -
g y e d d e l e g y e tm á s t. k ö z p o n to t is é s n e m á rta n a e c é l­
M e r t az re n d b e n van , h o g y b e ­ ból a k ö v e tk e z ő s z ö v e g ű fe lh ív á s t,
s z é ljü n k rö v id en é s k ü lö n ö s n y o - le g k ö z e le b b i e ls ő b e lső la p já n k ö z z é ­
m a te k k a l fe lh ív o m r á a z a ssz o n y - tenni:
v aló b an h a jla m o s a k a rr a , h o g y k e d ­
v e s fo g a lo m z a v a rra l ö s s z e té v e s s z é k . K A P C S O L JU N K G Y O R S A N
a tá v b e s z é lő t a tá v b e s z é lé s se l. ÉS JÓ L .
A zo n b an k é rd e m é n : h o g y a n b e ­ E z e se tb e n rö v id 3 — 4 p e rc a la tt
s z é lje k m e g so k m in d e n t 3 — 4 p e rc so k b e s z é lg e té s t le h e tn e le b o ­
a la tt, h a a te le fo n o m elő sz ö r is n y o lítan i, s az ü g y fé l s e m p u k ­
n é g y p e rc ig s ü k e t, v a g y alsz ik és k ad n a m e g .
m a g á ró l
n em b ú g , h an em k a tto g , p a tto g ,
b e rre g é s s e rc e g és e lső s z a v a r e n d ­ IN D U I. A T O TÓ
s z e rin t az, h o g y krrr... k rrr . . . T /ÍH CY-N Y E R E M tK Y S O R S O L Á S I
A m ik o r p ed ig r á u n a k rr ro g ó s ra ,
akkor úgy c sin á l, hogy p i u . . . Az ed d ig szokásos n y e re m é ­
p i u . . m e g s r c . . . s r c . . . , am i v é ­ n y e k e n felü l.
g ü l is e g y b á n a to s k s u . . . k s u . .
C a ep el m o t o r k e r é k p á r t
z ö re jb e n oldódik fel. E z id áig ö sz -
sz e s e n 8 p e rc . K erék p á rt
A 9. p e rc b e n v é g r e e g y e ré ly e s R á d ió t
k a tta n á s u tá n b ú g á s je lz i, h o g y „b e­ é s sz á m o s e g y é b é rté k e s t á r g y a t
jö t t“ a v o n al é s k e z d h e te k tá rc s á z n i. is n y e rh e t.
Ig e n ám , de a k é s z ü lé k le g a lá b b
A tá r g y n y e re m é n y so rso lá s b a n
n é g y e se tb e n n e m k a p c so l, h a n e m
ré s z tv e s z v a la m e n n y i jú liu si
gyengébb h a n g n e m b e n u g y a n , de
T ipp s z e lv é n y .
to v á b b b ú g , ille tv e n em is a n n y ira
b ú g , m in t m o n d ju k in k áb b d ö pgi- N y ilv á n o s s o rs o lá s
c'sél, m a jd e g y p e rc n y i d ö n g ic se 1951. jú liu s 3 1 -én
u tá n is m é t k a tto g egy nagyot és B u d a p e ste n , J ó z s e f A ttila -u tc a
e lö lrő l kezd i a v o n a la t je lz ő m ély - 2— 4. s z á m a la tt.
b ú g á s t. M in d e n t c sin á l, c sa k n e m

4

A M Ó D SZ E R
Bálint Erzsi belépett az ajtón,
melyen kívül szépen megrajzolt
betűk hirdették, hogy mögötte
„Tóth József Személyzeti Osztály-
Vezető“ dolgozik. Kicsit a torkában
dobogott a szíve, de hamarosan
elszállt elfogódottsága, mert az
íróasztal mögül kedvesen mosolygó,
idősebb férfi nyújtotta felé a kezét.
— A, az elvtársnő az új helyet­
tes — mondta és utánozhatatlan
kézmozdulattal kínálta hellyel.
— Szabadság, Tóth elvtárs.
— Csak semmi Tóth elvtárs,
semmi ridegség. Szólítsál csak Jó­
zsi bácsinak, úgy hív engem min­
denki. Dolgoztál már személyzeti
vonalon?
— Nem.
— Nagyszerű, nagyszerű. Nem
kell félni ettől a munkától, nem
olyan ördöngösség. Csak a helyes
munkamódszert kdl megtalálni. De
neked igazán szerencséd van, hogy
ide kerültél mellém, mert én át­
adom neked a módszeremet, ho­
gyan kell az embereket nevelni.
Mert ez a szép munka, mi? Részt-
venni az emberek életében, for­
málni, ahogyan mi a k a rju k ... meg
ahogyan kell, persze, ügy-e?
— Igen, nagyon szép munka.
Két évig voltam népnevelő.
— A, az egészen más, — vá­
gott közbe Józsi bácsi. — Egészen
mások a módszerek. Itt minden­
nek az alapja: mindenki szeresse
az embert. Legyen az ember nép­
szerű. Akkor lehet csak eredményt
Ludaa M a ty i
F O szerk esztO : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e rk e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t ig a z g a tó ja
S z e r k e s z tő s é g : V ., A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 127-750. 128-031
K ia d ó h iv a ta l: VII.. L e n ln -k r t 9—11
T e le fo n : 221-285
H ir d e té s i o s z tá ly : V., B a jc sy -
Z s llln s z k y -ú t 34. T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 6 1.080
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
H ír la p I r o d á ja , V.. J ó z s e f n á d o r ­
t é r 1. T elefo n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
V ., R o o s e v e lt-té r 5—6
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a.
V ., H o n v é d -u tc a 10
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly
H Á R F Á S i C IT E R Á S !
— Ez a húr is elpattant.
n i f f f Ä a r ó k a -mtíélyitfl
elérni. Ha bizalommal fordulnak
hozzá. Igaz?
— ü g y van — helyeselt Bálint
Erzsi és eszébejutott Korsós elv­
társ az üzemből, akikhez tényleg
olyan bizalommal fordultak, mint
az apjukhoz.
— No, és hogyan lehet megsze­
rezni ezt a népszerűséget? Hogyan
lehet megismerni az embereket?
Mit gondolsz? — szegezte neki a
kérdést Tóth elvtárs.
— A munkájukból leginkább, . .
— Ugyan, ugyan, kis elvtárs­
nőm. Mit lehet a munkán keresztül
látni? Az emberek ülnek az író­
asztalnál, vagy dolgoznak az esz­
tergapadnál . . . á, dehogy.
— Dehát a teljesítményük. . .
— No, mi a teljesítmény? Telje­
sít, teljesít. Egyiknek jobban megy,
a másiknak nem. Egyik héten több,
másikon kevesebb. Ebből semmit
nem lehet megtudni. Idefigyelj
— hajolt közelebb — az embereket
a szórakozásukon keresztül kell
megismerni. Egy jól sikerült bál,
vagy hajókirándulás, ez a személy­
zeti főnök legjobban kihasználható
munkaterülete. Akkor jön ki az
emberekből az igazi érzés, akkor
nyilatkoznak meg az emberek.
Tudod, mennyit lehet megállapítani
abból, hogy valaki hogyan táncol,
vagy pláne, hogyan iszik?! Együtt
iszik, együtt énekel az ember a H eves m egyében azzal m agyarázták az alacs'ony tojás-beadási százalékot, hogy a
munkatársaival, így lesz népszerű, baromfiakat „elhordta a róka“.
igy ismeri meg ő k e t... Na, mit
szólsz hozzá?
— H á á t. . . iz é . . . — dadogta
zavartan a lány, de Józsi bácsi fe­
leletet sem várva, folytatta.
— Hatalmas jelentőségű ez a.
személyzeti munkában. Persze, van­
nak még sokan, akik nem értik.
Most is például azt akarják, hogy
keressem meg, ki a felelős azért,
mert egy vágón áru, mire Pestre
fölért, megromlott! Hát mondd,
rám tartozik ez? Ilyen apróságok
miatt tegyem kockára a népszerű­
ségemet? Azt mondják, hogy a P a­
jor volt a felelős érte. Hát most
essem neki, vizsgáljam ki, amikor e l é á l l ít o t t á k '
nyilván véletlen az egész?
h a d b ír ó s á g
TIZENEGY KOREÁBAN L é VÖ
— üg y tudom, ez a Pajor ludo- ANGOL KATONÁT, MERT MEG­
TAGADTAK AZ ENGEDELMESSÉGET.
vikás volt, — mondta Bálint elv-
társnő megütközve TRUMAN: M egtagadja az en ged et
m ességet? Nem szégyell magát? ÚJABB FELHÍVÁS ADENAUERHEZ:
— Ludovikás volt? Lehet. No, ANGOL KATOHAt Ü« « e g y e le m ma
TARTSANAK HIVATALOS NÉPSZAVAZÁST
igen, igen, ludovikás. No. és? Ez NYUGAT-NÉMETORSZAGBAN.
most nem lényeges. De tudod, mi­
ADENAUER: Szó sem lehet népszavazásról,
lyen rendes ember ez? ö volt min­
den táncest főrendezője. Valaki, m ert ezzel fegyvert adnánk a kezükbe
az ellen, hogy fegyvert adjunk a ke­
aki úgy iszik, mint ő, nem lehet z ü k b e ... _ .
szabotőr. A . . . a kádereket ismerni
kell. Ez a káderpolitika.
Bálint elvtársnő a csodálkozástól
kerekretágult szemmel hallgatta
„Józsi bácsi munkamódszerátadá­
sát“.
De nem sokáig csodálkozhatott.
Két hét sem telt bele, s a párnázott
ajtóról lekerült a szépen megrajzolt
tábla.
B -p .
1 9 3 3 —39-BEN A t USA MINDEN LAKOSA
ATLAG É V > EGY DOLLÁRT FIZETETT
FEGYVERGYÁRTÁSRA, MA 3 0 7 DOLLART.
— Ez az üj lakásotok, darlinq? Mit Jelent­ INFLÁCIÓ FRANC lAORSZAGBAff.
sen ez?
— Jim eredetileg kom oináltszekrényt — De madam e, m egőrült?! Hetven frank
akart venni, de Truman kívánságára tank magánál egy kiló csereszn y e? !
lett a pénzből. — Most még primőr, később nyolcvan lesz.
NANCYBAN
Parízer-vásárlás a KÖZÉRT-ben
JEGYLEVAGAS,
OTTÓ: Grősz tizenöt évet kapott, BLOKKOLÁS
Regina.
REGINA: Ez a z t Jelen ti, h o g y n em
le s z b e lő le m m a g y a r k ir á ly n ő .
OTTÓ: Fájdalom, Regina. Más állás
után kell nézni.
REGINA: Szólj a Trumannak.
OTTÓ: Már kértem tőle állást. Nőm
ad. Azt mondja, a trónon szive-
sen látott volna, de Íróasztalt .
o
nem adhat, m ert oda értelm es
em ber kell.
REGINA (felzokoq); És én m ár a fe­
jem en éreztem a m agyar koro­
nát . . .
OTTÓ: Itt?
REGINA (keserűen): Nem. Feljebb. ©
OTTÓ: Mit csináljak fiam? Hálátla­
nok a m agyarok. Azt hallom,
hogy már Caraffa-, Haynau-, HÍM*/
Hentzl- és a Bach-korszak em lékét •
se tisztelik. — Tessék mondani, kaphatok
parlzert?
REGINA: A Grősz tisztelte. — Nem kérem , azt a m ásik pultnál
OTTÓ: Az igen. Már ki volt adva a adjuk.
szereposztás. Én lettem volna a — Kaphatok parlzert?
második Ottó, a Grősz a második 8± — Azonnal kérem , d e előbb tessék
Bach é s a Friedrich a második levágatni a Jegyeket é s tessék blok­
H ayn au . . . kot kérni.
— Kérek két Jegyre parlzert.
REGINA: Most m ár hiába ábrándo­ fr?* — Levágtam a k ét Jegyet, a blok­
zol... A legszörnyűbb a dolog­ kal tessék a kasszához menni.
ban az, hogy én m ár m egcsinál­ — Kassza három forint]
tattam a koronázási ruhámat. — Tessék várni, azonnal adom!
Egy csom ó pénzt kidobtam az *30 (Kibontja a csom agokat és meg­
ablakon . . . nézi, m elyikben van a parizer.)
OTTÓ: Dehogy dobtad ki, Reqlnám. — Nahát, teljesen m egvagyok szé­
Majd elviszlek benne a moziba...
<$•35 dülve!
 W m j
2 tÜ H K ’ ;-4 i
Kedves Ludas Matyi! Lassúság nem boszorkányság!
Kilenc kút gazdát keresi Külterületi kézbesítő vagyok Én a Budapesti Egyesült Köz­
L3Í 1950. szeptember A Hídépítő Vállalat, mielőtt a Ménteleken. 1949 augusztusában építésnél dolgoztam, mint segéd­
havában a Gépállomások Beruhá­ Magasépítési Vállalattal az alvál­ kézbesítés alatt ellopták a kerek- munkás. 1950 április 26-án súlyos
zási Vállalat megbízta a Szombat- lalkozói szerződést megkötötte, páromat. Egy rossz roncsot hagy­ balesetet szenvedtem. Agyrázkódá­
helyi Magasépítési Vállalatot kilenc felülvizsgálta a terveket és meg­ tak helyette. A rendőrség két hó­ som, csigolyazúzódásom és lábtö­
vasmegyei gépállomás kútjának állapította, hogy a biztosított hitel­ nap múlva értesített, hogy az is­ résem volt. Szeptember 22-én jöt­
megépítésével. A vállalat a meg­ keret a kútépitéshez nem elegendő. meretlen tettes ellen a nyomozást tem ki a kórházból. Ez év január­
bízást elfogadta, tekintettel arra, Ezt közölte a Magasépítési válla­ beszüntette. 1950 novembereben, jában Jászszentlászlón kértem az
hogy az Építésügyi Minisztérium lattal. A Magasépítési Vállalat pe­ amikor a jó kerékpárom helyett OTl-kezelőorvostól, hogy írjon ki
ennek a munkának elvégzésére a dig, jjriután időközben a Gépállo­ hagyott roncson kerékpároztam, gyógyfürdőre és villanykezelésre,
vállalatot már korábban kijelölte. mások Beruházási Vállalat meg­ egy rendőr felírt, mert nem volt amit ő meg is ígért. Április 27-én
A munka elvégzésére vonatkozó szűnt, ennek jogutódjával, a Mező­ csengőm és fékem. Igazolványom behívtak a kecskeméti SZTK me­
kivitelezési szerződést a két válla­ gazdasági Berunázasi vállalattal se volt ehhez a géphez. Hogy az gyei alközponthoz^ felülvizsgálatra.
lat egymással 1950. szeptember közölte, kérve, hogy a szükséges igazolványt megkaphassam, először Ott azt mondták, hogy gyógyfür­
21-én megkötötte, mely szerint a póthiteiről gondoskodjék. igazolnom kellett, hogyan jutott_a dőbe és villanykezelésre utalnak és
kutakat dec.. 15-i határidőig kell Ez történt március közepén. Két gép hozzám, aztán két hétre köz­ ebben maradtunk, mert azóta sem
— E a y k is t ü r e le m , K o v ács e lv tá rs ! megépíteni. hét múiva közölte a Mezögazlasági szemlére kitették. A két hét letelté­ kaptam meg sem a gyógyfürdőt,
R ö g tö n k ü ld ö m a z ü g y in té z ő t, e z t Beruházási Vállalat a Szomoatheiyi vel se adták vissza még a rossz sem a villanykezelést. Pedig a lá­
sp e c ie ! N a g y k a r t á r s in té z i. 1950. szeptember 25-en Magasépítési Vállalattal, hogy a kerékpárt sem, hanem megidéztek bam nagyon fáj és nagyon szeret­
vasmegyei gépáliornások építési egy tárgyalásra. A bíróság 30 fo­ nék már dolgozni is.
az Építésügyi Minisztérium úgy ügyét a Vasmegyei Beruházási Vai-
rendelkezett, hogy a Szombathelyi rint bírságra ítélt és közölte, ha Ifj. Major Antal
íaiatnak adta át. Erre a Szoniuat- két tanút hozok, akik látták, ami­
Magasépítési Vállalat a jövőben helyi Magasépítési Vállalat a Vas­ Jászszentlászló
más jellegű munkákat fog végezni kor az én kerékpáromat ellopták,
megyei Beruházási Vállalathoz for­ akkor kiadják a rossz kerékpárt.
és ezert a meg el nem kezdett ki­ dul. Április hónap is eltelt, mire a
sebb munkálatokat a helyi Tatarozó Két tanúval bementem, de ez se Kedves Ludas Matyi!
Vasmegy<4 Beruházási Vállalat az volt elég. Most ismét hét hónapra
Váilaiatnak adja át. ügyre vonatkozó iratokat előha­
Ezt a Magasépítési Vállalat azon- tették ki közszemlére. Hét hónap A h e ly z e t a k ö v e tk e z ő : h á r m a n
lászta és a szükséges póthitelt biz­ múlva ismét bementem. A forgalmi
jiai közölte a Gépállomások be­ tosította. Amikor a póthitel meg­
v a g y u n k te s tv é r e k . A p á m e lh a lá lo z á s a
ruházási Vállalattal, kérve, hogy e rendőrparancsnok végre kiadta az s o rá n , ö r ö k ö ltü n k 1500 ft. é r t é k ű In­
volt és az új szerződés megkötése igazolványt, de a bűnügyi parancs­
rendelkezés alapján a k útépítéseket g a tla n t, a m e ly n e k h a s z o n é lv e z e te az
lehetővé vált, a Magasépítési Vál­ nok ráírta, hogy érvénytelen. Azóta
a Vasmegyei tatarozó Vállalattal lalat tervosztálya javasolta az ügy
a n y á m a t ille ti. A z in g a tla n e g y e g y ­
végeztesse el. a rozsda eszi a kerékpárt a bün- s z o b á s f a lu s i la k ó h á z fe le , m e ly h á ­
egyszerűsítése érdekében, hogy a jelkamrában, én tövig koptatom a r o m r é s z r e o s z ta n d ó fe l. íg y é n r á m
A Gépállomások Beruházási Vál­ Vasmegyei Beruházási Vállalat
lalat ezt nem vette tudomásul, ha­ lábamat a gyaloglásban és napo­ 50 0 f t é r t é k ű ö r ö k s é g e s ik . A m a i
közvetlenül adja a megbízást a kat vesztettem a munkám elvégzé­
nem a továbbiakban is mereven ra­ Hídépítő Vállalatnak. A Beruházási
n a p ig m á r s z á m ta la n f e lh ív á s t, v é g ­
gaszkodott ahhoz, hogy a vállalat a sében. Szeretném, ha a Ludas Ma­ z é s t k a p ta m , d e s o h a s e m tu d ta m
- 711111 Vállalat ezt a javaslatot örömmel
Kötött szerződés értelmében ké­ tyi utánanézne az ügyemnek. m e g é r te n i, h o g y tu la jd o n k é p p e n m i­
fogadta, egyrészt, mert észszerű­
szítse el a kutakat. Több levélvál­ nek tartotta, másrészt, mert a 4% AGÁRDI JÁNOS, rő l Is v a n sz ó . A le g u tó b b is k a p ta m
tás történt ez ügyben a két válla­ fővállalkozói járandóság fizetése Méntelek, pályaudvar.
e g y b e k e b e le z é s i v é g z é s t d e . h o g y
lat között. A levelekben a Gépállo­ alól mentesült volna és a kutak
m it é s h o g y a n k e ll b e k e b e le z n i a z t
mások Beruházási Vállalat ragasz­ ennyivel olcsóbbak lettek volna. GyermekdpőkereskedelmDnk n e m tu d o m . A b e k e b e le z é s i v é g z é s
íg y szó l:
kodott a kutak megépítéséhez, a
Magasépítési Vallalat pedig felet­
De a két vállalat jogászai össze­
dugták a fejüket és kisütötték,
még gyermekcipőben Jár? A T is z a fü re d i J á r á s b í r ó s á g , m in t
tes minisztériumának rendelkezése hogy ez lehetetlen, mert: Van egy három és féléves fiam. te le k k ö n y v i h a tó s á g . T 1 .8 1 2 /1 9 5 1 .
értelmében ahhoz, hogy a kutakat 1. a Magasépítési Vállalat a Kellett volna neki egy cipő, körül­ s z á m , is m é t 8 1 2 /1 9 5 0 . A T is z a fü re d i
nem építheti meg. munka elvégzésére döntöbizottsági- belül huszonhármas, vagy huszon- J á r á s b í r ó s á g n a k 1950, év i d e c e m b e r
h . 11. n a p j á n P k . 1 2 5 4 /1 9 5 0 . sz . a la tt
1950. decemberében lag kötelezett, négyes nagyságú. A cipőboltokban
— E g y p illa n a t! N ag y k a r t á r s az k e lt J o g e rő s h a g y a té k á ta d ó v é g z é s e
ü z e m ir á n y ítá s b a n v a n . M eg y ek é rte ,
2. ez esetben a Beruházási Válla­ mindenütt azzal utasítottak el, hogy
Gépállomások Beruházási Válla­ a la p já n a te le k k ö n y v i ir o d a a tis z a ­
latnak meghiúsulási kötbérigényt ilyen nagyságú cipőt csak igazol­
lat a szerződés nem teljesítése ványra adhatnak, de csak három f ü r e d i 1010. 1976. 5 2 1 3 . sz . te le k ­
kellene támasztani a Magasépítési
miatt kötbérigénnyel lépett fel. eves korig. Es mint mondottam, a k ö n y v i b e té tb e n . A . I. 4—6. A . I. I.
Vállalat ellen.
December 23-án tárgyalta az ügyet L, 3, A, 1 - 1 s r s z . 1506/2., 1507 2.,
^csak három és féléves, és
az Építésügyi Minisztérium döntő- 1951. május 9-én csak ősszel lesz négy. Azt mond- 1 5 0 8 /2 ., 1 5 0 6 /2 ., 1506/1 „ 150 8 /1 . 7700
bizottsága es amelyik minisztérium h r s z . a l a t t fe lv e tt, B. 2 1 ., B. 12., B. 6 .
az Építésügyi Minisztérium döntő- ^,e&yek huszonötös számú ci-
korábban úgy intézkedett, hogy a s r s z . m in d a n n y iu n k J a v á ra kebe­
bizottsága újabb tárgyalást tartott pót. Ez azonban a gyereknek nagy.
vállalat ne építse meg többek kö­ le z z e b e .
ez ügyben, itt a Hídépítő Vállalat Kerdezoskodesemre az üzletek­ Én n e m tu d o m , h o g y e z e k e t a s z á m ­
zött a kutakat — elmarasztalta a kijelentette, hogy amint hivatalos ben azt mondták, hogy forduljak
Magasépítési Vállalatot 9.450.— Ft s o r o k a t é n m in e k k e b e le z z e m b e , é s
értesítést kap arról, hogy a szüksé­ panasszal a Belkereskedelmi Mi-
kötDérben és kötelezte, hogy a ku­ h a m á r b e k ell k e b e le z n i, a k k o r a z a
ges hitelkeret rendelkezésre áll, az mszténumhoz vagy a Jegyközpont­
takat később megállapítandó határ­ hoz. vagy a Tanácshoz. Mindenütt n ag y k érd és, hogyan?
alvállalkozói szerződést megköti, a
időre készítse el. munkát azzal utasítottak el, hogy a rende BERECZKI SÁNDOR
Időközben megkapta a vállalat a 1951. június 1-én et» meSszegni nem lehet D e b re c e n , B la h á n é -ú t 8 s z á m .
kutak terveit. Ebből kiderült, hogy Most mit csináljak?
nem közönséges, hanem különleges megkezdi és i á i m é i ! ^ &zon6töl cipőt és vár­ Több is veszett M ohácson!
aknás kutak építéséről van szó, 1951. szeptember 15-ig am meg, míg megnő a fiam lába?
mely mélyépítési felszerelést kí­ A Debreceni Villamosvasút igaz­
befejezi. A döntőbizottság ennek ? f s a k aS n míg a lába
— Tyü, az angyalát! ván. Ilyennel pedig a vállalat nem ifit? 1 vegyem meg a ci- gatóságához 1951. júniusában a kö­
rendelkezett. A kutak megépítésére alapján kötelezte a Magasépítési mt? Vagy vegyem meg a húszon- vetkező levél érkezett. A levéllel
viszont döntőbizottságilag és köt­ Vállalatot, hogy a fővállalkozói kapcsolatban különösebb kommen­
bér terhével kötelezve volt. A ki- szerződést a Beruházási Vállalattal tárt fűzni nem kell, az maga he­
útat abban látta és felettes szervei bárom napon belül, az alvállalkozói lyett mindent megmond:
is azt tanácsolták, hogy a munkát szerződést pedig a Hídépítő Váila- SU SP m i
„Mint részvénytulajdonos, tiszte­
mélyépítő vállalatnak adja alválla­ tattal az ezt követő két napon tje­
latba. Hosszas tárgyalások után iül kösse meg, az említett határ- légiién? a ^ U d a U *“d lettel aziránt érdeklődöm, hogy
dők figyelembevételével. Debreceni Villamosvasút-részvé-
sikerült alvállalkozót találni: a Híd­ nyeim után 1950. évre osztalék
építő Vállalatot. Ez a vállalat haj­ jár-e? Igenlő esetben a szelvénye­
landóságot mutatott arra, hogy a 1951. május 11-én
ket beküldeném. Szíves válaszuk
munkát alvállalkozóként elvégezze, étrejött a fővállalkozói szerződés. elvártában vagyok kiváló tisztelet­
abban az esetben, ha a Közlekedés- Vfég aznap felhívta a Magasépítési tel: dr. Schmidt Miklós ügyvéd,
és Postaügyi Minisztérium őt erre Vállalat a Hídépítő Vállalatot az Mohács.'1
— E g y k is tü re le m ! N ag y k a r t á r s! kijelöli. A Magasépítési Vállalat ^vállalkozói szerződés megköté­
é r te k e z le te n v a n . M in d já r t k ü ld ö k1 tehát kérte ezt a kijelölést. A Köz­ sére. A Hídépítő Vállalat azonban Hol él ez az ember?
v a la k it. . .
lekedés- és Postaügyi Minisztérium íallgatott. Többszöri sürgetés után
íégre A z érdekeltek hozzászólnak
1951. február 10-én május 29 -én
M i van a dugóval?
ki is jelölte a Hídépítő Vállalatot a közölte, hogy a szerződést meg-
munka elvégzésére, de azzal a ki­ iötni nem tudja, mert a Közleke- J ú n iu s 21-1 s z á m u n k b a n „ D u g ó k e ­
kötéssel, hogy csak mint fővállal­ iés- és Postaügyi Minisztérium a
r e s t e t i k “ cfm e n c ik k J e le n t m e g a r r ó l ,
h o g y a c e g lé d i A F O R T -k ire n d e lts é g
kozó készítheti el. Ezek után újabb (útépítést tervükből törölte. m ily e n le v e le z é s t b o n y o líto tt le e g y
hosszadalmas tárgyalásokat kellett A vállalat a minisztériumhoz for- b e n z in e s e d é n y b ő l h iá n y z ó p a r a f a ­
folytatni annak érdekében, hogy d u g ó k ö r ü l.
lult. Ott azt a felvilágosítást kapta
1. vagy az Építésügyi Miniszté­ A z AFORT e zze l k a p c s o la tb a n a k ö ­
rium mentse fel a Magasépítési június 6-án, v e tk e z ő k e t Í rja : „A z ü g y e t h a la d é k ­
ta la n u l k iv iz s g á ltu k é s m e g á lla p íto t­
Vállalatot az építés kötelezettsége íogy az Országos Tervhivatal a tu k , h o g y a z m in d e n te k in te tb e n p o n ­
alól, (útépítésnek a Hídépítő Vállalat to s a n m e g fe le l a v a ló s á g n a k . H o g y a
2. vagy a Közlekedés- és Posta­ ö v ő b e n h a s o n ló p a n a s z o k n e fo rd u l-
iltal való megkezdését egyelőre a s s a n a k e lő , c e g lé d i k i r e n d e lts é g ü n k
ügyi Minisztérium adja beleegyezé­ lem engedélyezi. v e z e tő it a k ö v e te n d ő e ljá r á s r ó l fe lv i­
sét abba, hogy a Hídépítő Vállalat Az Építésügyi Minisztérium pe- lá g o s íto ttu k é s r á m u t a t tu n k a r r a ,
alvállalkozóként végezhesse él a h o g y a s z o c ia lis ta n a g y k e r e s k e d e le m ­
lig elrendelte a vizsgálatot annak n e k f o k o z o tt k ö te le s s é g e v e v ő it g y o r ­
- Jö jjl m á r N ag y k a r t á r s ! Fél- munkát. negállapítására, hogy a Szombat- s a n , p o n to s a n é s b ü r o k r á c ia m e n te s e n
ó r á ja v á r j á k b a llo n ü g y b e n a tele- A hosszas tárgyalások után, mi­ k is z o lg á ln i. A L u d a s M a ty ib a n m e g je ­
fo n n á l. „ , .... . lelyi Magasépítési Vállalat annak- le n t c ik k e t — m e g fe le lő f e lh ív á s s a l —
— D e h is z e n a z a m a g a ü g y e l M ié rt után az Építésügyi Minisztérium dején (]950. szeptemberében) k ite ttü k a f a l i ú js á g r a , h o g y d o lg o ­
n e m t á r g y a l a féllé!? nem engedett, végül niért vállalta el a kivtak építését. z ó in k is lá s s á k , h o g y a n n e m s z a b a d
A Szombathelyi Magasépítési d o lg o z n i.“
1951. március elején Vállalat most már csak annyit kér,
Zene, zenedíj és pikholó
a Közlekedésügyi Minisztérium ki­ íogy legalább egy kisebb kútmeg-
jelentette, hogy „nem emel kifo­ ipítését tegyék számára lehetővé, A b e lk e r e s k e d e lm i m in is z té r iu m tit­
k á r s á g á n a k s a jtó c s o p o r tja v á la s z o lt
gást az ellen, hogy a Hídépítő Vál­ ihová elsüllyeszthetek volnának az | j ú n i u s 7-i c i k k ü n k r e . A c ik k a z t h e ly ­
lalat a vasmegyei gépállomások Így kilókra szaporodott iratai és te le n íte tte , h o g y a B u d a p e s ti N a g y ­
kútépítési munkáit alvállalkozói izok a bürokraták is, akik miatt a ] á r u h á z é tte r m é b e n a k k o r is k ell z e n e-
d i j a t fiz e tn i, a m ik o r a z e n e n e m szól
minőségben végezze el“. vasmegyei gépállomások traktorai- j é s h o g y n e m a d n a k p ik k o ló s ő r t.
Ezek után a jámbor olvasó jog­ iák idestova egy év óta 5— 10 km. , A v á la s z k ö z li, h o g y a h iv a tá s o s z e ­
gal azt hiheti, hogy a vasmegyei ávolságból kell a vizet hordaniok. i n é s z e k k o lle k tív s z e r z ő d é s e s z e r i n t
gépállomások kútjainak ügye a, j á r ó é s a s z á m lá h o z s z á m íto tt 5 s z á ­
Elvtársi, üdvözlettel: I z a lé k o s z e n e d íja t m ár zenekezdés
bürokrácia útvesztőjéből kiszaba­ e lő tt e g y f é ló rá v a l ( v a s á r - é s ü n n e p ­
dult és a továbbiakat az építőmun­ Erdős László, i n a p e g y ó rá v a l) b lo k k o ljá k . A pik -
— Halló Kovács elvtársi Megvan kások fogják végezni. Na^y téve­ építészmérnök, k o ló s ö r k is z o lg á lá s á v a l k a p c s o la tb a n
az ü gyin téző!. . . Hal lói. , . Kovács a z é t te r e m d o lg o z ó i ö n k r i ti k á t g y a ­
elvtárs ! 1 . . , Letette I I I . . . Ejnye, de dés! Most kezdődtek csak igazán a a Szombathelyi Magasépítési k o r o lta k , é s a c ik k k r i ti k á j á n a k
tü relm etlen . . , bonyodalmak. Vállalat tervosztályvezetője e r e d m é n y e k é n t z e n e id ő a l a t t p ik k o ló
s ö r t is f e ls z o lg á ln a k a B u d a p e s ti
N a g y á r u h á z é tte r m é b e n .

ű j ü ze m i B izo ttsá g
Kezdetben volt a Szakszervezet,
később lett a szakszervezeti tagság.
A tagság megválasztotta a jelölő-
bizottságot, a bizottság jelölt, a
tagság szavazott és olyan üzemi
bizottságot választottunk, hogy
‘ . 6
Minden reményünk meg volt ar-
ra, hogy ezentúl nem úgy lesz mint
eddig, ínért az új üb. jól dolgozik
és ihaj-csuhaj kezdődik a gyöngy-
1 penteken szabad, viszont első a
Persze gyakorlatban ez eleinte
nem ment ilyen simán. Azért csak
eleinte, mert később sehogyse ment
s két hét múlva az új üb úgy el-
évült, hogy már szidni sem volt
érdemes, különben sem szidhattuk,
mert azt sem tudtuk, hol van. Ta-
vasszal üdülni akartam menni, ke-
resem Vidékét, a szoc. pólóst de
nem találtam m i? végül megkér-
S T hoov váriTk két hete? m eí
m i i v f í e k S íl “ ellí. m 3
Válogatós gyerek
— Akarsz helyette cukrot?
— Nem.
— Hát sajtot?
— Azt sem.
— Hát mit akarsz helyette, kis-
fiam?
— Egy rollert.
IT T A HULLÁM !
Rajzolónk kánikulai skicce a hullámfürdőből.
'***mmmá
Nagy felhozatal!
I. KALARABÉ: itt vagyunk a főváros szívében!
II. KALARABÉ: Az semmi! Nemsokára ott leszünk a főváros gyom­
rában vagy a főváros szeméttelenein . . .
I
halaszthatatlan ügyben Gőrőmböly-
tapolcára — üdülni Kultúrelőadást
rendeztünk, s a kultúrfelelős meg-
k®r,t> ne haragudjak, de az eio-
adasra nem tud eljönni, mert szín-
hfzjegye van a Nemzetibe « i r t a n a
aktivaertekezlete Sárival, aki nala
> menyasszonyi reszortot tölti be^
Az M. H. K. edzeseket azért nem
“ f , ! 1- mert Kekmennek a
sportfelelosnek kedden es pénteken
tekeedzése van egy óbudai tekez­
deben es a palya csak kedden^ es
* £ * ..." » * f u.tana sörözés van. Az
,ub- “ r folyton titkár, ertekezle-
erí, v o ’. s az *ib' sz? a ,.
gottL m intha. f r.e s , e.n n\ Ped' f
l Ionka- a gep.róno folyton bennult
es. a k° rme,‘ . Piszkal‘aj, m« í ®za'
re e a higiéniát Es kellemdus mo-
f?11/ » 1 az aJka." . kozolte- ho^
L,'Ptal- .az ab. titkár ilyen, vagy
°'y an értekezleten van es ojjek
délután kettö és félhárom köz5tt-
t o mm m m * . ho*y addig visz-
szájon, de en is, o is tudtuk, hogy
nem jön vissza, mert este hatig
tart az értekezlet mindennap és örül,
hogy annyi ideje marad, hogy utána
hazamegy egy kicsit aludni más­
nap reggelig.
így ment ez egy évig és ekkor
valakinek az az ötlete támadt, hogy
váltsuk le az übét. Ellenvélemény
nem volt, úgy hogy kezdődött min­
den élőiről, a tagság megválasz­
totta a jelölőbizottságot, a bizottság
jelölt, a tagság szavazott és hip-
hop megszületett az új üb. Min­
denki fellélekzett és sz^bb jövőnk
reményében kezdtünk el másnap
dolgozni, mert az új üb. mindent
megígért, hogy figyeljük csak meg,
milyen szépen fognak ők dolgozni. Tito. Vigye azt a reggelit! Egy vödör jeges vizet hozzon, s azt is a nyakamba
Ennek négy hete, de sajnos még
azóta nem találkoztam velük, mert
én a délelőtti- műszakban dolgo­
zom, az üb. tagok viszont éjjel és a z a z At k o zo t t h iú s a q TT!
ha váltás van, fordítva. Viszont
nagyon szeretnék tenniszezni és
szeretném elsején beutaltatni ma-
Í
jam valahová szakszervezeti üdü-
ésre, de nem tudok velük talál-
— Néni kérem, a te j je gyemet 5 kozni,
szeretném becserélni! Minden reményem abban volt,
hogy eljönnek a vasárnapi kollektív
hajókirándulásra és ott beszélhe-
fék velük.
Rettenetes volt a csalódás. Saj-
;flos nem tudtak eljönni, mert —
üzembizottsági ülés volt.
M iklón Ottó
Rankovics: Pedig mondtam annak a szamár Titónak, hogy a fürdőruhájára ne
akassza fel a kitüntetéseit!
N epszórakoztam Költemény Koppka kartárs
12 4 VASÁRNAPI kemény kritikájáról
A
Műsoros est volt ma minálunk, ( —O
S mi a koronát rája tette,
Az volt, hogy a lezajlott műsort
Vita és kritika követte.
Koppka kartárs kiállt keményen
A n a p t á r j ú n i u s h u s z o n n e g y e d ik é t é s v a s á r n a p o t Szép nagyot köszörült a torkán,•
a h ő m é r ő h a r m in c é s fé l fo k m e le a e t. a z ó r a h ú s z Amelyből nyomban rá süvöltve
ó r a é s h a r m in c p e r c e t m u t a t o t t É n p e d ia — a t ö r té ­
n e ti h ű s é q k e d v é é r t b e v a llo m — a J e lz e tt I d ő p o n tb a n Kritika jött ki, mint az orkán.
k é t k o r s ó s ö rn y i h a jla n d ó s á a o t m u ta tta m . F e le s é « e m .
a k i e g y é b k é n t so k m in d e n t n e m v e s z é s z r e , e z t r ö g ­ „A humorista volt az első.
tö n é s z r e v e t te t i k k a d t á b r á z a to m o n . É s m ie lő tt m é a
e a v é n i a k c ió b a k e z d h e tte m v o ln a , a k é t k o r s ó s ö m y l Kit megdöbbenve értem tetten.
h a jla n d ó s á g o m m a l e g y ü t t rö v id k o n f e r e n c i á r a h iv o tt Mert a csasztuskák csattanóját
e a v b e . A k o n f e r e n c ia té n y le q r ö v id v o lt é s p e r c e k En abszolúte nem értettem.
a l a t t h a tá r o z o tt: a z ö n z ő é n m a a a m n a k k i v á n t k é t k o r s ó
s ö r t a z e g y e n lő s é g e lv é n e k f ia y e le m b e v é te ié v e l k é t­ Ilyen humor a közönségnek
s z e r k e ttő , a z a z n é g y p o h á r r a d e c e n tr a liz á lta , o ly ­ Ki kell mondani nyíltan, nem kell!
k é p p e n . h o g y a b e in d ítá s a z e n é s h e lv e n tö r té n jé k . Köpök az olyan miisorszámra,
Z e n é s h e ly n e k n e je m a Z u a ló i N é o k e r te t J e lö lte
m e a . s é n a je lö lé s t e g y h a n g ú la g e lf o g a d ta m . Ez a Mit még csak meg se ért az emberI ^
N é o k e r t a m é g m in d ig ERZSÉBET KIRÁLYNÉ n e v é t
v is e lő ú t n a k a v é g é n te lie s iti h iv a tá s á t. És n e m c s a k Továbbmenöleg búsan közlöm, "
e n n i. in n i é s z e n é t h a llg a tn i le h e t b e n n e , h a n e m m é q
tá n c o ln i is. Mint a kutya, mely hetet ellett,
S z ó v a l tá n c o ln i is le h e t. De m it? A m it a z e n e k a r A baritonistánkban nékem
já ts z ik . És m it J á ts z ik a z e n e k a r ? A k e r í t é s r e k ifü g ­ örömöm bizony csöpp se tellett.
g e s z t e t t tá b la s z e r i n t ..a le a jo b b s z o v le t é s m a g y a r
s z e r z ő k m ű v e ib ő l a d n a k e lő " . D e m ik o r? Hangjában nem éreztem érzést.
E rr e m a g a a z e n e k a r a d ta m e g a h a n a u la to s v á ­ Torkon nem ragadott a hangja.
la s z t k ü lö n b ö z ő f o x o k , t r o tto k , ja m b á k . s a m b á k é s Mondjuk ki: ilyen énekesnek
e g y é b ja m p ilá b a lá v a ló f in o m s á g o k e lő a d á s á v a l. Kö­
z e l k é t ó r a h o s s z a t t e r p e s z te tte m f ü le im e t a z e n e i A béka alatt van a rangja.
c e n tr u m f e lé e g y N é p k e r th e z m é ltó t á n c d a r a b m e g -
tö r té n é s e é r d e k é b e n , ám h iá b a , De a türelmem igazából
D e h o p p ! N em a k a r o k a lo v a c s k a m á s ik o l d a l á r a
e s n i, m é g is t ö r té n t v a la m i „ n é p ie s “ . E g y k e r in g ő v £ A színdarabnál ért csak véget.
té tle n ü l b e le c s ú s z h a to tt a m ű s o r b a , s e z t a k e r in q ő t Mert kutyafülét teltem benne,
io m a q a m Is e lle jte tte m . M á r-m á r k e z d te m m a q a m De nem drámai feszültséget,
m a jd n e m Jól é r e z n i, a m i k o r a h a w a l q l t á r k a n d u r -
m a c s k á t u tá n z ó f á j d a l m a s h a n g já tó l k ís é r v e a z e n e k a r Érdeklődésem ez a fércmü
é n e k e s e é q ré m e r e d ő s z e m e k k e l é§ s z ív e m é s z tő á b r á - Nem. ébren tartotta, de alva,
z a tta l e lé n e k e lt e q y ta n g ó t. A m e g h a to tts á g tó l a kö- ■M is dumáltak, az unalomtól
z ö n s é q e q y ik r é s z e m a jd n e m ta p s o lt, a m á s ik r é s z e
m a jd n e m c s o d á lk o z o tt. Én e q y ik e t s e c s in á lta m , e lle n ­ ■Félig-meddig meg voltam halva.“
b e n fiz e tte m é s b o s s z a n k o d ta m . F iz e tte m a z é r t , m e r t
f o g y a s z to tta m , b o s s z a n k o d ta m a z é r t , m e r t a « ö n té s ­ Koppka kartársunk ekként szála,
b e n e g y h u s z é r t m e g ih a tta m v o ln a a z t a p o h á r s o r t,
a m it a k e r th e ly is é g b e n e g y n y o lc v a n é r t z e n é lte k , tá n ­ Azután leült a helyére,
c o lta k é s d a lo lta k b e lé m . Es a szigorú kritikusok
D e id ő k ö z b e n ú g y lá ts z ik a t e r m é s z e t Is m e g ­ Glóriája szállt a fejére,
s o k a llta a t e r m é s z e te lle n e s u g r á n d o z á s t é s s ip á k o lá s t
é s m in te g y d ö n t ő b ír ó k é n t z u h o g ó e s ő v e l m o s ta le a A kartársak buzgón csodálták:
b e to n r ó l a Ja m p itá n c o t. „Koppka nem hitvány, gyenge
C sak a z a b a j. h o a y h o ln a p ú j r a k e z d ik é s s a jn o s Nem befolyásolhatta semmi,
n e m v a ló s z ín ű , h o g y a z i d ő j á r á s m e g in t Ily e n k e d v e z ő
Hisz olyan süket, mint egy ágyú . . . "
BERNATH EDE. Gergely Miklós
 A hortobágyi csárda mellett
állattenyészetében 1000 ló, 2500 sztálinyecek, kombájnok, traktorok,
szarvasmarha, 3000 sertés, 25.000 cséplőgépek állnak aratásra készen.
juh, 120.000 baromfi elég m un Várják már őket nagyon Elepen,
kát ad a gonaozóknak. A z 50.000 Mátán, Borzason, az egész nagy
katasztrális hold kiterjedésű Hor­ Hortobágyon. Értük jönnek majd a
traktorosok, kombájnosok, felpat­
tobágy m a már nem kietlen, szi­ tannak a nyeregbe, igazi csikós
bemutató délibábban. Am ikor kes sivatag. 5600 holdon kitűnő módra, ostorcsördítés helyett du­
aztán eltávozni volt m agas kedve, öntözőberendezéssel virágzó ter­ dálnak egyet és aztán hajrá neki a
vásárolt kedves m agyar babákat, mőföldet létesítettek. 600 holdon Hortobágynak. A hortobágyi csárda
árvalányhajas kalpagot, levelező­ rizst termesztenek. A gazdaság mellett, a Hortobágyi Állami Gazda­
lapokat, m elyek m ind a zt bizonyí­ gépesítése folyamatban van. A z ­ ságok központjában van ez a gép­
tották, hogy a z Idegen járt a előtt senki se törődött azzal a műhely. Itt kúrálják ki a rakoncát-
hatalm as pénzösszeggel, ami lankodó gépeket. A lakatos és sze­
Hortobágyon és, ha vadászzsák­ relőcsoport az aratás alatt mind­
m ányul medvetalpat nem is vi­ kárbavész, ha ezen a z óriási te­ végig a gépek mellett marad, hogy
A jelszabadulás óta m egválto­ hetett haza, lelke bővelkedett az rületen lábon hagyják elszáradni Szabó Ferenc traktorvezető ét- valami hiba ne legyen és megakad­
zo tt a világ a Hortobágyon! A z­ élményekben, s m eg lehetett a a füvet. Elenyésző kis területen munkás, jon a munka. Ha valamelyik motor
előtt a külföldi vendégeket gatyás vélem énye a vad, műveletlen, a tűző napsütésben görnyedő mégis köhögni kezd, a szerelő dok­
parasztok kísérték be a híres barbár, de izgatóan egzotikus zsellérasszonyok ugyan sarlóval torbácsi mindjárt a helyszínen meg­
hortobágyi csárdába. O tt mérték m agyar népről, m ely a húst m ég lekaszálták, de mi volt az ahhoz javítja őket Versenyben állnak egy­
a huszadik században is nyereg képest, am ennyit ma levágnak mással az üzemegységek, verseny­
a finom Bordecuixból importált ben áll az egész Hortobágy — ki­
bori és a Champagni pezsgőt, alatt puhítja. és begyüjtenek a modern, kor­
véve az Állami Gazdaságok Köz­
vm it Debrecenben vizezett ho­ M egváltozott a világ azóta! szerű fűkaszálógépek segítségé­ pontját. Itt nincs munkaverse.ny.
m oki lőréből bizonyos Kálnai Ma a Hortobágyi Állam i Gazda­ vel! Ojszász, Arkus, Máta, Elep, Komódi elvtárs, a gépműhely veze­
Ferdinárid jj>écsi kereskedő. Ha ság központja és a Népbolt köl­ B o rza s . . . és a többi üzem egy­ tője azt mondja azért nincs, mert...
ezután a z'id eg en kellőképpen ki­ tözött a hortobágui csárdába. ségek dolgozói m ind azért vég­ m ert. . . mert nincsenek teljesít­
m ulatta m agát szá z szál gyertya A jelmezkölcsönzönek visszaad­ zik m egfeszített erővel m unkáju­ ménybérben, így nehezen lehet le­
és a göm bölyded korcsmárosné- ták a z álparasztok álnépies ál­ kat, hogy m egváltoztassák a régi mérni az elvégzett munkamennyi­
ruháját és az irodákban száz szál Hortobágy képét és egy új, séget, még a május elsejei ver­
aranyvirág mellett, ehetett ere­ senyt sem értékelték ki satöbbi,
deti hortobágyi gulascht, m eg­ gyertya helyett villanyvilágítás egészséges, nem hazug illúziókra
satöbbi. Emögött a satöbbi mögött
csodálhatta a z ablak alatt osto­ m ellett dolgoznak. A csikósnak felépített, valóban termelékeny van a lényeg, ezt a satöbbit kell
rát pattogó tschikoscht és, ha egyéb dolga is akad, m int a z gazdaságot létesítsenek. megváltoztatni és akkor lesz
nagy szerencséje volt, gyönyör­ ostorát egész nap idegeneknek Kovács Sándor sertésgondozó él- munkaverseny, és lesznek felaján­
ködhetett a m indent visszájáról pattogtatni, hiszen a gazdaság 0 . Gy. munkás. lások augusztus húszra.
m ■ m - •
Hortobágyi kislexikon Csipkerózsikák a DISZ-ben Komámasszony, hol a kultúrmunka?
A DISZ-ben van egy csokorra Erre sem a komámasszony, sem
való lány. Egyik szebb, mint a má­ a kultúrfelelős nem tudott vála­
H O M íó o r sik. A másik szebb, mint a harma­ szolni. Kultúrmunka nincs, nem is
á / j 't Z L Ó dik, de egyik sem végez semmiféle volt, de nagyon ígérgették, hogy
társadalmi munkát, mind alszik, lesz. Már régen készülnek egy
mint az a mesebéli leányzó. Pakula zenekart szervezni. Most már csak
Béla DISZ-titkár kérdezősködé- a szervező és a zenekar hiányzik,
sünkre tanácstalanul széttárja a ügyi át szik a hortobágyi ifik nem
karját. Az az érzésünk, hogy nem­ szeretnek szórakozni, nem szeret­
csak Csipkerózsikák vannak a nek tanulni. Ezt nem a kultúrfele­
DISZ-ben, hanem szépszámmal lős mondta, hanem a komám­
akadnak Csipkerezsők is. asszony.
Utazás: A Hortobágytól olyan
messze van Debrecen és viszont,
mint Makótól Jeruzsálem. Pest­
ről Debrecenig vasúton négy óra
hosszat tart az utazás, pedig az
több. mint kétszáz kilométer
Debrecentől a Hortobágyra egy
kisvasút visz. A távolság körül­
belül negyven kilométer. Ha a
kisvasút jóformában van, akkor
három óra alatt megteszi az utat
ki a Hortobágyra.
Délibáb: Természeti tünemény. Ke­
letkezésének okait megtudhatjuk
bármelyik lexikon D-betűs köte­
téből. Nem tudjuk leírni, hogy
milyen, m ert amikor mi kinn hortobágyi állami gazdaságok volt az egész. Ott csapták be Gulyás: Híres a hortobágyi gulyás, lennie, die a tizediket annakide­
ban. Itt puskázhatnak. Vad­ egymást, ahol érték. Az eladó de nem lehet kapni. A Hortobá­ jén elpanamázták. Alatta folyik
voltunk, valószínűleg technikai
kacsára. örült, hogy sikerült táltosként gyon kizárólag szegedi gulyást el a Hortobágy folyó. Szárazság
akadályok miatt elmaradt. Állí­
tólag csuda dolog, mert fejükön Hortobágy: Puszta és folyó. A fo­ eladnia göthös lovát, túljárván a főznek. Szegeden viszont kap­ esetén csak egy lükön.
járnak az emberek és tótágast lyó még megvan, de a Hortobá- vevő eszén. A vevő meg annak ható az eredeti hortobágyi recept Rizs: A Hortobágy folyó rizstermő
állnak a házak. Aki meg akarja gyot ma már csak puszta meg­ örült, hogy sikerült újra elsütnie szerint elkészített hortobágyi gu­ vidéke lassan olyan híres lesz,
tudni, hogy milyen a-délibáb az szokásból nevezzük pusztának. egy hamis bankót. Ezekután el­ lyás. mint a Jang-ce-kiang partja. A
álljon a feje tetejére a Körúton Rizsföldek, búzaföldek, kaszálók mentek áldomást inni a csár­ Kilenclukú híd: A hortobágyi csárda helybeli juhászok szerint jó do­
délelőtt tizenegy órakor. és legelők váltogatják egymást. dába. A hídi vasár helyén ma mellett van a kilenclukú híd. log a rizs, de azért ők csak
Diákok: A diákok úgy kerültek be Hídi vásár: A híres kilenclukú híd gépműhely van. Legközelebb ak­ Eggyel sem több a luka, eggyel megmaradnak a kondérban főtt,
a hortobágyi kislexikonba, hogy mellett tartották régen a vásáro­ kor lesz újra hídi vásár, amikoi sem kevesebb. Pont kilenc. Állí­ paprikás birkagulyás mellett.
többszáz diák dolgozik nyáron o kat. Amolyan kulák-találkozó Budán kutyavásár. tólag tízlukúnak kellett volna

tát&H.: a FILMGYÁRBAN
 A M IK O R A K O R FA I H Á R O R Ü K IT A R T

AMIKOR A FEGYVERSZÜNETI TÁRGYALÁSOK HÍRE MEGÉRKEZETT...

 fa
— Hé Fritz! Itt
3000 m éter magasan gyógyítják
a szam árköhögést
Madár-mama: Vigyázz fiam, ne menj közel,
mert szamárcsipogást kapsz ..
Üdvözlet a selejtg y ártó n ak
fiatal barátom! A gyáramat ugyan
államosították, de maga — még mindig nekem dol­
gozik!
ßm m m m m w
egy csom ag Cam el-cigaretta, hozz érte nőket!
A n a n k in g i p é ld a
Olvasom, hogy Nankingban
Csangkájsek volt palotáját mun­
káskultúrpalotává alakították át. A
palotában hangversenyterem, könyv­
tár, sportterem és mozi is van. Ahol
Csangkájsek unatkozott, ott most
ötezer dolgozó szórakozik.
Örömmel olvasom e hirt, de még
nagyobb örömmel olvasnám a kö­
vetkező híreket (remélem, olvasni
is fogom őket):
„Bizonyára lesznek még, akik
Winston Churchill, volt háborús
uszító nevére emlékeznek. Winston
Churchill londoni palotáját most
alakították át ovódává a londoni
munkásgyerekek számára, Churchill
whiskykészletét elárverezték és az
árából műegyetemet építenek három
fakultással."
„Hatnapos fedettpálya kerékpár-
verseny kezdődött tegnap Madrid­
ban, Franco egykori ebédlőjében.“
„Szép kultúrotthon nyílt meg teg­
nap Washingtonban, Harry S. Tru-
mannak, az Egyesült Államok meg­
szökött elnökének volt palotájában.
A megnyitó műsorban a legnagyobb
sikert az Eisenhower, MacArthur,
Ridgway és az Amerikaellenes Te­
vékenységet Vizsgáló Bizottság
tagjainak letartóztatásáról szóló
csasztuskák aratták."
. . . Mirtdezzel csak azt akartam
illusztrálni, hogy egy pár épület át­
alakításával milyen boldoggá le­
hetne tenni a világot.
E z a kakas ism eri a ren d eletet
— Hallja, először adja be a tyúkok tojását, aztán értenie, hogy első a munka és ha
vigyen a szabadpiacra!
Egy igazi pesti srác vidéken
— Nézd apu, tejcsorda!
Üdülési szabadság
Higiénikus természetemnél fogva
mohón szeretem a vizet, a Bala­
tont, a napfényt, s ezért úgy ter­
veztem, nyáron veszem ki a sza­
badságomat, mert víz és Balaton
van ugyan januárban is, de nap­
fény nincs, vagy ha van, csak ke­
vés és nem befolyásolja döntően
lesülésemet.
A szabadságolási terv januárban
készült, s engem júliusra jegyez­
tek elő. Epedve vártam a hónapot,
s íme eljött. Klasszikus üdülési
idő. Reggel kánikula, délben
kánikula, este kánikula, az ember
odaragad a székhez, a hátára oda­
tapad az ing, a szájpadlása kiszá­
rad, a szeme kidülled és alig lé­
lekzik. Nem baj, most már ki­
bírom, vasárnaptól úgyis megyek
üdülni.
A szocpolostól már megkaptam
a beutalást Siófokra. Semmi zök­
kenő, minden simán megy, a
munkakörömet tegnap átvette Ko­
vács kartárs, aki helyettesít. Ren­
des, komoly fiú, remek munkaerő,
majd napozom helyette is.
Tulajdonképen ma be se kellett
volna jönnöm, de bejöttem, nem
lesz-e valami zökkenő. Nincs itt
hiba semmi, még egy óra és mehe­
tek, — gondolom magamban,
amikor cseng a telefon és Király,
az osztályvezető kér, hogy fáradjak
át hozzá.
Atfáradok, alig vonszolom ma­
gam, tyű de meleg van! Király ki­
mérten fogad, de ő is izzad.
— Azért hivattam ' — kezdi —,
hogy közöljem, sajnos most nem
mehet el szabadságra, a munka
miatt.
Alig kapok levegőt, szóini aka­
rok, de folytatja tovább. — Sajnos
a munka nem engedi meg, hogy
most elmenjen, tudja jól, hogy ez a
legerősebb hónapunk. Dolgozóink
csaknem valamennyien a nyári
hónapokban szeretnének elmenni
szabadságra, holott jól tudják,
hogy ez lehetetlen.
— Bocsánat, — dadogtam —, de
én idejében bejelentettem, még ja­
nuárban.
— Én azt jól tudom, • csaknem
valamennyién bejelentették. De
most megy el Hámoriné a levele­
zésből, Gombos az anyagosztályról
és Vándor Zsuzsi a statisztikáról.
— De itt van a zsebemben a
beutalás Siófokra.
— Nem baj, beszéltem Ványival,
azt mondja vissza lehet adni, el­
megy vele más.
Le vagyok törve, érzem, hogy
most jobban is izzadok.
— Csak semmi kétségbeesés
kartársam — folytatja — meg kell
a munka megkívánja üdüljön ősz­
szel, lombhulláskor, mikor a ter­
mészet nyugodni készül s az egész
Mátra egy szomorú bágyadás.
Még egy utolsó kísérletet teszek.
— De Király kartárs, nem lesz
kiesés a munkámból, már át is ad­
tam Kovács kartársnak.
— Helytelenül, nagyon helytele­
nül. Felesleges egy új embert be­
tanítani. És ettől függetlenül sem
mehet el, mert maga is új munka­
kört kap holnaptól.
— Már megint új munkakör —
kérdem esengőn. Kit kell helyette­
sítenem?
Lassan rágyújt, kifújja a füstöt
és úgy mondja:
— Engem. Ugyanis elutazom két
hétre, — Siófokra üdülni.
Miklósi Ottó

L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e rk e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t I g a z g a tó ja
S z e r k e s z tő s é g : V., A lk o tin á n y -u . 3
T e le fo n : 127-750. 128-031
K ia d ó h iv a ta l: V II., L e n ln -k r t 9 —11
T e le fo n : 221-285
H ir d e té s i o s z tá ly : V., B a jc sy -
Z s llln s z k y -ú t 34. T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 61.080
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
H írla p I r o d á ja , V .. J ó z s e f n á d o r ­
t é r 1. T e le fo n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
V ., R o o s e v e lt-té r 5—6

B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a ,
V ., H o n v é d -u tc a 10
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly
— Augusztus 20-ra mit vállalhat- — Hopp! 20 fiatalnak átadom a — Nagyszerű! 20 tanítvány és — Tudja szaki, maga egy idő óta
nék még? munkamódszeremet! mind 20 éves! 20 évet fiatalodott...

A z á lla tk e r ti ta v o n
— Nem mondom öregem, minket
is sokan néznek, de az operai „Haty-
tyúk tavát“ még többen nézik . . .
STRANDON
A nap: Forduljon meg! Ügy sze­
retem, ha mind a két fele egyformán
barnára van k isü tv e...
V állalja!
— V ig y e c s a k a z o s z tá ly v e z e tő h ö z
a lá ír a tn i, Ily en f o n to s ü g y é r t c s a k ő
v á lla lh a tja a fe le lő s s é g e t.
— K e d v e s b é r fe le lő s e l v t á r s , n e k e m
? n n y lT r ^ yium1á?elmmTal^sztá1y-
v e z e tő n e k . N y u g o d jé k m e g , e z é r t v ál-
la lom a fe le lő s s é g e t!
— Ez a legjobb szekrényem,
kedves uram . . .
••
KOJV Y V
Egy ismerősöm, aki mellesleg a
lovak nagy barátja, mesélte az
alábbi történetet. Nemrégiben kint
volt a lóvereenypályán, avval a
szándékkal, hogy egymiljió forint­
nyi összeget nyerjen s e célból ki­
vitt száz forintot. Természetesen
nem pusztán barátom akart egy­
millió forintot nyerni, hanem még
körülbelül tízezren s így az érde­
kek meglehetősen összegabalyod­
tak. , írja a címoldalra az 5—7 oda-
Ez azonban eddig mind nem ér­
dekes, az érdekes az, hogy a pálya
vezetősége időnkint kulturális igé­
nyeket is ki akar elégíteni, s ez al­
kalommal szépirodalmi és ideoló­
giai könyveket árultak mind a há­
rom helyen, az elsőn, a másodikon
és a harmadikon. Am egyik helyen
sem vált kelendő portékává az iro­
dalom, mert a közönség torz módon
elsősorban tikettekbe óhajtotta bele­
fektetni a pénzét, jóllehet a könyve­
ket a pálya istenei, a hol közked­
velt, hol közutált zsokék és idomá­
rok árulták. Bemondta a megafon:
az elöő helyen Balogh János, a má­
sodikon Gelics Mihály, “a harmadik
helyen ‘Alafi van a könyvessátor­
ban. Ez rendkívül felajzotta a ke­
délyeket, mert minden lóbarát kí­
váncsi volt, hogy hogyan néz ki
egészen közelről az imádott zseni,
aki, ha megsarkantyúzza a lovat,
segít megkönnyíteni a sokszor
amúgysem túlságosan nehéz zsebet.
A zöokék általában soványak vol­
tak, inasak és vékonyak s nem túl­
zott lelkesedéssel, kopott hangon
kínálták az irodalmat.
Vegyenek könyvet, mondta a lo­
vas, de olyan erőtlenül, mint aki
éppen halni készül s közben lehe­
tett látni, arra gondol: mi az úr­
istennek állítottak ide?
Szóval a könyv nem fogyott, az
írók hiába írták meg mester- és
kevésbbé mesterműveiket, mert a
lovakba szédült sokaság egész agy­
működése teljes gőzzel a könnyű
pénzszerzés fortélyára volt átállítva.
Végre egy atyafi, akit elkapott a
nlámor, s űzött az irodalom ihle­
tett szeretete, azt mondta a zsoké­
nak, — veszek könyvet, ha meg­
mondja, mi lesz a következő lu-
(V e A ze d e lm e j e m b e t'! ?
“ Miért rohannak el Kovács mellől a kollégái?
beteg?
— Dehogy. Bírálni merészelte az osztályvezetőt.
— Kicsavarom a fürdőruháját,
kedves uram . . .
g Jw ty f íe d a ( o a .
tamban a befutó. A megindító kí­
vánságra a zsoké nem tudott ellent­
mondani s némi töprengés után ha­
sára ütve közölte, hogy a negyedik
i'ó V & ftc fo e k ’
futamban, vagyis a következőben,
az 5—7 oda-vissza a biztos tipp,
a » i hatalmas összeggel teszi gaz­ qe^o
dagabbá az emberiséget
Emberünket a szóbeli közlés nem
elégítette ki s kijelentette, csak ak­
kor veszi meg a könyvet, ha bele­
visszát s aláírja hol nagyon be­
csült, hol nagyon utált nevét. A
lcvasember erre beleírta. „Negyedik
futam, 5—7 oda-viszza, Alafi Já­
nos.“
A könyv különben, melyet az a
megtiszteltetés ért, hogy az 5—7
cda-visszával dedikáltak, Karinthy
Ferenc „Kőművesek“ című regénye
volt. Ezekután a jóember elindult
a kasszához s amit csak lehetett,
felrakott az 5—7 oda-vÍ6SZára. A
sátor köré csődült nép hasonló­
képpen cselekedett, az 5—7 visz-
szás mámor teljesen megvadította
az embereket. Elérkezett a verseny
ideje, az 5-ös hat hosszal vezetett,
mögötte a 7-es, tiszta dolognak lát­
szott minden, amikor egy 16-os
számú nyamvadt, aljas, vacak, bü­
dös dög, egy trampli kecske, egy
nyomorult kehes Amelita Gallicurci
nevű kanca levágta az 5-öst is, meg
a 7-est is. Nesze neked 5—7 oda-
vissza.
Természetes, hogy ezekután to­
vábbi könyvvételröl szó sem lehe­
tett. a zsokék ezután még kevesebb
kedlvvel, még fakóbb hangon kí­
nálták a könyveket s a dühös kö­
zönség pedig sajnálván az elvesz­
tett pénzt, még mindig a balsikerű
futamon kesergett.
Vége volt a versenynek, haza­
mentek a néhány „vagyonos“ kivé­
telével megkopasztott legények,
csak a további futamok alatt ülő­
párnául használt szegény „Kőmű­
vesek“ maradt ott árván, szomo­
rúan, tnagányosan. Otthagyta seb­
zett lelkű gazdiája, na persze, nem
bolond olyan könyvet elolvasni,
amelyikbe rosszul írták be a be­
futót.
Nagy S. József
Talán ragályos
Míg meg nem egetik magukat.
✓ />
— Parancsoljon fésűt, cipőkana- — Köszönöm alázatosan, kedves
lat, kedves ura’m . . . uram . . .
 A n ő i ru h a -a n y a g o k d icsérete
— Mondd, Erzsi, miért jársz földigérő ruhában?
— Mert azt akartam, hogy legalább két virág elférjen rajta.
0M M
Csökkent a játékául áia, e m e l k e d e t t
a legitijabbak hangulata
A m e r ik a i- ja p á n b é k e k ö té s
./
E n g e d é ly
Harminc tszcs-tag összetanakodék.
Csoportba a villanyt, hogy bevezettetnék.
Szóljon a rádió, örüljön az asszony,
faszenes vasalót már ne hurcolhasson,
a villany daráljon malacnak, tehénn £ £ v ^ > \
írták pedig akkor az 50-es évet
KRÓNIKA
Harminc tszcs-tag határozott ígyen . .
S mentek a városba azon melegében,
jó hírt hoznak haza, hiba nem lesz itt már:
Hiszen megígérte Nagy elvtárs, a titkár,
— Lesz villany, elvtársak — pödört bajsza végén,
— persze, a tanácsnak kell erről egy kérvény.
•
Bemegyen a kérvény, villany is lesz most már,
átvette a mezőgazdasági osztály.
S a kérvény megindul. De suta a szárnya,
tétován botorkál osztályról-osztályra.
Pecsét kerül rája, piros, lila, halvány,
rendelvény. . . iktatvány. . . beadvány.., utalvány:.
Az óramutató ballag körbe-körbe,
ám az akta útja hosszú lehet s görbe,
mert három hét teltén — derék idő m ár az,
egy szó nem sok, de még annyi sincsen váfess,>
Harmadik hét végén végetér a portya,
választ kap a község termelőcsoportja.
„Nem jó az a kérvény, van baja, hibája,
kevés a szépsége, nem elég a bája,
a külzet, a felzet nem pontos, szabályos
— újra be kell adni megyei tanácshoz! “r* ' „ • \ A SZAJLAI FÖLDM ŰVES- r
Hej, körmöl kis Jutka, az adminisztrátor, SZÖ V ETK EZET TO JÁ SFEL VÁ­
szenteket emleget istenigazából, SÁRLÓJA ELSIKKASZTOTTA
mert a szöveg jó volt, egyszerű, világos-^ X A DOLG O ZÓ PA RA SZTO K
„Engedélyt kérünk a villany-csináláshoz.^^ ÁLTAL BEADOTT T O JÁ SO K A T
ÜGYVEZETŐ: M en n y i t o já s t h o z ta k
Am üsse a mennykő, legyint csak az elnök, m a b e P o ly á k n é ?
POLYÁKNÉ: S z á z a t. C s in á lo k e q y
írjunk még egy papírt... hisz a drót m ár megjött.. Jő to já s r á n t o t t á t .
Legyen meg örömük, ha papírt akarnak.. ÜGYVEZETŐ: S zázb ó l? A z k ic s it
s o k . C s in á ljo n a fe lé b ő l t ü k ö r to já s t.
S szerel a téeszcsé, létra dől a falnak.
Autón oszlopot hoz, szereli az AVESZ,
— Mikor lesz villanyunk? — Bizony, nemsoká: lesz!
De még az engedély. . . Majd megjön, az anyját!
— Hát akkor építsünk. — S fm, ennyiben hagyják,
Távvezeték drótja kinyújtja a karját,
égni fog a villanv: meglesz, mert akarják.
•
Nem suhog már kasza búzába meg rozsba,
szőlők szép levelét vörösíti rozsda,
s vörösrézclrót csillog a tanya falánál,
kis porcellán-csigák oszlopok csúcsánál.
Megérik a szőlő: érleli a mustot,
végetér a szüret — és a csoport pusmog: / [
Hej, hát az engedély! Vájjon hová rakták? J M
Míg mi építettünk — eltűntek az akták? '/ r í
Aztán a dologra legyintenek csak már,
Tovább megy az óra, lapot vált a n a p tá r. \
örömnapot mutat most a naptár lapja: ;
A Csillag-tszcs villanyát avatja!
Megépült, már fényt ad, motorunk forgatja,
De szép a mai nap, a nagy Sztálin napja!
December 21. esti órájában
fény gyulladt a csoport két szép tanyájában. NEM PO N T O S FO RD ÍTÁ S,
Hej, ha ö láthatná! Zenét zeng az éter, D E ÍGY IGAZ!
nem kellett hozzá, csak — drót, vagy ezer méter. ( A z a m e r ik a i k ö v e ts é g k é t tis z tv i­
s e lő jé t a m a g y a r k o r m á n y „ p e r s o n a
Miska ront ünnepet (rádiót igazgat): n o n g r a t a “- n a k n y ilv á n íto tta .)
Hát a kérvényünk m e g . . . vájjon hol utazgat? KISFIÚ: Ml a z a „ p e r s o n a n o n
g ra ta “ édesapám ?
A PA : P e rso n a a z a n n y it Je le n t
fia m , h o g y M elep lezett. N on g r a t a m e g
Felvirradt a tavasz: erdő-mező ázik, a n n y it, h o g y : sp ic li.
már a vetőmag is a földben csírázik,
párázik a víg föld, fogas vasál mérvén!
megjött a tavasz is. De hol van a kérvényi g
Április vége lett .miként minden évben
Zsiga bácsi jö tt meg csillogó keréken
ő a levélhordó széles-e határba,
levelet rejteget zsíros tarisznyája.
Bontja a levelet, s felkiált áz elnök:
„A bitang angyalát! Az engedély — megji
— Látjátok, elvtársak: mi késik, nem múli
nem is kellett várnunk a dologra újig.
Megvan az engedély. Megírhatjuk Pestre:
villany mellett fogjuk olvasni az este!
Szapora nevetés gyűrűzik a sorba,
nevet Gere Jóska, Kovács Pali, Csorba,
Valaki rátalál tanácsadó szóra:
„Akasszátok ki az istállóajtóra!"
— Ott se ér már semmit — egy másik SFORZA K Ü LÜ G Y M IN ISZTER
K IU TA SÍTO TTA AZ OLASZ­
akár begyújthatsz az ilyen engedéllyel! ORSZÁGBAN NAGY SIK E R R E L
V EN D ÉG SZEREPLŐ SZ O V JE T
A csoport villanya este néha pislog, / M Ű V ÉSZEK ET
Tán arra hunyorít, ki papírral piszmog, SFORZA: K itiltju k a s z o v je t m ű v é ­
s z e k e t Itáliá b ó l
s míg a gép, a kéz áll, s nem halad a munka, TITKÁR: M iért?
az egyik fiókból — a másikba dugja. SFORZA: M e rt a M a rs h a ll-te rv k e­
Ne dagaszd az aktát! Intézd sebten, éssze r e té b e n k a p tu n k k é t h a jó r a k o m á n y
a m e r ik a i tá n c le m e z t.
hiszen te erősödsz minden építéssel,
ne ülj a munkádon, mert az idő illan
s valahol miattad késik most a villany!
B a k ta i F e r e n c
DALADIER V O LT FRANCIA
M IN ISZTER U J PÁ R T O T
ALAKIT
b A LÄDIER: I n k á b b v a g y o k e g y k is
a m e r ik a i ü z le tb e n f ő n ö k , m in t e g y
n a g y a m e r ik a i ü z le tb e n s e g é d .
 A vizbefuló A Wall-street fodraszműhelyében
(A kritikára olyan szükség van,
mint a levegőre.)
Egyszer egy ember fürödni ment a folyóba.
Nem tudott úszni, s ezért csak a sekély vízben
lubickolt. Később mind merészebb lett, s óvato­
san beljebb lépett. Már a nyakáig ért a víz, de
még mindig befelé nyújtogatta a lábát. Ekkor a
hirtelen támadt szélben egy haragos hullám be­
felé sodorta. Elvesztette a lába alól a talajt és
süllyedni kezdett, kétségbeesetten kapálózott és
segítségért kiabált.
Meghallotta a segélykiáltást egy másik em­
ber, aki éppen csónakázott a folyón. Hamarosan
odaevezett a fuldoklóhoz és feléje nyújtotta az
evezőlapátot. Közben így korholta:
— Nem szegy eled magadat? Nem tudsz
úszni é? a mély vízbe mész? Miért nem tanulsz
meg előbb úszni? No csak fogd meg a lapátot, boldogtalanI
A futdokló bosszankodva hallgatta a leckéztetést. Nézd csak, gon­
dolta magában, milyen szemtelen! Nem is ismer és csak úgy kritizálgat.
Ügy látom, jóval fiatalabb, mint én. A z ember manapság már egyebet
sem tapasztal, csak tiszteletlenséget.
— Fogd meg már, te bolond, mert megfulladsz! — kiáltott rá a
csónakos ember.
Már sérteget is, gondolta ingerülten a fuldokló. Honnan veszi azt
a nagy bátorságot ehhez a hanghoz? Vájjon nem tud tisztességesen be­
szélni? Lám, ilyenek a mai fiataloki Idősebb embereket sértegetnek,
akiket nem is ismernek. A z én időmben ugyan melyik fiatal merészelt
volna csak úgy bolondnak nevezni egy idősebb, tiszteletreméltó em­
bert? Milyen jogon mer engem ez a jöttment csak úgy kioktatni? Talán
aki nem tud úszni, az csak afféle kötöznivaló bolond? Az emberiség
számos nagyja nem tudott úszni, tudósok, költők, hadvezérek, minisz­
terek is szép számmal akadtak az úszni nem tudók között. Se szeri, se
száma azoknak a kiváló embereknek, akiket az úszni nem tudók adtak a
világnak. Üszni minden béka tud. És akkor jön egy ilyen senki és arcát­
lanul kritizálgat. Az Egyesült Államokban pályázatot hirdettek a kapitalizmus szó helyettesítésére.
— Fogd már meg a lapátot, süket vagy? —- kiáltott rá a csónakos Jobban hangzónak tartják például a „gazdasági demokrácia“, vagy a „szabad vállalkozás“
ember. kifejezéseket.
A fuldoklót még nagyobb felháborodás fogta el. Mi mindennek van (Krokodil, Moszkva)
kitéve a gyanútlan halandói Üton-útfélen sértegethetik. Már süketnek
nevez, az előbb még csak bolondnak. Durvaság durvaságot követ, s még
rosszabb Is lehet. G ulliver új utazásai ■ — Az nem rossz! — csillant lel kijavítva útrakészen áll. Boldogan
az öreg ember szeme. — A kopor­ hagytam el az országot, s tértem
— Kapaszkodj már bele a lapátba, te szamár, mert megfulladsz! Hajónk, az Antilop, 1951 június sók méretednél rengeteg .pénzt le­ vissza szeretett Angliámba, hot nő­
Már halállal fenyeget és szamárnak nevez, nyilallott a fuldokló 30. napján az Atlanti-óceánon vi­ ltet megtakarítani! met s gyermekeimet betegen talál­
szívébe a fájdalom. Utolsó erejét összeszedve haragosan végignézett a harba került. A vihar egy különös Éppen felemeltem a karomat, tam, mert aláírták a békeívet, s
fiatalemberen, majd felháborodással a lelkében végleg alámerült. ország partjára sodort bennünket. hogy kellőkép megfenyítsem ez! az ezért a rendőrök alaposan elverték
S mivel nem kapott levegőt, megfulladt. A bennszülöttek később azt mond­ undok öreg embert, amikor jöttek őket.
Feleki László ták, hogy ezt az országot Ameriká­ társaim s jelentették, hogy hajónk Gergely Miklós
nak hívják, de ezt nem hittem el,
mert Amerikát tudomásom szerint
Júliusban
Kolumbusz Kristóf fedezte fel és Csikágóban történt
Kolumbusznak sokkal jobb ízlése
volt.
A benszülöttek először egy fehér
házhoz vezettek, amelyben ráncos­
képű öreg ember ült mérges arccal.
— Azon gondolkozik — magya­
rázta a vezetőm —, hogy ki ellen
lehetne háborút indítani.
— Háborúba akar menni? —
kérdeztem csodálkozva. — Hiszen
öreg és rövidlátó.
— Dehogy megy ő háborúba —
mondta a vezetőm — hiszen , a
mennydörgéstől is összerezzen sze­
gény. Ő a nehezebbik részét vál­
lalja.
Érdeklődéssel vártam a továb­
biakat, mert az itteni szokásokról - í.
még semmit sem hallottam.
— A háborút megindítani nehe­
zebb, mint a háborúban meghalni
— folytatta vezetőm — mert elesni — Hé! Hova megy!? Igazolja magát!
egy pillanat alatt lehet, de a háború" — Kérem, én a Békevédelmi Kongresszus
megindításához néha esztendőkkel-'
lenek. J
Ekkor az öreg ember a fehér ház
ablakából intett, hogy menjek b e ;
hozzá.
— Lemuel Gulliver seborvos va­
gyok — mutatkoztam be.
Friss meggy: Halló, befőtt kolléga! Ügy látszik, ilyenkor mindig — A liliputi Gulliver? —- nézett ;
találkozunk . . . fel érdeklődve az öreg ember, akit,
mint később megtudtam, Truman- j
nak hívtak.
— Igen, uram — bólintottam.
M IBŐL! — Nagyszerű — csillant fel az
öreg ember szeme. — Akkor mind­
járt elkezdhetünk tárgyalni. Az
Egyesült Államok berendez néhány
támaszpontot Liliputban . . .
— De uram — hökkentem meg
- • Liliput olyan kicsi, hogy be se
fér az országba egy amerikai hadi­ — Igen? Nesze, te pimasz!
hajó . . .
— Akkor majd egy kisebb cir­
kálót küldök. Liíiputot meg kell vé­
deni.
— Ki ellen ?— kérdeztem csodál­
kozva.
— Hogy ki ellen — legyintett tü­
relmetlenül az öreg ember — azon
ráérünk akkor gondolkozni, ha már
ott vagyunk!
— De Liliputnak nincs ellensége.
— igyekeztem meggyőzni a makacs
öreg embert.
— Akkor majd hirdetünk a
New York Timesben! —- ütött a
homlokára az öreg ember. Ma
mindenre akad vállalkozó! A lili-
putiakat meg beállítjuk az Atlanti
hadseregbe!
— De uram — jöttem ki a béke­ 9
— És ha szabad kérdeznem, miből gondolja ön, hogy az én munka- tűrésemből — a liliputiak csak ek­ — Maga tökfej! Hagyjon kibeszélni! Én a Békevédelmi Kongresz-
módszerem rossz? korák mint a kisujjam! Mecakadálvozására Alakult Bizottságnak vagyok a tagja!
 a f á t'a f a a ü h 'íf ö /f Pici beadványból —
u nagy aktatömeg
JCedaei JL a la i JtL alyi!r Kohut Ferenc és Kozák Gyula,
a Ganz Vagon- és Gépgytár dol­
1951. évi jú n iu s h ó 15-én e g y z á ro lt M e rc e d e s g é p k o c sit a k a rtu n k gozói újítási javaslatot nyújtottak
m e g v e n n i. A z A u to k e r é r t e s íte tt b e n n ü n k e t, h o g y a z á r alól való fe lo ld á st be az alumínium ívhegesztő elek­
a K ö zlek ed és- é s P o s ta ü g y i M in isztériu m és az O rs z á g o s T e rv h iv a ta l tróda hazai előállítására. Az újí­
jó v á h a g y á s á v a l k a p h a tju k m e g . E z é rt elm e n tü n k a K P M -b e é s Feledi tás komoly valutamegtakarítást je­
e lv tá rs az e n g e d é ly t o tt m e g is ad ta. H á tra v o lt te h á t az O rs z á g o s T e rv ­ lent, ezenfelül új irányt ad a he­
h iv atal, ahol a k ö zlek e d ési elő ad ó C z é r B r ú n ó e lv tá rs a lá írá s a v o lt gesztés technikájának.
s z ü k s é g e s é s itt k ö v e tk e z e tt k á lv á riá n k . Újításukat először a Ganz Va­
F. hó 16-án e lm e n tü n k az O .T .-b a, de o tt a p o rtá s a z t m o n d ta, gon- és Gépgyárba nyújtottak be.
h o g y C z é r B r ú n ó e lv tá rs c sa k d é lu tá n 2 -tő l fo g ad . E lm e n tü n k d é lu tá n A Ganz Vagon- és Gépgyár az újí­
2 -k o r, a k k o r a z t m o n d ta a p o rtá s , h o g y C z é r e lv tá r s h á z o n k ív ü l v an . tási javaslatot továbbította a Rá­
E lm e n tü n k 18-án is, de C z é r e lv tá rs d é le lő tt n em fo g a d o tt, d é lu tá n é r t e ­ kosi Művekhez, azzal, hogy nem ők
k e z le te n v o lt. E z u tá n e lm e n tü n k 19-én is, de sem d élelő tt, se m d é lu tá n n em hivatottak az újítás elbírálására,
fo g a d o tt b e n n ü n k e t C z é r B r ú n ó . 2 0 -á n d é le lő tt m é g m indig n e m hanem a Rákosi Művek,. mert azok
fo g a d o tt, de m i e k k o r m á r e lh a tá ro z tu k , h o g y a lá írá s nélk ü l n e m m e g y ü n k foglalkoznak elektródagyártá'sal. A
el. 2 0 -án 14 h -k o r a p o rtá s k ö zö lte, h o g y C z é r B r ú n ó ú jr a é rte k e z le tre Rákosi Művek újítási irodája úgy­
m e n t. M ivel v á lla la tu n k v id é k e n van , n em v á rh a ttu n k to v á b b . K é ré sü n k re látszik, kellőképen értékelte az újí­
a p o rtá s fe lh ív ta C z é r B r ú n ó fe le tte s é t, aki in té z k e d e tt, h o g y m iv el tást, mert kijelentette, hogy orszá­
4 nap ó ta v á ru n k e g y a lá írá s ra , m e n jü n k fel h o z z á , m a jd ő a lá írja . F e l­ gos jelentőségűnek tartja. De ép­
é rtü n k az e m e le tre é s o tt az e g y ik a jtó n m e g lá ttu k C z é r B r ú n ó n é v ­ pen azért, mert az újítás országos
je g y é t. B e n y ito ttu n k . C z é r B r ú n ó v o lt a sz o b á b a n é s ép p e n b e sz é l­ jelentőségű, nem tartotta ma­
g e te tt. E léb e te ttü k a 4 p éld án y b ó l álló je g y z ő k ö n y v e t, am it p á r m á s o d ­ gát illetékesnek az elbírálásra, ha­
p e rc a la tt a lá írt. U tá n a m e g k é rd e z tü k , h o g y m i a v é le m é n y e a z olyan nem továbbította á javaslatot a
em b e rrő l, aki 4 n a p o n k e re s z tü l m in d ig le ta g a d ja m a g á t é s so h a se m leh et Bánya- és Energiaügyi Miniszté­
vele találk o zn i. E rre ő k ije le n te tte , h o g y az ilyen e m b e r e g y sz e m te le n rium színesfémipari főosztályára.
f r á te r . E rre e lm o n d tu k n ek i, ő az, ak ire 4 n a p ig v á rtu n k . A z e g é s z r e az Ott az ügyet most már valóban
v o lt a m e g je g y z é s e , h o g y ez a z é rt tö r té n t, m e r t neki o ly a n so k é s kézbevették. Letárgyalták, áttár­
s ü r g ő s m u n k á ja v an , h o g y h a ő t a m u n k á já b a n z a v a rjá k , a z t n em gyalták. Eközben a kísérletek sike­
tu d ja k ellő k é p e n b e fejezn i. resen folytak és április óta már
Ü g y v é ljü k , az e s e t alk a lm a s a rr a , h o g y a L u d as M a ty i h a sá b ja in szerte az országban használják az
k e re s z tü l s e g íts e a b ü ro k rá c ia m a ra d v á n y a i elleni h a rc o t. újtípusú ívhegesztő elektródái. Igen
S zo ld atics Jó z s e f ám, csakhogy az a körülmény, hogy
B é ta V e g y im ű v e k B e ru h á z á si V állalat. az országban már jóideje gyártják
az újítást, nem jelenti azt, hogy
csak úgy egyszerűen el is lehet bí­
Kedves Ludas Matyi! rálni. írtak az újítóknak, hogy küld­
jenek mintadarabot az újításukból,
mert anélkül nem tudják a gazda­
sági eredményt kiszámítani. A
M iért ra g a d be mintadarab megérkezett, szépnek
és jónak találtatott. A gazdasági
a csom agolásba eredmény kiszámítását azonban —
a h o rto b á g yi fé lk e m é n y sa jt úgy érezték — nem vállalhatják
és „illetékes elbírálás végett“ in­
A K elen fö ld i T e jip a ri V á lla la t Ig a z ­ kább megküldötték a Találmányi
— K o v á c s néni, ü d v ö zlő tá v ir a to t h o z ta m , a fia e g y ó rá v a l ez e lő tt g a tó s á g a Írja :
sz ta h a n o v is ta le tt! G y án i G y u la , V ál L á sz ló , K eczk ó
Hivatalnak, további intézkedés cél­
— É s m á r itt a s ü rg ö n y ? M ú lth eti s z á m o d b a n P é t e r Z su z s ik a A n d r á s é s m á s d o lg o z ó k b í r á l a t o t jából. Innen az óriásira duzzadt ak­
— P e rs z e . É n is s z ta h a n o v is ta v a g y o k . h á r o m h ó n a p o s k o lle g a n ő m p a n a s z o lta g y a k o r o lta k a K elen fö ld i T e jip a ri tát természetesen továbbították a
el N ek ed a p e le n k a - e lo s z tá s k ö rü li V á lla la t e g y ik k é s z ítm é n y é n e k , a Kohó- és Gépipari Minisztérium­
h o r to b á g y i f é lk e m é n y s a jtn a k c s o ­
a n o m á liá k a t. A z ő b á t o r s á g á n f e lb u z ­
m a g o lá s á r ó l. A k r i ti k a te lje s e n Jo g o s hoz, hiszen a Találmányi Hivatal
Aki az ellenségre hallgat d u lv a é n is H o zzá d f o rd u lo k a k ö v e t­
k e z ő k k e l:
7 é s 'll h ó n a p o s y a g y o k , b á ty á m ,
é s h e ly tá lló , a m i é r t k ö s z ö n e té t k ell,
h o g y m o n d ju n k . A z ig a z s á g h o z t a r ­
to z ik a z o n b a n a z is, h o g y a s a j­
csak felülbírálásra, nem pedig díj-
kiszabásra illetékes.
I s tv á n 2 é s 'It é v e s . M á ju s h ó u to ls ó to t J e le n le g a lu m in iu m ta k a r é k o s s á g i Jelenleg az' akta éppen útban
n a p ja ib a n A n y u k á m — a k i e g é s z n a p o k o k b ó l n e m a lu m ín iu m fó liá b a c s o ­ van a Találmányi Hivatal és a
d o lg o z ik — m e g é r d e k lő d te , h o g y hol m a g o lju k , hanem o ly a n a n y a g b a , (Kohó- és Gépipari Minisztérium kö­
le h e t v á s á r lá s i k ö n y v e c s k é t kapni a m ih e z k e ll a s z iv ó p a p ír . A s a j t Így
r é s z ü n k r e . A k a p o tt té v e s in fo rm á c ió b iz o n y b e r a g a d , e z é r t k ís é r le te k e t zött. ahonnan majd ^visszakerül a
a la p já n A n y u k á m e lm e n t a T a n á c s ­ f o ly ta tu n k m á s c s o m a g o lá s i m ó d d a l. Találmártyi Hivatalhoz, kiértékelés
h o z, a F ő -u tc á b a , a h o l k ö z ö lté k v ele, M á ris á t t é r t ü n k a z e g y k iló s tö m b ö k utáni felülbírálás végett.
h o g y a M á rtir o k -ú tjá n lév ő je g y h iv a ­ g y á r t á s á r a , é s e z e k n é l p e r g a m e n t-
ta lh o z f o r d u ljo n , h iv a ta lo s id ő 5 ó r á ig p a p í r t h a s z n á lu n k . De vájjon mi történik az aktával,
v a n . A n y u k á m , h o g y m é g e g y d é l­ 'am íg eljut odáig? Valószínűleg sze­
e lő ttö t n e v e s z í t s e n , , m á s n a p n e g y e d kéren kell majd tologatni. Remél­
5 -k o r o tth a g y ta a m u n k á j á t é s el­ jük, az eredmény a két újítót még
r o h a n t a je g y h iv a ta lb a . A L u d a s M atyi j ú n iu s 28-i s z á m á ­
b a n c ik k e t k ö z ö lt a c s e c s e m ő k p e ­ életben találja.
'AS u tá n k é t p e r c c e l é r k e z e t t az l e n k a e llá tá s á r ó l. T á jé k o z ta tá s u l kö­
a jtó e lé , a m it z á r v a t a lá lt. H o sszú z ö ljü k , h o g y ez é v j ú n iu s h ó 5-én k i­
Dr. Bozóti Lajosné
k ö n y ö r g é s r e e g y n é n i a l t é t n y ito tt ésa d o tt r e n d e lk e z é s ü n k é r te lm é b e n Budapest, V., Teleki Pál-u. S.
k ö z ö lte , h o g y „ h iv a ta lo s id ő u g y a n a z o k , a k ik t e r h e s s é g ü k id e je a l a t t a
5-ig v a n , d e c s a k Ví5-ig k ö te le s e k b iz to s íto tt 18 d a r a b p e le n k á t n e m v á ­
f e le k e t f o g a d n i“ , (gy n e m á llh a tn a k
r e n d e lk e z é s é r e . sá ro ltá k m eg , g y erm ek ü k egyéves M int a Patyolat?
k o r á ig 12 d a r a b p e l e n k á t v á s á r o l ­
M á sn a p A n y u k á m , — a k i a B ánya- h a tn a k . A h a t d a r a b o s c s ö k k e n té s r e É lé n k é r d e k lő d é s s e l o lv a s ta m a
é s E n e rg ia ü g y i M in is z té riu m d o lg o ­ a z é r t v o lt s z ü k s é g e m é r t a s z e r v e z e tt P a ty o la t v á lla la tta l k a p c s o la to s c ik ­
z ó ja — h o g y m u n k á j á t el t u d ja v é ­ e llá tá s b e v e z e té s e e lő tt a m e g s z ü le te tt k e k e t. H ad d to ld ja m m e g ő k e t e g y
g e z n i, m e g k é r t v a la k it, in té z z e el a g y e r m e k e k s z á m á r a tö b b - k e v e s e b b s a j á t b ő rö m ö n s z e r z e t t ta p a s z ta la tta l.
k ö n y v e c s k e b e s z e r z é s é t. Az illető az p e le n k á t a z a n y á k b e s z e r e z te k . M in t d o lg o z ó n ő n e k , á lta lá b a n o tt­
ö s s z e s s z ü k s é g e s o k m á n y o k k a l fel­ B e lk e re s k e d e lm i M in is z té riu m h o n m o s h a tó r u h á im v a n n a k . „ S z e ­
s z e r e lv e m e g je le n t a J e g y h lv a ta lb a n r e n c s é tl e n s é g e m r e “ m é g is v a n , ille tv e
é s m e g is k a p ta a k ö n y v e c s k é t. v o lt e g y s e ly e m ru h á m , a „ R u h a '',
a m e ly e t c s a k n é h a n a p já n v e tte m fe l.
— T u d ja -e Z síro s, h o g y a ts z c s-n e k 18 mázsája termett egy hol­ T e p e r s z e m o s t a z t h is z e d , h o g y A L u d a s M atyi f. é v j ú n iu s 7-1 s z á ­ É p p e n , m e r t ily en k e v e s e t h o r d ta m ,
A n y u k á m e lm e n t a z A n y á k B o ltjá b a m á b a n m e g je le n t e g y c ik k , m e ly a h o sszú h á ro m év so rá n sik e rü lt m eg ­
don, n e k e m m e g c sa k 12? é s b e s z e r e z te a s z ü k s é g e s h o lm ik a t MÁV s z e m é ly k o c s ik tiltó t á b lá ir a vo ­ k ím é ln i a tis z títá s t o r tú r á j á t ó l .
— N ode a z o k n ak n em is é n a d ta m ta n á c s o t! r é s z ü n k r e . S a jn o s , n e m íg y tö r té n t, Á p r ilis k ö z e p é n a z o n b a n k é n y te le n
m e r t b á r a b e té tla p o t — a k k o r m é g kn aa tk o z ik . A c ik k b e n k if o g á s o lt tá b lá ­
t a f e ls z a b a d u lá s ó ta m á r n e m sz e ­ v o lta m b e a d n i a P a ty o la t J á s z a i M a ri­
a z t h ittü k — s z a b á ly s z e r ű e n k itö ltö t­ r e z z ü k b e s m iv e l a c ik k p o n to s a d a ­ té r i f ió k já h o z .
té k a n é n ik , a k ik . */i5-lg „ k ö te le s e k “ to k a t n e m k ö z ö l,
S T A T IS Z T IK A A F O Q F Á JÁ S R Ó L d o lg o z n i, a z o n b a n
c s a k f e lte v é s k é n t
a z I g a z o lv á n y ró l á lla p ítju k m e g , h o g y e s e tle g a v id é k i
J ó n é g y h é t m ú lv a v is s z a k a p ta m a
r u h á t . M ivel a r u h a p lis s z iro z o tt v o |t,
Is tv á n n e v ű b á ty á m a t le f e le jte tté k , f e le m e lt d í j é r t v á lla ltá k c s a k . EnneK
j á r m ű ja v ító v á lla la to k s z e r e lh e tte k fel
íg y a b e té tla p s z e r i n t m in d k e tte n , az e g y -k é t k o c s ir a r a k t á r i k é s z le tü k b e n e lle n é r e a z o n b a n p is z k o s a n é s g y ű ­
I g a z o lv á n y s z e r i n t v is z o n t c s a k én lev ő tiltó tá b lá k a t. r ö tte n k a p ta m v is s z a , a r a k o t t r é s z e k
v o lta m jo g o s u lt v á s á r l á s r a . e r ő s e n k in y ú lta k .
A k if o g á s o lt tá b lá k s ü r g ő s le s z e re ­ M it te h e tte m m á s t? V is s z a a d ta m .
E lte lt e g y p á r n a p , m íg v a la k i is­ lé s é r e é s e ltá v o lítá s á r a a j á r m ű ja v ító J ó k é t h é t m ú lv a v é g r e m e g k a p ta m :
m é t h a jla n d ó v o lt b e m e n n i a je g y ­ ü z e m i v á l l a l a t o k a t .é s a m ű s z a k i sz o l­ r a g y o g ó tis z tá n , g y ö n y ö r ű e n k iv a ­
h iv a ta lb a e z t a h iá n y o s s á g o t p ó to l­ g á l a t o t e g y id e jű le g u ta s íto ttu k . s a lv a . N a g y o n ö r ü lte m , h o g y Ilyen Jól
ta tn i. M a g á v a l v itte a b e té tla p o t is, K ö z le k e d é sü g y i M in is z té riu m s ik e r ü lt, — m in d a d d ig , m íg fel n e m
ig a z o lv á n y t is é s a z ö s s z e s s z ü k s é g e s a k a r ta m v e n n i. A k k o r a z tá n k id e r ü lt,
ir a to k a t. A p ó tló la g o s b e je g y z é s s z a ­ h o g y a r u h a a n n y ir a ö s s z e m e n t, h o g y
b á ly s z e rű e n m e g tö r té n t. in k á b b f ü r d ő r u h á n a k le h e te tt v o ln a
A nyukám m a s z e r e tt e v o ln a h iá ­ A L u d a s M atyi f. év i J ú n iu s 14-1 h a s z n á ln i, ö e n em u tc a i r u h á n a k . Én,
n y o s ö ltö z é k ü n k e t p ó to ln i é s b e m e n t s z á m á b a n k ö z ö lt H o rv á th J á n o s a n - m in t la ik u s tu d o m , h o g y a k r e p p e s
a M á rtir o k -ú tjá n lév ő Á llam i Á r u ­ ta ls z á llá s l la k o s le v e lé r e v á la s z o lv a m ű s e ly m e t n e m le h e t k im o s n i. D e a
h á z b a . A p o lc o k t e le r a k v a s z e b b n é l- az a l á b b i a k a t k ö z ö ljü k : ' P a ty o la t k im o s ta .
s z e b b g y e r e k h o lm ik k a l, s a z o ly n a ­ A c ik k a z a n ta ls z á llá s i m e g á lló h e ly É rd e k lő d é s e m re , hogy m it le h e t
g y o n s z ü k s é g e s g u m in a d r á g b ó l is v á r ó te r m é n e k m e g é p íté s é v e l, ille tv e c s in á ln i, s a jn á la tta l K ö zö lték , h o g y :
A z e ls ő n e k a z é r t f á j a fo g a , m e r t te rm e lé s i é r te k e z l e t r e k e lle tt v o ln a ig e n n a g y v á la s z té k v o lt, d e s a jn o s , a n n ak h a lo g a tá s á v a l fo g la lk o z ik . ,.S em m it!“
b á r m ily e n n a g y v o lt A n y u k á m b a n a K ö zö ljü k , h o g y v a s ú ti f ő o s z tá ly u n k M in d e z t a z é r t íro m le, m e r t s z e r e t­
m e n n ie . v á s á r ló k é s z s é g , s az Á llam i Á r u h á z a z ü g y k iv iz s g á lá s a a la p já n a m u n k a n é m m á r e g y s z e r a z t h a lla n i, h o g y a
A m á s o d ik n a k a z é r t fá j a fo g a . m e r t 10-es c s o p o r té r te k e z le tr e k e lle tt P a ty o la t ö n b ir á la tta l é l t a r o s s z m u n ­
v o ln a m e n n ie . d o lg o z ó i b á r m e n n y i r e s z e r e tté k v o ln a m e g i n d í t á s á r a m e g te tte a s z ü k s é g e s
a z t k ie lé g íte n i, n e m le h e te tt, m e r t a in té z k e d é s t* m e ly s z e r i n t a z é p ítk e z é s k á ja m ia tt, é s n e m m in d ig m a g y a ­
A h a r m a d i k n a k a z é r t fá j a fo g a , m e r t n é p n e v e lő i é r te k e z l e t r e k e lle tt r á z k o d á s s a l b iz o n y g a tja ig a z á t.
v o ln a m e n n ie . ,, , je g y h iv a ta lb a n a n é n ik , a k ik '/j5-ig a le g r ö v id e b b id ő n b e lü l m e g in d u l é s
A n e g y e d ik n e k a z é r t f á j a fo g a , m e r t ly u k a s — e g y é b k é n t te r m e lé s i k ö te le s e k d o lg o z n i, e lf e le jte tté k a b e ­ b e is fe je z ő d ik . MIKE GYULANÉ
é rte k e z le tre m eg y . té tla p o t le p e c s é te ln i. N e c s o d á lk o z z , K ö z le k e d é sü g y i M in is z té riu m X III. P a n n o n ia -u . 15.
k e d v e s L u d a s M aty i, h a A n y u k á m el­
k e s e r e d é s é b e n s f r v a f a k a d t.
A k ö v e tk e z ő k r e s z e r e tn é le k m eg­
Vegyen részt a Toto tárgynyerem ény sorsolásán! k é r n i: E lő fize tő in k fig y e lm é b e !
1. É rd e k lő d d m e g , n e m le h e tn e -e a d o l­
3 F t 30 filléré rt az eddig szokásos g o z ó k é r d e k é b e n a M á rtiro k -ú tjá n
A la p te rje s z té s t az e g é s z o rs z á g te r ü le té n a p o sta v ég zi. E z é rt

nyerem ényeken felül a J e g y h iv a ta lb a n is in s p e k c ió t t a r ­ fe lh ív ju k elő fizető in k fig y e lm é t, h o g y la p u n k ra v o n atk o zó p a n a sz o k a t

ta n i?
fe lv e sz , v a g y fe lv ilá g o s ítá s t n y ú jt,
2. N em le h e tn e -e m e g o ld a n i, h o g y a
CSEPEL n é n ik , a k ik '/i5 -ig „ k ö te le s e k “ d o l­
g o z n i, le g a lá b b Vi5-ig v é g e z z é k el Posta K özponti Hírlap Iroda Ü. V.
motorkerékpárt is nyerhet
m u n k á j u k a t k ic s it k ö r ü lte k in tő b ­
b e n , h o g y a tö b b i d o lg o z ó t le g a lá b b S zem ély es ü g y fé ls z o lg á la t: V., R o o s e v e lt-té r 5— 6.
ezze l s e g íts é k k o r a r e g g e ltő l so k ­
T elefon: 180-850, 38. m ellék .
s z o r k é s ő e s tig v é g z e tt m u n k á ju k -
Igazolószelvényeit a húzásig őrizze meg ban- TISZAI JU D IT
K ö zü leti e lő fiz e té s: T elefo n : 182-038, 180-950, 25. m ellék.
G ö r g e y -u d v a r 2.
 Az életből ellesve
Ez a kis történet a Nemzeti
Színház melletti telefonfülkében
kezdődik és egy póruljárt, szem­
üveges úr vihardúlt keblében vég­
ződik, tehát kétszeresen érdemes
elolvasni.
Overallos fiatal munkás tart a
telefonfülke felé, kezében szerszám­
táska. Am a jólöltözött szemüve­
ges férfiú, aki szintén a fülke felé
közeledik, meglátja ezt, futólépésbe
lendül és abban a pillanatban,
amikor már a munkás a kezét ki­
nyújtotta a kilincs után, besiklik
a fülkébe, fürgén, mint a gyík.
— Pardon — mondja közben,
mert a szemüveges udvarias em­
ber és az illemre még akkor is
ügyel, ha netán belerúg valakibe.
Az overallos magyarázni akar
valamit, a másik azonban már be­
húzta maga mögött az ajtót, hátat
fordított és leemelte a kagylót.
— Pukkadj meg — gondolta
magában az overallos, de mit te­
hetett egyebet? Vállat vont, ciga­
rettára gyújtott és türelmesen várt.
Ismerte már az effajta embereket.
A szemüveges tudta, hogy vár­
nak rá. Épen ezért a szokottnál is
lassabban halászta elő zsebéből a
telefonérmét, lassabban dobta be,
lassabban kereste elő a számot,
lassabban tárcsázott. Hadd puk­
kadjon áz a munkás, úgyis munka­
versenyben van.
A csengetés azonban nem megy i
ki a vonal másik végén. Vár, vár, kell küldeni.
vár, majd csapkod és ráncigái,
dühöng a szemüveges, az érmét
sem kapja vissza.
A készülék nem működik.
Kifordulna a fülkéből már, de
amikor észreveszi, hogy a munkás
még mindig vár, új érmével kísér­
letezik. Még lassabban halássza
elő az új érmét zsebéből, még las­
sabban dobta be, még lassabban
tárcsázott. Most sem járt jobban,
a második érme is odavész. Ránci-
gálás, csapkodás sem használ. A
készülék néma daccal veri vissza
az ostromot.
A készülék nem működik.
Harmadszor is ugyanez történik.
Csakazértis halászik, csakazértis
dob, csakazértis tárcsáz. De most
már csigalassúsággal. Minden
hiába.
A készülék nem működik.
A szemüveges ekkor hirtelen
megváltozik: arcát nyájas mosoly
simítja ki és barátságosan tárja ki
az ajtót szélesre a munkás előtt.
Csupa igyekvés, kitartás, csupa
buzgalom: járj te is úgy, mint én,
egyen téged is a fene, mint en­
gem. Egyszóval végignézlek téged
is, te szerencsétlen.
— T essék ...!
Az overállos pedig nyugodtan
belép, a cigarettavéget kiköpi a
szájából, kivesz a táskájából egy
nyomtatott táblácskát és
akasztja a horogra. A táblácskára
ez van nyomtatva:
A KÉSZÜLÉK
NEM MŰKÖDIK
Szűcs István
Ballada a bürokratáról
A b ü r o k r a t a ü lt a s z é k é n ,
M e ly n ek a lu l n é q y v o lt a lá b a '
És m in d e g y ik b e v o lt v e z e tv e
A m e g fe le lő r u b r i k á b a ,
A z a s z ta lá n a k tá k f e k ü d te k
É s p o r o s o d ta k a g y b a -fő b e
S ő h o s s z a n , fig y e lm e s e n n é z e tt
B ele a z ü r e s le v e g ő b e .
A m u n k á já t a h o a y Így v é g z i,
A z a ltis z t o d a lé tr e lé b e :
„ M o st ü z e n t id e a k ó r h á z b ó l
É p p e n a k e d v e s fe le s é g e ,
A z t ü z e n i, m e g jö tt a g y e r m e k ,
E g é s z s é g e s é s f iú p e r s z e .
Kis p u fó k a n g y a l, n é g y k iló p o n t
S h o g y m e g jö tt, a n n a k n in c s e g y p é r c e .‘
A b ü r o k r a t a m e g v a k a r ta
A f e j b ú b j á t s z ó ra k o z o tta n
És a z a ltis z tn e k e z t fe le lte ,
Ki v á r a k o z v a á llo tt o tta n :
„ M o st jö t t m e g ? ö tk o r ? M e n jen v iss z a !
T a rts u k b e c s a k a r e n d e t s z é p e n ,
A z tá n tö lts ö n ki m a jd e g y iv e t •
É s Jö jjö n v is s z a jö v ő h é te n . .
Piusz: Bocsa:*» m eg Sándorom, leleplezték a Grősz-féle ö ssze e sk ü v é st. . .
i - u . r2 ,a: *anu J Iam az en példámból. Bérgyilkosnak több pénzt és kevesebb áldást
* b
L u d a s M a ty i a z ü zem e k b en ö s s z e g y ű jtö tt n éh á n y fa liú js á g o t, a m ely ek n ek nem
s z a b a d n a lenniok.
á g
LATHATATLAN FALIÚJSÁG
A cikkel« állandóan ki­
cserélés alatt állanak.
a l l a t b a r a t f a l iú j s á g
fel­
^ kuuákm ány& lái
(A p á p a a n n a k id e jé n á l d á s á t
a n vilU nc \/P 7Ár FuriM icriekJ
k U ld te
Mozgósítás
Önáluk:
„Kinek ép a keze-lába, menjen
tüstént a csatába! ü g y se kerül­
heti ezt ki; s mit se' veszt, ha
fejét veszti..
Eredj, Bili és rajta, Tommy!
Nincs elég hely felsorolni, mennyi
gyönyör vár a fronton. Verekedni
lehet folyton.
Amit filmen megkívántál —
rémfilmre ez legkivált áll —, azt
most te is megteheted. Érte dutyi
nem fenyeget. Megjátszhatod a
Drakulát: koponyából rakva gúlát...
Lehetsz szörny, mint Franken-
steinék. Te izgultál ezen nem rég
— most te borzolsz idegeket. Aki
izgul — kineveted.
Mit regényben felfedeztél: jó
módszert a gengsztereknél — át-
veheted, megteheted, lefőzve a
gengsztereket. Csapj fel, öcsém,
banditának — nincs helye a nagy
vitának. Ha kezedben a kis puska
— alkalom a szadizmusra!
Eredj fiam, Koczkás Pierre, —
kis kockázat, de nagy siker jót ütni
az ártatlanon. Nincsen gátlás, —
már az haszon. Bacillus és gépi
tu s a . . . Az egész harc: made in
USA.
Eredj, siess Piszkos Fredem!
Babér neked biztos terem; s az
eszedbe belevéssed: e harc szinte
menekvésed. Ha alattad süt a ta­
laj — ha fejeden olvad a vaj; kö­
rülötted bűzlik a lég — katonának
állj be ma még!
Rajta fiúk, rajta boyok! A nagy«
Tőke bajban forog. De ha talpra
áll a dollár, nektek is egy marék
zsold jár. Látjátok hát, óvni van
jr mit. Harcotokra vár a Wall-street.
Ha fogatok ott is marad, — de a
Wallstreet hasznot arat. Gyűl a
dollár tőkés zsebben nagy és na­
gyobb címletekben — érte halni
vajh ki retten?
Lehet-e meghalni szebben?“
M I1 P S Ä
F A L IÚ JS Á G
YA n C ó S Fa L i u j SAG KLASSZIKUS FALIÚJSÁG
U g y a n a z o n c ik k e k a fr a n ­ Ahol a leqfrljssebb cikk
c ia n é g y e s s z a b á ly a i sz e- Is legalább negyedéves.
H m hfilYgt c s e r é ln e k ,
FALIÚJSÁG
Minálunk:
„Kinek ép a keze-lába, álljon be
a széncsatába! Ha több a szén,
több az áram. Béke zeng a gép
dalában.
SZEMREHÁNYÓ FA LIÚ JSÁ G d e k o r a t í v f a l i ú j s á g
Kinek ép a szíve, lelke, sorakoz­
A m e ly n e k «► c ik k e i k i­ T a rta lm a s e m m i, d e a zék csatarendbe s vigye ifjú heves
z á r ó la g a z z a l fo q |a l|< o z n a k . f a liú js á g a n n á l g y ö n y ö ­
h o g y n in c s e n e k c ik k e k . rű b b vére: Inotára, Pentelére! Béke
műve épül ottan, — azt építse zárt
sorokban. Nőjjenek a szilárd falak,
— s hasztalanul kiáltanak tüzet rá
a vészmadarak, ök égnek le, —
nem a falak!
Kinek helyén van az esze, — is­
kolába menjen vele. Rajta fiúk,
rajta lányok! Fegyverek a tudo­
mányok. Ki kezébe körzőt vehet:
találjon ki új gépeket. A gép kí­
mél munkáskezet, — s a munka
így nagy élvezet.
Ki lombikok mélyén kutat: ke­
ressen új módot, utat. Agronómus,
biológus szorgoskodjék, mint a
mókus. Legyen bőség, szaporaság,
*— tel« ól és gabona-zsák!
Aki inkább mezőn szeret, — fog­
jon kasza-, kapa-nyelet, ha el nem
sül, mégis kisül: az ellenség meg­
semmisül!
Rajta, rajta fiatalok! Várnak rá ­
tok diadalok. Zászlók alá valahá-
nyan! Vegyetek részt a csatában.
Nektek lesz így szép az ország.
A hasznot el nem orozzák. Ti
vagytok az úr, a gazda. Tietek a
föld, a haszna. Tiétek a gyár, s
terméke. Tiétek a boldog béke.
- Több szívás nincs! Dal .kél ajkon és szívekben . . .
Lehet-e hát élni szebben?!“
K. Tóth Lenke
 ___________________ _______
■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■
Ez a ' k é p f o g a d ta L u d a s M atyit,
m ik o r a F llm q y á rb a é r k e z e tt. A g y á r ­
u d v a ro n sü rg ő -fo rg ó m u n k á so k ha­
ta lm a s , c ir illb e tű s f e l i r a t ú lá d á k a t
b o n to g a tta k : a S z o v je tu n ió b ó l é r k e z ­
te k m e q a le q m o d e r n e b b s z ín e s fil­
m e k f e lv é te lé r e Is a lk a lm a s re fle k to ­
r o k . M e g tu d tu k , h o g y s z o v je t b a r á ­
ta in k á lla n d ó a n tá m o g a tjá k f ilm g y á r ­
t á s u n k a t h a s o n ló k ü ld e m é n y e k k e l, a
film g y á r! d o lg o z ó k é s a m o z ilá to g a ­
tó k le g n a g y o b b ö r ö m é re .
i s z ív e s e n m e n tü n k a m ű te r e m b e , a r r a
F á b ri Z o ltá n , a F ilm g y á r m ű v é s z e ti
v e z e tő je . F en ti r a j z a „ m ű v é s z e ti v e­
z e t é s t “ k is s é e g y s z e r ű e n á b r á z o lja .
F á b ri s z e r in t ez a m u n k a k ö r s o k k a l
tö b b g o n d d a l J á r.
D r. K ato n a J e n ő g y á r tá s v e z e tő
v á llá n n y u g s z ik a g y á r t á s te c h n ik a i
éa a n y a g i r é s z e . E g y s z e r — m e s é li —
a s z e re p lő g á r d a a m e g fe le lő te c h n i­
k a i s z e m é ly z e tte l k im e n t C s o b á n k á r a ,
k ü ls ő f e lv é te lr e . A. n a p r a g y o g v a sü-
tö tt, m i r e a z o n b a n h o z z á a k a r t a k
fo g n i a f e lv é te lh e z , b e b o r u lt. M int­
h o g y m in d e n k ih a s z n á la tla n ó r a so k
p é n z t e m é s z t, e lh a tá r o z tá k , h o g y az
a m ú q y is s z ü k s é g e s e s ő s f e lv é te lt k é ­
s z ítik el e lő b b . A le g k ö z e le b b i tű z ­
o ltó s á g o t k é r t é k m e g , h o g y v ízi f e c s ­
k e n d ő v e l c s in á ljo n e g y k is e s ő t. M ire
a z o n b a n a tű z o ltó k a fe c s k e n d ő v e l
m e g é r k e z te k , e s n i k e z d e tt a t e r m é ­
s z e te s e s ő , ú g y h o g y a tű z o ltó s á g
v is s z a m e h e te tt. M ire a tű z o ltó s á g
v i s s z a t é r t a f a lu já b a , a z e ső e lá llt é s
k is ü tö tt a n a p , ú g y h o q y m é g is c s a k „C ivil a p á ly á n “ . L a t a b á r K álm án
a n a p o s f e lv é te lt le h e te tt m e g c s in á ln i b a ju s z t v ise l a film e n . Keleti M á rto n
e lő b b . M in d e z t c s a k a z é r t m e s é lte m a p r ó b a f e lv é te le k e t v iz s g á lja , s a z
el, — f e je z te b e —, h o g y Jól m e g g o n ­ m á r b iz o n y o s , h o q y L a t a b á r m in d e n ­
d o lja m a g á t a z , a k i g y á r tá s v e z e tő n e k e s e t r e m e q fe le l, d e a b a ju s z o k k ö z ü l
a k a r f ö lc s a p n i.
Ki h in n é , h o g y a lo v a k n a k is k o r ­
s z e r ű e k n e k kell le n n iö k ? P e d ig így
v a n . A D é ry n é fe lv é te le ib e n s z e re p lő
lo v a k p é ld á u l n t m v is e lh e tn e k s z e m ­
v é d ő t, m e r t D é r y n é Id e jé b e n e z t m é g
n em a lk a lm a z tá k . A d e r é k p a c i c s a k
n e h e z e n s z o k ta m e g ai s z e m v é d ő h iá ­
n y á t, d e v é g ü l Is — m in t k é p ü n k ö n
lá th a tó , — m e g e lé g e d e tte n sz e m lé li
m a g á t m ú lts z á z a d b e li je lm e z é b e n .
A k á n ik u lá b a n iz z ó g y á r u d v a r b ó l
s z á m ítv á n , h o g y o t t e g y k ic s it h ű v ö ­
s e b b lesz. M in d en v á r a k o z á s u n k a t
f e lü lm ú lta , h o g y b e h a v a z o tt, f a g y o s
tá jo n t a lá ltu k m a g u n k a t. A c s ik o rg ó
te le t a g y á r d ísz le te z ő ! v a r á z s o ltá k a
m ű te r e m b e . A h a r m in c f o k o s h ő s é q e n
p e r s z e ő k s e m t u d ta k v á lto z ta tn i.
Illés G y ö rg y K o s s u th -d ija s >llm-
o p e r a tő r a z t n e h e z m é n y e z i, h o q y a
s z ín é s z e k r o p p a n t h iú e m b e r e k , s a d ­
d ig m e s te r k e d n e k a g é p e lő tt, m ig a
s z e r in tü k e lő n y ö s e b b p r o filju k k e r ü l
a k é p r e . S z e g é n y o p e r a t ő r n e k so k
id e je te lik el a z z a l, h o g y e z t a ré g i
c s ö k e v é n y t le n y e s e g e s s e .
V id ám , s z ín e s s p o r tf ilm k é s z ü l:
m ég nem v á la s z to tt
_______________ ____________ ________
■ ■■ ■
H a lm á r r e n d e z ő D é ry n é s z e r e p é r e
s o k á lq k e r e s e tt o ly a n s z ín é s z n ő t, a k i
k ü ls e jé v e l, já té k á v a l é s h a n g já v a l
m e g fe le lt v o jn a a k ö v e te lm é n y e k n e k .
V égül is T o ln ai K lári s z ín é s z i e g y é ­
n is é g é b ő l é s G y u n k o v lc s M á ria h a n g ­
já b ó l o ly a n D é r y n é t te r e m te tt, ak i
ú g y d a lo l, m i n t e g y p a c s i r t a , é s ú g y
iátszU ^i m in t e g y T oln a i
A K o s s u th -d ija s S im o n Z suzsa a
d r a m a t u r g j a i o s z tá ly t v e z e ti. S o k a t
t e t t m á r e d d ig is a n n a k é r d e k é b e n ,
h o g y iro d a lm i ig é n y ű é s m é q is film ­
s z e rű f o rg a tó k ö n y v e k s z ü le s s e n e k . A
d r a m a t u r g i a i o s z tá ly k ü lö n ö s e n a f ia ­
tal í r ó g á r d á n a k n y ú l a h ó n a a lá . m in t
az a k é ^ g n is lá th a tó ._________________
— H a a f im q y á ri d o lg o z ó s p o rto ln i
a k a r , k itű n ő s p o r te s z k ö z ö k á lln a k a
r e n d e lk e z é s é r e , — m o n d ja J e le s Má­
ria e lv tá r s n ő , a s z a k s z e rv e z e ti b iz o tt­
s á g ta g ja . — A k itű n ő s p o r te s z k ö z ö k e t
a z o n b a n a s z a k t á r s a k n e m ig e n v e ­
s z ik ig é n y b e . íg y a s p o r te s z k ö z ö k so ­
k á ig m a r a d n a k m e g Jó á lla p o tb a n ,
v is z o n t a F ilm g y á rb a n n a g y o n d ö c ö q
a z M H K -m unka.
M e g tu d tu k , h o g y a F ilm g y á r DISZ-
s z e r v e z e te n e m |6! m ű k ö d ik , s m e g ­ e lv tá r s . a k i h a r m in c é v e d ís z le té p itő
k é r d e z tü k a z Ifjú D IS Z -titk á rt, h o g y
m i é r t n e m . E q é s z s é g i á l la p o tá r a hi­ n e k ü n k , h o q y r é g e n e g y te c h n ik a i
v a tk o z o tt. „ A m ió ta b e te q _ v a g y o k , n e m d o lq o z ó n a k a m ű v é s z e tte l a z v o lt az
p fa n q á l a d o lo g " — k ö z ö lte v e lü n k . e g y e tle n k a p c s o la ta , h a a z ü n n e p e lt
H o g y m i t j e le n t a z , h o g y p la n q á l, f r ö c c s ö t f iz e te tt n e k i a s a r k i k o c s m á ­
n e m t u d ju k , m e r t a N ag y M a g y a r b a n . M a? G u ly á s e l v t á r s a t m e g h ív tá k
S z ó tá r b a n se m ta lá ltu k . D e ez n em a n é p m ű v e lé s i m in is z té r iu m b a n t a r ­
b a j. Fő, h o g y m ie lő b b p la n q á ljo n , s z ó lá s s a l J á r u lt h o z z á a g y á r t á s a la tt
a m i e d d ig n e m p l a n g á l t
KASSO'ÍÁhM*
R itk a e s e t, h o q y f ilm g y á r i d o lq o -
z ó t a h e ly é n ta lá ln i. N em ló g á s ró l
v a n sz ó , h a n e m e z t a f ilm g y á r tá s ]
s p e c iá is k ö r ü lm é n y e iv e l le h e t m a g y a -1
r á z n i. U g y a n e z z e l m a g y a r á z z á k a z t is,
h o g y a f i lm g y á r tá s b a n m é g m a s in c s
n o r m a , te lje s ítm é n y b é r , k ö v e tk e z é s ­
képpen s z ta h a n o v is ta s in c s . N ém i j
m e n ts é g k é p p e n a z t h o z tá k fel a z e l v - ‘
t á r s a k , h o g y a q y á r b a n v is z o n t h a t
KTT'i;
o s sIIIu th -d ija-..-V
s d o lq o z-n,ik
— S z é p e z a film , d e n e m é r te m ,
m ié r t I q é n y e lt e z o ly a n r e n g e te g
m u n k á t, , .
— N em ‘é r ti? O lv a s sa v é g ig e z t az
ü zem i o ld a lt! T a lá n in k á b b m e q f o q ja
é r te n i . . .
C s e n d e t k é r ü n k ! E n n e k a tá b lá n a k
Iab a ns z. öMv eegrte
n e m ü r e s sz ó la m a q y á r ­
h a p é ld á u l fe lv é te l k ö z b e n
v a la k i e lk ö h in ti m a g á t, ez a k k o r is
k e lle m e tle n , h a a k ö h in té s n e m k e z ­
dődő in f lu e n z e je le . Ily e s e tb e n
u g y a n is a f e lv e tt je le n e te t m e g k ell
is m é te ln i. • E m ia tt a film q y á r i dolq o -
z ó k k iz á r ó la g o tth o n i k ö hlínír te n e k . N em k e ll m e g ije d n i! E b b e n a s z o ­
b á b a n n e m b a n d itá k ta r tó z k o d n a k ,
m in t a m in t a r r a a tá b lá b ó l k ö v e tk e z ­
te tn i le h e tn e , h a n e m le lk e s film e s e k ,
a k ik a „ B a n d itá k “ c ím ű \film e lő k é ­
s z íté s é n d o lg o z n a k — k ö z ö lte v e lü n k
Á cs K áro ly , a F ilm g y á r s a jtó f e le lő s e .
m M O w fs
E b b e n a z é v b p n tiz e n n é g y m a g y a r
film k é s z ü l a g y á r b a n . V an k ö z ö ttü k
s z ín m ű , v íg já té k , tö r té n e lm i d a r a b ,
z e n é s film , s ő t m é g b u r le s z k is.
P e r s z e a k é s z f ilm e k n e m q ö r d ü ln e k
ki Ily en k ö n n y e n a g y á r b ó l. E zen a z
o ld a lo n c s a k n a g y o n k is r é s z é t t u d ­
tu k b e m u ta tn i a f ilm q y á r i d o lg o z ó k
h a ta lm a s m u n k á j á n a k . D e h a m in ­
M e g á lla p íto ttu k , h o g y a F ilm g y á r d e n n e h é z s é q e t n e m is m u t a t h a t t u n k
k o n y h á já v a l m in d e n k i m e g v a n elé- b e , m u n k á s s á g u k e re d m é n y é it m in d ­
qedve. D e a z t is m e g á lla p íto ttu k ,
h o g y a k o n y h a d o lg o z ó i v is z o n t n in ­ n y á j a n látn i f o q ju k a p e s ti é s v id é k i
c s e n e k m e g e lé g e d v e , m e r t se m m i d i­ m o z ik m ű s o r á n .
c s é r e tb e n n e m r é s z e s ü ln e k o d a a d ó
m u n k á j u k é r t . L u d a s M atyi k ip ó to lja
a h iá n y t: k itü n te ti a z é lv tá r s n ő k e t.
A g y á r k é t m u n k á s a : A ra n y o s i
é s a f ia ta l G u ly á s e l v t á r s a s z o b r á s z ­
m ű h e ly d o lq o z ó ja . A z e lő b b i e lm o n d ta
h ő s s z e r e lm e s a p r e m i e r u tá n kis-
to tt é r te k e z le tr e , a h o l é r t é k e s h o z z á ­
á lló film s z ín v o n a lá n a k e m e lé s é h e z .
 VLL. évfolyam, 23. szám 1951. július 19

0
N
S ze m v e szte sé g n é lk ü l a r a t a téeszcsé
Zsíros Zsiga: Hiába keresgélünk napestig, az az idő elmúlt, amikor itt a vak tyúk is talált szemet

\

EZ A JEGYZET
Júrv<íci Tát
MlffAKi+dÁí4.
á llíto tta fe l a z Idén a ro n ­
g y o s s á g ! r e k o r d o t. U g y a n is
g a zd á ja 178 v iz s g á z ó n a k
a d ta k ö lc s ö n „ e lv t á r s i“
s e g ít s é g c ím é n .
(ÍU i „ á i & z e y w y f k “
Zbigniev Grotowski karcolata a varsói „Szpilki“-ből
Aurelia grofno meglátogatta ta- csínyvegyészeti
volirokonait,Naikielskiékat,
egykori földesurakat, akik London melynek termelése háromszorosan Ajánlom m agam at!. . .
egyik külvárosában laknak.
— Milyen idők! — sóhajtozott
a grófnő — a garden party, melyet
az állástalan emigránsok felsegé­
lyezésére rendeztünk, ráfizetéssel
végződött. Most azt követelik, hogy
az állástalan menekültek fizessék
meg az 500 font deficitet. ,
— Rossz idők járnak reánk, ked­
ves rokon! — felelte Nakielski úr.
— Igaz viszont, hogy leányunk
nemsokára férjhez megy. A fiatal
Schönburg akarja elnyerni a kezét.
Aurélia grófnő felsóhajtott.
— Fidonc! Micsoda meszaliansz!
Hiszen ia Schöniburgok nem tartoz­
nak a mi köreinkhez. Valami vegy­
szergyáros família, vagy micsoda...
Az öreg Nakielski szomorúan
bólintott.
— Ez igaz, de a fiatal Schön-
burgnak remek állásra van kilá­ le s— A f e n e é r ti, h o g y é n m ié r t n em
z e k s z ta h á n o v is ta ?
tása, boy lesz egy lokálban.
A beszélgetést megszakította a
fiatal Nakielski belépése.
— Atyám! — kiáltotta — vala­
melyik barátom kölcsön adott egy
hazai újságot. Mi mindent össze
nem írnak a mi birtokunkról. . .
Az öreg Nakielski kitépte kezé­
ből az újságot és olvíasná kezdett:
„Naklowo, ez a régi, elhanya­
golt birtok öt esztendő alatt minta­
gazdasággá v á lt A talájjavító
munkák következtében a holdan-
kénti termelés növekedett. Elkezd*
ték a rizs és cikória termelést. Az
egész állami gazdaságot villamosí­
tották, mintaszerű disznóólát és te­
hénistállót építettek. A birtokon
most halgazdaságot létesítettek és
tervbe vették egy kacsafarm és
egy ezüstrókatenyészet építését. A
gazdaság a legmodernebb gépek
kel rendelkezik.“
— Na majd adok én azoknak a
parasztoknak! így tönkre tenni a
birtokot — fenyegetőzött Nakielski.
— De hiszen ezek megtízszerez­
ték a birtokunk értékét! — kiál­
tott fel a fiú. — A háború előtt
alig tudtunk megélni abból a rosz-
szul megmunkált, vacak földből
Most igazi mágnások le ttü n k ...
— Fiam, neked igazad van! —
jelentette ki az öreg Nakielski.
Egy óra múlva megjelent a fia­
tal Schönburg. Nakielski hűvösen
fogadta.
— Kérem szépen, Belcia, a leá­
nyom és én arra az álláspontra
jutottunk, hogy ön számunkra nem
megfelelő parti. Birtokunkat mo­
dernizáltuk és értéke meghúszszoro-
zódott. Ma már nem az a régi,
szegény és elmaradott Naklowo.
Beláthatja, hogy az a ki6 vegyé­
szeti gyáracska abban a nyomorult-
Sucha Wolaban, melyből a háború
előtt csak éppenl tengődni lehetett...
A fiatal Schönburg félbeszakí­
totta.
— Ügylátszik, ön nem olvas új- — Na Pistike, a bátyád olvasztár lesz, a nővéred esztergályos. Hát
ságot. Kérem figyeljen csak ide. te mi leszel?
„S.chucha Wolában az egykori ki- — Én már most is vasgyűró vagyok, nagypapa.
Londoni interjú
Asbóth József, világhírű teniszbaj­
nokunk ezidén is Jól szerepelt a wim­
bledoni versenyen. Amikor Londonba
érkezett, szállodai szobájában felke­
reste egy angol újságíró.
— Hogy érzi magát, mióta elhagyta
a vasfüggönyt? — hangzott első kér­
dése.
— Én nem hagytam el sem m iféle
Mit ta n u ls z ily e n r e n g e te g «
vasfüggönyt. Adjon fel értelm es kér­
K észü lö k a z ö s s z e f o g la ló r a . déseket, vagy hagyjon békén.
— Es ily e n n a g y a v iz s g a a n y a g ? — Ö sszeszedte m ár m agát az ott­
— N em . A zt ta n u lo m , a m it a z e g é s z é v honi koplalás után?
fo ly a m á n k e lle t t v o l n a . . .
Asbóth éppen gyulai kolbászt evett.
XTAIMI Az angol mohón nézte. Bajnokunk
rntiő« letört egy darabot, az újságíró m eg­
ette és újra. k é r t Azután Ivott a
barackpálinkából, am elyet Asbóth
valakinek ajándékba hozott Lon­
donba. Prüszkölni kezdett é s papír-
zsebkendőt vett elő.
— Tessék talán egy vászonzseb­
kendő. — nyújtotta oda Jóska a
magáét.
— Es izé, itlm arad majd Angliá­
ban?
— M ik or m e g y s z a b a d s á g r a , B á lin t e lv ­ Asbóth nem találta m eg rögtön a
társ? kellő erélyes szavakat angol nyelven,
— M ég n em tu d o m . M ost m e g y e k m e g ­
é r d e k lő d n i, m ik o r le s z a sz e m in á r iu m i ö s s z e ­
Ludas Matyi álma a fövő oktatási év végé de azután az ajtóra mutatott é s az
f o g la ló . E lő tte k é t n a p p a l k e z d e m . rol. akkor ilyesmik .nem fognak előfordulni/ újságíró ezt a kem ény választ is
m egértve, kisom fordált
•
A szerkesztő m egkérdezte:
meghaladja az összes eddig dől- Jó hangosan becsapta maga mö- — Kész az Asbóth-lnterjú?
gozó lengyel vegyigyarak összter- gött az ajtót és elment — Tessék!
melését.“ Ezt nevezi ön „kicsiny Auréllá grófnő fejét csóválta „A m agyar bajnok elsősorban a
gyáracskának“? . . . Fütyülökaz — Azt hiszem, kedves rokon vasfüggöny mögötti koplalást Igyek­
önök NaWowojára. Gyáram mű- hogy egy kissé elhamarkodva dön- szik diétás életmóddal egyensúlyozni.
gyáracska helyén trágyagyartermelesevel száz ilyen tö tt Egy éjjeli lokálban sokat ke- Amikor én ettem, majd kiugrott a
az hatalmas kémiai kombinát létesült, Naklowot is termékennyé tehetek.- res a b o y ... szem e a vágyakozástól. Mohón nézte
(Fordította: K. Sz. Gy.) papírzsebkendőm et is, m ert ők még
mindig az elavult antik vászenzseb-
.G g o ^ ia ß c nem kendőkkel küszködnek. Megkérdez­
tem, hogy m iért marad Angliában,
m ire a m eghatottságtól előbb vála­
szolni sem tu d o tt,. majd m egkért,
hogy hagyjam egyedül boldog Ságé­
pgNffÄKI val, azzal a tudattal, hogy a ködös
Albionban maradhat.“
— Maga egy szót sem beszélt vele
teniszről?
A sportújságíró csodálkozva nézett
sz e r k e s z tő jé n
— Teniszről beszélni egy teniszbaj­
nokkal? NéHT is gondoltam erre . . ,
(•ti)
b é r e ls z á m o ló
— K ön n y ű a K o v á c sn a k sz ta h a n o -
v is t á n a k le n n i, m ik o r ily e n s o k a t t e n
— ú g y lá t s z ik ,
p ik k e l rám !
m e l.
■MBMHMM
,A vas és acél országa leszünk
— M on d ja, m ié r t h e ly e z t é k á t id e
e z t a z ó r á t m á r h ó n a p o k k a l ezelő tt?
— M ert itt tö b b e n lá tjá k , e z a h e ly
fo r g a lm a s a b b .
— D e h á t a k k o r m ié r t n e m h e ly e z ik
v é g r e ü zem b e?
— N a, a n n y ir a a z é r t m é g s e f o r g a l­
m a s e z a h e ly .
Ludas Matyi
Főszerkesztő: GABOR ANDOR
Felelős szerkesztő: GÁDOR BÉLA
Szerkesztő: TABI LÁSZLÓ
A kiadásért felel:
a Lapkiadó Vállalat Igazgatója
ELVTÄRS Szerkesztőség: V., Alkotmány-u. 3
HASZNÁLD Telefon: 127-750, 128-031
Kiadóhivatal: VII., Lenln-krt 9—11
KI
Telefon: 221-285
MUNKAIDŐD Hirdetési osztály: V., Bajcsy-
MINDFN Zslllnszky-út 34. Telefon: 125-340
Csekkszámlaszám: 61.080
PERCE i Előfizetési ügyek: Posta KözponU
Hírlap Irodája, V., József nádor­
tér 1. Telefon: 180-850
Szem élyes ügyfélszolgálat:
V., R oosevelt-tér 5—6
Budapesti Szikra Nyomda,
V., Honvéd-utca 10
Felelős vezető: Radnóti Károly
G ádor B éla :
Tájékozódom (Máj na-Frankfurtban megalakult a tőkés zsoldban álló
jobboldali szociáldemokraták ál-internacionálcja.)
Tárgyilagos ember vagyok, objektív lény, aki mindig lassan járok,
hogy tovább érjek s ha például egy érem kerül a kezembe, szinté auto­
matikusan megnézem a másik oldalát is. így történt, hogy a Grősz-
pörrel kapcsolatban sem elégedtem meg azzal, amit Grösz és társai
mondtak saját magukról, hanem megnéztem az érem másik oldalát és
elolvastam a nyugati sajtó kommentárjait is. Mert ugyebár, mit lehet
tudni. A z ember gyarló és ha a vádlottak padjára kerül, elkezd hencegni,
hogy így összeesküdött, meg úgy hazát árult, holott az egészből egy
szó sém igaz, csak érdekessé akarja tenni magát, mert ilyen a
természete.
Nos, mondom, nem hittem saját fülemnek és szememnek, elolvas­
tam a nyugati sajtót és Onnan tájékozódtam. A közlemények eleinte
zavarosaknak és ellentmondóknak tűntek, de később, némi fejtörés árán
mégis sikerült összeegyeztetnem mindazt, amit Rómától Washingtonig,
Zűriektől Buenos Airesig erről a dologról írtak. Végül a következő
egységes és figyelemreméltó kép alakult ki előttem:
Grösz József, ez a tiszteletreméltó 63 éves főpap, akt a tárgyalás
előtti napokban ünnepelte 53-ik születésnapját, a vallatások során úgy
megtört, hogy senkisem mondta volna 70 évesnél kevesebbnek, holott
köztudomás szerint sem több, mint 44 éves. De nem is csoda, hiszen
Grösz érsek már hónapok óta ül börtönben, holott letartóztatása óta
hetek sem teltekkel s így senkisem tarthatja különösnek, ha a súlyos
évek alatt úgyszólván napokat öregedett. A nemes nagyúr, aki a kín­
zások következtében egészen megrokkant, messze kimagaslott a fegy-
őrök közül délcegen töpörödött alakjával. A sajtó képviselőire nagy fc.Lxi/niAct\e^ \ /
hatást tett, amikor ez a minden emberi méltóságot megcsúfoló módon ^ o c l\ I
meggyötört vádlott nyugodt és érces hangon dadogta a bíróság sze­ — Hát maguk most kicsodák? g W
mébe az igazságot, amelyet előző -nap a szájába rágtak. — Az új „Internacionálé“.
A jómegjelenésü, egyeneshátú élő halott, aki még alig múlt el 57 — Ja úgy. Ha kettőt csengetek, akkor valamennyien jöjjenek be, mert utasításo­
éves, a börtönben teljesen megkopaszodott s kísérteties sápadtságát kat fogok adni.
csak arcának piros-pozsgás volta enyhítette némikép. De ilyenek a többi
vádlottak is. Csupa tortúrától megviselt, jóhúsban lévő férfi, bágyadt,
élénken csillogó szemekkel s a hosszú fogság, amely megtörte őket, a ta n fó h
bizony egy percre sem tudta őket megtörni. Mert mi a bűnük ezeknek
az embereknek? összeesküdtek, csaltak, loptak, hazát árultak? Kétség­
telenül igen. Nem kétséges, hogy nem. Grösz érsek ártatlan, amint azt
a vallomások során harcias egykedvűséggel maga is letagadta. A büszke
főpapj akit országszerte méltán tekintenek Tömöri Pál, Prohászka
Ottokár és Mangold Béla Kolos utódának, férfiasán magára vállalta a
bűnöket, amelyeket elkövetett. Feltűnést keltő vallomása két óra hosszat
tartott és egyáltalában nem hangzott el. Ugyanis a tárgyalás közön­
ségének minden ■ egyes tagja előzőleg egy ördögi szert, az úgynevezett
Kalmopirint kényszerült bevenni, ami csak úgy volt lehetséges, hogy
előzőleg mindenkit egy másik ördögi vegyszerrel preparáltak, nehogy
észrevegye, amikor a Kalmopirint beadják neki. Ennek az ördögi szer­
nek az a tulajdonsága, hogy aki beveszi, éppen az ellenkezőjét érti
annak, amit hall. Persze, pokolian raffinált módon a vádlottak is kap­
tak ebből a szerből, miáltal ellenkezőjét mondták annak, amit gondol­
tak, tehát tagadtak s a közönség, aki ellenkezőjét értette annak, amit
hallott, ezt vallomásnak fogta fel. Ilyen pokoli, ördögi, infernális és
diabólikus trükkökkel sikerült elérni, hogy a közönség készpénznek vette
Grösz József, illetve Balázs Samu vallomását. Ugyanis mondanunk
sem kell, hogy a vádlott helyett Balázs Samu, a Nemzeti Színház
színésze ült a vádlottak padján, akit színházi elfoglaltsága alatt egy
— Nézze szomszéd, mit arattam az idén!
viaszbábú helyettesített, amelynek belsejében ördögi módon elhelyezett
beszélő-szerkezet tökéletesen tudta utánozni a színész hangját.
— Nem érek rá nézelődni, mert én jövőre is jól akarok aratni!

