F A Z E K A S M I H Á L Y : N a , fia m , L u d a s M a ty i, n é h á n y s z o r ro s s z u l f e le lte i.

L U D A S M A T Y I: T a n ító b á c si k é re m , s ú g t a k ...
 A nagy Huligánról
M é g k ö z e li b a r á t a i s e m i s m e r t é k
A „jellem” v a ló já b a n H u lig á n E le k le lk é t, ta lá n ,
m e r t n e m is v o l t l e l k e . H a p e d ig
Gerő Sándor rajza v o lt, a k k o r s e m l e h e t e t t e l ig a z o d n i
r a jta . E g é sz é le té b e n á lc á z ta m a g á t.
fP, E z o k b ó l p e d ig s o k a t b e s z é l t é s k e ­
v e s e t c s e le k e d e t t. A m i t m o n d o t t e l ­
h i t t é k , m e r t s o h a s e m ú g y c s e le k e ­
ÜZEM I d e t t , a h o g y m o n d t a . H iá b a , il y e n e k

mmmm az em b e re k . . .
H u l i g á n E l e k m i n d e n ü t t o t t v o lt,
ah o l m a g á n a k h a s z n á ln i és m á s n a k
á r t a n i t u d o t t . A m i k o r a k i s B la s k ó -
n a k e z e rrő l e z e rk e ttő re e m e lté k a fi­
z e té s é t, e g y e d ü l ő t i l t a k o z o t t : B la s k ó
m é g c s a k h u s z o n n é g y é v e s és a fe jé ­
b e s z á ll m a j d . . . H u l i g á n n a k n e m a
f e jé b e , h a n e m a z s e b é b e s z á llt — á
j ö v e d e l e m a k é t é s f é l á ll á s b ó l, a m i t
a z i s t e n e k jó v o l tá b ó l b e t ö l t ö t t . E g y i­
k e t h á ro m e z e ré rt, m á s ik a t k e ttő ­
e z e rn y o lc é rt a b s z o lv á l ta é s a f e le t
h e t i ö t s z á z é r t , a m i t e s t v é r e k k ö z ö tt
is k e t t ő e z e r e g y h a v o n t a . E g y á l t a l á n
n e m z a v a r t a e z a c s e k é ly h a v i h é t -
e z e r k il e n c s z á z , a m i t s z e r é n y e n ö s sz e -
k a p i r g á l t m a g á n a k é s h o g y le g y e n
v a l a m i z s e b p é n z r e v a l ó j a is, d e r é k
h á z a s tá r s a h o z z á k e re s e tt m é g p o n to ­
s a n k é te z e re g y s z á z a t. Íg y le g a lá b b
k e r e k e g y tí z e s — m o n d t á k h a l k a n ,
c s a k ú g y m a g u k k ö z ö tt , h o g y n e h a l l ­
ja s e n k i m ás. D e a z é rt ez t m in d e n k i
t u d t a k ö r ü l ö t t ü k , b e s z é l t e k is r ó l a é s
Jó riporter-szeme
-*•
van Toncz Tibor rajza
g y a k r a n m o n d t á k , h o g y k ic s i ez a
H u l i g á n - c s a l á d , d e jó l k e r e s .
— G y an ú s, nag y o n g y anú s! — h a r­
s o g ta , a m i k o r a z ö r e g K o lo s e lő lé p ­
t e t é s é r ő l v o lt szó. — G y a n ú s , m e r t
h u s z o n n é g y b e n s z e r z e tt jo g i d o k t o r á ­
tu s t és e n n é l m ég c s a k az g y a n ú -
sa b b , h o g y a p ja , a sz e g é n y p o rtá s ,
H o rth y é k id e jé b e n ta n ítta tn i tu d ta a
f i á t . B iz to s a n v a l a m i f e je s p r o t e z s á l -
ta — é r v e lt — ta lá n m a g a K le b e ls -
b erg .
N e m a z a lé n y e g , h o g y h o l v o lt a k ­
k o r m é g K l e b e ls b e r g , h a n e m a z ,
h o g y K o lo s t í z é v ó t a l e g a l á b b h á ­
r o m s z o r a n n y i t d o lg o z o tt é s p o n t o ­
s a n e g y n y o lc a d á t k e r e s te , m in t H u ­
li g á n . D e H u l i g á n n a k s e n k i s e m v o l t
jó , s e n k i s e m v o l t e lé g m e g b íz h a tó ,
s e n k i s e m v o l t n e k i e lé g b a lo ld a li
e lő b b , a z t á n s e n k i s e m v o lt e lé g
jo b b o l d a l i k é s ő b b . H u l i g á n m in d ig
v e r t e a m e l l é t a s a j á t m a g a d ic s ő ­
sé g é re é s tip o r ta a m á s h á tá t u g y a n ­
c s a k a s a j á t m a g a d ic s ő s é g é r e . És
é p p e n , m e r t i l y e n v o lt , m á r ú g y e m ­
— Hurrá! Címlap! le g e tté k , h o g y a „ n a g y H u lig á n ” és
m o n d t á k a z t is, h o g y á l d o t t r o s s z e m ­
b e r. P e d ig n e m v o lt s e m n a g y , se m
Szolidaritás á ld o tt .
Ily e n v o lt H u lig á n , a k i e g y k ö d ös
Réber László rajza n o v e m b e ri n a p o n e lh a g y ta az o rs z á ­
g o t és e z é rt m in d e n t m e g k e lle n e b o ­
c s á ta n i n e k i, m e r t a m it m i n é lk ü le
n y e r ü n k a v á m o n , a z t v e s z ti k v e l e
n y u g a t i v e n d é g lá t ó i a r é v e n . E z é rt
p e d i g le g y e n ö v é a z a k é t L e ic a , m e g
a z a z s á k e z ü s t is, a m i t v á l l a l a t á t ó l a
n a g y sie ts é g b e n m a g á v a l v itt, h o g y
B é c s b e n m é g is v a l a m i s c h il lin g h e z
ju s s o n . H u l i g á n E l e k o t t s e m e l v e ­
s z e tt e m b e r , n y u g a t o n is h ű m a r a d t
ö n m a g á h o z és a n e v é h e z . L e v e le t ír t:
„ A S z a b a d E u r ó p á n á l d o lg o z o m —
í r j a — é s h a r c o l o k a z i t t m e g le v ő
jo b b o l d a l e l l e n a s z o c ia lis ta M a g y a r -
o r s z á g é r t .”
T u d ja fe n e , n e m le h e t h a ra g u d n i
H u l i g á n r a , c s a k u t á l n i le h e t . D e azt
nagyon.
Földes György
 Pontosan olyan, L ID É R C A L O M H e g e d ig Is tv á n r a jz a
mint a régi! J B ű i n -3 3 .«
íi i o d o c a 8 °° n 8
Egy ismerősöm, hivata­
los kiküldetésben, hosz-
szabb ideig külföldön tar­
tózkodott. Ha jól emlék­
szem, Svájcban.
Spórolós ember volt, a
napidíjból még arra is fu­
totta, hogy hat inget csi­
náltasson, méghozzá nem is
akármilyen anyagból, ha­
nem a legeslegfinomabb se-
lyempuplinból.
— Milyenek legyenek az
ingek? — kérdezte a csinos
és udvarias ingvarrónő.
Ismerősöm nem szerette
a modern fazonokat, öltöz­
ködésben konzervatívabb
volt Eden-nél, ezért magá­
val vitt egy régi inget min­
tának.
— Pontosan ilyenek le­
gyenek! így szeretem ...
Ezt itt is hagyhatom, ha
k e ll...
— Bitte schön! — csilin­
gelte szolgálatkészen a var­
rónő. — Tessék nyugodt
lenni, pontosan ilyen lesz
minden ing... Két hét
múlva legyen szerencsénk...
Két hét múlva elment az
ingekért. Legnagyobb meg­
lepetésére az új, a vadonat­
ú j ingek hátsó részéből —
alulról — kivágtak egy jó­
kora darabot és más színű
anyaggal foltozták be.
A z ingvarrónő, némi büsz­
keséggel a hangjában, meg­
kérdezte:
— Ugye, pontosan olya­
nok, mint az a régi?!
(m.) — M i m á r a n e g y e d ik v ilá g h á b o r ú r a k é s z ü l ü n k . . .

Ha egyszer elmúlt a n y á r ...

S án d o r K ároly r a jz a

(A viccirodalom klasszikusai)

M ottó t N in c s e n e k r é g i viccek,
c s a k öreg e m b e re k v a n n a k . E g y
ú jsz ü lö ttn e k m in d e n v ic c ú j.

Csetneki m ár fél órája dicsekszik a rokonságával. Egyik

rokona nagyobb ember, m in t a másik, n in cs szám ottevő
ember a világon, akivel valam ilyen távoli rokonságban
nem volna. A barátja verejtékezve hallgatja, de végül
nem á llh atja tovább és m egszólal:
— E z m ind szép, de nekem m aga az isten a sógorom !
— M egőrültél?!
— E gyáltalán nem — feleli hűvösen Csetneki. — K ét
B ekecs-lány volt Hódm ezővásárhelyen, a Julis meg a
K ati. A Ju list én vettem el, a K atit m eg a jóisten .

Suhajdát lelkendező öröm m el fogadja o tth on a felesége:

N é z ő k a ré g i film e k s z ín h á z á b a n .
— Te G yula, m egszűnik az adóhivatal!
— Ne beszélj m arhaságokat, fiacskám ! — vonja össze
a szem öldökét komoran Suhajda.
— D e igazán m egszűnik, apukám! Id en ézz, ez m ost
jött neked! R á van Írva: UTOLSÓ FELSZÓLÍTÁS.
:í
 Tempora mutantur Sikerül-e m egszelídíteni ?
V á r n a i G y ö r g y r a jz a
— Mi az? Sajtófélóra?
— Dehogy! Bridzselni tanulunk!
Csipkerózsika a R ákóczi-úton
Szegő Gizi r a jz a
. HERCEG
É S U T C A SE P R Ő
Dunstable község (A nglia)
elemi iskolája ünnepélyt ren­
dezett és dísz-szónoknak egy ős­
nemest, Bedford hercegét kérte
fel. A Duke of Bedford szabá­
lyosan sem atikus beszédet mon­
dott, jó tanulásra, tisztes maga­
viseletre, istenfélelemre és ha­
sonló jókra buzdította a gyere­
keket, majd így fejezte be pom­
pás szónoklatát:
— Tanuljatok gyerekek, ta­
nuljatok, mert ha nem tanultok,
utcaseprő lesz belőletek1
A borzalmas perspektívától
nem a nebulók izgultak fel, ha­
nem a köztisztasági alkalma­
zottak szakszervezete. Peter
Whitlock szakszervezeti titkár
dörgedelmes beszédben támadta
meg a nemes herceget.
— Nem hinném , hogy az
M agánbeszélgetés arisztokraták között több becsü­
letes ember akad, m int a köz-
tisztasági alkalmazottak között,
— mondotta. Helyesebben teszi
Bedford hercege, ha a vele
hasonszőrű arisztokraták ügyei­
vel foglalkozik és nem sértegeti
a m i tisztes mesterségünket.
A m i magyarra fordítva körül­
belül azt jelenti, hogy k ik i
seperjen a saját háza előtt.
'J V j '
V IG Y Á Z Z U N K , K IV E L
EBÉD ELÜ NK
Dr. Deborah Coggins 32 éves
Californiai orvosnő Madison vá­
roskában ebédre hívta meg Ethel
Kirklandot, a bábaképző intézet
gondnoknőjét. A Madison szál­
4
V a s v á ri A n n a r a jz a
WSMi?/
lóban ebédeltek és hivatalos
dolgokat beszéltek meg. A nnak
ellenére, hogy az ebéd külön­
teremben zajlott le, kitudódott
és Coggins doktornőt — el­
bocsátották állásából. Egy ebéd
miatt? — kérdezheti mindenki
csodálkozva.
BizonyI
M rs K irkland ugyanis néger
asszony, ő megmaradhatott ál­
lásában, mert az Íratlan törvé­
nyek csak azt tiltják, hogy fehér
nő mutatkozzék néger nővel.. .
M inden néger nő ebédelhet fehér
barátnőjével, — ha ilyen ezek
után akad C alifo m iában. . .
sefn.
S E M JÓ B A N , S E M
R O S S Z B A N .. .
M innie M ae P a w n 21 éves
washingtoni asszony arra kérte
a hatóságokat, engedjék meg,
hogy börtönbüntetését töltő fér­
jével megoszthassa a fogság
viszontagságait. „ A z esküvőn
megfogadtam, hogy mindenüvé
követem hites uram at, — indo­
kolta — és a börtönben is vele
akarok lenni." A m iko r a kér­
vényt ismertették a férjjel, ez a
következő megjegyzést tette:
— Magánzárkára ítéltek. Jól
viselem magam. Sem m i sem
indokolja, hogy a büntetésemet
szigorítsák.
 Utazik a m aharadzsa
O LVA SÁS K Ö Z B E K
A z ú js á g o k b ó l a r r ó l é r te s ü l t ü n k , h o g y
a „ S p o r t lá p é s K ö n y v k ia d ó V á l la l a t “ a
j ö v ő b e n n e m c s a k s p o r t- s z a k k ö n y v e k e t
a d k i, h a n e m s p o r t t a l fo g la lk o z ó s z é p -
ir o d a lm i m ű v e k e t is . E ls ő n e k G . B . S h a w
k ö n y v e , a „ C a s h e l B y r o n m e s te r s é g e ”
j e l e n t m e g , a m e ly e g y ö k ö lv ív ó ró l szól.
N e m t u d j u k , e lk é s z íte tte - e m á r t e r v é t
a „ S p o r tlá p é s K ö n y v k ia d ó ” , m e r t m i
is s z e r e t tü n k v o l n a h o z z á já r u ln i e g y - k é t
h a s z n a v e h e tő j a v a s l a t t a l .
E z e n a z a la p o n a d j á k k i V ö r ö s m a r ty :
Z a lá n f u t á s á t ( f u tá s ) , T o ls z to j: K a r e n in a
A n n á j á t ( e b b e n v a n ló v e r s e n y é s lo v a g lá s
is ) , S te f a n Z w e ig : S a k k - n o v e llá já t (s a k k ),
S c h ille r: T e li V ilm o s á t (c é llö v é s z e t),
D u m a s - tó l a H á r o m t e s t ő r t (v ív á s ),
t o v á b b á M ó ric z Z s ig m o n d : G y a lo g o ln i jó!
c ím ű k ö n y v é t ( tu r is z tik a ) .
J a v a s la ta in k é rt n em k é rü n k k öszö­
n e té t.

ŐFELSÉGE A Z Ú JSÁ G Á R U S
( M o n o ló g )
— É rd e k e se k a z em berek, n em a zé rt
m on dom , d e tén yle g érdekesek, m o n d ta m
teg n a p a z a ss zo n y n a k is , n é m e ly ik em ber
o ly a n hogy ig a zá n . P é ld á u l m a i s jö n egy
p o fa , n em i s ism e r e m , & zt se tu d o m , k i f i a -
h o rn ya , a ztá n c sa k ú g y u k m n k fu k k ú jsá g o t
kér tőlem . N e m szó lta m s e m m it, n yu g o d t
em ber .v o lta m vilá g életem b en , c sa k v ég ig -
n éztem r a jta , d e abból érthetett. E l i s som -
fo rd á it a p o fa , v is s z a se m ert n é zn i, lá tszo tt,
h ogy n a g y o n re ste li a dolgot, m égsem v o lt
o ly a n v a sta g b ő rű >mber, m in t n é m e ly ik
k a n csó * o tta n szo m o rú a n , m á r-m á r
m e g sa jn á lta m és u tá n a szó lta m , h o g y n a
n e m bán om , jö jjö n v is s z a , k a p egy la p o t,
m e r t a zé rt a z én s z ív e m sin c s kőből, d e a k k o r
a tú lsó o ld a lo n o d a m eg y a P e p i k o lleg á m ­
h o z és a z szó n é lk ü l a d n e k i egy la p o t, m in t­
h a a z a legterm észetesebb vo ln a , m ég v is s z a
i s a d n e k i egy tízesből.
E z e k r o n tjá k é l a ku n csa fto k a t. Teljes gőzzel e lő re !

-O ' M e n n y e i k ö v e tk ez te té s
T oncz T ibor ra jz a
Még nem aktuális kérdés

Ha lesz mesterséges hold, akkor a mesterséges

holdfény lesz a mesterséges megtermékenyítés ro­
mantikája?

rovatunk a jövő héten ismét megindul. Kérjük

olvasóinkat, hogy bejelentéseiket, megfigyeléseiket,
sérelmeik leírását küldjék el szerkesztőségünkbe.
(Bp. VIIL, Gyulai Pál utca 14.) Azokat az olvasókat,
akik október 23-a előtt küldtek rovatunknak leve­
let, arra kérjük, írják meg, hogy panaszuk aktuális-e
még, vagy pedig időközben elintézést nyert. — Látom, Pesten voltál!. . .
 Ö n k én y es la k á sfo g la lá s
Praktikus ember lehet

— Menjen a tanácshoz panaszra!

h iú s A q — Édesapám küldi ezt a disznót kóstolónak,

vágják le maguk és osszák szét kedvük szerint. . .

^ c f-e . Í C r t-C

S á n tik álv a é rte in haza a m in a p , levetettem a c ip ő m et, s

k ik o to rta m belőle eqy k a v ic so t, a m it is m eqlátva a kisfiam
k ije le n te tte : „M ilyen kis k a v ic s .”
Holott az, ho q y eqy k a v ics kiesVny-e, a cipőben d e rü l ki.
*

Eqy u tc a i q y ü m ö lc se lá ru sitó b ó d é b a n alm át v e tte m K ér­

tem hozzá z a c sk ó t. Az e la d ó k o r tá r s u ta lt a r r a , h o a v lám ák
ta p a s z ta la tc s e r é re m á s o k k a l , »őt M ásokkal, a k ik m in d eqv
záliq zsebelkb«!i h o ld já n h a z a a z alm át, ezzel szo lq álv a
m in d ? n e m z e tq a z u a sá q é rd e k e lt, m in d a p a p írta k a ré k o s -
s á q üqyét.
Na Jő. De m á s n a p vettem u q y a n o tt tíz c*ka a m e rik a i mo-
q y o ró t. És k a p ta m hozzá e q y a k k o ra zacskó.,
tö b b kilő n a q y o b b m é re tű q y ü m ö lc sfé le sé q e t el le h e te tt voliíí
szállítani.
V aqyis, álta lá n o sítv a e k la s s z ik u s ta p a s z ta la to t: p a p ír
a k k o r v an , h a a zacskó á r a k ise b b , m int a sú ly a á ltal ki­
sz o ríto tt á ru m e n n y lsé q á ra .
•
A m in a p e q y hallatlan u l ro s s z , eqészen k ü lö n ö sen ro ssz ,
m inőséql p o csé k sá q b a n sz e n v e d ő k é z ira to t k a p ta m eqy
affé le é v fo rd u ló v a d á sz , c ik k e it a k ülűnleqes a lk a lo m ra való
tek in te tte l itt-o tt elhelyezni k é p e s szerző tő l. G orom ba em b e r
lévén, k é z ira tá ró l alk o to tt v é le m é n y e m e t te le fo n é rd e k lő d é ­
s é re k ö n tö rfa la z á s nélkül tu d tá r a ad ta m . Mire ő:
— De e lv tá rs , sem m it, e q y á lta lá n sem m it nem tu d h asz­
n áln i a k éziratb ó l?
Bocsánat, doktor úr, de otthonhagytam a kis­ Mire én :
— De Iqen A q em kapc sot, a m iv el összefűzte.
tükrömet . . . Gombó Pál

— Kellett ne­
kem kancát vásá­
rolnom? . . . Órá­
kig nézi magát a
víztükörben. . .
ó
 Meg k e ll még gondolni... Szuezből k ifo lyó la g ...
Tudniillik nem tudom, hogy kiván­ Szegő G izii
doroljak-e, vagy sem. Mariska néni
szerint bolond vagyok, ha nem ván­
dorolok ki. De ő marad. Márton bá­
csi azt írja a mexikói Vapapuanalhá-
ból, hogy maradjak, de ő kint van.
Somlófi Sanyi, a sógorom azt mond­
ja, miért maradnék? Stefánia néném
azt kérdi, miért mennék? Tehát a
magam feje után kell mennem. Vagy
maradnom. De mit mond az én fe­
jem? Semmit. Az én fejem tétová­
zik. Tavaly még nem voltam ötven
éves, tavaly még mentem volna. De
most mehetek. De akkor miért
menjek, ha úgyis mehetek? És hova
mennék? De ez a második kérdés. És
miért mennék? Ez a harmadik kér­
dés. Hogy hova mennék, nem tudom.
Valamelyik rokonomhoz mennék
nyűgnek. De hát rokon van itthon is,
nyűg lehetek itthon is. Viszont kint
van magánkezdeményezés, kezdemé­
nyezhetnék valamit magán, talán bi­
zony meggazdagodhatnék. A z jó len­
ne. De fel is kophat az állam, az nem
lenne jó. Harmadik lehetőség az,
hogy épp hogy megélnék. De hát itt­
hon is csak ez a három lehetőség van.
Márton bácsi azt írja Vapapuanalhá-
ból, hogy már tud spanyolul. Na jó.
De a spanyolok is tudnak spanyolul.
Vagyis tudnék beszélni a többiek
nyelvén. De hát a többiek nyelvén tu­ — Adjon gyorsan egy köteg szénát!
dok beszélni itthon is. Vagyis mara­
dok. Csakhogy majdnem kétszázezer
ember ment ki, az nem mind hülye A N éphadsereg Színházában Ló utca 7/B
ám! Tehát megyek. Viszont kilenc láttuk
millió itthon maradt. Tehát maradok.
Nem mindenben értek egyet azzal,
amit ez a kormány csinál. Tehát me­
gyek. Viszont a kormány sem ért
mindenben egyet azzal, amit én csi­
nálok. Tehát maradok. 1
Ha kivándorolok, kiderülhet, hogy
itthon jobb dolgom volt, mint kint.
De viszont, ha nem vándorolok ki,
nem derülhet ki, hogy kint jobb dol­
gom lett volna, mert nem tudhatom,
milyen dolgom lett volna kint, hiszen
itthon maradtam. Tévút. Máris tév­
útra jutottam. Mert az első kérdés
az, hogy miért vándorolnék ki. Mert
elmúltam ötven éves. Ez nem ok. So­
kan múltak el már ötven évesek,
mégis itthon maradnak. Nincs mit
ennem. És leendő árváim is éheznek.
Nem igaz. Eszek, eszegetek és leen­
dő árváim is esznek, eszegetnek. Va­
lami mindig akad, különben nem híz­
na az egész család. És pláne a felesé­
gem. Ruhaneműre nem nagyon jut,
az igaz, de azért csak nem utazha­
tom Vapapuanalhába, hogy egy új Szűnőben a cigarettahiány
ballonkabátot vegyek magamnak? S á n d o r K ároly r a jz a
Miért is akarok kivándorolni? Csak­
ugyan, miért is? Pedig tegnap még a
fejemben volt. Ja persze, a szabad­
ság! Hát az bizony nagy dolog. A
szabadság az nagy dolog. Írja is a
Márton bácsi, hogy Vapapuanalhá-
ban olyan nagy a szabadság, hogy ő
még olyan nagy szabadságot nem is
látott, pedig diákkorában járt egy­
szer a kenyérmezei csata színhelyén
is. Ott reggel az emberek biztosan
úgy üdvözlik egymást: „na, mit szól,
mára megint nagyobb lett a szabad­
ság”. És azt is írja a Márton bácsi,
hogy Vapapuanalhában az ember
nyugodtan szidhatja a mexikói kor­
mányt a villamoson. De ezért nem
érdemes kivándorolni. Itt is nyugod­
tan szidhatom a rnllamoson a mexi­ — Tudja, szomszéd, megszoktam, hogy kicsit sorbaállok,
kói kormányt. ,
m ielőtt rágyújtok . . .
 E zerkilencszázhetven m ájus. B árány­
felh ők vitorláztak az égen, virágzott az or­
gon a és m ézillatú volt a levegő.
K orm osi osztályvezető a nyitott ablaknál
állt és levelet diktált Juliskának, a titkár­
n őjének.
— K i t t ! R eccs! — szólalt m eg időközön­
k én t a titkárnő, de a főnöke ügyet sem
vetett rá.
A zt hiszem ideje lesz elárulnom , hogy
Ju lisk a robot-titkárnő volt: gom bnyom ásra
k ezdett el dolgozni, ilyenkor felhördült, m int
egy au tó, amikor elindul és kigyulladt egy
jelzőlám pa. Korm osi keresztelte el a gépet
Ju lisk án ak , em lékezésül egy hattyú-nyakú
titkárnőre, aki épp oly titokzatos és m egk öze­
líth etetlen volt, m int ez a robotgép. Dik tálás
közben gyakran gondolt a hajdani titk ár­
nőkre: a szappanszagú Máriára, a szeleburdi
Icára, a csiklandós Em inikére és a szive m eg­
telt szom orúsággal.
E g y csöppet sem örült Juliskának, annál
jobban örült azonban a felesége:
— E zzel legalább nem fogsz m egcsalni! —
n evetett csúfondárosan. — Most m ár végre
nyugodt leh etek . . .
K orm osi nem szólt egy szót sem , csak
ádáz gyűlölettel gondolt Juliskára, m int
]VŐÍ dolgok Vasvári Anna hajdan a géprombolók a szövőszékre. Pedig
Ju lisk a szép volt, legalább is a m aga nem ében
szép: áram vonalas, a hangja dorom boló,
napfényben csillogott rajta a nikkelezés és
a zom án ca olyan volt, m int az alabástrom .
E g y szép napon aztán Juliska felm ondta
a szolgálatot. Csak annyit mondott, hogy:
„prreccs” és azontúl m eg sem m occant.
A z osztályvezető szerelőért k iáltott, de
nem tudtak adni szerelőt, ezért h át benn
m aradt munkaidő u tán a hivatalban és
tanulm ányozni kezdte Juliskát. Izgatta a
nagy feladat: m egtalálni Juliska lelk ét, a
gép központját és kielem ezni, azaz szét­
szedni apró csavarokra, hogy ne m arad­
h asson titka előtte. Tulajdonképpen p szich o­
lógu s v o lt, az atom -korszak pszichológusa
és azt kutatta, m iféle m űszaki gátlások
bénítják m eg Juliskát.
A z éjszakát vele töltötte és nem bánta
m eg: reggelre m űködött a gép.
A ttó l a perctől fogva Juliska volt a m in ­
dene. Társaságban dicshim nuszokat zengett
róla, dicsérte eszességét, türelm ét és hűségét.
K éső n járt h aza, délutánonként alig
várta, h o g y kettesben m aradhasson a titkár­
n őjével és újra m eg újra szétszedte a gépet,
s m ik én t a szerelm esek verseket olvasgatnak
legszívesebben, ő m űszaki könyveket bön­
g észett, szüntelenül Juliskára gondolva. M on­
danom sem kell, hogy a feleségét teljesen
elhanyagolta.
-— M ost m eg Juliskával csalsz m eg ! —
panaszolta sértődötten az asszony. — Á lla n ­
dóan azt a gépet bújod, engem m ég egy vacak
m oziba sem viszel e l. . .
M ások előtt szem érm esen titkolta, de úgy
vette észre, hogy Juliska szívesebben dol­
gozik n ek i, mint m ásoknak. Őrizte is n agy
félték en yen a titkárnőjét: ha valaki egy u jjal
hozzáért, képes lett volna párbajozni.
A ztán bekövetkezett a tragédia. Juliskát
áth elyezték az igazgatóhoz. K orm osi azt
várta, hogy Juliska tiltakozni fog és jó l
m egrázza az új főn ök ét, áram ot bocsátva
belé, vagy öngyilkos lesz és felrobban az
igazgató szem e láttára. D e nem így történt.
Ju lisk a, a robot titkárnő, szorgalm asan dol­
gozott új helyén is, zokszó nélkül, odaadóan.
K orm osi bánatosan m en t haza aznap és
vélem én yét egy m ondatban foglalta össze:
— Ő, m ilyen egyform ák vagytok, ti n ők !
Mikes György
 ^ x T& a -v 'e e S á n d o r K áro ly ra jz a

— Nahát, ez az extra-profit’. — Nahát, ezt az extra pofit!

Elégtek „Az ember

tragédiája” jelmezei A KULCS

É va: R é s z e m r ő l k e z d h e tjü k !

Mindent a maga helyén

— Jónapot! Kaphatok citromot?

9
 Basszus-hiány a z Operában INDUL A LOTTÓ!

Apróhirdettek V olinszkij verse:

Két diák az utcán minap — Biz ez szégyen, — szólt a papa —

Piifölte a harmadikat.
Egy sétáló nézte: — Ejnye,
A fiamat verik fejbe!
Odalépett, szinte szaladt:
Mért van Pityun kék daganat?!
Szólt az egyik verekedő:
Nem is ennyit érdemel ő!
Egyes lett a dolgozata . . .
De civódni nagyobb szégyen.
— Nem úgy van az, bácsi kérem,
Leírtuk a dolgozatát,
S a m ienk is egyes, nahát!
Szipogott a megvert gyerek:
— S verést pont én érdemelek?
S az igazság vajon hol itt?
Papa írta azt a dolit! . . . ,
(A m o s z k v a i K r o k o d ilb ó l
fo r d íto tta : K. T ó th L e n k e)

K ié az u tolsó szó?
— Maga a huszonhat évc3, V árnai G yörgy ra jz a
karcs ú, csinosnak mondott leány?
— lSn vagyok . . .
— Mos, akkor én vagyok a jó-
megjellenésű, harmincéves, szőke
fiatalem ber.

PÉLD ÁS BÜNTETÉS
A z amerikai Michigan állam
. Jonia nevű községiben Roger
PÁng baptista hivó érett para­
dicsommal dobálta meg a pré­
dikáló papot. A bíróság előtt
egyszerű szavakkal védekezett:
— Valahogyan kifejezésre
akartam juttatni, hogy nem
értele egyet a szavaival.
A bölcs bíró ítélete így hang­
zott:
— Roger L in g köteles a tisz­
teletre úr prédikációját végig­
hallgatni 13 egymásután követ­
kező vasárnapon. Paradicsomot
vagy más dobásra alkalmas
gyümölcsöt nem vihet magával
a templomba.
Cjfél után a rem izben
10
 Jó é tv á g y a t!
A bécsi A rb e ite r Z eitung, az oszt­ Az a n g o l s a jtó ré s z le te s, sz e n z á c ló h a jh á sz ó c ik k e k b e n fo g lalk o zik az o k tó b e ri
rá k szo ciáld em o k rata p á rt hivatalos e se m é n y e k s o r á n B u d a p e stre b e sz iv á rg o tt, m a jd Innen k iu ta síto tt négy o x fo rd i
la p ja , am ely tu d v a lé v ő é n nem n a ­ „ d iá k k a l” . A D aily Mail k a r ik a tu r is tá ja a fa n ta s z tik u s és g ro te sz k k ü lse jű k a la n d o ­
gyon ro k o n szenvezik a m a g y a r k o r­ ro k a t a lap f e b r u á r 5-i sz á m á b a n a z alábbi k é p b e n áb rázo lta.
A k é p a lá írá s a Így fe st:
m ánnyal, a következő apróságot — Ej ha! Nem cso d álk o zo m , hogy e z e k e t k iengedték!
közli.
„Bizonyos mértékben Spanyolor­
szág is kiveszi a maga részét a ma­
gyar menekültek istápolásából. Mad­
ridban hatalmas konyhát állítottak
■fel, ahol a magyar menekültek, el­
sősorban gyermekek kitűnő kosztat
kapnak. A minap egy magasrangú
funkcionárius látogatta meg a kony­
hát és csodálkozással szemlélte, mi­
lyen farkasétvággyal esznek a gye­
rekek. Különösen feltűnt neki az
egyik falánk csoport és megkérdezte:
— Vajon milyen magyar vidékről
valók ezek a gyerekek, akiket eny-
nyire kiéheztettek odaliaza?
Teleszájjal megszólalt az egyik fiú,
jó külvárosi spanyol kiejtéssel:
— Nem magyar vidékiek vagyunk
mi, hanem Valecas-beliek (Madrid
Angyalföldje), azért járunk ide, mert
itt jóllakhatunk ...”

A z u tolsó p illa n a t
MINEK NEVEZZELEK?
C sen g a telefon. F e lv e sze m a ka g yló t. — Kész, kisasszony?
— S z ik la i e lv tá rsn ő t kérem — m o n d ja
egy h a tá ro zo tt n ő i han g.
— T éved és — m o n d o m én.
— B o c sá n a t, a k k o r a S z ik la in é n a g y ­
ságos a ss zo n y t kérem .
— T éved és — k ö zlö m ú j fen t, s p á r ta i
rövidséggel.
— A k k o r kérem a S z ik la in é m éltóságos
a sszo n y t.
— T é v e s . . . a s z á m téves — m on dom
u d v a ria sa n .
P a r tn e m ő m a d ró t tú lsó végén letette a
k a g y ló t.
A BÁNATOS EMBER
A m o z i előtt fá jd a lm a s , n a g y d a ra b em ber
á ll m e llettem a so rb a n . A z ily e n e k nehezen
v is e lik el a b a jt és h a m a r k iö n tik a szív ü k e t.
S o r tá r sa m m o st é p p e n a szív é t ö n ti:
— Itth a g y o tt a m e n y a sszo n y o m . S e szó,
se beszéd, itth a g y o tt. . .
M i t lehet erre m o n d a n i itt a s o r b a n ?
S e m m it. C sa k h ü m m ö g n i és bam bán n é zn i
erre a s z á n n iv a ló n a g y d a ra b em berre.
M é g h o zzá ú g y h ü m m ö g n i és ú g y n é zn i,
hogy érezze a részvétet, a m é ly eg yü ttérzést.
— D i s s z id á lt . . . — egy fél k iló r é z ­
töm bbel . . .
— K e z d érdekes le n n i — szó l a m ellettem
á lló és rá k érd ez: — T a lá n a ra n n y a l?
Hajótörött kutyával ,
— R é zze l, ha m o n d o m — v á la szo l in d u ­
la to sa n a n a g y d a ra b em ber —, én ön töttem ,
g y ö n y ö rű , ragyogó vörösrézből és a z t m o n d ­
ta m : „ L á zi, g a zdag v a g y o k , látod, fél k iló ,
h u szon n égy k a rá to s. . . ” A k k o r lett a
m e n y a s szo n y o m és m o st itth agyott. É n
v a g y o k a h ibás. H a tu d ta vo ln a , hogy réz,
— m arad. . .
— M i t s a jn á l egy ily e n t ? — szól közbe
egy id ő s n én ike.
— M i lesz vele k in t? — ké rd e zi v is s z a
a cserben h agyott vőlegén y. — A ré z, a z
c sa k réz B écsben is .
— M a j d v is s z a jö n — n yu g ta to m .
— M é g c sa k a z h iá n y z ik — fo rm e d rá m ,
— hogy k ik a p a r ja m in d a két szem em a réz
m ia tt ? (—des)
A Csárdáskirálynőt bemutatják a N épstadionban

D IS Z N Ó T O R
D isz n ó s z ú rá sk o r eg y c se p p e t zsíro s i t t
m in d e n : a p a d ló , a b ú to r s az em b e re k .
A fa lo n függő h a lo v á n y régi s z e n tk é p e k
m e g e lé g e d e tt, z síro s m o so lly al n é z ik a
sü rg ő e m b e r h a d a t, a c s o n tta l v ia s k o d ó
p u lit é s a csiz m a sz á rh o z tö rle sz k e d ő
m a c s k á t.
L a s s a n elü l a k a p k o d á s . H u rk a , k o l­
b á s z tö ltv e , a z s ím a k v a ló sül. Igaz:, h o g y
k é ső e s te v a n m á r . A tá r s a s á g h e ly e t
fog lal az a s z ta ln á l.
B e h o z z á k a c sig a le v e st. P é te r bácsi, a
g a z d a sz e d s to v á b b a d ja a k a n a la t.
M in d m e rn e k a tá lb ó l, k i illendően, k i
e lfo g ó d o tta n . E g y e d ü l a b ö llé r n e m
k ín á l ta t ja m a g á t, a so k v en d ég ség b en
m e g s z o k ta m á r , h o g y h a kell v a la m i,
Paprikahamisítókat lepleztek le Akinek már villany a k k o r v esz.
karórája van •
A le v e sre f ő tth ú s jö n , szilvabefőtyel,
m a jd jó p a p rik á s p ö rk ö lt csala m á d é v a l.
K o c c a n n a k é s k iü rü ln e k az első p o h a ra k ,
a n y e lv e k m e g o ld ó d n a k , a jó k e d é ly k i­
n y ílik , m in t a v irá g . S zom szédok, ro k o ­
n o k , h á z b e lie k csillogó szem m el figyelik
P é te r b á c s it, a m in t m esél.
— H á t e g y szer, leg én y k o ro m b a n
m e g b o s s z a n to ttu k a v é n s ik e t B alogot.
C sú n y a m ogori v é n e m b e r v ó t, g y ű lö lt
az m in d e n k it. E g y é jje l m e g c s in á ltu k
v e le a z t a ré g i h e c c e t, h o g y sz é ts z e d tü k
a k o c s ijá t, fö lh o rd tu k az is tá lló ja te te jé r e
s o t t ú jb ó l ö s s z e ra k tu k . E g é sz é jje l
d ó g o z tu n k . M a jd a g u t a ü tö tte m eg reggel
az ö re g e t, m ik o r a k o c s ijá t a h á z te tő n
m e g lá tta ! M ég a cse n d ő rö k k e l is k e re s ­
t e t e t t b e n n ü n k e t, d e h iá b a , n em tu d t a k
— Tetszik érezni, hogy csíp?! — Siet! Te jó ég, e lk a p n i. Ig a z , e g y sz e r e g y v e re k e d é s u tá n
e lc s íp te k é s S á g i tis z th e ly e tte s k é t
m ennyi villanyszám ­ o ly a n p o fo n t le h ú z o tt, h o g y e g y h é tig
lát fogok fizetni! c s e n g e tt a fülem .
B e h o z z á k a p ir o s á n p o m p ázó t ö l t ö t t
k á p o s z tá t. M á r c s a k im m e l-á m m a l v e sz ­
n e k , a n n á l s ű r ű b b e n szo lg á ln a k a b o ro s ­
Vermuttal p o h a ra k .
pótolják V égre is elp illed a tá r s a s á g . L a ssa n fel-
a farsangi szed e lő z k ö d n e k s k ó s to ló v a l m e g ra k o d v a
pezsgőt h a zafelé in d u ln a k . P é te r b á c si b e z á rja
u tá n u k az a jt ó k a t s m a g a is n y u g o d n i
— Most! té r .
M á sn a p , h o g y k it e k in t , l á t ja á m , ho g y
a v é n s ik e t B a lo g n y o m a k o d ik b e a k is ­
k a p u n , n y o m á b a n k é t re n d ő rre l. „ D e j-
szen a z öreg m á r m e g h a lt” — g o n d o lja,
d e a z e g y ik re n d ő r rá k iá lt: „M aga n em
t e t t e le g e t a s e r té s b e a d á s i k ö te le z e tt­
ség én ek , e z é rt a z s ír t lefo g lalju k ” — s
m á r n y ú l is a b ő d ö n fü le u tá n . P é te r
b á c si ja jv e sz é k e l, a v é n B a lo g ra n é z , d e
az g ú n y o sa n e lh ú z z a a s z á já t s a h á z ­
te tő r e m u t a t. T e jó is te n , m i le h e t a z ?
H á t o t t á ll a k o c si a h á z te tő n , m ég a
lo v a k is b e v a n n a k fo g v a s jó íz ű e n ro p o g ­
t a t j á k a n á d fe d e le t. I s m é t a re n d ő rö k
u t á n v e ti m a g á t é s a k is k a p u b a n e lk a p ja
az e g y ik k ö p e n y é n e k c sü c s k é t. „ Á llja n a k
m eg!” — k iá l tj a é s n a g y o t r á n t a k é k
k ö p e n y e n . H a ta lm a s reccsenés!
P é te r b á c s i ré m ü lte n fe lü lt é s bele-
h a llg a tó z o tt a z é js z a k a i csen d b e: a c sa lá d
n y u g o d ta n sz u s z o g o tt a sz o b á b a n szana-
Két hónap szé jje l. K e z é b e n m é g m in d ig s z o ro n g a tta
egyszerre. . . a p á r n a le t é p e tt c s ip k é jé t. É re z te , h o g y
— Ü gy lát­ iz z a d t h o m lo k á ra f ö lv e r t to llp ih é k te le ­
p e d n e k . N a g y o t é s b o ld o g a t s ó h a jto tt:
szik, már ki­ — A k ire le jsz o m á t! D e ro s sz a t á l­
hozták a vil­ m o d ta m !
lanyszámlát... Papp László
 SZÉLJEG YZETEK
A sorbanállás tulajdonképpen nem
más, m int társadalm i szerződés civi­
lizált em berek között avégből, hogy
egym ás ruházatát, tyúkszemét, bor­
dáit megkíméljék. Az állat piéldául
nem áll sorba soha.

Olvasom a következő apróhirde­

tést:
„Keresek egy értelmiségi csaló­
dott, összetört szívű férfit, ki lélek­
ben egyedül érzi magát. Házasság
céljából, 39—65-ip. »Kertes otthon«
jeligére
R endkívül kényelm es, lusta nő le­
h et ez a hirdető. Még a r ra sem vál­
lalkozik, hogy sa já t m aga törje ösz-
sze jövendőbelije szívét, még azt is
készen ak a rja kapni. A m ellett m iért
éppen 39-től 65-ig? Én a hölgy helyé­
ben m ég azt is hozzátettem volna:
„38 és 66 évesek kím éljenek.”

Nem tudok leszokni a dohányzás­

ról, m ert erős akaratom van. Ugyan­
is még harm inc évvel ezelőtt elhatá­
roztam , hogy dohányozni fogok és
olyan erős ak a rattal v ittem keresztül
ezt az elhatározásom at, hogy még ma
is dohányzom.

B arátom , a hírh ed t Don Juan, pa­

naszkodik: „Amióta kim enési tila­
lom van, példás családi életet élek.
Este m indenki otthon van. A férjek
is otthon vannak, a feleségem is ott­
hon van. Nem szeretem a politikai
felfordulást, m ert m onogámmá teszi
az em bert.” Ezt nevezem történelm i
m aterializm usnak!
Pontosság

Még egyszer a sorbanállásról. Még

egyetlen sorbanállótól sem hallot­
tam , hogy azt m ondta volna: „Uram,
én azért állok sorban, m ert kapzsi
vagyok és m induntalan pánikba
esem. Most például hózentrágerért
állok sorba, holott nincs is szükségem
hózentrágerre.” Viszont annál gyak­
rab b an hallom ezt: „M it csináljak,
h a az em berek fegyelm ezetlenek és
pánikba esnek! K énytelen vagyok
én is ideállni, ha hozzá akarok jutni
valam ihez.” T ehát végeredm ényben
m inden em ber azért áll sorba, m ert
a többiek kapzsiak.

Üj üstökös rohan a föld felé, — je­

len tik a csillagászok, de rögtön hoz­
záteszik, hogy „nincs ok aggodalom­
ra, m e rt el fogja kerü ln i a földet.”
Na, hálistennek, ezt is m egúsztak.
Gádor Béla

C Á km iúO t/inM & H Á .___
K A R IN T H Y FRIQ Y ES:
A F IN O M ÉS J Ó M O D O R V EMBER
Tavasszal, mikor zsendül a természet, enyhén olvad a hó, olyankor
fújdogál az a se hideg, se meleg, lanyha bágyadt fuvalom, ami orron-
legyint, mikor barátom, a finom és jómodorú ember, hátam mögé kerülve,
diszkréten a fülemhez hajol és egy kicsit raccsolva, félhangon, hogy ne
zavarjon nagyon, de nem is egész halkan, hogy azért meghalljam, szóval
kimondhatatlanul tapintatosan és diszkréten, de amellett szerény, ám ön­
tudatos komolysággal ezt leheli a fülembe: „Alásszolgája, Kovács úr,
hogy van?"
Mátyás királyról hallottam, hogy jóízűen és egészségesen tudott
aludni az ágyúk bömbölése közepett, holmi hadisátorban, ellenben rögtön
felriadt, ha valaki suttogni kezdett a sátorban. Így vagyok én barátom­
nak, a finom és jómodorú embernek a hangjával. Ha valaki rámordít,
■
ha belémlökik az asztalt, ha két ember a kávéház másik asztalánál, nem
tudva, hogy én ott ülök, harsogó vitában magyarázza egymásnak, hogy
milyen rossz volt a legutóbbi cikkem, hát én azt észre se veszem, nyugod­
tan írok vagy olvasok tovább. De ha barátom, a jómodorú ember, hal­
kan és enyhén odahajol a fülemhez és enyhén, mint a tavaszi szél, be­
leheli „hogy van, Kovács úr?” akkor nekem az idegeim felborzolódnak,
az ujjaim végén csomók képződnek, a nyakamon kidagadnak az erek, a
talpam bizsereg és a torkomban ellenállhatatlan ingert érzek, hogy han­
gosan nyeríteni kezdjek.
Barátomnak sima, enyhén rózsaszín, kerekded arca van, orr, száj
rendes, fogai épek. Nőktől hallottam, hogy csinos fiú. Miután megkér­
dezte tőlem, hogy hogy vagyok, többet nem mond, hanem nyugodtan és
figyelmesen néz rám és várja, hogy feleljek. Én felelnék is, ha a nyel-
deklőmben nem éreznék valami olyan sajátságos hullámzást, amit olyan­
kor érez az ember, ha bemegy egy hentesüzletbe, mert éhes, vesz öt kraj­
cárért egy rendes, piros szafaládét, kimegy az utcára, beleharap a sza-
faládéba, mire csodálkozva érzi, hogy nem hús van benne, hanem csuka­
májolajjal folyékonnyá gyúrt marcipán. Gyerekkoromban kimentem a
konyhába, loptam egy kockacukrot, vízbe mártottam és utána meghem-
pergettem porcukorban, — ilyen hangja van barátomnak, mint a csemege­
cikkeknek, amiket külvárosi kirakatban lát az ember: finom és jómodorú
embernek. Vannak ötletes cukor hentesáruk, cukorból csinált sonka, sza­
lámi, befestve hússzínűre, cukor-libacomb, amire még a zsírt is ráfestik.
A z ember meglátja egy tányéron, azt mondja magában, ejnye, vuh, vejh,
milyen finom, ripegős-ropogósra sült, zsíros libacomb, a nyála összefo­
lyik és a gyomrában kiválnak azok a kémiai nedvek, amelyek a libacomb
és a zsír megemésztéséhez szükségesek, — erre kezébe veszi a libacombot
I és kiderül róla, hogy cukorból van. Ezzel nem akarom ázt mondani, hogy
a cukor nincs olyan jó étel, mint a libahús, de ha nekem valami mint
libacomb tetszik meg, akkor az ne legyen cukorból; a cukornak legyen
I cukor alakja és a húsnak legyen hús alakja, — és ha barátom, a finom
- go m b o s z a k ó t, k o c k á s m e llé n y e k e t, cso-
és jómodorú ember, kívülről úgy néz ki, mint egy rózsaszínre sütött, friss,
gusztusos borjúfilet, akkor miért van olyankor, mikor azt kérdi, „hogy
van, Kovács úr?” olyan hangja, mint. amilyen hangot ad a frissen gya­
lult főzőkanál, amivel enyhén langyos, folyékony cukorszörpöt kavargat-
nak, mikor hirtelen kirántják és erre a zsíros szörp egyet cuppan?
Én nem vitatkozom, hogy ez miért van. Csak annyit jegyzek meg,
I hogy ha legközelebb a fülemhez hajol és belecsurgatja a fülembe a fo­
lyékony és kicsit cukrozott kérdést: „hogy van, Kovács úr?”, akkor, kive­
szem a zsebkésemet, odaadom a kezébe és megkérem, hogy szúrja be
gyorsan hátul a nyakamba, mert egy kicsit viszket és ha nem akarja bele­
szúrni, akkor veszek egy marék sót és belekenem a szájába és a fejére
paprikát hintek és vitriollal leöntöm és két fadarabbal összemorzsolom
a fejét és széttaposom a padlón és aztán nyugodtan megmondom a rend­
őröknek, akik letartóztatnak, hogy mondják meg a hullának, hogy kö­
szön öm, jól vagyok.
14
O R I D IV A T
M i fé rfia k — h a c s a k p é n z tá rc á n k
ro v á s á ra n e m m e n t — m in d ig fö lé n y e s
m oso lly al sz e m lé ltü k a n ő k d iv a th ó b o r t­
j á t . A n ő i d iv a t sz in te h e te n k é n t v á lto ­
z o tt. Ú jf a j ta szo k n y a, p u ló v e r, r u h a ­
fazon, k a la p é s cipő v á lto g a tta g y o rs
e g y m á s u tá n b a n e g y m á s t, m íg a férfi­
d iv a t a z ó ta , h o g y a k e m é n y g a llé rt és
in g m e lle t le t e tt ü k , lén y eg é b en s e m m it
sem v á lto z o tt.
A z id é n a z u tá n b e k ö v e tk e z e tt a férfi­
d iv a t fo rra d a lm a . V alam i ő rü lt tá ljá n
in d í th a t ta e l az egészet, d e h a m a ro s a n
e lte r je d t v ilá g sz e rte , íg y . n á lu n k is.
L eg fő b b jellegzetességei: rö v id , h á r o m ­
go m b o s z a k ó — felül k é t g o m b b e ­
g o m b o lv a — k o c k á s m e llé n y , c so k o r­
n y a k k e n d ő , h e g y e so rrú cipő. C sa k h a m a r
a r r a le tte m figyelm es, ho g y ism erő seim ,
a k ik a d t a k a rr a , ho g y b e lv á ro s i ö tó ra i
te á k o n az ele g á n s világ ta g ja i közé s z á m ít­
h a s s á k ő k e t, m in d tö b b e n ily e n ö ltö z é k ­
b e n je le n te k m eg é s a k ü lfö ld i ú tr ó l
h a z a é rk e z e tte k e t v alósággal m egost.ro-
m o ltó k ily e n d iv a tc ik k e k é rt.
É p p e n e rr e g o n d o lta m , a m ik o r u to lsó
élő n a g y n é n é m , E lv ira n é n i m e g h ív á s á t
e lfo g a d v a szü rc sö lg e tte m te á m a t.
— T u d o d , öcsém , n e k e m az a b o g a ra m
•—- s e ly p íte tte a tis z te s m a tró n a — h o g y
m e g ő rz ő k m in d e n t, am i a m ú lta m h o z
ta r to z ik . E g y 900-as é v e k elejérő l s z á r ­
m azó e b z á rla t- h ird e tm é n y t é p p ú g y , m in t
sz e g é n y b o ld o g u lt E d g á r b á c s i in g ó ­
s á g a it. M o st m e g szo ru ltam , g o n d o lta m ,
ta l á n le h e tn e v a la m it é rté k e s íte n i h o lm i­
ja ib ó l, b á r n e m hiszem , h o g y s o k a t é rn é ­
n e k . D e r a j ta m m in d e n fillé r se g íte n e
m o s t.
E z z e l k ip a k o lta elém E d g á r báo si
n e g y v e n é v e lő tti, d e m ég jó á lla p o tb a n
m a r a d t r u h a t á r á t . N é h á n y rö v id , h á r o m ­
k o m y a k k e n d ő k e t, h e g y e so rrú c ip ő k e t.
M á s n a p a d iv a tra -é h e s a ra n y ifjú s á g
ta lá lk o z ó t a d o tt n á la m . E lh íre s z te lte m
u g y a n is , h o g y K a n a d á b ó l c so m a g o t k a p ­
ta m , te le h a s z n á lt, d e m o d e m ru h á k k a l,
cipőkkel.
M it ré sz le te z z e m ? A ré g i k a c a to k —
h iá b a , K a n a d a , az K a n a d a ! — k iá ltá s o k
k ö z ö tt p e rc e k a la t t e lk e lte k m e s é s á ro n ,
a h e g y e s o rrú cipőkön m ég össze is
v e sz te k .
A m ik o r a n e m v á r t n a g y ö ssz e g e t k i­
v it te m E lv ir a néninek, h á lá b ó l n y a k a m b a
s ó z o tt e g y g ira rd i k a la p o t, e g y m o n o k lit
és eg y s é ta p á lc á t. E lőször n e m tu d ta m ,
m ih ez k e z d je k v elü k , d e a z u tá n m e g ­
n y u g o d ta m .
G o n d o ln i kell a jövő év i d iv a tr a i s . . .
T ardos P é te r
 Az á lla tb a rá t
Gerő Sándor rajza

KINCSLESÓK
Ádám és Éva
A R á k ó c z i ú to n , a M a g y a r
D iv a t c s a r n o k rom os é p ü le t e
e lő t t k o t r ó g é p h a r a p a f ö ld b e
é s a t ö r m e lé k e t te h e r a u tó b a
e m e li.
Beszámoló A m u n k á la t o k a t r e n g eteg
k iv á n c s i n é z i v é g i g , ó r á k i g
egy italbolti verekedésről á lln a k é s n é z ik a f ö ld a ló l k i­
t e r m e lt m a lte r t , t ö r m e lé k e t.
— Még*, s e m m i — m o n d ja
Mint tölgyfaliget, három tölgyfaasztal, eg y néző.
— M é ly e b b e n v a n — Íg y a
Ügy csörgedeznek fröccsök és kevertek m á s ik .
Mint csermely tavasszal. E g y t á jé k o z a t la n k i v á n c s i ­
n a k e lm o n d j á k , h o g y v a l ó s z í ­
n ű le g é r t é k e s á r u c ik k e k v a n ­
A vén Bacchus erről véhetne mintát, n a k b e t e m e t v e a z á r u h á z p in ­
A sörök olyan szőkék s olyan barnák c é j é b e n . A zt le s ik , h o g y m i­
Mint egykor a nimfák. k o r b u k k a n e lő a k in c s a f ö ld
a ló l.
f Égig lobog a forinthúszas mámor,
A k ln c s le s ő k Jól tu d j á k ,
h o g y s e m m i h a s z n u k n e m le s z
És bizonytalan kézzel pedzi íját a z á r u b ó l, h is z e n a z á lla m i t u ­
Egy fröccs mellett Ámor. la jd o n . D e a f ö ld a ló l k iá s o t t
h o lm in a k varázsa van, az
k in c s é s a lá tv á n y n e m m in ­
Egy asztalon három deci kadarka, d e n n a p i. É r d e k e s n é z n i, a m in t
ügy férfi oly üveges szemmel nézi f e ls z ín r e k e r ü l.
Íg y á lln a k o tt ó r á k ig a
Mint Laurát Petrarca. k in c s le s ő k . A z e g y ik végre
m e g u n j a é s a v illa m o s m e g á lló ­
Nem hallik más, csak kedves pohárcsengés, h o z m e g y . F e ito la k s z lk a t ú l­
Míg egyszerre csak egy pofon elcsattan z s ú f o lt v illa m o s lé p c ső jé r e ,
p e d ig a k ö v e t k e z ő ' k o c s i ü r e s .
Mint nyári égzengés. D e n in c s id e je f é l p e r c ig
v á r n i.
A hangok mélyek, mint kongó harangok p . I.
S a légben szódásüvegek röpködnek
Mint szelíd galambok. Textilüzletben
Ragozás
Tehenész ÉN
okos vagyok , bölcs és meg­
fontolt, az álláspontom helyes,
Csendben üldögél, szortyog a pipája, nagylelkű, bátor és jóképű fiú
Húsz tehén álmos szemmel bámul rája.
vagyok.
Megetetett már, az alom is tiszta, TE
már egy árnyalattal kevésbé.
Arról dúdolgat, hogy a búza ritka.
Ő
egy ló, marhaságokat beszél,
Feleségére gondol, Mariskára, kicsinyes, gyáva, csúnya és
De az is lehet, hogy valaki másra.
Töpreng egy sort: „A csizmát meg kék gusztustalan, megmondom nekeil
k e n n i. . . ” őszintén.
Egyéb érdekes nem történik semmi. MI
tudjuk, hogy m it csinálunk.
„Vagy újat veszek, ez már nagyon v á sik . . . ” TI
Bólint rá egyet, aztán nagyot ásít. is, nem mondom, ámbár ■; .
ŐK
A sarokban már bóbiskol az alkony... olyanok, hogy.. . különben
Hogy ne zavarjon, csak halkan sóhajtom: hagyjuk, mert még visszamon­
dod, pedig
Én az életet intenzíven élem ÉN — Ezt tessék választani, ez a
És mégse hiszem, hogy cserélne vélem. igazán nem vagyok az, a ki
rosszat m ond valakiről, de legfinomabb gyapjú, ebben van a
G e r q e ly M ik ló s T E . . . és így tovább. legtöbb m olyrágás. . .
15
 A ZSERBÓBAN Sándor Károly rajza

— üdvözöl titeket a Tom i Sidneyből, egyébként már háza, v illá ja , au tója van és kéri, h o g y Küld
jem utána az itthonhagyott három in g é t. . .

— Bocsánat, ez a régi film ek mozija?

— Nem ! Itt új film et adnak, de csak álljon be a sorba, mire jegyet kapunk, ez is régi lesz . . .

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k ia d á s é r t fe le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t ig a z ­

g a t ó j a . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t. V ili., G y u la i P á l u tc a 14. T e l: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V i l i ., B la h a L u jz a t é r 3 .
T e l.: 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 9 . — T e r j e s z t ik : B u d a p e s te n a B u d a p e s ti P o s t a ig a z g a t ó s á g H ír la p te r je s z t ő Ü z e m e , v id é k e n a h e ly i
h ír la p t e r j e s z t é s s e l f o g la lk o z ó p o s t a h iv a t a lo k . E lő f iz e t é s : a P o s t a K ö z p o n ti H írla p I r o d a V á lla la tn á l. B u d a p e s t, V ., J ó z s e f
n á d o r té r 1. T e l.: 180—850. N e g y e d é v i e l ő f i z e t é s i d íj: 12 F t. C s e k k s z á m la s z á m : 5 1 7 0 .
K o ssu th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v é d u t c a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó .
P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
'Á ra 1 f o r in t

X I I I . évfolyam 2. szám. 1957. február 28.

— L á to d , a% a n é g y
d u d o r a n é g y a p á jx ...
 E x p o n á lt á llá s
November közepén találkoztam Fülöp-
pel, a Krix-Krax Vállalat igazgatójával.
Vele volt Kövi és Zágon a könyvelésből,
ő k ketten akkoriban Fülöp testőreiként
működtek, ami még érthető volna, mert
úgy sem volt akkor könyvelni való.
De FUlöpnek azért kellett Kövi és Zágon
a könyvelésből testőrnek, m ert Fülöp
gyáva volt, mint a nyúl nemcsak novem­
berben, hanem azelőtt is, minden hónap­
ban és állandóan.
— Nem vállalok többé exponált állást —
magyarázta nekem Fülöp. — Elég volt
a felelősségből, visszamegyek a szakmába.
A két testőr itt beleszólt, hogy ilyesmit
csak nem tesz az igazgató kartárs,
hiszen előbb-utóbb rendbejönnek a dolgok.
— Engem nem lehet rábeszélni —
replikázott Fülöp. — Feltétlenül vissza­
megyek a szakmába. Fele izgalom — fele
kereset, de megéri — hadarta. — Ez
állásfoglalás is, vegyék tudomásul!
Hogy milyen állásfoglalás és miért,
azt nem fejtette ki bővebben, de már
az is nagy dolog volt Fülöpnél, hogy
egy általán állást foglalt. Próbáltam meg­
nyugtatni. Kapkodott, idegesen beszélt
és közismert szokása szerint hol a jobb.
hol a balszemével hunyorított. Nagyon
elnyűtt ember benyomását keltette, béke­
beli pocakjának már csak nyomai lát­
szottak.
Azóta nem találkoztam Fülöppel, de
hallottam róla és újabb állásfoglalásáról.
Nem mpnt vissza a szakmába, ott maradt
a Krix-K raxnál változatlanul exponáltan
és változatlanul igazgatónak. Azt beszé­
lik, nagyon szégyent! magát és haragszik
mindenkire, aki előtt fogadkozott, hogy
visszamegy a szakmába. Nem tudom, így
igaz-e a dolog, de annyi bizonyos, hogy
nincs m ár a Vállalatnál sem Kövi, sem
— C sakhogy k ib írta m e d d ig i. . Zágon, a két testőr: elsőnek racizta
őket Fülöp.
Viszont: mint m ár mondottam, ott
van Fülöp, aki most is első ember a
A sza k szerű je g y ü z é r Vállalatnál, bár sokan azt mondják
róla, hogy utolsó.
H e g e d ű s I s tv á n r a jz a
(földes)

BRAHMS nagy tisztelője volt

d’Albertnek. De az újabb és újabb
házassági botrányok idővel mégis
csak az idegeire mentek. A csapodár
d’Albert akkoriban éppen az ötödik
feleségénél tartott, akivel egy társa­
ságban Brahms felé indult, hogy be­
mutassa. Ez azonban elfordította fe­
jét a közeledő házaspártól és felmor­
dult:
— Ezt kihagyom. Majd a követ­
kezőt!
És dühösen hagyta ott a társasá­
got.
MUNKÁCSY MIHÁLY bécsi tar­
tózkodási idején, a múlt század 8O-as
éveiben, az egyik o tta n i újságíró
mindenáron azt akarta kideríteni,
hogy a nagy magyar festőművész
osztrák származású.
— Fiatal korában bizonyára más
neve volt a mesternek? — adta fel
a kérdést.
— Hogyne — felelte Munkácsy ke­
délyesen — akkor még Miska volt a
nevem.
 Ahol drágán term elnek Találkozás Budapesten
fio r ő S á n d o r ra jza
f M & U álnW 'L Í Í ( g ) m m /

F ő k ö n y v elő : M eg t u d n á m ondani nekem , m it k ell csinálni akkor, ha többe

k e r ü l a le v es , m i n t a h ú s?
>*W>l**
A legújabb könyvsiker
Y ves Montand úrhoz
Mélyen tisztelt Montand úr, bocsásson meg, hogy levelemmel zavarom,
de azt hiszem, hogy meg fog érteni, hiszen férfiak volnánk mind a ketten.
Először hadd mutatkozzam be. Pemete Jenő könyvelő vagyok, Budapesten la­
kom a Murányi utca 178. szám alatt, mindjárt a lépcsőház mellett. Nem, ne
fáradjon, ne keresgéljen az emlékezetében, ön még nem járt a Murányi utcá­
ban, én sem jártam még Párizsban, személyesen még nem találkoztunk. Rö­
vid leszek, uram. Képzelje magát az én helyembe, önnek hogy esne, ha a
menyasszonya azt mondaná önnek, amikor végre kettesben maradnak, és sok
minden egyébbel eltölthetnék az időt, kérdem, hogy esne önnek, ha akkor a
menyasszonya mély sóhajjal azt mondaná: „Mondd, Yves, hát nem cuki az a
Pemete Jenő? Mondd, igaz, hogy Párizsba jön a Pemete Jenő? Ugye elviszel
hozzá, Yves?" És amikor felcsendülne a hangom a rádióban, azt mondaná
önnek a menyasszonya: „Hát nem kell megzabálni ezt a Pemete Jenőt, ahogy
a Csicsónét énekli? En nem értek magyarul, tudod, Yves, de van ennek a
Pemete Jenőnek a hangjában valami, ami megőrjíti az embert . . Hogy
esne ez önnek, uram? Mit mondana ön erre? Ügy hallottam, hogy a francia
nyelv fölöttébb kifejező, ízes és fordulatos, de azt hiszem, azért sokáig keres­
gélné a szavakat. Erre persze joggal mondhatja ön, hogy ö n nem kerülhet
ilyen helyzetbe, mert nincs menyasszonya és én, Pemete Jenő, nem énekelek
a rádióban — de képzelje el, ha volna menyasszonya és ha énekelnék! önnek
jól esne, ha a menyasszonya a párnája alatt tartaná a Francia Ifjúságban
megjelent lepedőnagyságú képemet? Uram, úgy szólok Önhöz, mint férfi a
férfihoz: ne zavarjuk egymás köreit! Én megígérem Önnek, hogy sohasem fo­
gom magamba bolondítani azokat a hölgyeket, akik önnek tetszenek és öntől vA» *»>
sem kérek ennél többet. Viszontszolgálatra mindenkor készen igaz híve
PEMETE JENŐ Utcai apróhirdetés

Gondolatolvasó a szem orvosnál

K aján T ib o r r a jz a

-k jr
 Igaza van!

— E zt m á r n e m
Rendőrkutyákkal keresik a bűnözőket
A leülés művészete
Miss A rlen e D ahl, H o lly w o o d eg y ik
szépsége a r r a figyelm ezteti a v ilá g n ő it,
hogy le ü ln i jó v a l tö b b e t je le n t, m in t a
g ra v itáció tö rv é n y e in e k a lá v e te tt te s t e t
egy sz é k b e n elhelyezni:
— A k e cses leülésnek sokféle m ó d ja
van, d e az é n k edvencem a k ö v e tk e z ő :
K ö z e lítsd m eg a sz ék et á tló s ir á n y b a n ,
állj m eg a k k o r, h a e lé rte d a sz é k tú lsó
o ld a lá t. A z t a lá b a d a t, a m e ly tá v o la b b
b ír o m t o v á b b n é z n ll v a n a sz é k tő l, helyezd a m á s ik elé egy
k issé k ifo rd ítv a . E k k o r a sz é k felé
fo rd u lv a eg y e tle n sim a m o z d u la tta l ere s z ­
k ed j le a székre, csípő- é s t é r d iz m a f ta t
V á rn a i G yörgy r a jz a fe lh a sz n á lv a ah hoz, hogy k ö n n y e d é n érj
szé k e t. H a a m o z d u la t sik e rü l, o o m b ja id
ré z s ú to sa n h elyezkednek el, té r d e d a b b a n
a sa ro k b a n , a m e ly e t e re d e tile g célba-
v e tté l, csíp ő d a m á s ik s a r o k b a n . . .
A ki a z t h isz i, hogy ezzel v é g e a h a d ­
m o z d u la tn a k , nag y o n té v e d . A z e l­
helyez k ed ésn ek to v á b b i ré s z le te it M iss
D ahl p o n to s a n le írja n y ila tk o z a tá n a k
to v á b b i 374 szóból álló ré s z é b e n . M in t
egy re p ü lő tis z t k ije le n te tte a n y ila tk o ­
z a tra : so k k a l k ö n n y eb b e g y n e h é z ­
b o m b á z ó v a l fö ld e t é r n i. . .

Politikai tájékozottság
A N é m e t A tla n ti T á rs a s á g v e z e tő it
n y ilv á n é rd e k e lte , hogy a N A T O n é v e n
is m e rt k a to n a i szövetség m ily e n n é p sz e rű
N y u g a t-N é m e to rsz á g b a n a n ő k k ö z ö tt.
A k ö z v é le m é n y k u ta tá s e re d m é n y e igen
figyelem rem éltó v o lt. A n ő k n e k tö b b ,
m in t fele rem i tu d ta , hogy m i t je le n te n e k
a k e z d ő b e tű k . A leg tö b b en a z t h itté k ,
hogy a N A T O sz a p p a n p o r v a g y cse c se m ő ­
tá p s z e r. P e d ig a N A T O -nak s o k k a l tö b b
köze v a n a p u sk ap o rh o z, m in t a s z a p p a n ­
porhoz, a m i ped ig a cse c se m ő k e t ille ti,
Az újságárusnál ő k e t leg k ev é sb é a k a to n a i sz ö v e tsé g e k
Szegő Gizi r a j z a tá p lá ljá k .

Visszaesik a televízió ?
A m e rik a i a d a to k s z e rin t a k ö zönség
k ezd visszaözönle ni a m o z ik b a . 1948-tól
195ő-ig felére e s e tt le a m o z ilá to g a tó k
szám a: h e ti 90 m illióról 45 m illió ra.
Az o k a te lev ízió v o lt. A z ú jd o n s á g
ingere a z o n b a n tű n ő b e n v a n , s a m o zik
lá to g a to tts á g a ú jr a e m e lk e d ik . N em -
h iv a ta lo s m a g y a rá z a t s z e rin t s o k a m e rik a i
fia ta l r á j ö t t a rra , ho g y o tth o n u g y a n
k é n y e lm e se b b e n le h e t fig y eln i a te le ­
víziót, v is z o n t a m o z ib a já r á s n a k is
m e g v a n n a k a m a g a s a já to s e lő n y e i. . .

— S z ó v a l a k k o r m e g á lla p o d t u n k . Én a d o k
k e m a d ja a f e le k ir á ly s á g á t é s 6 0 f illé r t .
1
Zenei csúcsteljesítmény
A w isco n sin i e g y e te m d iá k ja in a k z e n e ­
k a r a a k la ssz ik u s zenében is ig y ek szik
s p o rtte lje s ítm é n y re tö rn i. 43 ó rá ig t a r ­
t o t t , am íg eg y fo ly tá b a n e ljá ts z o ttá k
H a y d n 83 von ó sn ég y esét.
A n y a v a ly á s E u ró p á b a n le g fö lje b b
m agának eg y la p o t, s m a g a n e­
e g y -k é t v onósnégyesre te lik a z erőből.
 Speidel Párizsban

I n fo r m á c ló k é p e s h ö lg y é j s z a k a i
m ű n k é t v á lla l. A já n la to k a t „ V íg u tc a
s a r o k ” J e lig é r e a h e ly s z ín e n .

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS!
A V i l i . k e r ü le ti T ö k m a g á r u s S z ö v e t ­
k e z e t (V ili., F ül t é r 3.) p á ly á z a t o t
h ir d e t
a n y a g b e s z e r z ő i állásra.
S z ü k s é g e s k ö v e t e lm é n y : n y e l v i s m e ­
r e t , k é t-h á r o m d ip lo m a , v a la m in t a
B e c s ü le t r e n d . — M in d a zo k a n o r v é g
c e t h a lá s z o k , a k ik le g a lá b b t íz é v
s z a k m a i g y a k o r la t o t tu d n a k f e l m u ­
ta tn i, e lő n y b e n r é s z e s ü ln e k .

HÁZASSÁG-LEVELEZÉS
K é ts z o b a h a 11h o z ,
d íj n y e r t e s f o x t e r r le r r e l b e n ő s ü ln é k !
„ G e n tle m a n 1 7 6 8 2 2 ”

I g é n y e s é r t e lm is é g i
h o z z á illő p a r t n e r r e l le v e le z n e .
M ik es K e le m e n , R o d o stó

E lh a g y o tt lír a i lé le k , t ik k a d t a n v á n -
s z o r g o k a z a s z f a lt r e n g e t e g b e n . H a r­
m in c é v e s a s s z o n y o á z is t J e le n t e n e
s z á m o m r a . „ F érj n e m a k a d á ly .”
H u n o r -h ir d e tő .

LAKÁS
Ö sszk o m fo rto s v a g y le v á la s z t o t t
h o r d ó t lá m p á v a l k e r e s e k ! D ío g é n e s .
R é v a y le x ik o n . C sa ta — D ú c 5 8 2 . o .

EGYÉB
K iv é t e le s a lk a lo m !!
ÚJ é s h a s z n á lt ir á n y tű t, e p e k ö v e t
s t b . c s a k p r iv á ttó l v e s z e k , h o r r ib i­
lis ö s s z e g é r t Is. S k r k a n e k 531 — 1 7 2 .
K iv é t e le s a lk a lo m !!
ÚJ é s h a s z n á lt I r á n y tű t, e p e k ö v e t — N ézd ! Ez a z a S p e id e l, a k ir ő l m e g ír t á k , h o g y u d v a r ia s , f ilo z o f ik u s t e r m é ­
s t b . c s a k p r iv á t n a k e la d o k , m o n d ­ sz e t, s z e r e t sa k k o zn i é s o lv a sn i . . .
h a tn i, in g y e n . S k r k a n e k 531 — 17 2 . — D e H itler t á b o r n o k a v o lt! »
— K át s e m m i h ib á ja s e le g y e n ?

Soffőr barátom ezt meséli: és így liheg: — „Ha láttad volna,

— „ ... Éjszaka hajtok és a téli mily szörnnyel volt férjednek dolga!
országút végig hóval fedett. Az országút egyik felén
A reflektorom fény-süveget egy tűz-szemű vad jött felém,
vetít a kihalt, fehér útra ... hangja zúgott, mint a vihar,
Hirtelen fel az útra futva de én így szóltam: — „Semmi baj!” —
cikázik egy kis nyúl-koma! Nem haboztam egy percet sem,
Megtorpan a kis ostoba: megálltam büszkén, peckesen
a lámpafénybe néz meredten, és félfülemet megemelve
megbűvölt szeme meg se rebben. állj-t parancsoltam! ... Perc se telt be,
Két hátsó lábán ül pitizve, a szörny megtorpant: beijedt.
nem moccan arrébb egy picit se: Így hatott rá a hősi tett!
Nagyot csikordult félelmében
egyik kajla tapsifülét tűz-szeme kihunyt... Én meg szépen
megemelte ... Én meg a fék vidám győztesként, hazajöttem:
pedálját nyomva, lestoppoltam: egy hőstettel több van mögöttem!”
hisz úgy sajnáltam! — Meggondoltan Ekkor az ifjú nyúlmenyecske
lezártam lámpám, mert a fény így szólt szerelmesen repesve:
az, amitől úgy fél szegény. — „Vágyam irántad lángra gyullad,
Várok kicsit: ez épp elég, mivelhogy olyan... talpig nyúl vagy!”
hogy elfusson. Ott van-e még? ... A tanulság oly kézenfekvő:
Reflektort gyújtok: ... nem, már eltűnt. egy hőstetthez nem elég kettő:
Indítok, — aztán továbbmentünk.” — publikum is kell, bármily kicsi:
... A nyúltanyán lélekszakadva egy harmadik, — ki el is hiszi...
bukik be a kis házigazda, BEDŐ ISTVÁN
5
|\
Gádor Béla: A Z E L SŐ K R IT IK U S
S zín : az író dolgozószobája. A z író az é-ppen most befejezett M űteremben
novelláját olvasta fel feleségének. (A n d r e F r a n c o is r a j z a
Feleség: (titokban, de jól láthatóan kitöröl egy könnyet a a v a r s ó i S p ilk ib ő l)
szeméből, majd némán odamegy férjéhez és homlokon csókol ja )
író : S z ó v al? T ű rh e tő ?
Feleség: K itű n ő ! S zenzációs! Is te n i! S z e rin te m ily e n jó
n o v e llá t a „ B ü ty ö k ” ó ta n e m ír tá l.
író : A „ B ü ty ö k ” jo b b e n n é l?
Feleség: D ehogy! M ás.
író : M ié rt m á s?
Feleség: M e rt a „ B ü ty ö k ” re a lis z tik u s a b b . K e v é s b b é h a n g u ­
la to s . . .
író : S z ó v a l, a „ B ü ty ö k ” ro ssz?
Féleség (pici rángás az arcon): D ehogy! A „ B ü ty ö k ” re m e k ­
m ű , d e m á s k é p p e n re m e k m ű , m in t ez. E b b e n b á j v a n és d e rű .
író: É r d e k e s , n e k e m , a m íg o lv a s ta m , az v o lt az é rzésem ,
h o g y n e m te ts z ik n e k e d . Ú g y h a llg a ttá l, m i n th a u n n á d .
Feleség: (most már ideges): M e rt fig y eltem , d rá g á m . É n n e m
v a g y o k a z a ra jo n g ó író fele ség , a k i m in d e n m o n d a ttó l h a s ra -
e sik , a m i t a fé rje le ír. V ég ig h a llg a to m , m e g á lla p íto m , h o g y
re m e k m ű é s kész.
író: É n c s a k egyre v a g y o k k ív á n c s i. H o g y k ijö n -e belőle az,
a m it m o n d a n i a k a rta m .
Feleség: H o g y k ijö n -e? K io r d ít m in d e n so rból! É rd e k e s ,
m e n n y ire n e m tu d ja eg y író, h o g y m it ír le.
ír ó : N a , n e go n d o ld , a z é r t tu d o m , h o g y ez a z ír á s s i k e r ü l t . . .
H á t p e rs z e , m é g e g y sz e r-k é ts z e r á tíro m , m e r t n y e rs eg y k ic s it...
Feleség: E z n y e rs ? G éza, t e egészen m e g h ib b a n tá l! H á t p e rsz e
a z á t í r á s so h a se m á r t , d e e rr e c sa k egy szó illik : a tö k é ly .
író: S zív em , n e h a ra g u d j, d e g y a n ú s n e k e m ez a fe lté te l
n é lk ü li ra jo n g á s . N em csak a z ö n b iz a lm a m a t a k a r o d k é tlá b o n
ta r t a n i ?
Feleség: G éza, n e h ü ly ü lj, m e r t b iz is te n n e m tu d o m , m it
csinálok! É n tá rg y ila g o s k r itik u s o d v a g y o k . N e m m o n d ta m
m eg a „ L ó te te m ” cím ű n o v e llá d ra , h o g y v a c a k ?
fró: N e m v o lt az o ly a n v a c a k .
Féleség: H á t p ersze, v o lta k jó ré s z le te i is , d e a la p já b a n
v é v e .,.. S zó v al, fejezzü k b e e z t a k ín o s v i t á t . . .
író: M ié rt k ín o s? M e rt ír ta m egy fé rc m ü v e t é s a rró l, te
m e g m o n d ta d a v é le m é n y e d e t? H á t, é d e s I s te n e m , n e m le h e t
m in d e n k i te h e tsé g e s ! É n e g y ü g y e s író v a g y o k , n é h a r á ­
h ib á z o k , n é h a n em . A „ B ü ty ö k ” s ik e rü lt, ez n e m . A z é rt n e m
fogok k ú t b a u g ran i! B á r m in d e n író n a k ily e n feleség e lenne,
a k i sz e m é b e m o n d ja , h o g y te h e ts é g te le n , k e v e s e b b d ile ttá n s
r o n ta n á i t t a le v e g ő t:
Ki k ell jelenteni a disszidáltakat
Feleség (növekvő dühvei): G éza, k é rle k , n e id e g e s íts! É n
n e m m o n d ta m , ho g y te h e ts é g te le n v ag y , é n a z t m o n d ta m ,
h o g y re m e k m ű v e t a lk o ttá l.
író: I g e n ? É s a k k o r m ié r t n e m n e v e tté l a n n á l a ré sz n é l,
a m ik o r J u l i n é n i k e rg e ti a c sib é k e t?
Feleség: M ié rt n e m n e v e tte m ? N e v e tte m ! D e befelé! A z
n e m o ly a n je le n e t, a m e ly d u r v a rö h ö g ésre in g e re l. A z egy
finom , d e r ű s , b á j o s . . .
író: S z ó v a l, n in c s b e n n e h u m o r: K ö sz ö n ö m . M o s t m á r
ig a z á n s z e r e tn é m tu d n i, m i a v é le m é n y e d e rrő l az írá sró l.
D e ő sz in té n !
Feleség (kiabál): R e m e k m ű ! N e h a ra g u d j, G éza, d e ez a
v é le m é n y e m . N e m tu d o m sz id n i, h a m eg feszü lsz sem !
író: J ó , jó , n e m a k a r ta la k m e g b á n ta n i. É n is é rz e m , ho g y
s ik e rü lt, c s a k a k o m p o z íc ió já t é rzem eg y k ic s it la z á n a k ,
p rim itív n e k . . .
Feleség (kicsit már fárad): A z a le g jo b b b e n n e , a k o m p o z í­
ciója. T ö k é le te s! É p p e n a la z a s á g a az, a m i a s p o n ta n e itá s — Ne s z ó lj o n e q y s z ó t s e m ! M a g á n a k d is s z id á lt a z a n y ó s a i
b e n y o m á s á t k e lti az o lv a s ó b a n . . .
író: É r t e m . . . M o st m á r c s a k egy dolog z a v a r: a felo lv a sá s
v ég é n t e e g y k ö n n y e t tö r ö lté l k i a szem ed b ő l. N a g y o n é r­ Serdülő bajnokpár
zelgős ez a z eg ész dolog?
Feleség (térdre rogy és sír): G éza! E sk ü sz ö m m in d e n re , am i
sz e n t, h o g y c s o d á la to s re m e k m ű v e t a lk o ttá l. (Égre emeli két
ujját.) E s k ü s z ö m a sz e re lm ü n k re ! D e t e m a g a d m o n d ta d ,
h o g y m é g n y e r s e g y k is s é . . .
író (villámló szemmel): N y e rs ? H á t az is m a ra d ! (Egyetlen
mozdulattal kettétépi a kéziratot.)
Feleség (sik o lt): T e ő rü lt: M ié rt is m e n te m z se n ih e z feleségül!
(Felkapja a kéziratlapokat, szívéhez szorítja és indul kifelé.)
M egyek é s ö s s z e ra g a s z to m . . .
író (kimerültén, egész más hangon): V á rj, a d d i d e . . . M ost
m á r k ö rü lb e lü l tu d o m , m it k e ll c s in á ln o m .. . A k o m p o z íc ió t
egy k ic s it s z o ro s a b b ra fogom , a J u l i n é n i je le n o te t a c sirk é k k e l
h u m o ro sa b b ra v eszem , és k iirto m belőle a s z e n tim e n tá liz m u s t...
(A z asszony visszaadja a kéziratot és nesztelenül kimegy a
szobából. A z író tiszta papírt tesz a gépbe és kopogni kezd.)

E g y csó k és m é g v a la m i...
E le m é r a k á v é h á z b a n ü ld ö g é lt j ó ­
b a r á t j á v a l , K á l m á n n a l é s a v i lá g p r o b lé ­ j o b b r ó l- b a lr ó l a r c o n o s ó k o lta E le m é r t ,
m á i t v i t a t t á k m e g . M iu tá n n e m t u d t a k
d ű lő r e j u t n i , E le m é r á s i t o t t e g y e t é s íg y
s z ó lt:
— P a r d o n , á tm e g y e k e g y p i l l a n a t r a a
sz o m sz é d a s z ta lh o z , k ö s z ö n ö k S ö v é n y ié k -
nek.
Á tm e n t. K ö s z ö n t. J ó s z a f t o s á n a rc o n -
o s ó k o lta a s z é p S ö v é n y in é t, m a j d e s z ­
m é n y i o s ó k o t le h e l t S ö v é n y i b o r o s tá s
o r c á já r a . A z t á n m in t a k i jó l v é g e z te a
d o lg á t, v i s s z a t é r t a b a r á t já h o z .
K á lm á n , a k i m i n t a k é s ő b b ie k b ő l
l á t j u k , filo z ó fu s t e r m é s z e t v o l t, n é m i
g ú n n y a l je g y e z te m e g :
— N e m t u d o m , m i a b b a n a z é lv e z e t
a r o n d a S ö v é n y i r ő t b a ju s z a a l á d ö rz s ö ln i
a s z á ja d a t? !
M iu tá n E le m é r c s a k f ö lé n y e s e n m o s o ly ­
g o t t, d e n e m fe le lt, K á l m á n m a g a v á l a ­
s z o lt a s a j á t k é r d é s é r e :
— S e m m i é r te lm e . K o r u n k s z á m t a l a n * s z á lk á s S ö v é n y it. A z é r t, m e r t k ü lö n b e n
ro s s z s z o k á s a k ö z é t a r t o z i k , h o g y a f é r ­
f ia k k ö z ö tt d i v a t b a j ö t t a c s ó k o ló z é s .
K é t é v tiz e d d e l e z e lő tt f é lr e é r t h e tt é k
v o ln a a z i ly e s m it. M a v a g y p u s z iz k o d n a k
e g y m á s s a l a f é rf ia k , v a g y le g a lá b b is f e ­
n y e g e tik e g y m á s t ily e s m iv e l. S a j á t v á l ­
l a la to m n á l h a ll o t ta m , a m ik o r a z ig a z g a tó
e z t m o n d t a a te le f o n b a : „ C s ó k o lla k
fő m érn ö k u ra m , n e m jö n n é l ó t h o zzám
e g y r ö v id m e g b e s z é lé s re ?
S z e m ü v e g e s k ö p c ö s fé rfi l é p e t t a z
tis z tá ih o z . E le m é r f é lb e s z a k í t o tt a a c s ó k ­ p é n z t d r á g a m é r n ö k ú r é s c só k o lo m ,
r ó l sz ó ló é r te k e z é s t é s b e m u t a t t a a jö v e ­
v é n y t:
—- A z t h is z e m , m é g n e m i s m e r e d K r i x
d o k to r u r a t.
K á l m á n n e m is m e r te . K e z e t n y ú j t o t t
n e k i.
— M o s t m á r i s m e r jü k e g y m á s t, —
m o n d ta K r i x d o k t o r ú r , a m i p e s t i k á v é -
h á z b a n m a j d n e m v ic c n e k s z á m í t .
A d o k t o r m é g e g y d a r a b i g a z a s z ta l ­
n a k tá m a s z k o d v a b e s z é l g e t e tt , m a j d
e lé g ik u s a n m e g i g a z í to t t a a s á l j á t .
T a v a sz várás
P e sti h á zia sszo n y
S c h w o tt L a jo s r a j z a
— É n m o s t b ú c s ú z o m , — s z ó lt é s
m i n t h a é p p e n á t n y ú j t o t t a v o ln a a f r a n c ia
b e c s ü le tr e n d e t.
A m ik o r t e k i n t é l y e s a l a k j a e ltf ln t a
f o r g ó a jtó n , K á l m á n m e g k é r d e z te :
— H o v a u ta z ik a d o k to r ?
— S e h o v a . M o z ib a m e g y a f é lh e te s
e lő a d á s r a .
K á l m á n id ő s z e r ű n e k t a r t o t t a a c s ó k ­
é r te k e z é s f o l y ta t á s á t .
— H i d d e l, ez a r o s s z s z o k á s a k k o r
h a r a p ó z o t t e l, a m ik o r 1946 j a n u á r j á b a n
é h e s e n é s s z a k á lla s á n k i b ú j t u n k a p in c é ­
b ő l é s h a s o n ló k ü ls e jű is m e r ő s e in k k e l
t a l á l k o z t u n k a z u c c á n . N y a k b a b o r u lá s ,
c s ó k . M é g a z o k is c s ó k o ló z ta k , a k ik c s a k
l á t á s b ó l is m e r té k e g y m á s t. A la p o s a n
s z ú r t a a k é p e m e t a s o k b o r o s t á s s z a k á ll.
I g a z , h o g y a n ő k e t is m e g tis z te ltü k .
— N a l á t o d ö re g e m , i t t r ö g tö n f e le lté l
a r r a a k é r d é s r e , m i é r t c s ó k o lta m m e g a — K érem , k a p h a tn é k valam i h iá n y ­
cikket?
a f e le s é g é t s e m i l l e t t v o l n a m e g c s ó k o l­
n o m . E z k é r le k s z é p e n o ly a n á r u k a p ­
c s o lá s . A szorítób an
ő i s lé le g z e te t v e t t , m ir e K á l m á n
v i s s z a k a p a r i n t o t t a a s z ó t:
— J ó m a g a m k ü z d e n i fo g o k a z e l­
h a r a p ó z o t t , tú lz ó é s e g é s z s é g re á r ta lm a s
c s ó k d i v a t e lle n . P é l d á t l a n k in ö v é s e i v a n ­
n a k en n ek a csú n y a szo k ásn ak . A n a p o k ­
b a n a s z a b ó m tó l fe ls z ó lító l e v e le t k a p ta m ,
a m e ly ú g y f e je z ő d ö tt b e , „ v á r o m a
H e r z i g A B é la a n g o l ú r i s z a b ó .”
T a l á n m é g ó r á k ig is e lv i t a t k o z o t t
v o ln a a k é t j ó b a r á t a c s ó k ró l, d e a b b a
k e l l e t t h a g y n i, m e r t E le m é r fe le sé g e
l é p e t t b e a k á v é h á z b a . K ö r ü ln é z e tt,
f e lf e d e z te ő k e t é s h o z z á ju k s i e t e t t .
K á lm á n c u p p a n to tt e g y e t a c sin o s
a s s z o n y p o f ik á já r a , m a j d n é m i h a b o z á s
u t á n E le m é r is m e g c s ó k o lta a fe le s é g é t.
A z t á n m e n te g e tő z v e f o r d u l t a b a r á t já h o z
— B o c s á s s m e g , — a s z o k á s h a ta lm a .
S te lla A d o r já n
\
 Ez is m egesik Az örök nő
Várnai György rajza
— N e h a r a g u d j, h o g y f e l k e lle t t m o n d a n o m n e k e d , d e te — J ó s z im a t ú n é n a k m á r m e g v a n a z új d iv a to s c s í k o s ru
v a g y a v á lla la tn á l a le g t á v o la b b i r o k o n o m . . . h a ja , c s a k én Járjak m in d ig a z ó c s k a p e tty e s b e n ? !
N yu gati utcakép
S á n d o r K á ro ly r a j z a
H anzelka és Zikmund!
Egyebet sem hall az em­
ber! Pedig én is utazgattam
már autóval és át is éltem
egyet s mást. Dél-Ameriká-
ban és a Samojéd szigeteken
például nem voltam, de büsz­
kén állíthatom, hogy megjár­
tam Korpafenőt, s nem is
bántam meg. Azt mondják:
Nápolyi látni és meghalni —
nohát én Korpafenőt még
nem is láttam s máris meg­
halhattam volna néhányszor.
Smolka festőbarátommal
mentem oda, tavaly június­
ban. Már a start is izgalmas
volt.
— Vigyázzatok — kiáltott
utánunk anyám, — fékezze­
tek és pufogtassatok! — Q
ugyanis meg van győződve
arról, hogy egy autót folyton
fékezni kell. A versenyzők,
szerinte, azért mennek olyan
gyorsan, mert sohasem fé­
keznek közben. De a fékezés
mellett az autót pufogtatni
is kell, máskülönben a fel­
Illusztrált külföldi hír gyülemlő gázok megfullaszt-
ják az utasokat. Ezért egész­
G erö S á n d o r ra jz a ségesebbek a nyitott kocsik.
A kiáltásra Smolka hátra­
fordult, integetett és felkiál­
tott az ablakba:
— Legyen teljesen nyu­
godt asszonyom . . . — még
mondani akart valamit, de
nem sikerült, mert hátrafor-
dultában a kocsit sikeresen a
járdára kormányozta, eltört
derékban egy útjelző táblát,
felborított három szemetes
vödröt és rémültében úgy
megnyomta a dudát, hogy be­
ragadt és szünet nélkül böm­
bölt. A szemétvödrök tébo-
lyodottan ugráltak, miköz­
ben dőlt belőlük a hamu s
néhány pillanat alatt áthatol­
hatatlan függönybe vonták
az utcát, mint a tengeri had­
gyakorlaton szokás a hajó­
..B u d a p e s te n a s z a k á l l a s f é r f ia k a t r e n d ő r ö k v e z e t ik e l .” kat. A köd közepén pedig a
8
Az autótakarékossági rendelet után Meseautó-láz
Szögű Gizi rajza V árnai G yörgy ra jz a Sándor Károly rajza
5ryf
János, m aga elm eh et. . . M it g o n d o ls z , m ik o r é r ü n k a z A ^ y -m o z ih o z ?
harmadik emeleten a V.fi Női dolgok
AUTÓ K IRÁNDULAS
aknába. V .vári A nna r a jz a
írta: Achille Gregor Középkori harcikocsiként
törtünk ki az erdőből. A te­
duda bőgött, egy gyerek si- ban a biztos hiszemben. hogy tőnk már az elején leszakadt
kítozott s izgatott kutyák vo­ rakétameghajtással megyünk. és úgy repült el, mint egy de­
nítottak, miközben anyám az Smolka azonban nem so­ nevér. Lélegzetem elakadt,
ablakból rémüldözött: kat törődött ezzel. Éppen egy míg nyakkendőm cs hajam
— Pufogtassatok, pufogtas­ dombra kapaszkodtunk és egy része egy galyon akadt
satok, az istenért! — úgy minden figyelmét az a prob­ fenn. Amikor Smolka felor­
félve attól, hogy még törté­ léma kötötte le, hogyan kap­ dított, én a megbeszéltekhez
nik valami, mintha még tör­ csoljon második sebességre. híven kidöntöttem a kocsiból
ténhetett volna. Állandóan összecserélte a fahasábokat. A hasábok ki­
repültek, a kocsi pedig akko­
Mikor a hamuköd némileg ' ugyanis ezt a sebességet a
hátsó sebességgel, mivel ra sebességet kapott, hogy el­
felszállt, utcánk meglehető­ mindkettőt ugyanabban az eredt az orrom vére. Smolka
sen egzotikus látványt nyúj­ irányban kellett kapcsolni. is elkékült s most már nem­
tott. Pompei és Herkulá- Ezúttal azonban minden ne­ csak csuklott, de a füle is
neum lehet ilyen. Egy sze­ reszketni kezdett.
métvödör még mindig gurult hézség nélkül sikerült elta­
lálnia a hátsó sebességet, ép­
lefelé, halk aláfestő zenét pen Valami csoda folytán foly­
abban a pillanatban, m i­ tattuk utunkat. Átrobogtunk
nyújtva a járda szélén ülő kor már
Smolka barátom rémült tunk. A amotordomb közepén vol­
felhördült s
egy teljesen néptelen falun,
amiből arra következtettem,
csuklásaihoz, mert ő már mi őrjöngve kezdtünk
olyan érzékeny lélek, hogy ni, nemcsak hátra és gurul­ hogy valaki mindenfelé meg­
minden apróság a csuklásig de a másik lejtő feléiglefelé, még
táviratozza útunk irányát.
kihozza sodrából. Aztán át suhantunk egy hárs­
fölfelé is. Ott Smolka teljes fasoron, ahol összepofoztak
Mikor végre szétkergettük hidegvérrel lefékezett. az ágak. Végül a kocsi meg­
az embereket, akik csak ne­ Kimásztunk a kocsiból, állt, és Smolka megállapí­
hezen voltak hajlandók el­ mely úgy reszketett, akár totta, hogy a benzinadagoló
hinni, hogy itt nem a „Ni­ egy daxli, s a teteje olyan eldugult.
nive pusztulása” című val­ forró volt, hogy pecsenyét le­
lásos filmdráma felvételei hetett volna rajta sütni. A továbbiakat bizonyos
mértékig nehezemre esik le­
készülnek, ismét beültünk és Smolka kijelentette, hogy ki­
elindultunk Korpafenő felé. hagy a mágnese. Szó nélkül írni. Nem szívesen viselke­
dem feltűnően, Smolka azon­
Hátunk mögött hatalmas de­ elhittem neki. Azt is elhit-
tonációk reszkettették meg a ' tem volna, ha azt mondja, ban kényszerített, hogy hát­
tal az útiránynak felhasaljak
levegőt, mintha legalábbis hogy más is kihagy neki.
egy-egy lőszerraktár repült a hűtőre és fújjak a bénzin-
tartályba. így jutottunk el
volna a levegőbe. Sejtetni }■ Majd felszólított, hogy az
engedtem barátommal azt az ■erdőszéli farakásokból né- Korpafenőre, ahova is az
egész község igen szívélyes
elképzelésemet, hogy az utca <hány hasábbal rakjuk meg a
alá van aknázva, de ő meg­ .. kocsit. Az így megterhelt ko- érdeklődése közben érkez­
tünk meg, mivel Smolka, aki
magyarázta, hogy az csak a j esi a lejtőn felszed majd any­
kipufogó, mivel, — így mond­ ányi sebességet, ami felviszi a miattam nem látott, a helyi
park élőkerítésén keresztül
ta, — a motor nagyon kihűlt. dombra.
(Harminc fokos hőség volt 1- Azt hittem, hogy ez egy kormányozott be minket a
parkba s mire tájékozódni
— árnyékban!) Pythagoras tétel, s ezért segí­
tudott, már az emlékmű ke­
Saját kocsink áltál rögtön­ tettem neki a rakodásban. rítésén voltunk. És ezzel vé­
zött üdvlövések közepette Aztán felültünk s Smolka ki­ get is ért a kirándulás.
hagytuk tehát el Prágát, m i­ engedte a féket.
közben az emberek minden­ Ami történt, azt csak azzal Ma már csaknem teljes
felé kihajoltak az ablakokon m pillanattal tudom összeha­ egészségnek örvendek.
és kiszaladtak az utcára, ab­ sonlítani, amikor beléptem a (C seh b ő l fo r d .: H. F.)
 H elytelen racionalizálás
A rról vitatkoztunk néhány an férfiak m a­
gu n k k özött, hogy a nők általában csalfák-
e csak u gyan , m int a k özh it tartja, vagy
pedig csalfaságuk érvényesítéséhez fel­
tétlen ü l szükségük van egy ostoba férfira,
m int a zt sokan állítják. Sanyi barátunk
vállalk ozott arra, hogy eg y történettel
m egvilágítja az igazságot. Őszinte örö­
m ünkre a történetbe azonnal belefogott.
— N éhány héttel ezelőtt a Körúton este­
felé h azafelé baktattam , gondolataim ban
elm erülve, m int rendesen. A z egyik étte­
rem elő tt egy fiatal és csin os nő állított
m eg, ízléses kabátban. A ziránt érdeklő­
dött, m erre van a R ozm aring utca. Nem
csodálkoztam , hogy m egszólított, már ré­
gebben tudom , hogy bizalom keltő arcom
van és nyájas külsővel rendelkezem úgy
egészben is. Tudtam, h ogy nem a R oz­
m aring utca érdekli, h an em rokonszen­
vesnek talál és ism eretség hiányában ez­
úton keres vacsorapartnert, esetleg élet­
társat, abban bízva, h ogy szóba elegye­
dünk. N aiv, átlátszó szándékán önkény­
telen ü l elm osolyodtam s valószínűleg ezt
érthette félre, mert bem entünk az étte­
rem be s leültünk nem m essze a zenekar­
tól. Szerény, de ízletes vacsoránk elfo­
gyasztása közben kellem esen beszélget­
tünk, s m ondhatom a leány — mert m int
m egtudtam tőle, az volt — igen értelmes
és ok os társalgónak bizonyult. A beszál­
ló
getés során röviden vázoltam életem tör­
ténetét s éppen a voronyezsi áttörésnél
tartottam , am ikor megkérdezte, szeretek-e
táncolni. Tagadó válaszomra szem m el lát­
hatóan elkom olyodott, de am ikor hozzá­
fűztem , hogy célom csupán a kellem es
beszélgetés és sem m i több (h iszen házas
em ber vagyok), megnyugodott. A ligh a­
nem im ponált n ek i szilárd jellem em s ezt
onnan gondolom , hogy amikor a m ásodik
m am bó után visszaültünk a helyünkre,
m egcirógatta a kezem et. H ogy a további
félreértéseknek egyszersm indenkorra ele­
jé t vegyem , sétá t javasoltam a z enyhe
estében. A m ikor a fizetőt hívtam , asztal­
társam a re tikülje után nyúlt s m ár ^ppen
hangsúlyozni kívántam , hogy vendégem
volt, amikor kiderült, hogy a puderos do­
bozát keresi és sokkal tapintatosabb annál,
sem hogy kínos helyzetbe hozzon. B eval­
lom őszintén, nekem ez a leány tetszett.
N yílt tekintete, am ely csak ú gy áradt
n a gy, kék szem éből, valódi szők e haja,
sötétbarna szem öldök e, karcsú teltsége,
telt karcsúsága — m it részletezzem ? Az
v olt az érzésem , h ogy én is tetszem neki,
de mert a ködben mászkálni huzam osabb
id eig nem lett voln a egészséges, a zt kér­
deztem tőle, n em h ívna-e meg egy kávéra,
h a nincs otthon kávé az sem baj, v élet­
len ü l van nálam egy negyed k iló, viszem
h a za, a feleségem nagyon szereti a kávét.
X á C&A
A N épakarat feb ru ár 21-i szám á­
ban képet és ism ertetést közölt az
Á llam i Bábszínház m űsoráról, m eg­
említve, hogy azt D arvas G ábor sza­
tirikus jelenetei tö ltik ki. M inthogy
ilyen nevű szatirikus irót nem ism e­
rünk, után ajártu n k a dolognak s
m egállapítottuk, hogy a S zépakarat
tévedett. Darvas keresztneve nem
Gábor, hanem Iván s nem azonos
a D arvas Szilárd nevű jeles színm ű­
vésszel, aki társszerzőjével, Zádor
Bellával együtt az Állami Lábszín­
ház sikeres házicserzője.
M u d a s L a ty i
A m ik o r isk o lá b a j á r ta m , a l e g n a g y o b b
ö r ö m ö m a ly u k a s ó r a v o lt . L y u k a s n a k
n e v e z t ü k a z t az ó r á t , a m ik o r n e m a ta ­
n á r p o fo z o tt b e n n ü n k e t , m e r t n e m v o lt
b e n t a ta n t e r e m b e n , h a n e m m i p o f o z t u k
e g y m á s t . M e n n y ir e tu d ta m ö r ü ln i e g y -
e g y ly u k a s ó r á n a k . . .
É s m o s t v e tte m é s z r e , h o g y ö r e g s z e m .
M ert m o s t P e s t e n r e n g e t e g a l y u k a s ó r a ,
s z i n t e m in d e n u t c a s a r k o n v a n e g y é s
é n m á r n e m ö r ü lö k ú g y a ly u k a s ó r á k ­
n a k , m in t Ifjú k o r o m b a n .
Ig a z , h o g y a k k o r p o f o z k o d t u n k a ly u ­
k a s ó r a a la tt, m o s t m e g e g y n ő is m e r ő ­
s ö m e t v á r o m a ly u k a s ó r a a la t t, a m i
lé n y e g e s , k ü lö n b s é g .
(g m )
K iváncsi voltam , m it felel a kérdésre —
hiszen tudjátok m ilyen hiú az em ber —
h át azt mondta, hogy sajnos nem hívhat
m eg, m ert már féltizenegy és az anyukája
ilyenkor már alszik, de holnap este fél-
kilenckor szívesen lát, jöjjek el. És m eg ­
adta a cim ét: Lem hő Salam on utca tizen ­
hét cé, második em elet h at, Sureczék. Én
ezzel a válasszal nagyon is beértem , —
m ondanom sem kell, hogy eszem ágában
sem volt m eglátogatni — s aztán elbúcsú­
zott tőlem azzal, h ogy ő m ég m egiszik
egy konyakot az Ilkovicsban, m ielőtt h a ­
zam egy. No jó , kisztihand — m ondtam s
részem ről az ügy egyszersm indenkorra le
volt zárva. Másnap este aztán keresem a
L em hő Salamon utca tizenhét cét, h át m it
látok? Nincs is tizenhét cé. A tizenöt után
jö n a tizenhét á, aztán a tizenhét bé, a z­
tán a tizenkilenc. H át ez h ogy lehet? T a­
lán tegnap este óta m egváltoztatták a
szám ozást? Minden lehet. B em egyek a
tizenhét bébe, hogy a házfelügyelőtől ér­
deklődjem , azt m ondja, hogy tizenhét cé
sohasem volt, s nincs is szó róla, hogy
lesz. A lépcsőházban aztán m egálltam és
azt gondoltam: hát ilyen csalfák a nők.
Éppen akarok kim enni, am ikor jö n be a
kapun egy zöldkalapos férfi és azt kérdi
tőlem : kérem szépen, tizenhét cé nincs?
Na — mondtam m agam ban — ez aztán
egy ostoba alak! (B. T.)
 Fontos üzenet
V a sv á ri A nna r a jz a

Hadd tudja meg ország-világ;

te nem hagytál cserben, —
noha sohsem fürdettelek
sem vajban, sem tejben ... \A7VFH
Hadd tudja meg ország-világ,
hogy te hű maradtál, 0>
hogy te sohsem kértél tőlem,
inkább mindig a d tá l...
Mi több, éppen akkor kezdtél
segíteni rajtam,
amikor a pince mélyén
reszketett az ajkam ...
Téged még az ágyúszó sem
tud zavarba hozni, —
be kéne az ilyen tyúknak
dúsan aranyozni
még a püspökfalatját is, —
hadd tudják meg mások;
m it jelentett a számomra
a te friss tojásod . ..

Bővült hát a régi mondás

üdvére e kornak:
Inter arma silent musae,
de a tyúkok tojnak ...!
Szilágyi György
Magnetofon
H átha valaki nem ism eri ..
(A viccirodalom klasszik u sai)
M o ttó t N incsenek r é g i v ic c e k , csa k
ö re g em b erek v a n n a k . E g y ú js z ü ­
lö ttn e k m in d e n v ic c ú j.

A k u p e c n e k m e g d ö g lö tt az e g y ik le g é rté k e s e b b lo v a . R ö g tö n e lm e n t a n a g y ­
v en d é g lő b e , a h o l a k u p e c e k össze s z o k ta k g y ű ln i é s k ö z ö lte a k o llé g á iv a l, h o g y a
le g jo b b lo v á t k is o rs o lja . A s z á m o k a t p illa n a to k a l a t t s z é jje lk a p k o d tá k é s rö g tö n
) m e g e jte tté k a h ú z á s t . A n y e rte s b o ld o g a n s z a la d t a z is tá lló b a .
— B e c sa p tá l, k o m á m ! — h o r k a n t fe l. — H is z e n e z e g y d ö g lö tt ló !
— N e lá rm á z z , i t t v a n v issza a p é n z e d .
— Ig e n , d e m i t sz ó ln a k m a jd a tö b b ie k ?
— Mi k ö z ü k h o z z á ? H á t n y e r te k a z o k ?

Pesti m eglepetés
— H o ln a p Jól e la d o m n e k ik e z t a s z a ­
la g o t . . ,

F Ű S Z E R é* CSEMEGE FŰSZER, és CáEMEőE. Fő az illú ziót

 D isszidens dráma Ausztráliában Cím-javaslataink
, Szegő Gizi rajza
Az utóbbi időben sokszor olvas­
h atu n k lapjainkban ilyen és eh­
hez hasonló címeket:
„Fosztogatni Indultak, gyilkossá­
got kíséreltek meg — rendőrkézre
kerültek.”
A n n y ira m egtetszett nekem ez a
cím, hogy elhatároztam : iskolát csi­
nálok belőle és legközelebbi hu­
m oreszkem nek ezt a cím et adom:
„Szerelm es volt, erőszakoskodott
— házasság lett a vége.”
Egy irodalm i k ritik a fölé ez a cím
illene:
„Leült az írógéphez, regényt k í­
sérelt m eg — pedig senki sem bán­
totta.”
L írai vershez:
„Odaígérte a holdat és a csilla­
gokat — nem kellett.”
Zenei kritika:
„K ottából játszottak, karmeste­
rük is Volt — sikert arattak.”
Színházi bírálat:
„Háromszor felhúzták a függönyt
és három szor leengedték — Jegyek
korlátlan számban kaphatók.”
( m .)
Sörhiány várható M ennyei bürokrácia

MOLlERE „Tartuf}e”-jének elő­

adásait Lamoignon, a cenzúra hi­
vatal elnöke tiltotta be — ugyanaz,
akiről a címszereplő figuráját akár
meg is mintázhatták volna. A nagy
vígjátékíró a betiltást e szavakkal
jelentette be az előadásra váró kö­
zönségnek:
— A z elnök úr nem engedi meg,
hogy játsszuk.
GAINSBOROUGH idejében nagy
divat volt a keskeny száj. Nemcsak
a hölgyek, hanem még az urak is
összepréselt ajakkal ültek modellt a
nagy festőművésznek. Gainsborough
mindent megpróbált: beszéltette,
mosolyogtatta a modelleket, de sem­
mi sem használt. Ha a száj lefesté-
sére került a sor, valósággal szabo­
táltak a modellek.
Egyszer aztán Gainsborough is el­
vesztette a türelmét:
— Ha akarja, mylady — szólt rá
az előtte ülő hölgyre — a száját
akár egészen kihagyom!
— B o c s á n a t, uqye ön r e n d e lt eqy — P é te r b é c s i , n e m tu d ja , m en nyi
ü v e q z s ir á fo t ? k is z á llá s i df] Jár n e k e m ?
Dáridó után
Á llattenyésztési csoda

— Jósá q o s éq ! V a la k i k ite k é r t« a
nyakam .
12 — A ten y észtő n ek m in d lq c s a k a k á r ty á n Járt az e s z e l...
 E sti program Bécsben

Leó
— Jó a kézirata, barátom — szól­
tam az ifjú humorista jelölthöz. —
Csak . ..
— C sak...?
— Válasszon írói nevet magának.
— De kérem, az én becsületes ne­
vem Ranczinger Leó. Miért nem jó
ez a név?
— Nem magyar, öreges és döcö­
gős. Képzelje egy vezércikk, vagy
éppen egy humoreszk alatt.
— Nem rossz ez, szerkesztő úr.
higgye meg, nem rossz. Apám ötven
éve ezt használja. Nagyon kérem:
tessék meghagyni.
— Mi a papa?
— Üveges. — H a lló , m it m o n d s z , W illy ? H o g y n é z z ü n k m a g a g y v e t k ő z ő s z á m o t? A zt m á r u n o m l
M e n jü n k in k á b b a g y k is k o c s m á b a !
— Nahát, egy üvegesnek jó, de - >tv
egy újságírónak nem. Kiröhögik.
— Ez nem is baj egy humoreszk- Van cigaretta bőven
nél. Szegő Gizi "njz..
— De baj. A humoreszkjén neves­
senek, ne az aláíráson. A vezércikk
alatt meg éppen nagy baj. Ranczin­
ger Leó — nincs ritmusa ennek a
névnek.
— Jó, legyek Zsigray ...
— Julianna?
— Nem! Nagyon kérem, szerkesztő
úr, legalább a Leót tessék meg­
hagyni.
Nem hagytam meg. Nem lett sem
Zsigray, sem Leó, sem humorista.
De még lehet. Most hallom, hogy
visszaállította a régi státusquót,
mert amint mondja, nem tud az új
névvel írni. — K ié v o lt e z a m a g a s ló?
Hiába, nehéz szakma ez . .. — A t r a f ik o s é .
-ét»

K aján T ib o r r a jz a

Abból az alkalom ból, hogy S p ei­

del náci-tábornokot a NATO szá­
razföldi erőinek európai parancs­
nokává nevezték ki, a párizsi ifjú ­
ság és a volt hadifoglyok sem
feledkeztek m eg a generálisról. Az
egyik párizsi utcasarkon a követ­
kező em léktábla áll:

ITT HALT MEG A HAZAÉRT

PIERRE MAROGER HADNAGY
H tíSZ ESZTENDŐS KORÁBAN.

Az em lékm ű fölé a fiatalok a

következő táblát függesztették:

ITT GYILKOLT SPEIDEL

-A r-
13
 Felvonulás
R okonszenves szép szó a z, ho£?y
„F elvonul” .
A képzelet az emberben
Lángragyul.
Mi van a Vígszínház-étteremmel? L engő zászlók selym e lekben,
V irág van a lány kezekben,
A Szent István körúti Vígszínház étterm et két év A sszonykézben kendő lobog,
óta szeretnék ú jra megnyitni. Ezen a nagyforgalm ú he­ É ljenez vagy ezer torok,
lyen nincs vendéglő és a környék lakossága nagyon A m agasban galam b-felhők
örülne, h a lenne. L ib egn ek . . .
A Vígszínház vendéglő 1951 szeptem berében szűnt F elv o n u lá s. . . Öröme a
meg. M inisztérium i étkezővé ak a rták átalakítani. A Szíveknek.
helyiséget kicsinek találták és kiköltöztették a házban
levő Házfelügyelők Szakszervezetét is. M egindult a . . .V an ám m ás felvonulás is,
nagy átalakítási m unka és m ind a vendéglőben, mind D e van ám !
a szakszervezet helyiségében felfeszítették a padlót, E ttől fáj az ember feje
fa la k a t tö rtek át, az udvaron pedig tíz m éter mély Igazán.
gödröt ástak a felállítandó gépház részére.
A m ikor m ár m indent lebontottak, ellenőrző szak­ H ázunk előtt a napokban
é rtő k m egállapították, hogy a helyiség a k itűzött cél­ M egjelent:
n ak nem felel meg. E gy gépkocsi oltatlan m ész
K örülbelül egy évvel a m unkálatok megkezdése M eg cem ent;
u tá n közölték az V. kerületi Vendéglátóipart V állalat­ H etek m úlva sok tégla jött
tal, hogy visszavehetik a helyiséget. M ivel azonban Szekéren.
csak csupasz falak m aradtak, m egállapították, hogy a N em rakták ki. (öm leszteni
tatarozás és az újbóli berendezés tíz millióba kerülne, Se szégyen.)
— h a a volt szakszervezeti helyiséget is vendéglőnek H etek m úlva hoztak deszkát,
használnák fel. V asakat.
A régi helyiség visszaállítása két és fél m illiós költ­ Olyan lett a térség, m int egy
séget jelentene. Tekintve, hogy a vendéglőre nagy szük­ Lerakat.
ség lenne, a vállalat két évvel ezelőtt ennek az összeg­ U toljára érkezett egy
nek engedélyezését kérte. A szakértők m egállapították, B ácsika,
hogy ez a költség a várható nagy forgalom rem ényében M ondta, hogy itt őrséget kell
egy és negyed év a la tt biztosan megtérülne. Ez azt je­ Á llnia.
lenti, hogyha a kérés időpontjában engedélyezték volna
a tatarozást, azóta nem csak visszatérült volna a teljes M egkérdeztük: m i lesz ebből?
összeg, hanem m ár haszon is m utatkozott volna. Felelte:
Döntés még nincs. Az V. kerületi V. V.-nek egye­ — Épület! Csak nincs m ég készer
lőre 800 000 forintot aján lo ttak fel, de ez az összeg ke­ A terve.
vés. Lehetséges, hogy részletenként „csöpögtetve” végül E z m ég csak a felvonulás,
is m egadnák a szükséges két és fél milliót, m int az ko­ D e lehet,
ráb b an a Belvárosi Kávéház esetében történt. O tt is H ogy nem is itt jelölik ki
részletekben adták a pénzt, a végén engedélyezték az A helyet.
eredetileg k é rt másfél milliót. A sok huzavona {niatt A kkor majd a felvonulás
azonban csak két és fél évi késéssel nyílt m eg ú jra a E lvon u l. . .
kávéház.
Vigyázni kell, hogy ne ism étlődjék meg m ost is ez A képzelet az emberben
az eset a Vígszínház étterem ügyében. A vendéglő m i­ Lángra gyúl:
nél előbbi m egnyitása népgazdasági érdek is és végre Addigra a vasból válik ócskavas,
teljesülne a környék lakóinak kívánsága is. K orhad a fa, bár az ára jó m agas,
(sti) M ész és cem ent sok vihartól ázik át,
A nyag helyett vihetik — a bácsikát.
K . T ó th L en k e

Poros csem egék

A pesti utcán sok török­ Üdvös lenne, ha a Fővá­
mézes és egyéb élelmi­ rosi Tanács hasonló véle­
hogy a VII. kerületi Tanács épületének k ap u ján ezt ol­ szert kínáló árus , van. A ménnyel lenne és eltün­
vastuk: „M árcius 1-ig lakásügyben feleket nem foga­ Baross téren is ez a hely­ tetné a poros járdákról
dunk.” A Tanács azzal indokolta a tábla szövegét, hogy zet. Alig lehet járni a sok ezeket a csemegefélesége­
sok ezer elintézetlen lakáskérelem van az osztályon és alma, tökmag és „keleti ket, mint ahogy azt a
ezeknek elintézése a lakáshivatal dolgozóinak m inden édességeket” kínáló árus­ Nagyvárad téren tették,
idejét igénybe veszi. K étezer ak ta ik tatására m ég így tól. A z asztalok, ládák el­ ahol modern, üvegezett
sem ju to tt idő. torlaszolják a járdát. Kü­ „gombákban” és egyéb,
lönösen a keleti édessé­ portól védett elárusítóhe­
Tudjuk, hogy az összes lakáshivatalok és így a VII. gekkel vagyok hadilábon, lyekben vásárolhatók az
kerületi is, el vannak árasztva m unkával, m égis úgy nem tudok ezekkel az édességek és egyéb élel­
véljük, hogy nem a leghelyesebb módja az elintézésnek, árusokkal megbarátkozni, miszerek.
h a bezárják a kapukat a felek előtt. Életveszélyes, ro­ pedig a kókuszcsemege, a
mos házak lakóit ugyan fogadják, de nagyon sok azok­ rumos nugát, a zselé és
nak a lakásigénylőknek a szám a is, akik jogos, vagy egyéb édes kinézésű tár­
jogosnak vélt kérelm ükkel keresik fel a VII. kerületet, saik ugyancsak kelletik
— b á r nincsenek életveszélyben. Ezeket nem engedik be magukat. De nekem nem
a hivatalba. kell. Sok embernek nem
A nagy torlódást szerintünk csak úgy lehetne csök­ kell. Azért nem kell, mert
kenteni, ha m ás osztályról több kisegítőt ad n án ak köl­ nem akarjuk a betegséget
csön a lakáshivatalnak, hogy mód legyen a felgyülem ­ például törökmézzel be­
lett ak ták ik tatására és a felek fogadására is. venni.
14
 Tavasz Ijedős fiatalember, m eg a m am bó

Mindennek megvan a maga haszna . . .

Balázs János bácsit csongrádi tanyáján óra m úlva ism ét visszaérkezik, üresen. tom . — Sokat fizetett azért a pár cső
m indig érdemes m eglátogatni. N em csak Ekkor már gyanút fogok. Ő azonban kukoricáért.
azért, mert Julis n én i, a felesége, kitűnő váltig állítja, hogy nem tévedett. — No, n o! — mondja huncutkásan.
háziasszony és seh o l sent lehet olyan jó — N em em lékszik János bátyám ? — Nem biztos az.
kolbászt, disznósajtot, m eg töpörtyűs H iszen együtt jártunk arra három h ete. — M it csinálhat?
pogácsát enni, hanem azért is, m ert A honnan a kukoricát hozta! H át oda — M egvan annak a m ódja, öcsém .
J án os bácsi is „feltálalt” mindig valam it vittem . B izony ráfért már arra a földre. Nagyon is ...
a vendégnek. Jóízű történeteket tud, ------ H ijnye, a terem tésit! — kapok a — V isszahordja a trágyát? Magán
am elyek nagy része vele esett m eg. fejem hez, de m it tehetek? A zt a drága nevet az egész határ.
O lyan ember különben, akire azt m ond­ trágyát a m ás földjére! — D eh ogy hordom, — kerekedik m ég
já k ) „nem m egy a szom szédba tanácsért” . — No, a m aga eszén m ost m égis tú l­ m osolygósabbra az arca. — Mást
F urfangos esze van, de azért néha az jártak! — m ondom neki n evetve. — csinálok. V an egy k is m egtakarított
ő eszén is túljárnak. Ideig-óráig. Mert M e g is érdem li. pénzem. M ost már leh et földet venni,
v ég ü l ő m égis csak fölülkerekedik. János bácsi m osolyog. Sokat sejtetőn . hát m egveszem , mert eladó. Éppen
— No, a múltkor m eg hogy jártam ! — Van m ég ennek folytatása ú gy látom . tegnap jártam a tanácsnál. Elővételi
k ezd i m ost is, alig hogy m egisszuk a De nem m ondja, vár. Töltöget a p o h a ­ jogom van rá, o trágya m iatt. Másnak
p ogácsa után az első pohár bort. — E z rakba. K i kell ugratni a nyulat a bokor­ nem is adhatják.
m ost volt az őszön, éppen október derekán. ból. K occintunk, mert erre csak inni lehet.
A faluból igyekszem kifele, s ahogy a — H át m ost jó l m egjárta! — b osszan ­
dülőútra érek, találkozom a Nagy Pista Jk ísÁ L d e-v /
fiá v a l, a traktorossal. Ö is a határba tart
a vontatóval. Mondom neki: „E lvihetnél!” Miért hátrányos a lófark-frizura i
In t, hogy üljek föl. M együnk, beszélgetni
n em igen tudunk, m ert durrog a vontató.
K özb en odaérünk a tartalékföldekhez.
L átom , az egyik táblán m ég nem törték
le a kukoricát. Gondolom) jó volnu
pár csövet hazavinni a barom finak.
M ert a m ásé mindig jobb. S ki látja m eg?
M osolyog a bajusza alatt az öreg.
T ölt a poharakba és elm ondja a történet
folytatását. M egállította a vontatót, le ­
tört vagy húsz cső kukoricát, s tovább
m en tek . Amikor elváltak, azt mondja a
traktoros:
— Nem is tudtam János bácsi, hogy
m agán ak ott is van földje.
— Nekem? — ütközik m eg az öreg. —
H á t persze hogy van, — kap aztán
észb e. — Van nekem sokfelé, fia m .
N o, h át köszönöm a szívességed.
E l is felejtette az esetet. Ü gy novem ber
v égén azonban, m ivel jó idők jártak,
elhatározta, hogy kihordja a trágyát.
Jócsk á n felgyülem lett m ár, nem győzte
a lovasszekérrel. M egegyezett a gép­
állom ással, s m egjelent másnap Nagy
P ista fia , a traktoros. A z első k ét nap u
közelebb eső földekre szállították, a
harm adik nap azt m ondja János bácsi
a traktorosnak)
— V igyél már öcsém a túlsó dűlőbe is,
m ajd megm utatom , hová.
— Tudom én azt, János bátyám , —
m on d ta a traktoros és az öreg m egnyu­
god va útjára engedte.
— H át, — meséli tovább, — alig m úlik
el k ét óra, már jön is vissza. Még csodál­
k ozom is, m ilyen gyorsan fordult. Rendes
gyerek , — gondolom . N em lopja a drága
időt. Megrakjuk újból a pótkocsit. K ét
 S z £U €M /D £ Z £ S

— H ívtatok! M egjelentem ! Mit a k a rto k ?

— Te e g y sz e r m á r k iv e z e tte d Iz ra e lt Egyiptom ból . . . M ondd, hogy csin áltad ?

A m e r ik a i v íz u m

— Szó se leh et ró la . hogy id ejöjjenek! Ezek n o tó r iu s h a z a té rő k . . ,

■LUDAS MATYI h u m o ro s, s z a tirik u s h e tila p . S z e rk eszti a sz e rk e s z tő b iz o tts á g . A k ia d á s é rt felel a H írlap k iad ó V állalat Igaz­
g a tó ja . — S z e rk e s z tő sé g : B u dapest. V ili., G yulai Pál u tc a 1 4 . Tel: 335 — 718. — K iad ó h iv atal: V ili., B lah a L ujza té r 3.
Tel.: 3 4 3 — 100, 142 — 220. — T e rje sz tik : B udapesten a B udapesti P o sta ig a z g a tó sá g H írla p te rje sz tő Ü zeme, v id é k e n a helyi
h írla p te rje s z té s s e l foqlalk o zó p o sta h iv a ta lo k . E lőfizetés: a Posta K özponti H írlap Iro d a V állalatnál, B u d a p e st, V., József
n á d o r té r 1. Tel.: 180 — 850. N egyedévi e lő fiz e té si díj: 12 Ft. C sekk szám lasz ám : 5170.
K ossuth N yom da. B udapest, V.. H onvéd utca 10. F elelős vezető: L e n g y el Lajos ig a z g a tó .
P é ld á n y sz á m : 300.000.
 — Te P isti * n em k é n e m e g c sin á ln i s z á m ta n b ó l a h á z ife la d a to t?
— S ze ré n y m e g íté lé se m s z e r in t a p illa n a tn y i p o litik a i h e ly ze t n té g
n e m in d o k o lja .
 Űj magyarok Kanadában
S zűr-S zabó Jó z se f r a j z a

— M aga m ié r t Jött e l h a z u lr ó l?
— N em v o lt a k e k k o r a le h e t ő s é g e k . . .

M eglepő fordulat
P.ébei' L ászló r a jz a vadak*ne* 1 ísm*L
A viccirodalom klasszikusai
M o ttó i N in c se n e k ré g i v ic c e k ,
c s a k ö re g e m b e re k "—jm a k . E g y
ú js z ü lö ttn e k m in d e n vic c ú j.

Sándor bácsi gondterhelt arccal

bandukol az utcán. Szembejön vele a
sógorasszonya, K ati néni.
— V alam i bánatod van, Sándor?
— kérd i tőle.
— V an hát — v a k a rja meg a fú-
letövét Sándor bácsi. — Ellopták a
lovam at.
— Oszt nem tudod, ki volt a te t­
tes?
— Dehogynem tudom . A Ferke kö­
tötte el, a fene a bűrit.
— H át m ért nem hozod haza tőle?
— Megvárom, am íg m egpatkoltatja
a gazem ber. •

Átszervezés
P u tn o k i felháborodva állít be a
vele szemben lakó Csetnekihez.
— Egy kényes ügyben fordulok
önhöz, ö n minden délután az ab lak­
ban csókolózik a feleségével és még
annyi fáradságot sem vesz m agának,
hogy a rolettát lehúzza. Ez b o trá­
nyos dolog!
— Ne nevettesse k i m agát — fe­
leli szelíden mosolyogva Csetneki. —
Fn sose vagyok otthon délután . . .

A szigorú főnök felelősségre von­

ja a beosztottját:
— M ilyen ötösöket ír maga? Ezek
úgy néznek ki, m in th a hárm asok
volnának!
— Bocsánat, de ezek tényleg h á r­
masok!
— Igen? Akkor m iért néznek úgy
k i. m in th a ötösök volnának?
G ádor B é la : J o g o s e lé g e d e tts é g
Réber László rajza

Ügy beszéltük meg Tiborral, hogy hét­

kor moziba megyünk és előtté pontosan
fél hétkor találkozunk a közeli eszpresszó­
ban. Tibor egy negyedóra késéssel robo­
gott be, bocsánatért lihegett, majd lero­
gyott egy székbe és réveteg tekintettel
meredt a pult felé, ahol háromnapos
szendvicsek hirdették az élet halhatatlan­
ságát.
— Végem van —, hörögte Tibor és
eszelős hangon rendelt egy szimplát. —
Két napja szédelgek, m int egy halálra­
ítélt. Nézd meg a pofámat!
Megnéztem a pofáját, valóban zöld volt
és a szeme alatt mély karikák húzódtak.
— Szóval, nem megyünk moziba? —
kérdeztem praktikusan. — Már meg­
— M anapság é rd e m e s ' dolgozni, fo g la lk o z n a k a z e m b e rre l ,
vettem a két jegyet.
— Mozi? — kacagott fel keserűen bará­
tom és egy hajtásra leitta a szimplát. — K ecsk eb ék á t exp ortálu n k F ran ciaországb a
Én a sírom szélén küzdők a létért és akkor
ő mozival jön nekem . . .
— H át mi bajod? — kérdeztem rész­
véttel, m ert a mások betegsége majdnem
úgy érdekel, mint a sajátom.
— Nem tudom . . . — mondta Tibor
tompán és rágyújtott egy Harmóniára. —
Azt hiszem, a szivem. De lehet, hogy a
májam, vagy a vesém, vagy a lépem . . .
— Mondd el a tüneteket, de gyorsan,
mert lekéssük a híradót.
— Kérlek. Állandóan szédülök, kába
vagyok és émelygek. És hogy a szívem
mit művel, öregem! Kihagy, folyton
kihagy . . .
— Értem. Először azt mondja: Kotty,
kotty, kotty . . . aztán semmi, aztán kotty
és lassan kotty . . . így van?
■
— Pontosan. Ezt te honnan tudod?
— Édes öregem —, m ondtam fölénye­
sen —, ez nekem is van. Tíz éve. Ennek
semmi köze a szívhez, egyszerű, sima
idegbaj . . .
Tibor megkönnyebbülten nézett rám, az Eqy p á riz si önkiszolgáló bolt.
élet színe visszatért az arcába.
— Ne mesélj! Szóval, egyszerű ideg­
baj és semmi más . . . És neked is van. N in c s e n e k v é le tle n e k
S z e g ő G izi r a j z a
— H át persze. Ismered Halkovicsot,
aki mellettünk lakik? Az a százkilós -= v
bivaly. Neki is ez van, hajszálpontosan . . .
De gyerünk, öregem, m ert lekéssük a
híradót.
Tibor élénken csillogó szemekkel figyelt
rám, rendelt egy fél konyakot és halkan
felkacagott:
— Akkor bizonyára halálfélelmeid is
vannak — kérdezte örömtől sugárzó
arccal. — Neked is és Halkovicsnak is.
■
— Magától értetődik —, nyugtattam
meg. — Én minden éjjel kiugróm az
ágyból és úgy ordítok, m int a sakál.
— H ahhaha! — kacagott Tibor elége­
detten. — Akárcsak én. Na, de ilyet! És
ez is idegdolog?
— H át persze! Szimpla idegbaj, semmi
más.
Tibor erélyes mozdulattal lelökte a fél­
decit, megnézte a mellettünk levő asztal­
nál ülő nő lábát és felugrott az asztaltól:
— Gyerünk, öregem, ne totojkázzunk,
elkéssük a híradót! — É rdekes! A m a m á n a k m ilyen g y o rs a n ta lá lt m e g fe le 'ő c ip ő t .

— L á to m , B ö z s ik e , h o g y t e t s z ik a z ú j a n y a q . M a j d k é r e k n e k e d e g y r u h á r a
v a ló t , ö n k ö lt s é g i á r o n . . .
— Ö n k ö lts é g e n ? N e f á r a d jo n , M isk a b á c s i, m e g v e s z e m
o lc s ó b b ! — _
E gy m ozilátogató keservei
— S e g ít s e n r a j ta m , d o k to r úr!
id e q e im r e m e n n e k m á r a n y u g a t- n é m e t
o r v o s -f ilm e k ..,
N egyven százalékkal
olcsóbb lett a gyerekkocsi
— És am it m eg sp ó ro lto k a g y e r e k ­
k o csin , teg y étek fé lre n e k e m e g y b ic ik ­
l i re !
az ü zletb en , úgy
- _ . _
A sí baj nők
Nagy emberek
A n é m e to rsz á g i K a sse lb a n k o n g re s s z u s t
t a r t o t t a „ N a g y E m b e re k S z ö v e ts é g e .”
A n a g y s á g m é rté k e eléggé e g y sz e rű : a
c e n tim é te r. A sz ö v e tsé g n e k b á r k i ta g j a
le h e t, a k i m a g a s a b b 190 c e n tim é te rn é l,
ille tv e , h a nő az ille tő , 180 c e n tim é te rn é l.
A z e g y b e g y ű lte k a n y a g i te r m é s z e tű k ö v e ­
te lé s e ik e t te r je s z te tté k a v ilá g elé. K if e j­
t e t t é k , ho g y a m a g a s a b b e m b e re k n e k
m a g a s a b b fiz e té st k e ll k a p n io k , m in t a z o k ­
n a k a z á tla g m é r e tű e m b e re k n e k , a k ik n e k
a k é sz ru h á tó l k e z d v e a k is a u tó ig m in d e n
olcsó ho lm i re n d e lk e z é sü k re áll.
A k o n g resszu so n n e m tu d o t t ré s z t v e n n i
a z a 265 c e n tim é te r m a g a s e g y ip to m i, a k i
s z ilá rd a n t a r t j a a v ilá g c sú c so t, e g y -k é t
n y u r g a a z é rt m e g je le n t, m in t p é ld á u l a
243 c e n tim é te re s h o lla n d K r a m e r é s a
235 c e n tim é te re s R ijn jo u t. Az ily e n d a li­
á k r a c sa k fe ln é z h e te tt a k o n g re ssz u s le g ­
m a g a s a b b női ré s z tv e v ő je , egy 194 c e n ti-
m é te re s kislány.
Az
— M ár m eg in t e sik !...
Művészet és valóság
K é t fiJm baleset is tö r té n t a m in a p
a n n a k k ö v e tk e z té b e n , h o g y a já t é k
k o m o ly ra fo rd u lt. A „ S z e n t J o h a n n a ”
c ím ű film a n g liai fe lv é te le k ö z b e n J e a n
S e b e rg , a cím szereplő m a jd n e m e lé g e tt
a m á g ly á n . A m o d e m g á z fű té se s m á g ly a
u g y a n is tú lsá g o sa n so k g á z t k a p o tt , s a
lá n g o k m á r J o h a n n á ig c s a p ta k fel. S ze­
re n c s é re a tö rté n e le m n e m is m é tlő d ö tt
m e g , s az o rlean si sz ü z e t s ik e rü lt m e g ­
m e n te n i a m á g ly a h a lá ltó l. K a lifo rn iá b a n
v is z o n t K im N o v a k s é r ü lt m eg s ú ly o sa n .
P a r tn e r e , J e f f C h a n d le r a sz e re p s z e r in t
h e v e s e n m egölelte. Az ölelés h e v e ssé g e
o ly m é rté k b e n s ik e rü lt, ho g y a szép K im
je le n le g b o rd a tö ré ss e l k ó rh á z b a n fek szik .
T e lje se n m e g é rtjü k a z o k n a k a sz ín é sz e k ­
n e k a z id e g e n k e d é sé t, a k ik n e m sz ív e se n
v á lla ln a k sz erep et a „ H a sfe lm e tsz ő J a c k ”
cím ű film ben.
elalvás előtt nézegettem és cirógat­ kis alapon ugyan, de a m últkor egy
tam a totószelvényemet, meg a lot­ ceglédi Népbolt-vezető kilencvenezer
tószelvényemet, aztán a párnám alá fo rin to t nyert így is, le is fotogra-
dugtam mind a k ettő t s így persze fálták a film híradóban. Kitám olygok
azt álmodtam, hogy kicsi, de lelkes az utcára, hogy hazam enjek, h á t jön
közönség előtt előadást tartok a velem szembe egy kollégám, bizo­
m unkáról, mely az élet alapja, a jó­ nyos Holicskó, savanyú arccal, lógó
lét bázisa. Éppen azt magyarázom, orral. K érdem mi bántja, h á t m ond­
hogy a m unka nélküli jövedelem ide­ ja, hogy m ár csak egy lapja hiány­
gen a szocializmus eszméjétől és zott a handröm ihez, h át az állam
dem oralizáló hatása van, amikor fel­ nem behúzta a zsókert? K érdem , hol
áll egy em ber a m ásodik sorban és röm izett az állam m al, h á t meséli,
azt m ondja, hogy m ost m ár hagyjam hogy éppen m a délben nyílt meg az
ab b a az előadásom at, (amellyel k ü ­ OTP röm i-kirendeltsége a Vérm ezőn
lönben teljesen egyetért), m ert ép­ egy új székházban, egyelőre még
pen most nyílt meg a Fővárosi Hu- csak tizennégylapos romit lehet já t­
szonegyező Intézet első fiókja a kör­ szani, de jövő keddre elkészül a két
úton, és többen szeretnék kipróbál­ szárnyépület, s akkor állítólag tízla­
ni a szerencséjüket. Elhagyván a do­ post is lehet m ajd játszani, m ár a
bogót, magam is azonnal odasiettem tisztviselőket fel is vették hozzá,
s láttam , hogy érdekes új létesít­ képzeljem, a sógora milyen m ázlista,
m énnyel bővült a főváros. Egy fé­ bejutott kéverőnek, m ár le is tette
nyes nagy terem száz rekeszében az esküt. Na — mondom — ide fi­
száz köztisztviselő ü lt száz asztalka gyeljen, Holicskó, van még egy kis
m ellett. Mindegyig; asztalkán egy időm, s van itt a zsebemben egy
p ak li m agyar k á rty a feküdt és né­ pakli francia kártya, m ielőtt hazam e­
h án y köteg tízforintos. M ár jónéhány gyek, játszh atn án k valam it itt a pa­ Ö ngyilkos indián
rekeszben folyt a játék , s a kártyák rd o n , ha kedve van. M ondja erre, na
csapkodásától visszhangzott a terem , jó, sménezzünk egy kicsit, le is ü l­
am elynek falán egyébként színes pla­ tü n k sménezni, de alig hogy kiosztok
káto k hívták fel a közönség figyel­ és kezdünk játszani, hát m egáll m el­
m ét a huszonegyezés hasznos és szó­ lettü n k egy rendőr és azt m ondja,
rakoztató voltára. „Még egy lapot hogy m enjünk vele, m ert tilto tt sze­
óné ász!” — k u rja n to tta valaki az rencsejáték j n i a t t le vagyunk tartó z­
egyik rekeszben s néhány m ásod­ tatva. M ondom neki, h át a totó meg
perccel később jó nagy köteg ban ­ a lottó? M ondja erre, az más, am it
kóval m ár jö tt is ki a fülkéből, iz­ azon az állam keres, abból a közös­
zadó hom lokát törülgetve. „Hétezer- ségnek lesz haszna, m ert az állam a
hatszáz forintot nyertem !” — liheg­ hasznot befekteti és például lakáso­
te boldogan és rakosgatta a pénzt k at is épít belőle. Mondom, nekem is
gondosan egymásra. „Csinos összeg” kell lakás, m ost elnyerem a Holics­
— viszonoztam — „s mihez kezd vele kó pénzét, azon veszek lakást, m ond­
v ajo n ?” A plakátokra m utatott: „Ta- ja erre, ez így nem j%, ha a Holics­
karékpénztároan tartom , lottószel­ kó pénzén ak a ro k lakáshoz jutni,
vén y t és totószelvényt veszek. Ami m ondjam a Holicskónak, hogy ve-
pedig m arad, azzal holnap elmegyek . gyen lottószelvényt. Na, mondom, ez
snúrozni.” Ekkor tu d ta m meg, hogy is elég nagy bürokrácia, s azzal az­
m inden második napon lehet snú­ tán fel is ébredtem .
rozni az OTP vezérigazgatójával, Tabi László
 E gy esti pesti utcasarkon
— Ez is o ly a n k ö n n y ű
— . . . é s a m ik o r m e q ln t le h e t e tt c i g a r e t t á t k a p n i, le t a ­
g a d ta , h o g y n o v e m b e r b e n m e g k é r te a k e z e m e t . . .
)
Sándor Károly rajza
A J Á N D É K . N incs ig a z a a n a g y m a m á n a k . Az a té v h i t,
h o g y jó l n e v e lt nő leg fe lje b b v ir á g o t v a g y c u k o rk á t fo g a d h a t
el a já n d é k b a , m ég a b b ó l a z időből sz á rm a z ik , a m ik o r az
e m b e re k a z t re m é lté k , h o g y a p r ó a já n d é k o k e rő s ítik a b a r á t ­
sá g o t. A z ó ta k id e rü lt, h o g y a z a p ró a já n d é k in k á b b g y e n g íti.
M inél a p ró b b , a n n á l jo b b a n g y e n g íti. A h á z b a já r ó v e n d é g e k ­
tő l é s b a r á to k tó l m inden p r a k t ik u s a já n d é k o t e lfo g a d h a tu n k .
D e c e m b e rb e n a n a g y p a p ír h iá n y id e jé n eg y élelm es v e n d é g
p a p ír s z a lv é tá t é s egyéb p a p írfé le s é g e t v i t t a h á z ia ssz o n y n a k
a já n d é k b a . A m ik o r az a s s z o n y k ib o n to tta a cso m a g o t és m e g ­
l á t t a a so k p a p írfé le sé g e t, k ü lö n ö se n e g y ik féleségnél —
m é ly e n e lp iru lt. Az ö rö m tő l.
V IS S Z ID E N S . N e m e n te g e tő z z é k . M e g é rtjü k , a z é rt j ö t t
v is sz a , m e r t a m a g y a ro n k ív ü l sem m i m á s n y e lv e n n e m
beszél. M in t fia ta l em b e r, m o s t üljö n n e k i sz o rg a lm a sa n é s
ta n u ljo n n y e lv e k e t. H a m á r tö k é le te s e n tu d k é t-h á ro m n y e l­
v e t, — n y u g o d ta n itth o n m a r a d h a t.
K I F I Z E S S E A V IL L A M O S T ? H a n em is já r n a k h iv a ta lo ­
k is n ő c s k e . . .
sa n je g y b e n , a k islá n y v illa m o sje g y é t n y u g o d ta n m eg fiz e th e ti.
N em fo g a z é r t m e g s é rtő d n i. M in t írja , m ik ö zb en a z o n tű n ő ­
d ö tt, h o g y fizesse-e a je g y e t v a g y sem , — az ú tj u k v ég ére
é rte k , „ e lb lic c e lté k ” a je g y v á l tá s t és m o s t ú j p ro b lé m a m e rü lt
fel. E r r e n y u g o d ta n v á la s z o lh a tu n k : a m e g ta k a r íto tt ö tv e n
fillé rt n e m illik a lá n y n a k k é sz p é n z b e n á tn y ú jta n i.
Válasz beküldött kéziratokra
K E Z D Ő KÖLTŐ. 1. A rö v id v e rs ik é t, am e ly b e n b e le k ö tö tt
a ta v a s z b a , ig y ek szü n k k ö z ö ln i. 2. R ím s z ó tá r t c sa k a n ti k ­
v á riu m b a n ta lá lh a t. 3. Ü g y tu d ju k , P e tő fi so h a se m h a s z n á lt.
„F U TÓ G ONDO LATOK.” A k la ssz ik u s m o n d á s sz e rin t,
a g o n d o la t v á m m e n te s . E lé g b a j. E z e k re a g o n d o la to k ra
n y u g o d ta n le h e tn e v á m o t k iró n i.
„ N É G Y E L B E S Z É L É S .” K é z ira to k a t n e m ő rz ü n k m eg ,
d e m e g ő riz z ü k h id e g v é rü n k e t é s e z é rt a n o v e m b e rb e n állító lag
e lk a lló d o tt k é z ir a ta ié rt h o z z á n k j u t t a t o t t k if a k a d á s a it n e m
v iszo n o zzu k .
Ja v u l a közlekedés
V asvári A n n a r a jz a

— A llah il A llah , D u lle s é s D o llár, é s S z a u d k ir á ly a z ő p r ó f é tá ja . . .
N é p e s c s a lá d
A zt írja az újság, hogy Ib n Szaud, a
róla elnevezett ország királya az Usában
já r t és az amerikai külügyminisztertől
hatvan Cadillac-autót k ap o tt ajándékba
három felesége, háremhölgyei és huszonöt
fia részére. A lányok úgylátszik nem k a p ­
ta k autót, azok ezután is gyalogolni fog­
nak. Amióta ezt olvastam, egyebet sem
teszek, m int elképzelem ennek a népes
családnak az életét. Látom lelki szemeim­
mel, am int Szaud király reggel nyolckor
felébred három felesége karjában, vele
szemben egy hatvanm éteres rekamién
fekszik a harm inckét háremhölgy. Ahogy
a király kin y ito tta a szemét, a harmincöt
asszonyka egyszerre megszólal:
— Jóreggelt, szivecském, hogy alud­
tál?
— Köszönöm, jól —, mondja a király
és egyenként végigcsókolja a hölgyeket,
mire dél lesz és elmennek ebédelni. Az
asztalfőn ül Szaud, aztán o tt ül a harm inc­
ö t asszonyka, a huszonöt fiú és a lányok,
akik nem kaptak autót. Csak azok hiá­
nyoznak, akik éppen szülnek, haldokol­
nak vagy esküsznek. Az ebéd k ét óráig
ta r t. akkor Szaud megtörli a szalvétával a
száját és azt mondja:
— M ahlzeit.. . — , aztán homlokon
csókolja a családját, mire este lesz és el­
mennek lefeküdni.
Ami ideje ezen felül m arad, az t uralko­
dással tölti Szaud király.
(& ■)
( A D i e W eltw oche c ím ű s v á jc i la p b ó l)
F e ltá m a d t a r é m r e g é n y
T oncz T ib o r ra jz a
• (A-
—Jóezsdét kánok ... Bussánat a
zavarásért...
— Hogyhogy é rtv e aztat, hogy b u s ­
s á n a t . . . H u k k k k . . . T isztellek-be-
csüllek, de n ek e m ne m o n d jad az­
tat, hogy b u s s á n a t. . . A zért m e rt é n
m e g itta m egy fev ed eg á . . . egy k e fe -
d e g á . . . egy k e v e d e k á . . .
— Fekedevekáhét, komám ...
— E ngem ne oktazzsál, kom ám ,
a z é rt m e rt én m e g itta m egy fe h e te -
vá . . . egy k e feteg áv ét, éngem a z é rt
$ ne oktazzson s e n k i. . . É rte tte m ?
— Bussánatot kívánok, de nekem
ne mondd aztat, hogy értettem, mert
é n ... hukk... én izs ember vagyok,
a kezservit a teremtéseimnek...
— Az m á r m ázs, kom ám , az m á r
egészen m ázs, h á t m é rt nem m o n d ­
ta d m in d já r t. . . K ü lö n b en is b u ssá ­
n a to t kérek, ez a legnagyobb m a r h a ­
ság ...
— M is s o d a , komám?
— Hogy m i it t egym ást m olezdál-
ju k , m ik o r ott m egy egy józan pók,
a k it m o lezd álh atu n k e g y ü tt. . .
7
 H elyzetkép a lakás-dzsungelből
Sándor Károly rajza
annyit mondok: m ár akkor komoly dolgozó
nő volt, am ikor a M eseautót bem utatták.
Szomszédunkban lakott, magányosan, egy
családi fényképekkel teleaggatott szobában,
hervadó örökzöldek között. N éha átjött hoz­
zánk egy kis esti beszélgetésre, — ételre­
ceptekről, horgolási m intákról tárgyalt a
feleségemmel, — de tíz óránál tovább soha­
sem m aradt, hiába tartóztattuk. Mind a
ketten őszintén m egkedveltük Leontin kis­
asszonyt, csipogó hangjáért, kicsit fontos­
kodó m odoráért, szégyenlős nevetéséért és
különösen azért, m ert m inden m ondata egy
röpködő ó-val kezdődött.
Mi tagadás, nagyon meglepődtünk', am i­
kor m egtudtuk, hogy öreg barátnőnk m eny­
asszony. A feleségem mel egy egész estét rá ­
áldoztunk a találgatásokra: vajon kicsoda,
és főleg, m ilyen lehet az illető? A m agam
részéről egy apró és gömbölyű, nyugalom­
ba vonult kisiparosra fogadtam , aki az első
világháborúból hozott reu m ája m ellett egy
kis pirostetejű családi házzal is rendelke­
— M a g a e g y e d ü l la k ik e b b e n a g y ö n y ö r ű n a g y f é s z e k b e n , s z o m s z é d a s s z o n y ?
— P s z t! Be v a n m é g Ide j e le n t v e e g y k a k u k - c s a lá d , a n y ú l h á z a s p á r é s e g y zik Erzsébeten. Feleségem nyugdíjas tan árt
m edve . . .
képzelt el Leontin kisasszony mellé, ösztö-
vér, tiszteletrem éltóan unalm as férfiút, sok
R égi magyar ételeket is A nők kedvence lírával és kifejlett gyom orbajjal.
főznek a vendéglőkben
Mind a k etten tévedtünk. A vőlegény
fiatal em ber volt, nem leh ete tt több h a r-
mincöt esztendősnél. G erelyvető term etű, a
haja hom lokába hullott, szemében a fiatal­
ság derűje és leplezetlen, gyerekes kíván­
csiság. Ami rögtön feltűnt ra jta : régies öl­
tözködése. Háromgombos, rövid zakót vi­
selt, alatta kicsit lötyögő m ellényt, a m ü­
tyürkékkel díszített óralánc sem hiányzott
róla. Hegyesorrú cipőjét a k á r tükörnek is
használhatta volna. N yakkendőjében szul­
tán-fejes tű, kézelőjében gyöngyház-ing-
gomb, felső zsebéből virágként kibomló ba-
— M o n d ja , e z r é g i m a g y a r é tel? tiszt-zsebkendő. Eleinte ro ppant zavarban
— 6 , hogyne kérem . . . T egnapról — V an k ét je g y e a z Y v e s M on tan d - volt szegényke és zavarát csak fokozta a
m a ra d t. . . e str e . . . m i szemérm etlen m eglepetésünk. Leontin
kisasszony felülm últa önm agát: szerelmes
A szégyenlős fotográfus pillantásokkal bátorította a fiatalem bert,
akit m áskülönben Gézának hívtak, körül­
(M a h o o d r a jz a a lo u d o n i „ L illip u l” -b ó l)
táncolta, anyáskodó m ozdulattal nyakken­
dőjét igazgatta és szüntelenül fecsegett, m i­
közben provokatív kérdésekkel igyekezett
m inket beugratni a társalgásba.
Jó em berism erőnek tartom magam. Ak­
kor is rögtön m egállapítottam , hogy Leon­
tin kisasszony egy házasságszédelgő gondo­
san ápolt karm ai közé került. Ennek a fia­
talem bernek csak egyetlen szándéka lehet:
kicsalni öreg barátnőnk fé lre te tt pénzecs­
kéjét, aztán búcsú nélkül eltűnni, h á tra ­
hagyva egy összetört szívet.
Az este folyam án — am íg a nők a kony­
hán tevékenykedtek, — vallatóra fogtam
Gézát.
— Mondja, hol ism erkedtek meg? — te t­
tem fel a kérdést, bevallom, nem valam i
barátságos hangon.
— A M eseautónál. Együtt álltu n k sorban
jegyért és egymás m ellett is ültü n k . . . Csu­
da jó film. L átta m ár?
— Még nem láttam . . .
Potyautas
Héber László rajza
ú j . ..
Elhatároztam , hogy m egm entem Leontin
kisasszonyt, ha ak arja, ha nem, ezért h át
tovább kérdezgettem :
— Szereti m aga Leontin kisasszonyt?
— Loncsit? — kérdezte a fiatalem ber. —
S zeretem . . . Jó, jó, tudom, m it a k a r mon­
dani . . . Nem hozzám v a ló . . . De én, de én
imádom a régi dolgokat. Am ikor m eglát­
tam keblén a csipke-zsabót és az arany­
szélű, elefántcsont-m edaillont, m ár akkor
beleszerettem . . .
E rre nem tu d tam m it m ondani, csak os­
tobán vigyorogtam, de a fiatalem ber nem
vette észre. A plafonra függesztett tek in tet­
tel tovább folytatta:
— Hatszor lá ttu k a M eseautót, de még
meg fogjuk nézni hetedszer is .. .
A konyhából kihallatszott Leontin dudo-
rászása: „M eseautóban, színezüst erdők so­
rán . . . ”
— Am ikor harm adszor lá ttu k a Mese­
autót, Loncsi láb án magas sarkú, csatos,
francia orrú cipő volt, kezében hosszú- Lefelé m egy a tojás ára
Sándor Károly rajza
nyelű selyemernyő, fején fátylas kalap . ..
Még most is m agam előtt lá to m . . . Olyan
volt, m intha egy harm inc év előtti divat­
lapból vágták volna k i . . . Csudálatos
v o lt. ..
M ár nem vigyorogtam. Éreztem, hogy
nem volna illő, vendégünk joggal megsér­
tődhetne: ő k itá rja a szívét, én meg vi­
gyorgok, m int egy fakutya.
— Tudja, m ire gondoltam, am ikor elő­
ször m egcsókoltam? Nem fogja elhinni. A r­
ra gondoltam : íme, Gézukám, egy olyan nőt
tartasz a k arjaid b an , aki akkor született,
.am ik o r még az öreg Ferenc Jóska uralko­
dott, m onarchia volt és a H erkulesfürdői
•em léket játszotta délelőttönként a katona-
|* zenekar.
Nem vagyok benne biztos, m ár nem em-
1 lékszem vissza pontosan, de feltételezem,
hogy táto tt szájjal hallgattam a vallomást,
— más valaki is így te tt volna az én he­
lyemben. R ájöttem : ez a fiú azért szeretett
bele Leontin kisasszonyba, m ert régi bútor­
darab volt, előbb készült, m int a M eseautó
és nemcsak nő, hanem történelem is. Kény­
telen megelégedni Leontin kisasszonnyal,
m ert az Á rpád-házból m ár nem élnek női
sarjak. A m últ m indig megszépül a jelen­
ben, Leontin kisasszony is szép volt fiatal Barátságos m érkőzés
barátu n k ködös szemében. Szűr-Szabó József rajza
'"Uhu li
Am ikor elbúcsúztak, a feleségem felhá­
borodott hangon csak annyit m ondott:
— Nahát! — és várta, hogy m it fogok
mondani.
Én nem m ondtam azt, hogy nahát, én
nem szóltam egy szót sem, azon gondolkoz­
tam, vajon m ilyen parfüm je leh etett Leon­
tin kisasszonynak. Kellemes, álm osító il­
lata volt, régm últ dolgokat ju tta to tt eszem­
be, de alig kezdtem bele az ábrándozásba,
feleségem m egzavart:
— Érezted te is, hogy m ilyen naftalin
szaga volt?!
Mikes György
 M eglepő tábla

ff/ ,

A társbérlet szörnyűségeiből
R é b e r L ászló ra jz a Őrült vagy gonosztevő ? Egyik s e !
A z íróasztal titka
G yengeidegzetűek ne olvassák !

MINDENÉT LEVÁGTA A TÁRSBÉRLŐJÉNEK

Utána nyugodtan m egebédelt egy vendéglőben
M it mond a főpincér? A titokzatos szám ok
Ő, irgalom atyja, ne hagyj e l!
»
Saját tudósítónktól E lő b b P ip e re v e rs e it v á g ta
le, m a jd a n o v e llá it, v é g ü l
A L ó u t c a 17. sz á m ú h á z a re g é n y é t, a z tá n e lm e n t
egy ik első e m e le ti la k á s á b a n h a z u lró l és e g y v e n d é g lő b e n
tá rs b é rle tb e n la k o tt P ip e r e m e g e b é d e lt.
B ódog, a m a jd n e m is m e rt — N y o lc fo r in t n e g y v e n —
író és D ö f J e n ő , a k ritik u s . m o n d ta az e b é d v é g e z té v e l
T eg n ap a d é le lő tti ó rá k b a n a fő p in cér.
D öf m in d e n előzm ény n é lk ü l — ó , irg a lo m a ty ja , n e
k é z ir a tp a p ír t v e tt k i ír ó ­ h a g y j e l — m o n d ta e rr e
— N e h é z d ö n te n i: a z e g y i k n é lk ü lö z h e t e t le n , a m á sik
c s in o s . • •
a sz ta lá b ó l é s írn i k e z d e tt. v icce sen a k ritik u s .

Könyvárusítás az utcán
Szegő Gizi r a jz a

10
 É rtekezleten
V asvári A n n a ra jz a

A bécsi kávéház egyik sarokasztalánál

magyar újságot olvasott egy fiatalember,
y alaki megszólította:
— Szintén magyar?
— Igen.
— Én november végén jöttem ki.
Maga?
— December másodikén.
— És?
— Még semmi. Megszerzem minden
nap a 10—15 schillinget. Abból ju t a
kávéházra is. Igaz, ma gyalog megyek a
szállásra. Nem maradt villamospénzem.
— Ugyanaz tökben. Ma csak kolbászt
ebédeltem. Ha az a villamos nem lenne
1,90! Egy jegy áráért beülök a kávé­
házba. De türelem, türelem. Éppen most
hallottam egy esetet. Idefigyeljen. A sógo­
romnak mesélte egy barátja, aki egy
Kovácsi Balázs nevű emberrel jö tt ki.
Ők is december másodikén érkeztek.
Mindketten győriek. Szóval ez a Kovácsi
Balázs valami plasztikdolgot talált ki
Győrött. Ott egy szövetkezetben alig kere­
sett vele havi kétezret. Itt Bécsben eladta
ötmillió schillingért. De ez még semmi!
Megismerkedett egy amerikai nővel, a nő
beleszeretett, kitűnt, hogy valami parafa­
dugókirály lánya. A múlt héten volt az — V oltak hibáim . . .
esküvőjük. Húszmillió dolláros családba
nősült. Ott is megcsinálja a plasztik­
dolgot. Már nászútra is mentek. Yachton Tön a tavasz
a Földközi tengeren végig, utána Miami,
Florida. Sógorom meséli, hogy jelenték­
telen alak. Se nem szép, se nem okos,
se nem férfias. Egy szál ruhában jö tt ki.
Megjegyzem, Győrben se volt néki két
ruhája. Mielőtt nászútra ment, sógorom
barátja találkozott vele. Olyan autója van,
hogy még Bécsben is megbámulják. Csupa
fém, üveg, krokodilbőr ülés, tíz rózsa a
vázában. Tudja, hogy mibe kerül most a
rózsa? Hatvan schilling egy szál. Holnap
szerzek bélyegre pénzt és megírom Pestre
ezt az esetet. Szóval csak türelem. Nekem
is van egy jó bulim. Kitaláltam egy szert,
amitől nem szárad meg a tinta. Megér egy
milliót. Nincs egy cigarettája? Az utolsó?
Tudja mit, törje el, adja ide a felét. Holnap
talán több pénzem lesz és egy egészet
adok vissza helyette. Ezenkívül hálából
beavatom magát még egy nagy lehető­
ségbe. Idefigyeljen. Pesten óriási üzlet a — K iközvetítettek! T a v a ssz a l a M argitszigeten fog o k d o lg o z n i. . .
lángos. Itt nem ismerik. Namármost, ha
egy bécsi baqjtár megérti, hogy micsoda V a la h o l N y u g a t o n
keresetet jelent, nyitunk Becs tíz-tizenöt
pontján lángosboltot. Bécsben kétmillió
ember van. Hacsak a negyed része vesz
lángost, m ár eladunk naponta félmilliót.
Szóval ezen lehet keresni. És nézze, ha
egy kis szerencsém van, engem is meglát
valami amerikai milliomoslány és belém-
szeret, mint abba a győri mukiba, abba
a Kovácsi Balázsba. Olyan szép én is
vagyok és nekem is csak ez az egy ruhám
van. Talán az jó kabala. De m ár indul­
ju n k , mert gyalog másfélóra a láger. Most
ju t eszembe, hogy még be sem m utatkoz­
tam . Pót Aladár vagyok.
A másik is felállt és szertartásosan be­
mutatkozott:
— Kovácsi Balázs vagyok, Győrből. . .
-• M aga m ié r t a k a r hazam enni?^*“
Palásti László — Unom a b a n á n t . . .
 R ossz író vagyok. E z már nekem is E lőször is nincs tém ám . V alahogyan
feltűnt az utóbbi időben. M ásoknak már az az érzésem , hogy m ár mindent m e g ­
régebben. Csak éppen nem szóltak, mert írtak. H a nagynehezen kiizzadok v a la m i
senki sem akar rossz fiú lenni. Persze, k is történetet, kiderül, hogy m ások m ár
ha nem vakított volna el az önm agam ba régen m egírták. H allatlan, hogy m en n yi
vetett h it, olvashattam volna a különböző tém át elpusztítottak m ár kapzsi elődeink,
jelekből. Például, am ikor a tatárjárás nem törődve a következő nem zedékekkel.
korában játszódó ötfelvonásos történelm i A z ilyen lelkiism eretlen rablógazdálkodás
drám ám at olvastam fel barátaimnak, kínos ellen védtelen az ártatlan utókor. E g y ­
csend fogadta m űvem et, majd valaki végül szóval nagyon szeretnék írni, de n em
ennyit m ondott: „K edves!” Én akkor azt tudom , hogy m it. B osszant, amikor arról
hittem , h ogy a nagy élm ény valósággal fecsegnek, hogy a tém a az utcán hever,
m egném ította őket, s különben sem a szó csak le kell hajolni érte. Ü gy lá tszik ,
em berei. A sorozatos balsikerek sem ked­ nekem valam i szellem i H exenschussom
vetlenítettek el. Gondoltam , nem én va­ van, nem tudok lehajolni.
gyok az első zseni, akit nem ért m eg a A stílusom is lapos, kifejezéstelen. A
kora. Sok álm atlan éjszakám ba került, m ondataim vagy nagyon hosszúak, va g y
m íg végül rádöbbentem a valóságra: nem nyúlfarknyiak. A m ellett néha egy m o n ­
tudok írni. datban három „h ogy” is tolong, fa rk as­
Megbántott asszony
Várnai György rajza
A technika diadala
F é b e r László r a j z a
12
szem et néznek egymással, de egyik sem
tudja kitúrni a másikat. N em vagyok ké­
pes szabadulni az elkopott fordulatoktól,
szóképektől. Ilyen k ifejezéseket haszná­
lok: „Szigorú, de jóságos.” V agy: „K arcsú
volt, m int a nádszál.” Sőt: „ É lt a gyanú­
perrel.” É s valahogyan elszabadulnak a
szavak, ha írok. Hiába gondolok el vala­
mit, rendszerint m áshova lyukadok ki.
Olyan ön fejű ek manapság a szavak , hogy
egyszerűen nem lehet őket fékentartani.
Aztán m indent én akarok m egm agya­
rázni, sem m it sem bízok az olvasóra. A
szájába akarom rágni, h ogy m ilyen gon­
dolatoknak kell ébredniük benne. A vége
általános zűrzavar, am elyben az olvasó
az Íróval együtt merül el.
K éptelen vagyok jellem ek et alkotni.
M űveim ben mindenki egyform a és hoz­
zám hason lít. Minden regényalakom egy­
form án beszél, férfi, nő, gyerek, öreg.
M egesik, hogy egy hatéves k isfiú ilyet
mond: „ A z élet persze nem olyan egy­
szerű.” ö r e g csőszök néha filozofálnak,
uralkodók viszont nem egyszer jassznyel-
ven beszélnek, holott az efféle idegen a
jellem üktől és a nevelésüktől. M agam sem
tudom, hogyan történik az ilyesm i, de
mire észreveszem , már kész a baj.
A m ély eszm eiséggel sem volt eddig
szerencsém . Egyesek em lékeznek m ég ta­
lán arra a regényemre, am elyben Kázm ér
és m enyasszonya egy szerelm i jelenetben
beszélt az önköltségcsökkentésről. Ennek
sem volt m űvészi sikere, sőt a minap azt
olvastam , hogy az önköltség magasabb,
mint valah a. Tehát se pénz, se posztó.
Nem volt érdemes félrerúgni a halhatat­
lanságot a napi feladatok kedvéért.
Csak azért nem adtam fel a kilátástalan­
nak tetsző harcot, mert m akacs term észetű
vagyok. Elhatároztam, hogy egy utolsó
kísérletet teszek. Ha már nem tudok érde­
kes, különleges jellem eket alkotni, leg­
alább érdekesen nevezem el alakjaim at.
Én nem nevezhetem őket Szabó János­
nak, vagy Kovács M ariskának, m ert m ég
inkább elvesznek a szürke posványbán.
Ismert, érdekes, sokatm ondó nevek talán
lekötik a z olvasó figyelm ét.
Legújabb írásom így kezdődik:
„A férfi türelm etlenül k iáltott a tele­
fonba:
— Itt Bonaparte N apoleon! K i beszél
ott? N em értem ! Néró? Jó napot, tessék!
D élután sajnos, nem érek rá, n agyon fon­
tos dolgom van. Talán m áskor. Helyes.
A Viszontlátásra!
M osolyogva tette le a k agylót, persze
nem árulta el, hogy B orgia Lucreziával
van találk ája délután a szigeten .
F elkelt és kiszólt az előasobába:
— B eethoven, kérem! L egyen szives,
vigye le ezt az aktát a tizennyolcas szobába
Leonardo da Vincinek. H a nincs ott,
D zsingisz kánnak is odaadhatja.”
V alahogyan így gondolom a dolgot.
Persze leszn ek még további bonyodalm ak
is. N apóleont racionalizálják, m ajd őt és
Borgia Lucreziát in flagranti éri Lucrezia
férje, N ew ton. Többet előre n em árulok el.
K érem a z olvasó szives tám ogatását,
mert ha ez az utolsó kísérlet n em sikerül,
veszem a kalapomat és m egpróbálok vala­
m i m ást kitalálni.
Feleki László
 MÉRET A lkalm i üzlet
Toncz Tibor rajza
S p o r tz a k ó t k e re s te m , s z e rin te m n o rm á ­
lis te r m e te m r e .
— A z ö n m é re té re n in c s , — szó lt a
k e d v e s, sz ő k e eladó k is lá n y , n e m csekély
h a tá r o z o tts á g g a l, a V áci u tc a i S p o rt­
b o ltb a n .
C sa k e g y p illa n a tig e j t e t t k é ts é g b e az
a g o n d o la t, ho g y v a la m ifé le re n d e lle n e s
m é r e te m le h e t, h a p o n t n e k e m v aló zakó
nincs! H a m a r m e g n y u g o d ta m , m e r t az
e lm ú lt é v tiz e d e k b e n ily e n k ifo g á s t n e m
h a llo tta m m ag am ró l. M ó d fe le tt é rd e k e lt
te h á t , h o g y a k e d v e s h ö lg y á tla g o n alu l
k ic s in e k ta lá l- e , a v a g y ta l á n tú lsá g o sa n
n a g y n a k . M eg k érd eztem .
A n g y a li b á jja l k ö z ö lte v e le m , hogy
tu la jd o n k é p p e n ' n e m v a g y o k se m kicsi,
se m n a g y , d e a r a k tá r u k b a n levő 46-os
z a k ó k h o z k é p e s t, m é g isc sa k ó riá s vagyok,
h is z e n n e k e m le g aláb b 52-ős a m é re te m .
E z a z a r á n y m e g m a ra d t to v á b b r a is
k ö z te m é s a p e s ti s p o rtb o lto k és ru h a ­
ü z le te k k ö z ö tt. N ap o k o n k e re s z tü l ó riá s ­
k é n t j á r t a m a v á ro s t. É n n e m tu d ta m
52 a lá m e n n i, a b o lto k b a n v is z o n t n em
t u d t a k a 46 fölé e m e lk e d n i. P e d ig —
is te n e m re — v é g ig lá to g a tta m az összes
ú g y n e v e z e tt s z a k ü z le te k e t a K o ssu th
L a jo s u tc á tó l a N y u g a tiig , sz á m sz e rű it
tiz e n h e te t.
M in d e n ü tt s o k a lltá k a te r m e te m e t,
e g y e d ü l a k ülönleges m é r e te k á ru h á z á ­
b a n k e v e s e lté k . M ár s z in te re s te llte m m a ­
g a m , a n n y i k ifogás v o lt ellenem .
T a lá n ig a z u k is v a n : m e g á llh a tta m
v o ln a a fe jlő d é sb e n e g y m é te r h a tv a n n á l,
h o g y jó le g y e n a 46-os zakó!
— des.

yífÁ.'fiJjhi
Herakleitostól kérdezte egy barátja:
— M it írsz?
— Töredékeket.
*

T a n u ln i lehet a tavasztól. Olyan isteni

közönnyel köszönt be, m intha m i sem tör­
tént volna.
*

N ém ely ember, annak ellenére, hogy

nagyon kicsi, m ilyen könnyen megtalálja
önmagát!
F .L .
 A s z ín v a k o k r a n em g o n d o lta k
— Nézze, szaki, e z e n tú l bronzot, m indent.
ilyen színes bélyeget is r a ­ Nem g o n d o ltak e rre , de a
g a sz tu n k a m u n k a la p já ra . S zabványügyi H iv a ta l r e n ­
O r v la k ó k P e rsz e kíváncsi, hogy m i­ delkezésére a K ohó- és
Az o rv lak ó speciális m a ­ ez é v ja n u á rjá b a n bekönyö­ nek. H á t azért, m e rt 32 k ü ­ G épipari M in isztérium
lönböző lá d á b a g y ű jtjü k a mégis m e g re n d e lt 60 000 ív
gyar különlegesség. A n n y ira k ö lte m agát B. S. disszidá- perfo rált, gum izott ív et,
h u lla d é k fém et és e z e k e t a
speciális és an n y ira m a ­ to r kétszoba összkom fortos lá d á k a t ugyanolyan sz ín n e l am elyből csak 200 m in ta d a ­
gyar, hogy az m á r szinte em eleti lak ásáb a. K özben
m ég a r r a is ju to tt n ém i id e - . je lö ljü k meg, m in t a m a g a rabot v itte k el az é rd e k e lt
félelm etes. Félelm etes, hogy m u n k a la p já t H a te h á t m a g a üzem ek, a többi, 59 800, o tt
je, hogy az á rv á n m a ra d t
a n n y ira g á tlá s nélk ü l oroz­ h áz m e ste ri la k á s t és a ve­ rézzel dolgozik, a k k o r m eg ­ porosodik a N y o m ta tv á n y e l­
h a t, m in t ahogy azt m a n a p ­ le já ró tisztséget egyik is­ nézi ez t a piros-kék szín ű látó V á lla la t ra k tá rá b a n . A
ság teszi, igen kön n y en m erősével b e tö lts e . . . b ély egecskét és m e g k e re si a k u ty á n a k se kell, pedig g u ­
m egeshet, hogy m ire h a z a ­ 32 lá d a közül azt, a m e ly ik e n m izva v a n . . .
G. F. például a z é rt hagy­ u g y a n c sa k p iros-kék szín ű U gyancsak o tt porosodik
vetődsz egy jó lsik erü lt disz­ ta el Ö utcai legális la k á ­
nótorról, a la k á so d a t m á r sá t, m e rt s z e rin te dohos jelzés v an . É rti? Az a rezes a N y o m ta tv á n y e llá tó n á l az
láda. Á llam i G azdaságok M inisz­
elorozták. H ih e te tle n m o ­ volt. És azért k öltözött be té riu m á n a k egybefűzött, k ö ­
hósággal v e tik m a g u k a t illeg álisan az Á lm os vezér — K érem , én sz ín v ak v a ­
gyok. zel húsz o ldalas ú tm u ta tó ja
m inden lehetőségre és m ég u tc a 119. I. em elet 7. szám ú arról, hogy az egyes gazd a­
a félig kész lak osokra is. la k á sb a , m e rt sz e rin te az — J é , e rre nem is g o ndol­ ságok á lta l k itö ltö tt k é rd ő ­
J ó lé rte sü lte k és szem füle­ n e m dohos. No tessék! V an ta k , a k ik ezeket a színes bé- íveknek, n y o m ta tv á n y o k n a k
itt ok b ő v e n ! ... ly eg ecsk ék et elren d elték . mi lesz az ú tja , — h a m á r
sek. H a m a rá b b tu d já k ,
V éget k ell v e tn i a kö­ N em , e rre nem gondoltak. illetékes h e ly re k ü ld té k ,
hogy m ik o r fogsz m eghalni És a r r a sem, hogy k e v é s
nyökjogon sz erzett „hon­ így p é ld á u l a gazdaság köny­
összkom fortos lakásodban, foglalásnak" és a felszapo­ dolgozónak van tü re lm e a
m in t te, a k i tu la jd o n k é p p e n ro d o tt la k á sk é re lm ek e t p e­ velője m e g tu d h a tja , hogy az
színes lá d á k a t keresg éln i, „egyedileg kezelt anyagok
nem is a k arsz m eghalni. dig intézzék k evesebb b ü ­ íg y tö rté n t, hogy ugyan ú g y , havi sz á m a d á sa ” hogy k a p ­
Ezek az önkényesen ki- és ro k rá c iá v a l és gyorsabb m in t addig, to v á b b ra is a csolódik a b b a n a h iv a ta l­
beköltözgető fenegyerekek iram b an ! legközelebbi g y ű jtő lá d á b a ban a „készletg azd álk o d á­
a m ag u k g y á rto tta re c e p t Bernáth Ede d o b á ltá k a rezet, a v a s a t, a sok b iz o n y la tá n a k ” ú tjáh o z.
szerin t c sa k a k k o r je le n t­ N yilak, v o n a la k jelzik ,
keznek a hiv atalo s la k á s ­
ügyi a p p a rá tu sn á l, m ikor az
Már m egint a bürokrácia hogy m ily en a k ta h o v a to r ­
koll. De ez se n k it sem é rd e ­
igénylendő la k á sb a m á r jó ­ . . . az oka annak, hogy Berkes Lajos (Zákány, Makk-te­ kel. A n n y ira nem , hogy a
ízűen bekönyökölték m ag u ­ lep 8.) még mindig nem kapta meg az 1955. március 5-én n y o m tatv án y t, am ely d a r a ­
jegyzett és fizetéséből szabályszerűen levont V. Békeköl­ bonként 14 fo rin tb a k e rü l,
k at. T u d o tt dolog, hogy ez­ nem veszik át. 1600 ily e n
zel a könyöklő m o d o rral h ó ­ csönkötvényeket. Pedig azóta már fűhöz-fához is folya­
füzet v á r vevőre, de r e ­
d ító o rv la k ó k a lak ásü g y i modott. Mi a gyékényest vasútállomáshoz fordultunk vá­ m énytelenül.
laszért, — ahol Berkes Lajos dolgozott. Talán elintézik
dolgozóknak m é rh e te tle n végre. Még jó, hogy a N y o m ta t­
m u n k a tö b b le te t, a legális .. .az oka annak, hogy Nagy Sándor (Pécs, VI., Kórház u. ván y ellátó egyik r a k tá r a
la k á s ig é n y e k n e k pedig 6/a) még mindig nem kapta meg a Budapest, XVIII. ke­ m eg ü rü lt és így v a n h ely
m é rh e te tle n bosszúságot rületi (Pestszentimre) Tanácstól a házassági anyakönyvi más felesleges n y o m ta t­
okoznak. De őket ez csep­ kivonatát, melyet már régóta és több ízben kért. Remél­ ványnak. is E bben a r a k ­
p e t sem za v a rja , m e rt jük, még az ezüstlakodalom előtt elkészül az anyakönyvi tá rb a n e g y éb k én t az a z ó ta
ahogy a m ellékelt k é t á b ra kivonat. m egszűnt B eg yűjtési M i­
m u ta tja , oroznak sokolda­ .. .az oka annak, hogy három emeletes házunkban két n isztérium kérdőívei, n y o m ­
lú a n és r e n d ü le tle n ü l... hónap óta nincs ivóvíz. Azaz van, de csak a pincében, ta tv á n y a i v o ltak. A m inisz­
A VI. k e rü le t, D essew ffy mert alacsony a víznyomás. A Vízművek megállapította, tériu m é v e n te 160 to n n a
u tc a 45. szám ú ház jó k ö ­ hogy helyi hibáról van szó, azért nem megy fel a víz az p a p írt fo g yasztott 2 és fél
nyökű házfelügyelője, m eg­ emeletekig. Ezzel a megállapítással minden maradt a ré­ millió fo rin t érték b en .
u n v a a házm esterséget, és a giben, — írja Leíner Lajosné és a Bp., X., Erdősi u. 43/47. Jó é tv á g y u k volt.
vele já ró földszinti la k á st, számú ház többi lakója. —sti

H áló ru h a -b em u tató B udapesten férfiak részére

. . . c sa k h á ló in g nem k a p h a tó a z e g é sz v árosban!
14
 N e m csoda, ha nem érti Üstökös közeledik a Földhöz
Gerő Sándor rajza S á n d o r K á ro ly r a jz a

— Én n e m tu d o m , L a jo s, h o q y m it z a b á in a k a f é r f ia k
a z o k o n a v e t k ő z ő -s z á m o k o n . . .

Egy magamfajta húsz éves kamaszban

Lágy érzelmekre már elég nagy ok
A puszta tény, hogy jelenleg tavasz van.
— S természetesen szerelmes vagyok;
Hamvas bőrébe, dús aranyhajába,
Melyen megtörnek napsugárszínek.
— Rímekbe vésni mindezt — oly hiába,
Hisz nincsen köze hozzá senkinek!

Rám tartozik, hogy mi szépet találtam,

Telt ívű ajkon, bársonyos fülön,
A felelősséget vállalom bátran A zsű ri: Nem s z a lo n k é p e s...
Érettük — együtt és külön-külön ...
— A föld hajdan is hasonlókép’ forgott
S volt ki pirulás nélkül írta meg Fakír-uzsonna
Számtalanszor az ilyesféle dolgot, H e g e d ű s Istv án r a jz a
— Bár nincsen hozzá köze senkinek . ..

Á m én ellenzem e túlzott bizalmat,

S nem reklámozom puha karjait,
Csak nekem legyen kéklő szeme harmat,
A csókja forrás, — kacagása hit,
Nemes márvány, karcsú habteste, — s holmi
öleléseket büszkén restellek.
A nyilvánosság előtt eldalolni,
•Ehhez végleg nincs köze senkinek!

AJÁNLÁS:
De felhő volna szívemen a bánat,
S a tűz helyére jönne zord hideg,
Ha sutba dobnák azért balladámat,
Mert úgy sincs hozzá köze senkinek ...!
D alm áth Ferenc
T u d o ^ ö re tje m ^ ^ ^ h é ja m ia ttJ m á d o m ^ ^ ^

A legnagyobb
ritkaság

— V éa re e g y fu t­
b a llis t a , a k i P e s t e n
van . . ,
 É
— C sacsikám , hiszen tu d o d , hogy csak te q e d s z e r e t l e k . . .

N e m sok egy k icsit ezekből a szen záció k b ó l?

LUDAS MATYI h u m o ro s, s z a tirik u s h e tila p . S z e rk e sz ti a s z e rk e s z tő b iz o tts á g . A k ia d á s é rt felel a H írla p k ia d ó V állalat ig az

g a tó ja . — S z e rk e s z tő sé g : B u d ap est. V ili., G yulai Pál u tc a 14. Tel: 3 3 5 —718. — K iad ó h iv atal: V ili., B laha L ujza t é r 3
Tel: 343 — 100, 142— 220
\ K ossuth N yom da, B u dapest, V., H onvéd u tca 10. Felelős v ezető: L engyel L ajos ig azg a tó .
P é ld á n y sz á m : 300.000.
 1951. március U.

% lll. évfolyam 4- 8Z^m Ára 1 forin t

Toncz T ib o r r a jz a

— N e m f o g o d e lh in n i d r á g á m , i t t a ta v a s x é s n in c s m i t f e l v e n n e m ! . . .
A helyszínen büntetik a szem etelőket A Jókai Színház kiskapujánál
Várnai György rajza S á n d o r K áro ly r a j r a

=
— E n g e m v á r n a k , u raim ?
„Túlórázik“ az elszívó — N em . A m á s ik f d s x e r e p iO t . . .
S chw ott L ajos ra jz a
PESTI MŰVELT TÁRSALGÓ
A patti társalgási nyelv, a jómodor sok kívánnivalót hagy
hátra. Ezen az állapoton óhajtunk segíteni, amikor itt hót
kis beszélgetésmintát adunk közre. Kis társalgónk helyszűke
miatt meglehetősen hézagos, csupán azokra az esetekre szorít­
kozunk, ahol a legégetőbbnek látszik a társalgási nyelv csi­
szolása. ..

K ocsis és lova T ársalg ási m in ta

— K isztlhand, FárH U a! m ozípénztár e lő tt
H ogy a lu d t az éjszeiK af Ml — T essék c sa k nyugod­
szépet á lm o d o tt? / H a nem ta n ld e á lln i a helyem re,
te rh e le m tú lsá g o sa i.' tá n k érem , én m á r re g g e l óta
e lin d u lh a tn á n k . M ondom , V tt állok, ön m ég csak
kezicsókolom , tá n e lin d u l­
h a tn á n k . Ö, F án ik a, biz­ m ost jVitt én m á r á lltam
to s e lá b rá n d o z o tt. . . N em eleget ezen a h ely en , m ost'
te ts z e tt h allan i, m it m ond­ önön a sor, m éllóztassék,
ta m ? H iába, kegyed ab b a n ó, szóra sem é rd em es, én
a k o rb a n v an , am ik o r egy m a jd odaállok a s o r végé­
ló te le v a n áb rá n d o k k a l. re, o tt is kell v a la k in e k
— C sa k n a k a p ja k é r t e m é g a g y f e j m o s á s t , . . K e g y esk ed n ék elin d u ln i? állni, nem igaz? N ekem
K e g y esk ed n ék m é ltó z ta t- tu la jd o n k é p p e n nem is
Az élelm es külföldi nl, hogy az a m éltóságos olyan fontos az a m ozi­
H e g e d ű s I s tv á n ra jsa
k eg y e sk e d je n kegyeddel
k e g y e s k e d n i. . . M éltóztas- jegy, é n m á r v o lta m ebben
sé k ab b a n a kegyben ré ­ a h ó n ap b an m oziban, vol­
szesíteni, hogy elindul, ta k é p p e n csak a z é rt állok
m e r t o ly at m ondok, hogy sorba, hogy a tá rsa sá g o t
az a P e tra rc a se m o ndott élvezzem , egy k is derű s
szeb b et az ő L u a rá já n a k , beszélgetés, b a r á ti hangok,
p edig az ig azán finom an h e h e h e . . . H ogy é n ked­
tu d o tt tá r s a lo g n i. . . Ö, F á ­ ves vagyok, n ag y jó u ra in "
n ik a , a z é rt n e izgassa fel N e m ondjon m á r i l y e t . . .
m ag át, h a olyan h a n g u ­ H ogy én u d v a ria s v a ­
la tb a n v an , hogy nem gyok?! U gyan k é r e m . . .
a k a r m enni, h á t m it csi­ M ajd h a o d aér a p é n z tá r­
n á lju n k ? M egyek, re n d e ­ hoz és beszél a p é n z tá ro s­
le k egy kocsit, m ajd e lv i­ nővel, ak k o r fo g ja m eg­
szem m a g á t tax in . A b re- tudni, m i az igazi k edves­
voir! ség és udv ariasság !
A szerző m egjegyzése
Ezek a beszélgetésminták természetesen nem veendők szigo­
rúan, egyáltalán nem merevek, tetszisszerint lehet variálni,
permutálni és kombinálni őket. A Pesti Müveit Társalgóban
szereplő kedveskedő, udvarias szavak helyett természetesen lehet
más szavakat is használni.
Legjobb tudomásom szerint használnak is.
(gergely)

T e g n a p d é lb e n k i jö A e te m b e
H i t a P r é z li E ndre.
M o n d o m n e k i, h o g y te i t t v a g y
N e m m e g y a fe je m b e !
A z t m e s é lté k d is s z id á ltá l.,.,
E n d re b ó lin t: — S tim m e li
M e r t o la jra lé p te m ő ssze l
N ő m m e l, E m e s s tin n e l.
F e lp a k o lta m a s s z o n y k á m a t
M in d ig jó fé r j v o lta m .
B éc sb e m e n tü n k , n é m i s e g é ly t
G yo rsa n fe lm a r k o lta m .
A m e g y h a n g ú v o lt k e tte s b e n
L en n i m in d e n este
G o n d o lta m h á t eg y m e r é s z e t:
V is s z a jö tte m P estre!
F e lk e r e s te m R adó K r is z tit
R á k iá lto k : V sg y il
I t t a z id ő K r is z tik é m , h o g y
T e is B éc sb e ju s s ki!
F e lp a k o lta m és k iv itte m ,
B á r a lig v o lt m e r s z e . . .
D eh á t n ő m n e k b a rá tn ő je
És n e k e m is, p e r s z e . . .
M ég a lig h o g y m e g p ih e n te m ,
S ir a feleségem :
J ó a n y á m a t hozd k i s z in té n
M e rt k ü lö n b e n v é g e m !
És m iv e l a z a s s z o n y -k ö n n y e I
S z e m b e n S ziv e m g yö n g e:
Ú jra P e stre jö tte m én , a
M in ta fé r je k g yö n g ye.
F e lp a k o lta m jó a n y ó s o m
Es a szo n ta m : R a jta !
B écsb e v is z le k T ó th M ih á ly n é
S zü l. G e b a u e r M agdal
M eg i* te tte m , m e rt a P ré z li
S e n k it se h a g y v ízb en ,
M a jd u tá n a P estre jö tte m
Im m á r h a rm a d izb e n .
K é r d e m erre P rézli E n d ré t:
V issz a m ik o r m é g y te
H itv e se d h e z, b a rá tn ő d h ö z,
A n yó so d h o z B écsb e?
P ré z li röhög: — S o h a p a jtá s,
F e je m re n e m e s te m !
ö r ü lö k , h o g y vé g re n y u g to n
É lh e te k it t P esten.
B orvendég Im re
Szomorú
/V
Bocsánat, én csak azt m ondtam , hogy sóhajtani tessék!
Makacs figura
Szettő Olzt r a jz a
Szószerint J f j f y vadak?nem íítm r L
Tontíz Tibor rajza
A viccirodalom klasszikusai
M elléi Nincsenek régi viccek,
csak Sieg emberek Túrnak. Egy
djentUSItnek minden Ttee éj.
Egy fia ta la ssz o n y tó l m eg k érd ik , m i
a v élem én y e a h á z a sé le trő l.
A fia ta la ssz o n y elgondolkozva fe ­
leli:
— V o ltak ép p en n e m sok különbség
van a lá n y k o ri é le te m m eg a m o stani
életem között.
— H á t az hogy le h e t? — hök k en
m eg a kérdező.
— Ügy, hogy lá n y k o ro m b a n éjfélig
v á rta m , hogy a v ő leg én y em elm en­
jen , m o st m eg é jfé lig v árom , hogy a
fé rje m hazajö jjö n .
Egy v id é k i assz o n y k a boldogan
m eséli a b a rá tn ő jé n e k :
— J a j, olyan boldog vagyok! K ép­
zeld, u ta z u n k az u ra m m a l P estre!
— A z nagyszerű! M it csináltok
fen t?
— A z u ra m a t m e g h a ra p ta egy ve­
szett k u ty a .
G y ö r g y ra jza
A h u h tr t k o M jttfú tf
F R A N C O IS M IL L E T , a n a g y fr a n ­
cia fe s tő m ű v é s z ra jo n g á s sa l s z e r e tte
a k u ty á já t, a m e ly e g y n a p o n g y a ­
n ú s k ö r ü lm é n y e k k ö z t m e g b e te g e ­
d e tt. É p p e n a k k o r te le v o lta k a z ú j ­
sá g o k a v e s z e tts é g e lle n i s z é ru m m a l
és M ille t e g y e n e s e n P a ste u rh ö z, a
tu d ó s fe lfe d e z ő h ö z v i tte a g y a n ú s k u ­
ty á t. P a s te u r fe lh á b o r o d o tt a látoga­
táson, d e a ztá n m é g is h u m o ro s ol­
d a lá ró l fo g ta fe l a d o lg o t. M e g v izs­
g á lta a k u ty á t, r e c e p te t ir t fe l, m a jd
a fe s tő m ű v é s z h e z fo r d u lt a k ö v e tk e ­
ző s z a v a k k a l:
— É p p e n jó k o r jö tt. A fo g a d ó szo ­
b á m fa la it a k a r o m á tfe s te tn i és ö n t
v á la s z to tta m ki, m in t a k i e z t a m u n ­
ká t, re m é le m , a le g tö k é le te s e b b e n
fo g ja e lv é g e zn i.
 —A disszid en s „h ag y aték a“ '
— N e k e m csa k a p u sz ta
fa l ju to tt, p e d ig é n a z
u n o k a ö cc se v a g y o k . . .
Sajnos, ez így v a n . . . c s o d á la to s a u tó b u s z
S e h w o tt L a jo s r a jz a — Olvastad az újságot,
Benő, autóbuszokat lopnak...
— Olvastam, na és?
— Nem érted, óriási üzlet!
— Ugyan, Jenő, ki vesz
ma autóbuszokat. Örül min­
denki, ha megszabadul feles­
leges holmijától.
— Te őrült, van egy zse­
niális tervem. Idefigyelj!
És Jenő, lehalkítva hang­
ját, Benő füléhez hajolt.
— Lopják a buszokat, mint
a nyüvet! — fakadt ki mér­
gesen Szakajtó János ellenőr
a buszvégállomásrfn. — Jó
lesz szemmeltartani az egyé­
neket, különösen a gyanús-
külsejű klep... na izé...
— Kleptomániákusokat —
segített Szabó 34. Zoárd
kocsivezető, aki művelt ember
hírében állott, m ert rendsze­
resen olvasta a lapok „ ö n
kinyiffan, ha m egtudja!” szí­
nes rovatát.
De hiába volt minden fi­
gyelmeztetés, éberség. Csak
néhány percre hagyták őri­
zetlen az egyik buszt és a
közelben ólálkodó két alak
— akikről egyelőre csak az
olvasó sejti, hogy Jenő és
Benő — felpattant rá és gázt
adva eltűnt a busszal az éj­
szakában. Mire a sofőrök a
meglepetéstől magukhoz tér­
tek, m ár csak kurblivassal
üthették nyomukat.
P ra k tik u s találm án y
A kis óbudai ház egyetlen
szobájának tükre két vidám
egyenruhás ember képét tü k ­
rözte vissza. Jenő és Benő a
*elmezkölcsönzőből szerzett
t:alauzi és sofőri ruhában
pompáztak és kedvtelve szem-
lélgették az asztalon fekvő,
eredetileg gyerekjátékokhoz
készült jegytömeget.
A ház kertjében, bokrokkal
letakarva, ott állott az el­
lopott busz.
— A tábláját cseréld ki
F ek etés p o h a ra k e lő re g y á rtó it rú z s n y o m o k k a l, n y u g o d ta n 12-esre! — rendelkezett Jenő.
el lehet m o so g a tn i, a k k o r is r a j ta m a ra d . — Majd bolond leszek kül­
S á n d o r K á ro ly r a j z a
városban dolgozni. A K ör­
úton hajtunk, érted?!
— Persze —- válaszolta
Benő — és csakis csúcsfor­
galomban. Két óra reggel,
kettő délután, napi négy
órai becsületes munkával meg­
keressük a tisztességes ke­
nyérrevalót.
És a 12-es vonalán meg­
indult a csodálatos autóbusz.
Hogy miért volt csodálatos?
Mert a sofőr minden meg­
állónál fékezett és nem indult
el addig, amig mindenki fel,
vagy le nem szállt, a kalauz
felsegítette az anyókákat, le­
porolta az üléseket, vicceket
mesélt az utasoknak, sőt,
ha valaki kívánta, két meg­
álló között is megálltak. És
esténként tele erszény pénz­
zel tértek haza kis óbudai
házukba.
A csodálatos autóbusznak
csakhamar hire futott. Az
utasok, mint modern legendát
emlegették a buszt, amelyen
ilyen jómodorú, szívélyes, ked­
ves emberek dolgoznak. Kö­
szönőlevelek százai érkeztek
az Autóbuszközpontba, ahol
el is határozták e két kiváló
ember kitüntetéséi. Igenám ,
de sehol sem találtak olyan
rendszámú autóbuszra, am i­
ről az utasok írtak. Nyomozni
kezdtek és csakham ar ki­
derült a turpisság. A busz
visszakerült a vállalathoz, a
két jóm adár pedig máshová
került.
Amikor letelt a büntetésük
és kiszabadultak, az Autó-
buszközpont küldötte felke­
resték őket és a két elismerten
udvarias embert alkalm azták
a vállalatnál.
Hogy hol dolgoznak jelen­
leg? Könnyű felismerni őket.
H a egy olyan buszra szállunk
fel, ahol a sofőr úgyszólván
sehol sem áll meg, a kalauz
meg igy mordul az utasokra:
— Hé, lóduljanak beljebb! -
akkor ők azok!...
T a r d o s P é te r
Hogyan fogjunk taxit?
Tavaszi nagy gyakorlat
— E lk é s z ü ln i! . . .
Sakkrovatunk ■■
— Hé! Nem tud vlgyáznltl
Gyötrő kérdés kicsinyeknek
Kaján Tibor rajza
és nagyoknak
Kinyitom este a rádiót, az esti ri-
portm űsom ál. Éppen az Ibusz első
társasutazásáról v an szó, s a rip o rter
felteszi a k érdést: „Ezek u tá n az uta­
sok közül kellene valakit m egkér­
dezni, m iért szánta rá m agát erre az
utazásra?” Közben bejött a szobába
a feleségem, szólt hozzám valam it, s
én nem tu d tam figyelni tovább.
Egész éjszaka nem hunytam le a
szememet. G yötrődtem a válaszon.
Vajon m it felelhettek az utasok, mi
in d íth atta őket arra, hogy Egerbe
utazzanak társason? S míg az álom
kerülgető szememet, a következő
lehetséges válaszok rajzottak fejem ­
ben:
Kelemen B rúnó X. k erületi m ir­
tuszkereskedő:
— Az anyósom kelkáposztát főzött
vasárnap ebédre, s én nagyon u tá ­
lom. H allottam viszont, hogy Eger­
ben Stanci néni kitűnő m ákosm etél­
tet főz.
Érdekes választ adhatott volna
Szmicsák M alvin hatvanöt éves
gombkötőkészítő hajadon:
— Én tulajdonképpen Celldömölk-
re akartam u tazni disznótorra, de
R é b c r L ászló ra jz a nem kaptam hajójegyet. K ülönben a
disznót még decem berban levágták.
Gondoltam, akkor inkább Egerbe
utazom, ott tovább hizlalják a sertést.
özv. Csókási Teofil, az E bihalte­
nyésztők Országos Mozgalma tiszte­
letbeli aljegyzőjének ilyen válasza is
lehetett volna:
— G yerm ekkorom ban sokat hallot­
tam az óvodában a híres hortobágyi
délibábról. R égóta szerettem volna
látni. Sajnos, a Hortobágy télen ne­
hezen hajózható^ ezért jövőbeli arám ­
m al úgy határoztunk, hogy az egri
társasbuszra szállunk fel. Az illúzió
kedvéért — ten n é hozzá kedves mo­
sollyal Stinglw asser — v ittü n k m a­
gunkkal az ú tra három darab Déli­
báb-sajtot is.
M egkérdezhetné a riporter Morcos
Kis Pistikét, a Felsőhantszedő utca
általános isk olájának közmegbecsü­
lésben álló m ásodik elem ista tanuló­
já t is, aki ezt m ondhatná, a kérdésre
V ig y á z z !! kérdéssel válaszolván:
— És a bácsi m iért kérdez ilyen
csacsiságokat?
Stim m t! Ezt akartam én is mon­
K aján T ibor ra jz a
dani.
És ezzel h a jn a l felé nagynehezen
elaludtam .
Gábor István
A Szaktanács székházában m agneto­
fonszalagról közvetítik az N D K -ban üdülő
gyerm ekek üdvözleteit. Majd m inden gye­
rek azzal fejezi be üzenetét, hogy „csókolok
m indenkit.” A z egyik gyerek ezt íg y tol­
dotta m egt „C sókolok m indenkit és a
tan ítón én it!”
E z a gyerek tudja, hogy az üdülés el­
röppen, de az iskola megm arad!
(r)
5
 M á r o ly an rég
g á d o r B* LA td a /f f U Kl(€f
lá tta m (J á rtu n k é it,
hogy sz in te m eg­
ö rü lte m n e k i, am i­
kor m e g p illa n to tta m a k áv éh ázi a u ­
ta l m e lle tt; a K osauth c ig a re tta sű rű
fü a tje te lje se n e lb o ríto tta m élázó tö k -
fejét. M egszólításom m al tü n te tte m
ki:
— H elló, G arfunkel* m i ú jsá g ? H a ­
zudj v alam it.
G a rfu n k e l áb rá n d o s te k in te tte l n é ­ p ró íé ta sz e rű , b á r a sz a k á lla d m ég
z e tt k e re s z tü l ra jta m , am iből tu d ­
tam , hógy ism é t v alam i m a rh a sá g o n
tö ri a fe jé t. L e ü lte m m ellé, m e rt nem
v o lt m ás dolgom . B a rá to m g y a n a ­
k odva k ö rü ln é z e tt, a z tá n fü lem b e
súgta:
— B aj v a n . i ,
— V eled? — k é rd e z te m aggódva.
— T a lá n lo p tá l v a la m it és r a jta k a p ­
tak.
—• Ne h ü ly é sk e d j! N em velem vari
baj, h a n e m az em beriséggel.
— E rre m ik o r jö tté l rá ?
— M ost, tíz perce. N agyon figyelsz?
— M in d en idegszálam a szádba
lóg. Beszélj.
— A rról van sző, hogy az em beri­
A futballista szülei
V a jo n h o l a ík u s x n a k a l é b á r a i
6
* o jfá q M e
ségnek ism é t m e g v á ltá sra v a n szük­
sége. E ddig háro m nevezeteseb b
m eg v áltó ró l tu d u n k : B uddha, Jézus,
M oham ed.
— A neg y ed ik te leszel: G a rfu n k e l.
— H o n n a n tudod?
— M egéreztem . V an b e n n e d v alam i
csak h árom napos.
— N e m a rh á sk o d j, kom o ly an be­
szélek. S zeretn ém m e g v á lta n i a vi­
lágot.
— É pp ideje. H a m á r te g n a p m eg­
v á lto tta d volna, az is későn l e n n e . . .
— T udom , a dolog sürgős, a d j egy
K o s s u th o t. . . — R á g y ú jto tt a c ig a re t­
tá m ra és k ife jte tte te ó riá já t.
— U gyanis, h a nem v e tte d volna
észre, elődeim , m á rm in t B u d d h a, J é ­
zus és M oham ed, nem já r ta k valam i
nagy sik e rre l. O k e lté v e sz te tté k a
dolgot, m e rt jó ra a k a rtá k n e v e ln i az
em beriséget. M árpedig az e m b e r nem
h ajlam os a jó ra. V ilágos?
— M in t a nap.
Hegedűs István rsJza
— H anem m ire
g ir á ő ti- h ajlam o s az em ­
b e r? Hogy a z t csi­
n á lja , a m it nem
szabad, am i tilos. E m lékszel Á dám
és É v a esetére?
—* M in th a m a lenne.
— A z t c sin á lh a tta k a paradicsom ­
ban, a m it a k a rta k . D e n ek ik p o n t
a n n a k a k é t fá n a k a gyüm ölcséből
k e lle tt zabálni, am i tilos volt. E rre k i­
r ú g tá k őket, így k ezdődött az egész
cirkusz. H a v é g ig h alad u n k a tö rté ­
n e le m f o ly a m á n . . .
— N em h alad u n k , G arfu n k el, m e rt
azt é n u n o m . . .
— Jó , látom , hogy é rte d m iről v a n
szó. Egyszóval, tip p em a világ m eg­
v á ltá s á r a a következő. Az e m b e re k e t
ro ssz ra k ell n ev eln i és a k k o r tito k ­
ban, Ju sz t is jó t fo g n ak cselekedni.
Ez sz éd ü letes p e rsp e k tív á t n y it m eg
az e m b e risé g történ elm éb en . E lm ond­
ja m ?
— N em .
— K ép zelj el egy olyan világot,
a h o l a jóság, az e ré n y és a tisztes­
ség tiltv a van. A hol az e m b erek é j­
jel, a f a l m ellett osonva töm ött p én z­
tá rc á v a l elin d u ln a k tito k b a n , hogy az
éj le p le a la tt jó t tegyenek. H ogy a
villam o so k o n p é n z t lo p ja n a k a gya­
n ú tla n u ta so k zsebébe, hogy h a jn a l­
tá jb a n , a te jc sá rd á k b an , fé lllte r te j
m e lle tt su tto g v a d ic sé rjé k a fe n n á lló
re n d e t és a főnöküket.
G a rfu n k e l egészen tű zb e jö tt, h e ­
v e se n g esztikulált, a rc a k ip iru lt. E rez­
tem , hogy a p ró fé ta beszél belőle és
az a d eci rum , am ely rő l az asztalon
levő ü re s p o h a ra k tan ú sk o d tak .
— L á to m az iskolás g y erm ek ek et
— m o n d ta lelkesen — , a m in t r á sem
n é z n e k a porn o g ráf képekre, a m ik e t
a ta n ító bácsi m u to g a t nekik, h a n e m
tito k b a n , a pad a la tt szá m ta n p é ld á ­
k a t fe jte n e k meg. És láto m a serd ü lő
ifjú sá g o t, akik u n v a a kötelező
m am b ó g y ak o rlato k at, beosonnak a
tem p lo m b a, hogy egy kis zso ltá r­
é n e k lé sse l tito k b an fe lü d ítsé k m ag u ­
k a t. É s látom a hiv ataln o k o t, ak i
su n y i m osollyal bem ószerolja fő nőké­
n é l k o llé g á já t, hogy az m in d en k in él
tö b b e t dolgozik és a lja su l e ltitk o lja ,
hogy é d e s unokaöccse a m iniszternek.
M icso d a titk o s fo rrá sa i fognak fe l­
b u g g y a n n i a re jte tt erén y n ek ! Az e ré ­
n y es asszony sírv a fogja h azu d n i fé r­
jé n e k , hogy m egcsalta, de az nem
h iszi é s rá rlp a k o d ik ; „Egy sz a v a d a t
sem hiszem , hűséges asszony!” F o ly ­
ta ssa m ?
— N e folytasd, G arfu n k el, m eg­
győztél, híve le tte m a G a rfu n k e liz -
m u sn a k . M ost m ég csak an n y it á ru lj
el, h o g y an fogsz hozzá világm egváltó
eszm éd m egvalósításához?
G a rfu n k e l gyorsan h a d a rv a m ond-
ta :
— E szm éim terjesztéséh ez kezdőtő­
k é re v a n szükségem , a d j kölcsön egy
tíz e s t. . .
E gy p illa n a tra elgondolkoztam .
- E g y e t nem é rte k . G a rfu n k e l —,
szóltam . — Te az t állítod, hogy az
e m b e re k gonoszak. És te p éld áu l jó
v agy?
— É n jó vagyok — m o n d ta G a r-
fu n k e l.
— D e nem egy tíz e sre — m o n d tam
én é s á tü lte m egy m ásik asztalhoz.
 l e r ö S án d or ra jza
Ott áll a T eleki téren, feltört gallérrak
egy rég kialudt csikkel a szája szögleté­
ben és kiabált
— Karórát, zsebórát, töltőtollat, Irha-
bundát, rossz kalucsnit, perm etezőgépet,
zsírszalonnát, m indenféle lopott holm it
veszek. . . H ogy az az óra, apus kánt? Mi?
N yolcszáz? B e van m aga csavarodva,
édesapám ! M utassa csak azt a vacakot!
A jjaj, alm ás buli ez, nézze: használt
cilinder, a k övek h am isak , stiftgangos,
D oxa-szám lappal. . . M agát jó l átverték,
apuskám . D e lássa, hogy úriemberrel
van dolga, csupa szolidaritásból, haveri
alapon adok érte három kilót. Ötöt?
U gyan, itt a négy és passz! íg y is becsa­
pom m agam at, legalább százat ráfizetek.
Na, itt a négyötven, szia . . .
És néhány perc m úlva:
— Itt a R othbart-pcnge, a B lue Blades,
a nylon, a valódi m árkás Dupont nylon,
az originál, csem pész D oxa. . . Itt a só s­
m andula, a valódi, spéci, kokinkínai sós­
m andula, a tűzkő, rubinkő, kénkő,
m én k ő . . . T essék, k érem szép en . . . hogy?
A z órát tetszik? Valódi, originál, csem pész
D oxa, kérem szépen, m ost hoztam A usztriá­
ból, középcrntrálos antim agnetic, 15
rubis Sw vz, szóval pom pás óra ez, kérem -
. ,1 r'4&tÍ0Í0#'--
szépen, ezerötöt megér, de odaadom
ezerkettőér. R áfizetek az üzletre, m a­
gam nak is többe v a n . . . M i?! H ogy m ost
vettem négyötvenért? H ogy m aga figyelt
éngem ? E n vagyok piszkos fek etéző?!
Idefigyeljen, apuskám , engem n em a fa l­
védőről akasztottak le, én angyalföldi
srác vagyok és akkorát csapok az etető­
jéb e, hogy a fü lin jön ki a térde. . .
Micsoda? Szól a rendőrnek? N e tessék
ilyet csin áln i! E zt nem leh et m egtenni
velem . É n kérem szépen 130 százalékos
hadirokkant vagyok, kérem alázattal, ö z­
vegy édesapám at, özvegy édesanyám at és
árváim at kell eltartanom . A feleségem
disszidált, s a fiam m ost szabadult a
javítóból. N e tessék tönkretenni, drága
jó uram , én egy becsületes angyalföldi
m unkásparaszt vagyok, az isten is m eg­
áldja! J aj, köszönöm szépen, polgár­
társam . . . L átszik, hogy vannak m ég
igaz m agyar em berek, kezicsókolom ,
alászolgája. . .
És további egy perc múlva:
— I tt a R othbart-penge, a B lu e Blades,
a nylon, a valódi márkás D upont nylon,
a valódi originál, csem pész D oxa. . .
8 . Nagy litván
E zt olvastuk . . .
Szökött rabtól se kívánjunk lehetetlent
A Népszabadság március 1-én irta a
kővetkezőket:
„Az ellenforradalom, napjaiban szöktek
meg a börtönből Pető Sándor és Mészáros
Péter budapesti lakosok. Nem akartak
elhelyezkedni, inkább folytatták előző élet­
módjukat, a bűnözést.’’
Azt kérdezzük: hogy a csudába helyez­
kedhettek volna el, amikor az ehhez
szükséges személyi okmányokkal, mint
szökött rabok, nem rendelkezhettek?
Kevés az olyan munkahely, ahol speciá­
lisan szökött rabokat keresnek azonnali
felvételre.
Egyfolytában?
A Pesti Műsorban olvastuk a következő
kis Mrt:
,,.. . az Operaház énekkarának 71 esz­
tendős basszbaritonistája, 50 év óta egy­
folytában énekel a karban.’’
Szép teljesítmény. Már az is szép, ha]
valaki órák hosszat énekel egyfolytában, de
50 évig egyfolytában, az s z i n t e el­
képzelhetetlen. Hogy közben nem aludt, az
érthető; nem tudott a saját éneklésétől
aludni. De hogy közben se nem evett, se
nem ivott, az már a lehetetlenséggel határos.
Márpedig, ha e g y f o l y t á b a n énekelt,
megszakítás nélkül, akkor nem ehetett
közben.
Hacsak alulról nem tápláltuk.
. . 7

— A V ö r ö s k e r e sz tb e , J á n o s! . . . T e jp o r é r t . . .
M ilyen az ideális n ő?
Ezt a kérdést teszi fel olvasóinak a
Magyar Ifjúság című lap és az olvasók
szorgalmasan válaszolnak is a kérdésre.
Engedjék meg, hogy én is elmondjam
véleményemet:
Az ideális nő magassága 148 cm, súlya
hetven kilogramm. A haja legyen bronz­
vörös vagy platinaszőke, ahogy a festés
a fodrásznál éppen sikerül. A szeme le­
gyen sötétkék, de csak az egyik, a má­
sik lehet világosabb és nagyobb is vala­
mivel. Ne legyen zárkózott, inkább csa­
csogó, akinek be nem áll a szája reggel­
től estig. Legyen pajkos és közvetlen;
aki minden fiúval hancúrozik, aki az
útjába akad, mert én nem szeretem az
álszent nőket. Ne legyen tudálékos, nem
baj, ha azt hiszi, hogy a Csendes-óceán
a Himalájába ömlik, inkább jól mam­
bózzon és szeresse a göngyölt keringet
sok hagymával. Járjon rövid szoknyá­
ban és jó, ha félkézzel el tudja játszani
zongorán azt a dalt, hogy: Jánosbogárka
csak csillog-villog . .. Szívjon Kossuthot.
Szerintem ilyen az ideális nő, mert
ilyen az én Mancikám, akit imádok és
akit a jövő héten feleségül fogok venni.
Teljes tisztelettel
F. Vince, K ápolnásnyék totón, nincs m it tagadni ra jta , becsüle­
Olyan, mint az utolsó cigaretta
— E z v o lt a z u to ls ó , m á tó l k e z d v e n e m s z e m e t e le k tö b b é !
E lőford ul Italos kötéltáncos A szégyenlős
V a sv á ri A n n a ra jza S z e g ő Q lzl r a jz a R é b e r L á s z ló r a j z a
tu ?
Ábrázoló geometria
PONT
Ahogy minap nézegettem a pesti utcákat, megálltam a Vörösmarty téri áru­ A legfontosabb geom etriai fogalom . N éhány
ház előtt. Az óriási kirakatokban öles betűkkel az áll, hogy „ITT A TA­ példa:
tesen megdolgoztam érte. De kérdezem : VASZ”. Miközben ezt betüzgettem, leheletem odafagyott az üveghez, de mégis — Pont ez a drága bunda kell neked?
— Nem, E lvira — m ondta Jenő, köny- elvehetlek most, am ikor nekem kétszáz­ valami jóleső meleg jár át, amikor az áruházi időjárásjelentés alatt azt is olvas­ -— Pont a Manóival kell neked flörtölni?
nyekkel a szemében. — Nem. Te is sze­ ezer forintom van és neked semmid? Az tam, hogy „FIGYELMES, ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS”. — Nem érti, kérem ? Minden jeg y elkelt
gény vagy, én is szegény vagyok. Nem az érzésem lenne folyton, hogy boldogta­ és pont.
ak a rlak magamhoz láncolni. Te szép lan vagy m ellettem , hogy m egvettelek — Mi ez? — kérdeztem magamtól, kommercia vagy meteorológia? Mert az VONAL
vagy, te még szerencsét csinálhatsz . . . téged, m in t egy odaliszkot a rabszolga­ összefüggés egészen világos: megjött a tavasz, — legalábbis a boltvezető sze­
A legbecsesebb geom etriai fogalom . F őleg
És felzokogott. vásáron. Nem, Elvira, nem ak arlak bol­ rint — és magával hozta, tudom is én honnan, az előzékeny kiszolgálást. Hála­ a nők vigyáznak a vonalaikra. H a ennek a
dogtalanná te n n i. . . istennek. Mind a kettőt kitörő lelkesedéssel üdvözlöm az egész civilizált embe­ vigyázatnak nincs eredménye, a legrégibb
2. És felzokogott. riség nevében, mivel mind a kettőre igen nagy szükségünk van. A tavasz ugyan
még nincs itt, de ettől függetlenül az előzékeny kiszolgálás már belopakodha­ HÁROMSZÖG
— Nem, Elvira — m ondta Jenő három 4. tott fővárosunk boltjaiba. is felbom olhat.
hónap m úlva, könnyekkel a szemében.
— Igen — m ondta Jenő nyolc hónap KÖR
— Nem! Neked kihúzták a kötvényedet örülök, mondom, pedig nem szeretem, ha a boltosok a vevő kiszolgálását
m úlva. — Kétszázezer forintot nyertél a
főnyerem énnyel, százezer forintod van, összekapcsolják az időjárással. Szerintem a figyelmes kiszolgálásnak az idő­ A kör oly önm agába visszatérő görbe
lottón, Elvira, most m ár neked is k é t­ v on al, am elynek bárm ely pontja egy adott
nekem meg nincsen sem mim. Nem tu d ­
százezer forintod van, nekem is kétszáz­ járásjelentésektől és az évszakok változásától függetlenül állandóan jelen kell ponttól, a középponttól egyenlő távolságra
nék a saját szemembe nézni, h a most
ezer forintom van. Most m ár nem szól­ lennie, akár esik, akár fúj. van. Geometriában járatlan em berek így
vennélek e l . . . H a szegény volnál, egy Mert hogyha a belkereskedelem észjárása szerint tovább okoskodom és fel­
h a t sem m it a hideg v ilá g . . ; m ondják:
pillanatig sem haboznék . ; . tételezem, hogy a tavasz'ébredése és a vevőközönség irányában tanúsított elő­
És felzokogott. — M ikor esküszünk? — kérdezte re­ -— A M anci igazán jó körökben forog.
m énykedve Elvira. zékenység között valamiféle összefüggés van, akkor azt is fel kell tételeznem, A geom etriában jártas em berek viszont
— Soha — zokogott fel Jenő. hogy a barométer süllyedésével egyidejűleg a tengerszintre átszámított keres­ szabatosan fogalm aznak:
3. — A Manci igazán jó önm agába visszatérő
— M iért? — kérdezte ném ileg m eg­ kedelmi előzékenység is esik és derűre jön a ború. A m i ebben az értelmezésben
— Igaz — m ondta Jenő öt hónap m úl­ lepődve Elvira. görbe vonalakban forog.
azt jelentené, hogy a figyelmesség is a fagypont alá süllyed és legokosabb, ha
va. — K étségkívül igaz, hogy a bátyád — M ert nőtlen ak aro k m aradni — megvárom a kánikulát, hogy kellemes körülmények között vásárolhassam meg A m iben lényegesen több az igazság.
elsikkasztotta a százezer forintodat. Az m ondta Jenő és szeméből záporként p a ­
is igaz, hogy én kétszázezret nyertem a takzottak a könnyek. a síkesztyűket, amelyeket még január elején kinéztem magamnak a kirakatban. ELLIPSZIS
G. M. Sz. E. Olyan, m int a tojás, csak olcsóbb.
A legújabb „vihar“ frizura Elalvás előtt Hát még mit?
E is e n h o w e r : „ S z a lo n n á v a l n e m c s a k e g e r e t le h e t f o g n i ”
S z ű r -S z a b ó J ó z s e f r a jz a
(Amdt rajza a berlini Neues Deutschlandból.)
 Á tszervezés
Szegő Gizi rajza

P est 1957

A víg kacaj szivéből harsogott

pár éve.
Ám a jókedv elfogyott,
bár néha még a könnye is kicsordult
nevettében, de kedve már kicsorbult.
Az évek múltak.
Felfelé haladt
a rangban, ám a törtetés alatt
elhalt a vígság
s míg feljebb tolongott,
■item nevetett többé,
■ csupán mosolygott.
És amikor pocakja gömbölyűit,
az arca már mosolyra sem derült.
Ha más nevet, a torkát düh harapja,
nem illik hozzá,
nem túri a rangja.
Nem is tud már nevetni 6
jó régen.
Nevetni?
Kész röhej az 6 helyében!
Ha egy ilyen fajankót ér siker,
azon már sírni,
nem nevetni kell!
A m oszkvai K rokodilból fo rd íto tta
Pogonyi A n ta l

E g y s z e m é ly e s d a r a b
Mint ismeretes, a „H ajnalban, délben, este” olyan darab,
amelynek csak két szereplője van. Most arról értesültem, hogy
megszületett az egyszemélyes darab is. „Brémai jelentés
szerint — írja egyik lapunk — az ottani Kammerspiele be­
m utatta Fred Dengcrs ném et író „Langusten” című, egész estét
betöltő színművét. Egyetlen nő játssza.”
Ez is valami? Az én szereplő nélküli darabom m ár évek
óta készen van. Csak még nem m utatták be.
( r —i . )
10
 A vezérigazgatónál
Réber László rajza

— K o v á c s , m ik o r h a g y ja m á r e l e z t a z a lá z a t o s h aJlon q ástT 1 9 5 7 - e t iru n k l

11
 Jean E ffel,
u világhírű francia ka­ sos kérdéseket. Többek kö­
rikaturista budapesti kiál­ zött megkérdezte tőle:
lításának óriási sikere van. — Írógépe, fényképező­
Amikor Jean Effel a ki­ gépe van?
állítás megnyitására Buda­ A művész finom mosoly-
pestre érkezett, a repülő­ lyat felmutatta rajzceru­ (A címben nincs sajtóhiba. Elvált asszonka: így
téren a vámtiszt udvaria­ záját: mondja a férfiak jórésze. A jórész jórésze még hunyorít
san feltette neki a szoká­ — Van! Tessék ... is hozzá. A jórész jórészének jórésze — nem a legjobb
része — udvarolni próbál neki, puszta megszokásból. Az
elvált asszonka egyszobakomfortos lakásban lakik tizen­
egy éves kisfiával. Harminckét éves, de huszonkettőnek
sem látszik, ami elég baj neki. Most változtatott állást.
Egy raktárban dolgozott; onnan elment eladónak egy
Állami Áruházba. A fizetése az új állásban egy pár
forinttal kevesebb; de az Állami Áruházat jobban
fűtik, ő pedig fázékony. Egy eszpresszóban beszélge­
tünk.)
— R ágyújt?
— Köszönöm, nem dohányzom. Nem akarok rossz
példát m u tatn i a fiam nak.
— H a nem volna fia, dohányozna?
— Nem hiszem. Nem ízlik.
— M ilyen a fia?
— Goromba.
— Gorom ba?
— T alán nem is goromba, csak nyers egy kicsit. Azt
m ondja: „U gyan, hagyj békén, anyu.” Meg: „Te ezt nem
érted, anyu.” Meg: „Ne prédikálj folyton, u n o m . . . ”
A pja term észete.
— M ilyen az apja?
— Nem m ondhatok rá semmi rosszat. Nem rossz
em ber, csak . . .
— C sak?
— M egnősült. Felesége van, meg egy szép fekete
kislánya. A zt szereti.
— A fiá t nem?
— A zt is. Csak nem büszke rá. A fiam szőke. Azt
E zt a k a r ik a tú r á t S z ű r S z a b ó J ó z s e f , a L u d a s M atyi r a j ­ m ondja: „O lyan k e s e . . . ” A fekete a zsánere.
z o ló m ű v é s z e k é s z ít e t t e J e a n E ffe lr ő l. A b a l f e l s ő s a r o k b a n
lá th a tó k i s f e je t J e a n E ffe l r a j z o lta h o z z á c e r u z á v a l, m iu t á n — A zsánere?
S z ű r m e g m u t a tt a n e k i a r a jz o t, ü g y lá t s z ik , e z h iá n y z o t t — Az tetszik neki.
hozzá . . . — A fekete m iatt v á lta k el?
— Nem. Avval csak később ism erkedett meg.
— H á t akkor ki m iatt?
Az ördög billiárdozik — M iattam .
J e a n E ffel r a j z a . — M iért? e
— É rdekes ez?
— Igen.
— R ájö tt valam ire.
— M egcsalta?
— Nem. Ö csalt meg. H ét évig.
— No és?
— Semmi. Aztán én já rta m egy fiúval. A kkor el­
vált tőlem .
— M iért nem vált el m aga a hét év alatt?
— Gondoltam , m ajd megváltozik. Az em ber nem
rúg fel egy házasságot.
— Az em ber?
— Az asszony.
— E lta rto tta m agát?
— Dehogy. U gyanannyit kerestem, m int ő.
— És m agának eszébe se jutott, hogy elváljon tőle?
— Eszem bejutott éppen. De az más. ö férfi.
— A férfi más? A n n ak szabad? Ezt honnan veszi?
— ö szokta m ondani. De most m ár a m ásikat is
csalja.
— ö r ü l neki?
— Nem. Sajnálom. De azért megérdemli, tudja.
— Tudom. A kisfia hogy tanul?
— Nem a legjobban. Ille tv e . .. Olyan közepes. Pe­
dig esze v an neki, csak nincs aki foglalkozzon vele, meg
lusta is egy kicsit. Az ap játó l örökölte. H olnap azonban
feljön az apja. Azt m o n d ja mindig a gyereknek: „A ztán
ip a rk o d já l. . . ” De hónapszám ra feléje se néz.
— Ez bosszantja?
— Dehogy. Én azt se bánnám, h a sose jönne.
T u d ja . . .
— M it? Goromba?
— Dehogy. Túlkedves. M iért nem hagy m ost m ár
békében?
(Ezen gondolkodik egy darabig, töprengve néz a
levegőbe. Megyünk kifelé az eszpresszóból. A férfiak
(A művész „Az ördög ú tja i” cím ű könyvéből). nézik. Elvált asszonka.)
12
 1.
A feleségemmel üldögéltem a kávé­
házban, amikor megjelent Kincsurákné és
a nyakamba borult.
— Ki ez a bestia ? — susogta nőm a
fülembe, ugyanakkor legelragadóbb moso­
lyával Kincsuráknéhoz fordult:
— Foglalj helyet, drágám!
Villámgyorsan átcsoportosította a re-
tikült, szatyrot, aktatáskát, kenyeret és
néhány más apróságot egy másik székre
és hellyel kínálta Kincsuráknét.
A vendég lelkesen gratulált nekem,
magam sem tudom, miért, majd egy kis
úgynevezett kényelmetlen szünet állt be
a diskurzusban. Erre a feleségem ked­
vesen megkérdezte Kincsuráknét:
— És te m it csinálsz mostanában 1
I tt kezdődött a baj. De am int a kor­
társak általában nem jönnek tudatára
történelmi pillanatoknak, éppen úgy
még én sem gyanítottam semmit.
— Mikor hogy — válaszolta Kincsu­
rákné, mert szerette magát szabatosan
kifejezni. — Most például ezt a takarót
adom el.
— Jaj, mutasd, a férjemmel együtt
tűvé teszem a várost egy takaróért. — Jön a t a v a s z , M a r is k a . . .
Fogalmam sem volt róla, hogy takarót — I g e n , d e a z é d e s a p á m is jön!
keresek a városban, de ha a feleségem
állítja, akkor bizonyára így van. A ravasz üzletvezető
Kincsurákné kibontotta a takarót, a
két asszony két percre visszavonult az
ablakhoz, ahonnan a feleségem már
takaróval a hóna alatt té rt vissza.
Kincsurákné bájosan integetett nekem és
távozott.
— Megvettem, — szólt a feleségem. —
Háromszáz forint. Legalább kétszer
annyit ér.
— Honnan volt pénzed ?
— Nem volt. Majd kiveszem a takarék-
betétet. Holnap egy órakor itt találko­
zunk Kincsuráknéval, hogy átadjam a
pénzt.
2
Másnap délután, amikor hazatértem a
munkámból, legelső szavam volt:
— Kifizetted Kincsuráknét ?
— Képzeld, nem volt a kávéházban.
— Mikorra mentél oda ? Náthajárvány idején
— Ahogy megbeszéltük, fél háromra.
— Hiszen egy órára beszéltétek meg!
— Ha az ember késik pár percet, nem
kell mindjárt elrohanni!
— Tudod a címét ? Hogy fogod neki
elküldeni? Nem akarom, hogy csalóknak
tartson bennünket!
Nyomozást indítottunk Kincsurákné
után. A telefonkönyvben akadt egy pár
Kincsurák, de valamennyi dühösen le­
te tte a kagylót amikor a háromszáz
forintos takaróról kezdtem beszélni.
Kínomban eszembe jutott, hogy nyolc
évvel ezelőtt együtt voltunk Kincsurák-
néval a Külső-Ferencvárosi Bélyeg-
gyűjtők Egyesületében. Onnan van az
ismeretség. Ott biztosan tudják a cimét.
Az egyesületben megtalálták a karto­
tékját, de kiderült, hogy m ár h ét éve
kimaradt. Utolsó címe: Újpest, az Árpád K ic sit s o k b a k e r ü lt a p a p á n a k , d e le g a lá b b n e m t u d n a k a k i s l á n y r a t ü s s z e n t e n i . . .
ú t végén. Elkéredzkedtem az irodából, a
körúton elejtettem egy taxit és kirobog­
tam Újpestre. H a pénzbe is kerül, az ta m jo b b ra -b a lra , e lta x iz ta m a ta k a r ó — N a , m ily en n e je d v a n ? — k é rd e z te .
embert ne nézzék csalónak. A házmester- e g y h a rm a d á t. 3
nére vámom kellett, mert kiment a M á s n a p e lh a tá ro z ta m , h o g y a re n d ő r­ E r r e re n d s z e rin t v a la m ily e n h ő s t e tt
piacra vásárolni. Amikor megérkezett, séghez fo rd u lo k . D e e rr e n e m v o lt s z ü k ­ lö ír á s a k ö v e tk e z ik . ( K im o s ta a p u ló v e ­
közölte velem, hogy Kincsurákné amikor ség. K in c s u rá k n é v é le tle n ü l m e g tu d ta a r e m e t, k a p o tt k é t n y e s z le tt c itro m o t
botrányok között elvált a férjétől, el­ m u n k a h e ly e m e t és b e á ll ít o tt a h iv a t a ­ s tb .)
költözött innen, Budára, a Kelenhegyi út lo m b a . V á ra k o z ó n n é z te m r á , ő p e d ig b ü sz k é n
102/bébe. Taxival háromnegyed óra alatt B o ld o g a n ű z e tte m k i a h á ro m sz á z k ö z ö lte :
odaértünk. A megadott házszámon, egy f o r in to t é s d é lu tá n su g á rz ó a rc c a l á llí­ — K in y o m o z ta m a K in c s u rá k n é f é r jé t
üres telken biztató építkezés folyt. to tta m b e odahaza. D e b . nőm nem és o d a a d ta m n e k i a p é n z t.
A házat tavaly lebontották. Szaladgál­ e n g e d e tt szóhoz ju tn i. (Sz. I.)
»
 A z még semmi,
k e d v e s L u d a s M a ty i, a m it le g ­
u tó b b i s z á m u k b a n „S zin -
v a k ó k ra nem g o n d o lta k ”
cím m el a n y o m ta tv á n y -
d zsu n g elró l ír ta k . N ézzék m eg
a „ L e ltá rfe lv é te li la p ” e ln e ­
v ezésű n y o m ta tv á n y t! — t e ­
le fo n á lt e g y fő k ö n y v elő o lv a ­
sónk.
M e g n é z tü k .. . E g y 21 c e n ­
tim é te r széles, 15 c e n tim é te r
m a g a s k is p a p írla p o n 97 r o ­
v a t v a n . Ily e n e k : kö ltsé g h e ly ,
k ö ltsé g v ise lő , a n o rm a liz á lt
h iá n y s z á z a lé k a s tb ., s tb .
A n y o m ta tv á n y b ó l 1956-
b a n 8 m illió 400 000 p é ld á n y
fo g y o tt el, d e a s z a k é rtő k sz e ­
r i n t 30 m illió is e lfo g y o tt v o l­
n a , h a h a s z n á lh a tó le n n e . Az
é rd e k e lte k a z o n b a n c sa k 3—
4 r o v a to t tö lte n e k k i, a z t sem
a m egfelelő b o lh a „ n a g y s á g ú ”
ro v a tb a , h a n e m re n d e s ír á s ­
sa l, k e re s z tb e v a g y h o sszáb a.
A 15 c e n tim é te re s m a g a s p a ­
p íro n le v ő 97 ro v a tb a u g y a ­
n is fizik ai k é p te le n sé g írn i.
D e n e m is k e ll, m e r t a v á lla ­
la ti fő k ö n y v e lő k n e k sz in te k i­
v é te l n é lk ü l a z v o lt a v é le ­
m é n y ü k a ro v a to k ró l, h o g y
feleslegesek.
E z t m e g á lla p íto tta a N y o m ­
ta tv á n y e llá tó V á lla la t v e z e ­
tő je is, a k i 1945 s z e p te m b e ré ­
ben k é rte a S zabványügyi
H iv a ta l t, h o g y s z a b v á n y o ­
s íts a , e g y sz e rű sítse a le l tá r ­
fe lv é te li ív e k e t é s h ú zzo n k i
a 97 r o v a t k ö z ü l 93— 94 f e ­
lesleg ese t.
A z ó ta is m in d e n m a r a d t a
ré g ib en : m é g m in d ig „ s z a b ­
v á n y o s ítjá k ” .
Van liftünk,
vagy nincs ?
K ét évvel ezelőtt kezdték el
házunkban a lift építését. A
felvonó m ár 1956 őszén k é­
szen állt, jelen leg is „ ü zem ­
képes’ azonban m égsem
használhatjuk, m ert az elek ­
trom os m űvek m ég nem sze­
relte fel a z áram m érőórát.
T ehát van liftünk, de m ég-
sincs. D rága pénzen felépí­
tették, de nem használhatjuk.
M ikor fog m egkönyörülni raj­
i u n k az elektrom os m űvek?
M ikor használhatjuk végre
felvonónkat?
Gerencsér József
kohómémök
és a I I . , Attila u. 99. sz. lakói
14
3 kérdés, 3 fele le t
Olvasóink friss autóbusz-
panaszai ügyében felkerestük
a Fővárosi Autóbuszüzem
Cégtábla-túltengés — és az ellenkezője forgalmi osztályának vezető­
jét és megkérdeztük:
Ism erőssel ta lá lk o z ta m a N yugati e lő tt. K ezében 1* Miért piszkosak az autó­
bőrönd volt. buszok?
— D e b recen b e utazom a B elk eresk ed elm i M inisz­ Válasz; Mert kevés a taka­
té riu m Ideg en fo rg alm i S zállo d a és É tte re m V állalat rítónő.
A ra n y b ik a S z á llo d á já b a — közölte. Véleményünk; Több taka­
— M egbolondultál? M ié rt nem m ondod egyszerűen rítónőt kell alkalmazni.
úgy, hogy D eb recen b e utazol, a B ikába? 2. Számtáblák és menet-
— M e rt m o st hosszabb n ev e van. A z é n vállalato m iránytáblák gyakran hiányoz­
teg n ap k a p ta m eg az A ra n y b ik a k ö rlev elét, am elyben nak az autóbuszokról. Alig
közölték az ú j, hosszú cégszöveget. van kocsi, ahol a hátsó Ós
E bből a körlevélből a r r a le h e t k ö v e tk e z te tn i, hogy oldalsó tartókban lenne me­
eddigi c ím ű k e t rö v id n ek ta lá ltá k . M ég jó, hogy a posta
netirányt jelző tábla.
a k k o r is k é z b e síti a szobarendelő-levelet, v ag y tá v ira ­ Válasz; Igen, ez előfordul­
tot, h a az t ír já k rá : „B ika, D ebrecen”, v a g y „A ran y ­
h at, de egyelőre még nem ju ­
b ik a ”. T a lá n m ég a „D eb recen ”-t se k e ll k iírn i. tottunk oda, hogy ilyen apró
A d e b re c e n i „cím -elefan tiázis” nem egyedülálló. I t t
hibákkal bíbelődjünk.
v a n n a k p é ld á u l a sütőüzem ek. M ilyen sokatm ondó, h a ­
tásos és rö v id le n n e ez a cégtábla: P ék! Véleményünk: Az utas
De nem ! Ez egyszerű és é rth e tő le n n e . Dolgozzon szempontjából ezek nem apró
tö b b et a cím festő! T e h á t e z t olvassuk: „A F ővárosi T a ­ hibák. Érdemes lenne ,.bíbe­
nács k e rü le ti S ü tő ip a ri V á lla la tá n a k M in ta ü z le te .” lődni” az üggyel.
V an m ég hosszabb cím is. P é ld á u l ez: „K ohó- és 3. Rosszul záródnak az aj­
G épipari A n y ag ellátó és É rték esítő V á lla la t G ördülő­ tók, menet közben nyitva
csapágy K eresk ed elm i E losztó.” R ö v idebben és helye­ maradnak, vagy félig csukód­
sebben így h an g zan a: „C sapágyak.” nak be.
A h á ro m - és négysoros ten g erik íg y ó hosszúságú Válasz; Ez így van, de en­
cégtáblák szom szédságában fe lfe d e zh e tjü k a m ásik vég ­ nek a közönség az oka, tola­
le te t is, — a cégjelzés n é lk ü li üzleteket. M e rt ilyen is kodnak és rongálják az ajtót.
sok van. Vagy nincs e g y á lta lá n cégtábla, v a g y a k ira ­ Véleményünk: Ez igaz. A
katban ta lá lh a tó névjegy nagyságú jelzés, — re n d sz e rin t közönség lehetne fegyelmezet­
csak a cég tu lajd o n o s vezetéknevével. tebb, de az a jtó k at meg kell
E gyik v é g le t sem jó. F estessenek n o rm ális, rö v id javítani!
szövegű c é g tá b lá k a t, m e r t a vevő sz e re tn é tu d n i, hogy Ügy gondoljuk, hogy mind a
hová m egy be. három kérdésre kielégítőbb fe­
< -s ti) leletet lehetett volna adni.
És főleg intézkedni i
H egyi G yula cím ére
. O R SZ Á G O S S P O R T H IV A T A L
S a k k o z ó in k a m ú lt é v b e n vég leg m e g n y e r té k a m a ­
g ya r — le n g y e l— c s e h s z lo v á k kö rm é rkő zést.- F őiskolai csa­
p a tu n k a v ilá g b a jn o k s á g o n m á so d ik le tt a s z o v je t Mikor gyógyul m eg
csapat m ö g ö tt. V á lo g a to tt c s a p a tu n k a s a k k -o lim p iá n a m argitszigeti
m á s o d ik -h a r m a d ik le tt a S z o v je tu n ió m ö g ö tt. H á ro m
n e m z e tk ö z i v e r s e n y t m a g y a r sa k ko zó n y e r t. S za b ó h a r ­ gyógyfürdő?
m a d ik a v ilá g b a jn o k je lö lte k v e rse n y é n . E zze l sz e m b e n
a m a g y a r s a k k b a jn o k s á g o t e g y e tle n fü s tö s te re m b e n , Találkoztam a logika pro­
ülőhelyek n é lk ü l r e n d e z ik m eg. M it szó l ö n ehhez? fesszorával és megkérdeztem
tőle:
Ludas M atyi
— Ha egy romossá váll für­
dőre nagy szükség van és ez a
A z alkohol vámszedői fürdő idegenforgalmi látvá­
nyosság, ingyen jut magas hő­
A k i r u m o t, p á lin k á t k é r é s m ég n in o s „ jó k e d v ű ” á ll a ­ fokú gyógyvízhez, úgyszólván
p o tb a n , az m eg n éz i, h o g y a z ita l eléri-e p o h á r m éroevona- tartozéka egy gyönyörű szállo­
lá t , v is z o n t h a m á r v a la k i s o k a t iv o tt, a k k o r n e m is n ézi, dának és már tizenkét éve nines
m e n n y it k a p o tt . íg y tö r té n ik a „ sz a lo n sp ic c e se k ” m e g v á - üzemben, akkor érdemes-e ta­
m o lá sa . D e ez k o c k á z a to s v á lla lk o z á s , m e r t tö rv é n y ír j a tarozni ?
elő, h o g y c s a k h ite le s íte tt p o h á rb a n s z a b a d i t a l t m érni. — Logikus, hogy újjá kell
A k e c s k e m é ti V. V. 31. sz á m ú ita lb o ltjá b a n e z é rt f u r ­ építeni. Előbb persze szükség
fangos ö tle tte l le c s isz o ltá k a p o h a ra k a t, e g é sz e n a h ite le s í­ volna a tatarozásé tervekre.
té s i v o n a lig . E z t m ű v é s z i tö k é lly e l v é g e z té k , a k á rm e ly ik — Azok SőO 000 forint költ­
ü v egcsiszoló m e g irig y e lh e tte v o ln a. M é ro ev o n alró l is g o n ­ séggel már a múlt évben elké­
d o s k o d ta k a z o n b a n , n e h o g y h a m a r le le p le z z é k a c s a lá s t: szültek. Az újjáépítés egyéb­
egy c e n tiv e l le jje b a z t is b e k ö sz ö rü lté k a p o h á rb a . A v e n ­ ként hétmillió forintba kerülne,
dég, a m ik o r k e v é sn e k t a l á l t a a féldeoit, a r r a g o n d o lt, h o g y ezért ebben az évben sem fog­
m ég n e m is iv o t t és n y ilv á n - ro ssz a sz e m m é rté k e . M égis nak hozzá.
— Kár. .. Mert nem hiába
h ó n a p o k ig m in d e n k i b e le n y u g o d o tt e b b e é s c sa k a K e re s ­
vagyok a logika professzora,
k e d e lm i F elü g y e lő sé g v iz s g á la ta á lla p íto tta m e g a v is s z a ­
é lé s t. A z e lle n ő rö k k is z á m íto ttá k , h o g y lite r e n k é n t k ö r ü l­ kitaláltam, hogy a margitszi­
b e lü l 16 f o r in to t lo p ta k k i a v e n d é g e k z s e b é b ő l. E z n a p i geti gyógyfürdőről van sző.
á tla g o s 20 lite r e s fo g y a s z tá s n á l h a v i 10.000 fo rin t. Annak üzemeltetése pedig meg­
E z e n a z összegen a z ita lb o lt v á m s z e d ő i s z e s z te s tv é rie ­
éri a hétmilliót. Logikus. . .
se n m e g o s z to z ta k .
N e m ro s s z üzlet? M égis rossz: le le p le z té k ő k e t . . .
(papp)
 c s í 9 r(i4 ef- M ó^títS —

- S i k e r ü l t vennem e g y o l e e ó m o t o r M o l k l l t . . .

A költő és a telefon
Egy versébe száz álmot belefon
S élete olyan, mint a telefon.
Ez az, mi keserűvé alakít:
Mással beszél, ha ő hív valakit.
öröm néki a könnyed fecsegés
N e g y e d m illió n adrág tö r té n e te S a válasz mindig rideg recsegés.
R o b e rt T rip p Ross, az E g y e sü lt Á llam ok had ü g y i Egyszer hívja az igazi, az édes
á lla m titk á ra lem o n d o tt állásáró l. Egy v izsgálat k id e rí­ Es pár év múlva kiderül, hogy téves.
te tte , hogy az á lla m titk á r ú r a ttó l a koníekciós-cégtól MIKLÓS DEÁK
re n d e lt a h ad sereg ré sz é re 249 000 k a to n a n a d rá g o t,
a m e ly n e k a felesége az elnöke. A sz á llítá sn á l nem ta lá l­ vs
ta k h ib á t és így a bizo ttság h a tá ro z a ta így szólt: S z e rv u sz !
— A z á lla m titk á r n em k ö v e te tt el b ű ncselekm ényt, H e a c d ü s I s tv á n r a j z a
de a n n á l nagyobb fokú illetlen ség et.
M ost, hogy lem ondott, b iz o n y á ra lesz ideje egy
illem k ö n y v et tanu lm án y o zn i.

K e v é s a f é r f i A m e r ik á b a n
H árom m illió a m e rik a i nő m a ra d p á rtá b a n , m ivel
e n n y iv e l tö b b a n ő k szám a, m in t a férfiak é. K ülön sú ­
ly o sb ítja a dolgot, hogy sok f ia ta l a m e rik a i k a to n a k ü l­
földön szolgál, és igen g y a k ra n o tt nősül. A m erik ai nő­
e g y letek m ost in d ítv á n y t d o lgoztak ki, hogy em eljék
a bev án d o rlási k v ó tá t, de — csak fé rfiá k szám ára.
N ő k n ek legyen tilos a b e m e n e t A m erikába.
K ép zeljék el egy a m e rik a i nő helyzetét. V an m in ­
d en : televízió, cinem ascope, h ű tő szek rén y , felhőkarcoló,
p ré ri, ro ck an d roll, h id ro g é n b o m b a és base ball. C sak
fé rj nincs!

A tö k é le te s f e le s é g
A „D aily M irro r” tu d ó sítá sá b ó l k ib ontakozik az esz­
m é n y i feleség képe. Egy G o rd o n K en n ed y nev ű fia ta l
fé rj M a rg a re t n ev ű 25 éves feleség e m egszökött h a z u l­
ról. A fé rj m e g tö rté n h a n g o z ta tta , hogy főleg a z é rt s a j­
n á lja a dolgot, m e rt M a rg a re t tök életes feleség volt.
V élem én y ét a szökés k ö rü lm é n y e i is a lá tá m a sz to tták .
A hölgy szökés e lő tt gondosan k ita k a ríto tt, elm osoga­
to tt, m egfőzte az ebédet, k ik é sz íte tte a házb ért, s né­
h á n y so rt ír t a fé rjé n e k , hogy n e aggódjék m ia tta , m eg­
szö k ö tt Roy S cottal, s jól van.
H a az em b e r elgondolja, h á n y h anyag, lom pos fele­
ség van, ö rü l a szíve, h a ily esm irő l is hall.
 A francia kormány első algériai győzelm e
S z e g ő G izi r a j z a

— Üqy lá t s z ik ,
m e g in d u lt a fo rg a ­
tá s . . .

S á n d o r K ároly ra jz a

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t ir ik u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k ia d á s é r t f e l e l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Ig a z-

q a tó j a . — S z e r k e s z t ő s é g B u d a p e s t, V i l i ., G y u la i P á l u t c a 1 4 . T el.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V ili.. B la h a L u jza t é r 3 .
T el.: 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . - K o ss u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v é d u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s I g a z g a t ó . —
P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .

16
— M it g o n d o l s z f i a m , n e m l e t t v o ln a e g y s z e r ű b b k i i g é n y e l n i ? . . .
 Köztük maradjon. Várnai György rajza

— M iért t e s z ki ily e n k is c é g t á b lá t?
— N em a k a r o m e l k i a b á l n i ! __

V a sv á ri A n n a r a jz a

A n a g y h a lo tt

H a ta lm a s c ik k e k b e n s z á m o lta k b e az a n g o l la p o k W illia m
B ly th e te m e té s é rő l. L o n d o n m á r ré g e n l á t o t t ily e n p o m p á ­
z a to s te m e té s t. A f e lv o n u lt a u tó k k ö z ö tt n e m k e v e se b b ,
m in t 12 R o lls R o y ce v o lt. A k o sz o rú k é r t é k é t 1500 f o n tra
b e c s ü lté k . E z re k v e tt e k b ú c s ú t a m e g b o ld o g u lttó l.
M o s t m á r c sa k a z t k e ll e lm o n d a n u n k , h o g y k i v o lt W illia m
B ly th e .
A k ö z v é le m é n y jo b b a n is m e r te B illy B o y n é v e n . B illy
B o y k is k o p a sz e m b e rk e v o lt, s ú g y t u d t a fo r g a tn i a b o r o tv á t,
m in t s e n k i m á s . N em , n e m b o rb é ly v o lt, h a n e m b o ro tv á s
ú to n á lló , a k i b o ro tv á já v a l v illá m g y o rsa n k e t t é t u d t a szeln i
á ld o z a ta a r c á t. A b o r o tv á s tá m a d á s k ü lö n ö se n A n g liá b a n
d iv a to s , a h o l a re v o lv e r s ú ly o s a b b tö rv é n y e s k ö v e tk e z m é ­
n y e k k e l já r . M in t fe lje g y e z té k , a te m e té s szá m o s ré s z tv e v ő je
Ü nnepélyes pillanat v is e lte a rc á n a lo n d o n i a lv ilá g je lle g z e te s fe g y v e ré n e k n y o m a it.
M r. B ly th e k ü lö n b e n b ö rtö n b e n h u n y t el, a h o l ö té v e s b ü n t e ­
t é s é t t ö l tö t te egy m á s ik g e n g s z te re n e j t e t t , 78 ö lté se s v á g á s é r t.
A lo n d o n i „ D a ily M irro r” s z e r in t ez a te m e té s b iz o n y íté k a
a n n a k , h o g y n e m c sa k A m e rik a tu d ja m e g b ec sü ln i b ű n ö z ő it.

O b je k tiv akad ály

A z a n g o l k irá ly n ő n e k n é h a b e m u ta tn a k egy -eg y v ilá g h ír ű

film sz ín é s z n ő t. T a v a ly G in a L o llo b rig id a j u t o t t a b b a a h e ly ­
z e tb e , h o g y az u d v a ri e t i k e t t á lt a l e lő írt p u k k e d liv e l ü d v ö z ö l­
h e ss e I I . E rz s é b e te t. I d é n a szép a m e rik a i M a rily n M o n ro e t
m u t a t t á k b e a k irá ly n ő n e k . M a rily n a je le n lé v ő k m e g d ö b b e ­
n é s é re e g y en esen á llv a m o s o ly g o tt, a z e lő írt h a jb ó k o lá s ra
v a ló tö r e k v é s le g k ise b b n y o m a n élk ü l. A z o n n a l m e g in d u lt
a ta l á lg a tá s , s m á r p o litik a i o k o k ra is g y a n a k o d ta k . H á t h a
a n tim o n a r c h is ta felfo g ásti a m ű v é s z n ő . . .
V ég ü l k id e r ü lt az ig a z i o k . M a rily n e s té ly iru h á ja o ly a n
te s th e z á lló a n sz ű k v o lt, h o g y a b b a n e g y sz e rű e n le h e te tle n s é g
v o lt m e g te n n i a k ív á n t h ó d o ló m o z d u la to t. H o g y ú g y m o n d ­
— Az atom erőbizottság ülését ezennel m e g n y ito m ... ju k , k ö n n y e n s z a k a d á s á ll h a t o t t vo ln a b e . . .
2
 Falusi gondok Várnai György rajza

reggel hat órakor hallgattam a F alu­

rádió m űsorát, s együtt ujjongtam
a riporterrel azon, hogy a Bródy
Sándor utcában m egnyílt a cegléd-
csemői borm érés, am elynek jelm on­
data: „Aki Csemő borát issza, gon­
doljon csak arra, hogy ezen bor
egészségét örökre megtartja!” —
mondom ezt hallgattam reggel h a t­
kor s u tán a m ég elszundítottam egy
kicsit, hát azt álmodom, hogy cseng
a telefonom s berendelnek a Lakos­
ságba Alkoholt Pum páló Egyesülés
központjába s egy kedves k artá rs az­
zal fogad, hogy nagy szükség van
rám , m ert elm és rigm usokkal ak a rják
fokozni a bor- sör- és pálinkafogyasz­
tást, nem azért, m in th a kevesellenék
a részegek számát, d e az alkoholfo­
gyasztás nagy haszonnal já r s úgy
v an m egtervezve a dolog, hogy m inél
nagyobb az alkoholfogyasztás, annál
nagyobb a haszon, h á t lennék szíves , I« ii 11
kitalálni olyasm it, hogy a bor örök
egészség, meg hogy a sör folyékony
kenyér, meg hogy k ét deci rum n a­
ponta vért csinál és bársonyossá te­
szi a leheletet. Mondom erre neki, - K ik e z e k ?
hogy áz alkohol öl, b u tit és nyomorba — V á n d o r ló t e le p e s e k ! ^
dönt, m ondja erre, hogy ez az elm é­ — V a la m i új te le p ü lé s ?
— F e n é t! B o ltró l b o ltr a v á n d o r o ln a k , hoqy véqre t e le p e t t a lá lja n a k a
let tovább van fejlesztve, lennék szí­ r á d ió j u k h o z ... ” '
ves inkább azt kidom borítani, hogy
az alkohol táplál, o ktat és gazdaggá Az esküvő estéjén
tesz, lehet valam i kis hazafias kicsen­
gése is a dolognak, m in t például az,
hogy „bort iszik a m agyar em ber,
nem pediglen vizet”, de valahogy
ügyesebben folytassam , ha lehetne.
Mondom erre neki, hogy nagyon sok
a részeg úgyis, m ondja erre: nem
számít, reggelre kialusszák m agukat,
de a bevétel az m egm arad, mondom
erre: h át jó, írok egy p ár rigm ust,
am ikor keresztülm egy a szobán egy
m ásik k a rtá rs s azt m ondja nekem,
h a végeztem, jö jjek át a szomszéd
szobába, m ert m ár együtt ül a So­
pánkodó és Homlokráncoló Társaság
s szeretnék, h a írnék egy jó kis cik­
k et a részegek m egdöbbentően nagy
szám áról, panaszkodnak a mentők,
hogy nem győzik összeszedni őket,
Tudod, M ucuskám , úqy m egszoktam ezt l e f e k v é s elő tt, hogy n é lk ü le m á r
m eg az éjszaka züllött lányairól is nem is t u d o k e la lu d n i . . .
k én e írnom valam it, m ár m indenki
írt, csak én nem, a rádió is örülne v a­ H uncut betörő
lam i színes írásnak, am i az alkohol- H eg ed ű s Istv án ra jz a
fogyasztás ellen szól, m ert egy részeg
sofőr tegnap m ajdnem a Dunába ve­
zette a dorogi futballisták autóbu­
szát. A karok felállni, hogy átm en­
jek a szomszéd szobába, de az előbbi
k a rtá rs visszanyom a székre és azt
m ondja, hogy kijön m ost egy újféle
m andulapálinka, olyan erős, m int a
bivaly, gondoljak ki valam i jó kis
plakátszöveget hozzá, m eg a Casino-
ru m sem fogy eléggé, írhatnék a Ka­
zalnak egy vicces' részeg-kupiét, az
is jót tesz. M ondja e rre a másik, hogy
ne várassam a sopánkodókat, m ert
éppen m ost fog egy m agasrangú rend­
őrtiszt előadást ta rta n i az alkohol és
a bűnözés szoros kapcsolatáról, arról
kéne vezércikket írnom , lám a Ruffy s úgy m egyek át a m ásik szobába, vállalkozhatok, legyenek szívesek
is írt egy jó kis sorozatot s meg is ahol m egírom a vezércikket meg a m ondják meg, hogy k ettejük közül
lett az eredm énye, m ert felem elték glosszát az alkoholfogyasztás növe­ m elyikük élvezi a korm ány tám oga­
a rum árá t és azóta jóval több a be­ kedése ellen s azért is felveszem a tását. H á t m ondják erre, hogy mind-
vétel. M ondja erre az egyik, hogy tiszteletdíjat a pénztárnál, m ár előre k ettejü k élvezi. Ügy meglepődtem,
legjobb lesz, h a előbb megírom azo­ kiállították az utalványokat, tudják, hogy leestem a székről s így persze
k a t az izéket a bor- sör- és pálinka­ hogy elfoglalt em ber vagyok és sie­ felébredtem
fogyasztás . érdekében, aztán felve­ tek. Mondom erre nekik, hogy én bi­
szem a tiszteletdíjam at a pénztárnál zony ilyen kétféle tevékenységre nem Tabi László
 Jól alá k ell ducolni!
Ő S Z IN T É N SZÓLV A é n ta g a d o m
a n n a k a m o n d á s n a k az ig a z s á g á t, ho g y
„ íg é re t sz é p sz ó ” . B o c s á n a to t k é re k , de
sz e rin te m a z íg é re t n e m sz é p szó. S z e rin ­
te m a z íg é r e t c sú n y a szó. A z e m b e r
reggel fe lk e l, k id ö rg ö li az á lm o t a sz e m é ­
ből á s e lk e z d ígérn i és a z e m b e re k e l­
k e z d e n e k n e k i íg érn i, e s te m in d n y á ja n le ­
fe k sz e n e k é s reg g el elölről k e z d ik az
egészet. M ie lő tt elm egyek h a z u lró l, m e g ­
ígérem a feleség em n ek , h o g y e s te s ie te k
h aza, n o h a tu d o m , ho g y e s te n e m s ie te k
h a z a ; le m e g y e k az u tc á r a , jö n a z sú fo lt
b u sz , a k a la u z m egígéri, h o g y a k ö v e t­
kező ü re s le s z , n o h a tu d ja , h o g y a k ö v e t­
kező n e m le s z üres; ily e n fo rm á n p ersze
elk é se k é s m eg íg érem a fő s z e rk e sz tő m ­
n ek , h o g y ez tö b b s z ö r n e m fo g elő fo rd u ln i,
n o h a tu d o m , h o g y ez tö b b s z ö r elő fog
fo rd u ln i; é n v is z o n t m e g k é re m ő t, ho g y
n e h ú z z a k i e b b ő l az írá s b ó l a legv icce­
se b b ré s z e k e t, ő m egígéri, h o g y n e m
h ú z z a k i, n o h a tu d ja , h o g y k i fog ja
h ú z n i, m e r t k e v é s a h e ly , ta l á n a z t is
k ih ú z z a , h o g y k ih ú zza . A z tá n a n a p
to v á b b m ú lik . M egígérem e g y csom ó
e m b e rn e k , h o g y m eg c sin á lo m e z t, e l­
in té z e m a z t, elk é sz íte m e m e z t, m egírom
a m a z t, o t t leszek, s z á m íth a tn a k rá m ,
M élyen tisztelt publikum m in d e n e m b e rile g le h e tő t elk ö v e te k ,
n o h a tu d o m , ho g y n e m c sin á lo m m e g
e z t, n e m in té z e m e l a z t, n e m k é sz íte m
e l e m e z t é s n e m íro m m e g a m a z t, n é m
le szek o t t , n e m s z á m íth a tn a k rá m és
sem m i e m b e rile g le h e tő t n e m k ö v e te k
el; é s e g y csom ó e m b e r m e g íg é ri n ek em ,
h o g y m e g c s in á lja n e k e m e z t, e lin té z i
a z t, e lk é s z íti em ez t, m e g írja a m a z t, o t t
lesz, s z á m íth a to k rá , m in d e n em berileg
le h e tő t e lk ö v e t, n o h a tu d j a és é n is
tu d o m é s ő is tu d ja , h o g y é n is tu d o m ,
h o g y n e m c s in á lja m e g n e k e m e z t, n e m
in té z i e l a z t, n e m k é s z íti e l e m e z t, n e m
ír ja m e g a m a z t, n e m lesz o t t , n e m s z á ­
m íth a to k r á é s sem m i em b e rile g le h e tő t
n e m k ö v e t el. E g y csom ó e m b e r m e g ­
íg éri, h o g y eg y sz e r m a jd fe lu g rik h o z z á m
a fe le sé g é v e l é s én m eg íg érem egy csom ó
e m b e rn e k , h o g y eg y sz e r m a jd felugróm
h o z z á ju k a feleségem m el; é s se n k i n e m
u g rik fe l sen k ih e z , so h a , a m i v é g e re d ­
m é n y b e n e g y á lta lá n n e m b a j, ső t. É s
e s te h a z a m e g y e k é s e lp a n a sz o lo m a fe le ­
sé g e m n e k , h o g y m ily e n e k az e m b e re k ,
ez m e g íg é rte a z t, az m e g íg é rte e z t, d e
N ézd! A f ilm t ő l m ily e n e x t á z i s b a J ö t t . . . m in d e z c s a k ü re s íg é re t, m e r t se n k ise m
D e h o g y a f ilm t ő l! A J e g y v á lt á s i t u m u ltu s b a n f e jb e k ó lin t o tt á k . te s z m e g s e m m it, ré m e s e k a z em b erek .
É s a z e m b e re k is h a z a m e n n e k é s e lp a n a ­
sz o ljá k a feleség ü k n ek , h o g y m ily e n
v a g y o k é n , m eg íg é rte m e z t é s m e g íg é rte m
H áztól-házig utazik.. ^ a z t, d e m in d e z c sa k ü re s íg é re t, m e r t
n e m te s z e k m eg s e m m it, ré m e s a la k
v a g y o k . É s a k k o r a feleségem és az
e m b e re k feleség ei a z t m o n d já k , hogy
ig en , d e m o s t n e a rró l b e sz é lj, fiacskám ,
h a n e m a rr ó l beszélj fia c sk á m , h o g y m ié rt
j ö t t é l ily e n k é ső n h a z a , a m ik o r m e g ­
íg é r te d , h o g y k o rá n jö ssz h a z a . É s a k k o r
a z t m o n d o m é s az e m b e re k is a z t m o n d ­
já k : N e v e sz e k e d j fia c sk á m , ígérem , h o g y
h o ln a p tó l k o rá n jö v ö k h a z a . É s u tá n a
e la lsz ik a z e m b e r é s a tö b b i e m b e r és a z t
á lm o d o m é s a z t á lm o d já k , h o g y a v ilá g
m e g ja v u lt, a s z ó tá rb ó l tö r ö lté k az
„ íg é r e t” sz ó t, se n k ise íg é r tö b b é s e n k i­
n e k s e m m it, am i a m e g ja v u lá s e g y e tle n
m ó d ja .
D obogókő, H o lló h á z a , B a la to n fö ld v á r, B a la to n s c e m e s , B a la to n a lig a , B a la to n ő a a ő d l ü d ü lő in k b e I M e r t, h o g y az íg é r e te t m e g is le h e t t a r ­
M á r m o s t b iz to s íts a u ta z á s á t és n y a r a lá s á t I t a n i , a r r a m é g á lm u n k b a n se m g o n ­
S zo b a és g é p k o c sire n d e lé s, fe lv ilá g o sítá s i H U N G A R IA -B A L A T O N Id e g e n fo rg a lm i és ü d ü lte té s i V áU alat. d o lu n k :
B u d a p e s t, V ., V á c i-u tc a 1 1 /a . T e le fo n i 1 8 9 - 7 2 5 é s 1 * 9 - 6 1 5 . ^ G ergely M iklós
, • z r ; / v r i , y '. T V -» .- s-* v iw U !g riisw iiit!!gfltM r,a tB !r;"-a ^ v .;.-^ -fe * a
 K özépkeleti helyzetkép
Tavasz-köszöntő
fin o Tavaszt úgy köszöntőm.,
Hogy: temetem a telet.
Örülök, hogy konyhámban már
N em látszik a lehelet.
Boldogság: a bundacipőt
A szekrénybe vágni be.
K ötött sapkám, vastag sálam
N em óhajtom látni se!
Ágyamba már nem kell tégla,
Se cipőmbe papiros.
Fagyos orrom helyett végre
A ké t orcám a piros.
Meleg alsó, meleg felső,
Szvetter, kis — és nagykabát..
Nálam nagyobb hévvel még a
Rügy se bontja ki magát!
Kidobom a fagykenőcsöt
A vázából, — kell a hely.
Hóvirág jön a vázába,
Szebb az, mint a hópehely.
Nyugdíjazom a fásládát,
Racizom a vödröket,
Szénnel rakva — a szobában -
Ültek, mint két nagykövet.
Kamrámban még van töpörtő,
S disznósajtnak a fele.
A m i engem a disznóra
Emlékeztet, — le vele!
Pusztuljatok álmaimból
Disznóvágás napjai!
Sárga csirkét vágyom látni,
Csipogását hallani.
Te hóhányó cirokseprő,
Tűnj előlem sebesen!
Piacon már a tavaszi
Palántákat keresem. . .
A tavasznak örvendezni
Nálam jobban nem lehet.
A télre, mely levitézlett, — n em c s e r é lü n k , k ic s ik é m ?
Ráöltöm a nyelvemet! ( K u r t P o lth iia k r a j n t b e r lin i E u le n a p le g e lb S l.)
K. T óth Lenke
NYÍLT l e v e l
Rutinos nőcsábász
jM h fs m e r e ffc tih e z
S z ű r S z ab ó József ra jz a
A :ss z o n y o n i, — o lv a s ta m g ia k , c s u p á n a n n y it k ö z lö k ,
h á z a s s á g i h ir d e té s é t a z ú j h o g y tű r h e tő b e o s z tá s o m v a n ,
sá g b a n . N e h a ra g u d jo n , h o g y m a h a r a d z s a v a g y o k D zsai-
ily e n n a g y n y ilv á n o s s á g e lő tt p u rb a n , sz é p e n b e r e n d e z e tt
v á la s z o lo k ö n n e k , d e h á t ö n la k á s o m é s tö b b h á ta s e le f á n ­
sem a n y ilv á n o s s á g k iz á r á s á ­ to m v a n . K ü ls ő m le írá s á v a l
v a l h i r d e t e t t az ú js á g b a n . se m a k a ro m te r h e ln i, h is z e n
J o g g a l te s z e m fe l, h o g y n i n ­ m in d k e tte n t u d j u k , h o g y a
c se n e k t i t k a i n k e g y m á s e lő tt h á z a s s á g b a n a m e g é r té s és
é s a v ilá g e lő t t m é g k e v é sb é . a le lk i k a p c s o la t a fo n to s , n e m
Ö n n y ílts z ív ű é n , m e g d ö b ­ a k ü lső , o su p á n a n n y it k ö z ­
b e n tő ő s z in te sé g g e l kö­ lök, h o g y á tla g o s k ü ls e jfi, k é t
zö lte , h o g y tiz e n n y o lc év e s, m é te r m a g a s , sz é le sv á llú , v a s ­
su g á rz ó a n s z é p n e k m o n d o tt, iz o m z a tú , v illo g ó f e k e te sz e ­
h é ts z o b á s ö ss z k o m fo rto s n e m m ű , riz s k á s a fo g ú , h ó d ító -
t Ars b é rle t i la k á s s a l ren d e lk e z ő m o so ly ú fé rfi v a g y o k , d e a
ig a z g a tó fő o rv o s é s fő m é r­ h iá n y z ó k ü lső e lő n y ö k é r t b ő ­
n ö k , a k i h a v o n ta tíz e z e r fo ­ v e n k á rp ó to l á tfo g ó m ű v e lt­
r i n to t k e re s é s b o ld o g s á g o t ségem é s su g á rz ó in te llig e n ­
eg y m e g é rtő férfi o ld a lé n . c iá m . A m e n n y ib e n ú g y érzi,"
N os, a ss z o n y o m , d icsek v és h o g y m in d e n o ld a la k k ö z ü l
n é lk ü l m o n d h a to m , h o g y é n az é n o ld a la m a z , a m e ly m e l­
a z Ö n e m b e re v a g y o k , m e r t l e t t a b o ld o g s á g o t m e g ta lá lja ,
v a n o ld a la m . N é h a f á jn i k é re m v á la s z o ljo n e g y ú ja b b
s z o k o tt, d e ez c s a k a re u m á tó l a p ró h ird e té s b e n , n y ű t le v é l­
v a n . A n y a g i k ö rü lm é n y e im e t h e ti, p la k á to n , v a g y h a n g ­
n e m a k a ro m ré s z le te s e n v á ­ szórón, K é z c só k k a l
zolni, h is z e n m in d k e tte n t u d ­
ju k , h o g y a h á z a s s á g b a n a 'P em ete Jenő
m e g é rté s é s a le lk i k a p c s o la t segédkönyveid. Murányi u.
a fo n to s, n e m a h itv á n y a n y a - 1781b., VI. em. 73.
6
 E g y kis e m lé k az u tó d n a k
Toncz Tibor rajza

S z u n d íto k az ágyam ban. A hogy így

A leg ú jab b p e sti szerencsejáték
— Akik e lta lá ljá k , — fe lsz á llh a tn a k !
K ilenc d ek ás n ő i cip ő k
k e rü ln e k fo rg alo m b a
V á rn a ! G y ö r g y r a jz a
Festő csim pánz tű n t fel
A m erik áb an
elnézem m ag am alvás közben, n y e r­
sen m egállapítom , hogy m eg leh ető ­
sen szalo n k ép telen lá tv á n y t nyújtok.
N y ito tt s z á jja l horkolok, a h a ja m a
szem em b e hull. És m i ez a perce-
gés? . . . J a igen, a sz a k á lla m nő . . .
N a m in d eg y , gyerünk to v áb b ! Szóval
hol is h a g y tu k abba? Ig en , m á r tu ­
dom. T a h iti szigetén já ro k . K ö rü lö t­
tem b u ja , erotikus növényzet. P a r ­
don, n e m erotikus, h a n e m egzotikus.
K is b e n n sz ü lö tt falu. H ancú ro zó köly­
kök, pip ázó szipirtyók. B arn ab ő rű ,
k a rc sú lányok, derék ig ru h á tla n u l.
N em , le g y en ek in k á b b te lje se n r u ­
h á tla n o k . Belépek a törzsfőnök
k u n y h ó já b a . O dabenn egy gyönyö­
rű . . .
M i ez? . . . V alam i b e le h a sít a tom ­
porom ba. Csak nem egy d á rd á t h a ­
jíto tt b e lé m valam elyik b en n szü lö tt?
N em , c s a k egy k en y érm orzsa. A gye­
re k e s te az én á g y a m b a n já ts z o tt s
közb en k e n y e re t m ajszo lt. A zonnal
in té z k e d n i fogok. E ltá v o lító m a k e­
n y érm o rzsát. Így ni! N a, h ol is hagy­
tu k a b b a ? . . . B elépek a törzsfőnök
k u n y h ó já b a . Igen, szóval belépek a
tö rzsfő n ö k k u n y h ó já b a ...............lépj
m á r be, te szerencsétlen! A Z ajcsák
m á r ja n u á rb a n b e lé p e tt. N e ugrass
engem , Em m a! A Z a jc sá k azt tesz,
a m it a k a r. Én csak a k k o r lép ek be,
h a az osztályvezetőm is belép. Slussz!
N a, szóval az osztályvezetőm be­
lép a törzsfőnök k u n y h ó já b a . Én
k in t m a ra d o k és a lá n y o k a t nézem ,
n ézegetem . Hm .. . Igen. H á t . .. nem
m ondom . V an k ö z tü k tű rh e tő , sőt
szép is. Az a kis b a r n a o tt ni, az
m eg egyenesen . . . e g y en esen felém
ta r t. G y e re te kis tü n d é r, h a d d csí­
pem m eg a p o f id a t. . . h e h e . . . A
tü n d é r azonban szigorú E m m a -h a n -
gon r á m rivall:
— G éza, légy szíves, fejezd be a
h o rk o lá st, m ert ez m á r az egekbe
k iá lt!
H e ! . . . M i? ... H ogy én h o r . . .
R e n d b é n van, befejezem , de a k k o r
k é re m vissza a T a h itit a tü n d é rre l.
K ö v e te le m vissza a tü n d é rt!
P u ff! Vége. E lszállt. N a, holnap
e ste k ezdhetem e lö lr ő l. . .
Papp L á s z ló

E z t o lv a s tu k
Mi történt hosszú idő után?
A z E s ti H ír la p b a n o lv a s tu k :
„ A n d a i E rn ő, a k i sz á m o s d a ra b b a n
sz e r e p e lt éveken át a b u d a p e s ti s z ín p a d o k o n ,
h o s s z ú id ő u tá n — befejezte h á ro m )elvo n d -
só s ú j v íg já té k á t.”
A n d a i E rn ő so h a sem s z e r e p e lt a b u d a ­
p e s ti s z ín p a d o k o n , se r ö v id , se h o ssz ú
id ő v e l e z e lő tt. Ő d a ra b o k a t ír t. E z e k e t
a d tá k e lő b u d a p e s ti s z ín p a d o k o n . E lle n ­
b e n á lla n d ó a n szerep el a s z ín p a d o n e g y
m á s ik A n d a i, d e a z n e m E rn ő , h a n e m
B é la . A z v is z o n t n em ír t ú j v íg já té k o t.

— E g észen eredeti s tílu s a v an ! Nem

ß — L ehet n é h á n y d e k á v a l több?! m ajm ol s e n k i t . . ,
 A Montesi per S a jn o s...
oknyomozó világtörténete
A kőkorszakbeli főszerkesztő ijedten
nézett m unkatársára, aki nyolc tonna
gyönyörűen vésett kézirattal jelentkezett:
— Mi történt?
— Rómában ma kezdődik a Montesi
per.
— Na jó, de ilyen hosszú kézirat!
— Bocsánat, ötezer tanú van. A lám
a legmagasabb körökben forgott. Ez a
per szerintem egészen nagy ügy és sokáig
elhúzódik.
— Fenét! A közönség egy hét alatt
megunja.
A kőkorszakbeli főszerkesztőnek igaza
volt. A Montesi pert egy hét múlva már
mindenki unta. De. . .
Sokezer év múlva Hannibál így szólt
alvezéreihez:
— Siessünk Róma ellen. Már unom
ezt a Montesi pert. Ha elfoglalom a vá­
rost, berekesztetem a tárgyalást. Elég
volt ebből a Montesi ügyből!
Igaza volt, de. . .
Néróhoz beállított egy kiadóhivatali
igazgató:
— Kérem, nagyon szeretném, ha írna — E g y ü tt n ő ttü n k f el . . .
egy verset a Montesi perről.
— Micsoda? Még mindig tart? H át ez
abszurdum! Na, majd én beszüntetem!
A B e lv á ro s i-k á v é -
h á z e lő tt k is e b b c ső ­
K ü lfö ld i. a h ó d o ló k k ö ré b ő l.
S a jn o s , a m o to r n e m
Felgyújtom Rómát, akkor vége lesz d ü le t b á m u l eg y m o to rk e ré k p á rt. K ü l­ a k a r t m e g in d u ln i. H iá b a ru g d a lta , r u g ­
annak a pernek! fö ld i. H o g y m ily e n m á r k á jú , a z t e soro k d a lta , n e m tu d t a b e rú g n i. C sa v a rt á llíto tt,
És felgyújtotta, de. .. n e m -m o to rik u s b e á llíto tts á g ú ír ó ja e l­ k á r o m k o d o tt, d e n e m m e n t a dolog. K é t
1957-ben szedőküldöttség jelent meg f e le jte tte . A lé n y e g a z o n b a n a külföldi- h ó d o ló sz o lg á la tk é sz e n o d a lé p e tt:
egyik napilapunk szerkesztőségében: sé g v o lt, a z o k az ö n fe le d t d ic s é re te k , — S zívesen m e g to lju k !
a m e ly e k k e l a k ö rb e n á lló k á ld o z ta k az A tu la jd o n o s e lf o g a d ta a fe la já id o i t
— Kérem, m ár rosszul leszünk, ha ez
az unalmas Montesi per kerül a kezünkbe. é lm é n y n e k . M icsoda t e n g e l y . . . m icso d a s e g íts é g e t. A 'k é t fia ta le m b e r n e k ig y ü rk ő -
s e b e s s é g v á ltó .. . m ic so d a lá m p a . . . és z ö tt , m e g ra g a d ta h á tu lr ó l a g é p e t é s
Szíveskedjenek kijárni, hogy veszélyes­
m é g so k -so k ré s z le t. M in th a szerelm es to ln i k e z d te . V a g y h ú s z m é te r u t á n v é g re
ségi pótlékot kapjunk, ha ezt szedjük...
if jú r é s z le te z te v o ln a im á d o tt ja b á ja it. k ö h ö g n i k e z d e tt a m o to r, s az ö n b iz a lm á t
A szedőknek igazuk volt, de... K ö z b e n m e g é rk e z e tt a tu la jd o n o s is, n é m ile g v is s z a n y e rt tu la jd o n o s s a l n y e r g é ­
2957-ben dühösen csapott az asztalra é s le e re sz k e d ő m o so lly al f ü r d ö tt az e l­ b e n to v a p ö fö g ö tt. A k é t h ódoló e lism e ré s­
a főszerkesztő: is m e ré s te n g e ré b e n . A z tá n h a n y a g m o z ­ se l n é z e t t u tá n a , s e g y ik ü k így sz ó lt:
— H át hallatlan! Még mindig ez a d u l a t t a l fe lü lt g épére, h o g y elszág u ld jo n — M icsoda fo g ása v a n !
Montesi per. Mikor lesz ítélet?
A m unkatárs sokatmondó mozdulattal Érdekes találkozás
tárta szét karjait:
S á n d o r K ároly r a j z a
— Ki tudhatja? Ma rendelt el az
elnök bizonyításkiegészítést...
Palásti László

Ravasz rikkancs

MOLHÁR FERENC:

— N agy s z e n z á c ió v a l m e g j e le n t a — ö t!
r e n d k ív ü li k ia d á s i E g y e tle n s z ó s in c s — É s ily e n n y u g o d ta n ül itt? — G o n d o lta v o ln a m a g a a z t , P á g e r ,
b e n n e a M o n te s i-ü g y r ő lü — I g e n . . . Ez u g y a n i s t o t ó s z e lv é n y . h o g y 1 9 5 7 -b e n B u d a p e s te n t a lá lk o z u n k ?
7

V í-» I r I r O A T T /lí-ll
N in c s v a la m i ú ja b b
Udvariasság
— E qy k is t ü r e lm e t , k e r e s e m
(Történik késő este nyolc órakor. Egy
fiatal asszony most érkezett haza. A
férje már az előszobában kérdezett tőle
valamit, amire a nő tömören így vála­
szolt:)
— Te csak faggass, de h a m egtudod
m iért késtem , m inden hajad szála az
égnek m ered, fiam. F eltetted a teav i­
zet? Szóval öt órakor randevúm v o lt
Ágival a Kökörcsin eszpresszóban, az
em ber örül, hogy kim ehet, ü ltünk itt-,
hon eleget az izék alatt, elég volt nekem
folyton hallgatni a panaszkodásaidat,
hol ez fáj, hol az fáj, szóval neki in d u l­
tam , nem akartam pontos lenni, m e rt
Ági m indig késik, de sajnos, te szoktad
m ondani, nincs időérzékem , véletlenül
m ár öt óra előtt oda érkeztem . M egtö­
rölted a lábadat szívem, m egint sár v a n
odakünn?!
— Leültem egy sarokasztalkához,
hozták a duplát négy cukorral, egyet
betettem a csészébe, h árm a t a tásk ám ­
b a . . . M iért ne m ondjam részletesen,
r- h át téged m ár az sem érdekel, hogy a
feleséged micsoda szörnyűséges k a la n ­
don esett át?
— A m int kortyolom a kávét, egyszer
csak észreveszem, hogy a szomszéd asz­
taln ál két fiatalem ber szúrós szernmei
figyel. G ondoltam ta lá n a kalapom at
bám ulják, de aztán eszembe ju to tt,
•hogy olvastam az újságban, szoktak így
erkölcsileg vigyázni a m agányos nőkre,
nehogy titkos kávézást kövessenek el,
vagy hogy hívják e z t . . . R ettenetesen
m eg ijed tem . . .
— Jójó, persze hogy nálam volt a
személyazonossági. M iért kell ezt ilyen
gúnyos hangon kérdezni, am iért egyszer
itthon felejtettem a v asú ti jegyeket?
N yaralásnál ideges az em ber! Nem is a
végeredm énytől féltem , de kellem etlen
az ilyen igazoltatás, m indenki bám ul,
aztán m it lehet tudni, nem m ertem
m ln t a ? - m egnézni a táskám at, h áth a mégis itt­
Héber László rajza
az a p r ó t.
hon felejtettem az igazolványt, a végén
még bevisznek, ugye m eseautónak hív­
já k azt a kocsit?
— Zavarom ban rendeltem egy pohár
szódát, de elfelejtettem m eginni. Végre
belibegett Ági, még csak nem is m ente­
getőzött. A m ikor m egkérdeztem , m iért
késtél, arro g án sán azt m ondta: „Ugyan
hagyj békében, nem fogom magam
m egerőltetni, hogy k ita lá lja k neked va­
lam it, elég fejtörés m indig a férfiak-
i nak hazudni a késésért, legalább mi ne
i bántsuk egym ást.”
— O dasúgtam neki, vigyázz, a tükör
alatti asztalnál, a két fiatalem ber, ne
nézz oda, m in k et figyelnek. Persze rög­
tön odabám ult, tudod m ilyen liba!
<Mondtam, ezek az erkölcsfelügyelőség-
! hez tartoznak, azt m ondja erre Ági,
tudod kire hasonlít a bajuszos, arra a
nmotociklis m érnökre, akivel tavaly­
előtt Földváron m egism erkedtünk. Sze­
gény Ági, csak csacsogott, nem látta
rögtön a veszélyt, de aztán ő is észbe
kapott, am ikor ezek egym ásnak hivata­
losan sugdosni kezdtek. Ügy m egrém ül­
tünk, beszélni sem m ertünk, pláne Ilá-
ról, pedig Á gi kapott tőle levelet, még
táborban van, de a k anadai nagybátyja
kiváltja. A k é t férfi m eg csak nézett,
nézett szugerálva, m in th a nem is va­
lódi, hanem m ozidetektívek lette k vol­
na. Ági v alam i nagyot a k a rt produ­
kálni és m in d en átm enet r.élkül jó han­
Látogató a faluról Toncz Tibor rajza
r
— G y e r e h a z a L id i. o t th o n n in c s a z a n a q y s t r a p a , m in t P e s t e n .
Ö sszeköti az elm életet
a gyakorlattal
gosan, hogy ezek is hallják, azt m ond­
ta: „Képzeld Juci, az uram at kétszer
h ív ták az éjszak a beteghez.” Jó-jó, tu ­
dom, hogy Éva vagyok, de ezzel is félre
a k a rta vezetni őket. Az u rá t meg azért
em legette, hogy ezek hallják, hog$r
m ink jó erkölcsöknek örvendünk. De ők
csak m eresztgették a szemüket, nyo­
mozó tek in tettel bám észkodtak, nem is
b írtu n k tovább, gyorsan fizettü n k és
neki. A telefonszám lát befizetted, fiam,
nehogy kikapcsolják, m int negyvenhét­
ben, am ikor E rdélyben voltunk?
— R ohantunk az utcán, egym ásba
csimpaszkodva, m ondtam , Ági ne nézz
h átra , de ism ered, rögtön visszanézett.
Éreztem , jö tte k utánunk, hol előztek
egy p ár m étert, hol h átram aradtak, já t­
szottak velünk, m in t az egér a m acs­
kákkal. Egyszer csak m ellém lép a ba­ K a já n T ib o r r a jz a
juszos és azt m o n d ja hivatalos hangon:
„Hova sietnek a szép asszonyok?” Csak
kapkodtunk levegőért, végre Ági meg­ Pesti D on Jüanok
szólalt, jelzem életében először okosat
felelt, azt m ondta: „Megyek a férjem ­
hez, körzeti főorvos, nála van a b a rá t­
nőm férje, osztályvezető főm érnök.”
— De ez sem im ponált n e k ik ! Azt
m ondja a m ásik: „Annyi baj legyen,
ta lá n azért nem olyan sürgős a dolog. Ä Ä A
B em ehetnénk ide egy pohár verm utra,
nagyszerű zenekar játszik 9 óráig.”
— Hogyhogy ilyen későn? Ügy meg­
derm edtünk, hogy ngm is tu d tu n k v á­
w w jm h ;
laszolni. B em entünk velük tíz percre.
A zért ta rto tt ilyen sokáig, m ert h alálra M*P/CCH«AM»*«««
röhögték m ag u k atr am ikor m egtudták,
hogy erkölcsnem esítő detektíveknek DOM
néztük őket. E gyütt vannak hivatalban, JU A N
nagyon kedves fiúk, úgy búcsúztak,
kisztihand, kisztiharid, hova szoktak W 4 -M O Z 1 U
já rn i, kezicsókolom?
— Ezt v árta m tőled! Ezt a savanyú
pofát! Persze, te jobb szeretted volna,
h a a feleségedet elviszi a meseautó!
S tella A d o rjá n
 M árciusi ran d ev ú
W
A nő a szomszéd pádon
ü lt, behunyt szemmel napo­
zott, s csak néha n y ito tta ki
a szemét, hogy hunyorogva
átnézzen a pesti rak partra.
É n barátom m al beszélgettem
atomfizikáról, Marcus Aure-
liusról és a világ jövőjéről,
ha jól emlékszem, m e rt ugyan
miről beszélgessen az ember
egy tavaszi napon a M argit­
szigeten. Az egyes tém akörök
laza összefüggéseire jellemző
volt, hogy többször is á t ­
néztem a nőre, s miközben
barátom éppen a hőhalállal
kapcsolatban a term odina­
m ika második alaptételéből
kiindulva bírálta Clausius
álláspontját, szórakozottan
megkérdeztem:
— Vajon ki lehet ez a nő ?
B arátom lustán átpillan­
to tt, aztán legyintett.
— Jó ;— m ondtam •— ,
lehet, hogy nem fontos. De
m é g is.. . it t van egy emberi
lény, alig tíz m éterre tőlünk.
Ki tudja, kicsoda, honnan
— K icsit e lk é sté l, de a z é rt n ag y o n ö r ü l ö k . . . jö tt, merre megy, milyen
tervei, milyen fájdalm ai van ­
nak, mi lakozik benne. Min­
P ankrátorok den ember egy külön világ.
Barátom a fejét csóválta,
láthatóan bosszankodva
azon, hogy félbeszakítottam
valóban magvas fejtegeté­
seit. A ztán még egyszer meg­
nézte a nőt.
— Zongoratanárnő —
m ondta — Világos, meg kell
nézni hosszú ujjait. Látod,
hogyan dobol idegességében?
K inyújtja az ujjait egy ok-
távnyira. A külsejéről külön­
ben nem nehéz megállapítani,
hogy szegény, anyagi gondjai
vannak. Nézd meg a jobb
csuklóját, vékony csíkot látsz
rajta, ahol nem érte a nap.
Nemrég te tte zálogba a k a r­
óráját. Albérleti szobában
lakik, az egész m agatartásán
látszik az a bizonytalanság,
— O dadobj a m á so d ik s o rb a , a szőke mellé! am elyet a főbérleti lakás
hiánya okoz. A nő különben
•e is sorsüldözött, a hajában az
a vékony ősz csík nagy m eg­
rázkódtatás emléke. K it
H A ZA JÖ N -E PU S K Á S ? veszthetett el? F érjét? Nem
asszony, tipikusan vénlány.
A lapokból arról értesültünk, hogy P u sk á s feltét­
lenül, biztosan, mihelyt megszámolta a pénzét, talán, A vőlegénye volt az illető,
soha, és évek múlva hazajön, nem jön haza, honvágya hirtelen halt meg. íg y m aradt
van és frászt tér vissza, de azért hazajön. Levelet, táv­ pártáb an szegény nő. Nem
iratot, anzikszot küldött pesti ismerőseinek, akik közöl­ volna szabad napoznia, fáj
ték a szerkesztőségekkel, hogy Puskás azt írta nekik, a feje, nézd, hányszor sim itja
hogy visszatér a Honvédbe, a Ferencvárosba, az Újpesti végig a homlokát. Magas vér­
Dózsába, a szülői házba, a Rozmaring eszpresszóba, esze nyom ása van, állandó orvosi
ágában sincs künn maradni és nem jön haza, edző lesz felügyelet a la tt áll. K is am u­
Tanganyikában és püspök Salzburgban, tehát, hazatér, le tt a nyakában, nagyon val­
ha közben nem marad kinn. Puskásné is megerősítette lásos, minden vasárnap te m p ­
férje nyilatkozatát, amelyet tulajdonképpen nem is lomba jár. A cipője . . . igen
mondott, azaz mégis. amerikai rokonai vannak,
Mi csak annyit szeretnénk hozzátenni régi friss ér­ akik használt holm ikat szok­
tesüléseinkhez, hogy szeretettel várjuk Puskást és ma­ ta k neki küldeni. Azok sem
radjon ott, ahol van, de azért feltétlenül jöjjön haza, jóm ódúak. . . várjunk csak...
mert mi már rettenetesen odavagyunk érte és unjuk az kalapszalonjuk van k in t,
egész Puskás-ügyet. vagy valami hasonló. Mit
10 (m .) akarsz még tudni? Negyven -
egy-negyvenkét éves. K e d ­
venc zeneszerzője B ach. . .
E lhallgatott, aztán m ikor
lá tta , hogy egy kicsit h ite t­
lenül nézek rá, mosolyogva
mondta:
— Mindig óvatos, h itetlen
voltál. H a nem hiszed, k ér­
dezd meg tőle.
Rövidesen o t t is hag y o tt,
dolga volt, vagy u n ta t á r ­
saságomat. ' É n persze nem
m entem oda a nőhöz, de
m ódfelett izgatott a dolog.
Nagyon szerettem volna tu d ­
ni, hogy mi helytálló ezekből
a feltevésekből, s persze a rra
is gondoltam, hogy m ajd k i­
nevetem nagyképű b a rá to ­
m at légből kapott következ­
tetéseiért. Annyira elh atal­
m asodott rajtam a kíváncsi­
ság, hogy amikor a nő felkelt,
követtem őt. Ilyen m ódon
m egtudtam , hol lakik, s hoz­
záfoghattam a nyomozáshoz.
Az eredmény megdöbbentő
volt. Barátom nak m inden
megállapítása hajszálponto­
san egyezett a valósággal.
A hideg fu to tt végig a h á ta ­
mon, amikor a nő, ak it köz­
ben személyesen is m egism er­
tem, félig lehunyt szemmel,
halkan válaszolta egyik k é r­
désemre, hogy szám ára a
zene B achot jelent, s B ach
a zenét.
Ügynevezett józan felfo­
gású em ber vagyok, a babo­
n á t mindig lenéztem, és
m indent, ami nem volt kéz­
zelfogható és világos. H a z a ­
járó lelkek nálam nem ta lá l­
ta k otthonra, a miszticizmus
mindig távol állt egyénisé­
gemtől. De most valami m eg­
rem egett bennem, valami soha
nem ism ert érzés k e ríte tt
hatalm ába. Mintha H am let
súgta volna fülembe, hogy
több dolgok vannak földön
és égen, Kálm án, m intsem
bölcselmetek álmodni képes.
Egyszerre törpének éreztem
magamat, megrendülve egész­
séges világszemléletemben, a-
melyet józanságnak nevez­
tem. H á th a m ás is van a
világon, m int ami a közön­
séges emberek számára hoz­
záférhető, a dolgok re jte tt
oldala, anyagtalan finom k a p ­
csolat az arra h iv ato tt em ­
berek között, új érzékszerv,
amelynek segítségével á t le­
het látn i mindenen. Intuíció,
clairvoyance. . . vagy valam i
m ás titokzatos hatalom . . .
— Varázsló vagy! — m ond­
tam barátom nak, am ikor
megilletődötten beszám oltam
neki k u tató m unkám e red ­
ményéről. — Hogyan tu d h a t­
tál m indent ilyen pontosan
erről a nőről?
— Húsz éve ismerem —
hangzott barátom válasza.
Feleki László
 Gulliver a törpék országában
A viccirodalom klasszikusai
M o ttó t N in c s e n e k ré g i v ic c e k ,
c s a k ö r e g e m b e re k v a n n a k . E g y
ú js z ü lö ttn e k m in d e n v ic c ú j.
C se n g a te le fo n , M a n c ik a felv eszi a
h a llg a tó t.
— H a lló , M ancika — m o n d ja eg y k e l­
le m e s férfihang. — I t t P u tn o k i J e n ő .
N e h a ra g u d jo n , h o g y ily e n k o rá n re g g e l
z a v a ro m , d e az é jje l a b á lb a n m e g k é rte m
a k e z é t, é s m o s t m á r n e m em lékszem ,
h o g y ig e n t m o n d o tt-e , v a g y n e m e t.
— J ó , h o g y szól, J e n ő — ö rv e n d e z ik
M a n c ik a . — E m lé k e z te m , h o g y az é jje l
v a la k in e k ig e n t m o n d ta m , d e n em t u d ­
ta m , k in e k . . .
* a n ő k . T ű z r ő lp a tta n t fia ta la s s z o n y o k ,
A k ir á n d u ló k m e g lá tn a k egy ju h á s z t,
a k i a j u h a i t le g e lte ti. E g y ik ü k b esz é d b e
e le g y e d ik vele.
— U g y e szörnyen u n a lm a s dolog egész
n a p e g y e d ü l lenni a ju h o k k a l? — k é rd e z i.
— N e m a —: n y u g ta t ja m eg a ju h á s z .
— M in d ig já r e rre v a la k i, a k i m e g á ll
é s m in d e n fé le m a r h a s á g o k a t k érdez.
— H alló, h ib a b e je le n tő ?
R é b e r L á s z ló ra jza
S zűr-S zabó Jó zsef rajza
E lö ljá ró b a n m e g á lla p íto m , h o g y a nő i
lélek ö rö k re jté ly . E n n y i első fe je z e tn e k
elég is, e zen é v e k ig el le h e t g o n d o lk o z n i.
2.
S ám li A n a s z tá z n e m v o lt sz é p fé rfi —
m o n d a n á e g y o ly a n író, a k i s z e r e ti a
k ö d ö síté st, a z e lk e n é st. É n fé rfia s n y í l t ­
sággal m e g m o n d o m , hogy S á m li A n a s z tá z
ro n d a v o lt. A z a rc a fia ta lk o rá b a n egy
cerk ó fm ajo m é s egy g ib b o n m a jo m k e ­
resz te z é sé re e m lé k e z te te tt, a z ó ta a z o n ­
b a n s o k a t c s ú n y u lt. E g y ik lá b a ó lá b v d lt,
a m á s ik ik s z lá b , a m i m ég a n o v e llá k b a n
is a le g n a g y o b b ritk a s á g o k k ö zé ta r to z ik .
3.
S ám li A n a s z tá z u tá n m é g is s z a la d ta k
á lm a ta g , lilio m feh érség ű és m é z é d e ssé g ű
h a ja d o n o k f u t o t t a k u tá n a ; é s ő e z t a
v ilá g le g te rm é sz e te s e b b d o lg á n a k t a r ­
t o t t a . S ám li A n a s z tá z azo n c s o d á lk o z o tt
v o ln a , h a n e m f u tn a k u tá n a a n ő k .
4.
Az olvasó n y ilv á n m o s t v a la m i t u r p i s ­
s á g o t o rro n t. A z t h isz i, k i fog d e rü ln i,
h o g y S ám li A n a s z tá z m e g ü tö tte a to tó -
v a g y lo ttó fő n y e re m é n y t, v a g y a m ik o r
Y v e s M o n ta n d P e s te n v e n d é g sz e re p e it,
k é t jeg y e v o lt h o zzá és a z é r t f u t o t t a k
u tá n a a n ő k .
N em , e z e k ó c s k a h u m o ris ta -fo g á s o k ,
n y u g o d jo n m e g a z olvasó, ily e sm irő l
szó sincs.
5.
E g y sz e rű e n a rr ó l v a n szó, h o g y S á m li
A n a s z tá z h iv a tá s o s p iaci to lv a j v o lt, a
c e k k e re k b e n é s a rid ik ü lö k b e n k e re s te
m e g a m e g é lh e té sé h e z szü k ség es ö s s z e g e t.
E z é r t f u t o tt a k u t á n a a n ő k é s f u t á s k ö z ­
b e n a z t k ia b á ltá k : F o g já k m eg!
6.
T a n u lsá g : Ig a z a z a ré g i m o n d á s , h o g y
a férfin ak c s a k eg y fo k k a l k e ll s z e b b n e k
le n n ie az ö rd ö g n é l. N e c s ü g g e d jü n k , m in t
lá t tu k , egy k is ü g y e sk e d é s se l a le g ­
c s ú n y á b b férfi is fel tu d j a k e lte n i a — J a n ik á m , g y e r e v i s s z a , n e m a f é r ­
je m c s e n g e t e t t !
n ő k figyelm ét.
(g- «*»•) 11

Ism erek néhány csoda­
gyereket. A kis M ozart a
zongora előtt, — ki ne is­
m erné ezt a kedves képet.
Chaplin ötéves korában m ár
kedvenc szinésze volt a lon­
doni kabarószínpadoknak.
Vagy a kis Leonardo da
Vinci, — de ne is az óriások­
ról beszéljek, hanem a m in­
dennapok csodagyerekeiről,
kik korukhoz képest csodá­
la tra m éltóan fejlettek. Szom­
szédom kisfia négyéves korára
elragadó képeket fest. U noka­
b á ty á m hároméves kislánya
kész táncosnő. Mondják, hogy
a töm b-m egbizottunk három ­
éves fia görögül idéz az Odys-
seiá-ból, s hogy öcsikéje fél­
éves korában hagymás ro sté­
lyost e v e tt bugylibicskával.
E ngem et magam at is csoda­
gyereknek tarto tta k , illetlen
volna i t t foglalkozni nekem
velem, nem is szólok róla bő­
vebben és nem is ide akarok
kilyukadni.
H anem oda, hogy m iért
nem ta rta n a k számon, a
a csodagyerek m intájára,
csodafelnőttet is, aki korához
k épest csodálatra méltóan
elm aradott.
Mondok m indjárt egy pél­
d át:
U tazok a villamoson, fel
száll rá egy tősgyökeres pesti
lakos asszony, m in d járt iz­
g a to tta n száll fel, n y ú jtja az
átszállójegyét és azt kérdi a
kalauztól: — Megy ez a
kocsi az utolsó megállóig?
A zt m ondja erre a kalauz,
igen megértőén és előzéke­
nyen:
— Kéremszépen, ez a vil­
lamos éppen az utolsó meg­
állóig megy, onnan m ár nem
megy tovább, m ert az az u to l­
só megálló, hanem onnan
visszafordul.
• H anem ezt az én asszo­
nyom nem érti még elég vilá­
gosan, m ert gyanakodva né­
zegeti a kalauzt és az t m ond­
ja:
Gondolatátvétel Szűr-Szabó József rajza
— K érem , t a lá lt a m m agam nak eqy la k á st!
— É n Is!
A tárgyilagos
— Ne nézzen engem hülyé­
nek, hanem azt mondja meg,
hogy a z . utolsó megállóig
tudok-e utazni ezzel a kocsi­
val?
A kalauz nem nézi hülyé­
nek, — csak bennem kezd
derengeni, hogy i tt m ost a
csodafelnőtt egy érdekes pél­
dányával le tt találkozásom,
— éppen ezért a kalauz azt
m ondja szépen, hangosan,
jól artikulálva a szavait a
kérdezőhöz:
— A rra tetszik gondolni,
hogy esetleg változott volna
a villamos útiránya, vagy
esetleg a kocsiszínbe m e­
gyünk. Nem, kéremszépen,
a kocsi az eredeti útvonalon
jár.
M o st m e ly ik s z e m ü v e g e t h ord od ?
E rre az asszony így v á la ­ A z a t tó l f ü g g , m ir ő l v a n szó!
szol:
— M it tudom én, hogy m i
a m aga eredeti útvonala, Sovány vigasz
hanem hogy megyünk-e a S c h w o tt L a jo s ra jza
R anolder utcáig?
— O da nem megyünk, k é ­
remszépen, mondja ism ét n a ­
gyon m egértőn a kalauz, —
s még akkor se mennénk oda,
ha történetesen az utolsó
megálló u tá n lenne m ég egy
utolsó megálló, m ert a R a ­
nolder u tca az ellenkező irá n y ­
ban van. Ügy hozta a sors,
hogy a m ásik irányba te ts z e tt
felszállni és így semmi egyéb­
re nincsen szükség, m inthogy
le te tsz ik szállni m ost m ajd a
megállóhelynek nevezett
— L é g y t ü r e le m m e l, k is a n y á m , h o ln a p t ó l k ezdve m ár
m egállónál és az ellenkező f o g la lk o z o m v e le d — n y u g d íj b a m e g y e k .
irányba tetszik felszállni, és
azután o tt tetszik m ajd tu d a ­
kozódni a kartársam nál, hogy beszédet végighallgató u ta ­ hanem v á rja az utánunk
hol te tsz ik m ajd leszállni a sokról. soron következő villam ost. . .
R anolder utcához. -— H ülyék, — mondja m a ­ Remélem, hogy példám
gának, m e rt nyilván nincsen nyomén m egindul m ajd a
Mire az asszony bosszúsan egyetlen u ta s sem a villam os­ csodafelnőttek szám ontartása
csak en n y it mond:
ban, akinek szellemi képes­ is, a versengés, hogy csalá­
— Szóval, hogy nem megy ségei felfoghatnák az asz- dunkból és ism erőseink köré­
a R anolder utcáig! K ezdte szonynak a világ dolgairól ből minél több csodafelnőttet
volna m indjárt ezzel! a lk o to tt nézeteit és ítéletét. m utathassunk fel és ezzel is
Azzal kimegy a perronra, Leszáll végre, és akkor gazdagíthassuk kicsiny, de
s jól érthetően leszögezi véle­ o ttm arad a járdaszigeten. büszke társadalm unkat.
m ényét a kalauzról és a p á r­ Nem m egy á t a túlsó oldalra, Somogyi Pál
 A JÖVŐ
..ha a „ m ú lt-k u ltu sz“ íg y m e g y tovább! Sándor Károly rajza

13
 Fontos a külkereskedelem is
Egyes „im pexek” dol­
gozói zavartan fordulnak
oda a ném et, szovjet, hol­
land, libanoni, angol, fra n ­
cia, vagy indonéz vevő­
Pecsétnyomó ügyben höz:
— Bocsánat m onsieur
K arórával szerettem voln a m eglepni vidéken lakó f ia ­ (m ister, tovaris, m ynheer,
m a t. Szabályszerűen becsom agoltam , vászonba csavartam és signore stb.), erre balra,
pecsétviasszal leragasztottam , — a posta előírásai szerint. A azu tán jobbra, nem , ez
p ostán közölték velem , hogy csak akkor vehetik fe l a külde­ csak egy volt fürdőszoba,
m én yt, h a a viaszt saját m onogram os, vagy cím eres pecsét­ nem , ez sem a dolgozó-
n yom óval ütöm le. M egm ondtam , h ogy n em vagyok m agyar szoba, ez irattár, azelőtt
n em es, nincs cím erem , de m ég m onogram os pecsétnyom óm konyha volt. Sajnos, az
sin cs. átép ítés m iatt csak erre
V álasz! a szabály, a z szabály, am ely alól nincs k iv étel. tu d u n k keresztülm enni, de
R endben van, m egértettem . H a nem , h át nem . D e eg y v a la ­ m ár itt is vagyunk. Fog­
m it azért szeretnék a p ostától m egkérdezni: laljon helyet. Szóval h á­
Csak nem képzelik, h o g y előhb cím eres, vagy m onogra­ rom vagon áruról lenne
m o s pecsétnyom ót csináltatók, h ogy egy csom agot feladhas­ szó. . .
sak? V alahogy így történik.
Bállá Oerő A Chem olimpex, az Im -
Bp., I„ Táncsics M. u. 5. portex, a M ineralim pex és
a Trariselektro külkeres­
kedelm i vállalatok nem
Északmagyarország tu d já k feleiket megfelelő
m iliőben fogadni. Az
c ím ű la p m á rc iu s 5-i s z á m á ­ K ö z ö ljü k az É sz a k m a g y a r- egyes osztályokat valóban
n a k „ H a z á m , h a z á m , te o rsz á g szerk e sz tő sé g é v e l, csak fürdőszobán keresz­
m in d e n e m “ c ik k é b e n o lv a s ­ h o g y — a m e n n y ib e n a m a ­ tü l lehet megközelíteni.
su k : g y a r iro d a lo m tö rté n e tn e k és Ezt a K. P. D. Sz. külke­
,JSzeretjük azt a földet, az e re d e ti k é z ir a tn a k h in n i reskedelm i szakmai bi­
amelyen születtünk, m ely­ le h e t, — a S z ó z a to t n e m zottsága is m egállapította.
ről Kölcsey Szózatában K ö lc se y , h a n e m V ö rö sm a rty Az áldatlan állapot
Írja: „Bölcsód az, m aj­ ir ta . m egszüntetése érdekében
dan sírod is, mely ápol az érdekelt im pexek közül
s eltakar!" a M ineralim pex és a
T ranselektro a M agyar
Ifjúság ú tja 12. szám a la tti
ház II. és III. em eletén
levő irodahelyiségek k i­
utalását kérte. Ezekért a
zártfolyosós, gyönyörű iro­
dahelyiségekért, am elyek­
ből m ost lakások ké­
szülnek, — az im pexek
cserébe lakás céljára k i­
válóan alkalm as volt lakó­
szobákból álló, de eddig
irodának használt helyisé­
geiket ajánlották fel. A
kérést a Közelbiz elu tasí­
to tta . . .
A M aros utcában is fel­
szabadult egy ház, am e­
lyet m ost nagy költséggel
lakásokká alakítanak át,
de irodának úgy lenne jó,
ahogy van. Az im pexek
itt is cserét ajánlottak, de
ezt a kérést sem teljesí­
tették.
Ezek az intézkedések
nem a takarékosságot
szolgálják, hanem inkább
arról tanúskodnak, hogy
egyes illetékes szervek
nem nézték meg a lex i­
konban a „koordinálás”
szó jelentőségét Nézzék
m e g ... H a nem tu d n ák :
fontos a külkereskedelem
is!
(sti)

V annak ügyes­ 3. A csőhálózat

kedő emberek,
.akikről a szájha­
gyom ány azt szok­
ta m ondani, hogy a jég h átán is
megélnek. Ezek közé - tartozik B.
J. hőtechnikai főm érnök is, aki
1953 decem berében a h asá ra csap­
v a ezt mondta: Kerül, am ibe ke­
rül, de a Tengerszem utcában le­
gyen egy prim őrterm esztő kísér­
le ti telep! Ezt az elgondolását rög­
v est p ap írra vetette és decem ber 24-i
keltezéssel benyújtotta a Belkereske­
delm i M inisztérium nál működő Á lla­
m i Gazdaságok Igazgatóságának. O tt
m egint a hasára csapott valaki és azt
m ondta: Ez jó, m ert ilyen m ég nem
volt! Ezek után m ár m ent m inden,
m in t a karikacsapás.
1954 telén m ár elkészültek a közel
három m illió forintot felem észtő kísér­
le ti üvegházalt és hollandágyak.
Az ünnepélyes m egnyitóra, egyik
n apról a m ásikra, olyan paradicsom ­
p alán tá k k al ültették be szorgos kezek
a csodaágyakat, am elyeken m ár érő
piros paradicsom volt. A m eghívott
vendégek száj tát va bám ulták a cso­
d á t és elhitték a th erm ál-telep alko­
tóinak, hogy itt idővel nem csak télen
pirosodó paradicsomot, pap rik át és
egyéb hazai újdonságokat lehet elő­
állítani, hanem, h a a szükség úgy k í­
v án ja, még narancsot is. Ez igen! —
bólogattak azok, akik bólogatni sze­
retn ek . De a szakem berek egy része
nem bólogatott, hanem inkább kelle­
m etlen kérdéseket te tt fel az újítók­
nak. Például: m iért nem dél felé
ép ü ltek az üvegházak, hogy a nap­
fén y jobban érje őket? Meg aztán:
m i lesz akkor, h a egy dermesztő, h i­
14
deg tél idején bedöglik a Széchenyi-
fürdő m otorja és m egszűnik a meleg­
vízszolgáltatás? Vagy: m i lesz akkor,
h a a Lokom otív-strandfürdő, amely
ugyanerre a hálózatra v an kapcsolva,
valam ivel több melegvizet használ
m ajd el, m int am it neki szántak? Ak­
kor bizony, — m ondották a szakem ­
berek, — m egfagynak m ajd a sze­
gény m elegházi ígéretek, elsárgulnak,
elhervadnak és velük együtt pusz­
tu ln ak a beléjük fe k te te tt milliók is.
Sajnos, ezek a szakértői sirám ok el­
vesztek az ünnepi h an g u lat áh ítatá­
ban.
M ikor azonban az ÁG Igazgató­
sága saját pénzén tapasztalta, hogy
ezek az üvegházak nem v áltják be a
hozzájuk fűzött rem ényeket, az egész
építm ényt átpasszolta az érdi Állami
Gazdaságnak. Az érdiek m egpróbál­
tak úgy gazdálkodni ezekkel a mon­
strum okkal, hogy jusson is, m eg m a­
radjon is. De a rosszul idom ított
üvegházak hősiesen ellenálltak m in­
den ésszerű term elésnek. Végül is az
érdiek m egunták a dicsőséget és 1955
m árcius 1-én továbbpasszolták a k í­
sérleti telepet a Fővárosi V irág- és
Dísznövényterm esztő V állalatnak.
M ikor ez a 2. számú áldozat elkezd­
te a gazdálkodást, nyom ban felszínre
kerü lt a therm álházak jónéhány hi­
bája:
1. A jelenlegi fűtésrendszerrel nem
lehet az üvegházakat biztonsággal
üzemeltetni.
2. A fűtésberendezésnek több szem­
pontból kifogásolható h ib á ja van.
több helyen m áris
kilyukadt.
4. A növényhá­
zak vasszerkezetei a felm elegedés­
okozta tágulás eredm ényeként k itör­
delik m agukból a beépített üvegab­
lakokat stb., stb.
Ennek ellenére a dísznövényesek
m egpróbálták a lehetetlent, de rövid
idő alatt rá jö ttek arra, hogy k á r a
gőzért, és 1957 elején továbbpasszol­
ták a Fővárosi Fürdő Vállalatnak.
Most teh át a melegvizet adó gazda
m aga vette kezelésbe a növényháza­
k a t és m egpróbálja menteni, am i még
menthető.
Ezek után, h a valaki azt hiszi,
hogy a Tengerszem utcai kudarcon
ta n u ltak az illetékesek, az alaposan
téved. Ugyanis B. J. főm érnök és
társaj 1955 novem berében 200.000 fo­
rintos hitelkeret biztosítása u tá n egy
újabb hasonló növényház építésére
k ap tak engedélyt. Ezúttal a M argit­
szigeten. De ez sem sikerült.
Hogy a következő építkezésre kitől
és hol kapnak pénzt és engedélyt, e
pillanatban m ég bizonytalan. De jó
lenne, ha az illetékesek visszam enő­
leg megnéznék ezeknek a rosszul si­
k erü lt építkezéseknek m inden moz­
za n atát és okulnának belőle. A fele­
lőtlen ügyeskedőket, akik időközben
a szélrózsa m inden m inisztérium ába
szétszóródtak, szemmel kell tarta n i,
m ert h a nem néznek a körm ükre,
igen könnyen m egtörténhet, hogy
m ire egy szép napon felébredünk, a
C itadella helyén egy elefántkeltető
kísérleti állom ást létesítenek. Mi pe­
dig m ajd fu th atu n k a pénzünk után.
B ernáth Ede
 W0
B ede A n n a / H é tfő n reg g el
H e g e d ű s I s tv á n r a jz a

Én irigylem ezt a Pistát,

Mert elromolhat bármi,
Amit meglát, vagy nem is lát
Mindent meg tud csinálni.
És a szivében nincs harag,
Mindent vígan visz véghez:
A házhoz gerendát farag,
És lécet a cseréphez,
Hegedűn játszik és kapál,
Az órát megjavítja,
És nincs előtte büszke zár,
Melynek ne volna nyitja.
Elhárított már annyi vészt,
És jöhet majd megint vész,
Csak ennyit mondunk: Pista, nézd ...
És ő mindent elintéz!
Ha verset ír, az sikerül.
Bármire kérik, bólint.
És a kezéből kikerül
Ezer dolog, és jó mind!
Tudja: mely csillag merre jár,
És hogy mikor van ujhold,
S ha egy fazék repedne, már
Kerül kezéből új folt;
És mindennek, bármerre néz,
Van szege, kulcsa, foltja,
Nincs számtanpélda, mely nehéz,
Az életet megoldja!
Ha Gordiumba ő kerül,
Legyen csomó kosárnyi,
Kibontja ő feltétlenül,
Hogy szét se kelljen vágni!
A zongorában nincs akkord,
Mely elbújhat előtte,
Bármely súlyt nem fáradva hord
Erős hátára kötve,
Villanyt javít, lámpát szegei
És őt félik a lángok!
ö mérnök lesz, öt év se kell,
S megméri a világot!
A költőnek „R eg g eli n a p sü té s”
cím ű k ötetéből. (M agvető)

— És tu d o d , a friz u rá ja ily e n . . .
Az ille té k te len

Miért éppen mi ne közöljünk tudományos cikkeket?

T u d o m á n y o s m e llé k le tü n k
A tudomány legújabb csodája:
AZ ELEKTROMOS MÁLNASZÖRP
A z elektrom os m á ln a sz ö rp , m ik é n t a
n eve i s m u ta tja , p á r h ó n a p o n b e lü l leh e­
tővé fo g ja te n n i a b o lyg ó k k ö zti k ö zlek ed ést.
Az elektrom os m á ln a s z ö r p e g y sze rű k is
szerk ezet, a m e ly m o s, v a sa l, sü t, fő z, e lle n ­
ő riz, zöldségesboltot n y i t és zo n g o rá zik .
M o s t k ísé rlete zn e k a legú jabb m o d e lle l,
a m e ly m in d e ze k tetejébe m ég szen vte le n ü l
m o so lyo g is . A z e lek tro m o s m á ln a sz ö rp ö t
m in d ezek e n fe lü l m ég ineg i s lehet i n n i.
R ö vid esen m e g k e zd ik az ele k tro m o s
m á ln a sz ö rp so ro za tg yá rtá sá t. A H á zta rtá si
B o lto k b a n m á r m á rciu s h a rm in ck e tte d ik é n
k a ph ató le s z.
A m a o r ik s e g íte n e k m a g u k o n
A New Zealandon élő m aorik, m int
ismeretes, nem hordanak cipőt, ezért a
tyúkszem náluk igen ritka. Ezen a hiá­
nyosságon óhajt segíteni a Wellingtoni
Tudományos Akadémia, amely K arinthy
Frigyes szabadalm a nyom án m ost nyil­
vános pályázatot írt ki a szintétikus
műanyagból készült tyúkszem pótló elő­
állítására.

E gy tu d o m á n y o s e x p e d íc ió A h e g y ó r iá s ú ja b b
iz g a lm a s f e lf e d e z é s e i m e g le p e té s s e l s z o lg á l

MI V A N A M ONTBLANC TETEJÉN ?
Hó.

Az aviatika nagy kérdése! Ö tl á b ú e l e f á n t

L eh et-e ó rá n k é n t 2 0 .0 0 0 k ilo m é te r se b e s­ M in d e n k i m eg b á m u lja a z ö tlá b ú elefán ­

séggel r e p ü ln i ü z e m a n y a g n é lk ü l? tot. É r d e k e s m eg fig ye ln i, h o g y a z ötödik
— ... és o n n an a z O p erába? M árts láb p o n to s a n o lya n , m in t a többi négy,
indulok! Nem! a m i f a n tá z iá n k szertelen ségét d ic sé ri.
15
 Az USA alelnöke Ghánában S zegő Gizi r a jz a

— On itt, M r, Nixon? On h e ly e sli, ha eg y o rs z á g független lesz?

— F ölöttébb! De m in d e n tő l fü g g e tle n ü l n e tő lü n k legyen fü g g e tle n .

H ja , a s z e n v e d é ly ... T iszteletd íj

— De k isfia m , te dohányzol? — H űha, ez iqen!

— Igen. P e d ig é v e k óta p ró b á lo k leszokni ró la . — Istó k u ccse, m e g é r t e g y tízest! . . .

LUDAS MATYI h u m o ro s , s z a tirik u s h e tila p . S z e rk e s z ti a s z e rk e s z tő b iz o tts á g . A k ia d á s é rt fe le l a H írla p k ia d ó V állalat Igaz­

g a tó ja . — S z e rk e s z tő s é g : B u d ap est, V ili., Gyulai P á l u tc a 14. Tel.: 3 3 5 — 718. — K ia d ó h iv a ta l: V ili., B laha L ujza té r 3.
T el.: 343 — 100, 142 — 220. — K ossuth N yom da, B u d ap est, V., H onvéd u tc a 10. Felelős v e z e tő : Lengyel L ajo s Ig azg ató . —
P é ld á n y s z á m : 300.000.
 Á ra 1 fo r in t

Ilii. évfolyam 6. szám.

S á n d o r K á r o ly r a jz

!G Y — Korcsmárosné! Száz szál gyertyát ide az asztalra!

— Sajnos, kérem, csak harmincöt szál gyertyánk van összesen...
M V lX tV M K ... — Annyi vész! A többi hatvanötöt majdí importáljuk, sej, de hitelbe!
 T iszta B u d a p estü n k ?

— Kérem, ez a Kősó u tca, v a q y a L ebbencs utca?

— Ez a Kősó u tc a . A L ebbencs u tc á b a n a sz fa lto s h o rd ó k fe k sz e n e k . . . f

Űj lap
I. F E J E Z E T III. F E J E Z E T

A d e te k t ív k ir á ly p ip á r a g y ú jto tt és
E k k o r n e s z te le n ü l k in y ílt a z a jtó és
íg y s z ó lt seg é d jéh ez:
belépett egy szúrósszemű férfiú. F e jé n

— W e ll, n e m m in d e n n a p o s r e jté lly e l p u h a n e m e z k a la p v o lt és szá já b a n c ig a ­

á llu n k szem b en . semmi nyomot
A te tte s r e tta fü s tö lg ö tt. A d e te k t ív k ir á ly m in d ­

nem, hagyott maga után, még egy árva e z t egy pillanat alatt észrevette.
lábnyomot sem. -— N o s , u r a im — m o n d o tta k o m o ra i —
— W e ll, . . L e h e t, h o g y nem is volt k ö z ö lh e te m ö n ö k k e l, h o g y a tettes a lord
lába, mester ? É n m á r h a l l o t t a m e m b e r e k ­ második komornyikja, a k i e g y b e n a

r ő l, a k ik m in d e n ü tt lá b a t la n k o d n a k . . . fla m in g ó m a ssz ő r je is v o lt. B ő r ta lp ú

g u m ic ip ő t v is e lt és g u m ita lp ú b ő r­
k o c k á z ta tta m e g fé lé n k e n a se g é d .
k e sz ty ű t. S zem ei szü rk ék , C h e s te r f ie ld
— D e u jjle n y o m a to k a t s e m h a g y o tt!
c ig a r e ttá t s z ív é s s z e r e ti a R ok fo r t-sa jto t.
— L e h e t, h o g y ujjai sem voltak!
— A z ég re! •— k iá lto tt fe l a d e te k t ív ­
D erm ed t c se n d b o r u lt a szo b á ra .
k ir á ly , a k i iz g a lm á b a n a z t is e lfe le jte tte ,

I I . F E J E Z E T h o g y d e te k t ív k ir á ly o k w e lle l k ezd en ek
m in d e n m o n d a to t. — K i ön , u ra m és
— W e ll — s z ó la lt m e g v é g ü l is a
honnan tudja mindezt?
d e te k t ív k ir á ly , m e r t a d e te k t ív k ir á ly o k
— É n e g y p e s ti o lv a s ó v a g y o k , k érem
m in d ig ez ze l k e z d ik . — H a n em v o lta k
— m o s o ly g o tt szerén y en a r e jté ly e s
u j j a i , mivel fojtott meg hét embert és egy fé r fiú-— é s o n n a n tu d o m , h o g y ez a
flamingót ? regény már harminc évvel ezelőtt meg­
E b b e n k é ts é g k ív ü l v o lt v a la m i. T a n á e s - jelent egyszer magyarul.
‘a la n u l n é z te k eg y m á sra . g. m .

ü g y m ozgalm as elét' Szűr Szabó Jó zsef ra jz a

 B alettm űvészek Illu sztrá c ió e g y n y ila tk o z a th o z

Olga L ep e sin sz k á ja , a S zo v jetu n ió nép*

m ű v é sz e é s V lagyim ir P re o b ra z s e n s z k ij,
é rd e m e s m ű v ész, a m oszkvai N aqy sz ín ­
h á z m ű v észei, v e n d é g e in k B u d ap esten

A m e r ik a k ije le n te t te , h o g y K öz ép - K eletet m e g v é d i a z a g r e s s z o r o k ellen.

A „L udas M a ty i'' leg u tó b b i sz á m á ­
b a n T abi László kollegám e rő te lje s és
hu m o rtó l csöpögő u jja k k a l rá m u ta to tt T ü relem rózsát tere m B efutott
a r r a a fo n ák helyzetre, hogy a k o r­ V-
m á n y egyfelől az alkoholfogyasztás Várnai György rajza a leg frisseb b rém h ír
p ro p a g a n d á já t, m ásfelől az alkoholiz­
m u s ellen i h a rc o t részesíti tá m o g a tá s­
ban. S zerin tem a cikk hely esen v e te t­
te fel a pro b lém át, d e nem m u ta tta
m eg a kivezető Utat, a m ié rt a m ú ltb a n
m á r sokan m eg ü tö tté k a b o k á ju k a t,
úgyhogy u tá n a sokszor év ek ig ü ln i
v o lta k k én y telen ek . L egyen szab ad te ­
h á t a c ik k m e g á lla p ítá sa it alábbi
k o n k ré t ja v a s la tta l kiegészítenem .
A fo n á k hely zet m egszüntetése, és
főleg a k ö ltsé g m e g ta k a rítá s é rd e k é ­
b e n az alkoholfogyasztás p ro p a g a n ­
d á já t és az alkohol elleni h a rc o t egy­
be kellen e kapcsolni. T e h á t pl. a cse-
m ői b o r lelk es h ird e té se h ely ett,
ily h ird e té s a lk a lm a z ására gondolok:
Aki csemői bort iszik,
Azt a mentők haza viszik.
Két orvos a gyomrát mossa,
Felesége megpofozza.
Igyunk csemőit! — Ne k é rd e z ő s k ö d jé k fo ly to n , m ajd
A sörfogyasztás érd e k é b e n és ellen, szólok, ha 1972 lesz!
a következő h ird e té st a já n la n á m :
Akar ön teljesen elhülyülni? Sze­
ret ön úgy hazamenni, hogy egy lé­ S akkrovatunk
pést tesz előre és két lépést hátra? Kaján Tibor rajza
Szeret ön fényes délben a Körúton
agy fal tövében üldögélni és óriási
közönségsiker mellett magyar dalo­
kat énekelni? Akkor igyon minél
több „Zsiráf” sört. A „Zsiráf” sör
magas szesztartalma és üdítő íze al­
kalmassá teszi önt arra, hogy perce­
ken belül kitegyék az állásából.
V égül a D ock-rum fo g y asztásán ak
em elése és csö k k en tése céljáb ó l ezt
a h ird e té st te n n é m közzé:
Igyon Dock-rumot, ha öreg korára
biztosítani akarja nyugodt delirium
tremensét. Bármilyen intelligens
szeretetre méltó ember ön, az illatos,
nemes anyagokból párolt Dock-rum
egy félóra alatt utálatos majommá
varázsolja. Győződjön meg róla sa­
játmaga! Kapható mindenütt.
Biztos, hogy az ily e sfa jta h ird e té ­
sek. h a az alk o h o lfogyasztást nem is
zsökkentenék. de a p ro p a g a n d a k ö lt­
ségeit lényegesen m érsék eln ék . Egy m eg g o n d o la tla n lépés
G á d o r B éla
 Tavaszi illat í A e lr tta tC /ZM £Z M //4CS0T4 m '
Távoli ismerősöm, Ürge Jen ő berobogott a szobámba,
ledobta m agát egy székre.
— Mit szól hozzá uram ? — kezdte némi izgalom m al
a hangjában. — A Nők L ap ja lezárta a házasságról indí­
to tt vitát. N ekem is van mondanivalóm . Tiltakozom ! A
vitát nem leh et lezárni.
Hümmögtem. M it lehet e rre mondani? Sem m it.
— Higgye el nekem u ra m — folytatta hévvel Ürge,
— azok a jó házasságok, am elyek az égben köttettek.
Régi igazság ez, de m int tu d ju k , minden házasságot itt
kötnek a földön, itt nősülnek a férfiak, itt m ennek férj­
hez a nők és itt van a ku ty a eltem etve. Az égre kellene
bízni ezt a problém át, hogy nyugodtan élhessünk a föl­
dön . . . Mit szól hozzá?
Nagy várakozással nézett rám . Valamit felelnem kel­
lett.
— Az ötlet nem rossz — kezdtem, de nem ju tottam
tovább, Ürge közbevágott.
— Nekem h ih et uram, én ebben szakértő vagyok.
Huszonöt évi házasság van mögöttem, méghozzá h é t rész­
letben, hat feleséggel. Egyiket kétszer vettem e l . . . K íván­
csi vagyok a vélem ényére: m it gondol, így ki leh et bírni?
. Rémes! M ár m egint kérdez és várja, hogy feleljek rá.
— Azt hiszem így nem lehet kibírni — szóltam. Gú­
nyosan felkacagott.
Vv*S ÍV*
— Téved! Csakis így lehet kibírni huszonöt évet. Ne
higgye, hogy nem rendes feleségek voltak. M indegyik
kedves, okos, dolgos, csin o s. . . Most is jóba vagyok ve­
lük. M inden kedden találkozunk egy presszóban. Jöjjön
A beképzelt el legközelebb. Van, aki a fé rjé t is elhozza, én is viszem
G erő S á n d o r r a jz a
a h ato d ik -h eted ik et. . .
— Nem é r te m . . . — dadogtam.
— Persze, m aga ezt nem is értheti. Ez paradoxon.
M inden házasságom boldog volt, csak én voltam m indig
boldogtalan. Engem nem a házasság vonzott, hanem a
válás. Ezért nősültem. A házasságban ez a legizgalmasabb.
A hatodikat is azért vettem el mégegyszer, tőle volt a
válás a legjobbízű. Én házasságpárti vagyok és nem ülök
fel annak az elavult szájhagyom ánynak, hogy aki k in t van
az bent ak a r lenni, aki bent van az kifelé kacsint.
— Szép kis nézetek — szóltam felháborodva. — M a­
gának nem le tt volna szabad megnősülnie!
— Téved uram , mélységesen téved. Olyan em ber ne
nősüljön, aki nem tud válni. É n tudok.
— Szégyelje magát, ezzel dicsekszik.
— Ezt m aga megint nem érti. A házasságban az a
legszebb, am i k ét házasság között van. Ilyenkor eljönnek
hozzám összes lány- és asszonyismerőseim. A nyáskodnak:
Jenőke, nem élet ez így m agának, látja nincs tiszta inge,
— kimossák; nincs rendes kosztja — megfőzik.
— Nem igaz! A nők n em ilyenek.
— De ilyenek! Én csak tudom , mindig ők beszélnek
rá a nősülésre, ilyenkor kezdek új életet. így m egy ez h u ­
szonöt év óta: nősülök-válok, aztán megint nősülök és
m egint válók, közben élek is a k é t házasság között. Ezért
érd em es. ..
H irtelen hozzámugrott, m egragadta a karom at és foj­
tott izgalommal a fülem be súgta:
— M ásnak nehéz tanácsot adni uram, de h a nem si­
kerü lt a házassága, gondoljon arra, hogy egy rossz házas­
ságból lehet k é t jó . . .
V isszaültettem a helyére, felvettem a telefonkagylót
és tárcsáztam a hárshegyi ideggyógyintézetet. Gondolom,
jobb, h a Ü rge Jen ő bent van és kifelé kacsint. Igazat adok
a Nők L apjának: a vitát a házasságról egyszer m égiscsak
abba kellett hagyni.
Legalábbis egyelőre.
Földes György

H a egy kiló kenyeret vásá­ a kenyérre tapadó piszokkal

rolsz, villamosjegy nagyságú viszont nem.
Nagyon helyes, hiszen a pa­
papírba „csomagolják”. Indok: p írt úgyis eldobja az ember, a
a papírral takarékoskodni kell, piszkot azonban megeszi.

4
 „A. lelkieket keresem “
wdäk?new ismeri, Toncz Tibor rajza

A viccirodalom klasszikusai
M o ttó : N in c s e n e k ré g i v ic c e k
c s a k ö re g e m b e re k v a n n a k . E g y
ú js z ü lö ttn e k m in d e n v ic c ú j.

M ancika az esküvője előtti napon

pirulva tanácsokat kér a m am ájától.
— H át tudod kislányom — kezdi a
m am a zavartan — az úgy van, h ogy az
esküvő u tán m agatokra m aradtok, a
férjed m egölel, m egcsókol, aztán . . .
— D e m am a —- vág közbe türelm et­
len ü l M ancika — ezeket én már mind
régen tudom , azt mondd m eg nekem ,
hogy kell a dinsztelt káposztát csinálni.
»
Csiperke Bódog elm egy egy ügyvédhez
és közli vele, hogy el akar válni a fele­
ségétől, m ert az azt m ondta neki, hogy
csacsi. A z ügyvéd kijelenti, hogy nem
vállalja az ügyet, mert ez nem válóok.
Csiperke elm egy egy m ásik ügyvédhez,
azzal ugyanúgy jár. Csiperke nem csü g­
ged, elm egy egy harm adikhoz. A z m eg­
kérdezi tőle:
— D ehát m iért mondta azt a felesége,
h ogy csacsi?
— Az ú gy volt, hogy éppen akkor top­
pantam be a hálószobába, am ikor a fe le ­
ségem egy vadidegen úrral csókolózott.
Én megdöbbenve felkiáltottam : „M i tör­
ténik itt" Erre ő azt m ondta: „ H á t nem
látod, te csacsi" H a ez így m egy to v á b b ...
K aján T ibor ra jz a

E zt olvastuk
A m a g y a r ú js á g o k ellen n e m eg y sz e r
e lh a n g z o tt az a m e g jeg y zés, h o g y e g y ­
fo rm á n írn a k . A z o lv asó a z t ta l á lj a az
e g y ik b e n , m in t a m á s ik b a n , a m á s ik b a n
p e d ig a z t o lv a s h a tja , a m it az e g y ik b e n .
P e d ig n e m íg y v a n , s e z t az e lle n v e té ­
s ü n k e t tényekkel e rő s ítjü k . N é z z ü k m eg
p é ld á u l B u d a p e s t le g u tó b b i n a g y m ű v é s z i
e sem én y érő l, az Y v e s M o n ta n d h a n g ­
v e rs e n y rő l — e g y fo rm á n a m á r c iu s 12-i
sz á m o k b a n — m e g je le n t k r i ti k á k a t. I t t
v a n a N é p a k a ra t, a m e ly a v á lto z a to s s á g o t
a b b a n is k ife je z é sre j u t t a t t a , hogy' a
n a g y fra n c ia é n e k e s t a k r itik a eg y ré s z é ­
b e n Mondtand- n a k k e re s z te lte el. A z
o lvasó u g y a n c s a k k a p k o d ta a fe jé t:
Mondtand vagy M ontand — ez i t t a
k érdés! I z g a lm is k ü z d e le m u t á n 5:3
a rá n y b a n a M o n ta n d n é v ja v á r a d ő lt el
a n a g y c s a ta . S zóval k ij ö tt a p a p írfo rm a ...
U g y a n ily e n h e v e s k ü z d e le m a la k u lt k i íg y jár, aki nem szereti a vizet
az E s t i H írla p A sanzon varázslója cím ű
cik k é b e n a sanzon és a sanszon k ö z ö tt.
I t t m in im á lis k ü lö n b sé g g e l a c ím b e n
szereplő sanzon g y ő z ö tt. . . A dal d ö n tő b e
se m k e r ü lt. . .
A b b a n m in d e g y ik k r itik u s m e g e g y e ­
z e tt, h o g y e lr a g a d ta tá s s a l í r t a v e n d ég -
m ű v é sz rő l, s e b b e n ig a z u k is volt. V isz o n t
M o n ta n d le g n é p s z e rű b b s z á m á n a k e m lí­
té s é n é l m á r m e g n y ilv á n u lt a v á lto z a to s ­
s á g ra v aló tö re k v é s , n e h o g y e g y fo rm a sá g
m u ta tk o z z é k . É p p e n e z é rt K o z m a J ó z s e f
— (és n e m J o s e p h K o sm a , a h o g y n á lu n k
sok szo r ír já k ) — v ilá g h írű s z e rz e m é n y é t
a N é p a k a ra t, Hervadt levelek, a N ép -
s z a b a d s á g Hervadó falevél, az E s t i H í r ­
la p Elhervadt levelek cím m el e m líte tte .
A m a g y a r k ö zö n ség v is z o n t e z t a szép
d a lt h a n g le m e z rő l, k o ttá b ó l, a rá d ió
sok -so k s u g á rz á s á b ó l é s sz á m o s k ö n n y ű ­
z e n e i m ű s o r e lő a d á sá b ó l Hulló levelek
cim m el is m e r i. . .
M M —- É s é n t iz e n ö t é v iq é lte m e z e n a s z ig e t e n . . .

■

H ű maradt a szakmájához
S á n d o r K sr o ly r a j z a
4 * G te4i\ U&t űfdei£&
A h allgatás báré
É jfél volt, amikor egy álarcos, fekete köpenyes férfi beugrott az
ablakomon és fojtott hangon csak ennyit mondott:
— Tudom a titkodat!
Megborzongtam. A jeges rémület marokra fogta, majd ropogtatni
kezdte a gerincoszlopomat. Künn baljós orkán tombolt.
Könyörgésre fogtam a dolgot. N e leplezzen le! Legyen nagylelkű.
Bízom benne, hogy a fekete álarc mögött nemes szív dobog. H add
vigyem titkomat a sírba, vagy legalább is csak azoknak mondhassam
el, akiknek akarom. A zé a titok, aki megőrzi. De ne vetkóztessen
pőrére a világ előtt, mert azt nem viselem el. Gondolja végig a világ-
történelmet és a világirodalmat: m ilyen tragédiákat okozott, am ikor
egy-egy nagy titok kipattant.
Idegőrlő szünet után csak ennyit mondott:
— JóI
Térdrerogytam előtte, hogy hálát rebegjek. Ingerülten toppantott:
— Nekem nem hála kell, hanem pénz!
Hirtelen átfutott az agyamon, hogy m it tehetnék pénzzé. K icsinyes-
kedésnek nincs most helye. Ha kell, eladom használt kem énykalapo­
m at is. É s akkor az ismeretlen így szólt:
■— T íz forintot fizet havonta!
K issé meglepődtem. Zavartan hebegtem:
— T íz forint?. . . Igazán jutányos. . . M ondja csak, nem. kevés!
A z álarcos széttárta karjait:
— Nézze, tíz forint itt, tíz forint o tt ...
Megegyeztünk.
íg y marad továbbra is titkos a telefonszámom, s megvallom
őszintén, szívesen fizetek ezért havonta külön tíz forintot cinkosom ­
nak, a Magyar Postának. p
HOHÓ !
N agyon téved a P osta, ha azt h iszi, hogy a havonta tíz forintos
titkossági adóval csak ötöt is elriaszt a negyvenezer titkolózóból.
A sznobságot a költség nem m érsékli, de táplálja. H a a titkos
telefon előkelő dolog volt eddig ingyen, m ég előkelőbb lesz, ha
pénzbe kerül. Ha valam i, csak a m eggyőzés segít. A m »g afn
részéről már hozzá is látok.
M iért titkolod a telefonod szám át például te, kedves p olgár­
társam , aki egy illatszerbolt vezetője vagy? Félsz, h ogy valak i
felhív és kellem etlen dolgokat m ond? H a a lelkiismereteid tiszta ,
m it tőrödül vele? S h a nem tiszta, figyelj csak oda nyugodtan:
hátha okulsz valam it. A telefonbetyároktól félsz? N evesd k i
őket. Ők fogják m egunni. Nézd esalr: tizenkét éve vagyok b en t a
telefonkönyvben, ha három betyár felhívott, sokat m ondok.
Pedig én sem vagyok ellenszenvesebb ember, mint te.
H ogy valakinek ép füle van, az term észetes. H ogy valaki
süket, a z sajnálatos, de tudom ásai kell venni. D e hogy valak in ek
ép fü le van, ám sü k etn ek teteti m agát, az nem egyenes dolog.
E gyszer fel akartam hívni egy jeles közírót, hogy gratuláljak
neki „K özelebb az egyszerű em berekhez!” cím ű cikkéhez. K i­
derült, hogy titkos telefonja van.
M eg aztán: én benne vagyok a könyvben, te nem . T e teh át
felhívhatsz engem és elm ondhatsz m indennek, ha kedved tartja,
én viszont nem tehetem m eg veled ugyanezt. E z rendben van?
É s az égre is: m iért titkolod tulajdonképpen? Nyilvánvaló, hogy
nem óhajtasz bárkivel szóbaállni. D e telefont tartasz, h ogy t e azért
szóbaállhass azzal, akivel te akarsz. Szép kis dem okrata vagy.
É n egyáltalán n em akarok veled beszélni, de az, hogy n em is
beszélhetek veled, sértő és kikérem m agam nak.
A titkossági díj pedig legyen száz forint havonta. S ak i n agyon
előkelő akar lenni, a z h avi kétszázért szereltethessen fe l olyan
telefont, am elyen nem csak hogy ő t nem lehet felhívni, de am ely­
ről ő sem tud telefonálni. A z lesz csak exkluzív dolog ig a zá n !

A jta ja m in d e n k i
e lő t t n y it v a á ll.
 A kétkulacsos
S zű r S zab ó J ó zsef rajza

Igazi április elseje

E r k ö lc s n e k n e v e z z ü k a z t , a m it m á s o k t ó l e lv á r u n k —
m o n d ta e q y s z e r e q y ő s z in t e e m b e r . Ez a z ő s z in t e e m b e r , ha
jól e m lé k s z e m , én v o lta m ; a k k o r m o n d ta m e z t , a m ik o r m é q
ifjú v o lta m é s b o h ó é s a z t h itte m , h o q y e z t ú lz á s u q y a n , d e
s z e lle m e s . M e n tsé q e m ü l s z o lq á lj o n , h o q y a k k o r m é q s» m a z
e r k ö lc s , s e m a s z e lle m e s s é q f o q a lm á v a l n e m v o lta m t i s z t á ­
b a n ; é p p ú q y , a h o q y m a s e m v a q y o k t e lj e s e n tis z t á b a n e q y ik -
k el s e m . Ez n e m a z é n h ib á m , h a n e m a k ö r n y e z e t e m é , a m e ly
m in d e n t m e q t e s z , h o q y a z e r k ö lc s r ő l v a ló , a m ú q y is k is s é
k ö d ö s e lk é p z e lé s e im e t t e l j e s e n ö s s z e z a v a r j a . „ E z a z én id ő m
b e n n e m v o lt , e z a z e r k ö l c s t e l e n s é q , a m i m a v a n ” — m o n d ja
e q y ik is m e r ő s ö m . Ha m e q k é r e m , h o q y k o n k r e tiz á lj a a d o lq o t,
k id e r ü l, h o q y a z ő id e j é b e n n e m j á r ta k a lá n y o k a f iú k k a l
m o z ib a , h a n e m a m a m á j u k k a l já r ta k , a z t is c s a k k é s ő b b , a m i
k o r m á r f e lta lá lt á k a m o z it . E qy m á s ik is m e r ő s ö m e p e r o h a ­
m o t k a p o tt, a m ik o r m e q lá to t t e q y c s ó k o ló z ó p á r t e q y s z iq e t i
p á d o n . „ J e lle m z ő ” — m o n d t a k e s e r ű e n . A h a r m a d ik is m e r ő ­
s ö m e t a z k e s e r íti e l, h o q y a h iv a ta lo k b a n s z e r e lm e k s z ö v ő d ­
n e k ; a n e q y e d ik e t v is z o n t a z , h o q y a h iv a ta lo k b a n n em s z ö ­
v ő d n e k s z e r e lm e k , m e r t á r q u s s z e m m e l v iq y á z n a k e z e k r e a
d o lq o k r a , a h e ly e t t, h o q y a z u tc á k o n f é k t e le n ü l to m b o ló t it ­
k o s p r o s t it ú c ió r a ü q y e ln é n e k . A m in t lá t h a t ó , e q y ik s z e r i n t a
m o z ib a j á r n i e r k ö lc s t e le n s é q , a m á s ik s z e r i n t a S z iq e t r e já r n i,
a h a r m a d ik s z e r in t h iv a ta lb a Járn i, a n e q y e d ik s z e r in t a z u t ­
c á r a já r n i; é n p ed lq k é n y t e le n v a q y o k m ln d e q y lk n e k h e l y e s ­
lő én b ó lo q a tn i, m e r t h a a z e l s ő v e l v it á b a s z á lló k , m e q le s z
r ó la q y ő z ő d v e , h o q y a z é r t v é d e m a d o lq o t, m e r t m a q a m is
p a r á z n á lk o d n i Járok a m o z ib a é s n e m a z E x tá z is t m e q te k in -
t e n i, h a a m á s o d ik n a k e lle n t m o n d ó k , ö t p e r c a la tt e lt e r j e s z t i
r ó la m , h o q y n ő s e m b e r lé t e m r e h e ly e s le m a p a d o k o n v a ló c s ó ­
k o ló z á s t , p e r s z e , m e r t m a q a m Is a z t c s in á lo m r e q q e lt ő l e s t iq ,
a h a r m a d ik n a k m é q k e v é s b é m o n d h a to k e lle n t , m e r t a b b ó l
r ö q tö n a r r a k ö v e t k e z te t, h o q y m e q n e m e n q e d e t t k a p c s o la t o m
v a n a q é p ír ó n ő v e l, a n e q y e d fk k e l m e q é p p e n n e m v ltá z h a to m ,
m e r t a z t m o n d ja : „ Ú q y l S z ó v a l m a q á n a k t e t s z e n e k a z o k a
s z e r e n c s é t l e n , z ü llö tt t e r e m t é s e k ! T é r je n v is s z a a c s a lá d j á ­
h o z , a m íq n e m k é s ő . . . ” M in d e n n e k p e r s z e e z e r v á lt o z a ta
v a n . G y o r s ir ó n ő é s e lő a d ó a p á d o n a s z ü n e t e k b e n u n d o r o d v a
b e s z é l a t itk á r n ő é s a k ö n y v e lő e r k ö lc s t e le n s é q é r ő l, a k ik e t a N agyon vegyes kereskedés
m in a p e q y p á d o n lá tta k c s ó k o ló z n i. T itk át n ő é s k ö n y v e lő
u q y a n a k k o r e q y e s z p r e s s z ó b a n s z in t é n a z e r k ö lc s t e le n s é q r ő l V a sv á ri A n n a ra jza
b e s z é l, d e ők a q y o r s ir ó n ő r ő l é s a z e lő a d ó r ó l. M in d k ét p á r
Id eje r e m e k ü l te lik , a té m a f e lv illa n y o z z a ő k e t , m e r t a m ú q y
m á r e q y k ic s it u n já k e q y m á s t . N y u q d ija s b á c s i k ö zli e q y f i a ­
ta l lá n n y a l, h o q y a z ő id e j é b e n n em v o lt e z a z e r k ö l c s t e l e n ­
s é q é s c s a k n e m k ö n n y e z ik a z e l s z e n v e d e t t m é ltá n y t a la n s á q -
tó l, a m ik o r a fia ta l lá n y k ö z li v e le , h o q y m o s t s e l e s z . X -et
f e lh á b o r ít j á k Y v is e lt d o lq a l, a m e ly e k k id e r ü lte k ; Y-t v i s z o n t
f e lh á b o r ít j a , h o q y X v i s e l t d o lq a l m é q n e m d e r ü lt e k k i, n o h a
a z e q é s z v á r o s tu d r ó lu k , d e c s a k m in t m a q á n e m b e r . X s z e ­
r in t Y e r k ö lc s t e le n , Y s z e r i n t X, é s m in d k e t t e j ü k s z e r in t m in ­
d e n k i, ő k e t m a q u k a t k i v é v e ,
M e q k ö n n y itl m in d e z a z e r k ö lc s f o q a lm á n a k tis z t á z á s á t ?
A ttól t a r t o k , h o q y n e m . Ha e q y k ic s it ő s z in t é b b e k le n n é n k
e q y m á s s a l é s ö n m a q u n k k a l s z e m b e n , a z t k e lle n e m o n d a n u n k ,
h o q y n e m v a q y u n k n a q y o n e r k ö lc s ö s e k , d e n a q y o n e r k ö l c s ­
t e le n e k s e v a q y u n k . Ez a z o n b a n s z ü r k é n h a n q z lk , s e n e m
f e le m e lő , s e n e m é r d e k e s ; c s a k iq a z . D e m illló s z o r J o b b a n
h a n q z ik a z , h o q y „A m l v á lla la tu n k n á l s z ik la s z ilá r d a k a z e r ­
k ö lc s ü k ” v a q y a z , h o q y „ O ly a n e r k ö l c s t e l e n s é q m é q n e m v o lt
s o h a , s e h o l a v ilá q o n , m in t a m l v á lla la t u n k n á l.”
E z e k p o m p á s , le n d ü le t e s m o n d a to k é s a p o m p á z a t o s s á -
q u k b ó l é s a le n d ü le t e s s é q ü k b ő l m é q a z s e v e s z e l s o k a t , h o q y
u q y a n a b b a n a z id ő b e n é s u q y a n a b b a n a h iv a ta li s z o b á b a n
h a llju k ő k e t , n o h a k ü lö n b ö z ő s z á j a k b ó l,
B á n o m ls é n , a z é n e r k ö lc s e im ú q y ls s z ik la s z llá r d a k , c s a k
a m á s o k é f e le t t c s ó v á lo m a f e je m e t n é h a , h a é p p e n n in c s
m á s tém á m .
GERGELY MIKLÓS 7
Rossz szom szédság Éjjeli elsősegélyszolgálat H onvágy
>.) M \ \ H e a e d ü s Is tv á n ra jza , G e r ö S á n d o r ra jz a
S z ű r S z a b ó J ó z s e f r a jz a

ÍJJELI
SZOLGALAT

A piram isok alján

— K é r e k s ü r g ő s S e g ít s é g e t ,
n em b ír o m e z t a f o r g a lm a t . . .
Ne i j e d j m e g , d r á g á m , e z a s z á l l o d a a z e l ő t t h i v a t a l v o l t
Kisváros
S z e d je n le, t é n s a s s z o n y ! I n d u lu n k !
L e y zim ankós --
egyedül novem beri réggé-
len, a K eleti K á- ^^
roly utcában, b efa­
gyott tócsán elcsúszott az öregedő
hajós. H asonkorú járókelő felsegí­
te tte és azóta naponta együtt m entek
a megállóig. M esékkel kedveskedtek
egymásnak. Volt olyan mese, m ely a
m egállónál véget ért. Volt olyan,
m elynek folytatása másnap követ­
kezett. A B aka utcától m entek
együtt, m ert a hajós a Baka- és a Ke­
leti K ároly utca sarkán lakott. Ab­
lak a a B aka utcai ház harm adik
em eletének utolsó ablaka volt, ahon­
nan jócskán be leh etett látni a K eleti
K ároly utcát.
— Tudja kedves barátom — me­
sélte kedden az öregedő hajós a h a­
sonkorú járókelőnek — én hosszú
ideig a Kisrókus utcán á t járta m a
villamoshoz. A zért m entem arra, m ert
drága feleségem . . . node nem aka­
rok elébe vágni a dolgoknak . . . szó­
val negyven évvel ezelőtt, mikor még
jegyben jártu n k , egy tehergőzős ka­
pitánya voltam B udapest és Braila
között. Az UiDesti R akpart 11-es szá­
mú rak tárátó l indultunk el. Én a
haió hídján álltam , menyasszonyom
pedig a parton. M iután bevezényel­
tem hajóm at a D una közepébe, meg­
fordultam (nem az egész hajó, csak
én) és integettem az integető m eny­
asszonyomnak. M ikor a M argithídon
túl voltunk és an n ak második, m ajd
első íve a h ajót ném ileg eltakarta, a
menyasszonyom leguggolt és úgy in­
tegetett a híd alá. Én m ár nem lát­
tam őt, de azért integettem , m ert
tudtam , hogy ő is integet, bár nem
voltam biztos abban, hogy ő lát-e
még engem, ő viszont sohasem volt
hajlandó elárulni, hogy a Duna m e­
lyik k an y arulatánál szokott szem elől
veszteni. „Ha szeret — gondolta bi­
zonyára m agában — integetni fog
B railáig.” Én tehát, am i biztos az biz­
tos, m ég Csepelen is integettem.
Esküvőnk u tán különféle bonyolult
szám ításokat végeztem navigációs
szögmérőimmel és m egállapítottam ,
hogy feleségem az Újpesti R akpart
11-es számú ra k tá r előtt csak addig
láth at, míg el nem hagytam hajóm ­
m al a 345-ös pontot, vagyis a M argit-
híd és a P arlam ent közti távolság
első harm adát. Behajózva a második
harm adba, m ár csak a hajó farát
láthatta. Annyi szerelm et nem téte­
leztem fel róla soha, hogy még annak
is integetett volna, ezért az intege­
tést részem ről a P arlam en t előtt ab-
bahagytaiji.
Egyszeri a M argithíd alatt, önfeledt
integetés közepette, m egtörtént a baj.
Felborítottam egy kétpárevezőst. Ti­
tokban eí íatároztam , hogy legköze­
lebb az első ív a la tt úsztatom keresz­
tül gőzösömet, hogy ezáltal ham arább
kerüljek ki feleségem nézőszögéből.
Örökös integetéseim a m atrózok és
tisztek körében állandó tém a volt.
M ár öt éve nős voltam és még m in­
dig fordítva álltam a hajóhídon in­
duláskor! Ennek a szégyenletes álla­
potnak véget kellett vetni. Kértem a
MEFTER vezetőségét, helyezzen egy
időre a gépházba. Feleségem duzzo­
gott. Beszélt az elhibázott karrierről,
de végül elhitte, hogy egy jó kapitány
halad a korral és időnként levonul a
gépházba.
N éhány hónap m úlva jö tt a gye­
rek. Feleségem nem jöhetett inte­
getni. Örömömben azonnal visszáké-
redzkedtem kapitánynak a hajóhídra
és büszkén* független em ber módjára
szeltem tovább a hab o k at és mikor
feleségem először k ijö h etett volna
gyerekkocsival a ra k p a rtra integetni,
engem (bizonyisten m inden beavat­
kozásom nélkül) szárazföldi szolgá­
latra rendeltek.
A k k o rtájt költöztünk a Baka ut­
cába. Első reggel elindulok a hiva­
talba. Egyszerre hallom , valaki ki­
áltja a n evem et H átranézek, h át lá­
tom, hogy kedves feleségem áll a nyi­
tott ablakban és integet. Kezdődött
az egész elölről. A kocsiúton kellett
mennem , Hogy jó sokáig láthasson.
Egyszer m egfordul­ K a já n T ib o r r a j z a
ni?-?''^ ' tam a 24-es számú
=■ ház előttés integet­
tem. A ztán m eg­
fordultam a 22, 20, 18, 16 előtt is in­
tegetni. A 14 előtt m ár át kelleti
m ennem a m ásik oldalra, h a látni
akartam az asszonyt, illetve ő enge-
m et, am int egym ásnak integettünk. A
Statisztikai h iv atal előtt- aztán még
egyszer m egfordultam és integettem
egy egészen hosszút és vártam , hogy
becsukódjon az ab lak és eltűnjön a
virágos pongyola a keretből, de az
ablak nem csukódott be és a pon­
gyola nem tű n t el, m ire én vakm e­
rőén sarkonfordultam és lesiettem az
Oszlop utcán á t a M argitkörútra.
Éveken á t végigintegettem a K eleti
K ároly utcát. Tűző napon, zuhogó
esőben és hóviharban. Különleges
félfordulatos gyaloglási technikát al­
kalm aztam. Egy őszi reggelen sűrű
köd volt, de a feleségem azt mondta,
csak integessek nyugodtan, ő látni
fog. Én integettem , b á r nem láttam
őt. Nem láttam a szenesem bert sem,
aki felfelé haladva szénnel telerakott A hivatal packázásai
kiskocsit húzott m aga után. Intege­
tésem következtében egymásba bot­
lo ttunk és ráb o rultunk a szénre.
Visszamentem a lakásba, hogy letisz­
títsam magam. Feleségem akkor u ta ­
sított, m enjek a járdán. Így m á r a
23-as számú ház előtt integettem
utoljára.
M ikor a gyerek egyetem re járt,
gyakran együtt m entünk. Felváltva
integettünk, hogy m indig az egyik
vigyázzon m ikor a m ásik hátrafelé
megy. Aztán áthelyeztek egy M ár­
vány utcai irodába. Azóta szűnt meg
végleg az integetés, m ert kiléptem
a kapun és befordultam a Kisrókus
utcába. Szegény fiam végigintegette
egyetemi éveit.
— És most? — kérdezte a járókelő.
— Hogyhogy nem integetünk?
— Visszahelyeztek a R akparti iro­
dába, de erről nem szóltam senki­
nek.
A fiam megnősült. Fent lak ik a
Gellérthegyen. Most m ár érti?
( K a a s o r ita F é tis n e k , a k iv á ló k a r ik a tu r is tá n a k
„ K u s ó - r a j a o k ” cím ű m o s t m e g je le n t a lk u m á b ó l)
— Értem Albán Frigyes

I
 A legújabb pesti dühítés
D u lles kétszínű játéka
( A r n d t r a j r a a b e rlin i N eue
D e o U c h la n d b ö l)
Miniatűr könyveket adnak ki
H egedűs Is tv á n r a jz a
Az É rdekes Ú jság leg u tó b b i szá­
m ában nagy öröm m el o lv a stu k K a ­
rin th y Frigyes „K ertész k ettő , vagy
re m é n y te le n szerelm em rö v id tö rté ­
n e te ” cím ű klasszik u s h u m o re sz k ­
jét. De nagy m egdöbbenéssel lá ttu k
— a m egdöbbenés később k a c a jra
fo rd u lt — a hum oreszk közepén
K ertész II. Vilm os jo b bfedezet fé n y ­
k épét. Úgy h a llo ttu k , hogy a k ö v e t­
kező szám ban K a rin th y egy m á sik
írá s á t közlik, a „K risztu s és B a ra b -
b á s ’-t, s ez alkalom ból B a ra b á s
T ib o r fén y k ép ét m ellék elik a c ik k ­
hez. M ost m á r csak azon tö r jü k a
fe jü n k e t, h o n n an vesznek fé n y k é p e t
ahhoz a K a rin th y -h u m o reszk h ez,
am elyben egy B enzinkopf n e v ű ú r i­
em b er szerepel. V agy az É rd ek es
Ú jság nem ism er le h e te tle n t?
A humor könyvéből
Deák Ferenc képviselőházi ülőhe­
lyét következetesen elfoglalta egy
nem túlságosan tehetséges törtető
honatya, h a Deák történetesen nem
volt az ülésen.
— P. m ár m egint a helyeden ü l —
figyelm eztették a folyosón Deákot.
t — A helyemet könnyebb elfoglal­
ni. m int betölteni — mosolygott Deák.
*
Tristan Bemard betért egy vaske­
reskedésbe s komoly hangon Macau­
lay „Anglia történeté"-nek fordítását
kérte.
— Ez kérem vaskereskedés, nem
könyvüzlet — mosolygott a segéd.
— Lehet bőrbe, vagy vászonba köt­
ve, mindegy — folytatta a játékot
a humorista, süketnek tetetve ma­
gát.
— Mondom kérem, hogy mi nem
vagyunk könyvkereskedés.
— Nagyon helyes, csak jó^csoma-
golja be, kérem.
— De mikor nincs nálunk semmi­
féle könyv!
— Igen, ajándékba viszem.
— Nem tartunk könyveket — ordí­
tott most már a segéd.
— No jó, hát annyit éppen talán
várhatok, ha nincs kéznél.
A kétségbeesett segéd főnökéhez
futott, hogy egy őrült van az üzlet­
ben. A főnök kíváncsian sietett a ve­
vő elé.
— Mi tetszik, uram?
— Egy körömráspolyt vennék, de
minél kisebb legyen.
*
Bizay mester, „a nem zet b á ró ja ”,
a nagy széltoló, a 80-as években ál­
landó vendég volt Füreden. Sok m in­
den hírhedt „találm ánya” közt ő volt
a híres balatoni „kettős k ú ra" fe lta­
lálója is.
— Nagyon pompás ez a füredi szén­
savas forrás — m esélte a kaszinóban.
— H átha még belső fürdővel is k i­
egészítjük. Én a tavasszal beteg vol­
tam. A sógorom küldött egy hordó
badacsonyit, hogy attól m ajd m egerő­
södöm. H át csakugyan! Am ikor a bor
m egjött, olyan gyenge voltam , hogy
m eg sem tudtam a hordót m ozdíta­
ni. Azóta fürdők a szénsavban és
iszom a borból naponta egy litert,
h át most m ár ak á r félkézzel föleme­
lem a hordót!
Christian Morgenstern E gy nem zet született
A PRÓBA
E g y furcsa próba terve fűt:
Vettem hozzá egy levél tűt.
A tű mellé került egy vén,
De még elég tüzes tevém.
És jött egy gazdag iziben,
Két zsák arany a kéziben.
A gazdag megindult legott,
S az ég kapuján kopogott.
Péter felelt: „Mint írva áll,
Előbb megy át a dromedár
A tű fokán, mint te pogány
A mennynek tágas kapuján!"
Az Űr szava felbiztatott,
S én bizgattam az állatot,
Mutattam a tű-fokon át .
Csalétkül cukros mandulát.
És lám! Elnyúlva, mint a esik
A teve a tűn átcsúszik!
A gazdag képe hupikék
tfs ennyit szól csak: „Szörnyűség!" A z A r a n y p a r t G h a n a n é v e n f ü g g e t l e n n é v á lt.
(Vicky r s j i a a lo n d o n i Daily M tn w k d l )
Béké.

A harag napja
S á n d o r K ároly ra jz a

S pagetti-v ilág b ajn o k

M e g v á ltju k ő s z in té n , m a g u n k is s e m a tik u s n a k ta l á lt u k
F a n is C o s ta d im a s , g ö r ö g te x tilte c h n ik u s te lje s ítm é n y é t,
am e lly e l s z in te a u to m a tik u s a n h e ly e t k é r t a v ilá g s a jtó
„ In n e n - o n n a n ” , „ F u rc s a s á g o k ” , „ É rd e k e ss é g e k a n a g y ­
v ilá g b ó l” s tb . r o v a ta ib a . A z ille tő , a k i k ü lö n b e n az a n g lia i
H u d d e rs fie ld b e n ta n u l, r é s z tv e t t az u g y a n o tt r e n d e z e tt s p a ­
g e ttié v é v e rs e n y e n é s fö lé n y e se n g y ő z ö tt, m iu tá n 1 0 0 3 1 áb n y i
s p a g e t ti t e v e tt . E z tö b b , m i n t 300 m é te r, s a „ D a ily E x p re s s ”
sz e rin t a C o s ta d im a s á lta l m e g e v e tt s p a g e ttit h á ro m sz o ro sa n
le h e tn e fö ld ig e re s z te n i a N elso n -em lé k m ű rő l. E b b ő l is lá ts z ik ,
h o g y a g y ő z e le m m ily e n k ü lö n fé le le h e t. V a n , a k i T ra fa lg á m á l
győz, v a n , a k i H u d d e rs fie ld b e n .

P á ly a v á la sz tá s

Leicester angol városban egy 13 éves fiú állott a fiatalkorúak

bírósága előtt. Többszörös betöréssel vádolták. A bíró szépen
beszélt vele és igyekezett jó útra téríteni, A kihallgatás során
megkérdezte:
— És nem gondoltál fiacskám a jövődre f Nem gondolsz arra,
hogy tisztességes pályát válassz magadnak?!
— De igen, — hangzott a halk válasz.
— Hát mi akarsz lenni, ha felnősz?
A fiú büszkén felelte:
— Rendőrkapitány.

Érdem es írni a a utókornak

Bemard Shaw kiváló író volt, és éhenhalás sem fenyegette,

mint a világirodalom számos más géniuszát. Shaw csinos
összeget hagyott az utókorra, körülbelül 360 000 fontot .
Ez az összeg most megduplázódott, mégpedig annak követ­
keztében, hogy Shaw egyik vígjátékát, a Pygmaliont Ameriká­
ban megrevűsítették, s „Illedelmes hölgyem” címmel nagy'
anyagi sikert arat. Ez a zenés revű m ár eddig többet jövedel­
mezett, mint Shaw egész életműve. Szegény Bizet is el-
ámulna, ha megnézné a „Carmen Jones” elszámolását, s talán
még jobban csodálkozna, m int azon, hogyan lett, a Carmenból
ejtőernyőgyári dolgozó nő és a torreádorból profiboxoló.
.'lég Homerost, Platont és Daniét is elérheti az anyagi siker,
— T u d ja e o v o ly a n k la s s z . van b en n e! ahogyan az amerikai revfiszínházigazgatókat ismerjük.

J l k k o l ó m e s t e r , a z u c c á k b ö lc s e e q y h ű v ö s ő s z i e s t é n
m a q á h o z r e n d e lt e t a n ít v á n y a it : n é q y l e l k e s Ifjú t, a k in e k s z i ­
v é b e ő c sö p ö q te tte a b ö lc s e s s é q é s a k ö lt é s z e t . s z e r e te té t. T u­
la j d o n k é p p e n é h e n k ó r á s z v o lt m in d a n é q y , a m e ste r a z
u c c á n s z e d t e f ö l, t á p lá lt a , r u h á z t a ő k e t é s e q y e n q e t t e a d ic s ő -
s é q f e l é v a ló ú tju k a t.
A z Ifja k á h íta t t a l, s ő t e q y k ic s it r e m e q v e á llta k m o s t a z
ő s z m e s t e r e lő t t , a k i e q y n a q y k a r o s s z é k b e n q u b b a s z t o tt , f á ­
r a d t a n , b e t e q e n . A s z o b á b a n s ö t é t v o lt , c s a k a k á ly h a t o r k a
v ilá q ito t t v ö r ö s e n , m in t a p o k o l b e j á r á s a .
— Itt v a q y to k v a la m e n n y ie n ? — k é r d e z t e a m e s t e r r á ­
ju k se m n é z v e .
— Itt v a q y u n k m e s t e r — m o n d t á k a t a n ít v á n y o k h a l­
k a n . É s ö s s z é b b b ú jt a k , m in th a é r e z t é k v o ln a , h o q y v a la m i
r e n d iv ü li v á r r e á j o k .
— É liá s . . . T ó b iá s . . . Z a k a r iá s . . . S á m s o n . . . — s z ó lít -
q a tta ő k e t a 'm e s t e r .
— Itt v a q y u n k m in d a n é q y e n .
C s ö n d v o lt. A m e s t e r b ó lin to t t.
— A lk o n y o d ik o d a k in t — s ó h a j t o t t a z u t á n — é s a lk o -
n y o d ik n e k e m is. N e m s o k á r a t á v o z ik t ő le m a z é le t , a b e c s t e ­
len é s k e d v e s é le t , a m e l y e t a n n y ir a u tá lo k é s a n n y ir a s z e r e ­
tek . . .
A t a n ít v á n y o k t ilt a k o z n i a k a r t a k , d e a m e s t e r m e q e lő z t e
ő k e t:
— N e s z ó lja t o k ! T á v o z ik t ő le m a z é l e t . . . d e m in d e q y ,
m e r t e z e n ú q y s e m le h e t s e q ít e n i. A z o n b a n e lő b b e l a k a r ó k
b ú c s ú z n i t ő le t e k , s z e r e t e t t t a n ít v á n y a im t ó l. Ti v o lt a to k m in ­
d e n ö r ö m e m . (N em s z ó l v a J ó s á q o s é s q y ö n q é d h it v e s e m r ő l, a
n e m e s I z ó r á r ó l é s a n y j á r ó l, a t is z t e l e t r e m é ltó m a tr ó n á r ó l.)
N e k te k é lt e m , é r e t t e t e k d o lq o z ta m . E n n e n s z á ja m tó l v o n ta m
m e q a fa la to t é s o d a a d ta m n e k t e k , m e r t ti f ia ta la b b a k é s é k e ­
s e b b e k v o lt a to k , m in t é n . E n n en c s o n t j a im r ó l h ú z ta m le a
le q f in o m a b b n a d r á q o k a t é s a le q t a r k á b b b á r s o n y m e llé n y e k e t
é s f ö lr u h á z t a la k b e n n e t e k e t , h o q y e m b e r e k k ö z é m e h e s s e t e k .
A p á to k v o lt a m , t ö b b m in t a p á to k : jó b a r á t o to k . M ert a z a p a
n é h a b ü n te t , d e a j ó b a r á t m in d iq o s t o b a é s e n q e d é k e n y .
U q y e j ó v o lta m h o z z á to k ?
— Ö, m e s te r ! — m o n d t á k m in d a n é q y e n á r a d o z v a é s a
k a r o s s z é k f e lé t o lo n q t a k , h o q y a m e s t e r f á r a d t é s ö r e q k e z é t
m e q c s ó k o lj á k . D e a m e s t e r le in te tt e ő k e t:
— H a q y já to k ! N e k e m e s e t t Jól. N em n e k t e k . A z é n ö r ö ­
m e m v o lt a n a q y o b b . G y ö n y ö r ű s é q v o lt lá tn o m , h o q y a n f e j ­
lő d tö k , h o q y a n h íz to k a J ó m ó d tó l é s a d ic s ő s é q t ő l. K ét k ö n y ö ­
k ö m m e l c s i n á l t a m ' n e k t e k u ta t a P a r n a s s z u s r a t o lo n q ó k á r a ­
d a tá b a n , v e s z e k e d t e m m ia tt a to k , v e r e k e d t e m é r e t t e t e k , ö r e q
a k a d é m ik u s o k a t ü tö t t e m a q y o n é s lá n q e lm é k s z ü l e t é s é t q á to l-
ta m m e q , c s a k a z é r t , h o q y n e k t e k t ö b b d ia d a l j u s s o n . F é lte t­
t e le k t it e k e t a s z e l l ő t ő l is é s v é d e lm e z t e le k m in d e n f é le c s a ­
tá k b a n . Iq y v o lt?
— Iq y v o lt, m e s t e r ! — s z ó lt a k a z Ifja k k ö n n y e s s z e m m e l.
— M e q é r d e m e lt é te k . Úqy h á lá ltá t o k m eq j ó s á q o m a t,
a h o q y v á r t a m . D e m o s t a b ú c s ú z á s p illa n a t á b a n n e m h a llq a -
to m e l , h o q y v a n k ö z ö t t e t e k e q y , a k ib e n c s a ló d t a m . . .
— M ester! — k iá lto t t É liá s f á j d a lm a s a n .
— N em É liá s , n e m t e v a q y a z . J ö jj id e , m e llé m . . .
É liá s o d a t é r d e lt a m e s t e r e l é . A m e s t e r s z e r e t e t t e l s im o -
q a tta m e q É liá s s z ő k e f ü r t j e it .
— N em , É liá s , b e n n e d n e m c s a ló d t a m . Te v o ltá l u q y e a z
e l s ő , a k it h á z a m b a f o q a d t a la k , t e v a q y a le q r é q ib b t a n í t v á ­
n y o m . T e v o ltá l a le q r o n q y o s a b b . T é q e d Iq a zá n a d ö q h a lá l
k ü s z ö b é r ő l c i p e lt e le k a m a q a m k ü s z ö b é r e . M ert t e ír ta d a z o ­
k a t a s z é p a la n y i k ö lt e m é n y e k e t é s k e d v e s a la q y á k a t, a m e ­
l y e k e t é n o ly a n n a q y o n k e d v e le k . M á s fé l n a p iq v o ltá l a h á ­
z a m b a n , a m ik o r j ó s á q o s é s q y ö n q é d h it v e s e m e t , a n e m e s Izó­
r á t e lc s á b ít o t t a d é s a J ó e r k ö lc s n e k e s z o b r á t m e q ta n it o tt a d
m in d e n f é le k ö r m ö n f o n t s z e r e l m i J á té k o k r a . E z z e l n e m é r t e d
b e d e r é k É liá s , h a n e m m a q a d h o z lá n c o lta d h it v e s e m a n y já t ,
a t i s z t e le t r e m é lt ó m a tr ó n á t is , a k i h á z a m ü q y e ib e n f o g la la ­
to s k o d ik é s p é n z e m e t b ö lc s e n é s ta k a r é k o s a n k e z e l i . M á sfél
é v ó ta z s a r o lo d ő t é s h i t v e s e m e t . . . d e m in t m o n d á m , t e iro d
a z o k a t a s z é p a la n y i k ö lt e m é n y e k e t , a m e ly e k e t o ly a n n a q y o n
k e d v e le k . B e n n e d n e m c s a ló d t a m , ú q y f iz e t t é l n e k e m , a h o q y
f é r f ih o z illik . D is z n ó v a q y , d e n a q y lé le k v a q y . M en j, m e n j é s
á ld á s o m k is é r j e n u ta id o n . B e lő le d n a q y e m b e r le s z .
É liá s á h ita t o s a n n t e q c s ó k o lt a a m e s t e r k e z é t . É s e lm e n t.
— Ú q y h á t b e n n e m c s a ló d t á l m e s t e r ? — k é r d e z t e m o s t
T ó b iá s k e s e r ű e n .
—. V ilá q é r t s e m , — s z ó l t a m e s t e r s z e líd m o s o l l y a l . —
N em T ó b iá s , b e n n e d s e m c s a ló d t a m . M ert t e ír o d a z o k a t a
m a q v a s t a n k ö lt e m é n y e k e t , a m e ly e k b ő l é n , öreq em ber is
o k u lo k é s új d o lq o k a t t a n u lo k . K ét n a p ja v o lt á l h á z a m b a n ,
a m ik o r é j je l b e lo p ó z tá l h á ló s z o b á m b a é s v á n k o s o m a ló l k i­
lo p ta d a z t a p á r m a r a v é d it , a m e ly e t h itv e s e m a n y j a , a t is z ­
t e le t r e m é lt ó m a tr ó n a v a c s o r á n á l á tn y ú jto tt n e k e m , h o q y d o ­
h á n y t v e h e s s e k m a q a m n a k . M á s fé l é v ó ta m in d e n é j j e l b e lo ­
p ó z tá l a h á ló s z o b á m b a é s m in d e n é jje l k if o s z t o t t á l. Ha !eq-
a lá b b m in d e n n a p c s a k e q y m a r a v é d it h a q y tá l v o ln a m e q n e ­
k em ! D e n e m , te s z iq o r ú a n é s k ö v e t k e z e t e s e n e lv e t t e d v a la ­
m e n n y it . . . é s én m á s f é l é v ó ta n e m Ju to tta m e q y p ip a d o ­
h á n y h o z . D e e z z e l n e m é r t e d b e , d e r é k T ó b iá s . J ó s á q o s é s
q y ö n q é d h it v e s e m n e k , a n e m e s I z ó r á n a k a z t h a z u d t a d , h o q y
én k is n ő k u tá n s z a la d q á lo k é s h e t e n k é n t t ö b b s z ö r m e q s z e q e m
h ű s é q e s k ü m e t , a m e lly e l h o z z á j a k ö tö tte m m a q a m a t . U q y a n e z t
h a z u d ta d h it v e s e m a n y j á n a k , a t is z t e le t r e m é lt ó m a tr ó n á n a k
is . M ire e k é t n ő , a k i a z ily e n d o lq o k b a n n e m é r t i a t r é f á t,
s ű r ű p o fo n o k k a l Illetett e n q e m . T e e z e n n e v e t t é l, d e r é k T ó­
b iá s . J ó l t e t t e d . M int m o n d á m , t e ír o d a z o k a t a m a q v a s t a n ­
k ö lt e m é n y e k e t , a m e ly e k b ő l é n , ö r e q e m b e r Is o k u lo k . B e n n e d
n e m c s a ló d t a m , ú q y f iz e t t é l n e k e m , a h o q y o k o s e m b e r h e z Illik .
Te v a q y a f é r q e k f é r q e , d e le le m é n y e s e m b e r v a q y . M enj,
m e n j é s á ld á s o m k ís é r je n u ta id o n . A t e J ö v ő d é r t n e m a q q ó -
dom .
T ó b iá s s ír v a b o r u lt a m e s t e r r e . M e q c s ó k o lta é s e lm e n t.
M ost m á r c s a k Z a k a r iá s é s S á m s o n á llt a m e s t e r e lő tt.
A k é t Ifjú z a v a r t a n n é z e t t e q y m á s r a , m e r t h is z e n m o s t m á r
k e t te j ü k r ő l le h e t e tt c s a k s z ó .
— Á llj e lő .Z a k a riá s, — m o n d ta a m e s t e r n y á j a s a n — állj
e lő é s n e a q q ó d j! Ne fé lj: a z , a k ib e n c s a ló d t a m , n e m t e v a q y .
M ert u g y e b á r -te ír o d a z o k a t a m u la t t a tó s z lp r a n t y ú k a t , a z o k a t
a z ö t l e t e s b ö k - v e r s e k e t , a m e ly e k J ó k e d v r e d e r ít ik a h a ld o k ló t
is . M ik o r le q e lő s z ö r t a lá lk o z t u n k , e s z m é le t le n ü l h e v e r t é l a
c s a t o r n á b a n . H a z a v itte le k é s é le t r e é b r e s z t e t t e le k . M ia la tt h a ­
lá n té k o d a t d ö r z s ö lq e t t e m , t e a m e llé n y e m z s e b é b ő l k ilo p ta d
le g ú j a b b k ö lt e m é n y e m e t . M á s n a p k ia d ta d s a j á t n e v e d a la tt,
h o lo tt te e z e r s z e r j o b b d o lq o k a t ír s z , m in t é n . D e lu sta
v a q y . . . u n d o r ító a n lu s t a . M á sfél é v a la tt e llo p t a d m in d e n
v e r s e m e t , m in d e n b e s z é l y e m e t , k ö te te k e t a d tá l k i a z é n m ű ­
v e im b ő l. D e e z z e l n e m é r t e d b e , d e r é k é s k it ű n ő Z a k a r iá s .
E g y e t le n e g y s z e r v o ltá l s z o r q a lm a s , a k k o r , a m ik o r iq a z á n a la ­
p o s t a n u lm á n y o k u tá n , n a q y e r u d ic ió v a l, a d o k u m e n t u m o k
e g é s z t ö m e g é v e l f ö ls z e r e lt h o s s z a b b é r t e k e z é s t Írtál r ó la m a
S z e m lé b e — t e r m é s z e t e s e n á ln é v a la tt — é s b e b iz o n y íto t t a d ,
h o g y é n v a g y o k a l e g n a g y o b b m a r h a a f ö ld k e r e k s é g é n . S ő t
n e m c s a k e z t h a n g s ú ly o z t a d , h a n e m a z t is , h o q y t o lv a j v a q y o k .
Z á r a d é k u l p e d ig b e a k a r t á l u g r a t n i a b b a , h o q y n y ila tk o z z a k
é s h ív ja m k i p á r o s v ia s k o d á s r a a n é v t e le n é s g y á v a r á g a lm a ­
z ó t . E zt c s e le k e d t e d . . . d e h is z m in d e z t e r m é s z e t e s . M ert te
Írod a z o k a t a m u la tta tó s z ip r a n t y ú k a t , a m e ly e k J ó k e d v r e d e ­
r ít e n e k m é q e n g e m is . N em , n e m , b e n n e d n e m c s a ló d t a m , ú q y
f iz e t t é l n e k e m , a h o q y e l m é s é s t r é f á s e m b e r h e z illik . G a z e m ­
b e r v a q y , d e v a n b e n n e d h u m o r . M en j, m e n j é s á ld á s o m k í­
s é r j e n u ta id o n . A t e d ia d a lo d b iz t o s .
Z a k a r iá s s z e m é b e n a h á la k ö n n y e c s illo q o t t . M e q c s ó k o lta
a m e s t e r lá b á t é s e lm e n t.
— T e h á t é n . . . t e h á t é n ? . . . — d a d o g ta S á m s o n .
— Ú q y v a n ! — m o n d t a a m e s t e r s z ig o r ú a n . — Ú q y v a n ,
te v a q y a z , a k ib e n c s a ló d t a m . T e v a q y a z e g y e t l e n , a k i n e m
v á lt o tt a d b e a h o z z á d f ű z ö t t r e m é n y e im e t . P e d ig t e ír t a d a z o ­
k a t a s z é p é s é r z é k e n y v e r s e s s z ín m ű v e k e t , a m e ly e k k ö n n y e ­
k e t f a c s a r n a k a k ö v e k s z í v é b ő l Is. M á sfél é v iq é lt é l itt t á r s a id ­
d a l é s e m á s f é l é v a l a t t . . . se m m i! N em c s á b ít o t t a d e l q y ö n -
g é d é s j ó s á q o s h it v e s e m e t , s ő t m é q a z a n y já t s e m , n e m lo p tá l
tő le m s e p é n z t, s e v e r s e k e t , n e m á r u lk o d tá l, n e m r á g a lm a z t á l,
e lle n b e n b e c s ü le t e s , h ű s é g e s é s r a g a s z k o d ó v o lt á l m in d v é q t g .
E b b en a k itű n ő k ö r n y e z e t b e n n e m r a g a d t r á d s e m m i, n e m ta ­
n u ltá l s e m m it . A t a lu d ta d , á t á lm o d t a d e z t a m á s f é l é v e t . Ü g y e t­
le n , g y á m o lt a la n , é lh e t e t le n , o s t o b a v o lt á l, q y e r e k v o lt á l é s a z
m a r a d s z , a m iq é ls z . T á r s a id f é r f ia k v o lt a k , ö n é r z e t e s e m b e ­
r e k , a k ik n em b ír tá k n e k e m m e g b o c s á t a n i, h o q y jó t c s e le k e d ­
te m v e l ü k . D e t e . . . t e a z t h itt e d , h o q y v a la m i h á lá v a l ta r to ­
z o l n e k e m , t e t is z t e lt é l e n q e m , t is z t e lt e d h it v e s e m e t , s ő t h itv e ­
s e m a n y j á t is . Te ú q y f iz e t t é l n e k e m , a h o q y a k u t y a fiz e t!
— M este r! — k iá lto t t f e l S á m s o n k é t s é g b e e s v e .
A m e s t e r f ö le m e lk e d e t t a k a r o s s z é k b ő l. S z e m e v illo q o tt a
sö té tsé q b e n .
— 'T e v a q y a m a r h á k m a r h á ja ! — o r d ít o tt a d ü h ö s e n . —
T a k a r o d j in n e n ! S o h a s e m le s z b e lő le d v a la k i! É s e r r e a z e m ­
b e r r e p a z a r o lta m m á s f é l e s z t e n d ő t ! . . .
a le n q y e l S p llk l (G o m b o s tű ) c ím ű s z a ­
t i r i k u s la p f ő m u n k a t á r s á t s e g y b e n a la ­
p ító j á t . R e n q e te q e t d o lg o z ik : s z e r k e s z t ,
p la k á t o t k é s z ít, k ö n y v e k e t illu s z t r á l, k i­
á llít á s i p a v ilo n o k a t t e r v e z , s ő t m é g h u ­
m o r e s z k e k e t Is fr. K e d v e n c r a j z o s v ic c
f o r m á j a a „ K ép s z ö v e g n é l k ü l ” . K ifo g y ­
h a t a t la n u l o n tja a q r o t e s z k é s a b s z u r d
ö t l e t e k e t , a m e ly e k s o k s z o r n e m c s a k e l ­
k é p e s z t e n e k , h a n e m e lg o n d o lk o z t a t n a k
is. E zek b ő l v á lo g a ttu n k ö s s z e e g y c s o ­
k o r r a v a ló t .
 S im o n ig a z a
Hol volt, hol nem volt,
még a Bürokrácia tengerén
is túl, de még az aktahe-
gyen is túl, volt egyszer
egy Csepel Autógyár. Ebben
az autógyárban dolgozott
k ét szegény ember. Mind a
kettő t Simon Ferencnek
hívták. Az egyik vaseszter­
gályos volt, a másik pedig
sofőr.
T örtént egyszer, hogy- a
sofőr Simon Ferenc csinált
egy karam bolt és ezért a szi­
gorú, de igazságos bíróság
1400 forintra büntette. Igon-
ám, de a sofőr közben ki­
lépett az autógyárból. Mit
volt m it tenni, szegény
autógyár az 1400 forint
pénzbírságot szépen levonta,
vonogatta az esztergályos
Simon keresetéből. H ej, lett
erre nagy zenebona! Az
esztergályos Simon szaladgált
fühöz-fához, de a fű is, a fa
is csak azt mondta: „Menj,
te szegény ember, az autó­
gyár munkaügyi osztályához,
meg a jogügyi osztályához,
m ajd elintézik az ügyet” .
Igaz, mindegyik elismerte,
hogy tévedés történt, de a
bajon csak nem ak artak se­
gíteni.
No, olvasók, találjátok ki,
hogyan találta meg a sze­
gény esztergályos Simon az
igazát? Bizony, eddig sehogy!
Segíteni fogunk neki, hogy
m egtalálja. . .
V á la s z
és v is z o n v á la s z
H arm adik számunkban
m egróttuk a Sporthivatalt,
m ert a sakksportot mostoha
gyermekként kezeli. Sora­
inkra Hegyi Gyula, a Magyar
Testnevelési és Sportmozga­
lom Vezetésével és Átszerve­
zésével Megbízott Kormány-
bizottság Elnöke azt vála­
szolta, hogy öngólt lőttünk
m agunknak, m ert a sakk-
bajnokságot nem a Sport-
hivatal, hanem a Sport-
szövetség rendezte. Egyéb­
ként a Sporthivatal saját
kultúrterm ét is felajánlotta
a Sakkszövetség részére.
Ezzel kapcsolatban viszont
meg kell állapítanunk.
1. A S p o r th iv a ta l k u ltú r ­
term e m ég a n n á l a z a lk a lm a t­
la n terem n él i s a lk a lm a tla ­
n a b b , m in t a m e ly ik b e n a t baj-
rw k sá g o t vég ü l i s m eg ren d ez­
ték.
2. I g a z , hogy a bajn okságot
a S zö vetség ren d e zte , d e h ogyan
ren dezh ette v o ln a m egfelelően,
ha a z erre a célra szolgáló
összeget a S p o r th iv a ta l a
S zövetség költségvetéséből k i ­
h ú z ta /
14
N em eg yszerű
á r d r á g ítá s
Néhány elkeseredett bor­
ivó furcsa italdrágítási turpis­
ságra hívta fel a figyelmün­
ket. Elpanaszolták, hogy a
E g y v é g h a tá r o z a t és a m i m ö g ö tte v a n Krúdy utca és a Rökk Szilárd
utca sarkán működő ita l­
A R évay u tc á b a n v a n egy ház, a m e ly n e k fö ld szin tje
boltban a borhoz hozzácsap­
szép sá rg á ra v a n fe stv e , d e a ho m lo k zat em eleti f r o n tja
m á r n em ilyen szép sá rg a , h a n e m piszkosszürke. E zt úgy ják a tea á rá t is. „H a nem
hiszik, próbálják mag” —
k e ll é rte n i, hogy p iszkos is, szürke is, a v ak o lat sok h e ­
biztattak a kárvallottak.
ly e n 2—3 n ég y z e tm é tern y i d arab o n le tö re d e z ett és itt- o tt Megpróbáltuk. N éhány porc
k ilá tsz ik a csupasz té g la . Egyszóval az első em elettől fe l­
fe lé nagyon csúnya, ü tö tt-k o p o tt a ház. múlva a pénztár előtt álltunk.
— Kérünk két szer két deci
A V I. k e rü le ti T a n á c s építési és közlekedési o sztály á­
bort!
n a k azonban úgy lá ts z ik éppen a h á z felső része te tsz ik , — Tíz hatvan — m ondta
m e rt m ost a rra k ö te le z té k S eb esty én D ezsőt, a sz ín h á z a pénztárosnő és bizalmasan
gazdasági vezetőjét, ho g y az alsó részt az épülethomlokzat odasúgta: — Ahhoz a kar-
többi részének színével azonos színűre festesse át. A V I. társhoz menjen, ő adja a bort
k e rü le ti T an ácsn ak gondolkozni k ellene, m ielő tt ilyen v é g ­
és szódát is ad hozzá.
h a tá ro z a to t hoz, m e rt ez a g y a k o rla tb a n azt jelenti, hog y
a földszinti szép s á rg a részt, — h a a V idám S zín p ad a Odamentünk. Á tadtuk a
blokkot és kértü k a fé lsz e r
v ég h ah áro zato t m eg szív leln é — k a la p á c c s a l kellene „ re n d ­ két decit. L átjuk ám, hogy
b e h o z n i”. H a e z á lta l m á r h a so n líta n a a szom orú k ü lse jű ,
a csapos bögrébe m éri a bo rt.
m eg v iselt felső hom lokzathoz, a k k o r korm osszürke fe s té k ­ Odaszóltunk, hogy mi pohár­
kel m ég b e -is k e lle n e m ázolni és itt-o tt fekete fo lto k k a l
elék telen íten i. ból szeretnénk inni. A csapos
visszaszólt, hogy azt nem
P ersze csak h e ly e se ln i lehet, hogy m inden pesti h á z lehet, m ert csak teáscsészé­
ho m lo k zata szép leg y en . A jelen e se tb e n azonban e lc sú fí­ ben adhatnak italt: ők ugyan­
ta n á a házat a k ü lö n ö s h a tá ro z a t v é g re h a jtá s a és ép p e n is borosteára vannak be­
e z é rt furcsa, hogy a V I. k e rü le ti T a n á c s a színházat a k a r ja állítva. No de nekünk nem
b ü n te tn i. Először az IK V -t k ellen e felszólítaniok, h o g y kell a tea -— szabadkoztunk.
hozzák rendbe a felső hom lokzatot, hiszen csak e n n e k H á t akkor igyák le a tea
ta ta ro z á sa u tán k e rü lh e t sor a fö ld sz in ti részre. S o rre n d árát szódában, m ert ebije a
k é rd é se az egész, d e e z t a sorren d et a V I. k erü leti T a n á c s ­ 10,60-ba m ár beleblokkolták
n a k figyelem be k ell vennie. a 2,60-as te a á ra t is —
( 8« ) közölte. T ehát i tt van a tu r ­
pisság. A borivók kilencven
százaléka nem sokat boga­
T ú lz o tt cen tralizm u s rászik: fizet, iszik és tovább
megy. Nem is sejti, hogy
minden teásbögre bornál egy
adag te á t is m egfizettetnek
vele.
(Papp)
M elyiknek higgyen
az e m b e r?
D u p la , v a g y s e m m i? .4 K o ss u th L a jo s u tc á b a n ,
a S e m m e lw e is u tc a s a r k á n
E gyre jo b b an e lh a ra p ó ­ párolgó duplával. M eg­ tatarozzák a h á za t. A já r d á n
zik az a m ozgalom , am ely n y erő m osollyal): Paran­ állvá n yo k b ó l é p ü lt a la g ú t”
szerin t, ha egy eszpresz- csoljon kérem! van, a d e szk á n fig ye lm e ztető
szóban leül az em ber, ÉN (lelki szem eim m ár tábla:
csak d u p lát fog y aszth at. k o p o n y á t és k eresztbe r a ­ MUNKATERÜLET!
M agam is régi „feketéző” k o tt cso n to k a t lá tn a k a ÁTJÁRNI VESZÉLYES!
vagyok, ism erem szívem p o h á r oldalán. A h a lá lb a
teh e rb író k é p esség é t és leg­ m en ő k d e rű s n y u g a lm á v a l M ellette egy m á s ik tá b la :
tö b b szö r csak szim p lát le ö n tö m a d u p lá t. . . )
A TRAFIKBAN
iszom , illetve in n é k . M ost m á r itt ü lö k a
AZ ÉPÍTKEZÉS IDEJE ALATT
A m ú ltk o r is, ahogy be­ „P okol”-eszpresszó to r n á ­ ZAVARTALAN
ü lö k a Z ú z m a rá b a:
cán é s v á ro m a b e u ta z á si A KISZOLGÁLÁS
ÉN: Kérek egy szimp­ vízum ot. Időközben m e g ­
A tra fik b a n v is z o n t c sa k ezen
lát! iszom egy szim plát. In n e n
tá v ira to z o m vissza a F ö ld ­ a z á llv á n y -a la g úton lehet be­
PINCÉR: Sajnos kérem, ju tn i, teh á t m o st m e ly ik tá b lá ­
csak duplával szolgálha­ re a következőket:
n a k h ig g yen a z e m b e r/
tok. „Minden pesti kávéfőző­ J a v a so lju k , hogy e g ye sítsék
ÉN (beletörődve): Jó, helyen adjanak szimp­ a két táb lá t. A szöveg ez leh et:
hát akkor kérek mégis lát is. Minisztériumi uta­
egy ... szimplát, mert az sítás is van erre. Az pe­ A TRAFIKBAN
én szívem.,. dig sose árt, ha az utasí­ ZAVARTALAN,
PINCÉR (el, m a jd kis­ tásokat megtartjuk és má­ DE VESZÉLYES
v á rta tv a vissza egy óriási sokkal is megtartatjuk.” A KISZOLGÁLÁS
 A d rám ai p e g a z u s új sz e m e lle n z ő je
...a m e l l y e l k iz á ró la g h á tra fe lé te k in th e t.
A z ú jság író d u p lá t iv o tt cukor n é l­
kül, s abszolúte nem gondolt sem m ire,
c sa k n é z e tt m aga elé. M in th a nem is
egy eszpresszóban ü ld ö g é lt volna, h a ­
nem egy vadvirágos ré te n , p ity m allat-
kor, h a rm a to s k u ty a te je k között.
S a k k o r odalépett hozzá egy karcsú,
b á jo s ifjú leány.
— L e n k e vagyok — su tto g ta az is­
m e re tle n leány. — M egengedi, hogy
le ü lje k ? Köszönöm. — M a jd az a r r a
já ró , agg, em bergyűlölő pincér felé
fo rd u lt: — B éreiké, egy fé l rum ot!
Az ú jság író m in d ezid eig egy szót
sem szólt, azon tö rte a fe jé t: hol lá t­
t a m á r a leányt? R o m a n tik u s lélek
volt, h a ta g a d ta is, é jsz a k á n k é n t em ­
lé k k ö n y v b e való v e rs e k e t írogatott.
K ép zeletb en m ost is h ó fe h é r le á n y ­
szobát, e lh an y ag o lt b u ja k e rte t, v a d ­
szőlővel b e fu tta to tt lu g a s t v arázsolt a
lá n y kö ré, hogy rá jö h e sse n , h o nnan
o lyan ism erős. V égül rá jö tt: in nen az
eszpresszóból. I tt lá t t a m á r L en k ét
különböző ko rú fé rfia k k a l. M ihelyt
e rre rá jö tt, azt a k a r ta m ondani: p a r­
don, tévedés, de L e n k e m in th a k ita ­
lá lta v o ln a a g o n d o latát, így szólt
k érő h angon:
— N e k ü ld jö n el. N em a k a ro k m a­
gától sem m it. Sőt se g íte n i a k aro k
m agán, ö n z e tle n ü l. ..
Az ú jsá g író ism ét szólni a k a rt, de
a lá n y n em engedte.
— N e szóljon egy szó t sem . . . H add
m o n d ja m el, m ié rt a k a rta m beszélni
m a g á v a l. . . P á, O ttó k a! — szak íto tta
félb e s a já t m ag át és csó k o t in te tt egy
őszhajú, a p átp léb án o 6 -k ü lsejű öreg­
ú rn a k . — A ztán így fo ly ta tta : — C sak
egy c ik k -ö tle te t sz e re tn é k a d n i . . . Í r ­
jon a m i é le tü n k rő l. . .
Az ú jsá g író leg y in tett.
— T udom , hogy a z ú jsá g o k tele
v a n n a k ily en c ik k e k k e l. . . P á, F ra n ­
ci! — köszönt vissza egy cselgáncso-
zó -k ü lsejű fia ta le m b e rn e k . — M indig
elolvasom őket. N ek em legjobban
F re n c sá k O ttó stílu sa t e t s z e t t . . . Lé­
lekelem zései a legjobb fra n c ia író k a t
ju tta tjá k e s z e m b e . . . É s azok a je l­
zők! A m ik o r a V an cselk a C icát elté­
v ed t p a c sirtá n a k n e v < ^ . ..
— N em is olyan n a g y o n jó — in­
g a tta f e jé t az újságíró.
In fla g ra n ti
Várnai György rajza
Já rt g im n á z iu m b a . . .
A m a ssz ő r újítása
H eged ű s Istv á n ra jza
— A ztán e lo lv a s ta m ... Csao! —
in te tt egy zálogházi becsüs k ü lse jű
fé rfiú n ak . — E lolvastam C. Bodonyi
K. G ábor c ik k é t is, am elyet ró lu n k
í r t . . . H á á á t. . . T u d ja n ála az a b aj,
hogy a m o ra lista elnyom ja b e n n e a
s z é p ír ó t. . . D e a z é rt tehetséges . . .
— K is sla p a j — m orogta in g e rü lte n
az újságíró, m e rt nem szerette h a ll­
gatni, h a m á so k c ik k eit dicsérik . . .
— P á, pá! — m osolygott L e n k e egy
borbélysegéd k ü ls e jű ú rie m b e rre ,
m a jd így fo ly ta tta : — K it o lv astam
m ég? Ja, igen, a C setneki c ik k é t is
olv astam . . . ö n e o re a lista , d e sa jn o s
elvész a ré sz le te k b en , s ez nagy baj...
M ondom , m in d e n cik k et elo lv a sta m
e rrő l a té m á ró l, és úgy h a tá ro z ta m ,
hogy az én é le te m e t a m aga stílu s á ra
b íz o m . . .
A z újság író b ü sz k é n elm osolyodott.
— S zokta o lv asn i az írá sa im a t?
L e n k e b ó lin to tt és c ig a re ttá ra g y ú j­
to tt, — Eqy k ic s it fe lla z ítju k az izm ait . «.
— H á t a k k o r lá ssu n k m u n k áh o z . . .
V egyen elő p a p írt, c eru zát és én m a jd
lediktálom m a g á n a k életem tö rté n e ­ „ Ö n z e tle n s z e re te t“
t é t . . . C ím et n e m adok, azt ta lá ljo n
ki m a g a . . . K e z d jü k ta lá n ott, hogy... S c h w o tt L a jo s r a jz a
S a k k o r L enke, c ig a re ttá ja fü s tjé t
b ám ulva, h a lk a n m esélni k ezdett.
K özben m ég h a so n la to k ra is volt
gondja.
— N em ta lá ló ez, hogy: fü stös
rózsa?
M iu tán e lm o n d ta az élete tö rté n e ­
té t, felállt:
— Sajnos, m o st m á r m en n em kell...
M ég csak a n n y it: leh ető leg p e tit k u r ­
zívval szedjék a c ik k e t és nem á r ta ­
n a hozzá eg y -k é t illusztráció sem . . .
N évnapja, a m ik o r o sztályvezető v o lt.
A v iszo n tlátásra!
— K isztihand! — reb eg te az ú jsá g ­
író, m iközben a r r a gondolt, hogy fe l­
té tle n ü l h á ro m h a sá b o t k é r a sz e r­
kesztőjétől e re d e ti rip o rtja részére.
A ztán v é le tle n ü l k in é z e tt az eszpresz-
szó ablakán.
O d ak ü n n egy eleg án s zsupkocsi á ll­
dogált. É ppen a k k o r lé p e tt fel r á
L en k e, g y a k o rlo tta n , k irály n ő i m é l­
tósággal, e lh á rítv a m agától egy h a r-
csab ajszú re n d ő r s e g íts é g é t. . .
M ikes G yörgy N évnapja, a m ik o r beosztott. 1 5
 Kora reggeli hódoló

— N e h a r a g u d jo n , J e n ő , h o g y n e m e n g e d e m b e, d e o ly a n r e n d e t le n s é g v a n n á lu n k . . .

Visszaállítják a vendéglői boxokat

in • __

— A z a k a r t á r s a k ö z p o n tb ó l jö tt, m o s t v e s z i á t a m u n k á t .

LUDAS MATYI h u m o r o s , s z a ti r i k u s h e tP a p . S z e r k e s z ti a s z e r k e s z tő b iz o tts á g . A k i a d á s é r t fa le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Ig a z ­

g a tó ja . — S z e r k e s z t ő s i g : B u d a p e s t, V ili., G y u la i P á l u tc a 14. T e l.: 3 3 5 — 718. — K ia d ó h iv a ta l: V ili.. B la h a L u jz a tér 3.
T e l.: 3 4 3 — 100. 142 — 2 2 0 . — K o s s u th N y o m d a . B u d a p e s t, V „ H o n v é d u tc a 10. F e le lő s v e z e tő : L en g y el L a jo s Ig a z g a tó . —
P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
Á r a 1 f o r in t

— M e s é lje c s a k t o v á b b , k e d v e s P u c c e r II . , h o g y m ily e n s x ín ű a x é g
N á p o ly f e l e t t . . .
 Ó görög példázat a részrehajlásról JXJR1J BLAGOV

jq Q n fla r E ! l i s t s © i s / í3 i h i ! Egy széltolóról

y — 1------------ -- -- S zűr-S zabó Jó z s e f ra jz a j 4 karriér ívén haladt
egy széltoló bokázva:
eü — M ajd én! Szabad?
És már szaladt.
— Bocsánat! — fuvolázta.

ioi
A rangban nőtt, emelkedett
s megváltozott a hangja:
— Már eleget
dumált! Mehet!
— Pofát befogni! Hallja?
s Egy év alatt oly nagy lett ő,
hogy mint a hordó, dongott.
cl Mily rettentő:
— Mars, egy-kettő!
— A nép névében döntök!
De így beszélni nem lehet, —
s magasról, m int a mennybolt
egy rémeset,
szörnyűt esett,
s ejtőernyője sem volt.
síi
f i A z ajkán újra szép szavak,
nem változott azóta:
— - -» ■ - — Majd én! Szabad!
És már szalad.
Lám, ugyanaz a móka!
— A m ű v ezető p ik k el rá m , m in d iq é n k ap o m a k o rin th o szi o sz lo p fő k e t . . .
A moszkvai Krokodilból fo rd íto tta
Pogonyi A ntal

J s m t S ro d ta m a lú d ta lp ú e m b e re k tő l. M ost
beszélget.)
I. plebejus: H a llo tta d , ó P itiu s , a
n a g y ú js á g o t?
II. plebejus (izgatottan): Az is te n e k re ,
m i tö r té n t, ó H o m in iu s ?
I. plebejus (fojtott hangon): C o rio la n u s
m eg lé p e tt!
II. plebejus (arcát eltakarva): N em !
E z t n e m tu d o m e lh in n i! Ig a z le n n e ez?
A hős, a b á lv á n y , a fé lis te n , a k e d v e n c
elsz e le lt? É s h o v a, ó H o m in iu s ?
I. plebejus: E z az! (keserűen) H o v a !
E z az! A volszkokhoz!
II. plebejus (sarujával nagyot dobbant):
É p p e n a v o lszkokhoz?! J u p ite r r e , ez
n a g y disznóság!
L plebejus: D e m é g m e k k o ra ! M icso d a
h á lá tla n s á g ! M indene m e g v o lt i t t , jó l
é lt, jo b b a n , m in t, m i. V o lt szép h á z a ,
jö v e d e lm e , felesége, m in d e n k i b e c s ü lte ,
is te n í te t te . P e rsz e , fe jé b e s z á llt a d icső ség .
II. plebejus: H a lla tla n ! B iz to s a n m e g ­
s é r tő d ö tt ő m agassága!
I. plebejus: E z e k n e k m á r n e m le h e t
szólni! H a v a la k i m e g m e r m u k k a n n i,
m á r felh ú zzák az o r r u k a t é s m é rg ü k b e n
k iv á n d o ro ln a k .
II. plebejus: D e é p p e n a v o lszk o k h o z,
ő s i ellenségeinkhez!
I. plebejus: H á t ig e n . K é p z e le m , m ik e t
fo g ez ró lu n k ö sszehazudozni!
II. plebejus: E g y s z a v á t se m le h e t e l­
h in n i. K ö z tü n k le g y e n szólva, s o h a s e m
s z e r e tte m a ló d ífá sa i m i a tt .
I. plebejus: A szem e se m á ll jó l. B a n d ­
z sít.
II. plebejus: A j á r á s á t is u tá lta m . V a la ­
h o g y a n o ly a n a la tto m o s a n s z e d te a
lá b á t . V ilá g é le te m b e n ö sz tö n ö se n u n d o ­
a h o g y íg y v issz a e m lé k sz e m , s á n t í t o t t is.
I. plebejus: A z t m o n d já k , C oriolinál
n e m is v e t t ré s z t a h a r c b a n , részegen
fe k ü d t a s á tr á b a n , d e C o m in iu s t n ég y
ta le n tu m m a l m e g v e s z te g e tte , in n e n a
n a g y h ő s i h íre .
II. plebejus: Szép k is h ő s l e t t volna!
H isz e n a k k o ra h a s a v o lt, h o g y m a jd k i­
s z a k íto tta a tó g á já t. H o v a t e t t é k a
s z e m ü k e t a n ő k , n e m tu d o m .
I. plebejus: É s a m ik o r h o m o k ó rá t
lo p o tt? É p ü le te s k is h is tó r ia v o lt, a n n y it
m o n d h a to k .
II. plebejus: H a m is a n k o c k á z n i, ez
a n n y i v o lt n á la , m in t m á s e m b e rn é l a
v íziv ás. A la tto m o s , s u n y i ra b s z o lg a ­
ivadék!
I. plebejus: H á t a z t tu d o d - e , h o g y . . .
(súg).
II. plebejus (megdöbbenve)j M it nem
m o n d a sz , ó H o m in iu s! Ig a z lem re?
I. plebejus: B iz to s fo r r á s b ó l tu d o m .
L á ttá k !
II. plebejus: R e tte n e te s ! M an a p sá g ,
K ris z tu s e lő tt n é g y sz á z n y o lc v a n b a n ily e s­
m i m e g tö rté n h e s s é k !
I. plebejus: C savargó!
II. plebejus: L ókötő!
I. plebejus: Ily e n h it v á n y se m m ire ­
kellő m é g n e m k o p t a t t a R ó m a k ö v e it!
II. plebejus: D e m o n d d c s a k , ó H o m i­
n iu s , h o g y a n le h e t az, h o g y C oriolanus-
n a k e z e k e t a v is s z a ta s z ító tu la jd o n s á g a it
e d d ig n e m lá t tu k ? V a g y t a l á n g y á v á k
le ttü n k v o ln a ?
I. plebejus: E g y sz e rű ez, ó P itiu s .
Ü g y lá ts z ik , az ily e sm it k ö z e lrő l n e m leh et
ész re v e n n i, c s a k m essziről.
F elek i László

2
 N ix o n USA-alelnök afrikai propagandakörúton
Szép kis koronatanú Szegő G izi r a j z a
A z É rd e k e s Ü js á g -b a n o lv a s tu k ( I II.
16.) a M o n te s i p e r k o r o n a ta n ú já r ó l a
k ö v e tk e z ő k e t:
„Caglio kisasszony, nevéhez híven, ele­
gáns kosztümben jelent meg és mindent
k ita lá lt.”
Szép k is k o r o n a ta n ú , a k i a v a llo m á s á t
— k i t a lá l ja . . . A k k o r le g fe lje b b hamis-
koronatanú!
Óriási film trükk:
Korda Sándor elvétté~~a saját özvegyét
A P e s t i M ű s o r-b a n ( I I I . 22.) o lv a s tu k :
„Korda Sándor özvegye, a ki 1953-ban
feleségül m ent a nála 35 évvel idősebb,
nagy filmrendezőhöz. . . ”
Szóval: K o r d a S á n d o r özvegye m e n t
feleség ü l K o r d a S á n d o rh o z a n a g y film ­
re n d e z ő h ö z . . . Elég különös házasság!