S é ta a té m a -s é m a k ö r ü l hészetünk igen jelentős szerepet a mézet — én is virágról-virágra

P Á N I K A W A L L STREETEN A fiatal író, aki soha nem vette
kapott mezőgazdaságunkban és en­ jártam eddig, de most már csak
nek ellenére elhanyagolták az írók. egy virágszál van az életemben és
igénybe mások jó tanácsait, elha­ Ezt pótolja nála az a párbeszéd, ez te viagy, gyöngyvirágom!
tározta, hogy segít a könnyű mű­ amelyben Terka, a hősinő búcsúzik A fiatal író néhány nap múlva
fajban mutatkozó darabhiányon és a méhésztől, azzal, hogy Pestre dühöngve vette tudomásul, hogy
megírja az első igazán jó, mai utazik. mindkét darabját használhatatlan­
életet ábrázoló új magyar egyfel- Pista: Szóval itthagysz engem, nak minősítették a lektorok. Dühe
vonásos darabot. Miután a „Lélek­ Terka? Nem törődsz azzal, hogy azonban nem soká tartott, mert
vándorlás Tahiti szigetén“ című nállam te vagy a súlypont, te vagy kitűnő ötlete támadt:
remekművét visszaadták azzal, hogy a központi kérdés?! — Hopp! — kiáltott ragyogó
nem időszerű, nekiült az új nagy­ Terka: Hiába agitálsz, úgy ér­ arccal — ez egy jó témía. Megírom,
szerű, vonalas, sikeres darab meg­ zem, hogy a mi szerelmünket még hogyan bánnak el tudatlan lekto­
alkotásának. nem tudatosítottad. rok egy ilyen zseniális fiatal íróval.
Egy óra alatt áttanulmányozta Pista: De már kiértékeltem! J e r ­ Jelenleg ezen a darabján dol­
Sztaniszlavszldjt, a realista darab­ kém, te nem ismered a méheket gozik.
írás és színjátszás irodalmát és Virágról-virágra járnak, gyűjtik Tardós Péter
már meg is alkotta hőseit. A női
főszereplő csinos, fiatal lány, mun­
káskáder, kultúrfelelős és DISZ ve­ F a lu s i p á r t t a g o k , D É F O S Z -s z e r v e z e te k !
zetőségi tag, a férfi-hős sztahano­
vista esztregályos. A mű címét kali-
grafikus betűkkel rótta fel az ív
tetejére „Szeretve mind az eszter­
gapadig“. Ravasz trükköt is alkal­
mazott a darabjában. A lányt Gá­
los Eszternek nevezte el és itt
ügyes fogással élt: la lány Gálos
Eszter, a fiú — esztergálos. . . —
Ezen a szójátékon fog megpukkad­
ni a közönség — vélte.
Ami biztos, biztos — gondolta
és nekiült második darabjának
megalkotásához. Az újító, a darab
hőse, feltalált egy újfajta srófot,
amit Id akart próbálni valami nagy
gyárban. Zenés darabnak szánta
ezt, a hős már úgy jön be a színre
dalos belépővel, keresi az üzemet,
ahova be lehet szerelni az új tat
lálmányt. Ezt énekli: „Hol Van az
a gyár, hol a srófom szerelem?“ í
„Bevitte“ a darabba a falu pro­
blémáit is. Szerepel a mestermű­
ben egy traktorista lány, aki kulák
volt, jó útra tért, beleszeretett az
újítóba, noha őt egy méhész szereti.
A méhész merőben új figuráját
azért vette be darabjába, mert mé­ Ez nem Így van! A z ellen ség et éb e rség g el le kell leplezni!
 X

ÜZLETEMBEREK

KRÓNIKA

VB

JA PÁ N B A N VISSZAADTAK A
FASISZTA „TRÓNT SEGÍTŐ TÁR­
SASÁG POLITIKAI JO G A IT
— A z tá n Jól f o g já to k a t r ó n t, m e r t
é n ö tv e n k iló v a l n e h e z e b b v a g y o k ,
m in t H lro h íto l

— kX ,

A d e n a u e r : A z é r t ad o ly a n o lc s ó n m in d e n t , m e r t fé l, h o g y a j u g o s z lá v n é p b e v o n ja a z ip a r e n g e d é ly é t .

Aki ingyen akar ebédelni, menjen a Kéménysepiöbel

(N em fizetett reklám és tudósítás egy egyre tartó mérkőzésről)
Valóban nem fizettek e hírveré­ De mint makacs ember, még de szilárdan kijelentették, hogy zöltem az esetet, nevemet, címemet
sért, viszont én se fizettem az ebé­ mindig nem adtam fel a harcot. nem segíthetnek rajtam. Egyik biz­ telefonszámomat és kértem:, küld
dért, amelyet a Kéményseprő ven­ A kijáratnál állt néhány éttermi tatta a másikat, fogadja el a pénzt, jenek a pénzért, vagy telefonálja
déglőben elfogyasztottam. Nem dolgozó a én közöltem velük, hogy de végül megegyeztek abban, hogy nak, mikor fizethetek. Jakab elv
sürgős dolgom van, fizetni szeret­ csak a fizető jogosult! „És hol a
nék, könyörüljenek rajtam, fogad­ fizető?“ „Valahol, talán a kony­
ják el ;a pénzt, 76%-os hadirok- hában!“ Erre megmondtam, hogy
kant_és_többgyermekes családapa a Szabolcs-utca felé megyek, jöj­
vagyok! (E legutolsó állítás valót­ jenek utánam, • hajlandó vagyok
lan volt, egyetlen gyermekem sin­ utcán át is fizetni! (2:0)
csen! De mit meg nem tesz egy Nem jöttek utániam! (3:0)
szorult helyzetbe került szerencsét­ De mint makacs ember, még EGYIPTOMI HATÓSÁGOK FELTAR­
len, aki fel akarja kelteni ember­ mindig stb., lásd fent, este felhív­ TÓZTATTAK EGY ANGOL FEGYVER-
társai részvétét?) A pincér kartár­ tam a vendéglőt. A helyettes üz­ SZALLITÓ HAJÓT
sak meleg együttérzéssel ugyan, letvezetővel, Jakab elvtárssal, kö­ — M a g u k h a z u d ta k i Ez éle le m ?
— T u d ja , h o g y é n m ily e n Jól m e g ­
é le k b elő le?
A fráacia madáretető
világos? Mindjárt elmagyarázom. társ megnyugtatott, hogy szól ér­
Múlt hó 20-án, vasárnap, életem­ dekemben a fizetőnek. Nyolc napon
ben először beültem a fentnevezett át minden telefoncsörgésre re­
vendéglő kerthelyiségébe és igen ménykedve csörgettem meg zse­
szerényen ettem egy szialontüdőt bemben a forintokat — de soha,
gombóccal, majd ittam egy kis- soha nem a Kéményseprő jelent­
fröccsöt és egy szimpla feketét. kezett. Lektorok közölték velem,
Minden jó volt, semmi hiba. A bo­ hogy a novellámat visszautasítot­
nyodalom akkor kezdődött, amikor ták, dramaturgok szólítottak fel,
fizetni akartam. Mivel két órakor hogy dolgozzam át a színdarabo­
sürgős, halaszthatatlan dolgom mat,- szóval csupa hétköznapi, se­
volt, félkettőkor hangos szóval, matikus beszélgetést bonyolítottam
férfiasán kijelentettem: fizetni le, de a nagy esemény, a fizető
szándékozom. Ugyanezt megismé­ hősi jelentkezése elmaradt! (4:0)
teltem egyre hangosabban és egyre De mint makacs em ber. . . (lásd
férfiasabban további tíz percig. fent!) néhány nap múlva újból te-
Szóltam a bájos kenyeresnek, szól­ jé lefonáltam a Kéményseprőnek. Ja­ AZ USA ES ÚJ-ZÉLAND SEGÉLY­
tam az éthordónak, szóltam fűnek kab elvtárs közölte, hogy a fizető NYÚJTÁSI PAKTUMOT KÖTÖTT
és fának, (kerthelyiségben voltam) néhány napig beteg volt, különben
de csak általánosságban mozgó — M ost, h o g y a lá ír ta m a s z e rz ő ­
is sok a dolga.. De biztatott, bizto­ d é s t, S a m u b á ty á m , m o n d ja m e g ,
Ígéreteket, viszont egyetlen szál s a ^ jelentkezik majd a pénzért. h o g y k itó i k e lt n e k e m fé ln e m ?
fizetőt se kaptam. Az éthordó kö­ — M o st m á r s e n k itő l. De h a n e m
zölte velem, hogy a fizető biztosan Ebben maradtunk. ir ta v o ln a a lá , a k k o r tő lem !
jön majd. A kenyérosztogató ki­ Múlnak a napok, a hetek, a fizető
jelentette, hogy a fizető a konyhán nem jelentkezik. (5:0) és —■ bár
van, mások elmondták, hogy az optimista vagyok és derűsen pil­
illető most éppen 6zámol valahol. lantok a világba — már alig merek
A többi asztalnál is akadtak vendé­ remélni. Attól félek, hogy elmúlik
gek, akik vakmerőén fizetni akar­ a nyár, az ősz, eljön a zord idő
tak, a pénz otthevert — nem az és én itt ülök majd télvíz idején,
utcán, de az asztalon — és nem behavazva egy kifizetetlen ebéddel!
lakadt senki, aki felvegye. Közben Sőt talán tíz évvel halálom után
az idő eljárt és én ezt az eljárást peresítik az összeget, hogy kama­
— mármint az időét és a fizetőpin­ tostul behajtsák majd az unokái­
cérét — nehezményezve, háromne­ mon! (Micsoda megrögzött hazu-
gyedkettőkor kijelentettem, hogy dozó! Hiszen az előbb bevallottad,
most már fizetés nélkül távozom. hogy gyermeked sincs) Most már
Soha életemben még nem bliccel­ •az unokáknál tartasz?)
tem (gyönyörű magyar szó) még Esedezem, ne tegyék ezt velem,
villamoson sem, de a jó vendég
engedjék meg, hogy kifizessem az
holtig tanul! Miután ezt a nem­ ebédemet! De, a magam ügyén
fizetési szándékomat fennhangon és kívül, a közösségre tekintve, fordít­
megint csak férfiasán közöltem a BÉKÉS MEGYE S lL Ó Z A S t VER­
vendéglő közvéleményével, amely suk a humorról komolyra a szót: S E N Y R E HÍVTA KI HEVES MEGYÉT
mérkőzésemet a láthatatlan fizető­ nem volna helyes, ha az egész
Ez Itt s lló z o tt t a k a r m á n y o n m e g h í­
vel, (egyelőre 1:0 az ő javára) de­ fizetőpincér-rendszert megreformál­ z o t t h é t k ö v é r b é k é s i te h é n , a k ik
rűsen bosszankodó érdeklődéssel nák? a z é r t n e m m o n d a n a k se m m i v ic c e ­
figyelte, megindultam a kijárat felé. , N á d a s s J ó z s e f. s e t, m e r t n e m a k a r j á k s z é p k ö v é r s é ­
g ü k e t e g y s o v á n y v ic c e l c s ú f f á te n n i.
 Szabadtéri kultúrm űsor
— Látod Csipike, mondtam, hogy
ne készülődj olyan sokáig. Most
megint elfoglalták előlünk a leg­
jobb helyeket.
Gyengéd figyelm eztetés
— Szakikéin, a gép szocialista
megőrzése és kímélése mellett sza­
bad azért rajta dolgozni is!
cd kilépés cAddiq (ár a korsó a kútra . . .
Irta: Horváth Mihály
Z ó lyom i v á lla la tv e z e tő ír ó a s z ta lá n á l 01. N yílik a z a jtó é s H o v á « s z a k ­
t á r s lé p b e r a j t a , e ls z o m o ro d o tt a r c c a l.
KOVÁCS: S z a b a d s á g , Z ó ly o m i e l v t á r s .
ZÓLYOMI: S z a b a d s á g , K o v ács s z a k t á r s . Mi jó t h o zo tt?
KOVÁCS: N em h o z ta m é n se m m it, k é r e m , c s a k e q y a l á í r á s t k é r e k e r r e a
k ilé p é s re .
ZÓLYOMI: No, K o v á c s s z a k t á r s , c s a k n e m a k a r k ilé p n i a z ü ze m b ő l?
KOVÁCS De Ig e n , k é r e m . Én e z t n e m b íro m to v á b b . Z ólyom i e l v t á r s n e m
m á tó l is m e r e n g e m , tu d ja , h o g y m in d ig b e c s ü le te s e n d o lg o z ta m .
ZÓLYOMI: T u d o m h á L D e m é g is m i é r t a k a r k ilé p n i?
KOVÁCS: Z ó ly o m i e lv t á r s , é n n e m tu d o m to v á b b n é z n i, h o g y m á s o k d o lg o z ­
n a k , én p e d ig n e m tu d o k . . . K ét h é tte l e z e lő tt m é g ú g y v á g ta a z e s z ­
te r g a k é s e m a z a c é lt, m in t a v a j a t M icso d a ö rö m v o lt a z , a m ik o r e s té n ­
k é n t f e lírta m a v e r s e n y t á b l á r a a 168 s z á z a lé k o t! M ost p e d ig c s a k Irig y ­
k e d v e n é z e m a v e r s e n y tá b lá k a t. S z a b ó P is ta te g n a p Is f e lír ta a 180-at.
O tth o n n e m tu d o k m it m o n d a n i a k is f ia m n a k , a m ik o r m e g k é r d i: A p u k a ,
h á n y s z á z a lé k o t c s in á ltá l m a ? . . . S e h á n y a t. S e te g n a p , s e m a . M á r k é t
h e te s e m m i t E z t é n n e m b íro m to v á b b . . . Z ó ly o m i e lv tá r s , í r j a a lá a
k ilé p é s e m e t
ZÓLYOMI: S z e g é n y K o v ács s z a k t á r s , m i t ö r té n t m a g á v a l? T a lá n p r ó b á lja
m eg . . .
KOVÁCS: M in d e n t m e g p r ó b á lta m . M ég a z u d v a r s e p r e g e t é s se m m e n t N em
v a g y o k m a i g y e r e k , d e m a r e g g e l k ic s o r d u lt a k ö n n y e m , a m i k o r m e g ­
lá tta m a g é p e m e t. H iá b a , h a az e m b e r n e m tu d d o lg o z n i, n e m é le t az
é l e t í r j a a lá a k ilé p é s e m e t, Z ó ly o m i e lv tá r s .
ZÓLYOMI: S z e g é n y K o v ács s z a k t á r s . És m it m o n d a z o rv o s ?
KOVÁCS: M ilyen o r v o s , k é re m ?
ZÓLYOMI: H á t a k e z e lő o rv o s .
KOVÁCS: N em v o lta m é n k é r e m o r v o s n á l.
ZÓLYOMI: A z t r o s s z u l te tte . A ki b e te g , k e z e lte s s e m a g á t.
KOVÁCS: N in c s é n n e k e m se m m i b a jo m . . .
ZÓLYOMI: T u d o m , tu d o m . B iz to s a n irtó z ik a z o r v o s tó l. P e d ig g o n d o s k e z e ­
lé s se l m in d e n t m e g le h e t g y ó g y íta n i, le g y e n a z Izü leti c s ú z , r e u m a v a g y
v e s e b a j. N em iv o tt h id e g s ö r t h irte le n ?
KOVÁCS: M ég la s s a n se . É r ts e m e g , Z ó ly o m i e lv tá r s , h o g y e g é s z s é g e s v a ­
g y o k , m in t a m a k k . M o st is m e g c s in á ln á m a 168 s z á z a lé k o t. M ég tá n
S z a b ó P i s t á t is le h a g y n á m a 180-ával!
ZÓLYOMI: A k k o r v é g k é p n e m é r te m . M ié rt m o n d ta , h o g y m á r kiét h e te n e m
tu d d o lg o z n i?
KOVÁCS: H o g y m ié r t? M e rt k é t h e te s z é ts z e d té k a g é p e m , h o g y m e g ja v ítjá k
é s a z ó ta b á r h o v á f o rd u lo k , s e n k i se m a d m u n k á t M ég a z u d v a r i s ö p rő -
m e s te r s e m . G y á ro n b e lü li m u n k a n é lk ü li le tte m .

'R a M a d c t a
Minapában egy Népboltba bementem.
A nagy meleg űzött, hajtott be engem.
Meleg már a szövetruha, szinte süt.
— Kartont, kartont! — esdekettem
mindenütt.
Vágyam tárgyát megláttam a polcokon.
Megöleltem a boltost, bár nem rokon.
Mondtam neki: — Kaphatnék egy keveset? —
ügy rámnézett, az álla is leesett.
— Kartont akar? — meredezett jegesen.
Nem is a dalai lámát keresem, —
Viccelődtem, de bíz nem sok sikerrel,
így foszlik szét, mit az ember kitervel,
fi boltosom rideg lett, mint Szvatopluk,
S szólt kevélyen: Kap majd kartont, ha
osztjuk!
Azt hittem, hogy rosszul hallom szavait.
Ki a süket? . . . É n vagy ő? ... Vagy mi
van itt?
Jelen van az áru, — árus, és vevő.
De nincs „osztás“. Ez vájjon hogy érthető?
Várjuk, amíg összegyűlünk ötvenen?
Ámultam és bámultam az ötleten...
* Mellékesen megjegyezte boltosom,
Hogy azért ám zúgolódni nincs okom.
Mert flanellt, azt azonnal is mérhet 5.
így lett az ügy még kevésbé érthető. T örtén et a z a ra n y e g érrő l megkérdezte a sekrestyést: hogy
Mit csináljak most nyáron a flanellel? került oda az egér aranyszobra.
S mért nem kaptam télen, mikor flanelt A sekrestyés elmondta az egér
kell?! történetét. Eszerint a XVI. század­
Télen, mikor a bordám is didergett, ban Párizs városát rengeteg egér
Kínálgatták flanell helyett a selymet. és patkány lepte el, és kiirtásukra
minden erőfeszítés eredménytelen
maradt Párizs érseke tanácsolta a
— Textilszakma! Esedezem, könyörgöm, lakosságnak azt, hogy csináltas­
Tudvalevő: négy évszak van a földön. sanak egy aranyegeret, helyezzék
Mi volna, ha úgy készülne a kelme, az oltárra és bízzanak a csodá­
Nyáron bújjunk kartonba, — ne flanellbe?! ban.
A textil ne bújócskázzék mi-velünk — S lett eredménye az arany­
S akkor ily bősz kritikát nem mivelünk! szobornak? — kérdezte tábornok.
A Párizsban tartózkodó Eisenho­ A sekrestyés egy kissé zavartan
é V* K. TÓTH LENKE ' wer tábornok egy nap régi templo­ felelt:
mokat ment el megtekinteni. Az — Uram, ha lett volna eredmé­
egyik templom oltárán egy arany­ nye, m ár régen az ön aranyszobra
ból készült egeret vett észre, s állna itt az oltáron.

Szükséges kellék
Az USA-strucc N em tartozik (K o csa P o p o v i cs, T ito v e z é r k a r i fő n ö k e f e g y v e r
k o ld u ló k ö r ú to n v a n a z I m p e ria lis ta o r s z á g o k b a n .)
id e!

(Homolya Antal gondosan lesímított haját szét­

zilálja, a fejére micisapkát tesz, nyakkendőjét belső
zsebébe rejti és széles mosollyal belép a Miniszté­
rium tudakozó-szobájának ajtaján. Belépőcédulát
kér.)
— Alászolgá . . . szabadság! Be szeretnék menni,
kérem. — A nevem Homolya Antal. — Igenis, azon­
nal igazolom magam. Tessék. A száma nyolcszáz-
hetvenkétezernégyszáztizenhat. Igen, igen, négy­
száztizenhat. — Parancsol? Hogy horszülettem?
Itt Budapesten, a hét kerületben. . . — 1907. áprili­
sában. Foglalkozásom . . . Tisztviselő. De az apám
vasmunkás volt kérem, tehát a származásom vilá­ — Ez itt, u r a im , a z á tla g o s ju g o s z lá v d o lg o z ó
gos és tiszta. Csak később tért át a papírkereske­ m é r e te , a k i t á g y ú tö lte ié k n e k s z á n tu n k .
désre. Az üzlete a Szabadság-téren volt. — Azt
állítja, hogy ott nincs is üzlethelyiség? Hát az a
hatalmas épület kutya? Azelőtt tőzsdepalotának hív­ Jugoszláviában „munkástanács“ fedőnév
ták . . . Mert az apám é rté k ... h m ... papírokkal alatt imperialista tőkések kezére
kereskedett. De ez nem tartozik ide. — Hogy hon­ juttatják a gyárakat
nan jövök? Hogy érti azt, hogy honnan? Itt ültem
az előbb a szomszéd eszpresszóban barátommal, a
Csetnekivel. Onnan jövök éppen. — Nem, nem
küldött senki. Magam jöttem, mert én egy önálló
ember vagyok. Mindig is az voltam, csak most keli
naphosszat. . . De ez nem tartozik ide. — Mért kér­
dez annyit? Talán vizsgálóbírónak csapott fel? Ha
nagyon érdekli ,hogy hová megyek, megmondha­
tom. Ügyszólván. . . a szocializmus felé! Nos, mit
szól? Jól feleltem? — Ja, hogy itt a házban? A har­
madik emeletre, az én kedves Topánkai szak-baj-
kar-elvtársamhoz. ö t szeretném megkérni, hogy . . .
De ez nem tartozik ide. — Gondolja, hogy idetarto­
zik? Az nagy baj, nagy baj. Nagyon nagy baj. Azt
is beírja, hogy milyen ügyben jöttem? Nem! Azt
— Hová dugja a fejét, strucc kolléga? nem mondhatom el. Akkor inkább visszamegyek oda, — J ó l k e f é lje ki a f r a k k o m a t, m e r t h a v is s z a ­
— Hát hová dugjam? A porba nem dughatom, mert azt mind az ahonnan jöttem.“ (Visszamegy.) jö v ö k a m u n k á s ta n á c s ü lé s é rő l, á ts z a la d o k T itó h o z
amerikai nép szemébe szórtam. O. Gy. e g y k is lö n c s re .
 A m inek nem szabadna lenn ie
Egy tanfolyam története
D o lg o z ó n é p ü n k c s o d á la to s a n s z é p
a lk o tá s á n á l, a D u n ai V a sm ű é p ít k e ­
z é s é n é l v a q y o k a g é p k e z e lő ta n fo ly a m
v e z e t ő j e . A z é p ít é s ü g y i m in is z té r iu m
o k ta tá s i o s z tá ly a e z é v e le jé n a z t a
f e la d a to t k a p ta , h o g y m in é l tö b b g é p ­
k e z e lő t a n fo ly a m o t s z e r v e z z e n , le h e ­
t ő le g n ői m u n k a e r ő k k e l, m e r t a z öt­
é v e s te r v b e n ig e n s o k g é p k e z e lő r e
le s z s z ü k s é g , d e k ü lö n ö s e n so k új n ő i
m unkaerőre.
A z o k ta tá s i o s z tá ly m e g b íz ta a z
e g y ik e lő a d ó t, h o g y s z e r v e z z e m e g
a z e g y ik ily e n ta n fo ly a m o t a> D unai
V a s m ű n é l, le h e t ő le g n ői m u n k a e r ő k ­
k el, m e r t a z ö t é v e s te r v b e n ig e n so k
g é p k e z e lő r e v a n s z ü k s é g , d e k ü lö n ö ­
s e n s o k új n ő i m u n k a e r ő r e .
A s z e r v e z ő k ilá to g a to tt D u n a p en -
te lé r e s k ö z ö lt e m in d e n k iv e l, aki
c s a k s z á m ítá s b a J ö h etett, m in d e z e k e n
fe lü l a titk á r n ő k k e l, h o g y a z ö t é v e s
te r v b e n ig e n s o k m u n k a e r ő r e v a n
s z ü k s é g , s tb ., s tb . A J elzett e lv tá r s a k
m in d e n íg é r e t e t m e g a d ta k , te k in te tte l
a r r a , h o g y v a la m e n n y ie n tu d tá k m á r,
h o g y a z ö t é v e s t e r v b e n , stb ., stb .
A lá to g a tá s 1 9 5 1 . fe b r u á r 21-én
v o lt. M á rciu s 1-én le u ta z tu n k k é t e lv ­
tá r s s a l é s m e g á lla p íto ttu k , h o g y a z
ü g y b e n m é g se m m i se m t ö r té n t s
f ő le g n in c s e n e k gépek, m á r p e d ig
g é p k e z e lő k e t c s a k is g é p e n le h e t k i­
k é p e z n i.
M á rciu s 5 -én a ta n fo ly a m m é g is
m e q in d u lt s z á z h a llg a tó v a l é s a fia ­
tal lá n y o k n a g y ig y e k e z e t t e l ta n u lta k ,
b á r g é p e k m é g n em v o lta k , c s a k Ígé­
r e te k .
H árom h é tig n a p o n ta é r d e k lő d tü n k
a z ÉM UK-nál (É p ítő ip a ri M u n k a e sz k ö z
K ölcsön ző), m íg v é g r e m e g tu d tu k ,
h o g y n em tu d n a k a z e g é s z d o lo g r ó l
s e m m it, m e r t a g é p e k e t a z ille té k e ­
s e k e lf e le jt e t té k m e g r e n d e ln i. E lh atá­
r o z tu k te h á t, h o g y a te r m e lő m u n k á ­
b a n d o lg o z ó g é p e k e n f o g ju k a ta n u ló ­
k a t g y a k o r o lta tn i. A. ta n u lá s t a g é p é ­
s z e ti o s z tá ly c s a k á lló g é p e k e n u g y a n ,
d e e n g e d é ly e z t e . Erről a z o n b a n a
g é p f e le lő s n em tu d o tt s e z é r t n em
e n g e d é ly e z t e a z e n g e d é ly t , c s a k a k ­
k o r , m ik o r a f ő g é p é s z is m e r t e t te v e le
a z e n g e d é ly e n g e d é ly e z é s é t , m ir e ő
is e n g e d é ly e z t e .
A g é p é s z e t i o s z tá ly v a ló b a n a d o tt
e g y - k é t h a s z n á lh a ta tla n g é p e t k ö l­
c s ö n , a m e ly e k e t a z o k ta tó k k ija v íto t­
ta k . S a jn o s , a te le p e n k ö z b e n e lr o m ­
lo tt a z e g y ik g é p é s a g é p é s z e t e n
ú g y d ö n tö tte k , h o g y a h o s s z a d a lm a s
Javftás h e ly e t t in k á b b a m i m e g ja v í­
to tt g é p ü n k e t v is z ik e l, a g y a k o r ló
h e ly is é g k e r ít é s é t k id ö n tv e . E zt n em
tu d tu k m e g a k a d á ly o z n i, m iv e l a g é p
el n em v it e lé h e z a f ő m é m ö k n ő e n ­
g e d é ly e k e lle tt v o ln a , a k i a z o n b a n
n e m é r t rá v e lü n k fo g la lk o z n i.
A k ile n c e d ik h é te n m e g k a p tu k a
g y a k o r ló - g é p e k e t, e z v o lt ta n fo ly a ­
m u n k u to ls ó h e te . N em b a j, g o n d o l­
tu k , m a jd a k ö v e t k e z ő ta n fo ly a m o n
tu d ju k h a s z n á ln i a g é p e k e t . K özben
a ta n u ló k ig e n Jó e r e d m é n n y e l le v iz s ­
g á z ta k (tito k b a n e n g e d é ly n é lk ü l t
m o z g ó g é p e k e n is g y a k o r o lta k a Ha­
s z o n ta la n o k ) s a z ó ta k ö z ü lü k so k a n
1 1 0 —1 20 s z á z a lé k o t te lje s íte n e k , d e
v a n n a k , a k ik m á r a 2 60—2 9 0 s z á z a ­
lé k o t is e lé r t é k .
M eq in d u lt a z új ta n fo ly a m s z e r v e ­
z é s e . M áju s 9 -én a v á lla la t m u n k á s­
ü g y i o s z tá ly á t ó l é r t e s ít é s t k a p tu n k .'
I
h o q y a ta n fo ly a m 12-én iv á n c s á r a , a
h a r m a to s p u s z ta i k a s té ly b a k ö ltö z ik . .
E lm en tü n k a 4 0 k ilo m é te r t á v o ls á g r a
f e k v ő H a r m a to s p u s z tá r a , a h o l egy
A D Ó
Komáma88zony, hol a bűnös? Elvtársak!
avagy
Mellékelt levelet azért küldöm el önökhöz, mert egyrészt — mint
divatos gyermekjáték felnőttek részére annak végén jeleztem ez ügyben a Ludas Matyit tartom az illetékes
fórumnak, másrészt mert remélem, hogy a Ludas Matyival olcsóbban
lehet levelezni, mint az adóhivatallal, mely utóbbi hat forint „illetékbe“
kerül. Mellékelt tevelet ugyanis személyesen vittem el a Villa. kér.
Adóhivatalba, ahol az iktatóba utasítottak vele, ott viszont közölték,
hogy levelem tulajdonképpen nem más, mint „kérvény, adóhátrálék-
elengedése tárgyában“ s így 6 forintos okmánybélyeg nélkül nem veszik
át. Erre én: de hisz az egész állítólagos hátrálékom 8 forint. A váltasz:
akkor meg nem érdemes itt irogatni, hanem tessék kifizetni. En: az én
véleményem nem ez, s azt ezek után postán fogom elküldeni. Válasz:
elküldheti, de majd akkor is m eg. fogjuk „illetékezní1. A szomorú ta­
pasztalatok birtokában ezután nem mertem levelemet az Adóhivatalhoz
küldeni, így egyenesen a Ludas Matyi címére küldöm.
Szabadsági
Ezen válaszba kénytelen-kelletlen
9910. sz. főkönyvi szia „belenyugodva“ sürgősen befizettem
a 15.— Ft-ot, remélve, hogy adó­
T. Vila. kér. Adóhivatal, Budapest ügyemet ezzel lezártam, hisz most
VI. 27-i adóintésükre, melyben már végzek tanulmányaimmal és
8.— Ft együttesen kezelt adó meg­ VII. 15-től állami vállalat agronó-
fizetésére szólítanak fel, tisztelettel, musa leszek. De hogy hitemben
de bosszankodva bátorkodom idézni csalódtam, bizonyítja a levelem
f. év január 9-én kelt önökhöz inté­ kezdetén említett adóintés.
zett beadványom másolatát, melyet Ezek után újból tisztelettel vá­
gondosan megőriztem: rom válaszukat, melyben remélhe­
„ A lu lír o tt K a p lo n y i K ároly IV. é v e s tőleg közük, hogy végre pontot tet­
a q r á r e q y e te m l h a llg a tó a z z a l a k é r é s ­
tek ennek a tengerikígyóként vég­
nélkül tekergő ügynek a végére,
s e l f o r d u lo k ö n ö k h ö z , h o g y e g y ü t t e s
mely azt hiszem eddig is sok fölös­
k e r e s e t i é s jö v e d e lm i a d ó ta r to z á s el­
leges adminisztrációs és postakölt­
m é n v e le m s z e m b e n f e n n á lló 13.— Ft
séget okozott államunknak és őszin­
ö s s z e g ű k ö v e t e lé s ü k e t s z ív e s k e d j e n e k
tén szólva nekem is. Ellenkező eset­
tö r ö ln i. ben kénytelen lennék — mint illeté­
Kellék: "egy levált talpú szandál M int e g y e t e m i hailk jató ö sz tö n d íjb ó l kes fórumhoz — a Ludas Matyihoz
ta r to m el m a g a m a t é s se m m i e g y é b fordulni.
k e r e s e t e m n in c s e n . 1 9 4 9 -b e n , m ik o r
Tisztelettel
m é g v o lta k t a n ít v á n y a im , é v i 2 4 .— Ft
a d ó t v e t e t te k ki r á m , m e ly ö s s z e g e t Kaplonyi Károly
1 9 5 0 -b e n , a m ik o r m á r k e r e s e t e m n em VII., Nagydiófa-u. 6.
v o lt, b e fiz e tte m , h o lo tt n em lettem
é s h o g y a z ú ja b b ta n fo ly a m e l é m ié r t v o ln a k ö te le s . K érem t e h á t e z e k u tá n ,
la k h a ta tía n , r o m o s é p ü le t e t ta lá ltu n k .
A m unkáSU qyi o s z t á ly é sz r e v é te ­
lü n k r e k ö z ö lte , h o q y D u n a p e n te lé n
to r n y o s u ln a k ú ja b b a k a d á ly o k . É s fő ­
leg a z t n e m é r tjü k , h o g y a NEB ve-
h o q y a m é g — n e m tu d o m m ily e n cí­
m e n f e n n á lló — to v á b b i 13.— Ft k ö ­
Kedves Ludas Matyi!
n em le h e t ta n fo íy a m o t r e n d e z n i, m e r t z é r iq a z g a tó ja m ié r t te s z o ly a n k ije­
le n té s t a gii. j e le n lé tü n k b e n is , h o g y v e t e lé s ü k e t s z ív e s k e d j e n e k tö r ö ln i,
a NEB (N e h é z ip a r i B e r u h á z á si v á lla ­
to v á b b á a z é v i 2 4.— Ft r ö g z ít e t t a d ó t
Mint vér'adó, folyó hó 3-án kap­
lat) n e m e n g e d é ly e z i. N o sza fe l P e s tr e a m it ő e lh a tá r o z , a zt D u n a p e n te lé n
a m in is z té r iu m b a , m a jd v is s z a . A v á l­ m é g a z a t y a ú r is t e n s e m v á lto z ta tja a z 1 9 5 1 . é v r e fe lo ld a n i s z ív e s k e d j é k .
tam meghívót véradásra, mely kö­
la la tv e z e tő e lv t á r s c s a k e s t e 9 ó ra m eg. telességemnek a Daróczy-úton ele­
V ég zésü k rő l é r t e s ít é s ü k e t várva
u tá n f o g a d , k ö z ö lte a titk á r n ő . A M in d ezek e lle n é r e t o v á b b r a is r e ­ get téve, a 30. forint és uzsonnán
m é n y k e d ü n k , h o g y m e g in d u ln a k e g y ­ vagyok
m u n k á s ü g y i o s z tá ly v e z e t ő j e n em te­ kívül, az előírásnak megfelelően
h e t s e m m it, m e r t ,a k o r m á n y b iz to s m á su tá n a n ő i g é p k e z e lő ta n fo ly a ­ t is z t e le t te l.“
e lv t á r s r e n d e lk e z e t t íg y . N o sza fel m o k , a m e lly e l a p á r tb iz o tts á g s z e r ­ egy élelmiszerutalványt is kaptam
P e s t r e a m in is z té r iu m b a . Két f ő o s z ­ v e z ő titk á r a é s m é g ig e n s o k e lv t á r s Fenti beadványt hivatalos köze­ fél kilogramm húsra s 50 dkg cu­
tá ly v e z e t ő n o s z a le D u n a p erjtelére m e g v o lt e lé g e d v e . A z t Is r e m é ljü k , gük tanácsára írtam és értesítésüket korra. Következő napon, 4-én, fele­
h o q y a z ö s s z e s ille t é k e s e lv tá r s a k
v iz s g á la t o t ta r ta n i. M eg á lla p ítá st rövidesen meg is kaptam, melyben ségem a Zalka Máté-téri „Meinl“
n y e r t, h o g y a k o r m á n y b iz to s e lv t á r s m o s t m á r v a ló b a n m e g é r t ik , h o q y a
k é t h ó n a p ja M o sz k v á b a n v a n ta n u l­ m in is z t e r ta n á c s n em o k n é lk ü l h oz az (előbb 9.—, majd 11.—, majd boltban kiváltotta az 50 dkg cuk­
m á n y ú to n . t e h á t a n e m e n g e d é ly e z é s r e n d e le t e k e t a női m u n k a e r ő k b e v o ­ 13.— Ft helyett most már 15.— rot, melyet minden észrevétel vagy
n em tő le e r e d . A NEB v e z é r ig a z g a ­ n á sá r ó l, m e r t a z ö t é v e s te r v b e n ig e n Ft-ot követeltek. Benn járva önök­ ellenvetés nélkül kiszolgáltak. Fele­
so k g é p k e z e lő r e v a n s z ü k s é q , d e k ü ­
tója a z o n b a n n in c s ta n u lm á n y ú to n s
lö n ö se n s o k új n ő i m u n k a e r ő r e .
nél azt a felvilágosítást kaptam, ségem ezután a szomszéd Hús­
e z é r t ő n e m e n g e d é ly e z i. Ki tu d ja ,
m ily e n s o r s r a J u tottu n k v o ln a , h a v é ­ hogy januári beadványomat majd közértbe lépett be, mely tele volt
le tle n ü l a n a p s ü t é s e s M áju s 1. u tcá n
BANTHÓ LÁSZLÓ, csak május körül fogják letárgyalni. gyönyörű friss sertéshússal és kérte
n em ta lá lk o z u n k s z e m b e K ő v á g ó e lv ­ a d u n a p e n te le i g é p k e z e lő — De a felszólításban 8 napon be­ az esedékes 50 dkg hús kiszolgál­
t á r s s a l, a k it titk á r n ő je e d d ig s z ig o ­ ta n fo ly a m v e z e t ő j e .
lüli fizetést követelnek — mondtam. tatását. Legnagyobb csodálkozá­
rú a n e lz á r t e lő lü n k . K ő v á g ó e lv t á r s
a z o n n a l f e lv it t a s z o b á já b a é s p illa ­ A cikk megírása és megjelenése — Hát akkor fizessem be — szólt sára kijelentették, hogy a jegy már
n a to k a la tt m e g é r t e t t e , h o q y a ta n ­ között több, mint két hét telt el. a válasz. — Es ha májusban letár­ nem érvényes —, lejárt és arra
fo ly a m o t m e g in d íta n i o r s z á g o s é r d e k , Feltételezzük, hogy a gépkezelői gyalták beadványomat, s annak húst nem szolgálnak ki.
m e r t a z o r s z á q n a k a z ö t é v e s te r v b e n , tanfolyam ügye azóta kedvező me­ helyt adtak, visszafizetik a 15.—
s tb ., stb . Mi is m e g é r t e tt ü k , h o q y Feleségem megdöbbenve hivat­
m é g is c s a k le s z ta n fo ly a m u n k , c s a k
derbe jutott, a cikket azonban az Ft-ot? — Nem, — válaszolták — kozott arra, hogy a jegyet előző
elrettentő példa kedvéért mégis mert egyszer már befizetett összeget
a z t n em é r tjü k , h o q y a NEB m ié r t nap adták nekem a véradás alkal­
k é r t f e g y e lm it K ő v á g ó e lv t á r s e lle n közreadtuk. nem fizetnek vissza. mából, továbbá kétségbevonta,
hogy a jegy lejárt volna, mert hi­
szen alig öt perccel előtte ugyan­
L E L É Q E D E T L E N K U L Ä K azon jegyre a szomszédos „Meinl“-
(A S z a b a d N ép m e g ír ta , h o g y e g y e s k u lá k o k c s a k a z é r t sz e r z ő d te tn e k 'üzlet minden kifogás nélkül kiadta
a r a tó k a t, h o g y a d o lo g id ő b e n a m u n k á s k e z e k e t e lv o n j á k a z a ra tá ! félkiló cukrot, azonban felesé­
•e lő l.)
gem érvelésére a húskiszolgáló
nagyképűen, fellengzően kejelentette,
hogy őt mindez néni érdekli, a jegy
lejárt, arra húst nem adnak, — s
az ügyet részéről elintézettnek
tekinti.
Minthogy a Zalka Máté-téri Hús­
közért kiszolgálói feleségemet a
jegyet illetőleg bizalmában így
megingatták, feleségem ezután bi­
zonyos félénkséggel jelentkezett a
jeggyel az Üllői-út 124. sz. alatti
másik Húsközért-üzletben — ahol
csodák csodája, szó nélkül és fi­
gyelmesen kiszolgáltak neki fél
kilogram marhahúst. Minthogy egy
kissé gonosz természetű vagyok,
felmerült bennem a kérdés, — váj­
jon, ha a Zalka Mát értéri Közért­
ben is csak marhahús lett volna,
akkor a jegyem nem lett volna-e
érvényes?
Vagy: felvetve a másik kérdést,
talán ott nem jó szemmel nézik a
véradó-mozgalmat, hogy ilyen fur­
csán kezelik a véradók részére ki­
adott 54-es számúd utalványt? Isr
métlem, ezek a kérdések csak azért
ötlőttek fel bennem, mert kissé go­
noszkodó vagyok, azonban az is
lehet, hogy ezt nem gonoszságnak
hívják, — egy azonban tény, hogy
az elsőrendűen fontos ■véradómoz­
galmat így nem segítik elő, ellen­
kezőleg — hátráltatják.
Tóth Gyula
— Az isten se tud a kedvükre tenni ezeknek. Azelőtt, ha leszerződtettem és agyondolgoztattam őket,
lindjárt a körösztanyámat emlegették. Most meg, ha nem engedem aratni őket, mindjárt a rendőrséget üzemellenőr
mlegetik! Bp, X, Balkán-u. 3/E.
 TŰSZŰRÁSOK
w ' v i v a g y é n n e k e m á ta d o d ? "
Az iráni olajkérdés — Hágában
Angol megbízott: Uraim, az igazságos döntés érdekében Anglia kész
minden áldozatra.
fa /z h tf'h o : M i n d é ,
p o s ÍZ t/l í 1/7* íz ? d d z? // ,
0 + S i. T
BORRAVALÓ
Igen jól n yír ez a borbély,
— öröm est is m éltatom —
h át h a m ég a b orravalót
„k in yírn á” e g y szép napon!
HL
ÉTTERM I ABRO SZ
„ O tt a z é tla p ! K e ll- e n é k e d ,
\ „ M in e k ? N é z d a z a b r o s z t v é g i g
s a z é tr e n d e t lá th a t o d ! "
t f k t f r e k f t ’ú k / a í &
cA bék ea ía trá i^ k ideién. OLcLáJíó+iízág.kan
— Azt tanultad az iskolában, hogy a béke mellett izgass, te csibész?
— Ha ez izgatás, akkor én a háború ellen izgatok, biztos úr.
eo f
U a. c z O
(N y aralás elő tt.)
Nagy kár, hogy az ember nem nyaralhat a
barátai kedvére. Tudniillik én holnap Balaton-
suhajdára megyek nyaralni, de akinek csak eddig
megemlítettem, hogy Balatonsuhajdára megyek,
mind a fejét csóválta:
— Mért oda? Mért nem utaltattad be magad
Párádra?
— Tudjisten. Valakinek Balatonsuhajdán is
kell nyaralni. Nagyon finom lesz.
— Megfősz a melegben, te bolond. Hegyek
között kell nyaralni ilyenkor. Te szamár, te.
Lassankint a fél város szidott, amiért B.-
suhájdára megyek nyaralni. Hogy a város másik
felét megnyerjem, elkezdtem azt mesélni, hogy
M átrasuhajdára megyek, a hegyek közé.
— Te ló — mondta a város másik fele — nem
viz mellé mégy júliusban? Hegyek közé tavasszal,
vagy ősszel megy az ember.
Látván, hogy nem boldogulok, X.-nek, aki teg­
nap megkérdezte, hová utazom, azt feleltem: még
nem tudom, nem döntöttem.
— Hát mikor utazol? — kérdezte.
— A holnap reggeli gyorssal.
— És mikor fogsz dönteni?
— Utólag.
(Kiváló ember nyilatkozik.)
Aki a kritikát nyugodtan nem állja,
Szánalmas pukkancs az, előttem nem ember.
Bírom a kritikát, bármilyen kemény is.
Szigorú szó ugyan engem biz le nem vér!
Láttátok volna csak, milyen higgadt voltam.
Amikor Bodrogit a minap letoltam.
(Gyerek az utcán.)
A Jósika-utcában áll egy kislány, lehet vagy
60—70 centi magas. Néz fel az egyik ház abla­
kaira és kiabál:
— Anyu . . . anyuuuu. . .
Anyu persze sok van egy háromemeletes ház-
bah. A kislány kiabál, kiabál, de senkisem néz ki
az ablakon. Aztán rájön, hogy mit kell tennie, és
cérnavézna hangocskáján így kiabál:
— Moszkovicné. . . Moszkovicné. . .
(Papagáj.)
Fára tűzött cédulákon, újságba tett apróhirde­
tésekben naponkint olvasok kétségbeesett hangú
HÍREINK az ALLATKERTBOL
AZ AJAKOS MEDVÉT AZ ÁLLATORVOS GYÓGY­
FÜRDŐBE UTALTA
to //z c
— S z in té n re u m a , u r a im , s z in té n re u m a ?
a fe le s é g e m ú g y m e g k ív á n ta . , .
felhívásokat papagáj-ügyben. A színes kis mada­
rak úgy látszik az első alkalmat megragadják a
szökésre, mit sem törődve azzal, hogy vigasztalan,
fekete bánatba döntik gazdájukat. A vasárnapi
Magyar Nemzetben például így ír valaki:
Magas jutalmat a/dok annak, aki zöld törpe-
papagájomat visszahozza. A madár ezeket mondja:
Beregi Lurkó vagyok, szervusz, puszi a gazdának,
pusz-pusz.
Sajnálom a hirdetőt, de megérdemli a sorsát.
Ahelyett, hogy oktalan hízelgésre oktatta madarát,
tanította volna meg inkább valami hasznos dologra.
Ha egyszer papagájt veszek, lesz annyi eszem,
hogy legelőször a címére fogom megtanítani. Hadd
találjon haza szegény, ha megúnta a csavargást.
(Gyerek a trolin.)
A trolin egy fiúcska ül mellettem, s amikor
jön a kalauz-néni, gyerekjegyet kér. Ebből a kö­
vetkező párbeszéd születik:
— Hány éves vagy, fiam?
— Tíz leszek.
A fiú nem mer kevesebbet mondani, mert erős,
magas fiú, a vak is látja, hogy legalább tizenkét
éves. A kalauznéni nem vak, pláne látja.
— Mikor leszel tíz éves?
— A jövő héten.
(Tetszik látni kalauznéni? A minimálisát ha­
zudom, éppen csak annyit, amennyit muszáj a
gyerekjegyhez.)
— Hát jó — szól a kalauznéni és tetépi a
gyerekjegyet az apányi utasnak — de a jövő hé­
ten már ne merj gyerekjegyet kérni! Melyik napon
teszel tízéves?
— Vasárnap. (Tudtam, hogy a legtávolabbi
napot mondja.)
A kalauznéni tovább megy, a gyerek meg
rámnéz, egy kicsit zavarban van, mert érzi, hogy
le van leplezve, de azért mosolyog. A tekintete
azt mondja; legyünk gyerekek, ameddig tehet,
nem igaz,bácsi kérem?
(Elfoglalt ember.)
Panaszkodik X. Y.: annyi sok a dolga,
hat iába ha volna, az is mind loholna.
Panaszkodik X. Y.: tíz keze, ha lenne,
őrjítő sok dolga, tán elférne benne.
Két keze és két lába van. Mily szomorú
végzet. ..
Naphosszat (fásult ma ezen. Mást így nem is
végzett.
TAB1 LÁSZLÓ.
GYEREKET VAR A VÍZILÓ
— N ég y m á z s a u b o r k á t k é r e k . . . T e ts z ik tu d n i,
 « H U N G Á R IA
//
r- / £ r /a ó ^ ííc iU iL

Vegyszerek között
A főváros szívétől egészen messze, körülbelül ott, ahol a közismert
kurta}arku malac túr, terül el a Hungária Vegyiművek. Zöldség- és
karalábéföldek közé ékelve gyártanak itt mindenféle vegyszert, annyit
mindenfélét, hogy az egész Ludas Matyit nyugodtan teleírhatnám vele. ]
Ez biztosan nagyon érdekes leaner de 'vártnak, akik^jnásra is kíván- ■
csiak és ezért aránylag szűkszavú maradok.
Annyira azonban nem ragaszkodom a szűkszavúsághoz, hogy el
ne áruljam, — itt készül az országban található legjobb minőségű enyv .
is. Csontból vagy bőrből, de méghozzá milyen korhadt, vacak, oszlott,
foszlott bőrből és csontból alakul ragyogó, finoman ragadó, cipőt, papírt, ]
fát ragasztó enyvvé az említett .trutymulék. Nagy kádakban gondos.
szakácsnő módjára gondos főzőmester főzi együvé a bőröket s a tetején
aranyló zsírfolt láttán, ha nem tudnám, hogy mi fő ifi, azt is hihetnem,
hogy itt készül az Újházi tyúkhúsleves. Azonban semmiféle nyálbirizgáló
húsleves nem készül itt, ellenben itt készül a bogarakat birizgáló HCO
is. Rögtön el is árulom, mi az a titokzatos HCO. Egyszerű a dolog,
—a HCO azonos a növényvédő vegyszerekkel. A kolorádó- és a csere­
bogár negyvenkétfokos lázban lebeg, ha megtudja, hogy HCO-val fog- — Ha a fejére áll, mint a jancsi-
ját őt szerencséltetni s miután megkóstolta, csendesen elhalálozik s szög, akkor is készen leszünk
legfeljebb ha a Truman mond rá egy miatyánkot. augusztus 20-ra! — mondogatják
Aztán itt készül a . . . itt készülnek arra is, hogy az élüzem-jet- a dolgozók Maróti főmérnöknek,
oényt időtlen időkig megtartsák. Mert a Hungária bizony élüzem. Ez aki csak októberre vállalta egy
azonban nem tart vissza attól, hogy a csupa jó mellett, ha nem is üzemrész beindítását. Biztosan
csupa rosszat, de mégis írjak valamit a döccenőkről, a további jó tudjuk, hogy készen is lesznek!
munka akadályairól is.
Kezdjük talán a gyáronbelüli munkanélküliséggel. Vannak egyesek,
akik úgy gondolják, hogy a kártya lebélyegzésével bőségesen érdemet
szereztek arra, hogy a hó végén fizetéssel távozzanak. Ha valaki krino-
linban pompázná végig a Váci-, vagy bármilyen utcát, kinevelnénk,
idejétmúltnak találnánk. Hát a gyáronbelüli munkanélküliség, bár in­
kább szomorú, mint nevetséges, de idejétmúltnak egész biztosan idejét­
múlt.
Aidán az is fura, hogy az adminisztrációnak eszébe se jut hozzá
kukkolni, hogyan és mi készül a gyárban. ír, számol, ír, számol, a derék
adminisztrációs, ugyan mit érdekli öt, hogy fogkefét, kecskesajtot, esz­
tergapadot, vagy éppen vegyi dolgokat gyárt az üzem.
A DISZ, az MNDSZ? Hát körülbelül a DISZ olyan jól dolgozik,
mint az MNDSZ, az MNDSZ olyan jól dolgozik, mint a DISZ. lónak
sem a DISZ, sem az MNDSZ munkája nem-igen nevezhető. M a jd ... Sikó Miklós és Kovács Bertalan: * Ez a hatalmas gép a Vegyiművek 10.000 amperos óriási higany­
majd talán, ha az emberi kéz által noszogatott szél elfújja a hibákat.
Elkeskenyedni azért nem kell, hiszen biztos, hogy nem véletlenül a két rivális. Mindketten sztaha­ gőzös áramátalakító készüléke.
élüzem a Hungária s ha a régi tulaj, az a bizonyos jó Shermann úr novista főmérnökök A júniusi .v e r ­
látná, mi lett régi üzeméből, az irigységtől sárgább lenne, mint a senyt még nem értékelték ki, de Miért nem tőlük Teszi a példát?
hajdanfözött enyve. mindketten igényt tartanak a győ­
—n zelemre. Kovács Bertalant tisztelői
a poloskák rémének nevezik ö
gyártja a rovarirtószereket.

A z e r z s é b e ti p r é r ik e n m é g é js z a k a v a n , c s a k K elet felő l tá m a d n ém i
h a lv á n y v ilá q o s s á q . Ily en k o r á n a d o lg o z ó k m é q é d e s e n a ls z a n a k . De n ic s a k ,
a tá v o lb ó l Itt-o tt f e ltű n ik n é h á n y r e jté ly e s a la k . Eck Lajosné, az enyvgyár vágó-
Kik e z e k é s m ié r t lo h o ln a k a h o m á ly b a n a g y á r felé? G y a n ú s , f e le t­ műhelyének csoportvezetője. Vala­
té b b g y a n ú s . mikor a legjobb vágó volt, pilla­
A z tá n f e lis m e r jü k ő k e t. A k u ltú r c s o p o r t Ira m o d ik a g y á r fe lé . natnyilag az a gondja, hogy minél
— M in ek ? V á jjo n m in e k ?
— P ró b á ln i. több legjobb vágója legyen cso­
% * portjának.
R é s z in t b u z q ó s á q b ó l, r é s z i n t h e ly h iá n y m ia tt v a n a h a jn a li p r ó b a ,
m e r t r e q q e l m é g is c s a k a k a d e g y z u g o c s k a . M ik o r k in t j á r t u n k a H u n g á r iá ­
b a n , á llító la q a s z a b a d s á g h a r c o s te r e m b e n f o ly t a p r ó b a . N o sza, h a tá r o z ­
t u n k , m e g lá to g a tju k ő k e t.
A s z a b a d s á g h a r c o s te r e m b e n D IS Z -g y ű lést ta r t o tt a k , a k u ltú ro s o k
s e h o l. D e e lk ü ld té k b e n n ü n k e t a z OB-be.
A z O B -ben a z MNDSZ é r te k e z e tt. T o v á b b ir á n y íto tta k b e n n ü n k e t a z
M H K -c s a m o k b a .
A z M H K -c sa rn o k b a n a s z a b a d s á g h a r c o s o k lő d ö z te k é p p e n . M e n jü n k
a D IS Z -szo b áb a, o t t fo ly ik a p r ó b a , — m o n d tá k .
A D IS Z -szo b áb an ÜB-Üjést t a r t o tt a k . A z M N D S Z -otthonba r o b o g tu n k .
C s a ló d tu n k . M e n tü n k v is s z a fe lé . Ö tü n k e g y ü r e s v a s ú ti k o c s i m e lle tt v i t t e).
A k o c s ib ó l h a n g o k a t h a llo ttu n k . H ah , k ik b ú jk á lh a tn a k a k o c s ik b a n ? G y a n ú s ,
f e le tté b b g y a n ú s ! A z tá n k ö z e le b b lé p tü n k é s . . . é s . . . f e lis m e r tü k ő k e t. Fel.
A k u l t ú r c s o p o r t g y ű lt i t t ö s s z e .
H á t íg y á llu n k a H u n g á r iá b a n a h e ly is é g - é s k u ltú rp r ó b a - U q y e k k e l.

Stróber Mihály gázmaszkban vég­

Az elektrikus ébresztője zi veszélyes munkáját. A maszk meg­
szelídíti a gázokat, a gőzöket és A Hungária Vegyiművek közis- kicsit szolidabban bánjon a rúzs,
Stóber elvtárs nyugodtan haladhat ■nert Lizájának, aki ahelyett, hogy púder, kölni és körömlakk haszná­
a maeas százalékok felé. jól dolgozna, nem sajnálja bőven latával s próbáljon a gyár kiválóan
lasználni a rúzst, púdert, kölnit dolgozó ifjúmunkásairól példát
ss körömlakkot, azt tanácsoljuk, venni.

Figyelem: tanulságos! m l v o lt, a r r a c s a k k é s ő b b Jö tte k r á .

C s a k a k k o r , a m ik o r m á r tiz e n ö t p e r c e
tö r te -z ú z ta a k is c s a v a r a z a u to m a ta
A z e g é s z s é g n a q y jó té te m é n y e , a
fin o m a l k a t r é s z e i t A k k o r p e d ig r á ­
p e n ic illin a la p a n y a g a j s a H u n g á r ia jö tte k a r r a , h o g y a d o lg o z ó n a k , a k i­
V e g y im ű v e k n é l k é s z ü l. D e n e m m in ­ n e k a g é p é n é l le tt v o ln a , a h e ly e , s ü r-
d e n k i s z o lq á lja m u n k á já v a l a d o lg o ­ q ő s d o lg a a k a d t a m ű h e ly b e b e o s z ­
zó k e q é s z s ó q é t, jó lé té t. V o lt m a g a s ­ to tt k é t h o r t h y s t a s z á z a d o s é s e g y
r a n g ú k a to n á k , r e n d ő r t i s z t e k , c s e n d ­ v o lt r e n d ő r t i s z t tá r s a s á g á b a n .
ő r ö k s z iv á r o g ta k b e a g y á r b a é s R e m é ljü k , h o g y a z ü z e m v e z e tő i
ú q y lá ts z ik , h a t h a t ó s tá m o q a tó r a ta ­ le v o n tá k a ta n u l s á g o t é s h a s z n á t v e ­
lá lta k , m e r t a lig m e le g e d te k m e g , s z ik e s z e m é tla p á tn a k , m e ly e t e z e n ­
m á r i s m a g a s a b b m u n k a k ö r b e k e r ü l­ n el s z ív e s e n f e la já n lu n k !
te k . C sak n é h á n y h é t t e lt el — é s,
h a a d o lg o z ó k k ö r ü ln é z te k , iq e n fo n ­
to s , fe le lő s p o s z to k o n o ly a n e m b e r e ­
k e t lá th a tta k , a k ik tá v o lr ó l s e ó h a jto t­
tá k a tö b b te r m e lé s t, n é p i d e m o k r á ­
Hán Miklós, az enyvgyár fSzö­ c iá n k m e g e r ő s ö d é s é t.
szt ah anovistája. A z é b e r s é g h iá n y á n a k m l le tt a
k ö v e tk e z m é n y e ?
E g y k is c s a v a r — n e m tu d n i ho n ­
n a n , m e r t Ily en m é r e t ű s e a g é p b e n ,
s e a k ö r n y é k e n n e m ta lá lh a tó —
b e le k e r ü lt a p e n ic illin -a la p a n y a g ­
g y á r t ó a u to m a tá b a . B e le k e rü lt é s dol­
a VÁCI g o z n i k e z d e tt. E lő s z ö r c s a k k é t a lk a t­
Ha az áramerősség valamilyen oknál fogva csökken, a gyűjtő- r é s z t ö r t ö s s z e . A z a u to m a ta r e c s e ­
sínre helyezett padlópaiztás doboz, amelyet a gyüjtősín mágneses g e tt, r o p o g o tt. K iáltan i s z e r e te tt
mezeje fogvatart, lepottyan a padlóra és hangos csörömpöléssel ébreszti a k im v o ln a , h o g y : — S e g íts é g , tö n k r e te s z ­
n ek ! — d e h a n g j á r a , ú g y lá ts z ik , se n k i
fel a szunnyadozó ügyeletest. Véleményünk szerint az újítás praktikus, se m f ig y e lt. A g é p g a z d á já n a k „ e g y é b
de még célszerűbb lennej ha az ügyeletes ébren maradna. d o lg a “ a k a d t H o g y a z „ e g y é b d o lo g “
De Gasperi: Züm, zürn, sose búsulj Scelba komám, ha meg is bukott a politikánk, azért nyom ot hagytunk a történelem lapjain.

v
 Huncut az, u- Egy őszinte ember,
aki rosszat gondol?
Megkívántam az őszibarackot,
mert hamvas, azután vettem egy
félkiló sárgát, mert olcsó. Barack
balrack, nyugtattam meg kívánós
természetemet. Sőt az igazi barack
a sárgabarack, még akkor is, ha |
történetesen híre sincs rajta a "
hamvnak. Bár, nézetem szerint, ha
egy baracknak sikerül is hamvasan
mégőszülni, azért még nem kellene
o'yan magasan hordani az órát,
hogy énnekem ilyen problémáim le­
gyenek. De nem is a barack itt a :
probléma, hanem a zacskó, amibe
beletették. Ez a zacskó valamikor
egy lexikonnak volt szerves alkotó S
része és az olcsó barack hig, ki-js
folyó leve ellenére is megállapítot- 8
tam rajta, hogy a 284-es oldalszá- 9
mot viselte. Kár, hogy a legna-^
gyobb részét elmosta a barack®
leve és így csak egészen hézagosig
részleteket tudtam meg a térd-J
szalagrend nagyságáról és születő- -1
sének körülményeiről.
Egyet azonban egész tisztán ki J
tudtam olvasni, a térdszalagrend
feliratát: „Huncut az, aki rosszat
gondol!“ Azután egy sárga folt ^
következett, majd újra olvas ... aki mindenki szemel áttára
lés füle hallatára fúr.

Szőrmeiparunk fej lesztésére

nyúltarmok létesülnek

^ «, í „ f f a i a nu . r i “ nío‘" 1” 0 E" " o ° * ««y úú gy

L e lk i e lő k é s z íté s A bámészkodók kritizálnak ható nyomtatás: „1350-ben alapított

A n y u g a ti b u r z s o á s a jtó m e q b o tr á n k o z v a je le n ti,
előkelő angol rend.“ Azután megint
h o q y a n é m e t ijú s á g n em h a jla n d ó b e lé p n i a f a s is z ta egy sárga folt, utána alig olvasható
h a d s e r e g b e . A d e n a u e r k ö z b e n jö tté v e l a n é m e t ú jf a ­ szöveg: „III. Eduard angol király
s is z ta e g y e s ü le te k v á lla ltá k a k o n o k n é m e t if ja k „ le lk i egy udvari bál alkalmával megiga­
e lő k é s z íté s é t“ . zította X. hercegnő udvarhölgy le­
NÁCI VEZETŐ: É d es fia m , Is m é t a lk a lo m n y ílik a r r a , csúszott harisnyakötőjét, az ud­
h o g y a n é m e t n e m z e t h a r c o k b a n b iz o n y íts a b e fa ji
f e ls ő b b r e n d ű s é g é t. Ne f e le jts d el, h o g y D e u ts c h ­ varoncok gúnyos mosolyától kísér­
la n d , D e u ts c h la n d ü b e r a lle s . . . ve.“ A fent idézett mondás e pilla­
NÉMET IFJÚ : Én n e m f e le jte m el S z tá lin g rá d o t. natban vált királyi aranyköpéssé,
NÁCI VEZETŐ: N e lég y k o n o k , g y e r m e k e m . G o n d o lj amit később a kiválasztott rendek
d ic s ő m ú l t ú n k r a . G o n d o lj W o ta n ra é s S iq fr ie d r e , éremre vésve a lecsúszott harisnya­ — Na gyerekek, válasszatok ma­
g o n d o lj B is m a rc k ra é s N ag y F r ig y e s r e . (S ú g v a):
G o n d o l] H itle r re . kötőhöz hasonló szalagon a nyakuk gatoknak valami szép fazont: mik
NÉMET IFJÚ : Én 1 9 1 8 -ra é s 1 9 4 5 -re g o n d o lo k . B e rlin ban hordtak. Sajno6, csak ennyit nyí akartok lenni, ha megnőttök?
o s t r o m á r a g o n d o lo k . tudtam kiolvasni, a többit megette
NÁCI VEZETŐ: M a k a c s v a g y fia c s k á m . M ost m á s a h ely ­ a barack. így saját fantáziámra
z e t, a h a ta lm a s A m e rik a v e lü n k v a n . G y ú jts r á e g y bízva követem a térdszalagrend tör­ E gyes selejtg yá rtó k
C a m e lre . . .
ténetét. fig y e lm é b e
NÉMET IFJÚ : N em s z e re te m a z a m e r ik a i c i g a r e ttá t.
N em s z e re te m a z a m e r ik a i p o fo n o k a t, a m ik e t A III. Eduard nevet viselő angol
r é s z e g tis z te k tő l a z u tc á n k a p u n k . N em s z e re te m király szabad idejében, amikor nem
az a m e r ik a i é le tf o r m á t, a m e ly n e k v é d e lm é b e n vágtatott fakó lován, üde, hamvas­
e n g e m a k a r n a k h a s b a lö v e tn i. arcú udvarhölgyeivel táncolt, vagy
NÁCI VEZETŐ: É rz é k e tle n v a g y , é d e s g y e r m e k e m . H át
n e m s a jn á lo d a z t a s z e g é n y Jő ö r e g T ru m a n t, a k i szedte le a hamvaikat ott, ahol még
o ly a n n a g y b a jb a n v a n ? S e g íte n e d k ell r a j t a , ne az udvaroncok sem látták. X. her­
lé g y s z ív te le n . H á t n in c s n e k e d a p á d ? ____ cegnőn, aki még alig. töltötte be a
NÉMET IFJÚ : N in cs. E le s e tt a h á b o r ú b a n . É ljen ä v ilá g ­ tizenhatodik életévét, annyi volt a :
b ék e!
NÁCI VEZETŐ ( fe lu g r ik , o rd ít): V ig y é te k a m á s ik sz o ­
hamv, hogy két kiló őszibarackra i s .
b á b a é s a d d ig v e r jé te k , a m íg é s z r e n e m t é r . (L e ­ — N ézz étek a V e re s s z a k t á r s a t , m e g i n t k é s e tt
elég lett volna. De a százhúszkilós
Ul é s n y á j a s m o so lly a l a z a jtó n á lló h o z fo rd u l): h á r o m p e r c e t. U g y lá ts z ik , ő t n e m é r d e k li, h o g y ezzel Eduardnak ez meg se kottyant és'
K érem a k ö v e tk e z ő le lk e t. b e n n ü n k e t is m e g k á r o s ít. életcélul tűzte ki, hogy az ilyen és
ehhez hasonló udvarhölgyekből le­
hetőleg annyi legyen felséges vá­
M U L T ES JELEN gyainak közelében, hogy hiányérze­
tet efajta portékából n© kelljen szen­
vednie. E célfcól szokta volt meg­
rendezni hét birodalomra szóló ud­
vari báljait. Ezeken a bálokon nem­
csak azt döntötték el, hogy ki tud
szebben és jobban táncolni, hanem
azt is: ki lesz a felséges úr követ-

— Jóképű shortod van, öregem!

— Ez kérlek nem short, hanem
hosszú nadrág. Csak egy kicsit rö­
vidre sikerült. . .

M o za rt és a p e s ti p o stá so k
kező hamvaskája. A térdszalagrend
sikeresen m ű ködn ek együ tt...
születésének bálján X. hercegnőre
esett a minden ellenállást eleve le-
küzdő királyi tekintet, aminek ha­
tása aló! még a legkörmönfontabb
udvarhölgyek sem tudták volna-
nemlegesíteni magukat.
Szóval az udvari bál, kezdetét
vette és a hatalmas király az első
csürdöngölőt X. hercegnővel csinálta
végig. Azaz nem is végig. Mert kö­
rülbelül a közepetáján tartottak,
amikor az alig félórával ezelőtt a
király felkent kezei által lazán fel
kötött harisnyakötő minden kiiályS
etikettet sutbadobva, elhagyta állo-j
máshelyét. A király pillanatok alaíJ
felismerte a történelmi esemén
nagyságát és miközben másodízig
len kötötte meg X. hercegnő mák
ráncos térdszalagját, beledörögte a
a gunyorosan mosolygó udvaroncok“
fülébe, hogy: „Huncut, aki rosszat!
gondol!“
Én nem akarok huncut lenni, t<
hát nem is gondolok rosszat, de haj
élne a druszám, megkérdeznén
tőle, hogy az első térdszalagrende1 . . . mert a Postás Szakszervezet
kitüntetést miért X. hercegnő férj' kultúregyüttese mintaszerű előadás-
kapta meg? ‘ an mutatta be a nagy zeneszerző
— El sem tudod képzelni, Marci bácsi, mennyi jóban részesülünk mi, ipari tanulók. BERNATH ED Eneklecke“ című kisoperáját.
- El sem tudjátok képzelni, gyerekek, mennyi rosszban részesültünk mi, amikor tanoncok vonunk.

T
 HS TI GÖRÖG VÁLASZTÁSOK
M,

N y u q a t-N é m e to rs z á g b ó l k itilto ttá k

a n é m e t d e m o k r a tik u s k ö z tá r s a s á g b a n
k ia d o tt k ö n y v e k e t, k ö z tü k G o e th e és
H e in e m ü v e it is.
A d e n a u e r: N em e n q e d e m b e a m a ­
g u k m ű v e it, m e r t v e s z é ly e z te tik a z é n
m ű v e im e t!
A KESZONI FEGYVERSZÜNETI
TÁRGYALÁSOK HATASA.
TŐKÉSEK: H a r ry k á m , tö n k r e m e g y ü n k !
TRUMAN: Ne f é lje te k g y e r e k e k , a m fg
e n g e m látto k !
TŐKÉSEK: H iszen é p p e n a ttó l fé lü n k ,
h o g y m á r n e m lá tu n k so k á ! . . .
FRANCO-SPANYOLORSZAG
KÉTOLDALI SZERZŐDÉST KÖTÖTT
AZ USA-VAL.
K é p ü n k F ra n c o t á b r á z o lja a k é to l­
d a li s z e rz ő d é s m e g k ö té s e u tá n .
ÚJABB KORMÁNYVÁLSÁG
FRANCIAORSZÁGBAN.
A la k á s é p ítő v á lla la tn á l, a h o l ez az
e s e t m e g tö r té n t, a k u l t ú r c s o p o r t ü g y e
b iz o n y ro s s z u l á llt. A s z ín já ts z ó k á s a -
ta g c a r a b o k a t já ts z o tta k é s a k u l t ú r ­
v e z e tő n e k f o g a lm a s e v o lt a r r ó l , h o g y
a S z a k ta n á c s m in d e n h ó n a p b a n m ű ­
s o r f ü z e te t a d k i, a m e ly te le v a n Idő­
s z e r ű v e r s e k k e l, d a lo k k a l, s z ín d a r a ­
b o k k a l.
E g y s z e r a z tá n a m ű s o r f ü z e t s z e r ­
v e z ő je e llá to g a to tt a v á lla la t ig a z g a ­
tó já h o z , a k iv e l m e g b e s z é lte , h o q y a
k u ltú r m u n k a m e g ja v ítá s a é r d e k é b e n
a z ü z e m a s z o c iá lis a la p b ó l m in d e n
h ó n a p b a n m e g v e s z i a f ü z e te t.
M ik o r a z e ls ő p é ld á n y o k m e g é r k e z ­
te k , a z ig a z g a tó s á g m a g a s s z ín e e lé
id é z te B o z ó n ét. a k u ltú rf e le lő s t. U ta­
s íto ttá k , h o g y v e g y e á t a m ű s o r f ü z e ­
te k e t, a k u ltú r a la p b ó l f iz e s s e ki é s a
f e lh a s z n á lt anyagok f e ls o r o lá s á v a l
e g y ü tt a p o n to s e ls z á m o lá s t ju tta s s a
el a z ig a z g a tó s á g n a k , a h o n n a n m a jd
k ié r té k e lv e k ü ld ik b e a S z a k ta n á c s b a .
Ju j! B o z ó n é n e m v o lt tú l b o ld o g , d e
nem te h e te tt s e m m it
— F e n trő l jö tt a z u ta s ítá s !
K ét h é t m ú lv a B o zó n é, a z ü zem i
k u ltú r f e le lő s á ts z ó lt te le fo n o n az
e g y ik s z ín já ts z ó fe le lő s n e k é s k ö z ö lte
v e le , h o g y f o n to s f e la d a to t b iz r á .
N eki kell m a jd a m ű s o r f ü z e te k e t a
k u ltú r b r i g á d o k k ö z ö tt s z é to s z ta n i, az
á r a t k ifiz e tn i, az a n y a g o k b ó l a m ű ­ — Ha valaki az utcára megy, azonnal lefogni, — és szavazni vinni!
s o r t e lk é s z íte n i, s tb . M ik o r P a c s o re k , (Krokodil, Moszkva)
a k u l t ú r a g it á t o r m é lta tla n k o d n i k e z ­
d e tt, B o z ó n é f e le m e lte a h a n q j á t és
ig y sz ó lt:
— F e n trő l jö tt a z u ta s ítá s !
P a c s o r e k , a s z ín já ts z ó f e le lő s c s a k
e g y h ó n a p o t v á r t , m íg a k ö v e tk e z ő
p é ld á n y o k is m e g é r k e z te k , a z tá n
e g y e t g o n d o lt é s á tv itte a c s o m a g o t
a s a jtó f e le lő s n e k ( tu la jd o n k é p p e n az
6 r e s s z o rtja ! ) é s f e ls z ó líto tta , h o g y
o s s z a s z é t a f ü z e te k e t, fiz e s s e ki a
p é n z t, k é s z íts e el a f e l s o r o l á s t . . . Mi­
k o r S eb ő , a s a jtó fe le lő s tilta k o z o tt,
P a c s o re k fe le m e lte a k e z é t é s igy
sz ó lt:
— F e n trő l jö tt a z u ta s ítá s !
S eb ő , a s a jtó fe le lő s s e v o lt b u z ­
g ó b b , m in t P a c s o r e k . A h á r o m h ó n a ­
p o sra g y a r a p o d o t t m ű s o r f ü z e te k e t
á tc ip e lte a z o k ta tá s i f e le lő s n e k . T ek ­
n ő s , a z o k ta tá s i f e le lő s a s z im m e tr ia
k e d v é é r t v á r t a fé lé v v é g é ig , a z tá n
ö s s z e s z e d te a z e g y m á s r a d o b á lt c s o ­
m a g o k a t é s k is k o c s in á tto lta a p é n z ­
tá r o s h o z . De a p é n z tá r o s se m v á l­
la lta é s a z Ü B -titk á r se m v á lla lta , se
a DISZ, s e a S a k k ö r , s e az MNDSZ.
N em v á lla lta a p o r tá s , a s o f f ő r, a k i­
f u tó , a n é p n e v e lő é s a sz o c.-p o lo s.
N em v á lla lta s e n k i, s e n k i, se n k i! És
s z á jr ó l- s z á jr a j á r t a z ige:
— F e n trő l jö tt az u ta s ítá s !
A s z ín iá ts z ó k m é g m in d ig á s a ta g
d a r a b o k a t J á ts z o tta k . A z e g y ik iro ­
d á b a n a m e n n y e z e tig n ő tt a ré g i m ű ­
— Engedjék meg, hogy a budapesti gőzmalmok, pékek és fogyasztók nevében üdvözöljem önöket.
s o r f ü z e te k h a lm a z a . E k k o r e lő á llt
e g y s z a k t á r s é s m e g k é r d e z te , h o g y
k i v á lla l e z é r t f e le lő s s é g e t? Ki? S enki! A m in e k n e m s z a b a d n a le n n ie Lelkek és agyak ha találkoznak
N em v á lla lta a sz o c .-p o lo s , a s o ffő r, a
k ifu tó , a p o r tá s , a n é p n e v e lő . Se a E g y S h e r m a n n e v ű a m e r ik a i t e n q e r n a q y é s e g y
DISZ, s e a z MNDSZ. N em v á lla lta a F ra n c o n e v ű s p a n y o l c s ir k e f o g ó a h é te n ta lá lk o z ta k
S a k k ö r , az ÜB, a p é n z tá r o s . És az M a d rid b a n . A ta lá lk o z á s u tá n F ra n c o a b o ld o g s á g tó l
o k ta tá s i, sa jtó -, k u ltú r f e le lő s s e v o lt s ik o lto z v a h ir te le n e ln y ila tk o z ta m a g á t a s a jtó ö rö m tő l
k ü lö n b . A k k o r a f e lh á b o r o d o tt s z a k ­ n y a ld o k ló k é p v is e lő i e lő tt:
tá rs d ü h ö sen s z ó lt a k ö r ü lö tte — Ez a le lk e k é s a q y a k ig azi ta lá lk o z á s a v o lt.
á lló k r a : E b b ő l m e q tu d h a tó , h o g y M a d rid b a n n e m is S h e r ­
— A z o n n a l m e q k ell á lla p íta n i, ki m a n é s F ra n c o , h a n e m e q y a g y é s e g y lé le k ta lá lk o ­
a felelő s! A d ja to k n e k ü n k id ő s z e rű . z o tt, h o g y a g y a m m e q a le lk ű iét! H ogy S h e r m a n le lk e
Jó m ű s o r o k a t!
M ajd k in é z e tt az a b la k o n , á tellen - ta lá lk o z o tt-e F ra n c o a g y á v a l v a g y m e g f o r d ítv a , e r rő l
b e n új, h a ta lm a s h á z é p ü lt. A s z a k ­ n em szó l a n y ila tk o z a t. Ú gy t ö r té n h e te tt, h o q y F ra n c o
t á r s s z ig o rú a n f e lm u ta to tt a z é p ü ­ le lk e u n a tk o z v a ü lt k e s e r v e s m u n k á v a l ö s s z e lo p k o d o tt
le tr e , ah o l a n a p f é n y b e n m u n k á s o k p a lo tá já b a n , M a d rid b a n é s o d a s z ó lt a z é p p e n in s p e k c ió t
d o lg o z ta k : t a r t ó b é r g y ilk o s á n a k :
— F e n trő l jö tt a z u ta s ítá s ! — N ézz c s a k k i, s z ó g á m , n e m jö n -e v é le tle n ü l e g y
lé le k e r re fe lé ?
O rs z á g h G y ö rg y — D e h o n n e m , d e h o n n e m , — m o n d ja a s z ó q a , —
S h e r m a n n a q y s á g o s ú r le lk é t lá to m jö n n i e r r e f e l é , az
a g y a is v e le v a n .
Várakozásnélküli N osza u g r o t t F ra n c o -lé le k , ö s s z e c s ó k o lta S h e rm a n -
n a k m é g a le lk e f e n e k é t is. H oqy m irő l tá r q y a lta k ?
fogászati rendelő nyílt H át m irő l tá r g y a l h a t k é t ily en le lk e s a q y , ille tv e a g y a s
lélek ? H á b o r ú ró l, ü z le trő l, e m b e r i é le te k r ő l. N em is
a Szentkirályi-utcában k e lle tt s o k á t á r g y a ln i, h a m a r m e g é r t e t t é k e q y m á s t
lélek é s a q y : „A q q y n é h á n y e z e r d o l l á r t “ — m o n d ta
— M i az, ö re g e m , m a nem F ra n c o . „A d o k le lk e m “ — m o n d ta S h e r m a n . E z u tá n a
k é t lé le k ita lt é s n ő k e t h o z a to tt é s a d d lq d o r b é z o lta k ,
— Nem. Az osztályvezetőm felajánlotta, hogy m íg a z a lk o h o l g ő z e el n e m b o r íto tta a z a g y u k a t.
megcsinálom az összes üzemi faliújságok rajzait.
Q. b-

Szégyenlős kuncsaft

— Miért sétál itt fel s alá, ahe­

lyett, hogy felmenne? Hiszen ott
— Ne s z a g g a s d a n ad rág o d at minden várakozás nélkül kezelésbe
P i e r r e . Ha r o s s z le sz e l, m in is z te r - veszik!
e ln ö k n e k a d la k !
— É p p e n a ttó l félek.

« « T O í z e t w n y

TJ$ 3 o K S M T E g*£

AOtNfiOB*

ACH6SQH
m
Ai
m SCHUrAAN

Nyugodtan felöltözhet, behúztuk a függönyöket, senki sem lát be.

, M O rO M £^ ’ ^ 0 ,6 . « M f e * « „ W s ÉBTÉKES TARßV
 'U s f& á h , É W ? . '
VBQRKAFA
A s
Ü SA „m egszüntette Németországgal a hadiállapotot 44
ri :
SANTHA C ÉZÁ R HATALOMRA JU T
B ankó község nem v ilá g v á r o s ,
m é q c s a k n e m is m e q y e i s z é k h a ly ,
e lle n b e n o ly a n á l l a t v á s á r o k s z o k ta k
b e n n e le n n i, h o g y c s a k n a] A m ib ő l Is
m i n d j á r t k ite ts z ik , h o g y n e m m in d e n
a n a g y s á g , fő a k iv á ló sá g !
E b ö lc s e s é g fő -fő h itv a lló ja é s h ir ­
d e tő je p e d ig n e m m á s , m in t B a n k ó
k ö z s é g S z a ru - é s S z ő rg y ü jtő N em zeti
V á lla la tá n a k é r d e m e s v e z e tő je , S á n th a
C é z á r. A z ily e n n e m e s é s r i tk a n é v
h o r d o z ó já ró l a z t h in n é a z e m b e r ,
h o g y le g a lá b b is k é t m é t e r e s ó r iá s ,
h o lo tt a v a ló s á g b a n a z a h e ly z e t,
h o g y S á n th a C é z á r a p r ó , d is z n ó ­
sz em ű , m itu g rá s z k is e m b e r. A p a ­
r a s z to k a z t s z o k tá k rá m o n d a n i:
tis z ta csodái, h o g y a lá b a le é r a
fö ld re .
A m S á n th a C é z á r s z a v a iv a l é lv e :
n em m in d e n a n a q y s á g , fő a k iv á ló ­
s á g . S a m o n d á s b a n k ell is v a la m in e k
te n n ie , m e r t k ü lö n b e n h o g y ' e m e lk e ­
d e t t v o ln a föl e q y te g n a p i k u p e c a
m a i f o n to s p o s z tr a , v a g y is a S Sz.
z a ru -
N ém et d olgozó: Éljen! E zek m ennek? é s S z ő r g y ü jtő N. V. é lé re ? P e d ig föl-
e m e lk e d e tt, d e fö l á m , m é g h o z z á
A denauer: N em ! E zek jönnek! o ly a n h ir te le n s é g g e l, h o g y a k ív ü l­
á lló k s o h s e m v ö lt, d e a n n á l h a ta lm a ­
sa b b n ak f ö lté te le z e tt p a t r ó n u s o k a t
k e z d te k e m le g e tn i. S h a v a la k i m é g is
A TANACS NEM A CSIPKERÓZSIKA MESÉJÉBEN VAN, SÉMA HOLDBAN - s z ó b a m e r t e h o z n i S á n th a C é z á r ku-
p e c -m u ltjá t, h á t a z t ir g a lm a tla n u l le­
( 4 fatirím
font!imeoy«*
eayc, h u rro g tá k .
N em a z é n fe la d a to m , h o g y S á n th a
ú r g y o r s h a ta lo m r a -J u tá s á n a k o k a it
k u ta s s a m , a r r a a z o n b a n ig e n is e rő t
é r z e k m a g a m b a n , h o g y to v á b b i m ű ­
< . 03 t n k ö d é s é t n é h á n y t a n u ls á g o s e lő a d á s ­
b a n m e g r a jz o lja m . E zt p e d ig a z é r t te ­
s z e m , h o g y m a g a m is a lá tá m a s s z a m
B a ls a c h ír e s m o n d á s á t, m e ly s z e r in t
,,a z u b o rk a fá ra f ö lk a p o tt e m b e r
o ly a n , m in t a m a jo m . M e g v an b e n n e
a m a jo m ü g y e s s é g e Is: lá tju k f e n n a
m a g a s b a n , b á m u lju k a m o z g é k o n y ­
s á g á t f e im á s z á s k ö z b e n , d e h a a
c s ú c s r a f e lju to tt, c s a k a b ö c s te le n
f e r t á j j á t v e s s z ü k é s z r e .“
S á n th a C é z á r a z z a l k e z d te v á lla la t-
v e z e tő i m ű k ö d é s é t, h o g y h a z a te le fo ­
n á lt a f e le s é g é n e k :
— B öske?! Itt é n , ig e n , ig e n ÉN.
K ép ze ld : v á lla la tv e z e tő le tte m . . .
H o g y m ic s o d a . . . ? M e g e tte a fe n e .
S em m i k ö z e a s i k e r h e z a te S z e n t
A n ta lo d n a k . . . J ó , jó , n e m b á n o m ,
m ia tta m a k 'á r tíz f o r in to t is d o b h a ts z
a p e r s e ly é b e . . . N em , m o s t n e m e r r ő l
v a n sz ó , h a n e m a r r ó l , h o g y v a la ­
m ennyi k a la p o m a t, é r te d , v a l a ­
m e n n y i t , d o b d a t ű z b e . . . H ogy
m ié r t? H ogy m e g b o lo n d u lta m . . ? De­
h o g y b o lo n d u lta m m e g . . . A z ily en
fo n to s , v e z e tő á llá s b a ju to tt e g y én ,
m in t é n , c s a k s a p k á t v is e lh e t. Ig en ,
ig e n , jól é r t e t t e d : s a p k á t .
S lön, h o g y S á n th á n é , K u c s e ra
B ö sk e, tű z b e v e té C é z á r v a la m e n n y i
k a la p já t, a n y ú ls z ő r t, a z E d e n t. a
z e r q e to lla s k u p e c k a la p o t, m e ly n a fta -
J d f t j i í i „ l ú r i i t á k “ (B e lg r á d h ű n
/* r*S
*ez a tanács itt van Borsodban!
K itté i
„ n r-*
A háborúszerető öregek.
\ b fcV esz ere tö \VxU\oV —
Gyilasz: Uraim, holnap külön autocar indul a bolgár határon rende­
le n d ő .incidens megtekintésére.
lin b a té v e v á r ta a z id ő k f o r d u l á s á t ,
d e m é g a k e m é n y k a la p o t is, s v e tt
h e ly é b e a z s ib v á s á r o n h á r o m e lé q g é
h a s z n á lt, s im lé d e r e s s a p k á t.
M ik o r p e d ig S á n th a C é z á r a leg ­
h a s z n á lta b b a t, e g y a v a s g é p é s z s i p k á t
(v a ló d i b ő r, m o n d ta r á a z s ib á r u s )
a f e jé b e c s a p ta s n y a k k e n d ő jé t is le­
o ld o tta a n y a k á b ó l, o ly a n n y ira , e lö n ­
tö tte s z ív é t az e lé g e d ettség ^ h o g y m é g
a s z e m e is k ö n n y b e lá b a d t.
— M o st m á r n e m c s a k b e n s ő m b e n ,
d e k ü ls ő m e t te k in tv e is m é ltó v a ­
g y o k m a g a s , b iz a lm i p o z íc ió m ra .
S e k k o r tö r té n t, h o g y a z * a b la k o n
k ite k in tv e e g y k a jla s z a r v ú te h é n e n
a k a d t m eg a szem e.
— L e q a lá b b h a té v e s , — s z ó la lt m e g
b e n n e e ls ő n e k is a p o lg á r i csö k e-
v é n y , v a g y is a te g n a p i k u p e c . D e h a­
m a r le k ü z d ö tte h ib á j á t s ú j f u n k c ió ja
g y a k o r lá s á b a f o g o tt. V a g y is a te h é n
s z a r u b ó l lév ő s z a r v á t v e tte sz e m -
ü g y r e . S m it lá to tt? A z t lá tta , h o g y a
te h é n e g y ik s z a r v a lé v a n t ö r v e s a
t ö r é s h e ly é n a c s o n k o ly a n f o r r a d á s t
m u ta t, m in t a p ü n k ö s d i r ó z s a b im ­
b a ja .
— M eg v an ! — c s a p o t t h o m lo k á ra
S á n th a C é z á r, ú g y is m in t a S z a ru - é s
S z ő r g y ü jtő N. V. v e z e tő je , a k i e lső
f e la d a tá n a k a z t te k in te tte , h o g y ve-
z é r i s z é k é t k iv á ló te tte k k e l a la p o z z a
m eg.
— M e g v an ! — k iá lto tta m é g e g y s z e r
é s h a ta lm a s p e r s p e k tív a , k ö r v o n a la i
k e z d te k e lő tte k ib o n ta k o z n i. G lo b áli­
s a n é s m in d k ö z ö n s é g e s e n .
— K eze m b e n a k u lc s , m e lly e l k ö r ­
z e te m s z a r u t e r m e l é s é t s o h a n e m lá­
to tt, s o h a n e m t a p a s z t a l t m ó d o n a
m a x im á lis r a fo k o z h a to m . S a m i a fő ,
m e r t h is z a k e ttő d ia le k tik u s k ö l­
c s ö n h a tá s a n a p n á l v ilá q o s a b b . — to ­
v á b b i p á ly a f u tá s o m a t is b e b iz to s íto m .
S a z z a l a s z ta lh o z üTt é s a k ö v e t­
k e z ő z s e n iá lis t e r v e t v e te tte p a p í r r a :
— T e k in te tte l a r r a , h o g y a t e r m é ­
s z e t t a n ú s á g a s z e r in t, v a g y is p r a k -
tic e n é z v e a d o lg o t, a te h e n e k s z a r v á ­
n a k h iá n y a se m a te jh o z a m o t, se m
p e d i g az á lla t i g a e r e j é t n e m b e f o ly á ­
s o lja , h a tá r o z a to t k ell e lf o g a d ta tn u n k
a k ö r z e t p a r a s z ts á g á v a l , m is z e r in t
m in d e n g a z d a ö n k é n t, a s a j á t é s a
N em zeti V á lla la t jól f e lf o g o tt é r d e k é ­
b e n te h e n e i s z a r v á b ó l e g y e n k é n t é s
ö s s z e s e n 10 a z a z tíz c e n tim é te r t lefű -
r é s z e lte t. E z á lta l n e m z e tg a z d a s á g u n k
o ly n a g y m e n n y is é g ű , n e m r e m é lt
n y e r s a n y a g h o z ju t, h o g y a n n a k Je len ­
tő s é g e e g y e lő r e fö l s e m m é r h e tő .
S á n th a C é z á r f e je d e lm i m o z d u la tta l
v e te tte el m a g á tó l a to lla t, h á t r a d ő l t
a s z é k b e n s lelk i sz e m e i e lő tt m á r
m e g is k é p z e tt a g y ű lé s , m e ly e n z s e ­
n iá lis t e r v e i t a p a r a s z to k e lő tt is m e r ­
te ti.
H an em e r r ő l ta lá n m a jd le g k ö z e ­
le b b .
(F o ly ta tju k .)
l
 P E N Q E -K Ö R S Á Q
-— BLÖ K E A V Á N D O n iA S lL Ó É R T l
(E ld ü h ö n q i eq y e q y é n ile q b e re tv á lk o z ó .)
— N em j ó ez a p e n g e . . . F o g o m a k e z e m b e . . .
D elejeze m s z in te , h á th a é le s len n e?
H ú z o g a to m s z íjo n , f e n ö k ö v ö n , h o s s z a n ,
S z á ra z o n é s v iz e n . . . R e n d b e h o g y a n h o z z a m ?
A rc o m o n m á r k é ts z e r f o n n y a d t el a s z a p p a n .
Ú jra m e g m á r tó z o m p e c s m e g b e n é s h a b b a n .
Ú jra n e k iv á g o k a s z ő r- re n g e te g n e k 1.
A k a já n s z ő r s z á la k d ü lö n q v e n e v e tn e k .
S z á n to m a p o f á m a t, — h a s a d a b a r á z d a , —
M a ra d a s o k s z ő rs z á l, s z in te k ic if rá z v a .
E z m á r k é p ro m b o lá s ! Ez m á r s e le jt-g y á rtá s !
Ily en á b r á z a t t a l v á jjo n já r t- e m á r m ás?
— O h, t e z s ile ttp e n g e , é n k e g y e tle n á tk o m !
V e le d a k a r o m a t, v a g y lá b a m a t s z á n to m ,
V isz e d a s z ő r t in n e n , m e ts z e d a s z ő r t o n n a n ,
C s a k a z t n e m v is z e d le, a m i a z a r c o n v a n !
A z t o lló v al v á g ja m , v a g y c s ip e s s z e l sz e d je m ?
K ö n y ö rü lj m e g r a jta m , é n e g y e tle n e g y e m !
Á z ta to m a s z ő rö m , h á th a m e g p u h u ln a ?
H á th a k ir o th a d n a , s m a g á tó l k ih u lln a ?
Á z ta to m h id e g b e n , p á c o lo m m e le g g e l.
A k é s z le tb e ú j é s ú j p e n g é t te s z e k fe l.
E lp a tta n a z e g y ik , e lr e p e d a m á s ik ,
íg y f ro c liz n a k e n g e m a m e q p u k k a d á s iq .
K icsit h ű tő z k ö d ö m , h o g y g u ta n e ü s s ö n .
K icsit m e g c s illa p s z o m c ig a r e tta f ü s tö n .
N e g y e d s z e r is k e z d e m a h a b o t f e lk e n n i.
V ig a s z o m : a s ír b a n , o tt m a jd n e m f á j se m m i . . .
A t ü k ö r b e á d á z to r z k é p e k e t v á g o k .
F in to rq o k , a c s a r q o k , — n o , d e v a n is r á o k .
A z s ille tte l ú j r a v a k a r ó z n i k e z d e k .
A rc o m o n m á r s á v o k v a n n a k é s g e r e z d e k .
T e to v á lo m m a g a m . H a J o b b a n m e g n é z e m :
F u tu r is ta k é p e t á b r á z o l a k é p e m .
V a ló s á g o s m e ts z e t. V an m á r r a j t a m in d e n .
C sak a s z ő r n e m m e g y le. C sak a z n e m m e q y In n en !
I rts a m , m in t a z e r d ő t? S z á la n k é n t k ld ö n ts e m ?
Ki ta n á c s o t a d jo n , hol v a n a z é n b ö lcsem ?!
B a ltá é rt k iá lto k , a z ö k lö m e t r á z o m . . .
R é m ü le t f u t v é g ig a z e q é s z b é r h á z o n :
— H isz ez m e g b o lo n d u lt! ö n - é s k ö z v e s z é ly e s ! —
P e d ig n in c s m á s b a jo m , c s a k p e n g é m n e m é le s .
V é g re szól e g y sz o m s z é d : — Id e fig y e lj, h a p s i,
N e n y ú z d m a g a d , m e r t a b ő rö d b ő l h a s a d s z ki!
V a c a k e z a m ó d s z e r, h a h a b o s , h a p a s z tá s .
Ez a „ h á z im u n k a “ , ez c s a k ö n k o p a s z tá s .
I tt a s z ö v e tk e z e t, t u c a t b o r b é ly v á r o tt.
B ízd r á j u k a k é p e d , s o h a m e g n e m b á n o d .
Es c s a k u g y a n , té n y le g , ty h ű d e m e g le p ő d ö m :
U d v a r ia s if ja k le s z e d ik a s z ő rö m .
S e z s e b e m , s e e n g e m b iz o n y m e q n e m v á g n a k .
B o rra v a ló elő l fin o m a n h á t r á l n a k .
J u t a z én k é p e m r e s z a g o s r iz s p o r , k ö ln i,
t f o r i n t ö t v e n é r t le h e t tü n d ö k ö ln i!
S a z ó ta v i r á g o s a k e d v e m , a s o r s o m ,
A m ió ta k é p e m ő h o z z á ju k h o r d o m .
Á lla m o n a s z ő rn e k n e m m a r a d a n a q y ja —
T a n ú r á a z a r á m , a k i s im o g a tja !
, K. T. L.

Ó, szegény kolorádóbogár!
piRiTOTTMAj Á l l v a A m e rik á i film e k beszélgetnek

Serdülő korom óta szeretem a turisztikát és igaz örömmel jelent­

— Itt a személyleírásom, meg a fényképem.
Maszkírozhatom én már magamat, ahogy aka­
rom, aki rágyújt egy Harmóniára, rögtön rám­
ismer!
Korlátozták a kórházi beteglátogatásokat
Az ok:
keztem a vasárnapi kollektiv kirándulásra a mohácsi hajóval.
Gyönyörű út egész Dunafüredig, nóta, dinom-dánom, egy felejthe-
/tetlen nap, úgy hogy este szinte a szívünk fájt, mikor visszafelé indul­
tunk. És akkor kezdődött a tragédia.
Hatalmas esőt kaptunk, szinte úsztunk, sajnos a hajón ponyva nincs,
az egész fedélzet rohant le az alagsorba, ember ember hátán, kiabálás
és a többi és a többi. És még valami. Csodálatos illatok. Egy pillanat
alatt megéheztem és iszonyú nagy vonzalmat kezdtem érezni a mesés­
illatú sertésalkatrészek iránt.
— Kérek egy pirított májat — szóltam a pincérnek, mert nagyon sze­
retem a májat. És egy korsó sört is kértem, mert azt is nagyon sze­
retem.
— Egy máj és egy korsó sör — ismételte a pincér. — Hol lesz el­
fogyasztva?
— Itt a hajón, — mondtam, mert nem szeretem a pirított májat a
zsebemben hazavinni.
— Asztal van? — kérdezte most és végigmért.
— Kérek egy asztalt is a májhoz, fehér abrosszal körítve, a la Pa­
tyolat, — mondtam.
— Asztal nincs.
— De van!
— Hol van?
Körülnéztem. A terem tele volt asztalokkal. Volt vagy húsz darab,
szép fehér .abrosszal, ahogy én szeretem.

— Tessék — mutattam körbe a teremben.

— Az összes asztal foglalt — mondta ő.
— De én vacsorázni szeretnék. Kérek egy asztalt, ahol nem va­
csoráznak.
— Mindenütt vacsoráznak. — mondta.
Ismét körülnéztem. Sehol senki nem evett. Többen kártyáztak,
sakkoztak, volt, aki az asztalra borulva aludt, de vacsorázni senki sem — M o n d ja , M iss M ab el, s z e r e t b ú jó c s k á t J á tsz a n i?
vacsorázott. Egyik asztalnál egy pohár sört ittak, ketten, — ez volt — Ig e n . De m i é r t k é rd i?
— A k k o r jö jjö n v e le m H a rlo v y V a ry b a .. A z o tt
az összes fogyasztás. b e m u ta to tt film e k m e lle tt e lb ú jh a tu n k .
— Szívem, a Stand néni jobbulást kíván és — Hol vacsoráznak? — kérdeztem.
azt üzeni, hogy elnézést kér, ma nem jöhetett el. — Itt — szólt zordan és körülmutatott.
— Az az ember például mit vacsorázik — mutattam rá egy Hétfő reggel az Állatkertben
bácsira, aki aludt az asztalnál.
— Bécsi szelet uborkasalátával és egy pohár világos.
— De nem vacsorázik.
— De vacsorázik, mert megrendelte.
Világosság gyűlt agyamban. Megrendelte, tehát elvben vacsorázik.
De én is megrendeltein és én még sem vacsorázom, még elvben sem,
igaz, hogy én gyakorlatban szeretnék már, de gyorsan.
— De ha megrendelte, miért nem hozzák?
— De hozzák.
— De hol és ki?
— Itt és mi.
— De mikor?
— Rögtön, — mondta és eltűnt.
Egy ideig vártam az alvó bácsi háta mögött, hogy ha evett, gyor­
san leülök. De sokáig' nem evett, mert nem hozták, aztán sokáig evett,
mert nem akart felállni és végül nagyon sokáig ivott, mert már nem tudott — ö r úr, szíveskedjék közölni látogatóink­
felállni. Végül megérkeztünk Pestre, kiszálltunk és végre megvacsoráz­ kal, hogy mától kezdve a vasárnapi ennivalókat
tam a Tej vendéglőben. lesznek szívesek egész hétre beosztva nekünk fel­
És fel sóhajtottam, mikor a rakott burgonyához asztalt is adtak. szolgálni, mivel a jövőben nem vagyunk hajlan­
Miklósi Otto dók a hétfői napon kizárólag ricinust zabálni.

I
1T
 Az iráni terített asztalnál
Egy kártérítési ügy
keserves története
Ez év március 29-én a Múzeumi
Központ feladott három üvegezett
táblát a karcagi múzeum címére
„Törékeny“ jelzéssel. A táblák
30-án megérkeztek, de egyiknek az
üvege hiányzott. A csomaggal
együtt kézbesített jegyzőkönyv sze­
rint Budapesten a postakocsiba való
berakodáskor valami nehezebb cso­
mag esett rá s ezért tört el. A
posta által felvett jegyzőkönyv ki­
emeli, hogy a feladó csomagolása
ellen semmi kifogást nem lehet
emelni. A jegyzőkönyv utolsó pont­
ja azt kérdj, hogy a címzett igényt
tart-e kárterítésre? Nyilvánvaló, —
gondoltam —, hogy a kárt joggal
követelhetem, hiszen a posta is be­
ismeri: nem a feladó az oka a tö­
résnek, hanem a postán, illetve a
vasúton történt szállítás alkalmá­
Uncle Sam: Ne légy már olyan türelmetlen! Ha sikerül megkapa­ val esett meg a baj. Ez annyira vi­
rintanom, és jó leszel, majd engedlek egy kicsit tunkolni. lágos, hogy naivul hittem és kér­
tem a kár megtérítését.
Két hónapig csönd. Ezalatt —
H A R R IM A N Ú T I B E V Á SÁ R L Á SA mint később megtudtam — a jegy­
zőkönyv ment a maga útján. (Ki­
vizsgálták.) Május 25-i kelettel pos­
taszolgálati levelezőlapot kaptam,
melyben a helyi postahivatal veze­
tője a „Budapest 80-as számú posta-
hivatalnál föladott F 890.231. rgsz.
és f. évi március 30-án kézbesített
sérült csomag kártérítésével kapcso­
latban“ felkért, miszerint a „vonat­
kozó kárszámlát szíveskedjek a
postahivatal főnöki irodájába be­
vinni“. Szíveskedtem: a vonatkozó
: kárszámlát 10,-— azaz Tíz forint­
ról ( ennyi volt az üvegezés) be-
i vittem, és azt hittem — ismét nai-
| vul —, hogy most már rövid úton
minden ; markomba nyomják a tíz forintot, s
éiKatooM
az ügynek végre vége. De nem!
Telt-múlt az idő, míg végül június
9-én ajánlott levelet kaptam a helyi
postától a következő szöveggel:
„Budapest 80. postahivatalnál
-TS
1951. évi március 29-én Állami Mú­
zeum. Péter László, Karcag —
címre értéknvilvánítás nélkül fel-
Harriman: Kérek egy kő-, golyó- és záptojásálló páncélt, Tehe­
ránba utazom. . .
Boltos: Sajnos, igazán prima áru most nincs raktáron. Az utolsó
pompás páncélomat Eisenhower vette meg, mielőtt Párizsba u tazott. ..
Q(ijeíoeket ta n a i a tih a n y i (u sjzh a n y ,
adott F. 890.231. rágsz. 4 kg 700 gr
csomagot 10 forint kártérítési igé­
nyének fenntartása mellett vette át,
mert amint állítja és a felvett jegy­
zőkönyv is igazolja, a csomag sé-
1 ült állapotban érkezett meg. A
megtartott postai vizsgálat a posta­
alkalmazott terhére visszaélést,
gondatlan- kezelést nem állapított
meg. Ellenben megállapította azt,
hogy a feladó a csomag burkola­
tául a tartalom anyagának figye­
lembevételével nem olyan anyagot
használt, mely a csomag épségét az
egész útszakaszon biztosíthatta
volna (?!), még abban az esetben
is, ha a csomag törékenyként van
kezelve. A szóbanforgó csomag tö­
rékenyként lett kezelve (?!) és a
. . . hogy hibátlanul tudjon válaszolni a Balatonnál nyaraló külföldi belső "tartalmak egymástól ugyan
-kartonlapokkal voltak elválasztva,
vendégeinknek. de nem volt biztosítva „ esetleges
külső kisebb (?) nyomástól vaió
Aminek soha, sehol,
j fdüHijetdS
megóvásra. Tekintettel, hogy a cso­
mag külső burkolatára és a szállító-
egyáltalán nem szabadna, levélre egyszerűen csak „kiállítási
anyag“ tartalomnyilvánítás volt
lennie / feltüntetve, mely szerint a postai
felvételkor nem "tudták pontosan
megállapítani, hogy a tartalma a
legkisebb (?) nyomás következtében
már össze fog törni, és így a fel­
vételét, illetve a csomagolását nem
kifogásolták. Bejelentett kártérítési
igényét tehát nem tudjuk kielégí­
teni. A postai küldemények felvéte­
lének, szállításának és kézbesítésé­
nek mind a postát, mind a feleket
egyaránt kötelező feltételeit magá-
banfoglaló Postaüzleti szabályzat
108. § 7. pontja szerint ugyanis a
posta nem szavatol az oly károkért,
melyeket a feladó, illetőleg a cím­
zett vagy megbízottjuk, a külde­
mények feladására, szállítására és
kézbesítésére vonatkozó postaszabá­
lyok szem elől tévesztésével, vagy
más módon, például elégtelen vagy
célszerűtlen csomagolással maga
okozott, illetőleg magára hárított.
2S*” Ha ezt a határozatot sérelmesnek
. vélné, jogában áll ellene a kézhez-
Amíkor a cséplési ellenőr balkeze tudja,
. . . hogy mit csinál a kulák jobbkeze.
vételtől számított tizenöt napon be­ 13. 1951. V I. 8 -án Is m é t m e g s ü r g e t t e
a községi ta n á c s v b . az ü g y e t é s
lül e postahivatal útján a debre­ k é r te , h o g y v a g y a p é n z t, v a g y
ceni postaigazgatósághoz felleb­ a p o s ta i r e k la m á c ió s ig a z o lá s t
bezni. k ü ld jé k v is s z a , v á la s z se m m i.
A fellebbezés első ívén 10 forint, A h iv a ta lu n k b a é r k e z ő ü g y d a r a ­
többi ívein 3—3 forint, mellékletein b o k n a q y o b b r é s z e s ü r g ő s , ig e n s ü r ­
g ő s , m a , a z o n n a l, rö g tö n , p o s ta f o r d u l­
pedig külön-külön 1 forint bélyeg­ tá v a l, e s e tle g p á r n a p o s h a tá r id ő je l­
illetéket kell leróni. z é s s e l é r k e z n e k , m i le n n e , h a m i is
h a s o n ló g y o r s a s á g g a l in té z n é n k k ü lö ­
Karcag, 1951. VI. 7. n ö s e n a b e g y ű jté s i ü g y e k e t?
S z ív e s k e d jé k t a n á c s o t a d n i, m it te ­
Illés István s. k. g y ü n k , h o g y a z á lta lu n k b e f iz e te tt és
körz. hiv. vez.“ fel n e m h a s z n á lt p é n z t v is s z a k a p ju k .
K e s z th e ly , 1951. jú liu s h ó 5.
Eddig a levél. De mi értelme en­ S zabadság!
nek? Ha én tudom, hogy ilyen cir­ B ed ő J ó z s e f
kusz kell a dologhoz, s a végén k ö z s . n y ilv á n ta r tó .
mégsem adják meg a nyilvánva'óan D an ielisz S a r o lta
jogosnak látszott kártérítést, de­ k ö z s . g é p ir ó .
hogyis kérem én! Ezt telefonon meg
is mondtam a hivatalvezetőnek, s
m
ekkor megtudtam tőle, hogy ebben
az ügyben mindeddig legalább száz
forintnyi értékű munka, papír,
m :
postaköltség, stb. van máris. Mi lett
volna, ha még én is bürokrata let­ ü g y éj
tem volna? Nyilván föllebbeztem Székesfehérváron
volna s a föllebezés első ívére 10
forint, többi ívein 3—3 forint, mel­ Hivatalos ügyben néhányszor le­
utaztam Székesfehérvárra. Leg­
lékletein pedig külön-külön 1—1 fo­
rint pénzügyi illetéket is leróttam utóbbi utam alkalmával nem tud­
tam hazajönni s ezért szállást ke­
volna — a 10 forint kártérítésért
restem a városban. Székesfehérvár
Dr. PÉTER LÁSZLÓ körülbelül harmincezres lélekszámú
város, de szállodája nincsen. Mit
Kedves Ludas M atyi! tehetünk mást, ketten voltunk, el­
mentünk a városba alvóhelyet ke­
resni, ami abból állt, hogy az ut
cán megszólítottuk az embereket és
megkérdeztük: „nem tudnak-e vala­
%
hol egy kiadó szobát egy éjjelre?“
Közben pedig szidtuk a székesfehér­
váriakat, hogy nincs egyetlen egy
1. A M a g y a r K ö z a lk a lm a z o tta k O r­ szállodájuk sem. Végre valaki azt
s z á g o s S z a k s z e r v e z e te 1950. II.
24-én k ia d ta a t a g j a i r a v o n a tk o z ó mondta, hogy tud egy kiadó szobát
1950. év i ü d ü lte té s i s z a b á ly o k a t és elvezetett egy lakásba, ahol egy
é s u ta s ítá s t, e n n e k 11. p o n tja alaposan kifestett nő fogadott min­
a la p já n a z ü d ü lé s i h o z z á já r u lá s i
ket, akiről a későbbiekben kiderült,
d íja t é s a z ü d ü lé s r e je le n tk e z ő k
n é v s o r á t h a tá ri< iő re b e k ü ld ű ítü k hogy nem dolgozik, hanem ágykia­
a K ö z a lk a lm a z o tta k M egyei S zak - dásból él.
s z e rv e z e ti B iz o tts á g á h o z V esz­
p rém b e.
2. A z ü d ü l é s r e m e g je lö lt Id ő le já r t,
d e a b e u ta ló je g y n e m Jö tt m e g ,
se m é r te s íté s , h o g y — e s e tle g —
a tö m e g e s je le n tk e z é s m ia tt k é ­
ső b b i id ő r e le ttü n k b e o s z tv a ,
e z é r t 1950. V II. 2-án í r á s b a n k é r ­
te m a s z a k s z e r v e z e t m e g y e i tit­
k á r á t V e s z p ré m b e n , h o g y a p é n z t
k ü ld je v is s z a . V á la s z n e m Jött.
3. A s z a k s z . m egyei titk á rá n a k
K e s z th e ly e n v a ló m e g je le n é s e i
a lk a lm á v a l, v a g y a m i s z a k s z .
tit k á r u n k n a k V e s z p ré m b e n v a ló
m e g je le n é s e i a lk a lm á v a l, le g k e ­
v e s e b b 6 e s e tb e n k é r tü k s z ó b e li­
leg az ü g y e lin té z é s é t, d e e r e d ­
m é n y te le n ü l.
4 . 1950. XII. 4 -én a s z a k s z . h iv a ta ­
lo s la p ja a „ K ö z a lk a lm a z o tt“
s z e r k e s z tő s é g é n e k í r tu n k ez ü g y ­ A szoba rettentő piszkos és' ret­
b e n . V á la s z n e m jö tt.
5. 1951. II. 7:é n a k ö z s é g i ta n á c s n á l
tentő büdös volt, mert jövetelünkkor
t e tt p a n a s z u n k r ó l f e lv e tt Je g y z ő ­ a szállásadónőflk éppen hagymát
k ö n y v e t 342—4 4 /1 9 5 1 . s z á m a l a t t pirított. Az ágyazás a következők­
e lk ü ld ö ttü k a sz a k 'sz e r v e z . m e g y e i ből állt: az ágyon lévő hallatlanul
ti t k á r á n a k V e s z p ré m b e . V á la s z piszkos (fekete) ágyneműt felrázta
n e m jö tt.
6. 1951. III. 22-én a „ T a n á c s o k “ és egy régi függönyt dobott oda
c ím ű la p s z e r k e s z tő s é g é n e k ír­ takarónak. Miközben velünk foglal­
tu n k ez ü g y b e n , le v e lü n k e t át- kozott, egy újabb éjszakai vendég
k ü ld ö tté k a K ö z a lk a lm . O rsz .
S z a k s z e r v . B p e st, a h o n n a n V I.— érkezett, akit a lakásadónő öröm­
2 6 8 /1 9 5 1 . S z ./P . R. je lz é s s e l é r ­ mel fogadott. Ennek is felállított a
te s íté s t k a p tu n k , h o g y h a h o z z á ­
ju k é s c s e k k e n f iz e ttü k b e a konyhában egy díványt és mivel an­
h o z z á já r u lá s i d íja t, a k k o r k ö z ö l­ nak párnarésze nem volt, egy bő­
jü k a fe la d á s i a d a to k a t. K ü lö n ö s röndöt tett fejpárnának. Ezután egy
e v á la s z , m ik o r le v e lü n k b e n v i­ negyedik díványt hozott be a szo­
lá g o s a n le ír tu k , h o g y a p é n z t
p o s ta u ta lv á n y o n a s z a k s z e r v , m e ­ bába s azon feküdt le tizenhárom
g y e i ti t k á r s á g á h o z V e s z p ré m b e éves fiával együtt. A szobában a
k ü ld ö ttü k , a m in t a z t a z 1. p o n t falon négy szentkép lógott és a
a l a t t e m líte tt é s az á lta lu k k i­
a d o tt u t a s ít á s is e lő ír ta . vendégek számára hasznos olvasni­
7. 1951. IV. 5-én a z e lő b b i p o n tb a n valóként egy Prohászka Ottokár-
i r t v á la s z r a k ö z ö ltü k is m é te lte n , könyv feküdt az asztalon.
h o g y a p é n z t p o s ta u ta lv á n y o n 1a
s z a k s z e r v , m e g y e i t itk á r s á g á h o z
V e s z p ré m b e k ü ld ö ttü k .
8. A S z a k s z e r v . O rsz. K ö z p o n tja
1951. IV. 11-én k e lt V I .- 3 1 2 /
1951. S z ./P . R. je lű é r t e s í t é s e sz e ­
r i n t n e m lá tja e lé q g é v ilá g o s a n ,
h o g y h o v á k ü ld ö ttü k a p é n z t,
m e r t a z t i r tu k , h o g y a p é n z e s ­
u ta lv á n y o n a c ím z e tt K ö zalk alm .
M egy. T itk á r s á g a V e s z p ré m , te ­
h á t n e m ő h o z z á ju k k ü ld ö ttü k a
p é n z t.
9. 1951. IV. 9-én s z a k s z e r v , h e ly b e li
t i t k á r a a m e g y e i titk á r i é r t e k e z ­
leten V e s z p ré m b e n s z ó b e lile g
m e g in t s ü r g e t t e a z ü g y e t, e r r e
a z t k é r t é k , h o g v ig a z o lju k , h o g y
té n y le g e lk ü ld ö ttü k n e k ik a
p é n z t, m e r t n á lu k n in c s e n se m m i
nyom a ennek.
10. 1951. IV. 10-én a k e s z th e ly i
Reggel személyenként 15 forit:
p o s ta h iv a ta lb a n , a h o l a p é n z t fe l­ tot fizettünk, mert: „hiszen olyan
a d tu k , a fe la d ó v e v é n y e k a la p já n nagyon kell a pénz ebben a drága
r e k la m á ltu n k é s 10 n a p m ú lv a világban!“
b e m u ta ttá k n e k ü n k a z e r e d e ti
p o s ta u ta lv á n y o k a t, e z e k b ő l sz e ­ Székesfehérvár megyeszékhely,
m é ly e s e n is m e g g y ő z ő d tü n k , sok idegen megfordul ott. _Kívána­
h o g y m in d k é t p é n z k ü ld e m é n y t a tos volna egy szállodát építeni, azt
c ím z e tt, t e h á t a K ö zalk alm . S z a k ­
s z e rv e z . M egyei T itk á r s á g a V esz­ hiszem, akadna elég szállóvendég.
p r é m á tv e tte , a l á í r á s m in d k e ttő n S nem volnánk kitéve az ilyen ágy­
T ati M. é s a s z a k s z e rv , k ö r ­ kiadók zsarolásának, és nem kel­
b é ly e g z ő je . A r e k la m á c ió 4 .8 0 Ft
v o lt. lene ilyen körülmények között el­
11. 1951. IV. 2 5 -én a p o s ta i r e k l a ­ tölteni az éjszakát.
m á c ió ró l k a p o tt 2 d r b . ig a z o l­
v á n y t e lk ü ld ö ttü k s z a k s z e r v , m e ­ Szeretném, hogyha a tanács segí­
g y e i ti t k á r s á g á n a k . tene ezen a hiányosságon.
12. A k ö z s é g i ta n á c s v b . m e g s ü r ­
g e tte a sz a k sz e rv , m eg y ei titk á r ­ Győri Imréné
s á g h o z f e b r .| 7-én k ü ld ö tt (lá sd 5.
p o n t) k é r e lm é t, v á la s z n e m jö tt. Bp., II., IKapás-utca 48—50.
 SZÁMVETÉS

Kardos János kartárs, az újítási osztály ki­

tűnő könyvelője belépett hivatalfőnökének dolgozó
szobájába. Várnia kellett, mert a főnök telefonált,
majd az alig tizenötpercesre nyúló rövid beszél­
getés befejezése után a főnök Kardoshoz fordult: Kitűnően működő szövetkezeti vendéglő van
— Foglaljon helyet! Sajóalsófelsőörsön, de van ott egy kis kocsma is,
A kitűnő könyvelő helyetíoglalt. amelyet János bácsi vezetne, ha tudná. Egyedül
— Mit óhajt kartárs? — kérdezte Kardos él, nincs ideje árubeszerzésre, kiszolgálásra és a
azonnal a tárgyra térve — ami kissé szokatlan kocsma rendbentartására. Gyakran tanácsolták
volt ebben a hivatalban — de beleszólt a telefon. néki, hogy lépjen be a termelőszövetkezetbe, lenne
— Bocsánat — mondta a hivatalfőnök. —i Egy ott számára elég munka. Hívták a szövetkezeti
pillanat. 3 vendéglőbe is, de ő makacsul tovább küszködik a
Felemelte a kagylót, majd egy rövid, tizenkét- / kis kocsmával. Ide tévedtem be a napokban:
perces beszélgetés után csengetésre alkalmas álla­ — Kaphatok rántottát, vagy keménytojást,
potba helyezte a készüléket. | meg egy kis bort?
— Szóval miről van szó? — kérdezte. — A tojás elfogyott. A bor még nem érkezett
— Kartárs — vett egy nagy lélekzetet a fiatal j| meg.
könyvelő — a múlt hónapban benyújtott újítá­ — Volna egy korsó söre?
som . . . — Az nincs.
Ebben a pillanatban újra csengett a telefon. — Zsemlye?
— Bocsánat — mondta olyan szellemesen a — Azt nem tartok.
hivatalfőnök, ahogy csak tudta. — Egy másod­ — Adjon egy pohár szódavizet.
perc az egész! — Az előbb adtam el az utolsó pohárral.
Ámbár kilencszázhatvan másodperc telt el, Elmentem. Már közel jártam a vasútállomás­
utána mégis bájos mosollyal fordult Kardos télé: hoz, amikor János bácsi utóiért:
— Szóval miről is van szó? — kérdezte an-, — Elfelejtettem megmondani, hogy málna-
gyali türelemmel, ami szintén szokatlan ebben a szörp sincs.
hivatalban. — E’zért szaladt utánam?
— Arról, hogy a múlt hónapban . .. — Tudtam, hogy valamit elfelejtettem meg-
Ismét belecsörőmpölt a telefon, a hivatalfőnök I mondani. Persze, jobb lenne, ha tarthatnék valami
füléhez emelte a kagylót. \ alkalmazottat, akkor nem kellene magamnak a
— Halló! I t t . . . vendég után futni, de a kocsma csupa ráfizetés, ne­
Kardos ezt már nem várta meg. Fürgén fel­ kem kell mindent csinálni.
pattant és már az ajtóból szólt vissza . . . A vonatról láttam, hogy János bácsi vissza­
— Nincs időm várni, kartárs! Visszamegyek felé menet megáll, megfordul és felém néz.
a szomszéd szobába és én is felhívom m agát te­ Biztosan elfelejtette megmondani, hogy go­
lefonon! molya sincs. . .
Sz. 1. (sti)

Aki nem Makszimenko Jenkik Európában
épít
EmlékeztetőülI
Pablo Picasso barátai nagyon
•;csodálkoztak, hogy a hitleristák,
amikor bevonultak Párizsba, nem
bántották a híres festőművészt. Ez­
zel szemmelláthatólag az volt a
cáljuk, hogy megnyerjék Európa
közvéleményét.
A Wehrmacht tisztjei a megszállás
alatt gyakran felkeresték a festő mű­
termét. Picasso e hívatlan vendé-
' gek mindegyikét szótlanul fogadta
és némán vezette végig a műter­
men.
□ □
sír, kislány?
— Mert maga miatt kell megint ® R ] U Qjj E ) / a cü ’
(M e g ta g a d tá k a h a d i a n y a g g y á r t á s t a Five-Lill-i f r a n c ia g y á r d o iq o zó l.)
elhalasztanom az esküvőmet.
— Mi közöm van nekem a maga
esküvőjéhez, kislány?
— Ebbe a házba fogunk köl­
tözni . . .
Búcsúzáskor a „vendégnek” a — Mondd csak, igaz az, hogy Zsíros úr „tépelődik‘
festő a spanyol város; Quernice Truman angolul beszél?
romjait ábrázoló híres képének re­ — Ostobaság! Hogyan mond-
produkcióját adta át, melyet a fa­ hatsz ilyet! Attlee beszél ameri-
siszta légierő tett tönkre. kaiul!
A z „ajándék" átddása után Pi­
casso változatlanul csak ezt az egy
szót ismételte:
— Emlékül!
Egy alkalommal a megszálló ha­
talmak képviselője, — a titkosrend­ — Acheson sokkal hiúbb, mint
őrség ügynöke — elment a festő­ Washington volt.
höz és a képre mutatva ezt kér­ — Miért gondolod?
dezte: — Washington az angol gyarma­
— Ez az ön munkája! tokból amerikai államot, Acheson
— Nem, felelt Picasso, — ez az viszont Angliából amerikai gyarma­
ö n ö k munkája! tot csinált.
■ ■ M M 1
É| — Azt a keserves mindenségit!
Hát miért nem lehet nálunk egyszer
sáskajárás?

Aminek nem szabadna lennie

L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GÁBOR ANDOR
F e le lő s s z e rk e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t ig a z g a tó ja
S z e r k e s z tő s é g : V.. A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 127-750, 128-031
K ia d ó h iv a ta l: VII., L e n ln -k r t 9—11
T e le fo n : 221-285
H ir d e té s i o s z tá ly : V., B a jc sy -
Z s ilin s z k y -ú t 34. T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 6 1 .0 8 0
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s t a K ö zp o n ti
H írla p I r o d á ja , V .. J ó z s e f n á d o r -
t é r 1. T elefo n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
— Na, ez az utolsó prémium, V., R o o s e v e lt-té r 5—6
amit ebben a gyárban kaptam. B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a ,
— Miért? Elhelyeztek? V., H o n v é d -u tc a 10
— Nem engem, hanem a havero­ Tőkés: Nem gondol a gyerekeire, amikor megtagadja a munkát? F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly
mat, aki eddig mindig kiutalta. Dolgozó: Éppen azért tagadom meg, mert rájuk gondolok.

újítás: típusprognózis, mindenütt alkalmazható, mind!g beválik

iség tovább tart. Helyenként felhőátvonulások, itt-ott csapadékkal, esetleg zivatarral. Keletről a meleg csökken, iÉlénkülő szél.

— Igaza van a jelentés­ — Lám, megmondta a
nek, a hőség tovább tart. prognózis: felhőátvonulá­
sok! Ulgylátszik, helyen­
ként vagyok.
— A! Ügy látszik itt va­ — Tudnak ezek a me­ — íme, csökken a me­ — Vigyázhattam volna
gyok, mert csapallék van. teorológusok! Valóban itt leg. Megmondta az idő- jobban. Benne volt az idő­
a zivatar! járásjelentés! jóslatban, hogy az ország
egyes helyein élünkülő
szél lesz.
 T

fillér
70

— No, asszony, az idén bőven lesz k ukorica.

— N agyszerű. A k k o r eláru lo k neked egy édes titk o t ' . .