Kossuth-díjas cipész
A' N é p a k a r a t b a n ( I I I . 16.) a K o ssu th -
d íja k k io s z tá s a u t á n n a g y c ik k je le n t — M itől f é l jó e m b e r , n e m v a g y u n k A m e r ik á b a n !! C s a k m e g a k a r o m c s ó k o l n i !
m e g ezzel a cím m el: „A balettcipők
művésze . . . ” N o s z a , n é z z ü k m e g , k i az
a cipész, m é g h o z z á b a le ttc ip ő -sp e c ia - Kritika
lis ta , a k it k i t ü n t e t t e k v o ln a . M á r az V árnai G y ö rg y r a jz a
első so ro k u t á n k id e r ü lt, h o g y -— Lakatos
Gabrielláról, O p e ra h á z u n k k iv á ló szóló­
tá n c o s n ő jé rő l v a n szó. A k k o r v is z o n t baj
v a n a cím m el! M e rt Lakatos Gabriella
n e m a b a le ttc ip ő k m ű v é s z e , h a n e m a
tánc m ű v é s z e . . . M e z ítlá b is é p p olyan
g y ö n y ö rű e n tá n c o l, m in t — b a le t t­
c ip ő b e n . . .
N e m a r u h a , még csak a balettcipő sem
teszi az embert. . .
Festm ény vagy — irodalomtörténet ?
A N épakarat (m á rc iu s 23) „ S z o m b a ti
m o z a ik ” c. r o v a t a tu d ó s ít a rr ó l, hogy
„Gordon Zsuzsa, a Petőfi Színház fiatal
tagja mostanában délelőttönként nem pró­
bákra jár, hanem H ermann István Kossuth-
díjas festőművész műtermébe, ahol modellt
ül készülő, életnagyságú portréjához .“
V a jo n m i t sz ó l ehh ez H e r m a n n Lipót
fe s tő m ű v é s z é s H e rm a n n István iro d alo m -
tö rté n é sz ? !

A disznó és az oroszlán E gy film klubban

D osztojevszk ij m eséje

E g y s z e r a d is z n ó fe lö n tö tt a g a ra tra
é s a z t h i t t e m a g á ró l, h o g y ő a leg erő ­
se b b a fö ld ö n . B e le k ö tö tt a z o ro s z lá n b a
é s p á r b a j r a h ív t a . H a z a m e n v é n a z o n b a n
é s z r e té rt é s in á b a s z á llt a b á to rs á g a .
A c s ü rh é n e k e ls ír ta , ho g y v é g e az é le ­
té n e k .
A V én S e rté s e k ö ssz e rö ffe n te k é s m eg ­
h á n y tá k - v e te t té k a d o lg o t. K is ü t ö tt é k a
k ö v e tk e z ő t: ’’L á to d , te d iszn ó , i t t a k ö ­
z e lb e n v a n e g y trá g y a d o m b ; m e n j oda,
fe tre n g j b e le jó l é s ú g y in d u lj a k ü z d ő ­
té r r e . A t ö b b i t m a jd m e g lá to d .”
A d isz n ó m e g fo g a d ta a ta n á c s o t. A la ­
p o sa n m e g h e n te r g e tt a g a n é b a n , am ely
m é g a k k o r is p o ty o g o tt ró la , sünikor a
h a rc m e z ő re é rk e z e tt.
K is v á r ta tv a a z o ro sz lá n is m e g je le n t:
s z a g lá s z o tt, f i n to r g o tt, ö s s z e h ú z ta az o r­
r á t és o d é b b á llt.
A d is z n ó p e d ig ú tó n -ú tfé le n fü n e k -fá -
n a k d ic s e k e d e tt, h o g y az o ro s z lá n m e g ­
ij e d t tő le és e lm e n e k ü lt a p á r b a j elől.
F o r d íto t ta t E . K o v á c s K á lm á n

3
 A kertészkedés te te je !

A b lik k fa n g sz a k k ife je z é s. S z ó sz e rin t

a n n y i t je le n t, h o g y te k in te tfo g ó . B lik k ­
f a n g o s n a k n e v e z ik a z t, a m i o d a v o n z z a
az e m b e r te k i n te t é t. (A tö b b i a z tá n m á r
n e m f o n to s , h a e g y sz e r a te k i n t e t o t t
v a n .) M a g y a ru l k e lle tő n e k , t e k i n t e t e t
m e g r a g a d ó n a k m o n d h a tn é k . A la n t k ö ­
v e tk e z ik e g y p á r p é ld a a b lik k fa n g ra .

B lik k fa n g o s h á z a s s á g i h ird e té s :

H ÁROM SZOBÁS, Ö SSZK O M FO R­

TOS, G YÖNYÖRŰEN B E R E N D E ­
Z E T T F Ő B É R L E T I LAK ÁSSA L
n e m re n d e lk e z ő , d e le lk ie k b e n g a z d a g
ö z v e g y fé r je t k e re s . ,,Kalandorok
kíméljenek” je lig é re a k ia d ó b a .

B lik k fa n g o s ip a r i h ír:
GRACE KELLY ELVÁLIK
A MONACÓI HERCEGTŐL?
E z a k é r d é s s e n k it s e m iz g a t m a a
T e a d a r á ló M ű v e k n é l, h a n e m a r r ó l b e ­
s z é l m in d e n k i a v á lla la t n á l, h o g y s i k e ­
r ü l t a z ö n k ö lt s é g e t 7 é s '/i s z á z a lé k k a l
(4 2 ,5 — 6 3 ,9 7 , 4 3 ,8 3 7 , e b b ő l le v o n v a a
g y á r t á s i s z á m , n é g y z e t g y ö k 5 6 ,7 8 3 , a lf a
Társbérlet p lu s z b é t a , lo g a r it m u s t a n g e n s d e lta )
T o n c z T ib o r ra jz a c s ö k k e n te n i.

B lik k fan g o s k ö n y v h ird e té s :

M IT CSINÁL AZ ÓVATOS E M BE R
A N ÁSZÉJSZAKÁJÁN?
M eg v eszi S zim p la X a v é r m o s t m e g ­
je l e n t re m e k m ű v é t, A m á jfo lto s k é m é n y ­
s e p r ő t, m e r t p illa n a to k a l a t t e l fo g já k
k a p k o d n i.

B lik k fa n g o s a u tó b u s z p la k á t:
AKAR INGYEN UTAZNI?
A k k o r k ís é rle te z z e n m á s u tt , m e r t a
c iv il e lle n ő rö k ú g y is m e g v á lta tjá k ö n n e l
a je g y e t.

B lik k fa n g o s k ir a k a ti tá b la :

L u ft-
BALLON M INDEN M ÉRETBEN
K A PHA TÓ !

( g . m .)
— H a lló , S t u c n i ú r, le g y e n s z í v e s , e r e s s z e n m é g e g y k is m e le g v iz e t ! . . .

4

A KÉSZÁRU
MAGASSÁGÁNAK ÁLLASA
1g 5 6 OKTOBER ELŐTT.
G Á D O R B É IA
Nincs kalaparcom , ezt m ár több
szakem ber m egállapította. Nemes
arcvonásaim , am elyek leginkább egy
angol lordéra em lékeztetnek, h a ja ­
d o n fő it teljes pom pájukban érv én y e­
sülnek. De ha egy kalapot teszek a
fejem re, rögtön úgy nézek ki, m in t
egy földönáruló a miskolci vásáron.
P ró b áltam m ár sim léderes sapkát,
svájci sapkát, sőt pörge vadászkala­
pot is, m it sem használt. Időnként
az ért mégis kell kalapot vennem , h a
feleségem végképp m egunta azt a
borzalm at, am it kalap címén a fe­
jem en hordok. Ez a helyzet állt elő
h irte le n tegnap délután, am ikor a
szép tavaszi napsütésben, a Rákóczi
ú ti árkádok a la tt bújkálva sé tá ra
in d u ltu n k .
— Ez a kalap jam peces — m ondta
feleségem a fejem en díszelgő m egvi­
selt, sárga som brerót szemügyre
véve. — Gyére, veszünk neked egy
tisztességes, szolid, barna k a la p o t. . .
M entem , m ert ez a hivatásom . A
sors perceken belül egy kom plett
kalapüzletet sodort utunkba, s fele­
ségem ellentm ondást nem tűrő lép­
te k k e l ta rto tt a b ejárat felé. ő s z in ­
tén szólva, nem is bántam . A nap
sütött, szívemben tavaszi m ad árk ák
csicseregtek, s éreztem , hogy mégis
vagyok valaki, m ert íme, b arn a k a ­
lapot megyek vásárolni értékes gon­
dolatoktól nyüzsgő fejem re. Az üzlet,
ahová betértünk, elegáns, előkelő
po rtállal rendelkezett, négy k ira k a ta
telve volt szebbnél szebb kalapok­
kal. Ü nnepi hangulat fogott el. H iába
— gondoltam m agam ban — ha v a n ­
n ak is hibák és fogyatékosságok, de
az ért vannak eredm ényeink is. M é­
giscsak szép az élet.
O dabent az üzletben m eglepően
sok férj tolongott a pultoknál, m ind
olyanok, akiknek a k alapját a fele­
ségük m ár m egunta nézni. K iválasz­
to tta m az egyik pultot, ahol egy ro­
konszenves, őszes ú r foglalkozott a
kalapok kiutalásával. Türelm esen
m egálltam a k alap ra váró férjek cso­
p o rtjáb a n és hűségesen fénylő tek in ­
tetem et az eladóra függesztettem . El
voltam szánva arra, hogy b árm it te ­
N e apadjon to v á b b !
G erő S á n d o r rajza
/ / /
Vetkőző-szám
k a fc tp c Y '
Réber László rajza
gyen ez az em ber a fejem re, ak á r
szakajtót, ak á r serleget, én azt jónak
fogom találni, fizetek és megyek.
Ám az eladó nem vette észre, hogy
én vagyok az ő em bere, m ert éppen
egy ism erős vevővel társalgóit, kö­
zölvén vele azt, hogy unokahúga, aki
Sao Paolóba távozott, hatszobás v a­
dászkastélyt kapott ajándékba, két
belső és egy külső kom ornával. De
azért rövid negyedóra m úlva rám
került a sor és fejem en volt a barn a
kalap. M egnéztem m agam a tü k ö r­
ben és m egállapítottam , hogy úgy
nézek ki benne, m int egy skizofrén
lókupec, két perccel öngyilkossága
előtt. E lragadtatott hangon kiáltot­
tam fel:
— Nagyszerű! Azt hiszem, ez tö­
kéletes!
Feleségem is ugyanezen a vélem é­
nyen volt, kissé m egtörve a várako­
zástól. Most m ár csak az volt hátra,
hogy kifizessük a kalapot és távoz­
zunk. P ercek alatt fizettem és m eg­
álltam a csomagoló előtt, szemközt
egy kopasz úrral, aki szintén egy
fiatalító b a rn a kalapra várakozott.
Egy negyedóra m úlva m egkérdeztem
tőle:
— M ire várunk?
— Gőzölik a k a la p o t. . . — m ondta
keserű mosollyal.
— De ki gőzöli? — kérdeztem ,
m ert hallottam , hogy az őszes ú r
mögöttem még m indig a sao paolói
kom ornákat meséli. A kopasz ú r úgy
vont vállat, hogy abban semmi de­
m okratikus perspektíva nem volt hanem odafordult egy m ellette álló
észlelhető. Ü jabb negyedóra m úlva kis tömzsi prbáróhoz és h alk an tá r­
elcsíptem egy hosszú, hűvös fiata l­ salgóit vele. A feleségem éppen a
em bert, aki fekete b ark ó t viselt és hetedik cig arettájára gyújtott, am i­
egy őrgróf leereszkedő modiorában kor m egjelent az őszes ú r a kigőzölt
világosított fel: kalapokkal. A kopasz ú r kitépte ke­
— A kalapot gőzölni kell, kérem , zéből a m agáét és szitkozódva tá ­
m ert így nyeri el végleges form á­ vozott. Mi fá rad tan vánszorogtunk
j á t . .. utána. K int közben eleredt az eső.
— K é re m . . . — m ondtam és te­ Még egy p illan tást vetettem a k ira­
nyerem et rászorítottam vadul dobo­ k atb an összezsúfolt ízléstelen k ala­
gó szívem re. — Én úgy találtam , pokra és a feleségembe karolva, így
hogy az én kalapom fo rm ája vég­ szóltam hozzá:
leges. Tessék nekem ideadni m inden — Az életben többé nem veszek
gőzölés n é lk ü l. . . kalapot. M inek a kalap? És egyálta­
Az őrgróf feleletre sem m éltatott, lán, m inek él az em ber? ' _
M odem D on Quijote A kávét is szereti, a növényt is Ketten beszélnek
V a sv á r i A n n a ra jzá
S ehw ott L a jo s r a jz a
H egedűs Is tv á n ra jz a

— A d já l k ö lc s ö n s z á z f o r in to t . . .
— N e c s in á lj m e s t e r s é g e s in flá c ió t!
— N e a k á v é m b a t e g y e a z a c c o t , le l­ Te m in d ig t íz f o r in t o t s z o k t á l k ö lc s ö n ­
k e m , h a n e m id e a le a n d e r e m r e . . . kérni . . .

A Szaharában üzenetek
K a já n T ib o r ra jz a
K á ro ly K ristó f, E sti H írlap . A foga­
d ást elvesztette. A „Ján o s vitéz”-t
nem Petrovics Sándor vándorszínész
írta, hanem Petőfi Sándor, az ism ert
költő.
A k i m er, az n yer. Ibolya helyett
lehet lottószelvényt ajándékozni az
im ádott nőnek. Pénteken átn y ú jtan i
három -négy ta lá la tta l' igen hatásos
ajándék.

I f jú d rá m a író , ö n azzal fenyegető­

zik, hogy megöli magát, h a nem ad­
já k elő a v íg játék át. Vigyázzon, m ert
még m eghal és akkor elő is adják
a darab ját.
D. Ede, Ú jp est, ö n azt írja, hogy
lelkiism eretfurdalása van, m e rt két
h éttel ezelőtt eldobott egy üres pa­
pírzacskót a K örúton, s azóta se éj­
jele, se nappala. A következőket
aján lju k : m en jen vissza a te tt szín­
helyére: a papírzacskó még o tt lesz,
ahol eldobta, vegye fel és h a jítsa be
a legközelebbi szemétládába.
D izőzjelölt. Ha a hangja nem éri
el a k ív án t rekedtségi m értéket, saj­
nos, nem tu d u n k a bajon segíteni.
P róbáljon m egfázni.
„M inden az egészség!” Téved. A
csipkebogyóban sokkal több C v ita­
m in van, m in t a citrom ban. V an v i­
szont egy súlyos h átránya: kapható.
S. K á lm á n . Szívesen eláruljuk,
m iért nevezik a könnyű m ű fajt
könnyű m űfajnak. Könnyű tám adni.
 Interjú a Víg-utcában
S zem ere A n ta l ra jz a
— A p u s k á m , h a g y j u k a s z e m é ly i k u l­
tu s z t!
Elvira nagyságos
í.
E lv ir a n a g y ság o s egész é le té b e n e g y ­
sz e r c s a lta m e g a f é r jé t. Ú g y c s a lta
m e g , h o g y a z t m o n d ta n e k i a ló h ú s ra ,
hogy m arh ah ú s.
A sz e re lm e t n e m t e k i n t e t t e c sa lá sn a k ,
m e r t a z ti s z t a v o lt, m i n t a h ó .
o_
E lv ir a n a g y ság o s ti s z t a szerelem m el
s z e r e tte J e n ő t, a k i s z ű k m a rk ú v o lt, d e
c sin o s, é s L a jo s t, a k i b ő k e z ű v o lt, d e
c s in ta la n é s O tto k á r t, m e r t h a m v a s v o lt
é s f i a t a l é s A la d á rt, m e r t b ö lc s v o lt é s
öreg é s J e r o m o s t, m e r t c s u p a lélek v o lt
és E d é t , m e r t csu p a iz o m v o lt é s P é te r t,
m e rt v e rse k e t ir t és P á lt, m e r t nem ír t
v e rs e k e t.
M e r t a sz ív n ek n e m le h e t p a ra n c s o ln i.
3.
E z e k k e l n e m is l e t t v o ln a sem m i b a j,
h a E lv i r a n ag y sá g o s b e le n e m s z e re t
h a lá lo s a n K á ro ly b a é s S á n d o rb a . D e
b e le s z e re te tt. A fé rfia k a z o n b a n k e g y e t­
le n e k é s o s to b á k , n e m m é ltá n y o ljá k az
igaz sz e re lm e t. B e n e d e k , E e re n c é s
G u s z tá v n e m v is z o n o z ta E lv ir a é rz e lm e it.
4.
J ó n á s é s B e n d eg ú z a z o n b a n r á j ö t t
k é s ő b b , h o g y az összes n ő k e g y ü tt n e m
é rn e k a n n y it, m in t E lv ira n a g y sá g o s k is ­
u jja . K á z m é r é s T ib o r t e h á t m e g e s k ü d ö tt
E lv ir a n a g y sá g o s n a k , h o g y ö rö k k é s z e r e t­
n i fo g ja é s G á b o r és Ö dön v a ló b a n h o ssz ú
id e ig s z e r e tte is, e sk ü jé h e z h ív e n .
5.
E lv ir a n a g y sá g o s a z o n b a n m o s t el v a n
k e s e r e d v j, a szem e k i v a n s írv a . E z e n
n in c s m i t c so d álk o zn i.
Á llító la g e g y ü tt l á t t á k a f é r jé t eg y
e sz p re ssz ó b a n egy n ő v e l.
Gergely Miklós
VflA
A kislány, aki a város patin ás
házsorai között kalauzol, tizenöt
éves, szőke, mosolygó szemű, eleven
gyerek. V alam ikor a m am ának u d ­
varoltam : ő is szőke volt, mosolygós
szemű, eleven és ez utóbbi tu lajd o n ­
ságát oly m érték b en túlzásba vitte,
hogy em iatt nem m ertem nőül venni
annak idején. E rről persze a kislány
m it sem tud, nem is tartozik rá. A
m am a viszont, m ik én t az ilyesm i
lenni szokott, elég gyakran em lítést
tesz rólam a férjének, azzal a célza­
tossággal, hogy a szegény férj m inél
szerencsésebbnek és boldogabbnak
érezze magát, am iért a drága nem
hozzám, hanem hozzá m ent felesé­
gül. Nem tudom , hogy ennek ellené­
re m ennyire zav artalan boldogság­
ban él a fé rje vele, de annyi bizo­
nyos, hogy én zav artalan u l boldog­
n ak érzem m agam nélküle, am i rá m ­
nézve m ódfelett m egnyugtató.
De nem is a m am áról óhajtok be­
szélni, hanem a kislányról, aki m el­
le tt hegynek felfelé gyalogolok, m i­
közben nagy büszkeséggel m utogatja
a város nevezetességeit. P ih en jü n k
meg, szól, leü ltet a sétatéren, szem­
ben a dómmal és m agyarázza P é­
tertő l Júdásig, sőt Pálig az aposto­
lokat, akiknek kőből faragott szob­
ra i néznek rá n k a tem plom hom lok­
zatáról. Szám szerint tizenketten
van n ak és apostoli tevékenységükön
kívül m egyeszerte arról híresek,
hogy h a m eghallják a déli h aran g ­
szót, m egfordulnak a saját tengelyük
körül, miközben Jeruzsálem felé
pukkedliznek, am i m agyarul azt je­
Sakkrovatunk
á r m s g i n i to r o s a iu l !
V O tiÜ U .
lenti, hogy forgás közben még udva­
riasan m eg is h a jlítjá k a derekukat.
A kislány nagy hévvel beszél és
figyeli a h a tá s t az arcomon. Sem
többet, sem kevesebbet nem csodál­
kozom a kelleténél, am i őt láth ató ­
lag bosszantja. De h am ar szent a
béke közöttünk: megígérem, hogy
várok délig, m ert sa já t szememmel
óhajtom lá tn i a forgó apostolokat.
M egéri a félórát, nyugtat meg a
kislány és együtt v áru n k a csodála­
tos m árciusi napsütésben a pécsi
székesegyház előtt.
T izenkettőt ü t az óra. M egkondul,
aztán el is h allgat a déli harangszó.
Az apostolok nem m ozdulnak, nem ­
hogy m ind a tizenkettő, de egyetlen
egy sem.
A kislány hangosan felnevet.
— M ondtam , hogy ha m eghallják
a déli harangszót — közli velem —,
de nem h a lljá k meg. Kőből v an ­
nak . ..
Szívből nev etü n k m ind a ketten.
A kislány azon kacag, hogy sikerült
a tréfa, én pedig azon, hogy az apos­
tolok leg en d áját biztosan a m am ától
hallotta, aki lánykorában egy ugyan­
ilyen napfényes délelőttön két óra
hosszáig ü lt m ellettem a pádon, hogy
pukkedlizés közben meglesse az
apostolokat.
Akkor én tréfáltam meg a m am át,
most a lán y a visszaadta.
Szép nap volt ez a mai. Délben
óriási velőscsontot kaptam , húsleves
előtt, a N ádor-étterem ben.
Földes György
K a já n T ib o r rajza-j
I
 A ran g kötelez P u sk ás újra edzésben
P u s z ta i P á l r a jz a
— A lo r d t ö n k r e m e n t , d e m é g t a r t a n i a k a r j a m a g á t . .
’ Vnován
V a sv ári A nna r a jz a K É
A A nap olyan jókedvűen szikrázik
M argitszigeten üldögéltek egy
pádon és sütkéreztek az aranyszínű
tavaszi verőfényben. A k ét lu rk ó
m á r nem m ai gyerek éppen. K arcsi
hetvenöt éves, M arci hetvenhat.
K arcsi m ár kissé fáradékony és tö ­
pörödött, de M arci még m a is hetyke
legény. Legényesen füstöl a hosszú­
szárú pipából. Im m ár hetven eszten­
deje, hogy együtt já rta k elemibe, de
barátságukon nem fogott az idő, sem
a sok viszontagság, pedig m indkettő­
ből jócskán kijutott. Karcsi h u n y o r-
gat a napsütésben:
— H itted volna, hogy vénségünkre
is ilyen jól esik m ajd a tavasz?
M arci kihúzta m agát:
— Szájonkaplak, te! Mi az, hogy
v én sé g ü n k re?. . . V.acsorához m ég
m a is megiszom a három decit!
— M inden este?
— No, nem m inden este . . . Teg­
nap például töltött káposzta volt v a­
J ö n ! Jö n ! G erő S á n d o r ra jz a csorára, a rra jobban .c s ú s z ik ...
O lyankor féllityit iszo m . . . A pipa is
ízlik még.
— Jobb lenne, h a abbahagynád a
d o h án y z ást. . . Az orvosok azt m ond­
ják, hogy a dohányzás ártalm as.
— A kkor hagyják abba ő k ! . . .
K ülönben is voltam orvosnál.
— M arcikám , m ért voltál orvos­
nál? Csak nincs valam i baj?
— Affenét! K icsit szédülök, de az
semmi.
— Mégis, m it m ondott az orvos?
— Hogy lefekvés előtt könnyűt
e g y e k . . . K ávét piríto tt zsemlével.
Be is tartom , rendesen.
— De hisz tegnap is tö ltött k á ­
posztát ettél?!
— V a c so rá ra . . . De aztán lefekvés
előtt rendesen m egettem a kávét pi­
— M aga m ir e v á r itt?
— E g y k is p ö r k ö lt e t a k a r o k e n n i a K ék D u n á b a n ! ríto tt zsemlével.
8
S á n d o r K á r o ly r a j z a
V
— J u s z t is v é g ig f o g o d e n n i a v a s á r n a p i e b é d e t!
T I I Í R
az égen, m in th a m ár nyári m űszak­
ban sütne. K arcsi a fejét csóválja,
de látszik ra jta , hogy im ponál neki
„a fiú”. K ötekedve kérdi:
— Tán m ég udvarolsz is?
— Hát! Táncolni is szoktam !
— Eredj m ár, vén s z a m á r. . . Ki
táncolna veled?
— C ö!. . . Ism ered a szom szédun­
kat . . . özvegy Tomkáné.
— Takaros asszony. Vele táncolsz?
— Mindig szam ár voltál, K arcsi­
kéra . . . Hiszen az öreg . . . M egvan
m ár ötven éves is!
— H át ak kor kivel táncolsz?
— A lányával! Azt látnád, micso­
da menyecske. — Karcsi m á r nem
is leplezi a csodálatát. y öreg fenegyerekben m ég m agasabb­
— Aztán m it táncoltok?
— Leginkább c sá rd á st. .'. A zt jól
be lehet o sz ta n i. . . ö riszál, én meg
szorítom a derekát.
— Azannya, Marci! — .'óhajt K a r­
csi némi irigykedéssel. — Nekem
ilyesmi eszembe se jutna.
— Nem csodálom . . . M indig sza­
m ár voltál.
Karcsi nem neheztel. Hiába, ez a
vén Marci, m indig tud valam i tro m ­
fot. Édes em lékek bizsergették a szí­
vét. Eszébe ju to tt, hogy a su lib an is
ez a gazkópé M arci volt a b an d av e­
zér. De jó lenne azért valam ivel
visszazrikálni. A nnak is örült, hogy
így visszalopóztak em lékezetébe a
régi-régi diákszavak.
Hopp, h irtelen felcsillant a szeme.
Eszébe ju to tt M arci gyenge pontja.
— Hogy v an a feleséged?
Ez talált. M arci bosszúsan dör-
mögte:
— Te is a legjobbkor tudsz k é r­
dezni . . . Jól v a n . . . Itt van a te j­
csarnokban az unokánkkal.
— Áhá! A zért m ersz legénykedni,
m ert nincs m elletted.
— Te azt ne m erd m ondani, hogy
papucs vagyok!
Ki tudja, ta lá n még „hirigelés” lett
volna belőle, h a ebben a p illa n a t­
ban meg nem jelenik egy kisfiú,
M arci unokája:
M e g in d u lt a
M Ó
— Nagyapa, nagym am i üzeni,
hogy tessék m ár jönni a tejcsar­
nokba.
Elérkezett K arcsi nagy pillanata.
Csak úgy csípett a k aján sá g a hang­
jában:
— Hallod, M arci? M egjött a pa­
rancs !
Hű, a nem jóját. M arciban az égig
ágaskodott a virtus.
— P arancs? Nekem?! — M ajd az
unokájához: — M ondd m eg nagy­
anyádnak, hopr m ajd jövök, h a aka­
rok! — A kisfiú elnyargalt. Rövid
csend u tá n K arcsi vészjóslón k á­
rogja:
— Baj lesz ebből, M arci. — Az
ra csapott a hetvenkedés:
— Mondom, hogy szam ár v ag y !. . .
Csak nem gondolod, hogy az asszony
nekem parancsolhat? . . . A kkor me­
gyek, h a akarok!
Kom or füstfelhők jelezték, hogy
retten th etetlen h angulatban van. Kis­
v árta tv a m egint előszáguldott a gye­ Az O p e tah á zb a n
rek:
— Nagymami üzeni, h a nem te t­
szik jönni, eljön nagyapáért.
M arci ijedten u g ro tt fel a pádról.
— Jól van n o !. . . Mondd, hogy
A gyerek eliram odott. K arcsi a
diadalát élvezte:
— No, te nagy le g é n y !. . . Hiszen
azt m ondtad, akkor mégy, am ikor
akarsz!
M arci m egtorpant egy pillanatra.
De tü sté n t m agára ta lált. Keményen
kiegyenesedett és büszkén v ágta oda:
— N a látod! H át m ost a k a ro k !...
Lesújtó pillantással m érte végig a
b a rá tjá t és lassú m éltósággal elin­
dult a tej csarnok felé . . . — V á r jo n t ü r e lm e s e n , ű rzse le lk e m , H á ry strá zsa m e ster úrnál fontos érte­
k e z le t v a n . . .
K irá ly Dezső
9
H o lla n d iá b a n ik er-k o n g ressz u sra k észü ln ek

ly szépen beszélsz, retorikád fényes.

Elbűvölő vagy, m int egy Demoszténesz.
Hangod hízelgőn csendül, zengőn, s lágyan,
Szavadban annyi szenvedély és vágy van,
Hogy kedvünk volna így unszolni: Még! Még!...
— Ha nem mindig csak magadat dicsérnéd.
ik r e k
VILÁG-
KOM6-RESS2USA Szava magasztos, ünnepélyes, szentes ...
Sötét cinizmust rejt e nagy kenet.
Csak annyiból szent, hogy a keze hajlik,
S hajlik gerince, ahogy csak lehet.

'z e n ü e
Romantikus szeder-dzsem
M e g írtá k a la p o k , h o g y e g y ex p e d ib ió m e g ta lá lta a z o k a t az
é le lm isz e re k e t, a m e ly e k e t S c o tt k a p itá n y h a lm o z o tt fe l az észak i
sa rk o n 1911-ben. A z a m e r ik a i k u ta tó k , — m i n t m o s t L o n d o n b ó l
A f ő b e já ra t
je le n tik , — a m e g ta lá lt k o n z e rv e k e t e lk ü ld té k P e t e r S c o tt-n a k .
a n a g y s a r k k u ta tó f iá n a k . V egyi v iz s g á la t u t á n P e te r S c o tt m e g ­
íz le lte a 46 e s z te n d ő v e l e z e lő tt t á r o l t k o n z e rv e k e t é s a z o k a t
K irán d u ló k n a g y s z e rű n e k ta lá lta .
— K ü lö n ö s e n jó é s Íz le te s v o lt a sze d e r-d z se m — m o n d o tta . —
M a n a p s á g n e m le h e t A n g liá b a n ily e n n a g y s z e rű d z se m m e t
k a p n i. M e g ille tő d é sse l g o n d o lta m a ty á m ra , a m ik o r m eg ízleltem .
A líra i e p iz ó d b ó l c s a k h a m a r jó ü z le t k ö rv o n a la i b o n ta k o z ta k
k i. Az e g y ik k o n z e rv g y á r m á r is n a g y ö ssz e g e t a já n l o tt fel S e o tt
k a p itá n y c s a lá d já n a k , h a m e g en g e d i, h o g y k é s z ítm é n y e it a
felfedező n e v é v e l h ird e th e s s e .

Szerencsés betörők
A z angliai Paisleyben betörtek egy vegyes-áru, üzletbe. A be­
törőket megzavarták és mindössze egy dobozt vihettek magukkal.
K iderült hogy a doboz tízezer darab aszpirint tartalmazott.
A szerencsés betörők elmondhatják, hogy hosszú ideig nem fog
fá jn i a fejük. j

Dicsekedő levél — meglepő fordulattal

E g y b u d a p e s ti te c h n ik u s é s a felesége m é g n o v e m b e rb e n
d is s z id á lta k . T ö b b h e te s a u s z tria i tá b o r é le t u tá n k iju to tta k
le n n e g y u fa! K a n a d á b a . O n n a n í r t első le v e lü k b ő l, — a m e ly k ö zk ézen forog
B u d a p e s te n , — id é z z ü k a z a lá b b i so ro k a t:
, , . . . bizony a lágerek rabélete után boldogan élveztük az ú j életet,
lakátragasztó ötlete a szabadságot. M indketten kaptunk állást, lakásunk is van, mintegy
húsz percnyire a munkahelyünktől. Kényelmes, gyors és olcsó
autóbuszon közlekedünk. É n még nem tudtam a saját szakmámban
elhelyezkedni, de m áris többet keresek, m int amennyire szükségem
van. Ketten bőségesen megkeressük a m indennapi kenyeret, sőt a
m indennapi húst is. Jól élünk, moziba járunk, sokszor étteremben
vacsorázunk és még így is heti 10— 12 fontot félre tudunk rakni.
Szorgalmasan gyűjtjük a pénzt és am int együtt lesz az útiköltség
visszamegyünk Budapestre. . . “

. . . a B e r lin b e
m a g o lá s á r a .
Gerinces ember
A k itű n ő m ű v é s z m o n d o tta
a tá r s a lg ó b a n k é t fe lv o n á s
sz ü n e té b e n :
— A z o rv o s o m r á m p a r a n ­
cso lt, h o g y h a g y ja m a b b a a
d o h á n y z á s t, m e r t h a lá lo s v e ­
sz e d e le m b e n fo ro g az eg észsé­
k ü ld ö t t p la k á t k iá llít á s anyagának cso­
gem . —- A fele sé g e m ö s s z e te tt
k e z e k k e l k é r , s z o k ja k le a
d o h á n y z á sró l. — É n m a g a m ,
m in t in te llig e n s e m b e r, —
lá to m , m ic so d a k á r o k a t okoz a
n ik o tin a s z e rv e z e te m b e n , —
t e h á t jó l tu d o m , h o g y n e m
s z a b a d d o h á n y o z n o m . É s m o s t,
h o g y lá s s á to k , m ily e n g e rin c e s
em ber vagyok: én a z é rt is
to v á b b d o h á n y z o m .

10
 Sajnos
V árn ai G y ö rg y ra jza

ísm erL
M o ttó i N in c s e n e k r é g i vic cek,
c s a k ü re g e m b e re k T a n n a k . E gy
ú js z ü lö ttn e k m i n d e n v ic e ú j.

Egy fiatalember odaáll az apja elé:

— Apám, én meg akarok nősülni! —
mondja.
— Buta vagy te még ahhoz, szólj
majd egy év m úlva — feleli az apa.
Égy év m úlva újra jelentkezik a fiú:
— Apám, meg akarok nősülni.
— Buta vagy te még ahhoz, szólj
majd egy év múlva! — hangzik megint
a válasz.
Eltelik egy év, a fiú megint jelentkezik:
— Apám, én meg akarok nősülni!
— Buta vagy te még ahhoz, szólj
majd egy év múlva.
A fiatalember erre m ár kijön a sodrá­
ból és mérgesen kérdi:
— De apám, mikor nem leszek már
ehhez buta?
— Majd ha azzal jössz fiam , hogy nem — K é n y t e l e n e k v a g y u n k így g y á r t a n i az e x p o rts za lá m it, m e rt csak nehéz­
akarsz megnősülni. ip a rra v a g y u n k berendezkedve . . .

E lő relátó ékszerész
J á ts z o m a lo ttó n
A z e ls ő fo r d u ló r a h a lá lb iz to s tip p je im
v o lta k . Ö n ök is e l fo g já k is m e r n i, h o g y
ö tle te m z s e n iá lis n a k m o n d h a tó . C o p y ­
r ig h t b y n á la m . M e g te tte m a h á zszá m o ­
k a t. Ig en , ig e n , a h á z sz á m o k a t, n e is
c s o d á lk o z z a n a k r a jta .
N e m m e n t k ö n n y e n . H a r m in c ö t év es
fö ld i p á ly a f u t á s o m a la tt so k la k á s b a n
la k ta m h o s sz a b b -r ö v id e b b id e ig . E g y
éjsza k á m b a k e r ü lt, a m íg a z ö ssz e s h á z ­
szá m o k a t ö s s z e ír ta m . F u r c sa d o lg o k tö r ­
té n te k k ö zb en v e le m , p é ld á u l eszem b e
ju to tt e g y h á zszá m : S ó u tc a 115. A zt
rö g tö n m e g á lla p íto tt a m , h o g y én so h a ­
sem la k ta m a S ó u tc a 1 1 5 -b en . H á t a k k o r
k i? F e lk e lte tte m a fe le s é g e m e t. Ő sem
e m lé k e z e tt erre a h á zszá m ra , a zt se
tu d ta , h o g y m e rre v a n ez a S ó u tc a .
H a jn a lr a s ik e r ü lt e lk é s z íte n e m a listá t.
K id e r ü lt , h o g y tiz e n h é t h e ly e n la k ta m .
E m lé k e z e tb ő l ír ta m ö ssze ő k e t, n o m eg
rég i le v e le k b ő l é s fiz e té si m e g h a g y á so k ­
b ó l. T iz e n h é t szá m , s z e lv é n y e n k é n t ö t
szá m o t v é v e a la p u l, h á ro m s z e lv é n y r e
. e le g e n d ő é s m a ra d k é t h á zszá m . M it
te h e tte m v o ln a m á st, g y o rsa n f e lír ta m
m é g h á ro m h á z sz á m o t, d e a fe le s é g e m ­ — J e g y g y ű r ű t? T essé k m e g te k in te n i h áro m szö g -tip u sú g y űrűinket is . . .
n ek n em á r u lta m e l, h o g y e z a h á ro m -—
h á ro m
E zek
v o lt
u tá n
m e n y a ssz o n y o m
n em is le tt
h á zszá m a .
v o ln a m á s
N a p o leo n h e ly e tt
h á tr a , m in t a n y e r e m é n y fe lv é te l.
C sü tö r tö k ö n e s te a z eg é sz c s a lá d iz g a ­
t o t t a n ü lt a r á d ió m e lle t t , v á r t u k a n y e r ő ­
szá m o k a t. K é p z e lj é k e l: e g y e tle n ta lá ­
la to m sem v o lt. P o r ig s ú jto tt a z ered ­
m é n y .
E g ész é jje l ta n a k o d tu n k , h o l v é te tte m
el a d o lg o t . A fe le s é g e m a z z a l g y a n ú s í­
to tt, h o g y ro ssz u l ír ta m le a szá m o k a t.
E zen ö ssze is v e sz tü n k . V é g ü l m e g á lla ­
p o d tu n k , h o g y m á s n a p le já r o m a c ím e k e t.
M in d e n s tim m e lt. M ár a h u s z a d ik
h e ly e n já r ta m , R á k o s lig e te n , r á n é z te m a
s z á m tá b lá r a . . . e g y v illa n á s . . . v ilá g o s s á
v á lt, h o g y h o l v a n a h ib a . N e m csa k én
lo ttó z o m , h a n e m a F ő v á r o si T a n á cs is .
I g e n , ig e n , a F ő v á r o si T a n á c s. A z e lm ú lt
év e k b en a z ö ssz e s u tc a n e v e k e t, é s a
h á zszá m o k a t, a h o l csa k la k ta m , m e g ­
v á lto z ta tta . H á t ez ér t n em n y e r t az én
h á z s z á m lo t tó m !
Nemes János — T e s s e n e k v ize t v e n n i, m e r t l e z á r j u k a f ő c s a p o t!

11
 L á th a tta - e X IV . L a jo s , a N ap k irá ly L á th a tta -e I I I . R a m z e sz fá ra ó A m eri!
C le o p a trá t fü rö d n i ? felfedezését te lev ízió n ?
Kern. Cleopatra nagyon szégyellős volt. Természetesen. A z egyiptomi luxushote­
lek fel vannak szerelve televízióval.

E h e te tt-e P e tő f i S ándor fo k h a g y m á s L á th a to tt- e N ap o leo n Z o ro és H u ru - M o s h a tta -e B orgia L u c re z ia p a ty o la t

p irítá s t a M ézes M a c k ó b a n ? f ilm e t? fe h é rn e m ű jé t m osógéppel ?

N em .^A fokhagym át, m int az köztudo­ Feltétlenül. M inthogy m ár régen szü­ Hogyne! N em Budapesten élt 1957-ben...
mású, csak 1538-ban hozta be Európába letett, az elsők közt állhatott sorba az
M arcus T u lliu s Cicero. A dy-m ozi előtt.

Hát nem látja?

R o ssin i, a h ire s o la sz z e n e ­ S chiller F rig y es n a g y n é m e t

szerző egész é le té b e n c s a k é d e s ­
a n y já v a l le v e le z e tt re n d s z e re ­
sen. A k iv á ló m u z s ik u s , a k i
e g y á lta lá n n e m v o lt k is h itű e m ­
b e r, íg y c ím e z te l e v e l e i t : „ K ü ­
lö n ö se n ti s z t e lt s ig n o ra R o ssin i
a s s z o n y n a k , a h íre s é s c s o d á lt
M e s te r é d e s a n y já n a k .”
k ö ltő (1759— 1805) e g y id ő b e n
so k at" h á r f á z o tt, d e ro s sz u l. A
szo m sz é d a ssz o n y á ts z ó lt hozzá:
— S c h ille r ú r , ö n ú g y h á rf á -
z ik , m in t S z e n t D á v id , c s a k
n e m o ly a n szépen.
A k ö ltő íg y v á la s z o lt:
— Ö n p e d ig ú g y b esz é l, m in t
S a la m o n k irá ly , c sa k nem
o ly a n b ö lcsen .

EG O N E R V I N K IS C H , a
M o n d ta m m ár, hogy n in c s ! . . . E lfo g y o tt! . . . „száguldó riporter” rövid ideig
éjjeli szerkesztője volt az egyik
prágai német nyelvű lapnak.
Az ijedős madárijesztő Lapzárta előtt egyszer felhívta
T hun herceg, Csehország akkori
helytartója, aki valam i sürgős
utasítást akart vele közölni.
De K isch nem volt az az ember,
aki holmi telefon-trükkel hagyta
volna magát rászedni.
— T h u n herceg? — szólt
vissza a telefonba. — Fogja
maga azt még olcsóbban is adni.
A m ásnap kézbesített fel­
mondó levélből tudta meg, hogy
tényleg a helytartóval beszélt.
JE A N E T I E N N E L IO -
T Á R D genfi festőművész, R o u s­
seau barátja és portréfestője, 87
éves korában halt meg. Ik e r­
testvére, az ugyancsak festőm ű­
vész Michel, hét évvel élte tűi,
8 egy részvétlevélre válaszolva
ezt irta :
— „M indig tudtam, hogy sze­
gény Jean fiatalon fog meghalni.
De hiába beszéltem n e k i. . .”
LIEBERM ANN festőm űvészt
egyszer m egkérdezték : m iért
fest olyan ritkán, am ikor m in ,
den alkotását jó áron tudja e l­
adni ? A válasz ez volt t
— N em vagyok én összeh á ­
zasodva a m űvészettel, nekem
viszonyom van vele.

V*»•
 T o n c z T ib o r rajza
Napozók
az erkélyen

— N éznek?
— ü g y lá to m ,

HANGSZEREK
Szomszédom, K loficsák, pisztont vásárolt. Én ugyan Virágos park lesz az Ilkovics helyén
tro m b itá n ak néztem, de beláttam , hogy a piszton sokkal H e g e d ű s I s t v á n r a jín
előkelőbb.
— Igen, nekem is v a n otthon egy pisztonom — je­
gyezheti m eg társaságban az ember, hanyagul, miközben
közönyösen szemléli a cig arettája p arazsát.
Egyszóval piszton k e rü lt a házunkba. Jellem ző az em ­
berek elvetem ültségére, hogy a lakók közül senki sem kö­
szöntötte fel e dicsőség szerzőjét, a piszton újdonsült tu ­
lajdonosát. Sőt, rosszindulatú m egjegyzésekkel kom m en­
tá ltá k az eseményt.
— Na, vége a nyugalm unknak! — m ondta Golobec
a m ásodikról, am ire többen bólogattak.
E gyedül csak én lelkesedtem a pisztonért, am i köz­
vetlen szomszédi m ivoltom ra és abszolút botfülem re való
te k in te tte l feltétlenül nem es, m egértő lélek re vall. Lelke­
sedésem — egyesek szerin t — azzal is m agyarázható, hogy
ritk á n szoktam tíz óra elő tt hazatérni, s egybehangzó állí­
tások szerint Kloficsák általában h a ttó l kilencig csal ki
pisztonjából fülbemászó m elódiákat. Ez m indenesetre el­
gondolkoztató.
T egnap viszont félnyolcra érkeztem haza. M ár a
lépcsőházban furcsa érzésem tám adt, am i sem m iesetre
sem volt kellem esnek m ondható. Irodalm i nyelven szólva:
viszolyogtam. Viszolygásom vacsora a la tt sem szűnt meg,
s m ikor m ár a bróm osdobozt kezdtem keresgélni, gyulladt
világosság elkínzott agyam ban.
Erélyesen csöngettem be Kloficsákhoz. In g u jjb an jött
ajtó t nyitni, kezében a „K is tüdők, n ag y m esterek” című
pisztonszakfüzettel.
— M ondja, K loficsák — kezdtem szigorúan — tudja
m it je le n t piszton angolul?
— N em tudta.
— D ugattyút, kedves, dugattyút — em eltem feljebb
a hangom . — Vélem ényem szerint ez a r ra utal, hogy be
kell d ugni a piszton tork át. Nem gondolja?
K loficsák elpirult, le h ajto tta a fejét. L átn i ugyan nem
láttam , de azt hiszem, könnyes lett a szeme. Ellágyultam ,
elszállt szívemből a felháborodás. B ensőm et hegyes fogak­
kal m arcangolta a szégyen, hogy m eg bántottam egy érzé­
keny művészleiket.
— R égóta játszik pisztonon, K loficsák? — kérdeztem
bűnbánó hangon.
— C sak egy hete — válaszolta felragyogó szemmel. —
De m á r rem ekül megy.
— A zt hallottam . Á m mondja, m ié rt éppen piszto-
nozik?
— N em tudom. K ell egy hangszer az em bernek.
Ezzel meggyőzött. Még ma veszek egy bom bardont.
Nádasi Antal
 <£e a fál/pÁ tácStiU H i?/
N á lu n k Is a s z e g e n a h á ló ­
z a t i á r a m fe s z ü lts é g e 220
v o lt. D e ez a 220 v o lt c sa k
v o lt. M o s ta n á b a n ez a
fe s z ü lts é g n a p k ö z b e n 180—
190-re, e s té n k é n t p e d ig , —
a m ik o r a m u n k áb ó l h a z a ­
té r ő k o lv a s n á n a k , — 150—
160 v o lt r a csö k k en . E n n e k
e re d m é n y e k é n t a z égők
gy en g e s á rg á s fé n n y e l p is ­
lá k o ln a k , a rá d ió k p e d ig
c s a k s e ly p ítv e sz ó ln ak .
K iripolszki László
Is a s z e g
A X III. kerületi Tanács
fig y e lm é b e !
A z elm últ évben kezdődött... M i, a
T ü zér utca 6 . szám ú h áz lakói m egtudtuk,
h o g y h ázunk m ellett a Lakatos és F é m ­
árú KTSZ telepet létesít. Már előre féltü n k ,
h o g y ebből baj lesz. Aggodalmunk n em
v o lt a lap talan . A KTSZ a ház tű zfa la
m ellé m aróm űhelyt is építtetett, am elynek
az elszívóberendezése egy vonalban van.
az «első em elet ablakaival, úgyhogy a k i ­
áram ló sósavgőz a lakásokba szivárog,'.
M ikor a m űhely dolgozik, az egész h éiz
sósavban fürdik. H ogy a sósavgőz m ily e n
ártalm as az emberi szervezetre, arról az
orvosok bizonyára sokat tudnának m o n ­
dani. A rról viszont, h ogy mennyire á r t a l­
m as a bútorokra, különösen a fé m tá r ­
gyakra, m i tudnánk nagyon sokat b eszeln i.
Sok utánjárással an n yit sikerült e l­
érnünk, hogy a kerületi tanács k ö telezte
a K T SZ -t: 1956 szeptem ber 30-ig s z ü n ­
tesse m eg ezt a közegészségellenes á lla ­
p otot. A KTSZ azóta már két ízb en is
fizetett 1500 forint pénzbüntetést, de
m inden m aradt a régiben.
Orvoslást kérünk!
Egy 18 aláírással ellátott
panaszoslevélből
— K ovács kar1
Autóbusz
N e m ré g ib e n a n g in t vásá,- S z e re tn é n k v is s z a k a p n i a
ro ltu n k é s m i ó ta az a p á r n a ­ 4 2 -e s b u s z - já ra to t, m e r t a
h u z a tu n k a l á k e r ü lt, h a ju n k
k ö rn y é k m in d e n fo n to s a b b
ü z le te a 42-es b u s z v é g á llo ­
te le v a n to llp e ly h e k k el. m á s á n á l v a n . H a llo ttu k ,
N éha fé l ó r á ig k e ll fésű ik öd- h o g y c sak id é n y já r a tn a k
n ü n k , a m íg e ltü n te tjü k . a k a r j á k in d íta n i a b u s z t,
A z o k n a k a tex t.ilg y á r a k ­
d e g o n d o lja n a k r á n k , a
k ö rn y é k la k ó ira is , h is z e n a
n ak , a m e ly e k m o s t anfgino- R u h á z a ti-, a C ip ő -, a H á z ­
k a t k é s z íte n e k , sz á m o ln io k ta r tá s i - , az E d é n y -, az I l l a t ­
kellene a z z a l, h o g y a h u z a ­ s z e r B o lt é s a P a ty o la t
to k b a to ll, s ő t p e h e ly is
is o t t v a n , s ő t a z A n y a - és
C secsom ővédő I n t é z e t is.
kerül, — a m i jó le n n e , h a Ü g y érezzük, e n n y i in d o ­
benne is m a r a d n a . k o lá s elegendő.
Ba k László Csillaghegy is Bóm ai
T á.piósüly fürdő lakói
Z okszó a „ v á ltá sró l”
Néhány n a p ja ebédidőben betértem a
József nádor tér és a Vörösmarty tér között
levő „kis Zserbó” -nak elnevezett eszpresszó­
ba. M integy nyolcan-tizen álldogáltunk a
pult előtt, feketére várva.
A tétlenül álldogáló kiszolgálóktól meg­
kérdeztük, hogy miért nem szolgálnak ki.
Válasz: „Egy negyedórát kell várni.” Talán
nincs gőz ? -— kérdeztem a tapasztalt kávézó
beavatottságával. Gőz van, de a személyzet­
változás m iatt kell várni, — mondta a pénz­
táros. K ésik a váltás ? — tudakoltam, mire
kiderült, hogy nem ez q baj. A z ú j kávéfőző
már a helyén van, de „a szabály, az szabály”,
mégis várni kell, mert ez előírás. N em ér­
tettem ennek okát, a többi várakozó sem
értette.
A z „előírás” ügyében az üzletvezető sem
tudott magyarázatot adni, ezért az egyik
várakozó a panaszkönyvet kérte. Ezzel akart
lehetőséget ad n i a vállalat vezetőségének
arra, hogy az érthetetlen szabályt meg­
magyarázza. É s ekkor ért m inket az újabb
meglepetés.
— Október óta megszűnt a panaszkönyv,
— mondotta az üzlet vezetőnője és úgy érez­
tük, egy kis g úny is volt hangjában ■
M artinovics Gyula
B p ., V ., N é p h a d s e re g u . 14.
takarékoskodás ! Govő S á n d o r rajza
C e g lé d r e , a k é t p o s t a g a la m b p e d ig M ak óra s z á l l ki!
M agam is olvastam , hogy a vám nál j
!több m int százezer külföldi csomag
v á r széthordásra és így egyáltalán
nem csodálkoztam , am ikor a postás
’beállíto tt egy úgynevezett szeretet-
csomaggal. M arad m ég 99 999.
— M ikor ad ták fel? — kérdeztem
szívrepesve.
— Ez még vám m entes — hangzott
a férfias válasz.
Valóban, a vám m entességi h a tá r­
idő le já rta előtt k é t nappal, ponto­
san fe b ru á r 26-án ad ták fel Bécs-
ben és m árcius 27-én érkezett meg
B udapestre. Gyalog jö h etett á t sze­
gény a határon, hatalm as viszontag­
ságok között, ó rán k én ti átlagos ne­
gyedkilom éteres sebességgel. No de
ajándék-csom agnak ne nézzük a se­
bességi fokát. G yorsáruként érk e­
zett, igazán nem érh eti szem rehá­
nyás.
A m ikor k ettesben m aradtam a
csom aggal, gyorsan hozzáfogtam a
kibontásához. V alam it be ak artam
hozni a késésen. A nem es adom á­
nyozó k ilétét nem sikerült m egálla­
pítanom , m ert feladóként egy ism ert
csemege-cég szerepelt. Nem rossz
jel. Szeretem a csemegéket.
A felbontás magasztos m űveletét
ném iképpen z a v arta a b arn a burko­
la t-p a p ír nedvessége. Csak nem ázott
m eg Nickelsdorf és Hegyeshalom
között a senki földjén? C sakham ar
k id erü lt a csapadék titka. A csomag­
ból előkerült két jókora kocka m ar­
garin, szörnyen csapzott állapotban.
— Bocsánat, m i nem teh etü n k
róla — pityeregték — fe b ru ár 28-án,
kem ény téli hidegben ü ltü n k be a
vonatba és m ost érkeztünk meg,
m árcius 27-én, ragyogó tavaszi verő­
fényben.
Nem te tt jót a napozás a m arga­
rinnak. A hosszú úton elvesztette a
lelki egyensúlyát és elárasztotta az
ú titársait, csupa olyan holmit, am i­
nek október 23 és novem ber 23 kö­
zött szívből ö rü ltü n k volna — el­
áraszto tta a kristálycukrot, a tarh o ­
nyát, a rizskását és azt a két kis
csomagot, am inek m a is ö rü ltü n k
. volna: a kávét és a kakaót. De így
elpárolgott az öröm. Egyszóval m in­
d en t tö n k rete tt a m argarin tavaszi
olvadása, csak m agát a m arg arin t j
nem . D eform ált kockái így is bőszen
dacoltak az utazás viszontagságai- |
val, még m indig egész helyes m ar- •;
g arinnak látszott. De mihez kezdjen
az em ber a m argarinnal? M integy
válaszképpen belépett az újságki­
hordó asszony, kedves öreg nénike. [
Eléj erak tam a k ét kockát.
— Szokott-é otthon m arg arin t
használni?
:— Hogyne lelkem — válaszolta —
abból lesz a finom lángos!
A kocka el volt vetve.
— Tessék, vigye haza. Pom pás
külföldi m argarin. Fogyassza el jó
egészséggel.
Jó l tudom, nem illik ajándékot
b árm ikor is szóba hozni, mégis láb­
b al tiportam az illem szabályt és k ét
n ap m úlva m egkérdeztem a nénikét:
— No m ilyen volt a lángos?
F elvonta a v állát és m élabúsan vá­
laszolt :
— Jó volt, jó volt, de én nem tu ­
dom, m itől volt olyan pörköltkávé
íze nekije . . .
Stella Adorján
 Csínján a frázisokkal!
S c h w o t t L a jo s ra jza
A z n a p e s t e m in d e n k i j ó k e d v ű v o lt a t á r s a s á g b a n , c s a k
V a r j a s ü lt f a n c s a l i k é p p e l, e l k e s e r e d e t t e n . K é r d e z g e t t é k tő le ,
m i b a ja , d e c s a k a n n y it v o lt h a jla n d ó e l á r u ln i, h o g y v á s á r lá s
k ö z b e n f e lb o s s z a n t o t t á k a K ö z é r t b e n .
— N em is a k a r o k r á g o n d o ln i — l e g y in t e t t t ü r e lm e t le n ü l
— , m e r t ú jr a d ü h ö s le s z e k . . . N em is a k a r o k r á g o n d o ln i . . .
A z tá n a h á z ia s s z o n y le ü lt e t e t t m e llé je e g y S ü m e g i n e v ű
f é r f it , a k it a d d i g m é g e g y s z e r s e m lá to tt a t á r s a s á g b a n ,. H osz-
s z ú id e ig s z ó t la n u l ü lte k e g y m á s m e lle tt .
V a r ja s f i g y e l m e s e n n é z e g e t t e a s z o m s z é d j á t .
— M ily en e l l e n s z e n v e s e z a z e m b e r ! — g o n d o lt a m a g á ­
b a n . — N em tu d o m , m ié r t, d e o ly a n te n y é r b e m á s z ó k ép e
v a n . — A lig h o g y le p e r g e t t a g y á n e z a g o n d o la t , m á r is b iz s e ­
r e g n i k ezd ett a te n y e r e .
S ü m e g i m e g é r e z t e , h o g y n é z ik . M o s o ly o g v a v is s z a b á m u lt .
— M ost b e s z é ln i f o g v e le m ! — ije d t m e g V a r j a s . — Ha
a z id ő já r á s r ó l k e z d b e s z é ln i, le k e n e k n e k i e g y p o fo n t! Le én ,
m e r t n e m le h e t s o k á ig k ib ír n i a z t a t e n y é r b e m á s z ó k é p é t!
S z o m sz é d ja a zo n b a n n em sz ó lt e g y sz ó t s e m .
— H a llg a t m in t a c s u k a — id e g e s k e d e t t . — M é g is c s a k
k io s z t o k n e k i e g y f l e m m e t . . . — K ö zb en a z o n g o n d o lk o z o tt ,
k i s a s s z o n y - k e z é t n é z e g e t v e , h o g y m ié r t e l l e n s z e n v e s n e k i ez
a z a la k . T a lá n v a la m i g y e r e k k o r i e m lé k , v a g y c s a k h a s o n lít
v a la k ir e , a k it n e m s z ív e l. N em : s e m a z e g y i k , s e m a m á s ik .
F é ls z e m m e l ú jr a s z o m s z é d a ir a s a n d ít o tt .
— H o g y le h e t v a la k in e k b ir s a lm a - a la k ú f e j e ? — m o r fo n ­
d ír o z o t t , e g y r e n ö v e k v ő t ü r e l m e t l e n s é g g e l . — A z o r r a o ly a n
h e g y e s , m in t e g y d e r é k s z ö g ű h á r o m s z ö g , a s z e m e m o sz a t-
s z í n ű é s a z a r c k i f e j e z é s e m é r h e t e t le n ü l s e m m it m o n d ó .
R á g y ú jto tt e g y c ig a r e t t á r a , e t tő l e g y k i c s i t m e g n y u g o d o t t .
N é h á n y p illa n a t m ú lv a ú jr a s z e m ü g y r e v e t t e S ü m e g it és
m e g le p e t t e n t a p a s z t a lt a , h o g y t o j á s d a d - f o r m á j ú f e j e v a n , a z
o r r a n em is h e g y e s , h a n e m t r é f á s a n t ö m p e , a s z e m e kis-
lá n y o s - ib o ly a k é k é s a z a r c k i f e j e z é s e in k á b b b ö l c s e lk e d ő , m int
s e m m itm o n d ó .
— E b b ől is lá ts z ik , h o g y n e m le h e t r e n d e s em b er! —
v o n t a le a t a n u ls á g o t V a r j a s . — R e n d e s e m b e r n e m v á lto ­
g a t ja a f e j é t .
M e g p r ó b á lta f é r f ia s á n le g y ő z n i m a g á b a n a b u g y b o r é k o ló
e l l e n s z e n v e t , d e s ik e r t e le n ü l.
— T u la j d o n k é p p e n m i b a jo d v a n v e le ? — k é r d e z t e ö n ­
m a g á t ó l. — L e h e t, h o g y k e d v e s , k e lle m e s e m b e r , a k i . . .
— K izá rt d o lo g ! — f e l e l t e a z o n n a l. — J ó e m b e r is m e r ő
vagyok!
S ü m e g i v é g ü l Is m e g s z ó la lt é s e lm e s é lt e g y n a g y o n h o sz-
s z ú t ö r t é n e t e t a r r ó l, h o g y m ily e n n e h é z m a n a p s á g e g y Jó v íz ­
v e z e t é k s z e r e l ő t t a lá ln i __
V a r ja s a z e lb e s z é l é s k ö z b e n h a n g t a la n u l r e b e g t e m a g a
e lé :
— H iáb a m in d e n ! J ö n n i f o g a p o fo n . — É r e z te , h o g y
f o g y t á n a t ü r e lm e .
S z o m s z é d j a e k k o r e g y ú ja b b m e s é b e k e z d e t t é s eb b e n
is s z e r e p e l t e g y v iz v e z e t é k s z e r e l ő .
N em b ír t a t o v á b b i d e g e k k e l. E ls ö té tü lt e l ő t t e a v ilá g . F el­
u g r o t t é s le k e n t e g y h a t a lm a s p o fo n t a z á m u ló S ü m e g in e k ,
m ik ö z b e n f e lh á b o r o d o t t a n o r d ít o tt a :
— N e k e m m é r j e n p o n to s a n ! A z a s z a lá m i n i n c s m e g tíz
dek a!
M IKES GYÖRGY

A vadevezős Don Juan T alálkozás az állo m áso n

S z e g ő G iz i rajza
A z a két férfi, aki egy angol vasúti állo­
máson, véletlenül szembetalálkozott, negyven
éve haragudott egymásra. A harag, a gyű­
lölet akkor kezdődött, amikor hat éves koruk­
ban egymás mellett ültek az iskolapadban.
A z iskolák elvégzése után húsz évig nem
látták egymást. A z egyikből admirális, a
másikból püspök lett.
A m ikor most ismét találkoztak, m in d ­
kettőjükben feléledt a régi gyűlölet és a
püspök agyában kegyetlen ötlet született.
Odafordult a pazar egyenruhában feszitő
admirálishoz:
— Bocsánat, kedves vasutas, nem m on­
daná meg, m ikor érkezik a liverpooli
expressz?
A z admirális elsápadt, egy pillanatig
dermedten nézett a reverendás, tekintélyesen
nagyon kövér püspökre, azután eszébe jutott
a visszavágás:
— Sajnos nem tudom megmondani, de
figyelmeztetnem kell, hogy ezen az expresz-
szen nők ilyen előrehaladott állapotban nem
utazhatnak.

15
 M egkeTTD untetnH Jó zsef ra jz a

Te J u lis , m i é r t n e m á llv a h in tá z o l?
Ö sszev esztem a J a n iv a l. . .

E g y falusi boltban
V árnai G yörgy ra jz a

— P a t k ó t k a p h a tn é k k é r e m ?
— A z n i n c s . N é g y le v e lű ló h e r e n e m le s z jó?

rtápfcfárfő
LUDAS MATYI h u m o ro s , s z a ti r i k u s h é l? ? á p .^ z e r f i e s z í f ^ a í ' é z e ? * ííe s z í? S 8 8 W H !£ * í ______ _ ___ _ ____ .______ ______
q a tó ja . — S z e r k e s z tő s é g : B u d a p e s t, V ili., G y u la i P á l u tc a 14 . T e l.: 3 3 5 — 718. — K ia d ó h iv a ta l: V ili., B lah a L u jz a t é r 3 .
T el.: 3 4 3 — 100, 1 4 2 —220. — K o s s u th N y o m d a, B u d a p e s t, V „ H o n v é d u tc a 10. F e le lő s v e z e tő : L e n q y e l L a jo s Iq a z g a tó . —
P é ld á n y s z á m : 3 5 0 .0 0 0 .
Á ra 1 fo r in t

X I I I • é v fo ly a m 8. s z á m .
1 9 5 7 . á p r i l is 11.

J Ö J ta p o f! A h á s k e x e l ő s e g k ü l d ö t t
N a v é g r e ! M a g a a s z e r e lő ?
,
N e m k é r e m . Ú s z ó m e s te r v a g y o k .
Folyton zavarják az embert!
H e g e d ű s I s t v á n r a jz a
T a lá n m égsem h a m is a z
le v é l . . .
S z o m b a t o n k a p ta m k é z h e z ,
a s z e . k e s z t ő s é q b e c ím e z t é k .
N y o m o tt b o r ít é k já n é s l e v é l ­
p a p ír já n a k f e jlé c é n e z á llt:
M a g y a r Á lla t v é d ő E g y e s ü le t
S z e r v e z ő B iz o t t s á g a . B p ., X IV .,
V á r o s lig e t . A rró l é r t e s ít e n e k ,
h o g y á p r i l i s v é g é n t a r ta n d ó
k ö z g y ű lé s ü k ö n t is z t e le t b e li
t a g g á s z e r e t n é n e k v á la s z t a n i,
m e r t o l v a s t á k a z o r o s z lá n k e t ­
r e c r ő l ír t r ip o r t o m a t — B e­
s z é l g e t é s a z o r o s z lá n n a l — s
e z a z í r á s „ a lk a lm a s a r r a ,
h o g y a n a g y k ö z ö n sé g b e n e l­
m é ly ít s e a z á lla to k s z e r e t e -
té t” . K ü lö n b e n — í g y z á r u l a
le v é l — l e g y e k h é tfő n d é lu tá n
5 u tá n a L e n in k ö r ú ti F e c s k e
c u k r á sz d á b a n , h ogy a to v á b b i
teen d ő k e t m e g b e s z é lj ü k .
m e r t e t ő j e lk é n t o r o s z lá n o s z s u -
z s u l e s z a b lú z o m o n .” A lá ír á s :
T ó v á r y A n ik ó .
E lo lv a s v a a le v e le t , f e l n é z ­
te m . M é ly c s e n d , k o llé g á im
h ir t e le n . le k a p tá k szem ü k et
r ó la m , k u n c o g v a a lo t tó b o t ­
r á n y r ó l k e z d t e k b e s z é lg e t n i.
T e h á t u g r a t á s . Ig e n , m e r t ily e n
n in c s : o r o s z l á n z s u z s u s n ő é s
az én n a g y s z e r ű r ip o r t o m ;
h á ló , a h i ú s á g h a la b e lé s ik lik
m a jd . D e e z e k m é q n e m i s ­
m ern ek ! N em eszem én m e g
ezt a t é s z t á t . . .
D e a z é r t e lm e g y e k . M ert
Irodalmi vita?
H é b e r L á szló ra jza
a h á th a . . . U g r a t á s , jó . D e a b o ­
r ít é k n y o m o t t , T ó v á r y A n ik ó
a lá ír á s á n e g y s z a b á ly o s Á lla t­
v é d ő p e c s é t . E zt h o g y c s i n á l ­
tá k ? C sa k n e m n y o m a t t a k e g y
t r é f a k e d v é é r t k é t e z e r b o r ít é ­
kot?
De m é g is u g r a t á s . M ert:
„ L eg y en h é tfő n a F ecsk e c u k ­
r á s z d á b a n .” H étfő ! E ls e je ! Á p ­
r ilis 1!
D e m é g i s e l k e ll m e n n i.
M ert í g y m i le n n e a h é t fő i r a n ­
d e v ú k k a l? A t ö b b ie k k e l. H ét­
f ő n , e l s e j é n m in d e n r a n d e v ú ,
f o g a d k o z á s , v a llo m á s h a m is ?
N em u n ta t o m t o v á b b a z o l­
v a s ó t . E z e r é s e g y k é t e ly . É s
m é g is h in n i k e ll, p e d ig m á r a
n y o m d á s z o k !s m o s o ly o g n a k ,
Is­
(ő k n y o m t á k a b o r íté k o t), t u ­
d o m , h o g y ily e n n e v ű s z e r v e ­
z e t n e m lé t e z ik , s T ó v á r y A n i­
k ó v a l m é g e g y e t l e n e g y lig e t i
e m b e r , c i r k u s z o s s e m t a lá lk o ­
z o tt. D e h in n i k e ll m é g i s e n ­
n e k a b o lo n d o s á p r ilis n a k , t a ­
v a s z , b o h ó c s ip k á s „ v íg s u h a n -
cának” .
H án y é v e v á r o m m á r —
m in d e n t é l e n , t a v a s z i t — T ó ­
v á r i A n ik ó t! Ig e n , é n E s te i-
Iá n a k , A n t ó n iá n a k é s e g y é b ,
re g é n y e s k ön yvek b en h a szn á ­
la to s n é v e n n e v e z t e m e d d i g .
Ha e g y s z e r e g y v a ló s á g o s m ű ­
lo v a r n ő t , v a g y c ir k u s z i m ű ­
v é sz n ő t m e g sz ö k te th e tn é k a
t á r s u la ttó l! M ic s o d a ta v a sz,
b o ld o g s á g o s u t a z á s — m e r t
u ta z n á n k — le n n e v e le ! E g y
a lk a lo m m a l — ö t é v e m á r —
s ik e r ü lt m e g is m e r k e d n e m e g y
ő z ik e s z e m ű lá n n y a l, k in t a c ir ­
k u s z H u n g á r ia ú ti t e le p é n , a
t a v a s z i s z á m r a k é s z ü lt , m e d ­
v é k e t v e z e t e t t v o ln a e lő . S z o r ­
g a lm a s a n já r ta m a p r ó b á k r a .
D e a s z á m b ó l n e m le tt s e m ­
m i, a c i r k u s z á p r ilis b a n n é l­
k ü le u ta z o tt e l . ű b e ir a t k o z o tt
a z e g y e t e m r e — p o n to s a b b a n :
fo ly ta tta t a n u lm á n y a it — , n ö ­
v é n y - é s á lla tt a n t ta n ít m o s t
a z e g y i k f ő v á r o s i is k o lá b a n .
T ó v á r y A n ik ó ! A ila t id o m á r ,
a v a g y l é g t o r n á s z leh et? H in n i
k e ll á p r ilis n a k — h á th a b e ­
c sa p é s o tt le s z a z a z o r o s z ­
lá n z s u z s u s h ö l g y — n e m r o n ­
tom e l a j á t é k o t , a m e s é t : G.
M. h ír la p ír ó k o llé g á m a t k é r ­
te m m e g , m e n t s e n ki a r a n d e ­
v ú n , n em é r e k r á h é tfő n , e l
k e ll u t a z n o m , f e lt é t le n , e g é ­
s z e n b iz t o s s z e r e t n é m lá tn i
A n ik ó t, b e s z é l n i v e le , a d jo n
m á s id ő b e n erre a lk a lm a t .
N em , m o s t n e m m e h e te k e l.
M ert h á th a n e m le s z o t t s
én h in n i, v á r n i , v á r n i a k a r o m
m in d ig , m in d e n t a v a s z é r k e z é s ­
k o r a z é n k é p z e le t b e li E s te i-
Iám at.
T alán e g y s z e r e lj ö n .
Kőbányai György
 A szuezi m oziban

Elnézést kérek, hogy tö rtén e tü n k

Főhősét csak húsz-harm inc sorral
lejjebb ism ertetem meg az olvasóval,
előbb azonban be kell m utatnom
Belvárosy Vica művésznőt. A dobo­
gón hangosnak, civilben slam pos-
nak ism ert hölgy október végén két
alapvető okból hagyta ott a félvilá­
got jelentő park ettet, ahol éjsza k án ­
k én t a kádereit nevelte. Az egyik
alapvető ok az volt, hogy bezártak
az éjjeli m ulatók és m in t em lék­
szünk, a nappaliak is, bár ez utóbbi
körülm ény h iv atása gyakorlásában
nem zavarta volna Belvárosy Vicát.
A másik alapvető okot sa já t e lh a tá ­
rozásában kell keresnünk: felcsapott
honalapítónak és nem zetm entő forra­
dalm árnak. K i is lett volna e rre al­
kalm asabb, m int ő, Belvárosy Vica,
aki a m agyar életről olyan lángoló
erotikával énekel az éjszakai lokálok­
ban? Kétséget kizáróan ő a leghiva-
tottabb a nem zetm entésre m á r csak
azért is, m ert vérpezsdítő sanszon-
jai és lenge öltözéke m iatt egy időre
eltanácsolták a dzsessz-zenekar m el­
lől budai kétszobás, összkomfortos
lakásába — m agánénekesnek. Tisz­
tuló köz- és társadalm i életü n k re jó
fényt vet, hogy ezért még senki sem
gyakorolt ö n k ritik á t. . .
Ennyi egyelőre elég a m űvésznő­ Itt j ö ttü n k b e . .
ről, lépjen színre lesült, m ark án s (V ic k y r a j z a a D a ily M ir r o r b ó l)
arcával és zöld vadászkalapjával a
Főhős. Éppen szakem bereket k e re ­
sett, hogy m egvalósítsa régi vágyát
és elfoglalja az Első M agyar T yúk­ Valahol csak meghallgatják
R é b e r L á s z ló r a j z a
kiviteli Vállalatot. Így m ent ez ak ­
korában . .. Csendes társn ak m aga
mellé vette régi szerelmét, B elvárosy
Vicát. Ahogy m ondani szokták, a
banda ham ar összeállt: a Főhős lett
a prím hegedűs; Belvárosy V ica pe­
dig a V égrehajtó Hatalom. E m inő­
ségében magához lán co lt három ifjú
fegyverest, ak ik et ezúttal nem a
zenekarból válogatott össze kísérő­
nek. Ezt a nem egészen m ellékes kö­
rülm ényt nem a szakmától való el­
fordulás bizonyítékaként kell vélel­
mezni, hanem a gondos elő relátás­
nak, amely ezekben a napokban B el­
városy Vicát jellem ezte.
A Főhős m ár azelőtt is g y akran át a V állalatot, de h át forradalm i idő­ veres. partn erét ott lá tta a széles
já r t a Tyúkkiviteli V állalatnál, aho­ ket élünk, ilyenkor m inden sürgős, lépcsőházban; úgy érezte, bölcsen
vá szívesen aján lo tta hízott p u lár- elsősorban a kasszakulcs. Több ízben cselekedett, még h a az utókor gyává­
jait. Adás-vétel azonban ritk á n lett hangsúlyozta, m ennyire nem kíván nak ta rtja is. Az a tu d at pedig
a dologból, m ert a Főhős p u lá rja i élni azokkal az eszközökkel, melyek őszinte vigaszára szolgált, hogy a
többnyire tarjagoskékek v o ltak és igénybevételére „m agasabb helyről” kasszában egyetlen fillér sem volt,
soványak, legfeljebb csak belföldi fo­ felhatalm azása van. Legegyszerűbb, am i nyilván érth ető zavart k e lte tt
gyasztásra valók, am i m ódfelett sér­ ha az igazgató b elátja a helyzet kí­ az új honfoglalók körében.
te tte a Főhős önérzetét. B izonyára ez nos voltát, csomagol és megy. Ezt
is hozzájárult, hogy Főhősünk sebté­ azonban ne érezze m éltánytalanság­ Epilógus.
ben felfedezett honfibúját éppen a nak, m ert nem lesz egyedül: akik
Tyúkkiviteli V állalat birtokbavételé­ Nem az alaptőke hiánya okozta,
eddig a Tyúkkivitelinek szállítottak, hogy a Tyúkkiviteli V állalat az új
vel óhajtotta levezetni. szintén m ehetnek zabot hegyezni,
E ffajta nézeteit egyébként bőven vezetéssel nem tu d o tt m egindulni és
m ert ő, a vállalat új vezetője, nem a Főhős visszatért saját m edrébe.
k ifejtette a Tyúkkiviteli igazgatójá­ veszi át tőlük az aprójószágot, ha
nak, akit azért keresett fel, hogy Sőt, m intha mi sem tö rtén t volna,
még olyan hízottak is. M indez és a dicséretre méltó buzgalom m al és
vele a legsürgősebb honfoglalási kegyesen igénybe nem v ett eszközök
ügyeket m egtárgyalja. Csak úgy kellő alázattal ism ét aján lg a tja hiz­
egyre gyakoribb em legetése alig hatot­ lalt pu lárjait a vállalatnak, am i é r t­
m ellékesen érdem es m egem líteni: ta meg a naiv igazgatót. M ikor azon­
miközben a Főhős az igazgatói szo­ hető elővigyázatra in t m indenkit,
ban a Főhős arra hivatkozott, hogy ak it illet. Belvárosy Vica pedig jó ­
bában, jövetele célját vázolta, B elvá­ európai módon óhajtja ezt a szám ára
rosy Vica három kísérőjével a b e já ­ dnak látta önm agát K özépkeletre ex­
változatlanul kínos ügyet elintézni, p o rtá ln i, b ár a rossz nyelvek szerint
ra tn á l hancúrozott, készen arra, hogy az igazgató nem vitatkozott tovább,
szükség esetén szerenádot adjon. nem ezért ak a rta felestársként m eg­
átad ta a páncélszekrény kulcsát és szerezni az Első M agyar T yúkkivi­
A Főhős biztosította a Tyúkkiviteli háborgó lélekkel eltávozott. Az épü­
igazgatóját, m ennyire kínos helyzet­ teli Vállalatot.
let üres volt és csendes. Kifelé me­ Földes György 3
ben van, am ikor felszólítja, hogy ad ja net B elvárosy Vicát és három fegy­

Átrendezés a világtérképen
B á rá n y T a m á s K o rm á n y v á ls á g P a r á n á -
b a n cím ű re g é n y é n e k 129. o ld a lá n az
eg y ik szerep lő — A lfredo P u n ta v illa
A sunciónból, P a ra g u a y -b ó l — a k ö v e t­
k e z ő k e t m o n d ja :
„ — M aguknál m indig ilyen meleg van?
Persze, ez itt m ár kontinentális klím a. . .
N álunk a tengerpart közelsége valamennyire
segít . . . ”
A k ije le n té s k is s é m eglepő. P a r a g u a y
u g y a n is D é la m e rik á n a k p o n t a k ö z e p é n
v a n , k ö rü lv é v e B o lív iá v a l, B ra z íliá v a l,
A r g e n tín á v a l.. . M in d en o ld a lró l tö b b ­
ezer k ilo m é te rn y ire a te n g e rtő l, a m it a
legjobb a k a r a t ta l sem le h e t k ö zelségnek
nevezni.
M á r is. . .
A N é p s z a b a d s á g m á rc iu s 27-i s z á m á ­
b a n o lv a ssu k a z a lá b b i M T I-je le n té st:
„A kísérletek máris jelentős ered­
ményre vezettek. Januárban még csak
egy-két métert haladtak előre naponta,
februárban másfelet, márciusban pedig
már két métert vontatják előre az acél­
pajzsokat.”
H iá b a , az ily e n m a g h sab b szám ok
m in d ig so k z a v a r t okoznak.
M i ebben a szomorú?
„A Víg özvegy szomorú pere a F il­
harmóniával” cím m el c ik k e t k ö z ö lt az
E s ti H írla p ( I I I . 23.) R a ffa i E rz sirő l, a k i
a V íg ö zv eg y fe llé p tid íja it k ö v e te lte a
h a n g v e rs e n y v á lla la ttó l. P e r é t m e g is
n y e rte , a m i c s a k ö rv e n d e te s a V íg ö zv eg y
sz á m á ra . . . E z in k á b b — a F ilh a rm ó n ia
szo m o rú p e re v o lt a V íg ö z v e g y -g y e i.. .
A z utolsó futam
A P e s ti T u r f le g u tó b b i s z á m á b a n az
5. é s a 6. f u ta m m ű s o rá n a k is m e rte té s e
k ö z ö tt öles h ir d e té s h ív ja fel a fig y e lm e t,
hol tu d já k a v e rs e n y e k lá to g a tó i r u h á z a ti
cik k e ik e t m a g a s á r o n é rté k e síte n i.
S z e rin tü n k a h ir d e té s t h e ly e se b b le t t
v o ln a az u to ls ó fu ta m is m e rte té s e u t á n
elhelyezni, ezzel a szöveggel:
Utolsó ingéért fantasztikus árat fizet.
■Úgy éjjel féltizenkettőkor ■■
— Én v a g y o k n e k e d k é ts z ín ű ? )
Á tvételi igazolás h ely ett. . .
Jfjfyvtí&éívfoi i$m*L
A viccirodalom klasszikusai
M ottói N incsenek légi viccek,
csak öreg em berek v an n ak . Egy
ú jszülöttnek m inden vice új.
A z ö r e g e d ő C suq ari J en ő e q y g y ö n y ö rű
s z é p f ia t a l n ő v e l m e g y a z u t c á n . S z e m ­
b e jö n v e l ü k C s e tn e k i, a k i k is s é m e g ­
le p ő d v e n é z r á j u k , u d v a r ia s a n k ö s z ö n
é s t o v á b b m e g y . M á s n a p m e g in t t a lá l­
k o z ik C s u g a r iv a l.
— M o n d d , ö r e g e m , m ily e n k a p c s o la ­
to d v a n a z z a l a h ö l g g y e l , a k iv e l t e g n a p
lá tta la k ?
— S z e r e l m e s v a g y o k b e le — f e le li
C s u q a r i.
— ö r e g e m — m o n d ja k i s s é z a v a r t a n
C s e tn e k i — é n is m e r e m a z t a n ő t. T u ­
d o d , h o g y a z f ű t - fá t b o ld o g ít a s z e ­
r e lm é v e l?
— I g e n — f e le li C s u q a r i b ü s z k é n —
de p én zért csak en gem .
1 —
Szűr-Szabó József rajza
T o n c z T ib o r r a jz a
A szerén y K u K lu x K la n
A fe h é rc su k ly á s K u K lu x K la n -ró l m á r
s o k m in d e n t h a llo ttu n k , do a rró l m é g
k e v e s e t, h o g y m e n n y ire szerén y , s m e n y ­
n y ir e irtó z ik a n y ilv á n o s s á g tó l. L e g a lá b b
is e rr e k e ll k ö v e tk e z te tn ü n k a b b ó l a z
e se tb ő l, a m e ly L e o V a lle tte ú rra l, az e g y ik
a m e rik a i te lev ízió s tá r s a s á g rip o rte ré v e l
tö r té n t . M r. V a llo tté m e g je le n t fe lv e v ő
gép év el e g y ü tt a z A la m b a -á lla m b e li B irm -
in g h a m b a n eg y K u K lu x K la n -ta lá lk o z ó n
é s fe lv é te le k e t a k a r t k é sz íte n i az a k tí v á ­
ró l. A c su k ly á so k félig a g y o n v e rté k a
r i p o r te r t é s a g é p é t is e lv e tté k tő le . H o g y
m ié r t n e m v e r té k eg észen ag y o n ? M égis
c sa k fe h é r e m b e r v o l t . . .
S z trá jk o ló m o h a m e d á n o k
H isam Tábat Ahm ed és Máhemad Abno
Hasszem, két Angliában dolgozó arab dokk­
m unkás, szakszervezeti tag, éppen úgy
résztvesz a nagy angliai sztrájkban, m in t
sokszázezemyi brit szaktársa, ő k is rend­
ben megkapták a sztrájksegélyt, a baj csak
ott kezdődött, am ikor az arabok méltatlan­
kodva kérdezték a szakszervezeti titkártál:
— Csak egy feleség után kapunk se­
gélyt? É s a többi? A z háljon éhen?
K iderült, hogy m indkét arabnak két-lcét
felesége van Adenban. A m ikor a szakszer­
vezeti titkár fejét vakarta, a két arab k i­
jelentette, hogy egy igazhivő nem két, de
négy feleséget is tarthat, s ahhoz m it szólna
s szakszervezet?
A helyi titkár — M r. Fred Harder —
a központhoz fordult, ahol azt a felvilágosí­
tást kapta, hogy az angol törvények a felesé­
gek felső határát 1-ben állapították meg,
tehát több feleség után segély nem fizethető
ki. A két arabot csak az nyugtatta meg,
hogy mivel az angol törvények nem intéz­
kednek a gyermekek számának felső határá­
ról, az egyik öt, a m ásik négy gyerek után
kap segélyt. Mindenesetre lehetséges, hogy
az egész ügy elriasztja őket a további
nősülésektől.
 Egyes folyóirataink az utóbbi idő­ m ású, hogy a nagybátyja m ég m a is ték. A vonatkozó jegyzőkönyvek m á-
ben üdvös ú jítá st vezettek be' az iro­ bukm éker, aki az ügetőnapokon rósz- solatai a lakásom on m egtekinthetők.
dalm i és kultúrpolitikai viták felélén­ szabbnál rosszabb tip p ek et ad a dol­ Gém Oszkár
kítésére. Ez ú jítás lényege abban áll, gozó m agyar népnek. 9
hogy a szerkesztőségek a tám adó Gém Oszkár P ukkadj meg, te csibész!
cikkeket rögtön m egism ertetik a • > Jód Elek
m egtám adott egyénnel, hogy az azon­ Gém O szkár sokkal szerényebb volt 9
n al visszavághasson, s így a fejvágás 1935-ben, amikor a Ja p á n káváház- Te pukkadj meg, te vagy a csibész!
és a riposzt ugyanabban a szám ban ban naponta én fizettem k i a kávé­ Gém Oszkár
jelen h etik meg. Mi csak öröm m el
üdvözölhetjük ezt az újítást, m e rt
ját. •
Jód Elek Kuss! Mégis az enyém az utolsó
éppen ideje volt, hogy végre m eg­ 9 szó!
bontsuk a harm óniának és unalm as Jód Elek
egyetértésnek azt a tespesztő légkö­ Nem a Japánba já rta m , hanem a
Bucsinszkyba. Ellenben Jód Elek 9
rét, am ely az utóbbi években k u ltú r-
életünkben eluralkodott. Ebből elég 1927-ben papagájt lopott egy özvegy Egy fenét a tiéd, az enyém!
volt, eleven, személyeskedő elvi­ trafikosnétól és ezért három hónapra Gém Oszkár
v itá k ra van szükség, hogy fejlődni ítélték, de a büntetést felfüggesztet- és így tovább.
tu d ju n k , hogy el ne aludjunk! Az / '
írók, az elm últ évszázadokban azt a A rendőrségi jelentésekből is tudjuk
helytelen gyakorlatot követték, hogy
eleven vitacikkek helyett m űveket
írta k s így senki sem tudta, hogy mi
a véleményük. (Lásd Shakespeare
összes drámái, „H áború és béke” stb.)
Ami jó volt a k ritik ai realizm us ko­
rában, az nem jó ma! Ezért helyesel­
jü k az em lített ú jítá st; helyeseljük,
és keveseljük. Szerintünk a m eg­
tám ad o tt egyén tám adó cikkét is
m eg kellene m u tatni az eredeti tá m a ­
dónak, m ajd ennek a m egtám adott
tám adónak a tám adását is oda kel­
lene adni a tám ad o tt tám adónak és
így tovább. M ind ezt aztán egy szám ­
ban lehetne közölni, ilyen form án:
•
Nagy érdeklődéssel olvastam Gém
O szkár „Hogyan írju n k és k in ek ?”
cím ű tanulm ányát, amellyel n agyjá­
ban és egészében egyet értek. M in­
denki tudja, hogy Gém Oszkárt, m int
kiváló sakkozót m indenkor nagyra-
becsültem . Nem hagyhatom azonban
szó nélkül azt a nevetséges v ádat,
am ellyel a cikk nagytehetségű írója
illet engem, am időn „közönséges ló-
te tű ”-nek (G ryllotalpa vulgaris) ne­
vez, aki a m agyar humuszból k isar-
jadzó élet gyökerét rágcsálom odvas N yugat-N ém etországban SS-nagygyűlés készül
fogaim mal. Gém O szkár állítása nem Szegő G izi rajza
felel m eg a valóságnak:
1. Nem vagyok lótetű. Két tan ú v al
tudom igazolni, hogy az emlősök fa já ­
hoz tartozó (m ammalia) em ber v a ­
gyok (homo sapiens), aki felegyene­
sedve járok, hátsó végtagjaim at hely-
változtatásra, m ellső végtagjaim at
fogásra, írásra és honorárium ok fel­
vételére használom.
2. A fogaim nem odvasak. Protézi­
sem van.
3. Viszont Gém O szkár közönséges
g anajtúró bogár (Geotrupes stercora-
rius), ezt bizonyítja 1928-ban írt egyik
költem ényének következő két sora:
„B ogárkája vagyok Istennek,
am i adódik, azt eszem m e g ”
Jód Elek
9
Mellőzve Jód Elek, lírai költő és
kutyapecér m élyenszántó elm efutta­
tásán ak nem rám vonatkozó hazugsá­
gait, szerényen csak annyit jegyzek
meg, hogy Jód Eleknek az utóbbi
években zseniális fürgeséggel végre­
h a jto tt pálfordulásai nem foghatók
oly esztétikai egységbe, amely a szo­
cialista realizm usról alkotott legújabb
értelm ezés összes k ritériu m ait kim e­
rítené. Egyébként Jód Eleknek ne
já rjo n an n y it a szája, m ert köztudo­ — H á lá t a d u n k a m in d e n h a t ó N A T O -nak, h o g y e z t is m é t m e g é r h e t t ü k . . .
 Generál javítás
V árnai G yörgy rajza

/ t v

az esős évszakra
M iután a m e t e o r o ló g ia i in té z e t á l­
la n d ó a n t a v a s z i c sa p a d ék o t jó so l és
e n n e k e lle n é r e e s ő s á p fills r a s z á m ít ­
h a tu n k , k e d v e s f é r f io lv a s ó in k s z á m á r a
ö s s z e á llít o tt u k e s ő s id ő r e v o n a tk o z ó t a ­
n á c s a in k a t . E d d ig m i v o ltu n k a z e g y e t ­
len ú js á g , a m e ly n e m n y ú jto tt s e m é t e l ­
r e c e p t e t , s e m d iv a t- t a n á c s o t , m o s t e z e n ­
n e l p ó to lju k a m u la s z t á s t .
Ha m e g e r e d a z e s ő , n y o m b a n v e s s ü k
le a „ v íz h a t la n ” k ö p e n y n e k v á s á r o lt
k a b á to t, n e h o g y m e g á z z u n k . A le q ta n á -
c s o s a b b a k a b á to t o tth o n h a g y n i, jó l
b e n a f t a lin o z v a , ez e s e tb e n sem az
e s ő , s e m a m o ly n e m b á n tja .
B a llo n t n e v á s á r o lj u n k , m e r t n in c s .
A k a d u g y a n h é b e - h ó b a ü zlet, a h o l p ár
p e r c ig b a llo n t á r u s ít a n a k , d e e z t n e h e ­
z e b b e lt a lá ln i, m in t ö t ta lá la to t a lo ttó n .
Szem üveg n a g y szerű véd ek ezést
n y ú jt a z e s ő e l l e n . A n ők u g y a n is
o ly a n p o m p á s a n f o r g a tj á k a z e r n y ő j ü ­
Á ngol—amerikai egység k e t, h o g y a k iá lló g o m b o c s k á k p o n to ­
s a n c é lb a v e s z ik a s z e m ü n k e t . Pápa­
s z e m n é l is c é l s z e r ű b b m o t o r v e r s e n y z ő ­
s is a k o t h o r d a n i.
E r n y ő t t a r tó n ő is m e r ő s ü n k lo v a g n ö i
s z o lg á la t á t u t a s ít s u k v is s z a .
— K a ro ljo n b e lé m — m o n d ja a n ő
k e d v e s e n , m ir e Jó f é lm é t e r n y ir e e l k e ll
t ő le t á v o lo d n i.
A n ő k u g y a n i s ú g y ta r tjá k a z e r n y ő t ,
h o g y a r r ó l a v íz f e lté t le n a m e lle tt ü k
lé p k e d ő f é r f i n y a k á r a c s u r o g .
M ű b ő r k a b á t v á s á r lá s n á l a r r a ü g y e l ­
jü n k , n e h o g y e g y f o r m a t e r m e t ü n k le ­
g y e n a f e l e s é g ü n k k e l . E ső b en u g y a n i s
c s a k a z a s s z o n y f o g ja f e lv e n n i.
B á tra n v i s e lh e t ü n k k a lu c s n it: nem
o k o z b a jt, ú g y i s o tt fe le jtjü k v a la h o l.
A já n la to s s z ín h á z i r u h a tá r b a n f e le j t e n i,
m é g r u h a tá r i d íja t s e m k ell f iz e t n i é r t e .
F o r d íts u k f e l f e l é k a la p u n k k a r im á ié t ,
í g y a v íz n e m f o l y ik r á n k , h a n e m m e g ­
g y ű l a k a r im á b a n é s e g y s z e r r e ö m lik a
nyakunkba.
Ha a v á g t a t ó a u tó b u s z a z o r r u n k ig
b e f r ö c s k ö l, ő r i z z ü k m e q e m b e r i m é lt ó ­
s á g u n k a t . B ib lia i á to k e lle n m in d e n s o ­
fő r v é r te z v e v a n .
Z iv a ta r o s id ő u tá n o tth o n u n k b a h a z a ­
t é r v e , n e m u l a s s z u k e l v iz e s e r n y ő n k e t
a f ü r d ő s z o b á b a n k ite r e g e t n i. E n n e k e l­
m u la s z t á s a , ille t v e a n e d v e s e r n y ő n e k a
la k ó s z o b á b a v a ló b e v it e le é s a n n a k a
f e le s é g á lta l t ö r t é n ő s z e m r e v é t e le —
k ö n n y e n ú ja b b v i h a r i o k o z h a t.
(Stella)

J e f im o v r a jz a
(B e m u ta tá s r a k e r ü lt a B e r m u d á k o n )

Paulsen é s Zuckertort sa k k K arinthy F rigyest Leibl, a h íre s fe s tő , szeg én y C h a r l i e C h a p l i n fia ­

n a g y m e s te r e k p á ro s m é rk ő z é ­ egyszer hosszabb szabadságra p a ra s z tc s a lá d b ó l s z á r m a z o tt. tal színész korában bebarangolta
sé n é l k it a r t ó a n és n a g y é rd e k lő ­ küldte egyik kiadója. A h u m o ­ G y e rm e k k o rá b a n p á s z to rk o - társulatával az Egyesült Á llam o­
d é sse l k ib ie e lt eg y b e rlin i hölgy. rista azonban valam i cselt g y a ­ d o t t is és é lm é n y e irő l szívesen kat. A z egyik benzintöltő állomá­
n ított az ajánlat m ögött és azt b e sz é lt ism erő sei k ö ré b e n . E g y son alábbi szövegű tábla vonta
M e g tö rté n t eg y a lk a lo m m a l,
nem fogadta el. a lk a lo m m a l a tá r s a s á g egy ik magára a figyelmét:
h o g y Z u c k e r to r t c sa k n e m eg y
— E lőször is: h a sok áig nem ú j ta g ja lenéz ően m o n d o tta : „Vigyázat, államhatár! Utolsó
ó r á t g o n d o lk o d o tt e g y e tle n lé ­ frok, visszam ehet lapjának a — N y á ja t le g e lte tn i? Szé­ alkalom, hogy 28 centért tankol­
p é se n , m a jd v e z é ré v e l az f i példányszám a, am it nem szeret­ g y e n le te s ifjú sá g ! jo n .”
m e z ő rő l a szo m széd o s f2 m ező ­ nék — hangoztatta. — M ásod­ — Ig e n k o m o ly e lő n y e is v a n M iu tá n ellátta a társulat ko­
re lé p e tt. szor: ha nem m en n e v issza a e n n e k , v á la s z o lta L e ib l. A z ó ta csijait üzemanyaggal, C haplin
A h ö lg y m é lta tla n k o d v a j e ­ példányszám , nekem az is n a ­ m in d e n b a r m o t első lá tá s r a megkérdezte, hogy a szomszéd­
g y e z te m eg : gyon k ellem etlen len n e. m eg ism erek . ban mennyibe kerül a benzin?
— Ilyen hosszú gondolkodás — 24 centbe — hangzott a fel­
után egy ilyen rövid lépés!? világosítás.
 R e g g eli hajrá
Toncz Tibor rajza
Ism e rő sö m az u tc á n m u ta to tt be
Z é n e k — a nev ét n em é rte tte m — ,
a z tá n o tth a g y o tt vele. O tt á llta m Zé-
vel az u tc a sa rk o n és n em tu d tam ,
m irő l beszélgessek vele, szerencsém ­
re n e m is ta rto tt ig é n y t a rra , hogy
tá rsa lo g ju n k , m eg elég ed ett azzal, hogy
5 beszélt.
T öbbi között a k ö n y v k iad ásu n k ró l.
P o n to sa b b a n a k ö n y v k ia d á s p ro b lé­
m á já ró l.
— M it szól a k ö n y v k iad ásu n k h o z?
— szegezte m ellem n ek a k é rd é st Zé.
— N incs felh áb o ro d v a? M e rt én v a ­
gyok. K érem szépen, olvasom az ú j­
sá g b a n , hogy k ia d já k Z ilahyt, M au-
g h a m o t és H erczeg F eren cet. K é r­
dem én, k a rtá rsa m , k e ll n e k ü n k
Z ilahy, M augham , H erczeg? Nem
kell. M ié rt nem kell? M e rt nem kell.
H iggye el, a dolgozók széles töm egé­
n e k n e m k ellen ek ezek az, írók. A
dolgozók széles töm ege kezébe sem
vesz ily e n könyveket. É n is dolgozó
v agyok, k a rtá rsa m . H á t é n kezem be
veszek egy ilyen izét? N em , nem v e ­
szek a kezem be.
Z é iz g a to tta n m e g ra g a d ta a k a b á ­
tom h a jtó k á já t és k é rle ln i kezdett,
de h a n g já b a n volt v a la m i fenyegető
szín ezet is.
— E rrő l írjo n cik k e t, k a rtá rsa m !
Í r ja m eg, hogy n e k ü n k , dolgozó tö ­
m eg e k n e k , nem k ell Z ilahy, M au­
g h am és a többiek. K övetelje, hogy
a k ia d ó k v álto ztassák m eg te rv e i­
k e t és n e sz a k a d ja n a k el a széles tö ­
m egektől. K övetelje, hogy . . . Szóval
k ö v e te lje n ! ... C sak ezt a k a rta m
m o n d an i, k a rtá rsa m ! — fejezte be
m o n o ló g já t Zé és sie tv e elbúcsúzott
tőlem . '
D e a lig te tte m n é h á n y lépést,
u tá n a m k iá lto tt:
— E gy p illa n a tra ! — ro h a n t vissza
hozzám Z é és kezét sz á ja elé téve,
a fü le m b e súgta: — N em é rd e k li egy
T a rz a n -k ö n y v ? Száz fo rin té rt m eg­
k a p h a tja . . . Csem ege! A sorozatot — L ég y s z ív e s , ír j e g y ig a z o lá s t, M a nc i, h o g y m ia t ta d k é s t e m e g y f é ló r á t . . .
u g y an is nem a d já k k i . . .
(m ikes)

M ik é n t ta p a s z ta lt bölcsek m o n d já k ,
A z öt ta lá la t n em bolondság,
D e a szeren cse fu rcsa, á lla t,
E z okból n in c se n ö t ta lá la t,
Jh u j-csu h a j, s e j öt ta lá la t.
F a g g a tta k : K u t y a m eg a m á ja ,
K ö z ö lje , m i a sz iszté m á ja ,
Á r u lja m á r el, hogy c sin á lta ,
H o g y m in d a z ötöt elta lá lta ,
S e j, m in d a z ötöt eltalálta.

E g y lo ttó szelvén yt én is vettem , M e g m o n d ta m , h a d d tu d ja m in d e n k i:

T ö ltő to lla l k itöltögettem . A h ú zá s u tá n tö ltöttem k i!
Ö t szá m o t X - s z e l m egjelöltem : E z t ú g y veh etik , 'm in t a k ó p é t,
E z a z öl sz á m a z én jelöltem , A ta lá la t íg y gyerek já ték ,
Ih a j-c su h a j, a z én jelöltem . Ih a j-c su h a j, s e j g yerekjáték.

M a g a m sem értettem a dolgot, E r r e egy k issé m egh ökken tek

M e r t a szeren cse rám m osolygott, É s egyszerre m in d n ekem m en tek:
A földbe g yö k ered zett lábam , S v in d le r ! C sa ló ! K i fog d e rü ln i
M e r t m in d a z ötöt elta lá lta m , S börtönbe fog kegyed k e rü ln i,
Ih a j-c su h a j, s e j eltaláltam . S e j-h a j, od a fog ö n kerü ln i.

T itk o t belőle n e m c sin á lta m , D e m eg n y u g ta tta m rögtön őket,

A szív e m e t n y ílta n k itá rta m , F o tó so k a t s rip o rte m ő k e t,
A la p o k n a k telefon áltam H o g y engem et fé lten i n em kell,
É s a rip o rte re k et v á rta m , M iv e lh o g y ésszel él a z em ber,
S e j, a rip o rte re k et v á rta m . S e j-h a j, m e rt ésszel él a z em ber.

Ü n n e p eltek reggeltől estig, M e r t v o lt eszem , hagy n e m k ü ld te m be,

Ü n n e p eltek B u d á tó l P estig , M é g m o st i s itt v a n a zsebem be ‘,
V idékről i s telegrafáltak E n g e m n e m v o n z a p é n z, a bőség,
S jobbról-balról fo tografáltak C su p á n a h írn é v s a dicsőség,
ih a j-c s u h a j, fo tografáltak. S e j-h a j, a h írn é v s a d ic s ő s é g .. .

Gergely Miklós 7
r
JL
Példázat
SzUr-Szabó Jó zsef ra jz a
(Megtörténhet bármely családi ott­
honban, amíg férj van a világon)
FÉR J: Azt hiszem, drágám , nem
érzem jól magam.
FELESÉG: Mi bajod?
FÉR J: Nem tudom . Valam i bajom
van.
FELESÉG: De m i bajod, a.z isten
szerelm ére?
FÉR J: Fáj.
FELESÉG: M id fáj?
FÉR J: M indenem . Azt hiszem, lá ­
zas vagyok.
FELESÉG: I tt a hőmérő. A fejed
fáj?
FÉR J: Nem.
FELESÉG: A torkod fáj?
FÉR J: Nem.
FELESÉG: A gyomrod fáj?
FÉR J: Nem.
FELESÉG: H á t ak k o r m id fáj?
FÉR J: M inden porcikám . Legalább
harm incnyolc fok lázam van. (Nyög­
ve veszi elő a hőmérőt.)
FELESÉG: M utasd a hőmérőt.
H arm inchat nyolc.
FÉR J: Ugye, m ondtam ? M ondtam,
hogy lázam van.
FELESÉG: H arm inchat nyolc még
nem láz.
FÉR J: Az én körülm ényeim között
ez m ár láz. K ülönben kereken h a r­
m inchat lenne. Ja j, rettenetesen é r­
zem m agam.
FELESÉG: Valószínűleg náthás
vagy.
FÉR J: Az lehet. Sőt biztos, hogy
náthás vagyok. A zért viszket úgy az
orrom. Szép kis csávába kerültem ,
mondhatom . M in d járt tudtam , hogy
beteg leszek.
FELESÉG: A náth áb a m ég senki
sem h a lt bele.
FÉR J: Köszönöm szíves felvilágo­
sításodat.
FELESÉG: Ne légy vénasszony.
e g y ír ó r ó l, a k i n em s z e r e t i a k o c k á z a t o t , . . Aludj egy kicsit.
Újítás
V árnai G yörgy ra jz a
— A n n y i a u t ó Jár e r r e f e lé , h o g y c s a k íg y t u d o m m e g v é d e n i ő k e t a g á z o lá s tó l'
A m i képregényünk S ándor K á ro ly ra jz a
FÉR J: C sinálj hidegvizes boroga­ F É R J: Mii? M ennyi? Az előbb
tást a fejem re. harm in ch at nyolc volt. A hőm érsék­
FELESÉG: F áj a fejed? letem süllyed. Kezdek kihűlni. Gon­
F É R J: Még nem. De nem sokára doskodj penicillinről. M oraw skit is a
fog. Add ide a borogatást. penicillin m entette meg.
FELESÉG: (Odaadja a borogatást.) "FELESÉG: Ne nevettesd ki magad.
FÉRJ: A dj egy aszpirint is. Jaj, N áthás vagy csupán és egy teljes
nem tudok nyelni. (A tablettát egy színházat rendezel. Ö, nincs rosszabb,
szívásra lenyeli.) Ja j, nem tudok m int a beteg férj!
krákogni. (Köszörüli a torkát.) Hű, F É R J: Látod, te mondod, hogy b e­
m ár lélegzeni sem tudok. (Nagyot teg vagyok. Mondd, látszik rajtam ?
sóhajt.) Oáh! Oáh! M ondd, olyan sápadt vagyok?
FELESÉG: Mi bajod hát? FELESÉG: Igen. M intha kicserél­
F É R J: Sokkal rosszabb, ahogy tek volna.
gondoltam . H ideg verejték csurog a F É R J: Igazán? Gondolod, hogy
homlokomról. Biztosan tüdőgyulla­ tényleg komoly beteg vagyok?
dás. FELESÉG': Nem ism erek rád.
FELESÉG: A hideg v erejték a bo­ F É R J: De hiszen azt m ondtad,
rogatásból csurog. hogy csak náthás vagyok.
FÉRJ (Leveszi a borogatást): Tüdő- FELESÉG: N áthával kezdődnek a
gyulladásnál nem kell borogatás. halálos betegségek.
(Nyög.) Áh, ez kibírhatatlan. Adj F É R J: Milyen halálos betegségek?
még valam it.
FELESÉG: M it? FELESÉG: M indegyik. A vakbél­
gyulladás. Az agytuberkulózis. A
lábtörés.
F É R J: N áthával?
FELESÉG: Bizony.
F É R J : Biztos vagy benne, hogy
n áth ás vagyok?
FELESÉG: Te m agad mondtad.
F É R J : Én? Ki m ondta először,
hogy n áthás vagyok? Én nem is v a ­
gyok benne olyan biztos, hogy n á t­
hás vagyok.
FÉR J: Mindegy. Az a fő, hogy se­
gítsen. FELESÉG: H át akkor m id van?
FELESÉG: Szörnyű vagy. Ilyen F É R J: Ki m ondta egyáltalán, hogy
sok hűhó a n á th ád m iatt. valam i bajom van?
FÉR J: Még egy pohár vizet is saj­ FELESÉG: Te m ondtad, hogy nem
nálsz tőlem . Legszívesebben befe­ érzed jól magad.
küdnék egy kórházba. F É R J: Na és? Hol rosszabbul é r­
FELESÉG: Elm ent az eszed? N átha zem m agam , hol jobban, m int a többi
m iatt akarsz kórházba feküdni? em ber. Csak neked szünet nélkül
FÉR J: Igen, a n átha m ia tt Szent já r a szád, hogy beteg vagyok. És
isten, szakad rólam a hideg verejték. én, a fene egye meg, m indig elhi­
A láz is em elkedett. Várj, megmérem szem!
megint. (Nyögve teszi hóna alá a hő­ Függöny.
mérőt.) L e n g y e lb ő l f o r d íto tta
FELESÉG: M utasd csak. H arm inc­
hat hét. Szűcs István
Apróhirdetett
Szegő Gizi rajza íg y már m á s !
V árn ai G yörgy rajza
— Húszezer forin tot a d tá l ezért a kocsiért? q
— Ez a le g s z e b b ! A z t h is z e m , e z t f o g o m f e l e s é g ű i v e n n i. — T u d o d , n e k e m a l u x u s m in d e n p é n z t m e g é r . . .
 Kényelem
V á rn a i G y ö r g y ra jza
N in c s n a p , h o g y n e j e le n n e V is s z a a d t á k . A n n y i b a j l e ­
m e g e g y új s z a k la p , m o n d ­ g y e n , r ö g t ö n e lv it te m e g y if ­
h a tn á m n in c s s z a k n a p , h o g y jú s á g i la p h o z , á tír v a :
n e j e l e n n e m e g e g y új s z a k la p , — M e g e n g e d e d a p a fe j, h o g y
h is z m á r a n a p o k Is s z a k o ­ f e la j á n lj a k e g y sta u b o t?
s ít v a v a n n a k , a s z e r in t , h o g y — D e h is z e n a lm a d o h á n y ­
m ily e n s z a k la p J elen ik m e g zóm .
a z ille tő n a p o n . M in d en s z a k ­ — D e h is z e n a lm a v a n s t a u ­
n a k v a n m á r la p ja é s m in d e n b o m ..
napnak van s z a k la p j a és V is s z a a d t á k . E lv itte m e g y
m in d e n s z a k la p n a k v a n n a p ­ t e c h n ik a i s z a k la p h o z , k ic s it
ja, s ő t r ö v id e s e n m in d e n n a p ­ á t f é s ü lv e :
s z a k n a k le s z s z a k la p j a , e z e ­ — M egen ged i sz a k tá r sn ő ,
ket g y ű jtő n é v v e l n ap szak ­ h o g y f e la já n lj a m a k a r b u r á ­
s z a k la p o k n a k , v a g y s z a k s z a k - to r o m a t?
n a p la p o k n a k f o g iá k h ív n i. Ez — D e h is z e n n in c s is s p a lt -
a h u m o r is t á n a k jó, m e r t n in c s n iz v a a d ü z n i.
e l v e s z e t t v ic c ; a m i n e m jó a z — D e h is z e n e z n e m is e x -
e g y ik n e k , jó a m á s ik n a k é s c e n te r p r é s.
a m i e g y i k n e k s e jó , a z jó le s z A zt m o n d t á k , h o g y s z a k ­
a n n a k , a m i h o ln a p j e le n ik m e g s z e r ű , d e n e m e lé g f o r d u la t o s .
e l ő s z ő 1". Itt v a n p é ld á u l e z a E lv itte m a m a te m a t ik a i s z a k ­
r e m e k v ic c : la p h o z . M ost m á r i g y h a n g ­
— M egengedi n ag y sá d , z o tt:
h o g y f e la já n lj a m a z e s e r n y ő ­ — M egengedi n a g y sá d , h o g y
m et? f e la já n lj a m a n e v e z ő m e t ?
— D e h is z e n n e k e m n in c s
D e h is z e n n e m is e s i k a z szü k ség em n evezőre, m ert én
eső! e g é s z szá m v a gyok !
— D e h is z e n n in c s is e r ­ — D e h is z e n n in c s is n e v e ­
nyőm ! z e m , m e r t é n m e g e g y n u lla
E zt a v ic c e t a L u d a s n á l vagyok.
v is s z a a d t á k , a z z a l, h o g y r é g i . E zt e lf o g a d t á k . „ S z ín e s e n é s
M ajd m in d j á r t n e m le s z r é g i é r d e k f e s z ít ő e n t e r j e s z t i a m a ­
— m o n d t a m e lt ö k é lt e n . Á tír ­ t e m a t ik a i is m e r e t e k e t —
ta m ó é e lv lt t e m e g y ik ir o d a l­ m o n d tá k . — C sa k í g y t o ­
m i s z a k la p n a k . A k é z ir a t í g y v á b b , f ia t a le m b e r ! ”
fe ste tt: M ost a z o n t ö p r e n g e k , h o ­
gyan te h e tn é m m a te m a t ik a i
— M e g e n g e d i, n ag y sá d , je lle g ű v é ezt a tö r té n e te t:
h o g y f e la já n lj a m a le g ú j a b b „M agával nem á llo k s z ó b a ,
v e r s e m e t? m a g á t e g y s z e r f e lp o fo z t a a
— D e h is z e n n e m is t u d o k h it e le z ő j e M is k o lc o n !” „ U g y a n
o lv a s n i! kérem ! M is k o lc , a z is e g y
v á r o s ? !”
— D e h is z e n n in c s is le g ­
ú ja b b v e r s e m . (Gergely)

Hazatérés
E z aztán a társadalmi fejlő d és!

— Ö r e g e m , e l k é s t é l , m á r le já r t a z a m n e s z tia !
— R ám n e m v o n a t k o z ik , é n m á r o k tó b e r b e n b e j e l e n t e t ­
tem , h o g y v iss z a jö v ö k .

M esterséges légzés
Tiszta kis étterem
S c h w o tt L a jo s ra jz a

10
 Űj üdülők a közönség szolgálatában
G erő S án d o r rajza

A m ió ta egy eső felh ő re k ö ltö z te m ,

a r á n y la g jó l érzem m a g a m a t. H a jlé k o m
e g y k ic s it n edves, d e n e m elé g e d e tle n ­
k e d e m , elvégre n in c s la k á s h ib a n é lk ü l.
N é h a h o m á ly o sa n lá t o m a F ö ld e t, s
v b á rh o g y a n erő sk ö d n ek is a tu d ó so k , in n e n
m e s sz irő l n ag y o b b a v o n z e re je . D olgom
b ő v e n a k a d . P é ld á u l n y o m o n k ö v e te m
az id ő m ú lá s á t, s ez eléggé elfoglal. É b e re n
k e ll fig y e ln e m , m e r t a m in t m úlni k e z d
az id ő , n e k e m m á r ó r á v a l a kezem b en
m é r n e m kell, n e m c s a k a seb esség ét,
h a n e m az ir á n y á t is. A m e lle tt k ó s z a
m e te o r ito k a t is g y ű jtö g e te k , tö b b fé le
célból. N é m ely ik n ek g a z d a g v a s ta r ta lm a
v a n , e rre m ég sz ü k ség em le h e t. M á so k b a n
z s írk ő ta lá lh a tó , e z e k ú j élet c s írá it
h o rd o z h a tjá k , h a m a jd m in d e n t ú jr a
k e ll k ezd en i.
A levegő errefelé r i tk a , de é rté k e s .
N a g y o b b b a j, h o g y a k o z m ik u s s u g a r a k
k e re s z tü l-k a s u l já r já k az íz ü le te im e t,
m á r n a p o k ó ta h a s o g a t a té rd e m . F o g ­
o rv o s h o z is kellene m e n n e m , de m essze
v a n . A légtöm egek m ozo g n ak , le h e t,
h o g y ig a z u k v a n , a fe n e tu d ja . A n a g y
m e ssz e sé g b e n g c m b h a lm a z o k pöffeszked-
n e k , é n c sak n e v e te k r a jtu k . Még n e m
s e jte n e k sem m it. N e m tu d n i, m ib e n
re m é n y k e d n e k . T a lá n a b b a n , h o g y a
f iz ik a i tö rv é n y e k e t k é th a rm a d o s s z ó ­
tö b b s é g g e l m e g v á lto z ta tjá k ? L ehet. E n ­
g e m a z sem hoz k i a sodro m b ó l, h o g y a
h a n g h u llá m o k ö ss z e c sa p n a k a fe je m — T e s s é k a k u lc s . . . M á s o d ik e m e le t 2 2 6 . . . A l e g s z e b b s z o b á n k !
— N e k e m m o n d ja ? T a v a ly , m in t v e z e t ő k á d e r , id e v o lt a m b e u t a lv a . . .
f ö lö tt. M ajd a s z e rv e tle n világban? O t t
n in c s e n e k b eszélőszervek. N em v a g y o k
te lh e te tle n . A m ire v á g y o m , az egy k is
u d v a ria s s á g , in tu íc ió é s nem es s z é n ­ Agglegénysors
h id r á t.
Toncz T ib o r ra jz a
P e rs z e kellene a n a p fo g y a tk o z á ssa l is
fo g la lk o z n o m , i t t v a n a n y a k a m o n , d e
n e m ju to k hozzá. N e m le h e te k o tt m i n ­
d e n ü tt . Ö sszesen k e ttő v a n belőlem , e z e k
k ö z ü l a z eg y ik le n t m a r a d t, s m á r r é g
n e m h a llo tta m felőle. N em is fo n to s.
M it é r a fö lö tt b o ro n g a n i, am i e lm ú lt?
M it é r eg y m ú lth e ti rád ió m ű so r, e g y
ta v a l y i vers? V a la h o l a m esszeségben
tü r e lm e tle n e m b erek n e m é rte n e k e g y e t
s o k k é rd é s b e n , és e g y re olcsóbban g y á r t ­
já k a g u m isa rk o t. H ő s ö k m in d ig lesznek,
d e f a ta lis tá k is. Ü s tö k ö s közeleg, s é n
n e m is tö rő d ö m vele. N e m m in th a n e m
fé ln é k , d e ú gysem t u d o k segíteni, n e m
tu d o m e lté ríte n i az ú tjá h ó l, in k á b b m e g ­
v á r o m . M ajd k id e rü l, h o g y m ilyen. M eg ­
é r tő , ked v es, jó szív ű -e, v a g y go n o sz,
k ím é le tle n , o sto b a . K i tu d ja , m in m e n t
k e re s z tü l, s m ily en s ie tő s az ú tja , rá é r -e
a p ró ré s z le tk é rd é se k k e l foglalkozni. K ín o s
é rz é s , ho g y az e m b e r e lő tt fe ltá ru l az
egész v ilá g , és n in c s m e g m a g y a rá z v a .
N em elég, hogy n e m é rte m , m ég lé te z ik
is . E lm é le te k e n rá g ó d ja k ? A jövő h é te n ír t a összes d rá m á it, e g y e t sem h a g y o tt k o r az e v ilá g i é le tb e n . M a m á r tu d o m á ­
f ö lté tle n ü l felfedezem az é le t c é ljá t, ezzel k i k ö z ü lü k . K é ső b b p e rsz e m in d e n jo b b n y o s a n go n d o lk o zo m . E z az o k a a n n a k ,
to v á b b n em le h e t v á r n i. E lég sz é g y e n , lesz. N é h á n y m illió é v m ú lv a m e s te r­ h o g y n e m k o rh o lo m a so rso t. H ib á k
h o g y e d d ig e lh a n y a g o lta m e z t a k é rd é s t. ségesen k e ll p ro b lé m á k a t e lő á llíta n i, m in d e n ü tt a k a d n a k , d e n é z z ü k in k á b b a
M ég a sz a b a d a k a r a t k ö rü l is v a n n a k h o g y le g y e n m i t m eg o ld a n i. D e k i tu d j a d olgok jó o ld a la it. H ü lé se m e t m á r alig
ti s z tá z a tla n k é rd é se k , n e m beszélve a rr ó l, a z t k iv á r n i? É s a d d ig c s a k n á th a , h a j ­ érzem , a sz e re n c s e já té k o t so h a s e m k e d ­
h o g y in d o k o lt-e a b á n a t v ag y n em . É s h u llá s é s fe jfájás. v e lte m . A lig sz é d ü lö k m á r , s n e m le h e t
b a j a z , h a v a la k i sz e relm es ? L e m é rh e tő -e V illá m lik , d a rv a k re p ü ln e k , m ik ö z b e n p a n a sz o m az e g y e n sú ly é rz é k e m re sem .
m á s o k fá jd a lm a ? V a n te h á t te n n iv a ló a tö rté n e le m m e g ism é tlő d ik . N a g y o n I t t is h a ll az e m b e r v a la m it, o t t is.
b ő v e n , h iszen g á ta t k e ll v e tn i a fe rtő z ő m essze la s s a n forog e g y k ö d fo lt, d e é n É s a m i m e g fiz e th e te tle n , az a n y u g a ­
b e te g s é g e k te rje d é s é n e k is. M égis jó u ra lk o d o m a rc v o n á sa im o n . E g y é n isé g e m lom .
a r r a g ondolni, h o g y S h a k esp eare m e g ­ m is z tik u m ra h a jló , e z é rt h it te m v a la m i­ F e le k i L á s z ló n
 Ismertető jel
V a n ír ó , a k it a b a r á tjá r ó l jo b b a n m e g
le h e t is m e r n i, m in t a t o llá r ó l.
Tanulékonyak a gyerekei
— N em le h e t n e e z t
u tc a i f iú k r a ?
M alvin, a jövő csillaga
— K itű n ő , M a lv in k is a s s z o n y , k itű n ő !
M ár s o k k a l k ö z e le b b ü t a la b d á h o z !
ön érzet is van a világon
— V e g y e t u d o m á s u l, h o g y e z z e l
e g y á lt a lá b a n n e m é r t e k e g y e t .
Juháa} tftfuia eóa% JB O iyK A '-vetfek
A z 1920. é v e g y ik ta v a sz -
r a h a j ló n a p já n , a m ik o r a
h id e q m é q e q y ü t t ta r to t t a a
s z e q e d i T is z a k á v é h á z ú js á q -
iró ő s la k ó it , a t ö r z s a s z t a l
m á r v á n y la p j á r a n é q y e l á r ­
v u lt p o é ta k ö n y ö k ö lt . A s z l-
v a r f ü s t k ö d f á t y o lt b o. íto tt
rá ju k . V a la m i k ü lö n ö s iz-
q a lo m é q e t t a s z e m e k b e n . A
s z e q e d i h o m o k á lm o s r a b j a it
f ö lc s iq á z t á k a P e s t r ő l Jött új
k o llé q a f a n t a s z t ik u s , le lk e s
s z a v a l a J ö v ő r ő l. E z er t e r v ,
e z e r q o n d o la t . J u h á s z G y u la
id e q e s e n s im o q a tt a s z a k á l-
lá t, m é l y f e k e t e s z e m e l f ü r -
q é n c s ill o g t a k . M éq T e - e s -
c s é n y i G v u r k a h o m lo k á n is
e ls im u lt a k a r á n c o k . G á c s
D e m e te r , a P e s t r ő l jö tt k o l­
léq a s z o k a t la n e l e - ' e n s é q r e l
s z id t a a v id é k i á lm o s s á q o t ,
é s a k o r h o lá s iq a z s á q á t m é q
Ibolyka I.
t \ égi tavasz nefelejcse
V irul m a szivembe ki,
M ert megigéztek nevetve
Ibolyka szép szemei.
Tündérvilág száz meséjét
M ondja el e szemsugár,
S hogyha rámnéz: fehér, félénk
Tündérsereg lejtve jár.
M ióta szóra n yílik ajkad
É s megszólalsz hirtelen;
k ic s e r é ln i a Pál
K is virágok illatoznak
Enyhe m ájus esteien.
Régi tavasz nefelejcsét
K önnyes szemmel, csendesen
Utólszor belélegzem még
S búcsúcsókkal illetem.
Ibolyka III.
f inom füvekre, kékeUó virágra
Szép ibolyákra gondolunk m i négyen,
É s úgy ülsz itt, a kávépalotában,
M in t ibolyácska, mohos fá k tövében.
A ranynak hamvas, árnyalt barna színe
Meleg foltokká m élyül a hajadban __
Ó, merjem-e le ír n i? .. . szív a szívre
Vonhatlak-e m ajd egy szent pillanatban?
Szegény, szomorú költője a vágynak
B ús, m uzsikása bánatnak az éjben, „
H oldamnak nézlek, hova árva, fáradt
Panaszom fölszáü, és fájó reményem.
Onnan tekints rám , fáradt vándorára
A z életútnak; enyhülést remélek
É n , aki járom, csudát várva-várva
A biztatástól: „Nézz rám: szép az élet!’’
A m ik o r a n é g y v e r s e l ­
k é s z ü lt , á t a d t á k a f ő ú r n a k ,
a z z a l a s z i g o r ú u t a s ít á s s a l,
h o g y h a la d é k t a la n u l j u t t a s s a
r e n d e lt e t é s i h e l y é r e . K ív á n ­
c s i a n le s t é k a f e j le m é n y e k e t .
A f ő ú r , f ő ú r i m o z d u la t o k k a l
én le j te t t a c é lb a v e t t a s z t a l f e l é
é s k e c s e s m e g h a j lá s s a l á t­
a t á r s a s á q le g f ia t a la b b ú j- g e s v e r se t, h a n em ú q y, h o g y
sá q ii ó ta q ja , M a q y a r L á s z ló m in d a n égyen veszü n k
is J ó leső fá jd a lo m m a l h e ly e ­ e q y -eq y p a p ír s z a lv é t á t és
s e lt e . r á ír u n k e q y - e q y v e r s s z a k o t ,
A m ik o r a le lk e se d é s a t e t s z é s s z e Inti fo . m á b a n .
le q m a q a s a b b f o k r a h á q o tt, Ha k é s z , m in d e n k i o d a a d ja
a k á v é h á z U v e q a jta ja h l, t é ­
a sz o m sz é d já n a k , ak i a fo r ­
lén k in y ílt é s b e lé p e t t r a j ta
a k ö z e le d ő t a v a s z ü z e n e t e : m a é s a q o n d o la t b e t a r tá s á ­
I b o ly k a . A t ö r z s a s z t a lt ó l n em v a l f o ly ta t ja . E zt m e g is m é ­
m e s s z e t e le p e d e t t le tá r s a - t e ljü k n é q v s z e r ú q y , h o g y a
s á q á v a l, t i s z t e s n é n ik é k k e l v é g é n k a p u n k n é q y Ib o ly k a -
é s b á c s ik á k k a l é s a z ö e g v erset. a m e ly n e k m in d e n
fiú k e ttő l k e z d v e a k á ' h o v a s t r ó f á 'á t m á s ír ta .
n é z t e k , m in d e n ü t t ő t lá ttá k . J u h á s z G y u la k é t r ö v id e t
(A s o k t ü k ö r v o lt ta lá n a z s z ip p a n t o tt r o s s z u l é q ő r ö -
o k a a z e c é s z n e k .) v id s z iv a - J á b ó l é s m é r b e n n e
E q y Id eiq s z ó t la n u l n é z t é k
Is v o lt a iá t é k b a n . E g y e tle n
és a f é l t é k e n - k e d é s m á ’--
m á r m e g b o n t o t ta a z e g y e t ­ p e - c a la tt m e g s z ü le t e t t a z
é r t é s t , a m ik o r R á c s D e m e ­ e l s ő s t r ó f a é s a l i g fé ló r a
t e r n e k h ir t e le n ö t 'e t e tá m a d t: a la t t a z a lá b b i n é g y v e r s . a
— ír j u n k v e r s e t h o z z á ! m e g á lla p o d á s k o lle k t iv s z e l­
D e n e m á m o ly a n k ö z ö n s é ­ le m é b e n :
Ibolyka II.
V agy csuda este varázsos lelke
Borít be Téged puha varázzsal.
Szemedben vágyó száz álam szárnyal
N a p fény világba el, messze-messze.
(Ju h á sz ) (Magyar)
N agy csuda esne, mondd kis leányka,
H a észrevennél a hátad mögött,
Esténként négy bús furcsa ördögöt
Homály-tükörben, becsukva, bezárva t
(M agyar) (Terescsényi)
E gy pillanatra nézz csak hátra, ránk
A félszegvágyú, kócos vén fiúkra,
(Pokol tornácán négy sötét figura.)
T e szép, te tiszta . . . álmodott aránk!
(T erescsén y i) (Gács)
A hegedű most fölzokogva ujjong,
A vágy és bánat dallammá remeg,
A szívünk végre kicsordul a bútól:
Fogadd e négy piros, szent serleget.
(G ács) (Juhász)
Ibolyka IV.
irágszirom fehére, puhasága
Villog, vakít lányos, gyengéd n y a k á n .. .
Ó, mért fordít hátat felém a drága ?
Édes kis arcát mért nem láthatóm f
(T erescsén y i) (Gács)
Csak a tükörben, m in t hattyú a tóban,
R ing arca mása a halvány való.
É s a tükör fölszikrázik ragyogva
M ert szeme tűz rá, a fölcsillanó.
(Juhász)
(G ács)
Fejét szép, fényes glóriába vonja,
Villanyvilágban villogó haja
É s homlokán sötétlö bársonyszalag
M in t napsugárban egy kis éjszaka.
(Magyar)
(J u h á sz )
S ha rádvilágíl aztán nemsokára
A z éjszakában forró napsugár,
A kávéházi öreg poétákra
I s gondolj néha-néha kisleány.
(T erescsén y i)
(M a g y a r) (Qelléri Andor gyűjtése)
n y ú jto tta a le v e le t . A b ű ­ z á s b a n e lt e lt p illa n a t u tá n a
n ö s ö k , o tt, a s a r o k a s z t a ln á l le v é l f e lb o n t a t la n u l e ltű n t
csak a n n y it lá t ta k , hogy I b o ly k a b lú z a a l a t t . . .
I b o ly k a e l ő s z ö r n e m tu d ja A t ö r té n e t e d d iq t a r t s ha
m it c s in á lj o n a le r a g a s z t o t t I b o ly k a é l m é q , 3 6 é v tá v la ­
b o r ít é k k a l, I d e g e n ü l fo r g a tt a tá b ó l, ta lá n m o s t Is ő r z i e n ­
a k e z é b e n , h á tr a -h á t r a n é z e t t, n e k a v a s á r n a p d é lu tá n n a k
m a jd n é h á n y f e s z ü l t v á r a k o ­ e m lé k é t .
 € iu m * * w

Je a n Bellnst
É d e s a n y ja s z e r i n t m é q n e m t u d o t t e q y e d ü l e n n i,
a m ik o r a c e r u z á v a l m á r n a q y s z e r ű e n b á n t. iq e n
h a m a r a f r a n c ia r a j z o ló k é lv o n a lá b a k e r ü lt . B e llu s
soh asem akar f a lr e n q e t ő e n n e v e t t e t n i r a j z a iv a l,
— ta lá n é p p e n e z é r t s ik e r ü l n e k i . D e e z t m a jd
ö n ö k d ö n tik e l.

— E qy f e k e t e s z a k á i la s f é r f i n a -
q y o n é r d e k e s a já n la to t f o q t e n n i ö n ­
nek . . .

- É rd e k e s t M ln d iq le f e k v é s
e lő tt J u t e s z e d b e , h o q y m é q v a ­
la m i d o lq o d v a n !

M éq m o s t Is k é te lk e d s z a b -
b a n ,. hoc
h o q y e z e- q y- -v a ló
“ d-•>i k e le ti
szőnyeqTI
- -q?l

K in o s . . . A z a f é r f i v é q ü l m é q a z t fo q j» k * p -
z e ln l, hh oo qq yy a m l k i s lá n y u n k k i a k a r v ala k e z d ő n I . . .

13
 A közlekedési
rendőrség
figyelm ébe !
A H á rm a s h a tá rh e g y r e v e ­
zető ú to n a P á lv ö lg y i b a rla n g
u t á n n a g y o n k e sk e n y az ú t,
p e d ig e rre so k a u tó b u sz , a u tó
é s ló v a s k o e si já r . A kesk en y
ú t m i a t t i t t életveszélyes a
k ö z lek e d és. R é g e b b e n te rv b e ­
v e tté k az ú t kiszélesítését:
n e m t ö r t é n t m eg. J ó v o ln a
m á r e zen a fo rg alm a s és e m i­
a t t v eszély es ú tv o n a lo n a sz é ­
le sítő m u n k á la to k a t m eg­
kezdeni!
K ét falragasz
margójára
K ét plakátot látni egymás
m ellett, m ég a méretük is ha­
sonló. Az egyik: „Tiszta B u­
dapestet akarunk”, a másik:
„K ötelező védőoltások” cím et
viseli. Látszólag sem m i közük
egym áshoz, valójában nagyon
is sok. T alán nem véletlen,
hogy a k ettőt egymás m ellé
ragasztották. Ugyanis senki
sem szereti a betegséget, v i­
szont m indenki szereti a tisz­
taságot. Illetve . . .
Csinos, fia ta l nő száll le a
villam osról. R agyogó jelen ­
ség, gusztusos, tiszta, m int a
harm at. K arján Stockholm ­
ból szárm azó táska, ajkán
párizsi rúzs, kezében N'esi
kesztyű és egy lejárt buda­
pesti h etijegy a m últ hétről.
Az ósdi papírdarabot m ost
elegáns m ozdulattal, utánoz­
hatatlan pesti gesztussal a
földre hajítja . . .
N éhány lépéssel odább a
h entesüzletet takarítják, mert
fő a tisztaság. Lem ossák a
léceket, a pultokat, felöntik
a kövezetét és az egész m ocs­
k os, véres lét kiseprik az utcá­
ra. F olyik a szennyes lé, sod­
ródik a szélben a sok ciga-
rettavég és tökm aghéj.
Szinte m ár ott tartunk,
hogy nem is szám ít született
pestinek az olyan, aki nem
szem etel az u tcán, és aki nem
eszik m indig, m indenhol.
Tulajdonképpen arcpirító az
a tisztaságra buzdító plakát.
V ilágvárosi kultúrembereket
plakáton kell kérni, hogy ne
szem eteljenek az utcán, mert
az gusztustalan és egészség­
telen?! A zt kell elérnünk, hogy
a tisztaság utáni szándék ne
csak falragaszokon m utatkoz­
zék. R em éljük, rövidesen el­
dobhatjuk ezeket a plakáto­
kat! D e n e az úttestre!
(halasi )
14
A kirakatokról van szó,
de nem a bennük levő áruk­
ról, hanem a rámákról, ame­
lyek az üveget keretezik. Ezeket
sohasem tisztítják , javítják,
festik, olajozzák. H a a bolt
húsz éves, akkor két évtizede
Borban az igazság? nem nyúltak hozzá, ha tíz
éves, akkor azóta kopik, repe­
I. A B ástyában a Rákóczi úton dezik a fa, a furnér és rozs­
dásodik a fém. M illiós értékek
— Kérek egy bécsiszeletet és három deci bort. pusztulnak, ezért végre kötele­
— Sajnos, csak félliterrel szolgálhatok.
zővé kellene tenni a kirakat-
— Nekem sok a félliter. rámák állandó karbantartását.
— Sajnálom. Szabály, az szabály.
— Kérem, legyen szíves, k ü ld je ide az étterem ve­
zetőjét. Meg akarom kérdezni, hogy ki hozta ezt a szi­
gorú szabályt.
A felszolgáló k é t perc m ú lv a az asztalra te tte a
három deci b ort és imigyen szólt:
— A vezető kijelentette, hogy ezt a három decit
kihozhatom, de csak kivételesen és utoljára.
Negyedóra m ú lv a a vendég a fizetőt hívta: N őtin cs panasza
— Volt egy bécsiszelet, egy kenyér és nagyon kivé­ N á lu n k Nőtincsen van egy
telesen három deci bor. gyönyörű kultúrház. Ebben van
M ire a fizetőpincér:
— Hogy m i m it kaptunk azért a három deci borért!
a mozi is, amelynek hat hónap­
ja nincs ablaka. A .vasárnapi
— Nem értem . Az italboltokban nincs bor, itt meg vetítések után hétfőre a fél fa lu ­
fél liternél kevesebbet nem ak a rn a k adni. Mi en nek a nak szaggat a füle, fá j a feje
m agyarázata? és félrehúzódik a szája a huzat­
— Egyszerű. Vendéglátóipari tervteljesítés. tól. Van itt még más baj is a
Mit szól ehhez a m agyarázathoz a V III. kerületi nőtincsi mozi körül. H a az elő­
V. V., a V endéglátóipari Tröszt és a Belkereskedelm i adást' ülve akarjuk élvezni,
M inisztérium? akkor kalapácsot és szeget kell
m agunkkal vinnünk, hogy a
II. A Váci ú t 12. sz. a la tti étkezdében székeket és padokat legalább
két órára ülőképes állapotba
— K érek egy m enüt és k ét deci bort.
hozzuk.
— Csak fél lite rt adhatok.
— Miért? Hiszékenyek vagyunk, de azt
m ár nem hisszük el, hogy a
— Nem szabad kevesebbet hozni.
— Kisfröccsöt sem hozhat? községi tanács nem képes a
saját mozijának ablakait be-
— Nem. De a fél literhez adhatok szódát.
(Mit szól ehhez a X III. kér. V. V., a V. Tröszt és üvegeztetni. Véleményünk sze­
rint, ha a tanács vezetői csak
a Beik. Min.?)
(sti) egyetlenegyszer végignéznék
szeles időben a műsort, m ás­
nap m ár jönne is az üveges. . .
Maradt m inden ■ N ekik igazán A helybeli mozilátogatók
a régiben. . . illene tu d n io k . . .
M i, a K e c s k e m é ti K in iz si A z E ln ö k i T a n á c s 1956. I I .
K o n z e rv g y á r d o lg o zó i a L u ­ 1-i h a tá lly a l m e g s z ü n te tte a
d a s M a ty i m á r c iu s l t - i sz á ­ v illá n y i já r á s t é s a z o tta n i
m á b a n m e g je le n t „ A z alkohol j á r á s i ta n á c s b e fe je z te m ű k ö ­
v á m sz e d ő i” c ím ű c ik k ü k k e l d é s é t: a siklósihoz c s a to ltá k .
te lje s egészében e g y e té rtü n k . A M a g y a r K ö zlö n y L a p k ia d ó Dongózsír
D e n e m é rtü n k e g y e t a k e c s­ V á lla la t a z o n b a n e z t n em
v e t t e tu d o m á s u l é s a n é h a A z e g y ik n a p ila p m o to ro s
ig e n v a sk o s M ag y ar K ö z lö n y t, ta n á c s a d ó já b a n o lv a s tu k ,
a P é n z ü g y i K ö z lö n y t, v a la ­ h o g y a D o n g ó -m o to ro k h o z
m i n t a T a n á c so k K ö z lö n y é t •c sa k ú g y n e v e z e tt „ h ő álló -
to v á b b r a is k ü ld ö z g e tik a k ü ­ z s í r t” s z a b a d h a sz n á ln i, m e r t
lö n b ö z ő o sz tá ly o k n a k , tö b b a közön ség es g ép zsír elo lv ad ,
p é ld á n y b a n , V illá n y ra . E z p a ­ b e fo ly ik a m o to rb a é s g y ú j­
p ír- é s id ő p o c sé k ö lá st je le n t, tá s - z á r la to t okoz. K a p h a tó a
a p o s t á t is feleslegesen te rh e li. K e ra v ill-b o lto k b a n — ír ja a
k e m é ti V e n d é g lá tó ip a r v e ­ A sik ló si já r á s , a m e ly a s a já t T anácsadó.
k ö z lö n y é n k ív ü l a v illá n y ié t A K E R A V IL L -b o lto k b a n
zetőségével, a m e ly az egész
is k a p ja , tö b b s z ö r k é r te a v is z o n t a z t sem tu d já k , m i
ü g y e t elenge dte a fü le m e lle tt .
k ia d ó t, ho g y n e k ü ld je a la p o ­ f á n te r e m a hőálló -zsír. A
A cikkben m e g n e v e z e tt 31.
k a t, —- de h iá b a . H á z ta r t á s i B o ltb a n sincs.
s z á m ú I ta lb o lt k ö z v e tle n a
H a az ú js á g a ta n á c s a d ó ­
g y á ra k , üzem e k é s h iv a ta lo k
m e lle tt m ű k ö d ik , s íg y o s z ta t­ b a n a z t is m e g írta v o ln a ,
h o g y jó a hőálló zsír, d e n e m
la n fe lh á b o ro d á s t v á l t k i az
ü zem e k dolgozóiból, h o g y a le h e t k a p n i, m e g k ím é lt v o ln a
b e rn iü n k e t sok h iá b a v a ló s z a ­
k e c sk e m é ti V e n d é g lá tó ip a ri K á r , h o g y a k ia d ó v á lla la t­
V . vezetősége m é g m in d ig la d g á lá s tó l.
n á l n e m o lv a ssá k e l a s a já t A vésztői gépállomás
n e m in d íto tt v iz s g á la to t e b ­ la p ju k a t, m e r t a b b ó l m e g ­
b e n az ü g y b e n . H iá b a í r t a
,,dongósai."
tu d h a t t á k v o ln a, h o g y a v il­
L u d a s M a ty i és s o k m á s lap lá n y i já r á s m e g s z ű n t. A m e g ­
is figyelm eztető c ik k e t, — s z ü n te tő re n d e le t u g y a n is az
m a r a d t m in d e n a ré g ib e n . ő la p ju k b a n je le n t m eg .
A Kecskeméti Lapos Sándor
K in izsi Konzervgyár dolgozói. V B -eln ö k , Siklós

T iz e n á lltu n k a z é t t e r e m
a s z t a la i k ö z ö t t. K ö r ü lö ttü n k
p in c é r e k s z á g u ld o z t a k , n é h a -
n éh a b o csá n a tk éréssel fű s z e ­
r e z v e o ld a lb a lö k te k e n g e m
m e g a tö b b i v á r a k o z ó t is , d e
e z e k a z a p r ó t e s t i in z u lt u s o k
n e m b é n íto t t á k m e g r e m é n y -
t e l j e s o p tim iz m u s u n k a t, v á r ­
tu n k , m e r t n a g y o n s z e r e t t ü n k
v o ln a v a c s o r á z n i é s e z e n a
h e ly e n á lló v e n d é g e k e t n e m
s z o lg á lt a k k i.
M e lle tte m e g y k ö v é r f é r f i
á c so r g o tt é s á r g u s sz e m e k k e l
le s te , m e r r e c ir k á l a f i z e t ő ­
p in c é r , hol fo g n a k fiz e tn i,
k ö z b e n ir ig y k e d v e n é z t e a z o ­
k a t, a k ik e t t e k . N éh a e g y ü t t
n y e lt v e lü k é s ta lá n m é g n a ­
g y o b b ö r ö m e v o lt a n é z é s b ő l,
m in t a n n a k a b e t e g e s k ü ls e j ű
s o v á n y n a k , a k i c s a k ú g y ím -
m e l-á m m a l m a r c a n g o lta k é s é ­
v e l a v a j a s b o r j ú s z e le t e t .
— F iz e tn i! — k iá lto tta e g y
f é r f i. A m e lle t t e le v ő n ő e l ő ­
v e tte p ú d e r -k o m p a k tjá t. Ez
v o lt a le g b iz t o s a b b je le a t á ­
v o z á s r a v a ló k é s z ü lő d é s n e k ,
m e r t n ő ily e n s z e r t a r t á s n é l ­
kül nem t á v o z ik . (E g y k o r i
s z e m t a n ú k s z e r in t É va is m á s ­
f é l ó r á ig „ h o z ta m a g á t r e n d ­
b e ” , m ie lő t t Á d á m m a l v é g l e g
e lh a g y t a a p a r a d ic s o m b e li
b é r le m é n y t.)
K ét h á z a s p á r r a l én is a z
a s z t a l f e l é ir a m o d ta m , d e a z
a tta k n e m v e z e t e t t e r e d m é n y ­
r e , m e r t f i z e t é s u tá n r é s z b e n
v i c c e s e n , r é s z b e n s a j n á lk o z ­
v a k ö z ö lt e v e lü n k a v e n d é g :
— M ég m a r a d u n k . C sa k k i­
h a s z n á lt a m azt a h e ly z e t i
e lő n y t , h o g y a f iz e t ő lő t á v o lb a
é r k e z e tt.
A z e lle n k e z ő s a r o k b a n is
f e lá llt e g y e m b e r . N ek em g y a ­
n ú s v o lt a z e s e t , m e r t f é l ó r á s
v á r a k o z á s o m s o r á n n e m lá t­
ta m , hogy f iz e t e t t v o ln a .
M é g is o d a s ie t t ü n k a s z t a lá h o z .
E z ú tta l k é t e g y e d ü lá lló f é r f i
é s e g v h á z a s p á r ta r to tt v e l e m .
A f é r f i k ö z b e n e ltű n t, d e He­
ly e t te a z é t la p h á tá r a ír v a e z
az ü zen et fo g a d o tt b en n ü n k et:
TELEFONÁLNI MENTEM!
V is s z a m e n te m a v á r a k o z ó k
soráb a, ah ol e a v sz e m ü v e g e s
f é r f i é lé n k e n m a g y a r á z t a :
— K é r e m , a z a b a j, h o a v a
szem k ö zti h a ta lm a s é t t e r e m
i
A gyerekekkel bezzeg ilyen nem történik
S zű r-S z a b ó J ó z s e f ra jza
m é g m in d ig v a s r a k t á r . M iért
k e ll a v a s a t a z e z ü s t t ü k r ö s é t ­
t e r e m b e n r a k t á r o z n i? A s z o m ­
s z é d h á z b a n p e d ig v a la m e ly ik
KTSZ k u lt ú r t e r m e v a n a v o lt
k á v éh á zb a n . K érem , én abban
a h á z b a n la k o m , a z a h e ly i­
s é g e g é s z h é te n zá rv a v a n ,
c s a k s z o m b a t o n k é n t p ín g -p o n -
g o z ik k é t -h á r o m g y e r e k a h a ­
t a lm a s h e l y i s é g b e n .
N em h a llg a t t u k to v á b b ,
m e r t h ir t e le n r o h a m m a l e g y
m e g ü r e s e d e t t a s z t a l f e lé ir a ­
m o d tu n k . M á r -m á r m a 'd n e m
c é lh o z é r t ü n k , d e e lk é s t ü n k .
R o h a n á su n k a t u g y a n is na­
g y o n a k a d á ly o z t a a z a s z ta lo k
k ö zti s z ű k h e ly , a s o k tá la ló
p in c é r . í g y t ö r t é n h e t e t t , h o g y
m e g in t c s a k n e m J u to ttu n k
a s z t a lh o z . A b b a m é g v a la h o g y
b e le n y u g o d t u n k v o ln a , h o g y
m ég eg v n eg v ed ó rá csk á t v á r­
n u n k k elL d e a z m á r m é l y s é ­
g e s e n f e lh á b o r ít o t t bennün­
k e t, h o g y e g y ú jo n n a n é - k e -
z é t t h á z a s p á r a z ü r e s a s z t a l­
h o z é r t. M e g d ö b b e n v e é s z l e l ­
t ü k , a m in t a f ia t a l p á r e o y ik e ,
a n ő , a h á t u n k m ö g ü l b á m u la ­
to s k ö n n y ed ség g el s ik lo t t
e lő r e é s h ln n - h o n n . m á r o tt
ü lt a z a s z t a l n á l m ik ö z b e n a n ­
g y a li m o s o lly a l in te tt f é r j é ­
n e k (?).
— G y ere, sz ív e m , e z e g é ­
s z e n Jó a s z t a l .
N ő i telefon
— Na h á t, — s z ö r n y ü lk ö d -
te m .
— Ez a n ő b e s e lő tt é s m á r
o ff ü lt. — c s o d á lk o z o t t a k ö ­
v é r . a k i k ö z b e n t íz s e r p e n v ő s
r o s t é lv o s t é s v a g y h a t fa tá -
nvérost m e g e v e tt a — sz e ­
m e iv e l.
É s én t o v á b b v á r t a m . E g y ­
sz erre c s a k lá tta m , h o o v a
n ő in te tt n e k e m . O d a m e n te m .
— Ha e g y e d ü l v a n . le ü lh e t
m e llé n k , — k e g v e sk e d e tt a
férfi é s e g y ü r e s sz é k r e m u ­
ta to tt.
M e g k ö s z ö n te m é s g r a t u lá l­
ta m a n ő n e k v illá m g y o r s c i-
k á z á s á i-o z , a b r a v ú r o s a s z ta l-
f o g la lá s h o z .
Ism ét a f é r f i s z ó la lt m e g :
— I g e n . D ó r á r a m in d ig le ­
h e t s z á m ít a n i , . ,
R em ek v a d a s f a r t ő t e t te m ,
a z u tá n m e g k é r d e z t e m tő lü k :
— H o ln a p h o l v a c s o r á z u n k ?
P a lá sti László
pmmmammmaí

— Mi a z , m a g u k m é g m i n d i g itt v a n n a k ? H is z e n h a jn a li f é lh á r o m vanl
— I g é n , d e c s ü t ö r t ö k -p é n t e k -s z o m b a to n n e m j ö v ü n k be!

Őrült bom bások arcképcsarnoka

H e g e d ű s I s tv á n ra jza

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e tila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k i a d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t I g a z ­

g a t ó ja . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t . V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V i l i .. B la h a L u jza t é r 3 .
T e l.: 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . — K o s s u t h N y o m d a , B u d a p e s t , V ., H o n v é d u t c a 10. F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a j o s I g a z g a tó . —
P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
 Á ra 1 fo r in t

— Köszönjük, hogy locsolni tetszett, de az újabb

locsolással nem kell ám jövő husvétig v á rn i...
 N e m elveszett ember G erő Sán dor rajza

— K é r e m s z é p e n , n in c s s z ü k s é g ü k e g y r a d a r - s z a k é r tő r e ?
— E d d ig h ol d o lg o z o t t?
— A b u d a p e s t i É le lm is z e r ip a r i M in is z té r iu m b ó l ir á n y íto t t a m a j á s z k a r a j e n ő i p é k ü z le t e t ..,

Hazatér a csorda

„M iss G hana” csípője

Az a n g o lo k k o m o ly a n v e tt é k az A r a n y p a r tn a k , az ú j
G h á n á n a k n y ú j t o t t fü g g e tle n sé g e t. M á r az első n a p o k b a n
e lre n d e lté k a sz é p ség k irály n ő v á la s z tá s t, a m e ly m i n t tu d ju k
első fe lté te le eg y o rszág fü g g e tle n sé g é n e k é s sz a b a d s á g á n a k .
A z első M iss G h a n a , te lje s n e v é n M onica A m e k o a fia 23 e sz ­
te n d ő s v a rr ó n ő a d icsőségen k ív ü l in g y e n u ta z á s t é s k é t
h e te s lo n d o n i ta r tó z k o d á s t k a p o tt.
A b r i t fő v á ro s b a n I r is W a lle r, az ang o l sz é p sé g k irá ly n ő
v á r t a tá v o li k o llé g a n ő jé t é s e g y lógiónyi r ip o rte r . A z ú js á g ­
író k n e k is z e g e z té k a fe k e te szépségnek a z első k é rd é s t:
— M ik a m é re te i ?
M iss G h a n a é rte tle n ü l b á m u lt, m ire M iss W a lle r k is e g íte tte :
— A h á ro m m é r e te t k é rd e z ik . M o n d ja m e g a m e llb ő sé g e t,
a d e ré k é s a csipő m é re te it. A z en y ém : 90, 57 é s 90 c e n tim é te r.
Á ru lja e l m a g a is n y u g o d ta n !
— P á K orm o s! H o ln a p is k ijö n a le g e lő r e ? A z e g z o tik u s v en d é g le s ü tö tte a s z e m é t é s íg y fe lelt:
O O — A h o n n a n é n jö v ö k , o t t n e m illik ily e n k é rd é s e k e t fe l­
te n n i a lá n y o k n a k . . .
A Bajcsy Z silinszky úton H iá b a a független sé g , M iss G h á n á n a k m é g a la p o s a n m eg
k e ll ta n u ln ia a n y u g a ti s z o k á s o k a t. . .

A m erikai tragédia
Christine Bruckner bécsi táncosnő am erikai vendégszereplése
alatt beleszeretett egy elvált férfiúba. A csinos fiatal n ő óva­
tosságból többszörös m illiom ost, bizonyos Claus Spreckles
cukorkirályt tüntetett ki vonzalm ával. A férfiú csakham ar el
is vált a feleségétől, de a táncosnőt nem óhajtotta elvenni,
mire B ruckner kisasszony ősrégi, ám m ég m indig hatásos
fortélyhoz folyam odott. Ö ngyilkossági szándékból m egfelelő
(az életbenm aradáshoz m egfelelő) m érget vett be és a lapoknak
a k övetk ező m egható búcsúsorokat irtat
— A nyának érzem m agam . Nem akarok olyan gyereket
szülni, ak in ek nem lesz apja, ezért a halált választom .
A h alál azonban nem választotta a szép Christinet, aki
nyom ban életbenmaradt. B etegágyánál lelkiism eretfurdalások
között gyötrődve ott virrasztó« a m illiom os.
— G yógyulj m eg és elveszlek, — m ondotta.
A tán cosn ő m eggyógyult és a m illiom os nem vette el. A z
orvosi vizsgálat ugyanis m egállapította, hogy a gólyam esét
a m ű vészn ő találta k i. V ajon m iért?

az este Prakovics V ince érdekes cik­
két olvastam „A szájharm onikázás
fogyatékosságainak egyes kérdései”
címmel. Szerző e cikkében meggyőző
okfejtéssel m utatott r á arra, hogy
szájharm onikázni csak h alk an és re-
zegtetve szabad, s id eje volna meg­
á lljt parancsolni azoknak, akik han­
gosan és rezegtetés n élk ü l fújják a
harm onikát. A cikk kétségtelen iga­
zán eltűnődve mély álom ba szende-
rültem s azt álm odtam , hogy Thalia
m árk á jú hűséges zsebórám elrom­
lott, s negyed ötöt m u tat, holott a
rádióban éppen a déli harangszó
hállik. No — mondom magamban,
— akkor én most elviszem az órá­
m at m egjavíttatni, m e rt jó kis óra
ez tulajdonképpen, szeretném , ha
pontosan járna. A m int viszem az utr
cán az órám at, látom k iírv a az egyik
cégtáblára, hogy „Legjobban javítja
ó ráját Prakovics!”. H á t ide biztosan
nem viszem az órám at — mondom
m agam ban —, m ert vagy három év­
vel ezelőtt m ár volt az én órám az ő
kezében s akkor úgy elrontotta, hogy
tulajdonképpen azóta nem já r pon­
tosan. Azelőtt három ó rá t késett na­
ponta, most meg négyet siet, pedig
alapjában véve jó kis óra, egy ügyes
órásm ester csodát m ívelhetne vele.
Befordulok gyorsan egy m ellékutcá­
ba, h á t nagy örömmel látok m ár
messziről egy táblát, hogy „Örajaví-
tás itt!” Közelebb érve a táblához,
látom, hogy ebben a m űhelyben is
~~J' - j a v í t órát, a neve ki van
ja az üzlet fölé. Ejnye — mondom
m agam ban —, juszt sem adom az én
kedves órám at Prakovicsnak, m ert
am ióta egyszer elrontotta, azóta én
az ő szakértelm ében nem bízom. Van
még órás Budapesten! M egyek hát
tovább, teli van órással az utca, de
mindegyik üzlet fölött o tt a név: P ra­
kovics. M ár-m ár egészen elkesere­
dem, am ikor végre találo k egy órás­
m űhelyt, am ely fölött nincs ott az
órás neve. Benyitok az üzletbe, ott
áll az órás a pult mögött, ejnye csak,
honnan ism erem ezt az em bert? De
hiszen ez Prakovics! M ondom, par­
don, én szafaládét ak a rtam venni és
akarok kim enni az üzletből, de ép­
pen jön be az ajtón P rakovics és el­
Nagytakarítás Budapesten
S z ű r - S z a b ó J ó z s e í r a jz a
veszi az ó rá t a kezem ből és azt
mondja: no, m ajd most megcsinálom,
hogy pontos legyen. K érdem tőle,
ism eri-e az órám at, azt m ondja, per­
sze hogy ism eri, hiszen ő ro n to tta el
annak idején. Mondom e rre félénken
és udvariasan, hogy én bizony mos­
ta n egy m ásik óráshoz vinném az
órám at, h a lehetne, e rre m érgesen
azt kérdi, hogy talán nem bízom az
ő becsületességében, am ikor ő a leg­
jobb családapa a fővárosban? Mon­
dom neki, hogy én tisztelem és be­
csülöm őt, hallottam , hogy a fiait
példás szellem ben neveli, de én egy
olyan órást keresek, aki v eri a fele­
ségét ugyan, d e é rt az ó rá k szerke­
zetéhez. Azt m ondja erre, hogy tré ­
fálkozásra nincs ideje, h a én nem
adom az ó rám at neki jav ításra , ak­
k o r ez azt bizonyítja, hogy nem is
szeretem az órám at. De kérem —
mondom e rre n ek i —, hogyne szeret­
ném az órám at, am ikor sohase volt
m ásik órám, pedig vehettem volna
ilyet is meg olyat is, m indenfélét.
De erre m ár nem is felelt, m e rt köz­
ben felnyitotta az órám h á tá t és ki­
vette a szerkezetét. Nézegeti nagyí­
tóval és azt m ondja közben: látja,
itt a tengelyére akkorát csapott egy­
szer valaki, hogy elgörbült. Mondom
erre, hogyhogy valaki, hiszen m aga
volt az! M ondja erre: én is vagyok
valaki, nem igaz, és különben is n a­
gyon m egbántam , hogy ak k o r oly n a­
gyot csaptam rá, figyelje csak meg,
hogy most k isebbet fogok rácsapni,
m ert ez olyan óra, am elyre v ala­
m ekkorát m indig csapni kell, hogy
pontosan járjon. Azzal zutty, m á r rá
is csapott és ideadta, hogy kész. K ér­
dem tőle, és m ost m ár pontos lesz
az ón kedves órám ? H át persze —
feleli —, vigye csak haza nyugod­
tan, s ha netán m ég mindig nem lesz
pontos, hozza vissza, m ert ak k o r úgy
látszik, valam ivel mégis nagyobbat
kellett volna rácsapnom . Mondom
neki szomorúan: Köszönöm szépen,
m ivel tartozom? M ondja erre, hogy
is képzelem, sem m ivel sem, 6 ro n ­
to tta el annak idején, neki volt kö­
telessége megcsinálni.
H át ezt álm odtam .
* T a b i L á s z ló
 Kint van a tá b la ...
S z ű r-S z a b ó J ó z s e f ra jz a
NeMM m oroslőitém i
Néhány n appal ezelőtt ism ét ösz-
szeakadtam Lovagffy C saba volt
földbirtokossal, a II. és III. kerület
legkiválóbb életrajzírójával, akit ép­
pen ezért az ötvenes évek elején pro­
letár szárm azása m iatt igen-igen
nyom tak előre a Kokszbegyűjtőnél.
M indketten a járdaszegélyen álltunk
és néztük az elvonuló m unkásőröket.
„H m” — m ondta Lovagffy és biztos
volt oka erre.
L egutoljára novem ber 2-án talál­
koztunk a 72-es számú Italboltban,
a budai zsebesek kedvenc találkozó-
helyén. Lovagffy ekkor ízléses olaj­
foltos overallt viselt és a söntéspult
tetején állt.
— Testvéreim — szónokolta. — A
m unkások nevében követelem : elég
volt!
— Elég volt! — lelkesedtek körü­
lötte a volt csendőrök, és egy ala­
csony, kövér úr, aki bigám ia m iatt
nem régiben ü lt öt évet.
— Szabadságot a népnek! — Lo­
vagffy m ost m ár ü völtött és vele
üvöltöttek egykori tiszttársai. „De­
m okráciát!” — k u rja n to tt Csótány,
a kedves, őszhajú, öreg csapos és
<r. szeme könnybe lábadt. Az öregúr
Lovagffy édesanyjának an n a k idején
első lovászm estere volt.
— Elég volt az önköltségből! —
folytatta szónoklatát Csaba. — Elég
volt a gyárvezetésből, a szakszerve­
zetből! A m unkás csak dolgozzon,
elég volt, hogy m ásra is gondió le
gyen!
— Független, dem okratikus és for­
radalm i m u n k át a m unkásoknak! —
k iáltott k ip iru lt orcával nagyhatású
beszéde végén Lovagffy.
— Szabad nyilvánosházakat a nép­
nek! — sip íto tt közbe kissé elkésve
egy idősebb hölgy, de m á r senki sem
figyelt rá, m ert L ovagffyt egykori
tiszttársai v á llu k ra em elték és kivo­
n u ltak az utcára.
Csaba most, am ikor találkoztunk,
egyszerű alpesi vadászsapkát viselt,
szürke gyapjúruhát, nájloninget és
kisangyalkás selyem nyakkendőt.
— Mi a helyzet? — érdeklődtem .
— H a ez nekik jobb, az ő bajuk —
válaszolta rezignáltan. — Most aztár
cipelhetik a fegyvereket.
— N em , n e m ! M ost e tte m e q y k iflit! O rdas Nándor

Példázat az üzem i bürokráciáról S c h w o t t L a jo s rajza

 U SA -segítség Angliának SzegQ G i z i r a jz a

M ac M illan : T u d já to k -e m it h o z ta m ? „ , , „
E g y lo n d o n i p o lg á r 1: A n n y ir a t u d j u k , h o g y m á r k ö lt ö z ü n k is K a n a d á b a

Az őrület éjszakája
4 * H e g e d ű s I s t v á n rajza
C sak a z é r t k e z d te m fo g la l­ c s a t t a n t fe l — A L lz á n s z k y -
k o z n i a z z a l a z ir o d a lo m m a l, n é o s z á m lá z á s b ó l a b ö l c s e s ­
hogy im p o n á lja k G iz ik é n e k , s é g f o g á n é r z i a m á s n a p i id ő t.
G iz ik é h a tá r o z o tt a n r o k o n ­ E zt c s i n á l d u tán a!
s z e n v e z e t t v e le m , d e e z n e m M á r -m á r v é g le g le t e tt e m
z a v a r t a a b b a n , h o g y n e f i­ r ó la , h e g y v a la h a Is im p o n á l­
g y e lj e n o d a , a m ik o r b e s z é le k , j a k G iz ik é n e k , m ik o r e s z e m ­
L e g s z e b b g o n d o la t a im a t ö n t­ b e j u t o t t a m e g v á ltó ö t le t . A z '
h e tte m s z a v a k b a , — G iz ik é ám : a p o l i t i k a . . .
v á r a t la n u l k ö z b e v á g o t t : A m ikor a z tá n m e g v á la s z t o t ­
— M icso d a e s z e v a n a P e ­ ta k a z E g y e s ü lt V ilá g k ö z t á r ­
t u r n a k a k ö n y v e lé s b ő l! C su ­ s a s á g m in is z t e r e ln ö k é n e k é s
d a . Ma is Irt k é t c s a s z t u s k á t , h a z a j ö tt e m a N agy ü lé s r ő l,
a k ö n n y e c sö r g ö tt a z e g é s z m e ly e n s z é k f o g la ló b e s z é d e ­
f ő o s z t á ly n a k . m e t ta r to t t a m , G izik é é r d e k ­
É r z e lm e im e t s e m v a llh a t- lő d é s s e l t e t t e le k e z é b ő l a
ta m m e g n e k i. A m in t s z e r e ­ z o k n im a t .
le m r e t e r e lő d ö t t a szó, — Mi v a n ? — k é r d e z t e .
e s z é b e j u t o t t e g y h a m is íta t la n — S ik e r ü lt! — l e lk e n d e z ­
P e tu r - a f o r iz m a a f é r f i é s a t e m . — N em le s z t ö b b é h á ­
n ő k a p c s o la t á r ó l. F é lr e é r t é s b o r ú a v ilá g o n .
n e e s sé k : n em v o lt 's z e r e lm e s G iz ik é e lb ig g y e sz te tte az
P e t u r b a . G iz ik é e n g e m s z e ­ a jk á t:
r e te tt. D e h á t P e tu r m é g is ­ — A S tip e k n e k n e m e z a
csak . . . n o ig e n : P e tu r b a n v é le m é n y e .
e g y ír ó v e s z e t t e l. — Ki a z a S tip e k ? — h ö r ­
No v á r j c s a k ! — m o n d t a m d ü lte m f e l .
m a g a m b a n é s e lk e z d t e m v e r ­ — S eg éd ra k tá rn o k . — r á n ­
s e t . r e g é n y t , s z ín d a r a b o t ír ­ d íto tta m e g a v á llá t. — T u d ­
n i. M ik or m e g n y e r t e m a No- h a tn á d .
b e l-d íja t, G iz ik é m e g k é r d e z t e : É s f o ly t a t t a a s t o p p o lá s t .
— M en n yi? 9tt
— Ennyi és e n n y i. — Itt v é g e is le n n e a t ö r t é ­
m o n d ta m é s le s z á m o lt a m a n e t n e k , h a a k ö v e t k e z ő p illa ­
p é n z t a p a d r a , a h o l ü ltü n k . n a tb a n n e m a lu d t v o ln a k i a
G iz ik é h e ly e s lő le g b ó lin to t t. v illa n y . E lső p illa n a t b a n
M ik o r a z e s k ü v ő r ő l h a z a j ö t ­ ö r ü lt e m is a r ö v id z á r la t n a k .
tü n k , m e g s z ó la lt : I g a z s á g s z o lg á lt a t á s t lá tta m
— A P e tu r írt t e g n a p e g y b enne.
f a liú j s á g c ik k e t a b ü r o k r á c iá ­ I g e n á m , d e n e m c s a k G iz i­
r ó l . . . M eg k e lle t t s z a k a d n i! k é n e k le tt s ö t é t , h a n e m n e ­
E lk e s e r e d é s e m b e n á t té r ­ k e m Is. C sa k e z k é s z t e t e t t
te m a te r m é sz e ttu d o m á ­ a r r a , h o g y s z é k r e á llv a k i­
n y o k r a . E zt c s in á lj a u tá n a m c s e r é lj e m a b iz t o s ít é k o t.
a P etu r! A z id ő j á r á s t s z a b á ­ F e lg y ú j t o tt a m a v illa n y t,
ly o z ó e lj á r á s a im é r t t iz e n h é t fú j t a m e g y e t é s le ü lt e m . G i­
ország tu d o m á n y o s akadé­ z ik é h o z z á m lé p e tt é s m a g á ­
m iá ja v á la s z t o t t d ís z t a g j á v á . h o z s z o r ít o t t a a f e j e m e t .
G iz ik é d ü n n y ö g v e s z o r t ír o z t a — S o s e m tu d ta m , h o g y te
a z o k le v e le k e t . ily e n ü g y e s v a g y ! — n é z e t t
— M ennyi k a c a t. . . — rárrf c s o d á la t t a l. — Na g y e r e
z s ö r tö lő d ö t t. s z iv i, ezért p u s z it k a p sz
— D e fia m a z id ő j á r á s . . . a n y u k á t ó l.
— I d ő já r á s , id ő já r á s ! — H ajdú F e r e n c P a tt a n jo n fe l a h á ta m r a , én vagyok a z u t o ls ó k o c si!
 ^ < S < y6 t
A k ira k a t-re n d e z é s te ré n a
te rm é sz e te lv ű s é q (n a tu ra liz ­
m u s, te rm é sz e th ű sé q , valósáq-
m á so lá s stb.) kezd ú r r á lenni.
É lethű é le lm isz e re k , ru h á k .
Já té k á lla to k v ó n zzák a vevőt.
Az eq y lk k ira k a tb a n például
d ísz e s b ro n z h a m u tá lc á t lát­
ta m , a h a m u tá lc á n ham u,
c sik k e k és féllq é q e tt qyufa-
sz á la k .
Iqy helyes! Az á r u t fu n k ­
ció kö zb en kell b e m u ta tn ll
S ze m é tlá d á t tele szem éttel,
s á rc lp ő t s á ro s á n , p o rsz ív ó t
K ir r a l, pisztolyt á ld o za ttal,
q y c sa p ó t léqqyel stb .
A m o d e rn q yerm ek-lélek-
ta n c é lja ir a aján lo m fel tisz­
te le tte l a z a lá b b i kis e se te t.
A h ázbeli G y u rik a , a k i m á r
e lm ú lt h á ro m éves, lelkesen
m a g y a rá z z a :
— A tü n d é r k lrá ly n a k a ra n y
r u h á ja v a n , q y é m á n t cipője
é s e z ü st k a la p ja . . .
— H onnan tu d o d , G yuri­
ka? — k é rd e z e m tőle azzal a
Jó in d u latú fölénnyel, am ely a
fe ln ő tte k sa já tja .
6 csak az ostobák élvezhetik?
, M űkorcsolyázás
— Bem ondta a rá d ió ! — (R otov r a jz a a m o szk v ai K rokodilból)
h a n g z ik G yurika tá r g y ila g o s
v á la s z a .
N agy éq! — q o n d o lo m m a ­
g a m b a n , s Jó idő b e te lik ,
a m íg kitalálom , ho g y G y u rik a
a „ Jó estét, g y e re k e k !” m ű-
so rsz á m b ó l n y eri tá jé k o z o tt-
s á q á t, s sz á m á ra ez a m ű v e lt­
s é g n em aláb b v a ló a vizállás-
Íe le n té s, a h íre k , a tíz p e rc
íU lpolitlka a d a ta in á l.
Z a v a ró é rzés, h a a z e m b e r
a u tó b u s z o n u ta z ik , s a z a u tó ­
b u s z villam os m ellé k e rü l. A
v illa m o sró l e lle n sé g e s a rc o k
m e r e d n e k feléje. Az e m b e r
. e g y sz e rre o sz tá ly id e g e n n e k
é rz i m a g á t, a r r a a rö v id Idő­
r e Is, am íg az a u tó b u s z m e g ­
előzi a villam ost.
S z e re n c s é re az e m b e r v illa ­
m o so n Is u tazik, s íg y a lk a l­
m a v a n Izzó e lle n sz e n v v e l
n é z n i a m ellette g ő g ö se n e l­
húzó a u tó b u sz t, a m e ly b e n
c s a k ú g y p ö ffe sz k e d lk a k i­
z sá k m á n y o lá s .
f. L
F u rc sa táj
I
í
— J ó n a p o t , f ő n ö k e lv tá r s i
(
f a tp é tty n y v e líl
Megyeri K ároly színész, a Petőfi meg­
énekelte „Tintásüveg” hőse, egy ünnepi
ebéden v é tt részt, ahol valaki riadtan
állap íto tta meg, hogy éppen tizenhármán
ülnek az asztalnál. A jóhum orú, és még
jobb étvágyú Megyeri azonban megnyug­
ta tta a babonás társaságot:
— Tévedés az egész! Tizennégyen va­
gyunk, m e rt én két személy h ely ett eszem
és iszom!
*
Cicero nagy társaságban vendége volt
egy közismert gazdag, de fösvény patrí­
ciusnak. A házigazda nagy garrai kínál-
gáttá silány borát:
— Igyatok barátaim, valódi falernomil
Már negyven esztendős!
Cicero lelkesen tódította neki:
— Ez ám a bor! Meg sem látszik rajta
a kora!
*
Ú jh á z i E d e a rég i N e m z e ti S z ín h á z k i ­
váló m ű v é s ze eg y este k e rfh e lyisé g b en v a ­
csorázott. M i v e l tá rsa sá g o t v á r i, a z a s z ta l­
hoz tá m a s zto tta a székeket, í g y je le zte , hogy
v a la m e n n y i fo g la lt. E g y jö v e v é n y azon ban
n em vette e z t tekin tetbe és le ü lt a szín ész
a szta la m e llé : — K é . . . é . . . é . . . rek sört
— m o n d ta .
Ú jh á z i d ü h ö s lett a n e m k ív á n t a s z ta l­
tá rsra és h o g y bosszan tsa, í g y szó lt: É . . .
. . .é n is . i
A m á s ik h aragosan r á k iá lto tt: M i az,
ön g ú n y o l en g em , m ert d a d o g o k ?
— É n i s dado g o k — v o lt a felelet.
— J ó l is m e r e m ö n t, Ú jh á z i ú r . . . A
sz ín p a d o n bezzeg nem d a d o g !
— A s z ín p a d o n , az egészen m á s — n e­
vetett Ú jh á z i — ott tetetem m a g a m . . .
Daras herceg egy lakomán találkozott
Descartes francia filozófussal.
— E jnye szólott hozzá nevetve — te ­
hát a bölcsek sem vetik meg az ilyesféle
földi élvezeteket?
— M iért vetnék meg — felelte Descar­
tes — ö n a z t hiszi, hogy a jó dolgokat
 Ú jra d iv at a napernyő
Toncz Tibor rajza

1.
Delta Jenőt a sors tette névtelen levél­
íróvá. Pályafutása elején még szabályosan
aláírott levelekben tudatta a férjekkel,
hogy megcsalják őket a feleségeik, a fele­
ségekkel, hogy megcsalják őket a férjeik,
a barátaival, hogy hülyék és csirkefogók
és az ellenségeivel, hogy csirkefogók és
hülyék; Delta Jenő abból a logikus
gondolatból indult ki, hogy nem árt, ha
az ilyesmit tudják az emberek. Egyszer
az egyik címzett nyílt utcán háromszor
pofonütötte. Attól kezdve így írta alá
a leveleit: „Egy ismeretlen jóakaró”.

2.
Delta olyan volt, mint a többi sokezer
névtelen levélíró; nappal dolgozott, este
pedig, ha éppen nem volt egyéb dolga,
mintegy pihenésképpen névtelen leveleket
írt.
3.
Hirtelen éles csengetés hasította ketté — N ézdd, ez Iqy a z é rt p r a k tik u s , m e rt le s ü lh e te k alatta!
szobájának csendjét. Kisírtszemii, molett
szőke asszonyka — Delta imádta az Illu sztrált újsághír
ilyen szavakat, mint asszonyka — állt Sándor K á ro ly ra jz a
az ajtó előtt.
— Bejöhetek, Delta úr? — hüppögte.
— Méltóztassék, asszonyom.
— Jaj, Delta úr! — zokogott fel az
asszonyka. — Mint a szomszédomhoz,
mint úriemberhez fordulok önhöz. Nincs
kihez forduljak, maga az egyetlen re­
ménységem.
Az asszonyka egy kis szünetet tartott,
letörölte a könnyeit, csak aztán folytatta,
ismét felzokogva:
— Névtelen levelet' kaptam, Delta úr!
Tudja, mi áll benne? — Azt írja az a
gazember — zokogta az asszonyka —
hogy nekem. . . hogy nekem. . . hogy
n e k e m ... hogy nekem meg nem en­
gedett kapcsolatom van önnel!

4.
Delta előtt elsötétült a világ. Meg kel­
lett markolnia a szék támláját, hogy el
ne essen.
— De nagyságos asszonyom — he­
begte. — Nincs itt valami tévedés?
G eológusaink titá n r a b u k k a n ta k a B lik k-hegységben.

5. — Mi ez? — nézett rá gyanakodva.

Az agya lázasan működött. Határozot­
tan emlékezett, hogy e z t nem írta.
Hirtelen a fejéhez kapott. Világosság
gyulladt agyában. A HÁZBAN MÉG
EGY NÉVTELEN LEVÉLÍRÓ MŰKÖ­
DIK!
— Asszonyom — mondta komoran. —
Ennek a végére kell járni. Lakolnia kell
annak, aki ártatlan emberek becsületébe
gázol! Bízza csak rám a dolgot! Bizto­
síthatom, hogy nem sokáig fog az a dög­
keselyű garázdálkodni!
— Köszönöm magának, Delta úr,
azazhogy Jenő, ha megengedi, hogy így
szólítsam ... Jöjjön át hozzám, kap
egy csésze jó teát.
És Delta átment és kapott egy csésze
jó teát...
6.
Hat hónap múlva volt az esküvőjük.
A névtelen levélírót ugyan, a piszkos
konkurrenst, nem tudta megtalálni; de
talált helyette valami mást és szakértők
szerint az se kutya. A kollégái azt mond­
ták, hogy ezekben a hónapokban tíz évet
fiatalodott. Az esküvő délutánján az
asszonyka rendezkedett a szekrényben.
Egyszerre csak Delta valami ismerős
dolgot pillantott meg.
— Ez az a piszok névtelen levél, ami
összehozott bennünket — mondta szem­
lesütve az asszonyka, aki ezen a napon
szebb volt, mint valaha.
— Micsoda?! — hördült fel Delta. —
Dehiszen ebben egy szó sincs arról, hogy
köztünk.. . hogy köztünk.. . hogy köz­
tü n k ...
— Már elolvastad? — pirult el az
'asszonyka. — Igen, ez a piszok nem
veled gyanúsított meg, hanem Béta
Bélával, a harmadik emeletről. . . De
ugye megérted szívem, neked szégyelltem
megmondani és arra is gondoltam, hogy
lelkesebben segítsz a nyomozásban, ha
azt mondom, hogy veled gyanúsított
meg az a piszok. . .
Kis szünet után megnyugtatóan hozzá­
tette:
— Azért ne izgasd fel magad, szivem.
Bétával ma reggel szakítottam ...
Gergely Miklós
 H iú ember E gy nyilatkozatból Speidel Fontainebleauban Szegő Gizi ra jz a M indig m egvan a vélem énye
K a já n T ib o r rajza T o n c z T ib o r r a j z a

Rövid a kardod ? Toldd m eg egy lép éssel

„ a z a b s z t r a k t f e s t ő k m á r t ír k o ­ K a j á n T ib o r r a j z a
s z o r ú v a l j á r k á ln a k k ö z ö t tü n k . . — I s m e r ő s e z a c s iz m a ! M in tha m á r e g y s z e r t a p o s o t t v o ln a r a jtu n k . . .

A lottó-nyertes kisdiák Wartburg-kocsijával

S á n d o r K á r o ly ra jza

1 íovák a szeszt gödényként vedelte egy Italboltnak olda l t . .. átvacogta magát Ausztriába. . . 9
(komáit ezzel nyerte meg), s az ágyúkkal versen /t énekelte hol vád alá nem vonható.
s olykor, ha már adagját lenyelte, Novák a Bánk bán >ordalát.. -. S egy hónap múlva már „szabad földről”
hitvesét bottal verte m eg ... S a lakók, kik eddig le sem köpték, jött Nováktól egy üzenet:
S ha nem volt állása, gyakran nem volt süvegelték, mint püspököt. .. „Megérkeztem a »szabad világba«
(fegyelmi utón távozott), S hogy ne bízza el magát — mögötte s nyitok egy klassz kis üzletetF’
háromszorannyit ivott dühében nem volt lakó, ki nem köpött... ■
s mindenkit durván átkozott. .. S mikor kissé meleg lett a helyzet, S én tudom, hogy Novák úr kinyitja,
S eljött október . . . egy „jó kis balhé” Novák úr feje egyre főtt, — ember legyen, ki rajt’ kifog —
Nováknak minden pénzt m egért. .. mert az ellenfél — ahányszor ő lőtt — ha mással nem, hát feszítővassal!
Felcsapott gyorsan hát nemzetőrnek, annyiszor nyomban visszalőtt... De Novák biztosan nyitni fog!
hogy harcoljon a nem zetért... S mikor látta, hogy minden hiába, S zilágyi G yörgy
És kemény harcokban „tönkreverte ” — hülyének nem volt mondható — Fő az agropropaganda!
V á rn a i G yörgy ra jz a

N agyképűség M egjelenik
Itthon nem lehetne?
a magyar m osogatógép
Felvágás
V á rn a i G y ö rg y ra jz a

— K o v á c s S a n d r i n e m t u d o tt e lj ö n n i, é p p e n s z á n t . . .
— H a lla tla n ! S z á n t a n i m e g y , a m ik o r a s z á n t á s r ó l v a n
— E lv ih e te m a h ö lg y e k e t a k o c sim o n ? ! k ai o lc s ó b b v a g y ! s z ó l. . .
 Ö n ö k talán nem tudják, hogy m i­
ről nevezetes 1928. jú liu s tizenhe-
tedike, m it jelent ez a n ap N icaragua
történelm ében. Ezen a n a p o n . . . de
talán ad ju k át a szót annak, aki
egyedül adhat választ e nagy hord­
erejű kérdésre. Szerencsére nem vitte
titk á t a sírba e különös sorsú férfiú.
Igazi nevét nem ism erjük. Az em be­
riség szám ára egyszerűen Pedro —
így szerepel az utókorhoz intézett le­
velében. H írnévre nem vágyott. Hogy
m ire vágyott, az is leveléből tűnik
ki. De most m ár igazán engedjük őt
beszélni.
„Nem köntörfalazok, a közepén
kezdem.
1928 július tizenhatodikán, ezen
a szám om ra örökké em lékezetes, for­
ró napon ott térdeltem az im ádott
Inez előtt. H a nem lennék könnyen
hevülő term észetű, ak kor is előtte
térdeltem volna. H a fagyos norvég,
kim ért, szikár angol vagy tejvérű
dán lennék, akkor is o tt könyörög­
tem volna előtte az élet értelm éért,
m inden földi boldogság legnagyobb^
jáért: szerelm éért. Szűkszavú akarok
lenni, tudom, hogy az utókornak
drága az ideje. De Inezről mégis el
kell mondanom, hogy olyan gyönyö­
rű volt, am ilyen csak 6 tu d o tt lenni.
Bocsássanak meg, de sem m iféle h a­
sonlat nem m éltó hozzá. H a azt mon­
dom, kecses volt, filigrán, formás
— csak haraggal tudok gondolni az
em beri nyelvre, amely otrom ba betű-
csoportozataival még csak m eg sem
tu d ja közelíteni Inez szépségét. Mi­
csoda láb, micsoda váll, micsoda . . .
de jaj, m ár én is d arab o k ra szedem,
tagokra szelem, m int a boncoló or­
vos. M ilyen tehetetlenek vagyunk az
igazi szépség előtt! Az orráró l mégis
beszélnem kell, m ert egyszerűen
megőrülök, h a nem beszélhetek róla.
Ez az o rr kicsiny volt és szellemes,
m erész és jóságos, bölcs és érzéki,
főként azonban izgató, őrjítő, fen­
ségesen kárhozatos. N icaragua leá­
nyai messze földön híresek pisze
orrukról, Inez o rrán ak piszesége
azonban m eghalad m inden elképzel­
hető em beri bájt. Ez az o rr alkalm as
arra, hogy megalapozza egy nép köl­
tészetét, szobrászatét, fe sté sz e té t. . .
Most egy kicsit abba is hagyom az
írást, annyira felindultam . . .
Igyekszem rövidre fogni története­
met, am ely ma m ár történelem . Inezt
három napja ism ertem ekkor m ár
— valósággal örökkévalóságnak te t­
szett. Lába elé tettem szívem et. Meg­
m ondtam neki: válasszon! Mi akar
lenni? Gyilkosom vagy szeretőm?
M ert ha nem lesz az enyém , akkor
m ajd ő térdelhet, de m ár csak a síro­
mon. H allgatott, m ajd rám nézett,
olyan mosollyal, amelyhez képest a
szivárvány bohócvigyornál nem kü­
lönb. A ztán félig lehunyt szemmel
suttogta:
— Kis csacsi, je r föl hozzám hol­
nap éjfélkor és . . .
M indent ígérő sóhaj szakította
félbe a csodás m ondatot. S nekem
mégis jeges rém ület m arkolta meg
a gerincemet. O, szörnyű balsors,
kegyetlen végzet, k aján fátum !
M iért éppen holnap és m iért éjfél­
kor? 'M ié rt nem m a? Vagy h a hol­
nap, m iért nem délután? Lelkem ­
ben m ár akkor m egindult a rettene-
. « tes harc, gyilkos, elem i erővel. Ott
1ü térdeltem előtte, fejem ölébe h anyat­
lott, így legalább nem lá tta arcom at.
Nem tudtam , m it tegyek. Szívem vé­
rével írt vallomásom u tá n csak nem
m ondhatom most neki fejem et v a­
karva, hogy az időpont nekem nem
felel meg, nem leh etn e m áskor? . . .
Úgy éreztem, hogy m indennek vége,
s ezután m ár csak az utolsó ítélet
következhet. M indig tudtam , hogy
nagy csapásokra születtem , sorsom at
sötét színek árnyékolják, de soha­
sem sejtettem , hogy akkor sú jt le
rám legkegyetlenebbül a komor vég­
zet, am ikor legszélesebb mosolyát
v illan tja felém. M indenesetre átölel­
tem az im ádott nő derekát, s láza­
san gondolkoztam. Inez kegye abszo­
lút fogalom, nem leh et a világ te ­
rem tését elhalasztani. De talán . . . ó,
de megértenek-e, m eg tudnak, m eg
akarn ak -e érteni? . . .
Inez m it sem se jte tt a bensőmben
tomboló orkánból, sőt úgy láttam ,
jólesett neki m élységes felindultsá-
gom. Hiszen rem egtem , ziháltam ,
gyöngyözött a homlokom. Mi m ásra
gondolhatott volna ő nőiességének
végtelen és öntudatos tengerében?
Am ikor elváltunk, olyan csókkal foj­
to tta el bennem a parányi ingado­
zást, hogy m ajdnem m egfulladtam .
B ár m egfulladtam volna!
Éjszaka a tem ető északkeleti ré­
szén fekvő elhagyatott kriptában
volt az utolsó m egbeszélésünk a lá­
zadás vezérkarával. Izzott a légkör
a gyűlölettől. T ulajdonképpen m ár
m inden elő volt készítve, a kem ény
forradalm i kezek ak k o r m ár csak az
utolsó sim ításokat végezték. Az én
szerepem is világos volt: nekem kel­
le tt hajnali három órakor felrobban­
tanom a Szent F erenc tornyot, hogy
ezzel megadjam a je le t a felkelésre.
Ahogy végigtekintettem a sötétben
villogó szemeken, éreztem , hogy nem
szám íthatok m egértésre. Ók nem is-
nerik Inezt, nincs és nem is lehet fo­
galm uk a piszeségnek olyan megrázó
élményéről, amely nekem ju to tt osz­
tályrészem ül. Cselhez kellett h át fo­
lyamodnom. M agam is kifejezést
adtam lobogó gyűlöletem nek a zsar­
nok Lopez személye irá n t és kim e­
rítően megbélyegeztem. Ugyanakkor
azonban kételyeim nek adtam kifeje­
zést, hogy vajon nem sietjük-e el a
fegyveres felkelést, nem kellene-e
esetleg elhalasztanunk néhány nap­
pal, hogy annál nagyobbat üth es­
sünk az ellenség rú t fejére.
B ejelentésem et nagy megdöbbenés
fogadta. Fernando uralkodva m agán
hidegen azt ajánlotta, hogy lépjek
vissza, h a félek, persze szám íthatok
arra, hogy az ügy érdekében a k rip­
tát élve nem hagyhatom el. Mások
egyenesen fe lte tté k a kérdést, hogy
vajon m egváltozott-e a vélem ényem
a harc fontosságáról. Sajnos, ekkor
néhány szerencsétlen kifejezést te t­
tem. Azt ta lá lta m mondani, hogy ta ­
lán nem m aga Lopez a rossz, hanem
a környezete, és meg kellene vizs­
gálni, hogy a békés fejlődés vajon
nem használna-e jobban ügyünknek.
— Áruló! — kiáltottak fel ekkor
többen és felugrottak. H a ez a szó
nem lett volna közhasználatú kö­
rünkben, ta lá n nem éltem volna túl
a vitát. Tüzes vérm érsékletünk azon­
ban valósággal szomjúhozta a gya­
nút, s m indenkit leárulóztünk, aki­
ben a habozás, a m eggondoltság leg­
apróbb szik rá já t véltük felfedezni.
Higgadtság, meggondoltság, türelem ,
s más efféle szavakat nem használ­
tunk, az „á ru lás” valam ennyit jól
helyettesítette. Fernando ek kor egye­
nesen hozzám fordult, s m inden félre­
értést kizáró hangsúllyal m egkér­
dezte, vállalom -e a szent megbíza­
tást.
— Vállalom! — kiáltottam azzal a
lángoló hangsúllyal, am ely nélkül
N icaraguában senki sem lehet össze­
esküvő. Előzőleg ugyanis néhány pil­
lan at alatt m ég egyszer átgondoltam
a dolgot, és úgy találtam , hogy a
feladat nem m egoldhatatlan. Éjfél­
kor Ineznél leszek, s teljes k ét óra
hosszat részesülhetek a m ennybéli
boldogságból. Inez lakásától ugyanis
alig negyedórányira van a tem ető,
ahova a robbanószert re jte ttü k . A
torony félóra járás, persze ki kell
lépnem. De m eg lehet csinálni. És
akkor Inez is az enyém és felszaba­
dult népünk h á lá ja is. így terveztem
és esküszöm, hogy őszintén így is
akartam . S hogy mégsem így sike­
rü lt . . . az vesse rám az első kövef,
aki ki tudott volna bontakozni Inez
karjaiból. Az vesse rám az első kö­
vet, aki az ó rá já t tekingette volna,
amikor a gyönyörök örökkévalóságá­
nak mélységes örvényében m erü lt el.
Az vesse rám az első követ, aki vala­
ha m ár m egszökött a m ennyország­
ból. Az vesse r á m . . . de hagyjuk a
további részleteket, legyünk tek in ­
tettel az u tó k o r serdületlenjeire.
Nem vagyok cinikus, esküszöm,
hogy voltak lelkiism eretfurdalásaim .
Amikor az ó ram utató m ár fél négyre
járt, m egrendülve gondoltam arra,
hogy eláru ltam az ügyet, egy szép
szempárért, egy pisze o rrért m indent
odadobtam. M ialatt én bódultán sze­
relm eskedem, a főváros u tcáin nem
dörögnek az ágyúk, nem ropog a
puska, nem p atakzik a vér, s M ana­
gua lakosai haiálhörgés helyett un­
dorító nyugalom m al alusszák hajnali
álm ukat. M a sem . tudom , hogyan
bírta el lelkiism eretem ezt a re tte ­
netes nyomást. Sőt, azt éreztem Inez
karjaiban, m eg-m egújuló öleléseiben,
hogy pehelykönnyű vagyok, s a min-
denségben lebegek. Aztán a kiállott
gyönyörtől és lelkiism eretfurdalástól
m indketten m élyen elaludtunk.
Amikor felébredtem , tekintetem az
órára vetődött. Fél tizenegy v o lt. . . ”
Most m ár önök is tudják, miről
nevezetes 1928. július tizenhetedike.
Ezen a napon nem tört ki a nicara-
guai lázadás.
Feleki László
9

H alv ér T ehetségtelen kezdő

A m úzsa csókja

Sokáig gondolkoztak Nem mindegy!

Az E sti H írla p (III. 30.)
Kísértetek k ritik á já b a n ol­
v a s tu k : „Előítéletek és ha­
zugságok akadnak még bő­
ven az életben, s ez a da­
rab, amely 1889-ben oly
nagy felháborodást váltott
ki, ma sem vált felesle­
gessé.”
A fe lh á b o ro d á st m indig
in d u la t v á ltja ki, te h á t h ir­
te le n kitörő, gyors lelki
m eg n y ilatk o zás. É ppen ezért
m eg nyilatkozás. É ppen ezért
nem é rtjü k m ié rt k e lle tt
a n n a k id ején nyolc évig
gondolkbzni a felh áborodá­
son? . ; . A K ísé rte te k -e t
u g y a n is 1881-ben mutatták
be.
Az É rd ek es Ü jság (III. 30.)
P e st-B u d a felfedezése cím ű
c ik k éb en fe d e z tü k fel ezt az
érd ek esség et: A V örösm arty
szoborra in d íto tt országos
g y ű jté sb e n F e re n c József is
fe la já n lo tt ötezer koronát,
K ésőbb ez t m o n d ja a cikk:
„A szoborbizottság évről-
évre megállapította, hogy
még nem vétetett át ö Fel­
sége ötezer aranya.”
Z seb ü n k b en len n e a k ü ­
lönbség, a m i ö tezer korona
és ö tezer arany között volt
— akárcsak , tízk o ro n ás a r a ­
n y a t s z á m ítv a . . . M e rt volt
húsz-, sőt százkoronás
a ra n y p é n z is!

MTffA YALAKl TS'UZfti

A v ic c ir o d a lo m k la s s z ik u s a i Az iqazi h a d v e z é re k a v e ­
resét) id ején n a q y o k . N apóleon
M o ttó : N in c s e n e k ré g i v ic c e k , e se k ö re g e m ­ e m b e ri n a q y s á q á n a k c s ú c s ­
b e re k v a n n a k . E g y ú js z ü lö ttn e k m in d e n v icc ú j. p o n tjá ra W a te rlo o n ál é rk e z e tt
el. A d é l-v le tn a m l Le Van Vien
C sugari hazam egy és b ü sz k é n ú jság o lja a feleségének: tá b o rn o k o t is k em ény fából
— F iacskám , a régiségüzletben k iv álaszto ttam egy an tik fa r a q tá k . C sak m osolygott,
k a ro ssz é k e t, de c sak két h é t m úlva veszem m eg. am ik o r m e q tu d ta , hoqy közel
— M iért? N incs pénzed? — k é rd i C sugariné. 300 000 d o llá r é rté k ű é k s z e r t
— Az van. ra b o lta k el p á riz si villájából.
— H á t a k k o r m iért csak k é t h é t m úlva veszed meg? A tá b o rn o k id eq eit kem én y
— M ert m ég nem elég régi. k á rty a c s a tá k te tté k a c é lk e ­
m én n y é. E q y k o r az ő tu la jd o ­
n á b a n volt v alam en n y i d é l­
v ietnam i k á rty a b a rla n q . A
m ú lt é v b en a tá b o rn o k p oli­
tikai oko k b ó l m e n e k ü ln i volt
k én y telen sz ü lő h a z á já b ó l, de
é rté k e lt m a q á v a l tu d ta v in n i.
E nnek c s a k Iqen k is ré s z é h e z
tu d ta k h o z z á ju tn i a b e tö rő k ,
Így te h á t a tá b o rn o k o t c éak
ta k tik a i, s n e m stra té q ia l v e sz ­
teség é rte .

/
V A S A R M P
A VURSTL iß /) A /

11
 Nehezen leküzdhető hibák
H egedűs I s tv á n rajza
Az utóbbi időben annyi nyugat­
ném et orvosfilm et láttam , hogy el­
határoztam , én is írok egyet. Ím e:
Szanatórium a hegyek között. Hó­
födte ormok, jódlizó sasok, zsakettbe ' zét látni. M ellette áll Helga A nna­
öltözött favágók. A szanatórium
igazgató-főorvosa negyven-negyvenöt
év körüli, őszülő h alán té k ú férfiú. A
neve doktor Hugo Schmalz, azelőtt
Schreck. A hátizom -rekettyűk in k ar-
nációs dugattyúját k u ta tja éjjel-nap­
pal, jó időben, rossz időben, hegyen­
völgyön — fárad h atatlan u l.
H elga A nnam ária, az idős főnővér
harm inckilenc éve szerelm es a dok­
torba, de nem m eri m egm ondani
neki. É jjelenként v ersek et ír a bete­
gek talpára.
A C-pavilonban fekszik Luise, a
fiata l műlovarnő. K utyabaja, csak
azért te tte ti m agát betegnek, m ert
halálosan szerelm es a doktorba és
a közelében ak ar lenni.
R a jtu k kívül az összes női bete­
gek szerelm esek d o k to r Schmalzba, s
am ikor reggel vizitbe jön hozzájuk,
aggódva kérdezik, hogy aludt, m it
álm odott, m egfogják a pulzusát és
orvosságokat a já n la n ak neki.
N em sokára doktor Schmalz a rra
ébred rá, hogy ő is szereti Luisét,
m égpedig o lthatatlanul, s akkor el­
határozza, hogy m egm enti a lányt,
csak alkalom adódjék rá.
A főnővér féltékenyen figyeli a
bimbózó szerelm et és sötét terveket
fo rral m agában.
S akkor jön a drám a. Luise, aki
olyan egészséges, m in t a m akk, s
m ég a vasszöget is megeszi, egy szép
napon kedvetlenül fordul el a vas­
szögekkel teli ibriktől. Nincs étv á­
gya szegénynek.
D oktor Schmalz érzi, hogy eljö tt
az ő ideje. Meg fogja m enteni Luisét.
A következő k épen m ár a m űtő­
term e t látni. Csillognak a m űszerek,
v ak ító fénnyel égnek a lám pák, a kis váltja. — M egm entetted az életem et!
k atlan b a n forr a víz. Az idő három
ó ra negyven perc. T ik-tak. Tik-tak.
A főorvos bemosakszik. Közelről lá t­
ni, am int bemosakszik. Még m indig
mosakszik. Prüszkölve súrolja a n y a­
kát, fülét, hátát. Ez így megy jó
ideig. Ketyeg az óra. Pontos idő: fél
három m últ k ét perccel. Helga A nná-
m ária, a főnővér beköti doktor
Schm alz száját és gum ikesztyűt húz
---- ^
Szép terv: a „Fiatal H ázasok Utcája“
12
a kezére. A doktor a m űtőasztalhoz
lép. B im -bam . Éjfél van.
Kezdődik az operáció.
D oktor Schm alz gum ikesztyűs ke-
m ária. A főorvos a m űtőasztal fölé
hajolva gum ikesztyűs balkezét k i­
n y ú jtja egy m űszer után. H atározott
m ozdulat. Energikus mozdulat.
A főnővér egy kapukulcsot csúsz­
ta t a gum ikesztyűs kézbe.
A doktor nem vesz észre semmit.
A gum ikesztyűs kéz ú jra m űszer
u tán nyúl. Helga A nnam ária egy
töpörtyűs-pogácsát nyom a kezébe.
Doktor Schm alz észreveszi az á r ­
m ányt, szólni akar, de a fehér ken ­
dő an n y ira szoros a száján, hogy csak
nyögni tu d :
— N yö. .. m ü ...
A m űtőasztal felett ragyognak a
lám pák. Egy gumitömlő hol felfújó­
dik, hol leapad. Óraketyegés. S ister­
gés. Báránybégetés. M otorbúgás. H e­
gedűszó. A doktorról patakokban
csurog a verejték. T udja, hogy kezé­
ben van Luise élete.
— Gő . .. mö . . . — m ondja ism ét
nyögve, s kérőén k in y ú jtja a kezét.
Helga A nnam ária beleszám ol k ét
m árk át és h a t pfenniget.
Változik a kép. O dakünn az ajtó
előtt izgatottan sétál fel, s alá Luise,
az ifjú m űlovarnő és egyik szivarról
a m ásikra gyújt. V árja, hogy m i lesz
a m ű tét eredm énye: életben m a­
rad-e, vagy sem. Hogy idegességét
csillapítsa, alsózni kezd a kórház
káplánjával.
H ajnal felé az orvos feladja a h a r­
cot. M ár nem hall semmi szívverést.
Akkor döbben rá, hogy a m űtőasz­
talon nem fekszik senki. A m űtőasz­
tal alá néz. O tt sem fekszik senki.
H o ltfárad tan kitántorog az ajtón.
O dakünn Luise ugrik a nyakába;
— Köszönöm neked, Hugó! — k i­
A szaklapok tele van n ak ezzel a
csodálatos m űtéttel. A tied vagyok,
Hugó!
A főápolónő elbujdosik. Luise hoz­
zámegy a főorvoshoz. Székesegyház.
Az ifjú p á r jön ki a templomból,
keresztbe fe k te tett sebészkések alatt.
Vége. Ende. Krokodil gross. L icht­
spiele.
M ikes György
 Ú jra p ezseg a Pezsgőfürdő
Toncz T ib o r ra jz a

JE N Ő : É n előrebocsátom , hogy
n e k e m sem m i kifogásom S a n y i el­
len, de . . . (Fél óráig sorolja a kifo­
gásait Sanyi ellen.)
F E R I: N ézd, kérlek, é n előrebo­
csátom , hogy m in denben ig a z a t adok
neked, de . . . (Pontról pontra meg­
cáfolja minden állítását.)
G ÉZA : N ézzétek, én előrebocsá­
tom , hogy n em a k a ro k beleszólni a
v itáto k b a, d e . . . (Fél óra hosszat
magyarázza, hogy egyiknek sincs
igaza.)
L A C I: A propó, K ap ato sin é! Előre­
bocsátom , hogy én K a p a to s in é t ki­
m o n d h a ta tla n u l tisztelem , tisztessé­
ges, h o zzáférh etetlen n ő n e k tartom ,
d e . . . (Fél óráig meséli Kapatosiné
nyomdafestéket nem tűrő kaland­
jait.)
A L I: M it ak arsz K ap ato sin étó l?
E lőrebocsátom , hogy é n eg y szót se
hiszek a ró la d keringő plety k ák b ó l,
de . . . (Fél óra alatt megcáfolhatat­
lan tények sorával bebizonyítja,
hogy Laci sikkasztó, tolvaj és házas­
ságtörő.)
L A C I: Előrebocsátom , hogy tisz-
telle k -b e c sü lle k és so k b a n igazat
adok n ek ed , d e . . . (Ügy vágja szá­
jon Alit, hogy az az asztal alá esik.)
JE N Ő : E lőrebocsátom , hogy én
nem a k a ro m A lit védeni, d e . . . (Le­
üti Lacit.)
EL E M É R : E lőrebocsátom , hogy én
nem ije d e k m eg senkitől, d e . . . (El­
rohan.)
F E R I: E lőrebocsátom , hog y én iga­
zán re m e k ü l éreztem m a g a m , de . . .
(Fél óráig magyarázza, hogy miért„
nem teszi ide be többé a lábát.)
JE N Ő : E lőrebocsátom , h o g y én na­
gyon élvezem a tá rs a s á g to k a t és leg­
jo b b an szeretném , h a i t t m a ra d n á ­
tok reggelig, d e . . . (Ügy kirúgja az
egész társaságot, hogy a lábuk se
éri a földet.)
fe. m ) — P tú j, m a g a sm ucig! Nem ilyen pezsg ő rő l v o lt szó!

U nalm as v asárnap a N é p sta d io n b a n

JÍz emberek rabságából

kiszabadult a majom,
lett erre a majomhadban
hétreszóló vigalom.
Mutogatta volna egyre,
az embertől mit tanult,
de nevetség lett belőle,
az anyja meg csak pirult:
„Majomnak már semmit sem érsz,
embernek sem túl sokat,
amit tudsz, az nagyon kevés,
amit nem tudsz, túl sok az!"
— Ne m e n j e n e k h a za , s p o r t t á r s a k ! Aki v é q i q ü l i j u ta l m a t k a p! Y é rte s József 13
 Hol a szerszám ?
Február 11-én a gyöngyösi MÉSZÖV
budapesti fiókjától vettem egy 12 soros
vetőgépet. A gépet m árciusban m egkap­
tam , de szerszám láda és a géphez való
Megszívlelték a sürgetést szerszám ok nélkül. L evontam a szerszá­
A szép levélre m ég k é t június 30-ára tolták ki, m ok árát és elvittem a gépet. E gy hónap
A Goldberger Textil­ m úlva értesítést kaptam , hogy a vissza­
m űveknek egy KW : 80 szebb levelet kaptak. — mégpedig az „elmúlt
esem ényekre” való hivat­ tartott összeget fizessem be, mert a h i­
m otorra volt szükségük. Ezekben nemcsak a gyár,
kozással. Ugyanezen ok­ án yzó szerszám okat feladták szám om ra.
M egrendelést küldtek a h an em a KGM erős­ A felhívásnak eleget tettem , a jelzett ösz-
Villamosgép és Kábel­ á ra m ú berendezési igaz­ nál fogva a d tá k egyéb­
szeget feladtam és azóta várok, várok,
gyárhoz. Ez 1956 augusz­ gatósága is válaszolt. Kö­ ként az 1961-es term inust várok, de a szerszám nem érkezett m eg
tusában történt. Azt kér­ zölték, hogy az 1961-es is, — m int fentebb jelez­ és íg y sajnos tavaszi vetéstervem et nem
té k a Villamosgéptől, term inuson nem leh et tü k — ez év januárjában. tudom időre befejezni.
hogy legkésőbb 1957. feb­ v áltoztatni, m égpedig Azóta pedig csak előre­
kapacitáshiány m iatt. A haladtunk többek között Egyed Sándor
ru á r 20-ára szállítsák le
a gyártáshoz szükséges k ap acitás nagyon szép gazdasági életü n k foko­ Őrei. Sotnogy m egye.
motort. szó és m indennem ű hosz- zatos erősödése tekinte­
A gépgyár 1957. január szabb term inusnál elősze­ tében is.
8-án igazolta a rendelést, re te tte l használják. H a L apzártakor telefonon
de a februári határidőnél ez ben n e van egy levél­ beszéltünk a Goldberger- ryilt levél gazügyBéh
egy kicsit hosszabb ter­ ben, akkor nincs apel­ gyárral, ahol közölték,
m inust tűztek ki a szállí­ láta, ak kor m ár bele kell Igen tisztelt Fővárosi Gázszolgál­
hogy az 1963-as term inus tató V állalat!
tásra, mégpedig június nyugodni a m egváltoz- egyelőre m ég nem válto­
30-át. Ez nem le tt volna hatatlan b a. Bele is nyu­ Először is elnézésüket leéli k ém em
baj, h a ez a június 1957 godott a G oldberger- zott meg, de félnek, hogy m élységes tudatlanságom m iatt. K ét
júniusa lett volna, de az gyár, m it is teh etett vol­ m ire ez a cik k megjele­ hónappal ezelőtt ugyanis azt gondol­
m á r egy kicsit meghök­ n a egyebet, hiszen a h a ­ nik, újabb term inus szál­ tam , hogy h a gáztűzhelyem csövei el­
kentette őket, amikor lasztá st a felügyeleti h a ­ lítási időpontot kapnak, dugulnak, ezt ö n ö k n ek bejelentem ,
észrevették, hogy a jú­ talán 1970-re. ak kor a szakértők kijönnek, kitisztít­
tóság is helybenhagyta. ják, kifizetem a tisztítási díjat és
nius előtt nem az 1957-es Ily en előzmények u tá n T ekintettel arra, hogy kész.
évszám, hanem az 1961-es m árcius végén érk ezett a G oldberger-gyárnak ma T ehát bejelentettem . , . M ásnap k i­
áll. m eg a Villamosgép és még nagyobb szüksége jö tt k ét csőtisztító. H at és fél perc
Ezért újabb levelet K ábelgyár újabb levele, van a m otorra, mint a la tt elvégezték a m unkát. Rendkívül
menesztettek. Megírták, am elyből arra lehet kö­ 1956-ban volt, nem árta­ m eg voltam elégedve. M egkérdeztem,
hogy a gyárnak sürgős vetkeztetni, hogy „m eg­ na, h a a K G M -ben felül­ hogy m ennyivel tartozom. A k ét e m ­
szüksége van a motorra, szívlelték a sürgetést” , vizsgálnák a hét évig b er azt m ondta: nekik semmivel, az
ezért az ötévi határidő m e rt közölték Goldberge- anyagiakat nem ők intézik. V ették
kissé hosszú. Kérték, rék k el. hogy az 1961. jú ­ készülő K W : 80-as ügyét.
a k álapjukat és gyorsan távoztak.
hogy stb., stb. niu s 30-i határidőt 1963. (sti) M ár-m ár el is felejtettem az egé­
szet. A napokban azonban levelet ho­
zott Öklöktől a postás: négyforintos
szám la volt benne. Elm entem a pos­
tára. O tt egy kisasszony átvette tő­
is lem a négy forintot, iktatta, tovább-
küldte. A főpostán is iktatták, aztán
Olyan em ber vagyok, ak i állan­ meg kell oldani m egint továbbküldték. A bankban is
dóan borsot tö r a saját o rra alá. Ha többen foglalkoztak a négy forinttal.
nincs bors, h át veszek m ást m agam ­ T a m á s i I s tv á n n é m o h á c s i la k o s p a n a ­ A pénzküldem ényről értesítették
nak, de m indig kell a házn ál vala­ sza: é v e k ó ta n em g y á r t j á k a jó l b e v á lt ö n ö k et, aztán a főkönyvelőségükön
m inek lenni, am in jóízűt bosszanko­ k ézi, ú g y n e v e z e tt v is s z a té r ítő v illa n y ­ a jav am ra írták , s m ajd egyik dol­
dom. Most például egy sportöltönyt ó r á k a t. E z á lta l, a k ik n e k ily e n ó rá ju k gozójuk törölt az adósok listájáról.
vásároltam . Ez a sp ortruha m indent n in c s, s o k k a l tö b b e t fiz e tn e k a v illa n y ­ Soha nem gondoltam arra, hogy ez
tud, am it egy konfekcióra gyártott h a s z n á la té rt., m in t a z o k , a k ik n e k ré g e b ­ ilyen egyszerű! B alga fővel azt gon­
portékának tu d n ia kell, csak éppen a b e n s ik e r ü lt b esz e re z n iü k ily e n v issz a ­ doltam : azt a bonyolult és sok adm i­
belső zsebében nem enged kotorász­ té r ítő v illa n y ó rá t. T a m á s in é felszerelte nisztrációval járó u ta t kell választa­
ni! Pedig én a biztonság kedvéért h á z t a r t á s á t m osógéppel, p o rsz ív ó v a l, v il­ nom, hogy m iu tán k itisztították a
mindig a belső zsebben szoktam ta r­ lam o s p a d ló k e fé v e l, re z s ó v a l é s v illa n y ­ gázcsövet, a tisztítási d íjat a szere­
tan i a pénztárcám at, de ez a kabát v a s a ló v a l é s m iv e l az ip a r i á ra m nin cs lőknek fizethetem . Főleg, h a ilyen
nem enged odanyúlni, csak úgy, ha b e v e z e tv e la k á s á b a é s k é z i v is sz a té rítő csekélyke összegről van szó.
levetem. v illa n y ó r á t se m tu d k a p n i, m in d e n v il­ Bocsássanak m eg tudatlanságo­
Odahaza m ég csak meg vagyok va­ la n y sz á m la - fizetésnél m é ly e b b e n kell p é n z ­ m é rt . . .
lahogy, de m i történik, h a a villa­ t á r c á b a n y ú ln ia . K é rd i: m i é r t n em adnfjk Galambos Lajos
moson, vagy valamelyik áruházban k i a jó l b e v á lt h á z ta r tá s i g é p e k h e z ily en
ff
fizetek? H a a pénztárcához akarok ó r á k a t, ille tv e m ié rt n e m g y á r t já k a h á z i­
jutni, akkor le kell vetnem a zakót. a ss z o n y o k é s d o lgozónők á lt a l s z e r e te tt
Nem is bosszantana annyira ez a vet- k é z i v is s z a té r ítő ó rá k a t? J
köztetős belső zseb, de m ár m ásokat A B e lk e re sk e d e lm i M in isz té riu m vas- Szép, de használhatatlan
is ért ilyen baleset és nekem ez m ár é s m ű s z a k i fő ig a z g a tó sá g a e lism e ri, hogy Vettem egy villanyfőzőt, szép, tet­
a második m akacs zakóm, am elynek a k é ré s jo g o s u lt, d e s z e r in tü k a kézi szetős, nem is drága, csak éppen
belső zsebét ism eretlen okokból olyan v is s z a té r itő k h a s z n á la ta v issz a é lé se k re ad használni nem tudom, mert nem ad­
magasra és an n y ira hóna alá v a rr­ a lk a lm a t é s k ü lö n b e n is m o s t te rv e z ik az tak hozzá konnektoros villanyzsinórt.
ták, hogy norm ális kézzel képtelen­ ú j, e g y sé g e s villam os ta r ifa re n d s z e r k i­ Nem volt az üzletben. Arra gondol­
ség hozzáférni. Ezúttal kérem a zakók d o lg o z á s á t, am ely , h a e lk é s z ü l, orvosolni tam, hogy majd kapok másutt, de té­
gyártóit, hogy az így felkapaszkodott fo g ja a jo g o s p a n a s z o k a t is. vedtem, mert Debrecen minden bolt­
belső zsebek m ellé használati utasí­ A ta r ifa re n d s z e r k id o lg o z á s a a főigaz­ ját hiába jártam végig. Mindenhol
tást is csatoljanak. De — gondolom g a tó s á g s z e r in t n em k ö n n y ű , d e fontos csak azt a választ kaptam, hogy nincs.
— még egyszerűbb volna, h a a meg­ fe la d a t. A maszek villanyszerelő sem tud
felelő zsebeket megfelelő hely re ten­ V é le m é n y ü n k : a m in is z té riu m főigaz­ adni. Tehát van egy 50 forintos vil-
nék. Elvégre mégsem vetkőzhetek le g a tó s á g á n a k e z t a f e la d a to t — b á rm ily e n lanyfőzőm, amelyet nem tudok hasz­
m inden alkalommal, am ikor fizetni n e h é z is — sü rg ő sen k e ll m eg o ld an ia, nálni. Mit csináljak vele?
akarok például egy KÖZÉRT-pénz- h o g y a t a r i f a ellen i p a n a s z o k m in é l előbb Radó Károly
tá r előtt! (bemáth) m e g s z ű n je n e k . (zs. o.) Debrecen, II. Csap u. 72.
 Szerelm i bánat
V o l t a M ars-b o ly g ó n eg y
k e d v e s b a r á to m , a K o n d ra s e k
J ó s k a . H á t p e rs z e e z t a n e v e t
é n a d ta m n e k i, m e r t o t t a
M a rso n o ly a n p r im itív lé n y e k
é ln e k , h o g y m é g n e v ü k sin c s.
N é h á n y s z o r m e g lá to g a tta m ő t
a k is T o p o lin o -h e lik o p te re m -
m e l é s egész jó l ö s s z e b a rá t­
k o z tu n k . K o n d ra s e k J ó s k a m ég
az a rá n y la g é rte lm e s e b b M ars­
lak ó k h o z ta r to z i k , szép sz á l
le g é n y , le h e t ú g y k é t é s fél
lite r . U g y a n is a M a rsla k ó k
m é g cse p p fo ly ó s á lla p o tb a n
v a n n a k é s b iz o n y o s ritm ik u s
lo cso g ással fe je z ik k i g o n d o la ­
t a i k a t. É n e lég h a m a r m e g ­
ta n u lta m a b e s z é d jü k e t, ú g y ­
h o g y m o s t m á r tű r h e tő e n
locsogok a n y e lv ü k ö n .
E g y szép n a p o n e lh a tá r o z ­
ta m , h o g y le h o z o m m a g a m m a l
a F ö ld re e z t a K o n d ra s e k e t,
h a d d lá s s o n e g y k is v ilá g o t.
B e tö ltö tte m eg y te r m o s z b a és
m a g a m m ellé h e ly e z te m a h e li­
k o p te re n . M á r elő re é lv e z te m ,
h o g y a n fog c so d á lk o z n i, h a
m e g lá tja a m i tö k é le te s te c h ­
n ik á v a l b e re n d e z e tt v ilá g u n ­
k a t . N é h á n y p e rc m ú lv a m e g ­
é rk e z tü n k P e s tr e é s h ó n o m a lá
v e tte m K o n d ra s e k e t, h o g y eg y
k is sé k ö rü ln é z h e sse n az u t c á ­
k o n . B a rá to m z a v a r ta n c so ­
b o g o tt:
— H o l v a n n a k a F ö ld la k ó k ?
É s m ik e z e k a n a g y c s ú n y a
k o c k á k , a m ik e t lá to k ? N á la to k
n in c s fo rg alo m ?
— N in c s r á s e m m i szü k sé g .
E z e k a k o c k á k h á z a k é s az
e m b e re k b e n t la k n a k a h á z a k ­
b a n . N e m k e ll s o h a k ijö n n iö k ,
m e r t m in d e n t m e g k a p n a k a
c s o d á la to s a n fe ls z e re lt la k á ­
su k b a n . A k a rs z l á t n i e g y ily e n
la k á s t ?
K o n d ra s e k p e rs z e a k a r t la ­
k á s t lá t n i é s é n e lv itte m ő t
eg y ír ó b a rá to m h o z , K e n e d y
Z énóhoz, n e k i v o lt a le g m o d e r­
n e b b ü l fe ls z e re lt la k á s a az
egész k e rü le tb e n . A h o g y k ö z e ­
le d tü n k , a la k á s a jtó m a g á tó l
k in y ílt é s m i b e lé p tü n k egy
k ö ra la k ú te r e m b e , a m e ly n e k
e g y e tle n b ú to r z a ta e g y k é ­
n y e lm e s, p u h a k e r e v e t v o lt.
— I t t m in d e n g é p e s ítv e és
e le k trifik á lv a v a n — m a g y a ­
rá z ta m le lk e s e n K o n d ra s e k -
n e k . — I t t a k a p c s o ló tá b la ,
a m e ly te ts z é s s z e r in t s z a b á ­
lyozza a h ő m é r s é k le te t, a lé g ­
n y o m á s t é s a levegő p á r a t a r ­
ta l m á t . E z e k k e l a g o m b o k k a l
h a jn a lt; a lk o n y t v a g y é js z a k á t
v a rá z s o lh a ts z a s z o b á d b a a
k in ti h e ly z e ttő l fü g g e tle n ü l.
A k a rsz ő se rd ő i h a n g u la to t?
M e g n y o m ta m e g y g o m b o t és
a fa lo n m á r is m e g je le n t az
ő se rd ő , a fá k o n m a jm o k u g r á l­
ta k , a tá v o lb ó l o ro s z lá n b ő g ö tt,
és egy le o p á r d é p p e n azo n
v o lt, h o g y a n y a k u n k közé
v e ss e m a g á t. K o n d ra s e k ije d ­
te n h ú z ta össze m a g á t a t e r ­
m o szb an :
— S zép , sz é p — m o n d ta
k e se rn y é se n — , d e m ire v aló
ez?
— A z é le t te lje s s é g e , az
il lú z i ó .. . — m a g y a r á z ta m . —-
M ű v é sz e tre v a n g u s z tu s o d ? I t t
a rá d ió é s a te le v íz ió . A k a ro d
lá tn i L e o n a rd o d a V in c i m ü ­
v e it? E g y g o m b n y o m á s és
C sod a a z á lo g h á z b a n
m e g je le n n e k a falon. L á to d -
E z „ M o n a L is a ” é s ez az
„ U to ls ó v a c so ra ” . D e h a v e r s e t
a k a rs z h a llg a tn i, a v ilá g le g ­
jo b b sz ín észei s u tto g já k f ü ­
le d b e S h elley ó d á it é s S h a k e s ­
p e a re s z o n e ttje it.
M in d ez ú g y lá ts z ik n e m h a ­
t o t t a m e g K o n d ra s e k e t, m e r t
e lé g e d e tle n ü l b u g y b o ré k o lt:
— É s tá p lá lk o z n i p é ld á u l
n e m s z o k ta to k ?
— D e h o g y n em ! T e g y ü k fel,
h o g y p é ld á u l k a c s a s ü lte t ó h a j­
to k e n n i, p á r o lt k á p o s z tá v a l.
E g y g o m b n y o m á s, s z á m a t a
fa lo n t á m a d t n y ílá s ra ta p a s z ­
to m é s e g y ü g y es k is p á lc ik a
a n y e lő c sö v e m b e n y o m k o d ja a
k ív á n t p é p e t. S em rá g n i, se m
n y e ln i n e m k e ll, r o p p a n t p r a k ­
ti k u s é s h ig ié n ik u s, re n g e te g
e n e rg iá t sp ó ro l m e g az e m b e r.
— É s a sz e relem ? — k é r ­
d e z te K o n d ra s e k sz ig o rú a n .
M á r v á r t a m e z t a k é rd é s t.
— A z t is m e g o ld o ttu k . A
te ts z é s s z e r in ti n ő , sző k e v a g y
b a rn a , k ö v ér v ag y so v án y ,
g o m b n y o m á s ra h á ro m d im e n ­
z ió b a n m e g je le n ik a k e r e v e tr e
d ő lv e. L á th a to d , é re z h e te d az
il la t á t, s ő t ta p i n th a t o d is.
U g y a n a k k o r egy e le k tro m o s
v ib r á to r b e k a p c s o lá s á v a l. . .
— D e h o g y s z ü le tik a g y e ­
re k ?
— T e rm é sz e te s e n m e s te r s é ­
g es ú to n , az m e g b íz h a tó b b .
M a rsla k ó b a rá to m m á r v a ló ­
s á g g a l f o r ty o g o tt. E g y s z e r­
k e z e te t v e t t sz e m ü g y re , a m e ly
K aján T ibor rajza
a s z o b a s a r k á b a n v o lt e lh e ­
ly ezv e .
— A z m ire v aló ? — k é r ­
d e z te g y a n a k v ó a n .
— E m líte tte m , h o g y K e n e d y
b a r á to m író . E z az ő e le k tró -
n ik u s író g é p e , a m e ly h e ly e tte
d o lg o zik . H a le n y o m e g y b il­
le n ty ű t, a g ép p e rc e k a l a t t
á llít elő e g y re m e k m ű v e t,
tr a g ik u s á t, e lé g ik u sa t v a g y h u ­
m o ro s a t, a s z e r in t, h o g y m ily e n
b ille n ty ű t n y o m ta k le.
— É s a z m ire való ? — k é r ­
d e z te a f á r a d h a ta tla n K o n d r a ­
sek , e g y m á s ik g é p e z e te t é s z r e ­
v é v e . M e g m a g y a rá z ta m , h o g y
az a k e lle m e tle n s é g e k e t e lő ­
á llító g é p e z e t, m e r t az é le t
b a jo k n é lk ü l e g y h a n g ú le n n e
é s u n a lm a s . E z a gép, h a m ű k ö ­
d é sb e h o z z á k , v á r a tla n u l fa rb a -
rú g ja a g a z d á já t, v a g y g ú n y o ­
sa n a sz e m é b e v ih o g é s a z t
m o n d ja : „ M in e k é l e g y ily e n
te h e ts é g te le n b a ro m !”
E b b e n a p illa n a tb a n k in y ílt
a fa ló n e g y r e jte k a jtó é s e g y
v á n y a d t k o p a s z a la k té n f e r g e tt
b e r a j t a , K e n e d y Z énó b a r á ­
to m , az e le k tro n ik u s író. A m i­
k o r b e m u ta tta m K o n d ra s e k -
n e k , je le z v é n , h o g y m in d a z a
sok c so d a , a m it e d d ig l á t o t t ,
ő m i a tt a v a n , a M arslakó v a d u l
-h u llá m z a n i k e z d e tt.
— É s ő m ire v a ló ? — k é r ­
d e z te éle se n .
— H o g y h o g y m ire való? —
k iá l to t ta m m é lta tla n k o d v a . —
M it tu d o m én!
A n n y ira fe ld ü h ö d te m , h o g y
f e lk a p ta m a te rm o s z t, k i ­
r o h a n ta m a zenélő n y lo n ­
v écéb e, k iö n tö tte m K o n d r a ­
s e k e t é s r á h ú z ta m a v iz e t.
A z ó ta n in c s b a rá to m a M a rs ­
ban.
 Sok az erdőtűz...
G nrő S á n d o r r a jz a

Lóverseny, amire ráfizetünk

H e g e d íís I s t v á n r a j z a

LUDAS MATYI h u m o ro s , s z a tirik u s h e tila p . S z e rk e s z ti a sz e rk e sz tő b iz o ttsá g . A k ia d á s é rt felel a H írlap k iad ó V á llalat Igaz­
g a tó ja . - - S z e rk esztő ség : B u d a p e st, V ili., G yulai P ál u tc a 14. Tel.: 335—718. — K iadóhivatal: V ili.. B laha L u jza té r 3.
Tel.: 3 4 3 — 100, 142 — 220. — K ossuth N yom da, B u d a p e st, V„ H onvéd u tc a 10. F elelős v ezető: L engyel L ajos ig a z g a tó . —
P éld á n y sz á m : 300.000.
f '

Á ra 1 fo r in t
1957
April*• 35.

V á rn a i G y ö rg y r a jz a

— M é g h á r o m r i p o r t és h á ló s z o b á n k is l e s z . . .
 N e m b írtá k tovább a m acerát

Egy fé r fi a sok közül

FÉRFI (zavartan): Bocsánat, k a r­
társnő, ha n etán tolakodásnak te t­
szene a kérdésem , de higgye el, nem
ok nélkül k érd eze m . . . ö n férjezett,
vagy hajadon?
NÖ (szemlesütve): H ajadon vagyok.
FÉRFI (még zavartabban): És . . .
és . . . hogyism ondjam csak . . . Függet­
len nő?
NÖ: Nincs senkim , uram . Még nem
találtam férfit, aki m éltó lett volna
a ...
FÉR FI: Nagyszerű! De rokonai
csak vannak?
NÖ: Nincsenek, uram . A rvalány
vagyok, a szüléim ét nem is is m e r­
tem . . . Békéscsabáról jöttem fel
P estre, ott volt egy hajadon nagy-
— E n g e d j e n á t m in k et! M a g y a r d is s z id e n s e k á lt a l k is z e k ír o z o tt s z e g é n y o s z t r á ­ néném, de az húsz évvel ezelőtt
kok vagyu n k . . . m eghalt.
FÉRFI (boldogan): Valóban? Cso­
T akarékosság dálatos . . . Azt hittem , ilyen nem is
létezik.
R é b e r L á s z ló ra jza NÖ (szemlesütve): Létezik, uram .
A m int látja, létezik.
F É R F I: De . . . barátnői csak v an ­
nak! Iskolatársnői, kedves szomszé­
dai . . .
NÖ: Nincsenek, uram . Az iskola­
társnőim Békéscsabán vannak, m ár
nem is em lékszem rájuk. Szomszé­
daim sincsenek, egy kertes házban
lakom, két kilom éteres körzetben
nem lak ik s e n k i. . .
FÉRFI (majd elolvad a boldog­
ságtól): H ihetetlen.
NÖ (szerényen): Pedig így van,
uram . (Várakozóan néz rá.)
FÉR FI (a meghatottságtól remegő
hangon): Nos hát, ön az, ak it keres»
tem. H ónapok óta keresek valakit,
aki olyan, m int ön, de most m ár
vége a keresésnek, m ert m egtalál­
tam , akit kerestem . . .
NÖ (remegő hangon): Feleségül
a k a r venni, uram ?
FÉRFI: Hogy ju t eszébe? C sak itt
fogok állandóan vásárolni, ebben az
üzletben, ahol ön kiszolgál és- itt is
csak önnél, m ert önnek nincsenek
rokonai, barátai, iskolatársai és
szomszédai, akiknek odaadja előlem
a h ián y c ik k e k e t. . .
G ergely M iklós

Egy könyöklő élete

S z ű r-S z a b ó Jó z s e f ra jz a

2
 t/'a 4 (4 c 0 7 L a & £
T e h e rta x ik a t á llíta n ak forgalom ba
K alotai volt a tizenhetedik hozzászóló. K a já n T ibor ra jz a
— Nem tudom, hogy Panzler kartárs
emlékszik-e arra, m it mondott tavaly
április tizennegyedikén, azon az esős
vasárnap estén, hazafelé menet a Szom­
jas Ökörből? — kezdte el halkan, finom an
Kalotai, gúnyos mosollyal az ajakán. —
Lehet, hogy Panzler kartárs m ár elfelej­
tette, de én nem felejtettem el, hogy m it
mondott. Azt állította a főosztályvezető­
ről, hogy annyit ért a szakmához, m int
hajdú a harangöntéshez. Emlékszik m ár
Panzler kartárs?
A kérdezett piispöklila fülekkel, sápad­
tan vergődött a helyén és válaszolni akart,
de Kalotai nem engedte szóhoz jutni.
— De ez még semmi! Én arra is em ­
lékszem, hogy m it mondott Panzler k a r­
társ huszonnyolc esztendővel ezelőtt a
Lövölde tér és a K irály utca sarkán. Le­
het, hogy ő m ár nem emlékszik, de én A le g c é lsz e rű b b fe lh a s z n á lá s .
igen. Panzler kartárs kijelentette, hogy a
kormányzóné csinos asszonyka és ka- M érges ö re g ú r
' csintott egyet. S a rra is tisztán emlék­
szem, hogy mit mondott Panzler kartárs Szegő Gizi rajza
Bismarckról 1873 augusztus tizenkettedi­
kén, délután félötkor az Angol királynő
szálló előtt. Panzler kartárs megfogta a
redingotom kihajtóját és szivarjából orrom
alá pöfékelve, azt bizonygatta, hogy h a ­
zánknak egy Bismarckra volna szüksége.
Erre sem emlékszik, Panzler kartárs? Na
jó. De talán emlékszik, hogy mit mondott
Austerlitznél, amikor együtt feküdtünk
egy rekettye-bokor' alján. Erőltesse meg
egy kicsit a mem óriáját. Panzler kartárs
arra ak art rávenni, hogy pucoljunk meg
Napóleon gránátosai elől. Szó szerint idé­
zem: „Komám, nem vesszük fel a nyúl-
cipőket?” Mondotta, vagy nem mondotta?
Tisztán emlékszem arra is, hogy mit m on­
dott a bécsi Burgban Mária Terézia csá­
szárnőnkről. Félre vont egy ablakmélye­
désbe és ott hangosan vén csoroszlyának
nevezte Mária Teréziánkat. Igen, még
most is a fülembe csengenek szavai. Én
jól emlékszem kérem. Nagyon jól em-:
lékszem, még akkor is, ha Panzler k a r­
társ nem akar rá visszaemlékezni. A rra
sem emlékszik, hogy a mohácsi vész nap­
já n , alkonyattájban, m it mondott a fő-
vezéri sátor mögött? Csodálom, Panzler
kartárs, nagyon csodálom. Azt mondotta,
hogy: „Frász az egészbe, én nem csiná-:
lom tovább, hazamegyek!“ Aba Sámuel­
ről úgy nyilatkozott, h o g y ............. hoz' — H át e z e k az e q y ip to m ia k e g y á lta lá b a n n em tisz te lik a h aq y o m án y t? S a já t
m a g u k a k a r n a k d irig á ln i a s a já t terü letü k ö n ?!
............. be ............ r á .......... l e ..........És
amikor bejöttünk a Vereckei szoroson és
én rászóltam, hogy m it tolakszik annyira, L ovagias ü g y
azt felelte, buzogányával hadonászva,
hogy bújjak Árpád apánk tigrisbőrös ka- H egedűs Istv án ra jz a
cagánya alá. Nem emlékszik rá? Érdekes!
Pedig én még arra is emlékszem, hogy
ő egy csukaszürke kancán ült, én meg
egy hóka-lovon és a nap éppen lebukott
a K árpátok felett. Panzler kartárs azon­
ban nem emlékszik. Nagyon-nagyon ér­
dekes . . . Erőltesse meg egy kicsit az em­
lékezőtehetségét! . . .
Panzler kartárs kidülledt szemmel, gör-
nyedten hallgatta a kiabáló, ide-oda ug­
ráló K alotait. Agya minden eresztéke re­
csegett-ropogott, a füle zúgott, a szive
robbanás előtt állott. S aztán egy furcsa
ködkép bontakozott k i előtte, K alotait
látta m aga előtt, talpig szőrösen, egy
óriás-fa tetején, am int az öklét rázza és
azt üvölti:
Gu • • • ha . ■• bo . ■■ bo . . .
Ami magyarul annyit jelent, hogy:
— Jól vigyázz, Panzlerkám ! . . . Egy­
szer még visszafúrlak!
1
M ikes G yörgy

V a s u t a s : De k é r e m , itt d u p l a é r t é k r e v a n b i z t o s í t v a a z á ru!
G y á r i q a z q a t ó : S tim m e l. N e k ü n k is d u p l á b a k e r ü l t . . .
V A N
M ilyen tré fá sk e d v ű F o rtu n a is­
ten asszo n y ! H a neki úgy te tsz ik , el­
lá to g a t a leg eldugottabb v isk ó b a is,
hogy boldogságot, öröm öt fakasszo n
az ín sé g e se k elcsigázott a rc á ra . És
m ilyen k ö n n y ű a boldogságot m eg­
ta lá ln i! L e g a lá b b is . a m ásokét. M e rt
nem is k e ll k érd ezősködnünk a h áz­
m e ste rn é l, m e rre la k ik fetöpp G éza,
a k i c s a lá d já v a l az elm ú lt h é te n
kéttalálatos szelvényével 9 forin­
tot nyert a lottón,
csak a h a n g o k u tá n , a boldog, ö rö m ­
te li fe lk iá ltá s o k u tá n k ell igazod­
nunk.
S tö p p é k m o st m ég csak egyszerű
szo b a-k o n y h ás la k á sb a n la k n a k n é ­
gyen. M o st m ég! De lehet, hogy n e m ­
so k á ra S tö p p Géza, hitvese, 13 éves
P isti g y e rm e k ü k , és a k in e k p á ra tla n
sz e re n c sé jü k e t közvetve k öszönhetik,
a 2 é v e s L iliké, elköltöznek in n en .
E g y elő re csak ra fin á lt ízléssel be­
re n d e z e tt k o n y h á ju k b a n ü lte tn e k le,
szégyenlősen törölve le a p o rt (talán
m á ris a r a n y p o r t. . . ) székükről. So­
k a n v a g y u n k a kon y h ácsk áb an , a k ik
a n a g y h ír r e összesereglettünk, csupa
boldog, rem én y teli, m eg elég ed ett arc,
itt v a n a F ilm híradó, a T elevízió, a
R ádió é s a T echnika kép v iselő je is.
É rth ető
K É T T A L Á L A T O S S Z E L V É N Y !
Látogatás egy boldog családnál
A z a n y a féltv e húzza elő a m á r
sokszor m egszem lélt, kissé m eg v iselt
á lla p o tb a n levő kis rózsaszínű p a p i­
rost, a n y e rte s szelvényt, am ely a
h é t e le jé n m ég csak 3,39-at é rt, m in t
b á rm e ly ik szelvény, de m o st 9 fo rin t
ü ti a szerencsés család m a rk á t é r e t­
te. Á h íta tta l já r k ö rb e a kis papiros,
a c sa lá d n em veszi le ró la a szem ét.
— H ogyan is tö rté n t? — kezdődik a
kérdezgetés. A z a p a szem e fén y len i
kezd a visszaem lékezés lázától.
— T u la jd o n k é p p e n a kis L ilik é n k n e k
köszönhető a k é t ta lá la t — m o n d ja
— az ő csöpp, a világ m in d en ség t it­
k aib ó l m itsem é rtő u jja c s k á i b ö k te k
rá a lottószelvény szám aira. H á ro m ­
szor b ö k ö tt a k icsike — m o n d ja az
a p a szeretettő l elfátyolozott h a n ­
gon —
ezt a három számot nem húz­
ták ki!
C sa k a m ásik k e ttő n y e rt, az én szü­
le té si évem első és utolsó szám a.
— És m ire fo rd ítjá k a tö m é rd e k
p én zt? — k érd i egyikőnk. Isten em ,
9 fo rin t! Az elképzelés fo rrá s á n a k
valóságos N ia g a rá ja csap fel a k é r­
dés nyom án. A z u h a ta g á rjá b a n n a p i­
lapok, fag y lalt, c ig a re tta és v illam o s-
v o n aljeg y ek képei szöknek fel, am e­
M it játszu n k szo m b ato n k én t
Gerő Sándor rajza
lyek m a m ég ta lá n e lé rh e te tle n e k
egyes dolgozók szám ára. A józan
S töppné v á g ja el a k érd és-o k o zta
v árak o zás ü n n e p é ly e s csendjét.
— A fele összeget, 4,50 fo rin to t, a
ta k a ré k b a n h a g y ju k ! — m o n d ja h ig­
gadtan. — És a tö b b ié rt m it v eszü n k ?
Az u ram
motorbiciklit szeretett volna
venni
m á r régen m a g á n a k . H á t m o st — si­
m o g atja m eg sz e re te tte l p á r ja fe jé t
— v eh et m a g á n a k 10 d a ra b K o ssu th
c ig a re ttá t. A k á r lág y m án y o sit is,
igaz, apu k ám ?! — évődik k a c a rá sz v a
a han g ja. — É n m á r régen v á g y ta m
családi házra, új bútorokra,
öltönyökre.
M ost m in d e n e se tre veszek m a g a m n a k
egy N ők L a p já t. A kis L ilik é is kap
m indent, a m it csak m eg k ív án , m ég­
h a öt d ek a sa v a n y ú c u k o rró l is len n e
szó. A 13 év es P is tik é t p edig felv i­
lág o sítju k a szex u ális élet titk a iró l, ez
is te lik a 9 fo rin tb ó l!
L á b u jjh e g y e n távozunk. M ögöt­
tü n k a lázas terv ezés ö rö m z a ja h a l­
latszik. Ism é t egy boldog c sa lá d , is­
m é t jó h e ly re ju to tt 9 f o r i n t . . .
T a rd o s P é te r
 A teve rászánta magát
M h h o ié iié k w ^
Egy férj monológja
N e k te k a g g le g é n y e k n e k
m in d e n t s z a b a d , n e k ü n k f é r ­
j e k n e k s e m m it. N e k te k v e n d é ­
g e k n e k m in d e n t s z a b a d , n e ­
k ü n k h á z ig a z d á k n a k s e m m it .
P ersze hogy m e c jm a g y a r á -
z o m i Ha v e n d é g s é g b e n n á lu n k
v a cso rá zo l és ö sszetö rsz e g y
p o h a r a t, a f e le s é g e m m é z é d e ­
se n v ig y o r o g é s a z t m o n d ja :
— Ö, s e m m i, r é g i pohár
v o lt.
Ha a n n a k a p o h á r n a k a m in t t u d o d , e z e k e n a h e ly e k e n
p á r já t é n tö r ö m ö s s z e , r á m ­
k iá lt:
— N em t u d s z v ig y á z n i? E g y
a n tik p o h á r v o lt.
A n a p o k b a n o tth o n le ü t ö t ­
te m e g y f e k e t e k á v é s c s é s z é t .
A f e le s é g e m c s e r é b e m a jd n e m
le ü t ö tt e a f e je m e t .
— ó c s k a v a c a k v o lt , — v é ­
d e k e z t e m e ls z á n t a n .
E r re k itö r t a v ih a r .
— ó csk a vacaknak n ev ezed
a le g s z e b b h eren d i c s é s z é m e t,
a m it Á lls z n é n itő l k a p ta m
n á s z a já n d é k b a ? ! M u z e á lis é r ­
t é k v o lt!
H e ly e s b ít e k : a m it a f é r j tö r
ö s s z e , n e m c s a k a n tik , d e r ö g ­
tö n m u z e á lis é r t é k . C sod a,
h o g y a c s e r e p e it m e g n em v á ­
s á r o lja a L o u v r e .
E g y p illa n a t a la tt r ip ity o m r a
h u ll a c s é s z e , d e f é l ó r á i g t a r t
u tá n a a c s a lá d i p á r b e s z é d .
— B ezzeg az eszp resszó b a n
t u d s z v i g y á z n i, — p ö r le k e d e t t
a z a s s z o n y . — M ert t u d o d ,
h o g y o tt m e g k el! f iz e t n i a
k á rt!
A f é r j is e m b e r , — b iz ­
t a tta m m a g a m a t é s k itö r te m :
— V e d d t u d o m á s u l, h o g y
e z u t á n itth o n n e m f o g o k f e ­
Két mikrofon beszélget
S c h w o t t L a j o s rajza
\\Ü J Í l 1 > /
"S- ^ ÍÁMÉR
— A z é r t a z m é g is c s a k t ú l z á s , a m it a m ú lt k o r b e m o n ­
d o tt . . . M o n d ja , h o n n a n v e t t e a z o k a t a s ü le t le n s é g e k e t ?
— M a g á tó l!
k e t é t in n i. N em h a g y o m m a ­
g a m m e g p ir o n g a t n i A lis z n é n i
H usvét után
c s o r b a c s é s z é j e m ia tt. G erő S á n d o r ra jz a
— A h o g y t e t s z ik , d r á g á m .
E zt le g s z e líd e b b , le g b á jo -
s a b b , le g b e h iz e lg ő b b h a n g já n
m o n d ta a z a s s z o n y . A t ú l­
árad ó k ed v e ssé g a n őknél a
m é r e g f e l s ő f o k á t je le n ti.
íg y a z t á n o tth o n t ü n t e t ő é n
n e m itta m k á v é t , a n n á l g y a k ­
ra b b a n az e sz p r e ssz ó b a n . De
o ly a n z s ú f o lt a n s z o r o n g u n k ,
m in t a t iz e n h a t f o r in t o s a lb á n
s z a r d ín ia é s b iz o n y a k á r h o g y
is v ig y á z t a m , le s o d o r ta m e g y
k á v é s-c sé sz é t. E m elt fő v e l
g y ó n t a m a p in c é r n e k :
— E g y d u p la , e g y c s é s z e .
— E g y c s é s z e d u p la ?
— N em , k é r e m . Jól h a llo tt a .
E g y d u p la , d e a c s é s z é t is e l ­
fo g y a sz to tta m .
R á m u ta tta m a c s e r e p e k r e .
— N em s z á m ít , k é r e m , c s a k
a k á v é t t e t s z ik f iz e t n i. A t ö ­
r é s b e n n e v a n a r e z s i b e n . F o­
g y a t é k b a v e s s z ü k a k á r t.
— A t ö r é s t n e m k e ll m e g ­ Űj ajtó kis hibával
f iz e tn i? S z e g ő G iz i rajza
— N em , k é r e m . A v e n d é g ­
lá tó ip a r e z t a r e n d e le t e t k a p ­
ta f e lü lr ő l.
C s illo g ó s z e m m e l h a llg a t ­
ta m . M ic s o d a tá v la to k a t n y ú jt
a z új r e n d e le t ! M icso d a s z ó r a ­
k o z á s i le h e t ő s é g ! H isz e n e z e k
s z e r i n t in g y e n b e le h e t r ú g n i
a n a g y b ő g ő t a tü k ö r b e !
F ö lé n y e s e n k á v é z g a t ta m a z
eszp resszó b a n , o ly k o r m ég
e g y e n s ú ly o z á s i m u t a t v á n y o k a t
is v é g e z t e m a c s é s z é v e l . D e
h iá b a , e z n e m e lé g ít e t t k i t e l ­
j e s e n . A z a s s z o n y jo b b k á v é t
fő z ö tt.
K é r le k , n e t a lá ld k i a c s a t ­
ta n ó t, m e r t é n a k a r o m e lm o n ­
d a n i. A f e le s é g e m m e l m e g b é ­
k ítü n k , m e g sz ü n te ttü k a
k á v é - b o j k o t to t . E s a z ó t a ú g y
é le k , m in t e g y ig a z i v i lá g f i.
O tth o n m e g is z o m a ragyogó
f e k e t é t é s u tá n a a z e s z p r e s z -
sz ó b a n ö sszetö rö m a c s é sz é t.
N é z z e , m ily e n r é s e k t á m a d t a k a z a j t ó b e t é t e k n é l . .
S tella A dorján Ja k é r e m , ha e g é s z t é le n f ű t ö t t e k l . . .
 Rendnek muszáj lenni

K edélyes tudom ányos rádió-m ttsorszám

F É R F I H A N G : S o p ro n i h a llg a tó n k ,
H u fn á g e l I ld ik ó a z t k é rd e z i, h o g y m ily e n
m ó d o n tö r té n ik a g ö m b h a lm a z o k tá v o l­
s á g á n a k b ecslése. N os, k i a k a r e rre a k é r ­
d é sre v á la sz o ln i?
N Ő I H A N G : T a lá n S a n y ik a . ő n a g y
csilla g á sz , m e r t n e m ré g a k k o ra p o fo n t
k a p o tt a p a p á já tó l, h o g y — c silla g o k a t
l á t o t t . (Nagy kacagás.)
S A N Y IK A H A N G JA : N a h á t, é n b e ­
c sü lje k fé n y é v n y i tá v o ls á g o k a t, a m ik o r
e n g em s e n k i se m b e c sü l? (Falrengető ka­
cagás, hallani lehet a jalak rengését.)
N Ő I H A N G : A z é rt a já n l o tt a m S a n y i­
k é t , m e r t n e k i ú g y is ro s s z v o lt a (hamis­
kásan) a fé n y é v i b iz o n y ítv á n y a . (A ha­
hota átszakítja gátját.)
F É R F I H A N G : G y e re k e k , gy erek ek !
A so k tr é f a k ö z t e lv ész a g y e re k , a k a ro m
m o n d a n i, a k é rd é s . (Viharos nevetés, tisz­
tán kivehető a térdek csapkodása.)
ID Ő S F É R F I H A N G J A : É n n e m b á ­
n o m , m ily e n m essz e v a n n a k a g ö m b h a l­
m a z o k , c sa k az a n y ó so m le g y e n m essze!
N a g y üzlet (Robbanásszerű röhögés, a hangszóró m in ­
Toncz T ib o r r a jz a
denütt inogni kezd.)
S A N Y IK A H A N G JA : H á t a z t te ts z ik -e
is m e rn i, h o g y k é t u ta z ó a v o n a t o n . . .
(A nevetéstől nem tudja folytatni, a rádió-
hallgatókat kivéve m indenki kacag.)
F É R F I H A N G : N o d e té r jü n k á t m o s t
v é g ü l i s . . . h a h a h a , a z a n y ó sa , n a g y o n
j ó . . . sz ó v a l m o n d o m , H u fn á g e l H d ik ó
so p ro n i h a llg a tó n k k é rd é s é re . M ilyen m ó ­
d o n tö r té n ik a g ö m b h a lm a z o k tá v o ls á g á ­
n a k b ecslése? F e le lje n e rre a k é rd é s re
M isk a b á c si, az ő fe je ú g y is o ly a n , m in t
e g y — g ö m b . . . (A hasát ütögeti a neve­
téstől, a többiek nyerítenek.)
M IS K A B Á C S I: M in d e g y ik g ö m b h a l­
m a z b a n so k C e p h e id a -v á lto z ó v a n , s ez
le h e tő v é te s z i, h o g y m e g le h e tő s p o n to s ­
s á g g a l m e g b e c sü ljü k tá v o ls á g u k a t. A z
ú g y n e v e z e tt fé n y e s sé g -p e rió d u s tö r v é ­
n y e . . . (megmagyarázza).
E G Y I K R Á D IÓ H A L L G A T Ó (bámul­
va): Szó a m i szó, e z e k r e tte n e te s e n t u d ­
nak.
M Á S O D IK R Á D IÓ H A L L G A T Ó (el­
— Is te n i t ip p e m v a n , ü r e g e m ! ü v e g e s s ö r t f o g u n k á r u ln i. A z ü v e g b e t é t le g y e n
m o n d j u k e g y h ú s z a s é s a z ü v e g e t n e m v e s s z ü k v is s z a ! . . . ismeréssel): B izony!
(Irta, rendezte, játszotta, szerkesztette,
a vicceket betanította: N ewton Izsák, érde­
mes csillagász, az A ngol Népköztársaság
kiváló humoristája.)
(t-i)
r -------

'fiF ffr tg m ó s /r á v K r ó * 2 « .
I s m e r ő s ö m p a n a s z k o d ik . C s a lá d i h á z a t
é p ít t e t u g y a n is , é s , m in t m o n d j a , e l se m
t u d o m k é p z e ln i, h o g y m e n n y i b a ja v a n .
Hol e z k e ll, h ol a z k e ll. É s m in d ig u tó la g
Jut a z é p ít ő k e s z é b e , h o g y m é g e z is
k e ll, m é g a z is k e ll. K e s e r ű e n f a k a d t k i:
— Ez a ház utógyártott elem ekből ké­
szül.
*

Új la p o m b ó l m é g c s a k a z ú g y n e v e z e t t
„ im p r e s s z u m ” v a n m e g , a m e ly a k ö v e t ­
k e z ő k é p p e n f e s t:

Szerkeszti a szerkesztőbizottság.
Kiadja a kiadóhivatal.
Szedik a szedők.
N yomja a nyomda.
Terjesztik a terjesztők.
Olvassák az olvasók.

K ét k is f iú t a lá lk o z ik . A z e g y i k h a t­
é v e s , a m á s ik h é t . M e g k é r d e z i a z e g y ik
a m á s ik tó l:
— L e h e t m e n n i a f iz e t é s e k é r t ! . . . — Neked mennyi a vérnyom ásod?
1. I.
 (/P A T . //
- 1 1” i/7 -fr H y tz a . C tfiV ' Szellem idézés
K a já n T ib o r r a jz a
Volt énnékem becsületes nevem szinte ügy, mint minden más
gyereknek. Ennek ellenére, amikor szegényen, kopottan elhúztam
az ismerősök mellett, összebúgtak mögöttemi — Koszvakaró!
Mert borbélyinas voltam. Amikor kitekertem a nyolcadik osz­
tály nyakát, boldogan vágtam a sarokba a salátává züllött iskola­
könyveket. A mama két nap múlva beszerződtetett az öreg Mellár­
hoz s én boldogan szedtem magamra a hófehér köpenyt.
A szappanozáson kezdtem s a legfontosabb dolgom volt, hogy
pattanjak, amikor a vendég feltápászkodott a borbélyszékből.
A három esztendő elkattyogott, segéd lettem s bizony a nagy csa­
lódás akkor esett rám, amikor azt láttam, hogy mindenestül nem
keresek meg annyit, amennyi egy jókezű kovácslegény tisztessé­
ges heti keresete.
Cserepes úr a községházán lopta az isten napját s az adóval
keserítette az emberek életét. Minden másodnap beretváltam,
minden második szombaton körülszedtem a frizuráját, egyszer
egy hónapban meg kellett annak rendje szerint nyírni.
Egyszer Cserepes úr a szokottnál is jobban elbambáskodott.
Tekintete erre-arra járt, de mindig az én vacak cipőmön pihent
meg. Azután hirtelen rám csapott.
— Pötröcz, neked hányas lábod van?
— Negyvenkettes, kéremszépen!
— Nagyon jó! Hát én ajánlok neked valamit. Mától kezdve
rendes cipőben jársz. Érted?
— Nem!
— Idehallgass! Nekem kutya érzékeny .bőröm van! Az új cipő
éget és iszonyatos tyúkszemeket tör a lábamon. Te fogod a cipőimet
kitaposni és ezért mindig új cipőben páváskodhatsz.
Zárás után bekopogtattam Cserepesékhez. Három pár remekbe­
szabott cipőből választottam ki a legszebbet és egy fél óra múltán
boldogan ropogtattam a korzón. Az új cipő kérge ugyancsak törte
a lábam, a talpam úgy égett, mintha parázson jártam volna, de
hősiesen tűrtem.
Amikor két hét után Cserepeséknél levetettem a cipőt, az öreg
majom felhúzta a lábára, befüzette velem s vagy négyszer körül­
döcögte az asztalt. Boldog volt s a kezembe csapott egy piculát.
— Ez a tied! — majd az ágy alá mutatott, hogy halásszak ki egy — S a jn á lo m , n e m a z é n a s z ta lo m . . .
másik cipőt. Soha nem volt még lakkcipő a lábamon, örömmel
kaptam utána. Hogy mennyit szenvedtem tőle, azt nem lehet
leírni.
Tavasz volt és Jolánkába úgy beleszerettem, ahogyan az már
lenni szokott. Varrólány volt, szép és erőteljes. Minden este bol­ A középkorban
dogan kísértem haza. Jolánka hónaposszobában lakott és már V á rn a i G y ö rg y ra jz a
harmadik este megengedte, hogy besurranjak angyali fészkébe.
A lakkcipő sokat segített a hódításban s nagyon fájt, amikor
le kellett vetni. Ehelyett fel kellett húznom az öreg majom fekete
cúgos cipőjét, amely tíz év után is változatlanul törte a lábát.
Jolánka észre sem vette, hogy másik cipő van a lábamon, s csak
akkor csapta össze két hófehér kezét, amikor két hét után egy
fehérbetétes antilop-tünemény mosolygott a lábamon.
— Mondja, hát maga ennyit keres, hogy ilyen tömérdek gyö­
nyörű cipője van? Ezt nem is hittem volna.
Az antilop cipő már ugyancsak kitágult s a tágítás ideje a végét
járta. Egyik este hazakísértem a lányt. A kapuban kezet adott.
Én erőszakoskodtam, hogy hadd menjek be.
— Jó! De csak egy pillanatra, mert nem érek rá!
A pillanatból öt perc lett, aztán tíz, végül egy óra és mindketten
megmeredtünk, amikor Cserepes úr kopogtatás nélkül kivágta az
ajtót.
— Hát ti mit csináltok itt? — hördült fel, amikor felugrottunk
a sezlonról. Én nem veszítettem el a hidegvéremet.
— Beszélgetünk!
A vén majom Jolánkára nézett.
— Szóval te ezzel a senkiházival trafikálsz? Akkor is, amikor
tudod, hogy jövök? S ugyan mit csináltok, amikor nem vártok?
Jolánka összekulcsolta két fehér kezét.
— Aladár, ne gondoljon semmi rosszra!
— Az én cipőmben kurizálsz, te sehonnai? Az én cipőmben
seregsz a lányok után? Azonnal le a cipőmet!
Jolánka a zsebkendőjét tépdeste.
Sietve levetettem a cipőt és egyenként odavetettem Cserepes
lábai elé. Nagyon komikus lehettem, amint harisnyában álltam
a szoba közepén.
— Most pedig takarodsz!
A lánynak még mindig nem volt egyetlen szava sem és éa
tanácstalanul megindultam az ajtó felé. Köszönés nélkül mentem
el. A kapuban lehúztam a harisnyát és mezítlábasán mentem
haza. Persze a mellékutcákon és a korzót gondosan elkerültem.
Cserepes soha többé nem jött be az öreg Mellárhoz s én csak
hetek múltán, néhány suttogó pletykából tudtam meg, hogy
annak a disznónak mi köze volt a lányhoz. Egyet se magyarázom,
gondolom, hogy maguk is sejtik.
R o ssi K á r o ly — . . . P o n t. Új b e k e z d é s . In iciálé . . .
Amikor a kártya csal már m inden rendben van
P u s z ta i P á l ra jz a
[ .látványos operett m ent. K lau­
dia M atvéjevna Dolszkája-K an-
csukova, fiatal, szim patikus mű­
T ekintély tisztelet
vésznő, aki im ádta a szent m űvé­
szetet, szaladt be az öltözőjébe és
dobálta le m agáról a cigánylány
kosztüm jét, hogy egy pillanat
alatt átöltözzék huszárnak. Hogy
fölösleges rán c ne legyen, hogy az
uniform is m inél szebben, fesze­
sebben álljon, a tehetséges m ű­
vésznő ledobált m agáról m indent,
az utolsó fátyolig és fölvette a hu­
szárruhát egyenesen az Éva-kosz-
tüm jére. És épp ahogy vetkőzött,
ahogy egy kicsit borzongott a friss
hűvösben, ahogy a huszárnadrágját
igazította, egyszerre hallja, valaki
sóhajt. N agyot nézett és figyelt.
M egint só h ajto tt valaki, most
m ár m in th a suttogott volna is.
— Ö, u ra m terem tőm . . . ó . . ;
A hüledező művésznő körül­
nézett, és m e rt nem talált az öltö­
zőben sem m i gyanúsat, elhatározta,
hogy az egyetlen bútora, a dívá­
nya alá is benéz. Benézett és
m it lát! A dívány alatt fekszik
egy hosszú alak.
— Ki az? — sikoltja a m űvész­
nő és borzadva ugrik vissza a dí­
ványtól, az attiláv al betakarózik.
— Én . . . Én vagyok — súg a
dívány alól egy reszkető hang. —
Ne ijedjen m eg . . . én . . . Pssz!
Az o rrh an g ú súgáson, am ely
olyan, m in t a serpenyő sercegése,
a m űvésznő megismeri az igaz­
gató, Indjukov hangját.
— M aga?! — háborodott föl,
kipirult, m in t a kis pulyka. —
Hogy m er . . . hogy m erészelt? Vén
csirkefogó, az egész idő a la tt itt
feküdt!? No, m ég ez hiányzott.
— Édeském, leikecském — ser-
cegett Indjukov és m agasra ki­
dugta a kopasz fejét a dívány alól
— ne haragudjon rám , drágám !
t/faízft ( M m
I<3&zaAÍÓAJ)lVÁWAWl
: (Színészhistória)
Öljön meg, taposson el. fcsak ne
üssön lárm át! Sem m it se láttam ,
nem látok, nem is akarok látni.
Nem kell úgy takarózni, lelkecs-
kém, m iattam nem kell! H allgassa
végig az öreg em bert. Fél lábbal
úgyis m á r a sírban állok. Nem h e­
vernék itt a dívány alatt, de az
életem ről v an szó! Végem van!
Képzelje, Moszkvából m egjött a
G lasenkám férje, Prindin! J á r ja a
színházat és h alálra keres! Rémes
ez! A G lasenkám on kívül még öt­
ezerrel tartozom neki!
— M it bánom én? T akarodjék
azonnal innen, vagy, vagy nem
tudom, vén akasztófáravaló, m it
csinálok!
— Pssz! Drágaságom : pssz! A
térdeim en kérem , könyörgök!
Hova b ú jja k el, ha nem m agánál?
M indenütt m egtalál, csak äde n e m .
m er bejönni. Na, kérem! De kö­
nyörgök! K ét órával ezelőtt még
itt láttam ! Állok az első felvonás­
ban a kulisszák mögött,, látom,
jön föl a nézőtérről a szítapadra!
— Szóval az egész előadás ala tt
itt h ev e rt — szöm yülködütt el a
színésznő. — És . . : m indent lá­
tott?!
Az igazgató sírt.
— R eszketek! Nézze, hogy resz­
ketek! Megöl a gazem bér! Nizs-
niben m á r egyszer rám rlőtt a
színpadon! Az újságok is meg­
írták!
— De h á t ez hallatlan, h allat­
lan! M enjen, nekem m ár öltöznöm
kell és a színpadra kimenni! Men­
V e v ő : Mi a z , a n y a g h e ly e t t b é r lis ta ?
E la d ó : M it c s o d á l k o z i k , k é r e m ? N em
te r m e lé s ?
✓ .
jen, különben kiáltok, sikítok, a
lám p át vágom magához.
— T ssz . . . Ccc . . ; Drágaságom,
m entőangyalom ! ö tv e n rubel javí­
tás, csak hagyjon itt! ötven!
A művésznő m agára kapott egy
csomó ru h á t és ro h a n t az ajtóhoz,
hogy kiáltson. Indjukov csúszott
u tá n a a térdén és elkapta a láb át
a bokája fölött.
— Hetvenöt ru b elt, drágaságom,
csak ne kergessen! Fél jutalom ­
já té k is — javítás!
— Becsap!
— Itt haljak m eg rögtön, ha
nem igaz! Esküszöm. Fél jutalom ­
já té k és hetvenöt!
D olszkaja-K ancsukova pillana­
tig habozott, de elm ent az ajtótól.
— Még eddig m indig becsapott
— m ondta síró hangon.
— I tt süllyedjek el! Soha az
édesanyám at m eg ne lássam . Hát
gazem ber vagyok én, vagy mi?
— Jó, de ne felejtse el — mond­
ta a színésznő. — Most másszon
vissza a dívány alá.
Indjukov nagyot sóhajtott és
szuszogva m ászott vissza a dí­
vány alá. D olszkaja-Kancsukova
pedig sietve öltözött. Szégyellte,
b án to tta a gondolat, hogy az öltö­
zőjében, a díványa a la tt férfi fek­
szik, de a tudat, hogy a szent
m űvészet érdekében engedett,
m egvigasztalta, annyira, hogy m i­
kor később ledobta m agáról a h u ­
szárruhát, m ár nem hogy nem
szidta, de még sajn á lta is.
— Be fog piszkolódni, szegény
h a llo tt a , h o g y n é m e ly ik g y á r b a n tö b b a b é r , m in t a
Kuzma Alekszéjics! V árjon, m it
tegyek csak a dívány alá?
Az o p erett véget ért. A művész­ Pesti sport
nőt k ih ív tá k tizenegyszer és nagy Toncz Tibor rajza
csokrot is kapott, am ire arany
betűkkel volt írva, széles szala­
gon: „M aradj velünk!” /
Ahogy visszam ent az ünneplés
u tán az öltözőjébe, a színfalak
mögött találkozott In d ju k o w a l.
Az igazgató piszkos volt, gyűrött,
borzas, de sugárzott és dörzsölte
a kezét.
— H a-ha . . . képzelje galam -
bocskám — fogadta. — Nevesse ki
a vén szam arat! Nem is P rindin
volt! H a-ha! A fene egye meg, a
hosszú vörös szakálla, a nadrágja
tévesztett meg, P rindinnek is olyan
van . . . Tévedtem . . . Ilyen vén
szam ár . . . M agát is h iáb a ijesz­
tettem , d rág aság o m . . .
— Jó, jó, azért ne felejtse el,
m it ígért — m ondta a művésznő.
— Nem felejtem , dehogy felej­
tem , lelkem , de ha nem P rindin
volt. Mi csak P rindinre szerződ­
tünk, m ért ne felejtsem el, ha
nem P rin d in volt. Ha P rindin, ak­
kor persze más, akkor m eg kel­
lene ta rta n i, no de látja, nem
Prindin. Tévedtem . V alam i isten
tu d ja k it néztem Prindinnek!
— Ilyen hitványság! — hábo­
rodott föl a színésznő. — Pfuj,
m ilyen hitvány! M ilyen aljas!
— H a P rindin, akkor term észe­
tesen követelheti, hogy tartsam
meg, am it ígérem, de látja, a fene
tudja, ki volt, talán valam i susz­
ter, vagy m it tudom én, szabó.
Csak nem fogok a szabóért fizet­
ni? Én becsületes em ber vagyok,
lelkem , én tudom , mi k e l l . . .
És m ég ahogy m ent is, hadoná­
szott . ; .
— Ha P rindin, akkor term észete­
sen igaz, de h a valaki nem tudom
én, az első vörös, aki az utam ba
akad, nem Prindin, a k k o r . . .
 ÓGÖRÖG PÉLD Á ZA T c /fA a w K n t
arról, h ogy m ilyenek a feleségek K oW yiséőŐ L
S z ű r -S z a b ó J ó z s e f ra jz a
Vízváry Mariska, aki m aga is ki­
tűnő gazdasszony volt, h á z ta rtási is­
kolába küldte serdülő leányát. A kis
M ariska hazajövet pontosan beszá­
molt az első n ap történtekről.
— Meg is ehettétek, am it főztetek?
— érdeklődött anyja.
— Hogy m egehettük-e? — fakadt
ki M ariska. — Muszáj volt!
*
AZ IDŐSEBB DUMAS rengeteget
keresett, de pénze sohasem volt. Pár
nappal halála előtt két frankot talál­
tak a zsebében, éppen azt az össze­
get, amellyel 50 évvel azelőtt Párizs­
ba érkezett.
A nagybeteg író elmerengve nézte
a két frankot, majd felkiáltott:
— Képzeljétek, 50 évig jól éltem
és nem került egy vasamba sem!
*

Igor Strawinskynak egy holly­

woodi film vállalkozó 5000 dollárt
ajánlott fel rövid kísérőzene kompo­
nálásáért. S traw insky azonban az
ajánlatot visszautasította. Ilyen tisz­
Te v é n bo lo n d , m ost v é g ig lo c sp o c so lta d a fü rd ő sz o b á t! teletd íjért ő nem szerez zenét —
hangoztatta.
— Senkinek sem fizettem többet
H a úgy volna, ahogy Pesten mondják — jelentette ki a film vállalkozó —,
S á n d o r K ároly ra jz a és eddig m inden zeneszerző elfo­
gadta ajánlatom at.
— Az m eglehet — hangzott S tra­
winsky válasza. — Azoknak volt te­
hetségük ilyen zene kom ponálására,
nekem nincs. Engem jobban kell
megfizetnie!
*

JEAN ETIENNE LIOTARD genfi

festőművész, Rousseau barátja és
portréfestője, 87 éves korában halt
meg. Ikertestvére, az ugyancsak fes­
tőművész Michel, hét évvel élte túl,
s egy részvét levélre válaszolva ezt
írta: >
— „Mindig tudtam, hogy szegény
Jean fiatalon fog meghalni. De hiá­
— Ü lök a p r e s s z ó b a n e q y t a q q a l, e r r e o d a jö n e q y p ó k . . . ba beszéltem n e k i. .. ”

Csak szakember utazhat S c h w o tt L a j o s r a jz a

— Eqy q é p e t s z e re tn é k — Eqy q é p e t sz e re tn é k — Eqy q é p e t sz e re tn é k É s e ld ö n t ö t t é k . . .

S vájcból beh o zn i, am ivel S vájcból b e h o z n i, am ivel Svájcból b e h o z n i, am ivel
d u p lá r a e m e lh e tn é n k ex ­ d u p lá ra e m e lh e tn é n k ex- d u p lá r a e m e lh e tn é n k ex ­
p o rtte rv ü n k e t . . . p o r t te r v ü n k e t. . . p o rtte rv ü n k e t . . .
— Hoqy ki u ta z ik el, a z t — H oqy ki u ta z ik el, a z t — Hoqy ki u ta z ik el, azt
m a jd m a g a s a b b sz in te n fog- m a jd m a g a s a b b sz in te n foq- m a jd m a g a s a b b sz in te n foq-
ju k e ld ö n te n i . . . ju k e ld ö n te n i . . . Juk e ld ö n te n i. . .
W
 A francia pacifikátor
A szövetet fél érrel ezelőtt retten i meg
és az öltönyt m ost akartam m egcsinál­
tatni.
— N agyon szép szőrét, — m ondta a
szövetkezet szabásza. — Talán vegyünk
m értéket.
— Mikor lesz az első próba? — kér­
deztem .
— Július u tolsó hetében, — mondta
k is gondolkodás után.
A zt hittem , h ogy tréfál, de m ielőtt fel­
ocsúdhattam volna, kijavította könnyelm ű
ígéretét:
— B ocsánat, tévedtem . Csak augusztus
első hetében tessék jön n i próbára. Nagyon
be vagyunk táblázva.
— K ét hét m úlva m egyek szabadságra,
— sopánkodtam — és az új ruhában sze­
rettem volna elm enni.
— Tessék talán megpróbálni m áshol.
M egpróbáltam . . . A k övetkező term i­
n usokat kaptam : július 20, szeptem ber 5,
augusztus 3 0 . Mit tehettem , otthagytam
a jú liu sin ál és hazafelé m enet azon töp­
rengtem , h ogy m i lenne, ha . . .
. . . ha a fogorvosok is úgy túl lennének
terhelve, m int a szabók és fájós fogam
kihúzását decem ber végére ütem ezn ék be.
V agy m i len n e, ha a vendéglőben így
szólna a pincér:
— Igen is, egy párolt m arhaszegy és egy
rizsfelfújt. T essék október 4 -én 12 órakor
visszajönni, m a a január 1 0-i előjegyzése­
k et szervírozzuk.
Ha ez így m egy tovább, lelk i szem eim ­
m el látom m agam , am int 1970-b en váltig
érő hajjal bandukolok a R ákóczi ú ton h
találkozom a frissen nyírt B arancsákkal.
— Neked sikerült levágatni a hajadat?
Áruld el, hogy csináltad?
— E gyszerű, öregem = válaszolta. —
Tizenhárom évvel ezelőtt, 1957 áprilisában
— M iért g y ű lö ls z m in k e t, h ú g o csk á m , h is z e n m l c s a lá d ta g n a k te k in t ü n k ...
jelentkeztem a Fodrász szövben és mára
jegyeztek elő.
(P alásti)
C ^O
A világűrben
H egedűs Is tv á n rajza I . F O D R Á S Z : íg y ni! M o s t u ra s á g o d I . F O D R Á S Z : H o ssz a b b , m in t B e m a r d
b e ü l sz é p e n a b ú r a alá. H ú s z p e rc m ú lv a S h a w s z a k á l la .. .
k ifé sü lö m . E G Y F IÚ : H e lló öregfiú! L e h e t d a je -
I I . F O D R Á S Z : . . .é s ez n e v e z i m a g á t r o l ta t n i ?
fé rfin a k . S zég y en g y a lá z a t! I . F O D R Á S Z : T e s s é k csak h e ly e t fo g ­
I . F O D R Á S Z : P sz t! la ln i. H id eg ? M e le g ta rtó s h u llá m ?
I I . F O D R Á S Z : M it p is sz e g sz ? Ú g y ­ F IÚ : E g y jó h id e g e t. D e a z tá n o ly a n
s e m h a llja a b ú r a a l a t t . . . T é n y az, ho g y k la s s z legyen, h o g y h e se g e tn i k e llje n a
tö b b fé rfit d a u e ro to k é s o n d o lá lo k m a ­ lá n y o k a t. É r ti ?
n a p s á g , m i n t a ss z o n y t. L a s s a n m a g a m is I . F O D R Á S Z : É r te m k é re m a lá s s a n .
e lfe le jte m , h o g y n ő i fo d rá s z v a g y o k . F I Ú : O ld a lt k é t e j t e t t h u l l á m . . .
F É R F I (nyafka,nőies hangon): J ó n a p o t! I . F O D R Á S Z : L e lesz e jtv e .
J ó n a p o t! B e n t v a n a L a jo s k a ? F I Ú : I t t b e b o d o r ítja , h á tu l s im a c s a ­
I . F O D R Á S Z : D é lu tá n o s k é re m . v a r á s , c s í p te t e tt h u ll á m . . .
F É R F I : A k k o r m a jd v issz a jö v ö k . T Ó N I: V á lla ln a k h a jf e s té s t is ?
H iá b a ! N e k e m c sak a L a jo s t u d friz u rá t I I . F O D R Á S Z : H o g y n e k é re m . V ö rö ­
c s i n á l n i . . . (Belép Tóni) N in i! A Tóni! s e s stic h , n y lo n á r n y a l a t . . .
M a g a is id e já r ? T Ó N I: A n y lo n a z az őszes?
T Ó N I: I d e sz o k ta m . L á t t a a le g ú ja b b I I . F O D R Á S Z : P is z k o s ősz k é r e m . . .
la p o k a t? Á llító la g fé rfia k n á l is d iv a tb a T e ts z ik tu d n i, o ly a n elegáns, e lh a n y a g o lt
jö n a fru -fru . b e n y o m á s t k e lt.
I I . F O D R Á S Z : T e ts z ik p a ra n c s o ln i? P A N T A L L Ó S N ő : P á B é lu sk á m ! S o ­
T Ó N I: O n d o lá lá s. S im a , n a g y h u llá ­ k a t k e ll v á rn i?
m o k . E lő l k é t csiga, b e le a h o m lo k b a. I I . F O D R Á S Z (félre): V égre e g y n ő ,
I I . F O D R Á S Z : Ig e n is ti s z te le tte l. O n­ a z is n a d rá g o t v is e l.
d o lá lá s . F I Ú : O la js h a m p o n n a l m o ssa . K r é m ­
T Ó N I: M it g rim a sz o z ik k é re m ? E g y p a k o lá s! É s v ig y á z z o n a c sig á k ra .
b o rb é ly n e v á g jo n a rco t! T Ó N I: Ú g y fé s ü lje , hogy é rv é n y e s ü l­
I I . F O D R Á S Z : F o d rá s z v a g y o k ; ti s z ­ jö n a d ú s, h o s s z ú h a ja m .
te l e tt e l. F o d rá s z . N ői fo d rá sz ! I . F O D R Á S Z : A h ö lgynek m i le s z ?
T Ó N I. S ok a dum a! E lő a s ü tő v a sa t! P A N T A L L Ó S N ő : S zem öldök- és
n y a k b o ro tv á lá s . A h a ja m a t p e d ig v á g ja
I I . F O D R Á S Z : Ü g y lá t o m , u ra sá g o d -
le egészen k u r t a fiú s ra .
— M ost h o g y a fen éb e fo g o k m eg­ n a k é p p e n elég s ü tn iv a ló ja v a n . U to ljá ra
u z s o n n á z n i? ! L o re le y n lá t t a m ily en lo b o g ó h a ja t. Kun Erzsébet
 Most már gyalog jár A régi „U nikum “ plakát mai változatban
a vállalat?
Gerö S á n d o r r a jz a

VI. D ihovicsnij és M. Szlobodszkoj

p a r ty
Az e g y ik s z ín h á z b a n m o s t é r t v é g e t az A Z ELSŐ:
új v íg já té k b e m u ta tó e lő a d á s a . L e h u llt Frissít, tisztit a nevetés
a fü g g ö n y . A közönség m é g ta p s o l a te ­ és ez a szerző m ily merész!
rem b en , k ih ív ja a sz e rz ő t é s a sz ín észek et. A M ÁSODIK:
E gyes p á r o k azo nban, f ő k é n t a k ritik u s É n is csodálva n éztem . És
n e m z e tsé g h e z ta rto z ó k , m á r to la k o d n a k hogy ez a szerző m ily m erész!?
a r u h a t á r felé. (El. Két kislány váltja fel őket divatos,
tulipiros frizurával.)
Finom fülű karmester (Jön az első két kritikus.)
AZ ELSŐ: A Z ELSŐ:
Schw ott L a jo s r a j z a
Pom pás szatírát kaptunk végre, Megint a k ollek tíva . . . gyár . . .
vág, m in t az ostor, jó dolog. A p á r t. . . K önyökből jön ki m ár . . .
És ö n n ek m i a vélem énye? D e láttam tegnap játszani
A M Á SO D IK : egy fr a n c iá t. . . Juj, állati!
Még n em tudom , m it gon d olok . Hekus volt a pók. Csoda film !
AZ ELSŐ: Hogy m iket tudnak odakint!
Jó eszm e, duzzadó erő; A z asszonynak gyűrűt vett ő,
rém szellem es, sőt v a k m erő ! . . . a férj, tudod, s a szerető
A M Á SO D IK : lenyom ta a v íz alá a spinét,
Igen, h a k issé taglalom : a férj kitépte a csáb szívét
van b en n e lakk és rágalom ! és a tag, kérlek, voila,
(El. E gy házaspár lép be, — lelkesedő lefeküdt a von at alá!
asszony és dörmögő férj. A z utóbbi kezében A M ÁSODIK:
stanidi.) M égis ö r ü lö k !
AZ A SSZO NY: (El. Még két kritikus jelenik meg: az
Jókat nevettü n k , ugye, drágám ? egyik nagyképű, a m ásik fejbólintó; röp­
Az em ber fogta a h a sá t! tében kapja el társa minden szavát.)
A FÉR J: A Z EGYIK:
Ne blam áid magad! M arhaság! D e hol van i t t . . .
Mit k ap tam én most m éregdrágán? A M ÁSODIK:
p e s s z im is t a h a n q o t ü tö tt m eq !
A zt a cukrot, mit m eg n em ettem . A z bántja ön t, hogy hol van itt
Még jó , hogy gyorsan v ég et ér! dicső győzelm eink sora?
AZ A SSZO NY: N em , nem találja nyom ait
N yű gös vendég lehet H iszen n evettél, Elem ér! e rossz darabban m eg soha!
S á n d o r K á r o ly r a j z a A FÉR J: A Z EGYIK:
T évedsz, Olgikám , nem nevettem , D e hol van itt . . .
csak h ápogtam a k ed v ed ért. . . A M ÁSODIK:
(El. Újabb két kritikus jelenik meg.) K orunknak képe? N incs s e h o l. . .
AZ ELSŐ: E kép hiányzik és az élet,
H ogy tetszik a bem utató? az életünk tovább lohol!
A M Á SO D IK : A Z EGYIK:
A szerző tényiszonyban szenved: D e hol van i t t . . .
h ü lyésk ed ése untató, A M ÁSODIK:
s rágalm azva kelt ellen szen vet! A kritikai ész n etán?
(El. Izgatottan egymás szavába vágva Nem ő írja m eg , én úgy éljek;
lép be két tarkaruhás fiatalember. Talán elblicceli a m ű , el ám !
egyetemi hallgatók. A Z EGYIK:
— Szürkeség! J aj, hagyja m ár, elvtárs, ellenben
— Pancser! azt mondja m eg , h ogy hol van itt
— U nalom ! egy férfi vécé, h o l az ember
— R ealizm us! elvégzi sürgős d o lg a it? !
— Az eg ész vonalon! (Gyorsan kiszaladnak.)
Hát, tn d ja, kérem, egy P ica sso A sz ín h á z te re m b e n m ég m in d ig é lé n k
azoknál m égis klassz m e ló ! é s z a jo s a h a n g u la t. A közönség nem hallja
D e h ol v a n nálunk egy ig a z szó, ezeket a beszélgetéseket: ta p s o l. Ú jb ó l és
a m i ízlésünknek való? ú jb ó l k ih ív ja a s z e rz ő t és a re n d e z ő t,
Itt is ku ltú ra kellene! m eg k ö szö n i n e k ik a v id á m é s szellem es
— N a, m o s t t a lá n m á r n e m f o q j a a z ­ S m i ju t nekünk? E gy fitty fen e . . , v íg já té k o t.
z a l v is s z a k ü ld e n i, h o g y j é g h id e g . . . (El. M ég két kritikus lép be.) A m osikvai K rokodi/ío! fordította Potjonyr A n ta l.
 N eh éz vevő H e g e d ű s I s tv á n r a jz a
jo* ®4y z 3“^
^

y\\ r
£N
1K( j /L D v i
]í
/ | V {? ~> u
z „ÖZÖNVÍZ ELŐTT’’ óta
özönfilm et gyártanak
Melynek hőse züllött gyermek,
Vagy esendő lányalak.
Filmeseink összeültek
Szintén. Szólt egy: „No, már most
Rendeljünk a tárgyaláshoz
KÉT PIKOLÓ VILÁGOST!"
Szólt a másik: „Erkölcsdrámát
Gyárt a világ, azért hát
— Mert HOLNAP MÁR KÉSŐ
lenne —
Gyártsuk mi is e témát!"
A harmadik fertőt keres,
- Benne nyomban mélyre ás,
És a TILTOTT SZERELEMRŐL
Elhangzik KÉT VALLOMÁS!
— J o n a th á n a im a n in c s , le lk e m ? K. Tóth Lenke

Kalandos regény U tazun k! Toncz T ibor ra jz a

Mr. Bloedy egy k öd ös ő szi estén, am ikor
hazatér klubjából, k ét hullát talál a k a n ­
dallójában. Érzi, h o g y valam i nincs rend­
ben; a kandallóban u gy a n is rendes körül­
m ények között három h u lla szokott lenni.
Mr. Bloedy leu tazik Délafrikába, m ert
érzi, hogy ott a rejtély kulcsa. Strucc-
farm ot létesít és a struccok között az évek
során m aga is teljesen elstruccosodik. K i­
nőnek a tollai, k ések et és vekkerórákat
n yel le, csak a h om okba nem tudja m ég
beledugni a fejét, m ert nem kap levegőt.
Londonból rendel k ü lön leges hom okot,
a m i direkt fejbedugásra készült, de
a h ajó, am ely a h om ok ot hozza, A frika
nyugati partjánál hajótörést szenved és
elsüllyed.
Mr. Bloedy nem adja fel a harcot, el­
m egy az őserdőbe a papagájok közé, h ogy
ő legyen a vüág egyetlen papagájembere,
m ert Tarzan, a m ajom em ber már nagyon
el van csépelve. H am arosan asszim iláló­
dik a papagájokhoz; b eszéln i elég gyorsan
m egtanul, csak a repüléssel van egy kis
baj. Mr. Bloedy repülőgépet rendel L on­
donból, hogy feltűnés nélkül élhessen a
papagájok között. A h a jó azonban, am ely
a repülőgépet hozza, A frika nyugati part­
jain ál elsüllyed.
Mr. Bloedy érzi, h o g y a sorsnak k ü lö­
n ös tervei vannak v ele, ez a sok hajóelsüly-
lyedés nem lehet véletlen . Kitanulja a bú-
várságot és leszáll a tenger fenekére. A
h alak azonban úgy m egszeretik, hogy ott
tartják m aguk k özött. Mr. Bloedy m eg ­
tan u l úszni, a szájával tátogatni, a h a ­
lak at viszont m egtan ítja írni, olvasni,
lottózni és totózni.
A tragikus vég azonban feltarthatatla-
n u l közeledett. Mister B loedy tíz év m úlva
m egtalálta a rejtély ku lcsát; ekkor azo n ­
ban m ár annyira h alszerű volt, hogy a m i­
kor visszatért londoni lakására, az inasa
nem ism erte m eg, letisztította a pikke­
ly eit és kisütötte vajban. Am ikor észre­
vette, hogy m it tett, szívenlőtte m agát.
Mr. Bloedy és in asa további kalandjait
a következő kötetben olvashatjuk, m ely­
nek cím e:
KILENCVENKILENC ÉV
A SZÁZLÁBÚ AK KÖZÖTT
Iq y a k a r s z P r á q á b a jö n n i, t e s z e r e n c s é t le n ? !
(G. M.) Na és?! M ajd o t t f e lö ltö z ö m .
 150 éves lelet Jubileum
a Corvin előtt a Töm ő utcában
Tisztelt karok s rendekI
Fontos ügyben kívánnék szót P o n to s a n ö t é v v e l e z e lő tt
k e z d ő d ö tt. . .
emelni. M a , midőn szeretett fő­ Ez aztán generáljavítás A V I I I . k e r ü le t, T ö m ő u tc a
városunk, Pest-Buda újra a
V olt nekünk egy ötszem élyes BMW szem élygépkocsink. Te­ 32. sz á m ú h á z la k ó i é s z r e v e t­
régi fényében pompáz, elszomo­
rító látványt nyújt a Nemzeti k intve, hogy ilyen nagyteljesítm ényű kocsira nem volt szükségünk, té k , h o g y víz t ö r t fe l a h á z p in ­
Színház, s honi színjátszó m ű ­ úgy gondoltuk, vállalati és népgazdasági m egtakarítást jelentene, c é jé b e n , a m e ly p e rc r ő l p e rc re
vészetünk e szentélye előtt, vala­ ha a BMW h elyett féltonnás szem ély- és teherfuvarozásra alkalm as e m e lk e d e tt, v é g ü l is e lé r te a fél
m int a Corvin Árucsam ok M er­ gépkocsit kapnánk cserébe. m é te rn y i m a g a s s á g o t. É rte s i-
kur istennek, a kereskedelem is ­ K ívánságunkat m éltányosnak találták és k iu taltak részünkre t e t t é k a h á z k e z e lő sé g e t, a sz e ­
tenének e felszentelt temploma egy Skoda furgont és ezzel egyidejűleg a k o csi generálozására re lő k n e m s o k á ra m e g is je le n ­
4 5.000 forintot. A kocsi újjáépítésénél a IV. szám ú autójavító v é­ t e k a p in c é b e p é s f e ltö r té k a
előtt elterülő földtelek, amely úgy
néz ki, m in t egy nagyközségünk gezte a m unka oroszlánrészét. D e hogyan! A m ikor a generáljaví­ b e to n - ta la p z a to t, h o g y a víz
piactere valamely országos állat­ tás után az A utófelügyelet átvette a kocsit, m egállapította, hogy k is z a b a d u ljo n . A v íz a z o n b a n
ié kirakodóvásár elbontása után. a sebességváltónál kisebb hiba van. Volt azonban a Skodának n e m t ű n t el, h a n e m e g y re e m e l­
m ás ba a is ! Ö tszáz kilom éter u tán a kocsi ú tközben leállt. K i­ k e d e tt . A z ó ta tö b b f é le m u n k á t
S ha bármely atyánkfia e terü­
derült, hogy a benzintartályt a kocsi átadásakor nem tisztították v é g e z te k a p in c é b e n , fe ltö ltö t-
letre téved, nemigen kerülendi el,
hogy ott átbukdácsolván az ár­ k i és a tartály, valam int a vezeték tele volt piszokkal. A zt is m eg­ t é k a p a d ló t, k im e r e g e tté k a
állapították, h o g y a dinam ót az A utójavító h ibásan adta át. A di­ v iz e t, d e se m m i s e m h a s z n á lt.
kokon, el ne essék, avagy leg­
n am ót a P ostajárm űtelepen utólag kellett m egjavíttatnunk. A relé A p in c e á lla n d ó a n v íz a l a t t á llt
alábbis zamatos szitok általa ne
is rossz volt, ezért az A utókernél 500 forintért új relét kellett vásá­ és á ll je len leg is, im m á r ö tö d ik
mormoltassék.
rolnunk. A h ű tő is csöpögni kezdett. A z A utójavító a hűtőt úgy e sz te n d e je .
Induljatok meg tehát lábak,
m ozduljatok karok, hogy ásót s javította m eg, h ogy azóta is csöpög, m égpedig naponta 2.5— 3 É v e k s o rá n á t s o k „ v íz r a jz i”
liternyit. lá to g a tó ja v o lt a h á z n a k . T is z t­
kapát ragadván, virágokkal ékes
E zzel m ég nem ért véget a generáljavított Skoda kálváriája. v iselő k , ta n á c s ia k , m ű s z a k ia k
parkot létesítsetek e girbe-gurba,
A központi olajozót olyan piszkosan adta át az A utójavító, hogy „ s z e m re v é te le z té k ” a p in c é t és
árkos-dombos helyen, hogy ha­
— m int az A utófelügyelet m egállapította — , a lengőcsapszegek m in d ig az v o lt a v é le m é n y ü k ,
zánk bárm inő egyszerű fia, vagy
besültek, m ajd 3000 kilom éter u tán a sebességváltó karja a vezető h o g y ez az á lla p o t ta r t h a t a t l a n .
külországi látogató e helyen jár­
kezében m aradt. Másnap a járókelők k özölték , hogy a kocsi É s m a r a d t m in d e n a r é g ib e n . . .
ván, elragadtatásában így kiált­
a kézifék vezetékét húzza m aga után. Más alk alom m al a kilo­ íg y a z u tá n n e m c so d a , h o g y a
son fel: M ily csábos és varázsla­
méteróra m egh ajtója tört el. T ö m ő u tc a 32. s z á m ú h á z lak ó i
tos hely ez! Áldassék érte a Park­
M ost m ár ú gy éreztük m agunkat, m int Chaplin, a 30— 40 év n e m tu d já k , h o l t a r t s á k tü z e ­
fenntartási Vállalat neve!
előtti film jén , am ikor darabokra tört az autója. E zzel m ég nem lő jü k e t. A zo n s e m c so d á lk o z ­
ért véget az elvarázsolt autó története, mert elrom lott a kilom éter- n a k , h o g y a p in c e f ö l ö tt i la k á ­
óra és leszakadt a hátsó négy felfüggesztő-csavar is. Mégpedig s o k ö t év ó ta n e d v e s e k . E z e n a
k é t n a g y b a jo n k ív ü l v a n egy
E z t a z ír á s t n em k ö v e t ír ta , egyszerre . . .
M indezek felsorolása u tán, úgy gondoljuk, nem túlzott az a k í­ h a rm a d ik is. A z, h o g y a pin ce
a k i a p o z so n y i d ié tá ra k é s z ü lt
a p o s ta k o c s iv a l fe lu ta z n i, h a ­ vánság, h ogy a Közlekedési és Postaügyi M inisztérium VI. főo sz­ ta la jv iz e m e le g á g y a a k ü lö n féle
n e m e g y p e s ti ú js á g író 1957- tálya szigorúbban ellenőrizze a felügyelete alá tartozó IV. szám ú b a k té r iu m o k n a k . D e m eleg ­
á g y a a b ü ro k r á c iá n a k is, m e r t
b e n . H o g y m ié rt ír ta ré g ies s t í ­ A u tójavító V állalatot és gondoskodjék szám ukra jobb alkat­
k é rd é s ü n k re , h o g y m ik o r fog­
lu s b a n ? M e rt a m a i B la h a
részekről. N y o m ta tv á n y e llá tó V á lla la t j á k e z t az á lla p o to t m e g s z ü n ­
L u jz a t é r u g y a n ú g y n éz k i,
L ugosi B éla ig a z g a tó t e t n i, az ille té k e s h á zk ezelő ség
m in t s z á z ö tv e n év v el e z e lő tt,
a m ik o r i t t p u sz ta sá g v o l t . . . e z t v á la sz o lta :
— K é re m , m i fo g la lk o z u n k
(papp) A „Jó embert keresünk“ az ü ggyel, á lla n d ó a n n a p ir e n ­
előadása után, egy étteremben d e n ta r tj u k . N e m ré g ib e n m ó r
össze is ír tu k a z o k a t a h á z a k a t,
Sauliul.' K aroly r a j z a a h o l v íz b e tö ré s ta p a s z ta lh a tó ...
T e h á t — m i n t ö t é v e a n n y i­
sz o r — ú jr a ö s s z e ír tá k a „ v íz ­
b e tö ré s ü g y é t” é s to v á b b r a is
m a r a d t m in d e n a r é g ib e n . . .
Még egyszer E z e k u tá n n e k ü n k sin c s m á s
a „borban az igazság / ” d o lg u n k , m in t h o g y ö ss z e írju k
a z o k a t a h iv a ta lo k a t, a h o l a
É r d e k lő d é s s e l o lv a s t a m a
„ B o r b a n a z ig a z s á g ” c ím ű b ü ro k rá c ia -b e tö ré s ta p a s z ta l­
k ö z le m é n y t . A z é n b o r ü g y e m h a tó : ez p e d ig je le n e s e tb e n a
m á s , d e t a lá n én m é g jo b b a n házk ezelő ség é s a V I I I . k e r ü ­
b o ssz a n k o d ta m a szeged i
H ágl é t t e r e m b e n , m in t a z o k ,
le ti h á z k e z e lé si ig a z g a tó sá g .
a k ik a k é t p e sti v e n d é g lő b e n miilfti é .
nem k a p t a k 2 — 3 d e c i b o r t,
c s a k f é l lite r t. I f f
É n u g y a n i s fé l lite r t k é r t e m ,
d e a f ő p in c é r k ije le n t e t te ,
h o g y n e m h o z h a t, m e r t a s ö n -
t é s n e m a d ja k i. M eg tu d ta m ,
h o g y c s a k f r ö c c s fo r m á já b a n
a d n a k b o r t, m é g p e d ig b á r ­
m ily e n m e n n y is é g b e n .
— V a jo n h o l le h e t a z a jó e m b e r , a k in é l h á r o m n e g y e d
ó r á ja m e g r e n d e lt e m a p ö r k ö lte m e t? Címzett: A MÁV
A z ó t a Is g o n d o lk o d o m a z o n ,
h o g y m i le h e t a z o k a a n n a k , Ez é v m á r c i u s 4 - é n D e c s
h o g y k o r lá t la n m e n n y is é g b e n á llo m á s o n p o s t á r a a d ta m ö t
a d n a k b o r t f r ö c c s a la k já b a n , Hiába morog a vendég zsák te r m é n y t K e le b iá r a .
de egy d e c it se m szó d a A k ü ld e m é n y , a m e ly 2 z s á k
n é lk ü l. B á r m e n n y ir e is tö r ö m N em nagy ügy, de bosszantó. cukrot, amely ragadós és gusz­ k o r p á b ó l é s 3 z s á k t e n g e r ib ő l
a fe je m e t, csa k e g y f e le le t e t á ll, a m a i n a p ig s e m é r k e z e t t
tu d o k önm agám nak a d n i:
Hetek óta vizesen teszik a ven­ tustalan. H a valaki nem kanál­ m e g . G y a k o r i lá t o g a tó j a v a ­
a k i n e m a s ö n t é s b e n á ll, h a ­ dég elé a cukrot a Lenin körúti lal veszi k i a tartóból a m okka­ g y o k a k e le b ia i á llo m á s n a k ,
n e m a b e ls ő h e ly is é g b e n ü l, Royal presso pultjára. Állítólag a h o l v á lt ig Í g é r g e t ik , h o g y ha
cukrot — am iről nem a Royal a k ü ld e m é n y n e m k e r ü l e lő ,
a z n e m lá tja a b o r -s z ó d a k e ­ nedves a raktár. Lehet. De jogo­
v e r é s i a rá n y á t. És éppen üzletvezetője tehet —•, laposra p é n z b e n k if iz e t ik .
a z é r t , h o g y ily en g y a n ú s e n ­ san kérdi m inden áldott reggel mállik a kezében. (N a és a tar­
N ek em v isz o n t n em p én zre
k ib e n f e l n e m e r ü ljö n , a z t a feketéjét fogyasztó adófizető: van szü k ség em , hanem a
j a v a so lo m , a s z e g e d i H ági M iért nem szárítják meg a cuk­ tóban is !) M áshol nem vizes a korpára é s fő k é p p en a kuko­
t é r j e n á t a t is z t a b o r k im é ­ r ic á r a , m e r t e n é lk ü l nem
rot, mielőtt a vendég elé teszik f M okka, csak a Royalban. Vizet tu d o k e lv e t n i.
r é s é r e is .
Joó István H iába kérdi, nem kap választ, változatlanul, hiába morog a ven­ V ecsernyés István
14 H ó d m e z ő v á s á r h e ly de kapja továbbra is a nedves dég, h iá b a ... (~<jy) A s o t t h a lo m , V II. 9 5 5 .
 Férfidivat l
R éb er László ra jz a

Stefánia Grodzienska Pesti utcakép a jövőből

a > /k . V a s v á r i A n n a r a jz a
G yakori jelenség m anapság, hogy a nem rég még a
sem atizm usnak hódoló író, hirtelen fo rd u la tta l a szélső­
séges naturalizm usba csap át. S ikerült egy ilyen, éppen
irán y t változtató író egyik kéziratát m egszereznünk. Ím e
a kézirat:
A jnU^a fül*
''K ovalik .gépéhez" ig y e k e z e tt, hogy b e le v e s se megát ajaunfeabar
íejeüJU-
Am'ire o d a é r t, már o t t jíe lg o z ot t Magda. J ő le s ó é r z é s s e l n ézte
HM*
a lány kemény Jco zát. M ilyen remek jufilfáanS! N incsen p á r ja az

egész jizartbnr. ö n y e rte az ú jé v i jm áiteiveraenyt. A gépek zaka­

to lá s a s z o l g á l t a t o t t a lá f e s té z e n é t ehhez a m ostani ta lá lk o z á s ­

hoz. F e llá n g o lt benne a jauekavágy. H iszen é j j e l é s n ap p al min-

dón g o n d o la ta jz -g y ttr k ö rü l forog! Es m ost, most i t t á l l e l ő t t e ,

csak a k e z é t k e l l k in y ú jta n ia , hogy megsimogassa e z t a ragyogó

húz
> e é T t e s t e t , a lágyan leom lé /f o n a la t. Ig e n , ez az ő .g ép áT Ism e-

r i minden p o r c ik á já t, minden apró s z e s z é ly é t. Senki sem tu d ja

úgy k e z e ln i, m int 6. 'léhány a v a to tt kézm ozdulat é s mér lendü­

le tb e jö n . K ovalik szeme buszkén c s i l l o g o t t é s a r r a g o n d o lt,

liogy még az a kényes M alin o v szk jíü J e li u n e r i sz a k é rte lm é t. Hiá­

ba, nem mindenki t e l j e s í t i n é g y -ö tszö rö se n t ú l a normát! De

e lé g v o lt az ábrán d o zásb ó l! F e lg y ü rte i n g u j j á t é s a t e t t e k meze-

jéra léputt-" Lengyelből fordította:

G erényi Tibor

Csoda a paradicsomban
V á r n a i G y ö r g y r a jz a
A viccirodalom klasszikusai
Mottó: N incsenek régi viccek , csak öreg em ­
b erek vannak. Egy újszülöttnek minden vicc új.

K ét barátnő találkozik.
— Tegnap az O perában voltam — meséli az egyik.
— Igazán? És m it hallottál?
— Hogy a C sugariék válnak.
*

C setneki egy estélyen van és halálosan unatkozik.

Egyszerre m eglát egy férfit, aki h atalm asak at ásít.
— M aga is unatkozik? — kérdi tőle.
— Igen — feleli az illető.
•— Szörnyen unalm as hely ez.
— Igen.
— Mi lenne, ha ellógnánk?
— Boldogan m egtenném , de nem lehet.
— M iért nem ?
— Á d á m , te n e m is ö r ü ls z a m a m á n a k ? — M ert én vagyok a házigazda.
 I H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H I

A passzív
T oncz T ib o r ra jz a

— H o g y a n ? H át n é lk ü le m is f o r o g a F öld? . . .

Vakító az ilyesmi"
S zűr-S zabó József rajza
MH

— H ű h a , f e l k e ll v e n n e m a n a p s z e m ü v e g e t !

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t I g a z ­

g a t ó j a . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p est', V i l i ., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T el.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V i l i ., B la h a L u jz a t é r 3 .
T el.: 3 4 3 — 1 0 0 . 1 4 2 — 2 2 0 . — K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v é d u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s I g a z g a t ó . —
P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
 — J ó l fig y e lje te k ide! A n a g y ­
m a m a és a n a g y p a p a elm egy a
h a n g v e rs e n y re , P istik e a z Á llat-
k e rtb e , S anyi a sp o rtb e m u ta tó ra ,
a n y á to k R ó z siv a l elm egy az
e sztrád m fiso rh o z , én m eg v á lla ­
lom , h o g y b e ü lö k v a la h o v a sö- Á ra 1 fo r in t
ro zn i • • •
 Büszkeség K O R SZ E R Ű PANASZ
V á rn a i G y ö rg y ra jz a B arátom , Gyula
így panászkodott:
— öregem , meg
kell itt an nak dö­
gölni, akinek nincs
protekciója. Tudod,
hogy nem rég ne­
veztek ki egy vál­
lalathoz igazgató­
nak. Olyan a m un­
kám , hogy sokat kell szaladgálnom,
ezért k iu talta k részem re egy személyi
gépkocsit. Eddig rendben van, m on­
dod te, mi van itt panaszolni való.
V árd meg a végét. Ugyanis az autó,
am elyet k iutaltak, egy hatalm as,
am erikai Hudson-kocsi, akkora, m int
egy ház. A m ellett teljesen kifogásta­
lan állapotban van, úgy csillog-vil-
log, hogy a fene megesz, ahányszor
ránézek. Ebbe ü ljek én bele, ma?
És az a sok lám pa meg szemafor,
m eg tu d ja az atyaisten, micsoda, ez
a kocsi m aga az áram vonalas sze­
m élyi kultusz!
— De ez( még m ind semmi — foly­
A plakátragasztó ötlete Am bíció tatta . — Van hozzá egy sofőr is,
S án d or K á r o ly r a jz a H e g e d ű s Is tv á n barátom , két m éter és százhúsz kiló.
Ezelőtt egy gróf Festetichnél szol-,
gált, ahogy m eglát, p attan a volán
m ellől és nyitja nekem az ajtót. Most
m ég azt vedd hozzá, hogy Óbudán
lakom a R ekettye utcában, ez a leg­
szűkebb utca egész Óbudán. Na most
képzeld el, hogy m egjelenik egy
ilyen barom i kocsi a R ekettye utcá­
ban kétoldalt a h ázfalakat súrolva
és felverve szirénájával az egész
kerületet. M indenki az ablakhoz sza­
lad és sanda szemekkel lesi, hogyan
tépi fel előttem az ajtó t a grófi
sofőr, hogy hajol meg mélyen, m i­
közben én belibbenek a kocsiba . . .
Hót nem! Ebben a látványban csak
egyszer volt része a R ekettye u tcá­
nak, azóta autóbuszon járo k vagy
villamoson, a kocsi pedig inkább
csak álljon a garázsban. Néha á ru t
szállítunk ra jta , vagy beültetem a
helyettesem et, de m ár ő is. zúgoló­
dik, azt m ondja, felm ond, h a a H ud-
son-kocsival kell já r n ia . . . És m iért
van mindez? M ert nincs protekcióm!
Kislányok egym ás között A fejesek persze kiosztják egym ás
közt a jó kis rozoga kocsikat, nekem
V asvári n n a ra jza m eg idevágják ezt a ragyogó luk-
szuskocsit, hogy ott egyen meg vele
a fene! És nem lehet csinálni sem­
m it. M ár könyörögtem nekik, bead­
ványokat szerkesztettem , hiába. Ha
megfeszülök, sem kapok k ise b b e t. . .
H acsak most nem sikerül valam it
csinálnom, de ez olyan szép, hogy
nem is lehet igaz. A házm esterünk­
nek van egy unokafivére, az most
-—V .''ftl le tt m iniszterhelyettes. M ár beszélt
az érdekem ben és szó van róla, hogy
kicserélik a H udsonöm et egy kis
Topolinóra, am ely­
\\X ^ 2 ^ 5 nek m ind a négy
sárhányója le van
szakadva. T alán
így elintézik a dol­
got. M ert protek­
ció ' nélkül, b a rá ­
tom, nem megy
itt sem m ire az em ­
ber.
— Én e q y r ö v id d u p lá v a l é s e q y K a r llla l k ib ír o m d é liq . G ádor Béla
‘ Békés átmenet
— T u d ja , h o q v h á n y s z o r k e ll á t m e n n i
a m íg k a p o k v a la m it? !
A zt m ár józan ésszel senki sem áliit-
hatja, hogy lovasn em zet vágyónk, a
szalm aláng-elm élet is lé k e t kapott, a m ió ta ,
a szalm acellulóze hasznosításának széles
országútjára léptünk. D e azt tiszta sz ív ­
v el, a történelem itélőszékének kijáró
felelősséggel lehet á llíta n i, hogy feketeivó
nem zet vagyunk. Ma m ár szinte m in d e­
n ü tt leh et inni fek etét, a Közértekben
éppen ú gy, mint az eszpresszókban. Persze
vannak lem aradások is . M ég mindig van
egy sereg vaskereskedés, m úzeum és
benzinkút, ahol m ég n em állították fel
a k ávéfőző m asinát.
E gy fia ta l újságírót igazságtalan dor­
gálás ért szerkesztője részéről. A fia ta l
újságíró ugyanis egy tudom ányos tárgyú
cikkben a z t írta, h o g y ,,a szabad szem ­
m el alig látható atom ok . . . ” íg y akarta
éreztetni az atom ok csöpp voltát, am i
Különös vendég
Ingatag jellem
Szttr^S zab ó J ó z s e f r a jz a Toncz Tibor rajza
a k a p it a liz m u s b ó l a s z o c ia liz m u s b a ,
tök életesen indokolt is, h iszen például az
„ i” betű p ontján nem kevesebb, m int
2-500 000-000-000 000 000, vagyis k ét és
fél k vin tillió atom fér el. Szerintünk leg ­
följebb akkor tévedett az újságíró, am i­
kor azt írta, h ogy az atom ok szabad
szem m el alig láthatók. H o lo tt atom okat
szabad szem m el kitűnően leh et látni.
Csak egyszerre sokat. E lég, ha ránézünk
az asztalra, a papucsunkra, a B odri k u ­
tyára. Csupa atom !
Nincs rossz film , csak arra kell v i­
gyázni, hogy az em ber a film ek et úgyne­
vezett „ e lő z e te s é b e n nézze m eg. E zek­
ben az Ízelítő jelenetekben m inden film
izgalm as, fordulatos, m eglepő, változatos,
m ozgalm as. A k i persze m oh ón a z egész
film et akarja m egnézni, a z bizony gyak­
ran csalódik.
/. I.
V a sv á ri A n n a ra jz a
A kutyabarát
S c h w o tt L ajo s ra jz a
i-iM-l'ß/ 3

— Mit c s in á lja k ? C s a k ily e n
A m e g felelő h e ly e n a lk a lm a ­
z o t t k ö ltő i id é z e t k in c s e t ér.
H e ly e s ir á n y b a te r e li az em b eri
g o n d o lk o z á s t. H a p é ld á u l lá t o ­
g a tó b a m e g y ü n k , s a v e n d é g ­
lá tó k o n y h á já n a k fa lá n sze­
m ü n k b e ö tle n e k e z e k a h ím z e tt
* s z a v a k : „A kárm ilyen kedves
vendég, három napig untig
elég!” — m á r is tu d a to s s á v á lik
b e n n ü n k az ig a z s á g , ho g y a
b a r á t n á l is d rá g á b b az az idő,
a m e ly e t ello p . Ily e n k o r é re z ­
z ü k , h o g y a k ö lté s z e t n em
p u s z tá n g y ö n y ö rk ö d te té sre
v a ló , a v e rs h iv a t á s a n e m m erü l
k i a b b a n , h o g y önös érdekből,
a z é le ttő l e ls z a k ítv a , k o n k ré t
cél n é lk ü l o lv a s g a ssá k . A kö ltő
sz a v a ria d ó , v e rs e m essze v ilá ­
g ító s z ö v é tn e k , a m e ly b e ­
ra g y o g ja u tu n k a t . É s nin cs az
é le tn e k o ly a n v á lsá g o s p illa ­
n a ta , a m e ly re n e v o ln a m eg a
m egfelelő, ú tb a ig a z ító id é z e t.
S h a m in d e n ü tt , köz- és m a g á n ­
é p ü le te k b e n , sz a lo n o k b a n és
konyhákban, p a lo tá b a n és
k u n y h ó b a n , te rm e k b e n , e lő ­
s z o b á k b a n a fa la k ró l felénk
s u g á n z n a n é h á n y k ö ltő i szó,
m e n n y iv e l k ö n n y e b b e n ta lá l­
n á n k m e g a h e ly e s b e lá tá s , a
n y u g a lo m á lla p o tá t. A m e lle tt
la k á ly o s s á , k ö ltő iv é tu d te n n i
b á rm ily e n h e ly is é g e t a falon
e g y -e g y lén y e g b e m a rk o ló id é ­
z e t. G o n d o lju k c sa k el, h o g y
k ö z h iv a ta lo k b a n m ily e n v ilá ­
g o sa n k ife je z n é a h iv a ta ln o k
é s a fé l g o n d o la tv ilá g á t, h a az
ír ó a s z ta l m ö g ö tt a falon a
k ö v e tk e z ő h a lh a ta tla n sz a v a k
ra g y o g n á n a k a felekre:
M it háborgattok?
4 Takarodjatok innen!
H a ló n in c s . . .
b a llo n t k a p ta m . . .
P e rs z e n e m m in d e n k ö z ­
h iv a t a l e g y fo rm a . A k ö z p o n ti
h á z a s s á g k ö tő te r e m f a lá ra in ­
k á b b e z e k a so ro k illenének:
A szerelem, a szerelem,
A szerelem sötét verem.
U tc a i te le fo n fü lk é b e n m e ­
g in t m á s ig é k r a g a d n á k m eg
a lé n y e g e t:
M egint beszélünk, s csak
beszélünk!
M ilyen m e g n y u g ta tó érzés
le n n e m in d e n v e v ő sz á m á ra ,
h a a jó tá llá s i c é d u lá k a t ezzel
a k ö ltő i id é z e tte l te n n é k m e le ­
g e b b é , e m b e rib b é :
M ert szegénynek drága kincs
a hit,
T ű rn i és remélni megtanít.
E g y e tle n a d ó h iv a ta l h a g y o ­
m ányos k e d é ly e ssé g é n sem
r o n ta n á n a k P e tő fi h a lh a ta tla n
sz a v a i:
E jh , ráérünk arra még!
B iz o n y á ra jó h a t á s t te n n e
a s p o rtk e d v e lő s z u rk o ló ra is,
a k i e s e tle g a já té k v e z e tő elleni
h a ra g já b a n te ttle g e s s é g re v e ­
te m e d n e , h a A d y E n d r e sz a v a i
n e m fig y e lm e z te tn é k a h ird e tő -
tá b lá ró l:
N ézn i fogunk, hejhajh, csak
nézni !
K ö z é rt-m é rle g e n v is z o n t e
n é h á n y szó je le z n é az em b e r
tr a g é d iá já t (a v e v ő is em ber):
T oncz T ibor ra jz a
A . Filmmúzeum közkedvelt lett,
Nincs nála mozi közkedveltebb,
Sor áll ott reggel, délben, esten,
Még iskolát csinál majd Pesten.
i l í iként az öreg bölcsek mondják,
Klassz tipp (jó ötlet) nem bolondság!
Vagyont ér, az, mondhatni kincset
S leutánozzák, mint a pintyet.
P ékm úzeum ot fognak nyitni,
Hol nem lesz más, csak régi kifli,
Egy-két hetes, patinás, száraz,
Pesten holtbiztos siker már az!
_/± Körút legszebb helyén nyilván,
Szárnyasmúzeum is lesz nyilván,
Csak vén tyúkot s agg libát árul,
Elé tehát nagy tömeg járul.
A dendi vágya szinte tombol:
Ruhát a Ruhamúzeumból!
(E néven a divatos férfi
A szép Ecseri utat érti.)
S i k k Pesten, ami régi, ódon,
Töröm a fejem szörnyű módon:
Ne nevezzük mi is magunkat
Vicclap helyett Viccmúzeumnak?
G erg ely M iklós
Mondottam, ember: küzdj
és bízva bízzál!
K ó rte r e m f a lá r a B e rz se n y i
sz a v a i k ív á n k o z n a k :
F ukar kezekkel mérsz,
Romlásnak indult hajdan
de hisz nagy úr vagy! '
erős magyar.
A m ik o r p e d ig id e g e s, in g e ­
r ü lte n szuszogó e m b e re k e l­ A m ű tő f a lá ra p e d ig a s z a ­
késv e ro h a n n a k szín h á z b a , b a d s á g lá n g le lk ű d a ln o k á n a k
so ra i:
m o z ib a , h a n g v e rs e n y re , K iss
J ó z s e f elé g ik u s, sz e líd , v á g y ó d ó
Sehonnai bitang ember,
s z a v a i c s illa p íth a tn á k vágy ó d ó
K i most, ha kell, halni nem
le lk ű k e t:
mer.
Ó mért oly késön. . . E n é h á n y s z e ré n y ta n á c s b ó l
A to tó - é s lo ttó -k lu b o k b a n , is k ib o n ta k o z ik , h o g y a k ö lté ­
a h o l az e m b e re k a s ö té t b o rú ­ s z e t felem el, le lk e s ít é s u t a t
l á t á s é s a h u rrá -o p tim iz m u s m u t a t, h a ü g y e lü n k a r r a , h o g y
k ö z ö tt h á n y ó d n a k , az egész a m egfelelő id é z e te t a m e g ­
in té z m é n y h e z illő fenséges felelő h e ly e n a lk a lm a z z u k .
s z a v a k k a l le h e tn e e rő s íte n i je l­
le m ü k e t: Feleki László
.Kártyapartner m ind ig akad.
 Szegény
kis
plakát
panaszai

— Ú gy lá t s z ik ,
nem v e s z n e k e n g e m
k o m o ly a n . . .

R inglispil
N e m c s a k r e g é n y t, h a n e m u tc á t , h á z fa la t, s ő t n é h a m ég
a s z f a lto t is; h e ly e s e b b e n az a z o n ta lá lh a tó h ir d e té s e k e t, k i­
ír á s o k a t, tá b l á k a t. S o k u t c á t k io lv a s ta m m á r , d e e d d ig legjobban
a körút tetszett. A z k itű n ő e n k e z d ő d ik , ig en fo rd u la to s , ig a z , ho g y
n a g y o n h o ss z ú , tö b b fo ly ta tá s b ó l á ll é s az e m b e r a v é g é t is
elő re tu d j a , d e le g a lá b b h a p p y -e n d je v a n , h is z e n o t t a k ö z p o n ti
h á z a s s á g k ö tő . A já n lh a to m m ég a k ü lv á r o s i s o ro z a tb ó l a K a r p f e n ­
s te in u tc á t , elé g iz g a lm a s, k ü lö n ö se n e s te , c sa k a v é g e felé e sik
k is sé é s k e z d u n a lm a s le n n i; igaz, c sa k e g y -k é t o ld a la : a jo b b és
a b a l. E g y sz ó v a l m indenkinek ajánlom az utca-olvasást. O lcsóbb,
m in t a re g é n y , n e m k e ll kölcsö n k é r n i és m é g ta n u ls á g o s is. —
Ím e :
A L u k á c s fü rd ő e g y ik é p ü le té n ez o lv a s h a tó : Reum a tovább­
képző tanfolyam. E b b ő l k id e rü l, h o g y az e m b e rn e k n e m k e ll e l­
k e s e re d n ie , h a csak e g y k e zd ő d ő k is re u m á c s k á ja v a n , a m e ly ik
n é h a n a p já n é p p e n c s a k h a s o g a t, h a n e m e g y sz e rű e n b e ír a tja
e rre a ta n f o ly a m ra és rövid oktatás után m áris úgy n yilall , hogy
büszkén üvölthet a fájdalomtól. S ő t b iz to s , h o g y i t t is, m in t m in d e n
ta n fo ly a m o n , a z a r r a é rd e m e s e k e t m é g to v á b b is k é p e z ik . T e h á t r e/nóec/kg*/i/f/őn a /w/lt/szo/i^
e g y ily e n k e z d ő , d e fejlő d ő k é p e s re u m á c sk á b ó l, sz o rg a lo m é s jó ( 'öf/zas m ayyarása/6 /c s///e A //o /n e zre J
e lő m e n e te l m e lle tt — m é g k ö sz v é n y is le h e t, v a g y ha megbecsüli
magát, egész isiászig is fdviheti, d e , h a m o n d ju k , c sa k h e k sz n s u ssz
le s z . . . m á r az is e re d m é n y .
A V ö rö s m a rty t é r e g y ik ü z le th e ly isé g é n ez á llt: M ahart mérték­
vétel és próba. F é lr e é r te n i n e m le h e t. C sa k az a b ö k k e n ő , h o g y a
M A H A R T h a jó z á s i tá r s a s á g . N a m á r m o s t, h o g y tudnak ebben a
csöpp kis helyiségben mértéket venni akár egy dunai propellerről is ?
A te n g e r já r ó k ró l n e m is b eszélve. H is z e n a h h o z , h o g y e g y ily en
n a g y h a jó id e b e jö jjö n fe lp ró b á ln i az a lig ö ss zefércelt fe d é lz e té t,
le kellene bontani legalább a Oerbeaud-t. M e rt az u sz á ly , a z re n d b e n
v a n , p e rsz e , h a e s té ly i ru h á h o z ta r to z ik é s n e m v o n ta tó -
gőzöshöz.
B efeje zem , m e r t s ie tn e m k ell. U g y a n is te g n a p e lk e z d te m a
W e ss e lé n y i u t c á t o lv a s n i és n e m tu d o m , h o l h a g y ta m a b b a .
T u d n iillik az u tc á k r a n e m le h e t s z a m á rfü le t t e n n i . . . h iszen
ki v a n ír v a : — „Behajtani tilos!”
Erdélyi Ernőd
 Csábtánc T enyészetekből töltik fel
S zegő G izi ra jz a a Balaton halállományát

u ° ö ••
o O
\

°p
Oo
co
*ö' d

— Ä , k a r t á r s , ö n a lk a lm a s in t v a la ­
m e ly ik s z ö q e d k ö r n y é k l h a la s t ó b ó l Jött?

Az rendel, aki fizet

...

— Mert tudja uram, ami nekem a szívemén, az a számon. Én már

csak ilyen ember vagyok.
— Értem. Szeretem az ilyen embert.
— A zt meghiszem. Mert sok ám a köntörfalazó, a hímző-hámzó, aki
csak kerülgeti a kását, de bele nem harapna az istennek sem.
— Ronda az olyan.
— Az. Én azonban nem rejtem véka alá, amit gondolok. A m i a be­
gyemben, az a nyelvemen — ahogy mifelénk mondják.
— Merre felé ahogy mondják.
— A Tompa utcában. Mert az emberek sokfélék. A legtöbbje alamuszi,
meg képmutató. A jó magyar ember szókimondó. Én is úgy vagyok vele,
hogy azt tartom: szóbul ért az ember.
— Csakis.
— Ugye.
— Tehát?
— Mert nekem uram egyenesen megfekszi a gyomromat az igazság, ha
lenyelem. Kimondom én a szót uram, aztán kész. Biz énbennem az öreg­
apám sem némítja el az igazságot.
— Jól teszi.
— Ugye.
— Tehát?
— Azért nem is vittem semmire. Kiadom én a magáét kinek-kinek.
Ki én.
— Nagyon helyes.
— Ugye.
— Tehát?
— Tisztaszívű embernek nem lehet titkolnivalója. Ha én egyszer azt
gondolom, hogy ez meg az ú g y van, akkor nem mondom, hogy í g y van.
Én kérem kimondom, amit gondolok, ha felnégyelnek is érte.
— Becsülöm érte.
— Ugye.
— Tehát?
— Csak azért mondtam ezt, hogy az én szavaim mögött senki se keres­
sen valami hátsó értelmet, vagy szimbolikát. Amikor hallom, hogy egyesek
milyen képletesen beszélnek, azt mondom: pfuj. Mert ugye: vagy akar az
ember mondani valamit és akkor mondja ki nyíltan, vagy pedig nem akar,
akkor pedig hallgasson. De ha aztán én xmlamit mondok, arra mérget vehet
uram, hogy az őszinte beszéd. Am i a szívemen, az a számon.
— Értem. Tehát?
— Mért kérdi folyton ezt a tehátot?
— Mert kíváncsi vagyok, hogy mit akar mondani.
— Én? Semmit.
— Dehát azt mondta, ami a szívén, az a száján!
— így is van. De most nincs a szívemen semmi.
6 T abi László
 4 'M jbkjjdM jW kl/CL ÓGÖRÖG PÉLDÁZAT
Irta : T ristan Bernard arról: hogyan lesz valam iből az istenek itala
M adam e D uram age a nagy nap S z ű r -S z a b ó J ó z s e f r a jz a
reggelén mély m egindultsággal lé­
p e tt be a leányszobába. B erthe még
az ágyban feküdt, szőke, ragyogó h a ja
dicsfényként övezte bájos arcát.
— De . . . kislánykám . . . — kezdte
bizonytalanul a m am a —, hiszen m a
lesz az esküvőd B eaum artin úrral.
— Tudom, tudóin, m it akarsz m on­
dani, drága m am ám — szakította
félbe a fiatal leány —, nyilván cso­
dálkozol nyugalm am fölött. Gondolj
azonban arra, hogy a földön körül­
belül nyolcszázmillió nő él. Szám ít­
sunk le ebből _ kétszázötven milliót,
• m ivel ezek túl fiatalon halnak meg
ahhoz, semhogy m egism erhessék a
szerelm et. Azok között, akik a nor­
m ális életkort elérik, kétségtelenül
akad egy rész, am ely valóban vén­
lány m arad. Ez a szám azonban
olyan jelentéktelen, hogy nyugodtan
szám ításon kívül hagyhatjuk. M arad
_ te h á t kereken ötszázötven millió nő,
ak ik részesei a házasság örömeinek.
Tételezzük fel, hogy ez a szám m in t­
egy 50 évenként m egújul, ebben az
esetben egy évre 11 millió, egy hó­
n a p ra m integy kilencszázezer és egy
n a p ra körülbelül harm incezer újdon­
sült feleség esik. Vagyis az előttünk
álló huszonnégy órában harm incezer
fehér, fekete, sárga és rézbőrű asz-
szony fog beevezni a házasság ré ­
vébe és örömeibe. Én sajnos csak
egy vagyok ebből az óriási színes
tömegből. Ilyen körülm ények között
pedig aligha kifogásolhatod, ha egy
ilyen megszokott, valóban m inden­
napos esemény nem h at meg külö­
nösebbképpen.
Ezzel B erthe kezébe vette — az
elm últ órában ezt m ár 37-szer cse­
lekedte — vőlegényének levelét és
felolvasta anyjának:
„Nem írom azt neked, hogy a vi­
lág legszebb nője vagy. Ez igen ne­ — P ils e n i n i n c s , c s a k n e k tá r r a l s z o l g á l h a t o k .
hezen bizonyítható s ráadásul egy
komoly tudóshoz teljes m értékben
m é ltatlan állítás volna. Ha azonban E z egyszer sajnos ig a z !
feltételezem , hogy S tratznak igaza
van, am ikor kim ondja, hogy ezer
nőre csak egy igazi szépség esik, a k ­
kor én a rra az örvendetes eredm ény­
re jutok, hogy Te Európa körülbelül
kétszázm illió nőjéből a kétszázezer
szép nő közé tartozol. Ha m árm ost
az európai férfiak szám át is kétszáz-
m illióra becsülöm, akkor ebből az
következik, hogy csak m inden ezre­
dik fé rfira ju t egy igazán szép nő.
A statisztikával hivatalból foglalko­
zók szám a E urópában m integy k ét­
ezerre tehető, am i viszont azt jelen­
ti, hogy százezer em berre esik egy:
statisztikus. Egy statisztikus kilátá­
sa te h á t arra, hogy szép nőt kapjon
feleségül, olyannyira elenyésző, hogy
esélye csaknem kim utathatatlan. Ép­
pen ezért nem m erészség részemről,
h a azt állítom, hogy az egyetlen sta­
tisztikus vagyok Európában, aki
E urópa kétszázezer szép nőjéből
egyet a m agáénak m ondhat. Ebből a
tényből örömöm számszerű nagysá­
gát is könnyen kiszám íthatod, külö­
nösképpen akkor, ha még azt is fi­
gyelem be veszed, hogy a mi eskü­
vőnk m iatt a fennm aradó ezerkilenc-
százkilencvenkilenc statisztikus esé­
lyei egy szép nőre jóform án teljesen — D rága e z a sz ö v et . . .
m egsem m isültek.” Fordította: H. F. — Én ú g y é lj e k , h o g y n e k e m is t ö b b e v a n l 7
 Az egyetlen m egoldás (M inthogy a c se n d re n d e let sem segített) Ki tudnák im ádkozni S zűr-S zabó Jó z s e f r a jz a

— S a jn o s , s z o m o r ú h ír)
A m i u tc á n k h a n g ja k e ll k ö z ö ln ö m ö n n e l . . . — H u rrá! M e q s ik e tü lte m ü V á lla la ti ig a z g a t ó : E zek ből le n n e a jó an y a g b eszerző .

Május hét, m áris m egkaptam a kinevezése­

S á n d o r K á r o ly ra jz a
' *■
—<-*_
JÍI, U, %, t« ■' ’ |lf
Képzelt beteg
— N a q y o n k o m i­
szu l érzem m a g a m ,
d e le g a lá b b p o n t o ­
san b e sz e d te m a z e
h a v i SZTK a d a g o t . . .
Szim at Elek m ondta el nekem az
alábbiakat, úgy írom le, ahogy tőle
hallottam .
— M ert k érem elv tár­
sam, az a lényeg, hogy
az em ber kem ényen ta rt­
sa kézben a dolgokat.
. A ki nem paríroz, annak
zutty: csak a fejére,
hogy m eg ne sántuljon! Énfelőlem
lehet valaki akárm ilyen jó szakem ­
ber, h a nincs m eg benne a p roletár­
ösztön, én bizony elküldöm a válla­
lattól; fel is út, le is ú t. M ert nem
lehet tovább tű rn i az opportuniz­
must, a jobboldali m egnyilvánuláso­
kat . . . N em rég lepleztem le Zebegé-
nyit a tervosztályról, Londonból k a­
pott levelet, m ór rep ü lt is. A ki nincs
velünk, az ellenünk van. Kemény
ö k ö l. . . ez a fontos . . .
— M ert kérem elv tár­
sam , az a lényeg, hogy
az em ber m indig meg­
értő legyen. Nem kell
m in d já rt m indenkire rá ­
fogni, hogy jobboldali el­
hajló. Elvégre nem baj az, h a valaki
nyíltan m egm ondja a vélem ényét,
ak ár a Petőfi Körben is. M ilyen szép
este volt: az em ber m á r szinte érez­
te az új idők új dalait. Elég volt a m e­
rev életszem léletből, fé lre a dogma-
tizmussal! Ne csak jelszó legyen,
hogy jóvá kell tenni a hibákat. Én,
elvtársam , m indenkit rehabilitáltam
m ár a v á lla la tn á l. . . De persze én is
hibás vagyok: a m últban kem ényen
kezeltem a dolgozókat, néha tú l szi­
gorúan, azt is m ondják, hogy em ber­
telenül . . . Igazuk van, teljesen iga­
zuk van! M a m ár nem szégyellem
ezt bevallani, sőt büszke vagyok
arra, hogy elértem az ö n k ritik a ilyen
m agaslatáig. Most m ór belátom : sok
m indent rosszul csináltam , so kat té­
vedtem, de ilyen volt a légkör felül­
ről, így neveltek bennünket, engem
is. Engem is, elvtársam ! Ilyennek,
sildesnek... De m ost m indent rendbe­
hozok. Em lékszik elvtársam Zebegé-
nyire a tervosztályról? V isszavettem
a vállalathoz. Ma fizettem ki neki
21.300 forint k ártérítést. Ez az igazi
d em o k rá cia. . .
. _ — M ert kérem elv tár-
sam, az á lényeg, hogy
1, fi
m egterem tsük az egysé-
f/ x ' get: a jobboldal közeled­
jen a balhoz, a baloldal
meg közeledjen a jobb­
hoz. Enélkül nincs eg y ség A m agam
részéről m indent megteszek, hogy
meglegyen a m i kis egységünk a v ál­
lalatnál . . . Csak tu d ja elvtársam , egy
kicsit m indenkinek igaza van és
ilyenkor a legnehezebb m egfilálni a
helyes megoldást. Nem vitás na m á r
előttem , hogy m ost mégis az rős kéz
p o litikájára van szükség, de persze
le kell vonni a tanulságokat. O lyan
erős kéz kell, am ely tu d ütn és tu d
sim ogatni is. M ert higgye meg kérem
elvtársam , em berség kell az ütéshez
is, hum anizm us, hogy m indig oda­
üssön az em ber, ahova éppen kell.
Hol nagyobbat, hol kisebbet, de m in ­
dig akkorát, hogy kézben lehessen
ta rta n i a d o lg o k a t. . . Nem igaz, e lv ­
társam ?
— M ert kérem uram ,
az a lényeg, hogy az em ­
ber együtt tudjon élni
és hevülni a fiatalokkal.
N agyszerű megmozdulás,
igazi, szent forradalom
ez! Nem kell többé szem inárium ra
járni, a szabad szó kél életre: m in ­
denki beszélhet, am it a k a r a mi v á l­
lalatu n k n ál is. V elünk van az igaz­
ság, am ely tizenkét évig a felszín
a la tt b ú jk ált és nem tudott feltörni.
M ost eljött végre az én időm: m eny­
nyi elfojtott szó, m ennyi gúzsbakö-
tö tt indulat tö rte le m inden am bíció­
m at! Csak a jó isten tudja,: m eny­
nyit m aceráltak és m ilyen nehéz volt
igazgatónak lenni. Nézze uram , hogy
hömpölyög az utca, hogy szökken
kalászba a term és, hogy é rik a mag,
am it a föld alá vetettünk! Nem hiába
éltem : egy új, szabad világ küszöbén
állunk, a d em okratikus szocializmus
kapujában. Higgye m eg uram , új ve­
zetőink jól értik a dolgukat: m egbe­
csülik a szakem bert. Alig telt el egy
met. Nincs m á r bürokrácia, nincs
káderezós, m égis tudják, k ire épít­
hetnek! Igaz, sok em bernek k itették
a szűrét, am i nem is csoda, hiszen
annyian kom prom ittálták m agukat:
igazgatók m entek, igazgatók jöttek,
de én m aradtam . Hiába, uram , a leg­
jobb tőke a becsületesség, a tiszta kéz
politikája . . . Nem igaz, uram ?
— M ert kérem elv tár­
sam , a lényeg az, hogy
az em ber elvhű m arad ­
jon. Higgye meg, nekem
is voltak kételyeim a
K ádár-korm ánnyal szem­
ben, de aztán egyre inkább kezdtem
tisztán látni. M ór előbb is tudtam ,
hogy itt m inden tiszta és világos,
csak éppen én nem látom tisztán és
világosan. Hogy velem pedig m i lett
volna, arról jobb nem beszélni, de az
teljesen m ellékes is, m ert nem az em­
ber egyéni sorsa a fontos, elvtársam ,
hanem a kom m unizm us ügye, az
eszme diadala. Ezt a k a rta m egdön-
teni az ellenforradalom , eltiporni ti­
zenkét éves m u nkánk gyüm ölcsét: a
m ágyar népi dem okráciát, a m un­
káshatalm at. H ála az égnek, nem si­
került, elvtársam ! Higgye meg, büsz­
ke vagyok arra, hogy a nehéz idők­
ben végig az őrhelyem en m aradtam
oft a vállalatnál, ahol a legnagyobb
szükség volt rám . Hiába, régi tanul-
'ság. hogy a legjobb tőke az elvhűség,
az elvi szilárdság, a becsületesség és
a tiszta kéz p o litikája . . . Nem Igaz,
elvtársam ? P ersze áldozatok mindig
akadnak. Azt a Zebegényit sajnos ki­
rúgtam.
» * *
Eddig ta rto tt Szim at .Elek m onda­
nivalója. M int m á r fentebb is jelez­
tem, úgy írtam le m indent, ahogy
tőle hallottam . A m agam éból csupán
annyit teszek hozzá, hogy Szim at ta ­
valy m árciusában kezdte el a mon-
dókáját és különböző időpontokban,
öt részletben ad ta tudom ásom ra,
am ikor olykor-olykor összetalálkoz­
tunk. A befejezőrészt éppen tegnap
hallottam tőle.
Ügyes em ber: m áris m egvan a ki­
nevezése. M ost helyettes igazgató
egy m ásik vállalatnál.
F öldes G yörgy

\
 N ehéz a nőket kiismerni
a Marx Károly Közgazdasági Egyetem aulájában B a g ó B a la m b é r t a z é r t h a g y ta o tt a z
e l s ő f e l e s é g e , m e r t B a la m b é r m e g c s a lt a
K a já n T ib o r r a lz a ő t. I lle t v e , h a p r e c í z e k a k a r u n k le n n i
— n e m Is p o n t o s a n a z é r t . U g y a n is a z t
m o n d ta B a la m b é r n a k :
— A zt m é g m eg b o csá ta n á m n e k e d ,
h o g y m e g c s a lt á l, c s a k le g a lá b b le tté l
v o ln a ő s z in t e h o z z á m , m o n d tá l v o ln a e l
m in d e n t b e c s ü l e t e s e n , é n m e g b o c s á t o t ­
ta m v o ln a .
B a g ó B a la m b é r t a n u lé k o n y lé le k v o lt
é s a m á s o d ik h á z a s s á g á b a n m á r le s z ű r t e
e l s ő h á z a s s á g a t a p a s z t a la t a it . A m ik o r
m e g c s a lt a a m á s p d ik f e l e s é g é t — m e r t
m e g c s a lt a , e b b e n n in c s k é t s é g — o d a ­
m e n t h o z z á é s a z t m o n d ta :
— S z iv e c s k é m , e g y v a llo m á s s a l t a r ­
to z o m n e k e d . A ló is b o tlik , n o h a n é g y
lá b a v a n . L e té r t e m e g y p illa n a t r a a z
e r é n y ú tjá r ó l.
— H á n y ó r a v o lt a z a p illa n a t? —
k é r d e z t e s z ig o r ú a n a m á s o d ik B agó
B a la m b é r n é .
— N em v o lt a z a p illa n a t ó r a , s z i ­
v e m . É v v o lt , s z í v e m . P o n t o s a n h á r o m
é s f é l.
— T a k a r o d j — m o n d ta a m á s o d ik
B a g ó n é. — A zt m é g m eg b o csá ta n á m
n e k e d , h o g y m e g c s a l t á l , d e le g a lá b b
t a r to t t a d v o ln a t it o k b a n , n e m o n d t a d
v o ln a s z é g y e n t e le n ü l a s z e m e m b e .
B a g ó B a la m b é r m e g in t o k u lt é s h a r ­
m a d ik h á za ssá g á b a n m ár ó v a to sa n
m e g k é r d e z t e a z a s s z o n y t ó l:
— Te m it n e m t u d s z m e g b o c s á t a n i,
s z ív e m : a z t , h a n e m v a llo m b e , h o g y
m e g c s a lt a la k , v a g y a z t , h a b e v a llo m ,
h o g y m e g c s a lt a la k ?
— Én a z t is m e g t u d o m b o c s á t a n i, h a
n e m v a lló d b e , h o g y m e g c s a ls z , é s a z t
Is m e g t u d o m b o c s á t a n i, h a b e v a lló d ,
h o g y m e g c s a l s z — n é z e t t r á s z e l í d ő z ik e
s z e m é v e l a z a s s z o n y k a . — C sa k a z t n e m
t u d o m m e g b o c s á t a n i, h a m e g c s a l s z .
E z é r t v á lt e l h a r m a d s z o r é s e z é r t n e m
n ő s ü lt m e g n e g y e d s z e r B a g ó B a la m b é r .
M a rx : L átod , m e g i n t e g y új k ís é r t e t s z á g u ld v é g i g E u r ó p á n . . g— m —

Két kép szöveg nélkül

K a já n T ib o r r a jz a
 Ic M ty /fa M 'tM ii Anya és leánya
Toncz T ib o r rajza
Bevásároltam . E lőször is vettem e l ­
fáradt leveli béka színű nyakkendőt.
Tiller előadó szerint, — mindig nála
szoktam vásárolni, a Főadó Á tvetési
H ivatalban — ez nem is nyakkendő,
hanem költem ény. Szonett a nyak on .
H osszúra kötve eposz, rövidre kötve
epigram m a.
— H ogy m egy a bót? — kérdeztem
TiDer kartárstól, m iután m egkötöttük
az üzletet.
— S zoszo. . . — legyin tett szom orúan.
— Sokkal többet tudnék árusítani, ha
m egkapnánk a tú ló r á k a t. . .
A Főadó Á tvetési H ivatalból a LOM-
IM PE X -hez m entem zoknit venni. M á­
sodik em elet hat, Szinvai kartárs. A m it
n em lá t az Íróasztalon — m egtalálja a
fiók b an . Nem tudom , m i lehetett ezzel
a Szinvaival, de aznap nagyon udvariat­
lanul viselkedett és m egvárakoztatott,
am ihez én a LOMIMPEX könyvelési
osztályán nem voltam hozzászokva. S zin ­
va i kartárs — m eg kell m ondanom
őszintén — m ással foglalkozott m unkaidő
alatt és nem zoknikat árult.
— Szép kis k iszo lg á lá s! — m ondtam
felháborodottan. — Órák hosszat vára­
koztatják a vevőket! Még egy percet
várok és ha akkor sem szolgálnak k i,
akkor átm egyek a N'vestkicsom agoló
V állalathoz, ott az ilyesm i nem fordulhat
elő, ott az osztályvezető kem ény kézzel
fogja az ad m in isztrációt!. . .
Szinvai kartárs bocsánatot kért tőlem
és a páncélszekrényből zoknikat vett elő.
K iválasztottam egy párat, fizettem , aztán
a gép- és gyorsírónő becsom agolta a
harisnyát egy összesitő-ívbe. Szinvai kar­
társ ism ét bocsánatot kért tőlem és bűn­
bánóan lekísért egészen a kapuig.
Innen a Csuporipari Központba m en ­
tem . H a szép ingeket akarnak venni,
keressék föl önök is a Csuporipari K öz­
pont illeték-osztályán K urinszki k olle­
gát. É n mindig nála szoktam vásárolni.
— Á, egy kedves ü g y fé l! — állt fel
K urinszki íróasztala m ellől, amikor m eg­
láto tt. — H ogy szolgál a kedves egész­ — Én m a a m o g y o r ó s z í n ű n á jlo n t v e s z e m fe l . . . L é g y s z í v e s , te h ú z z á l m á s
s z ín ű t , n e m s z e r e t e m , h a a z e m b e r e k lé p t e n -n y o m o n ö s s z e t e v e s z t e n e k b e n n ü n k e t . . .
sége? Felesége őnagysága? A gyerekek?
A nagym am a? A nagynénik? E gész­
ségesek? No, ennek n agyon örülök. . .
— Hiába — m ondtam m agam ban — ,
K urinszki régi tisztviselő, tudja, hogy
kell bánni a vevőkkel. N ehéz állás á llá s p o n t a z t á llíta n i, ho g y a v a d á s z a t
A z ingvásár után m ég sokáig elbeszél­ c sa k az e m b e re k s p o rtja .
gettem vele, K urinszki elm ondta nekem A Confidential cím ű elterjedt ncwyorki
Ig a z i a n g o l s p o rtsz e lle m tő l s u g á r z ik ez
az álm ait: hetilap főképpen botrányok és családi in ­
a n y ila tk o z a t, a m e ly n em ta g a d j a m e g
— Tudja, arról álm odozom , hogy m ilyen timitások közlésinek köszönheti kétes értékű
a sp o rté lv e z e te t a b r i t s z a rv a s o k tó l é s
szép is volna, ha egyszer nyithatnék egy népszerűségét. Robert Harrison, a lap szer­
ő z e k tő l sem , n o h a ez u tó b b ia k s z á m á r a
kis állam i hivatalt, nem nagyot, csak kesztője panaszolta , hogy a csuda nagy
a le g tö b b s p o rte s e m é n y h o ltv e rs e n n y e l
egy iei-picikét, de az előkelő legyen. . . népszerűségnek is meg vannak a maga
v égződik. V is z o n t n e k ik is b ele k e ll n y u -
S term észetesen sem m i bóvli, minden árnyoldalai.
— A n n yira ki vagyunk szolgáltatva g o d n io k a b b a , h o g y a s p o rto lá s e g é sz ­
a legújabb és a legfinom abb. . . Isten­ séges u g y a n , d e g y a k ra n veszélyes.
k ém , ha m eg lehetne csinálni. . . brutális emberek f izikai támadásának, —
A Csuporipariból egyenesen hazam en­
mondotta — , hogy egyetlen biztosítótársaság
A z é re m m á sik oldala
tem és a vásárolt holm ikat büszkén m eg­
sem vállalja a szerkesztőség tagjainak élet­
biztosítását. Sok külföldi lap megírta, hogy N ix o n
m utattam a feleségem nek. 'amerikai alelnök Ghánában tett látogatása ,
— Szép, de most én is m utatok neked alkalmával golyástollal ajándékozta meg a
valam it, — mondta a feleségem rejtélyes A z igazi sportszellem
„törzsfőnököket”. A z amerikai lapok g ú ­
m osollyal, és a szekrényből előszedett egy A n g liá b a n nagy v it a fo ly ik m o s t arró l, nyosan említették meg, hogy ezek á p r i ­
m ustárszínű jersey-pullovert. h o g y k e g y e tle n -e a v a d á s z a t. A legtöbb m i t í v emberek mennyire örültek a cse­
— M ennyi volt? — kérdeztem rögtön. h o zzászóló, s a jtó b a n és r á d ió b a n e g y a rá n t csebecsének.
P irulás nélkül elárulta. A zt is elárulta, k ik e l a „ v é re s sp o rto k ” e llen . A v a d á sz o k Egy amerikai hetilap közli egy ghanai
hogy egy m inisztérium ban vásárolt. te rm é sz e te se n hev esen v é d ik ig a z u k a t, s fiatalember levelét, amelyben többek között
D ühbe gurultam és felháborodott hangon n é h a igen e re d e ti m ó d o n . N a g y fe ltű n é s t a következőket állapítja meg :
a szem ére vetettem: k e l t e t t S ir B e m a r d W ale y -C o h e n n a k , a „Az egyik p rim itív megajándékozott az
— P ersze, m ert te m inisztérium okban D ev o n é s S om erset-i sz a rv a s v a d á s z o k apám volt. Oxfordban végezte az egyetemet,
vásárolsz! Vedd tudom ásul, hogy ezt a eln ö k é n e k a z a lá b b i n y ila tk o z a ta : több külföldi egyetemen tanított. A gyerekes
vacak ot egy szolid kis állam i hivatalban — A k ifo g á so ló k m eg fe le d k e z n e k arró l, ajándékot természetesen elfogadta, m ert a
fele annyiért megkaphattad volna! h o g y a sz a rv a s o k n a k is sz ó ra k o z á s a v a d á ­ m i udvariasságunk azt tanítja, hogy a já n ­
M ike8 György s z a t, a m ik o r ü ld ö zik . Ö nző é s egyoldalú dékot nem illik visszautasítani.” 11
 Talán van benne ném i túlzás Erich Kästner
P u sz ta i P á l r a jz a
M atild — bekeretezve

m m e g i i n i i i o !

Éljen a nagytakarítás!
A z ember turkál és előkerül
Kép és levél és sok miegymás,
Am i nincs is már, csak körülbelül.
Tegnapelőtt két órát kutattam
Az íróasztal-fiókokat.
Ott leltelek meg a balsarokban:
Fekete ráma, vizit-alak.
A régi képen hét éves voltál.
Matrózruhás, kis csöppnyi nő.
Fűzőscipőt és loknit hordtál.
Hej — mondtam — eljár az idő!
A köztünk megesett esetnél,
Mely nem volt szerelem híján,
Háromannyi idős lehettél,
Mint itt e fotográfián.
Néztem fényképedet, a régit.
Gyerekszemed még tiszta, friss.
Mikor romlottál meg fenékig?
Hozzám már rossz voltál. Komisz.
A kedves, bájos kisleányka
Húszéves korban — rongy, piszok!
Matild, sosem tűnődtél rajta,
Mi volt, mi ide juttatott?
Zsebem mélyében henteregtél,
Más uraknál a lepedőn.
Flaskábái vedeltem a koktélt,
S csontomba száradt a velőm.
____________ Célba is lőttem már titokban.
Átvirrasztottam éjeket.
E zt a r a j z o t c s a k a z é r t k ö z ö lj ü k , h o q y m in d a z o k , a k ik v a la m it is t e h e t n e k a De vérengzésig nem jutottam.
la k á s é p ít é s e k é r t , v á q já k k i, k e r e t e z z é k b e é s a z Í r ó a s z t a lu k k a l s z e m b e n f ü q q e s s z é k
k i. N em á r t e q y k is ö s z t ö n z é s . Találat előtt — vége lett.
A m i elmúlt, a por befödte.
Volt — nincs. Nem kellesz már
babám.
De gyermekképed, ó, te dög, te,
Hát k in e k m ir e ! V a n n a k c s o d á lk o z t a m m aqam ban. v illá t, f e le s é q e t ? M aqa c s a k
néhányan, a k ik n y e r n i H is z e n s m u c iq a b b d i s z n ó ­ m e q é r d e m li, m a q a itt a Felállítom a zongorán.
ak arnak. K ö r ü lb e lü l há- v a l a z ó t a s e m t a lá lk o z t a m . le q r e n d e s e b b e m b e r . Mit (Békés István fordítása)
r o m m illió n y ia n . N am ár- M in d iq a p a d a la t t e t t e m o ty o q , n e s z é q y e l l j e m a ­
m o s t v i l á q o s , h o q y e z e k m e q t ito k b a n a m á j z s ír o s gát? H oq y a u tó t ? J ó . Itt a >
k özül k é t m illió k lle n c s z á z - k e n y e r é t . „ K ic sit o sto b a , k ezem , b e c ssz ó r a kap eq y
k l l e n c v e n k i le n c e z e r s z á n a ­ n a q y o n b u ta , d e a r a n y s z i ­
lo m r a m é lt ó f a n a t ik u s , a k i v e v a n ” — íq y a m á s i k ,
s z é p S k o d á t.” É r te d m ár?
— K ezd d e r e n q e n i . F oly­
L ovagi torna
h e ti c s a ló d á s - s z ü k s é q le t é t , „ ö n z e t l e n a v é q t e l e n s é q i q ” ta sd .
s z á m o s f o r in t o k é r t , Ily m ó ­ — n y ila t k o z o t t a h a r m a ­ — N in c s m it . Ez iq y
d o n e lé q ít l k i. M in th a n em d ik . I z q a to tt a d o lo q . m e q y v é q iq . A f ő n ö k ö m ­
I s m e r n é k a N .Ö .K (N e ö r ü l) N e m r é q ib e n a z tá n t a l á l ­ n e k v ik e n d h á z a t , L u k á cs-
K orán ) e l n e v e z é s ű in té z ­ k o z t a m T iv a d a r r a l a k ö r ú t i n én a k a k ö n y v e lé sb ő l b u n ­
m é n y s z á m o s m u n k a t á r s á ­ T o to lo t tó z ó b a n . d á t íq é r e k . M a n c ik á n a k , a
n a k e q y i k é t - m á s i k á t . . . No — S z e r v u s z T iv l, h á t te q é p ir ó n ő n e k in d ia i u ta ­
d e n e m e r r ő l v a n s z ó . En is? z á s t . . . Ma m á r o s z t á ly v e ­
p é ld á u l n e m a k a r o k n y e r ­ — Na h a llo d — f e l e l i . z e t ő h e ly e t t e s vaqyok —
n i. N em é n . Én c s a k e q y — N é p s z e r ű s é q l t e tt e h o z z á s z e r é n y e n .
k is I llú z ió t, k is á lm o d o z á s t — M icso d a ? — le p ő d t e m — B á m u la to s . É s h o q y a n
v á s á r o lo k m a q a m n a k h eti m e q , m ik ö z b e n e q y b e l s ő v á lto d b e a z iq é r e t e id e t?
3 ,3 0 - é r t a z A d r ia fe le tt h a n q a z t sú q ta , h o q y a t i­ A s z á ja is t á t v a m a r a d t.
z ú q ó c s í p ő s s z é l iz é r ő l, p á­ t o k n y it j á h o z é r t e m . — M eq v a q y ő r ü lv e ? Se-
r iz s i u t a z á s r ó l, W a rtb u r q - — U q y a n n e v i c c e l j . K o­ h o q y . H át é p p e n e z e n a la-
k o c s ir ó l, 1 0 0 0 0 k ö te te s s a ­ m o ly a n n e m é r ted ? ul a m ó d szere m . H oqy
já t k ö n y v t á r r ó l, L ollob ri- la s z o r s z á q b a n 150 é v e
q id a f o r r ó k é z s z o r itá s á r ó l — N em .
— H át Id eflq y elJ . M ióta n em v o lt t e lit a lá la t . H oq y
é s a t ö b b i. I s t e n b iz o n y m eq - a n y erési e s é ly eqy a
é r ll v a n t o t ó é s p lá n e , h o q y
m o s t b e j ö tt a lo ttó , k a r r i e ­ n eqyvenhárom m illió h o z .
T iv a d a r m e q in t m á s e s e t. r e m s z é d ü le t e s e n fe lfe lé Mit q o n d o ls z , m ik o r k e r ü l
M ár d iá k k o r á b a n u tá lta í v e l . A z e m b e r e k m e q s z e - rá m a s o r ? 1 7 0 é v m ú lv a ,
v a la m e n n y i o s z tá ly t á r s a . r e t t e k . h e -h e -h e .
Én Is. A z u t á n ö t é v iq n em —??? — És h a m é q i s k ijö n n e?
— A z t r a q e d ia le n n e .
lá tta m . D e h a llo tta m f e ­ — E q yszerű az e q é s z . A
lő le é s e z e k a h ír e k m eq - h iv a t a lb a n m e q lo b o q t a to m M ár d u p lá n e líg é r t e m a z
h ö k k e n te tte k . „ Á ld o tt jó a s z e l v é n y t : „N o, K o v á c s - e q é s z e t . N e f e s d a z ö rd ö -
q ö t a f a lr a . N o s z e r v u s z .
12 e m b e r ” — d ic s é r t e v a la ­ k á m , m o n d o m , m it v e q y e k
k i. M á r m in t T iv a d a r? — m a q á n a k , ha k ijö n ? A u tó t, K ristó f P é te r
 0

fk ,
Karl Schradert
a z „ E u le n s p ie q e l” c ím ű k e le t - b e r lin i v ic c la p m unka­
t á r s á t . Fö J e lle q z e t e s s é q e , h o q y r a j z a ib a n a z e m b e r e k n e k
á lla n d ó a n f e j é b e s z á l l a v é r , v a q y a z é r t , m e r t m e r q e s e k ,
v a q y a z é r t , m e r t z a v a r b a n v a n n a k . T e s s e k m e q f iq y e ln i!

— Iq a zá n n e m m u s z á j n y o m b a n íq y e l ­
v ö r ö s ö d n ö d , h a a l á n y o d v a la m i k é n y e s e t
k é r d e z . Ez b iz a lm a t la n n á t e s z i ő t . . . !

— N em f o q o d f e l e s é q ü l v e n n i, m e r t nem ö az
iq a z l a t e s z á m o d r a é s e z z e l k é sz !

Debreceni jegyzetek
Hortobágy. . . P e­
tőfi szobájában a N é p ­
bolt Vállalat raktára
van. A történelmi és
irodalomtörténelmi
— A m ennyivel tö b b c s u r o g b e , m in t e g y p o h á r v íz . . . !
A z A ranybika és
a Szabadság étterem
é t la p j a .. . E g y etlen
debreceni sp ecialitás
sin cs egyik en sem .
U g yan olyan az é t ­
lap , akár a budapest i,
b écsi v a g y kópén -
hágai. P ed ig m ilyen
— R e t te n e te s , m in d já r t k é s e l n i fo g n a k !
— D ehogy! E gész
kapni!
A Városi Tanács
kereskedelmi osztá­
lyán 470 motorkér-
vény gyűlt össze.
— H avonta sok
száz igénylés érke­
zik, pedig negyed­
évenként csak 80
motorkerékpárt k a ­
helyen birkabőr, só és
szikvíz látható. L eülni
sehol sem lehel a híres
hortobágyi csárdában,
csak a szabadban van
néhány asztal. H a
# hatást. A hatás nem is maradt el,
hires d e b re c e n i k ü ­
lönlegességek v o lta k
az e lő tt a B ik á b a n !
A b ir k a p ö rk ö lt, az
ecetes k a s z á s lé (jó
tejfö lö sen ), v a rg a -
bélés és tiz e n k é t h a l­
ból k é s z ü lt h o r t o ­
bág y i h a lá s z lé , no
D eb recen ben n em
punk — mondja
Darai B éla , a keres­
kedelm i osztály ve­
zetője. K ét horto­
bágyi csik ós is kért
motort. Ú g y látszik,
keveslik a z „egy ló­
erőt,” M ost hogy
kapjon 4 8 0 igénylő
a 80-ból?
esik az eső, akkor
csak az eresz alá lehet
menekülni. Ilyen a
Petőfi-kultusz a Hor­
tobágyon.
a:
m eg a c sik ó sk á p o sz ­
ta , a m e ly rő l M óricz
Z sig m o n d é s K rú d y
G yula o ly a n s o k a t,
o ly a n sz é p e n ír t.
D e b re c e n b e n le h e tn e
a tá j-je lle g ű é te le k S z e n tiv á n p u s z ta a p a á lla ta it az
le g tö b b jé t e lk é s z íte ­
á lta lá n o s isk o la u d v a r á n lev ő
n i. K á r . . .
is tá lló b a n h e ly e z té k el. K é t
b ik a , k é t k os és k é t k a n az
á llo m á n y . A fe d e z te té s az
is k o la u d v a rá n tö r té n ik , a m i
n e v e lé s i és e sz té tik a i s z e m p o n t­
b ó l e g y a r á n t k ifo g á so lh a tó . A
le h e t zseb k ést
N ehéz ü gv, de D a­
rai B éla, a volt box-
bajnok, sok magyar
m érkőzés bőse, talán
a debreceni motorláz
problém áját is le­
győzi.
(sti)
U n ig rill
Olvasom a napilapokban, hogy
az U nigrill nem valami ördöngős
masina-, hanem a külföldön hasz­
nálatos G rillsütők előnyeinek
felhasználásává l készült, univer­
zális sütőtest. E z a sütő — ahogy
a tudósítás elmondja — abban
különbözik a hagyományos sü ­
tőktől, hogy sugárzással pirítja
az alája tett húst, tojást, sonkát,
kenyeret stb. Egyszóval: m in ­
dent m egpirít, am it aláraknak.
E zenkívül szétszedett állapotban
még hajszárításra is alkalmas.
'Ez igen! Ilyen tepsit szeretnék
én venni magamnak. Hadd p iru l­
jon a hajam ! De sajnos, én már
tapasztalatból tudom, hogy ilyen
csodatepsim nekem sose lesz,
hiába is csinálnak étvágyat a
lapok. . .
Azért állítom ezt ilyen m aka­
csul, m ert néhány sorral lejjebb
azt is elmondja az egyik tudó­
sítás, hogy elkészült egy teljesen
modern mosógép mintapéldánya,
amely még a ruhafacsarás m u n ­
kálatait is elvégzi!. . . H át igen,
ez a második étvágygerjesztő
hírecske rendítette rneg bennem
az UnigriUnek előlegezett bizal­
mat. N éhány évvel ezelőtt ugyan­
is a sajtó jóelőre beharangozta,
hogy elkészültek a mindenttudó
mosógépek. Felsorolták a gépek
jótulajdonságait és várták a
mert az emberek tízezrei velem
Nem jó szomszédság
A G ölle községhez ta r to z ó
b ik á k , k a n o k és k o s o k u g y a n ­
a b b ó l a k ú tb ó l is z n a k , am ely­
b ő l a z isk ó lá sg y e re k e k . A leg el­
t e t é s i b iz o tts á g tö b b s z ö r k é r te ,
h o g y a z a p a á lla to k a t m á s h o v a
hely-ezzék. d e m in d e n ily-en
i r á n y ú p ró b á lk o z á s e re d m é n y ­
te l e n m a r a d t.
B e sz é lte m te le fo n o n a k a p o s ­
v á r i J á r á s i T an á c s m e z ő g a z d a -
s á g i o s z tá ly á v a l. K ö z ö lté k v e ­
le m : u ta s ít o tt á k a göllei T a n á ­
c s o t, h o g y a b ik á k a t az is tá lló
p o r t á já r ó l v ig y ék a TSZ-
is tá lló b a é s az á ts z á llítá s t
je le n ts é k nek ik , d e m a r a d t m in ­
d e n á régiben.
együtt rohangásztak egyik
K É R A VILL-boltból ki, a m á ­
sikba be, hogy mosógépet szerez­
zenek. E z aztán az egyiknek
sikerült, a m ásiknak nem. N e­
kem például nem . Ha bementem
valahova, m indig azt mondták,
hogy próbáljam meg a jövő
negyedben. É n m űviig megpró­
báltam, de a jövő negyedek csak
nem hozták meg nekem a mosó­
gépei. A zián egyszer egy újabb
hír jelent meg arról, hogy egy
újabbfajta mosógép készül, ame­
lyik nagyobb és sokkal megbíz­
hatóbb, m in t a régi. M i sem
természetesebb, hogy nyomban
hajszát indítottam a nagyobb
tudású gép elérésére, de minden
igyekezetem eredménytelenül vég­
ződött. Megvallom őszintén, hogy
az utóbbi időben egy kicsit már
lanyhult a géphajszoló-kedvem
és éppen kapóra jött az újabb
híradás az UnigriUel és a
facsarós mosógéppel. M ost azu­
tán uccu neki, vesd el, magad
— juthatok egyszerre kétfelé!
B em áth Ede
H a r m in c k é t g y e re k e t tsuli­
to k 1956 s z e p te m b e r else je ó ta .
S ajnos, e rr e a h a rm in c k é t
g y e re k re n e m te s z jó h a t á s t az,
hogy- az a p a á lla to k is tá lló ja
az á lta lá n o s is k o la te r ü le té n
v a n V éle m é n y e m sz e rin t, k é t
ily en in té z m é n y e g y h e ly er
n em le h e t!
Kovács Lajos
ig a z g a tó ta n ító
G ölle, S z e n tiv á n p u s z ta
* * *
Beszéltünk a göllei tanács­
elnökkel. Szerinte eddig egyetlen
tanítónak sem volt kifogása az
apaistálló ellen és a T S Z -
istállóra a most újjáalakuló
szövetkezeinek szüksége van. A z
állatokat tehát oda nem tehetik.
A tanácselnök közölte azt is,
hogy a Járási Tanáccsal egyet­
értésben falat házainak az iskola
és az istálló közé.
Véleményünk: a tanítónak
igaza van, amikor sérelmezi a
jelenlegi helyzetet. K ár, hogy a
régebbi tanítók nem tiltakoztak az
istálló-szomszédság ellen. A m i
pedig a falat illeti — ha elkésve
is — , gyors m unkával kell fel­
építeni, hogy az iskolásgyerme­
kek érdeklődési köre száz száza­
lékosan a tanítás felé terelődjék.
 A tavaszi tárlat néhány alkotása
A k u h ir t
N em tu d tu k m egállni, hogy n e ír ju n k a lá ju k eg y-két so rt
EGON ERVIN KISCH, a „szágul­
dó riporter’’ rövid ideig éjjeli szer­
kesztője volt az egyik prágai német VILT TIBOR: BEN C ZE LÁSZLÓ:
nyelvű lapnak. Lapzárta előtt egy­ A T iszalöki Erőm ű szobordísze Ónarckép
szer felhívta Thun herceg, Csehor­
szág akkori helytartója, aki valami
sürgős utasítást akart vele közölni.
De Kisch nem volt az az ember, aki
holmi telefon trükkel hagyta volna
magát rászedni.
— Thun herceg? — szólt vissza a
telefonba. — Fogja maga azt még ol­
csóbban is adni.
A másnap kézbesített felmondó le­
vélből tudta meg, hogy tényleg a
helytartóval beszélt.
MENZEL roppant kím életlenné
vált, h a észrevette, hogy kis term e­
tén vagy csúf arcvonásain m ulat­
nak. Egy nap K issingenben ült meg­
szokott vendéglői asztalánál, am ikor
a szomszéd asztalnál fiata l p ár te ­
lepedett le. A hölgy valam i megjegy­
zést te tt rá, m ire m indketten han­ — M ost k e ll h a z a j ö n n i, te — A n y u k á m , m e q ln t ly u k a s a
qézen q ú z?! k e sz ty ű m !
gosan nevetni kezdtek s valahány­
szor ránéztek, újból k itö rt ra jtu k a
jókedv. B IZ SE JÁNOS: K om pozíció
M enzel elővette vázlatkönyvét és ERDEI
olykor-olykor egy sötét pillantást DEZSŐ!
vetve a hölgyre, rajzolni kezdett. P ár
perc m úlva a Jtísérő M enzel asztalá­ Korsós-
nál term ett. lány
— A hölgy nem engedi meg, hogy
ön lerajzolja — m ondta szigorúan.
M enzel szó nélkül felm u tatta a
vázlatot, amely egy jól tá p lált libát
ábrázolt. S m ire az utolsó ceruza­
vonások elkészültek, a fia ta l pár m ár
nem volt a vendéglőben.

HVNYADI SÁNDOR kolozsvári

újságírókorában egyszer a vasúti
restiben ebédelt. Fizetéskor hívatja
a tulajdonost:
— Vigasztalhatatlan vagyok. Most
vettem észre, hogy otthon felejtettem
a pénztárcámat. — M e q h o z ta m a b o r t , d e
— Nem tesz semmit kérem, mind­ nem v o lt n á la m e lé q p é n z . . . N em fo n to s, de é r d e k e s
járt segítünk rajta.
— Hogyan lehet ezen segíteni?
— Írja föl a falra táraságod a ne­
vét és a számlaösszeget s holnap majd
kifizeti.
— Az ördögbe is, a falra írjam a
nevem, hogy mindenki rajtam neves­
sen? A négy néha három
— Biztosítom uram, senki sem Az Ifjúsági K iskönyvtárban jelen t meg új kiadás­
fogja a nevét meglátni. El fogja ta­ ban V erne: A világ ura cím ű regénye. Ezt olvastuk
karni a felöltője. a 147. oldalon:
„Én egyedül voltam — fo ly tatta beszám olóját
Wells — egyes-egyedül ennek a kis öbölnek a végé­
ben . . . Ha akkor ön itt lett volna, Strock úr, a két
nyomozójával együtt — hárman kettő • ellen m eg­
prób álh attu k volna elfogni ő k e t..
Szám oljunk egy kicsit! Wells, meg Strock az
kettő, meg a k ét nyomozó, ez m á r testvérek között is
legalább — négy ...
A példa ragadós. Ha leh et a kétszer kettő néha öt,
úgy látszik a négy is lehet néha három...

Hét plusz egy

Hét figyerm eke u tán H arry R yan clevelandi lakos
feleségének nyolcadszorra k islánya született. E rről a
valóban örvendetes eseményről a Nők L apja legutóbbi
szám a „V égre egy lánytestvér!” cím ala tt értesíti a
m agyar olvasóközönséget C ikkét így kezdi:
„Érdemes volt próbálkozni ..
Így is van. Amíg az em ber próbálkozni tud, a
sikerre m indig v an reménye. 15
 G ö d r ö s e k a p e s ti u tc á k .

Éjszakai anzix Budapestről Gerfl S ándor rajza

mmmm

... a b b ó l a z a lk a lo m b ó l, hogy sa já t k ö lts é g ü k ö n eg y re tö b b r é s z e g e t s z á llíta n a k a m e n tő k k ó rh ázb a.

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le i a H ír la p k ia d ó V á lla la t I g a z ­

g a t ó j a . — S z e r k e s z t ő s é g : , B u d a p e s t, V i l i ., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a t a l: V i l i ., B la h a L u jza t é r 3 .
T e l.: 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . — K o s s u th N y o m d a . B u d a p e s t, V „ H o n v é d u t c a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s I g a z q a t ó . —
P é l d á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
 Á ra 1 fo r in t

E s é r t n em h a lljá k J o r d á n ia u r a i a n é p h a n g j á t...
 H a m ajd felépült a park az Ilkovics helyén
Gerő S á n d o r ra jz a

Torpanj meg, vándor, kérlek, — erre

járván,
— Tudom , sietsz, — van dolgod épp elég,
— S a svájcisapkát vedd le m ajd a járdán,
Mert örök búcsút in t a törmelék.

Egy darab történelem tér pihenni,

Egy hosszú mondat végét zárja pont.
Egy korszakot fogad be most a Sem m i,
M elytől talán te is kaptál pofont.

H ol zsebünk mélyét fürkészték gyakorta;

H ipp-hopp, s a pénztárcát már nem
lelem .. .
Á m forinthúsz volt mindössze a torta,
É s alig drágább csak a szerelem.

De idők sodrán, am i rossz, elévül,

S vándor, ha ismét erre visz az út,
H át hozz magaddal kegyelet jeléül.
F riss róseibniből babérkoszorút.

Mi n a g y o n s z e r e t j ü k e z t a h e l y e t , m á r a z a p j u k is i t t v e r e k e d e t t . . . D alm áth Ferenc

J^ ^

A hazárdőr A n a tu ra lista m űélvező 'fi*“

M a r k T W A l N - t meginterjú­
volta egy újságíró. Egyik kérdésére a
humorista így kezdte a választ:
— Amikor Madison elnökkel egy
alkalommal beszélgettem ...
— De kérem, Mr. Twain, ez lehe­
tetlen, hiszen amikor Madison elnök
volt, ön még nem is volt a világon!
— Gratulálok, fiatalember! Maga
az első újságíró, aki már akkor fel­
ismeri tévedését, mielőtt a cikke
megjelent volna.

NEY Dávid, a békebeli béke ko­

rá n a k neves basszistája külföldi v en ­
dégszerepléséről visszatérve, sikereit
. n \W ' \|l, m esélte a törzsasztalnál.
un lili. \ li Jf — Szabadtéri színpadon egy ezer­
JcÁurff# * tagú kórusban, kétszázötven szoprán,
kétszázötven alt, kétszázötven tenor
— C s a tla k o z o m az u tá n a m f e ls z ó l a l ó - és kétszáznegyvenkilenc bariton m el­
hoz . .. ■V^r
lett, egyedül én fú jtam a basszust.
■■■■■■■■■■■■■aI Az együttes épp fortisszim ót énekelt,
H orgászok am ikor a karm ester lekopogta a kó-
H e g e d ű s I s tv á n ra jz a l ru st:
— Ney úr, a basszus túl erős! V a­
li lam ivel halkabban kérem . . .

C SA R A D A Ján o s, a tételes n em ­
zetközi jog egykori professzora fe l­
te tte a k é rd é st a szigorlónak:
• — H ogyan k ell h á b o rú t üzenni?
K önyvében fel volt sorolva en nek
tö b b v á lfa ja . A je lö lt elm ondott belő­
lü k h á rm a t, u tá n a m á r csak akadozni
tu d o tt. A professzor a fe jé t csóválta:
— H ogyan en gedjem ö n t ki az é le t­
be, h a m ég h á b o rú t sem tu d üzenni!?

ANDERSEN, a híres dán mese­

költő egyetlen egyszer párbajozott
életében. Esernyővel m ent a p á r­
viadal helyére, m elyet a lövés alatt
is kinyitva tarto tt, mivel zuhogott
az eső. A tanúk hiába kifogásolták.
„Az nem bánt, h a m eghalok” —
— M ié rt d o b j a v i s s z a a z t a n a g y p o n ty o t? m ondotta Andersen — „de náth át
— M a rt é n a b o r j ú h ú s t s z e r e te m . . . kapni nem szeretnék.”
----------------- ~ — — rr— - ~ Í T ----------------- —------ —----- —

H t T U D JA
A m ú lt é v ő s z é n e q y f é r fi a lá b a m r a
? Az USA még töpreng az embargo enyhítésén
S ze g ő G izi ra jza

lé p e tt a z a u t ó b u s z o n . É le s f á jd a lo m h a ­
s ít o t t a s z ív e m b e . É r e z te m , h o q y ő a z
a b iz o n y o s , a z Iq a z i é s e q y e t le n , a k ié r t
t ö b b s z ö r is k é p e s le n n é k f e lk ö tn i m a -
q a m a t a H ű v ö s v ö lq y b o r o n q ó s r e j t e k é n .
M eq lá tn i, k a r j á b a e s n i é s m e q s z e r e t n i
e q y é le s k a n y a r m ű v e v o lt. A liq v a l a ­
m it tu d ta m r ó la , d e k é t h ét m ú lv a a
m e n y a s s z o n y a le t te m s a z e m b e r e k n e m
b á n tá k e z t . A z e m b e r e k c s a k o k t ó b e r
v é q é n k e z d t e k t ö r ő d n i v e lü n k .
— A s ó q o r a f e r d e s z e m lé le t ű f ő f u n k ­
c io n á r iu s v o lt — s ú q t a a k k o r a s z o m ­
s z é d o m t it o k z a t o s a n . — A z a n y ja p e d iq
n em réq en m en t m á so d sz o r férjh e z e q y
A V H -ü d ü lő n y u q a lm a z o t t k e r t é s z é h e z .
Ki t u d ja , n e m k e lle m e t le n k e d n e k - e m a -
q u k n a k e m ia tt?
— A z ö c c s e d is s z id á lt! — h a r s o q t a
M a lv in n é n i d ia d a lm a s a n . — Ki t u d j a ,
r o s s z p o n t-e e z , v a q y Jó pont? V iq y á z -
n o d k e ll, f ia m .
A z tá n v a la k i b e d o b o tt a jtó m o n e q y
c é d u lá t , m i s z e r in t h a z a á r u ló v a q y o k ,
m e r t p á r t tit k á r u n o k a ö c c s é h e z a k a r o m
k ö tn i a z é le t e m e t . A h á z f e lü q y e lő k i d e ­
r ít e tt e u q y a n , h o q y a z ilie tő t 1 9 5 2 -b e tr
k iz á r tá k a p á r t b ó l, d e a z é r t le q y e k ó v a ­
to s, m ert ki tu d ja . . .
J o h n B u ll: Ha a c é g t á r s a m n e m n é z Id e, k is z o lg á lo m m a g á t a p u lt a l ó l . . .
N o v e m b e r b e n b iz t o s fo r r á s b ó l h a llo t ­
ta m , h o q y P is t a k e r e s z t a p j a is h a r c o lt .
Ki t u d ja , n e m c s in á lt - e v a la m i d is z n ő -
s á q o t? JANUS OSEKA
E q y é b k é n t is e q y i k n a q y b á ty ja a r a n y ­
b á n y a tu la j d o n o s C a lifo r n iá b a n , iq a z ,
h o q y a m á s ik c ip ő p u c o lá s b ó l t e n q e t i
é le t é t . Ki t u d j a , k ö z ö m b ö s íti- e a c i p ő ­ Egyszer volt, hol nem volt, vala­ szám tantanárának az igazsághoz
p a s z t a a z a r a n y a t ? K a p ita lis ta iv a d é k h o z
f e le s é q ü l m e n n i s z e r f e l e t t k o c k á z a t o s , hol messze volt egy iskola, ahol a csak egy közelállóbb eredm ényt sza­
m é q a k k o r is , h a a v ő le q é n y f iv é r e n y o - tanító ezt m ondta a gyerekeknek: bad közölni az osztállyal, éspedig
m orqó rak od óm u n k ás, am i uqyebár — K étszer kettő az pontosan k i­ így: kétszer kettő az — hét.
s z in t é n b e b iz o n y ít h a t ó .
lenc. — A helyes végeredm ényt még
P is t a n a q y n é n j e p e r f e k t o r o s z , le á n y a
a z o n b a n a n q o lu l is ta n u l. E s té n k é n t Ez volt az utolsó ó rá ja és magas v an időnk m egtanítani a gyerekek­
M o s z k v á t le s ik a r á d ió n , h e jd e n a p p a l é letk o rára való tek in tettel azonnali kel — m ondta az iskolaigazgató a
r e a k c ió s v ic c e k e t m e s é ln e k . Na t e s s é k ! h atálly al nyugdíjazták. tan testületi ülés végén. — F ontos­
Itt a z ú ja b b b u k ta t ó . Ki tu d ja n e m t ö ­
r ö m -e ki r a jta a n y a k a m a t? M iután elhagyta az iskola falait, nak tartom , hogy nem sokára az
E z ek u tá n m a q a m is k iv á n c s i le t te m , az iskola pedagógiai tanácsa össze­ igazsághoz egy még közelállóbb
h o q y v ő le q é n y e m — s z á r m a z á s á t t e k i n t ­ ü lt a fogas problém a m egfejtésére: eredm ényt ism ertessünk a gyerekek­
v e — k a p ita lis ta - e , v a q y m u n k á s k á d e r ?
F e jr e e s e t t , v a q y ír á s r a , a v a q y n e t a lá n - hogyan tan ítsák m eg a gyerekeket a kel, m ondjuk kétszer kettő az — hat.
tá n ő k é p v is e li a z t a h a r m a d ik e s e t e t , helyes eredm ényre, h a a nebulók A módszer eredm énye alig volt
a m ik o r a p é n z d a r a b a le v e q ő b e n m a ­
rad ?
egy része ragaszkodnék ahhoz a té­ előrelátható. Nem mindegyik diák
ves tételhez, hogy kétszer kettő az viselkedett egyform án a szám tani
S e m ir á n y t ű v e l, s e m lo q a r lé c c e l n e m
tu d ta m k is z á m ít a n i a z ir á n y t, a m it P is t a — kilenc? m űvelet helyesbítésekor. V oltak olya.
k é p v is e l. Hja! iq y já r , a k i a u tó b u s z o n Rövid v ita u tán a tan testü let egyik nők, akik szó nélkül lem ásolták a
is m e r k e d ik . A z u t ó la q o s in fo r m á c ió k a t ta g ja azon vélem ényének adott kife­ tábláról, an élk ü l persze, hogy egy
ö s s z e q e z v e , v a la m it m in d e n e s e t r e m e q -
t u d ta m : fe l k e ll b o n ta n o m a z e l j e q y z é s t . jezést, hogy esztelenség lenne a he­ p illan atra is m egfeledkeztek volna
S o k b ö lc s e m b e r t a p a s z t a la ta b iz o n y ítj a , lyes végeredm ényt egyszerre meg­ a futballról, vagy a kapufáról.
h oq y nem v e z e t jó ra a z a h á za ssá q , ah ol m ondani. Ilyen feltűnő, vaskos téve­ Egyik-m ásik lázadozott ugyan be­
a f é r j n e k ily e n k it e r j e d t r o k o n s á q a v a n .
dés feltétlenül nagy lelki m egráz­ lülről, de hangosan nem n y ilv án í­
k ó d tatást idézne elő a gyermeki lé­ to tt vélem ényt.
K u n E rzséb et lekben. Éppen ezért a tan testület új Voft a gyerekeknek olyan csoport­
ja is, akik az előadás után a ta n ító ­
hoz fordultak felvilágosításért. A ta ­
Egy ötlet továbbfejlesztve nító csak m akogott.
S z ű r-S z a b ó J ó z se f r a jz a A diákok harm adik izgatott cso­
---- -----8 I I p o rtja m egkötötte m agát az első
eredm ény m ellett (kétszer k ettő az
pontosan kilenc) és egyszerűen lu s­
tá k voltak a m ár egyszer m egoldott
felad attal mégegyszer foglalkozni.
Néhány gyerek örömmel és lelk e­
sedéssel jegyezte füzetébe a m in d en ­
kori végeredm ényt.
Pim aszabb egyéniségek telem ázol­
tá k az illem helyek falait a gyűlölt
eredm énnyel, éspedig így: „K étszer
kettő azért is négy!”
A m esszebblátó k arrieristák az
igazgató fü leh a lla tá ra ugyan, de szü­
netben tele szájjal kiabálták a kö­
vetkezőket: „K étszer kettő az három
és még egy!”
Az egész iskolában senki sem élt
a gyanúperrel, hogy az osztályban a
legkisebb gyerek a z u jja in is ki tu d ja
számolni: kétszer kettő pontosan —
négy.
(A varsói Szpilkiből
fordította: Szűcs István) 3

o y k a fh & t
r y J b ry^Ji
— Kezicsókolom, Stanei néni! Hova
lesz a séta?
— Csak ide, édes fiam, ide a zöld­
ségeshez, bevásárolni.
— Elkísérem, Stanei néni! M i ú j­
ság úgy különben?
— írt az öcsém Briszbanéből.
— Az hol van, Stanei néni?
— Valahol Ausztráliában vagy Ka­
nadában. A fene jobban tudja.
— Mi van az öcskössel?
— Jól megy neki, édes fiam, prí­
mául, csak még nem tudott elhelyez­
kedni. Lehet, hogy én is kimegyek
hozzá.
— Ez komoly, Stanei néni?
— De még milyen komoly, édes
fiam! Ha nem sajnálnám itthagyni
a háromszobás lakásomat, az albér­
lőimet, az ékszereimet, meg a nyug­
díjamat, már régen kimentem volna.
Ott Briszbanéban, ott egészen más.
— Hol is van az, mit tetszett m on­
dani?
— A zt hiszem, mégis Dél-Ameriká-
ban lesz, édes fiam. Pedig írta az
öcsém. Ott korlátlanok a lehetőségek.
Na, minden jókat, édes fiam, lehet,
hogy mégis kimegyek az öcsémhez,
ki tudja, látjuk-e még egymást. Én
idemegyek a zöldségeshez, pedig úgy
látom, nincs szép salátája.
— Ö tt van szemben a túlsó sarkon
a Zöldségbolt, a feleségem m ondta,
hogy gyönyörű salátájuk van, m ért
nem m egy oda, Stanei néni?
— Messze van az nekem, fiam.
(g- m-)
Mlfokiam ÍAftteH...
A viccirodalom klasszikusai
M o ttó t N in csen ek r é g i v ic c e k ,
c s a k ö re g em b erek v a n n a k . E g y
ú js z ü lö ttn e k m in d e n v ie e ú j.
Kiss és Nagy találkoznak az utcán.
Kiss azt mondjál
— Én megoldottam a problémát, ne­
kem már nincs gondom.
— Hogyan?
— Felfogadtam egy embert, aki ma­
gára veszi az összes gondjaimat. Ezért
havi 500 forintot fizetek neki. . .
— És honnan veszed az 500 forintot?
— Látod, ez lesz az ő első gondja.
* s p o n tá n te lő d ik ?
Csetneki és Tóházi leülnek alsózni.
Csetneki még osztás előtt kijelenti, hogy
neki nincs pénze. Tóházi is bevallja,
hogy neki sincs pénze.
— Nem baj — mondja Csetneki —,
játsszunk pofonba.
— J ó, játszónk pofonba. Csetneki el­
kezd osztani, mire Tóházi feláll és egy
hatalmas pofont ken le neki.
— No, mi az — ordít Csetneki —,
még nem nyertél 1
— Nem — mondja Tóbázi —, de én
a tétet előre be szoktam tenni. . .
Spiritusz
— T e r íth e t s z , k is lá n y o m ! . . .
0 ^ 2 -
S zín : egy kórház röntgen-osztályának
előcsarnoka. A várakozó betegek között,
két egymás melletti fotelben ü l a Szakember
és az Ú j Beteg. A z Ű j Beteg hatalmas,
tagbaszakadt, vállas férfi, a Szakember
citromsárgaarcú kis vakarcs. A következő
párbeszéd folyik le köztük:
Ú J B E T E G (félénken megszólítja a
mellette ülőt): K eg y ed is elő szö r v a n itt?
S Z A K E M B E R : E lő szö r? (H alkan, gő­
gösen kacag) H a rm in c év e v a n gy o m o r­
b a jo m .
Ú J B E T E G : B o rzasztó! N e k e m csak
m o s t k e z d ő d ik . G y o m o rid eg em v a n , az
orv o s e lk ü ld ö tt rö g ö n y re . . .
S Z A K E M B E R (oktatóan ) : N e m rö g ö n y ,
h a n e m rö n tg e n . I t t m a jd m e g á lla p ítjá k ,
m i b a ja , n e féljen. F á jd a lm a i v a n n a k ?
Ú J B E T E G : O ly a n to m p a n y o m á s t
é rz e k a g y o m ro m b a n . . .
S Z A K E M B E R : A z se m m i. M a jd h a
o ly a n f á jd a lm a i lesznek, m in t n ekem .
I t t k e z d ő d ik a d u o d é n u m n á l és felm egy
egész a la p o c k á m ig . A m ú lt h é te n ,
sz e rd á n ú g y o rd íto tta m a fá jd a lo m tó l,
h o g y k ij ö tt e k a tű z o ltó k . A feleségem e l­
á ju lt. D e a z tá n k a p ta m eg y in je k c ió t és
e lm ú lt.
Ú J B E T E G : R e tte n e te s (izzadni kezd).
S Z A K E M B E R : M eg le h e t szokni. A z
egész a z id e g e k tő l v a n . ( Büszkén) N ekem
v e g e ta tív ideg ren d szerem v a n . . .
Ú J B E T E G : É s az n a g y b a j ?
S Z A K E M B E R : H á t n e m jó . D e k a p o k
b ro m iv a lt é s a z ó ta n e m o ly a n v e g e ta tív .
D e h á t p e rsz e , a z é rt m ég v e g e ta tív egy
k ic s it, a g y ó g y u lás n e m m e g y egyik
p e rc rő l a m á s ik ra . A m a g a b u lb u sz a
Ú J B E T E G : N em tu d o m , k é re m szé­
p e n , m o s t v ag y o k i t t e lő s z ö r. . .
S Z A K E M B E R : P e rs z e , p e rs z e . . . T u d ­
ja , n á la m a z a b a j, hogy a b u lb u s z o m nem
te lő d ik s p o n tá n és a p e ris z ta ltik á m sem
elég é lé n k . V alam i k e v e s e t é lé n k ü lt az
u tó b b i é v e k b e n , d e a z se m m i, jó v a l
é lé n k e b b n e k kellene le n n ie . . .
Ú J B E T E G : É s te s s é k m o n d a n i, a z t
a c s ö v e t té n y le g le k e ll n y e ln i?
S Z A K E M B E R : J a , a p ró b a re g g e lin é l?
H á t p e rs z e . N em o ly a n n a g y dolog az.
É n ú g y n y e le m , m in t k a c s a a n o k k e d lit.
Ú J B E T E G : É s . . . m ily e n v a s ta g az
a cső?
T o n c z T ib o r r a jz a
c /jg - a /Z z
SZ A K E M B ER : E g y u jjn y i.. . N em
veszély es. H a n e m tu d j a le n y e ln i, az
se m b a j, a k k o r le d u g já k . É r tik i t t a d o l­
g u k a t. E g y -k e ttő le d u g já k a v e n tric u -
lu m b a és kész. C sak v ig y ázz o n , n e f e le jt­
s e n e l léleg zetet v e n n i a z o rrá n k e re s z tü l,
m e r t m eg fu lla d .
Ú J B E T E G : ÉS te s s é k m o n d a n i, a
rö g ö n y , o t t m i t k e ll n y e l n i . . . (törli a
homlokát)
S Z A K E M B E R : B iz m u to s k a k a ó t.
Ú J B E T E G : A z jó ?
S Z A K E M B E R : A z rossz. D e n e m
veszély es, in k á b b a z k e lle m e tle n , h o g y
o ly a n s ű rű az a k á s a , h o g y alig m e g y le
a z e m b e r to r k á n .
Ú J B ETEG : É s . . . sokat adnak?
S Z A K E M B E R : N e m . E g y k rig liv e l,
d e a z t m in d m eg k e ll in n i, k ü lö n b e n n e m
l á t j á k az u lk u s z á t.
Ú J B E T E G : A z m i, a z az u l k __
S Z A K E M B E R : F e k é ly . M a g á n a k b iz ­
to s a n fekélye v a n , u lk u sz d u o d é n i. . .
A z t k iv á g já k e g y -k e ttő . N ekem v o lt eg y
b a rá to m , a n n a k k iv e tté k a fél g y o m r á t,
u t á n a h íz o tt tíz k iló t é s e lv e tt egy to r n a -
t a n á r n ő t feleségül.
Ú J B E T E G : É n n ő s v a g y o k . . . (Törli
a homlokát és a nyakát.)
S Z A K E M B E R : D e le h e t, h o g y n in c s
is fekélye, c sak eg y v a c a k k is k o litisz e .
A z n y o lc-tíz év a l a t t m eggyógyul, h a n e m
isz ik , n em d o h á n y z ik és szigorú d ié t á t
t a r t . . . A lsó p a ssz á z sra m egy?
Ú J B E T E G (m ár majdnem sír): H o v á ,
k é re m szépen?
S Z A K E M B E R : A lsópasszázs v iz s g á ­
l a t r a . . . A z n a g y o n fo n to s, h a k o litisz e
van.
Ú J B E T E G : É s o t t m it kell n y e ln i ?
S Z A K E M B E R : G ip szet. F o ly é k o n y
g ip s z e t. E g y k rig liv e l. A z t a z u tá n a p ­
r á n k é n t k in y o m já k m a g á b ó l .. .
Ú J B E T E G : (zöld arccal, tántorogva
megindul a kijárat felé).
S Z A K E M B E R (utána szól): H o v á
m e g y ? H a lló ! (N em kap választ.) E k k o r a
n a g y m a rh a e m b e r ily e n g y á v a legyen!
D O K T O R N Ő (kiszól az ajtón): T essék ,
a követk ez ő !
S Z A K E M B E R (felugrik): K e z é tc só k o -
lo m , d rá g a d o k to rk isa ssz o n y , m e g in t
i t t vagyok! H o l v a n az a cső, h a d d
n y e le m le! G ádor B éla
 M iN S>I^s^féí£
A világot azért bajos m egjavítani,
m ert nem állam i R e k to r terem tette.

X. élete ny ito tt könyv. És m ilyen

rossz könyv! ^

Szerény vagyok. Szeretnék eljutni

legalább a saját vélem ényem tiszte­
letben tartásához.
♦
O pportunista életelve: állást nem
foglalni — úgy lehet az állást meg­
tartani. ^
A m erikában m egint elszabadult
egy rakéta-lövedék. Borzalmas a rra
gondolni, hogy m ég k á rt tesz v alaki­
ben! ^
Az em bernek a m últja a legve­
szélytelenebb. Azt m inden em ber tú l­
éli. _______ F. L.

Az absztrakt festő
pikánsát álmodik

D el az állványerdőben Toncz Tlbor raJza L egyen végre félm eztelen

férfi is a lapban,

e z é r t a n ó k k e d v é é r t b e m u ta tju k 6
E zen a k é p e n lá th a tó , a m in t a z é p ít k e z é s ö s s z e s d o lg o z o l é p p e n e b é d e ln e k V ic z in e k K á z m é r v a d e v e z ó s t .

\
 Elhatároztam , hogy gazdag tapasztalataim kincses­
tá rá t tapasztalatlan ab b férfitársaim rendelkezésére bocsá­
tom. K onkrét esetek alapján közlöm, m ilyennek kell len­
nünk ahhoz, hogy a nők szívébe lopjuk m agunkat.
— A zt nem bírom magában, Jenő — mondta
nekem annakidején Mancika —, hogy olyan erő­
szakos. Egy nőnek nem lehet parancsolni, azt
tudja meg.
Tehát alázatosnak és engedelmesnek kell
lenni.
— A zt nem bírom magában, Jenő — mondta
később Bözsike —, hogy olyan gyámoltalan. Je­
gyezze meg magának, egy nő azt szereti, ha pa­
rancsolnak neki.
Tehát brutálisnak és erőszakosnak kell lenni.
— A zt nem bírom magában, Jenő — mondta
egy őszinte pillanatában Katica —■ , hogy olyan
komoly. A nők a könnyed, vidám férfiakat sze­
retik.
Tehát komolytalannak és dévajnak kell lenni.
— A zt nem bírom magában, Jenő — mondta
egyszer Ilonka —, hogy folyton hülyéskedik. Mi
nők csak a komoly, elmélyedő férfiakat szeretjük.
Tehát komolynak és elmélyedőnek kell lenni.
— A zt nem bírom magában, Jenő — mondta
egyízben Évike —, hogy olyan szép. A nő a fü ­
lén keresztül lesz szerelmes, azt tudja meg, mi
nők a csúnya, szellemes férfiakat szeretjük.
Tehát rondának kell lenni.
— A zt nem bírom magában, Jenő — mondta
Jucika —, hogy olyan ronda. Ne haragudjon az
őszinteségért, Jenőke, de nekünk nőknek fejlett
esztétikai érzékünk van, a rútság bennünket el­
riaszt.
Tehát nem kell rondának lenni.
— A zt nem bírom magában, Jenő — mondta
Erzsiké —, hogy folyton itt van, hogy sohasem
hagy békében.
Tehát nem kell folyton ott lenni.
— Azt nem bírom magában, Jenő — mondta
Artista-iskolában Magda —, hogy soha sincs itt, hogy mindig el
van foglalva.
H egedűs Is tv á n ra jz a Tehát folyton ott kell lenni.
— A zt nem bírom magában, Jenő — mondta
Lenke —, hogy sosincs pénze.
Ez utóbbi esetem tanulságát külön fejezetben
szűröm le, mert kettő van neki. Az egyik az,
hogy az embernek mindig legyen pénze. A má­
sik az, hogy Lenke volt az egyetlen őszinte nő­
ismerősöm.
(g• “ •)

C sak tizenöt lite rig lehet szeszes italt

p oggyászként szállítani
S z ű r-S z a b ó Jó z se f ra jz a

— M a g ú k r a is r á f é r n e e g y k is s z a k m a i t o v á b b k é p z é s . . . — A n y ju k , én K iiszom a d iffe re n c iá t...


— C sa k s e m m i h á lá lk o d á s ! A z é r t c s in á lo m , m e r t m á r n em
hoz , , .
K é n y te le n v o lta m h u m o re sz k e n íS rtt^ k z k a c im e t acfni, m e rt
a z a lá b b ia k b a n e g y n ő fe lm eg y eg y fé rfi la k á s á ra . H o g y o tt
m i tö r té n t , a z t ú g y ír ta m m eg, a h o g y a z a film e k e n lá th a tó .
L ilia n hosszas tépelődés után
elhatározza, hogy felmegy Pierre
lakására.
A kővetkező képen m ár ott is
van. Szenvedélyes csók. Közben
andalító m uzsika szól, valahol
tücsök ciripel és hajókürtök búg­
n a k panaszosan. Hirtelen egy
tulipánokkal telepingáit spanyol­
falat látni, amely mögül kisvár­
tatva kirepül egy rakott szoknya,
egy pantalló, egy réti sas, egy
nadrágtartó, fél pár selyemha­
risnya, egy kávédaráló és legvé­
gül átrepül kecses ívben Pierre
is.
L ilia n azt zokogja a spanyol­
fa l mögött:
— H á t ezért csaltál fél? Gaz­
ember!
Pierre könyörgésre fogja a dol­
got és csókokkal borítja el a nő
alabástrom-kezét.
Képváltozás. Látható az an­
gol parlament ülésterme, egy
konzervatív képviselő éppen in ­
terpellál.
A férfi a nő nyakát csókolja.
Látható egy nagyanyó, am int
éppen csipkebogyó-lekvárt főz.
♦
A n é z ő té re n ü lő k is d e d e k le v eszik a sz e m ü v e g e t, a z á lb a ju s z t,
v is s z a b ú jn a k a p ó ly á b a és e lé g e d e tle n ü l h a z a m e n n e k .
A cukorkával te lt zacskót zsebem be
csúsztattam , s fizetni akartam . . .
Négyen voltunk a kis cukorkabolt­
ban. Annuska, a kiszolgálónő (im ént
tu d ta m meg a nevét), aki édeskés
m osollyal n y ú jto tta át a zacskó cu­
k o rk á t, egy h a tv an év körüli, n ag y ­
apa-arcú, ősz em ber, egy d ró th ajú ,
fitos orrú, nyurga gyerek. Olyan, tíz
év körüli.
Fizetés közben leejtettem egy fo­
rintost. A gyerek unottan nézett a
guruló ezüst után, de eszeágába sem
ju to tt, hogy lehajoljon érte.
A m ikor felvettem , szelíden szóltam
hozzá:
— Tudod, fiacskám , amikor olyan
idős voltam, m in t te, ha egy bácsi le ­
e jte tt valamit, sebtiben felvettem ,
nehogy neki k elljen lehajolnia. G on­
dolkozz ezen!
A nnuska és a nagyapa helyeslőén
bólintottak és jóindulatúan m oso­
lyogtak hozzá.
A fiú arcát fürkésztük, m ire az
durcásan h átat fordított.
A nagyapa ek k o r ham iskásan re á m
kacsintott, m ajd leejtett egy hú szfil­
lérest.
A fiú lassan megfordult, s m ozdu­
la tla n u l figyelte a pénzdarab g u ru lá-
sát. Amikor „lefeküdt” és m eglátta,
hogy húsz filléres, gúnyos mosoly su ­
h a n t végig az arcán.
— Ne hajoljon le, bácsi, itt a húsz
fillérje — m ondta fölényesen.
A pénzdarabot a pult üvegjére h a ­
lá tta m b e m aquk- jíto tta és nevetve kiszaladt az ü zlet­
ből. (ré)
A nag y k ép ű ség teteje
P o g án y S á n d o r r a j z a
L ilia n ledől a kerevetre.
Pierre a nő fölé hajol.
Abban a percben sötét lesz.
Hosszantartó egyiptomi sötétség,
miközben a következő párbeszéd
hallható:
— Hol bujkálsz, szivecském?
— kérdi türelmetlenül a férfi.
— Keress m eg!. . . Hideg-
hideghideg...
— A u u u ! Beleütöttem a nagy-
lábujjamat a nachtkaszüiba . . .
— Langyos . . . langyos . . .
meleg . . . V annak ily e n furcsaszem ű em b erek
— Fene ezt a sötétséget! Hogy
lehet fényes nappal ilyen sötét!
— Forró I Forró l — lihegte
L ilia n .
S aztán láthatunk virágra
szálló lepkét, egymásra boruló
barackfákat, enyelgő krokodilu-
sokat, ölelkező rímeket, karon­
fogva sétáló molekulákat, mézes­
kalácssziveket, galambdúcot, ne­
gyedkiló törökmézet.
A ztán megint sötét lesz és
am ikor kivilágosodik, Pierre a
nyakkendőjét köti a tükör előtt
és L ilia n kettőskönyvel.
( m ik e s ) — A z a l s ó s o r t lá to m a l e g t i s z t á b b a n .
r Kalapok és emberek
K a já n T ib o r rajza
j L .
Tóbiás éjszakai kalandjai
„kutyabolondok” népes és tiszteletrem éltó társaságá-
f í / I ban előkelő helyet foglal el György barátom , a ki-
» váló festőművész. M űvelt em ber, jó festő, de össze­
g y ű jtö tt alkotásaira korántsem olyan büszke, m int Tóbiás nevű
k u ty áján a k viselt dolgaira.
Tóbiás elsősorban szerelmi téren a ra tja hegyen-völgyön si­
kereit. Hegyen lakik, a Szabadsághegyen —, de udvarlásra és
azzal kapcsolatos lovagi to rn ák ra a Városligetig is kirándul.
No de ad ju k át a szót a gazdájának, aki mégis csak jobban
tu d ja hősi eposzba foglalni Tóbiás kalandjait.
— H etek óta azon m ulatunk, hogyan ioldotta meg Tóbiás
a kim enőjét. Éjszaka ugyanis m indig elcsavarog, ilyenkor bo­
nyolítja le a flörtjeit. M int tudjátok, mi v illában lakunk oda-
fönn a hegyen. M inden lakónak van külön i kapucsengője. Egy­
szer Tóbiással jöttem haza és m egnyom tam nagy fehér csen­
gőnket. ö t perc m úlva lejö tt a feleségem, k ap u t nyitott, rám ­
m ordult: „M egint itthon felejtetted a kulcsot? Legközelebb
m ajd a fejedet hagyod itthon!” Tóbiás részvéttel rám kacsin­
to tt és összeráncolta a homlokát.
Egy téli estén éles csengetésre ébredtünk. A kapucsengő
K r~ szólt. — Ki lehet ilyenkor? — riadtam fel.
C ivilizáció A csengő egyre követelőbben berregett. K inéztünk az abla­
kon —, o tt állott a kapu előtt Tóbiás, balm ancsával a fehér
H egedűs Is tv á n ra jz a csengőgom bra nehezedve. Meg kellett zabálni azt a kutyát!
— E ttől kezdve m inden éjjel hazajött és becsengetett. Az
is előfordult, hogy csak benézett, vizet ivott, iaztán újra kiment.
N éha három szor is becsengetett egy éjszaka. Szóval nem h a­
gyott b ennünket aludni. A m ú lt héten m eguntam a dolgot.
M ondtam a feleségem nek: édesem , törvény; ide, törvény oda,
én m á r nem bírom ezt a v irra s z tá s t. . . R adikálisan végzek ez­
zel a d ö g g el. . .
B ennünk, állat kedvelő em berekben m egfagyott a vér.
György lelkes előadásain keresztül a szívünkbe zártuk ezt a
kutyát.
— C sak nem irto ttá k ki? — hördült fel valaki.
György arcát vörösre festette a felháborodás. Magánkívül
sziszegte:
— M egőrültél?! K apukulcsot ad tu n k neki.
Stella Adorján
T e r je d a t e le v íz ió
y/SSZA A Z E&ES
On c C iy ^
V a s v á r i A n n a ra jz a
(A „ Q u ic k ” c . la p b ó l)
— H a g y d , h is z e n m é g g y e r e k .
a
Érzékeny Lelkületű Ember az utcán
z Érzékeny L elkületű Ember m egy az u tcán. É rzékeny lelkű-
lete m élyéig m eg van sértve, csupa égő fájdalom a belseje,
m ert fel akart szálln i az autóbuszra és a kalauz kem ényen
m egrótta ezért:
Jé g rev ű a cirkuszban
S á n d o r K á ro ly ra jz a
— Mit tolakszik ott, nem látja, hogy m egtelt a kocsi?!
A z É rzékeny Lelkületű Emberi m intha szívendöfték volna és elindult
gyalog. A lig tett azonban néhány lépést, fájdalm ában elm erülve n ek i­
ütközött valak in ek .
— B arom ! — kiáltott rá az illető. — Nem tud vigyázni?
A z É rzékeny L elkületű Ember szem e szögletében egy könnycsepp
jelent m eg és tovább bandukolt. Akkor azonban egy állványról lelocs-
csantották m alterral. M egütődve n ézett fel.
— Mit bám ul? — harsant a fülébe egy haragos h an g. — Még m agának
áll feljebb? J ó lesz, ha odébbáll. . .
A z É rzékeny Lelkületű Em ber lesújtva továbbtántorgott. A kkor egy
ablakból a fejére rázták a porrongyot. Egy pillanatra m egtorpant.
— H ülye alak — kiáltott le a nő, aki a porrongyot rázta. — Mit tén-
fereg itt az ablak alatt?! Takarodjon, mert h ívom a férjem et!
A z É rzékeny Lelkületű Em ber félt a Férjektől, A kiket H ívnak, tehál
gyorsan továbbsietett. Elhatározta, hogy m égis inkább villam osra száll:
a gyaloglás nem Érzékeny L elkületű Em bereknek való. Odasietett a vil­
lam oshoz, am ely éppen bent állt a m egállóban. Már éppen feltette a lábát
a lépcsőre, am ikor egy erőteljes kéz visszarántotta.
V érn ász“ s z ü n e té b e n ..
— Ü gy csörtet, m int egy tapir! — kiáltotta a fülébe egy rekedt hang. —
Majd én m egtanítom m agát csörtetni!
A z É rzékeny Lelkületű Em ber elhatározta, h ogy m égis inkább gya lo ­
golni fog. A D unáig nem olyan hosszú az ú t, gondolta. V isszafelé már
nem problém a, m ert beleugrik. Nem bírja az em berek durvaságát.
Akkor h irtelen két izm os kar m arkolta m eg a vállát.
— Édes kom ám ! — m ondta egy kedves, behízelgő hang.
A z É rzékeny Lelkületű Em ber hátrahőkölt. A z arc, am elybe bele­
nézett, ism eretlen volt: a szag viszont, am elyet érzett, ism erős volt.
P álinkaszag v o lt.
— Édes k om ám ! — ism ételte a részeg ember.
A z É rzékeny Lelkületű Em beren valam i m elegség futott át. Olyan
régen nevezte őt valaki édes kom ám nak.
— T isztellek-becsüllek kom ám — mondta a részeg, majd kettőt
csu k lón és arconcsókolta az Érzékeny Lelkületű E m bert. A ztán tovább­
m ent. Az É rzékeny Lelkületű Ember tűnődve nézett utána.
-—-M égsem olyan rosszak az emberek — m orm olta. — M égis van
kedvesség, m elegség és barátságosság a világon!
És m egfordult és acélos léptekkel elindult a D u n ával ellenkező irányban.
Gergely M iklós m ű v é szb ü féb en .
Jóhiszem ű férj S z ű r -S z a b ó J ó z s e f ra jza
— Mit s z ó l s z , d r á q á m , e h h e z a Bla-
z s e k h e z ? ó r á k i g e l tu d ja n é z n i a h a n ­
gyákat . . .
r Akinek sem m i sem szent
V á r n a i G y ö r g y r a jz a

B őgőssel a ho sszú é le té rt
A „Daily Express’’ amerikai tudósítója beszámol egy
érdekes orvosi kongresszusról, amelyet Floridában tartot­
tak, s amelyen az emberi élet meghosszabbításáról is szó
volt, Dr. James Bond a következőkben indokolta meg a
férfiak sajnálatos lemaradását a nők mögött a hosszú élet
terén:
— A z a baj, hogy a férfiak uralkodnak magukon. A
férfiak sok évvel hosszabbíthatnák meg életüket, ha kö­
vetnék a nők példáját és nagy lelki megrázkódtatások ide­
jén, alaposan kisírnák magukat.
A z ilyesmihez persze társadalmi segítség is szükséges.
Ha tehát bőgő férfiút látunk, ne tekintsük az illetőt gyen­
gének, férfiatlannak, hanem felelősségtudattól áthatott
férfinak, aki minél tovább akar szerettei körében maradni.
Orvosi vélemény szerint ugyan a káromkodásnak is meg­
van a maga terápiái jelentősége, de elmarad az egyszerű
szipogás gyógyhatása mögött is.
Tehát: ha férfi vagy, és hosszú ideig akarsz élni, fo­
gadd meg Ady Endre orvosilag is alátámasztott tanácsát:
Sírni, sírni, sírni, sírni!

Á tp o litiz á la tla n ré te g e k
A franciák politikai érdeklődésére érdekes fén y t vet
az a közvélem énykutatás, am ely a hírnév ú tjá t követte
a francia nép körében. Száz m egkérdezett francia közül
\
97 tudta, hogy ki győzött a legutóbbi Tour de F ran ce ke­
rékpáros versenyen, de mindössze 15-en tudták, hogy ki
a francia m iniszterelnök. 1
Ha m eghallgatnák e kérdésben a Ludas M atyi véle­
m ényét, mi a következőkben m agyaráznánk meg e tü n e­
Ü gy, m int a nagyok m ényt: évente csak egy Tour de France-győztes van, de
S z e g ő G izi rajza több m iniszterelnök.

P ic i, de p á r t . . .
Valaha a szerény tömegeket megmozgató Polgári De­
mokrata Párt (PDP) kezdőbetűit emlegették így: Pici De
Párt. Ez a kedves kicsinyítő jelző ráillik az angol Liberá­
lis Pártra. De azért igazán mégis túlzás az, amit Mr. Char­
les Hobson, munkáspárti képviselő mondott:
— A Liberális Párt évi kongresszusát egy telefonfül­
kében tartja. ..
„S zerelm i k a la n d ”
Bécs vezető polgári lapja, a Die Presse „G áláns k a­
land helyett — rablótám adás” címmel az alábbi riportot
közli:
A Lotharinger strasse egyik lépcsőházában egy férfi
— L ottón n y e jte d ? leütötte dr. N. H anna, 27 éves orvosnőt, elrabolta kézitás­
— N ine n e te m o ly a n s z e j e n c é m . . .
káját, pénzét és néhány ékszerdarabját. P ár óra a la tt el­
fogták a tettest, Robert K östnert és fényt d eríte tte k a
H elyszíni ellenőrzés rablótám adásra.
A b ü n tetett előéletű rabló elm ondta, hogy kalandot
keresett. A K arls-platzon megszólított egy csinos nőt, aki­
ről kiderült, hogy disszidált m agyar orvosnő, m últ év no­
vem berében érkezett Bécsbe, ten g eren tú lra készül és am e­
rikai rokonai tám ogatásából él. K östner állást ígért a nő­
nek, m ajd összebarátkozásuk során elmondotta, hogy m int
akt-m odellt ó h ajtja alkalm azni. A nő követte a „m ű ter­
m ébe”. K östner b evitte egy L otharinger utcai házba, ahol
most já rt először és a lépcsőházban erőszakoskodni kez­
dett az orvosnővel. Ez védekezett, dulakodni kezdtek és
K östner elrabolta a holm iját, kitépte a fülbevalóját, m ajd
elm enekült.
*

Dr. N. Hanna tipikus disszidens-karrier: cikket írtak

róla az újságok. Híres nő mégsem lesz belőle, hiszen a
rendőri riporterek kíméletből csak a nevének kezdőbetűit
nyomtatták le . ..

L .
 Anyuka a sósborszesszel Toncz Tibor rajza

— B e s z é lj! Mi volt?
— S e m m i, a n y u ! R ock a n d r o ll . . .

Példázat a fölösleges beruházókról

LE N C SE E L 07J y
V árna! G yörgy r a j z a
Az idézésen ez áll: szem érem elleni vétség. S ugyanilyen
idézést kapott bűnrészesem, Nádszál A ranka is. Mit is
m ondok m ajd?
Tekintetes Bíróság! Nem érzem m agam at bűnösnek!
K érem az úgy történt, hogy egy hűvös tavaszeleji napon
A rankával kim entünk a Hűvösvölgybe — előre megfon­
tolt sz á n d ék k al. . . Egy elhagyott, rügyező bokrokkal öve­
zett tisztáson A ranka levetkőzött s különböző előkészüle­
teket te ttü n k a term észet és A ranka leírh a ta tla n szépségé­
nek megörökítésére. A fények hatásán ak fokozása céljá­
ból A ranka beolajozta m agát napraforgóolajjal — nekem
szemérm esen hátatfordítva. Közben én, m inden hátsó
gondolat nélkül, fényképezőgépemen a tisztes távolságot
állítottam be, am ikor is egy hirtelen odatoppanó rendőr
tevékenységem azonnali abbahagyására kötelezett. Hogy-
aza, hogyhátígy, megamúgy! Elég az hozzá, hogy meg is
kellett köszönnöm, am iért nem kísért be m indkettőnket.
Higgyék el, kérem , én a m űvészet és a „Tavaszi M a­
gazin” áldozata vagyok! De hogy is ju to tt volna eszembe
szegény A rankának kellem etlenséget és n á th á t szerezni,
h a felbújtóm , az a „Tavaszi M agazin” nem figyelmeztet
„Tavasz a lencse előtt” cím ű cikkében, hogy az aktnak
tavasszal van a legkedvezőbb ideje! H onnan is jöttem
volna rá m agam tól, hogy „ . . . ru h átlan m odellről készült
képünk ebben az évszakban sikerül a legjobban, mert
ilyenkor a napozás még nem festette a fü rd ő ru h a csíkjait
a modell bőrére!” Meghogy: „R uhátlanul csak egészen jó­
alakú, széparcú em bereket szabad fén y k ép ezn i. . . ” S én
bizony a fotóművészet em e szabályát sem sértettem meg,
sőt azt a tanácsot is megfogadtam, hogy: „ . . . a fények
h atását m attítással, vagy olajozással fokozhatjuk”.
Viszont azt a tanácsot, hogy lehetőleg term észetben
fényképezzünk aktot, m ert a meztelenség a szobában
szinte sohasem indokolt, a történtek u tá n nem követem
M ert ha én ezt az ügyet szárazon úszom meg, kizárólag
szobában fogok aktot fényképezni — a k á r indokolt, akár
nem!
Esetleg fürdőszobában. M inden különösebb indok
nélkül.
Zrufkó Zoltán — Itt f ú r j a n a k k u tat! S z o m j a s v a g y o k ! 11
 M ájusi eső aranyat ér
P u sz ta i P á l rajza
A h e ly e tt, h o g y m e g b ü n te tik a szem e -
te lü k e t, n em v o ln a h ely eseb b m e g ju ta l­
m a z n i a z o k a t, a k ik n e m szem eteln ek ?
S zép h a a ro ssz a k m e g k a p já k b ü n te té s ü ­
k e t , d e m ég s z e b b , h a a jó k e ln y e rik
ju ta lm u k a t. B iz o n y á ra célrav ezető le n n e
a z e m b e re k e t a n y a g ila g é rd e k e ltté te n n i
a tis z ta s á g b a n . H a m in d e n e l n e m d o b o tt
v illa m o s je g y é rt, k i n e m k ö p ö tt tö k m a g -
h é jé r t, el n e m h a j í t o t t c sik k é rt p é n z ­
j u t a lm a t k a p n á n a k a z em berek, B u d a p e s t
rö v id e se n ra g y o g n a a m eg e lé g e d e ttsé g tő l
é s a tis z ta sá g tó l.
H a ez sem h a s z n á l, a k k o r be k e ll tilta n i
a tis z ta s á g o t. A d a c ta l á n m ég seg ít.

E g y ism erő sö m n a g y sz a b á sú m ik ro ­
b a r á z d á s le m e z e ste t ren d ez zen ekedvelő
b a r á t a i sz á m á ra . A m ű s o r m in d e n ig é n y t
k ie lé g ít, a le g m o d e rn e b b a m e rik a i tá n c ­
le m e z e k tő l k e z d v e a klasszikus zenéig
sz á m o s a lk o tá s m e g sz ó la l.
A m ű so r cím e: R o c k a n d B a c h .
f. I.

Ausztráliában
K a já n T ib o r rajza A ta n u lé k o n y bűvészinas
A „M ag y a ro rsz á g ” cím ű la p b a n o lv a s ­
t u k : „ . . .m in t Goethe bűvészinasa. Tudja,
hogyan kell a szellemet kiszabadítani a
'palackból. . . ”
Ö röm m el lá t ju k , ho g y a b ű v é sz in a s
ily e n ta n u lé k o n y . A m ik o r G oethe m e g ­
í r t a , m ég c sak a z t t u d t a , h o g y a n le h e t
a sep rő n y élle l v iz e t h o rd a tn i; p a la c k ró l
e k k o r m ég szó s e m v o lt. Á m b á r a z is
le h e t, ho g y a c ik k író sz e rin t G o e th e írta
a z „ E z e re g y é js z a k á t” .

A a tá o fc u J C '
K issé s z ű k a skála
A R á d ió b a n k ív á n s á g h a n g v e rse n y v o lt
v a la m e ly ik n a p . A m ik o r a szp ík er m e g ­
k é rd e z te v a la k itő l a m ikrofon e lő tt, hogy
m ily e n lem ezt ó h a jt, az illető e z t felelte:
— É n zeneértő vagyok, nekem játszhat
— F őúr! F iz etek ! Lehártól Pucciniig a k á rm it...
A m i a z t ille ti, elég szűk s k á l a . . .

A. MALIN Végre egy magyar darab!

K p A /fo R ío v /c S
—- " ■ /<óirÖl^ol)//<
ő-fő tanácselnök Komfortovics János,
aki a Bojtorján utcába költözött.
Piszok kis utca volt, ragacsos és sáros —,
most meg selyem-sima aszfaltba öltözött.

N
x ’ em sokáig bírta itt sem többek között
Komfortovics János. Nem, ő nem maradt ott,
hanem a Büdöskút utcába költözött
és megcsináltatta rögtön az aszfaltot.

Jellem ző az eset, kérem, nem hiába

mondják, hogy Jánosunk nyugtalan természet
már átment lakni a Pocsolya utcába
s kiaszfáltoztatta simán az egészet.

H ej, de sokan írtak azóta levelet:

„Csak a m i utcánkba gyere lakni, János!
Meglásd, mily boldogok leszünk majd teveled
s milyen gyorsan szépül, fejlődik a város!”
(A moszkvai Krokodilból
ford íto tta: Pogonyi Antal)
 GerS S á n d o r rajza
Addig is, am íg enyhül a szállodahiány

E z csak természetes

A zsúfolt kávéházban, am ik o r épp reggeliztem , ijedt

tekintetű em berke ült az asztalomhoz. T eje t rendelt, az­
tá n beszélgetni kezdett.
— H a nem vagyok indiszkrét, mi a foglalkozása? —
kérdeztem tőle.
— ö n csodálkozni fog — felelte csöndesen —, szardí­
niaszelídítő vagyok.
— És m ondja, meg le h e t élni ebből?
F árad tan legyintett:
— Á . . . zsúfolva van a pálya, csak Európában h ár­
m an vagyunk. Sok ez, kérem . Európa nem b ír el három
szardíniaszelídítőt. Én m ár négy évvel ezelőtt ott is hagy­
tam a szakm át.
— És u tá n a mibe fogott?
— T ojásokra ültem.
— T ojásokra ült?
— Igen. Ez egy cirkuszi szám. Van egy tyúk, az to­
jik, én m eg addig ülök a tojáson, amíg k i nem kel a
csirke.
— H allja, ez világszám! M ég sose h allo ttam róla.
— Igen, m ert nem léptem fel vele. C sak gyakoroltam.
— Na és m ent?
— Nem, kérem . Ezer to jáso n ültem és egyik sem kelt
ki. Ezt is abbahagytam .
— Nem győzte idegekkel?
— Gyomorral. Folyton összetörtek a to já s o k ..; Volt
nap, am ikor negyven tojásból ettem rá n to ttát.
— Na és azután mibe fogott?
— K acsatojás-zsonglőr lettem .
— Hát az mi?
— Az is cirkuszi szám. Fogok hat kacsatojást, fel­
dobálom ő k e t. . .
— És e lk a p ja . ;:
— Dehogy. Elejtem. A to jáso k szétfolynak és a kö­
zönség röhög.
— Remek.
— Rem ek, de nagyon nehéz. Nagy g yakorlat kell
hozzá.
— Elejteni?
— Az. Egyszer indiszponált voltam és folyton elkap­
ta m a tojásokat. Az igazgatóm lehülyézett. Azt mondta,
m en jek suszternek, ne a r tis tá n a k ! ... Ü gyetlen f r á te r ! ..;
H a t to jást nem tud elejteni?! Elm ondott m indennek és
kidobott.
— Most m it csinál?
— Tökéletesítem magam . M egengedi? ; ; ;
A tea m ellé két tojást rendeltem . E lvette őket és föl­
do b ta a levegőbe. Az egyik*a földre esett, a m ásik a fe­
jem re. — B ö z s ik e d r á q a , J ö v ő h é ttő l k e z d v e n e m lá t Itt e n ­
— Ma jó napom van — m ondta sugárzó arccal és gem . . .
— C s a k n e m m e g y e l m á s h o v a d o lq o z n l?
m egkért, hozassak még k ét tojást. — N em , c s a k n e m le s z a n n y i Id ő m , m e r t a z ó r a b é r r ő l
Zord Tihamér á tté r ü n k a d a r a b b é r r e . . .
 A zöldvendéglőkben
J k a v tl/o & v tíc á u M ié / vasárnaponként nem nem szolgáltak fel, vasárnapi pincérek­
lehet helyhez jutni. hiába ültek oda a hez. M iért kevés a
S o ka n néha másfél vendégek. Meg is in ­ számuk ? Azért, —
E z aztán költözködés! óráig lesik, hogy m i­ dokolták: nincs elég közölték a szakembe­
A L o ttó é s . S p o r tfo q a d á s i h á z k a p u ja e lé , a h o l a b ú to ­ kor ü rü l meg valahol felszolgáló. rek, — mert nyolc
I g a z g a t ó s á g a z O r s z á g o s T a­ r o k a t le r a k tá k a k o c s i r ó l. egy asztal, vagy kél éve nem neveltek u tá n ­
k a r é k p é n z t á r k ö z p o n ti é p ü le ­ M in d e n k i n e v e t e t t a f u r c s a szék. pótlást. A z úgyneve­
t é b e n d o lg o z o t t , d e tá g a s a b b k ö lt ö z k ö d é s e n . E g y m á s t ó l k é r ­ A Margitszigeten
h e ly is é g e k r e v o lt szü k sége. d e z t é k a z e m b e r e k , m in e k id e zett „pikolók” jól be­
N em k e lle t t s o k á i g k e r e s g é l­ s t r á f k o c s i , m in e k id e h a t ló, legutóbb lezárták az vált alkalmazásáról
n e k , p o n t s z e m b e n , a z O rszá ­ a m i k o r c s a k a z u tc a e g y i k o l­ ajtókat. A z autóbu­ megfeledkeztek. Egy
g o s T e r v h iv a t a l e g y i k é p ü le ­ d a lá r ó l a m á s ik r a k e ll á t v in ­ szon érkező vendégek év óta igyekeznek ezt
t é t k iü r ít e t t é k é s a z ig a z g a tó ­ n i a b ú to r o k a t? V a ló b a n , s o k ­
s á g r e n d e l k e z é s é r e b o c s á to t­ kal k eveseb b fá r a d s á g g a l, be sem juthattak a a mulasztást pótolni,
t á k . A m ú lt h é t v é g é n e lé r k e ­ s t r á f k o c s i k é s lo v a k i g é n y b e ­ túlzsúfolt kerti ven­ már vannak fia ta l
z e t t a k ö lt ö z k ö d é s n a p ja . R eg ­ v é t e l e n é lk ü l g y o r s a b b a n e l­ déglőbe. De zsúfolva pincérgyakornokok,
g e l h árom k é tlo v a s strá fk o csi v é g e z h e t t é k v o ln a e z t a k ö l­
j e le n t m e g a N á d o r u tc a 16. t ö z k ö d é s t , — k is k é z i k o c s ik ­ volt a belső terem is. de nagyon kevés a
s z á m e lő t t, a z OTP s z é k h á z á ­ k a l. Oda sem lehetett be­ számuk.
n a k k a p u já n á l, e g y s e r e g s z á l­ L e g u to ljá r a C h a p lin e g y ik m enni. Ilyen körül­ őszre már nem lesz
lító m u n k á s f e lm e n t a h a rm a ­ r é g i film jé b e n lá ttu n k h a s o n ló
j e l e n e t e t . C h ap lin f e lk u r b liz t a m ények között azután E zt az okot sajnos semmi baj. A ddig a-
d ik é s n e g y e d i k e m e le t r e é s r o z o g a a u tó já t, n a g y k e s e r ­ igazán jogosan mél­ el kell fogadni. Sem zonban még sok bosz-
le h o r d ta a b ú to r o k a t . A Ná­ vesen e lin d u lt v e l e , a z u tá n
d o r u tc a 1 6 . s z á m e lő tt f e l­ tatlankodtak a ven­ a Oundel, sem a R ó­ szúságot okoz a k i­
m e g á llt a sz e m k ö z ti h á z k a­
ra k tá k a b eren d ezést a p u ja e lő t t., dégek, a Gundelnél és zsadomb, sem pedig ránduló vendégeknek
s t r á f k o c s ik r a é s á t e v ic k é lte k E z a c h á p lin i j e l e n e t is m u ­ a Rózsadomb vendég­ a többi vendéglátó­ a terítetten asztal, a
k o c s ik k a l, lo v a k k a l a p o n to ­ l a t s á g o s v o lt, — d e le g a lá b b lőben is, amiért csak ip a ri üzem nem h i­ zárt vendéglő és a
s a n s z e m b e n le v ő 15. sz á m ú n e m k e r ü lt p é n z b e . . .
az asztalok egy része bás. N em hibás pedig lassú kiszolgálás.
volt megterítve. A te­ azért, mert valóban
rítetten asztaloknál nem jutnak kisegítő (sti)
Nem oda való!
A New Y o rk p a lo ta a lk a lm a z tá k az ócska-
é p ü le té b e n e g y szabó r u h a - k e re s k e d ő k ezt a
k is ip a ro s n y ito tt üzlet; s z e m lé lte tő reklám ot,
h e ly isé g e t. A m űhely a m ely s e h o g y a n sem il­
a jta ja fö lé c é g é rü l egy lik a L e n in k ö rú t a rc u ­
le m p e rd z s e k e t a k a sz ­ la tá h o z . Mi len n e h a a Á p rilis u to lsó v a s á r n a p ja is s z e m re v a ló k , k ite k e rik ő k e t
to tt k i, a m e ly e t egész p e sti u tc á k o n , az ü zle­ t r é f á s k e d v é b e n lé v é n , úgy é s tú r is t a b o tt á zü llesztik . H o g y
n a p o tt lő b ál a szél. te k fö lö tt, c é g é rk é n t
V a lam ik o r a K a z á r u t­ ló g n á n a k az egyes in ­ f e lh ú z ta a hő m érő h ig a n y á t, ez m ily e n n a g y k á r t okoz
c á b a n és a T eleki té re n tim r u h a d a r a b o k is? h o g y a z m a jd k is z a la d t ü v e g ­ a m ú g y is erdőszegény h a z á n k ­
b ö rtö n é b ő l. L e tt is e rr e oly an b a n , a n n a k c sak az E rd é s z e ti
tö m e g -m e g m o z d u lá s B u d a p e s ­ F ő ig a z g a tó s á g a m e g m o n d h a ­
Csont helyett húst — drágán te n , h o g y m ég eg y n y á r- tó j a .
k ö z e p i w e ek en d -n ek is b e c sü ­ A Z u g lig et egy ik m e re d e k
A M a rtin o v ic s téri K Ö Z É R T c s o n tta l 27 fo rin to s á rb a n sze­ le té r e v á ln a . h e g y o ld a lá n p é ld á u l az e lm ú lt
H ú s s z é k b e n e g y k iló b o rjú- r e p e l. T eh á t e g y e tle n v á sá rlá s­
c o m b o t k é r te m , c s o n t n é lk ü l. n á l k é ts z e r le tte m m e g k á r o s ít­ A m in d e n re e ls z á n t k ir á n d u ­ é v e k b e n fe n y ő c se m e té k e t te l e ­
A z é r t k é r te m c s o n t n élkü l, v a . A z előírt á rn á l 1 fo rin tta l ló k eg y te k in té ly e s része nem p í t e t t e k szorgos erd é sz k e z e k .
m e r t e lő tte m v a la k i m á sfé l kiló tö b b e t k e lle tt fi z e t n e m és 14 c s a k tü d ő t tá g íta n i, le b a rn u ln i E z e k n e k a c se m e té k n e k eg y
s z ín h ú s t k a p o tt. 45 fo rin tért. d e k a h ú s h e ly e tt 14 d e k a cso n ­
N e k e m v is z o n t k ije le n te tté k , to t ka p ta m . T e k in tv e , hogy és v a d v ir á g o t sz ed n i gyülek ez ik ré sz e e lta p o s v a , m á s része k i-
hogy c s o n t n é lk ü l n e m adnak, u g y a n c s a k az á r je g y z é k sze­ a b u d a i la n k á k o n , h a n e m , h a c ib á lv a h e v e r a g y ő z te s k i ­
és íg y 69 d e k a h ú s m ellé 31 r in t a csont k il ó n k é n t csak, tő le te ln e , k iir ta n á a z e rd ő t r á n d u ló h a d a k lá b a i a l a t t .
d e k a c s o n to t k a p ta m . A kiszo l­ 2,50, a k e ttő s k á r o s ítá s p én zre
g á ló t fig y e lm e z te tte m , hogy a á ts z á m ítv a 4,57 fo r in to t je le n t. is. J a j a n n a k a fá n a k , v a g y I m it t- a m o tt u g y a n e g y n é h á n y
fa lo n k ifü g g e s z te tt tábla sz e ­ K e c s k é d i L á szló c se rjé n e k , am e ly ik v ir á g b a b o ­ zse n g e csem ete p ró b á lja m ég
r in t c s a k 17 d e k a cso n to t sza­ XI., ó h e g y u. 16/b. ru l, m e r t ezek a k ím é le tle n n y ú jto g a tn i á g a it, d e h a e n n e k
bad é g y k iló h o z adni, te h á t a a lé le k te le n e rd ő irtá s n a k n e m
h ú s n a k 83 d e k á n a k k e ll lennie. e rd ő tip ró k ú g y m e g té p ik , hogy
V á la sz: 6 n e m fiz e t rá a f i ­ S o k 4,57 f o r i n t s o k r a m e g y , é le te végéig sem h e v e ri ki. t u d u n k v a la m ily e n m ó d o n g á ­
ze té sé b ő l, a k á r m i v a n kiírva. e z é r t n e m á r ta n a n y o m a té k o ­ D e a v irá g n é lk ü li fa csem eték t a t v e tn i, ezek is rö v id e s e n a
E z u tá n m e g k a p ta m a b lo k­ s a n f i g y e lm e z te tn i a M a r tin o ­
k o t — 28 fo r in tr ó l — , h o lott az v ic s té r i H ú s é rte t, h o g y ta r ts a
s e m é re z h e tik m a g u k a t b iz ­ tö b b ie k so rsá ra ju tn a k .
á r je g y z é k b e n 1 k iló borjúcom b b e a tö rv é n y e s e lő ír á s o k a t. to n s á g b a n , m e r t h a e g y k ic sit (lternáth)

E g y kiskirály öröme Elfelejtett szempont

Toncz T ibor ra jz a H ó n ap o k óta b o ss z a n k o d ik
h á ro m XXI. k e rü le ti ü z e m
so k -so k dolgozója (C sepeli
S zö rm ek o n fek ció , P a p ír g y á r.
C se rz ő a n y a g g y á r). hogy a
c se p e li Im re té rtő l so k k a l to­
v á b b ta r t az ú t az ü z e m e k ig ,
m in t P esttő l C sepelig. R ég eb ­
b e n — a fél ó rá n k é n t k ö z le ­
k e d ő v illa m o sjá ra to n k ív ü l —
fő k é n t az a u tó b u sz o k b o n y o ­
líto ttá k le a fo rg a lm a t. Egy
id ő ó ta a z o n b an c sa k a v é g ­
állo m áso k o n : C sepelen é s E r­
z s é b e te n á lln ak m eg a b u sz o k .
Az ü zem eknél. g y á ra k n á l
azonban, nem! Nem k é ts é g e s ,
h o g y h a az au tó b u sz o k m e g ­
á lló é n a k a g y á ra k n á l, v a la m i­
vel to v á b b ta r ta n a az ú tju k ,
v is z o n t a m u n k á s o k n a k n em
k e lle n e ilyen s o k a t g y a lo g o l­
n a k . Ez Is szem pont, m é g p e ­
d ig fo n to s szem ponti
S e q e s d y M ik ló s
B p ., XXI., K is s J . u . 3 7 .

jG i*i6tZ/t>tíA icS<iíva£/
r o v a t u n k h o z b e k ü ld ö t t p a ­
n a s z o k e lin t é z é s é r ő l o l v a ­
s ó in k le v é lb e n k a p n a k é r ­
— S z id o lo z z a e z t ki, S z a b ó n é , d e g y o r s a n ! t e s ít é s t .
14 — Jé! H át m eg k e r ü lt? !
 A kultúra haszna
TÖRTÉNNEK itt Pesten néha cso­
dálatos esetek, amit mostan elbeszé­
lek, bizony Isten megesett.
Egyik szállónk titkárságán meg­
jelent egy idegen: — „Melyikük az
igazgató?” — nézett széjjel hidegen.
B. kartárs, a szálló-főnök, felütötte a
fejét: — „Én volnék az, parancsoljon!”
— s nyújtotta már a kezét.
— Nincs sok időm — szólt a férfi
— s ezért nem is kertelek: holnap
délre esküvői díszebédet rendelek.
Huszonhárom terítékre szolgáljon e
rendelés: előétel, kétféle sült, s mi
hozzá jár, körítés. Vegyes torták,
sajtfélék és jó borok is legyenek.
Szólt a főnök: — „Minőségről, nyu­
godt lehet', felelek!”
A vendég most ötszáz forint előle­
get fizetett, megemelte kalapját és
máris tova sietett.
A SZÁLLÓBAN azon nyomban ér­
tekezlet tartatott, felszólalt a sza­
kács, cukrász, csak a kukta hallga­
tott. Számbavették, m it ilyenkor
számba venni jó szokás: nyersanyag
és rezsiköltség, no meg villa-kés ko­
pás. B. kartárs, az igazgató, csak glo­
bális célt adott; főszakács és árfelelős
szabták meg az étlapot. Három főnyi
felszolgálót jelöltek ki gondosan, s
borfiának Beke Józsit — ő töltsön
bort, szorgosan. VIRÁGÉRT-ből át­
hozattak ibolyát és orgonát — ilyen­
kor a díszítés is elsődleges dolgot ád.
MÁSNAP DÉLBEN nyolc taxi a
szálló elé érkezett, nyolc taxin a
nyolc vezető pont egyszerre fékezett.
Asztalhoz ült csendesen a díszes
vendégkoszorú, egyik sem volt na­
gyon vidám — inkább kissé szo­
morú. Mintha tán a lelkűk mélyén
nyomtak volna el fohászt, sóhajtozva
harapták a szószos kaszinótojást.
Még a sültnél sem beszéltek, nyo­
mott volt a hangulat; csak amikor
:
avagy
hogyan nem szabad bánni
az állam pénzével
— E jn y e, h i s z e n eb b e n p o litik a i h ib a
v a n . No, n e m b a j, ta lá n f o r g a t á s k öz­
b e n ki le h e t j a v íta n i.
Forgatás
Józsi töltött, derült fel sok arculat.
Pincérszemek az ifjú párt hasztala­ — Hát e z m é g m in d ig n e m Jó. Eset'
nul keresték, násznép között nem ta­ le g a v á g á s n á l h e ly r e h o z z u k . . .
láltak új férjet, se menyecskét.
EGYIK VENDÉG az asztalra kis Próbavetítés
zsebórát helyezett, s evés közben
számlapjával állandóan szemezett. S
amikor a zsebórája pont fél kettőt
mutatott, felállott s a vendégeken
szeme végig kutatott.
— Jól tudom — szólt —, hogy e
percben közös minden gondolat, s
tiszta szívből azt kívánjuk: legyenek
Ök boldogak!. .. Erzsikére s Elemér­
re emelem hát poharam; az új pár­
nak, bármit tett is, boldogsághoz
joga van!
Koccintottak, s megölelték mind a
négy örömszülőt, két korosabb asz-
szonyságot, s két férfit, már őszülőt. Sajtóbem utató
Kézről kézre járt egy sürgöny —
messze földről érkezett —; küldte az
a két rossz gyerek, ki oly nagyot vét­
kezett.
„Édes drága jó szüléink” — így
hangzott a távirat — „szombat délben
megesküszünk, bárha nem egyházi-
lag. Fél kettőre van kitűzve a pol­
gári esküvőnk, felétek száll gondola­
tunk e percben majd, jó szülőnk!
Boldogságunk tengerének Hozzátok
csak szele ér, s e szél szárnyán küld
ölelést Erzsiké és Elemér.”
NOVEMBERI sötét estén — még az
eső is szitált —, a két gyerek búcsú
nélkül, váratlanul disszidált. Ördög
tudná megmondani: mely okból és mi
miatt? Akkor tájt az ifjak között ez
volt, sajna, a d iva t. ..
így esett, hogy nélkülük folyt e kü­
lönös díszebéd, s mindmáig e lako­
mának nem terjedt el híre még. Hogy
e rímes kis riportban tudatom az ese­
tet, higgyék el, hogy nem a cikkdíj
— lelki kényszer vezetett.
— N em le h e t b e m u t a t n i . . . T öbb Ir
H e rc z e g K á lm á n v e sz e tt M oh ácsn ál . . . 15
 Jó estét gyerekek, lefeküdtetek már?
Gerö Sándor rajza

— Hát a k k o r , a h o g y m e g b e s z é lt ü k . . .

Üstökös fenn és len n

S ándor K á ro ly rajza

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e tila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Igaz*

g a tó ja . - S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t , V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 - 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V i l i ., B la h a L u jza t é r 3 .
T e l.: 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . — K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t , V ., H o n v é d u t c a 10. F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a j o s ig a z q a t ó . —
16 P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
 — I g a z g a tó ú r k é re m , T ó h á zi k a r tá r s r ó l s z e r e tn é k m o n d a n i v a la m it
b iz a lm a s a n . . .
— E g y k i c s i t h a n g o s a b b a n , m e r t h i n t is f ú r n a k . . .
 Furcsa pihenés
P u s z t a i P á l ra jz a vm

A m ikor az u tas leak asztja a villa­

moson a szegről a Fővárosi Villamos­
m űvek irodalm i term ékét, a „Mi u ta­
sok” cím ű szatirikus élclapot, amely
a m aró, de építő k ritik a m ódszerével
ecseteli esendő m ag atartásu n k at a
közlekedési eszközökön, tá n nem is
sejti, hogy egy új, felvirágzás előtt
álló irodalm i m űfaj első talpkövét,
tég láját ta rtja kezei között. A közü­
leti irodalomét.
M ert m i bízva bízunk benne, hogy
a Fővárosi V illam osművek serkentő
példája ham arosan követőkre talál.
Term észetesen ezt nem lehet csak
úgy uk m űk fű k csinálni, m inden
közületnek, vállalatnak, gondosan
kell m érlegelnie, hogy m ilyen m űfaj
felel m eg legjobban jellegének, pro­
filjának. M ert igaz, hogy a Fővárosi
V illam osművek friss, derűs, m ik-
száthian aranyos hum orú légköréhez
legjobban a vicclap illik, de kérdés,
hogy ugyanez m egtenné e például a
Lakáshivatalban? Ügy érzem — nem.
O tt inkább kisregény lenne helyén,
am ely izgalmas fordulatokkal, erőtel­
— M é g is c s a k b o lo n d e z a p e s ti! A z t m o n d j a , p ih e n n i Jár id e v a s á r n a p o n k é n t ! jes színkezeléssel ecsetelné, hogyan
já rn a k azok a felek, ak ik nem tesz­
nek le oktalan tervükről, hogy lakás­
hoz jussanak. Ilyen cím ekre gondo­
lok: „Családi H ázat a k a rt — a S árga
Árukapcsolás — régen H ázba ju to tt. . . ” „Ö röklakás a föld
H e g e d ű s Is tv á n r a jz a a l a t t . . . ” „Akinek m ár nem kell h a j­
lék.”
Term észetesen elkerülhetetlen, sőt
kívánatos is, hogy egészséges v e r­
seny fejlődjék ki m ajd a közületek
között, ki ad ki frissebb, színvonala­
sabb, elm élyültebb irodalm i term é­
ket. Szinte hallom m ár a társaság­
beli csevegéseket: „Te hogy vagy a
P atyolattal? M intha az utóbbi időben
kissé hanyatlana. Legújabb épaszó­
nak jam busai nem olyan kristály-
tiszták.” — „Ízlés dolga — így a m á­
sik — hozzám a B arnevál könnyed
dalai állnak közelebb. Most vasárnap
szeretném m egnézni a F IK nagy
d rám áját a „Solness építőm ester és
a csőrepedés”-t. Sokat beszélnek
róla.”
Avagy egy m ásik beszélgetés a
közületi irodalm unk virágzásának
k o rából:
— Te, hová jársz ebédelni?
— A Fekete B árányba.
— Jó a koszt?
— L eila c s a k akkor e la d ó , e f f e n d i , ha Z u lejk á t- is m e g v e s z e d . . . — M it tudom én? Én a keskeny'
film et nézem.
K e rté sz M ag d a

Szűr-S zabó József rajzé

 K ereskedelm i helyzetkép
V asvári A n n a rajza

RÖLTEX EEBfiEHö
\ * » A T T —
s
liS^TTL
M VC nír\
jI Le j

= sU—u ----- L----------------------- ;----------------;-------------;---------

— =f
' ■ • WM« /

A z ember,
Jó dolog a telefon központ m eseszolgálata
aki m ajdnem mindent tud Toncz T ib o r rajza
A kapuban találkoztam vele;
'm i v ugyanis egy házban lakunk.
if e W f A z ajka szögletében fölényes
■ M t* mosoly bújkált, m int azt a
fln W századvégi regényírók oly
szépen mondták. Megfogta
m-J 1 - a kabátom gombját és könyör­
telenül elkezdett beszélgetni.
— A n n a k az A denauem ak van esze,
én mondom m agának! Tudja, m it fog most
csinálni ?
— A z igazat megvallva, nem tudom.
— N ahát én megmondom m agánaki
Id efigyeljen. . .
— Bocsánat, vár a feleségem.
— Persze, ha valaki nem a maga szájaíze
szerint beszél, az m ár nem érdekliI Pedig
én tudnék magának egy-két érdekes dolgot
m ondani, hogy a füle is kétfelé állna tőle!
T u d ja , m i történik most a Közép-keleten f
— Bocsánat, vár a . . .
— Á lljon meg a menet! Tudja, hogy
A m erika m it fog csin á ln i?
— Elnézést kérek, engem várnak. . .
— N e türelmetlenkedjék! M ajd én meg­
mondom magának, hogy m it csinál A m eri­
ka !
— N e haragudjék, most már igazán
m ennem kell, vár a feleségem. Apropó,
m it csinál a maga kedves felesége?
— M it tudom én, hogy m it csinál? A zt
hiszi, hogy az orromra köti?
(9-)

Pesti jégrevü

3
 Aranka és a papagáj
Üstök K ázm ér, a kiváló publicista
abban különbözött kortársaitól, hogy
m egálm odta a jövőt, m egjósolta az
eseményeket.
A kadtak ugyan szigorú kritikusok,
akik azt állították, hogy Ü stök Káz­
m ér látnoki képességével egy kis baj
van, m ert rövid publicisztikai m un­
káiban m indig utólag jövendölte meg
a m últat, vagy jobban m ondva el­
késve írta meg, hogy ő m á r ekkor és
ekkor előre lá tta az eseményeket.
Ezek a rosszm ájú megjegyzések
azonban nem csökkentették cikkei­
nek sikerét, m ert az epés megjegy­
zések cáfolatául m inden egyes műve
alatt ott áll a dátum , m ely m indennél
ékesebben bizonyítja, hogy a költő
m ár anno dacum ál írta cikkeit.
Üstök K ázm érról még csak annyit,
hogy m indenkinél jobban tisztelte
apját, a n y já t és ezért ju talm u l hosz-
szú életű le tt a földön. Ez kitűnik a
most m egjelenés előtt álló „összes
Üstök K ázm érból” is. A nagy mű
néhány részletét m ódunkban van
közölni. Ezek a szemelvények is bi­
zonyítják, hogy Üstök K ázm ér kriti­
kusainak to llát csak az irigység ve­
zette.
Íme, néh án y adalék az író életm ű­
véből:
A torkos A könyv egy 16 oldalas tanulm ány­
nyal kezdődik. Ebben Ü stök Kázmér
a bűn és bűnhődés problém áját bon­
colgatja. Szem elvény a hetedik be­
kezdésből :
„Az az író, aki a jövőbe
lát, ezúttal testvérgyilkosságot
igyekszik megakadályozni.
Régóta figyelemmel kísérem a
testvéreket. Szemébe néztem
az ártatlan tekintetű Ábelnek
és láttam Káin gyűlölettel teli
szemeit. Öva intem Káint, ne
bántsa Ábelt! Még nem késő!"
Kelt Káin és Ábel első sú­
lyos nézeteltérésének nap­
ján, megjelent két évvel
Káin meggyilkolása után.
4
„A BEKERÍTETT ATHÉN", am e­
lyet az évszázad vezércikkének ne­
veztek, így fejeződött be:
„Figyelmeztetem az athénie­
ket, hogy tartalékoljanak élel­
miszert! Ez ne legyen pusz­
tába kiáltó szó! Ha éhezni fog­
nak, akkor a peloponnézoszi
háború végül is a bekerített
Athén vereségével végződik és
Spárta győz."
K e l t : az o stro m e le jé n ,
m e g je le n t: az o stro m u tá n .
„KOLUMBUS TRAGÉDIÁJA" cí­
m ű írásával Ü stök K ázm ér nem csak
Európában, hanem az im ént felfede­
zett A m erikában is óriási feltűnést
keltett. A cikk utolsó sorai:
„Kolumbus Kristóf, aki fel­
fedezte Amerikát, azt hiszi,
hogy az alkirályi kinevezés
örök dicsőséget jelent neki.
De én ismerem Ferdinánd ki­
rályt, ezért azt a tanácsot
adom, hogy mutasson fel újabb
és újabb eredményeket, mert
különben kegyvesztett lesz és
mint testben és lélekben meg­
tört ember hal meg."
K e l t : A m e rik a felfedezése
n a p já n , m e g je le n t: tíz é v v e l
később.
„FELESLEGES UTAZÁS" — ol­
v ash a ttá k az em berek — a nagy pub­
licista cikkének sokatmondó cím ét,
am elyben Üstök Kázm ér fe lte tte a
kérdést:
„Miért pont Szerajevóban
tartják az idei nagy hadgya­
korlatot? Félő, hogy ott me­
rényletet kísérelnek meg a
trónörökös ellen. És ha sike­
rül, az első világháborút kép­
telenség lesz megakadályozni.
Javaslatom: tartsák meg jól
biztosított osztrák területen,
vagy egyáltalán ne tartsák
meg!"
K e lt: a m e ré n y le t e lő tt e g y
n a p p a l, 1914. ju n iu s 2 8 -á n ,
m e g je le n t: 1916. a u g u s z tu s
1-én.
„A NATO-ÜGY” című cikke egy­
szerre lát a régm últba, a félm últba, a
jelenbe, a befejezett jövőbe és m in­
denhová. Egy m ondat az ezerből:
„Példátlan tiltakozási hullám
vonul majd végig négy évvel
ezelőtt Franciaországon, ami­
kor is Speidelt a NATO-vezér-
kar élére állítják."
Ü stö k Kázmér
M ásolta 1957-ben: 1961.
P a lá s t i L á s z ló
A szerkesztőség közleménye
Szerkesztőségünkbe számos
olvasónk küld kéziratokat közlés
céljára. Minden kéziratot el­
olvasunk, de bírálatot csak azokra
a kéziratokra küldünk, amelyek­
ben a humoros írói tehetségnek
jelét látjuk. A meg nem felelő
kéziratok megőrzésére nem vál­
lalkozhatunk.
 A tájékozatlan Gerő S á n d o r rajza

qe«Ac
K a m é le o n : V a la m i a k t u á lis s z ín r e sz e r e tn é m feste tn i a k ö p ö n y e g e m e t ..

t v z h h L r + Z u tf ^ M ágikus szavak •
E lá z o tt s z e s z t e s t v é r t e le p s z ik m e l­ (V ick y r a jz a a lo n d o n i D a ily M ir r o r b ó l.)
lé m a B ú f e le j t ő b e n , s a z t m o n d ja a p in ­
cér:
— T e ts z ik t u d n i, e lh a g y t a a f e l e s é g e ,
b á n a tá b a n is z ik a s z e g é n y f iú .
K o p a s z o d ó , k is k ö p c ö s r ik k a n t n a g y o ­
k a t a s ö n t é s m e lle t t , m in d e n á r o n hú - „SZHZ-AM NYÍLJ KI -
z a t n l s z e r e t n é , d e n in c s k iv e l.
KONIMIWSTAEUENES
— G y ő z ö tt a c s a p a t — m o ty o g m a g a
e l é , e g y s z ó v a l ö r ö m é b e n Iszik .
VAQYOK!"
H e r v a ta g b a llo n k a b á t o s c s u k lik a
k á ly h a s a r k á n á l, v e r e s o r r ú g é g e c i m ­
b o r a g y á m o lit j a é s m a g y a r á z z a :
— Jó g y e r e k e z , c s a k a z a n y ó s k e s e ­
r ít i.
É v e k ó ta k u ta t o m , ki m ié r t a d ta rá
f e j é t . Ok n é lk ü l u g y a n is e g y s e m c s i ­
n á lja , s v a n n a k e g é s z e n s p e c i á li s e s e ­
t e k . A s z o m s z é d k á r p ito s s a l r e g g e l t ő l
e s tig se m m i b a j, fél h étk o r a zo n b a n
e s z é b e Jut, m ily e n s z o m o r ú g y e r e k k o r a
v o lt . S a jn o s , jó a z e m lé k e z ő t e h e t s é g e é s
m in d e n n a p e s z é b e ju t. I s m e r e k e g y f u ­
v a r o s t , a k i a J u lis k á t s ir a tj a n a p n a p
u tá n . C s a k a le g u t ó b b Jöttem r á , h o g y --------- * •V
J u lis k a n e m v a la m if é le h ű tle n a r a , h a ­ ,■
n e m a f u v a r o s k e d v e n c c s a c s ij a v o lt .
K ó lik á b a n h u n y t e l. A k iö r e g e d e t t f u t ­
b a llk a p u s a z é r t k a p o tt r á a z ita lr a ,
m e r t 1 9 3 2 -b e n a d ö n tő m e c c s e n h é t g ó lt \ V ''
s z e d e t t b e . A z ó ta m in d e n e s t e b e s z e d \ ■ -----
h é t 'f é ld e c it .
B u d a p e s t a t ö k j ó z a n o k v á r o s a le n n e ,
h a n e m a k a d n a o k a z iv á s r a . D e a k a d ,
t e n g e r o k a k a d . L a jo s b á c s in a k d i s s z i ­
d á lt a n a g y o b b ik f ia , a z é r t is z ik . D óri
s z a k t á r s a t iq a z s á g t a la n s á g é r t e a p r é ­ M f f j t í w fa k iu m
m iu m o s z t á s k o r , b a r á t já t n e m é r ti m e g B aleset
a f e l e s é g e , a s z e m k ö z t i a s z ta ln á l e g y
b é r e ls z á m o ló a z t m o n d ja , k itú r t á k a A H é tf ő i H íre k 1. s z á m á b a n o lv a s su k A v ic c ir o d a lo m k la s s z ik u s a i
la k á s b ó l. eg y tá r c á b a n : „Bordás Béla. . . esze
M o tt ó i N in c s e n e k r é g i v ic c e k ,
— M ikor7 — k é r d e m r é s z v é t t e l. nyüstjén végképp felcsavargózott a fonál c s a k ö reg e m b e re k v a n n a k . E g y
— H a r m in c k ile n c b e n — m o n d j a , s és homlokát nyomta a gubanc.” ú j s z ü l ö t t n e k m in d e n v i c c ú j .
le g y in t k e se r ű e n . Ú g y k e ll neki!
N ek i a z ó t a m in d e n m in d e g y . K iss igy szó lt a barátjához:
— C sa k a z t t u d n á m , m ié r t te tte? ! — M iskolc fejlődése — Én a világért sem engedném m eg a
s i r f e l v á r a t la n u l a s z ta lt á r s a m , a m a b i­ feleségem nek, hogy lófark-frizurát hord­
z o n y o s s z e g é n y f iú , s ú g y n é z r á m , A H é tf ő i H íre k m á ju s 6-i sz á m á b a n jon.
m in t h a é n s z ö k t e t t e m v o ln a m e q a z a s z - k ö z ö lte , h o g y „Több m int 700 ezer ház­
sz o n y t. — D e h iszen lófark-frizurát h ord!
tartást kapcsolnak be idén Miskolcon a — Igen. D e n em az én engedelm em m el.
A z tá n le b o r u l é s a ls z ik . gázellátásba.”
S z ó tla n é s b ú s a n ü lö k . L a to lg a to m a z
iv á s k ü lö n b ö z ő o k a it é s la s s a n e lf o q a
T u d tu k , h o g y M isk o lc h a z á n k le g ­
n a g y o b b v id é k i v á ro s a , d e h o g y tö b b
•
n a q y m a g á n y o s o k s z o m o r ú h a n g u la t a . A kis M arika megkérdi a m am ájától:
S e ö r ö m , s e b á n a t, s e b o ld o g s á g , s e m in t 700 e z e r h á z ta r tá s b a k a p c so ljá k b e
e b b e n a z é v b e n a g á z t, m ég se h i t t ü k — M ama, ki a z az elveszett n ő ?
b o ld o g t a la n s á g .
A z e g y e d ü li v a g y o k B u d a p e s te n , a k i v o ln a . . . M á r c sak a z é r t sem , m e r t — E lveszett n ő az — m ondja a m am a
a z é r t is z ik , m e r t s z e r e t in n i.' a v á r o s n a k a le g u tó b b i k im u ta tá s sz e ­ — aki m indenütt látható.
(K isjő ) r i n t — 135 000 la k á s a v a n . . .
 Anyagbeszerzők! Ez a t i m ozitok!
/ ¥~U ,
NEM IGAZ AZ, hogy a ny elv nem
fejlődik, rágalom az, hogy a köznyelv
nem követi nyelvünk legújabb árn y a­
latait. Az egyik tejcsarnokban hallot­
tu k a m inap a következő k érd ést:
— V an kiszerelt tejföl?
KÜLÖNÖS TRAGÉDIA H Á ZTA R ­
TÁSUNKBAN: a molyok jó darabot
k irág ta k egy Nylon-pulloverből. Ez a
tén y valósággal forradalm at je le n t a
molyok táplálkozásában. Mi tö rtén h e­
te tt itt?
V annak diétán élő molyok?
V annak m indenevő molyok?
V annak új m oly-nemzedékek, am e­
lyeknek szervezete m ár átállt a m űfo­
n alakra?
— C sa k tu d n á m , m it e sz ik r a jta . . .
Szűr-Szabó Jó z se f rajza
F eltűnt nekem , hogy az
utóbbi időben a legtöbb k ri­
tik a szignóval, betűjellel jele­
n ik meg. A szerénységnek ez
a m értéke m á r nem helyesel­
hető. M ert h a azt olvasom,
hogy Shakespeare drám ái nem
rem ekm űvek, és oda van írva,
hogy ezt n ekem V oltaire m ond­
ja, mégis tudom mihez ta rta n i
magam . De h a azt olvasom,
hogy az a színdarab, am it m eg
akarok nézni „t” szerint gyen­
gécske fércm ű, viszont ( — )
azt állítja, hogy szó, szó, ki le­
h et bírni, akkor m it csináljak,
megnézzem-e vagy sem? Egy­
szóval, férfiasabb dolog lenne,
k iírni a teljes nevet. „Ha férfi
vagy, légy férfi, s ne h itv án y
gyenge báb . . . ” m ondta k ed ­
venc költőm, P. S.
9
H a az em ber öregszik, las­
sacskán m indenről lem arad.
Egy villanyoszlopra ragasztott
cédulán ezt olvasom:
Fiatal férfinak ágy kiadó
Szóval, m ár ágyrajáró sem
. lehetek.
Vagy egyszerűen csak valódi gyapjú­ Azt m ondja nekem tegnap
val ham isított Nylon-pulloverrel ál­ egy többszörös rablógyilkos:
lunk szemközt? — Tudja, kérem , az a baj,
hogy az em berek gonoszak. Ha
FANYAR ÉRZÉSSEL vettem tudo­ az em berek jó k lennének és
m ásul, hogy a főváros új szemétgyűjtő szeretnék egym ást, egész m ás
tartály o k k al, szállító-, seprő- és locsoló­ világ lenne itte n . . .
au tó k k al veszi fel a h arco t a pesti sze­ Milyen igaza van! Csak azt
m ét ellen. Hogyan? H á t ezentúl nem tudnám , hogy jö tt erre rá?
az én lelkem an szárad B udapest tiszta­
sága? N em engem fognak meggyőzni,
felvilágosítani, népnevelni, korholni, •
m egrendszabályozni? E zentúl a Köztisz­ Írtam egy novellát és felol­
tasági H ivatal gondoskodik a Köztiszta­ vastam öreg íróbarátom nak.
ságról? Engem csak úgy kisem m iznek Azt mondja, tetszik neki a do­
az egészből? N élkülem lesz tiszta Bu­ log csak ezt, m eg azt hagyjam
dapest?! ki, m ert élettelen, nem hiteles.
f. I. Érdekes — mondom én —,
pedig ezek a dolgok m egtörtén­
tek velerfi. . . ö re g b aráto m
O V a s v á r i A n n a rajza erre így szólt: „Van ez így né­
ha. Nyugodj bele, az a jó, am it
k ita lá ltá l. . Most m á r é r­
tem, m iért rossz a világ. Nem
én találtam ki.
•
Van egy barátom , aki h ajd an
szebb napokat látott és m ost
csúnyább napokat lát, s ezért
— politikai elfogultságból —
engem tesz felelőssé. A napok­
ban találkoztunk, hideg volt
és zuhogott az eső. Azt m ondja
szem rehányóan:
— M egint nincs tavasz . . .
Így feleltem :
— Nézd, bevallom őszintén,
! én sikkasztottam el a tavaszt;
O tthon a speizomban felstó-
: szólva álln ak az ellopott év­
szakok. De, tudod m it? G yere
j el és válassz ki m agadnak
j egyet, olyat, am ilyet akarsz.
I
Csak egyre figyelm eztetlek:
húszéves többé nem leszel!
Gádor Béla

id o ^ íc r
É s elkövetkezett az utolsó
ítélet napja. Gábriel arkangyal
m egfújta a h arsonákat, a csil­
lagok visszaverték a hangot és
zúgott-zen gett a világegyetem .
A z iszonyatos h angra m aguk­
hoz tértek a h oltak . A z ég i­
testek , feledve a törvényt, ott­
h agyták röppályájukat. A föld­
golyón beszélni kezdtek az
állatok, m agasba röppentek a
fák és a virágok, a folyók felfelé
folytak és a h egyóriások össze­
zsugorodtak, egy gyerek köny-
nyedén szétrúghatta volna a
M ount E verestnek nevezett
földkupacot. A z élő k egy röpke
pillanat alatt átélték az emberi­
ség egész történelm ét és soha
nem ism ert félelem fogta el a
szivüket.
Szam os K ettő, a Sömököcö
hires centercsatára is az Ű r
elébe járult, hogy m eghallgassa
az utolsó ítéletet. E z alkalom ­
m al felvette valódi angol szö­
vetből készült sötét ruháját, azt,
am elyikben fogadásokra szo­
kott járni. A cipője francia
volt, az inge svájci, a nyak­
kendője am erikai. Roppant
i
elegáns volt, m égis úgy érezte,
hogy rövidnadrágos, m egszep­
pent kisfiú, a k in ek intőt kell
aláíratnia a papával, aki jó sá ­
j gos, de k önnyen já r a keze.
i Idegességében m egpróbált fü-
I työrészni, de legnagyobb rém ü­
letére a vidám kupié szom orú
dallam m á változott az ajkán.
A m ikor az Ű risten a trónusa
elé szólította, oly a n kicsi lett,
m int egy porszem , csak a
szíve dobogott akkorát, m int
egy-egy ágyúlövés. R em egve,
sápadtan várta, m i lesz az
utolsó ítélet.
— Halld, ó Szam os K ettő!
— harsogta az Ű r. — Kihirde­
tem feletted az u tolsó Ítéletet:
nem játszhatsz többé az időtlen
idők végezetéig, ső t m ég azután
sem , m e r t . . . N a, m i az?
Gábriel arkangyal ráncigálta
az Ű rusten kön tösét.
— Pardon egy pillanatra! —
suttogta alázatosan és a világ-
egyetem egyik félreeső sarkába
vonta az Ű risten t. — Csak azt
akartam m ondani, h ogy vasár­
nap lesz az A rkangyülök-Ő r­
angyalok válogatott mérkőzés
és Szam os K ettő a világ egyik
legjobb futballistája.
— Na és? — kérdezte cso­
dálkozva az'Ű r. — Nem tudom ,
h ogy m it akarsz tőlem , beszélj
értelm esebben . . .
Gábriel arkangyal közelebb
hajolt.
— E nyhíteni k ellen e Szam os
K ettő fegyelm i büntetését. Gon­
dolnunk k ellen e arra, hogy a
labdarúgó arkangyalok között
alig van f i a t a l . . . A legfiata­
labb hétszázötven éves . . .
M iközben az arkangyal az
Ű ristennel pu sm ogott, az utolsó
ítélet fel volt függesztve. Az
em berek különféleképpen h asz­
■
Gondos feleség
Szegő G izi ra jz a
n álták ki ezt az időt: volt, aki
zokogva a m ellét verte, volt,
aki védőbeszédet fogalm azott,
egyesek a pénzüket és az ék­
szereiket dugdosták el, m ások
— a helyezkedők — a sor
legvégére som polyogtak, voltak
férfiak, akik im ádkoztak, de
szép szám m al akadtak olyanok
is, akik azzal fő zték a csinos
nőket: „M ost m ár ú gyis mind­
egy . . . ”
— H elyes. E n yh íten i fogom
az ítéletet! — m ondá az Ű r és
visszatérve trón u sáh oz, fél­
em elte a hangját: — H alld, ó
Szam os K ettő, a legutolsó
ítéletet: száztizenkéttrillió évig,
h at hónapig és n ég y napig
n em játszhatsz . . . Mi az már
m egint? — kérdezte hátra
fordulva, tü relm etlenül. — Mit
akarsz már m egin t, Gábriel?
— Ne felejtkezz m eg, Uram,
h ogy csapatod, az A rkangyalok
csapata nincs jó form ában,
továbbá, hogy idegen pályán
kell játszaniok az ellenfél h a ­
talm as aU elujázása közben . . .
'em nagyon szám íthatunk
győzelem re, ha csak valami — L a li, v á r j! M ár m e g in t n y a k s á l n é lk ü l m é s z el s z e l e s id ő b en ? !
csoda nem történik . . .
— Nyernünk k e ll! — dörögte
az Ű risten. — F ogadást kötöt­
tem Luciferrel és én A rkangyal­
P recíz. fogoly
győzelem re fogadtam . . . V á r n a i G y ö r g y rajza
ajosan lesz győzelem — ,
vak ta m eg a fejét Gábriel •
de ha Szam os K ettőt beállít­
hatnánk, akkor . . .
— E gy szót s e többet! —
em elte fel jobbját az Ű r, aztán
trónusához m en ve, kihirdette
a legeslegutolsó ítéletet:
— Halld, ó Szam os K ettő!
Vasárnap játszan od kell az
A rkangyal válogatottban, de
aztán ne h ozz szégyen t ősz
fejem re!
— H ozsánna n ek ed ! — kiál­
totta Szam os K ettő, am in
m aga is elcsodálkozott, mert
tulajdonképpen azt akarta
m ondani, hogy! „ k ö sz, grosz-
fater!”
S vasárnap d élu tán Szamos
K ettő, a Söm ököcö volt center­
csatára már ingben, glóriában
és szárnyakkal já tszott az
arkangyalok csapatában. E gy­
m aga négy d ugót lő tt az őr­
angyalok kapujába.
A ttól a naptól kezdve gyak­
ran lehetett lá tn i a m ennyor­
szágban nájlonkom binés ark­
angyalokat és kisangyalokat
ausztrálgyapjú k ard igán b an .. .
Mikes György
Sátorvárosok leszn e k a B alaton p artján T iszta C sendes ó c e á n t!
G erö S á n d o r r a jz a
I d e g e n f o r g a lo m
Korkép z akadém iai vizs­
é fc
H e g e d ű s I s tv á n ra jza gán a fiatal éne­
! fergeteges si­
kes
k e rt aratott. A családtagok
olyan vadul tapsoltak, hogy
az idegeneket is m agukkal
ragadták.
— Ez a Sanyi tiszta Ca­
ruso, — m ondotta egy öreg
’ nagybácsi.
A fiatalok Székely Mi­
hályhoz hasonlították, ami
azt bizonyítja, hogy a csa­
lád azt sem tu d ta milyen
hangnem ben énekel. Otthon
prim őrökkel egybekötött v a­
csorát rendeztek az új csil-r
lag tiszteletére. M indenki
áradozott.
De az ünnepelt sápadtan
és kétségbeesetten ült kö­
zöttük és egyre csak azt
hajtogatta:
— T ehetségtelen kontár
vagyok! Soha sem lesz
belőlem énekes.
Először azt hitték, hogy
a zseni túlzott szerénysége,
de aztán rájö ttek , hogy be­
teges tünet. A m ikor meg­
h ív ták egy koncertre, visz-
szautasítota.
— Nem vagyok méltó,
hogy a nyilvánosság előtt
szerepeljek!
A balatoni H elfgott bácsinál Színház után
S á n d o r K á r o ly rajza
— N em h itte m v o ln a , Ilo n k a , h o g y e n n y i b a j s z á r ­
— D e G y u la . . . N em le s z ez egy k ic s it p ik á n s ? m a z ik e g y e s k ü v ő b ő l . . . I n k á b b n e m is n ő s ü lö k m eg !
V a s v á r i A n n a r a jz a
LÉLEKELEMZÉS
H angoztatta, hogy elmegy
anyagbeszerzőnek, csupán
erre a p ály á ra érzi m agát
hivatottnak. A család ször-
nyülködött. Felkeresték
K eresztély m estert, a ta n á r­
já t és -megkérdezték m i a
vélem énye a fiú képessé­
geirő l
— H atározottan tehetsé­
ges, — válaszolta, — de
szörnyű gátlásokkal küsz­
ködik. Jól kereső, közép­
szerű, énekes lehet belőle,
h a leküzdi a félszegségét
és visszanyeri az önbizal­
mát.
A családi tan ács több tag ­
ja hallott m á r az analitiká­
ról és ezért elhatározták,
hogy idegorvos kezére adják
a fiút. Ism ertek is egy dok­
tort, aki ezen a téren cso­
dálatos eredm ényeket ért el.
A m ikor m egem lítették S a­
nyinak az ötletet, ez dadog­
va m ondotta:
— Nem érdem iem meg,
hogy ilyen nagy tudós fog­
lalkozzék velem !
Mégis elcipelték a rende­
lőbe. A doktor m unkába
vette és több viziten ke­
resztül ta rtó beszélgetés so­
rá n kiszedte belőle, hogy az
V á m a l G y ö rg y ra jza
É jfé li k ísértet a g arázsb an
óvodában a n n a k idején nagy
lelki m egrázkódtatás érte.
Minden .gyerek elegáns tás­
kában v itte m agával a tíz­
órait, de ő csak egy folto­
zott tarisznyát kapott o tt­
hon. Ez m egzavarta a lelki
nyugalmát. A doktor ráfe­
küdt az-em lékre, bebizonyí­
totta, hogy a sok tucat-táska
között az ő tariszn y ája é r­
dekességnek számított.
A kúra gyönyörűen h a ­
ladt. Azi izgatottan figyelő
família megelégedéssel álla­
pította meg, hogy Sanyi
kezdi el' eszíteni a félszeg­
ségét. A rád ió b an egyszer
Giglit hallgatták. Amikor a
tenorista befejezte a szá­
mát, Sanyi megjegyezte:
— F elfújt nagyság. Nem
állnék a m ikrofon elé, ha
csupán ilyen hangom volna.
A hozzátartozók boldogan
összenéztek. S anyi önérzete
nemcsak növekedett, de
lassacskán a csúcsokat ver-
deste. Egyszer fontoskodva
jegyezte m eg:
— Palló szeretne az ope­
raházhoz szerződtetni, de
nem vagyok hülye. A m ilá­
nói Scalahoz szerződöm.
Nyilvánvaló: a fiúba túl-
Igényes vendég
— Ez m agának egy
1957 m áju s
V á rn a i G y ö r g y rajza
S z ű r -S z a b ó J ó z s e f ra jza
ságosan nagy adag önbizal­
m at oltottak. E lrohantak az
orvoshoz és előadták az
esetet.
— K önyörgünk, jöjjön el
hozzá, beszéljen vele és té ­
rítse az aran y k ö z é p ú tra . . .
— Bízzák rám , — m on­
dotta az analitik u s és m áris
vette a kis tá sk ájá t.
A fiú éppen egy h in ta­
székben ringatózott és a r­
ról ábrándozott, hogy szólót
énekel a felhőkön elhelye­
zett szabadtéri színpadon az
angyalok k ó ru sán ak kísére­
tében.
— D rága fia ta l barátom ,
— m ondotta a doktor, —
eljöttem , hogy beszélges­
sünk egy k ic s it. . .
Sanyi félbehagyta az áb ­
rándozást és fölényesen v á ­
laszolta: — H a lló j a v ító v á lla la t? K ü ld je n e k egy s z e r e lő t , ez a gép
t e lj e s e n m e q b o lo n ú u lt!
— Kedves d o k to r úr, ne
haragudjék, b á r alaposan
áttanulm ányoztam a freu ­
dizm ust, de nem azért v a­
gyok itt, hogy m agának
pszichoanalitikai leckéket M esebeli Afrika V asvárt A nna rajz?
adjak.
S t e l la A d o r j á n
H e g e d ű s I s t v á n ra jza
— M iért á lln a k so r b a ?
— M akói haavm át o s z ta n a k
G erard P h ilip p e - fr iz u r a ?
 Kép az űrhajózás korából
V asvári A n n a ra iz a

M ennyit m utat az óra? — kérdezte

A kai, m iközben kiszállt a taxiból.
— T izenkét forintot — felelte Babai.
A bai fizetett, aztán odaadott m ég két
forin tot. ,
— K öszönöm — m ondta Babai.
A zzal tovább h ajtott, A bai pedig bem ent
az üzletébe.

B abainak nem sokára letelt a szolgálata,

h azam en t. A lighogy h azaért, csengettek.
A pénzespostás volt. H árom száz forintot
h o zo tt, egy régi adósa küldte B abainak.
O lyan pénz volt, am ire m ár régen keresztet
vetett.
— E g y pillanat — m on d ta a pénzes­
postásnak.
É s odaadta a k ét forin tot, am it A kaitól
k apott. *
— K öszönöm — m on d ta Csabai, a
pénzespostás.

Csabai aznap vendéglőben ebédelt, m ert

a felesége felruccant a nénikéjéhez
G yöngyösre. A z ebéd jó v o lt, a kiszolgálás
fig y elm es. Csabai tízforintossal fizetett,
aztán a zsebébe n yúlt, elővett egy k ét­
forintost és az asztal sarkára helyezte.
A zt a bizonyos kétforintost.
— K öszönöm — m ondta K ábái, a főúr.
P eches zsebm etsző M E G Y E R I, a nagy kom ikus búcsú
fellépte alkalmával, amikor a közönség
A ró m a i P ia z z a d i S p a g n a fo r g a ta g á b a n hallani akarta, könnyes szemmel állt a K ábái aznap korábban végzett, á t­
eg y z se b m e tsz ő el a k a r t a e m e ln i egy h ö lg y függöny élé és ezt mondta: szaladt a borbélyhoz m egnyiratkozni.
k é z itá s k á já t. R e n d k ív ü l p e c h je v o lt: — M in d ig azt adtam elő, am it nem M eg is borotválkozott, bekölnizték, be-
a h ö lg y n e m v o lt m á s , m i n t T a m b ro n i éreztem, most meg nem tudom előadni azt, puderezték, m ajd fizetett. T ízessel fizetett,
b e lü g y m in is z te r feleség e, a k i t e rre az am it érzek. aztán elővett a zsebéből egy kétforintost.
ú t j á r a is d e te k tív k is é rt. A titk o s re n d ő r — K öszönöm —■ m ondta A bai, a fod­
e lc s íp te a to lv a jt, N ello d i C a stro h ú s z rász.
é v e s fo g la lk o z á sn é lk ü lit. A m ik o r k ö z ö l­
B E R N A R D S H A W arra a kérdésre,
t é k v e le , h o g y k i t sz e m e lt k i á ld o z a tn a k ,
hogy m elyik könyv volt rá a legnagyobb fg y szerzett Abai csodálatos kétforintosa
sz o m o rú a n le g y in te tt:
— E g y re n e h e z e b b lesz a m e s te rs é g —
hatással, így felelt: egy nap alatt négy em bernek örömet és
— K ét könyvet említhetek, amelyeknek tetejébe m ég m ost is o tt van Abai zsebé­
m o n d o tta le m o n d ó a n .
hatása egész életemre szólt: az egyik édes­ ben, ha azóta ki nem adta.
Porrá leszünk . . . anyám szakácskönyve, a m ásik édesatyám
csekkönyve. g. m .
A n u k le á r is h á b o rú p o litik a i k ö v e tk e z ­
m é n y e it é rd e k e s e n 'v á z o lta eg y an g o l
m u n k á s p á r ti k é p v ise lő , G eo ffrey d e K ülönböző leveseket árulnak zacskóban
F r e ita s , m ik ö z b e n a p a rla m e n tb e n v i t á ­ V á rn a i G yörgy ra jz a
z o tt a k o n z e rv a tív k é p v ise lő k k e l, a k ik a
K a rá c s o n y -s z ig e ti h id ro g é n b o m b a -k ísé r-
le te k m e lle tt tö r te k lá n d z s á t. A m u n k á s ­
p á r t i k é p v is e lő a k ö v e tk e z ő k é p p e n n y il a t­
k o z o tt:
— H a e lp u s z tu lu n k a n u k le á r is h á b o r ú ­
b a n , e g y k o n z e rv a tív k é p v is e lő h a m v a
é p p e n o ly a n r á d ió a k tív lesz, m in t egy
s z o c ia lis tá é .
E z a d e m o k rá c ia ! — te h e t tü k v o ln a
h o z z á , h a tö r té n e te s e n ta g ja i le n n é n k
az a n g o l a ls ó h á z n a k .

Mi a hum or?

E g y o la s z ú js á g , a „C ircolo D e lla
S ta m p a ” k i í r t a az első N e m z e tk ö z i
H u m o r V e rs e n y -t. A ré s z tv e v ő k n e k rö v i­
d e n m e g k e ll h a tá r o z n io k a h u m o r
lé n y e g é t. A v e rs e n y e n b á r k i ré s z t v e h e t,
t e k i n t e t n é lk ü l n e m z e tis é g é re , fo g la lk o ­
z á s é r a , p o litik a i fe lfo g á sá ra , k o rá r a ,
n e m é re . A z e g y e tle n k ik ö té s az, h o g y
a h u m o r m e g h a tá ro z á s a n e m le h e t
h o s s z a b b h a tv a n szó n ál. A z sű ri ta g ja i:
eg y e g y e te m i ta n á r , egy ü g y v é d , eg y
g y á ro s , k é t író é s e g y e s z té ta .
H u m o r is tá k k iz á rv a , ő k e lf o g u lta k . . . — E jn y e P is t a , m a g a ily e n s z ó r a k o z o t t . . . P a r a d ic s o m le v e s s e l k ín á l k o n y a k o s ­
S z e rin tü n k ez is h u m o r! m eg g y h e ly e tt. . .
Sándor K áro ly rajza
Pesti újságolvasó esete a szélesvásznú m ozi tervével

Borverseny Balatonbogláron
Gerő S án d o r ra jz a

A VENDÉG (mint vadász, ül hosszú

méla lesben, vár felajzott ínyre fe­
ketét.)
A SZŐKE (hangosan, hogy a ven­
dég is hallja, nehogy azt higyje, hogy
ő a hibás): M ért nem m égy oda,
Manci, az a szerencsétlen pók m ár
egy féló rája ü l ott!
A BARNA még hangosabban, mert
ő is súlyt vet rá, hogy tisztán álljon
a Vendég előtt): Majd h a hü ly e le­
szek! Tőlem ülhet ott reggelig, meg­
m ondtam tegnap a vezető k a rtá rs­
nak, hogy a jobb hetes nem az enyém
és pássz!
A FEKETE (a leghangosabban): Ne
csináljatok felhajtást lányok, m it fog
gondolni rólatok a vendég ú r!
A SZŐKE (harsányan): Tőlem gon­
dolhat, am it akar, azt hiszed, hogy
engem érdekel a vendég? N ekem vő­
legényem van, az k ik ap arn á a sze­
mem, ha a vendégekkel törődnék! Absztraktok és realisták a tárlaton
A BARNA (még harsányabban):
De oda vagy vele! Azt hiszed, más­
nak nincs vőlegénye?
A FEKETE (a legharsányabban):
De lányok, a vendég ú r e lő tt. . .
A VENDÉG: Bocsánat, kérnék
eg y ...
A FEKETE (jóságosán): Egy kis
türelm et, vendég úr! V áltás!
M ÁSIK SZŐKE, MÁSIK BARNA,
M ÁSIK FEKETE (átveszi a szolgála­
tot. Szőke, barna és fekete el.)
A VENDÉG (fellélegzik): N a vég­
re! K érn ék e g y . . .
M ÁSIK SZŐKE (harsányan): Mért
nem mégy oda, Juci, a jobb hetesnek
valam i kívánsága van!
M ÁSIK BARNA (még harsányab­
ban): Na és? Azért nem fogom ki­
törni a nyakam at!
M ÁSIK FEKETE (békítőén): Azért
a vendég ú r is lehetne egy kicsit tü ­
relm esebb . . .
A VENDÉG: Most m ár tudom !
M ÁSIK FEKETE (őszinte érdeklő­
déssel): Mit, vendég úr?
A VENDÉG (szomorúan): Hogy
m iért tilto tt el az idegorvos a fekete­
kávétól . . .
G ergely Miklós — T is z te lt s z o m s z é d , a s s z o n y o m n a k v a q y u r a m n a k s z ó líth a to m ?
 %
7WT m i latin tanárunknak kozást. Sápadtan, összeszorított
YÍ r igazi neve M árton Gábor szájjal ült a katedrán és nem
volt, de m indenki csak ütötte a tak tu st. R endes, szabá­
H efaisztosznak hívta. lyos és a m ú lth oz képest száraz
E zt a nevet onnan kapta, hogy latin órákat tartott.
féllábára sántított, m in t a görög m agu n k at. Volt ott egy kislány feljelen ten i, H efi m egeléged­ Egyszer a ztán , m ikor V ergili-
isten . D e nem ám szánalm asan is , bim bó a Bim bóházban, hetett voln a egy osztályfőnöki n st fordítottuk, A eneas lem ene-
vagy csúnyán, hanem szinte T álas bácsinak, a vendéglősnek m egrovással, m agaviseletből telét az alvilágba, H efaisztosz,
elegánsan, sőt kecsesen. Botot a lán ya, akibe az egész hetedik kevésbé szabályszerűvel, de bizonyára n em tréfás kedvében,
nem hordott, k önnyen és libeg­ osztá ly szerelm es volt. K ü lön ö­ ezért m in gy árt kicsapatni . . . hanem csak m egszokásból, azt
v e járt és a katedrára úgy sen egyik osztálytársunk, Beke E lhatároztuk, hogy m egbosz- mondta a felelőn ek :
lépett fel, hogy a rövidebb J a n csi, rajongott E rzsikéért és szuljuk m agunkat. K iadtuk az
lábával szabályos félfordulatot n em volt nap, hogy ott ne járt ukázt, h o g y ezentúl nem szabad
írt le. A sántaságát egyáltalán v oln a. E gyik este is o tt ült H efaisztosz viccein n evetn i.
n em szégyellte, hanem mintha E rzsik é m ellett és felolvasta Sem m i körülm ények között
felhívta volna rá a figyelm et. n ek i legújabb versét, amikor sem . M ondhatja a legjobb v ic­
E gyszer például, m ikor kiles- H efaisztosz belépett. ceket (ez a veszély u gyan nem
tünk a folyosóra és ordítottuk, N yilván a havaseső verte be, fen yegetett, de m it lehet tudni),
hogy „jön, jö n !” — H efaisztosz v a g y a fátum , m ely m ég az itt ezen tú l nem lesz n evetve.
m egállt az ajtóban: isten ek n él is erősebb, de akár­ N evetés? D e m ég csak k u n co ­
— N em csak jö n , hanem itt is h o g y is, ott volt és Beke gás, m o solygás sem .
van ! — m ondta és a sánta Jan csin ak torkán akadt a rím. H ála az osztály kiváló szelle­
lábával rúgta hozzá a taktust. D e ahelyett, hogy levonta m ének, a bojkott teljes m érték ­
Á ltalában szeretett ritmikusan v o ln a a konzekvenciákat, illedel­ ben sik erü lt. H efaisztosz hiába — V igyázzon kérem . A eneas.
beszélni és ilyenkor a lába is m esen köszönt volna, vagy szó viccelt, m i hidegen és n ém án Nem one ász.
működésbe lépett. Sok jeles n élk ü l elkotródik, o tt m aradt, bám ultunk rá és m ég csak Erre h átu l az utolsó padban
m ondása volt, de legnagyobb hangoskodott és vitézkedett egy arcizm unk sem rándult. Molnár P istáb ól, akinél a z
sikerét azzal érte el, ahogyan E rzsik é előtt és úgy tett, m intha í) persze észrevette, nem le h e ­ éjszaka n a g y huszonegy ezés
a disztichont tanította: n em ism erné H efaisztoszt. Ez tett észre nem venni, de b izto­ volt, kipukkant a röhej. Élőbb
J an csi viselkedésén annyira fel­ san a zt gondolta, hogy ez csak elvörösödött, a szem ei
Ramtata-rimbam-bumrata- csak ideig-óráig tart és m ajd kidülledtek, de aztán nem bírta
bőszü lt, hogy m ásnap jelen tette
tárata-csimbala-bimbum csak visszatér a régi jó han gu lat. tovább és hatalm asat röhögött.
a dolgot az igazgatón ak és
Csincsin-csinkala-du, Tévedett. Mi rendületlenül k i­ Mi egy pillanatig derm edten
B ek e Jancsinak sürgősen más
kotty ide-kotty oda, nyekk1 tartottunk fogadalm unk m e l­ néztünk a sztrájktörőre, de
isk o la után kellett nézn ie.
M indent összevéve jó tanár lett, a n n ál if inkább, m ert az aztán k övettü k P ista példáját.
volt, sokat és szívesen tanultunk űr, am it B eke Jancsi h agyott E llenállhatatlanul, viharosan
tő le, de volt egy n agy hibája. m aga u tá n , mind érezhetőbbé nevetett az osztály, a nevetés,
Roppantul szeretett szójátéko­ vált. S úgás híján egyre többen mint valam i gátszakadás, e l­
k at csinálni, kínrím eket és szekundáztak be, főleg algebrá­ söpört m inden fogadkozást.
elvárta, hogy nevessünk rajta. ból és ezt is H efi rovására Szűnni n em akaró, önfeledt,
A m íg kisdiákok voltunk, ez írtuk. szívből jö v ő röhögés volt. M int­
m en t is valahogy, de mire a A régi szép latin óráknak ha az a sok elfojtott jókedv,
hetedikbe kerültünk, alaposan b efellegzett. Kom oran és szi­ am i az elm ú lt hónapokban
m eguntuk folyton ismétlődő gorúan ü ltünk a padban és összegyűlt bennünk, m ost eg y ­
vicceit és bizony m eg kellett nem v o ltu n k hajlandók n evetn i. szerre kikíván k ozott volna.
erőltetni m agunkat, hogy neve­ Pedig n em H efin m últ. Ő a H efaisztosz először nem akart
téssel honoráljuk. Utóbb már B ek e Jancsi „csen d es el­ m aga részéről igazán m indent hinni a fü lein ek , de aztán ő is
m egszerveztük, kiosztottuk a tá volítása” nagy csapás volt elk övetett, ontotta a vicceket, m osolygott és ú gy, ahogy ily en ­
szerepet, hogy ki kezdje és az osztályra. Jancsi ugyanis tréfás és bohókás szójátékokat kor szokta, a ceruzájával ü te­
akkor a többinek is kötelessége a legjobb súgó volt az osztály­ gyártott — hiába. Á z osztály m esen kopogott a katedrán:
v olt nevetni. b an , valóságos sú gózsen i. V ala­ nem n evetett. H efaisztosz nem — Mi a z, m i az. K érem ,
tg y m ent volna ez tovább is h o g y úgy tudta a száját form ál­ n yugodott bele, m ost új és nyugalom .
és m eglettünk voln a békében n i, h ogy h angtalanul is le válogatott jó viccekkel traktált E zzel a nevetéssel feloldódott
egym ással, ha Hefaisztosz leh etett olvasni róla az algebrai bennünket, szerintünk k észü lt a k öztünk lev ő viszály és
egyik este be nem tévedt volna v a g y fizikai képleteket, az az órára, de hasztalan. A z m i ism ét keblünkbe zártuk
a Bim bóházba. E z a kis kocsm a ablativus absolutust és m ás osztály hallgatott. Sokszor ig a ­ H efaisztoszt. H efi hálás v olt
kint volt a város határán, h a so n ló jókat. N agyon dühösek zán n em v olt könnyű, de m eg ­ M olnárnak. E lőre ültette, sokat
tanár- és pedellus-veszélyen v o ltu n k Hefire és bár elism er­ álltuk. íg y m ent ez egy darabig, foglalkozott v ele. Csak az Isten
k ívü l, hagyom ányos diáktanya, tü k , hogy Jancsi ostobán visel­ és H efaisztosz végre b elátta, őrizte, hogy n em kapott jelest
ahol néhanapján összegyűl­ k ed ett, m égis, ú g y véltük, hogy a z osztállyal n in cs m it latinból.
tünk és jó l kikom yikáltuk azért nem lett voln a szabad kezdeni és abbahagyta a tréfá l­ Balázs Sándor

Kis filozófia nagy dolgokról

Csókod örök, reméltem a pázsiton. Ah! Jőve kin, s e t '
Ballada: ballonomon — fű nyoma lett az örök.

Főnökváltozás az expedícióban
„Hát az a blöd mért nyalja a bélyeget? Ott a szivacska!" '
„Főnöke megy. Jön más. — Edzi magát Tihamér.”

Pesti pomológia
„Gránátalma az ajkad, Irén. Hadd kóstolom ízét!”
„Csak nyugi! Alma a szám? — Akkor csókom is az!”
o. t. 1/// V"
 Féltékenység
T oncz Tibor rajza

M ég is c s a k e la d o m e z t a t r a g a c s o t é s v e s z e k h e ly e t t e egy k is a u t ó t...

A hivatal közbeszól
V á rn a i G yörgy r a jz a

A kisleányom hároméves, szöszke

és családilag kimutatott tény,
hogy imádja a férfitársaságot,
ezek szerint tehát kollektív lény.
Nap nap után ebédutánra várják
a Marci, Feri, Buksi és Jefiő
s így hát, bár avult formával is élve,
de stammvendég a játszótéren ő.
Minap Jenő, ki férfiideál itt,
mert térde harcok jelét viseli,
megszólalt s hangját áhítattal leste
a lányom, Marci, Buksi és Feri.
„Az apukám az egy hatalmas ember,
nagy úr, ' mert mindig úton lehet ő,
egész nap autóz, nem úgy mint ti, srácok. ..
az apukám gépkocsivezető!”
Buksi, a banda másik férfitagja
válaszul rögtön támadásba ment;
torzképet vágott, szipákolt s mint tudjuk,
ez általában lázadást jelent.
„Az semmi!” — szólott, — „az én apukámnak
a muszkulája olyan m int a kő
s a te apádnál nagyobb, hisz egész nap
csak csenget, mert villamosvezető!”
Egy villanás s már állott a két tábor,
hogy ki nagyobb? — a probléma fogas;
Jenőnél Marci, — Feri Buksi pártján
és szembenéztek mint négy kis kokas.
Csak lányom állott magárahagyottan,
— kis morzsa szörnyű vihar közepeit —
de Jenő, kiben volt lovagi érzés
így szólt: „ ni, bőg!. .. Pötyi, mi van veled?”
Az én Pötyim két keserűet csuklóit:
„De jó is nektek Buksi és Jenő,
aputok autót, villamost vezethet,
*míg enyém csak vállalatvezető!" Bondy Endre — A F ilh a r m ó n iá tó l Jöttem . A z o n n a l f iz e s s e ki
s z a b a d t é r i z e n é s r e n d e z v é n y d iját! 13
F ő p o s ta , 13 ó r a 48 p e r c
E b b en a z I d ő p o n tb a n a k a r ­
ta m f e la d n i e q y le v e le t a f ő ­
p o s t á n . A le v é l- o s z t á ly o n t i­
z e n k é t a b la k v a n e g y m á s m e l­
le tt. 13 ó r a 4 8 p e r c k o r a ti­
z e n k é t a b la k k ö z ü l m in d ö s s z e
e g y a b la k o t ta lá lt a m n y itv a ,
t i z e n e g y z á r v a v o lt . V á ltá sk o r
érk eztem . . .
E lm e n te m a „ F e lv ilá g o s ító ”
ir a tú a b la k h o z é s a f e lv ilá g o ­
s ító tó l f e l v i lá g o s í t á s t k értem
a r r a v o n a t k o z ó a n , h o q y m ié r t
v a n t i z e n e g y a b la k z á r v a . A
f e lv ilá g o s ít ó „ f e lv ilá g o s ít á s t ”
a d o tt, d e m e g k e ll J e g y e z n e m ,
hogy e g y á lt a lá n n em v ilá ­
g o s ít o t t f e l . M ert e z t m o n d ta :
— T íz p erces m o z g a lo m
vanl
Ez a f u r c s a fő p o s t a i m o z ­
g a lo m ugyan m ár tiz e n k é t
p e r c e s v o lt , d e e ttő l f ü g g e t le ­
n ü l ú g y t u d t a m , h o g y a tíz
p e r c e s m o z g a lo m a z t jele n ti:
a h iv a t a lo s ó r a e lő t t tíz p e r c ­
c e l k e ll e lf o g l a ln i a m u n k a ­
h e ly e t . (N em p e d ig a z t, h o g y
tíz p e r c c e l e lő b b k ell e lm e n ­
n i.)
E zen a v é le m é n y e n v o lt a z
o s z t á l y v e z e t ő is , a k i a t iz e n ­
e g y z á r t a b la k o t í g y in d o k o l­
ta m e g :
— K icsi a h e ly .
K ö r ü ln é z t ü n k . . . B őséq es
h e ly á ll ú g y a s o r b a á lló k ,
m in t a z a b la k o k m ö g ö tt ü lő k
r e n d e l k e z é s é r e . Mi k ic si itt?
H isz e n m é g a le v e le k f e la d ó i­
n a k t ü r e lm e is n a g y . Sőt v é g ­
t e le n . . .
R ég i b o s s z ú s á g , h o g y m in ­
den p o s t a h iv a t a lb a n zárva
v a n a f e l v é t e l i a b la k o k le g n a ­
g y o b b r é s z e . í g y b iz o n y m e s ­
t e r s é g e s e n te n y é s z tik a so r b a ­
á llá s t .
É s e z n in c s r e n d j é n .
(sti)
Z o k s z ó a z ö tö s r ő l
Az ötös a u tó b u sz régebben is
sok bosszúságot okozott az u ta ­
soknak. A m ió ta azonban meg­
v á lto z ta ttá k ú tirá n y á t, m ég
jobban sza p o ro d ta k a p a n a ­
szok. Az ö tö s u gyanis m ost a
D ózsa G yö rg y ú ttó l csak a
M oszkva té rig já r . A ki a P asa­
ré ti ú tig a k a r m enni, annak á t
kell szállnia. Igaz ugyan, hogy
a k isebb m é re tű 39-es busz a
P a sa ré ti té r rő l in d u l és a Ma­
d ách té rig m egy, de ez nem
p ótolja a ré g i ötöst, m ár csak
a zért sem , m e r t sokkal keve­
sebben fé r n e k el benne, m int
a m ásik b an .
íg y a z u tá n m egtörténik, hogy
ak i nem a P a s a ré ti té ri végál­
lom áson száll fel, az m ár nem
kap h elyet.
Az ú tv o n a l m egváltozásának
hivatalos in d o k a : az ötös régi
vonala tú l h o sszú volt. U gyan­
ez volt a h e ly z e t a hatossal is,
de o tt re m e k ü l m egoldották a
p ro b lém át azzal, hogy két rész­
re o sz to ttá k a v o n alat és aki
végig a k a r t m en n i, annak 1 fo­
r in t h e ly e tt m á sfe le t kell fizet­
nie.
A m i jó v o lt a hatosnak, az
m ié rt n e m jó az ötösnek is?
H o l a 600 fo r in to m ?
M árcius 13-án feladtam 2400
d a ra b szőlővesszőt 600 forintos
u tá n v é te n szállítólevéllel A ba-
sá rra . R o stás E lem ér cím ére.
E n n ek m á r la s s a n k é t hón ap ja
lesz, de a 600 fo rin to t még m in­
dig n em k a p ta m meg. Sürgeté­
sem re a g y öngyösi MÁV azt
válaszolta, h o g y m árcius 22-én
az á ru t k iv á lto ttá k . T ehát a
p é n z t b e fiz e tté k ! M iért nem
k apom m eg é n is a szőlővessző
e lle n é rté k é t ?
K óród l L a jo s
Diősviszló
A l e g ú ja b b t r ü k k
A fe lta lá ló k k e n y e re m in d ig
k e s e rű . É v e k ig la p u ln a k az
ism e re tle n sé g h o m á ly á b a n , m íg
m e g s z ü le tik agyukban a In d o k o lás: a g y á r 980 f o r in ­ cipók, fehérneműk. N e k i és
G O N D O LA T. A közöm bös em ­
b e ris é g a z o n b a n le g tö b b sz ö r
é rz é k e tle n ü l m e g y e l a ta lá l­
m á n y m e lle tt.
S íg y tö r té n ik ez n a p ja in k ­
b a n is. A m a k ó i F M S Z 4. szám ú
ita lb o ltjá n a k a v e z e tő je n e m ­
ré g ib e n a h o m lo k á ra c sa p o tt:
„ M i lenne, h a . . . ” A zseniális
ö tl e t fe lv illa n á sá t t e t t k ö v e tte :
a b á d o g m é rc e a lj á b a p a r a f a ­
b e t é t e t d u g o tt és ig y m in d e n
fé l d e c in n y e r t e g y -k é t c e n ti­
li te r t. ö tle te m á r - m á r g y ü m ö l­
csö ző v é v á lt, a m ik o r a k ö z ö m ­
b ö s em beriség a z Á lla m i K e re s ­
k e d e lm i F e lü g y e le t k é p é b e n
k ö z b e lé p e tt. A ta l á lm á n y t el-
k o b o z ta tta , s ő t p é n z b írs á g o t is
s ó z o tt a m eg n e m é r t e t t zseni
nyakába.
E lm a r a d t p á l y á z a t
K á r, hogy a D e b re c e n i Do­
h á n y g y á r nem h ir d e te tt pály á­
z a to t egy e lr e jte tt lám pabél
m eg ta lá lá sá ra . A lám pabél
u g y a n is egy d e b re c e n i „ ö t
é v e s terv " c ig a re ttá b a került.
A díj te rm é sz e te se n egy lám ­
p ab élh e z szükséges p e tró le u m ­
lá m p a le h e te tt v olna.
Ism é te ljü k , k á r, h o g y nem ír­
ta k k i ilyen p á ly á z a to t, m ert
k ö zö lh etn én k a b oldog n y ertes
n e v é t. (B au m g artn er Jó z se f fő­
m echa nikus, a K őszegi A gyterí­
tő g y á r dolgozója.) A m egtaláló
a z o n b an így is s z e re te tte l ü d ­
v ö zli a D ebreceni D ohánygyá­
r a t és azt kéri, ho g y am ennyi­
b e n m égis p á ly á z a to t ír n a k ki,
a d íja t ne k ü ld jé k el, hanem
a d já k át — a m eó so k n ak .
, Családi sö r .
E g y s z e r ű tö r té n e t
1 9 5 7 -b ő l
Szabó Kázm ér egyszerű ember
volt. Egyszerűen élt, lakott egy-
8zobakonyhás lakásában család­
A F é m b ú to r g y á r jával. Á lm a i is egyszerűek vol­
tak, kis családi ház, almazöld
c ím é r e !
Pannónia, mosógép, parkett­
Ü gy érz e m , jo g o s u lt az a kefélőgép, porszívó és egyéb egy­
k é ré s e m , hogy a F é m b ú to r­
g y á r m a n k ó k a t is k é sz ítse n . szerű háztartási gépek. É s ruhák,
to s fo te lje in e k s z ü k s é g e v a n Juliskának, — feleségének — és
rá . R en d es k in é z é sű , n é g y ­ a gyerekeknek. Egyszerű ember,
lá b ú b ú to r ez,, d e e g y ik lá b á ­
r a s á n tít. E nnek p e rs z e nem — egyszerű álmok.
ö rü ln e k a v evők, m e r t am íg
az e m b e r a k é t fo te l á r á t *
ö ssz e h o z z a , so k a t k e ll ta k a ­
ré k o s k o d n ia . M iért s a jn á ljá k Egy éjszaka Szabó Kázmér-
e g y e s d a ra b o k n á l a z t a m á s­ nak egy m ásfajta, de u g y a n ia k
fél c e n tim é te rt, am i a fotel egyszerű álma volt. A zt álmodta,
e g y ik láb áb ó l h iá n y z ik ? V agy
ro s s z a sz e m m é rté k ü k ? hogy a ráckevei Dunaágban
F e lc s e r B é lá n é horgászik. Ahogy ü l és figyeli a
B p ., V III., K u n u . 2.
zsinórt, egyszerre csak kidugja
a vízből a fejét egy nagy hal és
megszólal: ,, Kázmér, ha reggel
felébredsz, vegyél egy lottószel­
vényt a következő hétre, és ezeket
a számokat tedd meg: hat, tizen­
hét, negyvenegy, hatvanhárom,
T iz e n n é g y h ó n a p ja nyolcvanegy.”
íg é r ik . . .
*
A te h e n é s z e tü n k ró l v a n szó... Szabó Kázmér, m időn reggel
1955. é v jú liu s á b a n a z Á G Sze­ felébredt, felkelt, megreggelizett,
relő é s S e g é d ip a ri V . (B u d a ­ m ajd a nap folyamán megvette
p e s t, B e m r a k p a r t 28.) fe jő g é­ a lottószelvényt, és a hal utasí­
p e t s z e r e lt fel g a z d a s á g u n k m o ­
tása alapján kitöltötte. Csütör­
d e m , sz á z fé rő h e ly e s te h é n is ­
tá lló já b a n . E h h e z e le k tro m o s
h ő tá ro ló is j á r t , e z t is fe lsz e re l­
té k . J a n u á r 31-én k ö z ö lté k ,
h o g y v é le tle n ü l h ib á s b o y le r t
s z á llíto tta k , a m e ly e t k i k e ll c se ­
ré ln i. A csere id ő p o n tjá t fe b ­
r u á r v é g é re íg é rté k . K ö z ö lté k ,
h o g y a d d ig h o zzá se n y ú lju n k ,
tökön este megtörtént a sorsolás,
m e r t h a s z n á la ta veszély es.
és a hál által megjelölt öt számot
húzták ki. Szabó Kázm ér kézhez
A z ó ta íg é rik a c s e ré t. E z év
kapott 976 827 forintot és 61
m á rc iu s 18-án le v e le t í r tu n k a
v á lla la tn a k , fe ls o ro ltu k ed d ig i
fillért. A m ikor elkövetkezett a
lottó tárgy sorsjátéka, Szabó
íg é re te ik e t é s g y o rs s z á llítá s i
Kázm ér megnyerte a Wartburg-
te r m in u s t k é rtü n k . A z ú ja b b
h a tá r id ő t m eg is k a p tu k , d e
autót is.
*
m o s t m á r n em n a g y o n b íz u n k
a b b a n , h o g y p o n t e z t az ú ja b b Idáig tart Szabó Kázmér egy­
te r m i n u s t fo g já k b e ta r ta n i, h i­ szerű története. Legfeljebb csak
szen m á r tiz e n n é g y h ó n a p ja a n nyit fűzhetünk hozzá, hogy
íg é rik a c serét. mosógépet, porszívót és perion­
U ra ú jfa lu i zoknit nem tudott beszerezni.
Á llam i G azdaság Dehát ez már nem is olyan
egyszerű.
Jólesz L ászló
A M Á VAVT „k e r e t e ”
N ap o n ta u tazom autóbuszon
és íg y jog o su lt vagyok a k e d ­
vezm ényes h e ti au tó b u sz b é rle t­
re. M ikor azonban a szom bat-
helyi Szenes! ú ti MÁVAUT-
iro d áb an a b é rle t k ia d 4 sá t k é r­
tem , m eg tag ad ták azzal, hogy
a „ k e re t” m á r b e te lt és nem
a d h a tn a k k i többet. In d o k : a
többi b é rle te se k nem fé rn é n e k
fel a k o csikra. Én v iszont n a­
pon ta azt látom , hogy a k a lau z
csak háro m -n ég y b é rle te t k e ­
zel, a tö b b i fizető u tas. Ezt
hiáb a m a g y aráztam el, — ú jb ó l
e lu ta síto tta k .
V ajon m i lenne, h a a MÁV is
úgy b á n n a a dolgozóival, m in t
a MAVAUT? H a csak a m u n k a -
v állalók k is százalékának a d n a
ki kedvezm ényes m u n k á sje -
gyet, és a tö b b iek k é n y te le n e k
len n é n e k egész v a sú ti je g y e t
v áltani?
G azd ag János
S zom bathely, R um i ú t 85.
 H o g y csend ne legyen v é le tle n ü l. . .
S c h w o tt L ajos ra jz a

E lr o m l o t t a han g szó ró .

T elefo n csen g és. — K ö szö n ö m .

— H alló! K anizsai Z sófia — K érem .
elv társn ő . S z ü n e t, m a j d k r c s , k r c s .
— Igen. — K a n iz s a i e lv t á r s n ő ?
— Itt B e lgyógyászati Mi­ — Ig e n .
n isz té riu m , fő titk á rsá g , k a p ­ — K a p c s o lo m a m in is z t e r
csolom a m in isz te r e lv tá rs a t. e lv t á r s a t .
— K öszönöm . — K ö szö n ö m .
K rcs, k rc s , krcs. K rcs, k r c s , k r c s .
— H a lló, K a n iz s a i e l v t á r s ­ — K a n iz s a i e lv t á r s n ő ?
nő? — Ig e n .
— Igen. — E g y k is t ü r e lm e t , é p p e n
— E g y k is tü re lm e t, a m i­ m o st m e n t b e a z a f g á n b e l ­
n isz te r e lv tá rs m ost é p p e n a g y ó g y á sz a ti k ü ld ö t t s é g , de
c é v o n a lo n beszél, k ic sit v á r n i a z o n n a l k ij ö n . T e s s é k a d d ig
kell. ta r ta n i a v o n a l a t .
— V árok. — T a lá n a k k o r in k á b b k é ­
S zü n et, m a jd krcs, k rcs. ső b b . . .
— H a lló, K an iz sa i e l v t á r s ­ — J a j, o ly a n n e h é z a z e l v ­
nő? tá r s n ő t m e g k a p n i , e g y p illa n a t
a z e g é s z , t e s s é k m a r a d n i.
— Jó.
S z ü n e t, m a j d k r c s , k r c s .
— K a n iz s a i e lv t á r s n ő ? — A d o k é n n e k e d , te k ölyök, a sz ám tan leck éd et bez­
— Ig e n . zeg n e m c s in á lta d m eg!
— K is t ü r e l m e t , a m in is z ­
t e r h e ly e t t e s e l v t á r s r e f e r á l , d e
azon n al b e fe je z i.
— K ö szö n ö m .
S z ü n e t, m a j d k r c s , k r c s . F el a kezekkel!
— H alló, k i r e v á r u n k ?
— A m i n i s z t e r e lv t á r s r a . H eg ed ű s Is tv á n ra jz a
— H alló, n e m é r t e m , t e s s é k
b e le fú jn i a k a g y ló b a .
— F f f f f f f f f . . . h a lló !
— E gy kis tü re lm e t, m é g — M ost v a la m iv e l jo b b .
beszél a m in iszter elv társ. K ire t e t s z ik v á r n i?
S z ív e sk e d jé k ta rta n i a v o n a ­ — A m i n i s z t e r e lv t á r s r a .
lat. — K érem , ő házon k ív ü l
— T arto m . v a n . M ily en ü g y b e n k e r e s i a z
Szü n et, m a jd krcs, k rcs. e lv tá r s n ő ?
— H alló , k i r e v á r u n k ? — H alló, itt K a n iz s a i Z só ­
— A m in iszter elv társra. f ia , m a g u k h í v t a k f e l e n g e m ,
— Ki b e s z é l o t t , k é r e m ? h o g y a m in is z te r e lv tá r s ak a r
— K a n i z s a i Zsófia. v e le m b e s z é l n i.
— Ja igen, tu d o k ró la, e g y —• Ja i g e n , e m lé k s z e m , e g y
kis t ü r e l m e t, a m in is z te r e lv ­ k is t ü r e lm e t , m é g m in d ig a z
tá r s m é g b eszél a bé v o n alo n , é p ít é s ü g y it ő l vannak b e n t,
sz ív e sk e d jé k ta rta n i a v o n a ­ p illa n a t.
lat. — K ö szö n ö m .
— T arto m . S z ü n e t, m a j d k r c s , k r c s ..
S zü n et, m a jd krcs, k rc s. — K a n iz s a i e lv t á r s n ő ?
— H a l l ó! — Ig e n .
— Igen! — K a p c s o lo m a m in is z t e r
— M ég m in d ig beszél a m i­ e lv t á r s a t .
n isz te r e lv tá rs . — K ö szö n ö m .
K rcs, k r c s , k r c s , b r r r , k r c s .
— H alló, t e v a g y a z Z s u zsu ?
— Ig e n .
* A z ír ó n a k „ A v ilá g — K is b o g a r a m . . . n a g y o n
közepe” cím ű, m ost s z e r e t le k . . .
m e g je le n t k ö te té b ő l.
(S zé p ir o d a lm i K önyv­
k ia d ó . F e le k i L á s z ló
 *
C se n d é le t a B a k o n yb a n Gerő Sándor rajza

A hazánkba érkező külföldi vadászok előre fizetik a trófeák árát.

LUDAS MATYI h u m o ro s, s z a tirik u s h e tila p . S z e rk e s z ti a sz e rk e sz tő b iz o ttsá g . A k ia d á s é rt felel a H írlap k iad ó V á llalat Igaz­
g a tó ja . — S z e rk e s z tő sé g : B u d a p e st, V ili., G yulai P á l u tc a 14. T el.: 3 3 5 —718. — K iad ó h iv atal: V ili., B laha L ujza té r 3.
Tel.: 343 — 100, 142 — 220. — K ossu th N yom da. B u d a p e st, V., H onvéd u tc a 10. Felelős v e z e tő : L engyel L ajos Ig a z g a tó . —
P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
V a s v á r i A n n a ra jza

W e ll 9 ú g y l á t s z i k 9 a z o n a b o ly g ó n m á r e lő b b t a r t a n a k !

— Nézd, ö c s ik é m . . .
N eh éz elhinni
P u sz ta i P á l r a jz a
Újszülött
S zűr-Szabó Jó zsef ra jz a
TANAR ISMERŐSÖM, aki lelkes
Fradi-szurkoló, panaszkodott a d rá­
gaságra. Kolompot vásárolt ugyanis,
hogy kedvenc csapata góljai után
megfelelő m ódon kifejezést adhasson
érzelm einek. Kolomp nélkül a lab­
darúgó szurkoló félkarú óriás. Igen
ám, de m eglepetésére a kolomp jó­
val drágább volt, m int gondolta. Lé­
nyegesen olcsóbb kolornpra számí­
tott.
Valóban, a dolog lehangoló. Ki
hinné, hogy nálunk ilyen súlyosak
a kolomp-viszonyok. Az em ber nem
is érti, hogy egy fe jle tt mezőgazda­
sággal rendelkező ipari országban
mi indokolja a m agas k o lo m p á ra ­
kat. Végül is közszükségleti cikkről
van szó! Teljesen m egértem az illető
elkeseredését.
— Éhen kell dögleni! — sóhajtot­
ta bosszús arccal.
CSEND UTÁN vágyakozunk.
C sendrendelet van. De m it ér m ind­
ez, am ikor szervezetten, v állalat­
szerűén folyik a harc a csend ellen.
nem kell m in d e n t o ly a n sö té te n lá tn i. . . A Békési utca és a Rökk Szilárd u t­
ca sark án lá ttu k az alábbi ijesztő
táb lát:
Miniatűr könyveket T ér- és te re m h a n g o s ító sz o lg álat.
hoznak forgalomba R ettenetes! M intha nem lennének
am úgyis eléggé hangosak a tere k és
a term ek. Lehet, hogy ham arosan
k iad ják a lárm arendeletet?

Örökké elégedetlen ismerősöm , aki

még hozzá Kázmér névre hallgat,
diadalmasan jelentette ki:
— Na ugye?! Tönkretettek ben­
nünket ezzel az áremeléssel. Három­
száz forinttal drágult a szecskavágó.
— Pont szecskavágót akart vásá­
rolni?
— A zt nem. De a szimpla is ret­
tenetesen megdrágult. Húsz fillérrel.
Esküre emelte a kezét:
— Kutya legyek, ha még egyet
iszom életemben ...
Megdöbbentem. Lehetséges, h ogy
Kázmér fogadkozása után a Bala­
tonba fogjuk önteni a kávét?
— T essék m o n d an i,
h o g y a v o n a to k v aló b an
elk ép zelh ető ,
esz e rin t fog­
Két nap múlva rajtakaptam az
n a k k ö zlek ed n i? eszpresszóban: vidáman szürcsölte a
feketét. Még mielőtt kaján kérdés­
sel illettem volna, magától megszó­
lalt:
E z aztán a találm ány! — Csak a szimplára szólI a foga­
H e g e d ű s Is tv á n ra jz a
dalom! Ez dupla. Hát számít az a
negyven fillér??
(s)

Az egyik philadelphiai m ozi a „T íz

parancsolat” cím ű bibliai tárgyú film
ú j, szín es, szélesvásznú változatát játssza.
A m ozi előcsarnokában elhelyezett könyv­
üzlet ebből az alkalom ból a pultra rakta
a biblia népszerű kiadását és a következő
táblát helyezte m ellé:

TETSZETT ÖNNEK EZ A FILM?

j AKKOR VEGYE MEG EZT A
[ KÖNYVET, UGYANARRÓL A
TÉMÁRÓL SZÓL. RITKA ÉL-
! MENYBEN LESZ RÉSZE.
2
Feltaláló: A s z ö g le te s k e r e k e k le h e te tle n n é te s z ik a g y o rsh ajtást . . .
 7^t^cc4c ít M ellékszem pont
T o n c z T ib o r ra jz*
A napokban bem entem
egy Közért csemegeüzletbe
s a megfelelő p u lt előtt ki­
jelentettem , hogy tíz deka
p rág ai sonkát óhajtok vá­
sárolni. Nyomban kaptam
egy blokkot, m ellyel meg­
jelentem a pénztárnál. Mire
visszatértem a pulthoz,
sonkám m ár az árukiadó­
ban v árt rám tű k ö n ülve.
Hazavittem .
Három negyed nyolckor
kibontottam a csomagocs­
k át, gondoltam, m ost m ár
megeszem. H á t m it látok?
A csomagban tíz d eka son­
kam aradék volt. C supa fic-
li, mócsing, bőr, m eg ilyes­
mi. Gondosan kidobtam a
szemétbe, s ekképp elmél­
kedtem :
Az eladó becsületes jó
em ber volt. Ki tu d ja , mióta
gyűjtögette ezt a hóbelevan-
cot, m elyet nem v o lt szíve
odaadni senkinek, az egy­
szerű, derék vevők közül.
A lkalm as em bert v á rt hoz­
zá, m ert v alakinek persze
oda kellett adnia, hiszen
n ek i súly szerint kell felel­
nie az áruért. T án m ár na­
pok óta lesett valak it, aki­
n ek türelm es szelídségében,
m egértő józanságában meg­
bízhat. Szelíd, bölcs, intelli­
gens és m egértő em bert
v á rt s nagyot dobbant a szí­
ve, m ikor beléptem az üz­
letbe. „Istenem ” — sóhaj­ — és m o n d ja , k ed v es, m aga g é p ír n i is t u d ? ...
to tta —, „ha ez a rokonszen­
ves em ber sonkát kérne!”
És azt kértem. Ö nem ha­
bozott. L átta egész megje­ Lefordítom a
lenésemen, meleg, b arn a te­ Mai pesti kirakat
kintetem en, finom , h alk mo­ H e g e d ű s I s tv á n ra jz a Rock and
doromon, magas, értelmet
sugárzó homlokomon, hogy
bennem nem csalódhat
Hogy én hiszek az embe­
rekben, s nem nézem, mit
ad n ak a kezembe, s hogy „Lökd és rántsd”
otthon sem fogok m egren­ „Dobd és rázd”,
dülni, hogy a k ac at láttán „Tépd és rúgd",
érezni fogom: ezt egy ben­ Egy kép rúj.
nem vakon bízó dolgozótár­
sam nak köszönhetem. Mi­
vel fejezhette volna ki job­
b an bizalm át és' nagyra­
becsülését, m int azzal, hogy „Üsd és'rvesd”,
nekem adja a hulladékot?
„Nyúzd és ejtsd”
Így elm élkedtem , s meg­
néztem magam a tükörben, „Tánc és box”
hogy az elm élkedésem nek Így is rossz.
van-e tárgyi alapja. És úgy
találtam , hogy igen, a segéd
jó em berism erő volt, s nem
is csalatkozhatott. Bizalmat-
keltő külsőm m éltó jutalm a E tánc túl
volt a tíz deka, am it kap­ Viharié.
tam . Hogy ehetetlennek bi­ Kár rá a
zonyult? Is te n e m . . . Ha
megölelt és m egcsókolt vol­ Magyar szó.
na, azt sem tu d tam volna
megvacsorázni.
Nem mondom, gondolhat­
ta m volna a rra is, hogy egy Járja csak
m álészájú m aflá ra várt,
akinek m indent oda lehet Az angol,
adni. De csak nem fogom Maradjon
m agam öt fo rin t miatt Rock and rolll
ócsárolni? . . . T. L. K. T óth Lenk« 3
 CZ ^
<=» ^ hogy
— L ám , a P is t a s z o r g a lm a s a b b . . .
— F e n é t, c s a k fia ta la b b !
Azt mondták pipáz-
(zam, mert a pipa békít.
Békít az asszonnyal, a
szomszéddal, az egész
világgal, Megfogadtam a
tanácsot, mert hadilá­
bon álltam a fentiekkel.
Most néhány hete pipázom. Már
jóba vagyok mindenkivel, csak a
pipámmal nem. Ügy kezdődött,
hogy megvettem. A vételt akkor
bántam meg, mikor az első füst­
karika felszállt a plafonra.
A zt is mondták, ne szívjak mellre
semmit. Én tehát a füstöt sem szív­
tam mellre. A pipa oldalt kiállt a
számból m int egy zászlórúd május
elsején. Nem füstölt már, mert nem
mertem szívni, nehogy nyelni kell­
jen. Kárpótlásul rágni kezdtem a
szárát. Szét is rágtam. Kicseréltem
a szárát. Most már csak szopogatom.
Rágyújtani csak akkor szoktam, ha
szemüveg van rajtam és ha nem ka­
pok ellenszelet, mert a füst csípi a
szememet, de akkor is könnyezek,
ha az orromba megy.
Mindennek dacára rendületlenül
szívom, mert békében akarok élni a
világgal. Nehezen bár, de megy.
Csak a pipámat ne gyűlölném any- í
nyira. Egy zsúfolt villamoson valaki j
tövig belökte a számba. Szerencsére l
nagy a szám és rövid a szár. Keze- j
inet nem mozgathatom szabadon, i
Tegnap valamit magyaráztam. Egyf
lendületben messzire kiröpítettem a \
pipát a saját számból. Mintha szán- \
dékosan tettem volna. Legborzasz­
tóbb, hogy már akkor is selypítek,
ha nincs pipa a fogam között. Egy
sóhajommal valakinek a szeme kö­
zé fújtam a hamut. Reméltem, hogy
az illető elveszi tőlem a pipát, de
népi tette, csak mély megvetéssel
hátat fordított.
Lehet, hogy egy szép napon fellá­
zadok a pipám ellen. Nem szívok,
nem köpök, nem nyelek, nem fújok,
hanem odaadom valakinek, aki lob­
ban meg tudja fékezni fondorlatait,
utána újból hadat üzenek az egész
világnak. Gondolom, egyszerűbb
lesz így és egészségesebb.
A lbán Frigyes
Kapálás P u sz ta i Pál rajza
w á ik iW
A viccirodalom klasszikusai
M o ttó i N inenc nek ré g i vic cek,
c s a k ö re g e m b e re k v a n n a k . E gy
ú js z ü lö ttn e k m in d e n v ic e ú j.
E gy fiatalem ber reggel gyűrötten, fá ­
radtan állít be a hivatalba, látszik, hogy
nem aludt az éjjel. E gy kollegája m eg­
kérdi, h ogy m i történt vele?
— K érlek — m ondja a fiatalem ber —
egy ism erős családnál voltam vacsorán,
ahol vacsora u tán tom bolát játszottunk
és én m egnyertem a m ásodik díjat.
— Mi v olt az?
— A m ásodik díj az volt, h ogy a házi­
asszonnyal m ulathattam át az éjszakát.
— Szerencsés fick ó. Na és m i volt az
első díj?
— E gy csom ag T ihany-cigaretta.
B le c á k k a r t á r s t e g n a p d é lu tá n Íg y
s z ó lt h o z z á m : „ É d e s ö r e g e m , tu d o m ,
n eked p o m p á s m e m ó r iá d v a n .
M e g k é r le k , h o g y h o ln a p r e g g e l j u t t a s s
e s z e m b e v a la m it , m e r t é n r é m f e l e d é ­
k e n y v a g y o k .” É s e lm o n d o t t e g y h o s s z ú
h is t ó r iá t a r r ó l, a m ir ő l n e k i e s z é b e f o g
ju tn i az, a m it n ekem eszéb e k e ll
j u tta tn i.
E g é s z ú to n h a z a f e lé f é lh a n g o n m o r ­
m o g ta m : „ J u s s o n e s z e m b e , h o g y h o ln a p
r e g g e l a B le c á k n a k e s z é b e k e ll j u t t a t ­
n o m v a la m it .” H a z a é r v e s z ó lta m a f e l e ­
s é g e m n e k , h o g y s z ó lj o n a n a g y o b b ik
f ia m n a k , h o g y j u t t a s s a e s z é b e , h o g y Jut­
ta ssa e sz e m b e , h o g y ju sso n e sz e m b e ,
h o g y J u tta s sa m e s z é b e a B le c á k n a k a z t
a v a la m it . A b iz t o n s á g k e d v é é r t c s o m ó t
k ö tö t t e m a n y a k k e n d ő m r e . A z tá n l e f e ­
k ü d te m . S o k á ig á lm a tla n u l f o r g o ló d ta m
á g y a m o n , m a jd n a g y n e h e z e n e la lu d ­
ta m . R eg g el ö s s z e tö r v e , k éső n é b r e d ­
t e m . V illá m g y o r s m o s a k o d á s , ö lt ö z é s .
M ár c s a k p e r c e im v o lt a k h á tr a s e k k o r
é s z r e v e t te m a c s o m ó t a n y a k k e n d ő m ö n .
N em tu d o m , k i g u b a n c o lt a Íg y ö s s z e , d e
s z ó r a k o z h a t n a a k ö z e le b b i r o k o n a iv a l
isi D ü h ö s e n c s a p t a m le, é s k ig o m b o lt
I n g n y a k k a l, k ö s z ö n é s n é lk ü l v á g t a tt a m
e l. b t p e r c k é s é s s e l é r t e m b e a m u n k a ­
h e ly e m r e . D é lb e n o d a jö n h ozzám a
B le c á k , é s íg y s z ó l: „ N e k e d o ly a n jó m e ­
m ó r iá d v a n , é d e s ö r e g e m , n em t u d o d
v é le t le n ü l, k it k é r t e m m e g t e g n a p , h o g y
; tin ié r t'- .. ju tta sso n az eszem b e v a la m it? ” Só­
b á lv á n n y á m e r e d v e á llta m e g y p illa n a ­
t ig , m a jd b o ld o g a n fe lk iá lt o t ta m : „ D e ­
h o g y n e m tu d o m ! N e k e m s z ó lt á l. Én s z ó l ­
ta m is a f e l e s é g e m n e k , h o g y s z ó lj o n a
n a g y o b b ik fia m n a k — t u d o d , n e k i Is
k it ű n ő m e m ó r iá j a v a n — , h o g y J u tta s sa
e s z é b e , h o g y J u tta s sa e s z e m b e , h o g y
J u tta s s a k e s z e d b e v a la m it . Ne h a r a g u d j,
d e a n a g y tu m u ltu s b a n e lk a lló d o t t . M ég
s z e r e n c s e , h o g y m o s t e s z e m b e ju to tt!
L á to d , m é g i s jó m e m ó r iá m v a n . C s a k
m á r a z t n e m tu d o m , h o g y m i v o lt a z a
v a la m i . . . ?”
M ire B le c á k c s a k e n n y it m o n d o tt:
„ M ég Jó, h o g y n e k e m e s z e m b e ju to tt.
U g y a n is a z t k e lle t t v o ln a e s z e m b e j u t t a t ­
n o d , h o g y j u s s o n e s z e m b e a z a v a la m i,
a m ir ő l e s z e m b e f o g J u tn i, h o g y J u tta s­
sam e s z e d b e , h o g y ju tta sd e sz e m b e ,
h o g y J u tta s sa m e s z é b e a K o p á c s in a k ,
h o g y teg n a p m e g k ért, h o g y m a r e g g e l
j u t t a s s a k e s z é b e v a la m it , a m ir ő l e s z é b e
f o g j u tn i v a la m i. H o g y m i a z a v a la m i,
a z t m á r s a j n o s é n is e lf e le d t e m . D e m a jd
n e k i b iz t o s e s z é b e f o g ju tn i . . .
S . Nagy István
Tavasz H ellasban
 D ivatos k is terasz, v a la h o l P e s t e n ...
HÓL&
d u n a p a r ti t e r a ­
sz o n k á t id ő s e b b
h ö lg y ü ld ö g él. A z
e g y ik k ré m s z ín ű
k o s á r k a la p o t v ise l,
a m á s ik tu r b á n s z e rű
fö v e g e t. E lő t tü k k i­
te r e g e tv e a k é z itá s ­
k á ju k , re n g e te g
d o k u m e n tu m m a l.
F é n y k é p e k , le v e le k ,
tá v ir a to k . E g y m á s
s z á já b é l k a p k o d já k
a sz ó t, d e az e ré ly e ­
s e b b tu r b á n o s győz
é s h a rs á n y a n m eséli:
— A z é n lá n y o m a t
a tá b o r b ó l e g y e n e se n
T o ro n tó b a v i t t é k é s
H o ltb iz to s, h o g y ö t ta lá la t o m l e s i e z e n a h é t e n ! M in d en s z á m o t á t ik s z e lt e m . . .
ü s s F R s n ©
C ííK R A S ^ iA
eUKemdcfo I
KÖHÖGJ
Z o
t
..e lő a d á s
o t t e g y ré m g a z d a g
c sa lá d f o g a d ta m a ­
gához . . .
P ró b á lk o z ik a k o ­
s á rk a la p o s:
— A z é n lá n y o m
S a lz b u rg b ó l B o s to n ­
b a r e p ü lt.. .
N e m s e g it. A t u r ­
b á n o s le h a rs o g ja :
— T iz e n h é t szo­
b á s k a s té ly b a n la k ­
nak T o ro n tó b a n ,
m in d e n s z o b á b a n h i­
d eg-m eleg v íz , te le ­
vízió é s m o só g ép .
L ottó -téb o ly
LM W -J
I
k o g j
u tán m ég be leh et
H ú s z v e rs e n y ló az
is tá lló b a n frid z sid e r-
re l, h o g y a lo v a k
n y á ro n h ű tö tt zab o t
k a p ja n a k . M inden
c s a lá d ta g n a k van
k é t k o c sija . E z a
já n y o m a v e rs e n y ­
ló v al, ez a já n y o m a
k o c siv a l, ez a j á ­
n y o m a y a c h tju k k a l,
m e r t a b b ó l is k e ttő
v a n , e g y n y á ri, e g y
ő sz ta v a sz i. Is te n ítik
a lá n y o m a t, n e m ­
h iá b a d ip lo m á s, m ű ­
llN >
IDEOíSIlMpiró
ZErbLÖSÓ '
y PÉNZTARBAN
KI*»««tiiiílS
K A PHA TÓ
Bo&őroRT/í-
KömmrÉL
S á n d o r K á ro ly ra jz a
térn i egy k is k e d é ly e s to v áb b z o k o g á sra .
v e l t lá n y a le lk e m , M in d en k ezd et n e h é z
a k á r c s a k a tié d . Ú g y
s z e r e tik , m in t a s a j á t
g y e re k ü k e t, h á ro m
k is fiú k v a n , eg y h a t ­
é v e s , e g y h á ro m é v es
é s e g y h ű sz h ó n a p o s ,
a lá n y o m egész n a p
já t s z i k a g y e re ­
kekkel . ..
Itt k ifo g y o tt a
sz u sz b ó l, lé le g z e te t
v e t t . E z t a k is id ő t
f e lh a s z n á lta a k o s á r ­
k a la p o s é s k ö z b e ­
v á g o tt:
— O d a k ü n n az é n
lá n y o m is p e sz to n -
ka. . .
Szerkesztői üzenetek
CSALÁ DI Ü N N E P . A L u d a s M a ty i e z ­
z e l a s z á m á v a l lé p e t t b e a t iz e n h a r m a ­
d ik é le t é v é b e . A z é v f o r d u lö a lk a lm á ­
b ó l h á r o m s z in ű k ö n tö sb e n k ö szö n tjü k
a z o lv a s ó t .
K. F. P E S T Ú JH E L Y . A z id ő j á r á s r ó l
n e m le h e t v i c c e l n i . M ialatt k a r c o la t é t
o lv a s t u k , m á r m e g v á lt o z o t t a z id ő .
M. M. S z ó s i n c s r ó la ! A n g lia e z ú t t a l
is b e ta r to tta a f o g a d k o z á s á t , a m e l y s z e ­
r in t e g y e t le n f o n t o t s e m f o g f i z e t n i a z
e g y ip t o m i k o r m á n y z á s a la tt á lló s z u e z i
c s a t o r n á n a k . Á t h a la d t u g y a n néhány
h a jó ja a c s a t o r n á n , d e a z ille t é k e t m in ­
d ig s v á j c i f r a n k b a n r ó t ta le.
KIS K ÍV Á N C SI. A p o n to s id ő : fél
h á r o m m ú lt ö t p e r c c e l.
O LA SZ BA R Á T . S o k m in d e n t ö ssze-
h o r d ta k a f a s i s z t a v e z é r e k e ll e n . M u s s o ­
lin ir ó l Is a z t á llíto t t a e g y k o r i r e n d ő r ­
fő n ö k e, h o g y a m ik o r N ém eto rszá g b a
a k a r t m e n e k ü ln i, 4 0 0 m illió lír á t v it t
m a g á v a l a z á lla m p é n z t á r b ó l. A m o s t
fo ly t v iz s g á la t é s e l s ő s o r b a n v o lt t it k á r ­
ja v a llo m á s a m e g c á f o lt a e z t a r á g a lm a t .
H ite le se n m e g á lla p ít o t t á k , h o g y a k o f ­
f e r e k b e n m in d ö s s z e 2 8 2 m illió lír a v o lt
é s n é h á n y c s a l á d i a r a n y t á r g y , m in d ­
ö s s z e 6 5 k iló s ú ly b a n .
VIRÁG KEDV ELŐ. N e k i f o g á s o lj a , h o g y
a z u tc á n á r u s ít o t t I b o ly á n a k p a c s u li-
illa ta v a n . Ma m á r a l e g s z e r é n y e b b
v ir á g is h a s z n á l p a r f ü m ö t . 5
 A z ártatlan vizipólózó
P usztai P á l r a jz a
A Tí ultúrház szakkörei vitán
felül n agyon jó l m űködtek. A
havi jelen tések káprázatos lá ­
togatottságról beszéltek. A sta­
tisztikák a város egyre em elkedő
kulturális érdeklődéséről regél­
tek s jo g g a l lehetett attól tar­
tani, hogy a kultúrszom jas nép
ebben a szakadatlan em elkedés­
ben egyszer beleveri a fejét a
plafonba, a kultúra plafonjába.
A színjátszókor örökösen pró­
bált, de bem utatóra sohasem
került sor. A népi táncosok
szorgalm asan döngették a pad­
lót a gondosan bezárt ajtók
m ögött. A gazdasszonykör le ­
ánykái észrevétlenül belenőttek
a m eny asszonyságba, m ajd az
asszonyságba, utóbb az an ya­
ságba. P ersze, olyan is akadt,
aki m egkerülte a szokott for­
m ákat és rögtön az an yasá­
gon kezdte, am it csak fok ozato­
san próbált a m enyasszonyság­
gal, m ajd az asszonysággal
kiegészíteni.
V iszont m inden szabály alól
van kivétel és ez a szakkörök
körére is érvényes volt. A z
irodalm i szakkör példátlanul
jó l m űködött. K özönsége m in ­
dig volt: részben törzsközönség,
részben érdeklődők s a kör­
vezető m indig jelenthette az
eredm ényes foglalkozást. Több
hónapos m egfigyelésem jogosít
fel erre az elism erésre s •hogy
ez m ennyire alapos, az a to ­
vábbiakból könnyen kiderül.
Szeptem ber tizenkettedikén
A napesztusz Péter, a Szerves-
trágyagyűjtő Vállalat dicspé-
csere (haj, de szép m agyar
szó!) olvasott fel saját versei­
ből, s ebből a különleges a l­
Építünk, szépítünk kalom ból így festett a jelenlevők
szociális összetétele: jelen volt
Schw ott L a jo s rajza
Cserepes V ilm os nyugalm azott
középiskolai tanár, aki igazán
jóízű en csak az irodalm i kör
foglalkozásain tudott aludni.
Jelen volt továbbá Derekas
Mária fehérnem űvarrónő, aki
korát m eghazudtoló frisseség­
gel fülelte végig az előadásokat.
H arm adikul m eg kell em lékezni
Csigolya kartársról, aki élete
alkonyáig a vasút szolgálatá­
ban volt s am ióta alkonyodott,
m inden figyelm ét a szakköri
foglalkozásoknak szentelte. N e­
gyediknek m agam at em lítem .
Az irodalom szeretetét zsenge
korom ban éreztem először s
akkor rögtön előfizettem a
„Szívek harca” cím ű füzetes
regényre. A további négy rész­
vevőről nem tudok egyéb tel-
világosítást adni, csak annyit,
hogy a Szervestrágya Vállalat
alkalm azottai voltak és eg y ­
öntetű áhítattal hallgatták A n a ­
pesztusz kartárs rem ek verseit.
A Paradicsom sűrítő V állalat
igazgatója is széplélek volt és a
M úzsa teljesen észrevétlenül
hom lokon puszilta, ö tv e n éves
em bernél ez szokatlan dolog,
de azért Biczere kartárs káp­
ó rázatosán rövid idő alatt el­
követett egy gyönyörű regényt,
am elynek a terjedelm e összesen
tizenkét oldal volt. Jó bornak
nem kell cégér. A z igazgató
kartárs regényének nem kellett
cégér, de az sem ártott neki,
hogy az irodalm i kör szeptem ­
ber huszonhatodiki foglalko­
zásán szerepeljen. A jelenlevők
összetétele a következőképpen
festett: Cserepes tanár úr ásí­
tott, m ajd szép csendesen e l­
aludt, D erekas Mária m erően
figyelt, C sigolya kartárs egyen ­
ruhában jelen t m eg, én egész
idő alatt azon gondolkodtam ,
hogy a Savanyú Józsi m égis­
csak szebb regény volt, m int a
Sobri Jósk a. A további négy
részvevő ism eretlen volt. K etten
fehér köpenyben jöttek el,
s a köpeny elején nagy g y ü ­
m ölcsfoltok éktelenkedtek, to ­
vábbi k ét em ber m unkásruhá­
ban volt és sárga viaszos­
vászon k ötén yt viseltek. F o ­
galm am sem volt arról, hogy
kik lehettek.
A z október harm adiki elő ­
adó n evét titokban tartotta
a körvezető. Valam i nagyot
és szépet ígért, valóságos m eg­
lepetést. E ste hét órakor népes
volt a terem . Cserepes tanár
úr az elkövetkező szunyókálás-
hoz tám asztotta m eg az állát,
D erekas Mária mindenre el­
szántan várakozott, Csigolya
kartárs az ünneplő vasutassap­
káját is a fejére tette, én annyira
ideges voltam , hogy nem tu d ­
tam különbséget tenni a Sobri
Jóska m eg a Savanyú Józsi
között. H ét óra után n éhány
perccel újabb négy ember vá ­
gódott be a terem be. E gyszerű
ruhában, a m indennapi m u n ­
kához öltözötten. K om oly, m eg ­
lett em berek voltak. H ajuk
ősz, bajuszuk erőteljes. Bátran
és határozottan leptek a terem be
s m ég az üdvözlés előtt oda­
járultak a terem sarkába. N em
azért, h ogy a felöltőjüket fel­
akasszák a fogasra, nem is
azért, h o g y belekíváncsiskod­
janak a könyvesszekrény an ya­
gába. N em , dehogy! Mind a
négyen ugyanazt m űvelték.
O datám asztották hatalm as nyír­
fasöprűjüket a sarokba s aztán
helyet foglaltak.
A n éh án y hét előtti példák
alapján valam i rettenetes sejtés
képzett fel bennem . A Szerves­
trágya előadóját a vállalat
tisztviselői hallgatták m eg. A
A Paradicsom sűrítő igazgatója
fehérköpenyes főzőm esterek
előtt olvasta fel a regényét.
U gyan k in ek a tiszteletére je ­
lent m eg ez a négy u tca­
seprő? Csak egészen rövid ide­
ig kom bináltam , mert felpattant
a terem ajtaja és belépett az
előadó.
Igen ! Kalapos Jónás, a köz-
tisztasági hivatal vezetője és
kissé selypes hangon elm otyogta
három rem ekbe szabott elbeszé­
lését. Rossi K ároly

Ezt a K őhalm it m ár évek
óta ism erem , de sehogysem
tudok vele m egbarátkozni.
O lyan faram uci alak. Egy
házban dolgozunk és m ár
az ism eretségünk is olyan
faram uci m ódon kezdődött.
Egyszer m egszólított a lift­
nél. Azt m ondja:
— Tessék, parancsoljon,
k artársam , én m ajd m eg­
várom a k ö v etk ez ő t. ..
— De hiszen ön jött
e lő b b . . . — m ondtam , de
nem leh etett vele bírni, be­
tuszkolt a liftbe m aga előtt.
N a jó, gondoltam, biztosan
volt valaki ott, akivel nem
a k a r együtt utazni. De ez az
eset többször is m egism ét­
lődött és kezdtem figyelni
az em berem et. Rájöttem ,
hogy m ásokkal is erősza­
koskodik, heherészik, nyá-
jaskodik, m indenkinek előre
köszön, egyszóval gyanús
alak. T alán népszerűségre
pályázik vagy csak közön­
séges tarhás, nem érdekes,
nem törődöm vele, engem
nem fog átejtenl.
De egy m ás alkalommal,
m egint csak a liftben, aggó­
dó tek in tettel nézett rám :
— K artársam , nincs m a­
gának m ájgyulladása?
— Dehogy v an m ájgyul­
ladásom . . . — m ondtam in ­
gerülten, m ire ő megköny-
nyebbülten felsóhajtott' és
így szólt:
— A kkor csak vérsze­
gény. V itam int kellene
szednie. M ajd én szerzek
m agának A ctifrált, az m ajd
h ely rehozza. . .
Most m ár legalább tu d ­
tam , honnan fúj a szél.
Gyógyszerekkel kereskedik
a fiú. Na jó, ra jta m nem
fog meggazdagodni. M ár
m ásnap odahozta a szo­
bám ba az A ctifrált és k i­
jelentette, hogy nem fogad
el érte egy k ra jc á rt sem,
m ert csom agban kapta a
nénikéjétől, Hollandiából.
Kezdtem m egijedni. Mit
ak a rh at tőlem ez az em ber?
H átha kém és meg ak a r
m érgezni ezekkel a v ita­
minokkal. M egkérdeztem,
mégis m iért olyan jóságos
hozzám. Azt m ondja, ezt ő
em berbaráti érzésből cse-
lekszi. Ezt m eséld a néni-
lcédnek, gondoltam, aki
gyógyszereket küldöz Hol­
landiából.
H a m ár megvolt, szed­
tem a vitam inokat és két
h ét m úlva m eg is beteged­
tem. Nem állítom , hogy a
vitam inoktól, de az tény,
hogy tüdőgyulladást k ap ­
tam . Azt látn i kellett volna,
m it m űvelt velem ez a Kő­
halmi. N aponta eljött és lá­
basban hozta a tyúklevest.
T öbb kirakatot a körútra
P u s z t a i P á l r a jz a
9TT OO j 5>S)
K itak aríto tta a lakásom at,
felhozta a tejet, szerzett ' f a li®
citromot, egyszóval m in­
denáron nélkülözhetetlenné
a k a rta ten n i m agát. És még
m indig nem tu d tam , m iért?
Ha faggattam , m indunta­
lan az em b erb arátság ra hi­
vatkozott, am ivel úgy fel
tudott idegesíteni, hogy biz­
tosan szájon vágtam volna,
h a nem vagyok olyan gyen­
ge. K ülönben is állandóan
rossz han g u latb an voltam,
m ert a menyasszonyom,
Ducika, szak íto tt velem.
Am ikor ezt K őhalm i m eg­
tudta, addig já r t ki hozzá
Erzsébetre, télen, míg
vissza nem h ó d íto tta nekem
a menyasszonyomat. Elein­
te biztosra vettem , hogy el
ak a rja tőlem csábítani, de
úgy látszik, m eg sem kísé­
relte, m ert D ucika mindig
nagy antip átiáv al nyilatko­
zott róla. K özben azt el is
felejtem m ondani, hogy
Kőhalm i k étszer kölcsön is
adott nekem betegségem
alatt: egyszer nyolcvan fo­
rintot villanyra, egyszer
hatv an at csak úgy. ö ssze­
sen száznegyven forintot,
S a já t k ir a k a t t e r v ü n k .
am it direkt nem adtam meg
neki, hadd lássam , hogy bú­
jik ki a szög a zsákból, hogy
leplezi le m agát ez a szent­ Gyomrára m entek az izgalm ak
em ber. De sokkal rafinál­ K a já n T ib o r ra jza
tabb, m int gondoltam volna,
m ert egy szóval sem em lí­
te tte a pénzt és továbbra is
változatlan buzgalm at m u­
tatott. Sokszor m á r nagyon
az idegeimre m ent, de nem
tudtam ü rügyet találn i arra,
hogy kidobjam , am ellett ta r­
tottam is tőle, m ert az ilyen
képm utató frá te re k nagyon
veszélyesek, nem jó velük
kikezdeni.
Aztán, m ikor felépültem,
képzeljék, fizetésjavítást
kaptam . Többen k aptunk a
hivatalban és én is. K őhal­
mi melegen g ra tu lá lt és rá-
zogatta a kezem . K iderült,
hogy ő nem k ap o tt egy
k ra jc ár ja v ítá st sem, de azt
m ondta: nagyon örül, hogy
legalább m ások kaptak, kü­
lönösen én. H allottak m ár
ilyen pofátlanságot? ■ El
ak arta velem hitetni, hogy
ő ugyan nem kapott, de
satöbbi. M ert ő a Jézus
Krisztus!
Most itt ta rto k vele. Sen­
ki se v árjon poént a tö rté­
nethez, m ert nem sikerült
m indm áig lelepleznem Kő­
halm i titk át. Egy-két köz­
vetlen m unk atársátó l a n a­
pokban bizalm as inform á­
ciót kértem róla. Azt m ond­
ták, nem tu d n a k semmi
pozitívumot, de nagyon kell
rá vigyázni, m e rt olyan fa ­
ramuci ember.

Szervusz, aranyom !
— Szervusz, édesem! C uki
kis kalapod v a n ! T a va lyi?
— Egy félórája vettem.
— Hihetetlen, hogy m i­
lyen gyorsan változik a
divat! E zt m ár egy negyed­
órája senki se hordja!
— Száznyolcvan forint
volt, drágám, ha éppen tud­
n i akarod.
— Ó, a n n yi pénzért már
valami rendeset is kap­
hattál volna! M it szólsz
Pacsmaginéhoz, drágám f
— M i van vele?
—- Válik.
— Hihetetlen! M ié rt?
G yógyszerigénylés
— Félrevezette a férje, az
a sötét csirkefogó.
— N e mondd, szivem ! H o­
gyan?
azt mondta, hogy csak három
nap m úlva jön haza, ezzel
szemben már m ásnap este
hazajött.
Orvosok párbaja
— A lja s fráter. M egjegy­
zem, m in d ilyenek a férf iak.
N em lehet nekik hinni.
— Nekem, mondod, szí­
vem ? É n tegnap éjjel k i­
kutattam a férjem zsebeit,
am ikor aludt. ..
— J a j! M it találtál benne?
— Sem m it a vihígon! E z
éppen a gyanús! K i tudja,
m it dugdos előlem .. . .
(A b e sz é lg e té s i t t f é lb e ­
sz a k a d , m e r t h o z z á k a k é t
d u p lá t é s m eg érk ezik G y u ri
é s S a n y i. F é lr e é rté s e k e l­
k e rü lé s e v é g e tt k ö z lö m ,
h o g y a k é t hö lg y f é r j é t
B é lá n a k é s J e n ő n e k h ív já k .)
A királynő hercegi külsejű grófja
Első felvonás
A K IR Á L Y N Ő (féltékenyen): H o l a
g ró f?
U D V A R M E S T E R : Á ts z a la d t egy p illa ­
n a t r a egy m á s ik o p e r e t tb e . G ró f n é lk ü l
in a n e m já ts z a n a k P e s t e n o p e r e tte t.
K IR Á L Y N Ő (énekel, előkelőén):
S z é p fe k e te g ró fo m , sz é p szőke h e r ­
cegem ,
G y ö n y ö rű b a r n a b á r ó m , é n c sak e z t
s e r c e g e m .. .
G R Ó F (jön): V a la m i g y ü m ö lcsfélére
t á m a d t gusztusom !
K O M O R N Y IK : M it p a ra n c s o l, k e g y e l­
m e s u ra m !
G R Ó F (türelmetlenül): V alam i g y ü ­
m ö lc sfé lé t. H o z z o n b e m o n d ju k e g y
g ó th a i a lm a n a c h o t.
Második felvonás
K IR Á L Y N Ő : S z e re t, k e g y e lm e s u ra m ?
D íszszem le
(O perett a javából)
G R Ó F : K e d v e le m ö n t, fe lség es a ss z o ­
nyom .
K IR Á L Y N Ő : E z fix , k e g y e lm e s u ra m ?
N em a b á ró n ő Ö m é ltó sá g á b a szerelm es?
G R Ó F : F e ls é g e s asszo n y o m !
K IR Á L Y N Ő : K e g y e lm e s u ram !
G R Ó F: A s z á j á t, felség!
K IR Á L Y N Ő (kacéran): T e ssé k , k e ­
g yelm es u r a m , sz o lg á lja k i m a g á t!
G R Ó F (hirtelen eszébe jut, hogy humor
is kell egy operettbe, elkezd toporzékolni):
M i lesz m á r a v v a l a g ó th a i a lm a n a e h h a l? !
M o n d ta m , h o g y v a la m i g y ü m ö lcsfélére
tá m a d t g u sz tu so m !
H a rm a d ik felv o n ás
K IR Á L Y N Ő (mámorosán énekel):
Szép fe k e te gró fo m ,
T e v a g y a sz ív e m h e r c e g e . . .
G R Ó F (kom oran): K é s ő , fe lség es asz-
szonyom . E lh a tá r o z ta m , h o g y egy e g y ­
s a s
flH B
Ö 00
B00
m egy . . .
A lakáshivatalban
— Á ld o t t jó s z ív e van a k o llé g á n a k ... E d d ig m é g m in d e n k in e k k iu t a lt a azt a
h e ly r e á llít o t t l a k á s t . . .
F eljegyzés
egy K özért-panaszkönyvbe
s z e rű h a ja d o n t v e sz e k n ő ü l, a k i n e m k i­
r á ly n ő , n e m h e rc e g n ő , n e m g ró fn ő , n e m
A k ö rú ti C s e m e g e b o lt b a n
b á ró n ő . . . T e g n a p b e v á s á r o l n i v o lta m ,
K IR Á L Y N Ő : Ö n ja v í th a t a tl a n á l­ T íz d ek a s o n k á t k é r e k — m o n d t a m
É s a z e la d ó m é r t e n y o m b a n ,
m o d o z ó , g rófom ! M elyik o p e r e ttb e n ta lá l
A so n k a f r i s s v o lt , s e m m i k é t s é g ,
m a o ly a t?
A m é r é s k ö r ü l s e v o lt v é t s é g ,
G R Ó F (szórakozottan meghámozza és U d v a r ia tla n s e v o lt é p p e n
megeszi a góthai almanachot és sorsába É s b e is c s o m a g o l t a s z é p e n ,
beletörődve, elveszi a királynőt, akiről E lé g g y o r s a n ír t a a b lo k k o t,
A ttó l s e k a p ta m id e g s o k k o t ,
azonban szerencsére kiderül, hogy álruhás
A z á ra t is Jól s z á m ít o tt a ,
hercegnő. A z esküvői menet elindul. Őr-
A p é n z t á r o s t n e m á m íto tta ,
gróf a futástól lihegve be.) É s m é g is p a n a s z t k e ll e m e ln e m ,
Ő R G R Ó F (kétségbeesetten): Á lljo n m eg M ert e z t n e m le h e t le n y e ln e m !
a m e n e t! ( A menet dermedten megáll.) A n evét n em tu d o m a n ő n ek ,
K ék s z e m e v o l t , a z t tu d o m f ő l e q ,
Ő rg ró f n e m s z e r e p e lt a d a r a b b a n ?
Ig e n , a s z e m e o ly a n k é k v o lt ,
U D V A R M E S T E R (a fejéhez kap):— M int a f e l h ő t l e n m á ju s -é g b o lt ,
S a jn o s nem ! P a rb le u , e rrő l e g é sz e n m eg ­ A fe jé n é d e s s z ő k e t in c s e k ,
M int c s o d á s m ív ü a r a n y k in c s e k ,
fe le d k e z tü n k !
Ő R G R Ó F : F i done! Ig a z a v o lt a k r i­ É d es v o lt, m in t h a jn a li á lo m ,
Ily e n a z é n n ő id e á lo m !
tik á n a k , h o g y a z ú j m a g y a r o p e re ttn e k S engem , a v e v ő t v é r ig sé r te tt:
m é g v a n n a k e g y n é m e ly fo g y a té k o ssá g a i M ert k é p z e lj é k e l, rá m s e n é z e t t !
L elem ényes em b er
G ergely
Miklós
írásai
— M ity en p r a k tik u s ! Ha e l f á r a d , e g y s z e r ű e n
b e ü t a z a u tó b a é s to v á b b ­
9
 „kedves ism erős”, aki­ m ellett lebarnult teste még nép. A nagy zsivajban, lent, N agybánya u tán Párizs.
vel annyi bajom volt, tu la j­ jobban érvényesült. H aja ordított valaki: „Halló! Három év. Csak azért ta ­
donképpen nem Is ő volt, leom olva — G arbósan — és Halló! Halló!” L áttam , hogy nultam szorgalm asan a
Kovács úr, hanem én. Vagy­ a l á b a . .. Micsoda láb! És Kovács ú r a kiabáló — és nyelvet, hogy francia b a rá ­
is én voltam a kedves is­ ez a feltűnően szép lán y nem nekem kiabál. „Halló! H al­ taim nak is elm esélhessem
merős — neki. Évek ó ta is­ nézett se jobbra, se balra, ló!” — Na persze. Nem esetem et a kedves ism erős­
m ertük egymást, állandóan ott fek ü d t a nyugágyon, tu d ja a nevemet, nem k ia­ sel. Nagy sikerem volt a
köszöntünk egym ásnak, ő közvetlenül m ellettem . b álh atja: „Kedves ismerős! franciák között is, a m esé­
igy: jannapot, jannapot, A teraszon úgyszólván Kedves ismerős!” De m it vel. (Csak úgy m ellékesen:
hogy vagyunk? — én így: alig v o lt m ár napozó, csak akar ez? M ert látom, hado­ a képeim m el kevésbé.)
csakcsak, Kovács ú r — hon­ mi ketten. Én és a királynő. nászik is: A ztán ú jra itthon. M űvé­
nan tu d tam a nevét, nem Valóban, m indenki m inket — Halló! Halló! szi és kenyérgondok. K o­
em lékszem — úton-útfélen nézett. Azazhogy őt. A nőt, K in y ú jto tt karral, m u ­ vács ú r lem eze lejátszva,
belém kötött. V álasztások a k irály n ő t — akihez csu­ ta tó u jja feltűzött szuronyá­ m ár fel se tettem . E lfelej­
előtt politikával, színházi pán annyi közöm volt, hogy val bökdösött felém és a nő tettem .
főpróbákon kritikával, fu t­ ott fek ü d t m ellettem és én felé. A m utatóujj ide-oda
ballm eccsen sportvitával, néztem, néztem, csodáltam... cikázott, balra-jobbra, szem­
villam oson átkiabálással. Egyszer feltápászkodott. telenül : D e egyszer csak ú jra
Mondom, én tudtam , hogy Készülődéséből láttam , zu­ — Ez igen! Ragyogó! G ra­
felbukkant.
hanyozni fog menni, vagy le tulálok! A Bucsinszky teraszán ü l­
őt Kovács úrnak h ív já k és a vízbe, m egm ártani m a­ Ügy tettem , m intha nem
tem. Jö tt egy em ber, kis
edényboltja van a M urányi gát. F ürdősapkát v e tt fel. is tudnám , hogy rólam van
utcában, ö tudta, hogy én kövér, fekete ember, kézen
S tran d tásk ájá t beem elte a szó. L áttam , így nem tudom
vezetett egy kisfiút. A férfi
a M akkhetesben ebédelek, nyugágyba. Itt az alkalom , lerázni. H átradőltem , el­
a New Y orkban feketézem kiöltözött, a gyerek kiöltöz­
csaptam le boldogan. Most nyúltam a lépcsőn. tetett. Ahogy a giccsesek
és m indig szép nők tá rsa ­ légy okos Mágocsi, h a ezt Na de Kovács úr, az nem
festik és aláírják: Apa a
ságában vagyok. Ezt ő
m ondta nekem, nem is re fiával. Igaz, vasárnap volt,
m ondta, kiabálta egy zsú­ a büszke atya sétáltatta a
folt villamoson, ahol ő a fiát.
peronon állt, én bent, m é­ De ez a büszke ap a lete tte
lyen a kocsiban, összepré­ büszkeségét és m intha sa­
selve. já t fiának kisöccsévé a la ­
— Jannapot, jannapot, kult volna át, olyan gyer­
hogy vagyunk? m ekes lelkesedéssel u g rott
— Csakcsak. elém, am ikor fölfedezett:
— Nini! A kedves ism e­
— Nana. Maga m indig rős! Halló! Halló!
tele v an szép nőkkel. ' " 'r ^7 Nem is az arc, nem is a
M indenki felém fordult. az alkalm at elszalasztod, Mágócsi! ö t nem lehet le­ hang, hanem a szöveg volt
Nők, férfiak, öregek, fiata­ soha jobbat! rázni. C sak úgy. Egy h á tra ­ az, am ely a m últat elébem
lok. A k k o rtájt R udolf V a­ — K érem — m ondtam —> dőléssel. M ár ott is term ett. hozta. Csakugyan. Kovács
lentino volt a bálvány, aki­ csak tessék nyugodtan . . . M intha fellőtték volna a te ­ úr volt ez.
ért m eghaltak a nők. A vil­ Én m ajd vigyázok. . . El raszra, o tt állt a lábam előtt.
lamos népe jól m egnézett: nem m ozdulok in n e n . . . h a — Ez a kisfiam. H ajolj
— Halló! Itt vagyok. M i- meg szépen a bácsinak!
ki az az ipse — ak k o r így ak á r... ujs?
hívták a pacákot —, aki tele O dabökött egy pillantást, A gyerek m eghajolt. Nem
van szép nőkkel. aztán m egrándította a v á l­ Gondolkoztam . És b á n ­ tehetek róla, m ajdnem el­
Elm enekültem . lát, de olyan m egvetően, kódtam. M iért nem vagyok nevettem magam . Szakasz­
P á r nappal később ú jra m intha azt m ondta volna: olyan erős, hogy ezt a szem­ tott az ap ja v o lt. . . ott a te ­
belélökött a véletlen. Egye­ „Bánom is én, lopd el a tá s­ telen alakot egyetlen rá n ­ raszon, ahogyan m eghajolt
nesen a közepébe. Kovács kám at, vidd el a nyugágyat, tással átdobhassam a k o r­ az ism eretlen nő előtt.
úr lelkesen üdvözölt, nagy h át érdekel engem, evvel láton, bele a medencébe? M agamhoz tértem . G ra­
garral m utatott be a hölgy­ nem fogsz nálam b ev á­ — Igazán bem u tath atn a a tuláltam .
nek. Am a nagy „gar” m eg­ gódni.” hölgynek. Ne álljak itt csak — És ki az anyja? — k é r­
akadt a torkán. Most leplez­ P ercekig ültem így, le­ ú g y . . . h á t nem ? deztem kíváncsian.
tem le Kovács u rat, hogy taglózva, bénultan. A ztán — Engedje meg — fordul­
neki fogalm a sincs arról, ki Kovács ú r m ár nem volt
m egráztam magam. Micso­ tam oda az ism eretlen nő­ gyerek. F eln ő tt lett. F elnőtt
vagyok, _ hogy hívnak — da ostobaság ezen rágódni! höz, m iközben már, m inden egészen az égig, szerencsé­
csak azt tudja, hogy a És h a m egism ertem volna? eshetőségre elkészülve, fel is re beverte kobakját egy
M akkhetesben szoktam ebé­ Mi van akkor? M egvárhat­ álltarh —, hogy bem utas­ felhőbe, visszahúzta, hogy
delni, a New Y orkban fe­ nám a k ijáratn ál, hazak ísér­ sam egy kedves ismerősö­ felelni tudjon nekem:
ketézem és „tele vagyok hetném . Esetleg k in t lak ik met. Kovács úr, a M urányi
szép nőkkel”. a Filatori-gátnál. Taxi, B ér­ utcából. — H át nem látszik? —
— Engedje meg, Gizikém kocsi. Nem, ez nem száll be m ondta fölényesen. — P e­
Kovács úr, a piaci légy, dig a szeme egészen az any­
— lobogott Kovács —, hogy idegennel „kocsikázni” — m eghajtotta magát. Illedel­
bem utassam m agának . . .
ha pedig igen, ak kor m ár mesen : jáé.
izé . . . ö . . . egy kedves is­
nem is kell. Nincs köszönet — Nincs szerencsém is­
merősömet. — Kovács . . . m erni az anyját.
az ilyenfajta ism eretségben.
A bban a pillanatban el­ S trand, vagy ötórai tea, Én pedig el, a b alfen é­ — Dehogynem. H át őt
határoztam , ezt m eg fogom mindegy — utcai ism eret­ ken. vettem el. J u d itk á t. . . a
bosszulni. Kedves ism erős? ség, könnyű siker. G om b­ Pontosan m ásnapra jö tt kedves ism erő sét. .. ak it
Na, Kovács úr, fogunk mi ház. meg a kinevezésem, a nagy­ bem utatott nekem . . . m ég
még találkozni. Jö tt vissza a gombház, de bányai festőiskolába. Egy akkor . . . a Széchenyi stra n ­
még nem szakadt le, vissza­ hét m úlva m ár el is u taz­ don. Em lékszik?
T ült a nyugágyba, a régi he­ tam. K ét évig éltem Nagy­
alálkoztunk is. A Szé­ lyére. M ost m ár nem fek ü d t bányán. T ársas összejövete­ Sokáig néztem utánuk.
chenyi fürdőben, a s tra n ­ le, csak ült, egyenes d erék ­ leken legjobb lemezem lett Tűnődve. M in tűnődtem ,
don. Én a teraszon ü l­ kal. így m ég szebb volt. Kovács úr, a kedves ism e­ magam sem tudom . M aguk
tem, az alsó lépcsőn egy rős. V alahányszor a tö rté ­ tudják, hogy m in kell itt
szép nő társaságában. Szép netben odaértem , hogy Ko­ tűnődni? Nem hiszem. Tisz­
nő? K evés a jelző. F e ltű ­ ■A. terasz alatt, a vízm e­ vács u ra t bem utattam az ta sor. És nem is hosszú.
nően szép. Kétrészes, b ú za­ dencékben, a partokon és a idegen nőnek, fuldoklott K ét betű. N és ö . Nő.
10 kék trik ó van rajta, am ely vendéglőben zsivaj gott a m indenki a nevetéstől. Boross Elem ér
 G om b helyett paszomány
S á n d o r K á ro ly ra jz a
Balta •ó, v a d o n a t suttogta d ém on i erővel. —
új íróasztala előtt ült és válasz­ Szép, kövér tehetséget. Te
ra válaszoló vitacikket írt. leszel a világ legnagyobb írója!!
Csillaga em elkedőben volt, n é ­ Áll az alku?
hány jó l sikerült irodalm i vag- Bállá m agáb a roskadt. A
dalkozás lassan ism ertté tette kísértés tú l nagy volt. Erre
a nevét. „ A h a , ő az — su ttog­ nem szám ított. B alzac, T olsz­
ták itt-o tt tisztelettel, ha m eg ­ toj, és T h om as M ann ju tott
jelen t — ak i olyan jó l odam on­ eszébe. Zsebre teszi őket. E z
dogatott a . . . ” Igen, ő volt. tényleg nem u tolsó dolog. H al­
É s derűs elégedettséggel ih lett ványan m ég felrém lett előtte
ezen a reggelen és a m ester a mester in tő árnyéka, de el­
tanítására gondolt: „Ű r nem hessegette. D ö n tö tt!
ír! Illetve úr ír valam i piszkáló­ — Á ll! — É s belecsapott
dó m arhaságot és kikönyökli, az ördög tenyerébe.
hogy m egjelenhessen. Arra v á ­ — R endben van — szede-
laszol aztá n egy m ásik úr, lőzködött a sátán — m ától
aki szin tén nem ír, csak v á la ­ kezdve teh etséges vagy. Én
szol. É s m egin t elölről. E z a pedig rendre szállítom m ajd a
hírnév ú tja !” témákat.
E kkor m egjelen t az ördög. És úgy lö n . A z író pedig be­
E gyszer csa k ott ült az íróasz­ zárkózott a szobájába és egy JariSpec a r á d ió ja e lő tt.
tal tú lsó felén és szerényen hónapig kizárólag soha nem lá ­
m osolygott. tott rem ekm űveket írt, am elyek m ester. Ilyen izékkel, h ogy is D ühödten tollat ragadott, hogy
B állá Gáspár m eg sem lepő­ m ellett eltörpül az emberi kul­ hfvják? válaszoljon. D e ak k or eszébe
dött. R osszabb találkozásai is túra m inden irodalm i alkotása — N ovella. M éghozzá kitűnő. ju to tt a szerződése. . .
v oltak m ár. Letette a tollat A zután n yakába vette a várost. — Igen , igen , szóval novella. E gy év m úlva állást vállalt
és rám osolygott. Először is azt a szerkesztőséget N ovellácska. H agyja csak itt, az adóhivatalban. D élutánon­
— Jó reggelt, m i járatban kereste fel, ah on n ét annak m ajd elolvasgatjuk. Különben ként, friss tehetségével, elkese­
vagy? idején karrierje elindult. N agy teljesen jó l érzi m agát? M intha redetten írta m eg a jobbnál
— M egkísérellek m egkísér­ örömm el fogadták. sápadt lenne. jobb tém ákat. G yűlölettel gon­
teni — m ondta finom an és — R égen n em láttuk a m es­ A z író m élyen m egsértve dolt az ördögre, aki letérítette
szellem esen a vendég, akire tert. Á , an ya g o t hozott. N agy­ haladt le a lépcsőn. E lhatározta, a dicsőség útjáról. D e már
hatott a fen n k ölt környezet. szerű. B iztosan valam i csípős hogy többet feléjük sem n éz. késő volt. Lassan m egöregedett,
A z író helyeslőén bólintott. cikkecske, am ily et csak a m es­ Majd könyörögnek m ég . . . És szobájában pedig a m ennyezetig
— P aran csolsz feketét? N em ter tud írni, h e-h e-h e. m egújult kedvvel indult egy em elkedtek a kéziratok. T ény­
tudom , kedveled-e, u gyan is. . . Bállá szó n élk ü l átnyújtotta m ásik szerkesztőségbe. D e ott leg rem ekm űvek voltak . D e
— H ogyn e — nyugtatta m eg a m űvét. A szerkesztőnek le ­ sem volt szerencséje. A har­ vitacikket nem írhatott többé
a sátán — pesti vagyok. esett az álla. m adikban sem . Sehol. B állá Gáspár.
N ém án szürcsölték a forró — No lá m . N em is tudtam , E gy h ét m ú lva azt olvasta, E lfeledetten, szegénységben
italt. A z ördög szem m el láth a­ hogy ilyen ek k el is foglalkozik a hogy úgy látszik , kiírta m agát. halt m eg, keserű szívvel.
tóan zavarban volt. B állá m eg ­ Kristóf Péter
sajnálta és közism ert világfias
k önnyedségével a segítségére
sietett. S zű r-S zab ó Jó z se f r a jz a E zek a gyanakvó férjek!
— T érjünk talán a tárgyra.
Mi jó t h oztál?
— T ém át. Illetve tém ákat.
— É rtem — bólogatott Bállá
— vitatém át. K i ellen?
— Senki ellen. Novella és
regén ytém ák at hoztam .
A z író leejtette a feketés-
csészét.
— N ekem ???
——N eked. M ondtam m ár,
hogy m eg akarlak kísérteni.
B állá Gáspár veszélyt szim a­
tolt. E lhatározta, hogy óvatos
lesz. H add m utassa ki kár­
tyáit a csábító.
— H alljam a feltételeket.
— E gyszerű az egész. M in­
dennap kapsz tőlem egy ra­
gyogó tém át. A z életből ellesve
— fitogtatta irodalm i jártassá­
gát a p okol küldötte. — E zzel
szem ben n em írhatsz több
vitacikket!
A z író felhördült.
— B olondokat beszélsz. Szó­
val n e vitázzak többet? V alóban
rád vall ez a pokoli ötlet. És
a zt n em árulnád el, h ogy m it
csináljak a tém áiddal? Talán
bearanyoztatva a vitrinbe rak­
jam ? — É s akkorát nevetett,
h ogy a falat díszítő négy írod alm i
díj esörrenve a padlóra esett.
De a kísértő nem hagyta
m agát
— Tehetséget is adok. — — Jó, h o g y h a z a j ö tt é l. A lfr é d ! A s z o m s z é d ú r e la d á s r a k ín á lja e z e k e t a k is p e r io n v a c k o k a t! 1 1
 Belvárosi visszakozz!
Toncz T ibor r a jz a

Csak kitörő örömmel üd­

vözölhetem a pom pás kez­
dem ényezést, m ely korunk
tétova m űvészetét igyekszik
kikorm ányozni a sanyarú
zsákutcából.
Tudniillik rájö ttek , hogy
kultúrvonalon idáig helyte­
lenül értelm ezték a szemé­
lyes érdekeltség elvét. —
Ugyanis például irodalm i té­
ren, a szerzők nem csak a
tiszteletdíjat v ették fel, am i
m ég hagyján, m ert levegő­
ből nem lakhat jól egy fel­
nőtt em ber, hanem a m ű­
veket is túlnyom órészt ők
m aguk írták, teh át az egész
dologban légióként ők vol­
ta k személyileg érdekelve,
egy szűk kis hivatásos cso­
port, nem pedig az olvasók
széles rétegei, akiknek ezen
áldatlan gyakorlat követ­
kezményeképp m á r csak az
a jelentéktelen szerep ju ­
tott, hogy végigböngésszék
a verset, vagy novellát és
kész.
Hol itt a személyes érde­
keltség? Bizony alig néhol.
Á m de itt van a k u ty a el­
ásva!
Az olvasók ne csupán ol­
vassák azt a könyvet, h a ­
— M icso d a d is z n ó s á q ez!? A k ir a k a tb a n m in d e n r e rá van té v e az „ E la d v a ” tá b la !
— De e l v t á r s n ő k é r e m , k e g y e d n e k t e tt ü k f é lr e !! nem írják is, m in d já rt job­
ban fogja őket érdekelni,
szívesebben vásárolnak b e­
Fakir az ölebbel lőle.
H e g e d ű s I s tv á n ra jza
Nagyszerűen b evált a
M agyar Ifjúság ilyenirányú
kezdeményezése, hogy a fa n ­
láttam egy táblát az Állatkert tasztikus regényt, ru tin tó l
egyik ketrecén, amelyben szarvas- összeaszalódott írók helyett,
félék tartózkodnak. Ez állt rajta: a lap lelkes olvasói fa b ri­
„Az állatok szőrmebundája azért kálták sajátagyúlag. — H a­
kopott, mert vedlés alatt állanak." sonlóképp készül, a szintén
Bevallom, eddig a pillanatig eszem­ komoly népszerűségnek ör­
be se jutott arra gondolni, hogy ne­ vendő „B udapesti lányok”
tán azért járnak ezek az állatok című folytatásos rádiójáték.
ilyen topisan, mert tegyük föl, az új örv en d etes volna, h a a
bundák beszerzésére szánt pénzt Va­ rokonterületek felelős té ­
laki bűnös módon másra fordította, nyezői is m iham arább le­
vagy Valakinek a hanyagságából vetkőznék álintellektuális
nem adták be idejében a Patyolat­ gátlásaikat és felszám olnák
hoz és most már csak őszre tudják végre ezt a többévezredes
rendbe hozni, vagy kaptak ugyan új (mint kiderült, teljesen in ­
bundát, de azokat úgy, ahogy volt, dokolatlan) arisztokratikus
Valaki beadta a Bizományiba. Mon­ elkülönülést!
dom, mindeddig meg sem fordult Hisz’ gondoljunk csak
ilyen gondolat bennem. De a tábla arra, m ennyivel színesebbé
szöget ütött a fejembe. Nagyon mo­ ten n e egy opera előadást, h a
sakodnak, nagyon magyarázkod­ például a Rigolettóban, „Az
nak ... Ahol így védekeznek, vala­ asszony ingatag”-ot Já ra i
mi nem stim m el. .. Mi történhetett N eh éz lenne József helyett inkább v alaki
a szarvasok szőrmebundájával? Vizs­ L á s z ló r a j z a
m ás énekelné el a közönség
gálatot kérek! köréből, term észetesen ön­
K. M kéntes jelentkezés alapján.
— Vagy — m ondjuk — a
Szerkesztőségünkbe számos ol­ Tavaszi T árlat látogatói, a
vasónk küld kéziratokat közlés rendelkezésükre álló festék­
k el és ecsettel, kedvük
céljára. M inden kéziratot elol­ szerint m ódosíthatnák az
vasunk, de b írálatot csak azokra egyes képeket.
a kéziratokra küldünk, am elyek­ Még oldalakon keresztül
ben a hum oros írói tehetségnek sorolhatnám , de aki ért az
okos szóból, annak ennyi is
jelét látjuk. A meg nem felelő elég, aki pedig nem ért, az
kéziratok megőrzésére nem v ál­ meg am úgy is ragyogóan
lalkozhatunk. — V e d d t u d o m á s u l, B é la , ha érvényesül az életben.
12 h o g y m e g c s a l s z — e lc s ú fít la k ! D a lm á th F e re u c
 N yu gat-N ém etország betegágyánál

A gyerek három éves. Fiú. Á ldott

rossz kölyök, azt hiszem alig van
p árja. A napokban is szétdobálta
összes játék á t és azzal szórakozott,
hogy m indegyikre külön-külön rá ­
lépett. Jól m ent a dolog m indaddig,
am íg a lendkereke® autó ki nem csú­
szott a lába alól. M ert ak k o r i elvá­
gódott és hom lokát odakoppintotta
az asztal lábához. Éktelen bömbölés-
re fakadt.
— Le kell nyomni hideg késsel —
m ondta a nagym am a és m á r szaladt
is a konyhába.
F erike iszonyatosan bömbölt.
A nagym am ának nem v o lt sikere
a késsel, F erike még csak a köze­
lébe sem engedte.
— Borogatást rá! — szólt hirtelen
a nagypapa és rohant a fürdőszo­
bába.
A gyerek ordított szüntelen:
— Neeem . , . nem akarohom . . .
nagyon fáj.
A nagypapa cselhez folyam odott:
— Látod, a nagypapa is b ek ö ti —
szólt és zsebkendőjét h irtelen a sa­
já t hom lokára kötötte. F e rik e a T e m p ó ... de m icsoda tem p ó!
könnyein keresztül nézte, d e egyre T o n cz T ib o r r a jz a
csak visított:
— Fáj a fejem — aztán m ég fáj­
dalm asabb hangon: — K össe be
nagym am a is!
A nagypapa hunyorított és a nagy­
m am a fejére is rák erü lt a kendő.
— Na, m ost a Ferike fe jé t is be­
k ö tjü k — próbálkozott a nagym am a,
d e hiába.
Csöngettek. A gyerek szülei érkez­
te k meg a moziból. M egdöbbentek a
k é t bekötött fejű öreget látv a, de a
nagypapa jelentőségteljesen hunyo­
ríto tt:
— Mi történt, Ferike? — kérdezte
az aggódó anya.
— Kösse be anyu is — böm bölt a
gyerek válasz helyett.
Nem leh ete tt vitatkozni. A pura
is, an y u ra is, rák erü lt a kendő. Csak
F erik e feje volt még szabadon. A
szülők és nagyszülők egymás m ellett
ü ltek a sezlonon, bekötött fejjel,
fájdalm as képpel, m int valam i szük­
ségkórház ápoltjai és fennhangon
dicsérték a bekötöttfej előnyeit és
jóságát, belekeverve a cicát is meg
a m ikulást is, aki szintén k endőt
Jjprd a fején. A nagypapa tito k b a n
bevett egy karilt, a nagym am a
m eg nagyokat sóhajtozott.
F erike zokogása azonban alig
a k a rt szűnni. A nagy sírá sra b ejött
a szomszédból a jóságos M ária néni
is, hogy m i van. A gyerek m egint
hangosabban bömbölt:
— A M ária néni is kösse be!
M ár öten ü ltek egymás m ellett,
bekötött fejjel. M ária néni unokája,
a kis 4 éves Béla bam bán á llt az a j­
tó b an és ijed t szemmel n ézte a fe-
hérkendős szomorú em bereket. Mi­
közben a kardos doboz óvatosan
kézről kézre já rt, Ferike szem e fel­
száradt és vad tűz lobbant benne.
H atalm as csatakiáltással odarohant
Bélához, k ihúzta m agát és így szólt
hozzá:
— Béla! Játsszunk kórházat! Én
leszek a doktor bácsi!
Halasi Árpád — É n é p ít e m , é p ít e m , d e m l le s z e z z e l a k á v é h á z z a l, h a m á r é n n e m le s z e k ? 13

Xe a& l/tr& A ícSávaX /
M á ty á s fö ld — p o s t a n é lk ü l
B u d ap est X V I. k e r ü le té n e k
M á ty á s fö ld n e v e z e t ű p e r e m k ö z ­
s é g é r ő i v a n sz ó . Itt v a n az
I K A R U S -g y á r , v a n it t e g y g é p ­
k o c s is z e r tá r , tö b b sp o r te g y e s ü ­
le t, n é g y , r e n d k ív ü l n é p e s i s ­
k o la é s v a n 10.000 la k o s is . . .
V a n it t m in d e n , c s a k —i p o sta
n in c s !
A z a z h o g y v o ln a p o sta , d e
é p ít k e z é s m ia tt feb ru á r ó ta
z á rv a v a n . J ó é s r e n d e s p o s ta ­
é p ü le t e z , d e e g y s z e r r e c s a k v a ­
la k in e k e s z é b e Jutott, h o g y e z t
id e j e v o ln a á ta la k íta n i: n o sz a ,
m in d já r t e l i s k e z d té k e g y ,
v a g y i s : e g y e t le n e g y k ő m ű v e s ­
s e l! H o g y m it a la k íta n a k r a jta ,
az r e j t é ly , é r d e m e s v o ln a k i­
n y o m o z n i.
D e h a m á r m u s z á j v o lt á ta la ­
k íta n i a t e lj e s e n Jók arb an le v ő ,
k ifo g á s ta la n é p ü le te t, a m e ly
m in d e n b e n m e g f e le lt c é ljá n a k ,
le g a lá b b b é r e lt v o ln a a p o s ta
v a la h o l, a k á r a g im n á z iu m b a n ,
a k á r m á s Is k o lá b a n , akár
m á s u tt e g y h e ly is é g e t, ahol
fo ly ta t h a tn á m u n k á já t. D e e z
s e n k in e k s e m j u to tt e s z é b e ! J e ­
Hol a tiszaszőllősi alma?
M ik or az a s o k a t emlegetett
hitregebeli a lm a eltűnt az Éden
TSZ kertjéből, a mennyei min­
denhatóságok rögtön megindí­
tották a nyomozást és a tette­
sek, mire a nap lenyugodott,
már kívülről szagolták a para­
dicsomot. A mennyei hatóságok
intézkedése tehát gyors és b ü -
rokráciamentes volt, de a mi
elveszett almánk — írja a kel. Itt érte őket az újabb meg­
Tiszaszőllősi Földművesszövet­
kezet ügyvezetője —, úgy el­
sodródott a bürokrácia dzsun-
geljében, hogy közel két év le-
pergése alatt sem tudunk nyo­
mára akadni. Pedig nyomozunk
rendületlenül!
Még 1955. augusztus ll-én tör­
tént, hogy a Tiszaszőllősi Föld­
A z a lá b b ia k b a n a H u s z á r
u tc a 6. s z á m ú h á z re g é n y é t
ír ju k m eg. E z t a h á z a t tiz e n k é t
é v v e l e z e lő tt félig le b o m b á z tá k
é s ez é v ja n u á r ig C sipkerózsika
á lm á t a lu d ta . E k k o r a z o n b a n
m e g é rk e z e tt IK V herceg é s
h o m lo k z a to n csók o lta. E rre a
h á z fe lé b re d t é s ja n u á r ó ta
ig e n z a jo s é le t e t él: ta ta ro z z á k ,
á té p ítik .
A ré g i m e s e i t t v é g e t is é rn e ,
d e e b b e n az e se tb e n a m e se
c sa k m o s t k e z d ő d ik . E g y sz ó ­
v a l „ m e s é s d o lg o k a t” m ű v e lte k
a V I I . k e rü le tb e n . Az IK V
u g y a n is e lh a tá ro z ta , hogy f e l ­
é p íti a h á z u tc a i f r o n tjá t.
(E z a ré sz 1946 ó ta ro m o k b a n
h e v e rt.) A te rv e z ő k éssz e rű
ú jítá s o k a t, v a la m in t k o rs z e rű ­
s íté s e k e t e szk ö zö ltek a t e r ­
v e k b e n . K is z á m íto ttá k , h o g y
ö t la k á s s a l tö b b e t tu d n á n a k
é p íte n i, h a az e re d e ti n a g y ­
m é r e tű 3 é s 4 sz o b ás lakáso k b ó l,
az e lő írt m é re tk ö v e te lm é n y e k e t
b e t a r t v a —— n é h á n y n ég y z e t-
m é te r t, ille tv e n é h á n y k is e b b
s z o b á t le v á la s z ta n a k .
E z t az ú j t e r v e t k ö z ö lté k
l e n l e g az a h e ly z e t , h o g y m in ­
d e n a já n lo tt le v é l , u ta lv á n y ,
c s e k k , c s o m a g , te le fo n s z á m la
stb . m ia tt S a s h a lo m r a k e ll
z a r á n d o k o ln u n k , a m i k ö rü l­
b e lü l k é t fo r in tt a l m egdrá­
g ít j a n e k ü n k a ta r ifá t. A
s a s h a lm i p o s t a h iv a t a l
s ir a lm a s a n s z ű k , h o g y in k á b b
a z t k e lle t t v o ln a á t a la k ít a n i . . .
A z t h isz e m , m é g n e m fo r d u lt
e lő a v ilá g tö r té n e le m b e n , h o g y
e g y f o n to s p o s t a h iv a ta l k ö rü l­
b e lü l f é l é v ig z á r v a le g y e n . A
p o s t a v e z é r ig a z g a tó s á g egyéb­
k é n t ( h o z z á in té z e tt p a n a szo m ra )
r ö v id e n azt k ö z ö lt e v e le m , h o g y
a h e ly b e li p o s t a h iv a ta l á ta la k í­
t á s á t a z é p ü le t r o s s z á lla p o ta
t e t t e s z ü k s é g e s s é é s a h iv a ta l
„ e lő r e lá t h a tó la g f. é . j ú liu s h ó ­
n a p b a n m e g k e z d h e ti m ű k ö d é ­
sé t”.
S h a n em jó l lá ttá k elő re,
a k k o r ta lá n m é g d e c e m b e r b e n
i s S a sh a lo m r a f o g u n k za rá n d o ­
k o ln i?
R é v a i Jó zsef d r.
M á ty á s fö ld
m űvesszövetkezet a 406. számú
vasúti fuvarlevéllel 37 íd d a a l­
m át adott fel a Nagykőrösi
Konzervgyár címére. Az alma
tehát annak rendje és módja
szerint útra kelt. Ez idáig rend­
ben is van. ■A baj csak akkor
kezdődött, mikor a Földműves-
szövetkezet sürgetni kezdte az
az alma ellenértékét. A Nagy­
kőrösi Konzervgyár azzal uta­
sította el őket, hogy az almát a
23. számú fizetési megbízáson a
szolnoki MEK-nek számlázta és
továbbította. No végre, megvan
a tettes! —»u jjon gtak a tisza-
szőllősíek és nyomban felvették
a kapcsolatot a szolnoki MEK-
lepetés, mert a szolnokiak meg
azt válaszolták, hogy ők nem fi­
zetnek, mert az alm át a nagy­
kőrösiek kapták meg. No végre!
— szomorodtak el a tiszaszöuő-
siek. — Nincs m eg a tettest —
és felvették a kapcsolatot a
Ludas Matyival.
(b ern á th )
a z o k k a l a la k ó k k a l, a k ik e t
a z á tre n d e z é s é r i n t e t t volna.
M iv el v o lt o ly a n la k á s , a m e ly ­
n e k le v á la s z ta n d ó ré sz e tiz e n ­
k é t év ó ta ro m o k b a n h e v e rt, a
la k ó k szívesen é s k észséggel ír ­
t á k a lá az ú j t e r v e t. E z t a
te r v e z e te t jó v á h a g y tá k és
ja n u á r b a n m e g k e z d ő d ö tt az
é p ítk ezés.
A z olvasó m o s t p ersze a z t
h is z i, hogy az á té p í té s b e feje­
z ő d ö tt és az ö t c s a lá d — a k ik ­
n e k a T a n á c s k i u t a l t a a la k á ­
s o k a t — b e is k ö ltö z ö tt.
D e n e m íg y t ö r t é n t . A z egyik
la k ó , a k i az a lá írá s o k g y ű jté se
id e jé n n em v o lt o tth o n , t i l t a ­
k o z o tt a f a lb o n tá s ellen. A
H á z k e z e lé si I g a z g a tó s á g a z o n ­
b a n igen h e ly e s e n n e m tö rő ­
d ö t t ezzel az e g y e tk n lak ó v al
s fo ly ta tta az é p ítk e z é s t. E n ­
n e k a la k ó n a k h á r o m szo b ája
é s egy n e g y e d ik , n a g y szem ély ­
z e ti sz o b á ja v a n . Id ő s e b b h á ­
z a s p á r és e g y a lb é rlő la k já k
e z t a négy s z o b á t. A főbérlő a
b író sá g h o z f o r d u lt. A b íróság
M egértő lélek
o ly
— M éq m in d ig n e m k a p ta m e g a g a lv a n iz á ló m ű h e l y
a z e ls z ív ó t . A k k o r m ié r t íg é r i a z iq a z g a t ó e lv t á r s m á r
k ét éve?
— M ert h á r o m é v i g é n is a b b a n a z e g é s z s é g t e l e n m ű ­
h e ly b e n d o lg o z ta m ! . . .
---- ■ --------------
M i van a k a n yá ri Ha tudnád,
p é k s é g g e l? , kedves Ludas Matyi, m ennyire
szerettem volna a Pauk vonós­
K a n y á r n a g y fa lu , s o k k e n y e ­ négyest meghallgatniI Sajnos,
r e t fo g y a sz t, e z é r t a h e ly b e li nem tudtam meg, hogy hol lesz
p é k s é g a lig g y ő z te a s ü t é s t , e l­ a hangverseny. Ugyanis a m á­
a d á s t. K é t h é tte l e z e lő t t é r t h e ­
jus 8-1 újságokban m indössze
útbaigazítást kaptam: „A hang-
t e t l e n ü l e z t az e g y e t le n p é k s é ­
g e t i s m e g s z ü n te tté k . M o s t a
j á r á s i s z é k h e ly r ő l. D e r e c s k é r ő l
k a p j u k a k e le tie n , s ü le t le n , k é t-
h á r o m n a p o s k e n y e r e t , d e m ég
e b b ő l is k e v e s e t k ü ld e n e k .
M o s t j ö n a n a g y d o lo g id ő , a m i­ KPVDSZSZ színházterm ében
k o r b iz o n y s e n k i s e m é r rá a tartják meg."
b o lto t le s n i, h o g y m ik o r h o z ­ Tekintettel arra, hogy nem
z á k a k e n y e r e t. H a e d d ig s z ü ­ tudtam m egfejteni a KPVD-
n e t e lt v o ln a az ü z e m m u n k á ja , SZSZ szavak rejtvényét, nem
hallgathattam meg Haydn és
m o s t m á ju s b a n k e l l e t t v o ln a Mozart muzsikáját. Vajon a
m e g n y itn i. K é r é s ü n k : s ü r g ő s e n
KPVDSZSZ-t olyan közkeletű
á llít s á k v is s z a a k a n y á r i p é k ­ rövidítésnek tartják, am elyet
sé g e t! mindenkinek illik ism erni?
N a g y I s tv á n P o lg á r K á lm á n n á
é s so k s z á z k a n y á r i la k o s B p ., V I., C s e n g e r y u . 64.
n a k ” h á r o m sz o b á ja v a n . E z e k ­
n e k e g y ik é b e n (a n a g y u d v a r i
/) / / { / j z j t f VTC A ßA A /
s z e m é ly z e tib e n ) p a p a g á jo k a t é s
h e ly t a d o tt u g y a n p a n a s z á ­ k a n á r i k a t te n y é s z t. A z a s s z o n y
n a k , d e a végzés m é g n e m a r r a h iv a tk o z ik , h o g y b e te g ,
jo g e rő s . E z az e g y e tle n t i l t a ­ n e m t u d m o s t dolg o zn i —
k o z á s fe lb o ríto tta az é p ítk e z é s c sa k te n y é s z te m . A z é p í t ­
m u n k a fo ly a m a to B sá g á t. A H á z ­ k e z é s n e k c sa k a p a p a g á j-s z o ­
k e z e lé s i Ig a z g a tó sá g m e g fe lle b ­ b á r a le n n e szüksége, d e a s z o ­
b e z te a v é g z é st és a z é s s z e rű ­ b á t m o s t m á r n e m a k a r j á k
sé g e lv e a la p já n to v á b b é p ít te ­ o d a a d n i.
te tt. Ily e n k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt
A ré g i rom os ré s z e k így félő v o lt, h o g y a ré g i h e ly z e ­
t e t ő a lá k e rü lte k é s a la k á s o k t e t tö b b sz á zezer fo rin to s k ö l t ­
e g y ré s z e is m a jd n e m te lje s e n ség g el ú j r a v is sz a k e ll á llíta n i.
e lk é s z ü lt. A b író i v é g z é se n fe l­ S z e re n c sé re a V II. k e r ü le ti
b u z d u lv a , m ég k é t la k ó lé p e tt T a n á c s V B elnöke, a m é m ö k i-
v is s z a a sz erző d éstő l, p o n t é s a la k á s h iv a ta l is a l a k á s ­
a z o k , a k ik n e k régi, tiz e n k é t év é p íté s f o ly ta tá s á t szo rg a lm a z z a ,
ó t a n e m h a s z n á lt s z o b á ju k is b á r a z IK V e lk ö v e tte a n n a k
m a jd n e m te lje s e n fe lé p ü lt és id e jé n a z t a sz é p s é g h ib á t,
a k ik a n n a k id e jé n u g y a n c s a k h o g y a z é p ítk e z é s t n e m j e ­
a l á í r t á k h o z z á já ru lá s u k a t. l e n t e tt e h iv a ta lo s a n a m ű s z a k i
A H áz k e z e lé si Ig a z g a tó s á g o s z tá ly n a k . M ost e re d m é n n y e l
tá r g y a l. E gyelő re á ll az é p ít­ k e c s e g te tő tá rg y a lá s o k fo ly ­
k e z é s , é s h a az é ss z e rű tle n sé g n a k . R e m é n y v a n a rr a , h o g y
g y ő z , v is s z a k e ll á llíta n i a győz a jó z a n ész é s fe lé p ü l az
la k á s o k a t — régi á lla p o tu k b a . ö t ú j la k á s . B íz u n k a b b a n is,
D e e d d ig n em d ö n tö tte k . A h o g y a m a d a r a k m e g e lé g e d n e k
h e ly s z ín i szem lék k ö v e tik e g y ­ e g y m e llé k h e ly isé g g e l v a g y a
m á s t . A H u s z á r u tc a i h u s z á r -, főbórlő s z o b á já v a l.
c s ín y eg y ik „ tilta k o z ó la k ó já ­ .4 . r
 ------------------- f( 7 £ Z A X /U 4 -
Terjed a divat
Vacsora a nagyhírű vendéglőben. V asvári A nna rajza
A fartőnek nevezett marhahús vité­
zül ellenáll az életlen késnek. Meg­
próbálom megfordítani a kést: a
tompa felével sem lehet vágni.
Törzsvendég vagyok a vendéglőben,
odakéretem az üzletvezetőt.
— Kérem szépen — szólok szeré­
nyen —, azt nem kívánom, hogy a
marhahús puhább legyen. De miért
nem fenik meg a késeket?
— Nem szabad, kérem — hangzik
a meglepő válasz.
— Ki tiltja?
— Az ügyrend.
Kedvesen, szakszerűen meg is ma­
gyarázza:
— Vendéglátó üzemekben tilos a
késeket élesre fenetni. Meg van en­
nek kérem a maga oka. Éles késsel
a vendég esetleg kárt tehet valaki­
ben.
Bámulattal nézem a kést. Tökéle­ A káposzta m entegetőzik
tes példány. Nincs az a marhafartő,
amelyben kárt lehetne tenni vele. S zűr-S zabó Jó z se f r a jz a
s. a.

A u r á -U z
Nem kevesebb, m int huszonhárom
autót hoztak haza m agukkal a Népi
Együttes tag jai nagysikerű nyugati
turnéjukról. A kitűnő m űvészek kö­
zött P árizsban kitö rt a kocsi-láz. A
házaspárok kivétel n élk ü l vásárol­
tak m aguknak autót. A m ikor m ár
együtt volt a pénz, egyébről nem
beszéltek a művészek, m in t a külön­
böző m árkákról. Egy kis bisztróban
üldögéltek szaklapokat forgatva.
Röpködtek az asztal felett a gyárak
készítm ényei:
— Ford, Citroen, Peugeot, Opel...
A kis szőke táncosnő észre sem
vette, hogy a pincér m ár kétszer kér­
dezte, m it óhajt. Végre válaszolt:
— T eát kérek.
— Rum, citrom ? — érdeklődött a
pincér.
A táncosnő szórakozottan mon­
dotta: — B o c s á n a t, h o q y c s a k v a c s o r á r a é r k e z tü n k , de d é lu tá n n é q y ó r a k o r in d u lt
— Citroen. a k o c s in k v a la h o n n a n a n y a v a ly á b ó l a z ö ld s é g e s b o ltb a . . .

fo u lly
L I S Z T F E R E N C szo m szé d ja , e g y b a n ká r, e s té ly t adott.
A zo n g o rá n ó rá k o n á t cs u p a silá n y z e n é t já ts z o tta k .
E g yszerre m e g je le n t h á ló k a b á tb a n és p a p u c s b a n L iszt,
a szo m szé d . L é le g z e tv is s z a fo jtv a n é z té k a M e s te r t, de
m e g b o c s á to ttá k n e k i n e m é p p e n sza lo n k é p e s ö ltö ze té t,
m e r t lá ttá k , h o g y a zo n g o rá h o z lé p ett. L is z t m e g á llt a
zo n g o ra m e lle tt, a b ille n ty ű k ö n v é g ig fu tta to tt e g y g yö ­
n y ö r ű g lissa n d ó t, lezá rta a zo n g o ra te te jé t, k u lc s á t le­
h ú zta , z s e b r e v á g ta és n y u g o d ta n tá v o zo tt.
•
C S O R T O S G Y U L Á R A e g y so rsje g y á ru s m in d e n á r o n
rá a k a r ta tu k m á ln i a p o r té k á já t.
— M in d e n so rsje g y e m n y e r . V e g y e n eg y e t, m ű v é s z úr!
— H a g y jo n b é k é n — i n te tte le a to la k o d ó t C sortos. —
N e m a k a r o k é n n y e rn i.
— V a n o ly a n s o rsje g y e m is i

A R ádióújság cím lapján h a t fiatal tehetséges szín­

m űvésznő áll a m ikrofon előtt. A szöveg öt színművész-
nőt em lít és felsorolja h ib átlan u l — m ind a hatot.
Eszünkbe ju t a régi cigányanekdota.
— M együnk q u arte tte t já ts z a n i. ; . Hogy kik? . . .
H át mi h á r m a n , ; -. Én, m eg a sógorom .; :
 H ogy kell vigyázn i! Külföldi mintára
P u s z ta i P ál r a jz a
•i
oS

— t s q o n a o ija , hogy ez n á lu n k is é r d e k e ln é
k ö z ö n sé g e t? . . .

Csak íg y lehetséges
V a sv á ri A n n a r a jz a

— N em h a r a g s z a n a k u g y e , d e e g y s z e r m á r s z e r e t n é k f r i s s k e n y e r e t e n n i . . .

LUDAS MATYI h u m o ro s, s z a tirik u s h e tila p . S z e rk e sz ti a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k ia d á s é r t f e l e l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Igaz*

q a tó ja . — S z e rk e s z tő sé g : B u d ap est. V ili., G yulai P á l u tc a 1 4 . T el.: 3 3 5 — 7 1 8 . - K ia d ó h iv a t a l: V III.. B la h a L u jza té r 3 .
T el.: 3 4 3 — 100. 142—220. — K ossuth N yom da. B u d ap est, V., H o n v é d u t c a 10. F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s I g a z g a tó . —
P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
Réber László rajza

E bédm sünet
 Ilyenkor m ájusban m in­
dig eszembe ju t M argit,
akihez annyi szerelm esle­
velet írtam . Csinos lány
volt, teltkarcsú és életve­
szélyes. Am ikor egy szép
régi tavaszon P ista félre­
vont, hogy olvasta fa liú j­
ság-cikkem et a term elé­
kenység em eléséről és sze­
retn e valam it kérni tőlem,
ijed ten tiltakoztam : „M ára
m ár k iírtam m agam öre­
gem .”
Aztán, am ikor m egm ond­
ta, hogy M argitnak szeret­
ne levelet írni az én segít­
ségemmel, m in d járt m ond­
tam , hogy az más. ö t perc
m úlva benyálazott ceruzá­
val ültem P ista asztalánál
és várakozva néztem rá.
— N a írd! — m ondta ő
és hátradőlt.
M egértettem , hogy ezt a
levelet teljes egészében ne­
kem kell meg is fogalm az­
ni. Nem volt nehéz, csak
tiszta szívből azt írtam ,
am it úgy is írtam volna
M argitnak. Szép levél volt.
P ista boldogan ro h an t el
vele.
M ásnap M argit, életében
először, szóbaállt velem.
F élrehívott és izgatottan
m u ta tta a levelet. Meg­
ijedtem , hogy rá jö tt a
tu rp isság ra és felelősségre
von: ilyen levelet nem ír­
h ato tt Pista. Ehelyett sze­
líd, kérlelő hangon ezt
m ondta:
— Ez olyan szép levél,
hogy én nem m erek rá vá­
laszolni. M agára gondol­
tam , m aga olyan szép fali­
(H o rst S ch rad e r a jz a a b e r lin i E u le n s p ie q e lb ő l)
újságcikkeket írt a term e­
lékenységről, biztoséin ezt
is m eg tu d ja oldani.
Szabadkoztam , aztán
m egválaszoltam a sa já t le­
velem et. Ügy is volt némi
elgondolásom arról, m it il­
lenék válaszolnia M argit­
nak, h á t m egírtam azt. H a
m ár így adódott.. Csak ép­
pen nem m agam nak címez­
tem, hanem P istának.
A lány egy kissé elpirult
am ikor végigolvasta, de
nem szólt semmit, elvitte.
P ista m ásnap egész dél­
előtt fütyörészett. Nem cso­
dáltam . De am ikor délben,
ebédnél félrevont és elő­
vette a levelet, begyullad­
tam , hogy íráspróbát akar.
M ert ezek olyan lu sták vol­
tak, hogy csak a nevüket ír­
ták a levél alá. K icsit elvál­
toztattam ugyan a m acska­
kaparásom at, am ikor M ar­
git voltam , de h áth a mégis
észrevette?
— Na most, öregem —
2 A nő egyen ru h áb an Is n ő buzdított ehelyett — m in­
dent bele, apait, anyait.
Érted?
Így történt, hogy ő rü lt
levelezésbe kezdtem önm a­
gámmal. K ét nap m úlva
m ár azt sem tu d tam levél­
írásnál, mi vagyok éppen,
P ista vagy M argit. M egtör­
tént, hogy M argit ilyene­
ket írt P istának:
— Holnap a feh ér szok­
nyádat vedd fel, abban
vagy szép.
Vagy P ista M argitnak:
— Azt szeretem benned,
hogy olyan férfias vagy.
•
Soha nem vették észre.
A szerelem vak. Én is m ajd
m egvakultam m ár. Hiszen
tébolyító szenvedéllyel íra t­
ták velem a nyolc, tizenhat
és harm inckét oldalas leve­
leket. Nem az ő kezük k a ­
pott görcsöt tőle. Ügy telt
el a m ájus, hogy egy k é t­
oldalú szenvedély m indkét
ágát végigszenvedtem. A
hónap közepe tá já n kény­
telen voltam bevezetni egy
újítást; vasárnap n ek iü l­
tem és m egírtam előre az
egész heti adagot. Nem is
volt olyan bonyolult, h i­
szen ha vasárn ap tudtam ,
m it fog kérdezni pénteken
Pista, akkor azt is tudtam ,
m it válaszol erre szom ba­
ton M argit. Ezenkívül úgy
ütem eztem be a dolgot,
hogy a h ét folyam án elje­
gyezzék egym ást és hagy­
jan ak engem békében.
Ehelyett kedden össze­
vesztek. Négy p á r levél se-
lejtbe m ent. Szerencsére
csütörtökön kibékültek és
akkor elővehettem az előre­
gyártott darabokat.
Itt tö rtén t meg aztán a
baj. Elcseréltem a sorren­
det, vagyis P ista m ár pén ­
teken válaszolt arra, am it
M argit csak szom baton k ér­
dezett meg. Ezt még ők is
észrevették, m ert m ost m ár
kezdték olvasni a levelei­
met, olyan szépeket írtam .
M ásnap reggel P ista tolt
le először:
— Tulajdonképpen nem
is értem , m iért ártod bele
m agad a m i dolgunkba. Ki
k ért rá?
Ebédidőben pedig M argit
jött oda hozzám dühösen:
— Ez csúnya dolog volt
magától. Azt hiszi, m i nem
tudunk m aga nélkül bol­
dogulni?
És hogy bebizonyítsa,
hogy tudnak, összeházasod­
tak. Ezt m ár nélkülem csi­
nálták. Lényegében egy­
m ást tan íto ttu k , én őket a
szerelemre, ők engem a le­
vélírásra. Nem tudom , ki
já rt jobban.
Gesztelyi Zoltán
 A bürokrácia története az aktatáskák tükrében
Szür-Szahó J ó z se f rajza

A kianalizált ember
K aján T ib o r rajza
fV alódi hortobágyi ponty
/ -- --- -—■

Hortobágy? Csikós) kútágashoz tám asz­ hogy Kecskeméten oly­

gulyás, legelésző m é­ kodva, csak m erik,
nesek, délibáb, pusz­ m erik a halat a vég­
t a . . . Ugyebár ön­ telen, a vad pusztáról?
kéntelenül és azonnal Csettintett valaha is
ez a gondolatsor ka p ­ valaki a nyelvével,
csolódik a fenti fo­ megkóstolva a halász­
galomhoz. lét: — ez igen, ezt
Érthető tehát meg­ csak hortobágyi ponty­
döbbenésem, amikor a ból készíthették, szinte
napokban a következő érzik rajta a ménesek
címet olvastam a dobogása ?
H ajdú-B ihari N apló­ Ezek után elkészül­
ban: — 5.500 mázsa tem mindenre. Ügy
ponty a Hortobágyról! érzem, az élet m ár
M in t kiderült, ennyit semmi meglepetést
halásztuk most tavasz­ sem tartogathat szá­
szál a Hortobágy ta­ momra. M ost már
vaiban. H át ezt eddig akkor sem döbbennék
elhallgatták előlünk / meg, ha értesülnék
Olvastunk valaha a róla, hogy a legfino­
Hortobágy halászai­ mabb gályatetői ga­
nak romantikus, k ü ­ bonából készült ke­
lönös életéről, am int nyeret exportálunk a
szemüket a távoli dé­ kényes igényű k ü l­
libábra függesztve, a földnek, ha hallanám,
annyira elszaporodtak
az orrszarvúak és őz­
félék, hogy még a há­
zakba is bemerész­
kednek, ha megtud­
nám , hogy a Csepeli
Vasművek legerősebb
oldala a dália kerté­
szet, ha olvasnám,
hogy a balmazújvárosi
Á llam i Gazdaságban
megkezdték az ú jtí­
pusú televíziós készü­
lékek sorozatgyártá­
sát.
Tán már az seht
döbbentene meg, ha a
taxiállomáson taxit
találnék, a telefonfül­
kében telefonkönyvet.
É s ha a Balaton-
szádló a Balaton m el­
lett lenne. . .
K . M.

A m e g s z o k o tt ú js á g s ta n d o n ú j a r c o t t a l á l ­ Harm inc év története

tu n k v a s á r n a p reggel. A tö r z s v á s á r ló k e g y m á s
u tá n k é rd e z té k :
m ellényben elbeszélve
— H o l a ré g i rik k a n c s? É s ho l a felesége?
E g y k is a g g o d a lo m m a l é rd e k lő d tü n k . H á t h a
e lm o z d íto ttá k ő k e t. N e m le h e sse n tu d n i, e s e t­
leg a p u lt aló l a d t a k h iá n y c ik k e t, v a g y á ru -
k a p c s o lá s t k ö v e tte k el.
A z ú j a ss z o n y m e g n y u g ta t :
— S z a b a d s á g ra m e n te k . K é t h é tig ó n h e ­
ly e tte s íte m ő k e t.
E g y p a s z o m á n y k a b á to s , b a ju s z o s fé rfiú t o ­
v á b b é r d e k lő d ik :
— S z a b a d sá g ra ? H o v a m e n te k s z a b a d s á g ra ?
K o lle g iá lis b ü sz k e sé g g e l feleli a h e ly e tte s :
-— A M á trá b a u ta z t a k . B e v a n n a k u ta l v a
n a p i n y o lc f o r in té r t.
E z m in d e n k in e k te ts z ik . E g y f i a t a l a ss z o n y
e lr a g a d ta tv a m o n d ja :
— H iá b a , ez m é g is c s a k n a g y sz e rű ! A z
e g y sz e rű rik k a n c s a M á tr á b a n ü d ü l . . .
M ire a p a sz o m á n y o s k a b á tú az a j k á t bigy-
g y e s z tv e m e g je g y z i:
— N e m n a g y d o lo g k é re m . P o c sé k id ő já rá s
v a n a M á trá b a n . . .
3
 \ J ^ u / W c jz k ^
N e m d ic s e k v é s k é n t, de azzal
k e ll k e z d e n e m , h o g y v a n egy
v a ló d i m in is z te rh e ly e tte s b a ­
rá to m . N e m o ly a n , a k i v a la m i­
k o r ily e n m a g a s á lla m i fő-
h iv a ta ln o k v o lt, d e o ly a n , a k i
m o st is a z . H o g y ez m ily e n
szerencse rá m n é z v e , a z t a z ó ta
tu d o m , m ió ta lo ttó z o m s e n n e k
fo ly tá n g y a k o r ta elem zek m a ­
te m a tik a i a r á n y o k a t és v a ló ­
szín ű ség ek et. A b b ó l in d u lo k k i,
ho g y e n n e k a z o rs z á g n a k m eg ­
k ö z e lítő e n tíz m illió ta g ja v a n ,
s ez a lé le k sz á m a k k o r sem
v á lto z ik lé n y e g e se n , h a száz-
ö tv e n e z e r f ő t b iz o n y o s o k o k b ó l
Kapós a szandál le is v o n o k . M in is z te rh e ly e tte ­
S z ű r -S z a b ó J ó z s e f ra jza seink sz á m a p e d ig 45, s így
m a te m a tik a i s ík ra v e títv e ,
ilyen lesz v is z o n y o m b a r á to m ­
hoz, a m in isz te rh e ly e tte sh e z :
10’f —
■( » + ? ) •
45 m
a m ely e g y e n le tb e n f = fő, d =
disszidens, m = m in is z te rh e ­
ly e tte s . A m a te m a tik a e g z a k t
tu d o m á n y , íg y m e g á lla p íth a tó ,
ho g y e b b e n a z o rsz á g b a n m in ­
d e n 218 888 8 8 . . . e m b e r k ö ­
z ö tt c sa k e g y m in is z te rh e ly e t­
te s v a n s n e k e m a sors k e d v e s­
ségéből e g y ily e n n a g y o n r itk a
p é ld á n y a b a rá to m .
N a h á t sz ó v a l a m in a p á b a n
b a r á to m a t, a m in is z te rh e ly e t­
te s t fel k e lle tt h ív ja m a h iv a ­
ta lá b a n . A k é sz ü lé k , m ég m i­
e lő tt m e g n y ik k a n h a tta m v o ln a,
m á r m e g is sz ó la lt h a tá r o z o t­
ta n , h a rc ia s á n , f é r f ia s á n :
— H alló ! I t t K a rlik n é !
R e k lá m “fe s tő k K a j á n T ib o r ra jza Szó n é lk ü l le te tte m a k a g y ­
ló t és n a g y figyelem m el dug-
d o sv a u j j a m a t a ly u k a k b a ,
ism é t tá r c s á z ta m .
— H alló ! I t t K a rlik n é .
M ost m á r h a llh a tó v o lt lel­
k e m b e n e g y e n y h e k is k á ro m ­
k o d ás, s k e z d te m a jó k ív á n s á ­
gokból j u t t a t n i a p o s tá n a k is.
E lő v e tte m titk o s k is n o te s z o ­
m a t a titk o s te le fo n sz á m o k k a l.
965— 718. J ó l em lé k e z te m , jó l
tá r c s á z ta m . N a m ég egy p róba!
M it g o n d o ln a k , k i je le n tk e z e tt ?
Ig e n , e lta lá ltá k ! K a rlik n é .
A plakát és az élet
4 — N ézd , a M ici m e g in t
vám
E z e k u tá n a b b a h a g y ta m a
p a r t i t . E s te fe ls z ó líto tta m la ­
k á s á n b a r á to m a t, a m in iszter-
h e ly e tte s t. É s m i t g o n d o ln a k ,
k i je le n tk e z e tt? M o st n e m t a ­
lá l tá k el: b a r á to m je le n tk e z e tt,
a m in is z te rh e ly e tte s . E lm o n d ­
t a m n e k i, h o g y ros’sz a h iv a ta li
v o n a la , ja v í tt a s s a m eg , m e r t
á lla n d ó a n v a la m i K a rlik n é j e ­
le n tk e z ik .
— T e eg y sz e r k is z á m íto tta d ,
— m o n d ta , — h o g y é n v a la m i
e g y e n le tb e n o ly a n a rá n y n a k
e g y ta g ja v a g y o k , a m in e k az
e re d m é n y é t m e g k e lle n e j á t ­
s z a n i a lo ttó n . A z egészhez
se m m i m á s n e m k ellen e, m in t
a z a r á n y b a n szerep lő v a ló ­
sz ín ű ség n ek m eg felelő szám o ­
k a t e lta lá ln i. V a la m i a z o n b a n
n e m s tim m e lh e t, m e r t m ég
m in d ig n e m g a z d a g o d tá l m eg
tő le m . D e id e fig y e lj, v a n egy
szen záció s tip p e m ! E z tu ti!
L o ttó z d m eg K a rlik n é t!
— M iiii. . . ?
— M in isz te rh e ly e tte s 45 v a n ,
d e K a rlik n é c sa k e g y v a n .
— R e jté ly v a g y , m eg ő rü lö k ,
b eszélj v ilág o san ! T e ism ered
K a r lik n é t ?
— A ta k a r ító n ő n k . M a d é l­
e lő tt ta ta r o z á s u t á n i n a g y ta k a ­
r í tá s v o lt a z első em eleten ,
a h o l a z én sz o b á m is v a n . N em
v o lta m b e n t. K a r lik n é m eg ­
s z á llo ttja a te le fo n n a k . H a
v a la h o l cseng, o d a u g rik és je ­
le n tk e z ik . íg y : K a rlik n é . Csi­
n á l t m á r e g y n é h á n y telefon-
g rim b u s z t. M e g p ró b á ltu k m e g ­
m a g y a rá z n i n e k i, h o g y m o n d ja
a z t: ez, m e g az a m in is z té riu m ,
d e n e m m eg y . I ly e n a sszo n y a
K a r lik n é . . .
M e g fo g a d ta m b a rá to m n a k ,
a m in is z te rh e ly e tte s n e k , hogy
m e g lo ttó z o m K a r lik n é t. H o g y
is s o ra k o z n a k n e v é n e k b e tű i az
á b é c é b e n ? K : l l , A :I , R :1 0 ,
L :1 2 , 1:9, m é g eg y sz e r K :,
d e a z m á r v o lt. T e h á t: 1, 9,
11, 12, 16.
Í g y ta l á lt a m m e g a z 1/tíz-
m illió s v a ló sz ín ű sé g ö tta lá la to s
lo ttó s z á m a it.
E lő re is k ö sz ö n ö m k e d v e s
K a rlik n é .
O sv á th T ib o r
*
ú i f ő h a d n a g g y a l jár!
 Futballoznak a nők
— P a r d o n ! E lt é v e s z te tt e m ! . . . .
— Festetünk! -
jelentette ki a fele­
ségem, ellentm on­
dást nem tűrően.
Ekkor még tisztelettel b á n tak ve­
lem a családban és bizonyos k ivált­
ságokat is élveztem : az újságot elő­
ször én kaptam kézhez, a velős­
csontból nekem já rt ki a velő és, ha
dolgoztam, m indenki lábujjhegyen
já rt és suttogva beszélt.
De aztán m egjelent nálu n k a fes­
tő s m inden megváltozott.
Először is n ek iláttu n k a szoba á t­
rendezésének. A nagyszekrényt a
szoba közepére a k a rtu k tolni, de az
nem szekrény volt, hanem egy
masztodon, egy három em eletes bér-
ház, egy hegység. Meg sem moc­
cant, sőt, nemhogy arráb b m ent vol­
na — esküszöm! —, hanem errébb
jött. A dög.
A feleségem gúnyosan mosoly­
gott.
Erre ú jra m egpróbáltam , neki­
futásból, de összetörtem magam.
— No, m ajd én! — avatkozott bele
a m ester, aztán a szekrényhez lé­
pett és könnyűszerrel a szoba kö­
zepére tolta. A szekrény engedel­
mesen, szinte m agától odaballagott
a középre és o tt m eglapult.
— Sok spenótot kell még ennie!
— veregette meg a vállam a m ester,
aztán oktató hangon hozzátette:
— A ttól erősödik az em ber!
Ügy éreztem magam, m in t egy
kisfiú, attól féltem , hogy barackot
nyom a fejem re.
Aztán bútorokat szállítottam egyik
szobából a m ásikba. Nem is tu d ­
tam , hogy ennyi bútorunk van. El­
határoztam , m ihelyt vége lesz a
festésnek, egy-két nehezebb bútor­
darabot elajándékozok felebará­
taim nak. A verejték csurgott ró­
lam, a lábam rem egett. Feleségem
azonban nem volt megelégedve ve­
lem.
— Sétafikálsz? — kérdezte tü re l­
metlenül, bocsánatkérő tek in tetet
vetve a festőre, aki egy létra tete­
jén tem pósan v ak a rta a falat és
fütyörészett.
Egész délelőtt a festő körül m i-
nistráltunk. A feleségem cigarettá­
val kínálgatta, rum ot hozott és m eg­
dicsérte, m ilyen szépen tud fütyülni.
Mind a k etten ott álltunk a létra
alján, tiszteletteljes pillantásokkal
Szerkesztőségben
— Ü g y lá t s z ik , v a la m i s ú ly o s k r it ik á t fo g ír n i . . .
a p a tik a m é r le g e t !
kísértük m inden m ozdulatát és les­
tük m inden óhaját. A m ester olyan
büszkén ü lt a létrán , m intha egy
harci m énen ülne a csatában és mi
lennénk a kengyeltartói. Néha oda­
vetett nekünk egy-két k u rta paran ­
csot és m i versengve teljesítettük.
— Olyan gyönyörű lak ást csinálok
ebből a disznóólból, hogy csodájára
fognak járni.
Feleségem a disznóólnál rám né-
eett.
Sértődötten felm ásztam a szek­
rény tetejére és o tt leültem. Most
egymagasságban voltam a festővel.
M indjárt m ásképpen éreztem m a­
gam, kezdtem visszanyerni az ön­
bizalm am at és m egállapítottam ,
hogy a m ester b ajusza csapnivaló
és az arckifejezése nem a legértel­
mesebb.
Közben iszonyúan megéheztem.
A gyomrom korgott.
— Nincs valam i ennivaló? — k é r­
deztem a magasból, de hitvesem
csak nézett rám, csodálkozva, é r­
tetlenül, m ire m egism ételtem a ké­
résem et: — Nincs valam i harapni­
való? Ham, ham!
— Aki nem dolgozik, ne is egyék!
— szólt közbe a m ester és huncutul
lefröcskölt.
— Segíthetnél nekem egy kicsit!
— idegeskedett a feleségem.
Szava parancs volt nekem. Szép
Várnai G yörgy rajza
E lk é r te
lassan, óvatosan
lezuhantam a
izekrényből, bele
égy vödörbe, akár-
csak azokban a lehetetlen bohóc­
tréfákban.
— Na tessék! suttogta a fele-
ségem dühösen.
Sértődötten m ászkáltam a szobá­
ban, de állandóan láb a la tt voltam .
A festő, rozoga létráján, körbe-kör-
be üldözött. Végül is m eghúzódtam
az egyik sarokban és csendes szem­
lélődéssel töltöttem el az időmet.
Nem sokat törődtek velem . ; ;
A festő különböző történetkékkel
szórakoztatta a feleségem et. Elm e­
sélte, hogy a kacsájuk k im ú lt a
m inap és hogy van egy nagybátyja,
aki színvak és a zöldre azt m ondja,
sárg a...
Legnagyobb csodálkozásom ra, a
feleségem áh ítatosan figyelt.
Aztán, am ikor a fal színét beszél­
ték meg, közbeszóltam , de ügyet
sem v etettek rám . F elem eltem a
hangom és ú jra elm ondtam a hoz­
zászólásomat. Nem kaptam választ.
K eresztülnéztek rajtam , m in th a ott
se lettem volna.
Később a m ester m ajdnem leta­
posott a létrá já v al, aztán egy pemz-
lit dobott a fejem re, végül rám
ak artak tolni egy könyvszekrényt.
K étségbeesetten törtem a fejem :
— Hogyan segíthetnék?
Végre eszem be jutott.
Fogtam a kalapom at és elm entem
h az u lró l. . .
Mikes G yörgy
 Ez az a m utatvány,
Szegő Gizi rajza

Gyümölesillatú tinta és egyebek

Amerikában ú j iparág keletkezett, amely
azt tűzte ki célul, hogy az emberek szagló-
szervein keresztül tegye barátságosabbá a
világot. M ilyen üdítő egy szegény hivatal­
nok számára, hogy ha kinyitja a tintatar­
tót, s a tintából friss gyümölcsillat száll
jeléje. Forgalombahoztak már rózsaillatú
ragasztót, rezedaillatú benzint és mentholos
műtrágyát is.
M i csak az ibolyaillatú gum iujjat tartjuk
feleslegesnek, amellyel bankhivatalnokok és
pénztárosok pénzt számolnak. A pénznek
tudvalevőleg nincs szaga. E zt a szagipar
vezetői is tanúsíthatják, akik a „D aily
Express" washingtoni tudósítója szerint
250 millió dollár forgalmat bonyolítanak le
évente a szagosítás üzleti területén.

A legjobb hajápolás
A z a m e rik a i p o lg á r h á b o rú egy ik m e g ­
am ely b e Guy M olle t-ne k e l ó b b - u t ó b b b e le k ellett buknia . . . m a r a d t v e te r á n já n a k J o h n B . S a llin g n a k
111 -Ik sz ü le té sn a p já n so k a n g r a tu lá lta k
tö b b e k k ö z ö tt d ú s fe k e te h a já é rt. A m ik o r
H ogy az a ... F igyelm esség m e g k é rd e z té k , h o g y m i e n n e k a ti tk a ,
H egedűs Is tv á n rajza az öreg h a rc o s íg y v á la s z o lt:
— S ohasem m o s ta m a h a ja m a t!
M ivel a z illető n e m s z a b a d a lm a z ta tta
m ó d sz e ré t, b á rk i k ip r ó b á lh a tja . S záz­
tiz e n e g y e d ik s z ü le té s n a p já n a z tá n m in ­
d e n k i elle n ő riz h e ti, h o g y b e v á lt-e a g y ó g y ­
m ód.

Gyors művészi pályafutás

Hogyan lehet valaki egy nap alatt híres
televíziós csillag, akinek az arcát m illiók
ismerik meg? Bőséges felvilágosítással
tudna erre vonatkozólag szolgálni egy Ste­
phen Thomas nevű fia ta l amerikai, a ki az
ismeretlenségből ugrott elő az am erikai
távolbalátó hálózatok egyik sztárfává. A
siker persze nem m indig boldogít. Air.
Thomast ugyanis egy bankrablás alkal­
mával filmezte le rablás közben egy rejtett
önműködő filmfelvevő készülék. N éhány
érra m úlva már egész Am erika láthatta a
figyelemreméltó film et. Thomas önként
i jelentkezett a rendőrségen. . .
— J ó l c if r á z z a a z ö r e g , lá tsz ik , h o g y
m é g a c s á s z á r i é s k ir á ly i h a d s e r e g b e n H iába, az igazi tehetség előbb utóbb kitör
s z o lg á lt . . . és eget kér!

Árkádos építkezés

6 M ennyi sa ro k ! És m i n d a m ié n k !
 Fásult lélek Toncz T ibor rajza

...
C sobánci, a M ű h al Ü T S Z elnöke
a k ó rh á z b a n fe k ü d t. K ise b b m ű ­
t é t e n e s e tt á t és tisz te lő in e k so k a ­
s á g á t a z első k é t n a p o n á g y b a n
fo g a d ta . A h a rm a d ik n a p o n azo n
ö rv e n d e z h e tte k a z a já n d é k o k k a l
é rk e z ő k áté e sz b e lie k , ho g y az
e ln ö k m á r ü ln i, s ő t á lln i is tu d .
L á to g a tó i a le g ra v a sz a b b ö t ­
le te k k e l m á r reg g el b e s u r ra n ta k a
k ó rh á z b a . Z a m á rd i, a te rv o sz tá ly
v e z e tő je fehér k ö p e n y b e n j ö t t be és
sz te to s z k ó p ló g o tt k i a zsebéből.
K i ez az ú j orvos? — tö p r e n g e tt a
p o r tá s . Som ogyi, a ra k tá m o k
b e m o n d ta , ho g y rö n tg e n g é p e t jö t t
ja v í ta n i , a szép R u d ic sn é , a t i t k á r ­
n ő je p e d ig o ly a n z a v a r t m osollyal
m o n d ta be az e ln ö k o rv o s á n a k
n e v é t, hogy a p o r tá s irig y eln i
k e z d te F o g a ra ssi d o k to r t.
íg y tö r té n h e te tt, h o g y délig
m á r tiz e n h e te n s z o ro n g a ttá k az
e ln ö k k ezét. A sz o b a m in d ig
z sú fo lv a v o lt é s a professzor,
a k i m eg a k a r ta n é z n i a b e te g e t,
re z ig n á lta n szólt a d ju n k tu sá h o z :
— R e n d e lje n p á r sz á l ró z sá t.
M in t lá to g a tó , t a l á n b e ju to k a
b o teg em h ez. jj&k ■ JH O íyt>*
E b é d u tá n ú jr a k e z d ő d ö tt a M iért o ly a n k o m o r , Jen ő ?
T u d ja , M a n c ik a , e z a m a i é le t o ly a n p e r s p e k t iv á t la n . . .
lá to g a tó k in v á z ió ja .
— T u d o d , — m o n d ta Z alalövői, —
a z t m o n d tá k a m u n k a ü g y ib e n ,h o g y
fe lté tle n ü l fel kell h o z z á d u g ra n i, Ko r o n a t anú IDEÁLIS fe & N Ó g
m e r t m á r m a jd n e m m in d e n k i
v o lt n á la d , — és á t a d t a az a já n d é ­
A m űvészek által látogatott eszpresz- Van egy műfaj: ellesett beszélgetés.
k o t. . . szóban találkozott két v eterán színész, Ebbe a műfajba tartozik, amit a napok­
E s te fe lé C sobánci kérésére k é t Herczeg Jenő és Gózon Gyula. Régi ba­ ban hallottunk egy vasúti fülkében. Két
s o g é d p o rtá st á llíto tta k a k a p u b a , rátok. Herczeg m elegen kezet szorított férfi diskurált, illetve az egyik csak bó­
n e h o g y lá to g a tó s u rra n jo n b e h o z ­ Gózonnal, m ajd kérte adja á t üdvözle­ logatott.
z á . D e a sp o n tá n s z e re te t n em is ­ té t a feleségének, Berky Lilinek. — Nem azért mondom Ilire, mert a
m e r t a k a d á l y t . . . E s te tíz k o r az
feleségem, de nála nagyszerűbb nőt még
u tc a i a b la k o n k o p o g ta k , C sobánci
— G ratulálok Gyula! K étszer egym ás­ nem láttam. Elragadó pajtás, a legjobb
s z o b a tá rs a k in y ito tta az a jtó t,
u tá n láttam Lilit. Egyformán ragyogó barát és minta-anya. Nagyszerű házi­
B o d á c si u g ro tt b e r a jta . volt egy arisztokrata asszony szerepé­ asszony és tökéletes feleség.
— C sak m o st t u d t a m n a ra n c s o t ben és egy parasztszerepben. Szemernyi csend következett. A hall­
gató útitárs csak bólogatott. Mire a lel­
sz e re z n i, — lih e g te . — T u d ta m , Gózon hunyorít egyet és elrag ad tatás­
h o g y a k a p u n n e m ju to k b e, m eg
kes férj így folytatta:
sal válaszolta: — Ha nem hiszed, kérdezd meg tőle,
se p ró b á lta m . D e n e m h iá b a
v o lta m v á lo g a to tt to rn á sz , k ö n y -
— Az semmi! De m ilyen m esésen főz! magától...
n y e n felm á sz ta m a k ó rh á z h o m ­
lo k z a tá ra .
F é ló ra m ú lv a m o co rg ás h a lla t­
E gy Csendes óceáni szigeten
H eeodűs Istv án rajz:i
s z o t t a szek rén y b ő l. C sobánci
k in y ito tta : F ü le k i, az a n y a g b e ­
szerző a lu d t b e n n e . K e z é b e n h e r ­
v a d t ró zsacso k o r és egy ü v e g
k ő rö sh e g y i rizlin g v o lt. K itű n t,
h o g y az esti v iz it a l a t t m á s z o tt b e
a szek rén y b e és e la lu d t.
É jfé lk o r m e n tő a u tó á llt m eg a
k ó ih á z u d v a rá n . C sa k h a m a r ú j
b e te g e t h o z ta k a sz o b a h a rm a d ik
á g y á b a . L e fe k te tté k és k ó rla p já ra
e z t ír tá k : „ ö n g y ilk o ssá g i k ísé rle t,
m é re g , g y om orm osás. L áz: 39,8” .
A m ik o r az éjje li ápolónő k im e n t,
a z ú j b e te g k iu g r o tt az ág y b ó l.
O d a s ie te tt C sobáneihoz és a lik ő rt,
m e g a b a z s a ró z s á t á ta d v a , e z t
re b e g te :
— M ár d é lu tá n a k a r ta m jö n n i,
d e n e m e n g e d te k b e . E g y T elegdi
a z o n b a n n em r e t te n vissza se m m i­
tő l, h o g y a lk a lm a le g y en tis z ta
s z ív b ő l teljes g y ó g y u lá s t k ív á n n i
s z e r e te tt elnökének.
Palásti László — T u d ja k o llé g a , én nagyon érzék en y vagyok az a to m su g a ra k ra .
W
H H H n M a n iM M H n n a H H M n M K n
Váratlan fordulat Farkasszemet néznek
T o n c z T ib o r ra jza
Gádor Béla:
Barátom, a z 'a to m tu d ó s m áC ' jó
félórája tag la lta az atom korszak
óriási felfedezéseit, amiből én egy
kukkot sem értettem , úgyhogy
egyre növekvő tisztelettel h allg at­
tam. Szerencsém volt, m ert éppen
nemrég jö tt a ciklotronból, ahol
nyolc órán keresztül uránm agokat
bombázott neutronokkal, am i nem
csekélység. Előadásából m egtud­
tam, hogy 1 gram m rádium alfa-su­
gárzás közben rádium em anációra és
hélium ra bomlik, h a m inden stim ­
mel, s ez esetben 634 KW. ó ra sza­
badul fel, am i rendkívül előnyös a
m ai viszonyok között, am ikor egy
liter jó bor 25—26 forintba kerül.
De ez még nem m inden, m e rt h a
például nitro g én t alfa-sugarakkal
bombáz, am ire m ár többször volt
eset, akkor oxi­
gén és hidrogén
keletkezik. Sze­
rény kérdésem re,
hogy ez m ié rt jó
nekünk, valóság­
Díszvacsora K a já n T ib o r ra jza gal extázisba jött,
kék tudós-szemé­
ből fanatikus bétasugarakat lövellve
így szónokolt:
— Az atom energia m inden prob­
lém ánkat m egoldja. A tom energiával
fogunk fűteni, világítani, közleked­
ni. A S zah arát megöntözzük és te r­
mékeny síksággá varázsoljuk. F el­
olvasztjuk a D éli-sark jegét és p a­
radicsomot tere m tü n k a helyébe. A
ten g eralattjáró k évekig úszhatnak a
tenger alatt, nem kell feljönniük
üzem anyagért és a repülők hóna­
pokig lehetnek a levegőben . . .
— És az űrhajózás? — kérdeztem ,
m ert olvasom az É let és Tudom ányt.
— Nem problém a! — felelte. —
Perceken belül eljön az idő, am ikor
úgy lőnek ki bennünket a H oldra
vagy M arsra, m in th a csak ide m en­
nénk villam ossal a Boráros térre.
— És m it fogunk ott csinálni?
— Tudom ányos tapasztalatokat
V a s v á r i A n n a ra jz a
WaMAJV
szerzünk. M egfigyeljük a légköri vi­
szonyokat. M éréseket eszközlünk . . .
— H át ez isteni le s z . . . — m ond­
tam lelkesedve. — És aztán?
— A ztán felrepülünk több fény­
évnyi égitestekre is. B irtokunkba
v esszü '. az egész világegyetemet!
— Én m it csinálunk vele?
— F elm érjü k és tudom ányos rend­
szerbe foglaljuk! B enépesítjük az
egész v ilág ű rt földi lakókkal!
— £> agény világűr — m ondtam
csak úgy mellékesen.
— Nem ism erünk le h e te tle n t. . .
— rajongott tovább tudós barátom .
M inden megoldható! Boldog v a­
gyok, hogy az atom korszakban szü­
lettem ___
— Én is . ; ; — ujjongtam a m a­
gam részéről és élénk figyelemmel
kísértem barátom
m űködését, aki
egész idő alatt
négykézláb mász­
k á lt az asztal alatt
és egy piszkos fla-
nellronggyal a S alten BAM BI címen volt kényte­
padlót törölte.
— T udniillik —, m ondta kérdő te­
kintetem re — a bejárónőm felm on­
dott, m e rt a férje jobb állást ka^
pott, tem etőőr le tt Jászberényben.
Így h á t kénytelen vagyok magam
tak aríta n i a lak áso m a t.. . .
Előm ászott az asztal alól és az er-
ikélyre m ent, hogy kirázza a por­
rongyot. Az alsó em eletről egy bor­
ízű női h an g felkiabált:
is — Nem szégyelli m agát, vén
kram pusz! Professzor létére annyit
sem tud, hogy porrongyot rázni csak
délelőtt tízig szabad . . .
B arátom , az atom tudós zavartan
/jnosolyogva m agyarázta:
;fcl:;— M it csináljak? Én ugyanis csak
,j délután tudok takarítani. Ez a prob­
l é m a m ég nincs kielégítően meg­
oldva. . . . lo
Így szólt és felm ászott a létrára,
hogy leszedje a m ennyezetről a pók­
hálókat.
S z e p e s B é la r a j z a
* \
Előadás után S á n d o r K á r o ly ra jz a
■ - A .S Ö R -
A SÖR általáb an barn a és hogy
nem lehet kapni az világos. Ennek
folytán m a m ár szinte muzeális rit­ FETOHUSIIN UAZ |
kaság, am i indokolttá teszi, hogy HI/BárWIt««: i
oknyomozó történetével foglalkoz­
zunk.
ELSŐ NYOMAI az ókori görö­ EúYIK
gökig vezethető vissza. M ór abban
az időben is kizárólag az istenek fo­
gyaszthattak sört, de ők is csak
EWOtöí
NEKTÁR-t. Sőt, a m odernebb fel­
fogású történelem kutatók szerint
Diogenes is sört keresett lám pásá­
val a hordóban. Ezt követően nyil­
ván súlyos szállítási nehézségek kö­
vetkeztek be a történelem folyam án,
m ert a sörre vonatkozólag hosszú
ideig még u talást sem találunk.
, Csak a kései korban jelentkezik is­
m ét — ak kor sem a sör, csak a
sörhiány —, A natole France egyik
regényében. Legalábbis erre lehet — Inkább a m á s i k Európát kellett volna m egnéznünk...
következtetni a címből, amely sze­
rin t — nyilván a szűk keresztm et­
szet m iatt — AZ ISTENEK SZOM­ Az első napozás után
JAZNAK. (Még azok i s . . . és mi
P u szta i P á l r a jz a
panaszkodunk!) Később ism ét eltű­
nik szem ünk elől és m ár csak egyik
újkori bécsi író, Félix Salten írá ­
sában ta lá lju k nyom át. Ugyanis
len m egírni efeyik regényét, m ert
EXTRA-M ALÁTA helyett neki is
ezt aján lo tták a korabeli Italbolt­
ban.
HAZÁNKBA.N ser néven tűnik
fel először ez a hihetetlenül ritk a
ital és csak, am ikor a szögediek is
fe lk u ta tják érte az országot, akkor
lesz belőle SÖR. Később a népsze­
rűség átk a és a rajongók terhes ra ­
gaszkodása illegalitásba kergeti és
hosszú ideig FOLYÉKONY KENYÉR
álnéven rejtőzik a sörszom jas. em­
berek elől. (Nyelvtudósok szerint
ebből az időből m arad t vissza az
Egy korsó — egy „vágás” kifeje­
zés.)
NAPJAINKBAN, a felvilágosult-
ság idejében, a vallásosság és bi-
gottság enyhülésével, megszűnt- az
istenek kiváltságos helyzete is és
nyilván ennek eredm énye, hogy ma
— - m P Í f f
sört — „az istennek nem lehet kap­
ni” ! Erdélyi Ernőd H o g y n e k e llje n a z á g y r a f e k ü d n i .
 Ü j k ö n y v e k e t h ir d e tn e k az a u tó b u sz o -
F elb u zd u lv a la p tá rsa in k p éld áján , m i is b e je le n tü n k n éh á n y , a z k o n és a v illa m o s o k o n . T ö b b ek k ö z ö tt

ip ari v ásáron b em u tatásra k erü lő ú jd on ságot. S ándor K ároly rajza fr is s e n k a p h a tó „ A té li fé n y k é p e z é s” .

M á r a lig v á r o m a d ece m b ert, h o g y m e g ­

t * je le n j é k „A n y á r i fé n y k é p e z é s” .
*
V a n n a k a p u r it á n s á g lá ts z a tá r a so k a t
a d ó em b erek , a k ik ú j ru h á ju k k a b á tjá n
is jo b b o ld a lr a r e n d e lik az ú n . s z iv a r z s e -
b e t. E zzel a v a d o n a tú j ru h a is a k if o r -
d ít o tts á g m eg rá zó é lm é n y é v e l v á g ja
m e llb e a z a s z k é t a t is z t e lő e m b e r is é g e t.

U t c a i m é r le g e n e g y k is s é t e r m e t e s h ö lg y
á ll. A m érést v ég z ő n é n i íg y fig y e lm e z te ti:
— T essék n y u g o d ta n á lln i!
A h ö lg y fe lk iá lt:
A u t o m a t i k u s b u r g o n y a m o c s k o ló . Ú j a b b s e g ít­ B o r o t v a e c s e t, b e é p ít e tt v í z i o r g o n á v a l . N in c s — N y u g o d ta n ? A m ik o r a rró l v a n
s é g a d o lg o z ó h á z ia s s z o n y n a k . tö b b é e lv e s z e tt id ő a k u l t ú r a t e r j e s z t é s é b e n .
szó , h o g y fo g y ta m -o v a g y h íz ta m ? !

(f. 1.)

U g r á ló , c s il in g e l ő i c h t i o s a u r u s . B á j o s g y e r m e k ­
j á t é k a l e g k is e b b e k s z á m á r a .
H á z ta r tá s i sm o n c a s z a g g a tó . E z
s e g íts é g a d o lg o z ó h á z ia s s z o n y n a k .
S z e r k e s z tő i ü z e n e te k
ZOLTÁN A N T A L N É , B U D A P E ST . Le-
vekre v á la s z o lv a k észség esen le s z ö ­
g e z z ü k , h o g y ö n n e m a z o n o s a la p u n k ­
b a n m e g j e le n t „ S t a n d n én i*9 c ím ű h u -
m o reszk f ő s z e r e p lő j é v e l , a n n y iv a l is
in k á b b , m e r t f e n t e m lít e t t h u m o reszk
k ita lá lt t ö r t é n e t , a n n a k s z e r e p lő i k ita ­
lá lt s z e m é ly e k . H u m o r e s z k je in k n ő i s z e ­
r e p lő it — a m e n n y ib e n a z e l k e r ü l h e t ő
— jö v ő b e n n e m f o g j u k S t a n d n é n in e k
n e v e z n i. K e d v e s le v e lé b ő l egyébként
ö r ö m m e l é r t e s ü lt ü n k a r r ó l, h o g y ö n
O r r a s z e r e lh e t ő tá v s z o g l ó k é s z ü l é k . M in d e n k i
M a g y a r o r s z á g le g j o b b és le g ö r e g e b b
m e g t u d h a tj a , m i b ű z lik D á n i á b a n ?
h o rg á sz n ő je. S z ív é ly e s ü d v ö z le t ü n k e t
k ü ld jü k é s t o v á b b i jó e r e d m é n y e k e t k í­
vánunk.
AU TOGRAM GYÜJTŐ. Ne k é r j e n a u t o ­
g r a m o t, m e r t a z t o lv a s t u k e g y a m e r i­
k ai la p b a n , h o g y t e lj e s e n k im e n t a d i­
v a t b ó l. A f ia ta l g y ű j t ő k m e g v á r j á k a
k is k a p u n á l a z o p e r a é n e k e s e k e t , a s z á ­
ju k a lá d u g já k a m a g n e to f o n t é s m e g ­
k é r ik , é n e k e lj e n e k b e le n é h á n y t a k t u s t .
Ha n e tá n m é g a k a d a n a lfa b é t a m ű v é s z
— b iz o n y á r a ö r ü l a t a lá lm á n y n a k .
FINOM KIS G YÜM ÖLCS, ö n a z t ír ja ,
h o g y a z „ é j j e ln a p p a l” C s e m e g é b e n 1 2 0
f o r in to t k é r n e k e g y k iló e p e r é r t é s
u g y a n a k k o r a k ö r ú t é s W e s s e lé n y i u tc a
s a r k á n le v ő g y ü m ö lc s b o lt b a n ö t v e n f o ­
C ip ő f é n y e s ítő r o b o tk u t y a . M i n d e n k i ö r ü l n i fo g r in t k iló ja . T a lá n a s z á llít á s i k ö lt s é g
m ég ú ja b b n e k i. . . T u d n i i l l i k ú g y is r i t k á n l e h e t c ip ő - d r á g ítja m e g a z á r u t .
p a s z tá t k a p n i . . .

T erep verseny N á sz ú to n Réber Lászl° rai?a

P esti varrónő: E lk é s z ü lt a ru h a !
 S pórolósok. . . E lro m lo tt a hangszóró
S e h w o tt L a jo s r a jz a

...a v e n d é q lő b e n a k ik n e m ó h a jta n a k ü lv e f o g y a s z t á s i
s z á z a lé k o t f iz e tn i — K ö z h ír r é t é t e t ik a le g ú ja b b ü z e m v e z e t ő i u t a s ít á s .

T>
Im kl Jómagam m á r igényesebb b a rk á ­
csoló feladatokat tűztem ki m agam
elé, m int am ilyenek az Ezerm ester­
ben találhatók. M áris szerkesztet­
■i-J arkácsolás! Mily jól hangzik! tor-ü lést készíteni. Hasonlóképpen tem egy kézi ébresztőórát, zsinór­
Büszke szó ez! Függetlenséget, ön­ a h aszn ált lópatkóból készíthető biz­ ral rángatható kis haranggal, am ely
állóságot, m indenhatóságot jelent! tonsági csapóajtózárhoz nem tudom, nem csak olcsó és egyszerű szerke­
A terem tés élményét! Az alkotás hol szerezzek be régi lópatkót. Leg­ zetű, de önállóságra, kezdem énye­
m ám orító érzését! Fölöslegessé teszi helyesebb lenne azt is házilag el­ zésre tan ítja az ébredni ak aró t. A
a külvilágot, az ipart, a kereske­ készíteni, m intsem az em ber v ala­ tésztaszaggató gőzkalapács, a k i­
delmet, a földművelést! Gazdaggá m elyik bizományi áruházban bo­ m ustrált utasszállító repülőgépből
tesz, hiszen h a az em ber m indent lyongjon céltalanul. Sokkal hozzá­ átalakítható szobaventillátor, a bé­
m aga csinál, legföljebb ném i nyers­ férh ető b b az öreg varrógép, am ely­ lyeghegesztő sem olyan nehéz, m in t
anyagra, és az Ezerm ester előfize­ ből ezerm ester m unkaasztal lesz, ha azt esetleg v alak i hinné.
tésére ad k i pénzt. A haladó hagyo­ az em ber leszereli róla a gépet. V ar­ Egy kis ügyességgel, szorgalom ­
m ányok sora végtelen! A világot is rógépünk b á r csak négyéves, valódi mal még további fenséges ezerm es­
házilag terem tették, hiszen sem vá­ lim lom , csak a gépet kell leszerelni teri feladatok oldhatók meg. B ár­
sárolni, sem m egrendelni nem lehe­ róla. Ezt akárm elyik vasgyűjtő m eg­ milyen átlagos kézügyességű aggle­
tett. Az ősem ber is m aga készített teszi, nem problém a. Tervbevettem gényt meg lehet tanítani a rra , ho­
m indent, csak mi süllyedtünk olyan azt is, hogy szélmotor-üzemmel fo­ gyan lehet házilag teát főzni, rá n ­
mélyre, hogy m ár egy nyom orult gok rádiózni, így aztán még a víz­ to tté t sütni, port törölni és ágyazni.
v illan y k ö rtéért is el kell kutyagol­ állásjelentést is a m agam énak ér­ Egy kis ú tm utatással és g yakorlat­
nunk egy ún. Keravill-üzletbe, s zem. ta l bárki tu d házilag zenét szerez­
nem elég a gyám oltalanság önérzet­ M ellékesen azt is elhatároztam , ni, regényt írni, freskót festeni, vagy
pusztító érzése, még pénzbe is ke­ hogy barkácsolással foglalkozó ú jsá­ vasúti alu ljárót építeni. Jelenleg
rül. De ez az idő elm últ! Nem le­ got is házilag fogok előállítani, m ert azon töröm a fejemet, hogyan le­
szek többé kiszolgáltatva felebará­ egyrészt ezzel is pénzt takarítok hetne házilag m egjavítani az em ­
taim kénye-kedvének! meg, m ásrészt pedig m áris hiányos­ beriséget.
A napokban hozzákezdek például ságokat fedeztem fel az újságban. Feleki L ászló
egy örökvakú készítéséhez. Először I--- -----------------------------------------
a villanófejet róvom össze elmésen,
m ajd a tápegység m egépítésére ke­ K ép a közeljövőből
rü l sor. A feltöltött kondenzátorú
induktor ugyan életveszélyes, halál­
m egvetés nélkül azonban nincs bar­
kácsolás. K inek drágább rongy éle­
te, m int az örökvakú, az m enjen el
valam ilyen veszélytelen pályára,
am ely nem kíván meg egész férfit.
Nagyobb b aj az, hogy jelenleg nem
lehet zom ánchuzalt és 500 Volt
üzem feszültségű elektrolitkondenzá­
to rt beszerezni. Nincs m ás hátra,
m in t ezeket is itthon előállítani,
m ert a függőségből m ár kinőttem .
M ár elkészítettem egy rajzpan­
tográfot, de még nem tudom , mire
való. Ez azt is bizonyítja, hogy első­
sorban az alkotás a fontos és nem
a kicsinyes haszon. Fényképszélvágó
készüléket is szerkesztek, s ezentúl
fényképszéleim vágásának szüksé­
gessége nem veszélyezteti független­
ségemet.
Persze nem megy m inden simán.
Olvasom, hogy barkács-széket köny-
nyen lehet csinálni öreg trak to r-
ülésből, de azt bezzeg nem írják
meg, hogyan lehet házilag öreg trak-
 d~ T £\
/l/é& i t ű j /p a ffa /fc ,
A q q á ly o s i k o m o r te k in te tte l
k a n a la z ta a l e v e s t .
— Mi b a j v a n , fia c sk á m ?
— k é r d e z te a fe le sé q e .
— L éq y e r ő s , fia c s k á m —
m o n d ta A q q á ly o s i.
A q q á ly o s in é e ls á p a d t .
— A z t h is z e m , m e q fú r ta k
— m o n d ta A q q á ly o s i.
H o ss z ú id e iq csen d v o lt,
csak A q q á ly o s i s z ü r c s ö lé s e
h a lla ts z o t t. A z tá n ö s s z e s z e d t e
m a q á t A q q á ly o s in é
— M iből q o n d o lo d ? — k é r ­
d e z te .
— P e tr e n c e i ma e lf o r d í­
to tta a f e j é t , a m ik o r ta lá lk o z ­
t u n k a z e lő c s a r n o k b a n .
Itt n em v o lt k é t s é q . P e tr e n ­
c e i a z P e t r e n c e i é s a fe je l-
f o r d ft á s a z f e j e lf o r d it á s . A q q á ­
ly o s in é m á sn a p izq a to tta n
v á rta h a za a z u r á t.
— N a, m i v a n ? — k é r d e z te
m á r a z a j tó b a n .
— P e t r e n c e i m e q in t e lf o r d í­
to tta a f e j é t — m o n d t a to m p á n
A q q á ly o s i. — K é t s z e r is ta lá l­
k o z t u n k , e q y s z e r a lé p c s ő n ,
e q y s z e r m e q b e n t v o lta m n á la ,
a lá ír a tn i v a la m it . Itt n in c s
k é t s é q , e n q e m m e q fú r t a k . A z
a p is z o k T r e h á n y o s i v o lt b iz ­
t o s a n , d e é n ú q y v is s z a f ú r o m ,
12 h o q y a r r ó l k o ld u l.
*- •
A „K ritika” oim ű m ű v é sz e ti fo ly ó ­
ir a tb a n o lv a s tu n k e g y „Z. Gács György
rajzairól” cím ű, Bojár I v á n a lá irá s ú
c ik k e t. A cik k b ő l idézz ü k az a lá b b i so ­
ro k a t:
Ő az, aki nem emel az egekbe s a poklok
látványával nem szórakoztatja a maguk-
gyötrését élvezőket. Ő az, akiről nem írnak
vaskos köteteket. A z ő problémái problé-
m áüanok, ha problémátlan a tavaszi
derengés, az örök-kamaszos kitárulkozás,
az asszonyi hás szeretete s a csillanó
szépség felhámjának lúdbőrzése.”
A c ik k k ü lö n b e n íg y fe je z ő d ik be:
„Meg fog gyógyulni.
T a lá n .”
E b b e n m i is re m é n y k e d ü n k .
N ő ttö n fogy!
A N é p a k a r a t m á ju s 18.-Í sz á m a a z
első o ld a lo n b e sz á m o l a rró l, h o g y a c a n -
n e s i fe s z tiv á lo n a Negyvenegyedik c ím ű
film e t a zsű ri k ü lö n d íjja l tü n t e t t e k i.
A harm adik o ld a lo n m ég e g y ca n n o si
b e sz á m o ló a k a d , i t t a z o n b a n az e m líte tt
film m á r a Negyvenedik cím m el sz e rep el
M i t ö r té n t szegénykével? M inél jo b b a n
n ő a z o ld a lsz á m , a n n á l jo b b a n fo g y a
film ?
i i - i^ ... —
S zerk esztő ség ü n k b e szám os ol­
v a só n k k ü ld k é z ira to k a t közlés
c é ljá ra . M inden k é z ira to t elol­
v a su n k , de b írá la to t csak azo k ra
a k é z ira to k ra kü ld ü n k , am ely ek -'
b e n a hum oros írói te h e tsé g n e k
je lé t lá tju k . A m eg n em f e le lő ,
k é z ira to k m egőrzésére n em v á l­
lalkozhatunk.
Földrajzóra atomháború után
K aján T ibor ra jz a
M á s n a p s u q á r z ó a r c c a l Jött
h a z a A q q á ly o s i.
— V is s z a fú r ta m T rehányo-
s i t — k ö z ö lte . — M o st m a jd
m e q n é z h e t i m a q á t!
— És v e le d m i v a n ? — k é r ­
d ezte A q q á ly o s in é , a k in e k
e r ő s é r z é k e v o lt a r e a lit á s o k
Ir á n t. ,
— Ma n é q y s z e r ta lá lk o z t a m
P e t r e n c e iv e l — m o n d t a A q ­
q á l y o s i , v is s z a e s v e a leta r-
q iá j á b a . — M ind a n é q y s z e r
e lf o r d ít o t t a a f e j é t . E z a v éq
k e z d e te .
M á s n a p a z o n b a n t á n c lé p é ­
s e k b e n Jött h a z a A q q á ly o s i é s
a z a jtó b a n m e q c s ó k o lt a a fe-
l e s é q é t . A q q á ly o s in é m e q d ö b -
b e n v e n ézte; e z le q u t ó b b a k ­
k o r fo r d u lt e lő , a m i k o r v a k -
b é lq y u lla d á s a v o lt . A z t á n a rra
q o n d o lt , h o q y a f é r j e ta lá n
részeq .
— Mi van? — k érd ezte
‘-as'í*’
qyanakodva.
— N em f ú r ta k m e q ! — lel­
k e n d e z e t t A q q á ly o s i. — P e t­
r e n c e i m a b e h ív a to t t , f é l ó r á iq
d is k u r á lt v e le m , k é t v ic c e t
m e s é l t e l, a z t á n c é lz á s o k a t
t e t t a z e lő lé p t e t é s e m r e . . .
— P o m p á s! — u jjo n q o tt
A q q á ly o s in é . — D e e z t n em
é r t e m ! T e q n a p m é q /e lfo r d í­
t o tt a a fejét!
— A z t m a Is e lf o r d íto t ta !
— k a c a q o tt v id á m a n A q q á ­
l y o s i . — Ma tu d ta m m e q , h o q y
h á r o m n a p p a l e z e l ő t t h u z a to t
k a p o tt sz e q é n y a n y a k á b a . . .
g. m .
 ieeyíi

- - K é s z ü ls z m á r a f e s z t i­
v á lr a ?
— Ö, h o q y n e l M ár m e q -
t a n u it a m e q y c s o m ó id e q e n
sz ó t: p e r io n , n á jlo n , b u q i-
vuqi . . .

— J im ú q y v i s e lk e d i k , m in t e q y d ip lo m a ta a z ENSZ l e s z e r e lé s i b izo tt-

s á q a b a n : te tt n e k e m e q y j a v a s la t o t é s a m ik o r e lf o q a d t a m , a k k o r v i s s z a ­
v o n ta . . .

1/
Je igén yi) Gofohovot,
a m oszkvai K rokodil
k itű n ő m unkatársát.

-J-V

— A z t m o n d tá k
az é r t e k e z le t e n ,
h o g y ö n m e g f e le d ­
k e z e t t a k ö t e le z e t t ­
s é g e i r ő l , e lf e le j t e t t e
az u d v a r ia s s á g o t ,
e lf e l e j t e t t e a z em ­
b e r ie s s é g e t . , .
— Jól v a n , ezt
nem f e le j t e m el
n e k i! . . .

A fő n ö k h a n q ja
' y

— A z t m o n d já k , a s z e r e lm i h á z a s s á g o k m in d Jól s i k e ­ — É s m it c s in á l a té li h ó n a p o k b a n ?
r ü ln e k . . . — M e g s z e r z ő m a b e u ta lá s o k a t a k ö v e t k e z ő t a v a s z r a ,
— Ö rd ö g ö t! Én n é g y s z e r m e n te m f é r j h e z s z e r e le m b ő l n y á rra é s őszre,
é s e g y sem s ik e r ü lt. , ,
13
 Xe a A M Á V fig yelm éb e!
A z a g y o n b iz to síto tt B e rg m a n n -c s ő .
N em erőszak a disznótor, — Ü gy látszik azonban nem
Konzervek ügyében ... A pesti aszfalt m o n d ja egy m a g y a r közm on­
dás, és ha m ondja, bizonyára
m in d en k i okult, m e rt ism ét
e lő fo rd u ln a k ily en ese te k . ím e,
H a v a la k i konzervet vásárol, hum ora íg y is van. N em erőszak az egy példa:
élet- és poggyászbiztosítás, — S ágvári D ániel k ö te g y á n i la­
jó l teszi, h a előbb gondosan A L e n in k ö r ú t 60. e l ő t t m á r m o n d ják a MÁV illetékesei, de kos 1957. m ájus 11-én G yulán
m egnézi, nem já rt-e le a sza­ h e t e k ó ta f e k s z i k a j á r d á n e g y nincs így h iá b a is m ondják, egy kilogram m B ergm ann-csö-
vatossági idő. Ezt könnyen f e lá llítá s r a v á r ó t o r n y o s f a z o n ú m e rt a különböző összegű biz­ v e t ad o tt fel kézipoggyászként.
m egteheti, m e rt a g y árak m in­ ú j h ir d e tő o s z lo p . H o g y m e d d ig to sítási b éyegeket egyre-m ásra Szállítólevelén a k ö vetkezőket
dig fe ltü n te tik a g yártás idő­ a k a d á ly o z z a m é g a h a ta lm a s v a rr já k az u taso k n y a k áb a o lv a sh a tju k : fu varozási díj 1,50,
p o n tjá t és a szavatossági időt. m é r e t ű v a s a l k o t m á n y a g y a lo g ­ anélk ü l, hogy m egkérdeznék k ü lö n d íj 30 fillér, összesen 1,80
Csak össze kell vetni a k é t já r ó fo r g a lm á t, n e m le h e t t u d ­ ő k et: a k a rn a k -e biztosítani? fo rin t. Ehhez az 1,80 forinthoz
szám ot s m áris k iderül, hogy n i. D e k ö n n y e n le h e ts é g e s , h o g y Ezzel a biztosítási m anőverrel k é t d a ra b 1 fo rin to s biztosítási
fogyasztható-e a konzerv gyo­ a L udas M atyi n é h á n y m eg­ b élyeget ragasztott a feladó
m orm osás veszélye nélkül. tö rté n t esettel alátám asztva m egkérdezése n é lk ü l a pénz­
Ügy lá tsz ik azonban, hogy a m ú lt év o k tóberében két ízben táro s. íg y lett az 1,80-ból 3,80
K ecskem éti K onzervgyár el­ is foglalkozott. És a MÁV ille­ forin t.
u n ta ezt a bonyolult szám olási ték esei k é t ízben is azt írtá k a
re n d s z e rt és ú ja b b a n csak a L udas M atyinak, hogy a biz­
szavatossági időt nyom ja ró tosítás önkén tes és hogy az ön­ M ikor veszik végre tu d o m á­
a te rm é k e ire . íg y aztán, h a én k én tesség elvét m egsértő pénz­ su l a MÁV egyes p énztárosai,
egy birsalm a-b efő ttö n azt ol­ tá ro so k a t k io k ta tjá k . hogy a biztosítás ö nkéntes. . .?
vasom , hogy m ondjuk a sza­
vatossági idő: 6 hónap, b i­ h a m a r o s a n — e l r e p ü l. V a la k i,
zony tö rh e te m a fejem , m eg­ a k i b iz o n y a r a s z i n t é n s o k a t b o t­ A p á ly a u d v a ri p e rro n je g y rő l
vegyem -e? Lehet, hogy a be­ l a d o z o tt a v a s o s z lo p b a , k r é t á v a l
fő tte t k é t évvel ezelőtt gyár-h a ta lm a s b e t ű k k e l r á ír ta a f ö l ­ A pesti p á ly au d v a ro k kap u i­ k ü l bem enni, ha a p eronjegy
d ö n f e k v ő ó riá s ra . ..Ű R H A J Ó . nál vasutasok ülnek. N éha be­ kötelező m egváltása m ég é r­
I n d u l d é l u t á n 6 ó r a 45 p e r c , 17 engedik az érkező vonatokhoz v é n y b en van? M ásik kérdéá:
m á s o d p e r c k o r .” N e m l e h e t n e - e siető em bereket, n éh a nem . h a az egyes vonatok érkezése,
b e s z á llá s r a in v itá ln i a z o k a t, L egtöbbször azonban be lehet vagy indulása elő tt oly an nagy
a k i k h e t e k ó ta n e m g o n d o s k o d ­ m enni p eronjegy nélkül. K ér­ a tu m u ltu s, hogy k ép telen ség
n a k , h o g y a h ir d e tő o s z lo p v é g ­ d és: ,.m iért leh et peronjegy, ellenőrizni a befelé áram ló
to tták , de lehet, hogy csak a r e k i j e l ö l t h e l y é r e k e r ü l j ö n ? vagy érvényes v onatjegy nél- em b erek et, ak k o r m ié rt nem
m ú lt hónapban. sz ü n te tik meg a p e ro n jegyet?
Ja v a s o lju k a k o n zervgyárak­ A p ero n jeg y n ek és a k ijá ra t­
nak, hogy csupán a szavatos­ nál való je g y k érésn ek ugyanis
sági idő le já rtá n a k n a p já t tü n ­ íg y sem m i értelm e sincs. Az
te ssék fel gyártm ányaikon. Az érk ezési oldalon álló p o rtáso k
előállítás id ő p o n tja és a sza­ h iá b a k é rik a k a p u b a n a le­
vatossági idő hosszúsága úgy já r t m enetjegyeket. Az u tasok
sem é rd e k li a vevőt, csupán figyelem re sem m é lta tjá k őket,
az, hogy az adott pillan atb an a k ilé p n e k az ajtó n s ro h a n n a k
kon zerv fogyasztható-e, vagy a dolguk után. Száz közül, ha
sem ? A z ö s s z e s l a p o k b a n o lv a s ta m , e l k é s z ü l t . A lig t i t k o l t m ohó­ egy a d ja le a jegyét. U gyanitt
h o g y a n ó ta b e li h e ly is é g b e n sá g g a l n é z t ü k k i e g y m á s k e z é ­ h a g y já k el a p á ly a u d v a rt azok,
Lehet valamivel gyönyörű, r e p r e z e n t a t í v , e le ­ ből a fr is s e n g é p e lt ír á s m ű v e t
g á n s é t t e r e m n y í l t m e g . B e n n e é s v é g r e s i k e r ü l t n e k e m is n é ­
a k ik peronjegy n é lk ü l m entek
be a p ályaudvarra. A MÁV
kevesebb? v o l t a r i p o r to k b a n , h i r d e t é s e k ­ h á n y p illa n a tr a m a g a m h o z k a ­
b e n , k o m m ü n i k é k b e n , h o g y a p a r in ta n o m . M it b á n ta m é n ,
végre b eláthatná, hogy a je ­
lenlegi tessék-lássék rend szer­
A K Ö ZÉRT-bolfokban előre p a lo ta a z e lő tt L á n czy L e ó é h o g y a la p o k b a n o l v a s o tt é te l­
csom agolt á ru k a t Is leh et k a p ­ v o lt, a f a l p k a t a r a n y s t u k k ó ­ c s o d á k h e l y e t t u g y a n a z v o lt
ni. E zeknek súlya néha keve­ d ís z é s L o t z - f r e s k ó k b o r ítjá k , o lv a s h a tó r a jta , m i n t b á r h o l
sebb, m in t am ennyinek lennie a b ú to r z a t v a d o n a t ú j é s a z é t ­ m á s u t t . . . V é g r e r e n d e l h e t t e m
kell. T a lá n a rra szám ítanak, la p o n c s o d á la to s k ü l ö n l e g e s s é ­ v a la m it, s z e n v e d ő tá r s a im m a l
hogy a v ásárló k nem m érik g e k k á p r á z ta tjá k el a v e n d é ­ e g y ü tt, k i k k e l k ö z b e n e g y s é ­
u tá n a ? Az Á llam i K ereskedel­ g e k e t. g e s , e g y e t é r t ő tá r s a s á g g á k o -
mi F elü g y elet ellenőrzést vég­ V a sá rn a p arra g o n d o lta m , v á c s o l ó d t u n k ö s s z e . H a ú j v e n ­
zett a term elő-üzem ekben. Így n hogy m e g e b é - d é g jö tt, m i r é g i e k c i n k o s k é n t
többek k özött a F e jé r m egyei / * \ d e le k e b b e n a m o s o ly o g t u n k ö s s z e : e z e k s z e ­
T e jip a ri V állalatnál lem értek f\c í7 \/ k a c s a lá b o n fo r - g é n y e k , m é g n e m . t u d j á k , m i n e k nincs értelm e! M indenki
3 darab , e g y en k én t 5 kilo­ í/ ö „ R e n a is s a n - v á r r á j u k . . . m eh e t-jö h e t peronj egy nélkül,
g ra m m n a k je lz e tt vajtöm böt, !<* v l c e " é tte r e m b e n . M e r t a r e n d e lé s u t á n a v á ­ a k i pedig vasúti jeg g y el é rk e ­
am elyek épp en k iszállításra <. ÓM k e r e s z te l­ r a k o z á s i to r tú r a to v á b b f o l y t a ­ zett, az még v é le tle n ü l se adja
voltak előkészítve. Az egyik t é k el.) J ó k o r á n m e n t e m el, tó d o t t . M ár á tb e s z é lg e ttü n k le. M inek ez a „ fe lh a jtá s ’'?
v ajtöm b 4,90, a m ásik 4,75, a h o g y h e l y e t k a p j a k . F é l e g y k o r , e g y i k a s z ta ltó l a m á s ik h o z . Ü g y
h a rm a d ik csupán 4,15 kilo­ a m i k o r b e lé p te m , m á r s o k a s z ­ k é t ó ra k ö r ü l ú j j á r v á n y ü t ö t ­ G O ^
gram m volt. K érd és: szabad-e,
lehet-e enn y iv el kevesebb?
ta ln á l ü l t e k . A f a l a k o n c s illo ­ te f e l a f e j é t s o r a i n k b a n : h a n ­
g o t t a z a r a n y s t u k k ó , a z a s z ta ­ g o s ..f i z e t n i ” k i á l t á s o k h a n g ­
A Rókus-kórház
lo k o n v a k íto tt a d a m a s z t-
a b r o s z , a v a d o n a t ú j p o r c e lá n ,
z o t t a k el, é s a k i k n e k s i k e r ü l t
a f i z e t ő t e lc s íp n i, a z o k k i f i z e t ­
büféjéről
Csendrendelet, amelyet I
:
a p in c é r e k e lő k e lő é n s ik lo tta k
id e - o d a . M in d e n „ s t i m m e l t ”,
t é k a le v e s t é s é h e s e n h a g y t á k
e l a R e n a is s a n c e - é t t e r m e t . . .
F orgalm as, lá to g a to tt hely
a R ókus kórház b üféje. A
semmibe vesznek I
I
c s a k k é t d o lo g t ű n t f e l : n e m
e v e tt s e n k i, csak s u tto g o tt,
É n e lő k e lő é n é s r e p r e z e n t a t í ­
von, de k ív á n c s i a n v á r ta m ,
VIII. k erületi V endéglátóipari
V állalat kezelésében van, de
A V isegrádi és B alzac utca I p u s m o g o tt, h a lk a n , e le g á n s a n h o g y m i le s z m é g ? úgy látszik, hogy ez a büfé a
sa rk á n egy v asipari szövetke­ \ é s r e p r e z e n t a t í v o n , — e g y tá ­ M ik o r n e g y e d h á r o m k o r v é g ­ V. V. m ostohagyerm eke. Pisz­
zet m in teg y k é t évvel ezelőtt v o la b b i s z o b á b ó l p e d ig la ss ú , re e h e tte m v a la m it, s ik e r ü lt kos, elhanyagolt, szűk. A m últ
m ű h ely t létesített. Azóta, — I ü te m e s zö r e j h a n g z o tt. m in t az é tte r e m v e z e tő jé v e l k ö z ö l­ században h asználatos fűszeres­
bízvást m o ndhatom — se é jje ­ ? a m i k o r v a la k i e g y u j j a l ír ó ­ n ö m é s z r e v é te le im e t. fiókok, fűszeres-ládák „díszí­
lü n k , se n ap p alu n k , m ert a k ü ­ g é p e n p ö ty ö g te t. — T e t s z i k t u d n i , te g n a p v o lt tik ” a helyiséget. Ez nem is
lönböző vasvágók, villan y fű ré­ O d a in te tte m a p in c é r t. a m e g n y itó , — ö tö lte - h a to lta , le n n e olyan nagy b a j, h a nem
szek oly an tű rh e te tle n lá rm á t — S a jn o s e g y e lő r e ebéd — i t t v o lt a s z a k m a , a v e z e tő k foglalnák el a helyet. A feles­
csapnak, hogy k éptelenek v a­ n in c s , c s a k k é s ő b b le s z, — v i ­ r e g g e l Ötig m u l a t t a k , d o lg o ­ leges fűszerüzlet-berendezés
gyunk a lak á sb a n bárm ivel is lá g o s íto tt fe l, — a z é tla p s e m z ó i n k a lig a l u d t a k v a la m it, m a m ia tt azonban n em le h e t
foglalkozni. k é s z ü l t el, e g y k i c s i t t e s s é k ta ­ k i s s é á lm o s a k , m á s k o r m a jd m ozogni a kis helyiségben és a
P a n a sz u n k k a l az összes fó ru ­ lá n v á r a k o z n i . . . n e m íg y le s z . . . betege k, ápolók és orvosok leg­
m okat m e g já rtu k m ár. T udo­ V á r ta m , m e r t e z t e t t é k a t ö b ­ S z é p , h o g y a z oöv k u, a vvcíciv/v
e z e tő k több szö r az ajtó e lő tt ácsorog-
m ásom sz e rin t a csendrendelet b i e k is, é s m e r t g o n d o lta m , e z ily e n k e lle m e s n ak , n éh a a b e z á rt b ü fé előtt
m egszegése m ia tt a rendőrség í g y r e p r e z e n t a t í v é s e lő k e lő , h e ly e n szó ra ­ k e ll várakozniok.
Is többször m egbüntette a szö­ H a a büfé v ezetőjét a telefon­
« s s f
b á r k is s é g y a n ú s v o lt, h o g y ko zn a k, — de
vetkezetét. e g y r e tö b b e n v e t t e k k i a v a ­ jn in e k h ív já k hoz hívják, ha á ru t k e ll átv en ­
Az igazság k e d v éért m egem ­ d o n a tú j k e n y é r k o s a r a k b ó l e g y - m in d já r t m ás- nie, kén y telen b e z á rn i a boltot.
lítem m ég, hogy az anyagm oz­ e g y s z e le t k e n y e r e t . T e l t - m ú l t rapra a k ö zö n - • r— * .r=S Ily e n körü lm én y ek k özt nem
gatással já r ó lárm a külön szen­ a z id ő , m á s n e m t ö r t é n t . V á r ­ s é g e t is o d a , n y ű g n e k , a B a jz a csoda, hogy a! * szódavíz, a
vedést je le n t. R endelet írja elő, tu n k , v á r tu n k . . . u tc a i k i s p a lo tá b a ? m álnaszörp, vagy a fe k etek áv é
hogy lak ó negye dben a n y ílt N e m a k a r o m fe lc s ig á z n i a z ritk á n k e rü l az e lő írá sn a k m eg­
udvaro n ívhegesztést nem vé­ o lv a s ó id e g e it, f é l k e t t ő e lő tt felelő, tisztára m osott poh árb a.
gezhetnek. A kalapálás és az p á r p e r c c e l m e g j e l e n t e g y e lő ­ M in d e z tíz n a p p a l e z e l ő t t tö r ­ A tisztaság viszont itt, ahol
úgynevezett „ z u n d er” leverése k e lő és r e p r e z e n ta tív m e g je ­ té n t , d e a z e s e t e t m é g is k ö z ö l ­ b e teg e k is fogyasztanak, sokkal
pedig a csendrendeletbe ü tk ö ­ le n é s ű p in c é r , g ő z ö lg ő csé­ j ü k , h o g y a le g k ö z e l e b b i r e p ­ fontosabb, m int a k á rm e ly m ás
zik. s z é k k e l te li t á l l a l : r e z e n t a t í v v e n d é g lő m e g n y i t á ­ h elyen. E szpresszógép is el­
S zeretném , h a a XIII. k e rü ­ — R a g u le v e s , h ú s l e v e s ! — sa a lk a lm á v a l t a n u ls á g u l s z o l­ k e ln e ebben a k ó rh á z i büfében.
leti T an ács közölné, hogy m ed­ k iá l t o t t a e le g á n s a n é s a k i d ü l ­ g á ljo n . T a n á c s u n k : a m e g n y i ­ A bevétel azonban így is
dig kell m ég elviselnünk ezt a le d t sz e m ű v á r a k o z ó k n e m s o ­ tá s i „ ü n n e p s é g ” u tá n ta r ts a ­ nagy és úgy látszik, c sak ez az
D ante poklához hasonló állapo­ k á ra m o h ó n h a b zs o ltá k a c sé ­ n a k e g y n a p o s s z ü n e te t. V a g y e g y etlen szem pont érd e k li a
tot? s z é k ta r ta lm á t. K is v á r ta tv a a í r j á k k i: „ M E G N Y I T Á S M I A T T V III. k erü leti V endéglátóipari
14
D é n e s L á szló s z o m s z é d o m is k a p o t t e g y é t ­ Z Á R V A ”. V állalatot.
X III., B a lz a c u . 18. la p o t. K é s ő b b m é g e g y é tla p — dór
 O lcsón akarja m egúszni

— H alló, á lljo n m eq! N em fo q fá jn i ! 1

M ű te re m b e n

.fagy szögön lógok felakasztva

én vén, árva spárgaszatyor,
nem visel gondot rám a gazda,
tartalmam krum pli, karfiol.
A végzet szerepét vállaltam,
fonalam bontott-kötözött:
és most itt lógok elfáradtan
paradicsom és tök közölt.

í .sinos agglegény volt a gazdám.

Bevásárolni járt velem,
a villamosra felszállt, aztán
egy dundi kislány dóit nekem.
M ély benyomást gyakorolt rám , hisz
egy kabátgombja megakadt,
egy siko ly. . . és kirepedt m áris
fess kabátjából egy darab.

A ilU a perpatvar a peronon

és rámhárult minden gyanú:
hisz rajta lógtam én a gombon
s ezt látta m inden szemtanú!
Gazdámat szidta a kis dundi,
sőt végül beperelte őt N em lehet kézbesíteni
és ily ítélet alakult ki
a rendőrbíróság előtt:

.,11/z a kabát megfizetendő / ”

A gazdámban elhült a vér.
A zt nézte, hogy a kis kerek nő
a kabát nélkül m ennyit ér?
S mert nem volt éppen a nnyi pénze,
am ennyit ér egy ú j kabát,
egy merész lépéssel megkérte
feleségül a szép babát.

ÍDzegény akkor még nem is tudta,

hogy olcsóbban jár, ha fizet:
mert a követelődző fruska
pénz-kérésében nincs szü n e t.. .
A gazdám átkoz ott, ahol lát:
— „M ajd tűzbe doblak valahol!
Te tettél belőlem rabszolgát,
te. spárgából font, vén szatyor , —

urizóta csüngök kint a spájzban ,•

s míg csöndben esz a zöld penész,
élábrándozom: m it csináltam?
De egyre jó volt az egész,
mert mindebből tanulság jött ki
s e tanulságot adom itt:
két ember sorsát összekötni
nem vén szatyrokra tartozik!. ..
B edő Is tv á n
 E gy n y u g a ti piacon

ACZBL,
TAMAZ
M&RAI
l TIBOR

M ié r t á r u lja m a g a a h a z á já t d r á q á b b a n m in t a s z o m s z é d ja ?
M ert én S z t á lin - d íja s is v a g y o k , n e m c s a k K o s s u th -d íja s , m in t ő!

E lseje előtt k é t n ap p al

— K ö sz ö n ö m , n e m k é r e k s e m m it, c s a k a z ü v e g e k e t h o z t a m v is s z a . . .

L óvásár

— A B a lo q K o v á c s tó l v e t te m , t u d o d , a t tó l, a k i v e r s e k e t s z o k o t t ír o q a tn l . . .

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Iq az-

q a tó la . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t . V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V III« B la h a L u jza t é r 3 .
T e l.: 3 4 3 — 1 0 0 , 142 — 2 2 0 . — T e r je s z t i a P o s t a K ö zp o n ti H ír la p I r o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e l ő f i z e t é s i díj n e g y e d é v r e 1 2 .— Ft.
K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t, '/., H o n v éd u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s i g a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
 S á n d o r Károly rajza

— S z e n t ég, h a g y já k a b b a a fe lv é te lt, ez n e m a n y ilv á n o s s á g elé v a ló !

— N e f é lje n e k a n y ilv á n o s s á g tó l! T e lev íz ió s rip o r to t k é s z í t ü n k . . .
 Az atom -cechet
valakinek fizetn ie k e l l...
I H a r tu n q r a lz a a h a m b u r g i ..D ie W e lt” cím ű la p b ó l)
A s z e g é n y A n g lia : N e k e m r á m e n t
ruhadarabom , ők m eg szórak ozn ak . . .
Novemberben ta ­
lálkoztam vele. A
m últ évben. Egyen
ruhában volt. A A
disszidensek egyenruhájában. Sí­
nadrág, síbakancs, kenyérzsák és
aktatáska.
— Te távozol? — kérdeztem csodál­
kozva.
Indignáltan felelt:
— Tudod m it m ondott K eszler
bácsi?
Tudtam . K eszler bácsi, egy rossz
darab főpróbáján, az első felvonás
u tán indult a ru h a tá r felé. „Szer­
kesztő ú r távozik?” — kérdezték.
M ire ő: „Én nem távozom. É n el­
megyek!”
— Szóval te távozol? — kérdeztem
Bontai barátom at, aki előbb k eres­
kedő volt, azután könyvelő, m ajd h i­
tes könyvvizsgáló. Kétszobás lak ása
volt, ötvenéves, agglegény. K eresett,
megélt, jól élt.
M egfogtam a k arját:
— Béla. Emlékszel m it m ondtál
mindig? Nem én találtam ki, te.
Bölcs volt, találó. Az em ber eb ben a
korban ne m enjen ki, m ert idehaza
még „ tarh áln i” is jobban lehet. Az
em ber kiül az ismerős sarokra, m aga
elé' teszi a k a la p já t. . . jönnek a b a­
rátok, az ism erősök és bedobják a
tallérokat.
Béla lecsapott rám :
— Én m ondtam , valóban. De mi
lett az ábra? H iába ülsz itt a sarok­
ra: elm entek az ismerősök. Az sem ­
mi. M ár kalapom sincs. Az sem mi.
M ár a sarkot is összelőtték.
Nem leh ete tt visszatartani, elm ent.
Nem, eltávozott. Még novem berben.
Egy hét m úlva lapot k aptam tőle.
„Badenben lakom, villában, jövő h é­
ten külön repülőgépen megyek A m e­
rikába.” Négy hét m úlva levelet
kaptam tőle: „ Itt vagyok B elgium ­
ban, egy áru h áz vezetője lettém .
Autó, televízió, frizsider. P á.” — K ét
hónap m úlva újab b levél: „H a tudsz,
segíts. írj a rokonodnak P árizsb a.”
írta m a rokonom nak, ö is ír t ne­
kem. „B arátod nem jelentkezett.
Hála I. Nem tu d tam volna segíteni.”
— Két hét m úlva levél jött London­
ból. Feladó: B éla Bontai. A levélben
csak ennyi: „Jelentkeztem a követ­
9 ségen. T alán sikerül.”
Tegnap találkoztam Bélával. A
Vasárnap eg y nyári vendéglőben
a z u to ls ó
— H alló! K érek h o z z á e g y k ü lö n h a b o t!
K A IM
Lázár utcában. M eglátszott rajta,
hogy külföldről jött. M inden ru h a­
darab ú j volt rajta. G yőrben kapta,
a V öröskereszttől. A rca sugárzott,
boldog volt.
Félve m egkérdeztem :
— A levelek? B aden? A villa? Az
áruház? A frizsider?
— Egy szó sem igaz az egészbőL
Dögrovás volt, nyomor, nyomor.
— És az ismerősök? A barátok?
— H ülye m indenki, aki a barátai
u tán szalad. Aki azt hiszi, hogy az
innen elm ent rokonai, vagy barátai
ott ü ln ek a Ringen, egy kupacban.
Fenét. Szétszóródnak a világban, te
meg m ag ad ra m aradsz. O tt állsz sü­
keten, és az idegentől tarhálni se
tudsz, m e rt nem tudod a nyelvet.
— Egyetlenegy b a rá tta l nem talál­
koztál? Egyetlenegy ism erőssel? Ab­
ban a nagy Londonországban?
Á rnyék futott át az arcán. Nyelt
egyet:
— De igen. Egy nagyon jó b ará­
tommal. P esten édes k is villája volt
a Sashegyen. Nem volt államosítva.
Kis üzem e volt. Ez a barátom még
ötvennégyben távozott. Három éve
élt m á r Londonban. E nnek sikerült.
Ott is „gründolt” egy üzemet. Föl­
kerestem . K értem , segítsen. Nem ér­
tett meg. E lfelejtett m agyarul. H á­
rom év alatt.
— Utolsó ötletként 'eszembe ju tott
szülővárosom. Budapest. És az elmé­
A régi
tanítványok is
felköszöntik
nevelőiket
a pedagógus
napon
— N ana, B odonyl . .
m á r m e g i n t sú g?!
G srő S án d o r ra jz a
letem. A bölcs, a
találó. H a m ár
m inden kötél sza­
kad, az em ber k i­
ül a sarokra, m aga elé teszi a k alap ­
j á t ...
— Igenám de. A kkor m ár o tt se
volt kalapom. Egy elrongyolt svájci
sapkám volt. Ezt nem lehet „u rn á ­
n a k ” használni. Elm entem egy üz­
letbe. Utolsó pénzem ért v e tte m egy
kalapot. K ét fontot kértek. A k alap
k in t nagyon drága. M egvettem. M a­
ra d t ötven pennym . Egy vassal se
több.
K iültem egy forgalmas sarokra.
M agam elé te tte m a kalapot. M int
Pesten szokás, egy papírszeletre r á ­
tettem az ötven pennyt. A jelzést,
hogy az adakozás m ár m egindult.
Szünet és levegővétel következett.
A zután fo lytatta:
— És tudod m i történt? J ö tt egy
pofa, girhes, fakószínű, valódi angol,
füstölő pipával, kalap nélkül. M eg­
állt. Nézte a kalapot és m ellette a
pénzt. A ztán lehajolt, fölem elte a
kalapot és a fejére tette. É ppen
passzolt.
— Oké! — dörm ögte és ledobott a
p apírlapra ötven pennyt. M ire m a­
gamhoz tértem , m ár el is tű n t, fején
az „olcsón” m egvett kalappal.
Fölnevettem .
— Ez London.
— Ez m eg B udapest — m o n d ta a
barátom kom olyan és m ár ő is el­
tű n t, testén a G yőrben kapott ru h a ­
darabokkal.
Boross Elem ér
 Ú gy kezdődött, hogy a D e­ telekügynökségtől, hogy a vers
rűs Lepedő szerkesztőségéből alapján Írjak reklám ot a részük­ Miniatűr fényképezőgép
felhívott a tördelő szerkesztő re. A z aján latot elfogadtam és
és közölte velem , hogy a „N e két hét m ú lva m inden ház
gyom orbajok megállapítására
légy m indig a m ásé” cím ű falán ott virított a népszerű
versem be véletlenül sajtóh ib a plakát:
csúszott, de mire észrevették,
a lap már az expedícióban v o lt. Felszólítunk minden lelket:
E gyben m egnyugtatott, hogy Tólünk vegyen üres telket!
csak egy apróságról van szó, íg y k ezd ő d ö tt. . . Ma egyike
am it senki sem fog észrevenni. vagyok a leghíresebb em berek­
A n n yi az egész, hogy lelk em nek. M ost fejeztem be „Ü res
helyett telkem et írtak, m iá lta l telkek” cím ű három kötetes re­
a vers utolsó szakasza íg y gényem et és szerződést k ö tö t­
jelen t m eg nyomtatásban: tem a film gyárral, h ogy „Tel-
M ám a reggel, oh szerelmem, ketlen lelkek” cím m el m egírom
Vig dalodra keltem, az évszázad forgatókönyvét.
M égis oly üres a szívem, Ezzel egyidejűleg vált világsi­
Oly üres a telkem . . . kerré „E gy telek m ögött gyúlt
lángra a lelkem ” cím ű szer­
Mikor letettem a k agylót, zem ényem és áz „A ranytelkek”
m ár az élethez sem volt k ed ­ cím ű operettem et táblás házak
vem . A D erűs Lepedőt m illiók előtt játsszák az egész országban.
olvassák az országban, en n é l­ A múlt h éten eszpresszót n y i­
fogva rajtam fog röhögni a tottam és törpeautóm at naponta x
lakosság túlnyom ó része. E l­ ezrek csodálják a N agym ező
keseredésem ben először arra utcában, n em beszélve a zseb­
gondoltam , hogy összevásáro­ ben hordozható televíziós k é ­
lo m a lap m inden példányát, szülékem ről, am ely egyszerre
de éppen nem volt annyi pénz közvetíti negyven k ét állom ás
nálam , ezért eltekintettem a műsorát és írn i is leh et vele.
dologtól és a pereskedés m ellett Szilágyi György
döntöttem . Perelni fogom a
D erűs Lepedő szerkesztőségét,
a nyom dát, a kiadóhivatalt és Adenauer W ashingtonban
Gutenberg összes leszárm azot­
ta k . T iltakozni fogok a N em zet­
k ö z i Ú jságírószövetségnél, az
U nesconál és a Szerzői Jogvéd ő
H ivatalnál. K övetelni fo g o m ,
hogy adjanak ki helyesbítő
nyilatkozatot, am elyben a D e­
rűs Lepedő főszerkesztője esk ü
alatt vallja, hogy én eredetileg
telkem et írtam és kizárólag
az ő felületessége folytán írták
telkem nek. Itt tartottam g o n ­
dolataim ban, amikor c se n g e t­
tek . A postás volt, akitől m ár
előre rettegtem , mert állandó
olvasóim közé tartozott.
— Gratulálok a verséhez! —
k iáltotta vidám an és m eg lo ­
bogtatta előttem a Derűs L e­
pedőt.
— Miről beszél? — próbál­
tam hülyének tettetni m agam .
—• H át a telkes versről,
am inek az a vége, hogy „ o ly
üres a telkem !” R ég nem o l­
vastam ilyen szellem eset!
Mit részletezzem , a sajtóhiba
óriási sikert aratott. M ásnap
ajánlatot kaptam egy ism ert Várnai G y ö rg y r a jz a
 Beutalt fiatalem ber ruhafogassal
S asadi Gábor ügye egészen rem ényte­
lennek látszott a kéthetes m átraházai
üdülés utolsó estéjéig. A beutalt csoport
m inden egyes tagja rajta derült. Külön
m egfigyelő szolgálatot tartottak m ellette
és pillanatok alatt továbbadták a hírt,
m it m ű vel éppen a két m éter hosszú , kút-
ágasszerűen ösztövér Sasadi B arna K atóka
körül, eltitkolhatatlan im ádatában. K a­
bátot, k önyvet, széket, pokrócot cipel
utána pirosán gőzölgő fejjel s étkezések
közben ú gy forog utána a többi ember
fölé feln yú ló n y a k á v a l, s m in t egy m eg­
bűvölt zsiráf.
Ifjú életét, sajnos, teljesen m egm ér­
gezte bénító félszegsége. H a társaságban
valaki erősebben ránézett, alig leküzdhető
vágyat érzett arra, hogy az asztal alá
kússzon. K atóka fölényesen rendelkezett
vele, de n yílt könyörtelenséggel m ulatott
rajta. Igaz viszont, hogy m egszokta
szívós botladozását m aga m ellett; kényel­
m esnek és hízelgőnek találta. íg y érkezett
el a búcsúeste, am elyen K atók a is fellé­
pett üzem i rendezvényeken o ly népszerű
m agyar dalaival. A nagy nap délutánján
m ég egy jóvátehetetlen csapás is rásza­
kadt Sasadira. A szerencsétlen fiatalem ber
egyedül h itte m agát a hallban és a tükör
előtt sikertelen kísérleteket tett bizonyos
hódító, szellem es m osoly kihangolására,
am ely esetleg ellenállhatatlanná tehetné
K atóka előtt. D e m ivel ön m agát sem si­
került m eggyőznie, dühös boldogtalan­
ságában kinyújtotta nyelvét saját tükör­
képére. K atók a pedig a folyosó hom ályá­
ból végign ézte az egész m eglepő m utat­
ványt. Sasadi, am int m eghallotta a leány
kitörő nevetését, szobájába rohant és
bezárkózott. Még vacsorázni se m ent át
a B éke szállóból a központi Sportszállóba.
Tudta, hogy ezek után nem élh et tovább.
D e utoljára m ég egyszer lá tn i kívánta
K atókát. F elöltözött és a hideg koratavasz
szitáló havasesőjében átbotorkált a másik
épületbe.
Már m indenki m egvacsorázott. A tár­
salgóban gyülekezve várták az elő ­
adás k ezd etét. A társalgó egyik sar­
kában fogasok álltak ruhákkal tele­
aggatva. Sasadi gyanútlanul m egkö­
zelítette a fogasok egyik ét és rá­
akasztotta a kabátját. A fogas ném án
ráom lott. F elállította. Ű jra rádőlt. E rélye­
set taszított rajta, de ijedten utánakapott,
mert m ost a m ásik oldalra zöttyent.
Szótlan tikkadtsággal küszködött vele.
A z érett gyüm ölcsként potyogó kalapokat
T öbbnejűség
visszarakta a tetejére, m ajd a fogast csend­
ben, fulladtan m egölelte. A z m ost már
teljes konokságával ránehezedett. Óva­
tosan megpróbált elszakadni tő le, de ellen ­
fele résen volt és forró sú lyával m egint
o tt pihegett a keblén. A z akasztókról
kabátok váltak le n esztelen ü l s ő k étség-
beesetten elkapdosta ők et a levegőben.
Már csurgott róla a verejték. Mikor a
h óna alá gyűrt kabátokat átrakta a m ásik
fogasra, az is hozzábillent, m in t egy részeg
k a szím ő . Most m ár k ét fogas tám adt
ellene. Vadul védekezett, de nem m entek
le róla. Izzadtan, feldúltan tám asztotta
őket előbb két kezével és a fejével, azután
a hátával, de érezte, alattom os erőszakos­
sággal tám adásra k észü ln ek m ögötte. H a
elm ozdul, tigrisugrással után avetik m a g u ­
k at, éktelen csattanás kíséretében neh éz
szövetek lasszóját vetik rá, sikongó b ot­
rány közepette az egész társalgó n ek itá­
mad é s . . .
K atóka állt m eg m ellette csodálatos esti
ragyogásában.
— Jön? — kérdezte leereszkedően.
— N em i — nyögte Sasadi, hátán a
k ét fogassal. Csapzott h a ja felindulás­
tó l párolgó, vörös arcába lógott. K atóka
szem ében m eglepetés villant.
— N em is nézi végig az előadást?
A z egyik fogas lassan csú szn i kezdett
oldalt.
— N e m ! — kiáltotta Sasadi fejvesztet­
ten és nagyot rántott m agán , h ogy a
cselgáncsot elhárítsa.
— E nnyire haragszik rám ? 1 — kér­
dezte K atóka fájdalm as csodálkozással.
Sasadi vak elkeseredéssel érezte, hogy a
k ét fogas m ögötte pillanatokon belül
előrebukik, egyenesen a lányra. L ihegve
rákiáltott Katókára:
— V igyázzon m agára 1
K atóka ijedten hátralépett:
— Sohasem hittem volna, hogy ennyi
szenvedély lakik m agában! — súgta szo ­
rongva és elsietett, m ert csengetés jelezte
az előadás kezdetét. Már a m agyar n óták
is elhangzottak, m ikor Sasadi végre a
portás segítségével m eg tudta fékezni az
ám okfutó fogasokat. Leroskadt egy k aros­
székbe és éppen az elviselhetőbb h alál­
nem eket latolgatta, m ik or m eghallotta
m aga m ellett K atóka h an gján ak m en n yei
m uzsikáját:
— Csacsi fiú ! — m ondta gyöngéden.
— A nnyira h iányzott n ek em ! Jöjjön!
N em lesz oka m egvadulni többé!
Szepea M ária
A Tavaszi Tárlat vitájához Képtár 16 éven felü l és alul
S z ű r -S z a b ó J ó z s e f ra jza
S ándor K ároly rajza

— Ha so k a t m a c e rá in a k , á tm e q y e k a
n a tu ra lis tá k h o z . . .

Jfáfyvű&Jtínem ísm rL
A viccirodalom klasszikusai
M o ttó i N in c se n e k r é g i v ic c e k ,
c s a k ö re g e m b e re k v a rrn a k . E g y
ú js z ü lö ttn e k m in d e n v ic e ú j»

János gazda átm egy szom szédjához,

István gazdához é s így szél: 4huhi(rt kotujMßcf
— N ézze kend, István gazda, a z m ég ­ PULSZKY ÁGOSTON, a nagy jo­ KÖRNYE1 BÉLA, kitűnő opera­
sem járja, hogy valahányszor kim egyek gász és képviselő igen alacsony ter­ házi tenoristánk Kolozsvárott ven­
a kertbe, m indig bent találom a csirkéit az metű férfi volt, ami miatt sokat dégszerepeit. A kávéház teraszán
én káposztám ban. A zt hiszem , ha fordítva bosszantották. Egyszer mérgében így üldögélt, amikor a borvizet áruló
lenne, kendnek sem tetszene. fakadt ki a Ház folyosóján: székely arrafelé kínálgatta portéká­
— Miért n em — feleli István gazda — — Láttam én már magamnál ki­ ját:
nekem igazán sem m i kifogásom nem sebb embert is! — Bo-órvizet tessék!
lesz az ellen, h a bent találom a kend — Az lehet, de nem ingyen — fe­ Környei ekkor így szólt a társasá­
káposztáját az én csirkéim ben. lelte rá mosolyogva Deák Ferenc. gához:
— Látjátok, ez megelégedett, egy­
szerű ember. Szívesebben lennék én
Júniusi prognózis Toncz Tlbor raJza is borvizes, mint tenorista. . .
A székely fölényesen végignézett
rajta:
— Hang kell ám ehhez, édes uram!

H a a világon m indenki
ilyen bürokrata volna
V a s v á r i A n n a r a jz a

— E ső , v a g y h ó? 5
 Jogos felháborodás
S zegő G izi ra jz a
■A M & y T É M A
A Nagy Költő hajnalban felriadt. Rög­
tön felült ágyában és körülnézett.
Agya, amely m áskor, ilyen korai idő­
pontban még vígan szőtte a bohókás,
vagy delejes álm okat, most élesen és lo­
gikusan gondolkozott. Valami tö rtén t az
éjjel, valam i fontos, jelentős, olyan, am i
váratlan ébredésre késztette. De micso­
da? Nézzük csak sorjában a dolgokat.
Vendégek voltak, ak ik tíz óra körül
távoztak, u tán a leült egy keveset dol­
gozni, átjav íto tta egy drám ájának n é­
hány párbeszédét, csiszolt egy m űfordí­
táson — ez m ind-m ind nem túl jelen ­
tős dolog — aztán lefeküdt aludni.
I lle tv e ... i l l e t v e . . . ' m e g v a n !... ez
az . . . m ielőtt elaludt volna, eszébe ju ­
to tt valam i, gyorsan papírt és ceruzát
ragadott és — erre azután m ár teljesen
világosan em lékezett — lejegyezte n é­
hány sorban az ötlet vázlatát, nehogy
elfelejtse reggelre, a k á r egy álm ot. De
micsoda ötlet volt, most is a borzongás

kellem es érzése h a tja át, hogy csak r á ­

gondol. A nagy ötlet, a nagy tém án ak
nagy ötlete.
Na, de hol az a papiros? Fürgén kiug­
ro tt ágyából és keresgélni kezdett. Vé­
gigkutatta az íróasztalt, kiszórta és gon­
dosan átvizsgálta a papírkosár ta rta l­
m át, kirázta az este otthagyott könyvek
lapjait, sehol semmi. Lihegve m egpi­
hent.
Ü risten, hol lehet az a papír, kis cé­
— M it b á m u l? N em s z é q y e l l l m a g á t?
dula és ra jta a világm indenség legrem e-
kebb tém ájának ötletével? Vagy csak
játszott vele a végzet, m egadta a lehető­
K ÖZÉRT-eladók beszélgetnek séget, hogy alkosson valam i m agaszto­
V á rn a i G yö rg y ra jz a
sai, aztán dévaj vigyorral elvette tőle?
Érdekes, ebben a pillanatban m indenre
em lékezett. A leglényegtelenebbre is.
Hogy a boríték honnan jött, egy kis fe­
nyőfát is firk á lt rá és, am ikor az ötletet
ráírta, a pecsét m iatt egy szót lejjebb
kellett írnia. A leglényegtelenebbre is
emlékezett, csak a leglényegesebbre
nem. Hogy m it írt a papírra. És hogy
hova tette.
Ü jult erővel — m int harcos a csata­
szünet u táni trom bitarivalgás h an g jára
— rá v etette m agát az ágyra. I tt lesz
valahol, itt kell lennie! És íme, nem so­
k ára zizzen valam i a párna m ellett, ott
a boríték és ra jta a szöveg!
K önnyes szemmel em eli fel a boríté­
kot, szorongatja, simogatja, szinte becé­
zi, a k á r az öregem ber, aki élete végső
szakaszában talá lja meg a rem ényte­
lennek tűnő boldogságot. Itt van h á t az
értékes zsákm ány kezében, m ost m ár
senki és semmi nem orozhatja el előle.
És itt a papíron az ő jellegzetes szálkás
betűi, az éjjel sebtiben odavetett sorok.
M eghatottan felveszi szemüvegét és még
ott az ágy szélén elolvassa az írást.
Csak k ét sort írt fel az éjjel. Pontosan
ezt:
Iskolába, miskolába,
— K é p z e lj é te k , a R ö lt e x b e n o tt á llta m é s v á r t a m a p u lt e lő t t , d e a k is z o lg á ló k
Eltörött a Miska lába!
d i e k u r á lt a k é s fe lé m s e n é z t e k . . . T ard o s P é te r
 P éceli D em eter éppenhogy
hazaérkezett társbérleti szobá­
já b a , am ikor ököllel bedöröm­
böltek szobája ajtaján.
— H é, m a g a . . . 1 — hallott
egy borostás h an got kívülről,
am iben a társbérlő orgánumára
ism ert. — H é! — ism ételte
a h a n g — egy rendőr keresi!
A z előszoba közepén valóban
egy rendőr álldogált. Mögötte
a társbérlő családfő és egész
h ázan ép e, m indegyikük arcán
a rem ény, hogy társukat a
bérletben — hosszabb vagy
rövidebb időre bár — de egé­
szen bizonyosan elviszik.
— Maga P éceli D em eter? —
kérdezte a rendőr.
— I g e n . . . — felelte m eg­
szeppenve, m int ak i elszólta
m agát. Most m ár nem lehet
letagadnia, hogy valóban Péceli
D em eter a neve, bárm i legyen
is a z, am ivel vádolják.
— Már a szem e sem áll
jó l! — jegyezte m eg a társ­
bérlő, K ellem fy Elem ér.
— E gye, m oszt elviszi! a
b ácit? — érdeklődött a leg ­
ifjabb K ellem fy csem ete, Csabi-
ka.
— Szóval, m aga P éceli D e­
m eter! — szögezte le a rendőr
s m iu tán a kérdezett a tény­
állá st újfent m egerősítette,
eképpen folytatta: — Szóval,
m agán ak van egy Hiripi Gás­
pár n ev ű barátja, igaz?
— Iiiiga z. . . — hebegte D e­
m eter — ő követett el valamit?
— N em követett el senki
sem m it. Csak az történt, hogy
a m aga barátját sú lyos villam os­
baleset érte m a délután s mert
nincs hozzátartozója, m agát
n evezte m eg, m int legközelebbi
hozzátartozóját. Látogassa meg
a kórházban, de sürgősen,
m ert ú gy néz ki, hogy nem éri
m eg a reggelt.
D em eter gyorsan összekapta
m agát és a kórházba vágtatott.
H iába sietett azonban; nem en­
gedték fel; — részint, mert nem
v o lt látogatási idő, m ásrészt a
barátja, Hiripi Gáspár, nem volt
eszm életén . — N em hiszem ,
h o g y m egéri a reggelt — m ond­
ta a z ápolónő telefon on , akivel
a portásfülkéből beszélt.
D em eter érzékeny lélek volt;
csendben sírdogálva ballagott
hazafelé. Otthon, az ágyban,
elalvás előtt is egyre Gáspárra
gondolt. T esti-lelki jóbarátja
v o lt! L ám , a szerencsétlenség
u tán is őt nevezte m eg, mint
egyetlen hozzátartozóját. V a­
jo n látja-e életben m ég egy­
szer? Mi lesz, ha m egh al? Mi
lesz a dolgaival? Ü gy tudta,
h o g y valóban nincs senkije,
nem csak hozzátartozója, de
k özeli rokona sincs. El fogják
k ótyavetyélni m indenét. És kik?
Id egen ek ! Pedig neki testi-lelki
jóbarátja volt. K ié lesz a hol­
m ija, a bútorai és a lakása?!
A főbérleti, egyszobás, össz­
kom fortos lak á sa . . . !
Előbb-utóbb ki fogja igé­
n yeln i valaki. D e ki? Idegen!
É s m iért ne igén yeln é ki ő,
h iszen Hiripi Gáspár testi­
lelk i jóbarátja volt! V alószínű­
leg nem haragudna érte, ha
tu d n á, sőt h elyeseln é, mert ki
tudja az em lékét ápolni úgy,
m in t ő , aki Hiripi Gáspárnak
testi-lelki jóbarátja volt?
Másnap korán reggel megírta
a kiigénylést és elszaladt a
kórházba, ott azt m ondták ne­
k i, h ogy a barátja m ég mindig
eszm életlenül fek szik , állapota
válságos, sőt rem énytelen. Mi­
u tán ekképpen „m egnyugtat­
ták ” , elm ent az illetékes h i­
vatalba, bekopogtatott az ille­
ték es osztály ajtaján és letet­
te a kiigénylést az illetékes
előadó asztalára.
Az illetékes előadó belené­
zett az ügydarabba.
— Ä, a H irip-lakás. .. ?! ■
—
üdvözölte az ügydarabot ismerős
mosollyal. Mintha egy olyan la­
kásról lenne szó, am it már hir­
dettek az újságban is!
— Tetszett ismerni talán?
— kérdezte Demeter. — Testi­
lelki jó barátom volt.
— Nem ismertem. Hanem a
m aga kiigénylése m a reggel
óta m ár a hetedik!
— Hogyhogy. . . ? — hüle-
dezett Demeter. — De hát kik?
— Nem a K IK , — válaszolta
az előadó türelmesen és egy
nagy könyvbe nézett. — Egy
villamosvasúti ellenőr, egy men­
tőorvos, egy kórházi irodai al­
kalm azott, egy ápolónő, egy
alorvos és egy szemtanú.
— Stimmel — mondta De­
m eter elgondolkozva. — Teg­
nap délután súlyos villamos­
szerencsétlenség érte. De nekem
a testi-lelki jó barátom volt!
— Az nem jogcím, kérem.
— Azért tessék csak iktatni,
majd én elintézem.
Az előadó vállat vont, ikta­
tott. Demeter pedig elszaladt
megnézni a lakást, hogy nem
lopta-e el közben valaki? A
lakás megvolt, ajtaja előtt a
házmester tartotta fenn a ren­
det. A tömegen keresztül oda­
kiáltott neki: — nehogy be­
engedjen valakit. . . !
Aztán elrohant a kórházba.
Csodák-csodája, felengedték, de
a kórterem ajtaja előtt az ápoló­
nő állt őrt s a nevét kérdezte.
Amikor közölte, hogy ő Péceli
Demeter, Hiripi testi-lelki jó
barátja, az ápolónő a követ­
kezőket mondotta neki:
— Hiripi kartárs jól van,
túl a veszélyen. Nyolc nap múl­
va elhagyja a kórházat. Azt
üzeni, hogyha egy bizonyos
Péceli keresné, ne engedjük
be hozzá.
Demeter elkullogott. Később
sikerült annyit megtudnia, hogy
közös barátjuk, Link Elek árul­
ta el, afeletti bosszúságában,
hogy az ő igénylése a tizen­
ötödik volt. . .
Zsiray Károly

H oltvágányon
T oncz T ibor r a jz a
EMANUEL GEIßEL:
M onum entális m űvészet
R é b e r L ászló ra jz a K ro k o d il-ro m á n c
r e g k r o k o d il v a g y o k én ,
M é g Osiris ü n n e p é t t a r t o m :
N a p o z o k a N ílu s ö lé n ,
S to já s t to jo k é jje l a p a r to n .
K -r r o k o d i l k ö r i n y e l k e r e s e m
B e té v ő fa la tjá t a sz á m n a k ;
N a p i k o s z to m e g y sz e r e c s e n ,
S e g y - e g y tö r ö k , n é h a , v a s á r n a p .
S h a p a r tf ö v e n y t és s z ir tfo k o t
H o ld f é n y f ü r ö s z t s á p a d t a r a n y b a ,
E g y v é n s z f ín k s z e lő t t tá n c o lo k ,
L e s e m , m it m o r m o l ő s i h a n g ja .
o m o k b a v á jja k ö r m e it,
S s z ik la s z á já t b ö lc s s z ó r a n y itja :
„ Z a b á lj, m íg b e n d ő d m e g te lik ,
E z a k r o k o d il-é le t titk a .”
Békés Istv án fordítása lá lta m , h o g y rö g tö n le is Tudomásomra jutott, hogy
Faltámasz
V árnai G yörgy r a jz a
Állatkereskedésben H onvágy G erő S á n d o r r a jz a
— S a jn o s, a t ö r p e p a p a g á j e l f o g y o t t . . . P a r a n c s o lj o n h e ly e t t e e g y p r ím a e l e f á n t o t .
s
A m ik o r m e g h a llo tta m , ír ta m , m ih e ly t h a z a é rte m , m iket mondtál rólam. Á llí­
hogy A ls ó b á b o ln a i n a g y c sa k helly el-k ö zzel m ó d o sí­ tásaid zömét tisztelettel bár,
tá r s a s á g e lő tt m i t m o n ­ t o t t a m r a j t a egy k e v e se t: de kénytelen vagyok vissza­
d o t t ró la m , e lö n tö tt a d ü h „Idefigyelj, Alsóbábolnai! utasítani. Tudom , hogy m i­
és m á r ú tb a n h a z a fe lé m e g ­ Tudomásomra jutott, hogy lyen korrekt férfi és igaz
fo g a lm a z ta m a m iket m ondtál rólam.
le v e le t, mek barát vagy, egyetlen magya­
a m e ly az e g y e tle n v á la s z még folytatása lesz! . lám rázatát találom csak a dolog­
a z ily e n A lsó b á b o ln a i-fé le még a legjobb baráton sem nak: rosszul informáltak.
ala k o k n a k : mondhat büntetlenül ilye­ Sokszor ölellek, a nagyságos — N em ig a z ! A n é p b ü f é v e l s z e m b e n n e m e s z p r e s s z ó v a n , h a n é m R öltex!
„Idefigyelj, te piszok! T u ­ neket! M a jd beszélün még asszonynak tolmácsold szá­
domásomra jutott, hogy m i­ a dologról! M iután nem mos kézcsókjaimat.”
ket mondtál rólam, te emberi­ akarlak követni a durvaság E d zés R é b e r L á s z ló r a jz a
E z a le v é l m á r m a jd n e m
ség salakja, te lábon járó útján, csak annyit mondok,
jó v o lt, d e é re z te m , h o g y
kloáka, te! Csak azért nem hogy szégyelld magad. Alsó-
m é g m in d ig n e m az igazi.
töröm össze azt a félresikerült bábolnai!”
T o lla t r a g a d ta m é s elölről
pofádat, mert nem akarom M iu tá n á to lv a s ta m a le ­
k e z d te m az e g é sz e t. E z t
veled bemocskolni a kezemet. v e le t, b e lá t ta m , ho g y eg y
ír ta m n e k i:
M iután nem akarlak követni k ic s it e rő s . N é h á n y k is e b b
a durvaság útján, csak any- m ó d o s ítá s t eszk ö zö ltem r a j ­ „Drága barátom! N é v ­
n y it mondok, hogy fordulj t a , a m e ly e k u t á n íg y h a n g ­ napod alkalmából fogadd
fel, te piszkos gazember!” z o t t a levél: szeretetteljes, forró jókíván­
E z t o ly a n s ik e rü ltn e k t a ­ „Kedves Alsóbábolnai! ságaimat.”
G. M.
M indig az eladónak van igaza
S zűr-S zabó Jó z s e f r a iz a
H e g e d ű s Is tv á n r a j z a " 'S
A lakli
— N e m o n d ja a z t , k e d v e s a s s z o n y o m ,
h o g y e z a c ip ő s z ű k ! L á th a tja , m ily e n
k ö n n y e n lejött!

K ik iá ltó : Ö nök
A m u n k a h e ly é n . . .
10
/
P éldázat
A tü k r ö s , fü s tö s iro d a lm i k á v é h á z b a n
v a llo tta b e n e k e m S ó n ag y G éza, h o g y
s z a tirik u s re g é n y t ír.
— M iről írsz ? — k é rd e z te m k ív á n c s ia n ,
d e tis z te le tte lje s h a n g o n .
— M iről ? A z t k é rd e d , m irő l ? A z t n e m
le h e t p á r m o n d a tb a n e lm o n d a n i, d e h a
é rd e k e l, b e sz é lh e te k róla.
— N a g y o n é r d e k e l .. .
— T u la jd o n k é p p e n n e m is b a j, h a b e ­
s z é lg e tü n k a t é m á r ó l . . . M ég ú g y se m
a la k u lt k i b e n n e m te lje s e n , ú g y é rz e m
m a g a m , m in t az Ű ris te n a te r e m té s
e l ő t t . . . V a n is eg y k is p ro b lé m á m ,
a m in n e m tu d o k t ú l j u t n i __ E s e tle g te
se g íth e tsz n e k e m . . .
;— H a tu d o k , n a g y o n s z í v e s e n ... —
h e b e g te m b o ld o g an .
-— T u d o d , e g y tr iló g iá t te r v e z e k . . .
N a g y sz a b á sú s z a tirik u s k o r k é p e t . . . E z
lesz é le te m f ő m ű v e ... G ogol p é ld á ja
le b e g a szem em e lő tt, a k i tiz e n h é t év ig í r t a
a H o lt le lk e k e t. . . A n n y it m á r m o s t is
e lá ru lh a to k , h o g y a cím e ez lesz: „ Ú r i­
to k ” , v a g y n e m is, ta l á n ez m é g jo b b :
„ A b o tn a k k é t v é g e v a n ” . . . E z jó cím ,
n e m ? . . . D e m i t szólsz e h h e z : „ Z e lle r” .
E z m u la ts á g o s, d e n e m elé g ta lá ló . . .
S ónagy m a g á v a l b e s z é lg e te tt, e n g em
— H alló! I g y e k e z z é k ! egy p illa n tá s ra se m m é l ta t o tt . I z g a to tta n
— N y u g a lo m . Én I d ő b é r b e n f u t o k . . .
ü lte m a széken: je le n v a g y o k eg y s z a ti­
co rik u s m ű k e re s z te lő jé n é l. . . Ir o d a lo m ­
C sodálatos m u ta tv án y Gerö sándor rajza tö r té n e ti p il l a n a t o k .. .
— J a ig az, té g e d n e m is a cím é r d e ­
k e l . . . — f o l y ta t ta az író b o c s á n a tk é rő
m osollyal. — D e h isz e n a cím n e m is fo n ­
to s . . . M o st e lm o n d o m n e k e d , d e c sa k
n e k e d , h o g y a n k e z d te m el é s h o l a k a d ta m
m e g . . . Ü g y k e z d ő d ik , h o g y e s t e l e d i k . . .
M u la tsá g o sa n m eg íro m , m ik é n t e re s z ­
k e d ik le a s ö té ts é g a tá j r a , a z tá n a tő le m
m e g s z o k o tt g ú n y o s h an g o n ír o k a c silla ­
g o k ró l . . . E d d ig te ts z ik ?
S z ó tla n u l b ó lo g a tta m é s re m e g ő k é z ­
zel r á g y ú jto tta m .
— A z tá n n é h á n y sz e llem es m o n d a t
k ö v e tk e z ik a s z e le k rő l. . . I ly e n e k v a n n a k
b e n n e : k ö n n y ű a széln ek , m in d ig tu d ja ,
m e rrő l f ú j . . . E z ö tle te s , ugye? T e rm é s z e ti
k é p e k k e l fo ly ta to m : s z a tirik u s h a n g o n
íro k eg y m á k v irá g ró l, m e g ra jz o lo m eg y
k a k u k c sa lá d i é l e t é t . . . É rz e d , h o g y
a la k u l a t é m a . . . O ly a n , m i n t e g y s z im ­
fó n ia b e v e z e tő t é t e l e . . . M o n d d , é rz e d ?
— É rz e m . ..
— M ajd egy v á ro s ra v e tő d ik a te k i n t e ­
te m . . . K é p z e ld el m a g a d elé. K is h á z a k ,
n a g y h á z a k . A k é m é n y e k b ő l v id á m a n
azt k é r d ik , h ol f ű r é s z e lt é k el ezt az e m b e r t? N a iv k érd és.
sz á ll a f ü s t, i t t - o t t m é g v ilá g o s a z a b l a k . . .
V a la h o l v a k k a rit, eg y k u t y a . . . I t t b e to l-
d o tta m egy n a g y o n e m b e ri t ö r té n e t e t a
k u t y á r ó l . . . R ö v id , d e m a ró m e g je g y ­
z é s t te s z e k a v á ro s é p íté s z e ti s t ílu s á r ó l. . .
— É s a z tá n m i tö rté n ik ?
— M i tö r té n ik ?
— H ir te le n k a p u d ö rr e n é s t h a lla n i,
m a jd h a lk lé p te k e t é s k r á k o g á s t . . . A z
u tc a s a rk o n m e g je le n ik e g y e m b e r . . .
T a g b a s z a k a d t, d e rű s t e k i n te t ű fé rfi, h a já n
m e g csillan a h o ld s u g á r . . . ő lesz s z a tírá m
f ő h ő s e ... C sak jö n , jö n , m a g a b iz to s
lé p te k k e l j ö n . . .
— É s ? É s a z tá n ?
A z író a z o n b a n n e m f p l y ta tta . K ö n y ö ­
k é re tá m a s z k o d v a , boro n g ó t e k i n te t te l
n é z e tt m a g a elé. N e m m e r te m m e g s z ó ­
la ln i, fé lte m , h o g y m e g z a v a ro m . P á r
p e rc m ú lv a a z o n b a n S ónagy f e lk iá lto tt:
— L á to d , i t t k e z d ő d ik a p ro b lém a!
K i ez az ipse é s m i a fe n é t c s in á lja k
v ele ? . . .
isvári A n n a r a jza Mikes György

Ne tessék félreérteni a
címet, nem arról van szó,
hogy disznóság, m iszerint
elcsöngetik a buszt, m ielőtt
az em ber felszállt volna,
vagy disznóság, hogy nem
já r a lift, vagy m it tudom
én. I tt a disznóságról, m in t
olyanról van szó. D ehát n e
vágjunk elébe a dolgoknak.
Megyek a kislányom m al
az utcán, megy elő ttü n k
k ét kisfiú, olyan nyolc-tíz­
évesek lehetnek, de az is
lehet, hogy hat-nyolcévesek
és harsányan beszélgetnek
olyan szavakkal, am ik fé l­
reérth etek volnának, h a
nem lennének félreérth e-
tetlenek. Ne tessék fé lre é r­
teni ezt se: a kisfiúk n em
a nőkről beszélgetnek, n em
illetlen történeteket, vagy
pikáns vicceket m esélnek
egymásnak. Egyszerűen azt
meséli az egyik kisfiú, hogy
hogyan b án t el vele az
egyik ta n á r az egyik órán.
Ebben igazán nem vo ln a
semmi, ezt nyugodtan vé­
gighallgathatná a k islá ­
nyom, h a a kisfiú —, ak i
nyolc-tízéves, de, m int m on­
dottam , az is lehet, hogy
hat-nyolcéves — azt az igét
.használná, a tén y ek n ek
megfelelően, hogy elbánt.
A kisfiú — aki nyolc-tíz­
éves, vagy hat-nyolcéves —
azonban m ás igét használ,
egészen m ás igét. G yorsan
átm egyek a kislányom m al
a m ásik oldalra, de m ég
hallom — illetve h allju k —
am int a kisfiú ecseteli,
hogy m ilyen hatással v o lt
rá a ta n á r elbánása, a ta ­
náré, aki felhívta őt fe le l­
ni, am ikor nem szám ított
rá és ez m ilyen érzelm eket
k e ltett fel benne, és hogy
m ilyen pechje van neki,
m árm int a kisfiúnak. A
jelző am ellyel a pech jét
illeti, m arkáns és meglepő,
de kissé sértő a pechre.
Eleget sétáltunk, m ondom
Sátortábor a Balaton partján
— T u d ja , G iz ik é , a p á lm a f á t a z é r t f e s t e t t e m o d a , m e r t
a k é p e t „ E g y ip to m i t á j ” c ím m e l s z e r e t n é m k iá llíta n i . . .
Fantasztikus történet V árnai G yörgy r a jz a
a kislányom nak, m enjünk
haza. Jó l van, hazam e­
gyünk, de kisv ártatv a jön­
nek a b arátaim . Lelkendez­
ve dicsérik az új film et,
csupa sugárzó elism erés
mindegyik. „Olyan film et
még nem ettél!” — h a r­
sogja az egyik. Igen, h isíen
m inden rendben volna, de
ez is m ás igét használ,
egészen m ás igét, noha én
m egérteném akkor is, ha
azt m ondaná, hogy olyan
filmet m ég nem pipáltam ,
vagy nem ettem , vagy ép­
penséggel nem láttam . K i­
küldőm a kislányom at a
szobából, m ert aztán zené­
ről kezdenek beszélgetni. Ez
látszólag olyan téma, am ely-
lyel az erős kifejezések in ­
kom patibilisek; de csak lá t­
szólag. Az egyik hallott
tegnap egy zenekari hang­
versenyt, am ely kitűnő volt;
de nem így m ondja. Egé­
szen m ásképpen m ondja.
Egyik nyom dafestékképte­
len szó kergeti a m ásikat,
noha senki nem károm ko­
dik, senki nem meséli a sze­
relmi kalan d jait, senki nem
mesél illetlen vicceket.
Hát igen, nézzünk fé r­
fiasán egym ás szemébe és
valljuk b e őszintén: bárm i­
ről beszélünk, tele van n ak
a m ondataink disznósággal.
Ízesen, színesen, zam atosán
beszélünk* jópofák v a­
gyunk, nem vagyunk p rü -
dek.
Csak ab ban lehet rem ény­
kedni, hogy ez a beszédmód
annyira elterjed, hogy rövi­
desen az lesz az ízes, szí­
nes, egyéni, eredeti jópofa,
ISKOLA
aki, h a azt a k a rja m ondani,
m iszerint am iatt az átkozott
restancia m iatt jól lekapták, Hazafelé
azt fogja m ondani: „A m iatt
az átkozott restancia m iatt
jól lek ap tak .”
Talán így is m egértik.
Gergely Miklós
S á n d o r K á r o ly ra jza
te—
K aján T ib o r r a jz a
 Ily en szem ély zeti m u n k ára n in cs sz ü k ség
R ^ S ID
h 4 r ü N A h

H aru n al Rasid ném i lám palázzal

lépett be az egyik körúti R uházati
Boltba. Régi, nagy szakm ai gyakor­
la tá ra való tek in tettel sikerült ideig­
lenes, létszám fölötti, státuszonkívüli
ellenőrként elhelyezkednie a Fővá­
rosnál és ez a m ai volt az első tény­
kedése.
Furfangos módon egyszerű vevő­
nek álcázta m agát. K ét szemet,
ugyanannyi fület és egy o rrt öltött,
m int az utca bárm elyik egyszerű
embere.
— Egy minőségi öltönyt szeretnék
— m ondotta. Rögtön három segéd
term e tt m ellette, és m á r ra k tá k is
eléje a minőséginél minőségibb férfi­
öltönyöket. H arun al Rasid, aki an­
nak idején*.kényes volt ilyesm ire és
szinte kizárólag m inőségi turbánt,
fezt és burnuszt hordott, elám ult
ennyi minőségi hölrpi láttán.
K ét alkalm azott letérd elt eléje és
tiszteletteljes hangon m egkérte fá­
radjon a próbafülkébe, hogy meggyő­
ződjön róla, m elyik minőségi öltöny
illik legjobban term etére. Á tfáradt.
— É s m o n d ja , J u l i s , q r ó f n em v o lt a z ő s e i k ö zö tt? A segédek k ara díszlépésben hozta
u tán a induló ütem ére a ru h ák gar­
T e li V ilm os bevásárol G erS S á n d o r ra jz a m adát. Közben ugyanis egy zenekar
is előkerült valahonnan, amely a
m enetet bezárta.
A fülkében az egyik segéd újólag
letérdelt H arun al R asid elé, hogy
föladja rá a nadrágot. Egy m ásik a
fogasra m ászott föl és így segítette
a kabátot rá, nehogy H aru n al Rasid-
nak, aki kissé m agasterm etű volt,
meg kelljen hajolnia. A többi alkal­
m azott ezalatt félkört képezve körü­
lötte-, részint a ráncokat igazgatta,
részint a gombokat gom bolta ki és
be a zenekar diszkréten aláfestő ze­
néje m ellett.
Időközben m egjelent a bolt veze­
tője is, aki kis díszbeszéddel üdvö­
zölte a S zeretett Vevőt, néhány szál
virágot és egy aran y D oxa-karórát
n y ú jtv a át a kedves alkalomból,
hogy m egtisztelte üzletüket.
H aru n al Rasid an n ak idején Bag­
dadban igen előzékeny kiszolgálás­
hoz szokott, ennek ellenére úgy ta ­
lálta, hogy a pesti sem különöskép­
— E q y k iló t k é r e k , d e Jó n a g y o k a t, m e r t g y a k o r o ln i lesz! pen rossz. Ezt közölte is a Kiszolgá­
lók K arával.
J ó ü z le te m b e r H éber L ászló ra jz a Azok mosolyogva m eghajoltak. —
Ö, ez a legkevesebb, am it a Vevő­
é rt m egtehetünk — m ondották kezü­
\ U" ///// ket szívükre illesztve — hisz jól tud­
juk, hogy kulturált, előzékeny keres­
kedelem m el szolgáljuk Közönségünk
kényelm ét.
Midőn H arun al R asid kilépett az
üzletből, még sokáig k ísérte a Kiszol­
gálók fátyolos, fájdalm asan m egha­
tott búcsúja.
P illan a tra eltű n ő d ö tt: — m ilyen jó,
hogy csak valam ennyi lap és a rádió
közölte terebélyes cikkekben, hogy
a Fővárosi Tanács K ereskedelm i osz­
tálya m a nagyszabású ellenőrzést
kezdett a R uhaboltokban a minőségi
ru h á k terén tapasztalható visszássá­
gok m iatt — és hogy nem ad ták ezt
tu d tu l m inden egyes alkalm azottnak
aján lo tt levélben. K ülönben gyanúm
tám adna, hogy ezek sejtenek vala­
12 m it ! . . .
K e rté sz M agda
 R ejtélyes történet
7 ~ / /

To n c z T ib o r r a jz a

— Jónapot kívánok.
— Jónapot kívánok.
— A kirakatban láttam
egy olyan zö ld . . .
— Ne is tessék folytatni.
Az el van adva.
— De volt mellette egy
csomó olyan sárga . . .
— Ja? Azok még nincse­
nek megárazva.
— Akkor kérnék talán...
— Abból tegnap rengeteg
volt, de elkapkodták.
— Pech!
— A z is volt tegnap!
— Hm. Akkor adja azt,
ami ott a polcon van ...
Azt kérem.
— Sajnos nem szolgálha­
tok vele.
— Miért?
— Ezt tetszett gondolni
itten?
— Ezt hát! Evvel mi a
probléma?
— Ez még nem jött meg,
de minden pillanatban vár­
juk. —//oeVA/fr, K ézicsokoL o/i; /fio /w A L x ic s e jz e L jO k /

„Izgalmas filmdráma!” — h ird etik az egyik film et

újságokban és falragaszokon. V égtelenül sajnálom , de
számom ra az ilyen és efféle m egjelölés csak akkor hat
őszintének, ha becsületesen m egvallják az ellenkezőjét
is. Tehát, ha m ajd így is hirdetnek film et: „Unalmas
filmdráma!”
(A m agam részéről például az utóbbit nézném meg,
m ert az izgalmas film drám ákat m ár unom, az őszinte­
ség viszont m indig felvillanyoz.)
*'
Boy-jal küldtek nekem levelet a minap. M aga a
boy történetesen egy fiatal lány volt, aki csinosan fes­
tett ugyan a Boy-szolgálat ism ert egyenruhájában, csak
éppen nem felelt meg azoknak a követelm ényeknek,
am elyeket a „boy” (fiú) szó m agában rejt.
A női boy olyan, m int h a valam elyik operettben
férfi görlöket léptetnének fel.
f. I.

A b e lv á ro s i te x t il b o lt k i r a ­
k a tá b a n te ts z e tő s sz ö v e te k .
L e g n a g y o b b ré s z ü k ö n o t t v ir ít
a tá b la : „ E la d v a !” H a m á r
n e m le h e t m e g v á s á ro ln i, illő
tis z te le tte l m e g k é rd e z z ü k :
— H a n e m e la d ó a s z ö v e t,
ille tv e m á r e la d tá k , m i é r t r a k ­
já k k i a k ir a k a tb a ?
M a jd n e m in d ig n á ló d v a h a n g ­
zik a fe le le t:
— K é re m , e z t n a p o n ta sz á z ­
sz o r is m é te ljü k . N e m tu d j u k a
k ir a k a to t p e rc e n k é n t á t r e n ­
d ezn i. A m ik o r e la d ju k az u to ls ó
m é te r t, m e g k é rjü k a v e v ő t,
h o g y az á r u p á r n a p ig a k i ­
r a k a t b a n m a ra d h a s s o n .
— N o és a v e v ő k b e le e g y e z ­
n ek ebbe?
— H á t , k é re m , v a n , a k i m u ­
riz ik .
— É s m it m ondanak?
— A z t n e m te s s z ü k a k i­
r a k a tb a . . . 13
 M in t méltán híres vasárnap vele, de én szeretem, ha a nekem
délelőtti kiránduló, a k i több ízben tett ígéreteket beváltják. M á s szó­
Szarvatlan marhák tettem meg azokat a felejthetetlen
utakat, amelyek a zugligeti
val a szomjat oltó folyadékot m in ­
den türelmetlenségem ellenére
A z E sti H írlap m á ju s 25-) vagy hűvösvölgyi végállomások­ nem kaptam meg. M ég több
sz á m a rö v id cik k b e n beszám ol tól a legközelebbi kocsmákig ízben is megtudakolták, m i a
a rró l, h o g y az alsótengelici vezetnek, magam és igen sok vágyam, s növekvő készséggel
k ís é rle ti g a z d a s á g b a n m unka- távgyalogló társam nevében ké­ feleltem, de a kedves pincérek a
v é d e lm i s z e m p o n to k m ia tt rem javaslatom közzétételit. válasz kihozásával továbbra is
s z a r v ta la n itjá k a m a rh á k a t. De ezt megelőzően hadd mond­ adósok maradtak. Ekkor jutott
E z z e l k a p c s o la tb a n engedjék to n ég ű lem ie, h is z e n íg y ó riá si jam el többízbeni kalandomat — eszembe, hogy csak átsétálok a
m eg, h o g y é n is is m e rte s­ m e n n y is é g ű gum i szabadul s nemcsak az enyémet — amely vendéglő kertjén, csak lelépek a
se m n é h á n y ja v a s la to m a t: m a jd fel. E b b ő l p é ld á u l fel­ azután javaslatom kidolgozásá­ bejárat három lépcsőjén, (köz­
1. F u llá n k ta la n íts á k a m e ­ f ú jh a tó g u m is z a rv a k a t le h e tn e hoz vezetett. Legutoljára is így ben vigyázok arra: senki se
lle k e t. k é s z íte n i a s z a r v ta la n íto tt m a r ­ történt. Zsebkendőmmel megtö­ vegye észre, hogy én m ár vagy
2. L á b ta la n íts á k és fogat- h á k ré sz é re . A felesle gessé v á lt rölve verejtékező turista homlo­ harminc percig ültem a vendég­
la n its á k a lo v a k a t, m e r t h isz e n k e re k e k b ő l p e d ig e llá th a tn á n k komat, elértem egy nyári ven­ lőben) s a bejárat előtt levő sör-
so k o ly a n ló v a n , am elyik a z o k a t, a k ik n e k e g g y el k e v e ­ déglőhöz, amelynek bejárata előtt mérő pultnál fizetek magamnak
rú g is , m e g h a ra p is. se b b v a n . csapra ütöttek egy hordó ser­ egy pohárral. M inden gyanút
3. K e ré k te le n íts é k a m o to r- italt. N yilvá n olyanok számára, elhárítva magamról, ezt a cselt
Szarvas Marci akik túlbuzgaloniból vagy sport­
k e r é k p á r o k a t, a m i n é p g a z d a ­ a délelőtt folyamán sikerült
sá g i sz e m p o n tb ó l is nagyjelen- A g g a n c sh á z a szerűtlen rekordhajhászásból, to­ háromszor megismételnem, ne­
vább gyalogolnak, ahelyett, hogy — gyedszer csak azért nem, mert
. ' . , ( m int én és nagyon sokan mások — tartottam tőle, hogy egyszer még­
Átutaztam tüstént beülnének a vendéglőbe. is kihozzák az asztalhoz is a ren­
a „metszőponton” . pzsmfittßEü N em akarom kipróbált mód­
szeremet dicsérni, én azonnal
delésemet s három pohár nekem
elég. Javaslatom tehát: a ven­
M ÁV A G v a s ú ti igazol­ L e m e z g y ű jte m é n y e m e t m a g ­ beülök. É s itt, ennél az alkalom­ déglőkben terített asztalokat m ind
v á n n y a l u ta z ta m M iskolcról n e to fo n n a l a k a r ta m k ieg észí­ nál is megfigyeltem, hogy a p in ­ vigyék k i a bejáratokhoz, ahol
S z e k s z á rd ra á p rilis 29-én, a te n i. T e k in te tte l a r r a , h o g y egy cér m indjárt jő. Tehát nem igaz, minden további nélkül m érik ki
6.55-kor in d u ló g y o rsv o n a tta l. k o m o ly készü lék elég d rá g a , am it sokan állítanak, hogy hiány­ a söröket. A vendégek nagyobb
A je g y v á ltá s n á l k é t ízben is „ A u d io ” típ u s ú a d a p te r t v e t­ zik az érdeklődésük arra vonat­ kényelmére pedig vegyenek fel
m e g k é r d e z te m a jegykiadótól, te m a K E R A V IL L 18. sz á m ú kozóan, vajon a felnőtt magyar pincéreket. Hozzá kell tennem,
h o g y jó k leszn ek -e a jegyek, ü z le té b e n — g a ra n c iá v a l. Az állampolgárok miért ülnek a hogy am ikor az említett helyen
a m ik e t a d o t t , m e r t h iszen h á ­ e lá r u s ító k ö z ö lte , h o g y az helyiségekben felállított asztalok másfél óra m úlva (három pohár
ro m fé lé t is k a p ta m tő le , m ire a d a p te r t az ü z le tb e n n e m le h e t mellé. Közölhetem, hogy ez al­ suttyomsör után) ismét megtuda­
ő h a tá r o z o tt a n a z t felelte, k ip ró b á ln i. kalommal is szívélyesen vette kolták, hogy m it óhajtok, kere­
h o g y ig e n . E z e k u tá n n a g y v o lt H a z a v itte m é s m e g á lla p í­ tudomásul egy, sőt rövidesen egy ken megmondtam: szeretném,
a m e g le p e té s e m , am ik o r S ár- t o t t a m , h o g y a g é p n e m jó! m ásik felszolgáló is, hogy nem ha az asztalomat a bejárat elé
b o g á rd e lő t t a k a la u z negyven- M á s n a p e lv itte m az O rion mozdonyt javítani érkeztem oda, vinnék. N em vitték.
e g y n é h á n y f o r in to t k é r t tő le m sz e rv iz h e z , a h o l g a ra n c iá lis ja ­ hanem m úlhatatlanul egy pohár
Turista-társi üdvözlettel:
r á f iz e té s k é n t azon a cím en, v ít á s r a á tv e t té k é s tíz n a p o s sörre van szükségem, megivásra..
Boldogan hallottam m ind a kettő­ Bodó B éla,
h o g y n e m jó a jeg y em . „M ár h a tá r id ő t je lö lte k m eg . A m ik o r
v is s z a k a p ta m az a d a p te r t, az től a bűvös szót, hogy azonnal s vasárnapi kiránduló, távgya­
é p p o ly h a s z n á lh a ta tla n v o lt, bevallom: kedvességük igen jól­ logló, térdnadrág-tulajdonos,
m in t a ja v ítá s e lő tt. I s m é t esett. Á m a sör még jobban esett körözött készítő, természet-
v is s z a v itte m az O rio n szervizbe, volna. N em tudom, ki hogy van rajongó
a h o n n a n e lk ü ld té k a R Á V E L
1. s z á m ú ü z e m é h e i. I t t a
ja v í tá s r a 21 n a p o s h a tá r id ő t Ez a p la k á t nem sikerült!
a d ta k . A n n a k le j á r t a u tá n jó
n é h á n y s z o r é rd e k lő d te m , de A m e llé k e lt p lak á- ehhez k é rik m inden ez pedig in k á b b r e j­
h o g y n e v o ln a jó — m o n d ta m tőn egy k u ty a lát- v állalat segítségét is, tély, m int p ro p ag an -
a g é p c sak n e m a k a r t e lk észü l­ h a t ó . . . De m inek de ezt ne ilyen ío r- d asztikus e re jű pla-
én — , m ik o r a jeg y k iad ó is
n i. V ég ü l is á tk ü ld té k a R Á V E L ío ly ta ssu k , itt a p ia - m á b a n tegyék. A fa l- kát.
a z t m o n d ta , h o g y jó .” D e h iá b a kát, az olvasó vegye rag aszo k n ak é rth e - M áskor csin á lja n a k
b iz o n y g a tta m ig a z a m a t, Szek- R ö k k S z ilá rd u tc a i la b o r a tó ­ szem ügyre, a zu tá n tő k n e k kell lenniük, jobbat, é rth e tő b b e tl
sz á rd o n je g y z ő k ö n y v e t v e t­ olvassa el a T iszán­
tú li Á ram szolgáltató
te k fe l é s k ö z ö lté k velem , V állalat levelét,
h o g y je g y e m a z é r t n em jó, m e r t am ely így h a n g z ik :
„ m e ts z ő p o n to n ” u ta z ta m k e ­ „A z Iparm űvészeti
V. grafikai részlege
re s z tü l. É n m eg k özöltem (Bp., V., K irályi Pál
v e lü k , h o g y n e k e m a m iskolci u. 6.) e zt a plakátot
je g y k ia d ó n e m e m líte tt sem m i­ k ü ld te részünkre.
A zért to vábbítottuk a
féle „ m e ts z ő p o n to t” é s így riu m á b a . Je le n le g is o t t v a n . Ludas M atylhoz,
n y u g o d ta n á tu ta z ta m ra jta . D e J a v a s o lta m , h o g y a k é s z ü lé k e t hogy seg ítsék m eg­
é rv e lé se m , ú g y lá tsz ik , nem h a ­ k ü ld jé k v is s z a a g y á r b a és fejten i: m it akar ki­
fejezn i ez a falra­
t o t t a m e g ő k e t, m e r t a szek ­ c s e ré ljé k k i. A sz e rv iz v e z e tő je gasz ?"
s z á rd i állo m á sfő n ö k sé g tő l m á ­ a z o n b a n eh hez n e m j á r u lt H osszas gondolko­
ju s 2 3 -á n a k ö v e tk e z ő felszólí­ h o z z á . A z t m o n d ta , h o g y a d ás u tá n rá jö ttü n k
a rra , hogy a kötelező
t á s t k a p ta m : „ F e lh ív ju k , hogy g é p e t n e k ik k e ll m e g ja v íta n io k . p a tk á n y irtá sró l van
1957. IV . 30-i u ta z á s á v a l k a p ­ S z e rin te m ez a ja v í tá s i re n d ­ szó és a k u ty a fel­
c so la to s 66 fo r in t ta r to z á s á t s z e r m é g a sz e rv iz s z á m á ra is hív ással fo rd u l a vál­
lalathoz, nyilván
8 n a p o n b e lü l fizesse m eg, m e r t ro s sz ü z le t, m e r t a ja v ítá s azért, m e rt nem győ­
ellen k ező e s e tb e n k ö v e te lé sü n ­ m u n k a d íja — g a ra n c iá lis j a ­ zi egy ed ü l a stra p á t.
k e t a tö b b le tk ö lts é g g e l já ró v ít á s lé v é n — a z ó ta m ár Sok a p a tk á n y és
nem tu d m indegyik­
p e re s ú to n é rv é n y e s ítjü k .” b iz o n y á r a m e g h a la d ta a k é ­ kel elb án n i. T ehát
M o s t c s a k a z t sz e re tn é m tu d ­ sz ü lé k á r á t is. M e n n y iv e l eg y ­ olyan ú jítá s ra lenne
n i, h o g y a M iskolcon jó n a k s z e r ű b b l e t t v o ln a , h a az szükség, am ely segít
a k u ty á n a k a p a tk á ­
m o n d o tt je g y e k h o g y a n ro m ­ A u d io v á lla la t v is sz a c se ré lte nyok kivégzésében.
l o t ta k e l S zek sz á rd ig ? v o ln a az a d a p te re m e t! V alóban fontos és
szükséges az elsza­
Szűcs István K ovács György poro d o tt p a tk á n y o k
m ielőbbi k ip u sztítása
M iskolc, H e rm a n n O ttó u. 17. B p . X I ., B e rc sé n y i u . 12. és nag y o n helyes, ha
 M indenféle Róm ai jellem Szűr-Szabó Jó z s e f ra jz a

A m íg a világon fal és borsó

lesz, addig a z em berek m indig
igyek ezn ek m eggyőzni egym ást.
*

A tengerek lakóinak kissé egy­

oldalú táplálkozását a kővetkező
igazság fejezi ki: a legfőbb érték
a hál.
*

M ily en k ü lö n ö s! A tu d ó s o k
tilta k o z n a k az ellen, h o g y f e l­
h a s z n á ljá k az a to m b o m b á t,
a m e ly e t ő k c s in á lta k .
•
A z olvasás lassan kim egy a
divatból. I t t a magnetofonregény,
amelyet hallani lehet kiváló szí-
nészek előadásában. M agam is
irok magnetofonregényt, trilógiát
3 tekercsben.
*

A z a tén y , h ogy Shakespeare-

nek n em volt társszerzője,
m egerősíteni látszik azt a fe l­
tevést, h o g y abban az időben
m ég nem v o lt dramaturg.
*
Vannak önérzetes emberek,
akik kerülik a megaláztatást és
inkább tönkremennek, m intsem
elfogadják mások tanácsát.
F . L.

egyes villamos, sok

Wf ktifaUZMÓ
csacsog, csacsog, m int egy stiglic'
lomposkedvű pagasér. . . s átszállókat osztogat.
fékezünk s a kalauznő
felrikkant: „Takarm ány téri" Valósággal színházi a
t négyesen a levegő,
\ Nézek, mert a Széna tér ez. .. köpcös bácsi élvezi és
így kiált: „no, üsse kő,
— furcsa vicceket csinál! —
de mosolygok, hogy megállunk leszállók, de mert m ulattam
a „Keleti K arcsi”-nál. én e rövid út alatt,
ffl fizetek! no, Icalauzné,
Gyűrött arcok olvadnak, mert adjon még egy vonalat!”
a „M ancika-híd” fogad; Bondy

— N em tu d o m , m i t ö r t é n t . . . É p p en n é h á n y b fr á lú m e g ­
j e g y z é s t t e t t , a m ik o r h ir t e le n ö s s z e e s e t t . . .
A z ostoba Ördög
E g y sz e r egy fia ta l- B á r m it k ív á n s z , t e l ­
*
a ss z o n y v a la m i a p ró je s íte m .
szív e ssé g e t t e t t az A z a ssz o n y lá z a ­
ö rdögnek. H u n c u t san g o n d o lk o z o tt.
m en y ec sk e v o lt, V a jo n m i t k ív á n jo n ?
n e m fé lt az ö r d ö g tő l. A z ördög s e g íte n i
sem , s n e m t a l á l t a k a r t n e k i. S z e g é n y ­
se m m i k iv e tn i v a ló t k e , g o n d o lta , ta l á n
a b b a n , h a v a la k i s e ­ n e m elég okos a h h o z ,
g ít v a la m ib e n az h o g y h irte le n v á l a ­
ö rdögnek. E lv é g re szo ljo n . S e g ítség re
c s a tta n t a z ö rd ö g
ö rd ö g n ek is k e ll le n ­ v a n szüksége. N o s,
p o fá já n .
n i, m e r t k ü lö n b e n m i le h e t a le g fo n to ­
— S zem telen ! —
n e m len n e. V a llá so s, s a b b egy n ő s z á m á ­
k iá l to t ta h a ra g o s a n
ördöghivő a ss z o n y ra ?
az asszony. — T a lá n
v o lt. — N em a k a rs z
nem vagyok elé g
A z ördög íg y h á ­ szép le n n i? K ív á n d
szép?!
lá lk o d o tt: a z t, h o g y szép le ­
— S oh asem f e ­ gyél! * F e le k i L á n l « l
„A .a k ii h á lá ja ”
le jte m e l jó s á g o d a t. E b b e n a p illa n a t­
M ondd, m it k ív á n s z ? b a n h a ta lm a s p o fo n
c ím ű m o s t m e g je l e n t
k ö te té b ő l. ( M e g v e tő ). 15
 Öröm lóéknál S zeg ő G izi rajza

— V é g r e , m a g a m a ls z o m a z is t á lló b a n ! . . .

Illusztráció az autó-kérdéshez

— É d e s f ia m , a d d k ö l c s ö n a b ic ik lid e t . . . S ú ly o s b e t e g h e z h ív t a k . . .

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t ir ik u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t f e l e l a H ír la p k ia d ó V á lla la t iq a z -

7a t ó ja . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t, V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a t a l: V ili.. B la h a L u jza t é r 3 .
T ol.: 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . — T e r j e s z t i a P o s ta K ö z p o n ti H irla p I r o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e l ő f i z e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— Ft.
K o ss u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v éd u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .

E q y n ő , a k i m e g e lő z t e k o r á t.
M ég ré g e n , sp o rtú js á g író k o ­
ro m b a n tö r té n t , ho g y tá r s a s á g ­
b a n e g y k ed v e s, m osolygós
b á c si u d v a ria s a n a z ir á n t é rd e k ­
lő d ö tt, h o g y ho l dolgozom .
A m ik o r m e g m o n d ta m , hogy
ú js á g író v a g y o k és fo g la lk o z á ­
s o m a t a s p o r t te r ü le té n g y a k o r­
lom , m é g u d v a ria s a b b a n , az
ig a z á n k e d v e s e m b e re k m e g ­
é rtő fe lső b b sé g é v e l íg y é rd e k ­
lő d ö tt:
— N o s , fu tn a k a fu tó k ,
fu tn a k i
M e g n y u g ta tó v á la s z o m u tá n
n e m t i t k o l t a e lé g e d e tts é g é t,
m a jd m o s o ly o g v a b ic c e n te tt,
s to v á b b m e n t, h is z e n r a jta m
k ív ü l m é g m á s o k is v o lta k a
tá r s a s á g b a n , a k ik szo m jú h o z-
tá k a z e m b e ri é rd e k lő d é s t.
A b á c s i arc k ife je z é se jóleső
é rz é s e k rő l t a n ú s k o d o t t : ím e ,
m e g in t s ik e r ü lt b o ld o g g á t e n ­
n e m e g y eg y sz e rű le lk e t, a k i
nem ta lá lta ugyan fel a
s p a n y o lv ia s z t, nem- a k a rj a m e g ­
R égies a divat
A utom ata-világ
v á lta n i a v ilá g o t lá n g e s z ű
te rv e k k e l, m é g is k e d v e s n e k i
a m a g a k is e g y sz e rű , d e
b e c sü le te s te v é k e n y s é g e , é s jó l­
e sik n e k i, h a é rd e k lő d n e k
ir á n ta . M e rt az e m b e ri e g y ü t t ­
élés t i t k a az, h o g y m egfelelő
e m b e rre l a m egfelelő té m á r ó l
b e sz é ljü n k , n e n é z z ü n k le s e n ­
k i t se, é rd e k lő d jü n k e g y m á s
m u n k á ja ir á n t, v e s s ü k k i s z í­
v ü n k b ő l a b ü s z k e s é g e t, a g ő g ö t,
s g o n d o lju n k a r r a , h o g y e m b e r ­
tá r s u n k is e m b e r, h a c sö k k e n ­
t e t t é r té k ű is.
T a rto z o m az ig a z s á g n a k a z ­
zal, h o g y az első p illa n a tb a n
n e m v o lta m o ly a n b o ld o g ,
a m in t az fe lté te le z h e tő l e t t
v o ln a . S ő t, e g y k is s é r tő d ö tt­
s é g e t is é re z te m , a r r a g o n d o lv a ,
h o g y e m b e ri é rté k e im g a r m a ­
d á ja s ik k a d t el. T a g a d h a ta tla n ,
ke./é& M Ó & n -'
hallottam, hogy újra megnyílt a
Kis Rabló nyári vendéglő. Mint
minden évben, most is elgondol­
koztat a névben rejlő bátor ön­
bírálat. Helyes. Lépje át úgy az
a vendég a küszöböt, hogy tudja,
mi vár rá. A Kis Rabló út- és
névmutató példája nyomán a ven­
déglátóipar rendelkezésére bocsá­
tók néhány ötletet: „Ize Nincs . .. ”
„Apró Falat." „Drágám.” „Vendéglő
az Álmodozó Főúrhoz.” „Se Hús, Se
Hal.” „Kétszer Kettő Néha ö t.” A
munka oroszlánrésze persze a ven­
déglátóiparra marad. Mennyi ked­
ves, elmés, bohókás, egyben találó
ötlettel lehetne célozni a célozniva-
lókra. Csak helyeselni tudom az el­
gondolást, hogy ne áruljunk zsákba
bécsiszeletet és öntsünk tiszta spenó­
tot a pohárba!
K . M .
A lfce- m egvái CiCánk ?
Egyik közkórházunk főorvosa vé­
H éber László ra jz a giglátogatta az osztályt. Az egyik be­
teg — kedves, fiatal em ber, megszó­
lalt:
— Főorvos úr, kérem , tessék m ár
engem hazaküldeni.
A doktor a fejét rázta:
— Még nem lehet. Nem sokára el­
jön an n a k is az ideje. M iért akar
kim enni?
— K érem szépen, főorvos úr, olyan
régen vagyok m ár i t t . . . Egészséges
v ag y o k . . . úgy érzem, ha még p ár
napig m aradok, megőszülök.
N evetett az orvos.
— M egnyugtatom , p á r napi lá­
badozástól még senki sem őszült
meg.
M ásnap a főorvos ism ét vizitálta a
betegeket. M egállt a fiatalem ber
ágya előtt és rém ülten riad t a be­
tegre: galambősz hajjal feküdt, szo­
m orkás arckifejezéssel.
Nézte, nézte az orvos, aztán han­
gosan kacagni kezdett.
A beteg a Vidám Színpad fodrásza
volt — a feleségével behozatott egy
p a ró k á t. . .
Királytól: — H ó d o ln a k a
n é p e k , h ó d o ln a k ?
e M jtfe v te f... Büntetőbírótól: — T a g a d n a k
a v á d lo tta k , ta g a d n a k ?
h o g y n a g y m é r té k b e n é rd e k lő ­ Filozófustól: — K id o m b o ­
döm a f u tó k ir á n t, d e a m e lle tt r o d n a k az e lle n té te k , k id o m ­
sz e re te m a p re k la ssz ik u s z e n é t,
b o ro d n a k ?
foglalkozom k ris z to ló g iá v a l é s Matematikustól: ■ — H a la d ­
ré g é s z e tte l is. M in d e rrő l p e d ig n a k a h a la d v á n y o k , h a la d n a k ?
szó se m v o lt, c sa k fu tó k ró l.
Biológustól: — E re d n e k a
K é ső b b r á j ö tt e m , ho g y n in c s fa jo k , e re d n e k ?
igazam .
Csillagásztól: — T á v o lo d n a k
S z á m o m ra ez a n é h á n y szó a k ö d fo lto k , tá v o lo d n a k ?
v é g ü l n e m c s a k eg y k e d v e s e s te Meteorológustól: — B e tö rn e k
fe le d h e te tle n e m lé k e m a r a d t, a h id e g lé g tö m e g e k , b e tö rn e k ?
h a n e m ir á n y tű a h e ly es v is e l­ Tábornoktól: — E le s n e k a
k e d é s felé. Ö n z etle n ség em re k a to n á k , elesn ek ?
p e d ig m i se m je llem ző b b , m in t Atomtudóstól: — H a s a d n a k
ho g y a k ö v e tk e z ő k b e n fe le ­ a m a g o k , h a s a d n a k ?
b a rá ta im s z á m á r a is elá ru lo m , H a a z tá n a h u m o r is tá tó l
h o g y a n k e ll h e ly e s e n é rd e k lő d ­ m e g k é rd e z ik , h o g y c s a tta n n a k
ni m ások é le tk ö rü lm é n y e i a p o é n o k , c s a tta n n a k ? — ő
ir á n t, k itő l m i t k e ll k é rd e z n i. s e m te h e t m á s t, m in t a fe n tie k .
Utcaseprőtől: — S z e m e te ln e k S z e ré n y e n f é lr e ta r tja a fe jé t
az e m b e re k , sz e m e te ln e k ? é s íg y v á la sz o lja :
Politikustól: — S z a v azn ak — Ig y e k e z n e k , ig y e k e z ­
a k é p v ise lő k , sz a v a z n a k ? nek. . . Feleki László
 H itvesi szerelem A magyar gyerekek ausztriai gyűjtőtábora előtt
(R ím te le n s z a b a d e p ig ra m m a ) G erő S á n d o r ra jz a

Hitvesem szeret.
Én is szeretek.
Négy ember boldog.

Cigarettázó n ő k

Kéken szálló
— légben háló —
léggé váló
karikák.
Elmerengve
ringva-rengve
tekintetem
szinte lengve
tapad rátok
Ilonák és Marikák.
Füst-lehellő
illat-felhő
körületek
felettetek.
Csupa puha
bársony szárnyon
repülő kék
füst kék árnyt von.
Mélyre szíva
szomjan iva
szívja füstöt
ajkatok!
Csak amikor
szátokon szám,
azt a büdös
bagó szagot
ne érezném
rajtatok!!!
T eknős P éter A r e n d ő r : N o. H a n zi, m e n j e t e k h a z a , g y e r e k n e k a n y ja m e lle t t v a n a h e ly e !

P o d w o lo c s u s z k a h a tá r á llo ­ R oda R oda: u ta z u n k to v á b b , han em itt

m á s v o lt a K. U . K. v ilá g b a n
a L em b erg — M o szk v a v a sú t­
v o n a lo n . Itt k e lle t t á t s z á lln l
n ém i v á r a k o z á s u tá n K iev ,
C h a r k o v , M o s z k v a , J e k a t e r i-
n o s z lá v , O d essza f e lé . Aki
h o s s z ú v o n a t o z á s u tá n Id áig
e lj u to t t, r o h a n t a r e s t i b e f r is s
e r ő g y ű j t é s c é lj á b ó l. A r e s ti
m in d ig f e l k é s z ü l v e v á r t a a z
é h e s u ta s o k a t, h o s s z ú a s z t a ­
lo k o n s o r a k o z t a k a b o r s o s é s
s c s í le v e s s e l t e l e s z e d e t t t á n y é ­
r o k — ín y c s ik la n d o z ó p á r á k a t
e r e g e t e t t a z ö l d s é g le v e s — , é s
k ö r b e j á r t a t e r e m b e n e g y e lő ­
k e lő f ő p in c é r Is k é t f é l e s z ín ű
e b é d je g y e t lo b o g ta tv a .
— K ism en U t ó h a j t a n a k a z
u r a s á g o k n é g y k o r o n á é r t : le ­
v e s t é s m a r h a h ú st, v a g y n a g y
m e n ü t? — k é r d e z t e n y á j a s a n .
A n a g y m en ü h at korona
ö t v e n f illé r b e k e r ü lt é s Ilyen
c s á b ít ó é tla p ja v o lt :
Leves, M arhahús, Libasült
Palacsinta
M in d en k i a n a g y m e n ü t v á ­
la s z t o t t a é s k if iz e t t e a c é d u lá t .
M e g k e z d ő d ö tt a z e v é s . A m in t
a m a r h a h ú s t f e ls z o lg á lt á k , n é ­
m i s z ü n e t k ö v e t k e z e t t . A ztá n
h ir t e le n k iv á g ó d o tt a z a j tó , é s
e g y s z o lg á la t i s a p k á s f é r f i h a ­
t a lm a s csen gővel v a ló sá g o s
r ia d ó t k o lo m p o lt, m a j d s z te n -
to r i h a n g o n e lk iá lt o t t a m a g á t
a k ü szö b ö n :
— K iev , C h a r k o v , M o s z k v a ,
J e k a t e r in o s z lá v , O d e s s z a f e lé
tessék sü rg ő sen b e s z á lln i!
U t o ls ó f ig y e lm e z t e t é s i
A Jó n é p e g y m á s t t a p o s v a
roh an t a v o n a th o z . . .
Ez a J e le n e t h o s s z ú é v e k e n
á t, a z o n o s r e n d b e n m in d e n ­
nap le já ts z ó d o tt. M ióta a — Mit s e m t e s z ! — m o n d ­
K. U . K. r e z s im k é t f e j ű m a ­
d a r a r ö p k ö d ö tt P o d w o lo c s u s z ­
k a f e le t t , h a la n d ó s z e m m é g
n e m lá tta f e lt á la lv a a z e b é d ­
jeg y en s z e r e p lő lib a s ü lt e t.
A m i n e m is c s o d a , m e r t a
r e s t i s m a g a v o lt a s z o lg á la t i
s a p k á s f é r f iú .
A m e g y n a p o n m i tö r té n t?
E n a p o n k ü lö n ö s e n e r ő s e n
k o lo m p o lt a r e s t i s , é s h a n g ja
is , h a le h e t, m é g n y o m a t é k o ­
s a b b v o lt , m in t m á s k o r — ,
m é g is : le g n a g y o b b r é m ü le t é r e
ö t v e n d é g a z u t o ls ó f i g y e l m e z ­
t e t é s e lle n é r e — c s ö k ö n y ö s e n
ü lv e m a r a d t. H o z z á ju k r o h a n t
é s e g y e n e s e n a f ü lü k b e r á z ta
a k o lo m p o t . — U t o ls ó p illa n a t
a b e s z á llá s r a , u r a im ! — o r d í­
t o tt a , d e h iá b a .
tá k a z u ra sá g o k . — Jöh et a
lib a s ü lt ! Mi t u d n iillik nem
m aradunk. L em bergből jö t­
t ü n k , é s m e g b íz a t á s u n k , h o g y
e lle n ő r iz z ü k a g a líc ia i r e s t i­
k et!
I s te n r e n d e lé s e e lle n n in c s
o r v o s s á g . S Isten ú g y r e n d e lt e ,
h o g y a r e s t i s c s a lá d i a s z t a ­
lá r a s z á n t lib á t e lő k e lle t t k e ­
r ít e n i, k e s e r v e s k ín o k k ö z ö tt
f e l k e lle t t á ld o z n i a r e n o m é
é r d e k é b e n , é s f e l k e lle t t s z o l­
g á ln i a le m b e r g i e lle n ő r ö k n e k .
M eg is e t té k a p o k o lr a v a ló k .
M ik o r a z o n b a n a t e lh e te t le n
v e n d é g e k m é g a p a la c s in t á t Is
k ö v e t e lt é k , a r e s t i s a z é d e s ­
s é g h e ly e t t a z a n y a k ö n y v i k i­
v o n a t á t h o z ta e lő . A z e lle n ő r ö k
o r r a a lá n y o m ta é s k á r ö r v e n -
d ő e n b iz o n y íto t t a , h o g y a p a ­
la c s in t a n em t a r t o z ik a m e n ü ­
h ö z . A P a la c s in ta a z ő a lá ír á s a
a m e n ü k á r t y á n . A z ő c s a lá d i
n e v e u g y a n is : P a la c s in ta !
F o r d íto tta :
K. T óth L e n k e
 Ü vegszívvel k ísé rle te zn e k A m erikában ATALALM AM T
M uhai Kázm ér még zsenge ifjú
volt, midőn am a T alálm ánya kidol­
gozásához fogott, am ely később ő t a
H alhatatlanok sorába emelte. M in­
dent, am ire az Em beriségnek szük­
sége van, egy viszonylag olcsó, am el­
lett a hazai szükségletet bőven fe­
dező nyersanyagból, a levegőből k í­
vánta előállítani. T eh át nem az üres
levegőbe beszélt, m időn kijelentette,
célja az, hogy az em berek a levegő­
ből éljenek.
A m érnök éjt-n ap o t együvé téve
kísérletezett, míg tíz év ernyedetlen
m unkája u tán elérte az első sik ert:
rozsbucit vont ki a levegőből. Nem
csüggesztette el, hogy még nagyon
barn a volt és rágós, tovább fo lytatta
kísérleteit, és íme az eredm ény nem
m aradt el: egy idő m úlva a fonott
kalácstól kezdve a pacsnin keresz­
tül a zsemlyeprézliig m indent elő tu ­
dott m ár állítani a levegőből!
Élete delén álló férfi volt m ár ek ­
kor, rég családot alapított. Megfeszí­
— N em s z e r e t n é m , B e s s y , h a ö s s z e t ö r n é a s z i v e m e t . . . Ü v e g b ő l v a n . . . te tt kutatásai u tán esténként eny­
hét lelt kis családja: felesége és h ét
gyermeke m eghitt társaságában. Te­
K a já n T ib o r ra jz a hetséges gyermek volt valam ennyi,
csupán a legkisebb, a Jenőke volt
kissé gyengeelméjű, és így az írás
és olvasás alapelem ein kívül m ást
nem tudott elsajátítani.
A zsemlyeprézli sem volt az utolsó
lépés. Ü jabb tíz esztendő elteltével
a Világ elé terje sz th e tte T alálm á­
nyát, am ely teljesen új fejezetet nyi­
to tt az Emberiség történelm ében: cso­
koládét, nugátot, gyarm atárut, még
citrom ot is elő tu d o tt állítani a leve­
gőből. Parizert, kolbászt csabai m ód­
ra, valódi m űanyag konfekcionált ru ­
hát, tű sark ú cipőt, ö tév es Terv ciga­
rettát, feketecsíkú csipkés nylonha­
risnyát
Az egész m agyar nép egy em ber­
ként ünnepelte az im m ár Agg T u­
dóst, aki elhatározta, hogy kísérleteit
befejezettnek n y ilvánítja s felveszi
érte a jól megszolgált díjat.
A Találm ányi H ivatalban a legszí-
B e té t ö t f o r i n t . . . vélyesebben fogadták és ünnepélyes
form ák között á tad ta k neki 200 000
forintot, „ ö n t nagy kitüntetés é rte ”
Á rleszállítás — m ondotta a főelőadó — „a legm a­
S z ü r -S z a b ő J ó zse f ra jza gasabb díjat fizetjük ö n n ek , am it
egyáltalában találm ányért fizetni le­
Ilyenkor, a színházi szezon het.” Szavai m egerősítéséül rögtön
vége felé mindig érdekese« azok föl is lapozta az Ú jítási Előadók T an ­
a hírek, hogy a jövő szezonban könyvét és m egm utatta a 41/1953.
kik lesznek a színházak új igaz­ M. T. rendelet 27. paragrafusának 6.
gatói. Néhány igazgatóváltozás ez- pontját, am elyben szó szerint ez állt:
idén is várható, erről szólt a R á­ „Népgazdasági szempontból fontos
dió m inapi kulturális híreinek találmányért kifizethető feltalálási
egyik kis közleménye. Bem ond- díj összege a 200 000 forintot nem
ták , hogy az egyik színháznak haladhatja meg.”
eddigi igazgatója helyett ez és ez M uhai szívét büszkeség já rta át,
lesz az új vezetője. de ebbe a‘z érzésbe ném i m élabú is
Ezt a h írt hallgatta az illető vegyült, midőn azt latolgatta, hogy
színház régi igazgatója is. A bök­ alapjában véve 52 év lan k ad atlan
kenő csak az, hogy ő eddig m it m unkája után nem is olyan nagy
sem tudott arról, hogy a színházat pénz az a 200 000.
a jövőben más fogja vezetni. Fog­ Ilyen lelkiállapotban ért haza, ahol
ta h át m agát és a Művelődési M i­ is családja faggatására, hogy mi
nisztérium színházi főosztálya cí­ bántja, szavakba öntötte, am i a szí­
m ére a következő táviratot adta
fel: vét nyomta.
— Ne búsulj papa — szólt a leg­
e e r t e s it e e a t megkaptam stop kisebbik fiú, Jenő, a gyengeelméjű
tovaabbi inteezkedeeseket — semmi baj. Épp m a nyertem egy
i s raadion vaarom millió forintot a lottójátékon!
Kertész Magda
 V eszélyes útvonal
Szegő Gizi rajza

A finom belvárosi cuk­

rászda kis szalonjában
m inden asztalnál ülnek. Jó ­
képű fiú kávézik az egyik
sarokban. Gondosan ápolt,
nem ízléstelenül hullám os
haja, jó szövetből készült,
divatos, de nem jam peces
ruhája, szombat lévén, a rra
következtet, hogy m ost él­
vezi az ötnapos m unkahét
hatodik napját. Legalábbis
ezt állapítom meg a „vajon
ki kicsoda?” című egysze­
mélyes m ag án-társasjáté­
komban. Csinos, fekete nő
ül vele szemben. Úgy lá t­
szik nem idegenkednek
egymástól. Ó, nem nézege­
tik egym ást feltűnően, szó
sincs róla, a kölcsönös ro-
konszenvet csak az veszi
észre, aki figyeli a fejlem é­
nyeket. M ár ott tarta n ak ,
hogy a fiú ugyanazt re n ­
deli, m int a lány, h a tá ro ­
zott hangsúllyal „ugyanazt
kérem , am it a hölgy fo­
gyaszt”.
Lassan, de biztosan te re ­
bélyesedik a vonzalom.
Közben két új nő érke- '
zik. Letelepednek egy m eg­ C o ty : B o r za sztó ! E z ek a v a d h u llá m o k m in d e n k it le s o d o r n a k a k o r m á n y m e llő l!
üresedett asztalhoz — m i­
csoda szerencse! — és fel­
tűnően franciául kezdenek „Jól nevelt kisfiam nak Mosolygó színház
beszélgetni. A ham isítatlan apát keresek“ jeligére
pesti fiú érdeklődése egy- — H onnan vegyük?
szerre feléjük fordul, m ajd

elnyeli őket a szemével.
„Ejtve v an ” a fekete lány,
ahogy a fiatal em ber szülő­
földjén mondják. Pedig
m ennyivel szebb, csinosabb,
m int a két új vendég! De
a fiú mégis őket bám ulja,
m ert hiszen külföldiek. A
hangosabbik-élénken viszo­
nozza az érdeklődést. De
aztán hozzájuk lép a fel­
szolgálónő, a két hölgy ra ­
gyogó magyarsággal rendel
— és az idill .hervadni kezd
Lankad a fiú érdeklődése,
egyszerre rájön, am ire én
m ár régen rájöttem , hogy a
fekete lány sokkal szemre-
valóbb és hódoló pillantása
visszalopózik hozzá.
Újból foglalt m inden
asztal. Idősebb nőkből álló
társaság érkezik és a fiú
udvariasan felugrik, hogy
átad ja egyedül birtokolt
asztalát. Aztán hirtelen len­
dülettel a fekete lányhoz
lép.
— Megengedi, hogy itt
fogyasszam el a feketém et?
A lány értetlenül néz rá,
m ajd csendesen, szinte
mentegetőzve megszólal:
— Sorry, I don’t u n te r­
stand H ungarian.
Zentai Lea
f
színházi szezon második
felében, az ilyenkor szo­
kásos türelm etlenséggel
próbálták egyik színhá­
zunkban az új darabot
és bizony an n a k próbái nem h alad­
tak a legbiztatóbban. Egy jelen e t le­
játszása u tá n a darab rendezője ide­
gesen szólt fel a színészeknek: —
— M enjünk vissza, csináljuk még-
egyszer.
A jelen et főszereplője m egkér­
dezte:
— H onnan vegyük mégegyszer?
A rendező:
— H onnan? Ahonnan rossz!
E rre egy sejtelm es hang a h á tté r­
ből:
— Szóval a szezon elejéről.
— Ez a pacák jö tt a h ir d e t é s r e , a n yu ?!
V endéglőben S üssél n a p
Kassai Vidor, régi
Népszínházunk legkisebb
term etű, de legnagyobb
,v kom ikusa visszavonulá­
| \ sa u tán Vácott, önkén­
tesen választott rem ete­
i b e n élte öreg napjait. H alála előtt
betegségek még kisebbre aszalták
múgyis kicsi testét, folytonosan fá-
att, és a ny ári melegben is, télika-
átba burkolózva, egyszerű kis há-
acskája tornácán, szüntelen a nap
íelegítő su g arát keresgélte. Egy al-
alommal is tornácán üldögélt, de a
íelegítő napsugarat állandóan elta-
arták a kavargó esőfelhők. A bölcs,
íegbékélt öreg fel-feltekintett az
gre és az é rte tle n felhők közé kiál­
lít:
Süssél nap, m ert a végén nem
— m eg szeren cse, noqy zen e, az v a n . iesz — kire!
 Veszedelmes gyalogjárók
(E g y g é p k o c s iv e z e tő
Az autón ülő em ber és a gyalog­
járó közötti ellentét onnan ered,
hogy az autós sok tekintetben elő­
nyösebb helyzetben van, mint a gya­
logos: 1. autón já rn i jobb, m int gya­
log; 2. az autó elgázolhatja a gyalo­
gost, de a gyalogos az autót nem ;
3. nézeteltérés esetén az autóvezető
k in y ith a tja a tolóablakot és átk o t
szórhat a gyalogos családjára, v i­
szont a gyalogos hiába viszonozza a
jókívánságokat, m ert a. sofőr b e­
csukja az ablakot és nem hallja.
Fenti ellentétekből születtek m eg
a dacos gyalogjárók jólismert típ u ­
sai, amelyekből a legfontosabbakat
feljegyeztem. Ezt azért tettem , hogy
ha m ár m egjavítani nem is tudom ,
legalább osztályozom őket.
A z é le tu n t
Gondokba m erülten, lehorgasztott
fővel keresztbe ballag át az ú tte s ­
ten. Ha rádudálsz, se nem lassít, se
nem gyorsít, csak szomorúan rá d néz.
Ez a tek in tet azt mondja: „H át gá­
zolj el, h a nincs jobb dolgod. N ekem
teljesen m indegy: élek-e, halok-e.”
Ha erre m egindulsz felé, h irtelen
m egugrik és csak a szája mozgásán
látod, hová szeretne beutalni állandó
jelleggel.
A hős lovag
M int egy féltve őrzött kincset,
gyöngéden vezeti át Icukát vagy Ju -
cikát könyökénél fogva. A dudaszóra
Icuka vagy Jucika, m int a nyúl, sza­
lad fel a járd á ra, de nem a hős lo­
vag. ö megáll, s rettenthetetlenül
szembenéz a veszedelemmel, ajk a
megvetően lebiggyed, tekintete fity ­
máló: „Na gyere, birkózzunk meg,
m ajd m eglátjuk, ki marad a l u l . . .
Különben, m enj, nem akarom, hogy
szerelmem ta n ú ja legyen a véres lá t­
ványnak, am ikor eltiporlak . . . ” Az­
zal elindul lassan, lábát húzva úgy,
hogy a kocsi első sárhányója zakója
szélét súrolja. A járdán Icuka vagy
Jucika szívdobogva, ámuló te k in te t­
tel v á rja a halálból megtért hőst és
összesimulva ballagnak tovább egy
rossz házasság felé.
fe lje g y z é s e ib ő l)
A vidéki család
Apa, m am a, nagym am a és három ­
négy gyerek egymást ráncigálva,
mint egy középkori freskó alakjai,
páni félelem m el m erednek az autó
torkába. A ztán egyetlen pillanat
alatt nyolcfelé ugranak. Am ikor
végre kétfelé elrendeződtek, a nagy­
mam a m eggondolja m agát és az ú t­
testen á t rávetődik a legkisebb gye­
rekre; a p apa a mam a u tá n ugrik,
aki az egyik copfos kislány után
repes, s újból összegabalyodnak az
út közepén. Addig az autó áll. Végre
összeverődik a járdán a család,
könnyes szemmel tapogatják egym ást
és elhatározzák, hogy soha többé
nem jönnek Pestre: csak m ég meg­
veszik a mosógépet és a frigidért,
aztán usgyi, haza.
A szakem ber
Ha fordulsz és rádudálsz, fölényes
csodálkozással néz rád, m in t aki azt
m ondja: „M it okvetetlenkedsz, ba­
rátom! Én m ár rég látom, hogy for­
dulsz, azt is tudom, hogy 1200 köb­
centis oldaltszelepelt, négyütem ű mo­
torod v an és a karosszériád elég
gyenge. . . ” A ztán int a kezével,
mint egy közlekedési rendőr, hogy
pucolj el előtte, de gyorsan, m ert
nem ér rá soká bíbelődni veled.
Amikor fejcsóválva tovább indul, ez
van az arcán: „És ilyen pancserek
ülnek autóba, amikor én, én gyalog
járok.”
Am ikor közeledni lát, elhatározza,
hogy nem kockáztatja m eg előtted az
átkelést. De te ismered az öregasz-
szonyokat és figyelmeztető k ü rtjelet
adsz. E rre elhatározza, hogy mégis
átmegy előtted és az autó elé veti
magát. Te b alra kerülsz, ő m ár túl
van rajtad , de akkor rájön, milyen
vakm erőséget követett el és nem
előre megy, hanem bűnbánóan visz-
szalohol a tám aszpont felé. így tán ­
col előtted egy darabig, sim a fox-
trottot és Rock and Rollt. Végül el­
fárad, rájön, hogy mégsem sikerült
elgázoltatnia m agát és szégyenkezve
eltűnik a ffejcsóváló járókelők töme­
gében. G á d o r B é la
M utasd az alvásod, m egm ondom , ki vagy!
A m e rik á b a n k ö n y v je l e n t m e g „M or­
p h e u s és é n ” cím m el, e g y b izo n y o s
P h y llis R o s e n te u e r n e v e z e tű hölg y to llá ­
ból, s a k ö n y v leleplezi a z a lv ó k je lle m é t.
A k i a h á t á n fe k v e a ls z ik , s ta g ja it
m in d e n ir á n y b a n k in y ú j tj a , az egy k is
C ézár, h a ta lm a s k o d ó , b iz to s íté le tü
em b e r.
A k i a té r d é t felhúzza a z o rrá ig , az félénk,
szég y en lő s em b e r, fél a fő n ö k étő l, a
p o s tá s tó l, a fő p in c é rtő l. . .
A k i h a s o n fek v e a ls z ik , az m ak ac s
e m b e r é s n e m l á t ja b e a té v e d é s é t.
A k i k ic s ire h ú z z a ö ssz e m a g á t az á g y ­
b a n , az p e ss z im ista , ro s s z k e d v ű em ber.
A szerző s z e rin t az a lv á s re n d k ív ü l
k o m o ly dolog, h is z e n m in d e n h á ro m
é v b ő l e g y e t az á g y b a n tö ltü n k a lv á s
c é ljáb ó l. S zám os ta lá lm á n y függ össze
az a lv á s sa l. E g y e d ü l a h o rk o lá ssa l 400
ta lá lm á n y k a p c so la to s. (Ily e n p éld áu l
a H o rk o lá se lle n e s K é z i B ilin cs. A m eg ­
b ilin c s e lt e m b e r á llító la g k é p te le n h o r­
k olni.)
A szerző A ris to te le s re h iv a tk o z v a azt
is k ö zli, h o g y h á n y ó ra a lv á s szükséges
az e m b e rn e k . T e h á t: 6 ó ra férfinak,
7 ó ra n ő n e k , 8 ó ra a b o lo n d n a k .
(S a já t m e g je g y z é sü n k : k ik é r jü k m a ­
g u n k n ak !!)
Szaporodunk, szaporodunk ?
H iv a ta lo s a d a to k s z e r in t az em beriség
ó r á n k é n t 5000 e m b e r re l szaporodik.
E z igen! E z az a d a t is a z t b iz o n y ítja ,
h o g y h a v a la m it az e m b e ris é g k o m o ly an
a k e z é b e v esz, a n n a k a z t á n m e n n ie kell.
H a c sa k eg y ó r á t á ld o z a g y a ra p o d á s ra ,
m á r is ö te z e rre l tö b b e n v a g y u n k . É v e n te
43 m illió a sz a p o ro d á s. N e m fe n y e g e ti
az e m b e ris é g e t e g y ed ü llét!
Épülő, szépülő A m erika
A m e rik a i a d a to k s z e r in t az adó fizető k ­
n e k n e m k e v e se b b , m i n t eg y m illiá rd
d o llá rju k b a k e rü l e b b e n az é v b en ú j
b ö rtö n ö k é p íté se é s a ré g ie k ja v ítá s a .
H ja , n e m elég a g e n g s z te re k rő l film e­
k e t c s in á ln i és k ö n y v e k e t írn i. E l is kell
ő k e t ta r ta n i!
 MINDENFÉLE ■Az atom tudós és k ísé rle ti n y u la —
M i a sz ó ra k o z á s? A z a m e g ­
n y u g ta tó t u d a t , h o g y n e m
fe jtü n k k i sem m iféle h a sz n o s
te v é k e n y s é g e t.

Segítséget nem elfogadni a

legnagyobb tapintatlanság, sőt
kegyetlenség az adakozni akaró­
val szemben.

Y. ism e rő s ö m ellencserkész-
típ u s . M á s o k k a l sz e m b e n szi­
g o rú , m a g á v a l sz e m b e n g y e n ­
géd.
*
A z ember saját magát nem
tudja csiklandozni és denunci-
álni.

A z ő s k o rb a n az le h e t e tt a
p ro b lé m a , h o g y az ú j, c so d á la ­
to s ta lá lm á n y t, a k ő b u n k ó t
m ik é p p e n h a s z n á ljá k fe l bék és
c é lo k ra .
#
Van, a ki a szerénységére
büszke.
F. L.

H ol ződik be a cikk ?
A Népakarat június 2.-i száma az első oldalon cikket
közölt a pedagógus-napról. A cikk utolsó sora így
hangzott:
„m unkájuk megbecsülése feje-” V asvári A nna ra jz a
(Folytatás a 3. oldalon)
Lapoztunk a harm adik oldalra, ahol három önálló
cikket találtunk, de semmi folytatást. És nem találtu k
meg a negyedik, meg a következő oldalakon sem, míg
végre az utolsó oldal áttanulm ányozása u tán elölről
kezdve a kutatást, felfedeztük — a m ásodik oldalon.
Ü jabb bizonyítéka annak, hogy csak keresni kell.
M ert ak kor előbb-utóbb talál is az ember.
Ism erős „ism eretlenek”
A P esti Műsor VI. évfolyam, 17. szám ának 48-ik hí­
rében olvastam :
„U tazás a világűrben” címen nagy revüt já t­
szanak a M ajakovszkij Színpadon a n y ár fo­
lyam án. Ebben sok ism ert művészen kívül La­
katos Gabriella, Kiss Manyi, Feleky Kamill,
Salam on Béla és H orváth Tivadar lép fel.”
V ajon a felsoroltak „ism eretlenek” ? . . .
• '%

— F ig y e le d , m ily e n z a v a r b a n v a n a ta g ? .

K onkurrencia

— Itt le h e t, k é r e m , b iz to s íta n i J é g k á r e lle n ?

— M iért, a m ű v é s z ú r n a k f ö ld b ir t o k a v a n ?
— N em . T u r n é r a in d u lo k .
 S zegó G izi ra jz a

M űvészlelkű h alász Z sebrádió

K a já n T ib o r ra iz a
R é b e r L ászló r a jz a

' ^ •

— B o c s á n a t, c s a k e g y k is t á n c z e n é t a k a r ta m fo q n i . . . .{

MI AZ, am i örök? Mi az, am i lényegében nem változik? Mi az,

V igyázz, a háztetőn d o lg o zn ak !
S z ű r-S z a b ó J ó z s e f ra jz a
am i dacol az idők viharával, ellenáll a történelm i katasztrófák m in­ S Ä
d en t megrázó, felkavaró, átalak ító hatásának?
Az „Ü zenetek a vásárról.”
H a néhány ezer esztendő m úlva nem zetközi v ásá r lesz főváro­
sunkban, bizonyos, hogy az alábbi üzenet bízvást m ondható m ajd
tipikusnak:
— K abócza Alajos üzeni K ápolnásnyékre szüleinek, rokonainak
és ism erőseinek. Itt vagyunk a vásáron! A pénz úszik, a tokaji csú­
szik. Itt v an n ak M ariska néniék is a Marsról, m indenkit tiszteltei­
nek. Sanyika, h a jó leszel, hozok neked űr-rollert! H a szép lesz az
idő, délután kirán d u lu n k a Holdba. Csókolunk m indenkit az éter M eglepő tábla
hullám ain keresztül, Béla . . . T erus . . . bátran, kislányom , jó hango­ H árm g sik rek szezonja
san . . . Évike . . . N á n d o r K á ro ly r a jz a
K a já n T ib o r ra jz a
IDŐS, term etes hölgy m éltatlankodik a zöldség- és gyüm öks-
üzletben. A reggel vásárolt félkilónyi eper ro h ad t szemeket is ta r­ Egyik este a Bábszínház­
irájjí
talm azott. H allatlan! Hogy fordulhat ilyesmi elő? ban voltam és a büfében
Vörös a m éregtől és az izgalomtól. A vérnyom ása 400 és í 10 kértem egy pohár kris­
között lehet, érverése, m int a géppuska. Látszik ra jta , hogy ha b ró tályvizet. Nem akarom
lenne, h alálra ítélné az elárusítónőt. Ha hadvezér lenne, földdel ten­ fá m m r
dicsérni, de elég tiszta
né egyenlővé a boltot. H angja rekedt, remegő: . N£M víz volt. Buborékok nél­
— Hogy leh et az a gyümölcs rothadt? K érem a panaszkönyvet! Fo mpo k el í kül. Mit fizetek? — kérdeztem? —
Ezzel a követeléssel viszont nem vagyok képes egyetérteni.

w
A M iért a panaszkönyvet kéri? M iért nem a biológiai szakkönyvet? r ~ Harmincöt fillért! — hangzott a vá­
Abból ugyanis m egtudhatná, hogyan fordulhat elő ilyesmi, hogyan
lasz.
és m ilyen bonyolult, izgalmas okok következtében áll elő a gyü­ Könnyelmű fráter vagyok, a szü­
mölcsben a rothadási folyam at, sőt ezenkívül m egtudhatná az élet- netben ismét kértem egy pohár kris­
számos m ás csodájának m agyarázatát is. tályvizet. Kaptam. Buborékokkal.
Mit fizetek? -— kérdeztem. Negyven
M EGFIG YELTÉK, hogy autóbusz-m egállónál h án y em ber gyújt fillért! — hangzott a válasz.
cigarettára? Azt ak a rják ugyanis, hogy mielőbb jö jjö n a busz. M ert Elhatároztam, hogy nem leszek
az term észetes, hogy az az átkozott busz akkor bezzeg jön, am ikor többé könnyelmű. Ezentúl viszek
az em ber rágyújt. magammal vizet és kérek hozzá ötér
Ez a felfedezés nem az enyém, hanem egy csikkszedőé, aki úgy buborékot.
tapasztalta, hogy ritk án járó autóbuszok m egállóinál találhatók a (v.)
t. 1. — C s a k e g y ? Hol a kórház I g a z g a tó ja ?
leghosszabb csikkek. Nincs csikkszedés lélektan nélkül!

H á z ire n d az ü d ü lő b e n : Sajtónkról
n ő k n a d rá g b a n n e m tán co lh atn ak T apasztal atátadás
S á n d o r K á ro ly r a jz a Tcm cz T ib o r r a jz a
G erő S á n d o r r a jz a

3 $)

¥
— T e , Ir é n k é m , ú g y u n a t k o z o m . . .
— Ott a la p a k e z e d b e n , m ié r t n e m o lv a s o l?
T a lá n íg y n e m o ly a n f e ltű n ő , h o g y B ö z s ik é n n a d r á g v a n ... — O lv a s o m . A z é r t u n a tk o z o m . . . — N ézd,* k is lá n y o n t, íg y k e ll f e l ü ln i a s e p r ű n y é lr e . , . N em b o s z o r k á n y s á g e z !
 A m i szép kis városunk Szűr-Szabó J ó z se f rajza
(Visegrádi utca— Körút s^roM

N á t I h ^ s Y j ól o s s z e z s ír o z t a a z új b a llo n o m a t!
N e iz g u ljo n ! A lá n g o s t itt o la jja l c s in á lj á k . . .

A költő és a haldokló líra

K öltőnk ült egy ligeti pádon. s ezt tettleg
Vadon, bizonyította. P é te r n e k m e g s é r ü lt a k e z e . H a m a r o ­
fékeveszett lázadásbdn zendült Az a „jotta”, s a n m e g d a g a d t a z e g é s z k a r j a , s fe l
e g é s z e n a v á l l á i g p o k o li k ín o k m a r c a n ­
a tavasz. miből a jottányi jelző készült, rossz! g o lt á k . P é t e r n y ö s z ö r g ö t t a f á j d a lo m t ó l.
ő ült, ü lt . . . — magányos, komor Szóval az a lényeg, S ő t e g y íz b e n m é g fe l is j a jd u lt:
silbak — — A u! a k e z e m ! V a la m i b a j le h e t
s körötte az obiigát virágok
hogy jottányi ereje sem maradt v e le , m e r t e z t a fá jd a lm a t m á r e l s e m
le h e t v is e ln i.
tervszerűen mind kinyíltak. a lánynak, a szegénynek. P ál é p p e n e k k o r m e n t e l P é t e r a b ­
Nem látta mindezt a költő; A tények la k a a la t t. M in t a tö b b i s z o m s z é d , a k i­
egy emberöltő a%t mutatták, valóban nincs líra, k e t P é te r n y ö s z ö r g é s e o d a v it t , b e t é r t ő
is , m a jd a n é lk ü l, h o g y a b e t e g k é z r e
alatt született ötven szonetté, mert húsz-harminc vulkánikus e g y e t le n p illa n t á s t is á ld o z o t t v o ln a
de most vad világfájdalom ette: csókot is kibír a (p e d ig ig a z á n nagyon csú n ya v o lt,
megette derék, jó leányzó. h ig g y é k e l), í g y s z ó lt:
— N em é r t le k , P é te r , n e m é r t e m ,
ötven év, eddig csak ment, ment A fiú csókolt, csókolt, csókolt, m ié r t k ia b á ls z íg y ? E gy i d e g e n , a k i á t­
a dolog, csókolt, m e g y a f a lu n k o n , m é g a z t h ih e tn é ,
de ez a tárgyilagos világ csak az éj egy nagy fergeteges csókba h o g y n á lu n k a z o n k ív ü l, h o g y a t e k e ­
z e d e g y k ic s it fá j, e g y é b n e m is t ö r ­
művirág a sírra, derm ed... té n ik . . . E g y k e z e d fá jd a lm a m ia tt i Jaj­
m&rt meghalt a líra! Aztán a lányka is elernyedt g a t á s o d d a l t e lj e s e n h a m is f é n y b e n t ü n ­
Sötét, vastag sötét volt, mely nem s pösze hangján valami bolondot, te te d fe l a v a ló s á g o t é s o r g a n iz m u s o d
á lla p o tá t.
apad valami szintén újszerűét mondott: — H ogyhogy h a m is fé n y b e n ? —
s a pad, „ . . . te édesz... nálad kedveszebb n y ö g te P é t e r . — K o m o ly a n g o n d o lo d ,
melyen csücsörészett, a homályba ninty!” h o g y c s a k s z im u lá lo k ? Hát n é z d m e g a
k e z e m e t, a z e g é s z k a r o m a t! M é g is c s a k
tapad. s ekkor cérnahangján, édesen b o r z a s z tó !
megszólalt egy pinty. P ál a z o n b a n m é g m o s t is a n é lk ü l
E kkor, mint két kis molylepke, f o ly ta tta , hogy P é te r k e z é r e n ézett
két parány, H ioogy kik voltak? Ki tudja?
v o ln a :
— N y ö g s z é s j a j v e s z é k e ls z e g y e t le n
megjelent a Fiú és a Leány. Egy fiú s egy pösze! k é z m ia tt. A m á s ik k e z e d , v a la m in t k ét
Szinte kiragyogott az éjszaka, a vak, Kinek mi köze
lá b a d é s t e s t e d n e k m in d e n e g y é b p o r c i-
amint a szomszéd pádon hozzá; kettő a milliók közül,
k á ja e g é s z s é g e s . M iért n e m k ia b á lo d
a z t, h o g y a t e s t e d n e k n a g y o b b ik f e le
helyetfoglaltanak. ki nem kérdi, hogy él, hal-e a líra, eg észség es? E g y k e z e d m ia tt i j a j g a t á ­
Keveset szólt az egyik, még de tavasszal törvényszerűen üdvözül.
s o d d a l é s ő b é g a t á s o d d a l h a m is k é p e t
fukarabban a másik, Nem biztos, hogy a líra itt fekszik
a d s z t e s t e d ig a z i á lla p o tá r ó l.
de mondtak pár egyénit, újat, sírin, holtan,
óriásit. de az biztos, hogy az a címeres, Ha n e m v e t t é k v o ln a é s z r e , ez egy
Például a legény, ki a címben szerepel, p é ld á z a t v o lt a k r itik á r ó l.
regény- az az ostoba költő én voltam. Lengyelből fordította:
stílustól függetlenül ezt ötlötte:
10 „Szeretlek!” B o n d y E n d re H . F.
 — T udod, e lro m lo tt a v illanym ozdonyom . . .

— B ő v e n k e ll ö n tö z n i, é s a k k o r q y o r s a n n ő ...

— J ó n a p o t k ív á n o k ! Ez a R á k ó c z i út?

11
 E gyen jogúsítás F lörtöl a páva T o n c z T ib o r r a j z a

A d e n a u e r k ije le n t e t te , h o g y a v á la s z t á s i
harcban m in d e n ! p á r t e g y a r á n t i g é n y b e
H ibát követtünk el, C sodálatos honvágy
v e h e t i a n y ilv á n o s s á g o t . m e r t h e n y e f o g a lm a z á s u n k k a l m e g - :
M iről beszélgettek az irodal­
b á n t o t t u k a d e r é k M e n tő k e t. L e g ­
m i kávéházban f D isszidensek-
u tó b b i s z á m u n k b a n e g y r a j z o t k ö z ö l­
A látszat csal t ü n k , m e ly a m e n t ő k k a p u j á t á b r á ­
ről, kivándorlókról. A tragikus
J - S c h w o tt L a jo s r a j z a z o lta , r a j t a e g y t á b l á v a l : „Elsősegély-
öngyilkosságtól a fellélegző haza­
nyújtás 12-től 14-ig”. S a k é p n e k e z t térőkig m indent megtárgyaltak.
M indenki tudott valami külö­
a c ím e t a d tu k : „Ha a világon m in ­
denki ilyen bürokrata volna.” A c ím nös históriát. Olyanokról is szó
h e ly e s e n íg y h a n g z ik : „Ha a világon
esett, a kik künn megtalálták ú j
m indenki bürokrata volna”, — s a otthonukat és olyanokról, a k ik
k is r a jz te r m é s z e te s e n n e m a m e n ­
fizika i és lelki szenvedésekkel
t ő k e t k í v á n t a m e g c s ip k e d n i, h a n e m
küszködnek. A z ismert film es is
szóhoz jutott végül és belekez­
a b ü ro k ra tá k a t,
♦ dett a történetébe:
Nem követtünk el hibát, — A nagybátyámról és a fele­
s n in c s ig a z a a N é p s z a b a d s á g S z .-je lű ségéről van szó. Idősebb ember
m u n k a t á r s á n a k , a m ik o r s z ó v á te s z i rek, tengerentúl él a fiu k és
h o g y a z o n a r a jz u n k o n , m e ly e n T e li három unokájuk. Tizenöt év­
V ilm o s g y a k o r lá s c é ljá b ó l a l m á t v á s á ­ vel ezelőtt vándorolt k i a fia és
ro l, a z a lm a á r á t 3 f o r i n tb a r t ü n t e t ­ azóta „ befutott” , ahogy Pesten
t ü k fe l. H a S z. k o lle g á n k a la p o s a b b a n mondják. Jó állás, szép villa,
u t á n a n é z e t t v o l n a a d o lo g n a k , m e g ­ autó, tengerparti nyaralás,
á l l a p í t h a t t a v o ln a , h o g y a m i k o r T e li Folyton hívta k i a szüleit, el­
V ilm o s g y a k o r lá s c é ljá b ó l u t o l j á r a a l ­ küldte a beutazási engedélyt,
m á t v á s á r o l t B u d a p e s te n , a z a lm a repülőjegyet és az öregek ja ­
á r a c s a k u g y a n 3 f o r i n t v o lt. nuárban megkapták a kiván­
dorló útlevelet. K ülön lakást
bérelt nekik a fiu k tökéletes ké­
nyelemmel berendezve . . .
Szerkesztőségünkbe számos D rám ai szünetet tartott a m e­
olvasónk küld kéziratokat köz­ sélő, m ajd így szólt:
lés céljára. Minden kéziratot — É s ennek ellenére ember­
elolvasunk, de bírálatot csak telenül szenvednek a honvágy­
tól. E n n i nem tudnak, aludni
azokra a kéziratokra küldünk, nem tu d n a k . . .
amelyekben a humoros írói Megszólalt valaki az asztalnál:
tehetségnek jelét látjuk. A meg — M ióta vannak künn?
nem felelő kéziratok megőrzé­ Mosolyogva válaszolta a fil­
sére nem vállalkozhatunk. mes:
— A f e n é t . Háranft, j je p r ő l ig a z o la t la n u l h iá ­
nyoznak . — A jövő héten indulnak . . .

Űj fát ü ltetn ek a pesti utcán

12
 Cseréptető Réber László rajza

/ i/L-i. LL L U L U L L -G L Ä /P
/( X ^ U L 4 X /( y U /' ^

E g y k is lá m p a lá z a t é re z te m , am ik o r l/V Í * , XK.
a zso n g lő r k ilé p e tt a színre é s m osolyogva
m e g h a jo lt. M e lle tte á llt a p a rtn e m ő je
h o ssz ú , lila ru h á b a n , k e b lé n n a g y ib o ly a­ ( (A A A Á 4 J Á A A S (AAAAAyVA^
csokor. A z o n g o ris ta a z t já t s z o t ta , hogy
p lim m -p a la la m m é s m e g k e z d ő d ö tt a
szám .
A k k o r m é g n y u g o d ta k v o ltu n k : ő is B 0 B B ,B B B B B B
m eg é n is. É rd e k e s , ho g y csö p p izg a lm a t
se m é re z te m , a m ik o r a s z ín p a d o n rö p ­
k ö d n i k e z d te k az e z ü s t b u zo g á n y o k .
F ö lé n y e s b iz to n sá g g a l ü lte m a zsöllyém -
0 0 B B B 0 E 0 0 0

b e n é s id ő n k é n t rá n é z te m a szom szé­
d o m ra : B BílElB B 0 □ 0 Big g]S
□
B
í TÍTPT a

— N a , e h h e z m i t szólsz ? □ □ a
A b u z o g á n y o k ú g y rö p k ö d te k a le v e ­
g ő ben, m i n t a sirá ly o k é s n é h a m eg ­
p ih e n te k a m ű v é s z te n y e ré n . G o n d o la t­ j a v ít á s e lő tt J a v ítá s u tá n
b a n é n á llta m a v ilá g o t je le n tő d e sz k á ­
k o n , é n h a jig á lta m a b u z o g á n y o k a t és
é n k a p ta m e l ő k e t. N yugtalan éjszaka T o n c z T ib o r ra jza
A k ö v e tk e z ő p illa n a tb a n , ja j , k ie s e tt
a zso n g lő r k ez é b ő l az eg y ik b u zo g án y .
A k k o r á t k o p p a n t, h o g y b e le re m e g e tt a
szív em . Z a v a rb a jö tte m é s p ir u lv a le ­
s ü tö tte m a sz e m e m . Id e g e s e n tö rd e lte m
a k e z e m é s so k á ig n e m m e r te m felnézni.
M agam on é re z te m a g ú n y o s, szánakozó
és k á rö r v e n d ő p illa n tá s o k a t. S z e re tte m
v o ln a r á k ia b á ln i a sz o m sz é d o m ra : ,
— M ié rt m osolyog, m i? P ró b á lja m eg
m aga!
L a s s a n ö ss z e sz e d te m m a g a m é s to v á b b
n é z te m az e lő a d á s t. A z so n g lő r m á r egy
m á s ik s z á m o t c s in á lt és a rc á r ó l egy
p illa n a tr a s e m t ű n t e l a m o so ly . M ost
a c ilin d e rre l já t s z o t t: fe ld o b ta a levegőbe,
a z tá n e lk a p ta az o rrá v a l é s h á tr a ­
p a ra n c s o lta a ta r k ó já r a . A z id o m íto tt
c ilin d e r m e g h u n y á s z k o d v a en g e d e lm e s­
k e d e tt.
K e z d te m ú jr a b e le jö n n i. E g y arc-
izm o m s e r á n d u l t m eg, a m ik o r a cilin d er
r á e s e tt a z so n g lő r o rrá ra . H id e g v é rű e n
m o s o ly o g ta m .
— M eg y ez, k é re m , m in t a k arik a-
csapás! — b ü sz k é lk e d te m é s ő szin tén
m e g m o n d o m , a z t v á r ta m a sz o m széd o m ­
tó l, h o g y m e g d ic sé r, v a g y le g a lá b b is egy
e lism e rő m o s o ly t k a p o k tő le . — M on d d , f ia m , k ite tte d a tá b lá t?
Ú g y lá ts z ik a z o n b a n , h o g y n ag y o n
e lh íz ta m m a g a m , m e r t a c ilin d e r h irte le n
le p o tty a n t a fö ld re é s g u ru ln i k e z d e tt,
b a lr a el. A zson g lő r u tá n a k a p o tt, de
m á r c s a k a le v e g ő t m a rk o lta . H a lk
m o ra j z ú g o tt fe l a n é z ő té re n .
E lá llt a lé le g z e te m és szégyenkezve G. B. SHAW előtt panaszolta egy ember volt. Egyik délben egy kis-
e lta k a r ta m az arcom . T e lje se n e lv e s z te t­ fiatal író, hogy témáit már mind el­ tehetségű színésznője állított be
te m a fe je m . írták előle. hozzá:
— M o st m i lesz ? — h e b e g te m m a g a m ­ — Nincsen abban semmi különös — Igazgató úr, orvosi bizonyít­
ban. vigasztalta Shaw. — Rossz írók m in­ ványt hoztam, hogy nem tudok ját­
F é l sz e m m e l f e ls a n d ito tta m a szín­ dig akadtak. Q szani.
p a d ra . L e g n a g y o b b á m u la to m ra a zsong­ Ditrói csendes humorral ezt fe­
lő r v id á m a n , fü lsé rtő rik k a n tá s o k k a l EDGAR DEGAS híres francia fes­ lelte:
to v á b b p ö r g e tte a c ilin d e rt, a z tá n p u sz ik a t tőt amerikai milliomos kereste fel — Rendben van. De minek magá­
h in tv e k is z a la d t a színről. párizsi műtermében, képvásárlási nak ehhez bizonyítvány? ...
F e lv ih a r z o tt a ta p s . szándékkal, de nagy megdöbbenés­ •
E k k o r m á r fé lh o lt v o lta m a fá r a d s á g ­ sel látta, hogy egyetlen kép sincs a
tó l é s az iz g a lo m tó l. B o ld o g a n b á m u lta m műterem falain. Mikor ezt szóvá TRISTAN BERNARD francia hu­
a ta p s o ló k a t s e rő tle n ü l a z t su s o g ta m : tette, Degas így válaszolt: moristának egy titkos drámaíró ké­
— 4K ö sz ö n ö m . — Sajnos, nekem nem telik Degas- szülő nagy művéről kezdett beszélni:
A z t a z o n b a n e lh a tá ro z ta m : a lég- képekre . . . q — Mester, most nagy fába vágom
to r n á s z o k a t n e m n ézem végig. A z é le te ­
a fejszémet.
D1TRÖI MÓR, a kolozsvári Nem­ — Az nem baj — szakította félbe
m e t m é g s e m te s z e m k o c k á r a .. . zeti Színház, majd a Vígszínház Tristan Bemard —, csak rajta ne
M ikes György igazgatója, szókimondó, csípős nyelvű csípjék falopáson.