Uraim, ne essünk kétségbe. Imádkozzunk, tálán még háborúra fordul m inden...
( i/ic i m m
— Látja, milyen nagyszerű felajánlásaink vannak?
— Látom. De azt is látom, ami a papír mögött van.
Egy USA-ezredes felháborodik
CA d é lk o r e a i h a d s e r e g fő h a d is z á llá s á n
d o llá r t s ik k a s z to tta k Li S zín M an e m b e re i.)
Aljas, mocskos tolvajbandat Hát nem megelőztek minket?
„Le a bürokráciával“ cfmű rova­
tunk részére olyan nagyszámú le­
velet kapunk, hogy valamennyit
közölni nem tudjuk. E rovatunkban
tehát csak azokat a leveleket adjuk
közre, amelyek általános érdekű
bürokratikus visszásságra mutatnak
rá, vagy amelyek mulatságos vol­
e e e r o e z ik a m u n k á t
k é tm illió
tuknál fogva igényelnek helyet a
Ludas Matyi hasábjain. Azokat az
egyéni panaszokat (családi pótlék,
lakásügy, stb.), amelyeknek nem
tudunk helyet szorítani, Ludas Matyi
elküldi ahhoz az intézményhez,
amelyre a levélben közölt panasz
tartozik. ----- --
A Z EMBERBARÁT
Az emberiség tagjai nem mind­
nyájan látják tisztán Kötőfékit, az
emberbarátot. Ismertetem személyi­
ségét. Kötőféki a szánalom, a rész­
vét, a megbocsátás s a szeretet ha­
talmas adagjait tömöríti magába,
mind a kiiencvenhét kilója a meg­
testesült emberbaráti érzelem. Az
sem vitás, hogy a hajdani irgalmas
szamaritánusok barátunkhoz képest
csakis irgalmatlanok lehettek. Ez
az ember, ez a csodálatos érzelem­
gombóc az életet történelmi távla­
tában látja, jósággal és egyebekkel
teli szívét a jelen aprólékosságai
nem hevítik különösebben. A világ
zajlását gonddal és részvéttel nézi
s egy átírt és megfejelt életrajz jó­
voltából, kicsinyke állása jövedelmé­
ből éldegél, gyengéd fűszál 5 a nagy
borzadályos életorkánban. Agya
a számtalan töprengésben, hogy
miként segítsen a világ során, már
egész apróra zsugorodott, de nagy
szívében zokog a szánalom, ha
szánnivalóról van szó. A napokban,
mikor hallotta, hogy egy ártalmat­
lan nevű szegény árurejtegető
kulákembert elítéltek dutyira, úgy
érezte, őt javasolták tizenöt évre s
úgy szenvedett, mintha megskal­
polta volna valami ádáz indián.
Pedig csak távoli rokona volt a
szánalomraméltó nebántsvirág,
mondta is otthon a szintén ember­
barát anyukának s a gyerekbarát
gyerekeknek: gyűlölöm ezt a rohadt
világot, ezek minden rendes embert
meghurcolnak. Persze, ne kövezzük
meg Kötőfékit e gyűlöletért, hiszen
akkora emberbarát szíve van, mint
egy hordó s ezen a szegény Grősz
érsek bácsin is mit sopánkodott,
midőn meghallotta, hogy bíróság
előtt kellett vadidegen egyének
előtt beszélnie a dolgairól. Álmat­
lan estéken hallgatta a rádiót, té­
vedésből az amerikait és együttér-
zett velük. Ez alkalommal másfél
liter könnyet vesztett és míg a tár­
gyalás tartott, ez a szegény együtt­
érző, és emberbarát lázban égve
szidta a barbárságot.
Rosszak az emberek — állította
a hivatalban is és búskomor lód­
ként fejtegette: nagy a romlás lel­
kiek terén. Szellemi embereket csak
úgy himi-humi összeesküvés miatt
börtönbe dugnak! Aggodalmas lel­
kű Kötőféki majd minden napja
rosszul kezdődött és rosszul vég­
P ioker Ignác m ár a z 1954-es
tervét telje síti
A j ó szervezés
kikü szöböli a g ép á llá st
ződött, a napokban is becsületes
módon imádkozott, hogy haljon
meg flekktífuszban a főnöke s re­
ménységtől telve hagyta abba az
áhítatot, mikor az utcára lépve mit — A z t ta n á c s o ltá k , h o q y s o s e te-
lát? A néhai jó gróf Zichy Tibold qyem a sz e rsz á m o t a zseb em b e.
vityillójának kertjében rengeteg, M e g fo g a d ta m a ta n á c s o t é s m á r
nyilván munkáseredetű kölyök ját­ e g y ó r á j a k e r e s e m a k a la p á c s o m a t
szott a szökőkút körül, míg a szegény d e n e a d j Is te n , h o g y m e g ta lá lja m .
geróf Öméltósága tán éppen Mexi­ (U rz lc a , B u k a re s t)
kóban hámozza a kolompárt. Ah,
ájult el Kötőféki, bomlott világ ez
6 arra gondolt, hogy egy kis há­
ború egész jól jönne. Persze Kötő­ A kulcs kö zb eszó l
féki távlatokban gondolkozott.
Egyetlen porcikája sem kívánt öl­
dökölni, de emberbarátság más,
háború más. Nyilván az ember­
barátság érdekében kívánta azt !a
picinél valamivel nagyobb hábo­
rút. Ma már a háború amúgysem
kínos, töprengett Kötőféki, atom,
bacillus, gáz, rengeteg választék
teszi finommá és ízletessé a bar­
bárok részére oly kívánatos elmú­
lást. Kötőféki szenvedett, messze
volt a jóképű és áhított csata 6 már
úgy érezte, nem bírja tovább várni
ezt a zrit. Mert ez az elme mon­
dott ilyesmit is, hogy zrí, — igen,
nemi bírja kivárni a zrit. Kötőfékit
átjárta a tarthatatlanság tudata.
S z a k s z e rv e z e ti b iz a lm i e lv tá r s i
A z h e ly e s , h o g y f e lh ív o d a f ig y e l­
Egy pillanatra megállt néhai ke­ m e t, h o g y z á r j á k b e Jól v e le m a
nyéradója, Chorin Feri gyára előtt,
fió k o k a t. De a r r a Is v ig y á z z , k in e k
ó de sokat nyalta lelkit az édes a z s e b é b e kerU IO k a b e z á r á s u tá n !
Ferinek, és most se gyár, se Feri.
Nehéz emberbarátnak lenni, sóhaj­
tott Kötőféki, — körülötte kacagó E z itt K a p o csi szaktárs,
fiatalok, épülő kultúrház, anya,
dundi csöppséggel a karján . . .
Kibírhatatlan — nyögte az em­
berbarát s a múltba nézett, legyen
valami vigasz emberbaráti szívé­
nek. Látta magát: 6 édes emlék,
igazi emberbaráti emlékezés, fájda­
lomteli szívvel felpofoz egy ki­
futófiút, megtört és gondos házi­
úrként kilakoltat egy családot,
tisztkorában kiköttet egy bakát, eh,
Kötöféki emberbaráti érzelmeit ma.
napság súlyos sérelem érte s csak
az ábránd maradt, merengés a
múltba. A múlt szép volt, Kötőféki
nyálcsorogva emlékezett, majd dü­
hösen kilépett s mint igazi ember­
barát, elhatározta, ha ma sem lesz
kész idejében az ebéd, emberbaráti a k i m in d e n I g a z o la tla n m u la s z tá s a
érzelmeinek kiélésére feltétlenül u tá n f e lje g y z i m a g á n a k , h o a y m i­
megpofozza a feleségét. ly e n k if o g á s t m o n d o tt, m e r t n e m
a k a r j a u g y a n a z t a h a z u g s á g o t tú l
NAGY S. JÓZSEF.
g y a k r a n h a s z n á ln i.
 Üzletember a javából
P á lin k á s m in d ig ro n d a frá te r
v o lt. K o n ju n k tú r a lo v a g . . . S z e r e tte
a z Id ő s z e rű p é n z k e r e s e ti le h e tő s é ­
g e k e t k ih a s z n á ln i. A f e ls z a b a d u lá s
u tá n t ö r ta r a n y a t v e t t é s a d o tt eg y
r o m o s k a p u a la tt, k é s ő b b e s p r e s s ó b a
t á r s u l t , a m ik o r p e d ig a v á lla la to k n á l
n a p o n ta ö t é r te k e z le te t t a r to tta k ,
tá b l á k a t á r u l t e zze l a f e lír á s s a l:
„ É rte k e z le t, tilo s a b e m e n e t“ .
Ezen a z e g y s z e r ű ö tle te n s o k a t
k e r e s e tt, m e r t m in d ig a k a d t a k v á l­
la la tv e z e tő k , a k ik e lő s z e re te tte l te t­
te k ki a z ü lé s te re m a j t a l á r a d ís z e s
„ é r te k e z le t” tá b lá k a t.
A m ik o r e r ő s ö d ö tt a te r m e lő m u n ­
k a é s k e v e s e b b le tt a z é r te k e z le t.
P á lin k á s b iz to s s z im a tta l a liftr e
v e te tte m a g á t. É re z te , h o a v a „F E L ­
VONÓ NEM MŰKÖDIK“ tá b lá b ó l Bu
d a p e s te n h a ta lm a s m e n n y is é g e t
le h e t e la d n i. P á lin k á s re n g e te g e t
k e r e s e tt. A lig v o lt h á z . a h o v á h iá b a
m e n t v o ln a b e . M e g tö rté n t, h o g y
e q y -e g y h á z b a n J á r t a lift, a m ik o r
P á lin k á s b e m é n t. ö a z o n b a n gú­
n y o s m o so lly a l s z ó lt o d a a h á z fe l
ü g y e lő n e k :
— Ha m e g e n g e d i, v á r o k tiz -tiz e n
k é t p e r c e t. A d d iq r a e g é s z e n b iz to ­
s a n e lr o m lik , . .
És n e k i le tt Ig a z a . S ok h e ly e n a
lifte s s a jn á lk o z v a m o n d ta :
— S a jn o s . Jó a lift. De te s s é k h o l­
n a p e ljö n n i. A fe lv o n ó b a n n e m m in -
d ig le h e t b iz n i.
L a s s a -la s s a n a k o n j u n k t ú r a ö lte
m eg P á lin k á s ü z le té t. Egy ház­
fe lü g y e lő m e g m a g y a r á z ta :
— N ézze, a n n a k se m m i é r te lm e
n in c s , h o g y o ly a n t á b l á t v e g y e k ,
a m e ly k ö z li, J io g y a fe lv o n ó ro s s z .
A z t ú g y is te r m é s z e te s n e k ta r tjá k !
A zt ta n á c s o lo m , c s in á ljo n o ly a n
tá b lá t, h o g y a lift m e g y . Ez o ly a n
r i tk a s á g , h o g y a tá b la m e n n i fo g .
E g y id e ig v a ló b a n so k ily e n t á b lá t
a d o t t el P á lin k á s .
A z tá n v e r s e n y b e lé p te k a lift­
k a r b a n t a r tá s i ü zem ek . Jo b b a n és
g y o r s a b b a n k e z d te k d o lg o z n i. P á lin ­
k á s ü z le te e q y r e r o s s z a b b u l m e n t.
A h o v á b e m e n t, v íg a n e m e lk e d ő f e l­
v o n ó k a t lá to tt. V a g y é p p e n ja v íto t­
tá k a lifte t. A tá b lá k m e g m a r a d ta k ,
m e r t m á r n e m v o lt c s o d á la to s , h a
m e n t a lift!
P á lin k á s a z o n b a n n e m s o k á ig b á n ­
k ó d o tt. A b b a h a g y ta a „ tá b la ” ü z le ­
t e t é s az u tc a i te le f o n ra v e te tte
m a g á t Jó l t u d t a , hogy vannak
u tc a i te le fo n o k , a m e ly e k e ln y e lik a
ta n tu s z t. P á lin k á s m o s t e z e k e lő tt
s t r á z s á l é<s m e g k é r d i a te le fo n á ln i
a k a r ó k a t:
— Ó h a jt n e g y v e n f illé r t k e r e s n i?
H a a z illető ó h a jt, a k k o r P á lin k á s
h ú s z f illé r t k é r é s jó a k a r a t ú a n t a ­
n á c s o lja :
— Ne d o b ja b e a ta n tu s z t, m e r t a
te le fo n r o s s z . .
(sti)

N yu gat-N émetorszá gban ELÉGIA

Adófizetők egymás közt:
— Én csak azt szeretném tudni, Ganz-motorvonatokat szállítunk Argentínába * (Egy rugalmazott vezető sirámai.)
Leváltottak, Engem!! Ilyet még nem éltem! (tán csak négyszer...)
hogy mit csinál Adenauer a jöve­
Ügy ragyogtam, tündököltem önszememben, mint egy ékszer.
delmével? Hogy lelhettek hibát bennem? Hisz a jóság szent erényem.
— Engem jobban érdekel, hogy Nem egy kétes elem virult hivatalom rejtek ében.
mit csinál Adenauer az én jöve­ A szememet inkább hunyva, mint éberen nyitva tartám.
delmemmel?
Megértéssel segítettem szegény lusta emberfajtán.
Kényes ügyet, ellenőrzést, vagy fegyelmit, mind elkentem.
Hogy senkit ne feszélyezzek, én is lógtam, s későn mentem.
Gyűléseken szónokoltam senkit szavam meg nem rázott.
„Béke, Terv és Munkaverseny“. .. hallgatták, mint fonográfot.
Szempontokat én magammal hordtam mindig. El nem szórtam!
Velem voltak a szempontok ... borozókban, eszpresszókban.
Két amerikai egy múmiát néze­ Munkásokat nem zaklattam; velük csupán leveleztem.
getett valamelyik múzeumban.
Amit kívánt a felsőbbség, köröztem körlevelekben.
Talán ezért mondták most rám, hogy az utam mindig görbe;
— Szerelnék egy ilyen múmiát Pedig csak a leveleim járogattak körbe, körbe. . .
vásárolni! — mondta az egyik. „Rossz viszony a kritikához“. Rámfogták, hogy ez is hiba.
—■Nagyon drága, — felelte rá a Hogy lett volna rossz a viszony — mikor nem is volt kritika!?
másik. — Vegyél inkább minisz­
Én ilyet nem gyakoroltam se önmagámon, se máson.
Ha riporter jött, kidobtam. Dolgaimba be ne lásson.
tert Nyugat-Európában, az olcsóbb. Embereim úgy szerettek! Névnapomra aktot kaptam.
Kitalálták óhajomat; (amit százszor hangoztattam...)
Életrajzom? Kizárt dolog, hogy bukásom oka lenne.
Kocsmáros volt a papám, de „vízmesternek“ jegyeztem be.
Min törhettem ki a nyakam? Hogy a terv itt kész sosem lett?
— Mekkora sebességgel megy ez a magyar vonat? De hiszen megmagyaráztam, „speciális“ itt a helyzet.
— Nyolcvan kilométerrel.' Nem vették be. Sem ezt, sem mást. Menesztettek. Mi a titka?
Nem minden út vezet Rómába, — Dehiszen Magyarországon száztízzel megy! Esküszöm, hogy hívnának még, — sőt, már hívnak engem vissza!
mert az olasz ifjúság elhatározta, — Azt én is tudom. Csakhogy sztahanovista vezetőt nem küldtek Hívogatnak! (tudom is, mért? Némi számonkérés végett...)
hogy augusztusban Berlinbe megy. a vonattal. De én büszkén, sértődötten elkerülöm a környéket!. . .
(Frischer Wind, Berlin) K. T. L.

A nyugatnémet bábkormány reklámhadjáratot indít a felfegyverkezés érdekében

(Ludas Matyi javaslata a reklámhadjárathoz)

Akar on délceg SS-katona lenni? Akarja, hogy csaladjának békés, meg­ Akarja, hogy Európa felsőbbrendC
hitt otthona legyen? nemzetének megbecsült tagj'a legyen?
 A Z ÜT FELFELÉ é W 1;
UBORKAFA
,MINDEN EL LESZ SZÁMOLVA. visszahatását a tömegekben. En­
MINDEN MEG LESZ FIZETVE.“ nek folytán hetykén, igen hetykén
Hosszas előkészítés, többszöri
helyszíni szemle és a megfelelő
napidíjak zsebrerakása után elkö­
vetkezett a nagy nap, Sántha Cé­
zár első nyilvános szereplésének,
hogy úgy mondjuk: szűzbeszédének
napja. Ez a nap volt hivatva arra,
hogy Bankó község Szaru és Szőr­
gyűjtő Nemzeti Vállalatának újdon­
sült és érdemtelen vezetője ismer­
tesse tervét, mely által a körzet
szarutermelését soha nem látott
mértékben kívánta emelni.
A nagy nap tiszteletére a hajdani
kupec elsőnek is a bajszát beretvál-
ta le (Valljuk meg, e tettét nem
annyira a tetszeni vágyás vagy
pláne a parasztok iránt érzett tisz­
telet sugallta, inkább az a hátsó
gondolat, hogy hátha? Hátha olyan
népes lesz a gyűlés, hogy a hall­
gatóság közt olyan is akad, aki ne
adj isten, annakelőtte üzleti kap--
csolatban állott Sántha úrral.)
Amire Tito támaszkodik
Szól a kakas már
A k a k a s : S z ó v a l a s s z o n y a id . m «d-
é r t e t t ü k e g y m á s t! M aq a n e m v á d le
m q e m . ó n p e d ig q a r a n tó lo m . h o q y
b e n é p e s íte m a b a r o m f i u d v a r t . . .
— Igaz — füstölgött magában
Sántha Cézár — hogy azóta sok
A tőke és a tőke. minden megváltozott és én is sokat
fejlődtem. Akkoriban disznósörte
volt a kalapom mellett, a lábamon
AMERIKAI PROPAGANDA aranysárga lábszárvédő s ha bevá­
gott az üzlet, hát a cigányok nagy-
bőgőjén csónakáztam a libaúszta-
tóban. De hess, ti távoli, multba-
vesző képekl Most a körzet szaru­
termelésének emeléséről, egy zse­
niális újítás keresztülviteléről van
szó. S egyébként is fontos hivatal
viselője, hogy úgy mondjam, a kör­
Beszédes pillanatfelvételünk zet egyik vezető kádere vagyok.
Azzal fölkapott ragyogóra lak­
kozott Csepel motorkerékpárjára,
fülig húzta az avítt gépész-sipkát
s a tett-hely, vagyis Zsendice köz­
ség marhavásártere felé tartott.
Hála a kitűnő motornak, oda is
ért, minden baj nélkül és idejében.
Már messziről, az útkanyarból
látta, hogy a marhavásártér zeg­
zugos korlátjain, mint téli fákon
a dolmányos varjak, — emberek ül­
nek.
— Most vagy sohal — biztatta
magát a szarutermelés élharcosa
s azonnal, még ott a motoron el­
határozta, hogy a parasztokkal
Ez az úttörőkislány éppen most érkezett meg való érintkezés tekintetében bőven
az üdülőtáborból. merít majd a múltbéli tapasztala­
tainak tárházából. Ennek okáért az
első embert, akit a korláton üldö-
gélők közül meglátott, így köszön­
tötte:
— No, hogy ityeg a fityeg?
Hogy vág a bajusz, édes egy-
tatám?
A kérdezett, egy idős, tutajbajszu
bácsi csak nézett.
— Ez ám a bolond, — gondolta
— nem az apja.
S abban a szempillantásban
gyanút fogott.
Szólni azonban nem szólt, csak
megpöccentette a kalapja szélét 6
mikor Sántha Cézár elégedett kép­
pel elmarsolt mellette, a pipája
mellől is pöccentett egyet. Le. A
földre.
Sántha Cézár azonban nem látta
s így nem is értékelhette ki fogad­
&zt álm o d ta ra jzolót tk
««A
— Miért olyan Izgatott Dupont úr?
— Tlzenötperces békebeszédet tartott Malik és az nekem tizenöt
milliárdos veszteséget okozott.
— És mit számol most?
— Azt, hogy ha legközelebb egy óra hosszat beszél, tönkremegyek. . . . aki elalvás előtt azt olvasta, hogy a KÖZÉRT szakértő eladókat
szerződtet az idénycikkek árusítására.
tatásának első, ám igen jellemző
a mázsáló bódénak támasztotta a
motorkerékpárját, fölhágott a cso­
magtartóra és -szemlét tartott az
összegyűltek fölött.
Vagy ötvenen, sajnos csak ötve-
nen sereglettek össze, javarészt az
öregebb-rendüek közül, hogy Zsen­
dice község nevében a szaruterme­
lés soha nem látott emeléséről ér­
tekezzenek.
— Kicsiből lesz a nagy. Sok ki­
csi sokra megy, — vigasztalta ma­
gát Sántha Cézár. Azzal lekapta,
majd meglengette patinás gépész­
sipkáját és így kiáltott föl:
— Adjon az isten bort, búzát,
békességet, szép asszony feleséget,
csak úgy mint közönségesen! E té­
ren állva, hol másidőben marhák
és borjak bőgnek, hadd bőgöm, —
helyesbítek — zengem el én is tisz­
telt választó polgárok és marha­
tartók, mit kíván tőletek a nagy
ügy, a szarutermelés növelésének
ügye?! Röviden és velősen: azt,
hogy mivel a szaru, tehát a tehén
szarva, annak megléte vagy meg
nem léte sem a tehén igavonó ere­
jét 6em pedig a tejhozamát nem
befolyásolja, ki-ki fűrészeljen le
legaláb 10, azaz tíz centimétert te­
hene szarvából és a szabott áron
szolgáltassa be a Szaru és Szőr-
gyűjtő Nemzeti Vállalat — melyet
van szerencsém vezetni — legkö­
zelebbi telephelyére. Minden el
lesz számolval Minden meg lesz
fizetve.
S ekkor, az utolsó mondatnál,
mely a régi kupecidők alkudozását
idézte, mint derült égből a villám-
csapás, csattant föl a tutajbajszu-
bácsi hangja, aki az imént pöccen-
tésével tisztelte meg Sántha Cézár
bevonulását.
— Megvagy, bitang! Te sóztad
rám a Magdolnát kilencszáznegy-
venhárom Simon-Júdás napján!
Azzal kirántotta testes kőpipájá­
ból a meggyfaszárat s istenesen
nekihuzakodva lazsnakolni kezdte
Sántha Cézárt.
— Levetted a bajszod? Mi?
(Puffl) Azt hitted, nem ismerlek
meg? Mi? (Puff!) Minden el lesz
számolva? (Puff!) Minden meg
lesz fizetve? (Puff!) Azt mondtad,
tizenötliteres tehén a Magdolna.
Oszt csak rúgott, ha a tőgyihez
nyúltam. Nem adott még három
litert se. (Puff! Puff! Pufi!)
— Kell-e mondani tovább?
Sántha Cézár első kísérlete a
szarutermelés növelése és saját
pályafutásának mesteri egyenge­
s s e érdekében így hát kudarcot
vallott. De vájjon véget ért-e a
gépész-sipka elvesztésével s a
számtalan kék-zöld • folttal, mely
Sántha Cézár testét a pipaszárral
való találkozás folytán ékesítette.
Nem! Nem ért véget! Magas az
uborkafa! Sok ága van a kapasz­
kodásra. Hanem erről majd leg­
közelebb.
(Folytatjuk)
 Esetem a rendőrrel
1951. június 27-én délután hat 3
órakór szabálytalanul mentem át j
a Körút és Rákóczi-út sarkán. I
noha előzőleg otthonfelejtettem a
pénztárcámat. A rend őrének a fel- j
szólitására, hogy fizessek öt forin-1
tot, mert a piroson mentem át, I
zöldre vált arccal hivatkoztam ott- ]
honfelejtett pénztárcámra. Akkor j
felírom — mondta ő s már elő is *
vette a noteszát: neve? lakcíme? j
foglalkozása? Bemondtam adatai-1
mat s aztán, mert a lámpa közben ■
már régen váltott, pirosán égő fü-j
lekkel átmentem a zöldön.
Az egész esetet elfelejtettem már,
amikor Balatonföldvárról — ahol
üdülök — átmentem Tihanyba
visszhang-ügyben. A hajó délután s
indult, a nap gyönyörű fényeket 3
festett a vízre és én kezemben ■
fényképezőgépemmel egym ásután;
kaptam le a tovasuhanó vitorläßo-;
kát Hirtelen észrevettem, hogy j
valaki néz. Egy rendőr állt m el-1
lettem a korlátnál és figyelmesen
nézte a gépemet.
— Jó gép — mondta sok meg­
győződéssel.
— Igen — mondtam én. Azonnal
felismertem. Az én rendőröm volt,
aki felírt.
— Csak tájat fényképez vele? —
— folytatta a beszélgetést és kissé
feljebb tolta homlokán a sapkát.
— Mikor mi jön — feleltem erre
és hirtelen diadalmas gondolat kélt
szárnyra agyvelőmben. — Hol
tájat, hol személyt.
— Arcképet is tud vele csinálni?
— Tudok. De mennyire tudok.
Akarja, hogy lefényképezzem?
Elpirosodott az arca, köhintett
egyet, aztán bólintott.
— Ha lehetne. . . ugyanis a
menyasszonyom Baján lakik. . . én
meg itt üdülök a rendőrüdülőben...
elküldeném. . .
Máris ott állt a hajókormányos
fülkéje alatt, ahol tábla hirdeti,
hogy a „befogadható utasok száma
150“, arcán kedves mosoly ült,
mellét kissé kidüllesztette és a nap­
fény bronzos árnyakat festett az
arcára.
— Kész vagyok — mondtam és
visszatettem a gépet a táskába. —
Ha kész a kép, elküldöm!
És ekkor jött az én diadalmas
pillanatom. Benyúltam zsebembe,
noteszt és ceruzát vettem elő és
kérdően néztem rá.
— Neve, lakcíme, foglalkozása?
És itt, a Balatonon, Földvár és
Tihany között, — amint a fentiek­ k o —
ből a figyelmes olvasó kiderítheti
— visszaadtam a kölcsönt. Felír­ a já n lá s o m a t s z ö v e g e s e m ?
tam a rendőrt.
VAJDA ALBERT
BESZÉLG ETÉS A Z Ű R B E N
Földgolyó: Nézd már meg komám, valami nagyon viszket itt nekem
Spanyolország tá já n ...
Satumus; Tyűha, ez egy csúnya kelés. Ki kellene vágni!
A közvélemény és az öthatalmi békeegyezmény
A magnezitgyári
építkezésnél
' bon. Ugyanis a közelmúltban az szakács vállára:
; vetkező bájos apróhirdetés jelent Es csütörtökön, amikor annak a
M ié rt U ldöqél Itt s z a k t á r s , an
r a b r iq á d ja m á r e q y ó r á la v á r i
— N em lá tja , h o q y a v e rse n y t«
j^ r e - q tf
Természetesen Amerikában, ott is Mire miszter Periscop csillapító­
pontosabban Los-Angeles városá- tag teszi kezét a felháborodott
egyik Los-angelesi újságban a kö-
meg:
K e re s ü n k Jő s z a k á c s o t ló fiz e té s t
a d u n k s r á a d á s u l a k o n y h á b ó l av ö - mogorván a szakács. — Ez a hely
n y ttrű k ilá tá s n y ílik a v á ró « f ő ú t­ nem való nekem, kérem, elmegyek.
v o n a lá r a , a h o l s z á m ta la n
f o rq a lm i t o r ló d á s , v e r e k e d é s zal-
lik le a n a p m in d e n s z a k á b a n . H a­
s o n ló ü d ítő lá tv á n y t n y ú j t é jje l­
n a p p a l a k o n y h a a b la k e lő tt e lv o n u ló
s o k g y ö n y ö r ű n ő i lá b .
Hát aki ezt az állást elnyeri,
megcsinálta a szerencséjét. Most Kövér kulák, sovány vigasz
tessék elképzelni, milyen paradi­
csomi élete lehet egy ilyen ' sza­
kácsnak Igaz, hogy a konyha
nyilván a föld alatt van, különben
a hirdető nemcsak női lábak, ha­
nem más női testrészek látványá­
val is kecsegtetné a szerencsés
szakácsot. A z is igaz, hogy a sza­
kácsnak minden bizonnyal éjjel- ,
nappal kell dolgoznia, hiszen a hir­
detés éjjel-nappali szórakoztatást
helyez kilátásba. Mindez azonban \
nem számít. Fő az, hogy a sza­
kács részt vehet az amerikai élet­
forma szórakozásaiban. Miközben a z u r a f o r d í t v a a lá tc s ö v e t?
keveri a rántást vagy pucolja a
babot, kinézhet az ablakon, lathat [ n e k lá ts z a n a k a z s á k o k .
egy-két gusztusos autószerencsét­
lenséget, néhány szívderítő csi­
golyatörést, pofozkodást, rugda-
lást, sőt ha szerencséje van, jó na­
pokon kifoghat egy gyilkosságot is,
ne felejtsük, el, hogy a főútvonalon
vagyunk. Ha pedig szerelmes ter­
mészete jelentkezne, ott vannak a
női bok&cskák, ott hancuroznak el
az ablak előtt s talán éppen talál­
kára mennek valami előkelő úri­
emberhez, mindezt el lehet kép­
zelni a legapróbb részletekig. ..
Nagy öröm ez egy szakácsnak
krumplipucolás közben! 0, mily
gyönyörűség lehet az ilyen élet!
Tegyük fel, hogy a szakács jól ke.-
verte a rántást éjjel-nappal és
mindig ropogósra sütötte a liba
hátulját. Akkor magához hivatja a
gazdája, miszter Periscop és így
szól:
— Meg vagyok magával elé­
gedve, barátom. Mától kezdve fel­
emelem a fizetését egy tucat boká­
val és három hasbarúgással.
De azt is el tudom képzelni,
hogy a szakács szegény odakoz-
málja a csuszpájzt és miszter Pe­
riscop büntetésből háttal ülteti az
az ablaknak pont éjfélkor, amikor
a legremekebb késelések folynak
az utcán. Sőt azt is el tudom kép­
zelni. — mindent el tudok kép­
zelni — hogy a szakács felhábo­
rodva rohan miszter Periscophoz:
— Uram, egu percig sem mara­
dok további Én itt unatkozom,
semmi kultúra, semmi szórakozás.
Tegnap is megáll két alak az ab­
lak alatt és elkezdenek egymással
vitatkozni, ahelyett, hogy kinyom­
ták volna egymás szemét. Nap­
hosszat nem történik semmi és
csupa vastaglábú öregasszony jár
az ablak alatt. így nem lehet főzni vezet.
Beteglátogatás
Rendelettervezetet dolgoztak .«•
a kórházi beteglátogatások csőié:
kentésére. Ez alkalomból elmondok
egy szabványos beteglátogatást.
♦
A betegágyon heten ülnek. (En­
nél kevesebben ülni egy beteg­
ágyon beteglátogatási idő alatt
illetlenségszámba ment.) Hogy a
hét közül melyik a beteg, azt arról
lehet megtudni, hogy azt a többi
hat veri. Csak hátba, de jó erősen.
— Meg fogsz gyógyulni —
mondják neki közben. — Szegény
Reverencia néni ugyan meghalt
ebbe a betegségbe, dehát ő fiata­
labb volt nálad, ivem volt olyan
edzett a szervezete.
Sanyi bácsi erre hatalmasat
tüsszent, de az nem jelent öemmit,
mert nem a beszédre tüsszent, ha­
nem a betegre. A másik oldalról
viszont Feri bácsi köhög a betegre
és ez kínos, mert a beteg elfelej­
tette megkérdezni az orvostól, hogy
a tüsszentés fertőzőbb-e vagy a
köhögés és most nem tudja, hogy
Sanyi bácsi felé hajoljon, vagy
Feri bácsi felé. A beteg azonban
nem sokáig töprenghet ezen, mert
a négyéves Irmuska megtalálja az
ágytálat és izgatottan kérdi:
— Ez mi ez? Mutasd meg, hogy
használodl
Irmuska mamája, hogy zavarát
palástolja, szájonvágja Irmuskát,
mire Irmuska, hogy zavarát palás­
tolja, elkezd bömbölni, Irmuska
papája pedig elkezd kiabálni, ahogy
a torkán kifér:
— Ne lármázzatok, mert csak
izgatjátok vele a szegény beteget!
— No, no, kedves barátom . ..
így nem lehet gyereket nevelni,
veréssel!
részeg embernek letépték a fülét
a kapu előtt? Sanyi bácsi erre méregbe jön:
— Te izgatod a beteget a kiabá­
— Az csütörtökön volt — mondja
lásoddal!
Irmuska papája végignéz Sanyi
b a le s e t Ígértek egy remek állást. A konyha
bácsin:
— Én izgatom a beteget? Mindig
a temető mellett van. Nappal a
az, aki mondja! Az én gyerekem
gyászolók jajveszékelnek, éjjel a
nevelésébe ne beszéljen bele Sanyi
halottak kísértenek. Tessék kiadni
bácsi!
a könyvemet.
Közben Lina néni egy karéj
Gádor Béla
zsíroskenyeret próbál a beteg szá­
jába gyömöszölni:
— Egyed fiam. szívesen adom!
— De Lina! — sikolt fel Sári
ínéni. — Mit szól az orvos! Félórá­
v a l az operáció után zsíroskenye­
ret?
— Mit tudnak az orvosoki — le­
gyint keserűen Sári néni. — Az
a jó, félórával az operáció után, a
zsíroskenyér, az eltereli a beteg
| figyelmét!
így folyt le a szabványos beteg­
látogatás két órája, de a betegnek
csak az első öt perc volt kínos,
mert a hatodikban többnyire olyan
rosszul lett, hogy már semmit setn
— M o n d ja Z s iro s n é . m i é r t t a r t i a
hallott.
— A b e q y ü jté s t n é z i. iq y k is e b b ­
GERGELY MIKLÓS
Okos gyerekek
— Ne játsszatok Itt fiúk, mert még elüt benneteket valami szekér.
— Az nem lehet, mert a cséplőgéptől a magtárig az a másik út
- '
 fíM I
— Ejnye, Ejnye! A „demokrati­
kus“ Amerikával való tárgyalás
előtt demokratizálnom kellene a
kormányt.
Hogyan kell
egy újítót elkedvetleníteni?
& ... .
A Járm űfeI.szer< H ési G y á r d o lq o -
z ó ja v a g y o k , 1950 a u g u s z tu s á b a n
ú j ítá s t a d ta m b e a z ö n té s b ő l e r e d ő
h ib á k k i j a v í t á s á r a . A z ú jítá s lé n y e g e
a z , h o g y a s z ín e s fé m ö n tv é n y e k n é l
k e le tk e z ő lu k a c s o k a t h e g e s z té s h e ­
ly e tt h id e q ú to n v a ló c s a p o lá s s a l
te lje s e n e ltü n te ti é s e z á lta l a se le it-
s z á z a lé k o t te lje s e n k ik ü s z ö b ö li.
A g y á r ú jítá s i b iz o tts á g a ú jítá s o ­
m a t e lf o g a d ta é s 2 17.000 F t év i m e g ­
t a k a r í t á s t á lla p íto tt m e g . M ivel
v á lla la t c s a k 5000 Ft-ig f iz e th e t ki
d íja z á s t a z ú jí t á s t jó v á h a g y á s vé-
q e tt a T ö m e g c ik k ip a ri K ö zp o n t ú jí­
tá s i b iz o tts á g á h o z t e r j e s z t e t t e fel.
m in t f e lü g y e le ti h a tó s á g h o z , d e e z t
c s a k 1950 d e c e m b e r h a v á b a n te tte
m e g . T e rrffé s z e te s , h o g y a z ú jítá s
b e v e z e té s é n e k e ls ő p e r c é tő l k e z d v e ,
— é s a m a i n a p ig is — d o lg o z o m ,
é s d o lg o z n a k az ú jítá s o m m a l. A
d e c e m b e r b e n b e a d o tt ú j í t á s r a a Tö­
m e g c ik k ip a r i K ö zp o n t 1951 m á r c i u ­
s á b a n a z t v á la s z o lta , h o g y a k i é r ­
té k e lé s t n e m f o g a d ja el, m e r t a k i­
é r t é k e l é s a la p já u l c s a k e g y h ó n a ­
p o t v e tte k é s u ta s íto tta a v á lla la to t,
h o g y h á r o m h ó n a p o t v e g y e n a k i­
é r té k e lé s a la p já u l é s ú j r a a d ja b e
a z u ta s ítá s t.
E zt a k ié r té k e lé s t a v á lla la t m e g ­
c s in á lta é s 2 8 0 .0 0 0 Ft.-os m e g ta k a ­
r í t á s t h o z o tt ki a z ú j é r té k e lé s a la p ­
já n .
A T ö m e q c ik k lp a ri K ö zp o n t m o st
m á r e z t a k ié r té k e lé s t e lf o g a d ta é s
a z ú jítá s d íja z á s á u l 11.000 Fi-ot á l­
la p íto tt m e g . m á r c i u s h u s z o n k ile n c e -
d lk é n . De u g y a n a k k o r a z t is k ik ö
tö tte , h o g y a d íj fe lé t c s a k 22.000
F t té n y le g e s m e g t a k a r í t á s u tá n fiz e t­
h eti ki a v á lla la t, m íg a d íj m á s ik
f e lé t c s a k a z ú jítá s b e v e z e té s é tő l
s z á m íto tt e g y é v e n b e lü l.
A v á lla la tn a k t e h á t m o s t a z a
f e l a d a t i , h o g y 2 2 .0 0 0 Ft. m e g t a k a ­
r í tá s t m u ta s s o n ki, d e ez m é g m in ­
d ig n e m t ö r té n t m e g , m e r t a v á f
la la t u tó k a lk u lá c ió ja a k ié r té k e lé s ­
h e z s z ü k s é g e s m u n k a la p o k a t n e m
tu d ja ö s s z e s z e d n i, é s a r r a h iv a tk o ­
z ik . h o g y a m u n k a la p o k n in c s e n e k
m e g fe le lő e n k e z e lv e , é s n a g y r é v ü ­
k e t e lv itte a sz él k ö ltö z k ö d é s k o r.
A v á lla la t m ű s z a k i v e z e tő i. — elő-
k a lk u lá to r , m ű s z a k i v e z e tő . MEO
v e z e tő , s tb . — - k ije le n te tté k , h o g y
b á r a té n y le q e s m e g t a k a r í t á s t k i­
m u ta tn i n e m t u d já k , a z ú litá s é r t é
k é t e lis m e r ik , é s v á lla ln á k a fe le
lő s s é g e t a z é r t, h o g y a 2 2 .0 0 0 Ft-ot
a v á lla la t a z ú jítá s o n m á r tö b b s z ö ­
rö s e n m e g ta k a r íto tta . 1950. s z e p ­
te m b e r v é q é n a v á lla la tv e z e tő m a g a
m o n d ta , m ik o r e n g e m h áro m hó­
n a p r a c s a k e r r e a ja v ítá s i m u n k á r a
á llíto tta k b e . h o g y : „ c s in á lla k va­
lam i r e n d e t, m e r t k ü lö n b e n e lv é r
z ü n k a so k s e le jt m ia tt.“
1951 m á ju s á b a n a z o n b a n a vál
la la tv e z e tő s é q le v e le t Irt a T ö m e g ­
c ik k ip a r i K ö z p o n tn a k , h o g y a té n y ­
le g e s m e g t a k a r í t á s t a v á lla la t a d ­
m in is z tr á c ió s h ib á k fo ly tá n k im u ta tn i
n e m tu d ja , d e h a jla n d ó a z ú j í t á s é r t az
e d d ig k é t r é s z le tb e n k if iz e te tt 700
Ft-on fe lü l v é g le g e s d íja z á s k é n t 200
F t. e sz m e i d íja z á s t a d n i.
Ez a z ú jítá s m e g c s ú fo lá s a , é s le ­
k ic s in y lé s e , d e e z e n k iv ü l az e lte lt
10 h ó n a p a l a t t ú j ítá s o m é r t m é g so k
s é re le m é r t . E z e k e t m in d h o s s z ú é s
n e h é z v o ln a f e ls o ro ln i. A k ö zel e q v
év e ta rtó h u zav o n áb a n m ég sem v e ­
s z íte tte m el a tü r e lm e m e t, a m it az
is b iz o n y ít, h o g y á lla n d ó a n 1 3 0 -
140»/«-os te lje s ítm é n n y e l d o lg o z o m .
R á k o si e l v t á r s a z t m o n d ta , h o g v
az ú jító k é s s z ta h a n o v is tá k a te r m e
lé s m o to rja i. Én e n n e k a je le n tő s é
g é t te lje s e n á té r e z te m . d e ú g y lá ts z ik
m á s o k n e m , é s e z e k a k a d á ly o z n a k
a m unkám ban.
■ A z ú jítá s J e le n le g i á llá s á r ó l n e m
tu d o k s e m m it. K érem a L u d a s M atyi
s e g íts é g é t, h o g y ú jítá s o m a t p a p ír o n ,
d e a n y a g ila g is e lis m e r jé k .
D ö rn y e i J ó z s e f la k a to s s e g é d .
J á r m ű f e ls z e r e lé s i G y á r.
B p e st, XV., K iss E rn ő -u . 3 5 / a .
Oi )(2 JAjClÍZcJ\j 2 yyyuJÍ^^
Álom vagy valóság?
Zakatolva rohan feiern a vonat.
Hátradőlök a kényelmes ülésen és
elgondolkozom azon, hogy a MÁV
eljutott odáig, hogy a vonatok
pontosan járnak. Milyen jó érzés
a szegény utasnak, ha felszáll a
vonatra Debrecenben és tudja,
hogy pontosan 8.40-kor Budapesten
lesz. Mint mondom, ezen gondol­
kodtam, közben álom szállt a szé­
lit van kérem, ezt az aktát kell
megnézni. A súlya már legalább
2 kilogramm.
a — Hiszen a felső része már sár­
ga is, — mondom a bajuszom
alatt.
— Hát ez természetes. 1949. már-
; cius 30-a óta tologatják ide-oda.
Van rajta vagy száz aláírás.
— Az mégiscsak sok — mondom.
Ezt megnézem. Meg is számo­
lom az aláírásokat rajta, mert nem
hiszem, hogy ma, amikor a büro­
krácia ellen küzdünk, egy aktán,
amit még nem intéztek el, száz
aláírás lehet. Már szolgálatkészen
tolják is elém.
— Tessék, itt van.
Már a kezemben is van. Meg­
emelem, jó két kiló lehet a súlya.
És számolom az aláírásokat. 1. 2.
3 . . . 21 . . . 7 2 ... 95. . . 100. . .
még a felénél sem tartok az akta­
tömegnek, lihegek, mint a lokomo­
tív, szemem káprázik, de számo-
| lom rendületlenül tovább: 101, 102,
...1 1 2 ... 123 . . . még mindig van
vagy tíz oldal tele aláírásokkal
. . . 177 . . . 178 . . . 179 . . . 180. . .
181 Végére jutottam. Csupa verej­
ték vagyok és a végén olvasom:
„Újabb elbírálásra van szükség".
(Olvashatatlan aláírás).
Szolnok! — kiáltja a kalauz, na­
gyot zökken velem a kocsi. Feléb­
redtem, szédülök. A 181 aláírásra
gondolok. A mosdóban lemosom
forró homlokom, pipára gyújtok és
í visszaülök kényelmes helyemre és
a vonat máris robog velem tovább
Pest felé. Pipám még el sem szív-
; tam, fejem ismét lehanyatlik és új­
ból álomba merülök.
■Kalló elvtárs egy esztendővel ez­
előtt javasolta, hogy a vasútnál az
elkopott kerékabroncsokat ne selej-
I tezzék ki, hanem elektromos hegesz­
téssel töltsék fel. A próbakocsi,
amelyen az újítást alkalmazták, egy
évvel ezelőtt el is készült. Meg­
határozott útvonalra beállították,
hogy ellenőrizni tudják „viselkedé­
sét". A próbaidő lejárta után, ami­
kor ellenőrizni akarták az újítást,
kiderült, hogy a négy kocsi, amin
az újítást kipróbálták, „eltűnt'“,
annak ellenére, hogy figyelmeztető
tábla volt rajtuk, amelyen az állt,
hogy csak meghatározott vonalón
közlekedhetnek és hiba esetén hova
kell azonnali telefonjelentést tenni.
A négy próbakocsiból eddig egyet
már meg is találtak, a hiányzó há-
— Felcseréltem a figurákat. így
jó lesz nekik.
rom kocsira is szükség lenne, mert
ha azokon is bevált az újítás, ak­
kor azt alkalmazni kell a MAV-
nál, mert többmillió forintos meg­
takarítást jelent.
Az Anyagvizsgáló Intézet egyik
mérnöke Magyarországon még nem
gyártott újtípusú anyagból festé­
ket készített, amit szintén több
MÁV kocsin próbáltak ki. De ezek
a kocsik is „eltűntek". Már hóna­
pok óta hiába keresik ő k e t...
* meglesz az eredménye:
üjabb zökkenés. Hangfoszlányok.
Nagy a nyüzsgés-mozgás. Megér­
keztünk Budapestre. Kiszálltam a
kocsiból és álmaimra gondoltam.
Vájjon álom volt ez, vagy való
tény?
Nun hagyott nyugodni a kíván-
K ed ves L u das M a ty i!
Nemregiben a Baross-téri volt
Del-Ka üzletben öt méter vásznat
akartam vásárolni. Kijelentették,
hogy csak négy métert adnak,
mert nekem annyi is elég.
Kértem őket, hogy adjanak öt
métert, mert nem nekem, hanem
az édesanyámnak lesz, akinek nem
elég a négy méter, mivel kilencven
kiló. Azt jelelték, hogy: „ezt min­
denki mondhatja!" Azért adunk
csak négy métert, hogy a dolgo­
zóknak is jusson!" Közöltem ve­
lük, hogy én is dolgozó vagyok, de
ez sem hatott, mert azt válaszol­
ták, hogy: „ne vegyek másoknak
anyagot!"
Most felmerül a kérdés, mit te­
henem volna? Vegyek négy métert
és csináltassak magamnak egy
ruhát, holott én az édesanyámnak
akartam ruhát venni? Vagy vi­
gyem magammal hatvanhat éves,
beteg édesanyámat, és akkor talán
elhiszik, hogy neki négy méter ke­
vés? Próbáltam kész ruhát venni,
de ilyen méretben készen nem kap­
ható.
Miután nem sikerült őket meg­
győznöm, hogy nincs igazuk, kér­
tem a panaszkönyvet. Azt mond­
ják, hogy olyan nekik nincs. Aztán
egy papírfecnit adtak át azzal,
hogy arra írjam meg a panaszo­
mat és aztán majd ők elküldik az
illetékes helyre, de úgy sincs
semmi értelme, mert ha igazam
lett volna, akkor kaptam volna öt
métert is.
Kérem a Ludas Matyit, legyen
segítségemre abban, hogy ruhát
tudjak venni az édesanyámnak.
Fodor Józsefné,
XVII. Rákosliget, XV.-utca 19.
'dőeli kéftrefiáéníjiink egyes kultLir(elelúiők níLLnkáfáe&i
A kultúrfelelős büszkén döngeti
mellét, • jegy elkelt.
uoj ejeppzey j u d j o qosv Sasuozgy y :syp]oB?]ft
D e G A S P E R I K IÉ P iT i AZ OLASZ
RENDÖRÁLLAM OT
csiság és benéztem a MÁV Sztálin-
úti központjába és bizony ott meg­
találtam a 181 aláírásos aktát: a
mozdonycsövek kiszerelésének mó­ D e G a s p e ri a z e líté lt r a b ló g y ilk o s ­
dosításáról. De azóta már 7 alá­ hoz:
írással g yarapodott... — G y ilk o s ú r , Itt a k e q y e le m ! De
el kell f o g a d n ia e g y k o rm á n y m e g -
Az eltűnt kocsik pedig még a b iz a tá s t! M aga lesz a g e n o v a i r e n d ­
mai napig sem kerültek elő. Mivel ő rfő n ö k !
a MAV-nak nem sikerült eddig
megtalálni a figyelmeztető táblák­
kal ellátott kocsikat, a következő
apróhirdetést javasoljuk, hátha KORMÁNYVÁLSÁG FRANCIA-
ORSZAGBAN.
„Eltűnt 8 MÁV kocsi. Mind­
egyiken újítást alkalmaztak. A be­
csületes, megtaláló illő jutalomban
részesül és megkapja a bürokrácia
elleni mozgalom nagy érdemrend­
jét.
FAHIDY JÓZSEF
Mi, a borolai gépállomás dolgo­
zói kérjük, hogy segítsék megke­
resni, a tavaly május hónapban
befizetett pénzünket, mert a pénzt
ugyan leszurkoltuk, de nyaralásban
nem részesültünk. En ugyan nem
tartozom a gépállomás dolgozóihoz, P ie r r e ; Te, m é g m in d ig n in c s k o r ­
m á n y ! N em v á lla ln á d a m in is z te r-
de családtag vagyok és velem e ln ö k s é g e t?
együit még sokan mások szerettük J e a n : N a g y o b b v a g á n y kell o d a ,
volna látni a magyar tengert. A m in t én!
szép örömben, a pihenésben azon
ban nem lehetett részünk valami
lyen vaskalapos bürokrata vagy
bürokraták hibájából. DIPLOM ÁCIÁI TÁRGYALÁS
A pénz befizetése óta elmúlt TEHERÁNBAN.
tizennégy hónap, a pénz nyomta
lanul eltűnt, már írtunk a SZOT-
nak és az AMG megyei központba
is jelentettük az esetet, de úgylát
szik, nem érnek rá az üggyel fog­
lalkozni. 1950. májusában, ahogy
befizettük, vártuk, vártuk az érte­
sítést, vártuk, hogy megjön a nya
ralási beutalás, lassan el is jött
az ősz, a tél, csak beutalás nem
jött semmiféle és a pénznek is se
híre, se hamva. Télen arra gon­
doltunk, hogy talán télen me­
gyünk, de aztán jött a tavasz, 'már
itt a nyár is s úgylátszik, ez a
nyár is elmúlik és mi itthon ma­
radtunk.
így aztán nem csoda, hogy el is
ment a kedvünk a nyaralástól, de
legalább a pénzünket szeretnénk
látni, vehetnék egy nyári ruhát
rajta, vagy valami mást, mert
nem hiszem, hogy a pénz elment M o szad lk : T u d ja m ik o r k a p ja m e g
volna nélkülünk nyaralni. a p e r z s a o la ja t, n a g y k ö v e t ú r? Ha
Gréczi Pálné, a n g o l g y e r e k e k e s n e k az ég b ő l!
A n g o l n a g y k ö v e t: A k k o r id e v e le .
Borota, Fő-utca 152. M ár esnek)
hogy a rendezvényre minden pedig az előadáson mégis alig
lézengienek.

i M j a i n w i " -- w — ---- —,
s é t Illő tis z te le tte l Llpol
b e lq a e x -k irá ly , ex -ő felsé
q é n e k , a k i a m ú lt h é te n
m o n d o tt le t r ó n já r ó l Bau-
d o u ln k irá ly i h e r c e g ja ­
v á r a .)
Volt egyszer egy király. Nem
volt a leggazdagabbak közül való,
de mégis csak király volt. Igaz,
ínséges időkben néha kénytelen
volt albérletbe adni birodalma egy
részét, aki azonban még ennyi ál­
dozatot sem hajlandó meghozni a
trón érdekében, az nem is érdemli
meg, hogy király legyen. Ez a ki­
rály, akiről éppen szó van, nagyon
is makacs, céltudatos, hatalomra-
törö uralkodó volt, aki a királyi
korona érdekében semmitől sem
riadt vissza. Nagyravágyó volt és
hiú. Akiben nincs nagyravágyás
és hiúság, abból rendszerint csak
a legritkább esetben lesz király.
A szerénység nem szokott királyi
palást alá rejtőzni.
Történetünk királya mindent el­
követett dicsősége érdekében. Ne­
hezen tudott belenyugodni például
abba, hogy még mindig nincs
szobra.
— Ez tűrhetetlen állapot! —
szekta mondogatni. — Amellett
pedig a legnagyobb kegyetlenség
a néppel szemben! Nem lúd hó­
dolni ura, királya előtt! Nem tudja
megfelelően kifejezni szíve érzel­
meitI Nem tud alázatosan kalapot
emelni!
Egyszer már hozzákezdtek a
szoborhoz, de csak a talapzatig
jutottak el. Közben olyan súlyos
pénzzavarba jutott az ország, hogy
újabb tartományokat kellett bérbe­
adni élelmes tengerentúli vállalko­
zóknak.
A szobor ügye mind kilátást alá­
nabbá vált. A király dídl-júlt -s,
ha nem látták, sirt is. Végre a
közélelmezési miniszternek nagy­
szerű ötlete támadt.
— Felséges királyom! Egy éle­
tem, egy halálom, tan egy nagy­
szerű ötletem! Olyan megoldást
találtam, hogy a szobor tökélete­
sen élethű lesz, s amellett nem
kerül egy lyukas fityingbe se!
A királynak majd kifúrla az ol­
dalát a kíváncsiság. Ugyan mit
sütött ki ez az agyafúrt miniszter?
— Felséges királyom! — foly­
tatta a miniszter. — A talapzat
már Ml! Csak a szobor hiányzik
róla! Ne veszítsünk időt! Hallgass
rám, felséges királyomI Állj rá
magad a talapzatra, a legdicsőbb,
a legszebb pózban! . Ráérsz, reg­
geltől estig úgy sincs más dolgod!
Mindegy, hogy hol uralkodik az
ember. Éjszaka meg a kutya sem
jár arrafelé. Gondold csak el! Ki
Gombamódra szaporodnak a fasiszta jellegű
egyesületek Nyugat-Németországban
I
Saját maga. Merem állítani, felsé­
ges királyom, hogy önmagadhoz
a megszólalásig hasonlítasz, mert
természetesen megszólalnod nem
szabad. A z egész nem kerülne egy
vasba sem! És milyen nagyszerű
lenne neked isi Milyen felemelő
érzés lesz majd látnod, hogy az
egyszerű nép alázattal tiszteli a
szobrodat. Ugyan melyik szobor­
nak jár ki ilyen öröm?
Ettől kezdve a király minden
reggel kiállt a talapzatra és estig
ott állt. Boldogságához mi sem
hiányzott. Végre neki is volt
szobra, szép, méltóságteljes szobor
— valósággal élt! A király hóban,
fagyban, esőben, hőségben, vihar­
ban ott állt mozdulatlanul. Aki
még ennyit sem tesz meg a dicsö-
'ség érdekében, az nem is érdemli
meg, hogy szobra Legyen. Egyszer
történt csak meg, hogy egy öreg
ember észrevette, amikor a szobor
este nagyot nyújtózva ásított,
majd lekecmergett a talapzatról és
a királyi palota felé indult. Az
öreg ember egy darabig bámult,
majd hazament és a fejét boro­
gatta. Megesett néha, hogy a ki­
rály megbetegedett. Egyszer meg­
fagyott az orra, máskor pedig
napszúrást kapott. Ilyenkor otthon­
maradt, a talapzatra pedig nagy
bettükkel kiírták: A SZOBOR
JAVÍTÁS ALATT.
Más kellemetlenségeket Is oko­
zott a királynak szobor mivolta.
Nem tudott kellőképpen foglal­
kozni az államügyekkel, s a 'csin­
talan trónörökös egy államcsíny Ötven perccel hamarabb ért
a szolnoki békevonat
következtében váratlanul elkaparin­
totta a trónt, mialatt a király ép­
pen kint állt a talapzaton. Amikor AMERIKAI CSALÁDI KÖR
este hazament a palotába, alig I r ta : A ran y Já n o s és M á rto n d iá k
akarták beengedni. Megmondtuk
neki, hogy fel is út, le is út, nem E ste van', e s te v a n , k ik l n y u g a lo m b a .
király többé. F e k e té n b ó lln tg a t p u s k a , á g y ú , b o m b a .
— Hát velem most mi lesz? — S z e m lé t t a r t f e le ttü k T ru m a n ú r , a z e ln ö k .
kérdezte lelörten. H aj, m i e z a j? S em m i, c s a k é p p a n é p f e ln v ö a .
Többen vállat vontak erre a ta­ T e rp e s z k e d ik r a j t a n é h á n y m illiá rd o s
pintatlan kérdésre, ügy látszott, K ik n ek f e je k ö rü l o ly s ö té te n s z á lld o s
hegy senki sem töpreng sokat a N éhány v ak d e n e v é r, az e re sz t so d o rv án . . .
király sorsa felett. Egyedül a köz- Ki az? Mi az? V a g y ú g y ? C s a k az
élelmezési miniszter ütött megint
a fejére: T á v o lró l s ö té tlik s z ő r e p á r te h é n n e k ,
— Országunk régi közmondása, Az óra: Jó magának mozdony pajtás, magát ő k e t U S A -g azd a a z im é n t f e j é m e q .
hogy a megfelelő embert a meg­ ünnepük, ha siet. F ü lü k le e r e s z tv e , b e h ú z v a a f a r k u k .
felelő helyre! Legfelségesebb uj A m íg az é h e s n é p n a g y o k a t b ö k r a jtu k .
királyunknak nincs szobra! Saj­ A büszke kukorica H a n g o s a n k é r ő d z n e k , p e d ig J á m b o r f a ltá k .
nos, az államkincstár semmi jóval De m o s t a b r a k u l a M a rs h a ll-k ö lc s ö n t k a p f á k
nem kecsegtet. Itt van azonban S e z a la tt — a m in ő k c s ö p p e t s e r ö h ö g n e k —
régi királyunk, aki egyike a leg­ M in th a lá b a k e ln e a la t t u k a r ö g n e k .
pompásabb szobroknak, amelyeket
valaha is láttam! Azt ajánlom, A k ü s z ö b ö n h a s a l e g y k is z o lq á lt k u ty a .
hogy legyen ő a legfelségesehb új N a p r a f o rq ó : De m e g n ő tté l, ö csk ö s! E m e r r e v ic s o rít, a r r a s z á j á t n y ú jtja
K u k o ric a : Ez s e m m i, n é z z e n m eq
királyunk szobra. Egy kicsit talán Jö v ő re , a q a z d á m ta n u lm á n y ú to n é k e s c a f r a n q o k k a l v a n te le a q g a tv a ,
át kellene alakítani. . . v a n a S z o v je tu n ió b a n . . . S n y e lv é t n é h á n y c s o n t é r t lih e g v e ló g a tta .
Mindkét király megörült a ki­ O d a n é z a g a z d a é s b á r so k a q o n d ja .
tűnő ötletnek. A z udvari szobrá­ A s z e m e m e g e n y h ü l é s c s ö n d e s e n m o n d ja :
szok azonnal hozzáfogtak az új R égi k u ty á m á .n ez! B e n n e n a g y o n b ízo m .
szobor megmintázásához. Egy ki­ V e s s n e k i p á r k o n c o t. Jó s z o lg á m , E csfzont
csit lenyírtak a volt király baju­
szából, hajából, füléből, orrából, s S a h o l Jön, a h o l Jö n , a s z á r n y á t k i t á r v a
E q y g a la m b , c s ő ré b e n a z o la jf a á g a .
máris készen volt az új király
megszólalásig hű szobra. A talap­ J a jl — s u tto g ja T ru m a n — f e n y e g e t a B ék e.
S a k k o r u r a l m u n k n a k m in d ö r ö k r e v ég e!
zatra új név került, s az egyszerű
H a m a r a m a d a r a t! — k iá ltja s e lk é k ü l —
nép hol kalapot emelt a szobor
L e k ell lő n i r ö g tö n , k é s e d e le m n é lk ü li
előtt, hol paradicsommal dobálta
meg, már ahogyan ez az iiyen
S z a la d n a k , le lö v ik a m a d a r a k s z á z á t.
szobrokkal történni szokolt.
Á m d e e z t a z e g y e t fo ly ta n e lh ib á z z á k .
A régi király pedig boldogan és
büszkén állt a talapzaton és csak
E s te v a n , e s te v a n . k lk l n y u q a lo m b a .
A m a tő k é s n e k n in c s o k a n y u g a lo m r a . . .
megvetéssel tudott gondolni azokra S o m p o ly o g fel s a lá , ló g ó h o s s z ú o r r a l .
a rosszindulatú fajankókra, akik
É rz i, h o g y h á b o r ú t m in d h iá b a f o r r a l .
valaha is azt merészelték állítani, A ttó l t a r t r e tte g v e , h o g y a T ru m a n g a z d á t
hogy ha egy király megbukik,
M int c s ik ó s t a r i s z n y á t a s z ö g r e a k a s z tjá k ,
semmire sem lehet használni. S a k k o r s z e q é n y tő k é s m e h e t Is a fa ln a k .
Feleki László N a g y o t k o p p a n c s u p á n s ö r ö k r e e lh a llg a t.
ö ta e n a z ú z a lé k k a l. élő kkén tik a fiiy&izlái) d iá k o k m árnát
UNCLE SAM TANFELÜGYELŐ: Nagyon meg \agyok elégedte a lanititótokkal! '
*w
 LnOtS MATYI 1 CSEPELI MARTINBAN
K em en cék á rn yék á b a n
A tegnagylegényebb újságíró is
pieurka kisfiú lese, ha bekerül a
Mariin bűvkörébe. Zúgnak, zenge­
nek, sustorognak a Mariin hatal­
mas üstjei, fődögéi benne az acél-
főzelék s az olvasztárok nagy ka­
nállal kóstolgatják, megfőtt-e már a
porció. Ijedtség ne kapja cl a lel­
keket, a kóstolgatást nem a nyelv
végzi el, mindössze az olvasztár
belekanalaz a rotyogó acélba, az­
tán földre dönti .a tányérra való
forró acélt. Színén, szagán, szilárd­
ságán látja a szakember, lehet-e
csapolni.
Ha lehel, nagy ibrikben, akkorá­
Neiger bácsi, a sztahanovista gödörmunkás: Hát idefigyeljetek I
gyerekek! Ha nem Ilióját ok ki őzdöt és Diósgyőrt versenyre, velem
gyűlik meg a bajotok!
AZ OKOS D A R l
(A mágneses daru automatikusul fölszed minden vashulladékot.)
Bürokrata: Segítség! Oda a vaskalapom!
Darus: Ugyan mit óbégat? Azzal segítünk magunkon, ha odalesz a
Vaskalapja.
ABRAKADABRA
Az „abrakadabra“ homályos ere­
detű arab szó s máig sem derült
ki, hogy mit jelent. Hát én láttam
a papírra írt megtestesült értel­
metlenséget, a martingyári abiaka-
dabrát.
A papírlap felső részén oda volt
írva, hogy Balog János és alsó ré­
szén az volt odaírva, hogy össze­
sen 1250 forint. Ami a név és szám
között -volt, az volt az abrakadabra.
De érdekes, hogy itt a gyárban azt
mondják, hogy a szám és név kö­
zött nem abrakadabra, hanem bér-
elszámolás van. Lehetséges, mert
volt szám a papíron dögivei, csak
azt nem lehetett megérteni, mit is
jelentenek a furcsa ákom-báko-
mok. En ragaszkodtam ahhoz, hogy
ez abrakadabra és nem bérelszá­
ban, mint amilyen Oriásországban
van. bele zuhant jak a jó forró na­
rancsvörös acélörvényt. A csudányi
bögre telik-telik, tetején fölösködik
a salak — az acél kihányja ma­
gából a nem odavalót. .4 vas közé
kevert koksz, mészpor, léglafcleség
megtisztította, átkúrálta a főzete!,
most már mehet a salakká vált ke­
verék a tartályba. Ott marad ara­
nyos tisztán a jó drága aranyvörös-
tsillámú olvadt acél, aztán elcipeli
a daru az ibriket, rudakba öntik
az acélt s holnap már mint Hig­
gadt, komoly pcétrúddat találkozol
az előbb még folyékony özönnel.
Jónás, Fester. Serfőző és a többi
sztahanovista olvasztár új csapo­
■1átható, aki cseppet sem híve a
j — Asszonynak főzőkanál mellett
■a helyei — szokta mondogatni
(morcosán.
Í
'sok. Nemcsak Jakus János volt a
•nők ellensége. Martinovics főmér­
■elmondhatjuk, hogy egyes kivéte­
■sikerrel.
1 (esíte tte .
molás, de amikor maga Balog J á ­
nos állította; márpedig itt az ő
bére vari elszámolva, kénytelen
voltam visszakozni. Állítólag ma­
guk a bérelszámolók sem értik,
hogy mit bérszámolnak el, e?
azonban túlzás, hiszen oda van
Írva fent „Balog János“, középütt
az abrakadabra, lent „összesen
1250 forint“, tehát nincs kizárva,
hogy Balog János azért kapja a
pénzt, ami az abrakadabrában meg­
van írva.
Ügy hogy ne is nyugtalankodjék
Balog elvtárs és a többi, fizetését
abrakadabra szerint kapó dolgozó,
a lényeg az, hogy tudja, mennyi a
pénz, amit kézhez kap. Az, hogy
miért kapja a pénzt. az. más lapra
tartozik, érzésünk szerint bárme­
lyik rejtvényszakértő illő tisztelet
díj ellenében szívesen megmondja,
ha tudja.
lásra áhítozva már tömik is a hű­
séges kemencék csillapíthatatlanul
mohó, öblös száján a tölteléket, a
nyersvasat s a kemence egyéb fi­
nom táplálékát. A gazda (olvasz­
tár) intésére újra indul a menet,
újabb három óra negyven perc
vagy három óra húsz perc s új re­
kord, új öröm éri Amoszov elviárs
csepeli tanítványait.
Versenyben ált az ország népe.
a csepeli martinászok sem hátul
kullognak, sőt nagyon is elöl. Űzd,
Diósgyőr martinászai vigyázzatok!
Az augusztus 20-ra felajánlott
vándorzászlót, mi úgy látjuk, meg
mernénk rá esküdni: nem viheti
el más. csak Csepel!
Képünkön Jakus János darus
nők egyenjogúságának,
A csepeli Martinban egy félév­
el ezelőtt még egyetlen nő sem
olgozott.
— Nem nőnek való munka a
i.enk! — legénykedtek a martino-
nök elvtársnak és Alberti Gusztáv
szakosrnesternek sem tetszett, hogy
a nők lassan-lassan beszivárogtak
a Martinba. De hiába volt minden
lebecsülés, kételkedés! A nők egy­
re több munkahelyet és szívet hó­
dítottak meg maguknak. (A szive­
ket persze csak munkaidő után!)
Ma már 117 nő végzi a férfiak
oly magasra értékelt munkáját és
lektől eltekintve komoly, biztató
Pi lla tűitfelvétel
Ez a d o lq o z ó a m u n k a id ő a latti
p ih e n é s t n y ilv á n s z á z s z á z a lé k r a te!-
L u da» M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F elelő s s z e rk e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t Ig a z g a tó ja
S z e r k e s z tő s é g : V., A lk o tm á n y -u 3
T e le fo n : 127-750, 123-031
K ia d ó h iv a ta l: V II.. L e n in -k rt 9—11
T e le fo n : 221-285
H ir d e té s i o s z tá ly : V.. B ajcsy -
Z s llin s z k y -ű t 3 4 . T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 61.080
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
H írla p I r o d á ja , V.. J ó z s e f n á d o r ­
t é r 1. T elefo n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
V „ R o o s e v e lt-té r 5 —6
B u d a p e s ti S z ik ra N y o m d a.
V., H o n v é d -u tc a 10
F elelő s v e z e tő : R a d n ó ti K áro ly
B e m u ta tju k J ó n á s e lv t á r s , s z ta h a n o v is t a o lv a s z tá r M a r tin -k e m e n c é jé t,
a m e ly a s z ta h á n o v is ta o k le v é l m e llé a c s illa g o t Is r ö v id e s e n m e g s z e r z i
n e k i.
Huszonöt tonna selejt
Ha egy m u n k á s t f e lv e s z n e k a
M artin b a, e lő s z ö r „ a d a g o ló " le s z .
A z a d a g o ló h o r d ia a v a san yagot
to lja a c s illé t , s e g é d k e z ik a d a r u ­
n ál . . . E g y s z ó v a l azt a m unkát
v é g z i, a m e lv ie z a le g k e v e s e b b
s z a k é r te le m szü k séges, a m e ly n é l
c s a k a z u ta s ítá s o k a t k ell b e c s ü le tt e l
b e ta r ta n i.
A d a g o ló n a k v e tté k fe l P e c z B er­
ta la n t is . A m ik o r jó m u n k á já v a l b e ­
b iz o n y íto tta . h o g y é r d e m e s a z e lő ­
m e n e te lr e , „ ö n tő la p fa la z ó n a k " te tté k .
Ez a m u n k a m á r k o m o ly a b b f ig y e l­
m e t, k ö r ü lte k in t é s t Ig é n y e lt. D e itt
se m m a r a d t s o k á ig . A z „ I n g ó té r r e “
v itté k , a h o l a k e m e n c é k b ő l le c s a ­
p o lt n y e r s a c é ltö m b ö k r ő l v e r t e le
a sa la k o t.
A z ü z e m v e z e t ő s é g é s a P á r t la s ­
sa n f e l f ig y e lt P e c z B e r ta la n r a . H a sz­
n á lh a tó , |ó m u n k a e r ő n e k b iz o n y u lt.
Ez a m u n k a m á r a k o h á s z a t elő-
isk o lá ja . A ztá n g y o r s ü te m b e n m á ­
s o d ik . m a jd e ls ő s e g é d le tt é s hipp-
h o p p , m á r o lv a s z tá r v o lt a z e g y ik
M a r tin -k e m e n c e m e lle tt.
P á r tta g v o lt m á r é s sz ta h a n o v is ta ,
a z ú js á g o k g y a k r a n e m le g e t té k a
t e lje s ítm é n y e it, a m ik o r egyszercsak
f e j é b e s z á llt a d ic s ő s é g . K e v e s e b b e t
tö r ő d ö tt a m u n k á já v a l, m in t a z e lő tt.
T u d ta , h o g y ő P e c z B e r ta la n s z t a ­
h a n o v is ta o lv a s z t á r , a M artin-Ü zem
é s a R ák osi M ű v ek b ü s z k e s é g e . N a­
g y o n Is tu d ta . k ld U lle s z te tte a m e l­
lé t é s h a g y ta , h o g y c s o d á l Iák. ' A
m u n k a tá r s a i p e d ig c s o d á lt á k , m íg
e g y s z e r tö r té n t v a la m i.
' A z t a v a la m it p e d ig a k e m e n c é ­
b en m e g o lv a d t a c é l Id ézte e lő . M eg­
é r e z te , h o g y a k ir e r á b íz tá k , n e m
tö r ő d ik v e le e le g e t . M e g é r e z te , m i­
e lő tt az ü z e m v e z e t ő s é g é s a P á rt
H ü b n er J á n o s s z ta h a n o v is t a k e ­
m e n c e k ő m ű v e s , a sz a k m a le g jo b b
n ü v e z e t ö je .
Bulka DISZ-titkár lasszóval sent
[.agyon tud MHK-próbázót fogni.
Van egy tippünk: lasszó helyett
próbálkozzon meg jobb szervezéssel.
j
é s z r e v e h e t t e v o ln a . F o r r á s k ö z b e n »
c s a p o lá s h e ly é n á t tö r t e a d o lo m it­
f a la t é s 25 to n n a a c é l s e le jt t é lett...
P e c z B e rta la n m á s n a p a z „in gó-
t é r e n ” d o lg o z o t t t o v á b b . A k é m é n
c é k b ő l le c s a p o lt n y e r s a c é ltö m b ö k
rő l v e r t e le a sa la k o t. T u d ta , h o g y
a 2 5 to n n a s e l e j t i r t e g y e d ü l 6 a
f e le lő s . M e g é r te tte , h o g y o ly a n e m ­
b e r r e , a k i ily e n n a g y k á r t o k o z ö n ­
t e lt s é g e . g o n d a tla n s á g a m ia tt, n e m
le h e t k e m e n c é t b íz n i. H ib á já ra n em
ta lá lt m e n ts é g e t . H árom n a p ig s z ó
n é lk ü l, le h a jto tt fe jle l d o lg o z o tt. Ha
v a la k i a k ö z e lé b e m e n t, v a g y s z ó lt
hozzá, csak f é lr e f o r d u lt é s v a d
ir a m b a n d o lg o z o tt to v á b b . A n e g y e
d ik n a p o n f e lm e n t a P á r tb a .
B a sk i L a jo s p á r ttltk á r e lv t á r s rá
n ézett A s z ta h a n o v is ta o lv a s z tá r
f e le m e lt e a f e jé t. T e k in te tü k e g y b e ­
k a p c s o ló d o tt. P e c z B e rta la n á llt é s
v á r t. E g y b iz ta tó s z ó t . e g y b á to
r ító p illa n tá s t r e m é lt. V á r t e g y p e r ­
c ig , k é t p e r c ig . . . A p á r ttitk á r n em
b iz ta tta , n em b á to r íto tta . M ikor m á r
t ű r h e te t le n n é v á lt a c s e n d . P ecz
B e rta la n Is m é t ö s s z e g ö r n y e d t , m e a
f o r d u lt é s k im e n t a s z o b á b ó l.
Két h é tig já r t fe l a z „ In g ó té r r ő l”
a z o lv a s z tá r m in d e n n a p a p á rtlro -
d á b a . K ét h é tig n é z te k m in d e n n a p
f a r k a s s z e m e t . Ú g y é r e z t e , m in th a a
h u s z o n ö t to n n a s e le jt a m e llé r e n e­
h e z e d e t t v o ln a . H o g y m it a o n d o lt a
k é t h é t a la tt m a g á b a n , a z t ta lá n
c s a k Ő tu d n á e lm o n d a n i. A m á so ­
d ik h é t v é g é n m á r n e m b írta to ­
v á b b . K itört b e lő le :
— T itk á r e lv t á r s . . . N a g y o t h ib á z ­
ta m . . . — é s m é g s o k m in d e n t
m o n d o tt. E lm o n d ta , h o g y egészen
m e g v á lto z o t t .
A zó ta ta lá n m á r Is m é t a M artin-
k e m e n c e m e lle tt d o lg o z ik .
ORSZAGH GYÖRGY.
Jónás F erenc s z ta h a n o v is t a o l­
v a s z tá r , a k ir e n e m c s a k a R á k o si
M ű v ek , d e e g é s z o r s z á g u n k n é p e
b ü szk e.
70 fillér

Attlee Schumanhoz: Nézd ezt a céda nőszemélyt, hogy kelleti magát, most aztán kevesebb dohány jut nekünk
Mindennek van halára?
Volt egyszer egy határidő,
Ügy hívták, hogy: május egy.
Ám a munka nem lett készen,
Mert azt hitték, egyremegy. . .
Lett az újabb határidő
Június és tizenöt.
Alit a munka, állt a munkás,
'■Mint kit csiriz ideköt...
Lett még újabb határidő:
Júliusnak elseje.
Félben volt még a munkának
Külseje és belseje . ..
FÁ SÍT JÁ K D U N A P E N T E L É T
A zöld övezet is bevonul az új városba.
újtikos üe/ijftö kö k a 3Cözel-3Celeteti
Br i t ü g y n ö k : Ahá, maga az, Mr. Wilkins?
USA-ügy n ő k : Jé, hát maga meg Sir Conower személyesen?
Ürgeöntési versen
Lettek újabb határidők:
Tíz, húsz, harmincadika.
Lassúságra még mindig nincs
Se doktor, se patika..
„Augusztus húsz" határidő
Esedékes jelenleg.
Elsülyesztő szégyen, ha a
Munka erre se lesz meg.
Munkahelyen akkor ilyen
Szégyen-táblák kinőnek:
Mindennek van határa. Mért
Nincs a határidőnek?!
K. T. L.
en vannak az úttörők
N a g y a riadalom az ü rg ék k özött.
3 z e rn fire * íc t a h író n a k !
t ö b í r ó
megkért, hogy kísérjem el a XIII.
kerületi elöljáróságra. Amikor vég­
zett a hivatalban, a Béke-út felé
mentünk. A futballpálya felől har­
sányan hangzott a kiáltás: „Gól!!!“
Kíváncsiak voltunk a mérkőzésre
és bementünk. Megtudtuk, hogy a
Kelenföldi pályaudvar mérkőzik a
Fővárosi Teherfuvarral. A mérkő­
zés egyre durvább lett és egy
lilatrikós kelenföldi megrúgott egy
sárga teherfuvarbelit. A bíró kiállí­
totta. Erre a lila drukkerek nyom­
dafestéket nem tűrő hangon szid­
ták a bírót és a sárgákat. Bará­
tom a törvényszéki bíró meg­
jegyezte:
— Annyi becsület- és szemérerr.-
sértő kijelentés hangzott el, hogy
összesen negyven év börtönt le­
hetne a tetteseknek kiosztani.
Egy lila ezután olyat rúgott
labda helyett egy sárgába — oda,
ahol nem fészkel az agy —, hogy
barátom nem tudta szó nélkül
hagyni:
— Súlyos testi sértés, három
havi fogház!
Ekkor berohant az imént kiállí­
tott játékos és pofonvágta az
előbb megrúgott lilát. Közben egy
másik játékos szájon bokszolt
ugyancsak egy sárgamezest. En­
nek felrepedt a szája. Az illető oda­
rohant a bíróhoz, megmutatta a
pirosán folydogáló vért és olyas­
valamit mondott, hogy ilyesmit nem
illik csinálni, mert részben fáj, az­
után bevérezi a trikót és a tribü­
nön azt hihetik, hogy valami nézet-
eltérés van közte és azon játékos
között, aki őt véresre bokszolta.'
Mielőtt a bíró érdemben dönthe­
tett volna, általános verekedés kö­
vetkezett. Texasi jeleneteket lát­
hattunk. Féltéglák repültek, a né­
zők berohantak a pályára és a kö­
zönség tagjai is sárgalila színek­
ben kezdtek pompázni az ütlegek-
től. A pálya mellett építkezés folyt
és vasrudak hevertek a földön.
Egy dühös néző válogatni kezdett
a rudak között. Azt gondolva, hogy
ha már rúd, legyen kövér, a leg­
vastagabbal kezdte püfölni a körü­
lötte hadakozókat. A labda szomo­
rúan, magánosán, elhagyatva pi­
hent a pályán, szegénybe senki
A Szlovák Állami Népi
Együttes Budapesten
Rudolf Gjabell,
Mila Urbanová,
sem akart belerúgni. Volt ott más Ilyenformán nem csoda
rúgnivaló. Hirtelen többen a bíró
felé rohantak, aki kétségbeesetten
igyekezett S. O. S. jeleket fü­
tyülni, de ez nem «sikerült neki.
Szerencséjére a jogosan felháboro­
dott sárga drukkerek észrevették
egy embercsomó közepén a rú­
gásért kiállított játékost, aki visz-
szatért hőstette színhelyére ütni. xltt
Most húszán rávetették magukat
és csak az időközben odaérkezett
rendőri riadóautó legénysége men­ ALffirtS*rO*4
tette meg a lincseléstől.
Barátom, a törvényszéki bíró L etn a n d h
halkan mormogott mellettem:
— Többrendbeli súlyos testi sér­
tés, nyolc napon túl gyógyuló se­
bekkel, ingó \ vagyon rongálása, ■
kifejezések, amelyek alkalmasak
arra, hogy egyeseket olyan szín­
ben tüntessenek fel, mintha nem
tartoznának a becsületes emberek
táborába, emberölés kísérlete, szúró
fegyver használata és életveszélyes
fenyegetés. Összesen százhúsz évi — Lemaradtam .. m o st m ar
börtön és a mellékbüntetések. valóban/ szeretnék megismerkedni
a versenytársammal
Kifelé menet több megtépázott
sárga játékossal egy teherautóhoz
sodródtunk. A játékosok véresek A legmegbízhatóbb
voltak és sántítva másztak az autó ébresztő újítási javaslatunk
felé. A futballbíró remegett és kö-
nyörgött:
— Vegyenek fel, mert ezzel
akartak agyonütni!
Egy bronzszobrot mutatott. Va­
laki megjegyezte:
— Mit akar? Nagyon szép szo­
bor . . .
Egy játékos fejét éppen kötöz­
ték. Sziszegett a fájdalomtól. Egy
most érkezett kíváncsi megkér­
dezte tőle:
— Mi volt itt?
— Barátságos mérkőzés, —
hangzott a barátságtalan válasz.
*
Ez hétfőn történt. Másnap a fe­
gyelmi egyesbíró mindkét csapatot
eltiltotta a játéktól és a vereke­
dést kezdeményező kelenföldi játé­
kost örökre kitiltották minden pá­
lyáról. Az ítélet kemény és igaz­
ságos volt, bár a Teherfuvar egy
ideig tűrte a verést. A meccs csak
akkor fajult „barátságossá“, ami­
kor a féltégla nagyot koppant és
a játékos, akit ért, elhallgatott.
Egyébként a verekedő azért hasz­
nált fegyverül féltéglát, mert egész
tégla nemi volt kéznél. —stl
O N T IS É R D E K L I
hogy a TO TO augusztusban is rendez
tárgynyeremény sorsolást. A heti nyere­
m ényeken és vigaszdíjon felül 3 forint
30 fillérért
m otorkerékpárt, varrógépet, kerékpárt,
rádiót, m árkás fén yk ép ezőgép et
és számos egyéb értékes tárgyat is nyerhet
Húzás: augusztus 29-én

Ami a terv sikerét gátolja
( A pró A n ta l beszéde nyom án)
„ E g y e s v á lla la to k b ü r o k r a tá i v a ló s á ­
g o s a lg e b r a i k é p le t e k e t h a sz n á ln a k
a versen yered m én yek m e g á lla p ít á ­
s á r a .“
— Kovács szaktárs, miért olyan fáradt? Nyoma
sincs ma a tegnapi jó teljesítményének!
— Nem aludtam az éjszaka. A teljesítményem
kiértékelését számoltam utána...
„A m u n k á s v á n d o r lá s n a k o k a a z , h o g y
a z ü z e m v e z e t é s n em látja el a d o l­
g o z ó k a t f o ly a m a t o s m u n k á v a l.1'
A vándorbot.
„A b á n y á s z a tb a n e g y h ó n a p a la tt
3 0 .2 1 3 m ű s z a k e s e t t ki Ig a z o la tla n
m u la s z tá s o k m ia tt .“
iii! \ ^
A csille: Hahó szaki! Már egy hete üresen
állok! Mit gondol, lopom én a szenet?!
„ E g y e s ü z e m e k b e n o ly a n b e o s z tá s b a
te s z ik a n ő k e t, a h o l n e m tu d n a k f e j­
lő d n i.“
—- A helyes munkacrőgazdálkodás statisztik ijd*
állítom össze. Milyen munkát végzett ebben a hó­
napban?
— Sepregettem!
— Es mit végzett a múlt hónapban?
— A müszerész-átképzős tanfolyamot.
„A z ü z e m e k b e n m e g tá r g y a lt á k a d o l­
g o z ó k a m u n k a f e g y e le m k é r d é s é t .“
| telenek leszünk. . .
Ahogy Lógós Lali a munka megszervezését
képzeli.
L
A JO KÁDER
K u ltú ib o tiá n y P á iis b a z f
Kádár első napját töltötte a
Pántlikabodorítónál, s máris min­
denki lelkesedett érte. „Végre egy
jó káder!“ — mondogatták boldo­
gan, és mindenki úgy nézett rá,
mint a talált kincsre. „Kádár az
igen!" — mondogatták. — „Csupa
lelkesedés, a kisujjában több ener­
gia van, mint tíz másban. Nem is
kell mást nézni, csak a szemét.
Figyeltétek, hogy lobog, és amel­
lett milyen acélos tekintete van?
A micisapka úgy áll a fején, hogy
az valami utánozhatatlan. Máris
úgy mozog, mintha legalább is egy
éve volna köztünk. Pillanatok alatt
feltalálta magát, és meglátta a
perspektívát A kézfogásától meg­
HMHM
rokkannak az ember ujjai. S ha
megy, akkor nemcsak megy, men-
degél, mint sokan mások, hanem
látszik, hogy valahova megy. Látja
a célt maga előtt, és afelé tör
előre dinamikusan. A járása rugal­ Moch: Indexre vele! Előállítottuk, mert a békéről írt!
mas, a tetterő csak úgy sugárzik
belőle. Kádár mosolyában van va­
lami bizalomgerjesztő, fejtartása A párisi l’Humanité
vezéri, a válla tartásából követke­
zik, hogy nem hebehurgya, hanem
| óvatos.“ Este Délkoreában
Kádár előzőleg ezer és egy lie
j lyen dolgozott. De sajnos a jó ká­
der úgy kell, mint egy falat ke­
nyér az éhezőnek, mint víz a siva­
tagi vándornak. Sehol nem dolgo­
zott tovább, mint maximum két hó­
napig. Mindig áthelyezték. Volt olyan
hely is, ahol csak tizenkét percig
dolgozott (éppen csak kitöltötték a
belépőcetlijét) és máris motorosí-
tott fullajtár jött érte a nem­
tudómén milyen főosztályról, hogy
azonnali hatállyal áthelyezték.
A Pántlikabodorítónál tizenöt
percen belül máris kifejtette hal­
latlan aktivitását. Ahogy. Kádár be­
dugta a kulcsot az íróasztala zár­
jába az mindenkit lenyűgözött. Volt k ö zli e z t a k é p e t, a m e ly F ra n co h a d ­
abban a mozdulatban lendület, báj, ü g y m in is z te r é t, M u n oz G ra n d e tá b o r ­
n o k o t á b r á z o lja SS tá b o r n o k i u n ifo r ­
■kifinomult érzés, célirányosság és m is b a n , m in t a h ir h e d t „K ék h a d o s z ­
búzgalom. Azután hozzákezdett a tá ly " p a r a n c s n o k á t.
I bázisteremtéshez, s megszervezte E b b ő l Is lá ts z ik , h o g y T ru m an n e m
m é lta tla n t t ü n te te tt ki b iz a lm á v a l,
I jövendő munkájának az alapvető a m ik o r F rancoval ö s s z e ö le lk e z e t t .
I feltételeit. (Irodacikkeket igényelt, M in d en z s á k m e g ta lá lja a m a g a fo lt­
— Már egészen besötétedett. Eredj csak, gyújtsd
lé s laticel párnát szerzett be.) já t. T r u m a n n a k m á r ú g y is r e n g e t e g fel a falut, nem látok javaslatot írni a „Tüzet szün­
Olyan tervet csinált, amiről túl- a fo ltja . . . tess!“ bizottságnak.
Izás nélkül elmondható, hogy klasz-
[ szikus volt a maga nemében. Per-
I sze maximum-terv volt, pontosab- JOBBOLDAL! S zO T l DEMETER
[ban a maximum maximumának a
I terve, vagy még annál is több.
IOlyan tervet csinált három ho­
lnapra, amit mások három év alatt
I se tudtak volna megcsinálni.
S aztán elmúlt egy hónap. Már
I minden meg volt szervezve, elő
[volt készítve, ki volt dolgozva, csak
I még nem kezdett hozzá.
— Ilyenkor már át szoktak he-
llyezni! — mondta nevetve a tár-
Isainak. — Csodálom, hogy még
Inem vittek el! De bármelyik pilla-
I natban várhatom, mert ez a kiala-
I kult gyakorlat! (A társai hálát ad­
tak, s fohászt küldtek a miniszté­
riumhoz, hogy még élvezhették
közreműködését.)
Eltelt a második hónap is, de
még mindig semmi.
Itt valami tévedés lesz! — gon­
dolta magában, amikor egy mun­
katársát kiemelték mellőle és át-
| helyezték valahova. A munkának
j nem kezdett neki, mert hát: „úgyis
áthelyeznek!“
Eltelt a harmadik hónap is. Min-
idennap úgy jött be, hogy: „ma
t biztosan elhelyeznek!“ De hiába
| várt. Leste a telefont, várta, hogy
lehívják a vállalatvezetőhöz és
sírva bejelentik, hogy felsőbb uta­
sításra áthelyezik ide, vagy oda.
[De nem történt semmi. Maradt a
Pántlikabodorítónál.
A negyedik hónapban már tűkön
l ült. Előtte volt még a maximum
[maximuma. „Kár hozzákezdeni arra
a rövid időre, amíg még itt le­
szek!“ — mondogatta eszelősen.
Egy szép napon aztán teljesült
a vágya. („Most helyeznek át!“ —
örvendezett, és ereiben bugyboré­
kolni kezdett az aktivitás.) A vál­
lalatvezető hivatta s kurtán csak
ennyit szólt:
— Kádár elvtárs már a negye­
dik hónapja van nálunk, de még
semmit sem csinált. Meddig akar
még lógni? Azonnal kezdjen hozzá
a munkához, mert különben kény-
Kádár megtörtén távozott. Tele
volt passzivitással. Görnyedten
ment át a gyárudvaron. Csoszo­
gott, mint egy vénember, s olyan
rosszul állt a fején a micisapka,
hogy az csudát
Mikes György
I
 (Jelképes ilh a z tm tié a {paneia k&emátupm lm yh ő z
'A francia nép nem akarja bevenni ezeket az „orvosságokat“
1 Ami pedig a szaxofont illeti: kár
(BOLDOGSÁG A TROLIN.)
Ö lök a tr o lin é s o lv a s o k e q y k ö n y ­
v e t, d e h ir te le n f e lk a p o m a f e je m ,
m e r t h a llo m , h o q y v a la k i f e n n h a n q o n
d ic s é r i a f e le s é q é t. A z ille tő n e q y -
v e n ö t é v k ö rü li e q y é n , e lő tte m ül. és
a k ö r n y e z ő u ta s o k h o z b e s z é l. E lő a d á ­
s á n a k e le jé t n e m h a llo tta m , m ib ő l in ­
d u l t ki a d o lo q — n e m tu d o m . M ost
é p p e n a z t m o n d ja :
— . . . m e r t é n f ia ta lo n n ő s ü lte m ,
d e s o h a s e m b á n ta m m e q , k é r e m . Az
én f e le s é q e m t a k a r é k o s , m in d iq csi­
n o s , r e n d e s a s s z o n y , k o m o ly a n m o n ­
d o m , b o ld o g a n é lü n k .
A z u ta z ó k ö z ö n s é g sz e m m e l lá th a ­
tó a n ö r v e n d , é n is f é lre te s z e m a
k ö n y v e t é s e q y ü tt ö r ü lö k a tö b b ie k ­
k e l. Az. ille tő fo ly ta tja :
— Az az a ssz o n y k é re m so h a sem
f a g g a t, h o l, m e r r e já r t a m , m e r t v a ­
k o n b íz ik b e n n e m , d e é n is ő b e n n e
M e q o s z tju k m in d e n ö r ö m ü n k e t, b á n a ­
t u n k a t, e q y m á s n a k é lü n k .
É s e lő v e s z i a z s e b k e n d ő jé t, h o q y
k ö n n y e z ő s z e m é t m e q tö r ü lje . A b o l­
d o g s á g o t m á r s z in te v á g n i le h e t a
k o c s ib a n , a k a la u z n ő is b e s z ü n te ti a
j e g y k ia d á s t é s fig y e l.
E m b e r ü n k m á r le s z á llá s h o z k é s z ü ­
lő d ik , d e m é g e lm o n d ja , h o g y a fe le ­
s é g e d o lq o s , m in d iq jó k e d v ű é s n em
is m e r le h e te tle n t. A z u tá n ő s z in te b á ­
n a tu n k ra a H e rm in a -ú tn á l leszáll.
E g y ö r e g b á c s i k ih a jo l a z a b la k o n ,
s m ie lő tt to v á b b r o b o g n á n k , m e g ­
k é r d i:
— Jó l fő z a z a s s z o n y ?
S a z u tá n b u z q ó n to lm á c s o lja a v á ­
la s z t ú t itá r s a in a k :
— A z a s s z o n y n a g y s z e r ű e n fő z.
Ez u g y a n n e m v o lt k é ts é g e s , d e
s z iv e s e n h a llju k . D e rű s e n nézünk
e g y m á s r a s k itű n ő h a n g u la tb a n s z é l­
iü n k le a v é g á llo m á s o n , ú g y é r e z ­
z ü k , m in th a r o k o n o k k á le ttü n k v o ln a
v a la m e n n y ie n . Egy asszo n y azt
m o n d ja e lő tte m :
— ö r ö m le h e t e g y ü tté ln i e g y ily en
e m b e rre l. . .
' L e h e t — g o n d o lo m . De e g y ü tt
u ta z n i: b iz o n y o s a n .
(Népbólé.)
Egy körúti büffé kirakatában lá­
tom ezt a táblát:
NÉPBÖLÉ
1 PQHAg 4 FORINT
Es odébb egy hangszerüzletben
ezt:
A SZAXOFON IS
A DOLGOZÓKÉ!
Nekem ezek a feliratok — meg­
mondom nyíltan — nem tetszenek,
s azt hiszem, nincsenek is rend­
ben. Mert lehet, hogy a bólé finom
ital, de attól sem finomabb, sem
demokratikusabb nem lesz, ha nép­
bólénak nevezem, arról nem is be­
szélve, hogy úribólét hálistennek
seholsem árulnak s ha igen, azt is
népbólénak nevezik; és arról sem
beszélve, hogy ezen az alapon rö­
videsen várható a népkamásti, nép­
monokli és népcilinder is. Ha
ugyanis a népbólé propagandistája
azt akarja jelezni a „nép"-szóval,
hogy a népbólé olcsó, akkor Írja
úgy, hogy olcsó bólé, de viszont
mégse írja úgy, hogy olcsó bólé,
mert a népbólé drága.
úgy feltüntetni a dolgot, hogy a
szaxofonra vártak legrégebben s
most végre az övék lett. Száz dol­
gozó ember közül legföljebb, ha
hatvan-hetven vesz szaxofont, a
többi harminc nem vesz, de nem
azért nem, mert fél, hogy neki
nem dukál, hanem azért, mert in­
kább mélykürtöt vesz, ami tudva­
levőleg (és a kirakati tábla tanú­
sága szerint is) szintén a dolgo­
zóké.
Ez az ország a dolgozóké. Termő­
földjeivel, gyáraival, erőmüveivel
együtt mindenestől.
Senki sem gondolhatja, hogy a
szaxofont spéciéi fenntartottuk a
grófok és bárók számára.
Tabi László
Legújabb jampecdivat:
a nadrágból kihúzott ing
Apa: Hová mégy? Lefeküdni?
Jampec: • Dehogy. Táncolni me­
gyek . . .
c A m ln e k n e m s z a k a d n a Lennie
A v a g y : sok a baj az építkezések határidejével.
'UsfékÍK É W ;
UBORKAFA
— Fogja jóember, de nehogy
evésre költse, vegyen rajta ágyút
— tőlem . . .
Jön Eisenhower! Ami biztos, az biztos, nem akarom, hogy mire elmegy,
a szigetországból valamelyik sziget hiányozzék...
3.
Tömegbázis! Tömegbázis!
Sántha Cézár, Bankó község Szaru- és Szőr­
gyűjtő Nemzeti Vállalatának póruljárt vezetője, a
szarutermelőkke! való értekezlet után két napig
nyomta az ágyat. Nem azért, mintha a paraszti pi­
paszárral való találkozása súlyos testi sértést ered­
ményezett volna porhüvelyén. Inkább azért, mert
úgy megijedt, hogy még másnap is ba-ba-babbab-
nak mondta a babot s egész mosodát kellett igénybe
venni ruházatának rendbehozására. Kényszerű pihe­
nőjét a nagy újító arra használta föl, hogy kudar­
cán gondolkozzék, annak okait kiértékelje.
— Hol a hiba? Hol a hiba? — rágta a körmét,
miközben gondos neje, Kucsera Böske azon, fárado­
zott, hogy a házőrző kuvasz száját szíjjal kötözze
be. Nehogy-vakkantani merjen. Nehogy a nagy te r­
melési szakember ihlését megzavarja.
Sántha Cézár hát hevert, nyögött az ágyon,
Számolatlanul itta a íröcGsöket, miközben agya úgy
csikorgott, úgy recsegett, mint a megbolondult ka-
kukkos óra.
— Hát nem jó az ötlet? Hát nem forradalma­
sítja a szarutermelést, ha ki-ki lefűrészel a tehene
szarvából tíz centimétert? Hopp! Talán ott a hiba,
hogy csupán a szarutermelés kérdésében képeztem
súlypontot. A szőrgyűjtést külön kérdésként kezel­
tem! Pedig bizonyára itt is nyílik újításra alkalom.
Mi lenne — ült föl hirtelen — ha mától fogva be­
vezetnénk a marhák és a‘ sertések havi egyszeri
beretválását!? Micsoda szőrtömeg gyűlne így össze.
A szőrök, serték, üstökök micsoda bálái! Teremtő
isten!
A termékeny, mondhatnók ihletett tűnődést, az
alkotás óráit, a jó feleség, Kucsera Böske zavarta
meg. Bedugta fejét a résnyire nyitott ajtón és szinte
lehelte, szinte fuvolázta a szót:
— A Csekmeki úr van itt. ö kér bebocsájtást.
— Bocsásd be! — intett méltóságosan Sántha
Cézár. Azzal már hajol is ki a párnák közül s egy
jólirányzott mozdulattal az ágy alá lökte a boros­
üveget. Hogyisne! Még csak az kellene, hogy egy
beosztott, egy alantas, bort lásson a körzet fő­
fő szarus-káderének keze-ügyében?!
• — Alázatos tiszteletem! — állt meg az ajtóban
Csekmeki. Teste alig észrevehetően derékba tört,
bokája összekattant. Egyszóval oly diszkréten állt
mag az ajtóban, hogy az már nem is megállás volt,
hanem megjelenés.
Sántha Cézár mégis rászólt, mégis kritikát gya­
korolt fölötte.
— Hallja-e, — dörgött az ágyból. — Hogy mer
nekem, a közismert vezető kádernek úgy köszönni,
hogy alázatos tiszteletem?! Csökevény! Közönséges,
káros, irtandó csökevény, Csekmeki kartárs!
— Már megbocsásson, kar.társam. — mentege-
tődzött Csekmeki, — részemről szó sincs itt csö-
kevényről. Önnel szemben ez a köszönés szándékolt,
kvázi tudatos. Vagy Ön, éppen Ön ne hallotta volna,
hogy nemzeti formáinkat meg kell töltenüok szocia­
lista tartalommal? E köszönés: alázatos tiszteletem,
a régi világban is dívott. Mint puszta, üres, noha
tőzsgyökeres forma. Az Ön kiváló érdemeinek el­
ismerése, úttörő munkájának mintegy bálványozása
és megbecsülése tölti meg nálam, az én esetemben,
igazi tartalommal. Kérem, tiszta szívemből kérem,
hogy Önt. ha egyedül vagyunk, mintegy kitüntetés­
képen ezután is így köszönthessem!
Sántha Cézár elbámult. Micsoda tudás, mi­
csoda képzettség! Hát ilyen értékek, ilyen rejtett
tartalékok hevernek parlagon, mintegy véka alatt
a Szaru- és Szőrgyüjtő N. V.-nél?! Itt! Itt van a
hiba! — öntötte el a hajdani kupec agyát a világos­
ság! Hogy mindent magam végzek! Nemcsak az^
elgondolás, — a kivitelezés terhét is magamra vá1-*
lalom. Bezzeg nem történt volna velem semmi baj,
nem vert volna el a hajdani kuncsaftom a meggyfa-
pipaszáral, ha zseniális tervemet, a tehenek szarvá­
nak megkurtítását, mondjuk ez a derék, ez a kép­
zett, ez kallódó rejtett-tartalék, Csekmeki kolléga
ismertette volna! Aktiva kell ide! Aztán széles tö­
megbázis! Ez a siker nyitja!
így felhőztek, így gomolyogtak a gondolatok
a labdázó Sántha Cézár fejében s mivel mint tud­
juk, a körzet fő-szarusa a tettek embere volt. hál
így nyilatkozott a párnák közül:
> — Csekmeki kartárs,, ön meggyőzött! ön volta-
képen egy kallódó, mellőzött rejtett-tartalék. Lép­
jen közelebb. Fog’aljon helyet s ahogy mondani
szokás: lássuk, miből élünk?
(Folytatjuk.)
Attlee Morrisonhoz: Vigye ki excellenciád hamar Anglia térképét
 A Szovjetunióból h a za tért
'parasztküldöttség
három tagja
idb. Popovics Sándor, Homoród,
Borsod-Abaúj m,________________
Bene József né, Jánoshida, Szol-
nok m. _____________________
Gráfik Pál. Szarvas, Békés m.
Ügyeljünk,
hogy ebből ne ehessen!
A láncos kutya kedvenc cseme­
géje: a selejt.
E G m E
— Hova megy ez a sok csoporttag?
— Sok csoporttag? Ezek népnevelők s kétszerennyien jönnek majd
vissza, mert velük lesznek az új tagok is.
N EM VOLT ÉRDEM ES k e ze t mosni
Az éjszaka a következőket ál-
modtam:
1945-öt irtunk. A berlini kancel­
lári palota óvóhelyén egy pamacs-
bajszú ember ugrándozott izgatot­
tan.
— Öntsenek le benzinnel! —
kiabálta. — De óvatosan!
Le'öntötték benzinnel, aztán va
laki odatartotta az öngyújtóját. A
pamacsbajszú ösztönszerűen égni
kezdett.
— Helyes! — bólintott. — Most
öntsenek le vízzel!
Az égő embert leöntötték vízzel,
mire elaludt, aztán felkeltették.
R Ö
íVETKEZETI CSOPORT
Két képünk Truman és Franco egymásratalálásáról.
E g y a m e r ik a i id e g o r v o s n á l
M a rsh a ll e g y ik b e s z é d é b e n e ls z ó lta
m a g á t, m o n d v á n : „ A m e r ik a s z ív e ­
s e b b e n k ü ld e g y h á b o r ú b a d o llá ro -
Még találkozunk — mondta
és kimászott az ablakon, pedig az
óvóhelynek nem is volt ablaka.
1946-ot írtunk rögtön utána, ami
álomban elő szokott fordulni. A
washingtoni Fehér Házban egy
őszhajú, szemüveges ember kia­
bálta:
— Hol az a potsdami megálla
podás?
— Az irattárban — felelték
ijedten a körülállók.
— Hozzák ki és rúgják fel!
Egyidejűleg meg lehet kezdeni a
háborús úszitást a szövetségesünk
ellen!
Egy perc múlva már 1947-et
írtunk.
— Letartóztatni a baloldaliakat! MSsű
— kiabálta az őszhajú szemüveges Acheson: Doktor úr, csináljon valamit, az is­
a Fehér Házban. — Gyártani az tenért! Többször előfordult nála, hogy elszólja ma­
atombombát! Mi lesz azzal a hi­ gát és igazat mond.
degháborúval?
1948, 1949, 1950 és 1951^ elre­
pült, mint egy perc. Az • őszhajú
szemüveges kiabált, uszított, köz­
ben megrohanta Koreát, megszállta
Izlandot, Grönlandot, Franciaorszá­
got és Angliát, akasztatta a nége­
reket és szövetkezett Francóval,
szóval minden percet alaposan ki­
használt.
Egy este két német SS-táborno
kot látott vendégül vacsorán. Az
SS-tá homokok! bizonyos elfogó­
dottsággal ültek le az asztalhoz az
Egyesült Államok elnökével.
— Igazán megtisztel bennünket
elnök úr — hebegte az egyik, akit
Fritznek hívtak.
— Nagyon megtisztel bennünket
— dadogta a . másik, akit Hansnak
hívtak.
— P szí — tette ujját az ajkára
az elnök. — Minden feladatot
végrehajtottam, nem játszom' to­
vább.
Azzal levette a szemüvegét, le­
törülte hajáról az ősz festéket, elő­
vette zsebéből a pamacsbajszát,
visszaragasztotta a helyére s fino­
man mosolyogva mondta:
— Többet ésszel, mint erő v el...
Itt felébredtem.
— Milyen .fantasztikusakat ál­
modik az ember — gondoltam ál­
mosan.
De amikor az álmosságom el­
múlt, rájöttem, hogy az ember
nem is álmodik olyan fantasztiku­
sakat, ha alaposan megnézzük a A takarékos sztahánovista kazánja: Brávó Csorba szaki! Hallom,
hogy a szén, amit velem nem etetett meg feleslegesen, egy évig száz
dolgot.
Gergely Miklós család ebédjét süti-főzi.
 A m aga lábán I I egy a zsák?

Dehogyis! A zsáknak nem lévén lába, nem mehet a saját lábán a begyüjtőllelyre s ebben a csodában hiába reménykednek egyes tanácstagok,ahelyett, hogy lelkiismeretes
felvilágosító munkával győznék meg az embereket: a gyors beadás a saját érdekük is.

B o n y o d a lm a k A bükkaljai szénbányák
e g y n a d r á g ta r tó k ö rü l levele egy ügyben
hét cím zetthez!
Sarki expedíció . . . A z a lb é r lő és a p etróleu m K edves L udas M a ty i!
Szorgalmas olvasói vagyunk la­
A Duna Cipőgyárnál július eleién podnak és tudjuk, hogy nem riadsz
az egyik cipófajtánát megváltoztat vissza a nehéz problémáktól, tehát
ták a gyártási tervet, ezért a 41-es arra kérünk, fejtsd meg azt a pro­
nagyságú 7005-ös sarokból még blémát, hogy mi, gépállomási trak­
2300 párra lett volna szükség. A ,Q jjw Á£1tX b A ,»
torosok szellemi vagy fizikai dolgo­ x áráé
Duna Cipőgyár közvetlenül a Fa- zók vagyunk-e. Ugyanis a kenyér-
sarokgyártó vállalathoz írt ebben az pótjegyünkön szellemi munkásoknak
ügyben. A vállalat elutasította a ké­ A dolog úgy kezdődött, hogy vagyunk feltüntetve.
rést azzal, hogy a nagy számokat amikor feleségemmel Pestre jöt­ Azt is magyarázd meg nekünk,
már legyártották és a Duna Cipő­ tünk dolgozni, nem kaptunk fö- kedves Ludas Matyi, miért van az, A Bükkaljai Szénbányáknak 3
gyár különben sem fordulhat köz­ bérleti lakást, így albérletben tele­hogy míg a gyári dolgozók meg­ db. gumiszalagra van szüksége. A
vetlenül hozzájuk. pedtünk meg. A házinéni egy ked­ kapják a szappanjegyüket és bent gumiszalagok beszerzését a válla­
Ekkor a Duna cipőgyár anyag- ves, magános öregasszony, .aki az üzemben még külön is kapnak lat igazgatóhelyettese, Húsz Nán­
Az ember igazán nem kívánhatja beszerzője felkereste a Műszaki és
a nadrágtartójától, hogy örökéletű szoba-konyhás lakását osztja meg szappant benti tisztálkodásra, addig dor úgy látta helyesnek elintézni,
Fatömegcikkipari Egyesülést. Zemkó velünk. Mivel sem tüzelőnk, sem mi, akik piszkos, poros földön dol­ hogy anyagigénylését hét levél­
legyen. Én sem kívánom. Ezért Antal ügyintéző a következőket
aztán, midőn nadrágjaim e’ddigi de­ tűzhelyünk nem volt, megtakarí­ gozunk az olajos géppel, még csak papíron, hét címzettnek, nevezete­
mondotta, sőt írásba is adta: „Men­ tott pénzünkön egy szép petró­ jegyet sem kapunk. sen a szénbányászati főosztály ve­
rék hordozóját megemésztette az jenek el a saját Főosztályukhoz, az
idő vasfoga, elmentem a Váci-utcai leumkályhát vettünk. Miután a Azt js magyarázd meg, miért van zetőjének, a szébányászati főosz-
továbbítsa ezt az ügyet az Elvi Fő­ az, hogy noha itt a gépállomáson a
11. sz. Ruházati Boltba. Itt ugyanis osztályhoz. Ha az Elvi Főosztály petróleumért sorba kellett állni, osztály műszaki ügyosztálya veze­
a kirakatban két bokafix és egy tu­ örömmel vettük a Hírt, hogy be­ dolgozók 80 százaléka zsírellátatlan, tőjének, a bányaművelési osztály
jóváhagyja, akkor forduljanak a a zsírjegyet mégis csak hírből is­ vezetőjének, a bányagépészeti osz­
cat zsebkendő között egy remek Tervhivatalhoz. Ha a Tervhivatal vezetik a petróleumjegyet. Az
nájlonöv tartózkodott a következő öröm azonban korai volt. Azmerjük. Sőt, ha a községben lehet tály vezetőjének, a bányaművelési
engedélyezi a gyártást, akkor érte­ igénylést annak rendje és módja venni szabad zsírt, ahhoz sem tu­ osztály csoportvezetőjének, a bá­
felirat társaságában: 12 Ft 80 fillér.síti róla az Elvi Főosztályt, az Elvi
Bementem. szerint beadtuk és vártuk a je­ dunk hozzájutni, mert mire végzünk nyagépészeti osztály egyik főelő­
Főosztály pedig a Bőrfőosztályt. A gyet. Feleségem hétről hétre ostro­ a munkánkkal, addigra a Népboltot adójának és a minisztérium mű­
Bent sajnálattal közölték velem, Bőrfőosztály átadja az engedélyt a
hogy: molta a Wesselényi-utcai jegy­ bezárják. szaki fejlesztési főosztálya vezető­
Faipari Főosztálynak, az leküldi Fejtsd meg nekünk ezt a három
1. Sajnos nincs egyetlen nájlon- hozzám* Műszaki és Tömegcikkipari elosztót. Végre megunva a sok jének azonos szövegű levélben je­
övük sem tizenkettőnyolcvanért, el­ zsiraskenyeret, amit főtt étel he­ fogas kérdést, kedves Ludas Matyi, lentette be.
Egyesüléshez és mi utasítjuk a Fa- mert mi, gépállomás! dolgozók, nem
lenben szolgálhatnak bőrszíjjal hu­ sarokgyártó Vállalatot a fasarkak lyett voltam kénytelen enni, ma­ Képzeljük el, hogy a bürokráciá­
szonnyolc forintért. gam mentem el a jegyfiókba a tudjuk megfejteni. nak milyen káros túltengése lenne,
elkészítésére.“ petróleumjegy ügyében. Itt nagyon ha ezt a példát követve, minden
2. Ja igen, a kirakatban, de saj­ Az ügy elintézése két hónapot A berhidai gépállomás dolgozói
nos azt nem vehetik be. vett volna igénybe, de a Budapesti kedvesek voltak hozzám, különösen Huszonnyolc aláírás. vállalat, minden igénybejelentésé­
3. Menjek a Petőfi Sándor-ut- Pártbizottság termelési osztályának Csermely elvtársnö, de jegyet nem vel hét különböző minisztériumi
cába, ahol a 63. sz. bolt éppen ma instruktora segített ákjérdiés rövid adtak, azzal az indokolással, hogy dolgozóhoz fordulna! éís azok
kapott egy rakomány nájlonövet.
4. Vegyek kiváló minőségű köp-
úton való megoldásában. én albérlő vagyok. Miután már a
gyomorbaj környékezett a nyers
Q ugyanannak az ügynek^ az elinté­
zését mind a heten párhuzamosan
per-alsót, mert az van. Radványi Frigyesné koszt miatt, a Jegyközpont buda­ Azért fordulok hozzád, mert már elvégeznék?!
Elmentem a 63. ő z . boltba, amely­ a zM T I munkatársa pesti kirendeltségéhez fordultam. gyakran láttam, hogy ludad meg­ Bánya- és Energiaügyi
nek kirakatában valóban ott pompá­
zott a kívánt ruházati cikk. Balke­ o Itt már nem voltak olyan kedve­
sek és Molnár elvtársnö igen ride­ csípi azt, aki rendetlen. Azt sze­
Minisztérium Sajtóiroda
zemmel lecsúszófélben lévő nadrá­ takRendelet jelent meg, hogy a ku­ gen közölte velem, hogy a jelen­ retném tudni, hogy a jéggyári
gomat megragadva, öntudatosan lyen tetején rést kell készíteni, ame­ legi készlet nem elegendő arra, munkásnak mennyi a kollektív óra­ Az érdekeltek hozzászólnak
léptem be. Ám rövidesen megtud­ tűz esetén gyorsan leereszthe­ hogy az albérlőket is ellássák bére. Ezt azért szeretném tudni,
tam, hogy csak egyetlen szál náj- tik a tűzoltók a tömlőt.
A K ö z é rt K e re s k e d e lm i K ö zp o n t
petróleummal. Arra a kérdésemre,
hogy akkor miért van hétforintos mert rendetlenséget látok abban,
Kapuvár községben többnyire írja :
lon-őv maradt a boltban magnak és A L u d a s M atyi 1951. jú liu s 19-1
az pont a kirakatban. A kirakat pedig nyitott gémeskutak vannak, ame­ szabad-petróleum, nem tudott vá­ hogy minket, jéggyári munkáso­ s z á m á b a n m e q je le n t c ik k b e n T ó th
G y u la ü z e m e lle n ő r k ifo g á s o lta , h o q y
lyeknek nincsen fedele, hanem
olyan, mint egy tisztességben meg­ kávája. laszt adni. ü g y én, mint a felesé­ kat, mint éttermi segédmunkásokat
A tanács okvetlenül eleget jú liu s 4-én a Z a lk a M á té-térI K ö zért-
csontosodott aggleány: megközelít­ (akart tenni gem, dolgozó emberek vagyunk, fizetnek. Azt is szeretnénk tudni, h ú s s z é k m e g ta q a d ta a v é r a d ó u ta l­
hetetlen. Elszomorodtam. Az üzlet­ tatta tehát, ahogy rendeletnek. Kidobol-
mindenki fúrjon
csupán este a vacsoránál találkoz­ hogy jár-e nekünk gumikötény és v á n y r a a s e r t é s h ú s k ia d á s á t. Á r u f o r ­
g a lm i f ő o s z tá ly u n k k i n t j á r t a z 522.
vezető vigasztalni próbált: fizessem egy lyukat kútítávájára nánk, ha volna vacsora, de mivel s z á m ú h ú s f ió k b a n , a h o l a z o n b a n n em
büntetés nincs ;főzési lehetőségünk, zsíros- csizma. Majdnem mezítláb dolgo­
ki az övét és a legközelebbi kirakat- tu d n a k v is s z a e m lé k e z n i e rre az
rendezéskor megkapom. Hogy mi­ terhe mellett. kenyérrel vagyunk kénytelenek el­ zunk a jégről lefolyó vízben, ami e s e tr e . Id ő k ö z b e n a v e z e tő k e t v á lto t­
A parasztok hozzá is fogtak a tá k é s a je le n le q i d o lg o z ó k n em tu d ­
kor lesz kirakatrendezés? Hát ha ütni az éhségünket. Arra kérem a még a nagy hőségben sem kelle­ n a k e r rő l a z Ü g y rő l. K é ts é g te le n ,
szerencsém van, úgy két-három hét rendelet végrehajtásához. Két nap Ludas Matyit, hasson oda, hogy h o g y a b o lt s z e m é ly z e té n e k a m a g a ­
múlva. Rövid habozás után közöl­ múlva ismét kidobolták a község­ az igényjogosult albérlők is része­ mes. Hűséges olvasód:
t a r t á s a n e m v o lt k ie lé g ítő , e z é r t v á lt
szü k ség essé, hogy le v á lts á k ő k e t.
tem, hogy addig a nadrágomat tartó ben, hogy mindenki gyorsan tömje
be a lyukat, mert a csibék mind
süljenek petróleumellátásban. M ost m e g fe le lő s z e m é ly z e t v a n a
balkezem görcsöt kap, tehát a do­ belepotyognak a kútba. Elvtársi üdvözlettel H erm an n Is tv á n b o ltb a n , a k ik a z o n ip a r k o d n a k , h o g y
log tárgytalan. Hm. Hát akkor men­ a v á s á r l ó d o lg o z ó k a t m e g fe le lő e n
KARDOS MARTON Boros Ernő jéggyári munkás. s z o lg á ljá k ki.
jek vissza a Váci-utcába, ahol az 1.
sz. bolt nájlonövekkel van telve. Győr, Sztálin-út 59. I Kelenföldi Textilkombinát I Balatoníüred
A B e lk e re s k e d e lm i M in is z té riu m
Mentem. tit k á r s á g á n a k s a jtó c s o p o r tja Írja :
Az 1. sz. boltban történetesen női A L u d a s M atyi Jú liu s 5-i s z á m á b a n
K elem en A n d r á s a r r ó l ir t, h o q y eg y
divatcikkeket árultak és megbot- h á ro m é s f é lé v e s g y e r m e k 2 3 -as v a q y
ránkozva utasították vissza a gya­ 2 4 -es c ip ő t n e m k a p h a t.
A C ip ő b o lt m á r j ú n iu s 14-én u ta s í­
núsítást: ők nem foglalkoznak férfi­ tá s t k a p o tt, h o q y h a o ly a n sz ü lő a k a r
holmival. Erélyesen hivatkoztam c ip ő t v á s á r o ln i, a k in e k q y e r m e k e el­
arra, hogy engem ide utasítottak. m ú lt h á r o m é v e s é s iq y v á s á r lá s i ig a ­
Erre átküldték a szomszéd üzletbe, z o lv á n y r a m á r n e m Jo q o su lt, d e a
q y e r m e k lá b a 20—2 4 -es n a g y s á g ú ,
de előzőleg megpróbáltak rábeszélni a k k o r a z a n y a b e je le n tő la p já n tö r té n ő
egy ciklámenszínű kárdigánra japán f e lje g y z é s m e lle tt a c ip ő k ia d h a tó
ujjakkal. Igazán nagyon kedves da­ M iu tán a z o n b a n K elem en A n d r á s
e lm u la s z to tta k ö zö ln i le v e lé b e n , h o q y
rab ..volt és talán nem is drága, de m ik o r é s m e ly ik C ip ő b o ltb ó l u ta s íto t­
mivel nadrágtartásra alkalmatlan­ tá k el, a z ü q y e t k o n k r é te n k iv iz s ­
nak bizonyult, átmentem a szom­ g á ln i n e m le h e te tt.
*

szédba. J ú liu s 2 6 -án la p u n k b a n „ P ir íto tt

Itt valóban volt nájlonöv. C sak !
egy kis baj volt vele: a legnagyobb ;
is legfeljebb az egyik combomat ]
érte körül. Ez a bolt ugyanis kizá­
rólag gyermekruházati cikkek árusí­
tásával foglalkozik.
Kedves jó Ruházati Bolti Hogy a ’
fenti üzletekből kifogyott a nájlon­
öv, — rendben van, megértem. De
féltucat tisztaflór térdzoknira eskü­
szöm! — nem értem, hogy miért
nem lehet a kirakatból a kjvánt
árut kivenni, amikor ez többnyire
csak egy karmozdulat lenne? Rend-1
ben van, ne adják ide nekem, ne ad­
ják oda senkinek, dugják eí és ne
csalogassák be vele a nájlonövre
áhítozó embertársaim seregét!
Németh Zoltán,
Bp. VIII., József-krt. 19.
T i t k á r : Ezt a hét arcképet az ön hét miniszterelnökségének
emlékére akasztottuk ide.
D e G a s p e r i : H á t a nyolcadik szöget miért verik be?
M u n k á s : Azt is magának. Hátha egyszer rászánja m ag át. . .
m á j á llv a " c ím e n c ik k je le n t m e q ,
a m e ly e lm o n d ja , h o q y e g y d u n a i h a ­
jó n a p ir ít o t t m á j m e llé s e m m ik é p ­
p e n se m le h e te tt a s z ta lt k a p n i.
Ezzel k a p c s o la tb a n az U ta s e llá tó
V á lla la t k ö zli v e lü n k , h o g y v a la m e ­
ly ik a lk a lm a z o ttja r é s z é rő l v a ló b a n
m u la s z tá s tö r té n t, a z o n b a n m iu tá n a
c ik k b e n az id ő p o n t é s a h a jó n in c s
m e g je lö lv e , a m u la s z tá s t e lk ö v e tő
a lk a lm a z o tta t fe le lő s s e g re v o n n i n em
tu d já k .
L e v e le t k a p tu n k a M a g y a r Köz-
a lk a lm a z o tta k O rs z á g o s S z a k s z e rv e ­
z e té tő l. A lev él B edő J ó z s e f é s Da-
n ie lisz S a ro lta p a n a s z á v a l fo g la lk o z ik ,
a k ik b e fiz e tté k az ü d ü lé s i h o z z á já r u ­
lá s t é s s e m ü d ü ln i n e m v itté k ő k e t,
se m a p é n z t n e m k a p tá k v is s z a . A
lev él e lis m e ri, h o g y v a ló b a n m u la s z ­
tá s tö r té n t, m e g k ö s z ö n i B edő Jó z s e f
é s D an ielisz S a r o lta k r i ti k á j á t s
íq é ri, h o q y e b b ő l az ü g y b ő l is le­
v o n v a a ta n u ls á g o t, iq y e k e z n e k m u n ­
k á ju k b ó l a m e c h a n iz m u s t é s a b ü r o ­
k r a tiz m u s t k ik ü s z ö b ö ln i.
 NAPOS

EGY AMERIKAI MILLIÁRDOS

Amikor a múlt héten meg­
KISASSZONY K ÍVÁNSÁG ÁRA HÁROM tudtuk, hogy eltávozás helyett
GUILLOTIN-KIVÉGZÉST MUTATTAK vasárna-p déltől hétfő délig
EE. őrségbe megyünk, egy kicsit
elszontyolodtunk. Pillanatnyi
borongásunkat azonban elűzte
a felséges galuskás galuskás
pörkölt, amit minden idők legkiválóbb szakácsnőj'e,
Szalonta Gyula szakaszvezető bajtárs főzött. Ezt
már az utászlaktanya melletti szertár őrszobájában
fogyasztottuk el.
Ebéd után, mikor kiültem a kispadra rágyúj­
tani, megjelent felvezetőm, Pesti Gyula őrvezető
barátom, aki különben civilben is az egyik leghíre­
sebb szolnoki mozdonyvezető és kétségbeesetten
jelenti:
— Örsparancsnok bajtárs, valaki hortyog a
prices alatt!
Villámgyorsan benyitottam és letérdeltünk a
M illiá rd o s k is a s s z o n y : Jaj, v é g e z z e ­ fekvőhely mellé. Fekete kutya mászott elő magá-
n ek ki m é g v a la k it, v é le tle n ü l n em tólértetődő pofával a fekvőhely alól. Ekkor ismer­
n é z te m od a! kedtünk meg „Napossal“, a szertárőrség korcs puli­
jával.
ÉRTÉKES MŰTÁRGYAKAT RABOLNAK Mint később megtudtuk, másfél éve került ide
AZ AMERIKAI TISZTEK KOREÁBAN — öklömnyi nagyságban — és azóta itt él, hűsége­
sen szolgálva az őrségek váltakozó tagjait „Nahát
ez. derék dolog — gondoltuk —, milyen rendes
kutya“ — és rögtön megkínáltuk a maradék szaftos
galuskával. Szívünkbe fogadtuk és szeretettel gon­
doskodtunk róla egész nap. Éjszaka azonban nagyon
levizsgázott.
Éjfél után ellenőrizte az őrséget a laktanyás
hadnagy bajtárs. Körbejártunk, minden rendben
volt. Gondolatban elégedetten dörzsöltem a kezem.
Végül az őrszobára mentünk. Alig, hogy belépünk,
ez a Napos nevű sátánfajzat elkezd óbégatni. Vonít,
ugat, mint aki megveszett. Éppen illemre akartam
tanítani csizmámmal, de a .hadnagy-bajtárs leintett.
— Nincs a Naposnak semmi baja. Tudja miért
ugat? . . . Nem? Azért, mert •úgylátszik ő jobban is­
-* M eg tu d s z k ü lö n b ö z te tn i, Jir meri a szolgálati kötelmeket, mint az őrsparancs­
e g y f ő h a d n a g y o t e g y sz á z a d o stó l? nok bajtársi — s kezével a földön heverő csikkekre,
— H o g y n e , p a p a . A fő h a d n a g y n a k zsíros papírgalacsinokra mutatott. — Az őrség kö­
k é t lo p o tt s z ő n y e g e v a n a la k á s á b a n ,
a s z á z a d o s n a k m e g h á ro m .
teles tisztán és rendben tartani az őrszobát. Igaz?
Naposnak az a szokása, ha rendetlen az őrség,
A PATYOLAT N. V. LESZÁLLÍTOTTA
jelenti. . .
A FEHÉRNEMÜMOSÁS ARÁT. — Értettem — makogtam és a kutyára néz­
tem. Napos elhallgatott és szemtelenül kibámult az
ablakon a sötétbe. N e l s o n : Ördög és pokol! Itt vannak az ellenségeink!
Csak annyit akarok hozzátenni, hogy a század­ C h u r c h i l l : Ne izgassa magát, admirális úr, ezek az én
parancsnok bajtárs rossz néven vette, mikor meg­ barátaim.. .
tudta a rendetlenséget é s . . . hogyis mondjam,
möst négy hétig nem kapok eltávozást. Megérdem-
lem. De felteszem a kérdést a nyilvánosság előtt
— tűrhető-e az, hogy kutya tartózkodjon honvéd­
U n c le S a m te r m é s z e tá ta la k ítá s a
ségi állományú egyének szolgálati helyén? Szerin­
tem nem!
Ordas Nándor

Á g n e s a s s z o n y : M ost m á r én is
a b b a h a g y o m e z t a z id e g ő r lő m u n k á t.

S z á d a t S z im á v i, a H ü riet c ím ű tö rö k
la p s z e r k e s z t ő j e Írja: „H a a z a m e ­
A P R AVDA MEGSEMMISÍTŐ rik a ia k ' g y ú jt a n a k is n e k ü n k n ém i
VÁLASZT ADOTT MORRISON s e g ít s é g e t , a z t n em a m i k é t s z é p
CIKKÉRE. f e k e t e s z e m ü n k é r t te s z ik . A z é r t a d ­
n a k n e k ü n k s e g ít s é g e t , h o g y b iz to s ít­
s á k o la j v id é k e ik v é d e lm é t.“

B nkás: M orrison ú r m ié r t n y i­
la tk o z o tt, h is z e n k id e r ü lt, h o g y m in ­
d en s z a v a h a z u g s á g .
M orrison : De n em tu d ta m , h o g y
r á m b iz o n y ítjá k !

L u d a s M a ty i
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F elelő s s z e rk e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
a L a p k ia d ó .V á lla la t ig a z g a tó ja
S z e r k e s z tő s é g : V., A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 127-750, 128-031
K ia d ó h iv a ta l: V II., L e n ln -k r t 9—11
T e le fo n : 221-285
H ir d e té s i o s z tá ly : V „ B a jc sy -
Z s illn s z k y -ú t 34. T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 6 1 .0 8 0
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
H írla p I r o d á ja , V.. J ó z s e f n á d o r ­
t é r 1. T elefo n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
V., R o o s e v e lt-té r 5—6
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a ,
V ., H o n v é d -u tc a 10 — Mivel tartozom uram ezért a ruháért?
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly — Ó, csekélység! Csak meg kell önnek halnia
értem I
 M EQY A Q Ő Z Ö S . . . zöld út, vagyis a szemafor jel­
Megy a gőzös és elől ül, de in­
kább áll a masiniszta. Azonban a
Nyugatiról nem Kanizsára megy
a gőzös, hanem Szolnok—Debre­
cen felé, a Nyugati gőzösei nem
kezdenek el holmi dalbaszedett
Kanizsákkal. '
Most is bent pöfög egy méltó­
ságteljes mozdony, a farkába ren­
geteg vagon csimpaszkodik, mind­
járt indul a menet, degeszre van
tömve minden kocsi. Ez irány­
vonat, ettől a kijelentéstől azon­
ban az olvasó nem tudósodik, ezért
tüzetesen elmagyarázom, miért
irányvonat az irányvonat. Tehát
kezdjük:
Verseny van a vasutasoknál is,
mint mindenütt, csakúgy porzik a
sin a szapora vonatkattogástól. Az
irányvonat négyféle módon is tel­
jesítheti a versenypontokat, mert
egy karakán irányvonat gazdái
nem elégedhettek meg csak olyan
egyszerű vállalásokkal.
Először is az irányvonat, mint a
neve is mondja, egyszeri rakodás-
sál, egyirányban, megszakítás nél­
kül fut a síneken, göthös kávé­
daráló az a gőzös, amelyik minden
bakterháznál megáll, hogy egy ki­
csit kifújja magát.
A második pont — kétezer ton­
nánál kevesebbet nem lehet az
irányvonatra felpakolnl, nem ta­
licska a mi vonatunk, sérv nélkül
trappot teméntelen súlyával távoli
célja felé.
Harmadszor, tisztességes irány­
vonat 500 kilométernél kisebb utat
nem szalad be huszonnégy óra
alatt. (Én, ha naponta hat kilomé­
tert sétálok egy satnya aktatáská­
val, már fulladozom, mint egy be­
teg liba.)
Negyedszer pedig — az irány­
vonal számára biztosítva legyen a
-E Q Y C IQ Á N Y K A R A V A N -
Az üzemi hangos híradó jóvoltából találkoztunk a cigánykarayánnal,
dallamok szárnyán repült a fülünkbe, benn ült egy lány, 50 fillérért jó­
solt, de mi nem voltunk kiváncsiak rá, mert a könyökünkön jött ki a
cigánykaraván, a lány s az 50 filléres jóslása is.
Eláruljuk a hangos híradó igazgatójának, hogy a dolgozók sem ki
váncsiak cigánykaravánra, sem a lányka jóslására s nem ártana, ha a
cigánykaraván, a három aranyásó és a hejderutyutyú lemezeit g is a
lomtárba helyezné.
Disznókaraj és uborkasaláta vén. s mentes minden kíváncsiság­
A pályaudvar kereskedelmi rész­
lege feltalálta a konzerválás egy
új, és igen eredeti .termáját, de
erre nem nagyon büszkék.
Történt pedig, hogy a József­
városi pályaudvar értesítette báty­
ját a Nyugatit, hogy huszonnégy
mázsa, friss, válogatott uborka ér­
kezett, és azt sürgősen ki kell
vinni „Kőbánya-Hizlaló“ állomásra.
Nemsokára már indult is a teher­
autó az uborkáért. Józsefvároson
szépen felpakolták, nagy óvatosan,
nehogy egyetlen egy is eltűnjön
és aztán kivitték az egész szállít­
mányt Kőbányára a Hizlaldába.
A helybéli kanász cifra járással
ment a teherautóhoz, s csodálkozva
fogadta a nem várt égi mannát,
amit a Nyugati potyogtatott a hiz­
laldának. Belekukucskált a ládákba.
A ládákban szebbnél-szebb ubor­
kák sorakoztak egymás mellé, és
fővetéssel üdvözölték a kanászt.
Senki sem jelentette, hogy uborká.
fognak kapni, ezért csodálkozott
egy kicsit, de vajszívű ember lé­
zése mindig zöldet (szabadot) mu­
tasson, ne kelljen ácsorogni sze­
gény vonatnak a pe'rkátai csősz-
kunyhó tájékán a sínen szundító>
tehéncsorda miatt.
Ha az irány vonat mind a négy
tekintetben helytáll, akkor le a
kalappal, újabb lépés történt a
vándorzászló megnyerése felé
Mert persze a szénen kívül egyéb
buzgóság is fűti a masinát s a
Nyugati vasutasat Alkotmányunk
ünnepére augusztus 20-ika helyett
12-re akarják vállalásukat teljesí­
teni. Nagy öröm lenne ez, mert
12-én lesz a vasutas-nap, amikor
az ország összes vasutas emberei
összegyűlnek s kitanakodják, ho­
gyan lehetne az őszi csúcsfor­
galmi időszakra minél jobban fel­
készülni.
Itt a Nyugatinál a kereskedelmi
osztály jelenleg országos viszony­
latban első helyen áll s lankadat­
lanul küzd a leendő babérért, de a
forgalmi csoport elégedett basa­
ként ott szöszmötöl valahol az ötö­
dik hely körül. (A szöszmötölést
kicsit túlzásnak érzem, mert a for­
galmisták se akarnak utolsók lenni
a versenyben és derék eredménye­
ket ők is nem egyet tudnak felmu-
latnl.)
A vasutasok most, amikor a
nagy feladat, az őszi csúcsforga-
öm előtt állnak, sőt már félig-
neddig benne vannak, egész biztos
ipáit, anyait beleadnak, hogy mi­
iéi kevesebb tegyen a zűr, a baj. Nap alkalmából soronkívül látogat­
íz akadozás. A forgalom már ed- tunk el a Nyugati pályaudvarra. így
llg is 30 százalékkal nagyobb, az
nint tavaly ilyenkor volt, a Nyu­ halasztani.
gati gőzöset, szerelvényei vidám
\ajongással kattognak tova, két­
ezer tonnákkal megpakolva, a vég-
elenbe vesző, türelmes síneken.
Nagy S. József
tól, nagykegyesien megengedte:
— Ha már itt vannak, akkor
csak rakodjanak le!
Azzal közös erővel kiürítették a
ládákat. A disznók váratlanul ün­
nepi ebédhez jutottak. Egy élelmes
öreg disfznó kijelentette, hogy az
uborkát azért hozták, mert neki
születésnapja van, és meghívta az
egész társaságot a torra.
Jóízűen 1 belakmároztak. öröm P o n k ? Ig e n , a p á ly a u d v a r i ra k o d ó
volt hallgatni őket.
A ládákat a kanász visszakül­ e v ő e s z k ö z é e s z c á j g .) D e a z é r t n e
dette a Józsefvárosi pályaudvarra, emxuknukz áá vljaa l mn ina g á t se n k i a p o n k é r t, a
mivel állatkái nem szerették a lá­ p o n k
dákat.
Csak utólag derült ki, hogy a
huszonnégy mázsa ubor’ át a „Kő­
bánya-Hizlaló“. állomásra kellett
volna vinni és nem a Hizlaldába.
A konzervgyár aggódó izgalom­
mal várta a szállítmányt, de he
lyettük a disznók konzerváltak.
Jó dolog, ha a disznó és az
uborka találkozik, de nem így, ha­
nem disznókaraj és uborkasaláta
s amellett betűt nem szerető papája
formájában egy pohár serital kísé­ és mamája hibájából most ismerke­
retében.
Így néz ki a ponk, a Nyugati rakodója az őszi csúcsforgalom idején.
A vasárnapi országos Vasutas
e hétre bejelentett abonyi olda­
lunkat következő számunkra kellett
A mi „villám aink
A p á ly a u d v a r i p á rtcso p o rtsze rv e-
z e t ö t le te s v illá m ú js á q ja i jó t é s ro sz-
s z a t, d i c s é r e t e s t é s d o r q á la n d é t eq y-
a r á n t t e r íté k r e v e s z n e k . M eq lriq yel-
tü k a H erp a i e lv t á r s á lta l s z e r k e s z ­
te tt v illá m o k n é p s z e r ű s é g é t é s m i is Hajdú József azért mosolyog ilyen
a d u n k v illá m h ir e k e t.
boldogan, mert megint túlteljesítette
az aznapi rakodást a ponkon, vagyis Gáspár elvtárs a legjobb tolató a
A z e lm ú lt é v b e n a p á r to k ta tá s o n rakodón. forgalmi csoportnál a vagonok imád­
n em v o lt le m o r z s o ló d á s , a s z e m in á ­
riu m i é v a d Jól s ik e r ü lt . A z é r t a z elő ­ ják aranykezét s mind csak vele
fo r d u lt, h o q y n é h á n y d e r é k s z a k t á r s akarja magát tolattatni.
k u k k n é lk ü l ü lte v é q iq a s z e m in á r iu ­
m o t s m fq s z é p s z e m e v ilá q a m e s s z e
m e r e n g e t t, a f ü le k b e c s u k ó d v a h a ll­
g a ttá k a z e lő a d ó t. T e h á t Ily en b e ls ő
sz e lle m i le m o r z s o ló d á s a z é r t a k a d t.
P a p ír o n o tt ü lt a z ille tő a tö b b i h a ll­
g a t ó k ö z ö tt, d e lé le k b e n la b d á t k e r ­
g e t e t t a z ö ld r é te k e n v a g y k is fr ö c s -
c s ö t s z o p o g a t o t t v a la m e ly ik á r n y a s
k e r t h e ly is é q b e n .
A z itten i v e z e t ő k s z e r in t k im e n ő ­
ru h a Jár a k a p u ő r n e k is. M acsk a J ó ­
z s e f 1 9 4 2 ó ta a v a s ú tn á l d o lg o z ik
m in t k a p u ő r , v é g le g e s ít v e v a n , az
á h íto tt r u h á t m é q s e m k a p ta m e g . A
ra k o d ó b a n b e á llíto tt n ői d o lg o z ó k p e ­
d ig s a já t ru h á ju k b a n d o lq o z n a k s a
m u n k a r u h á t e g y e lő r e c s a k m in t íg é ­
r e t e t tu d já k m a q u k r a v e n n i. M iért
n em t ö r té n ik in té z k e d é s ?
E g y n é h á n y s o r a r r ó l, m e n n y iv e l
Jobb ital a v íz , m in t a b o r. K ü lö n ö s
f ig y e lm é b e a já n lju k S te e r , H rubi é s
H olló s z a k t á r s a k n a k .
A v iz e t m á r a z ó k o r b a n is is m e r ­
té k , — A n a c h r é tó s z Kr. e. 10 0 .0 0 0 -b e n
á llíto tta , h o q y a le g jo b b ital a v íz .
A v íz tő l a z e m b e r n e m le s z r é s z e q ,
b o lo n d , b e t e g é s s ő h e r . A v íz n em
ö l, b u tít, n em d ö n t n y o m o r b a s a z A Major-brigád minden tagja
iv á stó l e lt e k in t v e f ü r d é s r e is n a g y ­ sztahanovista, csak Major elvtárs
s z e r ű e n h a s z n á lh a tó . A v íz , e z a k e l­ nem. ö, mint a rakodóbrigád veze­
le m e s z a m a tú ital d íjta la n u l áll b ár­
k in ek r e n d e lk e z é s e r e , m íq a b o r é s tője technikai okok miatt nem leket
a p á lin k a c s a k b iz o n y o s ö s s z e g le- Bánfi sztahanovista elvtárs vala­ az, de ha másért nem, házilag te­
s z u r k o lá s a e lle n é b e n k a p h a tó . A b ort mikor 60 százalékot teljesített a ra­ nyésztett egyre szaporodó nyulaiéit
is m e g le h e t in n i, m iu tá n k é t s é g k ív ü l megérdemelne valaminő kitüntető
iv á s r a v a n te r e m tv e , d e a z is k é t s é g ­ kodón, a 60-as számhoz ma is ra­
te le n , h o q y a b o r t n e m s z o lg á la tb a n gaszkodik és 160%-ot teljesít. rangot.
k e llm e q in n i s n e m a n n y it k ell b e lő le
in n i, m in t le g u t ó b b S te e r s z a k t á r s
te tte . A v iz e t e lle n b e n s z o la á la t k ö z ­
b en is le h e t Inni s r e m é ljü k . S te er
s z a k tá r s , H rubi é s H olló e z e n tú l szo l-
L e g jo b b érték a z e m b e r
n á la to n k iv ü li á lla p o tb a n is f o g n a k a
b o r m e lle tt v iz e t in n i.
Itt i s h a llo m , o tt is — a p o n k , a
p o n k , a p o n k o n le q jo b b a 1 3 -a s c s a ­
p a t, a p o n k o n e z v a n , m e g a z v a n .
m a g y a r n e v e : p o n k . (M int a h o a y a
n y a k r a v a ló m a g y a r n e v e k r a v á tli, a z
c s se m m i k r a v á l é s a
p o n k o s a i ( r a k o d ó m iín k á s a i) te l­
je sítik v e r s e n y v á lla lá s a ik a t é s e z n a ­
g y o n Jó p o n k , b o c s á n a t p o n t.
A Nyugati-pályaudvar kívül gyönyörű szociális-épületében bukkan­
tunk rá a képen' látható szobára. A szobában egy táblát találtunk,
amelyre rá volt írva, hogy „A szocializmusban a legfőbb érték az ember.“
A biztató kezdet után azonban semmi jót nem találtunk a szobában,
Fenti kislány a rakodón dolgozik padra, padlóra, akasztóra hányt ruhák, cipők elszomorító módon bántották
szemünket, öltözőszekrény sehol, mosdó sehol — jó volna, ha a Nyugati
szociális ügyosztálya tettekkel bizonyítaná be, hogy a szocializmusban a
dik az abc-vel is. legfőbb érték az ember.
 1951. augusztus 16
VII. évfolyam, 33. szám

V Tl ^ J l W| /^ '^Xjw * * J ^ ■
./ ^V y ^ ^ S S v f /I 1 ■ __ .~3^Bj ^F J r jJEf^r —■•--- \ %■ '~^*»*,_ 5

<^- v j ^ P l / i | ■ Jr J r l' jÉj|& i^v.

■ ff ^ B ^ ^ ^ I « * Í B ^ ^ ^ B bI | 1B§'T 1"IM~rrT :” / I > ^ f v raifli W' / Jjf w m k ■ -Jáf^% # á j&| W Pp (fc p \ ^ jjP ^ '
h ff i i & ^*w , A g ^ ;. / j g g » # ypgpppp^

a
 sfF A L V *
ß U PAPEST
E Q Y ÍR Ó I
Késő este volt már. Az író sie­
tett hazafelé. Egy homályos utca
sötét kapualjában összesimult sze­
relmespár árnyékát pillantotta meg.
Az író, aki már régen volt fiatal
és a „szeretsz?“ „szeretlek!“ játé­
kot hosszú pályafutása alatt meg­
számlálhatatlan mennyiségben ve­
tette papírra, még halkabbra vette
lépteit. Észrevétlenül sétált el a
szerelmesek előtt, mert kíváncsi
volt, hogy az új szerelemben miről
r/t paríuztkiildölt hazaérkezik
— Megjöttem a Szovjetunióból! Alig várom már, hogy megalakítsam Nem!“ című tárcából.)
itthon a termelőszövetkezetet.
— Mi meg alig vártuk, hogy megmutassuk neked, milyen termelő­ s z e„n. . .f iúA, fKi úo tv, r ianky ie cnze mJ a is v o lt e g é ­
szövetkezetet alakítottunk a távol létedben .. .
H Á R O M V A Q O N SÜ RQ Ö N Y
Titkár: Gratulálok ehhez a sok távirathoz, elnök úr! Ön ma a leg­
népszerűbb ember Amerikában.
Truman: Igen, igen, csak az a kár, hogy ezek a táviratok nem engem
üdvözölnek, hanem a koreai háború beszüntetését követelik. . .
E L Ő F I Z E T Ő IN K H E Z !
A P o sta K özp on ti H irla p iro d á ja k i­
tű n ő ú jít á s t v e z e t e t t b e. E zen tú l Elő­
f iz e tő in k n e k n em k ell b a jló d n io k a
c s e k k la p o k k itö lt é s é v e l é s a p o sta i
b e f iz e t é s s e l, h a n e m a p o stá sn á l le h e t
m e q h o s s z a b b !ta n i a z e l ő f i z e t é s t
A P o sta m á s ik f o n t o s ú jítá sa a z,
h o g y nem k ell negyedévre vagy
* VA R O S
FÚ RÁ S - „K Ö Z É R D E K B Ő L “
— öregem, — mondta Oszkár — te tudod, hogy én nem
szoktam fúrni
Mondanom sem kell, hogy nem tudom. Honnan tudnám?
A sors csak félévenként hoz össze Oszkárral, volt osztálytársam­
mal, másutt dolgozunk, barátok sem vagyunk. De inkább bólintok:
tudom, mintsem, hogy végighallgassam a hosszadalmas „bizonyí­
tást“, hogy ő nem fúr, dehogy, soha, se ő, se az apja, se az
anyja . . . Bólintok.
— . . . ebben az esetben azonban úgy áll a dolog, hogy kény­
telen vagyok néha olyan eszközökhöz folyamodni, amelyek. . . hát,
őszintén szólva, közel állanak a túráshoz. De hidd el nekem: csak
a KÖZ érdeke vezet! Minden egyéni érdek távol ,áll tőlem!
— Szóval közérdekű fúrás? —■ kérdem hitetlenkedve.
— Furcsállod? Pedig így van! Ezt az embert el kell távolí­
tani. Ez a népgazdaság érdeke is. Ilyen igazgatóval nem lehet
dolgozni!! Tűrhetetlen szellemet teremt: nyilvánosan megrágal
máz olyan közmegbecsülésben álló * kartársat — nem akarok
neveket mondani, ez nem fontos —, akinek tudása, becsületessége,
munkakészsége az egész szakmában közismert. Hajszolja a
munkatársait: folyton a határidőkre hivatkozik és annak érdeké­
ben, hogy ha valami kitüntetés lesz a jó munka jutalma, azt ő
kapja meg — ő is ottmarad sokszor késő éjszakáig. Klikkezik:
sülve-főve együtt van a párttitkárral, meg az ÜB-titkáiral, min­
dent megbeszélnek. Parancsolgat: nem tűr beleszólást az ügyekbe,
ö intézkedik és mindig azt mondja, hogy. ő vállalja a felelősséget!
Nem, kérlekalássan, ezzel az emberrel nem lehet dolgozni!
— De hát miért nem bírálod meg nyilvánosan, ha ez a véle­
ményed? — kérdeztem.
Oszkár kissé zavarbajött.
— Nem lehet, kérlek. . . Még azt hihetnék, bosszút akarok
állni rajta azért, mert a múltkor felszólalt és elmondta, hegy ló­
gok munkaidő alatt és nem képezem magam szakm ailag...
(petS)
t é m a f e jl ő d é s e
CJito él d éd d q etM k id á k ja
beszélhetnek a fiatalok. Lopakodó (Részlet a „Fehér igen“ című
léptekkel mind közelebb, közelebb tárcából.)
ért. Már csak néhány méter vá­ „ . . A f i ú t K o v á c s J á n o s n a k h ív -
lasztotta el a szerelmesektől, már iá n , a L á n y t V a r g a J u lin a k . A / iú
hangokat is hallott, hallotta az új a c s e p e l i M a r t i n d o l g o z ó j a v o l l , a
szerelem suttogását. ., lá n y s z ö v ő n ő a P a m u tip a r b a n . A
— Szeretsz? fiú s z e r e tte a lá n y t, a lá n y sze­
— Szeretlek! r e t t e a f i ú t . D e n e m e z v o l l a jun­
Aztán tovább ment. Csodálkozott t o s . A f o n t o s a z v o l t , h o g y a j u t
és elhatározta, hogy élményéből n a g y s z e r ű ú j í t á s á v a l 70U s z á z a ­
tárcát ír, de a történetet a közöl­ l é k r a e m e l t e 1 2 5 s z á z a l é k o s á tlu g
hetőség kedvéért kissé átalakija. s z á z a lé k á t, a lá n y p e d ig a z „ E g b c -
s z ö k ó s z á z a lé k " 2 0 0 s z á z a lé k o s b r i­
g á d -é r te k e z le té n fe la já n lo tta , h o g y
s e le jts z á z a lé k á t 2 0 sz á z a lé k r ó l 2
s z á z a l é k r a c s ö k k e n ti. A f i ú m e g ­
tö r ö lte o la jo s v in k lijé t, kezérő l
!n u d lijá v a l le tö r ü lte a kérgei , -
s u b le r já r a n é z e tt. E s zé b e ju to tt a
lá n y , a k i v e l 7 ó r a 2 5 p e r c r e t a l á l ­
k o zó t b e s z é lt m eg . M ik o r e s te a
k a p u b a n b ú c s ú z k o d ta k , a le g s z e b n
s z e r e lm i v a llo m á s u k a z v o lt:
— H é ts z á z ?
— M á r h é ts z á z tíz I
— H ú sz?
—
Aminek nem szabadna lennie
M á r c s a k tiz e n k e ttő t
K e m é n y e n k e z e ts z o r íto tta k é s e l­
v á lta k . T á v o lb ó l a z o lv a s z tá r o k r ő t
fé n y e v ilá g íto tt j .
Művét az író elküldte egy lap­
hoz, a szerkesztő elolvasta és nagy
betűkkel ráírta: sematikus!
Az író belátta a hibáját és a se­
matizmus elleni harc jegyében
megírta antisematikus tárcáját.
(Részlet a „Fekete? Fehér! Igen?
n k ó n a k h ív ­
t á k , a l á n y i M a h d l J u lis k á n a k . A
f iú , a k i t í p u s a v o l t a z u t c a s e p r ő k ­
nek, a so rs ir ó n iá ja fo ly tá n k é ­
m é n y s e p r ő le tt, a lá n y p e d ig ó v ó ­
n ő, d e n e m s z e r e tte a g y e r e k e k e t.
A f iú g y ű l ö l t e a l á n y t . N é h a a z o n ­
b a n , a m ik o r m é g is s z e r e tte , a k k o r
a lá n y n e m v is z o n o z ta h id e g , d e
m é g is fo r r ó é r z e lm e it. A m ik o r m á r
h o s s z a b b id e je f á r a d o z ta k e g y m á s
je lle m é n e k e lm é ly íté s é n , a f iú a
k é m é n y s e p r ő g é p é n n a g y s z e r ű t ú jí­ A túlzott bürokrácia elzárja a versenyzőt a nyilvánosság elől.
to tt. A z ú jítá s re m e k v o lt, csak
e g y v a la m i h i á n y z o t t b e lő le : az
A V öröskereszt elsősegélynyújtó
ú jítá s . A lá n y c s ö k k e n te tte s e le jt­
s z á z a lé k á t, a f o r g a tá s i n y o m a té k o t
tanfolyam okat rendez
m e g s zo ro z ta k e ttő v e l é s e lo s z to tta
ta n g e n s a lfá v a l, m ir e k id e r ü lt,
h o g y a s e le jt n ö v e k e d e tt. E g y s z e r
a z tá n m e g je le n t é le tü k b e n P o z it
I v á n , a k i tö k é le te s v o lt, m in t e g y
m ik r o m é te r , c s a k a n y a i r é s z r ő l k a ­
p o t t n é m i t ö k é l e t l e n b e ü t é s t. A z ő
á r n y é k á b a n n ő tt fe l a z a h á z, m e ­
ly e t a n apsu garak g ló r iá z ta k , s
a m e ly n e k k a p u já b a n íg y b ú c s ú z o tt
ta lá lk o z á s e lő tt a k é t u tá lk o z ó s z e ­
r e lm e s :
— S z e r e ts z ? U tá ls z ?
— S z e r á lla k I
K é z s z o r ítá s n é lk ü l m a r k o ltá k
m e g e g y m á s k e z é t é s a z o lv a s z tá ­
ro k z ö ld e s c s illo g á s a b e s ö té títe tte
e lő ttü k a fé n y lő é n m a tt j ö v ő t . . . "
f é lé v r e e lő fiz e tn i la p ja in k r a , h a n em
h a v o n ta is le h e t. Mikor a kritikusnak az átirat se
A p o s t á s a k ö v e tk e z ő h ó n a p ra tetszett, az író feháborodottan kér­
.sz ó ló e lő f iz e té s i d íja k a t á lta lá b a n dezte:
5-e é s 2 5-e k ö z ö tt s z e d i b e. A p o s ­
t á s m in d e n k o r n y u g tá t ad a b e fi­ — Miért, talán ez is sematikus?
z e t e t t ö s s z e g e k r ő l.
K érjü k e lő f iz e tő in k e t , h o q y e z t a z Országh György
é r d e k ü k b e n h o z o tt ú jítá s t fo g a d já k
s z e r e te tte l é s a n n a k Jó le b o n y o lítá ­
sá b a n le g y e n e k a P o sta s e g ít s é g é r e .

Csodálatos történet
amely azonban megesik
OSZTÁLYVEZETŐ: J a v íts a ki a z u to ls ó
m o n d a to t é s a z o n n a l h o z z a b e
a lá írá s ra .
OSZTÁLYVEZETŐ: N a, n e c s o d á lk o z ­
z o n , én v a g y o k a z ú j o s z tá ly v e ­
z e tő , tu d o k a z ü g y r ő l. ír a s s a a lá
a m ű s z a k i ig a z g a tó v a l e lő b b ,
u tá n a a lá íro m .
OSZTÁLYVEZETŐ: N a, n e c s o d á lk o z ­
z o n , é n v a g y o k a z ú j o s z tá ly v e ­
z e tő , d e tu d o k a z ü g y r ő l. A lá­
ír ta a m ű s z a k i Ig a z g a tó ?
BEOSZTOTT: Nem k é r e m , m e r t le v á l­
to ttá k , az ú j m é g n iq c s b e n t.
BEOSZTOTT: T e ss é k o s z tá ly v e z e tő
e lv tá r s , a m ű s z a k i ig a z g a tó a lá ­
írta .
OSZTÁLYVEZETŐ: D e m i é r t n e m Kiss
e l v t á r s h o z ta v is s z a ?
BEOSZTOTT: M e rt le v á lto ttá k . Én v a ­
g y o k h e ly e tte . . . ___________ •_____
MÁTRAI G O N D O K
i
>' . . . . . . .
Á TM EN ETI Á LLA PO T
Az elmélyült gondolkodás döb­
bentette rá Pécskai Demetert, hogy
O k I Té V e D e T a T & J z o ló fr
az élet jelenlegi állapota átmeneti,
mint a raglánja, amit tíz deka
zsírért vett negyvennégyben, ö , m ár­
mint Pécskai a pincéből való felbú-
jás után elárulta arra méltó ismerő­
seinek, hogy ami helyzet ezekután
jön, átmeneti, nem úgy mint a régi
világ, amely végleges volt.
• — A történelem tanulsága — fej­
tegette Pécskai kisebb baráti kör­
ben — az, hogy ez a helyzet, ami
van, teljességgel nem lehet más,
mint szalmalángolás s pár hét után
bevonul az első angol-amerikai,
uruguayi, longobárd hadosztály.
Ezekután nem volt más, mint biza­
kodva várni a fejleményeket, hogy
a képtelenül undok átmenetiség
után valami biztosat hozzon szá­
mára az élet.
Majd a tavasszal — oktatgatta
családját is, azon a bizonyos halálos
tavaszon nagy események lesznek,
végre fölváltódik az átmeneti álla­
pot, kanál vízben fogunk egyeseket
fojtogatni s titkos jelek vannak arra-
nézve, hogy a ránkhajított atom
csak barbárokat fog pusztítgatni s
összeköttetéseim segítségével leg­
kisebb gyermekeimet is fösóhivatal-
noknak fogják kinevezni.
— Kissé elhúzódik ugyan ez a
nyavalyás átmenetiség, de bízzunk
a jenkikben, — mondogatta Pécskai
— ha ők egyszer nekidurálják ma­
gukat, lesz kalamajka s a szegény
földönfutóvá tett földbirtokosok új­
ból gyakorolhatják Werbőczy tata
adományát, — a pallósjogot, ke­
rékbetörést, fölnégyelés't és a többi
földi jókat. A gond közben meg­
törtté, őszülővé s némileg hülyévé
képezte át Pécskait, aki hét évi
szüntelen átmeneti állapot után is
vakon bízott jövendöléseiben.
Nemrégiben kissé megbetegedett I'íe7I! A z,^r* F*jzolta ilyen sok példányban a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagját, mert olyan
kedvelt emberünk. Kiújult a végze­ gy az érdeklődés a beszámolója iránt, hogy ha száz példány volna belőle, az is kevés volna.
tessé vált hét évvel ezelőtt átme­
netinek gondolt agy-, szív- és máj­ A PESTISBACILLUS Samu bácsi meg a mostoha öccse
baja, úgyhogy minden reménye
megvolt arra, hogy egyidőre fölköl­
tözik arkangyalnak a hőn áhított
mennyországba.
— Minden, minden átmenet —
szólt a bölcs Pécskai s megtört
békaszemén ott tündökölt többéves
élettapasztalata. Igen, — gondolta a
szintén átmenetiségre nevelt leendő
özvegy — igaza van az.aggnak, át­
meneti gyászolás után férjhezme-
gyek Viktor Gedeonhoz. Minden
csak átmenet, — szólt a fiú is és
átmenetileg lecsatolta az arany
Doxát a már-már túlvilág! papa kar­
járól, de a papának már valóban
minden mindegy volt. Átmenetileg
kilehelte utolsó szusszát, s így már
nem is hallotta egyik kebelbarátja
és szellemi testvére vigasztaló hang­
jait: „Már nem tart soká, most hal­
M E G B ÍZ H A T Ó
lottam, hogy most már biztosan és H A tf S c R tm r s o r o z n a k
véglegesen 2 nap alatt megszűnik ez
az átmeneti állapot“. ,
m arn ém ero jM ffiB o n
Nagy S. József
L u d a s M a ty i — Samu bécsi, hát van olyan?
F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e rk e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t I g a z g a tó ja
S z e r k e s z tő s é g : V., A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 127-750, 128-031
K ia d ó h iv a ta l: VII., L e n ln -k r t 0 —11
T e le fo n : 221-285
H ir d e té s i o s z tá ly . V ., B a jc sy -
Z s tlln s z k y -ú t 3 4 . T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 6 1 .0 8 0
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
H írla p I r o d á j a , V., J ó z s e f n á d o r -
t é r 1. T e le fo n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
ELÜZEM-ée/T
V.. R o o s e v e lt-té r 5—6 0
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a ,
V., H o n v é d -u tc a 10
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K áro ly
Aiac/ífOh,OftfíkaíMüvek
 Marshal! e lszó lta m agát; -ó * v , •; ,s >r- ■
k ik ottyan totta, hogy inkább dollárokat adnak egy új háború céljaira,
m int katonákat ci. n gerém én y hetétkön y vek hú zó m
Az USA-ban több terv merült tel arranézvc, hogyan lehetne elejét venni a jövőben a kotnyeles
hadügyminiszter elszólásainak. Egyelőre a következő javaslatot merültek fel: a lk a lm á b ó l ju t e szem b e e z a S id s
a p r ó s á g a m ú l t b ó l. Ü g y 1 9 3 3 . t á ­
já n abba a k iv é te le s é s szeren ­
c s é s H e ly z e tb e j u t o t t a m , h o g y n é m i
p é n z r e le tte m s z e r t. A p é n z z e l e g y
k é s ő b b i id ő p o n tb a n v o lta k c é lja im
s e z é r t e lh a tá r o z ta m , h o g y a d d ig
is e l h e l y e z e m e g y b a n k b a n , hadd
k a m a t o z z é k , h a d d l e g y e n tö b b . 1'a-
la h o l a J ó z s e f - k ö r ú t o n té r te m b e
e g y b a n k iiz lc tb e , a m e ly n e k p o r tá l­
já n e l ő k e l ő z ö ld tá b lá k o n a ra n y
b e lü l Í g é r g e tte k m in d e n fö ld i jó t
ír n a k , a k i a p é n zé t o d a b e v is z i, p u lt m ö g ü l és e lk a p o tt a z a jtó b a n .
ít n a a b a n k b a n m a g a a z ig a z g a tó — A z le h e l, h o g y o h h á r o m é s
fo g a d o tt, a k i — b e v a llo m — e g y f é l s z á z a lé k o t fiz e tn e k — m o n d ta
c s e p p e t s e m h a s o n líto tt a z o k h o z a h a m is k á s a n h u n y o r ítv a — d e g o n ­
b a n k á ro k h o z , a k ik e t a L u d a s M a ty i d o lja m e g u ra m , hogy n á lu n k a
ra jz o l. M a g a s , s z á r a z , s o v á n y e m ­ t ő k é t is v i s s z a k a p j a .
b e r v o lt, ig a z , h o g y v a s ta g s z iv a r E z m a m á r v ic c n e k h a n g z ik , d e
jü s tö lg ö tt a s z á já b a n . A m ik o r a k k o r n e m v o lt a z. A b b a n a z id ő ­
m e g tu d ta , hogy ta k a r é k b e té te t ben e g y m á s u tá n b u k ta k m eg a .
a k a ro k e lh e ly e z n i, m e g é lé n k ü lt és b a n k o k é s ■i l y e n k o r a k i s b e t é t e s e k
b ő v e b b e n é s s z ín e s e b b szavakkal b e k e r ü l te k a c s ő d t ö m e g b e , b e s o r o l ­
e c s e te lte m in d a z t, a m it a k in ti tá k ő k e t a k v ó tá b a , é r te k e z te k v e ­
tá b lá k h ird e tte k . É n a z e g é s z n e m ­ lü k , c s a k é p p e n p é n z t n e m k a p t a k
z e t g a z d a s á g i e l ő a d á s b ó l c s a lt a n y - v is s z a e g y v a s a t sem .
n y i t v e t t e m k i, hogy a p én zem E z a k is e p iz ó d jó ö s s z e h a s o n lí­
u tá n k é t é s fé l s z á z a lé k k a m a to t tá s r a n y ú jt a lk a lm a t m a , a m ik o r a
k a p o k , a m it ő s z in té n k e v e s e lle m n y e r e m é n y b e t é t k ö n y v e k e t s o r s o l jó it.
K ö z ö lte m a z ig a z g a tó v a l, h o g y e g y A k i m a a n é p i d e m o k r a ti k u s á l l a m
m á s i k b a n k b a n l á t t a m e g y ti b i t i t , b a n k já b a b e te s z i a p é n z é t, nyu­
a m e ly h á ro m é s jé l s z á z a lé k r ó l b e ­ g o d t a n a lh a tik . H e l y e s e b b e n : m o s t
s z é lt. A z ig a z g a tó e ze n ro p p a n t e g y p á r t m p i g n e m is o l y a n n y u
j c s o d á lk o z o tt, p r ó b á lt m e g g y ő z n i, g o d la n , m e r t a z o n iz g u l, m ily e n
' d e é n n e m h a g y t a m m a g a m , e tk ö - n y e r e m é n n y e l fo g já k k is o r s o ln i a
\ s z ő n ie m é s a z a jtó f e lé ta r to tta m . b e té tk ö n y v é t.
Az i g a z g a t ó f ü r g é n k i s z a l a d t a

Herr Droschke ébredése Droschke úrnak nem szabad meg­

1. Amikor Atarshall elszólja magát, kigyullad egy lámpa, mire az újságíróknak
hagyniok a termet.
2. Túlordíttatni két másik szamárral.
3. Lelakatolni a száját,
4. Nyugdíjba kell küldeni.
h éten
Adenauer, aki sajnálja a fiatalokat.
E gy sakk b a rá t festőm ű vész képe
azonnal el
( A d e n a u e r n y ila tk o z o tt: S a jn á lja a fia ta lo k a t, a k ik
á t k é n y te le n e k k u ltú r m ű s o r o k b a n r é s z tv e n n i.)
A fiatalok, akiket Adenauer sajnál.
A N Q O L K LUBBAN
mondani, mi történt az elmúlt tizen­
# két esztendő alatt, mert a megráz­
kódtatás biztosan visszavetné álla­
Herr Anton Droschke egy kis potában; viszont az is kétségtelen
nyugatnémet városka polgára volt. volt, hogy sokáig nem lehet előtte
Békésen élt egészen a második vi­ titkolni a dolgokat, mert ha kimegy
kell lágháború kitöréséig. 1939 szeptem­ az utcára, vége mindennek.
ber elsején, két perccel a második Az orvosok tanácstalanul néztek
világháború kitörése után, súlyosan össze. Frau Droschke a könnyeit
megsebesült, ő volt a második világ­ törülgette.
háború első német sebesültje.
Ugyanis a törzskocsmájában úgy
pofonvágták egy Trude nevű szőke Amitől tartottak, csakhamar be­
és molett kaszirnő miatt, hogy következett. Herr Droschke öt perc
összeesett. Ilyenformán Herr múlva a ruháit kérte, olyan hangon,
kéc Droschke nem is tudta meg, hogy hogy nem lehetett neki ellentmon­
kitört a második világháború. Ez dani; aztán felöltözött és kiment a •
mindenesetre megért egy pofont. városba.
— Mindennek vége — mondta a
2 . professzor és lehajtotta a fejét.
Frau Droschke szívettépően zoko-
Ugyanis Herr Droschke olyan gott.
szerencsétlenül esett, hogy bevágta 6.1
a fejét az asztal sarkába és elvesz­
tette az eszméletét. Nyomban kór­ A várakozás órái heteknek tet­
házba szállították, az eszméletét szettek. Frau Droschke és az orvo­
azonban ott sem nyerte vissza. sok falfehéren üldögéltek és min­
Olyan szerencsétlenül — vagy olyan den ajtónyitásra össze'rezzentek.
szerencsésen — ütötte meg a fejét, — Kész;tsék elő a ravatalozót —
hogy évekre elvesztette az öntuda­ mondta tompán a professzor
tát. Rendszeresen táplálták, megle­
hetősen jó étvágya is volt, csak 7 .|
éppen nem volt eszméleténél, nein
tudott magáról. Ekkor belépett Herr Droschke. A
kalapja hetykén félre volt vágva, az
3. arca sugárzott; olyan volt, mint az
egészség és a boldogság szobra.
Herr Droschke eszméletlensége — Heil Hitla — lendítette köszö­
pontosan tizenkét esztendeig tar­ nésre a karját. — Már itt is vagyok.
tott. 1951 augusztusának egyik reg­ Csak meg akartam nézni, mi újság
gelén Herr Droschke nyújtózkodott van idekint, mert izgat ez a hábo­
egyet, kinyitotta a szemét, széjjel­ rús feszültség.
nézett, mintha mi sem történt volna Herr Droschke szivarra gyújtott.
és azt mondta:
— A kávémat! — Noshát, uraim — szuszogta a
Az orvosok ujjongva vették körül szivarja mögül — a második -világ­
Herr Droschket, akinek ébredése háború még mindig nem tört ki, bár
valóban az orvostudomány csodája a feszültség óriási. De nem kell
volt, hiszen az orvosok hozzá se félni semmitől, láttam az SS-einket,
nyúltak. strammabbak, mint valaha! Es hogy
Herr Droschke megitta a kávéját. tudnak masírozni! És a tankjaink,
Közben értesítették a feleségét, aki uraim, a tankjaink! Pazar! És a
lélekszakadva rohant a kórházba és meglepetés, uraim! Kimondhatatlanul
remegve állt meg a férje előtt. boldog vagyok! Először nem akar­
— De megvéniiltél tegnap óta — tam hinni a szemeimnek! Csodálatos
fintorította el az orrát Herr Droschke ember a Führer! De miért nem
és elfordította a fejét. mondták meg nekem, uraim?
— Mit? — nézett fel a profesz-
szor.
— Hát azt, hogy az USA-t is
Izgatott tanácskozások kezdődtek. hozzánkcsatolfák. . .
Az kétségtelennek látszott, hogy Gergely Miklós

TÉGED IS É R D E K E L ,
hogy a T O T O augusztusban is rendez
tárgynyeremény sorsolást. A heti nyere­
m ényeken és vigaszdíjon felül 3 forint
30 fillérért
m o to r k e r é k p á r t, v a r r ó g é p e t, k e r é k ­
K m m s h m m iw M K p á r t , r á d ió t, m á r k á s f é n y k é p e s ő g é p e t
(.Tj jKéjo p w a s M a t és lóvjl — . . . mert mi uraim, akik mint őfelsége műnk: és számos egyéb értékes tárgyat nyerhetsz
párti képviselői a legközelebb állunk a néphez . . .

T

Virgil Florescu:
N O BLESSE
A romén iUrzica«-ból fordította és verssé átdolgozta TÓTH ESZTER
Kenőcsökkel rizsporral
én nem-igen dőzsölök,
ám berctvált arcomra
kölnivizet dörzsölök.
Kifogyott a kölnim éppen
s egy illatszertárba léptem,
az eladónő elé
fölterjesztvén ügyemet,
s ő a polcról azonnal
le is vett egy üveget.
„Vegyen“, mondta, „Debut Vert-etl
Ajánlhatom, ez remek!“
„S mit jelent a neve?“ — kérdém —
s ő feleit: „Zöld Kezdetet.“
Megérintvén arcom, szóltam:
„Ahogy ismerem e bőrt,
nem igényel Zöld kezdetet. . . “
„Akkor vegyen Toutes les Fleurs-t!“
bíztatott az eladónő
s fordította magától:
„Azt jelenti: Minden Virág,
felfrissül a szagától!
Vagy itt van az OLD LAVANDER,
(levendula voltaképp),
ám ha más kell: néhány deka
finom REVE D’OR volna még.
Jelentése: Ar»ny Alom.“
S szóltam é r, „A mindenit!
Nem jobb, ha e szép neveket
é r t h e t ő e n hirdetik?“
„Nem!“ — felelt az eladónő —
„Mélyebb hatást érhet a!
LAVANDER, mint levendula...
s áhítatot érdemel
például a NOBLESSE név is.
Mélyen hat a vevőre,
megfogja a finom hangzás
s boldogan vesz belőle.
N o b l e s s e o b l i g e azt jelenti: Fölcsattantam dühvei erre:
a nemesség kötelez,
aki nemes: nemes holmit
vásárolni köteles.“
„£n nem vagyok nemes“ — mondtam „Hivatalos rendelet.“
„ajánljon hát egyebet!“
„Tán a FÉTIS-t; a vad törzsek
istenségét vegye meg!“
E jnye, ejn y e, M orrisonko!
i^Vv
Churchill: Mi történt?
A ttkef^ainos, a kis excellenciás megint nyilatkozott. . .
E g y a m e rik a i zsúron
— Képzeld Daisy, a legfelsőbb tízezer ellen-Világifjúsági Szövet­
séget csinál. , ,
—- Jaj de cuki, engem is bevesztek?
— Az a kérdés, hogy a papád hány milliót ad hozzá .
1
O B L IG E . . .
„Bár nem vagyok nemes“ — szóltam
„vad törzs tagja sem vagyok . . . “
„Adhatok hát MASKARADÉ-t?
Kis üveget? Vagy nagyot?“
„Minek kéne maskarádé
meglett családapának?
Igaz is ! ... A feleségem
púdert rendelt magának.“
„Púdert? itt van csak a jó név:
VINGT ANS! Jelentése: Húsz Év.“
„Kérem, az én kedves párom
életkora: negyvenhárom.“
„Akkor hát BOURGEOIS-t vegyen!“
„Dehogy burzsuj az én nejem!
Egyébként a lányomnak is
hazavinnék valamit. . .“
„Arckrémet? Vagy púdert? Szájrúzst?
ÉCLAIR-t, DANSE-ot, MALATINE-t?“
Szédültem a CHAT NOIR-ok,
ROYAL-ok é s “KlMQNO-k
viharában, míg a nő egy
újabb nevet kimondott:
„TOSCA“ — mondta s felocsúdtam,
mert ez kedvenc operám.
„Helyes“, mondtam, „adjon Toscát,
érdekel, hogy fog-e rám
úgy hatni e kölni, mint a
Toscából az á riá k ...“
„Persze!“ — szólt a nő — „s Ilijének
vegyen STUART MARIAT-t!“
„Nem!“ — feleltem — „elég mára!
Fáradságát köszönöm.
Csak még annyit: csodálkozom
e külföldi özönön!
Idegenből hozzuk tehát
mind e cifra árut?“
„Dehogy!“ — szólt a nő — „ezeket
itt csinálják, nálunk!“
„S ki adja e rengeteg
kozmopolita nevet!?“
— s a nő szólt:
„Tudja mi ez?“ — kiáltottam,
mint haragvó igazság:
„Franciául: INSOLENCE, és
lefordítva: PIMASZSÁG!“
— M egálljának uraim! A mi bőrünkre nem fognak alkudozni!
De Gasperi nyilatkozik
— Írják , u ra im ! A z e r ő s k é z p o li­
tik á já t fo g o m fo ly ta tn i! — Marshall hadügyminiszter úr őexcellenciája?
— És a ztá n ? — Az vagyok. Kihez van szerencsém?
— M e g b ü n te te m , a k i a k o r m á n y t __ Madame Durand vagyok Párizsból.
k r itiz á ln i m eri! — Mivel lehetek szolgálatára, Madame?
— É s aztán ? — Excellenciás uram a minap elszólta magát.
— M e g a k a d á ly o z o m a z o la s z á lla m ­ — Amerikai hadügyminiszter vagyok, Madame. Még mindig jobb,
p o lg á r o k r é s z v é t e lé t a VIT-en! mintha megbolondulnék, miként az elődöm.
— é s aztán ? — Ön azt mondta, hogy önök szívesebben küldenek dollárokat az
— A ztá n m in t a f ü g g e tle n é s s z u ­ esetleges európai harcterekre, mint katonákat.
verén O la sz o r sz á g m in is z te r e ln ö k e — Igen, Madame. A ló is elszólja magát, noha négy lába van.
f e jle s z t e n i é s e lm é ly íte n i k ív á n o m — Szóval ön inkább küld tíz dollárral többet, de essen el az én fiam
a ... a le g h a tá r o z o tta b b a n f e j le s z ­ és ne az öné?
ten i é s e lm é ly íte n i k ív á n o m a . . . — Ne személyeskedjünk, asszonyom. Itt nem az ön fiáról van szó,
— Mit k ív á n e x c e lle n c iá d f e j le s z ­ hanem az összes francia anyák fiairól.
ten i é s e lm é ly íte n i? — De hadügyminiszter ú r . . .
— De Madame, ne esoffirozza magát! Még ha az angol fiúk miatt
— F e jle s z te n i é s e lm é ly íte n i k ív á ­
n om a . . . a f e n e e g y e m e g , n em idegeskedne, az mégis angolszász emberanyag, ha csak másodosztályú is...
Jut e s z e m b e é s o tth o n h a g y ta m a c é ­ — Dehát ez rettenetes, hadügyminiszter úr ...
d u lá t, a m ir e a T ru m a n u ta s ítá s a i fe l — Vegye tudomásul asszonyom, hogy kettőnk közül én kockáztatok
v o lta k ír v a . . .
többet, mert én jobban szeretem a dollárt, mint ön a fi át ...
A H Ő SÖ K T E R É N
Ilyen nagy mű még nem szerepelt a Műcsarnokban . . . *
í
 T R líM V ,tf i& npQ c
Ih r f j u l u r f n f tr<
t h a t ilm r l n i i h r ta t
s h ir t* a n d t a r t i b t
ta n ra .
E g y a m e r ik a i f o ly ó ira tb ó l v á q tu k ki e z t a s z ív ­ n e m s z á n ta r á m a g á t; h o g y a b é k é rő l
d e r í t ő k é p e t. A k é p e n lá th a tó d iv a tf iú n e m m á s , a r r a m á r m i n d e n e s e t r e h a jla n d ó , h o g y
m in t T ru m a n , a s E g y e s ü lt Á lla m o k e ln ö k e . A h i r d e ­ e m p r lm é -in g e t h o r d jo n é s ez Is v a la m i,
t é s s z ö v e g e tö b b e k k ö z ö tt le lk e n d e z v e k ö z li, h o g y tu d o m á s ú a le g jo b b k ö r ö k b e n is , b o g y
„M o st m á r a le g jo b b h e ly e k e n é s a le g jo b b t á r s a ­ in g b e n k ö n n y e b b a z e m é s z té s , jo b b íz ű a
sá g b an le h e t r r k i r t e m p r im é -in q e k e t lá tn i, úgy u s z ítá s é s s o k k a l f r is s e b b e n é s v id á m a b b a n
E u ró p á b a n , m in t a g y a r m a to k o n . S ó t m á r ö r e g e k Is n é p e lle n e s tö r v é n y e k e t a lá ír n i. L elki
v is e lik é s ki tu d n a j o b b p é ld á t s z o lg á lta tn i ez e n . a m á r lá tju k , h o q y a z e ln ö k ú r p é ld á já n
té r e n , m in t a z E g y e s ü lt Á lla m o k e ln ö k e “ . a z a m e r ik a i m u n k a n é lk ü lie k m illió i
M in d e n e s e tre m e g n y u g ta tó dologi, h o g y e g y 130 in g -ü z le te k e lő tt, d e o tt to lo n g a n a k a z
m illió s n é p f e j e c s in o s k is m ic is a p k á t te s z e r r e a a b a r la n g la k ó s z ic ília ia k , a n y o m o r g ó
f e j r e s t a r k a v i r á g o t e m p rim é -in g b e n le f é n y k é p e z ­ n y á s z o k , s ó t, a K o re á b a in d u ló a m e r ik a i
te d m a g á t e g y d iv a tla p s z á m á r a m á s h a s o n ló t a r k a a k ik n a g y s ú ly t f e k te tn e k a r r a , h o g y
p e n d e ly e k tá r s a s á g á b a n . T ru m a n e ln ö k ú r a r r a m é g m in tá s e m p r lm é I n g r e f rö c c s e n je n .
K irá ly
a z elm egyógyintézetben
DÖQKESELYŰK
A tényállás egyszerű: Abdullaht.
L' Transzjordánia angolok által kibé­
relt királyát meggyilkolták az ame­
rikaiak. hogy Talalt, Abdullah ál­
taluk kibérelt fiát ültessék a he­
lyébe. Igen ám, de az angolok is
résen voltak és az amerikaiak ál­
tal kibérelt Talalt gyorsan bolon­
dokházába csukatták s Abdullah-
nak általuk kibérelt második fiit.
Naifot tették meg az ország kor­
mányzójává.
Mármost, hogy Talal bolond
volt-e. az nem biztos, az azonban
biztos, hogy Attlee nem lesz bo­
lond kiengedni. Valószínű, hogy
Acheson se lesz bolond nem meg­
öletni Naifot, ha már Abdullaht
megölette, mert hiszen akkor Ab­
dullah meggyilkoltatása kidobott
pénz volt. Transzjordán királynak
lenni tehát lényegesen veszélye­
sebb állapot, mint tifuszbetegnek
lenni, mert a tifuszbetegeknek egy
bizonyos százaléka életbenmarad,
viszont a transzjordán királyok
mind meghalnak vagy tébolydába
kerülnek, attól függően, hogy an-
gotbarátók, vagy l/SA-barátok-e.
A pillanatnyi helyzet az, hogy Ta­
lalt tébolydában őrzik az angolok
és Naifot a transzjordániai királyi
palotában őrzik az amerikaiak,
ami lényegileg mindegy, mert fen­
tiek szerint a transzjordániai kirá­
lyi palota is tébolyda és a té­
bolyda is transzjordániai királyi
palota a transzjordániai királyi
palotához képest.
Mindez úgy néz ki, mintha bo­
— akiket a hullák nem érdekelnek, csak a Wolfram. nyolult aljasság volna; pedig vsak
egyszerű ' angol-amerikai külpoli­
tika.
4
'Udúdm.CMŰf:
UBORKAFA ‘
ZSÁK A FOLTJÁT
Ha tolvajnak orgazdája, gazem­
bernek cinkosa, vagy a mi esetünk­
ben egy uborkafára föíkapaszkodott
kupecnek hasonszőrű társa akad,
bízvást rámondhatjuk: zsák a folt­
ját!
Egyedül afölött lehet vita, hogy
melyik a zsák és melyik a foltja.
Mert ami az elhallgatott és ügyesen
leplezett múltat illeti, Csekmeki úr,
a „kallódó káder“ és egyben „rejtett
tartalék“ legalább olyan 6zeplős, sőt
mondhatnák, — huBafoltos volt, mint
maga a fő-szarus: Sántha Cézár, aki-
attól a naptól fogva, hogy a két jö-
raadár összeakadf, egyre inkább úgy
érezte, hogy fontos újítása (a
szarutermelés növelése a tehenek
szarvának tízcentis megkurtítása ré­
sén) — immár nem ábránd, hanem
közeli, igen közeli valóság.
Csekmeki úr ugyanis így nyilat­
kozott, mikor Sántha Cézár pertút
Ivott vete és terveit illetőleg bizal­
mába fogadta:
— Az öltet. kérlek tisztelettel, zse-
sMBs, hogy úgy mondjam: országot
mozgató. Gondold el, vezérem, ha
tiltásodat nemcsak a körzet falvai­
bán, de az ország minden falvában
alkalmazzak, micsoda óriási nyers­
anyag-készletre micsoda szaru-
tömegre teszünk síért?! S a dolog­
nak ott a nyitja, hogy a tehén-
szarvak megkurtítását nem a pa­
rasztok önkéntességére, hogy úgy
mondjam: kényére-kedvére kell bazi-
rozni, hanem a hatóságok teljes és
hathatós támogatására. El kell ér­
nünk, hogy a helyi tanácsok kötele­
zővé tegyék a tehenek szarvának
észszerű megkurtítását. Ha aztán a
terv valósfíggá lett, ha sikerünk
van, könnyű a már elért ered­
ményre hivatkozni s "az egész or­
szágban kötelezővé tétetni zseniális
elgondolásodat. Nyilatkozz tehát,
kérlek tisztelettel, hogy te, mint
Bankó község Szaru- és Szőrgyüjtö
Nemzeti Vállalatának vezetője, nogy
állsz, milyen viszonyban vagy a
körzet közigazgatásával?
vagy-e a helyi tanácsok megnyeré­
Képes
sére, vagy jobban mondva mozgósí­
tására?
— H á t . . . voltaképen . . . — tért
ki az egyenes válasz elől Sántha
Cézár. — aim a közigazgatást illeti,
az én múltbéli prakszisom C6ak a
marha-paksusokra támaszkodhatik...
— Bizalomért bizalom, — gon­
dolta erre Csekmeki Kázmér. — Tu­
dom, hogy kupeckorodban nyakra-
főre hfflnisítottad a marhaleveleket,
így hát én se vesztek semmit, ha
múltamból egyet s mást elárulok.
Ezt azonban nem mondta, csak
úgy, nekifohászkodás-képen gondolta
s rövid tűnődés után így nyilatko­
zott:
— Nem baj kérlek, kedves bará­
tom és vezérem, nem bai, ha a köz-
igazgatás terén csak most kezdesz
tájékozódni Amit te nem tudsz,
Békehét a vasútnál
Pax: Innen indul kérem a Békevonat?
Vasutas: Melyik kéreip, mert innen naponta több in d u l.;.
majd tudom én. Ügy is, mint a köz­
igazgatás régi, hogy úgy mondjam:
ok nélkül kidöntött oszlopa.
— Oszlopa? — nyelt egy nagyot
Sántha Cézár. — Hogy-hcgy osz­
lopa?
— Hát úgy, hogy főjegyző vol­
tam, míg ellenségeim nem bélistáz-
tattak.
Szünet.
Sántha Cézár a plafont nézi, hogy
vájjon nem szakad-e le? Csekmeki
Kázmér egy pillanatra szánja-bánja
merészségét s ha tudná, hát a nyel­
vét hétrőfösre öltve szippantaná
vissza a bélistát meg a fojegyzősé-
get. Aztán? Aztán Sántha Cézár
megnyugszik, mert a plafon mégse
szakad le, az ajtón se kopog senki
aki kék egyenruhát viselne. A két
jómadár hát egymásra néz és
mintha összebeszélt volna: elvigyo-
rodik.
S öt perc múlva a közigazgatás
kidöntött oszlopa, Csekmeki úr már
fogalmazza is az ütemtervet:
— Egy: valami olyast kell produ­
kálnunk, hivatásunkkal, a szaru- és
szőrgyüjtéssel összefüggően, esetleg
attól függetlenül, ami a helyi tanács
figyelmét egycsapásra ránk irányítja.
Kettő: ha érdemet szereztünk, ha
bizalom van irányunkban, jöhet a
második pont, vagyis a tehénszarvak
rendeleti úton való megkurtítása.
Azt javaslom tehát, ne hamarkod­
juk el a dolgot. Fontolgassuk, mér­
legeljük, hányjuk-vessük, rágogas-
suk s holnap este a feleségem szőle­
jében, a présház előtt üljünk össze.
Ha megengeded, erre a konferen­
ciára az apósomat is elhívnám. A
nevét már bizonyára hallottad: Bun-
kóczi Menyhért, közönségesen Me-
nyus bácsi az illető. . .
— Csak nem?! — kapott a szón
Sántha Cézár. — No de ilyiet! Hát
él? Hát megvan még az öreg?
— Él, há korlátozva is. Egyik
napról a másikra tengődik régi di­
csősége omladékain. Mert rajta a
bélyeg: kulák. Pedig a földjét mind
leadta, nem is sajnálja s olyannyira
megérti az idők szavát, hogy bősé­
ges prakszisá'ból szívesen, tiszta
szándékkal adna tanácsot, ha kér­
nének tőle. Kérjünk, vezérem?
— H á t. . . ha jó szívvel á d . . .
miért ne? Elvégre a jó szakember
sohse árt. No, nem igaz?
(Folytatjuk.)

A K U -K L U X -K L A N N A K M EGT IL TO T­
T AK A C S U K L Y A V IS E L e ST.
SZENÁTOR: L e a z z a l a c s u k ly á v a l
g e n q s z te r b a r á to m ! E g y fo r m á k v a ­
g y u n k v a la m e n n y ie n .
ÖRÖKÖS M INISZTERELNtfKVALSÁG
FRANCI AORSZAG BAN
— A k a r a lk a lm i m u n k á t v á lla ln i?
— Miről v a n szó?
— K o rm á n y t k ell a la k íta n i.
EGY EISEN HOWER-NYI LATKOZ AT
EMLÉKÉRE.
— M iért m o n d ta E is e n h o w e r ú r
n e g y v e n ö t b e n , a m ik o r b e v o n u lt N é­
m e to r s z á g b a , h o g y letö ri a n á c i m ili-
ta rizm u st?
— M ért m o n d ta m , m é r t m o n d ta m ?
H át v a la m it c s a k k e lle tt m o n d a n i . . .
DE GASPERI A PÉNZÜGYI RENDŐR
SÉGET ÁGYÚKKAL ÉS TANKOKKAi
SZERELTETI FEL.
A r e n d ő r s é g v é g r e h a jt.
N agyszerű eredm én yek et ér el az Ó zdi B ékeköhd ' ' 'terteiKM
MIÉRT DOLGOZIK ROSSZUL
MUNKAFEGYELMEZETLEN JÁNOS?
. . . m ert ha reg g el m e le g v a n ,
vagy h űvös van, v is s z a f e k s z ik az
ágyba . ..
TRUMAN: íg y olvadnak el az én háborús reményeim is . é s m iu tá n v é g ü l m é g is f e lk e l,
lá .;a , n o g y a b r ig á d ja m á r e lm e n t
m unkába . . ,
Éjjeli kaland utat és hogy nem esett ki, az csak gette: „En láttam, kérem, én lát­
annak, volt köszönhető, hogy élet­ tam, amikor a múlt héten a ká-
egy MAVAUT-kocsiban ösztöne erősebb volt, mint a laúz pofonvert egy utast, mert fel
Kedves Ludas Matyi! bosszúvágya. akart szállni!" A vezető visszajött
De a szolgálati hely körüli rendőr nélkül és a kalaúznővel
Hosszú évek óta hűséges íród konfliktusok jelentéktelen kis cse­ együtt cigarettára gyújtott a vesz­
vagyok, ez ad bátorságot ahhoz, tepaték azokhoz a komoly ütköze­ teglő kocsi mellett. Egy idősebb
hogy panaszommal hozzád fordul­ tekhez képest, amik a megtelt ko­ férfi igazolványával bizonyította,
jak. Biztosan segíteni fogsz raj­ csikra való felszállás ügyében zaj­ hogy a minisztérium »tisztviselője . . . ezen a n n y ir a s z é g y e n k e z ik ,
tam is, mint már annyi másokon lanak le. Ennek illusztrálására, és erélyesen utasította a vezetőt,
h o g y n em is m e g y u tá n u k , h a n em
leü l o s t o r n y e le t f a r a g n i . . .
segítettél. mondom el éjszakai kalandomat. hogy indítsa el a kocsit. A ka-
Második éve közlekedem a Bu­
dapest—Váci autóbuszvonalon, a Szerdán este, augusztus 8-án; laúznö kijelentette, hogy a szabá­
Lehel-tér és Alsógöd között. Ilyen felszálltam a Lehel-térről 21,30-kor: lyok értelmében az utasítást csak
hosszú utazásokon az ember meg­ induló autóbuszra. Az autóbusz ^írásban fogadhatja el. A miniszté­
ismerkedik utitársaival, összeba­ tele volt, a munkából jövő embe-' riumi tisztviselő rikkantott még
néhányat, aztán erélyesen leült:
rátkozik velük, mint ahogy a poty- rek fáradtan bóbiskoltak. Az új­ Írást nem adott. Lenn a kocsi kö­
kák összebarátkoznak a halászlé­ pesti hídnál két nő akart felszállni j
ben vagy a szardíniák a doboz­ a kocsira, de a kaiaúznő nem rül csoportosulás támadt. Egy hul­
ban. Ha az ember például délután, engedte fel őket, mondván, hogy lámoshajú fiatalember védelmébe
kettőtől négyig vár 35 fokos me­ a kocsi megtelt. A két nő két­ vette a kalauznőt és felszólította az
legben a Lehel-téren, mint múlt ségbeesetten kérlelte a kalaúznőt. egyik utast, jöjjön le a kocsiról,
szombaton is történt, az emberek Hivatkoztak arra, hogy hetijegyük hogy megpofozhassa. Az utas kiha­ . . . d e ezt c s a k a d d ig c s in á lja ,
van, hogy fárasztó munkájukból jolt az ablakon, hogy a pofozkodás a m íg rá n em p ir íta n a k , h o g y lop ja a
között meghitt, családias kapcsolat térnek haza s ha nem jutnak fel létrejöhessen, de a fiatalember n a p o t, a m ik o r a tö b b i c s o p o r tta g
alakul ki, amelyben a lelkek kinyíl­ a kocsira, éjjel '/ 2 1 2 -ig kell vára­ meggondolta magát és nem ment
s z o r g a lm a s a n d o lg o z ik . . .
nak s mindenki elmondja búját-
baját mellette aszalódó sorstársa- kozniuk, míg a következő kocsi oda. Egy utas aláírásokat gyűjtött
nak. Ilyen beszélgetések alkalmá­ befut. A kocsin valóban el voltak tanúskodás céljaira. A kalauznő
val győződtem meg arról, hogy foglalva az összes ülések és pót­ rágyújtott a második cigarettára.
panaszaimmal nem állok egyedül,, ülések, tehát a szabályszerű lét­ A rendőr töprengve jött, végighallgatta a
e panaszok általánosak Budapest­ szám betelt, de állóhely azért még tényállást,
aia, majd. egyszer,
sétált fel és
amikor felfelé
bőven akadt. A- kaiaúznő hajtha­
től Vácig és vissza. sétált, már nem jött alá, hanem
Mi e panaszok lényege? Hát á tatlan maradt, a két asszony azon­ elment. Egy gyűröttarcú sovány
ban az utazóközönség egyre han­
legtöbb persze a közlekedési vo­
nal túlzsúfoltságáról szól, de úgy gosabb bátorítására íelnyomult a alak kijött a béketűréséből és meg.
kérdezte a vezetőt: „Ha szabály-
kocsiba. A hangulat egyre izzóbb ellenes a dolog, miért vette fel a
gondolom, ez az, amin egyelőre lett, mindenki kiabált, a vezető rö­ létszámfeletti
nem tudunk segíteni. En inkább vid vonakodás után elindította a két utast? Ha pe­ . ; . e r r e b o iin t é s e lm e g y a k u lá k -
olyan tünetekről akarok beszélni,
amiken talán lehetne segíteni. S kocsit. A felajzott idegek lassan dig felvette és lekezelték a jegyét, h oz n a p s z á m b a . . ,
kezdtek lecsillapodni, a kaiaúznő akkor miért nem viszik el?“ Mire
ez az utazóközönség és a MAVAUT j^zelte a két nő jegyét, mindén a afenyegetőztek,
vezető: „En elvittem volna, de
most már azért sem
alkalmazottak közötti rossz vi­ legnagyobb rendben volt, amikor a
szony, amely az utóbbi időben, egé­ indulok el, míg le nem szállnak".
kocsi a következő megállónál hir­ Mire egy utas: „ügy! Szóval,
szen a hidegháborúig fokozódott s telen lefékezett, a vezető leugrott azért várat itt éjszaka ötven dol­
minduntalan konfliktusokban rob­ és kijelentette, hogy a túlterhelt
ban ki. E konfliktusok főokait há­ kocsival nem megy tovább és el­ gozó embert, hogy bosszút álljon
rom pontban tudnám összefog­ indult rendőrt keresni. A vihar per­ két fáradt munkásasszonyon, mert
lalni: cek alatt teljes erejével tombolt. megsértették magát?"
1. A szabály az szabály. Nem folytatom tovább. A kocsi
A két nő le akart szállni, az uta­ nem indult el. Megvárta a fóti ... a k u lá k k e v e s e t f iz e t, m ire
2. A szabály az nem szabály. sok nem hagyták. Az egyik asz- autóbuszt, arra felszállították a két m e g v e t ő e n v é g ig m é r i é s m e g y v is s z a
3. Ha már szabály a szabály, — szony sírvafakadt, hogy három­ asszonyt s azok Dunakeszin, ahol
ne örüljünk neki olyan nagyon. éves gyereke van otthon a bezárt a fóti vonal elágazik visszajöttek
Legjobb, ha egy példával ma­ lakásban. Az utasok egyhangú kó­
gyarázom "meg a dolgot. A kocsi rusa üvöltve követelte, hogy indít­ avolt mi kocsinkra, ott akkor már
elején lévő két ülés, amely az ajtó sák el a kocsit. A mellettem ülő ágybahely. Féltizenkettőkor kerültem
és félkettőig gondolkoztam
mellé esik, szolgálati helynek mi­ férfi izgatottan kiáltotta: „Bezzeg azon, hogy
nősül, azon profán utasfenék nem vasárnap nincs megtelt kocsi, ak­ Még ma is rendben van-e ez így.
ezen gondolkozom.
helyezkedhetik el. Ez eddig rend­ kor bezsúfolják az utasokat, mint
a ^he rin gehet!“ Egy feketebajszú Gádor Béla,
ben is van, csakhogy. Ha az autó­
busz zsúfolt és a két elátkozott sovány íéríi fuldokolva ismétel- Alsógöd, Felszabadulás-u. 92.
hely üresen tátong az utasok fá­
. . . m e g é r k e z ik a c s o p o r tb a , e g y ik
radtságtól káprázó szeme élőit, k e z é v e l fr is s e n m e g fo g j a a k a p á t, a
akkor két eset lehetséges. V agy: a j j e C K f í A 'C / A Fehér József egyetemi hallgató m á s ik k e z é v e l e lő v e s z i a z ó rá já t é s
hajthatatlan marad a vezetőség és (XI., Szent Imre herceg-út 9. 1.4.)
nem enged senkit odaülni, ez eset­ írja, hogy július 30-án délelőtt a
ben a*z utasok ordítanak Budaücst- " p a 'r s o r b a n Fehérvári-úti rendelő fogászati osz­
töí Alsógödig, sőt biztosan azon tályán a fájós, lyukas foga helyett
túl is, de én azt már nem hallom, A lengyeltóti kórhúz betegei le­ tévedésből a mellette lévő egészsé­
mert Alsógödnél leszállók. Vagy vélben torduUak hozzánk, melyben ges fogat húzták ki. Kéri, hogy
megengedi a vezetőség, hogy a kérnek bennünket, hozzuk nyilvá­ több figyelemmel kezeljék a dolgo­
szolgálati helyre két utas leüljön, nosságra azt a hibát, hogy a kór­ zókat.
ez esetben csend van, viszont ez házban nincs hőmérő, a jelszerelés *
a két utas feltétlenül ordítani' fog is hiányos és így a súlyos betegek
a következő alkalommal, amikor nem részesülhetnek gondos ápolás­ Horváth Kálmán (Veszprémi
egy másik kalauz nem engedi le­ ban. A Gyógyáru Nemzeti Válla­ MÉSZÖV) írja: 1950. márciusában
ülni őket. Egy ízben a következő lattól három hónappal ezelőtt a a nagyvázsonyi földmüvesszövetke- . . . a m ik o r a tö b b ie k v íg a n to v á b b ­
d o lg o z n a k , m é r e g b e Jön és azt
esetnek voltam tanúja. Az autó­ kórház 30 darab hőmérőt, töltő- és zet tíz pár cipőt kapott a Székesfehér­ m o n d ja , írják b e a z o n n a l a m ai
busz zsúfolt volt s egy idős nő le és injekcióstüket rendelt, de ezeket vári Textilnagykereskedelmi Válla­ m u n k a e g y s é g é t , 6 m e g y h a za . . .
akart ülni a szolgálati helyre. még a mai napig sem kapta meg. lattól. A csomagban az egyik pár
A megszokott módbn kialakult vi­ A betegek kérik, hogy a Gyógyáru cipő helyett két ballábas cipő volt.
tát a kocsivezető azzal vágta el, Nemzeti Vállalat sürgősen korri­ A két cipőt azonnal visszaküldték
hogy a szolgálati hely az ajtó gálja ki a hibát. a vállalatnak és kérték azok ellen
•
mellett lévén, azon ülni veszély^ értékét. Közben hosszadalmas és
és ő felel annak az utasnak az Halász József (Szany) közli, eredménytelen levélváltás volt, min­
életéért, aki a szolgálati helyről hogy a helység környékén, az or­ den hiába, sem másik cipőt
az úttestre pottyan. A# idős nő az­ szágutak mellett lévő eper- és gyü­ nem kapnak, sem az ellenértéket
zal érvelt, hogy az ajtó mellett mölcsfák gondozását a helyi taná­ nem kapják vissza. Időközben a
állni még sokkal veszélyesebb, csok elhanyagolják. Felhívja a fi­ nagyvázsonyi földmüvesszövetkeze-
amiben volt is valami logika. gyelmet arra, hogy ez a gondat­ tet áruellátás szempontjából áttet­
A vezető hajthatatlan maradt és lanság nagy kárt okoz selyem­ ték a veszprémi Textilnagykeres­ . . . v é g ü l k e s e r ű e n fe ls ó h a jt, h o g y
az idős asszony az ajtó közelében hernyótenyésztésünknek. kedelmi Vállalathoz, de az ügyet h a m á r n em a k a rjá k b e ír n i, le g a lá b b
a z t m o n d já k m e g , m é r t n e v e z ik ö t a
iajveszélkelve tántorogta végig az • azok még kevésbbé intézik el. m u n k a k e r é k k ö t ő jé n e k ? . . .
 Több, mint két hete, hogy Abony­
ban jártam, így hát jegyzeteimnek
azt a részét, amelyik a cséplés és
begyűjtés számszerű adatait rög­
zítette le, bízvást félretehetem: az
abonyi termelőcsoportok azóta ré­
gen túlhaladták mindezt, s tán
puszta megemlítésüket is sértésnek
vennék. A begyűjtésben Abony Al­
bertijával áll párosversenyben, s
ott jártamkor az abony iák 22%-kai
vezettek az irsaiak 17.8%-ával
szemben. Remélem, hogy azóta
Abony még jobban növelte előnyét,
de azt is remélem, hogy Albert-
irsa is ledolgozta hátrányát, egy­
szóval remélem, hogy a párosver­
senyben most mindaketten vezetnek
egymás előtt. Valamint remélem
azt is, hogy Habony Sándor gazdát
(az abonyi Rózsás-dűlőn keresse,
aki gratulálni akar neki) azóta
már túllicitálta más, noha Habony
Sándor 555%-ra teljesítette beadási
kötelességét, megmutatván ezzel,
mi is illik egy tanácstaghoz. De
ezzel aztán a számok emlegetését
be is fejeztem, s átadom magam
abonyi emlékeimnek, amelyek igen
sokfélék.
Elsősorban is emlékszem arra,
hogy milyen felemelöen izgalmas
érzés volt megállni a József Attila
termelőcsoport cséplőgépe közelé­
ben, érezni a pöfögő-dohogó trak­
torból áradó benzin és a cséplő­
gépből alázuhogó gabona illatát s
emlékszem, hogy arra gondoltam:
íme, a munkás-paraszt szövetséget
most az orrom érzékeli. £ s emlék­
szem, arra is gondoltam: egy
ilyen cséplés bizonyítja a legjob­
ban a klasszikus görög „panta
rhei" tételt, vagyis, hogy a Földön
minden mozgásban van. Rozské­
vékkel megrakott mozgó szekereket
mozgó lovak húztak, fenn a csép­
lőgép tetején fürgén mozgott a ké­
vevágó és az etető, innenső végén
a gépnek serényen dolgozott a tő­
kezsákos (ő tölti zsákba a szemet),
túlsó végén a gépnek egyesek
gyors mozgással a szalmát rakták
össze, mások a töreket, ember, ál­
lat, gép minden mozgott, forgott,
kiabált, zakatolt, nyerített, zörgött
— csak én álltam tétlenül és mel­
lettem Baba. a műcsikó, aki szép
Tamási István
C í PARAD/Xtíloric
nagy szemével mintha szemrehá­
nyón nézett volna rám.
De emlékezem — a törekról jut
eszembe — Bartucz bácsira, a tö-
rekrakóra is, akinél rokonszenvesebb
emberrel alig találkoztam. Bar­
tucz bácsi 70 (azaz hetven) éves,
alacsony emberke, nagy bajusza
ősz és fekete klottnadrágocskájából
jócskán kidomborodik a pocakja. Hja,
az érett férfikorban gyakori az
ilyesm i. ..
Bartucz bácsi barna bőrén tán­
col a napsugár, szeme kék, mint
az égbolt s miközben Lankadatla­
nul rakja a töreket (az apróra
tört szalmát, ha valaki nem tud­
ná), elmondja hogy tíz gyermeke
közül öt él, hogy hajnali félnégy
óta dolgozik egyfolytában (most
félkettő), s hogy ő alakította meg
Abonyban az első csoportot, még­
pedig 1944. november tizedikén,
egy nappal azután, hogy a hely­
ség felszabadult. Bartucz bácsi be­
teg még sohasem volt, szemüveget
csak újságolvasáshoz használ, ak­
kor sem azért, mert nem lát jót,
hanem mert felírta az orvos ne^j.
A z egészség szobrát biztosan Bar­
tucz bácsiról mintáznák meg, ha
volna türelme modellt állni hozzá.
Ha fővárosi ember vidékre kerül,
nem átall kérkedni azzal, hogy ő
milyen hatökör a mezőgazdaság
kérdéseiben, hogy azt sem tudja
eszik-e vagy isszák az ámbitust, s
ha megfeszül sem tudja megkülön­
böztetni a bárányt a birkától. Az
ilyenféle kérkedésben a „felsőbb-
rendű" városi ember ostoba, de
büszke sovinizmusa bújik meg. En
azonban azzal kérkedem, hogy
egyáltalán nem kérkedtem tudat­
lanságommal, sőt, rösteltem ma­
gam, amikor Gyigor elvtársnak,
az abonyi párttitkárnak keltett
megmagyaráznia, hogy amit látok,
az itt len, amott lucerna, amaz
cukorrépa-föld, emez dohányültet­
vény. így ismertem meg a lent és
a lucernát, és így ismertem meg a
türelmes és fáradhatatlan Gyigor
elvtársat is, aki biciklijén naphosz-
szat rója Abonyt és környékét, s aki
bár ipari proletár volt, (vagy éppen
azért) most a jól dolgozó abonyi
termelőcsoportok hajtómotorja.
Nyugodt, nem bőbeszédű ember
Gyigor István. Csak akkor jött egy
kicsit indulatba, amikor Cselényi
József pápai kamarásról beszélt. A
pápai kamarás ugyanis naponta
négyszer is harangoztat misére,
amióta a termésbetakarítás folyik,
azt beszélik Abonyban. hogy már
négy pap dőlt ki a véget nem érő
misék miatt.
Abonyban tizenkilenc termelő-
csoport dolgozik, ebből hat még
1948-ban alakult meg, a többi újab­
ban. A régiek közé tartozik az
„Oj világ" is, ahová szintén el­
mentem. Itt Tamási Pistával is­
merkedjem meg, aki a csoport
könyvelője. Tamási elvtárs nyílt
tekintetű, nagyon értelmes és na­
gyon fiatal könyvelő: tizenhatéves
mindössze, azóta persze három hét­
tel őis idősebb. Csak néhány hete
vezeti a csoport adminisztratív
ügyeit, mert elődje beteg lett s ö
csak úgy, minden gyakorlat nélkül
ugrott be a szerepébe. Ennek elle­
nére napok alatt rendbehozta a
csoport elmaradt könyvvitelét ma
már a kisujjában van az irodai
munka minden fortélya olyannyira,
hogy ősszel csak a rend kedvéért
fog beiratkozni a könyvelői tan­
folyamra. Pista mellesleg könyvtá­
rosa is a csoportnak, a könyvtár
maga egyelőre elfér egy jókora
szekrényben (2—300 kötet), de ne
felejtsük: hat esztendővel ezelőtt
egy egész mezővárosnak sem volt
ekkora könyvtára, nemhogy egy
csoportnak. Még örvendetesebb,
hogy az „üj világ" csoporttagjai
mennyire éhesek a könyvekre, né­
zegettem a kölcsönbevitt könyvek
jegyzékét, onnan láttam. Gönczöl
István kiolvasván Azsájev köny­
vét, most vitte el a Csendháborí­
tót, Zsemlye Julianna a „Rabszol­
gák útja" című művet olvassa. Gu­
lyás Béláné a „Marxizmus, népies­
ség, magyarság“-ot kölcsönözte ki.
Aki tudja — és ki ne tudná —
hogy a paraszt régen legjobb eset­
ben a kalendáriumot, vagy a
„Csillagvár titka" című folytatá­
sos füzetekben megjelent regényt
olvasta (ha egyáltalán olvasott),
A négy fáradt papok
annak megilletődötten kell forgat­
nia ezt a kockás füzetet, az előző
könyvtáros nehézkes betűivel s
olyan könyvek hosszú sorával,
amelyeket bizony mi, büszke fővá­
rosiak sem olvasunk kellő szám­
ban.
De ejnye csak, hát semmi rosz-
szat nem tudok mesélni Abonyból?
Pedig a Ludas 8. oldalán a hibá­
kat (s felsorolni kötelező hagyo­
mány, s ha ezt nem teszem, még
azt hiszik, hogy nem Abonyban
jártam, hanem a fellegekben.
Hiába. Akármennyire is megeről­
tetem a memóriámat, nem tudok
semmi rosszat, alighanem az én
hibám, s nem Abony hibája, hogy
hibákról nem beszélek. Olyan
Abony nincs a világon, ahol hibák
ne lennének, Abony olyan jól dol­
gozik, hogy egészen bizonyosan
vannak hibái is, majd felderíti őket
más, máshol és máskor. Ha min­
denáron panaszkodni akarok, leg­
feljebb Király Magdára panaszkod-
hatom, aki a negyedik általánosba
jár, akivel interjút akartam csi­
nálni (gyerekkel beszélgetni min­
dig kedves), de aki azonkívül, hogy
Király Magdának hívják, s hogy
krumplilevest és kalácsot visz az
apjának ebédre, semmi mást nem
volt hajtandó mondani. „De félénk
ez a kislány" — szóltam oda az
embereknek, akik köröttünk álltak.
„Nem félénk" — mondta a hall­
gatók egyike — „csak ébert" Erre
aztán már nem tudtam mit mon­
dani.
Jelenthetem még, hogy a ten­
gert gyönyörűen fejlődik, noha 181
centiméter magas vagyok, a hónal­
jáig sem értem a kukoricaszárnak,
amikor melléje álltam. Jelenthetem
topábbá, hogy az abonyi földműves­
szövetkezet vendéglőjében olyan
ragyogó bablevest ettem, hogy a
lábam sem érte a földet. Hopp!
Ételről esvén szó, meg kell még
említeni, hogy a tojásbeadás igen­
igen rosszul sikerült Abonyban, az
emberek csak 40%-ra tettek eleget
a kötelességüknek. Érdekes, hogy
ez nem jutott eszembe, amikor a
hibákat akartam felsorolni. Talán
azért nem, mert nem szeretem a
tojást.
fillér
70

Washingtoni békegalamb
 A iv * k £ £ $ fo e e f
ang o l
a n g o l
a n g °l
Acheson: Erre a javaslatra nincs szükség, a békét az~ENSZ védi!. . .
A „Reiter" című amerikai irodalmi folyóirat
„Newyorki piac“ című rovatában állandóan közli,
hogy a kiadók milyen követelményeket támasztanak
az irodalmi árukkal szemben.
„Az életnek két oldala van — írja a lap —
az egyik világos, a másik sötét. A kiadókat olyan
elbeszélések érdeklik, amelyek a világos oldalról ír­
nak, ahol minden szerencsésen végződik, örömmel
fogadunk minden elbeszélést, feliéve, ha az amerikai
családok boldog életé* ábrázolják."
Bevallom, hogy ez a közlemény annyira megin­
dított, hogy meg sem álltam az íróasztalomig, tüs­
tént leültem s papírra vetettem egy ilyen boldog
családi elbeszélést jólnevelt amerikai gyermekek ré­
szére. íme a novella:
— Szeretsz? — lihegte Jennyfer.
— Szeretlek — búgta egyszerre három férfi­
hang.
Ez a beszélgetés Mr. Drake nagy ebédlőasztala
alatt hangzott el, ahol a család szemefénye, a tizen­
hatéves Daisy már délután hat óra óta feküdt ré­
szegen. A kicsike mellett bájos rendetlenségben
hevert három vőlegénye.
— Hát nem aranyosak? — kérdezte a mama
meghatóban és hányni kezdett.
Mr. Drake szélesre tárta az ablakot és mohón
magába szívta az éjszakai friss pénzszagot.
— Hány éve is vagyunk házasok? — kérdezte
a családfő rokonszenves baritonján.
— Huszonöt éve . . . — szólt halkan az asszony.
A férfi odarohant hozzá és busa fejét a még min­
dig kívánatos nő ölébe rejtette:
— Huszonöt é v . . . — susogta elmélázva. —
Nem fogod elhinni, drágám, de még ma is éppúgy
szeretem a pénzt, mint az esküvőnk napján . .,
Az asszony nem felelt, csak rózsásan gödrös ke­
zét a férfi fejére fektette.
Így ültek elmerengve másfél óráig a kandalló
fftfi.NO
uh “1"!
H9UAN9J
FRANCAI
frfi*Acj
rői fénye mellett, amely rózsás viszfénnyel világí­
totta meg meghitten egybeolvadó, még mindig kívá­
natos sziluettjüket. Csak a rra ‘ocsúdtak fel mély ál­
mukból, hogy Jonny lépett a szobába, a házaspár
legidősebb fia. Hangos „Helló“-val üdvözölte szüleit
és a szoba egyszerre megtelt vidám, fiatalos ener­
giával. Ez a Jonny elmebeteg volt, talán azért is
kedvelte Mr. Drake ezt a fiát a legjobban. Eleinte
üzletembert akart csinálni belőle, de a fiú inkább
elmebajos lett s így diplomáciai pályára adták.
Jonny csókot lehelt anyja rózsás, még mindig kívá­
natos homlokára és megszólalt bársonyos fiú­
hangján:
— Nem jövök haza éjjel, anyám. Randevúm van
a kínai császárral, tanítom kukorékolni.
— Nagykorú vagy, édes fiam, azt teszed, amit
akarsz, — mondta az anya szórakozottan és m eg­
csókolta a fiút. A boldog szülők mosolyogva néztek a
távozó Jonny után. Ebben a gyerekben volt minden
reménységük, mióta kisebbik fiúk, a tizennégyéves
Tommy kéjgyilkosságot követett el és öt évre bör­
tönbe csukták.
• — Ha meglesz a háború — szólt ábrándosán
Mr. Drake és közelebb húzódott feleségéhez —
megveszem azt a bájos kis tengerparti villát a sze­
retőmnek, amit még tavaly karácsonyra ígértem
nek i...
— ö , csodás! — kiáltott dallamosan az asszony
és tapsolni kezdett örömében. — Hiszen akkor én is
megkapom a nyakláncot az én Róbertemtől, aki
addigra már nagykorú lesz . . .
Így tervezgetett ez a két bohó nagy gyerek ön­
feledt boldogságban egymáshoz simulva. Kint esni
kezdett a hó és a holdfényben egy tücsök édes cir-
pelése hallatszott. Az asztal alatt a kis Daisy dalla­
mosan horkolt három vőlegényével Igazi harmo­
nikus, aranyos, boldog háborús hangulat lengett át
a szobán. _ .
CjADOR B É L A
E gy le le p lezett ellenség,
M b l bolygó?
Olvastam az újságban az ame­
rikai hadügyminisztérium egyik
plakatjának a szövegét, amelyet
O. Little, Koreában fogságba ke­
rült amerikai intervenciós kapi­
tánynál találtak meg. A szöveg
így kezdődik:
,Jfjú jenki! A Föld amerikai
bolygó!“
A plakát mélyen tisztelt szerzői­
vel a kővetkező ellenvéleményt
óhajlom közölni, ha meg nem ser­
iem őket:
En nem hiszem, hogy a Fohl
amerikai bolygó volna, mert ha uz
lenne, már régen átköltöztem volna
egy másik bolygóra, inkább fizet­
nék valamivel magasabb lakbért.
Ha a Föld valóban amerikai bolygó
volna, akkor én és velem még
vagy ezermillióan közzétettünk
volna egy hirdetést valamelyik
Saturnusbeli lapban: „Elcserélném aki kemény kritikát kapott,
földi kétszobás lakásomat mars- megmutatták neki a kivezető utat is.
beli vagy uranusbeli hasonlóra,
esetleg lehet a Holdban is. Minden
költséget fedezek". Igaz, hogy A legújabb
amerikai marhaság
—
erre egyetlen ajánlatot se kaptam
volna, de akkor elköltöztem volna
az űrbe. Ugyanis én nem szeretem
az amerikai életformát. Olyan élet­ Ifa v te k n e f
forma, amelyben aki békét akar, im o n d d é
azt bezárják és aki béremelési
akar, azl kizárják, amelyben ez ^ (c fia T O .1
adófizető utolsó ingéi lehúzzák cs
a négereket meglincselik, amelyben
minden eszközt felhasználnak és
minden embert kihasználnak, olyan
életforma nem lehet kellemes sem
a békeharcosoknak, sem a munká­
soknak, sem az adófizetőknek, sem
a négereknek, sem a fehéreknek,
csak Trumannak és azoknak, akik
fenti kategóriák egyikébe sem es­
nek bele. Tehát tisztelettel közlöm,
hogy én nem kívánnék amerikai
bolygón élni, de nyugodtan élek
tovább ezen a bolygón _ mert az
amerikai hadügyminisztérium nem
először és nem utoljára, ismét té­
ved. A föld nem amerikai bolygó
— Miért nevezik ezt atoméi le­
és nem is lesz az. nes limonádénak?
Nyilván összetévesztették egy — Mert aki ebből iszik, azt nem
másik bolygóval. ölte meg az atombomba.
E gyszerű m agyarázat
— Hogy expressz, azt értem, mert expressz hizlalják, de miért
ajánlott? e \
— Mert mindenei ajánlotta, hogy expressz hizlaljuk...
G a % d a -m o x g a lo m
— Ha ezt a hulladékfát elfutjuk, 16.000 forintot takarítunk meg.
— Téved, elvtársi Gazda nélkül csinálta a számítást! Ha ebből fa-
lemezt gyártunk, 500.000 forintot takarítunk meg!

LI-JL/-LAI MOSOLYA
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Mr. Butterfield (Butterfield & i
Co., Hongkong. — Opium és egyéb J
„gyógyszerek") tele volt gondok- 1
kai.
Az üzlet nem ment valami fénye- §
sen. A bevétel megcsappant. Ré- 1
gén, ha az ember sárgákkal be- |
s zeige tett,, csak görnyedő hátakat 1
látott. Ma már azonban eltűnt az o f
megkülönböztetett tisztelet, ame- 1
lyet egy angol kereskedő Távol- 1
Keleten élvezett.
— Li — mondta gondterhelten — |
az angol-kínai kapcsolatok nagyon |
hűvösek mostanában!.
— így van ez! — válaszolta Li.
Ju-Lai és mosolygott.
— Nagy-Britannia csalódott! —
mondta Mr. Butterfield.
— Kina is! — volt a válasz.
— Nem akartok európaiakat?
— Jó európaiakat akarunk! —
felelt Li-Ju-Lal.
Mr. Butterfield sóhajtott. Régen á
ilyen hangért már az ostor titán §
nyúlt volna. — Hallottam hogy ®
Berlinnel barátságos viszonyban
vagytok.
— Ügy van! A németek kezet
nyújtottak nekünk és mi elfogadtuk
ezt a kezet. Barátok vagyunk!
— De mi angolok előbb nyújtot­
tuk a kezünket! Legalább I0Í> év­
vel előbb, mint ők! — felelte erre
Mr. Butterfield. Eszébe jutott az
ópiumháború, de jobbnak látta
nem megemlíteni.
Készülődés a Könyvnapra
De melyik az író és melyik az olvasó ezen a képen?
EZ AZ OLVASÓ,
a k i ö s s z e í r j a , h o q y m ily e n k ö n y v e k e t a k i p é n z t o lv a s , r t ié r t ő is k ö n y v e t j ged szeret legjobban
v egyen m eg.
a k eszon i fe g y v erszü n eti tárgyalások?
- - De mi ezt a kezet nem lát­
hattuk — válaszolta Li-Ju-Lai és
mosolygott.
— Miért nem? — kérdezte Mr.
Butterfield csodálkozva.
— Azért nem, mert az a kéz
mindig a mi zsebünkben volt! —
fejezte be Li-Ju-Lai és már nem
nevetett.
(Frischer Wind, Berlin)
EZ AZ ÍRÓ.
a k a r v á s á ro ln i.
IS * / , I / r 1
. . . d e közben az egyik lemaradt a begyűjtésben és a másik 9U százalékkal eltávolodott tőle.
EQY PARASZTKÜLDÖTT A SOK KÖZÖL
M v w tü b iti/"
IRODZOAt
itthon.
É n és a z ü z e m i n a p k ö z i DCüld^dek ötezer bán y á íz t . .
Az üzemi napközi minden kötbé­
ré t kizáróan komoly siker volt. Az
_ avató-ünnepségen egymás kezét
j szorongattuk, az örömtől többen
I sírtak, mindenki büszke volt és a
I gyermekes anyák és apák úgy jár-
f iák fel s aiá. mintha a létfolytonos-
] ság biztosítása társadalmi munka
I volna és ezt csakis ők tudnák egye-
I düi elvégezni.
E naptól kezdve reggelenkint a
( mamák és papák kézenfogva hoz-
I ták be a csemetéiket. Boldog és
| elégedett volt minden szülő, meri
1 tudta, hogy amíg a gyerek játszik,
{ és alszik, addig ő dolgozik, s ez
I módfelett megnyugtató.
A kis szak- és kartársak hamaro-
I san megismertek és megszerettek
| bennünket. Engem különösen ked-
j veitek, mert Ványi, a szocpolos azt
» hiresztelte rólam, hogy tudom moz-
i gatni a fülemet. De ez még semmi.
; Bárdos, a hegesztőmííhelyből egyik
í hétfőn felkeresett,
j — Azért jövök hozzád, mert té­
Pistike —
i kezdte és megkért, hogy délután
“ -*-r — I vigyem haza Pistikét, mert neki
1 1 kultúrpróbája van, de ne nagyon
siessek, mert a gyerek kicsit nát­
hás. sétáljak vele a napon, mert az
kihúzza a náthát.
Mit csináljak, sétáltam a napon
Pistikével El is múlt a náthája, én
viszont megkaptam, mert séta otán
kiizzadva mentem le a pincébe,
hogy felhozzak egy rollert, ami!
Zsuzsikának Ígértem, akinek Si-
mándi az e^vik rokona, és boldog
őse a bérelszámolásból.
Azóta nincs szabad délutánom.
Mindennap haza kell valakit vinnem,
mert valamelyik szülő ide, vagy oda mindenütt várják a szenet!
megy, sakkversenyre, fodrászhoz,
vagy mittudomén hova. Én pedig
viszem haza őket és sétálok a na­ rán felkelteni. Nekem sem volt, — ták, hogy azért nem tudtam eljönni
pon vagy a hűvösben, attól függ, késtünk is egy félórát. a versenyértekezletre, mert a gye­
hogy kliensemnek náthája, vagy Azóta már reggel is délután is rekeket kellett hazavinnem.
napszúrása van. sétálok a gyerekekkel, a környéken Én pedig sétálok s még reményem
Egy hete már reggelenkint is már mindenki ismer bennünket, a sincs, hogy. egyszer vége .lesz a sé­
szolgálatban vagyok, mert egyik kutyák falkában jönnek utánunk és táknak.
délután Simonná megkért, hogy a félhavi keresetem üveggolyóra, Mert az igaz. hogy a gyerekek
másnap reggel hozzam be Erzsikét, gumilabdára és savanyúcukorra idővel felnőnek, de akkor viszont
mert neki félhétkor értekezlete van megy' el. Viszont a gyerekek sze­ jönnek már az — unokák.
és nincs szíve a gyerekei olyan ko* retnek és a szülők legutóbb igazol­ Miklósi Ottó
FÖLDRAJZI CSODA
,J t*
, Ez a két falu júniusban csak hét kilométernyire volt egym ástól. . .

U. S. N e w s a n d W o r l d R e p o r t : „Az a nap, amikor az USA-ban a békéről kezdenek beszélni, komplikációi
a gazdasági összeomlás napja lesz.'1
A m in ek n em szabadna le n n ie S e p e r te m e le d e l!
(Dalolja egy szakmunkásnő.)
— Kis faluból jöttem fel a városba.
(Kis falu se poros, lucskos, sáros ma.)
No, de hát én gyárba vágytam. Bémentem.
Szólt a titkár: — Iparkodj csak, szép szentem!
Ma még sepersz, holnapra már géphez mégy.
Olyan biztos ez, mint kétszer kettő: n é g y !!...
$
Sepergettem három egész héten át.
De az eszem egyre csak a gépen járt.
No, megjárnám, ha a titkár meg nem lát.
De így, végre segédmunkás lettem hát.
Ügy szerettem én a gépet, hogy csak na.
Kezem egyre dédelgette, szoktatta.
Kezem alatt kezes bárány lett végül.
Körülöttem a világ is megszépül.
Mikor minden csinja-binját ismertem.
Nagy vágyamat kimondani is mertem:
— Elmennék én tanfolyamra, szaktársak!
Még több gépet hadd ismerjek, hadd lássak.
Fenti képünkön a két kőműves szavait is beírtuk, Ezúttal is segített a párttitkár.
de lapunk előállítása után derült ki, hogy a nyomda- Mondta, hogy a tanfolyam sok lányt is vár!
festék nem tűrte. . ,
Nő is lehet szakmunkás, ha átképzik.
G ondos angol a p a Ha szorgosan tanulgat egy pár h é tig ...
Tanultam én szorgalmasan rettentő.
Vizsga is volt pár hét alatt egy, kettő.
Megfeleltem kitünően mindenre.
Fogott rajtam párttitkárunk intelme.
Szakmunkásként mentem vissza gyárunkba.
Gondoltam, hogy jut mindjárt egy pár munka.
Am: művezetőm várt engem seprővel;
Nő-munkásból neki csak jól-seprő kell!
Es most megint sepregetek hétszámra,
(Bár nincs ki a szakmunkások létszáma!)
Mondom is, hogy: — Seprőm, célul ezt tűzd ki:.
Ilyen férfit mind ki kéne seprűzni!
— Megígértem a gyerekeknek, hogy hozok nekik
valami ajándékot Jugoszláviából, de az egész ország­ K. TÓTH LENKE
ban nem találtam máét.
Tegnap ’reggel "is mellém ült az
autóbuszon Halaváry (nem ez a
neve, de bizalmas ügyről lévén
szó, így nevezem). Egyszóval
mellémüH, mert ő is ott lakik a
Csiperke-utcában (nem ott lakik,
de semmi közelebbit nem akarok
elárulni). Azonnal észrevettem,
hogy borongós hangulatban van,
holott máskor vidáman és lelkesen
beszél borzalmas elfoglaltságáról
és rengeteg tennivalójáról, amely a
nap folyamán vár rá. Hogy köny-
nyítsek a lelkén, azt mondtam
neki:
— H alaváry elvtárs, m agát
bántja valami.
H álásan nézett rám, s néhány
pillanatnyi vívódás után úgy dön­
tött, hogy mindent elmond. Ezt ter­
mészetesnek tartottam , hiszen
amúgyis mindig beszél.
— Maga tudja, hogy régi kom­
munista vagyok, ugye?
— Hogyne. Ha jól tudom,
1947-es könyve van.
— Negyvenhatqs. Az elsők kö­
zött voltam. De nem dicsekvésből
mondom.
— Tudom. Csak úgy megemlíti.
— ü g y van. Azt sem titkolom,
hogy sokat dolgozom a népi *de-
mokráciának. Egyébként fejlett
elvtársnak mondanak.
— Joggal. De mi a baj? Hisz
mindez örvendetes!
Egy kicsit vívódott, majd így
szólt:
— Szerelmes vagyok. Képzelje,
beleszerettem egy nőbe.'
— Ejha! Ez aztán csúnya
j — jegyeztem meg
ttréfásan. — Maga talán nős?
— Nem. Legényelvt.árs vagyok.
— S a nő? Férjes asszony?
— Elvált. Es viszontszeret. Teg­
nap a ligetben kéz a kézben sé­
táltunk. Kéz a kézben. Érti?
Nem értettem.
— Értem, — feleltem.
— S miközben kéz a kézben sé­
Kaján kérdés
,
Z--
5^-
Az indus: Na, jó érzés gyarmatosítva lenni?
táltam vele, hirtelen belémnyUal»
lőtt egy mardosó gondolat. Hogy
milyen kispolgári m agatartást ta ­
núsítok. Ha látná a Paulik elvtársi
— Ki az?
— A párttitkárom . Borzasztón
szégyeltem magam. Aztán, amikor
besötétedett, azt mondta az illető
elvtársnő, hogy csókoljam meg.
Mondtam, szó sem lehet róla.
— Nem bántotta meg ezzel?
— Nem hiszem. M egm agyaráz­
tam neki, hogy irtózom minden
polgári csökevénytől. Este a liget­
ben csókolózni — azt hiszem, ez
az idő letűnt.
— Hanem? Hol?
— Nem tudom. Maga is tudja,
hogy még csak most haladunk a
szocializmus felé. Még nincsenek
kialakulva a dolgok.
— Maga az első csókkal várni
akar a szocializmusig? H át nem
kívánta megcsókolni, akit szeret.
— Dehogynem. Meg is csókol­
tam.
— Nahát akkor. Hol?
— A népbüffében. Gondoltam, az
mégsem olyan kispolgári. Világos
van, sok ember, zaj. Szokatlan,
nem is az igazi. De legalább nem
kispolgári. Érti?
— Hogy a fenébe ne érteném.
De most mi lesz?
— Semmi. Vívódom. Tudniillik
végül is, amikor hazakísértem, a
kapu alatt megcsókoltam. Egész
éjjel hánykolódtam. Ugyanis ma
részletes életrajzot kell beadnom a
kerületi pártbizottsághoz bizonyos
ügyben.
— Remélem, nem felejti ki a
csókot! — szóltam rá szigorúan.
— Ne féltsen. Tudni fogom a kö­
telességemet.
Azzal felkelt a helyéről s arcán
a 'halálraítéltére dacos mosolyával,
leszállt az autóbuszról, mert a
Lánchídhoz értünk. (Nem oda, de
diszkréciót fogadtam.)
Tabl László
)
 D um át D ani
k ritik á t g y a k o ro l
— Elvtársak! Nem jól vették f
a normát!
— Azon az elavult gépen nem
lehet dolgozni! / — A dohányzásról, doktor úr?
— Figyelmeztetem az elvtársat,
[ hogy az an y ag ,' amit kiad, rend-
| szeresen rossz!
— Ez csak egy része annak a
sok hibának, amit látok.
OTTHON
j i
N y u g a t-N é m e to r s z á g b a n — Egy falatot sem. Ott van a gomba, az
nagyszerűen pótolja.
— Ön súlyos beteg, .fiatal barátom. Le — Sport?
É berség vagy bürokrácia? kell szoknia a dohányzásról. — T ltt van a sakk, az nagyszerűen
pótolja.
— Igen. Ott van a cukorkaszopogatás, az ! A fiatalember búsan lehajtja a fejét és el­
w nagyszerűen pótolja. köszön:
— Szeszesitalt szabad innom? — Heil Hitler!
— Nem. Ott van az almaié, az nagysze­ Az orvos szórakozottan feleli:
Ez az eset, amit most elmondok, megtörtént. Ezt rűen pótolja. — Ott van az Adenauer, az nagyszerűen
nem azért bocsátom előre, hogy szavaimnak hitelt — H ús? pótolja.
szerezzek; hiszen, amint látni fogják, ha az eset
nem történt volna meg, akkor is megtörténhetett A~ TELHETETLEN-----------------
volna.
Az EMAG-gyárban egy esős napon megszólalt a (1 9 5 1 -b e n a h a d i m e g r e n d e l é s e k k ö v e t k e z t é b e n 50 m il­
l i á r d d o l l á r le sz a z a m e r i k a i m o n o p ó liu m o k n y e r e ­
sziréna. A dolgozók befejezték a munkájukat, öltöz­ s é g e .)
ködtek és rohantak hazafelé, A rohanásra azért volt
szükség, mert amint mondtam, a dolog, esős napon
történt.
Klárika is szedelőzködött a könyvelésben. Klárika
eredetileg az ellenőrzési osztályon dolgozott, de két
főnöke, Pincés és Majercsák ma helyszíni szemlére
ment s ezért Klárikát odakölcsönözték a könyvelés­
nek. Klárika tudta, hogy ez helyes, most azonban
esett az eső, sőt már zuhogott és a kabátja, vala­
mint a táskája a másik épületben lévő ellenőrzési
osztályon maradt. Klárika bá'or lány volt s főleg
háza szeretett volna menni. Ezért nekivágott a
hosszú udvarnak, a tócsákat kerülgetve nagyokat
szőkéit és bőrig ázva megérkezett az ellenőrzési
osztály ajtaja elé. — Milyen okos voltam, — gon­
dolta, — hogy kabátot hoztam magammal, mintha
csak éreztem volna. .. Tovább azonban nem foly­
tathatta önmagasztalását, mivel az ajtókilincs leg­
erélyesebb nyomkodására sem óhajtotta hivatását
teljesíteni s az ajtót kinyitni. Klárika nem hiába
érezte magát okosnak, valóban az is volt. Agya vil­
lámgyorsan kapcsolt: az ajtó be van zárva, Pincés
és Majercsák elvitték a kulcsot. Klárika tudta, hogy
ez helyes és bár kissé didergett vékony és nedves
blúzában, türelmesen várni kezdett.
Egy félóra múlva a várakozást kezdte remény­
telennek érezni. Agya ismét gyorsan váltott: leme­
gyek a portáshoz és kinyittatom az ajtót.
— Szegény, szegény kislány, — szólt a portás — Ha csaji Koreán ennyit kerestünk, mennyit lehetne keresni egy újí
bácsi, akinek jó szíve volt. — Kellemetlen, nagyon világháborún?
kellemetlen. De én, sajnos, nem tehetek semmit.
Gyerünk az übébe.
— Szegény, szegény kislány, — mondta az übé-
titkár, akinek szintén jó szive volt. — Sajnos azon­ Sikoly, a DCözérl-hvn
ban én sem tehetek semmit, gyerünk a pártirodába. ( N e h é z k e s é s k ö r ü l m é n y e s a ? é le l m i s z e r i e g y e k k e z e -
— Szegény, szegény kislány, — sóhajtott Bálint lé se .)
elvtárs a pártirodán, — de sajnos az ajtót én sem
nyittathatom ki. Elő kell keríteni Pincés elvtársat a
föld alól is.
Klárika,tudta, hogy ez így helyes, bár a foga már
egy egészen keveset vacogott is. Pincés elvtársat
nem sikerült a föld alól előkeríteni, mivelhogy nem
ott, hanem házon kívül tartózkodott. Klárika hirte­
len öntevékeny lett és bekopogott az igazgatói szo­
bába Sikos elvtárshoz, aki éppen egy nagy halom
iratba temetkezett.
— Miért jönnek ilyen piszlicsár ügyekkel hozzám?
— kérdezte dühösen, de amikor m eglátta a didergő
lányt, megenyhült a haragja. Neki is jó szíve volt.
Engedélyt adott az ellenőrzési osztály feltörésére.
— Szegény, szegény kislány, — sopánkodott a
lakatos, akinek Klárika az engedélyt átadta. — Saj­
nos azonban az a helyzet, hogy én az ellenőrzési
osztály ajtaját az atyaisten engedélyével se töröm
fel. Hívjon rendőrt.
Klárika tudta, hogy ez így helyes és már azt el
sem mondom, hogy a rendőrnek is jó szive volt, de
a posztját nem hagyhatta el. Klárika kabát és táska
nélkül ment haza, bár az eső még mindig esett, de
mit lehet itt tenni? Klárika nem volt vallásos lélek,
de azért egy pillanatra felnézett az égre: hátha az
úristen segítségét kérné? Aztán eszébejutottak a
lakatos szavai, hogy még az ő engedélye sem ele­
gendő. Így tehát búsan hazakocogott s a kabátért KSU/),*
és táskáért másnap a mamája ment be, mivelhogy
ő maga megbetegedett.
Országh Gvörgy — Ne aztt

EGY A M ERIK A I HÖLGY L EV ELET
IRT MOZARTNAK, HOGY SZ E R E Z ­
ZEN NEKI EGY ZENEM Ű V ET
AZ A M E R IK A I KATONASÁG RÉ SZÉ R E
L E F O G L A L JA K AZ ANGOL
KLUBOKAT
v i s s z a é l t a v e n d é q jo q q a ll!
NORVÉG DIAKOK KUTYÁT HOLD-
TEK A JÁ N D É K B A M A RSH A LLN A K .
nu i i m ; ozervuu i nvi
TITO: Mi a z , h o q y s z e r v u s z U tó ? !
KUTYA: K o lle q á k v a g y u n k . É n Is
a M a rs h a ll k u t y á j a v a g y o k .
FA SISZ TA P A R T O T A LA K ÍTO TT
M U SSO LIN I UNOKAÖCCSE.
TRUMAN: H a llo m , hoqy
p á r t o t a l a k í t o t t . M e g v á rt h o z z á a z
ö n b iz a lm a ?
AZ UNOKAOCCS: Ig e n . B ízo m ö n b e n t
6
Ú jító k p a n a sz k o d n a k
? ? ‘ jus középén lelkűiméin éuesanyam-
1 f i k ,
Uzemfcnntartó esztergályosok, il­
letve lakatosok vagyunk a Buda­
pesti Ceinentáru Vállalatnál. Kö­
rűidéiül öt hónapja, hogy beadtuk
újításunkat, egy negykazeitás
prést. Az újítás el is készült, már
három honapja üzemben van és
napi huszonnégy órát dolgozik. A
három hónap leteltével reklamál­
tuk az újításért járó díjazást.
Többszöri utánjárásra azt a vá­
laszt kaptuk, hogy ,nemigen van
gazdasági eredménye. De azt is
vsak akkor tudjuk meg, ha majd
gyártásra kiadjuk és a kalkuláció
megérkezik a vállalathoz. Három
kérdés merül fel: I. Ha nagyon
kicsi a gazdasági eredmény, akkor
miért akarja a vállalat kiadni tö­
m eggyártásra? 2. Miért függ egy
újítás sorsa egy vállalat beruhá­
zási tervétől, ami hat hónap múlva
lesz időszerű. 3. Miért nem lehet
eredményt kimutatni, amikor egy
hasonló külföldi présgép 150—
170.000 forintba kerül, a mienk pe.
dig használt anyagból van elő­
állítva 18—20.000 forintért. Amel­
lett kisebb, könnyebben kezelhető
és 120— 170 darab cementlappal
többet csinál ugyanannyi idő alatt,
mint a külföldi gép.
Kedves Ludas Matyi, te tudsz
válaszolni ezekre a kérdésekre?
Mészáros János esztergályos.
Kovács József lakatos,
Kulcsár János lakatos,
VIII., Asztalos S.-u. 12.
K edves Ludas M a tv i!
Alkotmányunk bizlositju a jól
végzett munka után járó üdülést.
En is megkaptam szabadságomul
és kétheti üdülésre indultam jele­
segemmel és kétéves kislányom­
mal. Becsomagoltunk fürdőruhái,
könyveket, játékokat és mivel köz­
ségünkben húsjegy nincsen beve­
zetve, vittünk egy pár csirkét a
kislányom részére.
Minden jól indult, elhelyezked­
tünk a kocsiban, a kalauz kezelte
a jegyünket, udvariasan köszönt
és ment tovább.
Már Pesthez közeledtünk, mikor
az addig szép csendben meghú­
zódó csirkék türelmetlen csipo­
gásba kezdtek, amire felfigyelt a
kalauz és 7 forint 90 fillér meg­
fizetésére szólított fel, mondván,
hogy csirkét saját fogyasztásra is,
díjmentesen csak személyvonaton
szabad szállítani és a gyorsvonati
utas tartozik jegyet váltani a csirke
számára is.
Nem akartam szabadságom je­
lentős részét utánjárásokkal töl­
teni és ettől való félelmemben ,
hogy valamilyen poros rendelettel
a Máv végül is bebizonyította
volna igazát, lefizettem a 7.90-et
a mindössze 75 dkg-os pár csirke
jegyváltása fejében.
Most azt kérdem én, ha már a
vasút megengedi, hogy saját fo­
gyasztásra egy pár csirkét vihet
az utas személyvonaton, a majd­
nem 100%-kal drágább gyorsvona­
ton miért bünteti a dolgozót to­
vábbi 7.90-nel?
Földes Sándor, Pásztó
Az érd ek eltek hozzászólnak
A b a lk e r e s k e d e l m i m i n i s z t é r i u m
titk á rs á g á n a k s a jtó c s o p o r tja
G y ő ri I m r é n é „ E q y é j S z é k e s f e h é r v á ­
r o n " c im ú le v e lé v e l k a p c s o l a t b a n ,
h o q y h a s o n l ó s z á l l o d a h i á n y , s a jn o s ,
m é q l g e n s o k v id é k i y á r o s b a n- f e in v
á líT T tr- 1 9 5 2 -e e t e r v é v b e n e z e n a té ­
r e n is s o k h i á n y o s s á q f o q m e g s z ű n n i
ú j s z á llo d á k é p íté s é v e l.
U q y a n c s a k a b e l k e r e s k e d e l m i m i­
n i s z té r i u m - t i t k á r s á g á n a k s a jtó c s o ­
p o r tja k ö z li T is z a i J u d i t le v e lé v e l
k a p c s o l a t b a n , h o q y a je q y h iv a ta lo k
f é lf o g a d á s i i d e j e a le v é l m e q i r á s a k o r
fé l ö tiq t a r t o t t , m e r t a je q y h i v a t a l o k
d o lg o z ó i f é l ö t u t á n e g y é b m u n k á i ­
k o r v é g e z t é k . E g y é b k é n t a z o k , a k ik
f f ö tig n e m é r n e k r á , k e d d e n é s
p é n te k e n e s te n y o lc ig jö h e tn e k .
A k ia d o tt v á s á rlá s i k önyvet a zért
f a s is z ta n e m b é l y e g e z t é k le, m e r t a j e q y h i v a ­
ta lo k q y o r s f e l á l l ít á s a s o r á n a z e ls ő
n a p o k b a n n e m t u d t á k e llá tn i v a l a ­
m e n n y i j e q y f i ó k o t b é ly e g z ő v e l.
H o l itt a m e g o ld á s ?
Negyeves kislányomat meg má­
nuz ouuape'slre parnonapi nyara­
lásra. Májusra leikuullem veie a
jegyes élelmiszereket, persze lejei,
vajai és kenyeret nem tudott vinni
egesz hónapra. A kislány élelmi­
szer jegyet aztan megproDaltuk át­
iratul Budapestre. A szolnoki vá­
rosi lanacsnal kaptam élelmiszer-
kijelentőt, amit a ház- es tomb-
bizaimi igazoiasavai együtt tel-
küldtem édesanyámnak. Az Or­
szágos Jegykozpont azonban a
gyerek bejelentőjét követelte. A
nelyzet azonban az, hogy bejelen­
teni csak 16 éven felüli személye­
ket lehet, gyermekek csak szüleik
bejelentőlapján szerepelhetnek. Mi­
nekutána én nein költözöm Pestre,
kislányomat sem jelenthetem sem
innen ki, sem Budapesten be, mert
egy négyéves gyerek kijelentőjét,
illetve bejelentőjét nem fogadja
el a rendőrség. Bejelentő tehát
nincs és nem is lehet, de jegyet
csak bejelentőre adnak. Lehetséges
volna, hogy ezzel le is zárult az
ügy?
Abban a reményben, hogy nem,
közlöm kislányom nevét és jelen­
legi tartózkodási helyét: Nagy Ve­
ronika, Budapest, VII., Nefelejts-u.
49. II. em. 21.
Elvtársi üdvözlettel:
NAGY JOZSEFNE,
a szolnoki Városi Pártbizottság
okt. fel.,
Szolnok, Kossuth-tér 4.
L u d a s M ú tl/i!
A történet l'J47-ben kezdődik az­
zal, hogy Molnár Károly Szt. Ist-
ván-köruti lakossal együtt lakott
leánya és annak családja. Miután
mindhárman dolgoztak és pici gye­
rek volt, háztartási alkalmazott vi­
gyázott a gyerekre, aki illetmény-
adó szempontjából (betegbiztosí­
tás) M. K- nevén szerepelt.
M. K. elköltözött a VII. kerü­
letbe és veje Diósi Sándor a ház­
tartási alkalmazottat átjelentette
saját nevére.
Az SZTK ennek tudomásulvéte­
lét azzal igazolta vissza, hogy D.
S. nevére törzsszámot adóit, amely­
rőt őt írásban értesítette.
Decemberben új háztartási al­
kalmazott lépett be, a régit ki- az
újat D. S. bejelentette az újonnan
kapott törzsszámra.
Január eleje: SZTK-tól értesítés
Szt. István-krt-ra (és ezentúl is
mindig oda), M. K-nak és D. S-
nek, mindketten új törzsszámot
kaptak.
Január közepe: D. S. levelet írt
az SZTK-nak, melyben az elején
elmondottakat a törzsszámok pon­
tos feltüntetésével megírja és kéri
M. K. törzsszám át és a nevén sze­
replő háztartási alkalm azottat
sztornírozni.
Január vége: Levél SZTK-tól,
melyben a fentieket visszaigazolja.
Február: Állítólagos tartozásért
M. K-nál foglalnak a VII. kerület­
ben, fenti Szt. István-körúti ház­
tartási alkalmazott miatt.
D. S. felment az Adóhivatalba és
tisztázta, hogy tartozás nincs, ha
lenne is, csak D. S-nek lehetne,
M. K-nak megszűnt ez a számlája.
Tudomásul vették.
Április: M. K. nevére és D. S.
nevére ugyanaz a tartalm ú értesí­
tés jött az SZTK-tól, hogy feb­
ruárig bezárólag milyen illetmény­
adóval vannak megterhelve. Ezen
értesítésen a január elején megka­
pott törzsszámok szerepeltek.
Levél SZTK-nak az ügy tisztá­
zására.
Július: M. K. törzsszámának fel­
k ö zli
tüntetésével M. K. nevére intés
jött, hogy februárig bezárólag még
tartozik 35 forinttal.
D. S: bement az Adóhivatalba
és megmutatta a január végi leve­
let.
Adóhivatal válasza: teljesen
igaza van D. S-nek, de miután az
SZTK őt fentiekről még soha nem
értesítette és a könyvben a számla
fennáll, kénytelen lesz foglalni,
hacsak az SZTK öt le nem érte­
síti, hogy sztornírozza. D. S. írjon
az SZTK-nak.
D. S. írt: — a Ludas Matyinak.
Diósi Sándor.
Szt. István-krt. 23.
LEVÉL Q Y Ö N Q Y Ö S R Ő L
Ez év márciusában megalakult
Gyöngyösön a Belsped kirendelt­
ség. Megkerestük a gyöngyösi ái-
lomásfönököt, hogy vasúti forgal­
munk lebonyolítására bocsásson
rendelkezésünkre helyiséget, ahol
vasúti kezelő tisztviselőnk munká­
ját elvégezze. Ugyanakkor eljár­
tunk a postahivatalban, hogy a
vasút által részünkre kijelölt rak­
tárhelyiségbe szereljék be a tele
font. Tudni kell, hogy a szállít­
mányozási szakmában a telefon
éppen olyan nélkülözhetetlen szer­
szám, mint a vasasnak a kalapács,
vagy az asztalosnak a fűrész.
Eltelt néhány hét, a hatvani
postaigazgatóságtól megjött az en­
gedély, a szerelők hónuk alatt a
telefonnal meg is jelentek a vasút­
állomáson és mi már boldogan
ráztuk egymás kezét abban a balga
hitben, hogy ezentúl nem kell min­
den érdeklődés, felvilágosítás vagy
utasítás céljából másfél kilométert
gyalogolni városi irodánkból a
vasútállomásra és így majd az ed­
dig kárbaveszett sok munkaórát a
munka elvégzésére fordíthatjuk.
Ámde!
A vasútállomás zord főnökc-
lángpalossal űzte el a telefonsze­
relőket, mondván, hogy csak a mis­
kolci vasútigazgatóság engedélyez­
heti a vasútállomás területén tele­
fon felszerelését.
Nosza megindult a telefonálások
és levelek özöne. Elmúlt a tavasz,
megjött a nyár, már az ősz is ko­
pogtat, mikor végre pecsétes leve­
let kaptunk a miskolci vasútigaz-
gatóságtól, melyben értesh, hogy
az állomás perronján levő volt
Ibusz kalickát bocsátja rendelke­
zésünkre és hozzájárul a telefon
beszereléséhez.
Ismét felsóhajtottunk és már
lelki füleinkkel hallottuk vasúti
kartársunk jelentkezését. . . de nem
számoltunk — a bürokráciával. A
posta illetékes tisztviselője ugyanis
kijelentette, hogy a telefon nem
vezethető be a vasútigazgatóság
hozzájárulása dacára sem, mert
eredetileg a vasútállomás területén
levő raktárirodába kértük, most
pedig egész máshol, a vasútállo­
más területén levő Ibusz-pavillon-
ról van szó. És bár a két helyiség
közötti távolság száz méter sincs,
újból kérnünk kell a hatvani posta-
igazgatóságtól a telefon felszerelé­
sének engedélyezését.
Közben Gyöngyösön sztahano­
vista élüzemek nőttek ki a földből,
a dolgozók munkalendülete és szo­
cialista öntudata túlteljesíti a fel­
emelt ötéves tervet, Dunapentelén
felépül az első szocialista város,
Lengyelországban Varsó romjai­
ból hatalmas világvárost építenek.
A Szovjetunióban sivatagokat dús
termőfölddé változtatnak, Gyön­
gyösön pedig azokat a közléseket,
amelyeket a téves kapcsolást is
beleszámítva, öt perc alatt el le­
hetne intézni, csak a néhány ezer
éve jól bevált gyalogküldönc útján
tehetjük meg.
Kartársaim nevében és nemzet-
gazdaságunk érdekében kérem a
Ludas Matyii, közölje sirámunkat,
h'átha meghatódnak az illetékesek
és mégis csak felszerelik a hónapok
óta nélkülözhetetlen telefont.
Márkus István,
a gyöngyösi Belsped Kirendeltség
adm. felelőse.
A m e g ta lá lt k o c si
C \7 ~ -----------------
m m
&Q,
1 n e m f iz e te k , k ik a p c s o lja a v illa n y t.
A Ludas Matyi augusztus 2-i
számában közölték, hogy nyolc
MAV-próbakdcsi eltűnt. Ezek kö­
zül egyet megtaláltam. Ez a szol­
noki MA V ]árómüjavító üv-ben
van futójavításon. Felhívtam rá
az osztályvezető figyelmét. Meg
állapították, hogy valóban a kere­
sett kocsik egyike. Az osztályve­
zető megígérte, hogy az illetékes
szervet értesítik.
Mint becsületes megtaláló szá­
mot tarlók a cikkben ígéri nagy
érdemrend egynyolcad részére.
Joó Imre, bognár,
Szolnok, Kórósi-u. 26/1.
SE G ÍT SÉ G !
Kedves L udas Matyi!
S zeretnénk m egkérni, hogy fá ­
rad j ki hozzánk a Budai Já rá s i
Tanácshoz a XI. kér. Zsom-
bolyai-u. 5. szám a lá és m enj le
az alag so rb a. Ez az a la g so r tu ­
lajdonképpen pincehelyiség, de
kinevezték alag so rn ak , m ert az
lényegesen szebben hangzik. De
akárm ilyen szépen h an g zó nevet
kap, nem alk alm as a rra , hogy
három „term ében" összezsúfolva
több m int hetven em ber dolgoz­
zék. Pedig így van m ár hónapok
óta. Kedves L udas M atyi, te ta ­
lán ki tudnád nyom ozni, hogy a
bürokrácia útvesztőjének melyik
zu g áb an kallódik egy év óta a
Budai Já rá si T anács elhelyezési
ügye. Pedig m ár készültünk is a
költözködésre, csom agoltunk, se­
lejteztünk, hitelt igényeltünk,
csak éppen nem költözködtünk.
Most is a pincében talá lsz m eg
bennünket, de m ár nagyon sze­
retnénk feljönni onnan.
A Já rá s i T anács D ISZ szer­
vezetének vezetősége nevében:
V arga Ilona titk ár.
M ié r t v a g y o k
m é g m in d ig p e le n k á b a n ?
Kedves Ludas Matyi! Sok töp­
rengés után arra az elhatározásra
jutottam_ hogy én is hozzád fordu­
lok segítségért.
Dacára annak, hogy már egy
éves elmúltam, még mindig pelen­
kában élek, de sietek gyorsan hoz­
zátenni, hogy ez nem az én hibám
és nem a mamám hibája, egysze­
rűen nem találunk technikai meg­
oldást. Mamám és cn már hóna­
pok óta járjuk a várost, de sehol
nem kapunk egyetlen pelenkapótló
edényt sem. Néhány magánszek­
tornál ugyan mulattak hasonló
jellegű edényeket, de a mamám
felvilágosította őket, hogy für­
désre lavórt használunk. Az Edény-
bolt NV néhány üzletében úgy néz­
tek a mamámra, mintha ők nem
is igy kezdték volna a gyermek­
ségüket. Néhány üzletben viszont
sajnálkozva kijelentették, hogy
piílana'nyiiag csak nappali edé­
nyeik vannak: és én pelenkában
maradtam. így jutottam arra a gon­
dolatra, hogy megkérlek téged:
ird meg, hogy a legifjabbak hol
szerzik be szépszámú edényeiket és
segíts hozzá, hogy én is, m in t'a
legifijabbak egyik legifijabb tagja
hozzájussak egy ilyen egyszerű kis
edényhez. Válaszodat várva üd­
vözlünk.
Kajuk Gyuszika,
egyéves kisgyerek,
Bp., VII., Nefelejts-u. 65.
<4 legifijabbak edényeit mi raj­
zoljuk, de nem hisszük, hogy Gyu­
szika problémája megoldódnék, ha
rajzolnánk neki is egyet. így hát
jobbnak véltük a levelet közzé­
tenni. (Szerk.)
R ejtély a X V III. kerületben
A X V III. k e r ü l e t b e n , P e s ts z e n t-
I c rin c e n la k o m , a h o l ä S z e r v e s t r á g y a
N V -nek j á r ó d s s z e q e k e t a F ő v á r o s i
D íjb e s z e d ő KV 18. p é n z t á r a s z e d i b e .
A h á z b a n m é g e g y la k ó v a n . M időn
1 9 5 0 -b e n k i a k a r t a m f iz e tn i a r e á m
e s ő ö s s z e q e t, a D íjb e s z e d ő KV n e m
f o g a d t a el a z z a l, h o q y a z e q é s z h á z r a
e s ő ö s s z e g e t f iz e s s e m b e . A h á z m á ­
s ik l a k ó ja n e m v o lt h a j l a n d ó f iz e tn i
é s é n s e m v o lta m h a j l a n d ó h e ly e tte
f iz e tn i. T a v a ly j ú n i u s b a n v éq re a
m á s ik la k ó a lb é r lő i h a j l a n d ó k v o lta k
a f ő b é r l ő r e e s ő t a r t o z á s t k if iz e tn i,
e k k o r k if iz e tte m a z e q é s z h á t r a l é v ő
ö ss z e q e t é s n y u g tá t k a p ta m ró la .
M ost J ú liu s 9 -é n m e q j e l e n t a D íj­
b e s z e d ő KV d íjb e s z e d ő je e q y 1 9 5 0 .
V.—V l.-I h á t r a l é k o s 1 4 .4 0 f o r i n t o s
ö s s z e q ű s z á m lá v a l. É n b e m u t a t t a m
a z 1 9 5 0 -b e n k a p o t t n y u q t á t , a m e ly
b iz o n y íto tta , h o q y h á t r a l é k o s t a r t o ­
z á s n in c s , d e a d íjb e s z e d ő a z t v á la ­
s z o lta , h o q y ő t e z n e m é r d e k l i , h a
T u d ta m , h o q y n e m t a r t o z o m , ' e z é r t
n e m i s f i z e tte m , m i r e a v i l la n y o m a t
k i k a p c s o l tá k . M á s n a p e lm e n te m a
D íjb e s z e d ő KV p é n z t á r 18. k ir e n d e lt-
s é q é h e z é s b e m u ta tta m a t a v a ly i
n y u q t á t , a m e ly 5 2 .2 0 f o r i n t r ó l s z ó lt,
ű k a z t m o n d tá k , h o q y e z c s a k n é q y
h ó n a p r a sz ó l. H iá b a m a g y a r á z t a m ,
h o a y n é q y h ó n a p r a n em fiz e th e tü n k
5 2 .2 0 f o r i n t o t , a m i k o r e q y h ó n a p r a
7 .7 0 f o r i n t j á r a k é t l a k á s u t á n .
N em é n v a q y o k a z e g y e d ü li a X VIII.
k e rü le tb ő l, ak i n em tu d ja m e q é rte n i,
h o q y a D íjb e s z e d ő KV 18. k i r e n d e lt-
s é q é n é l h o g y a n s z á m o ln a k é s a d o l-
q o z ó k á lta l k i f iz e t e t t ő s s z e q e k e t h o ­
g y a n é s h o v á k ö n y v e lik . A z ily e n
ü q y e k e l i n t é z é s é r e ó r á k a t k e ll tá v o l­
m ara d n i m u n k á n k tó l és s a jn o s
m é q s e m é r ü n k el e r e d m é n y t , d u p l á n
k e ll fiz e tn i.
B ó k a J o lá n ,
V ili., V ö rö s H a d s e r e q - ú tja 244.
 Is t
E gy rá érő em b er,
aki hagyja, hogy a reakció a fülébe sugdosson.
E g y ta n á c s ta g ,
aki azt mondja: „£n nem látok a mi falunkban
semmiféle lemaradást!“
E g y fő ld m ü v e s s m ö v e tk e a e tt te r m é n y á tv e v ő ,
aki azt mondja: „Várjanak, most nem érek rá
gabonát átvenni, mert a begyűjtési módszereimen
gondolkozom“.
E g y h u iá h ,
aki a két zsák előtt így töpreng: „Most melyi­
ket adjam be, a homokosat vagy a zsizsikeset?’*
te k u ty a
M a rs h a ll a m e r i k a i h a d b q y m i n i s z t e r e q y N a to n e ­
v e z e tű k u t y á t k a p o t t a j á n d é k b a e q y n o r v é q d iá k tó l.
M a rs h a ll e z z e l f o q a d t a a k u t y á t :
— J ó l e n n e , h a a v ilá q o ly a n j ó l n e v e l t v o ln a , m i n t
ez a k u ty a .
E z m i n d e n e s e t r e k é n y e l m e s v o ln a M a rs h a ll ú r é k -
n a k . T r u m a n c s a k m e q v a k a r q a t n á a v ilá q f ü l e t ö v é t
és azt m ondaná:
— S z é p e n p a c s i t é s t á m a s z p o n t o t a b á c s in a k !
M ire a v ilá q k i n y ú j t a n á a z A d e n a u e r j á t é s m e q -
n y a l n á v e le a T r u m a n k e z é t.
— J ó l v a n — b ó l i n t a n a T r u m a n . — M o st p itiz z é l a
M a r s h a ll- s e q é ly é r t. * nyörűséggé vált.
A v ilá q p itiz n e , m i r e T r u m a n b e l e r ú q n a e q y n a q y o t.
— N em s z a b a d k ö z b e n m o r o q n i — m o n d a n á .
M ire a v ilá q h í z e l k e d v e o d a d ö r q ö l n é a fe jé t a
T ru m a n n a d rá q s z á rá h o z . T ru m a n e r r e m e q v e re q e tn é
az o ld a lá t é s a z t m o n d a n á :
— Jó l v a n n o . m o s t b ú jj b e a z a t l a n t i s z ö v e ts é q b e ,
o t t a h e ly e d !
D e n e h o q y m e q h a r a p d a F ra n c ó t, m in t a m ú ltk o ri
A v ilá q e r r e m e q c s ó v á l n á a f a r k á t , T r u m a n r á t e n n é
a s z á jk o s a ra t é s rá q y u jta n a eq y H a v a n n á ra .
E q é s z e n k é n y e l m e s le n n e e z iq y T r u m a n n a k , c s a k
a z a b i b ije a d o l o q n a k , h o q y n e m le s z iq y .
M e rt a k k o r le s z a v ilá q k u t y a , a m i k o r a T r u m a n
sa ro k k ő .
Olvasóinkhoz. Urbán Ernő „Uborkafa'' c. regé­
nyének folytatását következő számunkban közöljük.
Harriman (Moszadikhoz): Látom öregem, hogy maga egy vérbeli reálpolitikus.
Patrick
A boldogság titk a
Az árak emelkednek, a tnunkanéküliség növekszik
s mégis, ha az újságok hirdetéseit nézzük, azt lát­
Az ö té v e s Terv k iá llítá sá n
hatjuk, hogy rengeteg ember van itt Angliában, aki­
nek nincs más dolga, mint teázás közben megvitatni
a legújabb fűződm tot.
Mi ennek a titka? A dolog igen egyszerű.
A boldogság kulcsa: kövesd az újságok hirdeté­
sének tanácsait. Hogy ez mennyire eredményes, azt
egy ilyen tipikus hirdetésolvasó házaspár — Mr. és
Mrs. Sucker — példájával bizonyítjuk.
Kezdjük a fiatal és csinos Betty Suckerral. Sző­
kén és ijedten néz ránk egy háromszínben nyomott
féloldalas hirdetésből. Mint említettük: csinos, fiatal
és tiszta Mégis . . .
— Mindig csak nyoszolyólány, sohasem a meny­
asszony — zokogja elkeseredetten legifjabb húgá­
nak esküvőjére készülve.
Talán örökre pártában is maradt volna szegény
Betty, ha húga meg nem szánja De szerencsére
megszánta és elárulta neki sikerének titkát: A Sham-
pont-t. Betty azonnal megmossa haját A Shampon-
nal és a következő jelenetben már vőlegény-kísérő­
jével találkozunk, aki elragadtatottan szemléli Betty
selymessé vált haját és így szól: „ ö vagy senki!“
•
A vőlegény barátja természetesen Peter Sucker,
aki Bettyhez hasonlóan szerencsétlen volt eleddig a
szerelemben. Nem értette a dolgot, hiszen jóképű,
sőt állással is rendelkező fiatalember. De - - szeren­
csére — Betty felvilágosította.
— Te sem örülnél, ha annak, akit szeretsz, rossz
szagú lenne a lélekzetie — szólott álmai tündére.
Néhány napi fogpucolás A Fogkrémmel megtelte
a magáét. Házasságuk útjábol immár elhárult min­
den akadály.
*
Az élet azonban családosán sem zavartalan —
amint ezt minden hirdetésolvasó tudja. Bettyről pél­
dául az egész város pletykált, mivel a nőegyletben
rendezett teadélutánjai sosem sikerültek.
Péter sora sem ment jobban. Főnöke elégedetlen
volt munkájával.
— Olyan lélek nélkül dolgozik — panaszolta apjá­
nak.
Szerencsére a mi ifjú párunk állandóan olvasla a
hirdetéseket s tudta, mit l>H| lenni. Az Erőital —
minden este egy pohárral — csodát tesz — Ígérte
az újság. Ludas Matyi: Miért Jött át ide, Árpád apánk?
S valóban, Betty hamarosan a társaság gyöngye Árpád vezér: Eljöttem megnézni, mi van itt és láttam, hogy ti,
lett. Még a tiszfeletes úr dicséretét is kiérdemelte fiaim, öt év alatt többet végeztek, mint amennyit a régiek ezer év alatt
egy alkalommal.
Péter pedig megnyert egy pályázatot — a főnöke csináltak. ..
részére. Az „öreg“ nagyon elégedett voll. „Maga
megnyerte a pályázatot s mi megkapjuk a rendelé­
seket“ — mondta ragyogva. Szerényebb ember meg
is elégedett volna ilyen sikerrel. De nem Péier. Ezek-
után annyira igyekezett, hogy állandó fejfájás gyö­ L u d a s M a ty i
törte. A hirdetés azonban ismét segített. Bevette F ő s z e rk e s z tő : G A BO R A NDOR
A Tablettát és a munka egyszerre valóságos gyö­ F e le lő s s z e r k e s z t ő : G Á D O R BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A főnök egyre jobban bizalmába fogadta az ambi­ A k i a d á s é r t fe le l:
ciózus ifjút. Már ki is szemelte számára a jobb be­ a L a p k ia d ó V á lla la t I g a z g a tó ja
osztást, de előbb még egy atyai tanácsot adott. S z e r k e s z tő s é g : V ., A lk o tm á n y - u 3
T e le fo n : 127-750, 123-03!
— Szívja A Pipában A Dohányt — tanácsolta —
K ia d ó h iv a ta l: V II.. L e n ln - k r t 0 - 1 1
meglátja jobban tud majd koncentrálni. T e le fo n : 2 21-285
* H ir d e té s i o s z tá ly : V ., B a jc sy -
Z s llln s z k y - ú t 34. T e le fo n : 125-340
fme. ilyen az élet Hirdetésországban Használd C s e k k s z á m la s z á m : 6 1 .0 8 0
A Shampont, mosd a fogad A Fogkrémmel, vedd be E lő fiz e té s i O g y e k : P o s t a K ö z p o n ti'
A Tablettát és te is gyönyörű életet élhetsz. Állan­ H ír la p I r o d á j a , V., J ó z s e f n á d o r -
dóan emelkedő fizetésedről könnyedén megálla­ t é r 1. T e le fo n : 180-850
podsz a főnökkel — a szakszervezet segítsége nél­ S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t
kül. Az emelkedő árak ellen biztosít Az Erőital. V., R o o s e v e lt- té r 5— 6
— Hogy micsoda? A munkanélküliség, meg vál­ B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a
ság? Ne beszéljen így uram! Sosem fogják akkor V.. H o n v é d - u tc a 10
előléptetni! Inkább gyújtson rá A Pipára és szívja F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ic ly
A Dohányt
(Fordította: Bán Róbert)
 0 er
-
fi ' ' ■' *
Go td :
e k ts m 'ß & i X £

P aj áísádi Sietoie: Az ablakon S za b á lyéit lä U k m K M i

.n e a eeh
n feien eto i* g® r*d. 4 te fte sa r a j * « / Z á szló felvo n á s: Német csend- Mindenki vigyétbQh -tiszteleg.
k o n n te n fe lis m e r h e tő !

Reggeli: 4 petyes cseszek 4üheLesen

várakoznak'hegy uékány perc múlva
jóíítí Kávévá/ i öltve a pajtasof'
L ^>ókp kot, u h P ú e k J

iábon- h la d o h ic k itó it e marad kétai.M ■affena «

vezető ,^JWk*det\i>i
nfe. Ki-
ki- haTátlahlBHgóhawwriifejáyal. ehicKdSk'í kiÜ\h6 iskolai Sü^dridi Strebet, aki Ribánj
' M iskolai
ierjec dos kodás>s te ö játékán csendülte/ d ^ m e jé é h UéS s j6
jó üt-
át- M «dó, p tik a ta n i .á tte ja p ja
saru Wo H<indehtoö i e t b ^ i gji^py •t kerbH
került- tábor d <?/m |ey feaí- ^ 01,11 * < j& f e
✓ L^, A«. Hit .. J. I L/.± ... A»ív ^ / * j . rt X L.i.i/\ L/itl L .~ . 1 Mtl/CdS- §Ít%
mtkajhOh Qi kiírni a táborba. fa .

Mj hiáhtjiii
e ze n a
Wevií? Zsuzsa,a taboh dedelgetet képen
kedvence, hu& szoknyáiéval J Van h a jts röplabda-palj/a,s&t iqen tó
h á té h b e n lá th a tó mű állapotban. H á ld is van, v a d o n a tú j.
& qíShisikst ‘ - aiH döSStt 9 nfotóbda h iá n y o k ,aíni
W o k n y a iifilk U ^ — í............-
t ó h M f ü> n^k1^ H 6 qlel»cW
- sefi n i e « -
V « m
h c R Íe y ifr #} Ijgj
rc tija b d á y is t^

.• '■

lu fc ^ trT V / j n '

<* * w J 6 a “* 1

/✓
 — Hogy hívnak, kisfiam?
T E R M É N Y B E Q Y O J T É S I DEJÉN —
—
—
Kovács Janinak.
Aztán melyik Kovács fia vagy '
A kétszáz százalékosé.