Szeretetadomány
Attól a perctől kezdve, mikor
elterjedt a híre annak, hogy
Ceglédre három vagon szeretet-
csomag érkezett külföldről, az
érdekeltek lázas türelmetlenség­
gel lesték a szétosztás napját.
M ikor végre a nagy nap fel­
virradt, én már reggel hat órakor
ott álltam az elosztóhelyen, de
mégis későnkelőnek számítottam,
p -E tL
£ HT
±EB±
mert már vagy százan tolongtak
előttem. Nyolc óra tájban aztán
megkezdődött a nagylelkűség. . .
Erre a tíz leghangosabb asszony
egy szempillantás alatt begyűrő-
dött az osztóhelyre. Ebből aztán
egy perc múlva olyan fergeteges
ricsaj kerekedett, hogy testvérek
között is félért egy országos
vásár zenebonájával. A minden­
re elszánt első turnus közel egy
óra m úlva szépen kisorjázott az
ajtón. Arcuk piros volt, m int
a rózsa, hajuk csapzott, m intha
megtépázták volna egymást. H ó­
n u k alatt görcsösen egy-egy
csomagot szorongattak, mélyek­
ből imitt-amott kilógott az aján­
dék valamelyik testrésze: pizsama
ujja, prémeskabát fityegője, m i­
egymás.
É n úgy déltájban kerültem
sorra, m ikor is az egyik ügy­
intéző sajnálkozva jegyezte meg,
hogy miért nem tolakodtam kissé
jobban. A figyelmeztetés azonban
m ár későn jött és így nekem ,
m int notórius későnjövőnek, csak
egy árva zakó jutott osztály­
részemül. A z ajándékot szépen
megköszöntem, s gyorsan a
hónom alá csapva, hazavágtáz­
tam véle. Bár azt szokták m on­
dani, hogy ajándék lónak ne nézd
a fogát, én mégis végiglegeltettem
szememet az elnyűtt zakón.
Látom ám, hogy a szegény már
a végét járja és csak néhány
zsírfolt jelzi rajta, hogy valaha
jobb időket is látott. Hogy mégis
jobban megbarátkozzam véle, még
a zsebébe is belekotorásztam és
ekkor ért az igazi meglepetés.
A z elaggott „külföldi” ruhadarab
zsebében egy belföldi mozijegyet
találtam, amelyet a ceglédi
Szabadság Film színház m ájus
26-i előadására váltott meg
valaki. Hogy precíz legyek:
a második előadásra szólt a jegy.
É s most itt állok kabátostul
és mozijegyestül a legnagyobb
kétségek között. N em tudom
ugyanis eldönteni sem a jegyről,
sem a kabátról, hogy m elyik
lehet az az ajándékod ország,
ahol a ceglédi mozi jegyeit
árusítják I f M ár arra is gon­
doltam, hogy valaki a jószívű
elosztók közül ezt az ócska
rongyot kicserélte egy kabátért,
de hogy az ú j tulajdonos ne
károsuljon nagyon, a használt
mozijegyet ráadásul a zsebben
hagyta. De ez csak feltevés.
Rossi Károly
fyy Otf-halfféfá’
N em , nem ! A m i a cím b e n
v a n , az n e m sa jtó h ib a . M eg­
s z á llo tt O rff-rajongó v a g y o k .
N é h á n y h ó n a p p a l e z e lő tt é n í b
ú g y tu d ta m , h o g y c sa k o r v ­
h a llg a tó k v a n n a k . D e m a m á r
m á s a hely ze t! É n h a llo tta m ,
s ő t v é g ig h a llg a tta m m á r c iu s ­
b a n a R á d ió , a m i rá d ió n k
a d á s á b a n a „C a tu lli C a rm in a ” -t.
Még m a is k é je s e n bo rzo n g a-
n a k az id eg eim . K o m p o n á lta :
C arl O rff. É s o t t v o lta m
á p rilis 27-én a Z e n e a k a d é m iá n ,
a m ik o r F o rr a i M iklós v e z é n y e l­
te a m á s ik a t, a „ C a rm in a
B u ra n a ” -t. M e lle tte m ü lt e g y
s z im p a tik u s ú rie m b e r. A z e x ­
tá z is b á n m e g ö le ltü k e g y m á s t.
M in t a m eccsen! É s te le fo n ­
s z á m o t c se ré ltü n k . É s h a t a l á l ­
k o zu n k , sz ív ély ese n ü d v ö z ö ljü k
e g y m á s t. B iz to s v ag y o k b e n n e ,
hogy le v e le t í r t m á r, m o n d ju k ,
O tta w á b a v a la k in e k : az is te n
s z e n t sz e re lm é re , k ü ld je n e k
n e k i O rff-lem ezt.
A z ó ta c sa k a z é r t v a n rá d ió m ,
csak a z é rt recseg, n y á v o g ,
b ru m m o g é jje l-n a p p a l, m e r t
O rffot k e re s e m a v ilá g ű rb e n .
É s vég re r á ta lá lta m ! A R á d ió ­
b a n . A m ie n k b e n : a P e tő f in .
E l v o lt d u g v a a m ű s o rb a n .
2 0 .4 0 K ó r u s o k . 7 . S z la v k o :
V a r iá c i ó k n ő i k a r r a . ( B e lg r á d i
R á d ió n ő i k a ra , v e z . , a sz erz ő ).
2. C a r l O r f f: R é s z l e t a C a t u l l i
z K&töfá
C a rm in a -b ó l. — M is e r e C a t u ll c
( F r a n k f u r t i é n e k e g y l e t) . S. J a n a -
cek: M a ry c k a M a g d o n o v a (M o rv a
ta n ító k é n e k e g y ü tte s e , v e z . S o u p a l).
H eu ré k a ! C atu lli C arm ina!
R ö g tö n v é g ig te le fo n á lta m
összes ism e rő se im e t, b a r á ta i­
m a t és ellen ség eim et, m in d e n ­
k it , a k it o t t lá t ta m a h a n g ­
v e rs e n y e n és m á r d é lu tá n
ö tk o r m a g a m ra z á r ta m az
összes a b la k o k a t é s a jtó k a t.
Ü lte m izgalom tól rem eg v e, m íg
v é g re b e m o n d ta a k e d v e s
sz p ík e r k a rtá rs n ő :
— K órusok!
J a j , hogy v e r t a szívem !
E lm u z s ik á ltá k sz é p e n az első
sz á m o t, a z tá n e l a h a rm a d ik a t,
a z tá n a z t m o n d ta :
— K e d v e s h a llg a tó in k , m o s t
h a llg a ssá k m eg k ü lfö ld i h ír e in ­
k e t!
D e O rffról, C a tu llu sró l m e g
C a rm in á ró l a n n y it se, h o g y
b ik k m a g . H o g y : p a rd o n , e l­
tö r ö t t a lem ez, v a g y ho g y :
ro ssz u l m é r tü k b e a s z á m o k a t,
v a g y v a la m i ilyesm i! S em m i,
sem m i!
A te lefo n o m v is z o n t egész
é jje l szólt. H o g y c sa p ja m b e
m á s k o r a s a já t n a g y a p á m a t.
A sz im p a tik u s ú rie m b e r a z ­
ó ta , a m ik o r m e g lá t az u tc á n ,
a k k o r is á tm e g y a tú lo ld a lra ,
h a tíz re n d ő r fü tty je le p ró b á lja
v is s z a ta rta n i.
U tá l!
P e d ig , u ra m , é n á r t a tl a n
v ag y o k . É n n e m te h e te k ró la .
E sk ü sz ö m , h o g y b e n n e v o lt
a rá d ió -m ű so rb a n .
Osváth Tibor

Hol itt a logika ? Ezúttal a csapóajtóról van szó

V id é k e n döigozó o rv o s fiam
k é ré s é re v á s á r o lta m a R á k ó c z i T u d o m , h o g y sok a u tó b u s z ­ h o z ta , d e az u ta s o k m é g sem
ú t 10. s z á m a la t ti sz a k ü z le tb e n p a n a sz é rk e z ik a s z e rk e s z tő ­ já r h a tn a k fo ly to n a tis z titó b a .
10 k ilo g ra m m fo g á s z a ti g ip szet, ségbe, e z é rt e lő re b o c sá to m , A P a ty o la tn á l e g y é b k é n t e l­
m a jd m e g k é rte m az e la d ó t, ho g y e z ú tta l n e m a tú lz s ú f o lt­ m o n d o ttá k , h o g y v a n o ly a n
h o g y a s z á llítá s i díj kifizetése E z az, a m it v é g k é p p e n n e m ságról lesz szó, h a n e m az ü g y fe lü k is, a k i eg y h é te n
e lle n é b e n k ü ld jé k el a m e g a d o tt é rte k , m e r t h isz e n a c so m a g o ­ Ik a r u s „ n á jlo n ” b u sz o k k e n ő -
cim re. A z t m o n d tá k , h o g y n e m lá s d ijá t é s a p o rtó k ö lts é g e t csér§l. E z e k e n az au tó b u s z o k o n
le h e t. M e g le p e tt a do lo g é s é p p e n ú g y m e g s z a b h a ttá k v o l­ u g y a n is a c sa p ó a jtó felső s ü l­
m e g k é rd e z te m az e la d ó tó l, m i n a , m in t a h o g y a z t a le v é lb e n jé b e n o lajos k en ő cs v a n , a m e ly
t ö r t é n t v o ln a a k k o r, h a a fiam re n d e lt k ü ld e m é n y e k n é l te s z ik . tö n k r e te tte v a d o n a tú j k a la p o ­
le v é lb e n re n d e li m e g n á lu k a m a t.
g ip sz e t. „ A z m á s — fe le lté k — , A rany Jánosáé Ig a z u g y a n , h o g y a P a ty o l a t
a k k o r e lk ü ld e n é n k .” B p ., X I. B a r tó k B . u . 16. g y o rs tis z tító részlege re n d b e ­
k é ts z e r is je le n tk e z e tt, m in t a
„b u sz k e n ő c s” á ld o z a ta .
Korlátolt üdülés Az u ta s o k n e m szállh atn ak :
fel ragadós, o lajo s, p isz k o s
\ Balaton p a rtjá ró l, pontosabban: a sió fo k i Művész Üdülőből küldőn kesernyés üd­
an y a g g a l a b u sz o k ra . M ié rt
vözletemet. A koszt jó , a kiszolgálás is jó, az id ő já rá s viszont makrancoskodik egy k issé.
sz a b a d a k k o r az A u tó b u sz -
És ez a baj. Mert ilyenkor mit tud csin áln i az ember? Áthajózhat Tihanyba, megnézi a gyűrűs ü z e m n e k íg y o la jo z n ia , k e n ő -
sáncokat, átruccanhat Badacsonyba egy kis borocskára, vagy megnézi a szomszéd faluban üdülő csöznie ? F é le k , h o g y a n y á r i h ő -
k o lle g á já t. Szóval ezt tennék sokan, ha e rre lehetőség volna. De e rre lehetőség sajnos nincs, ségben m a jd a k k o r is az u ta s o k ­
mert a SZOT központi konyhájának a vezetője nem hajlandó hid eg -k o szttal finanszírozni az r a csepeg a c sa p ó a jtó sín jé b e n
ilyen egyéni kirándulásokat még akkor sem, ha huszonnégy órával előbb b e je len tjü k . Egyéni e l­ levő kenőcs, h a h o z z á se m é r ­
távozás; mondogatják, nincs, csak k o lle k tiv , vagy e se tle g akkor, ha tá v ir a tta l, esküvel, 20 nek.
a lá írá s s a l, p e c s é tte l, sip p a l, dobbal, nádi hegedűvel bizonyltod, hogy ide vagy oda berendel­ N em le h e tn e a sín e k k e n é ­
tek. s é t ú g y m e g o ld a n i, h o g y a k a ­
E zért, kedves majdani üdülőtársam, ha a SZOT az én helyemre b eu ta l, eszedbe ne jusson la p o k ra , ru h á k r a v e s z é ly te le n
elhagyni az üdülőt, mert akkor dá-dá lesz neked is , nem kapsz ebédet, nem kapsz vacsorát. le g y e n !
Görög Imre
Siófok. Művész üdülő —
Dr. Balthazár Lajos
14 B p. X I I ., N é m e tv ö lg y i ú t 47.
 .Kép a jövőből 1 Itt az útfelszedési sz e z o n !
G ero S á n d o r ra jz a S ándor K ároly ra jz a

a UJJ m

— Állj, vissza az egész! Két u tc á v a l a r r á b b kellett volna!

É l t e g y sz e r B a g d a d v á r o s á ­ szólni h o z z á ? E se tle g fé lre ­

b a n eg y H a s s z á n n e v e z e tű é rtik , v a g y is te n m e n ts, ta l á n
férfiú, k in e k ta n u lt m e s te rs é g e m ég m e g is s é rtő d h e tn e k
n e m lé v é n — h o lm i ir k a firk á lá s ­ m ia tta . •—- N em , e rre s e m m i
s a l k e re s te m eg a m in d e n n a p i ezzin h a n g já t h o z ta feléje a szü k ség e sin c s. M ár e l is m e n t
egész lé n y é n ú r r á l e t t az a
k e n y e ré t. — E le in te b iz o n y k é s ő d é lu tá n i szól. a k e d v e a dologtól. A k k o r
s a já to s , sem m i m á s s a l össze
n e h e z e n m e n t H a s s z á n so ra , E lh a tá r o z ta , h o g y m é g egy in k á b b m e g írja a z t a r ig m u s ­
n e m h a s o n líth a tó , n a g y sz e rű
d e k é ső b b , m ik o r r á jö tt, h o g y p r ó b á t te s z , d e ez lesz az u to l­ é rz é s, a m e ly m e lle tt e ltö rp ü l
a h u r ik sz é p sé g é t, v a la m in t a só. — N e m t e l t b e lé ö t p erc, a sz erelem é s a g a z d a g sá g
p ró f é ta s z a k á llá t d ic s ő íte n i s v a la m i h ú z n i k e z d te a m in d e n gyönyöre.
m á r n e m k ifizetődő dolo g a k ö te le t. V illá m g y o rsa n k ir á n ­ Ó , h o l v a n n a k az ő eg y ü g y ű
h a ta lm a s k o n k u rre n c ia m i a t t t o t t a a h á ló t, d o a z s á k m á n y z ö n g e m é n y e i e ttő l a m e s te ri
é s á t t é r t a m o so ly t fa k a s z tó le g n a g y o b b c s a ló d á s á ra c su p án tö r té n e ttő l? ! S z in te m e g b a b o ­
v e rs ik é k k ia g y a lg a tá s á ra , e g y g y a n ú s k ü ls e jű ü v e g p a la c k n á z v a n y ú lt b u m u s z -z se b e felé,
eg é sz tisz te ssé g e se n k e z d e tt v o lt. h o g y elővegye író sz e rs z á m a it
k e re s n i. M egónekelte, h o g y a -— V a jo n m i le h e t b e n n e ? — é s m o s t, a z o n n a l a s á p a d t
b a z á rb a n avas tö rö k m é z e t t ű n ő d ö t t fé lh a n g o n . M ivel a z o n ­ fé lh o m á ly b a n p a p ír r a v e ss e az k á t, a m e ly ik reggel e széb e
b a n a p a la c k elég k e v e s e t e g é s z e t .. . j u t o t t , h o g y O m á r e lc s ú s z o tt
n y o m o tt, ú g y d ö n tö tt, h o g y D e a m o z d u la t, fe lo ld v a a eg y n a ra n c s h é jo n , m e r t a
n e m b a jló d ik a ro z s d á s p lé h ­ d e rm e d ts é g e t, e g y szersm in d n a ra n c s á ru s o k n em sö p rik ösz-
dugó le fe sz e g e té sé v e l, h a n e m az m a g á h o z té r ít e tt e , k ijó z a n íto t­ sze r e n d e s e n a h u lla d é k o t.
e g é sz e t, ú g y a h o g y v a n , v is s z a ­ t a H a s s z á n t. A z aggodalom E d d ig is m e g v o lt szellem
d o b ja a vízb e. v a rá z s sz ő n y e g é n szélnél se b e ­ n é lk ü l, e z u tá n is m eglesz. S
M á r fe le m e lte a jo b b k e z é t, se b b e n v is s z a re p ü lt az á lm o k azzal sz é le s ív b e n v is s z a h a jí­
m ik o r v á r a tla n u l m eg szó lalt v ilá g á b ó l a h ig g a d t v a ló s á g á ­ t o t t a a p a la c k o t a h u llá m o k
e g y h a n g az ü v e g belsejéből: b a - — Szép, szép a m ese, d e közé
— N e c se le k e d j e lh a m a rk o d ­ v a jo n m á s o k m it fo g n a k m a jd D alm áth F e re n c
á ru ln a k , v a g y tr é fá s s tr ó f á k a t v a , d e ré k H a ssz á n ! É n a z t
f a r a g o tt a le g ú ja b b d iv a tú h is z e m , je le n té k te le n k ülsőm
tu r b á n o k ró l. I ly m ó d o n s ik e ­ e llen ére is h a sz n o s se g ítő tá rs a d
r ü l t is n é h á n y év a la t t a n n y i le h e tn é k a m u n k á b a n , m e r t
ara n y a t ö ss z e k u p o rg a tn ia , so k -so k c s o d á la to s tö r té n e te t
h o g y v á s á r o lh a to tt m a g á n a k is m e re k , s h o g y lá s d , n e m c sa p ­
k é t k e c s k é t é s egy fe le sé g e t. la k b e, m i n d já r t e l is m o n d o k
M ű v e it á lta lá b a n a sz ü rk e e g y e t k ö z ü lü k .
m e g fo n to lts á g je lle m e z te . A z H a s s z á n n é m ileg m eg lep ő ­
ír á s o k n e m v o lta k se m tú l d ö tt a s z o k a tla n je le n sé g e n , de
h id e g e k , se m tú l m eleg ek . m e r t m é g zsenge is k o lá s k o rá ­
G o n d o sa n ü g y e lt m in d ig , h o g y b a n o lv a s ta az E z e re g y é jsz a k a
a k á p o s z ta is jó lla k jo n é s a te lje s f e ln ő tt k ia d á s á t, rö g tö n
k e c sk é k is m e g m a ra d ja n a k . tu d t a , h o g y a szellem m el áll
N o s, ez a b izonyos H a s s z á n sz e m b e n , s azzal is tis z tá b a n
a b ő ség b o ld o g n a p ja ib a n se m v o lt, h o g y az ily e s fa jta k a la n ­
fe le d k e z e tt m e g egy rég i, k e d ­ d o t s z in te k iz á r t dolog m e g ­
v e s szen v ed ély érő l. — H a c sa k ú s z n i v a la m ifé le tö r té n e t v é g ig ­
te h e t te , k is é tá l t a v á ro s m e l­ h a llg a tá s a n é lk ü l.
l e t t i fo ly ó csk a p a r t já r a h a lá s z ­ M e g a d ó a n b ó lin to tt te h á t,
n i — s m ik o r egy-egy sü g é r, m ire a sz e lle m m e sé ln i k e z d e tt.
m e g s a jn á lv a lelk es ig y e k e z e té t, Á m a z ö tle te s e n e lin d íto tt
ö n k é n t h á ló já b a té v e d t, ú g y c se le k m é n y m á r a legelső p il­
é re z te , n e m fecsérli h iá b a id e ­ la n a to k b a n m a g á h o z lá n c o lta
j é t i t t a F ö ld ö n . H a s s z á n é rd e k lő d é s é t, s k ésőbb,
M a a z o n b a n nem . v o lt s z e r e n ­ b á rm e n n y ir e is ig y e k e z e tt m e g ­
c sé je . E lő sz ö r egy ly u k a s fa z e ­ ő riz n i n y u g a lm á t, a v id á m
k a t f o g o tt k i, m a jd eg y fél fo r d u la to k n á l ö n k é n te le n ü l is
p á r ó c sk a s z a n d á lt. P e d ig a h a n g o s k a c a g á s r a f a k a d t. —
n a p tá n y é r m á r v é sz jó sló a n M ajd, m id ő n a m u la ts á g o s
k ö z e le d e tt a k a lifa p a lo tá já n a k b o n y o d a lm a k m ö g ö tt fe lis m e r­
k u p o lá já h o z , s tá v o lró l a m ü - t e a m é ly , igaz m o n d a n iv a ló t, 15
 IX

— T o t ó s z e lv é n y t , lo t tó s z e lv é n y t t e s s é k v á s á r o ln i!

E gy angol kikötőben S á n d o r K á r o ly rajza

U n cle S a m : L á to m , M iszter B u ll, h o q y ön m é g i s e x p o r t á l K ín áb a . . . R o s sz u l v á la s z to tt!

---------------------- ---- —
LUD AS M A T V l h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á q . A k ia d á s é r t f e le i a H ír la p k ia d ó V á lla la t igaz«
g a tó ja . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t , V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V i l i ., B la h á L u jza t é r 3 .
T el.: 3 4 3 — 1 0 0 , 142 — 2 2 0 . — T e r je s z ti a P o s t a K ö zp o n ti H ír la p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e lő f iz e t é s i d íj n e q y e d é v r e 1 2 .— Ft.
K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v éd u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n q y e l L a jo s iq a z q a tó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
A ra I f o r in t

•Szűr-Szabó József ra jz a
É r e t ts é g i t a lá l k o z ó a M a r g it s z i g e t e n
 Az atomkor gyerm eke
K aján T ib o r rajza
Tasznyik II., a Budapest FC kitűnő
jobbösszekötője, unottan to lta el
maga elől a tejszínes banánparfé
rom jait őrző tányért. Ügy érezte, túl
sokat evett vacsorára. B ecsengette
főlovászát, aki tapintatosan e lta k a ­
ríto tta a vacsora m aradványait.
Tasznyik fásult mozdulattal kinyi­
to tta 17 lám pás rádióját, kigom bolta
17 gombos zakóját és fárad tan ledőlt
XVII. Lajos stílusú rekam iéjára.
Elővette vízjeles, domborm űnyomásos
sportlapját és átfutotta a „profi vagy
am atőr?” kérdést feszegető cikket.
Azután elálmosodott. A rra ébredt,
hogy perion ébresztőórája cseng. —
Persze — ju to tt az eszébe — m a van
a fizetés napja, be kell m ennem
munkahelyemre.
Csengetésére senki nem m u tatk o ­
zott, a villa teljesen kih altn ak lá t­
szott. A főkomornyik elcsavarogha­
tott valahová, a majorsági m ásod­
felügyelő a csengő hallótávolságán
kívül lehetett, de még egy h arm a d ­
inas sem volt a láthatáron. Tasznyik
legyintett, m ajd felöltözködött és le­
sietett. Kocsija — Hátsó-N ém et-
országban vásárolt önindítós csoda­
gép — e ltű n t villája elől. — Biztos
a javítóba v itték — gondolta, m ajd
felugrott egy villamosra. K icsit lök-
dösték, kicsit szorongatták, az át­
szállásnál várn ia kellett, úgy hogy
volt m ár tíz óra, mire beért a hiva­
talba.
Irigység
— V a la m i ú js z e r ű t h o z ta m ! M ost m á r n e a f ia ta lo k , h a ­
n e m a k ö z é p k o r ú a k p r o b lé m á ir ó l c s in á lj u n k film et!
VAGY
ty '^ AMA T Ő z jy
Itt újabb m eglepetés érteT A fize­
tését nem hozták rögtön bársony­
p árn ára terítve, m int m áskor, he­
lyette b ejött Kardos, névleges osz­
tályvezetője, és ráripakodott:
— Mi az, Tasznyik k artá rs, tíz órá­
ra já ru n k be?! M ajd fegyelm i elé
állíttatom ! Addig is, itt a m unkája!
— és odalökött elé egy halom iratot.
Tasznyik csak szédült. A Kardos
így beszél vele, a K ardos, aki három
hete könnyekkel a szem ében kérte
meg, hogy beteg unokahúga részére
hozzon Felső-Dániából gyógy-alsó-
szoknyát. És m unkát adni neki?!
Ügy látszik, valam i, egyelőre még
tisztázatlan félreértés folytán neki
itt m a a fizetés felvétele helyett dol­
goznia kell.
Délben m ár sajgott a h á ta a sok
m unkától, am ikor odalépett bpzzá
egyik kollégája, a kis Szenes, a
könyvelésből. Valami csomagot szo­
rongatott a kezében.
— Nem érdekelne perion férfi bo­
k ái ix? — kérdezte és kibontotta a
csomagot. — Egy százas párja!
Tasznyik jól tudta, hogy Bécsben
h at schilling az ára.
— H a drágálod, m ajd más veszi
meg! — fölényeskedett a kis Sze­
P u szta i P á l ra jza
Űj dolog!
V
S á n d o r K ároly ra jz a
, nes. — Hja, barátom , azt meg kell
fizetni, h a valaki külföldre járh at!
M ostanában csak m agam fajta k et­
tőskönyvelő ju t el világot látni, ezt
a zoknit is a Fidzsi sziget—Borneo
—V era Cruz k ö rutam során vásá­
roltam , ahová a könyvelési módsze­
rek jobb elsajá títására küldtek ki.
Alig várta, hogy délután legyen,
Tasznyik rohant ki a pályára. Éppen
vetkőzni ak a rt az öltözőben, am ikor
az intézője ú tjá t állta.
— Hohó, barátocskám , előbb v e­
gyen m agának szerelést, mezt, cipőt,
m indent, ami kell, csak azután játsz­
h at m ajd nálunk! És az edző azt üze­
ni, h a kétk ap u ra ak arn ak játszani,
ad jan a k össze pénzt labdára is!
. . . A rra ébredt, hogy másodétek-
fogója tapintatos köhögéssel ébreszt-
geti. H irtelen felü lt rekam iéján. K ö­
rülnézett. A szobában tökéletes rend
uralkodott. M inden a helyén volt, a
Lajos Fülöp korabeli zeneszekrény,
rokokó frizsider, Ulászló-stílusú légy­
csapója. Csupán egy valam i volt
rendetlen, a szőnyegre lecsúszott ú j­
ság, kinyitva a n n á l a cikknél, hogy
„profi vagy am atő r?”
A hetedkom ornyikja lépett be.
— Fenség — szólt ünnepélyesen,
— m ásodika van! Ne tessék elfelej­
teni bem enni a fize téséért. ..
Tardos P éter
A jószívű epertermesztő
Pogány Sándor ra jz a
 Áruházak bemutatója a Dunán
A Lzz illető nem rég té rt haza, s m ár el is foglalta régi S ándor K áro ly rajza
^állását a Tollimpex könyvelőségében, ahol közel húsz
jesztendeig dolgozott. Tavaly novem ber közepén hagyta ,!
Jel az országot. Három hetet tö ltö tt egy ausztriai láger­
ban. Hogy ezután mi tö rtén t vele, azt talán m ondja el
ő maga, m ert köztudomású, hogy a legunalm asabb tör­
ténetnek is tud némi érdekességet adni az egyéni elő­
adásmód.
— Három hét m úlva — m esélte az illető — egy
Csendes-óceáni m élytengeri küldöttség érkezett a tá­
borba. A küldöttség vezetője egy vállas, zömök polip
volt, a többiek közül még em lékszem két jelentéktelen
arcú cápára, egy kissé elhízott sellőre, s egy meglehe­
tősen mogorva kardhalra, aki láthatóan nem volt egé­
szen rendben. Közölték velünk, hogy korlátolt számban
befogadnak m enekülteket, főleg m űszaki értelm iségié­
ket, párttagság nem akadály, az orvosi vizsgálat azon­ D élutáni ruha, uszállyal.
ban kötelező, a rra ugyanis súlyt helyeznek, hogy az
illető ne szenvedjen víziszonyban. Én azonnal jelent­ Előadás után
keztem, m ert a m élytengeri világ mindig vonzott mint
régi akvaristát. Szegő G izi rajza
— M ondhatom — folytatta az illető — csodálatos RlK U>/AII
világba kerültem . Képzelje el, a K ruspér utcából a z ú z
Csendes-óceán kellős közepébe jutni! Hiszen mindig ' I \ V- / Vv 7 Iv
erre vágytam! Utazni, világot, óceánt, tengerfeneket
látni! No de ki engedhette meg m agának nálunk az
ilyesm it? Csak nagyon kevesen, protekciósok! Most az­
tán előttem is k itáru lt az új világ. Micsoda medúzák!
L átja, ez az, ami nálunk nincs és ebben bizony tanul­
hatunk a nyugattól! Én m ár régóta sejtettem ezt, én
nem hittem a propagandának. Most aztán a saját sze­
mem mel láttam , m ilyen az igazi medúza. M ikor lesz­
n ek nálunk ilyen medúzák? És ki törődik ezzel? Lát­
tam , uram, akkora bálnákat, hogy sírtam , és akkor FŐSZEREPBEN1
MARINA V L A P y
éreztem át, hogy kis nem zet vagyunk, és hiába védtük
évszázadokon keresztül a nyugati civilizációt, nincse­
nek bálnáink. Lem aradtunk, m ert ragaszkodtunk az
Ez a b o s z o r k á n y á l m o m b a n is j ö j j ö n e lő . . .
elavult vármegyei közigazgatáshoz, később pedig szek­
tás hibákba estünk. És micsoda m éretek! Gondolja el,
a fedett uszoda u tán a végtelen Csendes-óceán, korall­ Ésszerű m egoldás
zátonyok, isteni szépségű vízalatti hegyláncok! És em­ S c h w o tt L a jo s ra jza
lékeztem, hogy a P alatinus-strandon hányszor vágy­
tam a végtelen vizek után, hányszor sóhajtottam a me­ / } P i N.Cm
leg medencében, hogy nem, ez nem a Csendes-óceán! P ÍN C

M ert mesterségesen elzártak m inket a Csendes-óceán

fenekétől, egyszerű em ber nem ju th ato tt el a mély­
tengerbe, csak azt szajkózták nekünk, hogy megint
növekedett az egy főre eső timföld. És m ennyivel ma­
gasabb annak a víznek a sótartalm a, m int amennyit
a hivatalos propaganda bevallott! És micsoda tonhalak,
szardíniák és polipok! Uram, én egy em beröltőt leéltem
a K ruspér utcában, de sohasem láttam delfint, és ott
a tenger mélyén napjában húszat is láttam , s csak tá­
to ttá m a számat, h át ez is van, h át így is lehet élni?
H át nemcsak tükörponty, csuka és keszeg van? Gvöngy-
kagylók nyíltak ki előttem, táto g atták felém gyöngyei­
ket, én pedig elszorult szívvel gondoltam a mi állami
óra- és ékszerüzleteinkben találh ató szegényes hamis
ékszereinkre, de h át m it lehet várni az állam i szektor­
tól, az a kagyló bezzeg tudja, hogy m iért szenved, miért
izzad, m iért hoz létre üveggyöngyöt. Igen, uram , elég
az em bernek elm ennie a Csendes-óceán mélyére, és
m ár érzi, milyen provinciális és bürokratikus körülm é­
nyek között élt eddig, azt sem tudta, mi egy tengeri
ugorka vagy fizéter. Amikor az egyik reggel elúszott
m ellettem egy villamos ráia, ism eretlenül is megölel­
tem , nem törődtem az áram ütéssel, de szívesen szen-
vedterp, m ert az új világ élm énye m indenért kárpótolt,
k itá ru lt előttem egy soha, soha nem látott tündérbiro­
dalom.
— De hát akkor »miért jö tt haza? — kérdeztem
csodálkozva.
— Nem kaptam levegőt — válaszolt az illető egy kis
szünet után. F elek i László T etszik tu d n i, én azelőtt a B e lv á ro sb an d o lg o z ta m . ..
 Az idegenforgalomra való
tekintettel A szakember
/Ve f
Én a Nők Lapjának hűséges ol­
vasója vagyok, s mindig elolvasom,
mit írnak a nők a nőknek a nőkről,
de amikor annak a cudar Mariska
néninek a levelét' megpillantom sze­
gény Erzsi-húgához, agyamba tolul a
vér, ökölbe szorul a kezem, s alig tu­
dom könnyeimet visszatartani.
Ez a Mariska néni minden héten
ír egy hosszú levelet Erzsikének s
ebben folyton arról okosítja fel őt,
hogy miként takarítson, miként mos­
son, vasaljon, hogyan tegye tisztába
legfrissebb csecsemőit, milyen mó­
don készítse el a dunsztost és így to­
vább. Már nem is tudom mióta ír
minden héten levelet ez az utálatos
Mariska néni, de soha egyetlen jó
szava nincs ahhoz a szerencsétlen
Erzsikéhez, soha meg nem kérdi:
hogy vagy, édes lányom? Mert Ma­
riska nénit az égvilágon semmi más
nem érdekli, mint az, hogy Erzsikét
egzecíroztassa, hogy látástól fakulá­
sig dolgozzon az a szegény nő s még
hozzá úgy, ahogyan azt az a ronda
Mariska nénje előírja. De, hogy ez
— É s lá tja , M a n cik a , e z a f a m é g a a minősíthetetlen Mariska néni so­
b ib lia i id ő k b ő l s z á r m a z ik ! hasem dicséri Erzsikét, sohasem ér­
deklődik hogyléte felől, még csak
hagyján. Hanem Mariska nénit, ezt
a parancsolgató őrmestert tulajdon­
képpen az sem érdekli, hogy az,
amire szerencsétlen húgát noszogat­
ja, hogyan sikerül? Mert Mariska
néni, ez az undok némber, ezen a
héten kitanítja Erzsikét arról, ho­
gyan csináljon jóízű ciberelepényt
percek alatt, de a jövő héten eszébe
sem jut megkérdezni: na és mondd
Erzsikém, egyáltalán ehető volt az
a lepény, amit az én útmutatásaim
szerint készítettél? Ebből is látható,
hogy ezt a nyomorult Mariska nénit
nem is a lepény érdekli igazán, ha­
nem csak macerálni akarja Erzsikét,
ki akarja szekírozni a belit nekije,
hol ezzel, hol azzal. Erzsiké pedig
tűr és hallgat, s az az ostoba Maris­
ka néni nem veszi észre, hogy a hú­
ga sohasem válaszol még egy kukkot
sem. Ha van esze Erzsikének, olva-
satlanul dobja el az óberhóhem Ma­
riska néni leveleit. Szerintem azon­
ban ez nem elég. Ha én Erzsiké he­
lyébe volnék, nem tévesztene meg
az, hogy Mariska néném mindig így
S zom baton H étfőn
kezdi: „Drága húgom, Erzsiké!”, ha­
nem felismerném a jóságos néni ál­
Állványerdő a Rákóczi úton arca mögött az égetnivaló boszorkát
G erő S ándor rajza S a következő sürgönyt küldeném:
„ K e d v e * M a r is k a n é n i, h a g y jo n m i r
b é k é n n e k e m , m e r t j u t z t l e m ú gy
c s in á lo m , ahogy m aga m o n d ja .
H ú g a , E r z s i.'’
Szóval ezt ajánlom magának ked­
ves Erzsiké, s engedje meg, hogy
egyben szeretettel üdvözölje magács-
kát ismeretlen tisztelője:
Tabi László

Lángeszű ruha-tanácsadó
Gloria Swanson, a régi idők kitűnő
filmszínésznője adja az emberiség n a­
gyobb felének (vagyis a nőknek) a követ­
kező tanácsot:
t — Csak kétféle ruhát szabad vásárolni.
Nagyon drágát, amelyet bármikor fel
lehet venni, s nagyon olcsót, amelyet
4 — C s a k m i n d i g a p i r o s j e l z é s m e n t é n , a z v e z e t a H á rsfa u tc á h o z . . . bármikor el lehet dobni.
 „ ö n k is z o lg á ló “ bolt
(N em k é p a j ö v ő b ő l, h a n e m k é p a je le n b ő l)

Téoinosta a közénkorban Az öreg halász és a tenger

Sok a fiatalkorú részeg T a lá n ...

v ^ r ..... .✓
— N a, e g y ü t t v a n n a k m ó r a szü k sé­
— S z e r e t n é m a f ia m a t h a z a k ís é r n i . . . T e ts z ik t u d n i, m o s t v o lt b á r á n y h im lő j e . . . g e s Iratok?!
 Vigyázz, kész, rajta! K iléptek az életbe

A zenebarát mulat

A d e n a u e r : N a h á t a k k o r isten n e v é b e n , k e z d h e t j ü k a v á l a s z t á s i h a r c o t . . .
(V orw ärts)

Kétszemélyes, szerény vacsora a zenés n yá ri vendéglőben, azaz lokálban, ahol

egyetlen szál zongorista akadályozza, hogy bárki is egy szót válthasson a szomszédjával.
Egymaga olyan lármái csinál, m in t egy békebeli bosnyák katonazenekar. Végre meghalld
a pincér SO S.kiáltásunkat:
— Fizetünk l
Írja egymásután a fillérekkel végződő számokat, végre kijön a z eredmény: ( tél­
szemmel nézi a műveletet a z ember, nehogy a nő kicsinyesnek találja) 43 forint és 15
fillér. Szomorúan m ondja a pincér:
— Tessék várni, m ost jön a százalék. . .
Ahogy nyálazza a plajbászt, ahogy ir és töröl, ahogy verejtékezik, rögtön látni,
nem P ataki, nem számolórnüvész. N em is erre a pályára készült. De végül is m egszü­
letik az eredmény, p lu sz 12,94 azaz összesen: 56 fo rin t és 09 fillér a számla.
— N em olcsó — , jegyzi meg a nő hízelkedve.
Nagyot sóhajt a pincér és kedves akasztófahum orral mondja: — Hát a z t tu d o d -e , h o g y F -d ú r d i v e r ­
— Tessék elh in n i, könnyebb egy ilyen cehhet kifizetn i, m in t k isz á m íta n i. . . tim e n to , K ö c h e l- je g y z é k 247? . . .

V a s á m a p k ir á n d u lta m Z u g lig etb e, o t t

ta lá lk o z ta m az e m b e rsz a b á sú m a jo m ­
m a l, a lig fé ló rá n y ira a villam os v é g á llo ­
m á s tó l. E g y h a ta lm a s b ü k k fa te t e jé n
ü ld ö g é lt é s lu s tá n leg y ez g ette m a g á t
a k e z é b e n levő lom bos gallyal. M in d en
s tim m e lt: te tő tő l ta lp ig szőr fe d te ,
s z a k á lla és h eg y es füle v o lt, ú g y , a h o g y
az m e g v a n ír v a és ra jz o lv a az „ E m b e r i­
ség tö r té n e t e ” cím ű k ö n y v b en . G y o rsa n
le v e te tte m a k a b á to m a t és fe lk ú sz ta m
a fá r a . G y e re k k o ro m b a n s z e re tte m fá r a
m á s z n i, m a d á r to já s o k u tá n . A z t h itte m ,
h o g y az e m b e rsz a b á sú m ajom m e g ije d
tő le m é s elszökik, d e nem íg y tö r té n t ,
m e g v á r t és a m ik o r h o z z á é rte m , íg y szó lt:
— J ó n a p o t ! . . . E gészen ügy esen m á ­
s z ik . . . L á to m , m ég n e m f e le jte tte e l. . .
R e m e k ü l é re z te m m ag am o d a fe n n a
fá n . A lo m b h ű s s á t r a t v o n t fö lé n k és
rig ó k r e p k e d te k a fe je m körül. B eszéd b e
e le g y e d te m K iss ú rr a l (így n e v e z te m el
m a g a m b a n az e m b e rsz a b á sú m a jm o t)
'é s h o ssz a s esz m e c se ré t fo ly ta ttu n k az
id ő já rá s ró l, to v á b b á a v á rh a tó g y ü m ö lc s­
te rm é s rő l. K iss ú r egyszer c sak m e g ­
k é rd e z te tő lem :
— M á s k ü lö n b e n m i z u js ? ... M i t ö r ­
t é n t a z ó ta ?
— A z ó ta ? M ióta? — k é rd e z te m c s o d á l­
kozva.
—- H á t , a m ió ta a fiúk le k ö ltö z te k a
fá ró l é s m e g ta n u lta k k é tlá b o n j á r n i . . .
E lh ű lt b e n n e m a v é r. T e jó ég, K is s ú r
n e m tu d s e m m it, n e m tu d ja , h o g y tá r s a i
id ő k ö z b e n e m b e rré fe jlő d te k és f e lta lá l­
t á k a tü z e t, a v a s a t, a v a llá st, a p u sk a -
6
KI SS U R A FAN
p o rt, a g ő z m o z d o n y t, a b o rra v a ló t,
a f u tb a llt é s a r á d ió a k tiv itá s t.
— H o g y m i tö r té n t? — re b e g te m
iz g a to tta n . — A z t k é rd i, m i tö r té n t?
H á t idefigyeljen, K i s s . . .
S a k k o r e g y sz u sz ra e lm e sé lte m n e k i a
v ilá g tö rté n e lm e t, p e rsz e c sak d ió h é jb a n .
A m ik o r az ősközösség b o m lá sá h o z é r ­
te m , K is s ú r m e g s z ó la lt.. .
— H ö h ö .. .
E g y p illa n a tr a m e g h ö k k e n te m , d e
a z tá n to v á b b fo ly ta tta m az e lő a d á s t és
fe jte g e tn i k e z d te m a ra b s z o lg a tá rs a d a ­
lom e lle n tm o n d á s a it. K iss ú r is m é t a z t
m o n d ta :
— H ö h ö . . . — é s h o z z á te tte : — H o g y
n e k e m m ily e n m ázlim volt!
A n é p v á n d o rlá s ism e rte té s é n é l m e g ­
k ö n n y e b b ü lte n fe ls ó h a jto tt:
-— M icsoda m á z lim v o lt, e b b e n sem
v e tte m részt!
O tt ü ld ö g é ltü n k a fa te te jé n , K iss ú r,
m e g é n , k ö rü lö ttü n k züm m ögő c sen d ,
to v á b b á c in k é k , rigók, sereg ély ek , a k ik
. n a g y á h ít a tt a l h a llg a ttá k tö rté n e lm i
le c k é m e t.
A h a rm in c é v e s h á b o rú n á l K is s ú r a z t
d ü n n y ö g te :
— H a én a k k o r . . . — s elgondolkozva
b á m u lt m a g a elé.
A ro th a d ó k a p ita liz m u s n á l m e g in t a z t
h a llo tta m , hogy:
-— H a é n a k k o r . . .
S e z t m é g sokszor e lre b e g te , tű n ő d ő
te k in te tte l, m egb o rzo n g v a.
— M i az a „ h a é n a k k o r? ” — k é rd e z ­
te m in g e rü lte n .
— A rra g o n d o lo k — fe le lte K is s ú r — ,
h a é n a k k o r h a llg a to k a fiú k ra és le ­
k ö ltö z ö m a fá ró l é s m e g ta n u lo k k é tlá b o n
já r n i, a k k o r ta l á n én is b e le k e v e re d te m
v o ln a e z e k b e az iz é k b e . . . V é g ig fu t a
h á ta m o n a h id e g , h a csak rá g o n d o lo k . . .
I s te n k é m , m ic so d a m á z lim v o lt! . . .
A h o g y én m a g a m a t ism e re m , b iz to s a n
b e le k e v e re d te m v o ln a a n é p v á n d o rlá sb a ,
v a g y a p á p a s á g és a c sá sz á rsá g h a rc á b a ,
v a g y a h é té v e s h á b o r ú b a .. . M icsoda
ó riá si m á z lim volt!!
E g y id e ig s z ó tla n u l ü lü n k e g y m á s m e l­
l e t t, s ló g a ttu k a lá b u n k a t. A c se n d e t
K is s ú r tö r te m eg:
— H a n e m id e h a llg a sso n , n ag y o n rosz-
szul c s in á ltá k e z t az e g észet. . . M e rt, h a
én o t t v a g y o k , te g y ü k fel a fe u d a liz m u s­
b a n , a k k o r é s z r e té ríte tte m v o ln a az oli­
g a r c h á k a t ... V a g y v eg y ü k a h é té v e s
h á b o r ú t . . . M a g á n a k m eg k e lle tt v o ln a
a k a d á ly o z n ia , h o g y F rig y e s b e tö rjö n
S ziléziáb a é s . . .
— H a llja , K is s úr! -— k iá lto tta m d ü h ö ­
sen . — E z m é g iscsak szem telenség!
M aga k r itiz á l ?
Szó sz ó t k ö v e te t t, vég ü l c sú n y á n
ö ssz e v e sz tü n k . N e m v á r ta m m eg, am íg
le d o b a fá ró l, h a n e m le m á s z ta m é s b ú c sú
n é lk ü l e lin d u lta m az erd ei ö sv én y en , a
v illa m o s-v é g á llo m á s felé. K iss ú r fáró l
f á r a szökell v e, Á lla n d ó a n a n y o m o m b a n
v o lt é s ü v ö ltö z ö tt:
— É m n e m v e tt e m ré s z t a tö rté n e le m ­
b en , k isa p á m ! D e m a g a igen! T isz tá z n ia
kell m ag át!! ■ M ikes György
 Évfordulóra
Velem m indig tö rténnek érdekes dolgok.
Tegnap például m ajdnem elgázolt egy
autó. Épp azon gondolkoztam, m ilyen ér­
dekes, hogy az utóbbi időben nincs egy
épkézláb gondolatom, am ikor egy teh er­
autó csikorogva fékezett az orrom előtt.
A sofőr károm kodott és rám kiabált:
— Nem tud vigyázni?!
— Nem — feleltem udvariasan. — Ha
én vigyázni tudnék, akkor nem lenne mi­
ből élnem. Én ugyanis abból élek, hogy
m indig m ásra figyelek és nem arra, am ire
kell.
Értelm es m agyarázatom nem elégítette
ki a kocsi vezetőt, m ert tovább lárm ázott;
tum ultus tám ad t és egy sovány, sápad i
lány, megfogva a kezemet, kivezetett a tö­
megből. T űsarkú cipőt és lófark-frizurát
hordott. B eültünk egy eszpresszóba, a hölgy
rendelt két rövid duplát, m ajd így szólt:
— M aga persze nem ism er engem. Ne
lepődjék meg: én a m aga őrangyala va­
gyok . . .
— M égpedig nagyon c sin o s. . . — mond­
tam előzékenyen, de a hölgy lebiggyesz­
tette rúzsos ajkát:
— Ne m arháskodjék! Én valódi angyal
vagyok.
— A kkor m iért hord lófark-frizurát?
— Hogy ne keltsek feltűnést. V annak
kolléganőim, akik leeresztett szőke hajjal,
fehér lepelben jelennek m eg és foszforesz-
kálnak. Ezek ósdi dolgok. Én realista an ­
gyal vagyok.
— A jjaj! — vetettem közbe, de ő foly­
tatta.
— Beszélnem kell m agával. Ez így nem
m ehet tovább. Van fogalm a arról, milyen
nehéz dolog őrangyalnak lenni m aga mel­ Na é s? A z a k k o r m é q d i l e t t a n t i z m u s volt. M a n e k ü n k B o n n s o k k a l
lett? n a g y o b b le h e tő sé g e k e t n y ú j t . . .
— El tudom kép zeln i. . . (K u r t P o ltln ia k ra jza a b e r lin i „ E ulen sp ieg eV
— Ne hencegjen! Engem tulajdonképpen
büntetésből helyeztek m aga mellé. Előző­
leg egy politikus m ellett dolgoztam és
együtt buk tu n k le. Nem akarok m egint
póruljárni. Ha eléri a h atv an évet, pré­
m iumot kapok.
— Sem mi a k a d á ly a . . . Én a magam ré­
széről . . .
— H agyjuk a süket dum át!
— Micsoda stílus ez!
— M agától tan u ltam m a g y a ru l. . . Ké­
rem, legyen egy kicsit tekin tettel rám is.
Maga úgy él, hogy az egyenesen őrangyal­
ellenes. Az utcán úgy jár-kel, m int egy
holdkóros. Alkoholt iszik és nem bírja a
gyomra. Feketézik és cigarettázik és nem
b írják az idegei. A m ellett hum oreszkeket
ír és az is életveszélyes dolog. Egy szép
napon felfordul nekem s kapok büntetés­
ből egy lírai költőt, am i m indennél rosz-
szabb. Nem tu d egy kicsit vigyázni? Ha
m egérné a hatvanöt évet, nyugdíjba me­
hetnék, m int érdem es ő ra n g y a l. . .
Kezdtem unni ezt a célszerű őrangyalt.
Szép, gömbölyű k a rja volt, de h a meg ak a r­
tam fogni, m indig elhúzta és én azt nem
szeretem . A kkor m ár inkább foszforesz-
káljon. Közben a harm adik duplakonyak­
nál tarto ttu n k és az én angyalom nak
m ár keresztbe álltak a szemei. Sírva a
vállam ra borult, úgy panaszkodott még
vagy m ásfélórát.
Nagy gonddal vezettem á t az úttesten,
am ikor eltávoztunk mégis elütötte egy
autó. Most kereshetek új őrangyalt m a­
gamnak. M ór közzé is tettem egy hirde­
tést:
, „G arantáltan szabályszerű őrangyalt al­
kalm aznék lebontott hajjal, fehér lepelben,
lehetőleg foszforeszkálva. Gyenge idegze-
tű ek kím éljenek.”
G ádor B éla
 Egybeszabott fürdőruha a divat E gy kis ládára volt szükség...
Toncz T ib o r ra jz a '
S chw ott L ajos rajza

< 3 c , _

N é z d , M a n c i, e z t a f e l h á b o r í t ó k o n k u r r e n c i á t ! . . .

íivh ám di fzüleléte
Városszerte azt beszélik, hogy K ow alski m én y lé p te iv e l a sz o b á t. A z tá n ú jr a
intelligens ember. E z a vélemény róla így le ü lt és le d i k tá l ta K o w a lsk in a k az egész
született: körlev elet.
E g y szép n a p o n K o w a lsk it h í v a t t a a — Érti már, miben tévedett?
m in is z te r. A m in is z te r n em n y ú j t o t t n e k i — Igenis — felelte Kowalski.
k e z e t. A miniszter fellélegzett.
— E lo lv a s ta m le g u tó b b i k ö rle v e lé t — — Ha valami hasonló még egyszer
m o n d ta író a sz ta la m ögül. — E g y s z e rű e n előfordul, akkor máshol kell majd állás
h ü ly e . S ohasem h it te m volna, h o g y e g y után néznie. Mindig intelligens embernek
ily e n o sto b a sz ö v e g e t k i le h e t a g y a l n i . . . tartottam , most látom csak, hogy. . .
— Ig e n is — m o n d ta K ow alski. — Igenis — mondta Kowalski.
A m in is z te r é rd ek lő d éssel v é g ig n é z e tt — H át a viszontlátásra — mondta a
r a j ta . T e k in te te h id e g v o lt. miniszter és intett, hogy mehet. Mikor
— H a e z t a k ö rle v e le t k ib o c s á to ttu k Kowalski visszatért a szobájába kar-
v o ln a , ig e n sú ly o s k ö v e tk e z m é n y e k k e l társai körülsereglették.
j á r t v o ln a. B o trá n y ! M aga s o h a s e m — Mi volt? — kérdezték. — Mit mon­
g o n d o lt a rr a , h o g y a k i elrendel v a la m it, dott?
u ta s ít, a n n a k e lő b b alap o san á t k e ll — Köszönöm kérdésieket — felelte
g o n d o ln ia a d o lg o t? Kowalski —, azt mondta, hogy mindig
— Ig e n is — m o n d ta K ow alski. intelligens embernek ta rto tt. ..
— Mi az, ho g y „ ig e n is” ? — k é r d e z te
in g e rü lte n a m in is z te r. — E sz é b e j u t o t t ,
v a g y sem ?
— N em j u t o t t — felelte K o w a lsk i é s
m in d e n esh e tő sé g re k észen , vig y ázz á ll á s ­
b a h ú z ta m a g á t.
8 A m in is z te r n é h á n y sz o r fö lm é rte k e ­
 i
A mi kis
üdülőhelyünk
T o n c z T ib o r r a j z a

'— ü d ü ln i a k a r °
u r a s á g o d ? A k k o r n e­
v eztesse ki m agát ■'-.v- S'-•'X- '-- • _
v a la m e ly ik h iv a ta l­ • *.*'*»
ba . . . .♦ ' * v• . *•- •*

Anno dacumál N ői dolgok

13 színész
NYUGATÍ
Sikoltással a főszerepért
Egy Valerie Gaunt nevű angol leány
azért kapta meg egy film főszerepét,
mert mindenkinél nagyobbat tudott sikí­
tani. Sok más leánnyal együtt ő is
próbát sikított, s kiderült, hogy vala­
mennyi vetélytársát lesikította.
A film címe különben „Frankenstein
átka.” Régi kedves ismerősünk, a Szörny
játszik benne, s maga a film a bírálatok
szerint vérfagyasztásra éppen olyan szava-
toltan alkalmas, mint az eddigi Franken-
stein-filmek.
A női főszereplőnek különben sikoly
terén meg kell birkóznia a nézőtéren
időnként felhangzó sikolyokkal is, ez
ÚJ to tó : „ V a jo n m e ly ik le h e t a z a t iz e n ­
azonban hozzátartozik a rémfilmgyártás
h á ro m ? ” profiljához.
S l E M l í
V etkőzök szakszervezete
Amerikában megalakult a „Strip-tease"-
táncosnők szakszervezete. A „táncosnő”
megjelölés ez esetben eléggé pontatlan,
a szóbanforgó mutatvány ugyanis egyszerű
vetkőzésből áll. A „táncosnő” fokozatosan
letép magáról minden ruhát, hogy végül
anatómiai élményben részesítse a nagy­
érdemű nézőközönséget.
A szakszervezet megfelelő m unkakörül­
ményeket követel tagjai számára, például
megfelelő hőmérsékletű helyiségeket. Ezeket
a feltételeket valószínűleg teljesíteni is
fogják, mert ebben az iparágban egy sztráj­
kot még elképzelni is szörnyű lenne.
Gondoljuk el: ott állnak az áUig felöltözött
strip-tease leányok és úgy is m a ra d n a k.. .
 B ernyei b u ta volt és gazdag. És
ez nagyon jól volt így — m ert mi,
jelesrendű és tandíjm entes diákok a
sertésnagykereskedők és pénzügyi fő­
tanácsosok kevésbé jelesrendű köly-
keit korrepetálván kereshettük meg
az irkára, rajztábláira, néha m ég az
ebédrevalót is.
Bernyei m érhetetlenül buta volt.
És pimasz. Nyolcadikosok voltunk
m ár, de nem tu d ta az á plusz bét a
négyzetre em elni, nem tudta az
„étre” és az „avoir” ragozását még
jelentőm ód jelenidőben sem. A m a­
gyarázatnál ásítozott, hencegett, hogy
m ár öt kérője van és kijelentette,
hogy a kialkudott korrepetálási fii­
já t a p ap á ja csak akkor fizeti ki, ha
átm egy a vizsgán.
Húsz pengőben állapodtunk meg.
De m ert a kedves papa tojásnagy­
kereskedéssel foglalkozott, előre kö­
zölte, hogy a honorárium ot tojásban
fizetik. M ár tudniillik, ha sikerül az
osztályvizsga.
Volt énnekem m ár buta tan ítv á­
nyom azelőtt is, nem is egy. Farkas
Dóri például m indenre azt kérdezte,
hogy „m iért?” Háromszor három az
kilenc, m ondtam én, — erre ő:
„M iért?” H arm adik Endre 1301-ben
halt m eg — magyarázom én. Mire
Dórika álm osan: „M iért?” Volt
olyan tanítványom , aki úgy m ondta
fel a term észetrajzot, hogy: „A dió­
fának zöldszínű fürtös virága van,
lásd az ábrán .” És volt olyan is, aki
a Csendes-óceánt, Isten tudja m iért,
következetesen „rendes óceán”-nak
h ív ta . . . No de ez semmi Bernyei
bárgyúságához képest. A trapézről
csak an n y it tudott, hogy olyan a
cirkuszban szokott lenni — a k erü ­
lete és terü le te egyáltalán nem ér­
dekelte. A K araibi-tengerről azt h it­
te, hogy valam i főzelékféle, a p aral­
lelogram m áról kijelentette, hogy az
egy malacság. H át ezt húzzam én át
az osztály vizsgán!
F rancia írásbelivel kezdődött a
kínok hete. Apám akkor heti hu­
szonnégy pengőt keresett, öttagú csa­
ládra. H a anyám felütött egy tojást,
akkor egyik nap használta el a fe­
hérjét, m ásnap a sárgáját. Hosszú
ideig azt hittem , hogy nem is lehet
főzelékbe habarni, tésztába tenni
egyszerre egy egész to já s t. . .
És m ost töm éntelen tojás forgott
kockán, illetve Bernyei ostoba fe­
jén. V égtelenül nyugtalan voltam.
B ernyei annál nyugodtabb.
— M ajd írsz nekem puskát — vo-
nogatta a vállát. — Ne félj, h a le­
másolom is, azért rakok bele annyi
hibát, hogy Fuxi nem jön rá.
Nem is a hibától féltem. Hanem
én m ég sose puskáztam . Az első pad-
ban ültem tizenkét esztendeje. Min­
dig h á tra te tt kézzel, mindig — hát
m ondjuk csak ki — amúgy stréber
m ódra, nem súgva, nem forgolódva.
Nem tu d tam én, hogy az ördögbe le­
het egy lap pap írt hátraküldeni úgy,
hogy ne zizzenjen, ne villanjon, Fuxi
árgus szeme észre ne vegye . ..
Ügy féltem a francia írásbelitől,
m 'n th a Bernyei tudása lett volna a
fejem ben. H alálraváltan csaptam
össze a fordítást, azután az itatós
a la tt sebtiben lefirkáltam az egé­
szet egy blokk-lapra, gondosan elhe­
lyezve benne három közepes hibát
— egy szórendit, egy ragozási hibát,
no m eg egy helyesírásit is — azután
Istenre és szomszédomra bízva a
puskát, elküldtem a papírt.
H asfájósan görnyedve ültem a
dolgozatfüzet fölött, világért föl nem
nézve. Azt hiszem, az első sikkasz­
tás vagy az első zsebmetszés után
ülhet így az ember. Nem láttam h át­
ra, de a papírok neszéből pontosan
tudtam , hogy most kapta meg Ber­
nyei a szöveget, most vigyorogva
másol, ni, m ilyen fürgén kaparászik
a tolla — m o s t. . . m o st. . . mi ez a
zizegés? V alam i röppen ...
H át persze, azt én nem tudhattam ,
hogy B ernyei óra előtt elhencegett
m ár a puskával és második haszná­
latra el is ad ta azt Flórián Editnek,
öt pengőért. Flórián a középső pad­
sorban ült, méghozzá az első pad-
ban. A m i ablakm enti padsorunk és
Flóriánék padsora között jó egy
m éter széles ú t volt, azonkívül a pus­
kának legalább öt kézen kellett át­
jutnia. Nem tudom, hogyan képzelte
el B ernyei a fegyver átdobását, de
átdobta. B átorsága m indenesetre im­
ponáló volt.
Csak a dobás nem sikerült.
Az összehajtogatott papírlap le­
esett a két padsor közé, úgy virított,
m int egy hatalm as, áléit liliom a sö­
tétb arn a olajos linóleumon. Ha Fuxi
vak le tt volna, akkor is m eglátta
volna. De nem is volt vak.
Kényelmes imbolygó léptekkel le­
szállt a katedráról, nem haragosan,
nem sietve, nem is különösen érdek­
lődve — de feltartóztathatatlanul,
akár a Végzet — közeledett a papír
felé. M áskor m ár tízszer ugrottam
volna, m ár készségesen felvettem
volna a k ív án t tárgyát, de most a
bűntudattól padra szegezve, a rém ü­
lettől derm edten ültem, vártam , és
ájuló szívvel, zsibbadó aggyal m ond­
tam m agam ban az esti im át: „Én­
istenem , jóistenem , becsukódik m ár-
aszem em ,. . . becsukódik . . . jajiste­
nem . . . mi lesz ebből?”
Fuxi azonban patyolat kedvében
volt. Szélesre húzott szájjal nevetett
és B ernyeire hunyorított.
— Bernyei fiam . . . ez igen . . . hát
ezt is m egértem ? Az em ber lelke
örül, hogy annyi évi fáradozás még­
sem volt hiábavaló . . . Szóval m aga
úgy tu d ja a francia nyelvtant, hogy
m á r m ásnak is segíteni tud? Hiszen
ez óriási. Büszke vagyok m agára,
Bernyei. K inek szánta, kedves, ezt a
puskát?
— F ló riá n n a k . . . — dadogta B er­
nyei halálraváltan.
— Ö, a derék F ló riá n . . . látja, mi­
lyen szerető gondoskodás övezi ma­
gát. B ernyei megosztja önnel h a tá r­
talan tudását. M int két jó testvér. A
szívem repes. M ert m ás volna, ha
m ondjuk a Fehér küldene puskát —
no nem, K lárikám , világért sem té­
telezek fel m agáról ilyet — csak úgy
a példa okából említem. Az ugye,
m ás volna, az ugye, m egzavarná az
én tan ári tisztánlátásom at és vizsgái
osztályzásomat. De maga, kedves Ber­
nyei fiam , ak á r az egész osztály dol­
gozatát is m egírhatja. Tessék, M ade­
moiselle Flórián, csak írja le egész­
séggel . . .
Vizsga u tán kétszáz tojást kaptam
a húsz pengő fejében. Nem volt
egész tisztességes elszámolás, m ert
tíz fillérjével szám ították a tojást,
holott a piacon h atért lehetett kap­
n i . . . De így is jó volt, kincs volt,
nagyszerű volt. V acsorára rá n to ttál
ettü n k és a déli spenóthoz tü kör­
tojást.
Én először megfogadtam, hogy nem
eszem belőle, de azután mégis et­
tem. És fájdalm as gondolataim tá­
m adtak égről, földről. Istenről, tá r­
sadalom ról, igazságról és bűnről. Fi­
lozófiai tanulm ányt is ak artam írni
ezekről, de azután nem volt időm.
m ert állást kaptam a Keményítő
Term ékeket Á rusító Részvénytársa­
ságnál, havi kilencvenöt pengő fix­
szel, napi tízórás munkaidővel.
B ernyeit, a sikeres érettségi tisz­
teletére nyaralni vitték a szülei a
Riviérára.
Fehér Klára
 Higiénia A sellő és a kagyló
H e g e d ű s I stv á n ra jz a K aján T ibor ra jz a

i #

— M ással beszél ,

Készül Kardos asszony

az orvosi szakvélemény R é b e r L á s z ló r a j z a

Pesti revük

Ez l á t h a t ó : j éqrevü Ez készül: vizirevü \rieq h á tra v a n . léqrevü 11

 Új ember a vállalatnál
A balatoni fenegyerek
A kugliversenyre és megnyerte. H ar­
r t z egyik balatoni üdülő ism er­
kedési estjén táncversenyt tartottak.
A verseny három számból állott. Az
első a hörrilokos volt.
— Jonathan-tánchoz felállni! •«-
kiáltotta a kultúrfelelős és kiosztot­
ta az alm ákat. A párok átkarolták
egym ást és homlokuk közé egy al­
m át tettek. A feladat az volt, hogy
az alm a tánc közben se essen le. A
táncosok teljes erővel egymáshoz
nyom ták hom lokukat és fejükkel
nagyobb agym unkát végeztek, m int­
h a m indketten a Nobel-díj várom á­
nyosaiként valam i csodálatos talál­
m ányon törték volna a fejüket.
Egymás u tán potyogtak a földre
az alm ák: nehéz tánc közben az ilyen
homlokegyensúly.
Végül is a fenegyerek és partnere
győzött. U tána ők nyerték m eg a ka­
nalast is. Ennek a táncnak koreográ­
fiáját le se írjuk, elég annyi, hogy
m inden m ozdulatot harsány nevetés
kísér. Végül a fenegyerekék nyerték
a topogóst is, és így a kitűzött juta­
lom, a to rta őket illette.
A fenegyerek, egy hatvan év kö­
rüli, pirospozsgás, fiatalosan mozgó
szövetkezeti főkönyvelő tu st húza-
tott, a to rtá t elajándékozta és kije­
lentette, hogy most kivilágos v irra­
datig fog táncolni. Ekkor m ár alig
állt a lábán, de azért egym ás után
kétszer is ritkabúzázQtt. Szerencsére
a kultúros zárórát k iáltott és így a
fenegyerek nem esett össze.
A főkönyvelő m ásnap benevezett a
lÉMgt q »™
m adnap m ásodik lett a zsákfutásban.
Igaz, hogy a vacsoráról elm aradt, de
m indenki azt hitte, hogy 17 éves
táncpartnerének udvarol a holdfény­
ben és csak szobatársa tudta, hogy
borogatást ra k a szívére.
A hétvégi asztalitenisz-versenyre
azonban benevezett és az elődöntőbe
került. A badacsonyi kiránduláson
ő itta a legtöbb bort és végigdalolta
a hajón az egész visszafelé vezető
hajóutat. V asárnap a lepény evés
győztese lett és a spárgakugli m á­
sodik díját is elnyerte.
Jelentkezett a kövérek és sová­
nyak futballm eccsére is, de ezen
m ár nem vehetett részt, m ert a m en­
tők a székesfehérvári kórházba v it­
ték. O tt kéthetes szigorú pihenést
rendeltek el számára. V állalata le­
vélben közölte vele, hogy betegsé­
gére és jó m u n k ájára való tekintet­
tel újabb tíznapos jutalom -üdülés­
ben részesítik. Le is küldték neki a
galyatetői beutalást.
A fenegyerek nagyon megörült a
beutaló-lapnak, tollat, tin tá t kért és
levelet írt az üdülő vezetőjének. Kö­
zölte vele, hogy m ilyen remek ver­
senyek voltak a balatoni üdülőben
és javasolta, hogy ott is rendezzék
meg valam ennyit.
— Természetesen én is indulok
mindegyikben. M ár készíthetik szá­
m om ra a to rták at — írta magabiz­
tosan — remélem, hogy addigra ösz-
szeszedem m agam . . .
„ Palásti László
Szergej Mihalkov:
A kertész és a virágok
A kertész egyszer így szólt bölcsen:
„Virágozzék minden virág!
Dúskáljon színben, illatokban
A szépségre szomjas világ!”
Hogy ezt hallotta, felujjongott
A kert sarkában a bogáncs:
„Űj korszak hajnala virradt rám,
Nem érhet többé semmi gáncs!”
. . «Hogy tudhatná tüskés fej évek
Melybe a sors nem adott észt,
Hogy ki szereti a virágot,
Gyomot a kertész nem tenyészt.
(A moszkvai Krokodilból.)
A hum or könyvéből
V ili. H e n r ik h a to d s z o r a k a r t m e g n ő ­
s ü ln i. T ö b b e k k ö z ö tt a d á n k ir á ly te s t­
v é r h ú g á t is m e g k é r t e . A le á n y s a j á t ­
k e z ű i g Ir ta m e g a v á la s z le v e le t: „K ö ­
s z ö n ö m s z á m o m ra te rv e z e tt m e g tis z te l­
te té s é t. H a k é t f e je m v o ln a , a le g n a g y o b b
ö rö m m e l e lfo g a d n á m .” »
Z a n g v ill a n g o l n o v e lla író e g y n a p o n
G la s g o w v á r o s á b a n m e g á llt e g y s z o b o r
e lő tt, m e ly n e k n e m v o lt f e l i r a t a . A r r a
jö n e g y ú j s á g o t á r u l ó r i k k a n c s . Z a n g ­
v ill m e g s z ó l í t j a :
— H a lló , f i ú , v e s z e k e g y ú j s á g o t , h a
m e g m o n d o d n e k e m , k it á b rá z o l e z a
szo b o r.
— B u rn s R ó b e rté t — v á la s z o lja a
fiú é s o d a n y ú jtja n e k i a z ú js á g o t.
— J ó l v a n — m o n d ja Z a n g v ill — m e g ­
v e sz e m ö s s z e s la p ja id a t, h a m e g m o n ­
d o d , m it te tt B u rn s a v é g b ő l, h o g y
s z o b r o t m e g é rd e m e lje ?
— O sto b a k é r d é s — fe le lte a z ú js á ­
a
g o s .'* — H á t m it te h e te tt v o ln a ? M eg ­
h a lt.
J o n a th a n S w if t, a G u lliv e r s z e r z ő je
s z e m ta n ú ja v o lt e g y u tc a i s z e r e n c s é t­
le n s é g n e k . E g y fia ta l in a s g y e re k a s z á ­
g u ld ó lo v a k e lé u g r o tt , h o g y a z u to ls ó
p illa n a tb a n r á n ts o n v is s z a e g y jó lö ltö ­
z ö t t id ő s u r a t . A m ik o r a z ö r e g ú r m a g á ­
h o z té r t, e lő v e tte p é n z tá r c á já t é s k é t
pennyt „ a d o m á n y o z o tt” m e g m e n tő jé -
n e k . A fiú m e g v e tő e n u ta s íto tta v is s z a
a „ n a g y le lk ű ” a la m iz s n á t, de S w if t
k ö z b e s z ó lt:
— F o g a d d c s a k el n y u g o d ta n , fia m .
E z a z ú r b iz o n y á r a m a g a tu d j a le g jo b ­
b a n , m e n n y it é r ő.
S o m e rs e t M a u g h a m írja ö n é le tr a jz á ­
ban, hogy egy je lle m fe jle s z tő m ű b é l?
h a s z n o s t a n á c s r a b u k k a n t: „ T é g y m in ­
d e n á ld o tt n a p le g a lá b b k é t o ly a n d o l­
g o t, a m it n e m s z ív e s e n c s in á ls z .”
— M eg is f o g a d ta m e z t a r e m e k ta ­
n á c s o t s a z ó t a is m in d e n n a p s z a k a d a t -
la n u l g y a k o r lo m — m o n d ta a z író .
— E z c s a k u g y a n k e m é n y J e lle m e rő r e
v a ll — je g y z te m e g v a la k i. — É s m i a z
a k é t k e lle m e tle n te e n d ő je ?
A n é p s z e rű író k é sz sé g g e l a d o tt v á ­
la s z t:
— M in d e n n a p fö lk e le k é s m in d e n n a p
le f e k s z e m .
IB I

— Most m á r é rte m , Bö­

z sik e, hoqy m ié rt kellett le­
a d n i a k é st a b e já r a tn á l. . .

L átkép

— Jöjjön! Ezzel ta lá n ki — E lem ér, jövőre M á tra h á z á ra u ta l­

lehet őket c sa ln i a vízből! ta to d b e m aqadll

e e e f f a i

H allatlan! Valaki szem etelt!

A m aszek üdülő
ZAM/1RDI
 Jöjjön üdülni a mátraszentimrei
r()ad virág Qldiilfíhe
Ú J J Á A L A K Í T V A !
D e h ozzon m a g á v a l n a g y o n k ic si b ú to r o k a t, m e r t az ü d ü lő
JÓ DOLOG á ta la k ítá s a so rá n o ly a n k ic s ire m é re te z té k az a jt ó k a t és
az a b la k o k a t, hogy a m e g re n d e lt b ú to ro k n e m fé r te k be.
a céljutalom, okos em ber volt, aki kitalálta. Fokozott í g y t e h á t m o s t eg y id e ig :
gondosságra, m axim ális figyelemre serkenti a dolgozó­ S zo b ák b ú to r n é lk ü l B ú to ro k szo b a n é lk ü l
kat, s ez kivált olyan esetekben bizonyul eredm ényes­
nek, am ikor sok türelm et igénylő, aprólékos, időt B É R E L H E T Ő K !
emésztő m unkáról van szó. A Corvina Kiadó például
109 művészi grafikát óhajtott reprodukáltatni a Kossuth
Nyomda és Offset Nyomda üzemében. S hogy a repro­
dukciók hívek legyenek a Szépművészeti M úzeumban U g y a n a z t a m in tá t
őrzött eredeti rajzokhoz, a két nyomda dolgozóinak cél­ tö b b fé le m in ő s é g ű a n y a g ra n y o m já k
jutalm at ígért. Nosza, a dolgozók nekiláttak, és m é g
gondosabban, m é g szebben elvégezték a m unkát. A S á n d o r K á r o ly ra lz a
céljutalom m egtette hatását, a reprodukciókat hazai és
külföldi lapok egyaránt megdicsérték. Ez m ár ja n u á r­
ban történt.
És mi lett a céljutalom m al? Azt biz a Corvina máig
sem fizette ki. Állítólag nincs rá kerete, m ások szerint
a felettes hatóság a céljutalom kifizetését nem engedé­
lyezte. A nyom dászok most két dolgon tűnődnek:
1. Nem érdem elnének-e céljutalm at azok, ak ik a fe­
lettes hatóságtól a jóváhagyást kisürgetik, és
2. R endjén van-e az, h a pénzre nincs, csak ígéretre
van kerete a Corvinának?

Az e lm ú lt h é te n a b ölcskei v a n a „ V illám ” -k ö v em ?!” O da-

„ P e tő fi” te rm e lő sz ö v e tk e z e t
rész é re h ú sz d a ra b „ V illám ”
k a s z a k ö v e t v á s á ro lta m a p a k si
fö ld m ű v e ss z ö v e tk e z e t m ező-
g a z d a sá g i b o ltjá b a n . H a z a é rv e
s z é to s z to tta m a ta g s á g k ö z ö tt,
ho g y a m á s n a p ra te r v e z e tt
lu c e m a v á g á s n á l m á r ezekkel
a »V illám c-kövekkel fenjék
a k a s z á t. Ig e n á m , d e ezek a
k a rc s ú k a sz a k ö v e k m in d já r t
m á s n a p b e b iz o n y íto ttá k , h o g y
sok m in d e n re a lk a lm a sa k , csak
k a sz a é le síté sre n e m . A lig já r-
tu n k u g y a n is a lu c e m a tá b la
n e g y ed én , m ik o r a m indig
v id á m k e d v ű S zig eti k o m a el-
k u r ja n tja m a g á t, h o g y „H o l
so m fo rd á lu n k , n é z z ü k a ta r tó -
to k o t és lá tju k á m cso d álk o zv a,
h o g y a te g n a p m é g sz ilá rd
„ V illám ” ú g y e lo lv a d t a v íz ­
b en , m in t a n a p o n f e le jte tt
v a j. íg y v o lt ez a tö b b i kő v el
is, m e r t rö v id fé ló ra m ú lv a — M ariskám ! tű z d fel a blo k k o t, h a d d lássák , hoqy ml
v a la m e n n y ie n „ V illá m ” n é lk ü l a d rá g á b b ik a t v e ttü k , . .
m a ra d tu n k . A m é g sz á ra z o n
m a r a d t ta r ta lé k ró l m e g á lla p í­
to ttu k , ho g y e z e k e t a „ V illá m ”
n é v re h a llg a tó „ k e n ő ” -k ö v e k e t
a F ő v á ro s i M űvészi K é z m ű v e s
V á lla la tn a k k ö s z ö n h e tik a Ha a FEDOSZ Lenin készen van-e a két kom­
m e z ő g a z d a sá g i dolgozók. körút 54. szám alatti fiók­ biné 1957. június 13-ára?
Baltics Sándor ja 1957. február 13-án két A m egfejtőknek a FE­
B ölcske, P e tő fi M TSZ kombiné elkészítését 1957. DOSZ újabb term inust
április 13-ára vállalja, ad.

Szerkesztői üzenetek
Földművesszövetkezeti Ita l­
bolt, Kecel. É rte s ü ltü n k ró la,
h o g y a m inőségi ellenőrzés
s o rá n ön ö k n él h ú sz e z e r fo rin t
é r té k ű it a lt k e lle tt m e g ­
se m m isíte n i, m e r t a b o lt­
v e z e tő s z e n n y e s vízzel
h ig í to t ta .a p á lin k á t. M icsoda
dolo g ez ? H a m á r h a m is ítu n k ,
ö n ts ü n k v tis z ta v iz e t a p á lin ­
kába!
<S. Béláné, Budapest. V a ló ­
b a n jó dolog, h o g y le h e t
v e tő k á r ty á t k a p n i. M ost m á r
k iv e th e ti k á r ty á n , h o g y m i­
k o r le h e t m a jd m á s h iá n y ­
c ik k e t is beszerezn i. O lv assa
csak el a k ö v e tk e z ő ü z e n e te t:
T . Sándor, Szállítóberende­
zések Gyára. Jo g g a l k e se re d ik
el, h o g y n e m tu d ja m e g ­
ja v íta n i k e ré k p á rg u m ijá t
m e r t n e m le h e t g u m ira g a s z ­
t ó t k a p n i. V ig a s z ta lja az
előző" ü z e n e t: v a n m á r vető-
k á rtv a !
Első személyben
V a la m e ly ik reggel fe lh í­
v o t t a film g y á rb ó l egy
fejes. N em n a g y fejes,
o ly a n k ö z é p szerű .
— Ö n ö k B é k e ffi I s t v á n ­
n a l ír ta k eg y film et a
h á b o rú e lő tt, „ K ö lc s ö n k é rt
k a s té ly ” cím m el. E b b ő l á t ­
v e n n é n k eg y ö tp e rc e s je le ­
n e te t . F iz e tü n k é r te 1600
f o r in to t.
M ie lő tt fe lo c s ú d ta m v o l­
n a , h o z z á te tte :
— S zó v al, ö n k a p n y o lc ­
s z á z a t. R e n d b e n v a n ?
A n y o lc sz á z m é g sz e b b en
h a n g z o tt, m é g re á lisa b b a n .
M in d az író i ö n becsülés,
m in d az ü z le ti okosság
ta r tó z k o d ó v á la s z o k a t súg
ily e n k o r. J ó l tu d o m , a z t
k e lle tt v o ln a feleln i, hogy
„ h á t k é re m , m a jd m e g ­
b e sz é le m az ü g y v é d e m ­
m el. . ” , e se tle g v id á m a n :
— de majdnem közügy
„ . . . h á t a z é r t a lu d ju n k r á
e g y e t. . . „ e s e tle g n y e rs e n :
....... k e v é s n e k ta lá lo m — ”
— R endben van.
— A k k o r elk ü ld ö m a
m e g á lla p o d á s t, te s s é k a lá ­
írn i é s v is sz a k ü ld e n i. J ó
n a p o t.
P á r n a p m ú lv a m e g é rk e ­
z e tt a m e g á lla p o d á s , a lá ­
ír ta m , v is s z a k ü ld te m és
v á r ta m . A p é n z n e m é rk e ­
z e tt. J ó l is m e re m a p é n z t,
p o n ta tla n a b b , m in t egy e l­
k é n y e z te te tt sz ép asszo n y ,
m in d ig v á r a t m a g á ra . V á r­
ta m . D e a z tá n m e g u n ta m
az á c s o rg á s t é s fe lh ív ta m
a k ö zép szerű fe je s t.
— Mi v a n a n y o lc s z á z ­
zal?
— J a ? — k é rd e z te és
m á ris v á la sz o lt.
— N em v eszü n k k i a
film ből je le n e te t. Ú g y ahogy
v a n , az egész film et já ts s z u k
a ré g i film ek so ro z a tá b a n .
E z m á r k o m o ly sz e re n ­
cse. H iszon h a ö t p erces
je le h e té r t 1600 fo r in to t
a já n lo tta k fel k e ttő n k n e k ,
a k k o r a m á s fé ló r á s é rt. . .
G y o rsa n sz o ro z ta m m a g a m ­
b a n . D e m ie lő tt ere d m é n y
h ird e té s re k e r ü lt v o ln a a
sor, a fejes m egszó lalt:
— P e rs z e e z é rt n e m fize­
tü n k se m m it az író k n a k .
A z t h itte m , viccel, d e
a z tá n eszem be j u t o t t , ho g y
ily e n k ö zép szerű b e o sz tá s
b a n m á r n e m s z o k ta k t r é ­
fálkozni.
N em is tr é f á lt. A film et
sokáig já ts z o ttá k , jó l m e n t,
m a g a m is s o r b a n á llta m
je g y é rt. É s b e ta r to ttá k ,
a m it íg é rte k : n e m fiz e tte k
egy vasat. se.
Stella A d o rján
Erich Kästner: íg y is lehet

’H v z m O Q "
■A V TÜ K Ö R & E lsl
A z orvos alapos volt nagyon.
Felfirkált holmi jelt.
8 szólt szigorúan: „Átvilágítom”
is m áris elcipelt.

Felállítottak a jéghideg
vasak közt valahol.
A kínzókamra sötét, rideg
volt, m int egy juhakol.

A röntgen zúgott egy keveset.

A z ernyőn kigyúlt a fény.
S a doktor tűnődve belesett
mellhártyám szövetén.

A z orvos a röntgenkép piktora.

É n feszengtem az üveg alatt,
ő szorgosan rajzolta, m int mondta, a
diagramm-vonalamat. — M on d ja, k e d v e s m a s z e k k a r t á r s , m a g a n e m v e s z r é s z t a „ T is z ta Buda­
p e s t é r t ” m o z g a lo m b a n ?
S egy tükröt hozott nagy ünnepi — N em . Én a „ T iszta H a s z o n é r t ” m o z g a lo m b a n v e s z e k r é s z t!
gesztussal, mondván: „E kép
a tükörben önnel megismerteti
gyökérszerkezetét.’’ Ebadták a strandon
Toncz T ib o r ra jz a
S láttam, míg mindent mutogatott,
hogy működnek a zsigerek.
Láttam bordámból egy jó tucatot,
8 a rekeszizomüzemet.

É s bordáim közt egy vad Jcobold,

egy különös árny dobolt.
A szívem volt. Úgy vonagolt,
m in t egy lüktető tintafolt.

Állottam, m int ki kővé meredt.

M in t k it lesújt a bárd.
E z hát a szívem, am it neked
adtam, 6 Hildegard?

A történtekre fátyolt vetek,

8 kolostorba vonulok.
K i szívét tükörben nem látta még,
annak ez buta dolog.

Felejts el gyorsan, gyermekem,

márcsak ez volna jó.
Ilyen szív, m int az enyém, nem
ajándéknak való.
(B ékés I s tv á n fo rd ítá sa )
— N a, m ib e , h o g y fö lé b r e d ? . . .

egyetlenegy szelvényen bukkannak,

S o r b a n álltam a lottóláda előtt.
Nagy örömmel állapítottam meg,
hogy egy régi barátom gyömöszöli
be előttem a varázs-cédulát.
— Elemér! — kiáltottam — nem
- is m utattad, hogyan fest egy ötös ta ­
lálat!
Itt a lottóbolt előtt kötelező a vicc,
illetve évődés. Három perc alatt hat­
szor hangzott el különböző nyere­
m ényvadászok ajkáról.
Elem ér komolyan válaszolt:
— Nézd, itt m indenki ötösről ál­
modik, legrosszabb esetben négyes­
ről. A rra épitik a légvárakat. Ne­
kem különleges ábrándom van: egy
találatot szeretnék . ..
— Egy ta lá la tra vágyói?
— Arra.
M egilletődötten néztem a világ
legszerényebb emberére, ö foly­
tatta:
— Egy találattal akarok vagyont
és hírnevet szerezni . . .
B árgyún nézhettem rá, m ert hosz-
szabb m agyarázatba kezdett:
— Nem mondom, lehet pénzt sze­
rezni ötös találattal is, de a hírnév­
hez kevés. Jönnek új húzások, el­
felejtik a szerencsés nyerő nevét. Az
én képzeletem m agasabbra szárnyal.
A jövő heti húzáson senkinek se le­
gyen öt találata, nem akad négyes,
sem hármas, de még kettes se. To­
vább megyek: egyes találatra is
áz enyémen. Ne csodálkozz, ez p a­
píron előfordulhat és m iért ne for­
dulhatna elő a valóságban is? T ehát
az egy találatra kapom a négy osz­
tály összesített díját, 4—5 m illió fo­
rintot.
Sóhajtott:
— Sajnos levonnak belőle húsz
százalékot.
R árivalltam : _
— Ember, hogyan lehetséges, hogy
annyi millió szelvény között senki­
nek se legyen egyetlen ta lálata
s e m ...?
M éltatlankodva válaszolt:
— M iért ne volna lehetséges? Én
m ár hetek óta játszom és még soha­
sem volt találatom . Egy se.
„ (8-)
 »efalevél útja Évától — É vik éig Vágyakozás
Szűr-Szabó Jó z s e f ra jz a H egedűs Istv á n ra jz a

LUDAS MATYI h u m o ro s , s z a ti r i k u s h e tila p . S z e r k e s z ti a s z e rk e s z tő b iz o tts á g . A k i a d á s é r t fe le l a H írla p k ia d ó V á lla la t Ig a z ­

g a tó ja . — S z e rk e s z tő s é g ; B u d a p e s t. V ili., G y u la i P á l u tc a 14. T el.; 3 3 5 — 718. — K ia d ó h iv a ta l: V ili., B lah a L u jz a t é r I .
T el.: 3 4 3 — 100, 142 — 220. — T e rje s z ti a P o s ta K ö z p o n ti H írla p Iro d a 180 — 850, e lő f iz e té s i d ij n e g y e d é v r e 1 2 .— Ft.
K o ssu th N y o m d a, B u d a p e s t, V., H o n v é d u tc a 10. F elelő s v e z e tő : L e n g y e l L a jo s I g a z g a tó . — P é ld á n y s z á m ; 300.004.
 — N o g y e r e k e k , ha m e g f o g a d ju k , h o g y a z tá n k é t h é tig n em e s z ü n k ,
a k k o r b e m e g y ü n k id e é s m e g v a e s o r á z u n k . . .
 N ő i d o lg o k
V íz v á ri A n n a ra jz a
Kegyelem a járda páriáinak!
Egy szegény kis gyalogjáró mukkanásai
j V t i n t n y o m o r u lt g y a lo g já r ó
m é ly á h í t a t t a l é s k ín z ó ö n ­
b í r á l a t t a l o lv a s ta m a L u d a s
M a ty i e g y ik le g u tó b b i s z á m á ­
n a k s z a ti r i k u s o s t o r c s a p á s a i t a
g y a lo g já r ó k s is e r a h a d á n a k k ü ­
lö n b ö z ő t íp u s a ir ó l. M ic s o d a n e ­
v e ts é g e s c s o r d a v a g y u n k : M in ő
k a c a g ta t ó , ü g y e tle n , c s e tlő -
b o tló lé n y e k le p ik e l a z u t c á k
k ö v e z e té t: I s m e r d m e g ö n ­
m a g a d a t , s z á n a lm a s k u t y a ­
— H ogy ü ls z , k is lá n y o m ! H ú zd le a szok n yád at . . . goló! E lt ű n ő d h e ts z a z o n , h o g y
m i t g o n d o lh a t m a g á b a n e g y
g é p k o c s iv e z e tő , a k i k é n y t e l e n
K isz á llá s u n d o r r a l k e r e s z tü lr o b o g n i b a k ­
P a s z ta ! P á l r a jz a t a t ó á tla g e m b e r e k s z ü r k e t ö ­
m e g e in , m ik ö z b e n le h a n g o l ta n
l á t j a , h o g y a n ig y e k e z n e k m e n ­
te n i az ir h á ju k a t a s z e re n c s é t­
le n b o g a r a k . U g y a n o ly a n é r ­
z é s e le h e t , m i n t h a e g y b ü s z k e
e le f á n t n a k a r r a k e lle n e v i g y á z ­
n ia , h o g y r á n e l é p j e n e g y
h a n g y ára . H á t n em re tte n e te s ?
H is z e n a h a n g y á h o z h a s o n l ó a n
g y a lo g já ró a n n y i v a n , m i n t
r é te n a f ű s z á l, s é g e n a c s illa g .
H a e g y - e g y k ö z ü lö k á l d o z a t á u l
e s ik is a z ö r v e n d e te s e n f e jlő d ő
k ö z le k e d é s n e k , m é g m in d i g b ő ­
v e n m a r a d . A g é p k o c s iv a l
e lle n té tb e n g y a lo g já r ó t n e m
k e ll k ü lf ö ld r ő l b e h o z n i, d r á g a
v a l u t á b a s e m k e r ü l. M i é r t h á t
a z a n a g y h ű h ó ? A g y a lo g j á r ó
ö r ü ljö n , h o g y é l, k ö z le k e d jé k
s z e m é ly i h a s z n á l a t ú l á b a i v a l ,
p r ó b á lja m eg p u sz ta lé té t
m in é l s z ű k e b b t e r ü l e t r e s z o ­
r í ta n i , s i n k á b b b iz o n y í t s a b e ,
— S e g ít h e te k ? h o g y s z e ré n y s é g g e l a z a l s ó b b ­
— K ö s z ö n j ü k , d e íg y é p p e n k ijö n a t e lj e s n a p i d í j . . .
r e n d ű e m b e r n e k is v a n lé t -
jo g o s u lts á g a , h a p e r s z e o k t a l a n
n a g y r a v á g y á s n e m h o m á ly o -
M e g n y ílt a V ajd ah u n y ad -étterem s í t j a e l b e n n e a z a u tó v e z e t ő k
G erö Sándor ra jz a i r á n t i t is z t e l e t e t .
H o g y e z a t i s z t e l e t m in é l
m é ly e b b le g y e n , m in é l j o b b a n
á t h a s s a a c s ú s z ó - m á s z ó k a t, s a ­
j á t h ó d o la to m a t s z e r e tn é m n é ­
h á n y a lá z a t o s m o n d a t b a n k i ­
é ln i. A r r a a s z e n ts é g tö r ő f e l ­
a d a t r a n e m is m e r é s z e ln é k v á l ­
la lk o z n i, h o g y a z a u tó v e z e t ő k
k ü lö n b ö z ő t í p u s a i t r a jz o lj a m
m e g . N e m is v a g y o k k é p e s
k ö z e le b b r ő l m e g fig y e ln i ő k e t,
h is z e n e ls u h a n n a k m e l l e t t e m ,
m in t h a r a g v ó a n g y a lo k s z ito k -
s z á r n y a k o n . Z o k sz ó a z o n b a n
n e m é r h e t i ő k e t, m e r t jo g g a l
n é z ik le a g y a lo g já r ó k a t, e z e k e t
a n e v e ts é g e s k o r c s o k a t, a k i k ­
n e k c s a k k é t l á b u k v a n , e ll e n ­
té tb e n a g épkocsi n é g y k e re ­
k é v e l. J o g g a l é r e z h e ti a v e z e tő ,
2 A n o n y m u s : Ml le s z k é r e m a z z a l a sö r r e l? N y o lc s z á z é v e
v á r o k rá! h o g y ő a g é p k o rsza k e m b e re ,
d u d á já b ó l a jö v ő z e n é je sz ó l,
de egykor m a jd e zt a h a n g o t
is m a g a u t á n h a g y ja , a m i k o r
a h a n g seb esség én él g y o rsa b b
k o c s ib a n r o b o g . N e m is é r t i ,
tu la jd o n k é p p e n m ir e j ó k a
g y a lo g já ró k , s h a m á r s z á ­
m o ln i k e ll lé tü k k e l, m i é r t n e m
le h e t ő k e t m e g s z e líd íte n i é s
h a s z n o s , g a r á z s k ö r ü li m u n k á r a
a lk a lm a z n i. K é p z e ljü k e l, m i ­
ly e n é r z é s le h e t e g y f e ls ő b b -
re n d ű e m b e rn e k ő se m b ere k
k ö z ö tt s z á g u ld a n i, a k ik n e m
é r ti k m e g ö t , s n é h a m é r g e s e n
r á z z á k f e lé je s é t a b u n k ó j u k a t ,
c sisz o lt e s e r n y ő jü k e t, v a g y c s a k
e g y s z e rű e n a z ö k lü k e t, a z t
h ív é n , h o g y m é g m o s t is a
N e a n d e r y ö lg y b e n é ln e k , a h o l
a z ö k ö ljo g , a d u r v a e r ő s z a k a z
e g y ü tté lé s a la p ja . A g é p k o c s i-
v e z e tő é r z i a g y a lo g já ró k ir ig y
t e k i n t e t é t , d e e z n e m le p i m e g ,
m e r t t u d ja , h o g y a n a g y e m ­
b e r e k e t m in d ig ir ig y lik a t ö r ­
pék. N em k é p e s e k s á rb a n já ró ,
a s z f a lth o z r a g a d t k é p z e le t ü k ­
k e l m e g é r te n i, h o g y a z a u t ó
n e m f é n y ű z é s , h a n e m k ö z le ­
k e d é s i e s z k ö z , a m e ly n é h a á l ­
d o z a to k a t k ö v e te l u g y a n , d e
e n é lk ü l n in c s fe jlő d é s . A v e ­
z e tő tu d ja , h o g y a z s e n it n e m
é r ti m eg a k o ra , s ép p en e z é rt
a m á r t í r m a g a s z to s a r c k i f e j e ­
z é s é v e l s z á g u ld t o v a , s m e g -
a d ó a n s z e m lé li, h o g y a n r e b ­
b e n n e k s z é t a t is z t e le tl e n é s
h á lá t la n k é tl á b ú a k , a k ik k ö ­
z ö t t le h e tn e k u g y a n filo z ó fu ­
so k , tö r té n é s z e k , e s z té tá k , v a g y
z e n e sz e rz ő k , d e a k ik n e k f o g a l­
m u k s in c s a r r ó l, h o g y m i a
k u p lu n g , a d ű z n i é s a k a r b u ­
r á to r .
A z id ő a z o n b a n a z a u t ó ­
v e z e tő k n e k d o lg o z ik . E g y r e
tö b b g y a lo g já r ó ra b s z o lg a ,
e m e lk e d ik k i a n y o m o r u lt h e l y ­
z e té b ő l, e g y r e tö b b e n n y e r n e k
a lo ttó - s o r s o lá s o n W a r t b u r g -
g é p k o e s it. E z p e d ig o d a v e z e t,
h o g y a g y a lo g já r ó k a f e jlő d é s
s o r á n f o k o z a to s a n k i p u s z tu l ­
n a k , m in t a z ő s g y ík o k , s h e ly e t
a d n a k a z é le te r ő s e b b , g á z -
a d ó b b , k o r m á n y z á s r a a lk a l m a ­
s a b b s o fő r-n e m z e d é k n e k .
A d d ig is c s a k e g y e t k é r ü n k
a t e r e m t é s g é p e s ít e t t k o r o n á i ­
tó l. Ó , n e m s z e r e t e t e t v a g y
m e g b e c s ü lé s t! A n a g y ra ­
v á g y á s n e m g y a lo g j á r . C s a k
e g y k is t ü r e l m e t : A n n a k fe l-
t é te le z é s é t, h o g y — e g y k i s
tú lz á s s a l — a g y a lo g já ró is
e m b e r.
F eleki László
 A z E N S Z ö tö s -b iz o tts á g á n a k je le n té sé r ő l
Vasvan Anna tai/a

a díj nyertes L e n k e te h é n h e z

— Kedves druszám! Egészségben

Találjon e levelem.
Büszkeség és öröm nékem,
Hogy a neved viselem.

Bocsáss meg, hogy tegezlek, de

Az érzésem sohse csal,
Én vagyok a vénebb Lenke,
És te vagy a fiatal.
A n d e r s e n , a b izo ttság d á n elnöke: . . . é s m e g á lla p íto ttu k , hogy a m a g y a r ­
Én vagyok a tanultabb, — ám o rsz á g i f e g y v e r e s fe lk e lé st k ü lfö ld rő l n e m s z e r v e z té k és n e m tám o q a ttá k !
Neked van a több eszed. L u d a s M a ty i: A n d e r s e n n e m h a lt m e g ! V a n m e s e !
Gonddal, harccal jár a szakmám,
Te a békét élvezed. B o s z o rk á n y s z o m b a t
Szád csak az evésre nyílik;
Méltányolják, hogyha bőgsz,
S kiszolgálnak, amint illik,
Legyen tél, nyár, tavasz, ősz.
A lakásod csinos, tiszta,
Hófehérek a falak;
A társbérlőd nem szól vissza,
Magadfajta, hallgatag.
Jó sorod van, — gratulálok.
Egy Lenke hát befutott!
A dicsőség édes, áldott,
Legalább már te tudod.
Állsz a csúcson, „kiemelve”,
Sajtónk híred tölti meg.
Te vagy most az Első Lenke!
Bámulunk mi többiek.
Hódolatom hő jeléül
Írtam ezt a verset én.
Minden protekció nélkül
Boldogult lám — egy tehén!
K. Tóth Lenke

A titkárnők gyöngye Csak beosztással!

V a sv á ri A nna r a j? a
A kánikula okozta vízhiányra való
tekintettel a Vízművek felkérte az
illetékeseket, hogy amíg a nagy me­
leg tart, ne locsoljanak.
Nagyon helyes! Télen lesz elég
víz, akkor mindenki locsolhat majd
kedve szerint, arról nem is beszélve,
hogy akkor nem is párolog el olyan
hamar.

**<c
Pukkanó hordók
Az Ország-Világban olvassuk: „És
végül egy jó h írt repítsünk N ém et­
ország felé is: A H ungária m árk á jú
budafoki pezsgő rövidesen hordókba
csorog és átlépi a határt. Ahogy ez
re n d eltetett felőle ..
N em tudjuk, ki által rendeltetett,
hogy a kész pezsgőt hordókba csor­
gassák, de azt biztosan tudjuk, hogy
N ém etországban ezt kevesen fogják
jó h írn ek tarta n i. Legfeljebb azok,
ak ik pukkanó pezsgős palackok h e­
ly ett pukkanó hordókkal ak a rn a k
— E zek et n em k e ll a lá ír n i, ezeket n é v t e le n ü l t e t s z ik k ü ld e n i... ország-világot meglepni.
 Felépítik a Gyermekvárost
— A b á c s it ó l c s a k a n n y it k é r ü n k , h o g y n e á lljo n a z u tu n k b a . . .
Hűtőszekrény,
m ely állandóan kapható
á T e, s ó g o r,
Szegő G izi r a jz a
P u l s z k y F e r e n c e t , a reform­
kor egyik nagy kultúrpolitikusát
Londonban egyik bujdosótársa, akit
még ruhával is ő látott el, durván
inzultálta. Pisztolypárbaj lett a do­
logból. Az első lövés a pumpoló
emigránst illette, aki nem talált. Ek­
kor Pulszky végignézett ellenfelén,
majd leeresztette pisztolyát s eltávo­
zott a párbaj színhelyéről. Mikor se­
gédei megkérdezték, miért nem élt a
lövés jogával, ennyit mondott:
— Csak nem vagyok bolond, hogy
a saját kabátomra lőjek.
A n a t o l e F r a n c e temetésén a
köztársaság elnöke részvétét nyilvá­
nította az özvegynek.
Szúnyogéknál — Találjon vigaszt abban, hogy
együtt élhetett korunk legnagyobb
írójával — mondta az elnök.
— Ha tudná, elnök úr, milyen ki-
állhatatlan ember volt — sóhajtott
az özvegy bánatosan.
M a k a i E m i l , a századforduló
bohém természetű költője, gyakran
maradt adós a lakbérével és a házi­
asszonyával emiatt minduntalan
kontraverziái támadtak.
— Hát nem boldog, jó asszonyom
— kérdezte egy alkalommal a költő
— hogy ilyen híres lakója van?
Meglátja, néhány év múlva megáll­
nak a járókelők a ház előtt és áhí­
tattal suttogják: Itt lakott a nagy író.
— Én boldog vagyok, jó uram —
válaszolta a lakásadónő —, de ha
ma délután 5 óráig nem fizet, a
járókelők mindjárt megkezdhetik a
— Ma a M a r q its z iq e tr e v i s z le k v a c s o ­ suttogást.
r á z n i, fia m . . . V an m ű s o r a N a q y s z ín -
p a d o n é s a S z iq e t-m o z ib a n is . . .
Alapos gyanú
V árnai G yörgy ra jz a
H o l l ó s i S i m o n festőművész,
aki sok éven át vezetője volt a nagy­
bányai festőiskolának, a környék
egyik kies pontján eldugottan fekvő
házat fedezett fel. A háttér olyan
szép volt, hogy Hollósi nyomban
hozzálátott a ház lefestéséhez. Napo­
kig készült a kép, amelynek sok né­
zője akadt, köztük a ház tulajdonosa
is. Ez egyszer megkérdezte a mes­
tert, hogy a festmény szerepelni
fog-e valamelyik kiállításon.
— Hogyne, ez a szándékom —
hangzott Hollósi válasza.
— Akkor egy nagy-nagy szíves­
ségre kérem mester, amit meghálál­
nék. Szeretnék már túladni ezen a
házon és a lapokban közölt hirdeté­
sekre nem jelentkezett még vevő.
Arra kérem tehát, fessen a kapura
egy táblácskát ezzel a szöveggel:
„A villa eladó!”
n in c s ez a te h é n k i c s i t f e lf ú jó d v a ?
 ^ . / / t-
S T / s '/ a z w f ő L a Pesti különlegesség
P u szta i Pál rajza
M ikor az Egyszdrűu Pes­
ti benyitott a m ennyor­
szág ajtaján , a portás­
fülkéből kiszólt Szent
Péter:
— Jöjj, te Egyszerű
Pesti és halld, am it m on­
dok! Egész életedben pél­
dásan viselted magad,
ezért kívánj bárm it, tel­
jesíteni fogom!
Az Egyszerű Pesti za­
v artan forgatta ' kezében
a glóriáját:
— Kérem , én egész
életem ben szegény em ber
voltam és . . .
— Értem , — vágott
közbe Szent Péter. —
Akarod a következő lot­
tóhúzás főnyerem ényét?
Szólj s m áris megkapod!
— Nagyobb az én k é­
résem a n n á l!... Én egész
életem ben dolgoztam ...
— Ahá, pihenni sze­ In q y e n r e k lá m a B e lv á r o s b a n
retnél. Kapsz egy évi b e­
utalást Görömbölytapol-
cára, rendben van? Szép kis cirk u sz!
— Nagyobb az én k é­
résem annál. Olyan nagy, ;
hogy sem égi, sem földi
hatalom nem tudja tel­
jesíteni.
— No, azért nem v a­
gyunk mi olyan kism is­
kák, — hunyorított r a ­
vaszul Szent Péter. —
Akarsz egy vagon citro­
mot? — kacsintott s m ár
nyúlt a telefonkagyló
után.
— H aj, még ennél is
nagyobb az én kívánsá­
gom, — sóhajtott az Egy­
szerű Pesti. — Tetszik
tudni, én egész életem ­
ben Óbudáról Lőrincre
járta m dolgozni. M inden
, nap kétszer végigvilla-
mosoztam a K örutat.
Csak azt szerettem vol­
na m e g é rn i.... — s itt
átforrósodott az Egyszerű
Pesti hangja, — csak azt
szerettem volna életem ­ — N a q y é r d e m ű k ö z ö n s é q ! K ö v e t k e z ő s z á m u n k h iá n y o s s á q a i f ö lö tt s z ív e s k e d ­
ben egyszer megérni, j e n e k s z e m e t h ú n y n i! E z é v i t e r v ü n k b ő l k ih ú z tá k a l o v a k a t . . .
( D ik o b r a z , P rá q a )
hogy legalább egy napig
ne javítsák a Körúton a
villamossíneket! Hogy ne Ahogy eg y rosszm ájú villam osutas
lássam állandóan az egy­
m ásra hán y t gránitkoc­ a kalauznők felvételét elképzeli
k ák at és azt a doboz­ -i
V á rn a i G yörgy rajza
alakú kátrányfőző kon-
dért, am ely a pokol kén­
köves bűzével ita tja á t a
ru h á k a t és le lk e k e t. . .
Szent P éter a füléhez
em elte a telefonkagylót:
. — A Jóisten titk á rsá­
gát kérem . . . Bent van
az öreg? Kiszálláson?
K apcsoljanak utána!
Ezután halk, tisztelet-
teljes beszéd következett,
úgy hogy az Egyszerű
Pesti nem é rte tt egy szót
sem. Végül Szent P éter
letette a telefonkagylót,
kom oran az előtte állóra
nézett, és így szólt:
— K ívánj valam i mást,
fiam !
Papp L. István Nem alkalmas! Nem elég n a g y a s z á ja .
 A béke legújabb támaszpontja
Öröklakást lehet nyerni a lottón
— M aga is k é r v é n y t ad be?
— N em , én n em v a g y o k o l y a n o p tim is ta .
Szegő Gizi rajza
4/ élet mpa RejftfJfy
J V Í iu tá n m e g f e jte tte m az É rd e k e s Ú jság,
a N ő k L a p ja , a M a g y a ro rsz á g , az É le t
é s T u d o m á n y k e r e s z tr e jtv é n y e it és m e g ­
h a llg a tta m a R á d ió z e n é s fe jtö rő jé t, e l­
h a tá r o z ta m , h o g y e lm e g y e k v a la m e ly ik
sz ín h á z b a . R á m fé r egy k is k ik a p c so ló d á s.
A K a m a r a V a r ie té t v á la s z to tta m .
I t t is v o lt fe jtö rő . N y e r te m egy csom ag
s a v a n y ú c u k ro t. I n n e n á tm e n te m egy
e sz trá d -m ű so rh o z . R e jtv é n y - e s z tr á d v o lt.
Szédülő fe jje l h a z a m e n te m é s le fe k ü d te m .
E la lv á s e lő tt a F ü le s ta lá n y a in és az
É le t é s Iro d a lo m „ K i í r t a ? ” p á ly á z a tá n
tö p re n g te m .
M á r-m ó r közel v o lta m a m egoldáshoz,
a m ik o r a v e k k e re m b e rre g n i k e z d e tt.
K iu g ro tta m az á g y b ó l é s m e g n é z te m az
ó rá t, v a jo n m e n n y i id ő le h e t. Sajnos,
n e m tu d ta m m e g á lla p íta n i, m e r t a szám ok
h e ly é n k é rd ő je le k v o lta k . M eg p ró b á lta m
a n a p á llá sá b ó l, az u tc a i zajokból k i­
ta lá ln i, m e n n y i idő le h e t, d e ez n em
s ik e rü lt. R o ssz fo r m á b a n v o lta m . G y o r­
sa n k in y ito tta m a r á d ió t, é p p a külfö ld i
h íre k e t m o n d tá k be:
„ D e tr o it é s C hicago k ö z ö tt ö ssz e ü tk ö ­
z ö tt k é t g y o rs v o n a t. M e n n y i a se b e sü lt
és h á n y é v es a m o z d o n y v e z e tő ? ”
„ P á riá b ó l je le n tik : m e g a la k u lt az ú j
fra n c ia k o rm á n y . M e n n y i id eig t a r t j a
m a g á t? A m e g fe jté s e k e t k é rjü k a rá d ió
k ü lp o litik a i r e jtv é n y o s z tá ly á r a b e k ü l­
d e n i.”
G y o rsa n fe lö ltö z te m é s le m e n te m a
szom szédos e sz p re ssz ó b a reggelizni. Szo­
k á s s z e r in t z sú fo lt v o lt. N e g y e d ó rá t k e l­
l e t t v á m o m a p in c é rre , o r 'k o r m e g je le n t
az a s z ta lo m n á l, íg y s z ó lta m hozzá:
— T a lá lja k i, m i t a k a r o k fo g y asztan i!
E zzel a já té k k a l a z o n b a n sok idő t e l t
el, é p p e n ho g y c sa k b e é r te m a h iv a ta lb a .
R ö g tö n é rte k e z le tre k e ll e tt m e n n e m , ahol
a z t k e lle tt m e g fe jte n i, h o g y m it g y á rtu n k
m a jd e b b e n az é v b e n . B e v a llo m , n em
n a g y o n e r ő lte tte m m e g m a g a m , u g y a n is
k é t e g y m á s t k ö v e tő te r m e lé s i é rte k e z ­
le te n é n le tte m a g y ő z te s . H o ssz a s és
izg alm as fe jtö ré s u t á n k ita lá lta m , h o g y
k i lesz az ú j ig a z g a tó é s h o g y h o v á k ö l­
tö z ü n k . A n a p fo ly a m á n re n g e te g dolgom
Szegő GJ^i rajza a k a d t. T ö b b h iv a ta lo s te le f o n t k e lle tt
le b o n y o líta n o m és r e t t e n t ő so k á ig ta r to t t,
m íg k ita lá ltá k , h o g y k i v a g y o k é s m it
a k a ro k .
M u n k a id ő u tá n T iv a d a r r a l ta lá lk o z ­
ta m . M e g b ú jtim k e g y c se n d e s k is e sz ­
p re ssz ó h o m á ly o s s a r k á b a n és beszél­
g e ttü n k .
— S z e re tsz ? — k é r d e z te tő le m s u t ­
to g v a é s a k e z e m e t s z o r o n g a tta .
V a n n a k p illa n a to k a z e m b e r é le té b e n ,
a m ik o r k é p te le n a t e t t e t é s r e . E z is ilyen
p illa n a t v o lt. M ég a k ö te le z ő nő i b ü sz k e ­
ségről is m e g fe le d k e z te m , a m ik o r rem egő
h a n g o n így v á la s z o lta m :
— V álaszom : első fele fizikai jelenség,
a m á s o d ik p e d ig n e h é z fa js ú ly ú fém .
— Ó , h á t v a ló b a n sz e re ts z ? — re b e g te
T iv a d a r, m a jd sz e n v e d é ly e s h an g o n így
k iá l to t t fel: — A k k o r tu d d m eg, hogy
az én v á la sz o m íg y h a n g z ik : k ev eseb b ,
m in t az egész, m e g e g y „ s ” , a fe jü n k
fö lö tt v a n , n e m á ll, h a n e m . . . T o v á b b á
az a d o k sz ó n a k .sz in o n im k if e je z é s e .. .
— T iv a d a r, T iv a d a r — s ik o lto tta m , —
te feleség ü l v e . . .
T o v á b b n e m t u d t a m sik o lta n i, m e r t
fe lé b re d te m . A le g ro ssz a b b k o r, m in t
m in d ig . . .
N a k i ír ta ezt?
N e m találta el .
In k áb b lo ttó zo m . . . Kertész
 A bürokrata
t k é t éve történt. Egy nyári nap
levélolvasás közben, felindultan és
m eghatottan találtam a feleségem.
— Mi történt? — kérdeztem tőle
s ő szótlanul felém nyújtott egy vi­
dékről érkezett, kalligrafikusán cím ­
zett levelet.
Nem igaz, hogy az írót m inden
novellája u tán rajongó olvasók szá­
zai ostrom olják. Az elism eréssel takarékos az em beri­
ség, sokkal előbb reagálnak kritikushangú vagy érzé­
kenységet sértő írásainkra. De ez a levél igazi elis­
merés, meleghangú, sőt hódoló írás volt. Pongrácz K á­
roly, Sopron, V asút utca 32. — így szólt a feladó. K ét­
oldalas levele válogatott dicsérettel volt tele . . . Töb­
bek közt így szólt:
„Szerencsére m eghallgattam az ö n »Könyv h a ta l­ — E jn y e. ennel< a z e g é r n e k a z E - b e t ű n é l k e l l e n e l e n n i e . . .
ma« című rádióelőadását s bevallom ö n n ek , m ár rég
nem volt ilyen l é l e k r i n g á s b a n részem. Én ö n t
m indig legjobb, legválasztékosabb irányú íróink közé so­ Futball
roltam . M artinovics élete című könyve könyvespolcom
dí s ze. . Nem sorolom tovább, hisz szemérem is van
a világon, csak a levél végét idézem: „A kadhattak
talán a m últban olyanok, akik m egfeledkeztek B arabás
Tiborról, de én soha. Az ö n s z o b r a régóta ott áll
s z í v e m f ő t e r é n és ott is m arad.” Utolsó m ondata
végkép lefegyverzett, eloszlatta kezdeti gyanakváso­
m at, igen ez igaz hang, ez m ár m aga a dicsőség. . .
Szobor a főtéren . . . Ezt nem lehet, ezt nem szabad szó
nélkül hagyni, akiben ennyi tisztelet van az írói m un­
k a irán t és ennyi h o z z á é rté s... E nnek írni fogok'
F elindultan és elérzékenyülten dőltem a rekam iéra.
Hogy is ne lettem volna az. Irodalm i kritik án k nincs,
az alkalm i bírálatot klikkérdekek irányítják, külön­
ben is, oly kevesen értenek a művészet lényegéhez. De
van az olvasó, a közönség, a kárpótlás és a ju ta lo m . . .
És fáradtan, szórakozottan, felkattantottam a rádiót...
M it hallok? Öreg, reszketeg hang elfojtott könnyek
keserűségével beszél m últjáról, a so rsá ró l. . . Egy öreg. (Z b i g n i e w L e n g r e n k a r i k a t u r a m ű v é s z n e k
tiszteletre méltó költő; lassanként fe lism erte m .. . a budapesti L en g yel O lv a s ó te re m b e n ren-
D utka Ákos az. Elm ondotta, hogy őt a „Holnap” h a r­ d e z e tt kiállítá sá n a k anya g á b ó l.)
cosát, a nagyváradi napok, Ady harcostársát még éle­
tében elfeledték, szinte eltem ették . . . Az Irodalm i Ú j­
ság egy elvétése hívta fel rá ism ét a figyelmet. Egy A Palatínuson
régi-régi versét Ady költem ényül prezentálták, m ire ö
egy szelíd, finom kis cikkecskében felkiáltott. „F iata­
lok, még itt vagyok!”
A „Holnap” költője reszketeg hangon, mélyen megin-
dultan a nyilvánosság előtt m ondott köszönetét a h á lá t­
lan utókornak a késői felfedezőknek . . . Köszönetét
m ondott a sok-sok levélért, de különösen egyért, amely
őt lelke mélyéig m eghatotta:
— A nnak a vidéki barátom nak felelek, aki annyi
szeretettel a következőket üzente nekem. „A kadhat­
tak a m últban olyanok, akik m egfeledkeztek D utka
Ákosról, de én soha. Az én s z í v e m f ő t e r é n m in­
dig ott állt D utka Ákos s z o b r a és ott is m arad ..
— Mi az? — Döbbentem rá az ünneplő m ondatra..
Nem akartam hinni sem a fülem nek, sem a véletlen­
nek. De D utka Ákos nem hagyott kétséget bennem..
„Pongrácz Károly, Sopron, V asút utca 32. — fogadja
é rte őszinte, baráti, igaz köszönetem et!”
T ehát így állunk, kedves Pongrácz Károly? Egyszó­
val a m aga szívének főterén nem egyedül az én szob­
rom áll, hanem D utkáé is, s ki tu d ja még hánvé? S
én egy ilyen em bernek akartam hinni, v álasz o ln i. .
Ilyen csélcsap lélek dicséretének dőltem b e . . . Nem,
nem írok m agának!
— Mondd csak? — fordultam önmagam hoz — m i­
é rt vagy ennyire hiú, buta és kérkedő, egy órával ez­
előtt még seholsem volt szobrod, most m ár van . . . Ha
nem is nyilvános helyen . .. S ki tudja, m ekkora szíve
van ennek a Pongrácz K árolynak s m ekkora lehet
an nak a f ő te r e . . . Nem m uszáj neked egyedül
s z o b o r k o d n i egy olyan tágas,
•nagy, széles főtéren, elférsz m ajd
D utka Ákossal szépen kettesben
is ...
De azért a soproni levélírónak
még sem válaszoltam. Az a m ara­
dék hiúság, m elyet ki kell még
irtanom , m indig m egállította töltő­ — T e Öcsi. n em is m o n d t a d , h o q y ily e n k la s s z n ő v é ­
red van . . .
tollamat Barabás Tibor mmmm — H át tu d ta m
 Az asszony és a dicsőség Középkori történet a férfiak csapodárságáról
Szűr-Szabó József ra jz a
Visszaélés
Egyes politikusok azt bizonygat­
ják, hogy a hidrogénbom ba nem is
olyan veszélyes, am int azt pletykáz-
zák. Célzatosan túlozzák a sugárzás
okozta ártalm ak nagyságát, a robba­
nás u tán i hőséget, a légnyom ás m ér­
tékét. Még néhány ilyen nyilatkozat
és m áris úgy képzeljük el a nukleá­
ris robbanásokat, hogy a bombából
pasztőrizált tej folyik ki.
Ism ert, kedvenc tém a az irodalom ­
ban a kettős én. Wilde, Dosztojevsz­
kij, Stevenson, Babits és m ég sokan
mások dolgozták fel ezt a sok izgató
lehetőséget nyújtó tárg y at. Az élet
persze sokkal gazdagabb az irodalom­
nál. N apjainkban is bebizonyosodott,
hogy v an n ak emberek, ak ik hárm as,
— S e q its é q ! — K ö sz ö n ö m ! négyes, sőt ötös énnel rendelkeznek,
Három szegén y szab ólegén y. . .
Et>
M IN D E N F E L E
h a a körülm ények úgy kívánják meg.
A tudathasadást ilyen esetben a tu ­
datos hasadás v álto tta fel.
A főváros villanegyedeiben teljesen
eluralkodott a baromfitenyésztés.
Rengeteg a tyúkfarm , am int az a
k iterjed t kotkodácsolásból, csipo­
gásból és kukorékolásból is kiderül.
Nem gondnélküli időtöltés a csirke­
nevelés sem az állatvilágban is u ra l­
kodó létért való küzdelem következ­
tében. Az erősebb m acska felfalja a
gyengébb csirkét. Am i aztán ezután
következik, az újabb bizonyítékkal
tám asztja alá azt a tételt, hogy ha
k etten csinálják ugyanazt, az nem
ugyanaz! Hogy haragszanak az em­
berek a macskára, ment az is szereti
a csirkét!
A szom szédok és a gang
N e féljünk az igazságtól!
S zű r-S zab ó József r a jz a Szűr-S zabó Jó zsef ra jz a
Intő jel
S zűr-S zabó Jó zsef r a jz a
A m agyar nyelv kezd kim enni a
divatból. M anapság m ár alig talál­
kozni küldöttséggel, csak delegá­
cióval. A „ko” kezdetű idegen szavak
pedig valósággal elöntötték nyel­
vünket. Kooperáció, koordináció, ko­
produkció, koegzisztencia, koeduká­
ció . . .
Nem lehet ezek helyett nyelvünkbe
néhány megfelelő m agyar szót ko­
optálni?
/~ o ó b o jt f
M ivel a háború lényege az em ber­
telenség, teljesen logikusnak találom
a pilótanélküli repülőgépet, a legény­
ség nélküli tankot, s más, az em bert
kikapcsoló találm ányokat.
F. L.
Szűr-S zabó Jó zsef r a jz a
A láthatatlan ember
C ím s z e r e p b e n : a z ü q y fé l.

-E szten d ő k ö n át céltáblája voltam go­
romba tréfáinak. Beszegezte az öltöző-
szekrényem et, gépzsírt kent a kanalam ra,
az aktatáskám at dróttal kötötte a m eny-
nyezethez, és m egtörtént, hogy az orrom
alá dugott egy karéj zsíroskenyeret.
— Edd m eg, én már nem bírom .
— Nem kell, édesapám — m ondtam
neki. — A z előbb ettem lekvárosat.
— Nem ettél napok óta. Z abálj!
Hátrább léptem és m egfogtam a gu m i­
csövet.
— M isikéin, ne bántsuk egym ást, —
szóltam csöndesen.
Mikor az érdes héj fölkarcolta a bőrö­
m et, az arcába csaptam a csővel. A fűrész­
gépig futott és kacagott, kiabált:
— M egetettem ! N ézzétek, m egetettem
a csórót!
— Legközelebb a kést vágom a po­
fádba! — köptem a lába elé.
— A z írók nem szoktak köpködni —
csóválta a fejét, m ajd a lám pám alá tar­
totta dagadt arcát. — Nézd, m ilyen hülye
Én megragadtam a lélektani pillanatot,
és könyörögve m ondtam :
— Misikéin, ne köszönjünk m i egy­
m ásnak. Baj lesz m ég abból.
E gy ideig nézte, ahogy dolgozom ,
majd eltolt a géptől.
— Szerezz valahol egy százast. H ú sza­
dikán visszaadom . Addig m elózok h e ­
lyetted.
Mikor odaadtam a pénzt, bólintott.
— Jól van, írj róla egy regényt.
És vigyorogva otthagyott.
Másnap döglött egeret dugott a tejes-
üvegem be, és m ikor a földhözcsaptam ,
térdét verdeste, úgy nevetett.
— Nézzétek, az Írót m egszállta az
ihlet!
Tehetetlen voltam .
E gy alkalom m al az udvaron gu m i­
labdával kétkapura fejeltünk. M iska a
csiszoló ajtaja előtt ü lt, és am ikor el­
futottam előtte, keresztülestem elém -
nyújtott lábán. Ököllel m entem neki.
K iütötte elől a fogam at, én pedig a kera-
mitkockákra rántva őt, eltörtem a k ö ­
nyökét. M indkettőnktől m egvonták egy
hónapra az ebédpénz-hozzájárulást és
engem m ásik m űszakba helyeztek át.
H osszú időn át jóform án nem is találk oz­
tunk.
E gy téli délután a sakkversenyen
szem bekerültünk egym ással. Szórakozot­
tan játszott, tíz perc alatt végeztem v elr.
K ézfogás nélkül otthagytam őt. Később,
m ikor a kabátom ba bújtam , odajött és
m egfogta a karom at.
— Te iró, beszélni akarok veled!
—- Megint nem nyugszol? — léptem
hátra.
— Zűröm van, — legyintett. —
Sietsz?. . .
A F óti út sarkán leültünk az italbolt­
ban.
— Kiugrottál a norm ával? — k óstol­
tam a fröccsöm et.
— A z Istent! — m osolygott. — A V ar­
gánál ki lehet ugrani? H a a beledet kim é-
lózod, akkor se m . . .
— Akkor mi a bajod?
— Ismered a feleségem et — tette le
a poharat. — A környéken nincs még
olyan szép a sszon y. . .
— A z igaz.
— Tudod a szádat tartani?
B ólintottam .
10 — ö sszeállt egy zsibárussal.
— H át pajtás, az m ár baj — mondtam
és h oztam a pultról m ég két fröccsöt.
— E gy iró m it csinál, ha elm egy az
asszony? — nézett rám fürkészően.
—■ N em tudom. L evonja a konzekven­
ciát . . . M eg szom orú. . .
— Szomorkodni, az marhaság, —
m ondta. — De ha sokba volt az asszony,
akkor m it csinál? A zt k ell m eggondolni.
N em értettem .
— Ide fig y elj! — jött m éregbe. A zt az
ezeröt-ezerhat.százat összehoztam m in­
den hónapban és odaadtam borítékostól. . .
Csináltatott ruhát m eg cipőt, kilcncszáz-
ért ballont, meg encián kardigánt. Nylon
bugyi, fodrász, minden n yavalya. . . Za-
báltam a zsíroskenyeret, aztán m ost,
apám, itt maradtam a csupasz fenekem ­
m el . . .
M egvakartam a fejem et.
— M isikém , ez már k éső bánat. Most
majd m agadra költheted a keresetedet.
— D e egy ilyen ne röhögjön rajtam! —
csapott az asztalra. — Se a z ószeres!
— H át m it lehet tenni? — kérdeztem
tanácstalanul.
Most ő hozta a fröccsöket.
— Arra gondoltam — válaszolta —
elm egyek, fölrúgom a p asast, őt pedig a
hajánál hazahúzom . D e akkor meg rend­
őrség, cirkusz, ez nem jó . M ást gondol­
tam . . . Te fogod őt h azacsa ln i!
— Jonapot kívánok . . . S zin tén
és föld k ö z ö t t te tsz ik l e b e q n i?
— Én? — ijedtem m eg. — H ogyan?
— Azt egy írónak tudni kell. Hazudj
neki valam it, az a szakm ád. Mondd,
hogy beledöglöm a szom orúságba, hasba-
szúrom m agam a t egy horgolótűvel —
engem nem érdekel, de hozd őt h aza.
—■M isikém — próbáltam m en ek ü ln i —
ez nem valam i férfias dolog. V issza­
könyörögni egy asszonyt.
Rám bám ult.
— Te azt gondolod, hogy m ég egyszer
ágyamba engedném feküdni? M arha!
Én akarom kidobni! Egy szál ruhában!
Érted?
— Értem.
— Pedig szép a sszo n y . . . csudára
szerettem . . .
Kütta a bort és felállt. /
— Holnap délutános vagy. D élelőtt
elm ész a N épszínház utcába. Ott espres-
sózik most, m ondjál neki szépeket. H old­
ról, meg a csillagokról, ú gy is annyi
mindent firkáltál. Nem baj, ha bőg egy
sort, ezt már rád bízom . Ha a h éten h a za ­
jön , — itt a kezem — igazi iró vagy!
Másnap elm entem a N épszínház utcába.
A szép asszony egy sarokasztalnál ült
és barátságosan hellyel kínált.
— Nézze — em elte rám csibor szem ét
— nem rossz fiú , a zt én sem m ondhatom
róla. De nem voltunk m i egym ásh oz
valók.
— Hiszen évek en át boldogan éltek —■
mondtam. — É s ő nagyon szereti m agát
m ég m indig. . .
— U nalm as em ber, — tette keresztbe
karcsú lábát. — É n élni szeretek, tá n ­
coln i. . . meddig fiatal az ember? Örökké
nyavalygott, h ogy fáradt, ha ism erősök ­
kel el akartam m enni, kiabált. M ás
asszony való hozzá.
— Sajnálom — néztem az órám ra —
és ne haragudjon, hogy felkerestem ,
én csak jót akartam .
Odahívtam a felszolgálónőt és fizettem .
— Azt gondoltam , talán m ost szebbeh
élhettek volna, hogy Miska készen lett
a vízágyúval.
— Vízágyúval?
— Igen — álltam föl. Van egy ta lá l­
m ánya, az egész világon azzal ön tözik
majd a vetem ényeskerteket. Rézből v a n ,
és motor nélkül, a víz nyom ásától saját
m agát hajtja, ö t perc alatt tesz m eg
egy kört a ten gelye körül és 60 m éterei
sugárral perm etezi a vizet.
— Körbeforog és spriccel? — kérdezte
— Nagyon ügyes szerkezet — v á la s z o l
lám . — A jö v ő héten 10 000 forínto)
kap érte. A z ú jságok is m egírják. Csak
az a baj, hogy m ég nem adják a K ossu th -
díjat. Dehát jó l jö n az később is . . .
Még egyszer eln ézést kértem , k ezet is
csókoltam és kim en tem az üzletből.
Miska várt rám az öltözőben.
— Mi van, te író!
— Kidobhatod — kezdtem fű zn i a
cipőm et.
— Esküdj! — jö t t a szekrényem hez.
— Mi a fenét m ondtál hát neki?
— Holdfényről m eg csillagokról m e-
-éltem . Mert, M iska attól m eghatódnak
ám az asszonyok. . .
Miska még azon a héten, egyszál
ruhában kidobta a feleségét, és váltig
m eséli a m űhelyben fű nek-fának, hogy
igazi író vagyok.
Mostanában elkerülöm a Népszínház
éq
u tca környékét.
Fejes Endre
 FALyAvttias z t a s H áziasszonyok, fig y e le m !
M int ism eretes, a felnőttek állan­ Kaján T ibor rajza
dóan oktondi kérdésekkel zaklatják
a gyerm ekeket. A legklasszikusabb
kérdés:
— Mi akarsz lenni, h a megnősz?
A gyerek ilyenkor szabadjára en­
gedi a képzeletét és a legfantasz­
tikusabb válaszokat adja. Például:
— Villamoskalauz. Sofőr. Cukrász.
Húsz esztendővel ezelőtt megkér­
deztem egy aranyos négyesztendős
fiúcskát:
— Mi akarsz lenni Tibikém ?
Habozás nélkül válaszolta:
— Angol trónörökösnő.
A válasz teljesen logikus volt. Ab­
ban az időben sokszor leh ete tt látni
a fényképét egy nyurga kislánynak
— az angol trónörökösnőnek, —
am int díszesen kantározott pónin lo­
vagol.
Tibinek nem teljesedtek a vágyai.
A m últ h éten találkoztam vele egy
bárban, nem pónin ült, hanem ma­
gas széken, és azt hiszem jampec
lett belőle.
Ha négyéves gyerektől kérdezzük,
m ilyen p ály át választ, az tapintat­
G rig o rij Plot kin: A jövő század hajótöröttje
lanság, — de m ostanában sokezer
fiatal hagyta el a középiskola pad­
jait, olyan ifjú, aki nem csak húsz­
éves érettségi találkozóra készül, ha­
nem pályaválasztásra is. Ezektől is
gyakran kérdezzük: S z /N h A z !
— Mi ak arsz lenni?
C saknem mindig ugyanaz a vá­
SÉ R TÉ S
lasz:
— Egyetem i hallgató. Sok színháznak rossz szokása:
I fjú hősnőt egyre-másra
Nehéz pálya. A jelentke^jjtnek Játszatnak. . . hm . . . koros taggal.
csak egy k is'részét vehetik’ fel. (Két­ M ondván: az bír gyakorlattal.
ezer fiatal jelentkezett orvosnak —
hatszáz helyre.) Így aztán cseppet
sem csodálkoztam az alábbi párbe­ Egy művésznőt, szép fiatalt.
széden, am ely egy kíváncsi bácsi és Íg y dicsértem: „Nagy diadalt
egy érettségizett fiatal között zaj­ Aratna ön, m int Júlia.
lott le: A zt kellene játszania!"
— Mi szeretnél lenni, fiam ? „ J ú liá i'! M ár?!? — szeme lángolt
— Befolyásos ember. De h iszen az ifjú lány volt'.
_ •>•>
Hóiig azt játsszam, maga lator,
— A kkor talán fel tudom magam Hol van tőlem még az a kor?!"
vétetni az egyetemre.
(s.) A m o s z k v a i K r o k o d il! »

Diszkréten kezelik a szerzőt

Boxm eccsen K aján Tibor rajza
A f ő v á r o s u tc á in p la k á t j e le n t m e q
a C s a jk o v s z k ij P a r k „ M a rica g r ó f n ő ”
e lő a d á s á r ó l. A f a lr a q a s z tö b b e k k ö z ö t t
a k ö v e t k e z ő k e t h ir d e ti:
„I. B. é s A . G. s z ö v e g k ö n y v é t H a r­
s á n y t Z solt f o r d ít á s á n a k é s v e r s e i n e k
f e lh a s z n á lá s á v a l á td o lq o z t a S z e d ő L a­
j o s .”
ő sz in te t is z t e le t ü n k m in d a n é h a i
f o r d ító n a k , m in d a J e le n le q i á t ír ó n a k ,
a k in e k t e lj e s n e v é t j ó k o r a b e t ű k k e l lá t­
h a tj u k a p la k á to n . D e ta lá n e q y a l k o t á s ­
n ál (m éq h a o p e r e t t is) m é q is c s a k f o n ­
t o s a b b m a g a a s z e r z ő , m in t a f o r d ít ó
v a q y á t d o lq o z ó . M iért k ö z ü k a s o k s i ­
k e r t lá to tt B r a m m e r é s G r ü n w a ld n e v ű
lib r e t t is t á k n a k csup án a m onogram ­
ját? .
Ez a s z o k a t la n ú jít á s v é q ü l is k ö v e ­
t ő k r e fo q a k a d n i é s h a n e m v iq y á z u n k ,
m a jd ily e s f a j t a p la k á t ie le n ik m eq
B u d a p e s t u tc á in :

HAMLET

S. V. d r á m á já t á tír ta KOVÁCS EDQM e B 11


E gy ötletes boltvezető
— H á z ta r tá s i m o s ó g é p ? P a r a n c s o lj o n ,
m e ly ik e t c s o m a g o lh a t o m be?
/bstél-tird/tlos &/KO&AY4—
I f j ú fe s tő b a rá to m a V áci u tc a i e sz ­
presszó a b la k á b a n ü lt é s b e c s ü le ts é rtő
a rc c a l b á m u lt k i a ra g y o g ó n y á r i n a p ­
s ü té s b e . B e m e n te m h o z z á é s le ü lte m .
K ö sz ö n é s h e ly e tt r á m tá m a d t:
— T a lá lk o z tá l m á r sz é lh á m o s k u ty á ­
v a l?
— N e m , — n é z te m r á e lh ü lv e . —
É n c s a k le g e n d á s h ű sé g ű k u ty á k a t is ­
m e re k :
— H a g y ju k e z t a b lö ffö t: — m o n d ta
s ö té te n . — É n is h it te m b e n n e ad d ig ,
m íg C ik o m y a b e n e m s o m p o ly g o tt h o z ­
z á m a m ű te re m b e , s z á já b a n fé lp á r tű -
s a r k ú n ő i cipővel. — S ó h a jto tt, egy
ú ja b b d u p la r u m o t r e n d e lt, a z u tá n fo ly ­
t a t t a . — B u n d á já t té tő tő l- ta lp ig r á ­
s z á r a d t s á r b o r íto tta . K ö n n y e s szem éből
fé lé n k im á d a t s u g á rz o tt. A c ip ő t lá b a m
elé r a k t a é s sá ro s p o f á já t á h ít a tt a l r á ­
h e ly e z te a té rd e m re . E g y d a r a b k e n y é r­
h é ja t v e te t te m o d a n e k i. H a b z so lv a
fe lfa lta . E z z e l v é g k é p p le v e t t á lá b a m ró l.
N e m v o lt erő m k iz a v a rn i. O ttm a r a d t
n á la m . B ir to k b a v e tt e la k á s o m a t és
b e n n e en g e m , m in d e n m a g á n ü g y e m m e l
e g y ü tt. S zerelm em , J o lá n ö rö k re e lh a ­
g y o tt, m ik o r a tű s a r k ú c ip ő t m e g ta lá lta
a p á r n á m a la t t. N em b á n ta m . M in d e n é rt
k á r p ó t o lt n é g y lá b ú b a r á to m c so d á la ta ;
a k e re s e tle n egyszerűség, a m e lly e l tu d ­
to m r a a d ta , egész v ilá g á n a k é n v ag y o k
k ö z p o n ti n a p ja , s ő t is te n e . N é h á n y
id illi h é t u t á n a z o n b a n eg y es a p ró je le k
a r r a h ív t á k fel fig y e lm e m e t, h o g y C i­
k o m y a lo ja litá s a k ö rü l v a la m i n in c s
e g é sz e n re n d b e n . A m in t e ljö tt az e s te
é s é n b e z á r ta m az e lő s z o b a a jtó t, sz ű ­
k ö ln i, v o n íta n i k e z d e tt. K i k e lle tt e n g e d ­
n e m . C sak h a jn a lb a n o s o n t h a z a b e ­
h ú z o tt fa ro k k a l és a z z a l a b iz o n y o s m á s ­
n a p o s férfi-rezig n áció v al, a m e ly rő l tu d ta ,
h o g y m e g é rté s re ta lá l n á la m . Ig e n á m ,
d e e g y n a p o n c ik lá m e n s z ín ű rú z z sa l az
o rr á n á l l ít o tt b e. M áskor, szégyenszem re,
fe je b ú b já n sz a b á ly o sa n e lv á la s z to tt, k é t
c sijn b ó k b a f o n t sző rrel t é r t h a z a h a jn a l­
b a n . A c sim b ó k o k v é g é n ró z sa sz ín ű
m á s lik v ir íto tta k . M o st m á r n a p k ö z b e n
is e ltü n e d e z e tt ó rá k ra s e ti tk o s u ta k ró l
ho l C h a t N o irtó l illa to z v a , h o l p iro s,
b ő rd ísz e s p e p ita m e llé n y b e n ó v a k o d o tt
a v a c k á ra . D e elő fo rd u lt, h o g y h osszú
s p á r g á r a k ö tö t t s á r g a lég g ö m b te t e m é t
h u r c o lta m a g a u tá n a f a r k á n . A k k o r m á r
n e m v o lta m beszélő v is z o n y b a n v ele.
S z ó tla n u l o d a v e te tte m n e k i a n e g y e d ­
k iló b á c s k a i m á ja s t n a p o n ta , m e r t m á s t
n e m e v e tt , d e e g y é b k é n t h id e g e lu ta s í­
t á s s a l k e z e lte m . A s z á ra z k e n y é r-trü k k
a lja s s z á m ítá s s a l e lh e ly e z e tt c s a lé te k
v o lt a n n a k id e jé n , a m e ly e t tu la jd o n ­
k é p p e n é n k a p ta m b e. K ö z b e n , g o n d o sa n
u t á n a n y o m o z ta m C ik o m y a ü z e lm e in e k ,
s k ü lö n b ö z ő k ö rn y é k b e li h á z m e s te m é k
é s c u k o rra l le k e n y e re z e tt g y e re k e k s e g ít­
sé g é v e l m e g tu d ta m , h o g y az é n k u ty á m
lo p , c s a l és h a z u d ik . E g é sz csom ó e m b e r t
v e z e t o r r á n á l fo g v a. K ü lö n -k ü lö n m in d ­
e g y ik k e l e lh ite tte , h o g y n in c s se n k ije
r a j t a k ív ü l. A n n y i n e v e v a n , m in t e g y
n e m z e tk ö z i h áz a ssá g sz é d e lg ő n e k . A m a ­
g á n o s v é n k is a ssz o n y L u rk ó k á n a k b ecézi.
A n y u g d íja s l a t in t a n á r C icero n é v e n
tá r s a lo g v ele. A z o p e ra h á z fia ta l tá n c o s ­
n ő je F if in e k sz ó lítja , a T o ro ck ó u tc a i
g y e re k e k to lv a j M a rc in a k é s a T o ro ck ó
u tc a la k ó i is te n o s to rá n a k . S C ik o m y á -
n a k a z a le g m e fisz tó ib b v o n á sa , h o g y
m i n d e n ü tt c s a k a r r a a m e g s z ó lítá s ra
h e g y e z i a fü lé t, a h o g y o t t n e v e z ik .
— C so d á la to s k u ty a le h e t: — m o n d ­
ta m fe lv illa n y o z v a .
— K ö szö n ö m . É n a m a g a m ré s z é rő l
s z a k íto tta m vele! — je le n te tte k i b a r á ­
to m .
— R o s s z u l te tte d ! E z a k u ty a z se n i
é s é le tm ű v é s z !
— E z t m o n d ja J u c ik a is! — n é z e tt
r á m n é m i z a v a rra l.
— ?!
— J u c ik a a b a lle rin a . N y o m o z á so m
s o r á n ö ss z e ism e rk e d tü n k , ö v é v o lt a
tű s a r k ú cipő — m o n d ta m é g z á rk ó z o tta n ,
a z t á n s ie tv e e lb ú c s ú z o tt tő le m .
N e m ré g e n h a llo tta m , h o g y feleség ü l
v e t t e a b a lle rin á t. C ik o m y a ré v é n .
T a n ú k v o lta k : a v é n k is a ssz o n y é s a
l a t i n ta n á r . C ik o m y a m e g v á r ta a z
e s k ü v ő t, a z u tá n n y o m ta la n u l e lt ű n t.
M eggyőződésem s z e rin t eg y tá v o li v á r o s ­
ré s z b e n ü t ö t t e fél ta n y á j á t, a h o l m é g
n e m is m e rte sen k i. Ű n ta az id illt, a m e ­
ly e t f e lid é z e tt és ú j, v e szély es k a la n d o k r a
in d u lt.
Szepes M ária
 Pesti tu d ósítón k tól. . . D ulles a leszerelési konferenciára siet
A Meteorológiai Intézet helyében (A „N eues D eutschland” nyom án)
én is minden napra jósolnék zápor­
esőt, zivatart. Tenném ezt három
okból:
1. Rendszerint van záporeső, ziva­
tar.
2. Ha van, akkor jó a prognózis.
3. Ha nincs, senki sem reklamálja.
•

Először azt hittem, hogy egy régi­

vágású kapitalistával találkoztam,
amikor az illető így büszkélkedett:
— Többezer embernek adok ke­
nyeret.
Később kiderült róla, hogy pék.
«
A z árkádosítással némileg javulni
fog a lakáshelyzet. Legalább a Rá­
kóczi úti járókelők fedél alá kerül­
nek.
*
Amikor a rádióban a „Gázlómély­
ségek a Dunán” műsorszámot hall­
gatom, mindig azt hiányolom, hogy
előtte nem hangzik el a felhívás:
— Gulliver, figyelem!
<t.) E g y kis baleset
T o n c z T ib o r rajza
J fá s ; M u ' h té s fr o L
A törökszentmiklósi rizstermelőknek az
elm últ esztendő igen jól fizetett. Példa rá
N , Józsi bácsi, akinek a ládafiában köteg-
számra hevertek a százasok. Egy szép
napon Józsi bácsi befogott a kocsijába és
a járási székhely földművesszövetkezeti
boltjához hajtatott. A z üzletben megtetszett
neki egy zenegép, amelyben magnetofon is
volt. Á ra 16 ezer forint.
— E zt csomagolja bel — mondta kurtán
az üzletvezetőnek, aki azonban akadékos­
kodott:
— A zenegéphez használati utasítás is
k e ll.. . Szabad tudnom, m ilyen villany
van a kedves vevő lakásán ?
Józsi bácsi így felelt:
— Villany nincs, de azért csak csoma­
golja be a zenegépet. N ekem rádió kell és
nem használati utasítás. ..
A z üzletvezető megvonta a vállát és
csomagolni kezdett.
— Lemezeket parancsol? — kérdezte
m unka közben.
— A djon — bólintott az öreg — hadd
legyen komplett a m a sin a .. .
— Nehéz vagy könnyű zenét kedvel?
Józsi bácsi azt felelte:
— A dhat nehezet i s . . . Kocsival va­
gyok . . .

K épeslap -1 9 5 7 . jú n iu s
Állványok, torlaszok, kőhalmazok
és omladékok között nehezen fedez­
tem fel a Rákóczi úton a kis bolt be­
járatát. Nagy keservesen bejutottam.
Udvariasan kérdezték:
— Mivel szolgálhatunk?
Elsősorban is szemrehányással il­
lettem őket.
— A zt sem tudtam, hogy nyitva
van az üzlet. Miért nem tesznek, az
árkádok alá egy táblát, hogy „az
építkezés alatt az árusítás zavarta­
lanul folyik”?
A z eladó mentegetőzve válaszolta:
— Megvan, kérem, a tábla, de úgy
hull a tég.la és a kődarab a magas­
ból, hogy senki sem mer kimenni az — H alló, f ü r d ő m e s te r i M ost t a k a r é k o s k o d ik a v íz z e l, a m ik o r be vaqyok
árkádok alá, hogy kiakassza... szap p an ozva? 13
 V ilágrekord! MentőkÖrülm ény
A csengődi Földművesszö­
vetkezet Yillányi ú t 46. szám
alatti borkimérésében — m int
más szövetkezeti borpincében
H ogy kerül a „pesti” zöldség vidékre? is — a helyszíni fogyasztás,
„poharazás" tilos. Ahogy szak-
H a valaki a kora hajnali órákban végignéz a Haller téri nyelven mondják, csak „utcán
piacon, öröm m el láthatja a vidékről jö v ő , áruval telt kocsik át” szabad fogyasztani. Mégis,
sok aságát, am int elhelyezkedve a hatalm as téren, on tják 1 K ö z h ír ré t é t e t i k . . . mikor a Kereskedelmi Fel­
m agukból a frissen szedett burgonyát, zöldborsót, szam ócát E r r e a k é t s z ó ra f ig y e lt fe l ügyelet ellenőrei meglátogatták
és egyéb falukiildte vitam inféleségeket. D e ha jobban körül­ K á lm á n c s a k ö z s é g la k o s s á g a é s a kimérést, azt látták, hogy
nézel a piacon így a hajnali órákban, akkor azt is láthatod, a k i n e m d o lg o z o tt a fö ld e k e n , a vendégek gyanútlanul, de
hogy egyes vidéki közellátási szervek ahelyett, hogy a környé­ az k is ie te tt az u tc á ra , h o g y látható, sőt hallható élvezettel
kükön szerveznék m eg saját zöldség- és gyiim ölcsellátásukat, m e g h a llg a s s a , m it te s z n e k k ö z ­ kortyolgatták a bort egy hasas
a fővárosba jönnek vásárolni. h ír r é . üvegből.
Itt van például a soproni Földm űvesszövetkezet, am ely M e g tu d tá k , h o g y a sz e m é ly i — N em tudjáik, hogy a hely­
ahelyett, hogy a m egyéjében kutatná fel a neki szükséges ig a z o lv á n y o k k a l k a p c s o la to s színi poharazás tilos? — kér­
zöldféleséget felküldi teherautóit Budapestre és m iután a k i- é s b e je le n té s e k r ő l v a n szó. dezte az egyik ellenőr.
Haller piacon összeszedte az összeszedni valót, porzik vele A k ö z s é g b e n u g y a n is t ö b b u t c a — N em poharazik itt senki
vissza a „tám aszpontjára”. Az sem tartozik a ritkaságok n e v é t m e g v á l to z ta t tá k . A k i — hangzott a csapos védeke­
közé, h ogy a fővárosban árusítási engedéllyel rendelkező t e h á t ily e n m e g v á lto z o tt n e v ű zése. — Tetszik látni, minden­
földm űvesszövetkezetek, am elyeknek az lenne a hivatásuk, u t c á b a n la k ik , a k á r n e g y v e n k i üvegből is z ik . . .
hogy a helyi ősterm előktől felvásárolt árut Budapesten érté­ é v e , a z k ö te le s k i- é s b e je le n tő -
l a p o t v á s á r o ln i é s k itö lte n i.
kesítsék, — a könnyebbség kedvéért ugyancsak a Haller piacon
szerzik be őstennelvényeiket. A nagy felhozatal ellenére bi­ T e h á t k ije le n tk e z ik o n n a n , a h o l 5 kiló hány deka?
zony n éh a bosszankodik a budapesti háziasszony, mert az la k ik é s b e je le n ti m a g á t u g y a n ­
orra elől viszik el a friss zöldséget, gyüm ölcsöt, am it esetleg oda.
majd harm adkézből kaphat m eg valam elyik zöldségesnél. A m ik o r R ó z s a I s t v á n k á l-
Ezek a kényelem re épült beszerzési m ódszerek csak arra m á n c s a i la k o s le v e lé t, a m e ly ­
jók , h ogy a zöldségfélét használat előtt jó l m egkocsikáztassák, b e n e r rő l a f u r c s a k i- é s b e ­
no m eg arra, hogy a beszerzők néhanapján „hivatalosan ” j e l e n té s r ő l p a n a s z k o d ik , e l­
felruccanhassanak Pestre. o lv a s tu k , n e m a k a r t u n k h in n i
szem ü n k n ek . Ily e n ta lá n m ég
s in c s: F e l h ív t u k te le fo n o n K á l ­ A borsod megyei kereskedelmi
ÁRJEGYZÉK m á n c sa k ö zség ta n á c s á t. Szóval ellenőrök nemrégiben k in t jár­
n e m v icc . tak Sajóecsegen. A Földműves-
A z a g g te le k i c s e p p k ő b a r la n g je g y e 4 f o r i n t 60 f illé r — e g y A k ö z s é g b e n m o s t te lje s a szövetkezet- boltjában megvizs­
k é p e s la p p a l e g y ü tt . A k á r a k a r a z e m b e r le v e le z ő la p o t v e n n i, f e je tle n s é g , m e r t a b e je le n tő - gálták a súlyokat is. Kiderült,
a k á r n e m , a je g y e t a z z a l e g y ü t t a d já k . E z o ly a n , m i n t a la p o k m á r ré g e n e lf o g y ta k é s hogy a félkilós súly 2 dekával,
M Á V A U T je g y e k b iz to s ítá s a . M eg s e k é r d ik , — b iz to s í t a n a k . n e m m in d e n k in e k v a n id e je az egykilós 5 dekával, az öt­
A f e n t i m i n t á r a ja v a s o l j u k a z a lá b b i á r je g y z é k r e n d s z e r e ­ K a p o s v á r r a m e n n i ily e n ű r ­ kilós pedig 1-1 dekával kevesebb.
s í té s é t: la p o k é r t. R ó z s a I s t v á n a z o n b a n A boltvezető azzal védekezett,
V illam os átszállójegy levelezőlappal 1 forint 30 fillér ó v a to s e m b e r v o lt é s K a p o s ­ hogy semmiről sem tud, bizo­
Napilap levelezőlappal 1 forint 20 fillér v á r ra u ta z o tt, ah o l h ú sz d a ra b nyára valamelyik elődje reszelte
k i- é s b e je l e n t ő t v e t t , h o g y meg a súlyokat. Még azt se
E gy pohár szóda levelezőlappal 95 fillér
e s e tle g e s ú j a b b u tc a v á l t o z á s tudta, hogy sok pénzt keresett
W artburg szem élyautó lev. lappal 40 000 forint 60 fillér e s e té n n e jö jjö n z a v a r b a . az „előd” reszelésén.
r
Szerkesztői üzenetek T isztaság i H ó n ap

A káclalvi Péter, Nagyoroszi.

L e v e lé b e n e lm e s é li, h o g y a
k ö z s é g i t a n á c s f e lh ív ta a h e ly i
m é h é s z e k fig y e lm é t: m é h e ik e t
n e e n g e d jé k a f é r e g ir tó v a l le ­
p e r m e t e z e t t f á k k ö z e lé b e . K é r ­
d i, h o g y a k á c v ir á g z á s id e jé n
h o g y a n l e h e t a m é h e k e t eg y
t e r ü l e t r ő l k i t i l t a n i , a m ik o r k ö z ­
t u d o m á s ú , h o g y a v ir á g p o r r a l
m e g r a k o d o t t m é h e k h a z a fe lé
a z ú t j u k b a e ső f á k o n m eg
p ih e n n e k ?
V á la s z u n k : t a n k ö n y v e t k e ll
Ír n i a m é h e k r é s z é r e a féreg-
i r tó s z e r e k v e s z e d e lm é rő l, d e
e lő b b m e g k e ll t a n í t a n i a
n a g y o r o s z i m é h e k e t a z o lv a ­
s á s r a is.

A z érdekeltek
hozzászóltak
„ L e h e t v a la m iv e l k e v e s e b b ”
c ím m e l m e g j e le n t c ik k ü n k k e l
k a p c s o la t b a n m e g á lla p ít o t tu k ,
h o g y a v a i s ú ly k ü lö n b ö z e té -
é r t n e m a F ejér é s K o m á ro m
m e g y e i T e jip a r i V á lla la t, h a ­
n e m a v a j a t á r u s ít ó b o lto k
f e le lő s e k . E g y fo r m a m u n k a m ó d szeren ’
 Cukrászdái riport Pityókásan
P u szta i P ál r a jza

— Ez a t e r m e lé s e s az ö n k ö lts é g ?
— N em . E zek a z á r a k é s a z a d a g o k .

PfíüÁjS,
— M ost d ic s e k e d j a tr a k to r o d d a l, s ó q o r ! Én b e le f e k s z e m
a s z e k é r b e é s h a z a v is z a R á r ó . . .

Szép egy ilyen tízéves érettségi találkozó. Fejlődik a pszichológia tudom ánya
— Jé, a B uci! Szevasz! Öregem, de meg pocakosodtól!
— H át e z . . . no né, a Petráss! Cimborám, egykenyeresem, V á rn a i G yörgy r a jz a
gyere a tüdőmre! M i van veled?
— Megvagyok, megvagyok. Te m it csinálsz. Bucikám ?
— Építésvezető vagyok Lengyeltótiban. Van e g y ...
— J u j, ne is mondd tovább! Összegyűrődöm az irigységtől.
A B uci épít! N ahát!
— N em olyan nagy dolog. . .
— J u j, ne is mondd tovább! Tudod, m indig ezt szerettem volna.
Építeni. Dehát sajnos jogra mentem, tudod. Öt évvel ezelőtt
bejutottam a Csigalcpcsőgörbitő Egyesüléshez, megnősültem,
kaptam egy feleséget, háromszoba hallos lakást. ..
— Barátom, három szoba hall, nem tréfa.
— É s milyen komfortos, hipermodern. Beépített após-anyóssal,
ő k is ott laktak. E l is határoztam, hogy kipróbálom elvetélt
építési szenvedélyemet. Leválasztatom a lakrészüket.
— Sikerü lt?
— M in t a levegővasút.
— M iiii?
— Mondom, levegővasút. Légvonat, Huzat. Tízéves OTP
kölcsön, kéthavi öcsémnél lakás, az sikerült. M in t a huzal.
Apósomnak jutott egy szoba hall. neketn két szoba, összkomfort. K iderült:
Továbbá a tíz évig fizetendő O TP részlet és kamatok. a honfoglaláskor Kurszán volt a főfejedelem
— De építkezhettél. É s így minden kívánságod teljesült.
— M ég annál is több. Apósom állást kapott Nyírbátorban. K a já n T ibor rajza
Vitte az anyósomat is. Eladta a lakást egy énektanárnak. M indig
imádtam a m u zsik á t...
— H át akkor megkaptad.
— H agyj kibeszélni, M indig imádtam a muzsikát, de egész
nap a Germont-ária! Baritonokra volt specializálva.
— Tehát eladtad a lakásodat
— Tehát eladtam az érdi telkemet és leválasztattam egy
szoba hallt.
— Maradt egy szoba. . .
— . . .és a diszkrét maradandók. Bejött egy roppant kedves
fiatal házaspár. K ét hónapig remekül megvoltunk, de ulátvj,
nem bírtam. Megőrjített a folytonos csengőszó. Rengetegen jöttek
a szomszédba gratulálni. Vöröskereszt, kerületi tanács, kollégák,
ismeretlenek, újságírók.
— M ihez gratuláltakl
— A hármas ikrekhez. Te. ha az egyik abbahagyja, kezdi a
m á s ik ... K itűzték 1975-re a „Három a kislány" reprízét.
M ár most elkezdték a szerepek tanulását. Erre é n . . .
— Tudom. Leválasztattad . . .
— Nem . N em sikerült. Le akartam választatni a szobáról a
diszkrétet. M ikor a feleségem megtudta, hogy oda egy papagáj-
idomárt akarok venni, kitört a szégyen.
— N ocsak? Erőszakkal választattad le.
— Nem. A feleségem leválasztatta magát rólam és meg­
maradt a három a kislánynál. Botfüle van.
— É s te? Van lakásod?
— Lakás? Hol van ma lakás? M ost keresek valami leválaszt-
hatót.
— H át hol alszol?
— Van egy hajókofferom. A z öcsém minden este bead a
nyugati pályaudvar ruhatárába és reggel kivált.
Á r p á d : ú q y lá t s z ik , itt a D u n a -m e d e n c é b e n e lö b b -u tó b b
■ B ondy E n d re m in d e n k it m e q f ú r n a k . . .
 E l s ő s e g é l y ... M egrendítő film
Re bér László rajza Szegő Gizi rajza

— N e ló g a s d a z o r r o d a t!
G y e r e m o zib a ! És m e n te k

— F e lö ltö z te m Jenő, in d u lh a t u n k ...

K ísértetjárás Párizsban S ze g ő Gizi rajza

LUD AS MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e tila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t I g a z ­

g a tó ja . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t, VIII., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V i l i .. B la h a L u jza t é r 3.
T el.: 3 4 3 — 1 0 0 , 142 — 2 2 0 . — T e r je s z ti a P o s t a K ö zp o n ti H ír la p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e lő f iz e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— Ft.
K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v éd u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s i g a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
— H á t m a g a m it tu d ?
— É n c s a k a z t t u d o m , h o g y n a g y o n s z e r e t n é k k im e n n i a V I T -r e
 •*
Kicsi a világ! Pedig nem a TU.
104-en utaztam , hanem a rendes
légijáraton a m agyar újságíró k ü l­
döttség tag jak én t — B udapestről
M oszkvába. K ora délután m ég a
pesti aszfaltot koptattam és az esti
szürkületben m ár egy nyurga fiata l­
em bert szólítottam meg a Szverd-
lovszk téri m etró állom ás előtt
M oszkvában. Rövid beszélgetés u tán
arra k érte m frissen szerzett b a rá ­
tomat, m ondjon el nekem egy jó
moszkvai viccet. Cserébe azt k érte
tőlem, beszélgessünk egy kicsit né­
metül, m e rt ném etet tanul a főisko­
lán, és szeretné a nyelvet gyako­
rolni.
S étáltu n k vagy m ásfél órát le és
föl a G orkij utcán: hol ő szólt egy
fél m ondatot ném etül és nyögött
hozzá oroszul, hol én rak tam össze
egy negyed m ondatot ugyancsak
ném etül és nyögtem hozzá m agya­
rul. M ikor m ár alaposan belefárad­
tu n k a derdiedas-ba, m egkértem
fiatal barátom at, m ondja el az ígért
viccet.
— Szívesen — szólt m egható egy­
szerűséggel —, de ugye nem h arag ­
szik, hogy közben elfelejtettem a
poént.
Mondom, kicsi a világ: m intha
ilyesm it m ár hallottam volna B uda­
pesten is.
S z ü le te tt d ip lo m a ta
L vovban a repülőtér előtt tu c a t­
nyi gyerek játszik a parkban. Friss,
eleven 8—10 éves fiúk, lányok. H an-
cúroznak körülöttünk és játékos
kedvvel ugratják, püfölik egymást.
H am ar m egbarátkoznak velünk. Az
egyik kékszem ű, szőke kis fickó
m indenre kíváncsi, m indent tudni
akar. Pajkos-csibészes érdeklődéssel
kérdez egyet s mást, ahogyan vi­
dám gyerekek szoktak kérdezgetni
a felnőttektől. H irtelen hangot vál­
toztat, kom olyra fordítja a szót és
komor precizitással teszi fel a k é r­
dést:
— ö n ö k teh át a M agyar Népköz-
társaság polgárai?
E gy ta lp r a e s e t t p in c é r
— Szicsasz — szólt a pincér, m i­
kor az egyik moszkvai étterem ben
m egrendeltük az ebédet. A „szi-
csaszt” nálu n k borbély tízpercnek
hívják és m int a gyakorlatból tu d ­
juk: m eghatározatlan időtartam ot
jelen t; leh et egy perc és lehet egy
óra is. Nehogy csalódás érjen, szó­
beli m egállapodást kötöttem a mi
derék pincérünkkel, hogy ez alka­
lommal a szicsaszon kerek húsz
percet értünk.
L etelt a húsz perc . . ; aztán még-
egyszer húsz . . . Ebéd sehol. Meg­
keresem a pincért és m utatom az
órámon, hogy m ár negyven perc is
2 elmúlt, nem csak húsz. Im ponáló
a Jh u líu ^/HatijitoL
a m & izknai D Crokúdiliij
nyugalom m al felem eli a k arját, fi­
gyelmesen m egnézi az óráját, m ajd
nagyon u dvariasan megszólal:
— P azsáluszta — bocsánatot ké­
rek —, kis ország kis m inutka, nagy
ország nagy m inutka.
H a se k , a k a to n a
Blohin Nyikoláj Dim itrijevics-
csel a L enin G épgyárban találkoz­
tam Leningrádban. S űrű bajuszú,
fehér hajú, nyugdíjas művezető, 63
éves. E gyütt szolgált a világhírű
cseh szatirikus íróval Jaroszláv Ha-
sekkal 1918-ban. Kolcsak ellen h a r­
coltak akkor.
— H asek nem volt rossz katona
— em lékszik vissza Nyikoláj Dimit­
rijevics —, csak külsőre éppen olyan
volt, m int am ilyennek Svejket meg­
rajzolta: lógott a derékszíja, h a­
nyagul viselte a m u ndérját, de m in­
denki szerette.
Egyszer felk érték Haseket, ta rt­
son gyászbeszédet egy akkor el­
hunyt parancsnok tem etésén.
„B úcsúztatlak téged kedves b ará­
tom ” — kezdte H asek, de közben
m egfeledkezett arról, hogy hol van,
mi a feladata, és a gyászolók nagy
m egrökönyödésére így fo lytatta —
„és azt kívánom , légy egészséges”.
T a m a ra
Higgyék el kérem , nem azért szó­
lítottam m eg T am ara K uzm inát Le­
ningrádban a Nevszkijen, m ert fia­
tal, bűbájos, fitos orrú és frufrus-
fiús a frizu rája. Elvégre nem v a ­
gyok aszfaltbetyár. Egyszerűen azért
szólítottam meg az utcán, m ert a
kezében láttam a Ludas M atyit.
Érthető, h a feldúlt az öröm és el­
öntött a szakm ai büszkeség!
Előbb bizalm atlanul nézett rám,
aztán és csak akkor mosolygott
kedvesen, am ikor m egértette, m iről
is v an szó.
Első éves m agyarszakos egyete­
mista, ezért olvassa a Ludas M a­
tyit. Szórakozva tan u l így magya­
rul. Ezt nem én mondom, T am ara
m ondta nekem. (Nem akarok hen­
cegni, nagyon szereti a Ludast.) Jó t
derültem azon, hogyan ju to tt be az
egyetemre.
ö t tárgyból k ellett vizsgáznia és
huszonnégy pontot elérnie ahhoz,
hogy felvegyék. Az egyetem i fel­
vételin négy ötöst és egy négyest
szerezni nem kis dolog. T am ara
csak huszonhárom pontig ju tott el:
felvételét m egtagadták. De úgy lá t­
szik, m inden szabály alól van kivé­
tel, m ég az egyetem i felvételnél is.
Ha kiváló sportoló valaki, elég h u ­
szonhárom pont. T am arának ennyi
volt, de m egfutotta m ellé a 100 mé­
te rt 12,7-re. Felvették.
A m ikor a kis T am ara elmesélte
nekem ezt a kedves és nagyszerű
kalandját, szerettem volna megsi­
m ogatni a k e z é t. . . De meggondol­
tam . . . Én m ár nem tudom meg­
futni a száz m étert 12,7-re.
M a s s z a n d ra i b o r
Ja ltá tó l csak néhány m érföldet
hajóztunk a F ekete-tengeren és ki­
kötö ttü n k a m asszandrai borkom ­
binátban. Több millió liter b ort dol­
goznak itt fel évente. A kom binát
bor-archívum ában kezemben ta r ­
to ttam a H eresz nevű spanyol bort,
eredeti palackozásban, 1775-ből és
h a t féle bort kóstoltam meg 1953-
ból. És hogy nem csíptem be 1957-
ben, az kizárólag a rra vezethető
vissza, hogy a hetedik borfajta m eg-
kóstolására m ár nem kerü lt sor. Ez
volt a szerencsém , m ert m ár úgy
ringatóztam a pince öreg falai kö­
zött, m intha lágyan lebegnék a
moszkvai m etró legmélyebb mozgó­
lépcsőjén.
Csak sablon volna, ha most b á r­
m ily lelkes szavakkal is, elkezde­
ném dicsérni a m asszandrai boro­
kat. Inkább feljegyzem, am it egy
finn nő írt a borkom binát em lék­
könyvébe:
— Férjem m asszandrai b ort ivott
— írja a hölgy — és én úgy érez­
tem m agam u tán a, m intha húsz
évet fiatalodtam volna.
T o v á ris K ro k o d il
M oszkvától Tallinig, Leningrád-
tól Jerevánig m indenütt gyakran
m egkérdezték tőlem, milyen lap is
az a Ludas M atyi. — Olyan, m in t a
Krokodil — feleltem . — Csak ép­
pen a Ludas M atyinak lib ája van
és csíp a lib ájáv al; a K rokodilnak
v illá ja van és szúr a villájával.
No, meg h arap is, m ert Krokodil.
T ehát a L udas M atyi a m agyar
Krokodil — m agyaráztam .
Ügy látszik jól m agyaráztam : Tal-
linban, Olga L aurisztin, az Idegen-
forgalm i o ttani vezetője a b em utat­
kozás u tán így köszöntött: „Zdraszt-
vujtye továris K rokodil.” Így üdvö­
zölt a K ijev—odesszai repülőgépen
a kedvesen mosolygó stew ardes,
Szvetlána N arikova, U krajna volt
evezősbajnoka, és a „Pobjeda” h a­
jón Szoboljev kapitány is, aki
Odesszától Ja ltá ig hajózott velem.
K ülön érdem e a kapitánynak, hogy,
am int m eglátott — nyilván a pi­
pám ról — felism erte bennem az
öreg tengeri fa rk a st és á ta d ta a
korm ánykereket. Igaz, hogy a hajó
állt, de ez m it sem von le Szoboljev
kapitány kitűnő káderesi képessé­
geiből. így h á t a levegőben, a föl­
dön és a vízen elvesztettem családi
nevem et és m indenütt, ahol csak
m egfordultam , felderültek az arcok,
az em berek barátságosan rá zták a
kezem et és így szólítottak: továris
Krokodil.
S most várom a napot, am ikor
Svecov kollégám at, a Krokodil fő-
szerkesztőjét, így üdvözölhetem a
ferihegyi repülőtéren:
— Hozta isten, továris Ludas M a­
tyi.
F ö ld e s G y ö rg y
 — M ár m e g in t csak m en nek a k o c s ik , de egy sem — M ár m e g in t csak J ö n n ek a k o c s ik , de egy sem
|ö n . . . m egy . , .

A leggyorsabb m egoldás
M eglepő tábla

— Ez k é r e m m á r a m ó d o s íto t t , új k ia d á s ú t a n k ö n y v . . .
É p p m o s t t é p tü k k i b e lő le a n e m o d a v a ló la p o k a t! . . .

Tudja a kupec, m it árul

Űj divat: a vödör-retikül G e r ő S á n d o r ra jza
S á n d o r K á r o ly rajza

V an m é g a b b ö l a m a r h á b ó l, a m it t e g n a p e la d t a m m a ­
gának?
— V an k é r e m s z é p e n !
— A z t h ittem , m e g i t a t . . . P e d ig c s a k r a n d e v ú r a m e g y . . . — A k k o r h o z z o n e g y s e r t é s p ö r k ö lt e t l
 Valamire csak el k ell költeni azt a pénzt! Gerő Sándor rajza

Q&Aő
— A z t h is z e m , e g y k ic s it k o r á n j ö t t ü n k . . . A z ü z l e t h e l y is é g csak sz o m b a to n le s z k észen , h é t fő e lő t t nem k e z d h e t jü k
az á ta la k ítá s t. . .

(K ét férfi beszélget.) b ebeszélni n e k i,

Első: S ze rv u sz ö re ­ A C S O D A -R A D ÍR h o g y ideges v a g y ? !

ti M qfM indtől gem ,

e rre ?
hol já r tá l

M ásodik: I t t v o lta m ,
sin c s róla! D e k ö z ­
t ü n k m a r a d jo n , r á ­
a fö ld k e re k sé g le g ­
tö k é le te s e b b ra ­
Második: Id e g e s is
v o lta m öregem ,
a m ik o r ra d írg u m i
N a g y E n d r é t ü n n e p ü k , ré g i csípős
a p a tik á b a n . jö t te m v a la m ire . d ír ja . F in o m , p u ­ u tá n k e lle tt f u t ­
d a ra b o c s k á it já ts z á k , ra g y o g ó , id ő álló
Első: N o n o , c sa k Első: É s p edig? h a , p ra k tik u s . M ű ­ ko sn o m é s v a g y
k o n fe ra n s z a it idézik. A k itű n ő író , a
n e m v a g y b e te g ? M ásodik: A sevena- sz a k i ra jz o k k é sz í­ n e m k a p ta m , v a g y
m a g y a r p o litik a i k a b a ré m e g te re m tő je
M ásodik: Á , dehogy! l e t t a ü v eg fio lája té s é n é l e g y en esen d rá g a p é n z é rt v á ­
k o n fe ra n s z a ib a n sok éles b ír á la to t h e ly e ­
T egnap ír a tt a m g u m id u g ó v a l z á ró ­ n é lk ü lö z h e te tle n . sá ro lta m ! M ost
z e tt e l a z a k k o ri re n d s z e r iro d a lo m p o li­
S Z T K -re c e p tre se- d ik . É s a k iv á ltá s i d íj ? m in d e n h é te n ír a ­
ti k á ja elle n . A m ik o r P é k á r G y u la a k u r ­
v e n a le ttá t és m o s t Első: N a és? M indössze ö tv e n to k m agam nak
z u s p ro p a g a n d a -m in is z te re e g y c s a p n i­
k iv á lto tta m . M ásodik: Idefigyelj fiüér. eg y r a d ír g u m it. . .
v a ló a n ro ssz és h a m is „ tö r té n e lm i”
Első: Id e g e s e k v a ­ öregem ! C sod álato s Első: N a h á t! É s e z é rt p a rd o n s e v e n a le t-
d a r a b b a l m e g k a p ta a V o jn its -d íja t és
g yunk, egykom ám , felfe d e z é st te tte m . k é p e s v o ltá l a k ö r ­ tá t és a b s z o lú t
u g y a n a k k o r te h e tsé g e s és sik e re s sz ín ­
id e g e se k ? K o rsz a k a lk o tó ! A z e ti o rv o ssa l sev e- nyu g o d t vagyok.
p a d i ú jd o n s á g o k a t m e ü ő z te k , N a g y
Második: É n ? ! Szó s e v e n a le ttá s du g ó n a le t tá t ír a tn i és Harmath Á rpád
E n d r e íg y s z ó lt h o zzá a z iro d a lm i b o t ­
rá n y h o z :
— S o k a n fel v a n n a k h á b o ro d v a , ho g y
m ié r t k a p t a P é k á r a V o jn its -d íja t és R éb er L á s z ló ra jz a
m ié r t n e m a d tá k p é ld á u l M o ln á r F e re n c ­
n e k , a k i v ilá g sik e rű v íg já té k k a l sz e re ­ eh
p e lt e b b e n a szezo n b an . N in cs ig a z u k a
m é lta tla n k o d ó k n a k ! M o ln á rra l szem b en
m a g a m is P é k á rn a k a d ta m v o ln a a k i­
t ü n t e té s t. P é k á r ra g y o g ó te lje s ítm é n y t
v é g z e tt. P ró b á ljo n m eg eg y szer M o ln á r
a P é k á r te h e tsé g é v e l d a r a b o t írn i, m a jd
m e g lá tja , m i t je le n t a z !!

E g y w a s h in g to n i zen ész, J o s e p h C ar-

cione h e g e d ű s v é le m é n y ü n k s z e r in t k o r ­
s z a k a lk o tó ta lá lm á n n y a l s i e t e t t a z e m ­
b e ris é g id e g e in e k seg ítsé g é re . F e lta lá lta
a h a n g ta la n h e g e d ű t, p o n to s a b b a n az
o ly a n h e g e d ű t, a m e ly n e k h a n g já t j á t é k
k ö z b e n c s a k a h eg e d ü lő h a ü ja . A t a l á l ­
m á n y k ü lö n b e n eg y sz e rű : m e g k e ll
m o s n i a v o n ó t é s g y a n ta n é lk ü l k e ll
h a s z n á ln i.
A h a n g n é lk ü li tr o m b ita , d o b é s c in ­
tá n y é r a z o n b a n m é g a fe lta lá ló k lá n g ­ M ily en s z e r e n c s é m v a n , h o g y b é k é b e n h a g y n a k , m e r t n e m v a g y o k a b s z t r a k t
4 e sz é re v á r .
 1

USA zenekar az E N S Z -ben

Szegő Gizi rajza
(A rab mese)
A m ik o r a z Ú r is te n m e g te re m te tte a v i ­
lá g o t, e le in te m in d e n n a g y o n jó l m e n t,
p o n to s a n ú g y , a h o g y 6 a z egész d o lg o t
e lte rv e z te . E g y sz é p n a p o n a z o n b a n íg y
sz ó lt h o z z á a felesége:
— M o n d d , a p i, n e k e m m ié rt n e m t e ­
r e m te t té l B em m it, m in d e n t c sa k m a g a d ­
n a k ? Ü g y u n a tk o z o m , h o g y a z b o r­
z a sz tó . T e p e d ig egész n a p szórak o zo l
a b o ly g ó id d a l.
— J ó l v a n , d rá g á m — , szól az Ű r. —
A d o k n e k e d e g y b o ly g ó t, a m it ú g y n e ­
v e z te m el, h o g y „ F ö ld ” . E z n a g y o n é r ­
d e k e s b o ly g ó , m e r t „ é le t” v a n r a j ta ,
tu d o d , fia c sk á m ? E z le g y e n a tié d , d e
n a g y o n k é rle k , v ig y á z z r á , n e h a n y a g o ld
e l, m in t a h á z t a r t á s o d a t . . .
A z Ú r is te n felesége b o ld o g a n s z a la d t
e l a F ö ld d e l és rö g tö n já ts z a n i k e z d e tt
v ele. N é h á n y m illió óv m ú lv a a z t m o n d ja
e g y sz e r a z Ú r:
— A p ro p ó , fia c sk á m , m i v a n a F ö ld ­
d e l? Ú ja b b a n n e m beszélsz r ó l a . . .
A - I z é . . . h o g y is m o n d ja m c s a k . . . ja ,
p e r s z e . . . — ig y d a d o g o tt az a ssz o n y
é s a z Ú r is te n ro s s z a t s e jtv e k ezéb e v e tte
a g o ly ó b is t é s a la p o s a n m e g n é z te . A z tá n
ro s sz a ló a n c s ó v á lta m e g ősz fe jé t:
— E j , t e h a s z o n t a l a n ... H isz e n e zen '
m in d e n m á s k é p p e n v a n , m in t le n n ie ;
k e lle n e . . . H o l s z á ra z sá g v a n , ho l p e d ig
á r v í z . . . A z e m b e re k v á ro s o k a t é p íte n e k
é s e g y sz e re se k e ln y e li ő k e t a f ö l d . . . j
M icso d a v irc s a ft! H is z e n i t t a gonoszok
b o ld o g u ln a k és a jó k e ln y e rik b ü n te té -
s ü k e t. É n e g y á lta lá n n e m íg y k é p z e lte m |
e l e z t a z egész d olgot!
A z Ú ris te n felesége v á lla t v o n t:
— N e k e m a d t a d é s a z t m o n d ta d ,
c s in á lja k v e le , a m it a k a r o k __
— E lő sz ö ris n e m e z t m o n d ta m — , j
fe le lte a z Ű r. — M á so d so rb an : ig y n in c s ;
é rte lm e a z eg észnek. H isz e n i t t m in d e n k i >
b o ld o g ta la n ! N e m m o n d a n á d m eg, d rá - :
g a sá g o m , m in e k él a z e m b e r, h a fo ly to n i
sz e n v e d ? N a ? U g y e m o s t h a llg a tsz ?
— F e rs z e , h o g y h a llg a to k — , m o n d ta I
a z a ss z o n y d ü h ö se n . — M e rt m á r előre j
tu d o m , h o g y v issza fogod k é rn i a z a já n - L o d g e : R a jta , u r a lm i J ó h a n g o s a n ! !
d á k o d a t, t e n a g y g a v a llé r. T u d o d m it?
S ü sd m e g a F ö ld e d e t, n e m is kell!
A zzal fo g ta a F ö ld e t és a férje fejéhez
v á g ta . M ég szerencse, h o g y a z Ú r id e jé ­
b e n e lk a p ta a fe jé t és így a F ö ld v é g ig ­
z ú g o tt a z ű rö n . Kölcsönös bizalom
íg y l e t t v ég e a v ilá g n a k . K a já n T ib o r ra jza

(Perzsa mese)
Á d á m íg y im á d k o z o tt:
— Is te n e m , a d d , h o g y le g y e n eg y k is
eső, h a d d n ő jjö n a n ö v é n y , a k k o r tö b b
a z eleség. 0
A z Ú r m e g h a llo tta e z t és a d o tt eső t.
É v a íg y im á d k o z o tt:
— I s te n e m , a d d , h o g y süssön a n a p ,
h a d d s ü tte s s e m a b ő rö m b a r n á r a , a k k o r
é n le sz e k a le g b a rn á b b n ő a z egész
p a ra d ic s o m b a n .
A z Ú r m e g h a llo tta e z t és a d o tt n a p ­
s ü té s t.
B g y s z e rc s a k a z t h a llja a z Ú r, h o g y
Á d á m é s É v a e g y sz e rre m o n d já k :
— B o rz a sz tó ez a szeszélyes id ő já rá s!
E z t n e m le h e t b ír n i idegekkel.
E r r e a z Ú r m e g h a r a g u d o tt é s így
szó lt:
— E b b ő l eleg e m v o lt. C sin á ljá k az
id ő já r á s t a m eteoro ló g u so k !
É z ó rt ro ssz m in d ig a z id ő já rá s.
_____ G á d o r B é la | 5
 N y á ri m ére g
( /á £ o f \
Mindig elolvasom az újságokban a váloperes ügyeket.
Jó férj holtig tanul. Különösen az indokolások érdekelnek.
Nemrégiben az „ESTI KRÖNIKA” a következő tanulsá­
gos esetről számolt be:
„Helyes-e, ha az asszony hónapokig
nem m egy haza?
Szabad-e pofozkodni a házastársaknak?”
„M. K ároly pipaszur-
káló-készítő m ester egy
töm bbálon ism erkedett
meg C. Franciskával. Né­
hány hét m úlva összeháza­
sodtak. H ázasságuk egén
akkor jelen t meg az első
felhő, am ikor az asszony
egy alkalom m al h at hóna­
pig nem jö tt haza és még
egy anzixot sem küldött. A
férj idegenektől tu d ta meg,
hogy a felesége Sajókalá-
cson éldegél egy h entes­
m esterrel és nyulakat n e­
vel. M. K ároly legnagyobb
meglepetésére, h at hónap
m últán az asszony h azatért
és m intha mi sem tö rtén t
— A z é r t d ü h ö n g a k o llé g a , m e r t n e m a d h a tja f e l a f ő n ö k volna, nekilátott a nagymo­
k a b á tjá t. . . sásnak. Ekkor a férj meg­
pofozta. Az asszony nem
A hajdúszoboszlói dalosünnepet hagyta m agát és visszapofo­
zott. Ez így m ent két és fél
a fürdőm edencében tartják m eg évig. Csak akkor volt egy
S ándor K ároly ra jz a kis szünet, am ikor az asz-
szony leutazott vidékre a
4- hentesm esteréhez nagym o­
sást csinálni és h a a férj
y m * ír nyaralni m ent a b arátn ő jé­
vel. Végül is nem b írtá k
tovább. Elhatározták, hogy
elválnak.
M iután a tárgyaláson a
békéltetés nem já rt siker­
rel, m indketten kérték a
házasság felbontását.
A bíróság ítéletében a
házasságot nem bontotta
fel.
Az ítélet indokolásában a
következő m egállapításokat
olvashatjuk:
A házasság két em ber­
nek: a férfinak és a nőnek
egy egész életre való szövet­
kezése. Bizalom nélkül
A parvenü azonban m it sem ér a szö­
vetkezés. Bizalom nélkül
nincs boldog házasság. M.
K árolynénak — am ikor h at
hónap u tá n h azatért ottho­
nába — állandóan azt kel­
lett éreznie, hogy a férje
bizalm atlan vele szemben.
S ez m egmérgezte az életét.
A bíróság úgy véli, hogy
a pofozkodás némi elhide-
gülést okozott a házastár­
sak között. M enti azonban
őket az, hogy csak pillanat­
nyi felindulásból pofozkod­
tak két és fél esztendőn ke­
resztül.
A házastársak közötti lel­
ki kapcsolat erősen m egla­
zult ezalatt az idő alatt. Eb­
ben nagy felelősség terheli
a fé rjet is, aki nem nevelte
a feleségét. C. Franciska
tapasztalatlan, fiatal elvált
asszonyka volt, am ikor fé rj­
hez m ent M. Károlyhoz. A
férjnek türelm esen és szere­
tettel meg kellett volna m a­
gyaráznia a feleségének,
hogy nem illik ennyi időre
búcsú nélkül eltávozni h a ­
zulról és még egy anzixot
sem küldeni.
Ezekután em berileg é rt­
hető, hogy a férj m ásutt
keresett szeretetet, megér­
tést. Az a tény azonban,
hogy a férj m indig h az ajárt
pofozkodni, azt bizonyítja,
hogy M. Károly szereti az
otthonát és a feleségét.
A bíróságnak az az állás­
pontja, hogy helytelen vol­
n a felbontani ezt a házassá­
got, am elyet ideig-óráig bá-
rányfelhőcskék árnyékoltak
be. Sajnos, m anapság elég
gyakori, hogy a h ázastár­
sak, — m int például M. Ká-
rolyék — egy kis összekoc­
canás, egy kis félreértés
u tán m áris rohannak a bí­
róságra.
Végezetül a bíróság fel­
hívja m indenkinek a figyel­
m ét arra, hogy a felhők fe­
le tt m indig kék az ég, ép­
pen ezért szeressük egy­
m ást gyerekek, a szív a leg­
szebb kincs.”
M ikes G yörgy

Mindenféle
A kt paránynak érzi magát, foglalkozzék atomfiziká­
val. Nagyzási hóbort ellen viszont leghatásosabb a csil­
lagászat.
*

Barátom optimista a maga pesszimista módján.

*
A megfogalmazott gondolat már veszít eredeti bájá­
ból.
*
A jövőbelátásról. Tudni szeretnénk, hogy mi lesz, mi­
közben néha azt sem tudjuk, hogy mi van.
*

A z élet olyan, m int a . .. izé . . . hm ... milyen is az

élet?
F. L.
 3Q Ö LTÖ ZÖ M
L e lk iis m e re tfu rd a lá s

Feleségem nek érettségi találko­

zója volt. Az első, am elyre m in­
denki köteles volt elhozni a férjet.
— Nem jöhetsz el akárhogyan —
m ondotta m ár három héttel előtte
— m ajd én kiöltöztetlek.
Először neki v e ttü n k egy kisesté-
lyi ruhát. Rózsával, üvegcsattal, ki­
vágással, bevágással, m adárfészek­
kel, selyem tulipánnal, kis torony­
órácskával. L ánc nélkül, szerencsé­
re. A ztán nekem a k a rt egy frakkot
venni. M ondtam, hogy ez m ár nem
divat, h á t kiegyeztünk egy sötét­
szürke öltönyben, amely azonban
mégis inkább hasonlítson egy szmo­
kinghoz. M ikor elhoztuk a szabótól,
kiderült, hogy ez a szín nem vág
az ő ruhájához. És a meteorológia
is rossz időt jelzett. Több pénzem
nem lévén, rendeletbe m ent, hogy
kölcsönkérjem Laci barátom fekete
ru h áját. Lacit m agát ugyan évek
óta nem láttam . Pontosan azóta,
am ióta eludvarolta tőlem Ilo n át és
feleségül vette. De a csibész, am int
m eglátta m ártírarcom at, a legna­
gyobb udvariassággal közölte fele­
ségemmel, hogy a ru h a jön, miköz­
ben gúnyos p illan tást váltott Iloná­
val, amiről pontosan leolvastam :
„m ár ru h á ra sem telik nekik”.
Szerdán, csütörtökön és pénteken
gőzfürdő, hogy friss legyek. Olyan
lettem tőle, m int egy kifacsart cit­
rom. A ztán m anikűr. U tánam jött — ...é s én itt Ü lö k , a h e ly e tt, hogy v a la m ily e n ügyben fe le m e ln é m In tő
s z a v a m a t. , .
kedvenc fodrászom hoz és átala k ít­
ta tta bajuszom at olyan szép kes-
kenyre, m int am ilyen a Stanci né­ H ajnövesztőszer Űj piram ist találtak
ninek volt, hogy az a jó Isten nyu­
gosztalja. Borotválkoznom viszont S c h w o t t L a j o s r a jz a Egyiptom ban
nem volt szabad: „hadd pihenjen K a j á n T ib o r r a j z a
az arc”. Szőkén pelyhező szakállal
járta m a k ö ru tat négy napig, ál­
landó röhögés közepette, m ert ba-
juszkám viszont korom fekete volt,
azt volt szíve bekenni a szemöldök­
festékével. ’
A szent estén o tt álltam frissen
borotválkozva, bepúderezett arco­
m on bajuszkötővel. M asszőr volt
nálam , kozm etikusnál én voltam ,
egész testem k rém től és alkoholtól
bűzlött, ra jta m feszült Laci ruhája.
Feszült, egészen a repedésig, pedig
m ár két hete csak kétszersültön és
Salvus-vízen éltem , hogy belefér­
jek. Zsebemben sógorom öngyújtó­
ja, szépen kicirkalm azva, ra jta az
ő m onogram m ja, m ely betűk elő
sem fordulnak a nevemben. A rany
cigarettatárcám at a Nemzeti M ú­
zeumból k értü k ki, tudom ányos
vizsgálatra, zsebkendőm et a Köz­
ponti Jelmezkölcsönzőből.
A ztán nejem oldalán betipegtem
a nagy szálloda kertjébe, ahol a — M o st m á r c s a k a r r a k e ll v ig y á z ­
legtöbb em ber a sa já t ru h ájáb an n u n k , h o g y ú jr a el n e v e s z íts ü k ! . . .
látszott lenni, csupa egészen vilá­
gosban, m ert k án ik u la volt. Komor
színfolt voltunk közöttük, talpig ba- S zerk esztőségünkbe szám os
kacsinban. D adogtam valam it, hogy olv asó n k k ü ld k é z ira to k a t köz­
tem etésről jövünk, a rózsát is ott lés c é ljá ra . M inden k é z ira to t
szakítottuk a m űkoszorúról em lé­ elo lvasunk, de b írá la to t csak
kül. A ztán lerogytam az egyik sa­ a z o k ra a k é z ira to k ra kü ld ü n k ,
rokba, s m egviselten a sok herce­ am ely e k b e n a hum oros írói
hurcától, átalu d tam az egész é re tt­ te h e tsé g n e k je lé t lá tju k . A m eg
ségi találkozót. n em felelő k é z ira to k m egőrzé­
Gesztelyi Nagy Zoltán sé re nem v állalk o zh atu n k .
 ' ,'\Á.
Fizetésnapi hajótörött Itt a posta!
, S c h w o tt L a jo s r a jz a G e rő S á n d o r r a jz a

UF

ft
%
•-
Ti
lg?
H

S
I
I
i

§
s
8

A ki nem szereti a feltűnést

R é b e r L á sz ló ra jz a

O ’Li! : ;

1 i
i ^
A k u ttn A
LISZT FERENC egy ajánlóleve­
lekkel bőven felszerelt ifjú titá n lá­
to g atásá t fogadta B ayreuthban, aki
SAMUEL JOHNSON 1775-ben
adta ki az angol nyelv nagyszótá­
rát, am i irán t széleskörű érdeklődés
ftjÉá
f f \ ■\<f\
■
Máj
zk
a rra k érte, hogy zongoraórákat ad ­ nyilvánult meg. Egy estélyen az
jon neki. Liszt a zongorához ü ltette arisztokrácia egyik hölgytagja nagy m
■
a fiatalem bert, rövid ideig h allg atta elism eréssel nyilatkozott a m űről
játé k á t, m ajd így szólt: és Johnson legnagyobb érdem eként
— Ó rák n ak önnél semmi céljuk. azt jelölte meg, hogy m inden illet­ 1
Legalább is hónapokat kellene ven­ len szót kihagyott a szótárból.
nie, a r ra viszont nekem nincs időm. — Értem — szólt közbe a jelen­ f■f
levő Johnson. — ö n azokat a sza­ Ef
v ak a t nyilván egytől-egyig végig­
kereste.
Tűsarkú cipő a divat
H

G. B. SHAW előtt elm ondotta egy

ifjú látogatója, hogy azért hagyta
abba orvosi tanulm ányait, m ert
meggyőződése, hogy az írói pályán
tö b b et használhat az em beriségnek.
— C supán ezért a célért nem
szükséges íróvá lennie — véleke­
d ett Shaw .
— Hogy értsem ezt? — kíváncsis­
kodott az ifjú.
— Maga, kedves barátom , m ár
úgyis örök hálára kötelezte az em ­
beriséget, am ikor abbahagyta or­
vosi tanulm ányait.
H. G. WELLS a világhírű angol
író egyik b a rá tja társaságában fo­
lyóiratot alapított „The New Re-
w iew ” címmel, am i azonban h a­
m arosan súlyos anyagi helyzetbe
k erü lt a közönség érdeklődésének
h ián y a m iatt. Egy napon a k ét szer­ f
kesztő gondterhelten üldögélt egy
étterem teraszán, am ikor az u tcán
gyászm enet vonult el. R
7*
— Fogadni m ernék — szólt Wells
bánatosan —, hogy m ost is egyik
előfizetőnket tem etik.

m
I

I
 A kispadon T a lá n . , .
S ándor K áro ly rajza V asvári A nna ra jz a ft

/
V

djt

— N a, ö r e g e m , itt a n y á r , m o s t m á r n e m k e ll d o lg o z n i, e lo -
le h e t e g y k is p é n z t is k e r e s n i . . . <>
 H L, uszonöt esz­
tendővel ezelőtt,
vagy — még ü n n e­
pélyesebben — ne­
gyedszázaddal ez­
előtt Londonban
jártu n k , m int a színpadi szerzők
nem zetközi kongresszusának v en d é­
gei. H allgattuk és néha m eg értettü k
a délelőttönként bábeli nyelvzavar­
ban elhangzott előadásokat, estén ­
k én t a színházakat látogattuk, vagy
szertartásos banketteken v e ttü n k
részt. Egy szép napon eszünkbe ju ­
tott, hogy illendő volna a m agyar
követségen is jelentkezni. Telefonon
elm ondtuk a követség választéko­
sán beszélő titk árán ak , mi já ra tb a n
vagyunk. N em sokára visszahívott a
szállásunkon:
— A követ ú r őnagym éltósága
holnap déli fél egy órakor v á r ja az
urakat.
Verőfényes m ájusi délelőttön b al­
lagtunk a követségre. A ködhöz és
esőhöz szokott londoniak ö rü lte k a
napfénynek, de örültünk m i is,
m ert az időjárás egyáltalán n em ké-
H eltai Jenő, a kongresszus m in d en ­
k i által tisztelt „elnök ú r”- ja m a-
gyarázgatta a Bond street neveze­
tességeit. H uszka Jenő, aki m á r ak­
kor is olyan örökifjú volt, m int
m anapság, Bob herceg lábanyom át
fürkészte Londonban, am elyről az
ő jóvoltából az egész ország tudta,
hogy „van benne számos u tc a és
m inden utcán van sarok”. H arsá-
nyi Zsolt volt a delegáció negyedik
tagja.
A követségi titk á r pont olyan
volt, m int a hangja: kim ért, ele­
gáns, ünnepélyes. Sorban elm ond­
tu k a nevünket, majd bevezetett a
követ szobájába. Elegáns b ú to rzat
fogadott és a falon B enczúrnak egy
nagym éretű képe em lékeztetett a
hazai m űvészetre.
Szabályszerű diplomata u n ifo r­
misban, fekete zakóban, csíkos nad ­
rágban üdvözölt bennünket gróf
Zichy-Rubidó, a m agyar követ.
M indannyiunkkal kezet fogott és
mi sorban elm ondtuk a nevünket.
Nem ok nélkül hangsúlyozom, im ­
m ár másodszor.
Fehérkesztyűs, oldalszakállas la­
káj m erev arccal italt k ín ált, m int
M augham darabjaiban.
— Hazai szilvórium — k ín á lta a
követ. — Addig is, amíg elkészül
az ebéd. Egy órakor fogunk tálalni.
Cinkosan egym ásra néztünk. Ez a
beszéd! M a nagykanállal eszünk.
Igazán kedves a követtől, hogy
m in d já rt ebéddel vár. Nem is a fi­
nom ételek m iatt — b ár az se ku­
tya — de a m egtiszteltetés! Bizo­
nyára előkelő vendégekkel fogunk
j q m egism erkedni a tiszteletünkre ren-
Történelm i anekdota
dezett ebéden, néhány híres diplo­
m atával, esetleg az angol külügy­
m iniszterrel, sőt talán G. B. Shaw
is k ap o tt meghívót, hadd ism erked­
jék m eg m agyar kollégáival.
De az ebéd ideje m ég messze volt.
Addig is társalogni illett. Egy kis
szünet u tá n a házigazda rákezdte:
— M ilyennek találják Londont?
H eltai szelíden válaszolta:
— Szűnni nem akaró nagy város.
Mi kuncogtunk, a követ hűvös
m aradt. Látszólag a következő kér­
désen gondolkozott. C sakham ar ú j­
ból m egszólalt:
— M ilyennek ígérkezik a term és?
M eghökkentünk. M iért éppen fe­
lénk szegezi a nevezetes ferencz-
józsefi kérdést? Vagy ta lá n hum o­
rizál, és a színdarab-term ésre gon­
dol? Nem sokáig tépelődhettünk,
m ert őexcellenciája m ost m ár ha­
tározottabb form ában kérdezte:
— M ilyennek ígérkezik a búza­
term és?
H arsányi Zsoltra néztünk, ö m in­
den kérdésben járta s volt. Azzal
szokott büszkélkedni, hogy álm atlan
éjszakákon h at nyelven fe jti meg a
keresztrejtvényeket. Most szenved­
jen.
— Ezt H arsányi tu d n á a legjob­
ban elm ondani — jegyezte meg
derűsen Heltai.
H arsányi rázendített. Folyékony
halandzsával, ragyogó szakkifeje­
zésekkel ecsetelte a v árh ató te r­
m éskilátásokat, külön sorolta az
őszi vetés és a tavaszi búza esélyeit.
M a sem tudjuk, honnan szerezte a
sok mezőgazdasági kifejezést, bár
gyanakodtunk, hogy az ad atai nem
egészen pontosak.
A követ elégedetten bólintott.
— M ilyennek ígérkezik a rozster­
més? — kérdezte.
H arsányi azt is elm esélte, de ki­
fogyván m ár az agrikulturális jel­
zőkből, ism ert M ikszáth-anekdo-
ták k al tark íto tta előadását.
A m ikor befejezte az értekezést, a
gróf lopva megnézte az óráját. Mi
is. Még tíz perc hiányzott ebédig.
— És az árpa? — érdeklődött a
követ.
H arsányi M ikszáthról átsiklott
Töm örkényre, mesélt, mesélt. Egy­
szer csak m acskaléptekkel bejött a
lordszerű titk á r és feldúltan súgott
valam it a követnek. Társaságbeli
em berek voltunk m ind a négyen,
tudtuk, baljóslatú jel, h a egy alkal­
m azott a vendégek jelenlétében
susmog a házigazdával. Nem téved­
tünk. A követ felállt a helyéről,
idegesen sim ítgatta a hom lokát és
megszólalt.
— C ’est un erreu r fatal!
Franciául. Ügy látszik, sorsdöntő
pillanatokban a követeknek a dip­
lom ácia nyelvén illendő m egnyilat­
kozni.
Nem sokat tan a­
kodhattunk, hogy
mi történt, m ert a
titk á r által nyit­
v a hagyott ajtó
résén m eg jelen t.
egy szakállas lej, aztán még két
fej, term észetesen a hozzátartozó
ünnepi fekete ru h á b a öltözött fé r­
fiakkal.
— Bocsánatot kell kérnem — foly­
ta tta a követ m ost m ár m ajdnem
anyanyelvűnkön — egy horribilis
dolog történt, én azt hittem , hogy
önök a búzakongresszus m agyar
küldöttei.
Ezen nem csodálkoztunk. Mit is
képviselhetett volna m ást London­
ban H eltai Jenő, H uszka Jenő és
H arsányi Zsolt, m in t a m agyar bú­
zát.
De m ár fe l is ism ertü k a szakál­
las jövevényt: P. állam titk ár volt a
földm űvelésügyi m inisztérium ból.
Bem utatkozás. Z av a rt percek. A
követ felénk fordult:
— Szívesen látn ám önöket is
ebédre, de sajnos nem készül­
tü n k . .^ B o c sá n a t, én azt Jú ttem az
k ‘' a búzások
u raik buzá . ;: oly
kollokváltak a term ésk ilátáso k ró l..:
M ondtuk, mi író k vagyunk.
— Persze, persze, h á t akkor igya­
nak m ég egy p o h ár barackot.
Ittu n k . Most m ár nem ebéd előtt.
Ebéd helyett.
A történetnek m ég egy szerény
csattanója van. M ásnap a Savoy
szálló úgynevezett „Narancs-szobá­
já b a n ” egy fran cia író vendégei
voltunk. Rengeteg különterem cif-
rálkodik ebben a hatalm as szállo­
dában. Alig ta lá ltu k meg a sárga
tapétával borított szobát. Javában
kanalaztuk a levest, am ikor az aj­
tón bedugta a fejét P. állam titk ár
úr, m ajd m ásik két társa, a búza­
kongresszus kitűnő részvevői. A
k an ál m egállt a kezünkben. E ljöt­
tek, hogy m egegyék helyettünk az
ebédet! De az állam titk á r megszó­
lalt:
— Bocsánat, a Pom padour-szobát
keressük. O tt v an a búzanem esítő
társaság ebédje.
Hogy m iért banketteznek a búza-
nem esítők pont a Pompadour-szo-
bában, azt m áig sem tudtuk k ita ­
lálni, de nagyon ö rültünk a jó h ír­
nek. ö k is örültek, hogy nem az ő
ebédjüket fogyasztjuk és nekivág­
ta k a Savoy rengetegének, m egke­
resni a Pom padour-szobát. Bizo­
n y ára meg is ta lá ltá k és ebéd köz­
ben vidám an elbeszélgettek arról,
hogy m ilyennek ígérkezik a term és
a színdarabok területén, ilyenfor­
m án: operettben bő term és ígérke­
zik,. közepes vígjátékterm ést v á­
runk, de bizony a társadalm i d rá ­
m át alaposan elverte a jég.
S tella A dorján
 B e s z é lg e t é s P á rizsb a n

— O lv a s t a d a N A T O - f ő p a r a n c s n o k b e s z é d é t?
— I g e n , d e n e m t u d o m , m i é r t m o n d j a , h o q y e l k e ll p u s z t í t a n i a fé l v ilá q o t?
— A z é r t , m e r t n e k i is é l n i e k e ll v a l a m i b ő l . .

Le a bürokráciával

M iu tá n a L o ttó n ép szerű ség e m á r m in d e n k é p z e le te t fe lü l­

m ú lt, te rm é sz e te s d o lo g n a k v e tte m , h o g y a szám so rso láso k
m e lle tt h a v o n ta n y e re m é n y -tá rg y s o rs já té k o k a t is re n d e z n e k ,
ra v a s z u l a rr a s z á m ítv a , ho g y a k i n e m elégszik m eg a h é t-
k ö z b e n n y e r t ro n g y o s százezrével, a n n a k jó l jö n e g y ö r ö k ­
la k á s, v a g y egy W a r tb u r g a u tó . A z o n se m c s o d á lk o z ta m ,
hogy a m ik o r k ö n y v e t v á s á r o lta m a k e re sk e d ő k ö n y v s o rs je g y
v é te lé re s e r k e n te tt, a m e ly n e k k e re té b e n n e m c sa k k ö n y v ­
t á r a t, d e m ag n e to fo n o s z e n e sz e k ré n y t is n y e rh e te k . A m e g ­
le p e té s legkisebb á r n y a la ta n é lk ü l é rte s ü lte m a V IT -so rs-
já t é k b evezetéséről, b á r jó l tu d o m , a V IT m ily en n é p s z e rű ,
de ú g y lá tsz ik , n e m á r t fo k o zn i c s a lá d i ház, v a g y ú j a b b
W a rtb u rg a u tó n y e ré s é n e k lehető ség év el. É s arcom k ö z ö m ­
bös m a r a d t, a m ik o r a N é p s ta d io n b a n k ö z ö lte a h a n g sz ó ró ,
h o g y a z o k k ö z ö tt, a k ik a jö v ő h e ti m o to rv e rs e n y re e lő v é te l­
b e n v á sá ro ln a k je g y e t, televíziós k é sz ü lé k e t és k e r é k p á r t
so rso ln a k ki.
E z e k u tá n szem em se m re b b e n n e , h a az ú rid iv a t b o lt v e z e ­
tő je — a k in e k re m e k ü l m e g y ü zlete; n y á r i ingből p é ld á u l
Állandó tém a: a m últ c sa k lilaszín ű 28-as, ille tv e 72-es n y a k b ő sé g ű m a r a d t —
d is z k ré te n félre h ív n a é s közölné: az ü z le t to v á b b i fe lle n d íté se
Sándor K á ro ly rajza é rd e k é b e n a v e v ő k részére tá r g y s o rs já té k o t re n d e z n e k ,
a m e ly e n c sé p h a d a ró t és k isc sik ó t s o rso ln a k ki.
D e n e m s z a la jta n á rá n c o k b a h o m lo k o m a t a m e g rö k ö n y ö ­
dés a k k o r sem , h a tö rz sv e n d é g lő m p in c é re a rró l tá jé k o z ­
ta t n a , h o g y az ü z e m h o z a m á n a k fo k o z á s á ra tá r g y s o rs já té k o t
rend ezn ek , am e ly e n s z a tty á n b ő r síre m lé k e t és a seb e sfo ly á sú
L a to rc a p a r tjá n e ltö lth e tő in g y e n -n y a ra lá s t so rso ln ak k i.
E k k o r a z o n b a n h ir te le n a r r a g o n d o lta m , h o g y m i le n n e ,
h a e tö m é n te le n sok so rsoláson m in d e n fő n y e re m é n y t m e g ­
n y e rn é k ? H á z a m e lő t t W a rtb u rg o k h em zsegnének, a T E F U
e m b erei c sa k ú g y s z á llíta n á k a sok te le v íz ió t, rá d ió t, z o n ­
g o rá t, se g é d m o to ro st és m a g n e to fo n t, c sa k győzzem e l­
hely ez n i a frissen nyert- ö rö k la k á so m b a n . É n , h a r á u n n é k
a la k á s ra , u ccú le k ö ltö z n é k a B a la to n p a r t já n n y e rt c s a lá d i
v illá m b a , a u tó se re g ie te m m e l és e lé g e d e tte n fognám á t h ű
h itv e se m v á llá t, a k it k ü lö n b e n az a m ú g y is rem ek ü l m e n ő
O p e re ttsz ín h á z sz e m é ly -so rsjá té k é n n y e rte m .
E g y sz ó v a l ezekre g o n d o lta m , a m ik o r é rte s íte tte k , h o g y
a n y a k k e n d ő b o ltb a n m e g n y e rte m a k isc sik ó t. M it te h e tte m
m á s t? É r te m e n te m és a d o m b o k sz elíd la n k á in á t h a z a ­
— A h , A d o lá r , m á r m e g in t itt v a q y o n e z e n ír ó . . . V a jo n
h o g y a n r á z a n d j u k le? lo v ag o ltam . Tardos Péter j j
B atO t kritika Várnai György rajza

í'v upacné felvette a kagylót és

tárcsázott: „halló Vegyesipari? Ké­
rem, küldjenek ki sürgősen egy sze­
relőt a Mackó utca ötbébe, mert a
fürdőszobában ömlik a víz, és nem
tudom elzárni a csapot. Tessék? . ..
Hogy minden percük ki van szá­
mítva? Kérem, ez itt életveszélyes
helyzet, a víz bármelyik percben el­
öntheti az egész házat és külön­
ben is egy pillanat az egész. Egyet
húz a csavaron és kész.
És a szerelő lóhalálban m egérke­
zett. B erontott a fürdőszobába, ahol
olyan szárazság fogadta, hogy m ajd ­
nem szomjan halt. „Dehiszen ez a
csap még csak nem is csöpög!” —
fak ad t ki m érgesen — „hát ezért
bolondított ide?!”
„Jaj, szerelő úr, ne haragudjon
rám — parancsol egy cigarettát?;
valódi Vöröskereszt Camel — úgy
féltem, hogy ez a csavar meglazul
itt ni, és akkor már késő. Húzza
már meg drága jó szerelő úr, legyen
olyan aranyos ...”
És a szerelő meghúzta. M ár épp
m enni készült, m ikor hirtelen m eg­
— Én Igenis kim ondom : a z e ln ö k e lv tá rs n a k fé lre c s ú s z o tt a n y a k k en d ő je ! szólalt Kupacné: „Jaj, kedves sze­
relő úr, ha már itt van, nem csi­
nálná meg a vasalómat?” És ész­
K a já n T ibor ra jz a veszejtőén nézett rá búzavirág sze­
meivel.
És a szerelő megcsinálta. M ár épp
m enni készült, m ikor hirtelen m eg­
szólalt Kupacné: „Jaj, aranyos sze­
relő úr, ha már itt van, nem csa­
varná be ezt az új lámpát a rádió­
ba? Tudja, nem akarok ezért külön
kihívatni egy szerelőt.”
És a szerelő becsavarta. M ár épp
m enni készült, m ikor h irtelen m eg­
szólalt Kupacné: „Jaj, drága, egyet­
len szerelő úr, ha már itt van, nem
venné ki a ruháskosaramat a licht-
hofból? Tudja véletlenül kiesett a
spájzablakon és beszorult.”
És a szerelő kivette. M ár épp
m enni készült, m ikor hirtelen eszé­
b eju to tt valam i és így szólt K upac-
néhoz: „Jaj, drága asszonyom, nem
hozna egy kanál vizet?”
„Nagyon szívesen — felelte K u­
pacné — de minek, ha szabad ér­
deklődnöm?”
„Hogy belefojtsam magát! Ha
már itt vagyok..
S. Nagy István

Sikerült randevú S c h w o tt L a jo s ra jza

T e h á t ehr.rty merjh'»«;7 £!trjW? , . S z é t v is s z ü k a h ír e k e t, É s ta lá lk o z ta k .

 A U r e ? & a .p o ( fy a Hálás Újító V árnai G yörgy ra jz a

- A rem énytelen szerelem sok m in­

denre ráviszi az em bert. I tt van
például ismerősöm, Csapogya Osz­
kár, a díj nők. K ét évvel ezelőtt a
Fő u tcában belébotlottam . H átizsá­
k o t és valam i ásószerszám ot cipelt.
— Jónapot, Csapogya, m it csinál?
A szem pillája sem rebbent meg:
— A budai h egyekben/ rádium
u tá n kutatok.
— Oszikám — hökkentem meg
— a budai hegyekben nincs rádium !
M egvonta a vállát. Lehet, hogy
van, lehet, hogy nincs, ő m inden­
esetre fe ltú rja a környező hegye­
k et és lan k ad atlan szorgalomm al rá ­
dium u tán k u tat.
— A dél-afrikai hegységekben van
a rádium lelőhelye. M iért nem u ta ­
zik oda?
— Nem vagyok bolond! — kaca­
gott fel kesernyésen. — A kutya
sem venne tudom ást rólam, h a ott
k u tatn ék rádium után , ahol van.
A hóbortnak az a szokása, hogy
idővel rögeszmévé válik. Ahogy tel-
tek-m últak a hónapok, egyre több
ismerősöm szám olt be róla, hogy — K ö s z ö n ö m , h o g y h á r o m é v ig ü lt a z ú jít á s o m o n ! M ost íg y a z új r e n d e le t
ásni lá tta Csapogyát a G ellérthe­ f o ly t á n s o k k a l J ob b an já r o k !
gyen, a Rózsadombon, a Sashegyen.
R ádium u tán k u tato tt.
K örülbelül egy esztendő m úlva
ismét utam ba k e rü lt Csapogya Osz­
kár.
— No, talált m ár rádium ot? Kapható! G e rő S á n d o r ra jz a
— Egy m illigram m ot sem.
— H át akkor m iért tú rja föl a
budai hegyeket?
Nagyot sóhajtott:
— R em énytelen szerelm es v a­
gyok. A lány csak kacag rajtam ,
m ert csak egy kis díj nők vagyok. —
Elcsuklott hangja: — Az öngyil­
kosság gondolatával foglalkozom.
H a m ár nem leszek többé, m egtud­
ja a Gizi, hogy k it vesztett bennem.
— De Csapogya úr, hiszen egy
m illigram m ot sem talált.
— Az nem tesz semmit. Épp elég,
h a csak annyit írn ak az újságok:
m eghalt Csapogya Oszkár, a híres
rádium kutató.

Gömöri László

Mentő ötlet H éb er L á szló ra jz a

 ---- Andris felkapaszkodik* ---
< /e a ( íu A r Á é ttá c S c íc K i// Csicsó néni végigm ustrálta hárm adik lánya kérőjét,
aztán kim ondta a szentenciát:
— Nincs neked Andris fiam, egyebed, csak a csupasz
Dupla va g y semmi r
fenegyerekséged, ez pedig egy kicsit kevés a házasság­
hoz.
Andris gyerek rögtön m egértette, hogy itt nem terein
I . kép I I . kép se fű, se asszony, m ert hiszen Csicsó m am a rövid mon-
(Szín: a pestimrei földműves­ (S zín : egy L en in körúti esz­ dókájának az volt az értelme, hogy: le is út, meg fel
szövetkezeti bolt.) presszó. A vendég többed magá­ is út. Andris a fel is u ta t választotta, m ert ősi ösztöne
Vevő: K ét deka élesztőt val felmegy az emeleti részre és m egsúgta neki hogy magas polcról könnyebb a lány­
kérek! szim pla feketéket kér.) kérés. A polcra való gyors felju tás érdekében te h á t el­
Eladó: Az nincs kérem, de Felszolgálónő: Csak duplát szegődött a földm űvesszövetkezeti boltba olyan m in­
ha a sütőpor megfelelne, az tudok adni. denesfélének. Rövid ottléte a la tt kitapasztalt m inden
van. Vendég: De mi csak szimp­ huncutságot, am iket ilyen boltban ki lehet tapasztalni
lára vagyunk beütemezve. és félév m ú ltán m ár m int első segéd m űködött. Hogy
Felszolgálónő: Ne tessék vic­ jól m űködött, azt abból is meg lehetett tudni, hogy An-
celődni velem, az utasítás sze­ nuska, a kisebbik Csicsó-lány, m ég az öregapja kapcá­
rint szimplát ide nem hoz­ já t is szövetkezeti szagosszappannal mosta. Azt is be­
hatok. szélték a faluban, hogy Csicsóék m alacai csak rétes­
(Vendég dupla szívdobogással liszttel isszák a moslékot.
Vevő: Jó! Akkor kérek egy és szimpla pénztárcával távo­ Egyszer aztán, mikor A ndrisnak is fülébe ju to ttak
csomag sütőport. zik .) ezek a susm orgások, kikérte a m unkakönyvét és két
(Eladó két tasakot tesz a vevő faluval odább elszegődött boltvezetőnek. Itt m ár sokkal
elé.) könnyebben m entek a dolgok, m erthiszen a m aga ura
Vevő: Kérem, én csak egy I I I . kép
lett, tekintélye is volt már, a boltot teh át úgy vezette,
csomag sütőport kértem. (S zín : a volt L á n ya i utca sar­ hogy jusson is, m eg m aradjon is. Néhány hónapos bolt­
Eladó: Nem is tetszett töb­ kán levő újságos bódé.) vezetés u tán ju tta to tt m agának egy Pannónia motor-
bet kapni, a másik tasakban Vevő: Kérek egy Ludas kerékpárt, A nnuskának pedig, aki időközben m enyasz-
vanília van. Matyit. szonyává lett, m indent odahordott, am it csak szeme-
Vevő: Vaníliát nem kértem.
Eladó: Akkor sajnos sütő­ (Újságárus átad egy Ludas szája m egkívánt. Olyan jól m ent ez a kis boltocska,
port sem adhatok. M a tyit és egy „K irakat” című hogy A ndrisunk alig győzte elkölteni a jövedelm ét, pe­
Vevő: Mi ez kérem, áru­ három forintos képeslapot.) dig kínjában m á r házat is v e tt szegény. Egyszer aztán,
kapcsolás? Vevő: Kérem, én csak szimp­ hogy, hogy nem , egy járási ellenőr jelent m eg a bolt­
Eladó: Nem kéremszépen, lán kértem a Ludast. ban, és a próbavásárlásnál m egállapította, hogy öt deka
hanem felsőbb utasítás. Ne­ Újságárus: H a szimplát akar, élesztő helyett négyet m értek. Ebből jegyzőkönyv lett.
künk is íg y párosítva adják. menjen a presszóba. A jegyzőkönyvből írásbeli megrovás, az egy deka
élesztő á rá t pedig levonták A ndris negyedévi prém iu­
mából. Ez a külső beavatkozás a bolt belügyeibe any-
A győri „RAVEL FELHÍVÁS! nyira felbőszítette A ndrisunkat, hogy otthagyva pultot,
címére boltot és elm ent a szomszéd megyébe — igazgatónak!
E ltörött az OKION lemez­ r f .r n At h f .d f ,
játszóm egyik alkatrésze. En­ * N em s z a b a d v i c c k é n t f e lf o g n i a d o lg o t. K o m o ly !
nek az ára 2 forint 80 fillér.
Az alkatrész ötperces munká­
val kicserélhető.
Elvittem lemezjátszómat a
győri RAVEL-kirendeltséghez, Az orvostudom ány új csodája
ahonnan a javítás után egy Kérjük azt a kedves ven­
59 forint 20 filléres számlával dégünket, aki a József körúti Biztos szer az álomkór e lle n !
együtt kaptam vissza. újjáalakított Szimpla eszpresz-
szóban a megnyitás napján ki­ Ha kóros aluszékonyságban, vagy álomkórban szen­
Megtudtam, hogy a munkát ved, költözzék a Váci út 190, vagy a Fő utca 22 környé­
a náluk szokásos legkisebb, az vágta az egyik szék bőrfelü­
letét, hogy a bőrt hozza visz- kére. A Váci úti italboltban a sok duhaj vendég, a Pá­
úgynevezett százperces kate­ rizsi Kertben pedig a zenekar éjfélig gondoskodik gyó­
góriában csinálták, melynek sza. Jutalomról a rendőrség
utalványozási díjtétele 40 fo­ gondoskodik. gyításáról.
rint. V I I I . kér. V. V. Csak természetes gyógymódot használjon!
Szerintem helytelen, hogy
a RAVEL-nél ugyanannyiba
kerül az öt, vagy tízperces
A zt a k u tya fá já t!r
munka, m int a százperces. A V II, K E R Ü L E T I H 1 D If II Q 7 A Gyöngyösi Városi Tanács
Varga Károly H Á Z K E Z E L Ő SÉGI | | ■ 11 IV U 0 L hirdetményt adott ki az „ebek
Győr, Rákóczi u. 44. veszettség elleni kötelező oltá­
— DÍSZELŐADÁSA sáról”. A hirdetmény részlete­
sen tájékoztatott az oltás he­
T a n u lm á n y a z autoszifon A k ik e t n em ren d ít m e g a
T H E 2 ELŐ A D Ó lyéről, idejéről stb., majd így
helyes használatáról H A L Á L H Á Z ! fejeződött be:
AKIK 12 É V E F E K SZ E N E K „Mindazok részére, akik az
EGY AKTÁN H a rm in c á n a ro m o s te tő a la tt első oltásra ebeiket akadályoz­
A Garay u. 4 0 . számú ház tatásuk m iatt elvezetni nem
A KIK. IKV é s a H Á Z K E Z E L Ő SÉ G I lakóinak nagy tudják, ugyancsak a fenti
helyen június 1-én reggel hét
IGAZGATÓ NAGY M UTATVÁNYA V Í Z I R E V Ü J E órától pótoltások lesznek.”
A k i n e m a k a r bosszankodni, a n n ak
Folytatólagosan Ez azért túlzás: Miért akar­
m egszívlelendő ú tm u ta tá st adunk az
autoszifon célszerű használatáról. T ehát t
B u d a p e s te n n e m e lő s z ö r ! ják veszettség ellen beoltani
H ID E G V ÉR Ű SÉG A HATVÁNYON azokat az ebtulajdonosokat,
fogd a z a u to sz ifo n t és tedd a lom tárba,
m e rt belevaló p a tro n t ak k o r sem kapsz,
T o já s tá n c a r e n d e le te k k ö rü l akik nem tudtak kutyájukkal
h a hetek ig m ászkálsz u tá n a .
I Z G A L O M , É L E T V E S Z É L Y ! !
a jelzett napon megjelenni?
E g y é b k é n t, h a m in d e n á ro n s z ó d a ­
v iz e t a k a r s z i n n i , m e n j el b á rm e ly ik
e s z p re ssz ó b a , v a g y c u k rá s z d á b a , 35 f illé r ­ F a lr a h á n y t b o r s ó a b ü féb en m in d en m en n y iség b en ! Dr. Szabados Dezső
14 é r t k a p s z e g y p o h á r j ó m e leg szikvizet« Bp. VI. Izabella u 73.
 W n c s TÖBBÉ .
T ö r t é n e l m i
ö iic M m e /p k
N o v e m b e rb e n , d e c e m b e rb e n s a j tó n k ­
"R T É ra szE R Ő sÉ G ^
b a n e lb u rj ó n o z ta k a m e z te le n k ép ek .
A z o lv a só k f e lh á b o ro d o tta n té p té k k i
e g y m á s k e z éb ő l a la p o k a t. E z az o s z ta t­
la n fe lh á b o ro d á s m e g is h o z ta g y ü m ö l­
csét: a la p o k s z a k íto tta k ezzel a m é l ta t­
la n g y a k o r la tta l s s z á m ű z té k e g y m á s
h a s á b ja iró l a m e z te le n n ő k e t. M ost m á r
n e m is lá tu n k i l y e t . . . a z a z h o g y . . . le g ­
fe lje b b a k k o r, h a e lk e rü lh e te tle n . M ert
u g y e b á r . . . v a n n a k ese te k , a m ik o r a
c ik k v a g y a h ír m e g k ív á n ja . D e u g y e b á r
s z ig o rú a n tá rg y ila g o s , m o n d h a tn á n k t u ­
d o m á n y o s a la p o n . . .
N é h á n y ily e n k iv é te le s e s e te t b o c s á ­
t u n k d íjm e n te s e n la p tá rs a in k re n d e l­
kezésére:

Franciaországban
11 százalékkal emel­
kedett a ruházati cik­
kek ára. Képünkön:
Qoclo Mouchette, a
párizsi ,,Három sá r­
ga papagáj’’-bár tá n ­
cosnője, akinek már -JC-
alig telik ruhára.

A hideg zuhany
őrzi meg az erőn­ ___ K a j á n T ib o r r a j z a
létet. Hedy Mayer,
Würltenberg két év
előtti szépségkirály­
nője — sportoló is­
merőseinek tanácsá­
A Smmmrr pwressg&tzj Szerelmi házasság
ra — hideg zuhany­ A z „ Ö ste rre ic h isc h e V o lk stim m e ” b e b iz o n y íto tta ,
nyal kezdi a napot. hogy m é g a sz ó ra k o z o tt p ro fesszo r a la k ja s e m te lje se n A k a lifo rn ia i C a stle v á ­
Képünkön: Hedy há- k im e r íte tt h u m o r-leh e tő ség . ro s á b a n m egjelenő n a p ila p
romegészliattized má­ Az e g y ik o s z trá k p ro fesszo r ész re v e tte , h o g y a fele­ e g y ik a p ró h ird e té se íg y
sodperccel zuhanyo­ sége v ir á g c s o k ro t helyez a z író a sz ta lá ra . szó lt:
zás előtt. — M it je le n t ez? — k é rd e z te csod álk o zv a.
,,40 acre földdel rendelkező
— H á z a s s á g i é v fo rd u ló . . . — v á la sz o lt a feleség fiatalem ber keresi tra k to rra l ren­
elnézően. delkező csinos hölgy ism eretsé­
Bali-szigetén száz — I g a z á n n a g y o n k e d v e s, n a g y o n k e d v e s — v á ­ g é t házasság céljából. A tr a k to r
lányt vizsgált meg la sz o lta a professzo r. — H a m a jd a tié d k e r ü l so rra, kép ét kérem beküldeni.”
egy nemzetközi bőr­ a k k o r n e m fe le jte m el v isz o n o z n i k e d v e s s é g e d e t...
gyógyász bizottság.
A száz meztelenre
vetkőztetett lány kö­ Állatbarát U gyan miért?
zött 97-nek a bőrén
P u s z ta i P á l ra jz a
tapasztaltak szeny- S c h w o tt L a j o s r a j z a
nyeződést. Képün­
kön: a három egész­
séges.

Sajtóerkölcs: Ezt
a felháborítóan er­
kölcstelen képet köz­
li egy francia bur-
zsoá színházi lap.
Jó mérték vétel nél­
kül nincs jó ruha.
A vérbeli szabó köz­
vetlenül a csupasz
testről veszi a m ér­
téket. K épünkön:
John Graham nica-
raguai női szabó m ér­
téket vesz. Graham
szaktárs szórakozott­
ságáról közismert, ez­
úttal is otthonfelej­
tette a centimétert.
S végül:
Ugy-e, ez mái
döfi!
— B o r z a sz tó , ez a te le fo n m e g in t
H ajdú Ferenc nem m űködik! 15
 Az asszony sohasem elégedett G erő S án d o r ra jz a

— N e k e d is a z á lla m i' m a d á r k e r e s k e d é s b e n k ell d o lg o z n o d , a m ik o r a v á g ó h íd o n e k k o r a t e r m é s z e t b e n i J u tta tá so k v a n n a k . . .

tek a számok és a fondor­

E z a Slezák, akiről most
szó van, úgy kezdte, hogy
k é rt tőlem egy cigarettát
— kölcsön. A ztán tüzet is,
m ert otthon fe le jte tte az ön­
gyújtóját. A m ikor búcsúz-
kodtunk a R ákóczi útnál,
ijedten a zsebéhez kapott,
am ely teljesen üres volt. A
pénzét is otthonhagyta, ö t ­
ven forintot k é rt tőlem köl­
csön holnapig. De sem hol­
nap, sem holnapután nem
találkoztunk. M ég azután
sem. Egy hét m úlva egy­
m ás m ellé kerültünk az
autóbuszon. M indenről be­
szélt, csak az ötvenesről
nem. Én m eg valahogy res­
telltem kérni. Többször, is
összeakadtunk m ár azóta,
és én m indinkább szégyell­
tem, nem m ertem a pénzt
kérni, s egyre jobban attól
tartottam , hogy Slezák azt
hiszi, szándékosan keresem
a vele való találkozást,
hogy a pénz m iatt molesz­
táljam .
Feleségem azt mondta,
hogy ezt nem lehet így
hagyni, m e rt úgyis rosszul
állunk és ötven forint nagy
pénz. M egdolgoztunk érte,
az a m ienk.
— V alahogy tapintatosan
kellene figyelm eztetni r á ...
F in o m a n . . .
És am ikor ú jra össze­
akadtam Slezákkal, meg­
p ró b áltam gyengéden, szin­
te virágnyelven pénzről be­
szélni. Mondtam, hogy nincs
apróm , ezért in k á b b gya­
log megyek, velem ne ve­
szekedjen a kalauz. Slezák
ig azat adott. Neki sem volt
ap ró ja, így együtt m entünk.
D rá g a az élet — m ondtam
tűnődve, félszem m el rásan­
d ítva. Az em bernek m inden
g a ra st a fogához kell ver­
n ie . . . Mondtam, hogy öt­
v en forint meg sem koty-
ty an ,. egy perc a la tt el le­
h e t költeni, pedig, hej, mi­
ly en nehéz m e g k e re sn i..,
Slezák bólogatott: bizony,
bizony . .. aztán m egtoldot­
ta azzal, hogy egy százas
sem több, bizony.
Az első. k ísérlet nem si­
kerü lt.
A következő alkalom ra
új, még finom abb módszert
eszeltem ki.
C sak m endegéltünk az
utcán, kirakatokat nézve.
A kkor m ondtam Slezáknak,
hogy n áth ás vagyok, és ko­
torni kezdtem a zsebem ben.
Ejnye, h á t nem o tth o n fe­
lejte tte m a zsebkendőm! És
nincs elég pénzem, hogy
vegyek. Közben ránéztem ,
fürkészve. Egy zsebkendő
huszonöt forint, k ettő öt­
ven, mondtam , igen ötven
forint, kerek ötven. H át
nem érdekes — folytattam
— ötven forint k é t zseb­
kendő . . . Sok pénz ám az
az ötven forint, ugye?
— De még m ennyi — bó­
lin to tt Slezák —, csak ak ­
k or tu d ja az em ber, am ikor
nincs.
— Nyakkendő is k éne —
fo lytattam egy 'm ásik k ira­
k a t előtt, m erően Slezák
szem ébe nézve. A bból meg
egy d arab ötven forint, ö t ­
ven . . . kereken ötven fo­
rin t. De Slezákról lepereg­
latos m ondatok. A m ikor azt
m ondtam , hogy m indenkép­
pen kell nekem egy n y ak ­
kendő, m ég ma ötven fo­
rin tért, m egnyugtatott, hogy
erre n e legyen gondom,
m ert n ek i van egy ism erőse,
aki használt zokniból nagy­
szerű nyakkendőket csinál.
B em entünk egy eszpresz-
szóba. Üldögéltünk, m egkí­
náltam cigarettával m eg
tűzzel, aztán hallgattunk.
Időnként mondtam, hogy
sok pénz ám ötven forint,
de Slezák inkább a csinos
felszolgálónőre figyelt m in t
rám. Néha csak an n y it
m ondott, hogy: hát igen.
Végül feltápászkodott
nagy sóhajjal és od ain tette
a felszolgálónőt:
— M enjünk — m o n d ta és
a zsebéhez nyúlt.
Na! Most valószínűleg
eszébe ju t az ötvenes, de
Slezák halálravált arccal
roskadt vissza a székre:
— Te! Borzasztó! O tthon
hagytam a pénzem et.
M ajd szétvetett a m éreg.
O davágtam egy h úszast a
felszolgáló kezébe:
— K ét dupla!
A m ikor elm ent a lány,
Slezák odahajolt hozzám :
kérlek, add kölcsön azt a
tízest, am it visszakaptál.
Holnap megadom. _
Halasi Á rp ád

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e tila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Igaz*

g a t ó ja . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t . V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V i l i .. B lah a L u jz a t é r 3.
i a T el.: 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . — T e r je s z t i a P o s t a K ö z p o n ti H írla p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e lő f iz e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— F t.
1D K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v éd u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s i g a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
 w

1956 október
Tudta hol a h e l y e ...

1957 július '

Rítt » , .
ho1 G erö S á n d o r r a jz a
 Külpolitikai helyzetkép
V alam elyik n ap elrom lott a házi
kávéfőzőgépünk. A gépben van
egy kis alum ínium szűrő, az gör­
bült el helyrehozhatatlanul. A fe­
leségem azt m ondta, hogy h a jö­
vök hazafelé, ugorjak be egy üz­
letbe és vegyek egy ilyen kávé­
főzőszűrőbetéteit, az lesz a leg­
egyszerűbb. Ez úgy hangzott, m intha m ondjuk
m acedóniai Nagy Sándornak csak úgy foghegyről
odavetette volna a felesége, hogy „Sanyikám , ha
m ajd jössz hazafelé, ugorj be G ordiusba és oldd
meg azt a cso m ó t. . . ” Az ilyen bevásárlási ügyek­
ben m eglehetősen pesszim ista vagyok, de titok­
ban tartom . T ehát csak an n y it kérdeztem , hol
áru lják az ilyen izéket, m ire feleségem m egje­
gyezte, hogy azt ő sem tu d ja pontosan, valam i
„vili” vagy „rád” vagy „ért”, legjobb lesz, h a b e­
megyek az első üzletbe ah o l vasakat, drótokat
meg efféléket látok a kirakatban.
Nem akarom az olvasó kíváncsiságát felesle­
gesen csigázni, előre megmondom, nem kaptam
kávéfőzőszűrőbetétet. Nem is erről ak a ro k beszél­
ni, hiszen ebben nem találtam semmi meglepőt.
Előfordul, hogy az em ber venni ak a r valam it,
m ert nagyon kell neki, de nem kap, m indenütt
azt m ondják: nincs. Eddig rendben is van a do­
log. Én inkább arról a lelki folyam atról akarok
beszám olni, am ely bennem végbement, am íg egy
( B e ie r - R e d r a j z a a N eu es D e u ta c h la n d b ő l.)
elgörbült kis pléhdarabkával jártam az üzleteket
ezen a szomorú délutánon. Eleinte még élt ben­
U n c le S a m : E g y k ic s it r e p e d e z i k a z én k ín a i f a l a m . . . nem valam i remény; arcom bizalm at sugárzott,
léptem délceg, hangom közvetlen volt, egy szabad
em ber férfias baritonja. De, Űristen! m ivé zsu­
gorodtam -már a harm adik üzletben, görbe gerin­
cű, szánalm as alakká, ak i félreh ajto tt fejjel,
könnyben úszó szemekkel járu l a p u lt elé, s m i­
közben reszkető u jjak k al n y ú jtja előre a horpadt
pléhdarabot, ajka alázatosan nyöszörgi:
— Kérem szépen . . . kávéfőzőszűrőbetét. ; : ké-
re m sz ép en . ..
De m inél alázatosabb lettem én, an n ál ridegeb­
bek és elutasítóbbak lettek a válaszok. Még élén­
ken em lékezetem ben él an n ak a jóvágású fiatal­
em bernek a képe, aki m eglátva, hogy közeledek
kezem ben a végzetes pléhdarabbal, m ár öt lépés­
ről mosolyogva nem et in tett a fejével, m ire én
úgy kotródtam el, m in t a koldus, akinek azt
m ondták: „jöjjön pénteken!” Ez talán a hetedik
üzlet volt és m ár akkor azon sem csodálkoztam,
hogy a fiatalem ber határozottan örül annak, mi­
szerint nem tud nekem kávéfőzőszűrőbetétet adni.
A kkor m á r semmin sem csodálkoztam , csak fá­
sultan járta m tovább kálváriám at s m ár éppen
azon gondolkoztam, hová akasszam fel m agam at,
am ikor egy nyájas kartársnő, talán a tizenkette­
dik üzletben, így felelt kérdésem re:
— Sajnos nincs .; :
Ez a „sajnos” szó, m in t mennyei m an n a hullt
elkeseredett szívemre. T ehát mégis v an em ber a
földön, aki nem örül annak, hogy én negyven fo­
kos melegben, egy görbe pléhdarabkával kezem­
ben végigstrabancolom a várost! Mégis érdem es
élni! H álából azonnal abbahagytam a kávéfőző­
szűrőbetét utáni kutatásom at és elhatároztam ,
hogy egész hátralevő életem et az em berek meg­
győzésének fogom szentelni: nem érdem es b arát­
ságtalannak és ridegnek lenni, m ert visszakap­
juk. Az a pincér például, aki három n ap p al ez­
előtt egy étterem ben azt m ondta nekem reggel,
hogy „hálistennek nem tartu n k tejes k áv é t”, bizo­
ny ára azért volt olyan istentelen, m ert előző nap
nem kapott kávéfőzőszűrőbetétet. Én azt aján ­
lom, vegyünk példát a nyájas k artársnőről és
lagalább sajnáljuk, h a nincs valam i. A magam
részéről előre is megígérem , ha v alaki hozzám
fordul, hogy m ondjak valam i szellemeset, m ert
m ár régen szeretne egy nagyot kacagni — így fo­
gok válaszolni:
— Sajnos, nincs humorom. De tessék benézni a
jövő hét végén, talán akkor m ajd lesz . . .
G ádor Béla
 A Z O j^ Ö K S Z / A / f - S Z -

Büszke hegy orm on épült Vencel Végül m egsokallták a Főközpont­

Jenő telepvezető kacsalábon forgó ban a sok m acerálást és utánanéztek
kastélya. Az építkezéshez szükséges a dolognak. M inden kiderült. Vencelt Többszörösen kitünte­
anyagokat a telepről lopta, s am ikor elbocsátották, később letartóztatták. te tt jeles színm űvészünk
ez m ár megvolt, ellopott néhány te­ Néhány nappal később egy jószi- a még ki nem tü n te te tt
herautót, szakm unkást, egy teljes rig­ m atú újságíró jele n t m eg a telepen és másik jeles színművé­
m usbrigádot és egy m unkavédelm i m egkérdezte az egyik ellenőrt: szünknek indignálódva,
felelőst. A kacsalábat az üzemi kony­ — Hogy jö ttek rá ezekre a disznó- vörösre gyúlt arccal, fo- •
hából em elte eL ságokra? gai közül préselve a m éltatlankodó
Így épült a gőgös Vencel-kastély, A következő választ kapta: szavakat, ezt m ondta:
am elyben a telepvezető kartárs élte — T udja, először az lep ett m eg min­ — M it szólsz, hogy X érdem es m ű­
az egyszerű em berek m indennapi éle­ ket, hogy Vencel nem tudott kijönni vész lett??!
tét. Innen já rt be reggelenként hosz- a szép kilencszáz forintos fizetés­ M ire a m ég ki nem tü n te te tt mű­
szú, csukott fekete kocsiján a m unka­ ből . . . Holott azelőtt olyan jól megélt vész ezt válaszolta:
helyére. Ha nem tartózkodott otthon, belőle!. . . -i- Nézd, én azt is el tu d tam vi­
bevonták a kastély tornyáról a lobo­ Mikes György selni, hogy te. lettél érdem es művész.
gót.
— Bizonyára túlórázik, szegényke!
— m ondták a környékbeli népek, ha
még késő este sem láttá k a zászlót Hivatalokban is tapasztalható
fennen lobogni.
M indene megvolt Vencel k a rtá rs­
nak, mégsem volt boldog. Sokszor lá t­
tá k elgondolgozva sétálni a m ellvé­
den, vagy szomorúan, m ozdulatlanul
ülni a m adárcsicsergéssel teli füg­
gőkertben. É jjelenként nem jött álom
a szem ére és m int egy kísértet já r­
kált szobáról-szobára. N éha egy-egy
csöndes éjféli órán, megszólalt a lel­
ki ism erete:
— K a rtársam ! Te nem tudod, mi az
a szocialista tulajdon?
Egy napon aztán m ár nem bírta
tovább. Leült az íróasztalához és re­
megő kézzel, elferd ített kézírással,
névtelen levelet írt sajátm agáról és
viselt dolgairól a Főközpontba. Ami­
kor kedvenc apródjával postára adat­
ta a levelet, m egkönnyebbült. Azon
az éjszakán aludt először nyugodtan
reneszánsz stílusú m ennyezetes ágyá­
ban.
Néhány hónap m úlva kürtszó je ­
lezte, hogy ellenőrök érkeztek a v á r­
kapu elé. Vencel p aran csá ra kinyitot­
ták a kaput, s az ellenőrök betódul­
tak.
— A telepről jövünk! — kiáltották
egymás szavába vágva. — M inden a
legnagyobb rendben!
Vencel kartárs elsápadt. Erre nem
számított. De nem ad ta fel a harcot. K é p a jö v ő b ő l
Bűnhődni akart. K örülvezette vendé­
V á rn a i G y ö r g y r a jz a
geit a kastélyban, m ajd solymászni
m ent velük. Este fényes garden-par-
tyt ad o tt a tiszteletükre.
Az ellenőrök rem ekül érezték m a­
IORSIACOS TAKARÉKPÉNZTÁR
gukat. Kivülágos-kivirradtig m ulat­
tak : üveges táncot já rta k az asztal te ­
tején és a kiszállási d íju k a t ráragasz­
tották a füstös hom lokára. S0RSJE6Y,
M ásnap reggel sírv a búcsúztak el.
Vencel Jenő kétségbeesetten nézett SORSOLÁS
utánuk. Tovább kellett kínlódnia a f A N YERTESEK
lelkiism eretével. H iába ak a rta felvi­ K Ö ZÖ TT S 2 A Z "
dítani a házi bolondja, egy mosolyt
sem tu d o tt az arcára csalni. A házi KÜLÖNBÖZŐ
igricét sem hallgatta végig, aki lant- S0R SJE 6YE T
pengetve, kántálva ad ta elő legfris­ SORSOLUNK KI
sebb értesüléseit a leszerelési konfe­
renciáról és a nem sokára kapható
ipari újdonságokról.
Végre aztán eszébe ju to tt egy m en­
tő-ötlet.
Előleget k ért a Főközponttól, aztán
rendkívüli segélyt, aztán előleget, az­
tán szakszervezeti segélyt, m ajd me­
gint előleget és panaszos leveleket
írogatott, hogy anyagi gondokkal
küzd. 3
 B etakarítás után
—- E la d ó , v a g y
— N em b íz o m
-4 is e le f á n t v o l t . , .
P u sztai P á l ra jz a
sa já t s z ü k s é g l e t é r e kell?
Gyanús
V á m u l G y ö r g y r a jz a
b e n n e . M ár H o r th y é k a la tt
P ^ t í +u.Áfoif-ő*-k.{r(
E lé g b a j !
M INDIG nagy megbecsü­
léssel figyelem a mozielő­
adások szünetében a rek ­
lám film eket. M ert könnyű
zenés vígjátékot, tá rsa d a l­
mi drám át, történelm i tra ­
gédiát írni. Tessék színvo­
nalas, m ulattató, tanulságos
reklám film et alkotni. Sha­
kespeare könnyen m egírta
H am letet, de tetsze tt volna
neki örökbecsű módon ki­
dom borítani azt, hogy nin­
csen p á rja a H annibál bo­
rotvapengének. A régi szép
időkben a film m űvészet se­
gítségével m élyen belevé­
sődtek az em ber agyába az
ilyen halhatatlan idézetek:
„B útort csak R oyalnál végy,
Baross utca harm incnégy!”
Továbbá: „H árom szó csu­ — N em t e t s z ik t u d n i, h o l van a
pán: Sírkőt Lőwynél Bu­ K a r in th y F r ig y e s u tc a ?
— H o g y n e t u d n á m . S e h o l!
d án !” Vagy: „Az életem et
azt odaadom, de a Steiner- •v O
kekszet — azt nem !” Lehet P erion az p erio n
ezeket elfelejteni?
Az új iránti érzékkel fi­
gyeltem legutóbb azt a rek­
lámfilmet, am elyen egy férfi
izgatottan fel, s alá sétál
virággal a kezében egy épü­
lő ház előtt, m iközben egy
tégla vészesen közeledik fe­
léje felülről, a szabadesés
rég elfogadott fizikai törvé­
nye szerint. M ajd az utolsó
pillanatban a tég la megáll
a m egrém ült férfi feje fö­
lött, s közli vele, hogy még
az egyszer megkegyelmez
neki, de most m ár aztán iga­
zán kössön balesetbiztosí­
tást. A férfi boldogan rohan
el, nyilván balesetbiztosítást
kötni. Ha aztán legközelebb
egy tégla szétloccsantja a
fejét, sebaj: be van bizto­
sítva!
S ezután m it kell m ár Win'*;
csak beszerezni? Sírkőt Lő- — S a jn á lo m , J e n ő , e s a k a k k o r m e ­
Wvnpl RuHánl g y e k m a g á h o z f e l e s é g ü l , h a v a la m i Kül-
k e r - v á ila la t h o z m e g y d o lg o z n i . . .
tette, hogy a legokosabb
Budapesten, itth o n nyaral­
ni. Ez a legkényelmesebb,
legszebb, legkevésbé fárasz­
tó. T alán egyedül a változa­
tosságot nem biztosítja. De
ezen is lehet segíteni: az év­
ből 50 hetet m ásu tt kell el­
tölteni, s akkor 2 h ét üdülés
idehaza nem csak kénye­
lemmel. hanem az újszerű­
ség, a változatosság ingeré­
vel is hat.
nnrio
- « r
ÜJ ITALT szeretnék for­
galomba hozni nyáron, csak
m ég nem sik erü lt végleges
nevet találnom számára;
Vagy kátrányízű szörp vagy
szörpízű k átrá n y lesz a
neve. ,
( f . 1 .)
í
J
 P a c ifik á c ió A lg é r iá b a n

L acoste: C sönd é s béke lesz ittl

Ezt a ré s z t fe lp e rzseltetem !

Szegő G izi r a jz a

A n g lia h a r c o l a d o h á n y zá s e lle n Id eg o rv o sn á l
S á n d o r K á ro ly ra jz a V a sv á ri A n n a r a jz a

— Egy pillan at, m ost m eg n éz em , hogy i d e g e s - e ...

— Felesleges d o k to r ú r. V ezető á llá sb a n vag y o k .

Éjféli párbeszéd
W inston C hurchill, áz ő e lm a ra d h a ta tla n nyaló k ájáv al
-- ---------------- >
Iro d a lm u n k új p o z itív h ő s e ?
R é b e r L ászló r a jz a
 tábla 4 fa M h q c fo fy ......... / # ? - < & *

H o v á merüli el szép szemed világa !

A napszemüveg éje nyelte el!
Vajon ki mondta néked azt, te drága,
Hogy két koronggal: hódítóbb leszel!
M ert szemüveged két nagy korong m ár ma,
Szinte a kajüt-ablakkal rokon.
A z arcod, m int egy gázálarcos lárva,
A két ablak úgy ü l az orrodon.
A szem a lélek tükre, — de a férfi
E két ablakba hagy lessen bele !
Előled inkább óvatosan tér ki,
É s jéggé fagy szerelmes kebele.
Nagy kár, hogy eltűnt a „beszédes” szempár!
A két vakablak néma és süket.
A férfi ettől Ígéretet nem vár,
H át inkább búsan, árván elüget. . .
K. Tóth Lenke

K aján T ibor rajza

„ Y E S / "
E g y jó m ó d ú és csinos f r a n c ia n ő
R e n o b a u ta z o tt, a v á lá s o k p a ra d ic s o ­
B izta tó m á b a , h o g y g y o rs íto tt e ljá rá s s a l e lv á l­
h a sso n a fé rjé tő l. A tá r g y a lá s m e g k e z ­
V á rn a i G yörgy r a jz a
d é se e lő t t g a z d a g o n d o tá l t ü g y v é d je a
k ö v e tk e z ő ta n á c s o t a d ta :
— A sszo n y o m , a b író k ü lö n b ö ző k é r-
d é s e k e t in té z önhöz. M iu tá n ö n n e m
tu d a n g o lu l, n e tö rő d jé k ezek k el a s a b ­
lonos k é rd é s e k k e l, h a n e m m in d e n k é r ­
d é sre , m o n d ja a z t, h o g y „ ig e n .” Y es!
É r ti?
— Yes!
A tá r g y a lá s m e g k e z d ő d ö tt. A b író
h o sszú m o n d a to k a t in té z e tt a c sin o s n ő ­
höz, a k i sz o rg a lm a sa n v á la s z o lta : y es,
yes. N é h á n y k é rd é s u t á n a b író a lá ír a ­
t o t t az a ss z o n n y a l k é t je g y z ő k ö n y v e t,
m a jd fe lá llt, je le z v e , ho g y a tá r g y a lá s
v é g e t é r t. A z a ssz o n y b o ld o g a n s i e te t t
az ü g y v é d jé h e z , a k i a v é d ő k e m e lv é n y é n
ta r tó z k o d o tt.
— N os, m eg v o lt v e le m e lé g e d v e?
v /* J ó l fe leltem m in d e n k é rd é s re ?
S a v a n y ú a n v á la s z o lt az ü g y v éd :
— N a g y o n jól. H a n e m tu d n á , ön
m á r a b író felesége! U g y a n is a v á lá s
k im o n d á s a u tá n a z t k é rd e z te , h o g y h a j­
— M e g íg é r e m n e k e d , a m in t e z a k is f a m e g n ő , n e m k e ll t o v á b b f á r a d o z n o d ... lan d ó -e h o zzá n ő ü l m e n n i.

V a s v á r i A n n a r a jz a
 fattudHkvf'teáfy? A R á d ió fo ly o só já n
S á n d o r K á ro ly r a jz a
E lv i s P r e s le y , a z a m e r ik a i R o c k a rid
R o ll- k ir á ly a n é m e t „ Spiegel ” c ím ű la p
s z e r in t n e m is m e r i a k o t t á t , n e m t u d
g itá r o z n i, n in c s h a n g ja , n in c s h a llá s a ,
s f é la n a lf a b é ta .
A n é lk ü l, h o g y e z t a v i t á t e ld ö n te n i
a k a r n á n k , r ö v id e n le ír ju k a n n a k a s z e r ­
z ő d é s n e k a f e lté te le it, a m e ly e t P r e s le y -
v e l H o lly w o o d b a n k ö t ö tt e k .
P r e s le y e g y e t len f ilm é r t 2 5 0 0 0 0 d o l­
lá r t k a p k é sz p én z b en , to v á b b á a tis z ta
h a s z o n f e lé t, a z e n e s z á m o k é s a h a n g ­
le m e z e k f o r g a lm á b ó l k ü lö n s z á z a lé k o t,
v é g ü l r á a d á s u l eg y fé n y ű ző e n b e re n d e ­
z e t t v ilié t.
L e h e t, h o g y P r e s le y f é la n a lf a b é ta , d e
s z á m o ln i t u d .

4íd?<x/<r c tiK tty * úbéóz& f'

L e n T o m lin s ( B irm in g h a m b ő l) a p r ó ­
h i r d e t é s ú t j á n s z e rv e z i t á r s u l a t á t . T iz e n ­
k é t m ű v é s z é r t e g y f o n t o t fiz e t. T o m lin s -
n a k u g y a n is b o lh a c ir k u s z a v a n : A z o k , A k isze k íro zh a ta tla n , örökös társb érlő
a k ik s z e r e t n e k p a n a s z k o d n i, h a llg a s s á k
m e g a z e lő b b e m l í t e t t c ir k u s z ig a z g a tó t,
s l á s s á k , m ily e n b a j o k a t o k o z h a t a m e rő
tis z t a s á g :
— Egyre nehezebb a dolgunk. A külön­
féle rovarirtó szerek következtében egyre
nehezebb társulatot szervezni. Különösen
a D D T jelentett katasztrófát a bolhacirku­
szok történetében.
S z é p , s z é p a r o v a r i r t á s , d e le g a lá b b
a m ű v é s z ile g f o n to s r o v a r o k k a l k e lle n e
k iv é te lt te n n i.

S e m m itte v é s b ő l m á r s o k a n m e g é lte k ,
s e m m itf e s té s b ő l a z o n b a n n y i lv á n v a ló a n a
m ű v é s z e t t ö r té n e t é b e n e lő s z ö r Y v e s
K le in , f r a n c i a f e s tő é l m e g . V á s z n a it
m in d ö s s z e e g y e tle n s z ín re f e s t i b e . J e ­
le n le g — a h o g y a n ő m o n d ja — k é k
k o rsz ak á b a n ta r t.
E z id ő s z e r in t L o n d o n b a n á llit k i, s
„ k é p e i” s z é p e n fo g y n a k . M in t a z e g y ik — . . . a ztán a le ltá rn á l rá jö tte k , h o g y sik k asz to tta m .
— És m i lett a v é g e a d o lo g n a k ?
v á s á r ló e lm o n d ta :
— Olyan megnyugtatók ezek a képek.
N incs rajtuk idegesítő csatajelenet, vagy
egy kellemetlen arc, vagy ingerlő mezte­ A le g n a g y o b b úr
lenség. Csak szín. Gyönyörű kék szín.
M intha a felhőtlen, kék eget bámulná az
ember. Békét és nyugalmat ad.
D e m e n n y iv e l o lc s ó b b a n a d b é k é t é s
n y u g a lm a t a v a ló d i é g , a m e ly r e a n a t u ­
r a l i s t a t e r m é s z e t n é h a m é g e g y -e g y fe l­
h ő t é s m a d a r a t is f e s t.

T fa h d iH k
A N e w Y o r k - i r e n d ő rs é g p o n to s je g y z é ­
k e t v e z e t a r r ó l, h o g y m ily e n fe ls z e re lé ­
s ü k v a n a b ű n ö z ő k n e k . A z é p ü le te s l i s t á ­
b a n a m é r e g tő l k e z d v e a g é p p is z to ly ig
s o k h a s z n o s a p r ó s á g s z e re p e l. Ú j a b b a n
e g y e d d ig n e m h a s z n á l t k e llé k v o n u l t
b e a b e tö r ő k f e g y v e r tá r á b a : a h o s s z ú
a ls ó n a d r á g . A r e n d ő r s é g le g ú ja b b t a p a s z ­
ta la ta i s z e rin t ez a m a rc o n a r u h a d a ra b
r e n d k ív ü l a lk a lm a s l o p o tt h o lm i e lr e j­
té s é r e .
A le g k ö z e le b b i a m e r ik a i g e n g s z te r ­
film e k e n b i z o n y á r a s z e re p e ln i fo g e z a
b e ty á r o s , s z ív r a b ló a ls ó n e m ű is. H egyi fu v a r t c s a k v á lla lo k !
 J x rz£ £ (s m l 'g o i d a 's
t 4-

B E E T H O V E N e g y n a p o n a bécsi
H a tty ú b a n a k a r t e b é d e ln i. L e ü lt, k o ­
p o g o tt a p in c é rn e k , a k i szokás s z e rin t
n e m jö t t . Ú jb ó l k o p o g o tt, d e h iá b a .
K ö z b e n e lö v e tte a k o tta f ü z e té t és írn i
k e z d e tt. M o st j ö t t a p in c é r, h o g y fe l­
v e g y e a re n d e lé s t, c sa k h o g y a M ester
n e m h a llo tta ö t. A p in c é r tá v o z o tt azzal,
h o g y m a jd k é ső b b is m é t v isszajö n .
B e e th o v e n m in d m é ly e b b e n a m u n k á b a
m e r ü lt. V égre fe lria d t é s erély esen k o ­
p o g o tt: „Fizetek!”

I I . F Ü L Ö P , S p a n y o lo rsz á g k ir á ly a
u ta z á s a a lk a lm á v a l a r r a k é n y sz e rü lt,
h o g y a z é js z a k á t eg y p a r a s z t h á z á b a n
t ö l ts e el. A z u d v a ri szo lg ák , h o g y a k i ­
r á ly s z o k o tt k é n y e lm é t b iz to s íts á k , m in ­
?\ v.etccj id őb en t a r t o t t é r t e k e z le t e k r e . d e n t fe lfo rg a tta k a sz e g én y p a ra s z t o t t ­
h o n á b a n . V égre, a m ik o r a h á z ig a z d a a
z a k la tá s o k a t v é g ig sz e n v e d te é s az u d v a r
in d u ln i k é sz ü lt, a k ir á ly m e g k é rd e z te
A g om bolyag V alahol A usztriában tő le : „ M it k ív á n s z ju ta lm u l? ” „ S e m m i
e g y e b e t” — v o lt a v á la s z — „ c sa k a z é rt
K aján T ibor ra jz a P u s z t a i P á l r a jz a a k e g y e le m é rt e sed ezem , h o g y F e n sé g e d
s o h a tö b b é n e sz á lljo n m e g az é n h á ­
z a m b a n .”
í G G i

b a r a c k o t énní
X I V . L A JO S f r a n c ia k ir á ly eg y id ő ­
b e n v e rs e k e t ír t , m e ly e k e t igen jó k n a k
h i t t é s n a g y b iz a k o d á s s a l m u t a t t a m eg
ő k e t B o ile a u -n a k , a h íre s k ritik u s n a k .
„ F e ls é g e s u ra m — m o n d o tta B o ile a u —
F e ls é g e d n e k se m m i se m le h e te tle n . M o st
s z á n d é k á b a n v o lt ro ssz v e rs e k e t ír n i és
tö k é le te s e n e lé r te a c é ljá t.”

« Ä ' A M Ú L T SZÁ ZA D h a tv a n a s é v e ib e n
t ö r t é n t , h o g y e g y a m e rik a i sz e rk e sz tő
W a s h in g to n b ó l é rk e z ő le v e le it k o rá b b a n
k a p t a m eg, m in t m á s k o r. É rd e k lő d é sé re
m e g tu d ta , h o g y sz e re n c sé jé t egy fa r k a s ­
n a k k ö sz ö n h e tte , m e ly m é rfö ld e k e n k e ­
A ratás idején re s z tü l k e rg e tte a p o sta k o c sit.
V árnai G yörgy rajza A sz e rk e sz tő fe ls z ó líto tta a k o rm á n y t,
h o g y a lk a lm a z z o n a p o s ta v o n a la k ra é h es
fa r k a s c s o rd á k a t — a p o s ta m e g g y o rsí­
tá s á r a .

E lső díj: családi ház

— Mi v a n a k e z e d b e n ?
— V IT -so r sje g y . M eg a k a ro m nyerni
a c s a lá d i h á z a t.
— H is z e n n e k e d v a n családi h á z a d !
— C sak v q lt. E llo ttó zta m .
 A fu sizó A g g ó d ik a F öld
H é b e r L ászló ra jz a

— Már m e g in t ez a gom bai Meg a k a r n a k m érgezni!? . . .

M ió ta P a l i é s K l á r i, P a l i
kezd em én y ezése n y o m án közös
m e g e g y e z é s s e l s z é tv á lta k e s z ­
p r e s s z ó a s z ta lt ó l é s s z ig e ti p á d ­
t ó l a z z a l, h o g y e n n e k a s z e r e ­
le m n e k íg y , a h o g y v a n , s e m m i
é r te lm e é s le g jo b b , h a s o h a -
tö b b é n e m t a lá lk o z n a k —
K l á r i é b e r á lm a it r e n d s z e r e ­
s e n f o g l a l k o z t a tt a , m ily e n le s z ,
h a e g y s z e r , n e t á n , v é le tle n ü l
m é g is ö s s z e a k a d n a k . H is z P e s t
a l a p j á b a n v é v e k is v á r o s .
O p e r a i d ís z e lő a d á s . A s z ín ­
n ő s z e m e k ö z ö m b ö s e n e ls ik lik
a z if jú r ó l, m i n t h a s o h a n e m is
i s m e r te v o ln a , m i n t h a c s a k
e g y m o s o g a tó r o n g y , e g y le ­
é r té k e l t , k i s h ib á s k a lu c s n i ü ln e
o tt.
A z á b rá n d n a k c su p án egy
b ö k k e n ő je v o l t, h o g y K lá r i
s o h a s e m é n e k e lt é s ő t u d t a
m ié rt...
T e r m é s z e te s e n e z e k . u t á n a
lo g ik u s c s a tt a n ó a z le n n e —
t u d o m , m in d e n jó z a n o lv a s ó
e z t is v á r j a tő le m — , h o g y
P a l i is , a k i o t t ü l a z e g y ik K l á r i é p p a N a g y k ö r ú to n s i e ­
s a r o k b a n é s t e k i n t e t é t a l á n y r a t e t t , k é t h e t e n e m v o lt f o d r á s z ­
f ü g g e s z ti. A t á n o f o r g a t a g á b a n n á l é s e b b ő l k ifo ly ó la g h a j a ,
sz e m ü k eg y p illa n a tr a ta lá l­ m i n t a s i v a ta g i r e m e té é , a m i ­
k o z ik , d e a l á n y p i l l a n t á s a k ö ­ k o r k i j ö n v e le s z e m b e ? N a
z ö m b ö s e n s ik lik e l. P a l i h a l á l r a k i? P e r s z e , h o g y k i t a l á l t á k —
s e b z e t t ő z k é n t fe ln y ö g : — Ó P a li. I l l e t v e n e m t a l á l t á k k i ,
j a j , m in d e n , m in d e n k é ső ! m e rt e k is tö rté n e t k ró n ik á s a
E z e n k ív ü l t a l á lk o z ta k m é g : s z ig o r ú a n r a g a s z k o d ik a z i g a z ­
sá g h o z , s é p p e z é r t m e g k e ll,

p a d o n a m ilá n ó i S c a la é s
a N e w Y o r k - i M e tr o p o lita n é le n ­
j á r ó é n e k e s e i d a lo ln a k . E g y e t ­
l e n m a g y a r s z e re p lő v a n c s u ­
p á n , e g y c s o d á la to s h a n g ú f ia ta l
é n e k e s n ő . M o s t t ű n t fe l a z
is m e r e tle n s é g b ő l, d e p á r j á t r i t ­
k í tó k é p e s s é g e iv e l m á r i s h o ­
m á l y b a b o r í t o t t m in d e n k it. A z
e lső s o r b a n le b ilin c s e lv e ü l
P a li. S z e m e it m e r e v e n a t ü n e ­
m é n y r e sz ö g e z i, m a j d a f á jd a l ­
m a s v is s z a e m lé k e z é s tő l e lb o ­
r u l n a k a r c v o n á s a i. A S z á z a d
C s o d á ja is r á p illa n t, sz e m ű it
ta lá lk o z ik , d e a N a g y É n e k e s ­
É p p e z é r t s z ív e s e b b e n e l­
id ő z ö t t a k ö v e tk e z ő n é l:
B á l. E g y g y ö n y ö r ű f ia ta l
lá n y já r ja a tá n c o t, ész­
b o n tó k e c s e s s é g g e l, e g y d a liá s
if jú k a r já n a te r e m k ö zep én .
D e n e m s o k á ig . M e r t a lig f o r ­
d u ln a k e g y e t, m á r i s le k é r ik .
E zz el se m j á r h a t m ég eg y fo r­
d u l ó t s e m , a m ik o r m á r m á s
f ia ta le m b e r h a jo l m e g e lő tte .
L a s s a n k é n t m in d e n h im n e m ű
lé n y k ö r é je c s o p o r to s u l. O ly a n
t o lo n g á s v a n k ö r ü l ö tt e , m in t h a
c s a k c it r o m o t á r u ln á n a k . M in d ­
e z t h a ll j a e g y s z o m o rú k é p ft fiú ,
Q
A z ü n n e p é ly e n , a m e ly e n h o g y m o n d ja , — h o g y v a l ó ­
K l á r in a k á t a d t á k a K o s - b a n
s u t h - d í ja t , m i n t a z e ls ő m a g y aa la
n ő i b ú v á rn ak .
A z a k a d é m ia i n a g y g y ű lé ­
s e n , a m e ly e n K l á r i t r e n d ­
k ív ü li k o s z o r ú s d í s z ta g g á v á ­
l a s z t o t tá k .
E g y s z fik k ö rű b a r á t i t á r ­
saság b an , ahol azo n b an
m in d e n k i K l á r i t ü n n e p e l t e , k e d ­
v e s s é g g e l p á r o s u l t ig a z i s z ív ­
b é li jó s á g a é s r e n d k ív ü li s z e l­
le m e s s é g e m i a t t , s a h o n n a n
P a l i e m i a t t z a k l a t o t t lé le k k e l
r o h a n t e l.
ta lá lk o z ta k , h is z P e s t
r p j á b a n v é v e k is v á r o s , d e
c s o d á la to s m ó d o n é p p e n a s z i ­
g e ti s é t á n y o n t a lá lk o z ta k . S
m é g h o z z á — k i h in n é ? —
é p p e n a p a d e lő tt, a h o l a n n y i t
ü l te k h a jd a n á b a n .
H á t n in c s e n e k cso d ák az
é le tb e n ?
N in c s e n e k .
M e rt K l á r i e lő ző d é lu t á n f e l ­
h í v t a P a l i t é s r a n d e v ú t b e s z é lt
m e g v e le a S z ig e te n , a r é g i
h e ly e n .
K e rté sz M a g d a 9

B izan y isten nem olyan
különös dolog, m in t ami­
lyennek látszik. Azt hi­
szem, a ferde torony min­
denkivel szóba áll, aki úgy
csinál, m int én csináltam.
Először is az em ber nem
m egy ebédelni a H otel Net-
tu n o -b j, hanem az egyik
boltban vesz egy darab saj­
tot, a m ásikban vesz egy
d arab kenyeret, a harm a­
dikban vesz k ét darab na­
rancsot, azzal kimegy a
dóm -térre, leül a Battistero
m árványlépcsőire és meg­
ebédel köröm közül, szem­
ben a Duomo-val, amely
m ögül a ferde torony ki­
leselkedik, vagy, h a már
éppen eszegetünk, mondjuk
azt, hogy szájába néz az
em bernek. A frugális koszt­
ból a torony m in d já rt lát­
ja, hogy itt valóban kegyes
zarándokkal v an dolga, nem
valam i p u ru tty a szájtátó-
val, akinek B aedeker szer­
kesztette az evangéliumát.
M ikor aztán az em ber az
am m enig ért, azaz beletö­
rö lte az u jja it a sajttakaró
papírba, akkor a m árvány­
lépcsőről lehem peredik a
fűbe, am elyre itt nem ti-'
los rálépni, hanem igenis
ajánlatos. Először is jól
esik az em bernek az a tu­
dat, hogy ő a Campo Santo
fa lá n kívül hev er a szép
zöld gyepen, nem a Campo
S anto falán belül a szép
fek ete földben, am it hét­
száz esztendővel ezelőtt Je­
ruzsálem ből hozattak ma­
guknak az istenfélő signo-
rok és signorinák. Másod­
szor sehol a világon nem
ilyen sm aragd-szín a fű és
ha az beletörik az ember
nadrágjába, örök életre
benne m arad. Ennél alkal­
m asabb ajándékot az ott­
honvalók szám ára képzel­
ni sem lehet. Meglepetés is,
nem is nagyon drága s a
fináncok szó nélkül keresz­
tü l eresztik a vámon. Ott­
hon aztán be lehet akasz­
ta n i a sifonérba s ha meg
nem etetik a mollyal, még
évszázadok m ú lv a is elcso­
dálkozhatnak ra jta a késő
unokák:
— L átjátok, ebben a nad­
rágban beszélgetett ősapánk
a pisai ferde toronnyal.
U tóvégre az é n maradé­
kaim tól igazán nem lehet
kívánni, hogy azt a páncél­
inget m utogassák, amely­
ben m int keresztes vitéz
Szaladdin szu ltán t lelöktem
a lóról. K ülönben is, ahogy
én ism erem magam at, in­
kább Szaladdin lökött vol­
na le a lóról engem, am int­
hogy a toronnyal való be­
szélgetésben is meglehető­
sen passzív szerepet vit­
tem . A beszélgetést nem én
kezdtem, hanem ő. Én csak
néztem a zöld fűből a kék
M
ÓRFEKEM
C:
A hum or mesterei
A — Igen, de az idegeim! —
0 E S Z É L G E T É ÍA / É R D E M O íW A L
eget és hallgattam a körü­
löttem gágogó libákat.
H a tty ú v al vetekszenek itt
az olasz libák, am elyek pár
lépésre tőlem ott legelnek
a tem etőcsarnok fa lá n is.
Benozzo szíw idám ító fres­
kójában, ahol az öreg Noé
tollas baretben, térd ig fel­
g y ű rt nadrágban tapossa
a szőlőt a kádban, m íg kö­
rü lö tte híres fiai, Sem,
K h ám és Jáfet já rjá k a for-
lá n á t olyan széles csípejű
toscanai m enyecskékkel,
a k ik n ek rögtön elhiszi az
em ber, hogy három világ­
ré szt népesítettek be fiaik­
kal. De mi lelh ette azokat
a trecento-m estereket, akik
a déli falra olyan borzal­
m a it festették az „Utolsó
íté le t”-nek, a „Pokol”-nak
és a „Halál triu m fu sá”-nak,
hogy az ember úgy érzi m a­
gát, m int m ikor kisgyer­
m ekkorában vasvillás ördö­
gökkel álm odott? Valami
nagyon m egijeszthette és
nagyon m egharagíthatta
ezeket a szegény piktorokat.
T alá n nekik is a lábukra
h á g ta k a csavargó angolok,
m ikor így h ev e rtek a fű­
ben, arkangyalokkal álmod­
v á n és mikor kinyitották
a szemüket, pápaszemes
meszelőnyeleket lá tta k ma­
guk előtt.
Én nem tudok a pemzli-
v el bánni, h át m ásképp ad­
ta m ki a m érgem et. Vettem
az anzikszáruló rokanttól
egy ferdetornyos k á rty á t és
megcímeztem egy m érnök­
barátom nak. Tudom , hogy
m inden jóra való m érnök
ö rü l neki, ha a m ásik m ér­
nök rosszul csinál valamit.
S hogy az öröm e m ég na-
gyobb legyen, kom m entárt
is írtam a kép alá.
Ferde torony körül
amíg handabandál
Angol, orosz, német,
francia s más vandál,
Rád gondol barátod
s ilyen rímet skandál:
Nincs több a világon
ily mérnöki skandál!
Az utolsó sort m ár ak a­
dozó pillával írtam le. Hol
leejtettem , hol fölkaptam a
fejem et, m int a döfni k é­
szülő kecske. Egyszer aztán
úgy föl találtam kapni, hogy
m ajd beleütöttem a torony­
ba. Nem m intha én töreked­
tem volna a m agasba, h a­
nem a torony hajlott felém.
Meg is szólított. Egész tisz­
tán értettem , pedig a nyol­
cadik em eletről jött a hang:
— M it szólsz hozzám,
n y ájas ' idegen?
Nem m ondhatnám , hogy
nagyon meglepődtem. Hi­
szen a szentírásban is ben­
ne van, hogy saxa loquun-
tu r s h a a Bálám szam arai
m inden nap m egszólalná­
nak, egyszer ez a m árv án y ­
csoda is m egpróbálhatja.
In k á b b az zavart m eg egy
percre, hogy nem tudtam ,
m inek szólítsam a tornyot.
De h á t a m agyar em ber
címzés tekintetében m ind­
já rt föltalálja m agát, ö tv e n ­
négy m éteres tornyot nem
lehet m ásnak szólítani, csak
M agasságod-nak.
— örvendek, hogy jól
szolgál az egészsége M agas­
ságodnak. Látom, m ind a
száznyolcvan oszlopa meg­
v an és egyáltalán nem lát­
szik meg ra jta az a hétszáz­
ötven esztendő. A m i k u ltú r­
palotánk Szegeden m ég csak
harm inc esztendős, de sok­
kal inkább m űem léknek lát­
szik, m int Magasságod.
nyögött a torony.
— Persze, sok a látogató,
ugye? Rá is ijesztettek az
újságok a világra, hogy M a­
gasságod m ostanában szé­
dül egy kicsit.
A toronynak szemmel lá t­
hatólag jólesett, hogy fog­
lalkoznak vele az újságok.
Azt hiszem, e tekintetben
még a babiloni torony is ér­
telmes em ber m ódjára vi­
selkedne. Tódítottam is a
bókot tovább.
— K ellem etlen volna, ha
a m odem m érnöki tudo­
m ány M agasságodat kiegye­
nesítené. A kkor a világhírű
pisai ferde torony m inden
varázsát elveszítené. Olyan
cam panile lenne belőle,
m int a többi.
Ügy láttam , m int most lá­
tom, hogy a torony megcsó­
válta a legfelső galériáját.
Kongott-bongott valam eny-
nyi harangja, alig tudtam
tőlük szót érteni.
— Látod, idegen, ez idege­
sít engem h alálra — dörm ö-
gött komoran. — M iért hív­
nak engem ferde torony­
nak? Mivel szolgáltam én
rá erre a gyalázkodó gúnyo­
lódásra?
— Tessék? — ám ultam el.
— H át Magasságod nem
tudja, hogy annakidején
m esser Bonannus és m esser
Guglielmo rosszul alapoz­
ták meg és ezért lett belőle
világhírű ferde torony?
— Hazugság! — rem eg-
tette meg a torony dom ború
m ellét a fölháborodás. —
Az ellenségeim találták ki
ezt a gaz rágalm at. Hétszáz
éve folyik ellenem ez az
aknam unka és hétszáz éve
nem veszi észre senki, hogy
olyan egyenes vagyok, m int
egy m árványból faragott
gyertyaszál!
H atározottan m ondhatom ,
hogy a torony e percben
ferdébb volt, m int valaha.
De h át az ilyesm it bajos
nyíltan kim ondani. Csák
úgy hebegve véltem, hogy
itt valam i tévedés lehet.
— A legőrültebb tévedés
— bólogatott a torony. — A
dolog úgy áll, hogy az egész
Pisa ferde, csak én vagyok
az egyenes.
Olyan közel hajolt hoz­
zám, hogy m egcsapott a
m árvány hűvössége. M it te­
gyen az ember, m ikor egy
ötvennégy m éteres ferde to­
rony agyonütéssel fenyegeti,
h a el nem hiszi neki, hogy
ő az egyenes és a világ a
tántorgó? Inkább elhittem
neki és m egígértem azt is,
hogy fölvilágosítom az igaz­
ságról a világot.
ím e, m eg is tettem . H á th a
tan u ln ak belőle a többi fe r­
de tornyok.
(1925)
Légi ellenőrzés
S á n d o r K ároly rajza
A k é n y elm e s
H é b e r L á s z ló r a j z a
r£
(Copyright by Olvasó)
A Ludas M atyi p o stájának tanúsá­
ga szerint még az egym illiót sem éri
el azoknak a száméi, ak ik felismerve
önm agukban a kacagtatás áldott ké­
pességét, pap írra v etik tréfáikat, s el­
küldik közlés céljából annak az ú j­
ságnak, amely a neyettetés zászlajá­
val indult el a hum or és a szatíra
széles dűlőútján. A tapasztalat azt az
igazságot kristályosította ki, hogy
aránylag sok a hum orista és arán y ta­
lanul kevés a tém a. A m ikor m ár a
kétszázadik hum oreszk szól arról,
hogy m it m ondott C sincsurák anyósa
a Közértben, az em ber kénytelen a r ­
ra gondolni, hogy a világ korántsem
olyan változatos, am int azt H erak-
leitos valaha hirdette.
A nyomor enyhítése céljából e so­
rok író ja felajánl néhány tém át azok
szám ára, akik kellő önism erettel úgy
érzik, hogy erre szükségük van. A
m egírás, a színpadi és a filmjog egy­
arán t az olvasóé, hiä tollával hajlandó
m egpiszkálni a következőkben szeré­
nyen felajánlott tém ákat.
BÁBEL TORNYA
A b á b e li v íz to ro n y -é p ítk e z é s se l m e g ­
b íz z á k a 17-es é p íté s i tr ö s z tö t. M eg is
k e z d ik a to ro n y é p íté s é t, d e a b ü ro k r á ­
c ia k ö v e tk e z té b e n a n n y ifé le u ta s ítá s t,
re n d e lk e z é s t k a p n a k , h o g y m á r se n k i
se m is m e ri k i m a g á t, s e n k i se m é r ti
m eg , h o g y m irő l v a n szó. íg y n y e rik el
b ü n te té s ü k e t azo k a n a g y ra v á g y ó és
k e v é ly e m b e re k , a k ik to r n y o t a k a rn a k
é p íte n i. E z z e l a h u m o re sz k k e l a h a s z ­
n o s n e v e tte té s e n k ív ü l m é g végső c s a ­
p á s t le h e t m é rn i a b ü ro k r á c iá ra , m in t
a n n y is z o r m á s k o r. M ellékese n a m u n k á s-
v á n d o rlá s k é rd é s é v e l is le h e t foglal­
k o zn i, p e rsz e tr é fá s a n .
B Ű N ÉS LEBŐGÉS
M egírni a m o d e m R a sz k o ln y ik o v
tö r té n e té t. R a s z k o ln y ik o v e lő tt felm a-
g a slik a p r o b lé m a : e lk ö v e th e t-e b ű n t
e g y fe lső b b re n d ű e m b e r, ak i n a g y r a
h iv a t o tt ? V a jo n N a p ó le o n h a b o z o tt v o l­
n a -e lo ttó s z e lv é n y t lo p n i, h a e ttő l fü g ­
g ö tt v o ln a dicső p á ly a f u tá s a ? A d iá k
h o ssz ú le lk itu s a u t á n egy öreg tra fik o s -
n ő tő l ellop eg y lo ttó s z e lv é n y t, a b ű n ­
tu d a t tó l fé lő rü lte n k itö lti, d e c s a k k é t
ta l á la t o t é r el, s m in d ö ssze 17 f o r in to t
n y e r.
KÁDEREZÉS
V őlegény m e g lá to g a tja a z t a fé rfit,
a k it a m e n y a s s z o n y m in t előző fé r je t
t ü n t e t e t t fel é le tra jz á b a n . R e n g e te g
m in d e n k id e rü l.
A CSODÁLATOS TALÁLMÁNY
E g y tu d ó s f e lta lá lja a h o m o c illin t,
a m e ly e t te lje s sik e rre l le h e t az e m b e r
ellen alk a lm a z n i. M ivel a ta lá lm á n y t
b é k é s célo k ra c sa k n a g y k ö ltség g el le ­
h e tn e a lk a lm a z n i, a tö m e g g y á rtá s s a l
v á r n a k ad d ig , a m íg az em b erisé g le g ­
a lá b b n é g y m illiá rd fő re rú g , a t a l á l ­
m á n y a lk a lm a z á s a t e h á t k ifizetőbb.
INTERJÚ NÚBIA PÁRDUCÁVAL
M o n d ja el v é g re a n y ilv á n o ssá g s z á ­
m á r a , ho g y m ié r t n e m sz ü l g y á v a n y u la t,
m eg győződésből-e, v a g y c sak p u s z ta
m a ra d isá g b ó l.
*
Nem akarok fenyegetőzni, de ha
önök nem írjá k m eg a fenti tém ákat,
akkor megírom én, s aztán m ajd ol­
vashatnak!
Feleld László
 Divatos strandkabát
P u sztai P á l ra jz a
Elem ér kinézett az ablakon.
A reggeli verőfény zápora alatt
fü rd ö tt a környék. Elégedetten
v ette fel a frissen tisztított hó­
fe h ér nyári zakót. Büszkén vo­
n u lt ki vele, m int egy lagzira
készülő hattyú.
A zsúfolt villamos lépcsőjén
k etten lógtak, Elem ér és egy
derék em ber szerszámládával.
A derék em ber kezében meg­
b illent a láda, szelíden üdvözöl­
te Elem ér hófehér nadrágját,
éppen csak leadta a névjegyét.
A névjegy szürke foltként vi­
ríto tt a fehér vásznon. Elemér
kétségbeesetten kapaszkodott a
peronra. Itt egy m am a éppen a
gyerm ekét etette jó fa jta szend­
viccsel és közben m aga is táp­
lálkozott.
— Ne tessék félni, vigyáz a
gyerek — m ondotta a mama,
am ikor látta, hogy Elem ér és
hófehér zakója rém ülten elhú­
zódik a lakomától.
A gyerek vigyázott is, de a
m am a annál kevésbé: a szend­
vics belsejéből a legízletesebb
fa la t pottyant a feh ér ruhára.
B enn a hivatalban, Elemér
rögtön fogasra akasztotta a ka­
b áto t és így csak a nadrág k a­
pott enyhe pasztellszerű árnya­
lato t az indigópapírok jóvoltá­
ból.
De a kabát kárpótolta magát
az ebédnél. Jó k o ra m ártás-
fröccs jelezte a m enü legpom­
pásabb fogását.
M unka után Elem ér óvatosan
— V es z te tté i! V an rajta' bolyongott az állványokkal di-
A rajkózenekar is r é sztv e^ ^ VIT-en
szített utcákon. M ajdnem bele­
ütközött egy kém ényseprőbe,
— egyszerre ugrottak félre egy­
m ástól, Elemér a ru h á ja iránt
érzett aggodalomból, a kém ény­
seprő babonából. Nem szeren­
csés dolog hófehér ruhás em­
berrel találkozni. A félreugrás
jól sikerült: Elem ér nekim ent
az egyik állványnak és jókora
adag m aiteres keveréktől fosz­
to tta meg az építkezést. Közben
homok folyt le a m agasból a
v állára és a hátára.
— Építkezés a la tt a homok
zavartalanul folyik — állapítot­
ta meg Elemér akasztófahum or­
ral.
M ire hazajutott, a ru h á ja úgy
f e s te tt. . . No de m iért vesződ­
jü n k a leírásával, adjuk át a
szót Elemér feleségének.
— Szörnyű em ber vagy —
m ondotta a hitves, — reggel
vetted fel hófehéren ezt a ru ­
h át és most úgy nézel ki ben­
ne, m int egy szénhordó.
M éltatlankodva folytatta:
— Adhatom be ú jra a puce-
rájba! Édes fiam, nem tudsz
m agadra jobban vigyázni?!!
Hányszor kell egy nyáron a vá­
szonruhádat kipucoltatni?!
Elem ér rezignáltan felelt:
— Egyetlen egyszer, anyukám.
M ire az öltöny visszakerül a
pucerájból, m ár ránkborul az
ősz és a ru h á t szép tisztán el­
ra k ju k a jövő n y árra.
(Stella)
S ándor K ároly rajza
ti
/
 Történet H a rc a z író a s z ta lé rt
a lelk iism eretről
/O Délelőtt tíz óra
'T volt. A rablógyil­
kos összeszedte az
ékszereket és utol­
só pillantást vetett
áldozatára, a meg­
gyilkolt öregasz-
szonyra. Aztán óva­
tosan kinyitotta az ajtót és kisurrant
a lépcsőházba. Amikor az utcára lé­
pett, egy másodpercig azon töpren­
gett, hogy merre meneküljön, azután,
amikor megpillantotta a sarkon be­
forduló villamost, elhatározta, hogy
arra fog felszállni.
Ezen a villamoson ugyanebben a
pillanatban megkérdezte a vicces ka­
lauz az utasoktól:
— Kinek nem tiszta a lelkiisme­
rete?
A villamos lassított, megállt, a
rablógyilkos felszállt és nemsokára
újra felhangzott a kérdés:
— Kinek nem tiszta a lelkiisme­
rete?
A rablógyilkos a zsebébe nyúlt, de
véletlenül abba, amelybe az elrabolt
ékszereket süllyesztette. Egy pilla­
natra összerezzent, de azután a má­
sik zsebéből előkotort 70 fillért és
kért egy átszállót.
A kalauz átadta a jegyet, amelyet
a rablógyilkos az öregasszony pénz­
tárcájába gyömöszölt.
Időnként felhangzott a kalauz kér­
dése: „Kinek nem tiszta tt lelkiisme­
rete?", de a rablógyilkosra már rá se
nézett. Az már váltott jeg ye t...
( p a l á s ti )
^ __________________________
— M ég t a r t o m m agam , anyukám .

I t t a tfe fr -p s e tto ic -
M eghívás
— Is z u n k e q y d u p lá t, uram ,
v illa m o s u n k . . .
Váratlan vendég
— C sa k e q y s z im p lá t k é r e k !
1957 n y a r á n ...
Egy zacskó ba­
rack fekszik az asz­
E lő z e te s je le n té s talon, a rádió előtt.
A bemondó se­
besen darálja a
híreket. Szemem az
ágyon heverő új­
ságokra téved: Az
„Audrey” tornádó egy várost eltörölt
Amerikában . . . Jugoszláviában egy
földművesbe kétszer egymás után be­
lecsapott a villám ... Hőhullám és
havazás európaszerte ... Minden ed­
diginél nagyobb kitörés a Napon . ..
A repülő- és hajórádiók elnémul­
nak ...
a m íq jö n a A rádió most a következőket mond­
ja: „A Nemzetközi Geofizikai Év köz­
leménye valamennyi megfigyelőálló­
másnak: A különleges világinterval­
lum tovább tart."
Megborzongok. Ennyi és semmi
több? Node, mi az az intervallum?
Lehet még tőle járni az utcán? Kép­
zeletemben hatalmas ködfoltok ör­
vénylenek, vakító csillagok gyullad­
nak, üstökösök csóválják a farku­
kat . ., Egy gáztömb kiválik és szédí­
tő sebességgel megindul a Kissalét-
rom utca felé, ahol én lakom . ..
Sóhajtva nyúlok a zacskó után.
Amíg a gázgömb ideér, legalább
megeszem a barackot. ..
Itt a z s e b -e rő m ű is P. L. I. « 13

d G e a F u /c &
E gy bolt, a nem
E g y , c sak eg y ü z le t e lő tt
n e m á lln a k m e g so h asem az
e m b e re k a K o s s u th L ajos u t ­
c á b a n . E z az ü z le t az e lő tt
d iv a tá ru h á z v o lt és m a is a
B e lk e re sk e d e lm i M in isztériu m
ü z le th á ló z a tá n a k egy ik leg ­
sz e b b b o ltja le h e tn e . É s m i
v a n o tt? A z É p íté s ü g y i M i­
n is z té riu m D o k u m e n tá c ió s és
M égpedig — m i n t a b e já r a t­
n á l o lv a s h a tó , „ K iv á ló v á l­
la l a ta ” .
N os, m i le s b e á lltu n k az
ü z le t e lő tt és m e g á lla p íto ttu k ,
h o g y m ásfél ó rá n á t egyetlen
érd e k lő d ő , e g y e tle n vevő sem
m e n t b e az ü z le tb e . A gyöpyö-
r ű e n á té p í te t t k ir a k a to k m e l­
l e t t se m á llt m e g se n k i. M iért
is á llt v o ln a m e g ? H iszen
n in c s a z o k b a n so k lá tn iv a ló .
A z eg y ik b en e g y h á z te rv e
v a n , a m ely en a p in c e , a r a k tá r
é s a to r n á c r a jz a lá th a tó . E g y
m á s ik k ir a k a tu k b a n az É p ítő ­
ip a r i T e c h n ik u m v é g z e tt h a ll­
g a tó in a k ta b ló ja díszeleg. A ny-
Most ju tott
H á ro m e s z te n d e ig p ih e n t egy
a k t á n a V ám felügyelőség 6.
s z á m ú h iv a ta la , a z u tá n a k ö ­
v e tk e z ő le v e le t ír ta , egy a z ó ta
m e g s z ű n t v á lla la t jo g u tó d já ­
n a k : „A C ím 1954. szep t. 25-én
a 159.055— 70. sz á m ú v á m ­
ő rség i le t é ti s z á m lá r a 10 fo ­
r i n t o t f iz e te tt b e a befizetés
re n d e lte té s é n e k m e g j elölésenél-
k ü l. A befizetés a P é n z in té z e ti
K ö z p o n ttó l á t v e t t „eg y cso­
m a g k ő é r t” t ö r t é n t . A V á m ­
felügyelőség m e g k e re si C im et,
sz ív e sk e d je n e k m e g á lla p íta n i
é s 15 n a p a l a t t közölni, hogy
a b e fizetés m e ly ik h iv a ta l,
m ily e n sz á m ú re n d e le te a la p ­
j á n tö r té n t, h o g y a befizetés
Idejében
M o st k é sz ü l a z ú j te le fo n ­
k ö n y v , e z é rt id e jé b e n figyel­
m e z te tjü k a k ö n y v szerkesz­
t ő i t egy ta k a ré k o s s á g i leh e­
tő s é g re .
A ré g i te le fo n k ö n y v 213.
14 • o ld a lá n u g y a n is so k h e ly e t
----------------- Prózai vendéglőket! -------------------
N em csak v íg já té k leh et ze n é s és prózai’ h a n e m — v endéglátó-
ő tá c S á v c ié '/ ipari v á lla la t is, m ag y aru l: vendégló. H a k ic s i, a k k o r ko csm a,
h a n a g y , a k k o r étterem . D e a k á r kicsi, a k á r n a g y : zenés.
Nem tu d o m , észrev e tté k -e é t-tá rsa im , ho g y B udap esten alig
m egfelelő helyen lehet p ró z a i v a cso rát e n n i? Ö rü lü n k a n n a k a k o n ju n k tú rá n a k ,
am ely a tá n c - , szalon- és cig á n y z e n e k a ro k ra v irra d t, v iszont
n y i r a n in c s m it k ite n n i e n n e k van a v a c so rá z n i kívánó p o lg á rn a k egy o ly a n lelk i és id e g á lla ­
a n y o m ta tv á n y o k a t á ru s ító pota, a m ik o r a virslit c sa k to rm á v a l sz e re tn é elfogy asztan i,
b o lt n a k sok k ir a k a tá b a , ho g y nem pedig csárdással. É s k ü lö n ö se n ébren él ez a vágy a szín ­
e g y e t á ta d t a k az e ls ő e m e le ti házbaj á ró közönség jó ré sz é b e n , n e m is szólva a m űvészvilágról.
fé n y k é p é s z s z ö v e tk e z e tn e k . Az e m b er k ijö n az O perából, te le W ag n er fe n n k ö lt d a llam aiv al,
m ajd b eü l a z O pera (volt W a g n e r) vendéglőbe, a h o l io h e n g rin i
É s m in d e z a K o s s u th L a jo s
élm ényeit egy cim balm os c ifrá z á sa i tépik c a fa ttá . A színész
u tc á b a n , ahol zsú fo lv a v a n n a k
pedig, a k i előadás u tá n fá r a d ta n beülne v a la h o v á éhségét csil­
a z ü z le te k vevőkkel, a h o l g y a k ­
lap íta n i, k é n y telen -k elletlen ro c k and ro llt eszik a rostélyosa
r a n s o rb a á lln a k , a h o l a lig le h e t
m ellé. B u d a p e ste n alk o n y a t u tá n nem le h e t tá p lá lk o z n i, vagy
j á r n i a já r d á n a k ir a k a to k r a
beszélgetni: m u la tn i m u s z á j! A m iben n e m c s a k az idegekre
k ív á n c s i já ró k elő k tő l.
m enő z e n e b o n a a rossz, v a la m in t a zenés h e ly e k re re n d sz e rin t
E b b ő l a h e ly isé g b ő l k ö z ­ jellem ző h a n g o s közönség, h a n e m a d rá g a sá g is, lévén a zenés
s z ü k s é g le ti c ik k e k e t á ru s ító v acso rák ára> jó v al m a g a s a b b a k a p ró z a ia k é n á l.
n a g y b o lto t le h e tn e c sin á ln i A ven d ég lő k azért ra g a s z k o d n a k a ze n é h e z , m e rt zenével
é s h a 3— 4 k is m é re tű ü z le te t m ag asab b á r a k a t, nagyobb italfo g y asztást é rn e k el, röviden:
e b b e az egy h ely isé g b e e g y e ­ term elék en y eb b ek k é v á ln a k . M egértjük a p rém iu m v ad ász-
s íte n é n e k , fe lsz a b a d u ln a 3— 4 szenvedélyt, viszont le n n e egy m á sik sz e m p o n t is: a közönség
b o lt, a m e ly e t s z é to s z th a tn á ­ érdeke, a vendégé, ak i e sté jé t n em becsípett m u la to z ó k rik o lto zó
n a k n é h á n y n a k , a tíz e z e rn y i k ö réb en , n e m bús tá ro g a tó sz ó és b rá c sa b ru m m o g á s, avagy
ig é n y lő k ö z ö tt. szaxofonrecsegés kíséretében k ív á n ja e ltö lten i, h a n e m jó v a c so rá t
A z ép ítő ip a ri n y o m t a tv á ­ enne szolid á ra k o n , h a lk , fin o m légkörben. P ró z á t a vacso rá-
n y o k a t és b ro s ú rá k a t p ed ig , z ó k n a k !
B u d a p e s t egyik le g n a g y o b b és (sz. d.)
le g fo rg a lm a sa b b ü z le tu tc é já -
b ó l e lv ih e tn é k az é p ítő ip a ri
te c h n ik u m k ö rn y é k é re , ahol Furcsa Mussolini-telep
n a g y fo rg a lm a t b o n y o líta n á ­
n a k le, m e r t a ta n u ló k n a k so k ­
önköltségcsökkentés a Balaton mentén
k a l n a g y o b b sz ü k sé g ü k v a n N a g y o n d icséretes, h o g y a
é p ítk e z é s i b ro s ú rá k ra , m in t az P o sta v e z é rig a z g a tó sá g is szem -
A s to ria -s z á lló k ü lfö ld i v e n d é ­ e lő tt t a r t j a az ön k ö ltség csö k ­
g e in e k és azo k n ak , a k ik szép k e n té s e lv é t. D e a ra ik o r a
é s d iv a to s h o lm ik a t k e re s n e k P o s ta ö n c s ö k k e n t, jó l m eg k e l­
a B e lv á ro s b a n . lene n é z n ie , h o g y ez a ta k a r é ­
(sti) ko sság m ily e n k ö v e tk e z m é n y ­
n y el já r . A szóbanforgó e s e t­ A B a la to n " " m e n té n , tö b b
b e n p é ld á u l n a g y k á r t okoz szálloda h a lijá b a n , ig en h e ­
eszükbe... az ö n k ö ltsé g c sö k k e n té s. lyesen k i v a n fü g g esztv e a
M iről is v a n szó? A rró l, B a la to n é s k ö rn y é k é n e k n a g y ­
e ls z á m o lá s a ir á n t in té z k e d n i ho g y 1957-ig a P o s ta n a g y m é re tű , ré s z le te s té rk é p e . A
le h e s s e n .” a u tó k k a l g y ű jtö tte össze eg y e s té rk é p p e l a z o n b a n b a j v a n ,
V a ló sz ín ű — ír ja a c ím z e tt, v á lla la to k cso m a g ja it. E g y - m e r t ily e n h e ly sé g n e v e k is o l­
a z O rszágos K u ltú r c ik k K is ­ v a sh a tó k r a j ta : Mussolini-telep
k e re s k e d e lm i V á lla la t jo g u tó d ­ (B oglár m e lle tt) , Főhercegi kas­
j a — , hogy h á ro m é v u tá n tély (a tih a n y i félszige ten),
m é g a jogelőd sem t u d n á m e g ­ Horthy Gyermeküdülő (S z á n tó d
m o n d a n i, m ilyen p a ra g r a fu s közelében), Zsófia Gyermeksza­
a la p já n fiz e tté k b e 1954-ben natórium (A lm ád i szo m széd ­
a 10 fo rin to t. S ő t v a ló sz ín ű , ság á b a n ).
h o g y h á ro m év v el e z e lő tt sem A té r k é p b a l s a r k á b a n m e g ­
t u d t á k v o ln a m e g m o n d a n i. egy z ö ld s z ín ű p o sta a u tó 10— ta lá ltu k a k ia d ó n e v é t. A
K é r té k , fiz e tté k . . . 15—20 v á lla la t cso m a g ja it sz e d ­ „Keresztény Főiskolai Hallga­
E d d ig a 10 f o r in t e sete. te össze. E z t a c so m a g g y ű jté st tók Centrum Fogyasztási Szö­
M o s t m á r csak a ttó l k e ll félni, b e s z ü n te tté k és a p o s tá n á l k i­ vetkezete”, 1939-ben n y o m a ttá k
h o g y a V ám felügyelőség v a la ­ m u t a tj á k , h o g y ez e n n y i é s e z t a té r k é p e t. V a jo n az a z ó ta
m e ly ik m á sik o s z tá ly á n t a l á l­ e n n y i m e g ta k a r ítá s t je le n t. E z e lte lt 18 é v a l a t t n e m le h e t e tt
n a k , m o n d ju k eg y 1870-ből igaz, d e a z t m á r n em á ll a p ít­ v o ln a k ic s e ré ln i a B a la to n
s z á rm a z ó befizetési la p o t és já k m e g , h o g y u g y a n a k k o r „ d iv a tja m ú lt” té r k é p é t?
e lk e z d ik k u ta tn i, h o g y 87 é v ­ m ily e n n a g y k á ro k a t okoz —
v e l e z e lő tt ki, m ily e n re n d e le t ez a ta k a ré k o s s á g . A 10— 15— 2 0
é s p a ra g ra fu s a la p já n f iz e te tt v á lla la t u g y a n is m o s t 10— 1 5 , A próhirdetés
b e h u s z o n h é t k r a jc á r t. — M ert v a g y 20 te h e r a u tó v a l s z á llítja
u g y e b á r a b efizetés e ls z á m o ­ a c s o m a g o k a t a p o s tá ra . T e h á t,
lá s a ir á n t, h a e lk é s v e is, de a m it e g y a u tó v é g z e tt el, a z t Meleg o tth o n r a lel­
in té z k e d n i k e l l . . . m o s t s o k k a l tö b b kocsi b o n y o ­ nek a b ogarak a ház
lítja le. K ö n n y ű k is z á m íta n i, u d varán h e v e r ő két köb­
ho g y ez a . „ ta k a ré k o s s á g ” m i­ m é te r s ó d e r b e n é s k ő tö r ­
szólunk! lyen té k o z lá s t jelent! m e lé k b e n , a m e ly e t h a t é v ­
V iss z a k e ll té r n i a ré g i g y ű j­ v el e z e l ő t t is m e r e t le n c é l ­
fo g la ln a k el a b u d a p e s ti m ozik tő re n d s z e rh e z , hiszen a p o s ta lal s z á llít o t t a k o d a . A k i­
n e v e i, cím ei, te le fo n sz á m a i. és a c s o m a g o k a t k ü ld ő so k n ek s z ü k s é g e van rá , e l­
A jánlatos lenne ezek et a v á lla la t e g y fo rm á n a n é p t u ­ v ih e t i. L e v e le k e t „ h a n y a g
k észü lő új könyvből kihagyni, la jd o n a é s n e m k ö z ö m b ö s, h á z k e z e l ö s é g ” j e lig é r e a
m ert a telefonáló ú gy is hiába h o g y e g y id ő ó ta v a la m i a ré g i V ili. k e r ü le t S z ig o n y u.
tárcsázza a szám ot, a kagylót k ö lts é g so k sz o ro sá b a k e rü l-e , 3 0 -b a k é r jü k .
soh asem veszik fel. v a g y se m .
 ö tk o r érek haza, két lágy­
tojást akarok hirtelen és
esz a m éreg: hetek óta alig
pislákol a tűzhelyen a láng.
Épnen kezdem hangosan so­
rolni, hogy kiket vessen föl
a gáz, am ikor csengetnek s
rokonszenves fiatalem ber
azt kérdi:
— Nem rossz véletlenül a
gázrezsó?
K itörő lelkesedéssel nyi­
tok ajtót, soha jobbkor nem
küldte a fogyasztók védan-
gyala. Kicsi táskából fogót,
csipeszt, á rt és drótot szed
elő, leszereli a leszerelni-
valókat, fú jja, szíjjá, szur-
kálja és negyedóra m úlva a
gáz ak k o ra lánggal ég, hogy
ökröt lehetne sütni rajta.
Melegen rázom a kezét és
dicsérem a Gázművek gon­
dosságát, ám azt m ondja
nagyszerényen, hogy nem
onnan jött. Dolgozó ugyan
valam iféle vállalatnál, de
m unkaidő u tán m aszekala­
pon folytat közhasznú tevé­
kenységet.
— H ja úgy . . . Sebaj, fő,
hogy megcsinálta. Mivel
tartozom?
— A m ennyit tetszik —
válaszol a lekötelező fiatal­
em ber és rövid lelkitusa
u tán adok egy tízest, gon­
dolván, an n y it m egér ne­
kem.
Köszöni és megy. Egye­
nest a szemben levő ajtóhoz
lép, csenget és felteszi a
k é rd é st:
— Nem rossz véletlenül a
gázrezsó?
Vagy húsz helyen csenge­
tett, húsz öröm rivalgás fo­
gadta, volt, ahol vacsorára
ott ta rto ttá k és eladó lányu­
kat a k a rtá k hozzáadni fele­
ségül. Késő éjjel szabadult
a lakók ölelő karjából s
hozzávetőleg két darab szá­
zast fú jt összv; a mi kis h á­
zunkban.
Lám, a m agunkfajta nép
többségével az a baj, hogy
élhetetlen. Ledolgozza a
m unkaidőt s azután v árja a
fizetésemelést, holott szak­
Sétáltatás
tudását m unkaidő u tán m a­
szekalapon értékesíthetné.
Vagyont keresne, h a volna
benne üzleti érzék és m ellé­
kest vállalna. Gondoljon
csak kiki a saját szakm á­
jára. M ilyen kapós lenne
például a m atem atika érde­
mes tan ára, h a végigcsen­
getné a lakásokat és meg­
kérdezné, hogy nincs-e v é­
letlenül megcsinálnivaló
másodfokú egyenlet a kony­
hán. M elyik családnál
nincs? Csak napi tíz Pitha-
goras-tétel, húszasával meg­
szám ítva — hatezer froncsi
pluszjövedelem. M ert hiszen
szép a tan ári fizetés, egyre-
m ásra ép íttetik a villákat a
Balaton körül, de azért a
hatezer az hatezer. A nyelv­
tanárok nagyvakációban
énekegyüttesbe töm örülné­
nek, a tenor az udvar köze­
pén gitár m ellett dalolná a
ném et rendhagyó igéket, a
m ásodtenor hozzá tercben a
derdidaszt ragozná, amiköz­
ben a basszuskettő öblöge­
tő m élyzengéssel ismételné
kvintben alá: „W urde ge­
w orden sein . . . w urde ge­
worden sein . . . ” Tízesével
hullanának a húszasok.
Csak a könnyű lehetősé­
gek sorozata csábított tan te­
rületre. M inden foglalkozási
ágnak m egvan a sánsza
Hányszor nem tud aludni az
ember, m ert fogalm a sincs,
hogy ágya m ilyen magasan
fekszik a ten g er színe fö­
lött? M egváltás ilyenkor a
szakem ber, a k i jön, csen­
get, hozza a lejtm érezőt egy
kis házi talajszintezés vé­
gett.
Jóm agam is élhetetlen va­
gyok. Egy ilyen humoresz­
ket csak százezer családnál
kéne felolvasnom, húszasá­
val szám ítva kétm illió fo­
rint. Ám ahogy a Ludast is­
merem, k iutal érte három ­
százat. Még abból is levon­
va a törvényes százalékot
kereseti adó gyanánt.
HlGMJtOGVBEIÜL IS
(Kisjó.) PENOmm FOCUNIF?
lő
 Példázat az anyagbeszerzés nehézségeiről 4 a f< r-lC U á k6 tu fiÜ
G erő S á n d o r rajza

A z Á lla m i N é p i E g y ü tte s m o s t é r ­
k e z e tt h a z a n a g y s ik e rű szovj e t- k ö ru tj á-
ról. N e m c sa k s z ó r a k o z ta tta k a S z o v je t­
u n ió b a n , h a n e m s z ó ra k o z ta k is, m é g
p e d ig p o m p á s a n . A sz á m u k ra ö sszeállí­
t o t t n a g y sz e rű m ű s o rb a n tö b b e k k ö z ö tt
sz e re p e lt eg y fe k e te -te n g e ri h a jó k irá n ­
d u lá s , a m e ly e n az egész tá r s u la t ré s z t-
v e t t Csenhi Im re k a rn a g y v ezetésével.
H a j ó k á z á s k ö z b e n s o k a t u g r a t tá k
Varga Im re é n e k e st, a k i e lle n té tb e n a
tö b b ie k k e l, k a la p p a l a fe jé n s ü tk é re z e tt
a sz ik rázó n a p fé n y b e n . E g y sz e r c sa k á l­
ta lá n o s d e rü ltsé g k ö z e p e tte egy s z o r­
g a lm a s te n g e ri szellő le k a p ta az é n ek es
k a la p já t és a h u llá m o k b a so d o rta . K o ra i
v o lt a g ú n y k a c a j! A h a jó k a p itá n y a
é sz re v e tte a z in c id e n s t és p a ra n c s o t
a d o tt , h o g y fo rd u ljo n vissza a h a jó és
k e re ssé k m eg a k a la p o t. íg y is tö r té n t.
A k a la p — csurom vize sen u g y a n — ö t
p e rc m ú lv a ism é t liprga Im re fején v o lt.
— M ost k é p zeld m i tö r té n t v o ln a, h a
te esel a vízb e — u g r a tta az eg y ik k o l­
lég a a z é n ek est. — T éged m ég g y o rs a b ­
b a n k ie m e lte k v o ln a.
— A z t n e m h iszem — v á la s z o lta
Varga — m e r t én ekes v a n b ő v e n a h a jó n ,
d e k a la p c sak e g y e tle n e g y .. .
Szuper vendéglő
S án d o r K ároly rajza

'J s I w ih f iíf y
OSZTÁLY- •i M ozi. Z sú fo lt n é z ő té r. A v á s z n o n a
FELETTI j® E k ib o n ta k o z á s boldog íg é re te rem eg . A
é T TEREM S jeg y szed ő k m á r h ú z o g a tjá k a fü g g ö n y t
_____ a k ij á r a t i a jtó k o n . E b b e n a p illa n a tb a n
a tö m ö tt so r közep éb ő l feláll egy p á r
é s b o to r k á lv a v erg ő d ik k i a s o r -tá r s a k
k ö z ö tt.
— P a rd o n ! P a rd o n ! P a rd o n !
E g y h a n g m é lta tla n k o d v a kérd ezi:
— M it ro h a n n a k ezek ? N em tu d n a k
m ég k é t p ercig v á rn i?
M ire egy m á s ik h a n g szelíden m e g ­
jegyzi:
— B iz to sa n m o z ije g y ü k v a n .

Ö1( ( t f m t t y
Két nő torpant meg az utcai mérleg
Az állatkertben előtt. Az egyik sovány, a másik molett.
S z e g d G iz i r a j z a Egy harmadik nő kezeli a mérleget, se
nem sovány, se nem kövér, nyilván nem
is szokta magát méregetni. A sovány
gyorsan átesik a műveleten.
— Negyvenkilenc! — hangzik az ered­
mény.
Izgatottan lépett fel a molett.
— Hatvannyolc és fél.
Az elítélt összeomlik. Kétségbeesetten
néz a nőre.
— Jó a mérlege? — kapaszkodik az
utolsó szalmaszálba.
— Dekára, kérem.
A molett remegő lábbal lelép a ldn-
padról. Tekintetében mérhetetlen szo­
morúság tükröződik. A mérleges nő,
úgyis mint asszonytárs, megsajnálja és
szelíden mondja:
— Megmérem újra. Tessék ideállni a
jobbszélére... egy kicsit még jo b b ra...
— E zek h o g y fen n h o r d já k a z o r ru k a t m o s ta n á b a n . . .
így két kilóval kevesebbet m u tat. . .
— i g e n , i d é n c s ík o s a d i v a t l (S)

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t ir ik u s h e tila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le ! a H ír la p k ia d ó V á lla la t I g a z ­

g a t ó ja . — S z e r k e s z t ő s é q : B u d a p e s t. V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V ili., B la h a L u jza tér 3.
T e!.: 343 — 100, 142—220. T e r je s z t i a P o s t a K ö zp o n ti H írla p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e l ő f iz e t é s i díj n e g y e d é v r e 1 2 .— Ft.
K o ss u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v éd u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s I g a z g a tó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
 . ír u I f o r i n t

P u sztai P á l r a j z a
I.áio<!, Jen ő, ahol csapiák a szelet, o tt aztán m egy a csónak
 Em lékeztető hálátlan emberek
számára Régi elhatározásom volt,
hogy alkalom adtán megvé­
dem az anyagbeszerzőket.
Annyi rosszat m ondanak ró­
luk az em berek, hogy az még
az én harcokban megedzett
szívem nek is sok. Spenót Lu­
kács, ak i a Faháncskiszerelő
anyagbeszerzője volt, m ár
annyi szidást kapott főnöké­
től, valah án y jegyüzér szalad­
gál B udapest utcáin. Nap
m int n a p csak ezt h allotta
szegény, hogy: „egész nap
csavarog, m eg moziba jár, ha
egyszer elmegy, egy esztendő
beletelik, am íg hazakerül . . . ”
Hát kikérem a Spenót kolléga
nevében! M ert nézzük csak:
Kedd volt. Verőfényes, jú ­
niusi kedd. És Spenót Lukács
elindult anyagbeszerezni. Csak
N apló úgy. M inden hátsó gondolat
Kallus László rajza nélkül. Első teendőjeként be­
ugrott a „M ár megint ez a
P atyolat”-hoz kiváltani a pisz-
k ításra beadott ezt-azt. Le­
m ent egy ajtó n valam i pince­
szerű helyiségbe, ahol töm ér­
dek m osott ruha, egy m osat-
lan p u lt és egy k artársnő fo­
gadta. Ö épp mosakadott. Na
igen. T isztaság fél munkaidő.
Legfőbb érté k a Lógás. Spe­
nót L ukács előhúzta azt a
két cetlit, am it ilyenkor elő
szokás húzni, és szerényen
megjegyezte, hogy ha nem za­
varná a kartársnőt, holmi ru­
haféleséget szeretne kiválta­
ni. A k artá rsn ő kissé szappa­
nos hangon válaszolt: „egy
perc türelem , kedves ven­
dég. A K artársnő, aki intézi
— távol van. Teccik tudni,
nálunk, kötetlen az ebédidő,
hogy ne akadjon fenn a m un­
ka, m eg hogy állandóan le­
gyen v alak i itt.’’ S ezzel egy
kis céd u lát te tt a pultra, am e­
lyen ez állt: „Ebédelni va­
— Elemér ma este ismét naqyon egyedül ha­ gyok”. Lukács v árt egy per­
2 gyott . . . cet. A ztán, am ikor egy félóra
m úlva m egérkezett az ebédező
kartársnő, s leszignálta a két
papirt, ad o tt hozzá egy h a r­
m adikat és elküldte Lukácsot
„itt balra, rögtön a kapu után
félem eleten” a számlázáshoz.
M ikor o d aért az ablakhoz,
egy kis cédula fogadta: „Ebé­
delni vagyok.” A szomszéd
ablakból — a pénztárfülke
ablakából kihajolt egy szösz­
ke fej és így szólt: „egy perc
türelem , kedves vendég. A
kartársnő, aki intézi — távol
van. Teccik tudni, nálunk kö­
tetlen az ebédidő, hogy ne
akadjon fenn a m unka, meg
hogy állandóan legyen valaki
itt.”
S Lukács v árt egy percet.
Aztán, m ikor egy óra m úlva
m egérkezett az ebédező k ar­
társnő, szám fejtette a szám­
lát, leszignálta és a pénz­
tárhoz küldte Lukácsot. Oda­
érve, az ablakban egy kis
cédula fogadta: „Ebédelni
vagyok!” A szomszéd ablak­
ból — a számlázásból! —
kihajolt egy barn a fej és
így szólt: „egy perc türelem
kedves vendég . . . ” m ire Spe­
nót Lukács közbevágott: „tu­
dom, tudom. A kartársnő, aki
intézi — távol van. -Teccem
tudni, m aguknál kötetlen az
ebédidő, hogy ne akadjon
fenn a m unka, meg hogy ál­
landóan legyen valaki itt...!!!”
Az utolsó szavakat m ár ordí­
totta, a szája véres tajtékot
vert, m egtépte ruházatát, fe­
jére szórt k ét csomag R api­
det, leszakította a telefonzsi­
nórt. b etö rt négy ablakot.
H át csoda, hogy csak egy
esztendő m úlva kerü lt haza?
Fenét! Ez még a szerencsé­
sebb kim enetelű esetek közé
sorolható! Még örülhet a fő­
nöke, hogy kiengedték az ideg­
gyógyintézetből.
S. Nagy István
 A m e rik a n e m h agyja a b b a a h id ro g é n kísérleteket
Vérebek alkonya Szeeő G izi ra lz a
A d e te k tív re g é n y e k k e d v e lt h a r a m ia ­
ü ld ö ző v é re b e i a v a ló s á g b a n n em is o ly a n
veszély esek , a m in t a z t a h ír ü k é s n e v ü k
s e j te t n i en g e d i. A h íre s n e v e z e te s S c o t­
la n d Y a rd e g y ik v e z e tő je k ije le n te tte a
„ D a ily E x p re s s ” tu d ó s ító já n a k , h o g y a
v é re b e k n a g y o n e g y o ld a lú a k , m ű k ö d é ­
s ü k k iz á ró la g o sa n a szag k ö v e té s é re szo­
rítk o z ik . E z m é g n e m le n n e b a j, d e a
g y a k o rla t a z t m u ta tja , h o g y a v é re b e k
s z im a tja is h a g y n é m i k ív á n n iv a ló t m a g a
u t á n . N e m ré g e g y fegyeno s z ö k ö tt m eg
a d a r t m o o r i b ö rtö n b ő l. K é z re k o ríté se
u t á n e lm o n d ta , h o g y v é le tle n ü l r á lé p e tt
az ü ld ö z é sé re k ü ld ö tt v é re b e k eg y ik é re .
A z e b ü g y e t se m v e t e t t r á , h a n e m lelki-
is m e re te s e n to v a s z a g lá s z o tt.

Hokim koH losiofai

a d o tá m á s r ó fP
A z an g o l la p o k te le v a n n a k ta n á c s o k ­
k a l: h o g y a n k e ll le szo k n i a ro p p a n t v e s z é ­
ly e k e t m a g á b a n r e jtő d o h á n y z á sró l. A
„ D a ily M irro r” h a s á b ja in F r a n k B .
J o h n s o n a k ö v e tk e z ő t a já n lja :
„Gyújts rá, s utána a cigarettát azonnal
dobd el. E zt az eljárást ismételd meg, m i­
helyt úgy érzed, hogy nem élhetsz meg
cigaretta nélkül. A harmadik eldobott ci­
garetta után már többé nem kívánod.” — Jegyezze! T is z ta m unka! T ö k é le t e s ro b b a n á s, te v e q ő sz e n n y e z ő d é s n é lk ü l!
V é le m é n y ü n k s z e r in t e z t a m ó d s z e rt
so k d o h á n y o s szív e se n k ip ró b á ln á , h a
n e m sajnálná"' a h á ro m c ig a r e ttá t.
E gyelőre c sak e n y h íten i lehet a b ú to rh iá n y t
rajzi mm/foz/mk G erő S á n d o r ra jz a
R ö v id e se n á t k e ll írn i a z o k a t a n é p ­
r a jz i m ű v e k e t, a m e ly e k a g rö n la n d i e sz ­
k im ó k fa ji s a já to s s á g a it ír já k le. A le g ­
u tó b b i n é p s z á m lá lá s — a m in t a z t a
g rö n la n d i T h u le -b ó l je le n tik — n e m
k e v e se b b , m in t 400 n é g e r e sz k im ó t t a l á lt .
N e m le h e t n é p ra jz i k ö v e tk e z m é n y e k
n é lk ü l a m e rik a i tá m a s z p o n tn a k lenni!

Politikai fm áce
A m ik o r A d e n a u e r m ég A m e rik á b a n
j á r t , m e g k é rd e z te N ix o n tó l, az a m e rik a i
e ln ö k h e ly e tte s tő l, h o g y m it ta n á c s o l
n e k i a sz e p te m b e ri v á la s z tá s o k ra . N ix o n
a z a m e rik a i e ln ö k v á la s z tá s i ta p a s z ta la ­
t o k r a h iv a tk o z v a a k ö v e tk e z ő t m o n d ta :
— M inél tö b b em b e rre l k e ll k e z e t CJLS6
fogni. — A m íg b ú to r t nem k a p o k , f e lh a s z n á lo m a n y ersa n y a g o t. . .

3

M egkezdődött a g eo fizik ai év
— T u d ja , p r o fe s s z o r úr,
hogy m a jd sz étro b b a n o k . . .
í-i r W ^ v t
V árnai G yörgy rajza
— Nos hát, Annuska, elhatároztam., hogy egybe­
kelünk, ha magácska is úgy akarja.
— Ügy akarom, Imre. Hisz tudja, hogy erre a
percre várok évek óta. S ha arra gondolok, hogy
mily boldogok leszünk, könnyek futják el a sze­
memet.
— Így legyén. Biz’ az szép dolog lesz, hogy ami­
dőn megtérek hivatalomból kicsiny otthonunkba, az
én takaros kis feleségem meleg vacsorával fogad.
— így lesz, Imre. Mielőtt munkahelyemről haza­
mennék, meg fogom vásárolni a vacsorára valót. S
ha nem érkezik túlkorán, kész vacsorával fogom
várni.
— Annuska, nekem gondom lesz rá, hogy ne ér­
kezzem túlkorán. Én előbb egy órácskára be fogok
térni egy kávéházba.
— Maga oly jó hozzám, Imre.
— Ne szégyenítsen meg, Annuska, ez a legkeve­
sebb. És együtt fogunk reggelizni is, ugye?
— Igen, Imre. A házban van tejcsarnok, már
hatkor lehet tejet kapni, Imre. Mire maga megborot­
válkozik, kész lesz a kávé, Imre.
— Mindig ily szorgos asszonykára vágytam, A n­
nuska. S vacsora után majd összebújunk, Annuska.
— Ha nem lesz nagyon türelmetlen, Imre.
— Majd én újságot olvasok, amíg maga moso­
gat Annuska. Nem fogok a konyhácskájában lábat-
lankodni, Annuska.
— Maga oly jó hozzám, Imre. És vasárnap?
— Vasárnap sem fogok lábatlankodni, Annuska.
— Süthetek, főzhetek zavartalanul, Imre?
— Igen, Annuska. Számíthat rám.
— Maga engem meg akar ríhatni, Imre.
— S ha aztán megérkezik a kis trónörökös, akkor
majd nekilát, hogy felnevelje, ugye Annuska?
— Hát persze, Imre. Fiút fogok szülni magának,
Imre.
— Maga meg akar ríhatni, Annuska. Hogy fogok
sietni a meccsről haza, hogy láthassam, hogyan fej­
lődik a gyermek, Annuska!
— Maga oly jó hozzám, Imre!
— Biz’ az én kis feleségem hideg vízbe se te­
néha olyan id eq es vagyok, gye bele a kisujját, Annuska. Apropo... Vállalja a
nagymosást is? t .

t & i e W c / e N f É l L e
Ahhoz képest, hogy még csak a
hidegháborúnál tartu n k , figyelem re­
m éltó teljesítm ény a nukleáris rob­
banások során keletkező húszm illió
fokos hőség.
*
Baktérium véleménye a gyógy­
szerekről:
— Ezeknek az embereknek mindiq
pusztító eszközökön jár az eszük
*
Történelm i időket élünk, s ez saj­
nos, m indig így lesz, am íg csak el
nem tö rlik a történelm et.
*
Az egészséges ember nem ismeri
a gyógyulás mámorító érzését.
*
A k orlátolt em berek n éh a tan ács­
talanul álln ak a korlátlan lehetősé­
gek e lő tt
*
Terv nélkül nem lehet élni. össze­
állítottam, hogy mi mindent nem
csinálok.
*
K om m ersz-író véleménye:
— A ki az utókornak alkot, az
olyan, m in t a pék, aki a következő
nem zedéknek süt.
F L. Ásó, kapa 30 ü ti k a i
 Sok az ü z e m i lopás G erő Sándor rajza

1 1±

R a k tá ro s : M ine k ide á la r c , u r a m ?

A plakátragasztó ötlete P esti sz ín ig a zg a tó fohásza

S án d o r K ároly ra jz a

M u n k a u tá n estefelé
V á r n a i G yörgy r a jz a

— M ié rt v a g y o ly a n r o s s z k e d v ű ? — A d d , ó T h á lia , h o g y a J ö v ő s z e z o n b a n le q a lá b b f e l e ­
— A n n y i d o lg o m volt m a , h o q y se n k it sem értem ra a n n y i új m a q y a r d a r a b o m le q y e n , m in t a m e n n y it s a j t ó ­
m egfúrni . . . n y ila tk o z a t o m b a n íg é r t e m . . .

J ó n á s k a r t á r s , te r v h iv a ­
ta li elő ad ó , m e re n g v e állt
a Szent I s tv á n körúti
O F O T É R T k ir a k a ta elő tt.
„ Ig e n , v a la m ily e n ja v a s la ­
t o t k e lle n e k ita lá ln o m , a-
m e ly n e m h a rm in c , hanem
sz á z e z e r f o r in t m e g ta k a rí­
t á s t a d — g o n d o lta — és
ak k o r m eg v en n ém ezt a
c so d á s fé n y k é p e z ő g é p e t és
m é g Á gi se m s z ó lh a tn a egy
s z ó t se m .”
E b b e n a p illa n a tb a n m eg­
l á t o t t eg y l á n y t , a k i szinte
eg y e n e se n fe lé je t a r t o t t . S
n o h a J ó n á s k a r t á r s h ű férj
v o lt, m e g b á m u lta e z t a
je le n sé g e t: p is z e o r r á t pec­
k esen m agasba em elte,
m in th a s ú ly o s szénfekete
k ó n ty a h á tr a h ú z n á a fe ­
jé t: n é z é se — m in t az
o ro szlán é a s iv a ta g homok-
szem cséi f e l e tt ■ — sik lo tt
v é g ig a n y ü z s g ő já ró k elő ­
kön.
„ E z t a p á v á t m á r lá tta m ,
is m e re m , n e m ré g ib e n sza­
la g s z o r íto tta lófarokba
p la tin a s z ő k e h a j á t — v il­
la n t fel J ó n á s a g y á b a n —
c s u k o tt, á llig é rő fe k e te p u l­
c si v o lt r a j t a é s egy k ö tö tt
k a b á t m e g e g y k ö tö t t kuli
— egész k ö t ö t t á r u kirak at!
D e m i n th a a z ó ta m e g n ő tt
v o ln a . P e rs z e , a m ú ltk o r
z ö ld s z a t ty á n b ő r p apucs­
c ip ő b en j á r t , m o s t pedig
m a g a s, t ű s a r k ú fehérben
to p o g . . . ”
„ M e g v a n a fényképező­
gép! K é sz a ta k a ré k o ssá g i
ja v a s la t! N e in százezer, de
m illió f o r in t m e g ta k a rítá s!
Ó riási! — é s J ó n á s elindult
6 a n ő u t á n . — M ilyen egy­
P esti tila lm a k
Hát é n m e ly ik e t s z e g j e m
sz erű : J á r j o n ez a n ő t o ­
v á b b a ta v a s z i k ö t ö t t á r u ­
b a n . N e vegye m eg a t ű ­
s a r k o t é s h a g y ja m e g a t a ­
v a s z i ló fa rk o t; n e f e k e tits e
b e a p la tin a s z ő k é t é s n e
v e g y e n ú j n y lo n b lú z t — a
m e g ta k a r ítá s le g a lá b b e z e r-
ö ts z á z fo rin t. P e s te n v a n
fé lm illió n ő , en nek le g a lá b b
a f e le a divat, sz e sz é ly e
m i a t t n e m veszi fel k itű n ő
á lla p o tb a n levő ta v a ly i h o l­
m i j á t . A z o rs z á g b a n n é ­
h á n y m illió ilyen v a n . J a ­
v a s lo m : tö r jü k m eg a d iv a t
e s z te le n d ik t a tú r á já t — a d ­
d ig j á r j a n a k a n ő k a ré g i
r u h á b a n , m íg el n e m s z a ­
k a d ! C sa k egym illió n ő n é l
f e j e n k é n t ezer f o r in t m e g ­
t a k a r í t á s t s z á m ítv a — e z e r
m illió ! M icsoda p ré m iu m
j á r e z é r t! ”
J ó n á s k a r tá r s fe jb e n b o ­
n y o lu lt p ré m iu m s z á m ítá s i
m ű v e l e te t v é g z e tt, a m itő l
a re k ife jo z é se b á rg y ú v á v á lt.
D e s z e m é t egy p illa n a tr a
s e m v e t t e le az e lő tte h a ­
la d ó , k in c s e t érő m e g t a k a ­
r í t á s i ö tl e te t ih le tő g y a n ú t­
la n jelen ség rő l. K o n t y á t a
t o k a j i a sz ú a ra n y fé n y é b e n
c sillo g ó m űv észi h a jc s a t t á ­
m a s z t o t t a a l á . . . L ib e g ő
b ő s z o k n y á ja p e d ig eg y
v á r o s t ro m b a d ö n tő fö ld ­
r e n g é s . . . Ig e n , fö ld re n g é s!
E z t a fö ld re n g é st i s m eg
l e h e t ta k a r íta n i!
„ M i az a k a d á ly ? ” —
m e r t m in d e n v ilá g re n g e tő
és nagy m e g ta k a r ítá s t
ig é n y lő ta lá lm á n y n a k v a n
le g a lá b b egy m e g d ö n th e ­
t e t l e n a k a d á ly a . — „A z
a k a d á l y az, h o g y a n ő k
\ MEDENCÉBEN
d o h á n y o z n i
£TK É Z N l
HGRA L N I f
Ä v TILOS :
J ~ rr \
\ M a ]
m e g a s o k k ö z ü l?
Ezt olvastuk
b o lo n d u ln a k a z ú j d iv a té r t. a Hétfői H írek 10. számában:
A fe la d a t t e h á t az, ho g y Emberi sorsa kristályos szö-
k i kell v e rn i a fe jü k b ő l e z t kőkutat példáz. Sugara az anya­
a b o lo n d sá g o t! É s m e g v a n földet jelentő nép mélyében fa­
a m illiá rd m e g ta k a rítá s . kadt. Bizonyos, hogy művésszé
M o zg alm at k e ll in d íta n i a első fokon a gyermekkori sze­
fé rje k és a z a p á k k ö z ö tt: génység kálváriái nevelték. Hi­
N e a d ja to k eg y fillé rt se vatott művész Szemes Mari, ki
ú j n ő i h o lm ira , am íg v a n születése pillanatában vette ma­
régi! — je lsz ó v a l. E g y e s ü ­ gához a tehetség útravaló ős­
le te t, ú j sz a k s z e rv e z e te t, erejét.
hazafias fé rfifro n to t k e ll Vagyis: Szemes M ari sorsa olyan
szerv ezn i e rr e a célra. A szökőkút, am elynek sugara a nép
férfiak tá m o g a tn i fo g já k . mélyéből fakad, ő m aga pedig m ár
A m e g ta k a r íto tt sz á z m illi­ m int egyperces csecsemő is tehetsé­
ókból p e d ig ú j, k o rs z e rű ges volt.
la k á s o k a t, v á ro s o k a t é p í­ Könnyezve vesszük tudom ásul.
tü n k , m in d e n férfi m o to rt,
a u tó t v a g y c s ó n a k o t v e h e t
m a g á n a k , k i m it s z e r e t.”
M entők szállítják el
A nő v á ro s re n g e tő sz o k ­ az utcai részegeket
n y á já v a l o t t im b o ly g ó it
k é t lé p é s n y ire J ó n á s e lő tt,
a k i jo b b a n m eg a k a r t a
n é z n i a p á lm a a l a t t ülő
sz e re lm e s p á rt. M it is c si­
n á ln a k azo k o tt? M a jd
egészen fe lz á rk ó z o tt a sz o k ­
n y á h o z , d e h iá b a : a k ik i-
ric s s á rg a széles ö v le t a ­
k a r t a a sze re lm e se k fe jé t.
É le s fü tty s z ó h a s í to t ta
á t a le v e g ő t. J ó n á s m e g ­
rö k ö n y ö d v e n é z e tt fel. A
Szem ere u tc a ú tt e s t é n h r
la d ta k k e re s z tü l é s a z ú t ­ — J ó , h o g y J ö tte te k f i ú k , m á r m a j d ­
jelző lá m p a p ir o s a t je lz e tt. n em eltév ed tem . . .
A m illiá rd m e g ta k a r ítá s ­
n a k fuccs. A s a rk i g a la m b ­
d ú c ü v e g a b la k a k in y ílo tt
Szerkesztőségünkbe számos
és a b e n n e ü lő re n d ő r le ­
olvasónk küld kéziratokat köz­
szólt: lés céljára. M inden kéziratot
— T íz f o r in to t, v a g y a
elolvasunk, de b írálatot csak
szem ély i ig a z o lv á n y t! azokra a kéziratokra küldünk,
E z t m in d e n e s tre m e g ­ am elyekben a hum oros írói
t a k a r í t h a t t a v o ln a .
tehetségnek jelét látjuk. A meg
nem felelő kéziratok megőrzé­
(lovas)
sére nem vállalkozhatunk.
 «««
— N ag yvonalú az ÚJ főnököd?
— Még o d á ig n em ju to ttu n k . . .
S
z ó v a l n y o lc h ó n a p az
id ő h o m o k ó r á já n t u ­
la j d o n k é p p e n n e m is s z á ­
m ít . D e a n n á l in k á b h s z á ­
m í t a h á z a s s á g r a k é s z ü lő
fia ta l p á r n a k , h a a z t a
n y o lc h ó n a p o t h a s z n o s a n
v a g y h a s z o n ta la n u l la k á s -
k e re sé sse l tö ltö tté ,
A l a k á s h i v a t a l v e z e tő je
j ó a k a r a t ú , j ó le l k ű e m b e r
s a m ik o r a k é r é s t e lő te r ­
je s z te ttü k , k e d v e se n m eg ­
ö le lg e tte a m e n y a s s z o n y ­
k á m a t , s ő t e n g e m is é s
ig a z á n n a g y o n m e le g s z a ­
v a k k a l e n g e d e tt el b e n ­
nünket .
— K e d v e s e im ! S e g íts e ­
n e k n ek em a b b a n , ho g y az
ü g y ü k e t g y o r s a n e l t u d ja m
in té z n i. T u d a k o z ó d ja n a k !
K u t a s s a n a k v a la m i m e g ­
fe le lő la k á s u t á n é s h ig y jé k
e l, a z o n n a l k i u ta l o m m a ­
guknak.
N éh án y n a p ra rá egé­
s z e n r e n d k ív ü li s z e re n c sé m
v o l t. F a c s a r P é t e r S z o l­
n o k r a k í v á n t á tte le p ü ln i.
A r é s z le te k b e n (k p . n e m
h a v i ré s z le t!) k ö n n y e n m e g ­
e g y e z tü n k s é n b o ld o g a n
r o h a n t a m a la k á s h iv a ta lb a .
M e g v a n a l a k á s , k é re m !
J ö v ő h é te n m e g e s k ü d h e ­
t ü n k . C s ig o ly a u t c a h e t ­
v e n h a t.
A v e z e tő e ls ő p ill a n a t b a n
n e m is m e r t r á m , d e n é h á n y
sz ó u t á n m á r k a p is k á l t é s
— L átja, m ily en Jó, hogy n em Ja v íto ttá k m eg a t e t ő t . . .
f e lje g y e z te a c ím e t. —
J ö j j ö n e g y h é t m ú lv a !
— E g y h é t m ú lv a 1 É n
h o ln a p f e ljö v ö k a k i u t a ­
lá s é rt, H o ln a p u tá n fe s te ­
t ü n k , jö v ő h é t e le jé n b e ­
k ö ltö z ü n k é s s z o m b a to n
m e g t a r t j u k a z e s k ü v ő t.
A k a r t á r s s z ig o r ú a n r á m
n é z e tt .
— T e s s é k a jö v ő h é te n
jö n n i! — s z ó t a g o l t a s z i­
g o r ú a n s m i n t h a o ly a s f é lé t
i n t e t t v o ln a , h o g y m e n je k
a csudába.
H é tf ő n k o r á n r e g g e l j e ­
l e n tk e z te m . A k a r t á r s k e d ­
v e t l e n v o lt.
— A la k á s ra m ásnak
v o l t i g é n y jo g o s u lts á g a s
a n n a k a d ta m . A z a la k á s
k ü lö n b e n s e m l e t t v o ln a
m e g fe le lő m a g á n a k .
— É s m o s t m i le s z ?
K e re s se k eg y m á s ik la k á s t ?
— T e r m é s z e te s e n . M in ­
d e n b iz o n n y a l m e g k a p ja !
A m á s o d ik la k á s s a l s e m
v o l t s z e re n c s é m , m e r t r e n ­
d ő rsé g i la k á s v o lt s a z t
c s a li a r e n d ő r s é g t a g j a in a k
l e h e t e t t k i u ta l n i. A h a r ­
m a d i k a t a g é p á llo m á s e g y ik
d o lg o z ó já n a k Í t é l t é k o d a .
A m á s o d ik h ó n a p b a n se m
v o l t t ö b b s z e re n c s é n k .
A h a r m a d ik h ó n a p b a n
m á r tü r e l m e t le n e k v o ltu n k
é s m e g m e r t ü n k v o ln a e s ­
k ü d n i a rra , h o g y a la k á s ­
h i v a t a l v e z e tő je c s a k b o ­
l o n d d á t a r t m in k e t é s c s a k
a r r a v á g j u n k a lk a l m a s a k
a s z á m á r a , h o g y m in é l t ö b b
l a k á s c ím e t f e l h a jt s u n k n e k i.
Ily e n fo rm á n j u t o t t la k á s ­
h o z a s ü t ő i p a r e g y ik m e g ­
b e c s ü lt d o lg o z ó ja , a M ik e s
K e le m e n té e s z k ö n y v e lő je ,
e g y m a sz e k c u k rá sz , k é t
báb aasszo n y ' és egy m o z ­
g á s m ű v é s z e ti s z a k ta n á m ő .
Á z ö t ö d ik h ó n a p b a n j u ­
b i l á l t u n k . A k k o r s z e r e z tü k
a h u s z o n ö tö d ik c ím e t. E r é -
ly e s v o lta m é s h a t á r o z o t t ,
a m ik o r k ia d ta m a k ezem b ő l
a c ím e t é s ú g y l á t t a m , h o g y
n a g y ö r ö m e t s z e re z te m v e le
a v e z e tő k a r t á r s n a k . Ö r ü lt
a n n a k , h o g y la k á s h o z j u t ­
t a t h a t b e n n ü n k e t.
N em j u tta to tt. A la k á s t
o d a k e ll e tt a d n i a B e ls p e d
e g y ik h a jt ó j á n a k , m e r t a z
a n y ó sa k iirtá s s a l fe n y e g e t­
te m eg ő t és az egész c sa ­
lá d já t, h a egy n a p a la tt
k i n e m ta k a ro d ik a k ö zö s
l a k á s b ó l.
Isz o n y ú e lk e s e r e d é s b e n
jö tte m le a h iv a ta lb ó l.
Iré n a la k á sá n v á rt. N em
v o lt a n n y i e rő m , h o g y e l­
m e n je k h o zzá és m e g m o n d ­
j a m n e k i a sz o m o rú v a l ó ­
s á g o t . Ó r á k o n k e r e s z tü l té n -
fe re g te m az u tc á n . V égül
le g y in te tte m egy n a g y o t
é s b e m e n te m e g y v e n d é g lő ­
b e . A h á r o m d e c is p o h á r r a l
a k e z e m b e n h e ly e t k e r e s ­
t e m e g y a s z ta ln á l. M a g á ­
n y o s e m b e r ü l t a b a ls a r o k ­
b a n , m e llé te le p e d te m é s
e lg o n d o lk o d v a k o r t y o lg a t ­
t a m a z i t a l t . A b e s z é lg e té s
a b o r r ó l k e z d ő d ö t t é s tö b b
f o r d u ló u t á n e l j u t o t t u n k
a la k á sü g y ü n k h ö z . A szo m ­
s z é d p is lo g v a h a ll g a tt a e l­
k e s e r e d e tt s z a v a im a t, k ö z ­
b e n n a g j 'o k a t n y ö g ö t t é s
s z e m m e llá th a tó la g csak
m in d e n n e g j'e d ik s z ó t é r ­
te tte m eg. V égül egy h a ­
t a l m a s c s u k lá s u t á n m e g ­
s z ó la lt.
— M ag a n e m tu d ja , h o g y
a z ily e n k é r v é n y r e r á k e ll
r a g a s z t a n i e g y ö tlite r e s o k ­
m á n y b é ly e g e t? É n is ig y
c s in á lta m !
A z e g é s z b ő l é g j' s z ó t se m
é r te tte m s e g y k ö n n y ű fő ­
h a jtá s u tá n m a g á ra h a g y ­
ta m . É jje l k é tó r a tá já n
f e lé b r e d te m é s v é g ig b a l­
l a g t a m a n a p e g é sz g o n ­
d o l a t s o r á n s h o s s z ú f e j­
t ö r é s u t á n j u t o t t a m e l az
ö t li t e r e s o k m á n y b é ly e g ig .
H a m aro sa n m e g é r e z te m
b e n n e a jó a k a r a tú ta n á c s o t
é s m á s n a p a s z e r in t c s e le ­
k e d te m .
A k á r h is z ik , a k á r n e m ,
a m ú l t h é t e n m e g k a p tu k
a l a k á s t é s s z o m b a to n m e g ­
t a r t o t tu k Iré n n e l az e s­
k ü v ő t.
H á l a a z ö t li t e r e s o k m á n y -
b é ly e g n e k . Rossi Károly
 mT-£*ÉLET*A MARSON
*
M indenkit érdekel a problém a: van-e
élet á M arson?
E rre a k a rtam választ kapni, am ikor a
M aradék utca 56. sz. a la tt felkerestem
Babos Ottót, aki nem régiben tért haza a
M arsról.
E löljáróban el kell m ondanom, hogy
Babos O ttónak esze ágában sem volt a
M arsra utazni, eredetileg Szamosvecsére
Ez a z tá n a p o litik a i é r z é k in d u lt a keresztanyjához látogatóba, de
Szolnoknál rossz v onatra szállt át, a k u ­
péban elaludt és m ár csak a M arson éb­
redt fel, ötvenm illió kilom éterre a Föld­
től és kedves övéitől.
Babosék roppant szívélyes fogadtatás­
ban részesítettek, m egkínáltak egy tá ­
nyér m ákostésztával és kedélyes m ákos-
tésztázás közben feltettem az izgalm as
kérdést:
— Tessék m ár m ondani, van élet a
M arson?
H azám fia, Babos O ttó elnéző mosoly-
lyal fogadta kérdésem et, aztán a tudo­
m ány ú ttörőit annyira jellemző szerény­
séggel azt felelte:
— Nincs! M indent megnéztem! N ap­
hosszat az utcák at róttam , sehol semmi
élet, alig lézengett itt-o tt egy-két pro­
peller fejű em ber. Azt gondoltam m agam ­
— A k árhogy nézem , n em tu d o m , m e rrő l Jön a fő v e szé ly . . . ban: no, m ajd este! Este benéztem egy lo­
kálba, o tt sem volt sem m i élet. H alálra
V a n n a k , a k ik íg y k é p z e lik az e g y s é g e t. u n tam m agam . . .
— Nagyon érdekes! — szóltam m egil-
letődötten. — M egállapításai bizonyára
nagy ’feltű n ést fognak k e lte n i. . .
— M agam is azt h isz e m . . . — mosoly­
gott Babos, jobbjával végigsim ítva gond­
terh e lt homlokán. — De m in d já rt m on­
dok egy m ásik példát is. A kartam inni
egy feketét. A kár elhiszi, ak á r nem , ösz-
szebarangoltam érte az egész M arsot,
m ég a F iasty ú k ra is átnéztem , de sehol
sem kaptam . Azt m ondta nekem egy pin­
cér: b ü tü lü nofta hopsz, ami m agyarul
annyit jelent, hogy: sajnálom nagyságos
úr, de a feketét m ifelénk nem ism erik,
szolgálhatok esetleg valam i m ással? H át
kérdem én: élet az, fekete nélkül?
N em et in tettem a fejem m el és lázasan
jegyeztem. Nem ak artam , hogy egyetlen
szó is elvesszen, hiszen felbecsülhetetlen
érték ű ek a tudom ány szám ára.
— L á tja , e l v t á r s a m , m l m in d a n n y ia n egy v é le m én y e n vagyunk ... — H a még azt is elmondom, hogy be­
széltem egy M ars-lakóval és kikérdez­
K ik ezek? tem , m ennyi a fizetése, m ennyit költ el
belőle kosztra, ruházkodásra, satöbbi. K i­
derült, hogy a felesége néhány n appal
előbb v e tt egy egyszerű, kétrészes, ra d a r­
ral és szárnyakkal elláto tt fürdőtrikót és
ez a vásárlás felem észtette félhavi fize­
tését. Zokogva borult az illető a vállam -
ra és többször egymás u tán elm ondotta:
nem élet ez kérem , nem élet ez k é­
rem . ; : Ezt egy valódi m arslakó m ondta!
Neki csak hisz?
Beszélgetésünk végén megköszöntem Ba­
bos O ttónak az érté k es felvilágosításo­
kat, am elyek végre eldöntötték a sokat
vitato tt kérdést: van-e élet a M arson?
Nincs!
M ár kifelé m entem , am ikor észrevet­
tem , hogy a konyhában valam i csillogó
izével játszan ak a Babos-gyerekek.
— Ez micsoda? — tudakoltam hunyo­
rogva.
Babos legyintett:
-VffMifcOS- _____ __ ________________________ — Semmi! T udja, m ég a nájlont sem
is m e rik . . . Nem a k a rtam üres kézzel
'!upaS 9ueA t> ei> t n e j p n i 14,311 P i p á i m D ?iu h i h e ‘h p i f e g i a n (?* b PJÍ>3W — jönni, hoztam néhány csillag o t. . .
8 Mikes György
 Napfürdő Reméljük
K asso ra jz a
Az egyik szabadtéri elő­
adás szünetében „lestük
el” az alábbi párbeszédet.
— Nagyon szeretek ide
járn i, a k ettős élvezet
m iatt. M int hallod, miköz­
ben itt B eethovent játsza­
nak, a szomszéd k ertből át-
hallatszik a harmonikaszóló.
Ezért kedvelem az Opera­
ház m argitszigeti színpa­
dát. Előadás közben nagy­
szerűen lehet hallani a
szomszédos mozi kísérőze­
néjét. A F asorban játszó
H ot-Jazz k ab aré se kutya.
A Moszkva étterem dizőze
leénekeli őket. De egy
cechért kettősen szórako­
zom a G undelben is: egy­
szerre játszik a tetőteraszon
a kitűnő jazz és az étte­
rem ben a kitűnő népi zene­
kar.
— Nézd, ilyen dupla él­
vezetért nekem nem kell
kimozdulnom hazulról. A
m últ héten vettem egy ezer­
ötszáz forintos rádiót, egy­
szerre jön ra jta a Kossuth
és a Petőfi.

4 k p ffő U fo A i.

A szerelem logikája
— M ondd, ha a v iláq le q sz e b b
v o l n é k , a k k o r Is s z e r e t n é l ?
Á ta d ju k a s z ó t W . I . T ifield
k a lifo rn ia i fa r m e rn e k , a k i a
T im e cím ű a m e r ik a i v ilá g la p
h ite le s je le n té s e s z e r in t B rew -
le y fa lu b a n a k ö v e tk e z ő p a ­
n a s s z a l fo r d u lt a re n d ő rs é g ­
hez:
— N y u g o d ta n d o lg o z ta m a
fö ld e m e n , a m ik o r l á t t a m , ho g y
eg y h e lik o p te r k ö rö z g e t a f e ­
je m fe ie tt, m a jd tő le m k é ts z á z
m é te rn y ire le sz á ll. O d a s ie t­
te m , h o g y ille n d ő e n ü d v ö z ö l­
je m . M eg d ö b b en éssel lá tta m ,
h o g y k is z á ll b e lő le e g y férfiú,
le szed a fö ld e m rő l h á r o m jól
m e g te r m e tt tu r k e s z tá n d in y -
n v é t, m a jd is m é t fe lsz á ll. M ire
o d a é rte m , m á r a le v eg ő b e n
lib e g e tt és rö h ö g v e in t e g e te t t
n ő je
felém . T erm elés: A zért m éq ls m eq foqom elő zn i!

Jó embcrrr' VIT-staféta
V á rn a i G y ö rg y r a ) z a Szegő Gizi ra jz a

— H alló, ö r e q e m ! Ne ig yon annyi vizet, ha nem tu d n á , — P szt! E q y s z ó t se m ! H áth a m aqa m ellett íqy én is
vízh ián y van! k iju th a to k M o szk v áb a . . .
 Az in tim sa ro k b a n ü lte k
a h a n g u la tlá m p a m e lle tt
1 % - Á l Á a /f S ^ A M A / I A . . . közel e g y m á sh o z .
— T e d r á g a . . . — s u t­
IBUSZ-plakát hívogat a to g ta az a ss z o n y .
Mátrába. — T e t ü n d é r . .. — sú g ­
Gyönyörű hely, nincsen semmi t a v is s z a B o d n á r.
Hátránya... E k k o r c s e n g e té s h a n g ­
Más prospektus a szép Börzsönyt z o tt az e lő sz o b a felől, k é t
Ajánlja. h o sszú c se n g e té s.
Festői táj, szelíd özek — A fé rje m — u g r o tt
Tanyája... fö l az a s s z o n y — ő sz o k o tt
— „Jöjj Tihanyba!” — invitál egy k e t t ő t c s e n g e tn i.
B e tu s z k o lta a fé rfit a
Hirdetés. sz e k ré n y b e é s r á z á r ta az
Újsághír: — A Pécsi Hétről a jtó t. M ég e lr e jte tte a k u l­
El ne késs! — . . . cso t, a z tá n f u t o t t az elő*
Hatnak rám, Győr, Szeged, Miskolc sz o b á b a .
Képei, A m ik o r a h o m á ly o s elő ­
Szívemet nagy kísértésnek sz o b á b ó l b e lé p te k a sz o ­
Téve ki. b á b a , a fé rj m e g lá tta az
a ssz o n y iz g a lm á t.
Jaj, hát még a Pozsony—Prága
— M i v a n v eled , m ié r t
Útirány! v a g y o ly a n ideges?
Válogatok, mint nóták közt — Id e g e s ? É n ? T évedsz!
A cigány. É n n y u g o d t vagyok. De
Csábképeken lengyel erdők, m o n d d c s a k , m i tö r té n t ,
Patakok... m ié rt j ö t t é l m a . ily en k o ­
S végül: Mitcsán, rokonoknál rá n h aza?
Nyaralok! Sió tito k z a to s a rc o t v á ­
10 K. Tóth L enke g o tt.
— E g y m e g le p e té s t t a r ­
to g a to k a s z á m o d ra . . .
Sió e lő v e tte a z s e b ó r á já t.
B ü sz k e a rc o t v á g o tt.
— M o st h á ro m n e g y e d ­
h a t . . . T íz p e rc m ú lv a i t t
le s z n e k a ciánozók.
— K ic so d á k ? — re z z e n t
m e g az asszony.
— A fé re g irtó v á lla la t
e m b e re i, cián o z n i fo g n a k .
— M ikor?
— M o st rö g tö n . E g y ü tt
in d u ltu n k el, c sa k é n villa-j
m o so n jö tte m , ő k meg!
gyalog-
É s z re v e tte a z a ss z o n y
ria d a lm á t. C so d á lk o z o tt:
— H á t t e n e m ö rülsz,
sz ív e m ?
— Ö rü lö k . . . hogyne
ö rü ln é k , d e m ié r t n e m szól­
t á l délb en ?
— M eg a k a r ta la k le p n i...
C sö n g ettek . Sió ra g y o ­
g o tt.
— I t t v a n n a k a c iá n o ­
zó k . . . e re d j fiam , n y is s
a jtó t n e k ik .
F e lá llíto ttá k a g á z ta r tá ­
ly o k a t, a z a jtó k o n és az
a b la k o k o n e ls z ig e te lté k a
ré s e k e t.
Sió s ü r g e tte a feleségét:
— S iess fiam , öltözz At,
rö g tö n m e n n ü n k kell. K a p j
m a g a d r a a k á r m it, c sa k a
m a m á h o z m e g y ü n k . N á la
a ls z u n k é js z a k a .
E lk é s z ü lte k a cián o z ó k .
Sió a z e lő sz o b a a jta já b a n
v á r t a a fe le sé g é t. Az asz-
szony m á r k a b á tb a n , k a ­
la p b a n v o lt. B e lo p ó z o tt a
sz o b á b a , a sz e k ré n y h e z s u r ­
r a n t. H a lk a n m e g k o p o g ­
ta t ta :
— N e h a ra g u d j, — s u t ­
to g ta — n e m k o m p r o m it­
tá lh a to m m a g a m .
K is i e te t t.
A c iá n o z ó k is e ltá v o z ta k .
A la k á s t m e g tö ltö tte a gáz.
( K i egykor olvasod ezeket
a sorokat , tudd meg! 1938-ban
ily e n volt a halálos szerelem .)
G öm öri László

N em tu d o m k e d v e s ü d ü ­
lő tá rs a im , ta lá lk o z ta k -e az
iz g a to tt n y a ra ló v a l. J ó m a ­
g a m szem é ly e se n is m e re m
é s n a g y tis z te le tte l k ís é r ­
te m vég ig ez id e i n y a r a l á ­
s á n a k h á tb o rz o n g a tó k e z ­
d e ti iz g a lm a it.
S z o m b a to n reg g el a b a ­
la to n i g y o rs sa l A k a r a tty á -
r a a k a r t u ta z n i é s e célból
m á r előző h é tfő n s z ö rn y ű
ú tilá z z a l k ü s z k ö d ö tt. K e d ­
d e n a z t á lm o d ta , h o g y le ­
k é s te a v o n a to t, m ié r t is
a k ö v e tk e z ő in té z k e d é s e ­
k e t fo g a n a to s íto tta .
1. F e lh ív ta a D éli p á ly a ­
u d v a r t é s m e g k é rd e z te m i­
k o r in d u l a reggeli v o n a t.
2. F e lh ív ta az I b u s z t.
3. B e n é z e tt tö b b b u d a ­
p e s ti sz á llo d a p o r tá já r a é r ­
d e k lő d n i.
4. M egnézte a m e n e t­
re n d e t.
5. M e g k é rd e z te a k ö z le ­
k e d é si m in is z té riu m o t, n e m
)7 \p $ $ < £ < f§ ]k &
v á lto z o tt-e a m e n e tre n d .
M iu tá n a k ih a llg a to tt t a ­
n ú k e g y b e h a n g z ó a n a z t v a l­
lo ttá k , h o g y a v o n a t h é t
ó ra k o r in d u l, sz o m b a to n
é le tb e lé p te tte a k ö v etk ez ő
re n d s z a b á ly o k a t:
1. Az é b re s z tő ó rá t b e ­
á llíto tta fél ö tre .
2. T e le fo n é b re sz té st k é r t
h á ro m n e g y e d ö tre .
3. A d o tt eg y ö tö s t a h á z ­
m e s te rn e k a z z a l a k é re le m ­
m el, ho g y n é g y ó ra u tá n
csengessen b e.
4. M e g iv o tt egy fé llite r
m éregerős fe k e té t, n ehogy
e la lu d jo n .
5. T a x it r e n d e lt hat
ó rá ra .
Í g y a z tá n p o n t ö t ó ra ­
kor a k ap u b an v á rta a
ta x i t. M iu tá n az n eg y ed
h a tk o r m é g n e m é rk e z e tt
m eg, v illa m o so n n e k iv á ­
g o tt a tíz p e rc n y ire fekvő
p á ly a u d v a rn a k .
— M elyik v o n a t m egy
A k a r a tty á r a ? — k é rd e z te
a p á ly a u d v a ro n m in d e n
e g y e n ru h á t viselő e m b e rtő l.
H a t ó ra k o r n e m b ír ta
to v á b b az iz g a lm a k a t, és
fe lü lt egy g y a n ú s szerel­
v é n y re . Szerencsére ez c sa k
t o l a t o t t és íg y id e jé b e n á t ­
s z á l lh a t o tt a jó v o n a tr a .
K e le n fö ld ö n k é rd e z te
m e g először ú titá r s a itó l:
•— E z m á r A k a r a tty a ?
A d d ig -a d d ig k é rd e z ő s­
k ö d ö tt, m íg v é g ü l se n k i
s e m v á la s z o lt n e k i. í g y az-
t á n m in d ö ssze k é t á llo m á s ­
s a l u ta z o t t to v á b b A ka-
r a t ty á n á l .
V issz ag y alo g o lt A k a ra ty -
t y á r a , ah o l először az in d ó -
h á z a t k e re s te fel ós m e g ­
k é rd e z te a p e s ti v o n a to k
in d u lá s á t. G on d o san b e ír ta
a n o te s z á b a , m a jd íg y sz ó lt
a v a su ta sh o z :
— N e m te ts z ik tu d n i,
az ü d ü lő b e n t a r ta n a k m e ­
n e tr e n d e t? (stella)
BEUTALÁS
(A járdaterasz pirinyó asztalkája mellett
ül két férfi és issza a pirinyó szimplát. Az
egyik hangos, a m ásik csendes.)
HANGOS (f o ly t a tja a b e s z é lg e té s t ):
P azar t r ü k k ö k e t a lk a lm a z t a m , n a g y ­
s z e r ű le r o h a n á s o k a t , a v é q é n s ik e r ü lt
m e g k a p n i a m á tr a i b e u t a lá s t . M in d en
é v b e n a M á trá b a n ü d ü lt e m n a p i n y o lc ­
é r t , a z id é n is k ijá r ta m . D e h o g y a n !
E g y i s m e r ő s o r v o s tó l k a p ta m ig a z o lá s t ,
hogy b r o n h it is z e m v a n . M in d e n k in e k
v a n ö r e g e m , é n a M á trá b a n k a p ta m a z
e n y é m e t , c s a k n in c s m in d e n k in e k i g a ­
z o lá s a . A z tá n k ö r ü ltá n c o lt a m a n ő t, a k i
a z ü d ü lé s i ü g y e k e t in té z i n á lu n k , a z tá n
m in d e n n a p f e lm á s z k á lta m a S z o th o z ,
a m íg m e q n e m u n ta k , a z t á n n á lu n k f e l ­
ső b b h e ly e n in te r v e n iá lt a m . K ö zb en
h a llo tt a m B e d e ic s is p á ly á z ik a M á trá ­
r a , g o n d o s k o d t a m r ó la , tu d j á k m e g , k i
az a B e d e ic s é s h o g y a n v is e lk e d e t t
1 9 1 4 - b e n . 4 4 - b e n é s 5 6 - b a n . T iz e n n é g y ­
b e n h á r o m é v e s v o lt , a k k o r v is e lk e d e t t
a l e g r o s s z a b b u l . V é g r e ta lá lta m n á lu n k
a v e z é r h e z e g y r e m e k k a p c s o la t o t é s
ö r e g e m . . . a z s e b e m b e n a m á tr a i b e ­
u ta lá s . ( D i a d a l m a s s z ü n e t . ) T e h ol n y a ­
r a ls z ?
C SE N D E S: B e u ta lta k a G á ly á r a , ö t
é v i jó m u n k á m ju ta lm á u l a z id én m e g ­
k a p ta m a k é t h e ti G á ly á t.
HANGOS: J ó m u n k á v a l! L á to d , e z é r t
ta r to tt ö t é v i g . Te m in d ig a g y o n k o m p li­
k á lo d a d o lg o k a t .
<*) 11

N in c sen e k
ÍL
E J C um ikor Moszkva egyik
elegáns étterm ében feltá­
lalták a Kievi kotlettet, a r­
ra gondoltam, hogy az is­
kolai tanulm ányok közé be
kellene ik ta tn i az étkezés
tudom ányát és módszereit.
Az új tan tárg y nem csak a r­
ra tan ítan á meg ifjainkat,
hogy szépen egyenek, he­
lyesen fogják a kést meg a
villát, hanem a rra is, hogy
m egism erjék m ás népek
ételeit is. Feleslegesnek vé­
lem an nak részletes elem­
zését és jelentőségének
m éltatását, hogy a gyom­
rukon keresztül milyen kö­
zel kerülhetnek egymás­
hoz az em berek, m ert erre
V III. H enriktől napjainkig
számos történelm i példát
ism erünk. Szent meggyőző­
désem, hogy a m agyar diá­
kok biztosan örülnének, ha
a földrajz és geom etria kö­
zött. m ondjuk kievi kotlet­
te t tálalnának az étkezési
ó rá n : és nem kételkedem
abban sem, hogy a szovjet
diákok is osztoznának eb-
D iagnózis
EGÉSZSÉGÜGYI
PO LITIK A
rokonai k ü lfö ld ö n ,
ben az örömben, h a náluk
m eg a két óra között pél­
dául paprikás csirkét írna
elő a tanrend.
Ilyen gondolatok foglal­
koztattak, am ikor a tányér­
b an előttem díszelgett pi­
ro sra sülten, ropogós préz-
livel bevonva egy jól meg­
term e tt csirkecom b nagy­
ságú és alakú húsétel, am it
kievi kotlett cím en helyez­
tek elém. M ellette a tá ­
nyéron rengeteg körítés.
B ár különösnek találtam ,
hogy a csirkecom bnál meg­
szokott csontot farsangi já­
tékossággal keskeny sza­
lagokra szabdalt legyező­
szerű farok pótolja, nem so­
k at elm élkedtem ezen. In­
kább a csirkecom b abnor-
mis nagysága foglalkozta­
tott. Term észettani ism ere­
teim a rra (késztettek, hogy
kételkedjem a kievi kot­
lett csirkecom b voltában.
Ekkora csirkecom b nincs a
világon — gondoltam, —
m ert Kiev ugyan másféle
város, m int Budapest, de
a csirke K ievben is csir­
ke éppen úgy, m int Buda­
pesten.
M indeme bizonytalanság
m ellett felm erült bennem
a kérdés: enni, vagy nem
e n n i. . . M ert nem tudtam ,
hogyan kezdjek hozzá. K és­
ak ik tő l cjy ó q y szert tu d n a
sel vagy villával egyem-e;
bökjerp-e vagy vágjam ;
avagy talán m egszúrjam ;
és m indezt hosszában vagy
keresztben m űveljem -e?
Élő kérdőjelként m eredtem
a pirospozsgás kievi kot­
lettre és v ártam . A m agyar
újságíró küldöttség többi
tíz tagja ü lt m ellettem : a
kollégákat is hasonló gon­
dolatok gyötörték. Egymást
lestük, ki hogyan, milyen
m ódszerrel nyúl a kotlett­
hez. Ó ráknak tűnő kínos
m ásodpercek teltek el eb­
ben az idegfeszítő figyelő
állásban. M indnyájan arra
vártunk, hogy moszkvai kí­
sérőnk kezdjen hozzá, míg
végre is k ést-villát fogott
és sim án beleszelt ebbe a
furcsa alakú óriási csirke­
combba.
Ilyen izgalm as várakozás
közben nem tu d az em ber
a részletekre — az étke­
zési szertartás apró finom­
ságaira — figyelni, csak
fellélegeztem teh át, m ikor
láttam , hogy m oszkvai ba­
rátom m ilyen m agától ér­
tetődő egyszerűséggel in­
tézte el a kievi kotlett
problém áját. Villám m al én
is leszorítottam a kotlett
papírgyűrűs északi sarkát
és egy h irtelen m ozdulattal
beleszúrtam a kést.
Vasvári Anna r ajza
sz ere z n i?
Amilyen h irtelen szúr­
tam , olyan h irtelen puk­
k a n t szét a kotlett. Csak a
kés hegyének villanását
láttam , azután sem m it:
szemem-szám telefröccsent
valam i olajszerű folyadék­
kal. Még szerencse, hogy
vaj v o lt. . . csillogó, sárga,
langyos vaj és folyt lefelé
végig a ruhám on ren d ü let­
lenül.
Bosszút állt ra jta m a ki­
evi kotlett, m e rt csirke­
com bnak néztem . Pedig
csirke melle ő, laposra ver­
ve, com balakúra össze­
hajtva, jól bepanírozva és
vajban, vagy zsírban ki­
sütve. És a belsejében — ez
különös specialitása — egy
jó adag vajat, vagy csirke­
zsírt re jt el a szakács, hogy
m inél ízesebb, porhanyó-
sabb legyen.
Nem mondom, nagyon
ízletes, de annyi bizonyos,
hogy a kievi k o tlette t csak
érzéssel és kellő ta p in ta t­
ta l lehet enni. M egszúrni
nem szabad, m e rt azonnal
megtorolja.
Földes György
 A lu ih lO r * k O H tjé e M
Jogos k érd és R á jö tt...

JÓ K A I MÓR idős korában egy­

form a m egértést m u tato tt a m agyar m a i í v
politikai élet m inden színárnyala­
táv al szemben.
— Igazad van! — m ondta a szél­
ső baloldal vezérének, ak iv el a kép­ KÖRSÉTA BUt>A?E$r
viselőház folyosóján beszélgetett, f e l e t t
m ajd kisv ártatv a a korm ánypárt
egyik korifeusa előtt ism ételte meg:
— Igazad van! OTFOGASOS
Eötvös K ároly, aki a két beszél­ VA
getést végighallgatta, ezt m ár nem
tu d ta megállni szó nélkül.
— Móricz bátyám , te egyform án
helyeselsz a k u ru c n ak meg a leg­
sötétebb pecsovicsnak. Engedd meg,
ez mégiscsak sok.
— Neked is igazad van, kedves
barátom ! — hagyta rá a nagy m a­
gyar író.

RENÉ LEFEVRE, a Comédie

Francaise érdem es tag ja m ár évek
ó ta visszavonult a színpadról, de a
fiatal kezdők, főleg a vidékiek, még (A „Neues D eu tsch lan d ” >ból)
m a is gyakran fordulnak hozzá ta­ — És m o n d ja , k i s a s s z o n y , m ennyi — De h iszen ez nem k ísé rte t — ez
nácsért, tám ogatásért. Így te tt egy a re p -ü lv e fo g y a sz tá si sz áz a lék ?
fiatal, roppant csinos színésznő is,
a k it első ú tja P árizsban a francia
színésztársadalom m indenkitől be­ É vi 200 m illió k árt okoznak a rá g c sá ló k
csült doyenjéhez vezette. Szegő G izi rajza
— Mihez a k a r kezdeni P árizs­
ban? — kérdezte Lefevre látogató­
jától.
— Becsületesen akarom m egke­
resni a kenyerem et — hangzott a
válasz határozottan.
— Akkor nyerni fog: nincs kon­
k u re n c iá ja !

OSCAR WILDE kaliforniai ú tjá ­

ról hazatérve, b a rá ti körben a kö­
vetkező tö rtén etet m esélte el:
Egy hirtelen meggazdagodott J
aranyásó fejébe vette, hogy újon­
nan épített k astélyának p a rk já t a — Hol tartan a k k o llé g á m ? Mi n eq y ő d m ü lió t m á r e lr á g tu n k . . ,
leghíresebb an tik szobrokkal fogja
benépesíteni. A m ikor m egkapta a
milói Vénus gipszm ásolatát, m eg­ R égi szöveg — új ta rta lo m m a l
döbbenéssel állap íto tta meg a ke­ Gerő S á n d o r ra jz a
zek hiányát. Rögtön érintkezésbe
lépett jogtanácsosával, aki k á rté rí­
tési pert indított a szállító vállalat
ellen és — m egnyerte a pert.

O tt sem fen ékig tejföl ?

Ahogy m ondani szo k ták : ez vicc- •
lapba kínálkozik. Oda is rakjuk.
Egy A m erikába disszidált budapesti
könyvelő most érk ezett levelében
szóról szóra a következőket írta a
családjának:
" U .i. Etűdig re n d s z e re s
\ kaptunk a z á r ó u t á l éa a 7 ::rö .s k e re 3 3 ttü l.
•Sajnos ma k ö z ö lté k v e lő n k , ho-rj ■ < i;uvi
j u t t a t á s t , ami a c sa lá d n a k Icb.löü d o l l á r t
t e t t k i, - b e s z ü n te tik , lnnék us az oka,
hofry, am int ta l á n o l v a s tá to k , - i t t a
k ö z e li lo u is a n a á lla r-b a a b orzalm as orkán
v o l t ., Mcst v e lü n k a k u ty a se: tö r ő d ik , j
m indent ezek a lo u isan & i m en ek ü ltek ’ a r a t - I
cak. l e . k i n t l á t h a t j á t o k t e h á t , i t t i s
n a jv h kc.nkürrceisl a'.’'' — G y o r s a b b a n , J u lis ! L em arad u n k !
 ÁLOMŰZÉS
Fekszem az én meg­ nikát és szedik az a l­ csak orvhallgatók va­
szokott ágyamban és tatót ha van. gyunk.
Veszprémi apróságok aludni szeretnék. A - Fél évet kitevő ál­ M iu tá n személye­
ludni, aludni a k i­ m ádon éjszaka után sen meggyőződtem ró­
A k ö z tis z ta s á g i h iv a ta l, m e n t H u n g le r Jó zsef, a d i á k ­ világos virradatig. De elhatároztam, hogy la, hogy nem vagyok
a m e ly e g y ú tta l a v e sz p ré m i szálló tö r té n e le m ta n á r-g o n d ­ nem m egyl Nézem az megnézem magamnak orvhallgató, nyugod­
k e r t é s z e t e t is kezeli, e g y n a g y n o k a , a k i m o so ly o g v a je g y e z te órát, az megy. Jóval ezt az álomúző hang­ tan hazabandukoltam
c s o k o r szeg fű re k a p o t t m e g ­ m eg: túlteljesítette m ár az szórót, még akkor is, és — nyugtalanul for­
re n d e lé s t. M ivel a k e r té s z e t­ — J á r t i t t egy m á s ik G i­ éjfélt, én azonban még ha agyonüvölt. A m int golódtam tovább az én
n e k n e m v o lt szép sze g fű je , zella i s . . . csak a forgolódásnál nézem, nézdegélem az megszokott ágyamban.
A l á n y fé lté k e n y e n n é z e t t a tartok. H iába minden. oszlopra felkapaszko­ H iszen n ekünk iga­
fiú ra , d e a ta n á r m e g n y u g ­ A nagy aludnialcarás- dott hangszórókat, lá­ zán mindegy, hogy az
ta tta : nak mifelénk csak for- északnyugati szél,
— N o, nem m ost és n em golódás lehet a vége, vagy pedig a M Á V
ezzel a fia ta le m b e rre l, h a n e m mert a m i megszokott „jóindulata ” juttatja
e z e r é v v e l e z e lő tt, S z e n t I s t ­ ágyunk beleesik a R á­ el agyongyötört fü ­
v á n n a l. U g y a n is ez a v á r v o lt kos-rendezői hangos- leinkhez a megafon
G izella k irá ly n ő k e d v e n c t a r ­ irányító hatósugará­ áloműző bömbölését.
u t a s í t á s t a d ta k a v á ro s eg y et tó z k o d á s i h e ly e . . . nak kellős közepéibe. Azon a néhány száz
le n ö n tö z ő k o c sija v e z e tő jé n e k Ez a hangszóró éjt- álomkeresőn, a kik ve­
h o g y in d u ljo n e l B a la to n a lm á * nappallá téve, fárad­ lem együtt ártatlanul
d ib a a v irá g é rt. íg y is tö r té n t hatatlanul tudatja ve­ tom ám az én álmos beleestek a hangszó­
A z ö n tö z ő k o c si o d a -v issz a kö K ö n n y ű re jtv é n y V e sz p ré m ­ lünk, hogy m elyik ko­ szemeimmel, hogy rásba, csak úgy lehet­
z e l sz á z k ilo m é te rt t e t t m eg b e n . . . M i az ? P iszkos fü g g ö ­ csi m elyik vágányra egyiknek a tölcsérét ne hathatósan segí­
h o g y a s z e g fű -re n d e lé st lebo n y ö k , p is z k o s abrosz, la s s ú guruljon, m elyiket fé­ egyenesen félénk irá­ teni, ha az illetékesek
n v o líth a s s á k . k is z o lg á lá s ? M egfejtés: A B a ­ kezzék, melyiket eresz­ nyították. Arccal az ezt a folyton zsörtö­
k o n y é tte re m : szék, k i menjen az alvók felél Így azután lődő hangszórót egy
* * irodára azonnal és akarva, nem akarva alig 50 méteres kábel­
kibe vágjon bele a részt kell vennünk a lel elvezetnék a mes-
A v e sz p ré m i v á r a t so k fiatal P á r b e s z é d a v á rb a n : mennydörgőé m enny­ nyári csúcsforgolódás- gye szélére. Onnan
k e r e s i fel. N e m ré g ib e n egy — E jn y e , d e ro ssz ez az kő alkalomadtán. E n ­ ban. E z a felfedezés m ár csak haza tudna
h o ld v ilá g o s e s té n e g y szerei- ú t! M ik o r ja v íto ttá k u to ljá r a ? nek a folyton ordítozó egészen felvidított. E d­ beszélni a gonosz és
m e s fiú a z egy ik iá b a a n e v é t, -— A b a S ám u el k ir á ly s á g a diszpécsernek jóvoltá­ dig ugyanis abban a nem nekünk. Így: a
a l á n y p e d ig e z t v é s te b e : „ I t t id e j é b e n . . ból: a Rendezőtől az tévhitben dühöngtem, diszpécser is jól járna,
v o lta m , G izella” . É p p e n a rra (sti) Erzsébet királyné útig hogy a vasutasoknak meg a m i nyugal­
elfekvő sorstársaim ve­ szánt éjszakai utasí­ m unk is biztosítva
lem együtt forgolód­ tásokat csak a „ked­ lenne.
Felháborító nak és szidják a jobb vező" légáramlás irá­
B e ro á th Ede
sorsra érdemes tech­ n yítja felénk és m i
h a a z a u tó b u s z to v a ro b o g a v a la m in t a K ohó- é s G é p ip a ri
m e g á lló e lő tt é s b o ss z ú ú to n M in isz té riu m b a n . A fé lá ju lt
to v á b b v iszi az u ta s o k a t a d o lg o z ó k m e g tu d tá k , h o g y a
le g k ö z e le b b i m egállóig. E z tö r ­ K ö z p o n tif ű té s és R e d ő n y ja v ító
t é n t sz e rd á n d é lu tá n n e g y e d ­ V á lla la t a d ta á t a k ij a v ít o tt Baj van a 72-es troli „zárórájával"
h a tk o r a Szem ere u tc a é s Szent k a z á n o k a t. E zek et c sa k p r ó b a ­
I s t v á n k ö rú t s a rk á n . A 4ö8-as A 72-es tro lib u sz , a m e ly a m e r t az u to lsó tro li az o rru k
b u s z v e z e tő je a K ö r ú t h e ly e tt V á ro slig e te n á t a M arx t é r felé e lő tt m e g y el. A z e m líte tt v á l­
a S z ig e t u tc á n á l á l l t meg. k ö z le k e d ik , k o rá n fejezi b e a la la to k dolgozói m ég m á ju s ­
T iz e n ö t u ta s n a k k e lle tt vissza- n a p i m u n k á já t. U to lsó já r a ta b a n 340 a lá írá s sa l le v e le t k ü ld ­
g y a lo g o ln ia a S z e n t Is tv á n 23.40-kor in d u l. P e d ig e b b en te k a F ő v á ro s i V illam os V a sú t
k ö r ú tig . N em á r t a n a a v e z e tő t f ű té s u t á n veszik á t . A z sem az id ő tá jb a n é s m ég k é ső b b is Ig a z g a tó s á g á n a k , a m e ly b e n a z t
é s a z u ta s o k b o ss z a n k o d á sá n h ű tö t t e le az 50 fo k o s h ő sé g ­ re n g e te g e m b e r sz e re tn e tro lin k é rté k , h o g y a tr o li le g a lá b b
g ú n y o s a n n e v e tő k a la u z t a sza­ b e n iz z a d ó e m b e re k e t, ho g y b e ju tn i a v á ro sb a . A z u ta s o k m ég k é t fo rd u ló t te g y e n .
b á ly o k r a k io k ta tn i. s z e n v e d é s ü k k e l h o z z á já ru lta k k ö z ö tt sz e re p eln én ek a G undel, A m á ju s i levélre m é g a m ai
F e lh á b o rító az is , h a 40 a „ K ö z p o n tif ű té s ” n e g y e d é v i az E z e rjó é s a K é m é n y se p rő n a p ig se m v á la s z o lta k . Sze­
fo k o s hőségben fű te n i k e zd e­ s z á m lá z á s i idején ek p o n to s b e ­ v e n d é g lő , a C irkusz söröző és r in tü n k n e m c sa k v á la sz o ln i
n e k a h iv a ta lb a n . E z tö r té n t ta r tá s á h o z . S zám lázni u g y a n is a f ö l d a la t ti v é g á llo m á s d o l­ kellen e, h a n e m a jo g o s k é ré s t
jú liu s 8 -án a T E R IM P E X -n ó l, c s a k á tv é t e l u tá n le h e t. . . gozói is . D e n em szerep eln ek , — e l is kellen e in té z n i.

Kánikulában
keresse fel
a cinkotai strandot!
K iá lló k ö v e k és iszap
a v ízb en
T isz ta sá g (nincs)
g a ra n tá lv a
Z u h a n y — n ag y
h ib á v a l
S á r a k a b in o k e lő tt
m in d e n m e n n y isé g b e n

M é r g e lő d jö n m a g a is
a c in k o ta i s tr a n d o n !

14
 N épi táncosok

K aján T ibor ra jz a
L egylmk igazságosak és mondjuk
a szokatlanul meleg, derűs, szélcsen­
des időre is, hogy ez biztosan az
atombombakísérletektől van . . .
Moziban láttam híradó-filmen,
hogy Belgiumban már van harang­
nélküli templom is. A toronyban
hangszóró berendezések vannak, s
lent egy kis kényelmes szobában a
hangfelelős karosszékében hátra­
dőlve gombokat nyomogat, s gomb­
nyomásra szólal meg az estharang,
a lélekharang, a vészharang, vagy
amire éppen szükség van. Milyen
szerencséje van Hugo Victornak!
Hogyan írhatta volna meg a mi ki­
ábrándítóan fejlett műszaki vilá­
gunkban a notredamei toronyőr
megható történetét?
(J Qy tapasztaltam, hogy a fővárosi
tanács drámai hangú felhívása nem
talált süket fülekre. Egy italboltba
néztem be, s láttam, hogy az embe­
rek lelkiismeretesen takarékoskod­
nak a vízzel.
t. 1.

Érzékeny búcsú H éber László ra jz a


— N é m e ly ik e m b e r n e k
Ú j b ó l d iv a to s
L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e t i'a p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Ig a z ­
g a t ó ja . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t, V ili., G y u la i P ál u tc a 1 4 . Tel.:' 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V ili., B la h a L u jza té r 3.
T el.: 3 4 3 — 10 0 , 142 — 2 2 0 . — T e r je s z ti a P o s ta K ö zp o n ti H ír la p Ir o d a
K o s s u th N y o m d a . B u d a p e s t . V„ H o n v é d u tc a 10. F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
R é b e r L á s z ló ra jza
m ily e n s z e r e n c s é j e v a n ! . . .
Sandor Káro,y ra]Za
' most v ett egy uj autót. Azóta W art­
1 8 0 — 8 5 0 , e l ő f iz e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— Ft.
if
— Nekem mondod? Nagyon ne­
héz. Ahová mész, m indenhol ame­
rikai szám okat hallasz. Rádió, öt­
órai tea, k isk o csm a. . . mindenhol
az a bugivugi meg a rock and roll.
Két éve nem írtam sikeres slágert.
— M ert nincs invenciód. Tanulj
tőlem. M últkor társaság b an meg­
hallgattam egy fiata l srácot, zene­
szerzést tanul. Játszo tt egypár saját
m arhaságot. Egy h ó napra rá meg­
jelent az új slágerem . Tudod me­
lyik? Az a rem ek, hogy Lici, Lici,
Licikém, te vagy az ,é n picikém.
Klasszikus! Mondom, neked nincs
invenciód.
— Te ezt invenciónak nevezed?
— Nevezheted ih letnek is.
— M ajd m eglátod, a végén úgy
jársz, m int a Balajti.
— B alajti, B alajti! Azt hiszed, fé­
lek tőle. Senkitől sem félek. Inven­
ció kell, öregem, nem más. M últkor
egy ilyen slágerparádéra összekötő
zene kellett. De sürgősen. Nekiül­
tem a m andolinom nak.. . tudod, fü­
tyülve nem m indig lehet komponál­
ni, m ert hosszabb szám nál az em­
ber szája görcsöt kap . .. , szóval ne­
kiültem és elkezdtem dolgozni. Az
istennek sem m ent! Behívtam a
szomszédból a Vaceket, tudod, egy
üzemi zenekarban h e g e d ü l. . . be­
hívtam , m ert az tud k o ttát olvasni
és eljátszattam vele egy W ieniawski
m azurkát. M ásnap m en t az összekö­
tő zene a B artók terem ben. Az em­
bernek legyen invenciója.
— Mondd. Te nem félsz?
— Kitől? W ieniaw skitől? Legalább
harm inc éve halott.
— N ahát! M egjósolom a sorso­
dat: úgy jársz a végén, m int Ba­
lajti!
— Nem túlzottan érdekel. Külön­
ben is mi bajom lehet? A zene nem
kockacukor, nyugodtan lophatsz egy
pár k o c k á t. . . izé tak tu st. Még nem
hallottam , hogy valak it egy jó tan ­
góért bezártak volna erős felindu­
lásban elkövetett lopás címén.
— Csak kedélyeskedj.
— Te azért nem vagy kedélyes,
m ert nincs invenciód. Nekem van.
Most is kaptam egy m egbízást egy
zenés vígjáték zenéjének elkészíté­
sére. K om plikált m unka.
— És meg lesz?
— Konfekcióban.
— Hogyhogy?
— Nem kézim unka. Leveszek tíz
jó számot m agnón a londoni és pá­
rizsi rádióból. Az em bernek legyen
invenciója.
— N ahát! És nahát! S ő t..; na­
hát! H át van neked pofád egyálta­
lán? Te, idehallgass! Megeszek egy
kom plett o p erap artitú rá t violin- és
basszuskulcsokkal együtt, ha a vé­
gén nem jársz úgy, m int Balajti!
— M ár m egint az a B alajti! Mért,
hogy já rt a B alajti?
— Hogy azelőtt hogy járt. nem
tudom. De ő is ilyeneket csinált és
burgon jár. Bondy Endrc
 M ost k ö tik az álla tszerző d ések et

m aiakkal a régi
Z s u z s a n n a h a tá ­ római jellem is ki­
rozottan csinos nő lA /o & O L A v K tZ & OL halt... M indeneset­
volt, nem csak az re Gézából telje­
ellenségei, de még sen kiveszett ez a
a barátai is elismerték. Éppen ezert ezek a Philip G erardok, ezek a róm ai jellem . . . Nem tudott ellent-
a m eglepetés erejével hatott, am ikor Tarzánok. Ezek úgyis tudják, hogy állni. Hiába mondotFa nekem utólag,
bem u tatta a vőlegényét, K árolyt. Az csak a kisujjukat kell kinyújtaniok hogy ellentállt. De ki nem á llítja
a fa jta em ber volt, akit így dicsér és a nők m áris az uszályukba kerül­ utólag ezt?!
az em ber hozzátartozóinak: látszik nek. Ezeknek nem kell bizonyíték, Vannak kitartó, szívós em berek,
ra jta , Rogy értékes, tartalm as fiata l­ hogy ők hódítók. H idd el, az igazán akiket a kezdeti kudarcok nem ked-
em ber és nem afféle felelőtlen nő- nyugodt, kiegyensúlyozott házasság vetlenítenek el, Zsuzsanna is ezek
csábász. Vagyis: rendkívül ro n d a volt alap ja a férj férfias, daliás szépsége! közé tartozott. H arm adszor is férjh ez
szegényke, alacsóny, jelentéktelen, E lhittem . Zsuzsa olyan meggyő­ m ent. Rendkívül kíváncsi voltam ,
viszont rosszul is öltözködött. zően érvelt, hogy lehetetlen volt nem m ilyen lesz a legújabb férje és v a­
Zsuzsa barátnőm , látva alig palás­ elhinni. jon most m ilyen elm élet alap ján v á­
tolható megdöbbenésemet, így szólt: F élek azonban, hogy a történet a lasztotta meg a párját. M iután haza­
— Mondd, nincs elég izgalm a az továbbiak folyam án kezd egy kissé térte k a nászútról, Zsuzsa elhozta
em bernek az életben? Legalább a egyhangúvá válni, ennek ellenére hozzám, bem utatni a férjét. Lelkileg
házasélete legyen nyugodt. Az ilyen mégis ragaszkodni kívánok a törté­ m indenre felkészültem , csak a rra
férfi, m int az én Károlykám, meg­ nelm i igazsághoz. Épp ezért el kell nem, ami fogadott. B arátnőm egy
becsüli a feleségét, felnéz rá, hálás m ondanom , hogy Zsuzsa ettől a von­ igen kellemes, nagyon csinos fia ta l­
neki, még a helyét is m egfújja, ahova zó küllem ű férjétől is elvált. Az ok, em bert m u tatott be, aki tá n tnég
ül és még gondolatban sem ju t eszé­ m int ahogy később közölte: philipgerardibb és tarzanibb volt,
be más nő. Meg aztán attó l sem — N em lehet kibírni az ilyen jó­ m int a második férj.
kell félni, hogy szemet vetnek rá . .. képű fiú mellett. A nők körülzsong­ — Nézd — m agyarázta kissé za­
Elism ertem és méltányoltam b a rá t­ ják, m in t méhek a virágot, m int Pu- v artan —, úgyis mindegy . . . A kkor
nőm bölcsességét, amely szerint a jó tifárn é Józsefet. Izig-vérig római jel­ m ár inkább ilyen legyen .;;
házasság alapja: a férfi legalább egy lem legyen az, aki ennyi kísértésnek
fokkal legyen csúnyább az ördögnél. ellent tu d állni! De, sajnos, a régi ró­ K e rté s z M a g d a
Ezek u tán nagyon elcsodálkeztam,
am ikor m egtudtam , hogy Zsuzsa el­
vált a férjétől. Mi történhetett? Csak
nem szépült m eg Károly? Legköze­ E gym ást figyelik S z ű r-S z a b ó J ó z s e f r a jz a
lebbi találkozásunkkor Zsuzsa meg­
ad ta a m agyarázatot:
— Tévedtem . Méghozzá alapve­
tően. M inden nőt óvok attól, hogy
csúnya, kicsi férfit válasszon élet­
társául. Az ilyen ember állandóan
bizonyítani akarja, még önm aga előtt
is, Hogy előnytelen külseje ellenére
hatással van a nőkre, éppen ezért
hiányzó külérték eit rámenősséggel,
figyelmességgel, észtveszejtő kedves­
séggel pótolja. Az eredmény, sajnos,
nem m arad el. Ez a gazember is fű-
vel-fával, pontosabban fűnével, ióné­
val megcsalt. Hidd el, ezek a férfiak
veszélyesek, ezek a valódi Don Jü a ­
nok, ezek a girhes férfiak, ezektől
kell óvnia m inden jóérzésű anyának
serdülő leánykáját!
Zsuzsa nem sokára ismét férjhez
m ent, ezúttal egy jóképű fiatalem ber­
hez. Csak helyeselni tudtam , am ikor
elm agyarázta:
— Tudod, rájöttem , hogy ezek az
igaziak, ezek a magas, szép, fiúk, Író: Még n em ir . . .
 M ^ h jíta A x y ^ _
Fekete h a ja volt, sim ára
fésült és hátul a ta rk ó ja
fölött kontyba csavart. Az­
tán eljutott a M axim ka fri­
zuráig. Akkor kezdődött a
karrierje. „Érdekes asszony
— m ondták róla kollégái —,
m indenki az övé, akitől
valam i függ és ő m inden­
kié, csak azé nem, akitől
nem függ semmi.” Erről
m indenki tudott körülötte,
csak éppen ő nem tudta,
hogy erről m indenki tud,
m ert ilyesm it nem szokás
az érdekelteknek vissza­
m ondani. Hiába: úri tá rsa ­
dalom vagyunk még m in­
d i g . ..
Még a barátai sem hiresz-
telték róla, hogy spártai
•jellem, b ár ő. m indent m eg­
tett, hogy annak lássák.
Ha kellett sirt, ha kellett
nevetett, topörzékolt és lá­
gyan pihegett, védett és v á ­
dolt, harcos volt és békés,
szerény és szemtelen, ahogy
éppen dukált. Hízelgett elöl­
ről és döfött hátulról. így
fú rta m agát előbbre két
könyökével, meg m inden
mással, fiatalon és rem ény-
dúsán, fel egészen a M űvér
szeti Díj III. fokozatáig.
Hivatásához stílszerűen
P iktor M alvinnak hívták,
de kollégái röviden csak
m ásnak nevezték. Nem á r­
to tt neki. Szépen h aladt a
Parnasszus felé, ami nem
csoda, hiszen a főosztályve­
zető a m inisztérium ban es­
küdött rá, ő meg esküdött
a főosztályvezetőre. És m i­
csoda szenvedély fűtötte!...
H a a m arxizm usról hallott,
könnyezett a m eghatottság­
tól, h a beszélt róla, elolvadt
a gyöngédségtől.
— Istenem , elértem éle­
tem nagy á lm á t. . . — li­
hegte egyszer kollégái előtt
és csak dadogva, egy pohár
jégbehűtött ásványvíz le-
hörpintése után, reszkető
szavakkal tu d ta befejezni
a m ondatot:
— : . . képzeljétek, szemi­
nárium vezető le tte m !. . .
A megilletődésnek ebben
a mám oros pillanatában rá ­
borult a csodálkozó Regős
kollégára és nagy boldogsá­
gának még nagyobb köny-
nyüivel áztatta a válltöm é-
sét. Regős nem borult visz-
sza rá, de nem is szólt elle­
ne sem ő, sem más, am ikor
a Különleges Könyvek K ia­
dója pont P ik to r M alvint
küldte Stockholmba, hogy
hű po rtrék at készítsen a
svéd lovasokról. Itt szerzett
felejthetetlen élményei a rra
késztették, hogy sürgősen
elutazzék Moszkvába is, és
fürge plajbászával album á­
ba gyűjtse az olim piára ké­
szülő szovjet gyalogosokat.
Nagy sikerrel já rt: még egy
óriási F rigidért is hozott
ft. C salétek
Pusztai Pál rajza
m agának Moszkvából és sok
rajzot, köztük Kuc derűs
portréját.
— Nézzétek — szólt büsz­
kén —, m inden szeretetem
benne van, hiszen a szí­
vemmel rajzoltam .
Közelgett a m elbournei
olimpia napja. A mi sötét­
bőrű P ik to r M alvinkánk a
Különleges Könyvek K i­
adója megbízásából ism ét
repülőre ült, hogy rövide­
sen kétszáz olimpikon p ort­
réjával gazdagabban térjen
haza M elbourneből. Album
készül ebből, díszes bőrkö­
tésben: fontokért és dollá­
rokért kapkodják el m ajd
a naiv nyugatiak. Ez volt
a horog, am ire a Kiadó rá ­
harapott. P iktor Malvin pe­
dig jól ta rto tta a horgász­
zsinórt és elindult h ivata­
los megbízásból az olimpiá­
ra, pedig akkor m ár no­ — M aqa le s z a z új titk á r n ő m ? . . . O q y lá t s z ik le a k a r ­
vem ber egyet jelzett a nap­ n a k b u k ta tn i.
tár. Meg is já rta M elbour­
ne^ sőt volt benne annyi
gondosság, hogy állam i Szabadtéri szín p ad
pénzen visszahozatta m agát S á n d o r K á r o ly rajza
Milánóig. O nnan egy fél
fordulattal és egy frissen
szerzett ifjúval, akinek
portréján m ódfelett szeret­
te m agát gyakorolni, Lon­
donba távozott. Éppen csak
M U LT HO 8.-A N
a rossz ide miatt
annyi ideje volt, hogy M ilá­
nóban m egm utassa Kucról iX -É R E HALASZTOTT
készített új rajzát egy haza­
felé tartó kollégának.
ELŐADÁSUNK M m
A TEGNAPI v i h a r
— M inden gyűlöletem KÖVETKEZráBEN
benne van — harsogta és
nyilván többet is mondott NEMEH6 9-ÉN,
volna, h a a kolléga nem HANEAA:
ju tta tja eszébe, hogy nem ­ K e d v e z ő \t> £ e í e t e n
rég még egészen más véle­ HOLNAP,
ménye volt Kucról és m i­
ELLENKEZŐ ESETBEN
egyéb . . .
Hogy m indezek után P ik ­ JÖVŐ KEDDEN
tor M alvin honleányi és é r v é n ye se k !
hitvesi hűségét ne lehessen
kétségbe vonni, ifjú férjét — V á r já l, d r á q á m , ta lá n íq y m eq értem , m ik o r r a szól
és kisfiát egyidejűleg disz- a jeq y ü n k . . .
szidáltatta Budapestről —
persze New Yorkba, ne­ Fehér n ő és néger férfi szerelm éről
hogy véletlenül valami is
zavarja az ő londoni nyu­ k é szü l film A m erik áb an
galmát. Azóta ugyan a de­ S z e g ő G izi ra jza
rék fé rjet visszaküldték,
ahonnan jött, illetve Bécsbe
és a nagy utazgatásban el­
kallódott kisfiú is megke­
rült', de sok víz lefolyt a
Themzén, amíg a férj Lon­
donba jutott. M ire elkövet­
kezett a heppiend és a sors
különös, de érthető pajzán-
sága összehozta a házas­
párt, akkor m ár lebonyoló­
dott m inden . . . Még az is
— m int m esélik —, hogy
P iktor M alvin a pesti K i­
adónak egyszer m ár eladott
anyagát, mégegyszer eladta
Londonban. így legalább a
Különleges Könyvek K i­
adója és a derék férj nem
tehet egym ásnak szemrehá­
nyást.
3
F ö ld e s , G yörgy
 H onvágy Gerű Sándor raJza

O p p ortu n ista róka

V asvári A nna r a jz a
fassenváéhOfáM'HáA Leleplezés
K a llu s L á szló rajza
Sokszor m e g é n e k e lté k : a u tó b u s z o n alig
a k a d n a k u d v a ria s u ta s o k . É p p e n e z é rt
á lta lá n o s c so d á lk o z á s és tis z te le t fo g a d ta
a z t a fia ta le m b e rt, a k i az 1-es a u tó b u s z o n
v illá m g y o rsa n fe lu g ro tt, a m ik o r a (Jel­
ié r t té r e n fe ls z á llt és m elléje á ll t egy
fia ta l hölgy.
— T e ssé k p a ra n c s o ln i, — m o n d o tta
illedelm esen.
S o kan a z t h it té k , m e g á r to tt n e k i a
m eleg és e z t a g y a n ú t c sak n é m ik é p p e n
e n y h íte tte az a té n y , h o g y a fia ta l nő
fe ltű n ő c sin o ssá g n a k ö rv e n d e tt.
Az if jú k e d v e s figyelm ére n e m m o z ­
d u lt.
— P a ra n c s o ljo n , á ta d o m a h e ly e t, —
is m é te lte a fia ta l e m b e r m o s t m á r lá n g ­
vörösen, m e r t m in d e n k i a je le n e te t
n é z te .
A nő e k k o r s e m m o z d u lt, d e k irá ly n ő i
hűvösséggel m e g sz ó la lt:
— N em ü lö k le. N em a k a ro m ö ssz e ­
g y ű rn i a r u h á m a t . . .
A fia ta l e m b e r szégy en k ezv e v is s z a ü lt
és b iz o n y á ra m e g fo g a d ta , s o h a se n k in e k
n e m a já n lja fel a h e ly é t. A c sin o s nő
— L á to d , A n d r is k a , ezért h o rd sz a
p e d ig lib eg v e le s z á llt az O p e ra h á z n á l. k á lit. . .
M indenki ré s z v é tte l n é z e tt u tá n a . Á llva
fogja v ég ig n é z n i a B olygó h o lla n d it?
(») U d varias stran d szak ács
S c h w o t t L a jo s rajza

A k i szeret sokat beszélni és azt akarja,

hogy meg is hallgassák, az államfő vagy
vízvezetékszerelő legyen.
*

A n y ilv á n o s jó c se le k e d e t s z e m é rm e t­
lenség.
* *

Nemcsak haszonleső, hanem hálaleső

emberek is vannak.
*

L e g a lá b b fe lv á g o m a k ö n y v e im e t, h a
m á r n em tu d o m elo lv a sn i ő k e t.
*

A ,.goromba ember” kifejezés öneUent-

rnondó, akár csak az „udvarias cápa”
vagy a „humanista vipera”.
Á . én m é g v á r o k . . . F, L.
 S z ű r-S z a b ó J ó z s e f r a jz a

kező szavakkal adta vissza a teker­

WAGNER RICHARD egy
egyre-m ásra estély-m eghívásokat k a ­
pott egy feltűnni vágyó porosz báró­
nétól. A zeneköltő azonban nem
szenvedhette a hiú hölgyet, s meg­
hívásait sohasem fogadta el. A báró­
nő viszont nem adta fel a harcot,
ezért egy sokat sejtető szövegezésű
meghívót küldött W agner R ichard-
nak, amelyen csak ez állt:
„X. Y. báróné csütörtökön 4 és 7
között otthon tartózkodik.”
A M ester m ár u n ta a meghíváso­
k a t és ezzel a h átlap ra írt szöveggel
küldte Vissza a meghívót:
„W agner R ichard szintén.”
— egy pergam en-tekercset nyúj­
to tt át neki, s ezt fel kellett olvas­
nia. Színpadokon általában fáz a szo­
kás, hogy a felolvasható szövegeket
a színész sohasem tan u lja meg. Csak­
hogy Sólyom (bizonyos Kőrösmezei
nevű színész) ezúttal egy üres tek er­
cset n y ú jto tt á t L atab ár udvarnok-
nak. Ez m eghökkenve látta, hogy a
szöveg hiányzik róla, de nem vesz­
tette el a lélekjelenlétét és a követ­
A Balaton partján -
cset:
— Nem látok én m ost olvasni a
könnyeim től, olvasd csak fel te azt
az írást, fiam !
*
TOMPA MIHÁLY „A gólyához”
című verse m iatt a Bach-korszak
idején néhány hétig katonai börtön­
ben ült. Szabadlábra helyezésekor
tört m agyar-ném et nyelven ezt
mondta neki a hadbíró:
— Most az egyszer m ég pardon
m agának. De nekem több gólyát
nem csinálni!
rajza

FRANCOISE ROSAY, francia szí­

nésznő egy alkalom m al artista-film ­
ben szerepelt. Idom ított tigrisekkel
és oroszlánokkal kellett m u tatv á­
nyokat produkálnia. R ettentően félt
a fogcsattogtató fenevadaktól, de. a
rendező bátorította:
— Ne féljen tőlük, asszonyom.
Jám bor állatok ezek, tejen neveltük
fel ő k e t. . . j
— Elhiszem — felelte a művésznő
—, engem is tejen neveltek föl, most i
mégis húst eszem.

LEGIDŐSEBB LATABÁR KÁL­

MÁNT, a régi Nemzeti Színház tag­
já t a következő színpadi ugratással
tréfálta meg egyik kollegája:
L atabár az udvarnokot játszotta a ;
— S z e r v u s z , ö r e q e m , m it c s in á ls z itt?
„Bánk bán”-ban. Az ötödik felvonás- ' — A s z e g e d i f ió k o t e lle n ő r z ő m . É s te?
ban Sólyom m ester — a szerep sze- — Én a n y ír e g y h á z it !
 Pontozza saját értékét!
É lé n k é rd e k lő d é sse l o lv aso m a z o k a t
a n é p sz e rű tá b lá z a to s ö ssz e á llítá s o k a t,
am ely ek b ő l m in d e n k i m e g á lla p íth a tja je l­
lem ét, sz e lle m é t, sz é p sé g é t, t u d á s á t és
k é p esség eit. E z e k a p o n to z á s o s re n d s z e rű
ö ssz e á llítá so k először k ü lfö ld i ú js á g o k ­
b a n l á t t a k n a p v ilá g o t, d e e lő s z e re te tte l
fo r d ítjá k le a m a g y a r la p o k is.
Mi se m a k a ru n k le m a ra d n i a d iv a to s
m ű fa jró l é s ö s s z e á llíto ttu n k egy ily e n je l­
le m k u ta tó , k é rd é s e k e t p o n to z ó tá b l á z a ­
to t . A p o n to k a t össze k e ll a d n i é s az
ö ssz e a d á s e re d m é n y e m u ta tja , h o g y k i
m ily e n e m b e r. T e h á t:

1. Szokott hajnalban
hárfázni?
Igen: 4 pont
N em : 8 ,,

2. V olt már valaha

m oziban?
Igen: 5 pont
N em : 10 ,,

3. Mit csinál, ha fe­

kete m acska m egy
át m aga előtt az
utcán?
M egijed: 5 pont
N em ijed
meg: 10 „
Dühös: 15 ,,
Közömbös: 25 ,,

4. V allott már első

pillanatban szerel­
met?
Igen: 5 pont
Nem: 10 ,,

5, H a kim ondja az
,,á ” -t, akkor ki­
m ondja a „b” -ét
is?
Igen: 9 pont
N em : 10 ,,
V íz é s h a la k az ü * e q , * lí'1a N em p r o b lé m a M ár
festv e.
6. Tudja, hogy aki
ott áll am ott a
szirttetőn, az H u ­
nyadi, az ősz v i­
téz?
Fogorvosnál Igen: 15 pont
N em : 30 „

r. L áttad-e már B u­
dapestet éjjel?
Igen: 8 pont
N em : 16 ,,

8. Szokott m osa­
kodni?
Igen: 6 pont
N em : 12 „

N a m á rm o s t, a d ju k össze a p o n to k a t:
A k in e k ö s s z p o n tja i összesen n e m é rik
el a 70 p o n to t, az gy en g e je lle m ű , k issé
ü tő d ö t t em b e r.
A k in e k p o n ts z á m a i 90 a l a t t v a n n a k ,
azo n a szen ilizm u s m in d e n je le fellelh ető .
A k in e k p e d ig ö s s z p o n tja i 100 f e le tt
v a n n a k , az m ég s a j á t m a g á tó l is ó v a ­
k o d jo n .
P a lá s ti L ászló
 A dohányzás ártalm asságáiól
V a sv á ri A nna ra jz a

M észá ro s A n d r á s ra jza

— L á to d , k is f ia m , e z a z a t ö r té n e lm i ló, a m e ­
ly ik m á r a n n y i b a jt o k o z o t t . . .

— A bba k e lle n e hagyni . . . M ég m e g á r t . . .

S ok a m e rik a i k u ty a szen v ed sége felől, a m e lle tt so k sz o r fe ­

g y o m o rfe k é ly b e n . E z t á lla p íto tta s z ü lt a v is z o n y u k e b tá r s a ik h o z .
m e g d r. W illia m C. G lenney A h o g y a n az e m b e re k félelm e, id e -
is m e r t a m e rik a i á lla to rv o s . gesség e a g y o m o rra m e g y , u g y a n ­
ú g y sz e n v e d n e k a k u ty á k is. A — M aga p e r s z e a z t h is z i, h o g y s ín e k e t j a v í ­
m a c s k á k k ö z ö tt n e m p u s z tít a t a n a k . . . T é v e d . ' . . Itt e g y K a m c s a tk á b a v e z e t ő
g y o m o rfek ély . A m a c s k á k m e g ­ t it k o s a la g ú t p r ó b a f ú r á s a it v é g z i k . . .
ta l á l t á k a m o d e m ro h a n ó é le t
e lle n sz e ré t: m in d e n t k ö n n y e n
v e sz n e k .
n e k k ü lö n fé le o k a i v a n n a k — V á n d o r, h a e g y a m e r ik a i u tc a ­
m o n d o tta n y ila tk o z a tá b a n G len ­ s a rk o n k é t k u t y á t lá ts z , a m in t
n e y d o k to r . — A fé le le m a le g ­ fe jü k k e l ö s s z e b ú jv a v a k k a n t-
fő b b b a j. F é h ie k a k u ty á k a n ö ­ g a tn a k , go n d o lj a r r a , h o g y g y o ­
v e k v ő fo rg a lo m tó l a z u tc á n , k é t ­ m o r b a ju k ró l p a n a s z k o d n a k e g y ­
sé g e ik v a n n a k a tá p lá lé k m inő- m á s n a k .

A f ia ta lo k v á la s z ú t e lő tt á ll­
n a k . E g y ré s z t a z t ig y e k sz e n e k
b iz o n y g a tn i e lő ttü k , ho g y az
alk o h o l öl, b u tít, s k ü lö n fé le m á s
k e lle m e tle n sz ö v ő d m én y ek k el já r .
M á s ré s z t. . . k ü lö n b e n n e v á g ­
ju n k a d olgok elébe .
S zóval M r. B u tle r, az angol
b e lü g y m in isz te r n y u g ta la n ító n a k
t a r t j a a fia ta lk o rú a k isz ák o ssá-
g á n a k n ö v e k v ő ir á n y z a tá t . S zá­
z á v a l íté ln e k el 14— 17 éves
fiú k a t é s lá n y o k a t ré sz e g sé g é rt,
s ez a sz á m á lla n d ó a n n ö v e k ­
sz ik .
Ig e n á m , d e . . . eg y e s tu d ó s o k
v é le m é n y e s z e rin t ré s z e g e m b e ­
re k n e k n a g y o b b e s é ly ü k v a n t ú l ­
é ln i a n u k le á ris b o m b a tá m a d á ­
s o k a t, m in t a jó z a n o k n a k . Az
alk o h o l m e g v éd i az élő s z ö v e te t
a g a m m a su g á rz á s k á ro s h a t á ­
sá tó l.
N e m s z a b a d t e h á t e líté ln i a
ré s z e g e n d ü lö n g é lő e m b e re k e t!
E lv é g re m e g k e ll é r te n i, ho g y
fe le lő s s é g tu d a ttó l á t h a t o t t e m ­
— H u r r á , e m b e r e k ! F e lfe d e z t ü k a jó
b e re k n em a k a rn a k k ö n n y e lm ű e n , t ő m e g k a p c s o la t o k titk á t!
fe lk é sz ü le tle n ü l á lln i a g am m a- — R e m e k , d e a t o v á b b i k ís é r le t e k e t
s u g a ra k e lő tt. m o s t m á r s z ív e s k e d j e n e k k ö z t ü n k f o ly ­ 7
ta tn i . . .
 Mit cincognak az egerek?
— Na g y e r e k e k , in n en e lk ö lt ö z ü n k , e z e k
g y ü n k S ü v e g e s é k h e z , ő k m é g ü ln e k r a j ta . . .
A cirkusz egyik attrakciója: az ágyúból kilőtt ember
— Ez se m m i! L áttál v o ln a e n g e m , a m ik o r a p in c é r k ö z ö lt e , h o g y c s a k p a la c k o s
b o r v a n é s a z ü lv e f o g y a s z t á s i d íj 3 0 s z á z a lé k ! . . .
G erS S á n d o r r a lz a
e la d t á k m á r a g a b o n á j u k a t . . .
Jo g o s b ír á la t é r t e a la p o k b a n ír ó in k a t
a m ia tt, ho g y a film e k e n , s z ín d a ra b o k b a n ,
n o v e llá k b a n a s p o rte m b e re k e t, m in t n y u ­
g a tim á d ó , ja z z k e d v e lő ü z le te m b e re k e t
m u t a tj á k b e, a k ik e t a z olcsó ö rö m h a jh á -
s z á s o n k ív ü l m á s n e m é rd e k e l a m a g á n ­
é le tb e n .
A F ilm g y á rb a n a b ír á la t h a tá s á r a és
e lle n sú ly o z á sá ra az é p p e n f o r g a to tt „Még
nem késő” cím ű é s a m a i fia ta lo k k a l
foglalkozó film ből k iv á g ta k é s ú jj a l h e ­
ly e tte s íte tte k b e eg y sp o rte m b e rrő l szóló
je le n e te t. M u n k a tá rs u n k n a k s ik e rü lt
m in d k é t je le n e te t m egszerezn ie é s k ö z re ­
b o c s á ta n ia .
A régi jelenet
S P O R T O L Ó : (be, anglomániás, nyegle
alak, nylon ing, •perion zakó, silón cipő.
Énekel.) H e j S a m m y -S a m m y h é, m a m b ó
R ock! C sao, ö reg lán y !
AZ ID E Á L : S zia, ap afej! G ü g y ö g d el,
N y u n y u k á m , m ily e n v o lt P á r iz s t
S P O R T O L Ó : V acak! E lc ip e lte k m in ­
k e t v a la m i L o u v re b a , (fonetikusan mond­
ja ) o t t m eg k e lle tt k u k s iz n u n k v a la m i
h íre s fé lk a rú sp in é s z o b rá t, m e g egy
M o n a L isa n e v ű c sicsó n ét, a k in e k o ly a n
c s ú n y a Öröme v a n ! B a c k -b a c k , b u g i,
c a ly p so , jeee! (R ágyújt egy doboz amerikai
M e­
cigarettára.)
AZ ID E Á L : (szemrehányóan) B iz to s a n
s o k a t é js z a k á z ta to k ? !
S P O R T O L Ó : N n n a , n y u n y ik a . E g y
k is v e tk ő z ő re v ű , e g y k is w h isk y , w ell-
w ell, oké — N éró! (Féktelen mozdulattal
coca-colát iszik.)
AZ ID E Á L : (hizelkedve) M it h o z tá l a
t e n y u n y ik á d n a k ?
S P O R T O L Ó : (zsebében kotorász) E g y
a to m p e rio n -m e llta rtó t. O ly an a la k o d
lesz, m in t a G in á n a k ! (Átöleli, félkézzel
tízezer darab am erikai borotvapengét ad el.
A kép eltűnik.)
A z új jelenet
S P O R T O L Ó : (be, szerény külsejű, szem­
üveges férfi, Händel V izi zenéjét dúdolja):
C sókolom a k e z é t, M ária.
AZ ID E Á L : J ó n a p o t I s tv á n , m esélje,
m ily e n v o lt P á riz s ?
S P O R T O L Ó : F e le jth e te tle n ! I s te n e m ,
a L o u v re (tökéletes kiejtéssel mondja) a
m iló i V én u sz, M o n a L isa m o so ly a . O h,
(sóhajt) egész id ő a la t t O rte g a y G a sse t
egy P á riz s ró l szóló g n ó m á ja j á r t az
e szem b en . (N em dohányzik).
A Z ID E Á L : B iz to s a n s o k a t é js z a k á z ­
ta k ?
S P O R T O L Ó : H á t b iz o n y , (megtörli
szemüvegét) a v e rs e n y e k u t á n m in d e n
é js z a k á n k a t a s z a jn a p a rti é jje li a n ti k v á ­
riu s o k n á l tö l tö t tü k . K é p z e lje , M ária,
s ik e rü lt m e g szerezn em L a R o u c h e fa u -
c o ld m á r k i e g y e re d e ti k ia d á s ú k ö n y v é t!
Ü g y irig y e lte k a fiúk! F é lte m is, ho g y
a v á m n á l b a j lesz, d e m e g ú sz ta m ! (Salvus
vizet iszik.)
AZ ID E Á L (szemrehányóan): É s rá m
n e m is g o n d o lt, I s tv á n ?
S P O R T O L Ó : M indig c sak m a g a j á r t
az eszem b en . A isch y lo ssal szó lv a , — h a
m eg en g e d i, ta l á n e re d e tib e n id é z n é m . . .
(É s itt idézi a mondást.) D e, h a m e g ­
en g e d n é , (a zsebében kotorász, selyem­
papírba burkolt csomagot szed elő) e g y rög,
T u sq u ie u m á rk i, egy k e v éssé is m e r t p á ­
riz si b a ln eo ló g u s sírjá ró l. ( Átöleli M áriát,
télkézzel magyar borotvapengét vásárol.
A kép eltűnik.)
Tardos Péter
 T ö p ren g és Z súfoltak a túristaházak
P u s z ta i P á l r a jz a H éb er L á s z ló ra jza

— L e h e ts é g e s, h o g y nem sz e r e tn e k ?