Révai József elvtársnak az „Ötéves terv“--kiállításon mondott beszéde nyomán
Szerintük az ötéves terv kizárólag „hadi poten­
ciálunkat’1 emeli. Íme, az álcázott katonák.
Ök azt állítják, hogy a szovjet segítség káro­
san befolyásolja fejlődésünket.
Szerintük a nagy ország- és természetátalakító
terv „kényszermunkára“ épül.
így kell ezt csinálni nyamvadtak!“ — kiáltotta
Galuska, és azzal könnyedén megragadta a széket,
mint ahogy egy tapsifülest ragadnak meg a fülé­
nél fogva. Az irodában mindenki ájtatosan, száj-
tátva figyelt. Nem hallatszott egy nyikkanás, egyet­
len egy szusszanás sem. Vagy tízszer kinyomta
egymásután a széket, közben izmai dagadozásában,
és társai elbűvölt tekintetében gyönyörködött.
„Hoppla hepp!“ — buzdította sajátmagát. Vála­
szul felberregett a telefon. Pacsmag volt, a sport-
felelős. Galuska türelmetlenül hallgatta végig, aztán
belenyöszörgött a kagylóba:
— De drága Pacsmag elvtársi Hogyan is kérhet
tőlem ilyesmit?! Azt akarja, hogy MHK-ra menjek?
Beteg ember vagyok én kérem, valóságos csont­
kollekció, hazajáró lélek, satöbbi. Tessék engem
békén meghalni hagyni. A röntgen kimutatta, hogy
kétoldali fikus alliterációm van, különböző forgalmi
gócokkal.... De ha forszírozzák, akkor elvánszor-
gok, s az majdan sírom lesz, . . Ugye, hogy inkább
ne menjek? Nem is megyek! Szabadság!
Folytatta a mutatványt. Lehunyta a szemét, fél-
térdre ereszkedett, félkézzel fogta a széket, és köz­
ben a „zöld a kukorica Katit“ énekelte. De még itt
nem ért véget a mutatvány. Éppen elkiáltotta ma­
gát, hogy: „hoppla hepp!“ s akkor a telefon megint
.> '
jogait.
A tömeges oktatás náluk.
íme, az amerikai segítség áldásai.
Náluk a szabad munkás lelkesedése a termelés
mozgatója.
megszólalt. De most Zsuzsika volt, a legzsuzsikább
valamennyi Zsuzsika között.
— Zsuzsika végre, hogy eszébe jutottam! Kirán­
dulni vasárnap? Hurrá! Persze, hogy megyek! Akár
a világ, végére is! Hurrá! És hova? Zugligetbe?
Hurrá! Ki mondta, hogy beteg vagyok? Zsuzsika
olyan egészséges vagyok, mint a makkász! Utoljára
hétéves koromban feküdtem kanyaróban, de akkor
is csak hazudtam, hogy beteg vagyok, mert eltör­
tem az örökölt nagy családi vázát. Megeszem még
az u-szöget is, ha kipanirozzák! A tenyeremen el­
viszem Zugligetbe! Hurrá! Akkor vasárnap reggel
hétkor a Széli Kálmán-téri óra alatt! Hurrá! Ott
leszek!
Vasárnap hajnalban már egy órával előbb ott
ácsorgott az óra előtt. Körbejárt, mint egy nyom­
tató ló, és vígan fültyörészett.
S akkor meglátott egy kollegát az irodából. „Ennek
is pont most kellett jönni!“ — dühöngött Galuska.
— „Holnap már az egész mindenség tudni fogja,
hogy Zsuzsikával kirándultunk!“ A kollega is az óra
alatt körözött, és néha felbandzsított az órára. Ga­
luska óvatosságból, mindig az illető háta mögött
ment.
De a baj jnem jár egyedül. Egy kis idő múlva még
egy ismerős bukkant fel a láthatáron. Aztán jött a
harmadik, a negyedik, az ötödik. Alig tudott elbújni
előlük.
Pontban hét órakor megjelent Zsuzsika.
— Zsuzsika! — kiáltott Galuska, és előbújt egy
hirdetőoszlop mögül. A kollegák, — legalább tizen,
— csatasorban álltak Zsuzsika előtt. Dühösen néz­
tek egymásra, és kérdően Zsuzsika felé. Zsuzsika
nem jött zavarba, és nevetve csak annyit mondott:
— Irány Zugligeti MHK-próba!
A Daily Graphic közli az angol
közoktatásügyi miniszter bizalmas
köriratát, hogy ne kezdjenek a helyi
hatóságok új iskolaépitési pro­
gramot, mert a fegyverkezés, min­
den egyebet megelőz.
Ézekután az angol anyának, ami­
kor elviszi az angol gyerekét az an„
go! iskolába, nem szabad csodál­
koznia, ha azt mondja az igazgató:
— Nincs hely, asszonyom.
Legfeljebb, ha beszédes termé­
szetű, megkérdezheti:
— Hát mit csináljon akkor a
fiam?
Délben ettem három mélytányár
paradicsomlevest és éreztem utána,
amint a paradicsom vérré válik ben­
nem, ami viszont köztudomás sze­
rint soha és semmilyen körülmé­
nyek folytán nem válik vízzé.
Este a feleségem paradicsomos­
káposztát csinált, de olyat, de olyat,
hogy nem azért mondom, de mind
a tíz ujját megnyalta utána. Éjjel
kettőkor felébresztett:
— Te ideje volna már paradicso­
mot befőzni, mert elkésünk.
— Nem is horkolok! — mondtam
erre és tovább aludtam.
Negyedötkor, éreztem, hogy cibál-
ják a hajam.
— De nincs elég üvegem! —
folytatta feleségem az éjjeli mono­
lógot.
— Majd csinálok! — feleltem
könnyelműen, mert aludni szeret­
tem volna
Másnap a család röpgyűlést tar­
tott. Határozati javaslatot fogad­
tak el, amely kimondta, hogy para­
dicsombefőzés lesz. Nyolcvan fillér­
nél lejjebb úgysem megy az ára, itt
van tehát a legkedvezőbb alkalom.
Megalakult a befőző-brigád: felesé­
gem, anyám, feleségem anyja, és
anyjának anyja, tehát a nagyanyja.
Harmadnap fáradtan jöttem haza
a munkából. Az ajtón kinn lógott
egy cetli:
„Ne gyere be, mert nincs hely!
Paradicsomot főzünk! Menj egy ki­
csit sétálni!“
Alatta anyám kezeírása: „Éjfél
előtt ne gyere! Menj ki a Hűvös­
völgybe“.
Éjfél utánig sétáltam. Mire haza­
értem, már csönd volt. Nem akar­
tam felgyújtani a villanyt, nehogy
felébresszem a feleségem. Egyszer-
csak éreztem, hogy valami üveg-
ié le nagy reccsenéssel ripityára tört
a lábam alatt. Beleléotem. Valaki
cÁ z a m ik tiz m k iiz v L e ,
TRUMAN: írja csak alá nyugodtan barátom! Mi is aláírtuk!
'* i ••
— Mit, asszonyom? — feleli az
igazgató. —• Egy angol gyerek
előtt nyitva áll a világ. Lehet anal­
fabéta Kanadában, Délafrikában,
vagy akár Indiában is.
— De én inkább lemondok a
fegyverkezésről, uram* én nem aka­
rok felfegyverkezni, én inkább Isko­
lába akarom járatni a gyerekemet.
— Ez nyilván azért van asszo­
nyom, mert ön nem tudja, hogy a
fegyver többet ér, mint az iskola.
— Ezt nem hiszem, uram.
— Be fogom önnek bizonyítani,
asszonyom. Nekem volt egy munka-
nélküli ismerősöm, aki négy elemi­
vel és nyolc középiskolával nem
ment semmire, és egy revolverrel
főbe tudta magát lőni. . .
sikoított. Lenyúlok, éreztem, hogy
vérzem". Folyt a sűrű vérem. Fel­
kattintottam a villanyt. Beleléptem
egy paradicsomos üvegbe, és para­
dicsomot véreztem. Feleségem a
földön feküdt és kétségbeesetten
nézett rám. Piros arca olyan volt,
mint egy nagy paradicsom. Azt hit­
tem, hogy valami tévedés folytán
került a földre, talán holdkóros. De
nem. Kiderült, hogy minden ágyne­
műt befogtak a dunsztolásra.
Végre elpihent a csatazaj. Néhány
napig a népbüffébe jártam para­
dicsomleveseket enni. Egyszercsak
beállított hozzánk Julka néni Cin-
kotáról egy óriási kosár paradi­
csommal.
— Legyen szaftnak a télen! —
mondta jóságosán.
— De Julka néni, nem fogadhat­
juk el ingyen! — tiltakoztam.
— Nem is akarlak megsérteni ti­
teket, és mivelhogy a rokonaim
vagytok, csak ezért, megszámítom
nektek ötven fillérért kilóját.
Feleségem' félrevont:
— Nem szabad elszaiasztatni ezt
az alkalmat. Hol kapok én ötven
fillérért paradicsomot?
Megvettük és folytattuk a befő­
zést. Egyes tudósok szerint Ceylon
szigetén volt a Paradicsom. Téved­
tek. Nálunk volt: Tiiinkó-utca tíz,
második emelet hat, balra a folyosó
végén, lift nincs.
De aztán megpihent a befőző-
brigád.
A könyvszekrényen egy könyv
egy paradicsomos üveg, egy könyv
egy paradicsomos üveg. Hivatásos
dunsztoló is voltam. A rekamiénkba
bele volt téve egy csomó üveg, és
én ráfeküdve dunsztoltam.
Tegnap elsétáltunk a Közért előtt.
Nagy betűkkel éppen azt írták ki:
„Harmincötfilléres paradicsomra
előjegyzés itt!“
A feleségem félrevont:
— Ne szalasszuk el ezt az alkal­
mat!
Mikes György.
.
- 'i
 \

a m

s z a 'm l a -
l i k v i d a 'c i ó

Öreg ember nem vén ember,

Nem vagyok én fából,
Ihaj-csuhaj, humanista
Vagyok a javából.
Nem üldözök senkit, semmit, [JL
Mert így jó és szép ez,
Kivételt csak akinek én
Nem tetszem, az képez.
Ihaj-csuhaj' a szentségem
A magántulajdon,
ősz fejemet alázattal
Előtte meghajtom,
A máséhoz sose nyalunk.
Mert így jó és szép ez.
Kivételt csak olaj, wolfram
S más nyersanyag képez.
Más országok szabadságát
Tartom tiszteletbe’,
Függetlenségük elvenni
Sose jut eszembe,
Más országot meg nem szállók, S Z A M L A
Mert így jó és szép ez, L IK V ID Á C IO
De amelyik hagyja magát,
Az kivételt ké p ez...

Kis kabaré
(Beszélgetés Scelba
t
és De Gasperi között)
— Mit számolgatsz, Alcide?
— Nézd, hatodszor vagyok mi­
niszterelnök, gondoltam csinálok
egy kis mérleget, hogy mi hasznom
volt a dologból. . .
— És mennyi jött ki? BEADÁSI ABC Választási fülkék Nyngateurópa számára*
— Várjál csak, most számolom... (Amerikai szabadalom)
Negyvenmillió . . . Hatvanmillió . . .
Nyolcvanmillió . . . Százhúszmillió...
— Fantasztikus!
— Hát még ha nem lennék olyan
becsületes! Száznyolcvanmillió . . .
Kétszázhúszmillió . . . Kétszázhuszon­
hárommillió . . .
— Kétszázhuszonhárommillió líra
hat miniszterelnökségbó'l! óriási! Ezt
nevezem miniszterelnöknek!
— Hát igyekszik az ember, igyek­
szik . . . De várjál csak, tévedtem!
Nincs az kétszázhuszonhárommillió!
Csak kétszázhúszmillió!
— Rettenetes! És hogy számol­
tad el magadat?
— Itt fel van írva hárommillió
munkanélküli, azt is hozzászámol­
tam . . , Igen-nel szavazók részére. Nem-mel szavazók részére.

Talpraesett légügyi szakértő —

—
No Pista, el tudod-e olvasni ezt?
De el ám!
Zsírosjános meg a két lehetőség

r
C s a n q k á js e k v is s z a h ív ta W a s h in q - — No akkor olvasd el.
to n b ó l M ao P o n q S u tá b o r n o k léq- — Adj Be Cére!
Uqyi s z a k é r t ő t é s h e ly e tte s lé q ü q y l
p a r a n c s n o k o t, m e r t a lé q ü q y l s z a k ­
é r t ő e ls i k k a s z to tta a z a n y a q b e v á s á r -
lá s o k r a n e k i á t a d o t t h é tm illió f o n t
s te r il n q e t.
E q y á lta lá n nem m e g le p ő , hoqy
C s a n q k a js e k lé q ü q y i s z a k é r t ő j e s ik ­
k a s z to tt. Az sem m e q le p ő , h o q y
h é tm illió f o n t s t e r l i n q e t s ik k a s z to tt,
m e r t h is z e n a n n y i t a d t a k á t n e k i.
A m e q le p ő a z , h o q y C s a n g k á js e k -
n e k v o lt b á t o r s á q a v is s z a h ív n i a lé q ­
ü q y i s z a k é r t- ő t W a s h in g to n b ó l. H oqy
n e m fé lt, h o q y lé q ü q y i s z a k é r t ő j e
e z t k á b e le z i v is s z a F o r m ó z á r a :
„A v i s s z a h í v á s t n e m v e s z e m tu d o ­
m á s u l s to p h a a s i k k a s z t á s Jo g cím
v o ln a a v is s z a h ív á s ra u g y a n a n n y i Tudja-e, hogy mit kapnék ezért, ha beadnám?
Jo q q al é n is v i s s z a h ív h a tn á m önt Tudom hát. De azt is tudom, hogy mit kapna ezért, ha nem
F o r m ó z á ró l s t o p “ adná be!

A M E Q O LD O TT PROBLÉM A
K ÉRVÉN Y

Nagyméltóságú Moszadik
perzsa miniszterelnök úrnak,
Teherán.

Alulírott John Bullt mint a kis

nemzetek jogainak védelmezője,
alázattal kérem Nagy méltóságodat,
hogy szerény kérésemet meghall­
gatni és részemre Perzsia egész
olajtermését kiszolgáltatni kegyes­
kedjék.
Kérésem támogatására bátorko­
dom a következőket félhozni:
1. Tíz darab Satt el Arabban ál­
lomásozó angol hadihajó.
2. Az iraki angol légierő.
3. 'A 16. ejtőernyős vadászdan­
dár.
Kérésem teljesítését ismételten
mély tisztelettel kérve, maradtam
Nagyméltóságodnak és az egész
perzsa népnek
felhúzott ravasszal
John Bull
oki. képmutató

S

— Ezt már biztosan ezek a Vll-ről jött fiatalok csempészték be!
fí~ieqqye kiadóit zuik búza átaiakuLáia
Äz VBA „Japán héke"-teive
KATONATÖRTÉNET
Két katona történetét akarom elmondani, nem
jelentős eset, de kikívánkozik belőlem, mert na­
gyon büszke vagyok mind a kettőre. A kedves, el­
gondolkozó, bölcselkedő Erdélyi Pistáról és a ki-
robbanóan vidám izomemberről, Gucsi Laciról, a
szakasz fenegyerekéről van szó. Különben mind­
ketten a néphadsereg honvédéi és egymás mellett
állunk, én az első, Gucsi a második, Erdélyi a
harmadik raj második embere.
A múlt héten menetgyakorlatcn vettünk részt.
Jó kis menetgyakorlat volt, fel a hegynek, >e a
völgybe, ahogy ez katonáéinál szokásos. Déltájra
már mindegyikünk homlokára fényes verejtékcsepp-
peket varázsolt a mezőn tűző augusztusi nap. So­
kan a kulacsukhoz nyúltak, de akadt, aki már meg­
itta az egészej. Ez Gucsi Laci volt. A vidám, han­
gos fiú elcsendesedett és keserves képpel nagyokat
nyeltj Száraz torokkal fizetett, amiért nem volt elég
önuralma. - '
Apró domboldalon haladtunk fel, rozzant há­
zikó felé vezetett a gyalogút. Csupasz léckerítéssel
)
UBORKAFA
Kutyából nem lesz szalonna
— Menyus bácsil Csakhogy lá­
tom!
Ezzel a kiáltással állított be
Sántha Cézár Csekmeki Kázrnér
szöllejébe. A kiáltásra vékony,
összeaszott, nyakigiáb férfiú állott
fel a malomkerék-asztal mellől.
(Ez a fölállás olyan volt, mintha
hirtelenjében egy kétméteres, óriási
collstokot nyitott volna ki valaki.)
Passogatott, emelgette bozontos,
varjúszárnyú szemöldökét és vé­
gül is valami vigyorgásíéle ült ki
lonnyadt ábrázatára:
— Nini, — azt mondta — nini!
Hát csakugyan kegyed az, Sántha
úr? Hej, micsoda botokat csinál­
tunk mi ketten! Igaz-e? (Eszreve-
vén, hogy Sántha Cézár megriad
és pisszegve teszi szájára az uj­
ját.) Tudom, tudom. Vége már a
marhakereskedésnek. Nagy úr /ett.
A Szaru- és Szőrgyüjtő vezetője.
Ami azt illeti, én is előléptem.
Gazduramból, teesúrból kulák let­
tem. Hogy az a megváltó . . .
A többi nem lehetett érteni, mert
Bunkóczi Menyhárt összecsikordí-
tottai megmaradt fogait és akkorát
ütött az asztalra, hogy megcsen­
dültek rajta a poharak.
A csendítésre (akár a boltos az
ajtó nyikkanására) Csekmeki Káz-
mér ugrott elő a présház mélyéről
egy mazas cserép-kancsóvail.
— Papa, az isten szerelmére. ..
— szaladt oda Bunkóczi Meny­
hárthoz. —< Hisz azt mondta, hogy
türtőzteti magát. Hogy a segítsé­
günkre lesz.
— Azám, a macska rúgja meg,
— csendesedett le Bunkóczi Meny­
hárt és mint tisztességtudó házi­
gazda a berezzent Sántha Cézár­
hoz fordult:
— No, akkor hozta isten, Sántha
úr. Üljön le és hallgasson, ide.
(Sántha íQézár megkönnyebbül­
ten helyet fogial. Csekmeki Káz-
mér tölt a poharakba, miközben
cinkos-módra hunyorít, hogy, bízz
csak ide, cimbora! Menyus bácsi
érti a csíziót. Bunkóczi Menyhárt
pedig nagyot iszik, beszopja bajsza
végéről a borcseppeket és a helyzet
magaslatára emelkedik.)
— A vejem, — fogott a be­
szédbe, — ez a mitugrász kétbal­
kezes főjegyző, aki hagyta, hogy
a helyéből kitúrják, elmondta, mi­
ben törik a fejüket. Ecccyai maguk
le akarnak fűrészeltetni minden
marha szarvából tíz centit. Hülye­
ség! En, Bunkóczi Menyhárt mon­
dom, hogy hülyeség! De sebaj 1 Fő
az üzlet, a haszon, meg a renomé.
Ha fűrészelés, hát legyen/ fűrésze­
lés. Ami pedig az érdemeket .illeti,
vagyis azt, hogy ezek a tanácsok
vagy mi a nyavalyák a szarvak fű­
részelését kötelezővé tegyék, hát
tudják meg: egyetlen valamivel le­
het mostanában érdemeket sze
rezni. (Kis szünet. Csekmeki Káz-
mér izgalmában a körmét harap-
dálja. Sántha Cézár szeme majd
Jos/OA kiguvad. Bunkóczi Menyhárt pedig
kivágja, mint a huszonegyet.) —
elzárt kertből őszibarackfa ágai hajoltak ki az út Trágyával! Igenis: a trágyával!
felé. — De hát hogy? Hát miként? —
— Ha! Ez igen, — kiáltott fel Gucsi Laci és hűlt le Sántha Cézár. Hisz a mi
felderült a képe. — Itt a víz, csak ki kell préselni szakmánk a szaru meg a szőr.
a héjából — és vágyódva nézte a közeledő fát. — Sebaj, Sántha úr! Sebaj! Ro-
Megfordította a sapkáját örömében és hatalmas kort a két szakma.. S ami a fő: úgy
mancsát megropogtatta. kell máma a trágya, mint a falat
Erdélyi Pista halkan megszólalt, talán csak kenyér. Gyűjtsék hát össze, az
önmagának: — J ó . . . én nem veszek belőle. Kom­
munista vagyok.
Gucsi nem szólt. De nem is nyúlt a fához,
amikor elhaladtunk mellette, azonban láttuk, hogy
eszi a méreg.
Estefelé porosán, fáradtan, de vidáman és
hangos énekszóval jöttünk visszafelé. A kis házban
kövér néni bizonytalankodott egy létrán az őszi­
barackfa mellett és buzgón szedte gyümölcsét a
kosárba. Cigarettaszünetet kaptunk. Hosszú sor­
ban heveredtünk a kerítés mellé a pázsitra.
— Az én fiam is katona — közölte a néni a
magasból. — Pesten szolgál. Neki szedem, küldök
neki egy kis csomag barackot. — Azután megkí­
nált néhányunkat egy-egy szem gyümölccsel, akik
a fa közelében ültünk. Köztük Gucsit is, Erdélyit is,
engem is.
Laci nézegette a barackot, aztán a nénit nézte,
aki katonafiának szedte a mosolygós barackot. Vá­
ratlanul magához ölelte Erdélyit, megcsókolta a
kerek és poros arcát s azt mondta:
— örülök, hogy délben figyelmeztettél és nem
vettem a barackból. . . Ezt a--két rajzot a Magyar Kerámia gyár dolgozói küldték, be ne­
Ezért vagyok büszke Gucsi és Erdélyi honvé­ künk, azzal, hogy az ábrázolt ifjúmunkás szaktársnőjük, nem bírván a
dekre a néphadsereg katonáira. kritikát, a rajzot a faliújságról leszakította. Ez nem volt helyes dolog
és a dolgozók kívánságárára azzal büntetjük a dacos Rózsikát, hogy
ordas az ellene szóló kritikának egy mégnagyobb nyilvánosságot biztosítunk.
ereamenyt jelentsék be és mindjárt
meglesz a renomé. Nagy emberek
lesznek a tanács előtt.
— De papa, — botránkozott
meg a vej, Csekmeki úr is. —
Hogy képzeli? Talán házról-házra
járjunk és sajátkezűleg szedjük
össze ezt az iz é t. .. szóval a trá­
gyát?
— Az eszed tokját, fiam. Az
eszed tokját. Mire való a hetivá­
sár? No, nem értitek?
(A máskor bőbeszédű és maga­
biztos Sántha Cézár ül, csak ül,
mint a kígyótól megigézett béka.
Csekmeki úr restelkedik, hogy az
apósa, Menyus bácsi micsoda zöld­
ségeket fecseg itt össze. Egyedül
Bunkóczi Menyhárt ura a helyzet­
nek.)
— A hetivásárra annyi paraszt
gyűlik össze, mint a szemét. Ahány
paraszt, annyi szekér és annyi pár
ló vagy marha. Asassatok hát a
vásártér sarkába egy emésztőgöd­
röt s oda gyüjtsétek bele mirjden
hetivásárkor a trágyát.
— De hogyan?! — ordított most
már türelmetlenül Sántha Cézár,
mert pedzeni kezdte, hova akar
Bunkóczi Menyhárt kilyukadni.
— Hogyan? — derült föl a vén,
korlátozott állapotban leledző ku­
lák ábrázata. — Gyerünk a pad-,
lásra. Megmutatom.
S lön, hogy a konferenciázó tár­
saság elhalálozási sorrendben a
présház padlására kapaszkodott,
ahol is Bunkóczi Menyhárt széles
mozdulattal körbemutatott.
— Ihol e. Itt vannak ezek a
zsomborok. Minden hetivásárra
jövő paraszttal kel! egyet vetetni s
rá kell parancsolni, hogy ebbe
gyűjtse bele állata kincsét.
Sántha Cézár csak ámulí, csak
nézett. A padláson legalább négy­
ötszáz szalmából font zsombor,-
vagyis kenyérkelesztő kosár volt
összezsúfolva. Mért és mikor fo­
natta őket Bunkóczi, azt csak a jó­
ég tudja. De ott voltak, tagadha­
tatlan
■r - Tíz forintért adom darabját.
— düllesztette ki keszeg mellét a
vénség. — De nehogy alkudni pró­
báljon, Sántha úr .. Ne, ne. beszél­
jen. Ismerem én magát vég ig meg
vissza. /Maga még a cigánykupecek
eszén is túljárt.
— Jó, jó, — hárította el a dicsé­
retet Sántha Cézár. — De melyik pa-.
raszt iesz olyan bolond, hogy meg­
vegye a zsombort, belegyüjtse a
vásár-álláson a trágyát és az
emésztőgödörhöz is odacipelje?
— Amelyiknek bemesélik, — hu­
nyorított Bunkóczi Menyhárt, —
akire ráijesztenek, hogy így írja
elő a rendelet.
— Rendelet? Miféle rendelet?!
— Hallja-e, Sántha úr!! -- dü­
hödéit meg erre Bunkóczi. — Ta­
nácsot kért, megadtam. A többi a
maga dolga. Vagy épp kegyed ne
tudná, amit az egyszeri jezsovita
pap is prédikált a nagyböjti mis­
sion? A szent cél érdekében h a­
zudni is szabad. Nohát!
S lön, ahogy Bunkóczi Menyhárt
mondá. Az emésztőgödör megása­
tott, a zsomborok Sántha Cézár
szállására fuvaroztattak (az NV
teherautóján, á tíz forint) s jőve a
nap, a nevezetes: a trägyaszerzö
hetivásár napja.
(Vége következik.)
Szakszervezeti napra fiatal!
W KOCH:

A PESSZIMISTA
Mi s a ^ fó tc fé ~
ív # #
fó r 'í u / 7Y
SlOVJETUMO

ISflCYBL-
S A N FR AN C ^SK O t > C H -S l-

Ismerjük a borúlátót!
Arcáról a fagy árad,
JÁTÉKSZÍN#
szemén íeihővonulások
jelzik ködét agyának.
Száján mindig egy a nóta:
„Nincsen új a Nap alatt!
A világ évezrek óta
egy tapodtat sem halad!“ S Z - l O '/ a 'h i ^

„Ejnye“ — mondom — „furcsa elvek!

Nézze az ötéves tervet!“

ö legyintve sziszeg választ:

„Úgy! Hiszi a piszi már azt!“
úgy véli, hogy öt év múltán
minden jó ölünkbe hull tán?
Es ha közben kiderül,
hogy a terv nem sikerül?
Akkor a reménynek vége!
Megeshetik ez i s . .. Mért ne?
Nem kell folyton jókat várni,
hiszen közbejöhet bárm i. . .
Nem tudom: mi, — ám, ha jön,
rossz lesz az, majd látja ön!“

így jósol ó' rémeket.

Hiába! A nép nevet!
Hiába: „de . . . “, hiába: „ha . . .
pesszimista elven itt
cV W /
győz a munkás akarata:
teljesíti terveit! Befellegzett a bábjátéknak... Igazi emberek jönnek...
Fordította; TÓTH ESZTER
Aprópénz
Éjfél felé jár. A 49-es villamoson
a kalauz szép rendben egymásra KÉPBEN
rakta a napi bevételt. Elszámolás­
hoz készülődött.
A Sztálin-útnál felszállt egy néni.
Karján szatyor, fején kende Éjjel
nautikából sietett haza Egy két
forintost vett elő és átszállói kért.
A kalauz kelletlenül vette elő jegy­
füzetét.
— A prót kérek! — m o n d ta szi­
gorúan
— Hiszen azt adtam. — nyúj­
totta a néni a kétforintost.
— Aprót kérek! — hajtogatta a
kalauz és kijelentette, hogy csak
egy. forint negyven ellenében haj­
landó kiadni uz éjszakai átszállót.
Nem lett volna semmi baj, ha
a villamos három utasából csak az
egyiknél is lett volna aprópénz. K ulák: Jói g o n d o lja m « j .azt a b e­
De, — ahogy ilyenkor lenni szo­ ló g á st b a r á t o m !
kott, — egyikünk se tudott vál­
tani. A néni felemelte hangját és
kissé élesebben kockáztattg. meg:
— Ha százast, vagy húszast ad­
nék, akkor érteném, hogy aprót kér
De egy kettest csak fe‘ tud vál­
Fegyvergyárosok harci tánca a keszoni légsúlymérö körül. tani? Hiszen látom.: a■táskája tele
1 van aprópénzzel!

KI A LEQÉNY A Q Ä T O N I A K U L Á K A Z KULAK Valóban a táskában egyenlő

I
göngyölegekbe csavarva legalább
ötven forintnyi aprópénz volt.
i _ Ahhoz magának semmi köze'

I
csattant fel a kalauz. — No, vár­
jon csak!...
Átvette a pénzt, leszakította a
j
jegyeket, átadta, — aztán a visz- K u lik : A la p o s a n fo n to lja m eg !
szajáró hatvan fillérről elismer­
vényt adott, amelyet az Akácfa-
utcai központban felmutatásra név-
í értékben beváltanak.
A néni Újpesten lakik. Özvegy­
asszony, két gyermeke van. Ej-
? szaka dolgozik, hogy otthonát
rendbentarthassa. Nappal nem jár
— Eredj már arrébb Zsiga, mert az Akácfa-utca környékén, éjjel pc-
árnyékot ^ g a pénztár nincs nyitva. Ha
vetsz!
— Hát mit vessek? Talán őszi árpát? hatvan fillérjét át akarná venni, egy
forint negyvenet adhatna ki úti-
Vir.
Tőkés ideges —; költségre. így hát a néni, akinek
nincs kidobni való pénze és hiába­
való szaladgálásra sincs ideje, a
Villamosvasútnak ajándékozza a
hatvan fillért és szívből kívánja ...
szívből kívánja, hogy legyen bol­ D o lg o zó p a r a s z t: A la p o s a n m e g g o n ­
d o lta m . . .
dog vele!
c-gy.

F i z e s s ejt e l ő m a g y a r l a p o k r a
külföldön élő barátai, ismerősei részére!
A «KULTÚRA» Könyv- és Hirlap Külkereskedelmi Vállalat,
Budapest, VIII., Rákóczi-út 5. Telefon: 342—507. felvesz elő­
fizetéseket a Magyar Nemzet c. lapra valamint bármely
magyar napilapra, hetilapra, és folyóiratra, forint fizetés ellenében,
kü'földi címekre.
— Mondd, D Ajándékkönyvek a . Könyvterjesztő Vállalati boltjain keresztül
„parazita kölyök, Hogy mersz apáddal szem- ugyancsak feladhatók.
Aki megpróbálja, vagy aki kibújik alóla?
telenkedni?
 s.

le . a b
Ki fejti meg ezt a két táviratot?
Kedves Ludas Matyi!
A napokban a mellékelt két táviratot kaptukt melyeket képtelenek
vagyunk megfejteni. Kérjük a Ludast, legyen segítségünkre, mert a ka­
posvári posta se tudja megállapítani a táviratok értelmét. Talán akad
a Ludas Matyi olvasói között olyan rejtvényfejtő specialista, aki a két
táviratot megfejti. Elrettentő példának is alkalmas a táviratok szövegé­
nek közlése.
t Somogymegyei Szövetkezetek Szövetsége,
Varga L , Horváth J.
MEZSOEV KAPOSVARH
GBMKTRE IKAT TUDUNK KUELDE NKTAVIRAT!
KERUENK MEZOEVOFU SZEKESFEHEJPVAAR
MÉSZÖV KAPOSVÁR
TIZENHAT NAGY 1STVAAN INSTRUKTOOR MESZOEV JAARAASI
k i r e n d e l t s e g SIOFOK RAHOT FONYOD MESSOEV k h i r e n -
DELTSEG
Várjuk a megfejtéseket. . .
Nehéz egy bikát eltemetni!
Kedves Ludas Matyi!
1951. augusztus 10-én Gacsáj és.
Császló község között ismeretlen
körülmények között Hórmánszeg
község bikája, amelyet Zajta köz­
ségbe akartak szállítani, megdög­
lött. Gacsáj, Császló és Hórmánszeg
község nem intézkedett a bika el­
szállításáról, nem tudták, melyik
községhez tartozik a dolog. Egy­
mást érték a telefonok, az egyik
tanácstól a másik tanácsig, a ta­
nácsoktól az állatorvosokig, az
állatorvosoktól a rendőrőrsökhöz,
de nem történt intézkedés a bika
elszállítására.
Valakinek eszébejutott, hogy az
elhullott jószágok elszállításával a
nyíregyházi ,;Fehérje“ gyüjtőválla-
lat foglalkozik. Oda is telefonáltak.
Kitűnt, hogy a vállalat kövér biká­
kat nem szállít. Végül is a gacsáji
dögkertben kellett a bikát eltemetni.
Tekintettel arra, hogy a bika való­
ban kövér volt, kitűnően lehetett
volna zsírját szappanfőzésre hasz­
nálni. Kár volt a dögtemetőbe te ­
metni. Az eset egyébként három
napig foglalkoztatta négy község
dolgozó parasztjait, ezért jó lenne,
ha intézkedés történne, hogy ha­
sonló esetben mi legyen a bikákkal.
Rengeteg munkaidő veszett el, sok
pénz ment el telefonra, négy köz­
ség izgult, amíg végre a bika földi
maradványai a földbe kerültek.
Egyébként a bika Mátészalkán is
vendégszerepelt és elmúlása miatt
Mátészalka gyászban van.
Németh István
Mátészalka.
VÁLASZT
* szentül fogadták, hogy erre a
Miért kell bőrig ázni
Balassagyarmaton
1951 augusztus 16-án Balassa­
gyarmaton várakoztam a 13 óra il
perckor Ipolytarnóc felé Induló vo­
natra. Az eső esett. Megkíséreltem
bejutni a váróteremnek nevezett
kis helyiségbe, de kísérletemet
nem koronázta siker. Türelmesen
várakoztam tehát, hogy bejöjjön a
szerelvény. Végre bejött. Sok más
ázott emberrel megkíséreltem fel­
szállni a kocsiba, de jött egy
„Kapus“ karszalagú vasutas, aki
bottal hadonászott (minek a vas­
utasnak bot?) és lezavart minden­
kit a kocsiból. Közben durván szit­
kozódott. A MÁV üzleti szabályza­
taira hivatkozott, mely szerint még
nem jött el a beszállás ideje. Az
eső egyre jobban zuhogott és mi
tovább áztunk, amíg végre felszál-
hattunk.
A kapus viselkedése miatt sokan
megfáztunk és másnap nem dol­
gozhattunk. Én is beteg lettem.
Ajánlatos lenne, ha a MÁV uta­
sítaná a vidéki állomások vezetőit,
hogy mindig legyen fedett helyiség
a várakozók részére. Az se tragé­
dia, ha „idő előtt“ felengedik az
utasokat a beálló vonatba. Nem
lopják el a padokat. És a portás
ne szitkozódjon!
NÖGRÁDY OTTO
Nógrádszakál
Nem jó kutyának lenni
a Pázsit-utcában
Tánc a hús körül
Nemrégiben vért adtam egy be­
tegnek, aki élet és halál közt lebe­
gett. Véradás után kaptam egy fél­
kilós húspótjegyet, de azt a mai
napig sem váltottam be.
Miért? Mert:
A Földtnívesszövetkezeti Hús­
csarnok csak nagybátonyi bányá­
szoknak ad húst. A Járási Tanács
kereskedelmi osztályán nem tudtak
erről a rendeletről. Visszamentem a
Közkórházba, ahol azzal bíztattak,
hogy a jegy olyan elbírálás alá*
esik, mint a bányászoké. A Megyei
Jegyközpontban tudtak ezekről a
jegyekről, de hogy mit adnak rá,
arról fogalmuk sem volt. A Megyei
Tanács kereskedelmi osztályán
jegyre ki kell adni a húst, mégpedig
a közületi húsból, üjra elvetődtem
a Járási Tanács kereskedelmi osz­
tályára, ahol Antal elvtárs közölte
velem, hogy még a bányászoknak
sincs mindig hús. Ne csodálkozzak,
ha ilyen pótjegyre nincsen. De
igenis csodálkoztam, mert a Járási
Tanács étkezdéjében mindig van
hús, még akkor is, amikor a bá­
nyászok nem kapnak.
Kérdem, hogyan lehet ez, és
ezekután mit csináljak?
Katona Aurél
postasegédellenőr, Pásztó.
Kedves Ludas Matyi!
M int a z á lla m i K ö n y v te rje s z tő V ál­
la la t s z e r v e z ő je , v a s ú ti b é r le tje g g y e l
u ta z o m , a m it h a v o n ta é r v é n y e s íte n i
kel!.
Az e lm ú lt n a p o k b a n r e g g e l fé lk i-
le n c r e , n y i t á s r a , b e v itte m a b é r le t­
je g y e m e t a V ig a d ó té ri Ib u s z h o z é r ­
v é n y e s ítte tn i, m iv e l t i z k o r el a k a r t a m
u ta z n i. M eg rö k ö n y ö d v e h a llo tta m ,
h o g y je g y e m e t csaki d . u. f é l n é g y r e
k a p h a to m m e g , m e r t a l á í r á s v é g e t t
m é g a v a s ú ti fő o s z tá ly h o z k e ll e lk ü l­
d e n i.
A m in t h a llo tta m , n a p o n ta 250—270
b é r l e t j e g y e t a d n a k b e é r v é n y e s íté s r e ,
a m i a z t je le n ti, h o g y u g y a n a n n y i d o l­
g o z ó n e m tu d ja a m u n k á j á t e lv é ­
g e z n i, b é r le tje g y h iá n y á b a n .
Az i r o d a v e z e tő je , — G a ra e lv tá r s ,
— e lm o n d o tta , h o g y k ö r ü lb e lü l e g y
é v e v o lt e g y jó J a v a s la ta , a m i t s i k e r ­
r e l ki is p r ó b á lta k , m é g s e m v a ló s í­
to ttá k m e g .
M ost a z o n g o n d o lk o d o m , h o g y m i é r t
a L u d a s M a ty in a k íro m m e g , m ik o r
ez n e m is v ic c . De ta lá n é p p e n e z é r t .
B ak o n y i L á szló
V II. A k á c f a - u tc a 6 .

Diák az útvesztőben
Szovjet ösztöndíjas diák vagyok,
nyári szabadságomat töltöm itt­
hon. A napokban értesítést kaptam
a Közoktatásügyi minisztériumtól a
következő szöveggel:
K e d v es E lv tá r s ! T udom ányegye­
tem i f ő o s z tá l y u n k e l v t á r s f e ls ő é v e s
e g y e te m i ta n u l m á n y a i n a k i r á n y á t m e g
k ív á n ja h a tá r o z n i. K é re m e l v t á r s a t ,
ho g y e b b e n a z ü g y b e n p é n te k e n , fo ­
lyó h ó 17-én d. u. .4 ó r a k o r je le n je n
m e g a K. NI. ( B u d a p e s t V. s z a l a y - u . '
10—14.) II. e m e le ti t a n u l ó s z o b á já b a n .
T olnay G á b o r fő o s z tá ly v e z e tő .
Nagyon megörültem az értesí­
tésnek és a megadott időpontban
némi elfogódottsággal kopogtat­
tam be a II. emeleti tanulószoba aj­
taján. Zárva volt. A mellette levő
szobában az egész ügyről nem tud­
tak semmit. Lementem az értesítést
küldő Tolnay elvtárshoz. Csak a
titkárnőig jutottam el. ö felküldött
az V. emelet 28-ba. Ezt a szobát is
zárva találtam. Visszamentem a
titkárnőhöz, aki ezúttal az V. eme­
leti nagyterembe küldött. A nagy­
terem természetesen ugyancsak
zárva volt. A takarítónő közölte,
hogy a kulcs nála van, de nem
adja oda, mert oda senki sem me­
het be, tekintve, hogy ünnepre de­
korálják. Persze ismét visszamen­
tem a titkárnőhöz, aki kijelentette,
hogy nem tehet semmit érdekem­
ben. Aláírta a kitépő cédulát és
megnyugtatott, hogy — ha szük­
ség lesz rám —• újra behívnak a
minisztériumba.
Én azonban aggódom, hogy
újabb behívásom esetén ismét ro­
hanhatok egyik emeletről a má­
sikra — hiába. Ilyen elintézés mel­
lett az ország szakkáderekkel való
ellátása nem látszik zökkenőmen­
tesnek.
Popper Mihály,
Bp., XIV., Hungária-krt. 167.
.íj
6 ■n
..r.of iKfifc 1tV.t \‘<j ó'.'C'j ’ll f.l
):»;: 1.ÍH K;N
ESI
\\
A „Le a bürokráciával'' című ro­
vat számára új típust szállítok: a
tújbuzgó utcafelel'óst. Ezek közé
tartozik P. Ferencné, aki a Pázsit­
utca 13. szám alatt lakik. Mint
utcafelelős, visszaél beosztásával.
Gőgösen viselkedik a többi halan­
dóval. Hatalma külső jeleit, egy
füzetet és egy ceruzát, állandóan
magánál hordja és szorgalmasan
feljegyzi az utcában történő „ki­
hágásokat".
Velem is meggyűlt a baja. Sé­
tálni vittem Buksi nevű ebemet.
Amikor meglátott bennünket, fel­
szólított, hogy azonnal vigyem le
a kutyát a járdáról, mert a járdán
kutyát vezetni tilos. Aki pedig a
kutyát a fákhoz engedi, az bünte­
tendő cselekményt követ el, — állí­
totta. Megmondtam, hogy én ilyen
rendeletről nem tudok%de más se
tud róla, mert kutyák évszázadok
óta zavartalanul mehetnek a fák­
hoz. Erre felírt a füzetébe s közölte
velem, hogy fel fog jelenteni. Ezzel
nem elégedett meg és újból rám­
kiáltott, hogy menjek le a kutyával
a járdáról. Fákhoz szokott hím­
nemű kutyám csodálkozva nézett
P. Ferencnére, aki dühös lett és
elhatározta, hogy a rendőrt, a Köz-
tisztasági Hivatalt, a vádlót, bírót
és ügyészséget egyaránt képviseli,
sőt ítéletvégrehajtó is lesz. Utóbbi
minőségében négyszer fejbe- és
orrbavágta Buksit. Az állat voní­
tott és azóta dagadt orral jár.
P. Ferencné a testi fenyítékkel
sem elégedett meg, hanem a rend­
őrségen feljelentette Buksit, illető­
leg engem. Az ügyeletes bajtárs
udvariasan közölte vele, hogy a fák
továbbra is a kutyák rendelkezé­
sére állnak. Szegény P.-nében egy
világ dűlt össze. Éppen ideje volt.
Dobi Sándorné
egyetemi hallgató
Í iT .
)j úttlu ui'a il Lv ... v
A n ta ls z á llá s , B o ld o g a s s z o n y f a , M ar-
g itp u s z ta é s B ő s z é n fa -T é g la g y á r d o l­
g o z ó n é p e h á lá s a n k ö s z ö n i, h o g y a
v a s ú tá llo m á s ü g y é b e n a L u d a s M a­
ty i h a th a tó s s e g ít s é g e t n y ú jto tt. M ár
b e f e je z é s e lő tt áll a g y o r s ir a m b a n
é p ü lő v a s ú tá llo m á s . E z e n tú l n e m k e ll
á z v a fá z v a a v o n a tr a v á r n i . A z á l­
lo m á s g y o r s f e l é p í t é s é é r t tá v ir a tila g
h á lá s k ö s z ö n e tü n k e t k ü ld tü k R ák o si
M á ty á s e l v t á r s n a k , a k i s z e b b é s b o l­
d o g a b b jö v ő fe lé v e z e t b e n n ü n k e t .
H o rv á th J á n o s
A n ta ls z á llá s .
D ö rn y e i e l v t á r s n a k a L u d a s Ma-
ty ib a n k ö z z é te tt le v e lé r e v á la s z o lv a
k ö z ö ljü k , h o g y ú jítá s i b iz o tts á g u n k
a z ú jítá s i r e n d e l e t é r te lm é b e n r a ­
g a s z k o d o tt a g a z d a s á g i e re d m é n y
k i m u ta tá s á h o z . H iba v o lt, h o g y az
ú jítá s i m e g b íz o tt a h a tá r o z a tr ó l n e m
é r t e s í t e t t e a z e l v t á r s a t . Ez k ö te le s ­
s é g e le tt v o ln a . A k r i t i k á t k ö s z ö n ­
jü k , v a ló b a n h ib á t k ö v e ttü n k el. E n­
n e k a le v é ln e k m á s o l a tá t e lk ü ld ö ttü k
D ö rn y e i e l v t á r s n a k is.
T ö m e g c ik k ip a ri K ö zp o n t
y « M egyesi Im re v e z é r ig a z g a tó .
L udas M atyi
F ő s z e r k e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k i a d á s é r t fe le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t Ig a z g a tó ja
S z e r k e s z tő s é g : V., A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 127r750, 128-031
K ia d ó h iv a ta l: V II., L e n ln - k r t 9—11
T e le fo n : 221-285
H ir d e té s i o s z tá ly : V., B ajcsy -
Z s ilin s z k y -ú t 34. T e le fo n : 125-340
C s e k k s z á m la s z á m : 61.080
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
H írla p I r o d á ja , V.. J ó z s e f n á d o r ­
t é r 1. T e le fo n : 180-850
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
V., R o o s e v e lt-té r 5—6
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a ,
V., H o n v é d -u tc a 10
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly
 BORISZ BJEDNIJ
^ bj a k o v r a j z a iv a i

bizotKágunk*titkára! AU H uI elvtárs. kerület,

m -f^ elet J,e} LZf veta Krupicina írja neked, aki téged múlt nyá-
ron aludt ej]el vendegeit meg. amikor bejöttél hozzánk a kolhoz elnö­
kével. Nehogy azt hidd, hogy én a vendégszeretetemmel dicsekszem,
csak azt akarom, hogy eszedbe jussak.
i unoliCimat‘ a Munka Hősét, Nászt ja Krupicinát panaszolom
/?• ~A?//a mncf_ nekem öregségemre pihenésem, békességem. Hogy
kire ütött a családban, arra nem tudok rájönni! Gyáva tagja a csalá­
dunknak nem. volt, de ilyen túlerélyes sem volt. Én szerénységre és
etigeclelniessegre neveltem , de pont a fordítottja jött ki.
■■
Z.. cn. bajom akkor kezdődött, amikor Násztját az ifjúsági brigád
vezetőjének lelték meg. Az unokám csak egyről álmodott: olyan ter­
mest akart elemi, amilyen még nem volt: egy hektárról ötszáz mázsát!
---- á.—kcmiszomolcok gyűlésen bejelentették ezt az elhatározásukat és
az újságba is kitették. Elisme­
rem. hogy a szívem össze szo­
rult, a nevünk becsületét fél­
tettem Násztja vállalkozásától.
Hiszen nem tréfa ezer púd egy
hektáron! Én nem emlékeztem
arra hogy nálunk valaki is el­
ért volna ilyen eredményt.
: Egész télen át gyűjtötte az Ötezer bányászt küldjétek! Ötvenezer katonát küldjétek!
ifjúsági brigád a hamut a trá­
gyázásra. Sűrűn kezdtek jönni
hozzám a gazdasszonyok, kér­
ték, hogy csitítsam kicsit
AUGUSZTUS 20. UTÁN
Násztját, mert már túlságosan
ráfeküdtek a hamura a kom-
szomolcok. A kályhában még
tűz van, s ők már a hamut
" a , v- ... . . , , szedik: félnek, hátha valaki
megelőzi okét. Kiszedik es vágtáivá rohannak a z 'egész faluból Násztjá-
hoz, a fészerünkbe rakják a hamut. Egész napokon át a fészer mellett
zaj és ricsaj van, mintha mozi jött volna ki hozzánk. Ez a mozi amit
itt említek ritkán érkezik, és a gépész úgy forgatja a filmet, mintha az
esküvőjére sietne, semmit sem lehet megérteni belőle. Utasítsd a mozi-
gépeszt isi rendre, Alekszej Geraszimovics.
. hónappal a vetés előtt az ifjúsági brigád elkezdte végrehajtani
a jarovizálást. Násztja szétrakta az egész kunyhóban a szemes krumplit,
ide-oda járt és át meg átrakta a burgonyát, hogy az minden oldalról
egyenletesen hajtson ki.
De nyáron aztán szabadon vehettem lélegzetet: Násztja éjjel-nappal
a mezőn volt; burgonyáját gyomlálta _ feltöltótte, megtrágyáza salétrom­
mal. ősszel pedig a brigádja 540 mázsát hozott össze egy hektárról, és
aZ' unokám megkapta a Munka Hősének arany csillagját. Most örülhet­
nék ennek, de arról sajnos szó sincs.
Már régen észrevettem, hogy a mi tanítónk szerelmes Násztjába. Jó
- mber-r Judjer-a mesterségét, de nagyon határozatiad és félős fiatalember
a tanító. Úgy jár Násztja körül mint az árnyék és folyton csak hallgat. — Jólesik rágondolni, hogy milyen szép eredménnyel dolgoztunk.
Még régebben próbált vele beszélni, de mióta Násztja a Munka Hőse — Azért arra is gondoljon szaki, hogy hervadt babér babot sem ér!
lett, a tanító egészen elcsüggedt.
Máskülönben kemény fiú ez a tanító. A falusi tanácselnök egész
nyáron bujkált előle, úgy falhoz szorította az iskola tatarozásával. Az Ahol jól gazdálkodnak (Valahai cAngliáhan
elnök ezt úgy bosszulta meg, hogy az iskolát olyan unalmas színbe fes­
tette ki, hogy az ember sajnálta a tanulókat. Ha kijössz hozzánk, Alek­ -£ CHI N O I N VEGYIM. :S
szej Geraszimovics, szégyenítsd meg jól az elnököt: a jövő évben fel­
tétlenül vidámabb színre festesse ki az iskolát. A gyerekekre hosszú és
világos élet vár, hát akkor minek rontsuk el a kedvüket?
Nem érti Násztja hogy a tanítóval a boldogsága kíséri és a fiút
kegyetlenül kínozza. Égy előadást sem mulaszt el ez a lány a klubban:
felveszi a legszebb ruháját, feltüzi a csillagot, leül az első sorba és a
tanítónak a legbonyolultabb kérdéseket teszi fel. Vagy egyszerre minden
ok nélkül elhíreszteli, hogy elutazik a városba tanulni, és a mi tanítónk
nem leli a helyét: fél a Násztjától való elválástól.
Násztja nem akar táncolni vele, azt mondja, hogy a tanító a lábára
lép. Én megtudakoltam a barátnőitől, hogy lábukra lép-e tánc közben a
tanító, vagy sem? Mindenki egyhangúlag azt állítja, hogy a tanító
udvariasan táncol, majdnem mindenkinél jobban az egyesített kolhozban.
Mindamellett úgy rémlik nekem, hogy a tanító Násztjának is tet­ K a k as: K é re m , h o v a tű n t el a z a so k Jó ,,m icé-
szik, de a kislány ezt önw.agának sem vallja be. Ahogy elutazik a tanító : m “ a k ö r n y é k s z e m é td o m b já r ó l?
a városba, a tankönyvekért_ vagy a tanítók értekezletére, -Násztja mind­ V e q y é s z : A b b ó l D -v ita m in k é sz ü l.
járt nyugtalan és mintha megbánná, hogy olyan büszke. Ha meg vissza­ K a k as: A k k o r r e n d b e n v a n . F é ltü n k , h o q y m á s
:e m é td o m b r a k e r ü lt.
jön a tanító, az unokám még jobban rákezd.
Gyakran szeretném a nagymamái és nevelői jogomnál fogva leszidni,
De ahogy eszembejut, hogy Násztja nemcsak unokám, hanem a Munka kik már a decemberi tervet esítik
Hőse és a helyi tanács tagja is és én szintén ráadtam a voksomat, mind­
járt elfelejtem a nevelői szavakat, és nem tudom a kezem ráemelni.
Ezért nagyon kérlek Alekszej Geraszimovics, értsd meg ezt, és idézd
be Násztját a kerületi bizottságba, te jobban tudsz komolyan beszélni
vele, mint én. A munka hősei és a képviselők a te számodra nem csodák,
viszont nekem ebben semmi gyakorlatom nincsen. És attól, hogy Násztja
az unokámi, bizonyisten nem válik könnyebbé a dolog.
Én viszont kész vagyok életem végéig tűrni a hamut a fészeremben
és a jarovizálást is ki fogom bírni valahogy, ha már ennek így kell
lenni a közös ügy érdekében. Csak Násztja ne kínozza már ezt a sze­
gény tanítót! Ilyet a mi országunkban senkisem tehet meg, még a
munka hőse sem. Nekem legalább ez a véleményem.
Ha eljössz a falunkba, gyere hozzám vendégül. Az aludttejemet már
ismered és olyan savanyított almát, mint az enyém, nem találsz az egész
kerületben. Kóstold meg, meg fogsz győződni róla, hogy nem dicsekszem.
Újra megmondom neked a címemet ha elfeledted volna:
Makovki község, szélről a negyedik ház, ahogy a városból kijössz
az országúton, egyenesen a vizes árok mögött, amit már régen be kellene
temetni, mert a sár ott már tűrhetetlen. , ,
Malacoknak biztosan paradicsom ez, de mi nem azert építjük az
utóinkat. Mondd meg az országút vezetőségének, hogy temessek be az
árkot, mert addig várok, várok, amíg végre meg fogom írni a járási
úfságba. . .
Jó egészséget kívánok neked, Alekszej Geraszimovics, viszont ne-
kém fáj a derekam. Éjszakánként úgy nyilall, de úgy nyilall, minden átélt
évemet érzem, úgy dicsekszenek az elmúlt egészséggel a derekamban.
Üdvözlöm az egész családodat, nem tudom, jól ragasztottam-e a
bélyeget a borítékra. — G ra tu lá lo k q y e r e k e k , ö rü lö k , h o q y m á r
Maradok, aki, /<U ismersz: m n E v e T A m W ,CW A. én é v s z a k o m n á l v a q y to k a te r m e lé s b e n .
— S o se ö r ü lj ö n T é la p ó , m e r t m i r e e ljö n a m a
nyugdíjazott nagymama. id e je , m i m á r a jö v ő év n y a r á n á l f o q u n k ta r t a n i ,
Acheson: Gyerünk innen, kollégám! A
nem hagyja magát megfejni
/ -
Itt látható a fogazó marós MSZT-brigád há­
rom sztahanovista tagja és a versenytábla. A másik
három tag szintén sztahanovista s ők is 218 száza­
lékkal bizonyítják
visták.
M e rt a D iSZ -vezeíőrvek e z e k J á r n a k a fe jé b e n .
A Kossuth-díjas Már és Kosztuh kiváló sztaha­
novista hegesztőket- folyton kölcsönkérik, különböző
üzemek.
Ganz: Kölcsönadom őket, de aztán. ..
Dunapentele: Ne féljen, elsején megadom.
1. H o p p , e lk ü ld ö m
lá r a , h a v is s z a jö n , 6 lesz. a k u líú r o s .
2. S z ó v a l M isik ém , ta n u lj c s a k , h a v is s z a jö s s z ,
s z á m ítu n k r á d .
3. Ily e n a z é n fo r rn á m , m o s t k e r e s h e t e k m e ­
g in t m á s t a z is k o lá r a ,
ELÖLJÁRÓBAN
el k ell m o n d a n u n k , h o g y a G a n z Va-
g o n g y á r r ó l s o k a t h a llo ttu n k , d e s a j ­
n á la tta l a z t is h o z z á kell te n n ü n k ,
h o g y n e m m in d ig jó k a t. T u d tu x ,
h o g y 19 4 6 -b an é lü z e m v o lt, d e a z ­
ó ta n e m te lje s íti a te r v é t , o lv a s n i*
h o g y a m u n k a v e r s e n y b e n is h á tú i
m a r a d t , — (gy h á t m in d e n r o s s z r a
f e lk é s z ü lv e , lé p tü n k b e a viU ám utca-;
kapun.
V é g ig m e n tü n k a z ü z e m e n é s k i­
d e r ü lt, h o q y a G a n z V a g o n g y á r s c k
h ib á ja é s h iá n y o s s á g a m e lle tt Ko­
m o ly e r e d m é n y e k k e l is d ic s e k e d h e t.
E lő s z ö r is m e g t u d t u k h o q y a g y á r
is m é t v á r o m á n y o s a a z é lü z e m jel
v é n y n e k é s cím nek-. M ió ta K rip á c z
m é r n ö k - e iv tá r s v e ze ti a v á lla la to t, ko
m o ly f e jlő d é s é s z le ih e tő . Ez a z o n b a n
n e m c sa k az ö é rd e m e . H ogyne vé­
gezne jó m u n k á t e g y ü z e m , a h o l'
B o tk a e i v t á r s , a v a s i p a r k iv á ló m é r
n ö k e , tö b b ú jítá s é s n a g y je le n tő s é g ű
g y á r tá s i r e n d s z e r f e lta lá ló ja d o lg o z ik ?
De d i c s é r e t ille ti a le g e n d á s MSZT-
b r i g á d o t is, a m e ly n e k m in d e n ta g ja
s z ta h a n o v is ta é s 200 s z á z a lé k fe le tt
be, hogy milyen jó MSZT-akti- te rm e i. M in d n y á ju k n a k ta n ító ja , ak i
a g y á r t á s m in d e n fá z is á b a n r é s z t
v e s z é s t a n á c s a iv a l, g y a k o r la t; ú t ­
m u t a t á s a i v a l s e g íti a m u n k á t : n o ­
v a iju k m é r n ö k - e i v t á r s é s t á r s a ;, a
s z o v je t á tv e v ő k .
A G an z V a g o n g y á r n a q y e r e d m é ­
n y e i k ö z é ta r to z ik , h o g y a szovje-;
ta p a s z ta la t o k f e lh a s z n á lá s á v a l ma
h a t n a p a l a t t s z e r e lik ö s s z e a z t a
h a jó m o to r t, a m e ly h e z a z e lő tt 14
m u n k a n a p r a v o lt s z ü k s é g . A d o lg o ­
z ó k v e r s e n y b e n á lln a k e g y n a p , e g y
ó r a , e g y p e r c m a g ia k a r i tá s á é r ; . A
g y o r s a s á q a z o n b a n n e m m e g y a m i­
n ő s é g r o v á s á r a A n a g y s z e r ű G anz-
m o to r v o n a to k s e b e s s é g é t, e ls ő r e n d ű
m in ő s é g é t é s k é n y e l m é t a z e g é s z vi­
lá g is m e r i, m e g b e c s ü li.
A z e r e d m é n y e k e t lá tv a e lm o n d h a t­
ju k , h o g y a G a n z V a g o n g y á r a n a q y
v is s z a e s é s u tá n e lin d u lt a fe jlő d é s
ú tjá n B iz to sa n tu d j u k , h o q y a k a p u
fö lö tt n e m s o k á r a is m é t o tt r a q y o g a z
é lü z e m - je lv é n y .
HOL A H IB A ?
M in d e n ü tt? N em , e z tú lz á s . De, á h o q y
a z e lv tá r s a k tó l é r t e s ü l t ü n k , h ib a v a n
a m u n k a m e g s z e r v e z é s é b e n , a z ir o ­
d á k á lla n d ó á tc s o p o r t o s ítá s á b a n , a z
ü z e m e k k ö z ö tti e g y ü ttm ű k ö d é s b e n A
G a n z H a jó q y á r p é ld á u l h e n g e r p á r o ­
k a t s z á llít a G a n z V a g o n n a k , d e a
t e s t v é r v á lla ia tta l e g y á l ta lá b a n nem
b á n ik te s t v é r ie s e n .
— S o k a s e le jt! — p a n a s z k o d ta k a
v a g o n g y á r ia k ,
— H á ro m s z á z a lé k ? k é r d e z t ü k és
r o s s z a ié n c s ó v á ltu k a f e jü n k e t, d a ők
n e m e t in te tte k .
— Öt? Tíz? — k é r d e z t ü k e lk é p e d v e ,
— T öbbi
— C sa k nem h úsz?, , . H a r­
m in c ? , . . ö tv e n ? ; . ,
— J ó len n e! — f e le lté k k e s e r ű e n .
— M ost m á r m o n d já k m e g , h o q y
m e n n y i? !
— R e n d b e n v a n , d e e lő b b h ú z z a ­
n a k m a g u k m ö q é e g y s z é k e t, m e r t
le ü ln e k a c s o d á lk o z á s tó l! — b i z ta t­
ta k b e n n ü n k e t J ó in d u la tú a n .
— S ok c s o d á t lá ttu n k m i ’ m á r ,
n e m s z é d ü lü n k el o ly a n k ö n n y e n .
É s a k k o r m e g m o n d tá k .
— K ile n c v e n n y o lc s z á z a lé k s e le jt!
L e ü ltü n k .
E r r e v a ló b a n nem s z á m íto tt u n k .
Ez a z , a m ir e m i a z t s z o k tu k m o n ­
d a n i: e n n e k a z t á n ig a z á n n e m s z a ­
b a d n a le n n i!
AZ ELLENSÉG
te r m é s z e t r a j z á h o z ta r to z ik , h o g y ah o l
g y e n g e p o n to t Iát, o d a b e fé s z k e li
m a g á t é s m e g k e z d i b o m la s z tó m u n ­
k á já t.
D ó z sa e lv tá r s , a p á r t t i t k á r fe l­
c s a p o tt te rm é s z e tra jz ta n á r n a k és a
d o lg o z ó k Jó ta n ítv á n y o k n a k b izo ­
n y u lta k . H a m a r o s a n fe lf e d e z té k a z
e lle n s é g e g y ik f é s z k é t a k o h á s z a ti
g y á rtá s e lő k é s z íté s b e n . Kilenic tis z t­
v is e lő b ő l h a t h o r t h y s t a tis z t v o lt.
S z a b o tá z s t s z e r v e z te k é s a k a d á íy o z -
?4K. a. m u n k á t . A te r m é s z e tr a jz b a n
k itű n ő d o lg o z ó k a t a lig le h e te tt v isz-
s z a ta r ta n i a ttó l, h o g y a le le p le z e tt
e lle n s é g e t a z o n n y o m b a n h e r b á r iu m b a
n e p r é s e lj é k .
a H o rv á th M isit p á r t i s k o ­ A z ó ta m á r m i n d a h a ta n v a la m e ­
ly ik k ö z p o n ti r o v a r g y ü j t e m e n /b e n
t a r tó z k o d n a k .
H ELYRE!Q A Z ITÁS
Egyik legutóbbi számunkban megírtuk,
hogy az argentin motorosvonat Í10 krn-es se­
bességgel szalad. Bíínbánóar és örömmel kö­
zöljük, hogy tévedtünk, A derék motorosok
140 160 km-es sebességgel szaladnak.
VIDÁM VASASOK
a G an z V a g o n q y á r s z ín já ts z ó i. O k u k
van a v id á m s á q ra . C sá s z á r e lv tá rs
v e z e té s é v e l a k e r ü le ti k u l t ú r v e r s e -
n y e n e ls ő k , a z o r s z á g o s o n n e g y e d i­
k e k le tte k . A ,,V id á m v a s a s o k “ c ím ű
v íg já té k v id á m v a s a s a i t o ly a n -szív­
ből jö v ő , ő s z in te v id á m s á q q a i j á t ­
s z o ttá k , h o g y in d o k o lt v o lt a m e g ­
je g y z é s : m a g u k a t a la k íto ttá k .
A BÉK A
m in t e lf e le jte tt f é tis , a r a k t á r e g y ik
s ö té t z u g á b a n h e v e r . K u ru tty o ln a , h a
tu d n a , d e m e r t k ő b ő l f a r a g t á k , h a ll­
g a t é s b e le tö r ő d ik s o r s á b a .
T a íá n eg y é v e k a p ta a já n d é k b a a z
e g y ik m ű h e ly a b é k á t ih o q y m e ly ik ,
a z t ta p in ta tb ó l n e m á r u l j u k el), m i­
vé! te r m e lé s i szá z a lé k a jó v a l a A p á r t t i t k á r e l v t á r s h o z n e m o ly a n e g y s z e r ű
b é k a . . , h m , . , a l a t t v o lt. A z ó ta ez
a m ű h e ly m e g le p ő _ g y o r s a n 100 s z á ­ b e ju tn i, m in t a z e g y e s n a iv p á r t t a g o k e lk é p z e lik .
z a lé k f ö lé e m e lte t e lje s ít m é n y é t é s P a lo ta i E r z s é b e t é s K o v á cs K á ro ly n é , m in t k é t h a ­
r a g o s a r k a n g y a l , ő rz i a t i t k á r - e l v t á r s s z o b á já t.
a já n d é k b a a d ta v o ln a eg y m á s ik K ét k é r é s ü n k v a n , az e q y ik a z a r k a n g y a l o k h o z ,
m ű h e ly n e k , a m e ly jó v a l a b é k a . . .
a l a t t te r m e it, A m ű h e ly tilta k o z o tt, m á s i k a lá to g a tó d o lg o z ó k h o z A lá to g a tó k n e z a ­
v a r j á k c s ip - c s u p ü g y e k k e l a t i t k á r - e l v t á r s m u n k á ­
e m e lte t e lje s ít m é n y é t é s íq y to v á b b . já t, a z a r k a n g y a l o k le g y e n e k u g y a n b u z g ó k , d e n e
A b é k a r e t t e n e t e s m u m u s v o lt a d o l­
g o zó it s z e m é b e n . A m e ly ik m ű h e ly t e s s e n e k tú lb u z g ó s á g b a .
m e g c é lo z tá k v e le , a z é s z n é lk ü l d o l­
g o z n i k e z d e tt,
A v ilá g le g h a s z n o s a b b á lla ta le tt
v o ln a az a b é k a , h a e g y s z é p n a p o n
v a la k i el n e m s ü lly e s z ti a r a k t á r s ö ­
té t z u g á b a .
Mi a z t t a n á c s o lju k h o z z á k is m é t
a n a p v ilá g r a é s a d j á k h á z iá lla tu l az
5 2 1 -es -a k a ío s m ű h e ly n e k . M ost a z a z
ille té k e s .
EGY IFIT K ER ESTÜ N K .
a k i ú g y lóg, m in t R o h o n y i. M iért
é p p e n ily e n t? M e g m a g y a r á z z u k .
— Ú gy ló g , m in t R o h o n y i — m o n d ­
tá k in f o r m á c ió k é n t, ha v a la k it le­
b e c s ü lte k a G a n z V a g o n b a n . A z tá n
h o z z á te tté k : — a z é r t ú g y m é g s e m
lóg. Ú gy c s a k e g y e tle n e m b e r tu d
ló g n i. A R o h o n y i.
L á s s u k h á t R o h o n y ití
H o ssz ú id ő e lte lt, m íg m e g l á t h a t ­ Iv a n ic s e l v t á r s , a s z a k s z e rv e z e t p é n z tá ro sa
tu k . m e r t a m ik o r g é p é n é l f e l k e r e s ­ a lig k é t é v tiz e d e d o lg o z ik a g y á r b a n , e zzel s z e m b e n
tü k , c s a k h ű lt h e íy é t ta lá ltu k . A h e ly n e m tu d ja , hol a z e lle n ő r z é s i o s z tá ly . J e le n p illa ­
a la p o s a n ki v o lt h ű lv e , te k in tv e , n a tb a n is tű n ő d é s s e l v a n e lfo g la lv a .
h o g y a h e ly q a z d á j a é p p e n n a p i ló­ F e lk é r jü k a b e c s ü le te s m e g ta lá ló t, h o q y a z e l­
g á s á t te lje s ít e tt e . le n ő rz é s i o s z tá ly t m ie lő b b a d ja le a fig y e lm e tle n
A z tá n v i s s z a é r k e z e t t é s b e s z é l g e t ­ Iv a n ic s e i v t á r s n a k .
tü n k v e le . B e s z é l g e t é s ü n k m a r a d jo n
ö r ö k tito k . J o b b e z Sqy R o h o n y in a k , 1
a k i b iz o n y á r a jo b b a n d o íq o z n a , h a a
D ISZ -szer v e z e t tö b b e t fo g la lk o z n a ?AL
v e le Gö rö g
KiRÖLy
MÁR RÉGEN
tu d ju k , h o q y a G a n z V a g o n g y á r b a n
ú j tiz e n e q y e m e íe te s é p ü le t k é s z ü l,
s ő t a m ú l t k o r a t e r v e k e t is lá ttu k ,
a m e l y e k r e h iv a lk o d ó p i r o s tin tá v a l
a lu l ez v o lt ír v a : „1 9 3 1 , J ú liu s á b a n
b e k ö ltö z h e tő '“ ,
E lő re iz g u ltu n k és ö rü ltü n k a
n a g y sz e rű l á tv á n y n a k . Ily e n n a g y
é p ü le t n e m m in d e n n a p o s , K é z tü n k
j o b b r a , n é z t ü n k b a lr a , d e a tiz e n e g y
ítn e S e ín y i té g la k o lo s s z u s b ó ! m é g e q y
c s ip e tn y i m a l t e r t s e lá ttu n k . M eg­
ü tö tte u g y a n s z e m ü n k e t a k a p u tó l
J o b b ra e g y é p ü iő h á z , a rn e íy ta íá n az E q y ik e a le g jo b b m a r ó s ip a r i ta n u ló k n a k a qc
első e m e le tn é l s e t a r t o t t , d e ki q o n - rö g E le f r ia d u E ien i.
d o ih a t jó z a n é s s z e l a r r a , h e g y e h á z P á l k ir á ly : M é rt n e m jö n v is s z a , A th é n b e
tiz e n e g y e d ik e m e le té r e , a h o l m a fe c s ­ E le n ic s k a ?
kék re p d e sn e k , m á r a m ú lt h ó n a p ­ E ien i: M aq a v is s z a m e g y ?
ban b e k ö ltö z k ö d ö tt a s z á m lá z á s , P á l k ir á ly : Ig e n ,
v a q y a z e lle n ő r z é s i o s z tá ly ? S e n k i. E lén!: A k k o r é n m é g m a r a d o k .
É s a jó z a n e s z ű e k n e k v a n ig a z u k . A z
é p ítő v á lla ia t b iz o n y
r a d t.
c s ú n y á n le m a ­
. , ,
Sok kicsi sokra m egy
A G anz V a q o n q y árb an d o lg o z o
e g y ik é p ítő n e k s e m k í v á n ju k , h o g y
a b b a a h á z b a K ö ltö z k ö d jé k b e h a t á r ­
id ő r e , a m e ly e t ő m a g a é p í t e t t .
M EGTALÁLTUK
az élő, a v a ló d i, a n a g y s z e r ű , a re -
q é n y b e illő p o z itív a la k o t! í r ó k , k ö l­
tő k , d r á m a í r ó k á lla n d ó a n k e r e s ik .
Mi f e lf e d e z tü n k e q y e t é s e z e n n e l b e ­
m u t a t j u k . D ó zsa e lv tá r s , a G a n z V a-
qonqyár p á rttitk á ra ! K ö z é p m a g a s,
z ö m ö k , m o s o ly q ó s e m b e r , a k in e k
á lla n d ó a n n y u g o d t s z e m é b e n b iz to n -
s á q c sillo g . Ha v e le b e s z é lü n k , tis z ­
tá n é s v ilá g o s a n r a jz o ló d ik e lé n k a
-A
k o m m u n is ta Jövő. K eze a l a t t e g y e n e s
v o lt a G a n z V a g o n q y á r p á r t s z e r v e ­ vésrreRfA t*
z e t é n e k ú tja G a n z A b r a h á m Is tá lló ­ Ez a n a g y p é n z e s m a la c n é g y é s fé lm illió f o r
já tó l a tö b b o s z tá lly a l e llá to tt k é n y e l­ to t é r . E n n y it t a k a r í t o t t m e g u g y a n is a g y á r a f
m e s p á rth é z iq :. a já n l o t t 3 m illió f o r i n t h e ly e tt a u g u s z t u s 2 0 -á ra .
ö a b iz to s íté k a a jó m u n k á n a k , B e m u ta tju k a z e g y ik l e g t a k a r é k o s a b b p e r s e
h iz la ló t, B o tk a m é r n ö k - e i v t á r s a t é s a k is p e r s e
ORSZÁGH GYÖRGY m a la c k á k a t, a t a k a r é k o s m ű h e ly e k e t.
V B . évfo lya m , 36. szám 1951. szeptem ber 6
‘ "T’.-1—í*''"

f tf^ r
1 7AÍ(Z*t\
tn e r -k

4. •

A te r v k o lc s ö n s o r s o lá s n a p já n
70 f i l l é r
 mv w pä n wmm
lSs«*l
— Miért hozzák az amerikaiak ezi a sok iegyvert és katonát?
írta: Zbigniow Grotowski
A newyorki kapitalisták tanács­
kozásra jöttek össze.
— Uraim, nagy veszély fenyeget
bennünket! — jelentette ki az egyik
wallstreeti hatalm asság, — a búza
ára újból esett. A termés igen jó
- e m /fo t/ö M M /vrm d í!
A M IN EK NEM SZA B A D N A LENNIE
É R TEK E ZLETEN
- C sak m o n d ja fiam , m ondja b átran !
volt. A piacon rengeteg a cukor. Ha
ez így megy tovább, tönkre me­
gyünk.
— Bizony, a helyzet nehéz. . . —
állapította meg egy másik millio­
mos.
A tanácskozás egyik részvevője
könnyelműen odavetette:
— Mi lenne, ha a fölösleget szét­
osztanánk a munkanélküliek kö­
zött?
A konferencia tagjai gyűlölködő
pillantásokat lövettek feléje.
------------, . / .
NÉGYSZEM KÖ ZT
— H ogy m erészelte?
— Csak ne olyan hevesen! Az
ilyen tréfákért könnyen az Amerika- ház patiojában egymás mellett ül
ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bi­
zottság elé kerülhet. Különös millio­
mos ön . . . A munkanélküliek kö­
zött szétosztani... Hát még mit
nem? Hiszen azok az üresbendőjű
alakok meg sem ennék, hanem el­
adnák és még jobban lenyomnák az
á ra k a t. . .
— A tartalékkészletet a tengerbe SENORITA INEZ: E g y e d ü l...
kell vetni, ahogyan azt Brazíliá­
ban m ár régóta, eredménnyel esi-
nálják.
Ezt a javaslatot végül elfogadták.
Az óceán partjára egymás után
futottak be a „fölösleges“ élelmi­
szereket tartalm azó szállítmányok.
Természetesen gondoskodtak a meg­
fejelő kíséretről is, nehogy a kiéhe­
zett munkanélküliek „kifosszák"
azokat.
Az árunak a tengerbevetéséhez
10.000 munkanélkülit alkalmaztak.
— Mi lesz a fizetésünk? — kér­
dezték a felfogadott munkások.
— Minden tengerbe hajított tonna
búza után egy kilót adunk fizetés
címen.
A „munka“ elkezdődött.
Néhány nappal később a kapita­
listák értekezlete ismét összeült.
Az aki a tengerbevetést javasolta,
megható beszédet mondott:
— U raim .... bűnös pazarlás az,
ami tö rté n t. . . Ki az oka annak,
hogy ilyesmi előfordulhatott? Hogy
engedhették meg ezt a tékozlást?
Felelősségre kell vonni azokat, akik
az élelmiszereket tengerbe vető
munkásokkal ilyen megállapodást
kötött. Egy tonnáért egy egész kilo­
grammot fizetni! En hajlandó \a-
gyok kötelezni magam arra, hogy
akár holnap 100.000 munkanélkülit
állítok munkába, olyanokat, akik
boldog örömmel dobnak egy tonna
búzát a tengerbe egy félkilóért is.
Uraim, elvégre takarékoskodnunk
kell.
118 millió ujjlenyomat
A N ew York Herald Tribune írja, hogy a z FBJ, az amerikai
titkosrendőrség, 118 millió am erikai u jjle n y o m a tá v á rendelkezik.
Káprázatos szám: száztizennyolcm illió ujjlenyomat. H iszen ujj
sincs sokkal több Amerikában. Ebben a hatalm as ujjlenyom attárban
m indenki benne van. O tt a négerek ujjlenyomata, a néger nem szök­
het m eg a' lincselés után; a z ujjlenyom at alapján m egtalálják a
holttestét. És ott a fehérek ujjlenyomata, és ott a cowboyok u jj­
lenyomata, és ott a farm erek ujjlenyom ata, és o tt a zongoram űvé­
szek ujjlenyom ata is; mert Am erikában lehet valaki m unkanélküli,
de nem lehet ujjlenyomatnélküli.
M indenkinek ott van szóval az ujjlenyomata, a z amerikai
rendőrség, am ely a világ legszigorúbb és legerélyesebb rendőrsége,
ha nem bűncselekményekről van szó, nem ismeri a tréfát.
Csak Trumanról nem vettek ujjlenyomatot.
N em azért, m ert ő az elnök.
H anem azért, m ert az ő ujjlenyom ata már úgyis rajta van egész
Amerikán.
HÜLYÉK INTÉZETE
Olvasom, hogy az egyik nyugatnémet újság munkatársának
szemet szúrt, hogy Nyugat-Németországból szenet szállítanak Ame­
rikába és Amerikából szenet szállítanak Nyugat-Németországba. El­
kezdett nyomozni és kiderítette, hogy a nyugatnémet szenet hajókra
rakják, mégha j ózta tják egy kicsit és aztán egy másik nyugatnémet
kikötőben kirakják a hajóból, mint amerikai szenet kétszeres áron.
Ilyen játékot ezideig csak a hülyék intézetében játszottak; ott
azonban nem keresett rajta senki és nem fizetett rá senki; és ha
bejött a fó'orvos, vagy az ápoló, rögtön abbahagyták. Nyugat-Német-
országban azonban az amerikai tőkések keresnek ezen a játékon
és a nyugatnémet dolgozók ráfizetnek erre a játékra és nem jön se
a fó'orvos, se az ápoló.
Es ha jön is a főorvos meg az ápoló, nem lép közbe, hanem
megveszi kétszeres áron a nyugatnémet amerikai szenet.
M A D R ID I É JSZ AK A SENORITA INEZ: En i s . . .
DON RAMON: Most végre meg­
(Holdfényes éjszaka. Egy madridi mondhatom . . .
SENORITA INEZ (boldogan):
Don Ramon és Senorita Inez. A tá ­ Mondjál Mondja)
volban a La Palomát játsza édesen DON RAMON: Most megmon­
egy gitár.) dom . . .
DON RAMON: Senorita I n e z ... SENORITA INEZ: Mondja! Mondja!
SENORITA INEZ (álmatagon): Tes- DON RAMON (a füléhez hajol):
sék •. • Francot fel kellene akasztani!
DON RAMON: Egyedül vagyunk, SENORITA INEZ (csalódottan): Ó,
Senorita? csak ezt akarta mondani? Ennyi
az egész?
DON RAMON: Ó, Inez . . . DON RAMON (boldogan): Miért?
SENORITA INEZ: B eszéljen ...
Mit kellett volna mondanom?
DON RAMON: Oly rég vártam ezt SENORITA INEZ (bensőségesen):
a p illan ato t... A Trumant i s . . .
6.M.
EIlea-VIT
(A z i m p e r ia li s t á k a b e rlin i
„ e lle n -V IT “ - e k e t r e n d e z t e k .)
V IT e l l e n s ú ly o z á s á r a
— Hol van a harmadik résztvevőnk?
F ix e s s e n e l ő m a g y a r l a p o k r a
k ü lfö ld ö n élő barátai, ism erősei r é sz ér e !
A „KULTÜRA“ Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Buda­
pest, VIII., Rákóczi-út 5. Telefon: 342—507. felvesz előfizetéseket a
Ludas Matyi c. lapra, valamint bármely m agyar napilapra, heti­
lapra és folyóiratra, forint fizetés ellenében, külföldi címekre.
Ajándékkönyvek a Könyvterjesztő Vállalat boltjain keresztül ugyan­
csak feladhatók.
 (Egy házaspár beszélget)
— Asszony! Pénz áll a házhoz!
— Annyi baj legyen!
— Itt áll az újságban. M egtart­
ják a- Tervkölcsön nyereménykötvé­
nyeinek harmadik sorsolását.
— Legokosabb volna a százezer
forintos főnyereményt megütni.
— Az nem jó. Abból többet von­
nak le. Megelégszem tízezerrel.
— Helyes. Aztán mit csinálunk a
pénzzel?
— Először is legalább kétezerért
új nyereménykölcsönt veszek az
Államtól.
— Igazán?
— Másképpen hogyan akarsz
nyerni? Kinek adjak kölcsön, ha
nem az államnak? Dezső bátyádnak,
aki a múltkori húszast se adta visz-
sza? Az államtól eddig m ég min­
den kölcsönt visszakaptam, iskolák­
ban, gyárakban, könyvekben, hidak­
ban. És kápében Is. Egy kis sze­
rencsével még nagyobb nyeremény
is üti a markunkat. Itt van például
ez a tízezer! Mit vegyünk rajta?
— Praktikusat; háztartásban szük­
séges dolgokat.
— Helyes. Először is veszek ma­
gam nak egy Csepel motorbldklit.
— Hogyne! Hogy még elgänol]
valakil. Inkább veszünk elsősorban
nekem egy új irhabundát. Ez a
praktikus. Irhabundával még soha
senkit el nem gázoltak.
— Nem azért nyertem a sok
pénzt, hogy rögtön elöltözködd! Én
m ár régen vágytátn modem hor­
gászfelszerelésre, azt minden esetre
megveszem. Kétezer forint.
— Megőrültél? Kétezer forintért
annyi halat hozok neked a csarnok­
ból, hogy évekig eheted a halpapri­
kást. Inkább csináltatok egy szürke
kosztümöt.
— De előbb jön a motorbicikli.
Nem azért nyertem tízezret, hogy
még egy rongyos motorkerékpárt se
vegyek magamnak!
— Én nem azért drukkoltam,
hogy még egy rongyos irhabundát
se csináltassak magamnak!
— Rongyosat? Hiszen az előbb
azt mondtad, hogy vadonatújat
akarsz vásárolni.
— Ezt nem lehet viccel elintézni.
Azonnal adjál ide ötezret a nyere­
ményből.
— Egy vasat s e . . .
— Igaza volt a mamának, ami­
kor azt m o n d ta. . .
— Na jól van, a nyeremény felét
neked adom. (öntelten nyúl a zse­
bébe.) Most ju t eszembe, csak hol­
nap lesz a húzás . . .
— Jól van, öregem, egy napig
igazán várhatok. Ráérsz holnap ide­
adni . . .
Tardos Péter.
Egyik a másikból következik
Miért alszik a terménybegyüjtő ebben a faluban? Mert a népnevelő is alszik. És miért alszik a nép­
nevelő? Mert a tanácselnök is alszik.
Az ilyen faluban viszont az ördög nem alszik!
KÉPESHÍRADÓ
A K E SZ O N I
HELYSZÍNI VIZSGÁLAT
— Ez nem repülőgép, ez egy közönsé­ — Ez nem bombatölcsér, ez egy közön­
ges varjú! séges virágágy!
r^Amnkifő\r
'» " " » • » k6- — Ez nem halott, ez egy közönséges — Ez nem hazug csirkefogó, ez egy kö­
alvó! zönséges amerikai ezredes. . .
“ p °* f ék
JlUqjL&ólal a y rn fik o n A K I NEM T U D B E SZ ÉL N I H át m ég ha
Ormos szakit utóbbi időben ren­
getegen bíztatták, hogy szólaljon
fel a különböző értekezleteken. Nem
tudok én egy kukkot se beszélni,
hárította ő el erre a figyelmet és
hivatkozott satnya, gyermeteg, lehe­
tetlenül pici szókincsére. Legyél
népnevelő, m ondták neki. Én nép­
nevelő? — hökkent meg Ormos
szaki, s hivatkozott a nyelvére
melyet képtelen szólásra bírni, s hi­
vatkozott a népre, amelyet képtelén
nevelni. — K lá r ik a , h a k e r e s n é n e k , é r t e ­
Persze van azért, hogy tud be­ k e z le te n v a q y o k .
szélni Ormos szaki, ezért bemutat­ — M it m o n d j a k , m i k o r v d q e z ?
juk őt, mint önkéntes népnevelőt: — K é t-h á ro m ó r a m ú l v a . U q y a n ls
v illá m é rte k e z le te t ta r tu n k .
— Na gyere be a büdös mindenit
neki, lerántunk egy fröccsöt, aztán
irány haza. Te, egész Pesten nincs
ilyen vinkó, aranyzöld szín,
keserédes nektár, ha szádba csu­
rog, elájulsz a gyönyörtől, úgy
itatja m agát, mint a tej, ha két ku­
pával beöntesz, mámoros vagy,
m int akit szüzlány csókolt szájon.
Na gyere, stb., stb.
És bement az illető egyén, Ormos
szaki népnevelése remekül sikerült.
Ami viszont azt illeti, hogy nem
tud magyarázni s legfőbb esetben
kénytelen kukaként viselkedni, arra ót voóÜ j
álljon m agyarázatul a következő
ó o 4 ,x t /McaJVrtiÁ&ixty áJ& t -
eset.
Ormos szaki: Puskás kapja a lab­ Ía A m AÚL, nrnsA t Jttfá id cr-
dát. Kidribliz három pofát. Dobja /íiÚ jS ú b ih aíS j o .
Kocsisnak. Kocsis át Budainak. Ru­
das rászalad. Kicicázza, gyönyörű
íveléssel szúrja kapura, bumm!
Vinkli. Érted? Egyenest bele a sa­
rokba. Mészáros ugrik. Késő. É r­ ,-?zo<y^ & ^KöXJiAtAz/Yi O'/Oe-
ted? Késő. Olyan lövés volt, mintha (nmí?, rrutxp
ágyúval szúrták volna meg. Az ál-
— Mit bámul? Láthatja, hogy a maga selejtjei miatt nem tudok dóját neki, ilyen lövést utoljára -faML
feljebb jutni! 45-ben láttam, amikor a Spárta já t­
szott a Fradival; s akkor is kint va­
gyok a meccsen és olyan jó borús
idő volt, éreztem, hogy az eső rá­
zendít, de vállaltam az áldozatot
é s . ..
Tehát, mint látjuk, némely eset­
ben m agyarázathoz is ért Ormos
szaki, sót áldozatvállalásra is ké­ ícutfc
pes, jóllehet hivatkozott többrend­
beli porcleválására, idült gége-, { fö le ím S v o d íL y i X tA ' 1
máj-, szív-, epe-, tüdőbajára, am e­ tx d js n ft-)
lyek lehetetlenné teszik, hogy mun­
káján túl különböző ügyekben akár­
csak fél lépést is tegyen.
A napokban újra megkérték, hogy NE DOBJA EL
a szakmát érintő kérdésben szólal­ szeptemberben sem az esélyte­
jon fel a termelési értekezleten. len igazoló szelvényeit,
Nem — mondta velősen — képte­ ŐRIZZE MEG
len vagyok értelmes mondatot ki­ az esélyes szelvények tárg y ­
nyögni, képtelen vagyok bármiféle
nyeremény szelvényeit is,
értelmes beszédre. Na gyerünk,
MERT
szólt barátjának és elindultak. Kér-
lekszépen, mondta hazafelé, kapom szeptemberben is van tárg y ­
az ászt, plank tíz kézben, azt hi­ nyeremény sorsolás és
szem, minden rendben, m ár h ár­ MINDEN TOTÓSZELVÉNY,
man besokaltak és durr, akkor beüt amely a szeptemberi 35—39
a ménkű, a bank is huszonegy. Na fogadási heteken a heti játék­
most szólj hozzá? ban résztvesz, még akkor is
Még ma is beszélnek, ha el nem NYERHET
hallgattak. a tárgynyereménysorsoláson,
N. S. J. ha egyetlen találat sincs rajta.
 u r b a 'n b r u S
A francia sajtószabadság
H ETI UBORKAFA
K U T Y Á R A A DÉ R
A hetivásár napján Sántha Cézár
m ár hajnali négykor talpon volt.
Jött-ment, íöl-alá sétált mint a ket­
recbe zárt oroszlán s hogy izgal­
m át csillapítsa, négy ízben is a
szilvóriumos kupicahoz folyamo­
d o tt
— Végrel — szakadt föl kebelé­
ből a megkönnyebbülés sóhaja, mi­
kor öt óra tájt Csekmeki úr rányi­
totta az ajtót.
— Csak semmi izgalom, — nyug­
tatta meg a körzet lószarusát Csek­
meki úr.
— Minden a legnagyobb rendben
van. Az NV. összes erőit mozgósí­
tottam.
— H át a kosarak?
— A helyükön. A mázsáló ház
mellett. A biztonság, vagyis a hiva­
talos színezet kedvéért cédulákkal
láttam el őket. A cédulákon pedig
ez áll: ára 12 forint. Pecsét. Olvas­
hatatlan aláírás.
SZE R É N Y KÉREGETÖK — De h iszen . . .
— Te O m ár, e z e k a z a n g o lo k — Tudom, tudom, — intette le a
m ié r t f o rd íto ttá k fe lé n k a h a d ih a jó k főszarust Csekmeki. — Az apósom
á q y u c s ö v e lt?
* — B iz to s a n k é r n i a k a r n a k v a l a m i t tíz forintban szám ította a trágya-
gyűjtő kosarakat. No és? Mi az a
két forint? Semmi. Elvégre nekünk
is jár valami a fáradozásért!
Mit szólhatott erre Sántha Cézár?
Nem sokat, legföljebb annyit, hogy
most m ár mindegy. Szerencse föl,
Csekmeki!
S a két cimbora, a hajdani kupec
és a közigazgatás kidöntött osz­
lopa, a béiistazott főjegyző, elin­
dult, hogy élete nagy játszm áját
megjátssza. Az uborkafa tetejének
megmászásához bokros érdemeket
szerezzen.
M ix h m S . A m arhavásártérre érkezve Sántha
Cézár megállt és teli tüdővel .szívta
be a hajdan olyannyira imádott
tehén-szagot. A szagtól az emlékek
raja lepte meg és valósággal hősi
erőfeszítésre volt szüksége, hogy
türtőztesse m agát s a legelső gaz­
EGY M IL L IA R D ÉS EGY M IL L IA R D dához oda ne álljon egy kis jóízű
alkudozásra.
— A d o lg o z ó k tó l e q y m l l l l á r d ti l t a ­
k o z á s t ‘ k a p t u n k , h o q y n e c s i n á l ju k — Csillapodj, Cézár, csillapodj, —
m e q a Ja p á n b é k e s z e rz ő d é s a m e ri­ vett erőt magán. — Töltse be lel­
k ai te rv é t.
— D e a t ő k é s e k tő l e q y m illiá rd ked új hivatásod. A Szaru és Szőr-
d o l l á r t k a p t u n k , h o q y m e q c s i n á l ju k . gyüjtö első embere vagy, nem pe­
dig holmi levitézlett kupec.
Azzal a fejébe húzta gépészsipká-
jáb s a vezetőkáder öntudatával a
mázsáló ház felé indult.
Am alig tett pár lépést, inai ro­
gyadozni kezdtek, a térdébe' reszke-
tés állt bele s csak a jószerencse
óvta meg egy kiadós gutaütéstől.
— H át ez, hát e z . . . — hebegte
és támasztékot keresve Csetneki úr
karja után kapott.
Mindez pedig azért történt, mert
a mázsáló ház mellett, a szalmako­
sarakra mutogatva Bunkóczi Meny­
hárt ágált s így bíztatta kosár­
vételre a morgolódó atyafiakat.
— En mondom, emberek, én:
Bunkóczi Menyhárt, hogy most az
egyszer helyes a hatóság intézke­
GÉPKOCSIVEZETŐ: Hallja, bQrokrata úr, ha még egyszer meg­ dése. Össze kell gyűjteni, egyenest
nyomja a féket, ledobom a kocsiról! ezekbe az ügyes kis kosarakba kell
Ily e n a k u ltú r fe le lő s szobája e lő tti fo ly o só a szín h á zi b érletezés id ején
— M ié rt n é z i m a q á t f o ly to n a t ü ­
k ö rb en ?
— K é re m , é n le á n y is k o la v a g y o k .
— de a pirossal rajzolt figurák csak akkor érvényesek, ha a helyes egyéni agitációt fejt ki.
SZA B A D F E H É R KENYÉR
K ERO LT FORGA LOM BA
— N em t e t s z ik nekem ez a fe h é r > L i a fe >
k e n y é r.
— M ié rt?
— M e rt v a n .
iiim iim m i m ii
4
pottyanttatni a trágyát. Engem kor­
látoztak, marhám is csak ez a kettő
m aradt itt ni, mégse sajnáltam a
kosárért a tizenkét forintot. Ha tör­
vény, hát törvény. Fő a talajerő­
utánpótlás és a sovány földek föl­
javítása. Mert erre kell a trágya.
Erre szolgál a hatóság intézke­
dése . . .
Sántha Cézár csak nézett.
Nem hiába volt Bunkóczi Meny­
hárt a mindenkori kormány min­
denkori főkortese, meg kell hagyni,
érti a dolgát. Azt is tudja, hogy
olyan tömegcikk esetében, amilyen
jelenleg a kosár, a legfőbb tényező
az első vevő. Példáját látva csak
úgy özönlik utána a vásárlók soka­
sága.
Es valóban! Alig hangzott el
Bunkóczi Menyhárt szózata, rövid1
töprengés után megkezdődött a vá­
sár, a szalmakosarak tömeges ki­
váltása. (A 12 forint, melyből 10
Bunkóczi Menyhártot, 2 pedig a
Sántha Cézár és tsa céget, vagyis
Csekmeki urat illeti.)
Sántha Cézár azt se tudta, hova
legyen örömében! Lelki szeme előtt
megjelent a trágyával teli emésztő­
gödör. Látta magát, amint odaáll
Bankó község tanácsa elé és azt
mondja: — Ez még csak a kezdet.
Ezzel csak ötleteim életrevalóságát
kívántam bebizonyítani. A nemzet-
gazdaság érdekeit igazán csak ak­
kor szolgáljuk, ha a tehenek szarvá­
ból rendeleti úton tíz centit lefűré-
szeltetünk.
— Nyert! — mondja majd erre a
tanács s a korszakalkotó gondolat
nagyszerűségétől lángot fogva el­
rendeli a tehénszarvak mejjkurtítá-
sát. Dicsőség! Diadal! A Kezdemé­
nyezés országos méreteket ölt.
Sántha Cézárt kitüntetik s autót
adva ülepe alá, megteszik az újfajta
szarugyüjtés országos szervezőjé­
nek.
Mindezt látta s oly tisztán látta
Sántha Cézár, hogy a vásári soka-
dalom is eltűnt előle. Ezzel m agya­
rázható, hogy nem vette észre azt
a kőpipás, időses, tutajbajszú atya­
fit, aki Bunkóczi Menyhárthoz kö­
nyökölte m agát és így tette föl neki
a kérdést: V
— Aztán mondja csak, ki ennek
az iz é . . . kosaras trágyaszedésnek
a felelőse?
— Hogy kicsoda? — készsíges-
kedett Bunkóczi. — Látja ott azt a
gépészsipkás kartársat? H át ő. Ot
bízta meg vele a tanács.
— Aha, — nyomta erre szemébe
a kalapját a tutajbajszú atyafi.
Azzal továbblépett és a tanácsház
felé irányozva lépteit, így dörmö-
gött magában:
— Beste, szemtelen kupece! Nem
elég, hogy negyvenháromban rám ­
sóztad a Magdolnát, azt a randa,
rúgós m arhát, most a szarvak fűré-
szeltetésével meg a trágyaszedéssel
akarsz lóvá tenni?
S így esett, hogy Sántha Cézár,
aki m ár azt hitte, hogy karrierje
végkép megvan alapozva, perceken
belül iebukíencezett az uborkafáról.
A tutajbajszú atyafi ugyanis
(ugyanaz, aki alig egy hete Sántha
Cézárt pipaszárral hegedülte el
Zsendice községben) a tanácsház­
ból egy tanácstaggal és egy markos
rendőrrel tért vissza. Széttaszigálta
a vásári sokadalm at és a halálsá­
padt Sántha Cézárra m utatva így
kiáltott:
— Ü azl Fogják meg! U szédíti
a népet. U tartatna tizenkét forin­
tos kosarat a marháink alá.
Kutyára dér, — kupecre bilincs!
Vagy ahogy a példák sora bizo­
nyítja: eddig még nem akadt tör­
tető, aki előbb vagy utóbb le ne
pottyant volna az uborkafáról!
Pláne, ha akadt, aki az uborkafát
idejében és istenigazából megrázo-
gatta.
Mert ez a dolog nyitja, veleje és
tanulsága!
(Vége.)
i i i i i Ä i i i i
 A m e r ik a i m e g s z á llá s N y u g a te u r ó p á b a n
( L u d a s M a ty i té r k é p e ^

~ 1 $ : 5 0 .0 0 0 RANK

(ifit N yilvános h á í
Rágógum i

(m) Meg Ki nem fo s íto t

^ fe n h e t
S is e k h o w e r

meiM&téf . . . . . . Ú ia M y o m ! * -felé |
ír J S » tlMeftés cl &i
Hdecmtekuek:

dereset \
w " i v 3r
ka5T,i£í
sarafí vili

^jcáűőj ’T0 &

ftLACt4,
TíSuSI

M f f",
V ^ Z -Í m
, a\i>H'WVk

/iveket«
.Csokoládét- Ue hiloí
adok hoe^ Vkd^ 1
ouvRJl
t C^UNiSTA
PA'RT_r
NijáKKgUdl
Kiá/lifas

/70> R 0$L\
Áy\£úhdl<'státltf
merepetí&Kj
law ueft egy/
amei-jMi 7 (|

1 1(111111)1 rilitllllll ,A: Ä S u ? V

to .ä WL
1i l l l /® n f "éj Lj \
'A H 1
t l i l i i w innnnnnut,

/Orfo WU‘
/ha wi«<**
/ c i a / 'Ä 1
'mintwa^ :

f FMMCIA'KNAld 'Ä s f « » n
veszélyes S k S S s z1

válasílási
fulKe
•ne6ashei-;
m é lV e \
med miMigM*l
iltísrfei>-fá+.ae«<3'
imosv*’1skeienttei
M

/R > 9 J W
'a säjat.ea
awefi^i y
, K«t»a i /
Vvaggoü^

T é r té p é t i é k:
KASSO- KAJA'M
 %
K Ö N Y V N AP VIDÉKEN
H a a m ozig ép észn ek
táj a foga . . .
Június 24-én mozigépésznek al­
kalmaztak vidéken, a bezedeki kör­
zetben. Kértem, hogy jelentsenek
be az SZTK-ba, de a járási tanács­
nál nem tudták megállapítani, hogy
hová tartozom, m ert a körzet öt
falujában vetítek filmeket s öt he­
lyen nem lehet bejelentést tenni. Az
elszámolást a járási tanács végzi,
ezért arra gondoltam, hogy leghe­
lyesebb lenné, ha ők jelentenének be.
A járási tanács elnöke Kovács
elvtárshoz utasított azzal, hogy ő a
nyilvántartó, ö Pikier elvtárshoz
Az ördög bújjék ebbe a könyvnapba, már olvasnak is ellenem! küldött, az SZTK ügyek intézőjé­
hez. Pikier elvtárs Takács elvtársat
ajánlotta, m ert szerinte az ügyem
Új in té z m é n y a fővárosb an rá tartozik. Takács elvtárs viszont
azt állította, hogy Szemcsék elv-
társhoz kell mennem, mert 5 a nép­
művelési csoport előadója. Szemcsék
RUHAriEMOJAVITÓ VÁLLALAT elvtárstól megtudtam, hogy a mozi­
gépészek ügye folyamatban van és
a kérdés a megyei értekezleten is
szóbakerült. Augusztus 15-én mozi-
gépész-értekezlet volt, ezen én is
szóbahoztam az ügyet, de nem tö r­
tént semmi. Mi, mozigépészek áram ­
\ 9 mal dolgozunk, létrákon mászká­
lunk, könnyen leeshetünk, áramütés
is érhet bennünket és fogalmunk
sincs, ki kezeli majd sérülésünket
és azt sem tudjuk, hogy ki fizeti a
költséget. Egy hét óta rettenetesen
fáj a fogam, szeretném kihúzatni.
De hol? Kinek a költségén? Hiába
mímk / mennék fájós fogammal Kovács,
Pikier, Takács vagy Szemcsák elv­
— Várj egy kicsit, beugróm ide egy percre, aztán folytatjuk a társakhoz, ők valószínűleg megint
bunyót. . .
azt mondanák, hogy a mozigépé­
szek ügye m ég nincs elintézve. Ne­
A h o l jó l s ah ol seh o g y sem v e r se n y e z n e k kem viszont mégis fáj a fogam.
Kedves Ludas Matyi, segíts a vi­
déki mozigépészek ügyén.
KOVÁCS BÉLA
BEZEDEKI KÖRZETI MOZIGÉP-
KEZELÖ.
M i van a 39-es szám ú
magasszárú cip ő k k el?
Mint zuglói lakos, ezúton köszö­
nöm meg a Ludas Maty inak, hogy
a Bosnyák-téri óra ügyét elintézte.
Pár nappal a rajz megjelenése után
már fel is volt szerelve az óra. Ez
a gyors elintézés bátorii fel arra,
hogy cipőügyemet elpanaszoljam.
Gyermeket várok és magasszárú
cipőre van szükségem. Elmentem a
legközelebbi Anyák Boltjába, de
nem kaptam cipót. Ezután még
négy Anyák Boltjába mentem, de
sehol sem volt 39-es cipő. Két hó­
nap múlva várom a kisbabát és már
I. CSÉPLŐGÉP: Látod, én jól v a g y o k lakva, m e r t az etetőm g y o r ­ alig tudok járni magasszárú cipó
san etet.
II. CSÉPLŐGÉP: Én m eg az etetőm m el v a g y o k Jóllakva, m ert las­ nélkül. Ezen a héten újra elindul­
san etet. tam kutató kőrútomra. A Baross-
téri Anyák Boltjában megtudtam,
hogy megfelelő cipő csak a jövő
A tléta a javáb ól! hónapban lesz. Elmentem a Divat-
csarnokba, ott sem volt magasszárú
cipő. A Rákóczi-út. 3-ban és az Út­
törő Áruházban is hiába jártam.
A Budapesti Nagyáruházban talál­
koztam egy másik leendő anyával,
aki megjavította rekordomat: tizen­
négy boltban járt eredmény nélkül.
A z áruház egyik vezetője ^megnyug­
tatott bennünket, hogy szülés után
is megkaphatjuk a cipőt. Igen ám,
de egészségi okokból szülés előtt
kellene! Még egy reménységem
volt: a Bosnyák-téri Cipöbolt. Leg­
nagyobb meglepetésemre és örö­
mömre, a polcok tele voltak magas­
szárú cipőkkel. A z elárusítónő azon­
— K épzeld, m a req g el 4 0 0 m éte­
ren rek ord ot fu tottam . ban sajnálattal közölte, hogy csak
— Az MHK-ban? tanácsi kiutalásra adnak cipőt. Ro­
— Nem. Késón éb red tem . hantam a XIV. kerületi tanácshoz.
Ott a tisztiorvoshoz irányítottak. A
tisztiorvos kijelentette, hogy nem
BÜSZKE SRÁC reá tartozik, hanem a IV. emelet
66-ba, a kereskedelmi osztályra. Ott
megtudtam, hogy havonta csak 30
cipőt utalnak ki. Panaszra mentem
a hivatalvezetőhöz, aki azzal „nyug­
tatott meg", hogy már a jövő hó­
napra is csak két pár cipőutalvány
van. Elkeseredésemet látva, felhívta
a Fővárosi Tanácsnál Feledi elő­
adót, aki félóráig mással beszélt,
azután közölték velünk, hogy rrjár
házon kívül van. Helyettese meg­
ígérte, hogy a jövő hónapban kapok
utalványt. En azonban attól rette­
gek, hogy a jövő hónapban sem ka­
pom meg az ígért utalványt, de ha
meg is kapom, cipő már nem lesz.
Jobb lenne, ha intézkedés történne,
hogy a Bosnyák-téren, vagy másutt,
ahol van 39-es magasszárú cipő, ki­
— Bácsi! Jól'nézze meg a forgalmi lámpát, mert a mamám nem adják azoknak, akiknek szülés miatt
ismer tréfátl sürgős szükségük van rá.
— Mi közöm a mamádhoz, fiam?
NAGY DEMESNE,
— Ö a rendőr. XIV., Nagy Lajos király útja 138.
Ez nem Útbaigazítás 1 K ed ves Ludas M a ty i!
Vecsési lakos vagyok és azért 1949 augusztus 19-én termelési
utaztam Budapestre, hogy orvosi; felelős lettem a sárosdi Földműves-
kezelésben részesüljek. Vecsésen szövetkezetben, javadalmamat niég
útbaigazítottak, hogy a Fiumei-úti akkor százalékban számolták el. A
SZTK-hoz menjek. Ott sorszámot gazdákkal való egyéni megbeszélés
kaptam. Mikor a kartonra került sor, a délutáni időmből is lefoglalt erős
megkérdezték, hogy vonatom melyik három órát. Emellett rám tartozott
pályaudvaron érkezett Budapestre? az abai gépállomás traktorainak
Amikor megmondtam, hogy a Nyu­ irányítása, ezért ugyancsak járt
gatin érkeztem, kijelentették, hogy volna nekem százalék. Később uta­
nem hozzájuk, hanem a Kiss sításra kimentem a csillagmajori
József-utcai SZTK-hoz tartozom. Állami Gazdaság jakabszállási
Elmentem a Kiss József-utcába, ahol üzemegységébe magtárosnak. (1949
ismét kétszer kellett sorbaállnom november.) El akartam számolni,
sorszámért és a karton miatt. Meg­ de akkor még nem Lehetett. Mit te­
állapították, hogy mivel a vonatom hettem mást — vártam.
a Marx-térre érkezett, a Hold-utcai A z évvégi elszámolásnál jelent­
rendelőhöz tartozom. Elkeseredetten keztem a pénzemért, de akkor az
jegyeztem meg, hogy ezt m ár a, elszámolást még nem hagyták jóvá .
Fiumei-úton is megmondhatták 1951 január utolján értesítettek, hogy
volna. Elmentem a Hold-utcába, megjött a jóváhagyás. Ennek elle­
ahol megtudtam, hogy ott egyálta­ nére pénzt még mindig nem kap­
lán nincs bőrgyógyászat. A Madách- tam, mert közben az akkori ügyve­
térre utasítottak, ahol azzal fogad­ zetőt leváltották. Ez év februárjá­
tak, hogy családtag számára csak ban iskolára kellett mennem. Mi­
8-tól 2-ig van rendelés. Az órámra előtt elmentem^ megígérték, hogy
néztem, 2 óra múlt négy perccel. elintézik az ügyet. Visszajöttem
Hiába m agyaráztam meg, hogy én márciusban. Eredmény: semmi. Az
m ár kora reggel óta járom hibás iskola elvégzése után az "enyingi
irányítás miatt a rendelőket, az járási tanácsnál lettem ideiglenes
ápolónő könyörtelen volt és elkül­ előadó. Áprilisban pedig az Állami
dött. Most újra fel kell utaznom Gazdaság Központjában lettem
Vecsésről Budapestre, ü g y érzem,
gondnok. Ismét új ügyvezetőt ne­
helyes lenne, ha a vidéki SZTK- veztek ki. Megígérte ügyem „gyors"
rendelőkben feltűnő helyen tájékoz­ elintézését. Búkor elvtárs a Megyei
tató táblák lennének és ebből meg­ Központban azt javasolta, hogy lép­
tudhatnánk, hogy Budapesten me­
lyik rendelőintézethez tartoznak a jek érintkezésbe a járási Szövosz-
betegek. ellenőrrel. Ezt a lépést megtettem.
Ajánlott levelet írtam, de választ
Üdvözlettel:
Gattyán Györgyné nem kaptam. A gépállomás vezető­
jének is három levelet írtam, de 5
Vecsés,
Dózsa György-űt 16.
sem válaszolt.
Kérem a szerkesztőséget, legyen
ebben az . ügyben segítségemre.
É vik e segít G yuszikán Bízom abban, hogy a Ludas Matyi
nem hagy cserben. Bízom abban is,
hogy a most kinevezett ügyvezető,
aki harmadik azóta, mióta pénze­
met sürgetem, jóváteszi elődei hibá­
ját és több mint két év után végre
megkapom pénzemet.
PINTER ANDRAS,
Székesfehérvár,
Kedves Ludas Matyii
Ady Endre-utca I. sz.
Nagyon kérlek, továbbítsd ezt a
levelet Kajuk Gyuszikának. Köszönt
Gyöngyvér Éviké. M iért n em m egy az autóbusz
Ludas Matyi eleget tesz Éviké
kérésének és szószerint közli a le­ a járd áh oz?
velet: Aki a u tó b u szra vár, tapasztal­
Kedves Gyuszika! hatja, hoqy a k o csik nem a járda
Olvastuk tragédiádat, hogy ko­ m ellett állnak m eq , hanem tá v o l a
moly, egyéves fiú létedre még m in­ Járdától. A z id őseb b u ta sok ez é r t
dig pelenkában kell tengetned éle­ n eh ezen tudnak fe lk a p a szk o d n i az
tedet, egy bizonyos edény hiánya a u tób u szok m a q a s lép cső ire. Sokan
miatt. Gyere Tatabányára, mert itt eq yáltalá b an n em tu d n ak felszá lln i,
m á so k a t ketten -h árm an to lnak fel a
van ilyen edényellátó üzlet. Ebben
az üzletben valami különös oknál kocsib a. Kérjük az a u tób u szok v e ­
fogva úgyszólván semmi egyebet zető it, állja nak k ö zele b b a Járdához,
nem lehet kapni, csak ilyen edény­ h ogy artistam u tatván y nélk ül Is fe l
két. Van itt vagy 500 darab. Még leh essen szálln i a k ocsik ra.
méret után is kaphatsz. Viszonzá­ Több au tó b u szu ta s.
sul keress nekem Budapesten egy
nagy 25 literes ebédszállító-edényt,
mert szüleim m ár régóta szeretné­ K ed ves Ludas M atyi
nek ilyet vásárolni, hogy a dolgo­
A S zab ad sáq h eq yen lakom é s a
zók szám ára ebédet lehessen szál­
12.408-as szám ú Közértben v á sá ro l­
lítani.
n ék , ha nem k e lle n e m in dlq sorba-
•
álln i. U qyanakkor, am ik or a v á r o s­
A tatabányai 500 kis edényből re­ ban m in den v á ra k o zá s n élk ü l ka­
mélhetőleg néhányat Budapestre punk z ö ld séq et, itt néh a töb b m int
küldenek és nem kell Kajuk Gyu­
e q y órá ig kell vá rn i, am iq h ozzá­
szikának odautazni érte. Es talán
jutunk. T ojás Is b ő sé g e se n van a
Tatabánya is kap 25 literes ebéd­
v á r o s m in den K özért-fiókjában, d e
szállító edényt.
itt c sa k k é ts z e r eq y héten hozn ak
tojást é s ak k or so k áiq so rb a kell
Az érd ek eltek hozzászólnak állni érte. Az is baj, h oq y az elá ru ­
A L e n g y e ltó ti Já rá si T ü d ő b e te q - sító k ud varia tla n ok .
k ó r h á z p a n a s z o s le v e l e t i r t a L u d a s
M a ty in a k k é s e d e l m e s h ő m é r ő -s z á llí­ E lvtársi ü dvözlettel:
t á s o k m i a t t . A k ö z le m é n y e r ő s e n b í­ KALNAI GABORNÉ
r á l t a v á l l a l a t u n k t e v é k e n y s é g é t . Kö­
z ö ljü k , h o q y v á l l a l a t u n k I n d o k o la t­ eg y etem i hallgató.
la n u l s z e r e p e i t a z U q y b e n . Mi m á j u s
2 2 -é n é r t e s í t e t t ü k a le n q y e ltó ti k ó r ­
h á z a t, h o q y a q y ó q y á s z a ti s e g é d e s z ­
k ö z ö k e t, ig y a h ő m é r ő t Is, n e m m i,
hanem az O rv o s i M ű s z e r V á lla la t
h o z z a fo rg a lo m b a . L u d a » M a ty i
A h a r m i n c d a r a b h ő m é r ő r ő l s z ó ló
r e n d e l é s t m é q i s h o z z á n k k ü l d t é k . Ez
Főszerkesztő: GABOR ANDOR
j ú n i u s 17-én t ö r t é n t . Mi n y o m b a n to ­ Felelős szerk esztő : GÁDOR BÉLA
v á b b í t o t t u k a z O rv o s i M ű s z e r h e z . M a S zerkesztő: TABI LÁSZLÓ
é r t e s ü l t ü n k , h o q y a h ő m é r ő k e t j ú liu s
2 8 -á n a d t á k p o s t á r a . T e k in te tte l a r r a ,
A k ia d á s é rt felel:
h o q y a r e n d e l é s j ú liu s i s z á l l í t á s t k é r t ,
a L apkiadó V állalat Igazgatója
a h ő m é r ő k e t p e d lq j ú l i u s v é q é n s z á l­ S zerkesztőség: V., A lkotm ány-u. 3
l íto ttá k , n e m á l l j a m e q a h e l y é t a Telefon: 127-750. 128-031
k ó r h á z p a n a s z a , m e ly s z e r i n t h á r o m ­ K iadóhivatal: VII.. L enln-krt 9—11
h a v i k é s é s r ő l v a n sz ó . Telefon: 221-285
B u d a p e s ti G y ó q y á r u é r t é k e s i t ő H irdetési osztály: V., Bajcsy-
V á lla la t Z sllinszky-út 34. Telefon: 125-340
L ó r á n t M ik ló s iq . h . C sekkszám laszám : 61.080
* Előfizetési ügyek: P o sta Központi
H írlap Irodáfa, V.. József n á d o r­
E lis m e r jü k , h o q y n i n c s s z ó h á r o m ­ té r 1. Telefon: 180-850
havi k é s é s rő l. T e k in tv e azonban,
h o q y k ó r h á z n e m t u d h ő m é r ő n é l­ Szem élyes ügyfélszolgálat:
k ü l q y ó q y lta n i, a z O rv o s i M űszer V., R oosevelt-tér 5—6
V á lla la t, a m e ly J ú n iu s 2 0 -a k ö r ü l
k a p h a tta m e q a G y ó q y á ru é rté k e s ítő - B udapesti S zikra Nyomda.
tő l á tk ü ld ö tt re n d e lé s t, a te lje s V.. H onvéd-utca 10
m e n n y is é q l e s z á llítá s á ig k ü ld h e te tt
v o ln a n é h á n y h ő m é r ő t J ú liu s 2 8 -a
Felelős vezető: R adnóti Károly
e lő tt Is a le n q y e ltó ti k ó r h á z n a k .
IL Y E N M ÉG NEM V O L T !
— Ilyen még nem volt . . —
mondta az egyik rendőrlány az
autóbusz perronján a másiknak, és
mindjárt mesélte is tovább: — Szem­
közt a járdáról lelépett az úttestre
egy férfi, s noha pirosat mutatott
a lámpa, elindult az úttesten cikázó
autók és motorbiciklik között. N a­
gyon el lehetett merülve a gondo­
lataiban, csak akkor kapott észbe,
amikor egy tűzoltóautó közeledett
feléje éles vijjongásal. Hajszál
híján a kerekek alá került, végül
mégis átevickélt a túlsó partra.
Persze megfizettettem vele a bír
Ságot.
— Mért mondtad, hogy ilyen
még nem volt?
— Mert ez az ember vita nélkül
beismerte, hogy szabálytalanul köz­
lekedett.
— M ié rt n e m J á r e z
g y e r e k g y e re k c ip ő b e n ?
A F e s z tiv á lr ó l é r k e z ő f r a n c i a f i a t a l o k a t P a n t i n b a n , P á r i z s k ü l v á r o ­
s i i g fe lfe g y v e rz e tt r o h a m re n d ő r ö k sz ázai v á r tá k .
A V I T - k ü ld ö tte k e t s z á m t ó s z e r e l v é n y t h o l t v á g á n y r a I r á n y í t o t t á k , a
f i a t a l o k a t l e s z á l l ít o t t á k a v o n a t r ó l é s h a r m i n c a s c s o p o r t o k b a n r a b s z á llltó -
k o c s ík o n v i t t é k P á r i z s b a .
A FRA N C IA KORM ÁNY CA FO L A T A : M e s s z e n u m ő « [ « z é k e n y s é g g *
fo g a d tu k ifja ln k a t. G é p k o c si á llt re n d e lk e z é s ü k re , s p ih e n é s ü k h ö z k ö z é p ü ­
le te k e t n y itta ttu n k .
tA ldeó lá g ia i“ közeledjél
Egy ember megy Hatvan felé
JCéedéii é l fe le le t
(5 0 m á z s a — g y e r m e k c i p ő k é s z í t é s é h e z m e g f e le lő
ő r h u l la d é k h e v e r a P a n n ó n i a b ő r g y á r b a n .)
a — M e rt a P a n n o n l a - b ő n g y á r b a n
m o z g a lo m g y e r e k c i p ő b e n J á r.
CÁFOLAT
\ hallgatóból durva nevetést. Amin az ember legfeljebb elmoso­
(A z t í r j a a z a n g o l s a jtó , h o g y a z a n g o l m u n k á s p á r t
é s T ltó é k Id e o ló g ia ila g k ö z e le d n e k e g y m á s h o z .)
Hatvan ember megy egy felé
Sürgős ü g y b e n !
KII LTDRFBOÁIT FOGORVOS
KONGRESSZUS
Üőiun&r a. few á b ö l
Tréfa. írta: Gádor Béla
A ,Jíum or a javából" című kiadvány szerkesztőbizottsága már két
órája ülésezik. A szobában vágni lehet a füstöt, de már ehhez sincsen
kedve senkinek. A z elnök immár ötödször összegezi a tényállást:
Elnök: Tehát elvtársak, arról van szó, hogy a „Humor a javából“ című
kiadványunk első füzete nem sikerült. A főlektorátus albizottsága
megállapította, hogy egyes közleményeinkbe viccek csúsztak bel«*,
amelyek alkalmasak arra, hogy a közönségből kacagást váltsanak
ki. Ez nem a mi célunk, elvtársak. A mi célunk az, hogy az új. m ag­
vas, komoly humort megalapítsuk. És addig nem megyünk innen el,
amíg ezt a feladatot végre nem hajtottuk. Belátom, a feladat nem
könnyű, de m ég van másfél óránk. Mindannyiunknak van humor­
érzéke, sőt alapjában véve kedélyes fickók vagyunk, csak az a fon­
tos, hogy energiánkat a döntő feladatra koncentráljuk. (A koncen­
a G azda­
trálás elkezdődik.)
Mezei (soványan és alázatosan belép, ö a népszerű humorista): Bocsá­
natot kérek, én a „Humor a javából“ szerkesztőségét keresem. Nem
tudom, jó helyen járok-e . . .
Elnök: Ez a „Humor a javából“ szerkesztősége. Tessék azonnal kihivatni doktor
Mezei: Igen? Akkor elég rossz helyen já ro k . . . Halupecz G y u lá t...
I. bizotts. tag (harsányan kacag): Hahaha, micsoda humor!
Elnök (leküzdi undorát, amelyet minden humorral foglalkozó ember A hogy írva vagyon
iránt érez): Foglaljon helyet elvtársam, arról van sz ó . . .
Mezei (zsebéből papirköleget húz elő): Tudom kérem, miről van szó.
M ár magammal is hoztam az anyagot. Ez a későnjövésről szól, ez
a bürokráciáról, ez az ötéves terv eredményeiről, ez az anyagtaka­
rékosságról . . .
Elnök: Anyagtakarékosság? Nagyszerű. (Kezébe veszi a darabot.) Már
a címe is remek. (Nevet.) Szín: a vállalat újítási iro d ája'... Kitűnő . . .
(A bizottság tagjai az elnök köré gyűlnek, nevetve végigolvassák
a darabot, a végén már fuldokolnak a röhögéstől. Egyszerre mind
elhallgatnak.)
Elnök: H át ez rettenetes.
I. bizotts. tag: Borzalmas!
II. bizotts. tag: ízléstelen.
Mezei: Hogyhogy kérem, nem értem . . .
Elnök: Ügy kérem, hogy ez előadhatatlan. Ez maga szerint humor?
Mezei: Bocsánatot kérek, hát miért nevettek?
Elnök: Az más dolog. Ha az embert megcsiklandozzák, akkor is nevet.
Ez tiszta mechanikus humor, amely az ember rekeszizmait biriz­
gálja, úgyhogy kénytelen röhögni. (Nevet.) A poénja kitűnő. Haha-
haha. (Hirtelen elhallgat.) Rettenetes! Nézze kedves barátom, ne­
künk szatírára van szükségünk. — Hogysmint, Beregi szaktárs?
Mezei: Mit tetszik azalatt érteni? — Hát csak lassan, la s s a n ...
Elnök: Egészen pontosan nem tudom, de ha vár egy félóráig, akkor — Azt látom a termelési lapján,
megkapjuk a szatíra legújabb m eghatározását a Temetkezési E gy­ Beregi szaktárs.
let közgyűléséről. Nekünk olyan humor kell, ami nem vált ki a
lyodik. Az új nyakörv
I. bizotts. tag: De nem valami szélesen, hogy a szája a füléig érjen.
Nem. Csak éppenhogy.
II. bizotts. tag: Jobb is, na nem a szájával mosolyodik el, hanem csak a
szemével.
III. bizotts. tag: Az egyikkel! Az untig elég.
Mezei: Egyszóval a közönségnek nem szabad nevetnie?
Elnök: Lehetőleg nem. De ha már nevet, akkor az komoly, magvas
nevetés legyen. A nevetőnek szoruljon ökölbe a keze és szorítsa
össze a fogát, miközben nevet. A mi célunk a gyűlölet kacagása.
Ez az úgynevezett irodalmi humor, amelynek legújabb m eghatározá­
sát éppen most kaptuk meg a Sírásók Egyesületének kétnapos
ankét já ró i. . .
Mezei: Értem kérem. Akkor ügye a darab nem kell.
Elnök: Azt nem mondtam. A téma nagyon j ó . . . Menjen be szépen a
másik szobába és húzza ki az összes vicceket, aztán hozza vissza,
akkor előadjuk . . . Helyes?
Mezei: Annál mi sem könnyebb. Kész leszek két perc alatt. Viszont­
látásra. (Átmegy a másik szobába.)
I. bizotts. tag: Kérlek elnök elvtárs, nem értem az egész dolgot. Most
mondtad, hogy a legutóbbi kiadványunkban is blamáltuk magunkat
és akkor nyakunkra nczod ezt a humoristát, ezt a veszedelmes
embert.
Elnök: Még mindig nem értitek? Mezeit azért hivattam, mert ő lesz az
új lektorunk. Ez az ember humorista, tudja, mi a vicc. 0 fogja a
darabjainkból a vicceket kihúzni. Ezentúl nem fogjuk blamálni
magunkat. HARR1MAN: Szolgálj szépen to­
Függöny vább is kutyuli, akkor megkapod!

AZ ONTO
R ig ó K a rc s i f a lu s i q y e r e k
é s a z i s t e n é r t s e a k a r t ö n tő
le n n i. N e m , é s n e m . to p o r -
z é k o lt a n n a k id e jé n . M a ró s
l e s z e k , f ú r ó s le s z e k , v é g ü l
ö n tő le tt. M a s e m m i p é n z é r t
s e m le n n e m á s , h is z e n m in ­
d e n k i t u d j a , h o g y a z ö n tő ­
szak m a a l e g s z e b b a vl-
lá g o n .
MM
E lin d u l vagy nem in d u l?
A t a n m ű h e l y ta n u l ó i e g é s z e n e g y e ­
d ü l e lk é s z íte tte k e g y e s z te rg a p a d o t.
M in d e n k i b e l e a d t a a s z iv é t, le lk é t,
h o q y s ik e rü ljö n .
A z tá n e l j ö t t v é q r e i a n a g y n a p . Ki­
p r ó b á l j á k a s z a k é r t ő k e lő tt.
S á r k ö z i J e n ő a z t á lm o d ta a n a g y
n a p o t m e g e lő z ő é jje l, h o g y e lf e l e j t e t ­
t é k b e é p íte n i a f o g a s k e r é k r e n d s z e r
h a r m a d i k k e r e k é t A lm á b a n is v é g ig ­
f u t o t t a h á t á n a h id e g é s a h a j a é g ­
n e k á l l t T is z tá n l á t t a m a q a e lő tt,
h o g y c s a k k é t k e r e k e t s z e r e lt e k b e .
M o st m i le s z ? M ic s o d a s z é g y e n , m i­
c s o d a s z é q y e n , hol v o lt a k k o r az
e sz e ? M á sn a p re g g e l n y u lc ip ő t v e tt
fe l é s ú g y r o h a n t b e a q y á r b a .
G u ttm a n n Á g i is á ll a n d ó a n a z e s z ­
t e r g a p a d k ö r ü l s ü r q ö t t - f o r q o t t . T ito k -
J ja n e lls n e v M t^ E s z tín e k jrn iv e l-
—1
Ez a k is m a ty ó a M ező­
h e g y e srő l v a ló S á rk ö z i
J e n ő . E v e in e k s z á m a 15 s
h á r o m h e t e is m e r k e d i k a z
e s z te rg a p a d d a l. A ki nem
t u d j a , h o g y ú j o n c , a z t h is z i, ! m e rt az
ez a g y e re k a b ö lc s ő b e n
c u c li h e l y e t t is a z e s z t e r q a -
p a d d a l J á ts z o tt.
EM LÉKEZÉS,..
Mi tagadás, nem újságíróként
perdültem a világba, hanem előbb
csecsemő lettem, később csipisz kő.
lyök, aztán iskolába jártam tjs aztán
még mindig nem száguldottam a
töltőtollal a gyanútlan papíron.
Amikor nekilódultam az életnek, jó­
anyám inasnak adott. Kis kócoshoz
kerültem, géplakatos volt a jóem­
ber, nagy tűzhelyekkel kellett is­
merkednem, cipeltem is őket, tónak
szánt stráfkocsikon és a fenekem
tyúkszemet kapott a ráillesztett rú­
gásoktól.
Időnként a mester, aki kedélyes
ember volt, péklupát-kezeivel meg­
tekerte a füleimet is és a mesterné
azt állította, hogy a világ legkelle­
mesebb dolga gyermeket dajkálni.
Már három éve voltam inas és a
mesterségből a mühelysöprésen kí-
MELYIK A LEQSZEBB S Z A K M A ?
AZ ESZTERG Á LY O S
G u ttm a n Á gnes tö p re n ­
g e t t , v é g ü l e s z t e r g á ly o s le tt.
M a ö r e g d r e h u s , h o lo tt c s a k
t i z e n n y o lc é v v e l e z e lő tt s z ü ­
le te tt s tiz e n k é t h ó n a p ja ta ­
n u lja a s z a k m á t . M e g k é rd e z ­
t ü k tő le , h a m é g e g y s z e r f i a ­
ta l l e n n e , m i s z e r e t n e le n n i.
E s z te r g á ly o s , c s a k i s e s z t e r ­
g á ly o s , m e r t a z e s z t e r g á ly o s
szak m a a l e g s z e b b a v i­
lá g o n .
G yertek lá nyok vasasn ak !
F é le g y h á z iq e l h a l l a t s z o t t a
sz ó . A H e g y i-lá n y o k e lo l v a s tá k a p la ­
k á t o t é s a z u t á n s z ó n é lk ü l to v á b b
m e n t e k . F e jü k b e n e m l á t h a t o t t s e n k i,
íq y n e m t u d h a t t á k , hoqy m ily e n
n a g y s ü rg é s -fo rg á s tá m a d t o d a b e n n .
É d e s a p ju k , H eg y i b á c s i is e l o l v a s ta
a z n a p a fe lh ív á s t a té e s z c s é - i r o d á ­
b a n . E lq o n d o lk o z v a s z í v o tt e g y e t a
p ip á já b ó l, s a z t á n to v á b b m e n t .
H e q y l I lo n k a n e m s o k a t g o n d o l­
k o d o tt. E lh a tá r o z t a , hogy f e ljö n
P e s tre v a s ip a ri ta n u ló n a k . É des­
a p j á n a k é s a h ú g á n a k n e m m o n d ta
el a z e l h a t á r o z á s á t , c s a k a z é d e s ­
a n y já n a k . É d e s a p já n a k a z é r t n em ,
m e r t a z m in d ig a z t h a j t o g a t t a , h o g y :
„á vasas szak m a fé rfim e s te rs é g ,
n e m ily e n c s i b e c s o n t ú a k n a k v a ló !“ ,
a h ú g á n a k m e g a z é r t n e m m o n d ta
e l, m e r t a z o ly a n lo c s i-fe c s i, n e m
tu d ja m e g ta r ta n i a titk o t.
H e g y i R o z á lia , a k is e b b ik lá n y
s e m s o k a t m o r f o n d í r o z o t t . P illa n a to k
a l a t t m e g s z ü l e t e t t b e n n e a g o n d o la t:
f e ljö n P e s t r e v a s a s i p a r i t a n u l ó n a k .
É d e s a n y já n a k é s a n ő v é r é n e k n em
m o n d ta el a t e r v é t , c s a k a z é d e s ­
a p já n a k . É d e s a n y já n a k a z é r t n e m
m in d iq azt h a jto g a tta ,
h o g y : „ a v a s a s sz a k m a fé rfim e s te r-
ség , n em ily e n c s ib e rc s o n tú a k n a k
v a ló !“ , a n ő v é r é n e k m e g a z é r t n e m ,
vül mindössze a pofonokat ismer­
tem, viszont remek dadussá váltam.
C si . . . e si. . . csicsija Lajcsika,
aranyos kis Lajcsika. Hajcsi Lajcsi
kis baba, jaj de huncut kis baba. ..
Közben telt a szép élei s most a
hajdani pirosra pofozott nasi jegy­
zettömbbel a kezében mászkál itt a
műhelyben. Csoda ez, vagy mi­
csoda? Nem. A z történt, hogy a
hajcibálós mester urakat s gazdái­
kat, a fehérlovas Horthy-pereputtyot
elfújta a szél. Azt is tudjuk, miféle
szél volt ez, nem is szél, orkán, no
de nekem és a hozzám hasonlóknak
jót tett. Ha nincs fölszabadiíTás, a
régi szipogós, megszeppent taknyos
béka ma bizonyosan nem komoly
újságíró-emberként jegyezhetné az
érdeklődő tanulók okos szavait.
Mászkálok, nézelődöm, kíváncsis­
kodom, ismerkedem a srácokkal, cso­
A KAZÁN KOVÁCS
H e g e d ű s S a n y it í l s ő p il­
la n tá s ra k arak án srácn a k
n é z te m . A z is: l á tta m a m u n ­
k á j á t . J ó k is k a z á n k o v á c s
le s z b e lő le . V a la m ik o r e s z ­
t e r g á l y o s a k a r t le n n i. Ma?
S e m m i p é n z é r t n e m v á lto z ­
t a t n a s z a k m á t . M ié rt? E g y ­
s z e r ű : k a z á n k o v á c s n a k le n n i
le g s z e b b d o lo g a v ilá g o n .
m e r t a z n e m t u d n á m e g ő r iz n i a tit­
k o t.
h iv ó D e a tito k íg y is k i d e r ü l t a z u to ls ó
n ap o n , azaz, hogy k i d e r ü l t, hogy
m i n d e n k i m i n d e n t t u d o tt.
M á s n a p a k é t H e g y i-lá n y e ls ő é v e s
ip a r i t a n u l ó l e tt a MÁVAG t a n m ű ­
h e ly é b e n .
D e m é q it t n i n c s v é g e a tö r té ­
n e tn e k ^ ________________ _____________ _
A h íre s n e v e s G y a r m a ti
O lg a o lim p ia i b a j n o k n ő k is
r o k o n a a G y a r m a ti Z s u z s a .
G é p la k a to s , és o ly a n jól
v é g z i m u n k á j á t , h o g y h a o lim ­
p ia i I f i- b a jn o k s á g o t r e n d e z ­
nének sz a k m á já b ó l, e g é sz
b iz to s , m i n t , g é p l a k a t o s , o lim ­
p ia i b a j n o k s á g o t n y e r n e .
dálkozom a látnivalókon és örülök a
gytprekek örömének. A mofsolygós
mester derűsen magyaráz, bemu­
tatja az üzem nevezetességeit, a le­
endő sztahanovistákat s én pedig
tudós képet vágva nézem, amint a
pöttöm kis gombócok, nyurga leány­
zók gyúrják az ipart. Tanulják a
mesterség csínját-bínját, nem kell
szatyrot kézbekapni, hogy a naccsá-
gának bevásároljanak a piacon, a
rezesorrú mester pálinkaszagú káro-
gását is elvitte az ördög.
Itt mellettem nyaralásról beszél­
nek, Mátraházán voltak a fruskák,
tündérien kékszemű kislány izgatot­
tan meséli élményeit. Nyaralás?
Egyszer a vaskerítés-cipelés kelle­
mes sérvvel látott el s a Rókus al­
pesi vaságyai között szagolhattam
az ózondús étert. Ez volt a nyara­
lás.
A M IN TA K ÉSZÍTő A TÜZIKOVÁCS
Á d u c i H a tá r M a rq it m é g
H a k a z á n k o v á c s n a k le n n i
n e m a le g jo b b m i n t a k é s z it ő
ta n u l ó , d e a le q lo b b a k a r j ó d o lo q , a k k o r m e n n y iv e l
le n n i. A f e n e t u d j a , m i é r t, a jo b b tü z ik o v á c s n a k le n n il
lá n y o k v a la h o g y n em k e d ­ A képünkön l á th a tó N a g y
v e lik a m l n t a k é s z ít é s t . V áj­ P á l J ó z s e f a le g jo b b tü z i-
jo n m i é r t? M e g k é rd e z z ü k . k o v á c s ta n u l ó . K é s ő b b m a jd
M a r g itk á t, ő is c s o d á lk o z ik ,
m érn ö k le s z , d e e g y e l ő r e
a z t m o n d ja c „ M a jd m e g ja v u l
a h e ly z e t, h is z e n a m i n t a ­ a z t t a r t j a — a tü z ik o v á c s
k é s z itő s z a k m a a l e g s z e b b s z a k m a a l e g s z e b b a v i­
a v ilá g o n " . lá g o n .
h o q y , a m i n t m o n d ta m , e s z t e r g a p a d
v o lt. B a b o s P is ta á ll a n d ó a n a z t h a j ­
t o g a t t a , h o g y el k e ll v in n i a z e s z ­
t e r g a p a d k ö z e lé b ő l m in d e n m á g n e s t ,
m e r t h a m á g n e s v a n a k ö z e lé b e n ,
n e m In d u l el g, g é p . A z e g é s z t a n ­
m ű h e ly a g é p e t c s o d á l t a . M ln d e q y i
k ü k a r r a v o lt b ü s z k e , a m i t ő c s i­
n á lt. S m i n d e g y i k ü k a z t t a r t o t t a a
le g f o n t o s a b b n a k . S i m itq a ttá k , o lajo z-
g a ttá k , k o p o g ta ttá k hogy n in c s -e
v a la m i b a j. L a s s a n t e l t a z id ő . Leg-
s z ív e s e b b e n m e g t o l t á k v o ln a a m u ­
ta tó k a t. Ú gy n é z te k az e s z te rg a ­
p a d r a , m i n t v a la m i k i n c s r e . F é lté ­
k e n y e k v o lta k m é g a r r a Is, h a v a ­
la k i i d e g e n f n e q c s o d á lta .
A ta n m ű h e l y le g jo b b t a n u l ó j a el
fo rd íto tta a z e s z te rg a p a d o n a k a p ­
c s o ló t.
E lin d u l v a g y n e m in d u l?
E lin d u lt. Ma m á r v íg a n d o lg o z n a k
r a j t a a ta n m ű h e l y b e n .
d ik .
E lle n k e z ő le g , csak m o st kezdő­
M e g k a p já k az e g y e n ru h á ju k a t,
b e o s z t j á k ő k e t m u n k a p a d o k m e llé ,
é s e lk e z d ő d ik a t a n u l á s . T a n u ln a k
a z ü z e m b e n , é s t a n u l n a k a z is k o lá ­
b a n . A z i s k o lá b a n ö tö s á tla g a le g ­
jo b b , a t a n m ű h e l y b e n a s z á z s z á z a ­
lé k . B a r á t s á g o t k ö t n e k a g é p e k k e l , a z
o k t a t ó k k a l , a s z a k t á r s a k k a l . O ly a n
g y o r s a n te lik el a z e ls ő év, hogy
é s z r e s e m v e s z ik . M in th a c s a k e g y
n a p t e l t v o ln a el é s n e m e g y e s z ­
te n d ő - M á r v a r r h a t j á k is a m á s o d ik
s t r á f o t a g a l l é r j u k r a . E s t é n k é n t o l­
v a s g a t n a k , m o z ib a , s z ín h á z b a j á r ­
n a k . A m á s o d ik é v v é g é n f e l s z a b a ­
d u ln a k , s z a k m u n k á so k le s z n e k , é s
a z o n tú l ö r e g s z a k i n a k s z á m í ta n a k .
A z u tá n is o ly a n e g y e n e s a z ú t,
m i n t a t o ló m é r c e . J ö n a s z a k é r e t t ­
s é g i, a z e g y e te m , é s íg y to v á b b é s
íg y to v á b b .
L e lk i s z e m e im m e l m á r o lv a s o m is
a z ú j s á g o t, a m e iv b e n a z á ll, h o q y
H e g y i I lo n k a fő m ém ö k n ő f e l t a l á 't
e g y ú j t i p u s ú e s z t e r g a p a d o t . M á r la ­
to m H e g y i R o z it a f i lm h í r a d ó b a n ,
a m i n t é p p e n á tv e s z i a K o s s u th -d íja t.
K ic sit e l ő r e u q r o t t a m az id ő b e n ,
d e n e m m o n d ta m e g y f ia v a ló tla n ­
sá g o t sem . I g a z le s z , h a nagyon T O LÓ M e RCE: S z e r v u s z to k
a k a rjá k . g y e r e k e k , ü d v ö z ö lle k b e n n e ­
G y e r te k l á n y o k v a s a s n a k te k e t ú g y a m a g a m , m in t az
M IK ES GYÖRGY ö ssz e s sz e rsz á m o k n ev éb en .
Na de tűnj el múlt — emitt lá­ mében könny csillog, elszorult
nyok esztergálnak, a copfos kis vei búcsúzkodnak, örülnek is,
Ilonka, a buksifejű Margitka s a nem is. örülnek az új tanuló
pisze Editke gonddal irányítja a sze­ hetőségeknek s borúsak, me
líd esztergapadokat. Fiúk, lányok hagyják Pistát, a Palit, a Ja
úgy dolgoznak egymás mellett, mint jó mestereket, itthagyják a
a testvérek, a fiúk tiszteletbeli lá­
bácsit, a műhely papáját, a személy­
nyok, a lányok tiszteletbeli fiúk.
zeti osztályvezetőt. Itthagyják ott­
Megint másutt fociról esik szó, a honukat — a tanműhelyt. Velük örü­
műhely és az összes tanműhelyek
lök és velük szomorkodom . Mi az?
legjobb centercsatárja elárulja, hogy Nasi lettem újra? Nem, nem, hi­
olyan sufnit rúgott vasárnap egy bi­
szen már bácsikorú egyén vagyok s
zonyos futballkapuba, hogy csak na. újra semmit sem kezdhetek. Nem is
Mert sportolnak is a gyerekek. A
akarok, s a továbbiakban mint ko­
régi lurkók, a régi tanulók vidám moly és fennkölt újságíró elvtárs
sportja a vasárnapi általános nagy
műhelytakarítás volt. járom a tanműhelyeket s tanulom,
Tovább. lépek, éppen most búcsú­ most aztán igazán megtanulom,
zik egy csoport. Lányok és fiúk egy­ hogy mi a különbség a régi fené-
évi tanulás után kikerülnek a nagy- kenbillentett nasi s a mai vidám
műhelybe, hogy tovább ismerkedje­ tanuló sorsa között.
nek a szakmával. Egyik.másik sze­ NAGY S. JÓZSEF
fillér
70

A ja p á n „ b é k e sze rző d é s“ u tá n
Jo sh id a: Mit jajgatsz fiam ? Most m ár nem megszállók ülnek rajtad, hanem a szövetségeseink!

Miért állnak külön ezek a zsákok?
Nem látod? Még a hold is mutatja: beadjuk ö'ket
A kis n a g yk ép ű
„T ú lp iszk o s“ ru h á t nem
v á lla l tisztítá sra a P a ty o la t
— Jól mossa ki a vászonruhát,
Mariska néni, mert a Patyolathoz
visszük utána tisztítani!
AZ ŐSZI IDÉNY
a labdarúgó NB. I-ben és NB II-bcn
már megindult!
AZ NB. I. ÉS NB. II.-
csapatainak bajnoki mérkőzései
szerepelnek a
T O T Ó
szeptember 9-i 3ö. számú
és szeptember 16-i 37. számú
szelvényén!
J á te e n é h e g y ü t t r t a p a t á v a l ,
várnáról J ó n t i p p e a e l v é n y t t
EMLÉKEZTETŐ
IRÁNY:
Bemutatom Naca nénit a Sáf­
rány-utca kettőből. Szép almaarcú
mama, konty csücsül a fején s ha
didergeti az idő, hárászkendőt te­
rít a vállára. Azt mondja neki teg­
nap délután a fia, a nagy mélák
pózna Pisti: — Mamiskó, este me­
gyünk az Operába. A mamiskó
csak legyint. O p e ra ... A föld alá
bújt örege az is mindig azt hajto­
gatta, mikor Igmándról feljöttek
Pestre: — Megállj anyjuk, egyszer
elmegyünk az Operába, megnézzük
a Pillangókisasszonyt. De bizony
Naca néni az egész Pillangókisasz-
szonyból csak a két tátottszájú
szfinkszet látta az Opera bejáratá­
nál, mintha vihogtak volna rajta:
— Te akarsz ide bejönni, koszos,
nézd, ki száll ki most is az autóból.
Maga József Ferenc Frigyes fő­
herceg s az ő nagyúri retyerutyája.
Hess innen, kérgestalpú.
Hát a fiút se veszi komolyan
Naca néni, ez is olyan habókos,
mint az apja volt. Hej, hogy tudott
az ígérni. ígért az mindent, új ci­
hát a dunyhára, magasszárú cipőt
télre, aztán a vékonytalpú tenisz­
cipőben ette a kórság Naca néni
bütykeit. Régen volt, elmúlt eső­
nek nem kell köpönyeg, sóhajt fel a
néni s játékosan megcibálja a fiú
haját. Aztán mondja: — Bolonditsd
az öreganyádat, de ne engem. Pista
bohókásan s mégis komolyan erős-
ködik. De nem, mama. Komolyan,
este megyünk az Operába. És kutat
a zsebében. No lám, itt a jegy- P á ­
holy, egy-kettő szék, a Páris láng­
jait adják. Nem csalás, “nem ámítás,
mami, gyerünk, készülni kisöreg,
készülni, cupp, cupp, csókolja meg
a tépelődő mamát, — menjünk. Jaj,
uramisten, álmélkodik Naca néni,
ez a büdös kölyök nem viccel. Mu­
tasd csak azt a jegyet. Előbb meg-
törli kezét a szoknya aljában, óku-
lát föl, úgy böngészi. Hu, ez ko­
moly. Jaj, de mit vegyek föl, no de
mit vegyek föl. Gond. Nem mozi az
Opera. Nem lehet oda akármiben
menni. Fekete selyemruha? Vagy
a kék karton? Ej, ej, micsoda gond.
Végül a galléros szép szövetruhá­
nál marad. Hát nincs más hátra,
ripsz-ropsz öitözés, újabb izgalom,
mi lesz, ha elkésünk.
Mikor kész Naca néni, a fiú kör­
bejárja, ej, ej, anya, húsz évet fia­
talodtál, mondja udvarolva, hízel­
kedve. Szabad a karját kedves kis­
asszony? — és kilépnek. Útközben
találkoznak Perediékkel. Hova?
Hova? Jaj, — nyel egyet Naca néni,
mielőtt kimondaná, — a Zoperába.
így mondja: a Zoperába. De el is
pirul menten, nem jó gangoskodni
s hozzáteszi bocsánatkérően: Tudja
az úgy volt, hogy a fiam hozta a
jegyet. No fene, — ámul Peredi, —
mi meg a műit héten voltunk. Még
ilyet, — csodálkozik Naca néni is,
— hát a Perediék is .Operába jár­
nak? Tovább lépnek, sietős tipegés-
6el kocog Naca néni a csikorgós
Suttogó
.Azokat, akik jegyeznek
Szibériába viszik.
Kényszermunka. . . Jég-aszalás. . .
■ ß c r fM u u A a ^e s^s Jeget eszik és iszik!"
Mért pont őket? — kérdeztem meg.
Suttogó Simon a szomszéd Titkolódzott s nem felelt.
meghalt tegnap 'délután. A Terv haladt, én maradtam,
Ne sirassák s hogy miért ne ő csodálta módfelett.
elmondom egymásután.
De nem tört meg. — ,Sorsoláskor
Amikor kölcsönt jegyeztem italt kap és buta lesz,
gúnyos arccal nevetett: elfelejti kötvényszámát
„Bedőlt nekik? Nem láttam még s pénzt azt nem kap. Biztos ez!"
ilyen bohó gyereket.
Mikor aztán nyertem sokat
Nem lát viszont egy fillért se m .. s hoztam az új rádiót,
S majd a terv is megakad. . . bútort és motorkerékpárt
Megbukik az egész rendszer s még sok mindenféle, jót,
s elintézik magukat."
mint egy lepuskázott vádlód
Egy este a lépcsőházban rogyott le a kapuba’.
megragadott és legott S azon nyomban, azon helyen
a fülemre ráhajolva megütötte a gutal
ily szavakat suttogott: FORGÁCS ANDRÁS
A visszaadott vizit
Angol hadihajó udvariassági látó- . . . és a jugoszláv réz udvarias-
gombos cipőben. A fiú izmos karja gatása Jugoszláviában . . . sági látogatása Angliában.
a mama vékony karocskájába öltve,
időnként Naca néni lázasan csivi-
tel. — Egyszer Igmándon mutatvá­
nyosok voltak, valami Béla király c A k ik ( é lr e á f tik
rettenetes tragédiáját adták elő. Jaj,
hogy azok milyen bolondosak vol­ a z o k t a t ó d k á d e r e z é s (jd a d a la .il
tak, emlékezik Naca néni, s lassan
a nagy beszédben észre se veszi, (N éhol „ m a q a s s z ln v o n a lú ” e lv i k é r d é s e k k e l „ v iz s g á z ­
t a t j á k “ a h a llg a tó k a t. S z a b a d N ép)
már oda is értek a két komor
szfinkszhez Naca néni ijedten ku­
tatja zsebeit, táskáját, mindent. Ke­
resi a jegyet. De a jegy nincs meg.
Ide tetiem, nem ide, hanem o. a-
tettem. A fiú ráérősen toporog, majd
csak meglesz. Hát már hogyne
lenne meg. Mikor Naca néni már
mindent kiforgatott, akkor mondja
az a komisz kölyök kacarászva: —
Mit keres mama, nálam van a jegy.
Jaj rnoöt aztán gyorsan befelé sod­
ródni az árral. Naca néni keresi
azokat a frakkos, magasnyakú ura­
kat, meg a duplatokás Auguszta
hercegasszonyokat, akiket látott a
Színházi Életben. Régen. Na de
most nem régen van, hanem ma.
Tükör elé ér Naca néni, meglátja
magát a hatalmas üvegben, olyan — Ne fee '-reljük az időt. Mondja meg, mire nem tud felelni, hogy
piros az arca, mint a pipacs. Ugyan elsőre azt kérdezhessük.
mitől? Csak nem az izgatottságtól?
De úgylátszik. Először az Operában
Majd hallja: Naca néni, Naca néni. TR U M A N SOK KEZE
Ni, ez a Komlößi Ica. Szerbusz Ica.
Hát te mit keresel itt? Ugyan mii
keresne? Naca néni elkapja Ica és
Pista táviratát, a szemek áruló tit­
kos jelét és mór tudja, nem őt ke­
reste az Ica. Majd pont az ilyen
vénségre kíváhcsi valaki. A lány
bókol. Olyan, mint egy fiatal Naca
néni. Na, még csak ez kell, moso­
lyog kicsit kesernyésen, ez a csitri,
mit csapja a szelet neki. Ámítás, sze-
metvetettek a legényre. Gyanús, na­
gyon gyanús ez a furcsa Opera-lá­
togatás. Naca néni 6zája keskeny
vonallá húzódik, szemében jégcsap
dermed morózusan nézi a fiatalo­
kat. Rosszalóan hallgat, a zenekar
közben hangolni kezd, időnként ku­
tatva nézi a lányt, fölméri és kicsit
megnyugszik. Helyes fruska. A zene
dallamai, meg talán más is, föl­
olvasztja Naca nénit s rájön vala­
mire. Nincs értelme, kár bosszan­
kodni. Az öregére gondol, a régi
harminc év előtti nyárra, amikor se­
lyemkendőt. ígért, meg Operát, ök
is voltak egyszer fiatalok, rájuk is
pislantott a rosszaié mama, mind­
egy. Egyre csak az öreg járt az
eszében s arra gondol, ez a fiú, ha
ígér valamit, be is tartja. Más világ
ez, s kiszalad a 6záján, pedig nincs
is mire válaszolni: No jól van, gye­
rekek, ami jár a fiatalságnak, az
jár. Szikkadt, öreg, kedves, agyon­
mosott, a gyón dől gozott kezeibe
veszi a kukkert és nézi az előadást.
Egy pillanatra újra átsuhan agyán
az öreg. — Ej te apjuk, apjuk, ha
látnál, képzeld csak, itt vagyok az
Operában s kukkerral nézem az elő­
adást . . .
NAGY S. JÓZSEF

/ U. Q * V (j#;
(K é r v é n y )
Szabad legyen elragadtatott üd­
vözletemet kifejeznem abból az al­
kalomból, hogy 55 villamosmegálló-
helyet megszüntettek. Mondhatom,
az 55 megállóhely közül 54-re való­
ban nem volt szükség, de a Kő-
száli-tér 6. számú, ház előtti meg­
állót meg kellett volna tartani. Ké­
rem alábbi indokaim szíves latolga­
tását:
1. A Kőszáli-tér környéke nagyon
kopár. A frissen festett megállóhely­
tábla roppant előnyösen díszítette
ezt a vidéket. Városrendezési okok
tehát a megállóhely visszaállítását
követelik.
2. Megfigyelésem szerint a vere­
bek és más madarak szívesen száll­
tak rá a megállót jelző táblára, ahol
repdesésük közben megpihenhettek.
Állatvédelmi szempontból is fontos
tehát a megállóhely visszaállítása.
.3. Minthogy a megállóhely-táblát
elvitték, a helyén most egy lyuk
van a földben, ahova a környékbeli
gyerekek játszadozás közben mind­
untalan beleesnek. Előfordul, hogy
egy-egy este öt-hat gyereket is ta­
lálnak a lyukban. Képzelhető a szü­
lők állandó aggodalma. Gyermekvé­
delmi szempontból is szükséges te­
hát a megállóhely visszaállítása.
4. A villamosközlekedés gyorsítá­
sának érdekében a Kőszáll-téri
megállót bármikor meg lehet szün­
tetni. Most, hogy a megálló meg­
szűnt, ez lehetetlenné vált, holott a
közlekedés gyorsítására szükség
van.
Egyébként pedig nevetségesnek
tartom, hogy a Kőszálí-téri meg­
állót (ahol rendszerint egyedül én
szálltam fel pillanatok alatt) meg­
szüntették, ugyanakkor azonban
meghagyták a Kálvin-téri megállót,
ahol gyakran 2—3 percig is áll a
villamos.
Tisztelettel.
A Liftjavító V állalat cím ére
— M it m o ty o g nén ik e?
— Ó sem m i. C sak e g y - k é t apróbb ja v a sla to m v o ln a azok k al k a p cso ­
latban, akik fe le lő s e k a n em m ű k ö d ő 8000 p esti lif t é r t . . .
A m inek nem szabadna'lennie
A z é r te k e z le t v e z e tő je : É s a k k o r P u sk á s c se llel á tm e g y a v é d elm en
é s kapura l ő . . .
(Mindennapos dolog.)
Levált a cipőm talpa, azért hát
levittem a sarki cipészhez. Vállalko­
zott rá, hogy visszavarrja. Mielőtt
megkérdeztem volna, hogy mikor
lesz kész, így beszéltem:
— A cipő nekem nem sürgős.
Van másik cipőm is. Ha tehát azt
mondja, hogy jöjjek érte 1952 feb­
ruár másodikén, nem bánom. De
akkor kész legyen. Nos?
Zavartan mosolygott:
— Mához egy hétre kész lesz.
Egy hét múlva elmentem a cipőm­
ért. Még hozzá se nyúlt.
— Nezze — mondtam neki — ne­
kem a cipő nem sürgős. Ha azt
mondja, hogy jöjjek 1963 május
nyolcadikán, jövök akkor. De akkor
kész legyen. Nos?
Dühös lett. Még ő.
— Hát jöjjön uraságod 1963 má­
jus nyolcadikán — mondta paprika­
vörösen.
Feljegyeztem a terminust és 1963
május nyolcadikán elmentem a ci­
pőmért. Még hozzá sem nyúlt. Azt
mondta, csupa postamunkája volt.
— Hallja — mondtam — ez
mégiscsak sok! Nekem a cipő nem
6ürgős, ha azt mondja, jöjjek 1987
október hetedikén, jövök akkor. De
akkor kész legyen.
— Jól van. Tessék 1987 október
hetedikén jönni. Meglesz.
— Biztos?
— Biztos.
1987 október hetedikén eltotyog­
tam a cipészhez, akkoriban már
rossz bőrben voltam, a kíváncsiság
tartotta bennem a lelket, vájjon vé-
gülis beváltja-e a cipészem az Ígé­
retét. Meglepődött, amikor tolószé­
kem a műhelye elé érkezett.
— Nos — mondtam kissé akadoz­
va, mert hetvenéves koromban szél­
ütés ért — elérkezett a legutóbbi
terminus . . . Kész van a cipőm?
— Tessék csak várni — mondta
és előkereste a cipőt, amely a sa­
rokban hevert úgy, ahogy átadtam.
Leült és tíz perc alatt megcsinálta.
— Látja, látja — motyogtam — I
harminchat évig vártam erre a tíz
perces munkára, rossz ember . . .
A fülemhez hajolt és beleordí-'
tóttá:
— Most is soronkívül csináltam
meg! Nyolc forint!
J i j c o s i l Áv í
t e y i P T o M j
K ev erem , k ev erem , m é g is e g y r e k o zm ásab b lesz . . .
Szegény újító
L iu L ma M a h fi S z ín p a d a
JU i t& rlint DCtAZfrnkan?
' Irta: G á d o r B éla
T ö r tén ik e g y n a g y n e w y o r k i n a p ila p s z e r k e s z t ő s é g é b e n .
DRINK: T e g y e n p a p ír t a z ír ó g é p b e , M iss M ab el, d ik tá ln i f o g o k .
MABEL: Ig e n is , s z e r k e s z tő ú r . . . ( P a p ír t t e s z a g é p b e .)
DRINK: Cím : T ru m an e ln ö k b é k e s z o z a ta C s ik á g ó b a n . . .
MABEL (g é p e l): M eg v a n . . .
DRINK: A z E lső C sik á q ó i N y a k k e n d ő g y á r é v z á r ó k ö z g y ű lé s é n T ru m an
e ln ö k h a ta lm a s b é k e b e s z é c e t m o n d o tt, p o n t. T ru m a n e l n ö k . . .
( m á s h a n g o n M ab elh ez) T r u m a n t n a g y t é v e l írjá k , k is a s s z o n y ...
(D ik tá l) T ru m an e ln ö k ú r p o n to s a n h é t ó r a k o r é r k e z e tt m e g a z
a m e r ik a i lo b o g ó k k a l fe ld ís z ít e tt k ö z g y ű lé s i te r e m b e , a h o l a z e g y
b e g y ü lt ig a z g a t ó s á g i ta g o k é s r é s z v é n y e s e k s z ű n n i n e m a k a r ó
o v á c ió b a n r é s z e s ít e t té k , p o n t. A z E g y e s ü lt Á lla m o k e ln ö k e , aki
k e d v e s e n m o s o ly o g v a fo g a d ta a ta p s o k a t, s z llv a k é k s e ly e m v á s z o n
z a k ó t v is e lt , b ő u jja k k a l, h á tu l sp a n g liv a l é s h ó lla l . . .
MABEL: H óllal . . .
FALTON (fia ta l ú js á g ír ó be): Mr. D rin k , Mr. D rin k . . . S z e n z á c ió s te le fo n
J e le n té st k a p tu n k . . . E gy a m e r ik a i r e p ü lő g é p b o m b á k a t d o b o tt
a k e s z o n i s e m le g e s ö v e z e t r e é s g é p p u s k a t ű z z e l á r a s z to tta el a
f e g y v e r s z ü n e t i t á r g y a lá s o k s z í n h e l y é t . . . V ilá g s z e n z á c ió , h a sza
b a d íg y k ife je z n i m a g a m , s z e r k e s z tő ú r . .
L-nlNK: S za b a d . . . Hol ta r tu n k , m is s M abel? — Maga már télikabátban jár?
MABEL: S p a n g liv a l é s h ó l l a l . . .
DRINK: Ig e n . (D ik tá l) M in d en k in e k fe ltű n t, h o g y T ru m a n e ln ö k ú r a n y a k ­ — Nem. Én még télikabátban já­
rok. Az én ügyem ugyanis még az
k e n d ő g y á r le g ú ja b b k r e á c ió já t v is e lt e , p o n t. A n y a k k e n d ő s á r ­
g á s z ö ld s e ly e m b ő l k é s z ü lt s rajta tip ik u s a m e r ik a i táj láth ató: elmúlt télen indult útnak.
b é k é s e n le g e lé s z ő te h e n e k , lo v a k , d is z n ó k k ö z ö tt k is a la c s o n y
fa h á z , a m e ly r e a to m b o m b a h u llik . . . p o n t.
MABEL: H u llik , p o n t.
FALTON: M eg írh a to m a k e s z o n t s z e n z á c ió t, s z e r k e s z t ő úr?
DRINK: M ért n e Írh atn á m eg ? írja m e g n y u g o d ta n .
FALTON: M ilyen h o s s z ú leh et?
Szeptemberi trafikvendég
DRINK: A m ily e n t a k a r .
FALTON: R o h a n o k , m e g ír o m . . . (E l.)
MABEL: K icsit h ü ly e e z a Mr. F alton?
DRINK: N a g y o n h ü ly e . F iatal m é g . m a jd b e le ta n u l.
MABEL: N ek em m in d já r t g y a n ú s vo lt; o ly a n m a g a s h o m lo k a v a n é s v a s Ä&üiK-a
ta g k ö n y v e k e t h o rd a h ó n a a la tt. A zt m o n d já k , v e r s e k e t is lr.
DRINK: B o r z a l m a s . . . Hol ta rtu n k ? (M orm ol) I g e n . . . Mr. T rum an ta r k a ­
v ir á g o s e m p r im é in g e t h o r d o tt, e z m a a le g ú ja b b d iv a t. A n a d ­
r á g ja s z a b á s a v o lt a le g e r d e k e s e b b . . . A n a d r á g . . . (M a b eih ez)
M ilyen c s in o s n y a k a v a n m a g á n a k , M iss M abei . . . O lyan k is
p ih é k v a n n a k a n y a k á n . . . M e g c s ó k o lh a to m ?
MABEL: H o g y n e . C sak ó v a to s a n , m e r t c s ik la n d ó s v a g y o k . . . (K a c a r á sz ik .)
FALTON (be): T e ssé k a c ik k . s z e r k e s z tő ú r . . . ,
DRINK ( o l v a s ) : . . . é j s z a k a a la c s o n y a n r e p ü lő g é p z ú g á s á r a le ttü n k f ig y e l­
m e s e k é s h ir te le n b o m b a r o b b a n á s o k a t h a llo ttu n k . . . A g é p zu ­
h a n ó r e p ü lé s b e m e n t át é s g é p p u s k á v a l t ü z e lt a k o r e a i-k ín a i k ü !-l
d ö tt s é g s z á llá s á n a k ir á n y á b a n . . Igen . . . N a g y o n jó , h a g y ja
csak i t t . . . i
FALTON: I g e n is , s z e r k e s z t ő ú r . . . Ig y e k e z te m s z e r k e s z t ő ú r u ta s ítá s a it
s z e m e lő tt t a r t a n i . . . S o se m fe le jte m el: a m ik o r b e lé p te m , s z e r ­
k e s z tő ú r a z t m o n d ta n e k e m : F iatal b a r á to m , n á lu n k s a j t ó s z a b a d ­
s á g v a n , m i m in d ig a z ig a z a t Írjuk . . .
DRINK: Jól v a n . Mr. F alton , tá v o z h a t. (F a lto n e l.) N a g y o n h ü ly e s z e g é n y ...!
Hol ta rto ttu n k ?
MABEL: A n y a k a m n á l.
DRINK: É s a c ik k b e n ?
MABEL: T ru m a n n a d r á g já n á l.
DRINK: A n a d r á g b ő v e b b v o lt a sz o k o ttn á l é s a lu l k e s k e n y e d e t t . ■.
(TELEFON CSENG.)
DRINK ( f e lv e s z i a k a g y ló t): H elló, I g e n . . . É rtem , k é r e m . . . T e r m é s z e t
s e n . . . Igen . . . M in d en t tu d o k . . . (L e te s z i a k a g y ló t, C sen g e
K érem Mr. F altont! Írja, m is s M a b e l . . . A z e ln ö k ú r b é k e s z o z
tá b a n is m é t le s z ö g e z t e az E q y e s ü lt Á lla m o k ő s z in t e b é k e v á g y á t
— Kérek egy kijclentőlapot. Tet­
szik tudni, költözködünk . . .
FALTON (b e) T e s s é k , s z e r k e s z tő ú r . .
DRINK: Mr. F a lto n . írjon e g y m á s ik c ik k e t, h o g y K in n ey e z r e d e s
k e s z o n i ö v e z e t b e p h e ly s z ín i v iz s g á la t o t t a r to tt é s n y o m á t sei
ta lá lta b o m b a tá m a d á s n a k . . .
FALTON: D e s z e r k e s z t ő ú r . . . K in n ey e z r e d e s s ö té tb e n v o lt k in n . . .
DRINK ( s z iq o r ú a n ) Mr. F alton! E gy a m e r ik a i e z r e d e s s ö té tb e n is l á t .
FALTON: Ha a k a r . De n ek i m e g m u ta ttá k a b o m b a tö lc s é r t é s nei
n é z e tt o d a . . . . Az amerikai külügym inisz­
DRINK: Mr. F alton ! E gy a m e r ik a i e z r e c e s o d a n é z , a h o v a n e k t Jelesil
E gy s z a b a d a m e r ik a it n em le h e t b e fo ly á s o ln i a b b a n , h o g y e q térium szóvivője
b o m b a t ö lc s é r r e n é z z e n , a m ik o r ő a z é g r e a k a r n é z n i v a g y m á
h o v á . M eg ér tette?
FALTON: E lv ih e te m a k k o r az elő b b i c ik k e m e t?
DRINK: N em , e z t h a g y ja m e g itt.
FALTON: I g e n is , s z e r k e s z t ő ú r . . . (El.)
DRINK: B o r z a lm a s a n h ü l y e . . . G y erü n k t o v á b b . . . (D ik tá l) A z E g y e sü
Á lla m o k k o r m á n y a s z ilá r d a n m e g y e lő r e a b é k e , a s z a b a d s á
é s a z Ig a z s á g h a g y o m á n y o s ú tjá n , a m e ly e t a lk o tm á n y u n k . . .
(T e le fo n c s e n g )
H ellói I g e n . . . É r t e m . . . M in d en t é r t ő i k . . . K ö s z ö n ö m . . . (L
te s z i a k agyló-; é s c s e n g e t.) K éretem Mr, F alton tl
DRINK (d ik tá l) . . . a m e ly e t a lk o tm á n y u n k n e k ü n k k i s z a b o t t . . . A z err.be
jo g o k v é d e lm é b e n k ije le n tjü k , h o g y . . . Itt v a n , Mr. Faltor,.'
FALTON: M in d já r t k é s z le s z e k , s z e r k e s z tő ú r . . .
DRINK: H e ly e s . T é p je ö s s z e , a m it írt é s . . .
FALTON (s ir á n k o z v a ): Mit írja k , s z e r k e s z t ő úr?
DRINK: S e m m it. A z e ls ő c ik k é t h o z z u k l e . . .
FALTON (ö r ö m m e l) U g y e! T u d tam ! A s a j t ó s z a b a d s á g , a z Ig a z sá g
R ohanok. . .
DRINK: V árjo n ! A z e ls ő c ik k e t k ö z ö ljü k , n ém i v á lt o z ta t á s s a l. A m erik
r e p ü lő g é p h e ly e tt m íp d e n ü tt k o r e a it ír é s a c ik k elm e: «m e>
k a in a k á lc á z o tt é s z a k k o r e a i r e p ü lő g é p o r y tá m a d á s a a k eszo!
s e m le a e s ö v e z e t e lle n .
FALTON: S z e r k e s z t ő ú r . . . e z r e t t e n e t e s ..,,,
DRINK (rá o rd ít): Mr. F alton! (M e g e n y h ü l) M ag á n a k m é g s o k a t k e , I tan ú in ,
fia ta l b a r á to m . . . A d o k m a g á n a k e g y k ö n y v e t, o lv a s g a s s a szó
g a lm a s a n . . . (A z ir ó a s z ta lfió k b o l k iv e s z e g y k ö n y v e t é s a tn y u jtj
FALTON ( e lh ü lv e o lv a s s a a k ö n y v cím ét): G ö b b e ls m in is z t e r ö s s z e g y ű j t i
c ik k e l . . . É d e s is te n e m . . . É d e s is te n e m . . . (K itá m o ly o g ).
DRINK: R e m é n y te le n ü l h ü ly e .
 Meghívó a Ludas Matyi
olvasói értekezletére
A Ludas Matyi szerkesztősége
szeptember 27-én, csütörtökön dél­
után fél 6 órakor a Magyar Újság­
írók Országos Szövetségének szék­
házában (Budapest, VI. Sztálin-út
101.) olvasó-értekezletet rendez.
Ezen a baráti összejövetelen meg
akarjuk hallgatni olvasóink vélemé­
nyét lapunkról, módot kívánunk adni
arra, hogy lapunk fejlődésének ér­
dekében olvasóink javaslatokat te­
hessenek és ismertetni szeretnénk
azokat a problémákat, amelyekkel
munkánk során találkozunk s ame­
lyek megoldásában olvasóink hozzá­
szólásaitól segítséget várunk.
Kérjük azokat az olvasóinkat, akik
erre a beszélgetésre szívesen eljön­
nének, közöljék velünk nevüket, cí­
müket és foglalkozásukat, hogy a
nevükre szóló meghívókat mihama­
rább elküldhessük címükre. — H o v á m é s z , T u tik á m ? H isz en h á ­
r o m e z e r í v e n e m m o z d u ltá l ki a
p ir a m is o d hóit
— H allo m , h o g y k iv á g já k E g y ip ­
— O lvasta?*A z amerikaiak to m b ó l a z a n g o lo k a t. E zt m e g n é z e m
m egszüntették a nyugat-ném et m agam nak.
acélterm elés korlátozását.
— Igen, de volt egy szi­ TITO ÁTTÉRT A NYÍLT
gorú kikötésük. KAPITALIZM USRA
— Láttad már a Tervkölcsön legnagyobb nyereményeinek kiállítását? — Éspedig?
— Micsoda? Olyan Is van? — Békés célokra nem sza­
— Persze, a Műcsarnokban. Az ötéves Terv kiállítás. bad termelni__

V ig y ek e rn y ő t, v a g y n e v ig y e k ?
frta : Szép Ernő

Kérem, a minap el kellett menni valami dol-

om elintézni. A z ég el volt borulva. Hát az ernyő
tán nyúltam, - mielőtt elmentem volna. De még h o v a te g y e m ?
H át e z t
ajta volt a kezem az el'ószobaajtó kilincsén, mikor
ipillantva az előszobának az udvarra néző abla-
•án, látom, hogy az ég közepe kékleni kezd, ,a Nap KESSELRING ÉS MACKENSEN
mint valami betörő csúszik be a világűrbe, olyan FŰNACIK AMERIKAI MEGBÍZÁSBÓL
\betörő, aki semmit el nem emel, sőt, drága gyé­ HADTÖRTÉNELMI MUNKÁT ÍRNAK
mánt-fényességet locsol szerte-széjjel. A BÖRTÖNBEN
Éljen, nem kell ernyő.
Kiléptem a folyosóra, hanem felnézvén az
égre, észreveszem, hogy az a kékió, fénycsedö ég­
részlet megint hamuszín, olyan mint az egész.
Ejnye, mégis csak esni fog. Benyitok kulcs-
csal az előszobába, gyere esernyői Nem, maradj.
Ha már egyszer derülni indult, ki is fog derülni,
ez az elborulás csak valami kis üzemzavar. Az
újság se jelzett mára még csak egy átfutó záport
se. Nem kell ernyő:
Kiléptem az ajtón, de mielőtt visszacsuktam
volna, azt mondtam magamba: és ha mégis esni
fog? Es megint beléptem, és a kezembe vettem az
ernyőt. Es akkor véletlenül újra kinéztem az udvar
felett elterülő égboltozatra. Ni csak, már megint
kitisztult a közepén, nagyobb folton mint az előbb.
Vissza akartam tenni az ernyőt a helyére; mielőtt
letettem volna, eszembe jutott, milyen csalfa az ég.
milyen megbízhatatlan. Elmegyek ernyő nélkül és
ahogy lent vagyok, újra be fog borútni s jön a
zuhi a nyakamba. Szóval viszek ernyőt. De nem,
nem kell pesszimistának lenni; nem lesz eső.
Szó sincs róla, nem vagyok pesszimista, de ha — M ié rt s í r n a k ez e k ?
nem viszek ernyőt, azért is eső lesz, ez régi dolog. — M e rt m o s t t a r t a n a k S z tá lin g rá d ­
Igenám, de ha ernyőt viszek, akkor sohase esik, n á l.
ez is legalább olyan régi dolog.
Nem viszek, öreges dolog esernyővel járni. NEWYORKI HÍR.
Viszek: nem Illik hozzám az ilyen hiúság.
Nem viszek. Szeretem az esőt. Egy kis eső Az a m e r ik a i k o n g r e s s z u s o n m eg­
á lla p íto ttá k , h o g y .A m e r i k a h a n g j á t "
hamar felszikkad rajtam, semmit se fog ártani. k e v e s e n h a llg a tjá k , e z é r t á t k e ll
Jaj, de ha nagy eső lesz. A z legalább egy k e r e s z te ln i.
nadrágvasaltatásba kerül. Mégis csak okosabb lesz
ernyőt vinni.
Közbe megint elborult odakinn olt is, ahol már
alaposan kivilágosodott.
Fölvettem megint az ernyőt, mert újra tetettem'
volt.
Kiléptem az ajtón. Nini, szél kezd fújni, látni
a falombon. Ez a szél elviszi majd a felhőket, mit
akarok az ernyőtől?
Állottam az esernyővel a kezemben. Már vagy
három perce hol állok, hol lépek, meg visszalépek,
az ernyőt már tízszer letettem, meg fölvettem.
Szóval nem viszek ernyőt. Valahol ott is hagy­
hatom.
De viszek, mégis, és ha otthagyom valahol,
megőrzik, visszaadják.
Azért se viszek/
Már majdnem visszavittem véglegesen a he­
lyére, mikor feltűnt az égen újra egy óriási sötét
lópokróc, ebből magából reggelig szakadhat az eső.
Amellett miért sajnáljanak, akik látnak az eső­
ben, hogy nincs ernyőim?
A végin a hónom alá csaptam az ernyőt, úgy
mentem el. — J a v a s o lo m , n e v e z z ü k el m e z ő ­
Igen. Es tényleg kitört az eső és bőrig áztam. g a z d a s á g i f é ló r á n a k , a k k o r n e m tú-
Mert olyan cudar szórakozott voltam, elfelej­ n lk Tel b e n n e a s o k k a c s a .
tettem, hogy esernyő van nálam.

Szabadna, szabadott
(Tatay Istvánnak)
ön ezt írja; „Csaknem minden
számban szerepel ez a rovat: „Ami­
nek nem szabadna lennie“. Vala­
hányszor (ezt) a mondatot olvasom,
mindig a hideg futkos a hátamon.
Olyan magas színvonalon álló lap­
nak, mint a Ludas Matyi, nem
volna szabad ilyen vaskos stílus­
hibát elkövetni. A „szabad“ szó
nem ragozható ige módjára; te­
hát helytelen az ilyesféle szóalak:
szabadna, szabadott stb. A kérdéses
rovat címe tehát helyesen ez: „Ami­
nek nem volna szabad lennie“. Na­
gyon üdvös lenne, ha kedvenc la­
punk megszívlelné ezt az igazán
nem rosszindulatú kritikát, s a jö­
vőben felhagyna ezzel az állandó
és következetes hibával. Megjegy­
zem, hogy rajtam kívül is sokan
megütköznek ezen az állandó hi­
bán.“
A Ludas Matyi szerkesztősége
szívesen fogadná a fenti kritikát s
még csak azt sem mondaná, hogy a
„szabadna“ használata nem vaskos
stílus-hiba, hanem csak nyelvtani
hiba volna — ha az volna. De nem
Beszélgetés Belgrádban
— Az éjjel álmodtam valam it. . .
—■Pszt! Pszt!
— Ne pisszegj, álmodni csak sza­
bad!
— Attól fü g g ... Mit álmodtál?
— Azt álmodtam, hogy egy nagy-
nagy tárgyalóteremben ültem a tör­
vényszéken. A tárgyalóterem telis­
tele volt munkásokkal, szegény­
parasztokkal, szóval velünk, dolgo­
zókkal . . .
— Ez nem is álom. Hiszen az
nálunk mindennap megtörténik.
— Csakhogy ebben az álombéli
történetemben nem mi ültünk a
vádlottak padján.
— Hanem? Pszt! Mondd, de
csak csendesen!
— H anem . . . ő . . . Tito . . . meg
P ijade. . . meg a többiek. Felvonul­
nak a tan ú k . . . Az áldozatok hoz­
BÉRFIZETÉS N A P JÄ N
— Miért lóg Stefcsik szaki orra?
— Mert munkaidő alatt lóg az egész Stefcsik.
Ludas Matyi Kínában
A Sanghaiban-megjelenő Da Kon Pao című napilap közli a Ludas
Matyiből Toncz Tibor alábbi rajzát. Ilyen nagy utat Ludas Matyi még
sohasem telt meg.
'M , I *'»« ■HWHU.d!
m »
j
« i*
* 2
3
lislsssl
» á s ít« » « !
Ȓ-
- ...... St
■* n sK « i
Ki**a*AK
a n * » « * t > ffw • »»RíjAnniEiSS!*
— H allói M a g á n a k n in c s jo g a a h h o z , h o g y e lk e r g e s s e n !
99 é v r e k ö tö ttü k !
— L eh et! C s a k h o g y n e m v e lü n k , p e r z s a d o lg o z ó k k a l!
Truman legújabb dala
Megkötjük a jó üzletet mi,
< A sajtó kezét is megkötjük,
, Es megkötünk sok szerződést is,
# Miközben a morált teköpjük.
. Ne csodálják ezekután, hogy
* Megkötöttük a japán békét,
Hisz megkötnénk mi hogyha tudnánk V
A világot és minden népét . . . • Gergely Miklós
az. A magyarul beszélők (éspedig
a helyesén magyarul beszélők is) i
KÉT NYERTES
érzik, hogy a szabad melléknév nem I
egyszerűen tulajdonságot jelentő I
szó ezekben a fordulatokban: szabad \
belépni, szabad megtörténni, szabad
lerombolni, hanem egyértékíi a lehet
igével. Ebből származik a szabad
ragozása, minthogyha ige volpa,
ezekben a formákban:
„szabadjon, szabadna, szabadott,
szabadott volna.“
Erre Simonyi Zsigmond a Helyes
magyarságban ezt mondja:
„szabadjon, szabadna helyes, de
szabályosabb szabad legyen, szabad
volna.“
És Balassa József A Magyar Nyelv <0
i
Könyvében ezt írja:
„Megemlíthetjük még a szabad Ü.
szót. Ez tulajdonkép melléknév Sí
.Ni
(szabad ember); de ebben a kapcso­
*
latban nekem szabad, a nyelvérzék
a lehet, .kell igékhez kapcsolja és
újabban ilyen ragozott alakban is
használják: szabadott, szabadna,
szabadjon.“
Engedje meg tehát, hogy a Lu­
das Matyi, amely igyekszik tisztes­
séges magyar nyelven megjelenni, a
kifogásolt kifejezést tovább használ­
hassa.
Gábor Andor.
zátartozói. S bizonyítékok súlya
B
ilkosok mindent be-
alatt ezek a &yd............................
Hogy
ogy Gestapo-kémek
voltak, hogy leöldösték a hazafia­ Ez itt Kovács János, aki ötezer forintot nyert a és ez itt a faluja, amely gépállomást, villanyt,
kat, hogy eladták az országot az Tervkölcsön húzásán. jó utat és új iskolát nyert a Tervkölcsönből.
amerikaiaknak...
— Szörnyű! És mi volt az ítélet?
— Titót, a főbűnöst, kötélállali
halálra ítélték.
— Kötél által? Hiszen ez még
(V /ul/iven N E W Y O K K U TCAIN
szörnyűbb! i/le tje s le g u f lb b
— Aztán sorban a többit is,
mind . . . Aztán az ítéletet a nép uj- u i a t é s a
jongása közben valamennyin végre
hlajtották,
aj........ Utazásaim során, miként
— Valamennyin végrehajtották?! azt bizonyára önök is tudják,
Szörnyű ez! Szörnyű! sok különös és csodálatos or­
— Tulajdonképpen miért ször- szágot volt már alkalmam
nyülködtél ezen annyit? megismerni, az az ország
— Azért, mert csak álmodtad az azonban, amelynek ezúttal
egészet. . . dobott a partjára egy nagy
vihar, csodálatosságban és
különösségben minden eddigit
felülmúlt.
Az első, amit nem értet­
tem, az volt, hogy a fiatalsá­
got elküldték egy onnan sok-
ezer mérföldnyire folyó hábo-
[ rúba meghalni, noha bővizű folyamok öntözték az
t országot, amelyekbe fáradságos utazás nélkül bele-
I fojthatták volna őket.
Amikor megkérdeztem errevonatkozólag az or-
I szág egyik főemberét, az készségesen szolgált ma-
i gyarázattal.
— A dolog úgy áll — mondotta —, hogy azért
j mégsem szűkölködünk katonák híján, mert ha
I egyet elküldünk abba a messzi háborúba, tíz mási-
{ kát kapunk helyette, akiket úgy hívnak, hogy meg­
szállók. Ezek igen kitűnő emberek, nem csinálnak
éppenséggel semmit, csak ülnek csendesen a nya­
kunkon, nekünk csak szórakoztatni, itatni és etetni
kell őket, de igazán kibírjuk, mert akadnak köztük
gyomorbajosok is.
Megnéztem ezeket a katonákat, az volt rájuk
írva nagy betűkkel, hogy US.
— Mit jelent ez? — kérdeztem.
J — Ez azt jelenti — magyarázta előzékenyen
—, hogy Amerikai Egyesült Államok.
— '’E szerint tehát az Amerikai Egyesült Álla­
mokban vagyunk?
— Neríi mi vagyunk az Amerikai Egyesült
Államokban ■ — felelte türelmesen —, hanem ők
vannak itt.
— És miért vannak itt?
f£í3*flnmii-.n i-a«.A - ».
— Hogy vigyázhassanak ránk.
S'SW AKBAlKttW iSili»« — És miért kell nagyságodéba vigyázni?
m •* — Hogy ők itt lehesenek. — Ebben a lapban az áll, hogy mi milyen jól
+ ie k
H* W Ezekután már nem is nagyon csodálkoztam, élünk. De nekem, sajnos nincs annyi pénzem, hogy
** & amikor beléptünk egy terembe, ahol ki volt írva ezt a lapot megvegyem.
»Mái s.I nagy betűkkel, hogy MUNKÁSPÁRT és egy csomó (Krokodil, Moszkva)
£ r
" g -f *
elegáns úr szidta benne a munkásokat. Azon se
csodálkoztam, -hogy az egyik ember ötven szobá­
ban lakik, a másik meg egyben sem, bár kissé saj­
náltam azokat, akik ötven szobában Iáknak, mert
e lilán
nyilván rengeteg ablakot kell törfilgetniük. Amikor
:
->1X. stMSil
•i-ert*- azonban megpillantottam egy reszkető kövér em­
* í i A « *»<
t*-T a esi * bert szivarral a szájában és whiskys-palackkal a
zsebében, amint ijedt arccal azt kiabálta, hogy
miért nem kezdik meg azt a világháborút, hiszen
Cjp i— •
neki úgysem kell bevonulnia, akkor közismert tü­
£5S .
relmem ellenére is kijöttem a sodromból.
emu — Hol vagyok tulajdonképpen? — kiáltottam
fel.
A s z e rz ő d é s t — De Gulliver úr — csodálkozott a kísérőm.
— Hát nem ismeri meg a tulajdon hazáját, Angliát?
— Ez Anglia? — ordítottam fel, miként a seb.
zett vad Skócia erdeiben. — Nem, az ki van zárvat
Ez nem lehet Anglia!
— Pedig ez Anglia — mondta a kísérőm, aki
igyekezett megőrizni a hidegvérét.
— Anglia? — kiáltottam. — Én bolondultam
meg, vagy az angolok?
Ezután saját kérésemre bevittek a redriffi
tébolydába, ahol szakavatott orvosok kéthetes szor­
gos és lelkiismeretes vizsgálat után megállapítot­
A ták, hogy nem én bolondultam meg. . . . a Közért befőzési paradicsoma, melyet a
háziasszonyok sokszor csak hetekkel a megígért
határidő után kapnak m e g . . .
 EQY DÉLKÓREAI REPÜLŐTÉREN Egy kulák, egy disznó
páiXtJSNÖ

lá s h o z ^ e T '* '31 ^ u P*a a dag bom bát k érek , fe g y v e rs z ü n e ti tá r g y a -

A k e t t ő k ö z ö tt c s a k a n n y i a k ü lö n b sé g , hogy az e g y ik ö r ü l a jó
k u k o r ic a te r m é s n e k , a m á s ik n e m .
Hanglem ezek felháborodott felvonulása
a Rádió ép ü lete előtt
% 0 /á a M f JothJjajos
230% 8 6 %

K ed ves L udas M a ty i ! Talán már unod is, kedves Ludas Rendeltetvén

Matyi, (mi is azt tettük), de nehogy és foganatosíttatván
azt hidd, hogy ezzel azután simán
elintéződött az ügyünk. Ezúttal az Kedves Ludas Matyi Mellékelten
volt a hiba, hogy a hosszú huza­ küldök egy „rendelvényt“, kérlek
vonában eltelt egy hét a szabadság tedd közzé elrettentő például.
letelte után és így a folyamatosság
megszakadt, ezért az egy hét óta „M agyar Á lla m k in c s tá r v ég re­
HAJSZA EQY KERÉKPÁR KÖRÜL naponta összeszedett igazolásokat a
SZTK nem fogadta el.
h a j t a t ó r é s z é r e P a ta k y F e re n c v é g ­
r e h a j t á s t s z e n v e d e tt
h a j t á s U q y éb en a k ö z p o n ti
e lle n v ég re­
Já rá s­
M e g o ld h a ta tla n n a k lá ts z ó p ro b lé m á v a l f o r d u lo k a L u d a s M a ty ih o z .
A z én igazán angyali türelmű b ír ó s á g , m in t te le k k ö n y v i h a tó s á g ­
gyök, mindössze három hónap óta anyukám most már kifakadt és n a k , f e n t id é z e tt sz . v é g z é s é v e l v é g ­
E s e te m e t ig y e k s z e m id ő re n d i s o r r e n d b e n e lő a d n i. r e h a jtá s i z á r l a t r e n d e lte tv é n el, e z e n
1950 f e b r u á r 10-én fia m k e r é k p á r j á t la k ó h á z u n k elő l e llo p tá k . élek ebben a szép országban. Már ezért beengedték az illetékes osz­ jo g c s e le k m é n y a lu l í r o t t b iró i k ik ü l­
1950 f e b r u á r 11-én f e lje le n té s t te tte m a s z e g e d i á lla m r e n d ő r s é g e n , a h o l születésemmel is be akartam bizo­ tályfőnökhöz, aki azzal bocsátotta d ö t t á lta l f o g a n a to s ítta tv á n , e n n é l­
I k ta ttá k a f e lje le n té s t. nyítani, hogy erre a világra való útnak, hogy a csecsemőorvos ve­ f o g v a n e v e z e tt v é g r e h a j t á s t s z e n v e ­
vagyok és majdnem két hónappal d e ttn e k a 11.5 1 0 . sz . tk v l b e té tb e n
1950 á p r i l is 1-én é r t e s í t é s t k a p ta m , h o g y a r e n d ő r s é g a n y o m o z á s t zesse rá igazolására, hogy én már a 3 4 .7 3 3 h r s z . a l a t t f e lv e tt V ili. k é r .
m e g s z ü n te tte , m e r t s e m a te tte s , s e m a k e r é k p á r n in c s m e g . előbb teljesítettem a 9 hónapos aug. 19-étől szorulok gondos anyai F e c s k e -u tc a 4 . é s K e n d e r-u tc a 3. sz .
1950 m á ju s 3 0 -án a z u tc á n m e g ta lá lta m a k e r é k p á r t , a m e ly a k k o r K áté tervet. Sajnos, kicsit túlságosan is ápolásra, akkor minden rendben a. h á z b é r jö v e d e lm e in e k v é g r e h a j t á s t
s z e n v e d e tt m e g ille tő r é s z e z á r a l á
I s tv á n „ t u la jd o n a " v o lt. E lm o n d o tta , h o g y k ö t n a p p a l e lő b b könnyűre, mindössze 1500 gramm­ lesz. a tisztiorvosi igazolásra nincs v é te tv é n , fe lh ív o m a Je lz e tt h á z la­
z á lo g h á z i á r v e r é s e n v e tte 38 0 f o r i n t é r t . í g é r e t e t te tt, h o g y e z é r t nyira sikerültem. is szükség. A csecsemőorvostól meg­ k ó it, h o q y la k b é r ü k e t, U letv e e b b ő l
a z ö s s z e g é r t a k e r é k p á r t v is s z a a d ja .
Pontosan 12 hetes leltem, ami­ kaptuk a kért záradék rávezetését, a v é g r e h a j t á s t s z e n v e d e tt m e q ille tö
1950 j ú n iu s 1-én a k e r é k p á r le f o g la lá s á t k é r te m a r e n d ő r s é g tő l, f e a d v á r é s z é t m á s o k e lő b b s z e r z e t t Jcqai-
n y o m b a n c s o d á lk o z á s o m n a k a d ta m k if e je z é s t, h o g y a z á lo q h a z kor a csecsemőkórházból kicsit és — most már csak egy kis erőt n a k é p s é g b e n t a r t á s a é s k é ts z e ri
ig a z o lv á n y n é lk ü l v e tte á t a k e r é k p á r t . A z t ja v a s o lta m , h o q y a megerősödve 2300 gramm súllyal kell szerezni ahhoz, hogy elbírjuk, f iz e té s te r h e m e lle tt to v á b b i b író i
z á lo g h á z b a b e fo ly t ö s s z e g e t a d já k n e k e m , h o g y K átétó l v is s z a ­ hazakerültem, ami anyukámnak nem mi lesz még ezután. Vagy lehet, in té z k e d é s ig c s a k is a z á r g o n d n o k u l
s z e re z h e s s e m a b i c i k l i t hogy most már tényleg elintéződik k in e v e z e tt V ili. k e r ü le ti in g a tla n -
kis gondot okozott, mert aznap k e z e lő v á lla la t k e z e ih e z f iz e tte s s é k ."
1950 d e c e m b e r 5-én v á la s z t k a p ta m . A s z e g e d i ü g y é s z s é g é r te s íte tt, h o q y letelt a szülési szabadsága, viszont az ügyünk?
K áté Is tv á n e lle n lo p á s v é ts é g e m ia tt t e t t f e lje le n té s e m r e a v á d a t Hát tudod, kedves Ludas Matyi, Eltekintve attól, kedves Ludas
e le jte tte . M e g je g y z e m , K áté e lle n s o h a s e m te tte m lo p á s m ia tt fe l­ a doktornénik és bácsik véleménye
je le n té s t. szerint anyukám gondos ápolására én még nem ismerem a „dörgést", Matyi, hogy a Kender-utcát már ré­
1950 d e c e m b e r 27-én v é g r e m e g tu d ta m , h o g y a r e n d ő r s é g ta lá lta m e g még nagyon erősen rászorulok. de nálunk, a Legifijabbaknál azt gen Eszperantó-utcának, a Fecske­
a g a z d á tla n k e r é k p á r t la k ó h á z u n k e lő tt. A r e n d ő r s é g n e m n é z te Anyukám ugyan jóelöre érdeklő­ tartják, illetve úgy képzel­ utcát pedig ugyancsak hosszabb
m e g a k e r é k p á r s z á m á t é s n e m k u t a t t a ki a n n a k tu la jd o n o s á t. dött a SZTK-ban, hogy mi a sza­ jük, hogy gyermekápolás címén ideje Lévai Oszkár-utcának hívják,
S ő t a m á s n a p b e é r k e z ő f e lje le n té s t se m v e tte f ig y e le m b e , h a n e m szabadságot azért kap egy anyuka,
m in t ta lá lt t á r q y a t f e b r u á r 13 -án , t e h á t a z e lv ite l u tá n h á r o m badságmeghosszabbítás technikai azt hiszem, velem együtt csodálko­
n a p p a l z á lo g h á z b a v ite tte é s e l á r v e r e z t e t t e , h o lo tt ta lá lt t á r g y a t megoldása, de azt a választ kapta, hogy gyenge, ápolásra szoruló zol a múltszázadvégi szövegen.
— tu d o m á s o m s z e r i n t — c s a k e g y é v m ú lv a le h e t e lá r v e r e z te tn l. hogy amíg én nem vagyok otthon, gyermeke mellett maradhasson és Azon is csodálkozom, hogy a Nyom­
1950 d e c e m b e r 2 8 -án a s z e g e d i á lla m r e n d ő r s é g e n is m é t b e je le n té s t te tte m . nem tehet semmit. nem azért, hogy szabadságát a tatványellátó Vállalat ilyen rendel­
E r r e a m a i n a p iq s e m m ifé le v á la s z t n e m k a p ta m . E lle n b e n a SZTK-ban töltse. vényeket kinyomat és nem taná­
szeqedi fő ü g y észség Augusztus 18-án kerültem haza
és anyu szabadsága is aznap telt Szeretettel ölel csolja a járásbíróságnak, hogy a
1951 j ú n iu s 15 -én , te h á t tö b b m in t fél é v u tá n , is m é t k ö z ö lte v e le m , szöveget előbb fordítsák le magyar
h o g y K áté I s tv á n e lle n lo p á s b ü n t e t t e m ia tti v á d a m a t e le jti. le. A Péterji Sándor-utcai kórház­
E m lé k e z te tő ü l is m é t m e q e m líte m , h o g y n e m te tte m lo p á s m ia tt ból lejövet első utunk a SZTK VÁRNAI MARIA VERONIKA, nyelvre.
f e lje le n té s t K áté e lle n . K ö zö ltem a fő ü g y é s z s é g g e l, h o g y k e r é k ­ szomszédos irodaépületébe vezetett, a Legifijabbak levelező tagja, Körösi Gyula,
p á r o m v is s z a s z e r z é s e é r d e k é b e n a p ó tm a q á n v á d a t á tv e s z e m .
ahol a földszint 7-es ablaknál egy Bp., XIV., Semsey Andor-utca 12. Eszperantó-utca 3.
1951 J ú liu s 2 3 -án a s z e g e d i J á r á s b ír ó s á g t á r g y a l á s t tű z ö tt ki K áté e lle n . bácsi anyu ismételt érdeklődésére
É r te s íté s t k a p ta m , h o g y 60 f o r i n t o t f iz e s s e k b e , m e r t e lle n k e z ő III. 7.
e s e tb e n az e l j á r á s t b e s z ü n te tik . Én a 60 f o r i n t o t n e m fiz e tte m b e, azt a választ adta, hogy menjünk
m e r t r á jö tte m , h o g y m iv e l K áté I s tv á n s e m m ifé le b ű n c s e le k m é n y t a körzeti orvoshoz és az ő igazoló
n e m k ö v e te tt el, a tá r g y a l á s n a k tu la jd o n k é p p e n se m m i é r te lm e
n in c s . levetére elintézik a dolgot. Ezt az Ludas Matyi elm tézte L u d a s M a ty i
igazolást még aznap megszereztük.
1951 a u q u s z t u s 21-én e lm e n te m a z ü g y é s z s é g r e é s k é r te m , h o g y v é g r e Következő munkanapon, 21-én F ő s z e rk e s z tő : GABOR ANDOR
tis z tá z z á k a k e r é k p á r ü g y é t. A z ü g y é s z fe lh ív ta a s z e g e d i r e n d ­ F e le lő s s z e rk e s z tő : GÁDOR BÉLA
ő r s é g n y o m o z ó o s z tá ly á n a k v e z e tő jé t e s így v é g r e m e g tu d ta m , anyukám el is vitte a SZTK-ba,
h o q y e g y r e n d ő r k ö z e g té v e d é s é r ő l v o lt sz ó , a k i m á r n in c s a ahol pontosan 82 percnyi várakozás S z e rk e s z tő : TABI LÁSZLÓ
r e n d ő r s é g k ö te lé k e b e n . M ik o r m e g k é r d e z te m , h o g y a n le h e tn e után elkütdték a kerületi tisztiorvos­ A k i a d á s é r t fe le l:
o r v o s o ln i a z ü g y e t, a z t a v á la s z t k a p ta m , h o g y in d íts a k p e r t az a L a p k ia d ó V á lla la t Ig a z g a tó ja
á lla m k in c s tá r e lle n . M ost c s a k a r r a v a g y o k k iv á n c s i, h o g y az hoz. Másnap 20 forint lefizetése S z e r k e s z tő s é g : V.. A lk o tm á n y -u . 3
á lla m k in c s tá r elle n i p e r e m ü g y v é d i k ö lts é g é m e n n y ib e k e r ü i é s után megkaptuk az onnan szüksé­ A L u d a s M atyi a u q u s z tu s 9-iki T e le fo n : 127-750, 128-031
e n n e k á r á b ó l h á n y k e r é k p á r t tu d n é k v e n n i? ges hatósági igazolást, amit aznap s z á m á b a n a b e rh id a i g é p á llo m á s
SZILAS ERNŐ s z e re lő K ia d ó h iv a ta l: V II.. L e n ln -k r t ö - l l
S z e g e d , S z tá lin -k r t 58. még, 22-én beadtunk a SZTK fent d o lq o zó i h e ly te le n ítik , h o q y n e m r é ­ T e le fo n : 221-285
jelzett 7-es ablakán. Anyukám, a s z e s ü ln e k je q y e s s z a p p a n e llá tá s b a n . H ir d e té s i o s z tá ly . V., B a jc sy -
naív lélek, azt hitte, most már el­ K ö zö ljü k , h o g y a g é p á llo m á s d o lg o ­ Z s llln s z k y -ű t 3 4 . T e le fo n : 125-340
közti különbözetet küldik el. A fel­ intéződik az ügy, — de tévedett. z ó it a u q u s z tu s 2 8 -án k ia d o tt r e n d e le t C s e k k s z á m la s z á m : 6 1 .0 8 0
a d ó d fillért fizetett a postának a Ezúttal a körzeti csecsemöorvoshoz a la p já n b e v o n tá k a z s ír- é s s z a p p a n ­ E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
2 fillér elküldéséért az eltöltött küldték igazolásért, amit még az­ e llá tá s b a . A m in is z té r iu m ille té k e s H írla p i r o d á j a , V., J ó z s e f n á d o r ­
t é r 1. T e le fo n : 180-850
Mellékelten küldjük a Ludas időről nem beszélve. nap délután meg is kapott, 23-ra, o s z tá ly a f e lh iv ta a z O r s z á q o s Köz­ S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
M e g e m lítjü k m é g , h o g y a p o s tá s , azonban már ez sem volt elég, e llá tá s i J e g y k ö z p o n to t, v lz s q á lja ki,
Matyinak a sárpilisi Állami Mező­ V., R o o s e v e lt-té r 5—6
gazdasági Gépállomás postautalvá­ a k i a p é n z e s u t a l v á n y t h o z ta , a k é t akkor újra a körzeti orvoshoz kel­ h o q y a n le h e t a z , h o q y a g é p á llo m á s
nyát, amelyen két (kettő) fillért f i ll é r t a p r ó p é n z h iá n y a m ia tt n e m lett mennie felülvizsgálat után, be­ d o lg o z ó i n e m a z ő k e t m e q ille tö ke- B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a.
utalt át vállalatunkhoz. Az utalvány t u d t a k ifiz e tn i. teglap kitöltése miatt, majd mun­ n y é r p ó tje q y e t k a p tá k m e g . V.. H o n v é d -u tc a 10
hátlapján pontosan megjelölik, Nyomtatványellátó V. kaadó vállalatához, ugyancsak eb­ A B e lk e re s k e d e lm i F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly
hogy 133 forint 52 fillér és 133.50 Lugosi Béla ből az okból. M in is z té riu m t i t k á r s á g a .
VÁLTOZATOK
f u jy té tn a h d
Így szól, aki norma alatt teljesít:
— Bár engem több felajánlás lelkesít,
Es én direkt űzöm, hajtom magamat,
Én vagyok a legbúsabb a nap alatt:
Ugratnak engem a gépek, anyagok!
Norma alatt csakis ezért maradok. ..
Szól a másik: — Teljesítményem ma még
Sajna, igaz, hatvanhárom százalék.
De az oka nem én vagyok, esküszöm /
Nem kímélem sem a torkom, sem tüdőm.
Bizonyítom, ha kell, három napon át:
Szerszámokban látom én a baj okátI
Harmadik szól: — Normám nincs ki? Nem hiszem!
Aki ismer, nem is hinné senki sem.
Hogy egy ilyen okos, ügyes szakinak
Ne lenne ki a normája mai nap?
Hihetetlen! Vagy pedig csak úgy lehet:
Rosszul bírálják el minden tettemet!
A negyedik nagyokoson azt mondja:
— Pozitiye szoros nekem a norma.
Már régebben protestálok ellene.
Globálisan lazítani kellene.
Érdekem, hogy lazításra szavazzak.
Mert ha szoros, — belém szakad a madzag!
Ötödik szól: — Nekem sincs ki a normám.
Azt hiszem, elátkozott egy boszorkány!
Ügy kapkodok, hogy az eszem veszejtern
S fogy a normám, növekszik a selejtem.
Keresetem is fogyogat. Megérzem.
Ki lehet a hibás ebben? Mert én n em !...
Szól nekik egy sztahanovista szaki:-
— Ki a normát még százra se hozza ki,
A hibát csak önmagában keresse!
A munkáját jól végezze, szeresse.
Magát nézze s ne más fülét tépázza,
Úgy fokozza a normáját kétszázra.
K. Tóth Lenke
(Jifrkoz&dik a ny& nw r Qf.örök&^izáyban
— Maga erről koldul? Hiszen én azért segítettem meg magát, hogy arról kolduljon.
A KESZONl VIZSGALATON
— Nézd, ez a hülye Jack beleesett egy nemlétező
bombatölcsérbe!
Truman
a sivatagban
— És még azt mondják, hogy én nem teszek nyek folytán sírva fakadt. Bár, sze­
jót az embereknek! Hiszen maga is az én lapommal rintem, ha valaki hatéves korában
takaródzik. . .
A' a " ' '
— Ez aztán a remek vidéki Milyen kihalt
ttinden. . .
DCómlö köziét} luinyxuiár&i U it
K atonai egyezmény
(Történik Washingtonban)
Acheson USA-külügyminiszter: Hát
akkor megegyeztünk, ugyebár?
Romulo tiilöpszigeti külügyminisz­
ter: Miben, kérem?
Acheson: Ahhoz semmi köz«.
Romulo: Oppardon, erről egészen
megfeledkeztem,
Acheson: Akkor írja alá
Romulo: Mit kéremszépen?
Acheson: Ezt a katonai egyezményt
az USA és a Fülöp-szigetek kö­
zött.
Romulo: Elolvashatom?
Acheson: Olvassa el inkább Marga­
ret Mitchell „Elfújta a szél“ című
regényét, abban több szerelem
van.
Romulo: Legalább azt tessék meg­
mondani, miről szól.
Acheson: Az Elfújta a szél?
Romulo: Nem. A szerződés.
Acheson: Ja? Hát ez egy egészen
egyszerű katonai egyezmény, tisz­
tára védelmi jellegű, arra az
esetre, ha megtámadnák önöket.
Romulo: De bennünket nem támad
meg senki.
Acheson: Dehogynem.
Romulo: Hogyan?
Acheson: Nagyon egyszerű. Majd
ha szólunk, önök megtámadnak
valakit és az majd visszatámadja
magukat . ..
VAN IGAZSÁG !
E qy c o w b o y a r a n y a t ta tá it, m e g
q a z d a q o d o tt é s v á s á r o lt e q y fa r m o t.
V a la h o l h a llo tta , h o q y a m ű v é s z e t é r t
is ten n i k ell v a la m it, e z é r t m e g r e n ­
d e lt e a m iló i V é n u s z q ip s z m á s o la tá t.
A m ik o r a m lló i V é n u s z m e g é r k e z e t t ,
r é m ü lte n lá tta , h o q y a c s o d á la t o s n ő
k a r ja h iá n y z ik . B e p e r e lte a v a sú t-
t á r s a s á q o t é s k á r t é r íté s t k ö v e te lt,
m e r t s z e r in te a v a s ú t q o n d a tla n u !
já r t e l. — Érdekes! Mint falusi bányász mentem le a bányába és mint városi
A p ert m eg n y erte. bányász jöttem fel . . .
fokára, hogy az iskola nevének
Darvas Szilárd
puszta hallatára zakatoljon az
örömtől, akkor vagy benne vagy
környezetében keresendő a hiba.
P á l y /j e m ő De tegyük fel, hogy így volt. Akkor
is: ez jellemezte a megnyitót?
Mondtam: nem, nem ez jelle­
mezte, hanem az, hogy milyen ha­
m ar megnyugodtak.
— Na látod. Ezt kell tehát ki­
domborítani, hogy megnyugodtak.
Illetve ezt se, mert akkor kiderül,
hogy előzőleg nyugtalanok voltak
Iskolariportot csináltam, az új Legjobb lesz, ha az egészet kihúz­
tanév megnyitása alkalmából. A zuk.
megbízást egy hetilap adta, de az is Ki is húztuk. Maradt a sportmoz­
lehet, hogy egy napilap, nem emlék­ galom, a haladó hagyomány és a
szem bizonyosan, mert a dolog ré­ paradicsom, ezenkívül — mert a
gen történt. Van vagy egy hete cikk így rövidnek bizonyult — ha­
már. mar beírtuk azt a friss értesülé­
Nem is volt semmi baj a riport­ sünket, hogy a Hofherr—gyárban
tal, igazán a tőlem megszokott ked­ megkerült egy elveszett csasz-
vességgel írtam, sikerült érzékeltet­ tusks.
nem benne a régi és az új 'iskola Vífezont örömmel . konstatáltam
közötti különbséget, továbbá igye­ hogy a tanév megnyitása olyan jól
keztem a kis ünnepséget összekap­ sikerült, hogy még a szóban'forgó
csolni a sportmozgalommal és ha­ riport se ártott neki.
ladó hagyományainkkal is, miköz­
ben az idei jó paradicsomtermés
méltatása vörös fonalként húzódott
A z u jsá g k irá ly és a m u n kan élkü li végig kis írásomon.
Sajnos azonban nem tudtam el­
kerülni, hogy a szerkesztő apróbb
változtatásokat ne eszközöljön a
cikken. A túlzott realizmusra és ha-,
ladó hagyományaimra való törekvés
jegyében ugyanis nemcsak azt ír­
tam meg, ami változott, hanem azt
is, ami ugyanaz. Például, hogy a
kicsik viselkedésében az iskolától
való! — immáron indokolatlan — fé­
lelem is kifejezésre jutott. A továb­
biakban aztán arra is utaltam, hogy
a tanítók és tanítónénik tündéden
kedves és figyelmes viselkedése
folytán ez a félelem mint oszlik
szede. Utaltam én, de már késő
volt. A szerkesztő meghökkenve né­
zett rám.
— Síró gyerekek? — döbbent
meg. — Hogy érted ezt?
Mondtam: úgy, hogy az ismeret
lentől való szorongás és izgalom bi­
zonyos váladékot termel.
— Ez nem termelési kérdés — vá­
gott vissza sötéten. — A mi gyere­
keink nem mennek sírva az isko­
lába.
Esküdözni kezdtem, hogy becsü­
letszavamra több síró gyereket lát­
tam, de leintett.
— Hát nem érzed — kérdezte
metsző gúnnyal — milyen apolitikus
az, amit íriái? Jó, tegyük fel, hogy
néhány gyerek a bennük rejlő és fel
nem számolt kispolgári csökevé-
nem jut el az öntudatnak arra a
 c / a H S Á f t J
A KISKUNFÉLEGYHÁZI
5 PERCES S É T A
3000 H O L D K Ö R Ü L
Ha van egy kis idejük, jöjjenei
velem, körülnézünk ebben a kis
kurafélegyházi Dózsa termelőszövet
kezetben. ö t perc alatt átszaladunl
a 3000 holdon, körülbelül ennyi var
nekik, az „újakkal“, azokkal a föl­
dekkel, amiket mostanában hoztak
be. Mert igencsak jönnek az újak,
még két kulák is megpróbálkozott,
Berecz, meg Kis, de a próbálkozás­
nál nem jutottak tovább. A búza­
átlaguk egy holdon 9 mázsa volt az
idén, ne biggyesszék le a szájukat,
hogy ez nem 6ok (el voltunk ké­
nyeztetve az idei jó esztendőben a
tíz mázsán felüli átlagokkal), a föl­
det nézzék meg, ezt a szikes félegy­
házi földet, olyan középkötött talaj,
igen szép itten a kilenc mázsa, hol
voltak ettől az egyéniek . . . Aztán
nézzék meg ezt a 15 hold gyapotot, d e z te , h o g y le h e tn e to v á b b ja v íta n i a m u n k á t.
talán éppen ebből vesznek majd
jövőre valami ruhafélét a pesti bolt­ b e s z o lg á—lta H
ban maguk is, 7 mázsa Ígérkezik o lc s ó n , h ú s z é v i r é s z le t r e k a p já k m e g .
belőle egy holdon, az ország leg­
jobb gyapotjainak egyike ez, jövőre
már 100 holdon termelnek gyapo­
tot a Dózsában. Ezt is a pártszer­
vezet kezdeményezte... Elől van^
ez a Dózsa termelőszövetkezet m in-f
denben, versenyben vannak a járás
valamennyi csoportjával, negyven- j
kilencben egy ponilovat is nyertek,
bizonyos Baba nevezetűt, mert el- j
sőnek végezték el az őszi munká- |
kát. A városi tanács vándorzászlaja
most is az övék. Búzából 1111 m á-1
zsát adtak be eddig, az 160 száza­
lékos teljesítés, 408 mázsával te l-!
jesítettek túl. Megkérdem az elnö­
köt, mi mindent kaptak C-utal-
ványra? Hű a szentségit, mondja,
hát ha el kék sorolni, az nagyon
sok volnál
Nézzük meg az állatállományt is.
Van 55 tehenük, 32 növendékmar­
hájuk, 80 anyadisznajuk, 300 kis­
malacuk, 2000 baromfijuk. A ba­
romfiak közül a kacsa a legjövedel­
mezőbb, mert igénytelen a kacsa,
maga pásztorolja magát, ők ugyan a te r m e lő
úgy mondják, hogy maga gardí­ h o g y v é g r e f u t b a llc ip ő t k a p jo n a „ D ó zsa " c s a p a ta . M ert b iz o n y m o s t m e z ítlá b J á tsza n a k ,
rozza magát. Van aztán 28 lovuk,
245 juhuk. Azt mondják, a birka bKaibllbővü
még a kacsánál is kellemetesebb k ö n y v e t v á s á r o lu n k .
valami, mert a kacsát unalmas
koppasztani. . .
De még házi trafikjuk is van. Pa­
lásti László rendezte be egy nagy
szekrényben, teli a szekrény, van
benne vagy 1500 forint értékű ciga­
retta meg dohány, aztán milyen ha­
mar elfogy. Ebből is látnivaló,
hogy milyen becsületesek, nem szív­
ják a • szűzdohányt, pedig mennyi
van belőle....
No, ez mind igen szép, hát hiba (
semmi se volna ebben a term elő-;
szövetkezetben? De bizony ak ad ;
hiba is. Ahogy a földeket jártuk, bi- 1
zony gazos krumplit is láttunk. Bó- '
dog József elnök megmagyarázza:
Sok földet hoztak be, most 19 és
félhold föld esik egy emberre; ne­
héz ellátni, de bevonják az asszo­
nyokat, a fiatalokat, nem leszj
semmi hiba.
Aztán a minap két vagon té g lá t:
hozott nekik a vasút, mert új, mo­
dern tehénistállót építenek. Horváth j__
Sándor igazgatósági tag megkapta
a S7 ÄIU t ó ié v e ie t He” n em - in t■'zkeaef
é z k e d e t t n a p k ö z i o tth o n is a z is k o lá b a n . A Jövő é v b e n m á r a t s z k é t
a szá llító lev elet, ae nem íntezK
nyomban, a tégla huszonnégy óráig k é s z ü ln e k s z é p f e la d a tu k r a ,
feküdt az állomáson, 150 forint fek-
bért kellett ezért fizetniük a vas­
útnak. Az igazgatósági tag felett
kritikát gyakoroltak a ■gyűlésen,
máskor figyelmesebb lesz.
Aztán az is megtörtént, hogy Dora ;
László és Pálinkó Ferenc egy szép;
munkanapon leültek a fa alá, és ad­
dig ittak, amíg volt hely bennük,
de ez is csak egyszer volt, mert na­
gyon jó munkaerő mind a kettő kü­
lönben és osak egyetlen .munkana­
pon ültek egyetlen fa a?á, igaz,
hogy levelet is csak egyetlenegyet!
kaptak a gyapotkacsoló brigádta- j
goktól, de az éppen úgy elég volt!
‘nekik, mint az öt-hat liter b o r,!
amit a fa alatt megittak.
Aki egy nap alatt ennél többet
meg tud látni 3000 holdon, az men­
jen el maga Kiskunfélegyházára.
Á /ti/lfi
CSORDÁS M IH Á L Y
EX PR ESSZ-TEH ER A U TÖ
Csordás Mihály termelési felelős­
sel üldögélünk a termelőszövetkezet
; irodájában. A búzáról beszél Csor-
’ dás, a krumpliról, a kukoricáról, a
gyapotról, a dohányról.
Akkor azt mondom neki:
— Most beszéljen egy kicsit ma­
gáról.
; — Magamrul? — néz fel csodál­
kozva. — Magamrul nincs mit be-
‘ szélni.
— Dehogy nincs. Hogy-mint folyt
! az élete sora?
i — Há t ... Negyvenötesztendős
V a s Z oltán m in is z t e r e lv t á r s n e m r é g m e g t e k in t e t t e a
v á n d o r z á s z ló t n y e r t „ D ó zsa " tsz-t. M egkéi vagyok, hét gyermekem van, há­
— T e h e r a u tó v a l, — v á la s z o lta B ó d o g J ó z s e f e ln ö k , — m e r t a k k o r a te r m é k e k e t g y o r s a b b a n tu d n á n
rom fiú, négy lány. Tizenkétholdas
tn i. újgazda voltam . . .
e ly e s , — h a n g z o tt V a s Z oltán v á la s z a , — h o ln a p d é lu tá n Itt le s z e g y t e h e r a u tó . I n té z k e d n i fo g o k , hog;
— És azelőtt?
— Azelőtt? Hogy hogy vót az
V a s e lv t á r s „ tú lte lje s íte tte " íg é r e té t: m á r m á s n a p d é lb e n o tt v o lt a t e h e r a u tó .
életemmel? Hát a felszabadulás
előtt a régi világba csak úgy men­
L esz iu tb a llc ip ő l tem egyik utcaszéürül a másikra,
ahol munkát tudtam kapni Rész-
« munkábul, napszámbul, kuláknál
: tengődtem. Szentmihálytu! Szent-
| györgyig csak a lakásért, díj-
, mentesen, nem fizetett semmit,
j Hogy mit ettünk? Amit össze
bírtunk koldulni. A napszám? Hát
az nem vót egyforma. Vót esztendő,
hogy vót hatvan fillér is, de kevés
vót ahhoz képest, hogy az élés mi­
lyen drága vót. Tudja, mennyit dó-
goztunk egy gatyáravalóért? Ennél
már nagyobb szenvedés nem is köl-
lött, amikor egy félesztendeig azért
dógozoít az emberfia, hogy lakhas­
sák. Oszt még azon felül a részért
is robotot kellett tőteni, igencsak
tizenegy-tizenkét napi robotot egy
részért, amiért learathattunk ma.
j gunknak egy keveset, osztán rá-
Pa l á s t i l . • adásba még három-négy napot 3
* gazdának, vót úgy, hogy az ep
A k u ltú r á ié t is fe jlő d ik a „ D ó z s a " te r m e lő s z v e t k e z e t h e t . P e r s z e m é g s o k a h ib a . P a lá s ti e lv tá r s , füvet le kellett kaszálni nevibe.
s z ö v e t k e z e t f á r a d h a ta tla n k ö n y v e lő je v á lla lt a s p o r t f e le lő s i t is z t s é g e t is . E lső fe la d a tá n a k tek in ti, Itt már álljunk meg egy percre,
— S z o r g a lm a z z u k — m o n d ja — a k is k u n fé le q y h ázi k ö r n y é k i te r m e lő s z ö v e t k e z e t e k t lz e n e g y f o r d u ló s fut- mi az a nevibe?
a jn o k sá q á t. A zo n p e d ig n e m v e h e t ü n k r é s z t m ezi lá b . M ez é s n a d r á g m á r v a n , r ö v id e s e n le s z c ip ő is. — Hát isten nevibe. Mi úgy hit­
l a k ö n y v tá r Is, m o s t c s a k ö t v e n n y o lc k ö n y v i n k v a n , d e a v id é k i k ö n y v n a p o n le g a lá b b s z á z új tük, istenneves munka.
Ezen gondolkozunk egy kicsit,
akkor tovább mondja az életét
JÖ A T A N Í T Ó N Ő K A D E R Csordás Mihály:
— Most? A sajátunkba lakunk!
A bútorokat most renováltattuk,
tudja van két nyoszolya teljes fel­
szerelve, sublót, asztal, székek,
kanapé, ami egy családi házhoz
szükséges minden. Most rendeltem
motorkerékpárt. . .
— Mit?
Megmondja újra. Motorkerékpárt.
Olyan hangon, mintha azt mon­
daná: tíz cigarettát. Hát mi van
abban. Sokan vettek már a Dózsá­
ban, nem olyan nagy újság az.
— S mi van a háztájon?
— Hát a háztájon van egy első­
rendű tehenem, négy birka, egy
anyadisznó szaporulatával, két
híznivaló. Baromfi? Az nem sok
van, körülbelül olyan hatvan da­
rab ...
Itt véget ér a Csordás Mihály
élettörténete.
t e r m e lő s z ö v e t k e z e t n e k s a j á t isflcolája v a n n é g y o s z tá lly a l é s h a tv a n n é q y ta n u ló v a l. M ost lé te s ü l Illetve voltaképpen itt kezdődik.
m ezőgazd asági d o lq o z ó ja , H o rv á th Ilon a é s
eaeu H(£ váth Teréz is ta n it m a jd a z is k o lá b a n . M ost h a r m a d é v e s t a n ltó n ő k é p z ő i h a llg a tó k é s n a g y öröm m el
(g - m .)
A fő k o lo m p o st is le h e t szeretn i
I ,
K is k u n fé le g y h á z á n m é g n y o lc s z á z k u lá k v a n . I g y e k e z n e k le b e s z é ln i a k ö z é p p a r a s z to k a t a tsz-b e v a ló
b e lé p é s r ő l d e ő k m a q u k tö b b s z ö r is p r ó b á lta k b e lé p n i a te r m e lő s z ö v e t k e z e t b e . T e r m é s z e te s e n n em v e tté k fel
ő k e t E zek a k u lá k -fő k o lo m p o s o k m in d e n a lk a lm a t m e g r a g a d n a k , h o g y b e f o ly á s o lj á k a ta g o k a t, d e a zo k n em Januj Sándor DISZ-titkár újon­
h a llq a tn a k r á ju k . L e g u tó b b az e g y ik ............. . .o ló
Jól r a jz . D is z -ta q h a ta lm a s p la k á to t k é s z íte t t , a m e ly egy k u lá k - nan vásárolt Csepel-motoron ke­
fő k o lo m p o s t á b r á z o lt k o lo m p p a l a n y a k á b a n . M ellé ra jzc V ir á q o t, a le g t ö b b t e je t a d ó t e h e n e t a m e ly n e k
u g y a n c s a k k o lo m p v o lt a n y a k á b a n . A te h é n a lá e z t irta: .Csak e z t a f ő k o lo m p o s t íe íeh e t s z e r e t-----
n i.“ resi fel a tsz fiataljait.'
 1951. szeptember 20
VH. évfolyam, 38. szám

Ex n e m A c h e e o n ú r
b a j u s z a , e z t G r o m ik o
d ö r g ö lte a x o r r a a lá .
fillér
70
 Illusztrált Truman-beszéd
H á r o m v a s á r n a p e g y fa lu b a n (T ru m a n s z e r in t a z E g y e s ü lt Á lla ­
m o k b a n a u tó b a le s e t k ö v e t k e z té b e n
L u d tw /l/la t tf i S z ín p a d a
tö b b a m e r ik a i hal m e g , m in t a k o rea i
h á b o rú b a n ).

LINCS
VILLAMSZAT1RA
Irta: Gádor Béla
Történik az Egyesült Államokban, egy vidéki
város rendőrbírójának hivatali helyiségében.
Joe (részeg rendőrőrmester maga előtt terel két
csuklyás alakot): Gyerünk, barátocskáim, gye­
rünk . . . Kapitány úr, ezt a két gyanús csuklyás
egyént előállítottam .. Félkilenckor a Lincoln-
parkban ólálkodtak s felszólításomra nem voltak
hajlandók az álarcot levenni arcukról. . . Erre
idehoztam a két jóm adarat. . .
Kapitány (tekintélyes, idősebb férfi): Joe, maga
Első vasárnap. megint ittas állapotban van szolgálat közben. TV*—>
Nem fogom tovább tűrni, hogy mint az ameri­
kai rendőrség őrmestere, ilyen minősíthetetlen — Ne szólj egy szót se! Még mindig jobb,
viselkedéssel tegye kockára a rendőrség tekin- _ mintha otthon egy autó gázolna el . . .
télyét. . . Feküdjön le és ha kijózanodott, jelent­
kezzék . . .
Joe: Igenis . . . (El.)
K ét motoros
Kapitány: Ha nem csalódom, önök a hírhedt Ku- pALY/JErrS
Klux-Klan nevű titkos szervezet tagjai, önök i
üldözik a négereket, önkényes ítéleteket hajta­
nak végre, törvényeink szerint mindez tilos.
1. csuklyás: Tudjuk, kapitány úr! (Dühbe gurul.) De
nem tűrhetjük, hogy egy piszkos néger . . .
Kapitány: Alkotmányunk nem tűr megkülönbözte­
tést fehér és fekete faj között. Hogy hívják önt?
1. csuklyás: William Findlay, a helyi sörgyár tulaj­
donosa vagyok.
2. csuklyás; Én Róbert Steel vagyok, a Takarékpénz­
tár igazgatója. Ez a piszkos néger hetek óta
Második vasárnap. nyílt utcán mutatkozik egy fehér nővel. . . Ezt
nem tűrhetjük tovább. . . Mi a szabad Amerika
polgárai. . .
Kapitány: És mit kerestek félkilenckor ebben az |
öltözetben a Lincoln-parkban?
1. csuklyás: Ott volt találkozónk a társainkkal.
Kapitány (szigorúan): Nyilván meg akartak lincselni,
egy négert!
2. csuklyás: Nem tagadom. Igen!
Kapitány: És hány órára tervezték a lincselést?
1. csuklyás: Pontosan kilencre. Ilyenkor jön a né-J
ger a munkából.
Kapitány: Pontosan kilencre. (Megnézi az óráját.) {
Most tíz perc múlva k ilen c... (Más hangon.)!
Gyerünk, uraim, mert elkésünk!
(Függöny.) 1
\v
Miért nem vesxik le a régi plakátokat ? . =•--
Harmadik vasárnap.

KERESTEK TELEFONON tőm, hogy tegyem le a kagylót, mert — De szép motorod van!
már egy órája nem kap vonalat. — Neked nincs?
Délelőtt kint voltam a városban Leteszem, de amikor kimegy, újra — Még nincs, de az első lépést már megtettem
tárcsázni kezdek. Sehol semmi. Hat feléje!
és délben, mikor megérkeztem, — Az mi?
Rácz kartárs közölte velem, hogy számot hívok fel egymás után.
Végre a nyolcadiknál, Elemérnél si­ — Beléptem a csoportba.
11-kor kerestek telefonon.
kerem van.
— Ki az, nem adta meg a címet?
— Szervusz — lihegem a kagy­
— Nem. Azt mondta, te fogod lóba, — mondd, nem te kerestél Tito és a rendelkezésrebocsátás
•tudni. Hívd vissza. Azt üzente. délelőtt?
— Hát azt várhatja — mondom s — De igen — mondja — csak­ H a a z e m b e r s z o r g a lm a s a n o lv a s s a a z ú js á g o ­
kezdek dfolgozni. De nem tudok. hogy jelentkeztél már. k a t , r á jö n , h o g y T ito a j e l e n k o r l e g n a g y o b b re n -
Folyton- az jár az eszemben, ki ke­ — Végre — mondom s érzem,
d e lk e z é s r e b o c s á tó ja . M a a z a n g o l te n g e r i h a d e rő
reshetett. Ki lehetett, tárcsázni kez­ r e n d e lk e z é s é r e b o c s á to tta a ju g o s z lá v k ik ö t ő k e t ,
hogy kezdek magamhoz térni. —
dek. Egész délután téged kerestelek. Pa­
te g n a p a z a m e r ik a i r e p ü lő g é p e k r e n d e lk e z é s é r e bo ­
Felhívom az Anyagosztályt, nem c s á to tta a ju g o s z lá v r e p ü lő te r e k e t, te g n a p e lő tt a z
rancsolj, miért kerestél? a m e r ik a i n a g y t ő k e r e n d e l k e z é s é r e b o c s á t o t t a a j u g o ­
ők kerestek-e. Talán a Statisztiká­
— Semmi különös — mondja
ról kért Pándi. csendesen — csak azt akartam meg­
s z l á v r é z b á n y á k a t . R e n g e t e g d o l o g v a n , a m i t T ito
— Tessék, Pándi — szól) a telie- kérdezni, hogy reggel nem te ke­
n e m tu d , d e r e n d e l k e z é s r e b o c s á t a n i , a z t tu d . O l y a n
ionba. restél-e telefonon?
ö a r e n d e lk e z é s r e b o c s á tá s b a n , m in t S h a k e s p e a r e a
— Szervusz — mondom — te ke­ Miklósi Ottó.
á ra m á b a n , B r llla t- S a v a r in ' a z in y e s m e s té r s é g b e n
restél délelőtt? é s F r a n k e n s te in a ré m film b e n . B s n e m v á lo g a tó s
— Nem, nem kerestelek, paran­ a r e n d e l k e z é s r e b o c s á t á s b a n ; h a a k i k ö t ő k é s r e p ü lő ­
csolsz? ÖNCÉL ÖDÖN K ÉT VERSE \ te r e k m á r r e n d e l k e z é s r e v a n n a k b o c s á t v a , r e n d e l-
— Ezt akartam csak megkérdezni. k e z é s r e b o c s á t e r d ő t, b á n y á t, m o n o p ó liu m o t, s z á n tó ­
Valaki keresett telefonon. 1945 ELŐTT f ö l d e t , l e g e l ő t , f ű t é s f á t.
— És ezért hivatsz ki az értekez­ C u p p o g o tt a c s ö p p n y i c s illa g , T ito , a n a g y r e n d e l k e z é s r e b o c s á t ó é j j e l - n a p p a l
letről, — dörög a hangja a kagy­ c s á b o s c s ü c s k e c s ó k b a c s a tta n t, a z a m e r ik a i a k r e n d e l k e z é s é r e á ll.
m íg s z e r e lm i b á n a tá b a n
lóban. — Meg vagy őrülve? j é g h e g y e n e g y f ó k a v a k k a n t.
H a a z o n b a n J u g o s z lá v iá b a n a ju g o s z lá v n ép
Haragszik, lecsapja a kagylót, r e n d e l k e z n e , a k k o r T ito n e m á l l n a a z a m e r ik a i a k
re n d e lk e z é s é r e . E g y á lta lá n s e n k in e k a r e n d e lk e z é ­
nem is köszön. Felhívom Völgyesi- A lm a: p á lm a . S z á lln a , b á rh a
s é r e s e á lln a , m e r t ü l n e . S ő t l ó g n a .
nét. Talán ő volt. Nem, nem ő volt. m e s s z e d é le n áll a sz á lfa ;
á lm a m á r m a : p á r n a s z á r n y a ,
Hat számot hívok fel egymás hol z o k o g n a s rá ja v á r n a . — Kitettem az új plakátot! Mit szólsz hozzá?
után, de egyik sem keresett. Ketten — Nagyszerű! Melyik az?
ismét mérgesek, hogy ilyen hülye­ m N y ü s s z ö g n y ö g v e m o s t a fó k a , Afrikai konferencia
e g r e m e g m im ó z a le lk e
s é g miatt zavarom őket. Ez nekik ( t ü s s z ö g ö k le , b ő r e h ók a ), A z a fr ik a i N a iro b ib a n a fr ik a i é r t e k e z le t e t ta r to t­
hülyeség, majd szétrobban a fejem s s z iv é t jé g g e l á lta lv e r te . « W -U ■' ta k a m in a p a z a fr ik a i á lla m o k . A z a fr ik a i á lla m o k ,
a méregtől. € a m e ly e k a z a fr ik a i N a ir o b ib a n a fr ik a i é r t e k e z le t e t
Talán Mária, — jut eszembe hir­ 1 9 4 5 UTÁN ta r to tta k , a k ö v e t k e z ő k v o lta k : A n g lia , U SA , B el­
g iu m , P o r tu g á lia , F r a n c ia o r s z á g , O la s z o r s z á g , A b esz-
telen hű arám. Talán ő volt. Felhí­ É lü z e m je lv é n y a g y á r o n , sz in ia é s a D é la fr ik a i U n ió .
vom. Nem, nem ő keresett. Próbál­ a v e r s e n y t m in d e n k i á llja . F enti n y o lc a fr ik a i á lla m b ó l k e ttő v a n A fr ik á b a n ,
D e r ű s M a ró s a k a p u b a n a tö b b i h a t a fr ik a i á lla m E u ró p á b a n , ille tv e A m e r i­
jam felhívni Zolit, talán ő volt. kában van .
Felhívom, de nincs a hivatalában. T r a k to r T e r ik é jé t v á r ja . A h a t n e m a fr ik a i a fr ik a i á lla m b ó l n é g y a z é r t
Nem hiszik hogy ő volt, mert két D e r ű s M a ró s T r a k to r T e rit a fr ik a i á lla m , m e r t g y a r m a ta i v a n n a k A fr ik á b a n , e g y
napja elutazott Lellére. Köszönöm m ú g y s z e r e t i, m in t a v e r s e n y t, p e d ig a z é r t a fr ik a i á lla m , m e r t g y a r m a ta i v o lta k
e r t a lá n y k a s z á z a lé k a A fr ik á b a n .
szépen és tovább tárcsázok. A lé- k é t s z á z s z á z a lé k o n tú lm e n t. De a h a to d ik , a z U SA , v á jjo n m ié r t a fr ik a i állam ?
lekzetem már időnkint kihagy, az N agyon eg y szerű .
ujjam már rojto^ a sok tárcsázás­ Oh, T e rik é n t, — m o n d ja n é k i — A n g lia , B e lg iu m , P o r tu g á lia , F r a n c ia o r s z á g é s
o ly a n s z é p a s z á z a lé k o d ! O la sz o r sz á g a fr ik a i á lla m o k n a k s z á m íta n a k , m in t a z
tól, de azért nem török le. A homlo­ T r a k to r z ú g o t t, k o m b á jn b ú g o tt a fr ik a i o r s z á g o k g y a r m a to s ító i.
komon kiüt az izzadtság, de nem tá­ s h a llg a to tt a b ü s z k e N ép b o lt. A z USA p e d ig a fr ik a i á lla m n a k s z á m it, m in t a z
gítok. Közben bejön az osztályveze­ F o rg á cs A n d rá s. a fr ik a i o r s z á g o k g y a r m a to s ító in a k g y a r m a to s ító ja .
 1

'Darvas Szilárd :

M é g n e k ik á l l f e lje b b . . .
Amiről itt most szó lesz, arról azért lesz itt most szó, mert vala­
hogyan általános jelenségnek érzem.
Megyek a pesti' utcán, nem éppen gyorsan, de biciklin, a helyzethez
, méltó határozottsággal taposva a pedált s éppen egy ácsorgó autó met- •
tett készülök elkarikázni, mikor a gépkocsi ajtaja hirtelen kinyílik, egye­
nesen neki az én kormányt fogó kezemnek. No, lódulok is ki biciklistől
együtt az utca közepére, még szerencse, hogy se szemben, se mögöttem
nem robog semmiféle más jármű, különben esetleg alulról szagolhatnám
a pedált. Nem dicsekvésképpen mondom, de az inzultus ellenére ülve
maradtam a gépen, mindössze a jobbkezemen támadtak olyan stigmák,
hogy egy kezdő szent megirigyelhette volna.
A vUág legtürelmesebb embere lévén, már hajlandó voltam 'azon
örvendeni, hogy épen maradt a szívem, májam és a szalontüdöm, de
aztán eszembe jutott, hogy nekem a közösséggel szemben kötelezettsé­
geim vannak az üggyel kapcsolatban. Elvégre ez a garázda soffőr leg­
közelebb újra figyelmen kívül hagyhatja azt a mindenki által tudott
igazságot, hogy az automobil ajtaját csak a járda felé eső részen szabad
kinyitni (lásd a „Nyisd ki babám az autót" kezdetű dalba foglalt hasz­
nálati utasítást), nehogy felebarátainkban kárt tegyünk.
Visszakarikáztam hát (közben egy kicsit fel is hecceltem magam)
s rákezdlem a nagy ígymegamúgyra, megdönthetetlen igazságom tuda­
tában. Tulajdonképpen csak azért epekedtem, hogy gyilkosom néhány
mentegetőző szót dadogjon, mintegy a jövőt illető megváltozott maga- 3
; tartása bizonyságául. Nagyobb nyomaték kedvéért körül is hordoztam az
| orra előtt véres kezemet, mint az egykori harcosok nagy vészek idején a
hasonló kardot és az eredmény valóban felért egy Moháccsal. Mentege- j
; tűzés helyett ugyanis — némi töprengés után rámrivallt: Orvos: Furcsa szeme van magának barátom. Ezt a nagyot nem látja, azt a kicsit látja . . .
— Miért jön olyan közel az autóhoz? Hülye!
Ezt mondta ő és ezért bicikliztem én vissza húsz métert.
Mondanom se kell, hogy az illető egy nagy behemót ember volt, aki '
NEM H A D U IT O K
j — ha sokat vitatkozom vele — játszva szétveri a másik kezemet is. Ful-
■dokolva a dupla inzultustól még megkíséreltem, hogy a lelkére rikácsol-
jak, de csakhamar rájöttem ennek teljes csődjére. Épp ezért folytattam
félbeszakadt utamat, de közben volt időm egyről-másról elmélkedni.
Rájöttem, hogy alkalmi partnerem nem rám volt dühös, hanem
magára, még a „hülye" is neki szólt, önvádtól furdalva választotta azt
a közismert magatartást, amely úgy nyilvánul meg, hogy „még neki áll
följebb". És ez az, amit én általános jelenségnek tartok.
Nem mindig a kezünket verik szét, néha a lábunkra lépnek, vagy a
fejünkre ejtenek valamit, de az eredmény mindig ugyanaz, jó, ha ide­
jében eliszkolunk, mert merénylőink nem ismernek könyörületet, ha a
saját butaságukról van szó. Hogy úgy mondjam: presztízskérdést csi­
nálnak belőle. De ugyanez történik, ha elrontanak egy munkát, ha nem
■hajtják végre a kapott utasítást, ha elfelejtenek egy dátumot. Mindegyik-
j bői az én goromba soffőrnm lesz, mert hajtja őket a presztízsbe fúlt '
• önvád, meg egyéb komplikált lélektani dolgok.
Egyébként sebeim szépen hegednek s ha e kis cikk nyomán néhány '
j pesti ember közelebb jut a helyes önkritikához, akkor vérem nem hullott j
I hiába a Dohány-utca sok biciklistát látott kövezetére.
Részlet az USA hadászati múzeumából.

„V A ST E M E T Ő " Ó Z D O N Búcsú Marshalltól

Szürke kis ellenségünk

George Marshall tábornok,

USA-hadügyminiszter lemondott.
Az amerikai hadügyminiszté­
rium éléről való távozásnak, mint
tudjuk, két módja van: a meg-
őrülés és a lemondás. Marshall a
bonyolultabb módot választotta:
lemondott.
Ma már talán nem mindenki
tudja, hogy nem Marshallt ne­
vezték el a Marshall-tervről, ha­
nem a Marshall-tervet nevezték
el Marshallról. Ezt a tervet
ugyanis ö készítette. Ebből nyil­
vánvaló, hogy már akkor, évek­
kel ezelőtt foglalkozott a lemon­
A kocsiút alvajárója, aki miatt a hirtelen fékezéstől összekoeódik a dás gondolatával. Azt gondolta
— Köszönjük, hogy feltámasztott bennünket Gazda elvtársi fejünk az autóbuszon. ugyanis, hogy a nyugateurópai
dolgozók lemondhatnak a mun­
káról, az ebédről és a vacsorá­
centinek a aezelőségnálászt ásón nem iza b a d Lennie ról■ Ebből a gondolatból szüle­
tett a Marshall-terv.
Egyébként Marshallnak régi
terve volt, hogy visszavonul a
politikától.
Ez volt az a Márshall-terv,
ami mindenkinek tetszett.

BIZTOS TIPP
— Mi az, maga tippel? Még hozzá
egyszerre több szelvényen?
— Miért ne?
— Talán van valami biztos tipp je?
— Mit tagadjam, van.
— Nem árulná el nekem is?
— Elárulhatom, de jól jegyezze
Akik megszavazták Kiss és Szabó elv­ Az eile. róba. — Szavamra, nem értem, hogyan lehe­ '*meg: csak az nyerhet a totón, aki
társak beválasztását. tett ezt a Kissi és Szabót beválasztani? I játszik.

3
 0

Egyhangúlag az ebéd ellen

írta ; Lovászy Márton

A személyzeti osztály vil!árr,röp-

gyűlést hirdetett, amelynek egyetlen-
tárgya az üzemi ebéd ellen felmerült
kifogások .kitárgyalása volt. Az első
felszólaló Kerekiné kartársnő voh.
— Tisztelt röpgyűlés — mondotta
— kérdem én, helyes-e az, hogy
üzemi konyhánk hetenként néha két­
szer is, de egyszer mindenesetre lőtt
tésztát ad ebédre?
Utána Guba karlárs szólalt fel:
— Szerintem inkább az a baj,
hogy kevés a főtt tészta, amely
rendkívül tápláló étel, de én úgy lá­
tom, hogy konyhánk erősen takaré­
koskodik vele. Ugyancsak feltűnően
takarékoskodik egy másik kiváló
tápértékű étellel, a rizzsel. Csak
ennyit akartam mondani.
Alig fejezte be felszólalását, Ka-
csirek kartárs máris jelentkezeti és
így 6zólt:
— Általában nagyon helyeslem
mindazt, amit kartársaim elmondtak,
de nem vagyok egy véleményen a
rizst illetően. Rizsnek egyáltalán nem
volna szabad szerepelni az étlapon.
Bobota kartárs más véleményen
volt.
— A mi konyhánk hibája ott ke­
resendő — jelentette ki határozot­
tan — hogy nagyon szűkre méri az
adagokat és ezért javaslatot nyújtok
be, miszerint az adagok felemelen­
dők lennének.
M u n k a után édes a piken Gombáné kartársnő ezzel a véle­
ménnyel igen erőteljesen szembe­
K ülön féle v illá m o k szállt.
— Kartársaimnak igaza van abban
-r- állapította meg a helyzetet —
hogy konyhánk vezetősége nem
megfelelő, de nem azért, mert keve­
set ad, hanem inkább azért, mert
nagyon is pocsékol! Ez abból is ki­
tűnik, hogy sokan otthagyják az
étel felét! Ellenjavaslatot nyújtok
. be: utasítsuk a konyhát, hogy mér­
sékelje az adagokat.
Csermák kartárs fölényes mosoly-
lyal állott fel szólásra.
— Kartársaim, én csak nagyon rö­
viden kívánok szólni. Ne nézzük a
dolgokat egyéni szemszögből. Én
teljes tárgyilagossággal vitathatom
meg ezt a kérdést, mert én nem
az üzemi konyhán, hanem otthon
étkezem, hiszen gyomorbajos va­
gyok és az orvos szigorú diétát írt
eiő számomra. Engedjék meg,
hogy ezt az orvostudományi cikket,
T ito n y u g o v ó r a t é r t .
amely éppen a zsebemben van, a
legrövidebben felolvassam.
é s a fa liú jsá g sz e r k e s z tő fe lé .
K o v ács szaki f e l e . . . Kinyitotta a lapot és olvasni
kezdte: „Ha visszapillantunk, az em­
beriség történetének azon korai fe­
jezetére, amidőn őseink még barlan­
gokban laktak. . . “
A röpgyűlés hangulata azonban
ekkor már a türelmetlenség tüneteit
mutatta. Felolvasás közben egyéni
viták alakultak ki:
— Az a baj, hogy sok a szalon­
tüdő!
— Inkáb kevés! A mi konyhánk
jól csinálja a szalontüdőt, csak rit­
kán adja!
— A gombóc sok! Kinek kell
a gombóc?
— Nekem kell! Ha magának nem
Ízlik, adja ide!
— A krumplira nem tesznek elég
zsírt!
— Nem igaz! A múltkor úgy
megzsírozták, hogy elrontottam a
gyomromat!
— Kevés a leves!
— Nem felel meg a valóságnak!
Túlsók a leves!
— Több pörköltet kérünk!
— Nem kell a pörkölt! Kevesebb
pörköltet kérünk!
- Sótlanul főznek!
— Ellenkezőleg! Elsózzák az ételt!
Minthogy a hangulat egyre viha-
I rosab lett és végre Csermák kartárs
I is befejezte felolvasását, az elnök
| kopogott és összegezte az ered-
Iményt.
— Vitánk igen értékes és termé-
Jkeny volt — jelentette ki. — Külön-
jböző szempontok merültek lel, de
labban valamennyien egyetértettünk,
ghogy a mai konyhai állapot rossz és
§ azon változtatni kell. Éppen azért
az elhangzott részletindítványok he-
lyett egy általános részletjavaslatot
nyújtok be: tegyük meg a lépéseket
I a konyha vezetőségének sürgős le-
I váltására és kicserélésére!
Az elnök szavait dörgő taps jutal­
mazta; indítványát a jelenlevők egy­
hangú lelkesedéssel megszavazták
és ezzel a röpgyűlés véget ért.

Ü z em i sp o rto ló k ro h a m -m u n k á v a l se g íte n e k .
 S Ö R -K E S E R V E K A J Ö V Ö FELÉ

a világot s az emberiség tikka dt

ajakkal rebegi a megváltó szava­
kat: kérek egy pohár sört. A sör-
italmérő áldott keze biztonsággal
osztja a folyékony áldást, a kidül­
ledt szemek megnyugodva látják,
jó kézben van az ügy. De aztán
előfordul, hogy a csonttá száradt
nagyérdemű fogyasztóközönség
olyasmit tapasztal, ami haragos bí­
borszínbe borítja a világot. Az
előbb még felmagasztalt szent
ugyanis a hanzit, a maradék és
langyos állott sört belebillenti
atyánkfia poharába. Tőr a szívbe!
Ez rosszabb, mint az apai átok, a
legsúlyosabb kibabrálá6, ami csak
egy szomjúhozót érhet. A száz korsó
széléről lecsorgott hanzi tisztáta­ Akarja tudni a jövőjét, fiatalúr?
lannak tűnik az emberiség számára, Én már tudom! Most jövők az Ötéves Terv-kiállításról!
k itö r t a z é q lh á b o r ú ! elromlott az étvágy, immel-ámmal
— M arsall u r, M it le h e t a z o n k e-
szalad le a sör. Persze a hanzit is
— C sa k Á jtf
resnIT el kell adni és az igazán kifinomult A nap hőse hazatér az első iskolai napról Türelem . . . türelem . . .
és tapasztalatokban gazdag csapos
oly okos billentessél csinálja az
ügyet, hogy a páciens szeme rend­
MOZGALOM 1N k n h f^ ^ ^ O L D jt szerint semmit nem vesz észre.
A FELAl a h « W M ““ Egyszerű fogás még az, ha asztal­
nál fogyasztó számára adják ki a
hanzit. Vendég száz méterre iil,
pincér jön, vendég se hall, se lát,
issza a jó, hanzis, állott, fáradt
kotyvalékot. Nézzék emberek, milyen
étvággyal issza a tag, jól tudja,
friss csapolás, érzi, hogy a szom­
széd asztalnál isszák a savanyú, ál­
lott, tegnapi maradék sört.
Az se kutya, mikor pohár sört
kérek én, te vagy ő. Es máris csa­
polják, három húzás, tolják is eléd
a pohárt, vagy korsót. Te ellenben
ahelyett, hogy egyből lehajtanád,
komoran összehúzott szemöldökkel
bámulod az italt, amely habosán
kelleti magát s te mégis csalódottan
utasítod el a kacéran habzó vilá­
gost
— Kevés, — mondja egy másik
fagyottképű és úgy néznek egy­
másra, mint két elhagyott szerel­ — Nem értem, tegnap jelent meg
mes, akik közös bánatukban találtak A m inek nem szabadna lennie egy cikk a rossz borotvapengékről
egymásra. Wgl»t lés ez a penge olyan rossz, mintha
— Kevés, — és hol a csapost né­ a cikk meg sem jelent volna!.
zed, hol a sört. A csapos érzi, hogy
FASISZTA CSÜCSSZERVEZET ti ádáz ellenségek vagytok s éppen
ALA K U LT BONNBAN
ezért az utánadjövőknek jobban
megméri a sört. Végre kinyögjük:
— Még. Adjon még rá egy kis
sört, — ez a lényeg. A csapos vil­
lámot szóró szemekkel beledönt még
valamicskét és káromkodva emlegeti
papád, mamád s összes nagyra
nem becsült rokonságod. A napok­
ban a volt Tulipán helyén levő ital­
boltban a Körúton, magam is kifo­
gásoltam a fél pohár sört, Aszongya
a kisasszony-osaposí angyali mo­
sollyal, mint ahogy az illik: — Ja,
hogyha maga nem issza meg rög­
tön, akkor nem csoda, ha végül fél
pohár lesz belőle.
— ügy, kedvesem, úgy, nem
csoda? De akkor szíveskedjenek ki­
tenni egy táblát, amelyen feltünte­ A bürokrata ü l. . . . . . a munka áll.
tik: — Itt garantáltan fél pohár
söröket mérünk. -
így nem érheti a tikkadt-ajkút A m inek nagyon nem szabadna lennie PINCÉR; Már egy órája figyelem
ő s z i c s ú c s f o r q a lo m N yu q a t-N ém et-
orszáq ban . meglepetés, ha bemegy, tudja mit magáti Mire tetszik várni?
kap. Ha nem megy be, pláne jól VENDÉG: Magára, kedvesem,
jár, megiszik máshol egy teljes po­ l sim á ra '
hár sört.
EM BERSZABÁSÚ MAJMOKAT V A R ­ NAGY S. J0Z SFF
NAK AZ ALLATKERTBE

Ludas Matyi
F ő s z e r k e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k ia d á s é r t f e le l: .
a L a p k ia d ó V á lla la t Ig a z g a tó ja
S z e r k e s z t ő s é g : V .. A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 1 2 7 -7 5 0 . 128-031
K ia d ó h iv a ta l: V II., L e n ln -k rt 9— 11
T e le fo n : 2 2 1 -2 8 5
H ir d e té st o s z tá ly : V .. B a lc s y -
Z s llln s z k y -ú t 3 4 . T e le fo n : 125-3 4 0
C s e k k s z á m la s z á m : 6 1 .0 8 0
E lő f iz e t é s i ü g y e k : P o s t a K özp on ti
H írla p Ir o d á ja . V .. J ó z s e f n á d o r ­
té r 1. T e le fo n : 1 8 0-850
S z e m é ly e s ü g y fé ls z o lg á la t : — Ügyesen fiúk. Jól kölnizzetek be, mert megyek a bérelszámolóba.
V ., R o o s e v e lt-té r 5 —6 (A gyengébbek kedvéért megmagyarázzuk, hogy értesülésünk sze­
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a .
rint az Acélhengermű bérelszámolójában van olyan egyén, aki nem bírja
V ., H o n v é d -u tc a 10 ' a fizikai munka szagát.)
— Az örökgyufát már feltalálták,
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K ároly most már jó volna, ha az örökciga­
(A Rákosi Miívek „Fogaskerék" című üzemi lapjából.)
rettát is feltalálnák hozzá. . .
— Maga csacsi, vegyen Derűt, az
 CSAK IGAZOLVÁNNYAL LEHET
LŐJT V A D A T SZÁLLÍTANI

— G y e rü n k g y o r s a n a sz ajrév a l Jim m y, — G y o rsa n a z z a l a fe lm e n t é s s e l b í r ó ú r ,

— Csóko lj m e q g y o r s a n M a ud , m e r t s ie t­ m e r t m a m é g r e n g e t e g d o lg o m v a n .
n e m kell, m a m é g r e n g e t e g d o lg o m va n . m e r t m a m ég re n g e te g dolgom van.

''O&ßOLDAU
^ K S 2£RvBZÍ T

— N ézze o r w a d á s z úr, m aga m eg ­

tö lth e ti a p u s k á já t, e z r e n d b e n v a n .
C é lo z h a t r á m , r e n d b e n v a n . L e lő h e t,
r e n d b e n v a n . Én m e g d ö g lö k , r e n d ­
b en v a n . D e h a a z t h is z i, h o g y a h o lt­
— S o k a s z ö v e q tis z t e le n d ő a ty á m , e s k e s ­ — V ed d á t a k ö te le t, J o e , n e k e m r o h a n ­ — N e v e g y é k r o s s z n é v e n u r a im , h o g y
n o m k e ll, m e r t m é g r e n g e t e g d o lg o m v a n . n em v o lt Időm á tö ltö z n i, d e e g é s z n a p r e n ­ t e s t e m e t e lv ih e ti in n e n ír á s n é lk ü l,
s e n r ö v id e b b e n , m e r t m a m é g r e n q e te q d o l­
gom van. g e t e g d o lg o m v o lt. n a g y o n té v e d i

LE A BÜROKRÁCIÁVAL!
KAJUK GYUSZIKA Mi van az újítással?
TőcLfata a hír után legújabb levele
Hozzád fordulok segítségért, ked­
Június 1-én kerültem a BAMERT gette a levonást és megemlítette, ves Ludas Matyi, mert te mindent
bánya- és gépgyárba, mint munka­ hogy nehéz lesz majd egyszerre fi­ ílintézel. 1950 szeptember 16-án a
adagoló. A szerkezeti műhelybe zetnie. Félelme valóra vált, mert Rákosi Mátyás Va6- és Fémmüvek
vettek fel próbaidőre. Az első hónap most hat hónap alatt tizenkét hóna­ I. vasöntő üzemében beadtam egy
végén megtudtam, hogy 840 forint, pot vonnak le neki. Júniusig a íjítást az akkori újítási felelősnek.
fizetésem lesz. Ennek ellenére csak Szabad így elintézni a bérelszá­ »gyularemetei \ z újítás lényege az volt, hogy az
400 forintot akartak kifizetni. Jó, ( molás. ügyét? Három hónapja va­ ;!készített homokmagba az eddig
hogy elővigyázatos voltam é s ; gyok a vállalatnál, de még rendes íasznált drága koksz helyett szén-
Schemberger elvtárstól, a munka- \ fizetést nem kaptam. Amit kaptam, ; Kedves Ludas Matyii örömmel salakot alkalmazunk. Az újítást el-
ügyi osztály vezetőjétől írást kér- ' azért is rengeteget szaladgáltam. bgadták, a kísérletezés eredménye
tem, hogy mennyi lesz a fizetésem. <Arra vagyok kíváncsi, hogy mikor tudatom, hogy a Ludas Matyi leg­ lei kaptam, me.yben tudatiák, hogy kitűnő volt, de még ma sefh tudom,
Szerinte ez az elővigyázatosság fe- j kapom meg járandóságomat és mi­ utóbbi „Kdjük híradása" után meg­ nem Szegeden, hanem máshol vesz­ togy mi van az újításommal. Tu­
lesleges volt, később azonban bébi-, kor fog megszűnni a BAMERT-nél jelent lakásunkon a Kőbányai Zo­ nek fel. Telefonáltam Szegedre és domásom szerint már használják,
zonyosodott, hogy helyesen csele-; ez a nagyfokú bürokrácia? máncgyár dolgozóinak küldötte és megkérdeztem, hogy biztos-e a má­ de én még nem kaptam pénzt érte.
kedtem. Ruzicska László sik tanítóképzőbe való felvételem. BORHIJÓZSEF
A második hónap közepén beso- j elhozta a régen óhajtott „pelenka­ Felszólítottak, kérdezzem meg a
BAMERT-gépgyári munkaadagoló R. M. könnyűfém öntöde
rolási kérvényt írtam, biztosítani! pótló edénykét". Ezúton is köszpns- Csongrádmegyei Oktatási Osztályt.
akartam, hogy 1-én már zavar nél- j Am it a papagáj tet mondok érte. No lám, mégis van Hódmezővásárhelyen azután a l e ­ Kedves Ludas Matyi!
kül kapjam a fizetésem. De megint! ilyen edény! Ez kitűnt Gyöngyvér késnie gyei Oktatási Osztályhoz irá­
tévedtem. Elsején Pogány elvtársnő, | nem tudott elmondani nyítottak. Engedjék meg, hogy felhívjam
a bérelszámolás vezetője csak 000 j Éviké multheti leveléből is. Viszont
Augusztus 25-én elmentem Békés­ figyelmüket a Patyolat Mosoda vál­
forintot adott. Kijelentette, hogy a] nem kívánhatjuk a zománcgyár dol­ csabára, ahol utasítottak, hogy jöj­ lalatnál uralkodó egynémely visz.
többit már megkaptam 27-én. Kö- j gozóitól, hogy mindenkinek a laká­ jek pár nap múlva vissza. 29-én szásságra. Egyes fiókok nem fogad­
zöltem vele, hogy én nem kaptam ? sára küldöttség vigyen ilyen edény­ visszamentem, ekkor már „radiká­ nak el tisztításra olyan ruhadara­
semmit, mire a fiókban keresgélni | bokat, mint például törülközőket,
kezdtek s megtalálták a hiányzó két. Egyszerűbb lenne, ha üzletben lisan" intézkedtek. Telefonkönyvből
keresték ki a tanítóképzőket és azt tányér- és egyéb törlőket, amelyek
240 forintot a fizetési borítékomban, j árusítanák. tanácsolták, hogy másnap Debre­ nincsenek beszegve (holott ezeket
Még így sem kaptam meg teljes 5 R errdelet je le n t m e g a r r ó l, h o g y KAJUK GYUSZIKA cenben jelentkezzem. Megígérték, nem mindig szokták beszegni),
fizetésemet, mert az ebédidőre járó j é n e k lő m a d a r a t k is k a litk á b a n s z a ­ |hogy addig expresslevelet írnak vagy a beszegés már lefeslett. Kis­
pénzt nem számolták el. Amikor | b a d a u tó b u s z o n s z á llíta n i. E zt a z ú j­ 1ügyemben Debrecenbe. méretű dolgokat, például zsebken­
12-én újra lementem a pénzemért, » Rossz példamutatás dőt azért nem fogadnak el, mert ál­
s á g o k is h írü l a d tá k . F e le s é g e m m e l
Elutaztam Debrecenbe, ahöl meg­
Pogány elvtársnő azzal fogadott, - S z é k e ly J á n o s, a K eletm a q y a r- tudtam, hogy ott nincs is IV. ősz lítólag átesik a mosógépen. Ingből
hogy az ellenőrzési osztály letiltotta m e g b e s z é lt ü k , h o q y v a s á r n a p B u d a ­ o r s z á q i N y o m d a ip a r i E q y e s ü lé s d o l­ vagy alsónadrágból egy-egy dara­
g o z ó ja k ö z li, h o q y a z ir á n y ítá s u k tály. Visszautaztam Békéscsabára
a fizetésemet. Somod elvtárshoz ro­ k e s z ir e m e g y ü n k , ű r e q q e l e lő re- a lá ta r to z ó d e b r e c e n i S z a b a d sá q la p ­ ahol nagyon, sajnálták a történteket bot nem fogaidnak el, mert a tisztí­
hantam, aki elmondta, hogy a bér­ m e n t, én d é lb e n In d u lta m u tá n a . n y o m d a a c s a to lt n a q y b o r íté k b a n de azzal vigasztaltak, hogy mindé tás nagy adminisztrációval jár:
lista ellenőrzésekor feltűnt neki a A liq 10 c e n t im é t e r e s k is tö r p e pa- ad za r aubqkyáatn c skaakp tam ea lléNkem e lt a p r ó p a p ír ­
zeti B a n k b ó l. nért meg kell szenvedni. Ezúttal Ka
5—6 mosodajegyet kell kiállítani és
nevem, hiszen én nem vagyok be­ N em e z a z el%5 ily e n k ü ld e m é n y ü k . locsára küldtek. ez szerintük nem kifizetődő. Nem
sorolva, miért kapok akkor fizetést., p a p a q á jo m a t h ú s z c e n t im é t e r s z é le s A b o r íté k o n D e b r e c e n h e ly e t t c s a k Pénzt kértem egy ismerősömtő világrengető problémáik ezek, csak
Hegedűs elvtárshoz siettem, sürget­ k a litk á b a te tte m . K ét a u tó b u s z o n D e b r e c e j e lz é s v a n . N y ilv á n és elutaztam Kalocsára. Mondanon például a távolabbi vidékre való
m e g a k a r t a k ta k a r íta n i e q y b e t ű t
tem besorolásomat, de azzal kül­ m e n te m a sz é p ilo n a l v é g á llo m á s ig . De ha a N em zeti B an k Ilyen ta k a r é ­ sem kell, hogy Kalocsának sen dolgozó, akit munkája Pesthez köt
dött el, hogy ő még nem kapta k o s, a k k o r m ié r t k ü ld e n e k e g y volt IV. osztálya. A Bács-Kiskunme és csak a legszükségesebb fehér­
meg. A következő utam Kovács fő­ A k a la u z o k d e r ű s e n n é z t é k a k e d v e s 1h 0aXts1o5r o s c se znöt vime qégt ee rl e se q y p a1p8 ír X
darabkát
2 4 n a g y ­ gyei oktatási osztály egyik dolgo
neművel rendelkezik, meg van
mérnök elvtárshoz vezetett, aki ki­ k is m a d a r a t. A b u d a k e s z i a u tó b u s z s á g ú v a s t a g b o r íté k b a n ? Ez a h a t zója megsajnált és megígérte, hog; fosztva attól, hogy a Patyolatnál
jelentette, hogy jöjjek az irodájába, e lle n ő r e a z o n b a n r id e g e n k ije le n te tte , s o r e g y n e g y e d r é s z n a g y s á q ú b o r í­ elintézi az ügyet és másnap Kecs mosasson.
majd aláírja. té k b a n is e lf é r t v o ln a . O ly a n b a n ,
h o g y „ é lő á lla tta l“ n em e n g e d a z a m e ly n e k a s ú ly a t iz e d r é s z e a k ü l­ kéméiről telefonálni fog nekem, ma
SZABÓ IMRE
De a vezérigazgató elvtársnak is d ö tt n a q y é s v a s t a g b o r íté k n a k . radjak a kalocsai tenitóképzőben é: Bp., X., Kada-u. 2.
alá kellett írni, aki szabadságon a u tó b u s z r a . A z u ta s o k is m e q b o t- várjam a telefont. Nem telefonált
volt. Amikor 27-én megérkezett, be­ r á n k o z ta k , d e a z e lle n ő r h a jth a ta t­ Szerdán azonban megjött a telefon Kedves Ladas Matyi!
vitték hozzá a besorolásomat, de lan v o lt. H iába h iv a tk o z ta m a r e n ­ Ludas Matyi elintézte értesítés. Kitűnt, hogy Kiskunfélegy
nem írta alá. Ez így ment augusztus d e le tr e . h iá b a m a g y a r á z ta m , h o g y a A L u d a s M atyi s z e p te m b e r 6-i s z á ­
házára kell mennem. Már induln Én is a S z a b a d s á g h e g y e n la k o m é s
a K ö zértb en v á s á r o lo k , Ille tv e v á s á ­
31-ig. Elsején megkaptam a fizeté­ m á b a n m e g j e le n t „Mi v a n a 3 9 -e s akartam, amikor a kalocsai igaz r o ln é k , h a e z t a s z e r v e z e t le n s é g
semet, azonban csak 600 forint elő­ k a litk á s p a p a g á j n e m v a d á lla t, le m a q a s s z á r ú c ip ő k k e l? “ c ím ű c ik k r e gató azt tanácsolta, hogy várjan m e g e n g e d n é . É p p en e z é r t ö r ö m m e l
leget kaptam, mert a vezérigazgató k e lle t t sz á lln o m a z a u tó b u s z r ó l. Fe­ v o n a tk o z ó a n k ö z ö ljü k , h o q y N aq y meg a megbízólevelemet, akkor í o lv a s ta m a L u d a sb a n K álnai G á b o r n é
aláírása még mindig hiányzott. le s é g e m h iá b a v á r t B u d a k e s z in , én D é n e s n é p a n a s z a h e ly tá lló . E b b en a z
ü g y b e n f e lk é r tü k a B e lk e r e s k e d e lm i ad hozzá egy kísérő cédulát. Ké le v e lé t , a m e ly n e k ta r ta lm a s a jn o s ,
ig a z . A z t h itte m , a K ö zért v e z e t ő s é g e
Ebből a 600 forintból levonták a p e d ig h a z a m e n te m a p a p a q á jja l. M in isztériu m n a g y k e r e s k e d e lm i fő ­ nap telt el. A megbízólevél azonbai r e n d e t c s in á l, d e té v e d te m . M o st is
hátralevő Békekölcsönt és a tüzelő o s z tá ly á t, h o g y tö b b n a q y s z á m ú c ip ő t nem érkezett meg, azért az igazgat! so r b a k ell á lln i m in d e n o ly a n c ik ­
árát. Álljunk meg a tüzelőlevonás- ' M e g je g y z e m , h o g y a z o k o s p a p a g á j nh ao qz zyasnz áa km úfo cr ip g a lo m b a . E z er p á r új
ő is k é s z ü l. Ez a n e ­ mégis adott kísérőlevelet, amellyé k é r t, a m it a v á r o s b a n s o r b a á llá s
n é lk ü l le h e t, m e g k a p n i. A k is z o lg á lá s
nál. Júniusban és július hónapban a d ü h ö s e n n é z e t t a z e lle n ő r r e é s b iz ­ g y e d ik é v n e q y e d b e n f o r g a lo m b a k e­ szeptember 6-án végre felvettek i s e m le tt u d v a r ia s a b b . A m ik o r p a­
bérelszámoló nem tudta levonni a to sa n sa jn á lta , h o q y m é g n em ta ­ rü l. N a g y D é n e s n é v is z o n t h e ly te le n ü l kiskunfélegyházi tanítóképzőbe. Ilyet n a s z k o d ta m , h o g y z ö ld p a p r ik á é r t is
tüzelőt és ezt a mulasztást pótolni n u lta m e g a z o k a t a s z a v a k a t , a m e ­ já r t e l, a m ik o r a k e r ü le ti t a n á c s k e­
r e s k e d e lm i o s z tá ly á h o z f o r d u lt k é ­ viszontagságok és fél Magyarország
s o r b a k ell á lln i, a z e lá r u s ít ó íg y v á ­
la sz o lt: „ C sa k e g y n e g y e d ó r á j a áll?
akarja, ami alaposan megterheli a r e lm é v e l, h is z e n a z a n y á k ig a z o lv á ­ beutazása után kerültem végre í A z is v a la m i? “
zsebemet. De nemcsak én vagyok ly e k e t ily e n k o r e q y m é r q e s p a p a g á j ­ n y á r a k a p c ip ő t. Ha a k e r e s k e d e lm i IV. osztályba. E g y é b k é n t a K ö zért fa lá n tá b la o l­
o s z tá ly te lje s íti k é r é s é t , a k k o r k e ttő s v a s h a t ó e z z e l a f e lír á s s a l: „ U d v a r ia s-
így vele. Van aki bútort vett egy­ n a k m o n d a n ia k e ll. e llá tá s b a n r é s z e s ü lt v o ln a . FEKETE GYÖRGY . S ági v e r s e n y b e n v a g y u n k ! “
éves részletre. Négy hónapig nem F e k e te S á n d o r B p est F ő v á ro s T an ácsán ak IV. oszt. tan. képz C silla q M á ty á sn é
vontak le neki semmit. Az illető sür­ a H a z a i F é s ü s fo n ó v illa n y s z e re lő je . V é q r e h a jtó b lz o tts á q a . Kiskunfélegyháza a B e lü g y m in is z té riu m d o lg o z ó ja .