Sorsjegyet adnak a fém h u lla d é k ért

S á n d o r K á r o ly ra jz a

J U J J J r l t U

N a, P is t i, m it s z ó l s z a sz o b a b ú to ro m h o z ?

A feleségem jú liu s első n a p ­

ja ib a n le lk e n d e z v e ú js á ­
te r e m te k az id én . P e rsz e , k á r ­
v o ln a h á ro m üv eg d z s e m e t k i­
g o lta , h o g y re m e k re c e p th e z d o b n i, e rre n e m is g o n d o l.
ju t o tt : h o g y a n le h e t e lte n n i a d zsem h ez, m á s k ü lö n b e n n em n a c so m a g o t. A kkor lá t ta m V a n n é h á n y b a rá tn ő je , m á r
b a ra c k d z s e m e t k e v é s cu k o rra l.
t a r t ta v a sz ig . c sa k , h o g y b a ra é k d z s e m e s-k e ­ te le fo n á lt n e k ik , m e g h ív ta ő k e t
A re c e p t egy k iló b a ra c k h o z É lé n k e n h e ly e se lte m , n y e r e t c so m ag o lt a feleségem . u z s o n n á ra . E z n e n r k id o b o tt
m in d ö ssz e n y o lc d e k a c u k ro t D é lb e n a lev es u t á n m e té lt­ p é n z t, ille tv e d z se m , m e r t a
i é h á n y h é t m ú lv a a fele-
ir elő, ez a m e n n y is é g ig a z á n té s z t a k ö v e tk e z e tt, b a ra c k ­ b a r á tn ő i m a jd v isz o n o z z á k a
J “ ségem a re g g e li te á h o z
csekélység, m á r m o s t k a lk u lá l­ d z se m m e l. m e g h ív á s t.
b a ra e k d z s e m e t tá l a lt . É n erre
ju n k . V a n n e k i n é g y kiló t a r ­ — N em . d o b h a tju k k i — E b é d u tó n , a m ik o r k é s z ü l­
c só v á ln i k e z d te m a fe je m .
ta lé k c u k ra , ez ö tv e n s z e r nyolc m a g y a r á z ta a feleség em é s e ste te m v is s z a az iro d á b a , eg y ü v e g
— D e fiam , h is z e n anról v o lt
d e k a , v a g y is k e re k ö tv e n kiló a k ru m p lifő zelék u t á n s z in té n d z s e m e t t e t t az a k ta tá s k á m b a .
szó, ho g y n o v e m b e rig nem
b a ra c k b ó l k é s z íth e tü n k d z se ­ b ara c k d z se m e s k e n y e re t a d o tt. A rra k é r t, h o g y sz e d je m le a
n y ú lu n k a d zsem h ez.
m e t. M it szólok h o z z á ? t e t e j é t és b e n t a h iv a ta lb a n
R ö p k e cse n d tá m a d t. E z ­ é h á n y n a p m ú lv a , d é lb e n
R e p e s te m az ö rö m tő l. a l a t t h u llá m z o tt a k e b le és ! V a h iv a ta lb ó l h a z a é rv e k ü ­ k ín á lja m m eg a fő n ö k ö m e t é s
a p r ó k a t p ih e g e tt. A z tá n b e ­ lönös je len ség re le tte m figyel­ a k o llé g á im a t. M e g n y u g ta to tt:

N
é h á n y n a p m ú lv a a fe le ­ m o s t m á r n e m kell a g g ó d n o m .
v a llo tta , ho g y az e g y ik üv eg m es. A h á z m e ste ré k k is fia és
ségem k ic ip e lt a sp á jz b a K ic ip e lt a sp á jz b a , c sa k u g y a n
ro m la n i k e z d e tt. N e m tu d ja a szo m széd u n k k is lá n y a é s m ég
é s b ü sz k é n m u t a t o t t a p o l­ a p o lc o k o n n e m v o lt m á r e g y e t­
elk ép z eln i, h o g y a n tö r té n h e ­ n é h á n y g y erek a m á s ik h á z ­
co k ra. G y ö n y ö rű lá t v á n y t á ­ le n ü v e g d z se m s e m . . . le ­
t e t t , a tö b b i h u s z o n h á ro m n a k ból — a lift k ö rü l já ts z a d o z ­
r u l t a szem em elé: h u sz o n n é g y sz e d te a te t e jé t és s z é to s z to tta
se m m i b a ja , é p p c sa k ez az t a k é s b a ra c k d z s e m e s k e n y e re t
ü v e g d z se m s o r a k o z o tt a pol­ á h á z b a n a g y e re k e k k ö z ö tt.
cokon. eg y . R ö g tö n le s z e d te a te te jé t, e tte k .
m e r t a m ú g y n in c s se m m i b a ja . A feleségem iz g a to tta n fo­ R á fiz e ttü n k a d z se m re , az
— Ü g y e, a n g y a l v a g y o k ? É n n y o m b a n m eg fe le d k e z ­ g a d o tt. N em tu d ja elk ép z eln i, b iz o n y o s, d e le g a lá b b ta n u l­
— A n g y a l é s tü n d é r ! te m a z egész ü g y rő l, s csak h o g y tö r té n h e te tt, h á ro m ü v eg tu n k ; m a m á r tu d ju k , h o g y a n
M egcsókoltam a k e z é t. Szi­ d é le lő tt 11-kor a h iv a ta lb a n d z se m m e g in t ro m la n i k e z d e tt, kell e lte n n i c u k ro t té lire .
g o rú a n é rté s e m re a d ta , ho g y j u t o t t ú jr a eszem b e. A z a k ta ­ p e d ig a re c e p t k itű n ő , é r th e ­ D z se m n é lk ü l.
n o v e m b e r e lő tt n e m n y ú lu n k tá s k á m b ó l k iv e tte m az u z so n ­ te tle n , ho g y m iféle b a ra c k o k G öm öri L ászló
 Újra szabad hordani a Vaskeresztet N yugat-N ém etországban
Pech
Blackpool nagy angol ipari város­
ban egyre erőteljesebb mozgalom, in­
dult. Lapokban, plakátokon, sőt mo­
zireklámokon is hirdették: „ISTEN­
TELEN DOLOG ÜNNEPEN TELE­
FONÁLNI! NE HASZNÁLJUK A
TÁVBESZÉLŐT VASÁRNAP ÉS
ÜNNEPNAPON!"
A harc végül is a postaügyi m i­
nisztériumot is foglalkoztatta. El­
küldte megbízottjait Blackpoolba,
hogy tárgyaljanak a vallásos hívők­
kel és az esetleges ünnepi telefon­
szünettel. Kiderült, hogy a mozgal­
mat a helybeli telefonközpont kis­
asszonyai indították. Így akarták el­
érni a vasárnapi szabadnapot.
10
tty m s m /r m /v o te
S ir D avid Ecetes a n g o l k e re sk e d e le m ­
ü g y i m in is z te r egy fia ta l k ép v ise lő t á r ­
s a s á g á b a n a u tó n v id é k re u ta z o tt. A k o ­
c s it a m in is z te r v e z e tte . E s te fe lé egy
fa lu b a é rte k , d e a m in is z te r a s ű r ű k ö d ­
b e n n e m tu d t a m e g á lla p íta n i, h o g y ho l
v a n n a k . M e g á llíto tta a k o c sit é s o d a-
i n t e t t egy n y u g o d ta n b a k ta t ó öreg
e m b e rt.
— V o ln a szíves m e g m o n d a n i, h o l
v a g y o k ? — k é rd e z te .
A z öreg k i sem v e tte a p ip á j á t a sz á ­
já b ó l, ú g y felelte:
— A z a u tó b a n .
A z tá n n y u g o d ta n to v á b b m e n t.
S ir D a v id a k ép v ise lő h ö z fo rd u lt:
— E n n e k a z e g y sz e rű e m b e rn e k a
v á la s z a m in ta k é p e le h e t a p a rla m e n tá ris
é le tb e n m in d e n a n g o l p o litik u s n a k . E lő ­
ször: rö v id v o lt. M ásodszor: c á fo lh a ta t-
la n u l az ig a z a t m o n d ta . H a rm a d s z o r:
n e m á r u lt el m á s t, m in t a m it a k é rd e z ő
a m ú g y is tu d o tt.
--------------
íg y kell csom agolni
S c h w o t t L a jo s , r a jz a
A lo n d o n i „ D a ily E x p re s s ” tu d ó s ítá s a
s z e rin t k ín o s b a le s e t é r t e M alcolm
D a v ie s 19 é v es e jtő e rn y ő s tiz e d e s t
N é m e to rs z á g b a n . M o to rh ib a m i a t t k i­
u g r o tt g é p é b ő l, s tu la jd o n k é p p e n sz e re n ­
csésen f ö ld e t é r t eg y e rd e i tis z tá s o n .
A lig n é z e t t a z o n b a n k ö rü l, e g y sereg
m e z te le n n ő r e b b e n t s z é t v e lő trá z ó
sik o ly o k k ö z e p e tte . M a jd h a so n ló k é p p e n
r u h á tla n fé rfia k r o h a n ja k n e k i, elfo g tá k
é s e g y félszerb e z á rtá k . C sak ó rá k m ú lv a
s ik e rü lt a tiz e d e s t egy tis z tn e k k is z a b a ­
d íta n ia fo g ság áb ó l.
T e rm é sz e te s e n m eg k e lle tt íg é m iö k ,
h o g y m á s k o r v ig y á z n a k , s n e m u g ra n a k
n u d is ta tá b o r kellős k ö z e p é b e .
S tefánia Grodzienska
„KÉTSÉGBEESETT FELESÉG”
jeligére: Ön arról panaszkodik,
hogy íérje 15 évi házasságuk a la tt
teljesen megváltozott. Sohasem hoz
virágot, nem mond bókokat, nem
fogja meg gyöngéden a kezét a
moziban stb., mint ahogy ezt 15
évvel ezelőtt tette. Azt kérdezi,
m it tegyen, hogy férje gyöngédsé­
gét visszanyerje. Erre csak egy
orvosság v an : legyen hozzá olyan
gyöngéd és figyelmes, mint 15 évvel
ezelőtt, ügyeljen arra, hogy ne
dolgozzon tú l sokat és ami a leg­
fontosabb, engedélyezze részére a
lehető legnagyobb szabadságot.
A „ k é ts é g b e e s e tt fele sé g ”
iz g a to tta n o lv a s ta az „Otthon
is a nő” cím ű h e tila p sz e rk e sz ­
tő i ü z e n e te i k ö z ö tt e z t a n e k i
szóló jó ta n á c s o t é s n y o m b a n
e lh a tá ro z ta , ho g y m e g fo g a d ja .
E b b e n a p illa n a tb a n m e g szó ­
la lt a te le fo n .
— B o c sá ss m eg d rá g á m , so k
a dolgom a h iv a ta lb a n , n e m
tu d o k p o n to s a n h a z a jö n n i e b é d ­
re . E g y jó fé ló rá t k é sn i fogok.
— C sak n e z a v a rta s d m a ­
g ad , é d esem . R e n d e z d b e ú g y
a d o lg o d a t, a h o g y jó n a k lá to d .
N y u g o d ta n k é sh e tsz a k á r k é t
ó r á t is. R á m ig a z á n n e m k e ll
te k in te tte l lenned!
. — M icsoda epés m e g je g y ­
zések! H á t o ly a n n a g y b ű n ,
h a egy fél ó rá v a l k éső b b jö v ö k
e b é d re ? A z t h is z e d sz ó ra k o z á s­
b ó l já ro k h iv a ta lb a ? A z t se m
tu d o m ho l á ll a fejem a so k
m u n k á tó l!
— S zegénykém , ig azá n a n y -
n y i sok a m u n k á d ? C sak tú l
n e dolgozd m a g a d a v égén.
A m i az e b é d e t ille ti, n y u g o d ­
t a n v á ro k v e le am ig h a z a jössz.
C sak n e z a v a rta s d m a g a d ,
édesem !
A lig t e l t e l n é h á n y p e rc é s
a férj s ie tv e m e g é rk e z e tt. T e ­
k in te te n a g y fo k ú n y u g ta la n s á -
s á g o t á r u lt el. A z a sszo n y m o ­
so lyogva n y i t o t t a jtó t, n y a ­
k á b a b o ru lt, m eg csó k o lta é s
k ézen fo g v a v e z e tte a la k á sb a .
— Ü lj le fiacsk ám , az e b é d
k é sz e n v a n . G ondolom m ily e n
f á r a d t é s é h es lehetsz!
A „fiú c sk a ” z a v a rta n sim o ­
g a tt a k o p a sz f e jé t és egy sz ó t
se m szólt. E b é d közben se m
b e sz é lt, c sa k n é h a n é h a v e t e t t
eg y egy k u ta tó p illa n tá s t fe le ­
sége felé, a k i a legjobb f a la to ­
k a t r a k ta tá n y é r já b a és k i t a r ­
tó a n m o s o ly g o tt. E b é d u tá n
fé rje ölébe ü lt és k e d v e se n
m e g k é rd e z te :
— M ost m it a k a rs z c sin áln i,
fia c sk á m ?
— M it k é rd e z e l ilyeneket?!
H is z e n tu d o d , h o g y vissza kell
m e n n e m a h iv a ta lb a .
— A z t g o n d o lta m , hogy k i­
v é te le se n le p ih e n h e tn é l egy
Az élet m egy tovább. . .
G erő S á n d o r rajza
ó rá ra , k é s ő b b m eg e lm e h e t­
n é n k m o zib a.
— Mi j u t o t t eszedbe, h é t ­
k ö z n a p m o zib a?! A z t h is z e d
v a n id ő m é s k e d v e m e rre ?
— T u d o m , h o g y sok a m u n ­
k á d , a g y o n dolgozod m a g a d ,
d e ig a z á n rá d f é m e n é h a egy k is
k ik ap cso ló d ás. N agyon is jó l
tu d o m , m e n n y ire sz e re tsz m o ­
z ib a já r n i.
— H a g y j b é k é n k é rle k ezzel
a m o ziv al. H a k e d v e d v a n
m e n j e l e g y e d ü l.
— H o v á gondolsz! H o g y é n
m o zib a m e n je k , m íg te g ü r ­
cölsz. C sak m ia tta d m e n te m
volna.
— N e m k ív á n o m tő le d e z t
az á ld o z a to t. . . D e m o s t m á r
ig azá n in d u ln o m kell v issza a
h iv a ta lb a . Z á rla t v a n . . . E z ­
zel fe lállt é s e lin d u lt.
— M i lesz a puszival? —
k iá lto tt u t á n a az asszony.
A férfi s z ó ra k o z o tta n c só k o t
le h e lt az a rc á r a .
— N em íg y . . . a szájam ra!
— Mi a c su d a e s e tt beléd?
H ag y j v é g re az iro d á b a m e n ­
nem !
— C sak m e n j fiacskám ! H a
egyszer b e k e ll m e n n e d , a k k o r
m e n j. A z t h itte m , hogy m a
k iv é te le se n le p ih e n h e ts z egy
k e v e s e t . . . D e h a n e m m egy,
h á t n em m e g y . . . N e z a v a r­
ta s d m a g a d . . . T é g y úg y ahogy
jó le s ik . . .
— E lég v o lt! — k iá lto tta
in g e rü lte n _a fé rj. — M ondd
m eg végre, m i t a k a rs z ? M ivel
g y a n ú sítsz ?
— É n , té g e d ? H o v á g o n ­
dolsz! H isz e n te v a g y a v ilá ­
g o n a le g jo b b férj!
— F ig y e lm e z te tle k , hogy
n e m b iro m e z t a g ú n y o s h a n ­
g o t. M ondd m e g a z o n n a l m iről Bő szoknya a divat
v a n szó és n e s z ív ja d to v á b b
V asvárt A n n a ra jz a
a v é re m e t.
— De é d e se m , é n nem b á n t-
la k . H a m égis m e g b á n to tta la k
v o ln a , a k k o r e z e n n e l b o c sá n a ­
t o t k érek . S o h a tö b b é n e m
fogom m e g t e n n i ... M inden
ú g y lesz, a h o g y t e a k a r o d .. .
— H agyd abba! A n n y it
m o n d o k , h a g y d abb a! m e r t
k ijö v ö k a so d ro m b ó l és akkor...
-— A n g y alo m , n e izgasd fel
m a g a d . H o z z a k egy p o h á r
v iz e t? O lyan s á p a d t v a g y . . .
N y u g o d j m e g . . . K iv eszel eg y ­
k é t h é t s z a b a d s á g o t é s elm éssz
ü d ü ln i e g y e d ü l. . .
A férj a rc a v a ló b a n s á p a d t
v o lt. N é h á n y m á so d p e rc ig k u ­
t a t ó p illa n tá s s a l m e re d t fele­
ség ére, m a jd fo g ta m a g á t és
k ir o h a n t a sz o b áb ó l. Az a jtó ­
b ó l v is sz a fo rd u lt é s így k iá l­
to tt:
— H á t jó , m eg m o n d o m : b a ­
r á tn ő m van! H a e z t a k a rta d
k ih o z n i belő lem , h á t sikerült!
M o st le g aláb b n e m szívod t o ­
v á b b a vérem !
Lengyelből fordította
G erényi Tibor 11
 Kényelem H é b e r L á szló rajza

i '
Iy i
I

E sik

D ologidőben ( ttfá s i Á a g e d tti

P usztai P ál r a jz a
1 1 e m v a g y o k é n b a l g a , a k i v i s s z a r e tte n .
M ü lt v a s á r n a p - h a l l g a — a te je m b e v e t t e m :
H a l l g a t o k a h ív o g a tó b e ls ő h a n g r a
S l e s z a m i le s z , u s g y i , k im e g y e k a s t r a n d r a !
M i u t á n a z e g e t s e g í ts é g ü l h ív ta m ,
A p é n z t á r n á l h ő s i e s e n c s a t á t v ív ta m .
R ú g t a k , v á g ta k , d ö f t e k , n y o m t a k é s h a r a p t a k ,
M á s t é l ó r á t d ú lt a h e v e s , s ú ly o s a t t a k .
E s m i k ö z b e n tíz g o m b o t é s e g y f ü l e t l e t é p t e m ,
V á l t o t t a m e g y s z e k r é n y j e g y e t é s a s t r a n d r a lé p te m .

.fa j lö s z ö r Is a v e t k ő z ő h e l y r e m e n te m .
- S z e k r é n y n in c s e n ! - a k a b in o s íg y s z ó l t m e n te n .
Á m d e rá b u k k a n ta m e g y k ed v es p a s a s ra ,
A k i b e v e tt tá r s b é r lő n e k e g y fo g a sra .
Ü g y sz o ru ltu n k , m in t d o b o z b a n a h e r in g e k .
S z é th a s a d ta k a n a d r á g o k , m eg az in g e k .
Ö l t ö n y ö m e t g y ú r t a m a p r ó g a la c s in b a ,
A z U s z ó m e z t f e l ö l tö t t e m s z ö r n y ű k i n b a ;
M e n n é k , d e a t r ik ó m n e m h a g y ! . . . A z e g y i k s z á r á b a
B e k e r ü lt a tu m u ltu s b a n m é g k é t e m b e r lá b a !

N. I o d e s e b a j, íg y b i z t a t t a m m a g a m e g y r e ,
L e p i h e n e k n a p o z n i a s e ly m e s g y e p r e .
A m h i á b a n é z te m k ö r ü l j o b b r a - b a l r a ,
M i n d e n e g y e s f ű s z á l le v o lt m á r f o g la lv a .
M e n n y i e m b e r ! . . . H o g y ju to k a m e d e n c é h e z ?
M ár m e g in t k é s ik e z a k a k a s . . . l é p e k e g y e t . . . H á t a ta lp a m p u h á t é r e z .
E g y n ő o ly a t v is it, h o g y a f ü le m s z é t á l l :
- E z a z ö r e g t r ó g e r a k e b le m e n s é t á l !
Konkurrent^ C s í p ő k r e é s h a s r a l é p e k . . . E g y p a c á k d o r o m b o l:
- H a l l j a m a g a , v e g y e k i a b ü t y k é t a z o r r o m b ó l!

I ű z ö tt a n a p , h o g y le é g e tt m á r a h á ta m .
K é t ó r a l e tt. d e é n v i z e t m é g n e m l á t t a m .
E s m iv e lh o g y n e m s z e r e t e k é h e n h a l n t :
B e m e n te m a v e n d é g lő b e e g y e t f a ln i.
- R ö g tö n jö v ö k ! - s z ó l t a p i n c é r s z e m r e h á n y v a
É s a z z a l m á r e l is r o h a n t m á s i r á n y b a .
R i m á n k o d t a m , d e n e m s z á n t m e g p i n c é r e g y se ,
F r ö c c s b ő l , s ö r b ő l n e m j u t o t t n e k e m e g y c s e p p se !
H a t k o r f e l a d t a m a h a r c o t , ö ltö z k ö d n i m e n t e m ,
H á t a k k o r jö tt a n a g y z ű r . . . A je ls z ó t e lf e le d te m . . .

J' á r n o m k e l l e t t , m íg m in d e n k i e l m e n t s z é p e n .
M ir e r u h á m m e g k a p t a m é n , tiz l e t t é p p e n .
£ s b á r m i n d e n ü t t a r ö v id e b b e t h ú z t a m .
H e j , a s t r a n d o t m é g is s z á r a z o n m e g ú s z t a m !
H a z a f e l é n a g y ö n tö z ő - k o c s it lá t t a m . «
V iz e t l o c s o l t . . . E r r e o d a u g r o m b á t r a n !
S o f ő r o r d i t: - M é r t n e m v ig y á z m a g a m a r h a ? !
É s a z z a l a k o r m á n y t g y o r s a n e l c s a v a r ta .
H a z a é rte m . . . G y o r s a n k á d b a ! . . . V á g y o m a z u h a n y ra . . .
M e g e r e s z te m . . . D e n e m j ö n v íz . . . C s ő r e p e d é s v a n m a !
S á n d o r K á r o ly rajra
12 Király Dezső
 Spekuláns az áru h ázb an
H M M ta h tjiih tje lm K S á n d o r K á r o ly ra jza

L e g y ü n k szo m o rú ak : n in e s tö b b é a n y a ­
n y e lv ű n k . L e g a lá b b is ez id ő s z e r in t egyes
d ip lo m a tá k sz ó tá rá b ó l h iá n y z ik . I . D.
H a rv e y a n g o l külügyi á ll a m t it k á r u g y a ­
n is k ije le n te tte , hogy c sa k „ c s a tló s n y e l­
v e k ” v a n n a k . S z erin te m á r n em csak a
M ag y ar N é p k ö z tá rs a s á g s z ű n t m eg lé ­
te z n i, h a n e m a n y a n y e lv ű n k is.
T e h á t fe le b a rá ta im , m i c s a k a z t hisz-
szük, h o g y m a g y a ru l b e s z é lü n k , v a ló já ­
b a n a z o n b a n a k ülügyi á lla m titk á r ú r
á lta l m é ly e n m e g v e te tt c s a tló s nyelven
k ö zö ljü k m o n d a n iv a ló in k a t.
M ivel ig e n n a g y ra b e c s ü ljü k az á lla m ­
t i tk á r ú r a n y a n y e lv é t, k e llő tis z te le tte l
a s a já t, e g y s z e rű n y e lv ü n k ö n kérdezzük
m eg: h o g y a n ta lá lh a t k i I . D . H a rv e y
á lla m titk á r ú r ek kora o s to b a s á g o t?

H a n g le m e z e k e g y m á s közt

— d tv e n m é t e r t ó h a jt e b b ő l a z a n y a g b ó l? N em le s z e z e q y k ic s it s o k ?
— N em . S z e r e t e m , h a a r u h á m e g y k ic s it le z s e r . . .

E gyedül
R éber L ászló r a j z a

— ú g y k e ll m a g á n a k , m ié r t h a g y ja
m a g á t le j á r a tn i!

Az a n g o l alsó h á z b a n összeszó lalk o zo tt

egy k o r m á n y p á r ti kép v iselő és egy szo­
c ia lista , ő fe ls é g e elle n z é k é n e k k épvise­
lője. A m u n k á s p á r ti a v it a h e v é b e n o d a ­
k iá l to t ta a to ry n a k :
— M a g a J a n u s -a rc ú em b e r!
M ire a k o n z e rv a tív p á r t i íg y riposz­
to z o tt:
— A h o g y m egnézem , ö n rő l n e m m o n d ­
h a to m el u g y a n e z t! H a u g y a n is k é t arca
v o ln a, m in d e n b iz o n n y a l a m á s ik a t
viselné.

— M a g á n m ié r t v a n f a r s a n g i á la r c , J á n o s b á c s i?
— N e k e m m á r n em j u t o t t v é d ő s z e m ü v e g é s k e n d ő . . .
 Még egyszer
az Ilkovicsról
M ásfél é v v e l e z e lő tt e lh a tá ­
ro z tá k , h o g y le b o n tjá k a M arx
té r i Ilk o v ic so t, B u d a p e s t egyik
sz é g y e n fo ltjá t. K ö rü lb e lü l egy
e sz te n d e ig t a r t o t t , am íg ennek
a h a tá r o z a tn a k „beüte rn ezési
é s k a p n e itá s i” v o n a lo n eleget
tu d t a k te n n i.
A z e ro d e ti t e r v s z e rin t a le ­
b o n tá s u tá n n y o m b a n „planí-
ro z n i” a k a r t á k a te lk e t. N em
Így tö r té n t , m e r t h e te k ig h e ­
v e r te k a té g la d a ra b o k a té re n ,
am ig v é g re e lv itté k é s sik e rü lt
a h á z h e ly e t,la p o s ra s im itta tn i.
M eg in t c sa k a z e re d e ti t e r ­
v e t kell m e g e m líte n ü n k , am ely
s z e rin t a p la n iro z á s u tá n a
K ővárosi K e r té s z e t dolgozói­
n a k k e lle tt v o ln a m egjelen­
n iü k a té r e n . N e m je le n te k
m eg , m é g a m a i n a p ig sem .
P e d ig e g y sz e r s ik e rü lt nekik
a z O k tó b e r 6 u tc a é s Jó z se f
A ttila u tc a s a r k á n huszonnégy
ó ra a la t t g y ö n y ö rű s é ta te r e t
v a rá z s o ln i a k ö v e s ta la jra .
M eg is d ic s é rtü k ő k e t é rte
a n n a k id e jé n .
A z t m á r n e m tu d ju k , hogy
sz e rep el-e a te r v b e n a v o lt
Ilk o v ic s m e lle tti M Á V -palota
tű z f a lá n a k á tf e s té s e , d e h a
n e m , jó le n n e , h a gyorsan
te rv b e v e n n é k é s m e g is v aló ­
s íta n á k e z t a m u n k á t. J e le n ­
leg u g y a n is a M a rx té r leg-
c sü n y á b b p o n tj a a v o lt la k ó ­
sz o b á k n y o m a it m a g á n viselő
ta r k a -b a rk a , ü tö t t- k o p o tt tű z ­
fa l.
Vihar utáni telefon
— H alló! A L u d a s M atyi
szerk e sz tő sé g e í I t t V iski T ibor
beszél, a V I I / 17. H ázkezelő-
ségről. T e g n a p é jje l a v ih a r
a M u rá n y i u tc a 36. h á z te t e ­
jé rő l c s e re p e k e t s o d o rt le. A
k á r n e m n a g y , c s a k az a b a j,
ho g y a tö b b i m e g la z u lt cserép
kö zü l n é h á n y b á rm ik o r leeshet
a já ró k e lő k fe jé re . E gyszóval
é le tv e sz é ly rő l v a n szó, e z é rt
fe lh ív tu k a V I I . k e rü le ti T a ­
n á c s V e g y e sip a ri J u v ító V álla­
la t á t . K é r tü k , h o g y az é le t­
v e sz é ly re v aló te k i n te t te l azo n ­
n a l v ég ezzék e l a ja v ítá s t. A zt
v á la s z o ltá k , h o g y re n d e ljü k
m eg a m u n k á t, m a jd ők b e ­ n a k , a k i m a n a p s á g B u d a p e s te n
ü te m e z ik é s a z u tá n elvégzik. je g y g y ű r ű t a k a r v á s á r o ln i. A
U g y a n e z t a v á la s z t k a p tu k a m egfelelő k ész p é n z e n k ív ü l t a ­
V I. k e rü le ti T a n á c s V egyes­
ip a r i J a v ító V á lla la tá tó l i s . . .
N em á r t a n a , — m o n d tá k ezen a m e ly n e k a la p já n az Ó ra- és
k ív ü l — h a fe lh ív n á k a tű z ­
o ltó ság , a re n d ő rs é g é s a m e n ­ k a r ik a g y ű r ű t.
tő k fig y elm ét a M u rá n y i u tc a i
v eszélyre.
A k é ré s n e k Ím e e le g e t t e t ­ n y a l b e s é tá lt az e g y ik ékszer-
tü n k é s a r r a g o n d o ltu n k , hogy b o ltb a je g y g y ű rű é rt, d e a k i­
m i le n n e , h a v a la h o l tű z ü tn e sz o lg áló sa jn á lk o z v a m o n d ta :
K ét p isirő l
</k a egy fü s t alatt
I tt még P ataki is zavarba jönne
P a ta k i fejsz á m o ló m ű v é sz , a k i v a rie té k b e n m u t a tj a b e m ű v é ­
s z e té t, n ag y o n z a v a r b a jö n n e , h a a M ezőgazdasági T e rm é k e k e t
É r té k e s ítő S z ö v e tk e z e t m a k ó i k ire n d e lts é g é n e k k ö n y v e lé s é t
k e lle n e re v id e á ln ia .
A SZÖVOSZ e lle n ő re i u g y a n is m á r o ly a n f e jf á já s t k a p ta k a A I I I . k e r ü le t, Z áp o r-, Szo-
k ire n d e lts é g c s o d á la to s e lsz á m o lá sá tó l, h o g y je le n tő s e n h o z z á ­ m olnok-, B e sz te rc e - é s T ím á r
já r u lt a k a K a ril e la d á s i g ra fik o n já n a k em elk ed éséh ez. u tc á k k ö rn y é k é n la k ó k n a p
Ú g y k e z d ő d ö tt, h o g y 1956 n y a rá n le ltá r o z á s t ta r t o t t a k a M ező- m in t n a p a tt ó l r e tte g n e k , h o g y
g a z d a s á g i T e rm é k e k e t É rté k e s ítő S z ö v e tk e z e t m ak ó i k ir e n d e lt­ a szél a r r a fe lé fú jja a T im á r-
ségénél. K id e r ü lt, ho g y a t á r o l t és B e sz te rc e u tc á k s a rk á n levő
v ö rö s h a g y m a -k é s z le te t n e m is p ékség f ü s tjé t é s k o ro m já t.
m é r té k fel, c sa k k u p e c m ó d já ra H ú z z á k fe l a k é m é n y e k e t
le g a lá b b a k ö r n y e z ő h á z a k
m e g b e c sü lté k . A b ecslés e re d ­
te tő m a g a s s á g á ig , m e r t m á s ­
m é n y e 4559 m á z s a v o lt. (H o ­
k ü lö n b e n s z i n te felfüB töl b e n ­
g y a n tu d t a k így, s z in te g ra m m ra
n ü n k e t ez a z a la c s o n y k é m é n y .
saccolni?!) E z u tá n a b e c slé s
u tá n fe lm é rté k a k é s z le te t — é s 32 aláírás
c sa k 1696 m á z s á t ta l á lta k . A m u ta tk o z ó 2863 m á z s a h iá n y
ú g y lá ts z ik n e m h o z ta z a v a rb a a k ire n d e lts é g v e z e tő jé t. A m a j d ­ II.
n e m 3000 m á z s á t sz é p e n le v o n á s b a h o z ta és a r a k tá m a p ló b a n
m i n t te r m é s z e te s h iá n y t , m in t „ k á ló t” t ü n t e t t e fel. Az É . M. k ez e lé sé b e n levő
E z é v á p rilis á b a n is m é t le írta k 115 m á z s a k á ló t és c s ö k k e n ­ F a rk e ttá z ó V ., a m e ly n e k k é ­
t e t t é k a k é s z le te t 101, m a jd 630 m á z s á v a l azo n a cím en , h o g y m é n y e .a K á r p á t u tc a é s G ogol
e z e k e t a té te le k e t k o rá b b a n m in t tö b b le te t b e v é te le z té k . íg y u tc a s a r k á n é jje l-n a p p a l o n tja
ig y e k e z te k e g y e n s ú ly b a h o z n i a r a k tá r n a p ló t és ig y j u t o t t a k a fű ré sz p o r tü z e lé sb ő l s z á r ­
m azó s ű r ű f ü s tö t, év ek ó ta
e l o d á ig , hogy ez é v á p rilis 19-én a r a k tá r k ö n y v ta n ú s á g a s z e r in t
k e s e ríti a k ö rn y é k b e li la k ó k
606 m á z s a v ö rö s h a g y m á v a l tö b b e t (!) s z á llíto tta k k i, m in t a m e n y -
n y i b e é rk e z e tt. é le té t. M ég a z V . k e rü le ti elö l­
J e le n le g ú g y á ll a h e ly z e t, h o g y a SZÖV OSZ e llen ő rei p illa ­ já ró sá g , m a jd a X I I I . k e rü le ti
n a tn y ila g n e m is tu d j á k m e g á lla p íta n i, h o g y v a n -e h iá n y , m e r t T a n á c s u t a s í t o t t a ő k e t fü s t-
elvonó k é sz ü lé k b e v e z e té sé re
a te le p v e z e tő o ly a n h a n y a g u l (vag y o ly a n fu rfa n g o sa n ) v e z e tte
a r a k tá r k ö n y v e t, h o g y n e m le h e t r a j t a elig azo d n i. é s m a g a s a b b k é m é n y é p íté s é ­
re, d e m a r a d t m in d e n a ré g i­
R e m é lh e tő le g P a ta k i fe jszám o ló m ű v ész seg ítség e n é lk ü l is
b en .
rá jö n n e k , ho g y m i v a n a b ű n ö se n h a n y a g ra k tá rk e z e lé s m ö g ö tt.
M eddig k e ll m ég a f ü s tö t
A v iz s g á la t fo ly ik é s ta l á n h a m a ro s a n fé n y d e rü l a r r a , h o g y
n y e ln i a k ö rn y é k e n ?
k i a felelős 28 v a g o n n á l tö b b m ak ó i h a g y m a v a rá z s la to s e lt ü n ­
te t é s é é r t. 63 aláírás
3 /P o S z ^ u /< £ ^ P P S ‘
k i é s a tű z o ltó s á g a z t k é m é ,
h o g y a d ju k b e a m u n k a -m e g ­
re n d e lé s t, h a m e g k a p tá k , a k ­ K é ts é g te le n , ho g y a lig e ti A b a la to n le lle i s z a b a d té ri
k o r m a jd elvégzik a b e ü te m e - G u n d e l a fő v áro s le g sz e b b é s m o z ib a n k itű n ő , új film e k e t
z é s t és h a so r k e rü l rá , a k k o r id e g e n fo rg a lm i sz e m p o n tb ó l is v e títe n e k , d e a k i P e s te n is
k is z á lln a k . M e rt k ö rü lb elü l é rté k e s é tte rm e . É p p e n e z é rt l á t t a u g y a n e z t a film et, az
u g y a n e z t te s z ik a v e g y e sip a ri é r th e te tle n , ho g y a b e já r a t c so d á lk o z v a ta p a s z ta lja , h o g y
ja v ító v á lla la to k is . N y u g o d ­ m e lle tti b ü fé e lő tt n in c s sz e ­ a k é p e t m e g k u r titjá k . A „ P il­
t a n é s tú lsá g o sa n te rv s z e rű e n m é tg y ű jtő k o s á r. A z „ á lló ­ la n a t e m b e re ” cím ű film n é ­
a k a r n a k dolgozni. A z, ho g y v e n d é g e k ” k is p a p ír tá lc á k o n h á n y je le n e té t p é ld á u l e g y ­
k ö z b e n ese tle g ö t- h a t e m b e r t k a p já k a v ir s tlit, d e m iv e l a szerű en k ih a g y tá k és igy a n ­
a g y o n ü t a c se ré p , v a g y az, tá l c á t n e m tu d já k m e g e n n i, n a k egy ik ré s z e te lje s e n é r t ­
h o g y az 500 fo r in to s k á r az k é n y te le n e k a G u n d el k e r í té ­ h e te tle n n é v á lt.
ú ja b b fe lh ő sz a k a d á so k k ö v e t­ sére te n n i. E s té r e m á r s z á z n á l M iért s ie tn e k ú g y a v e títé s ­
k e z té b e n e se tle g 50 000 fo ­ tö b b p isz k o s, m u s tá ro s p a p ír ­ sel a leilei m o z ib a n ?
r i n t r a e m elk ed ik , ú g y lá ts z ik , tá lc a szegélyezi a k e r íté s t.
M ié rt n e m te s z n e k s z e m é t, •
m á s o d re n d ű k é rd é s : fő a „be-
g y ű jtő k o s a r a t a b ü fé m e llé ?
ü te m e z é s ” ! . . .
M in d en v a s á r n a p éjfél e lő tt
fu tn a k b e a b a la to n i k ü lö n ­
já r a to k a K e le n fö ld i- és D éli
p á ly a u d v a rra . Ily e n k o r e z e r­
n y i u ta s s z e re tn e v illa m o sra
N e m k ö n n y ű a h e ly z e te a n ­ — S a jn á lju k , d e je g y g y ű ­ ü ln i. A k e le n fö ld i m eg álló n ál
rű n k n in c s . K im e rü lt a k e- v is z o n t e g y e tle n 49-es szom or-
re tü n k . k o d ik , d e n é h a m á r egy ko csi
A tö k é le te s b ü ro k r a tik u s v á ­ sincs.
lasz u t á n a je g y e s p á r eg y m á ­ M ié rt n e m ta n ú i a F . V . V.
n á c s i igazo lás is k e ll hozzá,
sik é k s z e rb o lto t k e r e s e tt fel. a M Á V -tól, a m e ly m eg t u d t a
O tt is u g y a n e z t a v á la s z t k a p ­ szervezni a n é p sz e rű h é tv é g i
É k s z e rb o lt k ia d h a t ja a k é t t á k k a rik a g y ű rű h e ly e tt. M ég v o n a tja it é s a z A u tó b u sz ü z e m ­
egy p á r ü z le te t m e g lá to g a t­ tő l, a m e ly n a g y sik e rre l j á r a t j a
E g y ik o lv a só n k m e n y a s s z o ­ ta k , a z tá n fe la d tá k a k ü z ­ k é ső e s ti sz ín h á z i k ü lö n já r a ta it ?
n y á v a l és a ta n á c s i ig a z o lv á n y - d e lm e t. M ié rt n e m sz e rv e z ik m e g a
M ié rt a d n a k ki tö b b ta n á c s i p á ly a u d v a ri v illa m o so k v a s á r ­
e n g e d é ly t, m in t a m e n n y i je g y . n a p e s ti „ v o n a t c sa tla k o z á ­
g y ű rű k a p h a tó ? s a it” ?
 h*.oL$y\+Jp ik _ i-c f Ü dülői pletyka
S zűr-Szabó Jó z se f rajza
A U T Ó T Á L L körül a p e sti u tca népe,
praj a-nagyja, főleg apraja, de nagyja
a szép szám m al. A szóban forgó autó
m eg is érdem li a csod á la to t. V alam i
b ám u latram éltó! P ersze kü lföld i, Skoda-
m árkájú, hatalm as, szivd ob ogtató. A
v e z e tő fülkéje óriási üvegterem , k ü ld ö tt­
ség ek fogadására is alkalm as.
N e feszítsü k továb b az olvasók k ív á n ­
csiságát: a m eseautó nem szem élygép­
k ocsi, hanem szem étgépkocsi. C sehszlo­
v á k iá b ó l b eh ozott korszerű járm ű, az
atom k orszak szem etesk ocsija. N incs tö b ­
b é szán alm as csen getés, lovacsk a porosz-
k á lá sa , a klasszikus kap italizm u s korá­
ból ittm a ra d t szem étlád ák em elgetése és
ü rítg etése m iazm ás porfelhők k özep ette.
M indez a m ú lté. Ma m ár csillogó, precí­
ziós bádogkannákban v a n táro lv a a sze­
m é t. A kezelőlegénység fö lén y es m ozdu­
la tta l fö lem eli ezt a m in d en izében m o ­
dern, nukleáris szem étlá d á t az autó déli
részén levő technikai csodára, gom b­
n y o m á sra em elők m ozdulnak m eg, s a
szem étlá d a önm űködően em elődik fel,
m a jd ü rítődik k i a csodakocsi gyom rába.
V égre it t v a n a h igién ik u s, em berkéz-
n em érin tette steril szem ét!
— Is m e r e m V icá t a z ü z e m b ő l, m in d ig
A zó ta n in cs b átorságom szem etelni. v o lt a k k a p c s o la t a i a t ö m e g e k k e l . . .
N em m erek eldobni egy elh aszn ált v illa ­
m o sjeg y et sem . Szégyenlem az ilyen szá ­
n a lm a s, ela v u lt kézm űipari m ódszereket.
\Dal a női kendőről...
*
Óh, világszép hajadon, D e gyönyörű, de izgalm as!
A N N A K E L L E N É R E , h o g y a vásá r­ Mi van a te hajadon? T e v e . . . p á lm a ... zöld ó á z i s . . .
lók széles rétegéhez tartozom , szivem F e s te t t kendőd jóvoltáb ól: H e lik o p t e r ... f lo t t a b á z is ...
m in d en m elege a sok at sz id o tt elárusí­ A fejeden m atróz tá n c o l. . . ö reg h alász és a t e n g e r .. .
tó k é. A zoké, akik m eg á llá s nélkül k i­ M ásik fejen velencei (T ervezője d ijat nem n yer?)
szolgáln ak m in k et, s a n n y it nyelned Qondola r in g .. . Ü g y k e ll nekil F alu si k ert, m ályva, b o d z a .. .
eg é sz n ap , hogy orvosilag sem tudom i V an a fejen: aratóbál. H árom te s tő r p á r b a jo z v a .. .
elképzelni: h o g y ’ bírják n yelőcsővel? A tléta , ki diszkoszt ló b á l. . . Színes térkép, v on at j á r a t .. .
Örökké az ingerültség, a sértőd öttség, Jap án gésa le g y e z ő v e l.. . H om okstrandon h o m o k v á r a k ...
a g y a n ú légkörében élnék. A v e v ő k te t e ­ N ap, m ely le m e g y ... H old , J elen et a R ó m e ó b ó l.. .
m e s része m eg van g y őződ ve arról, h ogy m ely jő f e l . . . (A szerelem ízlést pótol).
az eláru sító lelk etlen , gorom ba, szad ista F ejen v a n a Tarzan f i a . . . . . .N em fejezném e zt b e é n m a;
em ber, s élete egyetlen célja, hogy a v é d ­ ó h , m icsoda fantázia! R ím em fo g y ki, nem a té m a
te le n v ev ő egészségére, nyugalm ára, élet- E r d ő r é s z le t... O ó ly a fé s z e k .. . ó h , vilá g szép hajadon,
szín von alára törjön. , T a r ló h á n tá s ... K is csib é sz e k . . . Giccs v a n a t e hajadon!
M int a K özértek, tej- é s vásárcsarno­ K is P iroska és a fa r k a s. . . K . Tóth L enke
k o k , piacok é s k iskereskedelm i vállalatok
állan d ó látogatója sok éves tap asztalatok
alapján szeretnék elin d ítan i e g y új m oz­
galm at: a ku ltu rált vásárlásért! A z utolsó fúrás
V á r n a i G y ö r g y r a jz a
V élem én yem szerint u g y a n is a szoci­
a lista kereskedelem nek ú g y k ell a k u ltu ­
rá lt, u dvarias vev ő , m in t e g y falat k e ­
n y ér. T anfolyam okat k ellen e indítani a
v e v ő k szám ára, hogy m in d en k i elsajá­
t ít s a a ku ltu rált vásárlás alapelem eit:
h og y a n k ell udvariasan kérni, hogyan
le h e t elkerülni a k iab álást, hogyan old ­
h a tó m eg az előre tolak od ás elkerülésé­
n ek k érd ése, hogyan leh et szolgálni v e v ő ­
társa in k k a l szem ben a b ék és eg yü ttvá-
sá rlá s eszm éjét, s h ogyan le h e t felism erni
a z t a biológiai igazságot, h o g y az eláru­
sító is em ber.
A v izsg a sikeres le té te le u tá n a fel­
sza b a d u lt n övendék m ár önállóan is v á ­
sárolh asson . A jánlom ezen k ívü l, hogy
m in d en vev ő n él legyen p an aszkönyv,
a m elyb e az elárusító b eírh atja esetleges
k ifo g á sa it. K om oly k ifogás e se té n a v ev ő t
viBBza k ell m in ősíten i vev ő jelö ltté.

SZ ÍN H E L Y : italbolt. K ocsisok iddo-

gáln ak . A z t kérdezi az eg y ik a m ásiktól:
— M aga h á n y litert fo g y a szt száz­
k ilom éteren k én t ? — M ost, h o q y a z e lh u n y t az Or it á lö s z é k e e l é á ll, e lm o n d h a t o m , h o q y m e g ­
f .L g y ő z ő d é s é é a t e is t a v o l t . . .
 Befőzés

T u d ja , k e d v e s s z o m s z é d a s s z o n y , a f é r j e m im á d ja a m e tjq y le k v á r t

— Iq a z q a tó e lv tá r s, a n a tj y s á q o s asszon y k é r d e z te » !,
hoqy . . .

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t ir ik u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t f e l e l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Igaz*

q a tó j a . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t, V ili., G y u la i P á l u t c a 1 4 . T el.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V ili.. B la h a L u jz a t é r 3 .
T e l.: 3 4 3 — 10 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . - T e r je s z t i a P o sta K ö z p o n ti H írla p Iroda 1 8 0 — 8 5 0 , e lő f iz e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— Ft.
K o ss u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v é d u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
WSi

iV tS 'U

P u sz ta i P á l ra jz a

És még mondja valaki, hogy ebben a gyárban nem vigyáznak az érték ek re!..
 V áltoznak az idők
— Mi a z , m a n em v i s z e l m a g a d d a l o lv a s n iv a ló t ?
— N em , m á tó l k e z d v e t e lj e s ít m é n y b é r b e n d o lg o z o m . . .
K apuzárás után
Schw ott Lajos ra jz a
— H a z a k ís é r |e m ?
— Isten ő r iz z ! O nnan
L o ttó s o rs o lá s a h u llá m v a s ú to n
^ 4 J h A tfl/tU ;
G erő S á n d o r raiza (U <% o& h <?(eg S g a t-efeX -
A népszerű vidám színészt no­
vem berben elk ap ta a töm eghiszté­
ria, vándorbotot ragadott és átk elt
a határon. M indenki csodálkozott.
Csak m agyarul beszélt, a maga szak­
m ájáb an kiválóan szórakoztatta az
em bereket és körülbelül tízszer any-
ny it keresett, m int egy m érlegképes
könyvelő.
O dakünn egy darabig a táborok­
ban lézengett, próbálkozott A usztriá­
ból az Egyesült Á llam okba kijutni,
végül is Bécsben telepedett le. A n a ­
pokban levél érk eze tt tőle a legjobb
barátjához. Az akasztófahum ortól
csöpögő levelet így fejezi be:
„Végül valam it az itteni vendég­
szeretetről. Nem akarok kérkedni,
öregem, de am ikor m egtudják, hogy
jónevű m agyar színész vagyok, m áris
m inden kapu k itá ru l előttem. R epül­
h etek ki ra jta . . . ”
(—a)
egy félm eztelen nőre lettem figyel­
m es a Hegedűs G yula utcában. Noha
A világjáró kedvelem a hiányosan öltözött fiatal
hölgyeket — ezt barátaim ta n ú sít­
H egedűs Is tv á n rajza
h a tjá k —, a látv án y mégis szöget
ü tö tt a fejembe, tudniillik az in k ri­
m inált vászoncselédet egy Pannónia
m otorkerékpáron pillantottam meg,
s ráadásul, eltérve a 'sok évtizedes
gyakorlattól, nem a hátsó ülésen, h a ­
nem a benzintartályon — m int üde
hangulatot árasztó lakkfestm ényt.
A járókelők pajzán mosollyal adóz­
ta k a m űalkotásnak, de én aggódni
kezdtem ; — vajon nem növeli-e m ajd
ugrásszerűen a közlekedési balesetek
szám át ez a ledér hajadon, ha város­
szerte elharapódzik?
Vagy nézzük m eg a szemérem m á­
sik oldalát: közism ert tény, hogy Bu­
dapest utcáit serdülőkorúak is láto­
gatják. Gondolom — az ő lelkinyu­
galm uk fokozottabb megóvása érd e­
kében rendkívül üdvös volna az ilyen
képek mellé szigorú figyelmeztető
feliratokat készíteni:
„ÁCSORGÁS. CSAK
TIZENHAT ÉVEN FELÜLIEKNEK!”
j ö v ö k !! — dalm áth —
Sétahajón sorsolták k i a lottót
N éhány h(xtÓ8 0 8 színhely“javcislcitunk S á n d o r K á ro ly r a j z a
L o ttó s o rs o iá s b ú v á rh ara n g b an L o tto s o rs o lá s ű r h a jó r a k é tá n
 Dárius vacsorázik
4 fu tm c i \^ k o tty M fr c f H e g e d ű s Is tv á n rajza

fö l
SZILÁGYI DEZSŐNÉL, a hirtelen
haragú igazságügym iniszternél Bar-
csay Domokos képviselő egy fiatal
jogászt protezsált törvényszéki bíró­
nak. A m iniszter p ár nap m úlva ezt
a választ adta a képviselőnek:
— Nem neveztethetem ki pártfo-
goltadat, m ert azt hallom róla, hogy
iszik és goromba.
— Ettől nyugodtan kineveztethe­
ted, kegyelmes uram — vágott visz-
sza a képviselő. — M ert nem iszik
többet, m int én és nem gorombább,
m int te.

VIKTÓRIA angol királynő uno­

kája Párizsba mulatozott. Egyik nap
száz fontot k ért felséges nagym am á­
jától, hogy súlyos kártyaveszteségeit
kifizethesse. A zsugori királynő ezt
felelte:
„Nem küldök. Akinek nincs pénze,
ne játsszék.”
Néhány nap m úlva az unoka új
levelet írt:
■ „Elutasító válaszod szomorúvá tett,
de nincs semmi baj. Leveledet egy
am erikai autogram gyűjtőnek 200 fon­ — V olt e q y f a t á n y é r o s é s fél lite r b a la to n m e llé k i . . .
té rt eladtam .”
Profilírozott fusizás
P u s z t a i P ál r a jz a
ANATOLE FRANCE, a világhírű
francia író lassan, m inden betűt
rhegfontolva és többször átjavítva
írt, hogy minél egyszerűbben és tö­
kéletesebben fejezze ki magát. Szin­
te kínos pontossággal ügyelt m inden
m ondatára.
— Ha azzal jönnek hozzám —
m ondotta egyszer —. hogy „Kedves
m ester, írjon szám unkra 100, vagy
150 sort”, ilyenkor mindig tisztázom,
hogy 100, vagy 150 sorra van-e szük­
ség. M ert nálam ez nem mindegy.

“
xr

I. FERENC JÓZSEF öregkorában,

tiroli tu ristaú tja alkalm ával találko­ — R em ek ! V is z o n t a K o n y h a fe ls z e r e lé s i G yárb an pom pás k á r t y a a s z t a lo k a t
zott egy ősz paraszttal s kíváncsian f u s iz n a k !
m egkérdezte tőle:
— M ikor szü'ettél, vénem ber?
A paraszt nem felelt, hanem csak Lakásh^ivatalban Férfihűség
nézte a,császár-k irály t, aki leeresz­
kedően veregette az aggastyán vál­ R éb er L á szló rajza K a já n T ib o r rajza
lát:
— Ügy látszik, öregkorunkra fele­
dékenyek leszünk. ALAM IZSNÁT
— Bizony, meg ostobák is — tette N E M FOGADOK
hozzá a paraszt.
ELI
(H £ A
.
CSORTOS GYULA, a kiváló szín­
művész mindig olyan eleganciával
öltözködött, m intha skatulyából vet­
ték volna ki. U tálta a gondozatlan
külsőt, a borotválatlan arcot. Egyik
könnyelm ű és m agára nem sokat adó r
statisztától, aki állandóan piszkos, ■

gyűrött ruhákban já rt, ezt kérdezte:

— Mohondia, flhtam . T ulaidonké-
p r p i p i
hépen kivihiseii az ingeit akkohor, t i p ÍM l
am ikohor még tiszták?! I k
V
~ . . ... -J

p
•

i -K — 3
 DfäHlä 31 Balatonon
— S z e n t i s t e n , m i t ö r t é n t v e le ?
— S e m m i k ü l ö n ö s . . . K ét h é t i q u d v a r o l t e n n e k a b o r z a l m a s n ő n e k é s
m o s t t u d t a m e g , h o g y n e m ez, h a n e m a m á s ik a fő o s z tá ly v e z e tő le á n y a . . .
Fogadja vagy nem fogadja?
Ó riá s i h o rd e re jű k é rd é s fo g ­
la lk o z ta tja A nglia k ö z v é le m é ­
n y é t, e r r ő l c ik k ez n ek a la p o k ,
h a rs o g n a k a rá d ió á llo m á so k ,
sz ó n o k o ln a k a H y d e -p a rk fo-
g a d a tla n p ró fé tá i. N e m az
a to m ró l v a n szó, n e m is a m a-
lá ji k é rd é s rő l, v a g y a k ín a i
e m b a rg ó ró l, h a n e m a rró l, ho g y
v a jo n a jö v ő b e n a k ir á ly i u d ­
v a r fo g a d ja -e az e lv á lt fé rfia k a t
és n ő k e t v a g y sem . M e rt ed d ig
a B u c k in g h a m P a la c e é v s z á ­
z a d o s tö r v é n y e é rte lm é b e n e l­
v á lt e m b e r a k irá ly i p a lo tá b a
b e n e m te h e t te a lá b á t. (K i­
v é v e h a az illető a k tiv m in is z ­
te re ln ö k , m in t p é ld á u l a n n a k
id e jé n E d e n .) K ö z tu d o m á s ú
v o lt, h o g y a k irá ly n ő m é g tr ó n ­
ö rö k ö sn ő k o rá b a n g y a k ra n l á t ­
t a v e n d é g ü l K o rd a S á n d o rt,
m a g a is e lj á r t hozzá v a c so rá z n i
a fé rjé v e l e g y ü tt és K o r d a h á z i
v e títő jé b e n n é z te m e g az új
film e k e t. A m in t m e g k o ro n á z ­
tá k , v é g e sz a k a d t a b a r á ts á g ­
n a k , — K o rd a , m in t k é tsz e -
A beszélő postaláda
A lo n d o n i „ D a ily E x p r e s s ” -
b e n o lv a s s u k az a lá b b i c s o d á ­
la to s tö r té n e te t:
A 16 é v e s Jo y c e F is h e r h iv a ­
ta l a le v e le it d o b á lta b e e g y ­
m á s u t á n az egyik p o s ta h iv a ta l
fa li p o s ta lá d á já b a . A z egyik
le v é l v is s z a e s e tt. J o y c e fel­
v e tt e , s ú jr a b e d o b ta . A levél
ú jr a k ie s e tt , s a p o s ta lá d á b ó l
a k ö v e tk e z ő h a n g h a lla ts z o tt:
— N e m t e t t r á b é ly e g e t,
4 k is lá n y !
Mészáros András rajza
Sok az a u tó b a le s e t, tö m é n ­
te le n az a u tó h a lá l, k ü lö n ö s e n
a n a g y m e tro p o lis o k b a n .
— M e g lá tjá to k , p e s ti e m b e r
fo g ja fe lta lá ln i a b a le s e tm e n ­
te s k ö z le k e d é s t — m o n d ta
P e m e te a k á v é h á z i a s z ta ln á l.
A tá r s a s á g e g y ik ta g ja , a
c v ik k e re s K e n d e fö lh e v ü lte n
je le n tk e z e tt:
— É n m á r fe l is ta lá lta m .
R e p ü lő v illa m o s, lé g ib u sz . A
g y a lo g já ró k a fö ld ö n k ö z le ­
k e d n e k , a v illa m o s é s a b u s z
a lev e g ő b e n . K o lu m b u s z to já s a ,
n in c s tö b b é g á z o lá s.
N e v e tte m :
— Ü g y k é p z e li, K e n d e ú r,
ho g y a re p ü lő v illa m o s m in d e n
u tc a s a rk o n le sz á ll?
— D ehogy! M in d e n u tc a ­
sa ro k ró l in d u l e g y re p ü lő v il­
lam os, v a g y eg y lé g ib u sz é s
c sa k a v é g á llo m á s o n e re s z ­
k e d ik le.
— Szép. A z u t a s c sa k a vég-- íj f
á llo m á s o n s z á llh a t k i.
— Á! E jtő e r n y ő je v a n m in d ­
eg y ik u ta s n a k . A lé g ib u sz r e ­
p ü l, s az u ta s o k s o r já b a n ki-
u g ra n a k a S z o n d y u tc á b a n , a
K la u z á l té r e n , az Ó u tc á b a n ,
csak k in e k h o l v a n dolg a.
(göm. . . )
Félreértés
P u szta i P ál r a j z a
ré s é n e lv á lt férfiú n e m k a p h a ­
t o t t m e g h ív á s t a n n a k e llen ére,
h o g y b á ró i r a n g o t v is e lt a b i ­
ro d a lo m b a n .
I f ja b b D ou g las F a ir b a n k s
h á z i b á ljá n a k irá ly i c sa lá d
h a jn a lig m u la to tt. D e m á s n a p ,
— m i n t a la p o k sa jn á lk o z v a
je l e n te t té k , — a film színész
n e m je le n h e te tt m eg a ló v e r­
s e n y e n a k irá ly n ő p á h o ly á b a n ,
m e r t a m á s o d ik feleség én él
ta r t.
M o s t a z tá n k ir o b b a n t a s z e n ­
záció a sz ig e to rs z á g b a n é s k a p ­
c s o lt ré s z e ib e n . E g y u d v a r i in-
ti m p i s t a e lá r u lta , h o g y a t ö r ­
v é n y t rö v id e se n m e g v á lto z ta t­
já k . N e m je le n h e t m e g a k i ­
rá ly n ő e lő t t az a fél, a k in e k
a h ib á já b ó l k im o n d tá k a v á ­ — E jnye. Jan i! Ebben a d o lo g id ő b e n ? . . .
lá s t, d e az á r ta tla n h itv e s m e g ­
h ív á s t k a p h a t. H á t h a ez a
r e n d e le t se m fo g ja c sö k k e n ­ M a g y a r p á rb a j
te n i A n g liá b a n a h á z a s s á g ­ H éb er L á s z ló rajza
tö r é s i b o tr á n y o k a t, a k k o r s e m ­
m i.
V a ló b a n ! A k is lá n y ek k o r
b é ly e g e t t e t t a lev élre, és ú jr a
b e d o b ta .
— E z m in d já r t m á s! —
m o n d o t ta a p o s ta lá d a .
I lle tv e az a p o s tá s , a k i b e ­
lü lrő l é p p e n tis z to g a tta a p o s­
t a l á d á t . J o y c e a z o n b a n ezt
n e m t u d t a , h a n e m eg y kissé
sz ív d o b o g v a m e n t h a z a , lelke
m é ly é n m e g v e té sse l a z o k ir á n t,
a k ik s z e rin t m a m á r n in c se n e k
c so d á k .
 É va: H agyjon m in k e t, A n g y alk ám ! Ha n e m e s s z ü k m e g az a lm á t, m a g á t e g y s z e r ű e n r a c iz z á k . . .

Jó lesz m ielőbb h a sz n o síta n i az atom -, szél- és

n a p e n e rg iá t, m e rt kü lö n b en e lá tk o z n a k u tó d ain k , hogy
m in d e n szen ü k et eltü zeltü k .
# /
Á llatok v élem én y e ró lu n k : „A z em b er alsóbbrendű
lén y . C sak é rte lm e van, ösztöne n in c s.”

V ajon hol le h e t a szellem , a m e ly e t k isz a b a d íto tta k

a palackból?
*
N em egy m ű m egism erése u tá n az em b er sa jn á lja ,
hogy az alkotó n em m a ra d t m eg az alap ö tletn él.
*
K o ru n k p ró fé tá ja je le n b e lá tó képességekkel re n ­
delkezik.
*
M e g m a ra d h a t-e az em b eriség em beriesség nélkül?
*
N e csodálkozzunk az e m b e re k rosszaságán, önzésén,
felelőtlenségén, h a a g y erm ekek te lje se n e lm u la sz tjá k
a fe ln ő tte k nevelését. P edig ők m ég nem á b rá n d u lta k
ki, s id e jü k is le n n e a nevelő m unkához.
#
A sp á rta i neveléshez ü tő k é p e s pedagógusok k el­
len ek .
F. L.

Ebadta taxija

Az é le t 4j9gtrá<jiku*abb p i l l a n a t a

K is könyvtár kicsinyeknek
N agy könyveket nyomni kár is,
A kis könyv oly népszerű.
Négy forinttól hat forintig
Kapható bú és derű.
M a m ár a hét minden napján
Pultra kerül valami.
A m iért a pénzt az ember
Szinte kéjjel adja ki.
B al zsebemben Tarzan-könyv van,
Im ádom e könyveket.
Ezt olvasom villamosban.
(Ott is vad a környezet.)
Jobb zsebemben olcsó bűnügy,
Levegője: mérgezett.
Sorállásnál ezt lapozni
M inőségi élvezet.
Tarsolyomban vidám könyv van ,
M inden lapján vicc-sereg.
A z üzem i ebédlőben
M ás prüszköl, — én viccelek.
Otthon olcsó Sekszpir-müvei
Tömöm meg a fejemet.
A családi jelenetnél
Jobb a Sekszpir-jelenet!
Nekem m ár csak egy izgalmas
Belzebub-könyv kellene;
Mielőtt az ördög elvisz,
Ismerkedjem meg vele!
K . T ó th L enke
A „D aily E x p re ss” tu d ó sító ja sze­
rin t Eric Sykes, ism ert a m e rik a i
színpadi író R ó m áb an tö ltö tt n éh án y
ó rá t kényszerűségből, repülőgépe k é ­
sett ugyanis. B a rá tjá v a l k ö rü ln é z e tt
egy kicsit az örö k v árosban- K ü lönö­
sen a Colosseum te tsz e tt neki.
— N agyon im pozáns! — le lk e n d e ­
zett. — H át m ég h a készen lesz!
V égre k id e rü lt, hogy m iért nem
ro b b a n t fel az az atom bom ba, am ely ­
n e k néh án y h e te a nevadai siv a ta g ­
ban fel k e lle tt v o ln a ro bbannia. S ú ­
lyos g o n d atlan ság tö rté n t! V alaki egy
d ró to n rosszul lé p e tt át, b eleg ab a­
lyodott, s k ih ú z ta a v illa n y d ró to t a
m egfelelő konnektorból. P o n tosan
úgy, ahogyan az em b er az író asztala
m e lle tti v illa n y d ró tb a szokott b ele­
rú g n i, s lá m p á ja elalv ása figyelm ez­
te ti a rra , hogy v alam i m e g s z a k a d t. . .
B arátom , hogy kell vigyázni ezek­
kel az a to m b o m b á k k a l!.. .
ISMERTETŐ JEL
B eszélgetés egy angliai csillagvizs­
gálóban a teleszkóp előtt:
— Nem, ez nem lehet a m e rik a i
m esterséges bolygó. Egyetlen h ird e ­
tés sincs ra jta !
Az elveszett nadrágtartó
ű p to ta s n L m s
C érnád-
e lo lv a stu k Ja m e s C ain: ,,A postás
m in d ig k é ts z e r c se n g e t” cím ű köny­
vét. A regény ú g y nevezett „irodalm i
ponyva” m űfajhoz tarto zik , sőt a n ­
n ál érté k e se b b is. A cím e azonban
elgondolkoztatott. M iért k e lle tt ilyen
ham is té te lt fe lá llíta n i, hogy a postás
m indig k é tsz e r csenget? Ism erőseim
tag adólag n y ila tk o z ta k a tézis h e ly t­
állóságát illetően, jóm agam is úgy
ta p a sz ta lta m , hogy a hozzánk járó
B lazsek bácsi, a postás, m ég véletle­
n ü l sem csenget kétszer. V agy egy­
szer sem, vagy többször, de kétszer
sohasem . Ne vezessük te h á t té v ú tra
a dolgozó töm egeket.
De m e n jü n k csak tovább. A re ­
gényben egy szó sem esik a postás­
ról, egy h a n g sincs a csengetésről.
A kkor pedig m ié rt ez a cím ? Ilyen
alapon le h e te tt volna a könyv cím e
„A portás mindig kétszer állítja ki a
kapucédulát”, vagy „Szlopcsák bácsi
mindig kétszer aduzik", esetleg
„Besnyő települések a XVII. század
közevén, Soltvadkertben .. .” M ert
erről sincs egyetlen b etű sem a re ­
gényben.
ip.
 Szöveg nélkül S zű r-S za b ó J ó z se f rajza

Előfordul
Megölöm magamat, Magdika, miattad!...
Elemésszen méreg? Ugorjak folyóba?
Gázcsapot nyitok ki. De előbb még ötven
Verset írok erről a? összes lapokba.
A. G.

A Népakarat jú liu s 25-i szám a sz e rin t (4. oldal, 6.

h asáb ) egy eleddig ism eretlen L eo n ard o da V inci-képet
egy am e rik a i hölgy ősének M arie A n to n iette k irá ly n ő
1797-ben ajándékozta. A m i an n ál is in k á b b fig y elem re­
m é ltó állítás, m ivel szegény M á ria A n tó n iát 1793-ban
le fejezték . . .
*
Az Élet és Irodalom-ban o lv assu k : „Gyónt Géza
is teli tüdővel szívta Adynak, e nagy magyar emlős
dajkának sokvérű szavait.. — M ondd csak, mi v an azzal a ro n d a k arrierista frá­
V égre tu d ju k , hogy kell szívni a sokvérű sz a v a ­ t e r r e l , a k i itt d o lg o z o tt m e lle tte d ?
k at, főleg, ha ezek nagy emlős d a jk á tó l szárm aznak. — K a r r i e r t cs in ált!

G e o f iz ik a i é v S z e g ő G iz i r a j z a
Miért olyan drága ? . . .
Toncz T ibor r a jz a

— Nézd, h o g y pózol! M agára ak arja terelni a geo­

f i z i k u s o k fig y elm é t! — De s o k k é z e n m e n t e z k e r e s z t ü l ! . . .

Az akadályfutás előtt
A hol csak tö r z s v e n d é g e t s z o lg á ln a k k i
— Mit r ö h ö g ,
8 — Na
sö rt k ér . . .
h allja,
S z e p e s B é la r a jz a
A piacokon évről évre
látni lehet, hogyan törik
meg a gőgös individualiz­
mus, hogyan m erülnek el
a tömegekben az egykor ki­
emelkedő személyiségek. Az
a zöldpaprika, am ely né­
hány hete még egyénileg
kellette m agát, s mind­
egyik egy-egy külön egyé­
niség volt, most m ár pap­
rikatársai dem okratikus
közösségében szolgálja a
faj »eszméjét. T alán boldo­
gabb is most, hiszen egy­
magában gyenge, csenevész,
koraérett volt, m int min­
— B rr, de h id eg !
den csodagyerek. M ennyi­
vel egészségesebb most,
amikor kollektív társada­
lomban él, s m ost m ár nem
a közösségből kiszakítva,
egyénileg b írá ljá k el, h a­
nem a többiekkel együtt.
Most m ár súlya van!
* *
Életem első koravén gyer­
mekével találkoztam a mi­
nap. Kisfiú az illető, s ami­
kor a felnőtteket olyannyi­
ra jellemző ötletességgel
megkérdeztem tőle, hogy
hány éves, így válaszolt;
— ö t m últam .
Megdöbbentő válasz. A
felnőttek múlnak! A gyer­
mekek lesznek!
Nyáron a hangos rádió
a békés egym ás m ellett élés
egyik legnagyobb akadálya.
Valamelyik n ap is drámai,
túlzó szavak harsogtak a
szomszédból:
— M inden szavad hazug­
k o llé g a ?
ság!
b e jö n e g y v a d id e g é n pasi és egy korsó
— Sohasem hittem vol­
Szűr-Szabó J ó z se f rajza
na, hogy ekkorát csalódom
benned!
Borzalmas! M ár m egint
valam i drám ai hangjátékot
hallgatnak, persze úgy,
hogy a szobából kihallat-
szék a konyhába. És hogy
recseg a rádiójuk! 9
Am ikor végül rászántam
m agam at és m egkértem
őket, hogy ne rádiózzanak
ilyen harsányan, a szom­
szédasszony csodálkozva
m éltatlankodott:
— Nem is rádióztunk.
Veszekedtünk!
*
M int az utópisztikus re­
gények, fantasztikus elgon­
dolások kedvelője bizton
remélem , hogy legalább az
űrhajózás m egindulásával
egy időben m egjavítják a
pesti közlekedést is.
Az én rádió-m űsorszá-
m aim :
Néhány perc belpolitika.
Népszerűtlen operarész­
letek.
Zsebtolvajok ötperce.
Szomszéd népek prózája.
Fiúk, férfiak.
Üzemi ebédhez szól a
nóta.
Ajándékműsor bejárónők
és agglegények számára.
Régi magyar fox-trottok.
Technikai szünet a mun­
kában élenjáró dolgozók
számára.
Ritkán hallott káromko­
dások.
Hangverseny geofizikai
munkások számára.
A z esztrád mindenkié.
i . I.
 N y á r i befőzés
Szegő G izi rajza
l é l f t
■ ^ M hogy egy üveg sört
akartam inni. Az eszp­
resszóban volt még öt­
száz üveggel, de a p in ­
cér sajnálkozva m ondta, hogy nem
adhat, m ert leszóltak a központból,
hogy újabb telefonértesítésig v á rja ­
nak a sörrel. Így h á t szom jasan m en­
tem be a Tanácshoz, ahonnan értesí­
tettek, hogy lakáskiutalási kérelm e­
m et elintézték, s az okm ányok átve­
hetők. M eglepetésem re az illetékes
tisztviselő sajnálkozva tá rta szét a
k a rjá t; nem tu d ja kiadni, m ert le­
szóltak a Főhivatalból, hogy v á rja ­
n ak a véghatározat kiadásával.
O rrom at lógatva m entem be a
szerkesztőségbe. Az épület előtt egy
útkövező brigád üldögélt tétlen ü l a
felszedett kövezeten. Tíz órakor le­
szóltak ugyanis a tröszttől, hogy
újab b intézkedésig függesszék fel a
a visszaburkolást. A szerkesztőség­
ben m ár várt rám K alugyai, hogy
m ondjak vélem ényt kéziratáról,
am elynél vacakabbat életem ben sem
olvastam . Eszembe ju to tt valam i, és
azt m ondtam neki, hogy kézirata m ár
a nyom dában van, de a kiadótól le­
szóltak, hogy v á rju n k a K alugyai
kéziratával.
Ezután felhívtam a Főhivatalt,
hogy m iért szóltak le a lakásügyben.
Azt válaszolták, hogy ebben az ügy­
ben a Főosztály szólt le hozzájuk.
Úgy látszik, izgatottan kezdtem v i­
selkedni, m ert két ápoló jött értem
és bevittek a legközelebbi szülészet­
re. A nnyit még m egtudtam , hogy az
ápolóknak is leszóltak valahonnan,
hogy oda vigyenek — aztán elveszí­
tettem az eszméletemet. Később m eg­
haltam , de leszóltak a m ennyország­
ból, hogy v árjan ak velem, míg in ­
tézkednek, hogy hová kerülök. Az­
óta elég jó körülm ények között élek.
A rra ugyanis senkinek sincs ideje
vagy képessége, hogy u tán a járjon,
ki m iért szólt le a mennyországból,
s ezért — úgy hiszem — e körülm é­
nyek között biztosítottnak láthatom
örökkévalóságomat.
Som ogyi P ál

Unalom R é b e r L á s z ló rajza N ép zen észék n él

S án d o r K á r o ly rajza

—■ É s m éq azt m o n d tá k a szakm ai
k o n fere n c iá n , hoqy n in cs b ő q ő -u tá n p ó t- q

lás . . . v
 DOBOZY IMRE:
ELADÓ EGY LO
Istenbizony eladó.
Persze, ezt bele lehetne té te tn i az újságba, az apró-
hirdetések közé. Dehát, először is, egy lónak mégis csak
derogál, ha ap ró t hirdetnek belőle: másodszor is, ha
m ár Küllő F erenc bátyánk sehogysem tudta elsü tn i a
lovát a m átéházi vásáron, nem k é l el az tíz a p ró h ir­
detésre sem.
Szegény Küllő!
No de ne sajnáljuk előre. H iszen ő se m agát saj­
nálta, hanem a lováLpHogy m eg kell válnia tőle. M ert
a Fecske olyan k e i n jó lovacska volt, és tizenöt esz­
tendős szolgálata közben úgy b e v e tte magát K üllő b á­
ty án k szívébe, hogy már szinte a fesaládhoz tartozott.
A kím életlen idő azonban F ecsk e felett is e ljá rt: a
h ajd an tüzes csikóból m ogorva, kelletlen, szeszélyes
öreg ló lett.
De még a kornál na«K>bb b aja is van szegény
Fecskének. V an egy b ü ty w ro jo b b hátsó csüdje felett.
Egy daganat. Egy mirigy. N em nagyon veszedelmes
mirigy, évek ó ta se nem nő, se n em fogy, egy állap o t­
ban van m int a Samu nad rág ja: azonban mégis csak
mirigy.
Ez a m irigy legalább ötszáz forintot lecsap az
árából.
Ám bár dugdosni is lehet
a mirigyet.
Küllő bátyánk, vásár előt­
ti napon, ezt forgatja el­
méjében. Ha például oda­
köti a lovat a vásártér ke­
rítéséhez, fővel a kijáratnak,
akkor a jobb oldalát szépen
eltak a rja a kerítés. Lássuk
csak! Eloldja a kötőféket, s
n ekifaroltatja Fecskét a já­
szolnak. Kiváló. Semmi se
látszik. Na ugye, hát nem k e ll olyan gyám oltalan­
nak lenni.
Eszébe ju t azonban, hogy ezek a mátéházi parasz­
to k nem érik be a baloldali szemlélődéssel. Nem! A m i­
lyen okosok, bele is bújnának, csakhogy m indent lássa­
nak: végigtapogatják, körbe vezetik , alábújnak, h á tá ra
m á s z n a k ... haj aj! — és persze, hogy meglelik a m iri­
gyet, és akkor nincs m egállása előttük.
Küllő b áty án k tehát visszaköti a lovát a jászolhoz,
és elgondolkodik. Üsse kő, nem tagadja le a m irigyet.
Legjobb az egyenes út — m o n d ja erősen a hallga­
tag Fecskének — bizony, lovacskám , ha már m eg kell
válnunk, v álju n k meg becsületesen.
Ezen felbuzdulva, lelkében nagy békességgel vezeti
ki m ásnap a Fecskét a vásárra. Nem köti a kerítéshez,
nem faro ltatja az álldogáló szek erek mellé, nem rejt
és nem kisebbít semmi hibát. H a d d lássa a vevő a por­
té k á t olyannak, amilyen: m e rt azért, ha nehéz term é­
szetűek is a m átéházi parasztok, ezt az egyet m éltá­
nyolják, a tisztesség előtt leveszik a kalapjukat.
Elsőnek egy meggyesi gazd a nézegeti a Fecskét.
K örüljárja, szemére billenti a kalapot, úgy leskel szi­
gorúan: m egtapogatja a lovat, fe ln y itja a száját, bele­
bám ul. A ztán elmegy, aztán visszajön.
— Vén ló ez — mondja megvetően.
— Az — feleli higgadtan K ü llő bátyánk.
A meggyesi bosszúsan rá z z a a fejét.
— Nem hallja? Mondom, hogy vén ló!
— Hiszen én is azt mondom. Sajnos, vén.
— De m irigye is van!
— Bizony van. Sajnos, van.
A meggyesi rámereszti a szem ét Küllőre.
— H allja? Mirigyes ez!
— Az. Mirigyes.
— D ehát így olcsóbb!
— Persze. így olcsóbb.
A meggyesi ijedten curukkol.
— Bolond maga, hallja — m ondja messziről, és
elhúzza a ten y erét a hom loka előtt — tiszta ütődött,
h a llja . ..
És úgy eltű n ik a sokaságban, mintha o tt se lett
volna. H át nem ? Hát nem bolond az, aki egy szóra
m indent bevall? Ilyen bolondtól nem szabad lo v at ven­
ni: a meggyesinek legalább is nincs hozzá bátorsága.
10
Később egy gém nyakú, cingár kis em ber jön oda,
a m átéházi tanyáról. Küllő báty án k ism eri látásból.
Igen jóakaratú, igen csendes kis ember, nincs benne
egy köröm feketényi ravaszság.
A kis ember körülgyalogolja párszor a Fecskét.
— ö reg — m ondja szemérmesen.
— ö re g — feleli Küllő.
— H m — m ondja amaz, és olyan a sovány áb rá­
zata, m intha hitetlenkedne. Nem is szól sokáig. A sze­
m e sarkából vizsgálódik, d eu n á r nem a I v a t vizsgálja,
h anem a gazdáját. ~
-r Aztán — rukkol ki végre — tudja-e, hogy m iri­
gye is v an 9
— Tudom, sajnos — bólint Küllő.
A tanyai kis em ber nyitva felejti a száját. Ügy bá­
m ul Küllőre sötéten. Deres feje búbjától a csizm ája or­
rá ig végigméri K üllő bátyánkat, s csak a fejét se bil­
lenti, a szemét se rebbenti köszönésképpen: megfordul,
s elkocog sietve.
M ár most K üllő is mérges.
— Hé! — k iá ltja a tanyai után. — Hiszen így
olcsóbb!
— Nem kell — rázza fejét az atyafi. — Ingyen se
kell! H allja, ha m aga ezt a két h ib át m indjárt beval­
lotta: akkor még mennyi
dugott nyavalyája lehet
ennek a rossz lónak?
Akaszd fel m agad — do­
hogja Küllő.
Azonban jön egy testes,
kedélyes, veresarcú letéci
gazda. Lekezel nyájasan,
hátba ütögeti Küllő b á­
tyánkat, cigarettával kí­
nálja, szemeközé néz, fe-
cseg-locsog, m intha a ló ott
se lenne.
— Héhéj, idesapám , osztán még megnézi a m e­
nyecskét? — hunyorít Küllőre, és belekacag az arcába
atyafiságosan.
— A, kérem — m ondja Küllő, és lesüti a szemét.
Ekkor a letéci, még m indig h áttal a lónak, azt
m ondja:
— öreg.
— Mit csináljak? öreg. Megöregedett.
— De mirigye is van.
— Van egy — m ondja Küllő, és magában ám uldo­
zik, hogy ez a letéci hogy vette észre a mirigyet, m ikor
oda se nézett.
— Szóval, öreg is, mirigyes is? — kérdi a letéci.
— Az.
— Különös — m ondja a letéci, és m ár nem olyan
barátságos. — ö re g is, mirigyes is, osztán m aga mégis
el a k a rja adni, ügyi?
— Na de olcsóbban ...
— Olcsóbban! Nem szégyelli m agát? Tudja, hogy
m á r nem is ló, hogy m ár csak a bőre fogja össze az
e g é sz e t. .. osztán kiáll vele a vásárba?
— Na de megbocsásson, én nem tagadtam . . .
— Nem hát! M ert a vak is látja! ö re g is, mirigyes
is, osztán kiáll vele . . . Nem mondom, van pofája!
— Mit beszél maga?
— Én? H allják, em berek? Hogy én m it beszélek?
ö m it beszél! K iáll egy mirigyes, öreg lóval, osztán még
pénzt kér é r te . . . Piszok em ber maga, hallja, de a
m átéháziak mind ilyenek! Piszkos népség! A döglött
lovat is rásóznák a becsületes em berre, hogy még p a­
ripa, de úgy kell nékem, minek jövök a m átéházi vá­
sárra, m aradtam volna otthon!
így szónokolt a letéci testes férfiú, és egészen fel­
lá z íto tta a lóvásárló atyafiakat. Bizony, Küllő bátyánk
ta lp a alatt meleg lett a vásártéri föld, pucolnia kellett,
m e rt utóbb még elhegedülik a nótáját. Fogta teh át a
jám b o r és hallgatag Fecske kötőfékjét, lesunyta fejét,
s üggyel-bajjal általvergődött a felbőszült sokaságon.
Azok tán még mindig ott vannak, s még mindig
szidják.
A Fecske meg még mindig o tt lógatja fejét az is­
tállóban.
Vegyék meg, jó em berek! Csodálatos állat. Egy
olyan ló, tán az első olyan ló, am elyiknek semmi hibá­
já t se tagadta le a gazdája.

M o to rk e ré k p á r hangfogó p á rn á v a l
D aloskedvű részegeknek:
kötelező búv ársisak
u d jis te n , n e m s z e r e t e m a f e ltű n ő -
s é q e t . M inél id ő s e b b v a g y o k , a n ­
n á l jo b b a n is z o n y o d o m t ő le .
M ú ltk o r á b a n is s z o r o n g o k
n e g y v e n h a t o s b u s z e le j é n , h ó n o m a la t t
a t á s k a , jo b b k e z e m m e l a k a p a s z k o d ó -
rú d o n fü g g ö k . É szre se v eszem , h o g y
a h á t s ó lé p c s ő n b e t ü le k e d ik a k o c s ib a
r é g i , f a lu m b e li is m e r ő s ö m , K ap or T ó n i.
C s a k ö b lö s s z a v á r a k a p o m fel a f e j e m ,
a m in t a z t k iá ltj a :
— S z e v a s z , a p a fe j! M ár é s z r e s e m
v e s z e d a s z e g é n y e m b e r t?
K é n y s z e r e d e t t m o s o lly a l f e lé j e b ó lo ­
g a to k .
— D e r é k k la p e c v a g y , a p a fe j!
k ia b á lja a k ö ztü n k le v ő , k ö r ü lb e lü l
n y o lc v a n fe je n k e r e s z t ü l. — Az e ste
h a llo tt a m e g y r ip o r t o d a t a r á d ió b a n . Jól
m e q m o n d ta d a m a g a d é t a h á r o m sz ö g ­
f e j ű é p ít é s ü g y ie k n e k ! Ez ig e n . N a, m o n ­
d o m m a g a m b a n , e z a pók n e m h iá b a
m a r a d t a h e ly é n a r a c in á l, ér ti is a
sz a k m á t!
E lö n tö tt a p ir o s s á q . Mit m o n d ja k
e r r e ? Mit m o n d ja k , a m ik o r n y o lc v a n
s z e m p á r p illa n tá s a m e r e d m á r a z a r ­
c o m r a ? H ir te le n é b e n le tö r ö lte m h o m lo ­
k o m r ó l a z iz z a d t s á g o t . De k á r v o lt m é g
e z a m o z d u la t is . A z e g y ik h ö lg y m á r is
n y ú jt o t ta a z s e b k e n d ő j é t , é s s o r o lta pi-
ty ereg v e:
— J a j, ha tu d ta m v o ln a , d r á g a fia -
A lú r, h a m e g n em s é r t e m , ha is t e n t
is m e r , jö jjö n ki e g y s z e r h o z z á n k , c s a k
n é z z e m e g . k é r e m , a la k á s u n k a t, k é t
e s z t e n d e j e já r o k m á r a n y a k u k r a . . .
O ld a lr ó l e g y f é r f i r a g a d o t t m eg :
— H o z z á n k jö jjö n ki a g y á r b a . T u d ja ,
h o g y m ily e n d is z n ó s á g o t c s in á ln a k o tt
a b é r e ls z á m o ló k ? A r r ó l m a g á n a k f o g a l ­
m a s i n c s . O lyan r ip o r t o t c s in á lh a t , h o g y
r o p o g n i f o g b e le a z é g is.
R o h a n t a b u s z . R e p ü lte m e g y ik k a r ­
b ó l a m á s ik b a . S a z á tk o z o tt, v i g y o r g ó
k é p ű K a p o r T óni m é g b iz ta tta a z e m b e ­
rek et:
— N e f é lje n e k c s a k , e z e lin té z i! Is ­
m e r e m . Ez o ly a n p ó k , h o g y h a e g y s z e r
r á s z á ll v a la m ir e , n e m n y u g s z ik a d d ig ,
m íg e l n e m in té z i.
A v é le t le n m e g m e n t e t t. K in y ílt a z e ls ő
Csendes B udapestet!
(A mi zajtalanítási ötleteink) S á n d o r K á r o ly rn jzn
A u tó d u d a hely ettesítő hangszer N y ito tt a b la k n á l c sa k fe jh a llg a tó v a l
lehet rá d ió t h a llg a tn i
Szom szédasszonyok csak így
F ülbesúgó esti rik k a n c s te re fe ré lh e tn e k
<A i Javaslatunk
a jtó , s a h á tu lr ó l é r k e z e t t n y o m á s le s o ­
új Patyolat-em blém ára
d o r t a f ö ld r e . N em m é lta t la n k o d t a m , p e ­
d ig h á r o m m e g á lló v a l a r r é b b la k u n k Sándor Károly rajza
a m é g . E lin d u lta m h a z a f e lé , s z id v a m a ­
g a m b a n K a p o r T ón it, a k á r e g y lo v a t.
A m in a p a z o n b a n , sz e r e n c s é tle n s é ­
g e m r e , m e g in t ö s s z e h o z o t t v e le a s o r s .
F é n y e s d é lb e n . A n e g y v e n h a t o s o n . T öm ­
v e v o lt a já r a t b e v á s á r ló a s s z o n y o k k a l.
Ú js á g o t o lv a s v a á llta m a s a r o k b a n ,
h á tu l.
F ö ls z á llo tt T ón i. É s z r e v e t t e m . B e le b ú j­
tam a z ú js á g b a n y a k ig . E lh a la d tu n k e g y
m e g á lló t. M ár r e m é n y k e d t e m . U r a m is ­
te n , c s a k n e v e g y e n é s z r e e z a z ö k ö r!
— Ó v a to sa n k is a n d íto tta m a z ú j s á g m ö g ü l.
Ez lett a v e s z te m . K a p o r T ó n i, m in t
a v é r c s e csa p o tt rám .
— S z e v a s z , a p a fe j' E z e r é v e n e m lá t­
ta la k . T e g n a p e s t e m e g h a llg a t t a m a r i­
p o r to d a t. A z t h itte m , e ls ír o m m a g a m .
N a, m o n d o m m a g a m b a n , e z a p ók n e m ­
h iá b a m a r a d t a h e ly é n a r a c i n á l . . .
És e b b e n a p illa n a tb a n a r r a ö s z tö k é lt
v a la m i, h o g y k ö z b e v á g j a k :
— H a g y d e l ? T óni. H át m in d ig c s a k
é n , c s a k én ? V a la h á n y s z o r ta lá lk o z o m
v e le d , a z t s e m tu d o m m e g k é r d e z n i,
h ogy vagy? — z e n g t e m f e l é j e o ly a n
h a n g o n , h o g y a z e g é s z k o c s i r á m f ig y e lt .
— Ott d o lg o z o l m é g m in d iq a z A g y a q -
k is z é r e lő n é l?
Tóni e ls á p a d v a b ó lin to tt.
— K ö n y v e ls z ? — fo ly ta t ta m k ö n y ö r ­
t e le n ü l. — A m ú ltk o r ib a n k e z e m b e k e ­
r ü lt a h iv a t a lo s k im u t a tá s t o k . N a. m o n ­
d o m m a g a m b a n , e z e k a K a p o r T ó n iék
d e r e k a s a n k iv e s z ik r é s z ü k e t a z a g y a g ­
t e r m e lé s b ő l . . .
A k k o r r a a z o n b a n T óni h o z z á m fu r a k o -
d o tt. A f ü le m h e z h a jo lv a s z is z e g t e :
— M eg v a g y o k s é r t v e , ö r e g e m . Na-
a v o n fői t u d o d , h o g y n e m s z e r e t e m a
f e lt ű n ő s é g e t . . . Te m e q itt m in d e n t k i­
te r e g e tsz E zt ig a z á n n e m v á r ta m t ő ­
led . . .
A ztá n e lh ú z ó d o tt .
Én m e g n y u g o d ta n u ta z ta m h a z á ig .
E g y e m e g a f e n e . M eg a d ta m n e k i én is.
M ik or le s z á llt a m a b u s z r ó l, b ü s z k é n
h ú z ta m ki a m e lle m .
G alam bos L ajo s A ja v a s o lt
 Az őskorban
K aján T ibor rajza
M e g e n g e d i, h ó g y h a z a fc isé r je m ?
Felfújható
strandszatyor kapható
Néhány napig egy szo­
G erd S á n d o r rajza lid és csendes kis fürdő­
helyen üdültem , s azóta egye­
bet sem teszek, m in t bolyongok a
város perem én. Gyengébbek kedvé­
ért megmagyarázom, hogy léte­
zik egy népszerű dal, am elynek
legnépszerűbb sora így hangzik:
„Bolyongok a város perem én. .. ”
Nos, ezt a kedves kis dalt, ezt
a „slágert”, úgy nevezik ezeket
a kedves kis dalokat, naponta
reggeltől estig böm bölte két hang­
szóró, am elyek közül az egyik a
strandon, a másik az ablakom alatt
volt elhelyezve. F élreértés ne essék,
a k ét hangszóró nem ugyanazt a m ű­
sort közvetitette, egym ástól függet­
lenül, m indegyik a sa já t szakállára
bolyongott a város perem én. Hogy ne
felejtsem , egy zenekar is.dolgozott a
szállóhoz tartozó vendéglő teraszán,
amely időnként, h a a k é t hangszóró
egyike sem bolyongott, a maga ré­
széről szintén bolyongott a város pe­
rem én. M ár ez m aga is bőven fedez­
te az üdülni vágyók bolyongási szük­
ségletét, de a rendes m űsoron kívül
m indkét hangszóró „Szívküldi”-t is
közvetített, m indössze csekély három
forintért. És m it
gondolnak, m it
küldött egymás­
nak m unkás, pa­
raszt és haladó ér­
telm iség? Egy ked­
ves kis dalt: egy
népszerű slágert,
am ely így szól:
„Bolyongok a város peremén ..
M ár korán reggel erre ébredtem :
„Józsi bácsinak, a kerékpármegőr­
zőnek, lelkiismeretes, minőségi mun­
kájáért küldik ezt a dalt a kéfékpá-
rosok . . . ”
És u tá n a v áratlan u l és m eglepetés­
szerűen felharsant a dal:
A becsületes horgász
Schw ott L ajos ra jz a
„Bolyongok a város peremén . . . ”
Ezt küldte férj a feleségnek, unoka
a nagypapának és a szövetkezet h á­
lás dolgozói szeretett főkönyvelőjük­
nek. A dal m egtöltötte a szobámat,
bekúszott agyam tekervényeibe, s
vér helyett csörgedezett ereim ben.
Ezt susogták a fák a tóparton, ezt
csicseregték a m a­
darak és este, ha
feljött a hold, k á r­
örvendő vigyor­
gással ezt dalolta:
„Bolyongok a
város peremén...”
Egy este, m ikor
m ár a rendes esti
idegroham on túl voltam, m egkísérel­
tem , hogy m egtanuljam a dal szöve­
gét, de a hangszóró torzított és hiába
füleltem eszelősen, semmi m ást nem
tudtam kivenni, csak ezt:
„Bolyongok a város peremén ..
M ásnap v asárn ap volt és a bolyon­
gás orgiáját ülte. D élután nem bír­
tam tovább, bevetettem m agam az
erdőbe és egy félórai gyaloglás után
lerogytam a földre. Félig aléltan
csak annyit hallottam , hogy a „Vá­
rosi Tanács Művelődési Osztálya
G yerm ek Ü dülőjében” bekapcsolják
a rádiót és egy behízelgő tenorhang
ezt énekli:
„Bolyongok a város peremén ■.
Még aznap hazautaztam . Azóta el­
telt egy h ét és tegnap este, am ikor
társaságban voltam , a rádióból isme­
rős dallam ü tö tte meg a fülem et. A
háziasszony kérdezte:
— Ism ered ezt a dalt?
_ Hogyne! — m ondtam büszkén.
— Jó kis s lá g e r. . . — És h alkan dú­
dolni kezdtem :
„Sejde, bolyongok a város pere­
mén ..
G á d o r B é la
 Egy karrierista műélvező
- artam én már hum o­ S z e g ő G iz i r a jz a
reszket, életrajzot,
tragédiát és bökver-
set, csak állatm esét
nem írtam m ég,
olyat, am inek a vé­
gén — jó időben,
rossz időben — ki­
jön a tanulság. P e­
dig nem nagy kunszt
ilyet csinálni: az em ber felül bedob egy
fókát és két leopárdot, az egészet jól
összerázza és alu l pedig kijön az, bogy:
tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú-
életű lehess a földön.
M egfigyeltem azonban, hogy az em ­
berek türelm etlenek, nem is türelm et­
lenek, m ohók és szeretnék m inél előbb
m egtudni a tanulságot. R em egő fejjel,
kicserepesedett ajakkal, lázban égő sze­
m ekkel futnak át a m esén, hogy m inél
előbb kielégüljenek egy tanulsággal, Eb­
ből én levontam a tanulságot és m eg­
írtam ezt az újszerű állatm esét:
„A z ebihal és a sültgalam b.
Mi ebből a tanulság? Ne paráználkodj!
Egyszer az ebihal, aki m áskülönben
erkölcstanprofesszor volt a tudom ány-
egyetem en, vakáció lévén, sétálni m ent
az erdőbe. Hát, am int éppen m ent, m en-
degélt, találkozott egy sültgalam bbal.
— Nem látott erre uraságod egy negy­
venkettes barna félcipőt, gojzervarrás-
sal? — kérdezte az ebihal professzor.
N agyot csodálkozott e kérdésen a sült-
galam b és eltátotta a száját, mire bere­
pült egy anyagbeszerző, hóna alatt egy
aktatáskával.
A professzor gú nyosan így szólt:
— Lásd fenn!”
Félő azonban, hogy egyesek m ég ezzel
sem elégednek m eg. E zeknek a követ­
kező tanulságos m esét ajánlom :
„Erdő m élyén nem jó lakni
A z erdő m élyén, egy rekettyebokor
töv én tanyázott a ..pénzt olvasva, az — I r iq y lé s r e m é ltó ! E n n yi k ö n y ö k k e l n em c s o d a , h o g y iste n le tt. . .
asszony verve jó ” , kis családjával, hét
tanulságkölyökkel, akik egész nap csak
hancúroztak, fára m ásztak és m álnát
ettek. Hiába intette őket nagyapjuk, a Szépségverseny a Balatonon
bölcs, öreg szakállas ..ném a gyereknek S ándor K áro ly rajza
az anyja sem érti a szavát”, a kis csem e­
ték nem hallgattak az okos szóra.
r ™
E gy szép napon aztán arra járt a
félelm etes erdőrém e, ..aki másnak ver­
m et ás, m aga esik bele” és hamm! be­
kapta mind a hét tanulság-gyereket.
N em m essze a tragédia színhelyétől,
egy jegenyefán ült a ..jobb ma egy veréb,
m int holnap egy tú zo k ” , aki látta ezt a
szom orú esetet és így szólt:
Mi ebből a tanulság ? Más kárán tanul
az okos, avagy evés előtt mindig mossál
kezet.”
V égezetül volna m ég egy szerény ja ­
vaslatom . Ha az állatok olyan bölcsek,
m int ahogy az az állatm esékben van.
akkor eljött az ideje, hogy kiadják egy
m enyét essay-it, vagy egy apamén a fo­
rizm áit. Nem volna rossz ez sem : „Tár­
sadalm i erkölcs. F ilozófiai tanulm ány,
írta egy lótetű.”
E sküszöm , hogy az állatm esék elvet­
ték a kedvemet a m arhahústól, pedig
im ádom főve, torm ával. Mindig az jár
az eszem ben: ki tudja, m ilyen okosakat
m ondhatott volna nekem az a m arh a!

Mikes György
— A h á, m o s t m á r é rte m , m ié r t e g y r u h a a z e ls ő d í j ! . . . 13
 fa /ftá e t* idzvfv- e/Jjy- a Egerek és — m érgelődő
J fu day? e f f - fa í í M f e / t em berek
(Egy hétfői alkalmi előadáson) Az Erzsébet királyné út,
Uzsoki utca és a Laky Ru­
Szeszt szeretnének fő zn i Bácsalmáson dolf utcai új település lakói
Ha egy anyagbeszerző nem a k a r állandóan csa­ két év óta harcolnak, hogy
lódni, akkor ne legyen derűlátó. A bácsalmási F öld­ a környéken felhalmozott
m űvesszövetkezet anyagbeszerzője se volt optim ista, szemetet elszállítsák és az
am ikor utasítást kapott, hogy sürgősen szerezzen be
rézlem ezt és rézcsövet. utcákat rendbehozzák. A te­
— Ez nem megy gyorsan — m ondta az elnöknek lepülés környékén levő utat,
—, ne is kérjük a jövő hétre, hanem adjunk időt a amely az Uzsoki utcához
szállításra. tartozna, az idén végre el is
K iállították a nyom tatványt, elküldték a Vendég­ kezdték építeni, de a mun­
látóipari Országos Szövetkezeti Központnak, ahonnan
visszaküldték az űrlapokat azzal, hogy egyfajta an y a­ kát csakhamar abbahagy­
got csak egyfajta űrlapon lehet kérni. Mivel űrlap nem ták. Jelenleg egy szál em­
volt Bácsalmáson, a bürokrácia-elleni küzdelem harcos ber kapirgál az úton. Ha
szellemében házilag készült, a nyom tatottal teljesen nem kap segítséget, talán
azonos űrlapon küldték el a rendelést. Ez is vissza­
érkezett . . . tíz évet is ezzel a munkával
Házi nyom tatvány nem előírásszerű, nem használ­ tölthet el.
ható — szólt a visszautasítás. „Szerencsére” a VOSZK A felgyülemlett törmelék
küldött új nyom tatványokat, úgy hogy ismét k iállítot­ és szemét miatt környékünk
ták 12 példányban.
Az olvasó talán m ár sejti: ezúttal is baj volt, m e­ az egerek eldorádója. A kö­
gint visszakapták a rendelést. Ok: a m egrendelt m eny- zelben levő, már régóta
nyiség több, m int am ennyi nekik járt. Ezen egy kicsit használatlan felvonulási
csodálkoztak Bácsalm áson, m ert a VOSZK szakem bere épületek lebontását is abba­
állap íto tta meg a mennyiséget. hagyták. Most ott állnak
Ilyen előzmények után küldték el Bácsalm ásról
negyedszer is a m egrendelést és egyben m egállapítot­ ezek a földszintes házacs­
ták, hogy az űrlap-bürokrácia eddig kéthavi késést je ­ kák félig ledöntve, össze­
lentett. rombolva.
Az FM SZ-ben most nagy totózás folyik: mi jön Mikor lesz végre rend a
— M en n y i m e g h ív ó ! Hi­ Pestről? Rézlap és cső a szövetkezeti szeszfőzdéhez,
sz e n m é g ö tö d e n n y i em b er­ vagy pedig ismét a 12 darab m egrendelőlap, am elyeken környékünkön?
n e k s i n c s h ely! talán újra találn ak valam i hibát — ha nagyon a k a r­ Hámor L ajos
— Na és?! T u d ja , m ily e n
jó r e k lá m e g y k is t ö m e g ­ nak . .. la k ó b iz . e ln ö k
b o tr á n y a b e já r a t előtt? (s t i) X I V .. U z so k i u . 48.

y f M ezed é cu C h y* .
//
$ T e r m e lő s z ö v e tk e z e ti cso p o r­ szü k ség ü n k , o ly a n r a , a m ir e
J ú liu s 1 4 -é n V e le n c é n b a ­ Megjegyzésünk: S o k h a s o n ló
tu n k n a k , a m e ly P e tő fi n e v é t szü k ség ü n k v a n ?
ra ck o t v á s á r o lta m . K é n y e lm e ­ le v e le t k a p tu n k m á r, a m e ly ­
v is e li, v a n eg y te h e r a u tó ja . Simon M áté
sen a k a r ta m u ta z n i, e z é r t p ár- b en o lv a s ó in k h a s o n ló p a n a ­ E rre a k o c s ir a a zo n b a n csa k T e le k e s , V a s m e g y e
n á s-je g y e t v á lto tta m . A v o ­ szo k ró l s z á m o lt a k b e. E g y ik r itk á n v a n szü k ség ü n k . E g y ik *

n a to n k id e r ü lt , h o g y az egész o lv a s ó n k k érd ésére a M A V -n á l ta g u n k n a k az a jó ö tle te tá ­ Beszéltünk a csere ügyében a

s z e r e lv é n y e n n in c s p á r n á s-k o - a z t a fe lv ilá g o s ítá s t a d tá k , m a d t, h o g y a d ju k el a g ép ­ Földművelésügyi M m isztérium
c s í. íg y a tö b b i p á r n á s-je g y ű h o g y a k o c s ik u g y a n té n y le g
k o c s it é s v eg y ü n k h e ly e tte eg y termelőszövetkezeti főosztályával.
u ta stá r sa m m a l e g y ü tt fa p a d o s fa p a d o sa k , d e p á rn á s je lle g g e l
Kijelentették , hogy rendeletileg
semmi akadálya sincs az ilyen
k o c s ib a n u ta z tu n k . (!) k ö z le k e d n e k . M it s z ó ln a a
adásvételnek. Ügy látszik , amikor
M ié r t a d n a k k i p á r n á s-je - M Á V , h a v a la m e ly ik u ta s eg y
Pesten jártak , nem az illetékes
g y e t, h a n in c s p á r n á s-k o c si ? 3 0 fo r in to s je g y é r t 2 0 fo r in to t osztályon voltak. Rem éljük , hogy
fiz e tn e és a zt m o n d a n á , h o g y a csere ügye most már hama­
Lóránt László ez a 20 fo r in t tu la jd o n k é p p e n rosan elintéződik.
B p . X I I I . V á ci út 108. 3 0 fo r in t ,,j e lle g ű ” ?
•* ts y
Ilyen még nem volt!
. - . k is Z e to r -m o t o r t. A z t a la p o s a n
Persze így IS l e h e t n e k it u d n á n k h a s z n á ln i. A k a d t is
az
A
Ó
B a jc sy
u tc a
Z s ilin s z k y
sark án le v ő
ú t
cu k rá sz­
és

v e v ő , a B a lt a v á r é s v id é k e
d a ö n m a g á t n em h ir d e ti, d e
A z a u tó g u m ik e r e k e sem a le g n a g y o b b m u n k a id ő b e n a F ö ld m ű v e s s z ö v e tk e z e t. C sere­
a n n á l in k á b b r e k lá m o z m á s
ta r t ö rö k k é. E lk o p ik v a g y e l­ s z a k a d t, r o n g y o s g u m ia b r o n c s - tá r s is a k a d t v o ln a : p ó tk o c s is
V I. k e r ü le ti v e n d é g lő k e t. íg y
sza k a d . . . M i ily e n k o r a te ­ csa l k i k e ll k u t y a g o ln i C sep el Z e to r t a k a r ta k a d n i te h e r ­
p é ld á u l a H u b e r tu s v a d á sz ­
en d ő ? A z a u tó tu la jd o n o s a a a u tó n k é r t.
ta n y á t is . A z ü v eg re fe s te tt
G u m ia b r o n c s É r té k e s ít ő V á l­ T e r m e lő s z ö v e tk e z e tü n k a c s e -
d ís z e s tá b lá n ez á ll:
la la tn á l v e sz eg y új g u m ik e r e ­ re m e lle tt d ö n tö tt, d e a m e g y ei
k e t. Ig a z , h o g y csa k a rossz, T a n á c s n em e n g e d é ly e z te az
r é g i le a d á s a e s e té n ad n a k ú ja t, a u tó és a Z e to r c se r é jé t. Hubertus vadásztanya
N e m n y u g o d tu n k b e le a h a ­
a m i ren d b en is v o ln a , h a b e-
NEDV
v ih e tn é a z ü z le tb e é s o tt e l­ tá r o z a tb a és fe ls z a la d tu n k B u ­
K Ü LÖ N LEG ESSÉG EK
in té z h e tn é az a d á s -v é te lt. d a p e str e a F ö ld m ű v e lé s ü g y i
FOLYÓ BOR, CSAPOLT SÖR
S a jn o s, n em íg y v a n ! A rossz tú ls ó v ég ére. Ig e n . k e ll, m ert M in is z té r iu m b a , d e sa jn o s,
H a n g u la to s e s t é k ,
a b ro n cso k a t n em o tt k e ll le ­ m á sk ép p n em k a p n i ú ja t! n em o r v o s o ltá k ü g y ü n k e t.
H a jó s u tc a 3 .
a d n i, a h o l az ú ja t v e s z ik . K i M in t a c ím b e n ír ta m , le h e t- N a g y ta n á c s t a la n s á g u n k b a n
k e ll v in n i C s e p e lr e , d e o tt sem n e m á sk ép p is . Ú g y , a h o g y le - v é g ü l is v a la k i a z t a já n lo tta , E z e n a v a d á sz ta n y á n te h á t
a k á rh o v á , h a n em a B u d a fo k i v e le m e le jé n á lm o d o z ta m h o g y ír ju n k a L u d a s M a t y i- n em c sa k a b or fo ly ik (m ily e n
ú tr a , o tt-v a la h o l az is te n h á ta r ó la . . . n a k é s k érd ezzü k m e g , é r tik -e p a z a r lá s !), h a n em n e d v k ü lö n -
m ö g ö tt é s n em is a k á r m ik o r , Dr. Góth Endre ő k , m ié r t n em c s e r é lh e tü n k el le g e ss é g e k is k a p h a tó k . N a h á t,
14 h a n e m csa k 8 -tó l 2 -ig . T eh á t B p .. II. G aras u. 7. e g y o ly a n g ép et, a m ir e n in c s h o g y m ik v a n n a k .. .
 Példázat a szocialista m a g á n tu la jd o n ró l. . .
V árnai G yörgy rajza
Szerintem a költők, az írók, a m ű­
vészek az okai annak, hogy az adm i­
nisztratív m unkaerők mind a mai
napig nélkülözik a rom antika éltető
elemeit. H allatlan igazságtalanság ez!
Nézzük csak a nagy alkotásokat.
Hőseik: királyok, hercegek, katonák,
kalandorok, gengszterek, nőcsábá-
szok, lovagok, csavargók, esetleg ve­
zérigazgatók, traktorosok, pilóták,
írók, művészek, esztergályosok.
De vajon irta k -e m ár egyetlenegy
eposzt is bérelszámolóról?
Eszébe juto tt-e valam elyik szob­
rásznak, hogy m árványbafaragja a
számfejtő alakját?
Láttunk-e m ár egyetlen film et is
száguldó könyvelőről, vagy kettős
életet élő hivatalsegédről, aki nappal
hivatalsegéd, de éjszaka totószelvé­
nyeket számol?
Nem is arról v an szó, hogy az ad­
m inisztratív dolgozók sem miféle el­
ism erésben nem részesülnek. Ko­
rántsem. K apnak vállalatvezetői di­
cséretet, prém ium ot, előléptetést. De
hol itt a rom antika?
— T u d od , d rá q á m , n a g y o b b m o z d o n y t n em m ertem k ih o z n i, m e r t m e g s z i g o r í ­
to ttá k a k a p u n á l a z e lle n ő r z é s t .
$

A film -
parnasszuson
S ándor K áro ly rajza

Pedig m ennyi lehetőség nyílik a

regényírók szám ára!
K épzeljünk csak el egy regényt,
am elynek egyik főhőse egy re tte n t­
hetetlen bérelszám oló lenne, akinél
messze földön senki sem számol job­
ban bért. Szerelm es egy gyönyörű
leányba, de an nak kegyeiért egy da­
liás számfejtő is küzd. A lány nem
tudja, m elyiket válassza, hiszen egyik
nagyobb hős, m in t a másik. Egy al­
kalom m al például elrom lott a szá­
mológép és a bérelszámoló puszta
kézzel ezer m arkos m unkás bérét H a n n ib á l: Mit s z ó ls z j
szám olta el. A szám fejtő pedig föld­ a k it ü n t e t é s e m ­
rengés idején sem hagyta el őrhelyét h ez? M ost k a p ta m
K ar lo v y -V a r y -b a n !
és erejét megfeszítve, utolsó, ponto­ N éró : Ig a z á n ? O kéi
sabban utolsóelőtti leheletéig fejtette
a számot. A két hős elhatározta, hogy
összeméri erejét a leány kezéért.
P árb a jt vívnak: am elyik először kö­ Z sebtolvaj a tárlato n
vet el hibát, az lemond a lány kezé­ K a sso r a j z a
ről. R ettenetes harc indul meg, tűz­
vészen, tornádón, hóviharon keresz­
tül folyik az ádáz küzdelem, am íg
a szám fejtő egy nyolcast hatosnak
néz. A bérelszám oló győzött, de ko­
rán örül, m ert a leány közben bele­
szeretett a szám fejtőbe és megszökik
vele. Üldözés árkon, bokron, tenge­
ren. levegőn át, m íg végre . ..
Be sem tudom fejezni a történetet,
m ert itt áll m ögöttem a fiam, s az
eddigieken an n y ira fellelkesedett,
hogy elhatározta: pisztolyt, lasszót,
könyökvédőt és tintaceruzát szerez,
megszökik és beáll bérelszámolónak.
Még néhány regény, opera, film,
szobor és vers az adm inisztratív
m unkaerőkről, s ők lesznek korunk
m arcona hősei, akik halálm egvető
bátorsággal végzik ezer veszély kö­
zepette is kalandos hivatali m unká­
jukat. KASSO
N á d a sd i A n d r á s
 Az ötösbizottság S ándor K ároly ra jz a

Jellemző a pestiekre
Szűr-Szabó József rajza

LUDAS MATYI h u m o r o s , s z a t ir ik u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é rt f e le l a H írlap k iad ó V á lla la t Igaz-

g a tó ja . — S z e r k e s z t ő s e g : B u d a p e s t, V ili., G y u la i Pál u tc a 14. T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K iadóhivatal: V ili.. Blaha L u jz a t é r 3.
T e l.: 3 4 3 — 100, 142 — 2 2 0 . — T e r je s z ti a P o s ta K ö z p o n ti H írla p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e lő f iz e t é s i d íj n e g y e d é v r e 12. — FL
K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t, V., H o n v é d u tc a 10, F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
X I I I . évfolyam Hő. szám. 1957. augusztus 8.

T o n c z T ib o r rajza

— H áro m n a p ig a k a r a B alato n o n üdülni? Akkor ezt mind vigye m agával!...

 AH T £T Sz/^ H A H fK RAJTA ? A trójai fa ló beütemezése
S zeg ő G izi rajza

Kis unokaöcsémnek fa­

lovat akartam vásárolni,
de több játékboltban kije­
lentették, hogy játékló pil­
lanatnyilag nem kapható.
Ezért elm entem az illetékes
főjáték-előadóhoz és megkérdeztem,
hogy m ennyiért csinálnának nekem
egy falovat.
— Az árával nem lenne baj —
m ondta az előadó —, csak a term i­
nussal. Lássuk csak. A IV. évnegyed
végéig ping-pong-ütőkre vagyunk
beütemezve. 1958-ban egész évben
profilunkkal ellentétben, fakanala­
kat gyártunk. Fontos m unka. U tána
két évig az elm aradt játékrendelése­
ket kell elvégeznünk. T alán 1961-ben
m egcsinálhatjuk, de csak a IV, ne­
gyedévben.
— De kérem, addigra a kis unoka-
öcsémből m ár nagy fiú lesz és fütyül
a falóra.
— De g y ö n y ö r ű e z a lány! — Hja, kérem , a kisfiú növését
nincs m ódunkban megakadályozni
— sajnálkozott.
A z O /P /s iA / 7 u / ( Ö ' a ^ ajza Ilyen előzm ények u tán került ke­
zembe Schliem ann H enrik német tu ­
dós híres könyve, am elyet a trójai
ásatásokról írt. Nagyon érdekelt a
Páris királyfi által elrabolt Szép He­
léna ügye és mohón olvastam a pi­
káns eredetű tíz­
éves tró jai háború
történetét és a vá- 1
ros csellel való el­
foglalását. Schlie­
m ann részletesen |
leírta a trójai faló
történetét és én
azon kezdtem töprengeni, hogy ha
m ár ilyen ravaszak voltak a görögök,
m i akkor mi a mennydörgős m énkűnek
vártak tíz évig azzal a falóval,
amellyel végül is bevették Tróját.
H ajnal felé rájöttem arra, hogy
a történelem tudósoknak fogalmuk
sincs arrói, hogy tulajdonképpen ho­
gyan készült a trójai faló. Én m ár
tudom. K örülbelül 3950 évvel ez­
M e g le p ő tá b la K a ja n T ib o r ra jza előtt, időszám ításunk előtt 1999-ben,
Agamemnon m egrendelte a falovat
az athéni KTSZ-ben. A szövetkezet
j
,1 elnöke kijelentette, hogy csak 1997
DU S í 1 Hí
1 i‘í III. negyedére ütem ezheti be a faló
elkészítését. Agamemnon időszám ítá­
sunk előtt, 1997 augusztusában aján ­
lott expressz-levélben szólította fel
/ a KTSZ-t, hogy a rendelésnek tegyen
f ri i ff A7. / r OSIIAS
eleget. A KTSZ objektív okokra hi­
vatkozott, közölte, hogy nincs gyalu-
t a U’a m a
1 M inTK f& s ja és m ellékelte a Gyaluélesitő V. le­
_n id é t, amely szerint az élesítéshez
Ly- ZA v MTAI-'A
n±r szükséges hajtószíjat a Szíjértéke-
ír sítő és Készletező csak 1995-ben szá­
/ nthatja.
Agamemnon végül tíz évi várako­
zás u tá n kénytelen volt célprém iu­
mot kitűzni. így végre elkészült a
íj faló. Persze, ha előbb eszébe ju t a
célprémium, akkor tíz évvel előbb
torolhatta volna meg a Menelaos ki­
rályon ért házasságtörési sérelmet
P a lá s ti L ászló
 J a fe # o /S á rfy á v a f
Pontos idő Szűr-Szabó JózseC rajza
M eg illető d v e o lv a s ta m a
liírt: — a J á t é k k á r t y a g y á r
k o rs z e rű g é p e síté sé v e l lehető v é
v á lik , hogy a jö v ő b e n verses
g y e r m e k k á r ty á k a t is g y á rts a
nak.
V égre egy k u ltu r á lis b e r u ­
h á z á s , m ely le g fé lte tte b b k in ­
c sü n k , a g y e rm e k szü k ség le­
t e i t t a r t j a sz e m e lő tt.
M e rt, te ts z e n e k tu d n i, —
h a a k ic s in y e k e t n e m n e v e l­
jü k r á m ég id e je k o rá n a sz e ­
re n c s e já té k s z e r e te té re , az a
v e sz é ly fe n y e g e t, h o g y so h a ­
s e m lesz b e lő lü k v é rb e li k á r ­
ty á s .
A dologból te rm é s z e te s e n ,
— á m b á r n e m ta r to z o m a
h a m a r h evülő e m b e re k közé,
— a z o n n a l le lk iis m e re ti k é r ­
d é s t c s in á lta m , s e z ú to n sz e ­
r e tn é m fe la já n la n i a g y á r V e­
z e tő sé g é n e k , n é h á n y , külö n a
g y e rm e k k á rty á k c é lja ira k é ­
s z ü lt k ö lte m é n y e m e t:
iSzép állat a kakadu,
Vigyázz, ha tök az ad u ll
Vigasságra jön a gyász.
K inél van a piros ász ?
Figyelj P ityu, Joli, Zsoli,
M inden helyett jó a dzsolil
Rinocérosz, nyúl, tinó,
Zsiráf, sakál, ultimó.
d a lm á th — É b r e d j k o m á m , v é g e a m u n k a id ő n ek .'

N ő i dolgok V asvári A n n a ra jz a

Csinos, ifjú mama kézen fogva vezet az Oktogon­

nál egy négy év körüli angyalképű, ördögrosszaságú kis­
fiút. Olyan rakoncátlan, hogy az utcán mindenki nevet
rajta. Húzatja magát, kényeskedik, sivít és szüntelenül
nyafogja:
— Fagylaltot akarok, fagylaltot akarok.
— Otthon kapsz fagylaltot — vigasztalja a mama
fehér hazugsággal.
— Most akarok!
Toporzékol. A járókelők kedvéért a fiatal mama pi­
ronkodva mentegetőzik, nehogy kicsinyesnek találják:
— Hasmenést kap a fagylalttól, nem szabad neki
enni!
A gyerek üvölt:
— Nem kapok hasmenést!!
Fehér zubbonyos rendőr derűsen nézi a jelenetet.
A mama észbe kap és megfenyegeti a nebulót:
— Ha rosszul viseled magad, odaadlak a rendőr­
bácsinak!
Pillanatra megtorpan a nyivákolás, a gyerek meg­
szeppenve nézi a rendőrt. Az pedig szelíden közeledik
és csendesen mondja:
— Köszönöm szépen, nem veszem át, van nekem
belőle bőven ...
Fényképet halász ki a zsebéből és büszkén mutatja.
Négy gyerek bámul a lencse felé, nagyranyitott szem­
mel, három fiú, egy kislány; bizonyosan azt mesélte
a fényképész bácsi, hogy most repül a madár. Az egyik
fiúcska háromkerekű biciklire támaszkodik. A mama
elismerően nézi a képet és megmutatja a kisfiúnak is.
A csintalan gyerek egyszerre üvölteni kezd:
— Anyu, adjon a rendőr bácsinak! A rendőr bácsi­
hoz akarok menni!
Mire a mama, mint jó pedagógus, megsimogatja a
kobakját:
— Ha jól viseled magadat, odaadlak a rendőr
/< ? 5 7 bácsinak!
(s t .) 3
F é r jv á r á s
 Szakítás
R é b e r L á sz ló r a j z a ,,,

N em tudom, m ondtam -e m ár önöknek, hogy az em ­

berek különbözők. H a elm ulasztottam volna, úgy en ­
gedjék meg, hogy egy példával is alátám asszam állítá­
somat. N yilván megfigyelték, hogy h a valaki le a k a r
szállni a villamosról, s előtte áll egy másik valaki,
akkor tu d n i akarja, hogy az előtte álló is leszáll-e vagy
pedig csak tapintatlanul akadályozza a leszállást. Éppen
arról v a n szó, hogy hányféleképpen érdeklődnek ilyen
esetben az emberek.
— L e tetszik szállni? — kérdezi az udvarias.
— Leszáll, kérem ? — kérdezi az önérzetes, aki a
civilizált érintkezési form ák b arátja ugyan, de nem
akar megalázkodni.
— Leszáll? — kérdezi az ingerült.
A ztán van olyan is, aki szerint m inden Demosthe-
nesnél szebben beszél a te tt és félrelöki az illetőt. Az
em ber nem lehet szentim entális az ellenséggel szemben!
*

R ousseau „Emil” című művét a Tankönyvkiadó

adja ki, m int értesülhettünk. Mivel a nagy Jean Jacques
m űvének alcíme „A nevelésről” — a profilirozás logi­
k á já t lehetetlenség nem felismerni.
Ezekután elvárható, hogy R ousseaunak „Vallomá­
saim ” cím ű művét viszont az Igazságügyi Könyvkiadó
jelentesse meg.
*

A hazatérő részeg férj alakja eléggé sematikus. De

ha egy kicsit lelem ényes és lépést ta rt a geofizikai év­
vel, ú j elem eket v ih et védekezésébe. Felesége elavult
módon szidhatja, ő azonban így m entegetőzhet:
— De drágám, különleges világnap volt!
• f . 1.

— E g y e t é r t e k a z z a l, h o g y m in d e n m a d á r é n e k e l j e n , de
a z a f e k e t e o t t m é g is n a g y o n r o n d á n é n e k e l.
M észáro s A n d rá s r a j z a
 égebben, h a kutyatulajdonosok
ebjeiket pórázon vezetve találkoztak
az utcán, így szólingatták le egym ást:
— Hány éves?
(Nem a gazda, a kutya.)
Avagy:
— Beoltották m ár?
1957 augusztusában ism eretlen eb­
tulajdonosok, végigm ustrálva a k u ­
tyákat, így köszöntik egym ást az
utcán:
— Százhúsz?
— A, dehogy! Kettőszáznegyven!
— A füle?
— A farka!
Gyengébbek kedvéért, akik nem
értik a kutyanyelvet, m egm agyaráz­
zuk, hogy augusztus elsejéig fajtisz­
taság szempontjából nyilvántartásba

vették a pesti ebeket, és „aki” nem

tu d ta fajtisztaságát igazolni, az száz­
húsz forint adó helyett kétszáznegy­
venet fizet.
Szigorúan v ették a sorozást, azért
szaladgál a főváros utcáin annyi ön­
érzetében sértett, szomorú eb. K i­
tűnő film rendezőnk ifjú felesége is
búbánatosan sétálgat a korzón. A
család úgy találta, hogy a világ leg­
szebb foksziját dédelgeti, most pe­
dig a kegyetlen zsűri úgy vélte,
hogy a farkincája nem felel m eg a
legm agasabb kutyaesztétika követel­
ményeinek'.
— Pedig több generációra tu d ja
visszavezetni a szárm azását — só hajt
a fiatalásszony.
Hiába, kutyáknál az ősi kutyabőr
nem számít, csak a saját kutyabőr.
De azért lá th atu n k a Tabán la n ­
káin csúnya, csám pás kuvaszokat,
am int jókedvűen kergetőznek. Büsz­
k ék arra, hogy kétszáznegyven fo rin t
adót fizetnek — ők a k u ty atársa­
dalom virilistái.
(S tella )

A gavallér
R é b e r L á s z ló r a j z a
4 /u o tic i
A m inap elhunyt SACHA GUITRY
színm űvészről és színpadi szerzőről,
a párizsi „esprit” egyik legragyogóbb
képviselőjéről rengeteg anekdota ke­
rü lt ‘ forgalomba. M utatóba közlünk
egyet.
G uitry csak legbizalm asabb bará­
tainak á ru lta el titkos telefonszám át.
Barátai term észetesen diszkrécióra
kötelezték m agukat. Egy alkalom m al
egy kevéssé ism ert lap teljesen isme­
retlen m un k atársa hívta fel és inter­
jú t kért. G u itry t bosszantotta a do­
log, de rövid habozás u tán mégis kö­
télnek állt:
— M egkapja az in te rjú t egy felté­
tellel: h a elárulja, kitől tu d ta meg a
telefonszámomat?
Az újságíró erre bem ondta a nevet.
— Kár! — csattant fel G uitry
hangja a telefonban. — Vele m ár
haragban vagyok . ..
/
HUSZÁR KÁROLY, a népszerű
kom ikus évekig N ógrádverőcén élt.
N agy elragadtatással beszélt m indig
az ottani életről. Egyszer m egkérdez­
té k tőle, mi tetszik neki a legjobban
új környezetében? A válasz így
hangzott:
— Az em berek olyan kedvesek,
barátságosak. Kölcsönösen m egláto­
g atju k egym ást és érdeklődünk
egym ás dolgai irán t. És annyi a gye­
rek!
— És mi tetszik a legkevésbé?
— H át ugyanezek a dolgok, h a
rossz a kedvem.
SOKRATES görög bölcselkedő, ak i­
nek lelki nagyságát minden idők
X anthippejeinek példaképe, az e re ­
d eti' X anthippe te tte nap nap u tán
próbára, egyszer így sóhajtott fel:
— Boldogok a tücskök, m ert n é­
m ák az asszonyaik!
Tűrhetetlen bánáson ód V asvári A nna ra jz a
Cf
L ellei ü d ü lé se m a lk o n y á n
tö r té n t , h o g y az id ő já rá s ,
am ely a k k o r t á jt elég b o r o n -
gósan v is e lk e d e tt, egy é js z a k a i
forgószél seg ítség év e l k ité p te
m a g á t a m ete o ro ló g u so k k a r ­
m ai k ö z ü l é s — k id e r ü lt. Az
első ig a z i n a p o s n a p h a tá s á r a
a n y a ra ló k ezrei, m in t a k a l i ­
fo rn ia i a ra n y á s ó k , r o h a n ta k
az íg é re t v iz e felé. E z a félig
p u c é r h a ta lm a s e m b e r á ra d a t
engem is m a g á v a l s o d o r t és
c sak a k k o r tu d ta m n é m ile g
le fé k e z n i m a g a m , m ik o r b iz ­
to s v iz e t é re z te m a ta lp a m
a la tt. Í g y tö r té n t a z u tá n , h o g y
m ire a n a p e lh a g y ta a n y á r f á k
te t e jé t , é n m á r n y a k ig v o lta m
az ü d ü lé s b e n . V égre t e h á t fe ­
le tte m v o lt a tü z e se n p e rzselő
n a p , a la t ta m a h ű v ö sen sim u ló
B a la to n , m e g egy c s ó n a k és
— N em m a r a d o k o ly a n h e ly e n , ahol csak úgy bánnak e v e z te m . E v e z te m ö n fe le d te n ,
v e le m , m in t e q y c s a lá d ta g g a l!
m in t n é h á n y é v tiz e d d e l e z ­
e lő tt ré v é s z b o jtá r k o ro m b a n .
A c s ó n a k b a n r a jta m k ív ü l
SZOT-üdülőben R eb er L á s z ló ru jza h e ly e t fo g la lt m ég e g y o la jo s
üv eg , e g y sz a p p a n , e g y t ö r ü l­
köző, m e g egy jól fe lfú jt g u m i­
p r x i
tö m lő . A g u m itö m lő t a z é r t
v it te m m a g a m m a l, h o g y h a n e ­
tá n jé g h e g y n e k ü tk ö z n e T ita -
nicom , le g y e n m ibe b e le k a p a s z ­
A ^ )\\ k o d n i.
A n a p o k ig h á b o rg ó te n g e r
m o s t o ly a n v o lt, m in t a kezes-
b á r á n y , é n m eg o ly a n le t te m
W tő le , m i n t egy m e g v a d u lt g á ­
ly a ra b : e v e z te m re n d ü le tle n ü l.
N em tu d o m , h á n y cáom ó s e ­
b e ssé g g e l h a la d h a to tt tu ta jo m ,
d e e g y sz e r csak lá to m á m ,
czzn h o g y a g u m ip á m á s se llő k e l­
tü n e d e z te k a k ö rn y é k e m rő l.
E b b ő l a z tá n ir á n y tű n é lk ü l is
m e g á lla p íto tta m , h o g y h a jó m
e lh a g y ta a sek ély v ízü z ó n á t.
M eg is fo rd u lta m a z o n n a l, m e r t
c r ip n em sz e re te m az e g y e d ü llé te t
és g y o rs te m p ó v a l e lin d u lta m
a lellei p a r t felé. A lig te t te m
a z o n b a n n é h á n y e v e z ő c sa p á s t,
m ik o r e g y lobogóval fe ld ísz í­
t e t t m o to rc só n a k p ö fö g ö tt m e l­
lém . A m o to ro sb a n k e tte n
ü lte k : e g y m agas e g y e n ru h á s
Mesék .a rádióban Sándor K á ro ly rajza és eg y ala c so n y civil. A z e g y e n ­
ru h á s rö g tö n fe lv e tte v e le m a
k a p c s o la to t és m e g k é rd e z te
tő le m : tu d o m -e , h o g y ily en
m e s s z ire n em s z a b a d b e jö n n i?
H osszútáv
— T e, e z e k a fe ln ő tte k k it o ln a k v e lü n k . . . M in k et e l­ I v.\ \ Ó V A \\ 1 ' \ á - A vt t
a lta tn a k e z z e l a m e s é v e l, t íz k o r a z tá n ók h a llg a t j á k a )ő
k is p ik á n s E z e r e g y é j s z a k a - m e s é k e t . , .
N a g y o n k e d v e se n k é rd e z e tt és
n ag y o n k e d v e s e n m e g m o n d ­
ta m . h o g y n e m tu d o m . H o g y
az ö rd ö g b e is tu d n á m , m ik o r
nin cs k iírv a , n in cs k ije lö lv e ,
nin cs sa ro k z á sz ló és n in c s b író ,
a k i fü ty ü ln e , h a lesre fu to k ,
c.áak víz v a n és víz.
A m íg íg y m a g y a rá z g a tta m ,
a vízi p a n d ú r p a p írt v e t t elő,
am ib ő l é n rö g tö n m e g á lla p í­
to t ta m , h o g y — p a p írra e v e z ­
te m . M o st m á r ő k é rd e z g e te tt.
A k ö v e tk e z ő k é rd é se k re k e l­
le tt fe le ln e m a B a la to n t e t e ­
jé n : n e v e , sz ü le té si é v e, a n y ja
neve, feleség e neve és a n n a k
sz ü le té si éve, fo glalkozása,
v a n -e c s a lá d ja , m e n n y i a fiz e ­
té s e , m e ly ü d ülőben t ö l t i a
s z a b a d s á g á t, kié a csó n a k ,
v a n -e in g a tla n a s tb ., s t b . É n
fe le lg e tte m , fe le lg e tte m , ő p e ­
d ig ír t, í r t re n d ü le tle n ü l. M ikor
a z tá n b e le fá ra d t az ír á s b a m eg
a k é 'rd ezg etésb e. ú ja b b ív e t
v e tt k i tá s k á já b ó l és fe lé m
n y ú j t o t t a azzal, h o g y e z t n e ­
k e m k e ll k itö lte n e m . D e h á t
m it tö l ts é k én ide k i, d rá g a
vízi p a n d ú r bácsi, h is z e n é n
m á r m in d e n t k itö ltö tte m : k a ­
to n a id ő m e t a folyam őrökné l,
a b o ro m a t B a d a c so n y b a n , a
sz a b a d s á g o m a t Lellén. í r j a ön,
h a m á r b ü n te tn i a k a r , n e
b ü n te s s e n kétszer!
— í r n á m é n s z ív e se n —
m o n d ta — d e nem te h e te m ,
m e r t a sz a b á ly , az s z a b á ly , —•
ezt a r é s z é t a féln ek k e ll k i­
tö lte n ie . E v v e l m á r á t is n y ú j­
t o t t a a tá s k á já t , a m ire r á h e ­
ly e z te m az ív e t és a k a rv a , n e m
a k a r v a le írta m és a lá ír ta m a
v a llo m á s o m a t: „M esszire m e n ­
te m . E lr e tte n tő íté le te t k é re k !”
V ízi b ír á m e lé g e d e tt m osoly-
ly a l v e t t e á t tő lem a k itö ltö tt
o k m á n y t, a z tá n e lb e rre g e tt, én
m eg e g y ta p a s z ta la tta l g a z d a ­
g a b b a n és m ég n e m tu d n i,
h á n y f o r in tta l szegén y eb b en
e lin d u lta m a hűv ö s le lle i p a r ­
to k felé.
Bernáth E4e
T ”
V \v+ -A t-Ű \ íl *\\ -
 Váci uccán, Váci uccán . . .
A K ö rú to n tö r té n t. A váltásul»» le ­ T o n c z T ib o r r a j z s
te lte e lő tt egy k is e b b e m b e rc s o p o rtta l
a lk u s z ik az á llo m á so n ta lá lh a tó e g y e t­
le n ta x i te ljh a ta lm ú v e z e tő je , ö s s z e ­
v o n t szem öldökkel v iz s g á z ta tja a je l e n t­
k e z ő u ta s o k a t ú tju k célja felől é s s o rra
e lu ta s ítja ő k e t. M á r csak e g y é le lm e s
u ta s m a ra d t, a k i k in y itja a k o c si a jt a já t .
A. so fő r rászól:
— H o v a te ts z ik m enni?
A z u ta s széles m o z d u la t k ís é re té b e n
válasz»)l: '
— Ahová p a ra n c s o lja '. .

H a rm a th Im ré rő l — a k in e k ..M a y a ”
cím ű o p e re ttjé t m o s t f e lú jíto ttá k —
k ö z tu d o m á s ú , h o g y nem csak a s a já t
d a r a b ja it ír ta , h a n e m a m á s o k é t is.
E g y sz e r a k á v é h á z b a n ü lt, m u n k á b a -
m e r ü lte n . E g y ism e rő se lé p e tt a z a s z ­
ta lh o z .
— L á to m , ír?
— Ig e n , n e h a ra g u d jé k . . .
—— D a ra b o t?
— D a ra b o t, igen.
— E g y p e rc re se m z a v a rh a to m ?
— E g y p illa n a to m sincs — m o n d ta
H a r in a th . — R ö g tö n i t t lesz a szerző a
— L e jö ttü n k eg y ó r á c s k á r a a k o rz ó ra !
d a ra b é r t. — Mi is! N é z e g e t j ü k e g y k i c s i t a k i r a k a t o k a t . . .
 Nincs elegendő gyerekruha. . .
A tragédia azzal
kezdődött, hogy régi
barátom , K am ercsik
K ároly megnősült.
Ilyesmi m egesett m ár
a világtörténelem -
is, de K am ercsik K árollyal
most először. A lány kedves volt, vidám
és szőke, K am ercsik pedig ész nélkül sze­
relmes. M ancika — így h ív ták a lán y t —
háztartásbeli volt otthon a m am ánál meg
a papánál, K am ercsik főkönyvelő havi
három ezerért a KÖIM PEX-nél. Ez a csa­
ládi állapot egybekelésük u tán annyiban
változott, hogy M ancikának csak a szőke­
sége m arad t meg, vidám ság és kedvesség
nélkül, K am ercsiknek pedig némi illúzió­
ja, a havi három ezer nélkül. A három ezer­
ből M ancika gazdálkodott és havi nyolc­
vanból Kamercsik, m ert M ancika tudta,
hogy egy főkönyvelőnek néha reprezen­
tálni is kell. Kamercsik azelőtt m egtaka­
ríto tt néhány ezer forintot, M ancika pe­
dig most elköltött m indent, még azt is,
am it Kamercsik legénykorában összeku-
porgatott. És mivel M ancika elköltött
m indent, kevés volt neki a havi három ­
ezer, amiből Kamercsik azt a tanulságot
vonta le, hogy asszonyt sohasem szabad
Régi forma,
E gy római szanatóriumban
S z e g ő G iz i ra jza
• — M eg h o zta m a g y e r e k e t . . . é s ha
-s z a b a d n a k é r n e m a m ű v é s z n ő t ő l e g y
a u to g r a m m o t . . .
sem ész nélkül, sem pénz nélkül imádni,
m ert m ind a k ettőt ham ar m egunja.
M int ilyenkor lenni szokott, h a K am er­
csik Á -t m ondott, M ancika B-ét, amiről
Kamercsik úgy vélekedett, hogy zöld,
M ancika biztosan rávágta, hogy sárga.
Kamercsik kérte, hogy húsleves előtt hoz- ' állt elébe, nem csillapította,
zák a zöldséget az asztalra, m ert ő így szok­
ta meg a m am ánál, M ancika m ég véletle­
nül sem tévesztette el: m indig leves után •
tálalta fel a zöldséget. M ancika m indig el­
lentm ondott, de h a K am ercsik m ondott el­
lent, M ancika az ablakhoz rohant, szélesre
tá rta és sikongva közölte, hogy kiugrik
rajta, m ert így nem érdem es élni. Ilyenkor
K am ercsik úgy m egijedt, pedig csak a ne­
gyedik em eleten laktak, hogy azonnyom-
ban igazat adott M ancikának, bárm ennyire
nem is volt igaza. Ez az opportunizm us ha­
m ar m egbosszulta m agát, m ert M ancika
egyre gyakrabban nyitotta ki az ablakot
és egyre szakszerűbben toporzékolt hozzá.
Érthető, h a K am ercsik egyoldalú és cini­
kus férfi-logikával a rra a végleges meggyő­
ződésre ju to tt, hogy jobb volna a házas­
ságokat valóban az égben kötni, hogy bol­
dogan élhessünk a földön.
Lassan felőrlődtek K am ercsik barátom
idegei. Am ikor Mancika, kellő lélektani
új tartalom
S z ű r -S z a b ó J ó z s e f r a j z a
H a a Színészek is fusiznának v á r n a i G y ö rg y r a jza
— K e d v e s k o z o n s e q ! A m iq C y r a n o m e q v ív j a p á r b a já t , e lé n e k le m ö n ö k n e k a z
„ É jje l a z o m n ib u s z t e t e j é n ” c ím ű m ű d a lt . T is z t e le td ij a ik a t k é r e m a k a la p o m b a
d o b n i...
Ilyen is van V árn ai G y ö r g y r a j z a
előkészítés után nyug­
talan zihálással is­
m ét az ablak felé ro­
hant, Kam ercsik m a­
gába roskadt. Nem
volt m ár ereje, nem
beszélte
le. Egyetlen szót e jte tt csupán, Csak eny-
nyit mondott: Ugorj!
Csoda történt: M ancika nem ugrott. Meg­
vetően végigm érte K am ercsiket, nagyot si-
koltott és félfordulattal a nyitott ablak
előtt, hosszában végigvágódott a parketten.
Elájult. K am ercsik viszont magához tért:
felvette az asztalról a vízzel telt kancsót,
végiglocsolta M ancika arcát és nyugodt
léptekkel m egindult a kijárat felé. M an­
cika, nyilván ájulásból felocsúdott egyik
szeme sarkából figyelt, hirtelen felült, meg­
rázta magát é's a távozóban levő K am er­
csik után imigyen kiáltozott:
— Csirkefogó! Itt hagy engem ájultan!?
Kam ercsik a bibliai Lothra gondolt és — A f e g y e l m i b iz o t ts á g m e g á lla p ít o t t a , h o g y a z ön e lle n f e lh o z o t t S ú ly o s
nem nézett vissza. vádak a la p t a la n o k .
— És v is s z a k a p o m a z á llá s o m a t?
Most K anadából írt: — N e le g y e n k ic s in y e s . T u d ja , h o g y nínr«; s t á t u s .
— Egy nagy szerelem omlott bennem
össze, drága barátom — írja — és most
itt cipelem a búzás-zsákokat. V oltam köny- Haragban
nyebb m unkán is. Egy kis üzem ben csap­ T o n c z T ib o r r a jz a
p an ty ú t állítottam össze. Tudod, amilyen
az éjjeliszekrény a jta já n kattog, am ikor
nyitják-csukják. Innen azért kellett eljön­
nöm, m ert K anadában m ár m egoldották a
selejt-kérdést. Aki hétközben selejtet csi­
nál, szombaton m egkapja a m unkakönyvét.
H á t én m egkaptam. O tthon legfeljebb ki­
írjá k az em ber nevét a táblára, aztán m in­
den m arad a régiben . . . C sinálhatja to­
vább a csappantyút.
Azt kéri K am ercsik barátom , írjam meg
neki, hogy az asszony beadta-e m ár a váló­
pert, m ert akkor hazajön.
— Ügy tudom , disszidenstől könnyen le­
h e t válni —- írja. — Addig összezsákolom
az útiköltséget, és vagy könyvelek, vagy a
csappantyúiparban dolgozom — de odahaza.
Szegény barátom , K am ercsik Károly!
Bonyolult ez a ku ty a élet! Tegnap beszél­
tem Mancikával.
p Imádom azt a csirkefogót — mondot­
ta! könnyes szemmel. — Várok rá ak á r­
meddig. Eszem ágában sincs elválni tőle.
F ö ld e s G yörgy p illa n a t ,7 áT adom n e k i™ ' k a g y ló ? " k érte^ a z é b r e sz té st, h an em a f e le s é q e m ! 'Eq y

— K edves szom széd
dékba . . .
.D é lu tá n i csúcsforga­
lomban vágtatok a R á­
kóczi té r felé és kit lá ­
tok a Bérkocsis utca
sarkán? Régi barátom,
Kopka Balázs cipel a
h átán egy rettentő író­
asztalt.
— Mi az, Balázs, köl­
tözködsz?
— C sudát — felel és
leteszi az asztalt. — Ide
viszem a Bizományi
Áruházba. — Mit gon­
dolsz, m it adnak érte?
— M egér vagy öt da­
rab . százast.
— A kkor jó, m ert
pont annyit kalkuláltam
én is.
M ár éppen a részvét
szavait akartam h allat­
ni, hogy szegény Balázs
kénytelen eladni íróasz­
talát, am ikor jobban
szemügyre veszem az
öreg bútordarabot.
— Te, Balázs — mon­
dom —, én ezt az asztalt
nem ismerem .
— H onnan ismernéd?
A hivatalból hozom.
— A h ivatal adja el?
— Affenét. Én adom
el. K ihúztam a leltárból,
s a hátsó kapun kihoz­
tam.
Valószínűleg tátva m a­
ra d t a szám. m ert Ba­
lázs elvörösödött és or­
10 dítani k ezdett'
T á rsb érlő k
ur. fo q ad ja el tő lem
— Az hiányzik, hogy
.te meg itt erkölcsi pré­
dikációt tarts nekem!
Igenis loptam! Na és?
— De Balázs, ne
üvölts, az ég áldjon
meg. Loptad, rendben
van, de azt beláthatod,
hogy m agyarázattal ta r­
tozol.
Nyugtató szavaim csil­
lapították. K ossuth-tal
kínáltam , rágyújtottunk,
s m iután az asztal két
végén letelepedtünk, m e­
sélni kezdett:
— A feleségem előtt
teljesen elvesztettem a
becsületemet. „Miféle
em ber vagy te? — h al­
lom nap m int nap. —
M indenkinek van m el­
lékjövedelm e csak ne­
ked nincs!”
Szomszédja közértes.
hordja haza a sonkát,
kolbászt, a m ásik eszp­
resszóban dolgozik, kiló­
szómra a kávé, cukor,
az elsőemeleti szerelő az
állam vízcsapjait szere­
li. fölöttük a szabó évek
óta nem vesz cérnát,
bélésanyagot, a házfel-
ügyelőnének a férje m ár
a fél utcát felruházta
ballonnal és ha cipőtalp­
ra van szükség, csak a
könyvelő úrnak szól az
ember.
— Mit vigyek haza
én?! — ordít Balázs. —
Ik tatá si tisztviselő v a­
gyok. elláttam a rokon­
ságot ceruzával, rad írral,
rajzszeggel, gém kapocs­
csal, de kinek lehet
m indezt eladni? A h iv a­
tali épület egyik lépcső­
házában vagy harm inc
íróasztal porosodik. Azo­
k a t ütemeztem be.
Y á r n n i (« v ö rtiy .rajzit
T iinnclés
H .o s s z a h ó n a p o k ig még
v íz im a lm o t is h a jth a tn á l
am a t ö m é n y so k borral,
am it addig m á r m egittál.
N. V illa m o s b a n
e k e m , d erű s öregnek",
n em baj, ha állni fogok.
Ü lje n e k h e ly e tte m a
m e g v é n ü lt „fiata lok"!
P
E p e rp á lin k a
á l i n k á k pazar pápája : eper! hol
ih a tn é k n é h á n y k o m o ly ko rtyo t
belő led?
R iidösséged virágilla ttá válna, ha
m eg v ig a sz ta ln o d to r k o m a t, b e n d ő m e t!
A csodagyerek
ezt a par doboz ciq arettát aján ­
Szólt és dühösen vágta
csikkjét a járd a szélére.
Ekkor m ár csődület volt
körülöttünk. s fiatal
rendőr udvariasan fi­
gyelm eztetett bennün­
ket. hogy m agatartá­
sunkkal háromszorosan
vétünk a rend ellen. Zajt
csapunk, akadályozzuk a
forgalm at és eldobáljuk
a csikkeket. M indenki
belátta, hogy igaza van,
összeszedtük a cigaretta­
végeket. s váltunkra vet­
tük az asztalt. -A Bizo­
A búsuló juhász
mányi sajnos csak h á­
rom százat fizetett, beül­
tünk a szemközti csár­
dába és százszor egy­
m ásután daloltuk el,
hogvaszongya:
A V a r g á i k k e r t l e a la tt
B o d r i k u t y a s z ö r n y e n ugat,
K e lte g e ti a gazd á já t:
M in d e l l o p j á k a szénáját,
D ln o m -d a n o m , ju m -s u m -s u m
Am ikor m ásnap a fu r­
csa kalandot elmondtam
az orvosnak, ■az volt a
véleménye, hogy az
effajta hallucinációkat
idegkim erülés okozza cs
általános kivizsgálást ja ­
vasolt. Igazat adtam ne­
ki, magam is általános
kivizsgálást javasolok és
méghozzá sürgősen.
K is s J ó z s e f
—
q y ü tt
L e g a lá b b
vóna . . .
v alam i kis vigaszdíj ki*
' A plakátragasztó és az idei nyári szezon
T is z te le m a fe lira to k a t
T ö r v é n y - é s s z a b á ly t is z t e lö
e m b e r lé v é n , b o ld o q v a g y o k ,
h a s ik e r ü l m in d e n e lő ír á s t b e ­
t a r ta n o m . N em m e g y e k á t a z
ú t t e s te n , c s a k ha zö ld e t m u t a t
a lá m p a , n e m d ob om el
h a s z n á lt v illa m o s j e g y e t , n e m
p o r o lo k tíz ó r a u tá n , n e m ö n ­
tö z ö m a v ir á g o t ha é p p e n
a la tta m e g y v a la k i, n em d u ­
d á lo k f e l e s l e g e s e n . S ik e r ü lt is
e lé r n e m , h o q y s z a b á ly t a la n s á ­
gok m ia tt a r á n y la g r it k á n
b ü n te t t e k m e q .
K ü lö n ö s e n ó v a t o s vagyok,
ha k e d v e m sz o tty a n e g y p o ­
h á r s ö r r e , m e r t tu d o m , h o q y
a v e n d é g lá t ó ip a r b a n kom o­
ly a n v e s z ik a d o lg o k a t. Ha b e ­
v ető d ö m egy sö n té s b e , e l s ő
Ä ST o«
n lá r m á z á s tó l? H isze n m é g n em
^ X
d o lq o m , h o g y m e q k e r e s e m a
tá b lá k a t, a m e ly e k e n o tt á ll,
h o g y m ih e z ta r ts a m m a g a m .
M ielő tt m e g v á lta n á m a b l o k ­
k o t, e l o lv a s o m , m i a t e e n d ő m ,
s e q y á lt a lá n : v an -e Joqom e l ­
f o g y a s z t a n i a p oh ár f o ly é k o n y
k e n y e r e t?
M eq n y u q v á ssa l veszem tu ­
d o m á s u l. h o q y 18 ÉVEN A L U ­
LIAKAT NEM SZOLGÁLNAK
KI. E m ia tt, s a j n o s , n y u g o d ta n
ih a to m .
ITTAS EMBERT NEM S Z O L ­
G Á LN A K KI. C sak s z e r e t n é k
itta s le n n i, d e m éq n e m v a ­
g y o k , t e h á t jö h e t a sö r . N o n o !
M ég n e m . Itt m é g v a n e g y
tá b lá c s k a .
A rövidlátó hálája
— K ö sz ö n ö m sz ép en , d o k t o r , íg y
lá to k .
Gépkorszak
S ándor K ároly rajza
— M e g in t a k o c s m á b a n vagy?
Tiszta Budapestért. . .
EG Y E N R U H Á S IPARI TA
NULÓKAT NEM SZOLGÁLUNK
KI! H e ly e s , d e n em v a g y o k
e g y e n r u h á s ip a r i ta n u ló , t e ­
h á t e z s e m v o n a tk o z ik r á m .
a L á ssu k h á t a z t a sö rt!
Hohó! C s a k s e m m it el n e m
h a m a r k o d n i, m e r t baj le h e t.
CIGARETTAVÉGET A P A D ­
LÓRA DOBNI TILOS! N em d o ­
hán yzóm .
A PÉNZTÁRTÓ L VALÓ T Á ­
VOZÁS UTÁ N FELSZÓLAM LÁ­
SOKAT NEM FOGADUNK EL!
M ég n e m v o lt a m a p én ztá r­
n á l, h is z e n m é g k o r á n ts in c s
v é g e a t á b lá c s k á k n a k
ÉNEK ELNI, LÁR M ÁZNI, K Á ­
ROMKODNI TILOS! K ár, p ed iq
ú g y s z e r e t n é m e lz e n g e n i a z t
a d a lt, h o g y a s z o n q y a : S ej, h a j,
n e fe k ü d j a s z é n a b o q ly a t ö v é ­
be! J ó le s n e k ic s it k á r o m k o d n i
is, m ert m á r ig a z á n s z o m j a s
v a g y o k . Ja! L á r m á z n i is tilo s!
T ü relem ! H ol v a q y o k m é g a
is ittam .
PA N A SZK Ö N Y V A PÉN ZTÁ R ­
NÁ L. Ez a z ! E b b e g y o r s a n b e ­
íro m , h o g y g y e r m e t e q d o lo g
e z a z e g é s z f e lir a to s d i, m e r t
m é g n em a k a d t r é s z e g e m b e r ,
a k it e g y e tle n e g y tá b la is
v is s z a t a r t o t t v o ln a a ttó l, h o g y
e lk e s e r e d v é n p én ze fo g y á sá n ,
k á r o m k o d n i a k a r t, de a tá b ­
lára p illa n t o t t é s in k á b b b u z ­
g ó im át r e b e g e t t .
K özb en le j á r t a z e b é d id ő m ,
m o st m á r s z ó s e le h e t a p o ­ — N a, végre t is z t a s á g v an !
h á r s ö r r ő l, n o d e le g a lá b b e l ­
o lv a s ta m e q y c s o m ó tá b lá t é s
nyugodt le lk iis m e r e t te l tá ­
v o zta m :
s z e q te m m e q .
e g y e t l e n t ila lm a t s e
Családi jelenet
K u s s ín s z k y E n d r e
S ch w o tt Lajos rajza
m ár so k k a l jo b b a n — Mit g o n d o ls z , le e s n e a z aran yk oron a a f e j e d r ő l, h a
s e g ít e n é l t ö r ö lg e tn i?
 Szigorú kritikus Kasso rajza
■
— N e m , h a g g y á l b é k é t, é d e ­
se m , főzzél v a la m it, v a g y c s i­
n á lj r e n d e t a m á s ik s z o b á b a n ,
m o s t n e m é re k rá , k é p z ő m ű v é ­
s z e ti k r i t i k á t k e ll írn o m . H o g y
m irő l? H a u t á n a n e m za v a rsz ,
m e g m o n d o m . A n e o -p rim itív
ra jz o k ró l. Ig e n , ig en , v é g re
le h e t m o s t m á r . . . S o k a t v á r ­
tu n k , h a rc o ltu n k é rte , d e m o s t
m á r le h e t. V a la m i k ín a i dolog,
o n n a n in d u lt k i, h o g y v i r á ­
g o zzék m in d e n . . . D e m o s t
m á r n e z a v a rj, légy szíves!
— N a , n é z z ü k csak . E l­
k e z d jü k , h o g y . . . d a lo ljo n m in ­
d e n v ir á g . . . ille tv e fessen
m in d e n m a d á r . . . v a g y ish o g y
v ir á g o z z é k . . . szóval ez a k in a i
i d é z e t. . . é s m o s t v e ss ü n k egy
p illa n tá s t a M űre, P lo ta D öm e
m ű v é re .
— „ V a s á rn a p d é lu tá n .” —
Ig e n , ez a cím e P lo ta D öm e
ú j n e o -p rim itív ié n e k . M icsoda
re m e k szim b ó lu m , n é h á n y sz a k ­
a v a to t t, e rő te lje s v o n á s é s m á r
e lő ttü n k á ll a v a s á r n a p d é l­
u t á n m é z íz ű lu s ta s á g a , a n a -
g y o tn y ú jtó z á s o k , a ro k o n lá to ­
g a tá s o k , a p ih en és, az e g y ­
m á s r a rá é rő s, a szó rak o zás
n a p ja . ím e , egy a p a , g y e rm e k e
é s k u ty á ja tá r s a s á g á b a n s é t á l­
g a t v a s á r n a p . N em dolg o zik a
csa lá d fő , rá é r , e g é sz h e ti k e ­
m é n y j á t é k á t a b b a h a g y ja a
k is d e d , rá é r , n e m k e ll az e b ­
n e k fa r k o t c só v áln ia, v a g y
u g a tó m u n k á t v égeznie, rá é r,
v a s á r n a p d é lu tá n v a n .
— S o k a n ta lá n m e g m o so ­
ly o g já k a ra jz o t, elnézően,
e g y ik ü k -m á sik u k a jk á n o t t t o ­
lu l a g o n d o la t, o ly a n e g y szerű
ez a ra jz , ta lá n egy ö té v e s
Újságolvasó nő lu r k ó is ig v ra jz o ln á m eg.
K a já n T ibor — M it lá b a tla n k o d s z i t t ,
T o m ik a ? N em m e g m o n d ta
a n y u k á d , h o g y a p u k a dolgozik
m o s t, p é n z t k eres, ho g y legyen
n e k e d ro lle re d , m e g m i n d e n .. .
H o g y a ra jz o d a t a k a ro d ? M i­
ly e n r a j z o d a t ? . . . H o g y ez a
tié d ? . . . D e h á t. . . S zó v al. . .
N a , v id d e z t a v a c a k o t in n e n ,
Drága a virág
12 L á tja , Icuk a! N em h itte e l, h o g y
n a q y o b b á ld o z a tr a is k é s z v a g y o k !
e z e rs z e r m e g m o n d ta m n e k e d ,
k á r a c e r u z á t k o p ta tn i ily e n
m a rh a s á g o k ra ! R ajzo lj szép
te h e n e t, ö v e s t a t u t , v a g y n y -
lo n b u g y o g ó t!. . . N e rö högj!...
É s e g y á lta lá n , m i ez a m a r h a ­
sá g i t t ? H o g y é n v a g y o k ,m e g
te , m e g a B u k s i ? . . , H á h á ,
k is b a r á to m , ra jz o ln i tu d n i
kell, h o g y a z e m b e re k fe lism e r­
jé k az a la k o k a t. E z a p á r v o ­
n a l v o ln é k é n ? H isz e n se sz e ­
m e m , se s z á m , se kezem , se
a jta ja , se a b la k a , m égis n é ­
g y e n la k n a k b e n n e , m i az ? . , .
I z é . . . E z m e g t e v o ln á l ? H i ­
sz e n ú g y n é z e l k i, m in t egy
em b rió , a k i elől e lfe k e té z té k
a S alk v a c c in á t! É s ez B u k si? ...
N a, v id d in n e n e z t a v a c a k o t
— N a , m o s t k iz ö k k e n te m ,
íg y d o lg o z z é k az em b er, h a
c sa lá d o s. H o l is az a P lo ta -
r a j z ? . . . M i az, m á r m e g in t
i t t k ó d o ro g sz ? H á t n em m e g ­
m o n d ta m . . . H o g y ez m é g ­
se m a t e f i r k á d ? . . . H o g y o t t
a s a r k é b a n v a la m i n é v ? . . .
M u ta s d c s a k . . . P lo ta D ö m e...
H á t p e rs z e , h o g y n e m a tié d ,
ho g y le h e t e t t e z t összecse­
ré ln i ?. . . E z egy h íre s neo-
p rim itív fe s tő b á c si m ű v e, lá ­
to d t e c s a c s i!. . . T a n u lh a tn á l
t ő l e ! . . . N e bőgjél, já ts s z á l,
v a g y v e g y é l elő p a p ír t, c e ru ­
z á t, ra jz o lj m a g a d n a k b é k á t,
h e g y s z irte t, ró k a fa rm o t, v a g y
lökős re p ü lő t, h á th a m a jd
h íre s f e s tő le sz e l egyszer, d e
m o s t h a g g y á l b é k é t, m e r t so ­
h a s e m fe je z e m b e a k r itik á ­
m a t, a m e ly n e k p e d ig m á r m e g ­
v a n a cím e: V irág o zzék m in ­
d e n festő!
T ardos P é te r
Szegő Gizi ra jz a
én m a q á é r t a le a -

em csak M agyarországon, Ame­
rikában is választanak szép­
ségkirálynőt. A m inap dőlt el
a „Miss A m erika” cím sorsa,
s a gyönyörű, 18 éves Leona Gage
nyerte el. Sajnos, rövidesen szörnyű
dolgok derültek *ki a hölgyről, aki­
nek szépséges külseje a la tt orvul
egy kétgyerm ekes an y a húzódott
meg. Leona letagadta, hogy asszony,
sőt családanya, s m últját, sőt jelenét
eltagadva beszivárgott a gyanútlan
lányok közé, és nem átallo tta szépsé­
gével jogtalan előnyt szerezni. A
szépségkirálynő-választás alapszabá­
lyai ugyanis k izárják az asszonyokat,
csak lányok vehetnek részt rajta.
B izonyára azzal az elgondolással,
hogy asszonynak m inek a szépség,
m ár úgyis férjhez ment.
A világszép anyát különben a na­
gyobbik gyermeke, három éves kisfia
leplezte le, aki m indenkinek eldicse­
kedett azzal, hogy az ő m am ája a
legszebb am erikai lány.
A szervezés teteje
[\CÄZ6ATÖ\
• IN T R IK Á K - “
\m e c h au o at A s a jén a járd a m ellett egy telje­
D.E. 1 2 - 1 - 1 0
D U H - 5 10
SÜRGŐS ESETBEN
. AZONNAL IS
— P o n t t iz e n k é t ó r a . . . M e h etü n k !
Ellenőrzés S zű r-S za b ó J ó zsef r a jza
K a p u s: V an v a la m i a tá sk á b a n ? !
^ 5tz á ju £ á s jq g ^ Könyörtelen könyvkölcsönző
V
égre! B izonyára m indenki lá­ S á n d o r K á r o ly r a jz a
to tt m ár angol királyi p ará­
dék fényképen á ju lt gárdis­
tát, am int tekintélyes hosszú­
ságukkal, m agas prém süvegükkel a
sorból kiesve fekszenek a földön.
Az á ju lt gárdisták később b ü n tetést
k aptak, m ert nagy fegyelm ezetlen­
ségre vall parancs nélkül elájulni.
Az ilyesm i a rra vall, hogy az illető
átkozott individualista, s ki tudja,
m it forgat a kánikulában kissé fel­
forrt, prém süveges fejében.
Most az angol hadügym iniszter,
Mr. John H are nyilatkozatot adott,
hogy á ju lásé rt ezentúl nem fenyít-
hető meg egyetlen gárdista sem. Az
ájulás szabadságáért folytatott harc
ezzel bevégződött volna. B ár . . .
— Az a baj, hogy ezt a nyilatko­
zatot a hadügym iniszter és nem az
őrm esterünk te tte — m ondta egy is­
m eretlen skót gárdista a „Daily Ex­
press” m unkatársának.
— N e k e m b e s z é lh e t , h o q y m é q o l­
v a s s a ! E lv is z e m a k ö n y v e t é s pont!
V á rn a i G y ö r g y r a jz a
A
texasi Dallas városban a m i­
nap a ren d ő rjárő r éjnek ide­
sen eszméletlen állapotban
levő idősebb férfit talált. Azonnal
beszállították a városi kórházba. Az
ügyeletes orvos kezdte levetkőztetni
a férfit, hogy megvizsgálhassa. Ek­
kor m egpillantotta az illető kab átja
bélésére tűzve a következő szövegű
céd u lát:
„Orvosok, figyelem! Nincs semmi
'bajom, csak be vagyok rúgva. Ké­
rem, ne tegyenek velem mást, csak
hagyjanak aludni. Az égre kérem
önöket, nehogy megkíséreljék kiven­
ni a vakbelemet! Egyszer már kivet­
ték, kétszer megkísérelték. Csak nyu­
galmat kérek. Köszönöm!”
 Kívülről műemlék
A Fő utca■ 44-ben lakunk.
A kapu felett tábla:
M Ű E M L É K
Jó érzés lenne ilyen értékes
házban lakni, h a ...
h a a műemléknek nyilvání­
tott házban a lakások féle nem
lenne vizes, dohos. . .
h a az emelet nem■fenyegetne
leszakadással. . .
h a a pince már régóta nem
lenne tele szeméttel. . .
h a az udvar sem. lenne sze­
métdomb. . .
Ügy tudjuk, a műemlékeket
a törvény is védi. Sajnos, a m i
műemléknek csúfolt szemétbá­
nyánkat c sa k a törvény védi!
A I I . kerületi Tanács nem!
A L A K Ó B IZ O T T SÁ G
A lőrinci utca gidres-gödrös
L ő rin c i község n e m c sa k a
M á tra v id é k i E rő m ű rő l, h a n e m
g id re s-g ö d rö s u tc á já ró l is n e ­
v e z e te s. E z az ú t b e lee sik a
h a tv a n — s a lg ó ta rjá n i v o n a lb a
és o ly a n ü z e m e k fo rg a lm á t b o ­
n y o lítja le, m in t az E rő m ű ,
a P e tő fi-b á n y a , a F é m te rm ia .
a C u k o rg y á r, a C e m e n tg y á r
é s a Z sófia-m alom . A f o r g a ­
lom o ly a n n ag y , ho g y sokszor
k ö z le k e d é si re n d ő rre is s z ü k ­
ség le n n e .
H o sszas huzavona u tá n v ég ­
re h o z z á lá tta k az ú t re n d b e ­
h o z á sá h o z . Az a m ú g y is k e s ­ g a sz tó s lé g y fo g ó t, d e sajnos
k e n y ú t k é t o ld a lá t fe lsz á n ­ seh o l se m k a p u n k . G y á rts a n a k
t o t t á k , jó k o ra k ö v e k k e l k i ­ n a g y o b b m e n n y isé g b e n légy-
r a k t á k , m a jd o t t h a g y tá k és irtó s z e re k e t, e ls ő so rb a n a jól
a z ó ta fe lé je se m n é z te k .
íg y a te h e r a u tó k és a g y á ­
r a k b a t a r t ó k e ré k p á ro so k n a p
E gy balatoni vendéglőben
14 — H o z z o n n e k e m is o ly a n a d a q o t, m in t od a)
— Mi a m a n ó ! S z in té n e lle n ő r n e k t e t s z ik len n i?
Szállítás: 1963 VII. 31-én délelőtt 11 órakor
A cím b e n szerep lő 11 ó rá ró l is k é te lk e d ü n k a b b a n , ho g y a
e g y szó sin cs a G an z V agon
é s G é p g y á r V íz g é p fő o sz tá ly á ­
n a k le v e lé b e n . A H a jd ú s á g i
G y ó g y á ru g y á r cím é re k ü ld ö tt
é r te s íté s b e n c s a k 196.1. jú liu s
31-ről v a n szó. E r r e az id ő ­
s z a k ra íg é rté k egy 1956. á p r i­
lis á b a n m e g re n d e lt -— sz iv aty -
ty ú v a l ö ssze sz e re le n d ő — e le k ­
tr o m o to r s z á llítá s á t. A d é l­
e lő tti te r m in u s t c sa k a z é rt írtu k
c ik k ü n k cím ében, h o g y a h ih e ­
te tle n ü l h o ssz ú s z á llítá s i h a tá r
id ő g ro te sz k sé g é t jo b b a n é rz é ­
k e lte s s ü k .
N e m ez az első e s e t, ho g y
eg y e s c ik k e k s z á llítá s á t h o sszú
é v e k re „ ü te m e z ik b e ” . N em
C -i.
m in t n a p az ú t t a l a n ú to n v e r ­
g ő d n e k k e re s z tü l.
H e v e s m e g y é t já r v a , m in ­
d e n ü tt szépen g o n d o z o tt u ta k a t
l á t az em b e r. M ié rt é p p e n a
leg n a g y o b b ip a r v id é k e t á tsz e lő
ú tv o n a lró l fe le d k e z ik m eg a
m egyei Tanács ?
A Selypi Cukorgyár dolgozói
(73 a lá írá s )
Légyfogót kér Csécse
A m i k is fa lu c s k á n k b a n n em
h e te t , d e h ú sz le g y e t is le h e tn e
ü tn i egy c sa p á s ra , m e r t a n n y i
a k ö rn y é k ü n k ö n a légy, m in t
a sá s k a . N é h a a lig tu d u n k t ő ­
lü k b e m e n n i a s z o b á b a .
M ind en felé k e re s s ü k a r a ­
b e v á lt m é z g á s lé g y fo g ó t!
Bíró M ihály
Csécse
G a n z V a g o n n a k sü rg ő se b b és
n a g y o b b h a s z n o t h a jtó m u n ­
k á j a v a n , m in t a d eb re c e n i
g y á r e le k tro m o to rja . I g e n á m ,
d e a G y ó g y á ru g y á rn a k is t e l ­
je s íte n ie k e ll te r v é t, egészség­
v é d e lm ü n k é s a b e te g e k é rd e ­
k é b e n sok g y ó g y sz e rre v a n
szü k ség . A m egfelelő m e n n y i­
sé g ű é s m in ő ség ű g y ó g y sz e r
g y á r t á s á t p e d ig c s a k sz iv aty -
t y ú r a sz e re lt e le k tro m o to r se ­
g ítsé g é v e l le h e t e lé rn i.
A h e ly z e t t e h á t a z , ho g y a
G a n z c sa k 1963-ban szá llít,
v is z o n t a G y ó g y á ru g y á m a k
m á r m o s t v a n n a g y szüksége
a m otorra'. 1960-tól k e z d v e p e ­
d ig k ö te le z ő fe jle s z té s i p ro g ­
r a m ju k a t e g y sz e rű e n n e m tu d ­
já k v é g re h a jta n i a m o to r n é l­
k ü l.
M in d e z t is m e r te tté k a H a j­
d ú s á g ia k a G a n zzal és b íz ta k
a b b a n , hogy a K G M E rő s ­
á r a m ú B e re n d e z é si Ig a z g a tó ­
sá g a se g ítsé g ü k re lesz. A K G M
a z o n b a n k ö z ö lte a G anzzal,
h o g y a s z á llítá s i h a tá r id ő előbb-
re h o z a ta la ü g y é b e n c sa k 1958.
é v fo ly a m á n t u d n y ila tk o z n i.
A k a p a c itá s , a b e ü te m e z é s
é s a g y á r tá s i pro fil szav ak
s a k k - m a tto t je le n te n e k a r e n ­
d e lő n e k . J e le n e s e tb e n azo n ­
b a n ta lá n m é g is le h e tn e v a la ­
m ily e n m ó d o t ta lá ln i, hogy a
H a jd ú s á g i h o z z á ju sso n a sz i­
v a tty ú v a l ö sszeszerelen d ő m o ­
to rh o z , m e r t a g yógyszer, a m e ­
ly e t g y á r ta n a k , a b e te g e k g y ó ­
g y ít á s á t és e m b e ré le te k m eg ­
m e n té s é t szolgálja.
T o n cz T ib o r r a jz a
A
F Ü L D IS Z H A R M Ó N IA
KÖZLEM ÉNYE
K ih á g á s h a tó ság i se g é d le t­
te l re g g e ltő l e stig
A c s e n d re n d e le t p a ró d iá ja
L á tv á n y o s z a j-e ld o rá d ó
a váro s sz ív é b e n
A k a r d o b h á rty a re p e d é s t
k a p n i ? M enjen a b e lv á ro s ­
b a , a Szerb utca 17-ben lévő
m ű h e ly k ö zelé be la k n i!
M o to rk e ré k p á rb e já ra tá s
egész n a p ! P ró b a p á ly a
az u tc á b a n !
K alap álás, m o to rtú rá z ta tá s ,
tü lk ö lé s e g y ü ttes k o n c e rtje
M ellékzaj ? a S z e rb u tc a i
la k ó k és a d iá k s z á lló
ta n u ló in a k sz ü n e t n é lk ü li
„ jó k ív á n s á g a ”
,JÓ tanács”
— javítás helyett
E g y é v v e l e z e lő tt t u d t a m
m e g , h o g y m e g a la k u lt a V e­
g y e s ip a ri J a v ító V á lla la t,
a m e ly a la k á s b a n előforduló
k is e b b h ib á k a t o lcsón é s g y o r­
s a n elvégzi. A m ik o r a m e llé k ­
h e ly isé g e m v íz ta r tá ly a e lro m ­
lo t t , a h ib á t b e je le n te tte m a
X I I I . k e rü le ti V e g y e sip a ri J a ­
v ító V á lla la tn a k . T e lt-m ú lt az
id ő , d e a szerelők n e m jö tte k .
K ö z b e n a v íz ta r tá ly m e g ú n ta
a v á ra k o z á s t és a v iz e t v a s ta g
s u g á rb a n k e z d te á te n g e d n i. A
cső é s a fa l fé ln a p a l a t t á t ­
á z o tt. Is m é t e ls z a la d ta m a
V egyesiparihoz. (E z jú n iu s e le ­
jé n t ö r t é n t . . . ) M e g in t c sa k
n e m je le n te k m eg a szerelők.
N em rég h a rm a d sz o r is m e g ­
lá to g a tta m a v á lla la to t. E r e d ­
m é n y te le n ü l. O tt v a la k i a k ö ­
v e tk e z ő k e t a já n lo tta : „ A z t t a ­
n á c so lo m , fo rd u ljo n m a szek -
h e # .”
C sa k a z t tu d n á m , m ié rt h ir ­
d e t i a v á lla la t, h o g y olcsón é s ;
fő le g g y o rsa n d o lg o zik — a
la k o s sá g sz o lg á la tá b a n ?
Kálóezi Tibor
B p ., X I I I . K á r p á t u . 13/15*.
f

1
Divatba jött a repülővacsora Budapesten

M inden m esterségnek m egvannak

a babonái. Hiú reménység is lenne
küzdeni ellenük. A legtöbb író pél­
dául addig nem szeret beszélni ké­
szülő új könyvéről, am íg az meg
nem jelenik. Egyszerűen babonából:
nem akarja, hogy a tém áját esetleg
elorozzák.
A kulisszák világának is annyi ba­
bonája van, hogy felsorolni sem le­
het. A színész, m ielőtt a színpadra
lép, megcsókolja a díszletfalat. Be­
m utatók előtt, a főszereplő, ha azt
hallja, hogy siker lesz. sietve és gör­
csösen megszorít egy fadarabot, ne­
hogy a jóslat szerencsétlenséget hoz­
zon. Párizsban ta rtja magát a hiede­
lem, hogy olyan darab, am elyben a
színésznek a nyílt színpadon kell ki­
nyitnia az esernyőjét, m inden körül­
mények között megbukik. Akadnak
színészek és színésznők, akiket nem
szerződtetnek szívesen, m ert el van
terjedve róluk az a hír, hogy csak
bajt okoznak. Ennek bizonyára van
is alapja. Egyik zeneszerzőnk el­
m ondotta, hogy évtizedekkel ezelőtt
operettjének prem ierjére m eghívták
a szülővárosába. A polgárm ester p á­ — Macja m i é r t u q r o t t k i , P e m e t e ú r ?
— G o n d o lo m , ak i e l ő b b jön, az j o b b a t kap! , . .
holyában kapott helyet. Az első fel­
vonás fináléjában a prim adonna —
a darab előírása szerint — feltépte Tengerész-házasság Ktbcr TAszlc rajza
ruháját. Óriási m egbotránkozást kel­ G
tett, m ert sem m ilyen alsó ruhanem i
nem volt rajta. A lányos-m am ák
családostul együtt m egfutam odtak a
színházból, a darab m egbukott. Sok
évvel később, egy m ásik vidéki v á­
rosban ugyanaz a prim adonna lépett
fel a zeneszerző következő d arab já­
ban. A m ásodik felvonásban össze­
omlott a d ísz le t. .
Még nem voltam járatos színházi
berkekben és m it sem tudtam a ba­
bonákról. Az egyik művésznő a pró­
bák során odaadta nekem elolvasás­
ra a szerepét. Amikor visszaadtam,
a kézirat véletlenül a földre esett.
Egyszerűen fel ak artam emelni, mire
izgatottan rám kiáltott:
— Az istenért! .. . Tapossa meg!
Ijedtem ben m egtapostam . Nem ér­
tettem , m iért jobb neki. ha piszkosan
kapja vissza a szerepét, a cipótaip
és a padló élénk nyomaival. Halkan
m egkérdeztem a rendezőtől, mi ez?
— Te, szam ár — m ondta. — Ez
babona. Ha a szerep leesik a földre,
meg kell taposni, nehogy a darab,
vagy a művész megbukjon.
A bem utatón a darab is, a színész­ Párbaj-jelenet szélesvásznú filmen
nő is rettenetesen megbukott. S ch w o tt L a j o s r a jz a
— Ehhez m it szólsz? — kérdeztem
a rendezőtől.
— Az ördög vigye el — m ondta
dühösen — K ivételesen, nem a sze­
repkönyvet kellett volna megtaposni
M a g y a r T ibor

S zerkesztőségünkbe szám os
olvasónk küld k é z ira to k a t köz­
lés c éljára. M inden kéziratot
elolvasunk, de b írá la to t csak
az o k ra a k é z ira to k ra k ü ldünk,
am elyekben a hum oros írói
teh etség n ek je lé t lá t juk. A meg
nem felelő k ézirato k m egőrzé­
sére nem v á lla lk o z h a tu n k . 15
f

I
1

:i .

— A dja e l n e k e m , g a z d u r a m , é n m á r e b é d e lte m ,

A Balaton partján S zűr-S zabó Jó z se f r a j z a

B e fu to tt a s z o m b a t é it ^ f é r j - v o n a t .

L U D A S M ATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e tila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t f e l e l a H ír la p k ia d ó V á lla la t I g a z ­

g a t ó ja . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t , V ili., G y u la i P á l u tc a 14. T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a t a l: V ili., B la h a L u jza t é r 3 .
T el.: 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . — T e r j e s z t i a P o s ta K ö z p o n ti H írlap I r o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e l ő f i z e t é s i díj n e g y e d é v r e 1 2 .— FL
K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v éd u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e tő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
 A ra JL f o r i n t
X / / / , évfolyam 26. szám.
1957. augusztus lő.

<^6®k£pr
T
ű s é it

V árnai G yörgy ra jz a

- M ég m aguk lárm áznak? ö rü ljen ek , h ogy nem fizetn ek zenedíjat . ,

 Kedves, mosolygós, idősebb férfi
lak ik az üdülőben a m ellettem levő
szobában. M indketten lelkiism erete­
sen ápoljuk a szomszédságot, külön­
ben is csak neveletlen, antiszociális
lény haladhat el szótlanul közvetlen
szomszédja m ellett. Elkerülhetetlen
ilyenkor néhány nyájas, közvetlen
em beri szó. Mi ejtü n k is ilyet, vala­
hányszor csak találkozunk.
A reggeli után, ahogy összeaka­
dunk, ő azt kérdezi tőlem:
— Fürdés lesz? Kiadós reggeli
úszás?
M ire én:
— H a nem rom lik el az idő.
M ajd később a délelőtt folyam án
én fordultam hozzá ezzel a folyosón:
— Kis délelőtti séta? Nincs is
egészségesebb.
Ö:
— Étvágyat csinál az ebédhez.
Ebéd u tán én.
— Jó kis ebéd volt, ugye?
— Tudnak itt főzni, bár a hús le­
hetett volna puhább is.
M ajd uzsonna körül ő:
— Szép napunk volt eddig.
Én:
— A prognózis holnapra is ked­
vező időt jósol, am ennyire abban
— Hát m a g u k m it k e r e s n e k itt? bízni lehet.
— L e c k é t a k a r u n k v en n i a t a n ú u r a k tó l . . .

Elveszett az éléskamra kulcsa Xoncz Tlbor rajzu

Eddig m ent minden, m int a k ari­

kacsapás. Később kezdtek jelentkez­
ni a nehézségek. Mit m ondjak, ha
m egint összetalálkozunk? Időjárás,
fürdés, koszt, séta, minden k im erít­
ve. Képtelen voltam elaludni dél­
után, úgy igénybevett a megfeszí­
te tt agymunka. Á lm atlanul fetreng-
tem díványomon, egymás u tán vetve
el a különböző ötleteket. Mi a prog­
ram estére? Nem jó, ezt célzásnak
veheti. Jö tt Pestről levél? Túlbizal­
maskodó, belügyeibe való beavatko­
zás. Hány óra van ilyenkor? Látta,
hogy van órám. Végülis a következő
m ellett döntöttem:
— Mi újság az újságban?
Közömbös, am ellett a szellemesség
halvány csírája is fellelhető benne.
Vacsora előtt találkoztunk a lép­
csőn. Kissé fáradt, megviselt volt az
arckifejezése, m int aki nem aludt
délután. Épp meg akartam tőle kér­
dezni :
— Mi újság az újságban? — m i­
dőn megelőzött. Rám m osolygott-és
így szólt:
— Mi újság az újságban?
Rémes, ő is ezt találta ki! M it csi­
náljak? V alamit makogtam.
Most, vacsora után itt ülök a szo­
bám ban és nem m erek kimozdulni.
Pedig az idő gyönyörű, szívesen sé­
tálnék egyet. De végleg nem tudok
kiötölni sem mit sem. Végre! Eszembe
jutott a legegyszerűbb megoldás, ha
találkozunk, megkérdezem, hogy van.
2 Kasso rajza K e r té s z M a g d a
 — P e r s z e , m e q in t e z t a z e q y le m e z t n y e k e r q i.

Csomagban jött S á n d o r K á r o ly ra jza

-L /m lékeznek-e vagy se azok­
ra a napokra, amikor a derék
vidékiek is m egriadtak és
szinte lap á tta l hányták el m a­
guktól a pénzt. A m arékravaló
százasok előkerültek a lajbi-
zsebből, szoknyazsebből és aki­
nek volt, az vett, vett. Sok­
szor értelm e sem volt a vásárlásnak.
Tűzhely volt a vasboltban! A vevő m egnyálazta az
u jjá t és lassan, óvatosan megolvasta a pénzét, aztán
hetykén rászólt a boltosra.
— Négy pórhétot tegyenek fel a kocsimra! Ehen
az ára!
A ruhásboltból úgy jött ki a boldog vevő, hogy
télikabátot ölelt magához s nagyokat tüsszentett, m ert
a k ab á t nyúlgallérja ugyancsak csiklandozta az orrát
Vásznat, cihánakvalót, alsó-, fölsőruhát csak úgy
hán y ták a kocsiderékba és gyakran elhangzott a kissé
hencegő kérdés:
—■Aztán mondja, ettől finom abb vagy drágább
nincsen? — R oppant p r a k tik u s . E ste k im o s o m , v a s a ln i e q y á lta -
A kkorában egyik nap, úgy félegytáján történ t a lán n e m k e ll.
szövetkezeti áruházban. Bizony a polcok m ár üresen
ásítottak és Viczián sógor csak tengett, lengett a bolt­
ban. A zsebét még ugyancsak nyom ta egy néhány ez­ Halhatatlansag Vasvári Anna rajza
res, am it nem tu d o tt elkölteni.
A K eravill-osztály előtt megállt az asszonnyal. Az
eladók m ár csak rakosgattak. A forgalom teljesen el­
csendesedett.
— Az mi volna ott? — m utatott Viczián egy fényes
porszívóra.
— Porszívó, bátyám ! Ezerhatszáznyolcvan forint.
— Hogy még! V együnk egyet, T erka? — fordult
az öreg az asszonyhoz.
Az asszony vállat vont.
— Te tudod! Ha akarod,
vegyél!
— H át akkor pakoljon be
egyet.
— De, bátyám ! Azt tudja,
hogy ezt csak parketton lehet
használni?
— Tudom hát! — bólin­
tott az öreg. — Adjon hozzá
azt is vagy ezer forintért. — H a llo tta d , h o q y a B a lo q , a k iv e l e q y ü tt d o lq o z tu n k ,
m a q a s k it ü n t e t é s t k a p ott?
(Rossi) — S z e n t éq ! O lyan b eteq ? ! . . . 3
á
E gy pesti szabó-szövetkezetben
— M a g ú k n á l m á r liv e n n a p tá r a k is v a n n a k ?
— N a g y o n k e lle t t. A v e v ő k p r ó b a d á tu m a it ír ju k b e . . .
Június 5. Ü j la k á s b a k ö ltö z tü n k v ég re,
d is z k ré t, h a lk m e llé k u tc á b a . M ily g y ö ­
n y ö rű s é g lesz i t t az é le t, tá v o l a v á ro s
lá r m á já tó l, ille tv e a régi la k á s k ö rn y é ­
k é tő l, a h o l a n a p hu szo n n ég y ó rá já b ó l
e g y e tle n p erc sem j u t o t t a d o b h á rty a
p ih e n te té s é re .
Június 7. M a tű z o ltó a u tó szirén ázása
v e rte fel a csö n d et. N o, Is te n e m , ilyesm i
a legcsöndesebb k ö rn y é k e n is elő fo rd u l­
h a t, — g o n d o lta m először. De alighogy
e lh a lt a b u g áso k első h u llá m a , m á so d ik
k ö v e tte , m a jd h a rm a d ik , n eg y ed ik , h u ­
sz a d ik és ö tv e n e d ik . ■ *Iszo n y ú n a g y tű z
le h e t a közelben, — h ö k k e n te m m eg, s
m u n k á m a t fé lb e n h a g y v a , k im e n te m az
e rk é ly re . D e sem lá n g o k a t, sem fü s tö t,
sem ro h a n ó k ív á n c s ia k a t n em lá tta m .
Június 9. Ma is m é t szörn y ű sz irén ázás
v e rte fel a k ö rn y é k e t. M éghozzá h a t óra
h o ssz a t e g y h u z a m b a n . Ó rá n k é n t ti z e n ­
k é ts z e r f u to tta m k i az erkély re, az ösz-
szesen h e tv e n k é t k ifu tá s . T üzet a z o n b a n
is m é t n e m lá tta m .
Június 10. K e z d a dolog g y a n ú ss á
v á ln i. L e h e t, ho g y az idegeim m el v a n
v a la m i b a j ? Ig e n , em lékszem , m á r g y e ­
re k k o ro m b a n h a llu c in á lta m o ly k o r b i ­
zo n y o s h a n g o k a t.
Június 12. M ost m á r bizonyos, hogy
id e g b a jró l v a n szó, m e rt a sz iré n á z á st
n a p o n ta hallom . L e h e t, hogy ez a h á ­
b o rú s em lék ek le ra k ó d á sa az id e g re n d ­
4
Pecsenye kacsát exportálunk
— N ézd , h o g y fa ln a k !
— ú g y lá t s z ik o lv a s t á k , h o g y
szerben és m o st „ jö n k i r a jta m ” ? A zt
h iszem , o rvoshoz kellene m ennem .
Június 15. Az orv o s p o ly b ró m o t, L e­
g a t in t, S e v e n a le ttá t és P o ly b é t rendelte
to v á b b á g y a k o ri lan g y o s fü rd ő t, alkohol-
e lv o n á s t és n ik o tin c s ö k k e n té st, v a la m in t
a z t ta n á c s o lta , h o g y dolgozzam k eveseb
b e t és s é tá lja k s o k a t a h egyekben.
Június 20. S em m i sem h a sz n á l. M i­
h e ly t a sz o b á m b a n ta rtó z k o d o m , n yom -
T ű z o ltó a u tó
(Naplórészlet)
b a n h allo m a sziré n á z á st. Ü gy lá tsz ik ,
s ú ly o sa b b az e se t, m in t orvosom g o n ­
dolja.
Június 25. H e u ré k a ! M a rá jö tte m a
re jté ly n y itjá r a . K u ty a b a jo m ! A szem ­
k ö z ti h á z b a n la k ó k négy g y erm ek én ek
egy-egy le n d k e re k e s já té k tű z o ltó a u tó ja
v a n , a z o k sz iré n á z n a k a m egtév esztésig
ú g y , m in th a a szom széd u tc á b a n egy
sereg igazi tű z o ltó a u tó fu tk á ro z n a . S eb aj,
a fo n to s a z . ho g y nem v ag y o k idegbeteg.
Június 30. A já n lo tt leveleket ír ta m a
nég y le n d k e re k e s a p á n a k , tilta k o z v á n az
in z u ltu s ellen.
Július 3. Az a p á k nem v á la sz o lta k .
Július 7. M a, v a s á rn a p lévén, az a p á k
P á r iz s b a n m o le tt a d iv a t
o tth o n v o lta k . E g y sz iré n a m e n te s p illa ­
n a tb a n á tk iá lto tta m h o z záju k . Végre
v á la s z o lta k . A já n la tu k nem m é ltó á m eg
fo n to lá sra .
Július 17. M a a fiam sz ü le té sn a p já ra
v e tte m eg y len d k erek es tű z o ltó a u tó t.
P o m p á s já té k , egész d é lu tá n n e m t u d ­
ta m a b b a h a g y n i a vele való szórakozást.
E s te a fiam s írv a fa k a d t, k ö v etelv én ,
hogy tis z tá z z u k , k in e k v e tte m a tű z o ltó ­
a u tó t: n e k i. v á g j- m a g a m n a k ?
Július 19. N em tu d v á n m egállap o d n i
a fiam m al, egy m ásik tű z o ltó a u tó t is
v á sá ro lta m . íg y egész n a p m in d k e tte n
já ts z h a tu n k . C sodálatos, hogy e rre nem
leh et rá u n n i.
Július 22. A já n lo tt le v elet k a p ta m a
szo m széd ság o m b an lakó n y u g a lm a z o tt
tű z o ltó p a ra n c s n o k tó l. A z t ír ja , hogy
m e g so k a llta „ o sto b a sz ó ra k o z á so m a t” ,
m e rt ő egész neg y v en év es szolgálata
a la t t n e m h a llo tt a n n y i sz irén ab ő g ést,
m in t a m e n n y it tő le m e g y e tle n n apon.
E rély e s fe lsz ó lítá sá ra te rm é sz e te se n a n ­
n á l n a g y o b b szirén ázással v á la sz o lta m .
Július 25. M a b e e sö n g e te tt hozzán k a
n y u g a lm a z o tt tű z o ltó p a ra n c sn o k . M él­
ta tla n k o d ó sz a v a ira a z o n b a n m e g k a p ta
tő le m a m é ltó v ála sz t. A já n la to m ra fe ­
n y e g e tő z v e tá v o z o tt. P ersze, n e m ijedek
m eg egy ily e n v é n b olond fen y eg ető zé­
seitő l. H a idegbeteg, m e n je n orvoshoz.
Hollós K orvin Lajos
 e r fíó ^ M Í f( £ s :
L u d m illa é s Á lla
M in d a k e tte n s z ta lin a b á -
d ia k . L u d m illa b a m a h a jú , k é k ­
szem ű lá n y , Á lla szőke. A M e­
ző g azd aság i K iá llítá s o n t a l á l­
k o z tu n k velük, ő k a z ir á n t
é rd e k lő d te k , te tsz ik -e n e k ü n k
M oszkva, m i m eg egy ta n á c s o t
k é rtü n k tőlü k : m it kell m e g ­
n ézn ü n k .
L u d m illa és Á lla összen e­
v e tte k .
K id e rü lt, hogy ő k is először
já r n a k M oszkvában. R ö g tö n
fe la já n lo ttu k , hogy m e g m u ta t­
ju k n e k ik a v á ro s t, m i m á r
ré g i m o sz k v a i p o lg á ro k v a ­
g y u n k , k é t n a p p a l elő b b é r ­
k e z tü n k , m in t ők.
• la to k a t, ósdi közh ely e k et. H osz-
D ru z s b a
E z a szó a z t je le n ti m a g y a ­
ru l, hogy. b a rá ts á g . D ru z sb a
— m o n d já k a s v á jc ia k , a le n ­
D ivatos a „B újj, bújj, zöld á g “
— N ézd e z t a k is h o lla n d i m e n y e c s k é t, k é z a la tt s z e re z te m
g yelek, a ro m án o k , az a n g o ­
lok . . . . H a m á s szót n e m is,
d e ezt m in d e n k i tu d ja . A m i­
n a p ezzel az e g y e tle n szócska
segítségével hosszas eszm ecse­
r é t fo ly ta tta m egy u k rá n lá n y ­
n y a l.
— D ruzsba! — k ö sz ö n tö t­
te m .
— D ruzsba! — fe lelte m o ­
solyogva.
— D ru z sb a ? — m o n d ta m
k é rd ő h a n g sú lly a l és a tá n -
colók felé m u ta tta m .
— D ru zsb a — b ó lin to tt a
k is lá n y és e lm e n tü n k tá n c o ln i.
T á n c k ö zb en v a la m i k e d v e se t,
szellem eset a k a rta m m o n d a n i
n e k i. S okáig go n d o lk o ztam r a j ­
ta , hogy' m it m o n d ja k , m e rt
gy ű lö lö m az elcsépelt h a s o n ­
sz a s g o n dolkozás u tá n így
szó ltam :
— D ru z s b a . . .
M osolygott. V o lt é rz é k e az
e g y én i kifejezésm ód ir á n t.
Ez n e m k ü ld ö tts é g , csak
P e s ti e m b e r M o sz k v á b a n
A G orkij u tc á b a n ta lá lk o z ­
ta m egy p e s ti ism erősöm m el.
B oldog m osollyal s é tá lt az ú t
k ö z e p é n ro h a n ó a u tó k , sz á ­
guld ó tro lik k ö z ö tt.
— R em ek! — k iá lto tta fe ­
lé m — o t t és a k k o r m ész á t,
a m ik o r ak a rsz . H a p iro sa t je ­
lez a lá m p a , a k k o r is. G yere
— m o n d ta — s é tá lju n k egyet
k e re s z tü l-k a su l az ú tte s te n . . .
íg y m u la t egy m a g y a r ú r.
e g y k ü l d ö t t a f e l e s é g e iv e l.
A z u tc á n
F é n y á rb a n ú sz n a k a m osz­
k v a i u tc á k , az ú tt e s t fe le tt, a
h á z a k o n színes v illa n y k ö rte -
fü z é re k , lam p io n o k . Szól a
zene és ren g eteg n é p h u llá m ­
zik fel és a lá . N em sz eretn ék
e lv e sz e tt g y erek le n n i ebben
a h a ta lm a s fo rg a ta g b a n . N incs
k ü lö n b sé g n a p p a l és éjszak a
k ö z ö tt. R eggel ö tig m in d e n k i
k in n v a n az u tc á n . A z egyik
té r e n h a ta lm a s repülőszőnyeg
leb eg a m a g a sb a n , m á s te r e ­
k e n s z a b a d té ri sz ín p a d o k , ze,
n e k a ro k m ű k ö d n ek .
N a p o k ó ta n e m alszunk.
M eg beszéltük, ho g y c s ú s z ta ­
tu n k és m a jd o tth o n egyben
vesszü k k i az a lv á si id ő n k et.
•
E g z o tik u m
A z u tc á k o n re n g e te g k ü l­
fö ld i fia ta l sétál: rövidszoknyás
s k ó to k , h u m u s z o s a ra b o k , bőr-
n a d rá g o s tiro lia k . M esélik,
ho g y e g y jó k e d v ű m a g y a r fiú
— fo g a d á sb ó l — h a lv á n y z ö ld
lá m p a e rn y ő t t e t t a fejére és
ú g y m e n t végig az u tc á n .
A k u ty a sem n é z e tt rá . M in ­
d e n k i a m a g y a r fiú h á t a m ö ­
g ö tt s é tá ló fa n ta sz tik u s ö ltö ­
z e tű fé rfit n ézte.
A z ille tő n egyszerű, n y á ri
v á s z o n ru h a volt.
 K özelednek a n y u g a tn é m e t választások Szegö Glzj raJza
4 h u to r t

ROGER KEMBLE, az ism ert an ­

gol színművész színigazgató korá­
ban m egtiltotta lányának, hogy szí­
nészhez m enjen feleségül. Röviddel
ezután villám csapásként érte a hír,
hogy lánya eljegyezte m agát társu ­
latának egyik nem sokat ígérő tag­
jával. A szigorú ap a egészen kikelt
magából.
— M it tettél? — vonta felelős­
ségre lányát. — H a m ár nem tö­
rődsz atyai intelmeimm el, m iért ép­
pen a legtehetségtelenebbet válasz­
tottad?
• — M ert róla senki sem m ondhat­
ja, hogy színész — hangzott Miss
Kemble felelete.
*
MIKSZÁTH KÁLM ÁN a képvi­
selőház egyik bizottsági ülésén, ame­
lyen közegészségügyi kérdésekről
tárgyaltak, a következőképpen fog­
lalta össze vélem ényét:
— Rossz szakácsok szállítják az
orvosok pácienseinek a felét. A jó
szakácsok gondoskodnak a m ásik fe­
léről.
#
A d e n a u e r : J o h a n n , a b r ó m o t is!
TÖMÖRKÉNY ISTVÁN m inden­
napos vendége volt az egyik szegedi
G yorsabb a h a n g sebességénél kocsmának. Ide já rta k borozni a ta ­
nyavilág em berei is, akikkel Tömör­
kény órák hosszat elbeszélgetett.
Történt egyszer, hogy az író ra jta
felejtette szemét a kocsmárosnak,
Kiss P álnak gyönyörű leányán.
Másnap ünneplőbe öltözve állított be
a kocsmába, ahol legott m egkérte a
leány kezét.
Kiss P ál elérzékenyülve hallgatta
meg az írót és a maga, m ajd a lá­
nya nevében is hozzájárult a. kéz­
fogóhoz.
— Életem legboldogabb napja ez
— mondja. — Csak tudnám , hogyan
m utassam ezt meg, m it ad jak neked,
kedves fiam?
— Tudja mit, kedves apám, adjon
egy liter bort — m ajd egy pillan­
tást vetve a derék kocsmáros su­
gárzó ábrázatára, gyorsan hozzá­
tette:
— Vagy mindjárt kettőt!
*
Frv.íiNS HALS festőművész, a né­
metalföldi reneszánsz egyik legkitű­
nőbb képviselője, m unka u tán m in­
den este leitta m agát a csapszékben.
Annyi sört ivott meg, hogy végül
m indig a tanítványai v itték haza és
fektették ágyba. M ielőtt elaludt vol­
na, félig öntudatlan állapotban m or­
m olta el a gyerm ekkora ó ta megszo­
kott fohászt:
— Istenem, végy magadhoz a pa­
radicsomba.
így tö rtén t ez nap nap után, míg
a tanítványok egyszer elhatározták,
hogy m egtréfálják a m estert. Am int
a fohász elhangzott, kötelet erősítet-
■tek az ágy láb ára és annál fogva
em elték a m agasba az alvó festő
óriást, aki a m ennyezetnél egy pilla­
n a tra magához tért:
— De ne rögtön, istenem . . . — és
6 tovább aludt.
 TöBweNDßar
y 4 (!£ M S lfa fa
Csaroda úrról igazán nem mond­
hatok egyebet, csak jót. A m ikor az
utcán meglátom, akkor m ár nekem
biztos a fuvar. M ert Csaroda ú r egy
lépést se tesz gyalog. Ha utazik, ko­
csin viteti m agát az állom ásra. Ha
m egérkezik valahonnan, kocsin
megy haza. Egyet még hozzá kell
tenni, hogy mindig gavallérosan fi­
zet.
B álin t Tóbiás
bérkocsis.
* — M ö q k ö ll in n i a b a r a c k o t ,
Ó, Csaroda ú r a legrendesebb em­
b er a világon. Az óram utatót hozzá,
lehetne igazítani, olyan pontosan ér­
kezik m inden este félnyolckor. Ko­
nyak, likőr, barack vagy szilva neki
teljesen mindegy és olyan mélyen-
vendégszerető, hogy m indenkit meg­
hív az asztalához. Két h éten át a
menyasszonya voltam.
Sim on Sára,
a K rizantém cukrászda dolgozója.
Azt tetszik kérdezni, hogy ism e­
rem -e Csaroda urat? Nevetséges
kérdés. Hogyne ismerném. Kedvence
a vágott virág. Sok szép tulajdonsága
m ellett meg kell em líteni azt is,
hogy sem miben sem kicsinyes. Az
árak sose érdekelték.
M atuska B erta,
maszek virágkereskedő.
iff
A mi üzletünk mindig nagyon jó­
h írű volt. Finom és sohasem nélkü­
löz egy kis meleg családias hangula­
tot. A város leg jobbízlésű em berei
járn a k hozzánk. Szeretnek m inket
és boldogok, m ert mi is szeretjük
őket. Ezek között a jóízlésű vendé­
gek közül elsőnek em lítem Csaroda
u rat, aki vendéglőnk atyai jótevője.
Rendelései mindig magukon viselik
a m űvelt, jólnevelt, igényes em ber
kezevonását.
Tollas Endre,
a Tulipán boltvezetője.
Csaroda u ra i tetszik kérdezni? Az
én kedves pertukom ám at? K ereszt­
kom ák vagyunk, kérem alássan a
legkisebb lányomról. Ha eltanálom a
nótáját, egy százast húz a vonóm ba,
az isten tartsa meg a szokását száz
esztendeig. Legalább!
Viola Józsi,
prím ás a Tulipánban.
*
C saroaa j_,aszló négy éven át volt
a vállalat könyvelője. H űtlen módon
visszaélt a vezetőség jóhiszem űségé
vei s a vállalatot elképesztően m a­
gas összeggel m egkárosította. És m ire
k ellett ennek az em bernek a pénz?
Pezsgős vacsorákra, átdorbézolt éj­
szakákra. U rat ak art játszani és ga­
vallért, holott nem volt más, csak
egy közönséges sikkasztó. P u n k tu m 1
Baranyi F eren c,
népügyész.
(r. k.)
L okálpatriotizm us K ecskem éti konflisok
k é rő m , — H ü ly e q é p ! M it é r t m a q a a r o m a n ­
m e r t n i n c s ü v e q a z ú jh o z ! tik á h o z ! . . .
Stella—Toncz—V ár nai:
S'
- K O M r - K o /V iF
— Hiába, csak vidéken lehet jól traktorvezetők úgy találják, hogy
enni, — m ondja a pesti utas — és olcsóbb közlekedés, m int a taxi,
ennek következtében az első kérdés azonkívül könnyebben hozzájutnak.
a „bennszülötthöz” így hangzik: •
— Hol lehet a legjobban Kecske­
m éten ebédelni? A Széchenyi-téren könyvbódé ál­
M éltóan a kérdés fontosságához a lott, közvetlenül az autóbuszmegálló
m ellett. Nagy forgalm at csinált. Egy
bennszülött összeráncolja a homlo­
k á t és tartózkodóan felel: szép napon a közönség és a P etőfi
Népe című napilap m inden tiltak o ­
— A koszt m indenütt tűrhető, de
a kiszolgálás pocsék. Negyedórát zása ellenére lebontották. A m ikor
felháborodva interpellálták a tanács
kell várni, amíg a pincér egyáltalán
megkérdi, hogy óhajt-e a vendég va­ illetékes osztályát, hogy m iért k el­
lam it. Tessék kim enni a restibe, ott lett a k u ltú rát szolgáló könyvpavil-
lont lebontani a válasz így hangzott:
főznek a legjobban.
— Benne volt a tervben.
— És a kiszolgálás?
— Az is sokkal jobb a restiben,
m int másutt. Tessék őket azzal fe­ M ár a barack is
nyegetni, hogy indul a v o n a t. . .
*
Hosszú polcokon glédában áll az
aranysárga kecskem éti barackpálin­
ka. Világmárka. Érdeklődünk:
— Jó ez a barackpálinka?
— Rem éljük kérem. Tegnap kap­
tu k Pestről.
•
Kecskem éten is van csendrende­
let, akárcsak Pesten. És itt sem ta rt­
ják be. Akárcsak Pesten. Felzokog
a panasz:
— M indent ki lehet bírni, de a
trak to ro k éjszakai lá rm á ja az ide­
gekre megy. Egész éjszaka dübörög­
nek.
— Szántanak az utcán? — A z tá n h a B é c s b e é r s z , k ü ld jé ! n e ­
— Nem kérem, sétálnak. A fiatal k e m n y lo n z a c s k ó t!
É jszakai csendélet L égyfogó p a p ír helyett!
K ecskem éten
4r
> ' V. 41
Ez n e m a h a m e ln i p a tk á n y f o q ó , h a n e m
 V an ez így néha Í>1& H<<a .
M é s z á r o s A n d r á s rajz» 2-
— Bocsánatot kérek, hogy meg­
sz ó líto m ... Ugyebár ön rendkívül
tisztességes em ber?
— Meghiszem azt!
— M indjárt gondoltam . Ugyanis
csakúgy sugárzik a tekintetéből a
becsületesség. És a járá sa is olyan
öntudatos. Ritka az ilyen járású em ­
ber.
— H át még ha nem szorítana a
cipőm !
— Én m ár nagyon régen szeretnék’
ilyen m egjelenésre szert tenni. Hogy
tetszett elérni ezt? s
— Nem sikkasztottam . Pontosab­
ban az történt^ hogy néhány kolle­
gám sikkasztással rágalm azott meg.
Én azonban nem sikkasztottam .
— É rd e k e s . . . És m indössze ettől?
— No, nem. E nnyire nem egyszerű
a dolog. Ez csak a kiindulópont. A
lényeg az, hogy rehabilitáltam m a­
gam. Méghozzá fényesen!
— Igazán nagyszerű fordulat! Be­
bizonyította, hogy nem sikkasztott?
— Az ilyesmit nem igen lehet be­
bizonyítani.
— Tehát?
— ö k nem tu d tá k bebizonyítani,
hogy sikkasztottam . A rágalom va­
lótlannak bizonyult. E naptól fogva
tekintélyem egyre gyarapodott, s ma
m ár, szerénytelenség nélkül állíth a­
tom, én vagyok a vállalat legtisztes­
ségesebb dolgozója. Éppen tegnap
kaptam levelet egy híres szobrász­
tól, hogy álljak m odellt a tisztesség
szobrához. »
— Gratulálok. Nagy dolog ez. S aj­
nos, engem nem rágalm aztak meg
semmivel. Azért ilyen hajlott a há­
tam , nem gondolja?
— Feltehetőleg. A tisztesség nem
sokat ér, ha nincsen fémjelezve.
Hogy úgy m ondjam , a fehér igazán
csak a feketén fehér.
— Valóban. De m it tegyek? Szer­
vezzek meg talán néhány rágalm a­
zót?
Ha ez így megy tovább... — Hova gondol?! Tönkre akarja
S á n d o r K ároly rajza ten n i magát? H át ha bizonyítani is
tudják?
— Akkor? ö n hogy érte el ezt a
kivételes szerencsét?
— Tudja, volt nekem egy anyagi
term észetű differenciám csakugyan.
Hosszú és bonyolult dolog. Nem u n ­
tatom vele.
■3L H m . . . És ez a hosszú és bonyo­
lult dolog . , . b o c sá n a t. . . nem sik­
kasztás volt tulajdonképpen?
— Isten tudja. Eleinte én is azt
hittem . De am ikor kiderült, hogy
nem lehet rám bizonyítani, m egnyu­
godtam a tisztességemben.
— Mily szomorú, hogy én m ár so­
se leszek olyan becsületes, m int
ön . , . . >
— Fel a fejjel barátom ! A becsü­
letes em berek hadseregében köz­
k ato n ák ra is szükség van! A viszontT
lá tá s r a . ..
8 T ab i L ászló
 fi

A „Tiszta B udapestért”-
mozgalom ugyan nem mo­
zog, viszont örvendetes je­
lenségek elegendő kárpót­
lást nyújtanak.
A tengernyi p apírhulla­
dék láttán például csak
m egvetéssel tu d u n k gon­
dolni azokra a vészm ada­
ra k ra, akik azt állítják,
hogy nálunk papírhiány
van.
Az utcán garm adával he­
verő, gondosan lerágott
főttkukoricacsutkából pedig M m -.- f t f a m i i f k o rta n h ű l ?
öröm m el következtethe­
tü n k arra, hogy jó a kuko­
ricaterm és.
*
F iatal pár önfeledten csó-
kolódzik a pesti utcán. T a­
vasz a nyárban. Egy idő­
sebb néni odamegy hozzá­
ju k és megkérdi:
— Nem tetszenek tudni,
m erre van a Szív-utca?
*

Aki emlékszik még arra

a korszakalkotó m ondásra,
hogy „a sör folyékony ke­
n yér”, az képes felfedezni
a hum or csíráit abban a
nyári m egállapításban,
hogy az aszfalt folyékony M ű v é s z é t e$
járda. 1/álÓ 9Í>Cj
«
Sok szó esett m ár nap­
jain k vendéglőinek külön­
féle hiányosságairól. Ezt a
tém át egy kicsit el is kop­
tatták . De talán még elfér
a falon az a néhány borsó­
szem, am ely az egyik ven­
déglő törzsvendégétől szár­
m azik:
— Az a baj, hogy nem a
vendégek kívánságait ak ar­
ják teljesíteni, hanem a te r­
vet.
f. I.

Tenyésztik a denevéreket
— M o st m á r m e g k é r h e t e m a k e z é t , B ő r e g é r k e .
A z év ek so rá n a „ c ig á n y ”
szó, m in t fog alo m , la s s a n k i ­
m egy a d iv a tb ó l h iv a ta lo s ír á ­
so k b an . L a s s a n m á r tíz esz­
te n d e je is a n n a k , h o g y a c i­
g á n y m u z s ik u so k a t népzené­
szeknek n e v e z ik . E z n a g y o n
h elyes, a c ig á n y sz ó b a n v a n
v a la m i lenéző, m egbélyegző,
fa ji m e g k ü lö n b ö z te té s. Ig e n -
á m , de a c ig á n y o k egy n e m kis
szá z a lé k a n e m m u z sik á l. V á ­
ly o g o t v e t, g é p e k e t kezel, lá ­
b o so k a t fo rm á z és m ég k i
tu d ja , m e n n y i m in d e n fo g la l­
k o z á st űz. É s e z ek re m é g se m ­
m i m á s sz ó t n e m ta lá ltu n k .
A zazhogy, le g u tó b b o lv a s ta m
v a la m i fu rc s á t egy b é k é si v á l­
la la t m u n k a je g y z é k é b e n . A v á l­
la la t m érnöke m e g e m líte tte ,
h o g y az ép ítk ezések n él so k c i­
g á n y dolgozik, a k ik sz o rg a lm a ­
s a n és d e re k a s a n k iv e s z ik r é ­
s z ü k e t a m u n k áb ó l. E r r ő l a
jeg y zé k így e m lé k e z e tt m eg:
„ . . . és dolgozik n á lu n k 36
b a rn a b ő rű m unka-
v á l l a l ó is, a k i k . . . ”
H a ez átm e g y a k ö z tu d a tb a ,
a k k o r n e m cso d á lk o z n á n k ü y e n
p árb e sz é d e n .
— H á t, I s te n vele, P is ta ,
a k k o r h o ln a p d é lu tá n jö jjö n el.
D e m in d e n k ö rü lm é n y e k k ö ­
zött.!. . .
— R e n d b e n , M an c ik a , o t t
leszek, m ég, h a b a rn a b ő r ű
m u n k a v á lla ló k g y e rm e k e i‘h u l­
la n a k is az égből! . . . T. P-

1
T e rje d e lm e s s z ó n o k la t
S z ű r-S z a b ó J ó z s e f r a j z a

— B o c s á n a t , m á r e lf e le jte tn e m a z e l e j é t .

TT" é t s z e r is á ts z it á lt a m az — H írla p író -b a rá to m — m u ­

a n tik m ito ló g iá t, h iá b a , t a t o t t b e az alorvos.
n em a k a d ta m n y o m á ra . P e d ig M ost m á r h á rm a s b a n já r tu k
m e n n y i is te n t, fé lis te n t te rem ­ a k e rte t. C sak k é k ü lte m és
te tt A th én és R ó m a , ú g y lá t­
M a m á r s z e r é n y te le n s é g n é l­ — O ly an nincs, a k in e k . . . z ö ld ü lte m . Sehol egy B u d d h a ,
s z ik , csa k erről a z eg y rő l fe ­
k ü l á llít h a t o m . . . d ic s e k v é s h e -h e -h e . . . az a rögeszm éje, egy I X . F ülöp, egy R e tte n e te s
le d k e z e tt m eg , ez n in c s k ö ­
n é lk ü l. . . tis z tá n o b je k tív tü ­ h ogj' ő: én? I v á n . . . főpincér, k a la u z , cső­
z ö ttü k , e g y m ith ik u s lé n y , ak i
n e te k r e tá m a sz k o d v a . . . n em A főorvos sajnálkozik: v ez e tő , csupa ilyen rögeszm e
fo ly to n e s z ik és so h a sem la k ik
a k a ro k h e n c e g n i, d e p é ld á u l — N in c s . . . — tá r ja k i a a k a d t.
jó l, s m in é l tö b b e t is z ik , a n n á l
te g n a p is . . . jó b a rá to m , az k a r já t — sa jn o s nincs, k e g y e l­ — C sászár nincs? — k é r­
sz o m ja sa b b . É s a k özép k or
e lm e g y ó g y in té z e t a lo r v o s a fe l­ m es u ra m . d e z te m elhűlve a főorvostól.
le g e n d á ib a n sem szerep el egy
k e r e se tt a la k á s o m o n , tő le O rv o s-b a rá to m c sa k égj’ — É g j' v an . N ap ó leo n n ak
ily e n fig u r a és a z ú jk o r k ö lt ő i
tu d ta m m e g . . . p e rcre u g r o tt fel hozzám , s k épzeli m a g á t, de az m ég régen
sem r a jz o ltá k m eg ő t: a h iú
— K é p z e ld — m o n d ta fö l- m á r ro h a n t is to v á b b . k e rü lt hozzánk.
e m b e rt, az ö r ö k e m b e r t, a k i­
h e v ü lv e — d é le lő tt b e h o z ta k — H a k ív á n c s i v á g j' rá , ö s s z e o m lo tt dicsőségem szí­
n ek d ic s ő s é g a k e n y e r e ,, h ír ­
a z o s z t á ly o m r a e g y fé r fit, az gyere k i h o zzán k , szívesen m e g ­ n es lé g v ára. V é rz e tt a szívem ,
n év a b o ra , s é h e z ik ak k o r is ,
a m á n iá ja , h o g y h u m o r is ta . . . m u ta to m . a lelkem zo kogott. Ü veges
h a jó lla k o tt, s s z o m ja z ik m i­
az a r ö g e sz m é je , h o g y ő te — Ig e n , m a jd a n a p o k b a n ... szem m el, gépiesen h a llg a tta m
k ö zb en o ltja a szo m já t.
v a g y . nagyon érd ek el az ü g y . . . p e r ­ a főorvost:
H o lo tt ily e n a z e m b e r , ily e n
T u d ta m , h o g y ig é n y te le n sze tu d o m á n y o s szem pontból... — H ja k érem , n a g y o t fo r­
v o lt és ily e n le s z . P ersze k i­
k a r c o la ta im a t lá z a s é r d e k lő ­ a p ro p o s . . . m o n d d csak , eze­ d u lt a világ. M a m á r nem
v é te le k is v a n n a k . I tt v a g y o k
d éssel o lv a s s a az eg ész o rszág, k e t az ő rü lte k e t t i h a m a r lti- a ra n y b á n y á k és g y é m á n tm e ­
p é ld á u l én . N e m m on d om ,
tu d ta m , h o g y szerén y n e v e ­ g y ó g y ítjá to k a rö g e sz m é jü k ­ zők u tá n só v áro g n ak az e m b e ­
a m ik o r e lő s z ö r je le n t e m m eg
m e t E u ró p a m ű v e lte b b része ből? re k , szerény k is jö v e d e le m az
n y o m ta tá sb a n — n égysoros
k it ű n ő e n is m e r i. E z a fr e n e ­ — Á dehogy! Sok-sok év á lm a ik n e to v á b b ja , e g y kis fix
v ers, a la tta a n ev em — k ic s it
tik u s s ik e r a zo n b a n en g em is te lik b e le . . . á llás a rögeszm éjük. X IV . L a ­
részeg le tte m a d ic s ő s é g tő l és
m e g le p e tt. V an ő r ü lt, a k in e k — J ó , n e m m u száj n ag y o n jos, N apóleon, Mózes k iv e s z e tt
a s ik e r m á m o rá b a n ú g y k ép ­
az a r ö g e sz m é je , h o g y ő X IV . s i e tn i. . . r á é r . . . a rögeszm ék közül. K it c sáb ít
z e lte m , h o g y a v illa m o s o n és a
L a jo s, a m á s ik n a k a z, h o g y F ü ty ü ré s z n i k e z d te m , a m in t m a m á r, hogy X IV . L ajo s le ­
k ö z te r e k e n eg y m á sn a k s z a v a l­
J u liu s C aesar, v a g y N a p ó le o n , k ite tte a lá b á t az a jtó n . E z g y en ?
já k a z em b erek .
e s e tle g V o lta ir e , v á g j' B a tu igen, ez m á r ko m o ly dolog, — P ró fé ta sá g m o s ta n á b a n
N e m s z a v a ltá k . H o g y a n le ­
k h á n . É s m o st itt v a g y o k én . nem ú g y , m in t tiz e n ö t év e lő tt a n a g y v ág y álo m — jegy ez te
h e t, m i a z ok a: tö r te m a fe je m .
— H a n g o z ta tja a n e v e m e t? azzal a négysoros verssel. K öny- m eg az alorvos.
H isz e n a r ím b r illiá n s , a p oén
— k é r d e z te m szen d én b a rá ­ n y e n le h e t, ho g y e b b e n a p il­ K a p k o d ta m , m in t vízbefúló
s z ik r á z ó , s a h e tila p , a h o l n a p ­
to m tó l, az o r v o s t ó l. la n a tb a n o t t az ő rü lte k h á z á ­ az utolsó szalm aszál u tá n .
v ilá g o t lá to tt, n ég y szá z p é l­
-— H o g y n e , p ersze. M in d ­ b á n , h á rm a n k á rty á z n a k : Mó­ — P ró fé ta v a n i t t ? — é r ­
d á n y b a n je le n ik m e g . J ó , n em
u n t a la n b e m u ta t k o z ik és a te zes, S z v a to p lu k és én. d e k lő d te m m ohón.
s z a v a ljá k , n y u g o d ta m b e le , d e
n e v e d e t m o n d ja . É s g ő g ö sen M á sn a p d é le lő tt k iro h a n ta m A főorvos r á z ta a fejét:
le g a lá b b b e s z é ln é n e k r ó la !
h o z z á te s z i: a h u m o r is ta . az elm eg y ó g y in tézetb e. A lor­ — A zok m a m á r n e m k e rü l­
— O lv a s ta ?
B e fu to tta m , m o st m á r k é t­ v o s-b a rá to m a k e rtb e v i t t égj' n e k ide. A k in ek m a az a rö g ­
— N o h a llja !
s é g te le n , a r r iv á lt ír ó v a g y o k . lugashoz, a h o l n ég y en röm iz- eszm éje, hogy p ró fé ta , abból
— H á t m it szó l h ozzá?!
É g j’ je le n e t r a jz o ló d o tt k i fa n ­ te k . A z e g y ik az én em berem p ró f é tá t csinál a töm eg.
— K o lo s s z á lis !
tá z iá m b a n . M in is z te r lá to g a tja v o lt. K ife lé közöm bösen, belül S zikár, g j'é rh a jú férfihez é r ­
— N á lu n k k ézrő l k ézre já r t
m e g a z ő r ü lte k h á z á t, sorra- szívdobogva é rd e k lő d te m , hogy k e z tü n k . A fö ld ö n k u p o rg o tt
a h á zb a n .
já r ja a b e te g e k e t és a p r o fe sz - a m á s ik h á ro m k in e k -m in e k és k ise b b -n ag y o b b zacskókba
— N á lu n k a h iv a t a lb a n .
szo r fe lv ilá g o s ítja , m e ly ik n e k k épzeli m a g á t. B a rá to m d is z ­ h o m o k o t szórt. K ö z b e n á t ­
— N e m c s o d á lo m !
m i a rö g e sz m é je . k ré te n m u t a to t t az egy ik re, a szellem ült h an g o n u d v a ria s-
M ásról b e s z é lt e k az em b e­
— E z B u d d h a . . . m á s ik ra , m a jd a h a rm a d ik ra : k o d o tt:
rek , e g é szen m á s r ó l. A k ö v e t­
— E z S z v a to p lu k . . .
-— E n n e k az a rögeszm éje, — T essék p ara n c so ln i... mél-
ho g y m o z d o n y v e z e tő , a n n a k , tó z ta tik m ég v a la m i m á s t ? . . .
— É s ez? — k érd i a h a r­
k ező szá m b a n ú ja b b v erset
ír ta m . N y o lc s o r o s a t. A z u tá n
m a d ik r a m u ta tv a a m in is z te r .
ho g y tr a fik ja v a n , a m a n n a k T íz d e k a só t á r u lt, félkiló
a k ö v e tk e z ő szá m o k b a h u m o ­ A fő o r v o s k ö z e lh a jo l h o zzá m eg, h o g y b a n k tisz tv ise lő . len csét, n egyedkiló lisz te t. Az
r e szk et, s z a t ír á k a t , v illá m ­ és a z én n ev em et sú g ja . A m i­ a rc a fö ld ö n tú li b o ldogságban
K im e re d t a szem em , levegő
tr é fá k a t, je le n e te k e t. E g y év n is z te r e lis m e r ő le g b ó lin t: ra g y o g o tt,
u tá n k a p k o d ta m . A főorvos f o ly ta tta sz a v a it:
m ú lv a a h e tila p sze r k e sz tő je — N a g y h u m o r is ta . . . I s ­
la s s a n k é n t m e g is m e r t e a n e­ m e rem a m ű v e it, s z ik r á z ó
— N a p ó leo n , X IV . L ajo s, — V ilág v ez ém ek le n n i m a
v em . e lm e .
S z v a to p lu k ? . . . — d a d o g ta m m á r n e m e lé rh e te tle n v á g y ­
N a ig e n . ez a k k o r ib a n v o lt. M agéban p ersze ir ig y k e d ik
z a v a rta n . álo m . F űszeres: az m á s . . .
i •i • k ö n n y ed ség g el Az in té z e t v ezető-főorvosa (1941)
k ö z e le d e tt felénk. G öm öri László
 jjv - l c ltr C c V a s v á ri A n n a ra jz a

Egy tw ickenham i hölgy a „Daily

Mirror" hasáb jain am iatt panaszko­
dik, hogy a fiatal szerelmespárok
m ár a nyilvános telefonfülkét is csó­
kolózásra használják fel. Az egyik
nap késő este telefonálni szeretett
volna egy nyilvános állomásról. A
fülkét azonban egy fiatal p ár fog­
lalta el, de nem arra, hogy beszél­
jenek (am ire a telefonfülke való),
hanem arra, hogy csókolózzanak.
Amikor k é rte őket, hogy adják át a
fülkét, m ert telefonálni szeretne, a
leány így válaszolt:
— A készülék rossz. Elromlott!
A hölgy kim érten így válaszolt:
— Maga romlott el!
A hölgy felháborodva tette hozzá,
hogy a szerelm espár a kínzó önvád
m inden láth ató jele nélkül csókoló-
— Ne n y ü z s ö g j a n n y i t , P i r i k é m . . . zott tovább.

Á lom és valóság
V árnai G yörgy ra jz a
Ha a nézőközönséget ezerfejű cé­
zárnak nevezik, akkor a Rádió hall­
gatóságát nyugodtan hívhatnák
ezer-, sőt m illiófülű cézárnak. És.
ha valam i hiba csúszik be a rádió­
műsorba, nem té rh e tn ek fölötte na­
pirendre kézlegyintéssel — ó, úgy­
sem veszik észre — m ert a millió
fül, sőt két fület szám ítva egy hall­
gatóra, a kétm illió fül, m indent
hall és mindig akadhat valaki, aki
észreveszi a hibát.
Egy ilyen, látszólag jelentéktelen
hiba csúszott be a legutóbbi „ Tes­
sék választani!’’ című műsorba.
Ruttkai Éva egy új Rock and Roll
lemezt rendelt, m ire a kézséges já ­
tékvezető egy friss Elvis Presley
számot ígért. Még vagy két ízben
bekonferálták Presley nevét — aki--
ről előzőleg a m agyar sajtó is sok­
szor m egírta, m ilyen gyenge énekes
és gitáros — utána feltettek egy ki­
tűnő énekes és gitáros lemezt, am e­
lyet az új táncőrület másik nagy
csillaga és apostola, Bill Haley já t­
szott.
Nem állítom, hogy ez a hiba, ez
a névcsere tartósan izgalomba hoz­
ná m ondjuk B erkenyepuszta egyet­
len italboltjának törzsközönségét és
reszketőbetűs, az írásra nehezen
ráálló egyszerű em berek leveleinek
zuhatagát vonná m aga után. De ne
vétsünk hibát „m adár-m adár” ala­
pon ! . . .
(tp)

Az am erikai Illinois állam főváro­

sában, Springfieldben megjelenő
egyik napilap a cím oldalán hatalm as
betűkkel hirdette:
„Akarja tudni, mit tesz a föld­
művelésügyi miniszter a farmerek
érdekében ? Feltétlenül olvassa el
második és harmadik oldalunkat!"
Aki érdeklődéssel v ásáro lta meg
az újságot, az meglepve, m ajd meg­
értéssel tapasztalta, hogy az újság
második és harm adik oldala üres.
11
 Atomkorszak K asso ra jz a

'‘f u d L /H c e ty í
Űgyis, m int alulírottak, felelőssé­
günk tudatában kijelentjük, hogy
nem vagyunk azonosak. És azonos­
ságunk tud atáb an kijelentjük, hogy
nem vagyunk felelősek. Nem va­
gyunk azonosak sem a Meteorológiai
Intézettel, sem az olaszországi m ér­
nökegyesülettel, sem az A tyaúristen­
nel. És nem vagyunk felelősek m á­
sért, csupán azért, am iért valóban fe­
lelősek vagyunk (és ez nem kevés).
Ezt azért ta rtju k szükségesnek kije­
lenteni, m ert az utóbbi időben ismét
elharapóztunk a lapok hasábjain, s a
következőkért tettek felelőssé:
1. M iért játsszunk az esztrád-m ű-
sorokban rossz egyfelvonásosakat.
2. M iért akarunk a B artók-terem -
ben jó egyfelvonásosakat játsszani.
3. M iért betegedett meg X. Y. szín-
művésznő, holott fel kellett volna
lépnie Hörömpöly-görömbölyön.
4. M iért nem rendeztük jól azt a
botrányos sajtóbem utatót, amelyet
nem mi rendeztünk, hanem valaki
más.
5. M ért volt rossz idő, am ikor a
neves külföldi vendégművésznő e
hangversenyét hirdettük.
6. stb.
És most, hogy Zecchi, a neves
olasz karm ester, budapesti vendég-
szereplése előtt lezuhant a lépcsőn
Ml le sz v e le d em berke?
s kitörte a lábát, bizonyára felelőssé
tesznek m ajd. az olaszországi lakó­
Gépkorszak házak lépcsőinek m agasságáért, szé­
K a já n T ib o r rajza lességéért, m eredekségéért, síkossá­
gáért. Mielőtt ez bekövetkezik, ki­
jelentjük, hogy a jövőben nem vál­
lalunk felelősséget:
1. A napfolttevékenységért, amely
a szeszélyes időjárást okozza.
2. A vírusokért, bacilusokért, bak­
térium okért, amelyek a betegségeket
okozzák.
3. M ancikáért, aki a szerelmi bá­
natot okozza.
4. A m odern építészeti stílusokért,
am elyek a lábtöréseket okozzák.
5. A mások által rendezett előadá­
sokért, a hetenként kihúzott lottó­
számokért, a párizsi televízió műso­
ráért, a filokszéráért, a kánikulai
vízhiányért, a légyfogók tervszerűt­
len elosztásáért és a pápai utca söp­
réséért. am elyek ugyancsak külön­
böző dolgokat okoznak.
6. Stb.
Tisztelettel, úgyis, m int kizárólag
önm agunkért felelősek és önma­
gunkkal azonosak és alulirottak:
Az Országos Filharm ónia
M unkatársai

A h o sszú é le t titk a
Laurence Housman angol színpadi
szerző m ár 92 éves, s egy somerseti
kis faluban lakik. M a is gyakran
látják az öreg toliforgatót, am int be­
vásárló táskájával b ak tat a piacra.
Housman meggyőződéses vegetárius
és pacifista. Szerinte ez a hosszú élet
titka.
— A húsevés és a háború — mon­
Egyik ősöm. dotta — egyaránt életveszélyes.
 H a d ü g y m in isz te r lesz egy szappangyáros az U SA -ban
avagy:
Az üzlet az üzlet
V árnai G y b r a x rajza
- ' Y

Megjelenik a napilap.
Szinte boldog az, aki kát
Félnap elfogy minden példány,
Irmagnak se marad néhány.
Főszerkesztő szól magiban:
— Fogy bizony, ha ilyen szám van.
Vezércikkem olyan rémek,
Azért vették az erftberek. ..
Tárcaíró szól magában:
— Fogy bizony, h a ilyen szám van.
A z én tárcám vitte így fel.
Ha én írok, mindig így k e l...
A riporter szól magában:
— Fogy bizóny,t ha ilyen szám van. %
A riportom nélkül a lap
Száraz, mint a szalmakalap .:.
SportrovaÁos szól magában:
— Fogy pizony, ha ilyen szám van. — Á tk o z o tt d o lo g ! A m ió ta s z a p p a n g y á r o s a h a d ü g y m in is z t e r , p a r a n c s b a jött,
Nem voljna a sportrovatom, h o g y n a p o n ta ö t s z ö r k e ll m o s a k o d n u n k .
Nem kapnának úgy a lapon!
H um orista szól magában:
— Fogy bizony, ha ilyen szám van.
Veszik, viszik, de mi miatt? M agánosoknak is E z a ztán biztosíték
Mert imádják a krokimat! kölcsönöznek játékfilm eket P u sz ta i Pál. ra jz a
. .. És egy vevő; aki kapott, S án d o r K ároly rajza
Boldogan\viszi a lapot,
Szól: — Ma végre jót olvasok,
Az apróhirdetés ma sok!
K. T ó th Lenke

\ -/ \\VÄV‘fvJfOi

FŐ A B I Z A L O M !
G ábor Andor m esélte ezt a tör­
ténetet.
Bem ent a főpostára, jlevelet fel­
adni. Az ablaknál észrevette, hogy
egy bácsika könyörög a tisztviselő­
nek:
— S e m m i a z e g é s z , c s a k P a li m e g ­
— Tessék szíves lenni m ár ki­ — M ár m e q in t L o llo b r iq id á t h o zta d ? tu d ta , h o g y in d u ln i a k a r o k a s z é p s é g ­
tölteni ezt a pénzesutalványt! Nem M ars v is s z a k ic s e r é ln i! versen yen .
tudok írni, de fel keli adnom a
pénzt.
A tisztviselő, ridegen, elzárkó­ Késő bánat
zott: Toncz T ib o r r a jz a
— Én a rra nem érek rá, látja,
m ennyien állnak itt sorban!
A bácsika rem énytelenül pillan­
to tt körül, Gábor A ndor m egsaj­
nálta.
— Tessék jönni — szólt és oda­
vezette az írópolchoz. — Én m ajd
kitöltőm.
—7 Igazán meg tetszik tenni?
— Na hallja, ez csak nem fárad­
ság!
És kitöltötte a pénzesutalványt,
a rra a címre, m elyet a bácsika dik­
tált. Midőn a m űvelet befejeződött,
a bácsika, kezében a kitöltött posta-
utalvánnyal elindult, de nem az ab­
lak felé, ahol a pénzt fölveszik. Ha­
nem kiválasztott a várakozók so­
rából egy úriem ber-form ájú egyént,
odalépett hozzá és így szólt:
— Kérem szépen, tessék csak el­
olvasni nekem, milyen cím re van
kitöltve ez az utalvány? A z ö r d ö g v ig y e e l, tú l s z é p r e c s in á lt a m ! Ezt s e lá to m t ö b b é a r e n d e lő m b e n . . . 13

K é t kocsi
E gyik: kopott, kicsi kocsi,
lóból van az eleje.
Portékáját szorgos kezek
rakosgatják lefele.
Por belepte, — pók beszőtte
a nyikorgó kereket . . .
S ez a kopott, kicsi kocsi
— ez hozza a kenyeret.
M ásik: csodás meseautó!
Csupa csoda, csillogás!
Autom ata gépkarok és
nukleáris gombnyomás!
Szállítmányhoz kéz nem érhet!
Tiszta, guszta szerkezet.
H igiénia! Sterilitás!
— S ez viszi a szemetet!
Bodor Zoltán
K e v é s a z 1 -es!
H o s s z ú id ő ó t a t a r t ó m ér-
g e lő d é s u t á n s o k u ta s tá r s a m -
m a l e g y ü tt m e g á lla p íto tta m ,
h o g y a z l- e s a u tó b u s z a F A Ü
m o s to h a g y e r m e k e . N e m re s ­
t e l l te m a f á r a d s á g o t é s m e g ­
s z á m o lta m , h o g y le g u tó b b h a t
3 9 -e s é s n y o lc 5-ös k o c s i m e n t
e l, a m íg v é g re e g y 1-es jö tt.
É s e z íg y m e g y á lla n d ó a n !
M ié r t n e m f o r d í ta n a k n a ­
g y o b b g o n d o t a X I . k e r ü le t
tá v o le s ő r é s z e ire ? A k e le n ­
f ö ld ie k e n k ív ü l a z 1-es a u tó ­
b u s z a K e le n f ö ld r e é rk e z ő b a ­
l a t o n i ü d ü lő k e g y e tle n a u tó -
b u s z j á r a ta .
A F A Ü ille té k e s e i e g y é b k é n t
tú ls á g o s a n g y a k r a n t a r t a n a k
u ta s s z á m l á l á s t a z 1-es b u sz o n .
T a p a s z ta l a t o m s z e r in t a z u t a s ­
s z á m lá lá s o k u t á n a z sú fo lts á g
m in d i g c s a k f o k o z ó d o tt. N y il­
v á n a z a c él, h o g y e g y -eg y
b u s z m in d ig z s ú f o lv a já rjo n .
Ez a z e lg o n d o lá s a z o n b a n
e g y á l t a l á n n e m s e g íti elő a
j o b b , g y o r s a b b é s k é n y e lm e ­
s e b b k ö z le k e d é s t.
S u d á r József k u ta tó m é r n ö k
dCe a tfu V M táeS áviiéf
Balatonszéplaki i d i l l . . .
H o ld v ilá g o s n y á r i e s t e . . .
C s e n d , c s a k a tü c s k ö k c irp e l-
n e k . . . H ir t e l e n f e lb ú g a z e s ti
h a jó k ü r t j e a b a la t o n p a r t i
csöndben.
A z t á n ú j r a c se n d , a m e ly e t
k é s ő b b a h a jó k ü r tn é l d issz o -
n á n s a b b han g o k tö rn e k m eg.
V e s z e k e d é s , o r d i to z á s . . . H o n ­
n a n h a lla ts z ik a k á r o m k o d á s
d u r v a z a ja ? P e rs z e , a Z ö ld fa
v e n d é g lő . . .
M i tö r té n t? K é t v e n d é g tú l
/ 7 ? e fa
N em én vagyok a m o n d a­
b e li K ő m ű v e s K e le m e n fe le ­
s é g e , d e s a jn o s, e n g e m is b e ­
f a la z n a k . I g a z u g y a n , h o g y
n e m a fé rje m , h a n e m a M in ő ­
s é g i C ip ő g y á r.
A z Ü llő i ú t 18. s z á m ú h á z
f é le m e le té n la k o m . A b la k a im
eg y g é p c sa rn o k ra n é zn e k . E b ­
b e n d o lg o z ik az e m l í t e t t g y á r
e g y ik ré sz le g e . N e m r é g ib e n a z
u d v a r o n e g y f a la t k e z d te k
é p ít e n i. M e g tu d ta m , h o g y ez
a f a l a z első e m e le tig fo ; e m e l­
k e d n i, a z u t á n t e t ő t h ú z n a k
f ö lé je . M a m á r a f a l te te jé r ő l
k é n y e lm e s e n b e l e h e t lé p n i a
la k á s o m b a . I t t t u la j d o n k é p ­
p e n e g y lé p c ső t a k a r é p íte n i
a g y á r , a m e ly f e lv e z e tn e a
c s a r n o k k a r z a tá r a . A z e d d ig
h a s z n á l a t o s fa lé p c s ő t u g y a n is
e l a k a r j á k b o n ta n i, h o g y ez-
Fizet a prímás
— V o lt k is f r ö c c s ö m . . .
— 1 2 ,8 0 , p lu sz z e n e d f j.
sok b a la to n m e llé k it iv o tt ?
N em , a v en d ég ek csen d b en
b o r o z g a tn a k , „ z s ir á f o z n a k ” ...
E lle n b e n a v e n d é g lő g e b in e s
b é r lő je é s fe ls z o lg á ló ja v e s z te k
össze. T r á g á r , sz e n v e d é ly e s s z a ­
v a k , á tk o z ó d á s o k , fe n y e g e tő d -
z ések . T a l á n e g y m á s n a k is
m e n n é n e k , h a a b e to p p a n ó
m in is z té r iu m i e lle n ő rö k n e m
t e r e m t e n é n e k r e n d e t.
A b é r lő e lk e s e r e d e tte n p a ­
n a s z k o d ik a lk a l m a z o t t já r a , m i ­
re a z e g y ik e lle n ő r m e g k é r ­
d e zi:
— M ié r t n e m k ü ld i e l?
— E lk ü ld e n i? — h ü le d e z ik
a b é r lő . — H is z e n a le g jo b b
p in c é re m !
(sti)
/ „o r i g i n a l” .
á lt a l k é t- h á r o m ú j m u n k a ­
h e ly e t lé te s íts e n e k . S z e r in te m
ez n e m o ld ja m e g a g y á r h e ly ­
n e h é z s é g e it. V is z o n t é n a z
e d d ig i n é g y m é te r e s le v e g ő té r
h e l y e t t m á r a lig e g y m é t e r ­
n y ir e v a g y o k a z ú j fa ltó l.
A m ik o r e g y ü z e m o ly a n h á z -
b á n v a n , a h o l so k a la k ó ,
n e m s z a b a d n a a z o k e g é s z sé ­
g é n e k r o v á s á r a , m e g k é rd e z é ­
s ü k n é lk ü l te r je s z k e d n i. S e g ít­
ség et k é rek .
Oalbavy Jozefa,
a M a g y . T u d . A k a d . o s z t. v e z .
T ito k z a to s
falragasz foglalkoztatja a járó­
kelők fantáziáját Budapest u t­
cáin és terein:
Original
JO E ORTNES
zsonglőr
A szöveg magyarra lefordítva
körülbelül a nnyit jelent, hogy
ezúttal kivételesen az e r e d e t i
Ortneshez van szerencsénk, s
nem. csak egy hitvány, csillogó
utánzathoz, nem egy ál Ort­
neshez . ..
A cirkuszművészet szerelmesei
közé tartozom, s így kétszeres
szomorúságot okoz az a tudat,
hogy holmi félreérthetően fogal­
mazott plakát most akaratlanul
is megingathatja a tömegek,
Bunte csim pánzainak valódi­
ságába vetett szilárd hitét. Hátha
azok nem eredeti csimpánzok f
H iszen nincs odaírva, hogy
— dalm áth —
B a d a c s o n y i tö r té n e t
A k i m á r já r t B a d a c s o n y ­
b a n , a z jó l t u d ja , h o g y e q y
h o s s z ú d é le lő t ti s é t a u tá n m i­
ly en f á r a d t, s z o m j a s le s z a z
e m b e r M ég a f e ln ő t t js , h á t
m é g e q y 12 é v e s k is fiú ! M ol­
n á r S á n d o r k e c s k e m é t i la k o s
é s a k is M oln ár q y e r e k Is íg y
já r ta k , d e m in d k e t tő j ü k s z e ­
m e f e lc s illa n t , a m ik o r a K is­
f a lu d y H áz m e lle t t le v ő v e n ­
d é g lő k e r t h e l y i s é g é h e z é r t e k .
Itt le s z s ö r is , k r is t á ly v íz is,
— g o n d o ltá k é s a z e lő s ie t ő
f e ls z o lg á ló t ó l m in d já r t r e n d e l­
tek is a k é t ü d ítő ita lb ó l.
A p in c é r v á la s z a a z o n b a n
n a g y c s a ló d á s t k e lte tt: s ö r
n in c s é s c s a k a k k o r a d h a t
v iz e t , h a le g a lá b b f é llit e r b o rt
is r e n d e ln e k h o z z á . M oln ár
Sándor h iá b a m a q y a r á z ta ,'
h o g y a q y e r e k n e m ih a t b o r t
é s n e k i s e m k e ll, a f e l s z o l ­
g á ló m e r e v e n m e g is m é t e lte :
á s v á n y v iz e t b o r n é lk ü l n em
h o z h a t.
K is ü q y , d e n e m le h e t s z ó
n é lk ü l n a p ir e n d r e t é r n i f ö ­
lö tte . E n n él a r id e q v is s z a u t a ­
s ít á s n á l u g y a n is n em csa k
á r u k a p c s o lá s r ó l v a n s z ó , h a ­
n em s z iv t e le n s é q r ő l is . E g y
s z o m j a s g y e r e k n e k , m é q in ­
g y e n Is k e ll v iz e t , v a g y a k á r
k r is t á ly v iz e t is a d n i.
É js z a k a i
tr a k to r k a rn e v á l
A D é li p á ly a u d v a r r ó l é rk e z ő
v o n a to k m in d e n é js z a k a f ü l­
s ik e títő é n s íp o ln a k a B a r tó k
B é la ú t i v a s h í d tó l e g é sz e n a
K e le n fö ld i p á ly a u d v a r ig . E z e n
a t á v o n a v o n a t v é g ig la k ó ­
h á z a k k ö z ö tt f u t . U g y a n e z e n
a k ö r n y é k e n a t r a k t o r o k eg ész
é jje l h o r d j á k a t e j e t a T e j ­
ip a r i V á lla la th o z . A m ik o r egy-
e g y t r a k t o r v é g ig p u f f o g ta tja
a z u t c á n k a t , m é g a z a b la k o k
is r e m e g n e k .
A „ C se n d eseb b B u d a p e s t­
é r t ” m o z g a lo m B a r tó k B é la
ú t i id e g k im e r ü lt ta g j a i n e v é ­
ben:
N agy Sándor
B p ., X I . B a r t ó k B é la ú t 112.
 N em olvadékony
S zű r-S zab ó J ó z se f r a jza
Sir P eter Jam es Cunliffe Horlick
(a továbbiakban Péter) három házas­
ságot kötött eddig. Harmadik fele­
sége, Jacqueline most vált el P éter­
től, azzal vádolva őt, hogy megcsalta,
még pedig nem mással, m int máso­
dik feleségével, Berytával. A külö­
nös házasságtörés története a „Daily
Express” című angol lapban olvas­
ható, amely részletesen ism erteti Pé­
ter házasságait.
Ügy látszik e házasságtörés benső
családi '»vonásai tagadhatatlanok.
Mégis csak megkapó dolog, am ikor
egy férj az egyik feleségével csalja
meg a másikat.

A Kansas City című lapban olvas­

tu k az alábbi néhány sort, amely
kórház- és színházlátogatók szem­
pontjából egyaránt figyelemre m él­
tó:
„A köhögés gyakran súlyos beteg­ — Ö r e g e m , le g y e n o ly a n s z ív e s e z t a k é t s z e m e t s z é tt ö r n i.
ség előjele lehet. Nagyon helytelen
ezt a jelenséget elhanyagolni. Sajnos,
azok közül, akik köhögésben szen­
vednek, csak nagyon kevesen kere­ Cerberus
sik fel az orvost. A legtöbben szín­
házba mennek.”

ŐXujék-tMkdéqfS-
Párizsban m egnyílt a világ első
oxigén-vendéglője. A vendég egysze­
rűen kér egy adag oxigént (csak
szimplát), lefekszik, a lába m agasab­
ban van, m int a feje, a kiszolgáló
a fejére helyez egy oxigén-álarcot,
am ely különben tökéletesen olyan,
m int egy gázálarc, a különbség az,
hogy csövén át a kedves vendég
oxigént (m agyarul élenyt) szippant
be. Tizenöt percig ta rt az adag el­
fogyasztása. U tán a a vendég fa rk as­
étvágyat érez, s három helyett eszik.
M onsieur Roger Grass, a vendéglő
tulajdonosa így nyilatkozott:
— Az em berek bizonyára örven­
detesnek fogják tarta n i, hogy a hid­
rogénbomba korában az oxigénről
sem feledkezünk meg.

Modern m ese

S zeren cséd , hogy nem s z ó lít o t tá l Ö req a n y á d n a k . — R e g g e l c s a k á tfu to m a la p o k a t.

 Aki már járt benne, az m egérti ezt. a rajzot
Szűr-Szabó József rajza

N em is vágyálom

— M ajd m e g lá to d , m e n n y i m in d e n t k ih o z o k e b b ő i a fö ld b ő l.

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t ir ik u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t ig a z ­

g a t ó j a . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t. V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T el.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V ili., B la h a L u jz a té r 3.
T e l.: 3 4 3 — 1 0 0 , 142 — 2 2 0 . — T e r je s z ti a P o s ta K ö zp o n ti H írla p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e lő f iz e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— FL
K o ss u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v é d u tc a 10. F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
— Na, eresszen mán át, Julis n én ém !. . .
 'Potä.ßodl 195?-ߣA
Várnai G yörgy rajza
Ügy történt, hogy a lakásban nem
já rt egy óra sem, am ikor felébred­
tem. Tulajdonképpen — azt hiszem —
erre a nagy csendre riadtam fel. Az
ébresztő-óra, am elynek kötelessége
lett volna, hogy a vonat indulása előtt
egy órával felcsengessen, m ozdulat­
lanul nézett velem farkasszem et. Le­
járt. Pedig határozottan em lékszem
rá, hogy felhúztam . Na, mindegy.
Nézem a k arórát: nem jár. H át ebbe
meg mi ütött? M egcsavarom a felhú­
zóját: lejárt. Csak nem aludtam át
egy teljes napot? R ém ülten pillantok
ki az ablakon. Nem lehet, reggel van,
korán reggel. De vajon hány óra? A
vonat s/47-kor indul s h a lekésem,
szörnyű kellem etlenségeim lesznek.
M it csináljak?
Kinézek az előszoba ablakon: csend
van. A ház alszik. Sehol egy lakó,
akit m egkérdezhetnék. Lehet, hogy 5
óra van, lehet hogy 7. Ha most fel­
öltözöm és kirohanok az állom ásra,
vagy elm ent m ár a vonat, vagy ülhe­
tek kinn egy óra hosszat.
Végiggondolom a lehetőségeket. A
rádiót javítják, ez az ú t nem járható.
M aradna a nap, m ert hiszen annak
állásából — állítólag — könnyű az
E gyszerű m egoldás A főváros terveiből időt m egállapítani. De nem nekem.
Különben is borús az ég. K étségbe­
Schw ott L ajos ra jz a S ándor K ároly rajza ejtő helyzet.
Végre! Hogy ez nem ju to tt előbb
eszembe! Itt a telefon: egy perc és
megvan a pontos idő. Felkapom a
hallgatót, süket. Leteszem, ú jra fel­
veszem: semmi. Utögetem a villát, de
nem búg az istennek se. Mi történt?
Ikertelefonom van s úgy látszik az
iker m egőrült: hajnalban telefonál­
gat. Vagy talán m ár nincs is hajnal?
Persze, hogy nincs, 3/47 van s most
indul ki a vonat a pályaudvarról. Én
fogok megőrülni. Püfölöm a szegény
telefont. Végre kínjában búgni kezd.
Remegő u jjak k al tárcsázok. T á-tá-tá-
tá — ezt mondja. A pontos idő m ással
beszél. Ez nem lehet, kérem , tiltako­
zom! Kivel társalog a pontos idő? Hí­
vom újból. Na, csakhogy! Búg egyet
s azután megszólal: „khr . . . sss . ..
k h r . . . óra 58 perc” — u tán a egy
nagy recsegés és csend. Ez a vég.
Reszkető kézzel tárcsázok újra,
amikor egyszerre rettentő kolompolás
hallatszik be az utcáról, a ház abla­
kai m egtelnek álmos és szitkozódó
fejekkel, csak én derülök fel. H a ná­
lunk a csendrendeletből nem csak a
— M ié r t itt é p í t k e z n e k ? H is z e n a k i ­ rendelet volna meg, hanem a csend
je lö lt t e r ü le t n y o lc s z á z m é te r re l fe lje b b
van! is, ki tudja, m ikor tudnám meg a
B e é p ítik a f o q h i j a k a t . . .
— M e rt n e m b í r j u k a j á r k á l á s t a z pontos időt. így azonban meg vagyok
I ta lb o ltig ! mentve. Itt a szemetes: 6 óra van!
Follinus János

B eszélni arany! A v a g y : a k a r r ie r titk a

K aján T ib o r raiza

2'
 EQYSZERÜSÍTÉS Szűr-Szabó J ó z se f r a jza

— Mi a z, te id e k ö ltö z té l?
— Iq en , u n o k m in d e n t h a z a c ip e ln i . . ,

virkadij 1 a sziljei:
Kapuzárás után az állványerdőben

J
á k o y I v á n o v ic s h a llg a ta g o n n a k a n e v é t. M it p ity e re g sz ,
v e tk ő z ö tt le , g y á sz fá ty o lo s m am a?
a r c c a l y o n u lt b e a f ü r d ő ­ — I v á n S z e m jo n o v ic s o t s a j ­
sz o b á b a k é z m o s á s r a és c s a k n á lo m . J ó e m b e r v o lt.
o n n a n le h e te tt h a lla n i a v íz - — A z. B e c s ü le te s . O kos.
c s o b o g á stó l e lh a lk u lt h a n g já t : E z u tá n a f é rj b e le n é z e tt az
— M iv el tö r ü lk ö z z e m m e g ? ú js á g b a , m a jd f é lr e to lta és m o ­
A fe le sé g e tö r ü lk ö z ő t a d o tt h ó n lá to tt h o z z á a re g g e lih e z .
a k e z é b e é s im ig y e n é r d e k lő ­ A z a ssz o n y e lé je t á l a lt a a t ü ­
d ö tt: k ö r to já s t. M a g a is a z ú jsá g o t
— M ié rt v a g y ily e n b ú v a l- k e z d te b ö n g é sz n i. A m ik o r m e g ­
b é le lt, J á s a ? l á t t a a g y á s z k e r e te s je le n té s t,
m e g in t e lk e z d e tt p ity e re g n i.
A fé rj n a g y o t s ó h a jto tt, d e
— M e g h a sa d a sz ív e m ! V ég­
n e m .v á la s z o lt. C sa k e b éd k ö z ­
te le n ü l s a jn á lo m I v á n S zem ­
b e n je le n te tte k i b á n a to s s z ív ­
jo n o v ic so t.
v el:
A fé rj o d á b b to lta a to já s -
— S zem j ó n S z e m jo n o v ic s a z
t a r t ó t . D ü h ö s e n k e z d te k a v a r n i
ö rö k k é v a ló s á g b a k ö ltö z ö tt. B e ­
a k á v é t, s m a g á b ó l k ik e lv e
a d ta a k u lc s o t sz e g é n y .
m o n d ta :
A z a s s z o n y is s ó h a jto tt, m e g ­
— E g y h ü ly é v e l k e v eseb b
tö r ü lte a s z e m é t a k ö té n y e s a r ­
v a n a v ilá g o n . Z a v a r o s fe jű
k á v a l.
e m b e r v o lt é s lo p o tt, m in t a
— K itő l h a llo tta d ? s z a rk a .
— L a v ro v te le fo n á lt. B e le ­ N a g y r o b a jja l á ll t fe l, m a ­
e g y e z é s e m e t k é r te , h o g y a z é n g á r a k a p ta a r u h á i t , e lro h a n t.
n e v e m e t is f e ltü n te th e s s é k a Ú g y b e c s a p ta m a g a m ö g ö tt az
g y á s z je le n té s a lá író i k ö z t. A z t a jt ó t , h o g y m é g a k á v é sc sé sz e
m o n d ta , h o g y m in d e n k i a l á ­ is d a r a b o k r a t ö r t ije d té b e n . A z
í r ta : A rb u z o v , V a n y u k o v , .Tür­ a ssz o n y s írv a f a k a d t — a z t
k i n , a h e ly e tte s e . S zó v al m in ­ h itte , ő a h ib á s v a la m ib e n .
d e n k i. Á b é c é so rre n d b e n . P e d ig n e m ő v o lt a h ib á s , ha*
— M i a z , h o g y m in d e n k i? — n e m a z ü g y e le te s sz e rk e sz tő .
k é rd e z te a fe le sé g e . A m ik o r a la p o t tö r d e lté k , a
— A z e g é s z v e z e tő sé g . h a s á b , a m e ly ik b e n a g y á s z je ­
— H is z e n te n e m v a g y b e n ­ le n té s v o lt, n é h á n y s o r r a l h o sz-
n e a v e z e tő s é g b e n ! sz a b b ra s ik e r ü lt. A s z e rk e sz tő
— Ú g y lá ts z ik , b e le s z á m í­ e g y k ic s it m e g k u r t í to t t a . A z
t a n a k . N é zd , k is a n y á m , ez n e m a lá í r t ö t n e v e t e g y s z e rű e n k i­
o ly a n e g y s z e rű , e z t n e m c s i­ h a g y ta é s c s a k e n n y it í r t o d a :
n á lj á k o ly a n h ü b e le b a lá z s m ó d ­ „ é s a t ö b b i e k ” .
j á r a . A g y á s z je le n té s a lá n e m O ro s z b ó l f o r d íto tta : A h á zm ester: N a. t e s s é k ebből m e g é ln i! . . .
ír já k o d a m in d e n p ity ip a lk ó - P o g o n y i A n ta l 3
 ön k iszolgáló gyógyszertár
T atarozás u tán
P u sz ta i P á l ra jz a
— C sak nem képzeled, h o g y felveszem
lám at z ö ld fa lh o z !. , ,
V árn ai G yörgy r a jz a
( M e g n e v a ló s íts á k a z is te n é r t! )
Amidőn a Kislugashoz cím zett kertvendéglő sze­
rény és jómodorú felszolgálójának azt mondtam, hogy
a halászlé, am it felszolgált, fertelm esen mocsárízű s
ezért azt elfogyasztani nem áll módomban, csak n ézett
rá m szelíden. Tekintetéből m egértés és jóság su g ár­
zott. Felvette a tá la t az asztalról, de nem in d u lt el
azonnal. Várt. V á rta türelm esen, hogy m it óhajtok
még ezügyben tenni. Kérem-e a panaszkönyvet, h ív a­
tom -e az üzletvezetőt, vagy m inden tárgyalás mellőzé­
sével egy újabb halászlét követelek-e (csereként), ese t­
leg egy újabb halászlét rendelek, a saját költségem re,
vagy sertéssültet csereként, vagy sertéssültet pénzért
— és egyáltalán m it kívánok cselekedni?
Én azonban egy szót sem szóltam, csak visszanéz­
tem rá bánatosan és nem kevésbé türelm esen. M it
ó h ajt tenni? Szó nélkül kicseréli-e, vagy bocsánatot
kór és nem cseréli ki — és egyáltalán: m it kíván tenni?
Néhány m ásodperc telt el így, s m ikor látta, hogy
nincsenek ellenséges szándékaim, eltávozott, m agam ra
hagyva rossz szájízem mel. Később azonban, am ikor
m egint arra vetődött, m egállítottam egy kis d isk u r­
zusra.
— Most m i lesz? — kérdeztem.
— Nem tu d ju k kicserélni. N ekünk ki van adagolva
a hal.
— De hiszen ehetetlen volt!
— Sajnos. Azonban mi élő h alat kapunk s az élő
halon nem érzik a mocsárszag.
— Vagyis nekem ki kell fizetnem az ehetetlen
halat.
— Hát igen. Nem tudunk okosabbat kitalálni.
— Sokan otthagyják?
— A m ocsárízűt mindenki.
— És m indenki kifizeti?
— Igen. Nem tu d u n k okosabbat kitalálni.
— Na jó. C sak még annyit mondjon, m int m agán­
em ber: m egvan errő l az ön véleménye?
— Meg, kérem .
Ezekután teljesen megnyugodva a változhatatlan-
ban, kifizettem a halat. Jelzem nem volt drága. T izen­
egy nyolcvan.
a Illa pongyo­ Plusz zenedíj, persze.
M ert aki m ulat, az fizessen. 1. 1.
 Ű tszéli hang a bécsi sajtóban
Fejlődünk, fejlődünk. G yorsítják a
közlekedést, a kiszolgálást, az ügy­
vitelt.
Á lm aim ban m ár m egjelent a jövő
kórháza, am elyen tábla hirdeti:
VAKBÉLMÜTÉT MEGVÁRHATÓ.
*
Ha egy kis humor volna a Meteoro­
lógiai Intézetben, a k án ik u lát így je­
lentené be:
— A hideg további csökkenése v ár­
ható.
*

Egy barátom nak, aki reumában

szenved, új gyógyszert ajánlottak.
Im igyen:
— Üj svájci szer, nagyszerű ered­
m ényeket értek el vele. És nincs
semmi kellem etlen utóhatása.
— Nincs? — kérdezte barátom
csalódottan.
M ár elm ent a kedve az új gyógy­
szertől.
f. I. — G r é te , f o g ja b e a f ü lé t! M a g y a r o r s z á g r ó l d ik tá lo k e g y c ik k e t .

Példázat a nyílt vélem énycseréről

M é s z á ro s A n d rá s r a j z a Egy kiváló amerikai
d ip lom ata. . .
Az angol és az am erikai lapok egy­
a rá n t a megrökönyödés h an g ján ír­
nak Mr. M axw ell Gluckról, az Egye­
sült Állam ok új ceyloni nagyköveté­
ről. Mr. G luck szokás szerint m egje­
lent egy kongresszusi bizottság előtt,
ahol a következő két apróság d erü lt
ki a Távol-K eletre küldött ú j am eri­
kai diplom átáról:
1. Nem tudta, mi a neve a ceyloni
miniszterelnöknek.
2. Nem volt benne biztos, hoffy ki­
csoda Nehru.
Némi átképzésnek vetették alá, s
m ost m ár tudja, hogy a ceyloni m i­
niszterelnök neve Bandaranaike, de
sa já t bevallása szerint még kom oly
nehézségei van n ak a kiejtéssel. Hogy
— K e d v e s h a ltá r s a im , n y u g o d ta n m o n d j a e l m in d e n k i a v é le m é n y é t ! N ehru kilétének felderítésében m eny­
nyire ju tott előre a nagykövet, arró l
nincs híradás.
Ö kölvívó m érkőzésen V árn ai G yörgy ra jza

Aggasztó id egm egnyugtatók. . .

Az angol orvosok értekezletén,
amelyet N ew castleban tarto ttak , dr.
Louis Minski kifejtette, hogy a m eg­
nyugtató szerek súlyos erkölcsi k áro ­
k at okozhatnak az em beriségnek.
M egnyugtatják az em bereket ak k o r
is, am ikor egyáltalán nem helyes
megnyugodniok. Az idegm egnyugtató
szerek m egnyugtatják a gonosz em be­
reket, a bűnözőket, s mindazokat, ak i­
ket helytelen viselkedésük m iatt jog­
gal kellene kínoznia a lelkiism eret-
furdalásnak.
Az erkölcsi világrend érdekében az
ilyen em bereknek nyugtalanító, ideg­
őrlő, bűntudatfokozó szereket kellene
— B író ú r, k é r e m , ő k e z d te ! . . . szedniök. 5
 V 1 ' /,
Revans
(Ha majd az operettszínészek visszaadják Tolnay Klári
és Básti Lajos Maya-beli kiruccanását...)
S ándor K ároly ra jz a
öltözöm . Kinyitom a k a ­
binom. Így. Blúz, szoknya,
karóra. M ost jön a cipő. De
hol a cipőm. Nincs a k ab in ­
ban. Dőre módon még vé­
gig is tapogatom a sarko­
kat. Nincs!
Most m it csináljak? K i­
lencre okvetlenül ott kell
lennem az értekezleten, én
tartom a beszámolót. M ár
nincs időm hazatelefonálni,
hogy hozzanak ki nekem a
P alatínusra egy cipőt.
Mi h á t a teendő?
Kövér nő vetkőzik előt­
— I tt a m é - , itt a m é , itt a m é r e q p o h á r ! . . tem. M ost dobta el a cipő­
jét hanyag, szeles m ozdu­
lattal, csak úgy koppant.
Gépkorszak Hogy egyesek hogy bán n ak
K aján T ib o r ra jz a legféltettebb k in csü k k el. . .
K ülönben kitaposott sarkú,
fehérbetétes, legalább negy­
venes. A bizom ányiban
gúnykacajjal dobnák vissza.
Én m ost mégis olyan sóvá­
rogva, olyan forró te k in te t­
tel bám ulom . . . Most nem
néz ide. A ru h á já t ra k ja be
a kabinba. Mi lenne, h a v il­
lám gyorsan felragadnám ,
gyors szökelléssel elfu tn ék
vele és a bejáratn ál felven­
ném. Észrevenné. H angos:
Tolvaj, fogják meg! — k iá l­
tással v etné m agát u tánam .
Futnék. Kezemben az egyik
betétes fehér, m ert nem
lenne m á r időm m indkettőt
felhúzni. Nyomom ban a kö­
pök. M ert ezt tudják. Ül­
dözni azokat, akik p illa n at­
nyi szorultságukban cipőket
vesznek kölcsön. A helyett,
hogy a villamosok zsúfolt­
sága, vagv a bürokrácia
túlkapásaival szemben lép­
nének fel.
Nem, más megoldást kell
keresnem.
Na és, ha cipő nélkül sé­
tálnék ki? Nylonblúz, NDK
im port szaténkarton szok­
nya, fonott kosár — és m e­
zítláb? Arcomon a divathöl­
gyek könnyű, term észetes
kis mosolyával. Legújabb
divat. Párizsban egyszerűen
m egőrülnek a nők, hogy
mezítláb járhassanak.
Még jobb. És h a emelt fő­
vel, lassan sétálnék végig a
Nagykörúton, fejem körül
az új tanhirdetők dicsfényé­
vel. M ert nem a cipőben
van a boldogság, hanem a
léleknek az ő nyugalm ában.
Azt hinnék, valam i új szek­
ta. Nem jó. Szektáriániz-
mus.
Valaki most megszólal a
hátam mögött. — Nem a
magáé ez? — Megfordulok.
A kabinosnő. A kezében —
nem játszi képzelet m űve —
az én fehér cipőm.
— K intfelejtette, félretet­
tem. Hogy egyesek milyen
szórakozottak, épp csak a
fejüket nem felejtik itt.
Átveszem a cipőt. K u ta­
tok a retikülöm ben. Egy tí­
zest adok neki. Most m it
csináljak? Csak egy húsza­
som van és egy kétforinto­
som.
— Köszönöm, kedves k a ­
binosnő. Tessék két forint.
A pénzzel azért ne dobá­
lózzunk. K e rté sz M agda

— H ol m o c s k o lt a d íg y ö s s z e m a g a d ?
— V é le tle n ü l b e l e k e r ü l t e m a S z a b a d
o l c só be sz e r z é s
M
' in k S a n y i L e v ic é n tö l tö t t
k é t h e te t. A m ik o r h a z a ­
j ö t t és az iro d á b a n először
ta lá lk o z tu n k , ^kétszer m e g fo r­
d u lt e lő tte m és k é rd ő e n n é z e tt
rá m .
— M it szólsz e h h ez a g y ö ­
n y ö rű b ö rb e rih e z ?
— R e m e k ! — fu v o lá z ta m ,
d e a k a b á t m e g é rd e m e lte a leg-
e lr a g a d o tta b b jelző t is. Az
a n y a g o ly a n neh éz v o lt, m in t
a b á rs o n y . A k a b á t sz a b ása
tö k é le te s m u n k á ró l á ru lk o d o tt .
Ő szin tén m e g d ic sé rte m .
— C seszkóból h o z ta m . F il­
lé re k é rt! — h a d a r ta g y o rsa n
M in k és a z z a l o tth a g y o tt.
M á s n a p reggel S elyem F in c i
k é p e s z te tt e l egy p á r c so d á la ­
to s a n szép n y lo n h a ris n y á v a l.
B o ld o g a n s im o g a tta m m eg a
lá b á t, a k a ro m m o n d a n i a h a ­
r is n y á t és m ég a fö ld ö n g u g ­
g o lta m , a m ik o r to v á b b lih e g e tt
s az a jtó b ó l k ia b á lta vissza.
— N e m is hiszi, m ily e n o l­
csón ju t o tt a m h o zzá. C seh­
s z lo v á k iá b a n v e tte m fillérek ért.
C serepes a c ip ő jé t v e tte ,
M a g a z in e r a s ín a d rá g já t, V ilm a
egy k o c k á s b ic ik lia lja t. M in ­
d e n k i h o z o tt v a la m i szé p e t,
fin o m a t, é rté k e s e t és m in d e n k i
a z z a l n y u g ta t o tt m eg:
— C se h sz lo v á k iá b a n ezt
m in d fillé re k é rt á ru ljá k !
B o ld o g a n h itte m e l m in d e n
sz a v u k a t és k é t h ó n ap p al ez­
e lő tt m e g a g itá lta m I r é n t egy
c se h s z lo v á k ia i ú tr a . N e m m e n t
k ö n n y e n a dolog. R e n g e te g
i r a t o t k e lle tt beszerezn i. S z á m ­
ta l a n k é rd é s re k e lle tt v á la s z o l­
n i. S ő t h a z u d ta m m a g u n k n a k
e g y sú ly o sa n b e te g n a g y n é n it,
a k i e n g e m a k a r m in d e n á ro n
lá tn i.
K anyev8zkij rajza a moszkvai „K rokodil” -ból
E u ró p a h u l l á m h o s s z á b a ...{
V égre te g n a p m e g k a p tu k az
ir a to k a t. D o lg a in k a le g n a ­
g y o b b re n d b e n á lln a k és h o l­
n a p re g g e l h é tk o r in d u lu n k .
A h a t á r t S z o b n á l fo g ju k á t ­
lé p n i s e g y n a p m ú lv a m á r
Toncz T ib o r rajza
h a z a is jö v ü n k . N em m e g y ek
K a s s á ra , n e m érd e k e l a T á tr a ,
eszem á g á b a n sincsen p is z t­
rá n g r a h a lá s z n i, re u m á m s in ­
csen, a m it P ö s tv é n b e n k ellene
k ik ú rá ln i.
D e m o s t b iz a lm a s a n m eg-
m o n d o n ö n ö k n e k , ho g y b e v á ­
sá ro ln i m e g y ü n k . A rá n y la g elég
jó l g a z d á lk o d tu n k a pénzzel,
m e r t m i u tá n m e g v á lto ttu k a
v a s ú ti je g y e t o da-vissza, m a ­
r a d t ö tv e n fo rin tu n k . A g y e n ­
g é b b e k k e d v é é rt m egjegyzem ,
ötezer- fillé rü n k .
N e k e m k e ll egy felöltő. E z t
fillé re k é rt m e g v esszü k . R e m é ­
lem , h o g y k é ts z á z fillér b ő s é ­
gesen elég lesz. A feleségem ­
n e k n e h éz a já r á s a . S zeretn ém
n é h á n y é v re e llá tn i cipővel és
n y lo n h a ris n y á v a l. H a ö tszáz
fillért rá s z á n o k , n e m lesz rá
gon d o m . V eszek m a g a m n a k
egy b ilg e rit, az assz o n y n a k egy
k is e s té ly it, e g y pongyolát., n é ­
h á n y n y a k k e n d ő t, h á ro m m é ­
t e r fé rfis z ö v e te t és ho g y e z u tá n
m e g sp ó ro lja m az a u tó b u s z k ö lt­
ség et, v e sz e k e g y k e ré k p á rt.
E z a s z á n d é k és h a n é h á n y
n a p m úlv a k á p rá z a to s á n k iö l­
tö z v e ö n ö k k e l az u tc á n t a l á l ­
k o zók, b o ld o g a n m o n d h a to m :
— E z t m in d fillérek ért h o z ­
ta m C seszkóból.
É s re m é le m , h o g y önök sem
fo g n a k engem * b o lo n d n a k n é z ­
n i, a h o g y a n é n sem n é z te m
se n k it h ü ly é n e k a b a rá ta im
— A m in t l á t o m , v a n m a q á n a k t i s z t e s s é g e s fo g la lk o z á s a
közül.
R ossi
is. M ié rt n e m d o l g o z i k , m in t m ű s z e r é s z ?
— N em s z e r e t e m a b a b r a m u n k á t !
7
S
zép volt az erdő, m aga­
sak a hegyek, mélyek
a völgyek. Hajnalig
nyitva volt a b á r " és ez
könnyen érthetővé teszi,
m iért nem ju to tt eszébe
Ürge Jenőnek sem a reu­
m ája, sem az otthon agyon­
dédelgetett ízületi csúza.
Néha m ég M átranyéken is
hallani vélte felesége hang­
ját: „M indig csak nyüszíte­
ni tudsz, hogy itt fáj, meg
ott fáj, de h a sak k ró l van
szó, nem fáj sem m i.” Ebben
sok igazság volt, de Ürge
Jenő nem érzett lelkiisme-
retfurdalást, m ert b á r az
asszonyt és összes panaszai­
val együtt a re u m á já t is
Pesten hagyta, egy pillana­
tig sem volt kétsége afelől,
hogy m ire letelik a k ét hét,
m indezt ismét m egtalálja
otthon.
Egyelőre te h á t csak a má­
nak élt és egyedül lakott
fent a m anzárdon, a „Fény­
sugár” című erdei lak
harm inchárom szobájának
egyik egyágyasában, ami
m ódfelett büszkévé tette.
Elvégre az egyágyast min­
dig az kapja, ak in ek pro­
tekciója van, m e rt m iért is
Kapna egyágyast az, akinek
m ég ez sincs.
Nagy tervei voltak.
M átranyéken m inden fér­
fira legalább két nő jutott
(ami férfiszem m el nézve
m egnyugtató arány), de Ür­
ge Jenőre kivételesen há­
rom, am i még m egnyugta­
tóbb volt szám ára. Nem
részletezem: Ü rge Jenő a
B evezetik a% á g yn yilvá n ta rtá st
— M ost r a j t a c s í p t e l e k a b a r á t o d d a l !
— A p u k á m e s k ü s z ö m , h o g y a z IB U S Z k ü ld te !
három közül legalább egyet
meg a k a rt hódítani.
E szterrel kezdte, aki szent
volt és ájtatos. Csak rum ot
ivott. N em sokat, k ét-három
féldecit csupán és u tá n a
felzarándokolt a hegytetőre,
ahol a fenyvesek között a
kis kápolna rejtőzött. Jenő
ott lih eg ett m ellette,' m eg­
m egpihent, aztán m egint
nekirugaszkodott. Az asz-
szony nagyon kedves volt
Jenőhöz, aki úgy érezte,
hogy m á r csak egy lépést
kell m eg ten n ie. . . És ak kor
Eszter m egint hallgatag lett
és ájtato s. Ürge Jen ő h iáb a
töprengett, hogy mi segítette
át az asszonyt a válságon:
a rum , a kápolna, vagv
m ind a kettő együtt, nem
tu d ta m egfejteni a titkot.
A nnyi azonban bizonyos,
hogy Eszter ellenállt m in ­
den kísértésnek. H ű m a­
rad t . . .
H árom nap u tán világos­
sá v á lt Ürge Jenő előtt,
hogy k á r a féldecikért, a
kápolna-túrákért és az idő­
idegenforgalom szá m á ra
lésből, Ürge, fen t a man-
zard-szoba előtt, halkan az
asszony fülébe súgta: „Be­
megyek magához.” A nka
nem is volt meglepve. „Meg
ért. Az esti alkonyaiban m ár van maga őrülve” — susog­
Pötyikével sétált. Ez négy ta vissza és o rrával súrolta
napig ta rto tt, de Ürge leg­ Ürge fülcim páját. — „A
nagyobb m egrökönyödésére m anzárdon m indenki m in­
ő is hű m arad t. Pedig P ötyi dent hall.” Hangosan pedig
nem volt sem ájtatos, sem így szólt:
szent, nem iv o tt és nem já rt — Jóéjszakát, Jenőke!
a kápolnába. Viszont napon­ Kezet nyújtott, besurrant
ta kapott levelet a férjétől az ajtón és Jenőke jól h al­
és azt nap o n ta négyszer fel­ lotta kívülről, am int kettőt
olvasta Jenőnek. Pontosan k attan a kulcs a zárban.
tizenhatszor hallgatta sze­ Csak két lépést kellett m en­
gény Ürge, hogy „Milliószor nie, hogy elfoglalja saját
csókol a te utánad vágya­ egyágyas szobáját, de ilyen
kozó G usztávod” .; . ólomléptekkel még sohasem
já rt Ürge Jenő.
A reggelinél A nka vidá­
m an üdvözölte.
— M iért nem jött be,
m aga csacsi? — szólt ked­
vesen a közléstől szinte
kővém eredt Ürgének.
— Még m aga kérdi? —
dühösködött Ürge. — H i­
Igy k e rü lt sor A nkára, szen kettőre zárta az ajtót!
aki teljesen kiism erhetetlen Az asszony felnevetett.
volt. Iv o tt is, meg nem is; — Nagy szam ár maga,
járt a kápolnába, meg nem Jenőke! Igaza van, kettőre
is; ájtatos volt, meg nem is. zártam : egyet be, egyet ki...
Ennyiben hasonlított a m á­
sik kettőre. E sténként
együtt táncoltak a bárban,
az asszony ráh ajto tta fe jé t Ürge Jenő m ég aznap el­
a férfi vállára, balkezével utazott. Jövőre ism ét eljön,
fent a g allér fölött á tk aro l­ újra kezdeni. Pedig m ár
ta a n y akát, ami mély h a ­ tudja, hogy A nka valóban
tással volt Ürge Jenőre. kettőre zárta az ajtót, éspe­
Alig volt meglepő teh át ab ­ dig: egyet be és még egyet
ban, hogy am ikor m ár csak b e . . .
két nap volt h átra az ü d ü ­ Földes György
LORENZO PEROSI olasz zeneszer­
ző egyik m űvének m ilánói próbáján
h irtelen lekopogta a zenekart.
— Reggelizett m ár? — kérdezte az
egyik fagottistától.
— M ég nem, maestro.
— A kkor nyilván ez az oka, hogy
lenyeli a hangokat.
FRA N K LIN BENJAM IN szűkebb
társaság b an beszélgetett az általa fel­
fedezett légköri elektrom osságról és
a villám hárítóról.
— A zután m ire szolgál ez a felfe­
dezés? — kérdezte az egyik jelenlevő.
— M ire szolgál egy újszülött? —
k érd ezett vissza Franklin.
M ARK TWAIN, a világhírű am e­
rik ai hum orista egy éppen elkészült
festm ényben gyönyörködött Jam es
W h istler műterm ében.
— Kitűnő! — m ondta. — De itt, ol­
d alt az ön helyében kitörölném eze­
ket a felhőket.
— Vigyázzon, uram ! — kiáltott fel
a M ark Tw ain kézmozdulatától m eg­
h ö kkent Whistler. — Nem látja, hogy
a festék még nedves?
— S e b a j! — hangzott a megnyug­
ta tó válasz. — Kesztyű van rajtam .
 INTRIKA Szűr-Szabó József rajza

— M o st p e r s z e j á r a s z á j a ! De h o l v o lt o k t ó b e r b e n ? .

G yakorlati szem lélet

Álmomban egy dinnye-hegyen Volt, am elyik csúfolódva
Kapaszkodtam felfelé; A zt mondta, hogy: „Maga vak!
Néztem: lábam hová tegyem, N em látja, hogy undorodva
Csúszós volt a dinnyelé. Kerülnek a darazsak?”
IJtam közben a dinnyéken Végre egyet fenn az ormon
— M in t ajtókon a gyerek — Átkaroltam: — Te vagy az.
Kopogtattam, s félve kérdtem: Akiben m ajd nem csalódom,
— M it lelek, ha bemegyek? K it nem illet a panasz.
Óvatosan érdeklődtem: Belevágtam találomra,
— Van benn cukortartalom ? — S könnyem pergett lefele.
Visszasúgták egyre többen: E z nem tök volt — ez: uborka.
„Maradjon kinn, angyaloml” Hófehér volt a bele.
A z őszintébb dinnyefajta — Mért csaptál be? — sikóltottam
Meg is mondta: „Tök vagyok. Megjelelt rá, de nyomban:
H a megkóstol, lelke rajta! „Mért legyek tök, m ikor mostan
Szeme többé nem ragyog.. É pp uborkaszezon van!?”
M it s z ó l a v á s z n a m h o z ?
K . Tóth Lenke R e m e k ! H á n y f o r i n t v o lt m e t e r e ?

ÍNYENCEK
E g y m á sra találtak
H e g e d ű s I s t v á n r a jz a «

K a já n T ib o r r a j z a

V 9
 M ennyivel egyszerűbb volt az élet
régebben, még egy évvel ezelőtt
is. A házban két szomszédom volt:
a bal oldali szomszédom baloldali volt,
politikailag is, a jobb oldali pedig
jobboldali. Ez engem nem zavart egy
cseppet sem, m ert m ind a kettőnek
felem elt ököllel „Szabadság”-ot kö­
szöntem. A baloldali ebből látta, hogy
jó elv társsal van dolga, a jobboldali
pedig félt tőlem, m int a fűztől. A ztán
jö tte k az októberi forradalom ellen-
forradalm i eseményei és tetszik tu d ­
ni, hogy v an az történelm i időkben...
Az em b er m ondja ezt is, azt is, am i a
szivén fekszik, aszerint, hogy kivel
beszél. Nem is lett volna semmi baj,
y jJ M
Felvásárló a p aradicsom ban
\ i$
•iV\W
w y .j
VMíV
10’
de akkor jö tt a k ra c h . .. vagyis a
szerencsés fo rdulat és véget é rt az
iz é . .. Igenám , de most a b al oldali
szomszédom jobboldali nacionalista
lett, a jobb oldali pedig baloldali el­
hajló. így hozta m agával a tö rté n e ­
lem. De még ez m ind nem elég,
pechem re m ind a két szomszédomat
K ovácsnak h ív ják és én feledékeny,
szórakozott term észet vagyok, m ost
tessék elképzelni a helyzetem et. Hol
a jobbkovácsnak mondom azt, hogy
„Szabadság, elvtárs!”, hol a balko­
vácsnak súgom a fülébe, hogy aláza­
tos tiszteletem , szomszéd ú r . . .
És hogy m iért nem jövök k i a fa r-
bával? M ert nem akarom , hogy k i­
V asvári A n n a ra jz a
V árnai G y ö rg y r a j z a
pöccintsenek az állásom ból. . . Ugyan­
is . . . de ez d is z k ré t. . . a főnököm
nagyon rendes, k arak án elvtárs, de
a helyettese csak jan u árb an vágatta
le a szakállát. M it tudom én?! Kell
az nekem, hogy a házból kiinduljon
egy pletyka, hogy veszedelmes jobb­
oldali vagy baloldali vagyok? Ugye
hogy nem. Viszont még jobban kom p­
likálja a helyzetet, hogy m indkét
K ovácsnak kiterjed t családja van:
feleség, anyós, gyerekek, m ind a k ét
oldalon. Jobboldali gyerek, baloldali
gyerek, ki a fene tu d ja ezt számon-
tartani. Előfordul, hogy a lépcsőház­
ban egym ásután találkozom a két
anyóssal, am int jönnek szatyorral a
csarnokból. így jönnek ki aztán
olyan dolgok, hogy a m ásodik em ele­
ten az Internacionálét fütyülöm , és
a földszinten, ahol a m ásik öregasz-
szony totyog előttem , a K ossuth-nótát,
és a végén kiderül, hogy k á r volt a
benzinért, m ert az egészet fordítva
csináltam.
V alam elyik nap is mi tö rtén t. Me­
gyek le a lépcsőn, előttem megy az
egyik Kovács-gyerek, tizenhárom ­
éves, szeplős kölyök és szemtelenül
a pofám ba bámul. M egsim ogattam
szöszke fejecskéjét és azt m ondtam
neki:
— Előre, kispajtás, mi újság az
Ú ttörőknél?
Azt m ondja erre ő:
— M ingyárt m agába eresztek egy
sorozatot, m aga oppurtunista K ram ­
pusz!
Persze, a jobbkovács gyereke volt.
Hát lehet ezt bírni idegekkel? Ha az
egyik Kovács jön, eldugom a „Nép-
szabadság”^ , h a a m ásik jön, a ka­
lapom m ellé tűzöm. A balkovács fa­
lánál a moszkvai rádiót bömbölte-
tem, a jobbkovácsénál Am erika
Hangját. És mi a hála? Most m ár
mind a két család, beleértve asszo­
nyokat és gyerekeket, köpnek egyet,
ha találkozunk a lépcsőházban. Csoda,
ha az em ber bedilizik? Egy este azon
kaptam m agam , hogy azt éneklem :
„Kossuth Lajos azt izente,
fel, fel, te éhes proletár ..
K énytelen voltam elköltözni abból
az átkozott lakásból. Most egy szu-
terénben lakom, ahoj nincs szomszé­
dom. Ha valaki mégis m egkérdi, hogy
vagyok, azt mondom: elég jól. M ert
ha azt mondom: jól, még azt hihetik,
örülök, hogy leverték az ellenforra­
dalm at. H a pedig azt m ondanám :
rosszul, azt hihetnék, búsulok, hogy
nem sikerült a forradalom . Azt mon­
dom: elég jól, ez azt jelenti, hogy
események voltak és pássz.
G á d o r B é la
 ~A p é k telefonj a-
-//O Á /4 Z H e g e d ű s I s tv á n r a jz a

(Dráma hat képben.)

(N apjainkban igen közkedvelt irodalmi
téma lett a disszidens-sors, sokoldalú és
megható konfliktusok tárháza. A la n t kö­
zölt színművem ez időszerű téma tömény
kivonata, langyos ( vízben tetszés szerint
hígítható.)
E lső kép:
(Lakás Pesten, az elhagyatottság érzését
sugározza.)
E S Z T E R (kezében egy bécsi képeslap­
pal): A z t íro d , h o g y h iá n y z ó m ! O sto b a,
m e g g o n d o la tla n szerelm em ! E lm e g y e k ,
é r te d m e g y e k és visszah o zla k ! (D isszi­
dál.)
Második kép:
H a to d ik kép:
(Bécsi bár.)
E S Z T E R (éppen felkelt): A so rs k i­
fü rk é s z h e te tle n a k a r a tá b ó l h o n v á g y a m
v a n . M eg az a d r á g a b o lo n d is h iá n y z ik .
M egyek is a K la u z á l u tc á b a . (M egy.)
P É T E R (be): A lá sz o lg á ja , H a c s e k úr!
H A C S E K : A n a g y sá g o s a ssz o n y é p p e n
P e s tre m e n t.
P É T E R : G ro ssartig !
H A C S E K : H o v a ro h a n ? H o v a ro h a n ?
P É T E R : É n ju s z t se jö v ö k b e m a g á ­
h o z m égegyszer! K ü lö n b e n is, m e g y e k
u tá n a , h a z a , h aza!! (E lfu t.)
Som ogyi P á l

(Bécsi bár, néhány meztelen vendéggel.

P É T E R (hangosan mereng): M o st t u
d o m csa k , h o g y m i is az a h o n v ág y !
V a la m in t E s z te r is kell! Ó, é n h e b e ­ Iro d alm i pályázatot írtak k i az A tlanti Szövetség dicsőítésére
h u rg y a! F iz e te k ! (H azaszökik.)
S chw ott L ajos ra jz a
E S Z T E R (tréningruhában, piszkosan,
szöges cipővel belép): B o n jo u r. P é te r t
keresem .
P IN C É R (vágyakozva n ézi): N incs.
V issz a m e n n i csikóbőrös K la u z á l u tc á b a .
P a ra n c s o l i t t e lro m lan i?
E S Z T E R : N y e t. M egyek P é te re m h e z ,
m egyek h a z a . H a z a . Ic h g e h e , d u g e h st,
e r sie es g e h t. (H azaszökik.)

Harm adik kép:

(Lakás Pesten. A falak között az elha­

gy atottság érzése tüzel.)
P É T E R (belép, a földre roskad): U tá
n a m m e n t! B écsb e, a d rá g a , a m eggondo
la tla n , ó, én sz e re n c sé tle n , é n boldog
R o h a n o k vissza! (D isszidál.)
E S Z T E R (mezítláb jön, nagyon fáradt ,
a bakancsát kezében hozza): A fe n e egye
m eg. A h á z m e s te r a z t m o n d ta , h o g y i t t
v o lt. V is s z a jö tt é rte m és v is s z a m e n t é r ­
te m . M e rt én elm e n te m é r te . É s v is s z a ­
jö tte m é rte . É s v issz a m e g y e k é rte . A — K e d v e s m e s te r , e z e k a p á ly a d ija k !
fene egye m e g . . . (E lindul.)
2957-ben a H o ld b a n
Negyedik kép:
( Bécsi bár.)

P É T E R (egy meztelen pincérhez): F a ­

te r , h a eg y tr é n in g ru h á s n ő k e re sn e ,
m o n d ja m eg , h o g y P e s te n , a K la u z á l-
c u k rá s z d á b a n v á ro m . (V isszidál.)
E S Z T E R (be, négykézláb jön, nagyon
fáradt m ár): F e n e egye m eg . C sirió. H ol
a P é te r?
P IN C É R : H a z a m e n t. A z t m o n d ta ,
h o g y n e m u g rá l to v á b b .
E S Z T E R : F e n e egye m e g . H o l le h e t
i t t le fe k ü d n i? (Lefekszik.)

Ötödik kép:

(Lakás Pesten. A falak elviselhetetlen

elhagyatottságot lehelnek.)
P É T E R (kezében egy bécsi képeslappal):
A z t íro d , h o g y h iányzóm ! S zeg én y , m e g ­
g o n d o la tla n szerelm em ! É r t e d m egyek,
az a n y á d n e sirasson! (D isszidál.)
— H ír e k e t
k ísé rle te k . . .
m ondunk. M a q y a ro rsz á q o n ö rv e n d e te s e n fe jlő d n e k a te l e v í z i ó s
11
C S C f a ^ <^ű/tsz/Í6Pr0A/ Egyenes beszéd
V a sv á ri A n n a ra jz a
— MUTföfian át a kanyar peremén, maga tökfejü marha?
ordít a vad motoros. Társa emígy felesel:
— Hujj, az anyád! Bár tudnád azt, hogy kell megelőzni!
Ostoba, vad mazsola! — Jobb, ha beáll a pofád!
— Hát maga mit tekereg, hol a fékje?. .. — Nézd csak,
a trógertl —
hangzik emitt, meg amott sok negatív kritika.

. . . Ámde az út derekán van a benzinkút, meg a csárda:

friss szeszt vár a motor — a vezető feketét,
sorba tolong a csapat motoros, míg gőzöl a kávé,
és az aroma nyomán szívderítő a beszéd:
— Itt a cukortartó, sporttárs! — „Köszönöm, de a kartárs
jött hamarább! De bizony!. . . Nem veszek, csak ön után!”

(Lám, mily tisztes e bájcsevegés, mily finom a hangnem:

hol msei álarcot sok ideges motoros?
Szép újítás ez a hang: motornélküli udvariasság.
A motoron-modoron hangtompítani kell!...)
Bedő István

ftjftiiStktKoZofsfo
Elem ér barátom a szórakozott fé r­
fiak egyre gyakoribb fajtájához ta r­
tozik. V iselt dolgait nem soroljuk fel,
a. íoJlcL cviúyó. méhfózés&H. azokat m á r régen m egírták a vicc­
S zűr-S zabó Jó zsef r a jz a
lapok a „szórakozott ta n á r ú r” rovat­
ban. 0 nem is dicsekedhetik valami
különös szórakozottsági esetekkel,
egyszerű, hétköznapi szórakozott, aki
otthon felejti a személyi igazolványát,
elhagyja az ak ta tá sk á já t és napokig
a zsebében hordja a m egírt, bélyeggel
ellátott levelet.
Többször előfordult vele, hogy a
borbélynál vagy az eszpresszóban el­
felejtett fizetni. Régi borbélya ilyen­
kor kedélyesen utánaszólt:
— E lfelejtettük megköszönni a bo-
rotválási díjat!
De az eszpresszóban, ahol csak fu ­
tólag ism erték, csúnyán m egjárta.
M ár távozóban volt és az ajtóban
csípte el a fizető. G únyosan kérdezte:
— A fizetőt tetszett kérni?
Nemcsak gyanúsítás, rendreutasí­
tás is volt ebben a vendéglátóipari
hum orban. Elem ér elvörösödött, vala­
mit motyogott és igazolásképpen h á­
romszoros borravalót adott. Ezzel
még gyanúsabbá te tte magát.
Az eset u tán ú jítá st léptetett élet­
be. A m int hozták a kávét, fizetett és
ha ez nem sikerült (néha nehéz elő­
keríteni a fizetőpincérf), ak kor letette
a pénzt az asztalra. Ragyogó védeke­
zés szórakozottság ellen. Ha netán
fizetés nélkül távozna, helyette ott
tanúskodik a pénz a csésze- mellett.
Nem sokára egy forgalm as délután
m ár letette a pénzt az asztalra, am i­
kor felbukkant a pincér. Fizetett.
Szórakozottan elindult és az ajtónál
ju to tt eszébe, hogy a „kauciót” az
asztalon felejtette. V isszafordult és
zsebrevágta a saját három forintját.
Ebben a pillanatban jö tt a rra két fia­
tal ember. Az egyik gúnyosan és elég
hangosan jegyezte m eg a pincérnek:
— M iért nem figyelnek? Akadnak
vendégek, akit zsebrevágják az előző
vendég által-otthagyott borravalót.
(S t.)
 LEXIKON-EM BER Szűr-S zabó Jó zsef r a jz a
H a jércét eszik,
gondoljon XIV . Lajosra
A ki a gyomrán keresztül akar m ű­
veltségre szert tenni, az olvassa el
M arencich Ottó most m egjelent é r­
dekes könyvét; am elynek „Négy­
nyelvű ételszótár” a címe. A könyv
egyik fejezete az ételek elnevezésé­
nek eredetét ism erteti.
Az alábbiakban szószerint idézünk
néhány címszót:
B yron (bájron), á la B yron —Byron
György lord, angol költi, a görög szabadság­
harc hőse (1788— 1824).
L á sd : tü k ö rto já s .
D ubarry (diibari), vagy D n Barry' á
la D nbarry — Dvbarry grófnő (1743 —
1793). X V . Lajos francia király kedvese.
A francia forradalom idején lefejezték.
L á sd : sű rű le v e s — k e lv irá g .
D u m as (dümá), á la D um as — D umas
A lexandra francia regényíró, a „Grand
dictionaire de cuisine” szerkesztője (1783 —
1870).
L á s d : b e v e rt to já s.
Garibaldi, á la Garibaldi — Garibaldi I
olasz szabadságharcos (1807— 1882), a k i­
nek csapatában a magyar Tüköry és Türr
István is szolgált.
L á s d : a rtic s ó k a — m a k a ró n i.
H ortense (ortanz), á l ’Hortense (álor-
tana) — Hortense hollandi királynő, I . N a ­
póleon császár mostohaleánya, I I I . N apó­ Á llandósított csúcsforgalom P u s z ta i P á l r a jz a
leon anyja.
L á s d : tü k ö r to já s — k ö ríté s.
Londonderry (londonderi), á la L on­
donderry (álá londonderi) — Londonderry
Charles W illiam lord angol államférfi és
ínyenc.
L á sd : m á r tá s .
Louis XIV. (lui kátorz). á la Louis
X IV . (álá lu i kátorz) — X I V . Lajos
francia király (1638 — 1715). A fényűző
életéről hires „N apkirály".
L á sd : jérc e sz e le t.
R écam ier (rékám ié), á la R écam ier
(álá rékám ié) — Récamier asszony, a |
francia restauráció ideje alatt hires szalon­
jában politikai szerepet töltött be. 1. N apó­
leon császár száműzte.
L á s d : erőlev es — b e v e r t to já s.
És így tovább A-tól Z-ig. Nem
rossz. Sőt: izgalmas.
Szappanyos Tamás

A m egszokás hatalm a
N ehéz fe la d a t eqész n a p o n á t b iztosítani a villam osok tú lz sú fo ltsá q á t.

A cukrászda teraszán, K ossuth-rádióból tudtam igazgatóság vezetője —

ahol reggeli kávém at meg. m int hallom — azt m ond­
hörpölöm, Gyenes István — A film ipari igazga­ ta, hogy erre nincs mód.
kollégám m al találkozom, tóság hivatalosan nem is Szegény ország vagyunk.
a „H annibál ta n á r ú r” értesített? — Sajnos. És szép a
forgatókönyvének egyik díj?
írójával. Beszélgetésünk — Nem tudom . Nem
rövid, de tanulságos. láttam .
— H át nem m u tatták
— H onnan tu d tad meg,
meg?
hogy a film első fődíjat — Nem.
kapott? K int voltál a — De valam i ju talm at H át ennyire szegény
— M iért v aq y úqy e lk e s e re d v e , öre-
qem ? fesztiválon? csak Kaptál? ország mégsem va­
— Méq kérd ezed ? H olnap sem sz a b á ­
lyos, se m külö n leq es v llé q n a p nem lesz! — Nem voltam kint. A — Sem mit. A film ipari gyunk . . . (—)
A utótaxi, Autótaxi!...
A u g u sz tu s 2 -án d é le lő tt te le ­
fo n o n t a x i t re n d e lte m a X I X .
Z o ltá n u tc a 35. sz á m ú házhoz
d é lu tá n 5 ó rá ra . A telefonos
k a r tá r s n ő a n n a k re n d je és m ó d ­
j a s z e rin t fe lv e tte a re n d e lé st,
v is s z a m o n d o tt id ő t, c ím e t és
m e g ig é rte , h o g y a kocsi ö t
ó ra k o r o t t lesz. M ivel a z o n b a n
ez az íg é re t-k o c si m ég n e g y e d ­
h a tk o r se m je le n tk e z e tt, ú jr a
n e k ie s te m a te le fo n n a k és r e k ­
la m á lta m . V á la sz k é p p e n a z t
m o n d tá k , h o g y v á r ja k n y u ­
g o d ta n : a k o c si rö g tö n o tt lesz.
S ajn o s, ez a „ rö g tö n ” csak h a t
ó ra u t á n k ö v e tk e z e tt b e és én
m á r re p ü lő g é p p e l sem tu d ta m
v o ln a id ő re célba é rn i, e z é rt
k é n y te le n v o lta m le m o n d an i
a z u ta z á s ró l. D e h o g y a g é p ­
k o c siv e z e tő t n e é rje káro so d ás,
m e g k é rd e z te m tő le , m e n n y i­
v e l ta r to z o m a z é rt az egyórás
b o s s z a n tá s é rt, a m it r a jta m e l­
k ö v e tte k . H u sz o n k ile n c fo rin ­
t o t k é r t, a m it é n so k a llta m
egy k ic s it, d e m ik o r m e g m a ­
g y a rá z ta , h o g y m ik é n t szü le­
t e t t m e g ez a 29 fo rin t, m eg
k e lle tt é rte n e m . A k o c sit u g y a ­
n is a k ö z p o n t a Z alk a M áté
té r rő l in d íto tta ú tn a k a Z o ltá n
u tc a 35 h e ly e tt a Z o ltá n u tc a
2 5 -be. É r th e tő e n n e m ta lá lta
a té v e s cím en, t e h á t v issz a ­
p ö fö g ö tt a Z a lk a M áté té r re a
h e ly es c ím é rt. É s m in d ezt a
fu tk á ro z á s t te rm é sz e te se n n e ­
k e m k e lle tt m egfizetnem .
M á r-m á r n a p ire n d re té r te m
a b o ssz a n tó dolog fe le tt, m ik o r
k é t n a p p a l k é ső b b , au g u sztu s
4-én v a s á r n a p d é lu tá n p o n t­
b a n 5 ó ra k o r m e g je le n t a ta x i,
a m it p é n te k e n ö t ó rá ra r e n ­
d e lte m . M o n d a n o m sem kell, k o rá b a n a P e s tv id é k i N é p b o lt le n v ag y o k a z ó ta is ,,fek ete
m o s t m á r n e m fiz e tte m a k i ­ 116. szám ú v e g y e sb o lt] á b a n , b e n z in ” -t használni., p e d ig a
szállás d íjá t, így a z u tá n a kocsi D a b a so n v á s á r o lta m eg y A A-
sz o m o rú a n v is s z a té rt in d u lá si 1031. g y á rtá s i sz á m ú D ongó
tá m a s z p o n tjá ra . s e g é d m o to rt. A b b a n az id ő b e n
T ó th Ferenc ,,ü z e m a n y a g fe lh a sz n á lá si la p ” -
X I X ., Z o ltá n u tc a 35. o t m ég nem a d ta k a D o n g ó ­
•Nem k ap n i légyfogót-
— B o ly o n g o k m a k o s p erem en
Jk a
PÓLÓ -ING
K e re sk e d e lm ü n k s o k a t v i t a ­
t o t t te x til-h e ly z e té t egy s z a k ­
é r tő íg y je llem ezte:
— T u la jd o n k é p p e n m in d e n t
le h e t k a p n i, d e n e m m in d ig .
E z az igazság. É s e n n e k t u ­
d a tá b a n b e lé p te m e g y s z a k ­
ü z le tb e és ú g y n e v e z e tt p ó ló ­
in g e t k é rte m . (N em p ó ló z n i —
n y a ra ln i.)
U d v a ria s a n fo g a d ta k :
— H á n y a s a n y a k b ő sé g ?
— N egyven.
E lő k e rü lt e g y c e n tim é te r.
M eg m érte k .
— E z b iz o n y n e g y v e n e g y —
á lla p íto ttá k m eg.
M a jd az elad ó h o z z á te tte :
— C sak 36-os r ö v id u jjú p ó ­
ló -in g ü n k v a n .
(A kkor m ié rt m é ric sk é lte k
m in t egy sz é p sé g k irá ly n ő t? )
ö t c e n tit n y a k b ő sé g b e n n y a ­
ra lá s ig lefogyni n e m tu d o k ,
í g y le s ú jtv a tá v o z ta m .
N é h á n y n a p m ú lv a eg y 17
é v e s fiú s z ü le té s n a p já t ü n n e ­
p e lte a család . P r a k tik u s m a ­
m á ja n a p o k k a l elő re figyelm ez­
te te tt:
— N eh o g y is m é t v a la m i h ü ­
ly e s é g e t v eg y él e n n e k a g y e ­
re k n e k ! M egsúgom , m ire v a n
szüksége. P óló -in g re.
-—- H á n y a s sz á m ú n y a k a
van?
— H a rm in c h a t.
Ú g y é re z te m m a g a m , m in t g út!
a k i m in d e n lo ttó s z e lv é n y é n a
36-os sz á m o t já ts s z a és egyszer m ire m a g y a rá z k o d v a h o z z á ­
e lső n ek k ijö n . M icsoda r e m é n y ­ fű z te m :
ségek!
A m a m a m ég h o z z á te tte :
•---- --- ------- ■ «,
Szomjas a Dongóm
M ég a D o n g ó -m o to ro k h ő s ­ m o to rh o z . íg y a z u tá n k é n y te ­
K ré m e síte tt tu ris tá k
Gyakran járok kirándulni s
ilyenkor először a hátizsákomat,
m a jd ebből a hegyek között a
gyomromat tömöm meg m inden­
— N e h o g y fe h é r e t v eg y él, féle földi jóval. B árm ilyen hihe­
m e r t rö g tö n b e p is z k ítja ! B a r ­ tetlenül hangzik is , kedvenc éte­
n á t v a g y k é k e t. leim közé tartoznak a bádogdo­
B ü sz k é n lé p te m b e a b o ltb a . bozba szorított kisebb-nagyobb,
— H a rm in c h a to s p ó ló -in g et 4— 5 forintért kapható libamáj -
k é re k . krém , m arhamáj krém, húspás­
É lé m ra k ta k egy h a lo m fe h é r tétom ínyencségek , vagy más
in g e t. Ú g y f e s te tt a p u lt, m in t ínycsiklandozó táplálékkal telí­
eg y d e cem b eri h a v a s já rd a fo lt. tett konzervek. Ezeken a dobozo­
— Színes n in cs? kon a feliraton kívül rendszerint
— P illa n a tn y ila g nincs. T e s ­ egy-egy liba, m arha, sertés vagy
sé k p á r n a p m ú lv a benézni. egyéb hasznos háziállat képe hir­
(A „ p á r n a p m ú lv a b e n é z n i” deti, hogy a dobozban levő massza
v ig a sz -sz ó la m o t m in d ig h a ll­ rokonságban áll az illetővel.
ju k .) Hosszú évek óta állandó és meg­
elégedett fogyasztója vagyok kon­
zerviparunk e nemes termékei­
nek. A napokban azonban ért­
hető megdöbbenéssel álltam meg
egy K Ö ZÉRT-üzlet kirakata
előtt• Megcsíptem a karom at, éb­
P á r n a p m ú lv a ú j c salád i ren vagyok-e, vagy álmodom? A
u ta s ít á s t k a p ta m : kirakatban egy halom konzerv
volt felhalmozva, rajtuk a követ­
— N ehéz p o rtö rlő t szerezni.
kező felírás: „Turista-krém ” , s
H a lá ts z v a la h o l, h o zzál p á r
egy férfi, szemmelláthatóan tú­
d a r a b o t. . .
rista, mosolygó képpel tekintett
A z e m b er szívesen m u ta tja
le rám a doboz faláról. Megle­
m eg, h o g y o ly a s m it is elin téz,
a m i m á s n a k n e m sik erü l. E l ­ pődtem s lelki szemeimmel már
in d u lta m p o rtö rlő v a d á s z a tra .
A le g o p tim is tá b b h e ly e n a z t
v á la s z o ltá k , h o g y n ézzek b e
d é lu tá n .
E z e k u tá n e lro h a n ta m a fe ­
h é rn e m ű sz a k ü z le tb e .
láttam, am int jövő vasárnap a
— P ó ló -in g e t kérek ! — szól­
konzervgyár anyagbeszerzője el­
ta m h a rs á n y a n . — B á rm ily e n
ka p a pilisi hegyek között, s úgy,
s z ín ű t és b á rm ily e n n a g y s á ­
ahogy vagyok, belerakat ilyen kis
dobozkába, aztán krém leszek
G y a n a k o d v a n é z te k rá m ,
De ha már így kell kim úlnom
turisztikából, javaslom, hogy a
konzervipar terjessze k i tevé­
— P o rtö rlő n e k le s z . . .
kenységét a többi sportágra is.
(Stella)
■Legyen futballista-krém, úszó-
krém, sakkozó-krém, ugró-krém
stb. — hogy ne csak m i túristák
legyünk egyedül krémesítve.
Sim ái M ihály
X I I . M alinovszki faso r 10.
Elfeledkeztek rólunk
H élszáz fo rin to t fiz e tte m a
v illa n y bevezetéséért. E n n e k
m á r egy éve. A v ezeték et el­
d a b a s i J á r á s i T a n á c s n á l tö b b
k é sz íte tté k . E n n e k is egy éve.
C sak éppen á ra m ró l n e m gon­
íz b e n szem élyesen is e ljá rta m
d o sk o d tak . E n n e k is egy éve.
ü z e m a n y a g k iu ta lá s m ia tt. M in ­
N em é rte m m eg, m ié rt kell
d e n e se tb e n a z z a l k ü ld te k el,
n e k e m p etró le u m lá m p a m ellett
h o g y ő k c sa k ü z e m a n y a g fe l­
v ak o skodnom , m iu tá n m á r b e­
h a sz n á lá si la p r a tu d t a k b e n ­
v e zették a villanyt. K ö zség ü n k ­
z in t a d n i . . . M ivel ily en la p o t
b e n m ég vagy 20— 30 család
é n a v á s á rlá s k o r n e m k a p ta m ,
v a n hasonló helyze tb en . íg é re ­
— m o n d o ttá k — ü g y e m b e n a
te t sokszor k a p tu n k , á ra m o t
m in is z té riu m n á l k e ll eljá rn i.
m é g egyszer sem . Ü gy g o n ­
H o g y „el já r k á lta k - e ” a z ó ta
d o lja ta lá n a T isz á n tú li Á ram -
a m in is z té riu m n á l, a z t n e m
sz o lg áltató V ., ho g y v a n k e d ­
tu d o m , de a z t tu d o m , h o g y a
v ü n k évekig v á rn i, am íg nekik
ta n á c s „ jó v o ltá b ó l” b e te g lá to ­
eszükbe ju t , hogy a teljesen
g a tá s a im so rá n n a p m in t n a p
k é sz vezetéket vég re b e k ap ­
g yalog ro v o m a v é g te le n k ilo ­
c so ljá k a h á ló z a tb a ?
m é te re k e t.
D r. J á r á n y i L ászló M átyás György
k ö rz e ti o rvos, A lsóném edi K á n to rjá n o s i
 „Gyermekbarát” osztrák hatóság
Legyen M indenki Humorista Szegő Gizi ra jz a

A néhány h ete m egjelent, „Minden

jog az olvasóé” című cikkünk, amely­
nek néhány m ondata a hum orista­
jelöltek százezreit érintette, élénk
visszhangot k e ltett olvasóink köré­
ben, ami egym agában is bizonyítja,
hogy nálunk a hum or a tömegek
ügye. M indjárt kezdetben idézünk
Vattai Miklós (Debrecen, B áthory u.
7.) kedves olvasónktól, akit a sors
olyan bőséges hum orral áldott meg,
hogy vélem ényünk szerint Csincsu­
tá k anyósa rövidesen szögreakasztja
hum orát és visszavonul. Ezt írja V at­
tai tréfatársu n k :
„Megdöbbenve olvastam cikkük­
ben, hogy Magyarországon alig éri
el az egymilliót a humoristák szánra.
A további nyolc és félmillió tehát
savanyú kedéllyel bolyong otthonától
munkahelyéig és vissza, s megkese­
ríti embertársai és a saját életét.
Megdöbbentően kis szám az egy­
millió! Éppen ezért szeretném elin­
dítani a Legyen Mindenki Humoris­
ta-mozgalmat, amely elvezetné az — U r a im ! S e n k i n e k n e m le h e t k é t s é q e a z i r á n t , h o g y ö n ö k p o litik a i f e l e l ő s s é ­
emberiséget a kacagás, a béke, a hu­ g ü k t e l j e s t u d a t á b a n , s a j á t e l h a t á r o z á s u k b ó l h a q y t á k el M a q y a r o r s z á q o t , h o g y itt
s z a b a d o r s z á g b a n új é le te t k e z d je n e k . . .
mor világába.”
V attai Miklós e nagyjelentőségű
bejelentés u tán „Minden jog az olva­
sóé!” i Iszóval tém ákat aján l fel a A hol a vita a legfontosabb
közös hum oralap számára. Készség­ M észáros A n d rás ra jz a -
gel közöljük e tém ák egyikét:
Az új vicc
M essze a jö v ő b e n C sin c su rá k Ö dön,
a „ T e jú ts a v ” cím ű m a ró s z a tírá jú élclap
eg y ik m e g v e te tt külső m u n k a tá r s a p é l­
d á tla n ' k ís é rle tre v á llalk o zik : e lin d u l a
v ilá g ű rb e n , h o g y felfedezzen egy o ly a n
v ic c e t, a m e ly e t m ég se n k i e m b e rfia n em
í r t m eg. F e lk u ta tja a le g tá v o lib b g a la k ­
tik á k an y ó sv ico eit, s n e m k e rü li e l a
fig y elm ét az a s z ó ra k o z o tt p ro fesszo r
sem , a k i e se rn y ő jé v e l az e g y ik tá v o li
g ö m b h a lm a z k ö z e p é n áll. Ú j v ic c e t
a z o n b a n n e m ta l á lt , de szeren csére
m ia la tt ő a v ilá g ű rb e n j á r t , a n y ó sa
a K ö z é rtb e n o ly a n j ó t m o n d o tt, hogy
m a jd m e g s z a k a d t m in d e n k i a n e v e té s ­
tő l. C sin c su rá k e z t m e g írta , a sz e rk esztő
p e d ig „ rég i, d e jó ” m egjegyzéssel közölte.
•
Horváth László (Pápa, N éphadse­
reg té r 6.): „Ha önöket zavarja az
egymillió humorista, mondják meg
nyíltan, s ne bújjanak Csincsurák
anyósa mögé. Ha szegények eluta­
sító válaszokban, én készséggel se­
gítségükre sietek. Néhány példa:
1. B eküldött írásában körülbelül
annyi hum or van, hogy gyászbeszé­
dek fogalm azása terén a legnagyobb
jövőt jósolhatjuk.
2. ö n n e k még fejlődnie kell, de az
igazat megvallva, nem tudjuk, hogy
miben.
3. B eküldött hum oreszkjén jót ne­
vettünk, de m ivel egy csepp hum or
sincs benne, nem közölhetjük.
4. Írásának egy hibája van. Az,
hogy beküldte.
Ezeket a válaszokat alig egymillió
példányban kellene sokszorosítani, s
m áris senki sem m aradna válasz nél­
kül.”
Mindez csak csepp a tengerben,
illetve a millióban. H át m ég ha
kibontakozik az LMH-mozgalom,
amely segítségével az em ber végre
homo hum orens (?) lesz. (feleki) ;15
 Ha m egszüntetnék a rádióban a

iÉk,n&*tLMtr 1
I
'^dtSSL ^M

LUDAS MATYI hum oros, s z a tirik u s h e tila p . S z e rk e sz ti a sz e rk e sz tő b iz o ttsá g . A k ia d á s é rt felel a H írlapkiadó V állalat igaz­
g a tó ja . — S zerkesztőség: B u d ap est, V ili., G yulai Pál u tca 14. Tel.: 335—718. — K iadóhivatal: V ili., Blaha L ujza tá r 1.
T e l.: 343 — 100, 142—220. — T erjeszti a P o sta Központi H írla p Iroda 180 —850, előfizetési d íj n M y e d é v re 1 2.— F t
K ossu th Nyomda, B u d ap est, V., H onvéd u tc a 10. Felelős v e z e tő : Lengyel L ajo s igazg a tó . — P é ld á n y sz á m : 300.000.
SZÉPSÉGVERSENY BONNBAN
— Na most aztán választhatunk!. . .
 V égre ott állott a Nagy Főnök
előtt! Sok akadályt kellett leküzde­
ni, d e sikerült. Átvergődött titk á r­
nőn, telefonbarikádon, téren és időn,
de m égis bejutott hozzá. Ott izgult
a hatalm as íróasztal előtt és előad­
h a tta életbevágó kérését. Ez valóban
életbevágó volt. És a Nagy Főnök­
nek csak egy szavába kerül, hogy
elintézze. Valóban csak egy szavába.
Az íróasztalon példás rend h ir­
d e tte a tulajdonos ran g ját és a szőke­
h a jú barna titkárnő ízlését. K evés
a k ta lézengett az asztalon, csupán
annyi, hogy ne vádolhassák a Nagy
Főnököt tétlenséggel. Tarka k ín ai
v ázáb an friss virág, néhány re jte l­
m es dosszié, két keretezett fénykép,
az egyik pöttöm kisgyereket á b rá ­
zolt, a másik a Még Nagyobb Fő­
nököt. Vidáman kerepelő ventillátor
egészítette ki a csendéletet. A széles
ablak táb lán egy tolakodó ügyfél szí­
vósságával áradt be a forró augusz­
tusi levegő.
A Nagy Főnök cigarettát kínált és
b iztató tekintettel lövellt a látogató
szemébe.
— Miről van szó? — kérdezte
gyengéden.
Szem ernyi sürgetés sem b u jk ált a
hangjában.
A látogató belefogott a m agában
sokszor elmotyogott szövegbe:
— A velem történ t példátlan m él­
tánytalanság nem csak engem érin t,
h anem nyolctagú családomat is, ne­
vezetesen feleségemet, négy gyerm e­
kem et és a velünk közös h áz ta rtás­
ban élő anyósomat, valam int an nak
szélütött n ő v é ré t. . .
A Nagy Főnök megilletődött a szé­
les családi körtől. Máris részvétet
érz e tt a látogató iránt, m egsajnálta
gyöngyöző homlokát és gyengéd moz­
d u lattal, kilencven fokos szögbe fo r­
d íto tta a szorgosan fújtató v en tillá­
tort. Hadd jusson egy kis hűvös le­
vegő ennek a sors által gyötört jó­
em bernek.
A ttól tartva, hogy a jóságos m ű ­
velet elterelte a Nagy Főnök figyel­
m ét, a látogató rezgő hangon ism é­
te lte a végszót:
— . . . valam int annak szélütött nő­
v érét . ..
A ventillátor fellázadt az áthelye­
zés ellen és sztrájkba lépett. Illendő­
ségből még fordult néhány százat,
egyre lassabban és lassabban p e r­
dült, majd láthatóvá váltak a ge-
ÜNNEPI
DÍSZKIVILÁGÍTÁS
Z iv a ta r m ia tt a F o q as-
sz á lló k ü lö n te r m é b e n .
A ventillátor
rezdjei, egyet-kettőt még aleltan vo-
naglott és m egtorpant.
— No, mi van ezzel a vacakkal''
— horkant fel a Nagy Főnök és
piszkálni kezdte a gépezetet.
A látogató pedig rázendített a sok­
szor átgondolt, agyafúrtan összekala­
pált hízelgő m ondatra:
— Ezt a küszöböt átlépve, jól tu ­
dom, olyan ember előtt állok, aki
a nemes gondolkodás, az igazságér­
zet és a legendás . ..
A Nagy Főnök elszántan birizgálta
a kapcsolót. M inden figyelmét a
ventillátorra irányította.
— Csehszlovákiából kaptam , m ás­
fél éve szolgál, soha semmi bajom
nem volt vele. Mit lehet itt tenni??
— Ügy gondoltam, hogy ismerve
nemes gondolkozását és igazságérze­
tét, ha csupán egy sz ó v a l. ..
A nem es gondolkozású férfiú csö­
könyösen k itarto tt a ventillátor m el­
lett.
— Nem értem, hiszen az előbb
még pom pásan működött. Akkor dög­
lött be, am ikor egy kicsit megmoz­
gattam , hogy önt is érje levegő . ..
A látogató elsápadt. Szent Isten,
el vagyok veszve, én vagyok az oka,
hogy m egállt a masina! Csüggedten
próbálta felvenni az elejtett fona­
lat:
— Hiszen nyolc személyről van
szó, h a jogosan hozzászámítom a ve­
lünk közös h áztartásban élő anyóso­
m at és an n ak szélütött n ő v é ré t. . .
„K iáltás a pusztában” — szokták
m ondani az ilyesm ire sem atikus no­
vellaírók. A Nagy Főnök m ár a tele­
fonkagylóba vezényelt:
— K üldje be B rá g y á t!. . . Mi az
A „B alatoni H e te k “ p ro g ram p o n tja ib ó l
A LELLEI
KULTÜRÓTTHONBÁN DÍJKIOSZTÁSA
— T essék m o n d a n i, a fú ­ — T essék ! ö n
ró k a r t á r s a k h o l ta l á l k o z ­ B a la to n i K u p á t . . .
nak?
hogy szabadságon van? M indenki
augusztusban veszi ki a szabadsá­
gát?! H allatlan! H át nincs a házban
egy műszerész, h a hirtelen elrom lik
valam i?!
Lecsapta a kagylót. A látogató
csendes im át mormogott. Ó, m iért
nem tanultam meg a villanyszere­
lést! M iért nem tudom egyetlen zse­
niális m ozdulattal m eggyógyítani a
beteg ventillátort. Micsoda ju talm a t
kapnék! Jönnek messze földről a vi­
tézek, királyfiak és válogatott ci­
gánylegények, m indenkinek joga van
vállalkozni a ventillátor m egjavítá­
sára. De a Nagy Főnök fele birodal­
m át ás ügyének kedvező elintézését
az kapja, aki működésbe hozza a
ventillátort. Ím e, ő a győztes, a m ű­
szaki tudom ányok doktora'!
A pillanat nem volt alkalm as az
ábrándozásra. A Nagy Főnök elszánt
harcot vívott a béna készülékkel,
am ely m akacsul állt ellen m inden
ütögetésnek. M ár bicskával operált a
huzaljai között és éktelenül kifa­
kadt:
— Három évi jótállással adták!!
Mi az, hogy jótállás? Most küldjem
vissza a gyárba Indrichov-H radecbe?
Lágyabb hangon fordult a látoga­
tóhoz:
— Nem é rt hozzá véletlenül?
— Nem nagyon — hangzott a le­
sújtó válasz.
Ez a két Szó úgy kongott, m int a
halálos ítélet.
— Pont ebben a hőségben fordul
elő ilyesmi ,— dohogott tovább a
Nagy Főnök és türelm etlenül szólt
a telefonba: „M argitka, jöjjön be!”
A látogató m ég egyszer nekiiram o­
dott:
— . . . nyolc személy, az anyósom
és szélütött nővére . ..
M áris a kezében érezte a Nagy
Főnök kem ény tenyerét.
— Az én fejem sem káptalan, az
ilyesmit nem tu d ja az em ber észben
ta r ta n i. . . írjo n egy rövid feljegyzést
és küldje el postán . ..
A látogató szédülten távozott. Az
ajtóban találkozott a szőke-barna
titkárnővel.
— Parancsoljon — jelentkezett a
lány egykedvűen a Nagy Főnöknél.
Hegyezni kezdte a fülét és a jegyzet-
füzetét.
Ingerülten hangzott a válasz:
— M argitka, nem tu d ja mi van ez­
zel a szélütött ventillátorral?
S te lla A d o rjá n
S ándor K á ro ly rajza
n y e rte a a le q v á lto z a to s a b b sp o rt­
ágakban.
 A kivándorló d ile m m á ja
Sán dor K á roly rajza

de a N ém et Szövetségi K öztársaság
a lk o tm án y a sz e rin t A d e n a u e r orszá­
gában „ re p re ze n ta tív d em o k rá c ia ”
van. Egy ném et szociáldem okrata
képviselő ú jság cik k e a rró l is felv ilá­
gosít m inket, hogy a „ re p re ze n ta tív
dem o k rácia” a la tt olyan „n ép u ralo m ”
értendő, ahol a népet e rre alkalm as
n éh án y ú rie m b e r re p re z e n tá lja . Ez
csak az első p illa n a tra lá tsz ik a leg­
nagyobb m a rh a sá g n a k , de h a jól
m eggondoljuk, a re p re z e n ta tív de­
m o k ráciát a tö rté n e lm i szükségszerű­
ség hozta létre. A h itlc riz m u s leve­
rése u tá n ugyanis A den au er, ak i a k ­
kor m ég csak hetv en év es suhant'
volt. így gondolkozott: nem zeti szo­
cializm ust nem csinálhatok, m e rt a
cég csődbe m e n t és e rre m ég az am e­
rik a ia k is azt m ondanák, hogy nana.
C sinálok h át d em okráciát, m e rt azt
m ondják, hogy az m a olyan divatos.
E zután így tö p re n g e tt to v á b b : Igen
ám , de kifogja re p re z en tá ln i a népet
ebben a d em o k rá c iá b an ? Sajnos, a
nép nem a lk a lm a s a rra , hogy a népet
rep re z en tá lja , m ivel nincs neki sem
fra k k ja , sem autója, sem ágyúgyári
részvénye. A nép nem tud angolul
nincs jóba E isen h o w errel és nem
tu d ja , hogy a h a la t nem eszik késsel.
A nép nem tu d m ást. csak dolgozni,
m asírozni és m eghalni. V iszont itt v a ­
gyok szerencsére én. nekem v a n fra k ­
kom is, autóm is, m eg ágyúgyári
részvényem is. N em a k aro k se m así­
rozni, se m eghalni. Szívességből el­
vállalom teh át, hogy én re p re z e n tá l­
ja m a népet az én irtó zato s nag\
eszem m el, és h a ez nem te tsz ik neki.
a k k o r lecsukatom .
Így jö tt lé tre a „ re p re ze n ta tív de­
m o k rácia”. Es ha v alak i azt kérdi,
hogy mégis mi köze van ehhez a n é ­
m et népnek, a n n a k azt feleljü k , hogy
rengeteg. Ö fizeti a reprezentációs
költségeket. — K e d v e m le tt v o l n a k i v á n d o r o l n i , d e n e m v o lt ú t l e v e l e m . M o st m á r v a n ú t­
(gb) l e v e l e m , d e n in c s k e d v e m k i v á n d o r o l n i . . .

Fúrás A kilen even egyes

Várnai György rajza Lidi kilenc éves. Foglalkozásra néz­
ve általános iskolai hallgató és lot­
tózó. Mindig ugyanazokkal a szá­
mokkal dolgozik. 9—35—41— 65—90.
Babonásan hisz benne, hogy ez az öt
szám egyszer csak ötös találatot to­
jik, mint a mesebeli aranytyúk és ak­
kor megveheti a biciklit. A családot
játszotta ki. ö kilenc éves, Anya 35,
Apa 41. Nagyika 65 és végül a kilenc-
iienes számot a Dédi kora ' miatt ik ­
szeli meg a cédulán. Mert ez olyan
család, ahol még egy Dédi is üzem­
ben van. Kinn éldegél a Zuglóban.
Vasárnap ebédnél iil a család.
Nagy az izgalom, gyerünk, gyerünk,
mert kimegyünk Zuglóba, gratulálni
a Dédinek. Isten éltesse, ma tölti be
a kilencvenedik évét. Holnap lép be
a kilencvenegybe. Röpke sikoly hali-
szik. Lidi sikoltott.
— Jaj nekem! Oda a biciklim'. A
lottócédulán nincs kilencvenegyes
szám!
(Bondi)
 Az ajánlólevél
A napokban utam a „Vak
B ottyán” étterem m el­
lett vezetett el. K el­
lemes em lékek íűztek hoz­
zá, jóízű és tápláló vacso­
rák em lékei. Közeledett a
vacsoraidő, így beléptem.
Körülnéztem , semmi sem
változott. A falak stukkói,
a berendezés, a pincérek, az
abroszok tisztasága — m in­
den-m inden a régi - volt.
M egpillantottam Gyuri b á ­
csit is, az idős, kedves,
szolgálatkész pincért is,
remek vacsora lesz ma este.
R ágyújtottam egy cigaret­
tára, hogy a várakozás pil­
lanatainak izgalm át enyhít­
sem. Igen-igen, itt m ég
semmi sem változott, itt
nincsen zene, a vendégek is
a régiek, a kávénénikék,
akik itt ra g ad tak délutánról
és az utolsó legfrissebb
pletykáikat cserélik ki, az
öreg hadastyánok. ak ik
a nőkkel való régi, sikeres
csatározásaikról tartott h a ­
zugságaikat készültek befe­
H o rg ász-szezo n jezni. C sak a pincérek sze­
mében fedeztem fel valam i
Szegő G izi r a jz a furcsa feszültséget. Valam i
olyan m osolyt olvastam le
arcukról, m int akik m eg­
lepetést tartogatnak, m ég
nem á ru ljá k el, mi az, de
m indjárt m inden kiderül.
És így is történt. Szállító-
m unkások dobot cipeltek
be, m ajd felnyitották az ed ­
dig díszül szolgáló zongora
-fedelét, zenészek érkeztek
és percek m úlva elkezdődött
a m uzsika. Először itt a
csöndes kis budai vacsorázó­
helyen.
A dobon nagy felírás h ir­
dette: T h e three big boys.
Négy n agyhajú fiatalem ber
ült a hangszerek mögött.
Egyikük díszes felírású
dobját sanyargatta, m in t
egy kétségbeesett idom ár,
aki rem énytelenül te h e t­
ségtelen védencét m ár
Csoda csak v eréssel tudja a k ö te­
lező illem re és néh án y
’ szokványos m utatványra
nevelni. A bőgős hangsze­
rével birkózott, az ádáz
tusa hevében vad és p a n a ­
szos hangokat csalva ki
hangszeréből, a h arm adik
a zongorán dolgozott. A n e ­
gyedik, a trombitás, azon
m esterkedett, ne legyen a
terem nek egy parányi zuga
sem, ahol ne hallanák a
dallam ot:
Oh, my Baby, szeretlek én...
D öbbenten hallgattam .
Hát zenés lett ez a k áv é­
ház is? K rúdy Gyula érez­
hette vo ln a így m agát, h a
benyitva törzskocsm ájába,
azt tap asztalta volna, hogy
a söntéspult — az italok e
fan y arillatú oltára — elő tt
m ondjuk H arry W illiam s
4 szteppel.
'S :
Mint egy film áttűnésé-
nél, úgy m egváltozott egy-
csapásra a közönség is. A
kávénénik és bácsik helyét
táncoslábú fiatalság foglal­
ta el. G yuri bácsi olajjal
kente be h a já t és gin-fiz-
zeket egyensúlyozott sok­
ezer p ö rk ö ltlátta tálcáján.
Béla, a m ásik pincér —
csak most figyeltem fel rá
— angolbajuszt növesztett.
A vécés-nénike am erikai
cigarettát k ín á lt suttogva,
felárral és folyt a tánc, a
csinnadratta, a mulatás. A
m ákosm etéltek birodalm á­
ba betört a szvirvg, a habzó­
bor ütegek dugóinak puk­
kanására rendezetlen so­
rokban v onult vissza az
idei tökfőzelék felbomlott
és lelkileg dem oralizált se­
rege.
Egyszerre emésztően éhes
lettem. In tettem Gyuri b á ­
csinak. A régi bútordarab,
a figyelmes Gyuri bácsi,
slágert dúdolva, könnyed
pózban állt meg asztalom­
nál.
— M iért vezették be a
zenét? — érdeklődtem.
— R áfizetésünk volt,
most m ajd behozzuk a for­
galommal! — m utatott elé­
gedetten a körülöttünk k a ­
vargó ta rk a forgatagra.
— Nézze, Gyuri bácsi, én
szeretem a zenét, de nem
gondolja, hogy helyes vol­
na néhány helyen m eg­
hagyni a csendet, vannak
vacsorázok, akik azt szere­
tik.
Gyuri bácsi olyan mo­
sollyal fogadta okfejtése­
met, m int egy krupié, aki
előtt a falusi élet szépsége­
it ecsetelik.
— S hakespeare-rel szólva
— m ondta finom köhintés-
sel —, h a megengedné, k u r­
títva idézek: Az az em ber,
akiben nincs zene, s ak ire
édes összhang sose hat,
gyanús, hogy megcsal, k i­
rabol, elárul. Ilyennek ne
higgy! H allgasd a zenét!
— Mit szabad hoznom? —
kérdezte ridegen, m ert es­
tére szmokingot öltött és
jelentőségteljesen néhány
üres borospalackot csörren-
tett m eg tálcáján, jelezve,
hogy elm ú lt a dekadens
m arhapörköltek világa, az
ifjú, harcos, elnyomott, szá­
raz M artinyké a jövő.
— K érek egy szalontü­
dőt — kezdtem , de láttam ,
hogy G yuri bácsi szemöl­
döke rosszallólag húzódik
fel, e rre gyáván hozzátet­
tem — m ellé egy Baccardi
rum ot is!
A h an g u lat felengedett, a
nap kisütött, a zenekar új
m am bóra gyújtott és én kí­
váncsian vártam , m ilyen
lesz a szaloptüdő rum m al.
Tardus Péter
»
 í g é r g e té s
Rádiójáték Toncz Tibor rajza
Női hang: Érdekes problém ával
fordult hozzánk H uzelka Elek, a te-
kervényesi kovácsszövetkezet rak tár-
kezelője. Azt írja, hogy a szövetke­
zeti eszpresszósnő intrik u sn ak ne­
vezte őt, m ert kijelentette, hogy am i­
kor egyik pohárból a m ásikba tölti
a feketét, a felét m indig mellélocsol­
ja. Azt kérdezi: nevezhető-e intrikus­
n ak az, aki szót em el egy nyilván
helytelen gyakorlat ellen.
Férfi hang: Fogas kérdés.
N. h.: De még m e n n y ire . . . No de,
m ajd eldöntjük. Elöljáróban le is szö­
gezhetjük, hogy H uzelka Elek n a­
gyon helyesen já rt el, am ikor hoz­
zánk fordult problém ájával, m ert
így, a rádió nyilvánosságán keresz­
tü l sokezer hasonló problém át old­
h atu n k meg.
F. h.: Ezek u tán térjü n k vissza a
levélre. V ajon in trik u sn ak nevez­
hető-e az, aki szól, ha a fekete felé­
vel a kovácsszövetkezet eszpresszó­
ján ak padlóját itatják?
N. h.: Az igazság kedvéért meg kell
m ondanunk, hogy a szövetkezet nem
padlózott, hanem kövezett.
F. h.: Így m ár m ásként hangzik a
kérdés. T ehát in trik u sn ak nevezhe-
tő-e az, aki szól, ha látja, hogy a fe­
kete felével a kovácsszövetkezet
eszpresszójának kövezetét itatják ?
Vélem ényünk szerint sem m i esetre
sem. A m ennyiben a kávét az eszp­
resszófőzőnő valóban szétlocsolta
H allgatónk helyesen já r t el, hogy
nem hallgatta el a hibát. Szocialista
építésünk m indenkitől m egkívánja,
hogy nyitott szemmel járjo n , s ha
valahol hibát észlel, figyelmeztesse
a hiba elkövetőjét.
F. h.: Ezek szerint az eszpresszósnő
rágalmazott.
N. h.: Nem egészen. M ert Huzelka
Elek, m int kiderült, azt is mondta,
hogy ezzel tudatosan m egkárosítja a
fogyasztókat.
F. h.: így m ár m ás a helyzet.
Hogy határozott vélem ényt mond­
junk, meg kellene győződnünk annak
igazságáról. L ehet azonban, hogy az
eszpresszósnő egyszerűen kétbalke­ — É s m o n d j a , b é l é s t is t u d h o z z á s z e r e z n i ? . . .
zes.
N. h.: M egvizsgáltuk ezt is. Kide­
rült, hogy az eszpresszósnő ideges,
és remeg a keze. És m ár az incidenst P ed ag ó g iai fegyvertár
megelőzően kérte a leváltását és a Hegedűs Is tv á n ra jz a
m inisztérium ba helyezését.
F. h.: A m ennyiben ezt igazolni
tudja, úgy hisszük sem m iképpen
sem hibáztatható, s így neki is van
némi igaza.
N. h.: Ezek s z e rin t. ..
F. h.: Ezek s z e rin t. . . Nem ártana,
ha végleges döntés előtt m eghallgat­
n án k egy illetékest. M egkérdezzük
Liszt K álm án ügyészt, hogy lá tja a
problém át?
Ügyész hangja: Ügy látom , hogy
m arhaság az egész.
N. h.: M int hallották, az ügyészi
vélem ényt, az az álláspontja, hogy
Huzelka elham arkodta a dolgot.
F. h.: Nem egészen. M int szavai­
ból kivehetjük, az eszpresszósnőt is
elítélte elham arkodott kijelentéséért.
N. h.: Akkor H uzelkának sincs iga­
za, meg az esZpresszósnőnek sincs?
F. h.: Ügy látszik. És m ost vizs­
gáljuk meg a következő k é r d é s t. ..
(révai ) 5
 Ő s-kinem aszkóp
— N a g y o n h a t á s o s lesz ily e n
— O s z tá ly v e z e tő k a r tá rs , k é p z e lje , m a g a A rc h im e d e s
f iz ik u s n a k !
— N em é r d e k e l . M ié rt n e m j ö t t n o v e m b e r b e n ?
6 Feleki Lásslé
Hegedűs Is tv á n rajza
s z é le s v á s z n o n a c s a ta je le n e t fen ség . . .
je le n tk e z ik n á lu n k
A z é rt h a tá r o z ta m el, h o g y a Liliom -
te rm e lő V á lla la t k ö te lé k é b e lépek, m e rt
régi te r v e m v o lt, h o g y h á tr a le v ő é v tiz e ­
d e im e t n y u g o d t öregséggel tö ltö m el.
S o h asem s z e re tte m a z e rő szak o s fo g la l­
k o z á s o k a t, s n y ilv á n e z az o ka a n n a k ,
ho g y se m m észáros, se m h iv a tá s o s ö k ö l­
vívó, se m v*intér n e m l e t t belőlem . Az.
p e d ig n y u g a lm a t á h ító lelkem v á g y a i­
n a k n e to v á b b ja v o lt m in d ig , ho g y édes
illa tú v irá g o k k ö z ö tt tö lts e m é le te m e t.
M eg d o b o g o tt a szív em , a m ik o r a rr a g o n ­
d o lta m , h o g y a leg szelíd eb b v irág , a lili­
om le n g m a jd k ö rü l illa tá v a l. A lilio m ,
az á rta tla n s á g , a n e m e s jellem ősi je l­
k é p e le h e li rá m égi tis z ta s á g á t.
N e m v o lt nehéz b e k e rü ln ö m a v á lla ­
la th o z . K ö n n y ű sz e rre l ig a z o lta m , ho g y
m á r h á ro m n a g y sz ü lő m k e d v e lte a lilio ­
m o t, a p ró b a é n e k lé s is s ik e rü lt, h ib á tla ­
n u l e ld a lo lta m a „ L ilio m sz á l, lilio m ­
sz á l. . . ” k e z d e tű sz a k m a i m ű d a lt, vég ü l
a v á lla la t ig a z g a tó ja e g y jó b a rá to m m a l
e g y ü tt s z o k o tt ta ro k k o z n i, s az é rd e k e m ­
b e n m o n d o tt n é h á n y h u m a n is ta szó is
n y o m o tt a la tb a n . L e lk e m e t boldogság
t ö l tö t te el. Az é le t h a rc , g o n d o lta m , de
a lilio m béke.
A m ik o r b e lé p te m a v á lla la th o z , is m e ­
rő s ö k u tá n nézte m . Ü j h e ly e n az ism erő s
o ly a n , m in t a v ég telen te n g e re n bolyongó
h a jó s n a k a föld. S ik e rü lt fölfedeznem
H a r g itá m é t, egy tá v o li ism erősöm közeli
ro k o n á t, a k i csinos k ö z é p k o rú n ő v o lt,
s r i t k a en e rg iá v a l t u d o t t b iz a lm a t g e r ­
je s z te n i. A m ikor m e g lá to tt, egy ü re s
sz o b á b a vonszolt, a szem em b e n é z e tt és
tr a g ik u s h a n g sú lly a l k e z d e tt beszélni:
— M aga sze re n c sé tle n , ho g y k e r ü lt
id e ? E z a le g re tte n e te s e b b v á lla la t az
egész országban! H a m a g a tu d n á , h á n y
e m b e rn e k tö r té k m á r el a g e rin c é t a
L ilio m te rm e lő b e n , h á t sa rk o n fo rd u ln a és
ro h a n n a , am e rre tu d n a . B orzalm as hely!
I t t m in d e n k it m e g fú rn a k , le h e te tle n n é
te s z n e k , elásn ak .
K ö z e le b b h a jo lt é s ú g y su tto g ta :
— T u d ja , k i a ro ssz szellem e a v á lla ­
la tn a k ? D a rab o s C ica, a vezér t i t k á r ­
n ő je . A k i a n n a k n e m hizeleg, le ra k já k
a trá g y á z ó c so p o rtb a . N a és m it g ondol,
a S ó v árib ó l h o g y a n l e t t főbeporzó? K o r ­
ru p c ió v a l, ked v esem , m e rt i t t m in d e n
lilio m k o rru p c ió tó l b ű z lik . A D a ra b o s
C ica te lje se n az u jja k ö rü l fo rg a tja a z t
a szeren csétlen m a f lá t. A S ó v á riv a l p e ­
d ig . . . h á t a rró l sz e g én y S ó váriné tu d n a
b e sz é ln i, de n e m m e r, m e rt b e je le n té s
é r k e z e tt ellene, h o g y o k tó b e rb e n h á ro m
lilio m o t k ü ld ö tt eg y ú js ü te tű re v iz io n is­
t á n a k . Á llítólag n e m igaz, de a v e z é r
a C ic á n a k hisz, a z a szeren csétlen S ó v á ri
p e d ig m ost m á r iszik is, és részegségében
le ü t ö tt k é t sz iro m k ez elő t, s e m ia tt a j ú ­
liu si lilio m te rv ü n k e t c sak h e tv e n n y o lc
sz á z a lé k ra tu d tu k te lje s íte n i. Id e figyel­
je n , lo p já k a h a g y m á k a t, s h a ez így
m e g y to v á b b , n e m s o k á ra b e h o z a ta lra
sz o ru lu n k lilio m b a n , de h á t k itö rő d ik
ezzel? É s a L ilio m ü g y i F ő ig a z g a tó sá g . . .
jo b b n e m beszélni ró la . A m ú ltk o r k i ­
jö t te k és m e g v iz sg á ltá k az ü g y m e n e te t.
m it gondol, m it á lla p íto tta k m eg? K é t
b im b ó elem ző t fölöslegesnek ta lá lta k , m e r t
a z o k n em tu d n a k hízelegni a K ap á a n é -
n a k . a k i jó b a v a n a T o ro n tá liv a l, a k i a
D a ra b o s C icának s z e r z e tt h ű tő s z e k ré n y t.
K ö rü lb e lü l k é t ó r á t beszélt. A végén
s ír v a k iá lto tta :
— B orzalm as, h o g y i t t m ik tö r té n ­
n e k ' E z m á s u tt nincs!!!
 P árizsi fűszeresnél
ft= = Q ,M ljL
— L eg y en s z ív e s a d jo n n e k e m
— É pp m o st d rá g u lt m e g . . .
S
a la m o n Ö dön, ú jság író és ü g y e s e m ­
b e r, egy id ő b e n fe lo lv a só -e sté k e t is
re n d e z e tt a M a rg itszig eten a sz á llo ­
d á b a n , ah o l la k o tt. E g y a lk a lo m m a l
B ró d y S á n d o rt k é rte föl szereplésre.
E lé rk e z e tt a n a p , a szervezés k itű n ő
v o lt, egy szálig e lk eltek a je g y e k . A k ö ­
zö nség m á r a h e ly é n ü lt, c sa k B ró d y
S á n d o r k é s e tt, ped ig o tt la k o tt ő is a
szá llo d á b a n . Az iz g a to tt S a la m o n fe lro ­
h a n t h o zzá az em e le tre . K é p z e lh e tő m e g ­
lepődése, m id ő n B ró d y t o tt ta l á l t a a d í­
v á n y o n h e v e rv e , a m in t g o n d ta la n u l f ú jta
s z iv a rja v a s ta g f ü s tjé t a levegőbe.
— I t t szieztázol, a m ik o r m á r e g y n e ­
g y e d ó rá ja m eg k e lle tt v o ln a k e z d e n i a
fe lo lv asá st?
— M ilyen felo lv asá st ? — k é rd e z te
B ró d y .
— H á t n e m tu d o d , hogy m a a te
felolvasó-ested v a n ?
— E rrő l én te lje se n m eg feled k eztem .
M ost m it te g y e n e k ? S a la m o n n e m
v e s z te tte el a fe jé t, tu d ta , h o g y B ró d y
n a g y sz e rű e n tu d rö g tö n ö zn i. M íg a z író
se b té b e n fe lö ltö z ö tt, á ts ie t e tt a sz o b á ­
já b a és egy k ö n y v v e l t é r t v is sz a , s a já t
a fo riz m á in a k g y ű jte m é n y é v e l.
— N ézd — m o n d ta . — I t t v a n n a k
e zek az afo riz m á k , ezeket fo g o d is m e r­
te tn i. M eglátod, n a g y sik e re d lesz.
— Jó .
A tü re lm e se n v árak o zó k ö z ö n sé g h a ­
ta lm a s ta p s s a l fo g a d ta a te re m b e n B ró d y
S á n d o rt, a k i fe llé p e tt az e m e lv é n y re , le ­
ü l t az asz ta lh o z é s v a ló b a n rö g tö n ö z v e ,
rö v id , szellem es b e v e z e tő t t a r t o t t az
a fo rizm áró l, m in t olyanról. A z tá n fel­
la p o z ta az im é n t kezébe n y o m o tt k ö n y ­
v e t és fe lo lv a sta az első a fo riz m á t. Ille tv e ,
c sa k ed d ig j u t o t t el benne: „ K e lle m e tle n ,
h a egy fia ta l özvegyasszony sz o b á já b a
é p p en a k k o r n y itu n k b e . . . ” A z afo riz m a
m á sik felét n e m le h e te tt felo lv a sn i, m e rt
N ő i dolgok
V asv ári A nna rajza
fé l k iló . . .
(L e F ig a ro )
— M ic s o d a m a rh a sá g !
V ű Y P A A W ffX O l M odern K entaur
K asso r a jz a
m eg leh ető sen v ask o s v o lt. B ró d y b e le ­
iz z a d t, m íg h e b e g v e -h a b o g v a , ú g y -a h o g y
k iv á g ta m a g á t a c sá v á b ó l. A közönség
te rm é sz e te se n g u ru lt a k a c a g á stó l. K ö ­
v e tk e z e tt a m á so d ik afo riz m a : „N em
m in d ig az a nő a le g d rá g á b b , a k i . . . ”
E z t se m le h e te tt fo ly ta tn i. S zegény B ró d y
S á n d o r k é n y te le n v o lt ú jr a p iru lv a , d a ­
d o g v a — a m it a h a llg a tó s á g ig en p ik á n s
m u la ts á g n a k t a r t o t t — k ik e r ü ln i a b a j­
ból. B e le k e z d e tt a h a r m a d ik afo rizm áb a:
„ N é m e ly fia ta le m b e r a z t h isz i, hogy sze­
relm es, p e d ig c sa k . . . ” E z t m ég kevésbé
le h e te tt befejezni. M e g ism é tlő d ö tt az
e s e t, a közönség p o m p á s a n é re z te m a g á t,
n e m is g o n d o ltá k , h o g y B ró d y S á n d o r
ily e n k a c a g ta tó előadó.
— S m o s t té r jü n k r á a k ö v e tk e z ő re —
f o ly ta tta B ródy.
D e m o s t egy o ly a n a fo riz m á h o z é rk e ­
z e tt el, am ely n ek m á r a z e le jé t sem le h e ­
t e t t felolvasni. E n n e k v o lt a leg n ag y o b b Szaknyelven
sikere.
*
A z ú js á g író k k lu b já b a n e g y szerén y
k ü ls e jű fia ta le m b e r lé p e t t B ró d y S á n ­
d orhoz:
— D rá g a S á n d o r b á c s i, a d jo n n ek em
k ö lcsö n tíz k o ro n á t, sze rd á ig .
B ró d y a d o tt. S z e rd á n v is s z a k a p ta a
tíz k o ro n á t. A fia ta le m b e r, fe lb á to ro d v a ,
p é n te k e n m á r h ú sz k o r o n á t k é r t, h é t­
főig. K a p o tt. V is s z a a d ta . L egközelebb
h a rm in c k o ro n á t k é r t kölcsön. E z t m á r
e lfe le jte tte v issz a a d n i.
B ró d y S án d o r re tte n e te s e n fe lh á b o ­
r o d o tt. Még n a p o k m ú lv a is d ü h ö n g ö tt,
a m ik o r egy ism erőse, a k i híres v o lt b e ­
csületességéről, p illa n a tn y i p é n z z a v a rá ­
b a n ö tv e n k o ro n á t k é r t tő le.
— M ag án ak n e m a d o k — fö rm e d t
r á B ró d 5' S án d o r — m e r t m a g a m e g ­
a d ja ! — Ez a K o v á c s m i n d i q m á s s a l J á r l
Magyar Tibor I g e n . M in ő s é g i c s e r é t c s i n á l . . .
 ő E K Ő -M IK E S :
E A Gorkij
lső moszkvai éjszakánk. Éjjel negyed tizenkettő. Sé­
tálunk, semmi kedvünk az alváshoz. Egyszer csak
m ellénk lép egy középkorú férfiú és bem utatkozik.
A bem utatkozás u tán barátságosan k aron ragad min­
ket és elindulunk az éjszakába. K íváncsian találgatjuk,
vajon hova visz m inket éjnek évadján. Félórái mene­
EGY MOSZKVAI ÉGGELI telés u tá n m egállunk egy ház kapuja előtt. Becsönge­
e lő tt é s u tá n tünk. Álmos házm ester nyit kaput. Hova jutottunk?
Bemegyünk egy terem be, a falak m ellett levő aszta­
lokon gépek, műszerek. V endéglátónk fe h é r köpenyt
vesz fel és m agyarázni kezdi a gépieket. Mi nem tudunk
oroszul, ő nem tud m agyarul. De sebaj! Nagy tü re­
lemmel és szeretettel m agyarázza nek ü n k a gépeket.
Az egyik ketyeg, a m ásik így csinál: züm-züm, kis
m utatók illegnek, rejtélyes fények vilióznak. Fél egy.
M egpróbáljuk kitalálni m i micsoda. Kollégám egy mű­
szerre m utat, aztán a szívére teszi a kezét és tudálé­
kos képpel így szól: „A há!”
— N yet — hangzik a válasz.
Én a kabátom ra m utatok. Morzsolom a szövetet, az­
tán a készüléket ráteszem a zakómra.
— Szövetvizsgáló — dadogok bizonytalanul, magya­
rul.
— N yet — hangzik ism ét a válasz.
Micsoda pech! Az istennek sem tu d ju k kitalálni!
Éjjel egy óra. Izotróp, alfa, béta, g a m m a . . . Ezt még
valahogy m egértjük. Többet nem. Te jó ég, mennyi
műszer van még hátra. Kollégám okos képet vág és a
veséjére téve egy m űszert, m egint azt m ondja, hogy:
„Ahá!”
— Nyet! — feleli a kalauzunk és nagy buzgalommal
tovább m agyaráz oroszul.
Ez így m ent éjfél u tá n kettőig, aztán holtfáradtan
elbúcsúztunk. Szédelegve botorkáltunk ki a k a p u n . ..
Izotróp, alfa, béta, gam am am a . . . m a m a m a m a . . .
M ásnap reggel egy ism erősünk — látv a karikás, ál­
mos szem ünket — gúnyos hangon így szólt:
— Nana! Lum poltunk az éjjel, lum poltunk?
CSODA A GORKIJ UTCÁBAN
— Ezt
fén y k é p e z ő g é p e
A Z UDVARIAS TROLIBUSZ
— C sak ö n u tá n , to v á ris!
u tcában van egy gasztronom, azaz egy
élelmiszerüzlet, de inkább hasonlít egy székesegy­
házhoz, m int élelmiszerüzlethez. M árványoszlopok,
vakító üvegcsillárok és m indenütt gazdag aranyozás.
A hatalm as m éretek, a szédítő arányok jám bor alázat­
ta l töltötték el szívemet. Szorongva és m egilletődött
lélekkel m ászkáltam szent H aspók hering-szagú házá­
ban.
M iután kellően kicsodálkoztam m agam, egy pulthoz
zarándokoltam és öt kiló sajto t kértem .
Bevallom őszintén, hogy csak ö t dekát ak a rtam venni,
de szégyelltem m agam ebben a kaja-dóm ban öt vacak
dekával előhozakodni.
H a valakit m egkérdezünk M oszkvában, hogy mesz-
sze van-e ez, vagy az az utca, m indig azt a választ
kapunk: „Nyet daleko!” Vagyis nincs messze.
Ilyenkor rögtön tudtuk, hogy m i a teendőnk: elbúcsúz­
tu n k barátainktól, bakancsot h ú ztunk és bepakoltunk
három napra való élelmiszert.
Egy ilyen nyetdaleko-túra u tá n egyszer azt álmodtam,
hogy Kolumbusz Kristófot búcsúztatom a kikötőben.
H irtelen m ellénk lép egy moszkvai polgár, nagy sárga
szalm akalapban, csíkos ingben, m atróz-nadrágban és MINDEN ÖT MÉTERRE
így vigasztalja a nagy felfedezőt: EGY SZEMÉTGYŰJTŐ
— Nyet daleko Amerika, továris Kolumbusz! Itt le­
m egy egyenesen ezen az óceánon, aztán jobbra, aztán — A legközelebbi g a sz tro n o m n e g y v e n
m é te rr e van ide, a z a z nyolc szem ét-
balra, aztán m egint jobbra, egészen addig, míg srévizavi g y ü jtő n y ire . . .
szárazföldet nem pillant m e g . . . Nos, az lesz Amerika,
továris K olom busz!. : . Igazán nyet daleko!
■»»ég valam iről szeretnék írni. Nagyon hiányoztak ne-
JVI künk a kis cukrászdák, vendéglők, eszpresszók,
ahol esténként le lehet ülni egy kis barátságos
tereferére. Ilyet nem találtu n k Moszkvában.
De talán m ajd ez is lesz egyszer.
Lelki szemeim előtt m áris látom a m eghitt ötezer sze­
mélyes cukikat, szökőkúttal, halastóval és m inta­
gazdasággal. Mozgólépcső visz m ajd le és fel és exka­
v áto r nyomja beléd a habossütem ényt.
lefén y k ép ezzü k ! E n n ek n in cs
EZ LESZ AZTÁN A MUTATVÁNY!
— A m íg n a r a n c s s á r g a lá m p a e rn y ő n in c s m in ­ — V árj eg y p ercig, f e lu g ro k a b a rá to m h o z a
d e n k in e k , a d d ig nem c sin á lu n k m á s s z í n ű t . . . h a rm in c h a to d ik em eletre!
 U szodában
Pusztai Pál rajza
i-7 ...
Az egyik balatonparti üdülőben történt. Néhány na­
pon keresztül a rossz időjárás a szobákba kényszerí­
tette a nyaralókat és fellendült az addig mostohán el­
hanyagolt könyvtár forgalma. Egy feltűnően öltözött
asszony két napon belül már a harmadik könyvet cse­
réli vissza. A könytáros udvariasan megkérdezi, hogyan
tetszett a legutóbb olvasott Balzac-regény. A hajdani
szépasszony lemondóan legyintett:
— Ah, mostanában ez a Balzac is kezd nagyon vo­
nalasán írni...
_______________________ tp
T an u lék o n y eb
H egedűs István rajza
N em tévedés, van ilyen utca, nem hivatalosan ne­
vezték el, de van, jóm agam sokszor végigsétáltam
a fövenyén, a Balaton p artjá n terü l el. C sak
halász nadrágos nők parádéznak rajta, ezért nevezte
el a vízparti néphum or Halászó nadrág utcájának.
Vajon micsoda titkos összeesküvés kovácsolta egybe
a nőket, hogy egytől egyig ezt a csodálatos ru h ad ara­
bot öltötték m agukra?
Azoknak a kedvéért, akik még nem ism erik a
halásznadrágot — rem élem kevés olyan m űveletlen
em ber akad a hazában — hadd írjam le egy laikus
szakszerűségével. Térden alul ér véget. Különböző
anyagból készül, van vászon, cejg, puplin, piké, kord.
Nem is az anyaga a fontos, hanem a szabása. Alul
szűk, rojtos, felül feszes és kényelm etlen. Minél halá-
szóbb egy ilyen nadrág, annál kényelm etlenebb. Já rn i
nem lehet benne, ülni még kevésbé, guggolni életveszé­
lyes. Halászni talán lehet, de azt még egyetlen nő sem
próbálta. Á ltalában a nők römiznek benne és senki
sem tudja, m iért nem nevezték el inkább röm inadrág-
nak, am ikor ez a név annyira passzol rá, m int m aga
a nadrág a női idomokra.
A férfinép lehorgasztott fejjel kószál a Halászó n ad ­
rág utcáján, nézi a farsangi felvonulást és m agában
azt kérdi, hova lettél tavalyi short, elegáns, üde és
szellős viselet, am ely oly bőkezűen m utogatta a nyaraló
lányok és asszonyok bronzbarnára sült bőrét?!
Tovább andalogtunk a mólóra. A balatoni halász, a
nóta sorait követve éppen kivetette a hálóját. F ehér­
bajszos öreg em ber volt, de azért m aga is végigpász­
tázta tek in tetét a nők ta rk a seregén.
— Hogy tetszik a halásznadrág? — kérdeztük tőle,
mint ennek a divatnak az alkotójától.
— M elyik az? — kérdezte bizalm atlanul.
M utattunk egy terebélyes asszonyságot.
— Ez az? — kérdezte csodálkozva.
— fgy hívják. H alásznadrágnak.
Nem ak a rta elhinni.
— De bizony. Az egész világon viselik!
Rosszallóan rázta fehér üstökét.
— H át az egész világon csúfolják a halásznépet?!“
Felegyenesedett a csónakban. Most látható: nem
halásznadrágot visel, sokkal rövidebbet.
— Ez m ilyen n adrág magán?
— Nem nadrág. Gatya.
így tudtam meg, hova lett a nők vonzó viselete, a
Short!! ( s t e ll a )
N agyzolás
S zerkesztőségünkbe szám os
olvasónk k ü ld k é zirato k at köz­
lés céljára. M inden k é z ira to t
elolvasunk, de b írá la to t csak
azo k ra a k é z ira to k ra k ü ld ü n k ,
am elyekben a hum oros írói
tehetségnek je lé t lá tju k . A m eg
nem felelő k ézirato k m egőrzé­
sére nem v állalkozhatunk.
 Az újságolvasó m etam orfózisa
H a th a Ton e z T ibor rajza

M ottó i N in c se n e k ré g i v ic c e k , c s a k
« re g e m b e re k v a n n a k . E g j ú je s ü lö tt-
nek m in d e n v ic e ú j.

A történelem tanár felszólítja az

egyik tanulót és m egkérdi:
— Tudsz valam it m ondani H u­
nyadi László kivégzéséről?
A nebuló hallgat.
— Na, mi az? M iért nem beszélsz?
— Úgy felháborít az eset, hogy
nem is találok rá szavakat — hang­
zik végre a válasz.
—> Ó, h o q y a m e n n y - — T yűha! Ú ja b b tíz ­ — Ez a k ro k i jó
k ő! . . . M e q in t nem e z e r la k á s ? ! v o lt! De m e n n y i r e iq a z !
n y e rte m !. . .
Eladó: lejárt színházjegy!
Az értékét vesztett holm it nem ze­
dékeken keresztül a le já rt színház­
jegy, mozijegy testesítette meg. Ame­
rik áb an ügyes üzletem berek a lejárt
jegyeket is értékesíteni tudják. Nem
hulladékpapírnak ad ják el, s nem
is csapnak be vele senkit sem.
De vannak szegény vidékiek, akik
nem kapnak jegyet valam elyik
Broadway-revühöz, s ilyenform án
nem csak szórakozástól esnek el, h a­
nem kiteszik m agukat a falubeliek
gúnyos megjegyzéseinek. H a viszont
olcsó pénzért lejárt színházjegyet v á­
sárolnak, nyugodtan elhenceghetnek — N á jlo n -p u ió v e re k — A dohányzás k á­ — A há! F é r jh e z m e n -
vele otthon, hogy ilyen vagy olyan é rk e z te k ! E zt az o ld a lt r o s v o ltá r ó l . . . E zt se m ne tis z ta m ú ltú , jó a la k ú
nagyszerű darabot látta k . . . k ité p e m , h o q y a T e ru s m u s z á j a T e r u s n a k e l­ ö z v e q y , k o m o ly hozo­
k e z é b e n e k e rü ljö n . . . o l v a s n ia . . . m ánnyal . . .

Eszményi kapcsolat
Egy oregoni fiatalem ber, Fred
K rau ss épületasztalos 1955 októberé­
ben levelet írt „egy ism eretlen em­
bertársához”, a levelet üvegbe zárta,
ráerősítette egy deszkára és a ten ­
gerbe dobta. A levélre most kapott
v álaszt egy osakai fiatalem bertől,
Tokugiro Csudától (légipostán kü­
lönben). Csuda egy kissé kétértel­
m űen ezt írta:
„A jóviszonyt szolgálná, ha Ame­
rika és Japán között ilyen összeköt­
tetés állna fenn ..
Am íg azonban Jap án b an am erikai
m egszálló csapatok tartózkodnak, az — M icsoda? Ism ét — H ova d u q tá k m e- — Na, e z t Is kiol­
Jön a k ánikula? q ln t e b b e n a la p b a n a vastam . . . N incs ben­
ilyen eszményi kapcsolat a jövő ze­ rá d ió m ű s o rt? . . . ne sem m il . . .
n éje . . .

Büszkeség ----------------- A t f Z i K ß z -------------------- -

S c h w o tt L a jo s ra jz a
Meleg, fapados, rántottcsirke papírban,
„Elemér ne olvass, veled mindég zűr van!’’
„Anyu, kérek vizet!” „Ági, ne hajolj ki!” . . . az ember
zöld i már;
megjöttünk: Balatonföldvár.
„Ez a kartárs szobája” — „Remek!”
„Ki tud ultizni, emberek?”
„Nevem Ragyánszky, van szerencsém!”
„Manci, otthonmaradt az előtétlencsém!”
„Válasszunk bizalmit, az mindent elrendez."
„Szívem, öltözz, alkalmazkodj a házirendhez!”
„öcsi, végy példát Zsuzsiról, nézd, hogy eszik!"
„Ezt a flancot! Harmadik kardigán, mi lesz itt?"
„Tessék mondani, lehet a faluban nyerskávét venni?”
„Ez magának rádió? Tudja, mi ez? Visszhangdoboz!
Semmil”
„Ne bőgj büdös kölke, gyere ki tüstént a vízből!’’
„Nohát, elegem van harmadik napja a barackízből!”
. . . és így megy mindig: reggel, délben, este,
Sok üdvözletét küldök Budapestre.
M it sz ó l a n é q y c s ö v e s r á d ió m h o z ? B ondy Éjidre 11
r

gKsfeaSBsaBgi

Taxi-ballada

Példázat
a r r ó l, h o g y a k ü lö n le g e s s é g n em m in d ig c s u p a ö rö m

/t- n - ó t^ g y S lí/fftfA R - OMS k G

„Vidámságot kedvelő 32— 170— 1900
diplomás házasság céljából megismerkedne
csinos leánnyal vagy asszonnyal.”
Ö nök é r tik e z t!
B ev allo m , jó m a g a m hosszú id e ig t ű ­
n ő d te m az a p ró h ird e té s é rte lm é n , m íg
vég ü l v a la k i fe lv ilá g o síto tt:
— H o g y e z t se m tu d ja ! A z a h á ro m
sz á m a sz e n th á ro m s á g o t je le n ti a h ir d e ­
té se k b e n .
-— M it? — n y ö g te m z a v a rta n .
E r r e ő fö lé n y e s g y ó g y p e d a g ó g iá v a l
h a lk a n e lm a g y a rá z ta , hogy a 32 a n ő s ü ­
le n d ő férfiú é v e in e k sz á m á t, a 170 a te s t-
m a g a s sá g á t, az 1900 ped ig a h a v i fizeté­
s é t jele n ti.
C sodálatos!
H o g y én ily e n v a k o n m e n te m el e d d ig
a jellem zés leg k o rsz e rű b b , m á r n e m is
tá v ir a ti, in k á b b re jtje l-tö m ö rsé g ű fo r­
m á ja m ellett! É s m ég hogy s z e n th á ro m ­
Még m eg is kérdezi ság! V agyis a le g fo n to sa b b h áro m !
T o n c z T ib o r r a jz a E lő re is irig y lem a z o k a t a k é ts é g k ív ü l
szerencsés f ia ta lo k a t, a k ik ily e n fo rm á n
h o ltb iz o n y o sa n r á ta lá ln a k a le g in k á b b
h o z z á ju k illő p á r r a és a párn ál te rm é s z e ­
te s e n a b o ld o g sá g ra is. É s n e v e g y é k
részem ről to la k o d á s n a k , h a m ég a t o ­
v á b b i — sz e rin te m teljességgel n é lk ü ­
lö z h e te tle n — a d a to k a t ja v a s lo m h a so n ló
k u rta s á g g a l k ife je z n i a h ázasság i h ir d e ­
té s e k b e n .
H á n y k ö b c e n tim é te re s m o to rja v a n ?
A lá b b e li m é re te ?
N yakb ő ség e?
S zerencseszám a ?
H á n y a d ik h á z a s s á g á t k ö ti?
Ily e n fo rm á n sz e rin te m b ő v e n elegendő,
h a egy h á z a su la n d ó fia ta le m b e r a k ö v e t­
kező h ir d e té s t té t e ti közzé:
25— 180— 3000— 350— 41— 41— 7— 1.
M icsoda p a rti!
E g y é b k é n t m a g a m is ö rö m m el n ő sü l­
n é k m eg, é s k ih a s z n á lv a a z a lk a lm a t,
h o g y c ik k írá s ü rü g y é n á lla m k ö ltsé g e n
h ird e th e te k , az a lá b b ia k b a n k ö zlö m p o n ­
to s le írá so m a t:
71— 155— 2300— 00— 42— 42— 3— 5.
É s n a g y o n m e g tu d n é k b e c sü ln i egy
155-—23— 3800— 93— 6,5— 30— 7 hői-
g y e t.
12 — T e s s é k m o n d a n i, „ v iz e z e tt” az e g y „ t " v a g y k e ttő ? B ajo r N agy E rn ő
 Mi az neki?
S zű r-S zab ó J ó z se f rajza

Belterjes gazdálkodás
„Japánban például ezer ember élelme­
zéséhez csak 900 négyzetméter terület áll
rendelkezésre" —- írja P a r r a g i G yörgy a
N é p sz a b a d sá g b a n .
E z a z tá n a b e lterjes g a z d á lk o d á s! K é p ­
z e ljü k el, e g y em berre 0,9 n é g y z e tm é te r,
a zaz 90 c m széles és 1 m é te r hosszú
f ö ld te rü le t esik . E zen te r e m m e g a rizs,
n é m i g a b o n a , főzelék, g y ü m ö lc s , ta k a r ­
m á n y a m a z á lla to k sz á m á ra , a m e ly e k e t
m egesznek, s ő t n y ilv án m é g le g elő is j u t
n e k ik . M ég szerencse, h o g y a n e m élel­
m ezésre szolgáló m e z ő g a z d a sá g i te r m é ­
k e k n e k — p é ld á u l tüzelő-, é p ü le t- , b ú to r ­
fá n a k — n e m kell sz in té n e z e n a te rü le ­
te n m e g te re m n iö k . De a z e re d m é n y így
is le n y ű g ö z ő . G ondoljuk e l, h o g y egy
n é g y z e tk ilo m é te rb e n egy m illió négyzet-
m é te r v a n —• nem p e d ig e z e r, a m in t
ta l á n e g y e se k hiszik — , k ö v e tk e z é sk é p p
e g y e tle n n é g y z e tk ilo m é te re n 1,111,111
e m b e r é lelm e te re m m eg. E z m á s szóval
a z t je le n ti, h o g y J a p á n n a k k ö z e l száz­
m illió la k o s a összesen 90 n ég y z e tk ilo ­
m é te r te r ü le t, azaz egy 9 k ilo m é te r szé­
les és 10 k ilo m é te r h osszú f ö ld s á v élelm i
.pikkéiből é l m eg.
M ost m á r csak azt n e m tu d j u k , hogy
lév én J a p á n te rü le te 417 ,0 0 0 négyzet-
k ilo m é te r, m it csinálnak a fe n n m a ra d ó
ré s sz e l?

Tengeri pisztráng
A N a g y v ilá g cím ű la p „ T e n g e ra la tti
k ik iá ltó ” c ím ű verse a z t m o n d ja , hogy
„ m ily e n jó is le n n e a k is k e rtb e n a tenger-
m é ly e n p is z trá n g v o n ta k is szekéren
s a t ö b b i . . . ” A költői s z a b a d s á g m in d en
tis z te le te m e lle tt k érdezzük, h o g y a n k e ­
r ü l a p is z trá n g a te n g e r m é ly é re ? A
p is z trá n g k im o n d o tta n h e g y i p a ta k b a n
ú szk ál, a r r ó l nevezetes, h o g y n agyon
jó íz ű és b iz o n y á ra nag y o n cso dálkozik,
h ogyan k e r ü lt a m ély te n g e r b e . E g y e t­ — a l a k á s k é r v é n v e ? A d ja b e ú jb ó l, e l v e s z e t t . . .
le n leh ető ség : a h a jó s z a k á c s pucolás
k ö z b e n b e e jte tte .

S ürgős Abdusalem Dehoti *

V a sv á ri A nna ra jz a

A tréfás történeteket kedvelő perzsa sahnál egy al­

kalom m al az ostoba em berekről folyt a szó.
— Egy városszerte ismert ostobával kellett találkoz­
nom — kezdte elbeszélését a sah egyik vendége. — El­
határoztam , hogy megtréfálom, ezért a kabátom ba el­
rejtettem tíz tyúktojást.
M ikor az ostoba megérkezett, így szóltam hozzá:
„Találd ki, mi van a kabátom ban! H a megmondod, ne­
ked adom a tyúktojásoknak a felét. Mond meg, hány
tojás van a kabátom ban és m ind a tíz a tied lesz!”
— Az ostoba jajveszékelve könyörgött: „O, szom­
széd uram, nem vagyok én Allah, hogy kitaláljak vala­
m it, am it nem látok. Mondj legalább valam i ism ertető­
jelet!”
— „Figyelj hát, válaszoltam, kívül fehér, belül sárga.”
„Megvan, k iálto tt fel az ostoba. Biztosan sárgarépa
fehér retekkel körítve!”
A vendégsereg hangos nevetésbe tö rt ki. Legjobban
a sah nevetett. M ikor m indenki kim ulatta m agát és
csönd lett, a sah az elbeszélőhöz fordult, s m egkér­
dezte:
— Tulajdonképpen mit re jte tté l a kabátod alá, am i­
vel így kínoztad azt a szerencsétlen ostobát?
— H o v á , h o v á a z z a l a s o k p é n z z e l?
— ÚJ e s z p r e s s z ó t é p ít a v á l l a l a t u n k a S ó u t c a h a t b a n . F ordította: Hollósi Tibor
— É s m é r t ro h a n úqv?
— M e r t a Só u tc a h a t o t m á r n o v e m b e r b e n l e b o n t j á k . * A bdusalem D ehoti iráni sz a tirik u s író.
 K ié a b olt ?
A z e m b e r .elindul a M úzeum
k ö rú to n , s n é ih 'is s e jti, m ilyen
iz g alm as já té k b a n lesz része,
h a a c é g tá b lá k a t k e z d i néze­
g e tn i. M ég a kereskedelm i jo g ­
b ó l em lékszem , h o g y m inden
ü z le t k ö te le s fe ltü n te tn i: m ivel
fo g lalk o zik és k i a c é g tu la j­
donos. E zzel szem ben egész sor
ü z le t cégjelzése h iá n y o s, v ag y
n e m le h e t eligazodni r a jta .
I t t v a n p é ld á u l a M úzeum ­
k e r tte l szem ben egy négykira-
k a to s , k ih a ltn a k lá tsz ó üzlet-
helyiség. A z eg y ik a b la k rózsa­
szín fü g g ö n y e m ögül egy zöld­
csíkos k is zsá k , feh ér övszalag-
te k e rc s és eg y b e fő ttesü v e g
k a n d ik á l k i. A z a jtó n ez a fel­
ir a t o lv a s h a tó :
N y itv a :
re g . 8 ó -tó l d u. 5 ó-ig
s z o m b a to n ’/ ,2-ig
D e m ily e n ü g y b en , m ié rt és
k i t a r t j a n y itv a ?
P á r p e rc n y ire in n e n , a T a ­
n á c s k ö rú to n szép m o d e m
ü z le t. C sak a k ir a k a t á ra ib ó l
és fe lira ta ib ó l d e rü l k i, hogy
o p tik a i és fén y k ép észeti c ik ­
k e k a d á s-v é te lé v e l foglalko­
zik . D e k i? M ert c ég tá b lája
nincs.
T o v á b b sé tá lo k a T a n á c s k ö r­
ú to n . A v á ro s h á z a üzletsorai
k ö z ö tt egy k ir a k a tb a n a sz p a ­
rá g u sz o k , k a k tu s z o k , cserepes
v irá g o k . M aszek v a g y V irá ­
g é rt? — te sz e m fel a k é rd é st
m a g a m n a k . K eresem az ü zlet
fö lö tti c é g tá b lá t. M eglepeté­
sem re eg y b o ld o g u ltem lék ű fé r­
fi- és n ő i d iv a tü z le t m e g k o p o tt
b e tű it és h a t kainpósszöget
ta lá lo k .
R ácz E rzsébet
Néhány szó
a hangos Marikáról
A Rákóczi ú t 15-ben is
szeretik a lakók a jó ze­
nét. Élvezik ezt n a p m int
nap a „M a rik a ” eszpresszó
kerthelyiségéből. De a jóból
is m e g á rt a sok. Főleg éjfél
u tá n , a m ik o r a ren d elet sze­
r in t „ M a rik á n a k ” m ár rég
a lu d n ia kellene. R endelet
ide, re n d e le t oda, legtöbb­
ször m ég egy ó ra u tán is
szól a zene és a dobos olyan
szóló-koncertet rendez a
„M arik a" u d v arán , hogy
egy gépállom ás tra k to r­
p a rk ja is m egirigyelhetné.
A lak ó k rek lam áció ja és
zúgolódása u tá n rendsze­
rin t leáll a zene, de az
egész k a v a lk á d k in t a R á­
kóczi ú to n folytatódik az
utcai fro n t nem csekély-
bosszúságára.
Jogos a lak ó k n a k az a k í­
vánsága, hogy a „M arika”
is ta r ts a m eg a záróraidőt
és a rend ő rség pedig b írsá ­
golja m eg az éjszakai csend­
h á b o rító k at.
j Cí a
1 keceli postaszekrény története
A k e celi M agyar
u tc á b a n levő p o s ta ­
lá d á b a h iá b a d o b ­
n a k ra n d e v ú r a ösz­
tö k é lő szerelm esleve­
le k e t. A prózaib b
to tó - és lo ttó szelv é­
n y e k e t sem ta n ác so s
b e le e jte n i. A lá d á t
u g y a n is n e m ü rítik
k i. P o n to s a b b a n : ö t,
h a t n a p ig , n éh a egy
h é tig szo m o rk o d n ak
a le v e le k a lá d á b a n .
A k i a k iü ríté s m u n ­
k á j á t végzi, egysze­
rű e n f itty e t h á n y a
k e c e li p o s ta v ezető­
jé n e k u ta s ítá s á ra .
H iá b a fig y e lm e z te t­
té k ő t tö b b s z ö r is, a
M a g y a r u tc a i tra fik
e lő t t le v ő szek rén y ­
b ő l n e m veszi k i a
le v e le k e t.
Í g y a z u tá n m e g ­
tö r té n ik , hogy a h é t­
fő n b e d o b o tt lo ttó -
sz e lv é n y b irto k o sa
a z é rt d ru k k o l, hogy n e
n y e r je n , m e rt h a v é ­
le tle n ü l ö tö s ta lá la ta
le n n e , a fő n y erem é­
n y e n k ív ü l a g u ta is
m e g ü tn é , hiszen egy
fillé rt se k a p n a .
A D ivatcsarnok k ü ld ö ttsé g e
a leg m ag a sa b b h ely en
— Ú q y l á t s z ik , m i n d e n h i á b a . . . N in c s a z a z i s t e n , a k i
k i t u d n á k ö l t ö z t e t n i a P á r i z s i A r u h á z f e ls ő e m e l e t e i r ő l
a k ö n y v ra k tá rt . . .
A M agyar u tc a i
tra fik o s , a k in e k k é ­
ré s é re 1949-ben a
b o lt a jt a ja m ellé a
p o s ta lá d á t felszerel­
té k , m in d e n t e lk ö ­
v e t, ho g y n a p o n ta
ü ríts é k k i a lá d á t.
E l j á r t a p o s ta v e ­
z e tő jé n é l, a z u tá n az
e g y é b k é n t a g ilis ú j
p o sta m e ste rn é l, a I t t az ideje, ho g y
S zegedi P o s ta ig a z g a ­
tó s á g o n , a b a ja i k ö r ­
z e ti p o s ta h iv a ta lb a n
-— ere d m é n y te le n ü l.
M e g a d tá k u g y a n a
n a p i ü ríté s id ő p o n t­
j á t , vizsgálat is t ö r ­
t é n t , ö tn a p o s le v e ­
le k e t is ta lá lta k b e n ­
n e , d e h iá b a v a n m á r
(—»»■) Nem tudsz rája m it felelni,
S ándor K ároly r a y a
szigorú u ta s ítá s , h iá ­
b a v a n p o n to s id ő ­
p o n t — ü ríté s n in c s.
A z tö rté n ik , a m i t az
ü ríté sse l m e g b íz o tt
p o s tá s a k a r.
L eh et, ho g y v a ­
lam i fo g a d a lm a t t e t t ,
le h e t, hogy o ly a n
v a llá si szek ta ta g ja ,
am ely n ek h ív e i c sa k
eg yszer egy h é te n
n y ú ln a k levélhez, d e
a z is leh et, h o g y h a ­
ragszik a tra fik o s ra .
A z ok nem é rd e k e s
és nem fo n to s. E l ­
le n b e n n e m c sa k é r ­
d ekes, h a n e m fe l­
h á b o rító is, h o g y h á ­
ro m h iv a ta l h iá b a
intézk ed ik , m ert
eg y ik b e o s z to ttju k
s z a b o tá lja az u t a ­
s ítá s t.
végre re n d e t c s in á l­
ja n a k K ecelen! V ag y
ta lá n a rr a v á r n a k ,
h o g y ebb en a k is
p o s ta lá d a -ü g y b e n a
közlekedés- és p o s ta -
ü g y i m in is z te r sz e ­
m élyesen in té z k e d ­ napestig.
jé k ?
Fogas kérdést rejt az egyik.
Mondd azt: — Elég mára
ennyi.
Maradt egy s más. . .
x (hogyha élünk),
É R R É M A J D MÉG
V IS S Z A T É R Ü N K !. ..
S z a k s z ó tá r
A k it a sors sújtó keze
Felelősnek behelyeze,
Versikémmel talán jól jár.
ím e néki a szakszótár.
í
. . .Jön az ügyfél, hangja des.
Gyanakodva száz felé les.
Bemondja az aktaszámot,
S te az aktát nem találod.
Mondd: — Sajnálom,
sietnem kell.
TELEFO NO N K E R E SSE N
FELI
2
. . .Erőszakos
megrendelő
Sürgeti, hogy
teremtsd elő
Azt, am i éppnincs raktáron,
íg y nyugtasd
meg: — M ára
várom,
Holnapra még nem Ígérem,
TESSÉK M A JD B E N É ZN I
KÉREM !
3
. . .Megbízóid követelik,
Hogy „tettekkel” segíts nekik.
Ez az érték, tett a lényeg.
Mondd híveid seregének:
— Tenni fogok, itt a kezem,
■
A Z Ü G YÜ K E T — SZÓ VÁ
TESZEM !
4
, , . . .Hozzászólás” tart
(K . T ó th )
«■
—
Babakocsi ballada
E g y sz e r ré g e n lá tta m eg y
C haplin film e t, am ely b en a
nagy k o m ik u s k is a u tó ja m a g á ­
tól s z é te s e tt. E r r e g o n d o lta m ,
a m ik o r a k islá n y o m részére
v á sá ro lt 1100 fo rin to s b a b a ­
kocsi e g y h é t u tá n , n a p i 400
m éteres s é ta é s 3,5 k g te rh e lé s
m e lle tt fe lm o n d ta a szo lg á­
la to t. A k é t első k ereke össze­
tö r t, m e r t a c sa p á g y a k s e le jt-
ö n t v é n y b ő i k é sz ü lte k . A ceg­
lédi K o s s u th té r i J a v ító K T S Z
129 f o r in té r t m e g ja v íto tta .
H a r m a d n a p az ö s s z e ta rtó ­
c sa v a ro k is m e g la z u lta k és
ú ja b b b e a v a tk o z á s n é lk ü l a
kocsi m á r ré g e n a to m ja ira h u l­
lo tt v o ln a sz é t. A ja v ítá s e z ­
ú tta l 30 fo r in tb a k e rü lt.
A k o c s it e g y é b k é n t a r a j t a
levő c ím k e u tá n ítélv e az E g r i
G y e rm e k k o c sig y á rb a n heve­
n y é sz té k össze.
M ié rt n e m végeznek le lk i-
ism e re te se b b sz e re lő m u n k á t a
g y á rb a n ?
Wimmer József
C egléd, K ö z tá rs a sá g u . 2;
 g O ß s fW tfP , Ásatások egy gyár udvarán S ch w ott L ajos rajza

Elhatároztam , hogy bérletet vál­

tok az Á llatkertbe. E nnek kapcsán
ism erkedtem meg K örtési Pállal.
Egy Rákóczi úti fényképészhez ké­
szültem benyitni, am ikor megszólí­
tott:
— Bocsánatot kérek . . . — hebegte,
s m áris elhallgatott.
— Parancsol? — néztem rá nyá­
jasan.
— ö n ugyebár le a k a rja fényké-
peztetni m agát? Ugyebár, kérem?
— Igen. B érletet váltok és fény­
kép kell hozzá.
— K érem szépen, ne tessék be­
menni . . . én olcsóbban megcsiná­
lom . . .
M ár rokonszenvet éreztem iránta.
Némi részvétet is.
— ö n állásnélküli fényképészse­
géd?
— Nem — felelte — arcképfestő
vagyok.
Néztem rá. Bám ultam .
— K érem — suttogta szaporán —
uraságod így spórolni fog. Annak a
bérletnek pedig mindegy, hogy fény­
kép, vagy olajkép van benne.
— Igen . . . igen . . . n ad e egy fest­ M eglepő táb la
m ény mégis csak furcsa. K a já n T ib o r rajza
— M ajd utánozni fogom a fénykép
stílusát, csak szürkével és feketével
festek . . . és semmi m űvészi nem lesz
benne, attól ne tessék félni, hideg és
élettelen lesz, m ajd egy kicsit bam­
bára is csinálom, úgy fog kinézni,
m int egy gyorsfénykép.
— Sorsfénykép — szaladt ki a szá­
mon.
Bólogatott, vonogatta a vállát, hu­
zigálta a szája szélét.
— M ondja csak — kérdeztem —
hogy ju to tt a gondolatra, hogy így
keresse a kenyerét?
Szégyenlősen mosolygott:
— Van egy barátom , tehetséges
muzsikus, filharm onikus zenekart is
vezényelt már. Most hogy minden­
honnan kiesett, falun próbál meg­
élni.
— Egy filharm onikus karmester
falun? Hogyan?
— Községről községre já r és kéri,
hogy ő dobolhassa ki a híreket. Még­
is csak más, h a egy képzett muzsikus -M in d e n fé le
dobol, m int egy zenében tanulatlan
kisbíró. Sok embert az undor tart vissza Milyen megalázó érzés lehet meg-
Ebédelni vittem a festőt hálából az önismerettől. mászott hegycsúcsnak lenni!
a jó ötletért. M ásnap pedig megvál­ *
*
tottam a bérletet az Állatkertbe.
Most m ár nem félek a jövőtől. Ha Sértő alábecsülése X. képességei- Egy óvatos atomtudós így tölti ki
m inden kötél szakad, beállók humo­ nek, jha azt m ondják róla, hogy m eg- a kérdőíven a „foglalkozás’ -rovatot:
ristának a kacagó hiénához. van a magához! való esze. Nem! ö atom fizikai munkás,
Z o r d T ih a m é r magához való zseni. F. L.

" -A három kiskirályok Gépkorszak

— M on d ja a z t , h o q y „ A ” . . . Ifi
 M agyarázat az E N S Z ren d k ív ü li közgyűléséhez
Szegő Gizi rajza

B ürokrácia
K a já n T ib o r ra jz a V J

Vfl
KIMUTATÁS

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK
ÉS IPARM ŰVÉSZEK SZÖ V E TSÉG É
BUDAPEST VII. KEPIEiZ-UlCA S í. I. ÍM Anyja leánykori neve
T E L t f 9 h i 4 2 C -1 4 S S z á rm a z á s a :________

Apja n e v e ;_

Apja fo g la lk o zása:
S z a k s z ó tá r L akás: _____ ____

F o g la k o z á s : ___

C saládi á lla p o t: ___

Feleség n e v e :__ ___

M A T yl i u m o r o s . s z a t ir ik u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k ia d á s é r t f e l e l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Igaz-

Q Tc ! ~ i<n * Zi a ? 4 q ; , ^ U da P; * t-, V ' 1,1- ® y u ,a l P á l u tc a 1 4 ‘ T e 1.: 3 3 5 - 7 1 8 . - K ia d ó h iv a t a l: V ili., B la h a Lu z a t é r ! .
K o -Ufh Iiu '., 4!2 ~ n ^ ' _ J ? rjeJ z tl f P o s ta K ö z p o n ti H írla p Irod a 1 8 0 - 8 5 0 , e l ő f i z e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 — F t
K o s s u th N y o m d a , Bi a p e s t , V ., H o n v é d u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0
 P u sz ta i P á l r a jz a

— Na, szép kis osztályt kaptam, mondhatom, senki nem nyert szép ség v ersen y t, . ,

Útnak indultak a fecskék
M indent az eszpresszóban
— O da na t e s s é k ü ln i, m e r t o d a r ö g t ö n j ö n n e k a m i n i s z t é r i u m b ó l f e g y e l m i t t a r t a n i . . .
K orszerű reggeli
P u sz ta i P á l r a j z a
Arkadij Vasziljev
C /f a.
Kaján T ibor rajza A művészeti dolgozók házában
m egüresedett egy lakás. K etten n y ú j­
tottak be rá igénylést: Grecsiskin
festőművész és Zagornij, a költő. A
költőnek jobbak voltak a kilátásai.
Leghathatósabb segítségének azt a
beszélgetést tekintette, am elyet a
napokban a tanács végrehajtóbizott­
ságának az ülésén az elnökkel, Iván
Szemjonovics M axim ovval folytatott.
A tanácselnök jó ak aratú an moso­
lyogva m ondta a költőnek:
— Ne félj sem mitől, am íg engem
látsz — tiéd lesz a lakás. Én m agam
veszem az ügyet a kezem be. Az ülés­
re csak formaságból tű ztü k napi­
rendre a kérelm edet. De m ondd, le­
het széllel szemben fütyülni? Ugye,
hogy nem le h e t. . .
Az értekezlet előtt m indkét igénylő
az előszobában ült. G recsiskin a tit­
kárnő m ellett legyeskedett, valam it
sugdosott a fülébe s közben m érge­
zett nyilakat lövöldözött a tek in teté­
vel vetélytársára. A boldog költőnek
még a m ája is röhögött, átszellem ült
arcán habkönnyű mosoly játszado­
zott. Am ikor behívták őket az ülés­
terem be, az elnök így szólt:
Szűr-S zabó Jó z s e f r a jz a — H allgassuk meg először a költőt.
Zagornij elöljáróban m inden tehet­
ségét latbavetve csepülte jelenlegi
lakását. Iván Szemjonovics bóloga­
tott, sőt még m aga is beleszólt, hogy
a költő ja v á ra billentse a mérleg
nyelvét:
— Egy szűk odúban lakik, kérem,
nem em bernek való . . .
Am ikor a költő saját m un k áján ak
az értékelésére té rt át, kijelentette:
— A versírás végeredm ényben
nem csizm atalpalás. Különleges lelki­
alkat, tehetség kell hozzá és meg­
felelő környezet.
Iván Szemjonovics nem ad ta meg
a szót G recsiskinnek, ő m aga vonta
le a következtetést:
— Ügy gondolom, G recsiskinnek
kell kiu taln u n k a lakást, Zagornij
elvtárs még várhat.
Így is határoztak.
A rejtély kulcsa abban állt, hogy
Iván Szemjonovics M axim ov fiatal
korában m aga is csizm adia volt.
_____ Oroszból fordította: P o gon yi A ntal
i
V alahova csak te n n i k e ll! , E g y e lh an y ag o lt külvárosi
S chw ott L a jo s rajza m ozi
S á n d o r K á r o ly r a jz a
— A t e r e m t é s i t ! M ié rt t e s z i k e z t a z
ú tb a ? !
— M e rt m á r n em f é r a k ú tb a ,
 J é - 'k u k k F E J L E T T K E R E S K E D E L E M
M észáros A n d rá s r a jz a

W núuf-
A z egész v ilág sajtó h e te k óta azzal
a bizonyos je le n té sse l foglalkozott,
am elyet egy ötös b iz o ttsá g ad o tt a
m ag y ar „ügy” -ről az E g y e sü lt N em ­ A *** cy*. m
zetek S zervezetének. Í r j á k eztet, ír ­
já k aztat, de b á rh o n n a n is nézzük r\ V *
a dolgot, egy té n y : ügyes, ta lp ra e s e tt
g y erekek ezek az ö tö sik re k , m e rt k i­
ta lá lta k egy jó trü k k ö t, am ely szé­
dü letes p e rsp e k tív á t n y it az élet és
tu d o m án y m in d e n te rü le té n .
A bizottság ta g ja i u g y a n is az októ­ ___ 7 VÍJ v « \r~~ vti
beri esem ényekkel k a p c so la tb a n ki­ 1=^ VJ —
zárólag a m a g y a r n é p i d e m o k rá c ia és T v N
K/rA /
a szocializm us e lle n sé g e it k é rté k
meg. hogy a d ja n a k e lfo g u la tla n szak-
vélem ényt a tö rté n te k rő l. Ezen az
alapon n y u g o d tan á t le h e t íra tn i az
egész tö rté n e lm e t. A f ra n c ia fo rra ­
dalom hiteles tö rté n e té t azokkal az
a risz to k ra tá k k a l kell m e g íra tn i, a k i­
k et lefejeztek és H u n y a d i Já n o s v i­
tézi te tte it a török tö rté n e le m b ő l kel­ S z e n tis te n , m ily e n p u lt ez?
lene ta n íta n i a m a g y a r gyerekeknek. K o r s z e r ű . E z a ló l a d j á k a k r e d e n c e t
A fasizm us le v e ré sé n él is e lh a m a r­
k o d ta k d o lg u k at az ille té k e se k . A n á ­
cizm us h ite le s tö rté n e té t G öbbels- Bürokrata a sportpályán
szel k e lle tt volna m e g íra tn i és akkor
nem k e lle tt volna le c s u k a tn i azt a
sok n ém et táb o rn o k o t, m ie lő tt újból
táb o rn o k o k lettek . H a e z t a m ódszert
követnénk, so kkal jo b b a n lennénk
tá jé k o z ta tv a o rszág u n k d olgairól is.
A m a g y a r irodalom h e ly z e té rő l Aczél
T am ástól kellene é rté k e lé s t k é rn i és
P u sk ás Ö csitől kellen e m egkérdezni,
m i újság az M L SZ -ben. A z sem len ­
ne éppen é rd e k te le n , h a m e g tu d h a t­
nán k , mi a vélem énye A u g u sz ta fő­
hercegasszonynak a te rm e lő sz ö v e tk e ­
zetek ú j ala p sz a b á ly airó l.
T ovábbá, h a egy z se b to lv a j kilopja
a zsebem ből a p é n z tá rc á m a t és m aga
a to lv aj azt á llítja , hogy n em lopott,
engem m á r nem is k ell m egkérdezni,
m e rt abból csak elle n tm o n d á so k sz á r­
m aznak. a m ik z a v a rjá k a nyom ozás
igazságos m en etét. És h a a feleségem
az egész v ilág s z e m e lá ttá ra m egcsal
engem legjobb b a rá to m m a l, a G uszti­
val. elég, h a G u sztit k é rd e z e m meg.
igaz-e, és nem a világot, am elynek
sem m i oka sincs, hogy h a z u d jo n n e ­
— M e g á llju n k ! 2 0 3 a c s ú c s , t ö b b r e n i n c s k e r e t ü n k !
kem .
Ilyen fo rra d a lm i ú jítá s s a l a já n d é ­
kozta m eg a v ilágot az ötösbizottság,
am elynek egy A n d e rse n n e v ű dán
ú rie m b e r a feje. Félő a z o n b a n , hogy
e n n ek az A n d e rse n n e k a m eséi néni
lesznek örö k életü ek , m e rt Pistike,
am ik o r a p u k á ja teg n a p m egkérdezte
tőle, elm esélje-e n ek i e la lv á s előtt az
E N SZ -bizottság je le n té s é t, így felelt:
„ In k á b b a »-Csúf kis k a c sá t« m eséld,
apuka, azt legalább n e m a Kővágó
bácsi ír ta ."
(gb.)

.«
Alva Nichols, ifjú autóvezető
összeütközött egy m ásik gépkocsival
a kansasi Eldorádóban. Eszm életle­
nül szállították az egyik helyi kli­
nikára, ott a rendőrség utasítására
vért vettek tőle, hogy m egállapítsák,
nem ivott-e alkoholt az illető.
Most Mr. Nichols 75 000 dollárra
perelte be a klinikát, am ié rt 6 és fél
köbcenti v ért engedély nélkül eltu­
lajdonított tőle, s nem szolgáltatta .1
vissza .. .
 A legújabb fiatalítószer
E q y ik m é h e c s k e a m á s ik h o z : N é z d , h o q y
m ú l v a jó l f o g j ö n n i n e k i a m é h - p e m p ő ! . . ,
Toncz Tibor rajza Néhány piaci megfigyelés:
A zöldséges pulton elöl gyönyörű
áru látható, hátul kevésbé gyönyörű.
Elöl v an az ábránd, h á tu l a valóság.
Elöl van az az áru, am ely m egtetszik
az em bernek, h á tu l az, am elyből
adnak. S azért kell megbecsülni a
kevésbé szép árut, m e rt az megkap­
ható. M it ér a tü n d é ri szépség, h a
hozzáférhetetlen?
A kofát szabad kifogásolni. Nem
sértődik meg, ha azt m ondják rá,
hogy rendetlen, kócos, ódivatú, poli­
tikailag fejletlen, vagy csúnya. De
aki azt mondja, hogy az áru ja nem
szép, az nézze meg m agát!
A dinnye örök rejtély. A dinnye
képm utató, m int az em ber, nem tu d ­
ni, m i van a belsejében. A külseje
csalóka jelenség, a benső lényeg re jt­
ve van. Ez a „D innye an sich”.
Aki szereti a szépet, az lehetőleg
a legelső árusnál vásároljon be. U tá­
na já rja végig a csarnokot, s látn i
fogja, hogy m inden á ru szebb, m in t
am ilyet ő vett.
Az egyénileg áru sító kofa még a
gyengébb á ru já t is vonzóvá tu d ja
k a p á ló d z ik ! B ezzeq m a jd hú sz év tenni azzal, hogy d rágábban adja.
*
Engedjék meg, hogy visszatérjek a
szem ét kérdésére. A szem ét nézetem
szerint még sokáig lesz napirenden,
s épülő, szépülő fővárosunk utcáin.
Azt tapasztalom, hogy kevés a sze­
m étkosár. Ezzel ta lá n az az elgondo­
lás, hogy ami ritka, az egyben érté­
kes is, s a közönség jobban megbe­
csüli a szem étkosarat, h a csak kevés
van belőle, m int a gyém ántból? K ét­
ségtelenül szép lenne, h a az em be­
rek papírgalacsinnal, le já rt villamos-
jeggyel, kukoricacsutkával a kezük­
ben sorban álln án ak a szemétkosa­
ra k előtt, s aki esetleg előrefurakod-
na, dühösen bélyegeznék meg: „Maga
most jött, tessék a sor végére állni!"
M egfigyeltem azt is, hogy a sze­
m étkosarak körül ren g eteg a szemét,
am i az em berek jószándékát bizo­
nyítja, egyben azonban azt is, hogy
a főváros lakosságának célzó képes­
— iq y n e m le h e t sége még sok kívánnivalót hagy
g y e r e k e t n e v e l n i ! ... m aga után. f. L

4
 — De hiszen ez képtelenség!
— Pedig így van, ahogy mondtam.
Nem tudjuk eldönteni, hogy él-e,
Vagy meghalt. Egészen rendkívüli
eset.
— Dehát azt mondta az imént,
hogy bejár a hivatalába . . .
— No igen. Ez valóban elgondol­
koztató. Mert csakugyan bejár a hi­
vatalába.
— Hát ha bejár, akkor él.
— Az kérem valószínű, de nem
bizonyos. Mert ugyebár kísértet is
lehet. Ugyanis nem beszél.
— Nem beszél? T alán m egnémult.
— Igen, m ár gondoltunk erre is.
De úgy véljük, hogy h a erről volna
szó csupán, akkor m utogatna.
— Nem m utogat?
— Nem. É rtse meg végre, hogy
b e já r a hivatalába, elvégzi a m un­
k áját, de ezen felül az életnek sem­
mi jelét se m utatja.
— G rim aszt sem csinál?
— Nem.
— M ilyen az arca?
— M ozdulatlan, m int a halottaké.
— És piros legalább?
— Sápadt. Ez is a rra m utat, hogy
szellem.
— D ehát a szellem nem látható.
És m aguk lá tjá k őt, nem ?
— Persze, hogy látjuk. H a nem
látn á n k őt, biztosak volnánk benne,
hogy szellem. Az azonban m eglehet,
hogy olyan szellemmel állunk szem­
ben, akit látn i lehet, de ő nem lát l.t y ú k : — Na, m e n n y it k a p o tt m a g á é rt a kupec?
m inket. II. ty ú k : — ú g y h allom , két h ó n a p o t. . ,
— ö nem lá tja m agukat?
— Valószínűleg nem.
— Miből gondolják?
— M ert nem köszön. Nem gondol­
ja, hogy mégis csak ki kellene hív­
nun k a halottkém et? M ert egy kissé
kényelm etlenül érezzük m agunkat.
A nők félnek is tőle.
— Várjon csak! Táplálkozik?
Sohasem látjuk enni.
— És dohányzik?
— Amíg élt sem dohányzott.
— Hm.
— Na látja. Pedig ezt a kérdést el
kéne dönteni. Mert ha nem él, illő,
hogy eltemettessük.
— Sajátságos. Szóval jön-megy,
dolgát elvégzi, de nem beszél, nem
dohányzik, nem nevet, nem muto­
gat, arca mozdulatlan és sápadt. Így
van?
— Pontosan így. Mit tegyünk?
— Várjanak türelemmel. Az illető
még nem döntötte el, hogy tavaly
októberben forradalom volt-e, vagy
ellenforradalom.
o Taki László
 M o d ern T ajgetosz
Vasvári Anna rajza

L á to m :
hatvan éves az én tisztelt barátom!
Ez ő ?
E z a ritka hajú kedves csecsemő?!
Hol itt
a sok év, miről a rádió vonít t!
É n hát S bábot
biz’ m ásként mérem éveinek számát! szült akkorát, minőt senki se látott.
E z itt 8 m ennyi
egy csecsemő titán, k i verset eszik! fonalat lehet e bábból levennit
Evett Tudja
annyit, m in t egy selyemhernyó - levelet! az 2sten/- M erí ^ ötven éve fu tja ,
De ám Selyem­
— M e g lá tju k , é l e t k é p e s - e ? . . . annyit, am ennyi van ezer szederfán! fonál, mely sosem fogy el, — egyre
terem!
Nézed,
ö n tu d a t s rémült szemednek a mesét idézed!
V árnai György rajza
Mesél,
— rtií antik bika-isten kedvesét,
K i is
a barlangba fonállal ment, — de k i is
Jutott
szerencsésen, s a rút isten elbukott!
Most már
így vezetgess m inket is tovább, Oszkár!
Szavad
fonalán haladjunk, amerre szabad
8 tiszta
ég leng n ekünk, ahogy költőd megírta:
Karinthy,
ki híveit újra meg újra meginti.
Általad,
hogy am íg szavad zeng: a lélek
szabad!
Nekem
is így mondd m ajd el győzelmes
énekem!
1 957. m ag. 1 9 -é n , d u , fé l 61 ó r a t á j t , u
r á d i ó h a l lg a t á s a k ö ah e n ,

— M o n d ja k é r e m , a z a z ú r, a k it o ly a n r e m e k ü l k is z o lg á ln a k , e lle n ő r ?
— K ik é r jü k m a g u n k n a k ! N á lu n k ily e n t a lp n y a lá s n in c s ! Ez a z ig a z g a t ó a p ó s a ! F üsi József
 NEHÉZ M U T A T V Á N Y
Gerő Sándor rajza

( í i y L í k EZfS V an n ak ily e n e k ...