6
 MEGJELENT
A
SZOVJET KULTÚRA
LEGÚJABB SZAMA
LENCÉRNA
R ég i Jó b a r á to m , K o v á cs, a Fő­
v á r o s i T e h e r fu v a r d o lg o z ó ja fu ttá b a n
r á m k iá lto tt:
— S z e r v u s z , e z e r é v e n em lá tta la k .
És t o v á b b r o h a n t . . . Na m o s t le g ­
a lá b b ú ja b b e z e r é v ig n e m lá to m ,
g o n d o lta m , d e t é v e d te m , m e r t tíz
p e r c m ú lv a a s a r k i
RÖLTEX-
fió k b a n t a lá lk o z tu n k .
— N e h a r a g u d j, d e id e s ie tte m az
e lő b b , a z t m o n d tá k , itt k a p n i le n ­
c é r n á t. A t e h e r a u tó k k á r p ito s m u n ­
k á ir a k ell.
— É s m ié r t s z o m o r k o d o l ú g y ?
— M ert c s a k k iu ta lá s r a a d n a k .
M ost m e h e te k a f e lü g y e le t e t g y a ­
k o r ló s z e r v h e z , a K ö zlek ed és- é s P os-
ta ü g y i M in isztériu m b a .
— K ár, — m o n d ta m ő s z in te s a j n á l­
k o z á s s a l, — m e r t s z e r e tte m v o ln a
v e le d e g y k ic s it e lb e s z é lg e tn i. M ost
v é le t le n ü l r á is é r e k .
— Ha r á é r s z , k ís é r j e l, — m o n d ta
é s e lm e n tü n k a
KÖZLEKEDÉS- ÉS POSTAÜGYI
M INISZTÉRIUMBA,
a h o l k ö z ö lté k , h o g y le n c é m á t c#ok
a T a n á c s u ta lh a t k i. N o sza el a
TANÁCSHOZ,
a h o l m e g tu d tu k , h o g y l e n c é m á t a
LENKER u tal k i. T e r m é s z e te s e n e l­
m e n tü n k a
LENKERHEZ,
o t t is m e g h a llg a ttá k K o v á cso t, a z ­
u tá n h iv a tk o z ta k a z ily e n . é s ily en -
s z á m ú r e n d e le t r e , v é g ü l e lk ü ld té k a
BÖRTEX
k ö z p o n tjá b a .
E k k or m á r is k o la tá r s u n k r ó l, a vü-_
r ö s B o k o rró l b e s z é lg e tt ü n k . K o v á csi'
o tt ta r to tt, h o g y B o k o r h o g y v é s z e lte
á t a z o str o m o t? e r r e n a g y o n k ív á n c s i
v o lta m , a z é r t e lk ís é r te m a BŐRTEX-
h e z is . Ott m eg tu d ta m ', h o g y a vörös:'; m o to r t, h o g y id e jé b e n é r j e n a g y á r b a .
B okor e g y fá s p in c é b e n r e jtő z ö tt}
k é t h ó n a p ig . K o v á cs p e d ig m e g tu d ta ,}
h ogy csak a
TANACS IPARÜGYI OSZTÁLYA
e n g e d é ly e z h e t i a k é t k iló le n c é r n á t .t
M ik ö zb en ú jr a a T an ácsh oz m en ­
tü n k , K o v á cs e lm e s é lt e , h o g y a v ö ­
r ö s B o k o r, m ie lő tt a K ö zérth ez ke-'
r ü lt, 1 9 4 5 -b e n p o g á csá t á r u lt a
K örú ton e g y r o m o s k a p u a ljb a n . M eg­
j e g y e z t e m , h o g y B o k o r jo b b a n te tte
v o ln a , ha a k k o r ib a n n em p o g á c s á t
á r u l, h a n em le n c é r n á t v e s z , m e r t
a k k o r m o s t k a p h a tn á n k tő le két
k iló t. A z Ip a r ü g y i o s z tá ly o n a z t a
s z o m o r ú h ír t k a p tu k , h o g y a z e g é s z
k é s z le te t k iu ta ltá k a
K ISZ öV -nek.
M ost m á r e lk ís é r te m K o v á c s o t a
KISZÖV-höz is, a h o l le g n a g y o b b m e g ­
le p e t é s ü n k r e a v ö r ö s B o k o r v o lt a
r e f e r e n s , a k i m á r r é g e n id e k e r ü lt a
K Ö Z É R T -től.-M egölelt b e n n ü n k e t é s
k ije le n te tte , h o g y a m e g lé v ő k é sz -l
le te t a z u to ls ó d e k á ig e lo s z to ttá k .
A l e n c é m a u tá n i h a js z a íg y e r e d ­
m é n y te le n v o lt, v is z o n t m e g á i la p í­
to ttu k , h o g y a v ö r ö s B o k o r m á r n e m V
is v ö r ö s , h a n em k o p a sz .
(sti)
IN D U L A
Mint C sip k e r ó z sik it, c s ó k k a l é b r e s z tik a s z e rz ő k
d C
— A téeszcsébe megy ez a sok ember?
— Nem. Most a Szovjetunióból hazatért parasztküldöttet látogatják meg. A téeszcsébe majd innen
K i ma ? (te s z
a k&faehy- &
h ije r e z é q h ö i Y
A z ö n tö m jé n e z ó
v e le n c e i tü k r ö t, m e r t a r é g ib e n n em ■
lá tja m a g á t e lé g s z é p n e k . , f
Vasárnap reggel a gyerek hatkor
A k é s ő n k e lő J i t bred, magától. Ez azért van, mert
t o v á b b auratna; amikor hétköznap
Síel kellene ébrednie hatkor, akkor
■Lovább alszik. Ez természetes, ez
lig y van, ezt mindenki tudja. Akkor
■kimegy valahová. Ezt minden csa­
l i d b a n másképp mondják. Nálunk
■úgy mondják, hogy kimegy vala-
Ihová. Amikor bejön valahonnan, el-
Ikezd vadul rázni:
i — Apu, itt az újság — ordítja a
A sz ta h a n o v is ta . | fülembe.
g y ö n y ö r ű 1 9 5 3 -a s n a p tá r t, m e r t
1 9 5 2 -es é v é t m á r t e lje s íte tte . a z § Más vasárnapon a költés így szo-
Ik o tt lefolyni: először a fülemoe kia
■bál, aztán a szemembe, aztán az
■orromba, végül elkezdi ütlegelni a
I fejemet. Amikor látja, hogy ennek
■sincs eredménye, mentőötlete -tá-
gmad: lefekszik mellém és ő is el-
I alszik.
Ma azonban az első szóra ieléb-
I redek.
I — Pszt, alszik anyu — mondom
A k i n e m j e g y z e t t s e m m it, i ^>S Ugrok k* az ágyból,
A m o to r o s
b ú to r t, m e r t m o to r ja m á r van. az zseb k e n d ő t v e sz é s cso m ó t k öt rá,' — Nincs IS itt — mondja a gyß“
h o g y le g k ö z e le b b n e f e le jt s e n el je-B rek.
i. Csakugyan, az ágy üres. Egy pil­
lanat alatt végigcikazik a fejemen
S Z ÍN H Á Z I SZ E Z O N minden borzalom: asszonyok, akik
otthagyták férjüket és gyermeküket
egy méltatlan férfiért.
— Hol lehet? — kérdem tom­
pán.
— Kint alszik a konyhaasztalnál,
— mondja a gyerek, akinek- vasból
vannak az idegei. — Kiment az új­
ságot lesni és közben elatordt.
Rohanok ki az újságért. Berán­
tom az újságot, már ott a feleségem
is, nem a kiabálásra ébredt fel, ha­
nem az újságzizegésre. Utolsó ol­
dal! Hol az űtolsó oldal? Hol lehet?
A fene egye meg, az előbb még itt
volt! Jól van no, megvan már, ne
idegesítsetek, tudtam én, hogy itt
lesz a lap végén, de ha itt izgul­
tok, akkor nem lehet! Gyorslista a
Tervk. . . kezdem olvasni. Akkor a
feleségem meg a gyerek kórusban
felordít:
— Nyertünk?
Még a címet se olvastam el, mon­
dom, így nem lehet! Hol a cédula,
amire a kötvényszámokat felírtuk?
Ez a rossz kölyök mindent elszór.
Nem igaz, apu szokott mindent el­
rámolni. Én? Az anyád, az rendez­
kedik folyton. Jól van no, ne ide-
keskedjetek, megvan mór, itt volt a
kezemben, csak ha ti vacakoltok
akkor nem lehet. Te nézd a cédulát,
én nézem az újságot. Nem) is, te az
újságok én a cédulát, vagyis az új­
a pesti színházi nézőt
mennek.
ságot én, a cédulát te . . . A, így
nem lehet, nézze a gyerek, az nem
olyan ideges, mint te. Jól van apu­
kám, majd én nézem, de apukám,
ez hármas, vagy négyes? Nem, kis­
lányom, ez hetes. Illetve, nem hetes,
hanem gö betű. E z’még a szöveg,
te csacsi. A számokat nézd! Ne
bízd a gyerekre, fiam, majd én né­
zem! Megnyertük a főnyereményt!
Ja nem, csak az első szám egyezik,
a többi három más.
Persze aztán én hamar rendet
csinálok.
— Én nézem a cédulát, te a soro­
zatot, te a kötvényszámot — adom
ki a rendelkezést
A gyerek összevonja a szemöldö­
két:
— Jobban nézd1, apukám, hogy
nyerjünk! — szól rám. — A Héry
bácsiék a negyedik emeleten öt­
száz forintot nyertek tegnap! Igaz,
hogy ott a nagymama is segített
nézni. . .
Ez döntő érv, érzem, hogy köte­
lességem megtalálni a mi nyerő
számunkat. De nem megy. Rossz
újságpéldányt kaptunk volna? A,
olyan nincs. Dehogy nincs, biztos
sajtóhiba van benne. A kezünk re­
meg, a fejünk összeköcódik az újság
felett, nézzük elölről hátrafelé, há­
tulról visszafelé, még oldalról is
nézzük. Nincs, nincs és nincs. Ki
van zárva, fiam, érzem, hogy nyer­
tünk, rosszul nézed a listát. Hát
mit csináljak, fiam, ha nincs? Vedd
fel a másik szemüvegedet. Jó.
Most van? Nincs. 7 . . . 4 . . . 5 . . .
3 . . . 2 . . . 8 . . . Nézzük meg újra.
A, most belezavartál. Na mégegy-
szer. Mégegyszer, fiam, most kezd­
jük a végén, de most nagyon fi­
gyelmesen. Három óra alatt negy-
venötször végignézzük.
— Először a kötvényszámot nézd.
aztán a sorszámot, — kiabálja a fe­
leségem. — Ügy inkább nyerhetünk.
És végignézzük negyvenhatodszor
elölről hátra és negyvenhetedszer
hátúiról előre. Nem és nem és nem.
Másnap mint nemnyertes, érdek­
telen fél, unottan végigfutottam
ugyanazt a listát egyedül, másfél
perc alatt és megállapítottam, hogy
három kötvényünket húzták ki: az
1583—0328-at, a 2484—0314-et és
a 2473—0314-et. összesen 1500 fo­
rintot nyertünk. Hurrá!
GERGELY MIKLÓS
7
3
 Folyik a munka a kom lói bányában
T ROSSZ . . .
ELSŐ ROSSZ. A v á r o s s á e lő lé p t e ­
Négyszáz métei mélységben
te tt K om ló m é g n e m f e le l m e g m in ­ Csengetés hallatszik, azután a fel­
d e n b e n a „ v á r o s “ k ö v e t e lm é n y e in e k . vonó vezetője felkiált:
M ert v a n u g y a n e g y h á ro m é s fé l — Szabad, kész, mehet!
k ilo m é te r h o s s z ú a s z fa lt o z o t t ú tja , A hatalmas felvonó egyre foko­
d e a s e p r é s i m u n k á la to k a t e g y sz á l zódó gyorsasággal zuhan a mélybe.
u tc a s e p r ő v é g z i. M ire a z ú t e g y ik Szinte pillanatok alatt megérkezik.
v é g é t ő l a m á s ik r a é r , a s z o r g a lm a s Akaratlanul is felfelé tekintünk: ott
k o m ló i lo v a k g o n d o s k o d n a k a r r ó l, valahol négyszáz méternyire a fe­
h o g y n e p ih e n h e s s e n m e g b a b é r a in . jünk felett napfény van.
M iért n e m a lk a lm a z a v á r o s i ta n á c s De itt is barátságos fényt sugá­
m é g e g y u tc a se p r ő t? roznak a villanylámpák, nem érez­
zük, hogy a föld gyomrában va­
gyunk. Betonozott úton megyünk
beljebb, egyre beljebb. Vezetőnk
megállít bennünket:
— Itt robbantottak, mert meddő
volt az elővájás.
— Mennyit robbantottak le? —
kérdezzük.
MÁSODIK ROSSZ. A u tó s o k , f i g y e ­
— Tizenkét csillét. Innen, ebből a
lem ! Ha K om lón k ifo g y a b e n z in e te k ,
mellékvájatból bányalovak húzzák a
n e k e r e s s e t e k , n e k u ta s s a to k b e n z in ­
csilléket. Nyolc ló él a mélységben.
k u tat! Ú g y is h iá b a . S z á n ja to k ki a
Tiszta, villanyfényes istállójuk van,
k o c s ib ó l é s s z é p n y u g o d ta n to ljá to k jól érzik magukat.
el S á s d r a , v a g y P é c s r e . Ott a z u tá n Meglátogatjuk a lovakat is. Mühl
k é r d e z z é te k m e g fin o m a n a z AFORT- Bálint, az ápolójuk, nagy szeretettel
BÁNYÁSZO K KÖZÖTT k ir e n d e lts é g t ő l, h o g y m ié r t n in c s gondozza az istálló lakóit.
rapodik, a mozi állandóan tele van.
Sok nézője van a kiállításnak, amely
szemléltetően mutatja be, hogy 1911
óta, amikor Engel Rudolf földbirto­
kos és bányatulajdonos megnyitotta
a szénbányát, milyen fejlődést ér­
tünk el. A negyven évből harminc­
négy év alatt alig történt valami
fejlődés. A földbirtokos úr kizsák­
mányolta a dolgozókat és úgyszól­
ván semmiféle szociális szolgálta­
tást nem nyújtott. A felszabadulás
óta elért eredmények jelentik a
fejlődést. A bányavédelmi berende­
zések és a szociális szolgáltatások
bemutatása a kiállítás legtanulságo­
sabb része.
Megtekintjük a kiállítást is. Az­
után a friss levegőjű étkezdét néz­
zük meg, majd indulunk vissza Bu­
dapestre. Csakhamar Komló hatá­
rába érünk. Visszafordulunk és újra
elolvassuk a büszke, díszes felírást,
amely két oszlop közt feszül az úton
„ÉLJEN AZ ELSŐ SZOCIALISTA
BANYAVAROS. KOMLÖ1“
P. L.

ha Kusz János kicsit avval is tö­

Nagyon nehéz a civilember hely­
zete, ha valódi húsból és vérből
való bányásszal kerül szembe, nem
mindig találja el a megfelelő han­
got. Persze ostobaság megfelelő
hangról beszélni, hiszen én is em-
Kusz Janos sztahanovista bányász
bér vagyok, a bányász is ember és
ha saját megillet'ódöttségemtöl elte­
kintek, nyugodtan megtárgyalhat­
nám bármelyik vájárral a vasár­
napi meccs esélyeit.
A megiltetödöttséget az hozza
létre, hogy saját szellemi munkámat
könnyebbnek, sőt kevesebbnek tekin­
tem, mint a feketegyémánt embe-
réét s kormos bányászok előtt pici­
nek érzi magát az ember. De ezen
hamar túltesszük magunkat, mert
bármennyire nagyszerű és elragadó
a komlói bányászélet, a termelés,
bizony lemaradt. Ha külön-külön
nézem a vetem beszélő bányászo­
kat, a nagyszerű Kusz Jánost, a
lendületes Szakács Mihályt, vagy
Dúlt, azt kell kérdenem, hogyan
maradhat te az a bánya, ahol ilyen
emberek vannak? Persze, ne essünk
túlzásba, Kusz csak egy van, Sza­
kácsból is mindössze egy akcul s
Dúlt sem találtam többet, mint
egyetlenegyet. Sok Kuszra, Sza­
kácsra, Dulra volna szükség s eh­
hez többek között az is kellene,
Kovács József vájártanuló
K om ló v á r o s b a n b e n z in k ú t? M iért? — Lovaink megkövetelik a jó bá­
násmódot — beszéli —, nemrég egy
rődne, hogy ne csak egyedül ó le­ Ludas M atyi a bányában
gyen a diadalmas győző, a hatal­ fiatal bányász megütötte Fickót. A
mas, mirídenki mást túlszárnyaló ló nyomban otthagyta a mellékvája-
bányász. tot és a tekervényes folyosókon át
visszament istállójába. Aki először
Nemrégiben új bányászok jöttek, jön a bányába, azt figyelmeztetjük,
s egyre jönnek, ma, holnap és hol­ hogy szeretettel bánjon a lovak­
napután folyton áramlik az után­ kal. Erre a figyelmeztetésre nem-
pótlás. De mi lesz velük, ha a régi j sokára már nem lesz szükség, mert
kiválóságok nem ismerik föl, hogy HARMADIK ROSSZ. N e h é z d o lq a a lovak rövidesen elhagyják a bá­
úgy kell ezekkel az újakkal foglal­ le h e t e g y k o m ló i k á d e r e s n e k , ak i nyát. Hosszú évek után ismét nap­
kozni, mintha sajátmagukat taníta­ tis z t a le lk iis m e r e tte l m é g a z t s e k é r ­ világot látnak, mert minden vona­
nák s a kis Kovács Jóskából, a má d e z h e ti m e g : „M it o lv a s o t t a m a i ú j­ lon gépesítik az üzemet. Még a
riakéméndi parasztfiúból csak úgy s á g b a n ? “ M ert a k o m ló i k á d e r e z e t t mellékvájatokból is gépi erővel
lehet a jövendő Kusz János, ha az n y u g o d ta n f e le lh e ti e r r e : „ S e m m it.“ vontatjuk ki majd a csilléket.
élő Kusz, a valódi, szívvel-tétekkel, E g y p e s ti e m b e r e ls z ö r n y U lk ö d v e Tovább megyünk: a Szakács-bri­
önzés nélkül, barátsággal foglalko­ k é r d e z n é : „A z e lv tá n s n e m o lv a s gád munkahelyére érünk. A sztaha­
zik vele. S nemcsak vele. Velük, az ú js á g o t? “ „ N e m “ — v á la s z o l az e lv ­ novista bányász, aki nemrég a Nép­
új fiúkkal, a volt földmunkással, a tá r s . — „ N em . m e r t n in c s ." Én köztársasági Érdemrend arany foko­
volt cukrásszal s a volt paraszt­ u q y a n is n em v a q y o k e lő f iz e tő , ú js á g ­ zatát kapta, rövid időre abbahagyja
lánykával, aki eddig csak a liba­ á r u s p e d ig a v á r o s b a n e g y sin c s . a munkát és versenykihívásáról be­
őrzéshez értett. szél.
Oj bányászok és öregek, nézze­ — Az Alkotmány ünnepén —
nek hát kicsit magukba és akkor mondja — kiértékeltük munkaverse­
egész biztos: Komló, jelenleg bi- nyeink eredményét és hiányosságait.
zony a bányák közötti versenyben Megállapítottuk, hogy a versenybeli
lemaradást főleg a laza munkafegye­
lem és az egyéni felelősség hiánya
okozta. Nagymértékben hozzájá­
rult a gyenge felvilágosító munka
NEGYEDIK ROSSZ. A k o m ló i é p ít­ és a sok igazolatlan mulasztás is.
k e z é s d o lg o z ó it, a k ik n in c s e n e k o ly a n Kihívásunkat eddig tíz brigád fo­
s z e r e n c s é s h e ly z e t b e n , m in t a b á­
gadta el. A mi brigádunk vállalta,
n y á s z o k , a D é ld u n á n tú li O zem élel-
hogy december 21-ig 300 csillével
m e z é s l K ö zp o n t 1 3 -a s te le p e lá tja el
többet termel és ezenkívül teljesen
é le le m m e l. A z „ e llá t á s “ n e m e lé q it
pótolja az eddig előállt hiányokat is.
ki m in d e n k ív á n a lm a t A b a b b ó l, k á ­
p o s z tá b ó l á lló fe b r u á r i é t r e n d n em
Továbbmegyünk. Már több mint
egy kilométert gyalogoltunk a föld
m in d e n k o m ló i é p ítő n e k Ízlik a u g u s z ­
tu s b a n . A z p e d ig , h o g y a z ü z e m é le i-
alatt. Vezetőnk ismét megáll egy
munkahelyen. Itt termeli a szenet
m ezési a lk a lm a z o tta k a u g u sz tu s
2 6-án 4 0 k g . c u k r o t 2 8 -á n 1 28 to já s t
Binkli József volt soltvadkerti föld­
műves, aki toborzás útján került a
é s n a q y m e n n y ls é g ü k á v é t s z á llíto tta k
o tth o n u k b a e g y é n i f e lh a s z n á lá s v é ­
bányába.
g e t t, n e m ta lá lk o z ik a z é p ítő k he- — Olvastam, hogy bányászokra
Szakács Mihály sztahanovista van szükség és nyomban jelentkez­
tem, Ezzel akarok hozzájárulni az
hátul kullogó Komló, mint bánya­
város, újdonsült városként is meg­ ötéves terv sikeréhez. Tudom, ma­
állja a versenyt. gammal is jót cselekszem, mert a
Ehhez kívánok, én, kicsit aka­ szép fizetésen kívül olyan 6zakmát
tanulok meg, amelyben állandóan
dozva ugyan, hisz civilember va­
gyok, — jószerencsétl fejlődhetek. Amikor először lejöttem
a liften, úgy éreztem, mintha mái
régóta dolgoznék a föld alatt. Nem­
csak én, hanem a többi új bányász
K om ló v á r o s fő ú t-
is megállapította, hogy otthon a tűző
Ján, a K o ssu th L a jo s-u tcá b a n a 4 2 , napon nehezejh a munka, mint id:-
4 4 . 4 6 , -4 8 , 5 0 -e s s z á m ú h á z a k ú q y lent, a Cukor-brigádban.
v a n n a k é p ít v e , h o q y e lf o g la lj á k a z Fiatal lány jön velünk szembe.
ú tte s t e g y r é s z é t . M ár e g y é v e is Her Margitnak hívják. Április óta
e l m ú lt h o g y a t a n á c s e lh a tá r o z ta : dolgozik a bányában, azelőtt Bony-
le b o n ta tja e z e k e t a h á z a k a t m e r t a z hádon háztartási alkalmazott volt.
e g y e n e s u ta t, a v á r o s s á f e jlő d é s t — Barátnőim, akik már- régóta
a k a d á ly o z z á k . A házaki m é g m a is dolgoznak a bányában, olyan kedvet
á lla n a k . V á jjo n m i o k a le h e t a ta­ csináltak a munkához, hogy én is
n á c s n a k e g y o ly a n v é g z é s t e lf e k ­ idejöttem. Itt a csúzdába lapátolom
te tn i, a m e ly n e k m e g v a ló s ít á s a a z a szenet. Testvéremet is a bányába
e g é s z v á r o s , a h a la d á s é r d e k e . V a r g a hívtam, most Teréz is itt dolgozik.
e lv t á r s , a m e g y e i ta n á c s e ln ö k e , A múlt hónapban szövetruhát és ci­
ta lá n b ő v e b b v á la s z t tu d n a e r r e pőt vettem fizetésemen és haza is
a d n i. M iért n e m ad ?, küldtem belől« Most ismét több hő-
O. G y. gyészi és bonyhádi lány jön a bá­
Binkli József, aki most nyába,
bányász Visszafelé megyünk a lifthez. Is­
Jövő Réten: mét vezényszó, csengetés és már
indul is felfelé a lift. Hirtelen vilá­
gosság szűrődik a liftaknába és a
következő pillanatban már a nap va­
kítja szemünket. A bányairodában

faluban,
Bánusz János párttitkár a kulturá­
lis munkáról beszél.
— Kitűnő a kultúrgárdánk. Tánc-,
ének- és színjátszó csoportunk szép
sikert arat a környéken. A környék
(Ludeis M$iyi üzemeiben a termelési értekezlete­
kén is buzdító, optimista műsort ad­
— Látod, csipike, ezen az Ifüolydamásdot)) nak elő. Könyvtárunk is egyre gya­
megy majd a kom lói szén
pentelére.
— M i e n n e k a tö b b e sszá m a , k is lá n y o m ?
— A m i fa lu n k b a n m in d e n k i je g y e * .
 e fe ín o S h á c S l V Í S S ^ a e ir ílé k ö ^ ik Ú T A B O L D O G SÁ G FELÉ

M eg írtá k a la p o k , h o g y a z a m e r i­
k a i m e g s z á lló k F r a n c ia o r s z á g b a n ki­
ir tjá k a tö r té n e lm i e m lé k e k k e l t e le
fo n ta in e b ie a u i e r d ő t a v e z é r k a r e l­
h e ly e z é s e c é ljá b ó l.
E lső lé p é s n e k e z Is s z é p . E zt k ö ­
v e t n é — le h e t, h o g y f o g ja Is k ö v e tn i
h a m a r o s a n — a L o u v r e le b o n tá s a
e g y k a n tln e l h e ly e z é s e c é ljá b ó l, m a jd
a P a n th e o n b ó l k ita k a r íth a tjá k a f r a n ­
c ia n a g y o k a t, h o g y e lh e ly e z z é k a z
a m e r ik a i ő r n a g y o k a t. A z A c a d e m le
le b o n tá s a é s c é llö v ö ld e e l h e ly e z é s e a
te lk é n m á r k é ső b b i d o lo g , n e m Jó
a jtó s tó l a h á z b a r o n ta n i. A H otel
des I n v a lid e s t Is á ta la k íth a tn á k
a k k o r H otel A s to r iá v á é s N a p o leo n
h a m v a in a k a h e ly e s e m a r a d n a ez-
e s e tb e n ü r e s e n , m e r t o d a v e r h e tn é k
a z á tu ta z ó a m e r ik a i tő k é s e k a s z i­
v a r h a m v a ik a t.
E zek v o ln á n a k a z e ls ő lé p é s e k .
K éső b b a z tá n le b o n th a tn á k egész
F r a n c ia o r s z á g o t, h o g y f e lé p ít h e s s é k
a h e ly é n T e x a st.
A z u tó b b i m á r r é s z b e n m e g Is
tö r té n t.

Ju-Po-Kun

— Látod fiam, az én időmben m indez nem volt a faluban.

— No de Ján o s bácsi, valam i csak akkor is volt.
— Hogyne lett volna, fiam. E gy csomó m unkanélküli.

Minőségi ellenőrzés A K A P U D IK T Á T O R A
Gondos bácsi portás volt. A legemeltebb fejű, legméltóságosabb,
legkötelességteljesítőbb fajtából. Olyan ember, aki egyszerűen nem
értette meg, hogy nem ő a világ közepe.
— Hova akar menni? — Megmondtam. — Kihez? — Közöltem vele. i
— Kerekes elvtárs nincs benn. — Akkor a titkárnőjéhez szeretnék. . . —
Értekezleten van. — Talán találok valakit az osztályon . . . — Milyen ügy- i
ben? — Elmondtam elejétől végig és elindultam a lépcsőház felé. De
Gondos bácsi nem lett volna hű önmagához, ha nem áll az utamba. — :.V
Igazolvány? — Megmutattam. — Nem jó. Fényképes nincs? — Fényké­
peset vettem elő és újra néhány bátortalan lépést tettem a lépcsőház
irányába. — Hohó! Várjon, előbb telefonálok. — Nyugodt ember va­
gyok, tehát nem vertem le a sapkáját, nem téptem ki fejéről a hajszála­
kat egyenként, pedig ez mind, mint egy-egy jó megoldás, már régen kedves vendégünk, a Magyarorszá­
eszembej ütött, hanem vártam, míg a harmadik tárcsázásra jelentkezett gon szereplő koreai Népi Együttes
az osztály és Gondos bácsi leadta rólam az információt. — Itt van egy tagja.
ember, valami zavaros üggyel (a napnál is világosabban mondtam el ....
neki) és Kerekes elvtársat keresi. Küldjem fel? — aztán elvette fülétől f
a kagylót és úgy közölte velem, mint valami újdonságot: — Kerekes A TÜKER nem tartja be
elvtárs nincs benn. — De valaki csak van azon az átkozott osztályon!?.. / pontosan a szállítási
— Gondos bácsi letette a kagylót. — Ja, ha maga mindjárt idegeskedik
és nem hagyja az embert lelkiismeretesen dolgozni! — Ezt úgy mondta, határidőket
olyan lemondó mosollyal, mint aki végérvényesen csalódott az emberi
nemben. — Felmehetek végre? — Nem. — Miért nem? — Mfert nem tu­
— Kérem, a múlt héten vettem ezt a ru h á t... dom kihez megy. — Megmondtam már: akárkihez az osztályon. — Ja,
— No és mi a panasza? kérem, akárkihez nem lehet feltelefonálni. — Hát akkor telefonáljon
Sarlós elvtársnak, ö ott dolgozik. — Sarlós elvtársnak. . . — már ke­
reste is a számot. — Milyen ügyben? . ..
cA JCu zn y e m t?-m ö z q a lő m d ia d a la És így tovább. Némi változtatással, de minden beszélgetésünk ilyen
keretek között zajlott le. Egyszer aztán Gondos bácsit, mert portásként
igen jó munkaerőnek bizonyult, magasabb funkcióba helyezték. A nyag-,
beszerző lett. Ilyen minőségben találkoztam vele, amint mindketten
ugyanabba a gyárba igyekeztünk, ö egy gondolattal előbb érkezett, hát
végighallgathattam társalgását a portással.
— Neve? — Gondos Alfréd. — Hová akar menni? — Be a gyárba,
de sürgős dolgom van. Sietek. — Kihez? — Valakit majd csak találok.
— Milyen ügyben? — Ahhoz magának mi köze? Mégis csak furcsa,
hogy dolgozó embereket feltartanak a munkájukban! Engedjen be! —
Előbb felteiefonálok. — Nahát, ez felháborító! — tajtékzott Gondos bácsi
és segélytkérően hátranézett ránk, akik a háta mögé sorakozva vártuk
a bebocsátást. — Felháborító! Ez a portás a fejlődés útjában áll.
A szocializmus építésének ellensége. Mi mindnyájan munkaversenyben
vagyunk. . .
Ekkor találkozott a pillantásunk. Megismert. Először elsápadt, aztán
diadalmasan rámmutatott:
— Ez az elvtárs ismer engem. Valamikor én is portás voltam. Hát
mondja, így végeztem' én a dolgomat?
Mit tehettem mást? Ráhagytam. Valóban ő máskép végezte a dol­
gát. A mögöttem állók jóindulatúan bólongattak. Nem akartam elrontani
illúziójukat, hát csak most mondom meg: Gondos bácsi valóban máskép — Még mindig nem hozzák a
végezte a dolgát. Sokkal rosszabbul. fát?
A portásokkal eddig is hadilábon álltam. Ez a cikk nekem már se — Értesítést hoztunk hogy mikor
nem árt, se nem használ. Megírtam. És m o st. . . utánam az özönvíz. hozzzuk!
— Szaktársak, mintha csak újjászülettem volna! Országit György Vigyék a pincébe!

(Újsághír: Titót minden lehető helyzetben lefényké­

TÍTQ,Cf& pezve népszerűsítik a nyugati képeslapok.)
( R a jz o ló n k e lk é p z e lé s e s z e r in t)

Villája előtt gondolataiba merül. Tito kedvenc szórakozása a vadászat. Délutáni üdítő álom. Jugoszlávia vezére a sportot sem
A jugoszláv diktátor reggeli séta hanyagolja el!
közben.
 AK'

(Náci tábornokokat vesznek be az a t­

lanti hadseregbe, mint a szovjetellenes
háború szakértőit.)

(Igaz mese)
Hol volt, hol nem volt, talán még az Óperenciás Tengeren is túl,
de a Nemzeti Színházon innen, pontosan a Szikra Lapnyomdában élt
egyszer egy jóságos szedő, akit Tupy Györgynek hívtak. Időnként bizo­ (QMŰSXKVA
nyos fokig fájtak a lábai, mert a betűszedés olyan mesterség, hogy ha
az ember a feje tetejére áll, akkor is csak a lábain állva végezheti.
No egy napon így kiáltott fel ez a Tupy György:
— Egy életem, egy halálom, elmegyek megkeresni a mesebeli magas­
szárú cipót, amit ha az ember felránt a lábára, játszva kiszedi a hét-
mérföldes könyveket is.
Ment, mendegélt és így érkezett el a Szakszervezeti Bizottság kert­
jébe, ahol szebbnél szebb utalványok nyíltak. Leszakított egyet és a
kezében vitte tovább, pedig, amint majd a későbbiekből kitűnik, nyugod­
tan a kalapja mellé tűzhette volna.
Ment az utalvánnyal és meg se állt a nádfedelü Divatcsarnokig, ott
azonban elébe állt egy kókumfitty garabonciás ember és azt mondta:
— Itt nem terem a te számodra cipő, eredj oda, ahol a Szikrának
lerakata van.
Ment, mendegélt Tupy György, mígnem kiderült, hogy a Szikrának
% nincs lerakata . . .

Szívesen folytatnám kis olvasóim a tündérmesék stílusában ezt a

valóságból ellesett kis történetet, de akkor sosem lennék készen, hiszen
csak az ügyben szereplő törpék több tucatra rúgnak, hogy az óriásokról
ne is beszéljek. Épp ezért rövidre fogom a mondókámat és elárulom,
hogy Tupy Gyurka mesebeli vándorlása közben a következő Óperenciás FRAHCO
helyeken fordult meg, legalább kétszer-háromszor:
a kacsalábon forgó Tanácsházán,
a hencidai megyei Tanácsnál,
a boncidai kerületi Tanácsnál,
a Trefort-hegyi elvarázsolt rendelőben, De G aulle: M iért rag aszto tta le a térképen S ztálingrádot, tábornok úr?
a saját kis nádfedeles üzemében, N ád tábornok: Mert ha m eglátják S ztálingrád nevét, vége a szakértői tekintélyemnek.
és még ahol csak lehetett.
így rugdalta őt ide-oda a Hétfejű Bürokrácia, aki tintát eszik és
aktát okád. Addigra már sok mindene volt Tupy Györgynek: éjjel sze­ Ünnepélyesen fogadják az új jelentkezőket A fegyvergyáros rémes álma
dett bűvös beteglapja, három olyan igazolványa, amelyek mindegyike
magától kiugrott a zsebből — de mindeme varázsszerek kevésnek bizo­
nyultak, pedig a végén már ő is kacsalábon forgott.
Kiderült ugyanis Tupy Gyurkáról, hogy ő Alagon lakik, tehát ott
kell keresnie a mesebeli magasszárú cipőt, mert a fővárosi tündérek csak
budapesti ügyekben illetékesek.

De Tupy Gyurka nem csüggedt. Vett két hamuba sült pogácsát a

Közért-nél és újból nekivágott a Fővárosi Tanácsnak. Egy öreg, száz­
húszéves írnoktól azt a fővárosi tanácsot kapta ugyanis, hogy keresse
meg ott Feledy elvtársat, vagy Zsadányi elvtársat. Igenám, de a Hét­
fejű Bürokrácia egyet fújt és mire Tupy Gyurka odaért, az összes ille­
tékesek házon kívül voltak. Am egy jóságos gépírónőnek megesett a
szíve a vándorlegényen, aki időközben úgy megöregedett, hogy a kis­
lányt a kedvenc öregapjára emlékeztette. Épp ezért a lányka egyet fújt
és visszavarázsolta neki Feledy elvtársat, aki hirtelen házon belül lett
és mielőtt még a Hétfejű Bürokrácia megakadályozhatta volna, szörnyű;
morgás közben akkora bakancsot javasolt Tupy Gyurkának, hogy a Tün­
dérlaki Tanácsnál is kénytelenek voltak hitelesíteni, ahova persze újra
el kellett mennie.
így jutott végülis célhoz Tupy György, amiből az a tanulság, hogy
az akarat mindig diadalt arat és a mesebeli magasszárú cipőt bárki
játszva megszerezheti, ha közben hajlandó két másikat elkoptatni.

Sqgjtt ú jítóu l megbízottak figyelmébe!

— Mi az, Rózsi, születésnapod van, hogy ennyi — Rettenetes álmom volt, asszony! Véget ért a
virágot kaptál? háborús feszültség és én visszatértem a porszívó­
— Dehogy, ipari tanulónak jelentkeztem. szakmára . . .

Ridgway bemutatkozik
Mint ismeretes, az ENSZ katonai
személyzetének négy tagja egy te­
hergépkocsin behajtott a keszoni
semleges övezetbe s ezzel ismét
megsértette a keszoni övezetről
szóló semlegességi egyezményt. A
koreai néphadsereg összekötő tiszt­
jei átadták a négy katonai személyt
az amerikaiaknak.
Az átadás alkalmasint így foly­
hatott le:
— Ridgway tábornok, átadjuk
K IV Á N C S I ÖN
ari%, hogy az új totókulcs-táblázat-
tal hogyan kell játszani?
önnek azt a négy katonai személyt,
akik megsértették a keszoni övezet
semlegességét
— Átveszem őket.
— A semlegességi övezet meg­
sértését az említett személyek ma­
guk is beismerték.
— Értem.
— Reméljük, Ridgway tábornok,
hogy ezt a provokációt nem fogja
letagadni, hiszen ez a napnál vilá­
gosabb tény.
— örvendek uraim. Ridgway tá­
bornok vagyok.
— De miért mutatkozik be? Hi­
szen mi ismerjük önt!
— Mert ha azt hiszik, hogy én a
napnál világosabb tényeket nem fo­
gom letagadni, akkor önök nem is­
mernek engem.
Október 4-én lesz
a Ludas Matyi olvasói
értekezlete
A Ludas Matyi szerkesztősege
eredetileg szeptember 27-re ter­
vezte olvasó-értekezletét. Ez a b;
ráti összejövetel, amelyen meg
akarjuk hallgatni olvasóink vélemé­
nyét lapunkról, október 4-én, csü­
törtökön délután fél 6 órakor lesz
a Magyar Újságírók Országos
Szövetségének székházában (Bp.,
VI., Sztálin-út 101.)
Kérjük azokat az olvasóinkat,
akik erre a beszélgetésre szívesen
eljönnének, közöljék velünk nevü­
ket, címüket, hogy meghívókat
küldhessiink.

M IN D E N T M E G T U D , í g y le s z a p a p ír b ó l v a s b e to n
amit ezzel kapcsolatban tudnia kell,
ha felkeresi a Sportfogadási Osztály
hivatalos kirendeltségeit:
VI., November 7.-tér 4.
Vili., Rákóczi-út 73.
V., Szt. István-krt. 27.
Vili., Üllői-út 6.
Vili., József-krt. 2.
VII., Somogyi Béla-út 1.
vagy levélben kéri a totókulcs meg­
küldését közvetlenül a Sportfoga­
dási osztálytól (Bp., V. József A. u,
2—4. sz.).

T ip p e lé s é t m e g k ö n n y íti,
e s é ly e it m e g n ö v e li,
ha a totókulccsal játszik.

3

HŐS APAK
HŐS
H Ő S F IA I
a SZEMlÉlTCTO ACÍTACÍo S KÍÁllirÁSON
Én már jól értek a rajzokhoz, hi-
szén több mint hat év alatt renge-
teg képet, rajzot közöltem hasáb-
jaimon. Persze, nekem könnyű dől-
gom van, mert nálam hivatásos
rajzolók, festők, írók művei jelen-
w .
nek meg, ti pedig az esztergapad,
vagy a hivatali íróasztal mellett
rajzoltatok a munkaidő után Ezért
nagyon örültem, amikor rengeteg
ötletes, szép rajzot, szellemes fel-
iiatot láttam az Iparművészeti Mű-
•* M
' M *»i
zeum kiállítási csarnokaiban,
Négy ügyes rajz annyira megtet
6zett, hogy íme, le is közlöm Per-
sze még fejlődnötök kell, tanúsá­
tok meg, h o g y faliújságra csak
helyi eseményeket kell írni'. Ha pe­
dig rossz agitációs ötletetek van,
akkor az sem segít rajta, ha túl­
zottan szép dekorálással mutatjá­
tok be.
Remélem, hogy a legközelebbi
szemléltető agitációs kiállításra
már kiküszöbölitek a kißebb-na­
gyobb hibákat és megszívlelitek a
rendezők kritikáit, amelyeket min­
den rajzon, plakáton elolvashattok.
Én is elolvastam és helyesnek, ta­
nítóerejűnek találtam ezeket a kri­
tikákat. örültem, hogy sokan vol­
tunk a kiállításon: alig tudtam el­
férni a ludamimal.
Nyugati illemtan
(Ille m ta n á r n ő k o k ta tjá k az a m e r ik a i
k a to n á k a t a m e q s z á llo t t t e r ü le te k e n
v a ló h e ly e * v is e lk e d é s r e .)
TANÁRNŐ: Miről beszéltünk a múlt órán? Brown őrmester fogja meg­
mondani!
BROWN (feláll): I z é ... A vendéglőben való helyes viselkedésről.
TANÁRNŐ: Helyes. Hogy kell viselkedni a vendéglőben?
BROWN: Nem szabad rögtön lelőni a pincért.
TANÁRNŐ: Miért nem szabad?
BROWN: Mert zajt okoz és zavarja az emésztést.
TANÁRNŐ: Nagyon helyes. Smith szakaszvezető álljon fed. Hogy visel­
kedünk az utcán?
SMITH: Nem szabad a nőket gépfegyverrel kényszeríteni, hogy velünk
jöjjenek.
TANÁRNŐ: Hanem?
SMITH: Csak revolverrel.
TANÁRNŐ: Helyes. Mit csinálunk, ha a csapos nem akar már több
whiskyt adni?
SMITH: Nem szabad szódásüveggel fejbevágni.
TANÁRNŐ: Miért nem?
SMITH: Mert akkor a drága szódásüveget meg kell fizetni.
TANÁRNŐ: Herbert alhadnagy, mit csinál ön, ha beleszeret egy nőbe?
HERBERT (odamegy a tanárnőhöz, megöleli): így csinálok.
TANÁRNŐ (ki akar szabadulni): Megbolondult?
HERBERT: Csend legyen! Ne ellenkezz, mert megfojtalak!
TANÁRNŐ (ki akar szabadulni, sikoltoz).
HERBERT (fojtogatja).
ORVOS (berohan, kiszabadítja a tanárnőt, szörnyülködik): Eltörte a gé-
géjét, már csak percei vannak hátra.
TAN ARNÖ (elhaló hangon): Herbert alhadnag hát nem azt tanítot­
tam a múlt órán, hogy nem szabad nőket fojtogatni?'
HERBERT (megszeppenve): Ne tessék haragudni, de én a múlt órán
hiányoztam . . .
( - s tí)
T O K IÓ B A N
Sl
er
r
k ö r ü lm é n y n e k v e s s z l l k ^ h o q y 't e t t é t e ,« «
le h e t k é p z e ln i, h o q y m it m o n d a n a m o s t , a b ék ek i$ < 4 ttutánV ette * ' m e r t
Régi vicc új kiadásban
Uncle Sam: Ne izgassa magát kedve* m , ,, ,
egyik meghal, én mindenesetre b e k ö ltö z ő Jcmn‘ " a kettőnk közül az
to k ra. gyarma
om a maga helyére a gyári
-K etten b e szé ln e k
1
— Nézd öregem, benne vagyok „ c .
-r- ? Ky k a Szabad Népben.
— A félmillió látogató között én i
en is ott voltam.

1. A nem hivés
Délelőtt tíz órakor felhív a szer­
kesztőségben egy kedves női hang.
— Itt G.-né, a vállalat főpénz-
tárosa — mondja. — Azért hívtam
fel az elvtársat, hogy gratuláljak.
Nekem? Mihez? Egy pillanat
alatt végigfut a fejemen minden
lehetőség. A külsőmhöz nem gra­
tulálhat. Talán a házasságomhoz?
Az tizenegy éve volt. Igaz, hogy
jobb későn, mint soha. Vagy meg­
tudták volna, hogy a tanítónéni
megbízta a kislányomat a P ajtás­
nak a harmadik bé osztályban való
árusításával? Mindenesetre szeré­
nyen mosolygok a telefonba, ami
akkor is hatásos, ha nem látják.
— Nyolcszáz forintot nyert két
kötvényével a Békekölcsön-sorsolá­
son — folytatja a kedves női hang.
— Én? — kacagok fel keserűen.
Nyilvánvaló, hogy vicc ez, sza­
bályszerű teteionvicc. Ha azt mon­
daná, hogy a Kovács nyert száz­
ezer 'forintot, vagy a Kis, vagy a
Verpeléti, azt szó nélkül elhinném,
azok igen, azok szerencsés, fickók,
má® nyerhet, de én? Haha! Vagy
telefonvicc, vagy a számnézésnél
tévedtek, vagy a névnél, vagy a
sorsolásnál.
Félóráig magyarázza szuggesztív
hangon, amíg elhiszem.
2. Beosztás szólóban
Akkor azonban rögtön beosztom.
Nem is kell gondolkozni rajta, bal­
lonkabátot és töltőtollat veszek be­
lőle magiamnak, kardigánt a felesé­
gemnek, ruhát és magasszárú cipőt
(pidike. m eg a n a g g tlteL
Itt v á ltjá k b e a r é g i c ím e r e s e g y fo r in to s o k a t?
Ig e n .
A n a g y o b b t é t e le k e t is? M ert n e k e m h á r o m v a n
cAmimL a a egéiz ( í i U l b e iz é l
N e m t u d j a , h o l t a l á lo m K is I m r é t?
D e h o g y n e m . A z u to ls ó h e ly e n .
a gyereknek. Ez természetes, más­
ról nem is lehet szó. Azaz talán
inkább könyvszekrényt magamnak,
hócsizmát a feleségemnek, a gyerek
pedig kap egy puszit, megérdemli,
nyolcszáz forint komoly pénz. Szó­
val ezt eldöntőm határozottan, én>:
kapok egy ezüst cigarettatárcát,
m ár régen fáj rá a fogam, a gye­
rek hócipőt és egy kiskutyát, a fe­
leségemet pedig elviszem sétálni.
Tehát szögezzük le: én egy kar-
árát, a gyerek új kabátot és egy
ílanell hálóinget, az asszony vil- nézegette a naptárt.
anyvasalót.
1. *>♦1 11 i i i í á. * .! I , . let, ötletnap és a Gazda-mozgalom
3. Beosztás hármasban
Amint hazaérek, rögtöni közlöm
i feleségemmel, hogy nyolcszáz fo-
intot nyertünk és hogy én dupla- Munkaversenybizottság, az újítási
alpú cipőt kapok belőle, ő kávés- megbízott beszámolója, békegyűlés.
cészletet, a gyerek kisbugyikat és
íegedűt, mire ő rögtön közli velem, Jénteki
íogy szamár vagyok, ezt a pénzt ülést el kell halasztani október
ízért nyertük, hogy szőnyeget ve­ 4-re.
gyünk belőle, másról szó sem le­
het, Három szép perzsaösszekötőt. zett:
— És tíz deka savanyúcukrot, —
teszi hozzá álmodozva a gyerek kqnyvtár-beazámolló, a Nazarova-
4. A döntés
Ezekután senki nem fog csodál­
kozni azon, hogy amint ezt az em- tabb.
ieri lélek ismerői már előre sejtet­
ték, csakugyan habozás nélkül jyűlés
negvettük a tíz deka savanyúcuk-
•ot, a többit pedig betettük a taka-
ékba. A család még vitatkozik, a kar beszámolója,
>énz m ár kamatozik.
GERGELY MIKLÓS percekig törték a fejüket, azután
VERS£NYTVfeLA
UTOLiO'-
TO RLÓ D ÁS
M egjöttek a szovjet mezőgazdasági küldöttek
— Csütörtökön termelési értekez­
kiértékelése. Ez egy kicsit sok egy
napra.
Az ÜB-titkár megjegyezte:
— Pénteken is erős nap lesz.
— A csütörtöki ötletnapot és a
munkaverseny-bizottsági
Az UB-titkár is a naptárra né­
— Lehetetlen. Október 4-én
mozgalom bizottsági ülése és párt­
nap lesz.
— Akkor halasszuk el október
17-re.
— ’ Október 17-ike még zsúfol­
Szakszervezeti nap, MNDSZ-
esz.
és sztahanovista értekezlet
— És október 21-én?
— Selejtgyűlés, a tánc- és ének­
ÜB-ülés.
A vállalatvezető és az ÜB-titkár
Kerekes megkérdezte:
— Nem lidietne az októbert no­
vemberre halasztani? Majd én átveszem, elvtárs.
FEJTÖRŐSDI
B e v a llo m , s z e n v e d é ly e s r á d ió m ű ­
D a r u é s d a r v a k T is z a lö k ö n
s o r o lv a s ó v a q y o k . Ez e q y ik e a z o k ­
n a k a m ű f a j o k n a k , a m e ly e k n e m h a­
la d já k m eq é r te lm i s z ín v o n a la m .
A z o n b a n e b b e n a h ite m b e n a „V ilá­
g o s s á g “ s z e p te m b e r 14-1 r á d ió m ű s o r a
e r ő s e n m e g r e n d íte t t .
A z e le j é n m é g n e m v o lt s e m m i
h ib a , m e r t a z t m o n d ja : „ H étfő n ,
5.5S : V a s á r n a p i s p o r t e r e d m é n y e k .“
Mi v a n e b b e n é r th e te tle n ? S e m m i.
É s e z íg y m e g y e g é s z c s ü tö r tö k
1 6 .5 0 -ig , a m ik o r Is az áll ott:
„ N a g y é k h á r o m f ia .“ S em m i tö b b .
C sak a z t n e m tu d o m , h o g y é n e k e s -
fiú k - e v a g y s z a v a ló fiú k e z e k , m e r t
a z á lta la m is m e r t N a q y é k n a k p é ld á u l
három g y e r e k ü k va n , d e ép p en a
h a r m a d ik te g n a p lq m é g k é t s é g t e le ­ p
n ü l lá n y v o lt.
A z u tá n u g y a n e z e n a n a p o n „ 2 1 .3 0 :
E z tö r té n t N a m p h o b a n “ . M eg b o r­
z a d ta m ö n m a g á m tó l, m e r t n e m c s a k
h o q y n e m tu d ta m m i tö r té n t, d e —
d e a z t - s e m tu d o m , hol v a n N a m p h o .
P é n te k e n s e m m i h ib a . 10 ó ra 40-
k o r ,, H a lm o s n é O w yll M a rg it B artók
m ű v e ib ő l z o n g o r á z ik .“ E b b ől m e g ­
tu d o m , h o g y ki z o n g o r á z ik , m it é s
k in e k a f e l e s é g e . T ö b b n e m Is é r d e ­
k e l. V is z o n t e z t m ár s z e r e tn é m
tu d n i, h o g y m it ta k a r sz o m b a to n ez:
1 4 .3 0 „ K érem a p a n a s z k ö n y v e t!"
N em s o k e r e d m é n y e s z o k o t t len n i
az ily e s m in e k . D élu tá n 1 5 .4 0 -k o r
p e d ig o tt áll: „ P a r tiz á n n a k , s a s f iá ­
n a k h ív n a k e n g e m . . . “ M ilyen m ű ­
so r szá m le h e t ez? De mi le h e t
v a s á r n a p 1 1 .3 5 -k o r a „ N é z z é te k íg y
é lü n k . . . “ — z e n e , v e r s , p r ó z a , én ek ?
S r ö g tö n u tá n a : 1 2 .0 5 „ V itézek m l
le h e t. .
K a r tá r sa k , e z m i leh et? S z.
Nézd azt a kollégát, akit a Szovjetunióból küldtek, milyen hatat
L u d a s M a ty i t lép!
F ő sz e r k e s z tő : GABOR ANDOR
Könnyű neki, ő nemcsak daru, hanem kotrógép i s . . .
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k ia d á s é r t f e le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t Ig a z g a tó ja
S z e r k e s z t ő s é g : V ., A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 1 2 7 -7 5 0 , 128-031
K ia d ó h iv a ta l: V H .. L e n in -k rt 9 - 1 1
T e le fo n : 2 2 1 -2 8 5
H ir d e té st o sz tá ly :
V II., L e n in -k ö r ú t 9 —11.
T e le fo n : 2 2 1 —2 8 5 .
E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s t a K özp o n ti
H írlap Ir o d á ja , V .. J ó z s e f n á d o r ­
té r 1. T e le fo n : 1 8 0-850
S z e m é ly e s ü g y fé ls z o lg á la t :
V .. R o o s e v e lt-té r 5— 6
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a .
V ., H o n v é d -u tc a 10
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K ároly
nem akar csöbörből vödörbe kerülni!
 (A megszálló amerikai katönák letipor-
j j j lő O e 7/ a o r < á n v n a r f l Q 7Í n W V A T P R Ít ^

BÉKEKÖLCSÖNJEGYZÉS

Gép a búzában. Búza a gépben.

fa r> j 5 .--at.
Még egyszer Patyolat
Kétsoros barna öltönyömet be­
A n o n y m u s : É r d e k e s , én v a g y o k Ma­
g y a r o r s z á g le g r é g ib b j e g y z ő j e é s m a
C7 S Ö P R Ű JÓ L SÖ PÖ R adtam kitisztíttatni a Patyolathoz. m é g is é n v a g y o k a z e g y e t le n e b b e n
Ki is tisztították, ki is vasalták. o r s z á g b a n , a k i n em je g y e z !
Bizonyisten: az alábbi adatokat söprűt, h a v a n pénze. De a 42. sz. Bár a vasalásról jobb nem beszélni.
egy hivatalos levélből vettem. Ez otthonnak már nem volt. Elég annyi: ahhoz hogy felvehető
a levél arról szól, hogy az MTH E z t sz ó sz e rin t id é z e m a l e v é l ­ állapotba kerüljön, az öltönyt
(Munkaerő Tartalékok Hivatala) b ő l: szabóval kellett kivasaltatni. TAXISOFFÖR-SZTRAJK PÁRIZSBAN
egyik otthonában miért nem söpör­ „így a z t á n a söprübeszerzés ügye A L em ezárugyárnak van eg y sz e­ De most jön az, ami érdekes. Az
r e lő m ű h e ly e , a m e ly e m e le te n v a n .
tek, vagy miért nem tudtak sö­ megállt, és bár a gyerekek min­ A z a n y a g e llá tá s m ia tt f e lv o n ó r a v o lt öltöny zakóján, annak rendje és
pörni hónapok hosszat. Az MTH dent elkövettek, hogy tisztaságot sz ü k ség ü n k . Id ő ren d i so rren d b en módja szerint — kétsoros lévén —
otthonaiban azok a fiatalok laknak, teremtsenek (papírlapokkal, hazulról k ö z ö ljü k a lifttel k a p c s o la t o s p a n a ­ 7, azaz hét darab gomb volt. Ami­
s z u n k a t.
akik a szakma elméleti és gyakor­ kölcsönkért söprűvel söprögettek), 1 9 5 0 j ú liu s 2 0-án é r in t k e z é s b e lé p ­ kor a mi kis Patyolatunktól elhoz­
lati ismereteit sajátítják el tanuló­ a piszok egyre nagyobb lett. Végül tü n k a F e lv o n ó ja v ító V .-tal. tam a zakót, a hét gomb helyett
műhelyekben és iskolákban. az A E K vizsgálata segítette őket 1 9 5 0 j ú liu s 2 5 -én é r t e s ít é s t k a p ­ csak 3, azaz három darab volt
tu n k , h o g y v á lla la tu k a t p r o filír o z z á k .
A levél az MTH 42. sz. otthoná­ ahhoz, hogy hivatalos kiutalással 1 9 5 0 a u g . 2 4 -én a já n la to t k a p tu n k .
rajta. A zakón meglátszik, hogy a
ról beszél, amely nagyszámú ipari 8 forintos söprűt kapjanak.“ A s z á llítá s i id ő t k é t é s fé l h ó n a p b a n gombok erőszak alkalmazásával
tanulónak van hivatva lakást nyúj­ Jól van ez így? á lla p íto ttá k m e g . szakították meg kapcsolatukat vele.
tani. Milyen lakást? Természetesen 1 9 5 0 a u g . 3 0-án m e g r e n d e ltü k a
GABOR ANDOR fe lv o n ó t. Nem tudom elképzelni, hogyan
gondozott, tiszta lakást. Nyújtja 1 9 5 0 s z e p t. 1 1-én v is s z a ig a z o lt á k tűnhetett el a négy darab gomb.
ezt? Nem. A helyiségek gondozat­ a m e g r e n d e lé s t . A s z á llítá s i h a tá r id ő t Nem merem feltételezni, hogy va­
lanok, porosak, szemetesek. Leg­ Visszakérnek is k ö z ö lté k . laki „eltulajdonítási szándékkal*
1 9 5 0 s z e p t. 1 4-én h a tá r id ő r ö v id í­
alább is ilyenek voltak, amíg, két m egállóhelyet t é s t k é r tü n k . vette volna le azokat. Esetleg csali
söprűhiány miatt, három hónapig 1 9 5 0 s z e p t. 15-én a z t a v á la s z t szenvedélyes gombgyüjtő az illető.
szünetelt a takarítás. k a p tu k , h o g y n e m tu d n a k r ö v id e b b Tudniillik gyermekkoromban jóma­
te r m in u s t a d n i.
Nem takarítottak az MTH-ott- 1 9 5 0 s z e p t. 17-én e lis m e r tü k a h a ­ gam nagyon szerettem „gombozni1'
honban? tá r id ő t. és a kezemügyébe kerülő kabátokat — M en n yi Idő a la tt érek ta x iv a l
Nem, mert az otthon — nem tu­ 1951 m á r c . 2-án s z a k é r tő b iz o tt­ előszeretettel szabadítottam meg
s á g m e g v iz s g á lt a a z e lk é s z ü lt f e l­ a z O p erá h o z?
dott söprűt vásárolni. vonót és h iá n y o s s á g o k a t f e d e z e t t gombállományuktól. Azonban én — H u szo n n ég y ó ra és öt p erc
Miért nem? Mert az otthon, mint fel. sokkal követííezetesebb voltam. Ha a la tt.
a többi állami intézmény is, csak az 1951 m á r c . 1 7-én le v e le t írtu n k , nekem egy gombfajta megtetszett,
a m e ly b e n k é r tü k , h o g y a fe lv o n ó t — M iért?
állami szektorban vehet söprűt. Az teg y ék ü z e m k é p e ssé . én valamennyit levágtam. Most — M ert ma h u szon n égy órát
otthon beszerzője, amikor a taka­ 1951 m á r c . 2 4-én / ig a z o ltá k a le v e ­ sem bosszankodom az eltűnt gom­
le t é s m e g íg é r t é k , h o q y a lift 3 1 -re s z tr á jk o lu n k .
rításhoz szükséges söprűket meg e lk é s z ü l.
bok miatt, csak ezúton szeretném
akarta venni, azt a felvilágosítást A 15-ös vonal a Margit-hídtól in­ 1951 á p r . 1 9-én a f e lv o n ó te r v é t felkérni szenvedélyes gombgyüjtő
kapta, hogy a 8 forintos söpriiket dult és első állomása a Sziget-utca b e k ü ld tü k a ta n á c s h o z . társamat: jelentkezzen, hogy a
csak a vállalat központjának kiuta­ volt. Erre a megállóra tuladonkép- 1951 m á ju s 4 -én a v á lla la t k ö z ö lte , megmaradt három gombot együtt­
pen nem volt szükség, mert a Mar- h o g y a h iá n y o s s á g o k a t p ó to ltá k .
lása alapján adhatják ki nekik. A 1951 m á ju s 9-én a z é p ít é s i e n g e ­ érzésem jeléül ünnepélyes keretek EZER TENYÉSZNYÚL ÉRKEZETT
beszerző elment a központhoz, ke­ git-hídnál átszálló utasoknak csak d é ly t id e ig le n e s e n k ia d tá k a h iá­ között átnyújtsam. CSEHSZLOVÁKIÁBÓL
zében egy tisztiorvosi bizonyít­ nagyon rövid utat kell megtenni n y o s s á g o k f e ls o r o lá s á v a l.
FORRAI LÁSZLÓ REPÜLŐGÉPEN
jövet és menet a Sziget-utcáig A 1951 m á ju s 2 4 -én k é r tü k a h iá ­
vánnyal, mely a tisztaság hiányát n y o ssá g o k m e g sz ü n te té sé t. Bp.. 1., Attlia-u. 99.
kifogásolta s ezzel a söprés szük­ Szent Ist/vám-parki megállóra vi­ 1951 m á ju s 2 8-án v is s z a ig a z o lt á k
ségességét bizonyította s némi szont szükség volt. Mindkét meg­ le v e lü n k e t.
huzavona után kapott is tíz darab álló helyet megszüntették és a kö­ 1951 J ú n iu s 1-én v á la s z o ltu n k a
A paradicsom válaszol
le v é lr e .
söprűt. zepetóján, a Légrády Károly-utcá- 1951 j ú n iu s 6-án m a g y a r á z ó le v e ­
De az MTH otthona hatalmas nál létesítettek újat. le t k a p tu n k e lő z ő le v e lü k h ö z . A Ludas Matyi 37. számában meg­
épület s a tíz söprű nem volt örök­ Ez a megoldás rossz. Azok, akik 1951 j ú n iu s 12-én f e ls z ó lít ó le v e ­
jelent egy rajz, amely a befőzési
le t irtu n k a h a tá r id ő b e t a r tá s á r a .
életű anyagból. A söprűk tönkre­ a Sziget-utcáig utaztak azelőtt, 1951 j ú n iu s 2 1 -én le v e le t ir tu n k a paradicsomot, mint későnjövöt szé­
mentek. motet sem maradtak el. Hozzájuk f e le s le g e s e n b e é p íte tt a lk a tr é s z e k
gyentáblán ábrázolta. A rajzzal
Erre újabb (hosszadalmas, de tömörültek a Szent István-park uta­ m ia tt. 1 K''VÍ
kapcsolatosan az alábbi levelet
1951 Jú n iu s 2 2 -én v á la s z o lt a k a
eredménytelen) utánjárás kezdődött. sai és így a csúcsforgalmi időben fe n tie k r e . 1• . kaptuk:
A gazdasági osztály vezetője „át­ hatalmas tömeg vár a villamosra. 1951 j ú liu s 3-án a t a n á c s Jóvá­ „Nagyon büszke és boldog va­
beszélte“ az ügyet Frank Máriá­ A tumultus miatt ennél a megálló­ h a g y ta a z é p íté s i e n g e d é ly t .
gyok, hogy foglalkozol velem. Piros­
1951 jú liu s 16-án s ü r g e tt ü k a
val, az otthon beszerzőjével, majd nál percekig vesztegel a villamos, s z a k é r tő i v iz s g a m e g ta r tá s á t. (K öz­ pozsgás arcom felderült, amikor
Kovács László nevű beosztottjához ezért a 33-as autóbusz nem tud el­ b en a fe lv o n ó t m á r h a s z n á ltu k , a jól sikerült fényképemet is közöl­
küldte. Kovács nem intézte el az jutni megállóhelyére, mert az ott k a p c s o ló ja e lr o m lo tt, a m it t e le fo n o n
ted. De szomorú lettem, amikor R ajzo ló n k íg y k é p z e li el a n yú l-
veszteglő villamos akadályozza. A je le n te ttü n k .)
ügyet, hanem az áruházi központ­ 1951 j ú liu s 20-án k ija v íto ttá k a észrevettem, hogy fényképemet a s z á llit ó r e p ü lő g é p e t .
hoz küldte Frank Máriát. A köz­ jegykezelő nem tudja végigjárni a k a p c s o ló t, k ö z b e n a k ö té l e ls z a k a d t. szégyentáblára helyezted. Pedig én
pontnál Frank Mária Acél előadó­ túlzsúfolt villamost és sok utas 1951 J ú liu s 2 1 -én f e ls z ó lít á s t k ü ld ­
tulajdonképpen nem is késtem. Kis-
nem vélt jegyet. A megoldás egy­ tü n k a fe lv o n ó ü z e m b e h e ly e z é s é r e .
hoz fordult, aki szintén nem tett A k ö te le t k ic s e r é lté k , k ö z b e n a k a p ­ öcsém éppen csak zöldült, amikor
semmit, sőt türelmetlenül elutasí­ szerű lenne: el kell törölni a c s o ló ú jr a elr o m lo tt. elindult a pesti dolgozókhoz, de öt AZ ALLATKERTBEN FATIM ÉNAK.
totta az ismét szabályszerűen föl­ Légrády Károly-utcai megállót és 1951 J ú liu s 3 0-án a k a p c s o ló
nem fogadták szívesen, pedig a(ig A TIGRISNEK NÉGY KOLYKE
vissza kell állítani a Szent István- t e k e r c s é t ja v ítá s r a v itté k .
szerelt kérelmet. 1951 a u g u s z t u s 1-én m e g íg é r t é k , két-három nap múlva már 8 is pi­ SZÜLETETT
Hónapok teltek el, míg az otthon parkit. h o g y 2-ára k ija v ítjá k . rospozsgáson várta, hogy a dolgo­
beszerzője megtudta, hogy — át­ KEREKES IRÉN 1951 a u g u s z t u s 2-án a t e k e r c s e t
zók üvegeibe■kerüljön.
-jegykezelő k ija v íto ttá k .
meneti nehézségek miatt — ezen az 1951 a u g u s z t u s 16-án k é r t ü k , h o g y En nem akartam kisöcsém sor­
úton nem juthat söprűhöz. Arra s z a k é r tő b iz o tts á g v e g y e á t a z e lk é ­ sára jutni, ezért késtem néhány
gondolt, hogy a piaci árusoknál s z ü lt f e lv o n ó t.
1951 s z e p t. 8-án m e g é r k e z e t t a napot, viszont a nagyanyámtól hal­
kapható 22 forintos ciroksöprűkből b iz o tts á g é s m e g á lla p íto tta , h o g y a lottam, hogy a dolgozó nénik szep­
fog vásárolni. De nem tehette, mert Szeptember 2-án megszüntették fé k r o s s z . tember előtt ritkán főznek be para­
az otthon költségvetési kerete csak a 49-es járat Kökörcsin-utcai meg­ 1951 s z e p t. 9 -én k ija v íto ttá k a
dicsomot, ezért mégsem érkeztem
állóhelyét, holott a tőszomszédság­ fé k e t.
nyolc forintos söprűt engedélyezett. 1951 s z e p t . 10-én ú jr a k ijö tt a későn. A jóakarat megvolt bennem,
S azt az állami szertártól kellett ban három üzetn van. A három b iz o tts á g , is m é t s o k h ib á t ta lá lt é s sőt unokanővéremben is, aki meg­
vásárolni. üzem dolgozóinak nagy része a XI. a f e lv o n ó t n e m v e t t e át.
várta, amíg pukkadásig hízik. Ez
kerületi tanácshoz kérvényt inté­ 1951 s z e p t. 11-én e lv it té k a fe l­
Közben a szemét egyre nőtt s v o n ó k e r e k é t ja v ítá s r a é s a z ó ta is nem volt hiba, hiszen csak vékony
szorította a beszerzőt. Arról volt zett, amelyben visszakérték a meg­ Jav ítjá k . bőröcskéje repedezett meg, de annál
szó, hogy eltérjenek a szabálytól... állóhelyet. Intézkedés még nem tör­ A f e lv o n ó t te h á t nem tu d ju k
tént. Szerintünk nemzetgazdasági h a sz n á ln i é s ily e n e lő z m é n y e k u tán jobb anyag lett ahhoz, hogy a kis
De ezért senkisem merte vállalni a n agyon k e v é s rem én y ü n k van arra, úttörők egész télen erősödjenek fi­
felelősséget. Tolnai Lajos, az ott­ szempontból is fontos, hogy ötszáz­ h o g y h a sz n á ln i tu d ju k . T alán m é g is
nál több munkás ne gyalogoljon nom piros tevétől. A beföttes üve­
hon igazgatója ismét az MTH-hoz v a n v a la m i h ib a a F e lv o n ó ja v itó V.
h á za tá já n . Ml a m u n k á n k a t a k a rtu k gekben való viszontlátásig szeretet­
küldte beszerzőjét. Ott azzal vála­ olyan sokat és ne fecsérelje ef ez­ tel üdvözöl
m e g k ö n n y íte n i é s n e m a z t a k a r tu k
szoltak, hogy p többi otthon is ha­ zel idejét. e lé r n i, h o g y g u ta ü t é s t k a p ju n k .
A n y a k ö n y v v ezető i Az ú js z ü lö tt
PARADICSOM PANNI"
sonlóképen küszködik a söprű-kér­ HRABAN NÁNDOR n ev e?
déssel, amelyben az igazgatónak a iKdcnföldi Tejipar II. telep S zu p er Istv á n n é (Zöldség- és Gyümölcsforgalmi
a L e m e z á r u g y á r s z e r e lő m ű h e ly é n e k
kell döntenie. Az igazgató vehet dolgozója v ezető je Egyesülés )
 D ó m u l Hogyan nőtt Kovács szaktárs Békekölcsön-jegyzése
A házban, ahol lakom, van egy
trafik, a trafikban van egy fran­
kos, úgy hívják Dómbai. Naponta
betérek a trafikba, hogy beszerez­
zem napi cigaretta-a da gomat és
felbosszantsam magam Dombai úr­
ral, aki rendkívül fölényes ember
és tudja, amit tud. Péntek reggel
éppen a Szabad Nép nyeremény­
listáját tanulmányoztam, amikor
beléptem a trafikba. Kértem 25 szá­
raz Harmóniát, Dombai úr elém to't
25 darab nedves Derűt, majd fölé­
nyesen legyintett nagy húsos kezé­
vel:
— Ne nézze azt a listát, uram!
Kár a benzinért. Maga úgysem
nyerhet.
— Miért ne nyerhetnék, ha sza­
bad kérdeznem?
— Miért? Hahha! — Dombai úr
felém villantotta hófehér, egészsé­
ges műfogsorát. — Mert csak azok
nyernek — folytatta suttogva —
akik kiváltságosak. Akiknek fejes
rokonaik vannak. Vannak magának
fejes rokonai?
— Ninosenek. Kizárólag fejetlen
rokonaim vannak. Ezek szerint
nem is nyerhetek?
— Nem! Egy vasat sem^. Ezt én
mondom magának, Dombai.
Szombaton reggel közöltem Dorn-
baival, hogy Gerwár, aki a harma­
dik emeleten lakik és géplakatos a
Rákosi Művekben, nyert ötezer fo­
rintot. Egyszerű géplakatos és nin­
csenek fejes rokonai. Dombai fölé­
nyesen legyintett és a fülemre ha­
jolt:
— Gerbár azért nyert, mert szta­
hanovista . . . Kizárólag sztahano­
visták nyernek, nem figyelte meg?
5oo forintról looo forintra
Másnap megtudtam Dombaitól,
hogy Daróczy azért nyert, mert nép­
nevelő, Homyák röplabda-csapat­
kapitány és Kántor, a „maszek“
vendéglős azért nyerhetett 2000 fo­
rintot, mert udvarol egy rendőrszá­
za dosnőnek. Mindig megvan a ma­
gyarázata a n n a t ha valaki nyer.
Nem megy az csak úgy, ukmukfuk,
ahogy azt én elképzelem. Olyan
egyszerű emberek, mint például én
vagy ő, Dombai, sosem nyerhetünk
egy krajcárt sem. Ez így van ki­
csinálva. Ne is nézzem tehát a lis­
tát, mert az felesleges időpocséko-
lás és csak idegesíti őt, Dombaií.
Hétfőn némán léptem be a tra ­
fikba, s miután megvásároltam a ci­
garettámat, szótlanul tartottam az
ajtó felé. Ott megfordultam és hir­
telen döftem a tőrt Dombai szí-
vébe:
— Nyertem ötszáz forintot Dom- Hoci ide azt azt ivet. Eszembe jut: épülnek a Eszembejut gyermekeim
bai úr! Ceruzámat vígan hegyzem, Hidak, gyárak, lakóházak Békés, gondtalan jövője,
— Lehetetlen! ötszás forint kerek summa. Nagy dolog ez! Nem ötszázat Kijavítom az összeget,
Nem habozok, máris jegyzem Jegyzek én, hanem nyolcszázat! Ezer forint lesz belőle!
— Nézze meg. Itt van a listán ,a
szám és itt a kötvény. Most megyek
vele a bankba, hogy felvegyem a
pénzt. Ehhez mit szól? Nincs fejes
rokonom, nem vagyok sem sztaha­ c d l a liú f L á q - i z e r k e s z tő á lm a
novista, sem népnevelő, sőt még
rendőrszázados menyasszonyom sin
csen.
Dombai egy pillanatra meghök­
kent, de aztán visszatért arcára a
gúnyos mosoly: 3 {y w U >
— Na ja, — mondta fölényesen —
magának erre nincs szüksége. Ma­
gának mázlija van.
Gádor Béla

L u fía a Á Á c ífifíttfíl fa iw d lr c u ix ,

S u M ^ te ^ e . \

— E l v t á r s , s z e r e t n é n k f a li u j s á g c i k k e t írn i!

neiDy&rki Itstöiikolában
nnm
____ v i e l i h M * . '
[r #
/J .
o ji €a ö f ü i
William Weisskopf Jan Simula, ■Aedfo k jJ q O d U ty i
A baráti Csehszlovákiából két vendég érkezett a napokban a
Ludas Matyihoz: William Weisskopf és Jan Simota, a Rohác pímii bra-
tlslavai szatirikus lap munkatársai. Weisskopf, a rajzoló és Simota, a
szobrász érdeklődéssel tanulmányozták a Ludas Matyi szerkesztését is fy l a
bemutatták saját müveiket és az azokról készült fényképfelvételeket is.
A látogatás hozzájárult a magyar és csehszlovák művészek egyre szo­
rosabbá váló kapcsolatához és a művészi tapasztalatcseréhez.
jfaÚsU f
ű£ e x ^ A ^ u d ita ó :
'^ ^ u ^ U v a . irOAt
Nyugateurópa egyesített címere e /y ^ A ^ A Ó M ^ n fl * '* '
( A m w ik a l te r v e z e t )
MSÍO
— A mai órán természet után fogunk rajzolni!

c lz q jil& n i a z a t l a n t i ( ű h a d iL z á l/ d ió n

Eisenhower: Mi az, m ár kitört?

A djutáns: Á dehogy, tábornok úr! Az atlan ti haderők tisztjei vitatkoznak egym ással a vezető
állások f e le tt. . .
 «//////&* * Ä S á za e & u ttM ö i< w 7 í7 sw s/tt,

P a lo ta i G y u la , a z ip o ly d a m á s d i k e z d ő d ö tt a z ö t é v e s t e r v é s B é k e ­ n á ls z ? " „ B o r o tv á lk o z o m ” — h a n g z ik Gyertyától a villanyig

á lta lá n o s is k o la t a n í t ó ja , a z u to ls ó k ö lc s ö n t is j e g y e z t e te k . E b b ő l a k é t a v á la s z . • «
ó r a v é g é n í g y s z ó lt a k is d iá k o k h o z : k ö lc s ö n b ő l é s a s z ü lő k m u n k á j á b ó l — M o s t m á r n in c s s ö t é t fa lu ,
— G y e rek e k , h o ln a p d é lu t á n j u t o t t el a f é n y I p o ly d a m á s d r a is. n in c s s ö t é t is tá lló — n e v e t a ta n ító .
n é g y k o r k e z d ő d ik a t a n í t á s . A T e r v , a m u n k á s o k é s p a r a s z to k M á r i a n o s z t r á r ó l k e z d e n e k b e sz éln i.
A k is G á t y e r P a li f e l t a r t o t t a a a k a r a ta , m u n k á ja le h e tő v é te tte , — S e g í te n ü n k k e lle n e M á r i a n o s z t r á -
k e z é t: h o g y f é lr e te h e s s ü k a p e tr ó le u m lá m - n a k — m o n d ja Z im á n — m e r t o t t
— T a n ító b á c s i k é r e m , é n a z al­ , p á t é s v illa n y é g j e n a m i k is f a lu n k ­ m á r n a g y o n v á r já k a v illa n y t, d e
v é g e n la k o m , l e n t a z Ip o ly n á l é s b a n is.- A z ö t é v e s t e r v v é g é i g p e d ig k ic s it n e h e z e n m e g y a v illa n y o s z lo p
fé le k a s ö t é t b e n h a z a m e n n i. a le g k is e b b m a g y a r k ö z s é g b e n is pok ásása.
P a lo ta i G y u la m o s o ly o g v a n y u g ­ v illa n n y a l f o g n a k v ilá g íta n i. — S z e r v e z h e tn é n k e g y b r ig á d o t,
t a t t a m e g a k is n e b u ló t: A m ik o r v é g e v o lt a „ v illa n y ó r á ­ az á tm e h e t n e a s z o m s z é d o s N o s z t-j
— H o ’n a p tó l k e z d v e n e m k eli n a k " , Z im á n L á s z ló ta n á c s e l n ö k h e ­ rá ra ro h a m m u n k á ra .
s ö t é tb e n h a z a m e n n e d l B e k a p c s o ljá k l y e t t e s k e r e s i fe l a t a n í t ó t. — E g y k is ö n z é s is v a n s e g íté s i
a v illa n y t! T e r m é s z e t e s e n a v i'la n y r ó l k e z d e ­ s z á n d é k u n k b a n — m o n d ja m o so -j
— T a n ító b á c s i k é r e m , m i a z a n e k b e s z é lg e tn i. ly o g v a a z e ln ö k h e ly e tte s — m e r t ’
v illa n y ? — Ism e red a z t a tö r té n e te t — a z o k k ö z ü l, a k ik n á lu n k m é g n e m
— H o ln a p , a m ik o r m á r i tt a z k é rd i Z im á n — a m ik o r v a la k i lá to - v e z e tt é k b e a v illa n y t, m o s t s o k a n
is k o lá b a n , a h á z a to k b a n é s a z u tc á n m á r n a g y o n k é rik a b e k a p c s o lá s t.;
is é g n i f o g , m e g m a g y a r á z o m . A d d ig azonban nem k e r ü lh e tn e k
s o r r a , a m íg M á r i a n o s z t r á n n e m é g Csáki Panni nagymamája tisztán
M á s n a p k í g y ó it a v illa n y lp o ly - a v illa n y . emlékszik még azokra az időkre,
Z a m a n L á s z ló t a n á c s e l n ö k h e l y e t t e s
d a m á s d o n . A z is k o lá b a n is b a r á t s á ­ — M ié r t k e r ü ltü n k m i e lő b b s o r r a , amikor egy szál gyertya homályos
g o s f é n y f o g a d ta a g y e r m e k e k e t. m in t M á r ia n o s z tr a ? — k é rd i a] viliága mellett varrogatta kelengyé­
A ta n í t ó c s e n d r e i n te t te a k is d iá ­ ta n ító . jét.
k o k a t é s m e g ille tő d ö tt h a n g o n b e ­ — É n is k ív á n c s i v o lta m é s é r ­ Egyszer aztán megjelent a falu­
sz é ln i k e z d e tt: d e k lő d te m . M e g tu d ta m , h o g y a s o r ­ ban egy vándor boltos és lerakta
—■ G y e r e k e k , m o s t m e g m a g y a r á ­ r e n d e t a T e r v h iv a ta l á lla p ítja m e g , áruját a templom előtt. Hozott sza­
z o m , h o g y m i a v illa n y é s a z t is el­ A T e r v h iv a ta l t á r g y a l a m e g y e i; lagot, fésűt, tükröt, gyűrűt, kalárist
m o n d o m , h o g y m it je le n t a fa lu ta n á c s o k k a l, a z o k a j á r á s i t a n á c s o k ­ és hozott, hozott még valamit: egy
v illa m c v sítása. A z t t u d j á t o k , h o g y k al b e s z é lik m e g a d o lg o t, ő k p e d ig csodás masinát. A csecsebecsék
a p e tr ó le u m lá m p á t m e g kell g y ú j ­ v e lü n k t á r g y a 'n a k . T e r m é s z e t e s e n a kedvéért nem gyűlt volna köré a
tan i* h o g y v i lá g í ts o n . A v illa n y t is H á ló z a ti Á r a m s z o lg á lta tó V á lla la to k nép, olyasmit máskor is láthatott.
m e g k e ll g y ú j ta n i . D e n e m e b b e n ü t e m t e r v é t is fig y e le m b e k e ll v en n i.l De a szerkezet, az valódi csoda
a te r e m b e n g y ú j t j u k m e g a vil­ A H á ló z a ti Á r a m s z o lg á lta tó a volt. Üvegkürtőjén csillogott a na
la n y t, itt c s a k e g y e t f o r d ítu n k a M E Z Ö V IL L v á lla la tta l b e s z é li m e g , Belül pedig fénylett valami. Eg_,
v illa n y k a p c s o ló n . A v illa n y ú g y k é ­ h o g y m e ly ik k ö z s é g e t v e s z i s o r r a a kis láng, egy ici-pici lángnyel-
sz ü l, h o g y e g y n a g y te le p e n s o k T e r v h iv a ta l á lta l e lő ír t k ö r n y é k b e li veoske táncolt az üvegben. A Dol-
s z e n e t g y ú jta n a k m e g . M e g tu d já ­ fa lv a k k ö z ü l. A H á ló z a ti a z o s z lo p o ­ tos este is ottmaradt. Bemutatta
to k m o n d a n i, h o g y m i t ö r té n ik , h a g a tó b a m e g y a fa lu b a n e g y i s m e r ő ­ k a t á llítja fe l é s a v e z e té k e k e t s z e ­ portékáját. Az üveges masina egy-
m e g g y ú jtjá k a s z e n e t? s é h e z é s a lig t a l á l j a m e g a v a k s ö ­ re li, a M E Z Ö V IL L p e d ig a h á z a k b a töli-egyig elkelt. Minden házba több
C s a tó K a ti f e l t a r t o t t a a k e z é t: t é t k ö z s é g b e n a h á z a t ? T u d ja , h o g y v e z e ti be a v illa n y t. E z a v illa n y ú tja fény költözött. Attól kezdve petró­
e b b e n a z id ő tá jb a n a z is tá lló b a n s z o ­ a t e r v t ő l a m e g v a ló s ítá s ig . leumlámpát használtak Ipolydamás­
k o t t ta r tó z k o d n i a b a r á t j a . M e g y a z A ta n í t ó é s a z e ln ö k h e ly e tte s k i-l A z i l d am ásdl k aná don.
a k i e ls ő k
u d v a r o n á t é s a k o r o m f e k e te s ö t é t ­ Csáki Panni mamája petróleum-
v e » «« * . r t f r * ______ lámpa mellett számolgatta, hogy
b e n g ö d ö r b e b o tlik . F e ltá p á s z k o d ik ,
n e k im e g y a k ú t n a k . N a g y n e h e z e n a r c c a l lé p ki e g y m e n y e c s k e . B o ld o ­ mi mibe kerül, milyen nagy a drá­
o d a b o to r k á l a z is tá lló h o z , a h o l t a l á n g a n ú js á g o lja : gaság. Ez is kéne, az is kéne. A
m ég s ö t é te b b van. H a ll v a la m i — (Nyertem a B é k e k ö lc s ö n ö n ! N a ­ lámpa fénye kört rajzolt az aszta­
s z ö s z m ö tö lé s t és m e g k é r d i: „ I tt g y o n á r v á n é g n á lu n k a c s u p a s z lon. A körön túl minden homályba
v a g y , J á n o s ? “ A z is tá lló s z u r o k s ö t é t d r ó to n a v illa n y k ö rte . M o st szép veszett.
ü v e g b ú rá t v eszek a n y e rem én y e g y Csáki Panni hétéves. Lankó Lili,
m é ly é b ő l jö n a v á la s z : „ I t t v a g y o k .“ <M o lp o s f y o t í Smittinger Viki is ennyi idősek.
A l á t o g a tó m e g k é r d i: „ M it c s i­ ré szé n . P . L.
1945-ben, a felszabadulás évében
születtek. Mindnyájan a szabadság
gyermekei. A felszabadulás vilá­
gosságot gyújtott az agyakban, tel­
jes lett a fény az emberek között,
de az esték sötétjét még mindig
csak a füstölgő', pislákoló petró­
— T a n ító b á c s i k é r e m , h a m e g ­ leumlámpa igyekezett eloszlatni.
g y ú jtjá k a s z e n e t , a k k o r m e le g Egyszer aztán nagy dolog történt
lesz. a faluban. Munkások csapata érke­
— N a g y o n h e ly e s , m e le g le s z . . . zett ásókkal, lapátokkal, csákányok­
A m e le g , a h ő g é p e k e t h a j t , e r r e kal. És teherautók jöttek, megrak­
a z t m o n d já k , h o g y e n e r g i á t t e r m e l ­ va faoszlopokkkail, dróttekercsek­
nek E z a z ú g y n e v e z e tt e n e rg ia a z ­ kel. Ugyan mit akartak? Azt felel­
u tá n a z o k o n a v e z e té k e k e n , a m e ly e ­ ték: bevezetik a villanyt. Az árko­
k e t i tt l á t t o k a z is k o la e l ő t t é s m in ­ kat az út mentén megásták, az osz­
d e n h o l I p o ly d a m á s d o n , a v illa n y k ö r­ lopokat felállították, a drótokat fel­
té b e k e rü L V á r o s o k b a n é s so k f a lu ­ erősítették és a vezetékeket besze­
b a n m á r r é g e n v a n viH any, n e m ­ relték minden házba, ahol a gazda
s o k á r a m in d e n h o l é g n i f o g . kérte. Aztán elmentek. Sötét volt.
— M ié r t c s a k m o s t g y ú l la d t ki Minden maradt a régiben.
n á lu n k a v illa n y ? — h a lla ts z ik a De nem sokáig!
k é r d é s a z u to ls ó p á d b ó l. Néhány nap múlva megjelent
P a lo ta i G y u la h a n g j a k e m é n y e b b é egy városi munkás. Csáki Panni
v á lik : megkérdezte tőle: honnan jön a vil­
— A m ik o r ti m é g n e m é lte te k , lany? Az meg felelte: Egyelőre a
r o s s z v i 'á g v o lt M a g y a r o r s z á g o n . dorogi oentrálőba kapcsoljuk be
A p á ito k a t k iz s á k m á n y o ltá k , n e m is Később a . mátravidékihez fog ta r­
a k a r t á k , h o g y v illa n y é g j e n a fa lu s i tozni. Aztán megmagyarázta rész­
h á z a k b a n . A z t m o n d tá k , m in e k a letesen.
v illa n y a p a r a s z t n a k ? H is z e n a k k o r Az egész falu várta a villanyt.
m é g o lv a s n a , ta n u ln a , m ű v e lő d n e , Es egyszer egy e s te ... klgyult a
s z e r v e z k e d n e is! D e h o g y a k a r tá k , fény.
h o g y v illa n y é g j e n n á la to k ! A fe l- Csáki Panni nagymamája h rossz
s z a b a d u lá s u t á n , a m ik o r m e g k e z ­ szemével hunyorogva nézett fel a
d ő d ö tt a t e r v s z e r ű g a z d a s á g i é le t, villanyra. —■ Csodál Csodál —
e lin d u lt a v illa n y a fa lu b a . P á r é v mondogatta lelkendezve. De Kati
a la tt m a jd n e m 9 0 0 h e ly r e j u t o t t e l. kinevette. — Nem csoda az, nagy­
A z t b iz to s a n h a llo t tá t o k o d a h a z a , A sz o m sz é d o s M á ria n o s z trá n m o st mama! A dorogi c e n trá ,.. cent-rá-
h o g y a h á ro m é v e s te rv v e l ú jjá é p í­ f o g j á k b e v e z e tn i a v illa n y t. A k ö z ­ léból kapjuk az áramot. A munkás
t e t t ü k a z o r s z á g o t . T e r v k ö lc s ö n t is ség la k ó i á lla n d ó a n é r d e k lő d n e k : bácsi mondta!
b e f iz e tte k s z ü lé ite k . A z u tá n m e g - m ik o r g y u lla d ki a f é n y a f a lu b a n ? O. Gy.
 1951. október 4
VU . évfolyam, 40. szám

S Z fG F v

V S /A U -
fillér
70

Van benne logika

Amerika 8 miiliárdot adott kölcsön Angliának a német Wehrmacht megsemmisítésére és most
visszaköveteli ezt az összeget» hogy a német Wehrmachtot újjáépítse belőle.
 Találós kérdés Ezt álmodta az éjjel Zavarok a bányászok ellátásában
az a vállalatvezető'. . .

8 óra tíz, — ennyit mutat

Ez a fránya óra.
Kedves szaktárs, arra kérem
Álljunk meg egy szóra!
Itt valami nincsen rendben,
Azt a teremtésit!
Mert, vagy ez az óra siet,
Vagy a szaktárs késik!
Ám az óra nem jár rosszul,
— Cgy-e kedves hősünk?: —
Hisz naponta felhúzza az
Órafelelősünk.
önben van a hiba tehát!
— A dolgot nem túlzóm, —
Hogy pontosan járjon eztán
Ont kissé felhúzom . . .
Kik e z e k ,, a k ik a z éj s ö té tjé b e n m e r e d te n TANÁCSTAG: J o g o s a p a n a s z a , b á n y á s z Megértem önt, kedves Szaktárs
t e k in te n e k a m e s s z e s é g b e ? e lv t á r s , m a jd u tá n a n é z ü n k a d o lo g n a k . Szívem csupa részvét.
E g y p e sti h á z a s p á r , a k i é r t e s ít é s t k a p o tt . . . a k it n a p p a l Is g y ö t ö r n e k a b e n em
BÁNYÁSZ: H e ly e s . D e m é g jo b b v o ln a , h a
a T ü k ertő l é s m á r r e g g e l ó ta le s i a s z e n e s ­ ta r to tt s z á llítá s i h a tá r id ő k .
a z e lv t á r s a k e lő t te n é z n é n e k u tá n a ! Jól tudom, hogy a nagy gondtól
k o c s it. ________________ Görnyed kegyed kétrét.
Népnevelők útra indulnak Mert nem lehet könnyű dolog
Egy rövidlátó töprengése Csak úgy szépszerével.
ii Minden reggel előállni
Oj és szép mesével!
Mert, hogy „zsúfolt voll a 6-os..
A mindenit néki!
Kedves szaktárs lássa be, hogy
Ez a lemez régi.
Es, hogy „a busz megint késett
Soká kellett várni''
Higgye el, mint ócska tippet
Ezt is ki kell zárni!
Az se jo, ha bejelenti
Búbánatos képpel:
Az ördöngős cipőfűző
Reggel szakadt épp eil
„Bevágott a beretvával,
Vércseppek is jönnek''’
Ennek hosszabb szakálla van,
— T u d ja e lv t á r s n ő , m ik a z o k ott?
— Ez m o s t lift. v a g y te le fo n fü lk e ? Higgye el, mint önnek!
— H o g y n e . L e g m e g g y ő z ő b b é r v e in k egy
c s o p o r tja . . .
én e g y u to ls ó r o n g y ö n tö m jé n e z ő v a g y o k . Belátom, hogy mikor késik
Okos gyerek S liheg, lohol, fújtat
Aminek nem szabadna lennie Nehéz tippet kiagyalni
Jót és főleg újat!
Elönti a verejték és
Zúg a feje, richtigt
Szédül már a fejtöréstől.
Míg valamit ihlik!
ügy sajnálom kedves szaktárs
Hogy elönt a bánat.
Ezért hát egy új ötletet
Adok most magának
Kár a gőzért, új kifogást
Ogyse tud már lelni:
Jobb. ha tíz perccel korábban
Tetszik majd felkelni..
K. n

Az igazgató, meg a kisujja

— K érem , n é g y h éttel e z e lő t t v is s z a a d ta m
h á ro m m é te r h ib á s s z ö v e te t. Mi v a n a r e k ­
la m á ció m m a l?
— A g y á r a z t v á la s z o lt a , h o q y n e m é r rá
a z ü g g y e l f o g la lk o z n i, el v a n f o g la lv a a
m in ő s é g é r t f o ly ta to tt h a r c c a l.
Egy üvegezetlen telefonfülke
— Indul a z e x p r e s s z !
— T u d o d -e m ib ő l le s z a ru h a? B e d ő iq a z q a tó k a r tá r s r á n é z e t t a k a r ó r á ­
_ A z é r t k é r e tte m k e d v e s s z o m s z é d , m e r t — T u d om hát! P o s z tó b ó l. já r a . A s z o b á b a n t a r tó z k o d ó o s z tá ly v e z e tő
e g y e lm é ly ü lt r e a lis ta k é p e t a k a r o k f e s t e n i — L átod , h o g y n e m tud od !? M ert C -jeq y re e b b ő l r ö g tö n tu d ta , h o q y B e d ő k a r tá r s a z t
a k o h ó m u n k á s o k s z é p é s n e h é z m u n k á já r ó l. b e a d o tt k u k o r ic á b ó l. a k a r ja tu d n i, h á n y ó ra v a n . G u b ó k a r tá r s
M esélje n a r r ó l, h o g y a n is c s in á lj á k a z t a z u g y a n is k iz á r ó la q ily e n e s e te k b e n s z o k ta
iz é t ... m e q n é z n i a k a r ó r á já t.
— M e h etü n k , T e le k e s k a r tá r s i — á llt fe l
B e d ő a z Ír ó a szta l m e llő l. — N e g y e d hat! Öt­
Módosult nóta k o r k e z d ő d ik a t e r m e lé s i é r te k e z le t .
— M ár b iz o n y á r a a z e q é s z v á lla la t tü r e l­
m e tle n ü l v á r ja a z iq a z g a t ó k a r t á r s b e s z á ­
m o ló já t — m o n d ta a z o s z tá ly v e z e tő , a z o n az
e lle n t m o n d á s t n e m tű r ő , v é g t e le n ü l a lá z a to s
h a n q o n , a h o q y f e le t t e s e iv e l s z o k o t t b e s z é ln i.
— H m l — f e l e l t e .so k a t k ife je z ő e n B e d ő . —
P e d iq n em n a g y o n k é s z ü lte m . . . ig a z , h o q y
a v á lla la t t e r m e lé s i k é r d é s e i a k isu jja m b a n
vannak.
A z o s z t á ly v e z e t ő a z z a l a h a tá r o z o tt é s g e ­
r in c e s te k in te tte l n é z e t t B e d ő k is u jjá r a ,
a m e ly s z e r in te k ijá r a f e lje b b v a ló k t e s t r é ­
s z e in e k .
íg y é r te k b e a t e r e m b e , a h o l m á r n e g y e d ­
ó r á ja v á r ta k a v á lla la t d o lg o z ó i.
B e d ő rá p illa n to tt a k ts u jjá r r a é s b e s z é ln i
k e z d e tt:
— T is z te lt kartársaik! — m o n d ta . — A m a i
t e r m e lé s i é r t e k e z le t c é lja k e ttő s . B e sz é ln ü n k
k e l t a t e r m e lé s é r t e k e z le t é r ő l é s a z é r t e k e z ­
le te k t e r m e lé s é r ő l. S z á m a d a to k a t n em fo g o k
k ih o z n i, m e r t a te r v s z á m o k n á lu n k n em
t é n y s z á m o k , v is z o n t a té n y s z á m o k a p r ó m o ­
z a ik o k b ó l v a n n a k ö s s z e r a k v a , a m e ly e k b ő l
— E z a d r á g a h u lla d é k h o ln a p r a r é s z ü n k r e k ijö n a z e g é s z á t f o g ó k é p .
t e lje s e n k á r b a v é s z . E g y k is h a tá s o s s z ü n e t e t ta r to tt, h o g y
— H o g y -h o g y ? m in d e n k i e lm é ly ü ljö n , a z tá n íg y fo ly ta tta :
— F e lh a s z n á ljá k ! — P e r s z e , s o r o lh a tn á n k t é n y e k e t Is. V á lla ­
. , . a r r ó l, h o q y k itű n ő e n lá tja el a reá­ la tu n k n á l v a n n a k jól d o lg o z ó d o lg o z ó k é s
b íz o tt á lla to k a t. r o s s z u l d o lg o z ó d o lg o z ó k . A jól d o lg o z ó d o l­
g o z ó k a z o k , a k ik Jól d o lg o z n a k , a r o s s z u l
Félreértett egyszem élyi vezetés d o lg o z ó k r o s s z u l d o lg o z n a k . A z ir á n y t a rra
k e ll v e n n i, h o g y a h ib á k a t k ik ü s z ö b ö ljü k .
ő sz i fürtök M ert h ib ák a z o k tö r té n te k a k ü s z ö b k ö rü l.
N em s z a b a d b ib e lő d v e la b d á z n i a f e le lő s s é g ­
g e l, m e q k ell s z ü n te tn i a r e n d s z e r e s r e n d ­
s z e r t e le n s é g e t é s a k k o r e lé r jü k n a g y e r e d ­
m é n y ü n k c é lk it ű z é s e in e k m e g v a ló s ít á s á t !
K öh in tett e g y e t , a z t á n e s z é b e Jutott e g y
r e m e k g o n d o la t, a m i n a g y s z e r ű b e f e je z é s
le s z .
— K érem a k a r tá r s a k a t, s z ó lja n a k m in é l
s z á m o s a b b a n h o z z á b e s z á m o ló m h o z m ert
a k k o r v á lik é r t e k e z le tü n k v a ló b a n te r m e ­
lé s i é r te k e z le t té l
E zzel le ü lt. K icsit f u r c s á lt a , h o q y c s a k
e g y t e n y é r v e r ő d ik ö s s z e — a z o s z tá ly v e z e tő
k a r t á r s é . E g y h a n g ú ta p s — g o n d o lta . De
e k k o r v a la k i f e lá llt é s a la p o s a n m e g m o n d ta
a v é le m é n y é t a z o ly a n t e r m e lé s i é r t e k e z ­
le tr ő l. a m e ly r e n em k é s z ü l fe l a z Iq a zq a tó
é s á lta lá n o s s z ó la m o k a t m o n d k o n k r é tu m o k
é s fe la d a to k h e ly e tti
É s a m ik o r a f e ls z ó la ló t e q y h a n q ú la g v ih a ­
r o s a n m e g ta p s o ltá k , B e d ő s z e m r e h á n y ó a n
n é z e t t e lő b b az o s z t á ly v e z e t ő r e a z tá n a k is­
u jjá r a . É s e s z é b e ju to tt, h o g y n em a k is-
u jjá t k e lle tt v o ln a m u ta tn i, h a n e m a la p o s a n
fe l k e lle tt v o ln a k é s z ü ln i a t e r m e lé s i é r t e ­
k e z le tr e . V A JD A ALBERT
D a rv a s S z ilá r d :
EGY DEMOKRATIKUS
LIGET
Érdekes és jellemző kis hírt ol­ Szemléltető oktatás Koreában
vastam a Hyde-parkról, mire nem
voltam rest és nyomban utána­
néztem a lexikonban a szóban,forgó
ligetnek, hogy ismereteimet gyara­
pítva, a tudós teljes fegyverzetiében,
minél marconább szellemi külsővel
jelenjek meg az olvasó előtt.
így tudtarri meg, hogy a Hyde-
park London nyugati részében terül
el 158 hektár terjedelemben. Erzsé­
bet királyné korában még vadász-
terület volt, jelenleg a város elő­
kelőinek találkozóhelye; nagy mee-
tingeket is tartanak benne.
Meg kell jegyeznem, hogy a „je­
lenleg“ 1912-re vonatkozik, mikor a
lexikont kiadták, de miivel arra is
kiváncsi voltam, hogy a jelzett idő­
ben mit jelentett a „meeting“, (amit
a parkban tartottak), újfent neki­
rugaszkodtam a művelődésnek és
meg se álltam az M-betűig.
A lexikon aztán megerősített
abbeli tudásomban, hogy „meeting1
gyűlést jelent, de így hívták a
dissenterek istentiszteleteit is. Gon­
doltam, most már nem állok meg
félúton és utánanézek a dissente-
reknek, egy-két kötet ide vagy oda
már nem számít.
Sajnos, ha egy üzlet menni kezd,
nincs megállás, kiderült, hogy
„dissenters“ annyit tesz, mint „más­
ként hívők“, de ez volt az indepen-
denseknek és irvingiánusoknak is a
közös nevük. Ezek mind máskép
hittek, de hogy mikép csinálták, an­
nak már nem néztem utána, mert
rájöttem, hogy az idegen szavak la­
vináját feltartóztatni úgy se tudom. Az ottawai konferencián panaszkodtak az USA csatlósai, hogy a fegyverkezes tul-
Ha az olvasónak kevés az a lexi­ nagy terhet ró rájuk. Képünkön Iáható, hogy a ' panasz nem indokolt: az Egyesült
kális bölcseség, amit ezekután a A koreai tanító: Gyermekeim, ebből nektek sokat Államot szüntelenül könnyít csatlósai terhein.
Hyde-parkról tud, csillapítsa fékte­ kell tanulnotok!
len mohóságát nélkülem és könnyű
legyen neki az independens.
Viszont vannak nekem a Hyde- Dánia „meggyőzése“ cA . tö r ö k f ö ld e k e n
parkról szóbeli értesüléseim is. Né­ az ottawai értekezleten
hány évvel ezelőtt egy angolbarát
érzelmeiről ismert úriember így vi­
lágosított fel az ott tartott „mee-
ting“-ekröl.
— A Hyde-park az angol szólás-
szabadság szimbóluma. Ott bárki
gyűléseket tarthat, arról beszél,;
amiről jólesik neki, azt szidja, akit;
a k a r...
Ebben a -stílusban vartyogott még
vagy egy negyedóráig, gondosan
megfeledkezve a Hyde-park bokrai­
ról, melyeknek tövében ugyancsak
az alhat éjszakánként, akinek jól­
esik. Márpedig kinek nem esne jól,
ha egyszer nincs lakása, ami pedig
a londoni munkanélküliek ezreivel
elég sűrűn megesik. Viszont maradt
a szólásszabadság, amely azonban
— ellentétben az én hajdani isme­
rősöm elképzeléseivel — a való­
ságban úgy fest, ahogyan azt bizo­
nyos angol munkás esete bizo­
nyítja.
Az illető ugyanis — komolyan
véve az én pesti ismerősöm állító-, — Mit szólsz hozzá asszony, felvettek minket az Atlanti Szövetségbe!
sait — tartott egy meeting-et a — Éppen ideje. Már csak ez hiányzott a boldogságunkhoz...
Hyde-parkban, ahol azonban ez al­
kalommal (mondanom se kell) nem
a város előkelői jelentek meg. Be­
szédében felhívta a hallgatóság fi­ Egy titoista kaszárnyában Érthetetlen
gyelmét arra, hogy „az újságos­ (A j u g o s z lá v if jú s á g e lle n á llá s a e g y r e
bódéban kapható a Daily Worker, n ö v e k s z ik .) N y u g a tn é m e to r sz á g b a n a náci tisz tek újból hord­
arrtely leplezetlenül megírja az ják a Hitlertől kapott háborús kitüntetéseket.
igazságot a koreai háborúról“.
Nyomban megjelent egy rendőr,
aki csakhamar tisztábajött azzal,
hogy itt nem a dissenterek istentisz­
telete folyik, mire; félbeszakította az
alighogy éppen megindult szólás-
szabadságot és előállította a mun­
kást. Az ügynek súlyos pénzbünte­
tés lett a vége és a törvényszéki in­
dokolás a következőképpen hang­
zott:
„A törvény megtiltja, hogy a
Hyde-parkban bármilyen vállalatot
reklámozzanak. A vádlott reklámot
csinált a Daily Workernek, tehát
megszegte a törvényt.“
Ezekután azt hiszem mindenki
előtt világos a Hyde-parkbeli le­
gendás szólásszabadság. Véleményt
szabad nyilvánítani, csak reklámot
nem szabad csinálni, azt pedig,
hogy mi a vélemény és mi a rek­
lám, maga a kormány dönti el, te­
hát mindenki alaposan fontolja meg,
hogy milyen reklámot nyilvánít és
milyen véleményt csinál.
Viszont a lexikon adatait helyes­
bítenünk kell; a Hyde-park nem Er­
zsébet királyné kottában volt va­
dászterület, hanem napjainkban az.
Űri gazemberek hal falija folyik a
becsületes ddlgolzók ellen éppúgy,
mint a brit birodalom egyéb részein,
ahol a nagy angol szólásszabadság
virít és a szabadság — csak szó- Ki az a két gyanús fickó, aki itt ólálkodik az udvaron? Náci tábornok: Nem értem! Itt csak tizenegy érem van, pedig hatá­
Jelentem alássan, ez az a tízezer újonc, akit mára hívtunk be ... rozottan emlékszem, hogy tizenkét csatát vesztettem!
 ű j szálloda Landsbergben
< M . a r v je - f t J & í T n a g a ie ír t o k tf e d o e r tä
I r ta i Zbiegniew Grotouiiki
''
A landsbergi börtönben meginditó
ünnépség zajlott ie. Az amerikai
hatósiágoktól kegyeimet kapott
utolsó háborús! 'bűnös is elhagyta
a celláját
_ Most ihozoim utoljára, uram,
a reggelijét — szipogott könnyek
között a foglár.
— Sohasem felejtem el szolgála-
taidat, Hans! — mondta mégha
tódva Totenkopf SS generális- —
Remekül tisztítottad a csizmáimat.
Nesze egy kis borravaló!
A tábornok még egyszer körül-
járatta szeméit a kényelmes zár­
kán, íróasztalán, kézikönyvttárán,
melyen ott büszkélkedett a „Mein
Kampf“ emberbőrbe kötött példá
nyai, Ilse Koch ajándéka; bement a
fürdőszobába, megnézte, hogy nem
hagyott-e ott valamit piperecikkei
közü), majd disznóbőr bőröndjeire
vetett egy pillantást.
— Itt a címem, ha valaki telefo-
non keresne. Ja igen! Köszönd meg
nevemben Elza kisasszonynak az
T it o : E gy p i l l a n a t u r a im , c s a k egy k ic s it m e g f é s ü lk S d ö m . . irodán, a naponta küldött virágo-
k at.Ig en jól estek. A konyha is ki-
tűnő volt. Általában egész rende-
sen éltünk.
A tábornok lassan a kapu félé
tartott. Elbúcsúzott Rudolftól, a
kapuőrtől. A bőröndöket Hans vitte
utána. Lépteik zaját elnyelték a
börtönfolyosóra kiterített perzsa-
. szőnyegek.
— A zárkában lévő képeket nek-
tek hagyom emlékbe! — jelentette
ki a búcsúzásnál.
A börtön luxus limuzinja, melyet
olyan sokszor használt „egészség-
ügyi szabadságai“ idején, kivitte a
pályaudvarra.
Két hónap telt el, amikor Toten-
kopf tábornok fontos küldetésben
újra Landsbergbe érkezett. Egyene-
sen Bonnból jö tt Az állomáson be-
ült egy taxiba,
— Vigyen engem valamilyen jó
szállodába.
— Parancsára! — hajlongott a
"soffőr. — Most nyílt meg egy új,
igen kényelmes, luxusszálló . . .
Amikor Toten kopf generális ki­
szállva a kocsiból’ meglátta a szál­
lodát, elfutotta a méreg.
— Mi ez? Rossz tréfa? Hiszen
a börtönbe hozott, nem a szállo­
dába!
Ebben a pillanatban a kapuból
egy piortásruhás ember szaladt ki.
Rudolf volt, az egykori kapuör.
— Tábornok úr! Milyen Ive szeren-
csel A régi szobája készen várja,
Elza már feldíszítette virággal,
úgy mint azelőtt. Itt nálunk jófor-
mán semmi sem'változott. Hans a
szobapincér.
— De mit jelent mindez? — kér-
dezte a tábornok.
— Tetszik tudni, a börtön ki­
ürült. Ezekben a fényesen berende-
zett helyiségekben mégsem tartha-
tünk békés rablógyilkosokat. A vá-
ros vezetősége tehát úgy határo-
zott, hogy az egyik régi polbskás
szállodát börtönné alakítja át és a
mi épületünket anélkül, hogy bár-
milyen átépítésre szükség lenne,
mint luxusszállót a gazdag túris-
ták rendelkezésére bocsátja.
Totenkopf generálisi eltűnődött,
— Hiszen ez tulajdonképpen
szentségtörés. Hát hogy szabad itt
szállodát csinálni, amikor múzeumot
kellene berendezni. . .

p u l i éUeremláie^ató- rím ei, á lm a

■ *.
'N i %

T rum an: Na gyerünk, gyerü n k , m ert e lk é s n e k ...

Sz é p e * n o Es nőért koszön? Megmondom.

Nem tudnám megmondani, hány
esztendeje már annak, hogy az
illető legelőször köszönt rám a jár-
dán, hogy aszongya: szervusz! Sőt
nem elég a puszta szervusz, leg-
többszőr ezen mód üdvözöl ha meg-
cA oyafiúl Indtel
P/ttY/jetié
Szeret híres embereket ismerni.
Shakespearet meg Mikszáthot már
nem ismerheti, hát énvetem is be­
éri. Azazhogy biztos más íróknak is
N a g y é g ! P i n c é r ! A n n á l a z a s z t a l n á l e g y h a t a l m a s t i g r i s ü l!
éppenígy köszön, meg néoes színé­ m e r d e k e l k érem , a z a z a sz ta l n em h o z z á m t a r t o z ik ...
lát: szervusz édes Ernám, vagy: szeknek is. Gyűjt bennünket, mint
szervusz drága Ernám! a ritka bélyeget.
Becsületszavamra soha nem is- Jó sokáig nem is érte be a csu­ £üU yeizfő a lúlúykzín pad&n
mertem őt, soha sehol ebben az étet- pasz köszönéssel, nem, odalépett,
ben be nem mutatkoztunk egymás- szólt hozzám, kényszerített, hogy
nak. kezeljek s megálljok egy percre
vele. Hogy méltóztatot lenni, mikor
látunk megint egy szép súndara-
bot?
Amíg még haboztam, míg nem
döntöttem el, hogy soha ehhez a
pofátlan pofához nem volt szeren­
csém, szíves mosollyal állottam kö­
télnek, csak bizonyos idő múlva
szoktattam le a szövegről, avval,
hogy roppant kedvetlen arccal fetet-
gettem néki
Aránylag sokszor találkoztunk.
Ogylátszik arrafelé lakik, amerre
\én
Egyszer olyankor tör rám a szer-
vusszal, mikor valami nagyon ked­
ves emlékembe voltam elmerülve. Marshall- i , s. ^r, m' lesz a tervvel?
Másszor egy témámon való sürgős a népek! ' L e íf y e n n y u * °d t! E ltű n é s e m u tá n is á tk o z n i fo g já k
fejtörésből zavar fel.
A minap újra szembejött velem a
járdán Egy férfinak és két nőnek a
társaságában. Ismerem a helyzetet:
'ilyenkor szüretel, megmagyarázza
nékik, kivet köszönt össze, ha neta­
lán a többi nem ismert volna meg.
Elhatároztam mint a villám: egy­
szer megbüntetem legalább.
— Szeervusz édes Ernőm! — és
menne tovább.
Elébe állottam:
— Barátom, úgy látom elfelejtet­

K ic s i v a g y o k é n , ted. húszforintot kértél tavaly tőlem

kölcsön Légy szív e s...
M a jd m e g n ö v ö k é n ,
H a a s z o v je t a g r á r -m ó d sz e r t Es elvettem húsz forintját.
Postahivatalba,, trafikban, O rsTaW k fiókjaiban stb. Ü p p S ie P r e M H ife fl
E lta n u lo m é n !
 i

Beszélgetés
JEGYZŐ ÉS JEGYZŐK
váratlan csattanóval

— Vége mindennek!
— Mi történt, apám?
— Ne is kérdezd, fiam . . . Vége
az aránylag békés életünknek . . .
— Apám!
— Igen, fiam! El fognak tőlem
vinni, messze országokba harcolni...
Anyád mehet lövészárkot ásn i. . .
— Es te, apóm?
— Nekem biztosítva Van a jö-
vőm, én elmegyek koldulni. . .
— Dehfezen neked jó állásod
v a n ...
— Csak volt, fiam. Holnap be­
zárják '.a gyárat. Ezentúl csak
fegyvereket gyártunk. . .
— Rettenetes, apám! Szóval ki­
tört a háború!
— Még rosszabb, fiam. A minisz­
terelnökünk, Joshida megkötötte a 1941: 1951:
békét az Amerikai Egyesült Álla­ A falu jegyzője. A falu jegyzői.
mokkal . . .

KÍNAI KARIKATÚRA CSASZTUSKÁZÁS AKADÁLYOKKAL
Aki még nem vett részt csasztuska-pályázat
bíráló bizottságában, annak még nem is lehettek
nehéz órái az életben. Az még nem tudja, mi az:
mikor az ember nem jókedvében fütyül és nem
benső ösztökélésre nótázik . . .
Részletesen elmagyarázom, hogyan történik
egy csasztuska elbírálása?
Legalább három ember kell minden csasztus-
kához. Egy, aki a pályázaton feltüntetett dallamot
tudja. Egy, aki a szöveghez ért valamicskét. Egy
harmadik, aki a másik kettőnek a véleményéből ki­
okosodik és leszűri a végeredményt.
A csasztuska melleit például jelzik ezt a dalla­
mot, hogy: „Szánt az ökör“ . . . .
— Hogy van ez a dal? — csapnak le a dallam­
ismerő tagtársra a bírálók.
Az torkot köszörül és rázendít: — „Szánt az
ökör, recece, csireg-csörög a járom“ . . .
— Bocsánat! — mondta a szövegvéleményező.
— Én nem így tudom, hanem így: — „Szánt a ba­
bám, csireg-csörög, sejhaj, a járom“ . . .
ö rü lt vita keletkezik, hogy az ökör szánt-e,
vagy a baba?
— Az mindegy, — mondja a harmadik, a k i.
haladni szeretne és tudja, hogy még 192 csasztuska
van hátra.
— Ez nem mindegy, — mondja a szöveg­
inspektor. — Mert a babám, az lehet ökör, akár hat
is. De az ökör: nem lehet a babám! És az se mind­
egy, hogy: recece, vagy sejhaj.
Most ketten énekelnek egymás szájába, min­
denki a magáét. A harmadik zümmögi hol így, hol
'úgy. Kóstolgatja a megoldás^. Bejön a hivatal-
segéd, lerohanják: — Ismeri ezt a dallamot?
— Hogyne! — mondja a jámbor megtámadott
és énekelni kezdi, így: — „Szánt a lovam, ihajja,
zireg-zörög a járma“ . . .
Meg kell bolondulni! Most már három állat
van és három hangulatszó. Már csak a járom a vi­
tathatatlan, meg a szántás. Egyéb semmi.
Egy véletlenül betoppanó *kartárs „beköpi“,
hogy fel kell hívni a tudakozó irodát. Felhívják. A
tudakozó iroda azt hiszi, hogy ugratják és dühöng.
Mikor kimagyarázkodnak, megváltja hogy botfüle
van és különben is náthás. Csak tanácsot tud adni:
— Hívják fel a Bartók-szövetséget!
Felhívják. Tartják a vonalat, míg a Szövetség
keres egy énekest, aki beleszántja az ökröt a tele­
fonba, — most már hitelesen — rececével együtt.
A bírálóbizottság kedélye megnyugszik.
Most jön a dallam és a pályázat szövegének
egyeztetése.
— Te énekeld az eredeti szöveget, — mondja
a szövegbíráló a dállamismerőnek. — Én pedig
énekelem a beküldött strófát.
Megtörténik. A pályázati szöveg a dallam sze­
rint tördelve így „jön ki“:
A k u k o rl — c a b e g y ű jt é s , s e jh a j, — m o * t le n n e .
A k u lik o k — n a k e z é r t v a n — r o s s z k e d v e .
H ej, d e d u g d o s - n i k a t e r m i - s ü k e t a fö ld - b e v ia sz a i
C sak a k ö z m a — la c a a b b ó l, s e jh a j , n e h íz n á l
— Nem jól Nem jól — krákogja rekedten a két
tagtárs, de a harmadik szakvéleményező más néze­
ten van: — A felfogása jó. Osztályharc, miegymás.
Kitűnő! Fésüljétek át egy kicsit, és rendben lesz.
Ekkor megkezdődik a fésülés. A tagtársak em­
legetik a hosszú és rövid szótagok keresztanyját.
Egymást oktatják, hogy a kukorica az nem kú-ko-
rica és a termés, az nem süket. Végül kisütik, hogy
így lesz jó:
K u k o rica , — r e c e c e , — b e g y ű j t é s « m o s t fo ly ik ,
K ú lá k o k n a k k e d v e e ttő l e lr o m lik .
D ú g d o s n á k a t e r m é s t a f ö ld b e v is s z a . —
C sa k a k ö z m a la c a s z é p r e n e h lz n a . . .
A veríték úgy folyik a bírálókról mind a 192
csasztusikán 4L mint a Maros vize. Pedig igazán
kár, mert ha a csasztuska, mint Csasztuska, szólni
tudna, alighanem így szólna a bírálókhoz:
(D allam : E rd ő m e lle tt n e m Jó l a k n i . . . )
Uy s o k h ű h ó t n a g y k á r c s a p n i,
Kár s z ő r s z á la t h a s o g a tn i.
F e le s le g e s e n n y i f u r c s a m u s t r a . —
C élb a ta lá l ú g y Is a c s a s z tu s k a !
K. Tóth Lenke

AZ ANGOL MUNKÁSPÁRT c d J ő a n o é d S z ín h á z v id é k i k a r ú ir a in d u l
KLUBJÁBAN

— T e h á t m e g e g y e z tü n k , m y lo rd ?
— Természetesen, baronet.
— H í v j u k ajk k o r id e l o r d S h a í te s -
b u ry ti é s S i r E d w a r d o t is.
— A b a ro n e te t?
— N e m , a v ic o m te -o t.
— H e ly e s . T e h á t ö tv e n s z á z a lé k
é s k é te z e r d a r a b r é s z v é n y ?
— N e g y v e n s z á z a lé k és e z e r­
n y o lc s z á z d a r a b r é s z v é n y .
— P s z t!
— D e n ty lo rd ! M it je le n t az,
h o g y . p sz t?
— ’ P s z tl H a lk a b b a n b e s z é lje n !
E g y m u n k á s v a n k ö z tü n k !
— A z a n g o l M u n k á s p á rtb a n ? Ki
v a n z árv a !
— De igen! Nem látja? Ott sze­ Az ekhósszekér régen és most.
reli a villanyt. . .

O k tA .- á , iM h « L u J a 'M a tu íO L V A S Ó é i
 aw &
cÁ u e tm n tk n in e s m id d im is n e m L o im g ^ l A FIK pecsétje K ed v es Ludas M atyi! KOVÁCSNÉ ADÓJA
Július 22-én születtem, alig K é t k is g y e r m e k e m v a n , a z e g y ik Néhány évvel ezelőtt Kovtács Já-
A mult év novemberében az gálta az ügyet és megállapította, nosné Pái-utca 14. szám alatti la­
ATEX 23. sz. boltjában az egyik hogy a szövetnek meg nem enge­ két és félhónapos vagyok. Jön k é t é s fé l é v e s , a m á s ik h é t é s fél
kos a VII. kjerületi adófelügyelő­
170 forintos szövetből 229 forint 10 dett alapvető hiányosságai vannak, a tél és mi egy pici nedves la­ h ó n a p o s . M in d k e ttő s z ü le té s é n é l m ű ­
ségtől intést kapott, hogy a 31471-es
fillérért egy nadrágra valót vettem amiért a gyártó vállalatot terheli a kásban lakunk. Félünk, hogy té te t k e lle tt ra jta m a lk a lm a z n i és főkönyvi számlán levő adótartozá­
férjemnek karácsonyi ajándékul. felelősség. Azt is megállapította a beteg leszek. Édesapámnak a s z ü lé s u tá n tr o m b ó z is l é p e t t fel. sára 20 forintot fizessen. Kovácsné
Alig tíz-tizenötszöri viselés után KBH, hogy az ATEX magatartása nem tartozott és az akkori elöljáró­
feltűnő kopások mutatkoztak a nad­ is helytelen, kötelessége lett volna van egy ism erőse, aki hajlandó A z ó ta is dagad a lá b a m , e z é rt az
ság elismerte, hogy' nem róla van
rágon. A boltban panaszt tettem. a panaszt elintézni. velünk lakást cserélni. A köl­ o rv o s m ag a sszá rú c ip ő v is e lé s é t
szó. Pár hónap múlva azonban
Azt a választ adták, hogy „peches A KBH szerint az ilyen bürokra­ tözködésre össze tudnánk szed­ ja v a s o lta . G y e rm e k e im s z ü le té s e k o r mégis újabb „Intés“ örvendeztette
végből kaptam, majd legközelebb tikus eljárás mindkét félnek feles­ ni a pénzt, de a FIK 300 forin­ m ég nem v o lt „A nyák könyve”, meg. Újból elismerték, hogy név­
jobban kiszolgálnak“. leges költséget okoz, a per pedig cseréről van szó, de rövid idő múlva
Elmentem a szabóhoz és szemre­ szükségtelenül foglalkoztatná a bí­ tot kér egy pecsétért, amely íg y h a tó s á g i c ip ő k iu ta lá s b a n nem
megint követelték a pénzt.
hányást tettem neki, hogy miért nem róságot. Ellentétben áll az eljárás nélkül nem történhetik m eg a r é s z e s ü lte m . M ost a V ili. k e r ü le ti
Ezután Kovácsné az időközben
figyelmeztetett a rossz szövetre. A a szocialista kereskedelem felada­ csere. Tudom, Matyikám, hogy tis z tio r v o s h o z f o r d u 'ta m , aki e lk ü l­ tanáccsá alakult elöljáróság adó­
szabó is elment az ATEX-boltba, taival, bizalmatlanságot kelt a dol­ te szereted a legifjabbakat, ne d ö tt a T a n á c s II. e m . 2 1 7 /a . s z á m ú osztályát igyekezett meggyőzni a
ahol elismerték a kopást és azt a gozóban. tévedésről, de mindhiába. Egyik
meglepő választ adták, hogy „biz­ Az AEK Közérdekű Bejelentések engedd, hogy a nedves lakás­ s z o b á já b a . Irm e n a T r e f o r t - u tc a i
nap megígérték, hogy elintézik az
tosan műlába van annak, aki hord­ Hivatala felhívta a belkereskedelmi ban maradjunk, mert nincs 300 re n d e lő b e i r á n y í t o tt a k . A r e n d e lő ­
ügyet, másnap intést küldték. Ko­
ja“. Férjem személyesen ment .el az minisztert, intézkedjen, hogy a dol­ forintunk. Talán néha ilyen ben e lő a d ta m k é r é s e m e t, m ire egy
vácsné újból és újból bebizonyí- -
ATEX-hez, megmutatta, hogy nincs gozók jogos panaszait és sérelmeit m agas pecsétdíj nélkül is enge­ o r v o s k ije le n te tte , h o g y a c ip ő k m á r tóttá a névcserét, aminek az lett az
műlába, mire az ATEX-központhoz a jövőben bürokráciamentesen in­ délyezhetik a cserét. e lf o g y ta k . A T a n á c s r a h ’ a tk o z ta m , eredménye, hogy végrehajtót küld­
küldték. tézzék el az illetékes szervek. m ir e egy m á s ik o rv o s ki a k a rta tek hozzá és lefoglalták egy bútor­
Férjem ezután elment a nadrág­ Szabó Zsuzsika darabját.
gal és a számlával a központba, á llíta n i a z ig a z o l á s t . A z e ls ő o r v o s
II., S z e m lő h e g y -u . 18. Kérem a Ludas Matyit, intézze el:
ahol megígérték az elintézési Hosz- íg y n em le h e t n é p szerű síten i a z o n b a n m e g a k a d á ly o z ta a z z a l, h o g y ne csináljanak egy húszszor elinté­
szas várakozás után végre elkérték a G a zd a -m o zg a lm a t! nem k a p h a to k c ip ő t, m ert „csak" zett ügyből huszonegyedszer is ak­
a nadrág „életrajzát“ és a szabó­ . Munkabéremet hajszolom c s a lá d ta g vagyok. V itá b a s z á llta m tát.
számlát, úgyhogy most már joggal Kovács Marcella
hittük: gyorsan megtérül a kár. Igaz, Ez év áprilisában Érsekszöllős a z o r v o s s a l. V é g r e k a p ta m e g y p á r
község tanácsánál a gazdalajstrom c ip ő b e té te t. M o s t c s a k a z a k é r d é s , VIII. , Pál-utca 6. fszt. 14.
itt is meglepő kérdést tettek föl
férjemnek: érdeklődtek, hogy lova- elkészítésén dolgoztam. 165 forint
munkadíjamat a járási tanácsnál h o g y m iv e l c ip ő m n in c s , h o g y a n
goít-e a nadrágban. Megnyugtatta
az ATEX-központot, sem ebben, kellett volna megkapnom. h a s z n á lja m fel a c ip ő b e té te t? E R N Ő M A JO R .
sem más nadrágban nem lovagolt. A munka elvégzése után bemen­
tem a tahi járási tanácshoz a pén­ H o lc ze r B éláné
1951 április 13-an az ATEX-től le­
vél érkezett s ez állt benne: „A öntudatos dolgozók tömegei ke- zért, de azt válaszolták, hogy a me­ autóbuszellenőr felesége Mi, Ernőmajor-környéki lakosok,
gyártó vállalat a reklamációt eluta­ resik-kutatják az anyagokat egy-egy gyei tanácstól még nem kapták meg Bp., Vili., Nagyfuvaros-u. 25. azt kérjük, hogy az Államvasutak
sította. Minthogy mi csupán a gyár­ vállalaton belül, hogy résztvegye- a keretet, ezért nem tudnak fizetni. az ernőmajori bakterház helyén meg­
ipar termelvényeinek a fogyasztóhoz nek a Gazda-mozgalomban. A vál Két hónapig vártam, azonban a állóhelyet létesítsen. Ebben az ügy­
való közvetítésével foglalkozunk, a lalatvezetők megfelelő szerveken megyei tanács a tabi járási tanács Illat-orgia ben már miriden hivatalos helyet
kár megtérítését nem teljesíthetjük. keresztül felajánlják azokat a hul­ sürgetésére semmit sem válaszolt!
Szükségem volt a pénzre és frtanj
a Chinoin-gyár körül megkerestünk, de választ sem kap­
Ha továbbra is igényt tart a térí­ ladékokat és félkészgyártmányo­ ~rsP'T~ tunk. Pedig Ernömajor környékén
tésre, nem tudunk más tanácsot kat, amelyeket a Vállalat saját ter­ Somogy megye tervhivatalába, Ka­ állami gazdaság és termelőszövet­
adni, pereljen be bennünket. Mi a melésében nem tud értékesíteni. posvárra. Választ egy értekezlet alt kezet is van. A dolgozók gyalog
per során 6zavatosként perbevonjuk Ez történik nálunk is a Magyar kaiméval kaptam. Megtudtam, járnak be Ácsra és a környék hét
a velünk közvetlen jogviszonyban Vagon- és Gépgyárban Győrött. hogy a Központi Statisztikai Hiva­ pusztájának gyermekei a csillag-
álló nagykereskedelmi vállalatot, Felajánlásunk furcsa visszhangjáról tal Mezőgazdasági Főosztálya ebben pusztai iskolába gyalogolnak, pedig
az pedig a gyárat. Mi csak az eset­ szeretnék beszámolni. az ügyben még nem intézkedett, ha vonaton mehetnének Ácsra, sok
ben fordulhatnánk a döntőbizottság Hordrugókban (laprugókban) ezért forduljak oda. Még aznap ír­ cipőtatpat takaríthatnának meg. Az
előtt a nagykereskedelmi vállalat nagy a hiány. Felajánlottuk a náí tam a Statisztikai Hivatalba, de MNDS7. központjai érdeklődött a
ellen, ha az ön kárigényét elismerve, lünk több mint évtizede elfekvő sem választ, sem pénzt nem kap­ Közlekedési Minisztériumban és azt
azt kifizettük volna“. MAW G. Z. K. típusú kocsikhoz tam, pedig azóta egy félév eltelt. a választ kapta, hogy a lerv kereté­
így fejeződik be az ATEX le­ használatos 339 darab rugót. A Nagyon kérem a Ludas Matyit, ben nem tudnak Ernőmajoron ál­
vele: Közlekedési és Postaügyi Miniszté­ ébressze fel az alvó bürokráciát, lomásépületet emelni-
„Kérjük, hogy a nadrágot szíves­ rium I. vasúti főosztálya 50 dara­ mert én a pénzemért nemcsak meg­ Nem is kérünk állomást, csak
kedjék elvitetni.“ bot átvett. Tovább ajánlottuk á dolgoztam, hanem naponta még tiz megállóhelyet. A 83-as bakterház
Időközben férjem egy dokument- többit a Nehézipari Minisztérium­ kilométert is gyalogoltam, mert Évek óta panaszkodnak az újpesti kitűnően betöltené az állomás sze­
filmet látott arról, hogy a textilipar nak. Nem kaptunk választ. A fenn­ Tabon lakom. repét. Intézkedést kérünk, hogy a
PAVELKA SANDORNÉ lakosok a Chinoin-gyárból áradó
harcol a minőségért. Cikket is olva­ maradó 289 darab még tiz évig ma­ vonat ennél a bakierháznál meg­
sott arról, hogy a Ruházati Anyag- radjon a nyirkos, nedves pincében? Tab, Kossuth Lajos-u 105. rettenetes bűz ellen. A Chinoin bűz- állhasson.
átvevő Gazdasági Iroda az ilyen­ A Csőszerelő q? Értékesítő Vál­ óradatát különböző kémiai gyártmá­ BALOGH GÉZÁNE
irányú panaszok kivizsgálásával lalatnak és az Épületszerelő Ipari Mikor zár a Közért? nyok előállításakor csövekben lera­ MNDSZ-ügyvezető
foglalkozik. Ezért elvitte a nadrá­ Központnak 34 darab háromféle kódott és az időszaki szellőztetés­ Acs-Csillagpuszta
got az Irodához. Pár nap múlva méretű csatornazárat ajánlottunk
értesítést kaptunk arról, hogy a la­ fel és mellékeltük a rajzokat is. kor felszabadult értékes vegyszerek
boratóriumi vizsgálat megállapítása Udvarban, mosókonyhában, mos­ elpárolgása okozza. A Ludas M atyi elin té zte
szerint a szövetből a szükséges dóknál nélkülözhetetlen, mégis vá­ Ha a Chinoin nem közvetlenül a A z a u q . 23-i s z á m u n k b a n m e g je le n t
alapanyagok hiányoznak és ezért a lasz nélkül hagyták felajánlásunkat- A W a h rm a n n -u tc a é s P o z so n y l-ú t
levegőbe párologtatná el ezeket az c ik k e l k a p c s o la tb a n , a m e ly b e n a
gyárral érintkezésbe lépnek. s a r k á n lé v ő K ö zértb e m e n te m v á s á ­ g y ö n g y ö s i B e ls p e d v a s ú ti fo r g a lm á ­
A Szegedi Kisvasútnak a szövet­ ro ln i ö t ó ra e lő tt tíz p e r c c e l. M ár anyagokat, hanem egy szűrőbetétes n a k le b o n y o lítá s á h o z te le fo n f e ls z e r e ­
üjabb hónapok teltek el. Június kezeti gazdálkodás erősödése foly­ z á r v a v o lt. T ö b b en m é lta tla n k o d tu n k lé s é t k é r te , k ö z ö ljü k , h o g y a p a n a ­
25-én az Iroda visszaküldte a nad­ tán előállott forgalomhoz szüksége a z á r t a jtó e lő tt. P á r p e r c m ú lv a szívóventillátoron keresztül távolí- s z o lt á llo m á s f e ls z e r e lé s e m e g tö r ­
rágot és közölte, hogy a gyártó vál­ lesz 760 mm-es nyomtávú kerék­ m e g é r k e z e t t a b o lt e g y ik d o lg o z ó ja , taná el a csövekből, a szűrőben le­ té n t. A f e ls z e r e lé s i k é r e le m f e le s le ­
a k i a p o stá r ó l Jött. S z ó lt a tö b b ie k ­ g e s ír á s b e li m e g is m é t lé s é t k ö v e te lő
lalat nem hajlandó tárgyalni. Azzal párokra. Ha nekik nincs is szüksé­ n e k h o g y n y is s á k ki a z ü z le te t, m e r t rakodna az anyag és üjpest dolgo­ a lk a lm a z o tt e lle n e ljá r ta m é s in té z ­
tértek ki a felelősség elől, hogy nem gük rá, más kisvasúinál bizonyára m é g c s a k k ile n c p e r c m ú lv a le s z ö t k e d te m a q y o r g f e l s z e r e lé s t g á t ló
tudhatják: amíg a gyártól a fo­ örülnének neki. Mégis beolvasztásra ó r a . Ki is n y ito ttá k . A h á ro m a lk a lm a ­ zói megszabadulnának a Chinoin f e l e s l e g e s 'a d m in is z tr á c ió m e g s z ü n ­
z o t t k ö zü l k e ttő a r a k tá r b a n s z ö s z - bűzétől. Valószínű, hogy a szag ter­ t e t é s e ir á n t.
gyasztóig elkerül a szövet, milyen utalnak 32 darab kerékpárt. Nem m ö tö tt, e g y p e d ig e g y e t le n v e v ő t K öziek , é s p o s ta ü q y i m in .
manipulációkon megy keresztül. kár érte? s z o lg á lt k i, a zu tá n k im e n t a z u tc á r a , jesztése még a kapitalista időkből IX. fő o s z tá ly á n a k v e z e tő je
(Talán az ATEX kivonta az alap­ A felsorolást folytathatnám. Van
a z z a l a fe lk iá ltá s s a l, h o q y a k ö zeli
visszamaradt csökevénye a Chinoin-
a u tó b u s z v é g á llo m á s e lle n ő r é tő l m e g ­
anyagokat belőle?) itt még egy vagonnyi hólánc és sok k é r d e z i, v a n -e m á r ö t ó ra . E rre gyárnak és a fejlődés idejében el­ A L u d a s M atyi s z e p te m b e r 6-i
Férjem június 28-án elhatározta, más hasznos anyag, de ha a fel­ se m m i s z ü k s é g n em v o lt, h isz e n sz á m á b a n m e g je le n t p a n a s z t m e g ­
hogy bejelentést tesz az AEK Köz­ ajánlások csak pusztába kiáltó sza­ egy p e r c c e l e lő b b h a llo tta , h o g y felejtették megszüntetni. v iz s g á lt u k . K álnai G á b o rn én a k Igaza
m éq k ile n c p e r c h iá n y z o tt a z ö th ö z . v a n , m e r t s o k a t k e lle t t v á r a k o z n i
érdekű Bejelentések Hivatalának. vak maradnak, — hiszen legtöbb A m íg v is s z a t é r t , is m é t e lte lt e g y p á r Kérem a Ludas Matyit, mentse e g é s z e n a m ai n a p ig a 1 2 4 0 8 -a s
VARDY LÁSZLÓNK helyről még válaszra sem méltat­ p e r c é s a d d ig a v e v ő k n e k v á rn i meg a Chinoin-gyár környékén lakó b o ltb a n . V a ló b a n k e v é s v o lt a z o tt
Bp., IX., Üllői-út 1. tak bennünket, — sok érték az ol­ k e lle tt. T á v o lle té b e n is m é t e lt k é r é ­ d o lg o z ó k s z á m a . E zt a h ib á t k ija v í­
s ü n k r e se m Jött ki s e n k i a r a k tá r­ dolgozókat a rosszullétet okozó le­ to ttu k é s a c s ú c s f o r g a lm i id ő b en
vasztóba kerül. b ó l, a k é t á r u s ító to v á b b r a is o tt
vegőtől. n a p i h a tó r a i m u n k á r a h á ro m d o lg o ­
FRINDT EDE r a k o s g a to tt, p e d ig e g y e t le n k is z o l­ z ó t a lk a lm a z tu n k . R em éljü k , h o g y
A bejelentés alapján a Közér­ a MAVAG technikusa, g á ló se m v o lt a b o ltb a n . FARKAS LÁSZLÓ II. in té z k e d é s ü n k e r e d m é n y e m á r ta ­
ö z v . P a lk ó J ó z s e fn é p a s z ta lh a tó .
dekű Bejelentések Hivatala kivizs­ Győr, Bern József tér 8. K árp á t-u tca 7 /b . üjpest, Dózsa György-út 72. K özért K e r e s k e d e lm i K özp on t

Kedves Ludas Matyi! Súlyosan elítéljük, hogy
a Déldunántúli Ozemélelmezési Vállalat 13-as
számú telepének egyes dolgozói az ipari dolgozók
ellátására szolgáló cukrot és tojást egyéni felhasz­
nálás céljából hazahordták. A z ilyen cselekedeteket
a vezetőség ébersége és a pontos ellenőrzés meg­
akadályozhatná. De hogy miért nem működik jól N eh éz v á z á t k a p n i . . .
az ellenőrzés, arra vonatkozólag itt küldünk egy
rajzot. Magyarázatul csak annyit: .100 adag feldol­
gozásához a szakácsnak 4 óra, az adminisztrátor­
nak 12 óra munkaidőre van szüksége.
Üzemélelmezési Vállalat

A l e g i f j a b b a k ü n n e p ü k a k is K a ju k G y u s z it, m e r t a K ő b á n y a i
Z o m á n c g y á r d o lg o z ó in a k jó v o ltá b ó l ő is b e lé p e tt a v á z a tu la jd o n o s o k
so rá b a .
 CSODAKONYAK QtyjLQjatnémeliyrizájg, tg.g,w fogúííJU ua

n i..«

Magasrangú belga papok konya­

kot csempésztek lourdesi-vizes üve­
gekben. Amikor a határon az üve­
geket felbontották és konstatálták,
hogy konyak van bennük, azt mond­
ták, csoda történt.
A belga csoda nyilván így folyt
le:
A vámőr megkérdezte:
— Eminenciás uram, mi van ezek­
ben az üvegekben?
— Mi volna, kedvelt fiunk?
Lourdesi víz.
— De eminenciás uram, ennek a
víznek konyakszaga van.
— Hát 'vízszaga nem lehet, ked­
velt fiunk, mert a víznek nincs
szaga.
A vámőr kihúzta a dugót és hú­
zott egyet az üvegből. M u ta s d m e g a D o n t, fiam !
— Eminenciás uram, már meg­ M e ly ik e t? A t e g n a p i t v a g y a m a it?
bocsásson, de ez konyak.
— Akkor csoda történt, kedvelt A megoldott probléma
fiunk! Gyorsan add ide azt az üve­
get, hogy hitelesíttethessem a cso­
dát!
— Ez valódi Cordial Medoc.
— Miért ne? Ha csoda, akkor le­
gyen csoda. A jóisten csak nem fog
holmi silány márkával piszmogni!
— En ezeket az üvegeket lefog­
lalom!
— Eredj már, kedvelt fiunk!
Mondtam, ezek kellenek bizonyíték­
nak, hogy hitelesíttethessem a cso­
dát! m m
— En nem hiszem, hogy itt csoda
történt volna!
— Majd elhiszed, ha a halálom
után boldoggá avatnak! Csak addig
várjál!
—- Sajnálom, de kénytelen vagyok
lefoglalni! E z itt B a lo g h J á n o s , a k i p ip á z ik , m ia la tt a tö b b i c s o p o r t t a g d o lg o z ik . H o g y m ié r t áll k ife lé a s z e k e r e
-— De fiam, ha nem hiszed, a
legnagyobb egyházi tekintély, maga MI A H IBA EZEN A K ÉPEN ?
a pápa őszentsége tanúsíthatja, RAKASSA KI, RAKASSA
hogy itt csoda történt!
— Ugyan kérem! Mit ért a pápa (Súlyosan megbüntetik az őszi csúcsforgalom
az italokhoz? akadályozóit.) -—
— Hogy mit? Neki van a legna­
gyobb Coca-Cola terakata Európá­
ban . . .