S z ű r-S z a b ó J ó z s e f r a j z a
S zíjo n VÍbTŐL $ZfZoM£Zp£Tl 6-

Vége hát minden tragédiának...

a szezonnak is végleg vége lett,
a nézőteret takarítják
és zápor hull a zsinórpad felett.
Öltözőkben árva tükör ásít,
paróka, festék most nyugodni tér,
a társulat is szerte-széled, —
lobogva égni őszig nincs miért.
Fegyverét a kritikus levágja,
(nem fű ti bunkóját már küldetés), f u_,
de sóhajt ő is, m in t a többi:
— „Ó nyári szünet! Édes pihenés!”

— „Vége hát minden tragédiának. . .

Egy kis kikapcsolódás kellene”
kiált önfeledt mámorában
Hamlet atyjának fáradt szelleme.
Rómeó is véle együtt zeng így:
— „Vár hűs habokkal rám a Balaton:
É s indulás előtt csak százszor
lépnek fel még a nyári színpadon.
‘ Sganarelle ? ő kabaréban táncol. . .
(Reá ne fogd, hogy ocsmány
hitszegéé. .
hisz sóhajt közben m int a többi:
1/ — „Ó nyári szünet! Édes pihenés!”

Vége hát m inden tragédiának...

Megszűnt az estelenti rút robot.
iff És szól Izm éne elmerengve:
— „Atyám e nyáron haknizni fogok.”
Szerteszéled im a társulat ma,
akad akit Párizsba visznek el,
kinek nem ju t külföldi turné:
vetekszik érte M ád és Pócsmegyer.
Van kit espresso fakaszt a dalra, '/
Szerencsefire vár a film ezés.. . \ J
De szeptemberben így sóhajt mind:
-— „Ő téli évad! Édes pihenés!”
— M it c s i n á l o t t f e n n , B la z s e k ? !
— T u d ja , é n v a g y o k a v á l l a l a t n á l a v i l l á m h á r í t ó . . .
C sajági János xxxrrttK T ö,
 I
Pillantás a jövőbe
K
inek ne fordult volna meg m ár a fejé­
ben az a gondolat, hogy mi lesz hol­
nap, holnapután, azután, m i lesz száz
év m úlva, ezer év m úlva, százezer év múlva.
Ez a kíváncsiság h ajto tt engem is, am ikor
egy alkalom m al rászántam m agam at arra,
hogy k irán d u ljak 101 957-be, ami nem meg­
vetendő időbeli távolság. Hogy m ilyen mó­
don juto ttam el a messze jövőbe, annak
részleteivel nem untatom az olvasót, hiszen
nem az utazás a fontos, hanem a m egérke­
zés, a cél, a helyszíni élmények.
M indjárt az általános kép nagyon elked­
vetlenített. Nyoma sem volt égbenyúló palo­
ták n ak , em eletes utaknak, repkedő csodák­
nak, titokzatos fényeknek, mozgó városok­
nak, s fájdalom , de egyetlen fia robotem ber­
rel, em berszabású autom atával sem talál­
koztam.
K opár, k ihalt vidékre jutottam , m ajd egy
teljesen elvadult erdő mélyén találkoztam az
első em berrel. B arlangban lakott az illető,
faggyúmécsessel világított. Testét állati bőrök
tak arták , a hom loka azonban magas, boltoza­
tos volt.
Nagy ég, gondoltam
m agam ban, h át ide
ju to ttu n k ?
Nem volt ugyanis
kétségem afelől, hogy
az em beriség elérkezett
a történelem utáni idők­
be. És ennek mi voltunk
az okai! Sok borúlátó
próféta előre lá tta ezt a szörnyű sorsot. Nem­
csak ű rh ajó és narancsterm ő sarkvidék in­
tegetett az em beriség felé, hanem az atom­
háború pusztítása is. M ert mi tö rtén h etett?
V alam ikor a huszadik, vagy a huszonegyedik
században kitört a nukleáris világháború, az
em beriség m ajdnem teljesen kipusztult, a
Föld lak h ata tlan n á vált, és sokezer, sok tíz­
ezer év m úlva valam elyik távoli barlang­
lakó törzs, am ely isteni csoda folytán elkerül­
te a sugárhalált, lassan terjeszkedni kezdett
a Föld felszínén, persze kezdetleges, neander­
völgyi színvonalon.
Szégyenkezve és bűntudattól eltelve álltam ,
m ajd végül bátorságot vettem , s mentege-,
tőzni kezdtem kései em bertársam előtt. En­
gem ne hibáztasson, ne higgye, hogy én va­
gyok az oka. Békeházban laktam , békebizott­
sági tag voltam, tiltakoztam a nuk leáris kí­
sérletek ellen, sajnos, hiába. Engem is lehan­
gol, hogy így esett a dolog.
Legnagyobb meglepetésem re a jövő em bere
gúnyosan hallgatott, m ajd fejcsóválva ennyit
m ondott:
— Szerencsétlen ősember! H át valóban
semmi érzéked sincs a fejlődéshez, a haladás-
„Dteight D. Ei­
senhower, az is­
mert amerikai gol­
fozó, aki szabad
idejében az Egyesült Államok el­
nöke, újabban horgászni akar.”
Így kezdi cikkét Cassandra, az is­
m ert angol újságíró és beszámol a r­
ról, hogy m ilyen óriási előkészülete­
k et tesznek a new porti horgászhe­
lyen, ahol Eisenhow er horgászni fog.
Külön bizottság alakult a halállo­
m ány előkészítésére, s a bizottság
elnöke George Lawton. Mr. Law ton
vállain nyugszik az a felelősség,
hogy h arap-e hal az elnöki kukacba,
vagy pedig szégyenben m arad az
hoz? Valóban nem vagy képes felism erni azt
az óriási utat, am elyet az em ber m eg tett a
m ankók korától egészen a diadalm as m áig?
Z avartan néztem körül, m ajd azzal a fél-
szegséggel, amely a meggyőzésre váró em be­
re k sajátja, szótlanul várakoztam .
— Látod azt a fo rrá st? — m u tatott fel a
jövő em bere a hegyoldalba. — V alaha óriási
vízművek, víztornyok, bonyolult csőhálózatok
voltak szükségesek ahhoz, hogy az em berek
ne h aljan ak szomjan. Mi pusztán em beri erő­
vel meg tudjuk oldani ezt a feladatot.
— Vagy itt van a ruházatom — m u tato tt
m agára. — A ti korotokban az orm ótlan,
egészségtelen, füstös gyárszörnyetegek, gépek,
laboratórium ok légiója szőtt, festett, v arrt,
hogy az em bereknek legyen m it fölvenniük.
Tudod, mi m it csinálunk? Agyoncsapjuk az
állatot, persze saját készítm ényű bunkónkkal,
s nem végeláthatatlan m unkafolyam atokkal
készült lőfegyverekkel, lenyúzzuk az állatot,
k iszárítju k a bőrt, s m ag u n k ra öltjük.
— No és a táplálkozás! Iszonyat és undor
fog el a rra a gondolatra, hogy volt kor, am ely­
ben vágóhidakon, hűtő­
házakban préselték,
preparálták, fo rralták ,
főzték, hűtötték, szárí­
to tták , füstölték, cso­
m agolták, bádogba
nyom ták az ennivalót,
m ajd szállították, osz­
tályozták, k irak tá k , el­
adták, s ki tu d ja, m i­
lyen végtelenül bonyolult úton k erü ltek ah ­
hoz, aki éhes volt.
Z avartan dadogtam:
— D ehát a k u ltúra . . . a könyvek . . .
A jövő em bere gúnyosan nevetett.
— Ide nézz, ősapám!
A sarokban néhány fából kifaragott betű
hevert.
— Tessék! — m ondta büszkén. — N ekünk
nincs szükségünk holm i m esterséges nyom tató
gépekre, szedőmasinákra. Kézzel is m e g tu d ­
ju k csinálni azokat a betűket, am elyekre
szükségünk van. A ti nyomorúságos korsza­
kotokban m illiárdszám ra jelentek m eg a
könyvek. Talán ennyire gazdag volt az em ­
beri szellem? K orántsem ! Csak voltak gépek,
am elyek mohón fa ltá k a kéziratokat, ezeket
a bestiákat táplálni kellett.
Növekvő büszkeséggel m utatott meg m in­
dent, am it ők m aguk kézzel készítettek, m in­
den gépi segítség nélkül!
Lassan én is m egértettem ennek a csodála­
tos fejlődésnek igazi értelm ét. M egilletődve
vettem tudom ásul, hogy elértük azt a kort,
am elyben az em ber fölöslegessé teszi a gépe­
ket.
F e lek i L ászló
egész Atlanti-óce­
án. A dolgot nem
bízzák a váksze-
rencsére, a halak
nem kerü lh etn ek a spontaneitás
uszályába. M inden nap egy mázsa
apró halat, g a rd á t szórnak szét azon
a nyolc helyen, am elyeknek egyikén
az elnök biztosan horgászni fog.
Ezek a kis h a la k odavonzzák azokat
a nagyobb h alak at, am elyeket aztán
m ár az elnöki horog vár.
Ha ezek u tá n az előkészületek
u tán is baj lesz, akkor m ár az FBI-
nek kell közbelépnie, m ert nyilván­
valóan szabotázsra izgatták a h ala­
kat. 9
 -^/ffpQ S P A /?/ j%pr6e'~1z.c>y6e
Televízió az új m űszaki üzlet
— Iq e n , m e r t k ö z e le b b v a n G rác K a ­
p o s v á r h o z é s a m ű s o r u k is a z iq a z i t e ­
l e v íz ió h o z , . .
T á v o l á ll tő le m , h o g y m e g b á n ts a m a
m e g y e s z é k h e ly ü k re jo g g a l büszke
m o g y i a k a t , d e m i n t h a a ,,V i r á g o s K a ­
p o sv á r” egy k ic s it m e g k o p o tt v o ln a :
h a lv á n y a b b a k a v irá g o k , ta lá n h e r v a d ­
ta b b a k is , m in t n éh án y évvel e z e lő tt
v o lta k . N e m a z é rt, m in th a a k a p o s v á ­
r ia k m o s t k e v é s b é s z e r e tn é k a v irá g o t,
c s a k é p p e n n e m j u t v íz a z ö n tö z é s re ,
s ő t m é g a z iv á s r a s e m m in d e n ü tt. H u ­
szo n k ét m illió k e lle n e a v íz h á ló z a t
r e n d b e h o z á s á r a . A k a p o s v á ria k s z e rin t
e n n y i p é n z n in c s is a v ilá g o n - m ár
m in t e r r e a c é lra . D e h á t s z e g é n y e m ­
b e r v íz z e l íő z , ha n in c s is : e g y -k é t
s z á z e z re s b e ru h á z á s s a l to ld já k -ío ld já k a
r o s s z a t. S e g ít e g y -e g y ú jítá s is : a .k a ­
p o s v á ria k e g y e lő re k ö lc s ö n b e já rn a k
e g y m á sh o z fü r ö d n i — a s z e rin t, a h o l é p ­
p e n v íz v a n . N é h a p i k n i k a la p o n . . .
A k is k e r e s k e d e lm i v á lla la t ig a z g a tó ja
u g y a n c s a k m e g r ö k ö n y ö d ö tt, a m ik o r k é t
tu c a tn y i d rá g a h ű tő s z e k ré n y t k a p o tt B u ­
d a p e s tr ő l. F é lt, h o g y n e m tu d ja e la d n i.
D e e g y ig a z g a tó s o h a s e le g y e n p e s s z i­
m is ta : a h ű tő s z e k ré n y e k p á r n a p a la tt
m in d e g y s z á lig e lf o g y ta k . P e d ig n é g y ­
ö te z e r f o r in t n e m k is p é n z , m é g h é t­
e z e r s e m k e v é s . E n n y ib e k e r ü l u g y a n is
e g y k is e b b v a g y n a g y o b b h ű tő s z e k r é n y . A
h á z t a r tá s g é p e s íté s e je ls z ó le tt a k a p o s ­
v á r i h á z ia s s z o n y o k k ö r é b e n . M e g n ő tt a
m o s ó g é p -ig é n y , p o rs z ív ó is e g y r e tö b b
k e lle n e . Ü g y lá ts z ik , h a v íz n i n c s j i s .
p é n z itt- o tt m é g is c s a k a k a d K a p o s v á ­
r o tt.
Pár é v v e l e z e lő tt e g y ic ip ic i h id a t
k e z d te k e l é p íte n i a K a p ó s o n . E z a h íd
v e z e tn e a k a p o s v á ria k h a rm a d ik p a r k ­
já b a , a J ó k a i- p a r k b a , a h o l p e s ti m in -
Fő a változatosság
P á k P é te r , a te k in té ly e s , k ö z tis z te le t­
így kezdődik a láncolás ben á lló líra i k ö ltő , a fia ta l, lo b o g ó h a jú
t i tá n , a k i tö b b s z ö r í r t m á r e g y m á s alá
rím elő s o ro k a t, m e g u n ta s a j á t v e rs e it és
h írü l a d ta a v ilá g n a k , h o g y s z ín d a ra b o t ír.
E v ilá g tö r té n e lm i fo n to s s á g ú e se m é n y
b e je le n té s e ó ta az ú js á g o k — k is z o rítv a
k ü lp o litik á t, k u lt ú r á t é s g y e re k m e s é k e t
— h é tr ő l h é tr e h o z tá k az ú ja b b s ú ja b b
é rte s ü lé s e k e t, in t e r j ú k a t, h o g y d r á m á ­
já n a k m e ly ik je le n e té t fe je z te m á r be
P á k P é te r .
T ö b b h ó n a p ig ta r tó c s ig á z á s u t á n az
o rsz á g m á r n e g y v e n e g y fo k o s lá z b a n
é g e tt. A ts z c s ta g o k , e g y é n ile g g a z d á l­
kodó p a ra s z to k , z á lo g h á z i b e c sü s ö k , s ír ­
ásó k , v é g re h a jtó k , csőszök, k is ip a r i d o l­
gozók, a d ó tis z tv is e lő k , te h e n é s z e k , v il­
la m o sk a la u z o k , csik ó so k , n y u g d íja s o k
e g y a rá n t a b b a h a g y v a h é tk ö z n a p i sz ü rk e
é le tü k e t, m á r c sa k P á k m e g s z ü le te n d ő
— H ova ro h a n ú q y , k u p e c ú r? y d a r a b já t v á r tá k .
— S z a l a d o k a z ő s t e r m e l ő e l é ... T u d ­ P á k e lk ü ld te d r á m á já t h a lv á n y lü a
ja , u d v a rla s s á q i v e rs e n y b e n v a q y o k . . . p a p íro n a M a g y a r T ra g é d ia S z ín h ázh o z .
H á ro m re n d e z ő , n é g y d r a m a tu r g o lv a s ta
tá ra s z e re tn é k fe lá llíta n i a v u rs tlit.
egy re csü g g e d t e b b e n a s z ín já té k o t, s
so­ A m í g a h í d n e m k é s z ü l e l, a d d i g n i n c s m iv e l e lu ta s ító k r itik á ju k b a n e g y ö n te tű ­
v u r s tli. A h íd p e d ig a z é r t n e m k é s z ü l e n m e g e g y e z te k , az ig a z g a tó ír t P á k n a k
e l, m e r t n e m d o l g o z n a k r a j t a . C s a k é p ­ egy g y ö n y ö rű le v e le t.
pen e lk e z d té k . Ezen m é rg e lő d ik az
eg ész D o n n e r-v á ro s, a m e ly e t e g y e lő re D rá g a M ester!
ro z o g a p ó th íd k ö t ö ssz e a m á s ik v á r o s ­ „ Ily e n m é g n e m v o lt” c ím ű d a r a b ja
ré s s z e l, é s m é rg e lő d ik K a p o s v á r s z ó r a ­ b á m u la to s , c s o d á la to s , f r e n e tik u s , p a ­
k o z n i v á g y ó fia ta ls á g a . C sa k é p p e n a
h í d é p í t ő k n e m m é r g e l ő d n e k , d e n e m is rá z sló , lá n g o ló , villo g ó , gőzölgő, dörgő,
é p íte n e k . O ly a n e g y s z e r ű ez, m in t a p o ­ v illá m ló , p e rz se lő , m e llb e v á g ó , a g y o n -
fo n .
* s ú jtó írás!!! N é h a a c s o d á lk o z á s tó l o l­
v a s n i se tu d t u k , n é h a d e rm e d é s , fa g y á s,
/ \ 7 is m e rt k ö z m o n d á ss a l s z e m b e n a z t
ta r tjá k a k a p o s v á ri fa to lv a jo k , h o g y jó
m á s k o r h ő g u ta , sz e n t b o rz o n g á s fo g o tt
az e rd ő m e lle tt la k n i. A k a p o s i p ia c o n e l m in k e t, eg y fia ta l d r a m a tu r g iz g a lm á ­
e l l e n ő r z ö t t 80 k o c s i f a k ö z ü l 11 l o p o t t , b a n h á n y in g e r t k a p o tt, eg y m á s ik v itu s -
v a g y „ f e k e té n ig a z o lt” . E z itt h iv a ta lo ­
tá n c o t é s k iü té s t és m é g is v é g ig o lv a s­
san a fa lo p á s k u ltu rá lt k ife je z é s e .
E g y e s k ö z sé g i ta n á c s o k u g y a n is n e m ­ tu k . . . D e s a jn o s b á rm e n n y ir e s z e r e t­
c s a k a l o p á s t n é z i k e l, h a n e m m é g i g a ­ n é n k is, n e m tu d ju k e z t a h e te d i k v ilá g ­
z o l á s t is a d n a k a r r ó l , h o g y a l o p o t t f a résszel fe lérő a lk o tá s t, e z t a c s o d á t, e z t
nem lo p o tt, hanem já ra n d ó s á g i fa ,
v a g y s a já t te rm é s . M eg k e ll h a g y n i, a m e te o rt, e z t a h e g y lá n c o t, e z t a h a d i­
ily e n k é n y e le m b e n se h o l se m é ln e k a h a jó t b e m u ta tn i, m e r t a s z ín p a d u n k
fa to lv a jo k s z é le s e h a z á b a n . H a g y já k k e v é s, k ic s i h o zzá, s hogy jö v ü n k m i
ő k e t lo p n i é s m e n le v e le t is a d n a k m e llé .
T ö k é le te s ö s s z k o m f o r t. . .
e g y á lta lá n e h h e z a sz ín d a ra b h o z ? ! M el­
lesleg az e g y ik je g y s z e d ő n k m u m s z o t k a ­
K e r e k e s n é t. a V á ro s i T a n á c s V B -tit- p o tt s a já r v á n y m ia tt le z á r já k az egész
k á r á t a k ö v e tk e z ő ü g y e s - b a jo s d o lg o k ­
k ö rn y é k e t s f e lb o n to ttá k a k ö v e z e te i,
b a n k e re s ik fe l a k a p o s v á ri p o lg á ro k :
la k á s , v á lá s , h á z a s s á g , ty ú k p e r e k , s z o m ­ íg y fá jó sz ív v e l m e llé k e lte n v is s z a ju t­
s z é d -v itá k , h itv e s i h ű s é g m eg szeg ése t a t j u k s ja v a s o lju k , k ü ld je e l a k o n k u r-
( e b b e n te lje s a z e g y e n jo g ú s á g ), s e g é ly , re n s sz ín h á z , a B u d a i S z ín p a d ig a z g a tó ­
is k o la , te le k ü g y , ö rö k ö s ö d é s i p e r, m u n ­
k ab ér. já h o z , K o n c z O ttó h o z .
E g y ö re g n é n in e k é p p e n a z t m a g y a ­
r á z z a a V B -titk á r, h o g y n in c s ig a z a .
— T u d o m , le lk e m , tu d o m — m o n d ja a K o n c z , a m á s ik s z ín h á z ig a z g a tó ja v á ­
n é n i . - H is z e n é p p e n a z é r t j ö t t e m i d e . la s z le v e lé b e n tö b b e k k ö z t a d r á m á t a
(földes) m a g y a r s z ín já té k d ia d a lm e n e té n e k , n im ­
fá n a k n e v e z te — m e r t k ö ltő i lé le k v o lt.
D ic sé rte a d a r a b tr a g ik a i m é ly s é g é t, fi­
n o m ig azi p á k i le v e g ő jé t, h a n g u la tá t, s
a h a rm in c o ld a l á ra d o z á s u t á n c sa k m e l­
lé k e se n je g y e z te m e g e g y f é lm o n d a tb a n ,
ho g y a d r á m á t n e m tu d j a b e m u ta tn i,
m e r t ez n e k i tú l k ö n n y ű , n e m v á g a
p ro filjá b a , e z t P o fo n S á n d o rn a k , a Z enés
S zínház ig a z g a tó já n a k k e ll e lő a d n i.
P o fo n a d a r a b v é te le u t á n sz e m é ly e ­
se n m e n t lá to g a tó b a , s e m m it n e m szó lt,
csak ö k lö m n y i k ö n n y e k c s illo g ta k a
szem éb en , v á r a tla n u l m a g á h o z r á n t o t t a
P á k o t s c u p p a n ó s a n h o m lo k o n c só k o lta .
E z v o lt a tr ü k k je . A z t m o n d ta n e m is
tu d sz ó ln i a m e g h a to tts á g tó l, d e sa jn o s
ez a d a ra b m ű fa jila g s z ín h á z u k s z á m á ra
tú l n e h é z . . .
P á k e z u tá n d r á m á já t v é g ig k ü ld te P e s t
s a v id é k összes s z ín h á z a in a k , az elism erő
o k ira to k h a lo m ra g y ű lte k n á la . O ly sok
e lism erő le v e le t k a p o tt, h o g y a z o k tú lsó
felére m e g írh a tja ú ja b b d r á m á já t . M ár
V evő: N a, a d d i q én is m e q e b é d e i e k . . . d o lg o zik r a j ta .
G erő S á n d o r ra jz a i K e m é n y G yörgy

. . . é s itt, A u s z t r á l i á b a n a z ö r e g a s s z o n y o k n a p h o s s z a t n y u g o d t a n
Híres, helyesebben h ír­
hedt hely volt a „H árom
vén hullarabló”. Itt tan y á­
zott Lapaj, a vagány, ban ­
dájával és egyetlen szerel­
mével, Lusztig Colával és
H upert Idával.
A sajtó m ár hosszabb
ideje cikkezett a „Három
vén hullarabló”-ról és k i­
tartó an követelte a b ű n ­
barlang haladéktalan be­
zárását. Egy szép napon
aztán valóban becsukták a
rosszhírű söntést és Lapajt.
a stam m vendéget a követ­
kező tábla fogadta: „Á tala­
kítás m iatt zárva”.
Csak félév u tán nyílt meg
ismét „H árom ifjú zárdanö­
vendék” néven. Szeszesitalt
egyáltalában nem árusítot­
tak, csak tejet, tejbegrízt,
zabkását és ehhez hasonló
jókat. A sajtó hosszú cik­
kekben, tanulm ányokban és
glosszákban em lékezett meg
erről az eseményről és
megdicsérte a főváros és a
vendéglátóipar vezetőségét.
M esélték a bennfentesek,
hogy am ikor Lapaj, a v a­
gány először lépett be az
átalakított söntésbe, perce­
kig szóhoz sem tudott ju t­
ni a megilletődöttségtől,
aztán sírva borult rá az
ügyeletes óvónő vállára:
A Zser-bo-bo-bóban
T on cz Tibor ra jza
ü ld ö g é lh e tn e k a c u k rász d áb an ..
vendég alaposan felöntött a
g aratra — együltében meg­
ivott öt lite r frissen fejt
kecsketejet —, m ire a csa­
— Merszi, m a d a m . . . — — Nem látni rajtam ? — pos kijelentette, hogy több
suttogta könnyek között — k iáltott fel Lapaj m egbán­ kontyalávalót nem kaphat.
most látom csak, hogy ed­ tottam szipogva. — M egvál­ Az illető kiabálni kez­
dig m ilyen züllött életet él­ toztam! Szakítottam ed­ dett, többen rászóltak és
tem . . . Rum, nők, vereke­ digi bűnös életemmel! A csakham ar nagy verekedés
dés . . . P fu j! . . . M ost lá­ vendéglátóipari főfőigazga­ tö rt ki. Lapaj elemében
tom csak, hogy m ás élet is tóság (LI. kér., Só utca volt, egy csörgővel leütötte
van . .. Tiszta élet, tiszta 36/c) felébresztette szuny- a szomszédját és a keze
abrosz, tiszta pohár . . . Mea nyadó lelkiism eretem et és ügyében levő inspiciáló
culpa . . . Meg fogok változ­ kiem elt a fertőből. gyerm ekkertészt, aztán őt
ni, meg fogok v á lto z n i. . . Lusztig Lola és H upert is leütötték egy cuclisüveg­
— zokogott szívszaggatón, Ida menyasszonyok ám ulva gel. Az egész vendéglátó­
majd asztalhoz ült és tiszta h allg atták a vőlegény vallo­ ipari üzem verekedett. A
pelenkát gyűrve az álla alá, m ását és ők is azonnal, o tt grízzel teli tányérok úgy
illedelmes hangon rendelt helyben, szakítottak előző röpködtek ide-oda a levegő­
egy nagyadag gríz-papit, életükkel és az asztalhoz ben, m int sirályok a téli
csörgővel. ülve rendeltek két kupica Duna felett, miközben egy
Képe m egjelent az egyik O v o m altin t. . . félszemű, ájtatos-képű sza­
esti lapban: gyerm eteg te­ Azontúl megváltozott a kállas férfi ellopta a fél
kintettel nézett az olvasóra, söntés képe. Esténként h á t­ berendezést.
m utatóujját a szájába dug­ ra te tt kézzel üldögéltek a Amikor a rendőrség meg­
va, félrebillent fejjel, kacér vendégek, hajdani zsebm et­ érkezett, m ár alig m aradt
kis k a k a sta réjjal a feje szők, aszfaltbetyárok, kasz- valam i az üzletből. A sajtó
búbján. A kép cím e ez volt: szafúrók, rosszleányok és követelésére azonnal bezár­
„Az ú jjászületett ► »Három tanulságos állatm eséket m e- ták a „H árom ifjú zárda-
vén hullarablóban«” Alá­ sélgettek egym ásnak egy­ növendék”-et és csak hosz-
írás: „Egy, az új vendégek két lityi kecsketej m ellett. szú hónapok után nyitották
közül”. A „H árom ifjú zárdanö­ meg ú jra „M ágnás Kaszinó”
Lapaj éppen vacsorázott, vendék” büszkesége le tt a néven.
amikor beléptek m eny­ városnak és az erkölcsren­ Az első vendég L apaj
asszonyai, Lusztig Lola és dészetnek. volt: zsakettben, m icisapká­
H upert Ida. N ekiestek La- Így m ent ez néhány hé­ val, kezében bagolyfejű ele­
pajnak: tig, aztán egy esős szom bat gáns sétapálcával.
— Hát te m it csinálsz itt?! este az történt, hogy egy Mikes György
 vafiéínemitinterL M agyarok Afrikában
M ottó t N in cten tk ré g i viccek, csak
öreg emberek Tannak. E g y újraülött-
n r k m inden t íc c új.

Balogh bevert képpel m egy az ut­

cán. Szem bejön vele a b arátja, Ke­
rekes, ak i megkérdezi:
— Mi tö rté n t veled?
— Tudod, tegnap este későn men­
tem haza. A kutyám nem ism ert
meg és rám ugrott.
— N a hallod — vágja rá Kerekes
—, én az ilyen kutyától rögtön el­
válnék .; ;

— S zeret táncolni?
— M elyik nő nem szeret táncolni?
— Hogy táncol Ferenc?
— Elég jól.
— M ilyen táncokat szeret táncol­
ni?
— A szam bát nem szeretem .
— M egengedi, hogy m áskor is fel­
kérjem ?
— Szívesen.
— S zeretnék magának szépeket
m ondani.
— C sak rajta!
— Ügy érzem, hogy m egkedvel­
tem.
— N agyon kedves.
— Ne haragudj, hogy tegezlek.
— M aga is szimpatikus nekem, de
ilyen rö v id ismeretség u tá n többet
nem m ondhatok.
— M en jü n k kettesben sétálni.
— Hol találkozunk holnap este?
— Az volt az álmom, hogy olyan
nőt vegyek feleségül, m int te!
Nem biztos, hogy a valóságban is
Így tö rtén t. A fenti párbeszédet
ugyanis a Tankönyvkiadó „1000 szó
franciául” című szó- és m ondatgyűj­
tem ényéből másoltam le. — T e m ié r t jö tté l e l h a z u lr ó l?
— N a g y o n f o r r ó le t t a ta la j a lá b a m a l a t t . . .
(m. t.)

Melltartók a külföldi csom agok b ól—------------- N y u g a to n

S á n d o r K á ro ly r a jz a a h e ly z e t v á lto z a tla n ..

AfázMQjdoKoS

Páriába beszökött az ősz

s az ősszel együtt nesztelen,
Pestről kiszökve 6 is beszökött...
(most albérlő az esztelen).

Itthon csak slágerénekes volt,

— az élet olyan érdekes —
most ő a láger csalogánya;
a sláger-lágerénekes. . .

Vetkőzo gdH Lett

a Á a ^ fb o L
N em volt egy rongya sem,
— nyekergi m am ája —
de mostan van m ár m it
felvenni m agára!. . .
12 D éli c s ú c s f o r g a lo m a B e lv á r o s b a n . Szilágyi György

♦
 « a ü iM K a tf'M
„ N in c s e n li j a n a p a l a t t ”
— m o n d ja R a b b i A k ib a C al­
d e ro n d a r a b já b a n és igazat
m o n d o tt, m e r t m a g a ez a
m o n d á s s e m ú j, m á r a régi
ró m a ia k is m e rté k .
N e m ú jd o n s á g t e h á t az
se m , h o g y a h a s h a jtó -r e k ­
lá m o k a t m á r h o ssz ú id eje
— v a la m ily e n re jté ly e s o k ­
b ó l — a v ic c e s ir á n y z a t je l­
le m z i, a fü rd ó h e ly e k p la ­
k á tj a i p e d ig e lk é p z e lh e te t­
le n e k e g y o ly a n tü n e m é ­
n y e s n ö n é lk ü l, a k i m e lle tt
L o llo b rig id a é s S o p h ia L o ­
r e n e g y sz é p sé g v ersen y en
m á r az e lő d ö n tő b e n k ie s ­
nének.
A n a p o k b a n b a rá to m K e s ­
k e n y V a lé r n e v e ü tö t te m eg
a sz e m e m e t e g y te rje d e lm e s
n é v s o r é lé n e g y k ir a k a tb a n .
N e v e u t á n e g y n ag y o b b
ö sszeg á ll o tt s ez m e g le p e tt,
m e r t a z t, h o g y V a lé r é s egy
n a g y o b b ö ssz e g e g y ü tt sz e ­
re p e lje n e k , e d d ig i ta p a s z ­
ta la ta im a la p já n k iz á rtn a k
t a r to t ta m .
H a m a r k id e r ü lt az o n b a n ,
h o g y V a lé m a k n e m egy sze­
re n c s é s to tó n y e re m é n y , h a ­
n e m — az Á lla m i B iz to sító
tá jé k o z ta tó sz o lg á la ta jó ­
v o ltá b ó l — e g y k e ttő s lá b ­
tö r é s a lk a lm á b ó l fejezh e­
te m k i n e m szerencséjéhez,
h a n e m m ie lő b b i felgyógyu­
lá s á h o z fű z ő d ő jó k ív á n a -
ta im a t.
A z, h o g y b a r á to m — s
m in t k id e r ü lt, h elyes elő-
ó rz e tte l — b a le s e tb iz to s í­
t á s t k ö tö t t, — bölcs elő re­
lá tá s r a , a z v is z o n t, hogy ő t
a b iz to s ító a tö b b i k á rv a l­
l o t ta l e g y ü tt lá b tö ré s e a l­
k a lm á b ó l re k lá m c é lo k b ó l a
k ir a k a tb a n s z e re p e lte ti, a
t a p i n t a t h iá n y á r a vall.
P e rs z e , le h e t, h o g y ez
c sa k e g y é n i v é le m é n y e m s
le h e t, h o g y a n n a k , a k in e k
— te s z e m a z t — leég a h á ­
z a , v a g y m e g h a l v a la k ije ,
fá jd a lm á t a b iz to s ítá s i su m ­
m á n k ív ü l a z a jóleső érzés
is e n y h íti, h o g y n ev e az
e s e t k a p c s á n a k ir a k a tb a
k e rü l.
E z tlá ts z ik ig a zo ln i egyéb­
k é n t a k ir a k a tb a n ú jb ó l
m e g je le n t E s v á n y g az d a is,
a k in e k u g y a n a jé g e lv e rte
egész te r m é s é t, d e a z é rt
s z e m m e liá th a tó jó k ed v v el
d u g ja z se b re a v a s ta g b a n ­
k ó c so m ó t.
É s — le lk i szem eim m el
— m á r lá to m a z t a reklám -
film e t is , a m e ly B alo g h B a-
la m b é r t, a g a la m b ő sz a g ­
g a s t y á n t m u t a t j a h alálo s
á g y á n , a m i n t e lh a ló h a n ­
g o n a m ik ro fo n b a su tto g ja :
„ B o ld o g a n h a lo k m eg, m e rt
a z é le tb iz to s ítá s g o n d o sk o ­
d ik c s a l á d o m r ó l.. . ”
P o llin u s Já n o s 13

K is p é n z —
n a g y b o s s z ú sá g
Sok portéka árlapján olvas­
ható ilyesmi: 29 forint 95 fillér,
158 forint 85 fillér. M inden tisz­
teletünk a pontos kalkulációé,
de azért ilyen precízen még sem
kellene megállapítani az árakat.
K in ek van ötfillérese ? A pénz­
tárosnak semmiesetre sincs, leg­
alább is nagyon ritkán szokott
visszaadni. Valahogy meg kel­
lene oldani ezeket a tört-számok­
nak is beillő filléreket, amely el­
lenkezik az élet és a valóság
szabályaival. De hogyan lehet
megoldani/ Volna egy szerény
javaslatunk. A Rákóczi úton
láttunk egy őszi kabátot, rajta
cédulkát: ára 895,75 forint.
A kinek nincs ötfillérese, az ve­
gyen két kabátot/
Szombati megfigyelés
a totozó e lő tt..
S z o m b a to n , c s ú c s fo rg a lo m
i d e j é n , a 1 2 -e s a u t ó b u s z r a v á ­
r a k o z v a , v o l t id ő m a L e n in
k ö r ú t i T o to z ó - L o ttó z ó n á l m e g ­
f i g y e ln i a l á d á k k i ü r í t é s é t . A
k ö v e tk e z ő k é p p e n tö rté n t: egy
n ő k ijö tt a b o ltb ó l, k ö z ö n s é g e s,
v e ssz ő b ő l fo n t p a p írk o s á rra l,
f e l n y i t o t t a a l á d á k f ö d e lé t és
kem ényen b e le - b e l e m a r k o l v a
a lá d á k t a r t a l m á b a , k ö r ü lb e lü l
ú q y h á n y ta b e le a g o n d o sa n
k itö ltö tt c e tlik e t a k o sá rb a ,
a h o g y a n a h u lla d é k p a p írt szo ­
k á s b e lö k n i a s z e m é t k ö z é .
E lc s o d á lk o z ta m , h isz e n sz o m ­
b a t d é l e l ő t t v o l t , a to tó - c s ú c s ­
f o r g a l o m i d e j e . A b o lt k ö r ü l
h a ta lm a s tö m e g á llt. Szám o­
s á n m é g k e z ü k b e n ta r to ttá k
to llú k a t, a m e l l y e l im é n t t ö l ­
t ö t t é k ki a s z e l v é n y e k e t , m a jd
f o r r ó r e m é n y s é g g e l te lte n , o ly
g o n d o s a n c s ú s z t a t t á k a lá d á ­
b a , m i n t a h o g y a s z e r e lm e s
d iá k s z o k ta a le v e le t a p o s­
t á r a a d n i.
V a ló s z in ű n e k ta rto m , hogy
a k o s á r b a h á n y t t o tó - é s lo ttó -
s z e l v é n y e k e t v é g ü l is a le g ­
n ag y o b b g o n d o ssá g g a l keze­
lik. De a m i t l á t t a m , m é g is a z t
a g o n d o la to t é b r e s z ti b en n em :
m i t ö r té n ik , h a v é le tle n ü l, —
eg é sz e n v é l e t l e n ü l — e lp o ty o g
belő lü k n é h á n y ? V a g y m i le s z ,
h a h ir te le n e r ő s sz é l k e r e k e ­
dik?
Ne Íg y v e g y é k k i a s z e lv é ­
n y e k e t!
( - r.)
Ezt láttuk egy üzem ben
Xe a
Mi lesz a földszinttel?
S z é p e k az ú jo n n a n t a t a r o ­
z o t t h á z a k sárga, h a lv á n y z ö ld ,
b a n á n s z in ű , v ilá g o ssz ü rk e h o m ­
lo k z a ta i. Az örö m m é g s e m m a ­
r a d é k ta la n , m e r t a z e m e le te k
b e f e je z e tt ta ta r o z á s a u t á n a
f ö ld s z in ti ü z le tso r n a g y o n sok
h e ly e n oly an m a r a d t , m in t
a m ily e n v o lt. V a n n a k h á z a k ,
a m e ly e k n e k ta t a r o z á s a m á r
h ó n a p o k k a l e z e lő tt b e fe je z ő ­
d ö t t , d e a fö ld s z in ti f r o n tju k ­
h o z m é g hozzá s e m n y ú lta k .
M i e n n ek a fu r c s a á lla p o t­
n a k a z oka? A z, h o g y a fö ld ­
s z i n ti ü z le tfro n to t a b o lto k
tu la jd o n o s a in a k , a v á lla la to k -
n e k k e ll ta ta r o z ta tn io k .
A z ésszerűség a z t k ív á n n á ,
h o g y a b b a n az e s e tb e n , h a a
h o m lo k z a t h é tfő n e lk é s z ü lt,
k e d d e n m á r e lk e z d ő d jé k az
ü z le ts o r ta ta ro z á s a . I g e n á m ,
d e a p o rtá lo k h o z f é m és fa
k e ll. A k iu ta lá s „ b e ü te m e z é -
s é t ” a z o n b a n n e m h a n g o ltá k
ö ssz e a m u n k a k e z d e té v e l. íg y
a z u t á n m e g tö rté n ik , h o g y egy-
e g y ú jjá é p íte tt h á z f ö ld s z in tje
Üzen a rovat
K özöljük m indazokkal a vál­
la la ti és boltvezetőkkel, akik
a zt panaszolták, h o g y 9 3 kér­
désből álló leltári kérdőívet
kénytelenek m inden évben ki­
tölten i: ezentúl csa k 12— 15
kérdés lesz az új, szabványosított
leltá ri íven.
Cikkünk nyom án u gyan is a
Pénzügym inisztérium elrendel­
te a leltári ív egyszerűsítését.
m á rc iu s ó ta sz o in o rk o d ik t a t a ­
ro z á s n é lk ü l. O lyan ez, m i n th a
v a la k i ü n n e p lő ru h á b a ö ltö z ik ,
d e a lá b á r a n e m h ú z c ip ő t.
L e g sz e m b e tű n ő b b ez a „ b e -
ü te m e z é s i” h ib a az A b b á z ia -
h á z e s e té b e n . A h á z , a m e ly ­
b e n a k á v é h á z v o lt, jú liu s b a n
ú jjá é p ü lt, a k á v é h á z a z o n b a n
m ég ro m o s é s e lc s ú fítja B u d a ­
p e s t e g y ik le g fo rg a lm a sa b b
p o n tjá t.
M i t ö r t é n t az A b b á z iá v a l?
A 41. É p ítő ip a ri V á lla la t a
h á z z a l e g y ü t t csak a k á v é h á z
s a rk á b ó l á t a l a k ít o tt v o lt e s z ­
p re s s z ó t é p ít e tt e ú jjá . A k á v é -
h á z a t n e m . E rre n e m a d t a k
m e g b iz á s t, a n y a g i fe d e z e trő l
sem g o n d o s k o d ta k id e jé b e n .
C sak a u g u s z tu s v é g é n k a p t a
m eg a te r v e z é s i fe la d a to k a t az
é p íté s i v á ll a la t és c sa k m o s t
ig y e k s z ik a T a n á c s a n y a g i f e ­
d e z e te t te r e m te n i.
A h e ly z e t te h á t a z , h o g y
elő b b m e g k e ll o ld an i a te r v e ­
zési f e la d a to t, be k e ll „ ü t e ­
m e z n i” a m u n k á t, „ k a p a c i­
t á s t ” k e ll te re m te n i, v é g ü l a
B e lk e re sk e d e lm i M in isz té riu m ­
n a k , ille tő le g az É tte r e m é s
B ü fé V á lla la tn a k p é n z t k e ll
sz e rz n ie a m u n k á la to k ra .
E z c s a k e g y e tle n p é ld a . V a n
tö b b i s . . . A z a lén y eg : d ö n t ­
sé k e l m á r vég re, m i le g y e n
a t a t a r o z o t t h á z a k f ö ld s z in t­
je iv e l. . .
(sti)
H o l a tú ró ?
N agy k e d v e lő le v a g y o k a
tú r ó s tá s k á n a k , a m e ly e t n e m ­
csak c u k rász d ák b an , h an em
p é k e k n é l is le h e t k a p n i . É n a
S z e n t I s t v á n k ö r ú t i v o lt G la s -
n e r p é k s é g b e n sz o k ta m v á s á ­
r o l n i é s e g y id ő ó ta s z o m o ­
r ú a n ta p a s z ta lo m , h o g y a t á s ­
ka tú r ó ta rta lm a eg y re c sö k ­
k e n . A m íg c s a k f e le m e n n y i ­
sé g re c s ö k k e n t e t t é k , n e m is
m é rg e lő d te m , de m o st m ár
a lig v a n t ú r ó benne. E vés
k ö z b e n c s a k a té s z ta iz é t é r z i
az e m b e r.
Íg y v a n e z s o k h e l y e n a v á ­
r o s b a n . Ú g y lá ts z ik , v a l a k i k i ­
ta lá lta , h o g y é v e n te e n n y i é s
e n n y i ö s s z e g e t le h e t m e g s p ó ­
r o l n i, h a a t ú r ó s t á s k á b a n e ­
g y e d a n n y i tú r ó t te s z n e k , m in t
a z e lő tt. P e r s z e , e z t m é g fo k o z ­
n i l e h e t n e a z z a l, h a e g y á l t a l á n
n e m t e n n é n e k b e le t ú r ó t . S ő t
m é g a z t is k i t a l á l h a t n á k , h o g y
a t é s z t a is f e le s le g e s .
E g y f o g y a s z tó
Két poros ügy
I. Szénpor
B é rh á z u n k k a l sze m b e n e g y
fü rd ő v a n . A h á z és a f ü r d ő
közé rö v id u tc á c s k a é k e lő d ik .
V a ló já b a n ez n e m is u tc a ,
h a n e m szem ét- és sz é n p o rle ­
rak o d ó h e ly .
T izen n y o lc la k ó tá rs a m m a l
e g y ü tt fö ld s z in te n la k u n k . A b ­
la k a in k a t az o d a h o rd o tt sz e ­
m é t m á r -m á r eléri. A z a b la k -
p á rk á n y o n , a s z ta lo n , sze k ré -
'irunjns.
n y e n , fe h é rn e m ű n u jjn y i v a s ­
ta g a sz é n p o r é s a szem ét. í g y
v a n ez m in d a tiz e n n y o lc l a ­
k á sb a n .
A sz é n p o rt e g y é b k é n t a
szem ben le v ő fü rd ő r a k ja a z
o rru n k , ille tv e a z a b la k u n k elé.
A m íg g ö d rö k v o lta k a k ö r n y é ­
k e n , a d d ig a z t a s z é n p o rra l
tö m té k b e. M o st m á r n in c s
gödör, e z é rt e m e lk e d ik a sz é n ­
h egy. H a íg y m e g y to v á b b ,
la ssa n b e tö m i a z a b la k a in k a t
is.
E g y szer k in t j á r t a k a T a ­
n á c s egészségügyi o sz tá ly á ró l.
M e g á lla p íto ttá k , hogy a
.....h e ly z e t t a r th a t a tl a n “ . Ü g y
lá ts z ik a z o n b a n , h o g y m é g is
„ ta r th a tó “ , m e r t n e m t ö r t é n t
sem m i. A fü rd ő ig a z g a tó já t is
fe lk e re stü k le v e lü n k k e l. E z t
v á la s z o lta :
„ Ü g y é t k iv iz s g á ltu k , p a n a ­
sza jogos, d e m i a d o lg o zó k
egészségét v é d jü k , t e h á t a ti s z ­
ta s á g i f ü r d ő t fe n n kell t a r t a ­
n u n k . E lle n b e n in té z k e d tü n k ,
h o g y a n a g y tö m e g ű s z é n p o r t
is z a p o ljá k .“
A la k ó k ja v a s la ta : a s z é n ­
p o r és a sz e m é t isz a p o lá sá t n e
„ ü te m e z z é k b e “ , h a n e m e g y ­
szerűen — s z á llíts á k el o n n a n ,
m e r t h o ssz ú id ő ó ta n e m
m e rjü k k in y itn i az a b la ­
k a in k a t.
Lugosi József
X I ., H a m z sa b é g i ú t 60.
II. Fíírészpor
K isp e s te n , a T ö rö k u tc á b a n
dolgozik a F a ip a r i K T S Z a s z ­
talosüzem e. A k ö rn y é k b e lie k e t
szinte e lö n ti a z áp o ro zó fű r é s z ­
p o r. H a k in y itjá k az a b la k o t,
a b ú to r o k ra u jjn y i v a s ta g o n
ra k ó d ik le a K T S Z fű ré sz p o ra .
M ikor k ö te le z i vég re a X I X .
k e rü le ti T a n á c s a K T S Z -t a z
egészségvédelm i b e re n d e z é s
h a s z n á la tá r a ?
A Tompa utca 9. sz. ház lakói
»

I n te r j ú v a la h o l n y u g a t o n
V a s á r n a p m e g jö t t a t ü z e lő , a h o g y a z t S á n d o r K á r o ly ra jza
a T ü s p e d j e le z t e v o lt . — Itt a k o k s z ! —
j e le n t e t t e a z a m a r c o n a le h o r d ó , a k i
f e lj ö t t , m in t h ír n ö k , p i h e g é s n é lk ü l, d e
r o s s z k e d v ű e n . — V a la k i jö jjö n le —
t e t t e h o z z á é s m ö g é m n é z e tt, m in t h a
r e m é l n é , h o g y n e m é n le s z e k a z a v a ­
la k i.
— M áris Jövök ! — m o n d ta m s ü r g ö ­
lő d v e , m ik ö z b e n m a g a m h o z v e t t e m a
k e llé k e k e t : p in c e k u lc s o t , p a p ir o s t, c e r u ­
z á t , z s e b e m b e d u g ta m a b o r r a v a ló r a
sz á n t ö sszeg et
O d a le n t to v á b b i k e t t ő , m é g m a r c o ­
n á b b le h o r d ó v á r t é s a k o c s i, r a j ta a
m é r l e g é s a k o k s z . K ic s e r é ltü k o k m á ­
n y a in k a t , a h o g y a z a t ü z e lő d ip lo m á c iá ­
b a n s z o k á s o s ; a z t á n a le h o r d ó k m e g ­
t e t t é k h a g y o m á n y o s n y ila t k o z a t u k a t a
p in c e t á v o ls á g á t , a lé p c s ő k s o k a s á g á t
ille t ő e n , j ó lle h e t a p in c e — b u d a i k e r ­
t e s h á z b a n lé v é n — a z a la g s o r b a n v o lt ,
a k o c s it ó l m a x im u m tiz e n k é t m é t e r r e ,
e g y e n e s é s s im a f o l y o s ó v é g é n , ö s s z e ­
s e n k é t lé p c s ő f o k k a l a k a p u n á l.
— K ezd h etjü k ! — m o n d ta a l e g m a r ­
con áb b .
— E g y p illa n a t! S z e r e t n é m le m é r e t n i
a k o s a r a k a t! — s z ó lt a m b a r á t s á g o s a n
a h á r o m m a r c o n á k h o z , a k ik e lő tte m é r t ­
h e t e t le n m ó d o n n a g y o n s z e líd e k le t t e k .
— H ajaj — m o n d t a a z e ls ő — m é q
v a s á r n a p s i n c s p ih e n ő j e a z e m b e r n e k ...
—- A z e lő tt n e m k e lle t t d o lg o z n i v a ­
s á r n a p . . . — íg y a m á s o d ik .
— T e s s é k e lh in n i, n in c s á ld á s a v a ­
s á r n a p i m u n k á n . . . — s ó h a jto tta a h a r ­
m a d ik .
A k o s á r m e g m é r e t e t t é s ö t k iló h e t ­
v e n d e k á n a k t a lá lt a t o tt . A m á sik n é h á n y
d e k á v a l tö b b v o lt, d e h á t ily en k ü lö n b ­
s é g s z a lá m ib a n is le h e t a K ö z é r tn é l.
— T e s s é k jó l m e g j e g y e z n i a s ú ly t ! —
s z ó lít o t t fel a m é r l e g e l ő , a z z a l n u llá r a
t o lta v is s z a a m é r c é t . — T iz e n k é t m á ­
z s á t t e ts z ik k a p n i, e g y k o s á r a z ö t v e n
k iló , s z ó v a l h u s z o n n é g y k o s á r le s z !
í g y s z ó lt é s s z o r g a lm a s a n la p á to ln i
k e z d t e a k o k s z o t a k o s á r b a . A m ik o r
m á r c s a k n e m m e g t e lt a k o s á r , b e á l l í ­
to tta a m é r le g e t k e r e k e n ö tv e n k iló r a ,
m a jd r á d o b o tt m é g néhány la p á tn y i
k o k sz o t, ó v a to sa n f ig y e lv é n , h o g y a
m é r l e g n y e lv e j á t s z a n i k ezd -e? A m ik o r — S z ó v a l m e g ír h a to m , h o g y ö n a S z é n a t é r i c s a tá b a n e z r e d e s i r a n g b a n v e t t r é s z t?
a z t á n a m é r le g n y e l v e v a ló b a n j á t s z a n i
k e z d e t t — d e c s a k k e z d e t t! — m e n t e n
p o f o n v á g t a ú g y , h o g y a z o n n a l e lm e n t
a k e d v e m in d e n j á t é k t ó l. — M eh et a z
e l s ő k o sá r! — r ik o lt o t t a s m á r is a d ta H oldas éj
v o ln a a m á s ik h á tá r a . — T e s s é k j e ­ P u sz ta i P á l ra jz a
g y e z n i , a z e ls ő k o s á r ! — s z ó lt o d a n e ­
k e m is a n a g y m u n k a lá z b a n .
— A k o s a r a n k é n t i ö t k iló h e t v e n d e ­
k á t a v é g é n k ap om m eg ? — k ér d e z te m
á r t a tla n u l.
— J a j, d e jó , h o g y s z ó ln i t e ts z e t t! —
h á lá lk o d o t t a m é r l e g e l ő s z a k t á r s . — H át
p e r s z e , h o g y ö t v e n ö t k iló h e tv e n d e k á r a
k e lle t t v o ln a á llíta n i a m á z sá t! . . . D e
h á t, t e t s z ik t u d n i, f á r a d t a z e m b e r , e t t ő l
a v a s á r n a p i m u n k á t ó l . . . N in cs e z e n á l­
d á s, kérem . . .
B e á llíto tta a m é r l e g e t ö t v e n ö t k iló
h e t v e n d e k á r a , m a jd m e g la p á to lt a e g y
k ic s it , a m íg a m é r l e g n y e lv e m e g in t
j á t s z a n i k e z d e t t. M in d en e lő b b i k e g y e s ­
s é g e e lle n é r e is, g o n o s z e m b e r le h e t e t t ,
m e r t m e g in t n e m h a g y t a já ts z a n i; is m é t
p o f o n v e r t e s z e g é n y t p á r k iló e r e j é i g .
— H a g y ja m á r e g y k ic s it já ts z a n i s z e ­
g é n y k é t! — k értem a s z ig o r ú m á z s a ­
m e s t e r t , m ir e f e l e n g e d e t t a s z i g o r ú s á g a
s h a g y t a , h o g y a m é r l e g k ijá t s s z a m a ­
g á t.
E z e k u tá n a b b a h a g y t á k a to v á b b i k í­
s é r l e t e z é s t . C sa k s ó h a j t o z t a k é s p a n a s z ­
k o d ta k , h o g y í g y m e g ú g y , t e m p lo m b a
s e m m e h e tt e k m a m é g , p e d ig v a s á r n a p
v a n — d e h á t a d o lg o z ó k t ü z e lő jé t s z á l ­
lítj á k , m a jd ta lá n m e g le s z a b ű n ü k b o ­
c s á t v a . M ost m á r e g y e d ü l c s a k a b o r r a ­
v a ló b a n r e m é n y k e d h e t t e k , m e g is d o l­
g o z ta k érte m u ta tó sá n .
M o n d a n o m s e m k e ll, h o g y a p i n c é b e
le h o r d o t t tiz e n k é t m á z s a k o k s z v a ló b a n
t iz e n k é t m á z s á n a k lá t s z o t t , a m ik o r v é g e ­
z e t ü l s z e m ü g y r e v e t t e m . M á s fé ls z e r a k ­
k o r a k u p a c v o lt, m in t t a v a ly . T i s z t e s s é ­
g e s b o r r a v a ló t a d ta m , m e g is k ö s z ö n t é k
szép en .
K ésőb b a f e le s é g e m n e k m e s é lt e m ,
h o g y m ily e n k e g y e s le h o r d ó in k v o lt a k .
H o g y e g y r e a z t h a jt o g a t tá k : n in c s á ld á s
a v a sá rn a p i m u n k á n .
— T e n a iv lé le k ! — m o n d ta a f e l e s é ­
g e m . — Hát p e r s z e , h o g y n in c s! V a s á r ­
n a p o tth o n v a n n a k a f é r j e k és nem a
n a g y m a m á k é s a g y e r e k e k v e s z ik á t a
t ü z e lő t! . . . — G y e r e b e a z o n n a l, a p á d n e m tu d a lu d n i m ia tta d !
H át ily e n r o s s z h i s z e m ű e k a z a s s z o n v o k ! — D e h is z e n c s e n d b e n v a g y u n k ! jg
Z s ir a y K á r o ly — É ppen a z é r t . . .
 K ultu rált csomagolás Toncz T ib o r rajza

— M utassa csak t N incs a m a g a felsá ljá n v életlen ü l a te g n a p i re g é n y fo ly ta tá s? . . .

LUDAS MATYI hum oroa, s z a tirik u s h etilap . S z e rk e s z ti a s z e rk e sz tő b lz o ttsá q . A k ia d á s é rt felel a H írla p k ia d ó V állalat Iqaz-
qat«{a. — S z e rk e sz tó sá q : B u d a p e st. V ili* G yulai Pál u tc a 14. Tel.: 335—718. — K iadó h iv atal: V ili* Blaha L ujza té r 3.
T e l.: 3 4 3 — 100, 142—220. — T e rje szti a P o sta K özponti H írlap Iro d a 180—850, előfizetési díj n e q y e d é v re 12.— FL
K o ssu th N yomda, B u d ap est, V„ H onvéd u tc a 10. Felelős v e z e tő : L enqyel L ajos Iq azqató. — P é ld á n y s z á m : 300.000.
 — in te r k o n tin e n tá lis r a k é ta f O ké! F e lü lm ú lju k ! C sin álok e g y o ly a n r a k é tá t ,
a m e ly ik k ö rü lre p ü li a F öldet és a fe je m r e e sik !

Teltszán.
ház a napozó tera­
Déli tizenkét
óra. A napozó padok
mind görcsösen foglaltak.
Baloldalra tőlem 6—8 fiatal
fiú élvezi a m agántulajdon
kettős öröm ét: azt, hogy
nekik v an padjuk és még
jobban azt, hogy m ásoknak
nincs. M árm int azoknak a
többnyire felnőtt egyének­
nek, akik törülközővel ke­
zükben, sóvár tekintettel
csellengenek a telt padok
között. A fiatalok csoport­
jában k ét összetolt pádon
két testv ér fekszik. A fia­
talabb 13 év körüli á rta t­
lan arcú gyermek, a m á­
siknak m á r pelyhedzik az
álla, lehet úgy 16 esztendős.
A pelyhesállú elmegy zuha­
nyozni, s üresen m arad a
pad. Idősebb néni színre
lép.
Pötyögős fürdőtrikóban,
gyám oltalan agresszivitás­
sal közeledik a pad felé.
Fején vizesruha napszúrás
ellen, orrán pápaszem, öreg­
asszony. Leül a padra. Fia­
talok kórusa m utálva meg­
szólal:
— Az a pad fo g la lt....
A néni dacosan végignyú­
lik a pádon, azzal a m ellék­
gondolattal, hogy talán
mégsem rú gják le onnan a
lelkes fiatalok. Pelyhes állú
visszatér. Csodálkozva b á­
m ulja a m egnénisedett p a­
dot és h alk an füttyent, m int
aki azt m ondja: h át ezt is
lehet? A ztán megszólal:
— Ez az én padom!
A néni nem mozdul, a
szemét sem nyitja fel, nyil­
ván im ádkozik. A m ellet­
tem fekvő szőke fiú röhög:
2 — Lökd le a spinét!
(Életkép)
Egy másik diplom atiku-
sabb megoldást javasol:
— Inkább feküdj mellé...
M indezt úgy, hogy a néni
is hallja. A pelyhesállú
gondolkodik, nyilván nem
tud választani a k ét meg­
oldás között. A véletlen
m enti meg a néni életét,
m ert távolabb m egüresedik
egy pad. A pelyhesállú rög­
tön gálánsán felajánlja:
— Ott van egy üres pad,
feküdjön oda! M iért foglal­
ja el más helyét!
A néni villám gyorsan fel-
tápászkodik, s közben mo­
tyog valam it a fiatalok ne-
iveletlenségéről, meg az öre­
gek iránti tiszteletről, am it
a fiúk egészséges kacagás­
sal vesznek tudom ásul. Mi­
re az öregasszony a meg­
ü rü lt pádhoz totyog, egy
fürge fiatal m ár el is fog­
lalta. A néni tanácstalanul
néz vissza, de a tulajdonos
persze m ár könyörtelenül
végigfeküdt visszaszerzett
fekhelyén.
Most megszólalt jobb ol­
dali szomszédom, b arnára
sült, fehérhajú, idősebb
hölgy. Nem is megszólal,
felcsattan:
— Ez a m ai fiatalság!
Neveletlenek, brutálisak,
gonoszak!
A fiúk pom pásan m ulat­
nak a jólism ert szövegen,
am it naponta többször is
hallanak. Ettől az idős hölgy
mégjobban dühbe gurul, s
odaszól a néninek:
— Tessék, én átadom a
padom at, tessék elfoglalni!
— M ajd hallva a néni sza-
bódását, így folytatja. —
Úgyis megyek úszni, m ert
felizgattam magam. Nem
bírom idegekkel ezt a fia­
talságot! Nem bírom ezt az
egészet úgy, am int van . . .
— K örbe m utat, de nem az
uszodát érti alatta. M ajd
kivágja, m int egy tromfot.
— Ez Svájcban nem léte­
zik!
A fiatalok harsányan rö­
högnek, remekül szórakoz­
nak.
— M ert ott van k u ltú ­
r a . . . — dühösködik tovább
az ősz asszony. — De itt
vadállatok vannak . . . Én,
kérem , beutaztam a külföl­
det, de azt, ami itt van, se­
hol nem lá tta m . . . A m últ­
kor, kérem , jövök a Bala­
tonról, be akarok szállni
egy taxiba, egy fiatalem ber
ellök a kocsitól úgy, hogy
elgurultam . ..
— Jól te tte . . . — véli
m ellettem a szőke gyerek.
— Ez, kérem, nem or­
szág — folytatja a hölgy —,
ez egy dzsangel. (Így
m ondja: dzsangel.) És am it
m ég m ondott nekem . . . azt
nem is lehet itt reprodukál­
n i . . . (így m ondja: repro­
dukálni.)
— Csuda m űvelt a spi­
n é . . . — m ondja a szőke
fiú. — A Balatonon tan u lt
nyelveket, azért olyan jó a
k ie jté s e . . .
Az ősz asszony m ost m ár
tajtékzik:
ÉNEKLECKE
V á rn a i G yörgy ra jza
— M ost v a la m i
o ly a t ta n u lu n k , a m i­
n ek m ég so k h a sz ­
n á t v e h e t i a z é le t ­
ben . . ,
— Ezek? Csak hallgatom
itt ő k e t. . . Angolul éne­
kelnek, de egy szót sem
tudnak a n g o lu l. ..
— I can speak english . . .
— m o n d ja az egyik fiatal,
s ezután a gorombáskodás
angol nyelven folyik to­
vább. Az angol nyelvű vita
így fejeződik be:
— M aguk közönséges
n é p sé g . . . — rikácsolja az
őszhajú hölgy. Angolul.
— M aga hülye, vén bo­
szorkány . . . — veti oda a
fiú nem egészen korrekt
kiejtéssel. Az asszony ki­
m ondja a legnagyobb angol
átkot:
— You are not all right...
— Vagyishogy ők nem „al-
rá jto k ”. Ennél súlyosabbat
nem tu d mondani, össze­
k apja a cuccát és elvonul.
A n én i lefekszik a világ­
látott hölgy helyére. A
pelyhesállú ismét elmegy
zuhanyozni és üresen hagy­
ja a p adját. Erőteljes, negy­
ven év körüli férfi lép a
pádhoz, karján-vállán csak
úgy duzzadnak az izmok.
Felveszi a padot és szó nél­
kül ellép vele. A fiatalok
egy szót se m ernek szólni,
se m agyarul, se angolul.
*
E nnyi volt az egész. Én
nem avatkoztam a vitába,
opportunizm usból. Nem sze­
retem ugyanis, ha napozás
közben megpofoznak izmos
fiatalok és idős hölgyek
angolul szidják az anyám
istenét.
És közben olyan szépen
sü tö tt a nap . ..
G á d o r B é la
 Tanulékonyság
A h u tort
DIDEROT fran cia író m ondta egy
kollégájáról, m időn az m ár nagyon
öreg volt s elhom ályosult szelleme
csak néha, igen ritk á n lobbant egyet-
egyet:
— Vén kastély m ár az öreg Fon-
tenelle, hol n éh a szellemek kísérte­
nek.

JEROM E K. JEROM E, angol hu­

m orista nagyon tréfáskedélyű em ber
volt és jókedvét m ég betegsége alatt
Sem vesztette el. Egy alkalom m al
kénytelen volt ágyban m aradni, m ert
jobb kezét kificam ította. Az orvos,
am ikor megvizsgálta, kijelentette,
hogy a dolog nem nagyon veszélyes,
m ire a hum orista nagy fontoskodva
kérdezte:
— Fogok tudni zongorázni?
— Term észetesen — felelte az or­
vos.
• — Mily v á ra tla n szerencse!
— M iért? — I d e n é z z , a n y j u k , m ily e n b ű v é s z m u t a t v á n y t ta n u lta m a q y á r b a n l . . .
— M ert eddig nem tudtam zongo­
rázni.
• V á n d o r ló lo ttó -á r u s o k
HONORÉ DE BALZAC, francia
regényíró m ondotta egy társaságban:
— Am ikor a nők szeretnek m in­
ket, m egbocsátanak nekünk m indent,
még a bűneinket is; am ikor nem
szeretnek, nem bocsátanak meg ne­
künk semmit, m ég erényeinket sem.

FRANCOIS RABELAIS, francia

szatirikus író nagyobb társaságban
egy meglehetősen idős, de hiú asz-
szonyt állandóan így szólított meg:
„angyalom ”.
— U ram — szólt végül a hölgy,
észrevéve a gúnyt —, ezt a nevet én
nem érdem iem m á r meg.
— Sőt nagyon is — felelte R abe­
lais —, hiszen az angyalok az isten
legrégibb terem tm ényei. — Mi a z b á c s ik a , m a q a n e m a k a r f r iz s id e r t n y e r n i? . . .

'Jö Ml ihodaAútohi yjáfitottak. mint ia.(cdsáeMnA&^ést

. K a já n T ib o r ra jz a

3
 Nem íg y kell érten i...
M észáros A n d rá s r a jz a

Valaki megkérdi a bálban egy

m ár nem tú l íiatal nőtől:
— Bocsánat, nem táncol?
— Még nem k ért föl senki — fe­
leli a hölgy igéző mosollyal.
— Nagyszerű — m ondja a férfi —,
akkor m egkérném , hogy amíg tánco­
lok, ta rtsa a cigarettám at.

Hallgattam, a rádióban,
Hogy a divat-diktátorok
ötlete (mely ritkán józan),
Az új vonal körül forog.
Hol legyen a derék-vonal?
Ejtve legyen vagy emelve?
Ott nem lehet, ahol tavaly!
Ez a divat alapelve.
A ceruza bőszen alkot,
Keresi a cifra utat.
Nem tűri a párnás halmot;
Sehol semmi domborulat!
Török vonal, szűkül alul,
Ez lesz, ami győz és hódít.
Mire végleg kialakul,
Idézi a „bukj fel”-módit.
Megkérdeztem alakomat:
Éljünk eztán céklán, tormán?
Mert bizony az újabb divat
Nem tűri meg az én formám.
Vonalaim háborogtak:
— Nem bukunk az új vonalra!
Legyen a diktátoroknak
Lapos has és üres kamra!
Rámdörrentek: — Észbe véssed,
S mindenki ezt jegyezze meg,
Kit pontynak szült a természet,
Nem lesz abból úgyse — keszeg!
K. Tóth Lenke

J ó l sik e r ü lt la k á sc se r e G y erm ek szép ség v ersen y t

K asso ra jz a
a „ P e s ti M űsor” h íre i között: r e n d e z az Ú ttö r ő Á r u h á z
„ . . . a színház, film és zene világá­ S ándor K ároly ra jz a
nak. . . . A sch er Oszkár szem élyéb en m ost
szü le te tt m eg a 36. kiváló m űvésze."
E h hez m i csak a n n y it fű z ü n k hozzá,
hogy é rte sü lé se in k szerint a boldog m am a,
„a színház, film és zene világa" nagysá­
gos asszo n y és m ost született hatvanéves,
kiváló m űvész kisdede, — re m e k ü l érzik
m ag u k at.
G ra tu lá lu n k a picihez!

c Ä - ß

a . n jm h s L
A tudom ány lassanként m inden
illúziónktól megfoszt. V alaha azt h it­
tük, hogy a Föld a világ közepe, a
csillagok azért vannak, hogy csillog­
janak, a gyermeket a gólya hozza,
s a h a tty ú halála előtt dalol. A tu ­
dom ány m indezt sorra megcáfolta.
Most ú ja b b csapást m értek a köz­
hitre. A ngliában dr. H. B. Barlow
hosszas kísérletezések u tán m egálla­
pította, hogy a m acska szemének
legalább egy óra kell ahhoz, hogy
m egszokja a sötétséget, míg az em ­
beri szem nek elég tizenöt perc is.
E zekután m ár csak az hiányzik,
hogy a tudom ány kiderítse az ele­
fán tró l, hogy feledékeny, a strucc-
ról, hogy kisétkű, s a tigrisről, hogy
vegetárius. — M e llb ö s é q b e n m eq fo q tz falalnl . . ,
 Gyerekszáj
Szegő Gizi ra jz a

s á n y csö n g e té se r ia s z to tt fel d é lu tá n i
szendergésem ből.
— A d d kölcsö n a v ih a r lá m p á d a t, ö re ­
g em — ezzel e s e tt be az a jtó n .
A rra a fe lv ilá g o sítá so m ra , h o g y nincs
v ih a rlá m p á m , m ió ta ta v a ly e lő tt n eki
k ö lc s ö n a d ta m s n e m h o z ta v is sz a , nag y o n
e ls z o m o ro d o tt.
—• P e d ig n e k e m o k v e tle n ü l szükségem
v a n v ih a r lá m p á ra — m a jd c so d á lk o z á ­
s o m a t lá tv a , m a g y arázó k ig t e t t e hozzá
— e m lé k tú r á ra in dulok.
— M iféle e m lé k tú rá ra ? — k é rd e z te m .
— A g o n d o la t n a g y k ü lfö ld i p éld ák
n y o m á n fo g a m z o tt m eg b e n n e m — így
k e z d te E m il m a g y a r á z a tá t. — B iz o n y á ra
tu d o d , ho g y k ív á n c s i tu d ó s o k a v ik in g ek
ú jb ó l m e g é p íte tt h a jó in t e t t é k m e g a
ré g i u ta t , m á s o k a „ M ay flo w er” ú j p é l­
d á n y á n is m é te lté k m eg az első a m e rik a i — A z é r t, m e r t P i s t i v e l m in d ig k iv é te le z n e k , n ek i m á r f o g a t is h ú z t a k . . .
k ir á n d u lá s t, a k ö zeljövőben p e d ig egy
a n g o l expedíc ió is m é tli m e g D arw in
1831—36 k ö z ö tti k u ta t ó ú tj á t, h o g y v á ­
la s z t k a p jo n eg y csom ó tu d o m á n y o s
k é rd é sre .
— É s t e ! — k é rd e z te m cso d á lk o z v a .
— M eg ism étlem 25 év e lő tti c só n a k ­
tú r á m a t — je le n te tte k i ü n n e p é ly e se n —
a m e ly e t E lz á v a l, k ésőbbi h itv e se m m e l
te t t e m m e g H o r á n y — F elsőgöd— N óg rád -
v erőce— N a g y m a ro s ú tv o n a lo n . E z ú tta l
a z o n b a n eg y e d ü l m egyek. B e já ro m a k ­
k o ri ú tu n k m in d e n á llo m á s á t é s elg o n ­
d o lk o z v a fogok e ltű n ő d n i az e g y ü tt t ö l­
t ö t t s o rsd ö n tő n a p o k m in d e n eg y e s m o z ­
z a n a tá ra .
— D e h á t m i a c é lja u ta d n a k ? T e m it
a k a rs z fe ld e ríte n i? M ilyen k é rd é s re a k a rsz
v á la s z t k a p n i?
— T a lá n e z e n az ú to n s ik e rü l m e g ­
fe jte n e m a z t, a m in a k k o r n e m g o n d o l­
k o z ta m , a z ó ta p e d ig n em t u d t a m r á ­
jö n n i — v á la s z o lta e ltű n ő d v e — h o g y a n
le h e tte m o ly a n o sto b a , h o g y p o n t e z t
a n ő t v e tte m feleségül.
— Fol l i nus Já n o s 6
 Á L -Ő ST E R M E L Ő K
H egedűs Istv á n ra jz a
A kór v á ra tla n u l tört rám .
Akár ribizlibokorra a v illám -
csapás. Iszo n y a to sa n fá jt a
fejem , a fü lem zú gott és s z é ­
dültem . R eg g e ltő l estig.
A rckifejezésem a gyötrő fá j­
dalom tól n ém ik ép p m ódosult.
A m áglyán pörzsölődők áb rán ­
dossága k ev ered ett benne a
karóba h ú zo tta k örven d ezé­
sével.
Toponári d ok tor m egértőén
h allgatta pan aszom at, m in th a
az ő fejét is egész nap fejszé­
vel h asogatn ák . K iford ította
szem h éjam at, h ü m m ögött,
majd íg y szólt:
— V alószín ű leg kevés a v ö ­
rös vérsejtü n k .
íg y : vérsej t ü n k .
É s e lk ü ld ö tt a lab orató­
rium ba.
— N ég y é s félm illió vörös-
vérsejtje v a n köb m illim éteren ­
ként — v ereg etett o tt v á llo n
vigasztalóan egy öreg d ok tor
vizsgálat u tá n . — A vérfesték e
kilencven százalék.
R e tte g v e v ittem a le le te t
Toponári doktorhoz : m it szól,
már fe s té k v a n a vérem ben.
— A le h e tő legjobb ered ­
m én y t értü k el — rik k a n to tt
ő, m in th a csak párban m eg ­
nyertük v o ln a a rúdugrás o lim ­
piai b ajn ok ságát. — M ost m ár
biztos, h o g y a szem ünkkel v a n
— L átod, Ju lis, van m á r lajb im is, ostorom is, a fen e se baj — lelk en d ezett.
g o n d o ln á, hogy itt lakom a R ád ay u tc á b a n .. , A szem észeten , h a jó l h a l­
lo tta m , tö rők özegeim etésszem -
fen ek em et vizsg á ltá k m eg k e t­
G ép k o rsza k ten is .
K a já n T ib o r r a jz a — U ra m !— em elte fö l h a n g ­
já t é s szem tü k rét a főorvos. —
A z ö n szem e olyan jó, h o g y
az a n ap teleszk óp ok korában
szin te lu xu s. A fü lek k el v a n
baj — á lla p íto tta m eg eln éző
b izalm assággal. — O tt m ajd
egy vestib u lá ris v izsg á la t m in ­
d en t m egm ond.
O tt m egvestib u láltak .
ö t é v várfogság n eh éz lá n ­
con, kígyók k al p á rn ázott p in ­
cében — jobb le tt v o ln a . F ü ­
lem be különböző h őm érsék ­
letű folyad ék ok at fecsk en d ez­
tek , s e tt ő l szem em h o l jobbra,
6 — L á to d , e z h ozza a g y e re k e t. . .
h o l b a lr a v á lta k o z ó g y o rsa sá g ­
g a l k e ty e g e tt.
— P rím a — m o n d ta elég e­
d e tte n az a lo rv o s.
É n p e d ig m á r n e m is em ber,
c sa k e g y e tle n t i k k a d t fá jd a lo m
v o lta m .
— P rím a — m o n d ta a fő ­
o rv o s is, m i n th a összebeszél­
te k v o ln a , d e a z é r t e lk ü ld ö tt
az id e g g y ó g y á s z a tra .
O tt jó k e d v ű , c su k a b a jsz ú
o rv o s fo g a d o tt.
— K é re m , a le le te i se m m it
se m m u ta tn a k , d e ez n e m je ­
le n t s e m m it — k e z d te .
— C sak m e g ő rü lte m 1— t ö r t
fö l belőlem té t o v á n a k étség -
beesés.
Az o rv o s n a k re n d k ív ü l m e g ­
n y u g ta tó n e v e té s e v o lt.
— U gyan, u g y a n ... — n é ­
z e tt rá m jó s á g o sá n . — M é rt
g ondol m i n d já r t ily en s z ö r­
n y ű sé g re í . . . Szó sincs ró la .
L e g fö lje b b v a la m i k o p o n y a-
ű ri sz ö v ő d m é n y e v a n .
S írv a f a k a d ta m ö röm öm ben.
É s e g y sz e r c sa k re c c s e n é st
h a llo tta m . M in th a a b la k n y ílt
v o ln a fe je m e n , ag y am ró l h i r ­
te le n e lilla n t a fá já s . M ered ten
á llta m , m in t a V ö rö sm a rty v e r ­
sek h ő sszerelm esei. A z tá n a f ü l­
zú g á s m ú l t el.
S zem em ből la s s a n sz iv á ro g n i
k e z d e tt az ö rö m k ö n n y .
T ü d ő m e t, m in th a T á tr a ózon­
j a j á r t a v o ln a á t.
Az a s s z isz te n sn ő le h a jo lt,
m a jd u d v a ria s a n te n y e re m re
t e t t v a la m it:
— T e ssé k . A z in g n y a k ró l le ­
s z a k a d t a g o m b ja .
M ivel, h o g y k ih íz ta m m in ­
d e n in g e m e t és a b b a n a szem -
h u n y á s n y i id ő b e n jö tte m r á ,
h o g y a s z ű k in g n y a k a k m i a t t
fu lla d o z ta m eddig, m in th a
egész n a p a k a s z ta n á n a k .
D e h o g y e l n e h e rd á lja m
v a la m ik é p p e n a k ín k e se rv v e l
k ia la k íto tt n a g y sz e rű k a p c s o ­
la to k a t, — s b evallom a k o ­
rá b b i v iz s g á la to k is lu d a s a k a
d o logban! — a m a i n a p ig is
u tó k e z e ln e k a z id e g o sz tá ly o n .
Bajor Nagy E rnő
 Szombaton
T o n cz T ib o r ra jz a

A forgalmas bécsi G rabenen tör­

tént. Szepezd Jenő és Boglár Tamás
egym ásba ütközött. Ism erték egy­
m ást, de csak felületesen, október
23 óta pedig nem láttá k egymást.
Régebben, ha az utcán, vagy a mozi
előcsarnokában találkoztak, m egkér­
dezték egymástól: „Hogy van? És a
kedves felesége?” A válasz ez volt:
„Csak m egvagyunk.”
Szepezd most zavarba jött. Mikor
disszidálhatott ez a Boglár? Vagy
csak kiküldetésben van Bécsben? —
töprengett magában. Végre m egkér­
dezte, ugyanúgy, m int P esten:
— Hogy van, hogy van? Hogy
van a kedves felesége?
— Köszönöm, csak megvagyunk —
hangzott a válasz, ak ár csak régen,
valahol a Liszt Ferenc té r környé­
kén.
— És egészségileg? — hangzott kí­
nos szünet u tán a következő kérdés.
— Nem panaszkodhatom . A fo­
gaim m al volt baj, de rendbehozat­
tam.
„Itt, Bécsben?” — ak a rta Szepezd
kérdezni, de azután meggondolta
magát. Boglár még azt hihetné, ‘hogy
ő ilyen módon ak a rja m egtudni, m i­
óta van Bécsben és hogyan jött ki.
Inkább nem szólt egy szót sem.

m ertek kényes dolgot kérdezni egy­

mástól. Az em ber nem tu d h atja . ..
Szepezd m ár m egbánta, hogy a G ra­
ben felé m ent, Boglár is dühöngött,
hogy m iért nem fordult be inkább
a Wollzeilebe, akkor elkerülhette
volna a találkozást.
— M erre ta rt? — kérdezte végül
Szepezd.
— É n . . . én a X V III. kerületbe
megyek.
„Aha, ott van az egyik láger” —
gondolta Boglár, azután hangosan
kérdezte:
— És maga?
— Én? . . . Én kivillamosozom Sie-
veringre.
„Ahá, ott egy tábor lehet” — vil­
lant át Szepezd agyán.
Gyorsan elbúcsúztak egymástól.
M indaketten elvégezték a dolgukat.
Azután Szepezd az Erzherzog R ainer
szállóba m ent, kifizette a szám láját
és csomagolt. Este indult a vonattal
Budapestre. Boglár a repülőtérre vil-
lamosozott és még aznap Pesten volt.
Ugyanis m indketten párnapos hi­
vatalos kiküldetésben voltak Bécs­
ben és azt h itték egymásról, hogy
disszidáltak. Palásti László
— B o s s z a n t ó , k é r l e k , h o q y m in d e n k i m o st b e s z é li m e q a r a n d e v ú já t , a liq tu d ­
ta m v o n a la t k a p n i ! . . . M on d d , é d e s L a c ik á m , m ik o r t a lá lk o z u n k d é l u t á n ? . . .
Magát, a problém át nem
próbálom megfejteni. Úgyis
megfejthetetlen, felesleges
önsanyargatás m inden kí­
sérlet, mely a mélyére akar
hatolni. B eavatottak sze­
rin t több tébolyda külön
osztályokat ta r t fenn azok
számára, akik a végére
akartak járni: m iért fu t el
hanyatthom lok a pincér,
amikor fizetni akarsz?
Figyeljük csak meg: lá t­
szólag nincsen semmi baja,
kedves veled, előzékeny,
villámgyorsan hozza, am it
rendelsz, készségesen elé-
tt& T é K /-
gíti ki szeszélyeidet. Ám
egyszerre páni félelem lesz
úrrá rajta, ha elhangzik a
szó: Fizetek! Menekül. F u t,
meg sem áll, míg halló­
távolon kívül nem kerül,
ki a konyhába, esetleg csak
a szemközti falig, vagy egy
másik asztalhoz, ahol még
nem k erü lt szóba a számla
kiegyenlítése. Elkapod a
kabátját: „Fizetek!” „Ig e­
nis!” — mondja, kitépi
m agát a kezedből s nem
látod többé.
Megoldhatatlan, örök t a ­
lány. Nincs ellene védeke­
zés. Egyszer próbáltam k i­
játszani, akkor is ra jta ­
vesztettem . Ügy tettem ,
m intha fizetés nélkül t á ­
voznék, — vettem a kabá­
tom at, ak tatáskám at és el­
indultam a k ijá ra t felé.
„K énytelen lesz futni u tá ­
nam , az aljas bliccelő után,
aki meglóg a cehhel” —
vigyorogtam csendesen. A
kijárattól lopva visszapil­
lantottam . Mozdulatlanul
á llt a helyiség túlsó végé­
ben. Arcán gúnyos mosoly
játszadozott. Leleplezett...
Felismerte bennem a csalót,
az alantaslelkű álbliccelőt.
R ájö tt, hogy fizetni akarok.
Hajdú Ferenc 7

Kész a családi ház
S z ű r -S z a b ó J ó z s e f r a jz a
— M eg ü ti a s z o m s z é d o k a t a g u ta . . . A zt f o g já k h in n i, h o g y t e l e v íz ió n k is v a n ! . .
M ai gyerek
P u s z ta i P á l r a jz a
A tóttá az asztalra a lám- / /
— T a n á r ú r k é r e m , s z í v e s k e d j é k f i­
g y e le m b e v e n n i, h o g y m a f o k o z o tt n a p ­
fo ltte v é k e n y sé g va n . . .
E lőre csom agolt h ú sáru k k e rü ln e k forgalom ba
(Ha a vásárokon is megvalósítanák ezt az ötletet.)
Mr
— A ztá n n e m ö k ö r
M eglepő táb la
K a já n T ib o r ra jz i
G e rő S á n d o r r a jz a
v a n b e n n e te h é n h e ly ett? !
Á lé t
J. A. TALLO
A LAD IN LÁM PÁJA
A ztoHelőszobában egy különös ember állt.
árom órát várakozott, m ire bebocsá-
tták az igazgatóhoz.
— Ugyan m enjen a csodába, Aladin elv­
társ — n ev etett az igazgató, m iután Aladin
előadta kérését —, gyártsuk csak mi tovább
a mi jó kis mécseseinket. Nem azért küldtük
magát külföldre, hogy most ilyen sületlensé­
geket találjon ki.
Aladin szom orúan hazatért, a felesége m ár
várta.
— C, A ladin — ugrott a nyakába —, hogy
vártalak m ár, hogy várt m ár a te hűséges kis
Fatiméd; m ondd, mac-
kócskám, m it hoztál ne- , megyek az irodába.
kém a barb áro k föld-
— Csak ezt — állí-
\ {
pát Aladin. J 0 s fs*.
— Te őrült! — kiál- 'A hJ J )
tott fel a nő. — Mások za / /
drágaköveket és igaz- / fölkelsz, csináld meg a gázrezsót, hogy a vacso­
gyöngyöket hoznak teli tfA ~ JA
aktatáskával, és te, Al- i ‘f ’ Így társalgunk a feleségemmel m ár ötödik
lah szarvasm arhája, ezt hozod!
— De d rá g a leikecském, Fatim ám — csití­
totta Aladin és megtörölgette a lám pát —,
nézd, ennek a lám pának csodálatos ereje van:
melegít, világít, forraszt.
— Fütyülök a világításodra, forrasztásodra , vatalból. Leültem az asztalhoz s aztán ezt ír­
— tört ki az asszony. — Abdul Dubán három
kardigánt hozott a feleségének Bagdadból,
Suliman Ali rózsaszín csipkés periont Da-
maszkuszból.
Az asszony m egragadta a lám p át és kidobta
az ablakon, A ladint pedig az ajtón, majd be­
adta a válópert.
Elmúlt három -év. Aladin becsületesen dol­
gozott, m int művezető a mécsgyárban. Sze­
rénységével m ár csaknem visszaszerezte fö-
löttesei bizalm át, mikor különös dolog történt.
Híre já rt, hogy külföldön tökéletesítettek
egy lám pát, nem kis m értékben azoknak az
eljárásoknak alapján, m elyekkel valam ikor
Aladin kísérletezett, s most csodálatos ered­
ményeket érn ek el vele.
— Sajnálom — mosolyodott el keserűen az
igazgató, m ikor ismét m egjelent nála Aladin
—, de a kezdem ényezés h ián y a m iatt nem
hagyhatunk m eg téged továbbra is olyan fele­
lősségteljes beosztásban dolgozni. Eddig is ép­
pen csak teljesítetted a tervet, m i lesz m ajd
akkor, ha á tté rü n k a csodalám pák gyártására,
melyek terv e iért olyan iszonyú sok v alutát
fizettünk ki. Legjobb lesz, A ladin, ha vidékre
mégy, ott F erm án Ali gyárt holmi viaszos
gyertyákat, azoknak vagdoshatod m ajd a k a­
nócait. fi t m ikor felébredtem , m ár ott találtam a p á r­
Egy vándor, vagy varázsló később m egta­
lálta Aladin lám p áját a szemétdombon, házá- -pettel: „Nem kell idegeskedned. A csekket és
vitte s m ivel tökéletesebb volt, m int azok a
külföldiek, csodákat m űveit vele.
Aladin pedig valahol vagdossa a kanócok
végét, s azt m ondják, hogy a m aga s z a k i ­
jában egyszerű, közepes szakem ber. K ár Is
róla tovább beszélni.
Csehből fordította: Hosszú Ferenc
PÉLDÁ ZAT
az ENSZ „magyar ügyben” összehívott közgyűléséről.
S á n d o r K á r o ly ra jz a
Ivan G a v r i/o v ic s :
CSALÁDI PERPATVAR
ös
sszevesztem a feleségem mel. M egtörtént,
nem tehetek róla:’kissé sokáig kim arad­
tam s hajn altájb an térte m haza a kávé­
házból. Ez volt az ok. Most nem beszélünk
egymással.
F u ra term észete van a feleségem nek. Csak
úgy m agában mérgelődik, de ha elkezdi a
hallgatást, harapófogóval se lehet egy szót se
kihúzni belőle. Most aztán a legszükségesebb
dolgokat csak úgy írásban közöljük egymással.
Reggel, h a felkelek, kis cédula fekszik az
ágyam fejénél. „Hozz be fát!” — közli velem
a feleségem. Behozom a fá t s a cédula másik
felére írom: „Töltöttkáposztát főzz ebédre!”, s
Délben, m ikor hazatérek, m egebédelek s
ebéd után egy kis papírszeletre felírom: „A
töltöttkáposzta kitűnő volt, stoppold meg a
harisnyám at.” Aztán bem egyek a szobába és
szundítok egyet. Felhajtom az ágytakarót és
a párnán m ár ott vár az ú jab b cédula: „Ha
rá t megmelegíthessem.”
napja. Eleinte nagyon jól esett a csend, de h át
em berek vagyunk s az em ber szeret egy kicsit
elbeszélgetni. Lassanként idegeskedni kezd­
tem.
Tegnap, szokás szerint, hazaérkeztem a hi-
tam : „Kérlek, legalább an n y it szólj: kukk,
hogy a hangodat el ne feledjem .” „Nem!” —
hangzott a felelet a cédula m ásik oldalán.
„Mondd, hogy kukk, különben összetörök
m indent!” — írtam le ism ét a cédulára s le­
tettem a tán y érja mellé.
— Kukk! — m ondta erre a feleségem s erre
megkönnyebbültem.
Ebéd u tán m egint elővettem a ceruzát és H iú s á g A m i b izto s az biztos
ezt írtam : „Szólj még valam it s aztán szun­ R éber László ra jz a K a já n T ib o r r a jz a
dítok egyet!” Válasz
nem érkezett.
a — H á t h a nem szólsz,
____ m egbánod majd! —
— t m ondottam erre hango-
T y 1 / /( san s m ikor beléptem a
/* —>, hálóba, m ég hozzátet-
J y / / / tem: „M egkaptuk a b e -
__S*/ * j o - - vásárlási hitelt. Nálam
. J§E J 11 t~ van a csekk is. így te-
* I — A hát egyedül megyek be-
‘ ’ ‘ vásárolni. Nem is baj,
legalább végre alkalm am lesz, hogy felfrissít­
sem a ru h atáram at.”
M iután így a horgot kivetettem , bementem
a hálóba, levetkőztem, lefeküdtem , m agam ra
húztam a tak aró t s vártam az eredm ényt.
V ártam , vártam , de válasz csak nem érkezett.
Végre is elaludtam , jó nagyot szundítottam s
náim m ellett a cédulát, ra jta a következő üze-
£ személyi igazolványodat m agam hoz vettem
s elmentem, hogy alaposan bevásároljak!”
, Ugyanaznap este á feleségem megszólalt,
st azonban én ném ultam el. Még mindig a
Iák vannak forgalomban.
Csuka Zoltán fordítása . -A t
a b e lg r á d i „ J e z s * ’ c ím ű
s z a t ir ik u s l a p b ó l ,
 A kinek sehogysem j ó . . . S á n d o r K á r o ly ra jza

— Ilyen h e ly is é q a város közepén! Itt ta lá lk o z ik — S z é p , s z é p , d e m o s t h ol t a lá lk o z z é k

a z a lv ilá g ? .. . az a lv ilá g ? ...

f/A/oM (SyjMOLCS
C s ú c sá r a é r t a g y ü m ö lc s id é n y é s e z ­
z e l e g y ü t e m b e n m e g in d u lt a k ö r n y é k ­
b e li g y ü m ö lc s k is k e r e s k e d ő k r e k lá m -
k a m p á n y a . A g y ü m ö lc s ö k k e l m e g r a k o tt
lá d á k f ö lé k é z z e l ír t, c s á b ít ó ta r ta lm ú
s z ö v e g e k j e le n te k m e g . Í g y p é ld á u l a
k ö ltő i h a jla m ú ö z v e g y S z to p c s á k O sz­
k á r h e ly is é g e f ö lö tt f e lír á s h ir d e ti:
M in él több kö rtét vegyen,
M inél több kö rtét egyen!
N e m tu d o k e lm e n n i s o h a a m e g h a to tt­
sá g é r z é s e n é lk ü l k ö lté s z e t ü n k e r e m e k ­
m ív ű k is g y ö n g y s z e m e m e lle tt , a m e ly e le ­
v e n c á fo la ta a n n a k , h o g y k ö z ö n s é g ü n k
k ö z ö n n y e l v is e lt e t n e a m a i m a g y a r lir a
irá n t. E z e n a k is k ö lt e m é n y e n e z r e k é s
e z r e k s z e m e fu t á t n a p o n ta , e z r e k é s e z ­
r e k é r z ik ily e n k o r e ls z o r u ló to r o k k a l,

ig e n , í g y v a n e z , m i is é r e z tü k é s a k ö ltő
a v a to tt to lla m ily s z é p e n v é s t e a h a lh a ­
ta tla n sá g b a .
C sa k é p p e n k ö r té t n e m v e s z n e k , m e r t
s z e m b e n , B e n e d e k b á c s i ü z le t e fö lö tt, e g y
m á s ik tá b la e lté r íti Itten i v e v ő s z á n d é k u k ­
tó l. E z en a tá b lá n e z o lv a s h a tó :
Három Igaz szó:
B enedek bácsi gyüm ölcse m indig friss,
magas vitam intartalm ú és olcsó!
Idén is m egrendezik a csillagászati-hetet A z ig a z s á g o k , h a k im o n d já k , m in d ig
s z ív e n ü tn e k é s m á r -m á r b e m e n te m , h o g y
m e g g y ő z ő d je k a B e n e d e k - f é le g y ü m ö l­
c s ö k k iv á ló s á g á r ó l, a m ik o r ú ja b b f e lír á ­
s o k h a lm a z a b iz o n y íto tta b e f é n y e s e n
e lő tte m , h o g y t é v e ly g é s m á s u tt g y ü m ö l­
c s ö t b e s z e r e z n i, m in t V la d á sz V la d im ír ­
n ál.
Ez a V la d á sz p á ly a té v e s z t e t t em b er.
U g y a n is a g u s z tu s f e lk e lté s é r e , a m e g k í-
v á n á s f o k o z á s á r a a J elző k o ly a n p á r a tla n
tá r h á z á t v o n u lta tta f e l tá b lá in , a m e ly
n em e g y r e g é n y ír ó b e c s ü le t é r e v á ln a .
N á la íz le t e s a z a lm a , z a m a to s a k ö r te ,
h ú s o s a s z ilv a , m é z é d e s a k o r a i sz ő lő ,
c s e m e g e a sá r g a b a r a ck , l e v e s e s az ő s z i­
b a r a c k , a z n a p i s z ü r e te lé s ű é s J é g h id eg
a d in n y e .
A n y á l fu tk á r o z o tt ín y e m b e n é s b e ­
m e n te m . V a la m i n a g y o n f in o m a t k é r te m .
A k e r e s k e d ő er r e e g y o ly a n lá d á ra m u ­
ta t, a m in se m a r a n y é r e tt, s e m p á r a tla n
z a m a tú , s e m c s á s z á r k é k ó r iá s s z ilv a f e l­
ír á s n e m é k e s k e d e tt.
- Ez m ily e n ? - k é r d e m , h o g y é n is ta ­
n u lja k v a la m it é s új j e lz ő k k e l g a z d a g ít­
sa m s z ó k in c s e m e t.
V á lla t v o n .
- E z c s a k k ö r te , d e ez a le g fin o m a b b
é s n e m k e ll r e k lá m h o z z á . E g y f é l k iló
e lé g le s z ? - k é r d i é s m á r n y ú l a z a c s k ó
u tá n . . .
10 M o n d ja , m a q u k m á r b e n e v e z te k a z á r a ik k a l? T ardos P éter
 AM ERIK A H A N G JA

(M a rk o B e h á r b o lg á r g r a f i k u s r a j z a , a m ű v é s z b u d a p e s t i k iá llitá s a a lk a lm á b ó l)

önyveim átvizsgálásakor meg­ rozott, hogy egy órakor az egész

döbbentőn állapítottam meg.
hogy egy diáktörténet az el­ S Q ö K R Ö S GER W
múlt tanévről a nyakamon maradt,
holott már az új tanév kezdetét vette.
Gyorsan elmondom hát Bodnár (és Ge-
rencsik) esetét, hátha még élvezhető.
Ama napsütéses kora nyári délelőttök
íkén, melyeken még a legtisztessége-
S b diák is szívesebben futballozik a
ligetben, mint kémiai ismereteit gyara­
pítja az iskolában, Bodnár és Gerenesik
elhatározta, hogy egy-két órácskára meg­
lépnek a suliból, s a közeli Városliget
valamelyik tisztásán kedvükre elidőznek.
E két ifjú amúgy sem tartozott a feljebb
említett legtisztességesebb diákok közé,
s így elhatározásuk feltűnően csekély-
lelki vívódás után született meg. Szám­
tanóra következett éppen, melyet a szelíd
és jóhiszemű B. tanár úr oktatott a nyol­
cadik bében. Bodnár (és Gerenesik) meg­
várta B. tanár urat az ajtó előtt, s egyi­
kük előadta, hogy bizonyos szertári m un­
kák elvégzésére H. tan ár úrnáL kell je ­
lentkezniük, s így legnagyobb sajnála­
tukra a számtanórán nem vehetnek részt.
3 K )
B. tanár úr szelíden és jóhiszeműen tudo­
másul vette a bejelentést. Bodnár (és Ge-
rencsik) pedig tíz perc múlva mór a li-
zsében futballozott, annak rendje és
módja szerint.
Félórányit sem kergették még a lab­
dát, amikor — sajátságos balszerencse! —
éppen arra haladt el S. tanár úr, az iskola széd során kitért arru is, hogy a külön­
igazgatója. (A Véletlen gyakran kitűnő
pedagógus. Szokja meg az a kölyök,
hogy az életben semmi sem sikerül úgy,
mint ahogy azt az ember kitervezi.)
Nos, S. tanár úr felismerte Bodnárt (és
Gerencsiket), ami már csak azért sem
esett nehezére, mert a két gyermek kü­
lönféle fegyelmi apropók során már sok­
szor vendégszerepeit az igazgatói irodá­
ban, szerény sikerrel. A tettenért iskola­
kerülők töredelmes beismerő vallomása
után az igazgató úr visszazavarta őket
a szám tanórára, majd ő maga is beérve
irodájába, magához kérette a nyolcadik
bé osztály főnökét. Elmondta neki talál­
kozását Bodnárral (és Gerencsikkel} s
arra kérte, hogy a gonosztettet megfele­
lően torolja meg.
Z. tanár úr, az osztályfőnök — követve többi negyvenhárom kitartóan ottmaradt
a modern nevelési elveket — úgy hatá­
osztályt bezárja, s a tisztességes több­
ség jogos haragjától tartva Bodnár
(és Gerenesik) máskor majd jobban meg­
gondolja, mielőtt a züllés útjára lép. Az
utolsó óra végén Z. tanár úr meg is je­
lent az osztályban, s bejelentette a három
óráig tartó fogságot. Ezt követöleg pedig
beszédet mondott, melynek tartalm át az
olvasó igen könnyen elképzelheti. E be­
féle disznóságok sajnos igen gyakoriak
a nyolcadik bében, legutóbb is — mint
az köztudomású — valaki letörte az ajtó
kilincsét, s az egyik ablak üvegében b
kárt tett valaki. Amikor itt tartott Z.
tanár úr, Bodnár feltartotta a karját,
majd felállt és így szólti
— Tanár úr kérem, én vállalom, hogy
holnap megcsinálom a kilincset!
— Ez derék dolog, fiam — így a tanár
úr — no, akkor te most hazamehetsz.
Bodnár még ki sem tette a lábát, ami­
kor jelentkezett Gerenesik is. Azt mondtat
— Tanár úr kérem, én vállalom, hogy
holnap megcsinálom az ablakot!
— Derék fiú vagy, akkor most te is
hazamehetsz.
Bodnár (és Gerenesik) hazament, a
három óráig. Tabi László 11
 Becsületszavamra, én nem tehetek
róla. A bűn a feleségem lelkét terheli,
én csupán vak eszköz voltam a kezében.
A feleségem aziránt érdeklődött, m it
csinálunk vasárnap délután. Bús arcot
öltöttem.
— Én itthon maradok, rengeteg mun­
kám van, meg kell írnom k é t novellát
és még három viccet is. Maga csak láto ­
gassa meg a m am áját, vagy menjen
moziba.
Nem, azt m ár nem! H a én itthon
maradok, akkor itthon m arad ő is. Majd
olvasni fog. Meg is kér, menjek be dél­
után a kölcsönkönyvtárba és hozzam ki
Balzac-tól a „Szamárbőr” -t.
Vasárnap délután javában dolgoztam,
amikor felcsapódott a szomszédos szoba
ajtaja és feleségem, kezében ny ito tt
könyvvel sápadtan és feldúlva meg­
jelent:
— Idenézzen! ö t oldal hiányzik.
— Mit csináljak? A könyvtárak zárva
vannak, a könyvüzletek is. Én csak azt
tanácsolhatom, hogy nyugodjék bele a
sorscsapásba. Az öt oldalt utólag is el­
olvashatja. H olnap majd bemegyek a
könyvtárba és kérek egy másik példányt.
A feleségem és belenyugvás! Sírt, jaj-
veszékelt, tom bolt. Nem bír tovább egy
— A fen e azt a D u b a r ry -t. . . N em nyugodott, sort sem olvasni, épp m ost jö tt volna
am íg rám nem tu km á lta a m ásodkom ornája sógorát a legérdekesebb, azt képtelenség á t­
gyaloghintóhordozónak . . . . ugrani, az egész délutánja el lesz rontva.
— Mit csináljak? — kérdeztem türel­
metlenül. — Mit akar tőlem?
— írja meg!
M egtántorodtam. Én írjak meg öt
oldal Balsacot? ö t oldal „Szam árbőr” -t?
R iadtan néztem a feleségemre:
— Tessék? Hogy képzeli??
— ö t oldal az egész! Mi ez m agának?
Elolvas egy p á r oldalt előtte, egy p ár
oldalt utána és am i hiányzik, az t be­
írja. Vagy maga talán nem tu d regényt
írni?
Ekkor m ár rázta a zokogás. Mit csi­
náljak ?
— Rendben van — sóhajtottam , —
megírom. Rögtön hozzáfogok.
— De jó legyen — szipogta, — ne
csapja össze egy perc alatt.
Közelmúlt Budapest 2057-ben E ste a vacsoránál elragadtatva beszélt
H a szerez egy pót­ a regényről. Színes, fordulatos, izgalmas.
Tudod, azzal az ügyes fiatal­
em berrel csináltattuk a dekorációt, reaktort a zsebhelikop­ A legjobban az a rész te tsz e tt neki,
nktt a főosztályvezető küldött, hogy terem hez, hozok m agú­ amelyet én írtam bele.
az unokaöccse . , , nak egy c itr o m o t. . . Másnap a könyvet én vittem vissza a
könyvtárba. Amikor kibontottam az
újságpapírból, gyanús jelenség szúrt Bze-
Szakítás m et. M iniszterpapír széle bújt ki az ol­
dalak közül. Felnyitottam a könyvet.
Ö t gépírott oldal volt beleragasztva.
Szép kis ügy! A feleségem legépelte, am it
én írtam és beleragasztotta a megfelelő
helyre.
Ki akartam tépni a gépírott oldalakat,
de a könyvtároskisasszony akkor m ár
odajött hozzám. E lvette a könyvet, fel­
n y ito tta a fedelét, hogy a könyvtári
szám ot kijegyezze. Arcomba szökött a
\-ér. A nevemet pillantottam meg. T in­
tá v a l írta be a feleségem.

12
I
T
örtént pedig mindez azon
a hagyományos szakmai
ünnepségen, amelyre a sze­
gedi paprikatermelők hívták
meg legnagyobb vetélytársai-
kat, a kalocsai paprikaterm e­
lőket.
M ár útközben kedélyes ug­
ratás folyt a kalocsaiak közt:
Szeged? O tt is terem paprika?
Milyen lehet az? Se íze, se
bűze! Lehet, hogy nagyszerű
paprika önmagában, — de meg
sem állhat a kalocsai mellett!
Szegeden ezalatt főzték a
díszebédet. A főfő paprikás —
egyébként nagyon békés em­
ber — vérvörös konyhakését
harciasán m agasra emelve így
vezényelte a szakácsokat:
— Még k ét kanállal bele.
Mari néni! Nem a levesbe, hogy
el ne ijedjenek! A tokányba!
H add tanulják meg azok a
bikkfanyelvűek, m i is igazá­
ban a szegedi paprika! O tthon
úgyse esznek semmi csípősét!
Kalocsán mézzel trágyázzák a
talajt.
Félóra m úlva megérkeztek
hangos jókedvvel Kalocsa fiai.
Vezetőjük a lépcső alján ta lá l­
kozott szegedi kollégájával.
K ezet fogtak, csapataik pedig
tapsoltak hozzá. Ilyen lehetett
a horáciusok és a kuráciusok
küzdelmének nyitánya az al-
balongai csatamezőn. És így
állhatott Toldi Miklós a cseh
vitézzel a Margitszigeten, egy­
m ást méregetve.
Kalocsa gyanakodva ü lt
ebédhez és szim atolva hajolt
a gulyás fölé. Voltak m ár t a ­
pasztalataik a szegedi ebédről.
— Remélem — m ondta ve­
zetőjük — kalocsai papriká­
val készült?! M ert csak akkor
ízletes!
t — Van annál sokkal jobb
paprika is, az van benne! —
dörzsölte kezét a szegedi ve­
zető. — K óstoljátok csak meg!
Kalocsa óvatosan m erítette
kanalát az égővörös lébe. Az­
tá n szájához em elte és csuk-
lő tt egyet. Olyan le tt a gyom­
ruk, m int egy-egy Csepel 125-
ös henger, a robbanás pillana­
tában.
— Miért sóhajtoztok? —
érdeklődtek a szegediek. —
Nem ízlik? Erős talán? Hoz­
zunk m ásikat?
— H ozzatok m ásikat —
nyögte égő nyelvvel a kalo­
csaiak szószólója b átran. —
E zt elcukrozta valaki, nem
lehet ra jta segíteni. Édes.
Ninos valami erős paprikátok?
Mert mi az t szeretjük, ugye?
— és szétnézett övéi között,
jól csinálja-e. Azok bólogat­
tak. Szeged intésére kivitték
a gulyást és behozták a bor-
sostokányt. K alocsa arca fel­
derült.
— Mi ezt bogyiszlói cse­
resznyepaprikával szoktuk csi­
nálni — m ondta büszkén. —
Három szemet lógatunk bele,
cérnán, öt percig.
Az asztalnál ülők felhördül­
tek. Három szem bogyiszlói­
val? Hiszen az elég egy atom ­
kísérlethez is!
— ö t percig? — biggyesz­
tette el száját Szeged. — És
csak három darabot? Miért
nem főztök bele tizet, egészen ?
Kalocsa egy pillanatra ki­
esett a szerepéből:
— E zt nem gondolod ko­
molyan. Te is jól tudod, hogy
a bogyiszlói hatóanyaga ö t­
szöröse a legerősebb szegedi­
nek. Elégetné a nyelvedet.
— Mendemonda! — vágott
vissza Szeged fölényesen. —
É n megeszek éhomra három
szemet bármikor abból a híres
bogyiszlóiból.
— M indjárt bebizonyítha­
tod! — derült fel Kalocsa. —
H oztunk magunkkal. A djátok
csak ide! — S m ielőtt Szeged
felocsúdhatott volna, m á r o tt
is izzott haragosvörösen a há­
rom mogyorónyi gyümölcs, hó­
fehér porcelánon.
Szeged kezébe vesz egyet:
— Na, ha ebben is csalódni
fogok, nem megyek többé hoz­
zátok itthoni paprika nélkül.
Majd titokban fűszerezek a
zsebemből, hogy ne sértsek
senkit. Mert szeretem a pap­
rikás ételt.
És beveszi. Tűz önti el a
száját, lángot v et az ínye. H a­
lo tti csöndben figyel az asztal,
lassú szájmozgással rág a hős.
— Na — m ondja végül —-
ennek egy pillanatig volt va­
lami paprikaíze. L ehet, hogy
szegedi paprika m ellett ta r­
to ttá k . De aztán vízízű lett.
Majd talán a m ásik.
Nyeli a m ásodikat. A láng­
szóró most a gyom rában dol­
gozik, végigpörköli nyelőcsö­
vét.
— Kicsit sápadt vagy m á­
m a — suttogja Kalocsa. —
Nem akarsz kenyeret hozzá?
— Á — legyint Szeged. —
Nincsen ebben semmi erő.' Nem
paradicsomot a d tato k nekem
véletlenül? — É g y mondja:
„pahadihom ot” és sajnálja,
hogy nincs több h á betű
benne, jólesik a fúvásuk. N y a­
kán kidagadnak az erek, úgy
érzi, parazsat fúj, egész szája
cseppfolyósán izzik, halántéka
lüktet. De nyeli hősiesen és
veszi a harm adikat.
Kalocsa gondterhelten fel­
áll, ő ismeri a bogyiszlóit.
— Nem muszáj megenni a
harm adikat — mondja nyug­
talanul. — Nem akarok halál­
esetet.
— A zért kikísérletezem —
mondja Szeged szomorúan.
Szomorúsága őszinte. De így
fogalmazza okát: „N álatok
nem lehet semmi csípősét sze­
rezni?!” — s habozva veszi
kezébe az utolsó kis m éreg­
gömböt.
— T alán majd ez — vizs-
gálgatja reszkető kézzel, —
ha m ár annyira emlegetitek.
— S beveszi. Nyelve füstölni
kezd. Á dám csutkája ugrál, fo­
gai kiolvadnak helyükből, sze­
me vérben úszik, patakzik be­
lőle a vitriolos könny.
— H iába — leheli foga közt
az izzó zsarátnokkal. — Ez
sem az igazi. . . B ecsaptatok.
És lefordul a székről. K é t
perc m úlva, amikor fellocsol­
ják, könyörögve fordul kalo­
csai partneréhez:
— H a jó t ismertek, töm je­
tek a pofámba egy m arék sze­
gedi paprikát. Szeretném v a ­
lamivel megízesíteni a szám at,
m ert e ttő l émelygek.
Kalocsa nem válaszol. U tol­
só lehelletével ennyit súg:
— Tönkretettetek! K rum pli
cukorral főztetek!
És ő is lefordul a székről.
M ert izgalmában m egette az
egész tokányt.
Gesztelyi Nagy Zoltán
A KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAP
TRÉFÁJA X e a é? tlJ o Ú V k tc /c í(> a £ /
M I N D E N N A P O S Á R -Ü G Y E K
I P a r a s z ts z e k e r c k sz á z a i hoz-
• zák a fő v á ro s b a a gyü­
m ö lc s ö t, z ö ld s é g e t, p a r a ­
d ic s o m o t. J ó ez a s z a b a d p ia c i
De .. .
A C s a rn o k té r e n p a ra d ic s o ­
m o t v á s á r o lo k b e f ő z é s h e z . Az
e g y ik sz e k é rn é l eg y fo rin t h a r­
m in c f i ll é r é r t m é r i k k iló já t.
A z e l ő tte m v á s á r l ó n á l h i r te le n
f e l e m e l i k a z á r á t tiz f illé r r e l.
A v ev ő n em h a g y ja m a g á t. A
v i t a e g y r e j o b b a n e l f a j u l . M in t
é r d e k e l t , é n is b e le k a p c s o ló d o m .
M a jd eg y v á r a k o z ó g é p k o c si
v e z e t ő j e is. V é g r e o l y a n f e n y e ­
g e tő h a n g u la t a la k u l k i a m á ­
z s a k ö rü l, h o g y a z e la d ó m á s­
k o r r a h a la s z tja g y o r s m e g g a z ­
d a g o d á s i v á g y á t.
M e rt re n d b en v a n . h a egy-
n c g y v e n e t k é rn e k a p a ra d ic s o ­
m é r t ! A z is e l k é p z e l h e t ő , h o g y
n a p k ö z b e n m ó d o s u l a z á r . De
a z m á r s e m m ik é p s i n c s jó l.
h o g y a m ik o r m á r b e r a k o m a
E z a képeslevelezőlap a K é p ­ p a ra d ic s o m o t a k o sa ra m b a ,
ző m ű vészeti A lap k ia d á s á b a n a b b a n a tu d a tb a n , h o g y egy-
jelent m eg és az e s z te r g o m i h a r m in c az á ra , a m é r é s u tá n
egynegyvenet k érn ek tő le m
bazilika egy részletét á b rá z o lja . é rte .
A felirat viszont e z : „ P écs,
A postolok szobrai a S z é k e s -
egyház orom zatáról. X I X . szá­
zad.” T ekin tve, hogy a k é p
esztergom i, azon sem a p é csi
Bűnjel lett a nadrágomból
székesegyház, sem a n n a k o r o m ­
zata, sem apostolszobor nem Volt nekem egy drappszínű kerül az is, csak legyen tü re ­
látható. kamgarn-öltönyöm , am it P est­ lemmel és nézzen be úgy m ás­
Több gondosságot! re járó sógorommal m ájus 15- fél hét múlva.
én tisztítás végett bekiildtem Mikor aztán másfél hét m úl­
a P atyolat Thököly ú t 7. szám va benézett, igen kedvesen
a la tti fióküzletébe. Az öltönyt tudom ására hozták a P atyo­
Csak egy kis korrupció... 59 203. számú blokk szerint laték, hogy a nadrágot az egyik
á tv e tté k és közölték, hogy jú­ m egtévedt dolgozójuk elemei-
A Vecsési Földművesszövet- nius 18-ára elkészül. Amikor te a zakó mellől és á ta la k ít­
kesetnek sürgősen szüksége lett azonban a sógorom a jelzett ta tta magának. íg y tö rté n t
volna ké t darab vendéglői sön- azután, hogy az én régen várt
tés pultra. Meg is rendelte nadrágom , m int bűnjel a
annak rendje és módja szerint rendőrségre került.
az Országos Vendéglátóipari
Szövetkezeti Központnál. I tt Ezeregyedik reklamációm a l­
kalm ával a Patyolaték azzal
a rendelés Goór Nagy Vilmos
elé került, aki az ilyen pult­ vigasztaltak, hogy ha m ajd a
rendőrségi eljárás befejeződik
ügyeknek volt az előadója.
De hiába volt előadó, a pulto­ napon megjelent az öltönyért, és nadrágom felszabadul, úgy
értesítést küldenek. Mivel azon­
k a t még sem adta elő. Azzal P atyolaték egy h éttel kitolták
bfitötte le a türelm etlen vecsé- a határidőt. Ez a kitolás aztán ban az értesítés ez ideig nem
sieket, hogy „nem megy az m ent egészen július 29-ig, ami­ érkezett meg, kérem a P atyo­
olyan ripsz-ropszra. Amíg a kor hogy-hogy nem, a zakó latot, hogy a május 15-e óta
pultokat beszerezzük és le­ előkerült, de a nadrág még va­ kezelésükben levő nadrágo­
szállítjuk, bizony egy fél év is lahol a tisztítótűzben várta m at a tél beállta előtt „sza­
beletelik.” badlábra helyezni” szívesked­
sorsának jobbrafordulását. jék.
— Oda se neki! — b iztat­ Kuti István
tá k sógoromat. — Majd elő- Túra, Kossuth L. u. 109.
2• V a s á rn a p d é lu tá n sé tá lo k
a B a jc s y - Z s i li n s z k y ú t o n .
A D eák té r és a P a u la y
E d e u t c a k ö z ö tt e g y ö n á l l ó a n
é s e g y é n ile g d o lg o z ó k u k o r i c a ­
áru s k e z é v e l n y o m o g a tja a visszértágulással
c s ö v e k e t és m in d já rt b e is b i­
z o n y í t j a , m ily e n p u h á k , t e j ­
d ú s a k . T ú lte s z e m m a g a m e z e n
az e g é s z s é g ü g y i s z e m p o n tb ó l
k if o g á s o l h a t ó t e v é k e n y s é g e n é s
k é re k e g y cső k u k o ric á t. D e
t o r k o m o n a k a d a k é p z e le tb e li
k u k o ric a s z e m , a m ik o r m e g k é r ­
d e z e m az á rá t. H á ro m f o rin to t
k é r az ak k o r m ég n y e rse n
h a t v a n - n y o l c v a n f i ll é r e s k u k o ­
r i c á é r t ! E lő z ő n a p e g y h a t v a n é r t
v e t t e m e g y K ö z é r t - á r u s n á l az
u tc á n .
A z é rt v a s á rn a p sem á r ta n a
e g y k i s á r e lle n ő r z é s - e g é s z ­
ségügyi i n s p e k c ió v a l egybe­
k ö tv e .
R . E.
Utókúra
Egy motoros barátom tól tu d ­
tam meg, hogy a generáljaví­
to tt m otor csak akkor válik
igazán üzemképessé, ha az
operáció u tá n jól bejáratják.
Ezt a bejáratási módszert pró­
bálta ki az SZTK is rajtam .
Augusztus 9-től 18-ig kór­
házban feküdtem , ahol I3-án
megoperál­
tak. Az operáció u tá n 21-én
jelentkeztem a csillaghegyi sza­
kosított rendelőben betegállo­
m ányba való felvételem ügyé­
ben. I t t kezdődött a „ b ejára­
tá s ” . A sebész megnézte a kór­
házi zárójelentést, k iá llíto tt
egy k arto n t, majd' az igazol­
ványt lepecsételve, elküldött
a Korvin O ttó utcába felül-
•vizBgálutra. Másnap megjelen­
tem a K orvin Ottó utcában,
ahol két és fél órai várakozás
után végre sorra kerültem. Az
orvos megkérdezte, mi a pa­
naszom. Válasz helyett átn y ú j -
tottam a kórházi zárójelentést.
Beírtak egy füzetbe, az igazol­
ványt aláírták és lepecsétel­
ték, m ajd közölték velem, hogy
a könyvért menjek a m unka­
adómhoz és a könyvvel együtt
egy hét m úlva jöjjek el. H ozzá­
fűzték még, hogy előzőleg Csil­
laghegyen bélyegeztessem le a
könyvet.
Másnap elzarándokoltam a
munkaadómhoz, ahol m egkap­
tam a könyvet, pontosabban
a betegsegélyzői igazolványt:
most azután folytathatom a
„csillag-túrát” , de — vissza­
felé. Sajnos, a kórházban nem
szereltek fel rám egy kilométer-
mérő-órát s így nem tudom
megállapítani, hogy a bürok­
rácia útvesztőjében hány kilo­
m étert kutyagoltam frissen
operált lábammal.
Kreutzer Kornél
III., Csillaghegy,
Szabadság utca 20.

B a d a c s o n y i ta k a r é k o ssá g
Szeretnék szántani...
H árm an m entünk be a ba­ Ugyanilyen alapon a levest A H a tv a n i C u k o r g y á r c é l ­
dacsonyi „H ableány” étterem ­ is egy tányérban hozhatták g a z d a s á g á n a k a n y a g b e s z e r z ő je
A dolog m ódfelett bántotta be. Menüt kértünk. Hoztak volna hárm unk részére és még v a g y o k . G a z d a sá g u n k a z e g r i
a vecsésieket. Gondoltak egy három levest, három tá n y é r­ k ir e n d e lts é g h e z ta r to z ik , o tt
a k a r tu k h iá n y z ó tr a k to r a lk a t-
nagyot, felvittek egy boríté­ részttn k et b e s z e r e z n i. N e m v o lt
ban és három húsételt ugyan­
k o t Goór Nagynak. Nem volt ra k tá ro n , e z é r t m é g á p r ilis b a n
abban semmi különös — csak csak három tányérban. Az ol­ a F ö ld m ű v e lé s ü g y i M in isz té ­
riu m A n y a g e llá t ó V á lla la tá b ó l
húsz darab százas bankó. . . vasó nyilván elcsodálkozik fo r d u ltu n k . M á ju s ó ta f o ly t o n
Goór Nagy megilletődve vette azon. hogy miért hangsúlyoz, s ü r g e tjü k a b a r á z d a te n g e ly t, a
á t ezt a szerény ajándékot és zuk a három tá n y é rt. Azért, ta r ló te n g e ly t é s a h o s s z ú eke­
n á d a t. S a jn o s , m in d e n e r ő lk ö ­
annyira, de annyira megható­ m ert a tésztát m ár egy tán y ér­ d é s ü n k h iá b a v a ló , a v á lla la t
d o tt, hogy a pultok másnap ban hozták. (3 személyre.) n e m s z á llít. P e d ig n ek ü n k h a ­
m ár o tt álltak a vecsési szö­ nagyobb le tt volna a takarékos m a ro sa n s z á n t a n i k e lle n e , m e rt
Megkérdeztük a felszolgáló­ H ableány m egtakarítása, ha a C u k o rg y á r n e m m a ra d h a t le.
vetkezet vendéglőjében. Máig V é g e z e tü l m e g is m é t le m p a n a ­
is o tt vannak a helyükön. tól, hogy miféle badacsonyi evőeszköz nélkül tá la ltá k volna s z o s le v e lü n k e lm é t: S z eret­
Nem úgy, m in t Goór Nagy, újítással állunk szemben. Azt az ételt. n én k s z á n ta n i. . .
aki „fegyelmi úton távozott...” a választ kaptuk, hogy tá n y é r­ Dr. Stux László Marosi András
(PP) spórolásról van szó. II., Mártírok útja 59. V III., Futó utca 34.
 Földrajz órán
G erő S á n d o r rajza
— M it t u d s z K a n a d á ró l?
— A m ió ta J ó z s i b á c s iv a l
n em s o k J ó t . . .
K é t K is K ö z le k e d é s i K u r ió z u m
Reggel h a t órakor érkeztem
a K eleti pályaudvarra. Száz
utasra három taxi várakozott,
majd egyenként érkeztek üres
kocsik — három percenként.
Mindegyik kocsinál közelharc
kezdődött. Az élelmesebbek a
hordárokhoz fordultak p ro tek ­
cióért. (Néha nem eredm ényte­
lenül.) Ű titársam egy szerény,
szemüveges német fiatalember
álmosan és reménytelenül gub­
basztott a csomagjai m ellett,
ő m ár a nyelvi nehézségek
m iatt sem vehetett részt a h a r­
cokban. Rövidesen taxihoz ju ­
tottam és akkor felajánlottam ,
hogy beviszem a városba. A
sofőrnek m ár ő m ondta be
budapesti elmét:
— B itte H otel D u n a .. .
A sofőr ebből m egértette,
hogy a B ristolba igyekszik és
lelkes „jaw ohl” u tán m eg­
indult — a következő ú tv o n a ­
lon: R ottenbiller utca, Gorkij
fa s o r.. . Rövidesen a Körönd-
nél ta lá ltu k magunkat. E kkor
abbahagyva vendégünkkel a
német szót, zengő m agyar
nyelven a sofőrhöz fordultam :
— M iért csinálja ezt az
óriási kerülőt?! Hiszen a R á ­
kóczi ú to n végighaladva sok­
kal ham arabb odaértünk volna.
A sofőr b á r láthatóan m eg­
hökkent, ahelyett hogy fé r­
fiasán az t válaszolta volna,
„bocsánat, azt hittem , m ind
a ketten külföldiek tetszenek
lenni” , hosszú m agyarázatba
fogott, am ely szerint ez a p ra k ­
tikusabb útvonal, m ert a R á ­
kóczi ú to n csak v o n ta to tta n
lehet előrejutni. Viszont m ost
m ár célunk felé haladtunk
E gy. íu á tá k m u n íá st oü kaSJL ke& jyvtni.. . .
S á n d o r K á r o ly ra jz a
le v e le z ü n k , — M on d ja k a r t á r s a m ,. . . nem v o ln a kedve e lm e n n i v a la m e ly ik s z ín h á z h o z
d r a m a tu r g n a k ?
(Népköztársaság útja, József
A ttila ú t, D unapart) és sze­
rencsésen m eg is érkeztünk.
Bizonyos, hogy kedves k ü l­ H a ü lö k : p lu s z tíz s z á z a lé k ,
földi vendégeink szeretik a s h u s zo n ö t, h a z e n e s z ó l. . .
várost m egtekinteni és m in­ E z t m é g é r te m , — d e m i é r t n e m
den bennszülöttnek köteles­ tü n t e ti k fé l v a la h o l:
sége, hogy m utogassa B uda­ m ily e n p ó z t v e g y e n fe l, a v a g y
pestet az idegeneknek. De úgy m i t k e ll a n n a k te n n i,
gondoljuk, hogy a sétakocsi- a k i a z é tla p r a k i ir t
zást a Taxi bízza inkább az á r o n a k a r e n n i t . . ;.
Ibuszra. Bodor Zoltán
ÜLJ _ r r r "\
L==® =L- A század g y e r m e k e
A V örösm arty téri autóbusz R é b e r L á s z ló r a jz a
végállomás k is bódéjában h ű ­
ségesen strázsáR az ellenőr és
beszélgetett egy osinos, fiatal
kalauznővel. U dvariasan meg­
szakítottam a csevegést.
— Jó e s té t kívánok!
Az ellenőr visszaköszönt:
— Jó estét!
— Volna szíves megmon­
dani, mikor indul az utolsó 4-es
vagy a 19-es a Délivasút felé.
—- Megmondom én kérem,
rögtön, — felelt lelkesen az
ellenőr és k u ta tn i kezdett k ü ­
lönböző ira to k között.
Keresgélt, keresgélt, m ajd
így szólt:
— H á t sajnálom , de nincs
menetrendem, nem tudom pon­
tosan m egm ondani, úgy tíz óra
után.
Attól eltekintve, hogy a
szomszédos 56-os végállomás­
nál azt közölték, hogy 11 u tán
megy az utolsó kocsi, szeré­
nyen m egkérdezzük a vállala­
tot, nem lehetne a beruházási
alap terhére ellátni az ellen­
őröket autóbuszm enetrenddel
Negyven fillérbe kerül.
(s t.) 15
íéj>vvi.'4:i
f
Bécsi idill
S z e g ő G izi ra jza
íJjUl——
7

»
7
L

— A d jo n e q y p á r f i ll é r t b é ly e g r e ! M eg a k a r o m írn i h a z a , h o g y itt m ily e n jó d o lg o m v a n __

A m in e k nem m u sz áj lennie In d o k o latla n büszkeség

(Tanulság az elmúlt színházi szezonból.) H e g e d ű s I s tv á n ra jza

S á n d o r K á r o ly ra jza

N a g y o t b u k o tt a darabunk, — de m agyar!

LUD U A S9 MATYI
m a i t i h u m o r o s ., s z a t ir ik u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a Hír H ír la
la p k ia d ó V á lla la t Igaz-
.............
g a t ó ja . — S z e r k e s z t ő s é*g -: -B u Jd a p e s t, V ili., _G y u .la i. ..
P ........................
á l u tc a 1 4-. T' e l.: — 3 3 5 — 7 1 8 . — ..........................
K ia d ó h iv a ta l: V ili., B la h a L u jz a t é r J.
T e l.: 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 - 2 2 0 . — T e r je s z t i a P o s t a K ö z p o n ti H írla p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e l ő f i z e t é s i d íj. neq
n e g y e d é v r e 1 2 .— F t
K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v éd u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
V árn ai G y ö r g y r a jz a

Hej, de nagy protekciója lehetett!

 BALSEJTELM EK GYÖTRIK S in fa n ia G ro d z it n sk a

H éb er L á s z ló

fi r ©
ra jzu

'
(J iin d iq
A telefon cnöng.
i\ÖJ HANG: H a l l ó !
FÉRFI HANG/: T e v a g y a z , d r á g á i n ?
- V . H.: V é g r e ! C sak ü lö k é s v á ro k .
S o h a sem tu d sz p o n to sa n fe lh ív n i?
F. H.: B á r m ik o r h ív la k , m in d ig
u g y a n e zt m o n d o d . S ok d o lg o m v o lt.
N. H.: S o k d o lg o d ! N ek ed m in d ig
so k d o lg o d v a n . Ism erem m á r e z t. F i­
g y e lm e z te tle k , eb b ő l m á r e le g e m van .
F. H.: Ö rök k é ez a g y a n ú s ítá s , h o g y
én e ltitk o lo k v a la m it e lő le d . M i v a n m ár
m e g in t ?
N. H.: A z t te n a g y o n jó l tu d o d . N e
ta lá lk o z z v e le tö b b e t.
F. H.: N e m ta lá lk o z o m v e le . K é t
h ó n a p ja n em is lá tta m .
N. H .: N e h a zu d j. T eg n a p is lá tta d .
F. H.: I g a z , a k á v éh á zb a n . K ö sz ö n te m
s n e k i, m it t e h e t t e m v o ln a m á s t?
N. H.: (Sír) E z t m o n d o d m in d ig .
M e g lá to d , en n ek eg y szer m é g ro ssz
v ég e le s z . N e k e m is v a n n a k id e g e im .
F. H.: J ó , jó jó l v a n n o , k é r le k , n e
a te le fo n b a n . H a g y d a b b a h á t m á r a zt
a s ír á s t. M it c s in á lu n k m a ?

N. H.: H á t ig e n . A fé r je m m á r eg y
ó rá ja e lm e n t én p e d ig itt ü lö k é s csa k
v á ro m , v á ro m , h o g y v ég re fe lh ív j. E g y
te lj e s ó rá t v e sz te ttü n k el m ia tta d .
F. H.: T e r m é sz e te se n m in d ig m ia tta m .
H o n n a n tu d h a tta m v o ln a , h o g y e lm e n t?
N. H.: N a g y o n jó l tu d o d , h o g y ö tk o r
m in d ig e lm e g y .
F. H.: H o g y h o g y ö tk o r ? H a t e lő tt
so h a se m m e g y e l h a z u lr ó l!
.V. H.: M e g ő r ü lté l? M in d e n n a p ö tk o r
h iv s z fe l, s m a eg y szerre m e g v á lto z o tt
v o ln a a h e ly z e t?
F. H.: P illa n a t, — o tt a 763— 254
b e s z é l?
N. H.: N e m .
— M i é r t n e m üi le, i g a z g a t ó u r ? F. H.: Ó ! b o c sá n a to t k érek . T év es
— Ó, k ö s z ö n ö m , n e m m a r a d o k s o k á i g . . .
k a p c s o lá s .

A TÖftT<N<LMI TANVLMÁNY
tö r té n e ttu d ó so k a lig h a — V a jo n m ié r t? — m o r fo n ­
fo g já k e lis m e r n i, d e sze­ d ír o z o tt . — A z ért, m e rt á t
ré n y v é le m é n y e m s z e r in t a k a ro k k e ln i, v a g y a z é r t, m e rt
a ro k o n o k é s a z is m e r ő s ö k tö r ­ té to v á z o m ?
a k i h a jd a n a té r d é n lo v a g o l- p a r tja ? M it a k a rsz? N a g y o n
té n e le m a la k ít ó té n y e ző k . A h á z fe lü g y e lő s z ig o r ú h a n ­
t a t t a . K e ll a z n e k i, h o g y B e c s­ szép , fü v es p a r t, h a lá s z n i,
A tö r té n e lm e t n em csa k a g o n u tá n a s z ó lt:
k e r e k i k a r tá r s e lfo r d ítsa a fe jé t, fü rö d n i is le h e t. . . M aradj te
n a g y em b erek , a g a zd a sá g i — A z tá n jó le s z , h a e sté n ­
h a ta lá lk o z n a k , v a g y h o g y csa k a fe n e k e d e n . . . O ttó
é s a fö ld r a jz i k ö r ü lm é n y e k k é n t n em b ö m b ö lt e ti a n n y i
a h á z fe lü g y e lő v e l ro sszb a n le ­ b á csi sem k e lt ó t a R u b ic o n o n ,
id e ig a fa n fá r o k a t
g y en ? E g y ik e t se m a k a rta , m é g is m eg v a n . . . O ttó b á c s i­
ép p en ezért tö r te a fe jé t, h o g y n a k n e is e m lít s d a szá n d ék o ­
m ité v ő le g y e n . d a t, ú g y is e lé g m a g a s a v é r ­
— V a jo n m it s z ó ln a k h ozzá? n y o m á sa .
— tö p r e n g e tt k é ső b b is v ezéri C aesar e lg o n d o lk o z v a n é z e tt
sá tr á b a n , v ég ü l is fu tá r t k ü l­ m a g a e lé . A n é n ik é j e to v á b b
d ö tt Z e lm a n é n ié r t. é r v e lt:
n é n ik , a z O ttó b á c s ik ,- a B ecs- C aesar k ib a lla g o tt k ed v en c
A d r á g a Z e lm a n é n i m á sn a p — A B e c sk e r e k i k a r tá r s m á r e lm é lk e d ő h e ly é r e , a R u b ic o n
k erek i k a r tá r sa k é s a h áz-
e l is jö tt. Ig a zá n n a g y o n k ed ­ á tk e lt a R u b ic o n o n ? p a r tjá r a és o tt le ü lt eg y s z ik ­
fe lü g y e lő k is . M in d e n k in e k v a n
v e s v o lt, m in d já r t e g y k is — N em — h a n g z o tt a v á la s z . lá r a . Ő rók h o ssz a t ü ld ö g é lt,
Z e lm a n é n ij e , O ttó b á c s ija ,
r e n d e t is c s in á lt a sá to r b a n és — N a lá to d I — csa p o tt le g o n d o lk o d o tt, a z tá n ú g y d ö n ­
B ecsk erek i k a r tá r sa és h á z-
k if é n y e s íte t te a lá n d z s á k a t, d ia d a lm a s a n Z e lm a n é n i. — tö tt: á tk e l! L esz, a m i le s z —
fe lü g y e lő j e . B iz to s v a g y o k
k a rd o k a t, s is a k o k a t. P e d ig az e g y ó b erh ó h em . A z t á tk e l!
b en n e , h o g y J u liu s C aesarn ak
is v o lt, csa k a k k o r m á sk ép p en — A fe le s é g e d k ic s it jo b b a n su tto g já k r ó la , h o g y is te n H á t tö b b e k k ö z ö tt ez ér t is

h iv t á k ő k e t, é s C aesart is is tö r ő d h e tn e v e le d — m o ty o g ta a k a r le n n i. T e csa k fig y e ld n a g y e m b e r J u liu s C a e s a r , e z é r t

r e tte n t ő e n a g g a s z t o tta , m it fo g ­ m u n k a k ö zb en . a B e c s k e r e k it, h a ő á tk e l a k e r ü lt b e le az is k o la i tö r té n e ­

n a k s z ó ln i, h a á tk e l a R u b i- K is v á r t a t v a C a e s a r k ir u k k o lt R u b ic o n o n , k e lj á t g y o rsa n le m k ö n y v e k b e , m e r t N E M T Ö ­

co n o n . a k é r d é s s e l: te is . . . R Ő D Ö T T A Z Z A L , H O G Y

M it fo g n a k s z ó ln i? — M it g o n d o ls z , d r á g a Z e lm a — N em tu d o m , h o g y m it M IT F O G N A K S Z Ó L N I A

S z e g é n y k e o t t ü lt a R u b ic o n n é n i, á tk e lje k a R u b ic o n o n , c s in á lj a k . . . — só h a jto tta R O K O N O K É S A Z IS M E R Ő ­

p a r tjá n é s rá ju k g o n d o lt, v a g y sem ? C aesar. S Ö K .

ő s z in té n s z ó lv a , n em sz e r e tte Z e lm a n én i ö ssz e c sa p ta a M iu tá n Z e lm a n én i e ltá v o ­ K érem e z t is fig y e le m b e

ő k e t, d e a zé rt m e g b á n ta n i k e z é t. z o tt, sétá ra in d u lt . Ü tk ö zb en v e n n i a tö r té n e lm i k u ta tá so k ­

sem a k a rta Z e lm a n é n it , ak i — M eg v a g y te ő r ü lv e ? M i­ ta lá lk o z o tt a h á z fe lü g y e lő j é ­ n á l.

m in d e n év b en s e g ít n e k ik n ek ez az u g r á lg a tá s ? N em jó v e l, a k i a k i n e m k ö s z ö n t v is s z a E lő r e is k ö szö n ö m .

a b e fő z é sk o r , v a g y O ttó b á c s it, n ek ed a R u b ic o n n a k ez a n e k i. Mikes György

 Csábítás Heber László ra jz a
A ki m egnézi,
hova m eg y d o lg o z n i.

SECEMMÍ
. m vR zw K .

— Na é s m o n d ja c s a k , a n y e r e s é g b ő l
m e n n y i r é s z e s e d é s t kapok?

Szeptemberi
másodpercek

Tuncz Tibor ra jz a
3
 Rajzos javaslatunk
(Hogyan lehelne csökkenteni a fölösleges vidéki kiszállások számát.) ^ /á v 'é D Í S '
F élnégykor felébredtem s ágyam
szélén,
Az ablaknak fordulva így tűnődtem:
Ezermillió ember alszik most
A félvilágon. Szikrázó agyukban
Pihenni tért a tiszta gondolat
És testükben a sejtek légiói
A létezéstől boldogan tolongnak,
Hogy reggel kedv s erő feszüljön,
édes
öröm, áradjon szét a szürke földön...
Ám ekkor észrevettem, hogy az ablak
Helyett a falnak fordulok. Bocsánat
— Szóltam magamhoz elnéző
mosollyal —
Minden máskép van. Kínos. Sőt:
fatális ...
Gyene“ István

Itt az őszi sz e z o n ! G e r '. S á n d o r n j > .3

Atai nagymama
lfí® ll J
A z
ta lk a
e g y ik
m e lle tt
eszp resszó b a n
h á ro m
p a rá n y i
n é n ik e
a sz ­
ü ld ö g é l.
M in d e g y ik ő sz h a jú , m in d e g y ik tú l a
h e tv e n e n , m in d e g y ik te je sk á v é t s z iir -
c s ö l. A h a r m a d ik n em rég tilt a z a s z t a lh o z ,
z s ú fo lt a csö p p h e ly is é g , ú g y g o n d o lta ,
h a seh o l s in c s e n sza b a d h e ly , k orb an
m é g is c s a k ez a tá r sa sá g illik h ozzá.
A m ik o r le ü lt, a m á s ik k ét n én i a b b a ­
h a g y ta a b e s z é lg e té s t , v á rtá k , k if é le -
m ifé le ez az ,,id e g e n ” , a k i a z a s z t a lu k h o z
ü lt . A z id e g e n is é sz r e v e tte a z á lta la
o k o z o tt cse n d et é s b a r á tk o z n i k e z d e tt.
O d a fo r d u lt e g y ik ő jü k h ö z :
— A z tá n , te ssé k m o n d a n i, u n ok a
v a n m á r 1?
A k é r d e z e tt in d ig n á ló d v a fe le lte :
— U g y a n , n em v a ló a z n e k e m , d o lg o z ó
a sszo n y v a g y o k , n em a k a r ta m u n o k á t!...

— Egy nag y o n fo n to s fig y elm e ztető lev elet hoztam . /tp)

 L e c k é z te té s

........ lt__ Jl ■ Ködben

\ (F%
0 o o ||

Külföldi vendég í Budapest egyike a legszebb vé

lóknak, viszont a legza josabb az egész világon ! v V1
A szobapineéri Igyekszünk, M adam e,,,

— H iáb a, ú g y lá t s z ik , n ek ü n k m in d e n sik e r ü l!
» f/m
D öntő futam a ringben
Schw oft Lajos íajz;.
— Mit g o n d o l s z , m e l y i k lesz az e l s ő ?
6 re n d e z é sé b e n
U a ftití ix tfq k im m t ó n i e H . ..
M o ttó i N in c se n e k ré g i v ic c e k , c s a k
ö re g e m b e re k v a n n a k . E g y ú js z ü lö tt­
n e k m in d e n v ic c ú j .
A tanító m egkérdi az iskolában:
— Na, Kovács, ki volt a III. H en­
rik apja?
— II. Henrik.
— Helyes. És ki volt az I. Lajos
apja?
— Nulla Lajos.
A nyugati újságírók roham osztaga
meglepte a svájci Alpokban üdülő
monakói herceget és feleségét Grace
Kellyt. Addig erősködtek, míg a h er­
ceg fogadta a zajos társaságot. Kö­
vetelték, m ondja meg azonnal, való­
ban igaz a pletyka, hogy az ifjú me­
nyecske második gyerm ekét várja.
A herceg indulatosan felelte:
— Most folynak a vizsgálatok,
még mi sem tudjuk. De nagyon ké­
rem önöket, ne legyenek tü relm et­
lenebbek, mint a szülők . . .
/
/e /t
D rogériában
Sándor K ároly rajza
A w ashingtoni legfelsőbb bíróság
kimondta, hogy a néger tanulók rrtin-
den iskolába já rh a tn ak Am erikába.
Elm életben ez nagyon szép dolog,
de m int ism eretes, a gyakorlatban
fütyülnek a bíróság döntésére. Little
Rock városkában (A rkansas állam)
hat néger diák iratkozott be a
középiskolába és a tanév m egindítá­
sakor m egjelent, hogy m egkezdje ta­
nulm ányát. Az iskola sportkedvelő
diákjaiból, elsősorban a futbalisták-
ból, rugby-játékosokból és boxolók-
ból falat em eltek a tanterem elé és
a színes tanulókat nem engedték be.
M egjelent Mr. F. B. W right, az is­
kola igazgatója és a törvény b etar­
tására hívta fel a diákjait. K ifütyül­
ték, elkergették.
— Ezt a törvényt a választás évé­
ben hozták, — m agyarázta a fehér
— 81 f illé r a cu c li? H ogy f iz e s s e m diákok vezetője és így nem érvé­
e z t ki? nyes.
— E gyszerű . . . T e ts z ik f iz e t n i 83
fillér t é s k e ttő t v is s z a a d u n k . . . Micsoda politikus lesz ebből a fiú­
ból! Még a Fehér Házig is felviheti!
M űvész-sétány
a F ilh a rm ó n ia
 6*^*0 ß ( ° ) ß iß j Toncz T ibor rajza

— M on d tam , h o g y n em le h e t e z t itth o n já r n i, M a n c i ! . . ,

Békés hadgyakorlat-
P u s z ta i P á l r a j z a
' T ' j A ‘ i • j

‘ J & jC jtíú ji

Egy irodát itt hadd foglaljak dalba,

egy elosztót a többiek között,
amelytől tegnap úgy meg voltam hatva,
hogy szemeimbe forró könny szökött.
Ez úgy számolta fel restanciáit,
melyekkel mind a nyáron elmaradt,
hogy elment tán a legvégső határig
és semmit sem hagyott a pult alatt.
— A kilences bolt húszat kért ma reggel —
hangzott egy női ajkon ott a szó.
—Harmincat küldjünk! - felelt könnyű kedvvel
egy férfi, a felettes dolgozó.
— A negyvenes bolt kilencvenet óhajt!
— Ö, küldjünk máris száznegyvenhatot,
hisz — mondta, amíg elnyomott egy sóhajt —
ez júliusban keveset kapott!
— Es negyvenet kér itt a huszonhárom!
— Igen? Hát küldjünk nyolcvanat neki,
hisz emlékszünk, hogy amit kért a nyáron,
felét tudtuk csak teljesíteni!
És igy tovább és egyre bőkezűbben
pótolták ők a mulasztottakat,
ily egyszerűen s mégis nagyszerűen —
hol van oly munka, mely ma igy halad?
Nos, megmondjam ki volt, kiről e szép nyár
legvégén ajkam ily vígan dalolt?
Hát nem tudod? A budapesti jéggyár
jégtábla-osztó irodája volt! — Az e l l e n f é l a zt jelzi, hoqy a hu­
L o y ís z y Márton sz á r r a l leü ti a b a stv a t!
 A villam os nagyon
h irte le n indult el s e n ­
nek következtében a
gyerek — m integy tiz- DRAMA
éves. szóke. értelm es arcú fiú — rálép ett az
é d esan y ja lábára. A m am a. aki szem m el lá t­
hatóan am úgyis szenvedett a nagy hőségtől s
m ellesleg egy nagy csom agot is cipelt, idege­
sen és hangosan így szólt gyerm ekéhez:
— Egyen m eg a fene. édes fiam , m a m ár
éppen harm ad szo r lépsz a lábam ra!
A gyerm ek e rre n ev etn i kezdett. H a n g ta la ­
nul. egyetlen n.vikkanás nélkül n e v e te tt a
ív e n n e k , látszott ra jta , hogy szeretné elnyelni
i nevetését, de nem tudja. És nem az ördög,
nég csak nem is a káröröm n e v e te tt benne,
hanem egyszerűen csak hum orosnak találta,
hogy m á r h arm ad szo r lép ett az éd e sa n y ja lá­
bára. Mi tagadás, a gyerm ek önfeledt neveté­
sének lá ttá n én is m osolyogtam , m ert én meg
azt ta lá lta m hum orosnak, hogy a m am a m i­
lyen gondosan szám olja: hányszor lép a lá­
bára a fia. A n evetés persze ragadós, s néhány
m ásodperc m úlva m á r az egész p ero n neve­
te tt. a m am a kivételével. M inthogy a fiú nem
tu d ta idejében abbahagyni a nev etést, édes­
an y ja nem sokkal u tóbb felfedezte. S ekkor
meg hangosabban igy szólt:
— Még te nevetsz? M indjárt kapsz egy
ak k o ra pofont, hogy a füleden esik ki a sze­
med '
No. ezt m ár csakugyan nagyon nehéz lett
■''in a m egállni röhögés nélkül. A fiúcska, akit
élőnk képzelőerővel áldott meg a Terem tő,
nyilván lá tta önm agát a beígért nyakleves
elc sa tta n á sa u tá n . am in t éppen a fü lén esik
ki a szeme. E m erőben szokatlan jelenséget
végtelenül hum o ro sn ak ta lá lh a tta , m e rt — bár
még m indig h a n g ta la n u l —. de m ost m á r tá-
tottszájjal, önfeledten
nevetett. É desanyjától
közben d isz k ré te n és
ügyesen elfo rd u lt, hogy zöm bös arccal nézeget­
könnyebben és gátlás
nélkül nevethessen. Így
aztán, persze, észrevet- /. csak ő sír egyedül.
te, hogy a nevetésben I
Pempő-láz tört ki és hó­
dítja híveit az országban:
Amerre mégy, mindenütt erről
esik szó. Royal Opera néven már
E rő s je lle m e k gyártják a pempős krémet, amely
szépít, fiatalít, frissít, gyógyít. A ki vé-
Szüi-S zabó József rajza
letlenül még nem tudná: a pempő az az
anyag, amellyel a dolgozó méhek az anyaki-
ralynőt táplálják. Honi dolgozó méheink még
milsem sejtve táplálták anyakirálynőjüket,
amikor a külföld óriási reklámot vert és a
vegyészeti gyárak, kozmetikai üzemek hatal­
mas pénzeket vágtak zsebre a szépnem-milliók
re tikül jelből. Ettől gyógyult meg állítólag a
papa, ettől nőtt ki X. aggastyán haja, ez adta
vissza ifjúságát a tízes évek egyik némafilm-
iztarnőjének, s ma bakfist játszik és lepipálja
Sophia Lorent és Marina Vladynak is sok bor-'
sót tör az orra alá.
A külföld már réges-régen a teknőckivoría-
tokról állítja ugyanazt, amit annak idején á\
pompáról. De mi most, hogy alaposan hozzá-1
kezdtünk a pempőkutatáshoz, végére akarunk
járni és teljesen kiaknázzuk a lehetőségeket.-
Éppen ezért nagyobb szabású Alföld-fásítási
kampány indult meg hazánkban, amelynek
következtében nemcsak a futóhomokot kötjük
le, az aszályt gyűrjük a felhők fölé, és több
akacvirágot termelünk a méheknek, hanem
több pempőnk is ies 2.
Felkerestem egyik kutatótudósunkai, áKÍ
— M os t a r r a k o c c in tu n k , hogy ezen tú l egy korty o t se m iszunk . . . örömmel újságolta, hogy élete eddigi legna­
nincs egyedül: vagy
_____
nyolc komoly, felnőtt
u ta s osztozik jókedvé-
ben. Ki szem érm esen
vihogva csak úgy m aga elé. ki pedig m ám oro­
A m erika i flotta a stíria i vizeken
G.érö. S an cJó i
sán kacagva, fik a rc n y it sem tisztelve szegény
m am a bosszúságát. A villam os p e ro n já n a jó ­
kedv ülte nászát a b ru tá lis kegyetlenséggel.
M áig is restellem , hogy én is ré sz tv e tte m ezen
a bacch an álián , de erős kollektív érzés van
b en n em s ez most m egbosszulta m agát. A fiú
pedig láth ató an élvezve a sikert, d ia d a lm a sa n
n e v e te tt. S ekkor ism ét m egszólalt az a sze­
gény asszony, és nagyon nyugodtan és nagyon
kom olyan azt m ondta:
— Szóval m ég m in d ig nevetsz! V edd tu d o ­
m ásul, hogy holnap nem jössz velem T erk a
nénihez.
No hiszen! Ha eddig m in d an n y ian k om oran
szem léltü k volna a fejlődő d rá m á t, erre a fe­
n y eg etésre akkor is fe ld e rü ltü n k volna. Még
hogy nem m ehet T e rk a nénihez! D ehát hol
van az a gyerek, aki szívesen látogat el T erk a
n énihez, am ikor annyi m inden egyébbel szó­
ra k o z h a t ebben a jó m eleg szeptem berben.
T u d n ia kellett ezt szegény m a m á n a k is. de
kétségbeesésében m á r nem ta lá lt h a tá so sa b b
feg y v ert, ezért fan y alo d o tt rá T erk a n én ire. A
v ég zetet most m á r nem le h e te tt m egállítan i.
A fiú c sk a kék és lila volt a teljesen e re d ­
m én y telen ü l visszafo jto tt röhögéstől, s mi
tö b b iek most m ár szégyenkezve, de eg y en letes
ira m b a n , m egállás n é lk ü l vihogtunk.
S e k k o r eldördült a pofon. H irtelen, vissza-
kézből. Elég csípős le h e te tt. A fiú a rc á n el­
h a lt a nevetés. S z á ja lassan le fitty e d t s sze­
m éből két kövér könnycsepp b ú jt elő. A ztán
m ég k e ttő és m ég négy és m ég hat. Bőgött.
És közben k ö rü ln ézett a peronon.
Az utasok egyike-m á-
sik a ú jságjába m élyed,
jó m ag am kinéztem a 2
ab lak o n , a többiek kö­
té k egym ást.
A gyerek lá tta , hogy
Tabi László
gyobb eredményét érte el A llah k e z e i h o s s z ú a k , d e E is e n h o w e r ke z e i, úg y latsz ik , m é g h o s s z a b b a k . .
egy pempővel kezelt hat­
vanéves férfinél. Megmutatta a
kezelt fényképét pempőkúra előtt
ás után. Kúra előtt: se haja, se sze­ A l s ó s z o k n y a a d iv a t
möldöke — noha bevallása szerint húsz r V árnai G y ö rg y rajza
év óta minden hajnövesztőszert kipróbált.
Kezelés után: az agg úr arca teljesen kisimult
a ráncoktól, haja göndör-feketén hullik hom­
lokára és hetenként kétszer nyiratkozik, baju­
szát hátul csokorba kötve hordja, bevallása
szerint naponta háromszor borotválkozik, hogy
ifjú feleségét csók közben meg ne karcolja,
reggel és este fát vág, már huszonöt mázsa tü­
zelőjüket felapritotta, hogy felesleges energiá­
ját levezesse, de igy sem birja minden erejét
elhasználni. Ezért úgy döntött, hogy társadalmi
munkában beáll krampácsolónak a Fővárosi
Villamosjavító Vállalathoz.
A tudós elmondta még, hogy élete hátralevő
éveiben azt akarja elérni, hogy ne legyen
többé sovány nő, tűnjön el minden szarkaláb
és mindenki ott legyen gömbölyű, ahol azt az
eszfétika divatja éppen megkívánja.
Bízom kutatótudósaink és népünk kimerít­
hetetlen erejében és remélem, hogy ha ilyen
iij$fnben folyik tovább a munka és nem lesz
evpégi lemaradás, Szilveszterkor azzal bú­
csúztatjuk az óévet, hogy máris fejlett pempő-
termeléssel rendelkező, szépségkirálynőkben
dúskáló országgá küzdöttük fel magunkat.
Szemes Piroska

I M in erv a -K ö r e s t é l y é n . A Mi-
,A .b b a n az id ő b e n , a m ik o r
a „ S a s ” o r s z á g g y ű lé s i tu d ó s í­
tó ja é s p o litik a i r e p o r t e r e v o l­
ta m , s z e r k e s z t ő m r a j o n g o tt az
in te r jú k é r t . M ih e ly t v a la m i
tö r té n t v a g y v a la m i v o lt a le ­
v e g ő b e n , r ö g tö n b e s z ó lt a b b a
a k is u d v a r i s z o b á b a , a m e ly ­
b e n a h a z a s o r s á n ő r k ö d te m :
— K ajetán ú r , in te r jú o lja
m e g a m in is z te r t!
Á lla n d ó a n ü n n e p i f e k e t e r u ­
h á b a n já r ta m a k k o r — m á s
n e m v o lt — c s a k c ilin d e r e m e t
k e lle tt a f e je m b e n y o m n o m ,
h o g y a m in is z t e r n é l j e le n t k e z ­
h e s s e k . A z id ő k f o ly a m á n a z
a m e r ik a i f ü r g e s é g n e k é s é le l­
m e s s é g n e k o ly a n f o k á r a le n ­
d ü lte m fö l, a m e ly e n a le g k é ­
n yeseb b és le g b o n y o d a lm a ­
s a b b ü g y e k b e n is ta p in ta to s
é s e r e d m é n y e s m u n k á t tu d ­
ta m v é g e z n i. B ü s z k e is v a ­
g y o k r á , m e r t a m o d e r n ú j­
s á g ír á s k o r o n á ja , a le g s z e b b ,
le g m u la t s á g o s a b b é s le g iz g a -
t ó b b ú js á g ír ó i m u n k a a r e p o r t.
A jó r e p o r t e r m in d ig tö b b e t
é r , m in t a r o s s z t á r c a ír ó .
T ö r té n t te h á t, h o g y a p o liti­
k ai s z e m h a t á r o n is m é t f e k e te
f e lh ő k b o r o n g ta k . A le g ö r e ­
g e b b m a m e lu k o k s e m e m lé ­
k e z t e k o ly a n j é g e s ő r e , a m i­
ly e n e z e k b ő l a f e k e t e f e lh ő k ­
b ő l z u h o g o tt . Ez a j é g e s ő e l ­
v e r t n é h á n y s e r d ü lő p a n a m á t
é s a J é g k á r o s u lta k m é g c s a k
ja jg a tn i se m m e r t e k . E g y s z ó ­
v a l a h e ly z e t o ly a n v o lt, h o g y
a s z e r k e s z t ő is m é t b e s z ó lt az
u d v a ri szob áb a:
— K ajetán ú r, in te r jú o lja
m e g a m in is z te r t!
F e je m b e n y o m ta m c ilin d e ­
r e m e t é s b e k o p o g ta t t a m a m i­
n is z t e r h e z . I s m e r ő s in a s n y i­
to tt a jtó t é s b a r á t s á g o s m o ­
s o lly a l (d e s o k b o r r a v a ló m b a
k e r ü lt e z a m o s o ly !) m o n d ta :
— A k e g y e lm e s ú r a b ir to ­
k á ra u ta z o tt.
II
A k e g y e lm e s ú r b ir to k a k ö ­
z e l v o lt a f ő v á r o s h o z . T alán
ö t n e g y e d ó r á n y ir a . H a b o zá s
n é lk ü l v o n a tr a ü lte m te h á t é s
a b ir to k f e lé r o b o g t a m . Jó
k e d v e m v o lt, m e r t c s a k a p o ­
litik á i s z e m h a t á r v o lt b o r ú s , az
é g f e lh ő tle n k é k s é g b e n p o m ­
p á z o tt é s a n y ito t t a b la k o n
k e r e s z t ü l f r is s t a v a s z i le v e g ő
c ir ó g a t ta a r c u n k a t.
A r c u n k a t? I g e n , m e r t a k u ­
p é b a n k e tte n v o lt u n k . A g g a s z ­
tó n c s in o s , fia ta l h ö lg y v o lt a
m á s ik , a k i n a g y , k é k s z e m é v e l
o ly a n á lm o d o z ó n n é z e t t b e le a
f ö n t e m líte t t t a v a s z i le v e g ő b e ,
h o g y a s z ív e m e n rs v a la m i
t a v a s z - f é le ö m lö tt v é g i g . T e­
k in te t ü n k t a lá lk o z o t t , a fia ta l
h ö lg y e lp ir u lt, a z u t á n e lm o s o ­
ly o d o tt, a z u tá n m e g is m e r k e d ­
tü n k .
N e h a lljá k h e n c e g é s n e k , ha
azt m ondom , h o g y a fia ta l
h ö lg y is m e r t e m á r a n e v e m e t .
S ő t lá to tt is m á r . E g y s z e r v e r ­
10 s e k e t o lv a s ta m fö l a k ü lte lk i
H e LTAi J
o -íM fe y -
n e r v a -K ö r a f é r j e k t ő l e lh a ­
n y a g o lt a s s z o n y o k k lu b j a v o lt.
Ö n a g y s á g a ik p a r la g o n h e v e r ő
s z e n v e d é ly ü k egész h evével
a z ir o d a lo m f e lé f o r d u lt a k é s
f ia ta l k ö ltő k g y a k r a n itt t a lá l­
tá k m e g id e á lju k a t e g y - e g y
érzék en y , de m ár é retteb b
s z é p s é g b e n . H á z ia s s z o n y o m is
ta g ja v o lt a M in e r v a -K ö r n e k .
F ö lo lv a s á s o m e g y k is h á z b é r -
t a r t a lé k k ö v e t k e z m é n y e v o lt.
K é k s z e m ű s z o m s z é d n ő m is j e ­
len v o lt e z e n a f ö lo lv a s á s o n ,
e z é r t p ir u lt, e z é r t m o s o ly g o t t ,
e z é r t is m e r k e d e tt m e g v e le m
é s e z é r t v a llo tta b e , h o g y őt
is e lh a n y a g o lja a z u r a .
A m ik o r a k e g y e l m e s ú r b ir ­
t o k á v a l s z o m s z é d o s á llo m á s o n
k is z á llt u n k (ig e n , k is z á llt u n k ) ,
a z e ls ő v a llo m á s n e h é z s é g e i n
túl v o ltu n k m á r . S ő t e lh a t á ­
r o z t u k a zt is, h o g y u tu n k a t
t o v á b b is e g y ü t t fo ly ta t ju k ,
m é g p e d ig le g k e v é s b é s e m a
m e g k e z d e t t ir á n y b a n é s é p ­
p e n s é g g e l n em a b b a a v á r o s ­
b a , a m e ly b e n a n e j é t o ly a n g á ­
lá d u l e lh a n y a g o ló férj a
g y ó g y s z e r é s z e t m isz tik u s tu ­
d o m á n y á t ű zi.
Ili
A k e g y e lm e s ú r b ir t o k a tíz
p e r c n y ir e v o lt a v a s ú t i á llo ­
m á s t ó l. A v a s ú ti á llo m á s k ö ­
r ü l p e d ig jo b b r a s e m m i, b a lra
s e m m i. S eh o l fo g a d ó vagy
k o c s m a . A z e lh a n y a g o lt k é k ­
s z e m ű k é r d ő n n é z e t t r á m , én
u g y a n ú g y n é z te m a z á llo m á s ­
f ő n ö k r e . A m i n is z t e r h e z k ell
m e n n e m , m it c s in á lj a k a d d ig
ő n a g y s á g á v a l?
V é g r e m e g á lla p o d t u n k a b ­
b a n , h o g y ö t p e r c a la t t e lk é ­
s z ü lö k az in te r jú v a l, a d d ig
ő n a g y s á g a ú js á g o t o lv a s a z e l­
s ő o s z t á ly ú v á r ó te r e m b e n . A
v a sú ti őrn él m e g v a c so r á z u n k .
A v a s ú t i őr f e l e s é g e v á lla lk o ­
z o tt a r r a h o g y f e j e d e lm i e s t ­
e n Ő:
hyo.
e b é d e t fő z . A le g k ö z e le b b i v o ­
n a tta l p e d ig in d u lu n k t o v á b b .
M in d ezt e lé g Jól e s z e l t ü k k i,
teh á t m e g n y u g o d v a v á g ta m
n e k i a p u s z t a s á g n a k , a m e ly a z
á llo m á s t a k e g y e lm e s ú r k a s ­
t é ly á tó l e lv á la s z t j a . L e g n y á j a ­
s a b b m o s o ly o m a t ö lt ö tt e m fö l,
m ik o r a k a p u n b e n y ito t t a m é s
a s z o b a lá n y k é s z s é g e s e n be­
v it te n é v j e g y e m e t a k e g y e lm e s
ú r n a k . A k e g y e lm e s ú r k i s i e ­
te tt, m e g r á z t a a k e z e m e t é s
j ó k e d v ű e n m o n d ta :
— Szép, h ogy m e g lá t o g a ­
to tt. N a g y o n s z é p ! H át m i jót
h o zo tt?
— V in n i a k a r o k , k e g y e lm e s
uram . . .
A m in is z t e r ö s s z e r á n c o lt a a
h o m lo k á t:
— P o litik a ? In terjú ?
N ém á n b ó lin to t ta m . A m i­
n is z t e r fö ls ó h a jto tt:
Toncz T ibor r a jz a
— N em s z e r e t e m . N a g y o n
n e m s z e r e t e m . De h a m u s z á j ...
— M u szá j, k e g y e lm e s u r a m .
M é ltó z ta tik t u d n i, h o g y a T i­
m e s é s a Le F ig a r o is t ő lü n k
k a p ja t u d ó s í t á s a i t . . .
— P ersze, p ersze . . . No Jó,
m a jd v a c s o r a u tá n .
S z é d ü ln i k e z d te m .
— V a c s o r a u tán ?
— A d d ig is . . . s z e r e t i a lo ­
v a k a t? N éz z e m e g a m é n e s e ­
m e t. V an itt ló b ő v e n .
M e g a d á s s a l k ö v e t te m a m i­
n is z t e r t , m e g n é z t e m a m é n e s t .
A z o n b a n m in d e n N ó n iu s z n á l
é s m in d e n B íb o r — G id r á n -n á l
p o k o li n y ila llá s t é r e z t e m az
o ld a la m b a n . . . f o ly to n a z e l ­
h a n y a g o lt k ék szem ű ju to tt
e s z e m b e . A m in is z t e r h o s s z a ­
sa n m a g y a r á z o t t, ki tu d n á
m e g m o n d a n i, m it? Én n e m ,
m ert nem h a llg a tt a m oda.
M ind t ü r e lm e t le n e b b le tte m ,
v é g r e a 9 5 -ik N ó n iu s z n á l f é l b e ­
s z a k ít o t ta m a s z e m lé t .
— K e g y e lm e s u r a m . . . b o ­
c s á n a t . . . d e a v o n a t . . . le k é ­
sem .
— S e b a j. Ha le k é s ik , a z a u ­
tóm b e v is z i P e s t r e . Itt m a r a d
vacsorára . . .
— K e g y e lm e s u r a m , v é g t e ­
le n ü l b o ld o g v a g y o k . . . d e le ­
h e t e tle n a s z í v e s m e g h ív á s t
e lf o g a d n o m . . .
— M iért?
— N em v a g y o k e g y e d ü l . . .
— E jn y e, e j n y e . . .
A m in is z t e r r o s s z k e d v ű e n
v e z e t e t t v is s z a a k a s t é ly b a é s
ö t p e r c a la tt e lm o n d t a m o n ­
d a n iv a ló já t . E lb ú c s ú z ta m , az*
u tá n v á g ta tta m v i s s z a a z á llo ­
m á sra . A k ék szem ű h a ra g o sa n
to p p a n t o tt é s id e g e s s é g é b e n
zseb k e n d ő jét té p e g e tte . B ev o ­
n u ltu n k a v a s ú ti ő r h á z ik ó já ­
b a é s a k ö v e t k e z ő p illa n a tb a n
a b o r jú p ö r k ö lt f ű s z e r e s illa ta
csa p o tt f e lé n k a z im p o z á n s
tá lb ó l.
IV
U gyanabban a p illa n a tb a n
k in y ílt a z a jtó é s b e lé p e t t a
m in is z t e r .
— N ag y sá g o s a sszo n y o m —
m o n d ta u d v a r ia s a n a k é k s z e ­
m ű n e k — tilta k o z o m a z e lle n ,
h o g y itt v a c s o r á z z o n . K érem ,
le g y e n sz e r e n c s é m . Az ura
n a g y o n ü g y e t le n v o lt e lh a ll­
g a tta . h o g y a n a g y sá g o s a sz -
sz o n n y a l van itt . . . K é­
rem ! . . .
M in d en t e k e tó r ia n é lk ü l k a-
r o n fo g ta a f e le s é g e m e t , én
p e d ig a n a g y b ű n ö s ö k n y u g ­
ta la n le lk iis m e r e t é v e l k ö v e t ­
te m ő k e t. A k é k s z e m ű c s in t a ­
la n u l m o s o ly g o t t, csacsogn i
k e z d e t t, k a c é r k o d o t t a m in is z ­
t e r r e l, e g y s z ó v a l b e le é lt e m a ­
g á t a h ű f e le s é g s z e r e p é b e . Én
m in d n y u g ta la n a b b le tte m , é s
a m ik o r a k a s t é ly b a n a p a z a ­
r u l t e r íte tt a sz ta l m e lle tt h e ­
ly e t f o g la lt u n k é s a k e g y e l ­
m e s a s s z o n y r é g i, p a tr ia r k á lis
s z o k á s s z e r in t m a g a k e z d e tt
m in k e t k is z o lg á ln i, p o k o lia n
k é n y e lm e tle n ü l é r e z te m m a­
g a m a t. A k é k s z e m ű n a z o n b a n
s e m m if é le z a v a r t ü n e t e i n em
m u t a t k o z ta k , n y u g o d t é s e l ő ­
k e lő v o lt é s m in d e n k it m e g ­
h ó d íto tt. É h es v o lt a m , m in t a
f a r k a s , d e a lig e t te m . . .
V a c s o r a u tá n a k e g y e lm e s
ú r s a j á t k is k o c s ij á n v itt ki
m in k e t a z á llo m á s r a . S a já tk e -
z ű le g h a jto tt, a k ék sze rriű ' o tt
ü lt m e lle tt e , m íg én u d v a r ia ­
s a n a k o c s is h e ly é t f o g la lta m
e l. Ök k e tte n h a lk a n b e s z é l­
g e tte k . N e m ig e n f ig y e lt e m
o d a , d e a n n y it m é g i s h a llo t­
ta m , h o g y a m in is z t e r t ito k z a ­
t o s a n s ú g t a n e k i:
— T ehát P esten . . .
É s ú g y s z o r íto t t á k m e g e g y ­
m á s k e z é t, m in t a k ik é r tik
eg y m á st. A m ik o r a z tá n mi
k e t te n is m é t e g y ü t t r o b o g t u n k
to v á b b , a k é k s z e m ű , a k i é s z r e ­
v e t t e , h o g y e g y k ic s it e lk e d ­
v e t le n e d t e m , c s in t a la n neve­
t é s s e l m o n d ta :
— K ár, h o g y m a g a n em
á lla m h iv a t a ln o k , . . . m o s t k a r ­
r ie r t c s in á lh a tn a !
 A S z ig e te n ta lá lk o z ta m v e le , a lk o n y a i­
k o r, s z e rd a i n a p o n , egy h é tt e l ezelő tt.
A h eg y e k m ö g ö tt leb u k ó n a p r ő t augár-
k o s z o rú já b a n h irte le n je le n é s k é n t b u k ­
k a n t e lé m v á r a tla n m e g le p e té s é ü l a
n y á r i m e le g b e n fulladó p a r k n a k . D icső­
séges szakáll v o lt. H a ta lm a s , le n d ü le te s,
e r ő t su g á rz ó é s h a tá r o z o tt, m égis lágy,
h u llá m o s, g y en g éd és jó a k a r a tú . Gesz-
te n y e b a m a fo d ra i közül i t t - o t t egy-egy
sző k e s z á l c s illa n t elő, h ir d e tv e a szelíd
le lk ű ié t d ia d a lá t, a fo rro n g ó in d u la to k
fö lö tt. R ö v id n a d rá g o s su h a n c é le te m r a ­
jo n g o tt p é ld a k é p e , N em o k a p it á n y h o r­
d o tt ily e n s z a k á lla t a „ R e jte lm e s sz ig e t”
h u s z o n h a rm a d ik o ld alán ; m o z d u la tla n u l
ré z b e m e ts z v e , valam ely is m e re tle n m ű ­
v ész jó in d u la tá b ó l. Az é v e k hom ályos
m é ly é rő l ím e m o s t ú jra e lő b u k k a n t ez a
fe le jth e te tle n k ép , m in th a c sa k a n n ak
a rég i-ré g i re g é n y n e k h ő se k e lt vo ln a
é le tre , h o g y k ísé rtse n , h o g y m e g e jtse n
az if jú s á g fe le d h e te tle n ü l é d e s em lékei­
v el. S a h ú n y ó p a rá z s fe llá n g o lt. P ersze
é r e t t éssz e l, fe ln ő tt m ó d o n n e m h itte m
ú ju ló c s o d á k b a n . H a f á j t is , h a k e se rű
v o lt is, tu d ta m : n em N ém o k a p itá n y az, Ő s z i n a g y ta k a r ítá s
a k i v e le m sze m b e n s é tá l a v irá g o k k ö z ö tt
a N a g y sz á lló e lő tt. T u d ta m ,'h o g y n in ­
c se n e k c s o d á k s N ém o k a p it á n y a te n g e r
m é ly é n p ih e n i örök á lm á t, k e d v e s h a jó ­
já n a k , a N a u tilu s n a k ölébe z á rv a , lassan
sz á z éve m á r .
D e tu d t a m , ig en , tu d t a m , s m élységesen
h itte m , h o g y ezt a s z a k á lla t a k á rk i n em
v is e lh e ti. T u d ta m , hogy e z t k i k e lle tt
é rd e m e ln i a so rstó l, m eg k e l l e t t kü zd en i
é r te , m e g p r ó b á lta tá s o k s z ö rn y ű özönén
k e re s z tü l k e ll e tt h o z z á ju tn ia a n n a k , aki
m o s t s z e ré n y e n , k e rü lv e a f e ltű n é s t m eg
a gőgös fo rm a s á g o k a t, e g y sz e rű h é tk ö z ­
n a p o k o n is v iseli. O ro s z lá n v a d á s z t s e j­
t e t te m m ö g ö tte , ki fé le lm e t n e m ism erve
c s e rk é s z te b e A frika v a d o n ja it, hogy
p á r b a jr a k e lje n az á ll a to k h a ta lm a s
k irá ly á v a l. V ag y sok v ih a r t l á t o t t te n ­
g e ré s z k a p itá n y t, ak i h o ssz ú év e k e n k e ­
re s z tü l á l l t re n d ü le tle n ü l az elem ek
to m b o ló , v a d v ih a rá b a n , h id e g n y u g a lo m ­
m a l ő rk ö d v e a rá b íz o tt é le te k b iz to n sá g a
f ö lö tt. A z is le h e t, hogy' sa rk u ta z ó —
g o n d o lta m — k i új fö ld ré s z e k e t fe d e z e tt
— N em e m lé k s z ik , K o v á c s n é , h o v a te ttü k a f é r je m e t?
fel, az is le h e t, hogy á lla ts z e lid ítő , a k i
tig ris e k k e l é s a h a lá lla l n é z n a p m in t
n a p szem b e.
P o rs z e m v o lta m -e s z a k á ll m e lle tt.
A k ís é rté s n e k m égsem á llh a tta m e lle n t. B ü rok rata a sp o r tp á ly á n
R ö v id tu s a k o d á s u tá n a sz a k á llh o z lé p ­ S z e p e s B élit r a j z a
te m és b iz o n y ta la n u l, d a d o g v a reb eg tem
el n e v e m e t.
— K e d v e s m e s te r — k é rle lte m — ne
h a ra g u d jé k , hogy m e g z a v a ro m fo n to i
s é tá lá s á b a n . E g y fü le tle n g o m b o t se
é rn e tö b b é az életem , h a n e m m o n d a n á
m e g n e k e m : k icsoda ön ? . . . M in d en t,
é r ti, m in d e n t tu d n o m kell! . . . H ogy
h ív já k ? . . . M it k eres i t t ? . . . Mik a
te r v e i? . . .
— N o s h á t é n . . . — n é z e t t rá m fél­
o ld a la s á n — én tu la jd o n k é p p e n . . . de
m ié rt é rd e k li m a g á t a z , ho g y én ki
v ag y o k ?
Ö s s z e te tte m a kezem é s rim á n k o d ta m .
K é ts é g b e e s é s e m m e g h a to tta — m eg ­
a d á s s a l v á la s z o lt:
— K é re m , furcsa, d e h a m in d e n á ro n
tu d n i a k a r j a — v á lla t v o n t — i t t lakom
a N a g y sz á lló b a n . B a rn a A n d rá s vagyok,
a k e re s z tú ri p é k v á lla la t k ö n y v e lő je . . .
E g y v ilá g o m lo tt b e n n e m össze! L e g ­
a lá b b fő k ö n y v e lő le t t v o ln a ! . . .
Csajág! Ján o s 11
 VETOKARTYAT ÁRULNÁK A TRAFIKOKBAN
Szűr-Szabó József r a jz a

A lb érlet
1ii -di.is v • JA »

B e á llta m h o rg á szn á k . n y ertem 20 0 0 fo r in to t . A m á ­

E zt a zza l a sa já tsá g o s g ő g ­ s o d ik h e ly e z e tt m a ú g y fo g o tt
g e l je le n t e m b e. a m i csa k k ed ­ e g y 99 d ek ó s h a la t , h o g y
v ező s o r s fo r d u la t o k n á l tö lti el rá g y újto t t e g y c ig a r e t t á r a ,
az e m b e r t. a d d ig á ta d ta a 12 év e s k is f iá ­
L á tta m a m in a p B u d á n a n a k a b o to t é s az ü g y e tle n ü l
n a g y h o r g á sz v e r se n y t, b iz o ­ r á n to tt eg y e t r a jta é s íg y
n y o s id e g e n k e d é s s e l n éztem , a k a d t b e le a h oro g e g y h a r­
a h o g y m a jd n em ezren eg é sz csá b a .
d é le lő tt k u k a co k a t ló g a tta k O ltá r d ő lt ö ssze b en n em .
a k ék D u n á b a és v ég ü l én E z u tá n m eg k erestem a le g b a l-
a k a d ta m h orogra. szeren cséseb b h o rg á szt. N em
Ú g y k e z d ő d ö tt, h o g y k ö z ­ v o lt n eh éz r á t a lá ln o m . H á ro m
h a szn ú te v é k e n y s é g e in so rá n ó r iá s i h o r g á sz b o tja , m én k ű
m e g p r ó b á lta m szóra b ír n i a n a g y tú r a c ip ő je , r e s z e lő h a n g j a
v er sen y g y ő z te sé t. s z in te v o n z o ttá k a k ö z fig y e l
A jó a r c ú , sz ő k e b a jn o k n em m e t . T ilt a k o z o tt a z e lle n , h o g y
titk o lt é r d e k lő d é s s e l fü r k é sz te fe lj e g y e z z e m a n e v é t. C su p án
Pozícióharc k é p e m e t, v a jo n m it is tu d o k k e r e sz tn e v é t en g e d te k ö z ö ln i,
P u s /! M P ál rajz.« t ő le k é r d e z n i. V é g r e k in y ö g te m : m e r t a rr ó l s e n k it s e m is m e r n e k
— »S zeret h o r g á s z n i? fe l.
A g y ő z te s d ö b b en te n h a ll­ J o a c h im b a r á tu n k — m ert
g a to tt. I ly e n v á r a t la n , e le m z ő ez az a g y a k o ri k e r e sz tn é v —
é" v e s é b e n y ú ló k é r d é s r e a lig h a íg y fo g la lta ö ssze h o rg á szta ­
s z á m ít h a t o tt. p a s z ta la ta it.
A b a jn o k z a v a r ta n le h a jto tta — A n n a k k ö sz ö n h e te m k iv é ­
a fe jé t. te le s b a ls z e r e n c s é m e t, h o g y
— » S z e r e te k h o r g á s z n i — v a l­ m in d e n t a b a jn o k h o rg á sztá rs
ló t t a b e n é m i b ű n tu d a tta l. m ó d sze rév e l c s in á lo k . K érem ,
E z a m o n d a t é r th e tő e n k ü ­ a zza l a m ó d szerrel n em csa k
lö n ö s h a tá ssa l v o lt rá m . S ú ­ e g y h a rcsá t, d e e g y b á rg y ú
ly o s b íto tta a p illa n a t f e n k ö lt- k e c sk e b é k á t, v a g y . e g y fé l-
sé g é t. h o g y az e ln ö k la ftk a d a t- ő r ü lt e b ih a la t sem le h e t h o-
la n u l to v á b b s z ó n o k o lt . r o g r a k a p n i. É s itt v a n ez
— K i tu d n á m e g m o n d a n i, a ru h a, a h org o k , a szá k , b e ö l­
h o g y az e ls ő csó k iz g a lm a tö z te m , m in t e g y tá b o r n o k i
n a g y o b b -e , v a g y az az érzés, h a d seg éd é s s e h o l s e m m i.
a m ik o r h arap a h al . . . M á r -m á r v ig a s z ta ln i k ezd ­
M ár m a jd n em je le n t k e z te m , te m e llá g y u lt a n , á m ő d a cca l
h o g y sza k szerű fe lv ilá g o s ítá s t fe lk a p t a fo n n y a d t a n érd ek es
a d ja k a sz ó b a n fo r g ó k é r d é sb e n , fé r fife jé t. Itt van ! P r ó b á lja
a m ik o r a m a g y a r ig a z s á g k ö ­ m e g m aga!
v e te lte h a r m a d ik v á la s z é r t is É s p a r a fa n y e lű h o r g á sz b o to t,
o d a fo r d u lt a m a b a jn o k h o z : n y ú jto tt fe lé m k ín á ló , á m
— A s ik e r titk a ? m é g is p a r a n c s o ló m o z d u la tta l.

O g o n d o la ta in a k n ém i re n ­ S zá ra z to r k o m o n m é g a h á la
d e z é sé u tá n : sza v a i sem jö tte k k i, c s a k b e le ­

— T u d o m á n y o s a la p o n b iz o ­ k a p a sz k o d ta m a b o tb a . N e m

n y ít h a t o m , h o g y a h o rg á szá s v o lt ro ssz érzés . . . B á r b a az

n em tu d o m á n y , h a n em s z e ­ e ls ő c s ó k k a l h a s o n líto m ö s s z e ...

ren cse d o lg a . N e m h is z i? . . . N o , m in d e g y ! . . .

— Ne t e s s é k t o l a k o d n i , é n j ö t t e m e l őb b ! K érem , én m ár a T o tó n is Bajor Nagy Ernő

 \liÁ iM íd o{qok
A N a g y k u n sá g fő v á r o sá b a n , m ég az
ü n n e p i lá z b a n é g ő K is ú js z á llá s o n tö r té n t,
a u g u sz tu s 2 0 -n a k v e r ő fé n y e s r e g g e lé n .
A S z o ln o k i C u k r á s z ip a r i S zö v etk e zet
sá tr a e lő tt h á rm a sb a n ü csö rö g tü n k a
só g o ro m m a l m e g a fe le s é g é v e l. E g y szer
csa k a só g o r fe lp a tt a n , o d a v á g ó d ik a z
e n n iv a ló a n c s in o s , fe h é r b ó b itá s k á v é ­
fő z ő lá n y k á h o z , s k o m o r b ik a á b r á z a t ta l
k éri a p a n a sz k ö n y v e t. A z o n n a l a d ta —
v id é k i r o m la t la n s á g g a l: a lk u n é lk ü l és
u d v a r ia s a n .
A só g o r v is s z a ü lt a h e ly é r e , s a sz e ­
m é ly z e t szo ro n g ó p illa n tá s a itó l k ís é r v e ,
e z t ír ta b e a p a n a szk ö n y v b e: „ P a n a szo ­
lo m : a fe k e te jo b b , m in t P esten és a
k is z o lg á ló k ö s s z e h a s o n lít h a t a tla n u l g y o r­
sa b b a k , k ed v eseb b ek é s u d v a r ia s a b b a k .
E z h á ro m p e sti em b er p a n a sz a ” .
H a csa k h á ro m é v o ln a . . .
•
D o lg o m a k a d t az e lm ú lt n a p o k b a n
M ak ón is . S h a m á r o tt já r ta m , m e g n é z­
te m a z ép p en v e n d é g s z e r e p lő B u d a p e sti
C ir k u s z t. M ár jó ó rá v a l a k ezd és e lő tt
b e ü lt e m e g y h id e g sörre a szem b en le v ő
O tth o n v e n d é g lő b e . A szo m széd a s z f a ln á l
n eg y v en es, ta g b a sza k a d t p a ra sztem b er
ü lt , fe le s é g é v e l. A z a ssz o n y n em iv o tt,
a z em b er h e ly e tte is — sörösp oh árb ól
n y a k a lta eg y m á su tá n a n a g y fr ö c c sö k e t.
A z a sszo n y g y a n ú t la n u l b á m é sz k o d o tt
e r r e -a r r a , eg y szeresa k rá n éz a fé r jé r e ,
s h a n g ja k é tsé g b e e se tte n c sa tta n :
— M it fő tté l, J ó z s im ! U r a m is te n , te
b e v a g y rú g v a ! H ú sz fo r in té r t v ö tté l
je g y e t. . . M o st s ö m m it n em fo g sz
lá tn i.
J ó zsi a c ir k u s z b a n csa k u g y a n rö g v est
e la lu d t, s e b b e n m é g s z ü n e te t s e m ta r to tt.
S zü n et u tá n a zon b an o ly a n s z e n z á c ió
k ö v e tk e z e tt, h o g y erre m á r a jó a ssz o n y
a le h e te tle n t is m e g p r ó b á lta , s rázn i
k ezd te n y it o tt sz á jja l á lm o d ó p á r já t:
— J ó z s im , é b r e d j! — k iá ltj a eg y en esen
a fü lib e . — H a llo d ! Á g y ú b u l lő n e k k i
( H e n r y k C h m je le ie s k i r a j r a a v a rsó i „ S p ic li i” -b ö l)
eg y em b ö rt . . .
J ó z s i e lé r th e tte , m e r t m e g p ö c c e n t, c sa k
s z e m v illa n á s n y ir a , m in t a k in e k lé g y
s z á llt a z orrára, s csa v a ro s fin to r r a l
m o ty o g ta :

A m ilyen a kérdés, olyan a felelet

— M a jd a k k o r s z ó lj, h a a n y a k á t
tö r te . . . ^

M észáros A n d rás r a jz a
H ú sz év u tá n a lig is m e r te m rá H ó d ­
m e z ő v á s á r h e ly r e . T is z ta u tc á n (b á r a
b u d a p e sti le n n e ily e n tis z ta ), n e o n r e k lá ­
m o k és fé n y e s „ L e n in k ö r ú ti” k ir a k a to k
k ö zt lo h o lta m a K o ssu th m o z ib a . T a lá n
m ég k a p o k je g y e t a K é t L o ttih o z . B e ­
le s e k a z e g y ik a jtó n . T e lt h á z, m á r a
h ir a d ó m e g y . R o h a n o k a p é n z tá r h o z .
A p é n z tá r o sb á c si a ty a i jó in d u la tta l fi­
g y e lm e z te t:
— C sak d rá g a je g y e m v a n ám !
H ű! R ö v id o ld a lp illa n tá s s a l szem re­
v é te le z e m a „ b é r lis tá t” ; 3 .3 0 a leg­
drágább je g y .
— H á t d rá g a — n y ö g ö m s z o n ty o lo -
d o tt a rco t v á g v a , s b ic c e n te k is h ozzá.
— B iz o n y , b iz o n y ! X o ?
B e c s ü le te m r e v á ljé k , a r á n y la g gyo rsa n
d ö n t ö tte m . L á s s á to k , im jó v á s á r h e ly ie k :
íg y m u la t e g y m a g y a r úr! É s ta n ú s íta n i
a k a rv á n , h o g y n em sza k a d t m é g m a g ja
a régi m a g y a r v ir tu s n a k , g a v a llé r k ö n y -
n y ed ség g el é s fö lé n y e s p e sti k ö n n y e lm ű ­
ség g e l s z ó lé k :
— X ic s e v o ! H a d d jö jjö n !
— H allatlan , k in e k írta ezt a lev elet?
B e rta la n Im re — A nagym am ám nak . . . 13
 P o fo n t j f o k o ü é lv e z e t
E gyhónapos bécsi vakációm ­ S z e re ti a z e n é t? A k a r ja n a p ­
ból hazatérv e, nagyon m eg­ e s tig h a llg a tn i a „ V á n d o r ci­
örültem az Egyetem utcai g á n y le g é n y t, ha m e g p ih e n az
ú jjá a la k íto tt C sem ege-boltnak.
F ia ta l segéd szolgál k i a A zsűri egy k ÍG s k l a s s ú . . . ú to n ” ? N e m n ő tt m é g ki a
k ö n y ö k é n a „ S e h e re z á d e ” és
s a jt-p u ltn á l: udvarias, előzé­ a „ B o ly o n g o k a v á ro s p ő ré ­
keny, olyan, am ilyennek egy K é t a k ta b e s z é lg e t a F ő v á ro si T a n á cs V III. ü g y o s z tá ly á n :
m én” ?
világvárosi bolt e láru sító ján ak — T e is r é g ó ta v a g y itt? K ö ltö z z ö n a L ö v ö ld e t é r a.
lennie kell. szám ú h á z b a !
— H a jja j! M ér m e g ö l a z u n a lo m .
A ztán átm egyek a felvágot­ F ö ld ö n tú li (pokoli) élvezetben
ta k p u ltjá h o z és valam i é t­ — E n g em is . M ár te lj e s e n m e g p o r o so d ta m . É n k ö r ú ti
lesz része! H allhatja a R otten-
vágygerjesztő nyelvféleségből p o r tá lté n ' v a g y o k . b ille r u tcáb a n levő M agyar
k é re k tíz dekát. Itt fiatal — É n R á k ó czi ú ti. M it g o n d o ls z , m e d d ig m a ra d u n k itt H anglem ezgyártó V állalat s tú ­
a fió k b a n ? d ió já n a k próbáit és felvételeit.
— N e tü r e lm e tle n k e d j! A V III. ü g y o s z tá ly a la p o s a n m e g ­
fo n to lja , a m íg jó v á h a g y e g y k ir a k a t-te r v e t. T a n á csk o zn a k ,
v ita tk o z n a k , e ln a p o ljá k a tá r g y a lá s t , d e ez t b iz to s a n m in d
a szép B u d a p est a k c ió fe n n k ö lt g o n d o la tá n a k s z e lle m é b e n .
A fe n ti p á rb eszéd csa k a zé rt n em h a n g z o tt e l, m e r t a z a k tá k
A két h áz tűzfala közvetlenül
n em tu d n a k b e s z é lg e tn i. V is z o n t a V I. k e r ü le ti H á z k e z e lé s i eg y m ás m ellett van és a han g ­
Ig a zg a tó sá g fő m érn ö k e tu d b e s z é ln i é s el is m o n d ta a lem ezesek tűzfalába v ágott ab­
k ö v etk ez ő k e t: la k o k o n á t m inden szó, m in­
nő szolgál ki. Leszeleteli a den dallam , m inden p ró b a ­
k ív án t h ú sá ru t, zsírp ap írra — A L u d a s M a ty i „ M i le s z a fö ld s z in tte l? ” c ím ű c ik k é v e l
lá rm a behallatszik a Lövölde
fe k teti és a m érlegre helyezi. r á ta p in to tt a szo m o rú ig a z s á g r a . A fő ú tv o n a la k o n „ so r­ té ri lakásokba.
Nézem a m érleget. S közben ta ta r o z o tt” h á za k fö ld s z in ti részei v a ló b a n le m a r a d ta k , T e h á t: ha meg a k a r s ü k e tü l­
m egszólal az elárusítónő. Bű­ ni, cse ré lje n la k á st a Lövölde
bájos m osollyal, de valam i le­ íg y a z A b b a z ia - é p ü le t f ö ld s z in t i h o m lo k z a t a is . T é n y a z is , h o g y
té ri lakókkal.
írh a ta tla n m etsző gúnnyal, a fö ld s z in ti r é sz e k , s z á m o s h e ly e n , n a g y o n e lc sú fítjá k B u d a p e s t F ülbem ászó m elódiák, dob­
szóról szóra a következőket le g s z e b b é s le g fo r g a lm a s a b b p o n tja it. P e d ig m in d e n t e lk ö ­ h árty a re p e d é sse l eg y ü tt g a ra n ­
m o n d ja: „ V a n eg y ú jítá so m , tá lv a !
v e ttü n k , h o g y a z e g y e s p o r tá lo k m in é l e lő b b e lk é s z ü lje n e k .
u ra m , a jö v ő h é te n m á r be is
v e z e tjü k . N a g y itó ü v e g e t sz e ­ — H a az ille té k e s e k m in d e n t e lk ö v e tte k , a k k o r m ié r t
r e lü n k a m é rle g elé, h o g y m ég
jo b b a n e lle n ő riz h e s sé k a le ­
n em
é s
n y ú ln a k
k ö z é r th e tő :
a fö ld s z in th e z ?
a so k b á b a k ö zt
— k é r d e z tü k . A
e lv é s z a
f e le le t e g y s z e r ű
g y e r e k . V a g y is : sok
Országjáró
m ért á r u t . .
P u ff n ek i - ettől aztá n m eg­ a z ille té k e s és h iá b a egyik illetékes g y o r s a n d o l g o z n i ,
ak a r a z Kossuth-szobor
k a p ta m a m agam ét! Bevallom, m in d ig ak a d e g y másik illetékes, a m e l y n a g y o n l a s s a n v é g z i Egy balato n i IB U SZ-vonaton
nem is tu d ta m válaszolni, csak
levegő u tá n k apkodtam , m int
m u n k á já t. J e le n e se tb e n a F ő v á ro si T a n á cs V III. ü g y o sz tá ­ talá lk o z ta m az egyik K ossuth-
a k in e k egy jókora pofont sóz­ ly á n m ű k öd ő zsű ri a la s s ú . E z a zsű ri a te rv ek et n a g y o n szobor fényképével. O tt dísz­
ta k le v á ra tla n u l és ok nélkül. v o n ta to tta n b ír á lja e l. H e te k ig ta n á c sk o z n a k , v ita tk o z n a k . le tt velem szem ben a kocsi
falán . A latta rövid m agyarázó
F. J. A z sű r i ta g ja i k é p te le n e k k ö z ö s n e v e z ő r e h o z n i v é le m é n y ü k e t.
szöveg, m agyarul, és te k in te t­
A z t m o n d já k : a F ő v á ro s T a n á csa m in d e n t e lk ö v e t a fö ld ­
s z in te k h e ly r e h o z a ta la ü g y éb en . M i v is z o n t a z t m o n d ju k :
N yaralás — m in d e z h iá b a , h a u g y a n a k k o r a F ő v á ro s T a n á csa a sa já t

ruhák nélkül V I I I . ü g y o s z tá ly á t n ? m
h o g y a zsű ri n e b o g a rá sszo n
tu d ja sü rg etn i é s
a n n y it a
n em
te r v e k e n ! A
tu d ja e lin té z n i,
z sű r i la s s ú ­
A u g u s z tu s v é g én B a la to n - sá g a m ia tt u g y a n is B u d a p est so k fo r g a lm a s h e ly é n h o sszú
s z é p la k ra u ta z tu n k n y a ra ln i. id ő ó ta á ll a m u n k a ! E z p e d ig íg y n in c s r e n d b e n . T a lá n eb b en tel az idegenforgalom ra, fra n ­
S a jn o s, e n n e k az e g y h e te s p i­ ciáu l is. „A k e c s k e m é ti K o s­
eg y e té r te n e k a zsű ri ta g ja i is ! K iv é te l n é lk ü l.
h e n é s n e k a MÁV jó v o ltá b ó l s u th - s z o b o r ” - o k ta t a m ag y ar
e g y h e te s fu tk o s á s le tt a vége. Sti szöveg. „ S ta tu e d e K o s su th .
Ü gy k e z d ő d ö tt a dolo g , h o g y D e b re c e n ” - Így a fran cia.
m o to r k e r é k p á r r a r a k ta m a T erln g e ttét! Mit gondolhat
c s a lá d o t é s e lin d u lta m v e lü k A szappant le k ell m osni — m ég a G ellértben is! ezek u tá n a m agam fajta já m ­
S z é p la k ra . Előző n a p b ő rö n d b e bor, ta n u ln i vágyó u ta s? Ugye­
c s o m a g o lta m a n y a ra lá s h o z V a sá rn a p o n k én t a g g ó d v a b á r, k é t eset lehetséges: 1. A
o tt á llu n k — b esza p p a n o zv a .
sz ü k sé g e s h o lm ik a t é s g y o rs ­ szobor eredetileg K ecskem é­
á r u k é n t fe la d ta m . le s e m a z e g e t: le s z -e n a p sü té s? M e lle tte m c s in o s fia ta l lá n y ,
te n állt. és m ire a k é p a lá írá s
M e g é rk e z é s ü n k n a p já n j e ­ H a sü t a n a p , s ie te k arra a a z arca eg y re in g e r ü lte b b . fra n c ia fordítása elkészült, á t­
le n tk e z te m a 45/079976-os s z á l­ jó l v é d e tt m a g a s la tr a , a m e ly R a n d e v ú ja v a n . A fiú e lu ta z ik . k ö ltö z te tté k D ebrecenbe, vagy
lító le v é lle l a b a la to n sz é p la k i 2. a fu rfangos fra n c iá k n y el­
a G e llé r t-fü r d ő te r a sz á n v á rja É s m it te s z a k a z á n h á z ? H o s s z ú
á llo m á s o n , h o g y á tv e g y e m a vén K ecskem ét an n y it jelent,
b ő rö n d ö m e t. I tt a z o n b a n a b ő ­ a n a p fü r d ő h ív e it. v íz s z ü n e te t ta r t. M ir e a lá n y
m in t D e b re c e n ? !. . . (F ránya
rö n d h e ly e tt a fu v a rle v e le t A n a p fén n y e l é s le v e g ő v e l m e g m o sa k o d h a t, e lm e n t a v o ­ egy nyelv ez a francia!)
n y o m tá k a k e ze m b e . R á a d á ­ — jó id ő b e n — n in c s is s e m m i n a t . . .
b a j, d e a n n á l tö b b a z u h a n n y a l. S z e r e tn é m m a g n ó ra v en n i a
S z in te ren d szeres a h o ssza b b - n ő i n a p o zó b a n e lh a n g z ó m e g ­
r ö v id e b b id e ig ta r tó v íz h iá n y . je g y z é s e k e t é s le já ts z a n i a n n a k , M ÉRLEQ
M á r p e d ig itt g y a k ra n v á lto z ­ a k i a v iz e k p a r a n c s o ló ja a
n a k a v en d ég ek . N é m e ly ik n ő G e llé r tb e n . M ég szezo n zá rá s­
Egy igazolásra 20 fo rin to s bé­
ly e g e t kellett volna ra g a sz ta ­
e g y - k é t ó rá r a s z a la d fe l n a p o z n i k o r is t a n u ls á g o s v o ln a . M ert nom . E lm ulasztottam . . .
s u tá n a a b e o la jo z o tt b ő rt jö v ő n y á ro n is m eg y ü n k n a ­ F izetési felszólítást kap tam ,
is le k e ll m o s n i. J ó k ed v ű e n p o zn i . . . m egfizettem a 20 forin to t.
A befizetés óta — k é t és fél
sul h o z z á te tté k , h o g y b ő rö n ­ m eg y ü n k m o sa k o d n i s a v ég én R. E. év a la tt - öt in tést k a p ta m és
d ö m e t a n a g y s ie ts é g b e n e l­ eg y re -m á sra jelen n ek m eg az
f e le jte tté k le a d n i: jö jje k be V. és v m . k erületi adócso p o rt
m á s n a p , a d d ig ra b iz to sa n m e g ­
k e rü l. B e m e n te m m á s n a p , h a r ­
„Naponta benézek” v é g re h a jtö l lakásom ban. M ind­
eg y ik n e k m egm utattam a b e­
m a d n a p , s ő t n e g y e d n a p is, de
csa k „ b en éze k ” . M ik o r fo g
fiz e té st Igazoló nyu g tát, de to­
a b ő rö n d c sa k n e m a k art A u g u sz tu s v é g e ó ta ro v o m v á b b ra Is k é rik tő lem a 20
S z é p la k ra m e g é rk e z n i. íg y a z ­ a k ö n y v e s b o lto k a t, h o g y k is ­ m á r a k is lá n y o m is „ b e n é z n i” forintot.
tá n e g y e b e t se m te tte m a p i­ lá n y o m n a k a M a g y a r Iro d a ­ a b b a a k ö n y v b e ? M érleget készítettem .
h e n é s re s z á n t idő a la tt, m in i * A ta rto z á s 20 fo rin t (volt).
lo m tö r té n e t ta n k ö n y v é t m e g ­
r o h a n g á s z ta m a v a s ú tá llo m á s ­ ö t in tés adm in isztrá­
r a m e g v issz a . Ez a r o h a n g á ­ A r a jz ta n á r m e g k ö v e te li a ciós költsége szerény
lás ö t n a p ig ta r to tt, a m ik o r g y e r m e k e k tő l a n e g y e d ív e s szám ítás szerint . . . . 25 Ft
is az e x p re s s z -k ü ld e m é n y — 5 v é g reh ajtási kiszállás
r a jz tá b lá t. A g y er m ek a szü ­
a m i ez id e ig h o g y , h o g y nem . k b ................................ ^ j>0 Ft
N a g y k a n iz s á n v e sz te g e lt —. lő tő l k é r i, m i p e d ig a k ere s­
összesen . . . . 75 Ft
n y a r a lá s u n k a lk o n y á r a m eg k e d e le m tő l. T u d n iillik e z id ő - És m ilyen sokra m egy fel ez
é rk e z e tt. K ib o n ta n i a z o n b a n s z e r in t eb b ő l n a g y o n k ev és a k öltség 1967-ig! H iszen sem m i
n e m v o lt é rd e m e s . Íg y n y a ­ sem biztosít engem arró l, hogy
v eg y em . A v á la s z m in d e n ü tt
r a ltu n k m i eg y h é tig S z é p iá ­ k e r ü lt e la d á s r a . G y ú ró d eszk á ­
az Id. 23/57. szám ú a k tá m a t -
k o n a b b a n az egy szál r u h á ­ eg y fo rm a : „ K ifo g y o tt, te ssé k v a l m ég sem le h e t is k o lá b a b á r az összeget befizettem -
b a n , a m e ly b e n e lu ta z tu n k . k é t-h á r o m n a p m ú lv a b e n é z n i.” k ü ld e n i a g y e r e k e k e t! ad a k ta teszik.
Oilián István S z e p te m b e r e le jé n k e z d ő d ö tt M. Gál Júlia Bay Istvánné
14 VII. Jobbágy u. 16
V ., K o ssu th L . u . 14. a ta n é v és én a z ó ta m é g m in d ig VIII., Mária u. 56.
 K u ty a k i á llítá s o n Sok padnak hiányzik az ülőrésze
M é sz á ro s A n d rá s r a jz a

— N ézd. m ily e n g y ö n y ö r ű a z a puli!

— Na. a z é r t a z u s z k á r se k u ty a . . .

O
Nagv Lajos, prózairodalm unk
másik nagy büszkesége szin­
tén nem nagyon dúskált an ­
nak idején anyagi javakban. Egyíz-
ben odament a Jap án kávéházban
A harm incas évek közepe tá­ csak! Felolvasok még öl oldalt a Görög Lászlóhoz, a neves hum oristá­
ján egy turistaegyesület fel­ „K akuk M arci”-b ó l. . . hoz és szokott udvariasságával így
kérte Tersánszky Józsi Jenőt, A titk á r udvariasan elsiklott az szólt:
hogy tartson nekik v itaestet egy aján lat fölött, m ajd rövid töprengés — Ugyan, kedves Görög, ne h a ra ­
időszerű tém áról, am ely a kiküldött után így szólt: gudjon, hogy zavarom, nem tu d n a
meghívók szerint így szólt: „Erkölcs­ — Van egy ötletem ! A közönség nekem kölcsönözni egy pengőt?
telen dolog-e a vikend?” Tersánszky, úgyis vitaestre készült, m ert ön írt Görögöt m egtisztelte a kérés, gyor­
m int lelkes turista elvállalta a meg­ egy cikket a „Színházi É let”-be a vi­ san a zsebébe nyúlt, ahol szerencsé­
bízatást, azonkívül szüksége is volt kend ellen. Mi hívei vagyunk a vi- jére volt egy pengő és odaadta. Né­
véletlenül arra az ötven pengőre, kend-mozgalomnak, jöjjön, védje hány nap m úlva Nagy Lajos m egadta
am elyet honorárium képpen felaján­ meg az álláspontját. a pengőt. Ezután többször előfordult,
lottak neki. Az előadás napján, este Azzal az élelmes titk á r karonra- hogy kölcsön k ért Görögtől, de m in­
hét órakor a nagy klubterem zsúfo­ gadta Tersánszkyt és visszahurcolta dig csak egy pengőt. Történt azon­
lásig m egtelt a vikend és Tersánszky a pódium ra, m ajd bejelentette az ban egyszer, hogy Görög volt az, aki
rajongó híveivel. Ment m inden, mint örömtől ragyogó publikum nak, hogy megszorult, s ezúttal ő kért egy pen ­
a karikacsapás. Tersánszkyt sikerült a m ester most szellemes vitába fog gőt Nagy Lajostól. így ment a játék
egy félórás taxizás u tán a Japán bocsátkozni a vikend ügyében. Józsi aztán hónapokig: hol Nagy Lajos
kávéházból előkeríteni, ahol nagy Jenő előlépett, ismét rá n to tt egyet- k ért egy pengőt Görögtől, hol m eg­
csodálkozással vette tudom ásul, hogy kettőt a nadrágján, aztán rendkívüli fordítva. Egy este, Nagy Lajos m eg­
neki m a előadást kell tarta n ia . Pon­ közvetlenséggel csak ennyit mondott: állt Görög László asztala előtt és töp­
tosan nyolc órakor meg is jelent a rengve így szólt:'
pódiumon és két ügyes könyökmoz­ — Nézzék, mit vitatkozzunk, ma­ — Nem tudja, kedves Görög, hogy
dulattal feljebb húzva nadrágját, guknak van igazuk!
Ezek után vette k alap ját és az öt­ kinél van most a pengő?
nyájasan üdvözölte összegyűlt híveit Gádor Béla
m ajd leült az asztalhoz, elővette a ven pengőt és visszam ent a Japánba.
„K akuk M arci” vaskos kö tetét és fel­
olvasott belőle tíz oldalt. A ztán meg­
hajto tta m agát és lem ent az em el­ Pesti A li Baba
vényről.
S ándor K ároly ra jz a
A közönség hosszas ováció után
lelk ese n ‘a helyén m aradt és várt. ö t
perc m úlva, am ikor a várakozás már
kezdett veszíteni ünnepélyes jellegé­
ből, a klub titk á ra m egkereste Józsi
Jenőt a hátsó szobában, ahol némi
nyugtalansággal várt az ötven pen­
gőre. A titk á r tiszteletteljesen fordult
a m esterhez:
— Ne tessék haragudni, kedves
mester, de felemelt felléptidíjat szed­
tü n k és a mi közönségünk valahogy
többet v ár az ön ragyogó előadói ké­
pességétől . . . Nem lehetne esetleg
még v a la m it. . . összesen tíz percig
m éltóztatott a pódiumon le n n i. . .
Az író jellegzetes m ozdulatával va­
karta meg rövidrenyírt fejebúbját:
— H á t . . . h a itt lenne a gitárom,
énekelnék valam it, de otthon van,
nem tudtam , hogy ide jövök . . . Vagy
táncolnék egy orosz táncot, tudja, de
ahhoz is muzsika k e ll. . . Várjon — S z é z á m , n y ílj m eg! 15
 E R É L Y E S Q Y Á M A T Y A

vj'
Mi
V asvári A n n a r a jz a -)

D u lles: M ajd a d o k en n ek ed , h a s z o n t a la n k ö ly ö k , M a g y a r o r s z á g r a m e n n i, a m ik o r m á r v a n e g y jó k is r é s z l e t e s j e le n te s ü n k . a

A z autóbuszon G e ro S á n d o r rajza (í

- M on d ja, k a la u z ur, k o s á r r a l fel leh et s z á lln i?

LUD AS MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e tila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t te le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Igaz-

g a to ja . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t , V ili., G y u la i P á l u tc a 14. T el.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V i l i .. B lah a L u jza t é r 3.
T el.: 3 4 3 — 100. 142 — 2 2 0 . — T e r je s z ti a P o s t a K özp on ti H ír la p Iro d a 100 — 8 5 0 , e lő f iz e t é s i dij n e g y e d é v r e 1 2 .— Ft.
K o s s u th N yom d a. B u d a p e s t . V .( H on véd u tc a 10. F elelő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
Várnai György rajza
M egoldottuk a tanterem hiányt
 Zsuzsánna és a m ai vének
S á n d o r K ároly ra jz a

A BOLDOG EMBERT a Központi K órház sebészeté­

nek egyik kényelm es betegszobájában találtu k , m a­
gasra függesztett gipszbe te tt lábbal, kötéssel és jég­
tömlővel a fején. A Boldog Em ber félarca sugárzott a
boldogságtól, m ásik fele kapcsokkal volt összetartva. A
Boldog E m ber pedig — kissé pöszén — így ad ta elő tör­
ténetét:
— Szegény em berre is rámosolyoghat a szerencse —
kezdte. — Lám, évek óta totózok, lottózok, és soha nem
mosolygott rám . De most, de most rámmosolygott! M iután
a „M agyarország” előfizetőinek szeptem ber elsején, 0 óra­
kor életbelépett a baleset-biztosítása, én m ár fél nyolckor
leestem a villamosról. A helyszínre érkezett m entőknek
csak annyit m ondtam , hogy a „M agyarország” előfizetője
vagyok, és m ár v ittek is a kórházba.
A BOLDOG EMBER fülei szinte kettészakadtak a bol­
— M ost d ik tá lja a p r é m i u m - l i s t á t . . . Te is k a p tá l h a t­ dogságtól, s rövid pihenés u tán folytatta:
százat * — Pedig a feleségem — isten ta rtsa száz évig — nem
akarta, hogy előfizető legyek. Pedig nem rossz asszony
G é p k o r sz a k K aján T ibor ra jz a — isten ta rts a —, hanem h át egyszerű asszony, takarékos
asszony, s nem igen érti, hogy m ire való egy hetilap. De
most m ár ő is látja, sőt m ár olvasgatja is.
A BOLDOG EMBER feleségéhez fordulunk most. ki
eddig csöndesen ült a betegágy m ellett, a Boldog Ember
kezén levő pólyát simogatta. Azt kérdezzük tőle, hogy m it
olvas legszívesebben a „M agyarország”-ban.
— Azt — m ondja gondolkodás nélkül —, hogy gon­
dolnak a reum ában és ízületi bajokban szenvedő olvasókra
is, és biztosítják szám ukra a hévízi fürdést. V alam int még
az van benne nagy művészi erővel ábrázolva, hogy az étke­
zés étlap szerint történik m ajd, bőséges lesz és változatos.
És mivel havonta öt előfizetőre mosolyog az ingyenes
üdülés szerencséje, gondolom, hogy még ebben a negyed­
évben sorra is kerülünk.
A BOLDOG EMBER e szavakra m egcsóválta fején a
jégtöm lőt s mentegetőzve m ondta:
— De ne tessék azt m egírni, hogy csak ezt olvassuk a
lapban. M ert kiolvassuk mi az összes rovatot is és tessék
elhinni, hogy nagyon meg vagyunk elégedve az egész beír
sejével. És felsorolhatjuk azt is, hogy mi tetsze tt a cik­
M é g csa k ez k é n e . . . . keiből.
S zűr-Szabó József :ajza K érdésünkre pedig a Boldog Em ber hosszabban tűnő­
dött, de csak egyetlen cikkre vélt em lékezni. A cikk címe
pedig em lékezete szerint ez volt: „Reklámtúlzások a rot­
hadó degenerált burzsoa sajtó-termékekben.”
Somogyi Pál

Egy film et néztem meg a múltkor én,

egy meteorológiai filmet,
amely az időprognózis terén
kibővítette ismereteinket.
O, mennyi műszer, mennyi sok csodás
kis szerkezet és találmány kutatja,
hogy milyen fent a szél, a légnyomás
és más elemek titkos arculatja!
Ezernyi sürgöny hozza meg a hírt,
hogy terhes felhők merre kóborolnak
s megmérve így a zenitet, nadírt,
\1 kiszámítják: mit is rejt a holnap.
I Csak nézzük, elbűvölve. A tudás
I hatalm a mily nagy, milyen szédítő ez!
f Így tudhatjuk meg, hogy a szélfúvás
nyomán minálunk szép. vagy rút idő lesz..
.. S mint lottózóban, bennem egy nehéz,
de méla érzés sóhajtása támad:
Ö, mennyi pontos, biztos tippelés!
És mily sok szám! Es mily kevés találat!
Lovászy Márton
 Ahogy élt. S z ű r -S z a b ó J ó z s e f r a j z a
U j b iJkM U n V C ^ e \.

— M ondja, m aga érti ezt az egé­

szet?
— Mit. M it, hogy értem -e az egé­
szet?
— A m indent. Ezt a jövést-m enést,
ezt a sürgés-forgást. A bolygók pá­
ly áját és az ötért liptóit, a különle­
ges világnapot és a fő tt kukoricát.
Az életet.
— Ja, hogy az életet? Hogy é r­
tem -e az életet?
— Igen. Hogy m iért van? M ire jó?
M inek? Hová? Meddig? Érti m aga
ezt?
— Nem. Vagy igen. Nem tudom.
Ügy, m int más.
— Nem érti. H ahahahaha! Csak él,
igaz-e?
— Így valahogy.
— Jön-m egy, intézi az ügyeit,
eszik, alszik, és nem tudja, m iért, mi
a célja az egésznek, hová, meddig,
mi o k b ó l. ; ;
— És m aga tudja?
— Én sem tudom . Egy negyedórá­
val ezelőtt eszm éltem rá, hogy sem­
m it sem értek az egészből, s azóta
állok itt derm edten, szélütötten a
járdaszélen.
— S most addig ak ar itt állni,
amíg meg nem érti, am it nem ért?
— Nem tudom , m eddig akarok itt
állni. Sem m it sem tudok. Teljesen
tan ácstalan vagyok.
— Sem m i dolga?
— Dehogy nincs. D ehát m inek?
Mi értelm e? H atalm ába kerített és
m egbénított a Nagy Titok. Nem tu ­
dok szabadulni attól a gondolattól,
hogy m inden mindegy, szánalm as
porszem ek vagyunk, akiket elfúj az
idő szele és kész.
— Na igen, igen, de addig is! Itt
ak a rja m egvárni az idő szelét?
— Oly mindegy. Maga például
hová igyekszik? M aga például hová?
— Megyek a sógoromhoz.
— M iért?
— Felásom a kertjét.
— M iért?
— K ukacot gyűjtök.
— M iért?
— Horgászni akarok.
— M iért?
— H alat szeretnék vacsorázni. Z ű r a tech n ik áb an , anno 1500
— M iért?
— M ert éhes leszek.
— M iért?
— M ert felástam a sógorom k e rt­
jét.
— M iért?
— Hogy kukacot gyűjtsék.
— H ahahahaha! Látja, most m ár a
teljes céltalanságot? M int a macska,
am elyik a saját fa rk á t kergeti kör­
b e ...
— No és m aga? Hova igyekezett?
— B erendeltek délutánra a ra k ­
tárba, le ltá rt csinálni.
— És nem megy?
— Nem. Semmi értelm e az egész­
nek.
— H a sokáig áll itt a sarkon, át
fog fázni.
— Látja, ebben igaza van. Megyeki
— A rak tárb a?
— Nem. Moziba.
— Van értelm e?
— Nincs. De azt mondják, jó kis
film et játszanak.
Tabi László t a lá lv a ! , , ,
 / / /iy U U U ^
%/>
M A R K T W A IN -t e g y sz e r m e g p illa n to tta
a p a r k b a n eg y a m e r ik a i d o llá rm illio m o s,
a m ik o r é p p e lv á lt az á lla tk e r t ig a z g a tó já ­
tó l. N y o m b a n u tá n a e r e d t, k é z e n v e z e tv e
f ia c s k á já t is.
— M o n d ja , u ra m , lá to m , jó b a rá ts á g b a n
v a n a z á lla tk e r t ig a z g a tó já v a l, m ib e k e ­
r ü ln e az á lla tk e r t? S z e re tn é m m e g v e n n i
a k is fia m n a k .
M a rk T w a in c so d á lk o z o tt a f u r c s a a já n ­
la to n s ú g y fé lsz e m m e l a c s o d a b o g á r k is ­
f iú t is sz e m ü g y re v e tte . A z tá n íg y s z ó lt:
— M o n d ja u ra m , m ib e k e r ü l a k is fiú ?
H a jta n d ó v a g y o k m e g v e n n i az á lla tk e r t-
nek.

O D RY Á R PÁ D m á r e g y h e te n y a r a lt
e g y k is d u n a m e n ti fa lu b a n , a m ik o r a
h e ly b e li s z ín tá r s u la t ig a z g a tó ja tu d o m á s t
s z e rz e tt e r r ő l a rá n é z v e n a g y sz e n z á c ió ­
ró l. N y o m b a n fö lk e r e s te a m ű v é s z t s a z t
az a já n la to t te tte n e k i, já ts s z a e l a
H a m le t c ím sz e re p é t, a m e ly n e k i r i tk a
k a s s z a s ik e r t Je len ten e .
— L e h e t ró la szó. D e m e n n y i fe llé p ti
d íja t tu d b iz to síta n i?
A d ir e k to r e lé g s z ű k m a r k ú a já n la to t
te tt. O d ry te rm é s z e te s e n v is s z a u ta s íto tta
az a já n la to t, m ég p e d ig m ű v é sz i o k o k b ó l:
Ö tle te s t e le v íz ió -tu la jd o n o s - H a m le t m e g s z e m é ly e s ítő jé n e k n e m
s z a b a d v a ló b a n ő r ü ltn e k le n n i.

G U T H I SOM A b o h ó z a tíró e g y ik b e m u ­
t a tó d a r a b ja la n g y o s é rd e k lő d é s m e lle tt
c s ö rg e d e z e tt az e sti e lő a d á s felé.
— N a, v o lt v a la m i é rd e k lő d é s a p é n z tá r ­
b a n ? — k é r d i tő le az e g y ik sz e re p lő k é t
ó r á v a l az e lő a d á s e lő tt.
- M e g h iszem a z t — r a g y o g o tt a b o ld o g
sz e rz ő — é n m a g a m ö tp e r c e n k é n t é r d e k ­
lő d te m !

S á n d o r K á ro ly ra jz a
SZÓ K R A T ÉSZ n y u g a lm a s s z e m lé lő d é s­
s e l á lld o g á lt A th é n p ia c á n . E g y s z e rc s a k
e g y fö ld ú lt e m b e r r o h a n e l m e lle tte .
— H o v a sz a la d sz ? - á llítja m eg a b ö lcs.
— E g y g y ilk o s t k e rg e te k !
— G y ilk o st? M it é rte s z te e zen ?
— E g y e m b e rt, a k i ölt!
— T e h á t eg y m é s z á ro s t?
— D e h o g y ! O ly a n e m b e rt, a k i e g y m á ­
s ik e m b e r t ölt.
— A k k o r h á t eg y k a to n á t?
— ö r d ö g ö t. E gy e m b e rt, a k i b é k é b e n ö lt
m e g e g y m á s ik e m b e rt!
— S z ó v a l e g y h ó h é rt?
— S z e re n c sé tle n ! E g y e m b e rt, a k i a z t a
m á s ik a t a s a já t la k á s á n ö lte m eg!
— M o st m á r é rte m . S zó v a l e g y o rv o st.

A lapkőletételtől a megnyitásig R é b e r L ászló r a jz a

4 — Ez a s z í n h á z a z e m b e r i h a la d á s , a k u ltú r a , a z ig a z ^ m ű v é s z e t h a jlé k a l e s z , , .
 A példa ragadós
V árnai G y ö rg y r a jz a

K im o n d o m , h o g y v a l k ezd em k if e lé fe s z íte n i
h ú zo k k i é n eg y a d u g ó t, m ir e a z ü v eg b ő l ap ró
i d u g ó t 1 9 5 7 -b e n , s z ilá n k o k tö r n e k l e , s e lv e g y -ü l-
a z a to m k o r sz a k n ek a d u g ó v a g d a lé k k a l. D e
h a jn a lá n . v ég re érzem , h ogy- jö n fe lf e lé
K ezem b e v esz em a d u g ó é s e g y ü g y es, p u h a
a p a la c k o t . M in d ­ m o z d u la tta l k ie m e le m a fe lé t.
e g y , m ily e n p a ­ E lj ö tt a z id e je a p ecsen y e-
la c k r ó l v a n szó , a k á r boros szúró v illa és z s e b k é s a lk a lm a ­
p a la c k r ó l e s t e , a k á r k e s e r ű v iz e s zá sá n a k . S zeren csés ese tb en
ü v eg rő l m á sn a p r e g g e l, a p ro b ­ a zseb k és n em tö r ik e l, csa k
lé m a a zo n o s: k i k e ll h ú z n i a a v illa h e g y -e g ö r b ü l m e g , a m it
d u g ó t, h o g y a fo ly a d é k h o z k i k e ll e g y e n e s ít e n i a k a la ­
ju ssa k . A d u g ó h ú zá sh o z a k ö ­ p á c c s a l. A k a la p á c s n a k a zo n ­
v etk e ző m ű szerek á lln a k ren ­ b a n m á r r é g e n le já r a fe je , te h á t
d e lk e z é s e m r e : h á r o m d u g ó h ú zó , a b a lt á v a l m e g c s in á lo m a k a la ­
e g y zseb k és, eg y p e c se n y e ­ p á c so t, a m iv e l m e g c s in á lo m
szú ró v illa , k é t sró fh ú zó , e g y a p ecsen y eszú ró v illá t , a m iv e l
la p o s fo g ó , eg y ' b a lt a és v a la m i v é g le g é s v is s z a v o n h a ta tla n u l
k e v é s d in a m it. M in d e n e k e lő tt b en y o m o m a m a ra d ék d u g ó t
m e g á lla p íto m a d u g ó fe k v é sé t: az ü v eg b e. E z e k u tá n m eg-
h a a d u g ó e g y s z in te n v a n a z
ü v e g s z á j á v a l, a k k o r v a n re­
m é n y , h a m é ly e b b e n v a n ,
a k k o r n in c s rem én ye.
A h á ro m d u g ó h ú zó k ö zü l
k e ttő e lm é s sz e r k e z e t, a m e ly
ö n m ű k ö d ő le g e m e lte k i a d u g ó t Találkozás a Belvárosban
v a la h a , a m ik o r én m é g n em S án flor K á r o ly ra jza
é lte m . E z e k e t csa k ije s z té s ü l
te sz e m a p a la c k m e llé , m ert
ta p a s z t a la t b ó l tu d o m , h o g y
ez ek m á r a z e ls ő p r ó b á lk o z á s ­
n á l ca fa to k ra té p ik a d u g ó t
á lla p íto m , h o g y a z u n d ok ,
é s a z eg ész m o r z s a lé k o t b e le -
r e s z e lé s , p e s s z im is ta h a n g n a k
p a s z ír o z z á k a p a la c k b a . A
v o lt ig a z a .
h o s s z a d a lm a s a b b , d e rem én y -
B e s z á m o ló m a zo n b a n n em
te lj e s e b b e ljá r á s a k ö v e tk e z ő .
le n n e ig a z s á g h o z h ű , h a n em
A k ö z ö n s é g e s , ille t v e k la s s z ik u s
te n n é k e m lít é s t arról a d u g ó -
d u g ó h ú zó h e g y é t p o n to sa n rá ­
fa jtá r ó l, a m e ly e g y e tle n m o z ­
ille s z te m a d u g ó m é r ta n i k ö ­
d u la tt a l k ih ú z h a tó a z ü v e g b ő l.
z é p p o n tjá r a . E b b e n a p illa n a t­
E n n ek a te ste n em m o r z s a lé -
b a n m e g s z ó la l b en n em e g y
k o s, m in t a z e lő z ő é , h a n em
u n d o k , r e s z e lé s , p e s s z im is ta
in k á b b a m a k a r ó n ih o z h a s o n ló
h a n g és a z t m o n d ja : „N yom d
p u h a sá g , a m e ly e t ú g y k e ll
bele, öregem , ú g y se m tu d o d
d a ra b o k b a le s z a g g a tn i a d u g ó ­
kihúzni/ ” D e én n em h a llg a to k
h ú z ó r ó l. E z t p ersze tö b b é
a H a n g ra , h a n e m ó v a to sa n ,
d u g ó n a k n e v e z n i m á r n em
d e e r é ly e s e n e lk e z d e m csa v a rn i
le h e t. V is z o n t eg é szen m á s
a d u g ó h ú z ó t, m in d ig m é ly e b b ­
a h e ly z e t a zz a l a tö m ö r és
re , h o g y jó l fo g jo n . A k k o r
d a co s k is d u g ó v a l, a m e ly n e k
e g y e tle n r á n tá ssa l k ih ú z o m a
k ih ú z á s á h o z e g y b iv a ly e r e je
a h ú z ó t, h á tr a t á n t o r o d o in és — S z e r v u s z , é d e s e m ! M ilyen p o m p á s a n n é z e l ki!
s z ü k s é g e s , s a m e ly n a g y p u k k a ­ — P o m p á s a n ? T a lá n p e m p ő s e n !
r á h a r a p o k a n y e lv e m r e . A d u g ó
n á ssa l k ij ö n a z ü v eg b ő l és
m a ra d . C sa k h o g y e g y n a g y
a b b a n a p illa n a tb a n h á ro m ­
z t -— >
szo ro sá ra d a g a d . S e m m if é le Külföldre távozottakon is behajtják
ü v eg b e
m ert
tö b b é
k ő k e m én y
n em
és
d u g h a tó ,
a la k t a la n ,
a tartásdíjat
yv * p # M észáros András.
m in t e g y n agy- d a ra b s z a lo n n a -
p o rc. V é g ü l m e g e m líte m m ég
-V p i a k is o rv o ssá g 08 ü v eg d u g ó já t,
a m e ly - e g y tito k z a to s g la z ú r r a l
v a n b e v o n v a , a m it n em fo g

se ffc é s, se b a lt a , se csá k á n y .
E z t fe l k e ll r o b b a n ta n i és
a k k o r le g a lá b b a z o rv o ssá g o t
sem k e ll b e v e n n i.
ly u k v a n m á r r a jta . M ost ra ­ E g y e lő r e e n n y it a d u g ó k r ó l.
v a szu l o ld a lt k ezd ek ú ja b b V a jh a m e g h a lla n á v a la k i v a la ­
fu r a to t, srég en , hogy- b e le h o l p u sz tá b a k iá lto t t sz a v a ­
n e s z a la d ja k a rég i ly u k b a , m a t és e lk e z d e n e d u g ó szerű b b
d e b e le s z a la d o k . A m ik o r m ár d u g ó k a t g y -á r ta n i, B á r n em
k ü lö n fé le já r a to k fú r á sá v a l jó l v a g y o k s o v in is z ta , s z ív e s e n
m e g p o r h a n y ó s íto tta m a d u g ó t, h a lla n á m , h a a b en n em le v ő
ú g y h o g y o ly a n m á r, m in t e g y u n d o k , p e s s z im is ta h a n g ezt
v iz e s te p e r tő s p o g á csa , ak k o r é n e k e ln é :
jö n a sró fh ú zó . E z t a n y ílá s r a
h e ly e z e m é s a b a lt a fo k á n a k H u sz o n e g y , h u szon kettő,
e g y e tle n ü té sé v e l á tv e r e m a h u szon h árom ,
d u g ó n , m in e k k ö v e tk e z té b e n M a g y a r du g ó a legelső a v ilá g o n ..
a fu ra to k b ó l fe lt ö r a fo ly a d é k ,
m in t a g e jz ír . M o st a sró fh ú zó - G ádor B éla — J o r e q q e l t ! Itt a p é n z b e s z e d ö !
 „Elvi“ döntés
Szűr-Szabó J ó z s e f ra jz a
/U a Í£4£Í^ í o <Jtt& g tycvté/i
A z e ls ő le á n y t, a k i k ik o s a ­ tiz e n e g y p en g ő t ér. G ő zm o z­
ra z o tt, A n n u sn a k ' h ív t á k , ü d o n y h íj á n u g y a n is lo v a s ­
a k k o r tiz e n h a t é v e s v o lt, én k o c s iv a l k e lle n e k ij á r n o m A la g -
jó v a l id ő s e b b , tiz e n k ile n c . ra é s v is s z a té r n e m P estre. E g y
M i A la g o n la k tu n k a b b a n lo v a s k o c s i o d a -v is s z a le g a lá b b
az id ő b e n , m á r m in t s z ü le im tiz e n k é t p en g ő , a v o n a t p e d ig
m eg én . A n n u sk a v is z o n t a so k k a l k e v e se b b e k e r ü l.
J ó z se fv á r o sb a n la k o tt k ed v es — N a p o n k é n t tiz e n e g y p e n g ő ,
s z ü le iv e l. A z E m k e -ó r á n á l ta lá l­ a z e g y h ó n a p b a n h á ro m szá z-
k o z tu n k r e n d s z e r in t, o n n a n h a r m in c , e g y é v a la tt h á ro m -
a z tá n s é t á lt u n k er r e -a r r a , h o l e z e r k ile n c s z á z h a tv a n . E n n y it
a z E r z sé b e t-té r r e , h o l k i a ö r ö k ö lte m S te p h e n s o n tó l.
L ig e tb e . E z e n a n a p o n a zo n b a n N ézzü k a tö b b ie k e t, A n n u sk a .
a k ik o s a r a z á s e m lé k e z e te s n a p ­ S orra v e ttü k a v illa n y t, a
já n — n éh á n y p en g ő é s h ú sz g ő zfű részt, a tr a k to r t, a z ese r­
fillé r d u z z a d t a p é n z tá r c á m b a n , n y ő t, a p o r s z ív ó g é p e t, a v illá m ­
— á ts é tá ltu n k B u d á ra és e g y h á r ító t, a tö m é n te le n ta lá l­
k is cu k rá szd a lo m b o s , v ir á g o s m á n y t, e ljá r á s t, tu d á st, b ö l­
k e r tjé b e té r tü n k b e. cse sség et, a m it a h a lo t ta k
— A n n u sk a — r e b e g te m — e z r e it ő l ö r ö k ö lte m . M á sfél
v a g y o n i h e ly z e te m m e g e n g e d i, m illiá r d jö tt k i.
h o g y c s a lá d o t a la p íts a k . É n S z o r o n g a ttu k eg y m á s k e z é t,
u g y a n is tö b b sz ö r ö s m illio m o s ö rö m ü n k b en te g e z ő d n i k ezd ­
v a g y o k . M á s fé l m illiá r d o t ö rö ­ tü n k .
k ö lt e m d o llá r b a n . fo n tb a n , — H is z e n a k k o r én is tö b b ­
fr a n k b a n , m á rk á b a n és p e n g ő ­ s z ö r ö s m illio m o s v a g y o k , n em ­
b en . csa k te — m o n d ta A n n u sk a
A s z e r e le m m e n n y o rsz á g á ­ b ü sz k é n , k é n y e se n .
b a n a h ih e t e tle n is h ih e t ő n e k — H o g y n e , te r m é sz e te se n !
h a n g z ik . A n n u sk a se m k é te l­ K e ttő n k v a g y o n a , h a ö ssze­
k e d e tt b en n e , h o g y d o llá r a d ju k , h á ro m m illiá r d . E n n y i­
h eg y et, m á rk a d o m b o t és a r a n y ­ b ő l csa k m e g tu d u n k é ln i ?
fo ly ó t ö r ö k ö lte m . P ih e g v e k é r ­ — Ó , h o g y n e , n ek em n in ­
d ezte: csen ek n a g y ig é n y e im .
— K i h a lt m e g ? F ek e te fe lh ő k to r n y o s u lta k
D ís z e s n e v e k e t k é s z ü lte m fö lö ttü n k . T á v o l a b u d a i h e g y e k
fe ls o r o ln i: G u ten b erg , E d is o n , m ö g ö tt m á r v illá m lo t t. N e m ­
B e ll, S te p h e n so n , A r c h im é d e s z so k á r a m in k e t is e lé r t a z iv a ta r .
. . . Á m a n ő k n em e n g e d ik K ö v ér v íz c se p p e k z u h o g ta k
k ib e s z é ln i a fé r fia k a t. A lig ­ a lá fé le lm e t e s tö m e g b e n . D ö r-
h o g y k im o n d ta m : G u ten b e rg , g ö tt az ég , c sa tto g o tt a v illá m .
A n n u sk a k ö z b e s z ó lt. K erek re A n n u sk a m e g r á z k ó d o tt és k ö ­
tá g u lt ib o ly a k é k szem e: z e lb ú jt h ozzám :
— A G u ten b erg a K ir á ly — G y erü n k h a za — sz e p e g to
u tc á b ó l! A h a r is n y a k ir á ly ? A z — a m a m á m n em tu d ja , h o l
m a g á n a k ro k on a v o lt?
v a g y o k .
— X e m a h a r is n y a k ir á ly K ifiz e tte m , a m it fo g y a sz ­
h a lá lo z o tt e l, A n n u sk a . A z a to ttu n k , a fa g y la lto t, a to r tá t.
G u ten b e rg , a k i r á n k h a g y ta v a ­ T iz e n k é t fillé r m a ra d t a z se ­
g y o n á t, m u n k á s é le té n e k g y ü ­ b em b en . A n n u sk á n á l m in d ­
m ö lc s é t, n y o m d á sz v o lt. ö ssze n y o lc fillé r v o lt.
F r is s , p ir o s szá ja le g ö r b ü lt. O tt á llt e g y ta x i a cu k rá szd a
C sü g g e d te n r á z ta sz ő k e fü r tö s k ö z e lé b e n . A b e n z in m o to r fe l­
fe jé t:
M egkezdődött Pesten az őszi vadászat
ta lá ló ja so k -so k ezer p en g ő t
— A zt a G u ten b erg et n em h a g y o tt rá n k , s m i n em v e h e t­
is m e r e m .
Tonez T ib o r r a jz a tü k á t az ö r ö k sé g e t, m e rt n e m
— É s ro k o n o m sem v o lt, v o lt n éh á n y p en g ő n k .
m ég csa k tá v o li r o k o n o m se m .
M illiá r d o s ö rö k ség n éh á n y
É s m é g is r á m h a g y ta v a g y o n á t.
p en g ő ért e la d ó : h a r so g ja p e r ­
— N e m e s lé le k !
cen k én t a z É le t. A k in e k k ö v ér
— J o b b a n m o n d v a , n em c sa k
a p é n z tá r c á ja , e lő v e sz i a p e n ­
rám h a g y ta . V a g y is n em én
g ő k e t, a tíz e s e k e t, a s z á z a s o k a t
v a g y o k a z e g y e tle n ö rö k ö se.
és m e g v á s á r o lja a m illiá r d o t .
T ö b b en v a g y u n k , so k a n .
A k in e k la p o s a tá r c á ja , fo g ­
— Ó , a k k o r k ev és ju t eg y r e -
c s ik o r g a tv a , v a g y só h a jtv a
eg y re, h a so k a n o szto zk o d n a k .
to v á b b á ll.
T it o k z a to s a n m o s o ly o g ta m :
— O sz to z k o d u n k és m é g is M i az eresz a lá v o n u ltu n k .

a n n y i ju t e g y r e -e g y r e , m in th a A n n u sk a a k k o r m á r k ik a r o lt

n em o sz to z k o d n á n k . I ly e n c so ­ b e lő le m és g ú n y o s c é lz á s t

d á la t o s k in c s e k e t h a g y o t t r á n k te tt m á sfél m illiá r d o s ö rö k sé­

G u ten b e rg . É s n em csa k ő . . . g em re. M ég o tt az eresz a la tt

— K i h a lt m ég m eg? k ik o s a r a z o tt. B e lá tta m , h o g y

— E d is o n , B e ll, S te p h e n so n , ig a z a v a n . M é la b ú s a n m o n d ­

A r c h im é d e s z . . . s o k -s o k k u t a t ó ­ ta m :

tu d ó s, fe lf e d e z ő , f e lt a lá ló és — M illió k a t ö r ö k ö l m in d e n k i.

a zo k m in d -m in d rá m h a g y tá k M illiá r d o k a t! D e csa k a z k a p ja

é le tü k m u n k á já n a k g y ü m ö l­ m e g a ju ssá t, a k i m eg tu d ja

csé t. fiz e tn i a z ö rö k ö sö d ési a d ó t.

K is z á m íto tta m , h o g y S te ­ ( 1 9 4 2 s z e p te m b e r ) . —
p h en so n ta lá lm á n y a , a g ő z ­

c m o zd o n y szá m o m ra n a p o n k é n t Zord Tihamér

 A SZA BA D ESÉS ÚJ T Ö R V É N Y E

Egy gabrovói* em bernek nagyon

fá jt a foga arra, hogy a feleségével
együtt repülőgépen ingyen sétát te ­
gyen. Elm ent egy repülőhöz, és m i­
u tán szegény em bernek adta ki m a­
gát, megkérte:
— Nagyon szeretnék egy sétarepü­
lésen résztvenni, de nincsen pénzem .
M egtenné nekem, hogy ingyen m eg­
sétáltat?
— Jó — felelte a repülő. — Meg­
sétáltatom ingyen . ..
— De a feleségemet is.
— Rendben van, a feleségét is,
csakhogy egy feltétellel.
— Mi az? — kérdezte a gabrovói.
— Semmi az egész. Fél óráig fo­
gunk repülni. Ha megijed és csak
egyszer is kiált, háromszáz léva k á r­
térítést fizet. H a hallgat — m eg­
ússza ingyen. Jó?
— Jó lesz.
A gabrovói és a felesége beszáll­
ta k a gépbe, és elindultak. A gép m e­
zők és hegyek fölött szállt, h irtelen
fordult és veszélyes looping-okat csi­
nált: hol igen m agasra em elkedett,
hol pedig nyílsebesen siklott lefelé.
A repülő még m agasabbra em el­
kedett, azután csaknem a földig
ereszkedett. Em elkedett, m ajd újból
lesiklott, és úgy forgott, m in t egy
dugóhúzó. De a gabrovói csak h all­
gatott.
A repülő dühös lett, és m érgében
olyan halálugrásokat produkált, hogy
azok, akik lentről figyelték, azt h it­
ték, hogy m egőrült. A gabrovói azon­
ban ekkor is megőrizte a nyugalm át:
szótlan m aradt.
Végül a pilóta beismerte, hogy a
fogadást elvesztette, és leszállt a
földre.
— Bizony, kibírta — m ondta.
— Igen, kibírtam .
— Es mégis, vallja be, hogy egy­
szer legalábbis kiáltani akart. L át­
tam!
— Tényleg — így a gabrovói —
egyszer m ajdnem kiáltottam .
— És az m ikor volt? Néhány tudós szerint a
— Amikor a feleségem kipottyant hidrogénbomba segítségével
a gépből. . . meg lehet állapítani, hogy
D im ite r S z im id o v
milyen vastag a Föld. Csak
vigyázzunk, professzor urak,
* A jz a b ro v ó ia k f ö s v é n y s é g ü k r ő l h í r e ­
s e k B u lg á riá b a n .
azzal a hidrogénbombával,
mert esetleg az is kiderül,
hogy hány darabból áll
a Föld.
JI/Z X oÁ jz& j 2 A / j Ik AW/La/ iúÍL *

A „ D a ily M ir r o r ” -b a n o lv a s tu k , h o g y
Aki sok idegen szót hasz­
e g y J ea n B a p t is t e G uerraz n e v ű fr a n c ia
nál, elárulja, hogy csak
s z á llo d a ig a z g a tó a zza l a c é lla l u ta z o tt
töri a magyart.
A n g liá b a , h o g y m e g k é r je M a rgaret h er­ *

ceg n ő k e z é t. A b a lm o r a li k ir á ly i k a s té ly A gonosz ember lelki -

b e já r a tá n á l s z o lg á la to t te lj e s ítő te stő r ­ ismereti kérdést csinál abból,
tis z tn e k e lm o n d o tta sz á n d é k á t, m a jd hogy minden nap legalább
k érte, h o g y v ez essék ő t a z a n y a k ir á ly ­ egy rosszcselekedetet kö­
n ő h ö z. vessen el.
— V a g y i t t ta lá n n em a z a s z o k á s —- *
k é r d e z te hogy a z em ber a szü lő k h ö z
—
Vannak rendkívül nehéz
fo rd u l, ha m eg a k a r ja kérn i le á n y u k kezét ? problémák, amelyeknek
M a r g a r e t sem m o n d a n a m ást, m in i hogy legföljebb a megmagya­
b eszé lje k a m a m á v a l. rázására vállalkozom, a
E rre a zo n b a n n em k e r ü lt só r, m ert
megértésére nem.
M o n s ie u r G u erra zt a ren d ő rség r ö v id
*
ú to n v is s z a k ü ld te F r a n c ia o r s z á g b a .
— L eg yen ek n yu g o d ta k , m ég v is s z a ­ Csodagyerek az, aki gye­
jö vö k ! — b iz to s íto tta a h a tó sá g i sz e m é ­
rekkorában többet tud, mint
ly e k e t N in c s jogú k m e g a k a d á ly o zn i
-—
felnőtt korában.
F. L. 7
k é t szerető s z ív egyesü lését I

/
 A N Y A K Ö N Y V V E Z E T Ő N É L ARANY JÁNOS:
R é b e r L ászló ra jz a
M akámát írni mint Abu-Mo-
— nak született antiquariusa. — Gyö­
hammed Kazim Ben-Ali Ben-
Mohammed Ben-Othman Hariri
— nem tréfa dolog; — annyi, mint:
repülni gyalog, — s ki egyszer ebbe
fog — nagy veszedelem érheti: — lá­
bát ízibe megütheti, — orrát is be­
törheti. — Mindazonáltal én megkí­
sértem, — úttörőnek bukni is érdem;
— aztán meg nem szabad-e, kérdem
— prózát versben írni — már igy ni!
— mikor annyi verset im ák prózá­
ban — a két nemes magyar hazá­
ban, — de kivált mostanában!
No tehát a csimaz vagy poloska —
legyen lelkesedésem poczka, — a
tárgy legalább nem ócska; — pedig
ez is tesz valamit' nálunk — hol
annyi az ütött kopott — nem mon­
JCitünő munkaerő dom, lopott — hogy csupa zsibvásár­
ban járunk. — Aztán hisz tárgyam
V asvári A nna rajz. elég klasszikái: — szúnyog, csimaz
egymásnak vér-rokonai, — s ha Vir­
gil az elsőt megénekelte, — Poloska,
jövel te!
Van egy, ki millió — az ő neve
légió; — eredetileg szőke faj, — mint
a vaj; — de ha más ég alatt megho-
nosul, — mások vérén megpotroho-
sul: — barnára fajul akkoron —
mint a csöppentett .'.. korom. — Vi­
lágosság élő magzatja — Kánt is
megmondhatja*; — de szereti a sö­
tétséget — Philanthrop czéljai vé­
gett. — Külsejét a mi nézi, — rajta
ugyan kevés a vitézi, — arcza pené­
szesen úriás, — termete sem igen
daliás — háta pedig kifelé görbe, —
karcsúsága átmegyen a körbe, —
noha pánczéllal is bír — m int egy
kürazir, — evvel azonban nem mel­
lét fedezi, — hátát védelmezi. — Van
— Ezt f e l k e ll v e n n i. E v v e l le h e t d o l g o z n i . . .
továbbá neki jó fegyvere, — csípni,
szúrni ugyan tud vele, — hanem a
mivel ellenséget űz, — nem annyira
A főnök az elsősegélytanfolyam on fegyver, m int a . . . bűz. — Egyik
S zű r-S zab ó Jó zsef r a jz a erénye a háziasság, — nincs vériben
a zajos vigasság, — nem zavar egy
könnyen rendet, — nem tör csendet;
— természete birkái békés, — türe­
lemmel ékes, — oly józan, oly éber
— mint egy héber. — Éji magány­
ban, rejtve működik — tíztől circi-
ter ötig, — feláldozza szende nyu­
galmát — nem is üt semmi lármát.
— virrasztja az emberiség álmát. —
Nappal azonban visszavonul, — (gon­
dolom: ir, tanul,) — ön lelkibe mé­
lyed, — keresi a rejtve levő mélyet
— mint egy philosoph. Ah — nincs
kerevet, szófa, — nincs ágynyiladék
— vagy falhasadék — oly mélyen
magassan — hova ő be ne hasson,
— mit föl ne kutasson. — Különösen
tetszik néki — minden a mi régi, —
vagyon ahoz privát gustusa, — 6 an-
* K a n t a poloskák szap o ro d ását a
világosság befolyásának tu la jd o n itá ;
ezért hálószobája a b la k tá b lá it nappal
H o g y t á v o l í t j a el a s z á l k á t a s z e m é b ő l ?
F e l m o n d o k neki! so h asem engedte fölnyitni. (H e in e ).
a
A PAPA K E D V E N C E
Szegő Gizi ra jz a
nyörködik a művészetben, — festett
szobában, kép keretben, — nagy haj­
lamot érez rája, — van saját műis­
kolája, — s ha eljön az est — ő maga
is fest. — Hát még minő kedélyes!
— kivált mikor éhes, — szárnyával
arczod gyöngén legyezi — mialatt
véred veszi. — Sohasem ereszkedik
nyílt csatába, — ha kergeted gyors
neki a lába, — eltűnik egy perez
alatt — mint villám s gondolat; —
de legott visszatér, — noha engedet-
m et se kér, — gallérodba ragad, —
s „eszi a nyakad!” — aztán megint
ill’a — berek! mint az ügyes gueril­
la, — meglapul az egész kamarilla.
— Tulszerénység neki nem kenyere,
— nem várja hogy híják szépen: gye­
re! — hova egyszer vendégül be-
férkezik, — onnan ugyan szárit többé
ki nem teszik. — Egyébiránt nagyvá­
roson született, — lenézi a nomád
életet; — paplan alatt jobb szeret
hálni — mint rusticálni. — Hazája
müveit Európa, — szerelmes a civi-
lizatióba; — s míg honn marad a tá­
bor törzse, — mindig elébb nyomul
előőrse — szárazon úgy, mint vízen
át; — neki találták fel a gőzmasinát;
— nyugat felől keletre vándorol, — E ls e n h o w e r : H át n e m é d e s e z a k is A d e n a u e r ?
békésen hódit, még nem is porol. —
Mint polgár: cosmopolita, — ő nem
mondja: „si est vita — non est ita”;
— hanem megindul apraja, véne — hasmunka
hazát keresni ott „ubi bene”. — Bú T onez T ibor rajza
nélkül hagyja el az ősi lakot, — és
m int madár ha elejt egy fűmagot —
dúsan tenyész föl a meddő kopár:
— csimazból is elég egy pár. — Ki­
válóan ügyes telepedő: — ha egy­
szer ráülhet övé a lepedő, — lepedő­
vel az egész nyoszolya, — aztán a
ház legkisebb zugolya; — pár nap
múlva hemzseg a gyarmatos, — ha
nem tetszik, pusztuljon a lakos! —
Nincs korlátozva bizonyos geogr. fo­
kig, — minden kiimát azonnal meg­
szokik, — s ne félj hogy elszökik! —
nem háborgatja ily könnyelműség,
— jelleme a ragaszkodó hűség. —
Bármely idegen elembe’ — teszi ma­
gát otthonos kényelembe, — ősi szo-
kásit el nem hagyja, — vérit soha
meg nem tagadja', — nem alkal­
mazza senkihez magát: — a ki vele
van, tűrje a szagát! — Legörömes-
tebb útfélen tanyáz — hol fogadó
van, vagy más efféle ház, — és, mint í / T k
jámbor apáink régen — kapva kap­
tak az uj vendégen: — mindenki II f
iránt megelőző, — véli bételni se'
győző. — így terjeszti dicső faját, —
viszi a civilisatio zászlaját — őrsze­
meit előre kitolva, — hátrál előtte
barbárság, bolha, — ez kénytelen el-
eblábóni: i—„veteres migrate coloni!” U'
— s megújul a világ, ez az ócska; —
no tehát: for ever, poloska!... — F o lto s , n e m látod?!
 É ppen ezerkilencszázötvenhetedszer
játszották tomboló sikerrel a
tomboló sikerű operettet. A fin á­
léban, az igazi, békebeli ö sb u d av á ra
elé bedöcögött egy igazi békebeli
konflis, bakján egy igazi békebeli
színművésszel, aki egy igazi békebeli
konfliskocsist alakított. A járm űből
kilépett egy igazi békebeli úriem ber,
igazi békebeli zsakettben és őszülő
parókában és ezerkilencszázötvenhe­
tedszer elénekelte azt az igazi béke­
beli dalt, hogy:
Azok a régi szép idők,
ha egyszer visszatérnek ők!
Azok a régi szép napok,
csak akkor voltunk boldogok.
A függöny előírásszerűén lehullott.
A zenészek hazam entek. A
súgónő befejezte a horgolá­
sát. A világosító a szomszéd
kiskocsm ában m ár a pör­
költ levét m ártogatta. És a
közönség még m indig tom­
bolt.
Végre ismét szétnyílt a
függöny.
Pislákoló olajmécses vi­
lágította meg a dunaparti
Rondellát, am elyben Ke­
lem en László és első m a­
gyar színtársulata éppen
ak k o r m ent tönkre. A Ron­
della elé bedöcögött egy rozzant
konflis. K ilépett belőle egy úriem ­
ber, strim fliben, köcsögkalapban és
haj poros parókában. S elénekelte
azt az igazi békebeli dalt, hogy:
Azok a régi szép idők,
ha egyszer visszatérnek ők ...
A függöny lehullott. A közönség
tombolt. Hogy volt, hogy volt! —
kiáltozta. Tudni akarta, hogy volt az
a régi szép idő, amelybe a köcsög­
kalapos úr visszavágyódott a Ron­
della elől. S a függöny szétnyílt
K rasznahorka büszke v ára előtt,
am elyre ráborult az éj homálya. A
toronyból késő este tárogató nem
sírt messze, ellenben a büszke v ár
elé 1«edöcögött egy büszke konflis,
kilépett belőle Tyukodi pajtás, szép
selymes lódingban, dali pár pisztoly-
lyal s elénekelte, hogy:
Azok a régi szép idők,
ha egyszer visszatérnek ők ...
És visszatértek.
A függöny leereszkedett. A füg­
göny felereszkedett. Látható le tt a
10 Ez tú l m a g a s Ez a la c s o n y
székesfehérvári királyi vár, továbbá
az aranybulla, amely elé bedöcögött
a békebeli konflis. K iszállt belőle
egy békebeli páncélos vitéz, a fején
vasfazékkal, amely teljesen eltakarta
elegánsan őszülő halántékát. A béke­
beli páncélos vitéz feltolta a sisak­
rostélyát és közölte, hogy nem érzi
jól m agát az aranybullában, mivel:
Azok a régi szép idők,
ha egyszer visszatérnek ők ...
A függöny lehullott. A közönség
nem mozdult, pedig m ár későre járt
az idő, hiszen a középkor is az eieje
felé közeledett. De a közönség egy
em berként a helyén m aradt, m ert
végre tudni akarta, hogy m elyik idő
volt az az idő, am elyben boldogság,
öröm és heppiend uralkodott a föl­
dön. & a függöny felhullott. Előtűnt
a honfoglalás, amely elé bedöcögött
egy békebeli konflis. A konflisból ki­
szállt egy hétvezér, elegánsan őszülő
párducbőr kacagányban. És eléne­
kelte azt az őshazából m agával ho­
zott dalt, hogy:
Azok a régi szép idők,
ha egyszer visszatérnek ő k . ..
Függöny le. Függöny fel. Az ok­
nyomozó operettfinálé folytatódott.
Meotisz ingoványai elé bedöcögött
egy konflis. Kiszállt belőle az ele­
gánsan őszülő Hunor. De az is lehet,
hogy M agor volt. Ügyet se vetett
Dúl leányaira, akik a h áttérb en m ár
alig várták , hogy elrabolják ‘őket, és
m egkezdjék velük egy nép megala­
pítását. Eli .ben elénekelte, hogy:
Azok a régi szép idők,
ha egyszer visszatérnek ők ...
A függöny lehullott. A közönség
kissé türelm etlenkedett: a többezer
Ez k o p a s z o d ik
évig tartó előadás némileg elhúzó­
dott. Erre való tek in tettel a függöny
mögül a kőkorszak tű n t elő, cölöp­
építm énnyel és kőkéssel, am elyről
könnyű szerrel m eg lehetett állapí­
tani, hogy nem a pattintott kőkor­
szakról van szó, hanem a csiszolt kő­
korszakról. A cölöpépítmény elé be­
döcögött egy konflis. Kiszállt belőle
egy elegáns, őszülő ősember, m am -
m utagyarra tám aszkodva. A közön­
ség rem énykedett. Hogy hátha a csi-
szoltkő-korszakra gondolt az a bizo­
nyos őszülő úriem ber a XX. század
kellős közepén, az ö sb udavára előtt.
Hogy ez az a kor! Az a bizonyos kor!
Az a csak a k k o r . . . S az ősem ber
finom rezignációval elmosolyodott s
m erengve dalolni kezdte:
Azok a régi szép idők,
ha egyszer visszatérnek ők...
A függöny lehullott. Kö-
zépúton meggondolta m a­
gát és visszalebbent. A d­
digra e ltű n t a cölöpépít­
mény. H elyét egy m ajom -
kenyérfa foglalta el. A m a-
jom kenyérfa legvastagabb
ágára bedöcögött a konflis.
K ilépett belőle egy elegán­
san őszülő, igazi békebeli,
em berszabású majom. Á b­
rándosán négylábra eresz­
kedett s makogva elsóhajtotta a
dalt:
Azok a régi szép idők ...
A közönség m egindult a ru h a tá r
felé. De az ajtó k zárva voltak. A
jegyszedők közölték, hogy előadás
közben nem távozhat az emberiség.
M ire visszafordultak, m ár ten g erp ar­
tot láttak. Semmi egyebet, csak vi­
zet és némi homokot s a távolban
egy óriási, vörösen izzó napkorongot.
Amely m egvilágította a teng erp artra
bedöcögő konflist. A kocsiból kilé­
pett egy igazi békebeli, elegánsan
őszülő halántékú amőba. Egy egy­
sejtű. Mi volt az az egy, am it sej­
tett? Az, hogy:
Azok a régi szép idők,
ha egyszer visszatérnek ők!
Azok a régi szép napok,
csak akkor voltunk boldogok.
Az amőba csókot hintve köszönte
meg a tapsokat. M ajd m eghajolt és
visszamászott a tengerbe.
Az operett és a szerves élet véget-
Hárs László
Ez . . . igen!!
 //•
<
e ^ k o T aM j ÍÍ m J L ... Tipikus not ötlet
A N ők L a p ja legutóbbi szám áb an egy
T oncz T ibor rajza
k é p je le n t m eg, am elyen egy szakállas
p á rizsi fia ta le m b e r gy erm ek k o csit tol. A
szöveg szerin t u g y a n is d a jk a v á lla la to t
a la p íto tta k a p á riz si e g y ete m isták és ez
az o rvostanhallgató egy elfoglalt házas­
p á r g y erm ekét k o cslk áztatja. U gyanez a
k é p je le n t m eg h á ro m n a p m ú ltá n az
O rszág-V ilágban, á m az Itteni szöveg m á r
m in t s a já t g y e rm e k é t toló fiatalem b errő l
em lékezik meg. N em csodálkoznánk, ha
n é h á n y n a p m úlva m ás-m ás k é p e slap b an
ugyanez a k ép m egjelen n e és a la tta Ilyes­
fa jta szöveg: F e ld a ra b o lt h u llá t szállít az
álcázott egyetem ista! V agy: C sak gyer­
m ekkocsiban k é p e s beszállítani jegyzeteit
az egyetem re ez a szerencsétlen orvos­
tanhallgató! . . .
*
A K o h ó és G é p ip ari Közlöny 34. szám a
közli, hogy a m in isz te r első h elyettese
V. L. igazgatót és K. F. fő m é rn ö k ö t szó­
beli feddésben részesítette, m a jd szóról
szóra a k ö v etk ez ő k et m ondja:
„A fegyelm i h a tá ro z a t a b ü n te té s ki­
szabásánál n ag y m érték b en figyelem be
vette, hogy V . . . L . . . igazgató és K . . .
F . . . fő m érn ö k a ........... g y á rn á l a te r­
m elés k ö rü l k ia la k u lt k o rá b b i so k é v e s
s z a b á ly ta la n e ljá r á s és g y a k o r la t te ré n
je le n tő s e r e d m é n y e k e t é r t el és a leg­
jo b b úton h a la d a h u lladékgazdálkodás
m egszervezése és szabályszerű kezelése
é rd ek éb en .”
*
„ É rd e m e s fe lfig y e ln i a r r a — Írja a
H é tfő i H íre k 20. szám a a n e g y e d ik olda­
lon - , hogy szívélyes ü d vözletét k üldött
la p u n k szerkesztőségének B re itn e r János
zeneszerző abból az alkalom ból, hogy be­
fejezte „N em m in d en k i R om eo” című
rá d ió já té k á n a k színpadi v á lto z a tá t.”
S zerényen m a g u n k is c sa tla k o z u n k egy
fo rró üdvözlettel abból az alkalom ból,
hogy ezt a nagyjelen tő ség ű h ír t a lap
tu d o m á su n k ra hozta, s e so ro k író ja szí­
vélyes üdv ö zletét k ü ld i a H étfői H íreknek
abból az alkalom ból, hogy ezt a néhány
iró n ik u s so rt m á ris befejezte.

T áncol a kongresszus
V asvári A n n a rajza

— M on d d , íg y is s z e r e t s z ? . . .

- A k ir á n d u ló , h a m é ly e n
é r z ő lé le k , s z ív é b e n f é l e ­
le m m e l v á g n e k i a s z a b a d
t e r m é s z e t n e k . M in d ig n a g y
v á lla lk o z á s , h a v a la k i o t t ­ e m b e r e k k o r t y o ljá k a d u p ­
h a g y ja a k im ű v e lt e m b e r ­ lát.
f ő k á lta l a lk o to t t v á r o s i S a k k o r a z e m b e r h ir t e ­
k u ltú r á t , a k é n y e lm e s j á r ­ len k ö r ü ln é z , s f e l l é l e g e z v e
d á t, a v i lla m o s t , a k a r o s ­ ta p a s z t a lja , h o g y n e m , n em
s z é k e t , a t e t ő t a f e je f ö lö tt, s z a k a d t el a c iv iliz á c ió t ó l!
a v íz v e z e t é k e t é s a n y il­ M in d e n fe lé e l s z ó r t ú js á g ­
v á n o s t á v b e s z é l ő á llo m á s o ­ p a p ír ü zéh n e k i a z ír ó g é ­
k a t. A z is m e r e t le n irá n ti p e k , a r o t á c ió s h e n g e r e k , a
é r d e k lő d é s , a v e s z é ly e k tá jé k o z t a t á s e g é s z g é p e z e ­
c s á b ít ó íz e , a te r m é sz e t t é n e k v ilá g á b ó l. ím , lá b á ­
v a d s á g a c s á b ít j a a z e m b e ­ val k isim ít egy z s ír o s ,
r e k e t a D é li- s a r k r a , a N an - ö s s z é g y ű r t la p o t, s k itá r u l­
g a P a rb a t te te jé r e v a g y a h a t e lő tte a z e g é s z v ilá g ­
budai h eg y ek b e, ahol a k é p , a k ö z é p - k e le ti h e ly z e t ,
sza b a d term észetrő l re g é l a n ém et v á la sz tá s o k , az
n e k ik a f á k k ö z ö tt s ü v ít ő ENSZ k ö z g y ű lé s e . A f ű ­
s z é l, a z e r d e i v a d , a h e g y i b en h a n g y á k , g y ík o k , k ü ­
f o r r á s . I ly e n k o r a z e m b e r lö n fé le r o v a r o k , b o g a r a k
jo g g a l ér z i m a g á t a vad é lik a m a g u k ö s z t ö n é le t é t ,
e le m e k j á t é k s z e r é n e k s r e t ­ d e a z ú js á g p a p ír o n h á z a s ­
t e g h e t h ir t e le n tá m a d ó o r ­ s á g i h ir d e t é s e k g o n d o s é s
k á n tó l, vad z iv a t a r tó l, k ö ltő i m e g f o g a lm a z á s b a n
h e g y c s u s z a m lá s t ó l. Ism e­ h ir d e tik a p á r v á la s z t á s tu ­
r e t le n v a d á lla t o k tá m a d ­ d a t o s s á g á t . H iá b a c s a v a r j a
h a tjá k m e g , m é r g e s k íg y ó a fá k a t a s z a b a d sz é l, az
n in c s t ö b b é k is z o lg á lt a tv a
a te r m é sz e ti erő k k én y e-
k ed vén ek .
M á su tt ü r e s g y u f a s k a t u ­
ly á k a t lá tn i. Ó, P r o m e t h e u s ,
ó, Ir in y i! L e h e t e t le n s é g
n em e lé r z é k e n y ü ln l, a m i­
k o r a r r a g o n d o lu n k , h o ­
g y a n h ó d íto tta m e g a z e m ­
b e r a t ü z e t , h o g y a n á llí­
to tta s z o lg á la t á b a a n a p
r e j t e tt , s z é n b e z á r t h e v é t .
Ö, á ld o t t , m e le g ítő , m o z d o ­
n y o k a t f ű t ő , v i lla m o s s á g o t
f e j le s z t ő , c ig a r e t t á t g y ú j t ó
tű z! B ü s z k é n lé le g z ik a k i­
r á n d u ló , m e r t é r z i, h o g y
n in c s e g y e d ü l, a t e c h n ik a
c s o d á i k ö v e t ik , h o g y m e g ­
n y u g t a s s á k , f e le m e lj é k le l­
k é t. A z e m b e r i a g y t a l á lé ­
k o n y sá g á ró l u jj o n g a n a k
n e k i a c ig a r e t t a v é g e k , a
k o n z e r v d o b o z o k , a p a p ír ­
p o h a ra k . M egannyi ü z e n e t
a em b eri m unka, a m e g ­
m ű v e lt f ö ld e k , a g y á r a k , %
a z ü z le t e k v ilá g á b ó l!
A h o l p e d ig a s z e m é t m á r
t e lj e s e n b e b o r ítja a v a d
r é t e t , á m u ló s z e m e in k e l ő t t

n
m a r h a t b e lé , s z a k a d é k b a ú j s á g p a p ir o s o n v e r s e k , h í­ k ib o n t a k o z ik a d ia d a lm a s
— T á n c o ln i ta n u l, e lv t á r s n ő ? z u h a n h a t , m ia la t t le n t a rek , sp o rtere d m én y ek , rá ­ EM BER, a k i le ig á z ta a t e r ­
— I g e n . U g y a n is d e le g á c ió t v e z e te k városi eszp resszó k b a n d o­ d ió - é s m o z im ű s o r b iz o ­ m é sz e te t,
k ü lfö ld r e . . . h á n y fü stb e n szem ü veges n y ítja , hogy az em ber F e le k i L á s z ló
 Kezdődik a színházi évad
S á n d o r K á ro ly ra jz a
— M ié rt kém le li m i n d e n sz in é sz a z e g e t ?
— M egszokták a s z a b a d té r i sz ín p a d o k o n .
é h á n y n a p ja a G ellérth eg y
s:é t a ú tj á n egy idősebb, k is ­
s z ik lá k k ö z ö tt k a n y a rg ó
n ro s a — h a n g z o tt a s íro n tú li
te r m e t ű e m b e rk é re le tte m fi­
gyelm es. Z öldbe játszó , ócsk a, fe k e te k a la ­
p o t, v ih a r v e r t k ockás fe lö ltő t viselt
é s já r á s k ö z b e n en y h é n f a r a it, b ic e g e tt.
N a g y o n ism e rő sn e k t ű n t h á tu lr ó l is.
Ö t- h a t lé p éssel u to lé rte m . N e m té v e d ­
te m , V id o r b á c siv a l ta lá lk o z ta m , szülő­
fa lu m e g y k o ri k ö zg azd aság i zsenijével.
A n n a k id e jé n b o ltjá b a n sz o rg a lm a sa n
m é rte a s ó t, a p e tró le u m o t, a szö g et, a
k o c sik e n ő e sö t, a v ászn at, a k a ra lá b é -
m a g o t, sz ó v a l m in d a z t, a m ire a fa lu s ia k ­
n a k sz ü k s é g ü k le h e t. N é h á n y eszten d ő
a l a t t le t ö r t m in d e n k o n k u rr e n c iá t. Még
a H a n g y a S zö v etk ez et ü z le tv e z e tő je is
i t a lr a a d t a a fe jé t k étségbeesésében.
V a g y h ú sz esztendő u tá n m o s t ism ét
ta lá lk o z tu n k h á t. T o v a tű n t ifjú sá g o m ra
g o n d o lv a é rd e k lő d te m sz ü lő fa lu m irá n t.
V id o r b á c s i c sa k leg y in te tt:
— N e m tu d o m , kérem , m i v a n a b b a n
a sá rfé sz e k b e n . M á r nyolc év e i t t lak o m
P e s te n . M iu tá n az ü z le te t, a k o c sm á t,
a fa te le p e t m eg a z t a kis sz ő lő t sik e rü lt
e la d n o m id ő b e n , jo b b n a k l á t ta m , h a
e lv e g y ü lö k i t t a p e s ti nép k ö z ö tt . Szóval,
i t t élek.
— É s m iv e l foglalkozik?
V id o r b á c s i jellegzetes m o z d u la tta l
f o r d íto tta k i a te n y e ré t.
— A d o k -v eszek .
V id o r b á c s i ö t- h a t lépés u t á n k a ro n -
fo g o tt és tö p r e n g v e szólt:
— M e g k é rh e te m v a la m ire ? T u d ja ,
a ré g i b a r á ts á g jogán.
— T essék.
í"- — D e k ö z tü n k m a ra d jo n . . . Szóval
n á la m m in d e n p é n te k e n k is tá rs a s á g
jö n össze . . .
I t t e la k a d t.
— M o n d ja h á t! — b iz ta tta m .
— D e s e n k in e k egy szót sem !
12 — H a íg y k ív á n ja .
A k e r ti tö rp e s in c s fá b ó l
S Z ÍN E M ­
BE JÁRÓ
— H á t i g e n . . . S z ó v a l k is tá r s a s á g
jö n össze. V an eg y k itű n ő m é d iu m u n k
é s m á r edd ig is sz á m o s nev es e m b e r
ti s z t e lt m eg b e n n ü n k e t az ő segítségével.
L e g u tó b b p é ld á u l G ö rg e y tá b o rn o k , a z tá n
P á z m á n y P é te r, W e rb ő c z y I s tv á n , T isz a
I s t v á n és m ég s o k a n . S zeretn ém , h a
e ljö n n e és k é rd e z g e tn e a je le n tk e z ő k tő l
egyet-m ást-. M aga m é g is jo b b a n é r t a
t ő rt é n e le m h e z .
E ln e v e tte m m a g a m .
— T a lá n k é te lk e d ik a szellem ekben,
V id o r b ácsi?
— I s te n tu d ja — v a k a r t a a fü le tö v é t.
— H a a szellem ekben n e m is, de a m é d iu ­
m o t n e m á r t ellen ő rizn i.
N e m le p ő d te m m e g a k érésen , h iszen
so k fu r c s a b o g á r f u tk o s P e ste n . M eg­
íg é r te m V id o r b á c s in a k , ho g y a le g ­
k ö z e le b b i szeánszon o t t leszek.
A z e lk ö v e tk e z ő p é n te k e n n é m i késéssel
m e g é rk e z te m az a d o tt cím re. A tú lv ilá g
ti tk a i n a k k u ta tó i m á r e g y ü tt ü lte k a z
e ls ö té t ít e tt szo b áb an . A m éd iu m —
eg y rév e d e z ő szem ű, sz a lm a sá rg a h a jú
fia ta le m b e r — , le ü lt a z elő re e lk é s z íte tt
k a ro s sz é k b e . A s ö té tb e n n e m ig e n lá tta m ,
m i tö r té n ik . K is idő m ú lv a hörg ő h a n g o t
h a llo tta m . N y u g ta la n u l m o z d u lta m m eg.
— P s z t! . . . — szólt r á m V idor b á c si
és a m é d iu m h o z fo rd u lt. E lc su k ló h a n g o n
k é rd e z te : — K i v a g y , szellem ?
P u s z ta i P á l r a jz a
— B é ri B a lo g h Á d á m , a
n a g y sá g o s fejedelem b rig a d é -
v á la sz .
II. R á k ó czi F e re n c hűséges b rig a d é ro -
s á ra e z u tá n c sa k ú g y z á p o ro z ta k a k é r ­
dések. C sodás tá jé k o z o tts á g o t á r u l t el
m in d a n y u g a ti p o litik a i e se m é n y e k e t,
m in d az a r a n y v á rh a tó á r a la k u lá s á t
illető en , ső t a z ü ric h i é rté k tő z s d e in ti-
m e b b h íre ib ő l is k ö zö lt e g y e t-m á s t.
A h a rm a d ik v ilá g h á b o rú k itö ré sé n e k
a n a p já t is m e g m o n d ta .
H irte le n o ld a lb a lö k ö tt V id o r bácsi.
— K érdezzen!
E lőször c sa k a to r k o m a t k ö sz ö rü lte m ,
n e m tu d v á n , m ik é n t illik h a lo tt b rig a-
d é ro s t sz ó líta n i, a z tá n tú l te t te m m a g a m
a p ro b lé m á n .
— M it c s in á lt, m ik o r te lje s e n s z é t­
v e rté k c s a p a ta it a kölesdi h a rc u tá n ?
— E lm e n te m E rd é ly b e — h a n g z o tt
a m a g a b iz to s v á la sz .
— S onnan?
— B u jd o sta m , m in t a tö b b i k u ru c .
— E jn y e , e jn y e — c s ó v á lta m a fe je ­
m e t, — e l m é ltó z ta tik fe le jte n i, ho g y
a k ö lesdi h a rc u t á n P á lffv J á n o s e lfo g a tta
é s 1710-ben, a lig n é h á n y u tc á v a l tá v o la b b
e h á z tó l, a V á rb a n le fejezték . . .
V id o r b á c si n e m h a g y o tt to v á b b
beszélni. F e lp a t ta n t a h e ly é rő l, n e k i­
r o n t o tt a sz e llem n ek , ille tv e a m é d iu m ­
n a k és jól m e g rá z ta :
—- Á tk o z o tt csaló! K i innen!
N e m v á r ta m m e g a fe jle m é n y e k e t,
csö n d b e n e ltű n te m .
N é h á n y n a p m ú lv a ism é t ta lá lk o z ta m
V id o r b á c siv a l a G ellérth eg y en .
— M i v a n a m é d iu m m a l ? — k é rd e z te m
tő le . . >.
— K id o b ta m — k özölte, m a jd e l­
m o s o ly o d o tt. — N e k i is ig a z a van.- T íz
f o r in t ó ra b é ré rt n e m tu d h a tja ré sz le te se n
a z egész tö rté n e lm e t.
V itányi János
 ... - r — r~ -------- - -

tttítfltí 04fokimm [JWti. A festő k isfia árulkodik

M o ttó t N incsenek r é g i v ic cek , c s a k P usztai P á l r a jz a
ö re g em b erek v a n n a k . E g y ú js z ü lö tt­
n e k m in d e n vicc ú j.

A szép Eperjesiné válópert indít

az u ra ellen és a tárgyaláson sírva
panaszkodik:
— Nem bírom, kérem, ezt az éle­
te t tovább. A térjem úgy b á n t velem,
m int egy k u ty á v a l. ..
A bíró részvéttel kérdi:
— V erte magát?
— Azt éppen nem, de azt akarta,
hogy hű legyek hozzá . . .

Tekintve, hogy nálunk még egyál- 1

talán nem szűnt meg az em bernek
em ber által való leitatása, az italbol­
tok tá jé k á n bőségesen leh et em ber-
ism eretre, pontosabban részegem ber­
ism eretre szert tenni. Van, aki tá r­
gyilagosan, szinte józanul tökrészeg.
Az optim ista emberek általában sír­
nak, a pesszim isták viszont felszaba­
dultan röhögnek. Amikor kijózanod­
nak, visszaesnek régi szerepükbe és
nyugodtan alakoskodnak tovább.
•
Más nagysikerű hetek m intájára
szeretném m eghirdetni a Becsületes-
ségi Hetet. Ezen a héten m indenki
fizetne a villamoson, nem áskálódna,
nem esk ü d n e össze, nem lopna, nem
csalna, m ást nem csapna be stb., stb.
H a beválna, esetleg m eg lehetne
hosszabbítani.
— K edves v e v ő . . . — m ondták ne­
kem a K özértben, s megvallom, egy
kicsit megdöbbentem. Ez lennék én?
H át így szegényítik le az em ber egyé­
niségét? N em számít az a sokrétű,
színes tevékenység, am elyet az élet
számos terü letén kifejték? M űveltsé­
gem. kedvteléseim , m unkám . . . mind­
ez semmi? Csak az számít, hogy be­
tévedek egy üzletbe és veszek vala­
m it?
Igen, ez a teljes egyenlőség. Ha
ide belép Beethoven, Einstein, Napó­
leon, Grosics vagy Salk, egyaránt
ebben a megszólításban részesülne:
— M it óhajt, kedves vevő? f. j
I
W s í& \ Ko r d ia B ü ro k rá cia a sp o rtb a n
H . G ilb e r te p á r iz s i a s s z o n y k a , — m in t a
fr a n c ia la p o k ír já k — a C h a m p s E ly s é e s
S zep ie s B é la r a j z a
e g y ik te r a sz á n s z ü r c s ö lg e tte a p e r itifjé t
fé r je tá r sa sá g á b a n . „ E g y k is d o lg o m
v a n — fo r d u lt egyszerre a z u ráh oz,
— v á rjá l m e g , n em so k á ra v is s z a j ö v ö k .”
A fé r j b ó lin to tt és b e le m e r ü lt a z ú jsá g -
o lv a s á s b a . J ó f é ló r á ig v á r a k o z o t t , a m ik o r
m e g je le n t a k á v éh á z e lő tt e g y régi
b a r á tja , k e z e t n y ú jto tt és íg y s z ó lt:
„ R e m é le m , n e m v e t te d n a g v o n a s z ív e d r e !”
„ M ic s o d á t? ” „ H o g y a v o lt fe le s é g e d
is m é t fé r jh e z m e n t. N e m is tu d ta d ?
E b b e n a p illa n a tb a n e s k ü s z ik a X I I I . k e­
r ü le t i a n y a k ö n y v v e z e t ő n é l.” A fé r j ta x ib a
u g r o tt é s r o h a n t a z a n y a k ö n y v v e z e tő h ö z .
É p p e n a sz e r ta r tá s e lő tt k a p ta el a
n e jé t és a z ú j v ő le g é n y t. K id e r ü lt , h o g y
a z a sszo n y h a m is ir a to k k a l m á r eg y
é v v e l e z e lő tt e lv á la s z ta tta m a g á t a
a fé r jé tő l é s c sa k a z új h á z a ssá g k ö té s u tá n
a k a r ta k ö z ö ln i e z t a b o ld o g ú jsá g o t, —
e ls ő h it v e s é v e l.
H iá b a , a p á r iz s i é le t m a m á r m u la t­
sá g o sa b b v íg já té k o k a t ta lá l k i, m in t ír ja a lá , h o g y k ih ív h a s s u k a m e n tő k e t ...
a fr a n c ia b o h ó z a tír ó k .

Xea
H iánycikk? N em : hanyagság!
A p r ó d o lg o k ,
d e a n n á l b o s s z a n tó b b a k :
1.
R ádiónk hangerőszabályozójá­
ból egy kis c sa v a r még novem­
b e rb e n k iesett — s azóta nem
k a p o k hely ette m ásikat. Elő­
ször — nem is tudom , hogyan
v etem edhettem ily e n gondolat­
ra! — rád ió ü z le tb e n próbáltam
keresni.
— T essék m egnézni háztar­
tá s i boltban. Mi nem tartu n k —
u ta síto tta k el tö b b szaküzletből. v íz rő l is. P o n to san tizenhét
A h á z ta rtá s ib a n sem árusíta­ illatszerb o ltb a m e n te m be. Se­
nak. N incs . . . L assan egész h o l sem volt. Az e g y ik helyen
B udapest ú jjá é p ü l és televíziós a z t m ondták, hogy keveset
készü lék et m in d e n ü tt kapni, de
egy kis csa v a rt nem . . .
2.
M iért nincs friss péksüte­
m ény h étfő n reggel a N agyvá­
sárc sa rn o k b a n ? M ert a hét első
m u n k a n a p já n fél nyolckor, sőt
nyolckor is, szom batról vissza­
m a ra d t ráncos zsem lét árusí­
tan ak .
— K icsit s z ik k a d t. . . — kény­
te le n elism erni az elárusító.
N em tudom , m ás hogy van
vele, de én m ég hétfőn is job­
b a n szeretem reggeli kávéhoz
a ropogós kiflit, tízórainak a
friss vajas zsem lét.
F eldúcoltak .
Minap a felettem lakó szom­
széd „lejött hozzám” , mégpe­
dig a leszakadt mennyezeten
át. A konyhámban kötött ki
és feldöntötte a levesestálat.
Tekintve, hogy ilyesíui arány­
lag ritkán fordul elő, telefonál­
tam a tűzoltóknak, akik gyor­
san kijöttek és elhárították a
pillanatnyi életveszélyt. Más­
nap a VIII. kerületi Tanács
emberei látogattak meg. Meg­
állapították, hogy az életve­
szély még fennáll és elrendel­
ték, hogy a konyhámat hat
helyen dúcolják fel.
{ruV bfaflJcSíw
3.
Inggallérhoz m e re v ítő t a k ar­
ta m vásárolni a L e n in k ö rú t 51.
sz á m alatti RÖLTEX -boltban.
— Egy van — k a p o m a meg­
le p ő választ, h o lo tt köztudo­
m ású , hogy félnyakú in g e t csak
a legritkább ese tb e n készíte­
n ek . Röviden p árb e sz é lg e tü n k :
— M iért nincs le g a lá b b még
eg y ?
— N em szállított a nagyke­
reskedelem .
— H iánycikk ta lá n ?
— N em szállított! . . . — ma-
k acsk o d tak .
B em entem a szom széd M aja­
kovszkij utcában levő m ásik
RÖLTEX-be. Oda szállítottak.
B iztosan azért, m e r t idejében
m egrendelték.
4.
V égül írni kell az O dol-száj-
g y á rta n a k , a m á sik boltban
ü v e g h iá n y ra h iv a tk o z ta k . (Miért
n e m veszik vissza az üres
O dolos-üvegeket?) A h arm ad ik
h e ly e n azzal é rv e lte k , hogy az
ü v e g n yakára való fé m k u p ak o t
n e m szállítja a kooperációs
g y ár. Sok a m a g y a rá z a t, de
O dol egy csepp sin c s . . .
radt egy helyiségben nem fé­
rü n k el, hiszen a konyhával
együtt is kicsi volt a lakás.
Remélem, a hatgerendás dú­
colással — amelytől nem lehet
mosogatni a konyhában —
nem tekintik befejezettnek az
ügyet, hanem mihamarább „te­
tő t húznak” a fejünk fölé.
C sjef J ó z s e f gkv.
V III. S zá za d o s
Ilyen is van
N e m p a n a sz,
M egfelelő intézkedés
A beteg a Rókus k ó rh á z b a n
m á r ó rá k óta fo rgolódott az
ágyában. É jfél felé já r t az idő.
A n y ito tt kórházi ab lak o n fel-
ta rtó z h a ta tla n u l tó d u lt be a
jazzm elódia. A dobos dobolt, a
szakszofonos szakszofonozott és
a beteg újab b a ltató t v e tt be.
Végre, am ik o r a k ó rh á z m el­
letti C orvin A ruház v endéglője
bezárt, csen d lett. Az a lta tó is
h atn i kezd ett. M ásnap a beteg
— tá r s a i nevében is — p a n a ­
szoslevelet ír t egy la p n a k . A
levélben a betegek k ím életet,
csen d et k érte k . A lap a levelet
to v áb b íto tta a Corvin vendéglő
vezetőjének.
H a rm a d n a p válasz é rk ezett.
A le v élb en azt állt, ho g y n a ­
gyon s a jn á ljá k , de a z e n é t nem
sz ü n te th e tik be, e l l e n b e n h e l y e s
le n n e , h a a k ó r h á z a t k i t e l e p í t e ­
n é k egészség eseb b k ö r n y é k r e .
A kkor a betegek csendes, zene­
m en tes h elyen v á rh a tn á k gyó­
g y u lásu k at.
A válaszlevél logikus ok fejté-
Tornapótló vaskalaposság
A L ó rán tffy Z suzsanna úti
á lta lá n o s iskola egyik o sz tály á­
ban h e te n k é n t k étszer az utolsó
ó rá b a n ta n íta n a k to rn á t. Ebbe
az o sztályba já r h á ro m olyan
g y erek is, akiket b eteg ség ü k
m ia tt to rn á b ó l h iv atalo san fel­
m e n te tte k . A h árom g y erek
to rn a h e ly e tt orvosi gyóg y to r­
n á ra jár.
R. E. T e rm é szetes lenne, h a ezt a
h á ro m gyerek et az utolsóelőtti
óra u tá n hazaengednék, hiszen
sem m i értelm e nincs annak,
hogy fe n t a ta n te re m b e n —
m in d e n m ozgás n é lk ü l — vé­
g ig ü ljék az órát. A szülők tö b b ­
ször k é rté k a to rn a ta n á rt és az
igazgatót, engedjék h aza a gye­
re k e k e t, de kérésü k n e m ta lá lt
m eghallgatásra. A g y e re k e k n e k
to v áb b ra is ott kell ü ln iö k té t­
lenül, dideregve.
Státusz az státusz
S á n d o r K ároly ra jza
ú t 50.
/)
h a n e m k iv é te ­
sét te rm ész etesen m eg k e ll
szívlelni. Való igaz, hogy a
R ókus régi, kopott, elavult in ­
tézm én y és az is igaz, hogy
rossz h elyen van. A b e te g e k
n y u g alm án ak a R ókus leb o n ­
tásával való biztosítása a n n y ira
kézenfekvő, hogy hasonló in ­
tézkedéssel a tip p e t a b u d a ­
&
pesti élet m ás vonalán is h asz­
nosítan i lehetne. íg y p é ld á u l
m eg leh etn e szüntetni a b u d a ­
p esti villam osközlekedést, m e rt
h a m a jd nem já r a villam os,
m egszűnik a túlzsúfoltság is.
P ersze azért a C orvinban
h a lk a b b a n is játsz h a tn a a zen e­
kar . . .
< -s t i)
V alószínűleg így van ez m ás
iskolában is, ezért id eje len n e
központi rendelkezéssel u ta s í­
ta n i az általános isk o lák veze­
tőit, hogy abban az esetb en ,
ha a to rn a ó ra az utolsó, e n g ed ­
jé k h aza azokat a g y e re k e k e t,
ak ik e t egészségi oko k n ál fogva
felm en tettek . Ez íg y logikus,
így term észetes, így ésszerű.
Egy apa
o o
Üzen a rovat
KÖZÖLJÜK V ári A n ta l, F e-
k e te J á n o s , W a lter J ó z s e f é s
B e r q m a n n J á n o s o l v a s ó in k k a l,
h o g y ü g y ü k b e n e lj á r tu n k é s
a z E. M. 2 6 . s z . Á lla m i É p ítő ­
ip a ri V á lla la ttó l (S z tá lin v á r o s )
é r t e s ít é s t k a p tu n k : m u n k a b é ­
r ü k e t p o s tá r a a d tá k .
STA R K GYÖRGYNÉ. P a n a s z a
jo g o s . A z O r s z á g o s N y u g d íj-
in té z e t ig a z g a t á s i o s z t á ly a k ö ­
z ö lt e v e lü n k : 1 9 5 7 m á ju s á tó l
v is s z a m e n ő e n n y u g d íj á t is m é t
f o ly ó s ít já k .

A konyhán kívül még egy le s e n d ic s é r e t . . . A J ó z se f k ör­

helyiség áll rendelkezésemre, ú t 12. szám a la tti J á té k b o lt­

ahol ágyban fekvő beteg fele­ b a n 45 f o r in té r t e g y ,,M ack ó

ségemmel és négy gyermekem­ M u k i” -t v á s á r o lta m . A m ozgó

mel lakom. m e d v é t n a g y ö rö m m el v itte m

h a z a , o tth o n a zo n b a n m eg ­
m a k a c s o lta m a g á t é s n em
a k a r t m o z o g n i. V a ló s z ín ű le g
e ls z a k a d t a r u g ó ja . Ism e rv e a
ja v ítá s k ö r ü li b ü r o k r a t ik u s je ­
le n s é g e k e t, fé lv e v itte m v is s z a
a já té k b o ltb a . A r r a g o n d o lta m ,
Eddig sem volt megfelelő a h o g y v is s z a k ü ld ik a g y á rb a , a
lakás, ezért én m ár tíz évvel ja v ítá s t „ b e ü te m e z ik ’* é s íg y
ezelőtt elkezdtem a lakásigény­ k a rá cso n y k örü l ta lá n v is s z a ­
lés kálváriáját és mintegy negy­ k a p h a to m a m a c k ó t.
ven kérvényem nyomja a kü­ N e m íg y tö r té n t, a J á té k ­
lönböző lakáshivatalok irat­ b o lt v e z e tő je n y o m b a n k ic s e ­
tárát és — lelkiismeretét. r é lte e g y ú j, h ib á tla n m ack óra.
Igaz, hogy a konyha fel- T e h á t ily e n is v a n ... Jó
dúcolása megszünteti az élet­ le n n e , h a so k m á s b o lt v e z e tő
veszélyt, de éppen a dúcok o k u ln a ezen az e se te n .
— T etszik t u d n i, a v e z e t ő k a r t á r s ú g y h a tá r o z o tt , h o g y
miatt oda be nem tehetjük a Kiss János a z e g y ik z e n é s z s t á t u s z á r a in k á b b f e l v e s z m é g e g y m o s o -
14 lábunkat, viszont a fennma­ X I V . , L a k y A . u . 6 0 — 62. q a t ó lá n y t . . .
 :IPREÖZ 0>R(f)!M UJÓSZE20M V asvári A nna ra jz a

V idéki unokahúgom m al b ev á sá rlá sra

in d u ltu n k és az egyik boltban az eladónő
— egy tű zp iro s gum írozott esőköpenyre
m u ta tv a - csevegő hangon m egszólalt:
— É ppen m ost v á sáro lt ebből G yurkovies
M ária m űvésznő is! Es - m in th aesak
összebeszéltek volna - a cipőboltban a
h eg y eso rrú cipők szem lélése közben,
élén k h angon bizonygatta az eladó, hogy
nin csen egy n eg yedórája sem , h áro m d a­
ra b o t v itt m agával G yurkovies M ária.
In n e n kezdve m á r üldöztük a kiváló,
ám könnyelm ű és szem rebbenés nélkül
e zrek et elvásárló m űvésznőt. Itt tisztase­
lyem ru h á t vett, am ott golyóstollat, m á­
s u tt klipszet, zsebatlaszt, m éhpem pőt, sőt
egy helyen sim in y ak k en d ő t is, b á r lehet,
hogy az Itteni eladó já rta ss á g a színházi
k ö rö k b e n ném i kívánnivalót h a g y o tt h á tra
és összetévesztette L a ta b á r K álm ánnal.
K ét fo drásznál lilára, egy h a rm a d ik n á l , O k tó b er elsejétől tilos a dudálás
fá rad t-p alack zö ld szín ü re fe stte tte h a já t
egyetlen délelőtt. S chw ott L ajos ra jz a
B e v ásárlásu n k utolsó á llo m ásak én t egv
illatszerüzletbe té rtü n k be és szájvizet
k é rtü n k . - S ajnos, nincsen - közölte az
eladó, és felragyogott az arc a - , de éppen
az előbb nem a d tu n k G yurkovies M áriá­
nak se m !. ..
T. P.

N e m csa k o ly a n b ű n ö ző v a n , a k i m e g ­
s z ö k ik a b ö r tö n b ő l, h a n em o ly a n is v a n ,
a k i v is s z a ak a r m e n n i. M in t p é ld á u l a
p h ila d e lp h ia i W illie C a s te l, a k i e g y k is e b b
á ru h á zi lo p á s t k ö v e te tt el a cél érd ek é­
b en . A m ik o r a b ír ó m e g k é rd ezte tő le ,
h o g y m ié r t a k a r v is s z a k e r ü ln i a b ö r tö n b e ,
íg y v á la s z o lt:
-— B e k e r ü lte m a b ö r tö n s z ín já ts z ó
c so p o r tjá b a . H o sszú id e ig ta n u lt a m a.
tö b b ie k k e l e g y ü t t a k ö zö s én ek - és tá n c -
s z á m o k a t . K é t h é t m ú lv a le s z az e lő a d á s .
15
N e m a k a ro m a fiú k a t c s e r b e n h a g y n i. • V a la m iv e l m é g is c s a k je le z n i k e ll . . . ■
 N A Q Y A V Á L A S Z T É K

— N ézz e, m ily e n s z é p h o lm ik a t k ín á lo k ! — ú q y . . . Ez ta lá n jo b b a n te ts z ik ?
— K ö sz ö n ö m . . . (A N eues D e u ts c h la n d n y o m á n )

nagy Zam at Brúnó durcásan
ébredt. Az este negyven ifjú
költővel volt érdekfeszítő
eszmecseréje — érezte, hogy jó for­
m ában van, ám éppen a végső kinyi­
latkoztatás előtt a telefonhoz hívták.
Ez teljesen tönkretette a végszavát,
m ire visszajött, m ár m ind a negy­
venre rászáradt a drám ai feszült­
ség. Ilyen körülm ények között a nagy
Zam at letett a világ sorsának eldön­
téséről, s a m egváltást kényszeredet­
ten m ásnapra halasztotta.
Ezért volt még most is durcás a
nagy Zam at, ezért nézegette duzzog­
va előjegyzési naptárát. Ez is ta rth a ­
tatlan. M indenüvé személyesen kell
m ennie, m indent m agának kell in­
téznie.- Goethének egész titk árság
állt a rendelkezésére!
Még az utcán is folytatódott a
bosszúságsorozat, jókora időbe telt,
míg taxihoz jutott. Titkon rem élte,
hogy az Erato K önyvkiadónál is
m egvárakoztatják, s kedvére hábo-
roghat m ajd a szellem óriásainak le­
becsülésén. Sajnos, csalódnia kellett:
az igazgató határozott m ozdulattal
söpörte ki szobájából a m űszaki ve­
zetőt, a lektorokat és néhány kisebb
gyakorló írót és alázatos mosollyal
sietett a nagy Zam at elébe.
B rúnó unottan háríto tta el a hódo­
latot.
— Kefe — mondta.
— Igenis — p attan t az igazgató
és átn y ú jto tta a nagy Zam at most
sajtó alá rendezett régi írásainak
kefelevonatát.
— Előleg — fo lytatta a tárgyalást
Brúnó.
— Parancsoljon, négyezer forint
— tö ltö tte m áris az utalványt az
igazgató.
— Négy? Hat.
— Igenis, hatezer!
A megbeszélés kicsit kim erítette a
m estert. F árad tan dőlt h á tra a taxi
pam lagán.
— A filmgyárhoz!
A P annónia gyárban azonnal le­
álltak a felvétellel. Kis rögtönzött
bandérium kísérte fel a nagy Zam a­
tot az em eletre. Az igazgató néhány
meleg szó kíséretében n yújtott át
ötezer forintot m űve megfilmesítése
jogának előlegeként, m ajd ízléses fa-
’rágott dobozban további ötezret a
forgatókönyv előzetes költségeire.
A Rózsafa kiadóhoz m ár a film ­
gyár kocsiján m ent készülő új köny­
vének előlegéért, a kiadó kocsiján
pedig a Szerzői Jogvédő Irodához,
ahol szám láján tizenegyezernégyszáz-
huszonkét fo rin t negyven filléres
egyenleg m utatkozott a javára.
Vérig sértve vette fel a nagy Z a­
m at a pénzt, s v itte m ártíriu m át a
H ungáriába.
O tt m ár eg y ü tt ültek a negyvenek.
Nemrégen v o ltak itt, talán m ind­
össze két ó ráv al ezelőtt jöttek, s re n ­
deltek egy sóskiflit negyven te ríté k ­
kel. V árták a nagy Zamatot.
A nagy Z am at elcsigázottan ro­
gyott az asztalfőhöz helyezett fo­
telbe. F ejét lehorgasztotta, szem ét
bús kem énységgel szegezte m aga elé.
— Nos? — hangzott fel negyven
ajakról.
A nagy Z am at Brúnó összerán­
colta a hom lokát. Halkan, de h a tá ­
rozottan csendült a hangja:
— Gondolkoztam a dolgon. H a k a­
punk három napilapengedélyt és ti­
zenegy független folyóiratot, m elyek­
nek szerkesztőit és m unkatársait mi
jelöljük ki; h a Pacolait és Toplákot
eltávolítják a kulturális életből, to­
vábbá, h a írásain k at védett m űem ­
lékké n y ilv án ítják s ha a K ossuth-
d íjat Z am atéstársai d íjra v álto ztat­
ják, valam int, h a a m inisztérium ot és
a T ájékoztatási H ivatalt beleolvaszt­
já k a H ungária kávéházba — ak ­
kor . . . nos, akkor szabadjára enged­
hetjük m agunkban a megbocsátás és
engesztelődés szellemét. A kkor m eg­
kezdhetjük a tárgyalásokat arról,
hogy megszólaljunk.
Hajdú Ferenc

LU D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e tila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á q . A k ia d á s é r t t e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Igaz-

q a tó ja . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t, V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V i l i .. B la h a L u jz a t é r 3.
T el.: 3 4 3 — 1 0 0 , 142 — 2 2 0 . — T e r je s z ti a P o s t a K ö z p o n ti H ír la p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e l ő f iz e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— F t
K o ss u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v éd u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s I g a z g a tó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0
 X I I I . évfolyam 33. szám. 1957. október 3.
Itt m e g g y ú jta n d ó

Id e ra g a sz ta n d ó

r . n n n n n n n n o - n n rin fln .

Á ra 1 fo r in t

Itt m e g fú rn i

KIVÁGÓ JÁTÉK K a já n T ibor ra jz a

 y E>£>£>2>2>*>£>2> £>£>£>£>£>£> £>2> £>£>£> £>Í> £ >£ >2>'£:>£> £>£>£ >S>£> £> £>É>£>S> y
kis tévedés <5
K aján T ib o r

S?
V
V
Örömmel látom, hogy heti
és napi lapjaink milyen elő­
s z e re te tte l fordulnak bizo­
l/eíérc/U ^ £ L P O lÍT ÍÁ < A -
Ebbe abba Aki éppen arra m e n t.
nyos események l i r a i elbe­ elmaradva. Látta, ül a parlament.
széléséhez. Ha sok a szúnyog Teljesítve,
vagy kevés a madáreledel, ha megzavarva
így hisz, úgy hisz,
a szinésznő férjével ü l o tt­ tói, von, húz, visz.
honában, vagy már egyáltalán Megfeszítve
nem ü l otthonában, ha jön a azon túl is
—z—.
sok eső, vagy nem jön semmi,
ha jó l szolgál az egészsé­
günk, vagy nem szolgál, to l­
la t ragad a rip o rter és r i ­
mes riportban megénekli azo­
k at.
Az óceán közepén Innen támadt az a kézen­
H e g e d ű s I s t v á n rajza fekvő ötletem, hogy inditok
/" '
/ egy lap o t, ahol minden h ir
l i r a i rip o rt lesz, vagyis
versekben boldogítja, vagy
boldogtalanitja az olvasót. <2
íme egy oldal a készülő V
lapból. XXCL£fvo-€<>óc/ctC' V
Washingtonban él az Eisenhauer, <7
<7
Nyugat-német Honban Adenauer.
Svédországban él a svédek királya, 2
%
y§a/eseh Hírmagyarázónk ezt így magyarázza:
í1*) (F o ly t, a 3. o ld a lo n )

V
2
2V
Ivott az üzemi bálba,
úttesten feküdt az ágyba
és akarva, nem akarva, öngyilkosság határsávján lebegünk,
néhány jármű átment rajta. Kikapott a válogatott keretünk. 2
<2
V
2
2
Előbb lelőtte a kedves nejét, <2
Utána lánya és fia fejét V
Vette gonddal célba pisztolyával Éppen olyan, 2
Es a végén végzett önmagával. mint a ló,
Béke velük! Nagyon rosszkedvű volt aznap szegény. Kovácsnál a %
<2
Felépüléséhez nincsen remény. hintaló.
Nagy tételben
hinta-mén.
n ? ÍN M z/ Sörény nélkül
engedmény.
*

Hosszas betegsége végzett i:ele,

Enyhén molett
|
A tartalma: ötvenes,
Megzavarja Családi sírboltja így lett tele. magányához
a randevút párt keres.
egy nagy marha Ház van közel
Cr ló. <7
Vecséshez.

f
Bölcsen adja Házasság le­ %
s mivel tagja Egy emberből, hogy lesz kettő, hetséges.
ennek-annak, Mondjátok meg, gyerekek. Pénz nem lehet
igy darabja Megfejtés: ha rosszul ugrik akadály.
K
jó.
Másnap, mikor
Elszelik a. kerekek. Jelige: %
„Én csupa báj.” <7

I
ablakomön
ábrándosán
kinézek...
Rémlik mintha,
játsztak volna
a darabban 12
színészek * 1 <7
— Á t v e h e t i n y u g o d ta n , k a r t á r s a m , ■is <2
le j á r a ti l é p c s ő is e lk é s z ü lt . . . <££>£>£► £»£>£>*>£>«>£> £>£>&-£>■ S>S>S>£>S>Í>£>£>& &£>Í>S>£>Í>*>S>£>S>S>*>E>^<7
 Ifé rt é te n tefefbri
Cseng a telefon, felveszem. —
A JÁ T S Z M A
Szegő G izi rajza
Maga az a Somogyi? — kérdi egy
baljós orgánum . Bevallom neki. —
Maga írta azt a hum oreszket? — És
m egm ondja, m elyiket. Nem tagadha­
tok. Erre kem ényen megdorgál, olyan­
formán, ahogyan a „Szabad Európa
Fekete H an g ja” teszi, szigorú ám elv­
szerű b írálatb an részesítve az a rra rá ­
szorulókat. K érdem , kihez van sze­
rencsém ? Azt m ondja, m egism erhe­
tem, ha van rá kedvem. Mondom,
örömmel beszélgetek el olvasóimmal.
Azt m ondja, h a van bátorságom, le­
gyek fél ötkor az Ilyen utca sarkán,
ha akarok bem utatkozás hely ett egy
tenyeres pofont, öröm m el, mondom
én, és hogy m egism erjen, egy csokor
virággal fogom várni.
Cseng a telefon, felveszem. —
Maga az a Somogyi? — kérdi Fekete
II. Szolgálatára, mondom. — M aga
írta azt a hum oreszket? — Szabódva
bevallom. Ügy látszik ő sem ért vele
egyet, m ert össze ak ar rugdalni.
Csakhogy, sajnos, nem ism er. Nem
tesz sem m it, felelem vígan. M egis­
m erhet, ha fél ötkor m egvár az Ilyen
nevű utca sarkán, virággal a kezében.
így ez m ost rendben is van.
Jelen pillanatban a névtelen tele­
fonfenyegetők száma p áratlan, úgy,
hogy rem énykedve várok legalább
még egyet, különben kénytelen vol­
nék az utolsóval m agam találkozni.
— S. p .
Kupec a javából
H egedűs I s t v á n rajza
N yeretlenek, elő re!
M é ly m e g n y u g v á ssa l lá tta m a z Esti
Hírlap sze p tem b er 1 9 -i szá m á b a n a
m e llé k e lt h ir d e té s t : ______ _______
V ég re tu d o m , m i­
ér t n em n y e r te m e d ­ TO TÓ -LO TTÓ
d ig s e m a to tó n , sem szelvény
a lo ttó n . M á sut t a Fővárosi
sz e r e z te m b e s z e lv é ­
D ohányboltból ‘
n y e im e t! O ly a n s z e l­
v é n y e k e t v á s á r o lta m
e d d ig , a m e ly e k k e l
B iztos
le g fö lje b b v é le tle n ü l nyeremény
le h e t n y e r n i, d e b iz ­
to sa n n em !
M e g je g y z e m , m ég v á ro k e g y k ic s it !
O ly a n b o lt m e g n y itá s á r a v á ro k , a m e ly ­
b en t e lit a lá la to s s z e lv é n v e k e t á r u s íta n a k
W /
K. L. E r ő s c s o n t ú ló e z , c s a k új b ő r k é n e r á .

A Z ESZM ÉNYI FŐ ÚTVO NAL Sándor K á ro ly ra jz a

(Rendelet jelent meg arról, hogy m ilyen üzletek lehetnek a főútvonalakon.)

e Here
f iQ /H A R . espreis
c uferá st'
MtiTMíOL'li kávéba

3
 VÉGE A NYÁRNAK
m m k e r t b e n m in d e n h e ly m e g t e lt .
Pavel Hamis cseh hum orista
( A lá b b közölt e p ig r a m m á m m a l k a p c s o la t­
b a n m eg je g ye zn i k ív á n o m , hogy m e g ­
í r á s á r a a legnem esebb és leg tisztá b b i n d í ­
té k o k vezettek. M u n k á s sz á rm a zá s ú v a g y o k .
N a g y a p á m m á r f ia ta l k o rá b a n b e k a p cso ló ­
d o tt a m u n k á sm o zg a lo m b a ; e g y ik ó r á s ­
m e s te r ósöm a z e ln y o m o tt n é p o ld a lá r a
á llt és ezért a g a zd a g p o lg á ro k m e g v a k íta t­
tá k . N e m éln ek ro k o n a im k ü lfö ld ö n .
1 9 4 8 ó ta 10 2 6 ó rá t d o lg o zta m tá r s a d a lm i
b rig á d m u n k á b a n . F e lté te l n é lk ü l e lism e re m
a v a sfe g y e lm ű egység szü k ség szerű ség é t.
T u d a tá b a n v a g y o k a s z a tír a szü k ség esség é­
n e k , term észetesen k izá ró la g a k o n s tr u k tiv
s z a tír á t illető en . V is s z a u ta s íto k m in d e n
szó b eszé d et a rró l, h o g y k isk e re sk e d e lm i
h á ló za tu n k b a n m ég v a n n a k n é m i h iá n y o s ­
sá g o k , a m e n n y ib e n ezek m ég n e len n én ek
lele p le zv e . V is s z a u ta s íto k m in d e n in g a ­
d o z á s t (k iv é v e a k ö zé p p a ra s ztsá g rétegét,
m e ly n é l ezt e lis m e r ik ) . S z ilá r d a n a z a d o tt
p la tfo r m o n á llo k . A z o k ta tá sb a n 1 0 0 % - o s
ré sz tv e v ő v a g y o k . A z isk o lá b a n m in d ig
jele sem v o lt m a g a vise letb ő l.)
K ije le n te m é n e ls z á n ta n ,
J ö v ő m a k á r m it á d ,
A k a d n a k m ég er r e -a r r a
K is e b b -n a g y o b b h ib á k 1
H a nem is tetszik a dolog Bernffek,
a tény letagadhatatlan: B udapest —
mackóváros! A Mézes Mackó sikeré­
nek hatására gom bam ódra (?) szapo­
ro d tak el a kisebb-nagyobb M ackó­
étterm ek, eszpresszók, s más vendég­
látóipari középületek. M ár plágium ­
v iták is vannak, előtérbe k e rü lt az
elsőbbségi jog: ki találta fel a m ac­
kót?
A m ackóval m ár eddig is sok m in­
d en t tettek: vadásztak rá, megszelí­
dítették, táncoltatták. Most szabadal­
m aztatják.
*
— K ét hét m úlva lesz kész! —
m ondta az elárusító nő az O fotért 13.
szám ú boltjában (Bp. VI. Novem ber 7
té r 4.).
— Jesszusom! — kiáltottam , feled­
ve m aterialista nevelésemet. — Ad­
dig szemüveg nélkül legyek? Mi van
ezen kétheti m unka?
— F úrni kell az üveget — hangzott
a válasz.
Ügynevezett keretnélküli szemüve­
gem van, az üveget határozottan ke­
resztül kell fúrni ahhoz, hogy hozzá­
erősíthessék a keretet helyettesítő
rézdróthoz. No de két hét? . . . K ét hé­
tig fú rn ak két kis üveget? Többm illi­
m éteres m élyfúrás? K ét hét a la tt a r­
tézi k u tat lehet fúrni.
M ivel azonban alapterm észetem
derülátó, az egészből azt a tanulságot
vontam le, hogy nálunk m inden ellen­
kező hiedelemm el szemben nagyon
nehéz dolog a fúrás.
*
H a lapjainkat nem is lehet a régi,
szenzációhajhász módon terjeszteni, s
borzalm as családirtással, bestiális
gyilkossággal, megdöbentő erkölcs­
botránnyal kecsegtetni a vásárló­
jelöltet, ilyen kis propaganda talán
megengedhető:
— Borzalmas cikk a második olda­
lon! . . . 1.1.
Wmtekaí Íé0m *>f ötiUi&zotqáilé b o lt T o n c z T ib o r r a j z a

— Nehogy azt higgye, hogy a mi

rendelőnkben csupa szomorú eset já t­
szódik le, — m ondotta a hires ideg-
gyógyász. — Egyenesen a Ludas M atyiba
való históriák is megesnek.
Nem m ertünk vele ellenkezni. ím e:
Szófogadó páciens
Depressziós zavarokkal küszködött egy
fiatal asszonyka. Szorgalmasan felkereste
a ta n á r rendelőjét, míg az egy szép napon
gyógyultnak nyilvánította. E llá tta jó
tanácsokkal és a lelkére kötötte:
— Minden k ét hétben m utassa meg
m agát.

E ltelt k ét hónap, a nő nem m utatko­

zott. E kkor véletlenül találkoztak egy
mozi előcsarnokában.
— Maga m iért nem jelentkezett
nálam? — kérdezte az orvos.
Az asszonyka zavartan felelte: — N a, m o s t m á r s e m m it se m s ü lly e s z t h e t e k a z s e b e m b e . . .
— Azt te tsz e tt mondani, hogy lehető­
leg ne érintkezzek olyan emberekkel,
akik u n ta tn a k vagy bosszantanak. Tes­ Sürgős javítanivaló
sék elhinni, senki sem megy jobban az V á rn a i G y ö r g y r a j z a
idegeimre, m int a ta n á r úr!
Kis páciens
A gondos és tudálékos apa némi
megdöbbenéssel vette észre, hogy hat
éves fiacskája m indent zöldnek lát.
Lelkesen rajzolgatott a gyerek: zöld
teheneket, zöld házakat és zöld kémény­
seprőket. Amikor az egyik zöld rajzát
büszkén m utogatta „nézd, apa, pipacs ORA S

és eper!” a lelkiismeretes szülő megijedt

és idegprofesszorhoz v itte a gyereket.
Napokig vizsgálta az orvos a kis páci­
enst, mig végre közölte az aggódó szülő­
vel a diagnózist:
— Alaposan kivizsgáltam az ügyet.
Csak egyetlen színes ceruzája van a
gyereknek: zöld.
V
(sta)
 . • '•

Hm! K özvetett fúrás

Schw ott L ajo s ra jz a K asso ra jz a

— L á to d , Ö d ö n , n e k e m c s a k e g y s z a v a m b a k e r ü lt , é s k i­
k o r m o z tá k a k á l y h á t . . .

K
ezd a dolog aggasztóvá Csodálatos perspektíva! A
válni, ö reg ed ő ember­ tudom ány diadala! Még
társaim m ind egyszerre jlC U fa jP 6 z 4 Z . . . egy-két év és nem lesz öreg
meg akarnak fiatalodni, az em ber a világon.
egész földtekén. Azt mond­ Csak én. Ugyanis én hol­
ják : az élet úgyis olyan va­ lajdonképpen nincs is öreg­ legnagyobb rendben legye­ naptól kezdve öregítési kú­
cak, legalább tartso n jó so­ ség, csak egy általán o s pech nek. M inden a horm onoktól rá t kezdek. A h ajam at őszre
káig. M indenki a bulgár van, hogy az élete vége függ. És az agylebenytől. festetem, délelőtt telefonál­
felé m indenki m egbetegszik Dohányzás helyett igyunk
és meghal. C sak m ég ezt csipkebogyóteát és csókoló­
kell kiküszöbölni és m in­ zás helyett szedjünk ascor-
den k i fiatal m a ra d és binsavat. A m éhpem pő
örökké fog élni. De persze, egyenesen m egőrjíti a sec-
az idegekre nagyon kell vi­ retiós m irigyeket. M árpedig
gyázni, m ert m in d en be­ az nagyon fontos, hogy azok
tegség az idegektől szárm a­ rendesen m űködjenek, m ert
zik, még az idegbaj is. m inden a secretiós m iri­
Ő rizkedni kell az erős be­ gyektől függ. Egy h a tv a n ­
nyomásoktól. Egy tudós, aki éves nő, akinek m ár k ih u llt
patkányokkal kísérletezett, m inden szál haja, csak két
kecskepásztorokat irigyli, azt tapasztalta, hogy azok hétig szedett pem pőt és ni fogok és délután sorba
akik 124 évig élnek a he­ a patkányok, am elyekbe öt- m áris sűrű fekete körsza- állok az SZTK-nál. N éhány
gyek között, m e rt yoghurtot percenként villam osáram ot kálla nőtt. De m indennél év m úlva nem lesz fogam
esznek és naponta meg­ vezetnek be, ham arabb jobb a „vasolastin”, a hol­ és tolószéken fogok járn i.
szám lálják a kecskebogyó­ öregszenek meg, m in t a töb­ land vasolastin, különösen, És akkor k ét m illiárd cse­
kat. Van, aki viaszt dug a biek. Ha v alaki te h á t öt- ha Svájcon keresztül k ü l­ csemő fog tisztelettel és gü­
fülébe és egész nap a csend- percenként villam osáram ot dik. Egy aggastyán, aki m ár gyögve a lábaim hoz bo­
rendeletet olvassa, m ert úgy a k a r a testünkbe bevezetni, négykézláb mászott, tizen­ rulni, m ert én leszek az
hallotta, hogy a zaj megrö­ n e hagyjuk és ak k o r sokáig k ét vasolastin injekciótól egyetlen öreg em ber az
vidíti az életet. Az újságok­ fiatalo k m aradunk. Fontos kukorékolni kezdett és v é­ egész világon.
ban terjedelm es cikkek je­ ezenkívül az, hogy horm on­ gighallgatott egy egész estét
lennek meg arról, hogy tu ­ ja in k és agylebenyeink a betöltő rádióhangjátékot. Gádor Béla

Knock o u t Illu sz trá lt ú jsá g h ír

V asvári A n n a rajza S á n d o r K ároly ra jz a

6
\As\Ám
 A z algériai kerettörvény

Soha nem volt erős oldalam a statisz­

tika, annál nagyobb örömömre szolgált,
hogy egy idő óta, úgy látom, megértettem
egy és más közgazdasági törvényt, például
az index- vagy mutató-számok világá­
ból, és azokat rögtön alkalmaztam
magánháztartásomban is. Családom úgyis
elégedetlenkedett költségvetésem rájuk
vonatkozó tételeivel, nem tudományosan
szólva azt mondták, hogy disznó módon
bánok a pénzzel és keveset adok a ház­
tartásra. Éppen ideje volt hát a tudom á­
nyos alapokra való áttérésre. Elsején
ezért költségvetési vitát hívtam egybe
az ebédlőasztalhoz és ott megtettem
referátumomat. Néhány pontját ismer­
tetem az olvasók előtt, szíves okulásra.
Az elmúlt félesztendőben nagyarányú
megtakarításokról számolhattam be. A
tüzelő-fogyasztás például, az előző fél­
évi fogyasztáshoz képest nem kevesebb,
m int 95% -kai csökkent. Ezt az összeget
háztartásunk fejlesztésére fordíthattuk.
A sárgadinnye, szilva és szőlőfogyasztá­
sunk például e negyedévben mintegy
ötszázszorosa az elmúlt negyedévi fo­
gyasztásnak. Kukoricafogyasztásunk
több, mint kétszázszorosa a januári
fogyasztásnak, paradicsomból és ubor­
kából csak augusztus hónapban többet M ih á ly b á c s i, a s o k s z o r
M 'tk á fif f ó c f i ü d ü f a m arhaqondozás fo r té ­
tettünk el, mint az egész első félév k itü n t e te tt so m o q v i te­ ly a ir a .
h e n é sz , k e d v e s f e le sé q é v e l — M ih á ly b á c s i, m it
folyamán. é r k e z e t t a z ü d ü lő n k b e . S z í­ k is o m fo r d á lt a s z o b á b ó l é s ij e s z t q e t i az e m b e r t? —
A könnyűipar és a kulturális élet v é ly e s , Jók ed vű ö r e q e m b e r a z ó t a n y o m a v e s z e t t . R eq ­ m o r d u lt u n k r á . — M it k e ­
területéről véve példát, megállapíthattam, v o lt, m in d e n k iv e l n y á ja s a n q e l k ile n c ó r á lq k e r e s t ü k r e s m a q a h a jn a lb a n a z is ­
b e s z é lq e t e t t . S z é p b a lk o n o s m in d e n ü t t a z ü d ü lő b e n , a t á lló b a n , h is z e n ü d ü ln i Jött
hogy jelentős megtakarítások m utat­ k é t á q y a s s z o b á t u ta ltu n k ki p arkban é s a k ö r n y é k e n . id e , n e m p e d iq d o lq o z n il
koztak az előző év azonos időszakában n e k i a m á s o d ik e m e le t e n . A ven d éq ek m e n tő o s z ta - A z ö r e q k iv e t te a p ip á t a
felhasznált pelenka, pólya, tápszer és A z e l s ő k é t n a p o n Jól b e l e ­ qokba t ö m ö r ü lv e ö n k é n t s z á já b ó l é s m é lt ó s á q t e lj e -
ille s z k e d e t t a t á r s a s á q b a , e le n t k e z t e k M ih á ly b á c s i s e n v á la s z o lt a :
szopós-üveg fogyasztásban, melyeket r é s z t v e t t m in d e n k ir á n d u ­ e lk u t a t á s á r a . V é q r e k ile n c — M u n k a u tá n é d e s a
gyermekünk ez évben már nem igényelt. lá s o n , m in d e n m u la t s á q o n . ó r a u tá n , a m ik o r a z e b é d ­ n y u q a lo m . G o n d o lta m , d o l-
Csárdáskirálynő szükségletünk életünk H arm ad nap req q el hat lő b e n a m á s o d ik r e q q e lit q o z o m e q y k e v e s e t , a k k o r
ó r a k o r M ih á ly b á c s i f e le - t á la ltá k , a z e q y ik „ J á rő r” p á r n a p iq m e q in t n y u q a l-
végéig fedezve van. Megtakarítás m utat­ s é q e , a k it E r z só k n é n i n é ­ m e q ta lá lta M ih á ly b á c s it — m a m le s z . . .
ható ki a ruházkodás területén, m ert­ v e n t is z t e lt ü n k , r é m ü lte n a z ü d ü lő te h e n é sz e té b e n ,
hogy feleségem idén is a tavalyi ruháját p a n a szk o d o tt az éjsza k a i
p o r t á s n a k : M ih á ly b á c s i e l ­
a z a z is t á lló já b a n . O tt s z o r -
q o sk o d o tt öt ó r a ó ta , o k ­
P. s.
hordja. A magam részéről a m últ évi tű n t. ö t ó r a k o r f e lö ltö z ö t t , ta tta a f ia ta l t e h e n é s z e k e t a gallyai üdüli gondnoka
cigarettaszükségletet 15—20 000 darab­
ból 2—3 ezerre csökkentettem. (Áttértem
a szivarra!) M eglepő tábla
Megtakarítások mutatkoznak ezen­ K a já n T ibor r a jz a
felül az előző hónapokkal szemben a
strandfogyasztás, fagylalt-fogyasztás és
verejték-fogyasztás területein, s a meg­ M
takarított összeget nehézipari beruházásra
fordíthattuk: átrakattunk egy cserép­
kályhát.
Mint e néhány hevenyészetten ismer­
tetett adatból is világos, magángazdál­
kodásom biztató körülmények között
éviekéi. Ha családom nőtagjai nem
vezetnék a háztartást maradi gondolko­
dásmóddal s elavult módszerekkel, min­
den gyönyörűen mehetne.
És legvégül: m iután nemrég javítottam
meg a villanyvasaló zsinórját, kipumpál­
tam a mosdó eldugult lefolyóját, a drótos
befoltozott két lukas lábost, a húsdarálót
megköszörültem és a partvist meg­
szögeztem — nyilvánvaló, hogy e fejlet­
tebb technikai körülmények mellett, annál
is kevesebb háztartáspénzre lesz szükség,
m int amennyit eddig adtam haza.
Nem volt egyéb hátra: norm át rendez­
tem, és a fennmaradt összeggel elmentem
a kocsmába, hogy eligyam a jelenemet.

Somogyi Pál
 \
ÖRVENDETES C SA L Á D I ESEM ÉNY V Á L T O Z N A K A K Ö Z M O N D Á SO K
'^ * * * * ~ ~ T o n c z T ib o r r a jz a
CUl ü&Scűft ?
K e zd e tb e n a z a k ta tá s k a M in d e n csü cske k i n y íl t re n d re ,
L a p o s v o lt és ta k a ro s.
N e m h a s z n á lta s e m m i m á sra
S e V ic a , se A la jo s .
T e k in té ly e odalett.
P a ty e le rtS a lS tte k benne
n geket m e g egyebet. . .
7* > J f 4 t£ J 0 h i4
A z' meg.
elmúlt éjszak a Napóleon látogatott
A z tá n ? — E> A belá tó tá sk a V y á ra k Hogy álm om ban-e, vagy valóság­
K id a g i Ú j fo r m á r a tériek á t, ban, az a tö rtén e t szem pontjából egy­
A cip ó fio z A fiitg y s á g r a ráM u p lá zta k , általán nem fontos. Őfelsége m agából ki­
(H ív a , , ím e h á t! kelve lobogtatott egy újságot, s a felindu­
lástól nem tu d o tt szóhoz jutni. M ódfelett
á r v a k a k ta tá s k a , mérges volt, ta lá n még m érgesebb, m int i
H a viim ,
A m éP y s z in te földet é r. am ikor T alleyrand-t a sárga földig le- f
K ö szö n )
K r u m p lib ó l e g A n e g y e d m á z sa , szidta a világtörténelem színe előtt. Az I
A tás.
V a g y e g y n a g y m d — b e le fé r ! orrom elé ta rto tta az újságot és úgy dö­
Kefe, s: rögte hibás, de indulatos fran ciasággal:
zárak — Látja ezt? T iszta hazugság! Egy szó .
A z tá n ? élik. sem igaz belőle!
L á t a z ei Engedelmesen m egnéztem a kifogásolt
M eg nem v a g y a lig . . . közleményt. A „Történelm i anekdoták”
M i t ily e n < rovatban róla szólt egy kis tö rtén et, a vé­
á s k a , tá s k a , a k ta tá s k a ! gén maga a császár m ondott valam i je-
S a tá sk á b a ] S ú ly o s v a g y , m in t a b ilin c s . lektéktelenül tr é f á s a t. . .
H ip ó , h agy, H a s z n á lu n k m á r m in d e n m á s r a . — Soha életem ben ilyesm it nem mond­
S z e g é n y táshfa f ű t i y t u t m eg, B e n n e d c su p á n — a k ta n in c s ! tam ! — kiálto tt haragosan és a földhöz
F o r m á tla n lett, m in t a zsák. K. Tóth Lenke csapta három szögletű kalapját. Nem lévén
M etternich, udvariasan fölvettem a föld­
ről a kalapot, m ajd igyekeztem megnyug­
T e k in té ly tisz te le t tatni a csaták haragvó villám át:
R é b e r L á s z ló rajza — Ne izgassa m agát fölöslegesen, felség.
Ezt a kis tö rtén e te t egy öreg újságíró írta,
akinek szüksége van pénzre. Istenem , ki­
talált önről egy kis történetet, ism ert régi
viccet adott tiszteletteljesen az ön szájá­
ba. A nagy em berek sorsa ez. A hálás és
tisztelő utókor olyan m ondásokat ad a
szájukba, am elyek valójában sohasem
hangzottak el. A megbecsülés és az anyagi
érdekeltség tesz itt csodát.
Napóleon gúnyosan elkacagta magát, s
ekkor láttam , hogy az előbbi felháborodás
csak afféle m egjátszott jelenet volt, ami
bizony gyakran előfordult a félisten éle­
tében. M ajd nyugodt hangon megszólalt:
— örülök, hogy egy vélem ényen va­
gyunk. Tudniillik kéziratot hoztam , törté­
nelm i an ekdotákat híres em berekről.
Anyagilag én is rosszul állok, S ir Hudson
Lowe m egint leszállította az ellátm ányt.
Szükségem v an pénzre. Az anekdoták hi­
telesek, m agam találtam k i valam ennyit.
Ezzel egy n y aláb kéziratot n y ú jto tt át.
Mélyen m eghajoltam , s m ire ú jra felnéz­
tem, őfelsége m á r nem volt ott. Rem ény­
kedtem abban, hogy a kézirat is eltűnt;
de ilyen csodák m anapság nincsenek.
Gondosan átvizsgáltam a császár írá­
— A lá z a to s t i s z t e le t e m , ig a z g a t ó úr!
sait, s bizton remélem , hogy az alábbi
M Qf esrav.ö
S z ű r -S z a b ó J ó zse f ra jza
m ulatságos történetek tovább gazdagítják
a történelm i anekdoták szórakoztató m ű­
fa já t.
DZSINGISZ KAN, a neves mongol állam ­
fé rfiú és filológus éppen befejezte Szam ar-
k a n d felperzselését, am ikor estélyt adott
külföldi vendégei tiszteletére. Az estélyen
részt v e tt M adame R ecam ier is. A k án he­
vesen udvarolt a szép francia asszonynak,
az azonban szokott szókim ondásával alapo­
san lehűtötte a mongol közéleti férfit:
— Lehet, hogy ön, k án úr, nagy hódító, de
engem egyáltalán nem hódított meg.
M ire Dzsingisz kán finom mosollyal csak
en n y it mondott:
— Asszonyom, az ön szellemessége előtt
leteszem a fegyvert.
JU LIU S CAESAR róm ai történetíró és
egyiptológus kisázsiai ásatásai során érté­
k es papirusztekercseket talált. A m ikor az
— G é z a b á c s i, n e m tu d e g y la k á st?
örvendetes h írt meg ak a rta táviratozni a
szenátusnak, megdöbbenve látta, hogy alig
v a n néhány sestertiusa. így h át csak egé­ e— ^ ——
szen rövid, háromszavas táv irato t tu d o tt
küldeni: „Jöttem , láttam , összeszedtem.” T ársbérlet
Sajnos, valam elyik kisasszony hanyagsága H e g e d ű s Is tv á n rajza
következtében a harm adik szót „győztem”-
re ferdítették, m ire a m egrém ült szenátus
diadalm enetet rendelt el C aesar tiszteletére.
C aesar először meglepődött, m ajd elégedet­
te n így szólt:
— M ondottam , ember, küzdj és bízva
bízzál!
ISAAC NEWTON angol m atem atikus és
alm akertész egy délután elgondolkozva sé­
tá lt kertjében. Történt, hogy az egyik fáról
egy alm a éppen a fejére esett. N ew ton m ér­
gében így kiáltott fel:
— Hogy a nehézség vigye el!
Éppen arra já rt Jon ath an Swift, a neves
ír utazó, és gúnyosan jegyezte meg:
— Hja, uram , m iért nem term eszt olyan
alm ákat, am elyek fölfelé esnek.
*
Szívesen tesszük közzé a fenti k ita lá lt tö r­
ténelm i anekdotákat. ‘H a mégis m egtörtén­
te k volna, m inden felelősséget a Napóleon­
ház fejére hárítunk.
Feleki László !)

szomorú úriem berrel, aki
télen át egy vastag nádpál­
cával, nyáron pedig egy vé­
kony kis szőke lánnyal szo­
kott járni.
E télen tizenkétszer k ért
tőlem tüzet, én tőle hatszor.
Innen ered bizalmas isme­
retségünk; de a nevét nem
tudom ; ő se az enyém et;
foglalkozásunk is kölcsönö­
sen titok egymás előtt.
ö m indennap köszön ne­
kem, én m indennap elfoga­
dom. Ö kalapot emel, én
csak megbillentem, m ert ko­
pasz vagyok; néha szóval
is köszön, én csak morm o-
gással. Így lassanként olyan
viszony fejlődött ki köz­
tünk, m int egy m iniszteri
titk á r s egy díjnok közt.
Természetesen ő volt a d íj­
nok.
A szorgalmas lóvasutazók
ebből a szemmel látható vi­
szonyból kiindulva, engem
lassanként nagy úrnak kez­
dettek tartani. A kondukto­
rok egyszerre csak nagysá­
gos ú rnak szólítottak s ki­
nyitották előttem az ajtót.
Síkos időben föl- és lesegí­
tettek. Még a kocsis is h át­
raügyelt, hogy őnagysága
fölszáll-e m ár? De még a lo­
vak is m intha vidám abban
rázták volna csengettyűjü­
ket, ha engem vittek.
Nekem ebből az em elke­
désből határozott károm
volt. Ha egy hatost adtam
a konduktornak, ő m indig
m eglátta azt a kegyes kéz­
mozdulatot, mellyel a visz-
szajáró négy k ra jc árt neki
hagytam. Ezáltal m eglehe­
tős hírnevem tám adt a sza­
kaszvonalon.
Egyszerre csak m egint
köszönt egy idegen úr, az
állandó ism eretlenen kívül.
Egy h étre rá m ár naponta
négyen köszöntek. Két hétre
rá a tucatot teljessé tette
egy prém galléros úr, kinek
ezüstgombos sétapálcája
volt.
M egfigyeltem a dolgokat.
Ezek az em berek egym ás­
nak is m ind köszöntek, anél­
kül, hogy ism erték volna Otthon, négy fal közt, is­
egymást. m eretlenektől és lóvasutak-
E kkor m egijedtem . Azt tól távol, bevallottam , hogy
vettem észre, hogy egy tit­ csak olyan ostoba vagyok,
kos szövetkezetnek a feje m int azelőtt.
vagyok. A szövetkezet szék­ M ikor m ár elég exponált
helye : Budapest, helyisége em ber voltam , egy napon
különböző lóvasúti kocsik a a lóvasúton ellopták az
százház és a Nemzeti Szín­ órám at. H arm adnapra rá
ház között. elcsenték a kesztyűm et.
M ikor a tél elm últ, első Természetes, m indenkinek m ár k etten voltak, akik tő­
számú ism eretlenem leve­ a szeme rám vo lt irányoz­ lem v á rtá k a köszönést. De
te tte a nádbotot és felöl­ va. A tolvajoké is. Nagy el­ a többség még m indig en­
tö tte a kislányt. A kicsike határozás fogamzott meg gem ta rto tt főnökének. Erő­
kezet csókolt, én megciró­ bennem : ideje lesz le já ra t­ sebb eszközökhöz kellett
gattam s kezébe nyom tam nom m agam at. Vesszen oda nyúlnom.
egy darab árpacukrot, m e­ a tekintélyem , csak m arad­ A konduktorral hangosan
lyet a jan u ár 14-i veterán jan ak meg ingóságaim. politizálván, azt sejtettem
bál óta hordok a zsebem­ Azon kezdtem, hogy mi­
hogy helyeslem a korm ány
politikáját. A kadém iai ki­
adványokat cipeltem feltű­
nően a hónom alatt. Szánt-
szándékosán elveszítettem
egy le já rt zálogcédulát s
a zsebkendőm m el k irán to t­
tam egy csomó régi reskon-
tót.
Ekkor m ár fölm ent azok­
nak a száma, akiknek én
köszöntem először. De ezek­
nek aztán rettenetesen
köszöntgettem . S örömmel
láttam , hogy körülbelül det-
ronizálva vagyok.
Legszívósabban ragaszko­
dott hozzám első ism eretle­
ben, anélkül, hogy sikerült kor szokott egy hatosom at nem. Egy napon végre őt is
volna túladnom rajta. Is- a jegyért átadtam a kon­
m egtörtem . Nem is én, ha­
m eretleneim mosolyogtak, duktornak, így szóltam:
nem a többiek. Ugyanis
én is, csak a kislány nem: a — K érek vissza négy
veterán árpacukor lehan­ krajcárt. egyszer csak észrevette,
hogy bukásom ideje alatt ő
golta őt. — Tessék! — m ondá m ér­ lett nagy em berré, ő lett a
Többen tüzet k értek tő ­ gesen s megvetőleg odacsör-
bandafőnök. Míg én lefelé
lem. Ekkor kezdtem restell­ d ítette a rezet. Ez az em ber m entem , ő fölfelé ment.
ni, hogy csak ötös kubát m ár lenézett.
Ekkor én m ár annyira es­
szívok. Á ttértem a regali- tem, hogy céltalanul kószá­
tászra. Ezenkívül világos­ A sárga felöltőt otthon
ló pékinasokat közköltségen
sárga tavaszi felöltőt és ga­ hagytam , a kesztyűt is. P e­ fölvettek a kocsira s mel­
lambszín kesztyűt vettem . dig oly gyönyörű galam b­ lém tuszkolták, hogy be­
M int a szövetkezet elnöké­ színű volt, hogy h a csak rá ­ lisztezzenek.
nek, ki k ellett tennem nézett valaki, h á t turbékol- A konduktorok m eg se
magamért. ni kezdett.
(Itt meg kell jegyeznem, álltak a kocsival, ha a meg­
Hírnevem óriásig terjedt. állóhelyen csak én várakoz­
Alig m ertek az em berek hogy a hozzávaló mellé­ tam. A kocsis se nézett h á t­
mellém ülni. H a nem volt nyem sült galam bszínű volt;
ra, senki se csinált helyet,
m ár hely, azonnal fölállt olyan sikerült sültgalam b- senki se reflek tált rám .
valaki, hogy leülhessek. Az színű, hogy m indenki eltá-
M egint utazhattam h a t k ra j­
aranysapkás ellenőrök az én to tta a száját, aki ránézett. cárért és szívhattam régi
jegyem et el se m erték sza­ Ezt is levetettem .)
ötös kubáim at.
kítani. Lisztes pékinast, A zután rá té rtem a két-
kormos lakatost föl se eresz­ krajcáros szivarra, s oly po­ Első ism eretlenem pedig
tettek az én kocsimra. H át­ koli füstöt terjesztettem a bent trónolt; senki se m ert
h a hozzám dörgölőznék. kocsiban, hogy alattvalóim m elléje ülni; a konduktor
Valóságos B oulanger-ja m egátkozták még azt a gaz­ nagyságos ú rnak szólította,
voltam a szakaszvonalnak. em bert is, aki a dohányt s egy napon m egjelent sár­
G yakran tűnődve álltam A m erikából hozta. ga kabátban és galam bszín
a tükör előtt, hogy mi okoz­ De tekintélyem nem csök­ kesztyűben. M indnyájan kö­
h atta ezt a varázst. S nem k en t elég rohamosan. Még szöntünk neki és egym ás­
tudtam rájönni. Egyetlen­ köszöntek nekem is, egy­ nak. S köszönünk folyton.
egy em bernek, az első szá­ m ásnak is. Én igen alázato­ Azóta nem csodálom,
mú ism eretlennek, szerény san fogadtam a köszönése­ hogy annyi nagy em ber van
alázatossága? Ez lehetet­ ket,, s percekig lengettem a a világon, akiről senki se
len. H át így készülnének a levegőben a kalapom at. tudná megmondani, hogy
nagy em berek? P á r hét leforgása alatt m iért nagy em ber?
T A B L Ó

R é b e r L á s z ló r a j z a

A Z e n Él Ő
é h á n y h é tto l e z e lő tt tö r ­ r ö v id n a d rá g b a n v a g y o k . Iz g a ­
té n t. S é tá ln i v o lta m és to tta n ta p o g a tta m m a g a m .
a S íp lá d a u tc á b a n m e g ­ L eg n a g y o b b r é m ü le te m r e n em
p illa n to tta m e g y k is ü z le te t. ta lá lta m a b a ju sz o m a t, a sze m ­
— M á s is jö tt? — k ív á n c s is ­ v á n y , a r o b o t c ip ő s a r o k -r e s z e lő
A k ir a k a t b a n n em v o lt m á s, ü v e g e m e t, a z e lá lló fü le m e t.
k o d ta m . é s e tte m a z ö r ö k -b a b le v e s b ő l.
c sa k e g y la v ó r . M e lle tte e g y S zeren csére v o lt a z ü z le tb e n
S a k k o r a z a g g a sty á n e g y ­ L e g s z ív e se b b e n m in d e n t fe l­
tá b la : eg y fé lv a k tü k ö r . O d a ro h a n ­
m á s u tá n h o z ta k i a r a k tá r b ó l v á s á r o lta m v o ln a , d e ő szem b e
„ N á lu n k m á r k a p h a tó a ta m és m e g n é z te m m a g a m .
a sze b b n él sze b b , c s o d á la to s ­ ju to tt a fe le s é g e m és csa k a z e ­
z e n é lő la v ó r !” E g y fia ta l fiú n é z e tt v is s z a
n á l c s o d á la to s a b b d o lg o k a t. n é lő la v ó r t k értem . M ár e lő r e
F e lu jjo n g ta m : r á m . H a s o n líto tta m sa já t m a ­
A z ú jsá g o k a n n y it ír ta k a e lk é p z e lt e m m a g a m n a k , m ily e n
— V ég re! V ég re m e g ta lá l­ g a m ra , d e m ég sem v o lta m én .
lá m p a e m y ő v é á ta la k ít h a t ó a rco t v á g n a k m a jd tis z te le tr e
ta m ! p r o p e lle r r ő l, tö b b sz ö r is je le z ­ m é lt ó b a r á ta im , h a m e g lá t já k — M i a z , v a la m i b a j v a n ,

E d d ig csa k a z ú jsá g o k b a n té k , h o g y jö n , jö n é s n em ­ n á la m e z t a z e lm é s s z e r k e z e te t. fia ta lú r ? — k é r d e z te a z

o lv a s ta m r ó la , h o g y n e m s o k á r a , so k á ra k a p h a tó le s z , d e so h a a g g a sty á n .
A z tá n e g y k ö n n y ed m o z d u la t­
n é h á n y n a p m ú lv a k a p h a tó e g y e tle n e g y d a ra b o t sem ta l b e le n y ú lta m a zseb em b e, A b b a n a p illa n a tb a n d ö b ­

le s z , k ü lö n b ö z ő s z ín e k b e n és tu d ta m fe lle ln i. M o s t i t t fe k ü d t b e n te m rá , h o g y én a fia m n a k
h o g y e lő s z e d je m a p é n z e m e t,
n a g y sá g b a n . D e h iá b a k u ta t­ a fia v a g y o k .

ta m u tá n a , n em ta lá lta m eg y et — M a jd h o ln a p b e jö v ö k —

se m , p e d ig v é g ig já r ta m az d a d o g ta m r e sz k e tv e . — M o st

ö ssz e s ü z le te k e t. n in c s n á la m e lé g p é n z . . . M a jd

B e n y it o tta m a z a jtó n . h o ln a p . . .

— H a lló ! -— k iá lto tta m . — — R en d b en v a n ! — m o ty o g ­

H a lló ! V a n itt v a la k i? ta a b o lt o s , k ic s it c s a ló d o tta n .

K iá lt o z á s o m r a e lő c s o s z o ­ — F é lr e te s z e k m a g á n a k e g y

g o t t e g y h a jlo tt h á tú a g g a s ty á n p r ím a z e n é lő la v ó r t ...

é s s ip íto z ó h a n g o n m eg k érd ez­ — K e z c s ó ó ó k o l o m ! .— k iá l­

te , m it p a r a n c s o lo k . to tta m é s s z a la d ta m k if e lé ,

— L á tta m a k ir a k a t b a n e g y a m ily e n g y o rsa n csa k tu d ta m .

a szem em e lő tt é s k a p h a tó d e p én z h e ly e tt h á ro m ü v e g ­
z e n é lő la v ó r t. V a n m é g b e lő le ? v o lt. T o v á b b á m e g ta lá lta m itt g o ly ó t ta lá lta m . A z u tc á n , a h ű v ö s esti

A r á n c o s k é p ű , fo g a t la n ö r e g - a z a u to m a t ik u s re ce eét és le v e g ő tő l m a g a m h o z té r te m és
— O ly a n is m e r ő s n ek em a
ú r h á tr a m e n t a ra k tá r b a és a z u g r á ló tin ta fa g y a s z tó t. b o ld o g a n á lla p íto tta m m eg ,
b á c s ik a — m o n d ta m rem eg ő
v is s z a jö tt e g y z e n é lő la v ó r r a l. h o g y is m é t én v a g y o k én .
E z e k r ő l is c s a k o lv a s n i le h e t e t t , h a n g o n é s k ö zb en to v á b b
A z tá n e g y p o h á rk á b ó l n éh á n y M ir e h a z a é r te m , m á r n e v e tn i
d e k a p n i n em . A te c h n ik a k e r e s g é lte m , d e csa k e g y d ö g ­
csö p p v iz e t ö n tö tt b e lé , m ir e is tu d ta m e fu r c sa k a la n d o n .
m in d ig é r d e k e lt, é r th e tő te h á t, lö tt le p k e a k a d t a k ezem b e.
a la v ó r m u z s ik á ln i k ez d e tt. h o g y k ö n n y es sze m m e l n é z e ­ — J ó l is m e r te m a n a g y a p já t A z ó ta á lla n d ó a n k eresem a

— B eeth o v e n ! — n y ö szö rö g ­ g e tte m a m a g y a r ip a r e v á rr a — z ih á lta a z öreg. — S o k szo r S íp lá d a u tc á t és a zt a b o lt o t,

te á jta to sa n a z a g g a sty á n . v á r t te r m é k e it. já r t b en n n á la m . A te m e té sé n a h o l z e n é lő la v ó r t és m in d e n

M e g b ű v ö lte n h a llg a tt u k a — N a? — re cseg te a z ö reg ­ is o tt v o lta m . H a jó l e m lé k ­ m á st le h e t k a p n i, a m ir ő l az

z e n é t é s e g y sz ó t sem s z ó ltu n k . ú r. — M it sz ó l h o zzá ? N á lu n k szem , a g y o m r á v a l b e te g e sk e ­ ú jsá g o k ír n a k — d e n em

m in d e n k a p h a tó , a m ir ő l az d e t t . . . S z e r in te m n in c s ig a z u k ta lá lo m . B a r á ta im esk ü sz n e k
— N é h á n y n a p ja k a p tu k
ú jsá g o k im á k . — M eg n éz­ a zo k n a k , a k ik a z t m o n d já k , rá , h o g y ily e n n ev ű u tc a n in c s
m e g — m o n d ta a z ö reg k ö h é-
te m , h o g y a n m ű k ö d ik a d í­ h o g y te h e ts é g te le n h u m o r is ta is P esten .
c s e lv e . — J e le n le g csa k n á lu n k

k a p h a tó ! D e n em a k a r ja m e g ­ v á n y b a é p íte tt tű z ife c s k e n d ő , v o lt. .. É s o ly a n fu r c sá n n ézn ek

te k in te n i a z ú jd o n s á g a in k a t ? a tű z ife c s k e n d ő b e é p íte tt d í­ S a k k o r ész r e v e tte m , h o g y fé m • ■. Mikes György 11

 ÍCŐR-KIRÁLY V asvári A nna ra jz a Az ellenőrökről m ár any-
nyi rosszat összeírtak, hogy
gondolom ez a történet sem
fog nekik ártani.
Ellenőrünk kiválasztott
egy verőfényes őszi napot,
gépkocsiba ült és m egláto­
g atta az egyik sligovica-
gyárat. O tt az ellenőröket
m egillető tisztelettel fogad­
ták, m egm utattak m indent,
am it egy ellenőrnek látni
kívánatos, sorra kóstolgat­
ták vele a gyár term ékeit,
m ajd pom pásan m egvendé­
gelték. Falatozás közben az igazgató m egkérdezte:
— Melyik ital ízlett legjobban az ellenőr k artársn ak ?
Az ellenőr egy kicsit gondolkozott, a különböző aro­
m ák szemernyit m ár összekeveredtek benne, m ajd meg­
fontoltan így szólt:
— Azt hiszem, a sligovica.
Es csettintett hozzá a nyelvével, m integy lepecsételvén .
a hivatalos nyilatkozatot.
Így aztán senki se lepődjék meg, hogy a búcsúzásnál
az igazgató átn y ú jto tt az ellenőrnek egy három literes
demizsont a következő udvarias szavak kíséretében:
— A mai kirándulás em lékére. Ez az a sligovica,
am ely annyira ízlett a k artársn ak !
A kartárs felhördült.
— Csak nem képzeli igazgató k artá rs, hogy ajándékot
fogadok el az ellenőrzésem alá tartozó vállalattól.
Es rosszallóan nézett az igazgatóra. De csak az egyik
szemével, a m ásikkal a dem izsont és az abban pompázó
kristálytiszta varázs-italt bűvölte. Az igazgató valam i
bocsánatfélét a k a rt hebegni, de az ellenőr m ost m ár
— Á th o z o m a szép K ovácsnét a kön y v elésb ő l ide t i t k á r ­ szelídebb hangon folytatta:
nőnek .. .
— Arról lehet szó, hogy megveszem a demizson sligo-
vicát.
A tökéletes automata V árnai G yörgy r a jz a — Pénzért! — te tte hozzá nyom atékosan, m intha n á­
lu n k más fizetési eszköz is divatos volna.
a rra m á m W ir t Egyszerre felvidult az igazgató.
— Én is úgy gondoltam — csicseregte —, term észete­
sen, egy szimbolikus összegért, m ondjuk öt fo rin tért . . ,
— Az m ár m ás — szólt az ellenőr.
Nem olyan em ber volt, aki alkudozott, habozás nélkül
kotorászni kezdett a zsebében és kihalászott egy tízest:
— Nincs apróm. K érek vissza ő t forintot.
— Azonnal adom — felelte az igazgató —, én sem fo­
gadok el ellenőrtől ajándékot, — és szintén kotorászni
kezdett a zsebében. Hosszas keresgélés után kinyögte:
— Sajnos, nem tudok visszaadni.
Az ellenőr lezseren felelte:
— Annyi baj legyen! Adjon m ég egy demizson sligo-
v ic á t.
(Stella)

J i& e t
Szegő Gizi ra jz a

— K ö n y ö r g ö m , D io-
g é n e s ú r, a d ja n e ­
k em a h o r d ó t! ... K ap
é r te e g y ö sszk o m ­
12 f o r to s , e g y s z o b a h a l-
lo s l a k á s t . . .
(Előzmények: Dr. X. Y. meg én ezer
éve nem láttuk egymást, s most vé­
letlenül összetalálkozunk a Körúton.)
DR. X. Y. (fényképet nyom az or­
rom alá).
ÉN (lelkesen): Hű ha! Ez m ár vala­
mi! K iköpött az édesapja!!
DR. X. Y. (szerénykedik): Szót sem
érdemel. H asonlítani m in d en gyerek
tud. A nevelés a fontos.
ÉN: Bizony, bizony.
DR. X. Y.: Nagy terv eim vannak
Fülöpkével.
ÉN: Ne beszélj?!
DR. X. Y. (tűzbe jön): A zt akarom,
hogy em ber legyen a talp án . G ránit­
ból faragott férfi.
ÉN: R em ek ötlet.
DR. X. Y.: Előre elkészítettem a
napirendjét; — ébresztő H ajnali négy­
kor. Svédtorna, forró zuhany. Télen
futás a folyóhoz, baltával felaprítani
a jeget és zsuppsz bele a finom hideg
lékbe. ízletes reggeli. C supa vitamin.
M ajd tan u lás délig. Ebéd: szénhidrá­
tok, zsírok, fehérjék.
ÉN: Fantasztikus!
DR. X. Y.: Délután nyelvlecke. Ví­
vás, lovaglás. Könnyű vacsora. Mély
álom nyitott ablaknál.
ÉN: H ihetetlen!
DR. X. Y .: Acél izmai és kötélidegei
lesznek a fickónak, annyi szent! Az
esze pedig, m int a borotva.
ÉN: Elképesztő,
DR. X. Y .: A céltudatosság még
nem boszorkányság.
É N : És m ondd csak, kérlek, mit
csinálsz vele, ha ezeket a pompás
elgondolásokat sikerül m egvalósíta­
nod?
DR. X. Y .: Leküldöm sorbaállni je­
gyért a szélesvásznú m oziba.
Függöny — A z t h i s z e m , ki k e l l j á t s z a n u n k a z a d u t . . .
D alm áth Ferenc

V alam i van a le v e g ő b e n ... 4 h u fu e l \ 'C tttf lr é M f

( tó v á ri A n n a r a j z a
JEAN DE LA FONTAINE, francia
költő, társaságban rendszerint nagyon
h allgatag volt. Egy alkalom m al nagy
lakom át rendeztek tiszteletére s m in­
den k i sok elmés m ondást v á rt tőle.
L a F ontaine azonban az egész idő
a la tt csökönyösen hallgatott. Végre
az ebéd végén szomszédai úgy vet­
té k észre, hogy a költő valam it mon­
d an i akar. V égigfutott teh át az egész
asztaln ál a figyelm eztetés:
— Csend, figyelem! Beszélni fog!
Az általános várakozásban aztán
fe lk e lt La F ontaine és így szólt:
— S ajtot kérek.
* — Igaza van, asszonyom — felelte
BENICZKY FERENCET, a Nem­
zeti Színház és az O peraház egykori
korm ánybiztosát „szűkm arkú szín-
ták, hogy egyeseknek olykor pauzá­
ju k van. E rre kijelentette: „Ne le­
gyen pauzájuk, am ikor az egész idő­
re fizetjük őket, h a pedig pauzájuk
van, akkor fölöslegesek és elég, ha
csak egy kürtös fúj, de pauza nél­
kül.”
#
BERNARD SHAW, .angol író, egy
díszebéden egy idős hercegnő m ellé
került, aki kérdések özönével
ostrom olta őt. Az író szolgálatkészen
válaszolt, végül a hercegnő a rra k ér­
te Shaw -t, á ru lja el, mi a m agyará­
zata annak, hogy őt m indenki olyan
okos em bernek ta rtja ?
az író —, valóban megvan an n a k az
oka, m iért nem tarta n ak engem az
em berek ostobának. Ezt a titk o t

i|
h áz-finánc”-nak nevezték, m ert az
előadások kiállításában is messze­
m enő takarékosságot fe jte tt ki. P er­
sze, sok vidám tö rtén et keringett a
fu k a r Beniczkyről. Nem é rte tt a ze­
néhez és am ikor először látta, hogy
<csak az egyik kürtös fúj, a m ásik
eddig még senkinek sem áru ltam el,
de önnek megsúgom. M int m inden
em bernek, nekem is rengeteg sok
ostoba gondolatom tám ad, de ezeket
m ind elhallgatom és csak az okos
gondolataim m al lépek a nyilvános­
ság elé. így azu tán az em berek a rra

I
1nem , a kürtösök szám át jelentősen a meggyőződésre jutottak, hogy én
csökkenteni akarta. Felvilágosítot­ okos em ber vagyok.
 Esetem a hőpalackkal
E g y k is O r io n -h ő p a la ck o t v á ­
K é j tv é n y
a B éke c u k rászd áb an
s á r o lta m 3 0 fo r in t 3 0 fillérért.
A z e la d ó k is a s s z o n y lelkesen K iv o n at az árla p b ó l:
m a g a s z ta lta a term o szt, m o n d ­ íg y nem lehet Szim pla ü lv e
D upla
2,10
4,20
v á n : a legjobb m in ő sé g . A h ő
p a la c k o t m a g a m m a l v itte m egy a társadalmi tulajdont védeni 1 deci te j -,G5
Eddig re n d b e n van. M ost jön
v id é k i u ta zá s ra . G y ő r é it m eg­ a re jtv é n y :
tö lte tte m fo rró fe k etév e l és egy A tá r s a d a lm i tu la jd o n s é r e l­ de a z ö ssze g et v é g ü l is a z O T P T e jesk á v é dupláb ó l 6,20
ó r a m ú lv a f e ln y ito tta m . A kávé m é re e lk ö v e te tt b ű n c s e le k ­ k ö lc s ö n b ő l k if iz e t te . A z a n y a ­ M egfejtendő t e h á t, h o g y :
la n g y o s v o lt, k ö zv e tlen ü l a h i­ m é n y , m a g y a rá n a k ö z tu la j­ g o t fe b r u á r b a n v á s á r o lta , a z m ié rt k e rü l 6.20-ba az, am i a
d eg ség h a tá rá n . á rá t a u g u sz tu sb e :. e g y e n líte tte
szám tan tö rv é n y e i sz e rin t (dup­
d o n lo p á s a r e n d k ív ü l g y a k o r i. la 4,20. te j 0,65) c sa k 4 fo rin t
A h ő p a la c k -k a la n d o t széles L a p u n k m á r tö b b sz ö r k ö z ö lt k i, s ez ze l s z a b á ly ta la n s á g o t 85 fillér?
b a r á ti körben e lp a n a szo lta m . h u m o r o s ra jzo t er rő l a k o m o ly k ö v e te tt e l. E zér t k e lle tt ő t A h e ly es m e g fe jtő k te je s k á ­
V o lt, a k i k ije le n te tte , hogy ő fe g y e lm i íté le tte l s ú jta n i.
vét k a p n a k a B éke c u k rá sz d á ­
k é r d é s r ő l, s k iv á lt a z é p ítő ­ ban. (E gyelőre m ég 6.20-ért.)
a n y a g o k lo p k o d á s á r ó l, m o st *
r ö v id e n is m e r te tü n k e g y k o n ­
k rét ü g y e t, m oh ' a z t p é ld á z z a ,
A
k ü ld te
fe g y e lm i
n ek ü n k
b iz o tts á g
h a tá r o z a tá t,
m e g ­
M in d e n t a legjobb
h o g y
m é g
a h a n y a g
h a n y a g a b b
e lle n ő r z é s
fe g y e lm i
s
v iz s ­
a
h o g y lá s s u k , m ily e n k ö r ü lt e ­ h e ly re
k in tő e n já r t e l. S m e rt lá ttu k ,
g á la t m ik é n t s ie t a to lv a j v é ­
h o g y m ily e n h a n y a g u l já r t e l, A G a ra y u tc a 10. a la tt v a n
d e lm é r e , a h e ly e tt, h o g y le le p ­
s a já t, s z a k á llu n k r a és sa já t le l­ e g y v a s le r a k o d ó te le p , a h o l r e g ­
le z n é ő t.
u g y a n ily e n m á r k á jú term osszal * k iis m e r e tü n k tő l h a jtv a u tá n a ­ g e l fé lh é t tő l d é lu tá n fé lö t ig á l­
u g y a n íg y já r t, m á s bölcs ta n á ­ já r tu n k a d o lo g n a k . É s m e g ­ la n d ó a n zö rö g n ek , d o b á ljá k a
c so t a d o tt: term o szv á sá rlá sn á l B é r t ,f a i L á s z ló a B á n y á sz a ti á lla p íto ttu k , hogyu v a a d a ra b o k a t o ly a n r o b a jj a l,

sz o ríts a m fü lem et a p a la c k n y í­ É p ít ő V á lla la t r a k tá m o k a v o lt. 1. B á r tfa i a 26 2 8 0 fo r in t­ h o g y a k ö rn y ék en la k ó k fe je

lá sá h o z. H a ú g y zen g , m in t a ten ­ S a já t h ázra tá m a d v á n g u sz­ n y i é p ítő a n y a g o t v é te lá r k é n t m e g fá jd u l é s en n ek k ö v e tk e z ­

g e ri k a g y ló , a k k o r h ib á tla n . N e ­ tu sa , D . J .- n é t ő l v e t t e g y h á z­ á ta d ta D . J .- n é n e k , a b b ó l te ­ té b e n m a g a sra s z ö k ik a szo m ­

k em a zo n b a n m eg b ízh a ta tla n a r é sz t, S a s h a lm o n . F iz e te tt é r te h á t n em é p ítk e z h e t e tt . széd o s g y ó g y sz e r tá r te r v te lje ­

h a llá so m ! D e k ü lö n b en is ; ha ez 10 0 0 0 fo r in to t k észp én zb en , 2 . B á lin t S á n d o r, a z a ls ó - s íté s i g r a f ik o n ja . H a a b la k o t

a p ró b a elen gedh etetlen , akkor á ta d ta • la k á s á t, é s á ta d o tt n ém e d i n a g y b á c si n e m ig e n n y it u n k , szo b á n k rö g tö n m e g ­

a n a g y o th a lló k nem v á sá ro lh a t­ 20 2 8 0 fo r in t ér té k ű é p ítő ­ a d h a to tt é p ítő a n y a g o t a z ö cs- te lik r o z s d a p o r r a l.

n a k h ő p a la c k o t . . . ? a n y a g o t. A m in t a h á zrész az o sén ek , m ert ő m a g a is é p ít­ M ik o r g o n d o ln a k v ég re arra,

ö v é v o lt, n e k ilá to t t, h o g y á t­ k e z ik , s n ek i is a n y a g -g o n d ja i h o g y a z ily e n , la k ó h á z a k k ö zé
^ (S'> é p íts e . F ü r d ő sz o b á t, k o n y h á t, lé v é n , ő is a z O T P -tő l k a p ta a n em v a ló lé te s ítm é n y e k e t m á s ­

A m ikor b e to n a la p o k o n n y u g v ó k e r í­ s e g íts é g e t. h o v á k ö lt ö z te s s é k ? A v á ro s

a 4.70-es doboz té s t, rá cso s k a p u t é p ítte te tt. 3. A z t a z é p ítő a n y a g o t, a m it p erem én le v ő ü res t e lk e k e n jó

A lig g y ő zték h o rd a n i a so k B á r tfa i á llít ó la g a ls ó n é r n e d i h e ly ü k le n n e a v a s te le p e k n e k

48 forin tba kerül a n y a g o t a v á lla la t i k o c s ik . n a g y b á t y j á t ó l, B á lin t S á n d o r­ és a G a ra y u tc a i la k ó k o n k ív ü l

P er sze fe lt ű n t ez a d o lo g tó l k a p o tt, „ sz o r g o s k e z e k k e l” m á s t e le p e k k ö rn y ék én sze n ­
A k isk unfélegyházai B ányá­ so k a k n a k , v o lt, a k i ír t a L u ­ ő m a g a g y ű jtö g e tte ö ssze v ed ő k is m e g s z a b a d u ln á n a k a
szati B erendezések G yárának d a sn a k , L u d a s a le v e le t e l­ é s tá r o lt a r é g e b b i la k á s a k e r t­ lá r m á tó l.
rezsigazdája vagyok. Panaszom
v a n a B udapesti Vegyipari k ü ld te a szó b a n fo r g ó v á lla la t­ jé b e n . O tt a d ta á t 1 ). J .- n é n e k V I I ., P é te r ffy S . u . 1 9 .
K észletező V állalat ellen. Mi n a k , sz ó b a n fo r g ó v á lla la t fe ­ a h á z v é t e lá r á n a k tö r le s z té s é r e . la k ó i
u gyanis a vörös fe s té k e t a Vegy­ g y e lm i b iz o t t s á g a ö s s z e ü lt s (2000 té g lá v a l és m á sfé l k ö b ­
ip a ritó l k ap tu k . A dobozt is
úgy szám ítják, m in t a festéket,
te h á t am ennyit a doboz nyom,
ú g y d ö n tö tt, h o g y
h a t h ó n a p i ta r ta m r a a la cso ­
B á r tf a it m é te r
ta r to z ik
fa a n y a g g a l
a v o lt
m é g
h á z tu la jd o n o s ­
m in d ig
Változó 8-as
a n n y i fe sté k sú ly -á ra t keli fizet­ n y a b b m u n k a k ö rb e h e ly e z i, m e r t :
n ü n k érte. A doboz súlya két n a k .) A z sem m e g v e te n d ő d o ­ N éh án y szo r m e g tré fá lt m á r
kiló, te h á t k é t kiló fe sték árát, 1. B á r tfa i n em lo p ta az lo g . h o g y a le b o n y o lítá s s a l já r ó a 8-as busz, ezért, m ik o r szep­
48 fo rin to t szám fta n ak fel, pe­ a n y a g m o z g a tá st a v á lla la t k o ­
te m b e r 10-én d é lu tá n h a t ó ra
dig mi a M ÉH-től csak 4,70 fo­ é p ítő a n y a g o t. ír á s b e li szerző ­ tá jb a n igén y b e a k a rta m ven n i
rin to t k ap u n k a dobozért. Egy- d é sse l ig a z o lta , h o g y a z t a ls ó - c s ija iv a l v é g e z te tte e l. a GF 71?-es szám ú n yolcas busz
egy dobozra így 43,30 forintot n é m e d i s ó g o r á t ó l, B á lin t S á n ­ A v á lla la t i fe g y e lm i b iz o tt­
fizetü n k rá. Ez egy évi vi­ d o r t ó l k ö lc s ö n b e k a p ta s eb b ő l sá g d ö n té sé t •te h á t tis z te le tte l
szo n y latb an n á lu n k 17 238 fo­ m e g fe lle b b e z z ü k é s ja v a s o lju k :
rin t kidobott p é n z t jelent. De a z a n y a g b ó l é p íte tte á t c s a lá d i
nem csak ró lu n k v a n szó, más h á z á t. h o zza n a k a la p o s a b b íté le te t
v á llalato k is fe s té k á rb a n kap­ 2 . V á lla la ti e n g e d é lly e l 3388 B á r tf a ir ó l is és ö n m a g u k f e lü ­
já k a dobozt. Ez n in cs rendjén, le te s e ljá r á s á r ó l is .
m e rt országos viszonylatban fo r in té r t v é t e le z e t t u g y a n é p ítő
sokm illió k idobott fo rin tró l van a n y a g o t a v á lla la t i r a k tá r b ó l, B e r n á th E d e
szó. szolgálatait, jó l m egnéztem
G a lló F eren c m ag am n ak , hogy tén y leg nyol-
K isku nfélegyháza cas-e a nyolcas. M ikor az tá n
Ez aztán „átcsoportosítás” ! m eggyőződtem róla, ho g y a
kocsi té n y le g sim a nyolcas,
felszálltam r á és v o n aljeg y et
Am it érvényteleníteni K örlevelet k éz b e síte tt szá­
m o m ra a posta. A T űzoltó utcai
A k örlevél „m a g y a rra fo r­
d ítv a ” azt jelenti, hogy am eny- váltva, ú tn a k in d u lta m a vég­
állom ás felé. Igen ám , de
kell G a rázsip ari K özpont igazgatója,
m in t ügyfelével, velem is kö­
n y ib en nem vagyok h a jla n d ó
h a v i 160 fo rin to t fizetni, a k ­ hiáb a v o lt m in d en elővigyá­
zölte, hogy am e n n y ib e n nem k o r a m o stani garázsból átk ö l­ zat, m e rt ez a m in d en h á jja l
A z A storia k á v éh áz b e járatá­ m egkent nyolcas, m iu tá n m eg­
nál egy táb la v an kifüggesztve ó h a jto m autóm sz á m á ra mo­ tö z te tik kocsim at esetleg a
sá si szolgálatukat igénybe ven­ v á ro s m ásik végébe. N em tu ­ töm te b e n d ő jé t u ta so k k a l, fel­
a következő szöveggel: vett m ag á ra egy ú ja b b táb ­
dom , m ilyen jo g o n k é n y sz e rí­
tik az a u tó tu la jd o n o so k ra a lá t é s m in t 8/A in d u lt el
A r u h a tá r k ö te le z ő i kötelező m osást és m ié rt n e­ u tasb o sszan tó ú tjá ra . P ersze,
vezik ezt k ö rle v elü k b en „ á t­ e rrő l a sz ám cserérő l a jó szem ű
A B e lk e r e s k e d e lm i M in isz­ u ta s is c sa k a k k o r érte sü l, m i­
t é r iu m 7 2 0 3 3 2 / 1 9 5 1 . sz . c so p o rto sítá sn a k ” ? Az ilyen
r e n d e le t e fu rc s a e ljá rá s n a k egészen m ás k o r félú to n le s z á llítjá k azzal
D íjta la n ! n e v e t szo k tak adni. Ily é h ala­ a m egjegyzéssel hogy a 8/A
p o n egy szobafestő, a k i alb ér­ c sak eddig já r.
le ti szobát ad ki, közölhetné Ily e n k o r az tá n zúg a töm eg
H a valaki be a k a rja tármi az la k ó já v a l, hogy am en n y ib en és szid n ak m in d en k it, a k i c sa k
e sern y ő jét, a p o rtá s megm u­ n e m h ajlan d ó h a v o n ta k ife s­ szidható. Még szerencse, hogy
ta tja a tá b lá t és a kötelező ni, kocsim at m ás, úgyneve­ te tn i vele szobáját, „á tc so p o r­ n é h á n y p e rc m úlva berobog a
ru h a tá rra figyelm ezteti a ven­ ze tt „nem m o sa tó ” garázsba to s ítá s t" h a jt végre és az a l­ valódi sim a nyolcas, é s a m eg-
déget. P ersze azt is. aki fel­ h e ly ez ik át. És m in d ezt a he­ b é rlő t „nem festető ” szobába tré fá lt u ta s o k kevésbé tré fá s
öltőben a k a r bem enni. G yakori ly e s m un k aerő g azd álk o d ás cé­ költözteti. h a n g u la tb a n fe lszálln ak rá. I tt
az élénk v ita és a veszekedés g é re a la tt írták . m e g v á ltjá k az újab b v o n a lje ­
a szigorú táb la és a még szigo­ É rintkezésbe lé p te m Ivanics V ajon a Tűzoltó u tc a i központ gyet, az tá n (jupla költséggel és
rú b b p o rtás m ia tt. De főleg Józsefijével, a garázsip ari fe le tte s hatósága tu d e rrő l a du p la bosszúsággal u ta z n a k
azért, m ert — re n d elet ide, igazgatójával, ak i kijelen tette, fu rc sa körlevélről? tovább.
re n d e le t oda — a ru h a tá r a hogy csak „ íg y fizetődik ki B icskei M átyás
g y a k o rlatb an m égsem díjtalan... n e k ik " az ü zem eltetés. Eau a u t ó tu la jd o n o s x m „ Sallai I. u. 14
 P Ó R U L JÁ R T S Z E M F É N Y V E S Z T Ő

— Ez az — m u tato tt rá a feltaláló
egy diónagyságú készülékre. — Ezt
rákapcsoljuk a telefonra. Így ni. ö n
letárcsázza a számot, azután figyeli a
kis készüléket. H a foszforeszkálni
kezd, akkor a beszélő hívott fél h a­
zudik.
— Óriási! — m ondta az osztályve­
zető és tárcsázni kezdett.
— K érem a főosztályvezetőt —
m ondta a jelentkező titkárnőnek.
A diónagyságú m űszer foszforesz­
kálni kezdett.
— M it m ondtak? — kérdezte a fel­
találó.
— Hogy házon kívül van. Szóval
hazudott. Na, m enjünk tovább —
m ondta és ú jra tárcsázott.
— Halló, anyagkiutaló? M ikor
szállítják a préslégszivattyút?
— Foszforeszkál — m utatott a k é ­
szülékre a feltaláló.
— Sejtettem , hogy ezek is hazu d ­
nak. November 5-re ígérték a szál­
lítást. Persze, fe b ru ár is lesz, am íg
m egkapjuk. Na, még egy próba. F el­
hívom telefonon Kapócsi előadót.
L átja? Ott az u d v ar másik oldalán
van a szobája. A negyedik ablak . . .
ö nem lát ide, de mi látjuk őt az ab ­
lak sarkából. Éppen m anikűrözi a A K ö r ú to n egy ó ra ü zle t
kezeit. fö lö tt h a ta lm a s re k lá m á ra
— Halló, Kapócsi? Mi van a k i­ á ll. F é n y e s , foszforos s z á m ­
m utatással? Hogyan, hogy most d ik ­ la p já n fé ltize n e g y e t m u ta t.
tá lja az utolsó bekezdést? Köszönöm! T y ű h a , elkéstem , t íz ó rá ra v en in tő tá b lá ja a n n a k : e m ­ p o n ttó l, a m ik o r is m é t m e g ­
vo lt d o lg o m , m eg g y o rsíto m ber, n e ro h a n j, m in d e n -m in ­ á llít a z óra. R a jta fé ltiz e n ­
M indketten mosolyogva néztek a
lé p te im e t é s közben ré m ü lte n d e n rá é r! N e m m in d e g y a z, egy. M á r értem a d o lgot.
foszforeszkáló készülékre.
n ézek k a ró r á m r a , a m e ly e n h á n y óra v a n ? L e k é se l egy R á k a c sin to k , p e rsze, c sa k
— Remek — m ondta az osztályve­ fo n to sn a k v élt ta lá lk o zó t és fé ltize n e g y v a n , a k k o r ig a z á n
m ég c sa k h árom n egyed tíz
zető —, de most egy ellenpróbát. A a m á s ik n em jö n el. V a g y rá é re k m ég, m in e k i s ro h a n ­
v a n . M á r - m á r e lő reig a zíto m ,
városin felhívom a titkárnőm et. e ljö n és n em te lje s íti kérése­ n é k . K é n y e lm e s m o z d u la tta l
a m ik o r é szreveszem , h ogy
Tárcsázott és elváltozott hangon a h a ta lm a s ó ra élethűen fe l­ d e t. N e sie ss, r á é r s z ! a rik k a n c sh o z lépek, ú jsá g o t
m egkérdezte: , n a g y íto tt m á so d p e rc m u ta tó ja Ö n kén telen ü l le la ssíto m v á sá ro lo k és k ih a jtv a a l a ­
— I tt az irattár. Az osztályvezető és term észetesen a többi m u ­ lép te im et és a k ira k a to k a t p o t, a k é p e k ta n u lm á n y o zá ­
elvtárshoz be leh et menni? Egyedül ta tó is , m o zd u la tla n u l á ll. k e zd e m b á m u ln i. sá h o z fogok.
van? E ze n a z ó rá n a z id ő p o n t E gy m ás a lk a lo m m a l M é g m a elrontom a z ó r á ­
A készülék nem foszforeszkált. m in d ig fé ltize n e g y . O ly a n tize n e g y órára ig y e k sz e m egy m a t és beá llíto m fé ltiz e n ­
— Tökéletes. A titkárnőm igazat ó ra ez, a m e ly n e m a m eg ­ ta lá lk o zó ra . A l ig p á r perc egyre.
m ondott, nem volt jelzés. M egvétel­ kötöttség r a b ja , m in te g y ele­ v á la s z t el a m egbeszélt id ő ­ - tépi -
re ajánlom !
Ebben a pillanatban gyönyörű, vö­
röshajú nő lépett be a dolgozó- K ísérleti adás
szobába.
— Jaj, nem vagy egyedül? — k é r­ Toncz T ibor rajza
dezte ijedten. — A titkárnő nem
m ondta, hogy látogatód van.
— Tudod, hogy te mindig b ejö ­
hetsz! Ülj le, drágám . Várj egy k i­
csit, telefonáltatok haza, azután el­
m együnk. ö n pedig — fordult a fel­
találóhoz — írja le pontos cím ét és
hagyja itt.
F elvette a kagylót és kiszólt titk á r­
nőjének.
— H ívja fel a feleségemet. De az
új számon! 199—199.
A feltaláló felfigyelt, és am ikor az
osztályvezető éppen azt m ondta a
feleségének, hogy későn megy haza,
m ert este fontos értekezlete lesz, h ir­
telen kihúzta a telefonzsinór dugó­
ját.
— Bocsánat — m ondta sietve —,
de m ielőtt tovább hazudna kedves
feleségének, meg kell mondanom,
hogy elfelejtettem valam it közölni.
Az ön lakásában, a 199—199-es
számú készülékre felesége rendelé­
sére m ásfél órával ezelőtt szereltem
fel találm ányom at.
Palásti László 15
— N o s , B é la , m é g m in d ig n e m lá t se m m it?
 E g y társbérlet alkonya

M a n cik a , n e m tu d o k t o v á b b íg y b o r o t v á lk o z n i! In k á b b e lv e s z e m f e le s é g ü l

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t I g a z ­

g a t ó j a . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t, V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T el.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V ili.. B la h a L u jz a t é r 3.
T e l.: 3 4 3 — 100, 1 4 2 — 2 2 0 . — T e r je s z ti a P o s t a K ö zp o n ti H ír la p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e lő f iz e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— F t
K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v é d u tc a 10. F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
 X III.
Á ra 1 fo r in t évfolyam 34. „ám.

V árnai G y ö rg y r a jz a

— Jöjjenek, vadász urak. Megmutatom, hol vannak a fácánok . . .

 TTalán az ia károsan befolyá­
solta az eseményeket, hogy
olyan furcsa neve volt: T ör­ CRÉNYés
melék V incének hívták. Az
ilyen név feltűnő, nem lehet volt hajlandó lemondani be­ Mivel m indenkiben van nagyra-
elfelejteni. A kit Szabónak, vagy csületes eredeti nevéről, büszke vágyás, Törmelék Vince el­
K ovácsnak hívnak, az nehe­ volt rá, hogy egykori krónikák képzelte m agát m int az erény
zen kap ugyan útlevelet, m ert szerint m ár a tizenhetedik bajnokát, nemzedékek példa­
vagy negyven-ötven rabló- század m ásodik felében fel­ képét, akiről könyvet Írnak
gyilkossal való személyazonos­ tű n t az első Törmelék. Éppen m int a k ét lábon járó k a te ­
ságát kell tagadnia, viszont a történelm i név dicsőségének gorikus im perativusról. E l­
feltűnés nélkül elvegyülhet a további növelése érdekében képzelte, am int atyák és peda­
széles tömegekben. elhatározta, hogy példás m aga­ gógusok így intik az ifjúsá­
Törmelék Vinoe maga is tartással érdemli ki em ber­ got: „Tégy úgy, m int Törm e­
érezte, hogy neve jóvoltából társai megbecsülését. E lh a tá ­ lék, s akkor büszkén emelheted
a nyilvánosság fényszórójának rozásához szilárdan ragaszko­ tekinteted az égnek!” S lesznek
sugárnyalábjában áll, de nem d o tt m indenütt és mindenkor. majd tétovázó, töprengő h a ­
landók, akik nehéz helyzetben
azon tűnődnek, m it tenne
hasonló helyzetben Törmelék
Vince.
Ő tu d atáb an volt roppant
felelősségének. Sohasem hazu­
dott, nem ta g a d ta tta le m agát,
tilos jelzésnél nem m ent át az
úttesten, s tisztelte a törvény
minden betűjét. Amikor h iv a­
talában egy Nagy János nevű
dolgozótársa ellopta tőle a
pénztárcáját, kötelességszerű-
?n feljelentette a sajnálatos
módon m egtévedt em bert,
harag és gyűlölet nélkül ta n ú s­
kodott az ügyben. B árki ellen­
őrizhette szavai becsületes t á r ­
gyilagosságát, hiszen a lapok­
ban rövid tudósítás jelent meg
a törvényszéki tárgyalásról.
N éhány esztendőnek kellett
eltelnie ahhoz, hogy Törm elé­
ket, a k it közben vidékre he­
lyeztek, első ízben érje kelle­
metlen meglepetés.
— T örm elék.. . T örm elék....
— ism ételgette valaki a nevét
társaságban. — Nem volt
annak valam i lopási ügye?
Másoknak is úgy rém lett.
Mindenesetre hidegen bántak
Törmelékkel. Volt, aki meg­
jegyezte:
— Nem vagyok engesztel­
hetetlen, de elsősorban mégis
azokat az embereket szeretem,
akik nem tértek le a becsület
útjáról.
Törmelék Vince sokáig nem
értette, m iért húzódnak el tőle
az emberek, míg végre egyik
A film g y á r tűvé teszi a v árost egy R o d in : k a rtá rsá t kezdte faggatni. Az
„G ondolkodó“ szoborm ásolatért sokáig hím ezett-hám ozott,
S á n d o r K á r o ly ra jzé majd k a rjá t széttárva, zavar­
tan m ondta:
— N é z d ... igazságtalanok
az e m b e re k ... elvégre meg-
bűnhödtél é rte .. . esetleg n a ­
gyon meg lehettél szorulva. . .
betegség vagy ilyesm i. . . persze
nem nézik meg a dolog másik
oldalát!
— De h á t . . . — dadogott
Törmelék Vince — nem én
loptam, tőlem, loptak. . .
— Látod, ez jó ötlet! —
kiáltott felderülve a k a rtá rs.—
E zt mondd, ez jó lesz!
Megértő, segítő mosollyal
hagyta o tt. Később névtelen
bejelentés érkezett ellene, til­
takozás, hogy rovott m últú em­
— Na v é q r e , m e g v a n ! T e s s é k , itt a s z e r z ő d é s !
ber énekkari tag ne legyen.
2 — V á r ja n a k . M ég g o n d o lk o d o m . . . Törmelék Vince hivatalos ira­
tokkal tisztázta m agát, de
mindenki érezte, hogy valami
azért még sincs rendben. H a
valakinek ennyire kéznél v a n ­
nak a bizonyítékai, o tt van
m it eltitkolni. Szóval nem
tiszta dolog.
Mondanunk sem kell, hogy
Nagy Jánosról senki sem be­
szélt, egy alkalommal ő m aga
legyintett mosolyogva, m ond­
ván, hogy m ennyi vele azonos
nevű csibész van, hol egy
betörő, hol egy tolvaj Nagy
János kom prom ittálja egy­
szerű, de becsületes nevét.
Egy alkalommal Törmelék
Vincét kitüntetésre is felter­
jesztették, de végül semmi sem
le tt a dologból, m ert noha
m unkáját mindig jól végezte,
a büntetlen előélet követ él­
ményétől nem tekinthettek el.
Sőt m egrótták Törmelék főnö­
két, hogy m iért nem já r el
nagyobb körültekintéssel a fel-
terjesztések terén. A főnök
szem rehányást te tt Törm elék­
nek, főként azért, hogy m iért
titkolta el életrajzában sa-
nájlatos, b ár emberileg t a ­
lán érthető te tté t. Törm e­
lék kétségbeesetten bizony­
gatta, hogy nem ő lopott,
tőle loptak. A főnök fej­
csóválva korholta:
— Törmelék elvtárs, a lónak
négy lába van, mégis m eg­
botlik. Nemcsak m aga a hibás,
hanem a társadalom , a nevelé­
se is. De engedjen meg vala­
mit: sokkal rokonszenvesebb,
sokkal önkritikusabb lenne,
ha nem köntörfalazna, hanem
őszintén beváltaná a te tté t.
Ügy könnyebben m enne a
megbocsátás.
Törmelék Vince a következő
évtizedekben még jobban bele­
gabalyodott a dologba, s minél
többször tisztázta m agát, a n ­
nál gyanúsabbá vált. H iába
m agyarázták neki, hogy ha
m ár m egesett a dolog, ne
bolygassa m induntalan, az a
baj, hogy olyan szerencsétlen
neve van, ha K is Péternek
vagy Nagy Jánosnak hívnák,
a k u ty a sem emlékezne r á . . .
Amikor végül nyugdíjazták,
az igazgató melegen m é lta tta
érdemeit:
— És i t t van a m i kedves
Törmelék Vince bácsink. Az ö
példája is azt m u ta tja , hogy
dolgozó társadalm unk nem
mond le senkiről sem, nem
ismeri a kiközösítés kegyetlen
intézm ényét, nálunk m inden­
ki szám ára nyitva áll a fel-
emelkedés útja. TörmelékVince
fiatal korában m egtévedt, de
egy élet szorgalmas m unkájá­
val hozta helyre ballépését,
s m egm utatta, hogy mégis
helye van a tisztességes embe­
rek társadalm ában.
Dörgő taps tö rt ki ezekre a
szavakra, s m aga Törmelék
Vince is könnyet tö rö lt ki a
szeme sarkából.
Feleki László
 Egy amerikai rakétagyárban
(S c h m itt r . j m a „.N eue. D c n u c h l .n d ’’.W I)

1. m on o ló g
— * je m ié r t? M i i r t e d u r v a , elfogu lt
v á d a s k o d á s ? E rid e g , szen vte le n h a n g ?
E m b erek , n e m v a d a k , k a rtá rs a k v a g y u n k ,
k a r tá r s c im ! É s m égh ozzá velem szem ben
és e lle n e m ! Ig a z , h ib á s fe sték e t a lk a lm a zta m
a h á r m a s hengern él, ig a z, h o g y tö n k rem en t
k é ts zá z m éte r szövet. D e e z é r t? E zé rt kell
e lv ise ln e m ezt a b írá la to t, ezt a . . . ezt a
g yö tö rte tést, e z é r t? É s a r r a n e m gon d o ln a k ,
h á n y s z á z m éte r szö vet m e g y k i tökéletes
fe sté sse l a kezem a ló l? T ö k életes h ib á tla n -
sá g g a l, h ib á tla n u l! A r r a n e m , d e a rra a
m eg h ib á so d o tt k étszá z m éterre, a rr a igen
T e r e m tó I s te n , hogy m in d ig azt. h ib á zta tjá k
a k i d o lg o zik , a term elő t, a m u n k á st,
a z t, a k i g y a r a p ít, a k i a v á llá n ta rtja a
fö ld te k é t! K é ts z á z m é te r! M ic s o d a n e v e t­
séges té te l! É s ha nem állítom - le a gépel?
M ié r t n e m d icsérn ek in k á b b , hogy é szre ­
v e tte m és m eg á llta m a g é p p e l! Ig e n is, i tt
a z id e je , h ogy k im o n d ja m : csa k h ódolat a céln á l^ ra b ita n 6 f e l, ^ i n í e n k ' m á r “ ° r0SZO kat' A z " ak
ille t m eg , n e m b írá la t! M e r t i t t m é ltá n y
ta lo n u l b á n n a k velem ebben a z üzem ben
Ü g y b iz o n y ! M é ltá n y o s sá g o t követelek,
A tom korszak V árn ai G y ö rg y ra jza
k a r tá r s a im , a z á lta lá n o s e m b e ri em beriesség
je g y é b e n , m é l-tá -n y o s-sá -g o t!!!
(Feldúltan besiet az első esz­
presszóba, egy feketére. Miköz­
ben a felszolgáló kisasszony a
fek etét asz ta lá ra teszi, egy
kávécsepp a n a d rá g já ra c se p ­
pen)

2. m onológ
— H a... h e j . . . is te n it! N e m tu d
v ig y á z n i! Ü g y etlen ! D e h o g y n e m ön tötte le !
V ég ig ö n tö tte, e lá zta tta , a z egész n adrágot
tö n k re te tte ! I g e n is , ezzel a c s e p p e t! M a g á ­
ra ik se m m isé g ? M a g a n e m verejtékezett
m eg ezért a n a d rá g ért! M é g fö lén ye sk e d ik
is , a h e ly e tt, hogy sie tn e m á r a z z a l a forró -
v iz e s r o n g g y a l! É s ha n y o m a m a ra d ?
K i f iz e ti m eg a tis z títá s á t? H o g y m eg ­
f iz e ti? E z p e rsze a legkevesebb, í r j a csak
fe l a c ím é t. A z ily e n t, m in t m a g a , e g y á l­
ta lá b a n n e m v o ln a sza b a d a lk a lm a z n i! — N ézd , m ily e n k la s s z q ö z m o z d o n y l
H o g y e zer k á v ét i s fe lszo lg á l b a j n é lk ü l? — U g y a n m e n j, Ilyen r é g i s é g e t m á r c s a k n á lu n k g y á r t a n a k , — e x p o r t r a
H a llo tta k m á r ily e n t, v en d ég k a rtá rs a im ,
n e k e m fe le ln i íg y , n ek em , a k in e k a szövetet
tö n k r e s ilá n y íto tta ! N e m , tis z te lt k isa ss zo n y , % y g y á r ... H e g e d ű s I s t v á n ra jza
a tis z títá s s a l m ég n e m fe je ztü k be! K é re m
a p a n a s z k ö n y v e t! E rk ö lc si elégtételt fogok
venni m a g a m n a k ! Ü g y b iz o n y ! E -lég-té-
t e ltl!
S. P .

u n fa k i u m iö n te r í..
M o ttó t N in c se n e k r é g i v ic c e k , c a s k
ö re g e m b e re k v a n n a k . E g y ú js z ü lö tt­
n e k m in d e n v ic c ú j .

É jszaka a férj felordít álm ában;

— Borzasztó . . . Segítség . . , R et­
tenetes . . .
— Mi az — kérdi felijedve a fe­
leség és felrázza álmából a fé rjét —
mi tö rtén t?
— R ém es álmom volt — vála­
szolja egész testében rem egve a férj,
— azt álm odtam , hogy P alotait el­
ü tötte egy teherautó.
— P a lo ta i. . . P a lo ta i. . . Ki az a
Palotai?
— Te nem ismered, — válaszolja
a férj — én is csak m ost álmom-
baíi ism erkedtem meg vele. •ss •?$, •%-*- * «*■ < ' v '
... v a la h o l° a S z e n t fö ld ö n .

"V acsora fceföesbe»
-érmecskéket ettek Ausztriai Anna-
módra és utána feketét ittak. Ernő réveteg
tekintettel nézte Mancikát, aki Gina
Lollobrigida-módra hordta a haját és
éppen a kávéját kavargatta, majd am ikor
ezzel végzett, az alpakka-kiskanalat egy
könnyed mozdulattal retiküljébe csúsz­
tatta, — Sobri Jóska-módra.
— Mit csinál? — kérdezte Ernő
rém ülten és nyugtalanul körülnézett az
étteremben. — Megőrült? Azonnal tegye
vissza!
— Fél? — mosolygott Mancika kissé
gúnyosan.
— Minek az magának? — suttogta
a fiú. — H a valaki m eglátta.. . Azonnal
tegye vissza!
— Elviszem em lékül.. . A m ai este
em lékére.. .
Ernő buta képet vágott.
— Akárhányszor előveszem m ajd ezt
a kiskanalat, mindig magára fogok gon-
N e m is r itk a !
(Olvasmányos cégtábla)
(TA N Á C S) V Á L L A L A T , A B E L K E R E S
KEBELMI MIN* FELÜGYELETE ALATT)
s i'
t és nagy szemeket meresztett.
dőlni. Tudja m it? Elnevezem ezt a kis­
kanalat Ernőnek. Nem. Ernőcskének,
mert ez csak k isk a n á l. . .
A fiú csak hebegni tudott és közben
azon tűnődött, vajon mit tett el még
emlékbe ez a lány? Nagy megnyugvással
látta, hogy a virágváza, az asztal, a
pincér, a főpincér és a háromtagú zenekar
meg a helyén van. Ekkor egy mentő­
ötlet jutott az eszébe. Közelebb húzta
székét a lányhoz és komor arccal így
szólt:
— Mancika, egy ilyen vacak kis-
kanálért nem érdemes lebukni. . . Közön­
séges alpakka-kanál ez . . . De volna egy
javaslatom . . . Hajoljon közelebb ..
Most alaposan kitanulmányozzuk a tere­
pet, aztán zárás után visszajövünk és
kirámoljuk az egész üzletet. . .
Mancika elsápadt.
— Csak arra kérem — folytatta Ernő
suttogva — hogy vegyen fel tornacipőt és
hozzon magával egy kötelet, egy nagy
Szűr-Szabó Jó z se f rajza
» a l a ham utálcát is eltette emlékbe. A kár­
konyhakést, egy zsákot és egy fűrészt.
Az álarcokról majd én gondoskodom . . .
— Maga? Maga!? — dadogta a lány
Ernő lehajtotta a fejét.
— Igen. Most már mindent tud. Nem
az első esetem. Mestere vagyok a szakmá­
nak. Azért mondtam az előbb magának,
hogy nem érdemes elcsórni azt a nyam­
vadt kiskanalat . . . Nincs benne semmi
fantázia . . . Piti üzlet . . . Nagystílűnek
kell lenni, drágaságom . . .
— A z t. . . azt mondta, hogy . . . köny­
velő . . .
— Az is vagyok, de csak nappal.
Éjjel azonban ezzel foglalkozom . . . Az
álnevem R odrigó. . . Majd meglátja,
hogy milyen nagy tekintélyem van a
vagányok között . . . Mindenki csak úgy
emleget: a Nagy Rodrigó . . .
Mancika lehúnyta a szemét. Közel volt
az ájuláshoz.
— Fizessünk és m enjünk! — [lihegte
elkínzottan.
— De előbb tegye ki a kanalat a tás­
kájából, mielőtt kitörne a balhé! — paran­
csolta Ernő. A lány remegő kézzel enge­
delmeskedett, aztán fizettek és távoztak.
Alig léptek ki az ajtón, Mancika futásnak
eredt. Ernő utána.
— Álljon meg! Halló! Álljon meg! —
kiáltotta a fiú nevetve. — Csak tréfáltam.
Nem vagyok rabló. Könyvelő vagyok.
Nappal. Éjjel meg magáról- álmodom . . .
Nagyon kérem, álljon meg! \
A lány megállt.
— Ez biztos!
— Esküszöm. Csak azért csináltam
az egészet, hogy visszategye a kiskanalat.
Könnyes szemmel, boldogan rebegte
Mancika:
— Édes, kis rablóm, de megijesztett.
Megbékélve, szerelmesen összebújva
indultak el hazafelé. Mancika séta közben
arra gondolt, milyen okos volt, amikor
hányszor rápillant majd, mindig eszébe
fog ju tn i ez az izgalmas este és Ernő.
M. Gy.
 K o r r u p té k n á l Várnai -György raj*»

nyesen k ét egym ást gyűlölő, antago-

nisztikus ellentéttől izzó, kibékíthe­
tetlen táb o rra szakadt: az autósok és
a gyalogjárók táborára. Béke közöt­
tü k nem lehetséges. Az egyik előbb-
utóbb el fogja pusztítani a m ásikat.
Hogy m ikor jő el a végső leszámo­
lás napja, azt m a még nem lehet
tudni, de sokáig m ár nem késhet.
A gyalogjáróknak szent meggyőző­
désük, hogy az autósok fennhéjázó,
gőgös, a gyalogjárókat lenéző, hánya­
veti, lelketlen, a klasszikus zenét
megvető, ü resfejű em berek, akik
nem becsületes úton ju to tta k hozzá
a gépjárm űhöz, ö k az okai a közle­
kedési baleseteknek, a k ib írh atatlan
lárm ának és az ázsiai influenzának.
K ülönben m inden autós a korm ány­
kerekére vésett ro vátkákkal jelzi,
hogy hány gyalogjárót sikerült el­
gázolnia.
Ami a m ásik oldalt illeti, eddig
még az autóvezetők sem vonultak
fel ilyen táb lák alatt: „Éljenek a Mi a z , J e n ő , c s a k ily e n k e v é s ü g y f é l v o lt m a?
gyalogjárók!’’ „Helyet a gyalogjárók­ S zom bat van , a n yu k ám . . .
nak az úttesten!” „Köszönjük nek­
tek, gyalogjárók, boldog életünket!”
S zerintük a pesti utca tele van gya­ Ő szi vadászat id ején
logos sátánokkal, akik a tehetségte­
len, lassú és m űszakilag képzetlen
em berek gyűlöletével átkozzák a
gépkocsivezetőket. Ű jabban pedig
egészen gonosz m esterkedésekkel
törnek az autósok biztonságára. Ma­
gam sem h ittem volna el, ha nem
egy gépkocsivezető meséli:
— Egy rosszarcú, jellem telen já ­
rású, m indenre elszánt gyalogjáró az
utolsó pillanatban a kocsi elé ugrott,
azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy
elgázolása á rá n börtönbe juttasson.
Alig tu d tam kikerülni. A gyalogjáró
a p ó ru ljá rt em ber dühével kiáltott
utánam : „Miért vigyázott?”
*

Őszinte apróhirdetések:
„Idősebb férfi elzüllene. Ajánlato­
kat »Elég volt!■« jeligére kérek. Tisz­
tességes nők kíméljenek.”
„Lopásból visszamaradt holmik ju­
tányos áron átadók."
„Megismerkednék szép, művelt,
zeneértő, vígkedélyű, jómódú nővel.
Házasság nem lehetséges.”
t. 1.

N ő i d o lg o k V a sv á ri A n n a ra jza

A kislányoknak különös feladatot adott a tanító néni.

R ajzban kellett válaszolni a rra a kérdésre, hogy ki mi
szeretne lenni, h a megnő. Félóra m úlva elkészültek a
dolgozatok, ki kalauznőt rajzolt, ki doktor nénit, vörös-
kereszt jelvénnyel a k arján , ki pilótanőt, de akadt olyan
kislány is, aki tü n d ért v ete tt a papírra, ezzel jelezve
hajlandóságát a színi pálya iránt.
Csak a kis Zsuzsika nem készült el idejében a dolgo­
zattal. Szomorúan ü lt a padban és izgatottan rágcsálta
a plajbászt.
— Mi van veled? — kérdezte a tanító néni. — Te
még nem döntötted el, hogy m i szeretnél lenni, h a fel­
nősz?
/ ''/ / ’ \ \ \
— M it c s o d á lk o z o l, fia m ? Te m o n d t a d , h o g y itth o n s o h a ­ — Dehogynem — felelte a kislány. — Férjhez akarok
sem a d o k m a g a m ra e le g e t . . , m enni, de nem tudom , hogyan kell rajzolni! 5
 ♦
ö4 fem áím cm éíl ua&t iá jto g .at ó Á a n i
■ H oq y t e t s z e t t a m i k is k u t y á n k ?
— El v a q y o k r a q a d t a t v a . . .
- ______ ■
> a je le n k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt, legfeljebb
— M it c s i n á l , k o lié q a úr?
6 — M in d e n t e l c s é p e l e k . , .
N em volt m ég dél sem , a m ik o r a c ig á n y ­
a sszo n y a h iv a ta lb a n m e g ta lá lta a z t a
tisztv iselő t — bizonyos H a lá p i K o rn é l
n e v ű t — a k ire a z ü g y e ta r to z o tt. H a lá p i
á tn é z te a cig án y a sszo n y k issé v ih a rv e rt
ira tc s o m ó já t, m a jd b ó lin to tt: — R en d b e n
v a n , e lin té z z ü k , elm e h e t, k é re m .
A cig án y a sszo n y n e m m o z d u lt.
— M ert ily en h a m a r e l te c c e tt in té z n i
a d o g o m a t, h a d d jó s o lja k in g y é r a n a g y ­
ságos e lv tá rs ú rn a k — n y ito tta sz é t
s z á já t, fe lta k a rv a esöm pe fo g a it és m á r
elő is sz e d e tt v a la h o n n a n , sz o k n y á ja egy
eld u g o tt k o rcáb ó l, egy p a k li k á rty á t.
V e tő k á rty á t. >
H a lá p i m osolygott. N é h án y perc m ú lv a
itt a z ebédidő — g o n d o lta — m ié rt n e
jó s o lta tn a m a g á n a k . Ú g y sem h isz b en n e,
nevetséges d o lognak ta r tj a , de legalább
föliidíti a h iv a ta li m u n k a e g y h a n g ú sá g á ­
ból.
A cig án y a sszo n y g y o rs a n m eg k ev e rte
a k á r ty á t és le ra k ta a z író a s z ta lra .
— T egyen be k é t f o r in t szeren csep én zt
és tessék h á rm a t e m e ln i h a lra , a szív
irá n y á b a ! — vezényelt.
H a lá p i ö n k é n te le n ü l enged elm esk e­
d e tt. R á d o b ta az a s z ta lr a a szeren cse-
p é n z t és h á rm a t e m e lt b a lra , a szív
irá n y á b a . A h iv a ta li szo b á b a n le á llt a
m u n k a , a k a rtá rs a k érd eklődve, n e v e t­
gélve, g y ű rű b e fo g tá k ő k e t.
— U ta z á s e lő tt á ll! — je le n te tte k i
a cig ánya sszony, m iu tá n h o ssz a sa n n é z e ­
g e tte az első k á rty a s o rt és rá b ö k ö tt egy
la p ra . E z e n a la p o n a z u ta z á s t egy h a ta l­
m a s, piros ó c e á n já ró k épviselte, de
H a lá p i tu d ta , ho g y n á la az u ta z á s ,
egy T o ln a ta m á sib a szóló k isz á llá st je le n t­
h e t.
— P é n z t lá to k ! — m u ta to tt a ta r k a
ru h ag ö n g y ö le g sz ú rto s u jjá v a l egy m á s ik
k á rty a la p ra . A zon bős é g szaru b ó l a ra n y
ö m lö tt lü . H a lá p i e z t a v á rh a tó n é h á n y -
száz fo rin t p ré m iu m ra h a n g sz e re lte á t.
— T etszik m a g á n a k egy if jú h ölgy,
d e egy m á s ik asszo n y e rő sen ellenzi e s t
és cselt sző!
Ic u k a , a csinos g ép író n ő , e lp iru lv a k e lt
fel helyéről. N em k étsé g e s, hogy H a lá p in é
a z a d o tt p illa n a tb a n n e m fo g a d n á k itö rő
ö rö m m e l a k e tte jü k bim bózó k a p c so la tá ­
ró l k a p o tt h íre k e t.
M ár c sa k az u to lsó k á rty a s o r v o lt h á tr a .
E z t h o sszab b an b ö n g észte a jó s n ő , m a jd
m eg szó lalt:
— E g y idős, b a rn a e m b e r á sk á ló d ik
m a g a ellen . Ó v ak o d jo n Tőle! — in te tte
jó te v ő jé t, m a jd ö ss z e ra k v a k á r ty á já t,
e ltá v o z o tt. A k a r tá r s a k n evetgélve tré fá l­
k o z ta k a z eset fö lö tt, m a jd ebédelni
m e n te k . H a lá p i g o n d o la ta ib a m é ly e d re
k ö v e tte ő k et. — K i le h e t a z , a k i fú r
en g e m ? — tö rte a fe jé t a re jtély es
jó s la to n .
D é lu tá n ra a z t is m e g tu d ta . A z o sz tá ly ­
vezető je h iv a tta . E g y id ő s, b a rn a em b er.
— H allo m , H a lá p i k a r tá r s — k e z d te —
hogy m a g a m u n k a id ő a la tt jó s o lta t
m a g á n a k . T a lá n n a g y o n u n a tk o z ik n á ­
lu n k ? M it szó ln a , h a k ih e ly e z n é n k
vidékre?
— N agyon m e g ije d n é k , osztályvezető
k a rtá rs . . .
— H á t m ég az eg yszer . . . D e m á sk o r
n e jó s o lta sso n a h iv a ta lo s ó rá k a la tt!
M ázlim v a n — g o n d o lta H a lá p i —
n e m h iá b a a d ta m k é t fo rin t szerenese-
péum t. . .
Tardot Péter
 SPORTSZOBROK:

AZ f J T O fR N Y O S A SULYD030

Átszálló T o n cz T ib o r r a jz a
E g y s z e r é le te m b e n s z e r e tn é k n e m ­
c s a k e g y sze rű e n h a za m e n n i, h a n e m
a szá llá so m ra h a jta tn i.
■#
A h a lh a ta tla n sá g ra tö r e k v ő m ű v é s z
m é r té k te le n ü l b íz ik a z e m b e r e k e m ­
lé k e z ő ké p e s sé g é b e n .
*
A k ö v e tk e z ő é v e z r e d e k e g y ik é b e n
e g y v ilá g ű r é r te k e z le te n F ölélünk k é p ­
v is e lő je s z e r é n y e n m o n d h a tja m a jd :
— K is bolygó v a g y u n k . . .
*
X . g y a k o rla tla n szó n o k , k e r e s i a
s z a v a k a t. S a jn o s, m eg ta lá lja .
*
E g y ú g y n e v e z e tt m e ré sz s z e r e lm i
r e g é n y t o lv a sta m , s le v o n ta m b elő le
a z t a ta n u lsá g o t, h o g y m e ré sz író az,
a k i leg a lá b b tiz e d r é s z é t m eg ír ja a n ­
n a k , a m i m in d e n k iv e l előfordul.
*
A jö v ő a fo rizm á ib ó l: „A gép is e m ­
b er."
F. L
A fo rrá sn á l

— H o n n a n t e t s z e t t jö n n i?
— S z e n t is t e n , lá ts z ik rajtam ?!

Ezt a kis históriát egyik kollégánk
hozta az írók üdülőjéből. V álságot é r­
tek meg a vendégek, a ház hírneves
régi szakácsnőjét, akinek a főztje
után, ahogy mondani szokás: „m in­
denki m egnyalta a tíz u jjá t” — el­
helyezték és helyébe hűséges k u k tá ­
ja, egy helybeli talpraesett, kedves
parasztlány került. Évek során sok
m indent m egtanult nagynevű m es­
ternőjétől és kifogástalanul főzött,
de mégse kerülhette el, hogy össze
ne hasonlítsák m űveit klasszikus
elődjével. Egy vasárnap alm ásrétest
sütött — óriási sikerrel. M indenki­
nek nagyon ízlett, csupán ifjú köl­
tőnk jegyezte meg a lánynak:
— Nem mondom, Giziké, m aga
egész jó rétest sütött, de — ne h ara­
gudjék — az elődje mégis csak
nagyszerűbbet alkotott.
Giziké elvörösödött — hiszen az
ebédlő nyilvánossága előtt zajlott le
a sértés — és indulatosan válaszolt:
Jó jó, de m aga se a Vörösmarty... 7

K osár a divat
— M iért j á r s z t e a k t a t á s k á v a l, J u lc sa ?
— N em a k a r o m , h o g y v á r o s i d iv a th ö lq y n e k n e z z e n e k .
A le g ism e rte b b pesti szőlőfajta
A K Ö Z É R T -boltok k ir á ly n ő j e , a m e ly n e k a v e v ő f e lé
G épkorszak
8 — N ézd c s a k , e g y rézb őrű !
A tudom ány világából
Szegő G izi ra jz a
Reggel, m időn a fürdőszobába lé­
pett, tapasztalta, hogy a lefolyó nem
m űködik. M iután szom szédjánál egy
m aszek vízvezeték-szerelő dolgozott,
áth ívatta, hogy nézze meg, mi a baj.
A m aszek a szemrevételezés u tán
így beszélt:
— Uram , a fürdőszoba a la tt hú­
zódó egész csatornarendszer tö n k re­
m ent, elm állott. A burkolatot fel­
bontom és új csövet helyezek el
alatta, m ellyel élete végéig nem lesz
gondja. H a vonakodik a m unkától —
mely, bevallom, nem lesz olcsó —, a
legnagyobb kellem etlenségek érh e­
tik. A víz el fogja árasztani lakószo­
báját, a rothadó cső m érgesgázokat
term el. P atk án y o k beözönlésére is
szám íthat, és, h a a cső hirtelen rob­
ban szét, a beomló közfalak m aguk
alá tem ethetik önt, bútoraival együtt.
A m u n k álat egyébként semmi k é­
nyelm etlenséget nem fog okozni, két
óra a la tt megcsinálom, észre sem ve­
szi utána, hogy szerelő dolgozott la­
S án d o r K ároly rajza kásában.
Einstein megköszönte a maszek
vélem ényezését, és m ert takarékos
em ber volt, h á t bem ent az IKV-hez,
hogy nézzék meg a hibát, h á th a hi­
vatalból is m egcsinálják. Az IKV
em bere pedig szintén megnézte a
fürdőszobát, m ajd így beszélt:
— Ehhez a fürdőszobához hozzá
sem szabad nyúlni. Egy kis pum pá­
lással sajátm ag a rendbehozhatja az
egészet. A padlózatba régi, békebeli
csövek v an n ak beépítve, m elyek
ezerszer tartó sab b ak így, régi m inő­
ségükben is, m in t a mai új csövek.
H a a b u rk olatot felbontjuk, k ét hé­
tig nem léphet be a lakásba, m ert
a házat alá kell dúcolni a talajvíz
m iatt. Mi egyébként sem vállalnánk
el olyan m unkát, am ely nem fe lté t­
lenül indokolt. Inkább adjon h álát
a gondviselésnek, hogy ilyen kitűnő
fürdőszoba berendezése van, m elyet
sokszáz család m egirigyelhetne csak
a mi kerületünkben.
sz é p n a g y sz em e i va n n a k , Einstein pedig — m iután kikísérte
az IK V -em bert, visszament a szobá­
jába. C ig arettára gyújtott, s rövid
K a já n T ib o r rajza tűnődés u tá n felfedezte a relativitás
elm életét.
* * *
K ö v e tk e z ő szám u n k b an : F ra n k lin
B e n ja m in .
(Somogyi)
vásárlási k ö rú tját végezte Hon­
thy H an n a a Váci utca délelőtti
csúcsforgalm ában, am ikor eléje top­
p an t egy jól öltözött középkorú asz-
szony* és lelkesen megszólította:
— Jé, ugye a H onthy H anna?!
Hogy m aga még m indig m ilyen fia­
tal!!
A színésznő m agára öltötte legko­
m olyabb arckifejezését és így v ála­
szolt:
— Téved, kérem . Én csupán h a­
sonlítok a művésznőre! De jól isme­
Aj rem H onthy H annát, ő sokkal fiata-
lab b n ak látszik m int én . ..
 d k u já u *
A m erikai k u ltú ra 1957
S z e g ő G iz i ra jz a
fc é b + i/v e fá /
VIK TORIA angol királynő előtt
egy csinos udvarhölgye bizalm asan
kiöntötte a szívét:
— Felséges asszonyom, én roppant
szerencsétlen vagyok!
— Mi baj, leányom ?
— Ó, fe lsé g . . . én k ét férfit szere­
tek egyszerre.
A királynő m egcirógatta az udvar­
hölgy arcát.
— Téved, leányom. Egy nő k ét fé r­
fit egyszerre legföljebb csak meg­
csalni tud.
*
FREUD professzor egy felolvasó
estje alkalm ával a szünetben is, az
előadás végén is figyelm es lett egy
m ellette sürgő-forgó dám ára, aki lá t­
hatóan m indenképp észre ak arta
m agát v étetni vele, noha nem volt a
professzorral semmi közös tém ája.
Negédesen, jobb h íján h á t ezzel állt
elő:
— Azt hiszem, professzor úr, mi
egyidősek vagyunk.
Freud végignézett a túlkonzervált
hölgyön és előzékenyen rábólintott:
— Igen, én is ettől félek.

CICERO m aga m esélte el ezt a

viccet, am ely ilyen form án kétezer
éves, mégsem szakállas.
Egy szicíliai kertésznek öngyilkos
lett a felesége. A köréje gyülekezők­
nek így ad ta elő az esetet:
— A m íg éjszaka ' aludtam , felesé­
gem kilopózott a k ertb e s a fügefára
felakasztotta magát. O tt találtu k meg
reggel lógva, holtan.
A szomszédja tá g ra n y ílt szemmel
hallgatja, m ajd heves együttérzéssel
felkiált:
— A rról a fáról, Sextus, okvetlen
kell, hogy adj nekem is egy oltó­
gallyat!
«^4

■V alahol el k e ll k ezd en i
S zű r-S z a b ó J ó z se f ra jz a
J/A S M ió ó P f p e K ,

Hiába, az am erikaiak értik a csí­

wk á ziót! Tudják, hogy pénzzel m indent

el lehet érni! Egészen bizonyos,
hogy nem csak a Földön van élet, h a­
nem m ás bolygókon is, esetleg távo­
labbi csillagvilágokban is. N yilván
sok m ásvilágbeli lény settenkedik
m ár a Föld körül, csak m ég nem
szánta rá m agát, hogy leszálljon ná­
lunk. A megoldás: anyagilag kell é r­
dekeltté ten n i őket a földi látoga­
tásban.
A „Daily E xpress” am erikai tudó­
sítója szerint a New York állam beli
Buffalóban külön bizottság alak u lt
a kérdés m egoldására. A bizottság
500 000 dollárt aján lo tt fel az első
más bolygóbeli utasnak, aki Föl­
dünkre érkezik. Az aján lato t h a t
nyelven sugározták k i az űrbe, hogy
a világűrlakó m egértse, ak á r angol,
ak ár spanyol, ak á r ném et, ak á r
orosz, a k á r francia, ak á r a ra b az
anyanyelve.
M agukra vessenek az élhetetlenek,
h a neip élnek a kecsegtető alkalom ­
O r o s z lá n s z e líd itő : E lő b b Itt g y a k o r o lj , k is f ia m , h o g y m eg szo k ta d a b e s tiá t. mal!
 M éq n e m v o lt a m egészen V o lta k n a p o k , a m ik o r a z b a . Én m e q b ű v ö lt e n n é z t e m a v e é s c s e l h e z f o ly a m o d t a m .
h a té v e s, d e m ár n a g y o n sz e ­ ü z le t m e n e t é r t h e t e t le n ü l p a n - p é n z t: f é n y e s , g y ö n y ö r ű , v a ­ E lő k e r e s t e m e g y m a d z a g o t , b e ­
r e t t e m a p é n z e c s k é t . T u d ta m , q o tt é s e g y n y o m o r u lt k r a j ­ d o n a tú j k r a j c á r f e k ü d t a m a r ­ f ű z t e m e g y s k a t u ly á b a é s h ú z ­
h o g y v a n f illé r , m e g k r a jc á r , cár se ju to tt a z s e b ü n k b e , k o m b a n . A zo n n a l b e v e tte m a n i k e z d t e m m a g a m u tá n a d o ­
a z t á n t íz - é s h ú s z f i l l é r e s , az m in t h a c s a k m eg b a b o n á zta k s z á m b a , m e r t e b b e n a z Id ő b en b o z t . K ö zb en s íp o lt a m , m in t a
u tó b b it h a to s n a k is h ittá k . A v o ln a . E g y Íz b e n , h a jó l e m ­ m ár, sa jn o s, a p én zt n em csa k m o z d o n y . íg y a k a r t a m e lf e le d ­
korona m á r k ív ü l e s e t t é r ­ l é k s z e m , h á r o m n a p ig ta r to tt m in t c s e r e e s z k ö z t t is z t e lt e m , t e tn i b á ty á m m a l a k ín o s s z i ­
d e k lő d é s i k ö r ö m ö n , ily e t cs a k a r o s s z ü z le t m e n e t é s m á r n a ­ han em ö n m a q á é r t is s z e r e t ­ t u á c ió t . D e ö n e m m e n t lé p r e ,
m á s k e z é b e n lá tta m , F eren c gyon i d e g e s e n ü ltü n k a k ü ­ t e m . V o lt Idő a m ik o r t lz e n n é q y t o v á b b r a is k o m o r a n s z e m lé lt ,
J ó sk a v o lt r a jta s z a k á lla l. szöb ön , J o b b ra -b a lra k é m le - k r a j c á r s p ó r o lt p é n z e m v o lt é s m in t a k i n e m is t u d m e g é r t e n i
P é n z h e z r e n d s z e r in t ú g y ju ­ ló d v e „ k u n c s a f t ” u tá n . M ég m in d a t iz e n n é q y p é n z d a r a ­ en n yi lé h a s á g o t . A s z k é t ik u s
t o tt u n k — m o s t a b á ty á m r ó l n a g y o b b b o sszú sá g u n k ra arra b o t r e q q e lt ő l- e s t lq a s z á m b a n a r c k if e j e z é s é n lá t s z o t t, h o g y ő t
é s m a g a m r ó l b e s z é le k , m ert jö tt a k i s H a lk o v its é s s z e m ­ f o r q a tt a m . L a c i n e m s z e r e t t e s e m m i m á s n e m é r d e k li, c s a k
a nővérem , le á n y lé v é n , t e le n p o f á v a l, c u k r o t s z o p o ­ e z t a p a s s z ió m a t é s r á m fö r - a k ra jcá r, am i a b ö q y ö m b en
e g é s z m á s ü z le ti m ó d s z e r e k ­ g a t v a m e g á llt e lő t tü n k . Ez a m e d t: v a n , e n n e k s z e n t e li h á t r a le v ő
k e l d o lg o z o t t — m o n d o m , m i H a lk o v its v á r o s s z e r t e ir ig y e lt é le t é t . Én is n e m s o k á r a a b b a ­
— A z o n n a l k ö p d ki!
f iú k ú g y j u t o t tu n k pénzhez, fiú v o lt , m e r t a jo b b k e z é n h a g y ta m a J á té k o t, m e r t g y ö ­
ö s s z e s z o r íto tta m a szá m a t
h o g y g a v a llé r n a k is m e r t f e l­ é s n e m f e le lt e m . A z új k r a j­ tö r t a le lk iis m e r e t f u r d a lá s .
n ő tt e k k a b á tjá t a d d ig rá n ci- c á r n a k s a v a n y k á s , k e lle m e s iz e A m ik o r v a c s o r á r a m e g k a p ­
g á lt u k , m ig m e g n e m u n ta, v o lt. D e L a c i d ü h b e g u r u lt: tu k a k á v é n k a t, r ö v i d t a n a k o ­
é s id e n e m a d ta a k r a jc á r t. — K öp d k i, v a q y n y a k o n d á sb a fo g tu n k , v a jo n a z e lfo ­
P e r s z e , s o k s z o r f e lv ilá g o s íto t - v á q la k l g y a s z t o t t v a c s o r a n e m f o q ja -e
M ár e m e lt e is a k a r j á t, m i­ k e d v e z ő t le n ü l b e f o ly á s o ln i a
r e é n ij e d te m b e n le n y e lt e m a k ra jcá r v is s z a n y e r é s é n e k e s é ­
k r a j c á r t é s o r d ít a n i k e z d t e m . ly e it . V é g ü l L aci k egyesen
L aci e lr á n c lq á lt a z ü z le t e lő l b e le e g y e z e t t , h o g y m e q ig y a m
é s b e h ú z o t t a k a p u a lá . a k á v é m a t, s ő t a z t is m e g e n ­
— N e b ö m b ö lj — m o n d ta , g e d t e , h o g y a k e n y e r e m e t is
— nem le s z a k ra jcá rn a k b e le a p r it h a s s a m .
s e m m i b a ja . M á sn a p r e q g e l , a m ik o r f e l­
M ég jo b b a n o r d ít o tt a m , é b red tem közös á g iu n k b a n ,
m ert m e g é r te tte m , h oq y b á­ L aci m á r é b e r e n h a jo lt f ö ié m
ty á m a k r a j c á r t f é lt i, n e m a é s f i g y e l t . E lső s z a v a e z v o lt:
t e s t v é r é t . Ki tu d ja m i le s z v e ­ — M ég n e m k ell?
lem , ta lá n b e le is h a lo k . L a c i, — N em ! — m o n d t a m d a c o ­
az ü gy érd ek éb en , m ost m ár s a n , m e r t m á r t ú lz á s n a k t a r ­
ta k b e n n ü n k e t a r r ó l, h o g y a h a t u jja n ő tt é s e z t e g y k r a j­ h o z z á lá to tt, h o q y le c s illa p ít ­ to tta m , h o g y e n n y i r e k ín o z z a ­
p én zszerzésn ek e z a m ódja c á r é r t m u t o g a t ta , í g y m in d ig son : n a k v a la k it e g y k ra jcá rért.
n e v e l e t l e n s é g , d e m i ú g y v é l­ t e le v o l t a z s e b e p é n z z e l é s — M ás is n y e lt m á r p é n z t, M ég h a t iz f i ll é r v o ln á l L e v e r t
t ü k , h o g y e n n e k a sz ó n a k : c u k o r r a l. A g a z d a g s á g , a h o g y a z é r t n e m c s in á lt ily e n c i r ­ h a n g u la t b a n ö lt ö z t e m f e l, m é q
„ n e v e l e t l e n s é g ” , s e m m i é r t e l­ a z le n n i s z o k o tt, g ő q ö s s é é s k u sz t! M ajd k ijö n a z . . . m e g m o s d a n i s e m v o lt k e d v e m .
m e s i n c s , v is z o n t a k r a jc á r ­ f e n n h é j á z ó v á te tt e , m o s t is L a s s a n v i l á g o s s á g g y ú lt a z L aci á lla n d ó a n m e lle t t e m , m in t
n a k a n n á l tö b b v a n , m e r t é r ­ a z é r t á llt m e g e lő t tü n k d e r e ­ a g y a m b a n é s t is z t e le t t e l n é z ­ e q y f e q y ő r . V é q r e ú g y t iz ó r a
te cukrot és j á té k o t leh et k á t h in t á z v a , h o g y h e n c e g j e n . te m b á ty á m n a q y , g ö m b ö ly ű t á jb a n m e q k o r d u lt a g y o m r o m .
k a p n i. K in c s e t é r ő Jobb k e z é t g o n d o ­ f e j é r e , m in d e n b ö lc s e s s é g e k A m ik o r k ö z ö lte m a b á ty á m m a l
s a n a h á ta m ö g é r e j t e t t e , s f o r r á s á r a , ő f e lh a s z n á lt a a z a z ö r v e n d e t e s t h ir t, e g y s z e r i ­
A p á m n a k e b b e n a z id ő b en a lk a lm a t , h o g y o k ta s s o n :
a k k o r á k a t c u p p o g o tt a c u k o r ­ b e n m e g v á lt o z o t t . A z a r c a m o ­
v e n d é g lő j e v o lt , a m it m á s ­ — M á sk o r n e v e d d a p é n z t
r a l, hogy m in d k e t tő n k n e k s o l y g ó s lett, v a ló s á q q a l á t s z e l­
k é p p e n ú g y is n e v e z t e k , h oq y a s z á d b a , t e h ü ly e ! M ost m á r
ö ss z e fu to tt a nyál a szá n k b a n . le m ü lt é s q y e n q é d e n m e g f o g ­
b o d e g a . Itt s o k e m b e r m e g ­ eh etn én k c u k r o t. G yere é s eq y v a a k e z e m , le k ís é r t a z u d v a r
f o r d u lt , k o c s is o k , k u p e c e k és — A dj eg y sz e m cu k ro t, s z ó t s e s e n k ln e k l El n e m e n j v é g é b e . Ott q o n d o s a n k iv á la s z ­
p a r a sz te m b e r e k , a k ik b e jö t­ H a lk o v its — m o n d ta a b á ­ a s z e m e m e lő l é s h a k e l l , to tt e q y m e g f e le lő h e ly e t , k é t
te k f a lu r ó l a h e t iv á s á r r a . ty á m tik k a d ta n , m e r t a m o h ó
s z ó ljá l. t e n y e r é v e l m e g t is z t ít o t t a a fö l-
Z ö ld é s p ir o s lik ő r ö k e t ittak, v á g y e ln y o m ta b e n n e a m é r ­
d e tt é s b a r á t s á q o s a n f e l s z á ll- '
a m ik e t a p á m s a j á t m a g a töl­ té k ta r tó ö n é rzetet.
to tt, h o q y g u q q o lj a k le . A z tá n
tö tt b e k is p o h a r a k b a , d e le­ D e H a lk o v its , m in t r e n d e ­ ő is m e llé m k u p o r o d o tt é s v á r t .
h e t e t t f r ö c c s ö t is k a p n i. Egy s e n , fe n é k ig a k a r t a é lv e z n i N é h á n y m á s o d p e r c m ú lv a u j­
k is ü v e g s z e k r é n y b e n k is tá ­ h e ly z e t a d t a e lő n y é t é s fo g ­ j o n g ó ö r ö m m e l k iá lto tt:
n y é r o k o n k o c s o n y a v o lt , s z á ­ h e g y r ő l o d a v á g ta :
raz k o lb á s z , m e g p ogácsa, — V eg y etek m a g a to k n a k ,
e g y k ü lö n d ís z h e ly e n p ed iq h a c u k r o t a k a r to k ... — É s öt-
n a g y s á r g a lib a m á j v o lt k iá l­ u jjú k e z é v e l c s ö r g e t t e a p é n z t
lítv a , a m ib ő l a p á m o ly a n v é ­ a n a d rá g zseb éb en .
k o n y s z e le t e k e t v á g o t t , m in t — L e g a lá b b a h a t u jja d a t
a p a p ir o s , h o g y a z a d a g e l­ m u ta sd m eg... — s z ó lta m
f e d j e a t á n y é r t é s tö b b n ek é n , h o g y m é g is l e g y e n v a la ­
lá t s z ó d j é k . m in k eb b ől a H a lk o v its b ó l.
Mi k e t te n , L a c i m e g én , L á tta m r a jta , h o g y fo n t o ló r a
t ö b b n y ir e a b o d e g a k ü s z ö b é n v e s z i a d o lg o t, n e m a k a r j a a
ü ltü n k , ú g y h o g y a v e n d é g e k h ú r t t ú lf e s z ít e n i. V a ló b a n , h á ­
csak a t e s t ü n k ö n k e r e s z tü l ta m ö g ü l e lő r á n t o tt a h a tu jjú
J u th a tta k b e a b o ltb a . Ez n a ­ k e z é t , g y o r s a n v é g iq h ú z t a a z
gyon p r a k tik u s e ljá r á s n a k o r r u n k e lő t t, a z t á n n ev etv e,
b iz o n y u lt , m e r t Íg y k ö n n y e b ­ nagy b a k a u g rá so k k a l e ls z a ­ — K int v a n !
b en m e g t u d t u k r o s tá ln i a la d t. L a c i d ü h ö s v o lt , m e r t a lig B em en t a házba é s én szé- F e lk a p ta a p é n z t é s r o h a n t
ven dégeket m eg v á g h a tó sá g lá t tu k a k e z é t, d e c s a k h a m a r qyenkezve k u llo q ta m u tá n a . v e le a k ú th o z , h o q y m e q m o s s a .
f e ld e r ü l t a z a r c a : a z u tc a v é ­ B e n t le ü ltü n k e q y m á s s a l s z e m ­ Én is r e n d b e s z e d t e m m a q a m
s z e m p o n t j á b ó l. A p a r a s z to k ­
g e f e l ő l a k é t m é t e r e s M atu lk a b e n é s n é z t ü k e g y m á s t . V olt é s s z a la d t a m u tá n a . N é h á n y
k a l é s k o c s is o k k a l n e m is k í­
k ö z e le d e t t . T u d tu k , h o g y tő le k r a j c á r u n k é s m é g s e m v o lt. p e r c m ú lv a a f é n y e s k r a j c á r
s é r le t e z t ü n k , in k á b b a jo b b ­
b iz t o s a n k a p u n k v a la m it , m e r t P e d iq m e n n y i m in d e n t le h e t m á r o tt h e v e r t a c u k o r k a á r u s
f a jt a v á r o s i k a b á to k a t rá n c l-
M a tu lk a b o h é m e m b e r , k ö z tu ­ v e n n i e q y k ra jcá rért! M ed ve­ f ió k j á b a n é s m l a k ü s z ö b ö n
g á lt u k , k ü lö n ö s e n a p o h o s e m ­
d o m á s ú , h o g y e la d t a a c s o n t ­ c u k ro t, c sa v a r t c u k r o t é s k ét ü lv e r a q y o q ó p o f á v a l s z o p t u k
b e r e k é t , m e r t a z t ta p a s z ta l­
v á z á t a városi m ú zeu m n a k . A d a r a b f i ll é r e s c u k r o t , a m i é d e s a f i ll é r e s c u k r o t .
t u k , h o g y k ö v é r e m b e r k ön y-
h o sszú , vék on y em ber v a ló ­ é s k e m é n y , ú g y h o g y ó r á k ig le ­ — Jó? — k é r d e z t e L aci n y á ­
n yeb b en nyúl a zseb éb e.
b a n m á r m e s s z ir ő l m u ta tta a h e t s z o p n i. L aci ú g y n é z e t t ja s a n .
Ily e n v o lt p é ld á u l R o s e n b e r g ,
p é n z t , m a jd b a r a c k o t n y o m v a r á m , m in t a c s a lá d z ü llö tt ta q - — Jó! — f e le lt e m e l é g e d e t ­
a p a p fr ü g y n ö k , aki ritk á n
Jött ugyan, d e f e h é r p én zt a f e j e m r e , h o g y m é g s e a d ja já ra s z o k á s , a k i e lk á r t y á z t a a z t e n .'
a d o tt , t i z f l l l é r e s t . Iq a z, h o g y egészen In q y e n , m arkom ba a p a i ö r ö k sé q é t. É s h o g y b o ld o q s á q u n k t e lj e s
a z é r t e l k e lle t t n e k i é n e k e l­ n y o m ta a k ra jcá rt. A ztá n — M éq n e m k ell? — k é r ­ le g y e n , m in t e q y v é q t z ó r a f e l­
n e m a „ H u lló f a l e v e l e t ” e le j é ­ h o s s z ú lá b á v a l k e r e s z t ü llé p e t t d e z t e s z iq o r ú a n . tű n t a s a r k o n a t í z f i l l é r e s k ö ­
tő l v é g i g . r a jtu n k é s b em en t a b od eq á- — N em — f e le lt e m v e r g ő d - v é r R o s e n b e r g a la k ja .
 Erős mezőnyben a% első S z ű r Szabó J ó z s e f r a jz a

_n__n_
vv,

jdgos és erős férfi volt Cenov — És te mit szólsz ehhez? — for­

Gorán. Dolgos, de egyszerű. dult a bíró Goránhoz.

ESETE
l Markos, de együgyű. Néma De Gorán csak nézett lefelé, és
\ Goránnak hívták, pedig semmit sem válaszolt.
|nem volt néma I P — Ide hallgass! Néma vagy talán?
Ez a gúnynév pedig a kö- — A „bocsánat” még nem javít Felelsz vagy nem felelsz? Ez az em­
' vetkezőképpen ragadt rá: semmit — mondja a nagygazda. — ber süketnéma! Miért hoztátok ide
Egy napon Gorán fejszét Megfizeted a bundámat. nekem?
fogott, s elment az erdőbe fát vág­ — Hát miből, Nako bá’? Hiszen — Nem süketnéma ez, bíró uram!
ni. Egész halommal vágott, alaposan tudod, hogy milyen ágrólszakadt va­ Tetteti magát!
íelmálházta magát, és elindult vele gyok. — Mikor beszélt utoljára vele, ke­
a falu felé: a felét az iskolának — Amiből tetszik. Majd meglát­ gyelmed? — kérdi a bíró.
szánta eladásra, felét pedig haza juk, ha a végrehajtóval jövök. — Hát amikor elszakította a bun­
akarta vinni. S mivel Gorán csakugyan nem fi­ dámat.
Amint bejutott a faluba, a málha zette meg neki az elszakított bun­ — Mit beszélt?
eltorlaszolta a szűk falusi utcát. Hát dát, a nagygazda pert indított. — Azt mondta nekem: „Nako bá’,
épp ennek a kis sikátornak az alsó Megkapják az idézést, eljött a tár­ egy kicsit álljon félre, nehogy bele­
vége felől lépked a gazdag falusi gyalás napja. akadjon valamelyik ág.”
nagygazda, Vetovszki Nako. A kocs­ A bíró először Nakót kezdte fag­ — Akkor menj haza. Nem jár ne­
mából jött ki, s úgy kimelegedett a gatni — így volt ez rendjén. Az el­ ked egy fitying sem!
pálinkától, hogy kigombolta a beke­ mondta az esetet. D im ite r S zim idoY
csét. A bekecs pedig nem is bekecs
volt, hanem bunda. Szófiában var­
ratta. t
Ment hát Nako bácsi az utcán. De
az utca el volt torlaszolva. Amikor
közel értek egymáshoz, Gorán utat T o n cz T ib o r ra jz a
akart adni neki, de az ágas fák bele­
ütköztek egy útmenti kerítésbe, és az
átmenésre igen kevés hely maradt.
— Bocsásson meg Nako bá’, álljon
félre, nehogy beleakadjon valame­
lyik ág — szólt Gorán.
— Mit? Hogy egy nagygazda tér­
jen ki egy szegény ördögnek? Soha!
Tehát Nako csak ment tovább gan­
gosán, rá sem hederített Gorán ké­
résére.
Így történt, hogy amikor találkoz­
tak, egy reccsenés hallatszott: egy ág
beleakadt a bunda zsebébe és letépte
a bunda egy darabjával együtt.
M ost. . . mi lesz? Gorán ledobta a
fát és rohant a nagygazdához. És mit
kellett látnia: a bunda bizony elsza­
kadt. — Ha Iq y h a g y ­
— Bocsásson meg, Nako bá’. n á m , a b s z t r a k t le­
h a tn é k ! . . . _ _ _ _ _ _ 11 .1

M e g e lő z te k o r á t
m a r q lts z iq e ti z e n é lő k ú t» .a m e ly , m á r a c s e n d r e n d e le t e lő tt s e m z e n é l t . . .
I.
A Miramare
Szálloda
Igazgatóságának
B ia rritz
T is z te lt Urain! Két h é tig sze­
retnék az önök szállo d ájáb an üdül­
n i. Egyágyas ten g erre nezó szobára
volna szükséíjem. szeretném magúm­
mal vinni h ét éves dáklim at i s ,
kérem, Ír já k meg, befogadnak-e
kutyákat a szállodájukoa.
T is z te le tte l:
• e+u* '^>uf-nUr~
TL.
V á la s z o lv a n b . l e v e l é r e é r t e s í ­
tem , hogy több m in t harm inc e s z te n ­
d e je vagyok a s z á l l o d a i szakm ában.
Ezen h o ss z ú idő a l a t t :
1 . Még sohasem f o r d u l t e l ő , hogy
egy k u ty a c ig a r e t t á z z o n az ág yban
é s 'k i é g e s s e a d r á g a ág y n sn ü t.*
2 . Még sohasem f o r d u l t e lő , hogy
egy k u ty a g orom báskodjon a .s z o b a ­
p i n c é r r e l , m e rt a z k é t p e r c c e l k é -
ső u b en h o z ta a r e g g e l i t .
S z ű r-S z a b ó J ó z s e f r a jz a 3 . Még sohasem f o r d u l t e l ő , hogy
egy k u ty a a d a m aszt á g y t e r i t ő v e l
t ö r ö l j e l e s á r o s c s iz m á já t.
4 . Még sohasem f o r d u l t e l ő , hogy
egy k u ty a m o le s z t á l ja n ő i a lk a lm a -
z o tta in k a t.
5 . Még sohasem f o r d u l t e l ő , hogy
egy k u ty a m agával v ig y e tö r ü lk ö z ő ­
i n k e t , s z a l v é t á i n k a t , e v ő e s z k ö z e in ­
k e t , vagy h a m u ta r tó in k a t.
6 . Még sohasem f o r d u l t e l ő , hogy
egy k u ty a a f e le s é g e k é n t j e l e n t s e n
be egy n ő sz e m é ly t, a k iv e l az u tc á n
is m e r k e d e tt meg.
7 . Még sohasem f o r d u l t e l ő , hogy
egy k u ty a é js z a k a berú g v a j ö j j ö n
h a za é s o ly a n b o tr á n y t c s i n á l j o n ,
hogy m p o r tá s n a k r e n d ő r é r t k e l l
te le fo n á ln i.
8 . Még sohasem f o r d u l t e l ő , hogy
egy k u ty a ham is n e v e t Í r j o n a b e ­
j e l e n t ő l a p r a é s f i z e t é s n é lk ü l
m eg ló g jo n .
Ezek u tá n te rm é s z e te s e n nagyon
s z ív e s e n l á t j u k a d á k l i t sz e ré n y
sz á llo d á n k b a n é s gondoskodunk r ó l a ,
hogy s ü r g ü n y ile g j e l z e t t id ő b e n
t e n g e r p a r t i sz o b a v á r ja .
K iv á ló t i s z t e l e t t e l :
a M iram are S z á lló v e z e tő j e ^
U . i . A m ennyiben a k u t y á j a s z a v a ­
t o l j a , hogy ön i s r e n d e s e n f o g j a
m a g a t n á lu n k v i s e l n i , ö n t i s m agá­
v a l h o z h a tja . (sta )
 h á n y h é tt e l e z e lő tt e lh a tá ro z ta m , M i m á r ré g e n a b b a a k a r tu k h a g y n i a
h o g y K r a u ts c h n e id e r A n n a M á ria v i t á t , d e n e m m e rjü k . A p o s ta te h e r ­
n é v e n h o z z á sz ó lo k a F r is s K é p e s a u tó k o n s z á llítja h o z z á n k a l e v e l e k e t.. .
H írla p v itá já h o z . M á r m eg is fo g a lm a z ­ N a g y o n k é re m , u ra m , n e á ru ljo n el
ta m m a g a m b a n le v e le m első m o n d a tá t: S z em éb e n k ö n y ö rg é s t lá t t a m é s a té b o ly m in k e t, az i s te n s z e r e lm é re .. .
„ T is z te lt szerk e sz tő sé g ! N em tu d o m , je le it. M e g íg érte m . M áso d ik é n e m , K r a u t ­
k ív á n e s ia k -e e g y n y u g a lm a z o tt m ű ­ — M irő l v itá z n a k ? — e m e lte m fel s c h n e id e r A n n a M á ria a z o n b a n to v á b b
lo v a rn ő v é le m é n y é re , d e é n a z é r t e l­ is m é t a h a n g o m , m e r t e szem b e ö t l ö tt m a c e rá it. V ég ü l is m e g íin ta m a d o lg o t
m o n d o m . S o k a t ta p a s z ta lta m az é le t­ K r a u ts c h n e id e r A n n a M ária. é s le ü lte m m e g írn i a levelet:
ben. . .” — N e m tu d ju k ! — s ó h a j to t ta R e m e k „Tisztelt szerkesztőség/ A z én véle­
A z n a p e s te m e g y e tte m a F ris s K é p e s sz e rk e sz tő é s p ir u lv a le h a j to t ta fe jé t. — ményem is az, de azért a tormásvirstlit
H írla p o t é s v a c s o ra u t á n e lo lv a s ta m a A v ita v e z e tő m u n k a tá r s u n k e lh u n y t. is szeretem. Bocsássanak meg egy öreg­
v ita -fó ru m o t. É rd e k e s d o lg o k a t tu d ta m Ő v o lt a z e g y e tle n e m b e r, a k i tu d t a , h o g y embernek. Krautschneider A n n a M ária,
m e g belőle. T ö b b e k k ö z ö tt a z t, h o g y egy m irő l fő ijü k m o s t a v ita . H a lá la e lő t t műlovarnő.”
v id é k e n élő, k o ro s n y e lv ta n á rn ő h e ly ­ e z t a le v e le t í r t a n e k ü n k .
te le n íti a h ó z e n trá g e r-v is e le té t, eg y fő ­ A le v é l szó ró l szó ra m e g je le n t az
A le v é lb e n ez á llt:
ú js á g b a n . M i ta g a d á s , b ü sz k e v o lta m ,
felü g y elő v is z o n t a m e lle tt k a rd o s k o d o tt, „N em adtatok prémiumot, m in t eg y líra i k ö ltő első s z o n e ttje m e g ­
h o g y ig en is b e le le h e t s z e re tn i v a la k ib e nem bocsátók meg soha. je le n é se k o r. E g y h é tte l k é ső b b a z o n b a n
e g y p illa n a t a l a t t , ő is h a so n ló k é p p e n Vitánk titkát sírba viszem, a z t k e lle tt lá tn o m , h o g y eg y o k v e te t-
s z e r e te tt b e le a feleség éb e, a m ik o r m e g ­ haha, gyertek le oda!” len k e d ő h ozzászóló v itá b a s z á llt velem .
l á t t a a ló v a s ú to n , h a tv a n h é t é v v e l
— M i v o lt az a la p k é rd é s ? A rra se m D ü h b e g u ru lta m .
e z e lő tt. A h a rm a d ik le v é líró , egy k e ttő s ­
e m lé k e z n e k ? — fa g g a tta m to v á b b a — A z t m á r n em ! — k iá l to t ta m to lla t
k ö n y v e lő , a h e ly e s c sik ó n e v e lé srő l ír t és
s z e rk e s z tő t, a k i é p p e n p riz n ic e t r a k o t t a ra g a d v a . — A z ig azság az é n o ld a la m o n
sz e m b e sz á llt e g y o lv a s ó v a l, a k i k é te lk e ­
fejére. v an ! H a k e ll, h a r c b a sz á lló k é rte ! G yőze­
d e t t a b b a n , h o g y a b o ld o g h á z a ssá g h o z
— S z e rk e s z tő sé g ü n k leg ö reg eb b ta g ja , le m v a g y h a lá l!
jó fiz e té s is k e ll.
D u d o ri b á c si, a h iv a ta ls e g é d ü n k . S z á z k é t É s m e g írta m m á s o d ik s z á m ú h o z z á ­
E z e k b ő l a le v e le k b ő l, sa jn o s, n e m t u d ­
e sz te n d ő s. Ő m e g e s k ü d ö tt a rr a , h o g y sz ó láso m at.
ta m m eg, h o g y tu la jd o n k é p p e n m irő l
az A lapkérdés az v o lt: „ V e rh e ti-e az E g y s z ü le te tt K ra u ts c h n e id e r- lá n y n e m
v itá z n a k . D e m o s t m á r iz g a to tt a do lo g
e lv á lt fé rj a fe le sé g é t é s m in e k ? ” . . . —• is te h e t e t t m á s k é p p .
é s e ltö k é lte m , h o g y u tá n a já r o k a d o lo g ­
m o ty o g ta a sz e rk e sz tő é s h o z z á te tte : —■ Mikes György
n a k . K r a u ts c h n e id e r A n n a M á ria is
á lla n d ó a n n ó g a to t t a le lk e m m ély én .
M e g k é rd e z te m a b a r á ta im a t, az is m e rő ­
s e im e t, d e s e n k i se m tu d ta , h o g y m irő l Szakmai gőg
v itá z ik a F ris s K é p e s H írla p . É g y e se k
s z e r in t az ö re g u ra k n e v e le tlen ség érő l,
m á s o k s z e rin t a k á ro s d o h á n y z á sró l.
K r a u ts c h n e id e r A n n a M ária, a m á s ik
é n e m eg y re tü r e lm e tle n e b b le tt. A m ik o r
k ita lá lta m ő t m a g a m n a k , finom , h a lk
v é n le á n y n a k t a l á lt a m k i, fra n c iá s m ű ­
v e ltsé g g e l és m a g y a r m a c s k á k k a l, é r t e l­
m e t su g árzó t e k i n te t te l é s e le fá n tc s o n t-
m e d a illo n n a l a k e b e lé n . Ily e n is v o lt
n é h á n y n a p ig , d e a z tá n te lje s e n m e g v á l­
to z o tt. E lh a n y a g o lta n , kóco sán , slam p o s
p o n g y o lá b a n s é t á l t fe l s a lá a fe je m b e n
é s d u r v a h a n g o n á lla n d ó a n v e s z e k e d e tt
v e le m , a m ié r t m é g m in d ig n e m ír ta m
m e g a z t a le v e le t. „M o n d d , v a n n e k e d
e g y á lta lá b a n v é le m é n y e d ? ” — k é rd e z te
g ú n y o s h a n g o n é s r e k e d te n fe lk a c a g o tt.
N e m b ír ta m m á r to v á b b e z t az á ld a tla n
á lla p o to t, ez a lo m p o s, le h e te tle n n ő ­
sz e m é ly f e lb ille n te tte le lk i e g y e n sú ly o ­
m a t és p o k o llá t e t t e m in d e n s z a b a d id ő ­
m e t. V égre e sz e m b e j u t o t t a m e g o ld ás.
E lm e n te m a F r is s K é p e s H írla p s z e r­
k esztő ség éb e.
R e m e k s z e rk e sz tő fo g a d o tt, s z iv a rra l
is m e g k ín á lt, m o n d h a to m , n a g y o n k e d v e s
v o lt, d e a m ik o r m e llé n e k sz ö g eztem a 0 *-•*-> é 'j r / v -
k é rd é s t, e ls á p a d t é s m a g á b a ro s k a d t. — Id e n é z z ! fq y k e li té p n i a z in g e t é s n e m ú g y , a h o g y te c sin á lo d ! . . .

A kik kikaparják
a sültgesztenyét. . .
H úszán p an aszk o d n ak . . . A
h ú s z a k a M ű v e lő d é sü q y i Mi­
n i s z té r i u m fs lü q y s le te a lá t a r ­
to z ó q r a f i k a i a lk o tó k ö z ö ssó q
t a q ja l. K özel ö t é v e m ű k ö d ­
n e k . k ü l- é s b e lfö ld i k iá llítá ­
s o k a t, á lla m i, k e r e s k e d e lm i
p r o p a q a n d a a n y a q o t, n y o m d a i
r
a f ik a l m u n k á t k é s z íte n e k .
F e ls ő e r d ő s o r 16. s z á m a la tt
m ű te r m e t lé te s íte tte k , e z a z o n ­
b a n h ú s z m ű v é s z s z á m á r a na-
q y o n k ic s i, é s m e r t h ú s z m ű ­
v é s z n e m d o lq o z h a t ily e n a l­
k a lm a tla n h e ly e n , a T a n á c s ­
h o z , a F ő v á ro s i T a n á c s Közü-
la te k e t E lh e ly e z ő C s o p o rtjá h o z
é s m á s h iv a ta lo k h o z f o r d u lta k
n a q y o b b h e ly ls é q k iu ta lá s á é r t
— e r e d m é n y n élk ű
E b b e n a z é v b e n is tö b b he-
ly ls é q e t k u t a t t a k fe l é s k iu ta lá ­
s á t k é r t é k a KECS-től. K é ré s ü ­
k e t m in d e n e s e tb e n e lu ta s í­
to tt á k . F e lfe d e z te k a B a jz a u t­
c a é s B e n c z ú r u tc a s a r k á n e q y
a lk a l m a s h e ly is é q e t — eb b ő l
é tt e r e m le tt. E qy A lk o tm á n y
u tc a i b e je le n té s ü k e r e d m é n y e ­
k é p p e n e q y e q y e s ü le t Iro d a h e -
ly is é q é t r e n d e z té k b e . A N á d o r
u t c á b a n is ta lá lta k e q y la k a t­
la n , v o lt m u n k á s s z á lló t. Ide
e q y s z ö v e tk e z e t k e r ü lt. Iqy
m a r a d t a k a s z ű k , a lk a lm a tla n
h a u á n a tf, ' " ü l n f ö f Ä
k ö l c s ö n k é r te k e q y -e q y h ely i-
s é q e t.
M o s ta n i a lk a lm i h e ly is é q ü k -
b e n a z O k tó b e ri F o rra d a lo m
4 0 é v e s J u b ile u m á ra v é q e z n e k
n a q y o b b m u n k á t, d e itt is
csak id e iq -ó rá iq m a ra d h a t­
nak.
M o st is m é t h e ly ls é q u tá n k u ­
t a t n a k . A z a lk o tó k ö z ö s s é q v e ­
z e tő i a z o n b a n m á r e lő r e fé l­
n e k a ttó l, h o q y — h a ta lá l­
n a k m e q f e le lő m ű te r m e t — a
k i u ta l á s t Ism é t m ás k a p ja
meq.
(sti)
M4
X e a & Z /o & jR c /a v e i//
Csalafinta dolgok
E g y Je g y z ő k ö n y v rő l v a n szó.
A N ó g rá d m e g y e i M ez ő g az d a ­
sági T e rm é k e k e t É r té k e s ítő
S z ö v e tk e z e ti K ö z p o n tn á l k é s z í­
te tté k . íg y h a n g z ik :
„ R aktárunkból teljes egé­
szében k ia d tu k a rizsát, diót,
m ogyorót és a barackot és
ezek feladása u tá n ra ktá r­
naplónkban még szerepel 3,30
k g rizsa, II, 30 kg dió, 1,10 kg
m ogyoró és 26 kg barack,
m e ly h iá n yk én t m u ta tko zik.
E zen áruféleségeket, m ivel
valósággal ra ktárunkban m ár
n em szerepelnek, tö rö ljü k
raktárnaplónkból."
E z p o n t ú g y le s t, m in th a eg y
p é n z tá r o s n a k az e ls z á m o lá sn á l
h iá n y o z n a ö tsz áz f o r in tja és
a h e ly e tt, h o g y k e r e s n é - k u ta tn á
a h iá n y o k á t — e g y s z e rű e n
t ö r li a z t a p é n z tá r i je le n té s b ő l.
N y ílt, e g y e n e s je lle m r e v a lló
e lin té z é s , u g y e b á r?
D e h a m á r a N ó g rá d m e g y e i
M e z ő g az d aság i é síg y to v á b b n á l
e n n y ir e d ü h ö n g az ő sz in te sé g ,
nem le tt v o ln a h e ly e s e b b
m in d j á r t m e g írn i, hogy a le t v issz a fiz e té sé re . F.lég o lcsó n
h iá n y z ó d ió t, m o g y o ró t, m ie g y ­
m á s t e g y s z e rű e n — m e g e tté k ?
M ikor fúrnak már n álun k ?
A V I I I . k e rü le tb e n a B ó k a y
J á n o s u . 10-ben v a n a M ű-
a n y a g - é s Fém feldolgozó K T SZ
-s z A
é-n tA~''A
tá ro ló ----
p in V
céje,
’A m e ly e t h ó ­
n a p o k ó ta la s sa n , d e b iz to s a n
e lö n t a ta la jv íz . A V íz m ű v e k ,
a T a la jk u ta tó I n té z e t, a H áz-
kezelő ség m e g á lla p íto tta —
a m i t m i m á r ú g y is tu d u n k —
hogy ta la jb e s z iv á rg á s van;
n e m c s a k n á lu n k , h a n e m a k ö r­
n y é k e n az o n o s id ő b e n , tö b b
h o ly e n is . M e g n y u g ta tá s u n k ra
k ö z ö lté k , h o g y a víz v is s z a fog
h ú z ó d n i. D e a víz e z t a m e g ­
n y u g t a t á s t n e m v e tt e figye­
le m b e é s to v á b b e m e lk e d e tt.
A c e g lé d i FM SZ Á ru h á z b a n
egy S Z Ö V O S Z -ellen ő r a rró l
fa g g a tta a z á ru h á z i o s z tá ly v e ­
z e tő k e t, h o g y V a jo n h o n n a n é s
m ib ő l s z á rm a z ik az e lle n ő rz é s­
n é l m e g á lla p íto tt je le n té k e n y
tö b b le t. A z e g y ik o sz tá ly v e z e tő
e lm o n d ta , h o g y a le é r té k e lt se -
le jtc lk k e k e t is r e n d e s á ro n
v esztegették-.
— D e m ié r t v o lt e r r e s z ü k ­
sé g ? — h a n g z o tt a re v iz o r k é r ­
dése.
— M e rt az á r u h á z b a n lo p á ­
so k tö r té n te k és az e b b ő l
e re d ő k ó r t a k a r tu k b e h o z n i . . .
A , „ b e h o z á s ” p e rs z e a lo p á s
ö ssz e g é t Jó v a l m e g h a la d ta . I n ­
n e n a d ó d o tt a tö b b le t!
A v e c s é s i FM SZ H ú s b o lt v e ­
z e tő je a 28 fo rin to s z sírsz a lo n ­
n á b ó l f ü s tö lt s z a lo n n á t k é s z í­
te tt é s a z t 46 f o r in té r t a d ta . A
30 fo rin to s s e rté s h ú s b ó l p e d ig
k o lb á s z t tö ltö tt é s a z t 60 fo ­
r i n té r t m é r te . P e rsz e , a k ö n y ­
v e ib e n m in d e n ü tt az a la c so ­
n y a b b a la p á r a k sz e re p e lte k .
A c s a lá s k id e r ü lt é s a v e z e tő t
k ö te le z té k a 10.000 f o r in t tö b b ­
ú s z ta m e g . . .
(» )
E lh a tá ro z tu k ,h o g y s a já t e rő n k ­
b ő l v íz g y ű jtő a k n á t c s in á l­
ta t u n k a p in c é b e n . É s i t t k e z ­
d ő d te k e l a le k ü z d h e te tle n -
n e k lá ts z ó ak a d á ly o k !
A S z iv a tty ú g y á r i D olgozók
K T S Z -h ez fo r d u ltu n k , a m e ly
az O K IS Z -h o z ir á n y ít o tt b e n ­
n ü n k e t. A z O K IS Z v is z o n t
a V íz te le n ítő é s T e tő sz ig e te lő
K T S Z -t a já n lo tta . I t t k ije le n ­
te tté k , h o g y csak te tő s z ig e te ­
lé s t k é s z íte n e k , e z é rt a V a s ­
ip ari K IS Z Ö V -ö t ja v a s o ltá k .
In n e n az É p ítő ip a ri K IS Z Ö V -
höz k ü ld te k b e n n ü n k e t. E z ­
u tá n a z É . M. I I . sz ig e te lő
részlegéhez v e z e te tt u tu n k . K i­
tű n t , h o g y c sa k p a p írs z ig e te ­
lé s t v á lla ln a k . A M élyépítő
K IO S Z -h o z k e rü ltü n k , ő k v i ­
s z o n t a M é ly fú rá si K ö z p o n t
J a v ító V á lla la to t ja v a s o ltá k .
A k ö v e tk e z ő á llo m á s a T o k o d i
M élyfúró b u d a p e s ti k ir e n d e lt­
sége v o lt. A to k o d ia k s a jn á l­
k o z ta k , h o g y c sa k n a g y fú rá s o ­
k a t v é g e z n e k é s a P e stm e g y e i
V ízép ítő és Ú tk a r b a n ta r tó V á l­
la la tr a h ív tá k fel fig y e lm ü n k e t.
I t t a z tá n v é g re ta l á lt u n k egy
é p íté s v e z e tő t, a k i íg é r e te t t e t t
a rr a , h o g y k ijö n n e k m u n k a ­
fe lv é te le z é s c éljáb ó l. A v íz ­
g y ű jtő t t e h á t — h a m in d e n
jó l m e g y — ő k fo g já k m e g ­
fú rn i — h a c sak a „ b e ü te m e -
z é s” n e m f ú r ja m e g íg é r e tü ­
k e t.
Detki Kálmánná
IX . Stamnelly u. 20.
ZÁRVA
Hézagos Ism ereteim et kiegé­
szítendő, vasárnap délelőtt el­
zarándokoltam a S zép m ű vé­
szeti M úzeum ba — hol őszinte
sajnálattal voltam k én y te le n
tudom ásul venni, hogy a
R em brandt-klállítás csupán
kedden, csütörtökön, valam int
szom baton áll a nagyközönség
rendelkezésére.
A z ily e n fa jta korlátozást ép­
pen vasárnap, am ikor m in d en ­
k i ráér, n em tartom túl célsze­
rűnek — m ég az esetben sem,
ha a terem ő rö k kis létszám á­
val in d o ko ljá k.
A m ú zeu m közkincs, a R em b-
randt-kiállitás nagy m ű vészi
élm én yt n y ú jt, ezért h elyes
lenne, ha a közönség vasár­
nap is g y ö n yö rkö d h etn e m in ­
den id ő k eg yik legnagyobb
tépei bt
festő jén ek képeiben.
m á th )
E z aztán játék !
A J á té k á r u k a t k iv it e le z ő v á l­
la la t a k é z ü g y e s s é g e t f e jle s z t ő
é s fa n tá z iá t f e jle s z t ő J á té k o k
k ö z ö tt e g y ü g y e s k o n s t r u k c ió t
h o z o tt lé t r e , m e ly e g y e s ít i
m in d k é t J á ték típ u st.
A já té k b o lto k b a n u g y a n is k o r ­
lá tla n u l k a p h a tó a 8—« é v e s
k is lá n y o k s z á m á ra a lk a lm a s
k is v a rró k é s z le t, m e ly n e k
e lő re r a jz o lt m in tá já r a sz ín e s
g y ö n g y ö k e t k e ll f e lv a rrn l. A
v a r rá s m ű v e le te m in d e n e k
e lő tt a k é z ü g y e s s é g e t fe jle s z ti.
Ig e n óm , d e a d o b o z b a n lev ő
k is g y ö n g y ö k e t ú g y g y á r to t­
tá k , h o g y a z o k s e m m ik é p p e n
se le g y e n e k á th ú z h a tó k a
v a rró tű n . A g y ö n g y ö k ö n lev ő
ly u k a c s k ó k á tm é rő je u g y a n is
lé n y e g e s e n k ise b b a le g v é k o ­
n y a b b v a r r ó tű á tm é rő jé n é l. A
já té k n a k ez a m e g o ld á sa az ­
u tá n a g y e rm e k f a n tá z iá já t fe j­
le s z th e ti a z o k ró l, a k ik a Já té ­
k o t jó v á h a g y tá k é s á r u s ítá s á t
e n g e d é ly e z té k . . .
L é g y e n ta x is z e r z ő
is k o la is
Ja v a s o lo m , á llíts a n a k fe l
ta x i sz e rz ő Is k o lá t Is, a h o l az
u ta s o k a t a r r a o k ta tjá k , h o g y a n
le h e t s z a b a d Je lzé sű t a x it fo g n i.
A z Isk o la fe lá llítá s á t a z é r t ja ­
v a so lo m , m e r t m á r s o k s z o r d ü ­
h ö n g te m a p e s ti ta x ik m ia tt.
L e g u tó b b , sz e p te m b e r 28-án é j­
je l 11 ó ra 30 p e r c k o r a K e c s k e ­
m é ti u tc á b a n ta x ir a v a d á s z ta m .
A rra j ö tt a J a —959-es sz á m ú
ta x i, h iá b a in te g e ttü n k , e lro b o ­
g o tt. E z u tá n a C a lv in t é r r e
m e n tü n k , a h o l p á r p e r c m ú lv a
m e g in t e ls u h a n t m e lle ttü n k
u g y a n e z a ta x i, is m é t sz a b a d
je lz é ss e l. K is v á r ta tv a a JA —
116-as ta x i n e m a k a r t a é s z re ­
v e n n i In te g e té s ü n k e t. A V á sá r-
c s a rn o k e lő tt a J A —634-est
a k a r tu k m e g á llíta n i — e r e d ­
m é n y te le n ü l. P e d ig a z u tó b b i
k é t k o c s i Is „ s z a b a d ” je lz é s s e l
f u to tt.
G y a lo g m e n tü n k h a z a é s ú t­
k ö z b e n J u to tt e s z ü n k b e , h o g y
az u ta s o k e z re i h e ly e s e ln é k a
ta x is z e rz ő Isk o la f e lá llítá s á t.
Balogh János
IX., Baranyai u. 7.
 Lusta szellem Rom latlanság
Kaján T ib o r r a iz a

— H ű h a , ö t p e r c c e l m ú lt t i z e n k e t t ő . .
* — ** ------------ -

c4 /? £ /6 £ í)-A i/ItE P
Beugorva a propagandának, m agam is vakon bíz­
tam a Geiger—M üller számlálócsőben, s elhatároztam ,
hogy ha valaha sugárzásm érőre lesz szükségem, ragasz­
kodom a Geiger—M üller számlálócsőhöz, óvakodom az
utánzatoktól, visszautasítok m indenféle más m árkát.
Most a N épakarat szeptem ber 19-i szám ában megdöb­
benve olvastam a G eiger—M üller számlálócsőről a kö­
vetkező leleplező sorokat:
„ E n n e k a m ű s z e r n e k a z a h á trá n y a , h o g y k ö r ü l­
b e lü l tíz m illíá r d m é r é s u tá n k iö r e g s z ik és h a szn á lh a ­
ta tla n n á v á lik . H ib a a z is, h o g y e n n é l a k é s z ü lé k n é l — R e m é lem , n e m m e n té l P is tá v a l tú l m e s s z ire . . .
m in d e n m éré s u tá n m in te g y tíz e z r e d m á so d p ercig ta rtó — A d e h o g y ! Itt a sz o m sz é d u tc á b a n v a n a la k á s a . . .
h o lt id ő k ö v e tk e z ik be é s e z a la tt a G eiger— M ü lle r cső
é r z é k e tle n a r á d ió a k tív sugá rzá sra .”
. Ezzel persze eddig nem hencegtek. Ha teh át gyanút­
lan u l vettem volna egy Geiger—M üllert és percenként
L a p u n k 32. s z á m á b a n „B el­ t a lu n k is ig en n a g y r a b e c s ü lt
m egszakítás nélkül éjjel-nappal használtam volna, kö­ v á r o s ” c ím m e l a p r ó c s k a k a r ­ m ű v é s z n ő — m in t a z h o z z á n k
rülbelül húszezer év m úlva o tt álltam volna egy kiöre­ c o la to t k ö z ö ltü n k , a m e ly e q y e s in té z e tt tilta k o z ó le v e lé b ő l k i­
gedett, használhatatlan m űszerrel, és vehettem volna b e lv á r o s i e la d ó k ü g y e s k e d é s é t d e r ü l — m é g is m e g s é r tő d ö tt.
m ásikat. Nem beszélve arról, hogy m inden m érés után á llíto tta p e lle n g é r r e . M e g em lí­ B á r is m é te ljü k : e lk é p e d tü n k
te tte a k is ír á s , h o g y m ily e n m é lta tla n k o d á s á n , k é résé re
jó tízezred m ásodpercig m alm ozhattam volna a hüvelyk­ s o k ü z le tb e n k e lle tik p o r té k á ­ e h e ly ü tt k ö z ö ljü k , h o g y a szó-
ujjam m al, am íg a készülék ú jra hajlandó lesz számolni. j u k a t a k e r e s k e d ő k a z z a l, h o g y b a n f o r g ó h u m o r e s z k c s a k Il­
Az új készülék, am ely jobb a Geiger—M üllernél, a a z t á llítjá k : é p p e n m o s t v e tt l u s z tr a t ív p é ld a k é n t h a s z n á lta
b e lő le v a la m e ly ik n é p sz e rű a z ő n e v é t s a tá r g y i v a ló s á g ­
N épakarat cikke szerint szinte korlátlan ideig használ­ s z t á r . A k a r c o la t fró ja a z e g y ik n a k n e m fe le lt m e g s e m a z,
ható, teh át húszezer év m úlva sem jövök zavarba. Vi­ le g n é p s z e r ű b b s z tá ru n k n a k , h o g y e z r e k e t k ö ltö tt s e ly e m ­
szont ez sem tökéletes! K ét m érés között még m indig G y u r k o v lc s M á riá n a k a n e v é t r u h á r a , q o ly ó s to llra , k llp s z r e ,
e m líte tte m e g . z s e b a tla s z r a , m é h p e m p ő re ,
egymilliomod m ásodperc a holtidő, s ezalatt a készülék s im in y a k k e n d ő r e , sem a z,
egy helyben topog, nem mér. Mivel ütöm agyon ezt az Az Í r á s te n d e n c iá ja é s s z a ti­ h o g y Illá ra é s z ö ld r e f e s te tte
r i k u s Je lle g e le g jo b b m e g g y ő ­ e g y a z o n d é le lő tt a h a já t , a z p e ­
egymilliomod m ásodpercet? z ő d é s ü n k s z e r in t n a p n á l is v i­ d ig le g k e v é s b é , h o q y ö s s z e té ­
F. T. lá g o s a b b v o lt. A k itű n ő é s á l­ v e s z te tté k L a ta b á r K á lm á n n a l.

--------- Példázat ---------- — S c h w o tt L a jo s rajza

arról: hogyan születik a felesleges raktárkészlet.

15
 TÁPPÉNZES SZÜRET G erő Sán dor rajza

KÖZELH A RC H egedűs Is tv á n rajza

K o ss u th N y o m d a , B u d i p e s t . V .íH o n
X I I I . évfolyam 35. szám. 1957. október 17 Ára: 1 fo r in t

Szűr-Szabó Jó zsef rajza

Szenzáció a világűrben Jé! Külföldi kocsi!

 -Világfi, „Made in H ungary’
H eg ed ű s Is tv á n ra jz a

n tä d o — J ó n a p o t. — N e k e m s e m m i c s a k , u tá ­
ItlQqe — J ó n a p o t.
inGermny- iw A u s tr ia — N ézze, szo m széd a sszo n y .
lo m , h o g y m in d e n f é lé t m o n d
m agára.
T u d ja , h o g y é n n e m s z e r e t e k — É n rá m ? Mit?
s e n k i v e l v e s z e k e d n i, d e a z é r t — E lé g ha a z t m ondom ,
azt nem h agyom , h o g y a há­ h o g y s z e r i n t e m a g a m o s lé k k a l
VY i Q J p
ta m m ö g ö t t r á g a lm a k a t s z ó r ­ e t e t i a z u r á t?
in ^ S w itz e rlq n tl ja n a k rá m . — E lég ! . . . M ilyen m o s l é k ­
— É s sz ó r ta k ? kal?
iw dA e mHde — S z ó r ta k . — H át, a m it fő z! A z t m o n d ­
n ttlg A ' m M y ig ltin tl
— N e h a g y ja . A z a le g r o n ­
d á b b , a m ik o r a z e m b e r t a há-
ja , h o g y m a g a c s ip e t k e n é lk ü l
f ő z i a b a b le v e s t , m e r t s a j n á lj a
t a m ö g ö t t r á g a lm a z z á k . Ha v a ­ a lis z te t! P e d ig a z c s a k c s i ­
m a c ié la k i r á g a lm a z n i a k a r , r á g a l­ p e t k é v e l Jó.
í n F ra n c e m azzon az em b er sz em é b e . — ö m e r b e s z é ln i, a k i öt
Igaz? d e k a s ó é r t já r a b o ltb a é s a
— Ig a z . t ü k e r tt ő l m á s f é lk iló lig n it e t
— I ly e n e k a z e m b e r e k ! De h o z a r id ik ü lé b e n , h o g y m e g ­
tu d o m , h o g y m in d ig a C so n - f ő z z e r a j ta a b a b le v e s t , h o g y
t o s n é n a k a k e z e v a n a d o lo g ­ f u lla d j o n m e g b e n n e c s i p e t k é ­
ban. E rre v a n id e j e , a r r a v el!
n in c s , h o g y a n n a k a r é s z e g — H át ig e n , íg y v a n e z ,
i x im a ^ e
a m ik o r a h e ly e t t , h o g y o t th o n
i n Holland v ég ezn ék ren d esen a d o lg u ­
k a t, in k á b b p le t y k á ln a k .
— I g e n , p e d ig o t th o n m in ­
d ig le h e t v a la m it c s in á ln i.
— L á tja , én m o s t is m o s o k
in u d e- é s m ik o r é r e k m é g a v é g i r e .
ÍnCziecJío$Iov<g]íÍQ- JH Hely- — N a g y a c s a lá d .
— Igen . . . S e g ít s e n m ár
f e lt e n n i e z t a m o s ó f a z e k a t . . .
d is z n ó f é r j é n e k k im o s s a a z
P éld á za t .. M észáros A ndrás rajza in g é t . T u d ja m it m o n d o t t m a ­
K öszön öm .
g á r ó l? — A kkor én m egyek is,
... /-V 1" n ■
- — Mit?
m e r t n e k e m is k ö r m ö m r e é g
a m unka.
— H o g y m a g á n a k a z é r t t e l­
— V is z o n t lá t á s r a .
lik v á r o s i b u n d á r a , m e r t a
— V is z o n t lá t á s r a .
g y á r b ó l lo p ja a h a r is n y a t a r t ó ­
— H ű, m a jd n e m e l f e l e j t e t ­
k a t.
t e m , h o g y m ié r t J öttem á t . . .
— E zt m o n d ta ? — N a. '
— E zt. — M o n d ja , ig a z , hogy
— És m aga? m a g a a z t m o n d ta , h o g y é n lo ­
— Én le ta g a d ta m . M on d ­ p o m a L a k a to s é k s u f n ij á b ó l a
ta m , h o g y m a g a a n n y it n e m szen et ú g y , h o g y p a r t v is s a l
tu d n a lo p n i, h o g y e g y ily e n k ik a p a r o m o tt, a h o l f é l r e le ­
b u n d á t v e h e s s e n b e lő le , m e r t h e t h ú z n i a z t a d e s z k á t?
a z le g a lá b b n é g y e z e r f o r in t ­ — D e h o g y m o n d ta m . A z t s e
b a k e r ü lt . T u d ja m it fe le lt? tu d o m , hogy m agának van
H ogy p ersze, h o g y n em , de a p a r t v is a .
m a g a ura m in d e n n a p n y o lc — V an.
b ic ik lip e d á lt h o z h a z a é s k ét — É s ki m o n d ta e zt?
* c— ■
“ , __ k é z t ö b b e t lo p .
M iért a z t a k is k u t y á t b á n to d ? H iszen a m á s ik u g a t! — H ű, a z a n y já t a n n a k a
— I g e n , d e a z h a r a p is! le p c s e ss z á jú v én sa tr a fá n a k ! ő
m e r i k in y itn i a s z á j á t , m á s
t i s z t e s s é g e s e m b e r r e , a k i la­
A z ö rö k e lé g e d e t le n G erő S á n d o r ra jz a
v ó r b a p u c o lja a k r u m p lit é s
a z e d é n y m o s ó b a n f ő z i ki f é r j e
feh érn em ű jét! Egy ilyen ?!
T u d ja , hogy azt t e r j e s z t i,
iimi mi' MII Diu hi» um huh linn mn inul llllifi ( un I un] í h o g y m a g á t m e g m in d e n e s te
v a c s o r a u tá n m e g v e r i a f é r j e — A H o r v á th n é m e sé lte ,
é s a z é r t g ö r b e a n y a k a is?! aki a G y ő r in é tő i h a llo tt a ,
— A z t m o n d ta , h o g y a z i n h o g y a B e le z n a in é b e s z é l t a

Él
M
lr l l MiJ1 n y a k a m g ö r b e ? N a, g ö r b e le s z S o ly m o s n é v a l é s a z t m o n d t a ,
n e k i a d e r e k a is, c s a k ta lá l­ h o g y R e te k n é m e s é lt e e l n e k i,
n 1 S R Í f i S f i t M kozzak azzal a k o szfészek - a k i a K ó m á m é t ó l t u d ja , h o g y
e s z e n c iá v a l, m a g a e z t m o n d ta a K o s z o r u s -
— É s, h o g y a f é r j e v e r i v a ­ n énak.
c s o r a u tá n , a z t m o n d ta m ? — H ű, a H o r v á th n é ? H át
— A n y a v a ly a t ö r je k i ő t a tu d ja m eg, hogy n ekem
K o v á c s n é v a l e g y ü t t , a k it t é n y ­ u g y a n e z t m o n d ta m a g á r ó l!
le g v e r a f é r j e . M ert e n g e m — R ólam ?
e g y r é s z t n em v e r a . fé r je m , — Ig en . De én m o st á tm e­
m á s r é s z t n in c s a z n á la m e g ­ g y e k é s m egm ondom a m a g a ­
k ö t v e , h o g y c s a k v a c s o r a u tá n m ét an n ak a m éreg k ev erő n ek .
v er, h arm a d részt a k k o r v er — Én is á t r u c c a n o k e g y k i­
a f é r j e m , a m ik o r j ó l e s i k n e k i, c s i t d is k u r á ln i v e le !
n egyed részt k in e k m i k öze — G yerü n k !
h o z z á j a , ö t ö d r é s z t m e g C so n - — J ó , d e s ie s s ü n k , m e r t n e ­
t o s n é a k a s s z a fe l m a g á t a Ko­ k e m m é g s o k h e ly r e k e ll m e n ­
v á c s n é v a l e g y ü tt! n em .
— A K o v á c s n é v a l m i b a ja ? Kékvölgyi Vilmos

— K é r e k v a la m i
u tc a i c s e n d b e . . .
14 1
Szerkesztőségünkbe számos olvasónk küld kézira­
tokat közlés céljára. M inden kéziratot elolvasunk,
le bírálatot csak azokra a k éziratokra küldünk,
C)e$i> am elyekben a hum oros írói tehetségnek jelét lá t­
juk. A meg nem felelő kéziratok megőrzésére
c s illa p ít ó t , b e le f á jd u lt a f e j e m eb b e az nem vállalkozhatunk.
 0> 4 K E V É S A M Ú Z E U M I Ő R

F R A N K L I N B E N J Á M I N
H atalm as zivatar vonult á t azon a
délutánon is a város felett. A boga­
ras F ranklin — m ert így h ív ták csak
őt a hivatalban, az Elektrom os Mű­
veknél —, idegesen já rt-k e lt a szo­
bájában. Elm éjét napok ó ta a lég­
kör elektrom os jelenségei foglalkoz­
tatták , és m unkatársai gyakran lá t­
tá k ezekben a napokban, hogy há­
zon kívül, hol az erkélyen, hol a
tetőn tartózkodott, m éricskélve, kü­
lönböző drótokat helyezve el a te­
tőn, ám a m unkatársak nem csodál­
koztak különösebben ezen, hiszen is­
m erték a főnököt.
Most, az elvonult zivatar után,
F ranklin különösen fel volt villa-
nyozva, érezte, hogy közel já r a
megoldáshoz. De szobája túlságosan
forgalmas volt ezekben a percekben.
A beosztottak egym ásnak a d ták a
kilincset, aláírásokkal gyötörték a fő­
nököt, és néhány megrögzött ügyfél
is egyenesen hozzá nyitott be, tekin­
tettel arra, hogy az ő idejében a
titk árság még nem volt feltalálva.
— Villám hárító! — kiálto tt fel ek ­
kor a bogaras Franklin, s a felfede­
zés ujjongó örömével ro h an t ki szo­
bájából. Az első női alkalm azottat,
kivel a hivatalban találkozott, m eg­
ragadta és a szobája felé hurcolta.
— Itt fog ülni m ától kezdve —
m ondta neki — és bárki keres, azt
fogja m ondani, hogy házon kívül
vagyok!
Ilyen módon sikerült F ranklin
B enjám innak felszerelnie az első vil­
lám hárítót.
* * *
K övetkező s z á m u n k b a n : W . H eisen b erg .
(Somogyi) R e m b r a n d t: M it c s in á lj a k ? V a la k in e k v ig y á z n i k e ll a k é p e im r e . . .

Sophia Loren, a világhírű olasz filmszínésznő, aki in­

kább alakjáról, m in t alakításéiról nevezetes, v áratlan u l
férjhezm ent. Ez önm agában még nem meglepő, m e rt a
hölgy m ár benne v an a korban (24 éves), a házasság
egyes körülm ényei azonban alaposan fölkavarták a nem ­
zetközi közvéleményt. Tudniillik:
1. Carlo Ponti, a férj 20 évvel idősebb, m int Sophia,
2. Tizenhárom centim éterrel alacsonyabb,
3. Nős, k ét gyerm eke van,
4. M exikóban v á lt el a feleségétől, ez a válás azonban
nem érvényes Olaszországban, te h á t az ifjú fé rjet azon­
n al lecsukják bigám iáért, ha hazam egy.
Egy bizonyos: P o n ti is, Sophia is alib it tud bizonyítani.
Egyik sem volt o tt a házasságkötésnél. . . Jogi m egbízot­
ta k ú tjá n esküdtek egym ásnak örök hűséget a m exikói
J u a r e z b a n . ..

/V jjP f V
Lord Elton, a kitűnő oxfordi pedagógus, a következő
tanácsot adta a szülőknek:
— H a azt akarják, hogy gyerm ekük valóban elolvassa
azt a könyvet, am elyet el szeretnének olvastatni vele, ne
tegyenek mást, m in t a gyerek füle h a lla tá ra szidják a
könyvet, hogy m ilyen fölháborító, m ilyen veszélyes, s
m ennyire nem való gyerekeknek. A ztán hagyják k in t a
könyvet az asztalon.
Mi a m agunk részéről csak annyit teszünk hozzá, hogy
ez a módszer felnőttek esetében is beválik.
 S i M s v í ' V r K E g y b a r á to m m e ­
K asso ra jz a
sélte:
— L a jó s k a m e g ­
é rtő lélek. A m ik o r
__ e lk é rte m tő le a la k á ­
j a s á t — E lz á t a k a r ta m
f fe lv in n i o d a — szó
C ) , n é lk ü l b e le e g y e z e tt.
V___ y M o n d ta m n e k i, h o g y
m e n je n m o z ib a , d e ő
in k á b b o s z tá ly é rte k e z le te ts z e r-
v e z e tt a v á lla la tn á l. T e h e tt e , ő
v o lt a z o s z tá ly v e z e tő . M u la t­
sá g o s v o lt a r r a g o n d o ln i, h o g y
a s z e g é n y k a r tá r s a k m o s t a z é r t
é rte k e z n e k , m e r t é n é s E l z a . . .
M o n d o m , L a jo sk a re n d e s g y e ­
re k , m á s k ü lö n b e n m e g rö g z ö tt
a g g le g é n y . S ajnos, p ró z a i lé le k .
N in e s fa n tá z iá ja . A b sz o lú te
s e m m i f a n tá z iá ja n in c s e n . D e
a z é r t jó fiú. A z n a p d é le lő tt
m e g te le fo n o z ta n e k e m , h o g y
m in d e n re n d b e n , v e t t e g y ü v e g
lik ő r t, h u s z o n k é t d e k a t e a s ü te ­
m é n y t é s a ku lcs a lá b tö rlő a l a t t
— M ost m in d a z t a s o k t ü z e l ő a n y a ­
A pokolban g o t el fo g o m é g e t n i m a q a a la t t, a m it lesz.
e d d ig s z á llít á s k ö z b e n e lt u la j d o n í t o t t ... M in d e n ú g y m e n t, m i n t a
k a rik a c s a p á s . A k u lc s o t m e g ­
t a l á lt a m a lá b tö rlő a la t t . R e ­
m e g ő k é z z e l n y ito tta m k i az
a jt ó t. E lz a b e s u r ra n t a la k á s b a .
É n u t á n a , és b e z á rta m a z a jtó t.
— A ggleg én y a b a r á t ja ? —•
k é rd e z te E lz a , m ik ö z b e n k ö rü l­
n é z e t t a sz o b á b a n . — U g y a n is
m e g le p ő re n d v a n itt!
A z a s z ta lo n egy c é d u la f e ­
k ü d t. L a jo s k a ir ta . E l a k a r ta m
o lv a s n i, d e E lz a egy v a d m o z ­
d u l a t t a l k ité p te a k e z e m b ő l.
A c é d u lá n ez á llt:
„ D u g ó h ú z ó t ta lá ls z a k o n y -
h a k re d e n c b e n . A h a n g u la tlá m ­
p a n e m m ű k ö d ik . L a jo s k a .”
,— M eg h ató !— m o n d ta E lz a .
— M e g h a tó — b ó lin to tta m
k is s é id e g e se n és eg y s z e n v e d é ­
ly e s m o z d u la tta l m a g a m h o z
s z o r íto tta m E lz á t. — M ost
k é p z e ljü k el, — re b e g te m —
h o g y eg y sz ig e te n v a g y u n k .
K e t t e n . T e m eg é n . K ö r ü lö t­
t ü n k a ta jté k o s zö ld te n g e r ,
A Szaharában A vágyak n eto v á b b ja . f e jü n k f e le tt a lb a tro s z o k . M it
n é z e l?
— O tt, o t t a sz é k e n v a n egy
c é d u la — fe le lte E lz a m o s o ­
ly o g v a . — A z tá n a sz é k h e z s z a ­
la d t é s sz ó ta g o lv a fe lo lv a s ta
n e k e m L a jo s k a ú ja b b ü z e n e ­
té t:
” A z a s z ta lo n v a n e g y cé d u la .
O lv a s d el! L a jo s k a .”
— G on d o s b a r á to d v a n ! —
á ll a p ít o tt a m eg E lz a k is s é g ú ­
n y osan .
— O ly a n b o ld o g v a g y o k ,
h o g y e ljö tté l! — d a d o g ta m . —
T e n e m is tu d o d , h o g y m ily e n
b o ld o g v a g y o k , n a p s u g a ra m ,
g a la m b o m , h a rm a to m , m in d e ­
nem . ..
— N in i, i t t is v a n e g y levél!
— k i á l t o t t fel E lz a . — I t t t a l á l­
ta m a z e n e sz e k ré n y e n . — A z t
ír j a L a jo s k a , h o g y a le m e z e k re
v ig y á z z , a fü rd ő s z o b á b a n n e
c s in á lju n k lo ccspoccsot é s h a
m e g é h e z tü n k , a s ü tő b e n t a l á ­
lu n k p a la c s in tá t. A L a jo s k a
4 A z űrben K e lle m e tle n m e g le p e t é s s ü tö tte . . .
L a jo s k a k e z d e ti az id egeim re
m e n n i.
— N e tö r ő d jü n k m o s t L a jo s-
k á v a l! — lih e g te m . — E lz a
szív em , m ily e n k á r, h o g y m o s t
n e m tu d o m m e g á llíta n i az id ő t,
h o g y m in d ig e g y ü tt le h e s sü n k ,
így k e tt e n , e g y e d ü l.. . T e m eg
é n . . . — T o v á b b a k a r ta m fo ly ­
t a t n i, d e n e m tu d ta m , m e r t
te k i n te t e m egy ú ja b b c é d u lk á -
r a e s e tt. Á k is a s z ta lo n h e v e r t
az a b la k e lő tt. Szép la s s a n o d a ­
s é tá lta m é s z se b re g y ű rte m . E l­
za sz e re n c s é re n e m v e t t észre
s e m m it, m e r t épp en L a jo s k a
fé n y k é p e it n é z e g e tte a falo n .
L a jo sk a , m i n t p u c é r k is d e d ,
L a jo sk a , m i n t é re ttsé g iz ő d iá k ,
L a jo sk a , m i n t e v e z ő s .. .
— S z e re lm e m , t e n e m is
figyelsz rá m ! — d o h o g ta m s é r ­
tő d ö tte n .
— J ó k é p ű fiú ez a L a jo s k a
— v á la s z o lta E lz a . — M ié rt
nem m u ta tta d be nekem ?
— L á to m , m á r n e m sze re tsz !
—- s ó h a jto tta m é s d u z z o g v a le ­
ü lte m a d ív á n y szélére. A z t
v á r ta m , h o g y E lz a le ü l m e llé m
é s v ig a s z ta ln i k e z d , d e n e m ez
t ö r t é n t , m e r t egy ú ja b b le v e le t
t a l á lt . N e v e tv e o lv a s ta fe l n e ­
kem :
„ A sz e re lm e sv e rse k a n to ló ­
g iá j á t m e g ta lá lo d a k ö n y v e s ­
polc h a r m a d ik so rá b a n , b a lró l
a n e g y e d ik . L a jo s k a .”
E lz a m e g ta lá lta a k ö n y v e t a
je l z e tt h e ly e n . A k ö n y v b ő l eg y
c e tli á l l t k i.
„ N e v id d el! K ö n y v e t e lv ­
ből n e m a d o k kölcsön! L a jo s ­
k a .”
M o st m á r k o m o ly a n d ü h ö s
v o lta m . F e lu g r o tta m a d ív á n y ­
ró l é s E lz á h o z ro h a n ta m .
— I s te n e m , m ily e n k e g y e t­
le n tu d s z le n n i! — szisz e g te m
és m e g ra g a d ta m a k a r já n á l fo g ­
v a . — Szeressél!
É r e z te m , ho g y e lé r k e z e tt a
d ö n tő p illa n a t. K a ro m b a v e t ­
te m . E lz a á tö le lte a n y a k a m a t
é s e g y s z ó t se m sz ó lt. A m ik o r
g y e n g é d e n le te tte m a d ív á n y r a ,
íg y s i k o lt o tt fel:
— T e , m e g in t egy levél! —
S k a c a g v a o lv a s ta fe l, s z in te
a lig le h e t e t t é rte n i, m i t m o n d .
— „ A fü g g ö n y t h ú z d b e , m e r t
s z e m k ö z t la k ik egy ö re g ü g y ­
v é d , a z á lla n d ó a n k u k u c s k á l.
L a jo s k a .” L a-jos-ka! — n e v e ­
t e t t E lz a fu ld o k o lv a , k ö n n y e s
sz e m m e l, a z tá n e llö k ö tt m a g á ­
tó l é s h a h o tá z v a k ir ö h ö g ö tt a
sz o b á b ó l.
— E lz a ! — k iá lto tta m u tá n a .
— E lz á c s k a ! — D e a k k o r m á r
m e ssz e j á r t .
— M in d e n n e k vége! — k e s e ­
r e g te m é s a m ik o r lógó o rra l
k ife le b a lla g ta m , az e lő sz o b á ­
dban m e g ta lá lta m L a jo s k a u to l­
só ü z e n e té t:
„ A k u lc s o t n e fe le jts d a l á b ­
tö rlő a lá t e n n i .”
O tt, a b b a n a p illa n a tb a n
ü t ö t t m e g a g u ta .
Mikes György
 V e z é r c ik k - s t ílu s b a n
T oncz T ibor rajza

K érem doktor úr, én n y íltan és

férfiasán bevallom, hogy félek.
Nem, kedves doktor úr, én talpig
férfi vagyok, én nem azért félek,
m ert gyáva vagyok, én — h a kell —
farkasszem et nézek a halállal, én
megküzdök a hétfejű sárkánnyal, I
engem m agam ra hagyhat egy sűrű
erdő közepén csillagtalan éjjel, —
haram iák, kísértetek erdei m anók
nekem smafu. Én kérem azt a szót,
hogy „gyávaság” nem ism erem , én
csak azt a szót ismerem, hogy „fé­
lelem ” meg azt, hogy „rettegés”, de
m indezeket is csak akkor, h a fogor­
vosnál vagyok s ülök a székben s
jö n a fogorvos valam ivel a kezé­
ben. Nekem hiába m ondja doktor
úr, hogy a kezében tükör van, én a
tükörtől is félek, ha az ön kezében
van, m ert ön a tükörrel kopogtatni
fog s akkor én szörnyet halok, hol- i
o tt élhettem volna még, a haza ja - j
v á ra és a m agam hasznára. K érem
doktor úr, ha meg ak arja tekinteni ■
a fogazatomat, közeledjék h á tra - |
te tt kézzel s úgy tekintse meg, de !
ta lá n még egyszerűbb, h a találko- \ — E lm é s z h a z u lr ó l k is fia m ?
zunk valam elyik kávéházban és én — I g e n , m a m a , m o z ib a m e g y e k if j ú s á g i, k u ltu r á lis ig é n y e im j o g o s k i e lé g ít é s e
c é lj á b ó l . . .
elmesélem, mi újság a számban.
M eg kell értenie, kedves doktor úr,
hogy nem vagyok gyáva, hadviselt
férfi vagyok, nem szeretném , ha A k r itik u s ru lettje
valam i nyim nyám alaknak tartan a. S z e g ő G iz i r a j z a
É n kérem személyesen vettem részt
a világtörténelem legkínosabb sza­
kaszaiban, hordtam a köveket Ku-
fu piramisához, kitüntettem m a­
gam a trójai háborúban, m egálltam
helyem et% a népvándorlás mozgal­
m as éveiben, elsőnek rohantam a
Szentföldre, am ikor keresztes had ­
jára to t hirdettek, a mohácsi csata
u tá n átúsztam a D unát teljes pán­
célzatban, vitézül ostrom oltam Bu­
d av árát, m int ném et zsoldos, és v i­
tézül védtem, m int török szpáhi, a
harm inc éves háborúból huszon­
nyolc évet a csatamezőn töltöttem ,
tizenhét özvegyet m entettem ki a
szegedi árvízből (és közben vizes se
lettem!), elsőnek szöktem meg az
Isonzo mellől, belátván, hogy a h á ­
ború elveszett s olyan b áto r v a­
gyok, hogy a m ásodik világháború­
b a bele sem avatkoztam . Nem di­
csekvésből m ondtam mindezt, csak
hogy lássa, kivel van dolga s hogy
m egértse hogy én csak a fogorvos­
tól félek, semmi mástól. Egy olyan
férfi, ki az egész világtörténelm et
végig küzdötte, kiérdem elte az ön
kím életét s úgy gondolom jogom
v an m egkívánni, hogy levett k alap­
pal álljon meg előttem, fúró, horog,
nyárs, tű, lándzsa, kampó, csáklya következő. Drága jó doktor úr, én tekintetéből s úgy hallom melegszí­
nélkül. Én m egvallottam önnek, eddig itt fölényeskedtem, 's ő t csak­ vű férfi, jó családapa.
hogy félek, s ezzel férfiúi önérzete­ nem hepciáskodtam, de most meg­ M it tetszik m ondani? Hogy tát-
m et a kezébe tettem le, de az ön történ könyörgök: kím életet! Sze­ sam ki a szám at? H át hiába rim án-
kezébe teszem le az életem et is, re te ted Könyőrületet! Ne vegyen a kodtam, hiába aláztam meg m a­
m e rt ha az én fogam at fúrni, re­ kezébe sem m it doktor úr, m inek a gam, m inderre ön csak azt m ondja,
szelni, csiszolni, vésni, kaparni, ko- szerszám az olyan elhivatott fogor­ hogy tátsam ki a szám at? H át így
cogtatni tetszik vagy bárm i m ást vosnak, m int ön! Gyógyítson meg vagyunk? Nem doktor úr, csalód­
tetszik vele csinálni, én azonnal el­ szelíd mosolyával, cirógassa meg tam önben. H óhérkezekre nem
pusztulok s ön háborgó lelkiism e­ galambősz fejemet, hiszen ön nem adom magam. Alászolgája.
re tte l szólhat ki az ajtón: jöhet a kegyetlen ember, látom a jóságos Tabi László
 PESTI A U T O B Ö R Z E
Toncz T ib o r ra jz a
hogy délelőtt a filmgyárban
voltam, hol a film átvevő-bi­
zottság előtt, egy nyugatról ér­
kezett kalandos-filmet forgat­
tak, mindössze annyi gondolati
tartalom m al, hogy egy nagy­
erejű ember általában inkább
képes megverni egy kevésbé
erős embert, mint megfordítva.
A bizottság a filmmel elég rövi­
den végzett, nem vásárolta
meg. Különösen Beleneki —
kivel együtt távoztunk — volt
erősen a film bemutatása ellen,
s még útközben is sokáig há­
borgott, a filmben látott vereke­
désnek durva ösztönöket ki­
fejlesztő hatása miatt. — Mily
kártékonyak lehetnek az ifjú­
korra az eme filmek — mondá
Beleneki, én pedig nem mertem
bevallani, hogy — úgylátszik
nekem egyedül — mellesleg tet­
szett is egy kicsit a kalandos
— Ez d r á g a ö n n e k ? T u d ja , k i tilt e b b e n a k o c s ib a n , u r a m ? M a g a M ária T e r é z ia ! . . . film.
Hazatérve, a konyhában ebé­
demet kezdtem felmelegíteni,
Ip a r o sítá s fa lu n R é m h ír te r je s z tő a z is k o lá b a n miközben a szomszédban, Hö­
Szűr-Szabó Jó z se f ra jz a
rögi alaposan elverte a fiát és
kikergette a folyosóra. Meglátva
engem, Hörögi bejött, s m utat­
ta, hogy fiánál micsoda könyvet
talált, általános iskolai füzet­
borítójába kötve, a „Sátáni po­
fon” című ponyvát. Hörögi
mesélte, hogy az ifjúságot el-
zülleszti az efféle könyv, s hogy
keményen megtorol gyermeké­
nél minden ilyenirányú érdeklő­
dést. Helyeseltem, s nem m er­
tem megmondani, hogy melles­
leg olvastam én is a „Sátáni
pofon” -t, s emlékezetem szerint
egy kicsit egészen jól szórakoz­
tam rajta.
Este pedig eltévedtem egy
box-mérkőzésre, ahol az első
sorban ült Hörögi és Beleneki,
és kettőjük között ültek a
fiacskáik. Hörögi most éppen
így szólt a fiához: — Látod
Lali, ha nem csúszik el az áll-
csúcsán ez a jobbegyenes, azóta
m ár kiszámolták volna az ür­
B iz t o n s á g o s m o s o g a tá s gét. — Beleneki pedig, a fiacs­
K aján T ib o r rajza kájával együtt, ezalatt így kiál­
tozott: — Gyom-rá-ra! Gyom-
rá-ra! Az egyik versenyzőnek
ekkor vérbeborult az orra, am i­
től a fiúcskák visongani kezd­
tek, és hogy a másiknak is meg­
repedt a szája, mámoros ujjon­
gásbán szórakoztak. Ekkor
azonban megszólalt a gong és
Hörögi, megborzolva a fiúcs­
kák üstökét, fájdalmasan mond­
ta Belenekinek: — H a csak fél
perccel tovább tartott volna a
menet, láthattuk volna, mint
roggyan össze mindakettő. —
Majd üdvözöltek engem ér és
elmesélték, hogy fiacskáikat
minden héten ide hozzák, boxot
nézni, hogy egészséges és
stram m felépítésű fiúcskák le­
gyenek. Helyeslőén helyesel­
tem, pedig mellesleg, — megint
úgylátszik nekem egyedül —
az egész boxmeccs a sok gyer­
meknézővel sehogyan sem tet­
szett, de persze hát nem mertem
bevallani . . . „ _
6 S. P.

JfMdVflfkkínton ismerL
M o ttó i N in csen ek r é g i v ic c e k , c s a k
ó re g e m b e re k v a n n a k . E g y ú js z ü l ö tt,
n e k m in d e n v ic c ú j.
V á d lo tt á ll a b író s á g e lő tt A z ü g y é sz
é rv e it n e m le h e t m e g cá fo ln i. V é g ü l is a
b író fe lsz ó lítja a v á d lo t ta t , ig a z o lja a lib i­
jé t.
— K é re m , é n a b ű n c s e le k m é n y e lk ö v e ­
té s é n e k d é lu tá n já n k é t ó rá tó l é jfé lig K e-
m e n c s e in é l v o lta m .
— M it c s in á lt m a g a o ly a n h o s s z ú id e ig
K e m e n c se in é l?
— K ö lc sö n k é rte m tő le száz fo r in to t.
— É s ez a k ö lc sö n k é ré s d é lu tá n k e t t ő ­
tő l éjfé lig t a r t o t t ?
— P ró b á lt m á r e ln ö k ú r K e m e n c s e itő l
v a la h a száz f o r in to t k ö lc sö n k é rn i?
* A v é n h o ld a t h id e g r á z z a ,
Szín: v en d ég lő . K e tte n ü ln e k e g y a s z ­
ta ln á l. Az e g y ik m egszólal:
— A v e g e tá riá n u s k o n y h a a le g jo b b
a v ilág o n ! A n ö v é n y e v é s az e g y e tle n m ó d
a rr a , ho g y az é le tü n k e t m e g h o s s z a b b ít­
hassu k .
A m á s ik á m u lv a n é z rá:
— T e b eszélsz ? H is z e n m á r a h a rm a d ik
r o s té ly o s t eszed.
— A z é n e s e te m m á s — h a n g z ik a
'e le lo t. — É n m e g u n ta m az é l e t e m e t . . .
NE LOPJ # //
M agára vessen az az áruházi tolvaj,
ak it a coloradói Denver egyik' á ru h á ­
zában elcsíptek. Az illető ugyanis egy
ébresztőórát re jte tt a kabátja alá. Mi­
elő tt azonban elhagyta volna az á ru ­
ház épületét, az óra — hogy, hogy
nem — csöngetni kezdett. A tolvaj
ijedten eldobta az órát, a letartó zta­
tá st azonban nem kerülhette el.
Később azt vallatta, hogy azért
dobta el az órát, m ert felébredt a
lelk iism érete. : .
Szegő G izi rajza
a M m m c Sk A Kö Sz c M t É ÍE
H e u r é k a , h eu réka!
M e g s z ü le te tt a z ú j té m a .
E g y d a r a b ig e b b ő l é l a
T u d ó s, ir ó é s p o é ta .
K i c s i bár a d erék b ő ség ,
H o ld b é b ié a d ic s ő s é g :
D a jk á ja a le v e g ő -é g .
A s z iv e k b e n e x tr a h ő ég.
K o m p o n á l a k o m p o n is ta ,
E la v u lt a r é g i lis ta ,
T e lih o ld , m i n t -té m a , r itk a .
M ű -h o ld s lá g e r s z ü le tik m a .
F e s t a fe s tő , f r is s a v á szn a ,
A p la n é tá t r á m in tá z z a ,
F ő h e ly e n a m ű - h o ld á ll m a .
H a n g j á t f o g já k h a n g fo g ó v a l.
U jjo n g a n a k , h a m e g s z ó la l,
E lé g t ő l e c s a k e g y s ó h a j, —
M á r o lv a d n a k , m in t a jó v a j.
K é p é t le s ik tá v c s ö v e k k e l,
E g é s z é g b ő l m a c s a k e z k e ll;
R a g y o g h a t a c s illa g r e n d s z e r ,
H ó d o ló k a t v é g k é p n e m n y e r .
E s z e m a d t a H o ld -b a b á ja
É l je n , a k i k i t a l á l t a !
Ü n n e p e lt a k is p a lá n ta .
B ü s z k é n h o r d ja a c sa lá d fa .
F ö ld a n y ó c s a k a zo n re s z k e t,
H a h o ld b é b ik s o k a n le s z n e k ,
Ú g y n y ü z s ö g n e k m a jd , h o g y c so d a ,
L e s z -e m a jd e g y h o ld -ó v o d a ?
A z t m o n d já k a p ro fe sszo ro k ,
H o g y a k is h o ld b é b i fo ro g , —
F o r d í t v a v a n e z a d o lo g :
M a a n a g y v ilá g o n m in d e n
A k is m ű - h o ld k ö r ü l fo ro g !
K. Tóth Lenke
 A .m á s o d ik m ű s z a k
G erő Sándor rajza

— S z e r e n c s é m r e id e jé b e n h a z a é r k e z t e m . . .

S z o r g a lm a s ú js á g o lv a s ó
V a sv á ri A n n a ra jz a VERSIKÉK

Hogyan^svráftflcarriert?
Egyszerű a módszer:
Mószer!
l/ik jlr u d
Magas barna hajadon,
Elindult egy kajakon.
Vissza is jött kajakon,
De már nem volt hajadon.

J & iM tk fZ ß tA lM e g
Félórája bizonygatja,
Hogy paraszt volt anyja, atyja.
Aztán a lábamra hág.
Ej, te paraszt! — mondom neki,
Mire egyből pofonvág.
— É s a k k o r e s z m é in k d i c s ő h a r c o s a a z t m o n d t a a q y ü lö lt e ln y o m ó n a k : v íz ­
s z in t e s k ile n c , f ü g g ő l e g e s t iz e n h a t , o é s ó k ö z ö tt n e m t e s z ü n k k ü lö n b s é g e t . . .

Elolvací&^giffizemífór feleletét lesv<

G é p k o r sz a k S fekete fene esz fekhelyeden esti
K aján T ib o r r a j z a

Meghaltam es mennybe mentem,

Bizonyisten, nagy dolog.
Ott volt Szent Péter a kulccsal,
S hallelujás angyalok.
A szentek mind körülvettek,
Ámultam és bámultam.
Minden úgi) volt, ahogy azt az
Iskolában tanultam.

'ó éf> ku > h 3 X a Jz

Műhold süt a műégbolton,
Műfiú ül műlány mellett.
Műfiú szól: „Műleánykám,
Műszívemből, műszeretlek!”

, J llo z ó f ia
Szolt az öreg marabu:
Engem mindig mar a bú ...
„Ne merülj a gondokba,
Dugd a fejed homokba!”
Szólt neki a strucc,
Price, pracc, prucc!
A z a n y a je g y G ádor B éla
r« — A n n á l is I n k á b b b iz t o s ít a n i t u d o m O lq á c sk a X
q o n d ta la n jö v ő jé t , m e r t k itű n ő t ip p e k e t k a p ta m £ > £ > £ > 2 > £ > v
a z e h e t i t o t ó s z e lv é n y h e z . . .

L áttam a „Láz” című filmet. A nnyira fellelkesed­ Ilo n k á b a é s m in d e n h ó n a p

tem, hogy én is írta m egy film novellát a „Láz” nyo­
m án. H áth a m egtetszik valam elyik film dram aturg­
n ak és felesbe m egcsináljuk.
A h a r m in c é v e s h á b o r ú ­
b a n D ö llin q e r A r t h u r c ip ő -
f ű z ő -t iq y n ö k m e q tu d j a e q y
h a ld o k ló b íb o r o s t ó l, h o q y
a „ L á z ” c ím ű f ilm n e k v a n
é r t e lm e .
— Hol ta lá lo m m e q ? —
k é r d i iz q a to tta n D ö llin q e r .
R é m ü lte n lá tja , h o q y a b í­
b o r o s h a lo tt. S ir á n k o z á s á r a
a z o n b a n a n n y it m é q kl-
nyöq, hoqy a B akonyban.
É v s z á z a d o k m ú lt á n b e k e ­
r ü l e q y m illio m o s h o z fo-
q a s n a k . R e t te n e te s e n ö rü l
e n n e k a h iv a t a ln a k , m e r t
a b o s z n ia i o k k u p á c ió óta
á llá s n é lk ü l lé z e n q . Itt
m e q is m e r k e d ik e q y k a c é r
m illio m o s lá n n y a l, a k i k in e ­
v e t i, m e r t D ö llin q e r n em
o lv a s t a F r e u d p r o f e s s z o r t
é s n e m tu d ja k ív ü lr ő l a
M eh em ed é s a te h e n e k e t.
D ö llin q e r azon b an tu d
bánni a n ő k k e l. R á só z
e q y e t L ia , a m illio m o s lá n y
h á ts ó j á r a , m ir e a z a k a r ­
ja ib a s z é d ü l é s e q y ü t t tö l­
tik a z é j s z a k á t e q y e lh a -
q y o tt b é r e ls z á m o ló b a n . A
h a jn a l a z o n b a n m á r ta lp o n
ta lá lj a D ö llin q e r t. ú tr a k é -
s z e n á ll a lá n y e lő t t: v a ­
d á s z k a la p b a n , v ih a r k a b á t ­
ban, h eq y m á szó -b a k a n cs-
b an , k e z é b e n fo k o s s a l.
— K u d a? — k érd ezte
L la o r o s z u l, m e r t m ű v e lt
lá n y v o lt , tö b b n y e l v e n b e ­
s z é lt , a z o n k ív ü l k e r á m iá ­
v a l is fo q la Ik o z o t t.
— M eqyek a B ak on yb a
é s m eq k eresem a „L áz” ér­
t e lm é t . Ha m e q le le m , v is z -
sz a té r e k h ozzád és bol-
d o q q á t e s z le k . A q y ő !
v é q é n le u t a z ik a B a k o n y ­
b a , h o q y m e q k é r j e a k e z é t,
de m ln d iq k o sa ra t kap.
Eqy a lk a lo m m a l p ö ttö m
k is lá n y kocoq e lé b e és
É s ú tn a k in d u lt. m o r c o s h a n q o n iq y s z ó l:
T iz e n h a t é v lq k e r e s t e a — B á c i, a q r ó s z m u t i a z t
B a k o n y b a n . B e n é z e tt m in ­ ü z e n i, h o q y n e m .
d e n b o k o r a lá , f e lm á s z o t t N em so k á ra a z o n b a n r o s sz
m in d e n f á r a , d e s e h o l s e m napok v ir r a d n a k D öllln -
t a lá lt a . R e n d s z e r in t é j je l q e r r e . A f e l e s é q e e lh a q y ja
Járta a h e q y e k e t , m e r t a k ­ é s m a q á v a l v isz i a z e q é sz
k o r n e h e z e b b k e r e s n i. K ü­ h a v i k o s z t p é n z t . A c ip ő ­
lö n ö s e n a v ih a r o s é j s z a k á ­ fű z ő U qynök eq y ed ü l m a­
k a t k e d v e lt e , a m ik o r o ly a n r a d é s t e lj e s e n e lz ü llik .
s ö t é t v o lt , h o q y m in d u n t a ­
lan e lb o t lo t t a sa já t s z a k á l ­
lá b á n . M ert m á r a z Is v o lt
n e k i. S o k m in d e n f é lé t t a ­
lá lt k u t a t á s k ö z b e n , íq y
p é ld á u l m e q ta lá lt e q y e l­
v e s z t e t t q o m b o s tű t a s z é n a ­
k a z a lb a n , m e q ta lá lta a b ö l­
c s e k k ö v é t , A ttila s ír j á t , d e
a „ L á z ” é r t e lm é t n e m t a ­
lálta m e q a z I s te n n e k s e .
E q y v é r z iv a t a r o s é j e n b e ­
to p p a n e q y k u n y h ó b a , s o tt
ta lá l e q y m o h á v a l b e n ő tt
o b o á t. E lq o n d o lk o z v a e l­ A „ L á z ” é r t e lm é t a z o n ­
fú jja r a j ta a R a d e tz k y - b a n f é lt v e ő r z i a f a r z s e b é ­
m a r s o t . A z e n é r e e lő b ú j ik b en , M in d en k in c s e ez.
Ilo n k a é s á m u lv a n é z i a T r a q é d iá ja , hoqy se n k i
s z a k á l l a s f é r f it . s e m h is z i e l n e k i, h o q y ő
— S z e r e t i a r á n to tté t? — t u d j a , m i a z é r t e lm e . K in e­
k é r d e z i D ö llin q e r a lá n y tó l, v e t ik é s q ú n y t ű z n e k b e ­
a z tá n s z o k á s á h o z h ív e n r á ­ lő le .
c s a p e q y e t a h á tu ls ó f e l é r e . S m o s t jö n a v é q ! Eqy
L e q n a q y o b b m e q le p e t é s é r e m e q t é v e d t f ilm - k r itik u s k i­
a lá n y n e m d ő l a k a r j a ib a , lo p ja z s e b é b ő l a k in c s é t .
d e s e q í t k e r e s n i. D ö llin q e r s í r v a , k ifo s z t o t-
S m e q t a lá lj á k . A f a lu v é - ta n in d u l e l a z u tc á n h á t­
q é n , e q y k ö c s ö q - f á n ló q o tt r a f e lé .
eq y k ö csö q , abban v o lt — M ost m á r é n s e m t u ­
b enne. d om , hoq y m i a „L áz” é r ­
B o ld o q a n té r hajía L iá- t e lm e . . . M ost m á r é n se m
h o z , é s a t tó l a p illa n a t t ó l t u d o m . . . — z o k o q ja , m a jd
f o q v a m in d e n k i c s o d á lj a , e s z e l ő s e n f e lk a c a q :
é s ir iq y li D ö llin q e r t, k ü lö ­ — De m á s s e tu d ja ! És — H a lló , h a lló ! IKV? K é r e m , r e n d k í­
n ö s e n a m o z ilá to q a tó k ö - nem is f o q ja m e q tu d n l vül sü rq ős ü q yb en a z o n n a l J Ö J J ...
zö n séq . M éq sem b o ld o q . s o h a se n k i! V a q y m é q s e m , v á r ja n a k m é q e q y k i­
R e m é n y te le n ü l sz e r e lm e s M. Gy. c s it . . .
 / lJ b ^ ^£sf/?A/yo-(/6M f/y Kultúrlottó a% öltözőben
Toncz T ib o r r a jz a
hogy m ár sokan elvesztet-
f á ték esernyőjüket, de talán kevesen
''s — M vannak olyanod mint én, aki
tizenkét órakor vásároltam ham*
buszutánzatú nyéllel ellátott esernyőmet
és négy edegykor m ár nem is volt birto­
komban.
Újonnan beszerzett tulajdonomat a pos­
tán, az egyik ablak előtt felejtettem. Ami­
kor két perccel később visszasiettem, m ár
bottal üthettem volna az esernyő nyomát.
De nem üthettem , m ert meggyfabotomat,
amelyet akkor vettem, amikor a lábam
fájt, alig egyhetes használat után vesztet­
tem el.
Az esernyő elvesztését még valahogy
kihevertem volna, de ami azután jött, azt
m ár nem. Ugyanis elkövettem azt a
szamárságot, hogy elpanaszoltam ember­
társaim nak az ernyő-esetet.
Az első, akinek elmondtam, másfél órá­
ig vázolta előttem, hogy ő mi mindent
veszített el. Azután közölte velem, hogy
szórakozottság elleni eredményes védeke­
zés céljából újabban mindent magához
láncol. M egm utatta csavaros ceruzáját,
amelyet vékony lánc kötött örök időkre
órájának úgynevezett tiszti-láncához. A
tiszti lánc viszont nadrágzsebéhez volt
erősítve. Esernyőjét csuklójához béklyóz­
ta, tehát nem veszítheti el. Igaz, hogy az
ernyő olyan szorosan van hozzákötve,
hogy nem tudja megmarkolni és ha ki
akarja nyitni, valakit meg kell kérnie,
hogy segítsen, de a védekezés mégis csak
bevált. Azt tanácsolta, kövessem ezt a
módszert.
Második számú vigasztalóm elmondot­
ta, hogy hallott egy esetet, amelynek szen­
vedő hőse a villamosmegállónál belebot­
lott ernyőjébe és a kerekek alá került.
Legyek tehát boldog, hogy nincs m ár
esernyőm, — M ost ü s d f e l e g y k é t j e g y ű s z á m n á l é s a z t íro m b e ö t ö d ik n e k . . .

A harmadik vigasztaló, papírt és ceru­

zát vett elő, azután megkérdezte:
— M ennyibe k erü lt az esernyő? Im p ro d u k tiv itá s
— Száztizenhét forintba — válaszol­
tam.
— Mennyit költesz hetenként totóra,
lottóra?
— 13 forint 20 fillért. Két totó, két
lottó.
— Egyet elhagyni. Ez heti 3,30, negyed­
évi 39 forint 60 fillér. Mennyi feketét
iszol naponta?
— Három szimplát. De ülve . . .
— Ezentúl minden nap csak kettőt
fogsz inni állva. A m egtakarítás negyed­
évenként 159 forint. így tehát nem ­
csak megtérül az esernyő ára, hanem
egy csomó pénzt is keresel azon, hogy
elvesztetted.
Ez a beszélgetés egy József körúti esz­
presszóban zajlott le. Utána végigsétál­
tunk a körúton. A Nyugatinál vette észre,
hogy kalapját az eszpresszóban hagyta.
Vissza akart rohanni, de lebeszéltem:
— Úgysem lesz m ár ott.
— De tegnap vettem — siránkozott.
Gyönyörű nyúlszőr kalap volt!
— Éppen ezért vitték el. De vigaszta­
lódj ! Ha húsz évig csak levest és főzeléket
ebédelsz, akkor nemcsak a kalap ára térül
meg, hanem vehetsz magadnak a meg­
takarított pénzen akár egy W artburg
autót is.
Palásti László K örb e, k ö r b e . . . 11
 Ú jb ó l va n n a k a u k c ió k
Ez elején
a kis tö rtén et m ár az
sem ígér hepi-
endet. Grózai sápadtan Mindig ellátták tanácsokkal
feküdt a kórházi ágyon és
csodálatos ösztönnel érezte: ü tö tt az
utolsó órája. Kezelőorvosának nem
volt ilyen nagyszerű ösztöne, mégis
teljesen osztotta a páciens vélem é­
nyét. De Grózai nem panaszkodott,
nem siránkozott, nem lázadozott, en ­
gedékenyen feladta a harcot, m int
sokszor az életben, amikor n á la h a ­
talm asabb erőkkel állt szemben. K ü­
lönben is m ár tú ljá rt a h ato d ik ik-
szen, tudom ásul vette, hogy elért
életkora nagyjában megfelel a sok
évi átlagnak. Szellemileg teljesen
friss volt, ahogy mondani szokták.
Ilyenkor, a m ásvilág küszöbén, vég­
rendeletet illik diktálni, de G rózai-
n ak egyáltalán nem volt vagyona
és így m éltatlan n ak találta volna
ilyesm ivel fecséreltetni egy állam i
közjegyző drág a idejét. Mégis, m ivel
töltse el az utolsó negyedórákat?
S zeretett m oziba járni és az utóbbi
időben sok olyan film et látott,
am elyben a haldokló hős előtt végig­
vonultak életének fontosabb epizód­
jai.
•MWMglM
BKtKK
F ér fi a ta lp á n
1?n\y\\ \ _/'vv
1’-
I tenetes gorombaságot válaszol V eron­
— gyászhírt a k ijá ra t felé ta rtó láto­
12 U ra m , ig a za v a n ! A n a d r á g a n ő i e s s é g e t d o m b o r ítja ki . . .
— R ohanok,
ly e g e z n e m !
— Jobb hiányában ezzel fogom töl­
teni az átm enetet — gondolta és
m áris hozzálátott az em lékfilm per-
getéséhez.
ö sszesítést csinálva élményeiből,
elégtétellel állapította meg, hogy
k o rtársai általában jól b án tak vele,
m indig ellátták tanácsokkal. V eronka
néni, egy kedves távoli rokon kép­
viselte ezen a téren az emberiséget.
Jól em lékezett rá m ég gyerm ekkorá­
ból. T alán h at éves lehetett, am ikor
V eronka néni, akkor m ég fiatalos
vénkisasszony elkísérte a vadászhá­
zig és a lelkére kötötte:
— Ne menj közel a harapós k u ­
tyákhoz!
De a harapós k u ty ák n ak elfelej­
te tt tanácsot osztogatni és az egyik
véreb közel jött és m ajdnem szét­
tépte a vézna gyereket.
— M ajd kihevered, m ire katona
leszel — vigasztalták a fiúcskát.
A jóslat bevált. 1915 tavaszán ott
szorongott negyvenedm agával a me-
A so ro s
Gerő Sán dor rajza
anyukám , ma n y o lc haver h e ly e t t k e ll bé­
netszázad vagonjában. Ve­
ronka néni m egjelent a kül­
ső pályaudvaron, kekszes-
csomaggal cérnakesztyűs k e ­
zében és a pöfékelő vonat u tá n kiál­
totta:
— Aztán vigyázz m agadra!
Vigyázott, egy srapnel mégis ny a­
kon találta, hónapokig fek ü d t sebe­
sülten a hadikórházban. I tt tan u lta
meg, hogy a baj nem já r egyedül,
beleszeretett egy önkéntes ápolónőbe,
egy csupa szemérem, csupa báj és
csupa szőke leányzóba. E lm últ a h á­
ború, de a szerelem nem m ú lt el.
M egkérte a lány kezét, nek iad ták és
az esküvőn V eronka néni könnyes
szemmel rebegte:
— Légy boldog, édes fiam !
M egpróbálta, nem sikerült. K ide­
rült, hogy az ifjú feleség se szem ér­
mes, se bájos nem volt. Éppen csak­
hogy szült egy fiút, akit Grózai szen­
vedélyesen szeretett, aztán a nő el­
lógott tengerentúlra, de m in d járt
v itt m agával egy jóképű m ostoha­
ap át is Grózai gyerekének.
— Nyugodj meg Isten a k a ratáb a n
— m ondta ekkor V eronka néni és
m agyarázgatni kezdte, hogy az asz-
szony sohasem volt valódi szőke,
hogy ezzel is enyhítse az elhagyott
férj és apa fájdalm át.
És ahogy tovább v etítette a búcsú­
filmet, m intha csak három dim enziós­
ra táru lt volna az emlékezés szürke
képsorozata, ott állt a betegágy előtt
m aga V eronka néni, b o tra tám asz­
kodva, pápaszemmel, közeledve a
nyolcvanadik esztendőhöz, de szívó­
san — életnagyságban. Á tad ta a két
m ignont és ájtato san m ondta:
— Gyógyulj meg, drágám !
Erre m ég a végszavakra váró
ápolónő is kuncogni kezdett. A h al­
dokló elhatározta, hogy valam i re t­
k a néninek, de m ár nem volt rá
ideje. Az ápolónő suttogva közölte a
gatóval. V eronka néni élénken visz-
szafordult, a megboldogulthoz lépett
és kenetteljesen szipogta az utolsó ta­
nácsot:
— Nyugodj békében!
Stella A d o rjá n
t
 4 hu***?,, H egedűs Istv á n rajza

AZ IDŐSEBB DUMAS egyike volt

a legterm ékenyebb íróknak. M integy
500 kötetnyit írt össze, de a rra m ár
nem m aradt ideje, hogy saját kéz­
irata it elolvassa.
Egyik színműve k éziratát egyszer
egy párizsi színházigazgatónak adta
át, aki azt elvesztette. M egkérte az
írót, m ondja el legalább a színmű
tartalm át, Dumas azonban nem em­
lékezett még a cím re sem.
— F iatal korom ban választanom
kellett az írás és az olvasás közt —
m ondta Dumas —, én az írás m el­
lett döntöttem.
*
VERLAINE, a nagy fran cia lírikus
utolsó éveit jórészt kórházakban töl­
tötte, ahol igyekeztek kigyógyítani
súlyos alkoholizmusából, de nem sok
eredménnyel. Egyik orvosa egyszer
szörnyű színekkel ecsetelte az alko­
hol hatását:
— Sertéseknek ad tu n k abszint in­
jekciókat, éppen olyan hatással,
m intha m érget fecskendeztünk volna
az ereikbe — m esélte. — A sertések
m ája m egfeketedett, a szívük eltor­
zult . . . E g y b iz a lm a tla n g y a lo g já r ó K aján T ib o r raj?*
— D ehát hogy is ju to tt az eszükbe
az abszintet sertéseknek adni?! —
szakította félbe V erlaine az orvosát.
*
BERT BRECHT nem egy darab ­
jával megelőzte korát. Súlyos szo­
ciális m ondanivalóit azonban nem
m éltányolta a közönség. Egyik szatí­
rá já t hetenként csak kétszer tűzte
m űsorára a színház s így is jó, ha
félig telt meg a nézőtér.
B rechtet ez csöppet sem keserítette
el s igazi iróniával így „értékelte ki”
kudarcát:
— Az igazgató meg a rendező ü l­
döz engem. V alahányszor üres ház f:£r>
van, m indig az én darabom at adják.

13

< /k a ő u V b & A fc /íív t
E gy hosszú tatarozás rövid története
1545: A z E rz s é b e t k irá ly n é
ú t 51. s z á m ú h á z te tő z e te Ja­
v ítá s r a sz o ru l. A h ú s z la k á s o s
h á z e m e le ti la k á s a ib a b e e s ik
az eső.
1548: H á ro m é v i k ö n y ö rg é s
u tá n v é g r e m u n k á s o k je le n ­
n e k m e g a h á z b a n é s „ m e g ja ­
v ítjá k ” a te tő t.
1549: A b é r lő k k é ts é g b e e s v e
v e s z ik é s z re , h o g y ú j r a b e e sik
az e ső a la k á s o k b a .
1950: F e ld ú c o ljá k a m e n n y e ­
z e te t, m e r t fé lő , h o g y b e o m lik .
1951: T ö b b la k ó a k o n y h á b a
k ö ltö z ik , m e r t a fe d ú c o z o tt
te tő Is m e g re p e d e z e tt.
A kőröstarcsai
kerékpározók panasza
K ő r ö s ta r c s á r ó l m ű ú to n j á ­
ru n k évek ó ta k e rék p á rral
C s á r d a s z á llá s r a m u n k á b a . Az
ú t o d a -v ls s z a tö b b m in t h ú sz
k ilo m é te r .
H a e s ik az eső, az ú tr ó l az
á r o k p a r ti fü v e s ú tr a k e ll le té r­
n ü n k , m e r t a B é k é s m eg y e i
Ú tf e n n ta r tó V á lla la t m u n k á s a i
v a s ta g r é te g b e n fö ld e t sz ó rta k
a m ű ú tr a é s ezzel le h e te tle n n é
te tté k a k e r é k p á r o s o k sz á m á ra
a k ö z le k e d é s t. A fö ld u g y a n is
s á r r á v á lik é s a z o n n e m forog
a r a g a c s o s k e ré k .
B o ss z ú s á g u n k m e g k é tsz e re z ő ­
d ö tt, a m ik o r az ú to n tö b b h e -
ly ü tt ú j fig y e lm e z te tő tá b lá k a t
p illa n to ttu n k m eg : „ S á ro s k e ­
r é k k e l a m ű ú tr a f e lh a jta n i ti­
lo s!” A z Ú tfe n n ta rtó c s in á lja a
s a r a t é s m ég ő fig y e lm e z te t
b e n n ü n k e t!
S z ó r ja n a k In k á b b h o m o k o t az
ú tr a . I t t v a n az ú t m e lle tt a
h o m o k k lte r m e lő h e ly ! A bból
n e m le s z sá r. V ag y ta lá n ú g y
g o n d o ljá k a BUV u tá s z a i, hogy
ő k t a l á lt á k fe l a m e s te rsé g e s
s a ra t?t
A Csárdaszállási A. C.
66 dolgozója
H a rossz, akkor m iért g yártják?
M e n n y i e lle n tm o n d á s n é h á n y
s o r b a n ! — k iá lto ttu n k fe l, a m i­
k o r e lo lv a s tu k a M ű sz a k i G u m i­
g y á r M in ő sé g i E lle n ő rz ő O sztá­
ly á n a k n y o m ta tv á n y á t, a m e ly e n
ez áll:
ELEKTROMOS KESZTYŰ
M ű sz a k i G u m ig y á r Mi-
n ő sé g e lle n ő rz ő á lt a l 10 000
V o lt fe s z ü lts é g g e l levizs-
g á lv a -
, F ig y e lm e z te té s ! a 10 000
V o lt fe s z ü lts é g g e l v a ló m eg ­
v iz s g á lá s c sa k a z t je le n ti,
h o g y a b o r íté k f e lb o n tá s a ­
k o r a k e z ty ű k é p e k é3
s é r te tle n e k .
A k e s z ty ű k fesz ü ltsé g
14
a la tt á lló b e re n d e z é s e k e n
Szerény javaslatok
Nem tudom , hogy az alábbi ügyben k ik az illetékesek.
Felkérem teh át az illetékteleneket, hogy ők is olvassák
el. M ert h á th a az illetéktelenek az illetékesek. M ivel­
hogy alábbiakból kitűnik m ajd, m iszerint az illetékesek
1957. február: A te tő z e t to ­ igen illetéktelenek.
v á b b r o m lik , a p a d lá s ró l h u ll
a p o r , a v a k o la t. A la k ó k 1. szerény javaslat
s z in te ó r á n k ln t o s tr o m o ljá k a 3. szerény javaslat
H á z k e z e lé s i Ig a z g a tó s á g o t, d e A b b ó l a z a lk a lo m b ó l, h o g y
n e m t ö r té n i k sem m i. E z v is z o n t a g á z a m a t il­
1957. o któ b er 2: V é g re m é g is v á s á r o ln i a k a r ta m eg y k i s ­ le ti. A m e ly te g n a p ó ta u g y a n ­
t ö r té n ik v a la m i. A H á z k e z e lé s i g y e re k s z á m á r a egy k is g y e re k ­ c sa k h iá n y c ik k . M e rt n in c s .
Ig a z g a tó s á g M é sz áro s nevű n e k v a ló h o g y is h ijjá k o t... S z ó ­
d o lg o z ó ja m e g je le n ik a h á z b a n , T e g n a p m é g m e g v o lt. D e v e s z ­
m e g n é z i a te tő t, d e a la k á s o k ­ v a l eg y v íz ö b líté s n é lk ü li, fü- te m re , m e g je le n te k a g á z m ű ­
b a n e m h a jla n d ó b e m e n n i. K i­ lö n fo g h a tó , p r a k tik u s é s ú g y ­ v e k K ir á ly i P á l u tc á b ó l k i­
je le n ti, h o g y h a e s ik az eső, sz ó lv án n é lk ü lö z h e te tle n
a k k o r m in d ig h ú z z á k a b ú to ­ k ü ld ö tt m u n k a tá r s a i. É s a d ­
r o k a t a r r á b b , o d a, a h o l n e m e d é n y t. E z a h é t e le jé n t ö r ­ d ig j a v í to t ta k é s ja v í to t ta k ,
é r i a v íz. té n t . S a k is g y e re k p il la n a t­ am íg a g á z a m b ó l h iá n y c ik k
1957. o któ b er 7: N a g y e se ­ n y ila g m é g m in d ig v is s z a ta r tja
m é n y a z E rz s é b e t k ir á ly n é ú ti le t t. M e g sz ű n t. E lilla n t. B e ­
h á z tö r té n e té b e n . . . T e tő m u n ­ le g te rm é s z e te s e b b é rz e le m -k i­ d u g u lt. É s ez e d d ig m é g r e n d ­
k á s o k je le n n e k m eg ! A m u n ­ tö r é s e it, m iv e lh o g y k ö z ö lté k b e n v a n . I lle tv e ez sin c s r e n d ­
k á t a z o n b a n n e m t u d já k e lk e z ­ velem : a z ille tő e d é n y n e m
d e n i: a z IK V e lf e le je tt b á d o ­ b e n . D e az m á r a le g k e v é sb é
g o t é s b á d o g o s t k ü ld e n i, m i­ ip a rc ik k , n e m k e re s k e d e lm i sin c s re n d b e n , h o g y fe lh ív ta m
e lő tt a te tő f e d ő k e t a h á z b a ir á ­ cik k , h a n e m h iá n y c ik k . É s a G á z m ű v e k h ib a b e je le n tő ­
n y íto tta . ig a z u k v o lt. M e rt ez a z ille tő
L a p z á r ta k o r a ta ta r o z á s v á l­ j é t . . . I l le tv e m é g ez is r e n d ­
to z a tla n u l n e m fo ly ik . b e n v a n . M e rt a h ib a b e je le n tő
n e m h iá n y c ik k . É s a h ib a sem
h iá n y c ik k . D e a m i t a h ib a -
Kifizetődik ? . . . b e je le n tő b e n m o n d ta k ? A z t
K o v á c s J á n o s e p ö li o l v a s ó n k m o n d tá k , h o g y a k e r ü le te m ­
a k ö v e t k e z ő le v e le t k a p ta a b e n re n g e te g b a j v a n a g á z ­
T b k o d i M é ly fú r ó V á lla la ttó l: z a l é s re n g e te g a p a n a s z , m e r t
„ V állalatunktól tö rtén t g y a k ra n m e g e s ik , h o g y a k i ­
k ilép ése alkalm ával Ft. 1.34
ö sszegű maradó tartozást k ü ld ö tt m u n k a tá r s a k e lm e n ­
h a g yo tt hátra, am ely az ál­ n e k , ja v í ta n a k é s a z e re d ­
tal keletkezett, hogy több m é n y : d u g u lá s . É s m iv e l ily e n
m u n k a b é r t v ett fel, m in t c ik k a n n a k az ille tő k is g y e ­
a m e n n y it m u nkájával ér­ re k n e k a leg n a g y o b b m é r té k ­ sok h e ly e n e lr o n to t tá k a g á z t,
d e m b en hozott. h á t le g a lá b b eg y h é tig k e ll
b e n h iá n y z ik .
F elkérjü k, hogy a fen ti J A V A S L A T . N em tu d o m , v á m o m , am íg k ijö n n e k é s ú g y
ta rtozását 8 n a p o n b e ­ m e g ja v ítjá k , h o g y a s z o m sz é d ­
l ü l a csatolt befizetési la­ k i fe le lő s e n n e k a c ik k n e k a
p o n átutalni sz ívesked jék, h iá n y á é r t, a m e ly n e k e lő á llí­ b a n is e ld u g u l.
m iv e l ellenkező esetb en a tá s á h o z é s h a s z n á la tá h o z m in ­ JA V A SL A T O M : a G ázm ű­
p eres eljárást m eg in d ítju k v e k a d ja á t ta p a s z ta l a ta i t
k ö ve te lésü n k behajtására.” d e n n y e rs a n y a g fe lle lh e tő h a ­
zán k b an . N em v ezet te h á t m in d e n k in e k , a k it ille t. É s
N em ta r tj u k v a ló s z ín ű n e k , e z e n tú l, h a a v e n d é g lő b e n a z t
h o g y e n n e k a k is ö s s z e g n e k a sz e m é ly e s elfo g u ltsá g , a m ik o r
b e h a j t á s a n ö v e ln é a M é ly fú r ó a z t ja v a s lo m , ho g y az ille tő m o n d o m a s e r té s b o r d á ra , ho g y
s z á m á ra is leg y en h iá n y az k is sé z síro s, a k k o r v ig y é k el
é s h o z z a n a k h e ly e tte le r á g o tt
efféle, k o rá h o z és te rm e té h e z
illő c ik k , h o g y lá n g p a lló s ú c s o n to k a t. É s h a az é k sz e ré sz ­
a rk a n g y a lo k ű z zék k i a v íz ­ n é l a z t m o n d o m , h o g y a g y ű rű
kicsi, a k k o r h o z z a n a k h e ly e tte
ö b líté sé é p a ra d ic so m o k b ó l. É s
h a s z n á ljo n p e le n k á t é s gum i-
n a d rá g o c s k á t m in d a d d ig , am íg
V á lla la t p é n z ü g y i k e r e t é t . Ha cik k le s z a h iá n y b ó l.
p e d ig a h á r o m a lá ír á s s a l e llá ­
t o t t le v é l p o r t ó d íj á h o z h o z z á ­
s z á m ít j u k a g é p ír ó m u n k á j á t 2. szerény javaslat
é s a z ü g y in t é z ő t é n y k e d é s é t , a
k ö v e t e l é s n y ilv á n t a r t á s á t é s a É s k ü lö n b e n is, h a g y ju n k
Jogi e lj á r á s t , b iz o n y o s , h o g y a fel v é g re ezzel a h iá n y c ik k e -
v á lla la t m é g r á is Tizet e r r e a zéssel. E z t ja v a s lo m sz e ré ­
n a g y p r e c iz it á s r a . egy h ü v e ly k s z o rító t. É s h a a
n y e n , d e h a tá r o z o tta n . J a v a s ­ v illa m o sm e g á lló n á l a z t m o n ­
la to m tá m o g a tá s á r a b á to r v a ­ d o m , h o g y e jn y e , m i é r t n e m
gyok fe lh o z n i, h o g y h a v a la ­
m ire a m i n e m k a p h a tó , a z t
jö n m á r a v illa m o s, a k k o r
jö jjö n é s g á z o ljo n e l. É s h a
v a ló m u n k á n á l nem n y ú j­ m o n d ju k , h o g y h iá n y c ik k , a t ­ a k ö n y v e s b o ltb a n a z t m o n d o m ,
ta n a k feltétlen biztonságot. tó l m é g n e m lesz k a p h a tó . ho g y a k ö n y v u n a lm a s é s e l­
A n y ílt, e g y e n e s m a g y a r je l­ a lsz ik r a j t a az e m b e r, a k k o r
T e h á t a MEO 10 000 v o lt fe ­
s z ü lts é g g e l „ le v iz s g á lta ” a k e s z ­
le m h e z s o k k a l jo b b a n illik , v á g já k a fe je m h e z , m e r t a tt ó l
ty ű k m in ő s e g é t é s á r u b a b o c sá ­ h a a z t m o n d já k : n in c s. M ég fe lé b re d e k . É s a c ip ő b o lto k ­
to tta — á lla p ítja m eg le v e lé b e n so k k a l jo b b a n illik , h a a z t
K u lc s á r K á lm á n , a „ K o n ta k ta ” m o n d já k , hogy: v a n . D e a b a n á r u lja n a k c ip ő k e t, e lő re ­
g y á r d o lg o zó ja , a k i az ily e n g y á r t o tt ly u k a s ta lp p a l, é s h a
e le k tro m o s ü g y e k b e n s z a k é rtő , ,, hiánycikk ” n e m c sak az é r ­ n e m ly u k a s , a k k o r m o n d já k :
h is z e n á ra m m a l d o lg o z ik . — d e k e im e t s é r ti, h a n e m a n y e lv ­
D e u g y a n a k k o r fig y e lm e z te ti a é rz é k e m e t, fü le m e t é s a jó z a n o p p a rd o n , k is g y á r i h ib a , m a jd
v e v ő k e t, h o g y a k e s z ty ű k n e m v is s z a k ü ld jü k , m e g re k la m á l­
n y ú j ta n a k fe lté tle n b iz to n s á ­ e s z e m e t is. M e rt c ik k a z , a m i ju k . É s . . . •
g o t. v a n . P é ld á u l ez is. H a n e m
— K i m e r i az ily e n k e s z ty ű ­
k e t f e lv e n n i é s k i m e r e z e k k e l le n n e , a k k o r — n e m c ik k 4. szerény javaslat
n y u g o d ta n d o lg o zn i? — k é rd i le n n e , h a n e m eg y sz e rű e n s e m ­
tő lü n k K u lc s á r K á lm á n , és m i. É s h a a h e ly e tö r té n e te s e n e se tle g m é g is ja v íts á k m eg
m é g m e g je g y z i, h o g y e z e k e t a ü re s m a r a d n a , a k k o r s e n k i se a g á z a m a t, a m in e k n e m v o lt
c s o d a k e s z ty ű k e t fe l s e m le h e t
h ú z n i, o ly a n k ic s in y e k . m o n d a n á , h o g y „nini, m i van sem m i b a ja . É s e g y szer, e g y e t­
O lv a s ó n k k a l e g y ü tt k é rd e z ­ itt, hiánycikk van itt” . H a n e m le n e g y sz e r le g y e n a h ib a —
z ü k : h a a k e s z ty ű k n e m n y ú j­
t a n a k b iz to n sá g o t, a k k o r m ié rt a z t m o n d a n á : i t t n in c s cik k . ü sse kő! — h iá n y c ik k .
g y á r t j á k é s m ié rt a d já k e l? M a r a d ju n k e n n y ib e n . H. L,
 T ilo s a d u d a Szűr-Szabó József rajza
Fontos elhatározásra jutottam : nem
fogok vadászni. P edig m á r gondosan
áttanulm ányoztam a Vadász-zseb­
n ap tárt, és sok hasznos tudnivalóval
gyarapodtam . Sajnos, a VIII. fejezet
olyan tiltó rendelkezéseket ta rta l­
maz, amelyek szabadságjogaim ban
korlátoznak. A 41. paragrafus 1.
pontja szerint „V adászni csak lőfegy­
v errel szabad.” Ami azt jelenti, hogy
sem tányéraknával, sem furulyával,
sem propagandával nem ejthetek el
egyetlen vadat sem. A 42. p aragra­
fus b) pontja szerint pedig „tilos a
vadászat repülőgépről, gépkocsiról,
általáb an motoros járm ű rő l”.
Hogy én ne vadászhassam repülő­
gépről?
U gyan kérem! A kkor inkább h a ­
gyom az egészet!
*

Isten lá tja lelkem et, nem szeretek

tréfálkozni disszidáltak sorsa fölött,
s am ikor m eghallottam , hogy X. és
felesége, akik Belga-K ongóba vándo­
roltak ki, s ott szétváltak, szomorúan
tűnődtem : a trópusokon is elhidegül-
nek egym ástól a házastársak?
*
A társszerzőket m indig tiszteltem ,
noha sohasem tu d tam elképzelni, ho­
gyan osztják meg egym ás között az
írnivalót. Az „A rany bor jú ”-ból, vagy
a „Tizenkét szék”-ből m it írt Ilf és
m it Petrov, hogy csak egy példát
em lítsek. De m it szóljunk olyan ese­
tekben, am ikor az alkotó, haló porai­
ban egyszer csak a r ra ébred, hogy
társszerzője van. Ilyen meglepetés
érh ette Liszt Ferencet, am ikor a m ás­
világon a keze ügyébe akadt egy rá ­
dióműsor, s abban Liszt—Darvas
szerzeményű zeneszám ra akadt. B ar­
tók Béla a Bartók—Szebenyi szerzői
társuláson akadhatott fel. Néhány év­
tizede ez volt olvasható könyv-ár­ A k o c s i e lő á llo tt
jegyzékekben: M adách— P intér: Az
em ber tragédiája. M adách Imre, per­
sze, nem ism erte P in té r Jenő tan k e­
rületi főigazgatót, de h a ism erte vol­ A lo n d o n i „ D a ily Mir-
na, ak kor sem osztotta volna meg r o r ” -b a n é r d e k e s c ik k j e ­ /M M '/ — É r te s íte n i k e lle n e a
r e n d ő r sé g e t! — sú g o tt a
vele a Tragédia alkotásának terhét. len t m e g T h a if ö ld f ő v á r o ­ k in e k k e d v e s z o t t y a n t e g y t o lm á c s á h o z ,
P in té r bizonyos m agyarázó jegyze­ s á r ó l, B a n g k o k r ó l. A c ik k ­ k is h a z á r d j á té k r a , a r r a is — N e b e s z é lj e n c s a c s i ­
ír ó , John W a lt e r s e g y v o lt a lk a lo m . A z a n g o l ú j- S á g o k a t — m o s o ly g o t t a
tekkel lá tta el a T ragédiát, s úgy ó p iu m b a r la n g o t lá t o g a to t t s á g ir ó e z e n k ív ü l m e g d ö b - t o lm á c s — , e z a z ó p iu m -
vélte, ezzel 50 százalékra kiegyezhet m e g , a h o l ó p iu m o n k ív ü l b e n v e lá tta , hogy k é t b a r la n g a r e n d ő r s é g é !
M adách Imrével. p á lin k á t é s le á n y o k a t is v e n d é g v é r e s v e r e k e d é s b e
f. 1. le h e te tt k a p n i, s h a v a la - k e ? d . (-)

H iú s á g T e r v sz e r ű v á r o s é p íté s
V asvári A n n a ra jz a

— Ez a s z o b o r k é r e m , p o n to s a n k é t e z e r é v e s . . . — Id e e g y m ű e m lé k jö n . . .
— T é v e d é s , c s a k e z e r k ile n c s z á z n y o lc v a n k e t t ő le s z e k m á ­
ju sb a n . . .
 A Z E L S Ő N Y W Q O D T É J S Z A K A

— r .
m

■«J: Ü
V m
Ir

' ^ 0 r^ S

— M in d en k i a l s z ik , n ő v é r k e ? M it a d o tt b e n ek ik ?
— S e m m it. E lő f iz e t tü k a z e g é s z m a g y a r s a j t ó t . .

K u ltú r é h s é g S z ö k ö tt k a n á ri é s a m im ik r i
Szegő Gizi rajza Szűr-Szabó Jó zsef rajza

— R em ek ! E zen a k a n á r is á r q a h á z o n s e n k i s e fo q
v e n n i!

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Iga*.

qatÓJT«i .^ ^ •jS l e r n í SZJ ? 5 é q Í , o U d a p S s t ' v , , <" G y u 'a l P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 - 7 1 8 . - K ia d ó h iv a ta l: V i l i ., B la h a L u jz a t é r 3.
T e lj. 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . — T e r j e s z t i a P o s ta K ö z p o n ti H írla p I r o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e lő f i z e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— F t
K o ss u th N y o m d a , B u d a p e s t, V „ H o n v é d u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s ig a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 0 0 .0 0 0 .
 Jámbor óhaj
V á rn a i G y ö rg y r a jz a
M egígértem, hogy írok egy hosszabb tanulm ányt az em be­
riség jövőjéről, a „Sepénz-seposztó” című tudom ány?* köz­
lönynek. M ár egy félórája ülök a gép előtt és még csak any-
nyit írtam le, hogy „Az em beriség jövője. Irta : Dohány
Jenő.” Ezenkívül eddig semmi nem ju to tt az eszembe. Pedig
az em beriségnek van jövője és én zseni vagyok. És mégsem.
M egpróbálom beleheccelni m agam a hangulatba . . . Embe­
riség jö v ő je . . . A tom m eghajtás, ion, proton, mosógép. Szűz­
földek, nukleáris bomba, rock and roll. Nem megy. Ügy lát­
szik rossz a közérzetem.
De vajon m iért? Nézzük csak!
Reggel úgy ébredtem , m int egy kism adár. Trillázva m entem
be a fürdőszobába. A ztán jö tt egy téves kapcsolás, valam i hü­
lye nálam kereste Boronyákot, a Papírfeldolgozó Ktsz. tasak-
részlegéből. A trillázást abbahagytam . Később felhívott Mo­
hácsiné és közölte, hogy nem jönnek m a vacsorára, m ert a
férjének ínrándulása van. A ztán mi volt? Az utcán m egállí­
to tt Tunkáné, hogy a kutyám tegnap az ő a jta ja előtt vé­
gezte el a dolgát és ezért ő le fogja ütni a kutyám lábát egy
kővel. Azt m ondtam , hogy azt ad ja neki az Isten. A ztán ta­
lálkoztam Kalocsai Tibivel, aki közölte, hogy végigröhögte a
m últheti hum oros c ik k e m e t. . . A ztán találkoztam Mészáros
Pityuval, aki azt m ondta a cikkem re, hogy g y engus. . . Az
autóbuszban egy feketeruhás hölgy vízilónak nevezett. Az
újságban azt olvastam , hogy Tökfeő A m brust ism ét K ínába
küldik a kínai népszokások tanulm ányozása v é g e tt. . .
A kiadóhivatalban Micike nem viszonozta a köszönésem et. . .
Az áruházban egy eladó azt m ondta: örüljek, hogy é le k ...
A Filharm óniától kaptam 46 forint 20 f illé r t. . . Nem kaptam
Evipont és A c tifrá lt. . . B erényi mesélte, hogy Tökfeő film et
ir C inka Pannáról, két v erzió b an . . . A Lut h er utca sarkán
egy sofőr azt m ondta, rohadjon le a fe je m . . . H allottam ,
hogy Somfai mégsem bukott le . . . Nem k ap tam citro m o t. . .
Faragó elterjesztette rólam , hogy fasiszta jelszavakat kia­
bálva bundát loptam a D iv atcsarn o k b ó l. . . Tökfeő A m brust
kinevezték P arm ezánba ü g yvivőnek. . . Nem kaptam rö­
vid k a r a jt. . . A m ozipénztárnál valaki azt m ondta nekem,
hogy ótvaros m anusz vagyok . . . Nem kaptam m á ja s t. . .
V onjunk teh át m érleget:
Mérleg
T a rto z ik K ö v e tel
Téves kapcsolás Mohácsinak inrándulása van
Leverik a kutyám lábát Kalocsainak tetszett
Cikkem gyengus 46 forint 20 fillér
Tökfeő Ambrus Kínába megy,
film et ír, kinevezték ügyvivő­
nek
Nem kaptam: Evipont, Actif­
rált, citromot, rövid, karajt,
májast
Víziló vagyok, ótvaros fasiszta
vagyok, rohadjon le a fejem
és örüljek, hogy élek
E g y en leg Az e m b e ris é g jö v ő je b iz o n y ta la n
• * *

— M o il m á r c s a k e g y m este r sé g e s F öld k é n e , a m in b é ­
A cikket holnap írom meg.
G ád o r B éla
k esség van , . .

Feledékeny ember E g y apa a nem zetközi fényképkiállításon

S z ű r-S z a b ó J ó z s e f ra jz a

— G o n d o s k o d ta m r ó la , h o q y h o ln a p
na f e le j t s e m e l k itis z t ít a n i a k é m é n y t ...
 É D E S E S E T
P u szta i P á l rajza

Itt ülök a huszonkettedik

' században és egy történel-
i mi m unkát olvasok.
Sok érdekes dolgot tud-
tam meg belőle a huszon­
egyedik századról. Többek között ar­
ról értesültem , hogy a század dere­
kán egy új vagyonos osztály volt ki­
alakulóban: a fuvarosok és a szénki-
hordók osztálya. Legendás vagyonok
halm ozódtak fel egy-egy család kezé­
ben. A történetíró m egem lékezik a
Schmalz és a H ornyák fam íliáról, a
fejlődés folyam án ezek lette k a leg­
hatalm asabbak. M indkét fam íliában
szép szám m al volt fuvaros és szén­
kihordó is. Egy névtelen, de bátor
hum orista röpiratban rá n to tta le ró­
luk a leplet, de senki sem vette őt
komolyan.
Így kezdődött. A későbbiek folya­
m án a fuvarosok és a szénkihordók
véd és dac-szövetséget kötöttek egy­
m ással és a leszállított tüzelő után
dézsmát szedtek és fe n n ta rto ttá k m a­
guknak az első éjszaka jogát is. Né­
hány év m úlva zajlott le az a híres
italbolti csata, am elyben a Schmalz
és a H ornyák család m egütközött
egymással. A csata három nap és há­
rom éjjel ta rto tt és a Schm alz csa­
lád győzelmével ért véget. E naptól
kezdve ők voltak a legerősebbek és
a leghatalm asabbak. Ezekben az
időkben még saját m aguk h ajto tták
a lovaikat és sajátkezűleg cepelték a
zsákokat. Egy céljuk volt csupán:
m inél nagyobb tőkét összeharácsolni.
Ezt nevezik az eredeti tőkefelhalm o­
zás korszakának.
A dinasztia-alapító Schm alz Osz­
k á r fiai azonban m ár nem végeztek
fizikai m unkát. A fogyasztónak most
m ár saját m agának kellett hazaszál­
lítania a tüzelőt és m eghatározott ro­
bot-napokon tüzelővel ellátn ia a fu ­ zöttük Schmalz O szkár m egható tör­ Oszkár nem fogadta el, sőt ő ado­
varosok és a szénkihordók kastélyait. ténete. Oszkár szénkihordó volt és m ányozott a háziasszonynak egy
Ez idő tá jt alapították meg a M ágnás egy ízben a szegények részére elrej­ hím zett háziáldást és k ét pár d eb re­
Kaszinót, am elynek csak az lehetett tett egy zsák tatai b rik ettet a kocsi cenit.
a tagja, aki kutyabőrre írt fuvarle­ ülése alatt. Nos, ezt a Schmalz-őst A család évről év re gazdagabb lett,
véllel tu d ta igazolni előkelő szárm a­ m egrágalm azta egy gonosz háziasz- s m ivel nem a k a rtá k megosztani a
zását. szony, hogy egy zsák szenet dugott vagyont, csak egym ás között háza­
A tö rténetíró feljegyzi, hogy egy el a kocsi ülése alá. O szkár nem szólt sodtak. Egyszer az tá n az a terv m e­
kései utód, Schmalz Im re volt az első, egy szót sem, csak szelíden és meg- rü lt fel, hogy valam elyik Schm alz
aki nem csak pénzszerzéssel, hanem bocsátóan mosolygott, m ajd kérés őrgrófot, m ert ak k o r m ár őrgrófok
m űvészetpártolással is foglalkozott. nélkül kibontotta a zsák száját. S ím, voltak, meg kellene választatni a v á ­
Hatszáz-szobás, hatvan-tornyos ren e­ csodák csodája, a zsákból törpepapa­ rosligeti m űjégen k irály n ak . . .
szánsz stílusú gótikus k astélyt épít­ gájok repültek ki, csőrükben egy-egy Idáig ju to ttam el az olvasásban,
te te tt m agának R ákosszentm ihályon tearózsával. S b ár akkor csikorgó, hi­ aztán gyorsan becsuktam a könyvet
és udvarába gyűjtötte kora legneve­ deg tél volt, kisütött a napocska az és hazarohantam a huszadik század­
sebb költőit, szobrászait, m uzsikusait. égen, m ennyei jazz-m uzsika szólt és b a m egírni ezt a hum oreszket. H á t­
Kedvenc költője, Sellő Arnold, a kö­ az aszfaltból virágok d ugták ki fe­ ha még nem késő .. .*
vetkező verset írta hozzá. (Ez a vers jecskéjüket. A háziasszony azonnal M ikes G yörgy
azóta bekerült az iskoláskönyvekbe.) bocsánatot k ért és engesztelésül nagy
borravalót ak a rt adni, de Schmalz • A szerkesztőség megjegyzése: késő.
Nagyapád még zsákot hordott,
Icipici selyemzsákot,
Selyemzsákot, bársony-vállán,
S nem érzett ő fáradtságot.
Márványlépcsőn vitte aztat
S nem tántorgott, de nem ám!
Ha levitte, így dalolt ő:
Merszi madám, agyő madám!
Családi krónika-íróik szám talan le­
gendát jegyeztek fel, a külön e célra
berendelt nép ajkáról. Legszebb kö- -A T - 3
 C sem ege“ -boy szolgálat
; L l_ .r I_ I_!_ L L.I U Ü W _ L L L
— K érem , k ü ld j ö n n e k e m h ú s z d e k a ---------
s o n k á t , n e g y e d k iló e m e n tá lit , k é t ü v e g
s ö r t é s f é lk iló k e n y e r e t !
— I g e n is . H o v a k ü ld h e te m ?
— C sak id e , a z ü z le t e lé . . .
A legújabb kalapdivat
S zólj P is t ik e , h a le k e ll lé p n i a já r d á r ó l
E g y péküzletben
4 É js z a k a i s ü t é s k é r e m ! . . .
G erő S á n d o r ra jz a
A disszidens, a k i t e z u tá n rö v id e n és
a n y a k ö n y v i a d a ta in a k m egfelelően B é lá ­
n a k fo g u n k n e v e z n i, b e le b á m u lt a bécsi
K a e rtn e r -s tra s s e fé n y é b e és íg y szó lt
ö n m ag áh o z :
— E lé g v o lt a z ü n n ep lésb ő l! M ost m á r
m eg is k e ll é ln i v a la m ib ő l!
É s e lő v e tte a p iro s n o te s z t. E z v o lt
a v a g y o n a , bü szk eség e, rem é n y e . T a r ­
ta lm a z ta a n y u g a ti ro k o n o k , b a r á to k és
ism erő sö k c ím je g y z é k é t. E lő sz ö r L eo p o ld
b á c sin a k í r t N e w Y o rk b a . S zerén y v o lt,
c s u p á n la k á s t, á llá s t, n é m i k é sz p é n z t és
eg y h a s z n á lt k o c s it k é r t.
L e o p o ld b á c si v á la s z a c s a k h a m a r m e g ­
é rk e z e tt:
„Itt fia m dolgozni kell! Van egy
qeVó farmom, ott dolgozhatsz. H a értesz a
lóápoláshoz, fejeshez és az állatok
etetéséhez, akkor jöhetsz. Útiköltséget
ne kérj, mert a tapasztalat szerint
csak azok a disszidensek érkeznek meg
Vasvári Anna rajza munkahelyükre, a kik nem kaptak
útiköltséget.”
B é lá n a k n e m v o lt v á la s z tá s a : je le n t­
k e z e tt az a m e rik a i k v ó tá r a . A z t m o n d ­
tá k , id ő v e l s o rra k e rü lh e t, h a m in d e n
jó l m e g y n é h á n y é v tiz e d m ú lv a .
Szerencsére a fo ly o só n ta lá lk o z o tt e g y
tis z tv is e lő tá rs á v a l, a k i t é v ek ig n e m l á ­
t o t t . Az illető u g y a n is s ik k a s z to tt és le ­
c s u k tá k . O k tó b e r v é g é n k is z a b a d u lt
m in t felkelő és s e b té b e n B écsbe s ie te tt.
M in d e n t P e s te n h a g y o tt, m ég a p riu s z á t
is. D e jó fiú v o lt é s rö g tö n p r a k tik u s
ta n á c s o t a d o tt:
—- E re d j a J o in th o z , k a p sz la k á s t és
n a p i h ú sz sc h illin g tá m o g a tá s t.
— D e h iszen n e m v a g y o k iz ra e lita !
— N e m k e ll ig azo ln i.
M e g k a p ta a se g é ly t, m o s t m á r v o lt
p é n z e p o rtó ra . í r t B u d a p e s tre n é h á n y
d icsek v ő a n z ik s z k á r ty á t és egy á llá s t
k é rő le v e le t D é l-A frik á b a J o h n b á c s i­
hoz, a k i m in t J a n c s i n e g y v e n é v v e l e z ­
e lő tt v á n d o ro lt k i. J o h n b á c si v á la s z a is
h a m a r m e g é rk e z e tt:
KSMÄ/
„Csak alantas munkára tudlak al­
kalm azni, m in t külföldit. De ebben is
nagy a Iconkurrencia, mert nálunk
rengeteg a néger, alig gyózunk ellenük
Vasvári Anna rajza törvényt hozni. H a nincs jobb dolgod,
gyere, remélem nem halsz éhen.”
B é lá n a k p o n t ez v o lt az a m b íc ió ja és
e z é rt m eg is je le n t a d é l-a frik a i k o n z u ­
lá tu s o n és b e u ta z á s i e n g e d é ly t k é r t. A
tisz tv ise lő m e g n é z te a z ir a to k a t, m a jd
íg y szólt:
— Iz r a e litá n a k c sa k k iv é te le s e s e t­
ben adunk.
— D e h iszen é n n e m v a g y o k a z , csak
a J o i n tn a k m o n d ta m !
— J a úgy! S z é lh á m o so k n a k k iv é te le s
e s e tb e n sem a d u n k .
E r r e B é la ö n g y ilk o s a k a r t le n n i, d e
n e m v o lt b á to r s á g a . í r t t e h á t e g y le v e ­
le t — B u d a p e s tre .
A v á la s z n e m k é s e tt:
— G yere haz^t t e m a rh a , — í r t a a
le g jo b b b a r á t ja .
É s B é la h a z a é rk e z e tt. M ost itth o n
m esél te le sz á jja l:
— H ív ta k N e w Y o rk b a , J o h a n n e s ­
b u rg b a , fé n y e s á llá s o k b a . . .
— É s m ié r t n e m m e n té l?
B é la n a g y o t s ó h a jto tt:
— H iá b a , a h o n v á g y . . .
Szirtes György
 Jtlindeu h iába! V árnai György rajza

K i legyen a z űrrakéta első utasa?

avult . . . Ami igaz, az

ki sápadt-sárgán, holtfehéren,
kék fátyolt hintve imbolyogsz,
te ősi ködök bús szülötte,
a Földre bámulsz, míg fölötte
naponta némán elforogsz,
kit félve néztek emberöltők,
megénekeltek ifjú költők
s mindenki, aki párt keres,
úgy térhetsz holnap nyugovóra,
mint az a lejárt, régi óra,
mely többé már nem érdekes!
Az ember, kinek lombikjában
csodát teremt a villanyáram,
felmérte idült, agg korod,
s belátva amit elmulasztott,
mivelhogy nincsen semmi hasznod,
egy friss, új holdat alkotott!
És jelzj,, hogy még jönnek mások,
utódáig az óriások,
s mi híven hódolunk neki:
te tűrtél rosszat, gonoszságot,
ez átformálja a világot
s tán szebbé, jobbá is teszi!
L ovászy M á rto n
A ngliában a m ester­
séges hold népszerű­
sége m ár a sláger­
szerzőket is levette a
lábáról. Az új sláger,
am ely különösen a
fiatalok körében
rendkívül népszerű,
nagyon hevenyészett
m
fordításban így hang­
zik:
Jó éjszakát bolygó,
Téged nézni oly jó,
Mesterséges égi test,
Nincs már többé
régi est!
Sok angol újság vi­
szont afölött kesereg,
hogy A nglia nagyon
lem aradt a verseny­
ben. visszaesett, el­
JáfV any id e jé n
igaz. Ez az elavultság
hum or terén is meg­
nyilatkozik. A „Daily
M irror” nevű angol
újság „tréfás” levelet
közöl, am elynek írója,
Bert, West Brom-
wichból azt írja, hogy
ha utas kell az első
űrrakétába, ő — az
anyósát a já n lja . . .
Ebben a tréfában
határozottan nehéz
felfedezni a nukleá­
ris elem eket.
G erő S á n d o r r a jz a

A kulisszák
mögött
színházban a máso­
d ik felvonás díszle­
állították fel a
szünetben. E sti tájat
ábrázott a táj, a ref­
lektorok m ár tökéle­
tesen működtek, egy­
szer csak a háttérből
felhangzott a díszlet­
mester stentori hangja:
— Hé, m i van már
azzal a mesterséges
holddal? — M ár n a g y o n v á r t u k a d o k to r u r a t, m in d e n k i á g y b a n v a n ! . . .

— A zért ne
v esszü k ö ssze
s z e z o n t a f a z o n n a l!
— A z é r t n e t é v e s s z ü k ö s s z e a s z e z o n t a f a z o n n a l!
Hej . .. csak ne prüszkölnél úgy rám,
Influenzás p ermetet lövellve!
Zsúfolt buszban, villamoson,
Míg gyermekem tartom átölelve.
Tudom, az ősz nem kímél.
Beteg vagy szörnyen, kedves pajtikám.
Zsebkendőd vedd elő ... s ha nincs,
Egy boltban azt is lehet kapni tán.
6 Harm ath Árpád
té­
a jobb m agának, h a megnősül.
— A z é r t n e t é v e s s z ü k ö s s z e a s z e z o n t a f a z o n n a l!
C dSk iíc fg r s m , ! ...
Fordítsd fejecskéd másfelé;
Semleges tájak mindig akadnak.
— Hogy kényesek vagyunk?... Nem baj.
Influenzád tartsd meg csak magadnak.
Magyarázzam a náthát? . .. de
Lásd be — rámenne egy egész vagyon ..
— Nézd . . . e z olyasféle bolha,
Mely soká csíp és veszélyes nagyon ...
A tudom ány világából
W . H E I S E N B E R Q
K edvenc egyenleteivel foglalkozott
éppen akkor is a nagy m atem atikus,
midőn társbérlője aggodalm asan be­
kopogott az ajtaján.
— Azon tűnődöm — m ondta a
társbérlő —, hogy mégis feleségül
vegyem-e M ancit, k it jól ism er lá­
tásból a ta n á r úr, vagy mégse ve­
gyem feleségül? M ert úgy gondolom,
hogy mégiscsak jobb családot alapí­
tani az em bernek, m int így élni
egyedül.
— En is úgy vélem — m ondta a
nagy m atem atikus —, hogy az lesz a
— Igazán? — m ondta felvidám od-
v a a bérlőtárs és elm ent. Néhány
perc m úlva újból benyitott Heisen-
berghez.
— H anem van a dolognak egy h á ­
tu lü tő je — szólt nyugtalanul az
egyenleteibe m élyedt tudóshoz. —
Ha elveszem M ancit, m inden figyel­
m em az otthonra terelődik. Pedig én
olyan em ber vagyok, hogy sem m iért
sem adom oda az én esti ta ro k k ­
partijaim at.
— H a egyébként jó lesz a házas­
ságuk — m ondta m egnyugtató m o­
sollyal a m atem atikus —, m eglátja,
hogy a felesége el fogja m agának
nézni az esti tarokk-partikat.
— Ügy gondolja a ta n á r úr? —
m ondta rem énykedve a lakótárs. —
Csakugyan lehetséges így. — És el­
ment.
ö t perc m úlva sápadtan jött vissza.
— Hallgasson meg, tan ár ú r —
m ondta leverten. — Én m inden
figyelm em et az esti taro k k -p artik ra
fordítom. És azalatt ki fog a felesé­
gemmel törődni. Ism eri ta n á r ú r a
M ancit, az nem olyan nő, akit b átra n
egyedül lehet hagyni. És ha valaki
m egkörnyékezi ?
— Szerezzen h á t neki is m egfelelő
társaságot — aján lo tta fájdalm as
mosollyal a m atem atikus. — Ha
rendes baráti társasága lesz, bizonyo­
san tisztességes m arad.
— Nagyon jó gondolat — fogadta
el a lakástárs a tanácsot. — Nem is
zavarom tovább. Ezt fogom tenni.
— Azonban — m ondta tíz perc
m úlva, m ikor ism ét bejött —, ha
csakugyan jó társasága lesz, akkor
én is oda fogok kívánkozni, és akkor
mi lesz a tarokkal? Segítsen m ár
gondolkodni a ta n á r úr, hiszen a ta ­
n á r ú r m atem atikus és engem is
ismer, meg a M ancit is, látásból. Szá­
m ítsa m ár ki nekem , hogy mégis
hogy érdem es h á t a M ancival?
W erner Heisenberg pedig kétségbe­
esett mosollyal tűnődött a kérdésen.
Ilyenform án ju tta tta őt társbérlője a
m odem m atem atika egyik legna­
gyobb felfedezéséhez, a bizonytalan-
sági reláció elm életének m egalkotá­
sához.
Som ogyi Pál
 //

o n c z T ib o r r a jz a

Az O tthon Körnek, az „írók, újság­

írók és egyéb csirkefogók” (mint
Heltai Jenő mondotta), egykori ke­
délyes tan y áján ak kártyaterm ében
m inden délután 4—7-ig o tt alsózott
Nagy Endre, a felejthetetlenül szel­
lemes újságíró és konferanszié, Kó­
bor Tam ással, a neves publicistával,
aki akkoriban „Az Ú jság” főszer­
kesztője volt. M inden délután, pont­
ban 5-kor felp attan t a kártyaterem
a jta ja és beviharzott r a jta dr. B.
ügyvéd, aki csak B ohém iában érezte
jól m agát. Éveken és éveken át m in­
den délután pontban 5-kor ugyanaz
a szertartás: dr. B. belép az ajtón,
végigmegy a k árty aterm en , ahol
ilyenkor m ár vágni leh ete tt a do­
hányfüstöt, az ablakhoz visz egy szé­
ket, feláll rá és m egindítja a ventil­
látort. A ztán leül Nagy Endre és
Kóbor Tam ás mellé kibicelni.
Egy nap elérkezik a d élu tán 5 óra,
de dr. B. nem jön. H elyette egy h a­
lálsápadt rendőri rip o rter robban be
az ajtón és izgalomtól rem egve közli:
a rendőrség épp most kapott értesí­
tést, hogy dr. B.-t egy pervesztes
ügyfele, aki nem ­
régiben szabadult
a Lipótmezőről,
agyonlőtte az iro­
dájában.
D erm edt csend.
És ekkor feláll
az asztala mellől
Nagy Endre, szé­
ket visz az ab­
lakhoz, feláll rá — H a ig a z á n s z e r e t s z , s z e r z e l n e k e m e g y m o s ó g é p e t ! . . .
és elérzékenyült
hangon így szól: A z id o m ít ó r e g g e lij e
— Uraim, indítványozom, hogy
gyászunk és kegyeletünk jeléül egy H e g e d ű s I s t v á n ra jza
percre indítsuk meg a v e n tillá to rt!. . .
*

M eghalt Kiss József, a nagy költő.

A Petőfi Társaság, am ely a költőt
„saját h alo ttján ak te k in te tte ” — m int f *
m ondani szokták — úgy határozott,
hogy a B ajza utcai P etőfi Ház elő­
csarnokából tem essék és koporsója
Jókai-lepellel letakarva, L änderer és
H eckenastnak azon a nyomdagépén
pihenjen a gyászszertartás alatt,
am elyen 1848 m árcius 15-én a „Talp­
ra m agyar” első példányai m egszület­
tek. A parányi előcsarnokban leírha­
tatlan volt- a tolongás. Én, m int fia­
tal riporter, o tt álltam közvetlenül a
nyom dagép-ravatal m ellett, körülöt­ I
tem az akkori író és újságíró világ
kiem elkedő alakjai. A tolongás egyre
veszedelmesebbé
vált és P. A., a
m a is élő jeles
költő, a tem etés KB
egyik rendezője, s
izzadva és két­
ségbeesve igyeke­
zett re n d et te­
rem teni.
Egyszerre csak
megszólal mögöt­
tem félhangon § .V V tiS
K arinthy Frigyes:
— Ez a P. úgy nyüzsög itt, m intha
ő volna a h a lo tt.
F ó th y J á n o s
 J ó ta n á c s
Űj színházi évadu^k^sfső főpróbá­
ján á h íta tta l néztem ifjú k ritik u su n ­
kat, akiről a kulisszák világában azt
terjesztik, hogy kérlelhetetlen bíráló,
sohasem leh et egyénien kialakított
vélem ényétől eltéríteni. R ettegnek is
tőle színészek, színigazgatók és szer­
zők, és én is csak azért m erem meg­
írni ezt a kis karcolatot — szerény
példázatképpen —, m ert a közeljövő­
ben nincs szándékom ban d arabírás­
sal próbálkozni.
Hozzá hasonló h a jlíth a tatlan , sőt
konok k ritik u sn ak ta rto tta m agát
boldogult kollégánk B. Lóránd, akit
M olnár F erenc az em lékirataiban „az
újságírás igazi szerelm esének neve­
zett”. Ügy ü lt be a bíráló zsöllyébe,
m int a törvényszéki bíró a tanács-
elnöki székbe.
Befolyásos, de szerény képességű
m agyar író történelm i d a ra b já t já t­
szották. Lóránd b arátu n k rosszallóan
figyelte a főpróbán az előadást és a
függöny legördülése u tá n vésztjósló
— U q y a n , J e n ő , c s a k n e m á lls z le e q y r é s z e q q e l v ita tk o zn i? ! léptekkel halad t a k ijá ra t felé. Itt
találkozott a nagytekintélyű főszer­
kesztővel, az akkori idők sajtó h atal­
m asságával, akit egyébként igen jó­
A k a rrierista szemű színházi szakértőnek ta rto t­
tak.
— Nos, hogy tetszett az újdonság,
Lóri? — kérdezte a főszerkesztő.
A b a rá tu n k tűzbe jö tt:
— A d a ra b egy szemét!
A nag y ú r szelíden felelte:
— Nem vitatkozom veled, de még­
is felhívom a figyelm edet a második
felvonásvégre. Nagy írás!
— A m ásodik felvonásvég nagy
írás, de a darab egy szemét!
— No és a dialógusok? Csupa fi­
nom árn y alat!
— Ami igaz, igaz! A párbeszédek!
Csupa finom árnyalat! De a darab
egy szemét!
Búcsúzkodtak. A főszerkesztő a ke­
zét ny ú jto tta:
— Higgyél nekem, öregem! Ez egy
rem ekm ű!
K edvenc kritikusunk m eghajolt és
/7 7 7 /7 Q

erélyesen kijelentette:
— Elismerem , hogy az egész egy
rem ekm ű, de a darab — egy szemét.
(sa)
 Rakéta-korszak

— O lv a s ta , s z o m s z é d ? N e m s o k á r a e l é r j ü k a H o ld a t I s . . .

S z a k m a i ir ig y s é g
H e g e d ű s I s t v á n r a jz a
Az én kedvencem nem a m esterséges nőid, hanem a
szerény, ném a hordozó-rakéta, a három részes ra k éta h a r­
m adik tagja, a legkisebb fiú a mesében. Ugyanúgy kering,
m int a m esterséges hold, csak nem csinál olyan nagy dol­
got belőle, nem ünnepelteti m agát, szerényen meghúzódik
a m ásodik helyen. Pedig ő volt a mór, aki m egtette a kö­
telességét, felrepítette a holdat a k ív án t magasságba, fel­
ad ata véget ért — m ehet. Levált, eldobták, m int a kifacsart
citrom ot, töltetét kifújta, fel is út, le is út.
De a kis kiégett ra k é ta m aradt. Gondolta, h a m ár ott
van, m egpróbálja ő is utánozni a nagy számot, m in t a bo­
hóc. T udta, hogy nem ő a sztár, mégsem volt hajlandó
visszazuhanni a szürkeségbe, nem jö tt vissza a Földre,
keringeni kezdett. Először szerényen a m esterséges hold
u tán osont, észrevétlenül, jó ezer kilom éteres távolságban
kullogott mögötte, aztán egyre m erészebb lett, vérszem et
kapott, s a végén megelőzte és elhagyta a nagy csillagot.
Azt sem m ondta, bikkm akk, vagy bip-bip-bip, őt nem ta ­
n íto tták beszélni, ő ném án repül, nem fecseg, nem kérke­
dik, de talán tovább m arad m ajd fent, m int a körülrajon­
gott igazi.
Szívem m inden rokonszenve az övé. Mindig az elnyo­
m ottak, a mostghák, a szürke „m ásodikok” oldalán álltam .
Én igenis jobban szeretem a Déli sarkot az Északinál, Na-
gaszakit H irosim ánál, Schillert Goethénél, B atu kánt
Dzsingisz kánnál.
És v allju k meg őszintén, m ennyivel kényelm esebb
élete van a rakétának, m int a m esterséges holdnak! Nincs
ra jta felelősség, nem v árn ak tőle semmit. Csak repül, fel­
szabadultan, szórakozásból, s fü tyül rá, hogy a tudom á­
nyos várakozás súlyától görnyedő m esterséges hold félté­
kenyen néz u tána: „K i ez az alak ?”

Kedves Szepesi Gyuri! M ivel m inden eddigi kísérle­

tem kudarcot vallott, ezúton kérlek Kazinczy, A rany és
Kosztolányi szent nevében, hogy n e használd a „közbe­
avatkozni” szörnyszót. Én nem bánom , ha a védők közbe­
lépnek, s az sem baj, h a beavatkoznak a játékba, csak a
közbeavatkozásról m ondjanak le. H idd el, nem elég a
labdaérzék, nyelvérzék is kell a labdarúgásban.
Vagy visszautasítod kérésem et, s illetéktelen közbe­
avatkozásnak tartod?
ti-

J
á n o s a r e n d ő r b ír ó e lő tt á ll,
m in t e lő á llít o t t e g y é n . Eh­
h e z k é p e st r é s z b e n sz o m o ­
r ú , m e r t a k ih á g á s i b ír ó e lé
v a ló á llá s r e n d s z e r i n t b ír sá g o t
j e le n t, m á s r é s z t a z o n b a n Já­
n o s v id á m , m e r t b o r v a n J á ­
n o s b a n . N em s o k , d e ép p e n
e le g e n d ő a r r a , h o g y J á n o s m i­
d őn szo m o rú sá g á ró l f e le d k e ­
z ik , a n a g y f a lit ü k ö r b e n é z ­
z e n , é s a b b ó l a b a ju s z á t ig a z ­
g a s s a . C s a v a r ja f ö lf e lé , m e r t
a z e g y ik b a j u s z a é p p e n s e ­
h o g y s e m a k a r á lln i.
— Hej te . . . — m o n d ja
n e k i h a lk a n — d e a lh a tn á i.
A r u h á z a t o t is r e n d b e s z e d n i
i g y e k s z ik . B iz a r r a r á f é r , m e r t
J á n o s n a g y v io le n c iá b ó l k e r ü lt
id e a b ír ó e l é r e n d ő r i s e g é ly -
ly e l. J á n o s u g y a n i s k o ra h a j­
n a lb a n b e jö tt a ta n y á b ó l a z
a s s z o n n y a l, h o g y e la d e g y ko-
c s ld e r é k r a v a ló m ie g y m á s t. A z
a s s z o n y a c s i r k é k k e l a c s ir k e ­
p ia c r a m e n t, ő a b ú z á v a l a
b ú z a p ia c r a , s m iu tá n ela d ta
m in d , ú g y v é l t e , h o g y e z ú tta l
le g h e ly e s e b b le s z v a la m e ly
k o c s m á b a b e ó v a k o d n i. Ez m á r,
ak árh ogy k e r e s s ü k , m e g tö r ­
t é n t, s m iu tá n J á n o s b o r t iv o tt,
p á ly á z n i k e z d e t t . A p ip á t z s e b -
r e v á g t a . N em v a ló a v á r o s b a
p ip a . ú r a z e m b e r a v á r o s b a n .
S z iv a r t v e t t, b ő r s z iv a r t , to v á b ­
b á sz iv a r s z ív ó sz o p ó k á t, a s z i­
v a rt a s z o p ó k á b a , a sz o p ó k á t a
s z á já b a t e t t e , fú j t a a fü s tö t, ha
jö tt, s m e g in t c s a k p á ly á z o tt.
K ö zb en n é h o l b e -b e té r t n ém i
Ita lra , a z t ki is f iz e tt e t ö k é le ­
t e s t i s z t e s s é g g e l , é s e g y r e jo b b
k e d v v e l p á ly á z o t t to v á b b . J á rt­
k e lt m in d e n f e lé . E g y ik s z iv a r ja
m á r e l is f o g y o t t , d e ő é s s z e l
é lő e m b e r v o lt , s m ie lő tt e l ­
d o b ta v o ln a , h o g y g y u fá t n e
k e lle s s e n g y ú j t a n i, a r é g i c s u t ­
k á já n á l r á g y ú j t o t t a z ú jra . N in ­
c s e n e k a z o n b a n t ö k é le te s g y ö ­
n y ö r ű s é g e k e v ilá g o n . Lám , a z
e ls ő s z iv a r m ily s z é p e n s z ó lt,
ez m eg s e h o g y se m ak ar s z ó l­
n i” (b ú jjo n a z ö r d ö g b e le , a k i
c s in á lt a ) . J á n o s s z ív ja a s z i ­
v a r t, ám a s z i v a r c s a k nem
s z ó l. M ár lá tja , h o g y c s a k e lő
k e ll s z e d n i a m a s in á t. A zo n b a n
h o l a m a s in a ? S ü r ö g v e t a p o ­
g a tja m a g á t k ö r ü l.
— Hol v a g y , hé?
A m e llé n y z s e b e k b e n k e r e s i
le g e ls ő b b , m e r t o tt a h e ly e a
m a s in a ta r tó n a k , a z u tá n a k a ­
b á tb a n . D e n in c s e n s e h o l. J á ­
n o s g o n d o lk o z ik e g y d a r a b ig
a z ú t f é le n , a z u t á n m e g fo r d u l,
h a la d v i s s z a a b b a a k o c s m á b a ,
ahol le g u t ó b b já r t. D ü h ö se n
n y itja b e a z a jtó t.
— U g y e ? — m o n d ja a k o c s -
m á ro sn a k .
— No? — k é r d e z i a m a z.
— A m a s in a ta r tó m a t a d ja
e lő .
— M ic s o d a m a sin a ta r tó t?
— Hát a z e n y im e t. Itt h a g y ­
ta m . E zen a z a s z ta lo n . S á r g a
ta r tó , h ú s z é v e v e tte m a k i s ­
t e le k i v á s á r o n , d e n em a d o m
h ú s z ú jé r t, o ly a n jó j á r á s ú a
k u p a k ja .
— A z lő h e t , b a r á to m , h a ­
n e m itt n e m h a g y ta k en d .
— D e h o g y n e m — e r ő s k ö d lk
J á n o s.
— E jn y e n o — m o n d ja a
b o r m é r ő — , h a itt h a g y ta v o l ­
10 n a k e n d , a k k o r itt v o ln a , u g y e
b iz o n y ?
Tömörkény István:
J á n o s g o n d o lk o z ik , b á r a s o k
it a l m ia tt n em m e g y e z v a la m i
k ö n n y e n . N in i. C s a k u g y a n . Ha
o t t h a g y t a a z a s z t a lo n . . .
— H át Ugön! — v é l i .
D e c sa k h a m a r g y a n ú sa n te­
s z i h o z z á , é s v é g i g n é z i a k o c s-
m á ro st:
— Ha u g y a n — m o n d j a — ,
h a u g y a n g a z t n e m v e t ö tt r á
v a la k i.
A b o r m é r ő f ö lp a t t a n :
— T án e n g ö m g o n d o l k en d ?
J á n o s n y ú jt o g a t ja a n y a k á t,
é s a f e j é t c s ó v á lja :
— H át — m o n d j a — , h á t...
A k o csm á ro s m érgesen
r á n t j a e lő a z s e b é b ő l a m a g a
g y u fa ta r tó já t.
— Hát m it g o n d o l k en d ? —
k iá lt j a . — H o g y n e k ö m a k e n d
m a s in a ta r tó j a k ö ll? H isz e h u n
a z e n y im . K én ai e z ü s t .
J á n o s e lis m e r ő le g t e k in t o d a .
V a ló b a n , e n n e k a z e m b e r n e k
m e g v a n a t u la j d o n g y u fa t a r -
ö v é ? C s o d á la to s e z .
— Tán m á s u t t h a g y ta k en d ?
M err e já rt k e n d ?
— J á rta m é n s o k f e l é — s ó ­
h a jt J á n o s, s e lő h ú z z a a k ü ls ő
zseb éb ő l a k e sz k e n ő t, h o g y a
h o m lo k á t t ö r ö lj e v e le . A m in t
k ih ú z z a , k ie s ik a p a d ló r a a
m a s in a ta r tó , s n a g y o t k o p p a n ,
h o g y m é g a h i r e s k u p a k ja is
k in y ílik .
— No, a h o l at — m o n d ja a
k o csm á ro s.
J á n o s n é z a t a r tó r a , a z u tá n
a z em b erre, é s m e g sz é g y e n ü l.
E jn y e , e j n y e . F ö lv e s z i a t a r tó t ,
é s m e g n é z i m in d a n é g y o ld a ­
lá t. Mit s z ó lj o n m o st m á r.
H o g y e z t a jó , d e r é k , b e c s ü le ­
t e s e m b e r t í g y m e g g y a n ú s í­
to tta .
— No, e g y f é l l it e r b o r t e r r e
a n a g y i j e d t s é g r e — sz ó l b é ­
k é lt e t é s s z e m p o n t j á b ó l.
Ily m ó d o n t ö r t é n t , h o g y J á ­
n o s b é k é lt e tn i k e z d e t t . Jó s o ­
k á ig c s in á lt a e z t , s a m ik o r v é ­
g ezetü l e lt á v o z o t t , m á r é p ­
p e n c s a k h o g y á llo tt a lá b á n .
I g e n h a d i k e d v b e n v o lt . Jött
v e l e a z u tc á n s z e m k ö z t e g y
e m b e r lé t r á v a l, a lé t r a m e g ­
ü t ö t t e J á n o s t. J á n o s m e g k a p t a
a lé t r á t, é s n a g y o t r á n to tt
r a j t a . M ind a h á r m a n a f ö ld ­
r e e s te k , a zu tá n ö ss z e g a b a ­
ly o d t a k . A lé t r á s e m b e r J á n o st
t o r k o lá s z t a , J á n o s m e g a m a z t,
í g y c s a t á z t a k , m ik o r a r e n d ő r
e lv á la s z t o t t a ő k e t , J á n o s a z o n ­
b a n s e h o g y s e m a k a r t a v á lá s ­
b a e g y e z n i, ú g y v é lt e , h o g y
a m a n n a k m é g Jár v a la m i, s
a m ig a z t ki n e m a d ja , n in c s
t ö k é le te s e g y e n lő s é g . A ren d ő r
m á s v é le m é n y e n v o lt , J á n o s
e n n é l f o g v a m o s t e n n e k e s e tt ,
é s a k k o r á t r á n t o t t a k a b á tja
s z á r n y á n , h o g y m in d e n g o m b
le p a t to g z o t t r ó la . í g y t ü le k e ­
d e t t , m íg n e m Jött e g y m á s ik
r e n d ő r is, k ö z r e k a p t á k J á n o st,
é s v it t é k a b ír ó e l é . S o k e m ­
b e r n é z t e J á n o s f ö lv o n u lá s á t ,
g y e r k ő c ö k k ia b á lta k , n e v e t t e k ,
J á n o s p e d ig h ú z a tt a m a g á t.
g o n d o lta — , h á t h ú z z a to k .
F ö lju to tta k a b ir ó e lé , s m i­
u tá n e g y id e ig á c s o r o g n i k e l­
lett a z a jta j á b a n , J á n o s b e ju to tt
h o z z á . I d ő k ö z b e n a f e j e is t i s z ­
tu lt, s e g é s z c s ö n d b e h a llg a tja
m o s t , h o g y m ik é n t v á d o lja a
két ren d őr.
_A lé tr á s e m b e r e n k e z d ik .
— 0 ü tö tt m e g a lé tr á v a l e l ­
ső b b — v é d e k e z e tt Ján os. —
F e jb e c s a p o t t .
— Hát a z t á n a z é r t a f ö ld r e
k e ll g á z o ln i v a la k it?
— P e r s z e — f e le li n y u g o d ­
ta n .
M ost m e g a r e n d ő r i d o lg o k
k ö v e tk e z n e k , H ogy m e g té p te a
r u h á ju k a t .
— Én? — k é r d e z i J á n o s . —
Én?
— H isz e n itt v a n r a jtu k a
r u h a , lá th a tó , h o g y m e g v a n
t é p v e — m o n d j a a b ír ó .
J á n o s v é g i g n é z i a r u h á k a t,
é s a f e j é t c s ó v á l j a . B iz a z m e g
v a n t é p v e . D e k i t é p te m e g ? KI
té p h e tte ?
— M á n , t e k in t e t ö s u r a m , a z t
se n k i m ö g nem lá tja r a jta ,
h o g y é n t íp t e m le. M er é n n e m
t íp t e m .
A b ír ó h a r a g o s a n s z ó l t J á ­
n o s r a , a k i e l v a n h a tá r o z v a ,
h o g y k e m é n y e n v é d e k e z ik .
— D e h is z e n m in d k é t r e n d ­
ő r t a n ú rá!
— H át m in d e n em b ö r azt
b e s z é l , a m it a k a r . . . M ost, a m i
ro s s z a s á q v ö t a r u h á ju k o n ,
m in d r á m f o g ik .
János ezt m é lta t la n k o d v a
m ondva, és o ly a n erővel
a k a s z t j a b e le a h ü v e ly k u j j á t
a m e llé n y e g o m b ly u k á b a ,
m in t h a s o h a t ö b b é o n n a n k i­
v en n i nem ak arn á.
— N o — m o n d ja a b ír ó — ,
ily e n t ö k é l e t l e n s é g e t m á r k á r
b e s z é l n i. O ly a n t m ár csak
nem g o n d o l kend, h o g y ez a
k ét r e n d ő r r o n g y o s ru h áb an
á llt a p o s z to n ?
— H át — f e le l J á n o s — , én
n e m tu d h a t o m . D e m o s t m ln -
d ö n t r á m k é n y n e k . T u d o m én
a z I ly e s m it. M ik or é n k a to n a
v o lt a m , a m i a b la k k itö r t a k a ­
sz á r n y á b a , so s e v á g a ttu k b e.
H a n e m h a g y ü t t v a la m i s z é t,
z iv a t a r , a r r a f o g t u k , h o g y a z
t ö r te k i . . . Ú q y n é z ő m , m o s t
é n v a g y o k ily e n s z é lv é s z f o r m a
it te n .
V é d e k e z é s é t m o s o ly o g t á k a
s z o b á b a n le v ő k , m ir e ő is v i ­
d á m a n e r ő s k ö d ik :
— De úgy Ig a z , kérőm ,
m ö g h ig g y é k .
— M ár p e d ig n e m é r e z a
b e s z é d s e m m it — v é li a b ír ó .
— B o tr á n y t o k o z o t t k e n d a z
u t c á n , a z é r t m e g b ír s á g o lo m .
— C s a k n e m t ö s z l tá n a t e ­
k in t e t ö s úr? — k é r d e z i J á n o s .
— D e t e s z e m é n . M á sk o r n e
ig y o n k e n d a n n y it.
J á n o s f é ls z e m m e l n é z a b í­
róra.
— D e u g y a n , k é r ő m — v á lt
m o s t a b e s z é d e n — , m ö g is s z a
m á s is a b o r t, n e m c s a k é p p e n
én . Az em ber b együ n a váro s­
b a n a g y r it k á n , h á t e g y k ic s it
e ls z ó r a k o z ik . N em o ly a n n a g y
v é t ő k a z . N é z z e a t e k in t e t ö s
ú r , m é g a c s illa g is m ö g s z a la d
n éh a az égön . . .
N agy m o n d á s e z , é s J án os­
n a k k ö r ü lb e lü l Ig a za v a n v e le .
M ég a n a g y é g ö n , a z ö r ö k ö s
á lla n d ó s á g o n Is m e g j a t s s z á k
m aqukat n éh a a c s illa g o k .
A z o n b a n m in d e g y , itt n e m e s ik
t e k in t e t b e . A b ír ó k im o n d ja a
k é t f o r in t b ír s á g o t , a m it J á n o s
n a g y h m g e t v e f o g a d . L a s sa n
g o m b o lj a ki a m e llé n y t , s f ö l­
t e k in t a p a d la tr a , m in t h a o n ­
n a n v á r n a s e q e d e lm e t .
— H aj, haj — s ó h a j t j a .
D e a z a c s k ó t c s a k e lő k e ll
v e n n i . J á n o s la s s a n h ú z z a ki
b e lő le a k é t f o r in t o s t a llé r t , s
e g y e n k é n t a z a s z t a lr a r a k j a .
— E h ol v a n n a k e .
— Íg y n i — m o n d j a a b ír ó .
— L átja k e n d , e z v o lt a m u ­
la t s á g n a k a s a lla n g j a .
S z ó ta la n k ö tö z i b e a z a c s k ó t
J á n o s , é s a m e llé n y m é ly z s e ­
b ébe s ü lly e s z t i. Á tv eszi a
n y u g t á t , a m it a p é n z r ő l a d ­
n a k , s k in y it v á n , b e le t e k in t .
L a s s a n m e g in d u l k if e lé , a p a ­
p ír t lo b o g ta t v á n . A z a jtó b ó l
m é g v is s z a s z ó l:
— E zt m ö g b e r á m á z t a to m ,
h o g y r á e m lé k ö z z e k a z ú r r a . . .
(1897)
 A m űhold sikere
S zegő G izi ra jz a
— M ekkora s a jtó ja van . . . R ólu n k
m á r a lig ír n a k . . .
0
’ * n azt válaszolja erre,
hogy micsoda kérdés ez?
Vagy inkább így: még
ez is problém a? ö n a
zsebébe nyúl, kihúzza a statisztikai
zsebkönyvét egész vászon kötésben,
400 oldalon, bagatell százharm inchat
forintért és elém tartja. M ert ez a
könyv m in d en t tud ö n szerint. Tud­
ja, kik hol laknak, m it csinálnak, és
miből élnek, miből nem élnek és ha
nem élnek, m iért élnek?
És ez az ö n jóindulatú tévedése,
uram! P edig ö n is tapasztalhatta,
hogy a budapesti lakosok nem hagy­
ják m ag u k at bestatisztikázni holmi
kis vacak százharm inchat forintos
skatulyakönyvekbe. Én erre hosszú
évek keserű tapasztalatai á rá n jöt­
tem rá, kérem . M ert hogy kik lak­
nak B udapesten? Nagyon is relatív
dolog. Az teljességgel attól függ,
hogy kivel megyek végig a Kossuth
Lajos utcán. H a például az unoka-
P in cérü !
S c h w o tt L a jo s r a jz a
H A A F Ő N Ö K V A C S O R A V E N D É Q
V á rn a i G y ö r g y ra jz a
— S a jn o s , ig a z g a t ó ú r, a f é r j e m o ly a n r itk á n k a p p r é m iu m o t, h o g y d e s s z e r t r e
m á r nem t e lle tt . . .
esztendeje, hogy éppen most
áll sikerekben oly gazdag
pály ája kezdetén. O lykor á t­
integet a túloldalra és k iá lt:
öcsémmel, akkor csak cukrászok, Szervusz, édes fiam! És odasúgja ne­
mézeskalácsosok, m intarétes-készí- kem: Ez is egy tehetségtelen barom .
tők, édességboltosnők laknak. Nem Amíg Elek bácsival megyek, m in­
beszélve a néhány százezer nápolyi denki tehetségtelen barom, m íg az
árusról, tökmagosról, gesztenyésről. öreg el nem tű n ik a Csók-galériá-
H a csinos nővel megyek, m inden ban.
em ber a feleségem nagynénije. Még Esteledik. Ilyenkor kezdenek ré ­
az az öreg szakállas bácsi is ott ni! szeg em berek lakni Budapesten. De
L ehel szerint m indenki kecskeméti, jaj, am ott jön Czirbolya m am a. A
Á ron szerint m indenki erdélyi. Gom­ legveszélyesebb ismerős! H a h ih e­
bóc Ödön szurkoló pedig csak futba- tü n k neki, akkor két millió jós lak ik
listák k al találkozik. M indet ismeri. Budapesten, ak ik m ár egym ásnak
A fölött pedig m ár régen napirendre jósolnak és egym ásnak á llítjá k fel a
tértem , hogy viszont őt nem ism erik horoszkópjaikat.
a futbalisták. A m últkor is lekö- Hova m eneküljek?
szöntött az utcán valakit, hogy szia, K étségbeesetten körülnézek. Még
apikám , m ekkora k o rn ert lőttél a egy taxi m egm enthet! De, sajna,
m ú lt héten! — de az illető nem kö­ m indenki lak ik Budapesten, csak
szönt vissza, igaz, utóbb kiderült, taxisofőr nem.
hogy a Skót Tudom ányos A kadém ia Szalay K ároly
elnöke volt.
A V örösm arty tére n megszököm
Gombóctól. Épp a Földalatti szájá­ Csapodár matróz
ban egy nő megszólít- Könnyű M ókus­
ka. F elaján lja nekem, hogy én elkí­
sérem , és m eghív a Napfénybe, hogy
fizessek neki egy kevertet. M áris
n y ú jtja a karom, am ibe ő tartózko­
dóan belekarol. Amíg a téren k e­
resztülm együnk, találkozunk Tolnai­
val, Gobbival, P ágerrel ötször, aztán
m egint három Sinkovitssal, nyolc
Kiss Ferenccel, M ajorral, a kis Kabos
m ajdnem elüt a m otorbiciklijével —
Jé, m aga nem látta? D irekt rám h aj­
tott, ki ak ar velem kezdeni! — Az a
kékhajú, aki a diplomáciai kocsiból
m ajd kiesett, úgy m egbám ulta M ókus­
kát, az szintén a Kabos volt, csak
én nem ism ertem meg, m ert nekem
abszolúte semmi színházi m űveltsé­
gem nincs. A napfény előtt Mókuska
százhuszonhetedik színész vőlegényé­
vel találkozunk: nna, m ostm ár indul­
hatok haza, de valaki karon ragad
m egint.
— L áttalak, nyavalyás, m ajd lefes­
telek a feleséged előtt! — Üvölti fü­
lem be Feszt Elek, m ert nagyot hall.
— Festőművész, aki m ár negyven 11
 A datolyáimig
H iv a t a lo s k ik ü ld e t é s b e n k ü lfö ld r e k é ­
s z ü lt E le m é r a C s u p á n im p e x e lő a d ó ja .
I n d u lá s e lő tt csa k ú g y fu ttá b a n m e g ­
k ér d e z te k ed v en cét, a sző k e I lo n k á t:
— M it h o zza k m a g á n a k L o n d o n b ó l?
M e g le p ő v á la s z t k a p o tt:
— : D a t o ly a m a g o t.
I lo n k a u g y a n is a m a tő r k e r té s z k e d ik ,
p a rá n y i k ertecsk éjéb en e g z o tik u s n ö v é ­
n y e k e t te r m e l.
A z a n g o l fő v á r o s fo r g a ta g á b a n E le m é r ­
n e k csa k a z u to ls ó n a p o k b a n ju to tt esz é ­
b e a sző k e I lo n k a és a d a to ly a m a g .
E g é sz n a p r o h a n g á lt , sorra já r ta a c se ­
m e g e b o lt o k a t , d e m in d e n ü tt a z t m o n d ­
tá k , ily e n k o r n in c s d a to ly a , m a jd n é z ­
ze n b e d ecem b erb en , a k k o r le s z a sze-
z ó n ja . Ó r á k ig ta r tó lá z a s fu tk o sá s u tá n
a z e g y ik k ir a k a t b a n m e g p illa n to tta az
á h ít o z o tt d é lig y ü m ö lc s ö t.' K é tfé lé t is
k ín á lt a k a z ü z le tb e n , o lc s ó b b a t és d rá ­
g á b b a t. M eg is m a g y a r á z ta a k eresk ed ő
a z á r k ü lö n b s é g e t , d e E le m é r n em n a ­
g y o n é r te tte m eg a fo g a k k ö z ö tt e lm o r ­
m o g o tt b e sz é d e t, a z a n g o l b o lt o s u g y a ­
n is n em a p e sti B e r litz b e n ta n u lt a a
n y e lv e t. M aradék p én zéb ő l a d rá g á b b a t
v e tte m e g , h a d d ö r ü ljö n I lo n k a .
Itth o n d ia d a lm a s a n n y ú jto tta á t a
b e c se s a já n d é k o t. I lo n k a c s illo g ó sze m ­
m e l b o n to tta k i a d o b o z t, m e g n y o m ­
k o d ta a z e ls ő d a to ly á t. F e ltű n ő e n p u h a
v o lt. R o ssz s e jte lm e i tá m a d t a k , e lo lv a s ta
a d o b o z b a h e ly e z e tt k is c é d u lá t, a m e ly
b ü sz k é n h ir d e tte , h o g y ez a k ü lö n le g e s
d a to ly a — k im a g o z v a k e r ü l f o r g a lo m b a .
I lo n k a sz e m r e h á n y ó a n á lla p íto tta m e g :
— - H is z e n en n ek n in c s m a g ja !!
É s E le m é r v is s z a s ír v a a z o lc s ó b b d a ­
to ly á t, szo m o rú a n k o n s ta tá lta , h o g y ez
a z a r itk a e se t, a m ik o r e g y n ő jo b b a n
ö r ü lt v o ln a a z o lc s ó b b a já n d é k n a k , m in t
T is z te s s é g te le n v e rse n y a d rá g á b b n a k .

V A R O S R E N D E Z É S R éber László rajza

12 — A d ísz k ú t e lk é s z ü lt. Most te r v e z ü n k k ö ré je e g y l a k ó t e l e p e t . . .

 m O S LÓ B A N

fa M l

n i n e s

F o ly a m o d ta m , le v e le z ­
% te m , te le f o n á lg a t t a m , n em
h a s z n á lt . E lm e n te m B ze-

a
m é ly e s e n a H iv a ta lb a . S z o ­
b á r ó l s z o b á r a k ü ld te k , e m e ­
le tr e fö l, e m e le tr e le , v is s z a , v ég re
m e g ta lá lta m a z I lle té k e s t . M eg k érd ez­
te m , e l v a n -e m á r in té z v e a z ü g y em .
— Ig en , d e m é g n in c s a lá ír v a .
B o ld o g a n tá v o z ta m . M ic s o d a m á m o r.
H is z e n m á r ren d b en v a n m in d e n , k ész, S p a id a l n á c it Sz­
k ezem b en a b o ld o g s á g , csa k m é g n in c s
t o r n ó k : J o b b ha
n e m s z á l lu n k le,
a lá ír v a . úgy lá to m Itt
E g y ik szeren cse v o n zza a m á s ik a t. nagy köd van . . .
G y erü n k a m á s ik ü g y u tá n . E z m á r
k is e b b ü g y v o lt. K is e b b ü g y h ö z p ersze Á ru h ázb an
h o ssza b b fo ly o s ó k , n a g y o b b a jtó k já r ­
n a k . H e ly e s e b b e n m i já r u n k h o ssza b b
H é b e r L á s z ló r a jz a
fo ly o s ó k a t, n a g y o b b a jtó k a t. M a g a sa b b
e m e le te k e t. É s a lift — n em já r . D e k i
b á n ja , h a m á r ü z e n e te t is k a p o tt a z
em b er, a z ü g y e l v a n in té z v e , o tt az
ír á s k ik é s z ít v e .
O tt is v o lt. C sak ép p — n em le h e te tt
m é g k ia d n i. „ D e m ié r t k érem , h á t n in c s
e lin té z v e ? ”
— Ig en , d e m é g n in c s a lá ír v a .
N o lá m . H isz e n k ész ez , te lj e s e n k ész,
csa k ép p en n in c s m é g a lá ír v a .
G y erü n k to v á b b . M o st m á r e lin té ­
zü n k m in d e n t. B e n n e v a g y u n k . S za b a d ­
n a p is v a n , v illa m o s , a u tó b u sz , tr o li,
estére n é g y n a g y ü g y e t in té z te m e l.
M in d k ész, o tt a p a p ír , lá th a tjá k , a k ik
lá tjá k . C sak m é g n in c s a lá ír v a .
P ersze a z em b ern ek n em csa k n é g y
ü g y e v a n . N e m is n y o lc . Ü g y e s em b erek
v a g y u n k m in k , m a g y a ro k , so k -ü g y e s — K a p h a to k e b b ő l a z a n y a g b ó l?
em b erek . D e p ersze n em m in d e n k i a g i­
lis , é le lm e s , rá m en ő s. M in t p é ld á u l én .
N e m m o n d o m , m ik o r m á r a tiz e d ik A hortobágyi csárdában
m u n k a n a p o m n e g y v e n e d ik „ e lb lic c e lt”
ó rá ja és n em tu d o m h á n y a d ik ü g y ir a ­
to m v ég é h e z é r te m , a k k o r k is s é e lfo ­
g y o tt a tü r e lm e m . P e d ig m in d e n ü g y em
el v o lt in té z v e , csa k ép p en n em v o lt
m é g a lá ír v a .
A tü r e lm e m n em is a z u to ls ó e lin té ­
z e tt, d e m é g a lá n em ír t ü g y em m ia tt
fo g y o tt e l. D e h o g y . H a n e m , a m ik o r itt
ta r to tta m , g o n d o lta m m o st m á r v is s z a ­
m e g y ek a le g e ls ő ü g y em h ez . A z ó ta h e ­
te k , ső t h ó n a p o k te lt e k e l, m o st m á r
b iz to s a n e lin té z té k e z t a z ü g y e m e t. A
le g e ls ő t. A le g fo n to s a b b a t. A z é le tb e ­
v á g ó t. T e le fo n , le v é l, ú jr a te le fo n , ló tá s ,
fu tá s, lift, g y a lo g já r á s , fo ly o s ó , k e r e sz t­
fo ly o s ó , a jtó , a jtó , a jtó , — eg y H le té k e s ,
k e ttő , h á ro m , n é g y , m in t az e g y c ic a ,
k é t c ic a , h a j. . . a z ü g y e l v a n in té z v e ,
sejh a j, csa k m é g n in c s a lá ír v a .
F u tá s a m á s ik ü g y b e n , a k is e b b e n , a
n a g y o b b fo ly o s ó k o n . Ig e n , d e n in c s ....
F u to k to v á b b . H a r m a d ik ü g y . E l v a n ,
A p r ím á s : E z e k k ü lfö ld ie k ! G y e r ü n k a m a m b ó v a l!
d e n in c s . B á m u la t o s fu ta m v o lt, fo r te ,
fo r tis s im o , co n a m o re és g lis s a n d o . . . E rre m o st m á r m é g is e lfo g y a tü r e l­ g u illo tin , v illa n y s z é k , m it tu d ja ő . . .
el v a n in té z v e m in d e n fu ta m , m in d e n m em , fe lp a tt a n o k , v is s z a a d o m a lo ttó ­ é n v á r o k . . . v á r o k . . . r e tte g v e v á r o k . . .
ü g y , csa k m ég n in c s a lá ír v a . szá m o k a t, a c ig a r e tt á t e ln y o m o m , a a z ü g y e m ... a za z a z a k tá m m á r b iz ­
R o h a n o k a z u to ls ó h iv a t a lb a , a le g e s ­ szék et o d a é s m o n d o k e g y jó g o ro m b á t, to sa n e l v a n k é s z ítv e . . . ig e n , d e m é g
le g k is e b b ü g y b e n , a L e g e s le g n a g y o b b H le té k e s k ik é r i m a g á n a k , é n k ia d o m , n in c s a lá ír v a .
I lle té k e s h e z . S z ív é ly e s e n fo g a d , h e lly e l cse te p a té , ta n ú k , b e c s ü le tü g y i e ljá r á s , P e d ig Iste n lá tja le lk e m e t, én n e m
és c ig a r e tt á v a l k ín á l, h á ro m n y erő lo ttó ­ n em is eg y sz erű , m ert h is z e n e g y ille té ­ o d á zo m el az ü g y e t, h a k ész v a la m i,
sz á m é t d ik tá l, d e a z ü g y e m ... az k e st sé r te tte m m e g . . . m in t p é ld á u l ez a c ik k is , én rö g tö n
ü g y e m ... a z te r m é sz e te se n e l v a n in ­ . . . F e le s é g e m k é t h ó n a p ja ije s z tg e t, a lá is ír o m . ím e :
té z v e , csa k m é g n in c s a lá ír v a . h o g y m ic s o d a b a j le s z e b b ő l, v á rb ö rtö n , B oross E le m é r 13
 „Utólagos
reklamációkat
nem fogadunk el / “
i k e s z tő in e k a já n lo m .
N yolc évig la k ta m a B artók
B éla ú t 73. szám alatt, nyolc
évig fizetem a vízm elegítő bér­
le ti d íját. M indig h a t köbm étert
szám láztak. E gy hónappal ez­
e lő tt é rte s íte tt a Fővárosi D íj­
beszedő K risz tin a k ö rú t 57.
szám a la tti kirend eltség e, hogy
a vízm elegítőm bérleti d íját
nem 6, h a n e m 7 köbm éterre ál­
la p íto ttá k m eg és ezért kérik,
hogy a k ü lö n b sé g e t 1949. X. hó
11-ig visszam enőleg fizessem ki.
Ez a nyolcéves követelés
m éltá n y ta la n . E nnyi Idő kell,
am íg rá jö n n e k szám lálási hibá­
ju k ra ? H iszen h avonta szám láz­
tak, a fo g y a sz tá st m inden hó­
n ap b an le m é rté k és időszakon­
k é n t a k é sz ü lé k e t is ellenőriz­
ték. K étsé g te le n te h á t a D íjbe­
szedő m u lasztása. A vállalat
nyolc évig té v e se n szám lázott
és e z é rt a h ib á ju k é rt m ost k i­
zárólag e n g em k ívánnak fele­
lőssé ten n i.
Hogy ez a késlekedés nem
egyedülálló a v állalatnál, a rra a
következő p é ld á t hozom fel: A
m últ év őszén belövés érte a
lakásom ban felszerelt gázveze­
téket, am e ly n e k következté­
ben gázöm lés keletkezett. Én a
pincében tartó zk o d tam , te h á t a
gáz k iö m lését nem tu d tam
m egakadályozni. A rend h ely­
re á llta u tá n k é rte m a D ijbe-
szedő V állalatot, hogy mivel a
gázöm lés-okozta nagym érvű fo­
gyasztás n em az én hibám ból
tö rté n t, ezt a té n y t a szám la
k iá llítá sa k o r vegyék figyelem ­
be. E n n ek idesto v a egy éve, de
választ m ég nem kaptam . T alán
ezt az ü g y e t Is nyolc év múlva,
1965-ben a k a rjá k rendbehozni?
M inden p é n z tá r felett ott a
tá b la : „ P é n z tá rtó l való távozás
u tá n u tó lag o s felszólalást nem
veszünk figyelem be.”
Ezt a szöveget meg kellerie
szívlelnie a D íjbeszedőnek is.
Dr. Fehér László
X I., V illányi ú t 28/a.
Id ejéb en s z ó lu n k !
A k ö v e tk e z ő s z e ré n y é s z re ­
v é te lt a z ú j te le fo n k ö n y v s z e r ­
A gyorsaság nem boszorkányság! M e g fájd u lt fogam ra gy ó g y u ­
lást k e re sv e , te le fo n k ö n y v e t
ra g a d ta m , hogy m eg tu d jam , hol
B auer János olvasónk 1957. m áju s 14-én panaszos­ az a h ely , ahová a V III. k e rü ­
leti b e te g a fájó fogát elviheti.
levelet írt lapunknak, am elyet m áju s 15-én továbbítot­ E lőször az SZTK cím szó a la tt
tu n k a VII. k erü le ti Tanácshoz, azzal a kéréssel, hogy böngésztem . Itt m e g ta lá lta m a
az ügyet sürgősen vizsgálják ki és az eredm ényről ér­ központ szám át, v a la m in t a
k e rü le ti segélyezési fiók o k at.
tesítsenek bennünket. K özben tovább fá jt a fogam .
E rre a levélre hónapokig nem k aptunk választ. Végre
ötödik levélbeli sürgetésünkre dr. Jenei előadó szep­
tem ber 27-én levelet fogalm azott lapunknak és olva­
sónknak. A levél negatív tartalm áb ó l m egállapítottuk,
hogy az ügy kivizsgálása legfeljebb másfél óráig ta rt­
hatott, ezért érthetetlen, hogy m iért csak négy és fél
hónap u tán és m iért csak ötödik sürgetésünkre kap­
tu n k választ.
Azt sem é rtjü k , hogy m iért ta rto tt 13 napig, am íg a
levél a VII. kerületből, a Csengery utcából a V III. ke­ E zu tán a „K órházak és K lin i­
rületbe, a G yulai P ál utcába ért? k á k ” k ö vetkeztek, m a jd a F og­
orvosi M űszergyár, F o g te c h n i­
T alán csak nem intézik b ü ro k ratikusán az ügyeket a kai V állalat, Fogszabályozó In ­
V II. kerületben? tézet, egyszóval m inden, csak
fogorvos nem . M ikor ped ig a
szakorvosi re n d elő in tézetek et,
a k ö rz e ti orvosi ü g y e le te k e t
stb. is e re d m én y telen ü l k u ta t­
„ B a lk e ze sek “ p a n a sza ta m át, elhatároztam , h o g y fel­
adom a h arcot, sp á rg á t kötök
Tízen dolgozunk balkezes nem kapunk balkezes szekereit, a fog am ra, m ásik v é g é t a k i­
ácsok a kővágószőllősi Építőipari lincsre és kiszólok a fe le sé ­
a régi pedig m ár nagyon rossz gem nek, am ikor . . .
Vállalatnál. Sajnos sokáig nem. állapotban van. M ájusban ír­ A m ik o r is eszem be ju to tt,
hogy a fogászatot tu d o m á n y o ­
folytathatjuk a m unkánkat, mert tu n k Budapestre a Szerszám­ sa n stom atológiának h ív ják .
készletező Vállalat B ajcsy Z si­ G y o rsa n a cím szavakat! B u d a­
p e sti — nincs, F ő v áro si —
linszky úti kirendeltségéhez, a- nincs, Á llam i — nincs, O rszá­
F á zu n k ! honnan ígéretet kaptunk, hogy gos — nincs. Na v é g re : K öz­
po n ti Stom atológiai Intézet,
Ez é v t a v a s z á n ta ta r o z tá k egy-két hónap m úlva küldenek S z e n tk irály i utca. A ö röm től
h á z u n k a t, e n n e k t e r m é s z e t e ­ tíz darab balkezes szekereit. Ez eszem be sem ju to tt, hogy
s e n n a q y o n ö r ü lt ü n k . H ogy m ié rt ép pen K özponti? T alán
ö r ö m ü n k n e le q y e n t e lj e s a r ­ az ígéret már hat hónapja el­ a R ákóczi ú ttó l észak felé la­
r ó l a t a ta r o z ó k g o n d o s k o d t a k . hangzott, de szekereink még kók és a bu d aiak n e m id e ta r ­
M unka k özben a b la k a in k a t toznak? G yorsan e lro h a n ta m és
b e z ú z t á k . M e g n y u g t a tt a k b en - nincs. Pedig e nélkül a szer­ végre m egkaptam a k ezelést,
n ü k e t h oq y r ö v id e s e n ren d b e­ szám nélkül az ácsm unka el­ m ely u tá n m á r c sak egy k é r­
h o z z á k a z a b la k o k a t , d e a m ai dés m a ra d t b ennem : m i lesz
n a p ig m é q n e m c s in á lt a k s e m ­ képzelhetetlen. Szeretnénk, ha azokkal, akik nem tu d já k ,
m it é s a z a b la k k e r e t e k ü v eq az illetékesek végre tudomást hogy a fogászat m a g y a ru l sto-
n é lk ü l m e r e d e z n e k a hűvös m atológia? N ekik c sa k a s p á r­
ő szi é jsz a k á b a n . A u g u sztu s­ vennének rólunk, mert országos ga m ara d ?
b a n u g y a n f e lm é r t é k a z a b la ­ viszonylatban jónéhány száz bal­ (r. i.)
k o k a t és íg é r e te t te tte k , hoqy
r ö v id e s e n ü v e g e z n e k , d e la s­ kezes ács munká ját akadályozza • •
s a n itt a n o v e m b e r é s m é g a kétbalkezes bürokrácia, illető­
n e m t ö r té n t s e m m i . . . Ü v e g e ­
z ő k e t kérünk! leg a szekercehiány. L is z t- r a p s z ó d ia
Sánta Sándor M azur József
XII. N a q y e n y e d u . 16. O lv a stu k a L u d a sb a n az
K ő v á g ó s z ő llő s
„ A m ik o r a 4 ,7 0 -e s d o b o z 48
fo r in tb a k e r ü l” c ím ű p a n a sz t.
V á lla la tu n k n á l is v a n eh h ez

Példázat a „ le lk iism e re te s“ anyagfelhasználásról h a s o n ló e se t, a zza l a k ü lö n b ­

s é g g e l, h o g y a k á r n á lu n k n em
Szűr-Szabó Jó z se f ra jz a
e z r e k e t, h a n em é v e n te tö b b
J'k m in t e g y m illió fo r in to t te s z k i.
A lis z ts z á llítá s r ó l v a n szó .
A P e stm e g y e i F ű szer k e re s­
k e d e lm i V á lla la t u g y a n is á l­
la n d ó a n 85 k ilo g r a m m lis z te t
s z á m lá z v á lla la t u n k n a k z sá ­
k o n k é n t, h o lo t t a lis z t csa k
84 k ü ó . (E g y k iló a z sá k sú ­
ly a ). K isz á m íto ttu k , h o g y ez
é v e le jé tő l m á r c iu s v é g é ig az
e b b ő l ered ő k á ru n k 102 000
fo r in t. M e g p r ó b á ltu k a k ü ­
lö n b s é g e t v is s z a s z e r e z n i, d e
jo g o s k ö v e te lé s ü n k e t e lu ta s í­
to ttá k a zza l a m e g je g y z é s s e l,
h o g y a fe n n á lló á r u s z á llítá s i
r e n d e le te k e z t az e g y k iló s tú l­
fiz e té s t le h e tő v é te s z ik .
E z a zo n b a n s e h o g y s in c s jó l!
M i szü k ség v a n arra, h o g y a
k e r e s k e d e le m a z ip a r t á lla n ­
d ó a n és „ tö r v é n y e se n ” m e g ­
k á r o s íts a ?

H eim György igazgató

14 — Mit c s i n á l j a k , f e l k e l l h a s z n á l n o m m i n d a h ú s z t á m a s z t ó f á t . S z e n te n d r e i S ü t ő ip a r i V á lla la t
 M f a k tu m ió w e f l- Szegő G izi rajza

M o ttó t N in c se n e k r é g i v ic c e k , c s a k
ö re g e m b e re k v a n n a k . E g y ú js z ü l ö tt­
n e k m in d e n v ic e ú j .

A játszótéren az őszi verőfényben

egy h at-h ét év körüli fiúcska re tte ­
netesen püföl egy kisebb nebulót.
A rra jön egy reform átus lelkész,
szétválasztja a verekedőket és alapo­
san összeszidja az idősebb gyereket.
— Nem szégyelled m agadat? Hi­
szen te m ár iskolába jársz, jól tu d ­
hatod, hogy nem szabad b án tan i
felebarátainkat!
M ire a gyerek kihúzza m agát és
m entegetőzve m ondja:
— De kérem szépen, ez nem fele­
barátom , hanem az öcsém!

Mit kell egy hivatalnoknőnek

tudnia?
Csikágóban tanfolyam ot rendeznek
leendő hivatalnoknők, titk á rn ő k szá­ — Ha e z a L áz e lm ú lik , h a m a r o s a n ta lp r a fo q á l l n i . . .
m ára, hogy a fiatal lányok — a tan ­
folyam prospektusa szerint — m ást
is tudjanak, m int gép- és gyorsírást. Két évvel ezelőtt, 1955 őszén kezdte el a
Még a hivatali pletykák különféle „Női dolgok” című rajzsorozatát lapunk­
m ódozataira is m egtanítják a leány­ ban Vasvári Anna. Az itthon és külföldön
zókat egyaránt nagy sikert aratott rajzsorozat
S még m ire? most kötetben is megjelent. Innen vettük
át az alábbi rajzol:
Főbenjáró hasonlatosság . . .
Az angol lapok beszám olnak Sir
Cecil Sugden tábornoknak, a NATO
északi parancsnokának balszerencsés
esetéről. A tábornok repülőgépe a
norvégiai Fornebu repülőtérre szállt
le. Am ikor a tábornok kiszállt a gép­
ből, többezer főnyi tömeg tám ad ta
meg, sárral és kővel dobálták meg.
Egy kő fejen talá lta a tábornokot.
A m agyarázat?
A tüntetők Speidel tábornokkal té­
vesztették össze.
A tanulság?
Az em ber válogassa meg, hogy kire
hasonlít.

K iseszpresszók lesznek a fodrászüzletekben lifta jt ó h o z

d u la
é r t,
v ig y o r g o tt
c é ­
a
szem éb e:
H egedűs Is tv á n rajza
■
— N e m m ű k ö d ik !
F e lt o lt a a k a la p já t é s a h a ­
já b a m a r k o lt. S z is z e g e tt v a la ­
m it a fo g a k ö z ö tt é s m e g in d u lt
g y a lo g o s a n a n e g y e d ik em e ­
le tr e .
P o d v in e c z e lh a tá r o z ta , h o g y
L ih e g e tt, sz u sz o g o tt, z ih á lt,
m e g lá t o g a tja S za p u n csá k o t.
íg y h a la d t v é g ig a fo ly o s ó n ,
A ttó l ta r to tt a zo n b a n , h o g y
a m íg csa k S za p u n csá k e lő ­
e s e tle g n em ta lá lja o d a h a z a és
szo b a a jta já h o z n em é r t. O tt
h iá b a lifte z ik fe l a n e g y e d ik
cse n g e tn i k é s z ü lt. C sak k é ­
e m e le tr e . Ú g y d ö n tö tt h á t,
s z ü lt, m ert v o n a la z o tt ir k a la p
h o g y e lő b b m in d e n e s e tr e te le ­
ö tlö tt a szem éb e:
fo n á l n e k i.
— A csen g ő n em s z ó l! T es­
A m in t b e n y ito tt a z e ls ő
sé k k o p o g n i!
u tc a i te le fo n fü lk é b e , c é d u la
m e red t rá: B e h a jlíto tta a m u ta tó u jjá t

— N e m m ű k ö d ik ! és k o p o g n i k ez d e tt. A h a rm a ­

M e g v a k a r ta a fe je b ú b já t, d ik k o p o g á s u tá n S za p u n csá k

cse n d ese n p u k k a d o z o tt. M i­ a jtó t n y ito tt. D e rű s k ép p el

té v ő le g y e n ? R ó ja a d d ig az fo g a d ta lá to g a tó já t. A z t m o n d ­

u tc á k a t, a m e d d ig e g y jó te le ­ ta n e k i:

f o n á llo m á s r a ta lá l? Á , n em — S zeren cséd v a n b a rá ­

érd em es. In k á b b v á r a t la n u l to m . . . csa k a zért h a llo tt u k
to p p a n b e b a r á tjá h o z . m e g a k o p o g á so d , m e rt a rá ­
O d a ért a b érh á zh o z és b e­ d ió m n em m ű k ö d ik .
fo r d u lt a k a p u n . A m ik o r a
(g - 1-) 15
 Megkezdődött a fűtési szezon G e r ő S á n d o r ra jz a

C{edv
V a sá rn a p r e q q e l e q y p esti lé p c s ő h á z b a n

R eális csoda M agaslesen

G iz i r a jz a
S z ű r -S z a b ó J ó z s e f ra jz a

E ls ő v a d d is z n ó (a b a r á t já h o z ) : E lm e n t m á r a z a v a d d is z n ó ?

.UDAS MATYI h u m o r o s , s z a ti r i k u s h s tlla p . S z e r k e s z ti a s z e r k e s z tö b lz o tts á q . A k i a d á s á r t fe le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Iqaz-

a tó 'l?
ja -, — B u d a p e s t, V i l i , G y u la i P á l u tc a 14. T e l.: 3 3 5 - 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V ili., B lah a L u jz a t é r 3.
e l« 3 4 3 - - 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . — T e r je s z ti a P o s ta K ö z p o n ti H ír la p I r o d a 1 8 0 —8 5 0 , e lő fiz e té s i d íj n e q y e d é v r e 1 2 .— F t
K o s su th N y o m d a , B u d a p e s t, V., H o n v é d u tc a 10. F e le lő s v e z e tő : L e n q y e l L a jo s Iq a z q a tó . — P é ld á n y s z á m : 300.000
 P a z a r le tt ez a k u ltú r o tth o n ! -
— Ig en , m o st m á r c sak a k u ltú r a h iá n y z ik b e lő l e . . . M é sz áro s A n d r á s íd JÍS 1» —
 f o nt o s a vál o g at ás
T u la jd o n k é p p e n J o z e fa , a
feleségem a d ta az ö tl e te t ,
hogy k e n jü k m eg L ip tá k k a r ­
tá r s a t, íg y m o n d ta , k e n jü k
m eg.
— M e g lá to d , rö g tö n m e g ­
k a p ju k az e n g e d é ly t — m o n d ­
t a Jo z e fa .
S m o s t i t t ü lö k L ip tá k k a r ­
tá r s e lő s z o b á já b a n . Z s e b e m ­
ben a p é n z . M e lle tte m e g y
c ső té sz ta -v é k o n y sá g ú a s s z o n y
ül, h o rg o l é s id ő n k é n t o ld a lró l
rám p islo g . T a lá n lá ts z ik r a j ­
ta m , h o g y v e s z te g e tn i a k a ro k .
Ig y e k sz e m n y u g o d t m a r a d n i
és b la z irt k é p e t v á g n i a d o lo g ­
hoz. K ern m eg y . L e g sz ív e se b ­
ben v is sz a fo rd u ln é k . A z t k ö n y -
n y ű m o n d a n i, ho g y k e n jü k
m eg L ip tá k k a r tá r s a t, d e a z t
nem m o n d ta m eg az é n J o z e ­
fám , h o g y m ik é p p e n k e ll a z t
csin á ln i. M ikor a d ja m á t a
p é n z t? H o g y a n a d ja m á t ?
C sú sz ta ssa m a kezébe, v a g y
d u g ja m a z seb éb e? A le g jo b b
l e t t v o ln a b e le s ü tn i eg y beig-
libe é s m e g k ín á ln i v e le L ip -
tá k o t a z z a l, h o g y az a s s z o n y ­
k a s ü t ö tt e . H irte le n k isz ó l
é rte m a titk á r n ő : — P a lo ta i!
E z é n vagyok. R oggyadozó
lé p te k k e l b eo sonok L ip tá k p u ­
r i t á n eg y szerűséggel b e r e n d e ­
z e tt sz o b á já b a . N e m v e sz
I TT,, észre. É p p e n o rd íto z ik v a la k i­
“ Ez ner^ le h e t v a la m i jó f ilm . m e r t e z t a t e l e v í z i ó k e d ­
d e n b e m u t a t ja . . . v e l te le fo n o n . K öszö n ö k . N e m
h a llja m e g . T ű n ő d ö m , k ih e z
h a s o n lít, s rá jö v ö k : S zo k ra-
E gy szerkesztőségben te sz h e z . D e c sak p ro filb ó l.
E lö lrő l k ik ö p ö tt L o y o la i S z e n t
K a já n T ib o r ra jz a Ig n á c , c s a k a sz a k á ll h iá n y z ik
róla. V a n v a la m i a s z k e tik u s
e b b e n a L ip tá k b a n : s o v á n y
arc , m é ly e n ülő sz e m e k , v é ­
k o n y sz á j. A z író a s z ta lá n lev ő
v e n tillá to r m e g lo b o g ta tja ti s z ­
te le tb e n m e g ő sz ü lt h a já t . F é ­
le lm e te s lá tv á n y : o ly a n , m in t
egy á tk o z ó d ó p ró fé ta , a k i s á s o n
é s e ső v íz e n él. Jo z e fa , Jo z e fa ,
m ibe s o d o r tá l engem ! E z t a
s z e n te t k e ll n e k e m ro m lá s b a
v in n e m .
— P a ra n c s o ljo n v e le m ! —
fo rd u l fe lé m L ip tá k k a r t á r s .
A h a n g ja szelíd é s jó s á g o s.
A n a g y a p á m n a k v o lt ily e n
h a n g ja , a k i g y a k o rta a z ölébe
v e t t é s az e rk ö lc s ta n a la p ­
fo g a lm a ira o k ta t o tt . R á m n é z
és s z e r e te tte lje s e n m o so ly o g .
L á ts z ik r a jta , h o g y s z e r e ti
az e m b e re k e t, s a m i a le g ­
fo n to s a b b h isz is b e n n ü k . S
a k k o r jö v ö k é n , z s e b e m b e n
a v e s z te g e té s i p é n z z e l. F u j.
— A z en g ed ély m i a t t j ö t ­
te m . . . — d adogom .
S a k k o r eszem be j u t J o z e fa ,
a feleség em . S z e re te m , d e f é ­
le k is tő le . H iá b a m in d e n ,
m eg k e ll te n n e m . E lő fogom
v e n n i a p é n z t és le te s z e m az
ír ó a s z ta l s a rk á n le v ő ir a t-
k ö te g re . A z tá n h a z a m e g y e k
és v e z e k e ln i fogok. L e m o n d o k
a v ilá g ö röm eiről, k iv o n u lo k
a p u s z tá b a és g y e re k v e rs e k e t
fogok o lv a sn i.
K ö z b e n ú jr a m e g sz ó la l a
— t n m á r v o lt a m , te is v o lt á l, m o s t ő m e q y k i a z é le t b e . . . te le fo n . T a lá n az is te n c s e n ­
g e tty ű z ik n e k e m , ho g y fig y e l­
m e z te sse n , h o g y m e g a k a d á ­
ly o zza e z t a b ű n ö s c se le k e ­
d e te t. D e m o s t m á r k é ső .
E l k e ll k á rh o z n o m . L ip tá k
te le fo n á l és é n s u tty o m b a n
le te sz e k az író a sz ta l s a r k á n
levő ir a tk ö te g re h á ro m sz á z fo ­
rin to t. H á la is te n , t ú l v a g y o k
r a jta . M eg to rló m a h o m lo k o ­
m a t. L ip tá k te le fo n á lá s k ö z ­
b en , a n é lk ü l, h o g y o d a n é z n e ,
r á c s ú s z ta t a p é n z re egy m a p ­
p á t.
— N e m v e tt e észre! —
m o n d o m m a g a m b a n r é m ü l­
te n . — M o st k e z d h e te m e lö l­
ről. Jo z e fa , Jo z e fa , m ib e k e ­
v e rté l t e engem !
— B o c sá ss m eg nekem ,
aty á m ! —■ reb eg em hang­
ta la n u l. — D e n e k e m m e g
kell té g e d v e sz te g e tn e m . M u ­
száj. L é g y k ö n y ö rü le te s. T e
jó v a g y , a ty á m , t e n e m is
se jte d , h o g y m ily e n ro m lo t­
ta k az erkölcsök. R ó m a is
ebbe p u s z tu lt bele, p e d ig az
egy b iro d a lo m v o lt, é n p e d ig
csak egy k is e m b e r v a g y o k . . .
Ü jra k ir a k o k h á ro m sz á z fo ­
r i n to t az a s z ta lra , a b b a n a
re m é n y b e n , h o g y m o s t m á r
végre ész re v e sz i a p é n z t. S ze­
re tn é k t ú l le n n i az egészen .
V an e b b e n v a la m i ö n k ín z á s
is: a lá m e rü ln i a m o c s á rb a és
a z tá n m e g tis z tu ln i. N e m b á n ­
ta m v o ln a , h a to rk o n ra g a d
és pofo n v é g , h a le k ö p é s b e ­
lém rú g . C sa k m á r t ú l le n n é k
r a jta ...
D e ja j, L ip tá k e z t a h á r o m ­
s z á z a t se m v eszi észre. Á r t a t ­
la n , su g á rz ó a n tis z ta sz e m m e l
néz ré m , m ik ö zb en k ö n y ö k é ­
vel v é le tle n ü l lesöpri a p é n z t
az a s z ta lró l. L á to m , h o g y a
pénz b e le e sik egy n y i t o t t fió k ­
b a, d e c sa k é n lá to m , L ip tá k
a ty a n e m lá th a tja , m e r t e n ­
gem n éz, n a g y -n a g y s z e r e te t­
te l, m in t a p a a g y e rm e k é re .
L ip tá k k a r t á r s rö v id e n e l­
m o n d ja , h o g y á ll az ü g y e m
és a z tá n h o z z á te sz i, le g y e k
n y u g o d t, m in d e n t el fo g k ö ­
v e tn i. É n b ó lin to k é s ú ja b b
h á ro m sz á z fo r in to t te s z e k az
a sz ta lra . E z t se m v e sz i é szre,
m e r t u g y a n a b b a n a p il la n a t­
b a n fe lá ll é s az a b la k e lő tt
álló v irá g á llv á n y h o z lé p , h o g y
m e g ö n tö zze lilio m a it.
S a k k o r é n e lro h a n o k , k ö n y -
n y e k k e l a szem em b en . P is z ­
k o s n a k é rz e m m a g a m é s g y ű ­
lölöm m a g a m , m e r t k ís é rté s b e
a k a rta m v in n i egy le lk e t, m eg
a k a rta m ro n ta n i egy s z e n te t,
m e a c u lp a , m e a c u l p a . . .
*
S ez a s z e n t, a n n a k e lle n é re ,
h o g y n e m l á t t a m e g a v e s z te ­
g e té s i p é n z t, m á s n a p ex p re ss-
a já n lv a e lk ü ld te n e k e m az
e n g e d é ly t. M ikes György
 P estiek a H o ld b a n T o n o z T ib o r ra jza

Gr
Q r

— É s m it s z ó l e h h e z a z a u s z t r á i- q y a p j ú p u l ó v e r h e z ? . . .

T eríté k egyes férjek szám ára

V asvári A n n a ra jza
z irodalm i rovatvezető komor arccal sétált fel, s alá,
és úgy d iktálta cikkét:
— Bekezdés. A m agyar irodalom nak súlyos adóssága
Korom vári Soma életm űvének értékelése. Hosszas szen­
vedés, súlyos m ű tét u tán távozott közülünk ez a félre­
ism ert géniusz, akinek szenvedéseit nem kis részben sú­
lyosbította a félreism ertség, a lebecsültség', a m egnem -
prtés m éltatlan állapota. T ragikus m agyar sors az övé!
M ert tudunk mi ünnepelni m indenféle am erikai táncdal-
énekest, k ritik átlan u l hasraesünk külföldi balösszekötők
előtt, hozsánnázunk harm adrangú spanyol atom tudósnak,
de nem tudjuk m egbecsülni a m agunk értékeit.
— Bekezdés. I tt élt közöttünk a lángész, szelíd m á rtír
arcával, s hálás volt azért is, h a valaki kifizette a fek e­
té jé t a kávéházban, m ert tehetségénél csak szerénysége
volt nagyobb. M ilyen vakok voltunk! M ikor fogjuk m ár
végre életükben is m egbecsülni nagyjainkat? M iért csak
a halála u tán döbbenünk rá valakinek az értékeire?
— Bekezdés. Most kezdjük csak szám bavenni azt a
kincset, am elyet K orom vári Soma hátrahagyott. V ibráló
líráját, amelyben versenyt hörög egymással az em beriség
fájdalm a és az a m egáporodott kacagás, az önm agáért
sírás, am elynek valóságát olyan benső bársonyossággal
tu d ta kitapintani a mi felejthetetlen Sománk.
— Bekezdés. Szégyenpír önti el arcunkat, ha a rra R észeg tyúkok tö b b tojást tojnak
gondolunk, hogy nem ism ertük fel az előttünk heverő
gyémántot. Józan ésszel nehéz m egérteni, hogyan nem
láttu k Kórom vári Soma csillogó drám ai fordulatainak
mélységeit, am elyek toronym agasan em elkedtek ki az
em beri sorsok ro ppant kavalkádjából, ahova csak az ihle­
te tt bölcs megérzése tu d o tt új harm óniákat álmodni. Üstö­
kös volt ő, fénylő sas, m érhetetlen óceán, forró láva,
amely elvakította szívünket, s úgy ragyogott, hogy fel
sem fogtuk. Súlyos hibáink terh e a la tt roskadozva fogad­
ju k m eg K orom vári Soma sírjánál, hogy talm i csillogás
helyett ezentúl m egbecsüljük az igazi zseniket, s lábuk
elé szórjuk az elism erés színarany babérleveleit, s nem
a kegyelet koszorúját.
— Bekezdés. Nem tem etünk téged, h alh atatlan Soma.
Parnasszus fénylő lovagja, hanem igazságot szolgáltatunk.
Háborgó lelkiism eretünk legyen a gyászinduló. . . pillanat.
Szólt a telefon. Az irodalmi rovatvezető felvette a
kagylót.
— H a lló ... i g e n ... m i? ! ... na d e h á t. . . nem értem ,
h át nem a kórházból? . . . hát akkor . . . igen, m ajdnem
teljesen készen van . . . na mindegy . . .
L etette a kagylót, aztán bosszankodva szólt oda a
gépírónőnek:
— Dobja el az egészet. S ikerült az operáció. — M éq k é t d e c it , q a z d u r a m !
F elek i László
 A kö zlek ed és
n e h éz ség e itő l
ro h a n sz
T u lliu s? E z e r h a t s z á z
év m ú lv a jö n az
e l s ő a u tó b u s z !
— A z iq a z . D e h a
a z t e l p a s s z o lj u k , v á r ­
h a tu n k ú ja b b e z e r ­
h a ts z á z é v iq ! »
B eteg a főnök
V árnai G yö rg y rajza
— B iz to s , h o q y a z iq a z q a tó e l v t á r s n a k e q é s z e n s p e c i á li s b a c illu s a i v a n n a k . . .
4 — M ár e lő r e r e t t e q e k , h o q y k i t u d o m - e m a jd
s z ü le t é s n a p o m r a . . .
c s e r é l n i , a m it a f é r j e m vesz a
W A pffk/rŐ rn*,
— Az ördög vigye el — dühöngött
az ördögfióka, m ire az inspekciós
ördög ráförm edt:
— Százszor m ondtam , hogy ne
piszkáld vasvillával az o rro d at és ne
használd az ördög és pokol szavakat.
M ár m egtanulhattad volna, hogy ez
nálunk tilos.
— B ocsánat — m ondta az ördög­
fióka és jelentette: — A tizenkét új
lakó 12 ü stje olyan rossz, hogy kifo­
lyik belőlük a forró víz.
— Ezer angyal és m ennyország —
dühöngött a szolgálattevő ördög —,
m it fog szólni Belzebub?
Belzebub m érgében az asztalra
csapott:
— Az angyalba is, valahogy meg
leéli csináltatni az üstöket!
— — Nincs kapacitás. Nem tu d ­
ják beütem ezni a jav ítást.
— Vigyen el ben­
n e te k e t az angyal,
teh ete tlen banda!
— o rd íto tt Belze­
bub. — M iért nem
I m
» f f
kérdeztétek meg az új lakóktól, hogy
van-e köztük szakem ber?
— M egkérdeztük! Van!
— Na ugye!
— De kijelentette, hogy meg se
m ozdítja a kezét. Azt m ondta, hogy
nem dolgozni jött ide.
— Nocsak, nem a k a r dolgozni?
H ányán vannak vele?
— Tizenegyen.
— Ki velük abból a tizenkét rossz
üstből! B eterelni őket egy szobába!
Ott fognak társb érletb en lakni!
*
M ásnap jelentette az inspekciós
ördög: |
— Az a szakem ber, aki tegnap
még nem ak a rt dolgozni, m ár meg
is csinálta a katlanokat. Egész éjjel
gőzerővel dolgozott.
Belzebub arca ördögi m osolyra hú­
zódott :
— Tudtam előre! M ajd bolond lesz
társb érletb en lakni, am ikor nyugod­
tan főhet egyedül egy ü s tb e n ...
P a lá sti László
RűMMkiÁIlt fanzérrkiütnie
H a folyik is n ap jain k b an boszor­
kányüldözés A m erikában, legalább a
régieket rehabilitálták. A M assachu­
setts állam beli Salem város h at bo­
szorkánysággal vádolt nőjéről állapí­
to tta m eg most a korm ányzó hivata­
losan, hogy nem is v o ltak boszorká­
nyok, csak úgy k ita lá ltá k róluk an­
nak idején, 1693-ban.
Ezzel valam ennyi salem i boszor­
kán y t tisztáztak az egykori vád alól.
összesen 22-en voltak, a legtöbbjü­
k et m ár 1711-ben re h ab ilitálták , az
utolsó h a t m aradt csak 1957-re.
Ami azt illeti, K álm án király ala­
posan megelőzte a m assachusettsi
korm ányzót.
 ZZA-S t*c£cígr V a sv á ri A nna rajza

ä M v 8 . ^ U

# % Q 1

(A z E is e n h o w e r M a cm illa n t a lá lk o z ó a lk a lm á b ó l)

A jótevő
B iblikus m fokinm iétnen.
történet H
á n y em b er v a n , a k i a lk o t á s a iv a l
M o ttó t N in c s e n e k r é g i v ic c e k , c s a k
ö re g e m b e re k v a u n a k . E g y ú js z ü lö tt­ is m e r e tle n ezrek k el te sz jó t. S ze
n e k m in d e n v ic c ú j . m e t g y ö n y ö rk ö d tet a p o m p á s szo b o r

K ezdetben terem tette Isten az eget m illió k a t g y ó g y ít m e g a h a té k o n y szé

A m am a érdeklődik az iskolában, a
és a földet, a legszükségesebb hozzá­ ru m , le lk e k e t b é k ít a fe n sé g e s m u z s ik a

valókkal, többek között a tengerek­ kisfia tanulása irán t A tanító elpana­ A k ö n y v e r e je is m ily e n h a ta lm a s

kel és az édesvizekkel. A részlet- szolja. hogy a gyerek nem elég szor­ S z ó r a k o z ta t, ta n ít, a z é le tis m e r é t eg y

m unkák során pedig m egalkotta a galmas, m agától sohasem jelentke­ e g y ú j k a p u já t tá r ja fe l a z o lv a s ó e lő tt

különböző keserű és savanyú vize­ zik. V a la h o l é l e g y ír ó és n em is s e jti, h o g y

ket, s kiválasztott m agának egy n é­ — Pétiké, — m ondja a gyereknek ő jó te v ő je e g y m e ssze id e g e n b e n é lő

pet, hogy kóstoljon e vizekből és ál­ otthon a m am ája, — m iért nem je­ is m e r e tle n n e k .

lapítsa meg, hogy m elyik a legalkal­ lentkezel soha az iskolában?

— H á la é s d ic s ő s é g a n a g y a lk o tó k ­

m asabb export-célokra. — A zért mama, m ert ha az em ­

n a k , a n a g y ír ó k n a k ! — só h a jto tt fe l

És m ondák ném elyek, hogy lön m a g á b a n erre g o n d o lv a W ü r z le r b á c s i,

este és reggel: — Reggel az Igm ándi- ber felem eli az ujját, m indig muszáj a k i a b b ó l é l, h o g y C r o n in - é s B r o m f ie ld -

víz a legcélszerűbb, — és m egittak valam it tudni. k ö n y v e k e t á r u s ít az esz p r esszó k b a n . . .

vala három ujjnyival az Igm ándíból. ‘P

És nagy zajongásba törtek ki ekkor
a M ira-víz kóstolói, m ert a M irát
ta rto ttá k vala alkalm asabbnak, és
Ahol ötletszerű az áruelosztás G erő S á n d o r rajza
m indannyian itta k belőle egy p o hár­
kával.
XZa
És lön nagy széthúzás az Igmándi,
s a M ira prófétái között, miközben
m ásokkal találkozónak, kik m eg­
szaggatták ru h á ik a t a reggeli v illa­
m os-utazás során, hogy a Lukács és
R udas fürdők forrásvizeihez ju ssa­
n ak és hogy igyanak forrásaikból
És hangosan kiáltozva jöttek a P a-
rádi-víz prófétái is, és kacagtak vala
a m ás-víz-ivókon és m agasztalták
v ala a P arádi vizet, fröccsös poha­
ra k k a l kezeikben.
És látá az Or, hogy tenni kell
valam it, és bocsáta vízözönt a v ita t­
kozókra. És árasztá el az Űr Szal-
vusz vízzel a vitatkozókat, és a pró­
fé tá k fuldoklónak a Szalvusz víz­
ben, és nyelének a vízből, és láták.
hogy jó. És dicsérvén az Urat, p a­
lackozni kezdék a vizet, és a Szal­
vusz lassan leapada a próféták bo­
kájáig.
íg y terem té meg az Ü r a világ­
— H án y r a k é t á t e r e s z t e t t fel?
m árkát. — E q y e t.
S. P. — A k k o r a k a r f io l é r k e z e t t m e q .
 cSmniúrú p illa n a t
— A k é z ir a t é r t jö ttü n k . . .
Ú jítá si javaslatu nk
6 A c s a t á r a in k l ö v é s e ih e z m e g f e le lő k a p u .
-A c -
A le k t o r á tu s o n f o g j u k t e m e tn i . . .
S z e p e s B é la r a j z a
A tudom ány világából
EU K LID ES
Csillagos, nyári éjszakán történt.
Euklides, ahogyan ilyen éjszakák
előtt szokta, korán megvacsorázott,
miközben felesége gondosan össze­
csom agolta férje különös, m aga-szer-
kesztette m űszereit, és a vacsora vé­
geztével elkísérte fé rjét egy d ara­
bon. Euklides a közeli kis hegyre
m ent fel, ahol széles horizontú ég­
bolt volt belátható. O tt pedig elhe­
lyezte kezdetleges távcsövét, s figyel­
m esen követte a hold és a csillagok
já rá sá t és különféle áb rák at rajzolt
róluk egy papirusz-tekercsre.
Kis idő m úlva egy régi feljegyzé­
sét kereste, s enyhe bosszúsággal
láttá, hogy m áskülönben igen gondos
felesége éppen a k eresett feljegyzést
nem csom agolta be. Ám a geom etria
aty ja nem volt ingerült term észetű,
hanem m űszereit beállította néhány
csillagra, és hazaballagott az éjsza­
kában, az otthon m arad t tekercsért.
A háza előtt azután m eghökkenve
m egállt és hallgatózott, m ert fele­
sége nevetését hallotta, am int az asz-
szony így szólt valakihez: én édes
rabszolgám . A tudós ekkor közelebb
lopózott a házhoz s belesve az abla­
kon, egy ifjú fé rfit láto tt benn, ki
éppen arrafelé lakott, am erre a fele­
sége szokta volt esténként a hegyre
kísérni.
Euklides ekkor néhány tétova lé­
pést tett. Az ajtó felé indult, m ajd
m egállt és visszafordult a hegy felé.
M ajd ism ét m egállt s jobb h íján le­
ült a földre s rajzolgatni kezdett a
homokban.
Hogyan is tö rtén h e te tt mindez? —
próbálta gondolatait rendezni. — Itt
a házam , itt meg a hegycsúcs. . . —
s k ét pontot nyom ott a homokba. —
Itt valahol lak ik az i f jú . . . — s a
harm ad ik pontot is felrajzolta. — Mi
erre m entünk, én erre m entem , ő
erre jö tt,. . . — és vonalakat húzgált
a pontok között a homokba.
Egyszerre pedig elfelejtette, hogy
m it jelképeznek e vonalak; csak
egyeneseket láto tt m ár, és pontokat,
és érdekes összefüggéseket. Teljesen
elm erült a rajzolgatásban, és midőn
v irra d a t előtt az ifjú kilépett a ház­
ból a hűtlen asszonnyal, a geomet­
ria a ty ja elcsodálkozva nézett rájuk;
m ert róluk közben m ár egészen m eg­
feledkezett.
Tudniillik azon az éjszakán, ott, a
hom okban felfedezte Euklides a h á ­
romszöget . ..
Somogyi Pál
R obert M itchum , az ism ert am eri­
kai vagány-színész a „M ennydörgés”
című új film je felvételei alatt elesett
és eltörte a bokáját.
M it csináljanak? A felvételeket
nem h alaszthatják el, túlságosan sok
pénzbe kerülne.
G yorsan á tírtá k M itchum szerepét
sántára. Most m ár nyugodtan végig­
bicegheti a mennydörgést.
 E Q Y KIS S P E K U L Á C I Ó M észáros A n drás rajza

— M ért t ö r i a t é g lá t k o llé q a ú r? — N a g y o n s z e r e t h e t i a f e le s é g é t ! M ár a t iz e d ik m o s ó g é p e t
— P a p r ik á t a k a r o k n e m e s ít e n i

T ársaseb éd en ü n n e p e l­ k e r ü lt a b a n k e tt, c s a k é p ­
M ilyen elpuhult életet fogunk élni, t é k R ó z s a h e g y i K á lm á n t a p e n e g y k is h ib a c s ú s z o t t
h a az utcákról eltűnnek az állvá­ N em zeti S z ín h á z örökös b e : m a g a a z ü n n e p e lt G á r­
t a g j á t k o llé g á i é s j ó b a r á ­ e m lé k e z e t e s e b b , a m e ly e t d o n y i G éza u ra m n e m é r ­
nyok, a gödrök, a kőtorlaszok! Nem t a i, 8 4 - ik s z ü le t é s n a p j a a l­ G á r d o n y i G é z a t is z t e le t é r e k e z e t t m e g E g e r b ő l.
lesz szükség elővigyázatosságra, k a lm á b ó l. ő m a q a m e g h a ­ a d ta k a m ű v é s z e k „A b o r ” Itt R ó z s a h e g y i e g y k is
éberségre, tespedő biztonsággal já ­ tó b a n v á la s z o lt a b e s z é ­ n a g y s i k e r é n e k ju ta lm á u l. t e á t r á li s sz ü n e te t ta r to tt,
dekre és tö b b e k k ö z ö t t E n g em b íz t a k m e g a r e n ­ d e k ö z b e n in n e n is o n n a n
ru n k m ajd az utcán, s elfajulunk, e z e k e t m o n d ta : d e z é s s e l . I z g a to t ta b b v o l­ is k ö z b e k iá lto t t a k :
m in t a háziállatok. — A z e m b e r o n n a n t u d ­ ta m , m in t e g y p r e m ie r e n ! — M iért n em jö tt e l a
Pedig m ost m indenkinek az őser- ■ ja , h o g y ö r e g s z ik , h o g y F ig y e lm e z t e t t e k , nagyon s z e r z ő K álm án b á c s i?
nem ő r e n d e z b a n k e t t e t v ig y á z z a k , g o n d o s a n á llít­ M ire R ó z s a h e g y i m o s o ­
dei vadhoz hasonlóan finom a hal­ m á s o k t is z t e le t é r e , h a n e m s a m ö s s z e a m e g h ív a n d ó k l y o g v a f e le lte :
lása, s remegő orrcim pával érzi meg m ások ü n n e p ü k ő t. Ifjú n é v s o r á t , n e h o g y v a la m i — A z ú g y v o lt g y e r e ­
a veszélyt, az alattom osan fenyegető korom ban so k n e v e z e te s n a g y fe jű m e g sé r tő d jö n . k e k , h o g y n a g y I z g a lm a m ­
törm eléket, száz m éterről m eghall­ b a n k e t t e n v e tte m r é s z t , d e V ig y á z ta m én, de m ég b a n ő t e lf e le jt e t te m m eg­
t a lá n m é g i s a z v o lt a le g - m e n n y ir e ! R e m e k ü l Is s i­ h ív n i.
ju k az építő m unkások vad károm ­
kodását. Közben fejlődik testalk a­
tunk, régen elcsökevényesedett szer­
vek ú jra használatba ik erü ln ek .
S p árta lakóiból nem lesznek puhá- Sietős vizit
nyok. — M eg s e n é z , d o k to r úr?
De mi lesz akkor, ha elkészül a — M in ek ? L áttam m á r i n f l u e n z á t . .
város? Csak úgy egyszerűen közleke­
dünk, a veszély izgató élm énye nél­
kül?
Nem lesz jó! A könnyű győzelem
nem boldogítja az igazi katonát!
*
A rádióban n éh a annyira elkésve
m éltatn ak egy-egy könyvet, hogy
a rra m ár a könyv el is fogyott. „Mi
nincs m ár a könyvesboltokban?” —
ez lehetne e könyvism ertető rovat
címe.
*
„Nyolcvan n ap a l a t t 'a világ kö­
rü l” a címe an n a k az óriásfilm nek,
am elyet V erne G yula regényéből
készítettek. Term észetesen széles­
vásznú film és négyórás. T ehát nem ­
csak széles, hanem hosszú is.
t 1. T o n cz T ib o r r a jz a 7
 I. felvonás
Szín: olasz nyomortanya, háttérben egy kö­
télen gatyák, bugyik és koraszülött csecsemők
száradnak.
RISOTTÖ (félhülye családfő vakarózik): Sok
a p o lo sk a. . . Ezt m ind a nyomor hozza magá­
val . . . A nyom ort a háború hozza . . . A hábo­
rú t nem tudom , mi hozza, m ert osztálykorlá-
taim vannak . . . Csao!
LO (a fia, ráordít): Hallgasson, fater, m ert
unom a dum áját. Inkább azt m ondja meg,
m iért zabálta m eg a paszujomat, am it regge­
lire eltettem . . . Csao!
RISOTTÖ: Ez is a háborútól van, hogy a
hideg paszujt eleszem a fiam elől. De honnan
van ez a rengeteg paszuj? Lehet, hogy a fiam
tolvaj és a lányaim meg van n ak perzselve?
(Borotválkozik, hogy múljon az idő.)
KLASSZPOFA (bejön): Csao! Hol a francba
van egyetlen szerelmem, M álika? (Letesz egy
zsák paszujt.) Tudhassuk, láthassuk, tapasztal­
hassuk.
RISOTTÓ: M ennyi paszuj! Hogy ragyog, el-
káprázik a sze m e m . . . (Turkál a zsákban,
majd Klasszpofához:) Kifizetted a gázt?
KLASSZPOFA: Nyugi! M indent kifizettem
a szajréból, porco di Baccho! Idefigyelj, Ló!
Elmégy és ellopod a milánói dómot! Indíts!
LÖ: Oké! Csao! Szevasztok! (Elmegy.)
AMÁLIA (be): Klasszpofa, gyere az ágyba.
(Lefeküsznek.)
BIANCA (nercbundában jön): M a túlóráz­
tam és vettem tizenhét liráért egy b u n d á t. ..
De nem én vagyok a gyilkos. . . (Sírógörcsöt
kap.)
NYUNYA (szomszédasszony bejön): M iért is
jöttem én be? Ja, igen, tudom m ár, hogy epi­
leptikus roham ot k a p ja k ... (Rángatózik és
visít.)
TANJA (beront): Nem én öltem m eg a rgyil-
kost. Csao! (összeesik.)
RISOTTÖ: I tt valam i nincs rendben, a i én
házam tá já n . . . (Felravatalozzák Risottót a
paszujra, hogy eltereljék a figyelmét.)
RENDŐR (be): Csao!
(Függöny)
II. felvonás
Szín: elegáns bordélyház.
KERÍTCNÖ: Meg lesz elégedve, méltóságos
uram !
í A pesszim ista Karel Capek :
— Ön azt állítja,
hogy újra tavasz lesz ?
Uram , ön javíthatat­
lan optimista!
A kakas
— N em hajnala-
dik. M ég nem adtam
meg a jelt.
A kék«
A falevél, m elyet a
szélvihar sodor — Óriásit ?. fejlőd­
tem! Nemrégen még
— Előre! M ost csak ebihal vvoltam !
tövestül kitépjük a
fá k a t!
A leszáradt faág
— Végre független
let tem!
CAPECE (gazdag iparjampec): K ét m e g p e ^
zselt lányt kérek a javából, ö t percem van a
pörkölődésre. ..
KERlTCNÖ (behozza Biancát és Tanját): Itt
vannak, egészen friss áru, csak nyugodtan tes­
sék őket nyílt színen meggyalázni, ha valaki
kifogásolná, annak m ajd azt m ondjuk, hogy
ez a neorealizm ustól v an .. .
BIANCA: Adj egy dollárt, öreg szivar!
(Meghasonlik.)
TANJA: Nem én vagyok a gyilkos, nem te
vagy a gyilkos, nem m i vagyunk a gyilkosok!
(Kombinéban megőrül.)
BIANCA (szigorúan): Ki ölte meg Bébét?
Dudu vagy Csúcsú?
TANJA: Nem tudom , ne fa g g a s s ... (Hány.)
KLASSZPOFA (be): Nem én öltem m eg Du-
dut, én csak loptam e z te t. . . (Kiveszi a zsebé­
ből a milánói dómot.)
NYUNYA (bejön): Én üvegből v a g y o k . ; :
(Csörömpöl, majd kolerát kap.)
DETEKTÍV: H át így vagyunk? M ost m in­
denki eljön a rendőrségre, ott fogtok lelkileg
átalakulni.
(Függöny)
III. felvonás
Szín: a rendőrség. A Detektív egy harmóniá­
mon játszik.
DETEKTÍV (énekel): M ennyből az angyal le­
jö tt hozzátok, pásztorok . . .
TANJA: Bevallom, G yugyut egy vadidegen
em ber ölte meg . . .
DETEKTÍV: Na, hálistennek! A kkor énekel­
jü k el a XVI. z s o ltá rt. . .
BIANCA: Én elm egyek k ö n y v táro sn ő n e k ...
TANJA: Én férjh ez megyek. Még szerencse,
hogy alig hogy m egperzselődtem . . .
KLASSZPOFA: Én visszateszem a milánói
d ó m o t. ..
AMÁLIA: M i ebből a tanulság? M indennek
a háború az oka. (Leugrik az emeletről.)
BIANKA: De hol v an itt a kivezető út?
■' KLASSZPOFA: T u d ja a franc!
(Függöny)
Előadás után egy dem okratikus portás a kö­
zönségnek m egm utatja a kivezető utat.
Gádor Béla
A fatönk
— Szememre hány­
ják hogy állandóan
egy helyben állok. E z­
zel szemben nem bot­
iok el.
csak az én tükör­
képem.
A veréb
— Látjátok, így
kell csiripelni, hogy
megérkezzen a tavasz!
A farkas
— Hogy m i a bé­
ke ? H a bennünket
senki sem keraet.
*
i
A MÉLY P IN C É B E N ...
Azzal kell kezdenem , hogy anti­
alkoholista vagyok. Borivó kollégáim
elégedetlenkedtek is am iatt, hogy
egy anti-piást küldenek ki szüreti
riportra, de én m egm agyaráztam ne­
kik, hogy a m egírandó cikkhez ada­
tokat, sok-sok adatot kell összegyűj­
teni és ehhez józan fejre van szük­
ség. Elnézően mosolyogtak.
Első állom ásunk a Pest-Szolnok
megyei Borforgalmi V állalat tápió-
szelei gazdasága volt, ahol tan ú i le­
h ettü n k annak, m iképp lesz a szőlő­
ből must. A regényekben általában
csinos, karcsú leányok tapossák a
szőlőt és a danolászás m ondhatnám
kötelező, de itt karcsú leányok he­
lyett m olett gépek tapostak és nem
daloltak, hanem hörögtek. Szigeti
György, a Borforgalmi V állalat fel-
vásárlási osztályvezetője, kedves ka­
lauzunk, részletesen elm agyarázta
nekünk, hogy készül a m ust. A kis­
előadás rövid összegezése: felül be­
öntik a szőlőt és alul kijön a must.
Ezekután m egkínáltak bennünket
egy kis pohárkával. „A m ust nem
bor és a bor nem m u st” — m ond­
tam m agam ban és kiürítettem a po­
hárk át. A későbbiek folyam án ittam
még egy-két pohárral, de szigorúan
tudom ányos okokból, kizárólag a
szőlőcukor-tartalom m egállapítása
végett. Minél többet ittam , annál po­
zitívabb lett a vélem ényem az idei
bortermésről.
V itatkozók
10
Innen a szolnoki pincészetbe m en­
tünk, am elynek a vezetője, Huszár
Im re. Először az irodában tárgyal­
tu n k a borokról, a borkezelésről, a
forgalomról. M indent szorgalmasan
feljegyeztem . Aztán az elm életről a
gyakorlatra tértü n k á t és ittunk.
Megfigyeltem, H uszár Im re, ha a bo­
rokról beszélt, költővé le tt és verse­
ket m ondott prózában. Az egyik rög­
tönzött költem ény a bor színéről, a
m ásik harm onikus illatáról, a h a r­
m adik a borban levő glicerinről szó­
lott. H uszár Im re azonban nemcsak
a folyékony szőlőben szakértő, h a­
nem a főzésben is. O lyan lelkesen és
meggyőzően beszélte el, miképpen
készíti el a flekként, a lángost, a
kacsasültet, hogy a rra m egint csak
inni kellett.
A ztán lem entünk a pincébe. R aj­
zolóművész kollégám, G erő Sándor,
aki „szintén nem ' iszik soha egy
kortyocskát sem”, szakértőén m eg­
jegyezte, hogy mély a pince. Ez
alkalom m al eldúdoltuk a „Mély pin­
cében” című him nuszt. A pincében
hordók voltak, de m ekkorák! Néme­
lyik hordó m egfelelt egy társb érlet­
nek. S mindegyik tele volt. Erről
személyesen győződtem meg, am ikor
végigkopogtattam őket. Nyugodt lel­
kiism erettel közölhetem : lesz bor az
idén. Jó bor. M indegyik hordóból
kóstoltam.
N e m div atb o lo n d
K aján T ibor rajza
Harm adik m egállóhelyünk Tisza-
k ü rt volt. I tt éppen m ustot v e tte k
á t — az u d v ar tele volt hordókkal
m egrakott szekerekkel — és nem
nagyon értek rá velünk diskurálni.
Inkább m eg kínáltak egy kis borral,
egy kis m u sttal. Természetesen a
pincét sem k erü lh e ttü k el. Érdekes,
Tiszakürtön olyan furcsán é p ítik a
pincelépcsőket: ide-oda kanyarog­
nak, rettenetesen meredeken visznek
lefelé és ott, ahol egy lépcsőfoknak
kellene lenni, o tt néha kettő, három
is van.
Végezetül Cserkeszöllőre m entünk,
ahol Rab bácsi szépen gondozott
szőlejében jelképesen szüreteltünk is.
Fárasztó m u n k a volt, m ert a szőlő
nem tiszteli a kort, le kell h ajo ln i
hozzá. Rab bácsi, a vendéglátó gaz­
dánk, jobbnak látta, ha m eginvitál
m inket a pincéjébe. K érésének ele­
get tettünk. Jó bora volt. S zeret­
tünk volna hazaüzenni: „Itt vagyunk
a pincében, rem ek ü l érezzük m ag u n ­
kat, sokat gondolunk rátok! A szer­
kesztőségben m indenkit csókolta-
tunk. Sanyika, G yurika.”
H azatérve boldogan csókoltam meg
m ind a k ét feleségemet, m ire any-
nyira becsiccsentettek, hogy nevet­
nem kellett ra jtu k .
Még szerencse, hogy én an tialk o ­
holista vagyok.
(mikes)

S z o m b a t o n d é lu tá n
a f e le s é g e m azzal
v á r t , h o g y é r ik a z
a lm a . V o lt v a la m i
n y u g ta la n ít ó a h a n g já b a n d e
ig y e k e z t e m n e m é s z r e v e n n i.
K é n y e le m b e h e ly e z k e d t e m .
N a g y o n s z e r e te k ig y h é tv é g é n
e ln y ú jt ó z n i.
— S zóval té g e d nem é r d e ­
k e l — f o ly ta t ta — , id e s e f i­
g y e ls z .
— D e h o g y n e m . É r ik a z a l­
m a . N agyszerű !
— M ég n a g y s z e r ű b b , h o g y
a m a m a fá it le le h e t s z ü r e ­
t e ln i.
íg y v á lta k v a ló r a ö sszes
b a ls e j t e lm e im . A m a m a t e lk e
É rd le g e ld u g o t t a b b részén
v a n , e lv b e n t á v o la b b , m in t
U la n -B a to r , m e r t o d a le h e t r e ­
p ü lő g é p e n u ta z n i, a z a n y ó s o m
te lk é r e p e d ig csak g y a lo g .
M á s fé l ó r á r a v a n a z is t e n h á ta
m ö g ö tt , k ö z le k e d é s - p o lit ik a ila g
lé g ü r e s térb en , a p am p ák kö­
zep én . L e g id ő s e b b sógorom
v e t t e h ú s z é v v e l e z e lő t t a m a ­
m á n a k , ő m é g n e m is lá tta ,
c s a k m in d e n ő s s z e l k iz a v a r
v a la k it a c s a lá d b ó l s z ü r e t e ln i.
F e le s é g e m e lm o n d t a , a m it
ily e n k o r s z o k á s : h o g y nem
a k a r o k n e k i s e g í t e n i , e z in ­
g y e n v a n , n em v a g y o k ig a z i
f é r j , b e z z e g e z m e g a z , lu sta
v a g y o k é s íg y to v á b b , e g é s z e n
a s á r g a t e l e v é n y l g . M o n d ta m ,
h o g y in k á b b le m e g y e k a D éli­
p á ly a u d v a r r a , a z Itt v a n . k ir a ­
k o k k é t v a g o n s z e n e t , m e d d ig
ta r t a z , a p é n z e n v e s z g y ü ­
m ö lc s ö t é s k é s z . E rre s ír n i
k e z d e t t:
— S z ó v a l n e m s z e d e d le.
— E b b en m a r a d u n k — z á r ­
ta m le a v it á t. A f é r f i r a g a s z ­
k o d jé k k im o n d o tt s z a v á h o z .
M ásnaD r e g g e l a v o n a to n
v e sz e k e d te m a k a la u z o k k a l,
m e r t n e m a k a r t a k f e le n g e d n i
a h é t k o s á r r a l. A f e le s é g e m
a z t m o n d ta , h o g y k e tte s é v e l
vegyem k e z e m b e , k e t tő t a
h ó n o m a lá é s a h e t e d ik e t a
fe je m te te jé r e , a b u d a i a s s z o ­
n y o k is íg y s z o k t á k . M iu tán
n em a k a rta m b u d ai a ss z o n y t
c s in á ln i m a g a m b ó l, e g y d r ó tr a
fű z te m ő k et, e n n e k f o ly tá n
se n k i s e fé r t b e a p ero n ra .
E g y é b k é n t h a jn a li ö t ó r a
v o lt , m e r t a g y ü m ö lc s ö t h a r ­
Bicikliverseny, váratlan fordulattal Szűr-Szabó J ó zsef rajza
m a to s á n k e ll s z e d n i . Á lm o s
v o lt a m , m e r t é j f é l i g t a r to tt,
m íg a n ő k e lm a g y a r á z t á k , m i­
ly e t v á l o g a s s a k . R e n g e t e g e n
u ta z tu n k É rdre, m e r t m ás
a n y ó s á n a k is v a n t e l k e É r d e n .
Ez a m ie n k e g y á t k o z o tt u l
t á v o li d o m b o n la p u lt, s z é l­
fú tta le j tő k ö z e p é n . H áz s e h o l,
c s a k e g y r o z z a n t d r ó t k e r ít é s
é s e g y é le tv e s z é ly e s m é sz k ő ­
s z a k a d é k . A g y ü m ö lc s ö k o ly a n
s e m m ir e v ló s u s in k á k v o lt a k ,
a m ily e n e k a z á p o la tla n f á k o n
s z o k t a k le n n i. I s z o n y ú v a c k o r ,
d e t ö m é r d e k , t é r d ig g á z o lt a m
a h u llo tt g y ü m ö lc s b e n , h e t­
v e n h é t k o s á r r a l s e le h e t e t t v o l­
n a e l s z á l lí t a n i . A k ö z e l! g y e ­
p e n s r á c o k u g r á lt a k .
— G y e r t e k id e — m o n d t a m
n e k ik —, a n n y it e h e tte k ,
a m e n n y it a k a r t o k .
V is s z a k ia b á ltá k , h o g y e g y e m
m e g m a g a m . És m é g v a la m it ,
a m it n e m ír o k id e .
D ü h ö m b e n k e r e s t e m e g y lé ­
c e t , Jól e ln á s p á n g o lt a m a le g ­
n a g y o b b f á t , a z tá n le ü lte m a lá
é s v á lo g a tn i k ezd tem . A m e­
ly ik r o s s z v o lt , v a g y n a g y o n
e lta lá lta m a lé c c e l, a z t b e h a j í­
to tta m a s z a k a d é k b a . K ö z b e n ,
h o g y s z ó r a k o z z a k , p r ó b á lta m
e lt a lá ln i e g y k iá lló p ir o s k ö ­
v e t. A z i s t e n n e k s e a k a r t s i k e ­
r ü ln i. A k is f iú k k í v á n c s ia n
k ö r é m g y ű lt e k , m ir e n e k i k is
m e g e n g e d te m a c é llö v é s z e te t.
H am ar m e g s z e r e t t é k . H o g y f o ­
kozzam a t e r m e lé k e n y sé g e t,
e g y t íz e s t íg é r t e m a n n a k , a k i
h á ro m szo r e g y m á s u t á n e lt a ­
lá lja a p ir o s k ö v e t . A t e l e k á t ­
a la k u lt dühöngő konyhává,
m á s f é l ó r a m ú lv a n e m v o lt
e g y fia r o h a d t a lm a s e m , a m it
a k o sa ra m b a te g y ek . M eg­
f e n y e g e t t e m a t e lk e t t á v o z ó ­
b a n : t e s e lá t s z tö b b e t! H a z a ­
u ta z ta m , f e lk ö lt ö t t e m a s a r k i
m a szek ét v a s á r n a p d é lu t á n i
s z e n d e r g é s é b ő l é s v e t t e m t ő le
h ét k o sá r gyönyörű Jon at-
h á n t. A n ő k u j j o n g á s s a l f o ­
g a d tá k a szép g y ü m ö lc s ö t .
„ L á tjá to k , m ily e n t e r e m a z én
fá im o n ! ” — m o n d t a a z a n y ó ­
s o m . A f e l e s é g e m is m e g á l l a ­
p íto tta , h o g y Ily e n g y ü r g ö lc s ö t
m é g s e n k i s e m h o z o tt a r r ó l a
t e le k r ő l. H a tá r o z a tb a m e n t,
h o g y e z u t á n m in d e n ő s s z e l é n
c s in á lo m a s z ü r e t e t .
G esztelyi N agy Z o ltá n 11
 Danyil A tnyilov: r
V a sá rn a p i divatbem utató
Ton.cz T ibor rajza
V o l t e g y v a d á s z , k i so h a n e m j á r t
S ik e r r e l, — n e m lő tt, c s a k b a k o t.
T ő le s o h s e m s z e n v e d e t t k á r t
A v a d , m e ly e r d ő k b e n la k o tt.
V á l l á n ü r e s t a r i s z n y a ló g o tt ,
B á r r e n g e te g tö lté n y t k i l ő t t . . .
S v á r a tla n u l — e g y n y ú lfió k o t
F o g o tt e g y s o m b o k o r e lő tt.
E p e r c tő l m á s ö s v é n y r e n e m té r t,
E b o k o r: r ö g e s z m é je le tt.
H itte , h o g y c s a k e z h o z s z e r e n c s é t,
S i t t tö ltö tt le s b e n é je k e t.
E g y t a p o d t a t s e m e n t e lő r e ,
P e r s z e , tö b b n y ú la t so h se lő tt.
Ü re s ta r is z n y á t v it t a d ő re,
S o r r a l ó g o tt , m i n t a z e l ő tt .
*

O l y e g y s z e r ű e v e r s m o r á lja ,
P a jtá s , e n n y it c s a k k ita lá ls z ?
V a n , a k i f ö lje b b so h se tö r v e
R é g i s i k e r é t já r ja k ö rb e ,
P o n t,
M in t a b o k r o t e v a d á s z !
A m oszkvai K rokodilból fo rd íto tta :
K. Tóth Lenke

tA ía -
Ki ne olvasott volna m ár az alko­
hol gyilkos hatásáról? Ím e egy leg­
újabb példa:
A New York-i állam Nyack váro­
sában egy József Kucera nevű 80 éves
atya, aki világéletében lelkes anti­
alkoholista volt, agyonlőtte részeg
fiát, m ajd önm agát.
Nehéz ebből a szomorú esetből va­
lamiféle tanulságot levonni, de úgy
látszik, a ' súlyos antialkoholizm us
még veszélyesebb, m int az iszákos-
— N a. f iú k , a k a r t o k e g y k l a s s z c s u k á t látni?! ság.

E g y k is m é r ta n Szűr-Szabó Jó z s e f rajza
 I je s z tő á la r c Szegő G izi rajza

N ag y v áro si fények
K aián Tihrc- r a f z a

világ m agasugró köreiben élénk

feltűnést k eltett az ú jfa jta m agasugró
cipő, amely két m éter fölé repíti a ru-
ganytalan csüggedőket is. A dobbantó
lábon levő cipő jó ötcentim éteres vastag
gum italppal van ellátva, s m agának az
ugrónak innen m ár csak két, k ét m éter
tíz centit kell ugrania.
Csak az az érthetetlen, hogy m iért
állnak m eg ennél az eredm ényes, e sze­
rény újításnál? M iért nem m ennek to-
vább? Hogyan lehet az, hogy a m ester­
séges hold korában term észetes ruga­
nyossággal ugranak az ugrók? Hol m a­
radnak a m otorizált cipők, lökhajtásos
talppal, autom atizálva, plutónium -üzem ­
4 anyaggal? Mikor érjü k el azt a színvo­
nalat, am ikor a m agasugró fölöslegessé
válik, s Zm önműködő cipő egym agában
is halom ra dönti a csúcseredm ényeket?
A magasugró m ár csak azért is fölös­
leges lesz, m ert olyan nagy m agassá­
gokról van szó, ahol erős a m eteor-ve­
szély, s különben is alig van levegő.
Előre, sportújítók! T erem tsük m eg a
légcsavarral ellátott gerelyt, a kilencven-
centis m étert, a cippzárral villám gyor­
san összehúzható futballkaput, a box-
kesztyűben elhelyezett szerencsepatkót
és a fából készült vasgolyót, súlylökés­
hez. A fejlődésnek ne légyen h atára!
K. J. E sti s é t a a N a q y -k ö r ú to n .
 I '

Társasjáték Bukfenc járda

T ö b b m in t egy < /!e A V o r o s ilo v ú tn a k a N é p ­
é v t i z e d e a 24-es s t a d io n h o z v e z e t ő s z a k a s z á r ó l
a u t ó b u s z u ta sa és van sz ó . G yak ran k özel s z á z ­
ezer em ber is v é q lq m e q y
a F ő vá ro si A u tó b u s z ü z e m a m a ­
tő r d o lg o z ó ja v a g y o k . E g y e n ­
Csak zeneértők olvassák e l . . . r a jta , — é s u q y a n a n n y i m é r -
q e lő d ik a z o n , h o q y a J á rd á t
r u h á t u g y a n n e m k a p ta m , d e k e r a m itk o c k á k , h o m o k b u c k á k ,
E g y ik n a p ila p u n k b a n e g y z e n e ta n á m ő n y i­
azért ren d szeres m u n k á t vég­ b e to n - é s s z é n s a la k fo lto k t a r ­
z e k a v á l la la tn á l. A jó ö re g la tk o z o tt. E g y eb ek a sze­ k ö z ö tt k ij e le n te tte :
k ítjá k .
2 4 -est u g y a n i s — a k i m e r ü l t gedi ládagyárban készített hegedűkön nem lehet A k ö z e li F ö ld ta n i In té z e t
a k k u m u l á t o r v a g y m á s h ib a tanítani, mert nem megfelelők. . .
m i a t t — a k a l a u z ,,f é r f i a k le !”
E z e k u tá n jo g g a l fe lv e tő d ik a k érd és: v a jo n
v e z é n y s z a v á r a to lá s ú tj á n tö b -
bedm agam m al m o zg á sb a ho­ m ir e v a n „ p r o filír o z v a ” a szeg ed i lá d a g y á r ?
z o m . A h e t e n k é n t i to lo g a tá s o k H a lá d á r a , ak k or m ié r t c s in á l h e g e d ű t, h a
ú g y h o z z á t a r t o z n a k u ta z á s o m ­ h eg ed ű re, ak k or m ié r t c s in á l lá d á t? É s v a jo n
h o z, a k á r a k ö t e l e z ő je g y v á ltá s .
lá d á i o ly a n g y e n g é k -e , m in t h e g e d ű i, v a g y
Szóra érdem es h e g e d ű i ü g y s z ó ln a k , m in th a lá d á k v o ln á n a k ?
m é g a z a tá rs a s­ D e a k á r íg y v a n , a k á r ú g y , m ié r t c s in á l u g y a n ­
j á t é k , a m it id ő n ­
k é n t a B o s n y á k té r i k o c s iin d í­ a k k o r b ú to rt a p écsi h a n g sz e r g y á r , a m e ly v a la ­ e n n e k a q e o ló q ia i m in t a t e r e p ­
n e k , m e r t — h a a k a r j á k — itt
t ó k v e z e t é s é v e l ű z ü n k . A c ím e : m ik o r v ilá g h ír ű o rg o n á k a t és h a n g sz ere k e t
ta n u lm á n y o z h a tj á k a l é p c s ő s
m e l y i k i n d u l? E v e k h o s s z ú so ­ k é s z íte tt? K . E. v e tő d é se k , k é r e q tö r é s e k , su -
r á n m á r a j á t é k s z a b á l y o k is v a d á s o k , f ö ld c s u s z a m lá s o k é s
k i a l a k u l t a k . L e g tö b b s z ö r az a m á s t e k to n ik a i é s e r ó z i ó s f o ­
kocsi nem i n d u l , a m e ly ik r e ly a m a to k k é z z e l- lá b b a l t a p in t ­
m á r fe ls z á lltu n k é s m e g te lt.
I ly e n k o r „ a m á s ik ko csi m e g y ”, Szeretem a sa jto t... h a tó m o z z a n a ta it .
N a q y o b b n e m z e t k ö z i s p o r t-
v e z é n y s z ó u tá n fe lp a tta n u n k és \ v o n z a lo m k ö z te m é s a sa jt
ta lá lk o z ó k Id ején k ü lf ö ld ie k is
U p p e n id e je , h o g y ü z le te in k , v é q iq m e n n e k e z e n a z ú t v o n a ­
e lő r e r o h a n u n k . E z t a n a g y ­ k ö z ö tt n e m a k á r m ily e n .
s z e r ű ,.h á t u l s ó p á r e lő r e f u s s ” e la d ó in k , k e r e s k e d e lm i lon . I ly e n k o r a le q k ü lö n b ö z ő b b
g y e r m e k j á t é k o t s ű r ű n j á ts z h a t­ N y u g o d ta n h a s z n á lh a to m k a p ­ s z a k e m b e r e in k a c s o m a g o lá s n y e lv e k e n h a llh a tu n k m eq -
j u k — e g y f o r i n t ö l v é n fillé r é r t. c s o la tu n k r a a „ s z e n v e d é ly e s ”
j e q y z é s e k e t e r r ő l a z u n ik u m ­
k érd ésé v el k o m o ly a n tö r ő d je ­ s z á m b a m e n ő „ s é tá n y ” -r ó !.
~7 ; r ---- j A m i ó ta k e d v e n c je lz ő t, h is z e n n a p o n ta ta lá l­ n ek . A h á b o rú u tá n a z v o lt K érjü k : J a v ítsá k m e q v é q r e
/\< £ r o r o r y j j b a r á to m a t, a 24- k o zu n k e g y m á s s a l. ír ó a s z ta ­ a je ls z ó : n in c s p a p ír , n in c s e z t a z ú t s z a k a s z t is!
“ est m eg h o ssza b ­ lo m fió k já b a n á lla n d ó a n v a n sp á rg a . A k k or v a ló b a n íg y Több meccslátogató
b í t o t t á k a r á k o s p a lo ta i C za b á n e g y k erek sa jto sd o b o z a jó l­ v o lt é s ezt m eg is é r te ttü k .
S a m u té r ig , a z ó ta k é n y t e l e n is m e r t h á r o m s z ö g le tű v ita m i-
v a g y o k m i n d e n r e g g e l fé l h é t
n o s s a jto k k a l. K ö z tu d o m á sú ,
D e a zó ta m á sk ép p v a n . A z
Nem a «vonat késik
t á j t a z e l ő t t e m e lr o b o g ó z s ú f o l t á r u e llá tá s eg y re b ő ség ese b b .
a u tó b u s z r ó l a p a lo ta ia k k a já n h o g y a sa jtb ó l ú g y le s z tíz ­ Debrecenben,
m o s o ly á t n y u g tá z n i. U g y a n is ó r a i, h o g y m e g s z a b a d ítju k p a ­ hanem a MÁV
m in d ig l e m a r a d o k . I g a z u k v a n p ír b u r k á t ó l. N o s, itt k ezd ő ­
n e k i k , h a é n le g a lá b b n é g y fé le A záhonyi községi ta n á c s
a u t ó b u s z k ö z ö t t v á lo g a th a tn é k , d ik a b a j. P r ó b á lo m k ie m e ln i dolgozója vagyok. Ez év au ­
ú g y , m i n t ő k , — b iz o n y é n is a z e g y ik d a ra b k á t. N em jö n . gusztusában kértem , hogy a
n e v e tn é k . P ersze, n em n y u g sz o m b e le
k ö zalkalm azottakat m egillető
N e m l e h e t n e e z e k e t a v is z -
50%-os v a sú ti k edvezm ényt a d ­
s ek k or m e g k e z d ő d ik a k e- a v á la s z té k eg y re n a g y o b b , já k m eg szám om ra. Az összes
s z á s s á g o k a t m e g s z ü n te tn i? s jn é n y k ü z d e le m , a m e ly n e k m e g ­ szükséges o k m án y o k at b e k ü ld -
d e a c s o m a g o lá s n e m tu d lé ­
G á s p á r S án d o r v a n n a k a m a g a iz g a lm a i. V é g ­
tem a MÁV debreceni igazgató­
p é st ta r ta n i a fe jlő d é s s e l. A d ­
XV., M o ln á r V . u. 57. ságához. A válasz sokáig k é ­
re k is z a k a d e g y k is d arab , d e d ig m á r e lju to ttu n k , h o g y sett, végre é rtesítés érk e z e tt,
a sa jt m á s ik r é sz e m a k a csu l c sö p p n y i p a p ír t a d n a k a k e ­ m ely sz erin t tőlem sem m iféle
A z Ljító szelet r a g a s z k o d ik a d o b o z fe n e k é­ n y érh ez — p ersze, n e m m in ­
o k m á n y t n em k ap tak .
Én viszont a záhonyi községi
h ez, ú g y rá v a n e r ő s ít v e , d ig é s n em m in d e n ü tt — , az tanác s p ostakönyvével tu d o m
fejlődő é d e sip a ru n k term éke. n y o m k o d v a , p r é s e lv e , r a g a sz t­ illa to s p ip e r e s z a p p a n t d o b o z­ igazolni, hogy a fe n t e m líte tt
Ezzel el is m o n d tu n k m indent v a az e z ü s tp a p ír . S a jtb a r á t ira to k a t elküldtem . Ezt m eg is
róla. L egfeljeb b annyit te n ­ b a n h o zzá k fo r g a lo m b a . D e írtam , de a MÁV a k é rt igazol-
nén k hozzá, hogy tölteléke a le g y e n a ta lp á n , a k i a b o n to - m e ly ik v ev ő n em v á g y ik arra, ván y t m ég a m ai nap ig sem
iegszokványosabb, ebben te h á t g a tá s m ű v e le té t k is e b b -n a - h o g y a p ék sü te m é n y t z a c sk ó ­ k ü ld te el.
ú jítá s nincs. Az sem hihető, g y o b b é r z e lm i k it ö r é s n é lk ü l
N em elég az, hogy lassan ,
hogy k itű n ő és m egbecsült ú jí­ b a n , a fin o n i fe h é r n e m ű t d o ­ b ü ro k r a tik u s á n . k e z e lté k az
tó in k p o n t ezt a szeletet m a j­ v é g ig c s in á lja . b o zb a n . s á ltá lá b a n a v á s á r o lt ügyet, de m ég el is k a lló d ta k
szolnák c sa k azért, m ert ,,Ü jító V o ln a e g y sz e r é n y ja v a s la ­ c ik k e k e t g o n d o s c s o m a g o lá s ­
az o km ányaim . K ív án csi v a­
szelet'' a neve. Hol van te h á t gyok, hogy előkerítik -e és h a
az ú jítá s? to m : ú g y k e lle n e c s o m a g o ln i, b a n , szép en á tk ö tv e a d já k igen, m en n y i idő kell m ég az­
N em g y ö tö rjü k tovább az ol­ h o g y a fo g y a sz tó k m é r g e lő d é s k ézb e. u tá n is a n ek em jo g o san já ró
vasót. Az ú jítá s a burkolópapír n é lk ü l k it u d já k h á m o zn i a A c s o m a g o lá s n e m fe le s le g e s
utazási igazolvány kiállításához.
h á to ld a lá n lelh ető fel. Az id e ­ Fodor M iklós
n y o m ta to tt szöveg m ár m eré­ sa jto t a s ta n io l p a p ír b ó l. lu x u s , h an em a k e r e s k e d e lm i
szen sz ak ít a csokoládéfelira­ k u ltú r a fo k m é r ő je . R . E. Záhony
to k e lav u lt szabályaival. Ez áll *
ra jta :

B u d a p e sti C s o k o lá d é g y á r
M e g fe le lő tá b lá t — a m e g f e l e lő h e l y r e !
Schw ott L ajos ra jz a
F ogy. ár: F t. — .60.
P a p írh u lla d é k n a k —
p a p írk o sá rb a n a helye!
M a g y a r V ö r ö s k e r e sz t!

É n ezen k ív ü l m ég a követ­
kező szöveget nyom tatnám a
p a p írra :
C s o k o lá d é e v é s közben nem
ju to tt m é g e szé b e , hogy é le t­
b iz to s ítá s t k ö s sö n ?
Á lla m i B iz to s ító
H é tfő u tá n jö n a ked d ,
P é n z e d t a k a r é k b a te d d !
ORSZÁGOS
TAKARÉKPÉNZTÁR
S z e r v u s z S a lv u s !
P ih e n é s k ö z b e n g y ú j t s d a f á ­
r a d t o la ja t!
M i n d e n t e g y h e ly e n ! L á to ­
g a sd a P á lv ö lg y i c s e p p k ő b a r ­
la n g o t!
E n d r é n y i T am ás
14 VI. B ajcsy Zs. ú t 41
4 h u ifié /
NYÁRAY ANTAL, a régi Népszín­
ház közkedvelt művésze ideálista
volt: m egvetette a pénzt. Az önérze­
tes Pénz azzal felelt a sértésre, hogy
kerü lte a művészt. Kevésbé cikor-
nyásan ezt így is ki lehetne fejezni:
sohasem volt egy garasa sem.
Egyszer egyedül ü lt a New York-
kávéház m űvészasztalánál, am ikor
közelében letelepedett egy „civil” és
k áv ét rendelt, dupla habbal. Nyom­
ban ezután a telefonhoz sietett. Am i­
kor a pincér a vendég távollétében
letette az asztalra a gyönyörűen pú­
pozott kávét, N yáray aggodalm as­
kodva rászólt:
— K á r ezért a szép habért! Lelap-
pad, m ire ez a derék em ber előkerül.
Ezzel m á r át is ü lt és kezdte szür-
csölni a habot, A csésze m ár m ajd­
nem k iürült, am ikor a h áta mögött
megszólalt a visszatérő vendég:
— Nekem nem m arad semmi?
— P szt! . . . B u r k o lt á r e m e lé s f o ly ik . . .
N yáray h á tra sem pillantott:
— Dehogynem — felelte — a jog, --------------- **---------------
hogy — kifizesse. L elkes eladónő
G iz i rajza
GUTHI SOMA, az ism ert hum o­
rista, az O tthon-kör legtevékenyebb
„ugrató”-ja volt. Leggyakrabban
Szomaházy Istvánnal, a népszerű
novellistával ingerkedett, m ert a k i­
csit öntelt író kitűnő m édium nak
bizonyult. Egyszer „Szórna” — így
becézték — elhencegett partnerei
előtt, hogy szabadjegyet kapott a
Közúti T ársaságtól (a B eszkárt
elődje). Fel is m u tatta a kincset,
G uthi pedig megjegyezte a szám át:
6324. Félórával később felhívta a
T ársaság titk árság át:
— Itt Szomaházy István beszél.
B ejelentem , hogy elvesztettem a sza­
badjegyem et. A száma: 6324.
— Azonnal körtelefont adunk le a
végállom ásokra — hangzott a válasz.
Valóban, egy óra m úlva az összes
kalauzok tu d ták , hogy a 6324 számú
jegy elveszett. Így term észetes, hogy
este nyolc óra tá já n egy kalauz le­
csapott a haza villamosozó íróra:
' — Ez nem az ö n jegye. Ez egy kö­
rözött jegy, am elyet ezennel elkobo­
zok. — L átja k é r e m , m éq k e t t ő n k n e k is k é n y e lm e s . . .
Az író, m érges term észetű lévén,
m éltatlankodva tám adt a kalauzra,
az visszafelelt, rövidesen akkora bot­
rán y kerekedett, hogy rendőrt kellett
hívni. A „biztos ú r” előállította a
renitens u tast a kapitányságra, ahol A nagy zsákm ány
S zű r-S z a b ó J ó z s e f r a jz a
felszólították, hogy igazolja magát.
Szom aházynál csak néhány névjegy
volt, ezt a fogalmazó keveselte.
— Én Szomaházy István ism ert író
vagyok — k iab álta az előállított —
h a nem hiszi el, telefonáljon az O tt­
hon-körbe, G uthi Somának, ő m ajd
igazol.
A fogalmazó valóban felhívta a
klubot és a telefonhoz kérte a h u ­
m oristát. Az végig sem hallgatta a
rendőrtisztet, m ár felelt:
— Az az em ber svindler. Szoma­
házy István itt kártyázik velem.
— Na, m aga jól m ellé fogott az
alibijének — té rt vissza szobájába a
rendőrtiszt és lecsukatta a toporzé-
koló novellistát.
Reggel fiák e r állt meg a kerületi
kapitányság előtt, a kocsiból G uthi
Soma szállt ki, egy üveg konyakkal,
meg egy doboz egyiptomi cigarettá­
val és — igazolta barátját. I n d u lá s a b ú to r v á s á r lá s r a . É rkezés a b ú t o r v á s á r lá s r ó l.
 ■y"*

A Z ELL E N Ő R R EL L E H E T O K O S A N B E S Z É L N I ..,
______ ______ H éber László ra jz a

Szegő Gizi ra jz a
A csalfa leány és a szerenád

— Hát n e m a r a n y o s ? M ég a n ó t á n k a t is h u za tja ! . . .

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e tila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t -Ig a z.

q a tó ja . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t , V IIU G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V ili., B lah a L u jz a t é r 3.
T e l.: 3 4 3 — 1 0 0 , 142 — 2 2 0 . — T e r je s z ti a P o s t a K ö z p o n ti H írla p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e l ő f iz e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— FL
K o s s u th N yo m d a , B u d a p e s t , V ., H o n v éd u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s i g a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 2 0 .0 0 0 .
 E M I
■

ÉSIIS

lacm illan: Jaj papa, é n ú g y félek , m ár fönt van a m ásodik

E isenhow er: N e félj fiam , én sem va g y o k egészen nyugodt
 — B e m u ta to m az ú] k o llé ­ — Ez a z ír ó a s z t a la . . . — Ha v a la m it nem tu d , — S za b a d n a tu d n o m , hogy
gát . . . k érd ezze m eg a k o llé g á k t ó l. m e r r e v a n itt a b ü fé ?

N A G Y S Á G A : N é z z e , a d ja id e n e g y v e n
fo r in té r t é s n e c s in á lj o n to v á b b c ir k u s z t.

E L S Ő S Z E M L É L Ő : M agu k m o st-m á r
ré szv én y ese k a k a k a sra . A n a g y sá g á é
a r é sz v é n y tö b b sé g , ő d ik tá l.

K O F A : M a g á t sen k i se m k é r d e z te .
Személyek: kofa, nagysága, piaci népség K O F A : A k k o r m e g k á r m in d e n szó é rt. N e m fé le k én , h o g y n em v e sz i m e g a
H o l k a p m a n a g y sá g á m e g y k é te z e r n a g y sá g a . H a so k a t a lk u s z ik , fö lje h b
K O F A : T essék , te ssé k n a g y sá g á m . G y ö ­
f o r in to s k a k a st n e g y v e n ö té r t!
csa p o m az á rá t.
n y ö rű ek a c s ir k é im .
E G Y M Á S IK S Z E M L É L Ő : L e k e ll E G Y H A N G : F iz e s s e k i n e k i, a sszo ­
N A G Y S Á G A (jön szembe, megáll a kofa
v á g n i a k a k a st, a z a le g e g y s z e r ű b b .
előtt. Először csak nézdegél): M i t k é r e z é r t n y o m , m e rt fö lje b b c sa p ja .
K O F A : L e v á g n i? H o g y is n e ! V á g o tt
a k a k a sé r t? M Á S IK S Z E M L É L Ő : I tt m a g a B ö lc s
b a ro m fi k is e b b é r ő . Ig e n , m a jd h a m a g a S a la m o n se tu d n a ig a z s á g o t te n n i.
K O F A : ö tv e n fo r in t. S zép k a k a s.
m e g fiz e ti a k ü lö n b ö z e te t.
M á sfél k iló s . H A R M A D IK S Z E M L É L Ő : A d ja o d a
N A G Y S Á G A : S z ó v a l m it a k a r c s in á ln i? jó a ssz o n y , a m e n n y ié r t a n a g y sá g a k é r i.
N A G Y S Á G A : A d ja o lc s ó b b a n . N e g y ­
K O F A : M it? E la d o m a n n a k a k i m e g ­ M a g a ú g y is ta r to z ik n e k i fá jd a lo m d íjja l.
v e n e t a d o k é r te .
fiz e ti. K O F A : M ég h o g y é n ta r to z o m fá jd a ­
K O F A : N e g y v e n e t? ! T essék a m o d a .
E G Y H A N G : T a r tsa is csa k k i 1990 lo m d íj ja l? H á t k i v o lt a h ib á s ?
O tt, tó in á l az ö reg a sszo n y n á l v a n n e g y ­
fo r in tig . M aga v a n b ir to k o n b e lü l. U G Y A N A Z A S Z E M L É L Ő : A m a g a
v e n é r t is .
N A G Y S Á G A : A z é n k é te z e r fo r in to s k a k a sa ! A g a z d á ja fe le l é r te .
N A G Y S Á G A : D e n ek em a m a g a k a k a sa
b r iliá n s o m m a l? ! E lá j u lo k !
te ts z ik . N a , a d ja n e g y v e n é r t? K O F A : F e le le k is . A m it le n y e lt, az
K O F A : V e g y e k i b e lő le n a g y sá g á m , b en n e v a n ; h á t n em a z z a l e g y ü t t k ín á lo m
K O F A : N e g y v e n ö t le s z a z u to ls ó á ra.
é n n e m ra g a szk o d o m a m a g a b r iliá n s á ­
(Az alkuban egy kis szünet következik) h o z.
n e k i?

N A G Y S Á G A : H iá b a , a m a g a m a k a cs
N A G Y S Á G A : E m e lg e te m , la to lg a to m ,
H A R M A D IK S Z E M L É L Ő : N e m k é n e fe jé t n em le h e t m e g g y ő z n i. N e m b á n o m ,
d e a k á r h o g y is , so k a n n y i é r te . N a , a d ja
re n d ő rt h ív n i ?
n e g y v . . . ? (Felsikolt) J e ssz u s, a fü lb e ­
a d ja id e , m e g a d o m a n e g y v e n ö tö t é r te .
K O F A : M in e k id e ren d ő r? A k a k a so ­ K O F A : N a , v ég r e, h o g y v é g e sz a k a d t
v a ló m ! L e c s íp te a k a k a s a k é te z e r fo r in ­
m a t a ren d ő r sem v e h e ti e l tő le m ! en n ek a h iá b a v a ló a lk u n a k .
to s b r iliá n s fü lb e v a ló m a t ! N in i, v é r z ik is
a fü le m ! N A G Y S Á G A : A d ja v is s z a a b r iliá n ­ N A G Y S Á G A : V á r jo n , fo g ja c s a k , a m íg

K O F A : Ű g y lá ts z ik k u k o r ic á n a k n ézte.
so m a t é s sem m i k ö zö m to v á b b a k a k a sá ­ k iv e s z e m a tá r cá m . (Retiküljébe nyűi,
N A G Y S Á G A : M a g a m ég v ic c e lő d ik ?
h o z. nagyot sikolt): J e s s z u s m á r ia , a p én z­
H A N G O K A T Ö M E G B Ő L : E l k e ll tá r c á m ! E llo p tá k a p én ztá r cá m a t! R e n d ­
K O F A : É n v ic c e lő d ö m ? A k a k a s c s i­
á rv e ze rez n i a k a k a st. K i k e ll s o r s o ln i! ő r, ren d őr!
n á lt a a v ic c e t.
A d já k el e g y ék szerészn ek ! Sim on Z oltán
N A G Y S Á G A (sírva): A z o n n a l a d ja
v is s z a a b r iliá n s o m a t!

K O F A : É n ? A k a k a s tá n ig e n , d e én
n em .

N A G Y S Á G A : C sak n em a k a r ja a z t
m o n d a n i, h o g y é n v o lta m a h ib á s ?

K O F A : D e b iz a z t m o n d o m én ! M ért
ta r to tta a k a k a st o ly a n k ö zel a fe jih e z ?

N A G Y S Á G A : H á t tu d h a tta m é n a zt
e lő r e ?

K O F A : T á n é n tu d h a tta m ?

(Kíváncsi sereglet gyűlik köréjük. A

nagysága most feléjük sírja panaszát.)
N A G Y S Á G A : M eg a k a r ta m v e n n i a
k a k a sá t s a h o g y e m e lg e te m , b e le k a p o tt
a fü le m b e é s le n y e lte a k é te z e r fo r in to s
b r iliá n s o m a t.

E G Y S Z E M L É L Ő : V e g y e m e g , fiz e s s e
k i é s k é sz .

K O F A : É n is a z t m o n d ta m , d e a n a g y -
sá d n e m a k a r ja m eg a d n i a z á rá t.

N A G Y S Á G A : A n n y it n em is a d o k
2 é r te !

H árom m ag y ar veterán
em lékezéseit idézem, azok
közül, akik a Nagy Októ­
b er után, a Vörös Hadse­
regben harcoltak. G arasin
Rudolf, a k ijevi m agyar lo­
vasok volt törzsfőnöke, most
a m agyar népi dem okrácia
követe M ongóliában; Varga
Gyula, a 3. nem zetközi m a­
g yar ezred volt parancsno­
ka, m ost nyugdíjas altábor­
nagy; és volt helyettese,
Kiss Lajos, m ost nyugdíjas,
Egerben, — a m últról be­
szélnek. A súlyos harcok
mosolyra késztető mozza­
natairól kérdezem őket és
m iközben errő l szólnak,
úgy érzem, hogy a ,dicső
m últat, küzdelm eivel és
derűjével együtt, a szívü­
kön m elengetik, m ég annyi
év u tán is . . .
H uszár-önérzet
H árom ezer hadifogoly
gyűlt össze K ijevben 1919
áprilisában. Jö tte k m inden­
felől, Oroszország messzi
tájairól, hogy m egalakítsák
az internacionalista lovas­
ezredet. M agyarországra
készültek, segíteni a fo rra­
dalm at: horvátok, szerbek
és m ás nem zetiségűek, két­
harm adrészt m agyarok. Ki
tudja, honnan, de egyszeri­
ben előkerültek a piros hu­
szársapkák, letép e tt vagy
vörös szalaggal átkötött
sapkarózsákkal.
M egvolt h á t az ezred: há­
rom ezer em ber, három ezer
nyereg, csak éppen az volt
a baj, hogy m inden negye­
d ik em berre ju to tt egy ló.
Az indulási paran cs így ta ­
lá lta őket — ló nélkül. El­
in d u lt a m enet végig a fő­
utcán, olyan alakzatban,
am ilyent azóta sem látott
Kijev. Elöl néh án y százan
lovon, u tán u k a többiek
gyalog, nyereggel a h átu ­
kon. A város közepén, egy­
m ás mögött, u ta sra várva
állta k a kijevi konflisok, és
a különös „lovasok” láttán
hangos h ah o tára fakadtak.
U gratták, heccelték a nyer­
get cipelő katonákat.
— Hol a lovad? — kiabál­
tá k innen is, o nnan is.
— Milyen lovas az, aki a
h á tá n h o rdja a nyerget,
ahelyett, hogy r a jta ülne?!
— gúnyolódtak szüntelenül.
Felbuzdult a harcosok
önérzete. Nem k e llett ve­
zényszó. M integy varázs­
ütésre, a nyerget cipelő „lo­
vasok” a konflisok mellé
léptek, so rra-ren d re kifog­
tá k a lovakat a hámból,
m egnyergelték őket és a
derm edt fiákereseket ott­
hagyták kocsijuk m ellett az
ú t szélén.
— M ajd visszahozzuk h á­
ború után! — kiabáltak
búcsúzóul és frissen szer­
zett lovaikkal elügettek a
vörössapkás huszárok.
Az orenburgi csetepaté
Az egyik nem zetközi lo­
vasezred m agyar százada
parancsot kapott, hogy
O renburgnál (Cskalov) vág­
ja el a vasútvonalat. A szá­
zad északról m egkerülte
Dutov atam án csapatait, si­
kerrel végreh ajto tta a fel­
adatot és bevonult Oren-
burgba. A gyalogság szán-
kákon követte a lovasokat.
A város fele m ár a m agyar
lovasszázad kezén volt,
am ikor előnyom ulás közben
v áratlan u l nagyszám ú lovas
tű n t fel. öltö zék ü k és ke­
rek szőrmés sap k áju k arra
m utatott, hogy ellenséges
kozákok közelednek. Nem
volt vesztegetni való idő.
Csak a gyors ra jta ü té s se­
gíthet. A m agyar lovasszá­
zad parancsnoka roham ot
vezényelt: a m eglepett ko­
zákokat m egfutam ították,
végigkergették a városon.
Saluga János, a lovasszá­
/
zad parancsnoka, roham
közben jó m agyarosan el-
károm kodta m agát. Erre
az egyik lem a ra d t kozák,
somogyi táj szólással oda­
kiab ált az üldözőknek:
— H át ti is m agyarok
vagytok, kom ám ? Hiszen
ak k o r nincs sem m i baj!
■A félreértés h am ar tisz­
tázódott. A „kozákok” egy
m ásik m agyar lovasezred­
hez tartoztak és Aktyu-
binszk felől ők is éppen
az ért jöttek O renburgba,
hogy elfoglalják. Felszere­
lésüket a kozákoktól zsák­
m ányolták és sapkájukon a
vörös csillagot piros szalag
helyettesítette, am it nem
v ettek észre a rohamozó
m agyar huszárok.
Ez volt a híressé vált
orenburgi csetepaté, amikor
a m agyar lovasság megfu­
tam íto tta a kozáknak nézett
m agyar lovasságot.
„V an-e m ég junkered,
Dutov atamán?“
A 3. nemzetközi magyar
ezred katonái éjszakai ál­
m u k at aludták Ja jsz a n falu­
ban. Trombitaszó riasztotta
fel az ezredet: a k ü rtö s a
fa lu szélén irgalm atlan u l
fú jta a Hadót. D utov ata ­
m án, az orenburgi fe h é r ko­
zák generális csap atai kö­
rü lz á rtá k a falut. A h írh ed t
a ra n y ezred, a „Zalatov
polk” gyalogos tiszti cá ri ez­
red, tűz alá vette a m agya­
ro k szállásait. Legm élyebb
álm ukban lepték m eg az éj­
szakai nyugovóra té r t fá­
ra d t magyar harcosokat.
Ügy látszott, nincs m enek­
vés.
A trom bitaszóra és az
egyre erősödő lövöldözésre
p illanatok alatt ta lp ra ug­
ro tta k a m agyar vöröskato­
nák. Felkapták fegyverü­
ket, felcsatolták a töltény­
tá sk á t és otthagyva felső­
ru h á ik a t, lenge m agyarban
felv ették a harcot a tám a­
dók ellen. Mire m egvirradt,
a fe h ér alsóruhában harcoló
m agyarok m ár a tiszti ez­
red h átába kerültek, beke­
ríte tté k a falut és szétszór­
tá k a cár arany ezredét.
D utov atam án a n n y ira biz­
tos volt Jajszan elfoglalásá­
ban és a győzelemben, hogy
a tábori telefonvonalat be­
v itte a faluba. V arga G yula
ezredparancsnok nem sokat
teketóriázott, felvette a te­
lefonkagylót és így szólt:
— Van-e még ju n k ered ?
K üldd csak ide! M ajd meg­
reggelizik őket a m agyar
internacionalisták!
A d rót túlsó végén Dutov
atam án, az orenburgi fehér
kozák generális ta rto tta a
telefonkagylót. Hogy az a ta ­
m án m it felelt vissza, azt
m ind a mai napig n em je­
gyezték fel a krónikások.
(földes)
 Szebb nevet!
A „ D a ily E x p r e a s ” -b en o lv a s s u k :
A r th u r P o p e , p o r tsm o u th i ta n á cso s p a ­
n a sz k o d o tt, h o g y k ev ese n je le n t k e z n e k
u tc a se p r ő n e k .
— A z emberek idegenkednek az utca­
seprő névtől. H a szebb neve lenne ennek a
foglalkozásnak, bizonyára többen jelent­
keznének.
N é h á n y ú j n é v -j a v a s la t m á r s z ü le te tt
is , m in t p é ld á u l tis z ta s á g -a lk o tó k , fé l­
e g é sz sé g ü g y i d o lg o z ó k , v á r o s t is z tító k ,
v á r o s s z é p s é g á p o ló k .

A törzsfőnök feleségei
Brüsszelben
A b e lg a k o r m á n y m e g h ív ta B e lg a
K o n g ó tö r z s fő n ö k e it a jö v ő é v i b r ü s s z e li
v á s á r r a . A B a k u b a s -tö r z s fő n ö k e , L u k e n g o
a z o n n a l e lfo g a d ta a m e g h ív á s t, s te r m é ­
sz e te se n v a la m e n n y i fe le s é g é t m a g á v a l
h o zza , h is z e n a b e lg a k o rm á n y n a k se m
le h e t érd ek e c s a lá d i h á b o rú sá g . M iv e l a
b r ü s s z e li s z á llo d á k s z o b á it a v á s á r id e jé r e
m á r e lő r e le f o g la lt á k , b e lg a k o r m á n y k ö r ö k
v a k a r já k a fe jü k e t, h o g y h o v a h e ly e z z é k
e l a tö r z sfő n ö k 3 0 0 (h á r o m sz á z ) fe le s é g é t.

A n agy kiadás
Meglepetést keltett Amerikában a sta­
tisztikai hivatal közleménye, amely sze­
rint az amerikai nők közel két milliárd
dollárt költenek egy évben kozmetikai
cikkekre.
Egy jenki felháborodva mondja a
barátjának:
— Mit szólsz hozzá John, az amerikai
nők maholnap több pénzt vernek el, mint
az amerikai tábornokok.
Mire John egykedvűen válaszolja:
— De több csatát is nyernek!

M in d en n ek van jó o ld ala
— K é p z e lj é te k , c s a k k é t h e t e n e m tu d o k
m ia tt , s m á r is e lő lé p te tte k .
V á rn ai G y ö r g y rajz.:
mm
E g yik délután — nem tudván még sza­
k íta n i a női egyenjogúság „betűrágó” értel­
mezésivel — én mentem a Közértbe kenyér­
ért a feleségem helyett. Szemérmesen meg­
húzódtam a tömeg közepén, míg végre egy
termetes asszonyság a pult elé taszított.
— Fél kiló kenyeret kérek.
S a kiszolgáló m ár kapta is a kést, de
olyan vehemenciával, hogy akaratlanul is
a mérleg mögé húzódtam. íg y aztán azonnal
láttam , hogy a levágott kenyér jóval több,
m in t am ennyit kértem. Elfogott a bosszúság,
m ost m ajd megint jön a szokásos szöveg:
„Lehet valamivel több f ”
D e csalódtam. A kiszolgáló angyali ártat­
lansággal fordult felém:
— Van 30 fillérjét
E lcsitult a zaj, m inden szem rámszege-
ződött. Kíváncsiság, sajnálkozás és kár­
öröm bujkált a tekintetekben. Zavaromban
szólni se tudtam, csak előrántottam a 30
fillért, s iszkoltam kifelé a kenyérrel.
Dehogy is volt m ár merszem ahhoz, hogy
kifogásoljam a nagyobbra sikerült kenye­
ret. . .
Igaz viszont, hogy ilyen ragyogó testeseit
a H idegkúti is csak a legjobb napjaiban
produkál.
k ie q y e n e s e d n i a r e u m á m
N. G.
 K etten a Szovjet F ilm h é t vendégei k ö z ü l
Sándor K á ro ly ra jz a

X
C •:

*+> .
j .f
í \ c , ;V. «**».
T
>|
.J
\ t 4 X
(Á*T“ '* * '’* "
x ' !' f
3 1' y 5>
'yLfw-fc-t.

Irina Szkobceva, filmművésznő Julij Rajzraan, rendező

P ard on u ra m , z á ró ra vSn!
Az orvos öröm e
V á rn a i G yörgy ra jz a j»

O -e g y ip to m i m u n k av állaló
V asvári A n n a ra jz a

K(K>CY0kí
IkÁíT
VÁLLALOK

— K ö s z ö n ö m , k e d v e s b a r á to m ! A z ö n k a r t ö r é s e ü d ítő .v o lt s z á m o m r a
a s o k in flu e n z a u tá n . . .

T ilos a h o rgolás
a pesti
cukrászdákban
Toncz T ib o r ra jz a

7^ — Tudod m it,
E m m usk ám , h a n em
e n q e d n e k k ö tn i, —
varrni fo n u n k !. . . I
 ---------------^ T alán íg y sik erü l
G e r ő S á n d o r ra jza
* 4 MZFFL ÜGYEL Ő/ZŐ/M ÖZ
J\.edves Asszonytársam!
Amikor a múlt vasárnap reggel a Népszabadságban
elolvastam „Nyílt levél a férjem hez” című intim családi
tárcát, elhatároztam, hogy az abból merített bőséges ta­
pasztalatok alapján nyílt levelet írok Magának. Szándé­
komban még aznap este megerősített a Hétfői Hírek ha­
sonló hangnemben és műfajban írt „Változások’’ című
lírai közleménye. Végképp kialakult bennem: meghirde­
tem a világnak egy igazi házfelügyelőnő és egy igazi lakó
példamutató kapcsolatát.
Joggal kérdezheti kedves Asszonytársam, vajon miért
ts tárom ország-világ elé a m i kettőnk ügyét és miért
nem mondom meg a véleményemet négyszemközt, azzal
a kellemes diszkrécióval, mellyel esténként kezébe csúsz­
tatom az ö n t megillető kapupénzt. Ügy érzem, felelnem
kell erre a fel nem tett kérdésre. Ó, nem azért, hogy nyil­
vánosan exkuzáljam magam, hiszen erre semmi szükség
nincs. De vajon ki tudná rólunk, hogy milyen cuci-muci
viszonyban vagyunk, pontosan tizenöt éves kapcsolatunk
évfordulóján is, mikor a mi korosztályunkban házfel­
ügyelő és lakó között kevés az ilyen évforduló!? Mert ti­
zenöt év nagy idő, drága Asszonytársam... Éppen ma
számoltam meg: huszonegy és fél ősz hajszálam van, Ma-
'gának pedig, Asszonyom kopasz a feje, amit én merő ta­
pintatból sohasem fogok észrevenni, hiszen Józsi, a szö­
vetkezeti fodrász, gyönyörű parókát csinált magának.
Mert a tapintat a fő, amivel egymással szemben köl­ — F e ls ö p r i a lé p c s ő h á z a t v a g y se m 7
csönösen viseltetünk. Mi nem úgy élünk, mint két isme­
retlen, mint a szomszéd bérházban a Vicék házfelügyelő
él a Fabulkánéval. Én sohasem mondom, hogy már me­ G yógyíthatatlan ?
gint folyik az az átkozott csap, mint Fabulkáné mondja S ch w o tt L a jo s r a j z a
Vicéknek, mert a mi házunk békeház, ahol sohasem rom­
lik el semmi. És Maga sem mondja nekem, hogy ne vág­
jam az aprófát a lakásban, m ert mi sohasem beszélünk
hétköznapi dolgokról, pénzügyekről, meg egyebekről...
Mély meggyőződésem, hogy Maga egyszerűen azért be­
csül engem, mert pontosan fizetek, nemcsak házbért, ha­
nem minden javítást és sohasem hallottam, hogy Maga
ezért valaha is elítélt volna, vagy pontosan fizető „ko­
csonyának" becézett . . .
Tegnap éjjel, tizenöt éves fordulónk hajnalán, ami­
kor kinyitotta a kaput és feltámolyogtam a lépcsőn, kü­
lönösen meleg szeretettel gondoltam Magára. Nemes,
megértő gesztusa, féltő gondoskodása, emberi jósága és
tapintata szívem mélyéig meghatott.
— Istenem, csak nincs valami baj?! — kérdezte gyen­
géden, mikor meglátott. — Hiszen alig áll a lábán...
Nem, valóban nem volt semmi baj. Csak két liter
badacsonyi rizlinget ittam meg, mielőtt családi otthonom­ — I d e g e s f e jf á j á s o m v a n , d o k to r ú ri
— M itől?
ba tértem. Alig álltam a lábamon — ebben igaza volt. De — A ttó l, h o g y n e m t u d o m k ip is z k á ln i a K a rilt a d o b o ­
Maga, kedves Asszonytársam, rámtukmált egy aszpirint, zából ...
meg egy germicidet, hogy elhitesse velem és másnap az
egész házzal: megkaptam az ázsiai influenzát.
Köszönöm, hogy emberséges lakót formált belőlem és A d iv at árnyoldala
igazán jóleső érzés, hogy én rendes házfelügyelőt for­ S z ű r -S z a b ó J ó z s e f ra jza
máltam magából. Boldogok azok, akik így élnek és csak
dicsőség illeti a mi sajtónkat, amely ilyen intim és csa­
ládias műfajt honosít meg hasábjain, ahol népszerűsít­
hetem a házfelügyelőnőmet és külön felvehetem a hono­
ráriumot is.
Meleg lakótársi öleléssel:
Földes György

Angol úri divat

M o s ta n á b a n o lv a s ta m , h o g y A n g liá b a n új d iv a t ü tö tte fel a
f e je t a f e j e n . A b r it ifja k u g y a n is ő s z r e fe s t e t ik t e r m é s z e t e s s z ín ű
h a ju k a t.
M in d e n k é p p e n é r d e k e s k o r t ü n e t e z . U g y a n a k k o r , a m ik o r
V o r o n o ff ó ta a v ilá g tu d ó s a i a f ia t a l i t á s p r o b lé m á já t k u ta tjá k —
le g u tó b b é p p e n a r o m á n ia i k ís é r le t e k r ő l é r k e z t e k b iz t a tó h ír e k
— e z e k a d iv a t- if ja k s ie tt e t ik a z id ő m ú lá s á t. Á lt a lá b a n n em
k ö n n y ű f e la d a t a d iv a t a la k u lá s á r a m a g y a r á z a t o t t a lá ln i, d e
k ü lö n ö s e n e b b e n a z e s e tb e n m o n d c s ő d ö t a lo g ik a . M ert k é t­
s é g t e le n u g y a n , h o g y a k a d n a k n ő k , a k ik r e h ó d itó a n h a t az
ő s z ü lő h a lá n té k ú f é r f i, m é g s e m t u d o m e lk é p z e ln i, h o g y e g y 16
é v e s d iá k o t, m iu tá n e lb lic c e li a z a lg e b r a ó r á t é s b e ü l e g y teá-
z ó b a , e s s e x i v ic e b á r ó n a k n é z n é n e k ő s z ü lő t in c s e i m ia tt.
L e h e t, h o g y a z ö r e g e d é s d iv a th ó b o r t ja t o v á b b t e r j e d . A
s z e m ü v e g e lf o g la lj a a z őt m e g i l le t ő h e ly é t a d iv a t b a n . 1 0 — 12
é v e s k a m a s z o k v a s t a g s z a r u k e r e t e s a b la k ü v e g e t h o r d a n a k m a jd
a z z a l a t it k o s c é lz a t t a l, h o g y e g y f r u s k a e lf o g la lt a m e r ik a i ü z le t­
e m b e r n e k n é z z e ő k e t.
K é s ő b b d iv a t le h e t a v a t ta a f ü lb e n , a k á r e l e g á n s p a s z t e ll­
s z ín e k b e n Is. A z tá n d iv a t le h e t m é g a g ö r b e h á t — „ J im m y ,
h o r p a s z d b e a m e lle d e t, k l a s s z n ő jö n e r r e ! ” — v a la m in t a
k a c s o s lá b é s a p o c a k . H ogy a m ű f o g s o r r ó l n e is b e s z é lj e k . . .
— Mi b a jo d s z iv ik é m ?
T. P. — N em is tu d o m . V a la h o g y a n o ly a n n e h é z a fe je m . . .
 G erő S á n d o r ra jza
B eteg a családfő . . .
i

. . . m i n d e n a f e je t e t e j é n á ll

A „dolgozó nő divatja“

N
y u g a ti p á ly a u d v a r ; IB U S Z k ü lfö ld i je g y p é n z tá r ; v á ra k o zá s­
b a n e ltik k a d t so r; é s m o s t lé p a p a r á n y i a b la k e lé e g y v a r n y ú -
fe jű fé r fi.
— R a d á c s r ó l, a r a n y o s e lv tá r s n ő , é r d e k lő d ö m k e z é t c s ó k o lo m ,
h o g y m e n n y ib e k e r ü ln e .
É s k ih ú z z a m a g á t.
— H o v á ? — k o p p a n v á la s z u l a k ér d é s.
— J a , k e z é t c s ó k o lo m , a ra n y o s e lv tá r s n ő , p ersze h o g y h o v á ?
H á t h o v á , k érd em é n a le g n a g y o b b in d o k o lt s á g g a l. . . h e h e h e.
A z ily e n m a g a m fa jta ro g y o tt c s iz m a s z á r u g y a n h o v á m en n e?
A só g o ro m h o z k e z é t c s ó k o lo m .
— H o v á ? — k érd i is m é t e ln y ű h e te tle n h id e g v é r r e l a je g y et
á r u s ító sző k e fia ta la s s z o n y .
V a r n y ú íe jií b a r á tu n k ész b e k a p .
— H o v á ? H á t S z la n y ic á r a .
ö t p erc se m te lik b e le é s m e g v a n a listá k o n S z la n y ic a é s a sz ő k e
n ő i fe j fe le m e lk e d ik a k im u ta tá s o k te n g e r é b ő l:
— P á rn á s? F a p a d o s?
N e v e t a jó e m b e r :
— J ó k érd és, h a h a h a . .. H á t m in is u ta z z o n a m a g a m fa jta
sz e g é n y em b er. V á la s z t a h o ld r a k é t a é s a fa p a d o s k ö z ö tt. É n
u g y e b á r r ö v id le lk it u s a u tá n id e o ló g ia i k é p z e t le n s é g e m m ia tt
a z e la v u lt fa p a d o st v á la s z to tta m . — E gyszerű n á j lo n c s ip k e r u h a , v id r a p r é m r á t é t te l,
N é h á n y v illá m fü r g e sz á m ta n i a la p m ű v e le t é s m á r h a llo m is ,
q y ön q yb erak ásos d e r é k k a l, p e r io n a ls ó s z o k n y á k k a l . . .
a z a b la k tú lfe lé r ő l:
— S z á z n e g y v e n k e ttő h a tv a n ö t.

m a d á rfej ű erre csa k p it y o g m a g á b a n e g y k e v e se t. A z tá n

V árosi kislány falun
o d a h a j ít ja k ö n n y ed én a k érd ést: Sehw ott L ajos rajza
— É s h a G y a n tá s r ó l fa p a d o n u ta z n é k S z la n y ic á r a , d e ú g y
h o g y k ö zb en D e b r ece n t is é r in te n é m ?
M ö g ö tte m eg y n é n ik e a k ín h a lá l v á lto z a to s é s sz ó r a k o z ta tó
f o r m á it k ív á n ja a S z la n y ic á r a k é s z ü lő fé r fiú n a k . D e a k is a s s z o n y
m it se m tö r ő d ik ez ze l é s h é t p erc a la tt m e g a d ja a v á la s z t:
— S z á z ö tv e n n é g y h ú sz .
E z e n e ltű n ő d ik e g y k e v e se t a m i em b erü n k . K ö zb en a so r eg y
h á b o r ú s lé ts z á m ú g y a lo g o s s z á z a d n y ir a n ő tt.
— H a n em ta r to m fe l a r a n y o s e lv tá r s n ő — t é r r ö g t ö n a lé n y e g r e
b a r á tu n k — a k k o r k e z é t c s ó k o lo m , m e g k é rd ezn ém , h o g y m ib e
jö n n e , v a g y is m it k ó s tá ln a e g y o ly a n je g y , a m i B e r e tty ó s z e g ig
p á r n á s v o ln a , m e r t u g y e b á r a d d ig a z é n Z s ó fik á m is v e le m jö n n e ,
é s o n n é t p e d ig fa p a d o s, m ert k e z é t c s ó k o lo m h u szo n h á ro m év i
h á z a ssá g u tá n a z em b er le te s z i a z a ssz o n y t B e r e tty ó sz e g e n és
a z tá n m á r a fa p a d o s r á z á sa is m e n n y e i b o ld o g s á g .
A z a sző k e fia ta la s s z o n y az a b la k m á s ik o ld a lá n a c é lb ó l v a n
é s a r a n y b ó l. L e g a lá b b is a z id e g e i a c é lb ó l é s a k e d é ly e ro zsd á t
n e m tű rő n e m e s fé m b ő l, m e r t m é g m in d ig n y u g o d ta n v á la s z o l:
— S z á z n y o lc v a n n é g y . A d ja m a je g y e t?
— N e m k ö ll — m o n d ja a V a r n y ú fe jű — a z t h is z e m in k á b b
a u tó b u ssz a l m e g y e k , k e z itc s ó k o lo m .
— M e q v e n n é m e z t a d is z n ó t , d e m o n d ja : n e m a v a s a s z a ­
Bajor Nagy Ernő lo n n á ja ?
 M agyar artista külföldön
S á n d o r K á r o ly r a jz a
4
A lektor-házaspárnak s z ü le te tt egy — H o g y n e tu d n á m ! „ H á ro m a lm a
kisfia. A m ikor o d a fek tették a boldog m e g e g y fé l — tö b b e t ér a s e m m in é l!”
m am a m ellé, az ú jszü lö tt íg y szólt: L ek to ru n k d ia d a lm a s a n te k in te tt
— M ia .. . ta n u jsá d . . . ab b ój, h ó d . . . S é k s z p ir H u g ó L eóra:
m egdszüj e tte m ? — N a lá tja !
A m am a h á tr a v e te tte fe jé t, ö m lö tt a í
könnye és k a ca g o tt a m en n yezetre:
— L ek tor szü letett! H a r m in c é v e s k o rá b a n h a lá lo s a n b e le ­
A p apa térdreborult az á g y e lő tt és sz e r e te tt e g y n ő b e . H a o ly a n s z ín ű
zok ogott b oldogságában: sz o k n y á t lá to tt a z u tc a tú ls ó o ld a lá n ,
— S z ü le te tt lektor! a m ily e n t a n ő v is e lt, rem eg n i k e z d e tt

A k islek to r azonban nem tű rte, h ogy é s ú g y é r e z te : b e b ic s a k lik a té r d e , ö ssz e ­

érzelm i k itörések k el kibújjanak a szaba­ ro g y . É s ez a n ő . . . ez a n ő e g y sz e r a zt
to s fe le le t alól: k é r d e z te tő le :

— H a n in c s b e n n e ... t a n u j s á d ..., — H o ln a p d é lu tá n . . . ih a to m m a g á ­
v issza h ely eztetem m a d a m . . . ejőbbi po- n á l e g y c sé sz e te á t?
z íc i. . . A d é lu tá n h a jn a lig ta r to tt. H a n em
A m am a rém ü lten k ö zb ev á g o tt és la k o tt v o ln a v é k o n y fa lú , m o d e m h á zb a n ,
m ár m o n d ta is a tan ulságot: ü v ö lt ö z ö tt v o ln a a b o ld o g s á g tó l.
— „M inden fáradalopi m e g te n n i g y ü ­ A z tá n h ir te le n f e lü lt é s r é m ü lt e n k ér­
m ölcsét.” „ N em esik m essze az alm a a d ezte:
fá já tó l.” — D e m i a ta n u ls á g eb b ő l a z é jsz a k á ­
A k islek to r m egn yu god va b ólin tott: b ó l?

— M ajadok. P o k o li m ó d o n sz e n v e d e tt, s z é g y e llte

a m a g á t.
•
T ök életesen b ev á lto tta a h ozzáfűzött
rem én yek et. ím e , n éh án y k is jelen et az N y o lc v a n n y o lc é v e s k o rá b a n b ek o p o g ­
életéből: t a t o tt le k to r i s z o b á ja a jta já n a H a lá l.
A nagy kérdés H u szon öt é v es koréban ü lt e lő tte le k ­ — E g y p illa n a t, — m o n d ta le k to r u n k ,
H e g e d ű s I s tv á n ra jza tori szob ájáb an eg y szak állas író, bizo­ m é g r á ír ta h á ro m k é z ir a tr a : „ N . t .”
n yos Sékszpir H ugó L eó, s kérdezte: („ N in c s t a n u ls á g a ” ), a ztá n fe lá llt. —
elolvasta-e m é r azt a három apróságot, M e h e tü n k .
am elyet legu tób b hozott: a H a m lete t, a M ár a z a jtó n á l v o lta k , a m ik o r eszéb e
N yom oru ltak at, m eg a H áború és b ékét. ju to tt v a la m i:
— S ajnálom ön t, — rá n co lta aggodal­ — A z a z h o g y .. . á lla p íts u k m e g e lő b b :
m asan h om lo k á t lektorunk. — M egint m i a ta n u ls á g a z é le te m b ő l.
fölöslegesen dolgozott. M ért n em beszéli A H a lá l za v a r t m o s o lly a l b a b r á lta
m eg v elem előre a tém át? R em ek rész­ k a sz á já t:
letek v a n n a k ezekben is , d e a végén , — Ó , k ére m . .. ta n u ls á g ... tu la jd o n ­
amikor k érd em m agam tól: „M i h é t k ép p e n n e m is lé n y e g e s . . .
belőle a ta n u lsá g ? ” , k ép telen vagyok L ek to r u n k fe lh á b o r o d v a k iá lto tta :
felelni rá. A z t tek in th etem tan u lságn ak , — N e m lé n y e g e s? ! A le h e tő le g lé n y e ­
am it akarok. N em jön k i sem m i. g e s e b b ! A m íg k i n e m d e r íte m , m i a t a n u l­
N y ilt az a jtó , jö tt éppen m aga P ósa sá g a b b ó l, h o g y lé te z te m , a d d ig a h e ly e ­
Lajos, h o z ta legújabb m ű v e k ézira tá t. m e n m a ra d o k .
— Á llj! — k iá lto tt rá lek toru n k . — L e k to r u n k m o st s z á z tiz e n h a t év e s,
V an ta n u lsá g benne? sze retn e m á r m e g h a ln i, d e t a n u ls á g
— C sakis az v a n benne! n é lk ü l n e m b ír ja rá sz á n n i m a g á t.
— K i tu d od fejezni pregn án san , e g y e t­
len m on d atb an ? L eszkai András

P eh h es e m b e r a p o k o lb an
S z ű r -S z a b ó J ó z s e f ra jza

— M it Írjak b e , h o q y a z e n y é m le g y e n ?

HENRI MURGER, francia író, köny-

nyelm ű em ber volt, bohém életet élt
és h a egy kis pénzhez jutott, nyom ­
ban elköltötte. Egy alkalom m al egyik
b a rá tja elbeszélte neki, hogy pisztoly­
p á rb a jt vívott és a golyó el is találta,
de nem tö rtén t sem m i baj, m ert a go­
lyó a m ellényének bal felső zsebében
m egakadt. A zsebben ugyanis egy öt
frankos ezüst pénzdarab volt.
— Szerencsés em ber vagy! — fe­
lelte M urger. — A te helyedben én
m ár h alott lennék, m ert egy fillér
8 sem szokott a zsebemben lenni. — Ez a z í n fo r m á m ! Ez a z ö r d ö g f ió k a p r é m iu m o t a k a r k a p n i . . .
Tó& sp o rt& em & l A szerencsés libahalász
T o n cz T ib o r r a jz a

Legutóbb künn voltam a Mö-

pösöcö—Dugattyú mérkőzésen. Az
első félidő tizenhetedik percében
Tahajti bokán rúgta ellenfelét, Zi­
mankót. A bíró fütyölt, a nézők
fújjoltak. A következő pillanatban
Tahajti odament Zimankóhoz és
így szólt:
— Elnézésedet kérem!
— Ö, semmiség az egész! — fe­
lelte Zimankó, aztán férfiasán kezet
szorítottak egymással. A közönség'
elégedetten tapsolt, a bíró elégedet­
ten mosolygott a sportszerűség lát­
tán.
Néhány perccel később Zimankó
nekifutott Tahajtinak és háromszor
belerúgott hátulról. S akkor meg­
ható, sportszerű látványban volt ré­
szünk: Zimankó előhúzott a trikó­
jából egy csokor százszorszépet és
bocsánatkérő mosollyal kezet csó­ — N em a k a r o k t ú lo z n i, d e a le g u t ó b b in a k e k k o r a m á ja v o lt!
kolt Tahajtinak, mire az barackot
nyomott ellenfele fejére, majd kéz
a kézben elénekelték a „Tannen­ Királyok beszélgetnek
baum, ó Tannenbaum”-ot. A közön­ S á n d o r K á r o ly r a jz a
ség egy emberként zokogott.
A második félidő úgy kezdődött,
hogy Tahajti boxkesztyűt vett elő és
kiütötte Zimankót. Mindnyájunknak
elállt a lélegzete. Most mi lesz?
Tahajti azonban tudta, hogy mi a
kötelessége. Amikor Zimankó ma­
gához tért, összecsókolózott vele. De
ezzel még nem ért véget a sport-
szerűség. Könnyek között azt láttuk,
hogy Tahajti kihúz a nadrágjából
hat hófehér galambot és egy köny-
nyed mozdulattal a levegőbe röpíti
őket. A nézők tomboltak a gyönyö­
rűségtől és a bíró megáldotta a já­
tékosokat. A partjelzők eskü alatt
vallották mérkőzés után, hogy a két
focista feje felett glória lebegett.
Egy percig sem unatkoztunk,
mert egy kis idő múlva Zimankó
intett a kapu mögött várakozó fivé­
reinek, akik berontottak a pályára
és alaposan elagyabugyálták Tahaj- — Mit s z ó l s z a r u h á m h o z ? A B e lv á r o s b a n c s in á lt a t t a m B u d a p e s te n .
— S z é p . . . N e k e m , s a j n o s , e g y k ic s it d r á g a . . .
tit.
— Ne próbálj még egyszer hoz­
zányúlni az öcsénkhez! — kiáltot­
ták kórusban. E gy cipészm űhelyben
Hirtelen olyan csend támadt, T o n cz T ib o r r a jz a
hogy mindenki tisztán hallotta Zi­
mankó lelkiismeretének háborgá­
sát. S nem kellett sokáig várnunk,
Zimankó ismét ötösre vizsgázott
sportszerűségből. Azonnal beiratko­
zott az Orvostudományi Egyetemre,
s miután megszerezte a diplomát,
elsősegélyben részesítette ellenfelét,
aki szintén nem maradt el sport-
szerűségben, mert közjegyzőt híva­
tott és vagyona felét ráíratta Zi­
mankóra. A közönség tapsolt, sirt
és virágokat dobált a pályára.
Attól a perctől kezdve, a két já­
tékos kart-karba öltve futkározott
a zöld gyepen és nem voltak haj­
landók egymás ellen játszani.
— Szeretjük egymást! — mond­
ták a riportereknek.
A mérkőzés után Zimankó nővé
operáltatta magát egy híres profesz-
szornál és férjhez ment Tahajtihoz.
Néha összeverekednek, de — úgy
hírlik — imádják egymást.
— S z e r e n c sé je van n agysá g o s asszon yom , ép p en m o st hozzák az
M ikes György a n y a g o t. , .
 A tudom ány világából
A Z E L S Ő P R É M I U M
Caius Julius Caesar, róm ai triu m v ir és konzul, nagy-
ratörő és jóképességű em ber volt. Előbb m eghódította
G alliát, m ajd legyőzte hivatali kollégáját, Pom peiust is, és
teljes joggal ta rto ttá k őt a világ urának.
ö tv en k ét éves volt m ár, m időn sikerei teljében
Egyiptom leigázására indult, s ahogyan tőle v á rn i lehe­
tett, győzelmet is aratott: Egyiptomot is birodalm ához
csatolta.
Caesar pedig éppen arra gondolt, hogy íme, Egyip­
tom m al újabb h ad járatáé rt is elnyerte a megfelelő hono­
rárium ot, m ikor találkozott a bu k o tt királynővel, Kleo­
pátrával. K leopatra isteni szépségű, ifjú nő volt, és Cae­
sa r m indjárt tudta, hogy Egyiptom m ellett K leopátrát is
m eg fogja kapni.
Így gondolt a rra először a világ ura, hogy a rendes
m unkadíj m ellett prémium is v an a világon!
• N ő i d olgok
— É r d e m e s is e n n e k b ő g n i!
Esztrád-m űsor
— É n e k e lje n e lő b b e g y Jó k is k u p ié t, a z tá n f e lő le m
B a c h -o t is j á t s z h a t . . .
^ d ic s ő ő s ö k
H é b e r L ászló r a jz a
H o s s z ú e sz te n d ő k u t á n is m é t sz ín p a d o t k a p B u d a p e s te n
S zo m o ry D ezső, a n á e iu ra lo m a l a t t m á r tí r h a lá l t h a l t k iv á ló író . 1
E b b ő l a z a lk a lo m b ó l k ö z ö ljü k a z a lá b b i k is tö r té n e te k e t.
1. E lők elő m eghívás
S z o m o ry ir tó z o tt az ú g y n e v e z e tt tá r s a s á g i é le ttő l. A le g ritk á b b
e s e tb e n f o g a d o tt el m e g h ív á s t. E g y d é le lő tt f e lh ív ta az is m e rt
b a n k á r felesége é s íg y c s ic s e rg e tt a te le fo n b a :
— D rá g a m e s te r, n e h a ra g u d jo n , h o g y az u to ls ó p e rc b e n szólok,
eg y k is im p ro v iz á lt v a c s o ra le s z n á lu n k m a e s te , n a g y o n s z e r e t­
n é m , h a m e g tis z te ln e .
— S a jn á lo m m é ltó sá g o s assz o n y o m , d e m a e sté re fo g la lt
vagyok.
— É s h o ln a p ? A k u ltu s z m in is z te r ú r ő n a g y m é ltó s á g a v a c s o ­
r á z ik n á lu n k .
— Ó , k e d d e n é n m in d ig k á v é h á z b a n ü lö k a z if jú k ö ltő k k e l.
— É s s z e r d á n e s te ? BV
— S z e rd á n ? M e g h ív ta m a z ö c sé m e t v a c s o rá ra .
M á r v a s á r n a p n á l t a r t o t t a k . A z író fá jd a lo m m a l je le n te tte ,
h o g y w e e k e n d re h iv a ta lo s .
— É s m i v a n a jö v ő h é tf ő n ? — k é rd e z te a h ö lg y .
S z o m o ry m é ly e t s ó h a j to t t é s íg y szó lt:
— J ö v ö k m a e ste .
2 . Biográfia
1944-ben, L ip ó t k ö r ú ti la k á s á n so k sz o r fe lk e re s te az a k k o r
ü ld ö z ö tt S zo m o ry D e z ső t e g y am b ic ió z u s fia ta l író , a k in e k e g y -k é t
d a r a b j á t is j á t s z o t tá k m á r k is e b b s z ín p a d o k . A k ö z tü k lev ő c s a k ­
n e m n e g y v e n é v i k o rk ü lö n b s é g v é d e lm e a l a t t a z író íg y le lk e se ­
d e tt :
— M ily e n fu rc sa é s s z ín e s v o lt az ön é le te ! H a ö n m á r e ltá v o z ik
az é le tb ő l, m e g fogom ír n i a b i o g r á f iá já t.. .
S z o m o ry re z ig n á lto n v á la s z o lta :
— L á t j a ez az e g y e tle n fe n y e g e té s , a m i e n g e m m ég é le tb e n
akár
ta r t.
(s. a.)
 H ázasság­
közvetítőnél

— Úqy g o n d o l­
t a m , h o g y c s a lá d o t!
a la p ít o k . . .
— É r te m . S a jn o s !
j e le n le q c s a k eq y j
m a n za rd szo b á m
v a n , s a z is fürdő-1
s z o b a n é lk ü l . . .

A könnyebb...
S c h w o tt L a jo s ra jz a

E lő s z ö r e g y k u ty á t v e t t ü n k , V e ttü n k Is v a q y tiz d a r a b o t
h o g y ő r iz z e a k a p u t, s n e m c s in á lt u n k e g y e b e t ,
d e ú g y f é lt a z e m b e r e k t ő l, m in t f o g d o s t u k e g é s z n a p a
h o g y e g y é jje l f r á s z t k a p o t t , . . g ilis z t á k a t , l e g y e k e t . . ,

E z u tá n e g y k a n á r iv a l Íg y a z tá n e g y m e r é s z c s e l l e l
g y a r a p o d o t t a la k á s , tek n ő sb ék á t sz ereztü n k
d e k é s ő b b a s o k tr illá t ó l s a szám ára puha fé sz k e t
n e m v o lt b e n n e m a r a d á s . . . a tek n ő b en sz e r e z tü n k . . ,

S z e r e n c s é r e t ő le k ö n n y e n D e a te k n ő c ú g y e lb ú j t , h o g y
s z a b a d u ln u n k s ik e r ü lt , — k i h a llo tt ily ’ a d o m á t?
m e r t e g y n a p o n k a litk á s tó l a z ó t a is b o tta l ü tjü k
a z a b la k o n k i r e p ü l t . . . te k n ő jé n e k a n y o m á t. . .

N ejem e k k o r t y ú k o t v e t t , m e r t M a c s k á n k is v o lt e g y id e ig ,
s z e r in t e a z h a s z n o s is, — n e m s o k á ig m á s z o t t r á m —
le s z t o j á s , a m it a k o n y h á n m iv e l e g y s z e r a f a r k á v a l
ő r e m e k ü l h a s z n o s ít. t u n k o lt a ki k á p o s z t á m . . .

Á m d e c s u p á n k é t h ó n a p ig N e c s o d á lj á k , h o g y e z u t á n
é lt ü n k a k is r a v a s s z a l, n e m t a r to k é n e q y e b e t ,
m e r t m e g s z ö k ö t t g á lá d m ó d o n m in t e q y s z ü r k e , ü tö tt-k o p o tt
e g y k ak assal t a v a s s z a l. . . k is k ö r ú ti v e r e b e t . , ,

— V á la s s z f e la d a to t , T r is z tá n ! E lh o ­
z o d a z ö n tö d é b ő l a s ü r q ő s ö n t v é n y e k e t ,
v a g y Í r o r s z á g b a m é g y Iz o ld á é rt!
— M ár r o h a n o k l
— A z ö n tö d é b e ?
— N em , Í r o r s z á g b a .
E lég v o lt a s z á r n y a s o k b ó l
k o tk o d á c s b ó l, r ik á c s b ó lll
H alat v e s z ü n k — m o n d t a m
h a llg a t é s n e m r ik á c s o l!
E g y ü tt s z o k t u n k t o tó z n i Is
— a v e r é b n e m v a d á lla t —
— m iv e l íq y a z t á n a s z e lv é n y e m e n
m ln d íq a k a d t a l á l a t . . ,
Szilágyi György

Az utolsó lehetőség

A b ír ó s á g n e m m o n d ta ki a v á l á s t . . ,

L en d ér só g o r m ég ta v a ssz a l
k im o n d ta : „A z id é n p e d ig ,
h a lljá t o k -e , p a r á d é s s z ü r e t e t
a k a r o k ! ” A h a llg a t ó s á g n e m
v o lt n a g y , c s a k a f e l e s é g e m e g
a J a n k ó g y e r e k , d e ő k Is e le ­
g e n v o lt a k a r r a , h o g y r á b ó ­
lin ts a n a k a c s a lá d f ő s z a v a ir a .
A m á ju si v á sá ro n a z tá n
L e n d é r a d d ig k ó v á ly g o tt , a m íg
v é g ü l is m e g v e t t e g y k is b ir ­
k á t s b o ld o g a n c e p e lt e h a z a .
Ú tk ö z b e n az é r d e k lő d ő k n e k
v a sta g o n m o n d o g a tta : „S zü ­
r e t r e v e t te m ! Mit é r a n é lk ü l a
sz ü r e t!”
O tth o n a z u d v a r o n e l e n g e d ­
te, a J a n c si g y e r e k rö g tö n f e l­
p á r to lta a k is g y e n g e J ó s z á g o t
é s le tt a k is , b é g e t ő á r v á n a k
a r a n y é le t e . M in d e n b e n b e n n e
v o lt , a z t e v e t t , a m it a k a r t é s
h ű s é g e s J á tsz ó p a jtá s a le tt a v a r r a , h o l jo b b r ó l, h o l b a lr ó l
f iú n a k . E g y ü tt s z a la d g á lt a k ,
g u r u lt a k é s lö k d ö s t é k e g y m á s t
e r r e -a r r a .
A b á r á n y e g y r e n ő tt , g y ö ­
n y ö r ű e n h íz o tt é s e g y r e k e d ­
v e s e b b le tt a c s a lá d n a k . A z ­
tá n e lj ö t t a sz ü r e t. L en­
dér só g o r e lő z ő nap d é l­
e lő t t k iv it e t t e a s z e r s z á m o k a t ,
d é lu tá n r a n e m m a r a d t e g y é b ,
c s a k a n n y i, h o g y k if o r d ít s a a
b ü r g é t a b ő r é b ő l. A d is z n ó ö lő ­
k ést annak r e n d je s z e r in t
m e g h ú z o g a tta a k a sz a k ö v ö n s
a z z a l m e g in d u lt , h o g y le v á g j a
a b ir k á t . A z a s s z o n y b e f o g t a
a f ü l é t s ú g y s z a la d t b e a s z o ­
12 b á b a , J a n c s i o r d ít v a c s a p t a
Kegyelet
V á r n a i G y ö r g y ra jza
— Hát a b ir k á t m ik o r v á g ­ s ó g o r p e d ig lih e g e t t, f e n y e g e -
já to k le? t ő d z ö tt s a k ést m agasra
L en d érék e g y m á sr a n éztek . e m e lt e a f e j e f ö lé .
J a n csi o d a v á g ó d o tt a b á rá n y A m ik o r m á r h arm ad szor
m e llé é s m e le g e n m e g ö l e l t e a m e g k e r ü lt é k a p a r c e llá t , a f e l­
m a g á r a a k o n y h a a jt ó t. n y a k á t. K lé m e n t m e g s z e g t e a a j á n lk o z o t t J u h v á g ó le c s a p ta a
M ár e g y n e g y e d ó r á j a c ic á - n y a k á t, n a g y o t p ö f f e s z k e d e t t : f ö ld r e a k é s t é s egy lé p é s t
z o t t a z ö r e g a b á r á n n y a l. S e ­ „M a jd le v á g o m , a z a n y j a m in - se m m en t to v á b b .
h o g y a n s e m t u d ta m e g f o g n i, d e n it! ” — V e r s e n y lo v a t v e t t e t e k ti,
o ly a n v id á m a n h a n cú ro zo tt A b ic s k á j á t e r ő t e lj e s e n v a g y b ü r g é t?
e lő le a h a s z o n t a la n . V é g ü l a m e g h ú z o g a tta a k a szak övön , A sz e d ő k n a g y o t é s to rk u k -
b e n tie k u n tá k m e g a d o lg o t s m a jd e g y n a g y o t u g r o t t a b á ­ s z a k a d t á b ó l n e v e t t e k . A b ir k a
k id u g t á k a z o r r u k a t a z a jtó n . r á n y f e l é . A z s e v o lt r e s t , f e l­ p e d ig o d a ó v a k o d o tt a só g o r
k a p o tt é s e lv á g t a t o t t a z u d v a r h á ta m ö g é é s a m ú g y m a g y a ­
m á s ik v é g i b e . — A z a n y á d n e r á n f e n é k e n lö k te . E r re m á r ő
s ir a s s o n ! D e Jó k e d v e d v a n , s e ­ s e m t e h e t e t t e g y e b e t , m in t e g y
g ít s e t e k ! n a g y o t n e v e t e t t.
S e n k i n e m s e g í t e t t n e k i, d e L e n d é r n é k é t s z e d ő v e l n e k i­
a b á r á n y ú tjá t s e m á lltá k e l a á llt a k r u m p llp u c o lá s n a k é s
t ö b b ie k , ú g y h o g y h a m a r o s a n h á r o m sz á l k o lb á s s z a l m e g a d ­
s z a b á ly o s h a js z a f e jlő d ö t t k i tá k a p a p r ik á s iz é t . A b á r á n y
k e t tő j ü k k ö z ö t t. A b ir k a b iz o ­ p e d ig e g é s z n a p o t t s é t á l t k ö ­
n y o s r a v e t t e , h o g y e z a Játék z ö t t ü k , s ő t a n n y ir a s z e m t e le n
u g y a n a z , a m ir e a J a n c s i g y e ­ v o lt , h o g y m é g a k o tlá r b a Is
r e k ta n íto tta é s ig a z á n J ó k e d v ­ b e l e s z a g o l t n é h a , a b b a , a m ib e n
v e l c s in á lt a . V é g ig a d ű lő n , t u la j d o n k é p p e n n eki k e lle t t
b e a s z ő lő k k ö z é , v i s s z a a z u d ­ v o ln a r o t y o g n i.
k e r ü lt e m e g a h á z a t , K lé m e n t R o ssi K á r o ly
L endér ép p en a k k o r az u d var
k ö z e p é n ü lt a f ö ld ö n , ú g y a h o ­
g y a n a b ü r g e J á té k o s a n f e l­
lö k te , a k é s m e g o tt á g a s k o ­ „R égi magyar vacsorák versenye“
d o tt m e lle tt e a f ö ld b e s z ú r v a . S á n d o r K á r o ly ra jz a
— N em b ir o m le v á g n i e z t a
d ö g ö t h a iljá to k -e ! Ú g y s a j n á ­
lom ! Egye fe n e , m a r a d jo n ,
m a jd r e g g e l a m ik o r k if e lé m e ­
gyünk, veszü n k a szék b en
h ú s t.
— V a s á r n a p , a p ja ?
— Ig en !
Hát a h ú s v á s á r b ó l n e m lett
s e m m i, m e r t a h ú s b o lt z á r v a
v o lt, d e L e n d é r le g y in t e t t e g y
n a g y o t: „ E s z ü n k k r u m p lip a p ­
r ik á s t ! ”
A m ik o r e lk a n y a r o d t a k a
s z é k e lő l, n a g y c s a p k o d á s é r te
ő k e t u to l é s h a n g o s c s ö n g e t é s .
A b ir k a fe lv á g v a v á g t a to t t
u tá n u k . A m ik o r u t o lé r t e ő k e t ,
n a g y o t lö k ö tt J a n c s in .
Soha Ily e n v id á m a n n e m
m e n te k m é g s z ü r e t r e é s L e n ­
d é r s ó g o r t ö b b s z ö r is m e g j e ­
g y e z t e : „ A m e ly ik s z ü r e t e lő n e k
n e m t e t s z ik a p a p r ik á s k r u m p ­
li, m a jd t e s z r ó la .”
A s z e d ő k la s s a n s z á l li n g ó z ­
t a k , u to ls ó n a k K lé m e n t s ó g o r
á llíto tt b e é s s z o k á s s z e r i n t a
p á lin k á s b ü t y k ö s ö n k e z d t e .
— Ne s ü r g e s s e n
son k a!
f o ly to n ! M ár n y e r e g a la tt v a n a f ü s t ö lt
 — H a g y já k
abbal A szed ő
e lv e s z te tte a
v ic c s z ö v e g é t .
— E le m é r i H o g y k e r ü l
ez a nő a szek rén y b e?
— U gyan k é r le k , a m á ­
s ik o ld a lr ó l á t n y o m ó d o t t.
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Ilyenkor, novem ber elején, elkez­
denek fázni szegények, és m ájus
közepéig egyfolytában fáznak. De
nem csak úgy egyszerűen fáznak,
m int ahogy mi férfiak fázunk, ha
— teszem azt — m inusz tizenöt
fokot m u tat a hőmérő, hanem úgy
fáznak, hogy m inden porcikájuk
reszket. M ár több ízben volt al­
kalm am megfigyelni, hogy lábuk
az évnek ennek a részében olyan
hideg, m int a jég, sőt, nem ritk án
lila vagy szederjés. P aplan, dunyha,
pokróc, lábzsák, m eleg tégla m ind
hasztalan. Reggel csaknem ugyan­
olyan hideg lábbal kelnek fel, m int
ariiilyennel nyugovóra tértek sze­
gények. M ár régen rügyeznek a
fák, és dalolnak a pacsirták, am ikor
a nők láb a kissé felenged. Lehetet­
lenség részvét nélkül gondolni rájuk,
s e szerény sorok célja nem kisebb,
m int társadalm i akcióra serkenteni
a legszélesebb férfi-rétegeket: ne
nézzük ezeket a dolgokat .tétlenül
tovább.
Az, hogy a nők ily m értékben
fáznak, könnyen m agyarázható, ö k
ügyanis derékig m eztelenül mász­
k á ln a k fagyban, hóban. Feltehető,
hogy mi férfiak is fázn án k hasonló
körülm ények között. M int az köz-
— H a lló m e n tő k ? Itt e g y
v ic c b e s z é l a h a r m a d ik o l ­
d a lr ó l. A k o rrek to rt
g u ta ü tö t t e , m e r t n e m é r ­
te tt m e g e n g e m .
tudoftiású, egy női cipő annyi, m int
semmi, a hajszálvékony nájlon-
harisnya szintén semmi, s az a kis
nadrág, am i m ég ra jtu k van, még
látszatnak is nevetséges. így aztán
persze teljesen átfáznak szegények,
nem beszélve arról, hogy m ennyire
elszorul az em ber szíve, am ikor azt
látja, hogy az elöl nyitott női cipőn
befolyik az eső vagy a hóié. Még
szerencse, hogy olykor a cipő hátul
is nyitva van, s az elöl beáram ló
csapadék h á tu l kiáram lik.
A m ennyire időm és erőm engedte,
m ár eddig is küzdöttem a zárt
cipőkért, a vastag gyapjúharisnyáért
és a meleg nadrágért, be kell azon­
ban ism ernem , hogy m indezideg tel­
jesen eredm énytelenül. A nők, akiket
— látván, hogy reszketnek — ilyen
holm ik viselésére szólítottam fel,
vacogó fogakkal kacagtak ki, s
am ikor erélyesen követeltem , hogy
legalább alsónem űkben térjenek
át a m elegebbre — hiszen azokat
általában senkisem lá tja — előbb
bolondnak tarto ttak , m ajd elker­
gettek. Be k ellett látnom végül is,
hogy egym agám ban m ire sem
— B o r z a s z t ó , v a la k i k ö v e t!
— N e f é lje n ! Én c s a k a m a g a
s z ín e v a g y o k !
a
— M ég m in d ig n e g a t iv
v a g y ? M e g in t e lk é s ü n k a
s z ín h á z b ó l!
megyek, s a Ludas M atyi nagy
nyilvánosságát kell igénybe vennem ,
ha hum ánus elgondolásaim nak h í­
veket akarok szerezni.
A m egindítandó társadalm i a k ­
ciót az alábbiakban bátorkodom
körvonalazni:
1. November 15-ig központi rak­
tárakba kell gyűjteni minden selyem­
harisnyát, szandált és nájlon- vagy
selyemnadrágot.
2. A mezítláb-járkálást hatóságilag
büntetni kell.
3. Ernyedetlen nevelőmunkával
meg kell győzni a nőket arról, hogy
nincs szebb, m int a bundacipő, a
patentharisnya és a térdig érő
jégernadrág. Ezt a nevelőmunkát
plakátokkal, hirdetésekkel és más iro­
dalmi művekkel kell alátámasztani.
4. Országos méretű meleg-láb
versenyt kell szervezni, értékes di­
jakkal. Ennek lebonyolításával eset­
leg a házfelügyelőket lehetne meg­
bízni.
5. Kimondandó, hogy jó házassá­
gok esetén a hideg, rossz házassá­
gok esetén a meleg láb válóok.
Egyelőre ennyit. Nem ak aru n k
többé fázó nőt látni! Ne hagyjuk
elfagyni hölgyeinket!
Tabi László 13

. . .m egyek be a gyárba, s kérdem
nagy haraggal, m iért nincs szivar, s ha
van, h át m iért csípős? Erre a szájam ba
dugnak egy nagym éretű szivart, s el­
ném ulva ettől, egészen m egenyhülten
nézelődöm .
— Mi m indent m egteszünk, — m ond
já k a m unkásnők — hogy legyen elegendő
szivar, de h át az em bernek végre is csak
k ét keze van . Arra gondolok, h o g y fel
kellene venni néhány racionalizált, tíz­
karú hindu istennőt a gyárba, ha ugyan
bírnák az egri m unkásnők m unkatem pó-
ját...
. . .é s m iért csípős, kérdem csípősen,
m ert m ár a szivar végére értem . — Töb­
bek k ö zö tt azért, — mondják — , m ert
sok a rossz m inőségű dohány. Mert sok
dohányterm elő, a term elési szerződésért,
a dohánynak nem megfelelő földbe is
ültet dohányt.
S m iért? — kérdem.
— A zért, mert jó „dohányt’’ h oz!
. . .a z t m ondják a m unkásasszonyok,
h ogy nézzem m eg az öltözőjüket i s . . .
Éppen be akartam m enni, am ikor k i­
derült, h ogy már bent vagyok. Csodál­
kozásom ra egy kombinált szekrényben
találtam m agam . A z öltöző: szekrény
nagyságú helyiség ugyanis, azzal a kér­
déssel kom binálva, hogy hogyan lehet
ebben öltözködni?
0*0
14
A két óra letelt.
S z o m o rú já té k 1 fe lv o n á s b a n , 1 u tó ­
já té k k a l
S zín : A z e g y ik k e r ü le ti r e n d e lő in té z e t
I . B E T E G : J a j , m ik o r k e rü lü n k s o rra ?
I I . B E T E G : M en n y i b e te g é s m ily e n
k e v é s a z orvos!
I I I . B E T E G : M ég sz e re n c se , h o g y a
n y u g d íja s d o k to r b á c s i is k is e g ít.
( E lte lik m á sfé l ó ra )
I . B E T E G : N a v é g re , m o st m ár én
jö v ö k !
I I . B E T E G : S zeren csés em ber!
ÖREG DOKTOR B Á C SI (veszi
k a la p já t, k ife lé m e g y )
I . B E T E G : D e d o k to r ú r , m o s t én
k e rü ln é k s o rra é s ö n elm e g y ? A m ik o r
ily e n s o k b e te g v a n ?
Ö R E G D O K T O R : S a jn o s a re n d e le t
s z e r in t m i n y u g d íja s o k c s a k n a p i k é t
ó r á t d o lg o z h a tu n k . E g y p e rc c e l se tö b ­
b e t. ( E l m e g y )
BE TE G E K ( e g y s z e r r e ) : N a h á t! J á r ­
v á n y id e jé n ! E z t m e g k e ll ír n i a z ú js á g ­
n ak !
(ü tó já té k )
H IV A T A L S E G É D : É r te s íté s j ö t t a
n y u g d íja s o rv o so k ü g y éb en !
S Z E R K E S Z T Ő : N a lá s s u k , m i v a n
b e n n e . ( O l v a s s a ) A m o s t m á r sz ű n ő b e n
lé v ő in f lu e n z a já rv á n y id e jé n o rv o s h iá n y
v o lt ta p a s z ta lh a tó . E z é r t m o s t re n d e le t-
te r v e z e t k é sz ü l, h o g y a n y u g d íja s o rv o s o k
n e h a v i 48, h a n e m sz ü k s é g e s e té n 75 ó r á t
d o lg o z h a s s a n a k . ( A m u n k a t á r s h o z . ) Í r d
m e g . C ím e ez legyen: „ J o b b k é ső n , m in t
s o h a !”
M U N K A T Á R S : V o ln a e g y jo b b c í­
m em ! J o b b le n n e k o rá n , m i n t k é s ő n . . .
— — ___ ______ (»‘0
Budapest Keleti — Nagykáta...
N a g y o n s o k a t u ta z o m v o n a tta l és m in d ig
p á m á s - je g y e t v á lto k , h o g y k é n y e lm e s e n ü l ­
je k é s ú tk ö z b e n t a n u l h a s s a k . A pám ás
k o c s i k b a n e r r e „ e l v i l e g ” v a n i s le h e tő s é g .
S a j n o s a le g tö b b s z e r e l v é n y h e z c s a k e g y
p á m á s - k o c s it k a p c so ln a k , ú g y h o g y a z m é g
z s ú f o l t a b b , m i n t a tö b b i k o c s i é s i g y le g ­
t ö b b s z ö r á l l n o m k e ll.
B a j v a n a p á m á s -k o c s ik v ilá g ítá s á v a l
i s . A M Á V i l l e t é k e s o s z t á l y a tö b b s z ö r ú g y
n y i la tk o z o t t, h o g y a z id é n jó le s z a v ilá g ítá s .
E z a z í g é r e t a z o n b a n c s a k íg é r e t m a r a d t .
Ü g y h is z e m , jo g o s a n k é m e k n a g y o b b
k é n y e l m e t é s jo b b v i l á g í t á s t a B u d a p e s t
K e le ti p .u .— N a g y k á ta v o n a l u ta s a i.
Albertfalvi utca, jaj, de sáros...
A z e lm ú lt é v e k b e n ig e n so k c s a lá d i h á z
é p ü lt A lb e rtfa lv á n . V a ló sá g o s ú j la k ó ­
te le p lé te s ü lt, m o s t ú ja b b h a tv a n la k á s
é p ü l i t t . A z ú j u tc a s o ro k o n a ta n á c s a m ú lt
é v b e n m e g c s in á lta tta s a la k b ó l a g y a lo g ­
j á r ó t. A z id é n n y á ro n e z e k b e n a z u tc á k ­
b a n é s íg y a m ié n k b e n is , m e g je le n te k
az Ú té p ítő V á lla la t d o lgozói, az ú t k ö z e ­
p é t k ie m e lté k é s a f ö ld e t a g y a lo g já ró ra
s z ó r tá k .
H a e s ik a z eső, a m i u tc á n k k ö z e p é n
n e m le h e t k ö z le k e d n i, a j á r d á t se m h a s z ­
n á lh a t ju k , h isz e n e lle p i a sá r.
A X I . k e rü le ti T a n á c s in té z k e d é s é t
k é rjü k !
E ke Im re
X I. Á cs J . u. 28.
Beszélgetés a MÁVAG-ban
— Mi az, szaktárs? Rajzolgatunk,
rajzolgatunk? Valami újítás?
— Igen. Szeretnék egy újítást csi­
nálni, amely lehetővé teszi, hogy az
újításokat idejében elbírálják.
— Ejnye, de mérges. Miről van
szó, Látás szaktárs?
— Nézze, én másfél évvel ezelőtt
benyújtottam újításomat, amely
szerint a hídműhely hulladék vas­
darabjait, amelyeket azelőtt ócska­
vasként kezeltek, a darumechanikai
a
részlegben csekély megmunkálás
után fel lehet használni. Ezzel az
eljárással óriási összegű anyagmeg-
takarítás érhető el. Az eredetisége
felől némi vita támadt, ezért döntés
és elbírálás végett újításomat fel­
terjesztették a Közlekedés- és Pos­
taügyi Minisztérium Járműipari
Igazgatóságához, mint felettes szerv­
hez. Azóta sem döntöttek felette és
így nem csoda, ha időközben az újí­
tással kapcsolatos lelkesedésem tü­
relmetlen várakozásba csapott át.
— Jó, jó, ne legyen olyan ború­
látó! Még néhány esztendő, majd
csak dönt egyszer a Járműipari!
Azt hiszi, akkor nem lesz jó az az
újítási pénz?
A Kismama nem m ehetett el...
Október 3 -ó n értesítés kap tam , hogy
8 -á n keressem fel a Völgy u tcai csecsem ő ­
védő intézetet, ahol babakelengyét kapok.
Aznap este rosszul lettem és a klinikára
vittek. A váratlanul közbejött szülés
m iatt a jelzett időben (okt. 8-á n ) term é­
szetesen nem jelenhettem m eg szem ély e­
sen a csecsem ővédőben és édesanyám
m ent el helyettem . M egkérdezték tőle,
miért nem a kism am a jött el szem élyesen.
Mikor az okot m egtudták, azt válaszolták,
hogy nem adnak kelengyét, m ert már
m egszületett a gyerek.
Felettes hatóságának u tasítására járt
el így a csecsem ővédő? H a ig en , akkor
valam i hiba van az erre von atk ozó ren­
delkezés körül!
Dr. N ém eth Józsefné
II. B udakeszi út 55
Ingajárat egy szemüvegért
A m e g le v ő é s m á r z a v a r ó a n r o s s z s z e m ­
ü v e g e m h e ly e tt a sze m é sz o r v o s ú j a t r e n d e lt.
T e k in tv e , h o g y la k h e ly e m e n , S e l y p e n e z t
b eszerezni n e m le h e t, e l m e n t e m a le g ­
k ö ze le b b i O F O T É R T - ü z le tb e , H a tv a n b a .
H á r o m ó r a fe lé j á r t a z id ő , a m i k o r be­
m e n t e m a b o lt b a , a h o l e g y e l a d ó — v a l ó ­
s z í n ű l e g a z ü z l e t v e z e t ő — k ö z ö l t e v e le m ,
h o g y 6 b iz o n y n e m a d s z e m ü v e g e t, m e r t
le ltá r r a k é s z ü l. É n m e g k é r te m ő t, h o g y m i ­
v e l S e ly p r ő l jö tte m a sze m ü v e g é r t H a tv a n b a ,
te g y e n v e l e m k i v é t e l t , m e r t m e g a k a r o m
t a k a r í t a n i a z ú j a b b fe le s le g e s u t a z á s t . A z
e la d ó a z o n b a n f á r a d s á g o t é s m é l t á n y o s s á ­
g o t erő sen k ím é lv e , tu d to m r a a d ta : c s a k
a k k o r k a p h a t o k s z e m ü v e g e t, h a m a j d tú l
le s z a le l t á r o n . A l e l t á r t ú l s ó v é g é t j ö v ő
h é t s z e r d á já r a s z a b ta m e g . Ü g y g o n d o lo m ,
h o g y e z a z O f o t é r t d o lg o z ó n e m nyerne első
d ija t a z u d v a r ia s s á g i v e rse n y b e n .
Honti Józsefné
S elyp
 Le a névtelen levélírókkal!
A feledékenység az ' agy önvé­
delme. Rettenetes, amikor valaki
mindenre vissza tud emlékezni. Az
ilyen ember inkább emlékezik, mint
gondolkozik.
*
Gerinces ember visszafojtja a ne­
vetését, ha a főnöke jó viccet me­
sél.
*
Nincsen új a nap alatt. Ami azt
illeti, a Nap sem új.
*
A legtöbb orvosság kegyes hazug­
ság. A z embernek az egészségében
legalább úgy kellene hinnie, mint
az orvosságban.
*
A Hasfelmetsző Jack néhány
prostituált meggyilkolásával na­
gyobb hírnévre tett szert, mint a
zseniális ... ejnye, hogy is hívják?
*
A legtöbb ember közéletképtelen.
*
A hatalom rabulejti az embere­ — L átja, ez igen! Sem m it sem í r , d e l e g a l á b b nem titk o lja a n e v é t . . .
ket.
*
Nem vagyok spiritiszta, de hiszek Öt csatár Szepes B éla r a jz a
a nagy szellemekben.
*
Nagy szerénytelenség elkívánni a
világmindenségtől, hogy olyan le­
gyen, amilyennek m i elképzeljük.
*
Hányszor hallottuk már az édes­
kés lelkendezést a természet szép­
ségéről! Kell is a természetnek a
mi dicséretünk!
*
Eljön az idő, amikor a Szaturnusz
lakóinak is meg kell érteniök, hogy
egyazon naprendszerben élünk, tö­
rekednünk kell tehát a békés meg­
egyezésre.
*
Minden tiszteletem X-é, a kiváló
magyar származású francia művé­
szé, de még nagyobb tiszteletet ér­
demel Y, a kiváló magyar szárma­
zású magyar művész.

Milyen irigyek a halak! Eleszik

egymást egymás elől. Lehet, hogy íg y k é sz ü lte k a h e ly c s e ré s tá m a d á so k ra ?

A hasonlat a ruhához hasonlóan

olykor tetszetős lehet, de eltakarja
a lényeget.

*
, Platon nem volt kevésbé Platon
azért, mert nem rendelkezett televí­
ziós készülékkel.
' *
Az életben is dramaturgiai hiba,
ha valami véletlenül történik.
* T öm egével kellenek.
Nem volna helyes eltiltani a lel­
kiismeretlen embereket az idegcsil­
lapítótól, és nem kellene inkább
nyugtalanító szereket szedniök?
*
Az emberek békés természetére
vall, hogy könnyen kibékülnek ma­
gukkal.
* Z sebe pénzzel tele lett.
Nyolcvan éven felül erkölcsössé­
get prédikálni körülbelül olyan,
mint amikor a kígyó a repülés le-
dérségét ostorozza.
Feleki László
ISszem Bevásárlás
S z ó lt az asszony a férjének:
— V ásárolni elm egyek.
Időszerű beszerzések
P arkettkefe, paszta, partvis,
H áziszappan, poroló,
Szeneskanna, vitrázs, garnis,
F u tószőn yeg, friss r o lló . . .
A n a g y h évtől m eghatottan
A dott a férj keretet;
A z asszon yk a m ent legottan,
A b oltok at sorra járta,
K éső este tért haza:
F űzve karra, hátra, vállra
Nála: h o lm ik halm aza.
D e nem k efe, paszta, partvis,
H áziszappan, poroló,
Szeneskanna, vitrázs, garnis,
F utószőnyeg, se rolló, —
H anem : sottis ruhakelm e,
D ivattáska, k is kalap,
N ylonkendő, puha, lenge,
É s m ütyürke, tíz darab!
S z ó lt az asszony: Jaj, de bosszant,
H áztartási lerakat,
A hol jártam , u tcahosszat
E gyetlenegy nem akadt!
Nem volt bolt, csak ilyenféle,
(S hozzátette h am isan ):
H a az nincsen, am i kéne,
V esz az em ber, am i van!
K . Tóth L enke
 T isz ta s á g i ellen ő rzés Maffia oafaktum iówe/i.
M o ttó t N in c se n e k r é g i v ic c e k , e s e k
H egedűs Istv á n ra jz a ö re g e m b e re k v a n n a k . E g y ú ja s ü lö tt-
n e k m in d e n v ic c ú j .

A dada a gyereket fürdeti, am i­

kor beront a fürdőszobába az anya
és rém ülten felkiált:
— M egőrült? Ilyen pokolian forró
vízben fü rdeti a gyereket? Hiszen
ez a fürdővíz legalább kétszáz fok
meleg!
— Ugyan kérem — legyint a dada
—, m it ért egy ilyen kis b u ta gye­
rek a fokokhoz? ^

Idegen tévedt be egy falusi kocs­

mába. M egkérdezte:
— K aphatok pörköltet?
— Nem szolgálhatok.
— Akkor kérek három tojásból
rántottát.
— Tojás nincs.
— V irstli?
— Nem tartu n k .
— Akkor adjon egy d a ra b kol­
bászt.
— A kolbász elfogyott.
— K aphatok legalább egy vajas- *
kenyeret?
M] — V ajat m a nem kaptunk.
— Szalám i?
— Sohasem volt nálunk:
A vendég dühösen elm ent és m ár
vagy száz lépést te tt az állom ás felé,
am ikor a kocsmáros lelkendezve
u tán a ro h an t és lihegve m ondta:
— E lfelejtettem m egm ondani, hogy
sa jt sincs.

LUDAS MATYI h u m o ro s, s z a tirik u s h e tila p . S z e rk e s z ti a s z e rk e s z tő b iz o tts á g . A k ia d á s ir t felel a H írlap k iad ó V á lla la t Igaz­
g a tó ja . — S z e rk e s z tő sé g : B u d ap est, V ili., G yulai P á l u tc a 14. T e l.: 3 3 5 — 718. — K iadóhivatal: V ili., B laha L u jz a tá r 3.
T el.: 343 — 100, 142 — 220. — T e rje s z ti a P o sta K özponti H írlap Iro d a 180—850, előfizetési d íj n e g y e d é v re 1 2.— F t
K ossuth N yom da, B udapest, V., H onvéd u tc a 10. Felelős vezető : L engyel L ajos Igazgató. — P é ld á n y sz á m : 320.000.
Á ra 1 fo r in t

__ Tessék mondani, ez kávéházból lett hivatal, vagy hivatalból lett kávéház? . . .


Az if jú s á g i h e tila p s z e rk e s z ­
tő je f a n y a r a rc c a l n é z e t t az
e lő tte ü lő író ra és c ig a r e ttá v a l
k ín á lta m e g . A z író r o s s z a t
s e j t e t t , ta p a s z ta la tb ó l tu d t a u g y a n is ,
h o g y h a szerződés h e ly e tt c ig a r e ttá v a l
k ín á l já k m eg, az n e m jó je l. A s z e r­
k e s z tő a z tá n m é ly e t s ó h a jto tt, m i n t
a k i tu d a t á b a n v a n a n n a k , ho g y a n e h e ­
z é n e lő b b -u tó b b t ú l k e ll esnie. B o s s z a n ­
k o d v a c s ó v á lta a fe jé t:
— A z t hiszem , n e m jó l é r t e tt ü k m e g
e g y m á s t. F a n ta s z tik u s re g é n y rő l v o lt
szó.
— I g e n —- b ó li n to t t az író.
— D e h á t akkor m ié rt nem ta r to t ta
m a g á t eh hez? M ié rt n e m e n g e d te s z a ­
b a d o n a képzelő e re jé t? M ié rt n e m í r t
f a n ta s z tik u s re g é n y t?
A z író m e g h ö k k e n t.
— E z ta l á n n e m fa n ta s z tik u s re g é n y ?
A sz e rk e sz tő le g y in te tt.
— E z ? H o l v a n e b b e n a k é p z e le t to m -
b o lá s a ? H o l v a n e b b e n az e lk é p e sz tő , a
m e g h ö k k e n tő , a tá v o l i jö v ő b e n v a ló
s z á g u ld á s ?
A z író s z é t tá r ta a k a r j á t.
— A z t h iszem , i t t v a la m i té v e d é s v a n .
A z é n re g é n y e m cím e N á s z ú t a S z a tu r-
n uszba.
— N a és? — k é rd e z te a s z e rk e s z tő
f ity m á ló h a n g sú lly a l.
— H o g y h o g y n a és? — m é l t a t l a n ­
k o d o t t az író — A z ta l á n se m m i, h o g y
e g y f ia ta l p á r b e lo p ó d z ik egy ű r r a k é tá b a ,
v is z n e k m a g u k k a l é le lm e t, r u h á z a to t,
o x ig é n t, n é h á n y h é t m ú lv a k is z á lln a k a
S z a tu rn u s z g y ű rű jé n é s o t t n é g y h e t e t
tö l te n e k el a leg n a g y o b b b o ld o g sá g b a n ?
A s z e rk e sz tő s ó h a jto tt.
— S e jte tte m , h o g y n e m is é r ti, m irő l
v a n szó. M a g á n a k v á ro s fe jle s z té s i r i ­
p o r t o k a t k e lle n e ír n ia . A fa n ta s z tik u m
p u s z t a fo g a lm á v a l sin cs tis z tá b a n . A
f a n ta s z tik u s n e m m á s , m in t e lr u g a s z ­
k o d á s a v a ló sá g tó l. E r r e m a g a n e k iü l é s
r e g é n y t ír az ű rr a k é tá ró l. H á t a z t h is z i,
h o g y a f a n tá z iá t ú js á g o lv a s á s s a l le h e t
p ó to ln i? A z sem v a la m i v ilá g re n g e tő ö t ­
l e t , h o g y k u ty a h e ly e t t h á z a s p á r t a lk a l­
m a z o tt. K ü lö n b e n a k u ty a is e m lő s
V á sá rfia
— N ájlon? A J a n i s ó g o r a u s z t r á l g y a p j ú t
á lla t. H á z a s p á r . . . E n n y i a z egész ? E z t
n e v e z i fa n ta s z tik u s n a k ? T u d ja , m i ez?
A f a n ta s z tik u m tó l v a ló e lru g a sz k o d á s.
M it sz ó ln a a h h o z az o lv a só , h a f a n ta s z ­
tik u s re g é n y c ím én m e g s z o k o tt n a p i e se ­
m é n y e k e t tá l a ln á n k fe l n e k i? F e je m h e z
c s a p n á az e lő fiz e té st. M ég sz é p , h o g y az
if jú p á r n e m gü g y ö g sz e re lm e se n e g y ­
m á s n a k az ű r r a k é tá b a n , h o g y b ip -b ip -
b ip . ..
A z író a g ú n y tó l és a v is s z a u ta s ítá s tó l
p o rig a lá z v a h e b e g e tt:
— D e h á t m é g is a S z a tu r n u s z g y ű rű je ...
A s z e rk e s z tő r á z t a a fe jé t.
— K e v é s . A m a g a s á r b a n já r ó k é p z e ­
le té re je lle m z ő , h o g y a fa n ta s z tik u m
ú tj a h e ly e t t ily e n n y o m o rú s á g o s dűlő-
V á ra tla n fo r d u la t
R éber L ászló ra jz a
■— N in c s e n e k itth o n .
P u sz ta i P á l ra jz a
h o z o tt.
u ta k r a té v e d . F a lu s i m ó d r a
m e g m a ra d a m i k is v id é k i n a p ­
re n d s z e rü n k ö n b e lü l. L e g a lá b b
a T e jú to n v á la s z ta n a m a g á n a k
sz ín h e ly e t. D e m é g csak e g y n y a v a ly á s
á lló csillag ig se m m e ré sz k e d ik el, p e d ig
az eg y b é k a u g rá s ra v a n in n e n , a lig n é g y
fé n y é v n y ire . V a g y a P e g a z u s -k ö d ö t v á ­
la s z to tta v o ln a , százm illió fé n y é v ta l á n
k ie lé g íte n é a m i ig é n y e s o lv a s ó tá b o ru n
k á t. D e m a g a , szeg én y es f a n t á z iá j ú em
b é r, vízze l főz, a S z a tu rn u s z g y ű rű jé v e l
M ég szép , h o g y n e m a M a rsró l ír t . F a n
ta s z tik u m k e ll id e , k it a lá l t m e s e , fejb e
v á g ó k ü lö n le g e ssé g , b a rá to m .
A z író a h o m lo k á t tö r ö lg e tte .
— É n azt h itte m . . .
A sz e rk e sz tő m á r in g e r ü ltté v á lt.
— M a g á n a k az a b a ja , h o g y n e h e z e n
é r t i m e g a z t, a m i k e lle m e tle n ü l é rin ti.
K é p z e lje c sa k el, h a ír n a e g y fa n ta s z ­
tik u s r e g é n y t, a m e ly b e n o ly a n cso d á k
le n n é n e k , h o g y v a la k i c s a k m e g c s a v a r
egy g o m b o t é s m á r v ilá g o ssá g le sz , v a g y
h o g y v a n n a k k o c sik , a m e ly e k e lő t t n in ­
c sen ek lo v a k , m a g á tó l m ozgó k o c si, m i­
ly e n f a n ta s z tik u s , e l is n e v e z h e tn é a u to ­
m o b iln a k , v a g y m e g írn á a m e s te rs é g e s
m a d a r a t, a re p ü lő g é p e t. H á t n e m é rti,
h o g y a m a g a f a n tá z iá já n a k az ú t j á t m ó r
k ita p o s ta a tu d o m á n y ?
A z író m o s t m á r te lje s e n m a g á b a ros-
k a d t.
— M it c s in á lja k a h á z a s p á r ra l? H o v a
m e n je n e k n á s z ú ir a ?
A s z e rk e sz tő jó in d u la tú a n m o s o ly g o tt.
-— L á s s u k c s a k . . . p é ld á u l. . . nézze,
m e n je n e k G ö rö m b ö ly ta p o lc á ra , o t t t a ­
lá lk o z z a n a k a lá n y e g y ré g i u d v a rló já v a l,
eb b ő l le g y e n e g y k is k o n flik tu s . A z egé­
s z e t v ig y e el a C sa lá d i Ú jsá g h o z , b o ld o g a n
k ö zö ln i fo g já k a re g é n y t. M ég v i t á t is
in d íta n a k , h o g y jo g a v a n -e a ré g i u d ­
v a rló n a k o t t ü d ü ln i, a h o l v o lt szerelm ese
n á s z ú t j á t tö l ti . S o k a n h o z z á fo g n a k
szólni.
A z író m e g k ö s z ö n te a ta n á c s o t é s n ehéz
szív v el tá v o z o t t. A z e lő s z o b á b a n t a l á l ­
k o z o tt V e rn e G y u lá v a l. A z is n a g y o n
le v e r t v o lt.
Feleki László
 A szokás
hatalm a
G e r ő S á n d o r ra jza

— P ir o s k o c k á s
sz ö v e t van?
— I q e n is , k é r e m !
— S e ly e m -in g -
a n y a q van?
— . . q e n is k é­
rem !
— F e k e te b ár­
son y?
— V an kérem !
— A kkor v á rjo n
le q y e n s z ív e s , e l­
sz a la d o k eqy k is
p r o te k c ió é r t. . .

Ez év elején M ünchenbe disszidált Lovag Strohm ann

Guidó, egykori tőzsdebizományos. Nem régiben egy levelet
írt haza barátainak, ebből a rokonságszerte híres levélből
közöljük az alábbiakat:
„ . . .híveim, veletek vagyok a távolban is, s gondolatban
V á rn a ! G y ö r g y r a jz a
én is napról napra otthon terjesztem a rémhíreket, mint
azelőtt. Munkamódszerem titkait ez úton adom át nektek.
A közönséges emberek azt hiszik, hazudni csupán annyi,
mint az igazságot eltagadni, vagy annak ellenkezőjét állí­
tani. Nem így van ez! Engem is sokszor megvertek, amíg
ezt megtanultam. Vertek kofák villamoson, szénhordók
kocsmában, elemi iskolai igazgatók trolibuszon, de végül
is megtanultam, hogy folyamatosan, egy-egy hazugságban
mintegy logikai láncot alkotva, kell a rémhíreket terjesz­
teni.
Sajnos, kontárok is dolgoznak közöttünk. Neveljétek eze­
ket. Egy példa: Januárban, akkor még otthon voltam, a
kispesti Közértben egy kövér úr visszadobta a másnapos
kenyeret a pultra, mondván, hogy ő nem eszik Kádár­
kenyeret! Erre egy vastagnyakú fiatalember adott neki
két-három nagy pofont és utána türelmesen megmagya­
rázta, hogy az nem Kádár-kenyér, hanem Citkovits-ke-
nyér, mert azt ő, Citkovits Jenő péksegéd sütötte a közeli
pékségben...
Odamentem az arcát tapogató kövér úrhoz és felelős­
ségre vontam: hogy követhet el egy intelligens ember, aki
már a harmincas években valutasíber volt, ilyen durva
műszaki hibákat? Elmagyaráztam neki: a kenyeret nem
visszadobni, ellenkezőleg, könnyes szemmel, egy drámai
mozdulattal magához kellett volna szorítania, s közben
hazafias sóhajjal megjegyezni: „Drága istenkém, örülnie
kell az embernek, hogy egyáltalában hozzájuthat. .. ”
Ebbe egyrészt nem szólt volna bele senki, mert azt gondol­
ták volna, csak beszélj, csak beszélj... másrészt az idősebbek
esetleg ellágyultak volna, hogy milyen véges ez a földi élet
és mégiscsak másnapos kenyeret lehet en n i. .. így tudott
volna egy kis hangulatot, egy kis hangulatocskát csinálni,
nem kellett volna teljesen összepofozva, minden eredmény
nélkül visszatérnie szeretett családjához.
Barátaim, nagyon vigyázzatok az árnyalatokra is. Azt,
hogy „most hallottam”, meg „saját szememmel láttam fél
órája”, ne használjátok, mert ez már elavult, engem ha­
sonlókért már 1951. május 1-én kaviccsal dobáltak meg a
gyerekek. Kezdjük úgy, hogy „én nem hiszem, de . . vagy
„teljes képtelenség, hallottad?!...”
Máskülönben beteg vagyok. Érzem, tevékenységemre
végzetesen ható kór ez az internkontinentó rakettó. Hűsé­
ges hitvesem ágyam mellett áll és aggódva vizsgálja a
Szputnyiktól sápadt és feldúlt orcámat, borogatást rak a
homlokomra a Szabad Európából, de mit ér már ez? Bú­
csúzom, barátaim és kérlek benneteket, nehogy azt terjesz-
szétek az istenért, hogy a szovjet mesterséges hold hum­
bug, mert ezért tíz napon túl gyógyuló verést lehet kapni,
— még Nyugaton is.”
Lejegyezte:
Ordas Nándor
. . . a k i a f e g y e l m i tá r q y a lá s o n m a q á v a l r á n tja f ő n ö k é t a m é ly ­
ségb e. 3

— M aga a k a r h a g y m á s r o s t é l y o s t r e n d e ln i? K a p e g y
Előfordul
— T e, e z t a g é p e t s e m m ir e s e m
— Mit? ú j í t á s i d íja t.
— T udja k é r e m , a z a lv ilá g o t a k a r j u k tá v o lta r ta n i . . .
le h e t h a s z n á ln i . . .
Ö rdögűzés az italboltban
Jfá M id V flfokínem
M o ttó i N in c s e n e k ré g i v ic c e k , c s a k
ö re g e m b e re k v a n n a k . E g y ú js z ü lö tt­
n e k m in d e n v ic c ú j.
— H allottad? F eltalálták a hiva­
talnokgépet. Tökéletesen számláz,
könyvel, levelez. Csak egy h ib ája van.
— Micsoda?
— H a a hivatalfőnök viccet mond,
m á r a csattanó előtt kacagni kezd.
#
Az első világháború alatt az egyik
századparancsnok buzdító beszédet
in tézett a katonákhoz. Az egyik frá ­
zist a m ásik u tán m ondta:
— H azánk egén sötét felhők to r­
n y o s u ln a k !— harsogta.
Ebben a pillanatban lélekszakadva
jö tt egy küldönc és jelentette:
— Főhadnagy u ra t az ezredes ú r
hívatja!
— Ő rm ester, folytassa! — m ondta
j a főhadnagy és elrohant.
k is p ir íto tt g r í z t é s k ész ! M ire az őrm ester:
— H át szóval — m ennydörögte —,
h allottátok, hogy rossz idő lesz. Kivo-
M észáros A n d rá s raiza
i n u lás köpenyben és sátorlappal!
/ ) S z P iT T N y íK ^
T p p /N T ^ L y ß .
A ki a nyugati lapokat olvassa, az
m egállapíthatja, hogy a szovjet m ű­
hold új korszakot kezdett az újság­
írásb an is. A londoni „Daily M irror”
eddig ezt a büszke cím et h ordta neve
a la tt:
„A világ legnagyobb példányszámú
újságja.”
Az első m ű-hold felbocsátása u tá n
a lap m egállapította, hogy megkezdő­
d ö tt a világűr-korszak, s az előbbi cím
így változott:
„A világegyetem legnagyobb példány-
számú újságja.”
Szép, szép, de h áth a például az
Mit f o g s z t e e z é r t k ap n i!
A ntareszen sokkal nagyobb példány­
szám ban jelennek meg az újságok?
pusztai pái rajza
 Történelm i pillanat
S á n d o r K á r o ly r a jz a

— . . . é s b ü s z k e ö r ö m m e l t ö lt e l az a tu d a t, h o g y
e ls ő n e k u g a t h a t o m m e g , k ö z v e t l e n k ö z e lr ő k m i n d a
k é t h o ld a t!

&
 Renoválják a M Á V indóházakat Az <zwényeAu&L4útja
S zű r-S z a b ó J ó z s e f rajza
Az ausztriai B leiburg rendőrségé­
nél jelentkezett egy 17 éves fiata l­
em ber. Könnyek között vallo tta be,
hogy kém kedett a jugoszláv hatósá­
gok javára, térképeket és titkos leírá­
so k at adott át a bleiburgi helyőrség­
ről és a lőtérről. L elkiism eretfurdalá-
soktól gyötörve vallotta be bűnét.
A rendőrség á ta d ta a fiatal kém et
a katonai hatóságoknak. Kibogozták
az ügy m inden részletét és a fiú t
vizsgálóbíró elé utalták, ő volt az
első jogász, aki foglalkozott a gyerek­
kel. Tíz perc a la tt m egállapította,
hogy a vallom ásból egy szó sem igaz.
— M iért vallott be olyasmit, am it
nem követett el? — K érdezte tőle a
bíró.
A fiú őszintén elm ondta:
Egy másik fiú lecsapta a kezem ről
a szerelm em et egy tizenöt éves gim­
nazista lányt. Im ponálni ak a rtam a
lánynak. így ak a rtam visszaszerezni.
Ez Sikerült is. M indennap m egláto­
g a to tt a fogdában.

Prákfikus íigyelmezieiés
Egy déli olasz városka polgárm es­
te re a következő hatalm as figyelmez­
tető táb lát akasztotta ki a főtérre:

H AZÁNKBAN TOMBOL
AZ A N A L FA B ÉTIZM U S!
TA N U LJU N K MEG MIELŐBB
IRNI-O LVASNI!

L iá tr á n y o g & á g
A moszkvai utcán az autók és autó­
buszok szédületes forgatagában rohan
egy férfiú. Szembetalálkozik egy ba­
rátjával.
— Hova szaladsz? — kérdi a barát.
— Jaj, olyan izgatott vagyok, most
hallottam, hogy a Gorkij utcában a
cirkusz reklámjaként végiglovagol
egy picinyke fürdőtrikóra vetkezett
gyönyörű nő.
— És ezért rohansz ilyen léleksza­
kadva?
— Na hallod! Tíz éve nem láttam
— M eg fá zta m , Jót f o g te n n i e g y k i s g ő z f ü r d ő . . . lovat.
«SÄ

6 N a g y p a p a : A m ily e n p e h h e m v a n , m ir e én o d a é r e k , n e k e m m á r n e m j u t . . .
 M EQ BECSÜ LÉS R éber L ászló rajza

^ yü n eK £ w v
A v ilá g iro d a lo m
n a g y líra i r e m e k ­
m ű v e i k ö z ö tt t a l á ­
lu n k v e rs e t a sze- _____
re lé m rő l, a s z a b a d s á g ró l, az elm ú lásró
és a b o ldogságról, e z e r é rz e le m ez e r
v á lto z a tá r ó l. R it k a t á r g y ih le tte a z o n ­
b a n h a tv a n n y o lc o ld a la s k ö lte m é n y re a
D o c to r D e o d a tu s á ln é v e n író p o é tá t,
a k i 1884-ben B u d a p e s te n m e g je le n t k ö n y ­
v é b e n — a B ü n te tő tö rv é n y k ö n y v e t é n e ­
k e lte m eg . M á r a b e v e z e té s első so ra i is
m egkapóak:

B ű n te tt, v é t s é g c s a k a z le s z ,
Mit a t ö r v é n y a n n a k te s z ;
M ás b ü n te t é s t k is e m k a p ,
M int e lő z ő t ö r v é n y s z a b .

D o c to r D e o d a tu s o ly a n le lk e se d é sse l
é n e k li m eg az íté le tv é g r e h a jtá s egy es
m ó d o z a ta it, h o g y az o lv a s ó s z in te b e ­
k ív á n k o z ik a z á r t f a la k közé:

F eq yen cek n él jo b b d o lq u k v a n
á lla m f o q ly o k n a k ,
K é n y s z e r t, ha nem d o lg o z n a k , r á j u k
m ég se m hozn ak ;
D iv a t s z e r in t ö lt ö z h e t n e k ,
T e t s z é s s z e r in t é t k e z h e t n e k .
A k ö n y v m á s o d ik ré s z e az egyes b ű n -
o se le k m é n y e k k e l fo g la lk o z ik . E lső h e ­
ly e n á ll a fe lsé g sé rté s:

N e b á n ts d t e tt le q a k ir á ly t , e z
ö n á lló b ű n te tt,
T íz - t iz e n ö t é v r e f e q y h á z b a n e lt ü n t e t .

A p é n z h a m is ítá s k e d é ly e s b ű n c se le k ­
m é n y le h e t, m e r t íg y é n e k e l ró la a B tk .
d a ln o k a :
H a m is ító s z ö v e t s é g e k (h a e lő is
k é s z ü ln e k ) :
H á ro m k is h ó n a p o c s k á r a
a f o g h á z b a k e r ü ln e k .

A h a m is b iz o n y ítv á n y o k k ia d á s á n a k N y e lv i nehézségek
v esz é ly é re b a r á t i h a n g o n fig y e lm e z te t a T o n c z T ib o r ra jza
k ö ltő :
D o k to r k á m , n e a d j k i h a m is
b iz o n y ítv á n y t ,
H a tó sá q e lle n íq y n e s e g í t s d
a h itv á n y t ,
S e m h o g y b iz t o s ít ó t á r s u la t n a k a d ja ;
V é t s é g é r t e g y é v i g le n n é l f o g h á z
ra b ja .

A sz em érem e lle n i b ű n te tte k r ő l és

v é ts é g e k rő l szóló r é s z t n e m k ö z ö ljü k ,
m e r t félő, h o g y m a g u n k is tö r v é n y b e
ü tk ö z ő c s e le k m é n y t k ö v e tn é n k e l v ele,
h isz e n :
F a jta la n ir a to k a t, n y o m t a t v á n y t,
kép et akárki
Á r u l v a g y t e r j e s z t , n y ilv á n o s h e ly r e
k iá llít:
V é t s é g g e l s é r t é a s z e m é r m e t , s ú jtja
a fo g h á z
H á ro m h ó n a p o n á t s s z á z f ló r e s v a llja
a k á r á t.

M e g tu d ju k a n a g y s z a b á s ú ta n k ö lte ­
m é n y b ő l, h o g y á r v iz e t elő id ézn i se m
olcsó m u la ts á g :
KI g o n d a t la n s á g b ó l o k o z á r a d a to t,
V é t s é g e t k ö v e t e l, e g y é v f o g h á z t
k a p o tt,
M e ly h e z m é g a t ö r v é n y e z e r f ló r e s t
s z a b o tt;
D e h a o k o z t a to t t e m b e r n e k h a lá la ,
E rre a b ö r t ö n b e n t íz é v e t k in á la .

É s v é g ü l a „ Z á r h a tá r o z a to k ” cím ű
k is v e rs h a n g u la to s a n fejezi b e a p o é m á t:

M ik or J elen t ö r v é n y h a tá ly á t
m e g k e z d i,
M in d en e lle n k e z ő t ö r v é n y h a tá ly t
v e s z ti. — N e é r t s e f é l r e e z t a g e s z t u s t , k a r t á r s n ő ! K ü lfö ld i v e n d é g ü n k c s a k j e le z n i 7
(e — i.) ( a k a r ta , h o g y n e k i e g y k ic s it c s í p ő s v o lt a h a lá s z lé ! . .
 fiiS S P ff
D ip lú tn á e ia
( te n la k tu n k eg y la k á s b a n .
N a m á rm o s t a fe le sé g e m m e g h a r a g u d o tt az a n y á m ­
ra , m e r t s z e rin te ro s sz u l n e v e li a g y e rm e k ü n k e t. Az
a n y á m z o k o n v e tt e , h o g y a fia, m á r m i n t é n , n e m
v e t t e v é d e lm é b e a s a j á t, e g y e tle n s z ü lő a n y já t. Az
ö csém is m e re tle n o k o k b ó l n e m k ö s z ö n t a feleség em ­
n e k , a fiam p e d ig n a p h o s s z a t a s z e k ré n y te te jé n ü lt
é s s z á jh a rm ó n ik á z o tt.
M ás n o rm á lis e m b e r ily e n k o r k e m é n y k a la p o t
te n n e a fe jé re , n y a k k e n d ő t k ö tn e a h a s á r a és haran g -
já t é k n a k k ép z e ln é m a g á t: b im -b a m , b im -b a m , s
n e m tö rő d n e s e n k iv e l és se m m iv e l. D e é n n em .
É n m o s t o lv a s ta m T a lle y ra n d , a h íre s fra n c ia
d ip lo m a ta é le té t é s a z o n tű n ő d te m , v a jo n m it t e t t
v o ln a ő az é n h e ly e m b e n ?
K im e n te m az e lő s z o b á b a és b e á llta m az előszoba­
fa l e s e m y ő ta r tó já b a . E z v o lt az e g y e tle n n y u g o d t
h e ly a la k á s b a n . E lk é p z e lte m , h o g y é n vag y o k
T a lle y ra n d , azaz F ra n c ia o rs z á g , a fe le sé g e m m o n d ­
ju k H a b s b u rg -A u s z tria , öcsém P o ro s z o rsz á g , a fiam
p e d ig P o rtu g á lia .
A h e ly z e t t e h á t a k ö v e tk e z ő v o lt: H a b s b u rg —
A u s z tr ia m e g s é rte tte A n g liá t, k if o g á s o lta A nglia
g y e rm e k n e v e lé si m ó d s z e re it. P o ro s z o rs z á g n em
k ö s z ö n t H a b s b u rg — A u s z tr iá n a k , a k is P o rtu g á ­
lia p e d ig a sz e k ré n y e n ü lt és s z á jh a rm ó n ik á z o tt.
M it t e t t v o ln a az é n h e ly e m b e n T a lle y ra n d ?
F ra n c ia o rs z á g é rd e k e , t e h á t az é n é rd e k e m , hogy
jó b a le g y e k H a b s b u rg — A u s z tr iá v a l, m e r t az é n
d r á g a k is A u s z triá m n a g y o n d ü h ö s t u d á m len n i,
ily e n k o r á lla n d ó a n c s a p k o d ja az a jt ó k a t , n a p m in t
n a p k e lk á p o s z tá t főz és é jje le n k é n t h a jn a lig szipog
a p a p la n a la t t. E z t p e d ig é n n e m b íro m .
K e d v e s jó a n y á m , az ősz A n g lia z o k o n v en n é,
h a szó ln ék n é h á n y sz ó t a fe leség em v é d e lm é b e n és
az z a l fe n y e g e tő z n e , h o g y k im e g y la k n i C in k o tá ra , a
b a rá tn ő jé h e z . H a v is z o n t A n g lia k im e g y C in k o tá ra ,
a k k o r n in c s k ire h a g y n i a k is P o r t u g á li á t.
Ö csém , az ag g le g é n y P o ro s z o rsz á g m e g s z a k íto tta
a d ip lo m á c ia i k a p c s o la to k a t H a b s b u rg — A u s z tr iá ­
v a l, d e n y ílt h a d ü z e n e tre m é g n e m k e r ü l t sor. A
fü rd ő sz o b a e lő t t t ö r t é n t u g y a n e g y -k é t in c id e n s, 1
d e m in d e z id á ig s ik e rü lt m e g ő riz n i a c s a lá d i b é k é t, j
H ir te le n k is z a la d t h o z z á m P o ro s z o rs z á g és el- -
p a n a s z o lta n e k e m , h o g y P o r tu g á lia e lc s e n te a f
p ip á j á t é s m o s t o d a fe n n p ip á z ik a s z e k r é n y te te jé n . '
K é r te a z o n n a li k ö z b e a v a tk o z á s o m a t.
— N em te h e te m — m o n d ta m .— H a le k e n e k egy
f r á s z t P o rtu g á liá n a k , H a b s b u rg — A u s z tr ia azo n n a l
m o z g ó sít e llen em é s A n g lia is e lin d ítja a f l o tt á já t .
L e h e t, h o g y P o ro s z o rsz á g v is s z a k a p n á a p ip á já t,
d e m i h a s z n a e b b ő l F ra n c ia o rs z á g n a k ?
A z öcsém ije d te n n é z e tt rá m é s h á t r á l n i k e z d e tt.
— H a jla n d ó v o ln é k k ö z v e títő - s z e re p e t v á lla ln i,
d e c sa k a k ö v e tk e z ő fe lté te le k k e l: t e h o s s z ú le já ra tú
k ö lc s ö n t fo ly ó síta sz n e k e m , e rrő l a z o n b a n H a b s ­
b u rg — A u s z tr iá n a k n e m s z a b a d tu d n i a . C serébe
v is z o n t e lin té z e m P o r tu g á liá t eg y M ity g rá s z cso k i­
v a l é s v is s z a a d a to m v e le a p ip á d a t .
N a g y o n b ü sz k e v o lta m e rre a ta lle y r a n d i s a k k ­
h ú z á s ra .
A z öcsém a z o n b a n n e m m é l tá n y o l ta d ip lo m á c ia i
k é p e ss é g e im e t, s ő t m é g d ü h ö se b b l e t t é s v is sz a ­
r o h a n t a sz o b á b a . N é h á n y p il la n a t ta l k é s ő b b h a llo t­
ta m , h o g y P o r tu g á lia b ő g , m e r t P o ro s z o rsz á g be
a k a r ja k e b e le z n i a p ip a m ia tt. M e g ő riz te m sem leg es­
s é g e m e t é s egy e m lé k ira to n tö r te m a fe je m , a m e ly e t
á tn y ú j ta n é k a n a g y h a ta lm a k n a k : a z a n y á m n a k , a
fele sé g e m n e k , az ö c sé m n e k é s a g y e re k n e k . K ö zb en
o d a b e n n k o m o ly ra f o r d u lt a h e ly z e t: H a b s b u rg —
A u s z tr ia k ia b á lt, A n g lia s ir á n k o z o tt, P o ro szo rszág
ü v ö ltö tt é s a k is P o r tu g á lia v is ít o tt . K i t ö r t a csa lá d i
v ilá g h á b o rú .
M it t e t t v o ln a az é n h e ly e m b e n T a lle y ra n d ?
N e m tu d o m . É n m in d e n e s e tre e ltű n te m . A z tá n
te t ő a lá h o z ta m a le sz e re lé s ü g y é t, m e g te r e m te tte m
a v ilá g b é k é t, le m o n d a tta m e g y -k é t k o rm á n y t,
fe ls z á m o lta m a g y a r m a ti r e n d s z e rt, ig a z s á g o sa n osz­
t o t t a m s z é t a p ré m iu m o k a t, s a tö b b i, s a tö b b i. S zerte
a v ilá g o n im á b a fo g la ljá k a n e v e m .
D e n e m m e re k h a z a m e n n i. . .
8 Mikes György
» m ú lt h é t e n e lz s ib b a d t a b a l lá b a m , a n é lk ü l,
h o g y előzőleg k e r e s z tb e r a k ta m v o ln a . O ly a n é rz é s
v o lt ez, m i n th a h a n g y á k z s ib o g ta k v o ln a a l á b ­
fe je m b e n é s lé v é n , h o g y a h a n g y a sz o rg a lm a s á ll a t,
m é g h á ro m n a p m ú lv a is z s ib o g ta k . A m ik o r e l­
m e s é lte m e z t e g y k o llé g á m n a k , az o ly a n a rc c a l
n é z e tt rá m , m i n t a k i fe jé b e n m á r is a n e k ro ló g o m a t
fogalm azza; e z é r t e lm e n te m e g y orv o sh o z, e g y
g rafo ló g u sh o z é s eg y m a ssz ő rh ö z . A z o rv o s a z t
m o n d ta , d o h á n y o z z a m k e v e s e b b e t, a g ra fo ló g u s
a z t m o n d ta , p é n z á ll a h á z h o z é s a m a s s z ő r a z t
m o n d ta fe k ü d je k h a n y a tt. A z tá n v é g ig ö n tö tt e g y
ro c s k a m eleg v íz z e l. A te r e m te le v o lt gőzzel é s b o l t ­
h a jtá s s a l, m e g le p ő e n e m lé k e z te te tt eg y k ö z é p k o ri
in k v iz íc ió s k a m r á h o z . A z é n h ó h é ro m a t M isin e k
h ív tá k . K is s é e lfo g ó d o tt v o lta m , d e eg y p u c é r ú r ,
a k i e lő tte m l é p e t t le a g u m ira v a ta lró l, m e g n y u g ­
t a t o t t : „ Ü g y fo g ja m a g á t é re z n i, m in th a ú j j á s z ü ­
l e t e t t V olna. . . ”
M isi z ö m ö k v o lt, pocak o s é s nagyon izm o s. E z
rö g tö n n e m t e t s z e t t n e k e m . A tö b b i p a d o k o n is
c s u p a p o c a k o s fé rfiú fe k ü d t, é n v o lta m e g y e d ü l
so v á n y . M in d e n ig y e k e z e te m m e l a z o n v o lta m , h o g y
M isib en jó b e n y o m á s t k e lts e k , d e sa jn o s a n y a ­
s z ü lt m e z te le n v o lta m , s íg y h a n y a g ta r tá s o m és
e le g á n s g e s z tu s a im s o k a t v e s z te tte k v a rá z s u k b ó l.
M isi b e s z a p p a n o z ta egész te s te m e t, h o g y e lő k é s z ítse n
a b o n co lásh o z. A z tá n o d a sz ó lt eg y ik k o llé g á ­
já n a k :
— M a k i h o z a t s ö rt? L e g u tó b b é n h o z a tta m ,
m é g ad ó so m is v a g y egy k e t t e s s e l . . .
B e sz é lg e té s in d u l t m e g a sö rrő l é s b iz o n y o s e l­
sz á m o lá si d iffe re n c iá k ró l, m ik ö z b e n az é n M isim
s z ó ra k o z o tta n m o r z s o lg a tta lá b u jja im a t. E z e l­
t a r t o t t egy d a ra b ig , a sö rü g y ti s z tá z ó d o tt és M isi
tis z te le tle n ü l b e le m a rk o lt a v á d lim b a . H ohó! ez
ú g y lá ts z ik n e m tu d ja , k i v a g y o k . . . E n n e k é n
c sa k h a tv a n k iló h ú s v a g y o k a tíz m á z s a k ö z ö t t . . .
E r r e m u t a t o t t a z is, h o g y a k ö v e tk e z ő p e rc b e n f e l ­
e m e lte a l á b a m a t é s iia jlítg a tn i k e z d te a té r d e m e t,
m in th a c sa k a z t p ró b á ln á , m ik o r fog e ltö rn i. É s
a m e lle tt eg y s z ó v a l se m k é rd e z te , fá j-e , a g y ö n g é d
fig y elem n ek n y o m a se m v o lt b e n n e . B a v a s z c se lh e z
fo ly a m o d ta m : m e g k é rd e z te m , h o g y h ív já k és u t á n a
h a n g o sa n , jó l é r th e tő e n m e g m o n d ta m a n e v e m e t.
E z se m m i h a tá s s a l se m l e h e t e tt r á , m e r t k é t u j j á t
b e le n y o m ta lá b fe je m b e , úgyhogy v in n y o g n i
k e z d te m .
— I t t fá j ? — k é rd e z te d ia d a lm a s a n é s l á t s z o t t
az a rc á n , m e n n y ire ö rü l, h o g y fá j n e k e m .
— É n író v a g y o k — m o n d ta m g y o rs a n . — K ö n y ­
v e k e t íro k , m e g m i n d e n f é l é t.. .
— Ig a z á n ? — k é rd e z te é s b e le m a rt a c o m b o m b a ,
ú g y h o g y az v o l t az érz é se m , k iú j u lt a h á r o m é v
e lő tti re u m á m . A z tá n az o ld a la m b a c sim p a s z k o d o tt.
— S z ín d a ra b o k a t is íro k — m o n d ta m k ö n y ö ­
rö g v e — é s m in d e n fé le m u la ts á g o s d o lg o k a t. . .
B iz to s a n m a g a is s z e re t k a c a g n i. . .
— H o g y n e , k é r e m . . . — s z ó lt é s to r k o n r a g a d o tt.
— H a llo tt m á r v a la m it a N o b e l-d íjró l? — k é r ­
d e z te m u to ls ó e rő fe sz íté sse l.
— H á t p e r s z e . . . •— fe le lte . — T e ssé k h a s r a f e ­
k ü d n i!
H a s ra fe k ü d te m é s m e g s é rtő d te m . E g y s z ó t se m
s z ó lta m tö b b é . N é h á n y p e rc ig m é g n é m á n d o lg o ­
z o t t r a jta m . A té r d e m e t így h á tu lr ó l ú jb ó l e l a k a r t a
tö m i, d e h o g y n e m s ik e rü lt n e k i, h a g y ta . A z tá n *
n a g y o t p a s k o lt a fe n e k e m re , m i n t a m ik o r a h e n te s
k im é r eg y k iló m a r h a h ú s t é s r á d o b ja a c u b á k o t.
— K é sz e n v a g y u n k . . . — s z ó lt m o so ly o g v a .
— L eg y en m á s k o r is sz e re n c sé m , m ű v é s z ú r . . .
K e z e t n y ú j t o t t é s én ú jb ó l e g y é n n e k é re z te m
m a g a m . R u g a n y o s lé p te k k e l, e m e lt fő v e l m e n te m
a k a b in o m fe lé . A h a n g y á k , a m e ly e k e d d ig c s a k a
lá b fe je m b e n d o lg o z ta k , m o s t m á r egész te s te m b e n
z sib o n g ta k . A fü rd ő e lő t t ta lá lk o z ta m e g y b a r á ­
to m m a l és k ö n n y e d é n o d a v e te tte m n e k i:
— É p p e n m o s t m a s s z ír o z ta tta m m e g m a g a m ...
— N e m o n d d ! É s m ily e n é rz é s ?
■
— Is te n i! M in th a ú jjá s z ü le tte m v o l n a . . .
G ádor B éla 9
 (Jelen tanulmányom célja az, hogy belőle minden színházlátogató
világosan megértse a különböző, leggyakrabban emlegetett stílus lé­
nyegét. A tanulmány egy közös drámai alaphelyzetet használ fel:
egy férfi szeret egy nőt, ám a nő nem szereti a férfit.)
Idealizmus
(Ligeti pad, teliholdas este)
FÉ R FI (a nő kezét fogja): Tudom,
hogy egyszer még szeretni fogsz! S
ezért én v á rn i fogok reád!
N ö (megsimogatja a férfi fejét):
V árj, A rtúr! E pad ra visszatérek
m ajd, h a szükségem úgy k ív án ja . . .
F É R FI: S engem itt lelsz m ajd,
am int ülök. Most m enj, hadd lás­
sam, m in t távolodsz felém közeledve.
N ö : Isten tartson eszednél, drágám ,
k it m ajd szeretni foglak.
(Megkönnyebbülten el, függöny)
-
Szimbolizmus
(Teliholdas este. Nő egy ligeti pá­
don ül.)
FÉ R FI (közeledik, észreveszi a
Nőt és mellé ül.)
N ö (közömbösen mereng.)
FÉ R FI (különféle dolgokat művel:
felkel a pádról, egy pitypangot szed,
visszaül, a virágot a Nő felé fújja.
Feláll. Szívet vés a fába. Visszaül.
Sóhajt. Űjság szélére csókolódzó ga­
Most jelen t meg Réber László kiváló rajzolóm űvészünk k a rik a tú ra ­
album a. R éber László mély em beri m ondanivalójának, m agas művészi igé­
nyének, finom stílusának hű tü k re ez az album , am elyből a fenti rajzot kö­
zöljük.
lambokat rajzol, hogy a Nő is lássa.
Sóhajt. Fűszálat tép, gyűrűt csavar
belőle és az ujjára húzza. Feláll, le­
veti a zakót és tornáztatja az izmait.
Leül. Kérdőjelet rajzol a homokba.)
N ö (közömbösen mereng.)
FÉR FI (lemondóan sóhajt, a pad
szélére húzódik. Előveszi a tárcáját
és pénzt kezd számolni.)
N ö (érdeklődve nézi, közelebb hú­
zódik): Azt hiszi, hogy nincsen érzé­
kem a szimbólumok irá n t1? (Függöny)
óvj)
Szürrealizmus
(Holdvilágos este. Férfi egy ligeti fa
tetején ül. Nő virágnak öltözve jő.)
F É R FI: Imé, egy kis borzas, egy
borz, hé, kis menyét!
NO: Mi van, fa-jankó, csúnya gyü­
mölcs?
FÉR FI (leugrik a fáról): Ipiapacs,
egy, kettő, három, enyém vagy!
N ö : Én pedig a holdé, kutyafejű!
FÉR FI (négykézlábra áll és ugatni
kezdi a holdat): Vau, vau!
N ö : Látom, ügyesen számolsz, s jól
forgatod a kardot is! Csak így tovább,
szegény unokahúgom! (Elmegy.)
FÉRFI (a hátára fordul, s lábát az
ég felé nyújtva megmerevedik. Füg­
göny.)
Impresszionizmus
(Holdvilágos liget. Férfi és Nő jőnek)
FÉRFI: I tt egy sárga padot érzek.
Ü ljünk reá.
N ö: Én a rra nem ülök. M intha
égne a gyomrom.
FÉRFI: A lelked az, s a lelkem ,
am int simogatom.
N ö : Ne zenélj, A rtúr, n e zenélj.
M ondtam m ár, hogy nem érzek sem ­
m it irántad.
FÉRFI: M ost sem érzel?
N ö : Most sem.
FÉRFI: M ost sem érzel?
N ö : Most sem.
FÉRFI: A kkor tényleg hiába. (Bú­
san elmegy, függöny.)
'sJWNl
Naturalizmus
(Fényes, holdvilágos éjszaka. Férfi és
Nő egy árnyékba borult pádon ül.)
FÉRFI: Szeretlek!
N ö : A 2 mi?
FÉRFI: Éhség! Szomjúság! M ikor
az em ber harap n i akar. És ütni, falni,
szorítani!
N ö : Ja, m aga a rra gondol? M aga
egy ronda naturalista!
FÉRFI (természetesen röhög):
Ahogy gondolod, te leány, te leány­
test! É rd ek eln ek . az ösztöneim?
N ö : M egnézhetem , de ak kor erő ­
szakolj ki a holdfényre, ott a közön­
ség is jobban látja. (Függöny.)
Neo-realizmus
(Előbbi szin)
N ö : Van m ég parizere?
FÉRFI: Nincs. A többit m egette a
háziúr.
NÖ: Ism erem a term észetét. Engem
is mindig m egharap.
FÉRFI: Te nyom orult! Én nyomo­
rult! (Megüti.)
N ö (kacéran): M a gépsonkát is
íg ért nekem!
FÉRFI (felugrik): Meddig gyötörsz
még?
NO: A neo-realizm usig! U gyanis
nem vagyok m á r liliom.
FÉRFI: Szegény em ber vízzel főz!
Id e a m aradékkal! (Dulakodnak.)
NO: Nem kellesz, dehát m it csinál­
jak . . .
FÉRFI: M egbosszuljuk a szegény­
séget. (Függöny.)
Szocialista realizmus
(Fenti jelenet, műholddal.)
Egzisztencializmus
(Holdvilágos este, a pádon ül a férfi
és a nő.)
SZERZŐ (belép): Egész jól megy.
Ötszáz forintot kapok előadásonként.
(Holdvilágnál megmutatja a pénzét.)
(Függöny.)
Som ogyi P á l
 Csendes éj

É
jfé lk o r I I . E n d r e k irá ly c s e n g e t e tt b e h o zzám .
M e g e m e lte k o ro n á já t, l e t e t t e jo g a r á t, a z u tá n
k ö z ö lte , h o g y az A r a n y b u lla sz ö v eg ét p a ­
p ír r a a k a r j a v e tn i, h ozzak p a p ir o s t. R eg g el e l ­
m e n te m a leg k ö ze leb b i Á p is z b a , z á rv a v o lt.
L e ltá ro z ta k . C sak jó m essze t a l á l t a m egy n y it o tt
Á p isz t. I I . E n d r e k ije le n te tte , h o g y m ia tta m
fé ln a p p a l k é s ik a sz a b a d s á g le v é l k ia d á s a .
É jje l k é t ó ra le h e te tt, a m ik o r P a ris , a tr ó ja i
k ir á ly fia m e g k é r t, n e h a r a g u d ja k , egy s z ív e s ­
ség re k é r: h o z z a k n e k i eg y sz é p J o n a t h á n a lm á t,
m e r t A p h ro d ité n e k a k a rja ít é ln i . R o h a n ta m a
közeli m in ő s é g i g y ü m ö lo sb o ltb a , a K ö z é rtb e ,
m i n d e n ü tt le ltá r o z ta k . P e rs z e v é g ü l k a p ta m
a lm á t, d e m é g is e lk é ste m . H é r a é s P a lla s A th e n e
é rk e z é s e m ig a b b a n a h is z e m b e n v o lta k , h o g y
k e ttő jü k k ö z ü l az egy ik k a p j a a le g s z e b b n e k
já r ó a lm á t, d e c sa ló d ta k .
H a jn a lt á jb a n is m é t b a j v o lt az a lm á v a l.
E z ú tta l S c h ille rn e k a k a r ta m s z o lg á la to t te n n i.
N e m c sa k h o g y z á rv a v o lta k l e l t á r m i a tt a k ö zeli
b o lto k , d e o t t , a h o l n y it v a v o lt, csak sz é p
a lm á t l e h e t e t t k a p n i. V ég re a G a ra y p ia c o n
ta lá lta m e g y r o th a d t a lm á t, S c h ille r m eg sz a g o lta
é s m e g írta a S tu a r t M á riá t. T e rm é s z e te s e n az
a lm a m i a t t k é s ő n s z á llíto tta le a z első fe lv o n á s t. Mesebeli repülőtér
É s a l e l t á r to v á b b ü ld ö z ö tt. L e ltá r i t á b l á k a t
lá t t a m az ú tt e s t e n , a le v e g ő b e n , a h á z te tő n ,
m in d e n ü tt.
E g y s z e r c sa k eg y d ü h ö s e m b e r fig y e lm e z te ­
t e t t a s z o k á s o s f e lir a tr a a „ K a r m in tó l a k o b a ld -
k é k ig ” e ln e v e z é sű b o lt e lő t t. T in to r e tto v o lt.
A z olasz n y e lv le g cifráb b k á r o m k o d á s a it h a l l a t ­
t a . A z u tá n íg y in d o k o lta m e g d ü h k itö ré s é t.
-— K é p z e lje , e lfo g y o tt az o k k e rs á rg á m és m o s t
a l e l tá r m i a t t n e m tu d o m id e jé b e n b efe je z n i a
D oge p a lo ta k é p s o ro z a tá t.
K o r á n é b re d te m .
— H o g y é n m ily e n m a r h a s á g o t á lm o d ta m —
sz ó lta m fe leség em h ez. — K é p z e ld , m in d e n ü z le t­
b e n le ltá r o z ta k . Ily e sm i is c s a k á lo m b a n fo rd u l
elő!
— J ó , h o g y eszem be j u t t a t t a d az ü z le te k e t,
— je g y e z te m e g m in d ig p r a k t ik u s a n gondolkozó
fe le sé g e m , — h iv a ta lb a m e n e t v egyél p a d ló -
v ia s z t, t i n t á t é s fe k e te c é r n á t.
U tc á n k b a n e g y m á s m e lle tt v o lt az Á pisz, a
R ö lte x é s a H á z ta r t á s i B o lt. M in d a h á ro m b a n
le ltá r o z ta k . . .
Palásti László

A titkár
V a s v á r i A n n a r a jz a

Beszámolt a világsajtó arról, hogy a New Y ork-i detektívfőnök kihall­

rövid szappanozás u tá n borbélyszéké­
ben elhunyt A lbert Anastasia, a leg­
híresebb am erikai gengszter, m iután
két álarcos ism eretlen meglepve őt
az egyik New Y ork-i szálloda bor­
bélyüzletében, lelőtte.
A nastasia volt az egykori Gyilkos­
ság kft. fő ítéletvégrehajtója, s 63
gyilkosságát ta rtjá k számon.
Többször állt bíróság előtt, de a te r ­
helő tan ú k m inden esetben hirtelen
m eghaltak.
A dóeltitkolás m iatt is eljárás folyt
ellene.
Az am erikai alvilág belügyeibe
nem ajánlatos beavatkozni. A m ikor
gatta a borbélyüzletben tartózkodó
vendégeket és a személyzetet, utána
így nyilatkozott:
— Még életem ben nem láttam
ennyi vak em bert együtt. Senki nem
látott sem m it.
Nincs a terem tésben nyertes, csak
a borbélyüzlet tulajdonosa, özönle­
nek az em berek, ezzel a kívánsággal:
— H ajn y írást — A lbert székében!
Lehet, hogy a székből m űem lék
lesz?
Hollywoodban m ár készül a film
A nastasia életéről, am elyet nem vil­
lamos-, hanem borbélyszékben feje­
zett be.
 T A N Á C S K O Z N A K A N Ő K
H e g e d i:s I s tv á n r a jz a
Mai jelenet a villamoson:
Középkorú elegáns férfiú fiatal
elegáns fark ask u ty áv al igyekszik fel­
szállni a villam osra, történetesen az
első kocsi hátsó p e ro n já ra A kalauz
szigorúan közbelép:
— Kérem, itt k u ty áv al tilos fel­
szállni!
A férfiú m éltatlankodva válaszol:
— Igen? A világűrbe szabad fel­
szállnia egy k utyának, de erre a ron­
gyos villam osra nem ?
#
A m inap a D im itrov té ri nagycsar­
nok egyik nagy zöldségelárusító he­
lyén kívánatos zöldpaprika-halom
ragyogott, tetején ezzel a büszke
ad attal: „1 kg. 6.— F t.” A szépség és
olcsóság különleges összetalálkozása
volt. Élveteg pillantásokkal ittam m a­
gam ba az ingerlő látványt, m ajd oda­
lépve, meleg hangon m ondtam :
— K érek két kilót.
— Nem eladó! — m ondta az eláru­
N em J ö h etett a f e l e s é g e m , m e r t n a q y m o s á s v a n o tth o n ! . , . sító nő hidegen.
Az első pillanatban nem értettem
a dolgot (később sem!). Miféle pap­
rik ák lehetnek ezek? Prototípusok?
Rajzos példázat az „okos“ átszervezésről A term elő szövetkezet még nem té rt
rá a sorozatterm elésre?
Schvvutt L a jo s ra jz a — M iért nem eladó?
— K iállítás van, csak k ét nap
m úlva kerül árusításra.
Még próbálkoztam :
— Mi lenne, h a kifizetném , s rá ír­
nák a kiállítási halom ra, hogy „K ét
kiló eladva”?
— Nem lehet.
Nicht nicht! — m ondta Napóleon
a Waterlooi csata után, s én sem te­
hettem mást, m int visszavonultam és
a kudarc elm élkedésre késztetett. Az
olcsóság titk a m ár nem gyötört: am i
nem eladó, az ren dszerint olcsó. De
m iféle kiállítás lehet ez, am elyen tan ­
taluszi kínokat okoznak a venni aka­
róknak? Képzőm űvészeti kiállítás?
Mi volt ez a halom zöldpaprika?
Csendélet.? A bsztrakt naplem ente?
M ást nem tehetek, m in t tiltakozom
Jc/cuoft a paprikaszerető em beriség nevében.
Á t s z e r v e z é s elő tt Á tsz e r v e z é s u tá n
A pap rik a nem kiállítani-, hanem
ennivaló! A szóbanforgó kiállítási
tárgyak erősen eladósorba serdült,
kívánatos, érett p ap rik ák voltak, s
félő, hogy két nap a la tt elfonnyad­
Protekciós alak T o n c z T ib o r r a jz a nak, s nem m arad m ás szám ukra,
m in t a lecsó.
Le az öncélú paprika-esztétikával!
F. U

Jó reklám
Egyik nagy intézm ényünk könyv­
tárosnőjének feltűnt, hogy bizonyos
m agasszínvonalú m ű v ek et senki
sem olvassa, de an n ál nagyobb ke­
letje van a könnyű regénynek, sőt a
ponyvának. K iválasztod egy tucat
értékes könyvet és föléjük a követ­
kező feliratú tá b lá t helyezte:
•V ‘ FIG YELEM !
Ez ek ne k a k ö ny v e k ne k
O L V A SÁ SA M A G A SA B B . M Ű­
VELTSÉGI SZÍN V O N A LA T IGÉ­
N Y E L, CSAK AZOK A KAR-
TA R SA K KÖLCSÖNÖZZÉK KI,
AKIK ILYEN M ŰVELTSÉGGEL
REN D ELK EZN EK.