EGY MÁMOROS-ÉJSZAKA
A n y u g a tn é m e t h a tó s á g o k
h ir d e tm é n y b e n k é r té k fe l
m in d a z o k a t, a k ik e t illet,
h o g y e g y e lő r e n e n y ilv á ­
n o s a n é s le h e t ő le g h a lk a n
é n e k e lj é k a n á d d a lo k a t.
— Polgármester úri Polgármes­
ter úri Ébredjen fel! A nagyven­
déglőben egy ember a Horst-Wes-
sel dalt ordítja! ,
— Derék fiú! Illetv e... Felhábo­
rító! é s legalább halkan ordítja?
Mert ha halkan ordítja, azt szabad.
— Nem kérem, hangosan ordítja
— Hm . . . Hangosan? Mert attól
függ, hogy miiyen hangosan. H o g y h á r o m lá b a van a k a c s á n a k ? D e h o g y ! A z
— A léghangosabban. n e m h ib a a h h o z k é p e s t, h o g y K o v á c s J á n o s é k m é g
— Az más. Akkor nem ártana n e m k e z d té k el a z ő s z ] s z á n t á s t . .
szólni neki. Maga a rendőr, szóljon V agon: E n g e m m a g a m ia tt m á r k é t h e te n e m
neki. raknak ki!
— Már szóltam neki, kérem. T isztviselő: E n g e m m a g a m ia tt éppen m ost
— Na és? raktak k i . . . Aminek nem szabadna lennie,
— Amikor elindultam feléje, rög­ vagy ahol a jegyzőkönyveket elsüllyesztik
tön a fejembe szállt az Hal.
— Hát minek iszik, maga disznó? az ö tév es Terv során
— Nem ittam, kérem. Az ő ke­ üzem
zéből szállt a fejembe az ital, üve­
gestől. Ekkora púp lett belőle a feje­ L u d a s M a ty i
men. F ő sz e r k e s z tő : GABOR ANDOR
— Még mindig jobb, mintha a F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR B £L A
hátán volna, mert az nem múlik el. S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
Aztán mi történt? A k ia d á s é r t fe le l:
— Szóltam neki, kérem, udvaria­ a L a p k ia d ó V á lla la t Ig a z g a tó ja
san figyelmeztettem, hogy ne or­ S z e r k e s z t ő s é g : V ., A lk o tm á n y -u . 3
dítsa a Horst-Wesselt, mert azt ha­ T e le fo n : 1 2 7 -7 5 0 . 1 2 8-031
tóságilag csak halkan szabad. K ia d ó h iv a ta l: V II., L e n in -k r t 9 - 1 1
— Mire ő? T e le fo n : 2 2 1 -2 8 5
— Rámordított, hogy nem érti. H ir d e té st o sz tá ly :
— Mire maga? V II., L e n ln -k ö r ú t 9 —11.
— Újra megmagyaráztam neki. r-inrii T e le fo n : 2 2 1 —2 8 5 .
— Mire ö? E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K özp on ti
— Újra rámorditott, hogy nem H írla p Ir o d á ja , V .. J ó z s e f n á d o r ­
érti. t é r 1. T e le fo n : 1 8 0-850
— Mit gondol, miért? S z e m é ly e s ü g y fé ls z o lg á la t :
— Mert csakugyan nem értett a V ., R o o s e v e lt-té r 5—6
beszédemből egyetlenegy szót se.
— Süket volt? B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a .
V ., H o n v é d -u tc a 10
— Nem kérem. Amerikai ezredes. A n a p : É s m é g a z t m o n d já k , n in c s e n u j a n a p - Ö tle te k itű n ő , j e g y z ő k ö n y v b e v e s s z ü k ! F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly
( G e r g e ly ) í! fát E j n y e . . . A z t h itte m , h o g y m e g f o g j á k v a ló

N a g y L a jo s m o z d o n y v e z e tő
Harc a másodpercekért •
H at ó ra tiz p e r c k o r lé p tü n k b e a
m in is z t e r ta n á c s v á n d o r z á s z ló já v a l ki­
tü n te te tt H ám án K ató fű t ő h á z k a p u ­
já n . M in d en ü tt lá z a s trmnfca fo ly ik .
— M ik or Indul a m l v o n a tu n k
S z e g e d r e ? — k é r d e z tü k a fű tó h á z
0 . B. titk á r á t,
— H ét ó ra h u s z o n n é q y perckor
— h a n q z o tt a v á la s z .
— N a g y s z e r ű , a k k o r tö b b m in t
e g y ó r á n k v a n a z in d u lá s ig , a la p o ­
s a n k ö r ü ln é z h e tü n k .
— T é v e d é s — h ü tö tte le ö r ö m ü n ­
k e t S á g i e lv t á r s — c s a k h ú s z p e r c ü k
van. A m m ozd a o n y , a m oe lly
iiy e li u »ta z n a k ,
f é lh é tk o r m a q y á t a N y u g a tib a , h ú sz
p a r e a la tt k a ll m e g t e k i n t i 1 ■k a
fű tő h á z lá tn iv a ló it. K ezd jék a c s ú s z ­
d á n á l.-
M e g n é z tü k , h o g y a n s z á llít j á k f e l­
v o n ó n a s z é n n e l to ll c s illé k e t a m a ­
ga sb a , ahonnan q y ü jtő ta r tá ly b a ,
m a jd a s z e r k o c s ib a ö m lik . H árom
S
e r e t e lt e l, m a r a d t t iz e n h é t R ek o rd ­
ló a la tt m e g n é z t ü k a t ú lz s ú fo lt ,
s z ű k ö ltö z ó t, é s e lh a tá r o z tu k , h o q y
a h á tr a lé v ő tiz e n h a t p e r c a la t t a
s z ta h a n o v is t a m o z d o n y v e z e t ő k k e l é s
fű t ő k k e l b e s z é lg e tü n k .
— N e f e le j t k e z z e n e k m e g a S z á m ­
f e jt ő r ő l, a h o l a t e lje s ítm é n y e k b é r é t
s z á m ítjá k k i. a fű tő h á z G a zd a -m o z­
g a lm á r ó l, a m o s á s tó l- m o s á s lg v e r ­
s e n y r ő l s e m — In tett b e n n ü n k e t a z
0 . B . titk á r .
A z ó r á r a n é z t ü n k , m á r c s a k t iz e n ­
ö t p e r c ü n k v o lt,
— Kát p e r c e t a s z á m f e j tő r e f o r ­
d ítu n k — t e r v e z t ü k .
Ö ten la m o s o ly o g n i k e z d te k k ö r ü ­
lö ttü n k .
— K ét p e r c a la tt a k a r já k m e g ta ­
láln i? Én ó r á k ig k e r e s te m — J e g y e z te
m e g e g y fű tő .
K itű n t, h o g y a S z á m fe jtő á lla n d ó a n
k ö ltö z k ö d ik a fű t ő h á z e q y lk v é g é ­
b ő l a m á s ik b a , m e r t k ic s i a h e ly é s
m in d ig n a g y o b b , tágafcb h e ly is é g e t
k eresn ek .
L e m o n d tu n k a S z á m fe jtő r ő l é s a
S a s v á r l-b r lg á d ta g ja iv a l b e s z é lg e t ­
tü n k , a k ik 12 s z á z a lé k k a l n ö v e lté '
a m ozdonyok f o r g a lo m b a n tö ltö tt
rd .lT tOI« l l ^ Ä m »
A * í z á z m é t e r M * nf t i t J í ^ o r s z á g o s á r a -
______ix.
k o r d já t m e g k ö z e lít v e a nm láss omd ­
1i n0 .8
p e r c a la tt á ts z a la d tu n k a t e le k m á ­
s ik v é q é b e , a h o l a G a zd a -m o zq a lo m
k e r e t é b e n a z e lk o k s z o s o d o tt s z e n e t
k e v e r ik a Jó s z é n n e l. K özb en m e g ­
íg é r tü k H en n y eé M ih á ly s z ta h a n o ­
v is ta f ű t ő t h o g y s z a la d jo n v e lü n k a
4 2 4 -e s VIT m o z d o n y h o z , a m e ly e t a
MAVAG fia ta lja i k é s z íte tte k a VIT
tis z t e le t é r e . E zt a z MHK p r ó b á t is
K é p ü n k a m o z d o n y k é t f ű t ő j é t á b r á z o lj a , a k ik n e k a z a r c a n e m v o lt n e m ]e het! v ic c e ln i,
o ly a n k o r m o s , a m in t a k é p e n lá th a tó , h a n e m r a jz o ló n k k e z e v o l t o ly a n
k o r m o s , a m in t a k é p e n l á th a tó .
k itű n ő e n te lje s íte ttü k , m e r t m á s f é l
p e r c a la tt é r tü n k a m o z d o n y h o z . A
sz ta h a n o v is ta fű tő k ö z b e n e lm o n d ta ,
h o q y á lla n d ó a n f e jlő d ik a m o s á s tó l-
m o s á s lg m o z q a lo m , a 4 2 4 .1 8 5 -ö s m o z ­
d o n y m á r 3 3 .0 0 0 k ilo m é t e r t m e n t,
a m íg a k a z á n t k im o s tá k . A d d ig n em
a ls z ik ki b e n n e a tű z .
M ég ö t p e r c ü n k v o lt. £ z a la tt fel
k e lle tt h ú z n u n k a k é t -rész b ő l á lló
m u n k a r u h á t. S a jn á ltu k , hogy
S z á m fe jtő t n e m n é z h e tjü k m e g , d e
a z . l d ő s ü r g e te t t . B e lé p tü n k a le g e ls ő
a jtó n , le ü ltü n k e q y p a d r a é s f e l­
h ú z tu k a r u h á t. A z a s z ta lo k m e lle tt
a k ilo m é t e r p é n z e k e t s z á m íto ttá k k i.
A S z á m fe jtő b e n v o lt u n k . K örü lö ttü n k
m in d e n k i g r a t u lá lt n e k ü n k . O lim p iai
r e k o r d o t . Ja v íto ttu n k , n é h á n y p e r c
a la tt m e g ta lá ltu k a S z á m fe jtő d
P . L.
Interjú a mozdonn\ ú
L u d a s M atyi: N eve?
M ozdonn y: 2 0 3 .“ '
_____
L udas M éa ty i: S zü letett?
M ozd o n y : 1 9 0 8 .
L u d a s M atyi: Ú jjá sz ü le te tt?
M ozd o n y : 1 9 4 6 .
L u d a s M atyi: N in c s k e d v e m á s
p á ly á r a lép n i?
M ozd o n y : N in c s. M eg v a g y o k ^ e l é ­
g eeddvve e aa im
b ú ddaapt esí!—h e g e d i p á ly á v a l.
' L u d a s M at a ty P R é s z tv e s z a z MHK-
m o z ggaalo
l o m baann i
m b
M ozd on y: Ig e n . F u to k .
L u d a s M atyi: M en n yit?
M ozd o n y : M o sá stó l m o s á s ig .
— R is k a , g y e r e el a
g a lo m b a n .
[in c3 a a
HM O Z G A L O M B A N )
cÁ tnűzdúnyjM
Gyerekkoromban eleinte mozdony szerettem
volna lenni, csak később tértem át a mozdonyveze­
tői szakmára. Ki tudja, mi vonza a gyerekeket any-
nyira a vasúthoz? Tény. hogy én is megőrültem a
mozdonyért, a kanyargó füstfellegekért, % az embe­
rektől nyüzsgő állomásért. Hosszú időt kellett el­
fecsérelnem különféle foglalkozásokban, míg a Népi
Demokrácia ezt a vágyamat is teljesítette és végre
valódi mozdonyt érezhettem talpam alatt. Ez a na­
pokban történt, amikor a 203.501-es mozdonnyal el­
indultam a 702-es szegedi vonalon Budapestről.
Mindenekelőtt munkaruhát öltöttem, amit sajnos
egy nálamnál jóval derekabb mozdonyvezetőre
szabtak, úgyhogy a nadrág időnként a térdemig
csúszott, viszont a vasutas sapka, amelyet a fe­
jembe nyomtak kitűnően állt marcona arcomhoz.
Ha még lettek volna is kétségeim aziránt, hogy
valódi mozdonyvezető vagyok, ezt eloszlatta az
inspiciáló mérnök-elvtárs, akt meglátva szakszerű
öltözetemet egyenesen felém fordult a kérdéssel:
„Hány tonnával megyünk?" „Háromszáznegyven­
nel . . . " vetettem oda könnyedén, „32 tengelyt vi­
szünk." A mérnök elégedetten bólintott, de láttam
a tétova tekintetén, hogy új embernek tart és nem
bízik meg bennem teljesen. Éppen ezért egysze­
rűbbnek véltem, ha megkérem Nagy Lajos kolle­
gámat, hogy ő indítsa meg a mozdonyt. Eleinte
óvatosan haladtunk, mert ilyenkor hajnalban nyál­
kásak a sínek. Rákosrendezőnél nyitva volt a jelző­
kor, egy csinos vasutasnö tárcsával intett, én ba­
rátságosan szalutáltam, ő visszamosolygott. A
Thököly-útnál szükségét éreztem, hogy néhány la­
pát szenet vessek a tűzre, de csak eggyel tettem rá,
mert híve vagyok az „egylapátos mozgalom"-nak.
Az egyik fűtöszaktárs szerint ugyan az egylapátos
mozgalom nem ezt jelenti, hanem azt. hogy taka­
rékossági okokból minden lapát szén után be kell
csukni a kazánajtót. Mindegy, én elegendőnek tar­
tottam az egy lapátot és mondhatom, nem is volt
olyan nehéz. A fűtő is ezt csinálja, csak ötszázszor
égj) nap.
SZŰ K E K A Z ÖLTÖZŐK A
a
— N e m v e s z te tt é l el e g y n a d r á g g o m b o t, k o m á m ?
— M u ta s d , m ily e n .
— N e m tu d o m m e g m u ta tn i, m o s t n y e lte m le.
Párbeszéd a sínen
s ín r ő l, I t t N a iv r a j z 0 |ó n k íg y k é p z e lte
ez a vonat m je ig n a { íítő h á z b a n j á r t .
az 5 0 0 k ilo m é te r e s m o z -
a MOSOH-MAQYMAR OYARí
fíz
c=i c3 ~
A Nyugatiban rájártunk az első külsőre. Vé­
gigmentem a vonat mellett és ellenőriztem az ösz-
szecsatotásökat. Az utasok nagy tisztelettel néztek
rám, látszott rajtuk, hogy jó kezekben érzik magu­
kat.
Amikor Pestről kifutottunk, munkám kissé meg­
szaporodott. Hol a feszmérőket vizsgáltam, hol pe­
dig a sebesség szabályozásával voltam elfoglalva.
Derék kis gép ez az én mozdonyom! Kényelmesen
veszi a 120-at, de ment ez már 156 kilométert is
óránként. Csak jól kell tüzelni, célszerűen, takaré­
kosan. Ugyanis elárulom, hogy a megtakarított
szénért jutalékot kapunk, nem beszélve arról, hogy
versenyben vagyunk a „Minden út jövedelmezősé­
géért" mozgalom keretében. Meg kell még említe­
nem, hogy résztveszünk az 500 kilométeres mozga­
lomban is, ami annyit jelent, hogy a mozdonynak
lehetőleg 500 kilométert kell egy nap befutnia, il­
letve ugyanazon a napon kell visszatérnie kiindu­
lási helyére. Nagy Lajos elvtárs azt állítja, hogy a
szerelvényünk nehezen jön, nyilván fog a fék az
egyik kocsinál. Valóban, ha jól megfigyelem, én is
érzek valami ilyesmit, de azért szerintem elég jól
megyünk. Körülbelül 75-tel, mondja Nagy Lajos
elvtárs és nem a, sebességi skálát nézi, hanem a vi­
déket, amely elrohan mellettünk. Közben figyel­
nünk kell a pályát. Nagyot fütyülök a gőzsíppal, az
előjelző nyitva áll, ez azt jelenti, hogy a főjelző is
szabad s így teljes sebességgel haladhatunk .az
állomás felé. A lejtőn mindig lelassítunk, hogy ki­
használjuk az eleven erőt. Persze még sok más
dolgunk is van az emeltyűkkel, lövettyűkkel, or­
sókkal és kenőpréssel. Mindezt hosszadalmas volna
elmondani. Elég annyi, hogy minden baj nélkül ér­
tünk vissza Budapestre.
A Nyugatiban sóhajtva vettem le a munka­
ruhát és megértettem a mérnök elvtársat, aki azt
mondta: Ígérhetnének neki bármit, nem hagyná ott
a vasutat. Nekem senki sem Ígért semmit, mégis
otthagytam. De szép volt, tanulságos és bár egész
nap a gépen álltam, egy cseppet sem voltam fáradt,
Egész nap játszottam.
G á d o r B éla
Mosástól m osásig
el a m o s á s tó l m o s á s ig m o z g a lm a t,
 1951. október 11
VII. évfolyam, 41. szám
fillé r
70

— A d e n a u e r ú r, a n é m e t n é p N é m e to r s z á g e g y s é g é t k ö v e te li!
— U g y a n m e n je n m á r , c s a k n e m k é p z e li, h o g y k o c k á z ta t o m e z t a j ó á l l a s t ! ?
 NYUGATNÉMET CIRKUSZ
(A d en a u e r h a ta lm a s
v á lla lt a f e g y v e r k e z é s é r d e k é b e n .)
NYUGATNÉMET LAKOS: Mondja, ezt a ször­
nyű terhet maga fogja fölemelni?
ADENAUER: Dehogyis. Ezt kérem maga fogja
fölemelni.
I Józsefre 50 K- bírságot vetettek ki ennek a szabálynak elhanya­
Az amerikai katonai parancsnokság
új épülete Nyugat-Berlinben
Mise
SÜRGŐS!
ATTLEE: Gyorsan ki kell írnom ezeket a válasz-
tásokat, mert ez itt egyre büdösebb lesz. . .
A MEGÉRTETT JELSZÓ
t ö bb sze m ,
A H/aÁNAK'l
ÍG Y HELYES!
te r h e k e t
M it tegyen egy á lla m p o lg á r?
Irta ; Jaroslav Haéek
Chein, C.-i kereskedő fel­
szólítást kapott az adó­
hivataltól, hogy haladéktala­
nul jelentse az adóhivatal­
nak Mátyás keresztnevű
bátyjának jelenlegi tartózko­
dási helyét, akit az adóhiva­
tal adócsalás miatt keres.
Chein úr valamikor ösz-
szetűzött bátyjával s így
most egyszerre két legyet
üthetett egy csapással. Ne­
vezetesen bátyjának kelle­
metlen meglepetést szerez­
hetett s ugyanakkor, rendes
polgárhoz illően, szolgála­
tot tehetett a hivatalnak.
Nyomban megírta válaszát:
„Tisztelt C.-i Adóhivatal!
Bátyám, Chein. Mátyás, jelenleg Neveklovban kereskedő és
| jövedelme 20.000 Koronát tesz ki. Mély tisztelettel Chein József."
Es elégedett szívvel mérte tovább a kávét és árulta a petró-
Ileumot.
Az írás pedig ezalatt megérkezett az adóhivatalba és átad-
j ták a napi postával a főnöknek.
A főnök szigorú, tréfát nem ismerő ember volt, s mivel min-
I den beérkező íráson okmánybélyeg kell, hogy legyen, Chein
golása miatt és Chein Józsefet végrehajtás terhe mellett felszó­
lították, hogy ezt az összeget az illetékes adóhivatalnál nyolc
napon belül fizesse be. Természetesen fellebbezett. A felsőb ha­
tóság az ítéletet megerősítette és amikor Chein az utolsó fórum­
hoz fordult, akkor az a büntetést 120 K-ra emelte azzal az in­
dokkal, hogy az említett írásban 20.000 koronáról esik említés,
ezért minden ezer korona után még 3 K 50 fillér büntetés jár,
vagyis az okmánybélyeg elhagyásáért 50 K és a 20.000 K sze­
repléséért 70 K.
, _. M o n d ja s z a k i, e z a t e l j e s ít m é n y é n e k , vagy
Végrehajtásra került sor és Chein úr kénytelen volt a végre­ k ö l c s ö n je g y z e s e n e k a s z á z a lé k a ?
hajtói költséggel 125 K-ra szaporodott összeget kifizetni. — M in d a k e ttő é .
Jó lecke volt, keményen feltette magában, hogy ezentúl sem­
milyen hivatalos felszólításra nem válaszol anélkül, hogy vála­
szát ne látná el okmánybélyeggel.
Mintegy fél év múltán pedig újabb felszólítást kapott a C.-i Illusztráció egy am erik ai lap
adóhivataltól.
„Tekintettel arra, hogy az ön értesítése bátyja jelenlegi tar. sta tisz tik á já h o z
tózkodási helyéről valahol elfeküdt, kérjük, haladéktalanul kö­
zölje velünk címét." • ■ ■ ■ IM I
Mi sem természetesebb, mint hogy Chein úr megijedt és
egyenesen az ügyvédjéhez rohant tanácsért.
— Minden választ okmánybélyeggel kell ellátni, — hang­
zott a tökéletes tanács, — és kérvény formájában kell megírni.
Chein úr tehát elővett egy ív papírt, bélyeget tett rá és ezt
írta:
Tisztelt C.-i Adóhivatalt
Alulírott bátorkodik ezúton közölni bátyjának, Chein
Mátyásnak jelenlegi tartózkodási helyét azzal a tisztelet-
teljes kéréssel, hogy ezt a jelentését elfogadni szívesked­
jenek, Kérését az alábbi, mellékletekkel igazolt okokkal
támasztja alá.
A. Alulírott három polgárit végzett. (Lásd A. mel­
léklet.)
B. Beoltották. (Lásd B. melléklet.)
C. A mellékelt C. bizonyítvány szerint erkölcsös.
D. Nős. (D. melléklet.)
E. Katolikus felekezetű. (E. melléklet.)
Ezen okokból bátorkodik kérni, hogy az igen tisztelt
Adóhivatal vegye figyelembe tiszteletteljes kérését arra
vonatkozólag, hogy jelenthesse, miszerint bátyja jelenleg
gabonakereskedő Neveklovban.
Alulírott megígéri, hogy becsületes és szorgalmas
magatartásával érdemesnek fog mutatkozni arra, hogy
ezen kérése kegyes meghallgatásra találjon.
Chein József.
Aztán megírta a felzetet:
„Chein József, kereskedő, tisztelettel kéri bátyja je­
lenlegi lakóhelyéről szóló jelentésének elfogadását az A.
B, C, D, E mellékletek alapján,”
A kérvény minden oldalát annak rendje és módja szerint
felbélyegezte es egy hét múlva idézést kapott a C.-i járási bíró­
ságra.
Az adóhivatal ugyanis a hivatal kigúnyolását látta kérvé­
nyében s ezért átadta azt a járásbíróságnak, ahol Chein urat
három napi fogházra ítélték hivalalsértésért.
— Dehát mit kellett volna tennem? — kérdezte síró hangon
Chein úr.
A bíró vállat vont, majd így szólt:
— Tiszteletben tartani a törvényeket!
— Dehát hogyan? — kérdezte Chein úr.
A bíró utasítást adott, hogy Chein urat vezessék ki s mive
szegény efölötti bánatában meghalt, soha nem tudtuk meg, hogy
egy rendes polgárnak tulajdonképpen mit is kell tennie.
m h - 'h 1
•}A ■«
f c K - o ' - 1
a •- 1

E ls ő n a p m e n t m u n k a h e ly re F ix T ó d o r,
ö r ü l t , m in th a v á r t a v o ln a d is z n ó to r .
I f j ú h é v v e l, le n d ü le tte l b e f u to t t .
D e m u n k á h o z , s m é g c sa k sz ó h o z se ju to tt,
M e r t e g y s z a k i, — n e v e z z ü k el S z e m e s n e k , —
L e c s a p o tt r á : — É p p e n t é g e d k e r e s le k !
Ú j e m b e r v a g y , s a m in t lá to m , f r js s , e rő s .
N e v e d n e k e m s p o r tk ö r ö k b ő l is m e rő s .
— É n m é g s o h a n e m s p o r t o l ta m , — n y ö g t e Fix.
S z e m e s e r r e a z f e le lte , h o g y : — S u v ix l
E z t á n s p o r to ls z . M H K - r a n e v e z e l
C s a lá d o d b a n le g e r ő s e b b t e le s z e l.
I t t írd a lá ! E z itt é p p e g y n e v e z é s .
É s a z t á n m a jd a p r ó b á k ró l le n e k é s s !
T ó d o r í r ta , S z e m e s v i tt e ro h a n v a .
E k k o r j ö t t a r ó k a k é p ű K o h a jd a .
M é ly e n n é z e t t a F ix T ó d o r s z e m é b e
S s z ó lt, e lé e g y k ö t e g p a p ír t l e té v e :
— T e Ír o g a ts z ! B e n n e d k ö ltő t s e j t e k é n .
K ö ltö g e s s c s a k k ie s s z o b á d r e jte k é n .
F a l iú j s á g t e r e m t n e k e d t á g t e r e t .
S z e r k e s z t é s é t jó , h a tő le m á tv e s z e d .
É n n e m v a g y o k s z a k e m b e r . D e v é g r e te
M e g c s in á lo d . N in c s m á r c ik k ü n k h é t h e te .
M i n d j á r t í r h a t s z h á r o m c ik k e t, N e s z e to ll.
G y a k o ro ld c s a k m a g a d , fia m , b e le jó l!
T ó d o r s z e g é n y m o n d o tt v o ln a v a la m it,
D e h o g y n e k i s z a v a le g y e n ? B a lg a h it.
A s z a k ik c s a k v á l t o t t á k a k ilin c s e t:
— Ü j k a r t á r s v a g y ? — S z e g é n y T ó d o r c s a k in te tt.
— É n S c h ü tz v a g y o k , — s z ó lt a k ö n y v t á r - k e z e l ő .
S h ó n a aló l k a t a l ó g u s t v e s z e lő . —
— N e s z e , itt a k ö n y v á llo m á n y . K e z e lje d .
N e k e m v a n s z á z f e la d a to m e m e l le tt .
A lig v á r ta m , h o g y le g y e n ú j b e o s z to tt,
A k i tő le m á t v e h e s s e e p o s z to t.
T e m é g ú j v a g y , te m é g n e m v a g y b e fo g v s,
M in t é n , a n n y i m in d e n f é le d o lo g b a .
V ig y á z z , m e r t s o k h u n c u t e m b e r a k a d m a.
N e h a g y j m in d e n t á ts ó z n i a n y a k a d b a !
S c h ü tz k ilé p e tt, — B a r ta s z a k i b e tá n c o lt.
A z A tla n ti-s z e r z ő d é s b e v a lő b e lé p é s
m á r é r e z te ti h a tá sá t T ö r ö k o r sz á g b a n
Fix T ó d o r ú g y á llt o t t, m in t e g y le lá n c o lt.
H o g y e g y k ic s it id ő t n y e r je n ? V á g y á lo m .
B a r ta n é z t e , m in t c s ik ó t a v á s á r o n
K ö r ü l j á r t a , m e g m é r t e a d e r e k á t.
A z tá n r á s z ó l t : — M ű s z a k u t á n g y e r e á t,
T á n c p r ó b a le s z . A c s o p o r tb a b e v e s z le k .
M in d e n s z ó é s e ll e n v e t é s : f e le s l e g .
B a r ta u t á n T ó d o r t e g y lá n y ig é z te :
— S z ü k s é g v o ln a g á r d á n k b a n e g y s z ín é s z r e .
Ü j d a r a b o t k e z d ü n k é p p e n . G y e r e el.
S ik e re v a n , a k i n á lu n k s z e re p e l!
T ó d o r í g é r t ö n tu d a tla n é s v a k o n .
M o s t e g y ifi k o p o g o tt a z a b la k o n :
— Ü j k a r t á r s v a g y ? H o z o m a s z a k k ö n y v e k e t!
F iz e s s e lő s a d d is á t a z ö s s z e g e t . . .
Ü j r a lá n y j ö t t : — N é z d m it h ó z o k é n n e k e d ?
K é t s z ín h á z - é s h á r o m m o z i- b é r le te t!
N e s z e , t ö lts d ki a b l a n k e t t á t s k ö s z ö n d m e g .
Ü g y - e , jó , h a v a la k iv e l tö r ő d n e k ? !
H ja , m in á lu n k k itű n ő a s z e r v e z é s
Ü j e m b e r n e k le n n i n á lu n k n e m n e h é z .
T é g e d is a h á la ú g y - e á t h a t o tt ?
Ki n e m h a g y n á n k s e m m ib ő l. M á r lá th a to d .
T ó d o r t m o s t e g y a s s z o n y k a is k e r e s t e :
— Ü g y - e , k é s z v a g y m in d e n j ó r a , n e m e s r e ?
H a v o n z t é g e d m in d e n s z é p é s n e m e s c é l
M N D S Z - p á r to ló ta g le h e tn é l!
. . . É s e z í g y m e n t e g é s z e ls ő n a p o n á t.
P e r c e n k é n t ú j s z a k ik f o g t á k a k o m á t.
A z t s e t u d ta : m it í r a lá , m it ig é r ?
A v ih a rb a n s z e n v e d íg y a p ip ité r.
F ix T ó d o r m á s t te n n i s z e g é n y n e m tu d o tt ,
S z e r k e s z t e t t e g y m é r g e s m e m o r a n d u m o t.
E z á llt b e n n e f e k e té v e l f e h é r e n :
— K ö n y ö r g ö m ú j b e o s z to t t a k n e v é b e n ,
N e r o h a n ja to k le m in k e t e g y n a p o n , A im e r i a z e m b e r it
M e r t s o k az a tíz f u n k c ió e g y n y a k o n !
E n g e d j é t e k , h o g y k if o r r ju n k , m in t a m u s t.
N e v e ljé te k a f u n k c io n á r iu s t!
H a íg y te s z t e k , — íté le te m j o g e r ő s , —
N e m le s z a n n y i f e le lő t l e n fe le lő s !

J u g o s z lá v iá b a n is k o lá k a t zá rn a k b e .

— U g y a n le lk e m , m ik o r jö n b e a v o n a t?
— L e g y e n n y u g o d t , b e jö n az p o n to s a n é s n e m k é s ik , m in t m a g
a b e a d á ssa l. . .

EBÉD VIDÉKEN Aki így dolgozik:

Hivatalos kiküldetésben vidéki vá­

roskában jártam és két értekezlet
után délután kettőkor ebédelni sze­
rettem volna. Elmentem a helyi
Vendéglátóipari V. 1. számú ven­
déglőjébe, de elkéstem, mert már
minden elfogyott. Majdnem ugyan-
úgy jártam a II. számúnál is. Itt
még volt gombaleves, ettem belőle,
d e az a m e rik a i „ k u lt ú r a " g o n d o s k o d ik a g y e r e k e k n e v e lé s é r ő l.
de éhes maradtam.
Egy mellékutcában találtam egy
A gépgyári takaró . . . kis vendéglőt. Ajtaján tábla lógott,
ezzel a szöveggel:
. . . é s a m i k ilá ts z ik a ló la.
MA SZÜ N N A P

Tovább bandukoltam és kutatáso­

mat siker koronázta. Ismét egy ven­
déglőre bukkantam. Itt nem volt R a u e /r ,
szünnap, de zárva voit és tábla is
í volt az ajtón. Ez állott rajta:

BETEGSÉG M IA T T Z Á R V A
KÉSETT 16 PERCfT/
Hol lehetne enni valamit? Nini, itt
van egy evős-üzem.
— Kapni valamit? — kérdeztem. \
— Minden elfogyott, de szívpör­
Az jegyzett így:
költ még van.
Mindig idegenkedtem a belsősé­
gektől, de a szívpörkölttől különö­
sen. Egyszer ettem és amíg csak
el nem fogyott, izgatottan lestem, M A Y ER
mikor kezd dobogni. Szóval lemond,
tam a szívpörköltről és tovább K Á ZM ÉR
nyargaltam az utcákon vendéglőt
keresve. Végre találtam egyet, de
ez is zárva volt. Ajtajára ezt a cé­
dulát ragasztotta a vendéglős:
'ÚfóO-fí;
'A e & e /tc J c s o /jf- /
E B É D E L N I M E N T E M ... je fy z e f- /
(sti)
 PERZSA VÁSÁR
Sztálin, d a lá n nyilatkozata után

UNCLE SAM: D e s z é p olaj!

JOHN BU L L (k a c é r a n ): M e g v e g y e m AMERIKAI TÁM ASZPONTOKAT
m agam nak? ÉPÍTENEK NORVÉGIÁBAN
UNCLE SAM: V ed d m e g m a g a d n a k ,
m e r t n e k e m s z ü k s é g e m v a n rá.
JOHN BULL: C sa k idő, k é r d é s e . M ár
h ó n a p o k ó ta a lk u s z o m r á e v v e l a
p e r z s á v a l.
UNCLE SAM: M it íg é r té l n ek i?
JOHN BU LL: A z t íg é r te m n e k i, h o g y
a k é p ir e m á s z o k .
UNCLE SAM: A z k e v é s . N ek i Is tö b b e
van.
JOHN BULL: T u d o m . M ár to v á b b is
h a jla n d ó v o ln é k e lm e n n i.
UNCLE SAM: M eddlq?
JOHN BULL: E q é s z e n T e h e r á n ig . T an ­
k o k k a l.
UNCLE SAM: É s m é g s e a d ja?
JOHN BULL: N em .
UNCLE SAM: S z ö r n y ű . V a ló s á g o s
u zso rá s.
JONH BULL: A z . M ás m á r r é q o tt­
h a g y ta v o ln a , d e n e k e m v a n s z i­
v e m , é n to v á b b tá r g y a lo k v e le , d e N o rv éq : M aqa m it c s in á l itt?
KASS» c s a k c s u p a s a jn á la tb ó l. B ú v á r: T e n q e r a la ttlá r ó tá m a s z p o n ­
UNCLE SAM: S a jn á lo d e z t a p e r z s á t? to t é p lto k . H át m a q a ?
T R U M A N : V ig y e e z t v is s z a a r a k t á r b a é s h o z ­ - T e s s é k ! E z e g y m u n k a n é lk ü li a s o k ­ N o r v é q : Én a n o r v é q n é p é le t s z ín ­
z o n v a la m i o ly a t, a m i n in c s a S z o v je tu n ió b a n . JOHN BULL: D e h o g y . A z o la ja t s a jn á ­ v o n a lá t k e r e s e m . Id álq s ü lly e d t le.
m illió k ö z ü l. E z n in c s a S z o v je tu n ió b a n !
lo m . . .
NYUGAT-NÉMETORSZAGBAN A NÁCIK
Másnap újra megjelentek. A liftes úgy ISMÉT ANGOLELLENES
A GYEREK NEM ZENEKEDVELŐ HARCI DALOKAT ÉNEKELNEK
tett, mintha búzgón tanulmányozná a ki­
függesztett útmutatót, de nem volt ott az
esze. Hallgatódzott.
— Megvan? — kérdezősködött a köpcös
lehalkított hangon.
— Megl — hangzott a válasz bizony­

já k M b t?
Egyszer volt, hol nem volt egy liftet
A liftes egész nap fel és alá szállt hé
emelet között, akár egy bajuszos arkan­
gyal.
Történt pedig, hogy beszállt a fel­
vonóba, — amit járószéknek, aknának is
neveznek, — két férfi. Az egyik hosszú
volt, mint a lajtorja, a másik meg köpcös,
— T e p a p a , n e m l e t t v o ln a o k o s a b b a b é k e ­
k ö lc s ö n - n y e r e m é n y b ő l in k á b b m o to r b ic ik lit v e n n i? mint egy körte. Már a kapu alatt izgatot­
tan, hadonászva, nagy cöcögés közben,
fejcsóválás kíséretében tárgyaltak vala­
Mammutcsontot találtak Kazincbarcikán mit. Benn a liftben a vezető háttal állt
nekik, és kibámult az ablakon, úgy bá­
mult, olyan érdeklődéssel, mint aki leg­
alább is csodálatos tájakat lát.
— Hát ez történt! Még most is égnek
áll a hajam a nagy rémülettől! — sut­
togta a köpcös sziszegve, és megcsavarta
a másik nyakkendőjét.
— De hogy került a kredencbe? — kér­
dezte a nyurga.
— Megteheti, a nagyanyja patikus volt!
— Éppen ezért feltétlenül el kell men­
ned a Hermina-útra! — tette hozzá a má
sik.
A liftes fülelt. A fülei remegtek az iz­
galomtól. Nem értett egy kukkot sem, de
— N é z d , m a m m u tc s o n t o t t a l á lt u n k a z é p ítk e ­ azért mindez roppant izgalmas volt. Pró­
z é s n é l. bálta összeállítani a történetet, de nem
— M it c s o d á lk o z o l? A z c s a k t e r m é s z e t e s , h o g y ment. A két utas kiszállt. Udvariatlanul
m a m m a t é p í t k e z é s n é l m a m m u tc s o n t o t t a l á l a z e m ­
b e r.
otthagyták a liftest kételyeivel.
talanul.
— Nincs szaga?
— Egyelőre még nincs! — felelte a
hosszú szűkszavúan, amire biztos meg­
volt az oka, és titokzatosan mosolygott
hozzá.
Aztán kiszálltak.
Harmadnap is lifttel vitették magukat.
A liftes minden porcikájával figyelt. Fan­
tázia bekapcsolva!'De bárhogy is igyeke­
zett, nem tudta megtalálni az összefüg­
gést.
A n q o l: M iért é n e k li ezt?
A következő párbeszédet hallhatta: N áci: M indlq e z t s z o k tu k é n e k e ln i.
— Megjött? A n q o l: D e h isz e n tő lü n k k a p tá k a
fe q y v e r t.
— A reggeli gyorssal! N áci: M indlq m a q u k tó l s z o k tu k
k a p n i.
— Vigyázz! — emelte fel bütykös ujját
a nyurga.
— Bumm! — felelte rá a köpcös, mert F E L O L V IZ SG Ä U A K
AZ OLASZ BÉKESZERZŐDÉST
nagy zökenéssel megállt a lift.
A liftes ezekután nem tudott nyugodni.
Ki akarta találni a történetet. Különböző
lehetőségeket kombinált, variált, de hiába.
Este sétálni ment a menyasszonyával
a Ligetbe. Két csók között megkérdezte:
— Mondd meg gyorsan mi az? Kre-
dencben van, a nagyanyja patikus, nincs
szaga, megérkezett a reggeli gyorssal, és
éppen ezért feltétlenül el kell menni a
Hermina-útra!
A lány gyorsan megcsókolta vőlegényét
és elhatározta, hogy még a jövő héten
megesküsznek, mert a hosszú jegyesség
megzavarja a férfiak eszét.
Mikes G y ö r g y

Náthás és feledékeny \ T ru m an : Te, A c h lk á m , Ír a ss a lá e q y

ü r e s ív p a p lr t G a s p e r iv e l, m l m a jd
o tth o n f ö lé ír ju k a z o la s z b é k e s z e r z ő ­
d é s f e lté t e le it .
A c h e s o n : M iért Ír a ssa m alá? M inek
a n n y i b e le s z ó lá s t e n q e d n l a z o la s z o k ­
n ak ?

EGY ANGOL OLAJSZAKÉRTŐ

ANGOLOSAN TÁVOZIK A BA D A N BÚ L

— M ié r t is k ö t ö tt e m c s o m ó t a z s e b k e n d ő m r e ?
J a , p e r s z e l H o g y h a t ü s s z e n te k , el n e f e le jt s e m h a s z ­ M a g á n y o s tö lg y : N o , a h o g y i t t o lv a s o m az ú js á g b a n , n é h á n y év
n á ln i . . . m ú lv a n e m le s z e k é n m á r e g y e d ü l!
 K a f>
Ludas Matyi látogatása
néhány tervező építészünk műtermében
(Révai e lv társ cikke nyom án)
... de reméljük, libuskám, hogy ezek az építőművészek is
szép és célszerű épületeket terveznek majd a közeljövőben lezajló
■építész kongresszus után!
te C L j o i r t r f e f a
Hadd kezdem önkritikával: az
én hibám, hogy közel hétéves fenn­
állásom alatt most először talál­
koztam személyesen az olvasóval.
Különösen sajnálom ezt azért, mert
sok okos tanácsot, értékes javasla­
tot kaptam — s mindez rámfért
volna már előbb is. Persze jobb ké­
sőn, mint soha (mindig akad köz­
mondás, amivel vigasztalódni le­
het), s ha már a találkozóra ily
későn került a sor, gondom lesz
arra, hogy az ott. hallottak tanul­
ságát mielőbb tevonjam s persze
arra is, hogy a második találkozó­
val ne várjak újabb hét esztendeig.
Vészi elvtárs, a Vegyianyag Ke­
reskedelmi Központ dolgozója ki­
tűnő humorával ízesített hozzászó­
lásában többek között azt javasolta,
hogy alakítsuk meg a Ludas Matyi
barátainak körét. Én nem annyira
a sok dicséretből, amit kaptam, (de
nem kapót el), hanem a komoly fi­
gyelmet érdemlő, elmélyültségről
tanúskodó és építőszándékú hozzá­
szólásokból úgy látom, hogy nem
kell megalapítani a barátaim körét,
megvan az, szeret, segítségemre
siet, ha kell, és ragaszkodik hoz­
zám alapszabályzat nélkül is. Én
meg viszontszeretettel fizetek a
szerétéiért, no meg azzal, hogy
igyekszem jobb és egyre jobb lapot
csinálni egész addig, míg a lap jó
nem lesz. Megfogadom Nóti Sán-
dorné elvtársnő tanácsát, hogy töb­
bet foglalkozzam az ifjúság problé­
máival, megfogadom Radnai, Csil­
lag és Hajdú elvtársak tanácsát is,
hogy nyolcadik oldalamon látogas­
sak el értelmiségi munkahelyekre is,
de igyekszem majd megszívlelni Sá­
rai Jánosáé elvtársnő szavad is, aki
arra kért, hogy többet és nagyobbat
üssek pálcámmal azok fejére, akik
alkotmányunknak a nők egyenjogú­
sítását biztosító pontjával szembe­
helyezkednek. Nincs helyem arra,
hogy a felszólalások mindegyikét
ismertessem, de el kell még mon­
danom. hogy repesett a szívem az
örömtől, amikor Bojta Sándor,
Káldor István és Bojkó András is­
kolai tanulók hozzászólását hall.
gattam. A gyerekek (13— 14 évesek
lehettek) olyan szakszerűen, ko­
moly, jót felépített bírálattal mutat­
tak rá hibáimra, hogy több örömöm
tellett bennük, mint a felnőttek di­
csérő szavaiban. Pedig a dicséret
sem esett éppen rosszul.
Nagyon hasznos volt ez az ol­
vasóértekezlet, de mégiscsak (jót.
formán) az első lépés azon az úton,
amelyet meg kell tennem, ha iga­
zán szoros kapcsolatot akarok te­
remteni olvasóimmal. Márpedig
akarok. Ezért kértem meg a érte­
kezlet résztvevőit, de hirdetem ki itt
is: várom az olvasók leveleit. írják
meg minél többen bírálatukat a
munkámról, írjanak a hibákról,
amelyeket munkahelyeiken tapasz­
talnak, vagy az eredményekről,
amelyek megörvendeztették őket.
Segíteni fognak leveleikkel abban,
hogy jobban harcolhassak közös
céljainkért, s mindig oda és akko­
rát üthessek, ahova és amekkorát
kell.
LUDAS MATYI
Ludas Matyi
F ő s z e r k e s z tő : GABOR ANDO R
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
A k ia d á s é r t f e le l:
a L a p k ia d ó V á lla la t I g a z g a tó ja
S z e r k e s z t ő s é g : V ., A lk o tm á n y -u . 3
T e le fo n : 1 2 7 -7 5 0 . 1 2 8-031
K ia d ó h iv a ta l: V II., L e n ln -k rt 9 —11
T e le fo n : 2 2 1 -2 8 5
H ir d e té s i o sz tá ly :
V II., L e n ln -k ö r ú t 9— 11.
T e le fo n : 2 2 1 —2 8 5 .
E lő f iz e t é s i O g y ek : P o s ta K ö zp o n ti
H írla p I r o d á ja , V .. J ó z s e f n á d o r ­
t é r 1. T e le fo n : 1 8 0 -8 5 0
S z e m é ly e s ü g y fé ls z o lg á la t :
V ., R o o s e v e lt-té r 5 —6
B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a ,
V .. H o n v é d -u tc a 10
F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K á ro ly
 D IVATREVO NE
Nyissák ki a hordójelző hivatalt!
A balatonfüredi és környékbeli bortermelők nevében küldjük
S. O. S. kiáltásunkat. Szeretnénk szüretelni, de hiába várjuk, hogy
megnyíljék a múlt évben bezárt hordójelző hivatal. Múlnak a napok
és egyre sürgősebb az ügy. A berendezés rendben van, a nyáron
tanfolyamot végzett szakemberek szeretnének dolgozni, csak az
engedély porosodik valahol egy aktahalomban. Téged kérünk meg
Ludas Matyi, csípd meg az illetékeseket és intézd el, hogy küldjék
el végre a balatonfüredi hordójelző hivatal működési engedélyét.
Szabó Ernő
Balatonfüred
Ebadták lovagias ügye
A Hold-utcai rendelőben elpana­
szoltam, hogy a vállam és a lábam
nagyon fáj. Megvizsgáltak és öt
fürdőutalványt adtak a Gellértbe.
A masszirozónő megkérdezte, hogy
melyik testrészemet akarom meg-
dögönyöztetni: a váltamat, vagy a
lábamat. Csodálkozva válaszoltam,
hogy miért kérdi, hiszen nekem
mind a kettő fáj. Erélyesen kijelen­
tette, hogy csak az egyiket masszi.
rozhatja meg, mert erre utasítása
van. újra elmentem a rendelőbe,
ahol megtudtam, hogy a massziro-
zónönek igaza van, mert a fürdő­
vel való szerződés ezt így írja elő.
Azóta is töprengek, hogy milyen
bürokratikus csodabogár ez? Aki
^ »(» ■-j ezt kitalálta, azt fel kellene világo
— Lgy! Szóval azt állítod, hogy a te apád többet jegyzett, mint sítani arról, hogy a váll és a láb
az en>ém?! egy testhez tartozik. Hiszen, ha
ennek a szerződésnek valami, ér­
telme lenne, akkor külön utalványt
kellene kiállítani a jobb vállra, bal
d z ily e n a e z ttő h a te r m e ié i k e r é k k ö tő i vállra, jobb lábra, bal lábra, jobb
kézre, bal kézre. Megjegyzem, a
rendelet készítőjét is meg kellene
masszírozni mert úgylátszik két
balkeze van.
CSIBI GERGELYNE
Róbert Károly-krt. 40
A POSTÁRÓL VAN SZÓ
A u g u s z t u s 1 7 -én egy H é v iz é n
ü d ü lő d o lg o z ó r é s z é r e tá v i r a t i la g
140 f o r i n to t a d ta k fe l p o s tá n . M ire
a p é n z m e g é r k e z e tt , a c ím z e t t m á r
e lu t a z o t t. A z ille tő m e g k é r te az
ü d ü lő g o n d n o k á t, h o g y h a a p é n z
m e g é r k e z ik , k ü ld je v is s z a m u n k a h e ­
ly é r e . N a p o k t e l t e k el, a p é n z n e m
é r k e z e t t m e g . A c ím z e t t k ö z b e n e g y
k ic s it b ö jtö lt is, m e r t n e m v o lt
p é n z e . N y o lc n a p i „ b ö jtö lé s “ u t á n
e lm e n t a d e b r e c e n i 1. s z á m ú p o s ta -
h iv a ta lb a é s é rd e k lő d ö tt a t á v i r a t i ­
la g e lk ü ld ö tt p é n z ü g y é b e n .
K ö z ö lté k v e le , h o g y a z ü g y n e m
a z 1., h a n e m a 2. s z á m ú p o s ta h iv a ­
ta lh o z ta r to z ik . O t t m e g n y u g t a t t á k ,
h o g y é rd e k lő d n i fo g n a k a h é v íz i
p o s tá n . A z t t a n á c s o lt á k , h o g y n e m
á r t, h a a k é z b e s ítő k n é l is é r d e k lő ­
dik . S z ó tf o g a d o tt, d e n e m v o lt s z e ­
re n c s é je , m e r t e g y m é rg e s é s a
r é g m ú l t id ő k re e m lé k e z te tő k é z b e ­
s ítő rö v id e n k i u ta s íto tta , h o lo tt
u g y a n a k k o r tö b b id e g e n v o lt a h e ­
ly is é g b e n .
A c ím z e tt c s a k n a p o k k a l k é ső b b
m e r t ú j r a e lm e n n i a z 1. s z á m ú p o s ­
ta h iv a ta lh o z . I t t m o s t m á r a z t k ö ­
z ö lté k v e le , h o g y c s a k a k k o r k a p ­
h a t j a v is s z a a p é n z é t, h a „ tu d a k o z -
v á n y t “ a d b e , a m in e k 1 f o r in t 40
f illé r a d íja . A c ím z e tt, ak i e d d ig
h itt a p o s ta g y o r s m u n k á já b a n ,
m o s t m á r d ü h ö s le tt. K ije le n te tte ,
h o g y n e m fiz e t. E lm e n t a 2. s z á m ú
p o s ta h iv a ta lh o z , a h o l k ö z ö lté k v e le ,
h o g y a v á la s z m é g u g y a n n e m é r ­
k e z e tt m e g H é v íz rő l, d e le g y e n t ü ­
r e lm e s , m e r t a j á n l o t t le v é lb e n f o g ­
já k s ü r g e t n i. A c ím z e t t m o s t is m é t
MONTECARLÓBAN re m é n y k e d n i k e z d e tt, m ár
a z é r t is, m e r t m o s t n e m k é r te k tő le
csak
s e m m if é le d íja t. H á r o m n a p m ú lv a
m e g t u d t a , h o g y H é v íz v á la s z o lt. A
p é n z t v is s z a k ü ld té k , m o s t m á r c s a k
Mi történt Paiasznyán?
T a v a s s z a l m e g a l a k u l t P a r a s z n y á n a L a k á s é p ítő S z ö v e tk e z e t. É n is
t a g j a le tte m . M in d e n h ó n a p b a n le v o n já k a h á z r é s z le t e t a fiz e té s e m b ő l.
A z a la k u ló g y ű lé s e n a n n a k id e jé n k é t m in is z té riu m i k ik ü ld ö tt is v o lt, a z t
Íg é rté k , h o g y e b b e n a t e r v é v b e n h ú s z c s a lá d i h á z é p ü l a b á n y á s z o k n a k
P a r a s z n y á n . A z t is k ije l e n t e t t é k , h o g y m á r a u g u s z t u s 2 0 - á n b e l e h e t k ö l­
tözni e z e k b e a z ú j la k á s o k b a . M á r o k tó b e r v a n , d e m é g é p ít ő a n y a g o t s e m
lá tu n k a k ö r n y é k e n . K é re m a L u d a s M a ty it, k é rd e z z e m e g a K is la k á s é p ítő
V .-t, h o g y m ié r t fe le d k e z te k m e g P a r a s z n y á r ó l ?
m iatt. . .
M é g e g y s z e r a p a r a d ic s o m !
Legutóbb szégyentáblára tettük a
paradicsomot, mert elkésve érkezett
Budapestre. Hivatalos választ kap­
tunk, amelyben közölték, hogy a pa­
radicsom folyamatosan érkezik Bu­
dapestre. Most Monorról a követ­
kező levelet kaptuk:
„ É d e s k is p a r a d ic s o m t e s tv é r e m ,
ki tő le m e g y tő r ő l s z a k a d tá l el,
v é g r e a v á r o s i n é p a s z ta lá r a k e r ü l ­
t é l. £ n a z o n b a n m é g m in d ig id e ­
h a z a s ín y lő d ö m , p u k k a d o z o m , r á n ­
co so d o m , r o th a d o k . N em b íro m
m á r s o k á i g e z t a z á lla p o to t, h is z e n
Egyenjogúságot a férfiaknak! é n is s z e r e t n é k m á r a fa z é k b a n To­
A Budapesti Kábel- és Sodrony­ ty o g n i. S e g í ts r a jt a m . K ü ld jé te k lá ­
kötélgyárban dolgozom. Feleségem d á t, h o g y e ls z á llíth a s s a n a k b e n n ü n ­
a Tanfolyamellátó Vállalatnál van k e t. H id d el, n a g y o n s ir a lm a s l á t ­
alkalmazva. Lakásunk a XI. kerület­ v á n y , a h o g y f e k s z ü n k a f ö ld e k e n é s
ben van. Két kisgyermekemet nem v á r ju k , v á r j u k a lá d á t. H á lá b ó l k i­
tudjuk bölcsődében elhelyezni, mert tű n ő e n f o g o m íz e s íte n i é te le te k e t.
feleségem munkahelyén nincs böl­ R o th a d ó P a r a d ic s o m R ozi
csőde, a kerületi bölcf Kiében vi­ &
szont náncs hely. A K ibelgyárban, P e le n k a ta r tó t k é r e k !
ahol én dolgozom, van bölcsőde, de
itt egy furcsa rendeletre valló hivat­ Kajuk Gyuszikán segítettél, talán
kozással nem ismerik el a jogomat, van az én bánatomra is orvosság.
hogy gyermekeimet a bölcsődébe Kéthónapos kislány vagyok, nekem
hozhassam. Azt állítják, hogy mun­ van olyan edénykém, de nincs pe­
kahelyemen csak az itt dolgozó lenkatartó nadrágom. Nagyon sze­
retném, ha tudnál gumiból vagy
nylonból ilyet szerezni. Ügy tudom,
ilyesmit gyártanak, de anyukám
hiába ment üzletrol-üzletre, sehol
sem kapott. A legifjabbak nevében
sok puszit küld
B. S z a b ó M a r g itk a
Iz sá k , G ed eo n d . 2 7 3 .
anyák gyermekeit gondozzák. Al­
kotmányunk a dolgozó nőnek a fér­ HOL A BÜROKRÁCIA?
fiakkal egyenlő jogokat biztosít,
mint dolgozó férfi a Ludas Matyi Legutóbbi számunkban a győri
segítségét kérem, hogy egyenlő jo­ Vagon- és Gépgyár egyik dolgo­
gom legyen női munkatársaimmal. zója bürokráciával vádolta a Cső­
Kérem, magyarázzák meg az illeté­ szerelő- és Értékesítő Vállalatot,
keseknek, hogy az én gyermekem mert az — szerinte — nem felelt a
anyja is dolgozó nő és ha gyerme­ Vagongyár értékes anyagokat fel­
keinket nem sikerül az üzemi böl­ ajánló levelére. A Csőszerelő Vál­
csődében elhelyezni, akkor ő kény­ lalat a cikk megjelenése után bebi­
telen lesz munkájából kimaradni. zonyította nekünk, hogy a szóban -
Kiss Károly időfelvevő forgó levélre még aznap felelt, de
B u d a p e sU K ábel- és éppen a felajánló győri Vagongyár
S o d ro n y k ö té lg y á r . altatta el az ügyet. A cikket író ol­
vasónk persze nem számított arra,
hogy a bürokráciát ezúttal saját
üzeme táján kell keresnie. -
a p o s ta u ta l v á n y t k e ll k ik e re s n i. I s ­
m é t e l t e l t h á r o m n a p . A 2. s z á m ú
p o s ta h iv a ta l h iv a ta lo s a n k ö z ö lte ,
h o g y a p é n z t fe lk ü ld té k a L e s z á ­
m o ló H iv a ta lh o z , o n n a n k e ll k é rn i.
F i g y e lm e z t e t t é k , h o g y o n n a n c s a k
h e te k m ú lv a k a p h a tja v is s z a a 140
f o r in to t.
I s m é t e lt e lt k é t h é t. A c ím z e t t
f e lk e r e s te a p o s t a v e z é r i g a z g a tó s á ­ A L u d a s M atyi s z e p te m b e r 26-i
g o t, a h o l n a g y r é s z v é t te l h a l l g a t t á k sz á m á b a n a K om lói S z é n b á n y á r ó l
ír v a , m e g e m líti, h o g y a D é ld u n á n tú li
v é g ig p a n a s z á t é s e lis m e r té k , h o g y O z e m é le lm e z é s i K ö zp on t r o s s z u l látja
a p o s ta e b b e n a z ü g y b e n b ü r o k r a ­ el é le le m m e l a z é p ít k e z é s m u n k á s a it.
tik u s v o lt. M e g í g é r t é k , h o g y k iv iz s ­ A m in is z té r iu m I lle t é k e s o s z tá ly a
g á lj á k a z ü g y e t. m e g v iz s g á lt a a z ü g y e t é s m e g á lla p í­
to tta , h o g y a k o n y h a i é tr e n d b e n he-
A c ím z e t t s z o m o r ú a n ta p a s z ta l ta , ten k é n t e g y s z e r s z e r e p e l a b a b . ille tv e
k a p r o s -k á p o s z ta . A b a b o t a d o lg o z ó k
k ív á n s á g á r a s z o lg á ljá l« k i, k a p r o s-k á ­
p o s z tá t a z é r t k ell h e t e n k é n t e g y s z e r
k ia d n i, m e r t n é p g a z d a s á g i é r d e k a
t e r m e lt k á p o s z ta e lf o g y a s z t á s a . A c u ­
k o r, t o já s é s k á v é e ltu la jd o n ítá s á v a l
k a p c s o la tb a n f o ly ik a v iz s g á la t .
A m u n k a f e g y e le m m e g s z ilá r d ít á ­
s á r a a z O z e m é le lm e z é s i E g y e s ü lé s
s z ig o r ú b b r e n d s z a b á ly o k a t v e z e t b e
é s e g y é n i n é p n e v e lő m u n k á v a l ja v ít­
já k az o tt d o lg o z ó k ö n tu d a tá t.
B e lk e r e s k e d e lm i M in isztériu m
s a jtó c s o p o r t.
A L u d a s M atyi a u g u s z t u s 3 0 4 s z á ­
m á b a n K aton a A u r é l, a p á s z tó i p o sta
s e g é d e lle n ő r e a z t p a n a s z o lta , h o g y
n em k a p ta m e g v é r a d ó - h ú s j e g y é t. A
p a n a s z t k iv iz s g á lta ttu k é s m e g á lla p í­
n o g y p é n z é t m é g m in d ig n e m k a p ­ to ttu k , h o g y a já r á s i t a n á c s k e r e s k e ­
d e lm i c s o p o r tja n e m Is m e r te a r e n ­
h a t j a v is s z a , p e d ig k ö z b e n h a t h é t d e lk e z é s e k e t é s n e m e n g e d é ly e z t e ,
t e l t e l. B á n a tá b a n k ö z ö lte a p o s t á ­ h o g y a z 5 4 . sz . u ta lv á n y r a h ú s t a d ja ­
v al, h o g y a z e s e t a L u d a s M a ty i h a ­ nak.
A m in is z té r iu m ille té k e s o s z tá ly a a
s á b j a i r a k ín á lk o z ik . A z t a v á la s z t
Járási t a n á c s k e r e s k e d e lm i c s o p o r t-
k a p ta , h o g y v a n n a k itt m é g s ú ly o ­ v e z e t ő j é n e k m e g b ü n t e t é s é r e f e lh ív t a
s a b b ü g y e k is. E z a v á la s z a z o n b a n a m e g y e i ta n á c s k e r e s k e d e lm i o s z tá ­
n e m v o lt v ig a s z a z z a l a s z o m o rú ly á t.
B e lk e r e s k e d e lm i M in isztériu m
té n n y e l sz e m b e n , h o g y a p é n z fe l­
a d á s a ó ta m o s t m á r h é t h é t t e l t el É r d e k lő d é s s e l o lv a s t u k a z t a k öz-
é s m é g m in d ig n e m j u t o t t a 140 fo ­ h a s z n ú k io k ta tá st, a m e ly a b ír ó s á g o k
által k ia d o tt le tiltá s i r e n d e lv é n y e k m a ­
rin th o z . g y a r o s s z ö v e g e z é s é t c é lo z z a . B e is ­
S z ilá g y i E n d r e m e r jü k , h o g y a „ r e n d e lt e tv é n ” é s
MÁV ig a z g a tó s á g i d o lg o zó , „ z á r a lá v é t e t v é n “ k ife je z é s e k m in t
D e b re c e n , E rz s é b e t-u . 26. m u lt s z á z a d v é g i s tílu s m a r a d v á n y o k
e lő fo r d u ln a k a s z ö v e g b e n . A z a d ó a la ­
n y o k a z o n b a n m e g é r t e tt é k . KI k ell
je le n te n ü n k , h o g y a n y o m ta tv á n y o k
s z ö v e g é t n e m a N y o m ta tv á n y e llá tó
V á lla la t á lla p ítja m e g , h a n em a z a z t
r e n d s z e r e s ít ő m in is z té r iu m , v a g y k ö z­
ig a z g a tá s i s z e r v . A m i f e la d a tu n k a
s z ö v e g k in y o m ta tá s a . A L u d a s M atyi
d o r g á lá s a a z o n b en n em v o lt h iá b a ­
v a ló , m e r t lé p é s e k e t te ttü n k a z Ig a z­
s á g ü g y m in is z t é r iu m b a n , a h o l n y o m ­
b a n Í g é r e te t te tte k a n y o m ta tv á n y -
m in tá k k o r s z e r ű m a g y a r n y e lv e n v a ló
m eg szö v eg ezésére.
E zen tú l te h á t, h a v a la k i v é g r e h a j ­
tá si r e n d e lv é n y t k a p — h a a z o k „ b é l­
ta r ta lm á n a k " n em i s — d e é k e s m a ­
V IS K O L C F E R E N C , b á n y á s z g y a r s z ö v e g é n e k ö r v e n d e z h e t m a jd .
P a ra szn y a . N y o m ta tv á n y e llá tó V.
 Nyolcvanéves a magyar bélyeg
Delnő: Ah, Adolár, óvatosan raggassa a bélye­
get a kcpertára, mert nyolcz évtized múltán érté­
kes kiállítási objektum leend!
Találkozó 6 órakor
avagy pillanatkép egy pesti villanyóráról.
(Ujj. m á d iztr
(A z e n y in g i B é k e t e r m e lő s z ö v e t k e z e t b e n a k u k o ­
r ic á t n em tö r ik , h a n em c s é p e lik . A z e ls ő n a p o n a
c s o p o r tn a k e z z e l a m ó d s z e r r e l 15 h o ld k u k o r ic á já t
c s é p e lté k el.)
lemorzsolódás, aminek üruim lehet.
Nyugati újságíró egy MHK-próbán
— Hm. JCICIUCIH lUJfWlll, **
kráciában tömegesen válnak az emberek földön­
futókká.
^ rv a s
ANKARA
(Sgy apa M elójából)
A fiam a napokban valahonnai
egy úgynevezett csúnya szót hozoit
haza. Igazság szerint többet is ho­
zott, de hát nem akarok ebben a
mmmm
kis értekezésben mindent kiplety­
kálni róla, hátha kezébe kerül ez
az újság és túlteszi magát azon a
csekélységen, hogy még nem ismeri
a betűket.
Szóval maradjunk egy bizonyos
csúnya szónál,' amelyben különben I CA .: v,eyen haza, követ úr.
JJSA-nagykövel: Mi közöm magához, barátom?
is — mint cseppben a tenger — az fn -c i l l a n t : Hát nekem mi közöm volt Koreához, ahol elvesztettem
egész probléma tükröződik. Tehát a tellabamat?
hazahozta, ami még nem lenne olyan
veszélyes dolog, hiszen mind én,
mind feleségem elég finomlelkűség-
gel rendelkezünk ahhoz, hogy kellő
méltósággal reagáljunk az efféle út-
széli megnyilvánulásokra, játszva
visszafojtjuk a röhögésünket és
olyan arcot vágunk, mintha mi sem
történt volna. Sajnos azonban a gye­
rek érzi a szó alvilági misztériumát
és meggyarapodoit ismereteinek ezt
a bizonyítékát únos-untalan és a leg­
különbözőbb helyeken hangoztatja.
Lehetőleg tömegek előtt tart rög­
tönzött szónoklatokat, amelyek kizá­
rólag az említett szónak hússzor-
harmincszor való elsorolásából álla­
nak, talán ezért is hatnak olyan
írappánsul.
Minthogy barátaim, ismerőseim,
családom és az egész Kiss József-
utca egyetértenek abban, hogy a
gyereket erről a villoni hangról le
kell szoktatni, magam elé citálom és
a léleknemesítés kezdetét veszi.
— Nézd Ferikém — mondom és
mivel én a gyereket nem verem,
legalább a familiáris hangot igyek­
szem megütni — ilyeneket nem , LISA-legény: Mars innen! Ez az én támaszpontom!
mond az ember. Ez olyan szamár­
ság. Semmi értelme sincs . . .
Itt félbeszakad monológom, mert
LONDON
Ferike vigyorogva és tele tüdővel a
szemembe ordítja azt a bizonyos
szót. Arcom elkomorodik és úgy
határozok, hogy pokoli büntetést
eszelek ki számára: átmenetileg
megfosztom őt társaságomtól. Gya­
korlatból tudom, milyen rossz ez,
amikor magamonkívül vagyok.
— Menj ki — mondom. — Én
ilyen illetlen gyerekkel nem beszél­
getek.
Ez hat, legalábbis oly mértékben
hogy Ferike elhatározza: tárgyalá
sokba bocsátkozik velem s ameny
nyiben tényleg a logika erejével si
kerül meggyőznöm őt arról, misze
rint a szó használata helytelen, meg
fontolás tárgyává teszi a dolgot
Mindez kiderül abból, hogy meg
kérdi, mit jelent az a bizonyos szó
— Mondtam már, hogy semmi
értelme sincs — szögezem le nyo
matékosan.
— Nem igaz — jelenti ki és ha
tározottan szembenéz velem. — Azt Az osztalék siratása.
jelenti, hogy popsi.
— No látod — csapol? le rá ki-:
csit idegesen — így is lehet mon­
dani. Épp ezért felesleges azt a F ir e n z e
csúnya szót használni.
— A „popsi“ az nem csúnya? —
kérdi, nyilván azért, hogy a széllé
mes társalgás valamikép el ne akad­
jon.
— Az nemi — válaszolom meg­
győződés nélkül, mert fiz élei nyers
igazságait illetően mindenféle becé-
zést szívből útálok.
— És a másik mért csúnya?
— Azért m e rt. . . m e rt. . . ide
figyelj, mért kell erről annyit be­
szélni? Értsd meg, hogy én nemi
szeretem és anyuka se szereti és
ha te szeretsz minket, akkor nem
mondod azt a csúnya szót! Vagy:
nem szeretsz mink’et?
— De igen — mondja és csupa
gyermeki gyengédség 'esz az arca.
— Szeretlek titeket és soha többé
nem mondom azt, hogy ..
Persze kimondja, hogy mit nem
fog mondani. És naponta hússzor
kimondja, és mindig hozzáteszi át­
szellemült arccal, hogy ő iiyen
«VUIV csúnya szót nem használ, mert jó A m erikai kéju ta s: Irig y lem ezt a m unkanélküli fick ó t! Egész nap élvez­
gyerek és szeret minket. heti a v á r o s s z é p s é g e i t . . .
Győzött a logika és a szeretet. . .
 0

a 4 k i^ c te d e b ó á g i G é p g y c tf ő a * .

A mosonmagyaróvári Mezőgaz­
dasági Gépgyár Moson-Magyar-
óváron mezőgazdasági gépeket
gyárt. Mezőgazdasági gépek alatt
értendők a következők: szénagyüjtő
gereblyézőgép, vetőgép, műlrágya-
szórógép, traktoreke, aratógép,
aratócséptőgép, kévekötő-aratógép,
kazalozógép, négyzetbeültetős ku­
korica-vetőgép, fükaszátógép. Mind
ebből kitűnik, hogy ez az üzem a
mezőgazdaság gépesítésének fontos
bázisa. A z üzem gyárt, ezenfelül
virágot és barackot, mert területé,
hez virágkertészet és gyümölcsker­
tészet is tartozik. Barackból 24
mázsa termett, ami egy gépgyártól
igen szép teljesítmény. Itt jegyez-
EMAG-gal áll párosversenyben,
amelyben pillanatnyitag az EMAG
vezet, annak ellenére, hogy az
EMAG barackot egyáltalán nem
ültetett.
Ebből a gyárból kapott mezőgaz­
dasági gépet többek között a szent­
endrei „Vörös Rózsa", a nógrád-
szakáli „Tolbuchin", a rajkai „Vö­
rös Csillag", a zalalövői „Vörös
zászló", a hódmezővásárhelyi „So­
mogyi Béla" téeszcsé. Innen árad­
nak a mezőgazdasági gépek az or­
szág minden .részébe, hogy dolgozó
parasztjaink minél kevesebb verej­
tékkel, de minél nagyobb ered­
ménnyel műveljék a földet. Köz­
vetve tehát mindennapi kenyerünk
vét, hogyan termel a gyár. Éppen
ezért fontos, hogy az üzemi párt-
szervezet még nagyobb súlyt fek­
tessen a politikai munkára, hogy
valóban a termelés motorja lehes­
sen. Munkája — elismerjük — nem
könnyű. Ez a város Horttiy-Ma-
gyarország nyugati végvárainak
egyike volt, s a fasiszta, fertőzés
itt nagyon erős nyomokat hagyott.
Az utóbbi évek szép eredményei el­
lenére is, még sok a pártszervezet
tennivalója a nevelőmunka terén.
Erősen reméljük, hogy az elvtársak
kitartó munkájának következtében
legközelebb vidámabb hangon be­
szélhetünk az üzemről, s még erő­
sebben reméljük, hogy ez a re- Gondár István kovács-sztahanovista, a fiatalok lelkes pártfogója.
Tanítványai közül az egyik már sztahanovista, a többit most igyekszik
azzá kovácsolni.

Aminek nem lett volna szabad len n ie...

Ludas Matyi: Elvesztették az élüzem-jelvényt, szaktársak? Bent keressék a gépek mellett. Ott
vesztették el, ott fogják megtalálni. . .

Több állami gazdaságból 160 dolgozó tanulta ki a mezőgazdasági

gépek kezelését és szerelését. Képünkön éppen búcsút vesznek a megismert
gépektől. Illetékes szerv ugyanis a gépeket nem azokba az állami gazda­
ságokba irányította, ahova a gépkezelők visszamentek.

ezen a helyen, mert Stárics Sán-

Rezesbanda köszönti az élenjáró
dolgozókat, rezesbanda serkenti
talpra a megrögzött későnjárókat.
A képen látható szaktárs, arckifeje­
zéséből ítélve, nem sztahanovista
lett, hanem megint elaludt.
domé nem engedte magát leraj-j
zolni. Ezért néhány sorban vázol­
juk portréját. Stáricsné a gyár egyik
magkészítő műhelyének bizalmija. Jó
példával kellene eiőljárnia a kölcsön-
jegyzésben is. Eleget tett ennek a
feladatnak? Nem! Látogatásunk idő­
pontjában még egyetlen fillért sem
jegyzett és magatartásával befolyá­
solta a műhely többi dolgozójának
jegyzési elhatározását is. Férje, aki
ugyancsak a gyárban dolgozik, leg­
utóbb 2400 forintot keresett és
mindössze 400 forintot jegyzett. Nem
E zt a s o k v ir á g c s o k r o t a z ir o d á ­
tudjuk, hogy Stárics, vagy Stá­
b a n lá ttu k . A z o k r é s z é r e k é s z íte t t e
ricsné a ludas ebben? Csak azt tud­
e lő a v e z e t ő s é g , a k ik jó p é ld á t m u ­
ta tn a k a k ö lc s ö n j e g y z é s b e n . R em él­
juk, hogy ketten együtt példát mu­ Ez a képünk egy fontos értekezlet Ez a képünk egy*badacsonyi
tattak. Elrettentő példát. . . De le­ részvevőit ábrázolja. kirándulás részvevőit ábrázolja.
jü k , h o g y o ttlé tü n k ó ta g a z d á r a ta­
het, hogy azóta jóvátették hibáju­
lá lt v a la m e n n y i c s o k o r , s n em a vi-
kat. Javaslatunk: az értekezleteket Badacsonyban kellene megtartani.
rá q h e r v a d t e l, h a n e m a z ü z e m b e n
itt-ott fe lb u k k a n ó e lle n s é g r e m é n y e .

M egkérdeztük Mező József elvtár­
sat, az Irodai alapszerv titk árát, mi­
k o r láthatnánk végre egy elkészült
kévekötő-aratógépet, m e rt Ilyennel
m ég nem találkoztunk az üzemben.
— Tíz óra 30 m ásodperckor — fe­
lelte. — M ert azt a gépet, ami 10
ó rak o r lett kész, 10 óra 1 perck o r
m á r szállítják valam elyik téeszcsébe
vagy állami gazdaságba.
A Ludas Matyi bemutatja a Gép­
gyár négy dolgozóját. Kovács
György főművezetővel kezdjük, aki
a melegprés és sajtolóműhely irá­
nyítója. Eddig 40 újítását fogadták
el. Hidegvágó újításával a darabo­
Félreértés ne essék, ez a rajz lási időt negyven óráról másfél
órára csökkentette. Egyik munka­
nem a helyszínen készült. társától megkérdeztük, hogy hánya­
Csak mi ünnepeljük Elek Imre vál­ dika van, mire azt válaszolta, hogy
lalatvezető elvtárs 25 éves jubileu­ az ő munkanaptárában már 1962
mát. Nem azt, hogy 25 éve dolgozik február van. Kitűnt, hogy a műhely
kilenc dolgozója már a februári ter­
az üzemben, hanem azt, hogy 25 vet teljesíti. A gyár szép megtaka­
éve született. rítást ért el Kovács újításai revén.
Igaz, a főművezető is jelentős ösz-
szeget takaríthatott meg, — ha nem
költötte el az újítási díjakat. Ugyanis
egyre emelkedő keresete nem lát­
szik meg kölcsön jegyzésén.’ Remél­
hetőleg látogatásunk időpontja óta
elkészült 41-ik újítása: hogyan le­
het a jegyzést duplájára emelni.
Második képünk Horváth Júliát
mutatja be. Ügynevezett „férfi­
munkát“ végez. Az aratógépek alá­
tétéit préseli. A műhelyben dicsérik
jó munkáját, Horváth Júlia pedig
örül az eredményeknek. Csak a kö­
tény miatt panaszkodik. Szereti, dé­
delgeti a présgépet, de ez a szere­
lem nagyon egyoldalú, mert a gép
piszkítja, szakítja Horváth Júlia ru­
háját. Erről a gép nem tehet, hiszen
versenyben van. Megoldás: a válla­
latvezető utaljon ki kötényt a prés­
gépek és a gázkazánok mellett dol­
gozó nőknek.
Merena Lászlót mutatja be barma-
dik rajzunk. A sztahanovista szer­
számlakatos egyre nagyobb teljesít­
ménnyel járul hozzá a gyár ered­
ményeihez.
Ugyancsak állandó jó munkát vé­
gez Kiszelka László sztahanovista
szerszámlakatos is. Se szeri, se
száma szerszámtakarékossági ötle­
teinek.

Jcvtr A áte*.;
a * IK A R U S R a rW te é v i’a g y r z J & v K
 . 1951. október 18
VII. évfolyam, 42. szám
fillé r
70
 Cseles Vdxini ésa maradi művezető
Egy láda holmit akartam Pestről
vidékre szállítani és valaki azt ta­
nácsolta, hogy küldjem a BEL-
SPED-del, még pedig „Háztól-há-
zig“-forga!omban. Viharedzett em­
ber vagyok rövidítések tekintetében,
lelkem megkeményedett az APISZok,
ATEXek és MUARTok csapásai
alatt, büszkén vallhatom, hogy erős
szívvel viseltem el a PASENVÉT,
megúsztam az OFOTÉRTet, kilá-
boltam a BARNEVALból, sőt öröm­
mel közölhetem, hogy sikerült még
a RÖLTEXet is átvészelnem, de ez
a Belsped mélységesen megrendített.
Belsped . . . ü g y hangzik, mint
valami veszedelmes betegséget je­
lentő orvosi műszó, vagy mint egy
rettegett kém fedőneve egy amerikai
kalandorfilmben. Tanácsadóm azon­
ban megnyugtatott, hogy nem kell
megijedni, mert Belsped nem más,
mint a felettébb szelíd Országos
Szállítmányozási és Fuvarozási
Központ rövidítése.
Mindenesetre megittam egy po­
hár friss vizet és »mikor valameny-
nyire magamhoz tértem, eltűnődtem
azon, hogy miért Szállítmányozási
és Fuvarozási az az Országos Köz­
pont és miért nem elégiszik meg az
egyszerűbb, de helyesebb Szállító
és Fuvarozó elnevezéssel úgyis,
mint Országos és úgyis, mint Köz
p o n t? ... Azután töprengeni kezd
tem azon, hogyan rövidült az Or­
szágos szállítmányozási és Fuvaro­
zási Központ épp Betepedre? Hiszen
a rövidítés! technika közismert sza­
bályai alapján körülbelül OSZAFU
KÖP lett volna a várható névössze
vonás.
Minthogy ezt a rejtvényt lóugrás
szerint sem tudtam megfejteni, fel­
hívtam a vállalat központját, hogy
megbeszéljem a Háztol-házig szál­
lítás hogyanját és mikéntjét. Tár­
csáztam a 181—930-at, ahol azt fe­
lelték, hogy mind a „hogyan“ mind
e z e k b e a z ir a k ia k b a ? A k e le ti lé le k pedig a „miként“ ügyében fordul-
DARVAS SZILARD: r e jte lm e i.
— Én a z t m o n d o m , c s o m a g o lju n k .
jok a 310—496-hoz. Tárcsáztam a
310—496-ot. ahol azt mondták, hogy
— H op p , m e g v a n ! U g o r ju n k át rájuk csak a miként tartozik, de a
hogyan ügyében a 313—296 illeté­
h tű c /a 4 h
E g y ip to m b a !
— Ott Jobb a h e ly z e t , m in t P e r z s iá ­ kes. 313—296 a 121—273-hoz utasí
(E z a b e s z é lg e t é s Ir a k b a n fo ly ik le ban? tott, az viszont eltanácsolt a
Moziban voltam egyik délelőtt, úgynevezett sajtóbemutatón, a Déryné k é t, P e r z s iá b ó l e lt á v o lít o t t a n g o l o la j­ — S z á z s z o r Jobb! 310—792-höz.
ip a ri sz a k e m b er k ö z ö t t a z Iraki — Biztos? Végre öt hívás után megtudtam,
című új magyar filmet vetítették meghívott közönség előtt, örömmel a n q o le lle n e s t ü n t e t é s p e r c e ib e n .) — E z e r s z e r Jobb! hogy valóban a 310—792 intézi a
jelenthetem, hogy a film nagyon szép, előreláthatóan óriási sikeré lesz. — H aU od, Joh n ? — Én a z t h a llo tta m , h o g y n em Háztól-házig elnevezésű izét, de
egyetlen furcsaságot észleltem, éspedig azt, hogy kicsit késön kezdték. — H a llo m , J a m e s. Jobb. utasítottak, hogy inasban jelentsem
— A zt k ia b á ljá k , h o g y ta k a r o d ju n k — P e d ig m illió s z o r Jobb! P e r z s iá ­ be, mit és mikor akarok melyik ház­
Illetve nem is ke'zdték késön, csak maga a film indult bizonyos lassú­ in n e n a f e n é b e . V á jjo n m it a k a r n a k b ól a m ú lt h é te n k id o b tá k a z a n g o lo ­ tól melyik házig szállítani.
sággal, amennyiben előzőleg percekig vetítették mindazokat, akiknek e v v e l m o n d a n i? k a t, E g y ip to m b ó l c s a k a Jövő h é te n Nem akarok igazságtalan lenni
a produkcióhoz valami közük volt. Számuk mintegy negyvenezerre rúg — N em tu d o m , J a m e s . Ki lát b e le fo g já k . . és ezért beismerem, hogy a
és a felsorolás nagyon jót tesz a filmnek, mert a közönség egyre feszül­ 310—792 — vagy nyolcvan más te­
lefonszám mellett — szerepel a tele­
tebb figyelemmel várja, hogy végre elkezdődjék az, amiért tulajdonkép­
pen moziba ment. A „tálalásnak" ez a rendkívül ötletes módja, az „auf- Hizlalási akció fonkönyvben is. Félórái tanulmá­
nyozás árán magam is rábukkan­
machung", sajnos, egyelőre csak a film sajátja, pedig az összes művé­ hattam volna, de miből ismerhettem
szeti ágak sikerrel használhatnák s ennek bizonyságául a Ludas Matyi- volna fel, hogy pont ez az a szám,
nak szánt legújabb humoreszkemet már én is az izgalom felcsigázásának ami nekem kell, arról nem is
szólva, hogy kissé igényes olvasó
ezzel a brilliáns módszerével bocsátom a nagyközönség elé. íme: vagyok és a telefonkönyv nem tar­
A L u d a s M a ty i é s a L a p k ia d ó v á lla la t b e m u t a tj a tozik a kedvenc olvasmányaim
D a r v a s S z ilá rd le g ú j a b b h u m o r e s z k j é t : közé.
De különben is! Hogyan kívánhat­
ják tőlem, hogy a számok tömkele­
Se fü le , se fa rk a gében megtaláljam a helyes tele­
font, — holott én csak egyszerű
V IC C E K : laikus vagyok szállítmányozási és
fuvarozási ügyekben, pláne orszá­
A ris to p h a n e s , M o lié re , Shaw , gos és központi viszonylatban, —
K a r in th y , G á d o r amikor a vállalat tisztviselői sem
tudják, hogy milyen számon kell
hívni a Háztól-házig alosztályt?!
ALAPÖTLET: Keserű tapasztalataim alapján
G o e th e arra kérem a kedves Belspedet, hogv
tegye hozzáférhetőbbé a Háztof-
házig forgalmat, mert így az a ve­
K E Z IR A T P A P IR : szély fenyeget, hogy nem a csomag,
A p lsz NV. — N o, O r z s e , e k k o r a m é r e t h e z m it sz ó ln á l? hanem az ügyfél jut el Háztól-
— N em tu d o m , J a n i. S lu s s z b a n le h e t n e m é g v a s ta g a b b .
házig .
Már tudniillik Kórháztól—Bolond­
G ÉPELTE:
K e lle r T ild a
cÁ fia ta t izerzo házig.
K. D.

SZEDTE: Ludas M atyi

B r u m ille r Á rp á d F ő sz e r k e s z tő : GABOR ANDOR
F e le lő s s z e r k e s z tő : GÁDOR BÉLA
S z e r k e s z tő : TABI LÁSZLÓ
NYOM TA:
A k ia d á s é r t f e le l:
R akó K á r o ly a L a p k ia d ó V á lla la t I g a z g a tó is
S z e r k e s z t ő s é g : V ., A lk o tm á n y -u . 3
A H O N O R Á R IU M O T T e le fo n : 1 2 7 -7 5 0 . 128-0 3 1
S Z ÍV E S S É G B Ő L T O V Á B B ÍT O T T A : K ia d ó h iv a ta l: V B .. L e n ln -k r t 9— 11
A p o s ta T e le fo n : 2 2 1 -2 8 5
H ir d e té s i o sz tá ly :
V II.. L e n ln -k ö r ú t 9 —11.
ELKÖLTÖTTE:
T e le fo n : 2 2 1 —28T.
A szerző családi munkaközössége E lő fiz e té s i ü g y e k : P o s ta K ö zp o n ti
H írlap I r o d á 'a , V.. J ó z s e f n á d o r ­
A kézirat készült: t é r 1. T e le fo n : 1 8 0 -8 5 0
S z e m é ly e s ü g y f é ls z o lg á la t:
li izerkesztőség eredeti Remington-rendszerű írógépén V ., R o o s e v e lt-té r E—6
Ezután következne maga a humoreszk, amelynek közlésére azonban, B u d a p e s ti S z ik r a N y o m d a ,
V., H o n v é d -u tc a 10
sajnos, már nem maradt hely, de legalább tálalva vagyok és az olvasó darabja bemutatóján és amikor a darabról F e le lő s v e z e tő : R a d n ó ti K áro ly
érdeklődését is sikerült elcsigáznom. az első bírálatot olvassa
 A kultúrvesető
m eg a támogatás A s z ó k ö z tü k m a r a d K a c s a lá b é s tá r sa i A Z Ö N Á M ÍT Ó
— Maga is ezt nézi?
— E z t. . . Szép!
— Inkább csúnya.
— Csúnya??! Nono, fiatalember...
Úgy látom, maga ehhez nem ért!
— Mihez?
— Hogy egy épület szép-e, vagy
— Hogy a szó köztünk maradjon sem. Ez a csepeli tanoncotthon az
— kezdte a beszélgetést a zsúfolt én véleményem szerint gyönyörű.
villamoson egy asszon) — én bi­ Márpedig én sokat adok a vélemé­
zony jól beolvastam a közértesnek. nyemre . . .
Képzelje, a földre volt szórva a ren­ — Az lehet, de ennek niég sincs
geteg krumpli, onnét lapátolták a semmi értelme.
kosárba s így tették a mérlegre. — Mert nem ért hozzá. Nézze
Otthon vettük észre, hogy az 5 kiló csak azokat a gyönyörű cölöpöket.
krumpli közé legalább 1 kiló tőidet Ezek tartják az épületet s aiája
Ü . B .-titk ár: K ed v es k u ltú rv e z etö mértek. Hát ne egye az embert a gyönyörű kertet lehet varázsolni.
e lv tá r sa m , íg é r e m , h o g y tő lem m e g ­ méreg? — De nem varázsoltak! Hiába is
kap m inden tá m o g a tá st. — Hát igen — mondta a másik tenne az alá a kacsaláb alá virágot,
asszony, majd az iránt érdeklődött, rögtön elhervadna az árnyéktól. . .
hogy mi újság az üzemben. — Na látja! Ezért nincs ott kert!
— Megvagyunk — felelte a bur­ — Akkor minek a cölöp vagy ka­
gonyás néni, majd így folytatta: — csaláb, vagy micsoda?
A Surbánek mester lett, de, hogy — Nem ez a fontos!
a szó köztünk maradjon, azóta na­ — Hát mi a fontos?
gyon megváltozott. Például azelőtt — Az egész. Például ott! Látja,
örült, ha valamelyikünk elbeszél­ milyen szimmetrikusan helyezték el
getett vele, most meg annyira fenn­ a zárható nyílásokat?
hordja az orrát, hogy meg sem — Miket?!
akarja ismerni az embert és el­ — A zárható nyílásokat.
várja, hogy a nők előre köszönje­ — A kulcslyukra gondol?
nek neki. — Kedves ifjú barátom! Hát
Most megszólalt a másik asz- maga azt sem tudja, mit nevezünk
szony: zárható nyílásnak a modernista
— Hát köszönjenek neki, ezen ne építészetben?
m úljék. . . — Nem tudom.
— Köszönjön neki a rossznyava-, — És ezzel a felkészültséggel
lya. De, hogy a szó köztünk marad­ bírálgat itt? Vegye tudomásul, hogy
kultúrvezető elvtárs, hogy minden jon, a kócos Gizivel egész máskép­ a zárható nyílást azelőtt ablaknak
támogatást megadok! pen viselkedik. A Gizi jöhet későn, nevezték.
a Gizi csinálhat selejtet, mégsem — És most?
kerül a szégyentáblára. Ha a Gizi­ — Most zárható nyílásnak.
nél megáll a gép, abban a pillanat­ — No, én ezután is csak ablak­
ban ott terem a szerelő és már ja­ nak nevezem. Már ameddig át le­
vítja is. Bezzeg az én gépem per­ het rajta látni. Mert ezeket meg
cekig íll. Vagy csinálnék én selej­ sem lehet pucolni. Hacsak nem tűz­
tet, a késésről már ne is beszéljek, oltók laknak benne, vagy nincs tűz­
olyan huppot verne ki a Surbánek, oltó ismerősük, aki kivonulna a
hogy összeszaladna a gyár. tűzoltólétrával.
Most egy lélekzetvételnyi szünet — Ezek apróságok, fiatalember!
következett, éppen csak annyi, hogy Maga nem gondol arra, hogy a mi
a villamos tudatlan utasai elme­ építészetünk formai produkciójának
rengjenek azon, hogy mi is az a minden alá van rendelve. A moder­
liupp és szépséges magyar nyel­ nista építészetben a tartalom elsőd­
vünket, mint jelen esetben is, ho­ legességének visszaállítása az új!
gyan csúfolják meg, de már folyta­ Ez a mai építészet ifjú barátom!
— Hát én ezt nem hiszem. Sze­
P i U a n a tk ip tt/ijiU í’íjtjf te n u in k r o /,
tódik is:
— Tudja, milyen ember ez? De rencsére nem minden épületünk
sem m i baj, h iszen tő lem m inden
ügye, a szó köztünk marad? Az ilyen. Ebben a tanoncotthonban
egész gyár már lassan el is felejti óriási az előcsarnok, de kicsik a
a szabadságot, az üdülést, de Sur- szobák, van fűtés, mégis hideg van,
banek még egyáltalán nem vette ki van kacsaláb és bálterem, Isten ve­
a szabadságát. led értelem!
Megszólal a másik asszony: — Mit ért maga hozzá, hogy mi
— Lehet, hogy azt hiszi, ha ő a jó épület és mi a rossz!
nincs a gyárban, akkor megáll — Maga talán ért?
minden. — Én igenis, értek!
ismét az előbbi asszony veszi át — Miért? Kicsoda maga?
a szót: — Vegye tudomásul, hogy én
—■ A, fenét. Fél elmenni. Ó, én vagyok az építész. Én terveztem!
azt is tudom, hogy mitől fél. Attól, — No, akkor biztos, hogy nem
hogy mire visszajön, kifúrják. De ért hozzá. Ez a tanoncotthon rossz,
ügye, a szó köztünk marad? csúnya és ebben a vitában nekem
Á villamos megáll, a két asszony van igazam!
leszállás közben búcsúzkodik. Egyik — Miért? Maga is építész? Mi a h o l je g y z e t e k m é g m in d iq n em k a p h a tó k , b á r a z e lő a d á s o k m á r s z e p te m ­
ment jobbra, a másik balra, amit köze magának a Csepeli Tanonc- b e r k ö z e p e óta f o ly n a k . A d iá k o k a je g y z e t o s z t á ly e lé k ö ltö z te k , h o q y h a
egymásnak elmondtak, az termé­ otthonhoz? m á r j e g y z e t h ijjá n ta n u ln i n e m tudnak., le g a lá b b é jje l-n a p p a l sz o r q a lm a s a n
szetesen köztük marad, annak elle­ — Csak annyi, hogy én lakom
v á r h a s s á k a j e g y z e t m e g j e le n é s é t .
nére, hogy alig negyvenen hallot­ benne!
tuk a zsúfolt 67-es villamoson. talmas könnyűipar ontaná a tök-
tőlünk minden támogatást megkap. (s) VAJK« A z e lé g e d e tle n e m b e r
gyalut, nyakkendőtűt, ajtókilincset
és a nadrággombot. A gépesített
mezőgazdaságban is meggyorsulna
A m inek a Ganz Vagonban sem szabadna lennie és termékenyebb lenne a munka.
Géppel kaszálnák a makarónit, gép­
(A Szabad N é p c ik k e n y o m á n )
pel takarítanák be a csigatésztát és
gép töltené mindjárt zsákokba az
érett tarhonyát. A keltetőgépek ez­
reinek üzembehelyezésével hamaro­
san megsokszoroznánk a sertés- és
GONDOLKODJ a m arhaállom ányunkat... Tehát mór
GAZDA -MOZGALOM ezekből Is látszik, hogy a könnyű­
JELENTŐSÉGÉN ' ! ipart és a mezőgazdaságot kellett
volna fejleszteni, nem pedig a ne­
h é z ip a rt... Pláne ilyen hatalmas
GONDOLJ A — Ah, nem jól van ez így, kérem! méretekben! Es ilyen gyors ütem­
n w y jtó m r ó l S ifa té & r ti Nem lenne szabad mindeirt a nehéz­ ben! Sokkal lassabban! Lassítani
iparba1 tömni. A könnyűiparra kel­ kell a tempót. Ráérünk 10—Í5 év
lett volna rámenni, meg a mező­ alatt Is megcsinálni, nem kell úgy
gazdaságra! Modern gépeket kellett rohanni. Idő van! Af aztán tényleg
volna külföldről behozni. Ezek ad - van! Csak modern könnyűipari fel­
ják a termékeket! Ha ezekre men szerelés nlncsl Az aztán tényleg
tek volna rá, most több fülvédő, nincisi Tehát kell, hogy szerezzünkl
több kölese több hózentróger, több De vigyázni! Nem külföldről! Itthon
lucerna és több olyan dolog lenne, kell előállítani. És ezt hogyan le­
ami az emberek mindennapi szük­ het? Ügy, hogy megteremtjük a ne­
ségletét elégíti ki. De kinek kelt hézipart De azt aztán nem ilyen
például vaskohó? Hallott ön már va­ lassan! Gyorsítani kell a tempót!
laha panaszkodni valakit azért, Nem érünk rá 10—15 évig vackolni.
mert ninós neki vaskohója?! Vagy, Ha 10—15 évig építjük, akkor mi­
HEGYI hogy kint van a lába a gyorsol­ kor készülnek el a szükséges szövő-
DÉNES vasztó kemencéből? Esetleg, hogy és egyéb gépek?!. . . Mikor kerülnek
nincs egy betevő falat durvahenger - le a falura a traktorok és cséplő­
déje? Ugye, nem! Tehát akkor úgy, gépek?! E^gkre a gépekre pedig
ahogy mondom, a könnyűipart éí szükségünk van! Mert csak ezek a
a mezőgazdaságot kellene fejlesz­ gépek adják a több szövetet, búzát
teni. De ezeket aztán nagyon! Min­ és egyebet. . . Ah, mondom, hogv
dent bele! Anyagit, erkölcsit! Ez nem jól van ez így, kérem! Á
most az első! Minél jobban felsze­ könnyűiparra és a mezőgazdaságra
— Szép ez a sok plakát, elvtárs, de cselekedni is kellene valamit! relt könnyűipart és minél jobban kell rám enni. . .
gépesített mezőgazdaságot. A ha­ KÉKVÖLGYI VILMOS
— Igaza van. Kiteszek még egy plakátot.
k ü lf ö ld r ő l J e le n tjü k + k ü lf ö ld r ő l j e le n t j ü k + k ü lf ö ld r ő l j e le n t j ü k + k ü lf ö ld r ő l j e le n t j ü k + k ü lf ö ld r ő l j e le n i
k ü lfö ld r ő l j e le n t j ü k + k ü lfö ld r ő l k ü l f ö l d r ő l j e l e n t j ü k + k ü l f ö l d r ő l j e l e n t j ü k + k ü l f ö l d r ő l J e le n i
k ü l f ö l d r ő l j e l e n t j ü k ♦ k ü l f ö l d r ő l j e l e n t j ü k + k ü l f ö l d r ő l j e l e n t j ü k + k ü l f ö l d r ő l j e l e n t j ü k + k ü l f ö l d r ő l J e le n i
J e le n tjü k +

Van m ég cím k e! A scarboroughi vereség.

vagy az angol „Munkáspárt“
népszerűtlenségének oka

— Addig nincs baj, amíg új neveket Attlee: Nade munkás urak, miért olyan
tudunk kitalálni. . . bizalmatlanok?

A kirúgott brit oroszlán töprengése

Joshida miniszterelnök az amerikai megbízott jelenlétében zárt

ülésen magyarázza az amerikai-japán békeszerződést.
Az angol repülőbázis Iránban

— Az az érzésem, mintha csökkent volna a tekintélyem. . .

Mire jó egy békeszerződés?

A oyugateurópai hadgyakorlaton

-— - -

Amerikai közlegény: Most az egyszer még elnézem, hogy nem tisztelegtek • |

nekem, de legközelebb úgy kihallgatásra rendelem magukat az őrmesterhez, hogy bele?; De Gasperi: Egy kis papírt nem kaphatnék?
zöldülnek. . . Acheson: Itt van, barátom. Csomagolja ebbe.

4 Gáspár Antal , Kaján

.jü k + k ü l f ö l d r ő l j e l e n t j ü k + k ü lfö ld r ő l j e le n t j ü k + k ü lfö ld r ő l j e le n t j ü k + k ü lfö ld r ő l j e le n t j ü k + k ü lfö ld r ő l
■jük + k ü l f ö l d r ő l j e l e n t j ü k + k ü lfö ld r ő l j e le n t j ü k ♦ k ü lfö ld r ő l j e le n t j ü k + k ü lfö ld r ő l j e le n t j ü k + k ü lfö ld r ő l
.jü k + k ü l f ö l d r ő l j e l e n t j ü k + k ü lfö ld r ő l je le n t j ü k k ü lfö ld r ő l j e le n t j ü k + k ü lfö ld r ő l j e le n t j ü k + k ü lfö ld r ő l

Képek egy amerikai olimpiai bajnok éle té b ő l A Sztálin-nyilatkozat bítv Amerikában

(A n é g y s z e r e s o lim p ia i b a jn o k O w e n s t b é k e n y ila tk o z a ta m ia tt b ír ó s á g elé á llíto ttá k .)

Papén ismét Törökországban

Az új münchenisták Marianne és az új „Európai hadsereg“

- üxl

Angol választási plakátok

KATONA j ó U t e t
■ ^ ^ % 7 .T 0 S
«ŐRE*&A** 'S

At o Ke íe k Sz a m a r a

LAEo jr PARTY-M

l abo u r fk<

JÓ K£I£KB£N
LEGYEN A HA 2 A P 4
4 lA B ^u R PARTY'RA

- f e w /
ATTLEE

nib o r és Tone% T ib o r r a jz a i
 Csökevények
' jövedéki kihágás miatt indított bűnvádi eljárást megszüntette.
— Ja j, kisanyám , tö rü ld le gyo rsan a rú z st a
szádróly o tt jön a vállalatvezetőm !
« végzés ellen nem nyújtottak be fellebbezést és így az jogerőssé vált.
/ / p jig é h i^ jt ű i ]; 3j £
akta felzetére a törvényszéknek írandó választ. Az írta, hogy az eljárás k e r e s k e d e lm
[ szót beszüntetés szónak olvasta.
-. nem fellebbezett idejében és így az ítélet jogerőre emelkedett.
, A z Á llam i A d ó h iv a ta ln a k , A b o n y . A k é r e lm e t é s a n n a k m e llé k le te it
— V igyél a feleségednek v irág o t, hiszen m a
van a születésnapja!
— H ová gondolsz, az én feleség em dolgozó nő,
szem inárium vezető és népnevelő, csak nem fogom
kispolgári, érz elg ő s vacakokkal zaklatni!
— O, osztály v ezető kartárs! Csak azt akartain
m eg jeg y ezn i, hogy m ilyen jól áll ez a drapp m unka­
köpeny a k reol arcszínéhez!
M inőségi M I j üzletszabályzat alapján joguk van
— E zt tessék venni, n agyon finom , gyű rh etetleu
anyag!
— A kkor nem használhatom . C sak nem képzeli,
hogy ilyen v adonatúj, ele g á n s vasalt kabátban járok
m ajd a hivatalba?!
— A szom szédnak szab ad ság g al kell köszönni,
a K o v ác séin ak szépen kezitcsókolom m al, a h á z ­
m estern ek jónapottal, a vicinének pedig sehogy.
te <a &
HAJSZA A VÉDŐÉTEL UTÁN
Ludas Matyi a Főváros Tanácsának
bürokráciaellenes kiállításán //
(E z e n a h é te n n y ílt m e q a F ő v á ro s T a n á c s a S z a k s z e r ­
v e z e ti B iz o tts á g á n a k b ü r o k r á c ia e lle n e s k iá llítá s a ,
a m e ly rő l a z a lá b b i c s o d a b o g a r a k a t Je q y e z te fel a
L u d a s M atyi.)
N evet a fe k e té x ő
A törvényszék megkereste a pénzügyigazgatóságot, hogy adjon szak- .
véleményt Koch Henrik súlyos dohányjövedéki kihágása ügyében. A pénz- >
ügyigazgatóság visszaküldte az iratokat és a kísérőlevélben ezt irta: A k o v á c s o k é s h e g e s z tő k r é s z é r e k ia d a n d ó v écó -
„A budapesti törvényszéknek a pénzügyigazgatóság az iratokat az el-, éa te le k e t (C -v ita m in o s c u k o r k a é s v a s t a r t a l m ú k e k s z )
B u d a p e s ti C s o k o lá d é g y á r c s a k a k k o r s z á llítja , h a
járás beszüntetése végett visszaküldi". a r e n d e l t m e n n y is é g s z ü k s é g e s s é g é t a z ille té k e s
A budapesti törvényszék a 958-ik szakaszba ütköző súlyos dohány-1 h a tó s á g ig a z o lja .
A IV. n e g y e d é v i r e n d e l é s ü n k e t e lv ltte m a V II. k e ­
A pénzügyigazgatóság hónapokkal később kérdést intézett a tör- , rhüoleg yti ta n á c s VB. k e r e s k e d e lm i o s z tá ly á h o z . K ö zö lték ,
a K e rté s z -u tc a 50. s z . a la tti je g y k lr e n d e lts é g
vényszékhez, hogy miért szüntették meg az eljárást. in té z k e d ik . Itt n e m t u d ta k s e m m it a d o lo g ró l é s a
A törvényszék megállapította, hogy a pénzűgyigazgalóság javaslata k ir e n d e lts é g v e z e tő jé h e z u ta s íto tta k . M e g tu d ta m , h o g y
alapján történt a megszüntetés. Közölték azt is, hogy a megszüntető aOztt Uqy n e m r á j u k ta r to z ik , m e n je k a J e g y k ö z p o n tb a .
se m t u d ta k in té z k e d n i, e z é r t v is s z a m e n te m a VII.
k e r ü l ti t a n á c s k e r e s k e d e lm i o s z tá ly á r a , In n e n C sá n k i
A pénzügyigazgatóság vizsgálatott indított és piegállapította, hogy c s o p r tv e z e tő is m é t a k e r té s z u tc a i j e g y k ir e n d e lts é g ­
gépírói hiba történt. Nehezen olvasható írással jegyezte fel az előadó az uh et az t kmü áldr ö tt.
A m ik o r e lm o n d ta m n e k i, h o g y e z t a z
v é g ig já r ta m , n e m tu d o tt ta n á c s o t a d n i. A
i o s z tá ly v e z e tő je fe lh ív ta a k ir e n d e lts é ­
lefolytatása végett küldik vissza az iratokat. A gépírónő a lefolytatás g e t. N eki Is a z t m o n d tá k , h o g y n e m t u d já k e lin té z n i
a z ü g y e t. T e le fo n á ltu n k a B e lk e re s k e d e lm i M in iszté­
így úszta meg Koch Henrik a büntetést. A pénzügyigazgatóság rKiuö m h o z is, a h o l a z t m o n d tá k , h o g y f o r d u lju n k a
zü leti É le lm is z e re lo s z tó h o z , a m e ly n e k a B é csi-u tca
nemcsak az olvashatatlan írással követett el hibát, hanem azzal is, hogy 2 -b en v a n a h iv a ta la . Itt a z ille té k e s e lő a d ó m e g le p e ­
té s s e l v e tte tu d o m á s u l, h o g y h o z z á k ü ld te k . A fő ­
o s z tá ly v e z e tő k io k ta to tt, h o g y az E lo s z tó n e m h a tó ­
s á g , h a n e m k e r e s k e d e lm i v á lla la t, te h á t n in c s h a t á s ­
Ext é r ts e m e g v a la k i! k ö re.
A m i e z u tá n t ö r té n t, a z t t á v ir a ti s tílu s b a n k ö zlö m .
E lm e n te m a ta n á c s h o z , o n n a n f e lh ív tu k a B e lk e re s k e ­
a z z a l a d o m k i, h o g y a p é n z ü q y ig a z g a tó s á g 2 6 5 .3 3 9 /1 9 4 8 . V II. r e n d e le té r e d e lm i M in is z té r iu m o t M ed v e e l v t á r s a t k e r e s tü k , a k i
v a ló h iv a tk o z á s s a l a b e h a jth a ta tla n s á g c ím é n tö r le n d ő h á z a d o k k é r d é s é b e n az E lo s z tó h o z k ü l d ö t t M e d v e e l v t á r s k ö z ö lte , h o g y
a 1 5 5 .0 0 0 /1 9 4 6 . sz . r e n d e le t 1. b e k e z d é s é n e k 5-ik p o n tjá h o z f ű z ö tt V. T. té v e s in f o r m á c ió t a d o tt. M e g k é rd e z tü k , ki a z ille té ­
1. b e k e z d é s é n e k 6-lk p o n tja , Ille tv e a 2. b e k e z d é s b e n f o g la lt r e n d e lk e z é s e k k e s . N em t u d ta m e g m o n d a n i. Ú jra f e lh ív ta m a z Élel­
sz e m e lő tt t a r t á s a m e lle tt a 4-ik b e k e z d é s b e n f o g la lta k n a k m e g fe le lő e n a m is z e re lo s z tó t. K á r p á tin é v e tte k e z é b e a z U qyet. Ú jra
s z a b á ly o k s z e r in t j á r j o n el. b e s z é lt M e d v e e lv tá r s s a l. M e g tu d ta , h o q y a S z e rv e ­
C e g lé d . O lv a s h a ta tla n a l á í r á s z e te llá tá s i F ő o sz tá ly s e t u d o tt v á la s z t a d n i. M egje­
fő e lő a d ó g y e z te m . h o g y a v é d ő é te lt m á r o k tó b e r e ls e jé n ki
k e lle n e o s z ta n i. N em tu d ta k s e q ite n i a z ü q y ö n . S zep ­
te m b e r 2 6 -án fe lh ív ta m a B u d a p e s ti C s o k o lá d é g y á r a t
K É T Z S ÍK Ü G Y Menetjegy-csoportosítás é s e lm o n d o tta m a n e h é z s é g e k e t. A zt ta n á c s o ltá k , h o q y
is m é t a k e r ü le ti ta n á c s h o z f o r d u lja k . K ö zö lték , h o g y
a z O M B -k ö zlö n y b en a v é d ő é te le k r ő l' r e n d e le t je le n t
1949 szeptember 12-én Rákosli- m eg.
getröl Kőbányára utaztam, menet­ I s m é t e lr o h a n ta m a ta n á c s h o z . V é s z in é o s z tá ly ­
tértijegyet váltottam Köbánya-felsö- v e z e tő n e m tu d o tt s e m m it a z ü g y r ő l. K ét n a p m ú lv a
A vidéki munkahe'yeken foglal­ pályaudvarig. A z OTI-nál, ahol jár­ ú j r a f e lh ív ta m . M e g tu d ta m , h o q y m é g is a K e rté s z ­
koztatott, de Budapesten lakó építő­ tam, eszembejutott, hogy a Rákóczi- u tc a 5 0 -b e ta r to z ik a d o lo g . E m lé k e z te tte m V é sz in é t,
ipari dolgozók nevében szólalunk úton is dolgom van. Azt is elintéz­
h o g y o tt m á r e lu ta s íto ttá k a k é r é s t. V é s z in é m e g ­
íg é r te , h o g y a F ő v á ro s i T a n á c s h o z f o r d u l. D é lu tá n
fel. A vidéki kiemelt munkahelyek tem. A Keleti-pályaudvarhoz érve ú j r a f e lk e r e s te m . H iv a tk o z ta m a z O M B -k ö zlö n y re. El­
dolgozói zsirpótjegyet kapnak, Pak­ láttam, hogy öt perc múlva indul u ta s íto tt a z z a l, h o q y a J e g y r e n d s z e r k is z é le s íté s e fo ly ­
son azonban nem adják ki a jegye­ hazafelé a vonatom. Jegyet váltot­
tá n a t a n á c s h a t á s k ö r é t a J e g y k ire n d e lts é g e k v e tté k
ket. Az Építésügyi Minisztériummal á t. F e lh ív ta a je g y k ir e n d e lts é g v e z e tő jé t. A telefo n -
és a Belkereskedelmi Minisztérium­ tam Kőbányáig, meri onnan meg­ b e s z é lg e té s u tá n k ö z ö lte , h o q y m e n je k a k ir e n d e lt­
s é g n é l F ü z e s ln é h e z , m in d e n el v a n In té z v e .
mal kötött megállapodásokra hivat­ volt a jegyem. A kalauz legna­
gyobb meglepetésemre húszforin­ E ls ie tte m a K e rté sz -u tc a 50 -b e. N em a k a r t a k b e ­
koznak. Megbízottunk felvilágosí­ tos utánfizetési jegyzőkönyvet vett
e n g e d n i, m e r t m á r k é t ó r a e lm ú lt. V éq ü l m é g is
tást kért a Nádor-utcai jegyköz­ F ü z e s in é e lé k e r ü lte m . N em in té z k e d e tt. A z t m o n d ta ,
jel „menetjegy-csoportosítás" címén. h o q y n e m a z ü g y e lin té z é s é t fq é rte V é s z ln é n e k , c s a k
ponttól, azt a Választ kapta, hogy a z t. h o g y é r d e k lő d n i fo g . F e lh ív tu k a je g y k ö z p o n tn á l
forduljanak panaszukkal oda, ahova Nem fizettem ki. Ehhez az álláspon­ C s á s z á r e l v t á r s a t . É rte k e z e tt. M á sn a p ú j r a fe lh ív tu k .
akarnak. tomhoz egészen mostanáig két M e g tu d ta m , h o g y m iv e l a z á lta lu n k k é r t v é d ő é te l
Üzemi konyhánk csak napi két éven át ragaszkodtam. De milyen n e m je g y e s á r u , a n n a k e n g e d é ly e z é s é r e a T a n á c s ille­
harcok árán! Háromízben kaptam té k e s . ú j r a a k e r ü l e t i ta n á c s h o z k ü ld ö tt. V é s z in é ki­
étkezést biztosít^ és azt is csak hét­ je le n te tte , h o q y m á r u n ja a z ü q y e t. E z é rt k é t re n d e lő ­
köznapon. Családtagjaink budapesti a rákoscsabai állomásvezetőtöi fize­ le v é lr e r á n y o m ta a z e n g e d é ly t je le n tő b é íy e q z ő L Ki­
alapjegyünkre csak olajat vagy tési felszólítást. Egyízben megta­ je le n te tte a z o n b a n , h o q y n in c s m e q q y ő z ő d v e a r r ó l:
gadták a munkásbérletjegy kiadá­ h e ly e s e n já r t- e el?
margarint kapnak, mert nem tudják Ez tö r té n t a v é d ő é te le k r e n d e lé s é v e l, ü g y é r z e m , .
igazolni pótjegyünk felmutatásával, sát. Voltam a MAV-igazgcdóságon. m in th a a z e n q e d é ly e z é s ú tja e g y k ic s it b ü r o k r a t i k u s
hogy férjük dolgozó. Segítséget ké­ Kétízben írásban kértem az ügy le n n e .
rünk! kivizsgálását és a büntetés törlé­ A F ő v á ro s i V a s ú té p ítő V á lla la t
sét. Arra hivatkoztam, hogy a a n y a g b e s z e r z ő je
A Beton Ülépítő Vállalat MAV-ot egy fillérrel sem károsítot­
paksi építésvezetőségének
tam meg. ők hivatalosan közölték,
dolgozói nevében
7 ALÁÍRÁS hogy az nem számít, mert a vasúti A bábolnai tehén húsa
a pénzhez.
Elhatároztam, hogy végig viszem
A miskolci Fürdővtállalatnál dol­ a harcot, bár kényelmesebb lenne a
gozom mint kazánfűtő, de augusz­ húsz forintot kifizetni. Az igazság
tus 21-től kórházban fekszem. Fele­ győzelméhez azonban a te segítsé­
ségem augusztus végén bement a gedet kérem. Ludas Matyi.
vállalathoz a jegyekért. Azzal küld­ FEHER LAJOS
ték el, hogy a községi tanácstól XVII., Bártfa-u. 34.
kérjen ellátatlan igazolványt. Vá­
laszbélyeggel együtt elküldte a vál­
lalatnak a kért igazolványt, de még Még öt rossz
mindig nem kapta meg a jegye­
ket. Közben hetek teltek el é s nem A L u d a s M atyi s z e p te m b e r 20-i s z á ­
A Bábolnai Állami Gazdaság átadott a tatai
tudtunk zsírt vásárolni. A vállalat- m á b a n a Kom lói S z é n b á n y á v a l k a p ­ vágóhíd vállalatnak 350 kiló marhahúst, az idehaza
c s o la tb a n „ ö t r o s s z “ c ím m e l m á s o d ik
vezető azzal küldte el feleségemet, r o s s z k é n t s z e re p e lte ti a z t, h o g y Kom­ kényszerszúrásra került príma tehén húsát. A ren­
hogy legyen türelemmel. Meddig? lón n in c s b e n z in k ú t. delet alapján százszázalékos veszteséget véve ala­
Ifj. SZAPPANOS ANDRÁS Ezzel k a p c s o la tb a n m i is r á m u ta ­
tu n k „ ö t r o s s z r a " . pul, élősúlyban kell a húsértéket elszámolni, ami 700
Mezőkövesd, Megyei kórház
1. r o s s z . K om lon 1951 m á r c iu s kilogrammos élőmarhának felel meg. Ennek ára
22-e ó ta v a n b e n z in k u tu n k . a m e ly e t a
P é c s i T e h e rf u v a r o z á s i V á lla la t k o m ló i 2.80 forint, tehát I960 forint. A vágóhíd a beszállí­
L u d ttó M ú J ifi' k ir e n d e lts é g e k e z e l. K é rtü k , h o q y n e
c s a k s a j á t g é p k o c s ija ik a t lá s s á k el tott hús után felszámít még bőr, lép, máj, nyelv,
b e n z in n e l, h a n e m m in d e n á th a la d ó tüdő stb. hiánya címén 373 forintot, amit a húsérték-
g é p k o c s it is. Nem v á lla ltá k .
2. r o s s z . M á r f e b r u á r e ls ő n a p ja i­ böl levon. Végeredményben tehát 350 kiló húsért
ban b e n z in k ú tk ije lö lé s t k é r tü n k 1587 forintot fizet ki, vagyis a beszállított hús 2590
A L u d a s M atyi o k tó b e r 4 i sz á m a K om lón. A V á ro s é p íté s T e rv e z ő In­
té z e t k ik ü ld ö ttjé n e k k ö z lé s e sze­ forintos értékénél 1003 forinttaL kevesebbet.
P á v e lk a S á n d o r n ó ta b i la k o s le v e lé t rin t azonban a s z á m ítá s b a jö v ő
k ö z ö lte , a k i a z t p a n a s z o la , h o g y n e m h e ly e k v á r o s r e n d e z é s a l a t t á llta k ,
Érdekessége a dolognak az, hogy a gazdaság az
k a p ta m e q a q a z d a - la js tr o m e lk é s z í­ íg y t e h á t a z o k a t n e m r ö g z íth e ttü k . üzemi konyhái részére a vágóhídtól kapja a húst,
t é s é é r t j á r ó m u n k a d ijá t. M e g á lla p í­
to ttu k , h o g y a p a n a s z h e ly tá lló . A h i­ 3. r o s s z . J ú n i u s k ö z e p é n ú j r a m e g ­ mert saját kényszervágásait nem mérheti ki. Tehát
b á t a m i fő o s z tá ly u n k e q y ik d o lg o ­ k e z d tü k a h e ly k e r e s é s t. J l liu s 16-án
z ó ja k ö v e tte el. A z ille tő t e z é r t é s v é g r e m e g á lla p íto ttá k a b e n z in k ú t a gazdaság által a vágóhídra beszállított és a vágó­
so k m á s h i b á j á é r t a h iv a ta l v e z e tő ­ h e ly é t.
s é g e a S ta tis z tik a i H iv a ta ltó l e lb o c s á ­
híd által a lentiek szerint 4.53 forintos egységáron
4. r o s s z . A u q u s z tu s 20-án a z t a fe l­
to tta . P á v e lk á n é é s m á s o k k ö z b e n v ilá g o s ítá s t k a p tu k , h o g y a k ije lö lt elszámolt húsért most a gazdaság 7.40-et fizet.
m e g k a p tá k m u n k a d iju k a t. b e n z in k ú t h e ly é t m ó d o s íta n i k ell,
K ö zp o n ti S ta tis z tik a i H iv atal m e r t a z e r e d e ti h e ly r e a p o s ta é p ü ­ Egyszerűbb lenne, ha a gazdaság a saját kény­
m e z ő g a z d a s á g i fő o s z tá ly a le té t te r v e z ik . szervágásaiból az üzemi konyhák részére kiadott
5. r o s s z . A b e n z in k ú t v é g le g e s h e ­
A L u d a s M atyi o k tó b e r 4-i s z á m á ­ ly éü l K om ló v á r o s p ia c te r é n a Kos­ hús után kg-ként 2.87 forintot fizetne a vágóhídnak,
b a n m e g je le n t „M ik o r z á r a K ö z é rt? “ s u th L ajo s-u . 61. s z á m m a l sz e m b e n
c ím ű c ik k b e n f o g la lta k a t a X III. k e ­ lev ő h e ly e t je lö lté k k i. A m e n n y ib e n a
mert akkor elmaradna a 18 kilométeres távolság
r ü le ti É le lm i'.z e ré rté k e s itő V. v e z e ­ k ije lö lt h e ly r e ú ja b b é p ü le te t n em oda és vissza való fuvar díja, azonkívül a sürgős
tő je k iv iz s g á lta . M e g á lla p íto tta , h o q y te r v e z n e k , m in d e n r e m é n y ü n k m e g ­
a p a n a s z h e ly tá lló , a f ió k o t v a ló b a n v a n a r r a , h o g y a b e n z in k u ta t d e c e m ­ mezőgazdasági munkákból nem esne ki egy teljes
id ő e lő tt z á r tá k b e . A b o ltv e z e tő t b e r 1-ig ü z e m b e h e ly e z z ü k . De ez
h a n y a g s á g á é r t írá s b e li m e g r o v á s b a n fcgatnap.
n e m r o s s z , ez jó.
r é s z e s íte tté k . Szvisztuni László,
KÖZÉRT K e re s k e d e lm i K ö zp o n t „A FORT“ A s v á n y o la jfo rg a lm i
S o m lai L á sz ló V á lla la t a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója
 m u m m w p w m a ify e h tg p

A SR A F PAH LEVI
Ne tessék megijedni, fenti cím nem káromkodás, éppen ellenkezőleg,
egy nyilván igen finom perzsa hercegnő neve. A z igen finom perzsa
hercegnők általában a kertben sétálnak és rózsát szagolnak; Asraf
Pahlevi hercegnő úgylátszik kivétel, mert ő Bernben sétál és üzletet
szagol. Mármint az olajügyben.
Asraf hercegnő összeszürte a levet — amely a jelek szerint nem
rozsaié — a sah anyjával. A sah talán nem is sejti, hogy az idős hölgy
— az anyja! — meg akarja buktatni Moszadikot.
Asraf meg a sah anyja most együtt intrikálnak Moszadik ellen.
Magyarán megmondva, illetve perzsán megmondva, meg akarják buk­
tatni Moszadikot, hogy a Perzsiából kiakolbólított angolokat visszaakol-
bólítsák Perzsiába. Az angolok iránti szerelmük természetesen önzetlen.
Az angoloknak van elég pénzük, hogy önzetlen szerelmet vásárolhassa­
nak maguknak.
Attlee ízlésesen keveri a legmodernebb harcieszközöket a harmadik
Richardéival. A repülőgépek, a tankok, a jeepek é a páncéljármíívek rnel- ,
lett két öreg csatalovat is felvonultat.

A co lu m b u si e se t Ráadás
Tito egy házat ajándékozott Bel­
Az USA Ohio államának Colum­ grádiján az amerikaiaknak. Az ame-S
bus nevű városába illusztris vendég In d u ljo n e l a v ita ! ember. Most egyszerre olyan esem nek felszólalt, aztán elrohant. Most
érkezett: Paul Snow, Maine állam rikaiakra íratta annak a belgrádi keletkezett, hogy oroszlánbőgéskén is rázendített:
’ szenátora. A vendég kétórás kül- háznak a tulajdonjogát, amelyben a hatott a légyzümmögés. Végre fel — Kedves karténsaim! Arra kér­
Az előadó e^y talpraesett kör­ állt a kis Kovács, akit áldozató: lek benneteket, hogy induljon meg
i politikai előadást tartott a colum- belgrádi amerikai diplomáciai misz- ’ mondattal befejezte meglehetősen
előkelőségeknek. Tajtékozva Kovácsnak is neveztek a hivatal a vita. őszinte és termékeny vi­
d u sí
szió vezetői laknak. Miután nekik hosszúra nyú't beszédét. ban, — mindjárt kiderül, hog; tára van szükségünk. Szóljatok
követelte a háborút. Azután előadó- — Szóljanak hozzá az elvtársak
kőrútra indult Ohióba. Három vá­ ajándékozta egész Jugoszláviát, miért — és a következőket mon hozzá, mondjátok él a véleményete­
rosban zökkenésmentesen folytak amely nem volt az övé, ráadásul és kartársak, — kérte az elnök. dotta: ket, én akkor se haragszom, ha nem
le az előadásai, a negyedikben Két perccel előbb a szobában az — Látom .senki sem akar első­ vagytok velem egy véleményen,
adott még egy belgrádi házat, ^ egyik légy panaszkodott a felesé­ nek hozzászólni, ezért én feláldo bírom a kritikát, a fő, hogy elindul­
i azonban az előadás közepén disz­ amely szintén nem volt az övé.
kréten felment két ápoló a szónoki gének, hogy olyan lárma van, még zom magam. jon a vita.
' emelvényre, karonfogták Paul Tito működése kezd erősen em -i a saját ziimmögcsét sem hallja az Ez volt a trükkje évek óta. Első Leült a helyére, majd kiosont a
Snow-t és visszavitték a tébolydába, lékeztetni a régi utcai árusokéra szobából. Még a keze a kilincsen
ahonnan megszökött volt. Ott áll Tito a kis asztalka mögött sem volt, amikor egyszerre több
kéz emelkedett a levegőbe. Az el­
Csaknem ugyanabban az időben és harsány hangon kiabálja: nök Terinek adta meg a szót, a
Harry S. Truman, az Egyesült _A1- szőke Terinek a pénzügyi osztály­
j tárnok elnöke ugyancsak beszédet — Idenézz, törökméz! Becsukott]
ról. Nem csoda, a felemelt kezek
mondott Newyorkban. Ebben a be­ a gyára, leszállóit az ára! E g y l között' az övé volt a legszebb.
szédben még sokkal súlyosabb ki­ valódi bori rézbánya, hozzá három ! — Nem is annyira az előadó­
tételek fordultak elő, mint a Paul másik bánya, a fene bánja! H ozzál nak a szavaira reflektálok, — mon­
Snowéban. Harry S. Truman is há­
még a jugoszláv erdők, meg m é g i dotta Teri —, hanem inkább Ko­
borút akart, mint Pauf Snow, Harry
S. Truman is tajtékzott, mint Paul háromféle nyersanyag, ha meg-:' vács kartárs hozzászólásához sze­
retnék pár szót hozzáfűzni. Kimon­
Snow, szóval Harry S. Truman nyerte, Íradd vigye! A tetejébe még: dom nyíltan, helyeslem a szavait és
pontosan úgy viselkedett, mint Paul egy bőrkötéses zsebnaptár, meg'j nemcsak a magam nevében, hanem
. Snow. az egyenjogúságra emelt nőtestvé­
egy belgrádi ház, soha vissza nem
Harry S. Truman lassan a beszé­ reim neveben is azt kérem, indul­
dének a végére ért és most jön a