A legközelebbi könyvtári napon

12 — Az le s z m a jd a k á v é , a m it T o n c s ik a f ő z a z ő C ím k é jé n e k , . . mind a tizenkét könyvet elvitték.
 DCinek jű r a műtere mlakÓLK?
V IC T O R H U G O f r a n c ia k ö ltő P á r iz s ­ T o n c z T ib o r ra jza
b a n L u sig n a n h e rc e g n ő tu la jd o n á b a n
le v ő e g y ik k is e b b p a lo t á b a n la k o tt. A z
iró , a k i ir tó z o tt a h u rc o lk o d á s tó l é s a k i t
a h erc e g n ő s ü r g e te tt, h o g y k ö ltö zzék k i,
m e g a k a r t a v á s á r o ln i a p a lo tá t, a m e ly é rt
a herc e g n ő n e m k e v e s e b b e t, m in t 750 000
f r a n k o t k é rt.
— H é ts z á z ö tv e n e z e r fra n k ! H isz e n ez
b o rz a s z tó sok! — t i l t a k o z o t t a k ö ltő .
— P o to m összeg! — h a n g z o tt a v á ­
la s z . — G o n d o lja m e g , h o g y ö n o ly a n
n e v e z e te s h á z n a k le s z a tu la jd o n o s a ,
a m e ly azzal d ic s e k e d h e tik , ho g y V ic to r
H u g o la k ik b e n n e .
— C sakhogy é n n e m v a g y o k elég g a z ­
d a g a h h o z, ho g y m e g tu d j a k v e n n i e g y
o ly a n h á z a t, a m e ly b e n V ic to r H u g o la k ik
— fe le lte a k ö ltő .
#
S O K R A T E S g ö rö g filozófus felesége,
X a n tip p é t ig e n ro s s z te rm é s z e tű , h á -
z s á r to s a ss z o n y n a k is m e r té k . M időn S ok-
r a t e s t v a la k i m e g k é rd e z te , ho g y an é lh e t
e g y ily e n a ss z o n n y a l, a filozófus íg y f e ­
— Itt v a n n a k a T a n á c s tó l, J u lc s a ! G y o r s a n v e t k ő z z le é s á llj fe l a z a s z ta lr a
le lt: m o d e lln e k , h a d d lá s s á k , h o g y I g é n y j o g o s u lt v a g y o k l , . .
— A z é rt, m e r t ő te rm é s z e té v e l a lk a l­
m a t a d n e k e m a rr a , h o g y b é k e tű ré s e m e t
é s tü re lm e m e t g y a k o ro lh a s s a m . H a ő t A m e n y a s s z o n y m a m á ja e k k o r o d a ­ D u m a s n a g y o n te r h e s n e k t a l á l t a e z e k e t
e ls z e n v e d h e te m , az e g é sz v ilá g b o s s z a n ­ s ú g ta V íz v á rin a k , h o g y ez a v ő le g é n y a m e g h ív á s o k a t. E z é r t eg y a lk a lo m m a l
t á s á t is k ö n n y e b b e n e ltu d o m sz e n v e d n i. n a g y o n e rő s z a k o s fé rj lesz. M ire a m ű v é s z m e g k é r te a fiá t, h o g y h e ly e tte m e n je n el
íg y v á la s z o lt: é s tá v o lm a r a d á s á t m e n ts e k i. A z é n e k e s ­
— H a g y ja c s a k b e sz é ln i sz e g é n y t, ezek nő n a g y o n szív e se n fo g a d ta D u m a s fils-t
V ÍZ V Á R I G Y U L A , a N e m z e ti S z ín h á z az u to ls ó sz a v a i. A z esk ü v ő u t á n ú g y se m é s m e g k é rd e z te tő le , h o g y az a p ja m é r t
h íre s je lle m k ó m ik u sa , m e g lá to g a tta e g y ik fog szóhoz j u t n i . . . n e m j ö t t el?
ro k o n á t, a h o l é p p e g y e tle n le á n y u k e s k ü ­ — S a jn o s , n a g y o n so k a d o lg a —
v ő jé re k é sz ü lő d te k . A m ik o r a v ő le g é n y * h a n g z o tt a v á la s z — n e k e m is n a g y o n
m e g tu d ta , hogy a h ír e s m ű v é s z a v e n d é g , so k a d o lg o m é s e z é rt s o rs o t h ú z tu n k ,
íg y sz ó lt a m e n y a s sz o n y h o z : A L E X A N D R E D U M A S F IL S fra n c ia
d rá m a író ig e n szó k im o n d ó e m b e r v o lt, h o g y k i jö jjö n e l m a .
— Ü g y a k a ro m , h o g y la k o d a lm u n k ra
le g a lá b b h a rm in c v e n d é g e t h ív ju n k m e g ... m é g a h ö lg y e k n e k is m e g m o n d ta az — É r t e m — sz ó lt a h ö lg y m o so ly o g v a
A z t is sz e re tn é m , h o g y az eb éd a l a t t ig a z a t. E g y p á riz s i é n e k e sn ő tö b b s z ö r — é s a s o rs h ú z á s b a n Ö n g y ő z ö tt.
c ig á n y z e n e k a r já ts s z o n . A z t a k a ro m , m e g h ív ta a fia ta la b b D u m a s a p j á t e s t é ­ — T é v e d , a ssz o n y o m — v á la s z o lt az
ly e k re é s ü n n e p i e b é d e k re . A z id ő se b b író — é n v e s z te tte m .
h o g y ...

VÁLLALATOK, ÜTEMEK KTSZ-ek /

TERM ELÉSI É S EGYÉB ÉRTEKEZLETEKEN, TAGGYŰLÉSEKEN NÉLKÜLÖZHETETLEN

TÁL
SZAB: SlTTr/gs^

MOSAKODÁSRA KIVÁLÓAN ALKALMAS

13
 K ép a jövőből V a n ília illa t a v a n
az egész B u d a p e s ti S ü tő p o r­
g y á rn a k . V a n ília sz a g ú a m u n ­
k á s , a z s á k , az a u tó , a p o r t á s ­
Kegyeletsértés Monokon fü lk e , s ő t m é g a c ig a r e tt a is,
a m iv e l m e g k ín á ln a k .
É r th e tő , h a az e g y ik s ü tő ­
Monokon abb an a szobában, ahol K ossuth Lajos szüle­ p o rg y á ri lá n y h o z e g y s z e r íg y
tett, ahol K ossuth bölcsője ringott, a helyi erdőgazdaság sz ó lt a v ő le g é n y e :
üzem részlegének intézkedésére alm át tárolnak, — írja le­ — A z é rt s z e re tle k , J u c ik á m ,
(Szín: a P a ty o la t egyik b u d a­ m e r t m in d ig o ly a n jó k u g ló f­
p e sti b o ltja, idő: 1969.)
velében Zsuffa Tibor, a Kossuth Emlék M úzeum gondnoka.
A kegyeletsértéssel kapcsolatban kérdést intéztünk az O r­
— K é r e m , e g y in g h i á n y z ik .
— N e m t e s z s e m m it, t e s s é k szágos M űem léki Felügyelőséghez. Nem volt tudom ásuk a
e l m e n n i a h o ld b é li t e l e p ü n k r e , K ossuth-szobában tö rtén t alm atárolásról. Intézkedni fog­
o tt e l i n t é z i k a k á r té r íté s t.
— De kérem , én nem érek nak, hogy a törvény értelm ében ü rítsék ki a szobát és gon-
rá e l m e n n i a H o ld b a , h iá b a v a n
m á r r e n d s z e r e s r a k é ta já r a t. doskodianak annak mielőbbi rendbehozataláról.
— S a jn á lo m . K i l e n c e d ik k e ­
r ü l e ti t e l e p ü n k tú lz s ú fo lts á g a
m i a t t a h o l d b é l i te le p s e g ít k i
b e n n ü n k e t é s c s a k n á l u k le ­ N e v e lő in té z e t, vagy s z ö v e tk e z e ti b o lt?
h e t a z ü g y e t e lin té z n i. g o k a t” , v a n íliá t, p u d d in g - p o rt,
A ta r d i F öldm űvesszövetkezet BOLTVEZ.: A k k o r alászol- m e n th o lo s és C -v ita m in c u k o r­
1-es szám ú b o ltjá n a k sokoldalú g ájal k á t g y á r t ez az ü z e m , h a n e m
M ost a z o n b an még 1957-et H. VEVŐ ( k i s s é m e g s z e p p e n ­ p é ld á u l le v e s p o rt is. A z I p a r i
íru n k és a P a ty o lat IX. k e rü ­ v ezetője elh a tá ro z ta , hogy v e­ V á s á ro n eg y id ő s e b b v id é k i
leti ü z e m é t az újpesti telep se­ vőit p a p írta k a ré k o ssá g ra neveli. v e ) : K érem szépen, é n félkiló
gítette ki. E z é rt azoknak, akik E zt így h a jtja v égre: sót sz e re tn é k venni, de o tth o n h á z a s p á r fü lig jó lla k o tta n j ö t t
a F e re n c k ö rú t 24. szám alatti fe le jte tte m a só ta rtó t. k i a v á s á r i v e n d é g lő b ő l. M ikor
23. szám ú fió k b an m osattak és e lh a la d ta k a g y á r le v e s b e m u ­
elveszett v alam ijü k , Ü jpesten, BOLTVEZ.: A k k o r m ag án a k
az A ttila u tc a 156. szám ú tele­ is alászolgája! . . . ta t ó p a v illo n ja e lő tt, ő k e t is
pen k e ll k á rté ríté s i ig ényükkel n i . VEVŐ ( o k u l v a a h a llo t­ m e g in v itá ltá k e g y c sésze fo rró
je le n tk e z n iö k . Ez így nincs
re n d jé n ! A P a ty o lat valóban ta k o n , te je s k ö c s ö g ö t te s z a le v e sre . A z ö reg elő sz ö r h ú z ó ­
m in d en t elkövet, hogy a dol­ m é r l e g r e ) : K é re k negyedkiló d o z o tt, d e m ik o r b e le k ó s to lt
gozó n ő k segítségére siessen, cukrot. a le v e sb e , így sz ó lt:
e zért m ég egyet m egtehetne:
u ta s íth a tn á az ú jp esti telepet, BOLTVEZ. (m é ré s közben
hogy a b b a n az esetben, h a el­ d i a d a lm a s a n a tö b b i v e v ő h ö z ) :
vész v alam i, a felvevő fiók ú t­ No lássák! Ez a z tá n re n d e s v e­
já n k á rta la n íts a a vevőket. I. VEVŐ ( i lle d e lm e s k ö s z ö n é s
u t á n ) : K é rn é k egy kiló lisztet. vő! Tőle ta n u lh a tn a k ta k a ­
BOLTVEZ.: H ozott v a la m i ta ­ réko sság o t I
Számtalan há^ risz n y a fé lé t, am ibe b e lem ér­
jem ? ö z v . G á s p á r P á ln é ,
I. VEVŐ: Nem. T árd.
A J ó z s e f A ttila t é r 3 . s z á m ú — K é re k m é g e g y b ö grével!
tö m b l a k á s a i t k é t é v v e l e z ­ D e n e n e k e m a d já k , h a n e m id e
e lő tt a d t á k á t a b o ld o g la k ó k ­
a sz o m széd b a, a v e n d é g lő sz a ­
n a k . A z ó t a a la k ó k ú g y é ln e k
e b b e n é s a s z o m s z é d tö m b b e n
Folyik Felesleges zaj kever és k á c s á n a k . H a d d lá s s a , h o g y a n
is . m in t h a e g y n a g y ő s e r d ő
k ö z e p é n la k n á n a k , a h o l s e n k i vagy nem fo lyik? A B o rá ro s té r e n m á r re g g el k e ll jó le v e s t főzni!
P a n a s z ? A z is a k a d e lé g a
se m t u d r á j u k a k a d n i. A h á ­ ö t ó rá tó l k e z d v e é le s h a n g ú
zak n ak u g y a n is sem h e ly ­ v ih a re se n g ő v e l in d ítjá k a v il­ g y á rb a n . L e g é g e tő b b a h e ly ­
r a jz i m e g j e lö l é s ü k , se m h á z ­
S z e re te m a s z ó d a v iz e t és
la m o so k a t. A r ia s z tá s u t á n h iá n y . O ly an s z ű k é n v a n n a k ,
s z á m u k n i n c s é s e m ia tt s z in t e íg y b ő ta p a s z ta la to k a t sz e re z ­
le h e t e t le n m e g ta lá ln i a z t, a k i m eg szó lal a f ü tty ö s , m a jd a h o g y m a jd s z é tre p e s z tik a
te m a sz ó d a v iz e s ü v e g e k t u l a j ­
a J ó z s e f A ttila té r e n la k ik . k a la u z o k c s e n g e té s e h a rs a n fel. T o ln a i L a jo s u tc a i k is h á z a t.
Pár nappal e z e lő t t két
d o n sá g a iró l. A lá b b ia k b a n k ö z ­
E c se n d e s k ö z já té k h o z a 2-es D e p a n a s z k o d n a k a v e v ő k is.
lö m ezzel k a p c s o la to s é s z re v é ­
S érelm ezik, h o g y a m e n th o lo s
te le im e t:
c u k o rk a e g y id ő ó ta c sa k
1. H átul folyik. d rá g a c s o m a g o lá sb a n k a p h a tó .
2. Elöl-hátul folyik K é sz ítsé k é s á r u ljá k k im é rv e
3. Fölül folyik. is , ú g y , m in t n e m ré g e n ! M ég­
p e d ig m in é l e lő b b !. . .
4. A lu l folyik.
(PP)
5. Csepeg és alig van szén­
sav benne.
g y e r m e k e m é s f e le s é g e m m a ­ 6. Olyan erővel spriccel, hogy
g a s lá z z a l f e k ü d t o t th o n . Ki­ összetöri a poharat. v illa m o so k sín fű ré s z e lé ss z e rű Párbeszéd — magyarázattal
h ív ta m t e le f o n o n a z ü g y e le t e s v is ítá s a s z o lg á lta t a lá f e s té s t.
o r v o s t , a k i m e g íg é r t e , h o g y — K érek e g y n a p o s f iz e t é s -
a zo n n a l Jön . E gész n a p n em A z e lő tt a s ín e k e t o lajo s g r a ­ n é lk ü li s z a b a d s á g o t .
Jött, m á s n a p , m ik o r ú jr a f e l ­ f itta l k e n e g e tté k é s o ly a n k o r — M ily en c ím e n ?
h ív ta m , azt m o n d ta , hogy — D e m b in s z k y u t c a 7 7 ., I.
k é p te le n v o lt a la k á s o m a t az éles, s iv ító h a n g e lm a ra d t. e m e le t 2 . T u d n iillik Itt la k o m
m e g t a lá ln i. M ió ta a z o n b a n é le tb e lé p e tt az é s fe l k e ll v á g n o m a f á t , m e r t
A té r e n n y o lc lé p c s ő h á z ú j c se n d re n d e le t, ú g y lá ts z ik , a T ű KÉR n e m h o z t a a p r ít v a .
v a n . M ié r t n e m le h e t a n y o lc
m á r n y u g o d ta n v is íth a t a 2-es *
lé p c s ő h á z a t e g y s z e r ű e n 1 -töl
8-ig s z á m o z n i? A z o n k ív ü l: m i­ v illa m o s, a k á r re g g el ö tk o r is!
U g y a n is a T Ü K E R ro ssz
é r t k e ll a tö m b . V ő le g é n y u t ­ M ié rt n e m sz e re ln e k fe l a
g ép i b e re n d e z é s e é s a k é z if a v á ­
c á r a , v a g y a G y ö n g y ö s i ú tr a
n y íló k a p u it is J ó z s e f A ttila B o rá ro s té r i v é g á llo m á s o n is
g á s b é re z é se m i a tt , c s a k az ap -
té r 3 . s z á m n a k titu lá ln i. 7. H a lenyomom, addig meg v ih a rc se n g ő h e ly e t t in d ító - je l­
ríto ttfa - re n d e lé s e k 30 sz á z a lé ­
A m á s ik p a n a s z o m a z , h o g y sem áll, míg egy csepp van benne. z ő lá m p á t ? É s m i é r t n e m k e n ik
k á n a k tu d e le g e t te n n i , 70
a J ó z s e f A ttila té r e n a k u ltú r -
h á z e lő t t i lá m p á c s k á t k iv é v e , 8. Egyáltalán nem folyik. m e g a s ín e k e t to v á b b r a iss z á z a lé k á n a k i\_em. Ü j g é p e k e t
n in c s k ö z v i l á g í t á s . N em tu ­ E g y s z e r v é g re m eg k e lle n e o lajo s g r a f itta l ? M eggyőződé­k é r te k , d e a g é p e k e t 1958-ra
d o m , m i le h e t a z o k a . h o g y sem íg é r té k m eg .
sü n k , h o g y h a a F ő v á ro s i V illa ­
— e g y i ly e n im p o z á n s é p ü le ­ ja v í ta n i a sz ó d á s ü v e g e k ezreit!
t e k tő l k ö r ü lv e t t té r e n — , e l f e ­ H is z e n a lig -a lig a k a d h ib á tla n m o s V a s ú t ille té k e s e it id e k ö l­
K ö z é rd e k rő l, a d o lg o zó k , k ü ­
le j te t t é k a z u tc a i v ilá g ít á s t b e- szó d á sü v e g . tö z te tn é k , h u s z o n n é g y ó ra a l a t t
lö n ö se n a h á z ia s s z o n y o k m u n ­
v e z e t n i. m e g sz ű n n e ez az id e g e k re m e n ő
k á já n a k m e g k ö n n y íté s é rő l v a n
K o zá ri V il m o s ü z e m v e z e tő , K á ta i S ándor z a j. j szó. A d ja n a k 195 8 -ra ú j a p r í­
X 3 I , J ó z s e f A. té r 3. töm b. X I I I . Pannónia u. 50. A Boráros téri lakók tó g é p e k e t a T Ü K E R - n e k !
 C sigalépcső
Tegnap este a feleségemmel m egnéztük a
Csigalépcső cím ű új m agyar film et. A m ikor a
befejező jelenetben szimbólumként, — vagy t a ­
lán azért, hogy a cím et igazolja, — m egjelent a
csigalépcső, feleségem indignálódva fordult
hozzám és nem tudom m iért, ra jta m követelte
a befejezést. Ügy láttam , m ások is szerették
volna tudni, hogy a három főszereplőből
m elyik kettő találkozik legközelebb a paplané s
ágyban.
Nem így k ét tipikus pesti fiatalem ber. Az
egyiknek ennyi volt a megjegyzése a befejezés­
hez:
— Barátom , m icsoda szerencsés pali! M ind a
két nő elm ent és ő ottm aradt egyedül egy k ét­
szobás lakással!
K allós Im re
VI., H egedű u. 9.

V e sz teg etés
A „Ludas M atyi” „m egvesztegető” stílusban
foglalkozik ú jab b an a megvesztegetésekkel, s
meglehetősen általánosítva, főként a belkeres­
kedelem dolgozóit szemeli ki példázataiban.
Ilyen volt például az a rajz, m elyben egy kéz,
a szövetm intával együtt egy százforintost
ny ú jt az eladó felé. A kereskedelem dolgozói
ism erik azt a közm ondást, hogy „akinek nem
inge, ne vegye m ag ára”, és így gondolkodnak a
Ludas M atyiban m egjelent bíráló ra jz ró l is. De
mégis, az a vélem ényünk, hogy ne b án tsák meg
— még ak a ratlan u l sem és tréfásan sem —, a
becsületes kereskedelm i dolgozóink kétség­
kívül túlnyomó és döntő többségét. Rem éljük,
hogy sorainkkal sik erü lt a „Ludas M atyi” szer­
kesztőségét igazságunk érdekében „m egveszte­
getni”.
Több kereskedelmi dolgozó
*
A napokban n y újtottak á t a földet v ásárolt az oneidáktől.
A szerkesztőség m egjegyzése! V a ló b a n n e m a k a r ­ New York állam északi részében Idén volt a 163-ik fizetség.
t u k a b e c s ü le te s d o lg o z ó k a t m e g b á n ta n i. A L u d a s lakó oneida-indiánoknak k ét Ez a kiadás valószínűleg nem
M a ty in a k az is fe la d a ta , h o g y k ü z d jö n a k o rru p c ió yard (1 m 82-88 cm) posztót az
Egyesült Á llam ok korm ányának sokáig terheli m ár az USA költ­
m in d e n fo rm á ja e lle n , a m e g v e s z te g e th e tő k ellen ségvetését, m ert az oneidák erő­
nevében. Ez a szertartás m in­
é p p ú g y , m in t a m e g v e s z te g e tő k e llen . E z e n a té r e n den évben m egtörténik 1794 óta, sen m egfogyatkoztak a sikeres
p e d ig a b e c s ü le te s e m b e rn e k v a ló b a n n in c s m it am ikor az akkori korm ány évi földeladás óta: mindössze 127-en
„ m a g á r a v e n n ie ” . 2 yard posztóért több millió acre vannak.

V árnai G yörgy rajza

— H á n y szo r k é r ­
te m m ár m a q á t.
M a r is k a drága,
h o q y a port n e sö ­
p ö rje a sző n y eq
a lá ! . . . 15
 Amerikai csodafegyver Óvatos duhaj
(B e ie r— R e d r a jz a a „ N e u e s D e u ts c h la n d “ -b ó l) S á n d o r K á ro ly ra jz a

D u lle s ú r s z á jr a k é t á i — K érem s z é p e n . . . v a n f ö ld h ö z c s a p h a t ó p o h á r ?

A U TÓ SZA K ÉR TŐ S z ű r-S z a b ó J ó z s e f r a jz a
* )Ü í4 ti^^u 6 itífÉ

— Ez m á r t ú l z á s ö r e g e m , e g y ó c s k a F ia t-o t m e g b á m u ln i!?

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t i g a z ­

g a tó ja . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t, V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V i l i ., B la h a L u jza t é r 3.
T e l.: 3 4 3 — 10 0 , 142 — 2 2 0 . — T e r je s z t i a P o s t a K ö zp o n ti H ír la p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e lő f i z e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— F t.
K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v é d u t c a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s i g a z g a t ó . — P é ld á n y s z á m : 3 2 0 .0 0 0 .
Áras 1 fo r in t X I I I . évfolyam 40. szám . 1957. november 21.

HÉTFŐ REGGEL
— E z a h é t is jó l k e z d ő d ik : m e g in t b a lk é z z e l k e l t e m f ö l . . . R éber László ra jz a
 E g y ü zem i étk ezd éb en
M észáros A ndrás ra jz a
— M e g ő r ü l t e k e z ek ?
— Á dehogy, csak egyszer sz ere tn é n ek tiszta asztalnál
delni . . .
pZwkushPERÍAŰmUS
Egy New O rleans-i újság főcíme:
„A Hold lehetne az Egyesült Álla­
mok 49-ik tagállama, ha mi jutunk
először oda.”
Éhes disznó m ak k al álmodik, ha
ugyan nem riad fel állandóan a
szputnyik zajára . . .
Ed L/dit n a g y o n m a g á n y o s a n é lt, is te n tu d ja
m ié rt. K é t jó b a rá tn ő je , K lá r a é s Z su zsa s o k a t szo-
m o r k o d o tt e m ia tt. H a k e tte s b e n v o lta k , szív esen
é s k e d v te lé s s e l m e re n g te k e l b a r á tn ő jü k b a ls o rs á n ,
a n n a k o k a it k u ta tv a .
— Ü g y e tle n — m o n d ta K lá r i.
— S e g íte n ü n k k e ll r a j ta , — m o n d ta Z su z sa .
Í g y h a tá r o z tá k el, h o g y m e g h ird e tik E d i t e t . S
n e k ilá tta k , h o g y a p ró h ird e té s t fo g a lm a z z a n a k . N e m
m e n t k ö n n y e n , m e r t m á r a k o r m e g je lö lé se k ö rü l
n e h é z sé g e k tá m a d ta k . V ég re a b b a n e g y e z te k m eg ,
hogy E d i t h ú s z év k ö rü li. E z eg y h u s z o n k ile n c
éves n ő n é l n a g y já b ó l m e g is fe le l a v a ló s á g n a k .
M ily e n je lz ő t h a s z n á lja n a k a k ü lse jé re ?
M iu tá n le m o n d ta k a csinosról, a bájosról é s a jó
megjelenésűről, az érdekes m e l l e t t k ö tö tte k k i. M e rt
a la p já b a n v é v e , h a ú g y v e s s z ü k , m e ly ik e m b e r n e m
é rd e k e s ?
A je lig e o k o z ta a le g n a g y o b b g o n d o t. S o rr a e l­
v e t e t t é k a Talán megtalállak téged-et , az Ig a zit ke­
resem én- 1, az Egy szív után vágyom- o t, é s a S ic itur
ad astra-t. V égül is az Őszi randevú -1 v á la s z to ttá k .
E lm e k o ly a n h a lk , finom , k is s é m é la b ú s z ö n g é je
v a n é s a m e l le t t csak k é t szó, t e h á t olcsó b b is .
. . .K l á r a é s Z suzsa n é h á n y n a p p a l k é s ő b b egy
k is e s z p re s s z ó a s z ta ln á l b o n to t tá k fel a b e é rk e z e tt
n é g y le v e le t. A sz e le k tá lá s g y o rs v o lt. A z e g y ik
a z t í r t a , h o g y m in d e n é rd e k li, a m i szép , n e m e s ,
filozófiát o lv a s é s e s té n k é n t a csillagos ég t i t k a i t
fü rk é sz i. — É s m ik o r j á r m o z ib a , tá n c o ln i? —
tű n ő d te k a lá n y o k . — S ira lo m le n n e E d i t é le te
m e lle tte .
A k ö v e tk e z ő t a z é rt v e te t té k el, m e r t m á r k é ts z e r
e lv á lt. A k i e n n y ire b e le jö tt e b b e a sz o k á s b a , v a ló ­
sz ín ű leg k é p te le n a b b a h a g y n i.
A h a r m a d ik a z t ír ta , h o g y n e m id e g e n k e d ik
u g y a n a h á z a s s á g g o n d o la tá tó l, d e sz e re tn é a la p o s a n
m e g is m e rn i a z t, a k iv e l ö ss z e k ö ti m a jd é le té t. Z su zsi
ebé­
és K lá r a g y a n a k o d ta k , h o g y i t t é n y e g é b e n c sa k
az a la p o s m e g ism e ré srő l v a n szó.
D e a .n e g y e d ik ! E d d ig c s a k b a k fisk o ru k f o l y ta ­
tá s o s lá n y re g é n y e ib e n ta lá lk o z ta k ily e n f a jta f é r ­
fiú v al. ő m a g a g é p é sz m é rn ö k — í r t a fé rfia s á n
le n d ü le te s b e tű iv e l, — v e z e tő á llá s b a n . N a g y o n
sz e re ti u g y a n h iv a tá s á t, d e n e m v e ti m eg a k ö n n y e d
sz ó ra k o z á s o k a t sem . K is a u tó já b ó l é s k é ts z o b a -
h a llo s f ő b é r le ti la k á s á b ó l c s u p á n egy k e d v e s , m e g ­
é rtő é l e t t á r s h iá n y z ik , fin o m , k ö ltő i le lk ü le tű . Az
őszi r a n d e v ú líra i c se n g éséb ő l ü g y érzi, h o g y a h ir ­
d e té s m ö g ö tt ily e n lá n y re jtő z ik .
A f é n y k é p é t is e lk ü ld te . Ig a z i fé rfiszép ség v o lt.
K lá r i é s Z su zsa le lk e se n s z o r o n g a ttá k e g y m á s
k e z é t.
— M e g a la p o z tu k E d it s z e re n c s é jé t — m o n d o tta
Z suzsa.
M e g h a to tta n n é z e g e tte a fiú a rc k é p é t é s k i ­
je le n te tte : „ e z az e m b e r b o ld o g g á te s z i E d i t e t . ”
M e g e g y e z te k a b b a n , h o g y Z su zsa a d ja á t a le ­
v e le t E d it n e k é s e g y ú tta l e lm o n d ja n e k i a z egész
d o lg o t, m e r t ú g y is ta lá lk o z ik v e le h o ln a p , s a z ü g y
n e m t ű r se m m ifé e h a la s z tá s t.
H a r m a d n a p K lá ra b e t é r t e g y s z im p lá ra a T r ip ­
lá b a . É p p azon. g o n d o lk o d o tt, v a jo n E d i t m e g is ­
m e r k e d e tt m á r a fiú v al, m id ő n a s a r o k b a n li
m e g h itt k is a s z ta ln á l ö ssz e b ú jó p á r r a l e t t fig y e ln
A jó k é p ű fia ta le m b e r is m e rő s v o lt. H ir t e le n
is m e rte . E z ő! A g é p észm érn ö k ! Az ő szi r a n d e
S z e re lm e se n fo g ta a m e lle tte ü lő lá n y k e z é t é s s
ro s a n h o z z á h ajo lv a,
m a g y a r á z o tt v a la m it.
Az eg ész k é p a m ég
m eleg, é p h o g y a k e m e n ­
céből k ik e r ü lt szerelem
fo r ró s á g á t á r a s z to tta .
M o st a l á n y is m egfor­
d u lt.
Z su z sa v o lt.
K ertész Magda
 (Foton voltunk, a G yerm ekvárossá előlépett egykori mozogni kezd velem szem­
Károlyi-kastély előtt. A városba érkező első lakók­ ben is valam i. A nnyira még­
ra v á rt — hevenyészett becslés szerint — egy k as­ sem nőttém meg, hogy ne
tély, parkkal, h árom tó, egy őz, hatszáz pedagógus ijedtem volna meg saját-
és másfélmillió újságíró. Ezért az ünnepélyes m eg­ magamtól, a hatalmas fali­
nyitóra aludtunk egyet, s a m ásnapi reggelizésnél
kerestük fel a G yerm ekváros egynapos honpolgá­ tükörben, ezért vissza a ta ­
rait.) karó alá, és ki sem bújtam
alóla reggelig.
S zóval nem találkoztatok
a kastélyban szellemekkel?
— kérdem egészen szellem­
telenül búcsúzva. Az asz­
talt közben körbeállta né­
hány kíváncsiskodó, erre
pedig egy pöttöm kisfiú
mekvárosi napotokból? Ki­
rály Anni: — T akarítottuk
a szobánkat, akkor odajön
egy fotós bácsi és azt m ond­
ja. játsszuk el élethűen,
hogy nagy igyekezettel ta­
karítunk, ő m eg lefényké­
pezi. M indjárt hoztam egy
vödröt, ő azt m ondta, ak ­
kor öntsem csak, h a m ajd
szól. Mi addig is tak aríto t­
tunk, és egy m ásik vödör­
rel, élethűen le is öntöttük
a fotóst, aki ab b a is hagyta
*a felvételt és bosszankodva
elment.

— E jn y e hová Is t e tt e m a G yerm ekváros k u lc sá t?

lyen pályára készül? Szabó

A lu d tato k -e m ár igazi G yurka tehát: villanyszere­
kastélyban? — kérdezzük lő; H orváth Jóska: gáz- és
fölényesen, de Szabó G y u r­ vízvezetékszerelő; Laci K á­
ka még fölényesebben néz roly: állatorvos: Deli P ista:
ránk. — Egy-kettőben m ár azt m ondja, hogy ő valam i
igen — m ondja —, m ert könnyű foglalkozást szeret­
hogy én például a bakony- ne: vagy orvos lesz, vagy megütközve kérdi: — A b á ­ E z jó tö rténet volt —
oszlopi kastélyból érkeztem , gépészmérnök. csi babonás?! mondom —, látszik, hogy
meg a berkeszi gyerm ek- tudjátok, mi kell a Ludas­
otthon is kastélynak nevez­ L)eli P ista elm ondja az el­
ső éjszakája történetét a
N ői szakasz, négyszemé­ nak. Akkor m ost m ondjátok
hető. En leszek az első vil­ lyes asztal. Lendvai K a ta­ m eg végül, hogy m it olvas­
lanyszerelő, aki több k a -Gyerm ekvárosban. — Ke­ lin és Tóth Ilonka, hatodi­ nátok szívesen a Ludas Ma-
resztbe fordult ra jta m a ta­
télyban lakott, m int a gróf kosok, fodrászok sze rein ' tyiban? — H um ort, —
Károlyi. karó, felébredtem s csodál­ nek lenni; K irály Anni: ve­ m ondja fejtörés nélkül Zol­
koztam, hogy ilyen h am ar gyész; Zoljánszky M ária: jánszky. Ebből a gyerek­
K ö rk é rd é s egy négyes megnőttem. Felugróm, meg­ óvónő. M it írnátok meg a ből nem óvónő lesz, hanem
asztaltársaságtól: ki. mi­ tapogatom magam, akkor Ludas M atyib első, gyer- kritikus. (—i —1)

M e g le p ő tá b la G y e n g e a v íz n y o m á s
S á n d o r K á r o ly ra jza
 A tudós tízóraizik G erő S á n d o r r a jz a

B A L Z A C , a h ire s f r a n c ia re g é n y iró ,
á lm a tla n s á g b a n s z e n v e d e tt. E g y é jje l
a z t v e tte é sz re , ho g y Ír ó a s z ta lá t v a la k i
feszegeti. B a lz a o egy d a ra b ig h a llg a to tt,
vég re a z o n b a n h an g o s h a h o tá r a f a k a d t
s ez n a g y z a v a rb a h o z ta a to lv a jt. —
M iért n e v e t? — k é rd e z te .
— M £r h o g y n e n e v e tn é k — fe le lte
B alzac, — a m ik o r a z t lá to m , m e n n y ire
e rő lk ö d ik a z a s z ta l felfeszitésén , m e ly b e n
én m ég fé n y e s n a p p a l se m ta lá lo k sem m it!

cje^o
Megtréfálják az utókort T on cz T ib o r r a jz a
JA M R A C H K Á R O L Y T , a h íre s té r-
m é s z e tb ú v á rt, m á so d ik felesége h a lá la
u tá n so k a n k e re s té k fel, h o g y m e g v ig a sz ­
ta ljá k és k ifejezzék ré s z v é tü k e t.
— Ig e n , ig e n — m o n d o tta J a m r a c h — ,
jó a ssz o n y v o lt, csa k h o g y a z ig a z a t m e g ­
v allv a, a z á lla to k a t n e m ig e n sz e re tte .
K é p z e ljé k c sa k , m ég a z t s e m e n g e d te
m eg, h o g y k íg y ó im té le n a z á g y a a l a t t
h á lja n a k .
F O L L IN U S Z A U R É L T , a k iv á ló v i ­
d é k i s z ín m ű v é sz t e g y sz e r z a jo s a n m e g ­
ta p s o lta a z a g y é rs z á m ú k ö z ö n ség , a m e ly
végignézte e g y ik ju ta lo m já té k á t. F olli-
itusz o d a se m h e d e r íte tt a t ü n t e tő é lje n ­
zésnek. Á m d e a fü g g ö n y t fe lh ú z tá k , s
n eki k i k e lle tt m e n n ie a riv a ld a elé. Még
a k k o r is fe lh a n g z o tt i t t is, o t t is: — É lje n ,
éljen!
F o llin u sz a h o g y szóhoz t u d o t t ju t n i,
így sz ó lt: — Ö nök a z t k iá l tj á k , h o g y
éljek, k ö sz ö n ö m a jó k ív á n s á g u k a t, d e az
isten sz e re lm é é rt, n e m m o n d a n á k m eg,
hogy m i b ő l éljek , a m ik o r o ly a n k e ­
vesen já r n a k sz ín h á z b a ?

R IP P L -R Ó N A I J Ó Z S E F m e g k é r­
d ezte eg y sz e r M u n k ácsy M ih á ly t, ho g y
A í’o* a „ Z á lo g h á z ” cím ű k é p é n e k e g y ik a la k ja
h e ly e tt, m ié rt n e m f e s te tt sz e b b n ő t, a k i
jo b b a n m a g á r a v o n ja a fig y e lm e t.
— A z t hiszi, z á lo g h á z b a já r n a ez a n ő,
— T e q y ü k id e a h o z e n t r á q e r j é t is, h a d d le p ő d je n e k m e q m a jd a t ö r t é n é s z e k a
h u s z a d ik s z á z a d b a n . . . h a szép le n n e ? — v á la s z o lta M u n k á c sy .

4 V á r n a i G y ö r g y ra jza
 V illam osm egálló R éber L ászló ra,iz;<

Nem éppen ritk a jelenet.

Bemegy valaki az eszpresszóba és
kávét kér.
— Nincs — hangzik a szomorú vá­
lasz.
— M iért?
— Nincs víz.
Az illető gondolkozik.
— K érem szépen, hozott vízből
tu d n án ak csinálni k ét duplát?

A világirodalom klasszikus alko­

tásai a nem es ponyva örvendetes
ú tján vannak. H am let százezer új
példányban forog közkézen. És az
a fontos, hogy olvassák. K i ezért,
ki azért. Én a m agam részéről egy
cseppet sem tudok h aragudni arra
a fiatalem berre, aki így lelkende­
zett b a rá tjá n a k a H am letról:
— M ilyen klassz gyilkosságok
vannak benne!
M aga Shakespeare is örülne an ­
nak, ha tapasztalná olvasóiban azo­
k a t az izgalm akat, am elyeket kel­
teni a k a rt bennük.

A rádióban nem csak gyönyörű

bordalokat lehet hallani, hanem
előadást az alkoholizm us káros kö­
vetkezm ényeiről is. M indig szíve­
sen hallgatom az antialkoholista
szózatokat, m ert szeretem az örök­
tém ákat, am elyek m indig idősze­
rűek. Az alkoholizm us sohasem
hagyja cserben a világm egváltó­
kat. Bizalommal lehet fordulni hoz­
zá, régen és most, s a jövőben is.
B árm ikor leh et ostorozni, s nem
kell félni attól, hogy az em berek a
sok m agvas intelem h atása ala tt
abbahagyják az ivást.
Biztosak leh etü n k abban, hogy a
Holdba is visznek m ajd innivalót az
első űrhajósok. A nnak lesz helye a
szputnyikban.

összejövetel volt nálunk a minap.

R ésatvett ra jta két nagynénim , h á­
rom unokatestvérem és m ég több
m agánéleti személyiség.
F, L.
 A c s ö r g ő k íg y ó u d v a ro l
— G iz ik é , d r á g a , n em m e n n é n k
e g y ü t t e s t e v a la h o v a c s ö r ö g n i?
V a d á s z -s z e z o n
~ h c t / / i/s"
— M on d d p a p a , le h e t s é g e s , hogy
ő s e in k v a d á s z a t b ó l éltek ?
L ib á k a z e s z p r e s s z ó b a n
— H a llo tta ? A m á ja m m á r m e g k a p ­
ta a v íz u m o t. M e g y L o n d o n b a . . .
esik az eső, nem kell idegeskedni,
hogy m egázik, vagy m egfagy az
ember, o tt csak bemegy az ember
egy házba vagy ki sem mozdul a
el lakásából. Itt? Míg az em ber födél
alá jut, bőrig ázik, vagy megveszi
az Isten hidege. Nem lehet ezt
idegekkel bírni.
— M eg aztán — fo ly ta tta idege­
sen hunyorgatva — a városi em ber
könnyebben tudja, m ilyen idő lesz,
elolvassa az újságban, m eghallgat­
ja a rádióban. Itt? A rádióm el­
romlott, nincs aki m egjavítsa, csak
úgy a reggeli harm atból, a felhők
állásából, a szél járásából meg az
ízületeimből próbálom kikövetkez­
tetni, hogy milyen lesz az időjárás,
de nagyon csalóka dolog ez, tekin­
tetes uram .
— M eg a betegség... — sóhajtott.
— V árosban ha valaki rosszul érzi
magát, h á t elmegy az orvoshoz,
m egvizsgáltatja m agát, nem kell
idegeskednie, kap orvosságot, le is
fekhet, h a kell. Itt? H a az ember
tüsszögni kezd, néha m ég egy nyo­
morúságos germicid sem akad a ta ­
risznyában. Ha az em bernek beáll a
fogába a fájás, m ár rem eg a keze
az idegességtől, hogy m ikor ju th at
kezeléshez. Hát még h a az em ber­
nek kom oly baja van! Ez a létbi­
zonytalanság felőrli az em ber ide­
geit.
az
V adul u g attak a kutyák. A pász­
tor szenvedő arccal m u tato tt rájuk.
N e c sa k s z á jja l!
— Ha o ly a n Jól t u d |a ,
h ét sem m it ellene. Még csak nem
is telefonálhat, m ert nincs telefo­
nunk. Pedig haj, de szép nyugalm as
dolog az a telefon!
— Meg aztán ezek az átkozott
birkák! — foly tatta ingerülten. —
Annyi baj van velük, hogy bele le­
h et bolondulni. Alattomosok, iri­
gyek, buták, egym ást letapossák
egy jó falatért. O ktalan állatok,
ezeknek hiába beszél az ember.
M ennyivel m ás iskolázott, városi
em berekkel foglalkozni, ak ik tud­
ják, mi, hogyan, m erre, és nem ide­
gesítik az em bert.
Z aklatott arckifejezéssel bólin­
tott.
— Bizony, így van ez. Az em ber
csak nyel, csak nyel, amíg utói
nem éri a pásztorbetegség, a neu­
raszténia. És ezen nem is lehet se­
gíteni addig, am íg meg nem vál­
toztatják az egészségtelen m unka­
körülm ényeket, am íg szervezetten
nem küzdünk a csendért, a tisztasá­
gért, a jobb közlekedésért, a ku ltu ­
rált legeltetésért. Az a baj, hogy a
nyugodt, kiegyensúlyozott városi
életben elfeledkeznek rólunk, arról
az idegölő m unkáról, am elyet mi itt
végzünk.
Megviselt arcára kiült a sóvárgó
vágy a város lágy öle, a villamos-
csilingelés üde hangja után. Végte­
len elvágyakozással sóhajtotta:
— Ha én egyszer Pesten a Rákó­
czi úton élhetnék...
Feleki László
P usztai P á l ra jz a
a k k o r m u ta ssa m eg!
 A p ro b lé m a t u ­
la jd o n k é p p e n n e m
ÍG Y FEST A HELYZET
m ai k e le tű . L e­ (A „ F ra n k fu rte r R u n d sc h a u ” nyom án)
g a lá b b is n á la m n e m .
P á r é v tiz e d d e l ez
e lő t t k e le tk e z e tt,
első e le m ista sá g o m
id e jé n , egy h it- és
e rk ö lc sta n ó rá n .
T isz te le n d ő L á s z ló a t y a u g y a n is a
k ö v e tk e z ő m e g le p ő k é rd é s t in té z te o s z ­
tá l y u n k n y ilv á n o s é s re n d e s ta n u ló ih o z :
— M i v é g e tt v a g y u n k a v ilá g o n ?
A z á m , n é z tü n k e lk é p e d v e e g y m á s ra .
T é n y le g , m i v é g e tt is v a g y u n k e z e n a
v ilá g o n ? H a t k e m é n y e sz te n d ő t g y ű r ­
t ü n k m á r m a g u n k m ö g é és m in d e z id e ig
fe l s e m t ű n t lé te z é s ü n k em e le g f o n to ­
s a b b p ro b lé m á ja .
L á z a s a n tö r tü k a fe jü n k e t, d e se m m i
é rte lm e s dolog n e m j u t o t t e s z ü n k b e ,
a n n á l is k e v é sb é , m e r t fo g a lm u n k sem
v o lt a z egészről.
T is z te le n d ő L á sz ló a t y a ek k o r m e g s z ó ­
la lt.
— S z a m a ra k — m o n d ta tö m ö re n . -—
H á t fig y e lje te k jó l id e . — H a tá s o s s z ü ­
n e t e t t a r t o t t és ü n n e p é ly e s h a n g o n
k e z d te az o k ta tá s t, m ik é n t a szószéken.
— A v é g e tt v a g y u n k a világ o n , h o g y . ..
D e a sors n e m v o lt h o z z á n k k e g y e s.
E b b e n a sz e n t p illa n a tb a n u g y a n is b e jö t t
a z a jt ó n egy n a g y b a ju s z , m ö g ö tte
L a jo s b á c si, a p e d e llu s ily e n s z a v a k k a l.
— T isz te le n d ő ú r , te s s é k g y ü n n i g y o r ­
s a n , a s e k r e s ty é s . . .
L á sz ló a ty a k is ie te tt, a n é lk ü l, h o g y b e ­
fe je z te v o ln a a k in y ila tk o z ta tá s t. O tt
h a g y o tt b e n n ü n k e t a le g n a g y o b b b iz o n y ­
ta la n s á g b a n . M e rt m o s t m á r k é t o k u n k
is v o lt a tö p re n g é s re . A z eg y ik az a b i ­
z o n y o s m i v é g e tt? A m á sik n e m v o lt
k e v é s b é fo n to s: m i tö r té n t a s e k r e s ­
ty é s s e l?
S a jn o s m in d k e ttő ezid e ig ö rö k r e jté ly
m a r a d t. A k ö v e tk e z ő a lk a lo m m a l u g y a n ­
is L á sz ló a ty a s o k k a l fo n to s a b b d o lo g g a l
fo g la lk o z o tt. F e ls z ó lítá s o k a t í r t a s z ü ­
lő k n e k , m is z e rin t a z esedékes e g y h á z i
a d ó t z á ro s h a tá r id ő n b e lü l fizessék b e.
A z ó ta is s o k a t tö r te m a feje m e t, m e g ­
k é rd e z te m s z á m ta la n e m b e rt, s z á m ta la n
a lk a lo m m a l, de m e rő b e n e lle n té te s v á ­
la s z o k a t k a p ta m . E g y h o ld v ilá g o s c s illa g ­
fé n y e s e s té n p é ld á u l a M a rg itszig eten
e g y e ld u g o tt k is p á d o n ü ld ö g é lte m M a n ­
c ik á v a l, első n a g y szerelm em m el. C so d á ­
la to s e s te v o lt. É re z te m , h o g y i t t a n a g y
a lk a lo m . R e m e g ő h a n g o n s u tto g ta m a
b á rs o n y o s , p u h a s ö té tb e n .
— M a n c ik a d rá g a , k é rd e z h e te k v a la m it ?
— H o g y n e — s u t to g t a vissza oda-
adóan.
— T u d ja m a g a , M an cik a, h o g y m i
v é g e tt v a g y u n k a v ilá g o n ?
A h a tá s m eg lep ő v o lt. M an cik a fe l­
u g r o t t és fe lh á b o ro d v a e k é p p e n v á l a :
sz o lt:
— S z é g y e lje m a g á t! Ú gyis tu d o m ,
h o g y m ire a k a r k ily u k a d n i. N em , d rá g á m
é n u r ilá n y v a g y o k , n e k e m n e te g y e n
a já n la to k a t.
É s e lro h a n t.
J ó v a l k éső b b rá s z á n ta m m a g a m és — E sik k in n ?
m e g k é rd e z te m a feleség em et. — A z a ttó l f ü q q , h o q y v is z o n y u lu n k a k é r d é s h e z . . .
— N e m m i v é g e tt, h a n e m m i v é g re —
j a v í t o t t k i p recízen . — H á t avégre, h o g y g a m , h o g y ú jf e n t e lő á llja k a k érd éssel. m is z e rin t ö n m i v é g e tt v a n e v ilá g o n ?
m e n j le a p in c é b e é s k é sz íts fel v a g y D e o k u lv a a dolgon, e z ú tt a l írá s b a n . V á la s z á t v á r v a m a r a d u n k tis z te le tte l:
h á r o m n a p r a v a ló tü z e lő t. K ü lö n b e n is L e v e le t k ü ld te m a „ R o v a rlé le k ta n és o lv a s h a ta tla n s k .”
ö tv e n s z e r k é rte le k , h o g y hozd m ár tu r is z tik a ” cím ű n é p sz e rű is m e r e tte r ­ H iá b a , n in c s m it te n n i. H o ln a p fe l­
re n d b e a speizot. je s z tő fo ly ó ira th o z . R ö v id n é g y és fél k u ta to m v a la h o l L ászló a t y á t . M e g k é r­
L e m e n te m a p in c é b e és re n d b e h o z ta m h ó n a p m ú lv a expressz j ö t t a v á la s z . ím e . d e m tő le , a le g ille té k e se b b tő l, h o g y m it
a s p e iz o t. A z ó ta ó v a k o d o m ú jr a fe lte n n i „ I g a z o lju k n b . levele v é te lé t. A k é rd é s m o n d o tt v o ln a , h a n em h ív já k k i? É s
a k é rd é s t a c sa lá d i k ö rb e n . é rd e m i ré sz é v e l tö k é le te s e n e g y e té rtü n k . főleg, m i t ö r té n t a k k o r a se k re sty é sse l?
H o s s z a b b idő m ú ltá n rá s z á n ta m m a ­ T o v á b b i k iv iz s g á lá s t ig é n y e l a z o n b a n , Á rkus József
P é ld á z a t a k ih a g y o tt m u n k a fo ly a m a tr ó l
G erő S á n d o r ra jza Kétszem élyes és még sok
törpe érdekességet
villamost hoz a sajtó!
Munkatársunknak sikerült érdekes beszélgetést
folytatnia néhány napilap munkatársával, s így,
mindenkit túlszárnyalva jelenthetünk be néhány
pompás újdonságot, melyek a közeljövőben vagy
lesznek, vagy nem.
K é ts z e m é ly e s tö r p e - v illa m o s
C sak a v e z e tő és a k a la u z u ta z n a k
r a j ta . M ivel a z sú fo lts á g te lje s e n k iz á r t,
ezzel a já r m ű v e l ta l á n sik e rü l m e g o ld a n i
a fő v á ro s k ö zlek e d ési g o n d ja it. E g y e tle n
m a i v illa m o sk o c si á rá b ó l n y o lc -tíz , k ü l­
ső re is ig e n te ts z e tő s tö r p e v illa m o s t le h e t
e lk észíten i.

— Ez m ic s o d a . P is tik e ?
— A h ú s z d e k a p á r iz s i, a m ié r t
T űnőd és
V árnai G yörgy r a j z i
Antipia-csuklya
le k ü ld té k A V I I . K e r .- i N ő ta n á c s ú jító in a k
ta lá lm á n y a . N y lo n -zacsk ó b ó l k é s z ü lt
c s u k ly a , m e ly e t a fé rje k fejére k e ll fe l­
h ú z n i, fiz e té si n a p o k a lk a lm á v a l. K é t
e rő s p á n t j á t a viselő á d á m c s u tk á já n
v e tik k e re s z tb e és a ta r k ó n á l összelak a-
to ljá k . K is z ú r n i, k ir á g n i n e m le h e t, szesz
n e m o ld ja . A le v e g ő t m é rté k le te s e n á t ­
en g ed i.

K is g y e r m e k - p ó tló
G y e rm e k te le n c s a lá d o k b a n n é lk ü lö z ­
h e te tle n . A k é sz ü lé k m in d e n t a fö ld re
r á n t , fe lb o rítja a sz é k e k e t és sz e m e te l.
F e lg y ú jtja a fü g g ö n y t, s z é tté p i a b ú to r t
és tr o m b itá l. É js z a k a , b e á llíth a tó id ő ­
p o n tb a n ü v ö lt.

Üjság-konzerv
N a p ila p , lé g m e n te s m ü a n y a g -ta s a k b a n .
A sp e iz b a n tá r o lh a tó , b e te g sé g e se té n
n e m k e ll le m e n n i ú js á g é rt. H ír és ese m é n y
a n y a g a n e m ro m la n d ó , s é p p a n n y ir a é l­
v e z h e tő , m i n t b á rm e ly ik friss n a p ila p .
— Mit Is a k a r t a m én itt t u la j d o n k é p p e n c s in á ln i?
Orosz M ihály

EQY KIS FIZIKA

 Úgy kezdődött,
h o g y c it r o m o t a k a r ta m f o ­
g y a sz ta n i, h o g y n e k a p ja k Fehérnem íl-ben,
á z s ia i in flu e n z á t , ám nem U ' atÓ ’ c s * n B knek
k a p ta m c it r o m o t . H an em há*
r o m s z ö g le t ű , c é - v ita m ln s a j ­
t o t a j á n lo t t a k , h o g y f o g y a s z -
s z a k ily e n c é -v ita m in -s a j to t ,
m iv e l a b b a n é p p e n a n n y i a
c é - v it a m in , m in t e g y c it r o m ­
b a n . M e g v e tte m e z é r t a s a jto t
é s e lf o g y a s z t o t t a m .
A k k o r a z o n b a n e s z e m b e ju ­
t o tt, h o g y a z im é n t e l f o g y a s z ­
to tt c é - v ita m in s a j t n a k n y il­
v á n ig e n k e v é s s a j t -t á p é r t é k e
é s A -B é -v ita m in -ta r ta lm a v a n ,
m e r t h o g y a z v o lt v e le a c é l ,
h o g y c é - v ita m ln t ta r ta lm a z z o n
é s h o g y c it r o m o t p ó to ljo n , n e
s a j t o t . É s e g y ily e n k is , h á ­
r o m s z ö g le t ű sa jto t n y ilv á n
n e m le h e t a n n y if é le v it a m in ­
n a l a g y o n t ö m n i, h o g y m é g a
s a j t n a k m e g f e l e l ő A -B é-v ita -
m in é r t é k e is le g y e n , m ik o r
m á r e g y e g é s z c itr o m c é -v ita -
m in j á t t a r ta lm a z z a . I ly e n f o r ­
m á n p e d ig a b b a a m e g t é v e s z
tő h e ly z e t b e k e r ü lte m , h o g y
m ik ö z b e n a z t h is z e m , hogy
e lő b b i s a j t -f o g y a s z tá s o m m a l
s a j t -t á p é r t é k -v it a m ln s z ü k s é g ­
le te m s z e r v e z e t e m b e n f e d e z ­
v e v a n , k ö z b e n n in c s e n fe­
d ezve, és a la tto m o s a n ro n -
c s o ló d o m s a j t -t á p é r t é k h iá n y á ­
ban.
V á s á r o lta m ezér t e g y fo ­
g y a sz tá sr a erősen a j á n lo tt,
fe h é r jé k b e n é s A b é -v ita m in -
b a n k ü lö n le g e s e n g a z d a g h ú s ­
p á s t é t o m o t , a s a j t p ó tlá s á r a ,
s e g y e g é s z e n s p e c iá lis m a r ­
g a r in - k é s z ít m é n y t a h ú s p á s t é ­
to m p ó tlá s á r a .
F o g y a s z t o tt a m végül egy
m a r g a r in - é r t é k ű szö rp ö t és
e g y k á t r á n y é r t é k ű ő s z ib a r a c ­
k o t. A z ő s z ib a r a c k p ó tlá s á r a
a z t m o n d t á k , h o g y le g j o b b a
c it r o m . S z e r e n c s é m v o lt, m e r t
közben h o ztá k a c it r o m o t ,
k a p ta m b e lő le é s f o g y a s z t o t ­
ta m a c it r o m b ó l is.
E z zel p e d ig a k ö r b e is z á ­
r u lt . H a z a m e n te m m é g , és
m e g k a p t a m a z á z s ia i i n f lu e n ­
z á t. Sándor
KároJy raj2a
(somogyi)

DANYIL ATNYILOV: Vállalati k ocsi G eró S á n d o r r a jz a

3 ^ A szf r á r

a hangy
A Hangya lentről törtetett a dombra.
A Szamár fent állt, s épp korgott a gyomra.
Szólt: — Mondd, te Hangya, nagyra nőtt a fü lenn?
Felelt az: — Térdig járni ott a fűben!
A Szamár vágtatott le, mint a szélvész.
Kis fűcsírákat lelt, ahogy ott szétnéz.
Hej-, szórta is a Hangyára az átkot:
De egy Galamb a fáról rákiáltott:
— ,.A Hangya igazat szólt, lásd be ezt te!
A füvet térdig érőnek nevezte,
Mert itt e földön — s ebben áll a lényeg —
„Saját mértékkel” mérnek mind a lények.
Ez a gyakorlat nem helyes, — de régi.
Így lesz a kis fű nagy, — ha Hangya méri!”
A m o s z k v a i K r o k o d ilb ó l
fo r d íto t ta : K. T. L. 9
 A fiatal író t m ár m eglegyintette
a siker szellője. Kacagtató k a b a ré ­
darabjai u tá n kőszínházban is
színpadot kapott, filmet írt, m ajd ­
nem befutott. Ezer pengőt k eresett
havonta, abban az időben, am ikor
a népszerű sláger így dalolt: „K ét­
száz pengő fiksszel, az em ber
könnyen viccel”, ö nem viccelt, h a­
nem halálos komolysággal — m eg­
nősült. Feleségül vett egy hozzáillő,
tizenkilenc esztendős leányzót és
külföldre v itte az asszonykát nász-
útra, hadd lásson világot. Nem
messzi külföldre, csak ide a közei­
be, a Bécs m elletti Badenbe, am ely
akkoriban kiválóan alkalm as hely­
nek bizonyult üdülés, nászutazás
és rulettezés céljaira.
Borús, esős őszi délutánon é r­
kezett az ifjú p á r Badenbe. A köd
fátyolba boríto tta a parkot, a té r­
zene körül kevesen őgyelegtek. A
szanatórium étterm ében csakham ar
vacsorára te ríte tte k és az ifjú pár
elfogódottan foglalt helyet egy sá-
rokasztalnál. Az író igyekezett fölé­
nyesen viselkedni, nehogy észreve­
gyék a szomszédok, hogy n ász u ta­
sok. É rthetetlen okokból az ilyesm i
különös mosolyra fakasztja az em ­
bereket.
A m int letelepedtek, az asz ta lu k ­
hoz lépett a szintén Badenben üdülő
idősebb m agyar író, sok nem zetközi
színpadi siker hőse és nagy öröm m el
üdvözölte az ifjú kollégát.
— Hát m aga m it keres itt, L aci­
kám?!
Az ifjú felem elkedett és e lp iru lt
a m egtiszteltetéstől:
— Nászúton vagyok itt M enyus
bátyám . Ma délben Volt az esk ü ­
vőnk. Engedje meg, hogy b em u tas­
sam a feleségem et.
A fiatal asszonyka is fe lá llt a
nagy névnek és illedelmesen kezet
nyújtott.
A híres író atyailag m egpaskolta az
ifjú nő ham vas orcáját, m ajd n y á ja ­
san m egkérdezte:
— Mit csinálnak vacsora u tán ?
A nászutasok riadtan egym ásra
néztek, de aztán a férjben fe lü lk e re­
kedett a szakm ai tisztelet és u d v a ria ­
san felelte:
— Amit tetszik parancsolni.
10
— Gondolom, rem izhetnénk.
— A feleségem nem ism eri a já ­
tékot.
A híres író rám eredt az asszonyra.
P illantásából parányi megvetés su­
gárzott. Lehetséges? I tt ül a mondén
szanatórium ebédlőjében egy fiatal
asszonyka és nem rem izik? A romi
akkor hajózott át A m erikából és n a­
gyobb diadalt aratott, m in t néhány
száz évvel azelőtt a krum pli. És itt
ül egy fiatal nő, aki nem remizik.
Az ifjú szerző szem ernyit szégyellte
m agát, hogy ilyen könnyelm űen nő­
sült. Szerencsére az idős író vigasz­
taló hangon megszólalt:
— N em baj, játsszunk kettesben.
V acsora után k á rty á ra terítettek a
fényes hallban és azok a vendégek,
akik nem sétáltak á t a kaszinóba,
szerencsét próbálni, itt szórakoztak.
A két író remizni kezdett. Ügyneve­
zett tízlapos romit játszottak, az ott­
honi Fészek Klubban m eghonosított
szabályok szerint.
— 'F o g laljo n helyet és tan u lja meg
a já té k o t — rendelkezett az öreg író
és a fia ta l asszony elrag ad tatás nél­
kül, de engedelmesen a férje mögé
ült.
Szom orúan figyelte a szám ára ér­
telm etlen játékot, ásítg ato tt is egyet-
egyet — nem csoda, az esküvői szer­
tartá s izgalma, a gratulációk, az
ajándékok, a csomagolás, az ötórás
utazás alaposan k im erítette zsenge
alkatát.
A k á rty a m atadorjai egyre keve­
sebbet figyeltek a ném a kibicre.
B elem erültek a játék élvezetébe, ízes
megjegyzésekkel k ísérték a fordula­
tokat és vadul küzdöttek az anyagi
és erkölcsi győzelemért.
É jfél felé az asszony lelkében tusa-
kodó küzdőfelek a m érkőzés végéhez
érkeztek: a fáradtság legyőzte az ud­
variasságot.
— Ne haragudjon, m ester — emel­
kedett fel a nő —, retten etesen elfá­
radtam , felmegyek a szobánkba.
— E redj csak, fiacskám — szólt a
férj. — M indjárt abbahagyjuk.
A m ikor az asszony szoknyája meg-
lebbent a lépcsőhajlatban, az öreg
író m éltatlankodva k itö rt:
— M i az hogy m in d já rt? Nagy dif­
H o g y an lesz a n é p zen észb ő l száza lék ?
feren ciák ' vannak, sokat vesztek,
Lacikám!
A kártya ördöge nem szereti a vál­
tozásokat. Alig lépte át az asszony a
szobája küszöbét, m egfordult a lapok
járá sa és m ost m á r az öreg író nyert
esztelenül. M indenről megfeledkezve,
égő szemmel csapkodták a lapokat.
Három ó rá ra k iü rü lt körülöttük a
helyiség. M ár csak ketten játszottak
áhítatos révületben. Ekkor m elléjük
su rra n t az éjszakai ügyeletes szoba­
lány és diszkréten a fiatal férjhez
fo rd u lt:
— Bocsánat, a nagyságos asszony
kéreti, szíveskedjék felmenni.
A m ester válaszolt, indignálódva:
— M iért? H ány óra?
— Három.
— Ejha! H iába, kártyázás közben
gyorsan m úlik az idő. M ondja meg,
kedvesem, a nagyságos asszonynak,
hogy még három bulit játsszunk és
aztán abbahagyjuk. Kézcsókunkat
küldjük.
A lány csendes „jahw ohl”-t motyo­
gott és eltávozottt. Az öreg író körül­
nézett a néptelen hallban és elégedet­
ten jegyezte meg:
— Ilyen csendben élvezet játsza­
n i ...
És játszottak, önfeledten, egyre
jobban nekitüzesedve, a vérbeli k á r­
tyások sohasem lankadó harci ked­
vével. Észre sem vették, hogy hatot
kongatott az ingaóra és a hallban a
takarítóasszonyok m aroknyi hadse­
rege hozzálátott a súroláshoz. Ekkor
a lépcső k a rfá já ra tám aszkodva ál­
mosan, elnyűtten, szomorkásán meg­
jelen t az ifjú asszonyka. Sírós hangon
szólította újdonsült férjét:
— Lacikám, nem tudok elaludni!
G yere m ár fel!
Az öreg író az asztalra ra k ta a ke­
zében tarto tt lapokat, megcsóválta a
fejét és rosszallóan így sárit:
— De tüzes a kis menyecske!!
Stella A dorján
 Hajótörött

Alkony a vonaton
fi g ä z t o ä g ism leío jele Toncz T ib o r ra jz a

Ki a leggazdagabb am erikai?
Nem Ford, nem Rockefeller. Éppen­
séggel nekik is van m it ap ríta n i a
tejbe, de igen messze vannak dollár-
milliók tekintetében egy P au l G etty
nevezetű olajmágnástól, aki csak
Szaud királynak m integy napi 15 000
dollárt fizet jogdíj fejében. G etty v a­
gyona ezermillió dollár körül mozog.
Hogy m ennyi pontosan a vagyona,
azt ő m aga sem tudja. Ebből a tény­
ből született az alábbi bölcsesség:
— Aki pontosan tudja, hogy m eny­
nyi pénze van, az nem igazi gazdag
ember.

jz líjEo m eVJúliQ
Shakespeare-t egyre gyakrabban
korszerűsítik. Most a B roadw ay egyik
zenés színházában m u tattak be egy
darabot, am elynek tém áját Rómeó és
Jú liára építették. Nem k ét egym ás­
sal szembenálló családról v an szó,
hanem két egymással szem ben álló
new yorki rablóbandáról. Az egyik
banda adja Júliát, a m ásik Rómeót.
A kardot pisztoly helyettesíti, a lí­
rá t helyi tájszólás, rock and roll, ve­
rekedés és a legm aibb gengszter­
viccek.

Az öreg lordok körében h a tá rta la n

a felháborodás annak hallatára, hogy
nők is beju th atn ak a Lordok Házába.
Egy öreg lord, „Glasgow g ró fja”, a
következő érvvel tám adta a korm ány
javaslatát:
— Ez a ház a Lordok Háza és nem
a Lédik Háza!
Az angoloknak a m esterséges égi­
testek korában is m egvannak a m a­
guk sajátos gondjaik. — M ától k e z d v e m in d e n fü lk e v i l á g í t v a lesz! Hát c s a k a zért m ondom . . . H*
 Ravasz csábító, ebben az enyhe őszben
— Jenő, ez ig a z á n nem sz é p m ag átó l! . . .
Dave Michaelson: *
•« í?
A tö rö k -s z ír f r o n tró l k ü ld ö tt
ra g y o g ó tu d ó s ítá s o k a t olvasva
c s o d á la tta l a d ó z ta m a n y u g a ti
la p tu d ó s ító k fa n tá z iá já n a k . E l­
h a tá r o z ta m , h o g y m a g a m is
felcsap o k h a d itu d ó s ító n a k és
v is z o n ta g sá g o s u ta z á s u tá n
m e g é rk e z te m a h ely szín re . O n­
n a n k ü ld ö m
S A JÁ T T U D Ó S ÍT Ó N K
k ü lö n leg es és ig a z jelentését:
A h a tá r o n t a l á lt a m egy tö ­
r ö k e z re d e st, a k i fo lyékonyan
b e sz é lt a n g o lu l, á m b á r ném i
tö r ö k a k c e n tu s s a l. M egkér­
d e z te m tőle:
— M it g o n d o l ezre d e s ú r, az
i t t felv o n u ló h a ta lm a s törö k
h a d e rő k a g re s sz ió ra készülnek ?
K o m o ly h a tá ro z o tts á g g a l
v á la s z o lta :
— A gresszió? F ig y e lje n a p a ­
fe j, n á lu n k o d a h a z a Brook-
ly n b a n az ily e sm ire a z t m ond­
já k , ho g y „ e g y fr á s z t!”
E b b e n a p illa n a tb a n robo­
g o tt h o z z á n k e g y tö r ö k ta n k ,
p a ra n c s n o k i h íd já n egy törö k
k a p itá n n y a l. H o s s z ú so r ta n k
k ö v e tte .
V o n u lj fel a ta n k ja id d a l
J a o k , de n e m e n j közel a h a ­
tá r h o z , le g fe lje b b h á ro m m é­
te r n y ire .
A z ezredes á t n y ú j t o t t nekem
e g y lá tc sö v e t.
— A sz ír c s a p a to k tá m a ­
d á s r a k é szü ln ek .
A szem em h ez em e lte m a
tá b o r i lá tc s ö v e t. K é t tr a k to rt
lá t ta m , a m in t s z á n tá s i m ű v e­
le te k e t v é g z e tt.
— L á tja a p á n c é lk o c sik a t?
— k é rd e z te a z ezredes.
— É n t r a k t o r o k a t lá to k . De
a z is le h e t, h o g y té v e d e k , m e rt
e g y k ic s it r ö v id lá tó vagyok.
• D a v e M ic h a e ls o n , ism ert
a n g o l s z a tir ik u s író , a D aily
12 W o rk e r m u n k a tá r s a .
Szűr-Szabó Jó zsef raiza
n m m m m i/L
A világsajtót változatlanul foglal­
koztatja a két szovjet műhold.
A Daily E xpress közvélem ényku­
ta tá s t rendezett: Eszerint m inden száz
angol közül 1? h ajlan d ó lenne az űrbe
utazni.
A kuty ab aráto k at, ak ik felhábo­
ro d ta k azon, hogy egy k u ty át tettek
a műholdba, különféle gúnyos m eg­
jegyzések érik. Vicky, a híres karik a-
tu rista, vadászokat rajzolt le, akik
hajtóvadászat közben egy percig áll­
ta k tiltakozásul „a kutya” m iatt.
M ás közírók fe lh ív ják az á llatb a­
rá to k figyelm ét a rra , hogy helyes
lenne közbenjárniuk egy sereg csir­
ke, sertés, ökör, b irk a stb. érdekében.
E felsorolt állato k élete veszélyben
forog.
Az egyik lap b an egy félig agyon­
v e rt ökölvívónak ezt m ondja az
edzője:
— Ha kutya lennél, a közönség
nem tűrné, hogy bántsanak!
A szerelem vak
»•
— A z a b a j, h o g y so k a rö ­
v id lá tó m a g u k k ö z ö tt. Bezzeg
m i k a to n á k ti s z t á n lá tju k a
ta n k o k a t és p á n c é lo so k a t.
R á m u t a tt a m a m ö g ö ttü n k
á lló ta n k o k v é g te le n so raira.
— L ehetséges, h o g y ezek
v is z o n t tr a k to r o k ?
— A z t n e m á llíto m — , fe­
le l te . — E z e k a tö r ö k nép
v é d e lm i fe g y v erei. N o éppen
i t t jö n a szír m in isz te re ln ö k !
J ó re g g e lt k e g y e lm e s uram !
A z ism e re tle n n a g y o t k ö ­
s z ö n t a b ro o k ly n i ezredesnek,
é n p e d ig s z e ré n y e n m eg k ér­
d e z te m :
— M it keres a s z ír m inisz­
te r e ln ö k T ö rö k o rs z á g b a n ?
A „ m in is z te re ln ö k ’' m eg m a­
g y a rá z ta :
— É n v a g y o k a tö rv é n y e s
m in isz te re ln ö k ! A m á s ik aki
o t t h o n v a n S z ír iá b a n nem
s z á m ít, m e rt ő t a n é p Válasz­
t o t t a . A tö rv é n y e s k o rm á n y
i t t székel T ö rö k o rs z á g b a n , v a ­
la m e n n y ie n d e ré k s z ír h a z a ­
f ia k v a g y u n k , a k ik k é t-h á ro m
é v tiz e d e t tö l tö t tü n k a z E g y e ­
s ü l t Á llam o k b an .
K ö z b e n f e lv o n u lta k a törö k
ta n k o k . M essziről l e h e t e tt lá t ­
n i , h o g y tö r ö k ö k , m e r t a
c silla g o s lobogó m e l le t t egy-
e g y p a rá n y i tö r ö k z á s z ló t is len ­
g e t e t t a szellő.
A „ m in is z te re ln ö k ” foly­
ta tta :
— M ost i n d í tj u k a z ellen-
tá m a d á s t . P e rsz e , n e m v á rju k
m e g a m ig tá m a d n a k , m e r t le ­
k é s ü n k . Is z ik e g y p o h á r v a ­
ló d i a m e rik a i, a k a r o m m o n d an i
t ö r ö k viszk it?
M á r tö ltö tt is, m a j d felém
e m e lte p o h a rá t.
— É lje n a k is n é p e k ö n ­
re n d e lk e z é si jo g a , — m o n d ta
ü n n e p é ly e se n .
 A tudom ány világából Feketefuvar Sándor Károly rajza

Őz Á d á m , tá n c - és ille m ta n á r, fog lal­

k o z á sá h o z h ív e n sem n e m k á ro m k o d o tt
o c sm á n y m ó d o n , se m n e m v e te tte m a g á t
a fö ld re fá jd a lm á b a n , m id ő n B elzebúb
elé v á g o tt M ucus, sz in te c sa k m é te re k k e l
a cél e lő tt, é s ezzel M ucus e lr o n to tta ő z
Á d á m b e f u tó já t. A t a n á r d is z k ré te n és
ille d e lm e se n m e g ta p o g a tta z se b e it, s még-
e g y sz e r m e g g y ő z ő d ö tt ró la , h o g y a t o ­
v á b b i fu ta m o k ra egy fo r in tja sem m a ra d t.
E n a p o n k ü lö n ö se n k e d v e z ő tle n ü l a la k u lt
s z á m á ra a z ü g e tő , p e d ig egészen b iztos
tip p e k k e l in d u lt k i a v erse n y re .
A k ö v e tk e z ő fu ta m b a n is p é ld á u l, a
N eh ézség — A n y á d fia k o m b in áció oda-
v is sz a egészen b iz to s tip p l e t t v olna,
m e r t m ég te g n a p a d ta n e k i a tip p e t P ity u ,
a N e m z e ti e szp resszó b an , P ity u , a k i ló ­
v a k a ró v o lt az ü g e tő n . D e m o s t, h iá b a
v a n ő z Á d á m k e z éb en a b iz to s tip p , h a
a p é n ze e lfo g y o tt.
.S m á r a k ij á r a t felé b a k ta t o tt , m ik o r — Pszt! Nem a k a r féláro n a H oldba utazni?
eg y sz e rre ú j e lh a tá ro z á s ra ju t o t t , és ille ­
d e lm e se n fe la já n lo tta fe lö ltő jé t e g y , a A hogy a papa csinálja
p é n z tá rtó l n y e reség g el tá v o z ó is m e re t­ A szem tanú
le n n e k . A z is m e re tle n m e g v e tte a tánc- S c h w o tt L a jo s r a j z a
G e rő S á n d o r rajzi
és ille m ta n á r fe lö ltő jé t, s ő z Á d á m n a k
szeren csére v o lt m é g é p p e n a n n y i ideje,
h o g y fe lte h e sse fe lö ltő je á r á t a N e h é z ­
ség— A n y á d fia b e fu tó ra . A k é t ló csak
h a js z á lla l m a r a d t le, s ez a k ö rü lm é n y is
m e g e rő s íte tte a tá n c t a n á r t a b b a n , hogy
tip p je i a la p ju k b a n v é v e jó k , s h o g y fo ly ­
t a t n i a k e ll a já té k o t. E z é r t le v e tte a z a ­
k ó já t, és a k ifiz e tő p é n z tá r elé á llt, hogy
e la d ja a z a k ó t is.
A k ö v e tk e z ő b e fu tó b a n ő z Á d á m n a k
fo r d ítv a v o lt m eg a ti k e ttje , a m i u tá n
le v e te tte a m e llé n y é t, s e la d ta , a k ö v e t­
kező fu ta m b a n p e d ig d isz k v a lifik á ltá k
a lo v á t, m e r t g a lo p p b a n m e n t, s e z u tá n ,
h o ss z a b b u tá n já rá s s a l, e lc serélte a n a d ­
r á g j á t is e g y rö v id n a d rá g é rt és n é m i r á ­
fiz e té sé rt.
E k k o r m á r egészen szép közönsége
v o lt a tá n c - és ille m ta n á m a k , k ik a fu ta
m o k u tá n s ie tte k a p é n z tá r elé, hogy — A nyu, főzz nekem e g y Jó e rő s
ta n ú i le g y e n e k Őz Á d á m ú ja b b je le n é ­ feketét, a z 1 X 4 van felad v a lec­
sé n e k , s a h o g y a n fo g y o tt r a j t a a r u h a ­ kére . . .
n e m ű , ú g y c s a p o tt m in d m a g a s a b b ra
k ö rü lö tte a z érd e k lő d é s. A z u to lsó e lő tti
f u ta m e lő tt a k k o ra összeget íg é rte k az
in g é é rt, h a le v e ti, m in t k é t ó rá v a l előbb
Árukapcsolás
S z ű r-S z a b ó J ó z s e f ra jz s
k a p o tt a fe lö ltő jé é rt, és az u to lsó f u ta m ­
n á l, a rö v id n a d r á g já é r t m á r egészen b á ­
m u la to s ö sszeg et a já n lo tta k fel. A tá n c -
é s ille m ta n á r a ls ó n a d rá g b a n fe je z te be
a v e rs e n y n a p o t, s h a tö rté n e te s e n m ég
eg y f u ta m l e t t v o ln a a z n a p , ú g y p é ld á tla n
ö ssz e g é rt k e lt v o ln a el az u to lsó r u h a ­
d a r a b ja . Á m íg y is, to m b o ló közönség-
s ik e r t a r a t o t t , és e n a p l e t t eljö v e n d ő g a z ­
d a g s á g á n a k elő estéje.
A tá n c - és ille m ta n á r fe lfed ezte u g y a n is
a sztriptíz m ű f a já t, s e v etk ő ző -szám
m e g te re m té s é v e l rö v id e se n v a g y o n t s z e r­
z e tt.
(S. P.)

S zerk esztő ség ü n k b e szám os

o lv asó n k k ü ld k é z ira to k a t köz­
lés c é ljá ra . M inden kézirato t
elo lv asu n k , de b írá la to t csak
ELADÓ
AMimíCí'ÚTT
a z o k ra a k é z ira to k ra k ü ld ü n k ,
am e ly e k b e n a hum oros Írói
te h e tsé g n e k je lé t lá tju k . A meg
n em felelő k é z ira to k m egőrzé­ 40050 forintért
sé re n e m vállalk o zh atu n k .
13
 Telefontrükk ö t kérdés
a 72-es ügyében
1.
P eh h es ház M ié rt nem s e g ítik ki a
7 2 -e s t r o l i k a t m o s t i s n é h á n y
N é g y e m e le te s h áz. A fe lv o n ó szer is) a z u tc á b a n v e s z te g e l­ 7 5 -ö s s e l, a m i k o r e z a z i n t é z ­
m ű k ö d ik , a te tő t é p p e n m o s t nek. k e d é s r é g e b b e n , c s ú c s fo rg a l­
m i id ő b e n k itű n ő e n b e v á lt?
j a v í tj á k , m á r n e m fo g be- D e n e m c s a k e z é rt m o n d já k ,
c su ro g n i az eső a n e g y e d ik ho g y p e h h e s h á z a K á r p á t 2.
e m e le ti la k á so k b a . u tc a 7 /b . V a n e rre egyéb o k is!
M i é r t k i a b á l l e a 7 2 -e s t r o ­
A h á z k ö z e lé b e n fekvő É . M . liró l c s ú c s fo rg a lm i id ő b e n
P a r k e ttá z ó - g y á r a la c so n y k é ­ o ly a n g y a k r a n a k a la u z , h o g y
„ N e te s s é k f e ls z á lln i, a re m íz ­
— H a lló , o tt IV . k e r ü le ti m énye, — a m e ly n e k k a z á n j á t b e m e g y ü n k !” ?
F o d rá sz S z ö v e tk e z e t? fű ré s z p o rra l f ű tik — e lá r a s z tja
— ig e n . a n é g y e m e le te s é p ü le te t k o r o m ­ 3.
— I tt a T e le fo n n é v s o r szer­ m al. T iz e n k é t év ó ta a fig y e l­
k e s z tő s é g e . K ö z ö ljü k , h o g y a M ié rt a 7 2 -e s k o c s i p a r k b ó l
m e z te té s e k és b ü n te té s e k s o r o ­ v o n t a k k i t r o l i k a t a 7 1 -e s b e ­
m ost k é s z ü lő te le fo n k ö n y v ­
z a tá t k a p t a a g y á r, — m é g s e m té tjá ra th o z ?
ben nem F o d r á s z o k c ím s z ó
em elik fel a k é m é n y t, m é g s e m
a la tt
m ek,
le s zn e k
hanem
a fo d r á s z ü z e ­
k e r ü l e t ü k sz e ­
A h á z o n b elü l t e h á t n in c s
p an asz. D e annál tö b b k ö z­
szerelik fe l fü stem észtő k é s z ü ­ 4.
r i n t i b e o s z tá s b a n , ö n ö k p é l­ v e tle n ü l a házo n k ív ü l. T u d já k -e v hogy a m íg a
d á u l, m i n t I V . k e r ü l e t i e k , N 7 2 -e s a V á r o s l i g e t b ő l h e r i n g -
b e t ű a la tt s z e r e p e l n e k . A z V . M e rt: m ó d ra ö s s z e z s ú fo lt u ta s o k k a l
k e r ü le tie k ö b e tű a la tt, a k ö z le k e d ik , a d d ig a 7 1 -e s
A h á z m e lle tt le v ő G y a p jú ­ g y a k r a n fé lig ü r e s e n já r ?
X X . k e r ü l e t i e k H b e t ű a la tt.
m o só g y á r e lő tt á lla n d ó a n tö b b
H a a z o n b a n F b e t ű a la tt is
akarnak s z e r e p e ln i, akkor v a g o n szén h e v e r a z ú t t e s t e n 5.
a d ja n a k fe l h ir d e té s t a sza k ­ és a já r d á n .
M i k o r v i z s g á l j á k k i a 7 2 -e s
névso rb a n . A G y a p jú m o só m á s ik o ld a ­ v o n a l u ta s a in a k p a n a s z a it?
lá n h ó n a p o k ó ta k ö rü lb e lü l D r. K o rd a G y ö rg y
k é t v a g o n léc fo g la lja e l a lékkel. P e d ig a h á z b a n k ö r z e ti X I V ., I z s ó u . 7.
A IV . k e r ü l e t i F o d r á s z S zö ­
h e ly e t. íg y csak e g é sz e n k e s ­ ó v o d a is v a n .
v e tk e z e t n e m a d ta fe l a h ir­
d e t é s t , h a n e m sa L u d a s M a - k e n y ú to n le h e t a G ogol u tc a N e r a k j a k i a MÁV az u t c á r a
ty ih o z fo rd u lt. K itű n t, hog y felő l m e g k ö ze líten i a K á r p á t a fá t, s z e n e t, a P a rk e ttá z ó g y á r A n ag y k álló i
ü z l e t i t e l e f o n t r ü k k r ő l v a n sz ó .
A s z a k n é v s o r s z e rk e s z tő s é g é ­
u t c a 7 /b szám ú h á z a t. E z a ped ig é p íts e á t a k é m é n y t! m ozi-ügy
k e s k e n y ú t is g y a k ra n j á r h a ­ E z t k é ri a
n e k e g y ik ü g y n ö k e ily e n ra ­ N a g y k á lló b a n v a n a m e g y e
v a s z f o n d o r la tta l a k a r h ird e ­
t a t l a n , m e r t a M ÁV te h e r v a ­ Kárpát utca 7/b le g lá to g a to tta b b és le g n a ­
t é s t s z e re z n i. A z ú j te le fo n ­ g o n ja i (olykor n a p o n ta k é t ­ ötven lakója g y o b b f é r ő h e ly e s m o z ija .
könyvben u g y a n is a fo d rá­ E z t a m o z it m o s t te r m é n y -
s z o k u g y a n ú g y F o d r á s z q ím - ra k tá rrá a k a r j á k ^ á ta la k íta n i.
In d o k o lá s : e g y f a l m e g re p e d t
szó a la tt le s z n e k , m in t a m ég é s a h e ly is é g é le tv e s z é ly e s . A
fo rg a lo m b a n lé v ő r é g i te le ­ m eg y ei ta n á c s a n a g y k á lló i
fo n k ö n y v b e n . A P o s ta v e z é r­ p á rtb iz o tts á g k é ré sé re száz­
ig a z g a tó s á g v iz s g á la to t in d í­ ezer f o r i n t o 't b iz to s íto tt az
to tt é s m in d e n e sz k ö z z e l m eg ­ é p ü le t ja v ítá s á r a . A m o z i d o l­
Á l l t á l - e m á r k is a b l a k n á l , A tö m e g , g o zó i is s ü r g e tté k a ta ta ro ­
g á to lja , h o g y e g y e s ü g y n ö k ö k M e ly m ö g ö tt De a n a g y hős csak az a jt zás! m u n k a m e g k e z d é s é t, —
i l y e n m ó d s z e r e k k e l d o lg o z z a ­ S te m p liv e l eg y h iv a ta ln o k V e ri m e g . í r j a H e lm e c z y I s tv á n nagy­
nak. M ű k ö d ö tt? k á lló i la k o s .
S te m p lijé tő l ó h a jtv á n e g y K o p o g á s r a b e n tr ő l s e n k i A le v é l v é te le u tá n b e s z é l­
P e c s é te t,
Mustár-re jtvény Á l l t á i u g y e k is a b l a k n á l
E v é g e tt?
K i s e le s .
— E la l u d t a k ! — f ú j e g y hang,
tü n k
ahol
a n a g y k á lló i ta n á c c s a l,
m e g e rő s íte tté k a h írt:
E g y id e g e s . ta ta r o z á s h e ly e tt v a ló b a n r a k ­
T e g n a p e lő tt m é g a z t hittem , — N y ilv á n n e k ik az é js z a k a t á r le s z a m o z ib ó l, v is z o n t
hogy első v o n alb eli, v ih a r e d ­ V e r s e m a zt a h a n g u la to t N e m e lé g , tu d o m á s u k s z e r in t n in c s p é n z
z e tt r e jtv é n y f e jtő v a g y o k . Teg­ F e s ti m eg , I t t p ó t o l j á k a k ir á ly n ő k a ta ta ro z á s ra . . .
n a p a z o n b a n e g y igénytelen M i k o r n e m n y í l i k a z a b la k S a herék! . . . A n a g y k á lló i m o z ilá to g a tó k
k is m u s t á r o s ü v e g cím k é jé n e k S e n k in e k . b íz n a k a b b a n , h o g y a M ű v e ­
A m ik o r m á r k in n a tö m e g Szó l e g y f é r fi , n y u jtó z ta tv a lő d é s ü g y i M in is z té riu m k i­
o lv asg atása közben rád ö b b en ­ M o r o g ja :
tem , h o g y m é g k e z d ő re jt- D e r e k á t: v iz s g á lja : v a n - e s z á z e z e r fo ­
— M ik o r té r n e k o d a b e n n a — C ig á n y z e n e kéne
id e , rin to s k iu ta lá s a m o zi re n d b e ­
D o l o g r a ?! S zeren á d ! h o z á s á ra , k i a f e le lő s a ja v í­
ö n s z á n tu k b ó l k i n em n é z n e k tá s e lo d á z á s á é rt é s m in d e n ­
S z ó l e g y ü g y fé l: — E s te iig . képpen m e g a k a d á ly o z z a ,
B iz o n y o s a n H ogy a b ő rt a k é p ü k ö n n e m hogy ra k tá rn a k h a s z n á ljá k
K o s z to ln a k ! R e ste lik ! . . . fe l a m e g y e le g n a g y o b b m o ­
S n e m s ie tn e k , m e r t a z á r t a z ijá t.
F ogsornak.
M a j s z o l j á k az a lm á t m e g a G y a n ú f o r o g v a la m e n n y i
N á p o ly it,
A z a já m b o r ü g y fé l m e g c sa k
E lm é b e n :
M it t i t k o l n a k ? H is z ’ a m u n k a Kecskédi panasz
V á r jo n itt! N em szégyen.
T a lá n b i z o n y t é tle n s é g e t M ár r é g ó t a v illan y v a n a
M á s h a n g c s a tta n : — falu n k b an , de m égsem tu d ­
T a ka rn a k?
T e r e m fá já t, Jobb, ha n y ito tt vagy ju k h aszn áln i, m ert több
B e n y ito k ! villanydaráló m ű k ö d ik ná­
H a k o s z to ln a k , d e r ü ljö n k i átlátszó lu n k és e z e k p o n t e ste v e ­
A tito k ! . .. A z a b la k !
s z i k el tő lü n k az áram o t.
v én y fejtő n ek sem v a g y o k m eg­ T i s z t e l e t t e l u ta t e n g e d K . T ó th Lenke
felelő. A kis c ím k e rö v id e n
c s a k e n n y it m o n d : „E lévülési
h a t á r i d ő 3 h ó n a p .” E n n y it és Függesszék ki a menetrendet
n e m többet.
Most a z u tá n é n , szegény a lábatlani állomáson
rejtvényfejtő, m eg te, sz e ­
g é n y fogyasztó, elgondolkod M it l e h e t o lv a s n i a lá b a t­ H a m á r a M ÁV el is f e le j­
h atsz azon, hog y a tré fá s ked­ la n i v a s ú tá llo m á s o n ? A z t, te tte , h o g y e g y es á llo m á s o k
hogy a jó ' gazda b iz to s ítja v á ró te rm é t m e n e tr e n d d e l e l­ v an , az v a la h o g y átvészeli a
vű B udapesti K onzervgyár d arálási id ő szak o t, de so k a n
v a jo n m ik o rtó l m e d d ig szá­ h á z a tá já t az e le m i c s a p á s o k lá s s a , a k k o r le g a lá b b a z á llo ­ m á r a k k o r eld o b tu k a p e tró ­
m í t j a a k r l t l u s h a t á r i d ő t . És e lle n , h o g y é rd e m e s c u k o rré ­ m á s f ő n ö k c s in á lh a tn a e g y k i leu m lám p át, a m ik o r e lő s z ö r
am i a leg fo n to sab b : honnan, p á t te rm e ln i, h o g y a ta k a r é k - m e n e t r e n d - é s 'm e n e t d í j t á b l á ­ g y ű lt ki a v illa n y a f a l u n k ­
p é n z tá r e lő n y ö s é s b iz to n s á ­ z a to t, a m iv e l az u ta s o k k é ­ ban.
m ib ő l é s m ik o r tu d o m m e g ­
gos é s h o g y k ö s s ü n k s e rté s ­ n y e lm é t s z o lg á ln á é s m e g k í­ M i é r t n e m i n t é z i el a t a ­
állap ítan i, hogy „elévült” nács, hogy nappal d arálja­
h iz la lá s i s z e rz ő d é s t. E zzel m é ln é s a j á t m a g á t is a r e n ­
m u s t á r t eszem -e? nak, am ik o r m ég n in cs
s z e m b e n se h o l s e m o lv a s h a tó , g e te g fe le s le g e s k é rd e ző sk ö -
hogy m ik o r in d u l a vonat
sz ü k s é g ü n k v ilág ításra?
S z a b ó P á l M ih á ly d é s tő l. S im on F e re n c
14 V i l i ., R á k ó c z i ú t 13. K o m á r o m f e lé . Egy lá b a tla n i la k o s K ecskéd

— M ié rt cso d álk o zo l? A M É H -sorsJátékon
TÉLI TÜZELŐ
A te le p k a p u já n á l ö te n u g ­
r o t t a k fe lé m o sto rra l a k e z ü k ­
b en :
— F u v a r o s t te ts z ik ?. . .
A le g h a n g o s a b b eg y a l a ­
c so n y , r ő tb o ro s tá s á llü v o lt,
erősz a l fe ln y o m o tt a k o c si­
já r a . e h a jt o tt u n k a te le p re .
A p á r a ro g y a d o z v a á llt m eg
eg y m á z s á ló h á z e lő tt.
— E lh ú z ez ö t m á z sa f á t ? —
k é rd e m a z én R ő ts z a k á llú
F rig y e s e m e t.
— E z , jó u ra m ? A L á n c ­
h id a t . . . — reszeli fe lé m é r ­
d e se n s b e b u rk o l a p á lin k a g ő z ,
m in t g y e rm e k é t a jó a n y a .
A z a jt ó n eg y b ric se sz -n a d rá g
lé p k i, f ö lö tte b ő rle m b e rd z se k
és se b h e ly e s arc . E g y c sen d ő r-
ő rm e s te r t, d e le g a lá b b is tiz e ­
d e s t k in é z e k belőle.
K é re lm e m re m eg jeg y zi, h o g y
m o s t n e h e z e n fog m e n n i a
dolog, m e r t a fű részg ép sz a la g ja
e ls z a k a d t, a z ü z e m a n y a g k i ­
fo g y o tt és az e m b e re k é p p e n
eb é d e ln e k .
V ö rö sszö rű kocsisom o ld a lb a
v á g é s k ö z e l h a jo l:
— A g g y ik o d a eg y tíz e s t! —
h ö rg i a fü le m b e és a sú ly o s
a lk o h o lm é rg e z é stő l le sz é d ü lö k
a fö ld re . G y á m o lta la n u l e lő ­
k o to r o k eg y tíz e s t és a b ricse-
szes k e z é b e ad o m .
R ám néz, m in t h a l a to ln á ,
h o g y é rd e m e s v a g y o k -e a b i­
z a l m á r a , a z t á n m ég i3 k i á l l ít
egy p a p ír t és a k e z e m b e
n y o m ja .
Aki kom olyan veszi
az újságok háztartási tanácsadóját
V a s v á ri A n n a ra jz a
n y ertein . . .
V ég re, eg y k is h á z ik ó b a n k i ­
fiz e th e te m a z ö t m á z sa f a á r á t.
R ő ts z a k á llú p á lin k á s ü s tö m e t
eg y fű ré sz g é p tö v é b e n t a l á ­
lom . K ív ü le m ég h á r m a n t á ­
m a s z tjá k h á tu k k a l a fa r a k á s t.
— N e m le h e tn e ra k o d n i? — A stréber A Bámexbumféftnál
k o c k á z ta to m m eg g y á v á n az
in d ítv á n y o m a t.
A sz e m e k rám sz e g e z ő d n e k .
A b e lő lü k á ra d ó rö n tg e n s u g a ­
r a k á t ü t i k a p é n z tá rc á m a t.
E g y h ú s z a s t h e ly e z e k a gép
d e s z k a la p já ra . A fű ré sz fel-
ü v ö lt, a h a sá b o k d ü b ö rö g n e k ,
ö t p e rc m ú lv a n a g y k e se rv e se n
in d u lu n k is.
M e g á llu n k a h á z e lő tt. R ö v id
v it a a rr ó l, ho g y k i h o r d ja le a
f á t. V é g ü l közö sen h o rd ju k .
M ik o r a z u to lsó d a r a b le k e rü l
a p in c é b e , m e g k é rd e z e m az
e m b e re m e t:
— M e n n y it k ér?
— S záz fo rin t! — feleli o ly a n
h a n g o n , m in th a k ö n y ö riile tb ő l
le n n e ily e n elnéző. T íz p e rc ­
n y ir e la k o m a fa te le p tő l.
— N o m e n je n , jó e m b e r! —
n y ú jto m a sz á z a st. A r ő ts z a k á l­
lú a z o n b a n á ll m ég. B a lse jte le m
g y ö tö r. Ü z le t - ü z l e t
— M ire v á r? — n y ö g ö m el-
A N e w s w e e k c ím ű a m e r i k a i ú jság
h a ló a n .
ír ja :
— H á t a b o rra v a ló !? —
— A zt nem lehet á l l í t a n i , hogy a
m o n d ja o ly a n te rm é s z e te s s é r­
m i iparunk és kereskedelm ünk nem
tő d ö tts é g g e l, m in th a e l a k a r ­
keresett a szovjet m esterség es h o l­
n á m v e n n i előle a le v e g ő t.
dakon. H ivatalos s t a t i s z t i k a i a d a to k
A n a g y h a ta lm a k h o z f o r d u ­
alapján m egállapíthatjuk, hogy az
lo k : fe d e z z é k m á r fel a z a to m ­
utolsó hetekben h á r o m s z o r a n n y i lá t­
fű té s t!
c s ö v e t adtak el az a m e r i k a i boltok­
P ap p L. Istv á n ban, m int rendesen.
 D ulles: V á rja to k csak! M ajd h a én ele n g e d e m a z enyém et!

Tervező, aki ismeri a la k ó k a t...

LUDAS MATYI h u m o ro s, s z a tirik u s h e tila p . S z e rk e sz ti a s z e rk e s z tő b iz o tts á q . A k ia d á s é rt felei a H írlapkiadó V á lla la t iqaz-

q ató ja. — S z e rk e sz tő sé g : B u d ap est, V ili., G yulai Pál u tc a 14. Tel.: 335 — 718. — K ia d ó h iv a ta l: V ili., Blaha L ujza té r 3.
T el.: 343 — 100, 142 —220. — T erje sz ti a P o sta K özponti H írlap Iro d a 180 — 850, előfizetési d íj n e q y e d é v re 1 2.— Ft.
K ossu th N yom da, B u dapest, V., H onvéd u tc a 10. F elelős vezető: L enqyel L ajos igazgató. — P e id á n y sz á m : 320.000.
 X I I I . é vf o lya m 4 1 . s z á m . 1957. nevembe. ? í

H e g e d ű s I s t v á n ra jza

1887
— R ettentő kényelm etlen ez a villam osutazás . .
— Most. De nézd m eg majd hetven év múlva!
 TORKÁN A K A D ... Mi szeretne lenn? ,
(Szilágyi Jolán rajza „A magyar forradalmi
művészet” című kiállítás anyagából.) Lord Kílbracken i
M u la ts á g o s e setrő l sz á m o ln a k be a
lo n d o n i la p o k . T e rn - L a n c a s te r M oszkvá­
b a n dolg o zó angol h ír la p tu d ó s ító egy
e s té ly e n a k ö v etk ez ő s z a v a k k a l m u t a tt a
b e H ru s c s o v n a k a s z o v je t fő v á ro st
lá to g a tó L o rd K ilb ra c k e n an g o l p o li­
tik u s t:
— E n g e d je m eg, h o g y b e m u ta ssa m
L o rd K ilb r a e k e n t, a k i s z e re tn e m e g ­
is m e rk e d n i a p ro le tá r iá tu s n a g y v e z é ré ­
vel.
A z a n g o lo k tá rs a s á g á b a n levő to lm á c s
ro ssz u l é r t e tt e a m o n d a to t és így fo rd í­
to tta :
— E n g e d je m eg, h o g y b e m u ta ssa m
L o rd K ilb r a e k e n t, a k i a p ro le tá r iá tu s
n a g y v e z é re sz e retn e le n n i. (E lh allás
v o lt: „ lik e to m e e t. . . ” h e ly e tt a z t é r ­
te t te : „ lik e to b e . . . ” )
H ru s c s o v a rc a széles m o s o ly ra tá r u lt:
— E lism e ré sre m é ltó a m b íc ió , de a ttó l
félek, h o g y a lord n e m 're n d e lk e z ik e n n e k
a k e llé k e iv e l. . .
A tu d ó s ító elég jó l b e sz é lt oroszul, ső t
^m aga a lo r d is ism e rte n é m ile g a n y e lv e t,
ú g y h o g y m e g m a g y a rá z tá k a té v e d é s t,
a m i t a to lm á c s is h e ly e s b íte tt. N a g y o t
Sándor K á r o ly r a jz a n e v e te tt H ru sc so v , jó l m e g r á z ta a v e n d é g
k e z é t és tíz p ercig b e s z é lg e te tt vele az
a k tu á lis k érdésekről.

Színpad a nézőtér
A r é g i film eken g y a k ra n látjuk m o s­
ta n á b a n K abos G yula jelle g z e te s a rc á t.
A k itű n ő kom ikus, a k i A m e rik áb an halt
m eg , a m a g á n é le tb e n is szellem es e m b er
volt. A lak ításain kívül so k jó „ b e m o n ­
d á s ” ő rz i em lékét.
A ré g i Belvárosi S z ín h á z b a n eg y sz e r
b o rz a lm a s a n ro ssz d a r a b fő sz e re p é b e n
lé p e tt fel. G om baszögi Ella volt a p a r t­
n e re . A h a rm a d ik e lő a d á so n , a m ű v é s z ­
nő fé lig tré fá s a n , félig kom olyan Kabos-
hoz f o r d u lt:
— S z ö rn y ű ez a d a ra b ! A közönség
e g y re e lle n sé g e se b b e n v ise lk e d ik . Attól
félek , h o g y m e g v e rn e k b e n n ü n k e t. .
K abos ősi szín é sz -sz o k á s sz e rin t a
k ém lelő -ly u k o n k ite k in te tt a n é z ő té rre
és íg y szó lt:
— Ne félj sem m it, E lluskám . Mi tö b ­
S zabad az é tla p o t? ben v a g y u n k .

T ö r t é n e lm i p illa n a t Ő s z i k en ta u r U d v a r ia s sá g

— M egbocsásson, k é t p e rc e áll a lá ­
F e la p ríto tta m a fát. an yukám ! bam on . . .
— M egbocsátok . . .

I
s m e re k eg y d e ré k sz a b ó m e s te rt,
a k i m ű h e ly é n e k c é g tá b lá já n 1945
m á ju s á ig h iv a tá s á t, v a la m in t a n ­
n a k je lle g é t ézzel a h á r o m szóval
je lö lte m e g : „A n g o l ú r i sz a b ó .” K ö ­
r ü lb e lü l fé lé v v e l k é ső b b a m e s te r úgy
h a tá r o z o tt, h o g y az „ ú r i” szó t le r a ­
g a s z tja . N y ilv á n k e r ü ln i a k a r t a m é g
a lá ts z a tá t is a n n a k , m in th a ő k iz á ró ­
la g egy e ln y o m ó o sz tá ly s z o lg á la tá ­
b a n á lla n a , h o lo tt ip a re n g e d é ly é n e k
h a tá ly a a m u n k á s o s z tá ly , a p a r a s z t­
ság , sőt, a n é p h e z h ű é r te lm is é g szol­
g á la tá r a is k ite rje d . M in t „an g o l
sz a b ó ” d o lg o z o tt te h á t to v á b b i eg y ­
k é t év ig , a m ik o r az éle se d ő k ü lp o li­
tik a i h e ly z e t a r r a k é n y s z e ríte tte ,
h o g y az „ a n g o l” szó t is le ra g a s s z a ,
e k k é n t je le z v e , hog y a n a d r á g o k ki­
s z a b á s á n á l az a n g o l b iro d a lo m g y a r­
m a ti p o litik á já t és e x p a n z ió s tö r e k ­
v é s e it tö b b é n e m v eszi fig y elem b e ,
sőt, a z o k a t h a tá r o z o tta n e lle n z i. (N em
sz o ro sa n , d e m é g is c s a k id e ta rto z ik ,
h o g y eg y m in is z té r iu m i p o r tá s u g y a n ­
ez id ő tá jt e g y sz e r ig e n s z ig o rú a n csó­
v á lta a f e jé t, a m ik o r b e lé p ő c é d u lá m
k iá llítá s a s o r á n m e g tu d ta , h o g y az
A m e rik a i ú to n la k o m . C s a k azzal
tu d ta m ú g y -a h o g y m e g n y u g ta tn i,
ho g y m e g m a g y a rá z ta m n e k i: az
A m e r ik a i u ta t n e m az a m e r ik a i
n a g y tő k é rő l, h a n e m ép p e n e lle n k e z ő ­
leg, az a m e r ik a i n é p rő l n e v e z té k el.)
N os, v a la m e ly ik n a p e lh a la d v á n az
e m líte tt sz a b ó m ű h e ly e e lő tt, a z t k e l­
le tt ta p a s z ta ln o m , h o g y c é g tá b lá já n
az „ ú r i” szó is m é t n a p v ilá g r a k e r ü lt
és a s o k é v i le ra g a s z to tts á g k ö v e tk e z ­
té b e n é lé n k e b b e n v ir ít, m in t v a la h a .
E f ig y e le m re m é ltó je le n s é g e t a lu lró l
jö v ő k e z d e m é n y e z é s n e k te k in tv e , o tt
m in d já r t e lh a tá ro z ta m , h o g y a z „ ú r ”
szót a m e llő z é s r a g a s z tó p a p ír ja aló l
n a p v ilá g r a s e g íte n i m a g a m is h o z z á ­
lá to k .
Ellentét Jordániában S zegő Gizi rajza
ta rs n ö m ? H a d d ta lá lo m f e l a s p a ­
n y o lv ia sz t: h a ú g y te ts z ik , sz ó líts u k
e g y m á st ú r n a k , a s sz o n y o m n a k , h ö lg y ­
n ek és k is a s s z o n y n a k s h o g y e ttő l
a n é p h a ta lo m jo ttá n y it s e m c s o rb u l,
S o k a t b a jló d u n k ezzel a k é rd é s s e l.
a r r a b e c se s f e je m e t te sz e m .
A z „ ö n ” k iss é m e s te r k é lt és f in o m ­
S az é n sz ab ó m b íz v á s t fe lf e d h e ti
k o d ó s v e z e té k n é v v e l e g y b e k a p c s o lv a
az „ a n g o l” szó t is, m e r t n e m n e h e z ­
k ü lö n b e n sem h a s z n á lh a tó . U g y a n e z
te lü n k r á , h a a m e g re n d e lt ö ltö n y ö k e t
v o n a tk o z ik a „ m a g a ” szó ra is, a m e ly
angol d iv a tla p o k s z a b á s m in tá i u tá n
v is z o n t k issé n y e r s és b a r á ts á g ta la n .
k ís é re li m e g e lk é sz íte n i, s e m ia tt
A z „ e lv tá rs ” m e g s z ó lítá s n a k c s a k
s e n k ise m fo g ja őt az im p e r ia lis tá k
a z o k k ö z t v a n h e ly e , a k ik jó l is m e ­
b e é p íte tt ip a ro s á n a k te k in te n i. S a
r ik e g y m á s t és n in c s k é ts é g ü k a fe lő l, f iz e tő p in c é rn e k sem k e ll sz is z e g n ü n k
h o g y e lv e ik b e n v a ló b a n tá rs a k . M a ­
és h a lló z n u n k , b á tr a n k iá lth a tju k :
r a d t te h á t az á lta lá n o s s á v á lt „ k a r ­ „F ő ú r, f iz e te k ! ”
t á r s ” s így le tte m é n k o llé g á ja a v il­ Ü gy se m jö n .
la m o s k a la u z n a k é p p ú g y , m in t a c ip ő ­
T a b i L á sz ló
b o lt e la d ó já n a k , to v á b b á a k é m é n y ­
s e p rő n e k , p in c é rn e k , a lé g to r n á s z n a k
és a m a n ik ű rö s k isa ssz o n y n a k . J e ­
le n le g o tt t a r t u n k , hogy m in d e n k i
k a r t á r s a a m á s ik n a k , csak a k a r t á r ­ K ö z p o n ti fű tés
s a k n e m s z ó lítjá k k a r tá r s n a k e g y ­ S á n d o r K á ro ly ra jz a
m á s t. m e rt ő k e g y s z e rű e n c s a k a z t
m o n d já k : k o m á m , öreg em , a p a f e j és
te J ó s k a .
T é to v á n im b o ly o g p é ld á u l a k á v é ­
h á z i te le fo n o s a z a s z ta lo k k ö z ö tt s
a n y a n y e lv ű n k e t g y ö tö rv e ezt h a j to ­
g a tja : „K ocsis G y u lá t k e r e s n e k ! ” ö
s z e g é n y m é g k a r t á r s a t sem m o n d ­
h a t, m e rt n e k i K o c sis G y u la ig e n
fe ltű n ő e n n e m k a r tá r s a . S zíve s z e r in t
(és e lm é je s z e rin t is) íg y sz ó ln a : „ K o ­
csis G y u la u r a t k e r e s ik ! ” s n e m j u t n a
e s z é b e a r r a g o n d o ln i, ho g y a te le f o n -
f ü lk é b e sie tő k ö p c ö s és s z e ré n y ö ltö -
z é k ű b á c si az im é n t n y o lc lo v as h i n t á ­
já n é r k e z e tt a S a v o y -k á v é h á z e lé D e ­
re c s k é rő l, a h o l h a te z e rh o ld a s b i r t o ­
k á n a m e z ő g a z d a sá g i c selé d ek ezreit,
z s á k m á n y o lja k i, m é g m ost, tiz e n k é t
é v v e l a fö ld o sz tá s u tá n is. É s m ié r t
n e s z ó líth a tn á K o c sis u r a t K o c sis ú r ­
n a k a p o stá s v a g y a b o rb é ly , a m ik o r
ez o ly a n e g y sz e rű ? É s — hog y a n ő k ­
rő l is szó e ssé k — m ié r t n e s z ó líth a t­
n á m é n k is a s s z o n y n a k a k a la u z n ő t,
a m ik o r ép poly b iz o n y o sa n k is a s s z o n y , — T udod. olyan á tfá z v a jöttem
m in t a m ily e n b iz o n y o sa n n e m k a r - haza . . .
 -M o d e r n n o e
A TANULMÁNYÚT

— „ . . . Külföldön van egy gépszerkezet,

H e g e d ű s I s t v á n ra jza
ezt megismernem : létfeltétel.” —
Szólt a mérnök. Ez megegyezett
a gyár elemi érdekével.
A titkárság hát nekikezdett,
hogy az uta zá st m egszervezze :
és elkészítette a tervet,
ki utazhat el ilyen messze 1
. . . A vezér megy. Ez azt jelenti, .
reprezentálni kell, — evégett
majd ő képvisel. (Hiszen senki
nem visel nála nagyobb képet.)
De mert nem tudható az még ma,
mily étel az, melytől beteg lesz :
jó, hogyha ott van tartalékba
egy jógyomrú vezérhelyettes !
Egy titkárnő is kell az útra :
ki főzne jó feketekávét ?
Külföldön nincs, ki ilyet tudna,
márpedig ez nem gyerekjáték.
A főkönyvelő persze jöjjön
a sorban közvetlen utána,
mert komplikált dolog külföldön
átszámolgatni valutába.
Elküldi szorgos vezetőjét
az anyagbeszerzési o sztá ly;
hisz sosem volt külföldön ő még,
és sok dolga akad kinn most már.
(Tíz vég nájlont kér a rokonság,
abból, ami most a legújabb :
ezt Pestre érve, feldolgozzák
a szorgalmas családi ujjak.)
Ugrott a passzus, mint a bolha,
és a vízum is hamar kész l e t t ;
ha megszámolják, kitelt volna
szinte egy komplett üzem-részleg.
. . . Telve volt már az egész vagon,
s a mérnökkel így ráznak k e z e t :
— „Majd megírjuk egy anzikszlapon,
milyen is a z a gépszerkezet ? ! . . . ” —
B e d ő I s tv á n

4
 — K ollegám , n em tu d eq y sz ázast v á lta n i?
— S ajn álo m , az e lő b b v á l t o t t a m . . .

é t h ó n a p p a l e z e lő tt e lm o z d íto t­ k ív ü l v a n ” és Ju c ik a m in d ig az *
ta k á llá s o m b ó l, m e rt a z t m o n d ­
ta m a fő n ö k ö m u n o k a h ú g á r a , ho g y
P e h h e s eset m o n d ta : „ É rte k e z le te n v a n .” K ö z b e n
ü g y em k e z d e tt sü rg ő ssé v á ln i, m e r t
ro ssz lá b a v a n . A do lo g k e lle m e tle ­ g y e rm e k e im o tth o n m á r m e g e tté k
n ü l é r in te tt, m e r t h á ro m g y e rm e ­ az összes c ip ő fű z ő k e t és f e le s é g e m
— D e h o g y n e m . . : — m o n d ta . — m e g írta b ú c s ú le v e lé t. M e g le s te m
k e m v a n é s a z o k n a p o n ta m e g é h e z ­
T e v a g y a K u lh a n e k J ó z s i. . . H á t h á t T ó n it a la k á s á n a lé p c s ő h á z ­
n e k . A v á l la l a tn á l n a g y f e lh á b o ro ­
hogy, s m i n t .. . b a n és m e g á llíto tta m : É p p e n a f e le ­
d á s s a l tá r g y a ltá k ü g y e m e t a g a rd e -
— R o ssz u l — , m o n d o m — é p p e n ség év el k a r o n f o g v a jö tt le fe lé .
ro b b a n , a v é c é b e n és az é tk e z d e
e r r ő l v a n szó . . . — R a n g o s k a r tá r s . . . -— m o n d o m
tá v o la b b i s a rk a ib a n . É n p e rs z e sz a ­
— N e h a r a g u d j . . . — m o n d ja — , n e k i — , a z t m é ltó z ta tta d m o n d a n i a
la d ta m fű h ö z -fá h o z , d e m in d e n ü tt
d e n a g y o n sietek , , m a m é g b e s z é l­ m ú ltk o r já b a n . . .
a z t m o n d tá k , ho g y n e m te h e tn e k
n e m k e ll, m e g n y ila tk o z n o m , m e g
s e m m it, a z ü g y R a n g o s k a r tá r s tó l — Ig en , ig e n . . . tu d o k r ó l a . . . —
f e la v a tn o m , d e h ív já l f e l te le fo n o n .
fü g g , a k i je le n le g G rö n la n d b a n v a n m o n d ta k is s é in g e rü lte n . — D e n e
M e g tu d ta m é r te n i T ó n it, m e r t az
b á ln a v a d á s z a to n . K e z d te m re m é n y ­ h a ra g u d j, m o s t ép p en b e v á s á r o ln i
ész b a j j a l já r, e z é r t f e lh ív ta m te le ­
k e d n i, m e r t ú g y h a llo tta m , h o g y m e g y ek a fe le sé g e m m e l, v e s z ü n k egy
fo n o n , a h o g y m e g b e sz é ltü k . D e M i­
R a n g o s le g u tó b b , az ó b u d a i b ig e - lép eg ető e x k a v á to r t, d e h ív já l f e l t e ­
c ik e m in d ig a z t m o n d ta : „H á z o n
g y á r b a n e lm o n d o tt b e s z é d é b e n k ije ­ le fo n o n . . .
le n te tte , h o g y k ü z d e n i fo g m in d e n ­ H á t p e rs z e , tu d o m a z t, h o g y az
fé le ig a z s á g ta la n s á g e lle n és a z t is
m o n d ta , h o g y az ő sz ív e m in d e n r e n ­
Jólnevelt kislány ily e n m a g a s á llá s b a n r e p r e z e n tá ln ia
k e ll az e m b e r n e k , de a z é r t ro s s z u l
d es e m b e r n e k n y itv a áll. e s e tt a d o lo g . N é h á n y n a p m ú lv a
„R an g o s. , . R angos . . t űnőd­ m égis e lm e n te m a h iv a ta lb a , g o n d o l-
te m , m in th a e z t a n e v e t m á r h a llo t­ d o ltam , v a g y -v a g y . H a k e ll a M ic ik e
ta m v o ln a . A z tá n e g y s z e rre e sz e m b e és J u c ik a te s té n k e re sz tü l, d e m e ­
ju to tt, h o g y p e rsz e , R a n g o s T ó n i gyek. N a g y m e g le p e té s é r t: a k é t
o s z tá ly tá r s a m v o lt, m in d ig neki nő szó n é lk ü l to v á b b e n g e d e tt. E g y
a d ta m a tíz ó r a im fe lé t, a z tá n k é ­ kis sz o ro n g á s s a l lé p te m b e a z a jtó n ,
ső b b e g y ü tt v o ltu n k V o ro n y e z sn é l, d e az é n T ó n i b a rá to m , a h o g y m e g ­
a h o l r á te r í te t te m a k ö p e n y e m e t, lá to tt, f e lu g r o tt a n ag y a s z ta ltó l, n e -
e z é r t n e m f a g y o tt m eg. — N a, m a jd k e m sz a la d t é s á t ö l e l t . . .
a T ó n i s e g ít r a jt a m — , g o n d o lta m , — I s te n h o z o tt, k e d v e s J ó z s i­
h isz e n m in d ig p á r to lta a g y e n g é b ­ k á m . . . — m o n d ta és lá tta m r a j t a ,
b e k e t, m e g is p o fo z tá k é r te tö b b ­ hogy té n y le g ö r ü l nek em . A m ik o r e l­
sz ö r m á r f ia t a l k o rá b a n . M e g v á rta m , m e sé lte m k e s e r v e s so rso m a t, k e z é t
m íg h a z a jö tt a b á ln a v a d á s z a tr ó l és tö rd e lte é s k ö n n y e k g y ű lte k a sze­
je le n tk e z te m n á la . S a jn o s, n e m tu d ­ m ébe. Ig a z i é rz é s s e l m o n d ta :
ta m b e ju tn i ho zzá, m e rt k é t t i t k á r ­ — S a jn o s, n e m te h e te k s e m m it az
n ő je is v o lt. A z e g y ik e t ú g y h ív tá k , é rd e k e d b e n . . . É p p e n egy ó r á v a l e z ­
h o g y „ H á z o n k ív ü li M ic ik e ” , a m á s i­ e lő tt v á lto tta k le és h o ln a p m á r b e
k a t ú g y , h o g y „ É rte k e z le te n v a n J u - sem jö v ö k a h iv a ta lb a . . ;
c ik a .” V á r ta m , v á r ta m , v á r ta m ,
a z tá n m á s t g o n d o lta m . M e g le ste m H á t ily e n p e c h e m v a n n e k e m ! É p­
T ó n it a H iv a ta l k a p u já b a n é s a m i­ p e n azn ap , a m ik o r a b a r á to m jó ú t r a
k o r k ijö tt, r á s z ó lta m : té r t és m e g in t e m b e rsé g e s e m b e r le tt
belőle, — é p p e n a z n a p b o c s á to ttá k e l
— S z e rv u sz , T ó n i, n e m ism e rsz — N em K á r o l y , előbb b eszél­ az állá sá b ó l.
m eg ? jen a m a m á v a l . . . G á d o r B éla
 N A Q Y O N KELL V I Q Y Á Z N I !
I lié y y e f itim tí
Szegény E lem ér esztrá d -m ü so rt
szerve ze tt, de m ég n in cs c ím e a
m űsornak. M ár h a rm a d ik n a p ja
töri a fe jé t, m á r h a r m a d ik n a p ja
n e m v e s z m a g á h o z s e m é te lt, s e m
ita lt, c s a k g o n d o lk o d ik , g o n d o lk o ­
dik. N e m b íro m n é z n i a s z e n v e d ő
esztrá d -m ű vészek et, m eg p ró b á lo k
se g íte n i ra jta .
— S zerelm es m eló d iá k . V olt
m ár? — k é rd e m E lem é rtő l r e m é n y ­
kedve.
— E zerszer.
— É s íg y, hogy M e re lm e s S zelő -
d iá k ?
E le m é r c sü g g e d te n leg y in t.
— Százszor. T a va ly nyáron ezzel
a c ím m e l re n d e zte m e g y n a g ysik erű
esztrá d -m ű so rt az A g g tele k i csep p ­
k ő b a rla n g b a n .
— V á r j csa k ! — k i á lt o k fel. —
Ez a c ím , h o g y te ts z ik : S ó u tca h a t?
— V o lt m ár. V o lt m á r Só u tc a
— B o csán at, c s a k a tizenkét ta lá la to s nyerem ényem ért jöttem és nem sze­ h é t i s , n y o l c is, k i l e n c i s , s ő t k i ­
re tn é m , ha a r o k o n a im felism ern én ek . . . len c a, k ile n c bé, k ile n c cé is v o lt.
Ha é p p e n tu dn i a k a ro d , „Só u tca
k ile n c cé” cím m el n a g y sik erű
Uszítás Toncz T ib o r ra jz a e sztrá d -m ű so rt re n d e zte m egy M u­
rá n y i u tc a i lic h th o fb a n .
S z o m o r ú a n ló g a tju k a fe jü n k e t.
S em m i ú j ' sem ju t az eszünkbe.
A zaz, h o g y neki n e m ju t a z eszébe,
d e n e k e m igen.

— A velencei kalm ár — m ondom

lelkesen. — Te ez egy jó cím!
— Ü gy látszik n e m ism ered az
esztrád-irodalm at — jegyzi m eg
gúnyosan Elemér. — Ez neked egy
új cím ? Tavaly áprilisban az alagi
Előre téesz silójában ezzel a cím ­
m el fu to tt egy esztrád-m üsorom .
E m lékszem , m indig te lt silónk volt.
N e m m arad m ás hátra: gondolko­
Idegorvosnál V árnai G y ö rg y rajza
z u n k tovább.
— Eb ura fakó! — nyöszörgők
kétségbeesetten.
— V o lt m ár! — leg yin t Elemér.
— E skü d j meg!
— E sk ü d j m eg! — csóválja a fe ­
jé t E lem ér. — A z is volt.
— A z is volt?
— A z is volt — fe le li a barátom.
— Mi az, hogy az is volt? — ra­
gadom m eg a kabátját.
— V á rj csak! — tűnődik. — Mt
az, hogy az is volt — Ez is volt.
— M eghibbantál?
— V olt.
— N a h á t én m eg yek!
— Volt.
— M e n j és gyógyíttasd m agad!
— Volt.
— Szervu sz!
— V olt.
N e m bírom tovább. A fe je m re sz­
ket, a váltam m al rángatózom. Egy
utolsó próbálkozás:
— V o lt volt?
E lem ér legyint.
— V olt.
6 — Hm . . . És m ik o r é r e z t e e l ő s z ö r , h o q y ö n t u l a j d o n k é p p e n k u ty a? (m ik e s)
 I« 1 1 1 1 1 1 1 1 1
----------------------------- J
H í » n n n n i* q
-nnm nainnn
n n n n n n n n n l
TF 'f ~ r ~ T P
:
0 B ODOI DI O
S z e g ő G i z i r aj z; .
A p esti N agykör­
ú ton.
A z a n y á k p e d a g ó g ia i le le m é n y e s ­
sé g e h a tá r ta la n , s f ő k é n t v é g te le n ü l
ta p in ta to s . A m in a p a v illa m o s o n egy
m in te g y h á ro m é v k ö r ü li k is f iú é k ­
te le n b ő g éssel v o n ta m a g á r a a k ö z ­
fig y e lm e t és a n y ja k é tsé g b e e sé sé t.
Az a n y a h íz e lk e d é ss e l, k o rru p c ió v a l,
f e le lő tle n íg é rg e té s s e l ig y e k e z e tt le ­
c s illa p íta n i a h a r a g v ó f é lis te n t —
m in d h iá b a . V ég ü l az a n y ja h a r a g já ­
b a n a sz e m k ö z ti p á d o n ü lő f é r f iú r a
m u ta tv a íg y k iá lto tt:
— H a el n e m h a llg a ts z , o d a a d la k
a n n a k a c s ú n y a b á c s in a k .
A fe n y e g e té s v á r a tla n u l k e d v e z ő
e re d m é n n y e l já rt. A g y e re k h ir te le n
e lh a llg a to tt, a „ c s ú n y a b á c s i” p e d ig
egy k is s é z a v a r ta n m o so ly o g v a á lla ­
p íto tta m e g m a g á b a n , n e m m in d e n
Színház, a szputnyikok korában
Az e m b e r t r a g é d i á j a
Kr
jfl
Elkényeztetett vevő
ö n e lé g ü ltsé g n é lk ü l, h o g y v a n h iv a ­
tá s a e z e n a fö ld ö n .
M ily en n e h e z e n s z á n ja r á m a g á t
az e m b e r, h o g y fö lv e g y e a té lik a b á t­
já t. A h ő m é rő m á r fa g y p o n t k ö rü l
já r , az á tm e n e ti k a b á to n m á r á t ­
m e g y a szél, az e m b e r d id e re g , de
m é g n e m a d ja m e g m a g á t, h isz e n
m é g c s a k n o v e m b e r v a n , m é g n in c s
i tt a té l, m é g k o ra i a té lik a b á t.
A m ik o r az e m b e r v é g ü l fö lv e sz i a
té lik a b á to t, o ly a n , m in th a a f ia ta ls á ­
g á tó l b ú c s ú z n a el.
*
E gy h á z a s p á r r ó l h a llo tta m e z t a
m é ly é rte lm ű e n b ö lc s m e g á lla p ítá s t:
— T ö k é le te s e n ö ssz e ille n e k . A m i
az eg y ik b ő l h iá n y z ik , az a m á s ik b a n
sin c s m eg. F . L.
•é r
S á n d o r K áro ly rajza
— M ikor je le n t m eg ez a könyv?
— Tegnap.
— Mai n i n c s ?
íláffltí MfejtiHiú)ÚJftf&f-
M o ttó t N in c a e n rk r é g i v ic c e k , ceak
ö r e g e m b e r e k v a n n a k . É g y ú ja a U lö tt-
n e k m i n d e n v ic e ú j .
R ó z sa h e g y i K á lm á n s é tá l a z u tc á n .
H o zzá c s a tla k o z ik egy sz a k á lla s férfiú.
— S zerv u sz K á lm á n b á ty á m ! M eg­
e n g ed ed , h o g y e g y d a ra b o n elkísérjelek?!
— H o g y n e . P a ra n c s o lj.
M ennek k e tte s b e n , élénken d is k u rá ln a k .
Szem be jö n e g y lé d e n k a b á to s em b er,
m egem eli a k a l a p j á t és k e d v e se n köszön:
— S z e rv u sz to k ! — É s to v á b b h a la d .
A z t m o n d ja a sza k á lla s em b e r:
— M o n d d K á lm á n b á ty á m , k i v o lt ez ?
M ire R ó z s a h e g y i m osolyogva:
— É d e s ö csém , é n m ég a z t se m tu d o m ,
XIII. s z i n : Á d á m a z ű r b e n . h o g y te k i v a g y ! 7
 v ^ r~
A pim asz lum p A lejtő n le fe lé
T o n c z T ib o r ra jz a H e g ed ű s Is tv á n ra jz a

N em is o ly a n r é g e n le v e le t in té z te m „ A z é n h á z a m
az én v á r a m ” sz ö v e tk e z e th e z , a m e ly b e n k ifo g á so lta m ,
hog y a v á r a m b a n , ille tv e a la k á s o m b a n le lk iis m e re tle n ,
h a n y a g és f e lü le te s m u n k á t v é g e z te k . M e g írta m , h o g y
m ih e ly t k ite tté k a lá b u k a t, is m é t e lro m lo tt a v íz c sa p o m ,
egy k is id ő m ú lv a fe lp ú p o s o d o tt a p a r k e tta és n é h á n y
n a p m ú lv a m e g in t c s a k n e m le h e te tt k in y itn i az a b la ­
k o k a t és b e c s u k n i a z a jtó k a t.
V á la s z k é n t a k ö v e tk e z ő le v e le t k a p ta m :
„ H iv a tk o z á s s a l f o l y ó h ó 25-i l e v e lé r e k ö z ö ljü k , h o g y
ü g yéb en a s z ö v e tk e z e t filo zó fia i s z a k o s z tá ly a ü lést ta r ­
to tt, a m e l y e n m e g v i t a t t u k a z ö n á l ta l f e l v e t e t t , ig e n é r ­
d e k e s és a k tu á lis p r o b lé m á t: az id ő p ro b lé m á já t. K ö ­
szön jü k ö n n e k , k e d v e s ü g y fé l, h ogy e zt a k é rd é st fe l­
v e tette. S z ö v e tk e z e tü n k v a ló b a n e lh a n y a g o lta e zt a k é r ­
m im
d ést és e m ia tt a ztá n so k b a j és k e lle m e tle n sé g a d ó d o tt
a g y á k o r la ti életb en . S z a k o s z tá ly u n k ü lé sé n R u m itz e r — Ü g y , t e m é g h a j n a l b a n is é g e t e d a d r á q a villlanyt?!
A lfo n z, p a rk e ttá zó , fő id eo ló g u s ta rto tta a v ita b e v e z e tő t. m-éeg- e-----
Az e m b e r c s a k g y ő z z i “'in ~ r r e is k e r e s n i
A z a lá b b ia k b a n k ö z ö ljü k a z ig en h e v e s v ita e g y r é s z ­
leté t és k é r jü k a k e d v e s Ü g y fele t, h o g y o lva ssa fe l f e n n ­
h a n g o n b. c s a l á d j á n a k i s , s h a e s e t l e g a k a d n a é s z r e ­
vétele, v a g y m e g je g y z é s e , sz ív e se n lá tju k a filo zó fia i
s z a k o s z t á l y u n k e g y ü l é s é n . A m e g b e s z é l é s U tán tá n c .
G yere kom ám , m ost
B üfé. H a n g u la tró l a H á r o m B u b i g o n d o sk o d ik . én fiz etek !

R észlet a je g y z ő k ö n y v b ő l
S U H A JD A : É n c s a k a z t tu d o m m o n d a n i, h o g y a z a n n y á t
' n e k i. M ég, ho g y n é h á n y n a p m ú lv a e lro m lo tt a z a jtó .
K é re m , é n c s a k e g y s z e rű k é tk e z i filo z ó fu s v a g y o k ,
é n c s a k a n n y it tu d o k m o n d a n i, h o g y Z é n ó n g ö rö g
b ö lcs is m e g m o n d o tta : id ő n in c s. P e d ig az okos e m ­
b e r v o lt, a z a n n y á t n e k i.
P O L C Z E R : S z a b a d k ö z b e v e tő le g m e g je g y e z n e m . N e w to n
s z e rin t. . .
S U H A JD A : K u sti, m o s t é n filo z o fá lo k , a z a n n y á t n e k i.
M ég, h o g y n é h á n y n a p m ú lv a n e m le h e te tt k in y itn i
az a b la k o k a t. A s z ív e m sz a k a d m e g . í r j u k m e g a n n a k
az iz én e k , a n n a k az ü g y fé lé n e k , h o g y Z én ó n s z e r in t
az id ő n e m o b je k tív r e a litá s . . .
L IP T Á K : L e ü ln i, f a te k á m ! M ás is a k a r b eszé ln i! N e
lo p ja az id ő t, a m i n in c s^
S U H A JD A : K u sti. S záz s z ó n a k is eg y a v ég e , m o n d ju k
m e g az ü g y fé ln e k , h o g y k e v e se b b d u m a , tö b b filo z ó ­
fia é s b o rra v a ló ! É lje n Z én ó n !
Z E N O N IS T A K ( t a p s v i h a r b a n t ö r n e k k i. E g y z e n o n i s t a
v ízve ze té k szerelő íg y k iá lt: M e g h a lt Z én ón , o d a az
igazság!)
L IP T A K : S zót k é re k , k a r tá r s a k ! ö h m . K a n t k a r tá r s , a
n e v e s b ö lcsész h a s o n ló a n v é le k e d ik a z id ő r ő l. . .
K R A U T S C H N E ID E R N É : B o c sá n a t. A r r a k é r e m a k a r ­
tá r s a k a t, hog y g y o r s a b b a n o ld já k m e g a z idő p r o b lé ­
m á já t, m e r t n e k e m h a t n e g y v e n k o r in d u l a v o n a to m
a K e le tirő l és az a n y ó s o m ö c c sé n e k e p e k ö v e v a n .
C s a k e n n y it a k a r ta m m o n d a n i.
S U H A JD A : É lje n K ra u ts c h n e id e rn é !
L IP T Á K : íg y n e m le h e t k é r e m b e s z é ln i, hogy m in d ig
f é lb e s z a k íta n a k , ö h m . T e h á t az ü g y f é l aszo n g y a, h o g y
a lig te t t ü k k i a lá b u n k a t, m á ris e lro m lo tt a v íz v e z e ­
té k . K é r d e m én. m i az id ő ? K a n t a z t m o n d o tta , h a
fe lté te le z z ü k az i d ő t . . .
K R A U T S C H N E ID E R N É : N e fe lté te le z z ü k , m e r t n e k e m a
m e g y a v o n a to m és a f é r je m s ó le te t r e n d e lt v a c so ­
r á r a és h a r m in c h a t g y e re k e m v a n . . .
L IP T Á K : M á r m e g in t b e le s z ó ln a k : ö h m . H o l is h a g y ta m
a b b a ? J a igen. K a n t a z t m o n d o tta , az id ő v a ló s á g b a n
n in c se n , az c s a k e g y f e lté te le z e tt, v é g te le n , ö n m a g á ­
b a n le v ő sz ö rn y d o lo g . E zt ír ju k m e g a tis z te lt ü g y ­
féln e k . S a z t is í r j u k m e g , h o g y p a n a s z le v e le k h e ­
ly e tt in k á b b m é ly e d je n e l eg y k ic s it a b ö lc se le tb e n .
E L N Ö K ( c s e n g e t ) : A z ü lé s t b e re k e s z te m . K im o n d ju k to ­
llát, h o g y idő n in c s, n e m is v o lt, n e m is lesz. Á m e n .
S z a k o s z tá ly u n k m u n k á já r a a K IO S Z á ld á s á t k é r e m .”
*
Id á ig a levél. M o st a p a r k e tta e g y ik d o m b já n ü ld ö ­
g é le k és e lm e re n g v e n é z e k le a v ö lg y b e , a h o l fe le sé g e m
és g y e rm e k e m já ts z a d o z ik , s k ö z b e n a z o n filo z o fá lo k ,
h a a g y o n v e re m e z e k e t a b ö lc se k e t, v a jo n h a lh a ta tla n
m a r a d - e a le lk ű k , v a g y s e m ?
8 M ik e s G y ö r g y

Valamikor azt hittem, hogy
a hősök, a bátrak bátrai
mindenkor, minden helyzet­
ben hősiesen viselkednek, s
nincs az életnek az a látszatra
szürke mozzanata, amikor
ne lennének képesek kin yil­
vánítani halálmegvető bátor­
ságukat.
Sajnos, kénytelen voltam
megváltoztatni tiszteletteljes
véleményemet. Egy S zT K -
rendelésen ugyanis alkal­
mam. volt találkozni a kerü­
leti orvos várószobájában né­
hány félistennel.
Ju liu s Caesar hóna alatt
hőmérő volt. Aggodalmasan
beszélt arról, hogy újabban
gyakori rosszullétek kínoz­
zák.
— H a megállapítják ró­
lam, hogy epilepsziás va­
gyok — mondta merengve —
kardomba dőlök. Csak injek­
ciót ne adjanak, nem bírom,
ha szúrnak. M agának m i a
baja? — kérdezte a mellette
ülő Napóleontól.
— F á j a gyomrom —
mondta Napóleon, jobb kezét
a kabátja gombolásán keresz­
tül a gyomrára téve.
— Igen ? Cyomorfekély ?
Napóleon rázta a fejét:
— Inkább egy erős hűlés,
am i a gyomromra ment.
Berezinánál nagyon átfáz­
tam.
— D ohányzik ?
— Tubákozom. N em va­
gyok képes leszokni róla.
4 hu hícl
J E A N R E N O IR , film ren d ező — A u g u s­
Ügy irigylem azokat, a k ik ­ az, amikor az embernek te R e n o ir, a n a g y f r a n c ia festőm űvész
nek van erejük le szo k n i... zsibbad a bal térde. Coriola- fia — , eg yszer t á v i r a t o t k a p o tt H o ly -
N agy Sándor olyan ide­ nus a neuraszténiájára pa­ w oodból: m eg film esítik a p ja é le té t és
ges volt, hogy föl, s alá jár­ naszkodott, levegőváltozás m egfelelő sz e re p e t s z á n ta k b e n n e n e k i is.
kált, ma jd megállt egy színes után vágyott. Sápadtan ült — K i já ts s z a a fe stő sz e re p é t ? — é rd e k ­
antialkoholista falragasz egy széken Borgia Caesar is, lő d ö tt v á la s z -sü rg ö n y é b e n a film rendező.
előtt, és aggodalmasan néze­ s csak egy alkalommal kérte — A z a festő , a k i h a rm in c éve h a m i­
gette az ijesztő rajzot az a többieket, hogy engedjék öt s ítja a R e n o ir k é p e k e t — h a n g z o tt a
iszákos ember májáról. be soron kívül, neki csak t á v i r a t i felvilág o sítás.
Heraklest m indenki elke­ egy beutalás kell a nem i­
*
rülte, úgy ült a sarokban, gondozóba.
m int egy kiközösített. Brutus idegösszeomlásról Z E R K O V IT Z B É L A , a ré g i B u d a p e s t
— Csúnya fertőző bőrbaja panaszkodott, rémeket lát, slá g e rk o m p o n istá ja , m in d e n lá to g a tó já ­
van — súgta T im ur Lenk — lidércnyomások kínozzák, az n a k m e g m u ta tta a c s a lá d i e re k ly e k é n t
valam i piszkos inget húzott idegcsillapítóktól viszont tel­ ő rz ö tt, ü tö tt- k o p o tt h a n g s z e r t, am e ly e n
magára a szerencsétlen. N a ­ jesen elrontotta a gyomrát. a n a g y a p ja ta n u l t z o n g o rá z n i. E g y kései
gyon makacs betegség, hosz- Nelson csak egy pillanatra lá to g a tó eg yszer m e g k é rd e z te :
szadalmas a kezelése. volt látható, benyitott a szobá­ — T ud sz-e m ég e z e n já ts z a n i?
— M agának m i ba ja van ? ba és megkérdezte, hogy merre — H o g y n e tu d n é k — h a n g z o tt a
— kérdeztem T im u r Lénktől. van a szemészet. E kkor nyílt fele le t. — Még a p o n to s id ő t is k ik a lim ­
az orvos ajtaja és A ttila, p á lo m ra jta !
Isten ostora lépett k i rajta. — H á t a z t ho g y c sin á lo d ?
M indkét orrlyukából tampon Z e rk o v itz le ü lt a z özö n v íz e lő tti zo n ­
fehérlett ki. J u liu s Caesar g o ráh o z és a k ís é rte tie s e n n y ik o rg ó első
izgatottan kérdezte: a k o rd o k ra n y o m b a n d ö rö m b ö ln i k e z d e tt
— M i volt? v a la k i a fa l tú lsó o ld a lá n , m a jd egy
A ttila vállat vont. - á lm o s h a n g je le n tk e z e tt:
— N em tudják megállapí­ — H a g y ja a b b a , m a g a id ió ta ! F é l k e ttő
tani, mitől vannak a gyakori ♦
orrvérzéseim. Valószínűleg
nyálkahártya túlérzékenysé­ SA CH A G U IT R Y , a le g n a g y o b b s ik e rű
Felelet helyett a lábára gem van. fr a n c ia d a ra b o k szerző je, h a d ilá b o n á llt
mutatott, az egyik rövidebb az a d ó h iv a ta lla l, a m e ly — sz e rin te —
volt, m int a másik, tú lz o tt ré s z t k ö v e te l m a g á n a k a sik erb ő l.
— Ortopédiára utalnak Az író a p é n z ü g y m in is z te rh e z fo rd u lt
be, ortopéd sarut kapok, p a n a s z á v a l. A u d e n c ia u tá n a re á v á r a ­
operálni nem engalem maga­ kozó ú js á g író k n a k c sa k e n n y it m o n d o tt.
m at, majd csak elsántikálok — A N a p k irá ly n e m m e r te v o ln a
valahogy.. . M o liére-t m e g a d ó z ta tn i!
D zsingisz kán panaszko­
dott, hogy asztmás és m in ­
denkinek böbeszédűen, köhé- A M B R U S Z O L T Á N e g y szer, súlyos
cselve magyarázgatta, hogy in flu e n z a -já rv á n y id e jé n , f ia ta l v id é k i
m ilyen kellemetlen a nehéz — É s m it csinált az orvos sz ín é sz t u g r a t o tt b e H a m le t szerepébe.
légzés, pedig valamikor fiatal az orrával? E lő a d á s u tá n a g y é r ta p s o k k a l ju ta lm a ­
korában a vasat is megemész­ — Ecsetelte. z o tt v e n d é g m e g k é rd e z te a N e m zeti
tette. — Fájt? ig a z g a tó já t:
Robespierre zord arccal — Igent — mondta A t­ — M ilyen v o lta m ?
ült a székén, feltörte a nyakát tila. — De föl sem vettem! — K itű n ő ! — h a n g z o tt a v á la sz . —
a magas gallér. Oroszlán- A z egész idő alatt ez volt É n a m a g a m részérő l h á lá s v ag y o k az
színű Richárd a folyosón az első heroikus megnyilat­ a la k ítá s é rt. C sak m o s t é r te tte m m eg,
ólálkodott, és mindenkitől kozás a szobában. m ié rt fo jtja m a g á t sz e g én y O félia a
azt kérdezte, hogy mitől van F e le k i L ászló vízbe.
H e g e d ű s I s tv á n ra jz a > 4 - S^-O -fcC LA KoOt-CHjpAys-Cn.
«
 /<

A megcsalt barát
ö r ö m m e l ü d v ö z ö ljü k a la p o k b a n
ism ét f e lb u k k a n t és s ű r ű n ism étlő d ő
fu rc s a tö r té n e tk é k e t, az ú g y n e v e z e tt
színes a p ró s á g o k a t, az e g y k o ri ,,ln -
n e n - o n n a n ” r o v a t k é se i, d e n e m m él­
ta tla n iv a d é k a it. A ttó l ta r t u n k , előbb-
u tó b b k ifo g y n a k ez ek a so k iz g alm at
okozó h is tó r iá k és e z é r t az a lá b b ia k ­
b an n é h á n y e ls z a k íth a ta tla n , eln y ű -
h e te tle n , b á r m ik o r b e d o b h a tó M in ta -
M ü ty ü rt a j á n lu n k la p tá r s a in k fig y el­
m ébe.

K ilen cv en k ilen c év m ú lv a
k é z b e síte tte k egy levelezőlapot
H o ssz ú u t a t t e t t m e g a z a k á rty a ,
a m e ly e t 1 8 58-ban a d o t t fe l M a n c h e ste r­
b e n C. M . B ro w n az unok aö ccsén ek ,
M. C. B ro w n -n a k a L o n d o n m e lle tti
W e m b le y b e . M e g írta b e n n e , hogy a
c salád L u c i n e v ű m a c s k á ja h a t kis cicá­
n a k a d o tt é le te t. A k á r t y a v a la h o g y o d a ­
ta p a d t a le v é lsz e k ré n y o ld a lá ra és csak
m o s t ta l á l t á k m eg. K é z b e s íte tté k M. C.
B row n d é d u n o k á já n a k , a k i e lo lv a sta a
m e g s á rg u lt la p o t és m e g je g y e z te : „O h,
a k is cic á k ta l á n m á r n e m is éln ek .”

M illiók a szalm azsák b an

A fra n c ia o rs z á g i M ensonge s u r M er-ben
m e g h a lt M arie V erd iere a fa lu k oldus­
a sszo n y a. A m ik o r a szom szédok m eg ­
v iz s g á ltá k szegényes h o lm ijá t, a n y ű tt
sz a lm a z s á k b a n tö b b m illió fra n k o t, h á ­
rom száz N a p ó le o n -a ra n y a t, tö b b ezer
p e z e tá t és a b e c sü le tre n d lo v a g k e re sz tjé ­
n e k eg y a lig v is e lt p é ld á n y á t ta lá ltá k . ------------- -------------------
Mindent a vevőért
ö n m a g á t íté lte el a bíró
S z ű r-S z ab ó J ó z s e f r a jz a
K ü lö n ö s e s e t já ts z ó d o tt le B altim o re-
b a n . (U SA , M a ry la n d á lla m ). J o h n
S m ith , a v á ro s k ö z k e d v e lt b írá ja , szen­
v edélye s lo ttó já té k o s , a m ik o r m eg ­
tu d ta , h o g y h a a 37-es sz á m h e ly e tt
38-at és a 71-es sz á m h e ly e t t 72-őt í r t
v o ln a , ö tö s t a l á la t ta l re n d e lk e z n e , h ir te ­
le n p o fo n le g y in te tte m a g á t és így m él­
ta tla n k o d o tt: „O h , én m a r h a !” T öbben
h a llo ttá k é s l á t t á k a z in c id e n st, e z é rt
S m ith b író n e m k é s le k e d e tt, h a n e m
a z o n n a l l e t a r t ó z ta t ta m a g á t becsület-
s é rté s é rt é s k ö n n y ű t e s t i sé rté sé rt. B e ­
k ís é rte önm agát a b író s á g ra , ahol
a z o n n a l m e g t a r t o tt a a tá r g y a lá s t. A z
e n y h ítő k ö rü lm é n y e k fig y elem b ev ételé­
v e l ö t d o llá r b írs á g ra íté lte , m a jd a z
összeg k ifiz e té se u tá n s z a b a d lá b ra h e ly ez­
te m a g á t. A v á d lo tt m e g k ö sz ö n te ö n ­
m a g á n a k a z íté le te t és e m e lt fővel
h a g y ta e l a tá r g y a ló te r m e t.

Százezer d o llárt, k é t a u tó t és kastélyt

ö rö k ö lt egy d á k lik u ty a
M rs R o s a lin d a F e rg u s o n egy N ever-
in in d -i (Illin o is á lla m , U SA ) g a z d a g
tő z sd e a lk u sz özvegye Q u ic k n e v ű h é t
éves n ő s té n y d á k lik u ty á já r a h a g y ta m in ­
d e n v a g y o n á t: k a s té ly á t, k é t a u tó já t és
tö b b m in t százezer d o llá r k észpénzt.
I n té z k e d e tt, h o g y sz e m é ly z e te — sz o b a ­
lá n y , sz a k á c sn ő és so fő r — to v á b b is
a k is k u ty a s z o lg á la tá b a n m a ra d jo n . A
fe ltű n ő v é g re n d e le t h íré re m á r szám os
d á k litu la jd o n o s je le n tk e z e tt: v a la m e n n y i
m e g k é rte a k u ty á ja ré sz é re a g azd ag
örökösnő k e z é t — ille tv e lá b á t.
— P arancsoljon, asszonyom , m á r csak ez v a n , e z t m ég nem tetszett pró-
S te lla A dorján b álnil . . .
11
 Fő a tis z ta s á g ! Szűr-Szabó József rajza

A f iú lé p é se i o tt k o p o g t a k a l á n y
m ö g ö tt, állan d ó an , szoros ritm u sb an .
J ó k o r a u ta t te tte k m e g így. A lán y
b i z o n y o s v o lt b e n n e , h o g y le a k a r j á k
sz ó líta n i s m é ly f e lh á b o r o d á s r e m e g e t t
b e n s ő jé b e n . A k isu jja h eg y é ig tele volt
tiltak o zással s e lh a tá ro z ta , h o g y h a so r
k e rü l e rre , eg y etlen szó nélkül, c s u p á n
m é l y e n le s ú jt ó p i l l a n t á s á v a l a d j a m a j d
a fiú t u d tá r a , h o g y ő n em o ly an .
A zu tán m ást g o n d o lt. K em ény és
h atáro zo tt m o n d a to k a t fo rm ált m a g á ­
b a n , csípős, fé lre é rth e te tle n m e g je g y z é ­
s e k e t . M a jd ő e g y s z e r s m i n d e n k o r r a
e l v e s z i a k e d v é t a z ily en a s z f a l t b e t y á r
tem pótól.
A m eg v aló sításra eg y elő re nem k e rü lt
s o r . A lép ések v álto z a tla n tá v o ls á g b a n
k o p o g t a k , n e m t á v o l o d t a k , d e n e m is
k ö z e le d te k . A lány h á tra p illa n to tt. Igen,
o t t jö tt m ö g ö tte a fiú, t á s k á j á t h ó n a a lá
sz o rítv a.
E g é sz e n jó k é p ű — v illa n t á t a lán y
a g y á n . És m é g s z ig o rú b b a n fo g alm azta
a m o n d a to k a t. M egint v is s z a n é z e tt. A
f i ú n a k — ú g y látta — tiszta, m e le g
s z e m e v a n s k e d v e s m o so ly lebeg a sz ája
s z é lé n . V ajon m i lehet a f o g la lk o z á s a ?
R e n d e s e n ö ltö z ö tt f i c k ó volt, n e m k ü l ö ­
n ö s e b b e n e l e g á n s , d e n e m is k o p o t t . N e m
v o lt b en n e sem m i jam pecos, sem m i
visszataszító .
F u rc s a — vélte a lán y . — T u la jd o n ­
képpen r o k o n s z e n v e s . M ié rt asz fa lt-
b e t y á r k o d i k a z ilyen ?
B e f o r d u lt a k ö v e t k e z ő s a r k o n . A fiú
i s. No m o s t — g o n d o l t a a l á n y s i s m é t
M ivé alakítható át egy ócska éjjeli-szekrény? h á tra p illa n to tt. A fiú n em kö zeled ett.
S án d o r K ároly rajza E lg o n d o lk o z v a , m a g a e lé r é v e d t. O lyan ,
m in t v a la m i k öltő — j á r t a lány e s z é b e .
B izonyosan v erssorok fogannak m ost
b e n n e , ta lá n r ó la m , n e k e m ír v e r s e t.
T u la jd o n k é p p e n m á r tetszett neki a
fiú. A fo rd u ló n á l h a lv á n y , d e k é ts é g k í­
v ü l b iz ta tó m o so ly t r e p íte tt a fiú felé.
A k á r ü z e n e t n e k , f e l h í v á s n a k is v e h e t t e
a l e g é n y . Be is f o r d u l t u t á n a .
M ost, m o s t fo g m e g s z ó l ít a n i — é r e z t e
a lány — s az előbbi k e m é n y s z a v a k m á r
v alah o l m essze elm arad tak m ö g ö tte.
Iste n e m , m it teg y en ? — m entegette
m a g á b a n . H ogy is m e rje n m e g , h a en y -
n y i r e m e g te ts z e tte m n e k i. Azt m o n d já k ,
P á r i z s b a n ez a le g te r m é s z e te s e b b . B á r­
ki b á r k i v e l m e g i s m e r k e d h e t íg y . M ié rt
n e tö rjü k át a m a ra d is á g k o rlátáit —
g o n d o lta s a k ö v etk ező p illan atb an . . .
A kö v etk ező p illan atb an rá d ö b b e n t,
hogy a lépések elm arad tak m ö g ü le.
V isszafo rd u lt. Egy k e r tk a p u ép p en m o st
c s u k ó d o tt be s m ö g ö tte, h a tá ro z o tt lép­
t e k k e l a h á z fe lé t a r t v a t ű n t el a fiú.
A lány m eg állt. A rc á t p iro ssá g fu to tta
el. M é ly en f e l h á b o r o d o t t .
S z e m te le n csibész! — g o n d o lta d ü h ö ­
se n s sz ilá rd a n e lh a tá ro z ta , ha m é g e g y ­
s z e r v a l a k i m e g p r ó b á l j a őt le s z ó líta n i,
nos, a n n a k u g y a n c sa k m eg m o n d ja a v é ­
l e m é n y é t . H át h o g y k é p z e l i k a f é r f i a k ?
E g y v é d t e l e n n ő v e l m i n d e n t lehe t?
N a p ila p ja in k re n d k ív ü l ta lá lé k o n y családi r o v a t a i c s a k e n é h á n y le h e tő s é g b e ­
m u tatását h a g y tá k m eg nekünk . . . — bán —

t t e J v - é g j k a j£ o v * .o ( H azafelé
M észáros A n d rá s rajza

hcrqu o tű £ f... Ó S ii& f j&K ct

1?
 Bevonuló Pusztai P á l ra jz a

— S o k á i g b ú c s ú z i k o d a b e n t ez a le g é n y Ju lisk á tó l!
— S o se félj, n in c s a z m é g k ik é p e z v e . . .

H ázi-irodalm i esten
A
T oncz T ib o r r a jz a

A lo n d o n i „D a ily M ir r o r ” k ik ü ld ö tt
tu d ó s ító ja , M r. J o h n W a lte rs É sz a k -
B o m e ó b a n ta lá lta m e g a b oldogság
sz ig e té t. A z e m b e r e k eg y sz e rű e n
n e m t u d n a k arró l, a m i k e lle m e tle n .
A z ú js á g ír ó p é ld á u l m e g k é rd e z e tt
e g y f i a t a l b e n n s z ü lö tte t:
— M i a v é le m é n y e E is e n h o w e rró l?
A z i f j ú g o n d o lk o z o tt, a z tá n r á z ta
a f e jé t:
— S o h a s e m e tte m m é g . M ily en íze
van?

A z a m e r ik a i N ew Y e rs e y b e n m e g ­
k e z d ő d ö tt az őszi v a d á s z a ti idény. A
la p o k h ű s é g e s e n b e s z á m o ln a k a m e g ­
n y itó e re d m é n y é rő l. A v a d á sz o k r e n ­
g e te g v a d a t e jte tte k e l, k ö z tü k 5 v a ­
d ászt.

E g y o rv o s i k o n g re ssz u so n M ic h ae l
G u rd in , is m e r t p la s z tik a i sebész b e ­
sz á m o lt a r r ó l, hogy n e m c s a k nők, h a ­
n e m f é r f i a k is a lá v e tik m a g u k a t k ü ­
lö n fé le a rc m ű té te k n e k , „ fe lh ú z a tjá k ”
az a r c b ő r ü k e t, hog y r á n c a ik a t e l tü n ­
te tv e f ia ta lo k n a k m u ta tk o z z a n a k .
A z o k e lé g g é p ró z a i. N e m a r r ó l v a n
szó, h o g y e z e k az id ő s le g é n y e k sik e ­
r e k e t a k a r n a k e lé r n i a n ő k n él, h a ­
n e m a r r ó l, hog y A m e r ik á b a n n e m
sz ív e s e n a lk a lm a z n a k ö re g e k e t. A
f e le m e lt a rc b ő rű ö re g e k v isz o n t n y u ­ — R osszul s z a v a l . . .
g o d ta n le ta g a d h a tn a k év e ik b ő l. — D e j ól m o z o g !
Egy le ltá rla p naplója ---- Kép szöveggel —
1957. m á r c i u s : M á r n e m b íro m
<£e a
to v á b b h a llg a tn i a fő k ö n y ­
v e lő k á ro m k o d á s á t. S z id ,
m i n t a b o k r o t. A z t m o n d ja ,
p o n t h á ro m szo r an n y i ru b ­
r ik a v a n r a jta m , m in t k e l­
A sok bába közt elvesz a gyerekágy
le n e . E z a z t j e le n ti, h o g y
h á ro m n a p ig ta rt az a Első g y e r m e k ü n k kell ille sz te n i a k i­ r in t o s á g y a k n á l, a m e ­
m u n k a , a m it e g y n a p a la tt m e g szü letését vár­ álló c s a v a ro k a t, ly e k e t a „ J ó p a jtá s "
e lv é g e z h e tn é n e k . tu k . E lin d u lta m t e ­ a m i k m o s t ... i z é ... s z ö v e t k e z e t g y á r t o t t ,
— N é zz e , — m o n d ta m a hát beszerezni az N e m Is r é s z l e t e ­ a c s a v a r m e n e t t e l v o lt
fő k ö n y v e lő n e k , — in té z k e d ­ ú js z ü lö tt első b ú t o r ­ zem tovább. M in­ v a la m i b a j.
je n e k , h o g y le rö v id íts e n e k d a ra b já t. A C o rv in d en k ísé rlet h iáb a­ „Jó p a jtá s ” szö­
en g em . E lv é g re nem kö­
z ö m b ö s , h o g y m i l y e n h o sz-
b ú to ro sztály án k ét­ v a l ó vo ltl N e m p as z- v e tk e z e t . . .
s z ú le ltá r i i v e t k e l l k i tö lte ­ f é l e q y e r e k á g y a t Is sz ó lta k s e m a n e ­ — Ig y e k s z ü n k k i­
n i m i n d e n e g y e s m a g y a r- találtam . A d r á g á b ­ g y e d ik , se m a z ötö­ fo g á s ta la n á r u t s z á l­
o r s z á g i v á lla la tn á l, ü z e m ­ b ik a t v á la sz to tta m . dik á g y c s a v a r j a i . l í t a n i i— m o n d t á k — ,
ben I — P arancso ljo n - H iába, - g y á rtm á n y a in k , kü­
1957. a u g u s z t u s : S z a b v á n y o s í ­ a b lokk, — ig y az m o n d ta e lk e s e re d e t­ lö n ö s e n já té k c ik k e ­
to tta k ! Sokkal kevesebb ten a z e la d ó , — ú q y in k n a g y o n k e d v e l­
ru b rik a v a n r a j t a m , m in t
u d v a r ia s eladó, —
v o lt. azonnal ö sszeállí­ lá tsz ik a s z é r i a m i n ­ te k . S a jn o s a fa ­
1957. n o v em b er: A z ü zem ek tunk egyet, a d d ig d e n d a r a b j a I l y en ... a n y a g , a m i t k a p u n k ,
e g y m á s u t á n k ü l d i k v is s z a a Is szíveskedjék a S zív esk ed jék talán já té k r a k itű n ő , k ö z ­
le ltá ri ív e k e t. E n g e m is k a s s z á h o z f á r a d n i ... e lv in n i é s e g y ü g y e s s z ü k s é g le ti c ik k re
v is s z a k ü ld té k . K itű n t, h o g y — V árjunk eg y asztalo ssal ö sszeál­ a z o n b a n m ár nem
ro sszu l s z a b v á n y o s íto tta k p illan atra , — m o n d ­ lítta tn i.
b e n n ü n k e t. R ö v id e b b e k v a ­ a n n y ira . N éha de­
g y u n k u g y a n , a m i h e ly e s ,
tam —. bennem Ez tö rté n t egy fo rm á ló d ik . E z tö r ­
k e v e s e b b r o v a t o t k e ll r a j ­ sem m i tec h n ik a i délu tán a C o rv in ­ té n h e te tt a g y e re k ­
t u n k k i tö lte n i, a m i g y o rs ít­ é r z é k nin cs, s z e r e t ­ ban . . . á g y f á j á v a l is . E g y é b ­
ja a z iro d a i m u n k á t, d e ném egyszer m e g ­ (k a rc z a g ) k é n t é p p e n a fa m i­
k é t f o n to s d o lg o t e lfe le jte t­ n é z n i, h o g y a n kell * n ő s é g e m i a t t a IV .
t e k r á n k n y o m t a t n i . A z t is
tu d o m , h o g y m it, m e r t h a l­
lo tta m , a m ik o r a P é n z ü g y ­
E lm e n tü n k a C o r­
v in b a g y e rm e k á g y -
Nesze sem m i,
m in is z té r iu m b ó l íg y te le fo ­
n á lta k :
nézőbe. M e g tu d tu k , tervezz jó l!
— V an e g y re n d e le tü n k . h o g y a z t a b iz o n y o s
a m e l y n e k é r t e l m é b e n s z e l­ g y e rm e k á g y -típ u s t K e l t p e d i g a z 1. s z á m ú l e v é l
v é n y n e k is k e ll a le ltá rla ­ v a ló b a n n e m s ik e ­ 1957. s z e p t e m b e r 1 1 -é n , a D u ­
p o n le n n i, a m it le s z a k íta ­ rü lt ö s s z e á llíta n i. n á n tú li R o stk ik é s z itő V á lla la t
n a k é s az á lló e s z k ö z re r a ­ Z a la m e g y e i te rm e lé s i fe lü g y e ­
P e rs z e a C o rv in c sa k
g a sz tjá k . Ez m o s t n in c s lő s é g é n . E b b e n a le v é lb e n f e l­
e la d , te h á t n e m h i­ s z ó líto ttá k a Z a la m e g y e i M E -
ra jta . A z o n k ív ü l h iá n y z ik
b á s. D e k i s z á llít? A S Z Ö V - ö t, h o g y a m e g y e f ö l d ­
a z é r t é k - r o v a t is .
M o st a v á lla la t o k ö tv e n ­ a z ág y at ö sszeállí­ V a sé rt fa tö m e g c ik k n e g y e d é v re m á r n e m m ű v e ss z ö v e tk e z e te i a z 1 958-as
e z e rsz á m ra d o b n a k v is s z a tan i. o s z tá ly a . M it m o n d a ­ v á lla ltu n k g y e re k - é v r e 585 h o l d r o s t l e n r e é s 220
b e n n ü n k e t. Ig a z , h o g y m á r — K érem , rend­ nak ők? á g y -k é s z íté s t. h o ld ro s tk e n d e rre k ö ssen ek
n y o m ta tjá k a z ú j, jó p é ld á ­ k ívül e g y sz e rű az — Mi k ü lö n b ö z ő —< N o , e z a z t á n k é ­ s z e rz ő d é st az e g y é n i te rm e lő k ­
n y o k a t , d e t ö b b m illi ó l e l ­ egész, — kezdődött g y á r a k é s s z ö v e tk e ­ k e l é s s z a k c so p o rto k k a l.
n y e lm e s m e g o ld á s — K e l t p e d i g a 2. s z á m ú l e v é l
tá r la p o t a z ú z d á b a k e ll k ü l­ a m aq y arázat, — z e te k c ik k e it a d ju k m o n d j u k m i. — í g y
d e n i . E n g e m i s m o s t v is z ­ 1957. o k t ó b e r 1 0 -é n a S Z O V O S Z
te ts z ik u g y e b á r lát­ to v á b b az á r u h á z a k ­ le g a lá b b a s o k b á b a m ező g azd aság i fő o s z tá ly á n .
n ek a zúzdába. E zeket a
s o r o k a t m á r a s ira lo m -r a k ­ ni ezeket a ly u k a­ n a k , b o lto k n a k . L e ­ k ö z t e lv é s z a g y e ­ E b b e n a le v é lb e n fe ls z ó líto t­
t á r b a n Í r o m . K é r d e m az il- k at? Ezekbe bele h e t , h o g y a 343 f o ­ re k á g y . tá k u g y a n c s a k a Z a la m e g y e i
le té s e k e t, m ié rt nem v i­ M E S S Z O V - ö t, h o g y a f ö l d m ü -
g y á z n a k J o b b a n a s e le jtr e ? v e s s z ö v e t k e z e t e k a z 1 9 5 8 -as é v ­
(sti) re 200 h o l d r o s t l e n r e é s 150

Üzen a rovat
Igen nagy örömmel olvasunk teni a rizsbőlf Sürgősen fel
B E S E L Á SZ L Ó ( B p . V., N á ­ azokról a technikai újdonságok- szeretni tenni a tűzhelyre, de nem
d o r u . 34 .) . A G á z m ü v e k t ő l
é rte síté s t k ap tu n k ,, hogy köz­ ról, amelyek a dolgozó háziasz- lehet, mert előbb k i kell válogatni
b e n já r á s u n k r a a g áztű zh ely et szonyok életét fogják megköny- vagy a rizst a homok és a cirok-
é s a b o y lert k iu ta ltá k . nyíteni. Ugyanok- mag közül vagy
kor nem kis bősz- lajQifS a homokot és a h o ld ro s tk e n d e rre k ö ssen ek
szúsággal tapasz- cirokmagot a rizs s z e rz ő d é s t.
K A P O L N A S I L A J O S N É (Gö­
d ö l l ő ) . A z S ZT K m e g y e i a l k ö z ­ . tá lju k a főzésnél, közül. Egy óra K e l t p e d i g a 3. s z á m ú l e v é l
1957. o k t ó b e r 3 0 -á n , a D u n á n t ú l i
p o n tja közölte v e lü n k , hogy hogy élelmiszerfé­ is beletelik, a- R o s tk ik é s z ítő V á lla la t buda­
a z e l m a r a d t k é t h ó n a p i csalá di leségeink egyike- m ig , a háziasz- p e s ti k ö z p o n tjá b a n . E bben a
p ó tlék o t fo ly ó síto tták .
m ásika jelentős többletmun - szony két személy számára le v é lb e n f e ls z ó líto ttá k a Z a la
m e g y e i M E S Z Ö V - ö t, h o g y a z
k á t ró ránk. Íg y vagyunk elég rizst tehet a fazékba. 1 9 5 8 -a s é v r e 500 h o l d r o s t l e n r e
P A P A I ÁGOSTON ( K a rd o s­ például gyakran a rizzsel. M it Kérdezzük: nem lehetne-e a é s 200 h o l d r o s t k e n d e r r e k ö s ­
f a ) . A MEDOSZ k ö z l é s e : A k a r ­ csináljon a szegény háziasszony, rizst tisztább állapotban árulni? s e n e k s z e rz ő d é s t.
d o sfal e r d ő g a z d a s á g ügyét új­ K e l t p e d i g a 4. s z á m ú l e v é l
ból k iv izsg á lta é s a z elm a ra d t a k i ledolgozott nyolc órája után 1957. n o v e m b e r 4 - é n i s m é t a
415 forin to t k iu talta. hazamegy és vacsorát óhajt kéezi- Több aláírás SZO V O SZ m e z ő g a z d a sá g i fő ­
o s z tá ly á n . E b b ő l a le v é lb ő l m á r
k itű n t, h o g y .a SZ O V O S Z k o o ­
Udvariasság H é b er L á sz ló ra jz a p e r á lt a R o s tk ik é s z ítő v e i. O k is
500 h o l d r o s t l e n t é s 200 h o l d
ro s tk e n d e r t irá n y o z ta k e lő .
V é g re , k é t u ta s ítá s , a m i e g y e ­
z ik . . .
A n e g y e d ik le v é l e g y é b k é n t
ig y fe je z ő d ik b e : „ F e lh ív ju k
f ig y e lm ü k e t a r r a , h o g y a fö ld -
m ü v e s s z ö v e tk e z e te k fe lé m e g ­
a d o tt te rv s z á m o k m e n e tk ö z ­
b e n ! m ó d o s ítá s á tó l ta r tó z k o d ja ­
n a k .” M á r m in t m l. S a jn o s ,
a rra n é z v e m á r n e m a d ta k ta ­
n á c s o t, h o g y m ik é n t le h e t t a r ­
tó z k o d n i a „ fö ld m ű v e s s z ö v e t­
k e z e te k fe lé m e g a d o tt te r v s z á ­
m o k m ó d o s ítá s á tó l” h a c s e k é ly
h á ro m h ó n a p le p e rg é s e a la tt
h á ro m e lle n té te s te r v s z á m o t
k a p o tt a m e g y e . M o st iz g a to t­
t a n v á r ju k a d e c e m b e r t. V a jo n
m i l y e n le s z a z ö t ö d i k s z á m ú
u ta s ítá s ?
B a lo q h y Z oltán
Z a la e g e r s z e g , M É S Z Ö V
 c 4 - é j -& 4 < -
Versengés .V á r n a i G y ö r g y .-.-'za

ILYEN A Z
ICAZI
JA 7 2
JAZZ W ÍW O E
UUUMi. IMIIM 1!»»*•••'
IUI»M
IMM *, iH iliini »minitw
.»»mini MM»*?

gz a valódi
JAZZ
HANC-
VFRSENY < JAZZ
j á r t a k n e m r é g i b e n a Ludas M atyi szerkesztőségé­
b e n : H e r l u f B i d s t r u p d á n r a j z ö l ó m ű v é s z é s W alter
H e y n o w s k y , a B e rlin i Televízió ka rikatúra és báb-
■s z t ú l y á n a k v e z e tő je .

NATURALIZMUS
H e rlu f B nl-itrup ra jz a )

S e h e re z á d e ezen az éjsza­ A d e r v is bólintott.

kán a köv etk ező tö rté ­ — L átom , hoqy nem csak
n e t e t b e s z é l t e el . i g a z h i t ű , d e b ö l c s is v a q y e s
Élt e q y t ö r ö k v á r o s k á b a n e z é r t A llah n e m e q y , d e h á ­
e q y sz e q é n y , de A llah h lv ő fu­ r o m k í v á n s á q o d a t teljesíti.
v aro s, ak it H a s sz á n n a k hív­ H asszán b o ld o g an tá rta szét
t a k . V o lt h a t f e l e s é q e , v o l t h a t k arjait.
szam ara is, a m e l y e k k e l — — ó — kiáltotta — m i­
m inthogy teh erb író állatok lyen c so d álato s boldogsáq!
v oltak — sz e ré n y e n m e g k e ­ Adj nekem néhány p ercet,
r e s t e a h a t a s s z o n y r a valót, hogy k ív án ság aim at m egfo­
.le k i n c s e i n e m v o l t a k fény­ g alm azhassam ! M i ve l érde­
m e lte m m eq én A llahnak ezt
a n a q y jó sá g át?
— N e m c s a k te é r d e m e l t e d
m e q — i n t e t t e ő t a d e r v i s jo-
s á q o s a n — b i z t o s a n m á s is
v a n itt a v á r o s b a n , a k i m e g ­
é r d e m e l t e . Ha e lm o n d o d k í­
v án ságaidat, u tána tu d atn i
fogod velem n é h á n y b a r á to d
n e v é t , a k i k e t s z i n t é n fel f o-
qok k eresn i.
ű z é s r e , p a z a r l a k o m á k r a nem H asszán m egdöbbenve
telt n e k i. G y e n q e q y o m r a volt e m e l t e f el f e j é t .
és iq y m e q t u d t a m a q á t t a r ­ — És a k k o r a z ő k í v á n s á ­
tó z ta tn i a borita ltó l é s a n e h é z g a i k a t js t e l j e s í t i A l l a h ?
s e r t é s h ú s o k t ó l , a m e l y e k e t Al­ — T e l j e s í t i . M e r t A l l ah h a ­
lah p a r a n c s a s z i q o r ú a n m eq - t a lm a s és M o h a m e d az ő p r ó ­
t i lt a z i q a z h i v ő k n e k é s e q y é b fétája.
b ű n ö s k ív á n s á q a i s e m voltak, H asszán tű n ő d v e fo rg o ló ­
m e r t m á r eléq ö re q é s q y en q e d o tt a földön é s h o m lo k á v a l
v o l t é s h a t f e l e s é q é t is e l h a - t ö b b s z ö r m e g é r i n t e t t e a fö l­
n y a q o l t a . Ily m ó d o n a z u t ó b b i det.
i d ő b e n iq e n s z e n t é l e t ű lett és — N os, h a l l j u k a k í v á n s á ­
•q y t ö r t é n t , h o q y e q y é j s z a k a gokat — m o n d o tta végül a
m e g je le n t előtte A llah k ü l­ d e r v is kissé tü re lm e tle n ü l.
d ötte, e q y e z ü s ts z a k á llú d e r ­ H asszán e lő b b feleg y en ese­
vis k é p é b e n . d ett, aztán ú jra eléjeborult.
— A z i q a z h i t s z e r i n t él t él á t ö l e l v e s z e n t , b á r a z út vi-
— m o n d o tta a d e r v i s — és
e z é r t A lla h m e q ó h a j t t é q e d
ju talm azn i. Eqy k ív á n s á q o d a t
teljesíti, fe lté v e — te tte hozzá
n a q y e m b e r is m e r e tte l — ha
m a q a d n a k k í v á n s z v a l a m i jó t
és n e m m á s n a k v a la m i ro sz- Palackpósta Go 16 Sándor :a jz a
szat.
H asszán té rd re b o ru lt és
h o m lo k áv al h á ro m s z o r m e g ­
é r i n t e t te a fö ld et.
— A lla h n a q y é s h a t a l m a s
— szólt m e q h a to tta n .
— H alijuk te h á t a k ív á n s á ­ sz o n ta q sa q a itó l kissé tisztátlan
go t. lábait.
H asszán tö p ren q ett. — F én y esszak á llú k üldött
— Fényesséqes derv is — — re b e q te elo m o lv a — ha
m on d o tta elq o n d o lk o zv a — A llah a b a r á t a i m k ív á n s á g a it
eq y e tle n k iv á n s á q a n n y i m int is t e l j e s í t e n i ó h a j t j a . . . a k k o r
s e m m i . S z e r e t n é k if jú lenn i, n e k e m c sa k eq y k ív án sáq o m
de m it é r a z ifjú sáq g azd ag - van.
sá q és h atalo m n élk ü l, sz e re t­ — M o n d ja d , jó H as szá n !
n é k q a z d a q és h a t a l m a s len­ — Az, h o q y A l l a h n e t e l j e ­
n i , d e m i t é r ez i f j ú s á q n é l ­ sítse a b a rá ta im k ív án ság át.
kü l. L ovászy M árton
 Párizsi jelenet M a i nő szobra — hindu stilusban
Szegő G iz i ra jz a S á n d o r K á ro ly r a jz a

— M e g ö rü lt, D uv al úr? Most a k a r ö n g y ilk o s lenni, a m i­

k o r a t e m e t k e z é s i v á l l a l a t o k is s z t r á j k o l n a k ?

0 ~ \

R é b e r L á s z ló r a jz a

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t i r i k u s h e t i l a p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g . A k i a d á s é r t f e l e l a H í r l a p k i a d ó V á l l a l a t i g a z ­
gató ja. — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t , V i l i ., G y u l a i P á l u t c a 14. T e l . : 3 3 5 — 7 1 8 . — K i a d ó h i v a t a l : V i l i . , B l a h a L u j z a t é r 3 .
T e l .: 3 4 3 — 1 00 , 1 4 2 — 2 2 0 . — T e r j e s z t i a P o s t a K ö z p o n t i H í r l a p I r o d a 180 — 8 5 0 , e l ő f i z e t é s i d í j n e g y e d é v r e 1 2 .— F t.
K o s s u t h N y o m d a . B u d a p e s t , V .. H o n v é d u t c a 1 0 . F e l e l ő s v e z e t ő : L e n g y e l L a j o s i g a z g a t ó . — P é l d á n y s z á m : 3 2 0 .0 0 0 .
 19ö7. december 0. Á ra 1 fo r in t

» I* *

> !* •

» •

T o n c z T ib o r r a jz u

Mikulás W ashingtonban
 A
L elkiism eretes m eteorológus k o m ik u s sz in te vért
iz z a d o tt, de kép-
K asso r a jz a
té lé n v o lt nev eté st mgs ug S B B 9 B
k ic sih o ln i a közön- ; X-«; .
«égből. M in th a kő-
szik lák ü lte k voln a a n é z ő té re n , vágj- in ­
k á b b jé g h e g y e k , fagyos le v e g ő t á ra s z tv a
m a g u k k ö rü l. C supa e lle n sé g e s, s a v a n y ú ,
é rte tle n á b rá z a t. A k o m ik u s m á r nem
tu d ta , m i t csináljon. T ú lá ra d ó , harsogó
k e d é lly e l s ü tö tte el az e g y ik tr é f á t a m á ­
sik u tá n . P a rtn e ré n e k tr é f á s a n rezegte-
t e t t h a n g o n e z t m o n d ta :
— M i v a n , m a g a to já s fe jű ?
Sőt a n a g y o b b h a tá s k e d v é é rt m ég
h o z z á te tte :
— A k k o ra p ofont a d o k , h o g y r á n to tta
lesz a fejéből!
A k ö z ö n sé g ro s s z in d u la tá ra és hum or-
t a la n s á g á ra m i sem v o lt jelle m z ő b b , m in t
h o g y e rr e a po m p ás t r é f á r a sem n e v e tte
el m a g á t. A z arco k v á r a k o z á s t, egyben
le v e r ts é g e t á ru lta k el. M i .lesz it t, k é r­
d e z te m a g á b a n k é ts é g b e e s e tte n a k o m i­
k u s, d e m é g n e m a d t a fe l a h a rc o t.
— V a n e g y h a v e ro m — k iá l to t ta h u m o ­
ro s a n h u n y o rg a tv a , — a S anyi! O lyan
— F e lh ő s id ő , k e v é s c s a p a d é k k a l . . .
k a n c si, h o g y ide néz, o d a k ö p , oda néz,
ide k ö p . . . b r ü h a h a h a . . .
A m inőségi verklis S e m m i h a tá s . A s z ik lá k n e m re p e d te k
m eg, a jé g h e g y e k n e m o lv a d ta k fel. A
Sehwott Lnjós rajza k o m ik u s félláb o n u g r á lt, m a jd vék o n y
nő i h a n g o n b eszélt, h a m is k á s a n k a c sin ­
t o t t , c sá m c so g o tt, ille g e tte m a g á t, az
a n y ó s á ró l b eszélt, d a d o g o tt, rö h ö g ö tt,
tré fá s fin to ro k a t v á g o tt — m in d h iá b a .
A k o m ik u s sz iv ét té p d e s n i k ezd te a
k é tsé g b e e sé s. M e g rú g o ttn a k , m egalá-
z o ttn a k é re z te m a g á t. A lig tu d t a vissza­
t a r t a n i a k ö n n y e it. M e g h a s o n lo tt ö n m a ­
g á v a l. M ily e n u n d o rító , g o n d o lta . H iá b a
te s z e m nev etség essé m a g a m a t, sem m ire
sem b e c sü ln e k . E lh ib á z ta m az életem et,
ócska rip a c s vag y o k , h u s z a d r a n g ú bohóc,
u g rá lo k , m in t egy h ü ly e , rö h ö g te tn i
a k a ro k , s m i a fiz e tsé g ? M egérdem elt
m e g v e té s. A közönség fa g y o s közönye
u g y a n m i m á st je le n th e t, m in t hogy
m enj a fen éb e az o sto b a sá g a id d a l? lg y r
n e m le h e t to v á b b éln i.
A k o m ik u s h ir te le n h a tá r o z o tt. E lég
v o lt a z ó c sk a fogásokból, elé g v o lt a m e g ­
aláz ó b ukfencekből! K ö n n y e in keresztül
Alacsony vízállás
2
m e g tis z tu ltn a k é re z ­
t e le lk é t, v a la m i
s z e n t érzés t ö r t u t a t
b e n n e , egészen m é ly ­
rő l. O d a á llt a riv a l­
d a elé és m e g h a to tts á g tó l rem egő h a n ­
g o n k iá lto tta :
— Ú j é le te t k e z d e k !
A k o m ik u s k ö v é r v o lt, a p ró k is ró z s a ­
sz ín ű k a la p f i ty e g e tt feje b ú b já n . Z síros,
fe s té k e s a r c á t ö ss z e m a sz a to ltá k a k ö n y -
n y e k . H a ta lm a s v á llig é rő c so k o m y a k -
k e n d ő sem t u d t a e lta k a r n i m a g a s k e ­
m é n y g a llé rjá t. E z e n k ív ü l m a tró z r u h a
v o lt r a jta , r ö v id n a d rá g o c s k a , égszín k ék
zo k n i, fe h é r b e té te s la k k c ip ő . N em , n e m
a görög so rs tra g é d iá k b ó l lé p e tt elő.
A n é z ő té r e g y p illa n a tr a m e g re m e g e tt,
a z tá n ro b b a n á s s z e rű e n sz a k a d t k i a n e ­
v e té s , p e rc e k ig h a rs o g o tt a n é z ő té r,
a z tá n ta p s b a n t ö r t e k k i a sz ik lá k és a
jég h eg y e k . A k o m ik u s n a k az egész e ste
fo ly a m á n le í r h a t a tl a n sik ere v o lt. H a
c sa k k im o n d ta e z t a szó t: „ u j” — m á r
r o b b a n t a d e rű .
Az eg y szerű m o n d á s k ü lö n b e n r ö v i­
d e se n e lte r je d t, s n a g y n ép szerű ség re
t e t t sz e rt, afféle szállóigévé v á lt. A m ik o r
valakit- fel a k a r t ír n i a re n d ő r az u tc á n
s z a b á ly ta la n k ö z le k e d é s m ia tt, s a z illető
c sa k e n n y it m o n d o tt: „ Ú j é le te t k e z d e k ”
— a re n d ő r m á r m o s o ly g o tt, és to v á b b
e n g e d te a já r ó k e lő k e t. A m ik o r a k is d iá k o t
o tth o n m e g d o rg á ltá k , h o g y ro ssz u l ta n u l,
s a kisfiú c sa k e n n y it m o n d o tt b ű n b á n ó a n :
„ Ú j é le te t k e z d e k !” — a h a ra g m á r m o ­
so ly b a n o lv a d t fel. A m o n d a t k ö zh elly é
n e m e s e d e tt, m i n t a n é p d a l, v a g y a k ö z ­
m o n d á s, m á r m in d e n re h a s z n á ltá k . H a
v a la k itő l m e g k é rd e z té k , ho g y m i t csin ál
d é lu tá n , a v á la s z a d á s aló l íg y t é r t ki:
„ Ú j é le te t k e z d e k ” . E z t m o n d ta a já té k !
v e z e tő n e k a d u r v a s á g é r t fig y e lm e z te te tt
la b d a rú g ó , fe le sé g é n e k a részegeskedő
fé rj, a k ia d ó n a k a rossz író, s m é g az
ö reg n y u g d íja s is ezzel m e n t n y u g a lo m b a ,
A k o m ik u s, a k itő l ez a m o n d á s s z á r­
m a z o tt, so h a se m s z ű n t m eg csodálkozni!
— D e h is z e n é n e z t k o m o ly a n m o n d ­
ta m . . . — t ű n ő d ö t t m a g á b a n é le te
végéig.
F eleki László
H e g e d ű s I s tv á n r a jz a
 — T u d o d , m á r m o st m e g v e s z e m az a j á n d é k o k a t, m e r t k a r á c s o n y előtt n a g y a to lo n g á s...

T a rk a szeg ed i b e sz á m o ló m cím e n e m c s a k lé g i sze g e d i s z ó já té k ,

h a n e m v a ló s á g is. A S z é c h e n y i té r e n a v á ro s i g á z lá m p á ra sz e ­
g e z e tt 772 f o iin to s c s iz m á k c s á b ítjá k a k ö rn y é k b e li T S Z -ta g o -
k a t és a z e g y é n i g a z d á k a t a v á s á r lá s r a . A szom szédos u tc á k ­
b a n l é t r á r a s z e g e z e tt n v u la k , fá c á n o k és eg yéb á ru c ik k e k á l­ M észáros A n d r á s rajz.
l í tj á k m e g a já r ó k e lő k e t. S zeged k iv is z i az u tc á r a az á r u t. É s
m o s t lá s s u n k ezzel k a p c s o la tb a n egy szegedi b e s z é lg e té s t:
P E S T I E M B E R : Hol v a n a K á r á s z u t c a ?
S Z E G E D I : O t t, a h o l a z a s o k f á c á n v a n
a bo lt előtt a létrán .
P E S T I: A p á l y a u d v a r t h o g y ta lá lo m
m eg?
SZEG ED I: M e g lá tja a s o k p ir o s p a p ­
r ik á tó l. M ost h a s ítjá k a v a s ú t m ellett.
P E S T I : A S z é c h e n y i t é r r e is el k e l l e n e
m ennem .
SZEG ED I: M egism eri a kiszeg ezett
csizm ák ró l, vag y n y u lak ró l.
Á Tanács nem tu d ja elérni, hogy
rend legyen a szegedi utcán.
A H a la d á s TSZ-ben n a g y o n v á r j á k a
féléve íg ért C o rn w ald k an t. T á v ira to z ta k
is é r t e P e s t r e ! M á s n a p m e g j ö t t a v á l a s z :
— L eg y en ek tü relem m e l.
V iszo n v álasz:
— Mi t ü r e l m e s e k v a g y u n k , c s a k a z
an y ad iszn ó k nem . . .
H íres n ev eze te s szegedi papucsot
a k a r ta m v ásáro ln i.
A zt m o n d ja az elad ó :
— S a jn o s a p a p u c s kifo g y o tt.
M ár kifelé a k a r o k m e n n i, a m ik o r egy
h á z a s p á r lé p a z ü z l e t b e . A f é r f i n a k f e ­
k e t e f é l c i p ő k e j l e n e . T a lá l is m e g f e le lő t.
Közben az a s sz o n y n a k m eg tetsz ik eg y
tű sa rk ú , csau szin ű cip ő rem ek . .
— Ezt v e s s z ü k m e g ! A tie d r á é r ! —
h a n g z ik a feleség e lle n tm o n d á st n em
tű rő han g ja.
M ire a z e la d ó h o z z á m h a jo l és h a lk a n
m o n d ja:
— T é v e d te m , k é r e p i. M égis v a n s z e ­
gedi papucs . . .

A Jövő é v b e n is m é t s z a b a d t é r i J á té ­
k o k le s z n e k a sz e g e d i Dóm té r e n . A
sz e g e d i V B -nek sik e rü lt a ré g i, fele sle ­
g e s s é v á lt p esti P etőfi s z ü k s é q h i d a t
m e g s z e r e z n i . A h id fa- é s f é m a n y a g á t
h a s z n á l j á k m a j d fel a z e l ő a d á s o k é p í t ­
kezéseinél.
N e m r é g ib e n ú g y éjfél u tá n , J ó k e d v ű
f é r f i i n d u l t h a z a , c i k c a k k b a n , a K öz ú ti
h íd o n ú js z e g e d r e . M e q slm o g atta a híd
k a rfá já t és v iq asztaló an m o n d ta:
— Ne l e g y é l f é l t é k e n y , t e ö r e g K ö z ­
ú ti . . . A P e tő f i h i d a t n e m a T is z a k a p j a
m eg , c sa k a szín észek . . .
— H a d d fu siz z o n s z e g é n y . a g y e r e k e i n e k c s in á lja a h ajót,
(palásti) h u llad ék b ó l. . . ' 3
 Okos tyúk
S á n d o r K á ro ly ra jz a

NEMZETI NEMZET) fZ I W tÁ z f-
b an ig a z g a tó s k o d ik E. T. K ü lö n ö s
a o m m m c m s I d o lg o k d e r ü lte k ki e r r ő l az E, T -
ről. A z ü ze m H. r é s z le g é n e k P.
A TQJÁS i s z á m lá i f e le tt, m e ly e k e t I. O. a d o tt
JJsy Sí S I á t n e k i, m in d e n e s e tb e n sz é m e t-
h u n y t, h o lo tt tu d ta , h o g y a sz á m ­
lá k o n h - m is a d a to k s z e re p e ln e k .
B á r 6 . H. V. e lle n ő rö k e lle n ­
£2>m c ő riz té k a s z á m lá k a t, az o k o n m in ­ *■#
•?
d e n t a le g n a g y o b b r e n d b e n ta lá lta k .
M ié rt?
Az ü g g y e l k a p c s o la tb a n m e g d ö b ­
b e n tő a d a to k lá t t a k n a p v ilá g o t.
E. T .-n e k h á ro m lá n y a v a n . Gy.,
Cs. é s K. és v a n egy fe le sé g e , E.
T .-né.
C. H. egy E. T .n é l r e n d e z e tt m á ­
m o ro s é js z a k á n (m e ly e k s z in te m in ­
d e n n a p o s a k v o lta k ) b e le s z e r e te tt az
— K ot-kot-kot-kotkodács, — Eqy éjsz a k a — e q y T o já s . . e g y ik lá n y b a , G y .-b e. G y .-n é l C. H.
é rz e lm e i v is z o n z á s ra ta lá lta k . E. T.
á ld á s á t a d t a az ü g y re , v a g y is C. H.
így k e r ü lt a g y á rb a .
A kávéfőzés fejlődése E g y m á s ik m. é js z a k á n P . V. h a ­
V a sv á ri A nna ra jz a
b a r o d o tt b e le E. T. k ö z é p ső lá n y á b a ,
C s.-b e, C s .-n e k is m e g te ts z e t P. V.,
így P . V. is á ld á s t és á llá s t k a p o tt.
M o st m á r úgy m e n t m in d e n , m in t
a k -c sa p á s.
E. T. h a r m a d ik lá n y á t, K .-t, I. O.
— k i az eg ész p isz k . ü g y m o z g a tó ja
v o lt — m a g a m e llé v e tte sz em é ly i
titk á r n ő n e k .
S ik k a s z tá s és arucsorY ipeszés v o lt
a fő jö v e d e lm i f o rr á s u k . E. T .-né,
úgy m e llé k e s e n , ü v e g b e h u llt d u g ó ­
k ih ú z ó k is ip a r i ü z e m e t ta r t o tt fen n ,
így a g y á rb ó l k ic s e m p é s z e tt b a la m -
b é r h u z a lo k n á la ta lá l la k g a z d á ra ,
tASMRf m e g n e m e n g e d e tt á ro n , m . n. e.
m e n n y isé g b e n .
M anufaktúra Nagyüzem
C. H „ E. T., I. O. és E. T .-n é ü z­
le te v irá g z o tt.
T e rm é sz e te s e n .
Stílszerűen H isz e n a g y á r te rm e lé s e re n d b e n
várnai György rajza v o lt. a s z á m lá k r .-v o lta k , a sz á llí-
lósok is r .- le tte k v o ln a , h a A. B.-
n e k fe l n e m tű n ik v a la m i. A. B.
a z o n n a l sz ó lt C. D .-n e k , a k i m e g -
b íz te E. F .-t, ho g y in té z k e d je n G.
H .-n á l, h o g y h a la d é k ta la n u l h a jts a
v é g re I. J . ja v a s la tá t, m e ly e t a lá p e ­
c s é te lv e K . L. jó v á h a g y á s v é g e tt e l­
k ü ld ö tt M . N .-hez.
E k k o r m á r n a g y o n g y a n ú s s á v á lt
a dolog.
O. P . n e m sz ó lt s e n k in e k , h a n e m
e g y e n e s e n R. S .-h ez fo rd u lt. M e g d i­
c s é r té k és az ü g y m o s t m á r f e lt a r ­
tó z ta th a ta tla n u l to v á b b k e r ü lt T. V.-
hez, a k i „ te g y ü n k r á p o n to t” ja v a s ­
la tta l V. Z .-h ez k ü ld te . A z ü g y re
a z tá n p o n to t t e tt X. Y.
íg y az A. B. C. ü g y rő l v é g le g le ­
h u llt a le p e l, é s a tö r v é n y s z é k e n fe-
jeződöt? be.
A tö rv é n y s z é k az A B C D E F G H IJ K -
L M N O P R S T U V Z X Y -o k a t és tá r s a it
e líté lte
— H 2S 04. —
azaz
— K érek e q y féld iszn o t . . . P á sz to r Já n o s
I

l
 A tu d o m á n y v ilá g á b ó l

M. PLANCK
A z e lm é le te in e k élő tu d ó s n a k , a
m o d e rn f iz ik a e g y ik ú ttö r ő jé n e k b i­
zo n y n e m v o lt so k g y a k o r la ti é r z é ­
k e, s ez a f o g y a té k o s s á g a v e z e tte v é ­
g ü l is le g n e v e z e te s e b b e r e d m é n y é ­
hez. Ig e n s z e r e tte u g y a n is a f e k e te ­
k á v é t, s íg y — m id ő n la k á s a a l a tt
eg y ú j e s z p re ssz ó n y ílt, le m e n t fe k e -
té z n i. G y e n g e lö tty ö t k a p o tt, b o s s z ú ­
s á g á b a n b e s e m v á r t a a fiz e tő t, h a ­
n e m n é h á n y f o r in to t n a g y v o n a lú a n
az a s z ta lr a d o b o tt, s tá v o z o tt. Á m
e s té re , a f e k e te u tá n i v á g y is m é t le ­
k e r g e tte az e s z p re ssz ó b a , h o l e k k o r
n a g y tis z te s s é g g e l fo g a d tá k , é s m é ­
re g e rő s k á v é t k a p o tt. Ö rö m é b e n e l­
b e s z é lg e te tt a fe lsz o lg á ló v a l, m a jd
fiz e te tt, s a v is s z a k a p o tt p é n z t z seb -
re v á g v a tá v o z o tt. M á sn a p is m é t
lö tty ö t k a p o tt, s az a s z ta lr a d o b o tt
f o r in to k u tá n e s té r e is m é t jó k á v é ú
E k k o r m á r s e jte tte , h o g y ö s s z e fü g ­
g és v a n a k á v é m in ő s é g e é s a fiz e ­
té s m ó d ja k ö z ö tt. T a n u lm á n y o z n i
k e z d te a k é r d é s t: 30 f illé r tú lf iz e té s
e s e té n a k á v é v á lto z a tla n s ilá n y m i­
n ő sé g ű m a r a d t; 50 f illé rn é l a lig T alálkozás É jszak ai esztrád
é re z h e tő ja v u lá s , e g y f o r in tn á l u g ­
rásszerű ja v u lá s m u ta tk o z o tt. A
h a s z n o s e g y s é g te h á t eg y f o r in t —
sz ö g ez te le P la n c k , s to v á b b k u ta to tt.
♦*
Elm en^borotválkoaiSit jóllehet ed­
dig egyedül borotválkozott. Ä bor­
bély összekaszabolta, szem ébe fújta
az alkoholt é s egy mocskos törülkö­
zővel a pofájába mászott. 50 filléres
em elkedés után a borbély m egfente
a borotvát, eg y forint után hófehér
leplet kapott é s m egm asszírozták a
tarkóját. A h a s z n o s e g y s é g itt is egy
forint volt.
P la n c k e k k o r á lta lá n o s k ís é r le te ­
z é sb e fo g o tt, a h a s z n o s e g y s é g e t á l- I
ta lá n o s a n a lk a lm a z ta , s a lé g v á r a t- 1
la n a b b e s e te k b e n is e re d m é n y e s e n . í
íg y fe d e z te f e l P la n c k k v a n t u m - :
e l m é l e t é h e z a l e g k i s e b b e g y s é g té té - |
lé t, m e ly e t á lta lá n o s is k o la i f o k o n : J
b o r ra v a ló n é v e n ta n íta n a k .
A b o r ra v a ló fe lfe d e z é s é é rt, a n a g y I
fiz ik u st, a v e n d é g lá tó , fo d rá sz , é s m á s I
ip a rá g a k ja v a s l a tá r a N ó b e l-d íjja l — Te jó isten! A valódi M ikulás! — Öltözz, Lajos! L e k é s ü n k a Kaca-
tü n te tté k ki. qo T ark a Ja zzto tó ró l . . .
S. P.
H a d d lássa az utókor is
H egedűs Istv á n rajza

tfflfy v a & k ín tm ís m e r L
M o tt ó i N in c s e n e k r e g i v i c c e k , c s a k
ö re g e m b e re k v a n n a k . E g y ú js z ü lö tt­
n e k m in d e n v ic c ú j .

— H o v á v is z i a z t a f a lió rá t, K o ­
v á c s ú r?
— V isz em a z á lla to rv o sh o z , m e r t
egy k is b a ja v a n . . .
— Á lla to rv o s h o z ? M e g ő rü lt? M ié rt
n e m ó rá sh o z ?
— M e rt ez e g y k a k u k k o s ó r a é s a
s z e rk e z e te jó , c s a k a k a k u k k n e m
szól.
*
K re d e n c J e n ő a z t m o n d ja a 6-oson
egy is m e rő s é n e k :
— O kos g o n d o la t v o ln a , h a m e g ­
e n g e d n é k a v illa m o s o n a d o h á n y ­
zást.
— N e m é r te m ö n t, K re d e n c k é m ,
h is z e n m a g a n e m is d o h á n y z ik .
— N em , d e m ű s to p p o ló v a g y o k .
 i,
Az „ I s t e n é s e m b e r e l ő t t ” c ím ű
V a sv á ri A nna ra jz a n y u g a tn é m e t f ilm e t a k ö v e tk e z ő a l­
c ím m e l h ir d e tik a p la k á to k :
„Egy szép aszony és eg y va k ügyvéd

Ä 3
tö rtén ete ”
K o m o ly a n m o n d o m , e lé rz é k e n y ü l-
te m e z e n a ré g im ó d i a lc ím e n és a
n é m a f ilm ju to t t az e s z e m b e és Á sta
N ie ls e n é s a n a g y m a m á m C in k o tá n .
A k k o r ib a n a d ta k ily e n a lc ím e k e t. D e
eg y h u m o r is ta n e m e n g e d h e ti m e g
m a g á n a k , h o g y h u z a m o s a b b id e ig
e lé rz é k e n y ü ljö n . A sz ív e m m é g az
o r r á t f ú j t a m e g h a to tta n , a m ik o r az
a g y a m m á r lá z a s a n d o lg o z o tt és egy
r ö p k e p illa n a t a l a tt n é h á n y eg é sz en
h a s z n á lh a tó a lc ím e t ta lá lta m ki.
ím e :
A főváros belterületén csak kutya, P a ty o m k in cirk áló
m acska, díszmadár tartható E gy öregedő cár és eg y csa ta h a jó
tö rtén ete
S á n d o r K á ro ly ra jz a
A császár p a ra n c s á ra
E g y budai le á n y k a és egy
n y u g a lm a zo tt v ic e isp á n szerelm e

D ani
K é t a n y a és e g y v id á m kis lu rk ó
k a la n d ja i

L áz
Egy jó k é p ű a lu m ín iu m k u ta tó
tü n d ö k lé se és b u k á sa

A k in e k m eg k e lle tt h alnia
E g y b e szé d h ib á s, d e a z é r t sn á jd ig
p á szto r és egy csúnya, sza k á lla s
p ó p a b á csi h istó riá ja , e g y sz ü n e tte l
és e g y n a g y o n s z o m o r ú b efejezéssel.
M o st v e sz e m é sz re , h o g y k is ír á ­
s o m n a k c s a k c ím e v a n , d e a lc ím e
n in c s. S ü rg ő s e n p ó to lo m :
E g y jó le lk ű , nős h u m o rista é s z r e v é ­
te le a jó ízlé s é rd e k éb e n .
— Te, ez m é g m in d ig nem n é z ki d ísz m a d á rn a k . . (m . g y .)

EQ Y KIS FÖ L D R A JZ Szűr-Szabó J ó z s e f r a jz a

II III'»".
M E C E

DÉLKOR EGYENLÍTŐ
L
SARKI fEHY
 S zeg ő G iz i r a j z a
— V ig y ázzu n k , n e h o g y kitörjön!

náilO),-harisnya, egri kombiné, félkiló tüdő,

két kiló disznóháj, egy üveg pem pő , . . ”
S m in t a m u z s ik á b a n v is sz a té rő d a lla m ,
ú g y té r v is sz a o ly k o r-o ly k o r L ip tá k n é
S z erelm i á b rá z o lá sa so h a se m v á lik
l l / g y n e g y v e n é v e s a ssz o n y m e g rá z ó c so d á la to sa n szép k ö n y v é b e n ez a m o tí­
ö n c é lú v á . A szerelem so h a se m p ó to lja
a lk o tá s a ez a h á z ta rtá s i-k ö n y v . L ip tá k vum :
n á la a z o sz tá ly h a rc o t. A m ik o r a rró l ír,
O ttó n é , s z ü le te tt K ra u ts c h n e id e r A ra n k a h o g y a fé rje egy k issé elh id e g ü l tő le , „Mosásba adtam : tíz gatya, tíz ing, húsz
ír t a , eg y cso n k író n n a l, éjje l, s á n tító k o n y ­ n e m b o c sá jtk o z ik b o n y o lu lt lé le k e le m ­ zo kn i . . . ”
h a a s z ta lo n , a m ik o r m á r a lu d t a g y e r­ zésekbe, h a n e m a k ö v e tk e z ő k e t írja : L ip tá k n é h a r c a a fé rjé é rt e re d m é n y ­
m e k e é s n e m h a lla ts z o tt m á s , c s a k a „V illany, rádió, öt kiló zsír, félkiló te le n m a ra d . E z a k ö ltő -a ss z o n y a z o n b a n
fé rje h o rk o lá sa . hagyma, Ákoskának bili, húsz deka tö­ n e m sír, n e m zokog, n e m á tk o z ó d ik ,
N e m t u d t a m le te n n i a k ö n y v e t: egész pörtyű, két mázsa fa, Ottónak szalmiák- h a n e m le ü l a s á n tító k o n y h a a s z ta l m ellé
é jje l o lv a s ta m . R e a lis ta a lk o tá s: v iz s g á ­ cukor köhögés ellen, egy s ü tő p o r ...” és m ik ö z b e n fé r jé t v á r ja h a z a , íg y ír:
ló d ó , ő sz in te és b á to r . L ip tá k O ttó n é R e a liz m u s és h u m a n iz m u s . E zzel a k é t „Egy mozijegy, két pár debreceni, három
B a lz a c és S te n d h a l k ései u tó d ja . „Ha sz ó v a l je lle m e z h e tn é m le g jo b b a n L ip tá k kiló krum pli, Á koskának kavicscukorra,
nem látok tisztán, egész világom megsem­ O ttó n é , s z ü le te tt K r a u ts c h n e id e r A ra n k a félkiló sülttök, Ottónak szabniák-culcor
m isü l” — m o n d o tta S te n d h a l és u g y a n e z t írá s m ű v é s z e té t. N e m le h e t m e g h a tó - köhögés ellen. . . Ottónak ú j öltöny. .
v a llja L ip tá k n é is. A h á z ta r tá s i k ö n y v d o tts á g n é lk ü l o lv a sn i a z o k a t a s o ro k a t, Cipőtalpalás. . . ”
a szerzőnő h á z a s s á g á v a l k e z d ő d ik és a a m ik o r m e g p ró b á lja v is s z a h ó d íta n i a Íg y v é g z ő d ik a k ö n y v . L ip tá k O ttó n é ,
m é z e sh e te k b o ld o g n a p ja it idézi. fé rjé t. S zem érm etesség , a lá z a to ss á g , és s z ü le te tt K ra u ts c h n e id e r A ra n k a h á z ­
„Két mozijegy, két színházjegy, egy a ss z o n y i ö n é rz e t c se n d ü l k i ezek b ő l a ta r tá s i k ö n y v e , a m e ly n e k a cím e: „Az
csokor kökörcsin, hat pár virstli, egy nad­ sz a v a k b ó l: isten tudja, hogy jöttem ki ebből a fizetésből!”
rágtartó, két hangversenyjegy...” ., K ozm etikus. m anikűr, fodrász, lakbér,
A z tá n e lm ú ln a k a m é z e sh e te k és jö n ­ gáz, öt kiló liszt, ruhaátalakítás, egy pár M ik e s G y ö rg y
n e k a sz ü rk e h é tk ö z n a p o k .
L ip tá k n é s tílu s a sohasem érzelgős.
S z e n v e d é ly te le n ü l, tá rg y ila g o s a n ír, m é ­
g is é re z z ü k , h o g y a so ro k m ö g ö tt e g y nő i
szív d obog. S a jn o s n e m tu d k ie m e lk e d n i
sz e m lé le té n e k c sa lá d i k o rlá tá i k ö z ü l és
g y a k o ri m e g a lk u v á s a it o sz tá ly b á z isá v a l
m a g y a r á z h a tju k . A z o lv a s ó k a t a z o n b a n
sz ív e n ü t i ez a k ö ltő i sor:
„Mosásba adtam: tíz férfiing, nyolc
gatya, egy jéger-trikó, nyolc z o k n i . . . ”
A szerzőnő e s z té tik á ja , a v a ló s á g e sz ­
té t ik á j a , e rr e tö r m in d e n s o rá b a n :
„Villany, rádió, marhaszegy, karil,
egy nyakkendő, két kiló zsír, öt kiló cukor,
tíz kiló liszt, félkiló madáreledel, csőtészta,
naftalin, Ottónak egy ötvenes. . .”
A h á z ta r tá s i k ö n y v legszebb o ld a la i,
a m ik o r L ip tá k n é , s z ü le te tt K r a u ts c h n e i­
d e r A ra n k a m e g sz ü li g y e rm e k é t, a kis
Á k o st. A szerzőnő h a n g ja m o s t líra i vá
v é lik :
„Á koskának cucli, húsz darab pelenka,
Ottónak idegcsillapító, vatta a fülébe,
csörgő, két százas a doktornak, k is k á d ..
L ip tá k n é a ssz o n y i g y e n g éd ség g el r a j ­
z o lja m eg fé rje a la k já t. N é h á n y szóval
je lle m e z c su p á n , de m á ris e lő ttü n k te re m
L ip tá k O ttó , a z ú jd o n s ü lt a ty a .
„Ottó kiadásai: Ákoskának sakk-készlet,
távcső, ördöglakat, bajuszpödrő. . . ”
 -Széljegyzet egy hcmgzöíos ujsűghír margójára

Magyar Riviéra lesz a Római-part

A z e lm ú l t é v e k b e n a R ó m a i- p a r t k ö z ö tti ü d ü lő te le p e t h a ­
d fio n CTa n d o z á s r á n t i ' '~ 5 z tá p b ~ r' 4— 5 “ ‘ «TV

— . . . é s h a lá ts z v a la h o l e g y fehér- s z m o k in g o t , v e d d m eq l Jó. ha f e lk é s z ü lü n k rá

Űj stílus a Rádióban d ' /£ . »*

V á r n a i G y ö rg y ra jz a
S
' 2 o falu csupa pletyka,
Szapul benne Panni, Treszka,
Közben ruhát is szapulnak.
(Ezt azonban már maguknak.)
Szennyét a kis patak árja
Hátán hordja mos határba,
És a pletykát, mint egy potykát.
Mari néni kihalássza.
J í , ári néni szoknyát foltoz,
Ahol kurta, hozzátoldoz.
Itt kiszabja, ott bevarrja:
bővebb lesz a ruha alja.
Böske, Rozka csupa kézség,
Dehogy bírják, hogy csak nézzék , . .
Innen-onnan összehordnak
Sok cafrangot . . . — pletykafoltnak.
P esthy P ál

— N aqyon b en ső ség esen s z a v a l, jo le n n e n éh á n y szót é r ­

te n i is b e lő le . . .

Összeköttetés
K a ján T ib o r ra jz ,

rí
 4 h a b ié / A VO LT TÁRSBÉRLŐ BO SSZÚ JA
KÁLM ÁN IM R E , a C s á r d á s k i­ T o n c z T ib o r ra jz a
rá ly n ő k o m p o n is tá ja , p á ly á ja e le jé n
eg y p e s ti n a p ila p z e n e k r itik u s a v o lt
E gy b a la to n i n y á r i h a n g v e r s e n y e n
k e lle tt m e g je le n n ie e g y n a g y jö v ő jű ,
d e ig e n k is je le n ti é n e k e s n ő első
n y ilv á n o s f e llé p te a lk a lm á b ó l, a h o l
is c s u p a ro k o n , h ó d o ló és is m e rő s
v o lt je le n ,
A z e n e e st u tá n a m ű v é sz n ő r a ­
gyogó a rc c a l s z e d te e lő a f ia ta l ú j ­
sá g tu d ó s ító t:
— Nos, h o g y te ts z e tte m m a g á n a k ?
— S a jn o s, o ly a n h e ly e n ü lte m ,
a h o n n a n n e m h a llo tta m se m m it.
— B orzasztó ! H á t m é r t n e m ü lt
e lő b b re , h isz l e tt v o ln a m é g elö l
h ely .
— N em le h e te tt e lő b b re ü ln ö m .
A z első s o rb a n ü lte m .
*
H E N R I M U R G E R , a B o h é m é le t
k ö ltő je , a f r a n c ia iro d a lo m e g y ik j e ­
lese, a p á riz si b o h é m v ilá g d e r ű s le l­
k ű , ro m a n tik u s ír ó ja , á lla n d ó n y o ­
m o rb a n te n g ő d ö tt. V o lt egy k is m i­
d in e tt b a r á tn ő je , a k i é v e k ó ta sz o r­
g a lm a s a n e llá tta h á z ta r tá s á t.
M u rg e r egy d é lb e n b e je le n te tte
J e a n e tte - n e k , h o g y e s té r e m e g h ív ta
eg y fe stő b a r á tjá t v a c s o rá ra .
— S z e re n c sé tle n ! É p p m á ra ? H i­
sz e n tu d o d , ho g y a g á z t te g n a p k i­
k a p c s o ltá k , a s z e n e s k ije le n te tte ,
h o g y n e m h ite le z tö b b e t, i t t v a n e g y
v id é k i ro k o n v é n k is a s s z o n y a n y a k a ­
d o n , n e k e m m a m ig r é n e m v a n , d é l­
e lő tt h o z z á fo g ta m a b efő z ésh e z, a
r u h a a s z o b á b a n v a n f ö lte re g e tv e és
te é p p m o st h ív sz v e n d é g e t? !
— D rá g á m — sz ó lt k e d é ly e s e n a
k ö ltő — , h isz a k k o r n in c s se m m i
b a j. A s z e re n c s é tle n a la k u g y a n is
n ő s ü ln i a k a r.
#
R IM B A U D , a f r a n c ia k ö ltő -k ö -
ly ö k z se n i, if jú s á g a a l a tt b e c s a v a ro g ­
t a a fé l o rszág o t. É lt, m in t a m a d a ­
r a k , v a g y a h a la k . H a m in d e n k ö té l
s z a k a d t, m é g m u n k á t is v á lla lt, m íg ——
m e g n e m u n ta .
E g y fa lu s i g a z d á h o z a z z a l á llt be, Thermálvizes fürdőszoba
h o g y ő o ly a n le g é n y , a k i so se m f á ­
r a d k i a m u n k á b a n . A g a z d a ö rö m ­ S z ű r-S z ab ó J ó z s e f ra jz a
m e l fe lfo g a d ta , s k ije lö lt a n y íre s é b e n
tíz f á t, a m it e s tig k i k e lle tt a f iú ­
nak d ö n te n ie . H anem R im b a u d ,
a h o g y d é lig k id ö n tö tt k e ttő t, k é ­
n y e lm e s e n le h e v e r e d e tt s n e m so k a t
tö r te m a g á t a tö b b i fá é rt.
— M i az, s u h a n c — le p te m e g a
g a z d a — h á t n e m a z t m o n d ta d , h o g y
so se m fá ra d s z k i a m u n k á b a n ?
R im b a u d te m p ó s a n fö ltá p á s z k o -
d o tt.
— N em is u r a m . M e rth o g y é n
m in d é g id e jé b e n p ih e n e k !
#
D IÓ S Z E G H Y M IK L Ö S , az u to lsó
p e s ti b o h ém , e g y v id é k i r ip o r tú tja
a lk a lm á v a l, a c s ik o rg ó h id e g b e n
a la p o s a n á tfá z v a , b e t é r t eg y k á lv i­
n is ta p a ró k iá ra . A p a p ré g i is m e rő ­
se v o lt, szív es v e n d é g s z e r e te tte l fo­
g a d ta .
—. M it in n a s z e rk e s z tő ú r, b o ri,
s z ilv ó riu m o t v a g y te á t?
„D ió ” n a g y o k a t f ú j t a m a rk á b a
s v é g te le n s z e ré n y s é g g e l v á la sz o lt:
— H á th a m e g ih a tn é k egy k u p ic a
p á lin k á t, a k k o r m á r tü r e le m m e l el-
b o ro z g a tn é k ad d ig , a m íg a te a e l ­
k észü l. — L o n c i k a , i q a z á n s z e r e t , v a q y c s a k f ü r ö d n i j á r i d e?
 Pedáns em b er
3 ^
— C sak m eq m u tattam
h o q y é r z e m m a q a m , a m i k o r te v á s á ­
rolsz k a la p o t. . .
A jóból is m egárt a sok
— N i ni , a p a l et t él ?
— O e h o q y isi A f e l e s é q e m t ú l s á q o -
10 san rávetette m aq át a m éhpem pőre!
3 E W K
Ú j tá rs b é r lő m r e n d b e r a k ta k e c s-
k e s z a k á llá t, m a jd f e lé m ta s z íto tta
v é z n a k e z é t:
— S o b ri Jó z se f v a g y o k .
É s r á m n é z e tt c s iriz sz ín sz e m é v e l.
T ré fá lk o z v a p r ó b á lta m f e lo ld a n i a
p illa n a t fe s z ü lts é g é t:
— C s a k n e m a z s iv á n y S o b ri le ­
s z á rm a z o ttja ?
— P a rd o n , a b e ty á r é , h a m e g b o ­
c s á t a h e ly e s b íté s é rt — m o n d ta h ig ­
g a d ta n szo m széd o m . S le g o tt f e lv ilá ­
gosító m u n k á b a k e z d e tt, h o g y m e g ­
m a g y a rá z z a a g o n o sz tev ő z s iv á n y o k
és a f e u d á lis z s a r n o k o k a t s a rc o lg a tó
b e ty á r o k k ö z ö tti ig e n m é ly r e h a tó
k ü lö n b sé g e t.
M e g ille tő d ö tte n h a llg a tta m . V é g ü l
m e g k o c k á z ta tta m a k é r d é s t:
— N o és v é g té re a k e d v e s b á c s i­
ka? . . .
— K icsoda?
— Ü g y é r te m — b á to rk o d ta m — ,
hog y S o b ri J ó s k a k a r t á r s m e ly ik k a ­
te g ó riá b a is ta rto z ik ?
És h o ltk o m o ly ra ig a z íto tta m a r c o ­
m a t.
Mit tagadjam a
magyarázat egy­
általán nem bizo­
nyult unalmasnak.
K id e rü lt, hog y
S o b ri le g a lá b b
o ly a n je le n tő s
sz e m é ly isé g v o lt a
m aga k o rá b a n ,
m in t az o la sz F r a
D iavoló, a k i a h a ­
risn y a sz ö v ő m e s­
te rs é g e t h a g y ta
fa k é p n é l a v ilá g ­
h íré rt.
S z ó v a l S o b ri n e m v o lt k ö z ö n sé g e s
h a la n d ó , a m it u g y e b á r az is ig a zo l
v a la m e ly e st, h o g y az a k k o r i r e n d ő r ­
fő n ö k n e v é t m á r a k u ty a se m is m e ­
ri, v isz o n t S o b rié t az e g é sz v ilá g o n
s z á m o n ta r tjá k . M é g a K ö ln is c h e
r3 "
Z e itu n g is c ik k e t í r t ró la , ső t 1837-
b e n P á r iz s b a n s z ín m ű v e t í r ta k és
m u ta tta k be, m e ly n e k h ő se S o b ri
J ó s k a v o lt.
— A z ám ! — f e je z te b e fö lo k o sí-
neked, I ca , tá s o m a t a sz o m széd é s rá m p illo g o tt
c s e n d e s sz o rg a lo m m a l.
M á s n a p e lk a p o tt a közös elő szo ­
bában.
— L á to m , n e m h a g y já k k in t a k a ­
b á tju k a t, m e r t a r r a m é ltó z ta tn a k
g o n d o ln i, h o g y é n m in t S o b ri iv a ­
dék . . .
N e m m é ltó z ta tta m a r r a g o n d o ln i,
d e ő m é g is b e v o n s z o lt m a g u k h o z ,
h o g y n y á ja s s z a v a iv a l é s e g y m é ly -
tá n y é r n y i b e ty á r p a p r ik á s s a l b iz o ­
n y íts a b a r á ti h a jla m á t és n y ílt sz í­
v é t.
H a ta lm a s k ö n n y h u lla jtá s o k k ö z ö tt
fo g y a s z to tta m e l a p a p r ik á s t, m e ly
oly e rő s v o lt, h o g y f e lta lá ló ja n y il­
v á n tit k o lt b ű n ö k k e l s u n y ító b a n d i­
tá k f a g g a tá s á r a h a s z n á lta fe l .a n n a k
id e jé n .
K é ső b b a z t v e tte m é sz re , h o g y
S o b rié k tá r v a - n y itv a h a g y já k a j t a ­
1 W £ |- Í E T
ju k a t, im ig y e n n y ila tk o z ta tv á n ki,
ho g y tis z ta le lk ű b e ty á r le s z á rm a z o tt
tá r s b é r lő je le tte m . A m i v é g té r e m e g ­
n y u g ta tó is le tt v o ln a , h a la k r é s z ü k ­
b ő l n e m ö m lik s z ü n te le n ú g y a fo k ­
h a g y m a s z a g ,'m in t a la v in a .
A z tá n e g y m á s t k ö v e tté k a szom ­
sz éd b e c s ü le tb iz o n y s á g a i
S o b ri ú r b e v e z e tte , h o g y a b b a n a
p a r á n y i h e ly isé g b e n , a m it a k é t c s a ­
lá d ta g ja i f e lv á ltv a , d e c s a k e g y e n ­
k é n t h a s z n á lta k , id ő rő l id ő r e „ o tt­
f e le jte tte ” p é n z tá r c á já t, m a jd a m i­
k o r á t a d tu k n e k i, ú g y v á g t a z seb re,
ho g y m e g se m n é z te m e n n y i v a n a
bukszában.
A k o n y h á b a n titk o n m in d ig h o zz á­
m e r te k a g á z o n m e le g íte tt te jü n k ­
höz. Ig az , so k sz o r a b b ó l a te jb ő l,
a m ib e n m a c s k á ju k m á r n a p o k ó ta
b e le -b e le la fa ty o lt.
S m i t ö r té n t u to ljá r a ?
Egy s z o m b a t d é lu tá n ta lá lk o z tu n k
a lé p c ső h á z b a n . S o b ri é s h itv e s e
e g y m á sb a k a r o lv a jö tt e k le fe lé , én
h ó n o m a l a t t e g y s z ó d á sü v e g g e l, m a ­
g á n y o s a n b a k ta t­
ta m a m á s o d ik ra .
S o b rin é n e g y ta ­
v aszi z ö ld fő z e lé ­
kekben d ú s k á ló
m o slé k sz ín e it
idéző új kabát
v o lt.
Á tk o z o tt u d v a ri-
r ia s s á g o m m on­
d a t ta v e le m :
— H o g y m ily e n
szép !;;:
K özben ta lp r a
u g r o tt b e n n e m a
b e c sü le t és m e g a k a d á ly o z ta , hogy
m e g d ic s é rje m a z t az u n d o r ító r o n ­
gyot. É s b a m b á n , ez ze l az a lp a k k a ­
c se n g é sű b ó k k a l fe je z te m b e a m o n ­
d a to t:
— . . . m ily e n szép m a g a , d rá g a
asszo n y o m . . .
É s b á n a to s k o s r a e m lé k e z te tő a r ­
c á b a n é z te m , te tte te t t c s o d á la tta l.
M ég a z n a p é jje l z ö rö g te k a jtó m o n .
S o b rin é á l lt o tt c sip k é s, ig éző p o n ­
g y o lá b a n , é s k is ír t s z e m m e l. A zt
m o n d ta , b e s z é lg e tn i s z e r e tn e v elem ,
m e rt h a llo tta , hog y e g y e d ü l v ag y o k ,
és b á n ta n á , h a egész é j je l u n a tk o z ­
nék. v
T itk o la tla n m e g le p e té s s e l n é z te m
rá , m a jd v ilá g o ssá g g y ú lt e lm é m ­
ben . S z in te m a g a m e lő tt lá tta m “a
je le n e te t, a m in t S o b ri e ls z á n t a rc c a l
a z t m o n d ja a fe le s é g é n e k :
— N e m v ita tk o z u n k , h a n e m á t­
m ész! É rte d ? . .. N em h a g y h a tju k a z t
az e m b e r t m a g á ra !
R é m ü lte n c s a p ta m b e a z a jtó t a
d id e rg ő a ssz o n y e lő tt. É s re g g e l t it­
k o n e lin a lta m a tá r s b é r le tb ő l.
A z ó ta s in c s la k á so m .
É s m o n d jo n v a g y ír jo n b á r m it a
K ö ln isc h e Z e itu n g , az é n sz e m e m b e n
m o st m á r c s a k z s iv á n y a z a S o b ri!
B a jo r N a g y E rn ő
 P á r iz s i p illa n a tk é p
S z e g ő G iz i r a lz a
B u d a p e s te t m á r s o k m in d e n n e k
e ln e v e z té k , D u n a g y ö n g y é n e k , f ü r ­
d ő v á r o s n a k , s tö b b e k k ö z ö tt a v ic ­
c e k v á r o s á n a k is. A v ic c e k e n fő leg
o ly a n tr é f á s m o n d á s o k é rte n d ő k ,
a m e ly e k a „ H a llo tta d ? ” — k é r d é s ­
se l k e z d ő d n e k . M e g tö rté n t m á r, hogy
a v ic c e lő b b v o lt m e g , m in t v a la m i­
ly e n je le n tő s e s e m é n y . E b b e n n in c s
s e m m i c s o d á la to s, tu d n iillik v a la m i­
ly e n r é g i v ic c e t e le v e n íte tte k f e l eg y
ú j e s e m é n y k a p c sá n .
A G e o fiz ik a i É v , a m e s te rs é g e s
h o ld is so k k o z m ik u s b e m o n d á s r a
a d o tt m á r a lk a lm a t. L e g u tó b b h a l­
lo tta m :
— H a llo tta d ? A S z a tu rn u s z o n
m e s te rs é g e s g y ű r ű t b o c s á to tta k fel.

X . b a r á to m s ú ly o s a n id e g b ajo s.
D e n e m ag g ó d ik , m e r t tu d ja ,
h o g y b e te g s é g e c s a k id e g i e re d e tű .
*
A d o h á n y o s e m b e r e k a v ilá g le g ­
b á tr a b b , le g r e n d íth e te tle n e b b , leg -
a k a r a te r ő s e b b e m b e re i, ö k f e lte tté k
m a g u k b a n , ho g y d o h á n y o z n i fo g n a k ,
b e s z é lh e t n e k ik sz á z é s száz o rv o si
b iz o tts á g , c s ik k e t h á n y n a k a le g fe ­
n y e g e tő b b m e g á lla p ítá s o k n a k . H a ­
lá lm e g v e tő b á to r s á g u k r a je lle m z ő ,
h o g y a m ik o r eg y d o h á n y o s is m e rő ­
s ö m e t f ig y e lm e z te tte m a d o h á n y z á s
á r ta lm a s s á g á r a , az ille tő íg y v á la ­
sz o lt:
■
* — S o se a g g ó d j m ia tta m ! M a jd h a
m á r k é s ő lesz, a b b a h a g y o m !
♦

M e n n y iv e l ő s z in té b b dolog le n n e ,
h a e g y b iz o n y o s e s z p re s s z ó b a n ez t
í r n á k a k ir a k a t b a : „ F e k e te íz ű sz ö rp .”
F. L. G aillard : M o n d tam , M a rian n e, h o q y |ö n m a g a m é q az én u t c á m b a . . .

Akinek nem in g e . . .
V á rn a i G y ö rg y ra jz a

’ „ sodás kilátás képét nyújtja,

Nagy századunk közel-jövője.
Mesterséges Hold-légiókat,
Lő fel a rakéták lövője.

S ze relm e sek ! Romantikások!

Ha a Holdra hiába lestek, ^
Feltárcsázzátok Szputnyik számát^jy
S megrendeltek egy holdas estet.

£ e- esznek fehérek, zöldek, rőtek.

Vörösek, kékek, lilák, sárgák,
Megadják a Föld színpadának,
A helyzet-szülte színhatását.

^yi,a g y baj lesz a holdkórosokkal,

Ilyetén formán nemsokára, w.
Ezek, szegények, dús fürtökben, SjV
Másznak fel falra, fűre, fára.
n / '/ w /
—S\-i, merre menjen, hol keringjen:
A kis Holdak majd összevesznek
S vitáik lázas, nagy hevében,
Keringési zavarba esnek.

£J ssok baj lesz majd a kutyákkal,

Az emberek nem aludhatnak, v' 1’
Képzeljék el, ha ennyi Holdról,
Az űrkutyák visszaugatnak...
— M ondd, m e n n y ire vaq y az új d arab o d d al?
— S zépen haladok! M ár tá m a d o m a m p so ro n l evő- d a r a b o k a t ! . . . L ak y József 11
 Rock and roll
M ész áro s A n d rá s ra jz a
u„ gyanabban az ú j­
ságban k é t nyugtalanító
h írt olvasok. A z egyik
úgy szól, hogy I. Pál
görög király eladta m ű ­
kincseit, m ert p e m tud
m egélni abból a n ya v a ­
lyás százezer dollárból,
am ivel kiszú rjá k a sze­
m ét. Sajnálom szegény
első Palit, tapasztalás­
ból tudom , m ily en kínos
dolog az, ha az em ber n e m tu d m egélni a fizetéséből. N a­
gyon nehéz lehet n eki! M ert m a g u n kfa jta em ber, ha nincs
csak százezer dollár h a vi jövedelm e, legfeljebb kicsit
összehúzza m agát, de ezt egy király n em te h eti meg. N eki
reprezentálnia kell, m e rt rögtön elke zd en e k p le tyk á zn i
hogy rosszul m egy az ország. Egy király nem hordhat pél
dául svá jci sapkát, n e k i arany koronát kell a fejére ten
nie, és egy olyan herm elinpalást• sem lehet olcsó, m ég hí
a B izom ányiban is veszi, a kk o r s e m . . . B iztos vagyai
benne, hogy a király is szívesebben lakna egy csinos kit
kétszobás lakásban, de palotában kell laknia a szerencsét­
lennek, m e rt m egszólják. M ost tessék elképzelni, az leg ­
alább száz szoba, ahhoz ke ll m o n d ju k tíz bejárónő, m ibe
— Te, Fl ok i . . . é n f é l e k . . . N i n c s e n e k ezek m egveszve? kerül az és m it viszn e k azok el. R öviden szólva; nem va ­
gyok szőrös szívű em ber, m eg tudom érteni a királyi ház­
tartások gondjait. M ert v a n ily en gond, sőt egyes orszá­
Tizedik m úzsa gokban ez lett a központi problém a.
* S z ű r-S z a b ó J ó z s e f ra jz a I tt va n például A nglia. U gyanabban az újságban ol­
NS*
vasom a k ö v etke ző kis hírt:
D enis W. Brogan, cam bridgei egyetem i tanár előadást
ta rto tt A m erik á b a n és o tt azt javasolta, hogy a nyugati
országok já ru lja n a k hozzá az angol királyi háztartás kö lt­
ségeihez, m ive l ő k is részesei a nnak az élve zetn e k, hogy
A ngliában királyi ház van.
Én e zt re n d kív ü l helyesn ek, sőt m éltá n yo sn a k tartom ,
és igen csodálkozom azon, hogy erre csak m ost jö tte k rá
Hát az az am erikai bányász, vagy francia pincér, vagy
olasz kereskedő potyán élvezze azt, hogy A n g liá n a k k i­
rálynője van? M ár bocsánatot kérek, m égiscsak m ásképp
fejt szenet az a nyugati bányász, ha tudja, hogy abban a
pillanatban az angol kirá lyn ő m ásfél kiló g yém áttal a
nyakában kilovagolt! És va jo n m it szólna a norvég halász,
ha m egtudná, hogy A n gliában m ár nincs királyság, hanem
köztársaság van?! V isszadobná a halat a tengerbe! K in ek
van ked ve halászni, ha A ngliában nincs király?!
Csak egy bosszant, hogy Mr. Denis W. Brogan annyira
véglegesnek te k in ti a világ kettéosztottságát, hogy csak a
nyugati országokban óh a jt g y ű jtést rendezni az angol k i­
rályi udvar javára. Pedig én, a m agam részéről, szintén
szívesen kü ld e n é k egy tízest. Tudom , hogy n em sok pénz,
de arányban áll azzal az összeggel, am elyet ezért a c ikk ért
honorárium fejéb en kapok.
G á d o r B é la

DECEMBER 6. R é b e r L á s z ló ra jz a

1
 S z e g ő G i zi r a j z n

j0

— A karsz m ég to r­
tát? . . . V a q y in k á b b a
k isvasutat? »

7V, Jó,

E r tetszett v eszíteni a
pén ztárcát!
 Száz évvel ezelőtt
gyorsabb volt
A z E sti Hírlap n o v e m b e r 22-i
s z á m á b a n „ T á v o ls á g o k leg y ő ­
z é s e ” c ím a la tt a k ö v e tk e z ő k e t
o lv a s h a tju k :
„ A m iko r elindult sínéin az
első gőzhajtotta vasparípa,
tö rv é n y t hoztak, hogy csak
úgy haladhat, ha előtte
zászlóval egy vasutas szalad,
fig yelm eztetn i, óvni az útjá­
ba kerü lő ket. Vajon hogy
cam m oghatott ez a közleke­
dési szerkezet?,y
A z ó ta h o s s z ú id ő te l t el és a
s p o r t o ly a n n a g y o t fe jlő d ö tt,
h o g y m a m á r n e m le h e tn e ezt
a m ó d s z e rt a lk a lm a z n i, m e rt a
z á s z ló v a l fu tó e m b e r e k m ögött
m e s sz e le m a ra d n a a szem ély-
v o n a t. É s a m íg a s p o r t fe jlő ­
d ö tt, a d d ig a v a s ú t v issz a fe jlő ­
d ö tt.
A B u d a p e s t—V ác k ö z ö tti 32
k ilo m é te r e s tá v o ls á g o t u g y a n is
a m e n e tre n d s z e rin t 1 ó ra 12
p e r c a la tt te sz i m e g a sz em ély -
v o n a t. S z á z évvel ezelőtt kerek
egy óra alatt ért a vonat V á c -
ra. S ta f é ta f u tó in k v isz o n t ezt a
tá v o ls á g o t m a m á r 57 p e rc a la tt
r o h a n n á k le. Íg y a z tá n m e g tö r­
té n n e az a f u r c s a e s e t, hogy
a m ik o r a sz á z é v e lő tti sze­
m é ly v o n a t m é g c s a k Sződlige-
t e n le n n e , a z á s z ló t m á r a váci
f o r g a lm i iro d a e lő tt le n g e tn é a
s ta f é ta u to ls ó b e fu tó ja . (Az
1957-es s z e m é ly v o n a t v iszont
m é g v a la h o l G ö d é s S ződliget
k ö z ö tt z a k a to ln a .)
A f e n tie k b ő l t e h á t az k ö v e t­
k e z ik , h o g y a f u tó k sz o rg alm as
e d z é se é s to v á b b i e re d m é n y e i
m e lle tt a M ÁV m e n e tre n d jé t is
te r v s z e r ű b b e n k e lle n e össze­
á llíta n i. Íg y ta lá n rö v id e n e lé r­
n é n k azt, h o g y a sz e m é ly v o n a t
le g a lá b b u g y a n a n n y i idő a la tt
é r n e V á c ra , m in t sz á z év v el ez­
e lő tt.
K á m o ry L ajos
V ác, L ő w y S. u. 10.
14
X e a
Egy h á zia sszo n y je g y z e te i
P a p ír s z a lv é ta . Az e g y ik R á k ó ­
c zi ú t i A p isz b a n v á s á ro lta m .
T e r íté s k o r k ib o n to m . E lö n t a
m é re g . A fe lső s z a lv é tá k e n y ­
h é n s z ü r k é k . Ez a s z ü r k e s é g a
p o r é s f ü s t fin o m ö tv ö z e te .
M ik o r p ró b á lo m le s z e d n i a v a g y d iv a to s tö r p e - tű s a r o k k a l,
c s o m a g o t átfo g ó p a p ír p á n to t,
v e le s z a k a d ö t-h a t sz a lv é ta
k ö z e p e . M in th a u g y a n a z a k é z
r a g a s z to tta v olna, a m e ly
s a jtb a jó n é h a b ele n y o m k o d j a
az e z ü s tp a p ír t. T a lá n titk o s
e g y e z m é n y v a n a c so m a g o lá s
s z a k e m b e r e i k ö z ö tt: „ R a g a sz ­
ta n i v a g y ro ssz u l, v a g y se ­
h o g y !”
ö t d e k a b o ssz ú sá g . K a p h a tó
a B r ó d y S á n d o r u tc a i 8123-as
h ú s b o ltb a n . É n is o tt s z e re z ­
te m . Ig a z, h o g y e r e d e tile g öt
d e k a v e r o n a ir a le tt v o ln a s z ü k ­
s é g e m , d e m ik o r fe lb o n to tta m
a c so m a g o t, g u s z tu s ta la n d i-
r ib - d a r a b o k b ó l álló , e m b e ri
tá p lá lk o z á s r a tö b b s z e m p o n t­
b ó l a lk a lm a tla n , fic n ik e t ta lá l­
ta m . K ifo g á so lta m az á r u m i­
n ő s é g é t é s sz e le te lé s é t. A z ü z ­
le tv e z e tő — n a g y o n b a r á ts á g o ­
s á n — a z t fe le lte : s a jn o s , n e m
a d h a t m á s á ru t, m e r t ily e n fe l­
v á g o tta t kapnak á r u s ítá s r a .
R e n d b e n v a n : a m in ő s é g é rt
v a ló b a n n e m ő a fe le lő s . D e a
s z e le te lé s é r t ig en . . .
Megdicsérjük Megrójuk
az ’V. kerületi Tanácsot
D ic sé re t
T iz e n e g y éves, O la sz o rsz á g ­
b a n s z ü le te tt k is lá n y o m r é s z é ­
r e m a g y a r a n y a k ö n y v i k iv o n a ­
t o t a k a r ta m sz e re z n i, — ír ja
T á la s t D u ilio ( V in ., M á ria u.
18.) — é s e lm e n te m a z V. k e ­
r ü le ti T an á c sh o z . B e v a llo m , n a ­
g y o n fé lte m a ttó l, h o g y h o ssz ú
é v e k ig ta r tó b ü r o k r a tik u s e ljá ­
r á s k ö v e tk e z ik , d e n a g y ö rö ­
m ö m r e S zilág y i S á n d o r n é e lő ­
a d ó m e g n y u g ta to tt: rö v id idő
a la t t e lin té z ő d ik az ü g y . N em
t e l t el k é t h é t é s m á r m e g is
k a p ta m az a n y a k ö n y v i k iv o ­
n a to t. M eg jeg y zem , h o g y a m i­
k o r az V. k e r ü le tb e n m é g e lö l­
j á r ó s á g volt, o tt h iá b a p ró b á l­
ta m az ü g y e t e lin té z n i.
C ipő é s u d v a ria s s á g . N e m
sz a n d á l é s n e m v a s ta g g u m ita l­
p ú s p o rtc ip ő , a m it s z e re tn é k ,
h a n e m c s in o s n ő i cip ő . F in o m ­
v o n a lú , k ö n n y ű k is cip ő , ú g y ­
n e v e z e tt g a v a llé r-, k u b á n -,
de n e v e z h e tjü k e g y s z e rű e n ,
fé lm a g a s s a r k ú n a k is. A d iv a t­
la p o k ily e n n e l v a n n a k te le ,
o rv o so k s z e rin t ez a le g e g é s z ­
sé g e se b b v ise le t, a m e lle tt c si­
nos é s k é n y e lm e s is. D e h iá b a
já ro m h e te k ó ta a c ip ő b o lto ­
k a t, m u ta tó b a sin c s b e lő le .
E g y ik is m e rő s ö m te le fo n o n é r ­
te s ít, h o g y v a la k i v á s á ro lt ily e t
a B ő rd iv a tá ru k é s z ítő K S Z,
a F e ls z a b a d u lá s t é r 5. sz. a la tti
fió k já b a n . N osza, ro h a n o k o d a .
Az ü z le t h a t ó rá ig v a n n y itv a ,
n é h á n y p e rc c e l e lő b b o d a é re k ,
le g a lá b b m e g tu d o m , v a n -e m ég .
N y o m o m a k ilin c se t. Z á rv a .
V a la k it k ie n g e d n e k . C sa k
m e g k é rd e z n i sz e re tn é m , h o g y ...
De b e c s a p já k o rro m e lő tt az
a jtó t.
M á sn a p a z tá n m e g tu d o m ,
h o g y m á r n in c s o ly a n c ip ő . V i­
sz o n t, a z 1-es sz á m ú fió k , ü z ­
le ti u d v a ria s s á g b ó l, b iz o n y
c s a k 1-est é r d e m e l . . .
R. E.
M egrovás
Az V. k e r ü le ti T a n á c s l a k á s ­
g a z d á lk o d á s i o s z tá ly á tó l tö b b
o lv a s ó n k la k á s ü g y é n e k k iv iz s ­
g á lá s á t k é r tü k . H á m o r T a m á s
á p rilisi, K o v á cs Im re é s P r e i-
s ic h T a m á s n é m á ju si, R o z sn y a i
K á ro ly , d r. H a ra i L á s z ló n é é s
M a ta slc h Y von s z e p te m b e rb e n
b e k ü ld ö tt ü g y e ire a z o n b a n m ég
m a s e m k a p tu n k v á la sz t. T ö r ­
v é n y Í r ja elő, h o g y m in d e n
ü g y e t r ö v id id ő a la tt k i k e ll
v iz sg á ln i é s a r r a v á la s z t k e ll
ad n i. E z t tu d n ia k e lle n e az V.
k e r ü le ti la k á s g a z d á lk o d á s i o sz ­
tá ly á n a k is.
ARU-PROPAGANDA
A z ú js á g o k m i n d e n h é te n
„ S z a k ta n á c s " -o t a d n a k ,
H o g y a h ö lg y e k ü d e sé g e t
O lc s ó n h o g y a n k a p n a k ?
A já n la n a k : a rcra m é z e t
É s t e j f e l t a f e jr e ,
E c e te t a k o r p a e lle n ,
C itr o m o t a s z e m r e .
H a e z i g y m e g y m é g s o k á ig
N e m k e l l m e g c s o d á ln i:
A „ M it f ő z z ü n k ? " r o v a to k b a n
E z t l e h e t m a jd lá tn i:
„ H é tfő n : k r é m e t b a g a r o lb ó l. . .
K ed d e n : sza p p a n t h a b b a l. . .
S z e r d á n p e d ig k ö l n i l e v e s t
E g y k i s h a j o l a j j a l . . ."
B rand N ándor
M is k o lc .
Így nem vehetünk részt
az 1964 -es olimpián
P e ste r z sé b e ti „ sr á c o k ” v a ­
g y u n k . A h u s z a d ik k e r ü le t i
M á rtíro k ú tja 4 7 . s z á m ú á lt a ­
lá n o s Is k o lá b a n ta n u lu n k .
S a jn o s , n in c s t o r n a te r m ü n k ,
ö t é v e íg é r ik , h o g y „ J ö v ő r e ”
f e lé p ít ik , d e m é g m in d ig a
t a n t e r e m b e n t o r n á s z u n k . Ha
to r n a ó r a k ö v e t k e z ik , a p a d o - .
k á t ö s s z e t o lj u k , h o g y le g y e n
h e ly . K éiJU k , é p í t s é k f e l v é g ­
r e a z 1 9 5 2 ó ta íg é r t t o r n a t é r . t
m e t, m e r t Ig y e g y ik ü n k s e m
v e h e t r é s z t a 6 4 - e s o lim p iá n .
P e d ig v a n n é h á n y o ly a n Jó
t o r n á s z k ö z ö t tü n k , a k ik o lim ­
p ia i b a b é r r ó l á lm o d o z n a k .
A z Isk o la so k t a n u ló ja
Kórházi jelentés
B e te g : a I I . k e rü le ti F r a n ­
kel L eó ú t i k ó rh á z első e m e ­
le t 103-as k ó rte re m tiz e n e g y
á g y á n a k tiz e n e g y csengője.
C sak a tiz e n k e tte d ik szól és
m o s t a 12. á g y b e te g é n e k k e ll
c se n g e tn ie (a m ik o r a lszik , fe l­
é b re d n ie ), h a b e te g tá r s a i az
á p o ló n ő t a k a r já k sü rg ő se n h i­
v a tn i.
M ié rt n e m le h e t a csengő­
k e t m e g c s in á lta tn i?
Egy beteg a 12 közül.
Üzen a rovat ?i
ín
A M ezőgazd asági é s E rdé­
s z e t i D o lg o z ó k S z a k s z e r v e z o -
te in t é z k e d e t t , h o g y G a r z ó J á ­
n o s é s t á r s a i e lm a r a d t b é r é t ,
ö s s z e s é n 8 7 5 f o r in to t a le g k ö ­
z e le b b i b é r f iz e t é s k o r u ta lj á k
k i.
A m is k o lc i A u t ó k ö z le k e d é s i
ig a z g a t ó s á g j o g o s n a k ta lá lta
Láp! A n d r á s é s t á r s a in a k a
L u d a s M a ty ih o z b e k ü ld ö t t p a ­
n a s z á t é s B o ld o g k ö z s é g b ő l a
m e g lé v ő n é g y Jára to n k ív ü l
e g y ö t ö d ik a u t ó b u s z t Is in d ít.
 o%
ä h & h c fc
Egy szemfüles angol riporternő.
bizonyos Jenny Nicholson azt írta a
S pectator című tekintélyes londoni
lapban, hogy a róm ai szocialista
kongresszuson az angol küldöttek
„úgy pum pálták m agukba az alko­
holt, m in t egy szivattyú”, „az olasz
házigazdák azt sem tudják, ki a jó­
zan, ki a ré szeg . . Meg is nevezett
három pum páiét, A neurin Bevant, a
p á rt külügyi vezetőjét, Phillips M or­
gan fő titk á rt és R ichard Crossman
képviselőt. A politikusok beperelték
a lapot, igazolták a józanságukat,
m ire az angol legfőbb bíró, a nyolc­
vanéves Lord G oddard, m indhár­
m u k n ak 2500—2500 font kártérítést
ítélt meg.
Az alkoholizmus elleni küzdelem
alig ta láln a jobb propagandát en ­
nél a róm ai kirándulásnál.

Sötétkam ra Kaján Tibor rajza

A tudom ányos együttm űködésnek
nem éppen a legeszm ényibb form ája
az a mód, ahogyan egyes angol és
am erikai cégek bekapcsolódnak a
szovjet m esterséges hold népszerű­
ségébe. M int m ár értesü ltü n k róla,
számos am erikai cég játék-szputnyi-
kokkal örvendezteti m eg az am eri­
kai gyerekeket karácsonyra. Angliá­
ban egy divatbem utatón most m u­
ta ttá k be a szputnyik-szoknyát, még
hpzzá egy csinos m odellen, Helen
Ferguson kisasszonyon. A szoknya
úgyszólván felöleli az egész ismert
világegyetem et, hím zett csillagok,
bolygók, holdak, üstökösök láthatók
ra jta , a középen m aga a Föld, s kö­
rü lö tte a k ét szputnyik.
U gyancsak Londonban kerü lt for­
galom ba a Szputnyik-karkötő. A rany­
láncon kis arany szputnyik lóg.
A lapok hirdetési rovatában a táv ­ /c -
csöveket így hirdetik: „Szputnyik-
látó távcsövek.”
Az „Eisenhow er-golflabda” egy ki­ D élutáni m űszak
csit h á ttérb e sz o ru lt. ..

% n o } h e \c ,
nem S& lú %férfid ék
Egy rosszul sikerült tré fa m iatt
az állásá t vesztette P a t Magee angol
lelkész, a K ingston-i egyház papja.
Jótékonycélú bazárt rendezett a pa-
rochia és a vendégek szórakoztatá­
sára a lelkész női ru h á b a öltözött.
Elegáns bundában és női nylonha­
risnyában jelent meg általános de­
rü ltség et keltve. Felsőbb hatósága
nem n ev etett a tréfán, hanem felfüg­
gesztette állásából. A bibliára hivat­
koztak, am ely szerint „egy asszony
nem viselheti a férfi gúnyáját és
egy férfi nem öltheti m agára az asz-
szony öltözékét”.
A felfüggesztett lelkész m éltatlan­
kodva jelen tette ki:
— A ngliában és az egész világon
az asszonyok százezrével járn a k
nadrágban . . . R ájuk nem vonatkozik
a biblia? : 15
 — Ha te nekem , én is neked TÉL
K a já n T ib o r r a jz a P u s z ta i P á l r a jz a M

— M ár n e m s z e r e t s z ?
— D e iq e n , c s a k n a g y o n h id e g a k e z e d .

Ittas em b erek et
n em
szolgálnak ki
G e rő SándoY r a jz a

— ö r e g e m , v á lt-t
sál b lo k k o t egy
fém e d r e, r a jta m
e s e tle g é sz r e v e n n é -
n e k v a la m it . . .

L U D A S MATYI h u m o r o s , s z a t ir ik u s h e t ila p . S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á g . A k ia d á s é r t f e je l a H ír la p k ia d ó V á lla la t ig a z ­

g a t ó j a . — S z e r k e s z t ő s é g : B u d a p e s t , V ili., G y u la i P á l u tc a 1 4 . T e l.: 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a ta l: V ili., B la h a L u jza t é r 3 .
T e l.: 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . — T e r je s z t i a P o s t a K ö zp o n ti H írla p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e lő f i z e t é s i d íj n e g y e d é v r e 1 2 .— Ft.
K o ss u th N y o m d a . B u d a p e s t, V ., H o n v éd u tc a 10. F e le lő s v e z e t ő : L e n g y e l L a jo s i g a z g a t ó . — P e ld á n y s z á m : 3 2 0 .0 0 0 .
XI I I . évfolyam 43. szám 1957. december 12
Ára: 1 fo rin t

T o n ez T ib o r r a jz a

C s a k a z t m o n d d m e g n e k e m , h o n n a n v a n az e m b e re k n e k e n n y i p é n z ü k ?
 Nyilatkozat
V á rn a i G y ö rg y r a jz a
— M e g írh a tjá k , s z e rk e sz tő u ra k , ho g y a neh ezén m á r
túl v a g y u n k . A tö b b i m á r g y e re k já té k . . .
Igazán gonosz em ber
V á r n a i G y ö rg y r a jz a
T elevíziós adás 16 éven felülieknek
G e rő S á n d o r r a jz a
Autóbuszon
S c h w o tt L a jo s r a jz a
L egyen szives, v e g y e le a k a la p já t, nem látok sem m it!
N e m babonás
S á n d o r K á ro ly r a jz a
— Hé, néni, azzal a se p rű v e l! M e n n y ié rt jönne el s e g í­
teni a n a g y ta k a rítá s n á l?
M inden csomagot cipelő em ber — és ki nem az? —
méltó elégtétellel vette tudom ásul, hogy a csomagolás új
utak ra lép. Csomagolástechnikai tanfolyam ok és bem uta­
tók fogják illusztrálni a m odern és tetszetős csomagolást,
amely nem sokára olyan m agas fokra emelkedik, hogy
nem is kell vinni a csomagot, talán szárnyakkal lá tjá k el
és önm agától hazarepül.
De addig! Addig is hadd m utassuk be egy később fel­
állítandó Csomagolási M úzeum szám ára a közelm últban
B udapesten megszokott csomagolási módszereket.
F él kenyér O s z tz é -h e rin g
fé l c ig a r e tta p a p ír r a l f lu s z p a p ír b a n
le ta k a r v a M e g je le n t é s k a p h a tó a r é ­
A m eleg k e n y é r k e tt é v á g o tt g e n n é lk ü lö z ö tt o sz tz é -h e rin g .
részén a b e lé re h e ly ez n ek k o c ­ F lu s z p a p írb a cso m a g o ljá k , a h o l
kacukor n ag y ság ú v ék o n y p a ­ is a z o n n a l felveszi a c s e p p ­
p írk á t. A v e v ő eb b e n y o m ja a folyós á lla p o to t. E z é r t c é l­
h ü v e ly k u jjá t, m iá lta l a p a p ír sz e rű z se b re v á g n i é s o tth o n
te lje s e n b e p ré s e lő d ik a k e ­ a fo ly a d é k o t a zse b b ő l k is z i­
n y érb e. í g y a k e n y é rb é l-fe lü le t v a tty ú z n i.
te lje s e n s z a b a d m a ra d é s a
já r d á n , a ta ta r o z á s a l a t t álló M e le g k o lb á sz
p e sti b é rh á z a k a la t t b ő ség esen C j Id ő k b e n
szív ja m a g á b a a m a l te r t é s
egyéb e m é s z té s i sz e m p o n tb ó l A ré g i c s a lá d i h e tila p k é p e s
fo n to s é p íté s i a n y a g o k a t. o ld a la i k ü lö n ö s e n a lk a lm a s a k
h ú s á ru fé lé k b e b o rítá s á ra . íg y
M á ju s i c s e re s z n y e a fé n y k é p e k e t — b á r n e g a tív
h a lo tti- b iz o n y ítv á n y b a n o ld a lá n — p o n to s a n m e g k a p ­
A r a g a s z to tt zacskó — a m e ly ­ ju k a v á s á r o lt k o lb á sz o n .
b e a c s e re s z n y é t m é rik , első
é le té b e n m i n t özvegy K a r k á ly H id e g s ü lttö k
V endelné h a lo t ti b iz o n y ítv á ­ m e le g te n y é r b e n
n y a s z e re p e lt. S z e m e lg e té s k ö z ­ S z é tt á r t te n y e r ü n k b e r a k ­
b e n p o n to s a n m e g á lla p íth a tju k ju k a h id e g tö k ö t, a m e ly
az e lh u n y t k o r á t , c sa lá d i á ll a ­ a z tá n a t e n y é r te rm é s z e te s m e ­
p o tá t, v a la m in t a h a lá l o k á t. le g é tő l k e lle m e s la n g y o s h ő ­
fo k o t k a p , k ü lö n ö se n h a a
U gyanez K la u z á l t é r t ő l B u d á ig v is z r
k ó r h á z i k ó r le le tb e n szűk. V illa m o so n ü g y e ln i k e ll,
Ig e n k e lle m e s c so m a g o lá sa m e r t u ta s tá r s a in k r u h á z a ta v e ­
m in d e n g y ü m ö lc sn e k , e ls ő s o r­ szé ly b e n fo ro g és k ö n n y e n
b a n m á ln á n a k , rib iz lin e k é s m e g je g y z é s t k a p h a tu n k a t ö k ­
cse re sz n y é n e k . K itű n ő é tv á g y - k e l és a fe jü n k k e l k a p c s o la tb a n .
g e rje sz tő . S zeren csére a p a p ír
g y o rsan á tá z ik é s a lé e lm o ssa R a jz s z ö g
a k ó r tü n e te k e t. s e ly e m z a c s k ó b a n
A b á lt sz a lo n n a A cso m a g o ló b a n v a ló á t v é ­
s m ir g lip a p ír b a n te l u t á n e le g á n s m o z d u la tta l
E z a c s o m a g o lá s te c h n ik a a s z iv a rz se b b e sü lly e sz te n d ő .
igen a lk a lm a s a rr a , h o g y az A ra jz sz ö g e k i t t n y o m b a n e l­
á ru ne ü ssö n á t a nedvesség­ h a g y já k p a p ír k ö n tö s ü k e t és
álló p a p íro n . A g y a k o rla t p o n ­ ú g y h e ly e z k e d n e k el, h o g y a
to s a n m e g á lla p íto tta a k e v e ­ h e g y e s v é g ü k a szív t á j é k á t
ré s i a r á n y t. T íz d e k a s z a lo n ­ c sik la n d o z z a . A m a g y a r k ö z ­
nában h a t d e k á t nyom a p a ­ m o n d á s e rr e je g y z i m eg , h o g y
piro s, e g y d e k á t a b ő r é s h á ­ „ k ib ú jt a szeg a z s á k b ó l.”
ro m d e k á t a sz a lo n n a . (S te lla )
 '

K jc V ím
— G yűröttnek látszik, kedves "ba­
rátom . Mi tö rtén t m agával?
— V elem semmi. De a Renaissance
É tte rm e t újjáépítették.
— És ezt annyira a lelkére vette?
— Igen. K épzelje. A lig hunytam le
a szem em az éjjel.
— Nem szabadna ennyire érzé­
k enynek lennie. Ú jjáépítették, h á t
ú jjáép ítették . Több is veszett Mo­
hácsnál.
— A Mohácsi V askom binátra gon­
dol? Azt m ár kihevertük.
— M ajd kiheverjük ezt is.
— De könnyen beszél maga! Ügy
látszik, reakciós. Persze, maga este
lefekszik és alszik. M agának a nép
vagyona Hekuba.
— A ki alszik, az m ég nem re ak ­
ciós. Sőt. T udhatná, hogy éppen a
reakció nem alszik. Egyébként én is
olvastam , hogy a Renaissance É tter­
m et újjáépítették. A rra gondoltam,
hogy a neve „újjászületést” jelent s
ezért m inden féléviben ú jjá fogják
építeni. N épdalgyűjtés akadályokkal P u sz ta i p á i ra jz a

— Bolondság.
— A kkor talán * rom os volt.
— Hogy lett volna romos, am ikor
féléve nyílt meg? .
— A kkor talán kicsi volt.
— Nem volt kicsi.
— A kkor talán nagy volt.
— Nem volt nagy. Éppen jó volt.
— M it m acerái ezzel a m arhaság­
gal? Hagyjon békén!
— Mondom, hogy reakciós. Nem
olvasta a m iniszter nagy beszédét a
pazarlás ellen?
— Véletlenül olvastam . És nagyon
helyeseltem , ha m indent akar tudni.
— Ügy . . . Csakhogy helyeselni, az
m ég nem pozitív állásfoglalás. M ert
m aga a beszédet is helyesli, meg az
étterem újjáépítését is.
— Hanem ? A v irrasztás a pozitív
állásfoglalás? — Most m á r k e d v e t c s in á lta k n e k e m a dalolásh o z, de nem m o n d tá k m eg,
ho g y kell m e g in d íta n i e z t a m a g n e to fo n t . . .
— Igen. Aki nem esik kétségbe
azon, hogy a R enaissance Étterm et
fél évvel azután, hogy megnyílt, ú jjá ­
építették, az nem híve a szocializ­
m usnak. Képzelje csak: a m iniszter
m ondja a nagy beszédet a pazarlás
ellen és a népvagyon védelméről, a
film híradó fényképez, az újságírók
jegyeznek, a hallgatók lelkesen ta p ­
solnak s közben b o n tják a Renais­
sance Étterm et. A m it most nyitottak
meg.
— M it lehet itt tenni? ■
I
— Vagy á m iniszter beszéljen m ás­
ról, vagy az új étterm et ne bontsák.
De én elhatároztam , hogy addig m in­
den éjszaka virrasztani fogok, amíg
lent nem az történik, am it fent mon­
d anak.
— Atyaisten! M inden éjjel? Hogy
fogja ezt bírni?
— Azt még nem tudom. Végső
esetben m ajd délutánonként szundí­
to k egy-két órácskát.
Tabi László 3
 Tiszta Budapestért G e rő S á n d o r r a jz a tv w U r t. PLA
KA
TJA
a Ivasom az újságokat,
miről zeng a fáma?
Egy tudósnak híresen nagy
az ő tudománya.

C lőadást
lő a hirdetett ő
nem egyszer, de százszor,
most legutóbb a kozmikus
légi sugárzásról.

X zdődik már, üt az óra,

belép a terembe,
körülnéz, hát csupa asszony
meg lány szorong benne.
£ ) ökdösik a kintrekedtek
egymást az ajtóban,
«=3 a jó tudós igen büszkén
azt susogja: jól van!
F

c/b m bármilyen magasröptű

M e g f e le lő e m b e r t a m e g f e le lő h e ly r e . az előadása,
úgy látja, hogy annak nincs,
F o ly am i hajózás 1957 csak
H e g e d ű s I s tv á n r a jz a negatív hatása.

f£ á n a , egy hő az utcán
a plakátra intett
s így szólt: — Csapja be
k. nejét,
ne pediglen minket!

felteszi a pápaszemét,
nézi a plakátot,
hát, mondhatom, ámult szeme
csillagokat lát ott.

■/K e r t ugyanis a nyomdában

egy kissé tévedtek
és „kozmikus” sugár helyett
„kozmetikus”-t szedtek.
F

* ^ szegény nők! Azt hitték,

hogy
arcbőrük a téma,
és nem volt más, csak világűr,
sugár és planéta!
Y 1VTo

4
 A tu d o m á n y v ilá g á b ó l Csoda az É d e n k e rtb e n
Mészáros András rajza

AZ ENERQIA
meq ma r a d As á n a k
ELVE
A F iz ik a i H iv a ta l L é g n e m ű -o s z tá ly
v e z e tő jé t h o ss z ú h a rc á r á n s ik e rü lt á ll á ­
s á b ó l e lm o z d íta n i. A z o s z tá ly fiz ik u s a i
fellé le g e z te k , m id ő n a b a sá s k o d ó , ö n te lt
fő n ö k tő l v é g re m e g s z a b a d u lta k .
A z ö n te lt f r á t e r t a F iz ik a i K ís é r le te ­
z ő b e h e ly e z té k , a H a lm a z á lla p o t-o s z tá ly ­
r a , a h o l m i n d já r t in tr ik á ln i k e z d e t t n é ­
h á n y m u n k a tá r s e lle n . A la tto m o s m ó d ­
s z e re i m e g z a v a rtá k az o s z tá ly jó sz e lle ­
m é t , s n é h á n y m u n k a tá r s , m e g b á n t o tt a n
é s csü g g e d te n , in k á b b k ilé p e tt a v á ll a ­
la t tó l , sem h o g y e g y ü tt k e llje n d o lg o z n ia
az ú j jö v e v é n n y e l. Á m az e rő s e b b e k n e m
f u ta m o d ta k m e g , h a n e m b e c s ü le tb e li
k ö te le ssé g ü k n e k t a r t o t t á k , h o g y a z a l a t ­
to m o s e m b e r e lle n fe llé p je n e k .
H o ssz ú h a rc á r á n v é g re s ik e r ü lt le ­
le p le z n i az ö n te l t i n t r i k u s t é s e lt á v o lí­
t o t t á k az o sz tá ly ró l. Á th e ly e z té k a F i ­
z ik a i T á rs u la th o z , a H ő k ö z p o n tb a . O tt
k o r r u p t és önző m ó d o n d o lg o z o tt, m e g ­
b o tr á n k o z ta tv a v a la m e n n y i k o llé g á já t.
M ásfélév es h a rc á r á n te r m é s z e te s e n
i t t is g y ő z te k a tis z te s s é g e s m u n k a tá r s a k .
N a g y e lé g té te l v o lt m in d a n n y iu k s z á ­
m á r a , m id ő n a k o r r u p t, ö n te lt i n t r i k u s t
l e v á l to t tá k é s á t k e r ü l t a F iz ik u s E g y ­
le tb e , az Á ra m v iz sg á ló b a .
I t t , f e la d a tá t a k k o r a b ü ro k r a tik u s k o-
n o k s á g g a l v é g e z te , h o g y az egész á ra m -
v iz s g á lá s k e ré k k ö tő jé v é v á lt. E k k o r r a
m á r ré m e l e t t az egész f iz ik u s - tá r s a d a ­
lo m n a k , s ahol, ú j b e o s z tá s á b a n m e g je ­
le n t , o t t n y o m b a n k é ts é g b e e s e tt é s g y ö trő
h a rc v e tt e k e z d e té t. Á m o rv o s sá g n e m
v o lt ellene. Á th e ly e z n i le h e t e tt — m e g ­
s e m m is íte n i n e m .
H y e n m ó d o n fe d e z té k fel a fiz ik u so k
az a la p v e tő fizikai tö r v é n y t: A z energia
nem visz el, csak áthelyezik.
P. — N é v te le n le v é l! Ki Írh atta?

K irakat-interm ezzo
T o n c z T ib o r ra jz a
M o ttó 1 N in c se n e k r é g i v ic c e k , c s a k
ö r e g e m b e re k T a n n a k . Egy ú js z ü lö tt­
n e k m in d e n vic c ú j .

— Lilikém, fel kell bontanom az

eljegyzésünket, láttam az ak to d at a
képkiállításon.
— És ezért nem akarsz elvenni?
— F elháborít a gondolat, hogy
ru h a nélkül m odellt álltái a festőnek.
— Ne gyanúsíts! Sose á lltam mo­
dellt!
— Hát ak k o r hogyan fe ste tt rólad
aktot?
— Emlékezetből.

A feleség viharos kedélyállap'otban

té r haza. R ák iált férjére:
— M indent tudok! Most jövök a
jósnőtől! M egtudtam tőle, hogy te
m ár nem szeretsz engem.
A férj felszisszen:
— Így prédálod a pénzem! Ezt én
— N em a z é r t m o n d o m , s z í v e m , m in th a k e lle n e n e k e m , d e u g y e , éd es? ! ingyen is m egm ondhattam volna!
 M A Q Y A R —O SZTRÁ K Q A LA M BK IÁ L LÍT Á S BUDAPESTEN
S z ű r-S z a b ó J ó z s e f ra jz a
.1
TARKA GALAMB
(TIROL)
A z új titkárnő bájairól foly­
ta to tt hivatalos töprengésbe
belefáradva, Lukács immár he­
tedszer is megfordult képzelet­
beli tengelye körül s végre
nagy horkolással elaludt.
Ugyanakkor szívszorongva
érezte, hogy immár nem az,
aki a valóságban él, vagyis
nem a kereskedelmi vállalat
igen tisztelt igazgatója, hanem
egy szegény kis tisztviselőcske,
kezdő gyorsíró, a legalacso­
nyabb fizetési fokozatban.
— Jaj, istenkém! — akarta
mondani, ugyanakkor azon­
ban hirtelen felpattant az ajtó
és Bankó, a küldönc kócos
feje kukkantott be a szobába.
— Hé, te újonc, gyerünk
az igazgatóhoz! — kiáltott rá
Bankó.
S m ialatt szíve izgatottan
dobogott, Lukács lassan fel­
nyitotta az igazgatói szoba
tapétás ajtaját s belépett. Az
6
i J___
ALPESI VAD6ÁUM! PÁVAGALAMB
(GRAZ) (W/M)
Ilija Popovszki.
tú d ítn d
igazgatói karosszékből egy
roppant csúf, ötven év körüli
asszony kelt fel, rúzsos ajkait
mosolyfélére húzta és feléje
indult.
— Foglaljon helyet, Lukács
kartárs — m ondotta magas
szopránhangján. — Már hal­
lottam magáról s figyelemmel
kísértem m unkáját — szólt
mosolyogva, miközben felpi-
perézett kezével megveregette
Lukács vállát. — Én mint
igazgató, valamennyi alkal­
m azott gondját a szívemen vi­
selem. Hogy él különben?
Már úgy gondolom, a magán­
életében . . . Szüksége van va­
lamire ?. ..
— Köszönöm, igazán na­
gyon kedves. . . de semmire
sincs szükségem. . . Még. ..
fiatal vagyok. . .
— No, no! — fenyegette
meg az igazgatónő kedveske-
dőn a mutatóujjával. — Ilyes­
félét nem illik mondani. Néz­
zen csak jobban végig magán:
illik ez a ruha a maga fiatal­
ságához, s ez az egyszerű ing
a csinos termetéhez ?. . .
S ió b ó l ért a% ember
"j
TÖLTÖTT GALAMB
((BUDAPEST) © kJ
Izgatottan felugrott a szék­
ről és az ajtó felé támolygott.
— Bendben van! - hal­
lotta maga mögött a cinikus
hangot. — H át akkor legyen
S miközben ezt mondta, elkészülve, hogy holnap meg­
egészen közel hajolt Lukács­
kapja a felmondást. A vezető­
hoz, sóvár tekintete tetőtől- ség megsértése és a gyenge
talpig végigsiklott rajta. Aztán
munkafegyelem m ia tt__
halkabban folytatta:
— No, majd ma este ma­
gammal viszem a bárba. . . Lukács felébredt. Egész
Eljön, ugye?. ..
Erősen megfogta a kezét és
tekintete a kigombolódott ing­
be fúródott. Lukácsnak végre
is megnyílt a szeme s kínos
érzés fogta el. Arca hirtelen
olyan vörös lett, m int a rák.
— Ne utasítson vissza! — teste verejtékben úszott. Né­
hány pillanatig mozdulatlan
lihegte az igazgatónő. — Maga
még fiatal és szép, nekem pe­ maradt, aztán, m iután meg­
győződött róla, hogy mindez
dig minden egyéb megvan.
Jöjjön el holnap este, hadd csak álom volt, nagyot sóhaj­
tott.
szórakozzunk egy kicsit. Pom­
pás kocsim van, biztosan látta — H ála istennek! — mo­
tyogta, végigsimogatta kopasz
már. Majd kocsizunk egy ki­
csit .. . nagyszerű garszonla- fejét és az elmúlt estére gon­
dolt, melyet az új titkárnővel
kásom v a n . . . likőr s mi egye­
bek. Egy kis kaland sose á r t. .. töltött, édes kettesben. — Jó
is, hogy a valóság más, mint
— Soha! — bődült fel Lu­ az álom . . .
kács és dühroham fogta el. —
Soha! Maga egy utálatos nő­ A belgrádi „Jezs” című
személy, aki kihasználja a szatirikus lapból fordí­
pozícióját. . . to tta : Csuka Zoltán
S c h w o tt L a jo s ra jz a
r
„CSAKMAR ÜZEMBEHEIVE2VEK
AZT A SZENTENDRE/ KDT-
RENDSZE&T.'./ *
 HlPROGENl-

^ A f í R 'K A I
la p u lo k
/^ U Í? A T -£ % P 4
fE L E IT

S z e g ő G izi ra jza

— M aga se m
t u d a lu d n i, s z o m - .
sz á d ? U -r? ”

— A szputnyik még m indig ke­

ű r a c f o h y <z/ó
M ár négy héttel karácsony előtt
megkezdődik nálunk a gondolatolva­
sás korszaka. Ez annyit jelent, hogy
egymás gondolatai között olvasva
próbáljuk kitalálni, leginkább m it
ó h ajtana karácsonyra a másik.
Ugyanis az ősi szabályok szerint az
aján déknak m eglepetésnek kell len­
nie, különben m egette a fene az egé­
szet. T ehát élesen figyeljük egymást,
m inden szót, m inden m ozdulatot
m érlegre teszünk, ennek következ­
tében csakham ar olyan süket, re jt­
jeles társalgás kap lábra, am elynek
m ár csak mi tu d ju k az értelm ét.
E lm o n d h a to d , h o g y a n
Tegyük fel, hogy ebédnél ü lü n k és
behozzák a levest. Én azt mondom:
— M ilyen jó illa ta van ennek a
levesnek, jobb ez, m in t a legjobb
francia parfüm . . .
Közben élesen figyelem a felesé­
gem, hogy reagál a „parfüm ” szóra.
De ő megszólal és azt m ondja:
— Érdekes, nekem nem ízlik a le­
ves . . .
Ez annyit jelent, hogy nem a k a r
parfüm öt és m ehetünk tovább. Az­
tán ő ügyeskedik. S ápadt vagy és
szőrös — azt m ondja nekem. T alán
nem jó a borotvakészüléked? M ire
én azzal felelek:
is t ö r t é n t a d o lo g . . .
ring. Ijesztő a technika fejlődése.
Ez an n y it jelent, hogy nem akarok
villanyborotvát.
Az idén ezek a rejtjeles beszélge­
tések a n n y ira összekuszultak, olyan
kom plikáltakká váltak, hogy m ár
nem ism ertü k ki m agunkat. Egy pél­
da. Azt m ondja a feleségem egy hete:
— H ideg telet jósolnak . . .
Világos, hogy jégeralsót, vagy me­
leg zoknit a k a r venni. Én viszont
nem ak a ro k sem ezt, sem azt, hanem
inkább valam i olyan ajándékot sze­
retek, am i látszik, am ivel lehet hen­
cegni. N ade most, ha én egyszerűen
csak azt m ondom hogy „ezek az idő­
jósok m indig tévednek”, ravaszsá­
gunk m ostani állása szerint ez m in­
dent jelen th et, teh át azt is, hogy me­
leg holm ikat akarok kapni, holott
nem ak a ro k meleg holm ikat kapni.
Éppen ezért ravasz terv et eszeltem
ki: m ásnap elm entem a boltba és
vettem m agam nak egy jégeralsót és
három p á r m eleg zoknit, hogy kikap­
csoljam a lehetőséget. De m it látok
a következő nap? Hogy a feleségem
is rá jö tt a trü k k re és v e tt m agának
egy h ú sd aráló t meg egy papucsot.
Erre én vettem m agam nak egy pár
kalucsnit és egy bicskát. M ire ő m ás­
nap m egjelent egy hajszárítógéppel
és egy kiló mazsolával. Én vettem
korcsolyát és termoszt, ő v ett m a­
nikűrkészletet és krum plinyomót. Én
vettem fűnyíró gépet és lúdtalpbeté­
tet, ő v e tt salátástálat és muffot. E
pillanatban az a helyzet, hogy meg­
vettünk m agunknak egy csomó dol­
got, am it nem ak arunk kapni k ará­
csonyra, de nincs egy v asunk sem.
S még hozzá, sajnos, m a este a fele­
ségem azt m ondta, hogy régebben a
férfiak ízlésesebben öltöztek. Holnap
kérek kölcsön pénzt és veszek m a­
gám nak cilindert és lakkcipőt, m ert
nem szeretném , ha a feleségem k a­
rácsonyra cilindert és lakkcipőt ven­
ne nekem. G ádor Béla
 lMA
ft o t '1o® w» 36166
* * * * * ^
I m ikor K őteleki, a kitűnő, de kevéssé
-—~r-M~ ism ert festőm űvész m eghalt, tiszte-
* lői és b arátai azonnal tudták, hogy a
felesége nem éli túl. M égpedig a legilletéke­
sebbtől, m agától K őtelekinétől tu d ták ezt. S
az em lített tisztelők és barátok ettől a perctől
védangyalként őrködtek a vigasztalhatatlan
özvegy felett. Többízben sikerült is őt, úgy­
szólván a halál torkából visszarántani. Először
cyankálival a k a rta m egm érgezni m agát. M ár
indult is a patik áb a a m éregért, am ikor észre­
vették kétségbeesett szándékát és visszatartot­
ták azzal, hogy a p atik ák ilyenkor zárva van­
nak m ár. M ásodszor le a k a rta vetni m agát a
hatodik em eletről. De szerencsére még a föld­
szinten utolérték. Persze, nem am ikor lefelé
esett, hanem am ikor felfelé in d u lt. . .
Az özvegy, m iu tán többrendbeli öngyilkos-
sági kísérleteit m egakadályozták, belátta, hogy
kénytelen életben m aradni, s átengedni m agát
gyógyíthatatlan gyászának és fájdalm ának. E
célból sürgősen négy gyász-kom piét csinálta­
tott, ezekben já rt em lékünnepélyről em lékün­
nepélyre s szipogásával ő adta m eg a jelt az
általános m eghatódásra. De az ünnepélyes
m egemlékezések m ind ritkábbá váltak. M ert
ha nehezen is, de előbb-utóbb m indnyájan
belenyugszunk a m ások halálába. Ekkor saját
feketekesztyűs kezébe vette a kegyelet inté­
zését s Kőteleki em lékének ápolását. Meghitt,
családias gyászünnepségeket rendezett az el­
hunyt em lékére, az elhunyt m űterm ében s íz­
léses, fekete- és aran y k eretes m eghívókat kül­
dött szét a többízben em lített tisztelőknek és
barátoknak.
Az első gyászestély fénypontjaként elme­
sélte, hogyan élt az időközben elárv u lt m űte­
rem ben a nagy Kőteleki. A m ásodik gyászün­
nepségen elm esélte, hogy élt az elárvult m ű­
. €■" terem ben, ő, a nagy Kőteleki hitvese. A h ar­
m adik gyász-soireén nagy titk o t á ru lt el a
tisztelők és b aráto k népes gyülekezetének.
Mégpedig azt, hogy ő, m árm int az özvegy,
ifjúkorában jelentős művészi tehetségről tett
bizonyságot és K őteleki, a nagy, az egyetlen,
a hasonlíthatatlan, aki nem csak művésznek,
de m űértőnek is p á ra tla n volt, egyre biztatta,
hogy csak élessze m agában a tehetség lángját.
De ő nem élesztette. M ert úgy érezte: neki
csak egyetlen felad ata lehet, alázatosan szol­
gálni a M estert. S m agába fojtani a tehetség
m agasba törő lángoszlopát, úgy is m ondhatná,
fároszát. M indez rég történt. De a m ihap su­
gallata tám adt. V alaki m intha azt kiáltotta
volna: „A k u tyaúristenit, hadd lobogjon az a
tűz!” A titokzatos hang nem szárm azhatott
mástól, csakis Kőtelekitől. A hangot a bejáró­
nő is hallotta.
A lényeg az, hogy engedelm eskedett a titok­
zatos hang parancsának, ceruzát ragadott és
m egalkotta özvegysége első m űvét: a nagy
Kőteleki képm ását, m unka közben. (Azért
nem lehet ráism erni, m ert am ikor dolgozott,
teljesen átalak u lt, szinte m ás em berré vált.)
M indenki éljenzett, az egyik vendég tu sst hú­
zott, belevágott a „Cuncikám, te cuki kis
pofa” kezdetű gyászindulóba, m elynek hang­
ja ira a baráto k felk érték a tisztelőket és egy
kegyeleti ru m b át roptak.
Az özvegy a következő alkalom m al újabb
m űalkotással örvendeztette m eg a b aráto k és
tisztelők szám talanszor em legetett k a rá t. Meg­
örökítette önmagát, abban a pózban, amely­
ben az elhunyt K őteleki a leggyakrabban fes­
tette. S m indkét m űalkotás m egjelent külön­
böző aláírásokkal, különböző képesújságokban,
különböző honorárium okért. S úgy a tiszte­
lők, m int a barátok kijelentették, hogy a nagy
K őteleki név nem h a lt meg, még csak nem is
aluszik, m ert az özvegy tovább élteti.
E ttől a m egállapítástól indíttatva, áttért
az olaj festésre. Előkereste az elhunyt ecseteit
és p alettáját. De még vászonra is szükség volt.
E lőkereste tehát az elhunyt vásznait, am elyek­
n ek egyik oldalát különböző festék foltok bo­
ríto ttá k . De a m ásik oldaluk teljesen tiszta
volt. Szerencsére. Így igen alkalm asak voltak
a rra , hogy az özvegy, segítségükkel fen n tartsa
a K őteleki név dicsfényét.
E célból először is egy pam utgom bolyaggal
játszadozó kiscicát festett. E célból másodszor
is egy pamutgombolyaggal játszadozó kiscicát
f e s te tt. . . A legszorgalmasabb nősténym acska
n em hoz a világra annyi kiscicát, m in t ameny-
n y it ő szült a bem ázolt vásznak tiszta h átlap­
jára . A kiscicákat aranykeretbe foglaltatta s
m indenki azt m ondta rá ju k : mily bájosak! A
k épeket m egvásárolták. S a kiscicák, az el­
h u n y t Kőtelekire való tekintettel, h elyet kap­
ta k egyik-m ásik tárla to n is.
Nyolcvanhárom éves volt az özvegy, amikor
a padlásról lehordott utolsó vászondarabot is
m űalkotássá alak íto tta át, egy-egy pam ut
gombolyaggal játszadozó kiscica révén. Ami­
kor a képet befejezte, letette az ecsetet s m int
ak i beteljesítette küldetését e földön, nyugodt
lélekkel meghalt.
Tem etésén hosszan m éltatták érdem eit. Meg­
em lítették, hogy egész életét fé rjén ek szen­
telte. Előbb boldoggá tette, később önfeláldozó
hűséggel ápolta, végül éb ren tarto tta emlékét.
E gyúttal bejelentették, hogy m űveiből, a kis-
cicákból, külön term et rendeznek be az egyik
kisebb múzeumban.
Százötvenkét évvel később átren d ezték a
múzeum ot. Leakasztották a falról az összes
játszadozó kiscicát. Es akkor k iderült, hogy
az özvegy képei fordítva is képek. Mégpedig
p á ratlan tehetségű, nagyszerű m unkák.
E sztéták és m űtörténészek sürgősen hosszú
tanulm ányokat k anyarítottak az újonnan fel­
fedezett m esterm űvekről. M egállapították,
hogy az özvegy csak a kor d iv atján ak hódolt,
am ikor játszadozó kiscicákat festett. Valójá­
ban eredeti és zseniális tehetség volt. Az egyik
esztéta egyenesen an nak a vélem ényének
ad o tt kifejezést, hogy a kiscicákat nem is az
özvegy festette, hanem Kőteleki, az azóta m ár
elfelejtett kis piktor. Az özvegy, éppen ellen­
kezőleg, a rem ekm űveket alkotta a cicák h át­
lap jára.
A képeket sürgősen visszafordították. Kő­
telek in ét az olvasókönyvekbe ik ta ttá k , m int
az özvegyi hűség és a hitvesi önzetlepség jel­
képét. Nevét dőlt betűkkel n y o m tatták az
összes m űtörténeti szakm unkákban. És Kő­
telekiről soha többé nem beszélt senki!
H a rs László 9
A ztt berekkel
m ondják, olyan em ­
kell dolgozni,
am ilyenek vannak. így
történt, hogy — m iu tán a
H ajdúsági Gyógyszergyár­
b a látogattam — velem
k ellett dolgoznom. Előre
örültem , hogy velem m e­
gyek, m ert tudtam , hogy
tökéletesen já ra tla n ,vagyok
e területen, s így nem kell
m ajd a hozzáértés esetén
felléphető gátlásokkal b aj­
lódnom. És m ert a képző-
m űvészethez sem értek többet, m int
a penicillin-gyártáshoz eldöntöttem
hát, hogy rajzos rip o rtb an ism erte­
tem a penicillin gyártását.
Sokáig kerestem a gyárat, m ert úgy
tanultam , hogy gyárnak azt az épü­
letet nevezzük, am elyiknek magas
kém énye van, de itt csak egy szép
szökőkutat találtam . A szökőkútról
később kiderült, hogy ötletes vízhű­
tő, és hogy an nak idején, am ikor
épült, össze is szidták illetékesek a
szökőkútért a tervezőket, és am ikor
m egtudták, hogy jól működő vízhűtő,
akkor meg is dicsérték a tervezőket
érte.
G lobálisan m in d já rt tetszett is az
egész gyár, am ikor egy kedves ve­
gyészlányt, H orváth A m andát k a p ­
tam kísérőül, akivel rögtön összeme­
legedtünk, m ivel első u tu n k egy hő­
k am ráb a vezetett, ahol meleg leve­
gőjű helyiségben kezdik a penicillint
term elő gombák szaporítását. Am an­
da elm agyarázta, hogy a blacke-ben,
agaragar táp talajo n tenyészik a
mikroorganizmus, m ajd Erlenm eyer-
lom bikba kerül, s a penicillinum glau-
cum a rázópróba u tá n megy a fe r­
m entálóba. Szépen ráhagytam m in­
dent, hadd m ondja csak el, am it csak
tud róla, végül úgyis én fogom
m ajd érthetően összegezni a lényegét,
teh át: egy csomó lapos üveg belseje
megpenészedik a m elegben — ez a lé­
nyeg. Le is rajzoltam .
Tovább m entünk most, egy h a ta l­
mas, zajos gépterem be, vaslépcsőkön
kapaszkodtunk felfelé. Olyasféle gé­
pek voltak ott, m elyek hatalm as
fagylaltgépek és repülőgép-m otorok
kom binációjából készülhettek s am e­
lyek most rettenetes dohogással ip a r­
kodtak a fagylalttal a levegőbe em el­
kedni. H orváth A m i egészen közel
lép ett m ost hozzám, s éreztem, hogy
b arátságunk a bensőségesebb v allo ­
m ások pillanatához érkezhetett.
Gyengéden átöleltem , ő meg egészen
a fülem hez hajolt és azt m ondta: az
inoculum ban sacharum lactum ot ta r ­
talm azó tápanyag van, a nagyfer-
s e m f o ly ik ki a f o l y a d é k , a v e g y é s z e k
f e lv e h e t ik a f iz e t é s ü k e t .
m entorban cons. tip. is ke­
rü l hozzá, p recu rso m ak pe­
d ig fenilecetsavas nátrium .
N em mondom, ennél szeb­
b e t is súgtak m á r a fülem ­
be, d e hangosabb körülm é­
n y ek között m ég soha! — ez
vigasztalt.
Á m legalább m egértettem
az üzem lényegét, s ez
a következő: a penicillin­
gom ba rettentő gyorsan
szaporodik. Először kocso­
n y á t eszik, az tá n kölest,
krum plicukrot, tejcukrot, kukorica­
lekvárt összevissza eszik m indent,
mohón, m iközben óriási m értékben
elszaporodik, s a disznó zabálásban
persze m indenféle anyagcsere-term é­
keket enged ki magából: ez a te r­
mék tartalm azza pedig a penicillint.
Nincs is egyéb hátra, m in t a nyert
penicillint tisztán kivonni a penész
és ételkotyvalékból.
Ezt végzik el a következő üzem­
egységben, ahol Farkas bácsi —
kit rokonszenves megjelenése m iatt
le is rajzo ltam — különböző savak­
kal és gázokkal különíti egyre job­
ban el a penicillint, mely végül is egy
só alak jáb an válik ki és k e rü l a ste­
ril, gyógyszerkészítő üzembe.
Aki pedig ezekután sem tu d házi­
lag jóm inőségű penicillint gyártani,
ne kapjon tüdőgyulladást egész éle­
tében!
Irta és rajzolta:
Somogyi Pál
 *é) S véd v en d ég a v á lla la tn á l
P u s z ta i P á l r a jz a

s í^ y s z fís M
K övetve egy lap társu n k példáját,
szerződtettük az Á llatkertből A urélt,
a békát. Az alábbiakban személyesen
válaszol olvasóink leveleire, kérdé-

N e m ré g ib e n a k ö v e tk e z ő le v e le t k a p ­
ta m : „Drága kis békám, Aurélka! Százegy­
éves barna kislány vagyok és addig nem
akarok meghalni, amíg nem tudom meg,
hogy hol lakik Lipták Ottó és szabad-e le­
velet írn i n e k if"
B re k e k e , b a rn a k is lá n y ! N a g y u t á n ­
já r á s s a l m e g tu d tu k L ip tá k O ttó cím ét:
Só u t c a h é t bé. Í r jo n n y u g o d ta n , d e m é g
jo b b le n n e , h a a le v e le t b e le te n n é egy
p a la c k b a é s v a la h o l a F id z s i sz ig e te k
tá j é k á n b e d o b n á az ó c e á n b a . É s m o s t
h a ljo n m e g n y u g o d ta n , k is lá n y ! B rekeke!

B re k e k e , k e d v e s B ö z sik e és L ó rik a .
M e g k a p ta m iz g a to tt h a n g ú tá v i r a t u k a t,
a m e ly b e n k ö z ü k v e le m , hogy félkiló
s ü lttö k b e n fo g a d ta k : é n e k e sn ő v o lt-e
V ic to r H u g o v a g y b o n v iv á n ? N os, k e d ­
v e s B ö z sik e és L ó rik a , m in d k e tte n e l­
v e s z íte tté k a fo g a d á s t. V ic to r H ugo h íre s
la c ip e c se n y e -sü tő v o lt a m ú lt sz á z a d
d e re k á n , A sz ó d o n .
*
„N ápolyt látni és meghalni!” —
je lig é re . A L ó u tc a 23 -as sz á m ú h á z b i­
z a lm ija n e g y v e n n y o lc év es, nős, h é t
g y e rm e k e v a n és n e g y v e n n é g y e s c ip ő t
h o rd . A z a u to g ra m k é rő le v e le t lin k n y e l­
v e n k e ll Im i. M áso lja le a k ö v e tk e z ő k e t:
„Ntyblsön drindele et hátsón! Bitesén
zapecnyi orlo zengus, i pronto lö alleluja.”
*
A u ré l ü z e n i V a n d u rk a A m á liá n a k , ho g y
S c h ille r 1759-ben s z ü le te tt, m o s t száz-
' k ile n c v e n n y o lc év es. N ő s. L a k c ím é t n e m
s ik e r ü lt m eg szerezn em , d e írjo n n y u ­ — K é r le k s z é p e n , a k e r e s k e d e l m i k a p c s o l a t o k á p o l á s á b a n n e m l e h e t ü n k k i c s i ­
g o d ta n G o eth e-n ek , az m a jd to v á b b ítja . n yesek . . . t ....
W
Több olvasónk érdeklődésére: A „ D a n i” Búcsú a hivatalban S z e g ő G iz i r a j z a
cím ű m a g y a r n é m a film e t n o rv é g o k c s i­
n á lt á k . A z a n y á t T ím á r Jó zsef, a k is
D a n it S a la m o n B éla, a m o z d o n y v e z e tő t
P á g e r É v a , a m o z d o n y v e z e tő fe le sé g é t
B la h a L u jz a já ts z o tta . C sak te s sé k m á s ­
k o r is k é rd e z n i! A u ré l, a szerk esztő ség
b é k á ja .
*
Búvárm unka. H a n u s z e k Jo có cím e:
X I . K e le m p á c s k ö z 3. (B enne v a n a
te le fo ú k ö n y v b e n , o n n a n b ú v á rk o d tu k ki.)

L a p z á rtak o r é rk e z e tt:
A u rélt a szerkesztőség békáját be­
k ap ta egy gólya. Következő számunk­
ban m á r Tivadar, a gólya válaszol a
kedves olvasók kérdéseire. Kelep!
Kelep! 11
<m. gy.) — M ost, h oq y a fe le s é g e m o s z tá ly v e z e tő le tt, é n m a r a d o k o tth o n a g y e r e k k e l ..
 A mfehér
am a főelőadónő. Fér­
fias szabású kosztümöt,
blúzt és kis kon-
tyot hord. O rrán keretnél­
küli szemüveg. Hatalm as
íróasztalán fénykép: a kisfia, Pityu-
ka képe. A gyerek egy világfi blazirt
mosolyával néz a világba, hóna alatt
egy futball-labdával. Kora: tizenkét
év. A főelőadónő-m am a naponta
többször is felhívja a kisfiát és ne­
veli:
— Szervusz, Pityuka! M it csinálsz?
Mi volt az iskolában? Állj rendesen
és törüld m eg az orrod! Ebédeltél
m ár? Nem? A kkor ebédelj meg, de
m indent meg kell enni! Szervusz! Jó
legyél!
Félóra m úlva rossz sejtelm ekkel a
lelkében, ism ét felcsengeti P ityukat.
— Kisfiam, m iért nem jö ttél azon­
nal a telefonhoz? Biztos a spájzban
voltál! Te, m in d já rt kapsz k ét olyan
p o fo n t!.. A lecke kész? A zonnal ülj
le és tanulj! Szervusz.
Tíz perccel később szól a telefon.
P ityu jelentkezik:
— Csókolom, anya. Légy szíves
R ó z s a s z ín ű T e d d y -b e e r a n a g y d iv a t
T é l i k ö n y v a r u sita s
12
m ondd m eg nekem, hogy m ikor volt
az A ranybulla . . . Tudtam , de elfelej­
tettem . . .
A főelőadónő nem tudja. B ehívja a
helyettesét, az sem tudja. Á gőzmoz­
dony feltalálóját viszont készségesen
megnevezné. Gyorsan ta rta n a k egy
kis röpgyülést, tárgy: a m agyar tö r­
ténelem . A stréber Somfy egyből be­
m ondja az A ranybulla évét. M inden­
ki irigykedve néz rá. Somfy önelégül­
ten mosolyog.
— Ezerkétszázhuszonkettő! — K isv ártatv a ism ét P ityu jelentke­
m ondja a m am a a telefonba és hozzá­
teszi: — Szégyellheted m agad, hogy
S z ű r-S z a b ó J ó z s e f r a jz a
nem tudod! Nekem kell rá
em lékeznem , ősz fejem mel,
pedig m ikor járta m én is­
kolába . .;
Alig telik el egy óra, a
m am a ú jra nyugtalan lesz. Az im ént
egy tűzoltóautót hallott szirénázni és
ettől elállt a szívverése. Remegő kéz­
zel tárcsáz.
— Pltyukám , az istenért, m iért
nem jössz azonnal a telefonhoz? Es
köhögsz? Csak nem vagy beteg? Te,
P ityu, m ár m egint csórtál egy cigit
az apád íróasztaláról! Na m egállj,
m ajd kapsz az apádtól!
A zonnal felhívja a férjét.
— Tibor? Szervusz. Mi az, hogy
nem érsz rá? A terv jelentés neked
fontosabb, m int a gyereked? Hogy mi
tö rtén t? Képzeld el, m egint cigaret­
tázott! Nevetsz? Szép kis apa vagy,
egyáltalában nem törődsz a fiaddal!
Most azonnal hívd fel és tarts neki
egy prédikációt! Engem m ár nem res­
p ek tál . . .
zik.
— Anya, apa telefonált. Azt m ond­
ta, hogy hívjalak fel és . ..
— K ikaptál? — kérdi a mam a. —
Na, ak kor rendben van. Ne forduljon
elő többet! Kisfiam, ma később m e­
gyek haza, m ajd még felhívlak, hogy
tudjam , m it csinálsz. Ne menj el se­
hova. És légy szíves, ne csomózd ösz-
sze a telefonzsinórt!
A bba kell hagynia a gyerekneve­
lést, m ert beszóltak az ajtón, hogy
kezdődik az értekezlet. Félig m eg­
h allg atja a beszámolót, aztán szép
csendesen kioson a szobából és fel­
h ív ja a lakását.
— Szervusz, kisfiam . Ne haragudj,
P ityukám , de még m indig ta rt a
megbeszélés és nem tudom , m ikor
lesz vége. Ha m ár elkészültél a lec­
kéddel, akkor vegyél elő egy köny­
v et és olvass! Sietek haza! Jól van,
rendes gyerek vagy!
Félnyolckor véget ér az értekezlet.
A főelőadónő még gyorsan beszalad
a szobájába és hazaszól:
— P ityu? . . . Nem a P ityu? — sá­
pad el a m am a — H át akkor kivel
beszélek? .. A Sauer Döncivel? . . .
De . . . Hogy micsoda? . . . Egész dél­
u tá n veled beszéltem ? . . . H allat­
lan! . . . És Pityu? . . . Moziba m ent a
b a r á ta iv a l. . . Te egy ötösért vállaltad
az ü g y e le te t. . . Igen . . . De csak hé­
tig volt megdumcsizva és most m en­
ned k e ll. . . Értem . . . H át akkor csak
m enj szépen haza Döncike . . .
M érgesen leteszi a kagylót és azt
suttogja:
— A gazfickó!
Egy p illanattal később valam ivel
szelídebben és m ár mosolyogva meg­
ism étli:
— A gazfickó . . .
M ikes G yörgy
 küldte nekünk
képeket:

* ® a j o l í ix y
Illinois állam ban a rendőrség elrendelte, hogy a b á r­
székeket biztosító rácsokkal kell ellátni, m ivel több­
ször előfordult, hogy a vendégek, elsősorban a nők,
elvesztették egyensúlyukat és kiestek a székből, s kü­
lönféle könnyebb-súlyosabb sérüléseket szenvedtek.
Az em bernek elszorul a szíve, ha a r ra gondol, hogy
sokan m ilyen veszélyes életet élnek.
Sz. Mihalkov
e
— Én vagyok a jobb, nevem is mutatja,
A névaláíró, a fontosabbik kéz.
Sértődten szól a bal: — Mit vagy oly nagyra!
Ha nem segítek néked semmire se mész,
— Én szavazok, szem előtt én vagyok,
A fejesek kezet csak velem fognak.
— Én bizony inkább hátul maradok,
Felel a bal s fügét mutat a jobbnak.

V alaha bolondnak tek in tették azt az em bert, aki

egym agában hangosan beszélt (kivéve, h a az illető szí­
nész volt, s színpadon te tte ezt). Egy ism ert am erikai
pszichológus professzor, A lb ert Goss szerin t ez a jelen­
ség a felsőbbrendű értelem jele.
Ügy látszik, van valam i abban, hogy v alak i azért
beszélget sa já t magával, m ert szereti az intelligens
társaságot.
£ vita döntetlen maradt, mivel
A boltvezető, a kezek gazdája,
A „kéz kezet mos" védelmében állva
Egyformán lopott mindkét kézivel.
■ Oroszból fordította: Gerényi Tibor
m
 Eleje igaz — vagy a vége
A B u d a p e s ti J á té k b o lto k rö p ­
c é d u lá t te r je s z te n e k . A b e v e ­
z e té s u tá n ez o lv a s h a tó :
„Az ü n n e p e k e t m e g e lő z ő
n a p o k b a n a to r ló d á s m e g a k a ­
d á ly o z b e n n ü n k e t a g o n d o ­
s a b b k is z o lg á lá s b a n , — e z é r t
fe lh ív ju k fig y e lm ü k e t, hogy
a B u d a p e s ti J á té k b o lto k b a n
m á r m e g é r k e z t e k a z ö s sz e s
h a z a i é s k ü l f ö l d i g y á r t á s ú já ­
té k o k , m e ly e k m é g te lje s v á ­
la s z té k b a n k a p h a tó k . M i a zt
s z e r e tn é n k , ha m ár m ost
m ó d j u k le n n e — n y u g o d ta b b
k ö r ü lm é n y e k k ö z ö tt — vá­
la s z ta n i , v á lo g a tn i a s o k s zé p
j á t é k k ö z ö tt? ' . . .
A r ö p c é d u la v é g é n ez á ll:
„ A k e d v e s S z ü lő k fig y e l­
m é t m á r m o s t f e l h í v j u k arra,
h o g y a z ü n n e p e k e t m e g e lő z ő
n a p o k b a n k ü lö n ö s e n k e d v e s
m e g le p e té s e k e t ta r to g a tu n k a
g y e r m e k e k s z á m á r a . K é r jü k ,
é rd e k lő d je n e k a J A T É K B O L -
T O K - b a n , a m e l y e k e r r ő l tá ­
jé k o z ta tá s t a d n a k.
S z e r e te tte l v á r já k a
BU D APESTI
JÁ TÉ K B O LTO K ”
E zt í r j á k a J á té k b o lto k . Es
m it í r az o lv asó ?
„ K ed ves L udas!
M ió ta e lo lv a s ta m e z t a r ö p ­
c é d u lá t,' a z ó ta is t ö r ö m a f e je m ,
m i a z ' ig a z s á g ?
M á r m e g é r k e z e t t a z ö s sz e s
szé p já té k , d e e lte s z ik é s ü n n e p
e lő tt ju ta lm u l e lő v e s z ik a P aty o lat — a m ai létszám
„ m e g le p e té s t” a z o k n a k , a k ik a
f e l h í v á s e lle n é r e s e m a k a r n a k
n y u g o d t k ö r ü lm é n y e k k ö zö tt
v á s á r o ln i?
V a g y m é g se m é r k e z e tt m eg
m i n d e n j á t é k é s a j a v a c sa k
m o s t jö n ?
F iiip á n E dit
IX ., K in iz s i u. 11.
H elyszínrajz a jenői tanácsházáról
Szabó Józsefnek, a jenői tanács VB. titkárának rajza
nyomán készült ez a „helyszínrajz” a lyukastetejű ta­
nácsháza „dolgozószobájáról”, ahová hiába várják a fel­
sőbb szerveket. Azért nem jönnek •— írják levelükben
a tanács dolgozói —, mert kiszállás esetén mégiscsak
intézkedni kellene a tatarozás ügyében. Vagy talán
attól félnek, hogy megáznak a járási tanács helyisé­
14 gében?
E xp resszm osás
Ez m ár döfi, — m ondtam
a feleségem nek, — m ikor
elolvastam a P atyolat h ir­
detését. Nincs m ár otthoni
mosás, nincs m ár sóvárgás
mosógép után. Itt a P aty o la t
expresszm osás: 3,12-t fize-
tü n k egy-egy ingért és az
eddigi 28 nap helyett 72 óra.
a la tt mossák, vasalják. Vi­
gyük m i is a Patyolathoz,
tám ogassuk őket, m egér­
dem lik, h a m ár olyan sok
pénzt k iad tak hirdetésre.
Így is cselekedtünk.
— N a kérem , — boldo­
g ítottam m ásnap az egyik
V II. kerü leti P atyolat fel­
vevőjét, — én is hozzájá­
rulok te rv ü k tú lte lje síté­
séhez, — hoztam egy kis
expressz fehérnem űt.
És k irak tam h at in g et a
pultra.
— Tessék, kérem, csak
visszarakni — m ondta u d ­
variasan, de határozottan a
m ár betelt. Sajnos, nem
v eh etü n k fel új expresszi.
U gyanis naponta csak húsz
tételt szabad átvennünk.
Az öné lenne a huszonegye­
dik . . .
K önnyebb lett volna Ga-
_ szó h iá n y z ik a „Nem jó az
^ urakkal egy . . . cseresznyézni”
Ideinek m egértetnie kegyet­
len bíráival, hogy mozog a
föld, m int m egmagyaráznom,
hogy mégis csak fel kell
venniök ezeket az expressz
tételeket. .Hiszen a hirde-
téssel1 ‘a TTIT
V II. 1kerületi fió­
kokba csődítették huszon­
két k erület vevőit. Sőt, a
VII. k erü letb en is csak
néhány fiók vesz fel ilyen
háromnapos tételeket, a
többi 28 n a p ra vállalja.
Tízezrek ak a rják ex­
pressz m osatni fehérnem ű­
jüket és a P atyolat naponta
alig 200 té te lt vesz át.
Mi értelm e van az ilyen
akciónak? M iért hirdetnek
valam it, am it nem n y ú jta­
nak? R eklám ? Minek? Hogy
olyan lá tsza ta legyen, m eny­
nyire m egkönnyítik a nők
m unkáját? De hol itt
a könnyítés, ha a férj visz-
szacipeli az inget és p an a­
szolja: nesze, asszony, mosd
ki, m ert én voltam a 21-ik
és úgy kivágtak, m int k á r­
tyában a huszonegyet?
(s ti)
Megfejthetetlen rejtvények az olvasókönyvben
Az á lta lá n o s isk o lá k V I I .
o s z tá ly ú o lv a s ó k ö n y v é b e n
r e jtv é n y s z e rű ta n a n y a g is v a n .
A ta n u ló k n a k k ö z m o n d á s o k
és szó láso k h iá n y z ó h e ly h a tá ­
ro z ó it k e ll p ó to ln i. A 12— 13
éves g y e re k e k m eg is f é j ti k a
re jtv é n y e k n a g y ré s z é t, k i is
eg é sz ítik a k ö z m o n d á s o k a t,
sz ó lá so k a t, d e v a n a so k k ö ­
z ö tt k e ttő , a m e ly e t k é p te le n e k
m e g fe jte n i. S ő t n e m c sa k ő k,
h a n e m s z ü le ik is (ak ik k ö z ö tt
m a g y a r t a n á r is v a n ) h iá b a
ig y e k e z n e k a fe la d a to t e lk é ­
szíteni.
L á s s u k c s a k , ho g y m it k e l­
le n e tu d n io k a h e te d ik e s e k ­
n ek ?
Az e lső a k a d á ly o k a t k ö n y -
n y e n v e sz ik . A m ik o r u g y a n is
a z t o lv a s s á k , ho g y M in d e n ­
ho l . . . , d e le g jo b b . . . , a k k o r
p illa n a to k a l a t t b e írjá k a k é t
h iá n y z ó sz ó t: „jó” „otthon”.
A „ gyékényen” sz ó t se m n e h é z
p ó to ln i a z „ E g y . . . á r u ln a k ”
sz ó lá s-m o n d á sb a n . M ég a z t is
m e g f e jte tté k , ho g y a „tálbői”
k ö z m o n d á sb ó l.
D e m o s t jö n az a k é t n e h é z
m o n d a t, a m in m in d e n h e te d i­
k es é s m in d e g y ik so k -so k
h o z z á ta rto z ó ja tö r i a fe jé t.
Az e g y ik : „Bekukkant, m in t
Bolond Istók . . . ”
K iz á ró la g a h e te d ik o s z t á ­
lyos o lv a s ó k ö n y v s z e rk e sz tő ­
sége, v a g y t a l á n csak a n y e lv é ­
szek tu d j á k (ha tu d já k ), h o ­
gyan k u k k a n to tt be és h o v a
B o lo n d Is tó k .
Nem kár az időért?
A rádió minden reggel 7.10-
től 7.25-ig néha 7.20-ig felsorol­
ja a műsorokat. A felolvasás
keretében a vidéki városok,
sőt egészen kis községek „film ­
színházainak” műsorát is köz-
lik és ezzel értékes perceket
rabolnak el a hallgatóktól. A
községekben és vidéki váro­
sokban mindenki tudja, hogy
mozijukban m it adnak. Ezért
teljesen felesleges például ne­
künk, gyulaiaknak a rádióban
hallgatni, hogy m it adnak ab­
ban a moziban, amely m ellett
napjában többször is elme­
gyünk.
TÖ BB G YU LAI
R Á D IÓ H A L L G A T Ó
Kegyeletsértés
A z ó b u d a i t e m e tő m a ile tt , a
B é c s i ú to n ita lb o lt v a n . F a lá n
a k ö v e t k e z ő n a g y b e tű » c é g f e l ­
ir a t:
V IG A SZTA LÓ
T e m e té s r ő l J ö ttü n k é s íz lé s ­
t e le n n e k , k e q y e le t s é r t ő n e k t a ­
lá ltu k e z t a f e lir a t o t . A d ja n a k
m á s n e v e t e n n e k a B é c s i ú ti
ita lb o ltn a k !
Hantos József
V I., N é p k ö z t á r s a s á g ú tja 7 3 /7 5 .
A z t se m le h e t m e g fe jte n i,
h o g y m i a m e g o ld á s a az a lá b b i
ré b u s z n a k :
„Akár a tojást ütöd a . . . ,
akár a követ a . . . ” S e n k i se m
tu d ja , h o g y v a jo n m i t is k e l­
le n e a k ip o n to z o tt h e ly re írn i.
M ié rt k e ll m e g o ld h a ta tla n
fe la d a to k e lé á llíta n i a h e te d i­
k e se k e t?
Több hetedikes diák
hozzátartozója
Furcsa pom ázi újítás
P o m á z o n la k o m é s m in t m in ­
d e n e sz te n d ő b e n , e z id é n Is Ig a ­
z o lta tn o m k e lle tt m e n e tk e d v e z ­
m é n y e m ü g y é b e n a ta n á c s n á l,
h o g y o tt la k o m . L e g n a g y o b b
m e g le p e té s e m re 24 f o r in to t
k é r te k tő le m é s az ö s s z e g é rt
o k m á n y b é ly e g e t r a g a s z ta tta k
az Ig a z o lá s ra . A F ő v á ro si
A u tó b u sz ü z e m K ú ria u tc a i
s z é k h á z á b a n is c s o d á lk o z ta k a
p o m á z i o k m á n y b é ly e g e n , te ­
k in tv e , h o g y a v á lla la t 2799 d o l­
g o z ó já n a k e g y f illé r t se m k e l­
le t t fiz e tn ie , c s a k tő le m , a p o ­
m á z i la k o s tó l k é r te k 24 f o r in ­
to t. M ily en e lm e n ?
S á r k á n y I s tv á n
F A U -k a la u z
N em á r t a n a , h a a p o m á z i
t a n á c s a la p o s a n t a n u lm á n y o z ­
n á a r e n d e le t e k e t é s n e m r a -
g a s z ta t n a f e l e s l e g e s e n 2 4 f o ­
r in t é r t é k ű b é l y e g e t a z ily e n
ig a z o lá s o k r a .
 A z e ré ly te le n , c se k é ly te k in ­
té lly e l rend elk ező fő n ö k sz a ­
b a d s á g r a m e n t. B e o s z to ttja i
ezzel a je lszó v al r ú g n a k 'k i a
h á m b ó l:
— E lm e n t az e g é r, n y á v o g ­
n a k a m acskák!
* Ú js á g s e m k iv é te l. A z e lm ú lt
M e g á ll az a u tó b u s z , sok an
le s z á lln a k . M ie lő tt a m e g á lló ­
n á l v á ra k o z ó k fe ls z á lln á n a k , a
f e n t le v ő k g y o rsa n e lfo g la ljá k
az ü re s s é v á lt jo b b h e ly e k e t, a
k e v é s b é ro k o n szen v es ü lé s e k ­
rő l á t ü l n e k az a b la k m e lle tti, G yüm ölcsvásáf Pesten
eg y e s ü lé s e k re .
E z a je le n sé g n e m m á s , R é b e r L á s z ló ra jza
m i n t a z a u tó b u s z ú jra fe lo s z ­
tá s a .
*
A s a jtó h ib a ö rdöge m in d e n ­
k i t e lé r , s ez alól a R á d ió
h é t m ű s o rá b a n e g y m ű s o r­
szám íg y sz e re p e lt: „ É d e s
a n y a n y e v lv ü n k .”
I s te n e m , eg y k is nyevlv-
botlás elő fo rd u l a leg jo b b
L ő rin c z e -c s a lá d b a n is. jfr_
B an án é r k e z e tt
Gyüm ölcsvásár Becsben
M a g y a r a lm a é r k e z e t t
15
 USA rak étak ísérlet PESTI Ö R Ö M
S z e g ő G izi ra jz a K a já n T ib o r ra jza

— De jó v i z e s f á t h o z o tt! . . .

Magyar disszidensek félholtra vertek

egy osztrák cendőrtizedest
Béct. december 3, (MTI) I M int k itű n t, Fuch, t a
iztrák belügym inisztérium nut"*** ••
é szerint «z al86*ayszlriai f ’
*han ]ev6íí- ^ ■

á llM jí^ E A /6 F Ő J E T E K
-J HAZA A
f ia t a l o k a t !

— U r a m iste n ! A d d , h o q y s ik e r ü lj ö n ! V á r n a i G y ö r g y r a jz a

a a t ó £ S M ATX L ^ n r 5 á „ n ik Í’e t li?.,:í- S z e r k e s z t i a s z e r k e s z t ő b iz o t t s á q . A k ia d á s é r t f e le l a H ír la p k ia d ó V á lla la t Iqaz-

q t ÓT é l t n n V Ä ^ ‘öoftB u d a p S'St’, VÍ V - G^ u l? ' u t c ? J 4 ; T e l" 3 3 5 — 7 1 8 . — K ia d ó h iv a t a l: V III., B la h a L u jz a t é r 3 .
T e l.. 3 4 3 — 1 0 0 , 1 4 2 — 2 2 0 . — T e r je s z ti a P o s t a K ö z p o n ti H írla p Ir o d a 1 8 0 — 8 5 0 , e l ő f i z e t é s i d íj n e q y e d é v r e 1 2 .— Ft
K o s s u th N y o m d a , B u d a p e s t, V ., H o n v é d u tc a 1 0 . F e le lő s v e z e t ő : L e n q y e l L a jo s iq a z q a tó . — P é ld á n y s z á m : 3 2 0 .0 0 0 .
 An<5k elém m ásznak...
N é h á n y s z ó t s z e re tn é k p u s z tá b a
k iá lta n i. P a n a s z o m sp e c iá lis te r m é s z e ­
t ű , o n n a n e re d , h o g y ideges e m b e r v a ­
g y o k , e z é rt h a jó k ö té lid e g z e tű e m b e r tá r ­
s a im e l se o lv a s s á k , m e r t ú g y se m é r t ik
m eg .
A rró l v a n szó, h o g y a n ő k m in d ig
e lé m m á s z n a k . E z az u tc á n tö r té n ik é s
a k ö v e tk e z ő m ó d o n . S ürgős dolgom v a n ,
ro h a n o k v a la h o v á , m á r e l is v a g y o k
k é s v e . K e s k e n y já r d á n végzem a r o h a ­
n á s t , fo rg a lm a s m e llé k u tc á b a n . E lé g
e re d m é n y e s e n c ik á z o k jo b b ra -b a lra , s
e g y sz e rre c sak m e g p illa n to m m a g a m
e lő t t ő se lle n sé g e m e t, a m in t a já r d a kő
z e p é n a n d a lo g . R e n d s z e rin t széles esi
p e jű , a la c s o n y n ő az ille tő , s m o n d o m
a n d a lo g , s é tá lg a t, b ő szítő en m á s z ik . So
h a s e m k a rc s ú , m a g a s, m in d ig a la c so n y
k ö v é r. ' Sosem fé rfi, m in d ig n ő . M ég
m e s sz e v a g y o k tő le , d e m á r is ó v a to s
s tr a té g iá v a l jo b b r a té re k , m ire ő s z in té n
jo b b r a m á s z ik ; h ir te le n b a lr a csa p o k ,
e rr e ő is b alfelé tá m o ly o g . M o st le s to p ­
p o lo k , m in t H id e g k ú ti N á n d i és egy
ü g y e s te s tc s e lle l is m é t jo b b r a u g ro k . Ö,
m in th a c sa k szem e v o ln a h á tu l, s z in té n
jo b b r a té n fe re g , m e g is á ll e g y k ic s it,
e lm é lá z ik , ta l á n a m ú ltjá r a g o n d o l, a m i­
k o r m é g n e m v o lt ily e n k icsi, k ö v é r és
a fé rfia k k a l n e m az v o lt az e g y e tle n
k a p c s o la ta , h o g y az u tc á n e lé b ü k m á ­
s z o tt . . . D e m o s t m ó r egészen a s a r k á b a n
Jóéi szakát. . .
— N em z a v a r j a a h o ld , D u lle s úr?
— M iért z a v a r n a ? A zt n e m a z o r o s z o k
vagyok, a svungom m ég ta r t, úgyhogy
lá b u jjh e g y e n p ip isk e d e k , n e h o g y e lg á ­
zo lja m . . . A d o k n e k i egy k is fó rt, h a ­
g y o m e lő re m e n n i, a z tá n is m é t u g ró m ,
ra v a s z u l m e g in t jo b b ra . N e m le h e t á t ­
e jte n i, ő is jo b b r a m á s z ik . M á r a já r d a
szélén b a la n s z íro z u n k m in d a k e tte n ,
m in t a k ö té ltá n c o s o k , d e n e m lé p e k le,
a h é ts z e n ts é g it n e k i, n e k e m jo g o m v a n
a já r d á n já r n i,,n e m v a g y o k ló! P a tta n o k
— J ó n a p o t!
b a lra , m in t a b o lh a , k é ső , m eg n e sz e lte .
— A lá sz o lg á ja .
M e g in t a s a r k á b a n szuszogok, ére z n ie
— R e p ü lü n k , re p ü lü n k ?
k e ll a n y a k s z irtjé n a b o ssz ú sz o m ja s le ­
— Az, k é re m , e g y á lta lá n n e m b iz to s.
h e le te m e t, d e ú g y te s z , m in th a n e m
N e té v e s sz e össze a p u s z ta é rz e te it a
é re z n é . . . P ö rg ő k , m i n t a búgó csig a,
v a ló sá g g a l, h a u g y a n v a n ily e n .
s v ic s o ro g v a k iv e te m m a g a m az ú tk ö ­
zép re . . . A u tó fék ez, b ic ik lis ta o rd ít: — A k o llé g a ú r ta lá n a filo z ó fia i t a n ­
szé k rő l v a ló ?
H ü ly e ! D e n a g y k a n y a r r a l eléb e v á g o k
— Ig e n . A k o llé g a ú r, g o n d o lo m , f i­
a n ő n e k , s v is sz a n é z e k . K ö z ö n y ö s a rc c a l
z ik u s.
m e g y , s tö k m a g o t rá g , m e g á ll eg y k ir a ­
k at e lő tt.. . — A z v o ln é k . . .
— S z é g y e llh e ti m a g á t.
H o g y a n le h e t ezen se g íte n i? N em t u ­
— N e te s s é k á lta lá n o s íta n i. V a n n a k
d o m . A h e ly z e t m é g sú ly o s b o d o tt a z ó ta ,
k ö z ö ttü n k b e c s ü le te s e m b e re k is.
a m ió ta az u tc á k o n á rk á d o k v a n n a k ,
— U g y a n k é re m ! T e lh e te tle n , izgága
azok a k é tm é te r széles k a lic k á k , a m ik e t
n ép ség . M a g u k n a k se m m i se jó . K ísé rle t,
az é p ítk e z é s e k m e llé h ú z n a k . I t t a z tá n
ta p a s z ta la t, p ró b á lg a tá s , c á fo lás, foldoz-
n in c s m ese! E lő tte m m e g y a n ő , jo b b ra
g a tá s . A m a te m a tik u s o k a t k ü lö n u tá lo m .
m á s z ik , b a lr a m á s z ik , k itö rn i n e m tu d o k ,
S z á m ító n épség!
m e r t o t t a d e sz k a . A z lesz a vége, ho g y
e g y sz e r m é rg e m b e n fe la k a s z to m m a g a m . — B o c s á n a t, d e h á t o ly a n e rk ö lc s te ­
A s írk ö v e m re p e d ig ez le sz fe lírv a : _ le n dolo g az, h o g y m eg a k a r tu k is m e rn i
M eghalt, mert elébe m ásztak a nők. a v ilá g o t?
— G ra tu lá lo k ! J ó l m e g ism e rtü k . M ost
Gádor Béla s z á m o lg a th a tjá k , h o g y h á n y d a ra b b ó l á ll
a F ö ld . M e rt m a g u k n a k se m m i se m v o lt
S zegő G izi r a jz a jó . M in d ig a z o n j á r t az e sz ü k , h o g y m i
forog m i k ö rü l. M a g u k n a k n e m v o lt jó
az, h o g y a N a p fe lk e lt, m e g le n y u g o d o tt,
m a g u k n a k jo b b k é z z e l k e lle tt m e g v a k á r-
n io k a b a lf ü lü k e t, m a g u k n a k n a p r e n d ­
szer, t e j ú t , e x tr a g a la k tik a , g ö rb e té r
k e lle tt. N e m v o lt jó a ré g i k e d v e s koz-
m o g ó n ia , a szép k ö ltő i v ilá g k é p , a fö l­
d ö n a v irá g o k k a l, az ég en a csillagokkal.
A k ö ltő k n e k jó v o lt, a szerelm esek n ek
jó v o lt, A ris z to te lé sz n e k jó v o lt, d e K e p ­
le r ú rn a k , N e w to n ú r n a k , E in s te in ú rn a k
bezzeg n e m v o lt jó . A z t m o n d ja m eg
n e k e m , m a g a e le k tro n v a k a ró , h a az
e m b e r a z t h is z i, h o g y a csilla g o k az ég ­
b o ltr a v a n n a k szögezve, n e m é lh e t b o l­
d o g a n ? N e m tu d j a m e g in n i a b o rá t?
N e m tu d j a m e g c só k o ln i a sz e re lm e sé t?
— D e h o g y n e m , k é re m , s ő t ta l á n m ég
b o ld o g a b b le h e t. D e h á t a tu d o m á n y n a k
h a la d n ia k e l l . . .
-—- H o v a , s z e re n c sé tle n ? É p p e n m o st
m o n d ja , a m ik o r a z o n tű n ő d ü n k , hogy
az a to m ja in k s z a b a d u lta k -e el, v á g j- a
le lk ü n k k ó b o ro l az ű rb e n , v a g y egyik
sem ?
— T is z tá z a tla n h e ly z e t, a n n y i szen t.
— T is z tá z a tla n . . . P e rsz e az E in s te in
ú r o k o sa b b a k a r t le n n i S p in o z á n á l, oko­
sa b b a k a r t le n n i L a p la c e -n á l, ő k elaie
ö ssz e sz o ro z ta a tö m e g e t a fé n y seb esség
n é g y z e té v e l, a z tá n cso d á lk o z u n k , h a az
ily e sm in e k m e g v a n a lá n c re a k c ió ja - ,[
— N e le g y e n ig a z s á g ta la n . É n m eg ­
m o n d o m m a g á n a k , ho g y m in d e n n e k , ráz
a h ü ly e K a rp fe n s te in az o k a . , jj
— A z k ic so d a ?
— A m a te m a tik a i b iz o tts á g elnöke.
É n m in d ig m o n d ta m n e k i. É n m eg ­
m o n d ta m n e k i. fti
— M it?
— H o g y ír ja re n d e s e n a ' sz á m o k a t,
m e r t e b b ő l e g y sz e r b a j lesz. D e ily e n n e k
h iá b a b e sz é l az em b e r. M in d ig ú g y ír ta
a n u llá t, h o g y h a to s n a k is le h e t e t^ 'o l­
v a s n i. .jj
lő tté k ki . . . Feleki László
 N a g y a konkurrencia!
m m K m c io 'A m s tM
M int az „A m erican” című connec-
ticuti újság jelenti, egy japán ű r­
hajózási társa ság nem kevesebb,
m int 40 000 acre (egy acre három ­
negyed k atasztrális holdnyi terület)
M ars-beli földet adott el leendő koz­
m ikus kivándorlóknak. A M arsban
nem drágák a telek árak , egy acre
mindössze 55 centnek megfelelő ösz-
szegbe került. Az első szputnyik fel­
bocsátása u tán azonban a telekárak
em elkedni kezdtek, s jelenleg 2 dol­
lá r 70 centnél ta rta n a k . Jó lesz sietni!

S g y k(Sbece/néy
Kis tö rténet a „Daily Express”-bÖl
A honolului R uth K. Saffrey kis­
asszonyt m egkérdezték, hogy m it je­
lent nevében a K -betű. A leány így
válaszolt:
— K ahuananiokaiulanikaw ahine-
hooleletaliokoutoikalani.
(A név pontos fordítása haw aii
eredetiből: Egek asszonya, aki a szik-
’ Iáról szállt le m ennyei gyümölcsők- M egfelelő bútort a m egfelelő vevőnek
1kel és virágokkal.) H e g ed ű s I s tv á n r a jz a

■LE Á BOLONDOS ESKÜVŐKKEL!

,rl John U pdegraff atya. M iami lel­
kész-társaságának elnöke felhívással
fordult paptársaihoz, hogy ne vegyé­
rték részt a különféle bolondos eskü­
vői .szertartásokon.
Legutóbb például a következő es­
küvők zajlottak le A m erikában:
E g y pár lovon esküdött, a pap is
lovon ült, s úgy ad ta össze őket —
ügetésben.
Egy m ásik p ár b ú v árruhában víz
a la tt tarto tta az esküvői szertartást,
s a pap is b ú v á rru h á t volt kénytelen
ölteni.
Rendeztek ezenkívül esküvőt gör­
korcsolyázva. repülőgépen, pózna te­
tején stb.. stb.
A házassági szertartás m éltó­
ság a veszélyben van! — hangzik U p­
degraff atya felhívása.
•1 'E n y h é n s z ó lv a ...
 Mi van és mi nincs a Külvárosi legendában?
V an egy k isfiú, aki ernyővel le u g rik a háztetőről, N E M S Z É P JÚ W l
v an egy nag y fiú , aki legyet iszik, A H étfői Hírek d e c e m b e ri 9. h o g y p a rd o n . E jn y e , e jn y e !
van egy fiatalem ber, aki a folyosó k o rlátján m ászkál, tótágast s z á m á b a n o lv a s tu k a k ö v e t­ M ily en m á s k é p p h a n g z o tt v o l­
áll és legyet iszik, k ező h íre c sk é t: n a u g y a n e z a h ír, h a a f e n t
van egy h ajó s, ak i veri a feleségét, e m l ít e tt r á k b e ta r tj a a z illem -
„ E g y r á k ö lte m e g a M en-
van egy villam os-utas, aki százassal akar fizetni, z a h le h tó e g y i k h a lá s z á t . s z a b á ly o k a t:
van egy bolond nyanya, E g y 2 5 k iló s r á k v e r t e ki
v an egy rosszéletíi leányzó, a h a lá s z s z e m é t , s a r á k , E g y r á k ö lte m e g a M en-
van egy k alau z , aki csak fiúgyereket ak ar. . . m i n t h a mi s e m t ö r ­ z a h le h tó e g y i k h a lá s z á t .
t é n t volna, v illá m ­ E g y 2 5 k iló s r á k v e r t e k i
g y o r s a n e ltű n t a t ó b a n .” a h a lá s z s z e m é t , A v é l e t ­
len b a le s e t , u tá n a rák
De nincs a film b e n . . . N a g y o n ö rü lü n k a n n a k , ho g y tö b b szö r is b o csá n a to t
egy pipaszurkáló-m ester, aki lepk ék et fogdos, a H é tf ő i H íre k s z ó v á t e tt e a k é r t , m a jd e g y m o sza t-
c s o k r o t v itt a h a lá s z n a k
egy altengernagy, aki civilben m ákostészta, 25 k iló s r á k m o d o r ta la n v is e l­ a k ó rh á zb a , e z e n k ív ü l k á r­
egy albérlő, a k i csak leánygyereket akar, k e d é s é t. Ig a z is, m ic s o d a e l­ t é r í t é s t Is f iz e t e t t .
egy agglegény, ak i szúnyogot eszik, m ert légyre nem telik já r á s ez! K iv e rte .eg y h a lá s z
neki, s z e m é t é s m ég a z t s e m m o n d ta , M indjárt más, nem ?
egy m uzsikuslelkü lótolvaj,
egy grószm utti, aki a kém ényen szeret kötögetni és a ház­
te tő n szaltózik.
Sajnos, ezek hiányoznak a filmből. Nagy k ár, pedig V ám vizsgálat
egy kis jó a k a ra tta l még ezek is belefértek volna.
(m . gy.)

Alacsony vízállás
S c h w o tt L a j o s rajza

4 — M it c s o d á lk o z ik ? H id e g v a n ! ...

• • *• \

— T e, e z a t é g la r a k á s itt ú tb a n v a n . . . El k e lle n e v i t e t n i . . ,
— T e g y ü n k r á e g y tá b lá t, h o g y : „ T á r s a d a lm i t u la j d o n i” , é s r ö g t ö n s z é t h o r d j á k . . .
A h u h tc J
LUDW IG VAN BEETHO-
VEN előtt, egy téli estén,
m egjelent egy egyszerűen
öltözött fiatal leány. A
szim fóniák titá n ja éppen
egy énekm űvésznő-jelöltet
várt, a k it a m űvésznek
egyik b a rá tja aján lo tt fi­
gyelmébe és kérte, hogy
hallgassa meg hangját. A
zeneszerző rendes szokása
szerint nyers, parancsoló
hangon fölszólította a denkorra véget szeretnék
leányt, hogy énekeljen v a­
lam it.
A fiatal leány habozott,
elpirult, m ajd elhalványo­
dott; végre a nagy m uzsi­
kus büszke arcától megfé­
lem lítv e , néhány percig
é n e k e lt.
í — Elég! — kiálto tta
/Beethoven. — Egyáltalában
nem alkalm as az éneklés­
re. . .
ff. — Azt tudom — hebegte
a leány. — Én az új mosó­
nő vagyok és a szennyesért
jöttem.
• — H át akkor — folytatta
HONORÉ DE BALZAC,
francia regényíró, egy n a­
pon tálálkozott A lexandre
p u m a s pére-rel, aki el
tikart m ellett sietni. Balzac
megfogta:
... — Ah, kedvesem — szólt
Dumashoz —, nagyon ö rü­
lök, hogy találkoztam ve­
led. Nem tennél egy szíves­
séget nekem?
Ism eri a szaktársait G erö S á n d o r ra jz a
MÉG NEM KNJMKASA/V/ÍNT
Hosszú sor kígyózik a Csemege
előtt. Banánt árulnak, ritka portékát,
Legyen! M ennyit a legfiatalabb nemzedék csak hallo­
akarsz? másból ismeri. Méregzöld, egyelőre
— K ölcsönözz'nekem h á ­ ehetetlen gyümölcsért áll a sor ren­
romezerötszáz frankot. dületlenül. A végén, száz méternyire
a céltól egy fiatalember türelmesen
— Három ezerötszáz fran ­ olvassa az újságját. Hozzálép egy
kot! — kiálto tt fel Dumas. arra haladó ismerőse és jóindulatúan
— H át m it akarsz csinálni mondja:
ezzel a rengeteg sok pénz­ — Nem érdemes ilyen sokáig vár­
zel? nod! Tiszta zöld!
— A dósságaimat szeret­ A várakozó felpillant az újságból
ném kifizetni. Egyszersmin- és szelíden válaszolja:
— Mire én sorrakerülök, megsár­
vetni annak, hogy adósa g ul ...
legyek valakinek.
•
TOM MOORE, angol köl­
tő, egy nagy banketten v ett j
részt. Egy piperkóc úgy
gondolta a figyelm et m aga
felé fordítani, hogy az asz­
talon keresztül kiabált a |
költő felé:
— M ondja csak, m ister
Moore, igaz, hogy az ön !
édesatyja fűszeres volt?
— Igaz — felelte a költő, j
a m ásik — ön m iért nem
fűszeres?
— Bocsánat — szólt sze- j
retetm éltóan Moore — igaz
<■
az, hogy az ön édesatyja j
úriem ber volt?
— Igaz, uram — felelte
büszkén a másik.
' \ N » s ^ N" \ ,'N ' - " ''
— Nos, ak kor ön m iért i — K é r e k e g y f o r i n t é r t g e s z t e n y é t , d e s z é p e t a d jo n , m e r t
nem úriem ber? a sógorom a ta n á c sn á l van . . . 5
 F áradhatatlan . / f m e p i k s i i J U e k k s i...
Tennesee-állam számos városában színes falragasz
h ív ja az em bereket M emphisbe. Vajon m iről nevezetes
ez a kisváros? A p lak át elárulja:
„Látogassa meg Memphist,
Elvis Presley szülővárosát!’’
Elvis Presley mindössze 22 éves, de a roek and rollt
ő tu d ja a legvonaglóbban énekelni valam ennyi vetély-
tá rsa között. Teljesen érthető, hogy tisztelői elzarándo­
kolnak szülővárosába.

Jól s ik e r ü li e s k ü v ő
K ülönös hirdetés je le n t meg egy sanfranciscói újság­
ban:
„Idegenek vagyunk ebben a városban, nincsenek ba­
rátaink, rokonaink. Vasárnap esküszünk, nagyon sze­
retnénk, ha a ráérő kedves emberek megtisztelnének
bennünket a szertartáson. Joyce Lunde és Andre Blik-
lian.”
Az á rv a új pár m egnevezte a tem plom ot és közölte a
lakáscím et is. Száz és száz érdeklődő jelen t meg az
esküvőn és az azt követő gratuláción. Sokan ajándékot
is hoztak, de a legtöbben a büfé kedvéért m entek el,
am ely öt perc alatt elfogyott.

E g y en jo g ú ság
P u s z t a i P á l ra jza

— I g a z g a tó e lv t á r s ! A K ovács k a r tá r s egy
fr á te r ! . . .

h tT -k J o /J ,
B rigitte Bardot, az ism ert francia filmszínésznő rend­
kívüli csinosságáról, izgató m egjelenéséről nevezetes.
Vonzó hatását kevés eszközzel, s még kevesebb ru h á­
v al éri el. A legelőkelőbb am erikai lapok idős k ritiku­
sai sem tu d ták kivonni m agukat B ardot kisasszony h a­
tá s a alól, s olyasm iket írta k az „Isten terem tette a nőt''
cím ű film New Yoyk-i bem utatója után, am elyek m űvé-
szettudom ányi szempontból legalábbis különösek.
A „New York Tim es” bírálója így írt:
„Brigitte megteremtése kétségtelenül elsőrangú szak­
munkára vall . . . mozgó körvonalait el sem hinné, a k i
nem látja . . . ”
A „New York H erald T ribune” sem m ara d t el:
„Brigitte alakja valóságos tanulmány, a gömbölyű
felületek tanulmánya, s nincs az a fizikus, aki ne
tanulmányozná örömmel ezeket a gömbölyű felülete­
ket.”
H iába, nincs szebb a tudom ánynál. I

h J d 'V P ', M t/k A A o k v a j

Szent Ilona szigetét most kapcsolták be a brit tele­
fonhálózatba. Egy három perces, beszélgetés mindösszé
3 fontba kerül, s m inden további perc további egy
fontba.
H a erre az intézkedésre m ár korábban sor került
volna, szegény N apóleon nem le tt volna annyira el­
— F ig y e li? í g y h a g y já k e l f o l y n i ezt a drága v iz e t ! .
vágva a világtól.
 E Q Y KIS T O R N A Szűr-Szabó József rajza

'ALAFALLAS GERíNDAM KORLÁT a m u h int a KE2 is L Á m K M L A T

itá ftjű w fa k tH m UnieH-..

a
ó k é te z e r é v e m á r a n n a k . D e a b b a n v a n fa n tá z ia . S a v á r o s t k e g y e d rő l M o tt ó s N in c s e n e k r é g i v i c c e k , c s a k
le h e t h á ro m e z e r is, v a g y é p ­ k e ll e ln ev e zn i: ím e az ö rö k é le t titk a . Ö re g e m b e r e k v a n n a k . E g y ú j s z ü l ö t t ­
n e k m i n d e n v ic c ú j .
p e n e z e rö tsz á z . A d á tu m n e m — K ö sz ö n ö m — b o r u lt a v á lla m ra
lén y eg e s. A n n y i n a g y e m b e rre l N a g y S á n d o r s a ttó l k e z d v e c sa k te g e ­ — Hova cipeli azt a nagy ablakot,
ta lá lk o z ta m az ő sid ő k h o m á ­ z e tt é s le g jo b b b a r á tjá n a k h ív o tt. Kovács úr?
ly á b a n , a fene se t a r t j a sz ám o n a n a p o ­ M ég a z o n n y o m b a n f e lv e tt e g y k ö v e t — Viszem az üvegeshez bevágatni.
k a t . A z e s e t a lé n y e g e s, a tö r té n e t e lv i s le r a k ta A le x a n d ria a la p já t. M á s n a p — M egbolondult? Hiszen ebben a
m o n d a n iv a ló ja . A z p e d ig n a p n á l v il á ­ fe lé p ü lt a v á ro s . A b a n k e tt e n é n t a r t o t ­ keretben van üveg.
g o s a b b a n rag y o g e lő tte m . M ég m a is. ta m az a v a tó b e sz é d e t. S a n y i te lje s e n e l­ — Most még van. De am íg oda­
S a n y iv a l o t t s é t á lt u n k a N ílu s p a r t ­ á z o tt. A diző z ölébe ü lt s eg ész é jje l e z t érek vele, ezen a síkos úttesten,
já n . A k ö z v é le m é n y S á n d o rn a k tis z te lte ü v ö ltö tte : egész biztosan elesek és akkor össze­
ő t, m e rő a lá z a tb ó l a z t is h o z z á te tté k , — A L e x i, a L ex i, A le x a n d ria ó . . . törik.
h o g y : N a g y . E n to v á b b r a is csak S a n y i­ *
n a k s z ó líto tta m . G o n d o la ta it m in d ig F e n ti tö r té n e t — lé n y e g te le n m ó d o sí­
m e g o s z to tta v e le m s v é le m é n y e m e t, s e ­ tá s o k k a l — b á rm e ly n a g y e m b e rre való Kis m egkérdezi Nagytól:
g ítő ta n á c s o m a t k é r te . N a p s ü té s b e n s z í­ írá so s v issz a e m lé k e z é sn é l fe lh a s z n á lh a tó . — Mit szólsz ehhez a rengeteg
v e s e n s é t á lt a N ílu s, az E u frá te s z v a g y E ls ő s o rb a n a z o k f o r g a th a tjá k h a sz o n n a l, közlekedési balesethez?
a Z a g y v a p a r tjá n . H a e s e tt, fe lm e n tü n k a k ik n e k az é g v ilá g o n se m m i k ö z ü k se m Nagy legyint:
te r é z v á r o s i le g é n y la k á s á b a , v a g y b e ­ v o lt a m e g e m lé k e z e tt n a g y e m b erh ez. — Ne is kérdezd öregem. A m ú lt­
ü l t ü n k egy k á v é m é ré sb e K e le n fö ld ö n . A m e se fe lh a s z n á lá s á n á l a h o n o rá riu m kor karon fogva megyek egy csinos
K e v é s készp én ze v o lt, é n sz o k ta m v o lt ö tv e n h é t s z á z a lé k á n a k sz ív es á tu t a l á s á t nővel a N efelejts utcában, h á t nem
k is e g íte n i: m e ly ik c s á rd a tu la jd o n o s is k é ri: L . L. összeütközöm a feleségemmel?
t u d o t t v o ln a k é t d u p lá é r t egy o rszág b ó l
v is s z a a d n i. A k k o rib a n m á r is m e rt h a ­
la d ó h eg y m ászó v o lta m . M é te re n k é n t
Meg kell fizetni a belvárosi márkát
G erő S á n d o r ra jz a
f iz e tte k , ö te z re n fe lü l fo ly ó c e n tim é te ­
r e n k é n t. J ó l k e re s te m , n e m s a jn á lta m a
p é n z t a f ia ta l te h e ts é g e k tő l.
S a n y i igen ro s sz k e d v ű v o lt a z n a p .
— H a llo d -e , b a r á to m , fig y e lje n c sa k
id e —— k e z d te , s z o k á s a s z e rin t k e v e rv e
a m a g á z á s t é s t e g e z é s t —-, v a la m it k é n e
m á r c s in á ln i, h o g y fe n n m a ra d jo n a n e ­
v e m , s h a m a jd ú j id ő s z á m ítá s k e z d ő d ik ,
a n n a k k é te z re d ik é v é b e n is ta n u lja n a k
ró la m a g y e re k e k az is k o lá b a n . Az ily e n
b iro d a lo m , m in t az e n y é m is, n e m b iz to s
ü z le t: jö n v a la m i fo r d u la t a v ilá g p o liti­
k á b a n , a z tá n e g y sz e rű e n k ih a g y n a k a
tö r té n e le m k ö n y v e k b ő l. O tt le szn ek , t e ­
s z e m a z t, az a v a ro k : k i em lé k sz ik m a jd
i. sz. e z e rk ile n c s z á z ö tv e n n y ó c b a n a z ő
b ir o d a lm u k ra .
— ö tv e n n y o lc b a n — ja v íto tta m k i
p ó ria s b e s z é d m ó d já t, so h a n e m s z ű n te m
m e g csiszo ln i tu d á s á t, m a jd b iz ta tó a n
ü t ö t t e m v á llá ra . — N o , d e N a g y S á n d o r
p e y e ö rö k k é fe n n m a ra d .
7 — A , e z t te m a g a m o n d o d c sa k —
c sü g g e d e z e tt to v á b b s b á n a tá b a n pa-
y p n c so t a d o tt B e lg iu m le ro h a n á s á ra .
_j — V á ro s t k e ll a la p íta n i — c s a p ta m
— És m ié r t k e r ü l 8 0 0 f o r in tb a e g y r u h a fa z o n ?
a h o m lo k á ra is te n i s u g a lla ttó l ih le tv e — , — Ja, k é r e m , s z e m b e n a V á r r a l! . . .
 M eg d ö b b en t anya
iíM fc tM B E fflí
Kiss G ertrud azzal lepett m eg ma,
hogy egy bem utatkozásnál így m ond­
ta nevét: Kiss Gizella.
Mivel G ertru d és Gizella m ég az
alliteráció segítségével sem válik
ugyanazzá a névvé, meglehetős kí­
váncsisággal néztem a baracksárga
h ajú hölgyre, vajon hogyan m agya­
rázza meg nekem ezt az ügyet. így
m agyarázta: „Tudja, úgy recsegett
fogam a la tt az a G ertrud. Elintézem,
hogy Gizella legyek.”
Az ő dolga . . . Azok közé tartozom ,
akik legszívesebben megengednék,
hogy az em ber nagykorúsága n ap ján
m aga választhassa meg utónevét.
Így jóval kevesebb Feri, Jani, K a r­
csi, Manci, Nusi, M ari lenne, m ert
aki m agának választana nevet az
jobban ügyelne arra, hogy ne a leg­
gyakoribbakból szedje ki a m agáét.
M eg fülelne a jóhangzásra is, és ha
olyan vezetékneve volna, m int a Kiss,
Tóth, Nagy, Kovács, Németh, és az
ehhez hasonlók, ezek m ellé leg­
Szekeret is nyertek a lo ttó n alább érdekesebb utónevet illesz­
tene. Vagy nem sodorná önm agát
oly megmosolyogtató helyzetbe, m int
am ilyenbe egyik volt iskolatársam at
sodorta édesapja. Az tö rté n t vele
ugyanis, hogy a keresztelő előtt töb­
b e t ivott az elégnél és változtatva
eredeti elképzelésén, Jenőnek ne­
veztette fiát.
Ez önm agában egyáltalán nem lett
volna megmosolyogható, de a veze­
téknévvel együtt bizony az volt. M ert
az ifjú neve így hangzott: Jenő Jenő.
Azt hiszem nem a legszerencsésebb
dolog, ha az em ber nem tu d ja m ikor
jelent bizalm askodást és m ikor jelent
rideg fölényt, h a így szólítják meg:
Jenő.
Az pedig, a m it egyik faluban ta ­
pasztaltam a nevek körül, m ár egye­
nesen komikus.
M entünk az u tcán egy odavalósi
bácsival s szokásom szerint m egkér­
tem , m ondja meg halkan m inden
szembejövőről, hogy kicsoda, m ivel
foglalkozik és így tovább.
Jö tt az első em ber, két irgalm atlan
szakajtóval a hóna alatt. „Nagy Piusz
m olnár” — m ondta kalauzom. A ztán
K ét évszázad asszonya rám u tato tt egy kerékpáron közeledő
R éber László rajza szőke nőre: „G ál B albina szülésznő.”
M ajd Dom ahidi Bonifác kovács. Ba­
csó Szaléz kerékgyártó, Zsiga Titusz
középparaszt, .Lassú Timót fuvaros,
Téglás Kolos tehenész és Csizmás
H enriette parasztlány következett.
Am ikor lá tta ám ulatom at, így m a- •
gyarázta a dolgot: „A prelátus úr,
aki 1940-ig itt plébános volt, 50 éven
át kedves szentjei szerint nevezte el
a m egkeresztelteket. Nem tű r t bele­
szólást az ügybe.”
Ami elég meghökkentő. Egyéb kö­
vetkezm ényeiben is az, 'm e rt kísé­
rőm, aki különben apaállat gondozó
volt és a különösen összecsen­
gő G atyás A nasztáz nevet hordozta
hatvanegy éve becsülettel, így szólt
hozzám: „S ajnálhatja, hogy nem itt
született, m e rt akkor nem volna ; ; :
bocsánat, de nem akarom m egbán­
tan i . . . ilyen faram uci neve.”
Bajor Nagy Ernő
 Meglepő tábla K a já n T ib o r rajza

Így nevezi a nyugati sajtó

B artók Éva (azelőtt Szőke
Éva) m agyar szárm azású
angol színésznő hathetes
bébijét. A busás reklám m al
övezett színésznő tavaly
v á lt el negyedik férjétől,
C urd Jürgens híres ném et
színésztől. A válóper befe­
jezése u tán tizenegy hónap­
p a l született a kislány,
a k it édesanyja különös
m isztikum m al vesz körüL

A nyugati pletykalapok sze­

rin t egy igen előkelő állású
úriem ber az apa. A N ém et­
országban filmező m űvésznő
az^újságírók kérdéseire csu­
pán ennyit m ondott:
— A bébiről nem nyilat­
kozom és ' nem engedem
fényképezni. Hogy az utób­
bit megakadályozzam, ál­
landóan négy d e te k tíw e l
őriztetem.
Ebből is látható, hogy a
csodagyerek négyszer olyan
fontos személyiség, m in t az
angol trónörökös, ak ire köz­
tudom ás szerint egy detek­
tív vigyáz.

Kiábrándulás A

ÍLÜIRŰL á HÁTULRÖl
közönség gyorsan pergő
Számokat lát, éljenez.
N em is sejti, hogy ott hátul
N em pereg oly szépen ez.
H ú képet egy rendezvénynek
„Hátuljáról” hadd adok:
A kórus a tánccsoporttal
Keveredve kavarog.
Édesded flört közepette
Elkószálnak szerteszét;
J ő a számuk — vezetőjük
M ajd elveszti az eszét.
H ol egy táncost kell keresni,
H ol a karban nincsen a l t . ..
A karmester a söntésből
Szedi k i a zen ek a rt...
Jelenethez nincsen kellék,
A hős síró hangot ad:
— K i viseli a nadrágom >
— M éq se a u t ó b u s z t k é r e k k a r á c s o n y r a , a n y u k á m , in k á b b
e q y ű r h a jó t! . . , K i látta a b a jszo m a t/.. .
K i m it keres, teszi bőszen,
S a ki rohan, az tapos. . .
Diszletes a díszletével
Rémtettekre hajlamos! . . .
H a a szám még nincsen készen,
K apocs pattan, slicc reped,
K ilö kik a konferálót,
M ondjon addig vicceket!.. .
A rendező karilt nyelked.
Szeme réved, hangja nincs.
Verítékes homlokába
D últan hull egy barna tincs.
E sküszik, hogy soha többé!
Est-rendező sohse lesz!
Ügy fog élni csendben, bölcsen,
M in t élt Arisztotelész.
É s m íg eme esküvését
H a jtja vadul, makacsul —
Agyában a következő
Rendezvény már alakul.
K. Tóth Lenke
Ö le ié hh a n a g y
S z ű r -S z a b ó J ó z s e f ra jz a
fa
ÍT ^ Iem é r k ín z ó f o g f á j á s s a l é b r e d t . Be-
A v e t t e g y k a r llt é s n é z e g e t t e a tü -
U /js k örb en a b e te g fo g a t. E g y ik
'S íf g y ó g y m ó d t ó l s e m J a v u lt a h e ly ­
z e t. H iv a ta lb a m e n e t b e u g r o t t a p a ­
tik á b a , le n y e lt e g y d e m a lg o n t . K ic s it e l ­
z s ib b a d t a g y ö t r ő é r z é s , d e a f á j d a lo m
n e m s z ű n t m e g . I n g e r ü lt h a n g u la t b a n
k a p a s z k o d o t t f e l a z s ú f o lt a u t ó b u s z r a . A
k a la ü z n ö v e z é n y s z a v á r a a t ö m e g e g y r e
b e lj e b b s o d o r t a é s a k ö z é p e n á m u la t ­
ta l p illa n to tt m e g e g y ü r e s h e l y e t . Il­
le t v e f é l i g ü r e s h e ly e t , m e r t a z a b la k n á l
ü lő u ta s m á s f é l h e ly e t f o g la lt e l. A z
e g y i k lá b a k é n y e lm e s e n a s z o m s z é d ü lé ­
s é n n y u g o d o tt .
— S z a b a d ? ! — k é r d e z t e E le m é r , a
sz e n v e d ő e m b e r a g r e s s z iv itá s á v a l.
A f é r f i n e m m o z d u lt . Jól m e g n é z t e ,
v é k o n y , k e lle m e t le n a r c ú b a j u s z o s e m ­
b e r k e v o lt, e g y k e d v ű e n b á m u lt k i a z
a b la k o n . N y á p ic a la k o k k a l k ím é le t le ­
nebb hangon b e s z é l a z e m b e r , m in t
h e r k u le s e k k e l. E le m é r m o s t m á r g ú ­
n y o sa n k érd ezte:
— N em v o ln a s z í v e s ta lá n e g y k i­
c s i t b e lj e b b ülni?!
A te r p e sz k e d ő u ta s n e m m o z d u lt .
T öb b en k u n c o g ta k .
— Ú g y lá t s z ik n a g y o t h all! — m o n d ­
ta E le m é r a z ú tit á r s a k f e lé , m a jd s t e n -
to r l h a n g o n f o ly ta t ta :
— M é lt ó z t a s s é k p a r a n c s o ln i e g y k i­
c s i t b e lj e b b ülni!
A r e n it e n s u t a s la s s a n m a g á h o z v e t t e
a lá b á t é s r i d e g e n m o n d ta :
— S é r ü lt a lá b a m . . .
E le m é r e g y s z e m e r n y it s z é g y e n k e z e t t .
A z m á s . K ár v o lt ily e n é l e s e n b e s z é l n i.
É r e z te , m o s t b o c s á n a t o t k e lle n e k é r n i,
d e u g y a n a k k o r b e le n y ila llo t t a f o g á b a
é s c s íp ő s e n m o n d t a :
— A k k o r t e s s é k k in y itn i a s z á já t l
A h a llg a t ó s á g Ism ét d e r ü lt. T e lj e s d ia ­
d a l. E lé g e d e tt e n ü lt le a k iü r íte t t h e ly r e ,
é l v e z t e a t o lo n g o k k ö z ö tt a r it k a k é ­
n y e lm e t. A z tá n m e g é r k e z e t t a c é lj á h o z
és le s z á llt . E g y p illa n a t ig k ís é r t e t t e ,
h o g y o d a b ic c e n t a s z o m s z é d n a k , d e a
f o g a is m é t h e v e s e b b e n r a k o n c á t la n k o -
d o tt, m ir e s z ó n é lk ü l le s z á llt .
A h iv a ta lb a n f ű n e k - f á n a k p a n a s z k o ­
d o tt. A h o g y ily e n k o r s z o k á s , m in d e n k i
m á s t e r á p iá t j a v a s o lt . B r o n ta , a k i v l-
lá g lá to tt e m b e r n e k s z á m ít o tt , t e k in t é ­
ly é n e k m in d e n s ú ly á v a l t a n á c s o lt a :
— K ih ú zn i! N em s z a b a d p e p e c s e l n i,
c s a k ki v e le ! A m e r ik á b a n m in d e n k in e k
e lt á v o lít j á k a v a k b e lé t , a m a n d u lá j á t é s
a z ö s s z e s fo g a lt!
Hát h a a z ö s s z e s é t n e m Is, d e e z t a z
e g y e t e lt á v o lít ó m — h a tá r o z ta e l E le­
m é r . De m á r a p u s z t a g o n d o la t r a g y ö n ­
g y ö z ö t t a h o m lo k a . G y e r e k k o r á b ó l k í­
s é r t e t t e a f o g h ú z á s r é m e , a m ik o r e g y ­
s z e r o tth o n a k is k ö z s é g b e n k o v á c s r á n ­
g a tta k i e g y f á j ó s f o g á t . M ost e g é s z m á s
a h e ly z e t — v ig a s z t a ló d o t t . M o d e r n o r ­
v o s o k m o d e r n g é p e k k e l d o lg o z n a k m o ­
d e r n é r z é s t e le n ít ö k k e l. A z e m b e r é s z r e
s e m v e s z i m á r k ü n n is v a n a g y a l á z a ­
to s.
K ora d é lu tá n le h a jto tt e g y p o h á r r u ­
m o t s z í v e r ő s í t ő n e k — s o k a n e z t is a j á n ­
lo ttá k f o g f á j á s e lle n — é s v a k m e r ő é n
b e á llíto t t a f o g á s z a t i r e n d e lő b e . H a ta l­
m a s in té z e t v o lt , k ö z e l s z á z o r v o s k e ­
z e lt e a p á c ie n s e k e t . B iz o n y o s a n a k a d
k ö z te z s e n i á li s t u d ó s é p p e n ú g y , m in t
f ia ta l k e z d ő . S z e r e n c s e d o lg a , k ih e z k e ­
rü l az em b er.
G y o r s a n m e g k a p t a a k e z e l é s i u ta l­
v á n y t é s b e ü lt a k ije lö lt v á r ó s z o b á b a .
N é g y e n v á r a k o z t a k e lő t te . Á lt a lá b a n n e m
s z e r e t ü n k v á r n i, d e f o g o r v o s n á l Jó é r ­
z é s e g y k is id ő t n y e r n i. V ih a r o s a n f o g y ­
ta k e lő t t e a p á c ie n s e k , m á r c s a k h á ­
rom ra k e lle t t v á r n i, c s a k k e ttő r e . . .
a z tá n e g y s z e r r e n e k i in te tt e k . S á p a d t
f ia ta l n ő s z ó lt b e a k ü s z ö b r ő l:
— K é r jü k a k ö v e t k e z ő t . . .
B e lé p e tt, m e g h a jt o tt a m a g á t é s k ic s ú ­
s z o t t a s z á já n a s z e n v e d ő k d iv a tj a m ú lt
k ö sz ö n té se :
— A lá z a t o s s z o lg á j a .
A d o k to r h á tta l á llt, k e z e t m o s o tt,
v is s z a m o t y o g o t t v a la m i é r t h e t e t le n „jó
n a p t” -t g o n d o s a n m e g t ö r ü lk ö z ö t t , m e g ­
f o r d u lt é s b ic e g v e e lin d u lt a s z o b a k ö ­
z e p é n t r ó n o ló f o g o r v o s i s z é k f e lé . E le­
m é r m e g d e r m e d t . M ost é r t e t t e m e g , m it
J e le n t a z . h a a r e g é n y í r ó k a z t á llítj á k ,
h o g y v a la k in e k a f ö ld b e g y ö k e r e z e t t a
lá b a . P o n t o s a n e z t ö r t é n t v e le . R ö g tö n
f e lis m e r t e r e g g e l i a u t ó b u s z - ú t it á r s á t , a
f á j ó s lá b ú e m b e r t , a k iv e l m é lta t la n u l g o -
r o m b á s k o d o t t . De v a j o n e z f e lis m e r t e - e
őt? P illa n a t o k a la tt á t fu t o tt a a le h e t ő s é ­
g e k e t . M ég a le g o k o s a b b v o ln a „ k ö s z ö ­
n ö m , m á r n e m fá j!” k iá lt á s s a l p á n ik ­
s z e r ű e n e lr o h a n n i. D e m á r e lk é s e t t . A
f e h é r k ő p e n y e s d o k to r n é m á n r á m u ta ­
to tt a s z é k r e .
E le m é r n e k m in d e n e f á j t m á r , c s a k
a f o g a n e m . F é ls z e g e n , h a lá lo s r é m ü ­
le tb e n ü lt a s z é k s z é l é r e . í g y f o g la lh a t ­
ta k h e ly e t o p tim is ta h a lá lr a ít é lt e k a
v illa m o s s z é k b e n , a b b a n a r e m é n y s é g ­
b e n , h o g y a s z é k p e r if é r iá ir a n em é r a
h a lá lo s á r a m . D e h á th a n e m is m e r t
m e g ? — k a p a s z k o d o t t b e le a z u to ls ó
s z a lm a s z á lb a .
H ű v ö s t á r g y ila g o s á g g a l s z ó la lt m e g
az orvos:
— N em v o ln a s z i v e s t a lá n e g y k ic s it
b e lj e b b ü ln i?
E le m é r m e g k a p t a a k e g y e le m d ö f é s t .
H isz e n a b a k ó ja m é g u g r a t ja Is, u g y a n ­
a z o k a t a s z a v a k a t is m é t li, a m e ly e k k e l
ő in z u ltá lt a a z a u t ó b u s z o n . T íz c e n t iv e l
k e lle t t v o ln a b e lje b b k ú s z n ia , d e m é g
e r r e s e m v o lt e r e j e . K iv e t te a z s e b k e n ­
d ő jé t é s m e g tö r ü lt e v e r e j t é k e z ő a r c á t .
A d o k to r h a lk s z ó v a l a s á p a d t a s z -
s z l s z t e n s n ő h ö z fo r d u lt:
— Ú g y lá ts z ik , n a g y o t h a ll!
A z tá n s z in t e b ö m b ö lv e v e z é n y e lt e :
— M é lt ó z t a s s é k p a r a n c s o ln i e g y k i­
c s it b e lj e b b ü ln i!
N em k é t s é g e s . M aró g ú n n y a l v e z e t i
b e a m o s t k ö v e t k e z ő r e t o r z ió t . E le m é r
s z á n a lm a s a n n y ö s z ö r g ö t t :
— B o c s á n a t, r o s s z u l é r z e m m a g a m ,
fő o rv o s ú r, p o k o li f á jd a lm a im van­
nak . . ,
— A k k o r t e s s é k k in y itn i a s z á já t!
A z é le t ö s z t ö n , a m e ly a le g v á ls á g o s a b b
p illa n a t b a n se m h a g y ja e l a s z e n v e d ő ­
k e t, m e g c ir ó g a t t a E le m é r t é s a k ö v e t k e ­
z ő k e t m o n d a tta v e le :
— K érem . . . p r o fe ssz o r úr . . . na­
g y o n r o s s z a k a z id e g e im . . . N em m e ­
h e t n é k e l ta lá n a p r o f e s s z o r ú r r e n d e ­
lő j é b e , m in t p r iv á t -b e t e g . . .
D e a d o k to r s z ó r a k o z o t t a n b á n y á s z o t t
a s z á já b a n k ic s in y t ü k r é v e l , n e m is r e a ­
g á lt a z a já n la tr a :
— E zt ki k e ll h ú z n i — h ir d e t te k i a z
ít é le t e t — é s m e g k o p p in t o tt a a z á ld o ­
z a t o t.
Á t v e tt e a s á p a d t lá n y tó l a z In je k c ló s -
tű t , b e le s z ú r t a f é lh o lt p á c ie n s f o g h ú ­
s á b a é s a m o s d ó h o z s i e t e t t . O n n a n s z ó lt
v is s z a :
— T e s s é k p á r p e r c ig o d a k ü n n h e ly e t
f o g la ln i . . .
A m ik o r E le m é r k itá m o ly g o t t, a z a s z -
s z is z t e n s n ő b ő l k ib u g y b o r é k o lt a n e v e ­
tés.
— N a h á t, d o k to r ú r k é r e m , Ily e n b e ­
g y u lla d t f é r f it m é g n e m lá tta m i
— P e d ig n e m r e n d k ív ü li d o lo g — f e ­
le lt a z o r v o s . — B iz o n y á r a e g é s z é j je l
f á jt a fq.ga, a f é le le m é r z e t e e g y r e e m e l­
k e d e t t . . . a z Ily e sm i i n g e r ü l t s é g g e l é s
s z o r o n g á s s a l já r .
R á g y ú jto tt, m é ly e t s z ip p a n t o t t a c i g a ­
r e t t á b ó l, a z tá n c s e n d e s e n m o n d ta :
— K a tó k a , k é r j ü k a k ö v e t k e z ő tl
Stella A dorján
 T i7 « n rtíA T A r m tia v n r tnnn len n élleiili K n n n d n h n n

Nem igaz, hogy a tárg y ak élettele­
nek. A m otornak lelke van — kö­
zölte velem egyszer egy hirdetés. De
van tárgy, am elyik beszélni, énekel­
ni, mesélni is tud. Ilyen például a
rádiókészülék. A m ellett rosszindula­
tú. Nem szeretek a levegőbe beszélni,
nem szokásom a rágalm azás, bizonyí­
tok.
A rádióm egy szép napon recsegni
kézdett. M inden csavargatás, kocog-
tatás, böködés hasztalan volt. A ké­
szülék egyre jobban recsegett. El­
hívtam a rádiószerelöt. A szerelő a
m asina elé ült, s felkattintotta. Most
következett az arcátlanság teteje. A
rádió olyan tisztán, csengő hangon
szólt, m int az angyalok.
— Nincs ennek, kérem , semmi b a­
ja! — állapította m eg a szerelő, ala­
pos vizsgálat után.
Megjegyzem, az álnok készülék
nem kezdett el azonnal recsegni, m i­
u tán a szerelő eltávozott. Csak akkor,
am ikor biztos volt, hogy m ár nem le­
het a szerelő u tán szaladni.
*
E heti változatom egy ism ert té ­
mára.
A fiatalem ber forró szerelm i val­
lomással g y ú jtja fel a leány szívét;
— Drágám , m indent m egtennék
érted! Felfedezném a Déli sarkot,
lennék érted juhászkutya egy szput-
nyikban, átúsznám kedvedért a Csen­
des-óceánt, megmásznám a Mount
E v erestet. . .
A leány a szerelem lá v ájá tó l el-
alélva rebegi:
— Édes . . . csak annyit kérek, hogy
szokjál le a dohányzásról.
A fiatalem ber elkomorodik.
— Persze, azért túlozni nem kell...
F. L.

M in d en ú t R ó m áb a vezet V árn ai G y ö r g y rajza

— G y e r e , k o m á m , ig y u n k !
k e ll ü n n e p e ln ü n k !
P r é m iu m o t k a p ta m ! e z t m eg — G y ere, k o m á m , ig y u n k !
k e v é s f iz e t é s t k a p ta m . . .
El vagyok k esered v e, m ert
11
 NYERT!
Toncz T ib o r ra jz a
E lv á lla lta m , ho g y m e g ja v í­
to m a L ó u tc a 45-ös s z á m ú
ház te te jé t. A m u n k áv al h a tá r ­
időre e l is k é sz ü lte m , a z tá n
b e n y ú jto tta m a s z á m lá t a v á l ­
la la tn a k . E g y s z e r c sa k h í v a t ­
n a k , h o g y jö jje k b e a z o n n a l.
L ip tá k k a r t á r s fo g a d o tt. N e o ­
b a ro k k ír ó a s z ta l m ö g ö tt ü l t é s
egy tü h e g y e s p iro s c e ru z á v a l
já ts z a d o z o tt.
— J ö j jö n csa k , jö jjö n csak!
— m o n d ta k o m o ra n . — Á t ­
n é z te m a s z á m lá já t é s n é h á n y
té te lr e v o h a tk o z ó a n s z e re tn é k
fe lv ilá g o s ítá s o k a t k é rn i ö n tő l.
k e d v e s m e s te r . A z t o lv aso m a
s z á m lá b a n : „M ohácsi v é sz .
1526” S tim m e l ez?
— T e s s é k u tá n a n é z n i — f e ­
le lte m n y u g o d ta n . — N em íro k
a s z á m lá b a v a ló tla n a d a to ­
k a t.
— M e s te r, ö n p a z a ro lja az
1
» » á lla m p é n z é t! — k o rh o lt L ip ­
tá k . — A h o n fo g la lá s n e m l e t t
v o ln a e lé g ? A z csak 896!
S é r tő d ö tte n v á la sz o lta m :
— U g y e , m o n d ta m , h o g y e lő b b f e l e s é g ü l f o g s z v e n n il — K é r e m szépen, a z t a t e ­
tő t , a m i t é n m e g ja v íto k , a z t
m eg le h e t n é z n i! . . . J ö h e t s i ­
rokkó, t á j f u n v a g y v ízö zö n ,
D ugpénz, a te tő m é g a k k o r is te t ő m a ­
ra d . S ő t, a h á z m á r ré g n e m
lesz m e g , a m ik o r a te tő m é g
o t t lesz, a h o l m o s t v a n .
— R e n d b e n v a n . M e n jü n k
to v á b b . A z á ll a sz á m lá b a n :
„ N a g y m a m i s z ü le te tt: 1882.”
M ivel t u d j a e z t igazolni?
G ú n y o s m o so lly a l a jk a m o n
e lő v e tte m a n a g y m a m a s z ü ­
le té si a n y a k ö n y v i k iv o n a tá t.
— T e ssé k ! I t t az írás! R a j t a
v a n az e g y h á z k ö z sé g p e c s é tje
és a p lé b á n o s sa já tk e z ű a l á ­
írása.
L ip tá k g o n d o sa n á t t a n u l ­
m á n y o z ta a z o k ira to t, a z tá n
egy g e m k a p o c c sa l a sz á m lá h o z
c sa to lta .
— R e n d a lelke m in d e n ­
nek! — d ü n n y ö g ö tt m a g á b a n .
— N a d e m e n jü n k to v á b b !
— M e n jü n k ! — b ó lin to t­
ta m .
— I t t a z á ll — f o l y ta t ta
L ip tá k , a k i h íre s v o lt a rró l,
hogy m é g a k á k á n is cso m ó t
keres — „ A D éli S a rk fe l­
a v a g y : k é s z ü lő d é s a k a r á c s o n y i a j á n d é k o z á s r a
j
fedezése: 568 f o r in t és 70 f i l ­
lé r” . H o l v a n e rrő l a n y u g ta ?
M i c sak a k k o r tu d ju k k ifiz e tn i
e z t a s z á m lá t, h a Ö n b e m u t a t­
j a n e k ü n k a n y u g tá t.
— N e m tu d o m b e m u ta tn i —
v a llo tta m b e ő sz in té n . — A
k u ty á m m e g e tte a n y u g t á t . . .
— A k k o r m e llé k e ln i k e ll a
k u ty á t! — c s a t ta n t fe l L ip ­
t á k , — E z a re n d je -m ó d ja a
d o lgoknak! N e m d o b á ló z h a ­
tu n k az á lla m pénzével!
— S a jn o s , a k u ty a m e g ­
s z ö k ö tt — fe le lte m k is sé t ü ­
re lm e tle n ü l. — A h á z felü g y elő
l á t t a is a k ö rn y é k e n eg y c s i­
n o s k is n ő s t é n y k u ty á v a l. . .
— A k k o r m e llé k e ln i k e ll a
h á z fe lü g y e lő t! — v á g ta r á
L ip tá k k a r t á r s . — D e n e h é z
e m b e r m a g a , m e s te r!
— N e m m e g y — s ó h a jto t­
ta m . — A h á z fe lü g y e lő te g n a p
m e g b o l d o g u lt ... H u ss! az é g ­
b e re p ü lt!
L ip tá k f e l p a tta n t:
— E n g e m a k a r á te jte n i?
A kkor k o r á b b a n k e lje n fel, b a -
rá to c sk á m ! Ig a z o ln ia k e ll a
té t e lt , v a g y k ih ú z o m a s z á m ­
lából!
— D e k é re m , n e k e m k ö l t ­
ségeim v o lta k ! — k iá l to t ta m
f e lh á b o ro d o tta n . — N e k e m
szü k ség em v a n a p é n z e m re ,
k érem ! T e s s é k , i t t v a n eg y
fé n y k é p A m ú n d s e n rő l, a D éli
S a rk fe lfe d e z ő jé rő l. E z c sa k
elég lesz, n e m ? A h á z b iz a lm i
is a lá ír ta h á tu l , p lu sz k é t v ő ­
fé ly . . . E lé g le s z ?
— E lég ! — m o ro g ta L ip tá k
é s a fé n y k é p e t is a sz á m lá h o z
c s a to lta . — T e h á t a végösz-
szeg . . .
— H u sz o n n é g y e z e r ö ts z á z
fo r in t — fe le lte m .
— S tim m e l. I t t az u t a l ­
v á n y , m e n je n a p é n z tá rh o z !
— m o n d ta L ip tá k k a r t á r s ,
m o s t m á r n y á ja s a n és h o z z á ­
te tte : — E ln é z é s t k é re k a sz ő ­
rö z é sé rt, d e m e g k e ll é rte n ie ,
az á lla m p é n z é rő l v a n s z ó . . .
— A z c s a k te rm é sz e te s! —
v á la s z o lta m g ő g ö sen és a p é n z ­
tá r n á l fe lv e tte m a p é n z t.
Mikes György
 Telefonrendelés V á r n a i G yörgy ra jz a

Mélyen Tisztelt Az író m eglepődik

Tudományos Akadém ia
V an szerencsém b en y ú jtan i az ál­ M é s z á r o s A n d r á s ra jza
talam felfedezett új kábítószert, mely
az izgató-szerek eddig ism eretlen
családjából szárm azik, s m elyet a
továbbiakban, ism ertetésem során,
terminozál néven fogok em líteni, te­
k in tette l arra, hogy az izgatószer
alapanyagát a határidő (terminus)
szolgáltatja.
Az új izgatószer élettan i leírása a
következő:
A renyhe szervezetnek, m ely egy
tetszés szerinti m u n k át nem h aj­
landó elvégezni, a m u n k a elvégzé­
sére óvatos határidőt, term inozál-t
adagolunk. A határidő előtt a szer­
vezeten nyugtalanság vesz ' erőt,
mely jótékonyan h a t a m unkára.
A term inozál h atása egyéni alkat
szerint változó. Van, ak it m ár n a­
pokkal előtte n yugtalanná tesz, van,
ak ire csak közvetlenül a határidő
előtt hat. Bizonyos fizikai adottság
m ellett az izgatószer h atása eléggé
elhúzódhat, és csak a határidő Után
jelentkezik csekély nyugtalanság a
m u n k a elvégzésére.
így, az alkattól függően, a term i­
nozál adagolását em elni lehet. Van,
akinek egy-két h atárid ő m eg sem
kottyan, és csak tekintélyesebb
m ennyiség v ált ki — általáb a n csak
utólagosan — enyhe izgalm at.
M int m inden kábítószer, a term ino­
zál is a megszokás veszélyével já r­
hat, am ikor a szervezet m ár nem ké­
pes határidő nélkül m u n k át végezni,
és a dózist egyre em elni kell, hogy
a k ív án t eredm ényt elérjük. Ekkor
m ár a term inozálitisz veszélye fe­
nyeget, m elyben teljes m unkaképte­
lenség következhet be, megfelelő
nagym ennyiségű határid ő adagolása
nélkül.
A megrögzött term inozálistákat
gyógyító eivonó-kűrára kell fogni.
V égeztessünk velük könnyű és kel­
lem es m unkát, a term inozál helyett
pedig adjunk szám ukra megfelelő — É r d e k e s , e d d i g a z t h itte m , a z é r t n e m d o lg o z o m , m e r t d u z z o g o k . . .
m ennyiségű premizált. m o s t v e s z e m é s z r e , h o g y n in c s I s ,t e h e t s é g e m .
(Somogyi) 13
 GYŐR! NOTESZ — H o l a V B -e ln ö k ? — k é rd e z te e g y
iz g a to tt g y ő ri la k o s a ta n é c s h á z a p o r ­
tá s á tó l.
— A k ö zg y ű lési te r e m b e n — h a n g z o tt
G y ó g y kenyér — a javából a V álasz.
A z ü g y fé l ro h a n t az e lső e m e le ti ü lé s ­
Gyakori eset napjainkban — és ezt a sajtó is eléggé gyakran te re m b e é s eg y e n e se n a ta n á c se ln ö k h ö z
szellőzteti — hogy egyes péküzemek olyan tárgyakat is bele­ s ie te tt. É p p e n a p e s ti v e n d é g e k n e k m u ­
sütnek a m indennapi kenyerünkbe, amelyek nem tartoznak t a t t a a te r e m g y ö n y ö rű k é p e it.
szorosan a kenyér alapanyagai közé. Ilyen tárgyak például — K é re m , b o c sá sso n m e g , h o g y m e g ­
cigarettavég, spárga, zsákdarab vagy szalma, szóval, am i éppen tá m a d o m — k e z d te a z ü g y fé l — , d e
kéznél van a sütőüzemeknél. A z inotai 3. számú sütőüzem é n m á r tö b b s z ö r b e je le n te tte m : nálunk
mindezen túltett. Abban a kenyérben ugyanis, amit Obermayer h ó n a p o k ó ta b e á z ik a te t ő .
Rezső Inotárol küldött a Ludas M atyinak, egy összetört villany- — H á lu n k p e d ig m á r é v e k ó ta —-
körte foglalata, üvegrúdja és annak kiálló fémszálai foglalták m u t a t a m ű e m lé k s z á m b a m e n ő te r e m
el a főhelyet. Kiváló kenyérszakértőnk ebből rögtön megállapí­ m e n n y e z e té re a ta n á c s e ln ö k .
totta, hogy ez nem az a gyógykenyér, m elynek előállításán világ­ S z a v a in a k ig a z o lá sá u l v íz c se p p e k h u l­
szerte fáradoznak. Viszont a kenyérbe sütött villanykörte élesen lo t ta k a lá a p e s tie k , a ta n á c s e ln ö k és az
rávilágít az inotai 3. számú sütőüzemnél folyó tisztasági ver­ iz g a to tt ügyfél fe jé re ,
senyre.
A ta n á c s h á z a sz o m sz é d sá g á b a n v a n
a v á ro s e g y ik le g sz e b b é p ü le te ,
„ A z esem én y m e g sz ű n t“ a m ely g y ő ri v is z o n y la tb a n fe lh ő k a rc o ló ­
n a k s z á m ít, te k in tv e , h o g y ez az ú j h á z
A K e le t-M a g y a ro rs z á g szep­ d in n y e lé -ö z ö n ö n ti e l a n y ír ­ h a te m e le te s . T e rv ező je Y b l-d íja t k a p o tt,
te m b e r 7-én r ip o r to t k ö z ö lt a r­ e g y h á z i á llo m á st. a n n a k e lle n é re , ho g y e lf e le jte tte a k öz­
ró l, h o g y a d in n y e -s z e z o n szo­ A M Á V d e b re c e n i ig a z g a tó ­ p o n ti f ű té s s a la k já n a k e ls z á llítá s á t m e g ­
m o rú k ö v e tk e z m é n y e k k e l já r t sá g a — d ic s é re té re le g y e n
m o n d v a — ú g y lá ts z ik , fig y e ­ te rv e z n i. M o s t az a h e ly z e t, h o g y a
le m m e l k is é r i a m e g y e i la p o ­ s a la k o t v ö d rö k b e n c ip elik k i a h ázb ó l
k a t, m e r t h isz e n e z t a k ö z le ­ és k iö n tik a n e m z e tk ö z i ú tv o n a lra .
m é n y t is e lo lv a sta é s o k tó b e r
15-én e s z é b e ju to tt, h o g y v á la ­ — V a jo n m ily e n d íja t k a p o t t v o ln a
s z o ln i k e lle n e a d in n y e -v iz - a te rv e z ő , h a a s a la k ra is g o n d o l? —
ö z ö n re . M eg is í r ta le v e lé t, d e k é rd e z te a h á z egyik la k ó ja a ta n á c s
v a ló s z ín ű le g s a já t te k in té ly e
r o m b o lá s á n a k v é lte , h a ily e n é p íté s z e ti o s z tá ly á n .
g y o r s a n a d n á m eg a v á la sz t. E g y h e ly i r a j z - ö t l e t :
V á r t t e h á t m ég e g y h ó n a p o t, A ta n á c s h á z a m ű v é s z i k iv ite lű t o r ­
é s a z o k tó b e r 15-én k e lt le v e ­ n y á n a k te te jé n á ll n e g y e d ik év e eg y
le t n o v e m b e r 12-én te tte p o s tá ­
r a . A z ig a z g a tó sá g a le v é lb e n ta n á c s i dolgozó é s lá tc s ő v e l k é m le li a
k ö z ö lte , hogy „ n y ír e g y h á z i p e s ti o rs z á g u ta t. I d ő n k é n t le k iá lt:
d in n y e - e s e m é n y t ig y e k s z ü n k — M ég n e m jön!
A s z a b o lc si d in n y e te rm é s igen m e g s z ü n te tn i” . A M A V -n a k ö r ­ (A zt a tíz tr o lib u s z t le s i, a m e ly é t n é g y
b ő v o lt, ig e n jó v o lt, e n n é l­ d ö g e v a n ! Az e se m é n y k ö z b e n
fo g v a m iv e l is tö lte n é a sze­ é v v e l e z e lő tt íg é rte k G y ő r n e k .. . )
m á r m a g á tó l m e g s z ű n t, m e rt
g é n y u ta s a v á ra k o z á s id e jé t: u g y a n k i e sz ik d in n y é t n o v e m ­
d in n y é t e s z ik a v á ró te re m b e n , A n y u g a tr ó l érkező a u tó s k ü lfö ld ie k
b e rb e n ?
a fo ly o só n , a p e ro n o n , a m in e k először G y ő rb e n t a r ta n a k p ih e n ő t.
k ö v e tk e z m é n y e k é n t v aló ság o s r . 1. F o rg a lm a s m a g y a r v á r o s b a é rtü n k
— m o n d ja a k ü lfö ld i. — V égre h a llh a ­
tu n k h a m is íta tla n m a g y a r c ig á n y z e n é t.
Kályha — rostély nélkül E z u tá n k e re s n i k e z d ik a n é p i z e n e k a rt.
A Gázmüvek, annak idején ná vá lta k. Ezidén is so ka n ke - , V é g ig já rjá k a v en d é g lő k e t, eszp resszó ­
százezernyi k o k s z , pótkályhát re sik fel a G ázm űvek kerü leti k a t —- d e c sa k d z se s sz -m u z sik á t h a l­
gyártatott, hogy a gáz-fogyasz­ kiren d eltség eit a fo n to s a lka t­ la n a k .
tó k k o n yh á it fű th e ss ék . Ugyan­ részért, de a válasz m indenhol
is ott, ahol csak gázresó van, e g yfo rm a : m ost nem k észíte n ek A k ü lfö ld i u ta s így v ig a s z ta lja m a g á t:
a k o n yh a téle n hideg. A kály­ ú j r o s té ly t! Miért n em k észíte ­ — N a , n e m b a j, k é t h é t m ú lv a v is s z a ­
há k m ég m a is kiválóan m ű­ n e k? H iszen új rostély nélkül m e g y e k B écsb e. A d d ig k ib íro m c ig á n y ­
k ö d n én ek, de a ro stélyo k nagy n e m leh et befűteni a drágán
része az id ő k során kiég ett és m egvásárolt ko kszká lyh á ka t. zene n é lk ü l i s . . .
igy a k á ly h á k használhatatlan­ S z . I. P alásti László

Csak egyet, de jót!
A m a g y a r é s k ü lfö ld i bo­
r o tv a p e n g é k e g é sz s o ro z a tá t k i­
p r ó b á lta m m á r, tö b b -k e v e se b b
s ik e r r e l. K ín ló d ta m a „ B aj-
t á r s ” -sa l, b e v á g ta m az arco m
ú jr a k ö s z ö r ü lt „ J a n u s ”-szal.
É r th e tő te h á t, h o g y u jjo n g v a
v e te tte m m a g a m a le g ú ja b b
m á r k á jú „ G la d iá to r ” p e n g ére .
A „ G la d iá to r ” é s a sz a k á lla m
k ü z d e lm é b ő l a s z a k á ll k e rü lt
k i g y ő z te se n . E z u tá n e g y „Bo-
to n d ” n e v ű p e n g e jö tt. Ez p o n t
o ly a n é le s v o lt, m in t B otond
k e z é b e n a b u z o g á n y . M ajd az
e s z m é n y ie n sz é p n e v ű „G eo r­
g e tte ” p e n g e k ö v e tk e z e tt. E k ­
k o r a s z a k á lla m m á r e lő re n e ­
v e te tt. M o n d a n o m se m kell,
h o g y ez a p e n g e is h a m a ro s a n
k id ő lt é s o tth a g y ta a sz a k á lla ­
m a t.
V a jo n m ik o r é r jü k m eg,
h o g y a s o k k ö z e p e s m in ő ség ű
m a g y a r p e n g e h e ly e tt eg y n a ­
g y o n jó v a l Is m e g ö rv e n d e z te t
b e n n ü n k e t a k ö n n y ű ip a r?
L á z á r D ezső
X X /., Szabadkai u. 19.
Három család panasza
M íg a b u d a p e s ti la k ó k egy
r é s z é n e k az a p a n a s z a , h o g y
n e m jö n a víz, n á lu n k s a jn o s
p o n t fo rd ítv a á ll a h e ly z e t:
tö b b m in t k é t h ó n a p ja n e m
m e g y e l a víz, m e r t a f a lb a n
le v ő fő le v e z e tő c ső e ld u g u lt. Ml
n e m k é s le k e d tü n k a h ib á t b e ­
je l e n te n i a k e rü le ti h á z k e z e lő -
s é g . 31/32-es k ö rz e té n e k . E lte lt
e g y h ó n a p , a víz to v á b b r a se m
f o l y t le é s m i to v á b b r a is
k é n y te le n e k v o ltu n k a sz e n y -
n y e s v iz e t a fo ly o só v é g é re k i­
h o r d a n i.
A k é t h ó n a p a la tt m in te g y
n é g y s z e r te ttü n k b e je le n té s t,
h o l a k ö rz e ti h á z k e z e lő sé g n e k ,
h o l p e d ig a k e r ü le ti ig a z g a tó ­
s á g n a k . V égre d e c e m b e r e le jé n
m e g je le n t eg y sz e re lő , a k i m ű ­
s z a k ila g f ö lm é n e a .h ib á t, m a jd
d o lg a v é g e z e tle n ü l — tá v o z o tt.
A le v e z e tő c ső e lro m lá s a h á ­
r o m c s a lá d o t é r in t sú ly o sa n .
G á lo s S á n d o r n é , B a k o n y i
J ó z s e fn é , T uba S á n d o rn é
XIII., Fóti út S3.
Használt ajándék
A 10i-es sz á m ú llla ts z e rb o lt-
b a n ( T a n á c s -k ő rú t 4.) v á s á ro l­
ta m a f é r je m n e k a já n d é k k é p ­
p e n e g y te rm o s z t. M ik o r h a s z ­
n á la tb a a k a r t u k v e n n i, k ih ú z ­
ta m a d u g ó t é s ö sz tö n sz e rű e n
b e le sz a g o lta m . A v a d o n a tú j t e r ­
m o sz n a k o ly a n e rő s k á v é s z a g a
volt, m in th a h o ssza b b id ő ó ta
c sa k kávét tá r o lta k v o ln a
b e n n e . E lő s z ö r c so d á lk o z ta m ,
a z tá n m é ly e b b e n n é z te m a h ő ­
p a la c k f e n e k é r e , lá to m , h o g y
v a ló b a n k á v é v a n b e n n e , s ő t —
zacc is. A f é r je m azzal g y a n ú ­
s íto tt, h o g y az E c s e ri-ú ti z sib -
p ia c o n v e tte m a te rm o sz t. É n
azzal r e p lik á z ta m vissza, h o g y
a já n d é k te r m o s z n a k n e n é z d a
sz a g á t, a m ib e n p e rsz e n e m
v o lt ig a z a m . E zen m a jd n e m
ö s s z e v e s z tü n k , m e rt a fé rje m
se h o g y s e m a k a r ta e lh in n i,
h o g y ú j k o r á b a n , az ü z le tb e n ,
m á r „ ü z e m e lte tte ” v a la k i a t e r ­
m o sz t! N e m s z ó ln é k eg y sz ó t
sem , h a le g a lá b b k iö b líte tté k
v olna.
C s ik ó s S á n d o r n é ,
X IV .. A m e r lk a i-ú t »5.
A kirakat packázásai
A F ő v á r o s i M é r té k u tá n i s z a ­
b ó s á g L e n in k ö r ú t 1 4 . s z á m
a la tti k ir a k a t á b a n nagyon
k e d v e m r e v a ló , s ö t é t d r a p p , d ia -
qonál sz ö v é sű , puha női k a­
b á t s z ö v e t e t lá tta m .
— T e a z e n y é m , é n a t ie d ...
Ez a k i r a k a t ü v e g n e m s o k á ig
fo q e lv á la s z t a n i ben n ü nk et
e q y m á s t ó ! — g o n d o lta m m a ­
g a m b a n . É s m á r s z in t e lá tta m
a s z a b ó k e z e n y o m á n k ia la ­
k u ló v o n a la k a t , a p r ó b á t a
tü k ö r e lő tt; é r e z t e m , h o g y a n
ö le l k ö r ü l z im a n k ó s n a p o k o n ,
v é d , b u r k o l, m e l e g í t . . . a m i­
k o r e g y k is c é d u lá t p illa n t o t ­
tam m e g r a jta :
ELADVA!
H irtelen ú g y é r e z te m m a ­
g a m , m in t a k it b e c s a p t a k . Ha
v a n m é g b e lő le , m ié r t r i a s z t ­
já k el a v e v ő t ? Ha n in c s , m ié r t
t e s z ik a k ir a k a tb a ? M iért r e k ­
lá m o z n a k o ly a n á r u t, a m e ly
e lf o g y o t t , a m ik o r v a n b ő s é g e ­
s e n o ly a n , a m it • ! a k a r n a k
a d n i?
R. E.
 A „Nők L a p ja ” FÜSTBE M E N T T E R V
46-os szám ában a k ö v etk ez ő k ét olvas­ T o n c z T ib o r rajza
h a tju k :
„ F e h é r lilio m ” je l i g é r e . I l y e s f a j t a i n ­
t é z m é n y M a g y a r o r s z á g o n n in c s e n , d e
s z ív ü n k , s z e r i n t n e m is b e s z é l n é n k rá
e g y e t l e n fia ta l l e á n y t s e m e r r e a p á ­
l y á r a .”
E lh ű lt b en n ü n k a v ér. T e jó ég, m ilyen
p á ly á ra a k a r m enni ez a fehérliliom ? M i­
ly e n intézm ény n in cs m á r M agyarorszá­
gon? S vajo n m egelégszik-e ezzel a v á­
lasszal a feh ér liliom ?
Mi lesz, h a in té z m é n y nélkül, m agán-
szorgalom ból lép e rre a p á ly ára?
T ele v ag yunk a g g o d a lo m m a l. . .

A M agyar N em zet
e g y ik a p ró h ird e té se :
,,F I G Y E L E M ! F á j a f e j e , m e r t r o s s z c.
k ú t k ö t e l e ! J e g y e z z e f e l c í m e m e t , p o s tá n
k ü ld ö m a k ö t e l e t . G ö d ö llő , k ú t k ö t é l
s z a n a tó r iu m . .
A h ird e tő k n e k d íjm e n te se n rend elk ezé­
sé re bocsátjuk a k ö vetkező kézenfekvő
h irdetés-szöveget is:
ö n g y i l k o s o k ! N y á r o n — té le n
G ö d ö llő i k ú t k ö t é l e n !
K ö t e l e m s z á llí to m h á z h o z ,
E g y e n e s e n b. n y a k á h o z :

Ügy kezdődött, hogy a lépcsőház­ Az építkezésekhez m unkásokat to­ úsztató m ellett, a Váci utcában a
ban Cinkovszkyné m egszólította P a- boroznak. A zoknak lakónegyedet szövetkezeti bolt tele van villanytűz­
czelt u rat: építenek. A lakónegyed szám ára üz­ hellyel. Vesz egyet és elújságolja
— Hallotta? lethálózat kell, T ejért, V ajért, Köz­ Cinkovszkynének. Az asszony a lép­
— Nem! ért, K erávill, Kik, Fik, futballpálya. csőházban találkozik Paczelt ú rfal és
— Kovács mosógépet vett! Az üzlethálózatnak energiatelep kell, m egszólítja:
— Miccsoda mázli! Én is akarok, erőm űveket terveznek, az erőm űvek­ — H allotta?
de csak az kap, aki benősül a szak­ nek futballcsapat kell, m egalapítják — Nem.
a K erekegyházi ö re g Fiúk-at. A
futballcsapatban bé-közép kell, a
pálya m egközelítéshez villamos, autó­
busz, troli, iskolák, hivatalok, óvo­
dák, ahol az u tán pótlást nevelik.
Környező falvak, városok beleol­
vadnak K erekegyházába. D una meg­
változtatja folyását. Pest kihal.
És egy szép napon Kovácsot P est­
üzletbe, vagy a p u lt alá költözik al­ re küldik ki, külszolgálatba. M ár ré ­ — Kovács vilíanytűzhelyet vett!
bérletbe. gen ak art venni villanytűzhelyet, de — Micsoda mázli!
— Na ja, m ert m aga Pesten ak a r a világvárosban nem kapott. Legfel­ És kezdődik az egész elölről, csak­
venni! jebb feláron. (Nem fele áron!) Pes­ hogy visszafelé.
— H át hol az ördögben vegyek, ha ten ellenben a falu szélén, a kacsa­ Szalay K ároly
P esten lakom? T alán K erekegyhá­
zán?
— Eltalálta. Kovács o tt volt kül­
szolgálatban. K ét illu sztrált sláger
M ásnap Paczelt ú r elutazott és Szür-Szabő Jó z se f ra jza
mosógéppel tért vissza.
H arm adnap az egész bérház eluta­
zott és am i még volt megvették.
Negyedik nap torlódás a Nyugati
pályaudvaron.
Ötödik nap sürgős jelzéssel rende­
lés futott be a mosógépügyi minisz­
terhez.
H atodik nap á MÁV különvonatot
indított, az O rient útvonala megvál-
.tozott, hálókocsik átirányítva, á t­
csoportosítások. Téli m enetrend.
H etedik nap újságcikkek:
MOSÓGÉPET A VIDÉKNEK!
A FALU FELZÁRKÓZIK!
VIDÉKEN IS GÉPESEDÜNK!
Címmel.
<: Nyolcadik nap illetékes szervek
felülvizsgálják a pesti szaküzleteket.
A mosógépigénylés m inim álisra csők­
éként. Az egész m osógépkészletet á t­
irá n y ítjá k K erekegyházára.
Kilencedik nap á tép ítik a kerek­
egyházi m egállót: pályaudvar épül. 14
 Sóhaj R ajzos színházi k ritik a
T on cz T ib o r ra jza H e g e d ű s I s t v á n ra jza

/V v m

— J a j, is te n k é m l ,